K Ö ZB E S Z ER Z É S EK TA N Á C S A K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T ŐB IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.755/7/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Wolf-Farkas Építőipari és Szolgáltató Kft. (2900 Komárom, Laktanya köz 9., képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd, 1036 Budapest, Lajos u. 2. II/16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére, melyet Környe Község Önkormányzata (2851 Környe, Alkotmány u. 2., képviseli: Csák Ügyvédi Iroda, Dr. Csák Anikó ügyvéd, 2800 Tatabánya, Álmos v. u. 1. 1/7., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Kompetenciaalapú nevelés tere, a Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde új épületének építése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli - eljárást indított, a rendelkező részben meghatározott beszerzési tárgyban. A közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás feladására 2011. május 11-én került sor, mely a Közbeszerzési Értesítő 2011/55. számában 11180/2011. számon került közzétételre 2011. május 13-án. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítő 2011. június 20-i 2011/70. számában 14938/2011. számon, valamint a Közbeszerzési Értesítő 2011. július 15-i 2011/81. számában 17420/2011. számon közzétett hirdetményekkel módosította. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a beszerzése tárgyát építési beruházásban jelölte meg. A részekre történő ajánlattételt, és az alternatív ajánlatokat kizárta. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja alapján a szerződés szerinti teljes mennyiség: „Környe Község Önkormányzata a meglévő, működő Vackor Óvoda helyén új, korszerű 7 csoportos óvodát és 3 csoportos bölcsődét, tornatermet és melegítőkonyhát is magába foglaló intézményt kíván létrehozni. Az új intézmény mindamellett, hogy modern kialakítású, illeszkedik a falusias környezetbe és ennek megfelelően a kivitelezéskor használt anyagait tekintve is természet-közeli, valamint épületszerkezetileg és műszakilag egy energiatakarékos épület kialakítását teszi lehetővé. Továbbá nemcsak figyelembe veszi, hanem ki is használja a terület nyújtotta lehetőségeket, tömegalakításánál fogva közösségi központként is funkcionáló teret képes alkotni a jelenleg kihasználatlanul álló belső udvarból. Az épület elhelyezéséhez szükség volt a területen található több ingatlan egyesítéséhez illetve telekhatárának alakításához, amely csak több lépcsőben volt végrehajtható, ezen eljárások eredményeképpen jött létre a 7 045 m2 területű 2/1 helyrajzi számú ingatlan, amely az új épület építési telkéül szolgál. A beépített alapterület 943,98 m2, ami 23,39 %-os beépítésnek felel meg. Az újonnan épülő intézmény helyiségeinek alapterülete összesen: 1 655 m2. Részletes műszaki tartalmat az ajánlattételi dokumentáció mellékletét képező kiviteli tervdokumentáció tartalmazza.”
3
A felhívás II.3. pontja szerint a szerződés időtartama: kezdés 2011. augusztus 01., befejezés: 2012. április 30. A felhívás III. pontja tartalmazta a szerződéses feltételeket, az ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okokat), és az alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő a felhívás III.1.1) pontjában „A szerződést biztosító mellékkötelezettségek” körében előírta többek között az alábbiakat: „A nyertes ajánlattevő minimum 60 hónap jótállás vállalására köteles. A jótállási kötelezettség teljesítésének biztosítására nyertes ajánlattevő jólteljesítési biztosíték adására kötelezett az általa vállalt jótállás időtartamára, de minimum annak első 24 hónapjára érvényes jólteljesítési biztosíték a nettó vállalási ár teljes összegére vetítve, a vállalási ár 5 %-ának megfelelő összegben. Az ajánlathoz csatolni kell ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a teljesítési és a jólteljesítési biztosítékot a Kbt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti határidőre rendelkezésre bocsátja a Kbt. 53/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az ajánlattevő választása szerint bármely formában teljesíthető a teljesítési és a jólteljesítési biztosíték. Amennyiben az ajánlattevő a teljesítési és a jólteljesítési biztosítékot bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel kívánja teljesíteni, akkor az ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell, hogy mely pénzintézet vagy biztosító társaság fog az ajánlattevő részére, annak nyertessége esetére a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben meghatározott feltételeknek mindenben megfelelő teljesítési és/vagy jólteljesítési biztosítékot nyújtani.” Az ajánlattételi felhívás - módosult - IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbiakban megadott részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempont Súlyszám az ajánlati nettó ár (Ft) 0,80 jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama (hónap) 0,10 jótállás vállalt időtartama (hónap) 0,10 A felhívás módosításának V.7) r) pontjában rögzítettek szerint a közbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke forintban: 351.898.025 Ft. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, iratmintákat, szerződéstervezetet, műszaki leírást tartalmazott.
