K ÖZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZER ZÉSI D ÖNTİBI ZOT TSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.344/14/2012.
A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntıbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntıbizottság az UVATERV Út- Vasúttervezı Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. képviseli: Dr. Csumpilla Rita ügyvéd, 1026 Budapest, Hővösvölgyi út 29., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmét, melyet az ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. (6720 Szeged, Dugonics tér 13., a továbbiakban: ajánlatkérı) „Extreme Light Infrastructure (ELI) lézer kutatóközpont megvalósítását elıkészítı projekt címő GOP-1.5.12010-0001 azonosító számú és a GOP-2011-1.5.1 kódszámú kiemelt projekthez kapcsolódó, komplex tervezési feladatok beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntıbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai és a becsatolt dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérı a 2011. december 15-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 244-396242 számon 2011. december 20-án közzétett részvételi felhívásával a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezet szerinti kétszakaszos tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkezı részben meghatározott szolgáltatás tárgyában.
2
A beszerzés részletes tárgya, teljes mennyisége a részvételi felhívás II.2.1. pontjában került rögzítésre az alábbiak szerint: „Extreme Light Infrastructure (ELI) lézer kutatóközpont megvalósítását elıkészítı projekt" címő GOP-1.5.1-2010-0001 azonosító számú és a GOP2011-1.5.1 kódszámú kiemelt projekthez kapcsolódó, komplex tervezési feladatok beszerzése. Ennek keretén belül beszerzésre kerül: Az "Extreme Light Infrastructure (ELI) lézer kutatóközpont megvalósítását elıkészítı projekt" címő GOP-1.5.1-2010-0001 azonosító számú és a GOP2011-1.5.1 kódszámú kiemelt projekthez kapcsolódó, komplex tervezési feladatok tervezéseinek beszerzése a Szeged város kül- és belterületén megvalósuló létesítményekre vonatkozóan, a Megrendelı adatszolgáltatása alapján: Mennyisége: A tervezés 1. szakaszában. Adatszolgáltatás az RMT elkészítéséhez. Engedélyeztetési eljárás(ok) folyamatának megtervezése. Építészeti, sugárvédelmi, biztonsági és a terület infrastruktúrájára vonatkozó koncepcionális tervezés, ezen belül vázlattervek és koncepciótervek elkészítése, Terület és infrastruktúra elvi engedélyes terveinek elkészítése. Építészeti elvi engedélyes tervezés. Sugárvédelmi tervezés elıkészítése. Sugárvédelmi tervezés az elvi engedélyhez. Biztonsági tervezés elıkészítése. A tervezés 2. szakaszában: Elvi engedélyezési eljárás(ok) lefolytatásában való közremőködés. Infrastruktúra engedélyes tervek elkészítése. Építési engedélyes tervek elkészítése. Sugárvédelmi tervezés az építési engedélyes tervhez. Biztonsági tervek az építési engedélyes tervhez. A tervezés 3. szakaszában: Létesítési és építési engedélyezési eljárás(ok) lefolytatásában való közremőködés. Infrastruktúra és épületek kivitelezésére irányuló ajánlati dokumentációk elkészítése. Infrastruktúra kivitelezési terveinek elkészítése. Építészeti kivitelezési tervek elkészítése. Sugárvédelem kivitelezési terveinek elkészítése. Biztonsági kivitelezési tervek elkészítése. A GOP-1.5.1-2010-0001 azonosító számú és a GOP-2011-1.5.1. számú Európai Uniós pályázathoz kapcsolódóan, továbbá a teljesítési határidı lejártáig a pályázathoz kapcsolódó tanácsadó szolgáltatásnyújtása.
3
A feladat meghatározást részletesen az ajánlattételi dokumentáció részét képezı szerzıdés-tervezet fogja tartalmazni.” A beszerzés becsült értékét ajánlatkérı 1.102.800.000.-Ft-ban határozta meg. Részekre történı ajánlattétel lehetısége nem volt biztosított. A részvételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerzıdésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a mőszaki, illetıleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. A felhívás IV.2.1. pontjában ajánlatkérı az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg a következı részszempontok és súlyszámok alapján: 1. Ajánlati ár (nettó HUF). Súlyszám: 60 2. A vázlatterv, koncepcióterv, elvi engedélyezési tervek és az adatszolgáltatás az RMT elkészítéséhez tartozó, a szerzıdéstervezetben meghatározott részteljesítési határidıhöz képest hány nappal korábbi részteljesítési határidıt vállal az ajánlattevı (nap). Súlyszám: 40. A felhívás VI.2. pontjában ajánlatkérı közölte, hogy a szerzıdés közösségi alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos, melynek hivatkozási számai: GOP-1.5.1-2010-0001 és GOP-2011-1.5.1. A részvételi határidıre a következı társaságok nyújtottak be részvételi jelentkezést: -
Kérelmezı, Mérték Építészeti Stúdió Kft. Középülettervezı Zrt., BFLS Bogle Flanagen Lawrence Silver Ltd.-Ove Arup and Partners International Ltd. közös részvételre jelentkezık, - ÁKA 2012. Konzorcium közös részvételre jelentkezık (vezetı tag: K+K Környezetgazdálkodási és Közmőtervezı Kft., tag: ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda és Szolgáltató Kft, tag: Artonic Design Építészeti Kft.) - KÉSZ Építı és Szerelı Zrt. Ajánlatkérı 2012. február 29-én hirdette ki a részvételi szakasz eredményét. Az összegezés 4. a) pontja alapján a részvételi szakasz eredményes lett; 6. a) pontja szerint érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be a Középülettervezı Zrt., az ÁKA 2012. Konzorcium és kérelmezı.
4
Ajánlatkérı 2012. március 7-én küldte meg a szerzıdéskötésre alkalmasnak nyilvánított, érvényes ajánlatot tevık részére az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt. Az ajánlattételi felhívás 10. pontjában ajánlatkérı megadta a tárgyalás menetét és alapvetı szabályait. Rögzítette, hogy egy alkalommal kíván közösen tárgyalni az ajánlattevıkkel és egy alkalommal külön-külön tárgyalni (amennyiben több tárgyalás szükséges, az adott tárgyalás lezárásakor kerül sor a következı tárgyalás idıpontjának egyeztetésére). A külön-külön lefolytatni kívánt tárgyalást ajánlatkérı az ajánlattevık által benyújtott ajánlataik beadási sorrendjében tartja meg. Az elsı közös tárgyalás idıpontja: 2012. március 21.10.00 óra Az eljárásban az ajánlatkérı és az ajánlattevı közötti tárgyalás arra irányul, hogy az ajánlatkérı a közbeszerzés tárgya szerinti feladatok ellátását illetıen a legkedvezıbb feltételekkel köthessen szerzıdést, A tárgyaláson a felek - a mőszaki tartalom, - a szerzıdéses feltételek - és az ajánlati ár tekintetében egyeztetnek. A benyújtott ajánlatok alapján mind az ajánlattevı(k), mind pedig az ajánlatkérı javaslatot tehet a fentiek módosítására. Az ajánlatkérı az ajánlatban észlelt, a szerzıdéses feltételektıl, vagy a mőszaki leírástól való eltérést a tárgyalásos szakaszban javaslatnak tekinti, az kizárólag akkor eredményez érvénytelenséget, ha az eltérést a végleges ajánlatban is bent marad. Az ajánlatkérı a tárgyalásról jegyzıkönyvet készít, amit két munkanapon belül vagy a következı tárgyalás megkezdéséig elkészíti az ajánlattevı(k) jóváhagyásával, Ha az ajánlatkérı az eljárás eredményét kihirdette, a szerzıdést a felhívásnak, illetıleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezéskori tartalma szerint köti meg.” A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges idıpontok a következık voltak: ajánlattételi határidı: 2012. március 19.; az elsı közös tárgyalás idıpontja: 2012. március 21.; az eredményhirdetés tervezett idıpontja: 2012. április 4.; a szerzıdéskötés tervezett idıpontja: 2012. április 19. Ajánlatkérı dokumentációt is készített, amely az ajánlattétel feltételeit részletezı útmutatót, nyilatkozatmintákat, mőszaki specifikációt és szerzıdéstervezetet tartalmazott. A mőszaki specifikációban ajánlatkérı részletes tervezési programot bocsátott ajánlattevık rendelkezésére, melyben rögzítette az egyes tervezési szakaszok határidejét, idıtartamát, a tervezési feladatok követelményeit, az egyes tervfázisok értelmezését, valamint a tervjóváhagyások, tervátvételek rendjét.
