K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.411/13/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Konzultax Kft. (8800 Nagykanizsa, Dózsa György u. 36., a továbbiakban: kérelmező) által Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vackor óvoda fűtéskorszerűsítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek a Gejzír Kanizsa Kft. ajánlata elbírálásával összefüggésben előterjesztett része tekintetében a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000,-Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az
2
illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, a kérelem kiegészítése, ajánlatkérő érdemi észrevételei, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárását megindító ajánlattételi felhívását a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján 2011. május 9-én tíz ajánlatevőnek közvetlenül küldte meg. A felhívás 2) pontjában az alábbiak szerint határozta meg az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét: „Nagykanizsa, Platán sor 8/B alatti Központi Rózsa Óvoda, Vackor Óvoda energetikai hatékonyság fokozása megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" (röviden: Vackor óvoda fűtéskorszerűsítése) tárgyú közbeszerzési eljárás, az alábbiak szerint: - homlokzat és padlásfödém szigetelés - homlokzati nyílászárók cseréje - központi fűtés, hűtés szerelés - hőszivattyús rendszer terveztetése, engedélyeztetése, kiépítése (építési engedélyköteles tevékenység) - szolár rendszer telepítése - megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolódó villanyszerelési munkák (részletesen az egyidejűleg megküldésre kerülő műszaki dokumentációban). Jelen felhívásban és a dokumentációban (tervdokumentációban is) található gyártmány, típus megjelölések csak az egyértelmű meghatározás érdekében történtek, minden esetben azzal egyenértékű vagy jobb anyag, berendezés megajánlásra és beépítésre kerülhet. Az egyenértékűség vagy jobb minőség igazolása a Vállalkozó feladata.” A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit.
3
A felhívás 4) pontja szerint a szerződés időtartama: „2011. június 20-tól (építési napló megnyitása, munkaterület átadás, közbeszerzés szerinti ütemezésben) Homlokzat és padlásfödém szigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, központi fűtés, hűtés szerelés, szolár rendszer telepítése, megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolódó villanyszerelési munkák esetében: 2011. augusztus 25-ig hiba és hiánymentes műszaki átadás-átvétel Hőszivattyús rendszer komplett telepítése, engedélyeztetése, kiépítése munkarész esetében 2011. október 30-ig hiba és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárulta.” A felhívás 7) pontja szerint az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A felhívás 21.6) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy „Kapcsolattartás: kizárólag írásban, e-mailben. Az eljárás során a beszerzési tárgy bármely elemének, csekély részének, tételének tekintetében bármely név, konkrét termékmegjelölés - akár a felhívásban, akár a dokumentációban, beleértve a műszaki dokumentációt is, akár a kiegészítésekben - a termék jellegének egyértelmű és pontos meghatározása érdekében történt, és minden esetben a „vagy azzal egyenértékű” kitétel a termék neve mellett irányadó. Az egyenértékűség bizonyítása az ajánlatban ajánlattevő feladata.” A felhívás 21.9) pont szerint az ajánlatkérő 2011. május 13-án helyszíni bejárást tart. A felhívásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. május 24-ében, az összegezés megküldésének tervezett időpontját 2011. június 3-ában, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. június 20-ában határozta meg. Az ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a nyilatkozatmintákat, a szerződéstervezetet és a 2009. augusztus 19-én készült kiviteli tervdokumentációt. A gépész szakági műszaki leírás központi fűtés-hűtés fejezete tartalmazta, hogy „a tervezett fűtőtestek Kermi gyártmányú kompakt lapradiátorok, termosztát fejjel ellátva”. A központi fűtés alaprajzon (GF-01) az épület valamennyi helyiségében feltüntetésre került a fajlagos hőigény és az elvárt hőteljesítmény.
