A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot

KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: [email protected] Ikt.sz.:D.25/15/2014.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. (1111 Budapest, Budafoki út 59. 3. em., képviseli: Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., Györfi-Tóth Ügyvédi Iroda, Dr. Györfi-Tóth Balázs ügyvéd, 1024 Budapest, Buday László u. 12., Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda, Dr. Némethi Péter ügyvéd, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 40. II/9., a továbbiakban: kérelmező) által a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 19-21., képviseli: Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Dezső Attila ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., Szterényi Ügyvédi Iroda, Dr. Szterényi Sándor ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., Nagy Gizella Ügyvédi Iroda, Dr. Nagy Gizella ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés keretében „Utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlós villamosok beszerzésére vállalkozással vegyes szállítási szerződés” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a felek

2

nyilatkozatai és az előzményi D.395/2013. számú jogorvoslati ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a 2013. február 13. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. február 15. napján 2013/S 033-052117 szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Az ajánlatkérő a felhívását két alkalommal, a 2013/S 061-101293 és a 2013/S 087-146550 számú hirdetményeivel módosította. A felhívás II.2.1) pontja a teljes mennyiség adatait az alábbiak szerint rögzítette: 1) Alapmennyiség: Vállalkozási elemekkel vegyes szállítási szerződés Budapest villamos vonalain közlekedtetni kívánt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által UHV/VF/7216/2/2012 számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben - a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete - ajánlati dokumentáció V. fejezete („Műszaki Leírás”) meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelménynek megfelelő, új gyártású, 100%-ban alacsonypadlós, kétoldalas ajtóelrendezésű, kétirányú közlekedésre alkalmas, normál nyomtávú, mindkét végén teljes értékű vezetőfülkével ellátott, teljes hosszban átjárható utasterű (megengedett minimális járófolyosó szélesség a futóművek felett 600 mm, az utastér egyéb részein 850 mm), 2400 mm névleges szélességű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő összesen 37 darab csuklós villamos jármű (alapmennyiség), amelyből 25 db rövid jármű, 12 db hosszú jármű, és ezen járművekhez tartozó 107 darab és 103 garnitúra (alapmennyiség) egyéb áruk (tartalék alkatrészek, a járművek karbantartásához, javításához és vonali mentéséhez szükséges berendezések és speciális készülékek, technológiai berendezések, valamint dokumentáció és szoftver) szállítása Budapestre, és kapcsolódó szolgáltatások (a dokumentáció és az áruk szállításával együtt járó szolgáltatásokat jelenti, mint például a betanítás a járművezetők és szerelők részére valamint a nyertes ajánlattevőnek a szerződés alapján való egyéb hasonló kötelezettségei) biztosítása, továbbá a járművek garanciális idő (az első jármű üzembe helyezési engedélyének átadásától az utolsó jármű üzembe helyezési engedélyének átadását követő 1096. nap 24:00 óráig) alatti gyártói karbantartás biztosítása. A rövid és hosszú járművek, valamint az önjáró járművek (a fedélzeti energia tároló egység kivételével) a fődarabokat és részegységeket tekintve teljesen azonos konstrukciójúak kell, hogy legyenek, egy járműtípus kétféle hossz változatát kell megajánlani. A részletes feladat meghatározást és műszaki leírást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által UHV/VF/7216/2/2012 számon kiadott elvi előzetes típusengedély, és annak záradékolt műszaki melléklete tartalmazza.

3

2) Feltételes mennyiség Ajánlatkérő a szerződéskötéstől az alapmennyiségre vonatkozó kötelező gyártói karbantartás utolsó napjának 24.00 óráját követő 730. nap 24.00 óráig jogosult akár 1, akár több lehívás keretében: - összesen további (a jelen felhívás II.2.1) pont 1) pontjában meghatározott alapmennyiségen felüli) 87 darab jármű és kapcsolódó szolgáltatások és a feltételes mennyiség keretében lehívott járművek vonatkozásában a járművek garanciális idő (az első jármű üzembe helyezési engedélyének átadásától az utolsó jármű üzembe helyezési engedélyének átadását követő 1096. nap 24:00 óráig) alatti gyártói karbantartása, valamint - összesen további (a jelen felhívás II.2.1) pont 1) pontjában meghatározott alapmennyiségen felüli) 252 darab és 243 garnitúra egyéb áru megrendelésére. Ajánlatkérő e körben jogosult - az ajánlati felhívás II.2.1) pont 2. I. valamint 2. II. pontjában meghatározottak figyelembevételével - akár kizárólag rövid jármű, akár kizárólag hosszú jármű, vagy ezek bármilyen arányú megrendelésére, valamint bármilyen összetételű egyéb áru lehívására. (Feltételes mennyiség). Feltételes mennyiség lehívásának szabályai: Ajánlatkérő a feltételes mennyiség körében jogosult - az ajánlati felhívás II.2.1) pont 2. I. valamint 2. II. pontjában meghatározottak figyelembevételével - akár kizárólag rövid jármű, akár kizárólag hosszú jármű, vagy ezek bármilyen arányú megrendelésére, valamint bármilyen összetételű egyéb áru lehívására. Ajánlatkérő egyéb áru lehívására kizárólag jármű egyidejű lehívásakor jogosult. A feltételes mennyiség az ajánlatkérő jogosultsága, de nem kötelezettsége, így a feltételes mennyiség körébe tartozó lehívás elmaradása esetén ajánlattevő ajánlatkérővel szemben semmilyen követelést nem támaszthat. I. Lehívás menete az alapmennyiség utolsó (37.) járművének üzembe helyezését vagy már lehívott lehívások utolsó járműve (továbbiakban együttesen: utolsó jármű) üzembe helyezését megelőző 150. naptári napig. Jelen szabályok abban az esetben vonatkoznak a lehívásra, amennyiben az ajánlatkérő a lehívási jogát az utolsó jármű üzembe helyezését megelőző 150. naptári napig gyakorolja. Amennyiben a lehívásra ezen időpontot követően kerül sor, akkor jelen pont II. pontja tartalmazza. Ajánlatkérő jogosult akár egyszeri, akár többszöri lehívására a feltételes mennyiség erejéig, azzal, hogy egy lehívás keretében köteles legalább 10 jármű megrendelésére tetszőleges összetételben, azzal, hogy ebben az esetben a legkisebb darabszám, ami egyazon hosszúságból egyidejűleg megrendelhető legalább 5 darab. A lehívásban köteles ajánlatkérő meghatározni a lehívásra kerülő járművek összetételét. A járműre (járművekre) vonatkozó lehívásban ajánlatkérő jogosult az egyéb áruk vonatkozásában a feltételes mennyiség erejéig tetszőleges darabszámú és összetételű megrendelésre.

4

II. Lehívás menete az alapmennyiség utolsó (37.) járművének vagy már lehívott lehívások utolsó járműve (továbbiakban együttesen: utolsó jármű) üzembe helyezését megelőző 150. naptári napot követően. Jelen szabályok abban az esetben vonatkoznak a lehívásra, amennyiben az ajánlatkérő a lehívási jogát az utolsó jármű üzembe helyezését megelőző 150. naptári napot követően gyakorolja. Ajánlatkérő jogosult akár egyszeri, akár többszöri lehívásra a feltételes mennyiség erejéig, azzal, hogy egy lehívás keretében köteles legalább 15 jármű megrendelésére tetszőleges összetételben azzal, hogy ebben az esetben a legkisebb darabszám, ami egyazon hosszúságból egyidejűleg megrendelhető, legalább 5 darab. A lehívásban köteles ajánlatkérő meghatározni a lehívásra kerülő járművek összetételét. A járműre (járművekre) vonatkozó lehívásban ajánlatkérő jogosult az egyéb áruk vonatkozásában a feltételes mennyiség erejéig tetszőleges darabszámú és összetételű megrendelésre. 3.) Kiegészítő berendezés: Ajánlatkérő jogosult a feltételes mennyiség keretében lehívásra kerülő rövid villamos járművekhez önjárást biztosító fedélzeti energiatároló egység és tartozékai (Kiegészítő berendezés) megrendelésére. Ajánlattevő a kiegészítő berendezés lerendelése esetén köteles a kiegészítő berendezés leszállítására és valamennyi olyan kapcsolódó szolgáltatás teljesítésére, amely következtében az jelen felhívás VI.3) További információk pont 23) pontja Fogalmak z) pontjában definiált önjáró jármű megvalósul. A kiegészítő berendezés szállítására és kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozó műszaki tartalmat az ajánlati dokumentáció V. „Műszaki leírás” fejezet és a IV. „Szerződés tervezet” fejezet részletesen tartalmazza. Kiegészítő berendezés lerendelésére a feltételes mennyiség lehívására vonatkozó, az ajánlati felhívás II.2.1) pontjának 2. alpont I. és II. pontjában meghatározott előírások az alábbi eltérésekkel alkalmazandóak: Ajánlatkérő a kiegészítő berendezés megrendelésére kizárólag egy lehívás keretében jogosult, azaz amennyiben ajánlatkérő élni kíván a kiegészítő berendezés megrendelésének jogával, akkor valamennyi kiegészítő berendezést egy lehívásban köteles megrendelni, azzal hogy ebben az esetben a lerendelendő kiegészítő berendezések darabszáma fix 20 darab. A kiegészítő berendezésre is kötelező ajánlatot tenni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. Becsült érték áfa nélkül: 111 680 000 000 HUF” A felhívás II.3) pontjában az ajánlatkérő megadta, hogy a szerződés időtartama 2629 nap a szerződés megkötésétől számítva.

5

A felhívás III.2.1) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat kizáró okokat, ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is Kizáró okok: a) ha az ajánlattevő vagy alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a Kbt. 56. § (1) bekezdés a-k) pontjában meghatározott kizáró okok valamelyikének hatálya alatt áll; b) ha az ajánlattevő a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll. A kizáró okokról a megkövetelt igazolási mód: A magyarországi letelepedésű ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek, az ajánlatban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban 310/2011. Korm. rendelet) 2. § és 5-6. §-a szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik Kbt. 56. § (1)-(2) bekezdésének hatálya alá. A nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőnek, az ajánlatban a 310/2011. Korm. rendelet 4. § és 6. §-a szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik Kbt. 56. § (1)-(2) bekezdésének hatálya alá. Ajánlattevő a Kbt. 58. § (3) bekezdése, valamint a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a értelmében csak nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ajánlatkérő a 310/2011. Korm. rendelet 2-6. §-aiban, illetve a Közbeszerzési Hatóság a Kormányrendelet 13. §-a alapján kiadott útmutatóban meghatározott kizáró okokat maga ellenőrzi magyar nyelven ingyenesen rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásokból. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét az alábbi - Kbt. 172. § (2) bekezdés k) pontja valamint a 310/2011. Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti útmutatókra (elérhető: www.kozbeszerzes.hu): - „A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárások során benyújtandó, a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában” (Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 58. szám, 2012. 05. 23.). -„A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában” (Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 61. szám, 2012. 06. 01).

6

A kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozatokat ajánlattevők a jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában kell, hogy kiállítsák, jelen eljárást megindító felhívás közzétételét követően. Az ajánlatkérő a felhívásában meghatározta alkalmassági követelményrendszerét, a felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményei körében - többek között - az alábbiakat írta elő: „Alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére: M1. Ha ajánlattevő nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított három éves (36 hónap) időszakban összesen legalább 30 db, mindkét oldalán utasajtókkal rendelkező, új gyártású járműként a jelen eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított 36 hónapon belül leszállított és az EU-ban vagy az EFTA területén üzembe helyezési engedéllyel rendelkező, az utastéri állóhelyi alapterületen teljes mértékben alacsonypadlós közúti vasúti jármű* szállítására vonatkozó referenciával/referenciákkal, amely(ek) együttes értéke legalább nettó 35 millió EUR, *”Az utastéri állóhelyi alapterületen teljes mértékben alacsonypadlós közúti vasúti jármű” alatt ajánlatkérő a következőket érti: amelynél új állapotú kerekek és üres jármű (T0 terhelés) esetén az összes utasajtó belépő éle (beszálló éle) a sínfejtől számítva legfeljebb 350 mm magasságban van, továbbá a jármű utastéri állóhelyi alapterülete (utastéri padlófelülete) bármely utasajtó belépő élétől bármely másik utasajtó belépő éléig folytonos felületet képez, amely folytonos felület vízszintes, vagy azon - esetleges szintkülönbségek áthidalására kizárólag lejtők kerülnek alkalmazásra. Az utastéri állóhelyi alapterület (utastéri padlófelület) sínfejtől számított magassága lejtők alkalmazása esetén sem lehet több 500 mm-nél. (Fenti definícióban ajánlatkérő az utastéri állóhelyi alapterület (utastéri padlófelület) alatt a következőket érti: „Utastéri állóhelyi alapterület” = „Utastéri padlófelület”: az utastéri padlófelület területe és fizikai kiterjedése azonos az utastéri állóhelyi alapterülettel, azaz azt a felületet jelenti, amelyen az álló utasok elhelyezkedhetnek és amelyet az utasok egyúttal járófelületként is használhatnak. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az ajánlathoz csatolni kell az alábbiakat: M1. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást megindító felhívás feladásától (lásd eljárást megindító felhívás VI.5) pontja) visszaszámított 3 év (36 hónap) legjelentősebb leszállított és EU-ban vagy az EFTA területén üzembe helyezési engedéllyel rendelkező az utastéri állóhelyi alapterületen teljes mértékben alacsonypadlós közúti vasúti jármű szállításaira vonatkozóan a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti módon kiállított referenciaigazolás(ok)/

7

referencianyilatkozat(ok) eredeti, vagy egyszerű másolati példányban a következő tartalommal: - a teljesítés helye, leszállítás valamint az üzembe helyezés ideje (év, hónap, nap megadásával), - a szállítás tárgya, melyben meg kell jelölni valamennyi, a közúti-vasúti jármű szállítására vonatkozó referencia kapcsán megfogalmazott jellemzőket (jármű új gyártású járműként történt leszállításának időpontja, üzembe helyezési engedély kiadásának helye és ideje, utastér állóhelyi alapterületét alapul vett alacsonypadló %-os arányát, az utasajtók elhelyezkedésére vonatkozó információt;), valamint a szállítás mennyiségét, - az ellenszolgáltatás összege (nettó EUR-ban), - a szerződést kötő másik fél (megrendelő) megnevezése, a referenciát adó személy neve és elérhetősége (cím, telefon, e-mail) - referenciát kiállító nyilatkozata arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.” Az ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját határozta meg. Az 1. bírálati részszempontot az ajánlati ár képezte, melyben a villamos jármű flotta szerződéses árát az alapmennyiség vonatkozásában nettó EUR összegben kellett megadni. A felhívás VI.2) pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy beszerzése a KÖZOP 5.5.0-09-11-2012-0009 „Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés I. ütem” megnevezésű európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő a felhívás VI.3) pontjában - többek között - az alábbi információkat adta meg: 1) Ajánlatkérő az eljárás során - összhangban a Kbt. 67. §-ban foglaltakkal - a hiánypótlás lehetőségét teljes körben biztosítja. 16) Egyéb információk: Az ajánlathoz ajánlatkérő az alábbi iratok becsatolását is kéri: 16.5) Az ajánlattevőnek a Kbt. 40. § (1) bekezdés a)-b) pontjai, valamint 55. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozata. Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet az ajánlati felhívásban az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére. Ajánlattevő a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint vehet igénybe alkalmasságának igazolására más szervezetet. Ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet köteles nyilatkozni az 55. § (6) bekezdésben meghatározottakra vonatkozóan is. 16.11) Ajánlattevő műszaki ajánlatként az ajánlatához köteles csatolni