5
A teljesítés határidejeként 2012. december 31. került rögzítésre, ezen belül a következı részteljesítési határidık voltak irányadók: - „Tervezés 1. szakasza: koncepciótervek, vázlattervek és elvi engedélyes tervek elkészítése és az adatszolgáltatás az RMT elkészítéséhez: szerzıdéskötés utáni 30. nap. - Egyéb, az 1. tervezési szakaszba tartozó feladatok elvégzése: 2012. június 30. - Tervezés 2. szakasza: építési- és létesítési engedélyezési tervek elkészítése: 2012. június 30. - Egyéb, a 2. tervezési szakaszba tartozó feladatok elvégzése: 2012. december 31. - Tervezés 3. szakasza: 2012. december 31.” Az ajánlattételi határidıre mindhárom ajánlattevı benyújtotta alap ajánlatát a következı vállalásokkal: Ajánlattevı
Kérelmezı ÁKA Konzorcium KÖZTI Zrt.
1. bírálati részszempont (nettó Ft) 988.000.000. 1.102.800.000. 1.100.000.000.
2. bírálati részszempont (I. tervezési fázis elıteljesítés nap) 9 0 0
Ajánlatkérı 2012.03. 21-én lefolytatta az 1. – közös – tárgyalási fordulót az ajánlattevıkkel. Ajánlatkérı 2012.03.24-én megküldte az ajánlattevık kérdéseire, illetıleg módosítási javaslataira vonatkozó tájékoztatását, egyúttal értesítette ıket arról, hogy a következı tárgyalási fordulót 2012. március 27-re tőzte ki, ahol különkülön kíván az ajánlattevıkkel tárgyalni. Kérelmezı részérıl feltett 20. kérdés és az arra adott ajánlatkérıi válasz a következı volt: 20. Kérdés: „A koncepciótervet (vázlatterv) már elvi építési engedélyezési terv szinten kell kidolgozni, vagy azt késıbb kell elkészíteni a koncepcióterv (vázlatterv) felhasználásával?” Válasz: „Az ajánlatkérı a dokumentáció „6. A tervfázisok értelmezése” címő fejezetében pontosítani fogja az 1. tervezési szakaszban elkészítendı elvi engedélyezési tervek fogalmát, akként, hogy az alatt a vázlatterveket kell érteni az építészeti elvi engedélyezési tervekkel, terület és infrastruktúra elvi engedélyezési tervekkel, valamint sugárvédelmi elvi engedélyezési tervekkel kiegészítve.
6
21.Kérdés: „Az építési engedélyezési tervekre megadott határidı megállapítása során megítélésünk szerint nem lett figyelembe véve az elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatásának ideje (32. old).(A megadott határidı mindössze 40 naptári napot hagy a koncepcióterv elkészülte után az építési engedélyezési terv elkészítésére.) Abban az esetben, ha az elvi engedélyezéssel kapcsolatos hatósági eljárás nem fejezıdik be, a hatósági állásfoglalás nem vehetı figyelembe az építési engedélyezési terv készítése során. Az engedélyezési eljárás rövidítése Kiírói kompetenciába tartozik tervezınek erre nincs ráhatása.” Válasz: „Az ajánlatkérı akként fogja módosítani a dokumentációt és a szerzıdéstervezetet, hogy nem fogja feladatát képezni nyertes ajánlattevınek az esetleges elvi engedélyezési eljárás(ok) lefolytatásában való közremőködés a tervezés 2. szakaszában.” Ajánlatkérı 2012. 03.27-én megtartotta a 2. tárgyalási fordulót, 2012. április 5én pontosította a mőszaki specifikációt és a szerzıdéses feltételeket, melyet megküldött ajánlattevık részére, azzal, hogy az esetleges észrevételeiket 2012. április 6-ig jelezzék. Tájékoztatta egyúttal az ajánlattevıket, hogy az eredményhirdetés idıpontját 30 nappal elhalasztja. Ajánlatkérı 2012. április 6-án végsı ajánlattételre kérte fel ajánlatkérıket. 2012. április 10-én az ÁKA 2012. Konzorcium elızetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyre ajánlatkérı 2012. április 13-án küldte meg az elutasítást tartalmazó álláspontját. Ajánlatkérı 2012. április 10-én meghosszabbította az ajánlattételi határidıt 2012. április 17-re. Az ÁKA 2012. Konzorcium 2012.04.16-án többek között az alábbi kérdést intézte ajánlatkérıhöz: „Elegendı-e a 30 napos határidınél rövidebb határidı vállalására való nyilatkozat kiadása, vagy szükséges-e a vállalás realitását indokolással is alátámasztani?” Ajánlatkérı 2012.04.17-én megküldött válaszában közölte, hogy „a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó kötelezettségvállaláshoz részletes indoklás becsatolására az ajánlattevık jogosultak. Mindez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, az ajánlatkérı a Kbt. 86. és 87.§-ai alapján az eljárás késıbbi szakaszában további indokolást kérjen.” Ajánlatkérı 2012.04.17-én küldte meg az ajánlattevık részére a végleges ajánlattételi dokumentációt és szerzıdéstervezetet, egyúttal 2012.04.20-ai határidıvel felhívta az ajánlattevıket a végleges ajánlattételre.
7
A végleges ajánlattételi dokumentáció releváns rendelkezései a következık voltak. A dokumentáció „Tervfázisok Értelmezése” címő fejezete az I. tervfázis mőszaki tartalmát a következık szerint adta meg: „Koncepcióterv: az építészeti karakter bemutatása - látványterv -, a tervezıi vázlat tartalmazzon minden racionális, de legalább két lehetséges megoldást, tömegkezelést, elrendezést. Vázlatterv: a telek beépítésével kapcsolatos, településképi, építészeti, szakhatósági vagy mőszaki követelmények elızetes tisztázására alkalmas kidolgozottságú terv. A vázlatterv tartalmazza az épület vagy épületegyüttes tömegalakítását, az építési területen való elhelyezkedését, helyiségeinek kapcsolatát, az építtetı és az építész elképzeléseit. A vázlatterv tervrajzai: - Helyszínrajz - Alaprajzok a tervezett építmény jellemzı szintjeirıl - Metszetek, egy vagy kettı - Homlokzatok az építmény fı nézetérıl - Helyiséglista - Udvartéri létesítmények - Külsı infrastruktúra ellátás A tervek célszerő, a funkciókat megítélhetı léptékben kell elkészíteni, és a dokumentációnak alkalmasnak kell lenni a tervezıi költségbecslés alátámasztására - Költségbecslés az RMT számára (megvalósítási és épületüzemeltetési költségbecslés ) - A vázlattervet úgy kell összeállítani, hogy további tervekkel együtt alkalmas legyen az elvi építési engedély megszerzésére, melynek tervei: - építészeti tervek - infrastruktúra tervek vízjogi tervek ivóvíz csatorna csapadékvíz talajvízszint szabályozás (szükség szerint) árvízvédelmi beavatkozások (szükség szerint) - villamosenergia ellátás - gázellátás - hírközlés - út, közlekedés.
8
A végleges dokumentáció „Tervjóváhagyások – Tervátvételek Rendje” címő fejezetének 7.1. pontjában ajánlatkérı az I. tervezési fázissal kapcsolatban elıírta, hogy „a nyertes ajánlattevı a tervezési koncepcióját és a hozzátartozó vázlatterveket ismerteti az ajánlatkérıvel, olyan idıpontban, hogy az ajánlatkérı 4 naptári napos véleményezési idejével - és esetleges módosítási igényével is számolva a tervezés 1. szakaszához tartozó feladatokat a szerzıdéskötéstıl számított 30 naptári napon belül teljesíteni tudja. A nyertes ajánlattevı a koncepció ismertetésének idıpontját legkésıbb a szerzıdéskötést követı 3. napon közli az ajánlatkérıvel. Ajánlatkérı akkor tekinti teljesítettnek az 1. szakasz tervszállítását, ha az tartalmi és mennyiségi hiány nélkül, az ajánlattevı észrevételeinek érvényesítésével, megfelelı minıségben teljesítette.” A végleges szerzıdéstervezet szerzıdés tárgyára vonatkozó II. fejezete a következıket tartalmazta: „Tervezı az elıkészítı projekt I. fázisához kapcsolódóan a jelen szerzıdés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy Megrendelı részére a tervezés 1. szakaszában elkészíti és átadja a felhívásban, a dokumentációban, a kiegészítı tájékoztatásokban, a tárgyalások során, valamint a jelen tervezési szerzıdésben meghatározott követelményeknek (a továbbiakban együttesen: a jelen tervezési szerzıdésben meghatározott követelmények) mindenben megfelelı és a Projekt megvalósításához szükséges alábbi tervkoncepciókat és terveket: − adatszolgáltatás (változatok kidolgozása költségbecsléssel) a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítéséhez, − engedélyeztetési eljárás( ok) folyamatának megtervezése, − építészeti, sugárvédelmi, biztonsági és a terület infrastruktúrájára vonatkozó koncepcionális tervezés, ezen belül építészeti vázlattervek és koncepciótervek elkészítése − terület és infrastruktúra elvi engedélyezési terveinek elkészítése. − építészeti elvi engedélyezési tervezés, − sugárvédelmi tervezés elıkészítése, − sugárvédelmi tervezés az elvi engedélyhez − biztonsági tervezés” A végleges szerzıdéstervezet felek jogait és kötelezettségeit meghatározó IV. fejezet 21. pontjában ajánlatkérı kikötötte, hogy „a Tervezı köteles arra, hogy az elıkészítı projekt 1. fázisához kapcsolódóan elkészülı építészeti koncepcióterveket - legalább kettı, Megrendelı által meghatározott mőszaki megoldásra, technológiára készítse el. Megrendelı jogosult dönteni arról, hogy ezen mőszaki megoldások és technológiák közül melyekre kell a jelen szerzıdés szerinti terveket elkészíteni.” A végleges szerzıdéstervezet 32. pontjában rögzítésre került, hogy „Megrendelı jogosult a tervezési munkát figyelemmel kísérni és ellenırizni. Megrendelı
9
kívánságára Tervezı köteles minden esetben a rendszeres konzultációkon, tervbírálatokon részt venni, az elkészült munkarészek helytállóságát igazolni, és a továbbtervezés szempontjából lényeges kérdésekben állást foglalni. Megrendelı a konzultációk pontos idıpontjáról 3 nappal korábban értesíti Tervezıt. Megrendelı a továbbtervezés szempontjából lényeges kérdésekben figyelemmel Tervezıt terhelı (rész)teljesítési határidıkre is - ésszerő határidıben köteles állást foglalni. Ennek elhúzódásából eredı idıveszteség nem róható Tervezı terhére.” A három ajánlattevı által benyújtott végsı ajánlatok a következık voltak: Ajánlattevı
Kérelmezı ÁKA Konzorcium KÖZTI Zrt.
