K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.251/16/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Középszolg Kft. (1097 Budapest, Gyáli út 3/b., a továbbiakban: kérelmező) által a BKV Zrt. (1980 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: Dr. Horváth P. András ügyvéd (1148 Budapest, Pákozdi tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A BKV Zrt. 37-es villamos vonalán, az ÉlessarokŐrház megállóhely közötti pálya felújítási és áramellátási munkák II. ütemének kivitelezése, valamint a Combino villamosok be-, és kiálló útvonal felújításának I. üteme” tárgyú közbeszerzési eljárásának A és B része ellen benyújtott kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának A és B részére vonatkozó eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A
2
határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, a kérelem kiegészítése, ajánlatkérő érdemi észrevételei, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VII. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó KÉ-3895/2011. számú ajánlattételi felhívását 2011. február 10-én adta fel közzétételre. Ajánlatkérő 2 részben tette lehetővé részajánlat benyújtását az alábbi részekben: „A rész: A BKV Zrt. 37-es villamos vonalán, az Élessarok – Őrház megállóhely közötti pálya felújítási és áramellátási munkák II. ütemének kivitelezése, a kapcsolódó tervezési és engedélyezési munkarészekkel, ennek keretében: • Geodéziai felmérés mindkét vágányra, kitűzési tervkészítés, szivárgó kivitelezési terv készítése csatornabekötési engedélyeztetéssel, megvalósulási tervdokumentáció összeállítása; • A 37-es villamos vonal, X. kerület Kolozsvári úton, a Hölgy utca – Kőrösi Csoma Sándor út közötti Vg. 34-es rendszerű vágány átépítése S49 rendszerűre (2048 vm) és Ph rendszerűre (90 vm); • A 37-es villamos vonal Őrház megállóhely – Éles sarok megállóhely közötti pályafelújításhoz kapcsolódó áramellátási munkák elvégzése; • A Pongrác híd – Őrház megállóhely pályaszakaszon megvalósult felújításhoz kapcsolódó alábbi kiegészítő munkálatok elvégzése: o Őrház, Ph egyszerű vágánykapcsolat víztelenítésének csatornabekötése; o Pongrác híd- Őrház megállóhely pályaszakaszon vízelvezető folyókák utólagos kialakítása; o Kertészeti bejáró úttorkolat helyreállítása Az elvégzendő feladatok részletes leírását az ajánlattételi dokumentáció részét képező Műszaki Diszpozíció tartalmazza. B rész: Combino villamosok be- és kiálló útvonalának felújítása (I. ütem) a Fiumei úttól a Hungária krt.-ig terjedő szakaszon.
3
Az elvégzendő feladatok részletes leírását tartalmazó műszaki kiviteli terveket ajánlatkérő elektronikusan (CD) bocsátja ajánlattevők rendelkezésére.” A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége: „A rész: A 37-es villamos vonalán, az Éles sarok – Őrház megállóhely közötti pálya felújítási, és áramellátási munkák II. ütemének kivitelezése, a kapcsolódó tervezési és engedélyezési munkarészekkel, az alábbi főbb mennyiségekkel: • Vg 34,5r. vágány bontása, 2054 vm; • Ph vágány bontása, 60 vm; • Kiemelt szegély bontása, 2032 m; • Kiemelt szegély építése, 2030 m; • Vg S49r. vágány építése, 2048 vm; • Ph vágány építése, 90 vm; • Szivárgó építése Ø200mm PVC csőből, 700 fm; • Felsővezeték tartó oszlop helyben cseréje, 6 db; • Felsővezeték szabályozása, 2128 vm A mennyiségek részletes ismertetését az Ajánlattételi Dokumentáció részét képező, beárazandó tételes költségvetés tartalmazza. B rész: Combino villamosok be- és kiálló útvonalának felújítása (I. ütem) a Fiumei úttól a Hungária krt.-ig terjedő szakaszon, az alábbi főbb mennyiségekkel: • Kockakő burkolatú Ph vágány bontása 1287 vm; • Ph50/30e kitérő bontása 2 csop.; • Vg S49 rendszerű, LM aljas vágány építése 1269 vm; • Vg48-100/100e kitérő beépítése 2 csop.; • Áramvisszavezető kábel fektetése, 240 mm2 Cu 368 m; • Vontatási földkábel fektetése1x1000 mm2 Al 8000 m; • Munkavezeték csere, 100 mm2 3640 m; • Váltófűtés elbontása és építése 1 db; • Felsővezeték tartó oszlop csere 14 db; • Peronvilágítások átépítése összesen 6 készlet; • Bejelentkezési áramkör bontása, építése 1 készlet A mennyiségek részletes ismertetését az Ajánlattevők részére elektronikusan (CD) rendelkezésére bocsátandó, beárazandó tételes költségvetés tartalmazza, amelyet az Ajánlattételi Dokumentációban megadott címen, személyesen lehet átvenni.” Ajánlatkérő a beruházás becsült értékét 690.000.000.-HUF-ban jelölte. A szerződés befejezésének időpontjaként ajánlatkérő 2011. szeptember 30-át rögzítette.
4
A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. Ajánlatkérő a felhívás III.2.2) gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében többek között az alábbiakat határozta meg: Az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek) és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlathoz csatolnia kell: G.1: a Kbt. 66 § (1) bekezdés a) pontja alapján valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől származó, valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a jelen hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot, az alábbi kötelezően előírt tartalommal: - volt-e számláján az ajánlattételi felhívás feladásától visszaszámított egy évben - fedezethiány miatt - 30 napot meghaladó sorban állás; - fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz-e. Alkalmatlannak minősül az ajánlattevő (közös ajánlattevő) és az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója mindkét rész vonatkozásában, ha: G.1: bármely számlavezető pénzintézeténél vezetett bankszámláján – a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat alapján – az ajánlattételi felhívás feladásától visszaszámított egy évben: - fedezethiány miatt 30 napot meghaladó sorban állás volt, - fizetési kötelezettségeinek rendben nem tett eleget. A fenti feltételeknek az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek), illetve az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának külön-külön, önállóan kell megfelelniük. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében többek között az alábbiakat határozta meg: Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának: M.1.: ismertetnie kell az ajánlattételi határidőt megelőző három év során teljesített legjelentősebb, vasúti pályafelújítási-átépítési-kivitelezési tevékenység elvégzésére vonatkozó munkavégzéseit (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a beruházás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege, vagy a korábbi beruházás mennyiségére utaló más adat megjelölésével) a 68. § (2) bekezdése szerint igazolva.