4
A tervdokumentáció tartalmazta a szakági költségvetési főösszesítőket és az árazatlan tételes költségvetést. A központi fűtés-hűtés szakági költségvetés 1821. és 23-25. tételeiben kellett a Kermi lapradiátorok beépítését beárazni, az alábbi műszaki paraméterek meghatározásával: „Acéllemez lapradiátor elhelyezése, széthordással, tartókkal, bekötéssel sima, illetve konvektor típus, 2 soros, 1600 mm-ig Kermi Kompakt lapradiátor 2soros, 2 konvektorlemez borítással, 22K”. A lapradiátorokat az előírt mennyiségben az alábbi méretekben kell szállítani: 500x800 mm, 500x1000mm, 500x1200 mm, 500x1400 mm, 600x600 mm, 600x800 mm, 500x2000 mm. Ajánlatkérő 2011. május 19-én adott kiegészítő tájékoztatásában megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket. 5.) Kérdés: „Gépészeti szerelésnél rézcső helyett GEBERIT MAPRESS csőrendszer alkalmazható-e (műszakilag egyenértékű, festést nem igényel, mivel külső bevonatot tartalmaz).” Válasz: „A Kbt. értelmében műszakilag egyenértékű megajánlás tehető (ez nem minősül alternatív ajánlatnak, mivel azt ajánlatkérő nem tette lehetővé). Az egyenértékűség bizonyítása az ajánlatban ajánlattevő feladata. Érvénytelen az ajánlat, ha a megajánlott műszaki megoldás - a kérdés vonatkozásában rézcső helyett a GEBERIT MAPRESS csőrendszer alkalmazása - a csatolt bizonyítékok, okiratok alapján nem minősíthető egyenértékűnek a dokumentációban meghatározott elvárással. A csatolt okiratoknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból ajánlatkérő egyértelműen meg tudja állapítani az egyenértékű megajánlás feltételeinek fennállását (pl.: a gyártó nyilatkozata nem minősül egyértelmű okirati bizonyítéknak).” 6.) Kérdés: „Gépész berendezések esetén műszaki egyenértékű alternatíva megajánlható-e (Pl: kazán, hőszivattyú, szolár panel).” Válasz: „Ua. mint az 5. kérdés. Kérjük figyelembe venni, hogy ajánlatkérő alternatív ajánlat tételét nem tette lehetővé.” 13.) Kérdés: „A fűtési vezeték falon kívül szerelendő. Nem szükséges-e az elburkolása, a gyerekek forrázás védelmében?” Válasz: „Nincs forrázás veszély, hőlépcső 55/45°C.” A 2011. május 24-i ajánlattételi határidőben négy ajánlattevő, a Termoszerviz Kft., a Gejzír Kanizsa Kft., a Profi 2007 Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyv a megajánlott ellenszolgáltatásokat az alábbiak szerint rögzítette:
5 Ajánlattevő
Termoszerviz
Kérelmező
Gejzír Kanizsa
Profi 2007
Homlokzat és padlásfödém szigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, központi 15.831.279.fűtés, hűtés szerelés, szolár rendszer 19.105.438.- 15.172.732.22.827.245.br.19.789.098.telepítése, megújuló br.23.881.798.- br.18.965.915.br.28.534.056.+ pótmunkák energiafelhasználáshoz kapcsolódó villanyszerelési munkák (Ft) Hőszivattyús rendszer terveztetése, 5.616.557.5.438.099.5.078.978.600.000.engedélyeztetése, kiépítése (Ft)
Összesen (Ft)
24.721.995.-
20.610.831.-
20.910.257.-
23.427.245.-
A kérelmező az ajánlata 74-104. oldalán csatolta a beárazott tételes költségvetést és a szakági összesítőket és a főösszesítőt. A kérelmező D-ÉG Dunaferr LUXUNI típusú DK (22K) acéllemez kompakt lapradiátorokat ajánlott meg, 2 soros, 2 konvektor lemezes burkolattal 1.600 mm-ig. A kérelmező a költségvetésben megadta radiátorok fűtőteljesítményét is. Ajánlatkérő 2011. május 31-én hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt az alábbiak szerint: „A tervezett Kermi típusú radiátor helyett megajánlott radiátor vonatkozásában kérem, hogy ajánlattevő az ajánlattételi felhívás 21/6 pontjában foglaltaknak megfelelően csatolja a műszakilag egyenértékű termék megajánlására vonatkozó igazolását (dokumentumait). Az igazolásnak (csatolt dokumentumoknak) alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból ajánlatkérő kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a megajánlott radiátor műszaki tulajdonságait illetően egyenértékű a tervezett radiátor típussal.” A kérelmező a 2011. június 1-jén becsatolt 42 oldal hiánypótlásában becsatolta a Kermi Kompakt radiátorok és a Dunaferr LUX UNI radiátorok hőteljesítmény értékeinek összehasonlító elemzését, és közölte, hogy „A fenti műszaki adatokból látható, hogy a Dunaferr típus teljesítménye 15-20 %-kal jobb, mint a Kermi típusé. A külső megjelenésében teljesen azonos.”. A kérelmező a hiánypótlásához csatolta a Kermi Therm X2 és a Dunaferr LUX UNI radiátorok gyártói leírását és műszaki adatlapját. A Kermi Therm X2 gyártói prospektusának 5. oldalán ismertetésre került az X2 profillal szerelt radiátor, az X2 technológia előnye, rögzítésre került egyebek mellett, hogy az X2 technológia a soros átáramlás újszerű, szabadalmaztatott elve szerint működik. A gyártó a technológia előnyeként emelte ki a magasabb felületi hőmérsékletet, a maximális hőérzet elérhetőségét, az akár 25 %-kal rövidebb felfűtési időt, hatékony energiafelhasználást, az alacsony sugárzási veszteséget, az energiahatékonyság növekedését és a veszteségek csökkenését.
