K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.61/11/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a JÓ-ÉP Építőipari és Szolgáltató Kft. (2300 Ráckeve, Szent István tér 3. I em. 1., képviseli: Dr. Pusztai Attila ügyvéd, 1132 Budapest, Visegrádi u. 60. I/4., a továbbiakban: kérelmező) által Makád Község Önkormányzata (2322 Makád, Kossuth u. 52., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Makád közlekedésének fejlesztése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján indított és a Döntőbizottság által hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését, a Kbt. 86. § (1) bekezdését, a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontját és a Kbt. 86. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő 2011. január 5. napján kibocsátott hiánypótlási felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának folytatását ahhoz a feltételhez köti, hogy megfelelően alkalmazza a Kbt. 81. § (2) bekezdését és a Kbt. 86. §-át. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
2
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek hivatalbóli kiterjesztésre tett észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. december 2. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítő 144. számában 2010. december 6. napján KÉ-35436/2010. iktatószám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékét 120 millió forintban határozta meg. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása: építési-kivitelezési vállalkozási szerződés. A felhívás II.1.7) és II.1.8) pontja szerint a részekre és változatokra vonatkozó ajánlattételt nem tette lehetővé ajánlatkérő. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a közbeszerzés mennyiségi adatait: „Az építendő útszakasz teljes hossza: 2868 m, melyből az új építésű burkolt utak hossza 2653 m, burkolat-felújításra tervezett útszakasz hossza 215 m. A projekt keretében elkészül 11424 m2 útfelület, 1405 m útszegély. Megépül 565 m járda, 608 m2 járdafelülettel. Kihelyezésre kerül 5 db új jelzőtábla.” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 100 nap a szerződés megkötésétől számítva. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a részvételi feltételeket és alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás III.2.3) pontja a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságra vonatkozóan - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazta: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az ajánlattevőknek, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak csatolniuk kell:
3
III. A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírása, eszköznyilvántartás bemutatása. IV. Azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az igazolás módja a jogosítványok és a szakmunkás bizonyítványok másolatainak a benyújtása. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha: III. Nem rendelkezik a Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel az útépítéshez, illetve felújításhoz szükséges eszközökkel (legalább 1 db minimum 2,5 m terítési szélességű szintvezérelt finischer, 1 db 9 t súlyú oszcillációs úthenger, 1 db 12 t súlyú 1,2 m szélességű simító henger, 1 db automata vezérlésű bitumen-szívó, 3 db billenős teherautó). IV. Ajánlattevő nem rendelkezik legalább 3 fő hivatásos gépkocsivezetővel és legalább 3 fő munkagépkezelő szakmunkással. Az alkalmassági feltételek vonatkozásában ajánlattevőnek, közös ajánlattevőnek, illetve 10 % feletti alvállalkozónak együttesen kell megfelelni.” A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint: Szempont Súlyszám Nettó ajánlati ár (HUF) 6 Jótállási idő (hó) 1 2 Kötbér (0,1%-ként megadva) Határidő (naptári napokban) 1 Az ajánlattételi határidőt 2011. január 4., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. január 19., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. február 10. napjában határozta meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő a felhívás V.2) pontjában közölte, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, Makád közlekedésének fejlesztése tárgyú projekt, amely a KMOP-2.1.1/B-2009-0038 kódszámú pályázattal támogatott. Ajánlatkérő a felhívás V.7) pontjában - egyebek mellett - az alábbi előírásokat tette: „3. Az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzés azon részeit, amelynek teljesítéséhez ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe.
4
4. Az ajánlatban meg kell jelölni a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzés azon részét és a részvétel százalékos arányát, ahol az alvállalkozót igénybe kívánja venni. 5. Az ajánlatban meg kell jelölni az erőforrást nyújtó szervezetet és azon alkalmassági minimumkövetelményt, ahol ajánlattevő az erőforrásra támaszkodik. 6. Az ajánlathoz csatolni kell: - ajánlattevő nyilatkozatát a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint; - ajánlattevő nyilatkozatát a Kbt. 71. § (1) a), b), c) és a 69. § (8) bekezdés alkalmazása esetén d) pontjaira (a nemleges nyilatkozatot is csatolni kell); - a kizáró okokkal kapcsolatos összes nyilatkozatot; - az alkalmasság megállapítására szolgáló összes nyilatkozatot és igazolást; - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmasságára vonatkozó nyilatkozatokat, a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint. - ajánlattevő ajánlattételi határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi cégkivonatának vagy egyéni vállalkozói igazolványának egyszerű másolatát. - a dokumentációban szereplő költségvetést beárazott formában; - az ajánlatot aláíró cégjegyzésre jogosult személy aláírási címpéldányát. Amennyiben az ajánlatot, illetve a szükséges nyilatkozatokat az ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselőjének meghatalmazása alapján más személy szignálja, illetve írja alá, a cégjegyzésre jogosult személy által aláírt meghatalmazást szintén csatolni kell. 11. Ajánlatkérő a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint biztosítja a hiánypótlás lehetőségét ajánlattevők számára. A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetve (2) bekezdését kell alkalmazni.” Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő részletes feltételeit, a nyilatkozatmintákat, a szerződéstervezetet, a műszaki leírást, a kiviteli tervdokumentációt és az árazatlan költségvetést. A dokumentáció alkalmasság igazolás szabályait tartalmazó 6. pontja a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására vonatkozó negyedik francia bekezdésében az alábbiakat tartalmazta: „Azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az igazolás módja a jogosítványok és a szakmunkás bizonyítványok másolatainak a benyújtása. Ajánlatkérő ellenőrizheti, hogy nevezettek ajánlattevőnél állnak-e alkalmazásban.” Az 5. számú melléklet tartalmazta az alvállalkozó és/vagy erőforrás igénybevételéről szóló nyilatkozat mintáját.
5
Az ajánlattételi határidőre öt ajánlattevő nyújtott be ajánlatot az alábbiak szerint: Ajánlattevő „PLACC” Építőipari és Kereskedelmi Kft.