8

- műszaki nyilatkozatot, a rövid és a hosszú járműre külön-külön: az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerinti jellegrajzokat. - a rövid és a hosszú járműre külön-külön: a Műszaki leírás I. rész 3.1.1 és 3.2.7 pontjaiban előírt számítások eredményét. 19.1.4. Járművezetők oktatása: Nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésétől számított 500 naptári napon belül köteles a Megrendelő által kijelölt járművezetők részére elméleti és gyakorlati képzés lebonyolítására az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki Leírás I. rész 8.4. Képzés pontnak megfelelően. 19.1.7. Típusengedéllyel rendelkező rövid prototípus jármű üzembe helyezése Nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésétől számított 540 naptári napon belül köteles megszerezni rövid prototípus jármű Engedélyező Hatóság által kiadott jogerős típusengedélyét, valamint a jármű 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet II. fejezet 7. pontjában meghatározott „üzembehelyezési engedélyét” és a járművet ajánlatkérő részére átadni. 19.1.11. Típusengedéllyel rendelkező hosszú prototípus jármű üzembe helyezése Nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésétől számított 720 naptári napon belül köteles megszerezni hosszú prototípus jármű Engedélyező Hatóság által kiadott jogerős típusengedélyét, valamint a jármű Rendelet II. fejezet 7. pontjában meghatározott „üzembehelyezési engedélyét” és a járművet ajánlatkérő részére átadni. A 23) pontban egyes fogalmak meghatározását adta meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2013. május 30. napjában határozta meg. Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, amely általános információkat, nyilatkozat mintákat, formai előírásokat, szállítási szerződés tervezetet és műszaki leírást tartalmazott. A 2013. május 28. napján megküldött módosított dokumentációban az ajánlatkérő egyebek mellett az alábbiakat írta elő: - A II. „Útmutató a megfelelő ajánlattételhez” fejezet III. „Az ajánlat összeállítása az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke” cím 5. pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozatokat, igazolásokat. Ennek körében az 5.2.8. pontban előírta, hogy ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az alvállalkozókról és az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezetekről. Mindezekre iratmintákat is kiadott. Az ajánlattevőknek az ajánlati árukat az ártáblázatban a következő öt fő ajánlati elemre bontottan kellett megtenni: 1.) Üzemkész villamos jármű ára (rövid és hosszú) 2.) Tartalék alkatrészek ára

9

3.) Járművek karbantartásához, javításához és vonali mentéséhez szükséges berendezések és speciális készülékek, technológiai berendezések, valamint a dokumentáció és szoftver ára 4.) Oktatás ára 5.) Karbantartási díj Az 5.2.15. Műszaki ajánlat pontban az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő műszaki ajánlatként az ajánlatához köteles csatolni • műszaki nyilatkozatot 14. számú melléklet szerinti tartalommal • a jármű 1:50 léptékű, az egyértelmű elbíráláshoz szükséges részletességgel beméretezett jellegrajzát. A jellegrajznak tartalmaznia kell a jármű oldalnézetét, az utastér és a vezetőfülkék felülnézetét, továbbá a jármű homloknézetét és a jármű fontosabb keresztmetszeti rajzait. A fontosabb keresztmetszeti rajzok elsősorban: utasajtó középvonalában, forgóváz/futómű középpontjában felvett keresztmetszetek, továbbá minden olyan jármű keresztmetszet, amelynél az értékelésre kerülő minimális járófolyosó szélesség, továbbá a műszaki leírásban egyéb jármű keresztmetszetekre meghatározott járófolyosó szélességek ábrázolhatók. A jármű keresztmetszeti rajzain egyértelműen be kell méretezni az utasülések szélességét, a hozzájuk tartozó lábtér szélességét, egymás mellé sorolt üléseknél pedig az ülésosztást, vagyis az ülések szimmetria tengelyei közötti távolságot. Egyértelműen be kell méretezni a belépőél magasságot, a padlómagasságot (padlómagasságokat, amennyiben eltérő magassági értékek is vannak), az alkalmazott lejtők %-ban meghatározott meredekségét, az ajtók szabad nyílását, az új és teljesen kopott kerékátmérőt. Amennyiben fix utasülésekhez tartozóan utastéri lábtartó dobogók kerülnek alkalmazásra, hossz- és keresztmetszeti rajzokkal kell igazolni, hogy ezek mérete és darabszáma megfelel az előírtaknak. A jellegrajzon ellenőrző számításra alkalmas részletességgel beméretezve ábrázolni kell az utastéri állóhelyi alapterületet, amelynek meghatározásánál be kell tartani a műszaki leírás 3.2.10. pontjában foglaltakat. A jellegrajzon fel kell tüntetni a járműre vonatkozó legfontosabb műszaki adatokat, különösen, de nem kizárólagosan az utaskapacitásra vonatkozó adatokat, a fix és lehajtható utasülések számát, a tömegadatokat, továbbá a teljesítmény- és sebesség adatokat, kiemelten minden olyan méretet és adatot, amelyek értékelésre kerülnek. A jellegrajz több lapból is állhat, de a lapok kicsinyített formában való benyújtása tilos. • a rövid és a hosszú járműre külön-külön: a Műszaki leírás I. rész 3.1.1 és 3.2.7 pontjaiban előírt számítások eredményét.” Az ajánlati dokumentáció V. Műszaki leírás fejezetében az ajánlatkérő - egyebek mellett - az alábbiakat határozta meg.

10

A villamos 100%-ban alacsony utastéri padlóval készüljön. A vezetőfülkék padlójánál az utastéri alacsony padlófelületre vonatkozó előírásokat nem kell betartani. Az utastéri padlófelület névleges magassága max. 370 mm lehet, kivéve a forgóvázak/futóművek fölötti, az utastéri padlófelület által lefedett területeket, ahol a megengedett legnagyobb névleges padlómagasság emelkedők/lejtők alkalmazásával max. 500 mm-ig nőhet. Az ajtóknál a belépő él névleges magassága 330 mm legyen. A padlómagasság és a belépő él magassági értékei új kerekekkel és üres kocsival, a sínkorona szinttől számítva értendők. Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú utastéri padlófelületek összekapcsolását az utastéri padlófelület egyéb területein max. 8%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani. A padlómagasság közel állandó értéken tartását kopott kerekeknél is biztosítani kell, a padlómagasság max. 10 mm-es lépcsőkben (pl. a futóműben alkalmazott, egyszerűen kivitelezhető alátétezéssel) beállítható legyen. A padlószintek magasságának tűrése ±10 mm. Az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki Leírás I. rész 8.4. Képzés pontban ajánlatkérő által rögzítésre került, hogy „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A képzést be kell fejezni az első jármű Budapestre szállítása előtt.” Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet 4. számú mellékletében határozta meg részletesen a karbantartási szolgáltatásokkal összefüggésben támasztott követelményeit. Ennek részeként a 4.5. számú melléklet (Műhely, berendezések és különleges szerszámok) 1. pontja (Műhely) előírta, hogy „A karbantartásra a BKV Zrt. jelenleg is meglévő műhelyeiben kerül sor”. Az ajánlatkérő a szerződéstervezet 1.26. pontjában az alábbiakat rögzítette: „Gyártói Karbantartás: jelen Szerződés II. fejezet 1.3 pontjában meghatározott, III. fejezet 2.2. pontja szerinti táblázat 5. sorában (5.1. és 5.2 sorokban) szereplő tevékenység” A szerződéstervezet II. fejezete külön pont alatt „1.3. Gyártói karbantartás” szabályozza a szállító gyártói karbantartói kötelezettségeit, melytől különböznek a jótállási, szavatossági kötelezettségek, melyeket a Szerződéstervezet II. Fejezet 1.2. pontja határoz meg. A szerződéstervezet II. fejezet 1.3. pontja - egyebek mellett - a következő releváns előírásokat tartalmazza: 1.3.1. A gyártói karbantartás körében szállító kötelezettsége a járművek megelőző karbantartási feladatainak ellátása, melynek során szállító köteles a

11

járműveket biztonságos és megfelelő állapotban tartani, egyúttal vállalni a kockázatot a karbantartási tevékenységből eredő hátrányos következményekért. A gyártói karbantartási szolgáltatások teljesítéséhez szükséges tartalék alkatrészek – beleértve a cserélendő alkatrészeket is – beszerzése és biztosítása a gyártói karbantartás körében a szállító feladata külön díj felszámítása nélkül, vagyis a szállító által megadott karbantartási díj ezek költségét is tartalmazza, azaz megrendelő a karbantartási díjon felül szállítónak egyéb ellenszolgáltatást nem fizet. 1.3.2. Szállító karbantartási kötelezettsége kiterjed a villamos járművekre felszerelt berendezésekre is, azonban nem terjed ki azon termékekre és berendezésekre, amelyeket megrendelő biztosít (pl.: jegyérvényesítő, FUTÁR stb.). A karbantartási feladatokkal kapcsolatos részletes feltételeket jelen szerződés 4. sz. mellékletében foglaltak rögzítik. 1.3.3.A „karbantartási szolgáltatások” magukban foglalják az − ellenőrzéseket, beleértve a szemrevételezéseket, − a funkcionális vizsgálatokat, − a műszaki okból végzett tisztításokat, − az alkatrészek cseréjét a megelőző karbantartás keretében, − bármely és minden szükséges tevékenységet, ami a járművek rendeltetésszerű használatához, továbbá a közlekedés biztonsága érdekében szükséges. 1.3.4. A gyártói karbantartási szolgáltatások terjedelme magában foglalja az elhasználódó alkatrészek cseréjét is, kivéve, ha az ilyen elhasználódás a nem megfelelő üzemeltetés következménye, valamint ha a jelentős üzemzavar, hiba vagy csere az infrastruktúrának nem a „Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási adatok és előírások”-nak megfelelő voltából adódik. 1.3.5. A karbantartási szolgáltatások nem terjednek ki a nem tervszerű szolgáltatásokra, ha ezek a megrendelő, annak személyzete, egyéb harmadik személy cselekményének vagy mulasztásának, vagy a szállító hatáskörén kívül eső körülményeknek tudhatók be. Ennek további részleteit a 4.1. sz. melléklet szabályozza. 1.3.6. Szállító tudomásul veszi, hogy a jótállás és szavatosság körébe nem tartozó javító (továbbá a gyártói karbantartás körébe sem tartozó) karbantartásra és/vagy javításra megrendelő jogosult harmadik személlyel szerződést kötni. Abban az esetben, ha a javító (vagyis a gyártói karbantartás, jótállás és szavatosság körébe nem tartozó) karbantartásra és/vagy javításra a megrendelő harmadik személlyel köt szerződést, a szállító a megrendelő előzetes értesítése mellett jogosult ellenőrizni a jótállási, szavatossági idő végéig, hogy ezt a munkát helyesen végezték-e el és külön felszámíthatja a megrendelőnek az ilyen ellenőrzéssel kapcsolatban felmerült és indokolt költségeket. Szállító tudomásul veszi, hogy a harmadik személy által elvégzett javítások a szállító szerződés szerinti jótállási kötelezettségeit nem érintik.

12

1.3.7. „Rendelkezésre állás” jelen szerződésnek a karbantartási szolgáltatásokkal összefüggésben meghatározott fogalma, amely magában foglalja, hogy a jelen szerződés tárgyát képező járműveket minden, a rendelkezésre állási kötelezettséggel érintett nap üzemkezdéskor utasok szállítására alkalmas állapotban a forgalom számára fel kell ajánlani. A járművek rendelkezésre állását megrendelő naponta reggel 6.00 és 14.00 órakor vizsgálja. 1.3.7.6. Üzemképtelennek tekintendők azok a járművek, amelyek a megelőző karbantartási munkák nem megfelelő elvégzésének tulajdoníthatóan a mérési időkben nem állíthatók szolgálatba, vagy vonali javításuk a II. fejezet 1.3.7.1. pontban foglaltak szerint nem volt sikeres, vagy az ilyen járművek darabszáma meghaladta a II. fejezet 1.3.7.2. pontban meghatározott mértéket. Azokat a járműveket, amelyeket az előbbi okokból eredően nem lehet üzembe helyezni a mérési időben, „nem kész” csoportba kell sorolni. A Szerződéstervezet 4.2. és 4.7. sz. mellékletei - a fentieken túl - meghatározták a karbantartáson belül megelőző karbantartás és a javító karbantartás fogalmát, tartalmát. A 4.2. sz. és 4.7. melléklet külön rendelkezik a fogyóeszközökről, kopó alkatrészekről is, az alábbiak szerint. Karbantartás Mindazon műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, beleértve az ellenőrző tevékenységet, amelyek célja egy tétel olyan állapotának megtartása, vagy helyreállítása, amelyben az a megkövetelt funkciót el tudja látni (IEC Szabvány). Megelőző karbantartás Szolgáltatás, amelynek célja valamely rendszerhez tartozó műszaki erőforrások előírt állapotának fenntartása. Javító karbantartás Szolgáltatás, amelynek célja az előírt állapot fenntartása, vagy helyreállítása, valamint a megelőző karbantartás hibás teljesítése következtében a rendszer műszaki erőforrásai tényleges állapotának meghatározására és értékelésére alkalmaznak. Fogyóeszköz Tartalék alkatrész, amely egyértelműen egy, vagy több rendszer tartozéka, önmagában nem alkalmazzák, karbantartási célokra tervezték és szolgáltatták és használják, és amelynek javítása általában nem gazdaságos. Kopó alkatrész Olyan tétel, amelyet olyan helyeken használnak, ahol a működés következtében elkerülhetetlenül kopás/elhasználódás lép fel azért, hogy más tételeket megvédje a kopástól/elhasználódástól, és amelyeknek cseréjét már a tervezéskor számításba vették. A szerződéstervezet 4.5. sz. melléklet 1. és 2. pontja rögzíti a karbantartási helyszíneket, műhelyeket (Hungária, Száva és Budafok kocsiszín), és követeli

13

meg, hogy „A szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükséges. A szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt, illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükséges. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor szállító köteles megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” Tétel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19