5
Alkalmatlannak minősül az ajánlattevő (közös ajánlattevő) és az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkeznek: Az A.) részre vonatkozóan: M.1: az ajánlattételi határidőt megelőző öt év (2006., 2007., 2008., 2009., 2010.) során összességében teljesített: • minimum 1.000 vm, közúti vasúti pálya építésére vonatkozó referenciával; valamint • összesen minimum 1.000 m, egyenáramú, vasúti felsővezeték szabályozási tevékenység elvégzéséről szóló referenciával, továbbá • összesen legalább 10 db, felsővezeték tartó oszlop cseréjének elvégzéséről szóló referenciával. A B.) részre vonatkozóan: M.1: az ajánlattételi határidőt megelőző öt év (2006., 2007., 2008., 2009., 2010.) során összességében teljesített: • minimum 1.200 vm vágány építésére, vagy felújítására vonatkozó referenciával; valamint • minimum 2 csoport kitérő építésére vonatkozó referenciával; továbbá • minimum 1.000 m felsővezeték építésére, vagy felújítására vonatkozó referenciával. A fenti feltételeknek az ajánlattevő (közös ajánlattevő), illetve az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója együttesen is megfelelhet. A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontrendszerét jelölte meg. A felhívásban ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. március 3-ában határozta meg, eredményhirdetést nem kívánt tartani, a felhívás szerint az összegezést az ajánlatok felbontásától számított 30 napon belül küldi meg ajánlattevőknek, míg a szerződéskötés tervezett időpontjaként az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésétől számított 10. napot rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás V.7) További információk 2) alpontjában a Kbt. 83. §-a alapján biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is összeállított, melyben meghatározta az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, tájékoztatást adott a közbeszerzési eljárása lefolytatásáról (Útmutató), a dokumentáció részét képezte a szerződéstervezet, a műszaki leírás, az árazatlan tételes költségvetés, továbbá a formanyomtatványok.
6
A dokumentáció 12.8. pontjában került előírásra a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságot igazoló iratok tekintetében, hogy „Az igazolásban vagy nyilatkozatban legalább az alábbi adatokat kell megjelölni: - a teljesítés ideje; - a szerződéskötő másik fél; - a beruházás tárgya; - az ellenszolgáltatás összege, vagy a korábbi beruházás mennyiségére utaló más adat megjelölése (amennyiben a referenciát több társaság teljesítette az ellenszolgáltatás vagy más mennyiségi adat megadása során kizárólag a saját részesedését kell feltüntetni); - a beruházás teljesítésének igazolására jogosult személy neve, elérhetősége; nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e”. Az ajánlatkérő által kiadott költségvetés B részében az alábbi tételek kerültek megjelölésre: Felsővezeték bontási munka oszlop, betonalap kiásása 45,5 m3 oszloplábazat leverése 13 db oszlop kiemelése 13 db BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet 304.800.-Ft Felsővezeték építési munka alapgödör ásás betonalap készítés vasbetonlábazat készítés acéloszlop állítása BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
45,5 m3 45,5 m3 13 db 13 db 304.800.-Ft
Áramvisszavezetési munkák BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
304.800.-Ft
Egyenáramú vontatás földkábel munkák BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
304.800.-Ft
Segédvezeték és jelző munkák építése BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
304.800.-Ft
Váltófűtő berendezések bontási munkái BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
304.800.-Ft
Váltófűtő berendezések építési munkái BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet
304.800.-Ft
7
Bejelentkező áramkör bontási munkái BKV feszültségmentesítés 1 alkalom BKV bontási művezetés 8 óra
(beárazandó tétel) (beárazandó tétel)
Bejelentkező áramkör építési munkái BKV feszültségmentesítés 1 alkalom BKV szakfelügyelet 4 óra
(beárazandó tétel) (beárazandó tétel)
A dokumentáció C fejezet 11) pontja rögzítette azon dokumentumokat, melyeket az ajánlatnak tartalmaznia kell, ezen belül többek között a 14. alpontban írta elő ajánlatkérő a tételes árazott költségvetést a költségvetési kiírás szerint. Ajánlatkérő követelményei szerint „az elvégzendő munkálatok tételes költségeit az A) rész esetében az ajánlattételi dokumentáció 12. sz. mellékletét képező tételes költségvetési kiírás (Tételes beárazandó költségvetés) kitöltésével, míg a B) rész esetében az ajánlattevők részére elektronikusan (CD) rendelkezésre bocsátandó Tételes Költségvetési Kiírások, továbbá szintén az ajánlattételi dokumentáció 12. sz. mellékletét képező költségvetési főösszesítő kitöltésével is kérjük megadni. Az A) rész esetén kérjük, a költségvetési kiírás záradékát is szíveskedjenek cégszerűen aláírni és az ajánlathoz benyújtani”. Ajánlatkérő 2011. február 22-én helyszíni bejárást tartott, a jegyzőkönyv 6. pontja szerint „a diszpozíció ismeretében kiszámított mennyiségben a síneket, kapcsolószereket, talpfákat és vb. aljakat a BKV Zrt. térítésmentesen biztosítja, az ajánlattételi dokumentáció tételesen tartalmazza ezen anyagokat. Minden további anyagot a Vállalkozónak kell biztosítania – beleértve azt is, ha valamely biztosított anyagból a számítottnál több kellene”. Ajánlatkérő 2011. február 28-án kiegészítő tájékoztatást adott ajánlattevőknek az alábbiak szerint: B. rész Felsővezeték 13. kérdés: „13 vagy 14 db oszlop cserével kell számolni?” Válasz: „A költségvetési kiírásban elírás van, helyesen 14 db oszlop cseréjével kell számolni (lásd a műszaki leírást).” 41. Kérdés: „Kérjük megerősíteni, hogy a költségvetésben szereplő 13 db oszlop cserével kell számolnunk a tervekről megállapítható 14 db-bal szemben?” Válasz: „A Költségvetésben szereplő 13 db felsővezeték tartó oszlop helyett, a tervekben szereplő 14 db oszlopot kell cserélni, ezt kell beárazni. A BKV 14 db oszlopot ad át térítésmentesen a cseréhez. A költségvetésben lévő darabszámot kérjük javítani 14 db-ra.” B. rész Áramellátás
8
53. Kérdés: „Jól értelmezzük, hogy az ellopott légtápvezetéket 400 m hosszan pótolni kell? Ha kell, akkor terv hiányában kérjük a méret megadását, hosszban darabszámban és keresztmetszetben!” Válasz: „Az ellopott légtápvezetéket 400 m hosszon pótolni kell csupasz 1x240mm2 Cu kábellel.” Általános kérdések: 25. Kérdés: „Kérjük megerősíteni, hogy a szükséges feszültség mentesítéseket a BKV térítésmentesen biztosítja.” Válasz: „Megerősítjük, hogy a szükséges feszültség mentesítéseket a BKV Zrt. térítésmentesen biztosítja.” A 2011. március 3-i ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a - Feratil Kft. (A részre: 194.792.107.-Ft), - Vasútépítő és Karbantartó Zrt. (A részre: 281.851.362.-Ft, B részre: 644.995.634.-Ft), - Magyar Aszfalt Kft. (A részre: 162.378.347.-Ft, B részre: 336.566.009.Ft), - KA Vasút Konzorcium (tagjai: kérelmező és az Arcadom Építőipari Zrt.) (A részre: 194.098.508.-Ft, B részre: 438.877.422.-Ft) - Colas-Alterra Zrt. (A részre: 194.113.517.-Ft, B részre: 439.468.883.-Ft). Kérelmező ajánlatának 8-9. oldalán az alábbi nyilatkozatot tette: „az ajánlattételi felhívásban, az ajánlattételi nyilatkozatban és annak valamennyi mellékletében, a szerződéstervezetben, valamint az ajánlatkérő által esetlegesen tett pontosításokban és kiegészítésekben, kiegészítő tájékoztatásban foglalt feltételeket mindenben tudomásul vettük és elfogadjuk a szerződés megkötésére és teljesítésére vállalkozunk a felolvasólapon megadott ellenszolgáltatás ellenében”. Kérelmező az A részre adott ajánlatának K tételei körében (84. oldal) árazta be a 400 m légtápvezeték felszerelését, és a B részre tett ajánlatának 92. oldalán 13 db oszlop állítást jelölt. A Colas-Alterra Zrt. ajánlatának B részében a költségvetésben a BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet megnevezésű tételeknél (115. oldal 20, 38 tételek, 112. oldal 34 tétel, 115. oldal 40 tétel, 117. oldal 38 tétel, 121-123. oldal), valamint a „BKV feszültségmentesítés”, „BKV bontási művezetés”, „BKV szakfelügyelet” tételeknél „nullás” összegek szerepeltek, mind az egységár, mind az összár tételnél. A 111. oldalon a felsővezeték bontási munkák 1. tételénél 49 m3 mennyiség, a 2. és 4. tételnél 14 db oszlop került beárazásra. A 113. oldalon a felsővezeték építési munkák 1. és 2. tételénél 49 m3 mennyiség, a 3. és 5. tételnél 14 db oszlop került beárazásra.