Ajánlati ár 95.902.840.-Ft
Canton Plusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
109.956.284.-Ft
GORDIUSZ Ipari, szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 109.442.820.-Ft VITÉP’95 Vízügyi és Építőipari Kft. Kérelmező
110.785.800.-Ft 87.945.470.-Ft
Kérelmező ajánlatának a 19. oldalán található nyilatkozat szerint kérelmező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben kívánt igénybe venni alvállalkozó(ka)t földmunka, ágyazatkészítés és burkolatépítés munkákra. A nyilatkozat szerint kérelmező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót és erőforrás szervezetet nem jelölt meg. Az ajánlat 79-81. oldalain található kérelmező K. G. egyéni vállalkozóval kötött gépbérleti szerződése, amelynek 1. és 2. pontja szerint kérelmező bérbe vesz 9 db különböző munkagépet és tehergépkocsit gépkezelővel együtt óradíjas konstrukcióban 2010. december 1. napjától határozatlan időtartamra. Az ajánlat 83-87. és 89. oldalain lévő szerződések alapján kérelmező egy-egy munkagépet vett bérbe. Kérelmező ajánlatának 93. oldala tartalmazta S. J. P., M. J., P. F. és H. J. vezetői engedélyeinek különböző gépjármű kategóriákra vonatkozó másolatait. Az ajánlat 95-97. oldalain nyújtotta be kérelmező Zs. S., K. K., H. J. és P. F. szakemberek különféle építőgépek és gépi berendezések kezelésére jogosító okiratainak másolatait. Ajánlatkérő 2011. január 5. napján hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket, kérelmezőtől a Kbt. 83. §-a szerint, a Kbt. 70/A. § (1) és (2) bekezdésében előírt formai követelmények betartásával az alábbiakat kérte: „Ajánlattevő ajánlatában nem teljesítette az ajánlati felhívás III.2.3) IV. pontja követelményeit. 1. Kérjük a 3 gépkocsivezető JÓ-ÉP Kft.-nél való jelenlegi alkalmazásának igazolását. 2. A nehézgépkezelők jogosítványai nem felelnek meg az alkalmazni kívánt eszközöknek. Kérjük az ajánlattételi felhívásnak megfelelően a nehézgépkezelők ismertetését, jogosítványaik bemutatását és a JÓ-ÉP Kft.-nél való jelenlegi alkalmazásának igazolását.”
6
Ajánlatkérő 2010. január 6. napján a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást és az ajánlatot megalapozó adatokat kért kérelmezőtől az alábbiak miatt: A kérelmező ajánlatának eltérése a többi ajánlattevő ajánlatához viszonyítva: 1. Összesen öt ajánlattevő tett ajánlatot. A többi ajánlattevő ajánlatából a legalacsonyabb értékű ajánlat (PLACC Kft) és a legmagasabb értékű ajánlat (VITÉP'95 Kft.), mint két szélsőérték kiejtésével a GORDIUSZ Kft. 109.442.820.-Ft-os és a Canton Plusz Kft. 109.956.284.-Ft-os ajánlata vehető figyelembe. A két ajánlat átlaga 109.669.552.-Ft. Az Önök ajánlata ettől az értéktől -19,83 %-al eltér. 2. A kérelmező ajánlata a közbeszerzés 120.000.000.-Ft-os becsült értékéhez képest -26,71 %-al eltér. Kérelmező 2011. január 10. napján benyújtotta hiánypótlását és indokolását. A hiánypótlásban K. M., K. F. és B. I. szakemberek különféle építőgépek és gépi berendezések kezelésére jogosító okiratainak másolatait csatolta, közölte továbbá, hogy az ajánlatban és a hiánypótlásban szereplő tehergépkocsi vezetők és nehézgépkezelők a hiánypótlásban benyújtott megbízási szerződés alapján állnak alkalmazásban kérelmezőnél, „melynek tartalma a havi minimum hatvan óra munkavégzés”. Az indokolásban kérelmező közölte, hogy „az ajánlat 100 %-ban megalapozott és az adott árért a tárgyi pályázat munkálatai teljesíthetőek, I. osztályú minőségben, az általunk vállalt határidőre. Az adott árak és az ajánlat összessége, az ajánlat készítése és beadása napján, valamint a kivitelezés idejét tekintve mind a piaci helyzetnek, mind az aktuális kivitelezési áraknak megfelelnek. Ezt támasztják alá egyrészt a beszállítóink, illetve az alvállalkozóink árajánlatai, melyeket 2011. március 31-ig tartanak érvényben. Érvényben tartásuk feltétele, hogy 2011. március 31-éig szerződést kössünk velük. Elsősorban ebből adódóan felmerül a kétség bennünk, illetve nem értjük, hogy a pályázat becsült értéke hogy lehet 120.000.000.-Ft, mivel részünkről ezt túlzottan magasnak tartjuk, ami nem felel meg a jelen gazdasági viszonyoknak. Ezt az állításunkat támasztja alá a JÓ-ÉP Kft., illetve a Placc Kft. által tett ajánlati ár. A másik három ajánlattevő véleményünk szerint hozzánk képest nem csak túlzottan magas ajánlati árat tett, hanem az értékelés szempontjából fontos másik három részszempontra is irreális kötelezettséget vállaltak. Másodsorban pedig azt szeretnénk közölni, hogy az előző évben Szigetszentmiklóson, illetve Tökölön kiírt közbeszerzési pályázaton a JÓ-ÉP Kft. a tárgyi pályázat és az előzőekben felsorolt pályázatok azonos tételeire tett egységárai alacsonyabbak voltak, mint amit jelen pályázatban megadtunk. Ezzel szemben ezen az előzőekben felsorolt két pályázaton külön-külön indult, a jelen pályázaton is résztvevő Placc Kft. és a Soltút Kft., akik a JÓ-ÉP Kft. elől az olcsóbb egységáraik miatt elnyerték az említett munkákat.
7
Ezek az árak jóval alacsonyabbak voltak annál, amit most a Placc Kft. tett, összességében és tételesen is. Harmadsorban pedig, mivel még Makád község területén nem dolgoztunk, szeretnénk piacot teremteni, és minimális haszonkulcs mellett, a gazdasági válságot átvészelni a cégünk jövőjének érdekében. Kérjük a fentiekben felsoroltakat elfogadni és azokat pozitívan elbírálni szíveskedjenek, mivel mi úgy érezzük, hogy az összes ajánlati szempontot vizsgálva cégünk tette a legelőnyösebb és a legéletszerűbb ajánlatot.” Ajánlatkérő 2010. január 14. napján kérelmező ajánlatával és hiánypótlásával kapcsolatban észrevételeket tett az alábbiak szerint: 1. Ajánlattevő az előírt műszaki-szakmai feltételek teljesítését ajánlatában az alábbiak szerint kívánta igazolni: 5 db munkagépet gépkezelővel együtt, K. G. egyéni vállalkozóval megkötött gépbérleti szerződés alapján kíván biztosítani. 1 db IFA W50 KBSZ típusú bitumen emulziószóró gépet gépkezelővel együtt a FOOCUS Kft.-vel megkötött bérleti szerződés alapján kíván biztosítani. A szerződésben foglalt gépkezelők igénybevétele erőforrás igénybevételének minősül. Ajánlatkérő ebben az esetben köteles a bérbeadót alvállalkozóként feltüntetni. A bérleti szerződés várható értékére tekintettel alvállalkozók a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak minősíthetők. A Kbt. 69. § (8) bekezdése szerint: Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges - a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (l)-(3) bekezdése szerinti – igazolásokat, nyilatkozatokat is. (lásd az „ajánlat tartalma” dokumentum 20 pont). Ajánlatkérő elmulasztotta az alvállalkozók feltüntetését és a szükséges igazolások benyújtását. 2. Ajánlattevő a hiánypótlásban a gépkocsivezetők és nehézgépkezelők alkalmazását jogosítványaik másolatával és "megbízási szerződésekkel" igazolta. Ebben az esetben az előző pontban felsorolt bérleti szerződések nem alkalmazhatóak és érvénytelenek, mivel a díjtételek együttesen tartalmazzák a gépek bérleti díjait és a gépkezelők díjait.