1. bírálati részszempont (nettó Ft) 648.000.000. 900.000.000. 868.000.000.
2. bírálati részszempont (II. tervezési fázis elıteljesítés nap) 15 0 12
Ajánlatkérı 2012.04.21-én a Kbt. 87. § (1) bekezdés szerinti indokolás megadására hívta fel kérelmezıt a 2. bírálati részszempontra tett vállalásának megalapozottságával kapcsolatban. E körben részletes feladat- és idıkimutatás benyújtását írta elı, amely tartalmazza az alábbi adatokat: - az elsı részteljesítés keretében megrendelt feladatok bemutatását, - a feladatok ellátásához igénybe venni kívánt humánerıforrás tervezett mértékét, - az elsı részteljesítés keretében elvégzendı feladatok idıbeli ütemezését, napokra és a részvételi jelentkezésben megjelölt szakemberekre lebontva. Kérelmezı 2012.04.24-én az elsı részteljesítés feladatai, idı- és humánerıforrás ráfordításának ismertetésére részletes megvalósítási ütemtervet csatolt, melyben az alábbi tervezési feladatok elvégzésére rendelt idıtartamokat és humán erıforrást mutatta be: a) adatszolgáltatás (változatok kidolgozása költségbecsléssel) a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítéséhez, b) engedélyeztetési eljárás(ok) folyamatának megtervezése, c) építészeti, sugárvédelmi, biztonsági és a terület infrastruktúrájára vonatkozó koncepcionális tervezés, ezen belül építészeti vázlattervek és koncepciótervek elkészítése, d) terület és infrastruktúra elvi engedélyezési terveinek elkészítése, e) építészeti elvi engedélyezési tervezés, f) sugárvédelmi tervezés elıkészítése, g) sugárvédelmi tervezés az elvi engedélyhez h) biztonsági tervezés
10
Az üzemterven az a)-c) pont szerinti feladatok, így a koncepciótervek elkészítése az 1-4. napig, a d-h) pont szerinti feladatok, így az engedélyes tervek elkészítése pedig az 5-12. napig tartó idıszakban kerültek feltüntetésre. Ezt meghaladóan kérelmezı a tervek véglegesítésére, javítására, dokumentálására további 3 napot tervezett a 12-15. napig terjedı idıszakban. A benyújtott indokolással kapcsolatban ajánlatkérı 2012.04.24-én további tájékoztatást kért kérelmezıtıl arra vonatkozóan, hogy az indokolás 2. oldalán található 1. tervezési szakaszra megjelölt mérnöknapok hogyan korrelálnak a 3. oldalon megjelölt táblázatban található adatokkal.” Kérelmezı 2012.04.25-én csatolt nyilatkozatában megadta a mérnöknapok számát az alábbiak szerint: „a) adatszolgáltatás (változatok kidolgozása költségbecsléssel) a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányelkészítéséhez, Uvaterv: 4 nap x 5 mérnök = 20 mérnöknap Alvállalkozók: 4 nap x 8 mérnık = 32 mérnöknap b) engedélyeztetési eljárás(ok) folyamatának megtervezése, Uvaterv: 4 nap x 0 mérnök = 0 mérnöknap Alvállalkozók: 4 nap x 5 mérnök = 20 mérnöknap c) építészeti, sugárvédelmi, biztonsági és a terület infrastruktúrájára vonatkozó koncepcionális tervezés, ezen belül építészeti vázlattervek és koncepciótervek elkészítése, Uvaterv: 4 nap x 6 mérnök = 24 mérnöknap Alvállalkozók: 4 nap x 3 mérnök = 12 mérnöknap d) terület és infrastruktúra elvi engedélyezési terveinek elkészítése, Uvaterv: 8 nap x 3 mérnök = 24 mérnöknap Alvállalkozók: 8 nap x 4 mérnök = 32 mérnöknap e) építészeti elvi engedélyezési tervezés, Uvaterv: 8 nap x 6 mérnık = 48 mérnöknap Alvállalkozók: 8 nap x 3 mérnık = 24 mérnöknap f) sugárvédelmi tervezés elıkészítése, Uvaterv: 4 nap x 0 mérnök = 0 mérnöknap Alvállalkozók: 4 nap x 5 mérnök = 20 mérnöknap g) sugárvédelmi tervezés az elvi engedélyhez Uvaterv: 4 nap x 0 mérnök = 0 mérnöknap Alvállalkozók: 4 nap x 5 mérnök = 20 mérnöknap h) biztonsági tervezés Uvaterv: 8 nap x l mérnök = 8 mérnöknap Uvaterv: 12 nap x 1 mérnök = 12 mérnöknap Alvállalkozók: 12 nap x 1 mérnök = 12 mérnöknap
11
Az 1. tervezési szakasz utolsó 3 napjára (13-15. nap) a "tervek véglegesítése, javítása és dokumentálása" feladatokra, a feladat speciális jellege miatt már közvetlen szakember megnevezése nélkül határoztuk meg a ráfordításokat: Uvaterv: 3 nap x 15 mérnök = 45 mérnöknap Alvállalkozók: 3 nap x 5 mérnök = 15 mérnöknap A fentiekben részletezett 1. tervezési fázis humánerıforrás ráfordítása összesen: Uvaterv: 181 mérnöknap Alvállalkozók: 187 mérnöknap” Ajánlatkérı 2012.05.04-én hirdetett eredményt. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés alapján a közbeszerzési eljárás eredményes lett, érvényes és egyben nyertes ajánlatot tett az ÁKA 2012. Konzorcium. Kérelmezı ajánlatát ajánlatkérı a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti okra való hivatkozással érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenség részletes indokolásában rögzítette, hogy kérelmezı 2. bírálati részszempontra tett vállalásával kapcsolatos indokolása a Kbt. 87. § (3) értelmében nem elfogadható, mivel az abban szereplı ütemterv nem felelt meg a végleges ajánlattételi felhívásban foglaltaknak. A vállalt teljesítési határidıbe kérelmezı ugyanis nem ütemezte be a tervezési szakmai program 7.1 pontjában elıírt, az ajánlatkérı 4 naptári napos véleményezési idejét. „Ajánlatkérınek a projekt méretére és a projekt megrendelıi körének összetettségére való tekintettel szüksége van a 4 naptári napos véleményezési idıre annak érdekében, hogy ajánlattevı ezt követıen az ajánlatkérı véleményének figyelembe vételével tudja megtervezni az elıírtaknak megfelelıen a szükséges tervezési programot. Az ajánlattevı nem biztosította ajánlatkérınek a véleményezés lehetıségét, így ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban elıírtaknak.” Ezen indokokra tekintettel a kérelmezı által benyújtott indokolás nem elfogadható, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelen. Kérelmezı 2012.05.09-én elızetes vitarendezési eljárást kezdeményezett ajánlatkérınél, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal azonos indokok alapján kérte az összegezés módosítását, ajánlata érvényessé és nyertessé nyilvánítását. Ajánlatkérı 2012.05.11-én kelt válaszában az elızetes vitarendezési kérelmet elutasította. Kérelmezı 2012.05.18-án ajánlatkérınél megtekintette a többi ajánlattevı ajánlatát. Ajánlatkérı 2012.05.22-én akként módosította az összegezését, hogy kérelmezı ajánlatának érvénytelenségét az eredeti összegezésben rögzítettekkel azonos ténybeli alapon a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti okból is megállapította. Közölte, hogy „az ajánlattevı ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen tekintettel arra, hogy az ajánlattevı ajánlata egyéb
12
módon nem felel meg az ajánlattételi dokumentációban elıírt követelményeknek. Továbbá az ajánlattevı ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján is érvénytelen tekintettel arra, hogy a 2. bírálati részszempont körében vállalt korábbi részteljesítési határidı túlzottan magas kötelezettségvállalást tartalmaz, emiatt az ajánlattevı által vállalt teljesítési határidı túlzottan alacsonynak minısül.” Az érvénytelenség részletes indokolásában az eredeti összegezésben foglaltakat megismételve rögzítette, hogy kérelmezı az 1. tervezési szakaszra vállalt teljesítési határidı ütemtervében nem biztosította ajánlatkérı számára a dokumentáció 7.1. pontjában elıírt teljesítési határidıt, ezért az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérı továbbá a kérelmezı 2. számú bírálati szempontra vonatkozó indokolását objektív okok hiányában nem tartotta megalapozottnak és a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek, nem látja biztosítottnak a kérelmezı által vállalt határidın belül a szerzıdés teljesítését, ezért kérelmezı ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján is érvénytelen. Kérelmezı 2012.05 21-én terjesztett elı jogorvoslati kérelmet az eljárást lezáró döntés ajánlatának érvénytelenségét és a nyertes ajánlat érvényességét megállapító része ellen. Kérte jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését és ajánlatkérı kötelezését a jogorvoslati eljárással kapcsolatban keletkezett költségeinek megfizetésére. Jogorvoslati kérelmét 2012.06.04-én