4
A dokumentáció III. fejezetében található szerződéstervezet – többek között – a következő rendelkezéseket tartalmazta: „45. Jólteljesítési biztosíték 45.1 Vállalkozó a jótállási biztosíték időtartamára a jelen szerződésnek megfelelő jólteljesítési biztosítékot ad át a végteljesítési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg Megrendelő részére és javára megrendelő bankszámlájára (Környe-Bokod Takarékszövetkezetnél vezetett 63300013-11110017 számú bankszámlájára) történő utalással, vagy bankgarancia formájában vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény formájában (a továbbiakban: jótállási biztosíték). A jólteljesítési biztosíték átadásának bármilyen okból történő elmulasztását vagy késedelmes teljesítését, illetve nem megfelelő jótállási biztosíték nyújtását a szerződő felek olyan súlyos szerződésszegésnek tekintik, hogy ez önmagában megalapozza Megrendelő jogosultságát a teljesítési biztosíték igénybevételére. 45.2 A Vállalkozó által a jelen szerződés teljesítése során átadott jólteljesítési biztosítéknak - az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: • a vállalási ár 5 (azaz öt) %-ára vonatkozik, • Megrendelő által 45.1 pontban megadott bankszámlára utalása megtörtént, vagy • Megrendelő által elfogadott bank vagy biztosító társaság részéről kerül kiállításra, • korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, • futamideje a nyertes ajánlattevő által vállalt jótállás időtartama, ………… hónap.” A dokumentáció IV. fejezetében rögzített felolvasólap minta alapján, az ajánlattevőknek a vállalásaikat a következők szerint kellett megadniuk: „1. Ajánlati ár nettó forintban kifejezve: … 2. Jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama (hónapokban): … 3. Jótállás vállalt időtartama (hónapokban): …” Az ajánlattételi határidőre - 2011. augusztus 12-ére - 7 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát, az alábbiak szerint: T-Mátrix Kft: az ajánlati nettó ár: 419 690 874.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama:144 hónap ajánlati biztosíték összege: 20 000 000.- Ft Bayer Center Kft. az ajánlati nettó ár: 522 555 188.- Ft
5
jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: 84 hónap jótállás vállalt időtartama: 84 hónap Generál Centrál Kft. az ajánlati nettó ár: 475 833 505.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: 171 hónap jótállás vállalt időtartama: 171 hónap kérelmező felolvasólapja szerint: az ajánlati nettó ár: 369 890 678.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: 24+14, összesen: 38 hónap jótállás vállalt időtartama: 60+63, összesen: 123 hónap A kérelmező ajánlatának 72-86. oldalán található a szerződéstervezet, melynek 82. oldalán a 45.2. pont alatt a következők szerepelnek: „45.2. A Vállalkozó által a jelen szerződés teljesítése során átadott jólteljesítési biztosítéknak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: • a vállalási ár 5 (azaz öt) %-ára vonatkozik, • Megrendelő által 45.1 pontban megadott bankszámlára utalása megtörtént, vagy • Megrendelő által elfogadott bank vagy biztosító társaság részéről kerül kiállításra, • korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, • futamideje a nyertes ajánlattevő által vállalt jótállás időtartama, 123 hónap.” STRABAG-MML Kft. az ajánlati nettó ár: 442 468 096.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: 60 hónap jótállás vállalt időtartama: 60 hónap FEHÉRÉP Kft. az ajánlati nettó ár: 382 186 913.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: 56 hónap jótállás vállalt időtartama: 56 hónap Energas Kft. az ajánlati nettó ár: 319 740 550.- Ft jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama: minimum 120 hónap
6