8
3. A megbízási szerződés polgári jogviszonyon alapuló megbízásos jogviszony, amelyre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak (lásd: a szerződés 7. pontja). Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontja és az ajánlati dokumentáció (kiegészítő tájékoztatás, a műszaki alkalmasság igazolása bekezdése) szerint kívánja igazoltnak látni ajánlattevő műszaki szakmai alkalmasságát: „Azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az igazolás módja a jogosítványok és a szakmunkás bizonyítványok másolatainak a benyújtása. Ajánlatkérő ellenőrizheti, hogy nevezettek ajánlattevőnél állnak-e alkalmazásban.” Ajánlatkérő szerint az alkalmazás ténye a csatolt megbízási szerződésből, az abban meghatározott jogviszonyon keresztül nem bizonyítható. A vállalkozási típusú szerződések az alvállalkozókra vonatkozó szakmai felkészültséget, a saját szakmai felkészültséget a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott alkalmazottak felkészültsége jelenti. A csatolt szerződések nem teszik lehetővé a jogviszony Munka Törvénykönyve, illetőleg a szerződésben hivatkozott Ptk. hatálya alá tartozás megítélését. A szerződés 5. pontjában foglalt 1500 Ft/óra díjról nem állapítható meg, hogy az bér, vagy vállalkozói díj, illetőleg nettó, vagy bruttó díjtételnek értelmezhető-e. 4. B. I. nehézgépkezelő orvosi vizsgája lejárt, így B. I. jogosítványa érvénytelen. 5. A benyújtott költségvetés számos tétele nem éri el az előírt minimum értékeket. A benyújtott indokolás alapján ajánlatuk nem tekinthető megalapozottnak, továbbra is kirívóan alacsonynak értékeljük az összesített ellenszolgáltatás értékét. A díjakról készült kimutatást mellékeljük. Az észrevételekkel kapcsolatos álláspont, illetve a hiánypótlás határideje 2011.01.17. 15:00 óra.” Kérelmező 2011. január 17. napján benyújtott hiánypótlásában nyilatkozott arról, hogy az alkalmassági követelmények igazolásához nem kívánt igénybe venni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékű alvállalkozót, ezért csatolta be a munkagépkezelők és a tehergépkocsi vezetők megbízási szerződéseit. Nyilatkozott a tekintetben is, hogy a megbízottak biztosítottnak minősülnek, ennek alátámasztására a biztosítotti jogviszony magyarázatait tartalmazó iratokat csatolt be. A gépeket bérleti szerződéssel biztosító szervezetek nem minősülnek erőforrás szervezetnek. Kérelmező közölte azt is, hogy hiánypótlásában becsatolta azokat a bérleti szerződéseket, amelyek egyes gépek bérbeadását igazolják, e szerződések az ajánlatban becsatolt szerződésekben foglaltakhoz képest a gépek kezeléséhez szükséges munkaerőt nem tartalmazzák. Kérelmező benyújtotta B. I. nehézgépkezelő jogosítványának érvényességét igazoló okirat másolatát.
9
Kérelmező ajánlati árának megalapozottsága tekintetében benyújtott nyilatkozata szerint „az Önök által 2011. január 14-én megküldött hiánypótlási felhívás 5. pontjában közölt, és megküldött kifogásolt díjakról készült kimutatásunk alapján, mely tételeket, ha áthelyezzük az általunk benyújtott költségvetésbe, akkor annak végösszege 89.758.280.-Ft-ra változik, mely 1.812.810.-Ft-tal több, mint amit mi beadtunk. Véleményünk szerint az eltérés jelentéktelen és a mi árainkat igazolja, mivel még így is 90.000.000.-Ft alatt van a végösszeg. Önök összesen 5 darab tétellel szemben emeltek kifogást a kiírásban szereplő és az utcánként ismétlődő átlagosan 30 darab tételből. Önök a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenéskor az említett pályázatnál a kivitelezés becsült értékét nem közölték így az arra való hivatkozásuk érvénytelen. Az Önök álláspontja nem megalapozott, mivel indokaik ellentmondásban állnak azok tartalmával és a levont következtetésekkel. Az ajánlati árunkat megalapozó tényeket már meghatároztuk és közöltük, azokat továbbra is érvényben tartjuk, és annak valóságtartalmát bármikor tudjuk bizonyítani a rendelkezésünkre álló beszállítói és alvállalkozói árajánlatokkal”. Ajánlatkérő 2011. január17-én a következőket közölte kérelmezővel: „1. Tájékoztatjuk, hogy a 2011. január 11. 09:00 óra hiánypótlási határidő lejárt, további hiánypótlások benyújtására nincs mód. Ajánlatuk az erőforrást nyújtó szervezetek megjelölése tekintetében hiányos, és a Kbt. 83. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem hiánypótolható. Kérésünk arra vonatkozott, hogy kiegészítő tájékoztatást szíveskedjenek adni a gépkezelők megbízási szerződéseire vonatkozóan. A 2011.01.14-i levelünkben alkalmazott „hiánypótlás”; kifejezés indokolásuk kiegészítésére vonatkozik. 2. Ajánlatkérő bíráló bizottsága a benyújtott hiánypótlások és indokolások birtokában tudja kialakítani álláspontját az érvénytelenség kérdésében. Az esélyegyenlőség maradéktalan biztosítása és az eljárási döntések minél megfelelőbb megalapozása érdekében Önöktől kiegészítő indokolást kértünk. A döntésről - ajánlatkérő képviselő-testületének határozata alapján - valamennyi ajánlattevőnket kiértesítjük és az eljárásról készült összegezést mellékelten megküldjük. 3. A kiegészítő indokolás határidejét kérésüknek megfelelően 2011.01.19-én 15:00 órára módosítjuk. 4. A Kbt. 316. § (1) bekezdése alkalmazásának indokát és a vonatkozó jogszabályi helyet szíveskedjenek közölni, hogy az eljárás törvényességét és a teljes esélyegyenlőséget biztosítani tudjuk.” Kérelmező 2011. január 18-án az alábbi levelet intézte ajánlatkérőhöz: „A fenti tárgyban megküldött levelük 1. pontjában foglaltaknak ellentmondunk, mivel cégünk sem a pályázati anyagban sem az első hiánypótlás során semmilyen erőforrást nyújtó szervezetet nem jelölt meg, mivel ezzel nem élünk, mert csak 10 %-ot meg nem haladó alvállalkozókat kívánunk bevonni a
10