9
A Colas-Alterra Zrt. ajánlatának 33. oldalán mellékelte a Credit Agricole Bank nyilatkozatát, mely szerint „fizetési kötelezettségeinek eleget tesz”. A 46-47. oldalán került csatolásra a BKV Zrt. által kiadott referenciaigazolás, melyben a felújítási munkák főbb adatai körében „Felsővezeték tartó oszlopok állítása 28 db” tétel került rögzítésre megjelölve az ellenszolgáltatás összegét. Az igazolás bevezető részében az alábbiak kerültek megadásra: „igazoljuk, hogy a ColasAlterra Zrt., mint az Alterra Építőipari Kft. jogutódja, mint a közbeszerzési eljárásban nyertes Alterra-Colas-Eger Konzorcium vezető cége, fővállalkozóként/generálkivitelezőként végezte”. Az igazolás szerint „az Alterra Építőipari Kft. a tárgyi beruházást – mint a Konzorcium feladatmegosztás alapján általa elvégzendő feladatot – a szerződésnek és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, I. o minőségben, a vállalt határidőt betartva készítette el”. Az ajánlat 49-50. oldalán szerepelt a BKV Zrt. által kiadott referenciaigazolás, melyben a felújítási munkák főbb adatai körében „Felsővezeték szabályozása 1400 m” tétel került rögzítésre megjelölve az ellenszolgáltatás teljes összegét, a részesedés mértékét %-osan és összegszerűen. Az igazolás bevezető részében az alábbiak kerültek megadásra: „igazoljuk, hogy a 24-ES VILLAMOS Konzorcium, vezető tag Alterra Építőipari Kft., mint a Colas-Alterra Zrt., mint a jogelődje, konzorciumi tag: Vasútépítő Zrt. a teljes beruházás 100 %-ra kiterjedő generálkivitelezőként végezte”. Az ajánlat 51-53. oldalán található a BKV Zrt. által kiadott referenciaigazolás, melyben a felújítási munkák főbb adatai körében „Vignol sines vágányépítés 1138 vm” tétel került megadásra megjelölve az ellenszolgáltatás összegét. Az igazolás bevezető részében az alábbiak kerültek rögzítésre: „igazoljuk, hogy a Colas-Alterra Zrt., mint az Alterra Építőipari Kft. jogutódja, mint a közbeszerzési eljárásban nyertes Alterra-Colas-Eger Konzorcium vezető cége, fővállalkozóként/generálkivitelezőként végezte”. Az igazolás szerint „az Alterra Építőipari Kft. a tárgyi beruházást – mint a Konzorcium feladatmegosztás alapján általa elvégzendő feladatot – a szerződésnek és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, I. o minőségben, a vállalt határidőt betartva készítette el”. Az 54-56. oldalon mellékelt referenciaigazolás az 51-53. oldalon ismertetett szövegezést tartalmaz, más referenciamunka kapcsán. Ajánlatkérő 2011. március 8-án felvilágosítás kérést és hiánypótlási felhívást bocsátott ki. Ajánlatkérő a 2011. március 29-én megküldött összegezésében a közbeszerzés mindkét részében a kérelmezőt hirdette ki az eljárás nyertesének, míg a COLASALTERRA Zrt. lett a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő.
10
A COLAS-ALTERRA Zrt. 2011. április 6-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben vitatta kérelmező mindkét részben tett ajánlatának érvényességét. A Döntőbizottság a D.216/6/2011. számú végzésében - a COLAS-ALTERRA Zrt. kérelmének visszavonására tekintettel - a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. Ajánlatkérő 2011. április 11-én módosította az összegezését, mely szerint mindkét részben a COLAS-ALTERRA Zrt.-t hirdette ki az eljárás nyertesének, míg kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenség indokaként ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Az ajánlattevő az „A” részre adott ajánlatának tételes árazott költségvetésének utolsó táblázatában (ajánlat 84. oldal), a helyszíni bejárás során meghatározott plusz munkák között ajánlattevő olyan tételt is szerepeltet, amely a „B” részhez tartozik (400 m 240 mm2 csupasz légtápvezeték felszerelése oldalszigetelő tartókra), viszont a hivatkozott munka a „B” rész tételes költségvetésében nem szerepel. Az ajánlattevő a „B” részre adott ajánlat tételes árazott költségvetésében a felsővezeték építési munkák között (ajánlat 92. oldal) az 5. tétel darabszámát az ajánlattétel előtt, az összes ajánlattevőnek megküldött kiegészítő tájékoztatásban leírtaknak megfelelően nem vette figyelembe, 14 db oszlop helyett 13 db oszlopot árazott be.” Kérelmező előzetes vitarendezést nem kezdeményezett. Kérelmező 2011. április 21-én előterjesztett kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő eljárási költségekben történő marasztalását, valamint a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Kérelmező álláspontja szerint jogsértő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása, és a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként történő elfogadása és nyertesként történő kihirdetése. 1./ Közölte, hogy ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásban foglalt „B” részre vonatkozó légtápvezeték pótlását a kiegészítő tételek költségvetése körében „K5 tétel” alatt szerepeltette az „A” részre vonatkozóan. Ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna, hogy ezen tétel nem az „A” részhez tartozik, így a megajánlott ár tekintetében olyan összegek kerültek összeadásra, amelyek hibás eredményhez vezettek. Ajánlatkérő köteles lett volna észlelni az elbírálás eredményére kiható számítási hibát a kérelmező „A” részre vonatkozó tételes árazott költségvetésében, ezért nem nyilváníthatta volna érvénytelenné kérelmező ajánlatát az „A” részre vonatkozóan, hanem a közbeszerzés (azaz jelen esetben az ,,A” részre vonatkozó) tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit
11
alapul véve köteles lett volna kiszámítani az összesített ellenértéket a Kbt. 84. §ában foglalt rendelkezések szerint. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel megsértette a Kbt. 84. §-ban foglalt rendelkezéseket, amikor a számítási hibát kérelmező „A” részre vonatkozó ajánlata tekintetében elmulasztotta javítani. Kérelmező indítványozta, hogy a Döntőbizottság hivatalból vizsgálja ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásának jogszerűségét. 2./ Kérelmező ismertette, hogy álláspontja szerint az ajánlattevő nem jogosult a költségvetésben olyan változtatást eszközölni, amivel akár a mennyiséget, akár a mennyiségi egységet megváltoztatja, még akkor sem, ha ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban más mennyiségekre kért ajánlatot. Hangsúlyozta, hogy az ajánlati ár meghatározásakor figyelembe vette a kiegészítő tájékoztatásban foglalt hiányzó tételt és az árképzésnél 14 db oszlop és nem 13 db oszlop elhelyezésével számolt. Ezt támasztja alá azon az ajánlatban foglalt általános nyilatkozata is, mely szerint a „kiegészítő tájékoztatásban foglalt feltételeket mindenben tudomásul vettük”. A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 91. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy nem a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevőt, azaz kérelmezőt jelölte meg módosított összegezésben az eljárás nyerteseként. 3./ Kérelmező a 2011. április 27-i iratbetekintést követően jogorvoslati kérelmét kiegészítette, melyben sérelmezte ajánlatkérő Colas-Alterra Zrt. ajánlatának érvényesként történő elfogadását több okból. Közölte, hogy a Colas-Alterra Zrt. „B” részre adott ajánlatának 111. oldalán a tételes árazott költségvetés 1. sorában, valamint a 113. oldalán található 1-2. sorokban a tételek mennyiségeként 49 m3 szerepelt, mely megjelölések nincsenek összhangban az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés releváns sorával, ahol 45,5 m3 szerepelt a tételek mennyiségeként. 4./ A COLAS-ALTERRA Zrt. „B” részre vonatkozó ajánlata tételes költségvetésének a „BKV szakfelügyelet”, „BKV feszültségmentesítés”, a „BKV szakfelügyelet, feszültségmentesítés”, valamint a „BKV bontási művezetés” tételei nem kerültek beárazásra, azok nullás tételként kerültek feltüntetésre, így az ajánlat nem minősül teljes körűnek, tekintettel arra, hogy a kiadott tételes költségvetés nem került beárazásra. Ajánlatkérő a kiadott tételes költségvetési sorokban „BKV szakfelügyelet, feszültségmentesítés”-t 304.800.HUF összeggel szerepeltette. Az a tény, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában
12
ezen tételek nem kerültek kitöltésre azt feltételezi, hogy az ott felsorolt munkálatokat ajánlattevő vagy nem kívánja elvégezni (amellyel megszegné a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket), vagy pedig ingyenesen kívánja a beruházás keretében megvalósítani (amely nem megfelelő vállalás, tekintettel arra, hogy pl. a „BKV szakfelügyelet” tétel olyan jellegű feladat, amelynek elvégzésével ajánlattevő harmadik személyt bíz meg). A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a COLAS-ALTERRA Zrt. ajánlata nem felel meg ajánlatkérő által elkészített dokumentációnak, ezért ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontjára tekintettel, mivel a tételes árazott költségvetés hiánypótlás során nem egészíthető ki, illetőleg nem módosítható. 5./ Kérelmező ismertette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 46-47. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolásában „Áramellátás” pontban „Felsővezeték tartó oszlopok állítása 28 db” megjelölés szerepel, mely nem felel meg az oszlopok cseréje követelménynek. Közölte, hogy a csere feltételezi egy oszlop kiemelését és annak helyébe egy új oszlop állítását, míg az oszlop állítása szükségszerűen szűkebb fogalomnak minősül, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a Colas-Alterra Zrt. ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel. 6./ Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatának 49-50. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolás sem felel meg a felhívás előírásainak, mivel a referenciában megjelölt „Felsővezeték szabályozása 1400 m” adatból nem lehet megállapítani, hogy ajánlattevő „minimum 1000 m, egyenáramú, vasúti felsővezeték szabályozási tevékenység” elvégzéséről szóló referenciával rendelkezik-e. Kérelmező szerint a két kitétel nem minősül egyenértékűnek, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (l) és (3) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a Colas-Alterra Zrt. ajánlatát nem minősítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel érvénytelenné. 7./ Kérelmező szerint a nyertes ajánlatának 51-52. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolásban „Vignol sínes vágányépítés 1138 vm” szerepelt, mely nem egyenértékű a „közúti vasúti pálya” építésére vonatkozó referencia követelménnyel. A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (l) és (3) bekezdésében foglaltakat. 8./
13
Kérelmező kérelmében előadta, hogy a Colas-Alterra Zrt. ajánlatának 46-47. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolásban foglalt munkálatokat a Colas-Alterra Zrt. az ALTERRA-COLAS-EGER Konzorcium tagjaként végezte el, azonban a dokumentáció 12.8. pontjában foglaltakat megsértve a Colas-Alterra Zrt. ajánlattevő által csatolt referenciaigazolásban nem kerültek feltüntetésre a felújítási munkák főbb adatai a Colas-Alterra Zrt. saját részesedésére tekintettel. 9./ Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 49-50. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolás szerint az abban foglalt munkálatokat a COLAS-ALTERRA Kft. a 24-ES VILLAMOS Konzorcium tagjaként végezte el. Az Alterra Építőipari Kft. (mint a Colas-Alterra Zrt. jogelődje) a munkálatok 59,6%-át végezte el, azonban a referenciaigazolásban a mennyiség adat megadása során nem került feltüntetésre a saját részesedés mértéke az egyes munkálatokra tekintettel, így nem állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő önállóan teljesítette-e azon feladatokat, amelyek a jelen közbeszerzési eljárásban az alkalmassági követelmények szempontjából relevánsak. 10./ Az ajánlat 51-53. oldalain található „A” részre vonatkozó referenciaigazolás szerint az abban foglalt munkálatokat a Colas-Alterra Zrt. az ALTERRACOLAS-EGER Konzorcium tagjaként végezte el, azonban a dokumentáció 12.8. pontjában foglaltakat megsértve a nyertes ajánlattevő által csatolt referenciaigazolásban nem kerültek megbontásra a munkák főbb adatai a ColasAlterra Zrt. saját részesedésére tekintettel. 11./ Az ajánlat 54-56. oldalain található „B” részre vonatkozó referenciaigazolás szerint az abban foglalt munkálatokat a Colas-Alterra Zrt. az ALTERRACOLAS-EGER Konzorcium tagjaként végezte el, azonban a dokumentáció 12.8. pontjában foglaltakat megsértve a COLAS-ALTERRA Kft. ajánlattevő által csatolt referenciaigazolásban egyáltalán nem kerültek megbontásra a munkák főbb adatai a Colas-Alterra Zrt. saját részesedésére tekintettel, ellentétben az ajánlattételi dokumentáció 12.8. pontjában rögzítettekkel. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Colas-Alterra Zrt. ajánlata alapján az ajánlattevő nem felel meg maradéktalanul a felhívásban foglalt alkalmassági követelménynek, illetőleg az ajánlattételi dokumentáció 12.8. pontjában foglalt feltételeknek, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (l) és (3) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 88. § (l) bekezdés e), illetőleg f) pontjára tekintettel.