ajánlati biztosíték összege: 5 000 000.- Ft Ajánlatkérő 2011. szeptember 6-án hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, az eredményhirdetésre 2011. szeptember 12én került sor, írásbeli összegzést is készített. Érvényes ajánlatot a Generál Centrál Építőipari és Kereskedelmi Kft., a STRABAG-MML Kft. és a kérelmező tettek. A közbeszerzési eljárás eredményes lett, a nyertes ajánlattevőként kérelmezőt hirdette ki az ajánlatkérő, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a STRABAG-MML Kft. tette. Ajánlatkérő - a Generál Centrál Kft. előzetes vitarendezési kérelmével összefüggésben - 2011. szeptember 30-án módosította az írásbeli összegezést. A módosított összegezés szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Érvényes ajánlatot a Generál Centrál Építőipari és Kereskedelmi Kft., és a STRABAG-MML Kft. tettek. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, melynek az írásbeli összegezés 7. pontjában rögzített indoka szerint: Az ajánlat a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételeknek, mert az ajánlattevő a második bírálati részszempont adatát az ajánlati dokumentációban nem egyező módon adta meg (felolvasólap, fővállalkozói szerződés 45.2). A módosított összegezést 2011. október 1-én küldte meg ajánlatkérő az ajánlattevőknek. Kérelmező 2011. október 4-én - a jogorvoslati kérelemmel egyező - előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, melyet az ajánlatkérő 2011. október 6-án elutasított. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott tájékoztatásában közölte, hogy a kérelmet nem fogadja el. Ajánlatkérő már egy alkalommal élt a Kbt. 96. § (4) bekezdésében biztosított lehetőségével, - mely szerint egy alkalommal módosíthatja az írásbeli összegezését -, továbbra is fenntartja a módosított döntését, mely szerint a közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 92. § c) pontjában foglaltak szerint. Kérelmező 2011. október 10-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az
7
ajánlatkérő felhívását a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő eljárásra, és a költségei megtérítését. A kérelmező a következő kérelmi elemekkel vitatta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását: 1. A jogorvoslati kérelem szerint, az ajánlatkérő jogellenesen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, mellyel megsértette a Kbt. 81. § (1), (3) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. Előadta, hogy nem helytálló az az állítás, hogy az ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételeknek, hogy a 2. bírálati részszempont adatát a kérelmező az ajánlati dokumentációban nem egyező módon adta meg. Az ajánlati dokumentáció 45.2. pontjában nem kellett - az ajánlatkérő előírása szerint - a 2. bírálati részszempontot, vagyis a jólteljesítési biztosíték vállalt mértékét megadni, ott kizárólag a jótállás időtartamára kellett nyilatkozni, amelyet kérelmező a felolvasólapon feltüntetett értékkel megegyezően tüntetett fel. Kérelmező álláspontja szerint a 2. bírálati részszempont vonatkozásában nincs ellentmondás, az a kérelmező ajánlata szerint a felolvasólapon rögzített 38 hónap. A szerződéstervezet 45.2. pontjában ugyanakkor ajánlatkérő a 3. bírálati résszempont szerinti jótállási időtartam megadását kérte, amit kérelmező helyesen töltött ki a megajánlása szerinti 123 hónapban. Ajánlatkérő az eljárás során módosította az elbírálás részszempontjait, ezen módosítás keretében került beépítésre a jótállás vállalt időtartama. Ezt megelőzően a 3. bírálati részszempontként ajánlatkérő az ajánlati biztosíték mértékét jelölte meg. Ajánlatkérő a 2011. július 9-én feladott módosított felhívása körében meghatározta, és véglegesítette a bírálati részszempontok vonatkozásában a feltételrendszerét, meghatározva a bírálati részszempontokat. Az 1. bírálati részszempont a nettó ajánlati ár, a 2. a jólteljesítési biztosíték vállalt időtartama (ezek változatlanul fennmaradtak), a 3. pedig a jótállás vállalt időtartama lett. A 2. és 3. bírálati részszempont vonatkozásában a felhívás III.1.1) pontjában előírt minimumelvárásait azonban nem módosította ajánlatkérő, továbbra is irányadó volt az ajánlattétel során. A felhívás III. 1.1) pontja szerinti előírásoknál, mint a felhívás kötelező rendelkezéseinél kedvezőtlenebb megajánlás nem volt adható. A 2. bírálati