kivitelezésbe. A szükséges munkagépeket és tehergépjárműveket bérlemény útján biztosítjuk és azokat megbízási szerződés alapján alkalmazásban álló személyekkel használjuk. Az alkalmazásban lévő munkagépkezelőket és tehergépkocsi vezetőket nevesítve szerepeltettük. Így nem értjük a 2011.01.14.én kelt hiánypótlási felhívásuk 1. pontjában közölt problémájukat, hogy a „szerződésben foglalt gépkezelők igénybevétele erőforrás igénybevételének minősül”, és azt meg egyáltalán nem tudjuk értelmezni, hogy „ajánlatkérő ebben az esetben köteles a bérbeadót alvállalkozóként feltüntetni”. Kérjük, ezt egy kicsit jobban átgondolni szíveskedjenek. A tárgyi levelük 2. pontjában foglaltaknak is ellentmondunk, mivel Önök a 2011.01.14-én kelt hiánypótlási felhívásukban egyértelműen hiánypótlásra szólították fel a cégünket, és a megküldött iratban sehol nem olvasható az Önök által a tárgyi levelükben megfogalmazott kiegészítő indokolás kérésének kifejezése. Ezáltal a tárgyi levelük 3. pontjának is ellentmondunk, mivel nem kiegészítő indokolás határidőt módosítottak, hanem hiánypótlási határidőt. A fenti tárgyban meghatározott levelük 4. pontjában feltett kérdésüket, az előzőekben megküldött leveleink és az azokban közölt állásfoglalásaink alapján kell értelmezni. A fentiekben felsorolt tények alátámasztását igazoló iratokat a 2011.01.17.-i hiánypótlásunkban csatoltuk.” Ajánlatkérő 2011. január 20. napján küldte meg az ajánlattevők számára eljárást lezáró döntését. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a GORDIUSZ Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a VITÉP’95 Vízügyi és Építőipari Kft. tette. A többi ajánlatot ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, kérelmező esetében az érvénytelenség indoka a következő volt: „Az ajánlat hiányos és az ellenszolgáltatás értéke kirívóan alacsony. Ajánlatkérő hiánypótlást és a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint és (3) bekezdése alapján kiegészítő indokolást kért. a) Hiányosság a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja tekintetében: Ajánlattevő az ajánlatában nem igazolta a 3 gépkocsivezető JÓ-ÉP Kft.-nél való alkalmazását. A nehézgépkezelők jogosítványai nem feleltek meg az alkalmazni kívánt eszközöknek. Ajánlatkérő kérte az ajánlattételi felhívásnak megfelelően a gépkocsivezetők és a nehézgépkezelők ismertetését, jogosítványaik bemutatását és JÓ-ÉP Kft.-nél való alkalmazásuk igazolását. Ajánlattevő határidőre hiánypótlást nyújtott be. A hiánypótlás a gépkocsivezetők és nehézgépkezelők megbízási szerződéseit tartalmazta. A megbízási szerződések a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint készültek (lásd a megbízási szerződések 7. pontja) és nem a Munka Törvénykönyv szerint. Ajánlattevő a bejelentett munkavállalók alkalmazotti jogviszonyát nem tudta megfelelően igazolni, az indokolást ajánlatkérő nem fogadja el. b) A gépbérleti szerződésekbe foglalt gépkezelők igénybevétele erőforrás igénybevételének minősül. Ajánlattevő nem jelentette be - és nem is igazolta - a
11
Kbt. 69. § (8) bekezdés szerinti erőforrás biztosítási szándékát, és nem tett eleget a 71. § (1) bekezdés d) pontja előírásának. Ajánlatkérő az ajánlattevő által az eredeti ajánlatában benyújtott szerződéseket tekintette mérvadónak és kérte az előző bekezdésben hivatkozott igazolások benyújtását. Ajánlattevő a kért dokumentumok helyett - 2011. 01. 17-én a Foocus Kft-vel és K. G. egyéni vállalkozóval megkötött, az ajánlatában nem szereplő - új bérleti szerződéseket nyújtott be. Az újabb bérleti szerződések benyújtását azzal indokolta, hogy a bérbeadóval egyidejűleg - ugyanazon gépekre - kétféle szerződést kötött és ajánlatában tévedésből a nem megfelelő szerződéseket nyújtotta be. A fentiek alapján ajánlatkérő a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint nem látja biztosítottnak a munkavállalók tekintetében ajánlattevő alkalmasságát. c) Az ajánlattevő által megajánlott összesített ellenszolgáltatás mértéke 19,83%al eltért a többi ajánlattevő ajánlatához viszonyítva, valamint 26,71 %-al eltért a közbeszerzés 120.000.000.-Ft-os becsült értékéhez képest. Ajánlattevő indokolása nem volt megalapozott, ezért ajánlatkérő kiegészítő indokolást kért, melyhez mellékelte a minimális előírásnak nem megfelelő díjtételek jegyzékét. Ajánlattevő a válaszában elismerte, hogy a jelzett tételek nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, de ezt nem tartotta jelentősnek. A bíráló bizottság a Kbt. 86. § (5) bekezdése alapján az ajánlatot kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak és érvénytelennek minősíti. Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerint érvénytelen.” Kérelmező 2011. január 25. napján előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő ajánlatkérőnél, melyben vitatta az ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés jogszerűségét lényegében a jogorvoslat kérelemben foglaltakkal azonos tartalommal. Ajánlatkérő 2011. január 27. napján kelt válaszában kérelmező előzetes vitarendezés iránti kérelmét elutasította. Kérelmező 2011. február 4-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntését megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra és kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelenné, melyhez az vezetett, hogy a felhívásában meghatározottakkal ellentétesen, nem egyértelműen, illetve azon túlterjeszkedve bonyolította az egyes eljárási cselekményeit, így a hiánypótlási felhívások sem voltak megfelelően értelmezhetők. A kérelmező mindezeket próbálta a közbeszerzési
12
eljárás bírálati szakaszában a hiánypótlások során tisztázni, folyamatosan jelezte az ajánlatkérő felé erre vonatkozó álláspontját. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatában benyújtott gépbérleti szerződés értelmében rendelkezett az ajánlattételi felhívásban meghatározott gépkocsivezetővel, munkagépkezelővel és munkagéppel oly módon, hogy bérelte a munkagépeket és az azok kezeléséhez, működtetéséhez szükséges munkaerőt. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására olyan gépbérleti szerződést is csatolt, melynek értelmében kizárólag a gépeket bérli, az ahhoz szükséges munkaerőt nem bérlet útján, hanem megbízási szerződés keretében biztosítja. Az ajánlatkérő - az ajánlattételi felhívásban - nem a konkrét munkaviszonyt írta elő alkalmassági követelményként a gépkocsivezetők és a munkagépkezelők tekintetében, hanem a rendelkezésre állást. Kérelmező ajánlatában olyan gépbérleti szerződést nyújtott be, mellyel igazolta a fenti alkalmassági feltételnek való megfelelést, azaz az ajánlattevő rendelkezik 3 hivatásos gépkocsivezetővel és a 3 fő munkagépkezelővel. A rendelkezésre állás - a Döntőbizottság D.561/19/2010. számú határozatában foglalt indokolás alapján igazolható bérleti szerződések benyújtásával. Kérelmező álláspontja szerint ezen bérleti szerződéssel messzemenően igazolta műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát. A hiánypótlás során - lényegében feleslegesen - benyújtott újabb bérleti szerződéssel és megbízási szerződéssel kérelmező az ajánlattételi felhívásban előírt igazolási