6
Az ajánlatkérő 2011. június 3-án küldte meg az ajánlattevőknek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést. A közbeszerzési eljárás nyertese a Gejzír Kanizsa Kft. lett. Az összegezés 14. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a „nyertes ajánlattevő ajánlatában „pótmunka” megjelölés alatt szereplő összeg: nettó 511.136.-HUF. Ajánlati ára még ezzel együtt is a legalacsonyabb (nettó 21.425.393.-HUF).”. Ajánlatkérő 2011. június 2-án felvilágosítást kért a Gejzír Kanizsa Kft-től a külső falszigetelésnél előírt 48-2 tétel vonatkozásában. Az ajánlattevő a választ az előírt határidőben megadta. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenséget az alábbiakkal indokolta: „Az ajánlattevő által megajánlott Dunaferr radiátor nem mindenben egyenértékű a kiírt Kermi radiátorokkal. A radiátorok hőteljesítmény értéke valóban közel azonos, viszont egyéb paraméterei (felfűtési idő, kialakítás, gazdaságosság…(lsd.: Kermi prospektus 5. oldal)) NEM egyezőek. Ajánlatkérő számára a Kermi ideálisabb üzemeltetés szempontjából.” Kérelmező 2011. június 14-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte a saját ajánlatának és a nyertes ajánlat elbírálása vonatkozásában a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Jogorvoslati kérelme indokolásában előadta, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 58. § (7) bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására határidőben pótolta a radiátorok műszaki paramétereinek összehasonlítását, amelyből kiderül, hogy a magyar termék jobb értékekkel rendelkezik. A kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a tervező véleményére hivatkozott, aki tulajdonosa is a Kermi radiátort forgalmazó gazdasági társaságnak. Kérelmező a gépész alvállalkozója állásfoglalására, amely szerint a D-ÉG radiátor a DIN 442 szabvány alapján hőleadás tekintetetében 9,3 % (90/70), illetve 5,3 % (55/45)-al jobb, mint a Kermi radiátor és garanciában is a Kermi 5 éves garanciája helyett 10 év garanciával rendelkezik. A radiátor sem kinézetében, sem pedig minőségében nem rosszabb. Szakmailag nem megalapozott az az állítás, hogy a két radiátor nem egyenértékű és a D-ÉG radiátor nem használható hőszivattyús rendszereknél. Kifejtette, hogy Európában és Magyarországon is a radiátorokat a DIN EN 442 szabvány szerint minősítik, ami alapján a D-ÉG Dunaferr és a Kermi radiátorokat is minősítették. Az adott szabvány sok egyéb jellemzőt felsorol, de a legfontosabb és egyben a radiátor minőségét, műszaki teljesítményét - jellemző paraméterként a hőteljesítményt W/Belső hőmérséklet 20 Cº -on határozza meg. A közbeszerzési törvény értelmemében is az adott termékre vonatkozó szabvány által
7
meghatározott jellemző paramétert kell figyelembe venni két különböző termék összehasonlítása során. Az összes többi számokkal nem mérhető (laboratóriumban nem mérhető) gyártó prospektusában lévő információ csak a gyártó cég marketing fogása és nem vehető figyelembe, mint jellemző paraméter. Javasolt radiátor típus nincs alacsony hőmérsékletű rendszerekhez, mert a radiátoros fűtés kiépítése egyik alacsony hőmérsékletű rendszer, főleg hőszivattyús rendszer kiépítésénél minden esetében, csak egy kényszer megoldás. Az állásfoglalás tartalmazta a radiátor teljesítmény összehasonlítását is hőteljesítmény W/20 Cº-os szoba hőmérsékleten (90/70/20 Cº): Méret 22K 500 x 800 22K 500 x 1000 22K 500 x 1200 22K 500 x 1400 22K 500 x 1600 22K 600 x 600 22K 600 x 800 22K 500 x 2000
Kermi 1447 1808 2170 2532 2894 1256 1674 3617
Dunaferr Lux-uni 1567 1959 2351 2743 3135 1411 1881 3918
Diff % 8,3 % 8,4 % 8,3 % 8,3 % 8,3 % 12,3 % 12,4 % 8,3 %
Rögzítette, hogy a teljesítmény adatok a gyár által megadott katalógus adatok alapján készült, amelyek alapján véleménye szerint átlagosan a megajánlott radiátorok hőleadása 9,3 %-kal jobb, mint a tervezett. Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás során hivatkozott épületenergetikai számítások hiánya vonatkozásában kifejtette, hogy az épületenergetikai számításnak nincs köze a radiátor típusához. Az épület energetikai számítás során az épület szerkezetének (falszerkezet, ablak, ajtó, tető stb.) alapján számolják ki a szükséges hőveszteséget (WinWatt program). Az egyes helyiségekre számított hőveszteséget Qt (W) kell lefedni a kiválasztott radiátor teljesítményével. A tervező a rajzdokumentációban megjelölte az egyes helyiségekre számolt Qt (W) értéket, amit nem kell újra számolni a radiátor miatt, mert az adott. Kérelmező szerint az ajánlatkérő jogsértően bírálta el a nyertes ajánlatot is. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (7) bekezdését, ki kellett volna zárnia a nyertes ajánlattevőt, mivel az a 2011. június 2-án kelt hiánypótlási felhívásra adott válaszában pótmunkaként árat emelt. Az ajánlatkérő csak az ajánlat felolvasólapján rögzített adatokat vehette volna figyelembe, amelyen nem volt összegszerűen megjelölve a pótmunkák értéke. Kérelmező becsatolta a közbeszerzési eljárás lebonyolítója részére 2011. június 3-án megküldött alábbi tartalmú elektronikus levelét:
8
„Kérem szíveskedjen tájékoztatni Polgármester Urat, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság felé teendő fellebbezésem előtt szeretnék önökkel egyeztetni, mielőtt a várost külső emberek előtt kellene lejáratni a döntés miatt.” A jogorvoslati kérelem 9. számú mellékleteként a kérelmező csatolta a lebonyolítóval folytatott alábbi elektronikus levélváltását: 2011. június 6-án a lebonyolító következő tartalmú e-mailjére: „Tisztelt Ajánlattevő! Fenti tárgyú közbeszerzési eljárásban egyeztetést kezdeményezett Polgármester Úrnál. Az egyeztetés időpontja: 2011. június 7. 12.30 óra. Helye: Polgármester Úr irodájában (..)” a kérelmező az alábbi választ tartalmazó emailt küldte meg: „Tisztelt (..)! Köszönettel vettem az időpontot, ott leszek. Írásban is megismétlem a nem műszaki jellegű indokaimat: A tervező (..) vállalkozása (..) a nagykanizsai kizárólagos forgalmazója a Wolf kazánnak és a Kermi radiátornak, amiket – inkorrekten – betervezett. A (..) Kft-nek is ő mondott véleményt, nem volt független szakértő bevonva. Szerintem nem kell műszaki szakembernek lenni ahhoz, hogy belátható legyen, a Dunaferr radiátorok teljesítménye jobb, ami azt jelenti, hogy a fogyasztása, és így a költsége is jobb. Ha igaz is a gyorsabb felfűtés, az csak egyszeri alkalom a fűtési szezon beálltával. Több esetben cseréltünk már anyagot közbeszerzési munkán, pl. Mapei ragasztó helyett Henkel, de még sohasem vetődött fel, hogy pl. az egyik ragasztó gyorsabban köt meg. Kérem a fentiek elfogadását és a döntés visszavonását.” 2011. június 10-én a kérelmező a lebonyolítónak az alábbi e-mailt küldte meg: „Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy minket zártak ki a Gejzírrel szemben, és azt is, hogy az előzetes vitarendezésünket elutasították. Álláspontunk továbbra is változatlan, amely szerint a kizárás indoka szakmailag teljesen megalapozatlan, Fellebbezésünket a mai napon postára adtuk a Döntőbizottság felé.” Az ajánlatkérő elkésettségi kifogása vonatkozásában a kérelmező közölte, hogy a kérelme nem elkésett, az ajánlatkérőt képviselő lebonyolítót kereste meg, hogy „változtassanak a döntésen, de ez nem járt eredménnyel”. A 2011. június 7-i egyeztetésről jegyzőkönyv nem készült. Ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati kérelem elkésettségére hivatkozott. Előadta, hogy a kérelmező a jogsértés időpontjaként 2011. június 3-át, az összegezés megküldésének időpontját jelölte meg, ekkor szerzett tudomást az eljárást lezáró ajánlatkérői döntésről. Mivel a tudomásra jutással veszi kezdetét a jogvesztő határidő, a jogorvoslati kérelemnek – tekintettel a hétvégére, illetve az ünnepnapra – 2011. június 10-én be kellett volna érkeznie a Döntőbizottsághoz. A kérelmező 2011. június 14-én, a tíz napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő a kérelmét, ezért az elkésett. Az ügyben előzetes vitarendezés nem volt. A
9
kérelmező 2011. június 3-án telefonon kereste meg a közbeszerzési eljárás lebonyolítóját arra vonatkozóan, hogy a polgármesterrel szeretne beszélni. „megkeresés körülményei (telefon), hangvétele alapján nem volt megállapítható az előzetes vitarendezés kezdeményezése.” A lebonyolító a szóbeli megkeresésre adott írásbeli válaszra küldte meg a kérelmező a jogorvoslati kérelem 9. számú mellékleteként csatolt e-mailt, amely szintén nem tekinthető a Kbt. 96/A. § (2) bekezdése alapján előzetes vitarendezési kérelemnek, mivel az a polgármesterrel történő megbeszélésre vonatkozott, a kérelmező a levélben nem közölt olyan új adatot, nem csatolt olyan dokumentumot, amely alapján a döntés felülvizsgálatára sor kerülhetett volna. Az ajánlatkérő érdemben a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant kérte elutasítani. A kérelmező ajánlatának érvénytelensége vonatkozásában előadta, hogy az ajánlat vizsgálata során megállapította, hogy a kérelmező a betervezett Kermi típusú radiátorok helyett Dunaferr típusú radiátorokat ajánlott meg. Műszaki egyenértékűségre vonatkozó tájékoztatást az ajánlat nem tartalmazott, ezért hiánypótlást írt elő. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a gépészeti rendszer, a pályázati célnak megfelelően innovatív módon került megtervezésre. Az alacsony üzemeltetési költség elérése érdekében az egyes gépészeti részek kiválasztásánál is elsődleges cél volt a hatékony működés. A fűtés alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés, a nagyobb fajlagos hőterhelésű helyiségekben Fan-coil is. A helyiségek önálló szabályozást kapnak, termosztáttal. A hőtermelés elsősorban (80 %) geotermikus hőszivattyúval és napkollektorral, másodsorban (20 %) kondenzációs gázkazánnal történik. A Kermi radiátor prospektusa egyértelműen javasolja a terméket az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtési rendszerekhez, ezért lett betervezve. Ajánlatkérő ehhez kapcsolódóan hivatkozott a 13. sz. kiegészítő tájékoztatáskérésre adott válaszára is. Ajánlatkérő a kérelmező hiánypótlása vonatkozásában kifejtette, hogy a hiánypótlás során a Dunaferr radiátoroknál nem 55/45 °C hőlépcsőjű rendszerre lett megadva a hőteljesítmény érték, így a küldött dokumentumok nem alkalmasak az egyenértékűség megállapítására. Hiányzik a hiánypótlásból az épületenergetikai számítás a Dunaferr radiátorokkal számolva. Ajánlatkérő utalt a Kermi radiátorok gyártói prospektusának 5. oldalán felsorolt olyan előnyökre, amelyek szerint a radiátorok további előnyökkel rendelkeznek az egyéb párhuzamosan működő radiátorokkal szemben: - soros átáramlás ugyanis az előlapon jelentősen magasabb felületi hőmérsékletet biztosít, és ezáltal akár 100 %-kal nagyobb sugárzási részarány biztosítható vele, - a gyors reakcióképesség és az akár 25 %-kal rövidebb felfűtési idő, - gyárilag beépített, és az adott fűtési teljesítményre hangolt kv értékre előre beállított szelepkészlettel is felszerelnek. Ez nem csak különösen hatékony energiafelhasználást biztosít, hanem kb. 20 %-os megtakarítás a szivattyú
10
elektromos energia igénye terén. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a fenti adatokról, jellemzőkről semmiféle információt nem nyújt a beadott hiánypótlás, ezért az egyenértékű megajánlás kétséget kizáró módon nem állapítható meg. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy a két radiátor műszakilag nem egyenértékű, mert működési elvében egyértelműen eltér egymástól - sorosan, illetve párhuzamosan csatolt lapok, a Kermi radiátor esetében fent megfogalmazott előnyök - a hőszivattyús rendszer miatt - fontosak a tervezés, üzemeltetés szempontjából. Ezek a tulajdonságok is biztosítják az alacsony üzemeltetési költségeket, a rendszer megfelelő működését, így a betervezett radiátorok kiváltása a Dunaferr radiátorokkal nem lehetséges. Ajánlatkérő közölte, hogy sem az ajánlattételi dokumentációban, sem a tervdokumentációban, sem az árazatlan költségvetésben nem rögzítette azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapította az egyenértékűség hiányát, és amelyek alapján az összegezésben megindokolta az érvénytelenséget. Nem vitatta, hogy a megajánlott Dunaferr radiátorok telepíthetőek alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerre is, ugyanakkor erre vonatkozó adatot, kifejezett utalást a becsatolt gyártói katalógusban nem talált. Hangsúlyozta, hogy a Kermi radiátorok soros áramlásúak, szemben a tudomása szerint a párhuzamos áramlású Dunaferr radiátorokkal, amely gyorsabb felfűtést és gazdaságosabb üzemeltetést eredményez. Közölte továbbá, hogy a 22K típusú Kermi radiátorokat 2009. évtől gyártják X2 profillal, ezt megelőzően a Kermi radiátorokban sem volt ilyen profil. A Gejzír Kanizsa Kft. ajánlatának érvényessége vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy az összegezés 14. pontjában szereplő összeg a nyertes ajánlat 27. oldalán található elkülönített tétel, amely nem a tisztázó kérdésre adott válasz módosításaként került meghatározásra, hanem eredetileg is az ajánlatban szerepelt. Az ajánlatkérő a pótmunkának nevezett elkülönített tétel összegét az ajánlattevők pontos tájékoztatása érdekében szerepeltette az összegzés 14. pontjában. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem a kérelmező ajánlata elbírálásának jogszerűségét kifogásoló része tekintetében alapos, a Gejzír Kanizsa Kft. ajánlata elbírálásának jogszerűségét kifogásoló része tekintetében elkésett. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelmet a jogvesztő határidőben terjesztették-e elő.