kiterjesztette a módosított összegezésre is, melyben az eredeti döntés vonatkozásban elıadott indokokkal azonos indokok alapján kérte az ajánlata érvénytelenségével és a nyertes ajánlat érvényességével kapcsolatos döntés jogsértı jellegének megállapítását. Tárgyalási nyilatkozatában pontosított jogorvoslati kérelme kérelmi elemenként a következı volt. 1. Az elsı kérelmi elemében az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Nyilatkozatának lényege az volt, hogy az ajánlatkérıi kiírást, így a szerzıdéstervezetet annak összességében kell értelmezni, melybıl – álláspontja szerint – nem következik az, hogy ajánlattevı a dokumentációban rögzített 4 nap véleményezési idı alatt nem folytathatja a tervek kidolgozását, a koncepció és vázlattervek elvi engedélyes tervekké történı tovább tervezését. Hivatkozott a dokumentáció 7.1. pontjában rögzített elıírásra, miszerint a tervezési koncepció és a vázlattervek ismertetésének idıpontját a szerzıdéskötést követı 3. napon kell megadnia ajánlattevıknek. A szerzıdés tervezet 30. pontjából az is kitőnik hogy ajánlatkérı a tervek elkészítéshez szükséges adatszolgáltatását csak a szerzıdéskötéskor teljesíti - és egyes engedélyeket még késıbb ad át. A szerzıdéstervezet 41. pontja szerint az ajánlatkérı a koncepciótervekre, az építészeti vázlattervekre és a tervekre vonatkozó észrevételeit ésszerő határidın belül közli, azaz azok elfogadására és véleményezésére nem egységesen 4 napos
13
véleményezési határidıt kötött ki, hanem folyamatos és feladatorientált véleményezésre kötelezte magát. Mindebbıl következıen kérelmezıi álláspont szerint a dokumentáció 7.1. pontjában közölt 4 napos véleményezési határidınek csak és annyiban van jelentısége, hogy az ajánlatevıknek az 1. tervfázis vázlatterveit olyan idıpontban kell ismertetniük az ajánlatkérıvel, hogy az 1. tervfázis vállalási határidején belül a 4 napos véleményezési határidı legyen betervezve. Ugyanakkor a véleményezési határidı semmiképpen nem értelmezhetı akként, hogy ez egyben a tervek jóváhagyására nyitva álló határidı, amelytıl függ a koncepcióterveket és vázlatterveket követı elvi engedélyes tervek kidolgozhatósága. Az indokolásban csatolt ütemterv szerint kérelmezı a koncepció és vázlatterveket 4 nap alatt elkészíti, melyet követıen azonnal megkezdi az elvi engedélyes tervek kidolgozását. Az ütemtervbıl látható, hogy a koncepció és vázlattervek befejezése és ajánlatkérı részére történı átadása olyan idıpontban történik, melyet követıen ajánlatkérı az 1. tervfázisra vállalt határidın belül tudja gyakorolni a 4 napos véleményezési jogát. Amennyiben ajánlatkérı ezen 4 napos véleményezési idın belül módosítási javaslattal él, erre az esetre kérelmezı ütemtervében 3 napos javítási idıt határozott meg, mely álláspontja szerint elegendı az esetleges ajánlatkérıi javaslatok, észrevételek átvezetésére. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérı az összegezés alapján a kérelmezı által megadott humán erıforrás és mérnöknapok számának ismeretében sem a koncepció és vázlattervek, sem az elvi engedélyes tervek kidolgozására beállított részhatáridık, illetıleg javítási határidı teljesíthetıségét, megalapozottságát nem vitatta. Minderre tekintettel ajánlatkérı a kiírásával ellentétesen nem nyilváníthatta jogszerően érvénytelenné a kérelmezı ajánlatát kizárólag azon az alapon, hogy a 4 napos véleményezési határidıt részére nem biztosította. Hangsúlyozta továbbá, hogy ajánlatkérı a véleményezés keretében módosítási javaslattal élhet ugyan, de ez nem jelenti az egész koncepció és vázlatterv átterveztetésére vonatkozó jogosultságot, mivel a kiírás alapján a véleményezés nem jóváhagyási jogot jelent. Másfelıl rámutatott, hogy a tárgyalások során ajánlattevıkkel részletesen egyeztetésre kerültek a tervezési feladatok, ajánlatkérı megadta a tervezési diszpozíciót, ilyen módon gyakorlati oldalról sem merülhet fel a benyújtott vázlattervek el nem fogadásának és új vázlattervek kidolgoztatásának lehetısége. Az elızıeket meghaladóan elıadta, hogy a szerzıdéstervezetbıl az következik, hogy a 4 napos véleményezési határidı csak a szerzıdéskötést követıen tervezhetı, melynek pontos idıpontja az ajánlatkérıi adatszolgáltatás bizonytalanságára tekintettel elıre nem határozható meg, ennélfogva ajánlattevıkön a vállalási határidı megadása vonatkozásában nem kérhetı számon. Kifejtette, hogy az ajánlatkérınek a gazdasági észszerőséget nem a szerzıdés egy kiragadott pontja alapján kell megítélnie, hanem a teljes
14
szerzıdéses rendszer alapján. E körben abból kell kiindulni, hogy ajánlatkérı jelentıs súllyal bíró bírálati részszempontként jelölte meg az 1. tervezési fázisra vonatkozó részhatáridı csökkentését, melynek tükrében kell ajánlatkérı véleményezési kötelezettségét is értelmezni (szerzıdéstervezet: 30., 32., 35., 41., 44., 72. pontjai.). Kiemelte továbbá, hogy ajánlatkérı a 2. bírálati részszempontra adott 15 napos határidı teljesíthetısége vonatkozásában maga sem a 4 napos véleményezési határidıt vizsgálta, hanem a kérelmezı rendelkezésére álló erıforrást és mérnöknapok számát. Ezen adatokra vonatkozóan kért ajánlatkérı indokolást, illetıleg további tájékoztatást és nem a véleményezési határidıre vonatkozóan. Ajánlatkérı a megadott szakemberszámot és azok teljesítésnek idıtartamát nem vitatta, így a vállalás teljesíthetıségéhez nem fér kétség. Ajánlatkérı legalább 2 koncepcióterv közötti választási lehetıségére vonatkozó kikötésével kapcsolatos érvelése tekintetében elıadta, hogy a kiírásból nem következik az ajánlatkérı választási kötelezettsége, ennélfogva az elvi engedélyes terveket mindkét koncepció tervváltozatra el kell készíteniük ajánlattevıknek. A teljesítési határidıt erre tekintettel adta meg. Minderre tekintettel megítélése szerint sem a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, sem a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem volt jogszerő az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása. 2. Kérelmezı 2. kérelmi elemében a Kbt. 96. § (4) bekezdés megsértésének megállapítását kérte. Kifejtette, hogy a jogszabályhely valóban lehetıséget biztosít az összegezés egyszeri módosításra, ugyanakkor annak tartalmi köre nem korlátlan. Jogi álláspontja szerint arra ajánlatkérı nem jogosult, hogy egy érvénytelenné nyilvánított ajánlatot ugyanazon ténybeli alapon az eredeti összegezésben megjelölt okon túlmenıen egyéb okból is érvénytelenné nyilvánítson. A jogszabály alapján az ajánlatkérı nem jogosult az összegezés módosítása körében az érvénytelen ajánlat érvénytelenségi indokainak újbóli meghatározására. A módosítás fogalmi körébe kizárólag a tartalmát tekintve új döntés tartozhat bele, melyen kívül esik az ajánlatkérı által a kérelmezı ajánlata vonatkozásában tett technikai jellegő változtatás. Ennek megfelelıen az ajánlatkérı az érvénytelenségi okok újbóli meghatározására nem, csak az érvénytelenségre vonatkozó tájékoztató visszavonására volt jogosult. 3. Harmadik kérelmi elemében kérelmezı azt kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevı nem nyújtotta be a végleges ajánlati dokumentációra vonatkozóan a Kbt. 121. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tekintettel arra, hogy a végleges ajánlatában egy 2012. április 10-én kelt nyilatkozat szerepel. A végleges ajánlati dokumentáció 2012. április 17-én került az ajánlattevık részére átadásra, így – kérelmezıi álláspont szerint – kizárólag ezen idıpontot követıen kelt nyilatkozat fogadható el. Hangsúlyozta, hogy a nyertes ajánlattevı a végleges
15