részszempont esetében, vagyis a jólteljesítési biztosíték vonatkozásában minimum 24 hónap, maximum pedig a jótállás vállalt időtartama volt megajánlható, a 3. bírálati részszempont vonatkozásában, a jótállás időtartama tekintetében pedig ajánlatkérő a vállalható időtartamot minimum 60 hónapban határozta meg. Ajánlatkérő a felhívásban foglalt rendelkezései alapján egyértelműsítette, hogy a két bírálati részszempont vonatkozásában tehető megajánlások egymástól eltérő tartalmúak (időtartamúak) is lehetnek. Másképpen ugyanis nem értelmezhető az a tény, hogy az ajánlatkérő kifejezetten lehetővé tette a jólteljesítési biztosíték
8
vonatkozásában minimum 24 hónap, vagyis a jótállási időtartamtól eltérő időintervallum vállalását. Ajánlatkérő a dokumentáció 6. oldal 5. pontjában azt is rögzítette, hogy a felhívás és a dokumentáció közötti ellentmondás esetében a felhívásban foglaltak az irányadók. Tekintettel tehát arra, hogy a felhívás egyértelmű rendelkezést tartalmazott a két bírálati részszempont szerinti tartalom eltérő megajánlhatóságára, sőt, ennek kizárása kifejezett jogsértést valósított volna meg az ajánlatkérő részéről a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontja szerint, kérelmező helyesen, és a felhívás irányadó rendelkezéseivel összhangban töltötte ki mind a felolvasólapját, mind pedig a szerződéstervezet 45.2. pontját. Megjegyezte, hogy a Kbt. bírálati részszempontok meghatározásával kapcsolatos szabálya kifejezetten tiltja ugyanazon tartalmi elem többszöri értékelését a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontjában. Márpedig akkor, ha a 2. és 3. bírálati részszempont időtartama - ajánlatkérő előírása szerint - kötelezően azonos lett volna, úgy eltérő megajánlás lehetőségének hiányában a megajánlható azonos időtartam kétszeri értékelésére került volna sor, amely a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontja szerint tilalmazott. Tekintettel azonban arra, hogy az ajánlatkérő a felhívásban rögzített szabályaival a két bírálati részszempont szerinti azonos megajánlást nem tette kötelezővé, hanem a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el, és kifejezetten felhatalmazást tett a különböző értékek megajánlására, kérelmező e tekintetben helyesen tette meg megajánlásait. A fentiek tükrében nem lehet irányadó a szerződéstervezet 45.2. pont utolsó mondatában foglaltak szerinti ajánlatkérői értékelés, és nem jogszerű a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítása. Kérelmező szerint a szerződéstervezet 45.2. pont utolsó fordulatában nem a 2. bírálati részszempont szerinti megajánlás megadását várta el ajánlatkérő, hiszen a szerződéstervezet hivatkozott pontjában - a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint is - a jótállás időtartamát kellett az ajánlattevőknek kitölteni. Erre vonatkozó megajánlása pedig a kérelmezőnek 123 hónap volt, így a szerződéstervezet vonatkozó pontját kérelmező a felolvasólapján tett megajánlásával összhangban töltötte ki. A szerződéstervezet 45.2. pont utolsó fordulata a 2. és 3. bírálati részszempont azonos tartamáról rendelkezik. Tekintettel azonban arra, hogy a rendelkezés tartalmilag a felhívás fent részletezett szabályába ütközik, vagyis, hogy a 2. bírálati részszempont szerinti jólteljesítési biztosíték, valamint a 3. bírálati részszempont szerinti jótállás időtartama az ajánlattevők megajánlásai szerint eltérő is lehet, az azonosságra vonatkozó kikötés semmisnek tekintendő. Ezt ajánlatkérőnek - gondos eljárás esetén - a Kbt. 54. § (4) és (5) bekezdése alapján kiegészítő tájékoztatás formájában semmissé kellett volna nyilvánítania. A felhívás és dokumentáció eltérő szabályai alapján, valamint a felhívás irányadó jellegére tekintettel a semmissé nyilvánítás elmaradása, vagyis az e körben beállott ajánlatkérői mulasztás esetén sem lehet irányadó, és nem lehet releváns az ajánlatkérő által meghatározott jogsértő kikötés az ajánlatok elbírálása során. Tekintettel arra, hogy a szerződéstervezet 45.2. pontja a 2. és 3.