kötelezettségét túlteljesítette, az is igazolásra került, hogy az ajánlatban benyújtott gépbérleti szerződésen felül más módon is rendelkezésére áll a megfelelő mennyiségű munkagép, gépkocsivezető és munkagépkezelő. Kérte az ajánlatkérőt, hogy a hiánypótlás során benyújtott megbízási szerződéseket az ajánlat értékelése szempontjából hagyja figyelmen kívül. Ilyen formában a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentumok nem képezhetik az ajánlat érvénytelenségének a megállapítását. Ajánlatkérőnek e körben elegendő lett volna figyelembe venni az alapajánlat során benyújtott dokumentumokat. Ajánlatkérő azon magatartása, hogy a szakemberek vonatkozásában a kérelmezőnél fennálló alkalmazotti viszonyt alkalmassági kritériumként kezeli, és annak hiányát érvénytelenségként értékeli, jogellenes, mivel ilyet egyrészt nem írt elő az ajánlattételi felhívásban, másrészt az a közbeszerzés alapelveivel is ellentétes lenne. A jogosítványok megfelelőségének igazolása a nehézgépkezelők tekintetében, a hiánypótlás során megtörtént és azok teljes mértékben megfelelőek. Kérelmező ismertette, hogy az előzetes vitarendezési kérelemben tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy elfogadja azt az ajánlatkérői álláspontot, hogy az ajánlatkérő kérelmező eredeti ajánlatában becsatolt szerződéseket tekinti mérvadónak.
13
Hivatkozott a Döntőbizottság D.561/19/2010. számú határozatára, melynek értelmében egyértelműen megállapítható, hogy a bérleti joggal (bérleti keretmegállapodással) az ajánlattevő az önálló rendelkezési jogosultságát igazolja, és nem támaszkodik más szervezet erőforrásaira. Amennyiben az ajánlattevő, mint bérlő a Ptk. szerinti bérleti tartalom mellett biztosítja a maga számára a rendelkezési jogosultságot a teljesítés során, úgy alkalmasságát maga jogosult igazolni. Így amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatban benyújtott bérleti szerződést vette volna figyelembe, köteles lett volna az ajánlattételi felhívásban előírt alkalmassági minimum követelmények tekintetében az ajánlatot érvényesnek nyilvánítani. Kérelmező előadta, hogy a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságot igazoló gépbérleti szerződést 2010. november 30-án kötötte meg K. G. egyéni vállalkozóval, nem a közbeszerzési eljárásban való indulásra tekintettel, így nem minősülhet alvállalkozónak vagy erőforrást nyújtó szervezetnek jelen szerződés vonatkozásában a bérbeadó. Kérelmező ismertette az indokolásában foglaltakat, álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott ajánlatkérő arra, hogy kérelmező elismerte volna azt, hogy ajánlati árának bizonyos tételei nem feleltek meg a vonatkozó előírásoknak. Kérelmező ezt nem állította, így az teljes mértékben irat- és tényellenes megállapítás az ajánlatkérő részéről. Kérelmező álláspontja szerint az indokolásában - különösen az összehasonlító munkákra és a rövid ideig fennálló kedvező alvállalkozói díjakra történő hivatkozás - olyan objektív alapú magyarázatot adott, melyet az ajánlatkérő köteles lett volna elfogadni. A közbeszerzési törvény és a mögötte meghúzódó jogalkotói szándék alapgondolata a közpénz felhasználásának hatékonysága, azaz a közpénzből gazdálkodó szervezetek minél olcsóbban történő beszerzésének előmozdítása. Így az ajánlatkérő éppen ezzel az alapgondolattal ellentétes magatartást tanúsított, amikor azért tekintette érvénytelennek kérelmező ajánlatát, mert az a legolcsóbb. Döntéséből nem tűnik ki, hogy a kérelmező által megajánlott áron megvalósíthatatlan lenne a kivitelezés. A Kbt. 86. § (5) bekezdését az ajánlatkérő rosszul értelmezte és jogsértően nyilvánította érvénytelenné kérelmező ajánlatát. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlattételi felhívása III.2.3) IV. pontjában három fő hivatásos gépkocsivezetőt kért, melyet úgy értett, hogy az előző, III. pontban megjelölt járművek vezetéséhez szükséges engedélyt kérte, míg a három fő munkagépkezelő szakmunkást pedig akként értette, hogy szintén az előző pontban felsorolt gépekhez tartotta szükségesnek teljesíteni ezt az előírást, tehát
14
a finischerhez, az úthengerhez, a simító hengerhez és a bitumen-szívóhoz kérte a munkagépkezelő szakembereket. Álláspontja szerint ezt az ajánlattevők az engedélyek ismeretében is tudhatták. A dokumentációja kiegészítő információ címet viselő 6. pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolása vonatkozásában a negyedik francia bekezdés utolsó mondatában tett előírása valószínűleg hibásan került a dokumentációjába, azonban azt a kérelmező is elfogadta ajánlattételi nyilatkozatában. A 2011. január 5-én kibocsátott hiánypótlási felhívása 1. pontjában három gépkocsivezető kérelmezőnél való jelenlegi alkalmazásának az igazolását kérte a felhívás III. 2.3.) IV. pontja szerinti előírására tekintettel, mivel ott azt írta elő, hogy azoknak a szakembereknek a megnevezését, képzettségük ismertetését kéri, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. A teljesítésbe való bevonás tekintetében nem tudta megállapítani, hogy milyen módon kerül sor a gépkocsivezetők teljesítésbe való bevonására, tekintettel arra, hogy a gépkocsivezetőket a kérelmező sem 10 % alatti, sem 10 % feletti alvállalkozóként az ajánlatában nem jelölte meg. Ugyanezen hiánypótlás 2. pontjának az első mondatában foglaltakra tekintettel állapította meg ajánlatkérő, hogy a nehézgépkezelők jogosítványai nem feleltek meg az alkalmazni kívánt eszközöknek, ilyen gépkezelőket a kérelmező az ajánlatában nem nyújtott be, továbbá a gépkezelők alkalmazásának az igazolása is hiányzott. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező ajánlatában benyújtott gépbérleti szerződés - amely a géphez a gépkezelőt is biztosította a szerződés - erőforrás bevonásának minősült. Ismeretei szerint a kérelmező saját maga szakemberekkel, illetve gépekkel nem rendelkezik. Ajánlatkérő álláspontja szerint azért nem volt elfogadható a kérelmező hiánypótlásában benyújtott újabb gépbérleti szerződés, mivel az eredeti ajánlatban benyújtott bérleti szerződésben foglalt gépek, illetve munkaerő vonatkozásában kalkulált ajánlati árelemeket tartalmazott a kérelmező ajánlata. Ehhez képest már nem tudta elfogadni azokat a gépbérleti szerződéseket, amelyeket a kérelmező a hiánypótlásában csatolt be és kifejezetten csak a gépek bérletére vonatkoznak, illetve a szakemberek vonatkozásában pedig megbízási szerződéseket csatolt, mivel már nem volt elválasztható, illetve megállapítható a dologi, illetve a személyi költségek közötti különbség. A megbízási szerződések tekintetében, amelyet a kérelmező az első hiánypótlásában csatolt be, arra hivatkozott az ajánlatkérő, hogy ezen megbízási szerződések 2011. január 3. napjától 2011. január 31. napjáig szóltak, amelyekben 1.500,- Ft/óra összegű díj került feltüntetésre. Azt nem tudta megállapítani, hogy bruttó vagy nettó összegű díj. Hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint jelenleg 1900,- Ft/óra a