14
12./ Kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 33. oldalán csatolt pénzügyi intézménytől származó nyilatkozata nem felel meg a felhívás III.2.2. G.1. pontban foglalt alkalmassági követelményben előírtaknak, tekintettel arra, hogy az ezen nyilatkozatban feltüntetett ,,fizetési kötelezettségeinek eleget tesz” kitétel nem támasztja alá azon felhívásban foglalt feltételt, hogy ajánlattevő rendben eleget tesz-e fizetési kötelezettségeinek. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő nem felelt meg maradéktalanul a felhívásban foglalt alkalmassági követelménynek, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a ColasAlterra Zrt. ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 88. § (l) bekezdés e) pontjára tekintettel. Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Vitatta, hogy a légtápvezeték pótlására vonatkozó költségek rossz költségvetési kiírásban történő szerepeltetését számítási hibának kellett volna tekintenie. Álláspontja szerint egy olyan tétel rossz helyen történő beárazásáról van szó, mely a közbeszerzési eljárás másik részéhez tartozó ajánlatban szerepelt. A részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén egy eljáráson belül a különböző részeket különálló eljárásoknak kell tekinteni. Ebből következően ajánlatkérőnek nem állt módjában a kérelmező által az „A” rész tételes költségvetésében beárazott sort számítási hibaként értékelni és a Kbt. 84. §-a alapján a hibát kijavítani. 2./ Ajánlatkérő közölte, hogy a kiegészítő tájékoztatásban egyértelműen rögzítésre került, hogy 14 db oszlopot kell cserélni, a költségvetésben a darabszámot 14 db-ra kell javítani. A kiadott kiegészítő tájékoztatás alapján ajánlattevőknek javítaniuk kellett az oszlopok darabszámát 14 darabra és az árazást ennek megfelelően kellett elvégezniük. Az ajánlattételi nyilatkozat hivatkozott része nem támasztja alá azt, hogy a kérelmező az ajánlati ár megadásakor 14 db oszloppal számolt volna, sőt, tekintettel arra, hogy a költségvetési kiírás beárazásakor meghatározott mennyiségekre adott konkrét egységárakat, ajánlatkérő még csak nem is vélelmezhette, hogy kérelmező nem a táblázatban szereplő darabszámot vette figyelembe. A tételes költségvetés sorainak kitöltése pontosan azt a célt szolgálja, hogy a beszerzés tárgyát ajánlatkérő a lehető legkonkrétabban meg tudja határozni és az ajánlattevőknek is segítséget nyújt az ajánlati ár megadásához. Emellett a beárazott költségvetés a szerződés részét is képezi, így amennyiben ajánlattevő nem megfelelően adja meg az abban szereplő tételeket,
15
nem az előírt mennyiség szerepelteti, akkor az a teljesítés során okozhat problémát. 3./ Ajánlatkérő szerint az oszlopok számának javítása egyértelműen jelenti az oszlopokhoz kapcsolódó tevékenységek mennyiségének javítását is. 4./ Ajánlatkérő közölte, hogy a BKV feszültségmentesítést az ajánlattevőknek az árazás során nem kellett figyelembe venniük. Hangsúlyozta, hogy a szakfelügyeletet a BKV biztosítja. 5./ Kifejtette, hogy az oszlopállítást a technológiai igény, felkészültség és a kivitelezési műveletek tekintetében egyenértékűnek tekintette az oszlopcserével, valamint a referencia tartalma alapján megállapította az ajánlattevő megfelelőségét. 6./ Ajánlatkérő előadta, hogy a referencia tárgyából egyértelműen következik, hogy az egyenáramú felsővezeték szabályozását tartalmazza. 7./ Kiemelte, hogy a vignol sínes vágányépítés egyenértékű a közúti vasúti pálya építésével, a villamos pedig az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetéről szóló 18/1998 (VII. 3.) KHVM rendelet szerint közúti vasút. 8-11./ Ajánlatkérő előadta, hogy az előírásai alapján ajánlattevő a referenciában feltüntethette a más társaság által végzett tevékenységet is. A referenciaigazolások egyebekben alkalmasak voltak arra, hogy az ajánlattevő alkalmasságát ajánlatkérő megállapítsa. 12./ Ajánlatkérő előadta azon álláspontját, mely szerint a pénzintézeti nyilatkozat tartalmilag megfelel az ajánlatkérő előírásainak. Egyéb érdekeltként, a Colas-Alterra Zrt. észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Kiemelte, hogy 400 m légtápvezeték rossz részajánlatban történő beárazása nem minősülhet a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott összesítése során vétett hibának. Álláspontja szerint ezen esetben nem a Kbt. 84. §-a szerinti
16
számítási hiba esete áll fenn, hanem kérelmező nem megfelelő módon készítette el az ajánlatát, amely a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget eredményez. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását két részre vonatkozóan írta ki, ebből következően a részekre benyújtott ajánlatokat önállóan szükséges és lehet vizsgálni, mind a műszaki tartalom, mind az ajánlati ár (árazott tételes költségvetés) megfelelősége vonatkozásában. A Kbt. 84. §-ának alkalmazhatósága csak abban az esetben merülhet fel, ha a benyújtott ajánlat kifejezetten azokat a tételeket tartalmazza, amelyet ajánlatkérő a kiírás részévé tett, és a kiírással egyébként összhangban álló tételek ellenértéke vonatkozásában merül fel számítási hiba. A jogvita tárgyává tett esetben ugyanakkor ez a körülmény nem áll fenn éppen a kiírás és az ajánlat összhangjának hiányára tekintettel. A Kbt. 84. §-a szerinti számítási hiba azért sem valósult meg, mivel a kérelmező által az adott tételek, mennyiségek, egységárak alapján elvégzett számítás megfelelő volt, az ellenszolgáltatás összege megegyezett az adott részre benyújtott ajánlatban szereplő tételek, mennyiségek, egységárak alapján számított ellenértékkel. A számítási hiba és a nem megfelelő ajánlattétel között érdemi különbség van, a kérelmező ajánlata nem volt megfelelő, amelynek orvoslására nem volt lehetőség. Hangsúlyozta, hogy ahogyan ajánlatkérőnek nincs lehetősége az „A” rész tekintetében megajánlott légvezeték értékének figyelmen kívül hagyására, úgy nincs lehetőség arra sem, hogy a légvezetéket a „B” részhez áthelyezze, a „B” rész ellenszolgáltatását ezzel az összeggel felemelje. Ez az ajánlat és az ellenszolgáltatás olyan mértékű megváltoztatását, átstrukturálását eredményezné, amely túllépné a Kbt. 84. §-ának alkalmazhatóságát. 2./ A költségvetési kiírásból következően a tételes árazatlan költségvetés alapján az ajánlattevőknek meg kellett adniuk a tétel egységárát, majd az egységár és a mennyiség szorzataként meg kellett adniuk a tétel árát. A kiegészítő tájékoztatás ellen a kérelmező jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, így az ajánlattevőknek a kiegészítő tájékoztatással összhangban kellett megtenniük az ajánlataikat, azaz az ajánlatból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy - a kiegészítő tájékoztatás 13. és 41. sz. válaszának megfelelően - az ajánlattevő 14 db oszlop cseréjét ajánlotta meg. Ehhez képest kérelmező árazott költségvetésében 13 db került megajánlásra, ezért az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásának. 3./ Kifejtette, hogy az ajánlatkérő 13. és 41. kérdésre adott kiegészítő tájékoztatása érintette a többletmennyiség miatt felhasználásra kerülő beton, valamint a
17
vasbetonlábazat és acéloszlop mennyiségét, figyelembe vételre kerültek a költségvetésben.