9
bírálati részszempont azonos tartamáról rendelkezik, kérelmező akár a jótállás időtartama szerinti 123 hónapos, akár pedig a jólteljesítési biztosíték megajánlott 38 hónapos időtartama szerint töltötte volna azt ki, a megajánlások vonatkozásában a látszólagos ellentmondás fennállt volna. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a szerződéstervezet 45.2. pont utolsó fordulatában a jótállás időtartamaként kérte meghatározni a jólteljesítési biztosíték megajánlott futamidejét, a vonatkozó pont kitöltésekor helyesen járt el kérelmező, hiszen az előírtan ott megadandó jótállási időtartamot írta be. Amennyiben nem ezt tette volna, úgy kérelmező a jótállás időtartamára vonatkozó, felolvasólapon tett megajánlásának nem megfelelő időtartamot szerepeltetett volna a jótállás időtartamaként a szerződéstervezet 45.2. pontjában. Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a szerződéstervezet 45.2. pont utolsó fordulatát a felhívásban foglalt rendelkezéseitől eltérően, azzal kifejezetten ellentétesen fogalmazta meg, és a bírálati részszempontjai módosítása, és a részszempontok vonatkozásában meghatározott tartalmi követelmények előírása során ezen ellentmondást nem korrigálta, a felhívással nem hozta összhangba, és a későbbiek során sem minősítette az ellentmondó előírását semmisnek, kérelmező hátrányára nem értékelhető. 2. Kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 93. § (1) bekezdését, mert nem jelölte meg, hogy milyen, vagy melyik felhívásban meghatározott konkrét feltételnek nem felelt meg az ajánlata, az érvénytelenség indokolása nem volt megfelelő. 3. Ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasza sérti a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. Előadta, hogy az előzetes vitarendezés lényege az, hogy az előzetes vitarendezést kezdeményezőt a jogorvoslat elkerülése érdekében ajánlatkérő a vitarendezéssel érintett kérdésben álláspontjáról való tájékoztatással döntése jogszerűségét illetően meggyőzze, és így a Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárás elkerülhető legyen. A 89/6651EGK és a 92113/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK Irányelve a következőképpen rendelkezik: 1. cikk (5) bekezdése: ,,A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon”. 2. cikk (9) bekezdése: „Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk”. Mindezen előírások ellenére ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adott válaszában a kérelemmel kapcsolatos álláspontját nem fejtette ki. Ajánlatkérő
10
nem tett eleget a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében rögzített azon jogszabályi kötelezettségének, hogy az előzetes vitarendezési kérelemre a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kezdeményezőt tájékoztatta volna. E körben hivatkozott a Döntőbizottság D.1000/2010. számú döntésére. Ajánlatkérő észrevételében - alaptalanság miatt - a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő az egyes kérelmi elemekre a következőket adta elő: Ad. 1) Az ajánlattételi felhívásában foglaltaknak megfelelően az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, melyhez bírálati részszempontként az ajánlati nettó árat, a jólteljesítési biztosíték vállalt időtartamát, és a jótállás vállalt időtartamát határozta meg. A jólteljesítési biztosíték vonatkozásában a felhívásban követelményként előírta, hogy annak futamideje a jótállás vállalt tartama, de legalább annak első 24 hónapja lehet. E szerint tehát a jólteljesítési biztosíték idejének alsó határa 24 hónap, maximuma pedig az ajánlattevő által vállalt jótállás időtartamával egyező lehet. Ezen bírálati részszempontra vonatkozó ajánlat annál kedvezőbb, minél közelebb van a jólteljesítési biztosíték ideje a jótállás vállalt időtartamához, és végső soron a két időtartam hossza egyenlő is lehet. Ezen időtartam meghatározása viszont kizárólag az ajánlattevő döntésén múlik. Kérelmező ajánlatában a jólteljesítési biztosíték futamidejét a felolvasólapon 38 hónapban, míg a fővállalkozói szerződéstervezet 45.2. pontjában 123 hónapban határozta meg. A Kbt. 70. § (3) bekezdése szerint a felolvasólap az ajánlatnak azon része, melyet az ajánlat belső tartalmával egyezően, az abban foglaltak alapján kell kitölteni, nem pedig az ajánlat egyéb részeitől független dokumentum. Kérelmező az eljárás során több alkalommal is kért kiegészítő tájékoztatást, mely érintette egyebek mellett a fővállalkozói szerződést is. Ugyanakkor egyszer sem jelezte ajánlatkérő felé az ajánlattételi felhívás és a szerződéstervezet között általa vélelmezett ellentmondást. Ilyen jellegű kérdés más ajánlattevő részéről sem érkezett. Ezt az értelmezési problémát kérelmező csak akkor vetette fel, amikor ajánlatkérő a módosított összegzés megküldésével tájékoztatta ajánlata érvénytelenségéről és az eljárás eredménytelenségéről. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és dokumentációját az érintettek a jogvesztő határidőn belül nem támadták meg. Ezzel beállt az ajánlati kötöttség és az ajánlatkérőnek a Kbt. 81. §. (1) bekezdése szerint, az abban foglaltak alapján kellett megítélnie az ajánlatok érvényességét. A bírálat során megállapítható volt, hogy kérelmező ajánlatában a felolvasólap adata és az ajánlat belső tartalma, azaz a szerződéstervezet 45.2. pontjában foglaltak között a jólteljesítési biztosíték időtartama tekintetében ellentmondás van. Ajánlattevő jogorvoslat iránti kérelmében a különbséget azzal indokolta, hogy a dokumentáció részét képező fővállalkozói szerződéstervezet 45.2. pontja kifejezetten a jótállás időtartamára és nem a jólteljesítési biztosíték vállalt időtartamára vonatkozik. Ezzel szemben a szerződés hivatkozott pontja - mely a
11
jólteljesítési biztosíték címszó alatt került elhelyezésre -, egyértelműen azt rögzíti, hogy a jólteljesítési biztosítéknak milyen feltételeknek kell megfelelnie. Erre figyelemmel az utolsó bekezdésben annak futamidejét, nem pedig a jótállás időtartamát kellett megjelölni. A kipontozott rész lehetővé tette az ajánlattevő számára, hogy a jólteljesítési biztosíték idejét vagy a jótállás idejével egyezően, vagy - az ajánlattételi felhívásban biztosított keretek között - attól eltérően határozza meg, így nincs ellentmondás a felhívás és a szerződéstervezet között. A felolvasólapon 2. bírálati részszempontként a jólteljesítési biztosíték időtartamát az itt megjelölt időtartammal egyezően kellett feltüntetni. Tekintettel arra, hogy kérelmező a jólteljesítési biztosíték vállalt időtartamát két különböző időtartamban jelölte meg, így ajánlatát érvénytelenné kellett nyilvánítani. Ad. 2) A Kbt. 93. §-a nem támaszt olyan követelményt az ajánlatkérővel szemben, amely előírná, hogy az ok megjelölésén túl milyen részletességgel kell indokolnia az érvénytelenséget. Ajánlatkérő az összegzésében konkrétan megjelölte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján meghozott érvénytelenséget megállapító döntése milyen okokra vezethető vissza. Ez alapján a kérelmező is értelmezni tudta az érvénytelenség indokát, hiszen erre tekintettel előzetes vitarendezést kezdeményezett, majd ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Ad. 3) Kérelmező a jólteljesítési biztosíték vállalt időtartamát két különböző időtartamban jelölte meg ajánlatában. Ez az ellentmondás hiánypótlás keretében nem orvosolható. Mindezen túl a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján ajánlatkérő csupán egy alkalommal, az eredményhirdetéstől számított 20 napon belül jogosult az írásbeli összegzést módosítani, így amennyiben a korrekció feltételei esetlegesen fenn is álltak volna, úgy az írásbeli összegezés újabb módosítására akkor sem kerülhetett volna sor. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában egyértelműen rögzítette, hogy kérelmező vitarendezési kérelmét nem fogadja el, azaz korábbi álláspontját - mivel új okot nem jelölt meg - az ott kifejtett indokok alapján tartja fenn. Egyúttal tájékoztatta arról is a kérelmezőt, hogy a vonatkozó jogszabály szerint, még ha egyet is értene kérelmező álláspontjával, akkor sem lenne lehetősége módosítani a döntését, mivel az írásbeli összegezést egy alkalommal már módosította. A Döntőbizottság érdemben vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmét, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozó, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű egyszerű eljárásra vonatkozó szabályok szerint járt el. A Kbt. jogorvoslati kérelemre irányadó rendelkezései az alábbiakat mondják ki:
12
A Kbt. 250. § (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek; h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést; A Kbt. 93. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül. A Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az