15
minimumösszegű megbízási díj, amely bruttó összeg, azonban az ezt megalapozó jogszabályt nem tudta megjelölni. Ajánlatkérő álláspontja szerint megalapozottan állapította meg a kérelmező alkalmatlanságát a szakemberek vonatkozásában. Ajánlatkérő előadta, hogy az első hiánypótlásban benyújtott kérelmezői indokolást az ajánlatkérő nem tudta értékelni, ezért egyes ajánlati árelemeket megjelölt a költségvetés egyes tételeiből, azzal, hogy azok nem érték el a minimumértékeket és e vonatkozásban további indokolást kért. Itt nem a Kbt. 86. § (3) bekezdésre, hanem a (6) bekezdésre volt figyelemmel, továbbra is arra hivatkozott, hogy ezekben a tételekben szereplő bérköltségek nem érték el a miniszter által meghatározott mértéket, e vonatkozásban a pontos jogszabályi rendelkezést nem tudta megjelölni. A Döntőbizottság 2011. február 24. napján a D.61/8/2011. számú végzésében a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján tájékoztatta a feleket arról, hogy hivatalból vizsgálja azt, hogy ajánlatkérő kérelmező számára 2011. január 5. napján kibocsátott hiánypótlási felhívása, 2011. január 6. napján kért indokoláskérése, 2011. január 17. napján kelt hiánypótlása felhívása és indokoláskérése megfelelt-e a Kbt. 83. § (2) bekezdésében és a Kbt. 86. § (1) - (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek. Kérelmező a hivatalbóli kiterjesztésre előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel nem azt vizsgálta, hogy kérelmező ajánlata megfelelt-e a felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő a saját előírásain nem terjeszkedhet túl, nem kérhet olyan új körülmény igazolására vonatkozó dokumentumot, amely csak az ajánlat jogszabályba ütköző megváltoztatásával lehetséges. Ajánlatkérő csak az ajánlattételi felhívásában foglaltak szerint ítélheti meg az ajánlattevők alkalmasságát. Kérelmező álláspontja szerint a 2011. január 6. napján kelt indokoláskérésében ajánlatkérő tévesen alkalmazta a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdéseit. Az eltérés mértékét helytelenül számította ki. Az eltérés mértékét nem külön a becsült értékhez és külön az ajánlattevők által kiszámított átlaghoz viszonyítottan kell meghatározni, hanem az ajánlattevők által megadott ajánlatokból (a két szélső érték kiejtésével) és a becsült értékből kiszámított számtani átlaghoz viszonyítva köteles meghatározni. A 2011. január 17. napján kelt hiánypótlási felhívás és indokoláskérés több szempontból is jogsértő. Az ajánlatkérő helytelenül alkalmazta a Kbt. 86. § (1) -
16
(3) bekezdéseiben foglaltakat, mivel nem a korábbi indokolás alátámasztására vonatkozó igazolásokat vagy egyéb tájékoztatást kért az egyes vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan, hanem ismét indokolást kért. Hivatkozott arra is kérelmező, hogy ajánlatkérő a második indokoláskérésben azzal is jogsértést valósított meg, hogy egyes ajánlati elemeket ragadott ki az ajánlatból, holott átalányárat kért, továbbá megalapozatlanul hivatkozott ajánlatkérő a Kbt. 86. §ában foglaltakra is, mivel az kizárólag az élőmunka ráfordítás költségeire vonatkozik, anyagköltségekre nem. Ajánlatkérő a hivatalbóli kiterjesztésre előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező által benyújtott nehézgépkezelői jogosítványok nem a felhívás III.2.3) III. pontban meghatározott gépekre vonatkoztak, így erre tekintettel a nehézgépkezelői jogosítványok tekintetében a bemutatás hiánypótlásként való előírása ténybelileg vitán felül megalapozott volt. Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezetének 6. pontjában „Az alkalmasságigazolás szabályai” cím alatt utolsó francia bekezdésben az olvasható, hogy ajánlatkérő ellenőrizheti, hogy nevezettek ajánlattevőnél állnak-e alkalmazásban. Megjegyezte, hogy kérelmező ajánlatának 9. oldalán szereplő nyilatkozatában a dokumentációban rögzített feltételeket is elfogadta, így az alkalmazásban állás ellenőrzésére történő ajánlatkérői hivatkozás ténybelileg vitán felül megalapozott volt. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező ajánlatában tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint erőforrás szervezetet nem jelölt meg. Ehhez képest ajánlatkérő a hiánypótlás kérésekor abból kellett, hogy kiinduljon, hogy kérelmező az alkalmasságot más módon kívánja igazolni. Így a hiánypótlás ténye nem jogsértő és annak alkalmazása egyenlő feltételekkel történt. A Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de egyes módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani. Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő a hiánypótlás során az ajánlattételi felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően kért hiánypótlást, a Kbt. 83. § (2) bekezdése nem sérült. Ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás tekintetében a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontját alkalmazta, az e szerinti eltérés -20,1%, vagyis a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tizenöt százalékos eltérést meghaladó volt. Ajánlatkérő tehát jogszerűen jár el, annak ellenére, hogy egyébként számítási hibát vétve -19,83%-ot közölt, de ez a számítási hiba a jelen esetben semmilyen jogsértést nem valósított meg, mert a helyes számítással is jogszerű volt az ajánlatkérői intézkedés. Jogszerűen járt el annak ellenére is, hogy egyébként feleslegesen közölte a becsült értéktől való eltérést. Azért nem valósított meg
17