ajánlattételi dokumentációt megelızıen elızetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, melyben kinyilvánította a dokumentáció feltételeinek el nem fogadására vonatkozó szándékát. Kérelmezı álláspontjának alátámasztásra hivatkozott a Fıvárosi Ítélıtábla által 3.Kf.27.245/2010/8, valamint a 3.Kf.27.574/2009/5. számon hozott ítéletekre. 4. Kérelmezı negyedik kérelmi elemében a nyertes ajánlattevı végsı ajánlatának 8. oldalán szereplı, a 2. bírálati részszempontra tett vállalással kapcsolatos nyilatkozatának jogszerőségét vitatta. Álláspontja szerint a nyilatkozat ellentétes Kbt. 121. § (3) bekezdésében foglaltakkal, mivel abban a nyertes a 2. bírálati részszempont tartalmát, jogszerőségét vitatta. A nyertes ajánlattevı egyértelmően kinyilvánította azon álláspontját, miszerint a bírálati részszempontot irreálisnak tekinti, amely kérelmezıi álláspont szerint a felhívás és dokumentáció feltételeinek el nem fogadását jeleni. Álláspontja szerint a vitatott nyilatkozat a Kbt. tételes rendelkezésének megsértésén kívül a Kbt. 1. § (1) bekezdésének alapelvi sérelmét is megvalósítja, mivel alkalmas az ajánlatkérı befolyásolására a többi ajánlattevı ajánlatának megítélésében. Ajánlatkérı észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte annak alaptalanságára hivatkozva. Nyilatkozatai a kérelmi elemek sorrendjében az alábbiak voltak. 1. Elıadta, hogy az ajánlattételi dokumentáció részét képezı tervezési program 7.1 pontja egyértelmően rögzíti ajánlatkérı azon elvárását, miszerint ajánlatkérı a 4 napos véleményezési idejét a tervezés 1. fázisában kéri biztosítani, oly módon, hogy az ajánlattevık a szerzıdéskötéstıl számított vállalási határidejükön belül, de legkésıbb 30 naptári napon belül teljesíteni tudjanak. A kérelmezı szerzıdéstervezet egyéb pontjaival kapcsolatos hivatkozásai nem helyénvalóak, mivel azok nem a 2. bírálati részszempont szerinti tervezési feladatokat érintik. A szerzıdéstervezet 41. pontja, miszerint „Megrendelı az átadott koncepciótervekkel, építészeti vázlattervekkel és tervekkel kapcsolatos észrevételeit ésszerő határidı lejárta elıtt köteles Tervezıvel közölni” ellentétben kérelmezı érvelésével nem a 2. bírálati részszempont szerint átadott koncepciótervekre, hanem az 1. tervezési fázis végén átadott végleges tervekre vonatkozik. Hangsúlyozandó, hogy a szerzıdés 7. pontja azért sem utal vissza a 41. pontra, mivel ezen bemutatás nem befolyásolja a tervezés 1. fázisát, továbbá nem feltétlenül szükségszerő. Minderre tekintettel kérelmezıi álláspont nem elfogadható. Kérelmezı az indokolásában szereplı ütemezésében nem tüntette fel, a koncepciótervek, vázlattervek bemutatásának idıpontját, és a tervezési szakmai program 7.1. pontja szerinti 4. naptári napos ajánlatkérıi véleményezés idıtartamát, melyre tekintettel az ajánlata nem egyeztethetı össze a kiírás
16
feltételeivel, így az érvénytelen. Álláspontja továbbá az, hogy a 4 napos véleményezési határidı beszámításával a kérelmezı ütemterve alapján a vállalt 15 napos határidı nem teljesíthetı, következésképpen az ajánlat lehetetlen kötelezettségvállalást tartalmaz. Rámutatott, hogy kérelmezı ütemterve szerint a koncepciótervek, vázlattervek elkészítésére 4 nap, míg a koncepció és vázlattervre épülı elvi engedélyezési tervezésre 8 nap szükséges. Kérelmezı jogorvoslati kérelmében utalt arra, hogy a koncepciótervek és vázlattervek elkészítést követı 8 napon belül kívánja biztosítani a 4 naptári napos véleményezési idıt, azonban ezzel ellentétes a vállalás indokolásában szereplı ütemterve, mely alapján önmagában az elvi engedélyezési tervezés 8 napot vesz igénybe, mely 8 napba – ajánlatkérı álláspontja szerint – nem számítható be a véleményezési határidı. A tervezés 1. fázisában megjelölt feladatok, szorosan egymásra épülnek, így amennyiben ajánlatkérı változtatást igényel, úgy annak következményeként nemcsak a koncepcióterv, hanem az elvi engedélyezési terv is szükségszerően módosításra szorul. Ajánlatkérıi módosítási igény esetén a 2. bírálati részszempont szerinti tervezési feladat a vállalt határidıre nem teljesíthetı, így a kérelmezı megajánlása lehetetlen kötelezettségvállalásnak minısül. Hangsúlyozta továbbá, hogy kérelmezı párhuzamosságot feltételezı indokolása arra tekintettel sem elfogadható, mivel kérelmezınek a szerzıdéstervezet alapján 2 db koncepciótervet kell elkészítenie, melybıl ajánlatkérı egyet választ ki továbbtervezésre. Mivel kérelmezı az ajánlatkérı részére átadott koncepcióterveket a véleményezési határidı kivárása nélkül továbbtervezi a vállalás indokolása nem áll összhangban a kiírás azon feltételével, miszerint az ajánlatkérı részére 1 koncepcióterv kiválasztásának lehetıségét ajánlattevınek biztosítania kell. 2. A második kérelmi elem kapcsán elıadta, hogy álláspontja szerint jogszerően módosította az összegezést. Utalt arra, hogy az összegezés módosításának az elızménye az volt, hogy kérelmezı az eredeti összegezés ellen benyújtott jogorvoslati kérelmében a döntés tartalmán kívül az érvénytelenségi ok megállapításnak jogszabályi hivatkozását is vitatta, melyet ajánlatkérı helyénvalónak ítélt. Ennek okán módosította az összegezést a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok megállapításával, fenntartva ugyanakkor a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi okot is. Egyéb iránt nem vitatta, hogy a két érvénytelenségi ok ténybeli alapja azonos. Álláspontja szerint a Kbt. 96. § (4) bekezdés lehetıséget ad az ilyen jellegő módosításra is. 3. A harmadik kérelmi elem kapcsán ajánlatkérı rögzítette, hogy a Kbt. 121. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat keltét nem vizsgálta az ajánlatokban. Álláspontja szerint kizárólag annak van jelentısége, hogy a nyilatkozatot a nyertes ajánlattevı a végsı ajánlatának a részévé tette, miként ezt az ajánlatkérı
17
elıírta. Lényegében ezen nyilatkozat egy törvény által elıírt formanyilatkozatot jelent, melyet a nyertes ajánlattevı a végsı ajánlatában becsatolt, sorszámozott, ennélfogva nem minısíthette az ajánlatot érvénytelennek. 4. A negyedik kérelmi elemel kapcsolatban kifejtette, hogy megvizsgálta a nyertes ajánlattevı 2. bírálati részszemponttal kapcsolatos nyilatkozatát, mely álláspontja szerint nem minısül az ajánlati feltételrendszer vitatásának, így az ajánlatok elbírálása és értékelése szempontjából nincs jelentısége. A nyilatkozatot egyszerő ajánlattevıi álláspontnak értékelte, amelyhez közbeszerzési joghatások nem főzıdnek. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevıi konzorcium részérıl a K+K Közmő Tervezı Kft. (konzorciumvezetı) és az Artonic Design Kft. (konzorciumi tag) tettek a jogorvoslati eljárás során nyilatkozatot. Az 1. kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérı álláspontjához csatlakozva kérték a jogorvoslati kérelem elutasítását. Elıadták, hogy az ajánlati dokumentáció egyértelmő utasítása volt a 4 napos ajánlatkérıi véleményezési határidı figyelembe vétele a 2. bírálati részszempont szerinti tervezési szakasz idıtartamának megadásakor. Hivatkoztak a szerzıdéstervezet 21. pontjára, a koncepcióterv két változatának elkészítésére. Ennek tükrében kérelmezı vállalása gyakorlatilag 4 db terv elkészítésére és esetleges módosítására vonatkozik 15 nap alatt, amely álláspontjuk szerint irreális vállalásnak minısül. Hangsúlyozták, hogy a beszerzés tárgya egy összetett ipari kutatási technológiai központ megtervezése, amelynek során az ajánlatkérıvel való folyamatos egyeztetés szükséges. Erre tekintettel a kiírás hangsúlyos elemeként került meghatározásra ajánlatkérı ellenırzési, véleményezési jogosultsága, amelyet az ajánlattevık a megajánlott határidı indokolása esetében nem hagyhatnak figyelmen kívül. Egyebekben elıadta, hogy a teljesítés nem az abban résztvevı mérnökök számától függ, hanem az egymásra épülı tervezési fázisok bonyolultságától. A Döntıbizottság az alábbiak szerint megállapította hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan. Ajánlatkérı a Kbt. IV. fejezete szerinti kétszakaszos tárgyalásos eljárást folytatott, melyre vonatkozó ajánlati felhívását 2011. december 15-én adta fel közzétételre, így a jogorvoslati ügy megítélésére ezen idıpontban hatályos Kbt. rendelkezései irányadók. A Döntıbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem négy kérelmi elemet tartalmaz, melyeket külön-külön bírált el.