Leírás

Felelős

Mennyiség /kocsiszín

Hungária Száva Budafok Olajtöltő berendezés Megrendelő 1 1 1 1 Hosszú 1 Rövid 1 Hosszú Megrendelő Homoktöltő berendezés Jármű Jármű Jármű /Szállító Megrendelő Megrendelő Szállító Ablakmosó folyadéktöltő Megrendelő 1 1 1 berendezés Önműködő külső Megrendelő 1 1 1 mosóberendezés vízkezelővel Megrendelő Karbantartó és javító vágány 1 1 1 Nyomkarima kenő töltő Megrendelő 1 1 1 berendezés 1 Rövid és Tetőpódium tetőn elhelyezett Megrendelő 1 Hosszú 1 Rövid berendezések elérhetőségéhez 1 Hosszú Jármű Jármű (Hosszú v. Rövid Jármű) Jármű Megrendelő Munkapad 4 4 4 Megrendelő Szerszámos kocsi 4 4 4 Megrendelő Alkatrész tároló polcok 5 5 5 Külső 600 V egyenfeszültségű Megrendelő 1 1 1 villamos energia ellátás 1 Rövid 1 Hosszú Járműemelő készlet (hosszú Megrendelő 1 Jármű Jármű vagy Rövid Jármű emeléshez) /Szállító Megrendelő Szállító Szállító Daru és szerelvény készlet Megrendelő 1 emeléshez 1 1 Megrendelő Villás emelő targonca 2 t 1 1 1 Tolató jármű (Unimog vagy Megrendelő tolató mozdony, előzetesen 1 egyeztetve) 1 1 Nagynyomású Megrendelő tisztítóberendezés, 40-110 bar, 1 1 1 forgóvázakhoz és berendezéskehez Megrendelő Kis alkatrész tisztító 1 1 1 Megrendelő Padló alatti kerékpár eszterga 1 0 0 Kézi takarítóeszközök, nem Megrendelő 1 1 műszaki takarításhoz 1

14 20 21 22 23 24

Fényezőkabin karosszéria elemek számára Festék tárolási lehetőség Fáradt olaj tároló Friss olaj tároló Veszélyes hulladékgyűjtő

Megrendelő Megrendelő Megrendelő Megrendelő Megrendelő

0

1

0

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

A szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükséges. A szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükséges. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor szállító köteles megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a Stadler Bussnang AG, a CONSTRUCCIONES Y AUXILIAR DE FERROCARRILES, S.A., a Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz Spólka Akcyjna és a kérelmező. A kérelmező ajánlatának a -14. oldalán nyújtotta be a Kbt. 40. §-a szerinti nyilatkozatát, amelyben a Kbt. 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként megjelölte a Skoda Electric a.s. (22%) és a Skoda Transportation a.s. (24%) cseh illetőségű gazdasági szereplőket. - 15. oldalán csatolta a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kapacitást nyújtó szervezetekről, melyben a kérelmező akként nyilatkozott, hogy az ajánlati felhívás III.2.3) M1. pontjában megfogalmazott műszaki, szakmai alkalmassági minimumkövetelmény igazolására az ALSTOM Transport SA-t, mint kapacitást nyújtó szervezetet kívánja igénybe venni. Szintén kapacitást nyújtó szervezetként jelölte meg a kérelmező a III.2.3. M2 pontja szerinti alkalmassági feltétel igazolására a Skoda Transportation a.s. cseh illetőségű gazdasági szereplőt. - 16. oldalán nyújtotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kapacitást nyújtó szervezetekről, melyben kérelmező akként nyilatkozott, hogy az ALSTOM Transport SA alvállalkozó szakmai tapasztalatát az ajánlati felhívás követelményeinek megfelelő, általa megajánlott villamos-jármű tervezésében, kialakításában kívánja bevonni, felhasználni. - 19-22. oldalán nyújtotta be a kérelmező azon nyilatkozatát, melyben kijelentette, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 56. § (1) bekezdés a)-k) pontjaiban és 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok.

15

- 25. oldalán található a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint benyújtott nyilatkozat, mely szerint a kérelmező nem vesz igénybe a Kbt. 56. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót - 26. oldalán lelhető fel a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti kizáró okról tett nyilatkozat, melyben nyolc magánszemély került tényleges tulajdonosként feltüntetésre, közülük 6 fő a Cseh Köztársaságban, két fő a Monacói Hercegségben rendelkezik állandó lakóhellyel - 27. oldalán található a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti azon nyilatkozat, mely szerint a Skoda Transportation a.s. (székhelye: Csehország) és a Skoda Industry (Europe) Ltd (székhelye: Ciprusi Köztársaság) olyan szervezetek, amelyek az kérelmezőben közvetetten, vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkeznek, vonatkozásukban nem állnak fenn a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek. - 30-31. oldalán nyújtotta be referencianyilatkozatát az M1. alkalmassági előíráshoz, az abban foglalt adatokat tartalmazza az ajánlat 34-35. oldalán csatolt, az ALSTOM Transport SA, mint szállító számára Dijonban 2013. április 11. napján kiállított referenciaigazolás, amely 33 db kétoldalas ajtóelrendezésű, 100%-os mértékben alacsonypadlós villamos 2012. szeptember 1. és 2012. december 8. napja között történt leszállítását igazolja 67.143.282.-EUR értékben. - 69-77. oldalán nyújtotta be a kereskedelmi ajánlatát magában foglaló ártáblázatot, melynek összesen sorában 78.302.969,49 EUR összeg szerepelt. Az ártáblázat 4. sorszámú „oktatás ára összesen (4.1.-4.2. sorok összesen)” nettó 10.908,00 EUR összeget tartalmazott. E sor alábontásaként a következők szerepeltek: 4.1. járművezetők képzésének ára 7.552,00 EUR 4.2. karbantartók képzésének ára 3.356,00 EUR Az ártáblázat 5. sorszámú „karbantartási díj (5.1.-5.2. sorok összesen)” nettó 1.436.429,00 EUR összeget tartalmazott. E sor bontásaként a következőket tartalmazta az ajánlat: 5.1. Üzemkész rövid villamos jármű havi karbantartási költsége (1041 hó) 829,00 EUR/hó, nettó ár összesen: 862.989,00 EUR 5.2. Üzemkész hosszú villamos jármű havi karbantartási költsége (448 hó) 1.280,00 EUR/hó, nettó ár összesen: 573.440,00 EUR - 168. oldalán csatolta az ALSTOM Transport SA nyilatkozatát, és annak fordítását a kötelezettségvállalásról: „Alulírott, ALSTOM Transport SA (székhelye: André Malraux sugárút 3., 92300 Levallois-Perret, Franciaország), mint a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ajánlattevő) javára az ajánlati felhívás III.2.3) pontja szerinti M1. műszaki, szakmai alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozattételre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában kötelezettséget vállalok arra, hogy a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által HU-Budapest: Villamos járművek 2013/S 033-052117

16

szám alatt, az „Utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlós villamosok beszerzése” tárgyban kiírt közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolásaként általunk biztosított erőforrásokat az ajánlattevő rendelkezésére bocsátjuk, azok a GanzSkoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Vállaljuk, hogy a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az előírt igazolási módokkal azonos módon igazoljuk az ajánlatban a fenti alkalmassági feltételnek való megfelelést.” - 179-184. oldalain csatolta a villamosok műszaki rajzát, amelyben az LO63102P01 számú rajzon az AA metszeten 5%-os padlólejtést, míg a CC metszeten szintén 5%-os padlólejtést adott meg az ötcsuklós villamos azon síkjának lejtésére, amely a belépőélt a villamos hosszirányú folyosójának padlósíkjával köti össze, az LO63103P01 számú rajzon a kilenc csuklós villamos vonatkozásában ugyanezen padlólejtés értékek szerepelnek. Az ajánlatkérő 2013. június 13. napján tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz Spólka Akcyjna ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. 2013. június 20. napján az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást adott ki és felvilágosítást kért. A kérelmezőtől többek között az alábbi hiányokat kérte pótolni: „4. Az ajánlat 168-169. oldalán csatolt nyilatkozatában az Alstom Transport SA nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az általa, mint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet részéről milyen erőforrások és milyen módon állnak majd ténylegesen az ajánlattevő rendelkezésre a szerződés teljesítésének időtartama alatt, csak megismételte a jogi szabályozást, érdemi tájékoztatás, nyilatkozat nélkül. E nyilatkozat alapján az Alstom Transport SA kötelezettségvállalásának tárgya, műszaki tartalma, helye, időtartama nem állapítható meg, emiatt az sem állapítható meg, hogy a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezésre állnak. Kérjük, csatolja az Alstom Transport SA, mint kapacitásnyújtó szervezet cégszerűen aláírt érdemi, tartalmi kötelezettségvállalási nyilatkozatát.” A kérelmező 2013. június 28-i hiánypótlásának - 10. oldalán csatolta a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kapacitást nyújtó szervezetekről, melyben kérelmező az alábbiak szerint nyilatkozott: „Az ALSTOM Transport SA közreműködése az ajánlatunkban rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítése során szerzett tapasztalataikon alapszik. Az ALSTOM Transport SA által így szerzett tapasztalatokat, ismereteket, információkat kívánjuk felhasználni az ALSTOM Transport SA szakemberei által biztosított műszaki tanácsadás formájában a szerződés teljesítése során. Az

17

ALSTOM Transport SA által nyújtott szolgáltatások magukba foglalnak műszaki jellegű szolgáltatásokat, úgy mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint az általunk megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást. Az ALSTOM Transport SA a velünk történő konzultációkhoz és tanácsadói megbeszélésekhez szükséges erőforrásokat a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésünkre bocsátja a fenti körben, a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében. Tanácsadásukkal közreműködnek abban, hogy az általunk megajánlott villamosok megfeleljenek az ajánlati felhívásban foglalt, az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlóval kapcsolatos műszaki követelménynek.” - 12. oldalán nyújtotta be az ALSTOM Transport SA nyilatkozatát a kötelezettségvállalásról az alábbiak szerint: „Alulírott, ALSTOM Transport SA (székhelye: André Malraux sugárút 3., 92300 Levallois-Perret, Franciaország), mint a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ajánlattevő) javára az ajánlati felhívás III.2.3) pontja szerinti M1. műszaki, szakmai alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozattételre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában kötelezettséget vállalok arra, hogy a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által HU-Budapest: Villamos járművek 2013/S 033-052117 szám alatt, az „Utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban Alacsonypadlós villamosok beszerzése” tárgyban kiírt közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolásaként általunk biztosított erőforrásokat (szakembereket, ismereteket, információkat) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátjuk, azok a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő rendelkezésére állnak majd műszaki jellegű szolgáltatások formájában, az ajánlattevő és közöttünk megkötendő külön szolgáltatási szerződés alapján, a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt. ALSTOM Transport SA szakembereinek közreműködése az ajánlatban rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítése során szerzett tapasztalatainkon alapszik. Az ALSTOM Transport által nyújtott szolgáltatások magukba foglalnak műszaki jellegű szolgáltatásokat úgy, mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást. Az ajánlattevővel történő konzultációkhoz és tanácsadói megbeszélésekhez szükséges erőforrásainkat a teljesítés teljes időtartama alatti rendelkezésre bocsátjuk a fenti körben a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében. Tanácsadásunkkal közreműködünk abban, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok megfeleljenek az ajánlati felhívásnak az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlóval kapcsolatos műszaki

18

követelményének. A kötelezettségvállalásunk (közreműködésünk) helye a GanzSkoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhelye, vagy más, általa megjelölt helyszín. Vállaljuk, hogy a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az előírt igazolási módokkal azonos módon igazoljuk az ajánlatban a fenti alkalmassági feltételnek való megfelelést.” 2013. június 28. napján ajánlatkérő indokolást kért az alábbiak szerint: „Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján megállapította, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. és a Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. ajánlattevők ajánlati ára aránytalanul alacsony, több, mint 20%-kal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegétől. Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott indokoláskérési kötelezettsége teljesítése körében az alábbiak szerint kér a lényeges ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, indokolást. Az ajánlatkérő a kérelmezőtől mind az öt ajánlati elemre kérte indokolás és adatok megadását az alábbiak szerint: 1.1. Üzemkész villamos jármű ára, rövid és hosszú jármű 1.2. Tartalék alkatrészek ára 1.3. Járművek karbantartásához, javításához és vonali mentéséhez szükséges berendezések és speciális készülékek, technológiai berendezések, valamint a dokumentáció és szoftver ára 1.4. Oktatás E szolgáltatás esetében a legkirívóbb az ajánlati árak különbsége. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlati árának összegére tekintettel 10.908 Euro nem állapítható meg, hogy biztosítja-e az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki leírás I. rész 8.4. pontjában meghatározott képezési követelmények szerinti oktatási szolgáltatás teljesíthetőségét. Az ajánlatkérő a képzés valamennyi költsége (pl. helyszín, oktatási feltételek biztosítása – elméleti, gyakorlati –, oktató személyzet díjazása, magyar nyelvű tematikus oktatási anyag, oktatófilmek stb.) tekintetében akként rendelkezett, hogy azt a szállítónak kell viselni. Utalunk arra is, hogy járművezetők esetében az oktatási jogosultságot elérő szintű képzés a követelmény. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, az oktatási szolgáltatásra tett árát akként indokolja meg, hogy az általa közölt adatok és indokolások alapján az előírt létszámú – 20 fő műszaki személyzet és 10 fő járművezető – elméleti és gyakorlati oktatása az előírt feltételek szerint nyújtása valamennyi elemére térjen ki. 1.5. Karbantartási díj A villamos járművek karbantartási díjai tekintetében szintén domináns mértékű különbségek állnak fenn. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. díja kevesebb, illetve közel egyharmada a két hozzávetőlegesen hasonló árajánlatot adó ajánlattevő árának, továbbá a CAF karbantartási ajánlatának is megközelítőleg a fele.

19

Az ajánlatkérő számára – a rendelkezésére álló adatok alapján – nem állapítható meg, hogy ugyanazon, illetve jelentős mértékben hasonló jogi, műszaki, szakmai, pénzügyi és gazdasági környezetben ilyen mértékű különbség mellett teljesíthető-e a szerződéstervezet 4.1. számú melléklet Általános Karbantartási Feltételek, 4.2. számú melléklet Karbantartási Szerződés terjedelme, továbbá 4.3. és 4.6. számú melléklet Rendelkezésre állási meghatározások feltételei szerint a teljes körű karbantartási szolgáltatás. Biztosított-e a 4.5. számú melléklet azon követelménye teljesülése is, hogy: „A szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A szállító saját költségén biztosít továbbá minden, a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, melyek a karbantartás ellátásához szükségesek. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor szállító köteles megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő karbantartási szolgáltatás árindokolása körében legalább a következő elemekre terjedjen ki: • A szolgáltatás ellátásához igénybe venni tervezett személyzet létszáma a vezetői, tervezői és üzemi szintre is kierjedően. A létszám megfelelőe, az egyes karbantartási tevékenységek időigényére, a rendelkezésre állási követelményekre, a többműszakos, hétvégi munkavégzésre, szabadságokra stb. is figyelemmel. A személyzet biztosítása megfelele a magyar foglalkoztatási jogszabályok, illetve a Munka Törvénykönyve előírásainak. • Mutassa be a teljes karbantartási személyzet komplex humánerőforrás költségét, élőmunka ráfordítását, a munkabér mellett figyelembe vett valamennyi közteherre és kötelező kiadásra, költségre is kiterjedően. Térjen ki arra is, hogy külön jogszabály vagy kollektív szerződés ezen alágazatra állapít-e meg kötelező munkabért, bérszintet. • Fejtse ki, hogy a meghatározott havi karbantartási szolgáltatási díj mennyiben biztosít fedezetet a karbantartási szolgáltatás teljes időtartama alatt szükséges és a megkötésre kerülő szerződés alapján a szállítót terhelő anyagköltségekre (pl. fogyóeszközök, kopóalkatrészek stb.), valamint az ajánlatkérő által közölt évi max. 75.000 km futásteljesítményre figyelemmel és a villamosok ütemezett szállításából következően több, mint 3 éves karbantartási időszak alatt szükséges részegység, alkatrész cserékre, az adott jármű karbantartási dokumentációjával, karbantartási ütemtervével összhangban. • Mutassa be részletesen, hogy a teljes karbantartási időszak alatt milyen napi, időszakos és futásteljesítményhez kötött szolgáltatásokat nyújt az ajánlatkérő részére és ezekre az általa meghatározott havi díj megfelelő fedezetet biztosít. Külön térjen ki a veszélyes hulladék kezelésére és annak költségére.