13
ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [83. §], felvilágosítás [85. §] vagy indokolás [86-87. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Az eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az 1. kérelmi elem alaptalan, ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségéről jogszerűen döntött a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A Kbt. 81. § (1) bekezdés kógens rendelkezése alapján ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. A konkrét esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a kérelmezői ajánlat bírálatát jogszerűen végezte el. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás – módosítással nem érintett - III.1.1) pontjában rendelkezett a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről. Ajánlatkérő előírásai szerint a nyertes ajánlattevő minimum 60 hónap jótállás vállalására köteles. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a jótállási kötelezettség teljesítésének biztosítására nyertes ajánlattevő jólteljesítési biztosíték adására kötelezett az általa vállalt jótállás időtartamára, de minimum annak első 24 hónapjára érvényes jólteljesítési biztosíték a nettó vállalási ár teljes összegére vetítve, a vállalási ár 5 %-ának megfelelő összegben. A felhívás III.1.1) pontja alapján megállapítható, hogy a jótállás időtartama (3. bírálati részszempont) és a jólteljesítési biztosíték időtartama (2. bírálati részszempont) vonatkozásában eltérő megajánlások lehettek, az ajánlattevő a vállalt jótállás időtartamán belül, de minimum annak első 24 hónapjára vonatkozóan tehette meg a jólteljesítési biztosíték időtartamára a vállalását. A kérelmező a fentiek szerint járt el akkor, amikor a felolvasólapon a 3. bírálati részszempont szerinti jótállás időtartamát 123 hónapra vállalta, míg a kérelmező
14
felolvasólapja szerint a 2. bírálati részszempont szerinti jólteljesítési biztosíték időtartama 38 hónap. A Döntőbizottság megvizsgálta a dokumentáció III. fejezetében található szerződéstervezet 45. pontját, és megállapította, hogy a szerződéstervezet 45. pontja mind elnevezésében, mind tartalmában a jólteljesítési biztosítékra vonatkozott. A szerződéstervezet 45.2. pontja a „Vállalkozó által a jelen szerződés teljesítése során átadott jólteljesítési biztosítéknak” a konjunktív feltételeit határozta meg, melynek megfelelően a szerződéstervezet 45.2. pont utolsó fordulatában a jólteljesítési biztosíték megajánlott, 2. bírálati részszempont szerinti futamidejét kellett az ajánlattevőknek rögzíteniük. A dokumentáció 45.2. pontjának utolsó fordulata valóban pontatlan abban a tekintetben, hogy az ajánlatkérő a kipontozás előtti részben a „jótállás időtartama” kitételt rögzítette. A 45. pont azonban egyértelműen a jólteljesítési biztosítékra vonatkozott, a jólteljesítési biztosítéknak az ajánlattevő vállalása szerint a 45.2. pontban rögzített konjunktív feltételeknek kellett megfelelnie. A kérelmező a jólteljesítési biztosíték futamidejét a 2. bírálati részszempontban a felolvasólapon 38 hónapban vállalta, mellyel ellentétesen a szerződéstervezet 45.2. pontjában nem a jólteljesítési biztosítékra vállalt 38 hónapot rögzítette. Mindezek alapján a kérelmező esetében a 2. bírálati részszempont szerinti jólteljesítési biztosíték időtartama az ajánlatban eltérő adattartalommal került feltüntetésre. Kérelmező ezen ajánlati hibája a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatnak minősült, melynek alapján ezen adateltérés a Kbt. 85. §-a szerint felvilágosítás kérés keretében nem volt orvosolható. Kérelmező ajánlatában hiány, hiányosság nem volt fellelhető, melynek alapján a Kbt. 83. §-ának alkalmazására sem volt lehetőség. Fentiek alapján az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint jogszerűen döntött a kérelmezői ajánlat érvénytelenségéről. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a 2. kérelmi elem alaptalan, ajánlatkérő a 2011. szeptember 30-án készült írásbeli összegezés 7. pontjában a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségéről az indokát megadta. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az írásbeli összegezés 7. pontjában rögzítette, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára alapította.