18
1. A Döntıbizottságnak az 1. kérelmi elem körében abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérı által a felhívásban és a dokumentációban kiadott szabályozás mellett megalapozottan vonható-e le olyan következtetés, hogy kérelmezı ajánlata az összegezésben megjelölt két érvénytelenségi okból, nevezetesen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontjában rögzített okból is érvénytelen. A Kbt. irányadó jogszabályi rendelkezései a következık: A Kbt. 3. § (1) bekezdés szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 121. § (3) bekezdés alapján az ajánlattevınek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdés szerinti formai követelményeknek megfelelıen kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívásban egyszerőbb formai követelményeket is elıírhat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevı kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetıleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerzıdés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevınek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minısül-e. A Kbt. 126. § alapján a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetıleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is - a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel - kell megfelelıen alkalmazni. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetıleg van-e olyan ajánlattevı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetıleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban elıírtaknak való meg nem felelést;
19
A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékőnek, illetıleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérı az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérınek errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 87. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérı az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyızıdni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetıségérıl, ennek során az ajánlattevıtıl írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérı köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékő, illetıleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. A Kbt. taxatíve határozza meg azokat az okokat, amelyek alapján egy ajánlat érvénytelenné nyilvánítható. Ezen okok különbözı törvényi tényállásokat jelentenek. A Kbt. 88. § (1) bekezdésnek h) pontja szerinti érvénytelenségi jogkövetkezmény akkor vonható le, ha egy ajánlatnak az összességében legelınyösebb bírálati szempontrendszer keretében az ajánlati áron kívül értékelt bármely ajánlati eleme kirívóan aránytalan, illetıleg lehetetlen kötelezettségvállalást tartalmaz. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség akkor áll fenn, ha a törvényben specifikus jelleggel meghatározott érvénytelenségi okok körén kívül esı esetekben az ajánlattevı ajánlata az ajánlatkérı kiírásában rögzített valamely tartalmi, vagy formai követelménynek, illetıleg jogszabályi elıírásnak nem felel meg. Jelen eset speciálisnak minısül abból a szempontból, hogy ajánlatkérı azonos ténybeli alapon kérelmezı ajánlatának érvénytelenségét a fent ismertetett két különbözı törvényi tényállás szerinti okból is megállapította. A Döntıbizottság az egyes érvénytelenségi okok fennállását külön-külön megvizsgálta. A Döntıbizottság e vonatkozásban elöljáróban annak rögzítését tartja szükségesnek, hogy az idézett törvényhelyekbıl láthatóan a két érvénytelenségi ok az ajánlatok alapvetıen eltérı minısítéséhez főzıdı különbözı jogi következményei. Míg a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja az ajánlatokkal szemben támasztott elıírások, minimumfeltételek nem teljesítése esetén kötelezi ajánlatkérıt az ajánlat érvénytelenítésére, addig a Kbt. 88. § (1) bekezdés h)
20
pontja az ajánlatok szabadon kialakított vállalásai vonatkozásában határoz meg érvénytelenségi esetet, a vállalás lehetetlensége, vagy aránytalansága miatt. A Kbt. kiemelt rendelkezéseibıl az is következik, hogy ez utóbbi érvénytelenségi ok elsıdlegesen a vállalással kapcsolatos ajánlatevıi indokolás tartalma alapján ítélhetı meg. A Döntıbizottság az elızıek tükrében elsıként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok fennállását vizsgálta. A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérık feladata és felelıssége, hogy a beszerzési igényének és az ajánlattevıkkel szembeni elvárásainak megfelelıen a mindenkori jogszabályi keretek között meghatározzák a közbeszerzési eljárás feltételeit. A Kbt. kógens szabályozási rendszerébıl következik, hogy az ajánlatkérı kizárólag azon követelmények teljesítését kérheti számon az ajánlattevıkön és veheti figyelembe az ajánlatok elbírálásakor, amelyeket az eljárás feltételrendszerét meghatározó felhívásban és dokumentációban egyértelmően közölt. A Döntıbizottság a kérelmezı 2. bírálati részszempontra adott vállalásának indokolásban csatolt ütemtervének nem megfelelıségére alapított érvénytelensége vonatkozásában elsıdlegesen azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérı a felhívásban, illetıleg dokumentációban milyen követelményeket támasztott az ajánlatokkal szemben az egyes részfeladatok ütemezésével, e körben a teljesítés elırehaladásának bemutatásával kapcsolatban. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı a tervezési projekt elırehaladásának bemutatásával kapcsolatban kötelezı érvényességi elıírást nem tett, szakmai ajánlatot nem kért, mőszaki ütemterv csatolását nem írta elı, a tervezés ütemezésének ismertetése, így az 1. tervezési szakasz feladatainak bemutatása, ezen belül az ajánlatkérı véleményezési idejének feltüntetése nem volt kötelezı része az ajánlatnak. Ajánlatkérı a tervezési feladatok elırehaladása körében mindössze egy vállalási nyilatkozatot kért a 2. bírálati részszempontban meghatározott tervezési szakasz elıteljesítésére vonatkozóan, melyet az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztása keretében értékelt. Erre tekintettel a Döntıbizottság álláspontja szerint az összegezésben közölt okból a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenségi következmény nem volt jogszerően levonható. Súlyosan sérti az esélyegyenlıséget és a verseny tisztaságát azon ajánlatkérıi magatartás, amelynek eredményeként az ajánlattevık ajánlatai nem azonos módon, elıre meghatározott feltételrendszer alapján kerülnek elbírálásra. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség fennállása az ajánlatok tartalmával kapcsolatos, egységes elıírások alapján ítélhetı meg. Ehhez képest a Kbt. más szabályozása vonatkozik az ajánlattevık vállalásai gazdasági ésszerőséggel való összeegyezethetıségének, valós teljesíthetıségének vizsgálatára, mely vizsgálat jogszabályi kereteit a Kbt. 87. § rögzíti. A Döntıbizottság nem vitatja, hogy a vállalások megalapozottságának megítélése során helyénvaló annak vizsgálata,
21