amely
többletmennyiségek
4./ Hangsúlyozta, hogy a BKV feszültségmentesítéshez hasonlóan a szakfelügyelet és a bontási művezetés is olyan tevékenységek, melyet a BKV végez, így az ajánlattevőknek ezen tételekre ajánlati árat nem kellett kalkulálniuk. Kiemelte, hogy a szakfelügyelet a költségvetési kiírásból következően kapcsolódik a feszültségmentesítéshez. Az építési beruházásoknál kialakult megrendelői gyakorlat az, hogy bizonyos munkák elvégzését az ajánlatkérő a saját felügyelete mellett követeli meg elvégezni. Ebből következően a feszültségmentesítés szakfelügyelete akkor szükséges, ha azt nem az ajánlatkérő, hanem az ajánlattevő végzi. 5-7./ A referenciák kapcsán egyéb érdekelt előadta, hogy azok tartalmából egyértelműen megállapítható az ajánlattevő megfelelősége, így kérelmező joggal nem hivatkozhat az ajánlat érvénytelenségére. Egyéb érdekelt becsatolta a jogorvoslati eljárásban azon referencia igazolásokat, melyek tovább pontosítják az ajánlatban szereplő referencia igazolások tartalmát. 8-11./ Egyéb érdekelt álláspontja szerint a referencia igazolásokban szövegszerűen rögzítésre került az „általa elvégzendő feladatot”, a „kizárólagosan 100 %-ban”, valamint a „tárgyi beruházás keretein belül” szövegrész, melyből egyértelműen következik azon előírásnak való megfelelőség, hogy a részesedés mértéke és az ajánlattevő által végzett munka megjelölésre került. 12./ Kifejtette azon álláspontját, hogy a vitatott pénzintézeti nyilatkozat tartalmából egyértelműen megállapítható annak ténye, hogy az ajánlattevő a fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. A nyilatkozat tartalmazza azt a kitételt is, hogy „fizetőkészsége és fizetőképessége jó”, amiből összességében megnyugtató módon megállapítható, hogy a „fizetési kötelezettségeknek rendben eleget tesz” alkalmassági feltétel teljesül. Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárás során csatolt olyan pénzintézeti nyilatkozatot, mely a „rendben” szót tartalmazta. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a 2011. február 10-én hatályos Kbt. VII. fejezet szerinti tárgyalás nélküli egyszerű eljárás alapján folytatta le, így a jogvita elbírálására is ez az irányadó.
18
A Kbt. 261. § (1) bekezdése alapján a különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 249-250. §-t, a 251. § (1)-(4) bekezdését és a 252-253. §-t a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A (3) bekezdés szerint az egyszerű eljárásban a törvény 12-18. és 20. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és a 251. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A Kbt. 250. § (3) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 81. § (1) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 84. §-a szerint ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az
19
ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. 1./ A Döntőbizottság először kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását vizsgálta az A és B rész vonatkozásában. A jogorvoslati eljárásban kérelmező nem vitatta azt, hogy az A részre vonatkozó árazott költségvetése olyan tételt tartalmazott, mely a B rész kivitelezéséhez tartozik. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában előírta a B részben az ellopott légtápvezeték pótlását, a légtápvezeték paramétereinek megadásával. Felek a jogvesztő határidőn belül a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat nem vitatták, így az ajánlati kötöttség alapján az abban foglaltak kötik mind ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőket. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban is érvényesül a Kbt. 70. § (1) bekezdésének azon alapvető követelménye, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatukat elkészíteni és benyújtani. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, így a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakra is. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező nem tette meg a közbeszerzés B részének teljes műszaki tartalmára az ajánlatát, mivel az ajánlata nem tartalmazta a „légtápvezeték pótlásának” tételét.
20
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a Colas-Alterra Zrt. A részre tett ajánlata olyan költségvetési tételsort tartalmazott, mely tétel nem képezte az ajánlatkérő beszerzési igényét. A Döntőbizottságnak ezt követően abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a teljes műszaki tartalomra meg nem tett ajánlat esetén fennáll-e a jogi lehetőség az ajánlat ezen hibájának a kiküszöbölésére számítási hiba javításával, vagy jogszerűen járt el ajánlatkérő akkor, amikor a kérelmező ajánlatát ezen hibák miatt érvénytelenné nyilvánította anélkül, hogy számítási hibát javított volna. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 2 részben (A és B) tette lehetővé részajánlat benyújtását akként, hogy ajánlat benyújtható egy vagy több részre. A Kbt. szabályozási struktúrájából megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás részei önálló egységeket képeznek, arra külön tehetnek az ajánlattevők ajánlatot, ajánlatkérő a bírálatot és az értékelést is részenként végzi, majd a szerződéskötésre is a Kbt. 99. § (2) bekezdése alapján részenként kerül sor. Ebből következően a bírálat során alkalmazható eljárási cselekmények, így a számítási hiba javítása is egy adott részhez kötődnek a Kbt. 84. §-ában meghatározott feltételek esetén. Megállapítható továbbá, hogy a két rész két külön beszerzési tárgyat foglal magába. A Kbt. 84. §-a szerinti számítási hibajavítás kizárólag az adott rész tárgya körében alkalmazható úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki ajánlatkérő az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek nincs jogszerű lehetősége két külön részajánlat, és két különböző beszerzési tárgy tekintetében a Kbt. 84. § alkalmazására, így a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárását mind az A, mind a B rész tekintetében jogszerűnek minősítette, és kérelmező e kérelmi elemét elutasította. 2./ A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező B részre vonatkozó ajánlata kapcsán megállapított érvénytelenségi ok megalapozottságát vizsgálta. Ajánlatkérő kérelmező érvénytelenségét arra alapította, hogy ajánlatának B részében a kiegészítő tájékoztatás ellenére nem 14 oszlopra adott árat, hanem az eredeti költségvetésben meghatározott 13 oszlop került beárazásra.