11
Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le, az ajánlattételi felhívást a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján 2011. május 9-én közvetlenül küldte meg az ajánlattevőknek. A közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja tehát az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésének napja, így ezen időpontban hatályos Kbt. szabályai alkalmazandóak. A Kbt. 323. § (2)-(4) bekezdése szerint: (2) A kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (3) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. (5) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
12
A Kbt. 96/A. § (1)–(5) bekezdése szerint: (1) Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum; b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: vitarendezést kérelmező). (2) A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be valamely - az ajánlatok bontását követően - történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést, illetőleg - ha részajánlat tétele lehetséges volt - a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést, ha ez az időpont a 99. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötési időpontnál későbbre esik. (5) A 96. § (4)-(5) bekezdése szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés javítás vagy módosítás előtti tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rámutat arra, hogy a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja meghatározott eljárási cselekmény, az előzetes vitarendezés esetén vélelmezi a kérelmezői tudomásra jutás időpontját. Ezen eljárási cselekmény alkalmazása esetén a törvényben meghatározott
13
időpont az érintett jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaként tekintendő a törvény erejénél fogva, amelytől későbbi időpontban való tudomásra jutásra kérelmező joghatályosan nem hivatkozhat. Ezen törvényi időpont a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ajánlatkérői válasz megküldésének az időpontja, amely vonatkozásában egy speciális törvényi időpontot állapított meg a jogalkotó, amely révén a konkrét jogsértésről való tényleges kérelmezői tudomásszerzéshez képest a vélt jogsértésről alkotott ajánlatkérői álláspont kérelmezővel történő közlésének napja tekintendő tudomásra jutás napjának. A tényleges tudomásszerzés időpontjának ilyen esetben magának az előzetes vitarendezési kérelemnek a benyújtásakor van jelentősége, tekintettel arra, hogy Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában megadott szabályozás ehhez képest számított 3 munkanapon belül teszi lehetővé a vitarendezési kérelem előterjesztését. A Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának és a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjának összevetése alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kérelmező kizárólag akkor hivatkozhat joghatályosan az előzetes vitarendezési eljárásra alapított tudomásra jutásra, ha a jogorvoslati kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmezett, és az előzetes vitarendezési kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül benyújtotta az ajánlatkérőhöz. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szubjektív, jogvesztő határidő elmulasztása esetén a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a tényleges tudomásszerzéstől számítandó és nem a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja szerinti időponttól. A konkrét esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemben a kérelmező egyfelől a saját ajánlatának érvénytelenségét, másfelől a nyertes ajánlat elbírálásának jogszerűségét, és ezekkel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredményét, az eljárást lezáró döntést kifogásolta. A Döntőbizottság kérelmi elemenként vizsgálta meg azt, hogy jogvesztő határidő kezdő időpontja szempontjából releváns tudomásszerzési időpontnak mely időpontot kell tekinteni. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság megvizsgálta a közbeszerzési eljárás dokumentumait, valamint a kérelmező által becsatolt, a lebonyolítóval folytatott elektronikus levelezést, és az alábbiakat állapította meg: Ténybelileg rögzíthető, hogy az ajánlatkérő formális, előzetes vitarendezési eljárást nem folytatott le, az összegezést megküldését követően a kérelmező által elektronikusan megküldött dokumentumokat az ajánlatkérő nem tekintette előzetesen vitarendezési kérelemnek. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a közbeszerzési eljárással, az ajánlatkérői döntések jogszerűségével
14
összefüggésben előterjesztett ajánlattevői kifogásokat, nyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni. A Kbt. az előzetes vitarendezés jogintézményét kifejezetten azzal a céllal építette be közbeszerzési eljárások folyamatába, hogy az ajánlatkérő saját hatáskörben vizsgálja meg az ajánlattevők által kifogásolt döntéseit és adott esetben orvosolja a megalapozottnak ítélt kérelmek alapján a jogsértést. A Kbt. 96/A. §-a egyértelműen meghatározza az előzetes vitarendezési kérelem tartalmával az előterjesztés módjával kapcsolatos előírásokat, feltételeket. Amennyiben a kógens előírásoknak az ajánlattevő által előterjesztett kérelem, kifogás megfelel, az ajánlatkérő köteles törvényben előírtaknak megfelelően eljárni és arra az érdemi álláspontját tartalmazó választ az előírt formában és határidőben megadni. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által 2011. június 6-án az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárásban képviselő lebonyolító részére megküldött, a jogorvoslati kérelem 9. számú mellékleteként csatolt e-mailt, és megállapította, hogy az mind formájában, mind tartalmában megfelel az előzetes vitarendezési kérelemmel szemben a Kbt. 96/A. § (1)-(3) bekezdésében előírt követelményeknek. A kérelmező a dokumentumot a jogsértő eseményről való tudomásszerzést, azaz az összegezés megküldését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton küldte meg, megjelölte a jogsértőnek tartott döntést, indítványt tett annak megváltoztatására, visszavonására és közölte az álláspontját alátámasztó tényeket. Kérelmező az ajánlatának érvénytelenségéről hozott döntést kifogásolta, azt, hogy az ajánlatkérő nem értékelte egyenértékűnek az általa megajánlott radiátorokat tervező által megjelölt radiátorokkal. Ezzel kapcsolatos indokait a kérelmező rögzítette a dokumentumban. A Döntőbizottság jogi álláspontja az, hogy ezen elektronikus levelet az ajánlatkérő köteles lett volna előzetes vitarendezési kérelemnek tekinteni és a Kbt. 96/A. § (4)-(5) bekezdésében előírtaknak megfelelően eljárni. Az nem bír jogi relevanciával, hogy kérelmező korábban egy konkrét személlyel való szóbeli egyeztetést kezdeményezett, ajánlatkérő ugyanis köteles a Kbt. kógens szabályainak megfelelően eljárni, a közbeszerzési eljárással kapcsolatosan végzett minden egyes cselekményét a Kbt. szabályainak megfelelően, írásban dokumentáltan végezni. Nem fogadható az az ajánlatkérői indoklás, mely szerint kérelmező nem csatolt a leveléhez olyan dokumentumot, nem közölt olyan új adatot, amely alapján a sérelmezett döntés felülvizsgálatára sor kerülhetett volna. Az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltak megalapozottságának megítélése ugyanis nem a kérelem formális minősítése körében, hanem az érdemi döntés meghozatala szempontjából vizsgálható. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja az, bár az előzetes vitarendezési eljárással kapcsolatos jogszabálysértés megállapítását a kérelmező nem kezdeményezte, a kérelmező ajánlata elbírálásának jogszerűségét kifogásoló kérelmi elem vonatkozásában a tudomásszerzés időpontja eltér az
15
eljárást lezáró döntést tartalmazó összegezés megküldésének időpontjától. A jogorvoslati kérelem 9. számú mellékleteként csatolt elektronikus levelet ugyanis úgy kell tekinteni, hogy e kérelmi elem vonatkozásában a kérelmező 2011. június 6-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérői önkormányzat képviseletében eljáró személy informális, szóban közölt válaszában a kérelmező kifogását 2011. június 7-én elutasította, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést tartalmazó összegezést nem módosította, a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2011. június 14-én előterjesztett jogorvoslati kérelem a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kifogásoló részében nem elkésett. A kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kifogásoló kérelmi elemet a Döntőbizottság érdemben vizsgálta meg. A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor, hogy a nyertes ajánlat elbírálásának jogszerűsége, az ajánlat érvényessége vonatkozásában a kérelmező által 2011. június 6-án előterjesztett dokumentum még érintőlegesen sem tartalmaz kifogást, indítványt az eljárást lezáró döntés módosítására, a kérelmező e vonatkozásban az összegezés megváltozatását nem kérte az ajánlatkérőtől. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította e kérelmi elem vonatkozásában a jogsértés megtörténtéről való tudomásszerzés időpontjának nem tekinthető más, mind az összegezés megküldésének napja, 2011. június 3-a. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.39.049/2010. számú iránymutató ítéletében kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelemnek legkésőbb a jogvesztő jogorvoslati határidő utolsó napján a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz meg kell érkeznie. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.373/2009/10. számú ítéletében kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelemnek a jogvesztő, szubjektív határidőben, hivatali időn belül kell beérkeznie. A határidő számítási szabályok szerint a jogorvoslati kérelem e részének előterjesztésére nyitva álló tíz napos jogvesztő határidőt tehát 2011. június 3. napjától kell számítani, az ezt követő tizedik nap 2011. június 13. napja volt, ezen a napon járt le a kérelmező számára a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő. Figyelemmel arra, hogy ez a nap munkaszüneti nap volt, az ezt megelőző utolsó munkanapon, azaz 2011. június 10-én hivatali időben kellett volna a jogorvoslati kérelemnek beérkeznie, érdemben csak ebben az esetben lett volna elbírálható a nyertes ajánlat érvényességét kifogásolható kérelmi elem. A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – 5 napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett.
16
A Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy a nyertes ajánlat elbírálásának jogszerűségével összefüggésben előterjesztett részében a jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre, ezért annak érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van. Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva az elkésetten előterjesztett kérelmi elem tekintetében a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Döntőbizottság ezt követően érdemben megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen bírálta-e el a kérelmező ajánlatát, és állapította meg az érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. § megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.
17
A Kbt. kógens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, így a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos részletes műszaki feltételrendszerrel kapcsolatos követelményeknek. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata – a Kbt. előírásainak megfelelően – meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel kapcsolatosan. Az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. A 4. § 15. pontja határozza meg a műszaki leírások tartalmára vonatkozó általános követelményeket, amelynek értelmében a közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációt tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket; A Kbt. 58. §-ában határozta meg a jogalkotó azokat a tételes jogi rendelkezéseit, amelyek keretei között az ajánlatkérők megállapíthatják a beszerzési tárgy műszaki leírását, azon elvárását, hogy milyen műszaki tartalmú termékek szállítását kéri. A műszaki leírás meghatározásának választható módját a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjai tartalmazzák: „(3) A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti
18
műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.” A Kbt. 89/A. § (2) bekezdése értelmében nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése. A Döntőbizottság megvizsgálta az érvénytelenség összegzésben rögzített indokait és megállapította, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenséget amiatt állapította meg, hogy a megajánlott Dunaferr radiátor nem mindenben egyenértékű a tervdokumentációban megjelölt Kermi radiátorral. Ajánlatkérő megállapította, hogy a radiátorok hőteljesítmény értéke valóban közel azonos, hivatkozott viszont arra, hogy egyéb paraméterei nem egyezőek. Ajánlatkérő nem adta tételes felsorolását azoknak a paramétereknek, amelyek vonatkozásában az egyenértékűséget kizárta, csupán három jellemzőt a felfűtési időt, a kialakítást és a gazdaságosságot jelölte meg, mint nem egyező paramétereket, továbbá utalt a kérelmező által becsatolt Kermi prospektus 5. oldalán rögzített gyártói ismertetésre. Ajánlatkérő mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kermi radiátor ideálisabb az üzemeltetés szempontjából. A Döntőbizottság a Kbt. 89/A. §-ában előírtak tükrében elsődlegesen rögzíti, hogy az érvénytelenséget az ajánlatkérő pusztán abból az indokból, hogy a két termék nem mindenben megegyező, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem állapítható meg az érvénytelenség. Az ajánlatkérő kizárólag azon
19
szempontokat, műszaki paraméterek összehasonlításával vizsgálhatja az egyenértékűséget, amelyek a dokumentációban kifejezetten megjelölt. Az egyenértékűség vizsgálata szempontjából kizárólag olyan műszaki jellemzők, teljesítmény-, funkcionális követelmények vehetőek figyelembe, amelyek tekintetében az ajánlatkérő feltételt írt elő. Erre tekintettel az érvénytelenség nem alapítható gazdaságossági szempontokra. Ajánlatkérő az „ideális üzemeltetés” vonatkozásában sem határozott meg műszaki szempontokat, követelményeket. Így arra az érvénytelenség nem alapítható. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a dokumentáció nem tartalmazott semmilyen előírást a felfűtési idővel kapcsolatosan, így ez alapján sem vizsgálható az egyenértékűség. Az ajánlatkérő az árazatlan költségvetésben határozott meg egyes, a kialakítással kapcsolatos feltételeket, így azt, hogy a termék lapradiátor, anyaga acéllemez, borítása 2 konvektorlemez, 2 soros (22 K) megadta továbbá, hogy az egyes helyiségekbe telepítendő radiátorok hosszúsági és szélességi adatait. A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatába csatolt beárazott költségvetésben közöltek és a hiánypótlásban becsatolt gyártói termékleírás adatai alapján megállapította, hogy e feltételeknek a kérelmező által megajánlott radiátorok minden tekintetben megfelelnek. Teljesítménykövetelményként a Döntőbizottság álláspontja szerint a fentieken túlmenően csak az ajánlatkérő által megadott hőteljesítmény igény vehető figyelembe. A kérelmező által a hiánypótlásban megadott számításokat, és a gyártói adatokat az ajánlatkérő érdemben nem vitatta, sőt az összegezésben maga is azt rögzítette, hogy a radiátorok hőteljesítmény értéke közel azonos, tehát az egyenértékűséget nem ezen műszaki jellemző alapján vitatta. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy az egyenértékűség vizsgálata, az érvényesség megállapítása szempontjából két indokból sem bír relevanciával az a körülmény, mely szerint a megajánlott radiátorban alkalmazott technológia soros, vagy párhuzamos kialakítású. Az ajánlatkérő egyfelől az alkalmazott technológia, a soros, vagy párhuzamos fűtésrendszer kialakításával kapcsolatosan érvényességi, az egyenértékűség vizsgálata szempontjából figyelembe vehető feltételt nem írt elő. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a dokumentáció részeként kiadott, a lapradiátorok elvárt műszaki jellemzőit tartalmazó árazatlan költségvetés kizárólag a lapradiátor gyártmányát határozta meg azt, hogy Kermi radiátor a követelményt. Ezzel szemben az ajánlatkérő olyan gyártói prospektusra hivatkozott az érvénytelenség megállapítása során, amelyet maga a kérelmező csatolt be a hiánypótlásában és egy konkrét típusú, Therm X2 típusú lapradiátor műszaki adatait tartalmazta. A jogorvoslati eljárás során az nem volt vitatott, hogy a gyártó az X2 profilt a gyártás 2009. évi megkezdését megelőzően nem építette be a Kermi radiátorokba. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy az egyenértékűség hiánya nem alapítható az X2 profillal épített lapradiátor műszaki
20
jellemzőivel való egybevetésre, tekintettel arra, hogy a költségvetésben rögzített adatok alapján az ajánlatkérői kiírásból sem vonható le olyan következtetés, mely szerint a Kermi radiátoroknak csak és kizárólag az új típusú soros áramlású technológiával kialakított változataival, kizárólag a Therm X2 típusú termékekkel kalkulált a tervdokumentáció. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság osztotta a kérelmező azon álláspontját, hogy az ajánlatban megjelölt lapradiátorok a tervdokumentációban megjelölt termékkel, az ajánlatkérő által közölt műszaki jellemzőkre figyelemmel egyenértékűnek tekinthető, az egyenértékűséget a krelmező megfelelően igazolta. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően bírálta el a kérelmező ajánlatát, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező kérelmének a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján részben helyt adott, és megállapította a rendelkező részben foglaltak megsértését, valamint a (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a reparálhatóságra és a beszerzés becsült értékére tekintettel bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes.
21
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. július 25.
Uherné dr. Laczi Orsolya sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Dóra Simon sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Konzultax Kft. (8800 Nagykanizsa, Dózsa György u. 36.) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) 3. Dr. Fröhlich Klára (8800 Nagykanizsa, Ady u. 35/B.) 4. Termoszerviz Kft. (8800 Nagykanizsa, Csengery u. 113/b.) 5. Gejzír Kanizsa Kft. (8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 4.) 6. Profi 2007 Kft. (8800 Nagykanizsa, Magyar u. 9.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