hogy az adott vállalás a kiírás összes feltételére tekintettel került-e kialakításra. A kiírás adott bírálati részszemponttal összefüggésben tett követelményeivel összhangban nem álló megajánlás nem minısíthetı megalapozottnak. Ugyanakkor a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó kógens szabályozási rendszere alapján ennek következménye nem a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, hanem a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi ok körében vonható le. Jelen esetben – egyéb, az ajánlatokkal szemben támasztott elvárás hiányában – ajánlatkérı az elıteljesítésre vonatkozó vállalás megalapozottságának vizsgálata keretében, a Kbt. 87. §-ban meghatározott eljárási rend szerint volt kizárólag jogosult annak vizsgálatára, hogy a kérelmezı indokolása összhangban áll-e a dokumentáció 1. tervezési fázis határidejével kapcsolatos feltételeivel, így a 4 napos ajánlatkérıi véleményezési határidı figyelembevételével. A kiírással ellentétes vállalás esetén érvénytelenségi jogkövetkezmény ennek megfelelıen kizárólag a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján volt megállapítható. Mindezek alapján a Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı ajánlata az összegezésben rögzített ténybeli alapon a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti okból nem minısíthetı érvénytelennek. Ugyanakkor az ajánlat érvénytelenségét egy érvénytelenségi ok is megalapozza, így az ajánlat érvénytelenségével kapcsolatos ajánlatkérıi döntés jogszerőtlensége abban az esetben mondható csak ki, ha a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi ok sem áll fenn. A Döntıbizottság ennek megfelelıen a Kbt. 87. §-ban foglalt szabályozás és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján vizsgálta, hogy kérelmezı 2. bírálati részszempontra adott vállalásának indokolását ajánlatkérı jogszerően minısítette-e elfogadhatatlannak, ennek alapján a kérelmezı ajánlatát érvénytelennek. Az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztása esetére az ajánlatok érvényességének vizsgálata körében a Kbt. az ajánlati áron túlmenıen az értékelés egyéb tartalmi elemei vonatkozásában is kötelezıvé teszi az ajánlatkérık számára a vállalások gazdasági ésszerőség szerinti megalapozottságának, valós teljesíthetıségének vizsgálatát, amely vizsgálat jogszabályi kereteit a Kbt. 87. § rögzíti. A szabályozás célja egyrészrıl a szerzıdés konkrét vállalás szerinti teljesítésének biztosítása, másrészrıl a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı vállalásokkal versenyelınyt szerezni kívánó ajánlattevık ajánlatok értékelésébıl történı kizárása. A vállalások vizsgálatának elsı szakaszában a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérınek értékelési, valamint ennek függvényében - amennyiben a megajánlás lehetetlennek, túlzó mértékőnek, vagy aránytalannak minısül indokoláskérési kötelezettsége áll fenn. A vizsgálat második szakaszában - a
22
Kbt. 87. § (2)-(3) bekezdései szerint - az ajánlatevıi indokolás alapján ajánlatkérınek meg kell gyızıdnie a vállalások valós teljesíthetıségérıl, megalapozottságáról, melynek függvényében kell megítélnie az ajánlatok érvényességét, vagy érvénytelenségét. Jelen esetben ajánlatkérı a kérelmezı 2. bírálati részszempontra adott 15 napos elıteljesítésre vonatkozó vállalását túlzó mértékőnek minısítette. Az indokoláskérés ezen jogalapját kérelmezı maga sem vitatta. A Döntıbizottság álláspontja szerint az 1. tervezési fázis feladatainak elvégzésére a kötelezı befejezési határidıhöz képesti 50%-os mértékő elıteljesítés – figyelemmel a beszerzés tárgyát képezı tervezési feladatok komplex és speciális jellegére, valamint kérelmezı által hivatkozott ajánlatkérıi adatszolgáltatás idıpontjára is – olyan szők idıkeretet feltételez, amelynek realitása a teljesítés részletes bemutatását tartalmazó ajánlattevıi indokolás alapján ítélhetı csak meg. A jogvita tárgya ekként a vállalás megalapozottságával kapcsolatos kérelmezıi indokolás elfogadhatósága. Az indokolás elfogadhatóságának, gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetıségének definícióját, tartalmi körét a Kbt. nem határozza meg. Az elızıekben már kifejtésre került, hogy ennek megítélése során nemcsak a bírálati részszempont konkrét tartalmát, hanem a kiírás bírálati részszemponttal összefüggésben meghatározott egyéb feltételeit is vizsgálnia kell ajánlatkérınek. Az indokolás egyéb feltételek fennállása mellett abban az esetben minısíthetı megalapozottnak, ha összhangban áll a kiírás bírálati részszemponttal kapcsolatban meghatározott követelményeivel. A kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálatának eljárásrendjében az indokoláskérés tartalmának meghatározása az ajánlatkérı feladata és felelıssége, a következetes joggyakorlat szerint megfelelı indokolás nyújtása ajánlattevın abban az esetben kérhetı csak számon, ha ajánlatkérı az indokoláskérésben pontos és kellıen részletezett iránymutatást adott az indokolás elvárt tartalmáról. A Kbt. 87. §-ban foglalt szabályozásból ugyanakkor egyben az is következik, hogy ajánlattevı érdeke és kötelezettsége az ajánlatkérı meggyızése a vállalásának megalapozottságáról, gazdasági ésszerőségérıl. Ajánlattevı ennek alapján az ajánlata érvényessé nyilvánítása érdekében nem tekinthet el attól, hogy a kiírás bírálati részszemponttal összefüggı feltételeire és az ajánlatkérıi indokoláskérés tartalmára is kiterjedıen teljes körő indokolást adjon. A Döntıbizottság az elızıekre tekintettel elsıdlegesen a bírálati részszemponttal összefüggı elıírásokat és az indokoláskérés tartalmát vizsgálta. A vállalás megalapozottsága, teljesíthetısége csak ezen elıírások betartásának függvényében ítélhetı meg.
23
A konkrét esetben a Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı kellıen pontos és megfelelıen részletezett tartalmú indokoláskérést adott ki, amelyben részletes feladat- és idıkimutatás benyújtását írta elı. A Döntıbizottság ezt követıen a kiírás tartalmát vizsgálta és megállapította, hogy a dokumentációban a 2. bírálati részszempontban meghatározott tervezési szakasz teljesítése vonatkozásában két lényeges elıírás szerepelt. Az egyik elıírás a dokumentáció tervátadások rendjét rögzítı rendelkezései keretében – dokumentáció 7.1. pontja – arra vonatkozott, hogy ajánlattevınek a tervezési koncepciót és a hozzátartozó vázlatterveket olyan idıpontban kell ismertetnie az ajánlattevıvel, hogy az ajánlatkérı 4 naptári napos véleményezési idejével - és esetleges módosítási igényével is - számolva a tervezés 1. szakaszához tartozó feladatokat a kötelezı 30 napon belül, illetıleg értelemszerően a vállalt határidın belül teljesíteni tudja. A 2. bírálati részszemponttal kapcsolatos másik lényegi elıírás a szerzıdéstervezet 21. pontjában rögzített azon kikötés volt, miszerint a tervezı az 1. tervezési fázisához kapcsolódóan elkészülı építészeti koncepcióterveket – több, de legalább kettı mőszaki megoldásra, technológiára köteles kidolgozni. Ezzel összefüggésben a szerzıdéstervezet tartalmazta, hogy ajánlatkérı jogosult dönteni arról, hogy ezen mőszaki megoldások és technológiák közül melyekre kell a jelen szerzıdés szerinti terveket elkészíteni. A Döntıbizottság kérelmezı hivatkozása alapján teljekörően megvizsgálta a dokumentáció és szerzıdéstervezet rendelkezéseit, melynek alapján megállapította, hogy a kérelmezı által megjelölt egyéb elıírások, így a szerzıdéstervezet 30., 32., 35., 41., 44., 72. pontjai a felek együttmőködésének, jogainak, kötelezettségének, felelısségének általános feltételeit rögzítik. A dokumentáció idézett 7.1. pontja, valamint a szerzıdéstervezet idézett 21. pontja azonban az elızıekben foglaltakhoz képest speciális kikötéseket tartalmaz kifejezetten a koncepciótervek átadásával és véleményezési idejével kapcsolatban, melyet ajánlattevık nem hagyhattak figyelmen kívül. A szerzıdéstervezet kérelmezı által hivatkozott rendelkezései nem teszik semmissé a koncepciótervekkel kapcsolatos 4 napos ajánlatkérıi véleményezési idıre, valamint a koncepció tervváltozatok közötti döntési jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket. A kiemelt két elıírástól a 2. bírálati részszempontra vonatkozó vállalás megtétele során ugyanakkor a kérelmezı nem tekinthetett el, mely elıírások betartásának a megajánlással kapcsolatos indokolás tartalmából is egyértelmően ki kellett tőnnie.