15
Az érvénytelenség indoka is megtalálható az írásbeli összegezés 7. pontjában. Az ajánlatkérő meghatározta, hogy a 2. bírálati részszempont adattartalma körében, a felolvasólap és a fővállalkozói szerződés 45.2. pontjának nem egyezősége miatt határozta meg az érvénytelenséget. Mindezek alapján a Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező alaptalanul állította a Kbt. 93. § (1) bekezdésének ajánlatkérői megsértését. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a 3. kérelmi elem alapos, ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárás során megsértette a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. Az előzetes vitarendezés során ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon kell tájékoztatnia. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések alapján ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemben megjelölt jogsértések, illetve kifogásolás alá eső jogsértő cselekmények vonatkozásában az erre vonatkozó álláspontjáról kell tájékoztatnia a kérelmet benyújtót. Ez akkor valósulhat meg, ha ajánlatkérő a felvetett jogsértések vonatkozásában a kérelmezőnek a tájékoztatását megadja, nem elegendő az általános, az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakra ki nem terjedő tájékoztatás. A Döntőbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére adott tájékoztatása nem felelt meg a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésének. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelme ugyanis a jogorvoslati kérelemmel egyezően a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségére vonatkozott, a kérelmező a felolvasólap és a szerződéstervezet 45.2. pontjának adattartalmával összefüggésben az előzetes vitarendezési kérelmében az ajánlata érvénytelenségéről hozott ajánlatkérő döntés felülvizsgálatát kérelmezte. Az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott tájékoztatása arra szorítkozott, hogy a Kbt. 96. § (4) bekezdése, és a Kbt. 92. § c) pontja alapján az ajánlatkérő fenntartotta az eljárást lezáró döntését, melynek alapján az ajánlatkérő nem közölte a kérelmezővel az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltaknak megfelelően a kérelmezői ajánlat érvénytelenségével kapcsolatos álláspontját. Mindezek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § h) pontjára tekintettel a Kbt. 96/A. § (3) bekezdését.
16
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 96/A. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, melynek során figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, arra, hogy a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre befolyása nem volt. A Döntőbizottság értékelte az ajánlatkérő eljárást segítő együttműködő magatartását. A Döntőbizottság e szempontok alapján a bírság kiszabását mellőzte. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 7. Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
17
Kapják: 1. Környe Község Önkormányzata (2851 Környe, Alkotmány u. 2.) 2. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd (1036 Budapest, Lajos u. 2. II/16.) 3. Generál Centrál Kft. (6000 Kecskemét, Kiskőrösi u. 12.) 4. STRABAG MML Kft. (9022 Győr, Schwarzenberg u. 8/b.) 5. T-Mátrix Kft. (2800 Tatabánya, Rezeda u. 9.) 6. Bayer Center Kft. (1022 Budapest, Aranka u. 12.) 7. Fehérép Kft. (8000 Székesfehérvár, Sziget u. 13.) 8. Energas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 10.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11.Irattár