ezzel jogsértést, mert intézkedésének megalapozottságát nem ezzel kellett indokolnia. Egyébként pedig figyelemmel a támogatási szerződésre, amit ajánlatkérő kötött és amiben ez a becsült érték szerepel egy indokoltan hivatkozott adat. Ajánlatkérő vitatta, hogy a 2011. január 5-i és 6-i hiánypótlás és indokoláskérés után újabb hiánypótlási felhívást és indokolást kért, ezen iratokat tartalmuk szerint kérte megítélni. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően folytatta le közbeszerzési eljárását. Az ajánlatkérő eljárása a Kbt. - 2010. szeptember 15. napja után hatályos szabályai szerinti - VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli általános egyszerű eljárás volt. 1) A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásban megfelelően alkalmazta-e a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályait. A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 250. § (3) bekezdés (g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 65. § (1) szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;
18
e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek. A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 70. § (3) bekezdés második mondata szerint az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Kbt. 83. §-a szerint: „(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;
19
c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alkalmassági követelmények meghatározása, az alkalmasság igazolása és az alkalmasság megítélése tekintetében több, egymásra épülő és egymással összefüggő rendelkezést határozott meg. A pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit és igazolását ajánlatkérőnek a felhívásában kell meghatároznia. Az ajánlattevőknek úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy az
20
ajánlatkérő felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelően igazolják alkalmasságukat. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során az ajánlattevők alkalmasságát a felhívásában előírtaknak megfelelően kell megítélnie, a felhívásában nem közölt, egyértelműen meg nem határozott követelményeknek való meg nem felelés miatt ajánlatkérő az ajánlatot nem nyilváníthatja érvénytelenné. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálati szakaszában esetlegesen alkalmazandó hiánypótlás során is mindezekre figyelemmel kell eljárnia, hiánypótlás során csak olyan hiányok pótlását kérheti, amelyek a felhívásában foglaltakhoz képest jelentenek tényleges hiányt. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás III.2.3) IV. pontjában legalább 3 fő hivatásos gépkocsivezetővel és legalább 3 fő munkagépkezelő szakmunkással való rendelkezést követelt meg, melyet a szakemberek megnevezésével, képzettségük ismertetésével, a jogosítványok és a szakmunkás bizonyítványok másolatainak a benyújtásával kellett igazolni. Ezt meghaladó előírást ajánlatkérő felhívásában nem határozott meg. Nem tett olyan előírást, mely szerint a szakembereknek az ajánlattevő alkalmazásában kellett állniuk, és a munkagépkezelő szakemberek esetében azt sem határozta meg, hogy nevezetteknek milyen munkagépek kezelésére vonatkozó engedélyeket kell benyújtani. Ajánlatkérő mindezekhez képest a 2011. január 5. napján kibocsátott hiánypótlási felhívásában több hiány pótlására hívta fel kérelmezőt, kérte mind a gépkocsivezetők, mind a munkagépkezelők kérelmezőnél való alkalmazásának igazolását, továbbá a nehézgépkezelők felhívásnak megfelelő ismertetését és jogosítványaik bemutatását. Tekintettel arra, hogy az ajánlatban a kérelmező az ajánlatkérő követelményeinek megfelelően ismertette a szakembereket és csatolta a reájuk vonatkozó okiratok másolatait, az ajánlatban tényleges hiány nem volt, az ajánlatkérő olyan előírást sem tett, hogy a felhívás III.2.3) III. pontjában előírt négy munkagép közül melyik három kezeléséhez kéri a nehézgépkezelő szakemberek bemutatását, így e tekintetben sem volt hiányos a kérelmező ajánlata. Mindezek után ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg, azzal, hogy kérelmező nem tudta igazolni a munkavállalók alkalmazotti státuszát, ezért őket ajánlatkérő erőforrásnak minősítette, majd mindezek alapján kérelmező alkalmatlanságát állapította meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlata és ajánlatkérő nem jogszerű hiánypótlási felhívása alapján benyújtott hiánypótlása alapján nem állapítható meg egyértelműen és kétséget kizáróan az ajánlat érvénytelensége, az ajánlatkérői és a törvényi előírásoknak való meg nem felelősége. Kérelmező ajánlatában az ajánlatkérő formai és tartalmi követelményeinek megfelelően ismertette, igazolta a szakemberek alkalmasságát. Ajánlatkérő nem is közvetlenül a szakemberek alkalmasságával összefüggésben állapított meg
21
érvénytelenséget, hanem azt rögzítette, hogy csak más szervezet erőforrására támaszkodva tudja ezt teljesíteni. A Döntőbizottság szerint azonban ez nem állapítható meg egyértelműen és emiatt érvénytelenné nyilvánítás sem alkalmazható. Nem vitathatóan a szakemberek nem kérelmező alkalmazásában állnak, az azonban ténylegesen nem állapítható meg, hogy mely szervezet a munkáltatójuk, kérelmező ténylegesen milyen jogviszony alapján biztosítja a szakemberek rendelkezésre állását a teljesítés során. Az ajánlatkérői előírások alapján ezt az ajánlatban nem kellett közölni, így az ajánlatkérői érvénytelenné nyilvánítás jogszerűsége nem állapítható meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában előírtaknak történő bírálat, az ajánlatba becsatolt konkrét szerződések tartalmának, az azokban foglalt jogok és kötelezettségek ismeretében és az esetlegesen szükséges hiánypótlási felhívásra és felvilágosítás kérésre adott válaszban közöltek alapján kerül abba a helyzetbe, hogy megítélje e tekintetben a kérelmező ajánlatának érvényességét. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a hiánypótlás keretében a Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglaltakra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat jogszerűen módosítható, illetőleg kiegészíthető. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 2) A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 86. §-ában foglalt, kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. A Kbt. 86. § (1) – (6) bekezdései szerint: „(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre
22
vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A közbeszerzési eljárás célja a szerződés megkötése, amelynek révén az ajánlatkérő beszerzési igényét az ajánlatkérő által meghatározott szempontok szerint kiválasztott, legmegfelelőbb ajánlatot tevő teljesíti. A közpénzekkel
23