20

• Ismertesse, hogy a szerződéstervezet – fentiekben idézett – 4.5. számú melléklete szerinti összes szükséges eszköz rendelkezésre állása érdekében konkrétan milyen eszközöket és milyen beszerzési árért biztosít, továbbá, a karbantartási díj erre fedezetet biztosít-e.” A kérelmező 2013. július 16. napján benyújtotta az üzleti titokká minősített árindokolását, melyhez csatolta a Skoda Transportation ajánlatát a karbantartási szolgáltatásról. 2013. július 29. napján az ajánlatkérő ismételten hiánypótlást és felvilágosítást kért, a kérelmezőtől többek között az alábbi hiányokat kérte pótolni: „1. Az ajánlatkérő számára a benyújtott ajánlatában és a hiánypótlásában foglaltak alapján – a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének megfelelő ajánlattevői és kapacitást nyújtó szervezeti kötelezettségvállalás hiányában – nem állapítható meg az ajánlattevő alkalmassága az ajánlati felhívás III.2.3) M1 alkalmassági feltétele tekintetében. Ajánlatkérő erre tekintettel arra hívja fel az ajánlattevőt, hogy csatoljon nyilatkozatot új referencia(ák) bemutatásával (ajánlati dokumentáció 10/a. melléklet) és csatoljon olyan referencianyilatkozatot vagy referenciaigazolást e referenciákról - a 310/2011. Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti módon kiállított referenciaigazolás(ok)/referencianyilatkozat(ok) - az ajánlati felhívásban előírt minimális tartalommal.” Majd idézte ennek szövegét. „Az aránytalanul alacsony ár 2. Az ajánlatkérő 2013. június 28-án kiadott aránytalanul alacsony ár miatt indokolás kérési felhívás 1.5. Karbantartási díj pontjában a karbantartási szolgáltatás tekintetében az alábbiak szerint hívta fel indokolásra a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t: „Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő karbantartási szolgáltatás árindokolása körében legalább a következő elemekre terjedjen ki: • A szolgáltatás ellátásához igénybe venni tervezett személyzet létszáma a vezetői, tervezői és üzemi szintre is kierjedően. A létszám megfelelőe, az egyes karbantartási tevékenységek időigényére, a rendelkezésre állási követelményekre, a többműszakos, hétvégi munkavégzésre, szabadságokra stb. is figyelemmel. A személyzet biztosítása megfelele a magyar foglalkoztatási jogszabályok, illetve a Munka Törvénykönyve előírásainak. • Mutassa be a teljes karbantartási személyzet komplex humánerőforrás költségét, élőmunka ráfordítását, a munkabér mellett figyelembe vett valamennyi közteherre és kötelező kiadásra, költségre is kiterjedően. Térjen ki arra is, hogy külön jogszabály vagy kollektív szerződés ezen alágazatra állapít-e meg kötelező munkabért, bérszintet. • Fejtse ki, hogy a meghatározott havi karbantartási szolgáltatási díj mennyiben biztosít fedezetet, a karbantartási szolgáltatás teljes

21

időtartama alatt szükséges és a megkötésre kerülő szerződés alapján a Szállítót terhelő anyagköltségekre (pl. fogyóeszközök, kopóalkatrészek stb.), valamint az ajánlatkérő által közölt évi max. 75.000 km futásteljesítményre figyelemmel és a villamosok ütemezett szállításából következően több, mint 3 éves karbantartási időszak alatt szükséges részegység, alkatrész cserékre, az adott jármű karbantartási dokumentációjával, karbantartási ütemtervével összhangban. • Mutassa be részletesen, hogy a teljes karbantartási időszak alatt milyen napi, időszakos és futásteljesítményhez kötött szolgáltatásokat nyújt az ajánlatkérő részére és ezekre az általa meghatározott havi díj megfelelő fedezetet biztosít. Külön térjen ki a veszélyes hulladék kezelésére és annak költségére. • Ismertesse, hogy a szerződéstervezet – fentiekben idézett – 4.5. számú melléklete szerinti összes szükséges eszköz rendelkezésre állása érdekében konkrétan milyen eszközöket és milyen beszerzési árért biztosít, továbbá, a karbantartási díj erre fedezetet biztosít-e. Ajánlatkérő a benyújtott árindokolás vizsgálata alapján megállapította, hogy az nem tartalmazza az ajánlatkérő által a fentiekben kértek szerinti objektív árajánlati elemeket, adatokat. Ajánlattevő a hosszú és rövid villamos-jármű havi karbantartási díja összegének megadásán kívül az árindokolásában semmilyen további konkrét és objektív árelemet nem adott meg. Becsatolta a Skoda Transportation A.S. 10% feletti alvállalkozója árajánlatát, mely azonban szintén nem tartalmaz sem objektív árelemeket, sem indokolást, csak a hosszú és rövid jármű havi szervizszolgáltatási díját. Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésében aránytalanul alacsony ár miatti indokoláskérési kötelezettségének a 2013. június 28-i felhívásával eleget tett. Ajánlatkérő - a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – ismételten felhívja a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t, hogy adja meg az általa megajánlott aránytalanul alacsony karbantartási szolgáltatási díj indokolását. Ajánlatkérő legalább - a fentiekben már ismertetett - 2013. június 28-án kiadott aránytalanul alacsony ár miatti indokoláskérési felhívásban foglaltak szerinti árajánlati elem bemutatást, adat megadást, indokolást vár el. Felhívjuk ismételten az ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően objektív alapú indokolást vár el, amely különösen a.) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b.) a választott műszaki megoldásra, c.) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d.) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

22

e.) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f.) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét a Kbt. 69. § (5) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől (Kbt. 69. § (6) bekezdés).” 2013. augusztus 1. napján a kérelmező előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben vitatta az ajánlatkérő 2013. július 29. napján kiadott hiánypótlási felhívásának 1. pontját a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése vonatkozásában, kérte a hiánypótlás ezen pontjának törlését. 2013. augusztus 6. napján az ajánlatkérő elutasította az előzetes vitarendezési kérelmet és fenntartotta a hiánypótlási felhívásában leírtakat. A kérelmező 2013. augusztus 4. napján benyújtott hiánypótlásának 3. oldalán a hiánypótlási felhívás 1. pontjára az alábbiak szerint nyilatkozott: „Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyilatkozatok, illetve az ajánlati felhívás III.2.3.M.1 alkalmassági feltétele tekintetében kért hiánypótlás. Az erre vonatkozóan 2013. augusztus 1-én előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmünkben foglaltaknak megfelelően a benyújtott ajánlatban és korábban teljesített hiánypótlásban foglalt dokumentumokat a Kbt.-ben és az ajánlatkérő ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában foglaltaknak mindenben megfelelőnek, és a Ganz-Skoda szerződés teljesítésére való alkalmasságának megállapítását lehetővé tevőnek tartjuk. Ennek megfelelően az e körben megküldött hiánypótlási felhívás álláspontunk szerint indokolatlan volt, a III.2.3.M.1. pont szerinti alkalmassági feltételnek való megfelelésünket a benyújtott dokumentumok (referenciaigazolás és kapcsolódó nyilatkozatok) igazolják.”

23

A kérelmező az aránytalanul alacsony ár körében benyújtotta üzleti titokká nyilvánított indokolását. 2013. július 31. napján az ajánlatkérő újabb hiánypótlást és felvilágosítást kért, kérelmezőtől az alábbiak szerint: 1. „Az ajánlatkérő számára a rövid és a hosszú villamos jármű ajánlati árára benyújtott árindokolás alapján nem állapítható meg egyértelműen sem a rövid, sem a hosszú villamos jármű ajánlati árának a megalapozottsága. Az ajánlati ár alátámasztásaként az ajánlattevő által ismertetett miskolci és konyai tenderek alapján rögzíthető, hogy az ajánlattevő a korábbi miskolci árához képest mintegy 7%-al alacsonyabb árat ajánlott meg, míg a konyai tender esetén hasonlót. Azonban egyik esetben sem történt még meg a teljes körű és szerződésszerű teljesítés, mely az árvállalás megalapozottságát alátámasztaná. Ezen kívül pedig mind az ajánlattevő, mind más gyártók magasabb ajánlati vállalásokat tettek a járművek szállítására. Erre tekintettel ajánlatkérő felhívja ajánlattevőt, hogy a benyújtott rövid és hosszú jármű árindokolását egészítse ki - egyrészt melyek azok az objektív okok, amelyek lehetővé tették/teszik további árcsökkentés alkalmazását és azt, hogy más gyártóknál közel 20%-kal alacsonyabb árat tudjon megtenni, - másrészt az indokolását és az abban levő táblázatokat is egészítse ki oly módon, hogy az adott bemutatott részegység(ek), munkaerőköltség, energiaköltség, anyagköltség sorai összegezéséből ténylegesen kimutatható és átlátható legyen a megajánlott ajánlati ár, - ajánlatkérő számára nem állapítható meg egyértelműen a bemutatott alacsony fejlesztési költségek megalapozottsága, a konstrukció egyébként rendelkezésre állása. Ismereteink szerint a Skoda cégcsoport eddig alapvetően más konstrukciójú járműveket gyártott, míg a miskolci jármű még nincs forgalomban, a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik. Megjegyezzük a miskolci villamoshoz képest a duplaajtók és más budapesti elvárások miatt a rövid jármű fejlesztése is szükséges, a hosszú járműnél pedig még több fejlesztést igényel a hosszúság, konstrukciója miatt. Erre tekintettel kérjük, hogy az engedélyezési és fejlesztési költségeket is egy járműre vetítve adja meg. - kérjük annak bemutatását is, hogy több tételsor (többek között pl. az utastájékoztató berendezések beszerzésével és gyártásával kapcsolatos munkaerőköltség) esetén a hosszú járműhöz kapcsolódó feladatok költsége miként lehet alacsonyabb a rövid jármű vonatkozó költségeinél. 2. Az ajánlatkérő számára a benyújtott tartalék alkatrészár indokolás alapján nem állapítható meg egyértelműen a tartalék alkatrész árajánlat megalapozottsága, ezért ajánlatkérő az árindokolás kiegészítésre hívja fel az ajánlattevőt:

24

- kérjük az ajánlattevő egyértelműen közölje, hogy az egyes tartalék alkatrészekből, azok részegységeiből hány elemet tartalmaz egy hosszú járműhöz tartozó garnitúra, illetve azt is, hogy adott tartalék alkatrészekhez konkrétan melyik cikkszámú termékek tartoznak, - térjen ki arra, hogy valóban minden egyes esetben a benyújtott okiratok alátámasztják a tartalék alkatrész árakat, ennek érdekében egyértelműen rendelje hozzá a megadott tartalék alkatrész listához a benyújtott dokumentumokat, az esetleges ellentmondásokat oldja fel, illetve csatoljon a vállalási árait alátámasztó okiratokat, vagy részletes, a releváns költségekre kiterjedő bemutatást. Ajánlatkérő számára különösen aggályosnak tűnnek – az eddig rendelkezésére álló dokumentumok alapján – a 2.3., 2.6., a 2.28. tételszám alatti tartalék alkatrészek. 3. Az ajánlatkérő számára nem állapítható meg az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő tartalmú oktatási szolgáltatásra teljes körűen fedezetet biztosít-e a benyújtott árindokolás alapján a díj. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy mutassa be a teljes oktatás kötelezettség időbeni ütemezését, menetrendjét, ideértve a Plzenbe történő kiutazás, valamint az elméleti és gyakorlati oktatások lebonyolítási rendjét is. Ennek keretében adja meg azt is, hogy az egyes oktatási időszakokban konkrétan hány ember részére kell szállást, valamint étkezést biztosítani, mindezek fedezetét a díj miként biztosítja, illetve, hogy a műszaki személyzet oktatása esetén az oktatón kívül további költség felmerül-e.” A kérelmező 2013. augusztus 8. napján benyújtotta üzleti titokká nyilvánított árindokolását. A 2013. augusztus 23. napján elkészített és megküldött összegezés szerint az eljárás eredményes volt. Az eljárás nyerteseként a Construcciones Y Auxiliar DE Ferrocarriles S.A. került kihirdetésre. A kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő az alábbi indokolással érvénytelenné nyilvánította. 1) „A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. (1111 Budapest, Budafoki út 59., 3. emelet) ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívás III.2.3. M1 pontjában meghatározott műszaki, szakmai alkalmassági követelményeknek, ezért a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen, mivel az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek tekintettel az alábbiakra: A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás III.2.3. M1) pontjában támasztott alkalmassági feltételnek. Az ajánlattevő által az első hiánypótlási felhívást követően benyújtott új, a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmi elemei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alkalmasság igazolásába bevont ALSTOM Transport SA megtett vállalása nem biztosít ténylegesen olyan jellegű és mértékű bevonást

25

a szerződés teljesítésébe, mely lehetővé tenné az ajánlattevőtől független ALSTOM Transport SA erőforrásainak tényleges felhasználását oly módon, hogy az biztosítsa az ajánlattevő szerződés teljesítésére való képességet. Az ajánlatkérő összevetette a jelen közbeszerzés tárgyát, valamint az ennek megfelelően meghatározott M1 alkalmassági feltételt azzal a vállalással, amelyről szűk tartalmi keretek megadásával nyilatkozott mind a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt., mind a kapacitást biztosító ALSTOM Transport SA. Az ajánlatkérő szerint nem alapozza meg a Ganz-Skoda Zrt. ajánlattevő alkalmasságát és ebből következően teljesítési képességét önmagában a szűk körű tervezési szolgáltatási tapasztalat átadás, különösen mert még a részleges szakterület és konkrét műszaki követelmény tekintetében sem történt olyan vállalás, melyben a kapacitást nyújtó adna át saját szakértelmet, szaktudást, tapasztalatot, hanem csak azt vállalta, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő erre vonatkozó ajánlata, számításai tekintetében konzultáción, szakmai megbeszélésen vesz részt. Jelen közbeszerzési eljárás tárgya nem önmagában villamos jármű tervezése, és ennek megfelelően az alkalmassági feltétel, illetve a teljesítési kötelezettség sem tervezésre vonatkozik. A jármű tervezése kis és elkülönülő szegmensét jelenti csak a szerződésnek. A jelen közbeszerzési eljárás tárgya kiemelten magas értékű, nagy volumenű és hosszú távú járműszállítás, üzembe helyezés. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az alkalmassági feltételt sem tervezési szolgáltatásra határozta meg, hanem összesen legalább 30 db, mindkét oldalán utasajtókkal rendelkező, új gyártású járművek szállítására és üzembe helyezésére, melyek az utastéri állóhelyi alapterületen teljes mértékben alacsonypadlósak és együttes értékük legalább nettó 35 millió EUR. Az ajánlatkérő, mint felelős közpénz felhasználó nem fogadhatja el az ilyen fajta alkalmasság igazolást és ezért 2013. július 29-én az ajánlattevőt alkalmassága igazolására hívta fel, melynek a meghatározott hiánypótlási határidő alatt az ajánlattevő nem tett eleget. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint az előírt és valamennyi ajánlattevőt egyenlően terhelő alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása nem fogadható el, mivel nem bizonyított sem az ajánlat, sem a hiánypótlás alapján, hogy a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. rendelkezésére fognak állni, mely miatt az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján az ajánlat Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján fennálló érvénytelenségének a megállapítása. 2) A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. (1111 Budapest, Budafoki út 59., 3. emelet) ajánlattevő ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen, mivel egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit, figyelemmel az alábbiakra:

26

Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki leírás 4. pontja alatt állapította meg a jármű általános felépítésére vonatkozó követelményeit. Ezen belül a 4.1. pontban rögzítette az „Utastér”-rel szembeni kötelező szakmai kritériumait. A 4.1.2. pontban „Magasság” címszó alatt előírta: „A belső tér szabad magassága padlószinttől mérve min. 2100 mm (ajtóknál min. 2.000 mm) legyen. Az utastéri lábtartó dobogónál az előírt szabad magasság minimum 1.850 mm.” Az ajánlatkérő a műszaki ajánlat részeként benyújtott jellegrajzok, tervdokumentumok vizsgálata alapján megállapította, hogy azok nem tartalmazzák az utastér részét képező csuklóalagút magassági adat jelölését, egyébként pedig aggályos a minimum 2.100 mm magassági követelmény teljesítése a megajánlott villamos csuklóalagútjaiban. Erre tekintettel az ajánlatkérő 2013. június 28-án hiánypótlásra hívta fel a GanzSkoda Közlekedési Zrt.-t, amelynek keretében olyan új keresztmetszeti rajzok benyújtását kérte az ajánlattevőtől, melyeken ábrázolásra kerültek a hiányzó csuklóalagút magassági adatok, a rövid és a hosszú járműre vonatkozóan egyaránt. Jelezve egyben, hogy az adatfeltüntetés hiánya miatt nem egyértelmű a csuklóalagút magassága, valamint közölte a kötelező értéket is. Az ajánlatkérő a 2013. július 17-i hiánypótlási határidőre a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által benyújtott hiánypótlás alapján megállapította, hogy az továbbra sem tünteti fel a jármű csuklóalagútjainak a padlószinttől mért magasságát. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 5.2.15. pontjában határozta meg a műszaki ajánlattal szembeni tartalmi feltételeit, ezek között – az adatfeltüntetési követelményeken túl – rögzítette, hogy a megajánlott villamos jármű 1:50 léptékű beméretezett jellegrajzát kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a megadott nézetek szerinti és a fontosabb keresztmetszeti rajzokat is. Az ajánlatkérő megvizsgálta mind az ajánlatban, mind a 2013. július 17-i hiánypótlásban benyújtott jellegrajzokat, tervdokumentációkat és megállapította, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által megajánlott villamos csuklóalagútjának a magassága egyértelműen nem éri el a kötelezően előírt 2.100 mm-t, mely miatt nemcsak adat feltüntetési kötelezettségének nem tett eleget az ajánlattevő, hanem érdemben sem felel meg a villamosok utasterének magassága tekintetében támasztott a műszaki érvényességi feltételnek. Ezen ok miatt a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlat érvénytelenségének a megállapítása a Kbt. 71. § (1) bekezdés e) pontja alapján mivel az hiánypótlást követően sem felelt meg az ajánlatkérő által támasztott tartalmi követelményeknek. 3) A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. (1111 Budapest, Budafoki út 59., 3. emelet) ajánlattevő ajánlata a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen, mivel az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, figyelemmel az alábbiakra:

27

Az árindokolás és további tájékoztatás kérésére adott ajánlattevői válasz alapján a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. 79.302.969,49 EUR árajánlatának indokolása – több ok miatt – nem összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel, mely miatt az ajánlatkérő a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. árajánlatának gazdasági ésszerűsége, megalapozottsága a karbantartási szolgáltatás, oktatási szolgáltatás árajánlati elemekre a kiadott kétszeri ajánlatkérői felhívás ellenére sem állapítható meg, mivel azokat az ajánlattevő hiányosan közölte, továbbá a konkrétan megadott egyes árajánlati elemek indokolása sem minősíthető elfogadhatónak, megalapozottnak. A karbantartási szolgáltatás esetén az ajánlattevő a személyzet létszámát és a képzéshez szükséges óraszámokat bemutatta, azonban a foglalkoztatási szabályokból, illetve a humán erőforrás közterheiből eredő költségek bemutatása, valamint fedezetük alátámasztott igazolása kétszeri felszólítás ellenére is elmaradt. Az ajánlatkérő számára elfogadhatatlan hogy az ajánlattevő nem adta meg kétszeri felhívás ellenére sem a különböző karbantartási szintekhez tartozó, a karbantartás során elvégzendő feladatokat. Ennek hiányában továbbra sem állapítható meg a karbantartási árindokolás szakmai tartalma, így viszonyítási pont hiányában a költségek realitása és megalapozottsága sem. Úgyszintén elmaradt az ajánlattevő részéről a fogyóeszközök, kopóalkatrészek költségeinek bemutatása. Az oktatási szolgáltatás tekintetében szintén a másodszori felhívást követően sem állapítható meg, hogy az ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatásért nyújtható a műszaki leírás feltételeinek megfelelő tartalmi és mennyiségi követelményeket kielégítő oktatási szolgáltatás. Az ajánlatkérő az ártáblázat önálló pontjában követelte meg az oktatási szolgáltatás beárazását, így más ártáblázati pontokra vonatkozó hivatkozást nem tud elfogadni. Nem állapítható meg a járművezetők gyakorlati oktatásának sem az oktatói, sem a szállás, sem az ellátás költsége, mely a hosszú képzési időtartam miatt különösen problematikus. Az ajánlatkérő számára kiemelkedő fontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű gyakorlati képzés.” A kérelmező 2013. augusztus 27. napján előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz, melyben a jogorvoslati kérelmében foglaltakkal megegyezően a saját ajánlata érvénytelenségének megállapítását kifogásolta. 2013. augusztus 30. napján az ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre irányuló kérelmet teljes egészében elutasította.

28

A kérelmező 2013. szeptember 9. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. A kérelmező kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. A Döntőbizottság a 2013. október 21. napján kelt D.395/14/2013. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 1.) kérelmi elem esetében a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 67. § (1) bekezdését és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontjára és 69. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését, a 2.) kérelmi elem esetében a Kbt. 77. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette és az ajánlatkérőt egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Az ajánlatkérő 2013. november 6. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására 2013. december 13. napjáig terjedő időszakra. Ezt követően az ajánlatkérő a Döntőbizottság határozatában foglaltakra hivatkozással 2013. november 7-én hiánypótlási felhívást, felvilágosításra és tájékoztatáskérésre irányuló felhívást küldött a kérelmező részére. „Az ajánlatkérő jelen felhívásában - a Közbeszerzési Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatában foglaltakra tekintettel - a Kbt. 67. § (1) bekezdése és a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján hívja fel a Ganz Skoda Közlekedési Zrt.-t. A Közbeszerzési Döntőbizottság a közigazgatási határozatában az ajánlatkérővel szemben megállapított további hiánypótlási, felvilágosítás kérési és tájékoztatás kérési felhívási kötelezettségek közvetlenül és szervesen összefüggnek a korábban kiadott és a Döntőbizottság által hatályában fenntartott felhívásokkal, az ezekre benyújtott hiánypótlásokkal, felvilágosításokkal, indokolásokkal, ezért jelen felhívás egyértelműsége és a kétszeres hiánypótlás elkerülésére érdekében is, az ajánlatkérő akként készítette el a felhívását, hogy az egyben magában foglalja az érintett korábbi felhívásokat, a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által arra benyújtott hiánypótlást, felvilágosítást, indokolási elemeket (üzleti titok nélkül), a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata vonatkozó részét is. 1.) A kapacitást nyújtó szervezet kötelezettségvállalása, az alkalmasság igazolása az ajánlati felhívás III.2.3. M.1. pontja tekintetében Az ajánlatkérő a 2013. június 20-án kiadott hiánypótlási felhívásában, felvilágosítás kérésében az alábbiakra hívta fel a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t: „1. Az ajánlat 16. oldalán csatolt, a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy az Alstom Transport SA alvállalkozó szakmai tapasztalatát az általa megajánlott villamos-jármű tervezésében, kialakításában kívánja bevonni, felhasználni. Az ajánlat 14-15. oldalán csatolt nyilatkozatában az ajánlattevő a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a villamos jármű tervezését és kialakítását nem

29

jelölte meg olyan részként, amelynek a teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni. Az ajánlattevő az ajánlata 173-202. oldalán nyújtotta be a műszaki ajánlatát, annak mellékleteit képező tervdokumentációkat. Minden egyes dokumentum azonos készítői jelöléseket tartalmaz: SKODA TRANSPORTATION a.s., készítette: Martin Sedina, jóváhagyta: Ladislav Müller. Kérjük, hogy az ajánlattevő az ajánlata nem egyértelműségét, ellentmondásosságát a fentiek, különösen a tervezés, kialakítás tekintetében oldja fel. Kérjük az ajánlattevő ajánlata nem egyértelműségét olyan vonatkozásban is oldja fel a beszerzés tárgyára és az ajánlati felhívás III.2.3.M1. pontjában meghatározott alkalmassági feltételre tekintettel, hogy a villamos-jármű tervezésébe, kialakításába való bevonás miként biztosíthatja az ajánlattevő alkalmasságát a szerződés teljesítésére. Amennyiben szükséges csatolja a megfelelő tartalmú nyilatkozatát az alvállalkozókról és az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezetekről (ajánlati dokumentáció 7/a. számú melléklet), cégszerűen aláírva, továbbá nyilatkozatát az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetekről (7/c. számú melléklet) összhangban.” „4. Az ajánlat 168-169. oldalán csatolt nyilatkozatában az Alstom Transport SA nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az általa, mint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet részéről milyen erőforrások és milyen módon állnak majd ténylegesen az ajánlattevő rendelkezésre a szerződés teljesítésének időtartama alatt, csak megismételte a jogi szabályozást, érdemi tájékoztatás, nyilatkozat nélkül. E nyilatkozat alapján az Alstom Transport SA kötelezettségvállalásának tárgya, műszaki tartalma, helye, időtartama nem állapítható meg, emiatt az sem állapítható meg, hogy a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezésre állnak. Kérjük, csatolja az Alstom Transport SA, mint kapacitásnyújtó szervezet cégszerűen aláírt érdemi, tartalmi kötelezettségvállalási nyilatkozatát.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a 2013. június 28-án kelt hiánypótlása 3. oldalán közölte, hogy: „az ALSTOM TRANSPORT S.A. kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlattevő alkalmasságát a szerződés tejesítése során akként biztosítja, hogy az ALSTOM TRANSPORT S.A. szakemberei az ajánlatunkban becsatolt Alstom szállítói referencia során megszerzett tapasztalatuk, ismeretük, információik alapján műszaki jellegű tanácsadást nyújtanak az ajánlattevő részére. Az Alstom Transport S.A. által nyújtott szolgáltatások magukba foglalnak műszaki jellegű szolgáltatásokat, úgy mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást. Alstom Transport S. A. az ajánlattevővel történő

30

konzultációkhoz és tanácsadói megbeszélésekhez szükséges erőforrásokat a teljesítés teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja a fenti körben a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében. ALSTOM TRANSPORT S. A. szakemberei tapasztalatukkal, ismereteikkel, információikkal közreműködnek abban, hogy az ajánlattevő által megajánlott villamosok megfeleljenek az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlóra vonatkozó műszaki követelményének. Álláspontunk szerint az ajánlat 173-202. oldalán található tervdokumentációban szereplő nevek ellentmondást nem eredményeznek, hiszen a megajánlott villamos-jármű kialakításában, tervezésében a fő vezető szerepet a Skoda Transportation a.s. és a Ganz-Skoda Zrt. látja el, a terveket a Skoda Transportation a.s. bocsátja ki, és azon a kibocsátó szakemberei kerültek feltüntetésre. A szerződéskötést követő tervezési tevékenységbe ugyanakkor az ALSTOM TRANSPORT S.A. szakemberei a fentiekben leírtak szerint közreműködnek.” A hiánypótlás 10. oldalán a fentiekkel egyező tartalmú nyilatkozatot tett a GanzSkoda Közlekedési Zrt. A hiánypótlás 12. oldalán került becsatolásra az Altom Transport S. A. kötelezettségvállalási nyilatkozata, mely szerint: „közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolásaként általunk biztosított erőforrásokat (szakembereket, ismereteket, információkat) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátjuk, azok a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő rendelkezésére állnak majd, műszaki jellegű szolgáltatások formájában, az ajánlattevő és közöttünk megkötendő külön szolgáltatási szerződés alapján, a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt. ALSTOM Transport S.A. szakembereinek közreműködése az ajánlatban rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítése során szerzett tapasztalataikon alapszik. Az ALSTOM Transport S.A. által nyújtott szolgáltatások magukba foglalnak műszaki jellegű szolgáltatásokat, úgy, mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint a GanzSkoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást. Alstom Transport S.A. az ajánlattevővel történő konzultációkhoz és tanácsadói megbeszélésekhez szükséges erőforrásokat a teljesítés teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja a fenti körben a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében. ALSTOM TRANSPORT S.A. szakemberei tapasztalatukkal, ismereteikkel, információikkal közreműködnek abban, hogy az ajánlattevő által megajánlott villamosok megfeleljenek az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlóra vonatkozó műszaki követelményének.” A Közbeszerzési Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozata 59. oldala szerint „a „magukba foglalnak” megfogalmazásból nem vonható le

31

egyértelműen az a következtetés, hogy csak és kizárólag az azt követően felsorolt egyes munkanemek tekintetében lenne biztosított a kapacitást nyújtó szervezet közreműködése, így erre vonatkozóan az ajánlatkérőnek vagy további, kifejezetten erre vonatkozó hiánypótlást vagy legalább felvilágosítást kellett volna kérnie.” Az ajánlatkérő megállapította, hogy a 2013. június 20-án kiadott fentiekben idézett hiánypótlási felhívása 4. pontjában már elrendelt hiánypótlást, melyben kérte, hogy az ALSTOM Transport S.A. adja meg a konkrét, érdemi kötelezettség vállalásait, mivel az, az ajánlatába csatolt nyilatkozatából nem volt megállapítható. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (5) bekezdése szabályozása miatt kétszeres hiánypótlást nem rendelhet el. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozata 59. oldalán kitért arra is, hogy „a törvényi alapelvekre tekintettel különös körültekintéssel kell eljárniuk mindazon esetekben, amikor az adott közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő nem magyarországi székhellyel rendelkezik, tekintettel arra, hogy az irányelv 48. cikkében írtakhoz képest a jogalkotó a jogharmonizáció során további részletszabályokat határozott meg a Kbt. 55. §-ában.” Az ajánlatkérő megállapította, hogy a határozat e része alapján nem áll fenn kötelezettsége, mivel a közbeszerzési eljárásában az ajánlattevők közül egyedül a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. rendelkezik magyarországi székhellyel. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.395/14/2013. számú határozata 59. oldala utolsó bekezdésében kitért arra is, hogy megítélése szerint az ajánlatkérő által 2013. július 29-én kiadott hiánypótlási felhívás 1. pontja („Az ajánlatkérő számára a benyújtott ajánlatában és a hiánypótlásában foglaltak alapján - a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének megfelelő ajánlattevői és kapacitást nyújtó szervezeti kötelezettségvállalás hiányában - nem állapítható meg az ajánlattevő alkalmassága az ajánlati felhívás III.2.3. M.1 alkalmassági feltétel tekintetében”.) nem volt egyértelmű. Az ajánlattevő az el nem fogadásról való nem egyértelmű tájékoztatás miatt az esetleges hiányait nem tudta pótolni, vagy felvilágosítás adásával egyértelműsíteni. Az ajánlatkérő - az egyértelműség biztosítása érdekében - felhívja a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. figyelmét arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a határozata 54-55-56. oldalán maga adta meg a közösségi jog és a Kbt. 55. §-a érintett (5) és (6) bekezdése szabályozásának értelmezését, az 56. oldalon rögzítettek szerint: „akkor fogadható el jogszerűen az alkalmasság igazolása kapacitást nyújtó szervezettel, ha e szervezet az adott alkalmassági feltétel valamennyi eleme tekintetében igazolja, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezésre fog állni.”