21
A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy kérelmező indítványa ellenére a Döntőbizottság nem vizsgálta hivatalból ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásának jogszerűségét, és azt a felek sem támadták a jogvesztő határidőn belül, így a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakra beállt az ajánlati kötöttség. A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy kérelmező B részre adott ajánlata 13 oszlop beárazását tartalmazta, így kérelmező nem tette meg a közbeszerzés B részének teljes műszaki tartalmára az ajánlatát. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező arra vonatkozó hivatkozását, mely szerint az ajánlati ára tartalmazta a 14 oszlop cseréjének költségét, de ennek megjelölése az ajánlatban nem történt meg. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő erre lehetőséget biztosít, ajánlattevőnek a költségvetést akként kell beáraznia, hogy a módosult mennyiségeket jelölnie kell, hiszen a mennyiség és az ár arányossága ebben az esetben valósul meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerű döntést hozott a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről, ezért e kérelmi elem nem alapos. 3./ A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő B részre adott ajánlatának érvényességét vizsgálta a módosított mennyiségek körében. A 2./ kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása alapján az ajánlattevőknek 14 oszlop cseréjét kellett beárazniuk. A kiegészítő tájékoztatás szerint: „A Költségvetésben szereplő 13 db felsővezeték tartó oszlop helyett, a tervekben szereplő 14 db oszlopot kell cserélni, ezt kell beárazni. A BKV 14 db oszlopot ad át térítésmentesen a cseréhez. A költségvetésben lévő darabszámot kérjük javítani 14 db-ra”. Ajánlatkérő a fent idézett tájékoztatásában csak arra biztosított ajánlattevőknek lehetőséget, hogy az oszlopok darabszámát javítsák és ennek megfelelően árazzák az adott tételeket. Ebből következően ajánlattevők csak az oszlop csere tétel mennyiségi változtatását tehették meg jogszerűen. A Döntőbizottság nem vitatja, hogy vannak a költségvetésben olyan tételek, melyek mennyisége kapcsolódik az oszlopok cseréjéhez, így az „oszlop betonalap kiásása, alapgödör visszatöltése 45,5 m3”, „alapgödör ásás 45,5 m3”, „betonalap készítés 45,5 m3”. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában kizárólag az oszlopcseréhez kapcsolódó tételek mennyiségének változtatását tette lehetővé, így az ajánlati kötöttségből következően ajánlattevőknek a megadott 45,5 m3-re kellett ajánlatot adniuk. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő nem a költségvetésben rögzített 45,5 m3-re, hanem 49 m3-re tett ajánlatot, így az nem felel meg ajánlatkérő előírásának.
22
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő előírása alapján az ajánlattevőknek nem volt lehetőségük arra, hogy a költségvetésben rögzített mennyiségeken változtatást eszközöljenek. Ajánlattevőnek lehetősége volt arra, hogy amennyiben mennyiségi eltérést észlel a költségvetésben, úgy arra kiegészítő tájékoztatást kérjen. Megállapítható, hogy ajánlattevők kizárólag az oszlopok száma kapcsán tettek fel kiegészítő kérdést, az ahhoz kapcsolódó munkanemek mennyisége vonatkozásában nem. Ajánlatkérő válaszában kizárólag ezen oszlopok tekintetében biztosított lehetőséget a mennyiségi változtatásra. Az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében ajánlattevők csak azon tételek tekintetében módosíthatnak a költségvetésben rögzített mennyiségeken, ahol erre az ajánlatkérő felhatalmazást adott. Ebből következően Colas-Alterra Zrt. a m3 mennyiségét jogszerűen nem módosíthatta, hanem a módosított mennyiséget külön soron kellett volna szerepeltetnie. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő jogsértő döntést hozott a nyertes Colas-Alterra Zrt. B részre tett ajánlatának érvényessége kapcsán, így megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. 4./ A Döntőbizottság ezt követően a Colas-Alterra Zrt. B részre tett ajánlatának költségvetésében be nem árazott tételek kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő költségvetésének B részében a „BKV feszültségmentesítés és szakfelügyelet” tételeknél 304.800.-Ft-os egységárat és összárat szerepeltetett, míg a Bejelentkező áramkör építési/bontási munkáinál beárazandó tételként kerültek feltüntetésre a „BKV feszültségmentesítés 1 alkalom”, a „BKV bontási művezetés 8 óra” és a „BKV szakfelügyelet 4 óra” tételek. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában közölte, hogy „a szükséges feszültség mentesítéseket a BKV Zrt. térítésmentesen biztosítja”. A Döntőbizottság ezen tájékoztatás alapján megállapította, hogy az ajánlattevők jogszerűen kizárólag a „feszültség mentesítés” tételek kapcsán tekinthettek el azok beárazásától. Megállapítható, hogy vannak olyan tételek, melyek a feszültségmentesítés mellett egyben tartalmaznak szakfelügyelet elemet is megadott áron, így ajánlattevőknek ajánlatukba ezen tételt az ajánlatkérő által költségvetésben rögzített áron kellett beépíteniük, hiszen ajánlatkérő a szakfelügyelet tételelem kapcsán felmentést nem adott a beárazás kötelezettsége alól, melyből következik, hogy a szakfelügyeletet be kell beárazni. A fentiek alapján
23
megállapítható, hogy ajánlattevőknek fennáll a „bontási művezetés” tétel kapcsán is a beárazási kötelezettségük, így ennek elmaradása az ajánlat előírásoknak való nem megfelelőségét eredményezi. A Döntőbizottság nem fogadta el egyéb érdekelt azon hivatkozását, mely szerint a BKV által végzett tevékenység ingyenessége szakmai evidencia, mivel ezen tétel megjelölés nem jelenti egyértelműen azt, hogy ezen tevékenységet a BKV végzi, azt végezheti a BKV által kijelölt más szervezet is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Colas-Alterra Zrt. B részre tett ajánlata nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak, így ajánlatkérő az ajánlat érvényessé nyilvánítása kapcsán megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. 5-7./ A Döntőbizottság ezt követően a Colas-Alterra Zrt. A részre tett ajánlatában bemutatott referenciák kapcsán előterjesztett kérelmi elemeket vizsgálta. A Kbt. 83. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. Ajánlatkérő a felhívásában előírta, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának ismertetnie kell az ajánlattételi határidőt megelőző három év során teljesített legjelentősebb, vasúti pályafelújítási-átépítési-kivitelezési tevékenység elvégzésére vonatkozó munkavégzéseit (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a beruházás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege, vagy a korábbi beruházás mennyiségére utaló más adat megjelölésével) a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint igazolva. Az előírások szerint alkalmatlannak minősül az ajánlattevő (közös ajánlattevő) és az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattételi határidőt megelőző öt év (2006., 2007., 2008., 2009., 2010.) során összességében teljesített: • minimum 1.000 vm, közúti vasúti pálya építésére vonatkozó referenciával; valamint • összesen minimum 1.000 m, egyenáramú, vasúti felsővezeték szabályozási tevékenység elvégzéséről szóló referenciával, továbbá • összesen legalább 10 db, felsővezeték tartó oszlop cseréjének elvégzéséről szóló referenciával.