gazdálkodó felelős ajánlatkérő számára nemcsak jog, de a Kbt. alapján kötelesség is annak elősegítése, hogy az eljárásban csak olyan ajánlattevők versenyezzenek, akik ténylegesen teljesíthető ajánlatokat tesznek és irreális ajánlatok megtételével nem veszélyeztetik az eljárás esetleges nyerteseként a szerződés megfelelő teljesítését. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetében áll fenn indokoláskérési kötelezettség, ebből következően az ellenszolgáltatás teljes végösszegét, tehát az összesített ellenszolgáltatást kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az kirívóan alacsony-e. Egyes közbenső tételek árai nem alapozzák meg összegükben az indokoláskérési kötelezettség beálltát, kizárólag abban az esetben áll fenn ajánlatkérő kötelezettsége, ha az összesített ellenszolgáltatás tekinthető kirívóan alacsonynak. Amennyiben a teljes ajánlati ár minősül kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak, az ajánlatkérőt terheli az emiatti indokoláskérési kötelezettség. A Kbt. 86. § (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyeknél kötelező az indokolás kérése, mivel maga a törvény minősíti azokat kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. A Kbt. 86. § a)-c) pontja határozza meg azt a számítási módszert, melyet alkalmazva kell ajánlatkérőnek elvégezni a vizsgálatot. Legalább négy ajánlat esetében a többi ajánlattevő ajánlati áraiból és a becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - kell kiszámítani az átlagot, melynek kiszámításánál a legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlati árat figyelmen kívül kell hagyni. A benyújtott indokolások ismeretében a Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége van, meg kell győződnie az ajánlati elemek megalapozottságáról, melynek keretében ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, amennyiben a megalapozott döntéshez szükséges, további tájékoztatást kérhet az érintett ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 2011. január 6. napján kibocsátott indokoláskérésben téves számítási módszert alkalmazott, amikor kérelmező ajánlati árát kirívóan alacsonynak minősítette, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapítása során elvégzendő számítási módszerként jelen esetben a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat kellett alkalmaznia, mivel öt ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Kérelmező ajánlati ára eltérésének arányát a becsült értékből, és a kérelmezőn kívüli ajánlatok ajánlati áraiból (kiejtve a legmagasabb és legalacsonyabb ajánlati árakat) számított átlaghoz
24
kellett volna viszonyítani, azonban ajánlatkérő e számításánál a becsült értéket figyelmen kívül hagyta, ahhoz külön viszonyította a kérelmező ajánlati árát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a téves számítási módszer és téves viszonyítás alkalmazásával megsértette a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontját. A Döntőbizottság vizsgálta az indokoláskérés tartalmát, tekintettel arra, hogy az ajánlattevők csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy megfelelő magyarázatot adjanak az áraikra vonatkozóan, ha ajánlatkérő pontosan megfogalmazza, hogy az ajánlati árat milyen okból tartja aggályosnak, annak mely elemeit kifogásolja, valamint megadja, hogy az ajánlattevők az indokolás során milyen vizsgálati szempontokat vegyenek figyelembe. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az indokolás kérésben mindössze a jogszabályi rendelkezést, a Kbt. 86. § (1) bekezdését jelölte meg az indokolás alapjaként, valamint azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott ár kirívóan alacsonynak minősül. Ezen belül nem határozta meg, hogy konkrétan mely ajánlati elemekre tekintettel értékeli a kérelmező ajánlati árát kirívóan alacsonynak, illetőleg az indokolás tartalmi követelményeit, szempontjait sem rögzítette. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő által kiadott indokoláskérés nem felel meg a Kbt. 86. § (1) bekezdésében támasztott követelményeknek. Ajánlatkérő a Kbt. kötelező előírása ellenére nem adta meg, hogy ajánlattevőnek mely ajánlati elemekre kell adatokat és indokolást közölnie. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő kérelmező indokolásának ismeretében, a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítását megelőzően, nem a Kbt. 86. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kért további tájékoztatást, hanem egyes ajánlati árelemeket kiragadva, ezen egyes tételekre kért újabb indokolást. Ajánlatkérő ezzel az eljárási cselekményével megsértette egyrészt a Kbt. 86. § (1) bekezdését, mivel a fentiekben részletesen kifejtettek szerint indokolást kérni csak a teljes ajánlati árra vonatkozóan lehet, továbbá megsértette a Kbt. 86. § (3) bekezdését is, mivel tájékoztatás kérése nem az indokolás kérésében megjelölt, vitatott ajánlati elemekre vonatkozott. Ajánlatkérő csak a Kbt. 86. § megfelelő alkalmazása után kerül abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon kérelmező ajánlatának érvényessége kérdésében. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő 2011. január 5. napján
25
kibocsátott hiánypótlási felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését, továbbá a Kbt. 340. § (3) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy megfelelően alkalmazza a Kbt. 81. § (2) bekezdését és a Kbt. 86. §-át. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 340. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, tekintettel a beszerzés értékére és arra, hogy a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság ajánlatkérő javára értékelte, hogy terhére ez előző évben nem állapított meg jogsértést. Egyébként ajánlatkérő a törvényben meghatározott eljárási cselekmények teljesítésén túli, eljárást segítő, együttműködő magatartást nem tanúsított. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes.
26
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. március 9.
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Dr. Pusztai Attila ügyvéd (1132 Budapest, Visegrádi u. 60. I/4.) 2. Makád Község Önkormányzata (2322 Makád, Kossuth u. 52.) 3. Gordiusz Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2373 Dabas, Kossuth L. u. 1.) 4. VITÉP’95 Vízügyi és Építőipari Kft. (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) 5. „PLACC” Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6320 Solt, Kecskeméti út 23.) 6. Canton Plusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.(1172 Budapest, VIII. u. 43.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