32

Felhívás Az ajánlatkérő a fentiekre tekintettel arra hívja fel az ajánlattevőt, hogy a jelen felhívásban megadott hiánypótlási határidőre nyújtsa be egyrészt a felvilágosítását a „magukban foglalnak” kitétel tekintetében, másrészt ezen a határidőn belül biztosított az ajánlattevő számára mindazon alkalmasságot igazoló bizonyíték benyújtása is, mely az ajánlattevő alkalmasságának alátámasztására szolgál, figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában foglaltakra. 3.) A padlólejtés Az ajánlatkérő az utastéri padlófelületre vonatkozóan a Műszaki leírás „3.2.8 Padlómagasság” pontban a következőt írta elő: „Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú utastéri padlófelületek összekapcsolását az utastéri padlófelület egyéb területein max. 8%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani.” Az ajánlatkérő megállapította, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által az ajánlatába benyújtott jellegrajzok, metszetek és az azokon megadott adatok alapján a teljes utastéri padlófelületre nem teljesül az a követelmény, hogy az eltérő magasságú területek összekapcsolása max. 8%-os lejtők/emelkedők által biztosítható. Felhívás Kérjük az ajánlattevő ajánlata hiányát és nem egyértelműségét a teljes utastéri padlófelület lejtése tekintetében pótolja és adjon részletes felvilágosítást az alábbiak szerint. Az ajánlattevő adja meg a teljes utastéri padlófelület töréspontjainak magassági koordinátáit - úgy hogy a sínkorona síkját tekinti a 0 magassági szintnek – és az egymással lejtővel/emelkedővel összekötött töréspontok vízszintes síkra vetített távolságát. Minden méret adatot milliméterben (mm) kérünk megadni. Kérjük továbbá az egymással lejtővel/emelkedővel összekötött töréspontok közötti lejtők/emelkedők %-os mértékének megadását. Különösen, de nem kizárólagosan kérjük, hogy az ajánlattevő a jelen felhívás a 2. sz. mellékletként csatolt - az első utasajtó környezetét ábrázoló az ajánlatába benyújtott - alapterületi rajzon feltüntetett pontok magassági adatait, vízszintes síkra vetített egymástól mért távolságát és a lejtők/emelkedők %-os mértékét közölje. 4.) Aránytalanul alacsony ár Az ajánlatkérő a 2013. június 28-án kiadott árindokolás kérésében az oktatási szolgáltatás és a karbantartási szolgáltatás tekintetében az alábbiak szerint hívta fel a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt-t: „1.4. Oktatás

33

E szolgáltatás esetében a legkirívóbb az ajánlati árak különbsége. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlati árának összegére tekintettel (10.908 Euro) nem állapítható meg, hogy biztosítja-e az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki leírás I. rész 8.4. pontjában meghatározott képzési követelmények szerinti oktatási szolgáltatás teljesíthetőségét. Az ajánlatkérő a képzés valamennyi költsége (pl. helyszín, oktatási feltételek biztosítása - elméleti, gyakorlati -, oktató személyzet díjazása, magyar nyelvű tematikus oktatási anyag, oktatófilmek stb.) tekintetében akként rendelkezett, hogy azt a szállítónak kell viselni. Utalunk arra is, hogy járművezetők esetében az oktatási jogosultságot elérő szintű képzés a követelmény. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, az oktatási szolgáltatásra tett árát akként indokolja meg, hogy az általa közölt adatok és indokolások alapján az előírt létszámú – 20 fő műszaki személyzet és 10 fő járművezető – elméleti és gyakorlati oktatása az előírt feltételek szerint nyújtása valamennyi elemére térjen ki.” „1.5. Karbantartási díj A villamos járművek karbantartási díjai tekintetében szintén domináns mértékű különbségek állnak fenn. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. díja kevesebb, illetve közel egyharmada a két hozzávetőlegesen hasonló árajánlatot adó ajánlattevő árának, továbbá a CAF karbantartási ajánlatának is megközelítőleg a fele. Az ajánlatkérő számára - a rendelkezésére álló adatok alapján - nem állapítható meg, hogy az ugyanazon, illetve jelentős mértékben hasonló jogi, műszaki, szakmai, pénzügyi és gazdasági környezetben ilyen mértékű különbség mellett teljesíthető-e a szerződéstervezet 4.1. számú melléklet Általános Karbantartási Feltételek, 4.2. számú melléklet Karbantartási Szerződés terjedelme, továbbá 4.3. és 4.6. számú melléklet Rendelkezésre állási meghatározások feltételei szerint a teljes körű karbantartási szolgáltatás. Biztosított-e a 4.5. számú melléklet azon követelményének teljesülése is, hogy: „A Szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A Szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor Szállító köteles Megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” „Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő karbantartási szolgáltatás árindokolása körében legalább a következő elemekre terjedjen ki: • A szolgáltatás ellátásához igénybe venni tervezett személyzet létszáma a vezetői, tervezői és üzemi szintre is kierjedően. A létszám megfelelőe, az egyes karbantartási tevékenységek időigényére, a rendelkezésre állási követelményekre, a többműszakos, hétvégi munkavégzésre, szabadságokra stb. is figyelemmel. A személyzet biztosítása megfelel-

34

e a magyar foglalkoztatási jogszabályok, illetve a Munka Törvénykönyve előírásainak. • Mutassa be a teljes karbantartási személyzet komplex humánerőforrás költségét, élőmunka ráfordítását, a munkabér mellett figyelembe vett valamennyi közteherre és kötelező kiadásra, költségre is kiterjedően. Térjen ki arra is, hogy külön jogszabály vagy kollektív szerződés ezen alágazatra állapít-e meg kötelező munkabért, bérszintet. • Fejtse ki, hogy a meghatározott havi karbantartási szolgáltatási díj mennyiben biztosít fedezetet, a karbantartási szolgáltatás teljes időtartama alatt szükséges és a megkötésre kerülő szerződés alapján a Szállítót terhelő anyagköltségekre (pl. fogyóeszközök, kopóalkatrészek stb.), valamint az ajánlatkérő által közölt évi max. 75.000 Km futásteljesítményre figyelemmel és a villamosok ütemezett szállításából következően több, mint 3 éves karbantartási időszak alatt szükséges részegység, alkatrész cserékre, az adott jármű karbantartási dokumentációjával, karbantartási ütemtervével összhangban. • Mutassa be részletesen, hogy a teljes karbantartási időszak alatt milyen napi, időszakos és futásteljesítményhez kötött szolgáltatásokat nyújt az ajánlatkérő részére és ezekre az általa meghatározott havi díj megfelelő fedezetet biztosít. Külön térjen ki a veszélyes hulladék kezelésére és annak költségére. • Ismertesse, hogy a szerződéstervezet – fentiekben idézett – 4.5. számú melléklete szerinti összes szükséges eszköz rendelkezésre állása érdekében konkrétan milyen eszközöket és milyen beszerzési árért biztosít, továbbá, a karbantartási díj erre fedezetet biztosít-e.” Az ajánlatkérő a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által a karbantartási szolgáltatási díjra benyújtott árindokolás vizsgálata alapján megállapította, hogy az nem tartalmazza az ajánlatkérő által a fentiekben kértek szerinti objektív árajánlati elemek, adatok egyikét sem. Az ajánlattevő akként járt el, hogy becsatolta a Skoda Transportation a.s. 10% feletti alvállalkozója árajánlatát, mely azonban szintén nem tartalmaz sem objektív árelemeket, sem indokolást, csak a hosszú és rövid jármű havi szerviz-szolgáltatási díját, mely kis mértékben alacsonyabb az ajánlattevői ajánlati árnál. Az ajánlatkérő emiatt ismételten felhívta 2013. július 29-én, hogy adja meg az objektív árajánlati elemeket legalább a korábbi felhívásban foglaltak szerint. Az ajánlatkérő az oktatási szolgáltatás tekintetében közölteket sem ítélte a Kbt. által támasztott feltételnek megfelelőnek, ezért 2013. július 31-én kiadott tájékoztatáskérés 3. pontjában az oktatási szolgáltatás tekintetében kérte: „Az ajánlatkérő számára nem állapítható meg, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő tartalmú oktatási szolgáltatásra teljes körűen fedezetet biztosít-e a benyújtott árindokolás alapján a díj. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy mutassa be a teljes oktatási kötelezettség időbeni ütemezését, menetrendjét, ideértve a Plzenbe történő

35

kiutazás, valamint az elméleti és gyakorlati oktatások lebonyolítási rendjét is. Ennek keretében adja meg azt is, hogy az egyes oktatási időszakokban konkrétan hány ember részére kell szállást, valamint étkezést biztosítani, mindezek fedezetét a díj miként biztosítja, illetve, hogy a műszaki személyzet oktatása esetén az oktatón kívül további költség felmerül-e.” A Közbeszerzési Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatának vonatkozó 69-70. oldalán az ajánlatkérő írásbeli összegezésében tett megállapításokat nem érintette, hanem azt rögzítette, hogy: „A Döntőbizottság álláspontja szerint több ok és körülmény megalapozza azt, hogy az ajánlatkérő további tájékoztatást kérjen.” A Döntőbizottság két konkrét körülményt nevesített: a) az oktatási szolgáltatás megfelel-e a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V.10.) NFM) rendelet követelményeinek, b) „nem tartalmazza a karbantartási időszak alatt felhasználandó mennyiségeket, így a karbantartási költségek megalapozottsága nem volt egyértelműen eldönthető a mennyiségi szorzószámok hiányában. Az ajánlatkérőnek további tájékoztatást kell kérnie a karbantartás során felhasználandó anyagok mennyiségéről.” 4.1.) Ajánlatkérő felhívása az oktatási költségek tekintetében: - Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt annak bemutatására, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V.10.) NFM rendelet követelményeinek megfelel-e - a megadott ellenszolgáltatási összegért nyújtható - a járművezetők és a műszaki személyzet oktatási szolgáltatása. - Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt annak bemutatására, hogy miként teljesíti a műszaki leírás azon követelményét az oktatási szolgáltatása, hogy „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A képzést be kell fejezni az első jármű Budapestre szállítása előtt.” - Az ajánlattevő mutassa be, hogy az Ártáblázat „Oktatás ára” tételsora alatt megadott ajánlati ár miként biztosít fedezetet a járművezetők gyakorlati képzésének oktatói, járművezetői, szállás és ellátás költségére. 4.2.) Ajánlatkérő felhívása a karbantartási költségek tekintetében Az ajánlatkérő a karbantartási szolgáltatásra tett árajánlata tekintetében melynek forrása nem az uniós támogatás, emiatt az árajánlat más tételei alatt feltüntetett összegek sem jogilag, sem pénzügyi finanszírozás miatt nem vehetők

36

figyelembe - felhívja az ajánlattevőt, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltak szerint „az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt” bocsásson az ajánlatkérő rendelkezésére, mely tájékoztatása legalább az alábbiakat is foglalja magába: a) A Döntőbizottság megállapítása szerint nem történt meg a karbantartás során felhasznált anyagok mennyiségének megadása. Erre tekintettel a villamos járművek megkövetelt teljes karbantartási időtartamára kiterjedően legalább az alábbi táblázat szerinti bontásban, a felhasznált anyagok/alkatrészek tekintetében adjon az ajánlattevő tájékoztatást járműtípusonként valamennyi karbantartási szintre vonatkozóan, az anyagigényről, azok egységáráról és az adott karbantartási anyagtípus összes költségéről, éves szinten 70.000 km futásteljesítménnyel számolva: Karban- Ellenőrzési Anyagigény Ssz. tartási terület/ megnevezése szint feladat *Átlagos anyagmennyiség vizsgálatonként

Anyag mennyiség*

Egység ár

Költség/ vizsgálat

Összes költség havonta

Az ajánlattevői bemutatás legalább a következő folyamatokra, anyagokra terjedjen ki: kenőanyagok, fékberendezés kopó alkatrészei, szűrőbetétek, gumielemek, áramszedő csúszószén. b) Az ajánlattevő közölje, hogy az egyes karbantartási feladatok ellátására milyen időtartammal kalkulált. Ennek hiányában nem állapítható meg az összes karbantartási feladat időigényének megalapozottsága, továbbá a karbantartás teljes időtartamára és valamennyi járműre kiterjedő időszükséglet megalapozottsága sem. c) Nem állapítható meg a megadott 8 fő technikus + 1 fő szerviz személyzet, mint keretlétszám közlésből konkrét indokolás, tények, adatok, kalkulációk hiányában az, hogy a folyamatos szolgáltatási kötelezettség teljesítése biztosított-e a szolgáltatási árból, , továbbá az sem, hogy a szolgáltatás nyújtásához ténylegesen milyen létszámú szakemberállomány szükséges (Csehországban, de Magyarországon is kötelező pihenő idők mellett), így munkaügyi szabályok betartása mellett összesen milyen létszámú humán-erőforrás költség merül fel. Az ajánlattevő külön adjon tájékoztatást, adatokat a 2013. augusztus 4. napján kelt indokolása azon részéről: „Természetesen az optimális létszám elérésének feltétele a helyszínen tartózkodó személyzet számát meghaladó, törzsállomány, valamint technikus állomány.”, e tájékoztatás terjedjen ki a törzsállomány humán erőforrás költségeinek a viselésére is. d) Az ajánlattevő nyilatkozata szerinti kizárólag csehországi munkavállalók nyújtják a karbantartási szolgáltatást, akiket személygépkocsival közlekedtetnek. Az ajánlatkérő számára a karbantartás sok éves időtartama mellett nem állapítható meg, hogy a személyszállítás költségeként megadott 3.000.000.- Ft-ból ez miként biztosítható, illetve,