24
Ajánlatkérő előírásai alapján az ajánlattevőknek olyan tartalmú referenciával kellett alkalmasságukat igazolni, melyből egyértelműen megállapítható az ajánlatkérői követelményeknek való megfelelőség. Ajánlatkérői jogosultság és egyben kötelezettség, hogy a referenciák megfelelőségét vizsgálja és a referencia hiányossága, nem egyértelműsége esetén további eljárási cselekményeket alkalmazzon, azaz kétséget kizáró módon megbizonyosodjon a referencia megfelelőségéről. Ajánlatkérőt ezen kötelezettség abban az esetben is terheli, ha a referencia igazolást saját maga állította ki, egy korábbi beszerzésének teljesítése alapján. Az eljárásban a felek által sem vitatott tényként került megállapításra, hogy az oszlopcsere nem azonos az oszlopállítás munkával, így az oszlopcsere referencia követelményének csak az oszlopcserét igazoló referencia igazolás felel meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Colas-Alterra Zrt. A részre vonatkozó ajánlatának 46. oldalán bemutatott igazolás „Felsővezeték tartó oszlopok állítás”-ra vonatkozik, így nem felel meg az ajánlatkérő előírásának. A Döntőbizottság megállapította, hogy az alkalmasság körében hiánypótlásra jogszerű lehetőség van, így ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlattevő alkalmasságáról meggyőződjön. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak kiemelését is, hogy ajánlatkérő csak és kizárólag a közbeszerzési eljárásban becsatolt dokumentumok alapján dönthet az ajánlattevő alkalmasságáról, és a Döntőbizottság is ezen dokumentumok alapján vizsgálhatja az ajánlatkérői döntés jogszerűségét, így a jogorvoslati eljárásban becsatolt további dokumentumok vizsgálat tárgyát nem képezhetik. A Döntőbizottság ezt követően a 49-50. oldalon becsatolt referenciaigazolást vizsgálta és megállapította, hogy az igazolás „Felsővezeték szabályozása 1400 m” munka elvégzését igazolta, így a referenciából nem állapítható meg azon ajánlatkérői elvárás, hogy a felsővezeték egyenáramú-e, mely hiányosság hiánypótlással megfelelővé tehető. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően az 51-53. oldalon ismertetett referenciát vizsgálta és megállapította, hogy a referencia „Vignol sínes vágányépítés”-t igazol 1138 vm mennyiségben. Megállapítható, hogy ajánlatkérő előírása szerint ajánlattevőnek „közúti vasúti pálya építésére” vonatkozó referenciával kellett alkalmasságát igazolnia. A sínpályák kialakításánál jelentősége van a felhasználási célnak és a felhasználási helynek, így több sínfajtát lehet megkülönböztetni, így például Vignol, Phoenix, stb. A közúti vasúti pálya legtöbbször Phoenix-sín építésével valósul meg, de ez nem zárja ki a Vignol sín
25
építését sem. Ajánlatkérő nem írta elő azt, hogy milyen fajtájú sín építésére vonatkozó referenciamunka igazolja az ajánlattevők alkalmasságát, így ezen általános előírás alapján megfelel bármely közúti vasutaknál alkalmazott sínfajta építésére vonatkozó referencia. A fentiek alapján a becsatolt igazolás megfelelt ajánlatkérő előírásainak, így a Döntőbizottság e kérelmi elemet elutasította. 8-11./ A Döntőbizottság ezt követően az A és B részre vonatkozó referenciák tekintetében a részesedés megjelölésének hiányát vitató kérelmi elemeket vizsgálta. Ajánlatkérő a dokumentációban a referenciaigazolás kapcsán rögzítette azon tartalmi elvárását, hogy az igazolás tartalmazza többek között az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi beruházás mennyiségére utaló más adat megjelölését (amennyiben a referenciát több társaság teljesítette az ellenszolgáltatás vagy más mennyiségi adat megadása során kizárólag a saját részesedését kell feltüntetni). Kérelmező kérelmében a Colas-Alterra Zrt. ajánlatában szerepeltetett 46-48., 49-50., 51-53. és az 54-56. oldalon található referenciaigazolások megfelelőségét vitatta. A Döntőbizottság megvizsgálta a referenciákat és megállapította, hogy a 49-50. oldalon lévő referenciaigazolás kivételével a referenciák konzorcium tagjaként végzett kivitelezési munkákat igazolnak, mely nem tartalmazza a tagok részesedésének mértékét, azaz a referencia hiányos, mely hiányosság hiánypótlás során orvosolható. A Döntőbizottság megvizsgálta a 49-50. oldalon lévő referenciát és megállapította, hogy a referenciaigazolásból nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az abban megjelölt főbb mennyiségek az egész referenciamunkára vonatkoznak, vagy annak a nyertes ajánlattevő által végzett részére. Ezt támasztja alá azon referenciában szereplő kitétel, melyben a főbb munkanemek és mennyiségeinek megjelölését követően kerülnek ismertetésre a nyertes ajánlattevő által végzett munkanemek, azok mennyiségének megjelölése nélkül. A Döntőbizottság megállapította, hogy a vitatott referenciák tartalmukban nem felelnek meg ajánlatkérő előírásainak, hiányosak, melyek hiánypótlás során megfelelővé tehetők, és ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően hozhat döntést a Colas-Alterra Zrt. ajánlattevő ajánlatának érvényességéről.
26
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 12./ A Döntőbizottság ezt követően a pénzintézeti nyilatkozat megfelelőségére vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő felhívásában előírta, hogy a számlavezető pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatnak többek között az alábbi kötelezően előírt tartalommal kell rendelkeznie „fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz-e”. Az ajánlatkérő előírásai alapján megállapítható, hogy a nyilatkozatnak tartalmaznia kell arra vonatkozó kijelentést, hogy az ajánlattevő a fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz-e. A Colas-Alterra Zrt. ajánlatában becsatolta a Credit Agricole Bank nyilatkozatát, mely szerint „fizetési kötelezettségeinek eleget tesz”. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő követelménye a fizetési kötelezettség tekintetében minősítő jelzőt tartalmazott, azt, hogy rendben eleget tesz, így nem elegendő csak a kötelezettség teljesítésére vonatkozó általános kinyilatkoztatást tartalmaznia a nyilatkozatnak, hanem annak pozitív jellegére is utalni kell. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt pénzintézeti nyilatkozat hiányos, mely hiánypótlás során orvosolható, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően dönthet az ajánlattevő ajánlatának érvényességéről. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező kérelmének a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján részben helyt adott, és megállapította a rendelkező részben foglaltak megsértését, valamint a (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő A és B részre vonatkozó eljárást lezáró döntését, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint bírságot szabott ki. A Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemeket a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt
27
tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének, mely súlyosan jogsértő magatartásnak minősül. A Döntőbizottság a jogsértés súlya mellett a bírság összegének meghatározásánál tekintettel volt a beszerzés 690 MFt-os értékére. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy a jogsértés reparálható, és ajánlatkérő az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított. A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő e törvénybe ütköző magatartást már tanúsított. A Döntőbizottság ezen szempontok mérlegelése alapján a bírság összegét 500.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. június 1.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
28
Kapják:
1. Dr. Horváth P. András ügyvéd (1148 Budapest, Pákozdi tér 4.) 2. Középszolg Kft. (1097 Budapest, Gyáli út 3/b.) 3. Dr. Paksi Gábor ügyvéd (1037 Budapest, Nagybátonyi u. 8-10. B. ép. II. em.) 4. Feratil Kft. (1141 Budapest, Cinkotai út 109.) 5. Vasútépítő és Karbantartó Zrt. (1152 Budapest, Szilas park 4.) 6. Arcadom Építőipari Zrt. (2051 Biatorbágy, Vasút u. 3.) 7. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi u. 35-37.) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