24
A Döntıbizottság megvizsgálta a kérelmezı indokolásában csatolt ütemtervet és megállapította, hogy abban nem került megjelölésre a koncepciótervek átadásának idıpontja és ennek függvényében a 4 napos ajánlatkérıi véleményezési idı beütemezése. Kérelmezı azzal érvelt, hogy a koncepciótervek elkészítésének idıtartama az ütemtervbıl kiolvasható, értelemszerően ennek végén adja át az ajánlatkérı részére a terveket véleményezésre. Tekintettel arra, hogy nem jóváhagyásról van szó a véleményezési idı nem képezi akadályát a koncepciótervek elvi engedélyezési tervekké történı, az átadást követı folyamatos kidolgozásának, így az általa vállalt tervezési határidı betarthatóságának. A Döntıbizottság az idézett két ajánlatkérıi elıírás összevetése alapján azt állapította meg, hogy a dokumentáció 7.1. pontjában a koncepciótervekkel kapcsolatban ajánlatkérı valóban nem kötött ki jóváhagyási jogot, mely a koncepciótervek átadását követı folyamatos továbbtervezés lehetıségének biztosítása mellett szól. Ugyanakkor a szerzıdéstervezet 21. pontja szerint ajánlatkérı egyértelmő döntési jogot tartott fenn arra vonatkozóan, hogy a legalább két mőszaki megoldásra, technológiára elkészítendı koncepciótervek közül melyek alapján dolgozza ki ajánlattevı a szerzıdés szerinti további terveket. Nem volt vitatott a felek között, hogy az elvi engedélyes tervek mőszaki tartalmukat tekintve a koncepciótervekre épülnek, azoknak egy részletesebb, továbbfejlesztett tervváltozatait jelentik. Következésképpen a Döntıbizottság álláspontja szerint az ajánlattevı kizárólag a koncepciótervekkel kapcsolatos ajánlatkérıi álláspont, döntés ismeretében van abban a helyzetben, hogy a kiválasztott megoldás, technológia alapján az engedélyes terveket elkészítse. Ezzel áll összhangban egyébként az ajánlatkérınek kizárólag az 1. tervezési szakasz tekintetében elıírt 4 napos véleményezési határidejének hangsúlyos megjelenése a szerzıdéses feltételek között. A kiírás tartalmából következıen, a mőszaki megoldásokkal kapcsolatos változatokra vonatkozó ajánlatkérıi döntés bevárása szükségességének ellentmond a kérelmezı által becsatolt ütemterv, melyben a koncepciótervek folyamatos továbbtervezése valósul meg. A kérelmezı indokolása ilyen módon nincs összhangban az ajánlatkérı által elıírt feltételekkel, ekként az indokolás tartalma alapján kizárólag a vállalás túlzott mértéke volt továbbra is megállapítható. A Döntıbizottság az elızıekre figyelemmel a rögzített tényállás alapján nem ítélte jogsértınek a kérelmezı ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja okán történı érvénytelenné nyilvánítását, melyre tekintettel a jogorvoslati kérelmet az elsı kérelmi elem körében elutasította. 2. A Döntıbizottság a 2. kérelmi elem körében a Kbt. 96. § (4) bekezdés megsértését vizsgálta.
25
A Kbt. 96. § (4) bekezdés alapján az ajánlatkérı az eredményhirdetéstıl számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségrıl szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerzıdéstıl elállni, ha az eredményhirdetést követıen észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértı volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérı a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejőleg az összes ajánlattevınek megküldeni. A Döntıbizottság nem fogadta el kérelmezı azon álláspontját, hogy ajánlatkérı nem volt jogosult az összegezésnek kizárólag az érvénytelenség jogalapja körében történı módosításra. A Kbt. 96. § (4) bekezdése nem határozza meg az összegezés módosításának lehetséges tartalmi körét, a kiemelt jogszabályból az sem következik, hogy csak az eljárást lezáró döntés érdemi megváltoztatását eredményezı módosításnak van helye. Az idézett rendelkezés alapján a Döntıbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlatkérı bármely olyan okból módosíthatja az összegezést, amellyel kapcsolatban úgy ítéli meg, hogy kihirdetett eredmény törvénysértı volt. Erre tekintettel a Döntıbizottság a Kbt. 96. § (4) bekezdésének sérelmét nem látta fennállónak azon az alapon, hogy ajánlatkérı a módosított összegezésben az eredeti összegezéshez képest további érvénytelenségi okot is megjelölt a kérelmezı ajánlata vonatkozásában. Más kérdés, hogy ezen újabb érvénytelenségi ok a tárgyi eset tényállása alapján nem állt fenn, ugyanakkor ennek megítélése nem a Kbt. 96. § (4) bekezdése körébe tartozik. A Döntıbizottság az elızıekre tekintettel a jogorvoslati kérelmet a 2. kérelmi elem körében elutasította. 3. A Döntıbizottságnak a 3. kérelmi elem körében abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérı megalapozottan döntött -e a nyertes ajánlattevı ajánlatának érvényességérıl. Kérelmezı azt vitatta, hogy a nyertes végsı ajánlatában csatolt Kbt. 121. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat annak keltezése miatt nem a végleges ajánlati dokumentációra vonatkozik, így az nem elfogadható. A Kbt. elızıekben idézett 121. § (3) bekezdés alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevı kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetıleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerzıdés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatkérı ezen nyilatkozat csatolását mind az alapajánlatok, mind a végsı ajánlatok vonatkozásában megkövetelte. Nem volt vitatott, hogy a nyertes ajánlattevı a nyilatkozatot a végsı ajánlatában cégszerően aláírva a Kbt. 121. §
26
(3) bekezdés szerinti tartalommal csatolta az ajánlatkérı elıírásainak megfelelıen. A nyilatkozat ezáltal, függetlenül annak kiállítási dátumától, a végsı ajánlat részévé vált, a nyertes ajánlattevı eleget tett a Kbt. 121. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének és az ajánlatkérı elıírásának. Mivel a nyilatkozat az elvárt tartalommal a nyertes ajánlattevı végsı ajánlatában került csatolásra, azt az ajánlat többi részéhez hasonlóan a végleges ajánlati feltételrendszerre megadottnak kell tekinteni annak keltezésétıl függetlenül. A kérelmezı által hivatkozott bírósági ítéletek jelen ügyben nem adnak iránymutatást, mivel eltérı tényálláson alapuló eltérı jogkérdésben születtek. A bíróság ezen ügyekben tárgyalásos eljárások esetén a bírálati részszempontokra adott ajánlattevıi vállalások kérdésével, ezen belül részben az ajánlati kötöttséget követı ajánlati módosítás jogszerőségével foglalkozott. A Döntıbizottság az elızıekre figyelemmel megállapította, hogy a Kbt. 121. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének keltezésére tekintettel nem volt helye a nyertes ajánlat érvénytelenné nyilvánításának, ajánlatkérı döntése jogszerő volt, a Döntıbizottság a jogorvoslati kérelmet ezen kérelmi elem körében is elutasította. 4. A Döntıbizottság a 4. kérelmi elemmel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlatevı a 2. bírálati részszempontra adott vállalásával összefüggésben valóban csatolt egy az ajánlati feltételrendszerben elı nem írt nyilatkozatot, amely az ajánlat elbírálása és értékelése szempontjából szükségtelen, ugyanakkor annak tartalma nem ütközik az ajánlatkérıi elıírásokba, illetıleg nem ellentétes a 2. részszempontra adott ajánlattevıi vállalással sem. A nyilatkozat a szabadon kialakítható ajánlattevıi vállalásra vonatkozik és tartalmában nem minısíthetı a kiírás kötelezı feltételei, illetıleg az ajánlattevıi megajánlás szempontjából jogfenntartó, vagy korlátozó nyilatkozatnak. A nyilatkozat nem ütközik a Kbt. tételes rendelkezéseibe és önmagában a Kbt. 1. § (1) bekezdés szerinti alapelvi jogsérelem elıidézésére sem alkalmas. Kérelmezı a saját ajánlata vonatkozásában elıírt indokoláskérés jogszerőségét nem vitatta, így önmagában nem hivatkozhat eredménnyel a Kbt. 1. § (1) bekezdés megsértésére azon az alapon, hogy a nyertes ajánlatban szereplı nyilatkozat alkalmas volt a többi ajánlattevı vállalásainak aránytalanságával kapcsolatos ajánlatkérıi döntés befolyásolására. A Döntıbizottság az elızıekre tekintettel kérelmezı jogorvoslati kérelmét a 4, kérelmi elem körében is elutasította. A Döntıbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
27
A Döntıbizottság tájékoztatást ad arról, hogy a Közbeszerzések Tanácsa, mint költségvetési szerv elnevezése 2012. január 1. napjával Közbeszerzési Hatóságra változott. A Döntıbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viselésérıl. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2012. június 18. Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapja: 1. ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) 2. Dr. Csumpilla Rita ügyvéd (1026 Budapest, Hővösvölgyi út 29.) 3. Mérték Építészeti Stúdió Kft. (1093 Budapest, Lónyay u. 29.) 4. KÉSZ Építı és Szerelı Zrt. (6722 Szeged, Gutenberg u. 25-27.) 5. Középülettervezı Zrt. (1012 Budapest, Pálya u. 4-6.) 6. K+K Környezetgazdálkodási és Közmőtervezı Kft. (1102 Budapest, Szent László tér 20.) 7. „Artonic Design” Kft. (1113 Budapest, Edömér u. 2.) 8. ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. (1027 Budapest, Tölgyfa u. 28. 5. em.) 9. Greenlight Kft. (1056 Budapest, Hold u. 17.) 10. Irattár