37

hogy a személyszállítás tényleges és valós költsége miért nem kerül bemutatásra, (tények, adatok, kalkulációk) különösen amiatt, mert ugyanezen árindokolás 5. oldala szerint „rugalmas munkaidőkeretben folyamatos rotáció mellett” történne ez. e) Az ajánlattevő a 2013. augusztus 4-én kelt indokolásában kizárólag a veszélyes hulladék szállítási költségét mutatta be. Nem tartalmazza az indokolás a veszélyes hulladék kezelési költsége bemutatását. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy pontosan és teljes körűen mutassa be a jelen teljesítéssel összefüggő valamennyi veszélyes hulladékokkal, azok kezelésével összefüggő költségeit. f) Az ajánlattevő a 2013. augusztus 4-én kelt indokolásában a karbantartási szolgáltatás teljes időszakára és valamennyi járműre kiterjedően összesen csak: 1 db normál kéziszerszám készletet, 1 db elektronikai alapkészletet, 1 db hordozható számítógépet szoftverrel és minimális tartalékkeret jelölt meg, tehát megközelítőleg 3 millió Ft-ból biztosítottnak ítélte a karbantartás több éves idejére a szerződéstervezet következő előírása teljesítését, mely szerint: „A Szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A Szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek.” Az ajánlatkérő kéri ajánlattevő adja meg azokat az adatokat, tájékoztatásokat, és egyben mutassa be, hogy ilyen feltételek mellett teljesíthető-e az előírt feltételek szerinti karbantartási feladat a karbantartási időszak egészére és az összes villamosra kiterjedően. 5.) Ajánlatkérői felhívás a kizáró okok tekintetében Az ajánlatkérő a közelmúltban olyan információkhoz jutott, melyek elengedhetetlenül szükségessé teszik azt, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása bírálati szakaszában egyértelműen tisztázza a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő tekintetében a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok fenn vagy fenn nem állását; különös tekintettel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásnak módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésére. Az ajánlatkérő a kizáró ok tekintetében való megalapozott döntése érdekében az alábbiak szerint kér az ajánlattevőtől felvilágosítást, valamint a felvilágosítás tárgyára vonatkozó adatok, dokumentumok megadását. 5.1.) A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő az ajánlata 27. oldalán megtett cégszerű nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy az ajánlattevőben

38

közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal a következő két társaság rendelkezik: - SKODA Transportation a.s. (e társaság a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. cégkivonata szerint annak egyedüli részvényese), - SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD (e társaság a SKODA Transportation a.s. cégkivonata szerint annak egyedüli részvényese). Az ajánlatkérő a nyilvános és közhiteles nyilvántartások alapján megállapította, hogy a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD részvényeinek több, mint 25%-al rendelkezik a következő két társaság: - Conitor Terra Limited (Bulwer Avenue, Mont Crevelt House, St Sampson, Guernsey, GY 4LH Channel Islands) - Maranex Finance LTD (Ajeltake Road TRUST Company Complex, Majuro, MH 96960 Ajeltake Island, Marshall Islands). A fentiekre is tekintettel az ajánlatkérő számára a nyilvános és közhiteles cégnyilvántartások alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő miért nem nevezte meg ajánlatában megtett nyilatkozatában az ajánlattevőben közvetetten több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezőként a Conitor Terra Limited és Maranex Finance LTD társaságokat. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy a nyilvános cégnyilvántartás adatai és az ajánlatában megtett nyilatkozatai közötti ellentmondást felvilágosítás keretében oldja fel és valamennyi tehát közvetetten is több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet nevesítsen. Felhívjuk a figyelmet, hogy e körben - tekintettel az ajánlatkérő rendelkezésére álló közokirat tartalmára - a társasági struktúra tekintetében csak közokirat alapján tud elfogadni kiegészítő tájékoztatást. 5.2.) A Kbt. 56. § (2) bekezdése az ajánlattevő tekintetében kizáró okként határozza meg amennyiben van olyan közvetett vagy közvetlen több, mint 25%os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek a tekintetében fennállnak a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy a fenti 1. pontban megadott mindkét gazdasági társaság tekintetében - Conitor Terra Limited és Maranex Finance LTD - tegyen nyilatkozatot az adóilletőségükről és egyben csatolja az adott társaságok tekintetében hatósági eljárás keretében kiadott adóügyi illetőségigazolás (Certificate of (Tax) Residency) másolatát is arról, hogy mely államban rendelkeznek adóilletőséggel. Továbbá - adott esetben felvilágosításában térjen ki külön mindkét társaság esetén arra is, hogy azok adóilletőségük révén miért nem érintettek a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) pontja szerinti kizáró okok által. A nemzetközi szerződések ismeretében, továbbá ez ügyben a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. §-a (1) bekezdése k) pontja ka) alpontja szerinti nemzetközi szervezetek

39

tagállamainak listájáról kiadott tájékoztatója és a Közbeszerzési Hatóságnak azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van kiadott módosított útmutatója szerint az elvárt EU, EGT, OECD tagság, továbbá a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény megléte nem állapítható meg. 5.3.) Az ajánlatkérő számára a nyilvánosan elérhető publikus tájékoztatások alapján nem állapítható meg, hogy mely okok, tények alapján ítéli az ajánlattevő az 1. pontban megadott közvetett tulajdonosai - Conitor Terra Limited és Maranex Finance LTD - tekintetében fenn nem állónak a Kbt. 56. § (1) bekezdés kb) pontja szerinti az adóilletőség szerinti kedvezményes adózással összefüggő kizáró okot. Ajánlatkérő erre tekintettel kéri, hogy az ajánlattevő e kérdésben adjon felvilágosítást. E körben kérjük az adóilletőségek szerinti országok adózásának bemutatását, továbbá annak a hatályos Magyarországi adónemekkel a tételes összehasonlítását. E körben annak bemutatását, hivatalos adatokkal való igazolását (vö. adójogszabályok), hogy az adóilletőség országában nem kedvezőbb a „jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adó” mértéke, mint Magyarországon (vö. tao; hipa; eho, szja (osztalékadó), stb.). 5.4.) Az ajánlattevő az ajánlata 26. oldalán megtett nyilatkozatában összesen nyolc magánszemélyt nevesített, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint definiált tényleges tulajdonosait (lásd Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja). Idézte a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontját. Az ajánlatkérő számára a pénzmosásról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos definíciókra tekintettel nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az r) pont mely alpontja és milyen azt megalapozó jogok alapján nevesített nyolc magánszemélyt tényleges tulajdonosként a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-ben. Kérjük az ajánlattevő a nyilatkozata nem egyértelműségét felvilágosítás keretében oldja fel akként, hogy megjelöli, hogy az egyes magánszemélyek mely rendelkezés alapján minősülnek a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. tényleges tulajdonosának. E körben kérjük az ellentmondó nyilatkozatokra/dokumentumokra tekintettel a tájékoztatás (vö. tényleges tulajdonosi levezetést) részeként a struktúrában részes vállalkozások mindazon társasági dokumentumainak benyújtását, mely alapján az ajánlattevő által megtett bemutatás visszaellenőrizhető. 5.5.) Az ajánlattevő a benyújtott hiánypótlása 16. oldalán akként nyilatkozott, hogy a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD tekintetében ugyanezen nyolc magánszemély a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos. Az ajánlatkérő számára a fenti 4. pontban rögzítettekkel azonos okból áll fenn nem egyértelműség és ajánlatkérő a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD tekintetében ennek megfelelően szintén azt kéri, hogy a nem egyértelműségét felvilágosítás keretében oldja fel akként, hogy megjelöli, hogy

40

az egyes magánszemélyek mely rendelkezés alapján minősülnek tényleges tulajdonosnak. 5. 6.) Az ajánlattevő a hiánypótlása 16. oldalán külön nyilatkozatot tett arról is, hogy a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD tekintetében sem állnak fenn közbeszerzési eljárásban való részvételt kizáró feltételek. A SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD esetében - mely társaságot maga az ajánlattevő is több, mint 25%-os tulajdonosaként jelölte meg és e társaság ciprusi székhellyel rendelkezik - nem egyértelmű az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő minek alapján nyilatkozott akként, hogy a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD tekintetében nem állnak fenn a Kbt. 56. § (2) bekezdésének előírása alapján a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti kizáró okok. Az ajánlatkérő kéri, hogy e kérdésben az ajánlattevő adjon egyértelmű tájékoztatást, a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja valamennyi alpontjában. Mindezekre tekintettel kérjük, hogy az érintett ajánlattevőt, hogy a megjelölt hiányosságokat (az ajánlatukkal kapcsolatban megjelölt nem egyértelmű kijelentések tartalmát) az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos tájékoztatásukat, indokolásukat.” A kérelmező az alábbiak szerint teljesítette a hiánypótlást és felvilágosítás kérést: 1.) Kapacitást nyújtó szervezet kötelezettségvállalása A hiánypótlás 21-22. oldalán csatolta a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozatot az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetekről. A dokumentumban kérelmező akként nyilatkozott, hogy „az alkalmasság igazolása során alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kapacitásaira az alábbiak szerint támaszkodunk: Referencia rendelkezésre bocsátása esetén az ALSTOM Transport SA (címe: André Malraux sugárút 3., 92300 Levallois-Perret, Franciaország) szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során az alábbiak szerint vonjuk be: Az ALSTOM Transport SA által biztosított, a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásokat (az ALSTOM Transport SA által rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítésében közreműködő szakembereket, az általa rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló ismereteket, információkat) a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt igénybe veszi. ALSTOM Transport SA-nak a szerződés teljesítésébe történő bevonása akként valósul meg. hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szerződés teljesítésének megkezdését megelőzően tanulmányozza az ALSTOM Transport SA. által készített és átadott, a szállítási referencia teljesítése során szerzett tapasztalatokat - ezen belül a referencia szállítás teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi releváns pénzügyi, kereskedelmi, szakmai, műszaki ismeret, információt - tartalmazó összefoglaló

41

dokumentációkat. Az átadott dokumentációban foglaltak alapján konzultációt, egyeztetést folytat az ALSTOM Transport SA-nak a referencia szállítás teljesítésében közreműködő szakembereivel az átadott tapaszta1atoknak, információknak a szerződés teljesítése során történő felhasználásának módjáról, formáiról. A szakemberekkel folytatott konzultációk, egyeztetések alapján elkészíti a referencia szállításhoz kapcsolódóan kapott tapasztalatoknak, adatoknak, információknak a szerződés teljesítéséhez illeszkedő adaptálására vonatkozó konkrét koncepcióját. Az elkészült koncepciót egyezteti az ALSTOM Transport SA. szakembereivel. Ezt követően a szerződés teljesítésének teljes folyamata során (annak valamennyi releváns elemében) szükség szerinti gyakorisággal igénybe veszi az ALSTOM Transport SA. szakembereinek szakmai tanácsait konzultációk, egyeztetések formájában az ALSTOM Transport SA. által átadott tapasztalatok, ismeretek, adatok, információk körében a szerződésszerű teljesítés biztosítása érdekében. Az ALSTOM Transport SA. bevonására műszaki jellegű szolgáltatások formájában is sor kerül, amelynek során az ALSTOM Transport SA szakembereivel a szerződés tárgyát képező villamos járművekre vonatkozó, a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által készített véges elemes számításokról, kalkulációs modell analízisről, kalkulációs technológiáról szakmai konzultációkra kerül sor, valamint a szerződés tárgyát képező villamosok végleges tervezésével kapcsolatban konzultáció és egyeztetés keretében vesszük igénybe az ALSTOM Transport SA. szakembereinek az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlós kivitellel kapcsolatos műszaki követelménynek való megfeleléshez kapcsolódóan rendelkezésre álló tervezési tapasztalatait, tanácsait.” A hiánypótlás 23-26. oldalán csatolta a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezettől, mely rögzítette, hogy az „ALSTOM Transport SA jelen nyilatkozattal vállalt közreműködése az ajánlatban rendelkezésre bocsátott szállítói referencia teljesítése során szerzett tapasztalatainkon alapszik. Közreműködésünk kiterjed a szállítási referencia teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésre álló ismereteink és információink teljes körének (ide értve a referencia szállítás teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi releváns pénzügyi, kereskedelmi, szakmai, műszaki ismeret, információ) átadására. Az ismereteink és információink átadására részben a szállítási referencia teljesítése során szerzett tapasztalatok összefoglaló dokumentáció(k)ban történő rendelkezésre bocsátása, részben pedig a fenti tapasztalatoknak és ismeretanyagnak az ajánlattevő általi adaptálásához szükséges szakmai támogatás-nyújtásunk formájában történik. Ezen szakmai támogatás keretében a szállítói referencia teljesítésében tapasztalatot szerzett szakembereink bevonásával konzultációt és tanácsadást nyújtunk a Ganz-Skoda Zrt. részére a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében.

42

Az ALSTOM Transport SA által nyújtott szolgáltatások magukba foglalnak továbbá műszaki jellegű szolgáltatásokat is úgy, mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól. kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást. Tanácsadásunkkal közreműködünk abban, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megajánlott villamosok megfeleljenek az ajánlati felhívásnak, az utastéri állóhelyi alapterületen 100%-ban alacsonypadlóval kapcsolatos műszaki követelményének. A kötelezettségvállalásunk (közreműködésünk) teljesítésének helye a Ganz-Skoda Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhelye, vagy más, általa megjelölt helyszín. Vállaljuk, hogy a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban előírt igazolási módokkal azonos módon igazoljuk az ajánlatban a fenti alkalmassági feltételnek való megfelelést. Jelen nyilatkozatunkban foglaltak az e tárgyban 2013. május 23-án kelt nyilatkozatunkban foglaltakon alapulnak, melyben az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolásaként általunk biztosított erőforrások korlátozás nélküli rendelkezésre bocsátására vállaltunk kötelezettséget a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A 2013. június 28. kelt nyilatkozatunkban - az erre irányuló felhívásra tekintettel - kerültek a referenciaszállításból eredően rendelkezésünkre álló és biztosítani vállalt erőforrások köréből egyes kiemelt jelentőséggel bíró műszaki szolgáltatási elemek külön is nevesítésre. Ez azonban nem érintette és érinti az általunk rendelkezésre bocsátott szállítói referencia tekintetében meglévő erőforrásaink teljes körének az ajánlattevő rendelkezésére bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalásunkat.” 3.) A padlólejtésre vonatkozóan rajzokon adta meg a teljes utastéri padlófelület töréspontjainak magassági koordinátáit, valamint az első utasajtó környezetét ábrázoló az ajánlatában benyújtott - alapterületi rajzon feltüntetett pontok magassági adatait, vízszintes síkra vetített egymástól mért távolságát és a lejtők/emelkedők %-os mértékét. 4.) Aránytalanul alacsony ár 4.1) A kérelmező tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet követelményeinek való megfelelőséget - a megadott ellenszolgáltatási összegért nyújtható - a járművezetők és a műszaki személyzet oktatási szolgáltatása az alább felsorolt, a rendeletben szabályozott szempontok figyelembe vétele mellett, az alább részletezett elemekkel biztosítja:

43

A rendelet 2. § 10. pontja szerint: 10.3 gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között; 30/A. 62 Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén 35/C. § (Beiktatta: 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 19. § Hatályos: 2013. II. 27től) szerint: (1) Új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti járművet üzemeltető vasúti társaság előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti járművet üzemeltető vasúti társaság az előzetes képzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi és erről a hatóságot értesíti. (2) A vasúti járművet üzemeltető vasúti társaság az előzetes képzési program alapján megszervezik a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen részt vevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. Ehhez a képzéshez nem szükséges képzési engedély vagy egyszerűsített képzési engedély. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató. (3) A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga egy évig érvényes. (4) A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. (5) A próbafutáson részt vevő vasútszakmai oktatók és gyakorlati járművezető oktató mentesül a típusismereti oktatás alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára. (6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

44

2.2. Típusismereti modulok A Sor szám

B A képzés moduljai

C A képzésben való részvétel feltételei

D A képzés témakörei

1.

Típusismeret (Járműtípus megjelöléssel)

- A típusnak megfelelő kategória vizsga a vezetési gyakorlathoz: - a vezetési gyakorlatnál használt infrastruktúrára vonatkozó vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök: 1.Berendezések elhelyezkedése a járművön 2. Berendezések kezelése 3. Vezetési és működtetési sajátosságok 4.Vezetéstechnikai ismeretek

E A hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörei Szóbeli: 1. Berendezések elhelyezkedése a járművön 2. Berendezések kezelése 3. Vezetési és működtetési sajátosságok 4.Vezetéstechnikai ismeretek Gyakorlati: Vezetési gyakorlat

F Vizsgáztatás típusa/vizsgáztatásra jogosult

G Az elméleti képzés minimális ideje (óra)

H Előírt gyakorlatok (óra)

1 fő vizsgabiztos

30

Járműismereti gyakorlat: 10 Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 30

Az ajánlatkérő által képzésre kijelölendő 10 fő járművezető vasútszakmai oktatói alapminősítéssel már rendelkezik, számukra típusképzést kell biztosítani (Típusismereti modul); A megszerzendő, adott típusra vonatkozó oktatói szint eléréséhez a KTI Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont által elfogadott oktatási tematika, valamint 36 óra elméleti és 48 óra gyakorlati képzés szükséges; A várható vizsgadíj személyenként: 3000 Ft (Hatósági vizsga díja) Fentiek alapján az ajánlattevő az oktatási szolgáltatása keretében: - típusátképzést biztosít (a ténylegesen üzembe állítani szándékozott, előzetes típusengedéllyel rendelkező járműtípusra) - a vasúti társaság által elfogadott képzési tematikát a képzés megkezdése előtt a KTI Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközponttal minősítteti és jóváhagyatja - képzést az elfogadott tematika szerint és az előírt óraszámban teljesíti, melyet elővizsga követ - az előzetes járműismereti elővizsga egy évig érvényes - az előzetes járműismereti elővizsga érvényességén belül (egy éven belül) az oktatási program hatósági vizsgával, a vizsgabizonyítvány megszerzésével zárul b) Ami az ajánlatkérő azon kérdését, miszerint „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni” illeti, álláspontunk szerint az ajánlatkérő és a műszaki leírás rendelkezését csak oly módon lehet és kell értelmezni, hogy a referenciaként megjelölt járműtípus kitétel olyan járműtípust jelent, amely minden tekintetben megegyezik a szállítani kívánt járművel és a

45

képzés szempontjából lényeges kivitelét tekintve azzal oly mértékben egyenértékű, hogy a vonatkozó, korábban hivatkozott jogszabály előírása szerint azon típusátképzést lehessen folytatni. A referenciaként megjelölt járműtípus nem szállítási referenciát jelent és könnyen belátható, hogy egy szállítási referenciaként megjelölt jármű ugyan kielégítheti az M1 követelményeket, de az semmilyen kapcsolatban nincs a típusátképzésre való alkalmasságával, azaz a szállítási referenciaként elfogadott járműtípusnak a leszállításra kerülő járműtípustól való eltérése esetén a dokumentációban előírtak szerinti típusátképzés elvégzése a szállítási referenciaként megjelölt járműtípuson fogalmilag nem lenne értelmezhető. Az ajánlattevő a követelményekben foglaltakat maximálisan kielégíti azzal, hogy a képzést a prototípus járművön teljesíti, amit megjelölhet oktatási referencia járműtípusként, hiszen az kielégíti a típusátképzéssel szemben támasztott hatósági követelményeket. A prototípus jármű minden tekintetben azonos a leszállításra kerülő széria járművekkel, különös tekintettel a járművezetők „munkahelyére”, a vezetőtérre, az abban elhelyezett kezelőszervekre, azok elhelyezkedésére, funkciójára, valamint a magyar nyelvű kijelzőre, kezelőszervi feliratokra és a figyelmeztető üzenetekre, nem beszélve a jármű menetjellemzőiről, a forgalmi működését befolyásoló fő rendszerekről, mint például a hajtás, vagy a fék. A gyakorlati oktatás célja olyan szintű kezelési rutin elsajátítása a járművezetők által, mellyel maguk is képessé válnak további járművezetők képzésére, átképzésére az adott típusra. Ami „az első jármű Budapestre szállítása előtt” feltételt illeti, az kizárólag a beszerzés tárgyát képező, a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között kötendő szerződésben foglaltak szerinti, szerződésszerű leszállításra történő utalás. E követelmény nem vonatkoztatható és értelmezhető az ajánlattevő (így esetlegesen az ajánlattevő) tulajdonában álló prototípus járművekre, hiszen a prototípus jármű bárminemű mozgatásáról, beleértve azok tetszőleges időpontban és gyakorisággal Magyarországra vagy bármilyen egyéb helyre történő diszponálásáról kizárólag annak tulajdonosa, azaz az ajánlattevő dönt, erre vonatkozó rendelkezést a dokumentáció nem tartalmaz és nem is tartalmazhat. Megjegyezzük, hogy ilyen prototípus járművek Magyarországra történő diszponálására, jelen szerződéstől függetlenül is bármikor sor kerülhet, az az ajánlatkérő által értelemszerűen nem korlátozható, különös tekintettel arra a tényre, hogy az Ajánlattevő (az ajánlattevők közül egyedüliként) budapesti telephellyel rendelkezik, ahol a prototípus járművel kapcsolatos minden tevékenységét korlátozás nélkül végezheti. A prototípus jármű magyarországi átszállításáról és a tesztfutásokra való alkalmasságáról egyébként is a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatásköre dönteni hatósági járműszemle keretében! Ezen túlmenően az ajánlatkérő által hivatkozott szövegezésből egyértelműen megállapítható, hogy a gyakorlati oktatásra szolgáló jármű és a leszállítandó jármű elkülönül egymástól a 8.4. pontban, ezzel kapcsolatban rögzített két rendelkezés önálló, az oktatás járműtípushoz kötötten és nem leszállítandó járműre vonatkozóan került rögzítésre.

46

Az előzőekben kifejtett értelmezést egyértelműen alátámasztja az ajánlatkérő által készített szerződéstervezet 6. sz. melléklete is, mely a járművezetők képzésének teljesítéséhez kapcsolódóan a következőket rögzíti: „1.4 Járművezetők oktatása: 1.4.1. Szállító a Szerződés megkötésétől számított 500 naptári napon belül köteles a Megrendelő által kijelölt Járművezetők részére elméleti és gyakorlati képzés lebonyolítására az Ajánlati Dokumentáció V. fejezet Műszaki Leírás 8.4. Képzés pontnak megfelelően. 1.4.2. A teljesítés akkor minősül határidőben megtörténtnek, ha a határnapra 10 fő járművezető személy oktatása igazoltan megtörténik, és a Mérnök ellenjegyezte, Megrendelő pedig jóváhagyta és aláírta a „Teljesítésigazolás Járművezetők Oktatásáról” című igazolást. Teljesítés helye: Hungária Kocsiszín.” Az oktatási tevékenység végleges teljesítési helyeként a Hungária Kocsiszín került megjelölésre. Az oktatási tevékenység metodikájából következően annak utolsó fázisa kizárólag a gyakorlati képzés lehet, melynek teljesítési helyét a Megrendelő is Budapesten határozta meg. c) Ami az ajánlatkérő által felvetett harmadik pontot illeti, az oktatás gyakorlati részét képező tartampróbát (és egyéb futásteszteket) a Skoda tesztekért felelős csapata felügyeli, mely csapat magasan képzett, oktatói jogosítvánnyal rendelkező szakemberekből áll, tehát a tesztfutás alatti oktatói felügyelet ezáltal folyamatosan biztosított. Mivel e szakemberek tevékenysége elsődlegesen a tesztelési feladatokhoz kapcsolódik, így a tevékenységükhöz kapcsolódó költségelemek - ide értve értelemszerűen az ajánlatkérői kérésben hivatkozott költségelemeket is (szállás, étkezés stb.) - a tesztelési költségsoron szerepelnek. Tájékoztatásul újfent megismételjük, hogy a villamosok engedélyeztetési és tesztelési költségei (külön a teljes rövid jármű mennyiségre és külön a teljes hosszú jármű mennyiségre projektszinten kalkulálva) az alábbiak: Rövid jármű: EUR 1.274.000,Hosszú jármű: EUR 1.294.000,Mivel a tesztfutások során (tartampróba, fékpróba, stb.) egyúttal teljesül a gyakorlati képzés valamennyi követelménye, nincs olyan további gyakorlati oktatói tevékenység, melynek költségeit ajánlattevőnek kalkulálnia kellett volna az oktatás költségsoron. Kifejezetten aggályosnak tartanánk, ha ajánlattevő olyan költségeket számlázna ajánlatkérő számára az oktatási költségek között, mely mögött tényleges - más költségsoron szükségszerűen kalkulálton kívüli további költségelem nem merül fel. Mindezeknek megfelelően külön gyakorlati oktatói költségelemmel ajánlattevőnek nem kellett számolnia, mivel a tesztüzemet teljesítő, megfelelő oktatói tevékenység végzésére jogosító képesítéssel rendelkező járművezető teljesíti a gyakorlati oktatói feladatokat. A két tevékenység végzése (tesztüzemgyakorlati képzés) jogszabályi rendelkezésekbe nem ütközően átfedi egymást, a

47

tevékenységet végző szakember költsége egy tételként jelenik meg, azaz az oktatási tevékenységhez kapcsolódó többlet személyi költség nem merül fel. 4.2) Ajánlattevő válasza: a) Tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy éves szinten 70.000 km futásteljesítménnyel számolva, valamint az alkalmazni kívánt gyártói karbantartási rendszer alapján csak a KP ellenőrzés/felülvizsgálat karbantartási szinthez tartozik karbantartási anyagigény/költség. A KP ellenőrzések kapcsán tájékoztatjuk Önöket, hogy: - erre az ellenőrzésre járművenként minden 25.000 km után sor kerül; - ez az ellenőrzés, a megtett kilométerek és állapot függvényében tartalmazhatja egyúttal például a következő elemek cseréjét: szűrők, ablaktörlő lapátok, fékbetétek, kenőanyagok A karbantartás magasabb szintjei (pl. SO) 300.000 megtett kilométer után válnak szükségessé, ami jelen esetben nem alkalmazandó tekintettel arra, hogy a járművek várhatóan és előreláthatóan 70.000 kilométert futnak éves szinten. Mivel anyagköltség csak a KP felülvizsgálatok során merül fel, ott is csak opcionálisan az állapot és a ténylegesen futott kilométerek alapján, a Skoda Transportation tervezése és kalkulációja során azt az állapotot vette figyelembe, hogy minden KP vizsgálat során az előirányzott kopóalkatrész és fogyóanyag költsége felmerül a gyártói karbantartás szolgáltatás terjedelmében, ami nem tartalmazza az esetleges garanciális javításokhoz tartozó, valamint a rongálás és baleset által okozott károk javítási és karbantartási munkáihoz kapcsolódó anyagköltséget Ajánlattevő karbantartási rendszere és a hozzá kapcsolódó kalkulációs metódusa, melyet az árazás során alkalmazott egyedi, komplex és saját szellemi terméke így az ajánlatkérő által elvárt adatszolgáltatást ajánlattevő a saját kalkulációs táblájával teljesíti, mivel az adatok esetleges más struktúrába és kalkulációs eljárásba emelése (pl. az ajánlatkérő táblázatának fejlécei szerint) óhatatlanul torzulásokat és inkonzisztenciát okozhat. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő által keresett adatok egyértelműek legyenek, megfeleltetjük a megfelelő mezőket egymásnak magyarázó szöveggel kiegészítve, amennyiben szükséges.

48

Megjegyzés: a 15. Tételsoron szereplő 4250 CZK költség a rövid és hosszú villamosok együttes költsége, mely 2125-2125 CZK arányban oszlik meg a típusok között. Tervezési tartalékolási okból (mivel a rövid jármű KP ellenőrzések száma 241, szemben a hosszú jármű 104 KP ellenőrzésével) a két jármű együttes költségét a rövid jármű kalkulációjában vettük figyelembe, ezáltal (241-104) x 2125 CZK = 291125 CZK további tartalékot építettünk be! Rövid villamos 25000km KP anyagköltsége (X53): 1.098,- Euro Hosszú villamos 25000km KP anyagköltsége (X95): 1.264,- Euro Táblázat oszlopainak megfeleltetése: Ajánlatkérő Ssz. Ajánlattevő B

Karbantartási szint

Ellenőrzési terület/ feladat

Csak KP

KP 25000km

Anyagigény megnevezése D

Anyag mennyiség*

Egység ár

Költség/ vizsgálat

E és F külön rövid és hosszú járműre

C (14. sor esetében /vizsgálat, 15. Sor esetében/2 vizsgálat) CZK-ban

I és J külön rövid és hosszú járműre, CZK-ban

Összes költség havonta A táblázatban nem értelmezhető (futásteljesítm ényhez kötött vizsgálat) Külön magyarázat

A fenti teljes gyártói karbantartási szolgáltatási időszak alatt felmerülő karbantartási anyagköltség első szintű bontása az alábbi táblázat szerinti:

49 Karbantartási feladat KP (rövid Jármű) KP (hosszú Jármű)

Vizsgálatok száma 241 104 Összesen EUR

Anyagköltség/vizsgálat Anyagköltség (EUR) összesen (EUR) 1098 264598 1264 131401 395999

Az ajánlatkérő által keresett „összes költség havonta” a fenti adatok alapján (teljes KP anyagköltség a teljes szolgáltatási időszakra = 395.999,- Euro, valamint a szolgáltatási időszak maximális hossza = 1359 nap, és átlagos 30 napos hónapokkal kalkulálva) az alábbi módon számítható: 395999/(1359/30) = 8741,7 Euro , mely egy számított átlag érték, így természeténél fogva logikailag nehezen kapcsolható a KP típusú, futásteljesítményhez kötött ellenőrzés/felülvizsgálat logikájához! b) Tájékoztatjuk t. ajánlatkérőt, hogy amint azt a korábbi indoklásunkban (2013.08.04-én) a Skoda Transportation becsatolt ajánlata alapján közöltük, az alkalmazni kívánt gyártói karbantartási rendszer alapvetően napi átvizsgálásból (DO) (ez villamosonként 10-15 percet vesz igénybe – az ajánlattevő ezen átvizsgálásra 20 perccel kalkulált a budapesti villamos-projekt kapcsán - és KP ellenőrzésből / felülvizsgálatból áll. A karbantartás magasabb szintjei (pl. SO) 300.000 megtett kilométer után válnak szükségessé, ami jelen esetben nem alkalmazandó tekintettel arra, hogy a járművek várhatóan és előreláthatóan 70.000 kilométert futnak éves szinten A napi átvizsgálások (DO) kapcsán fogyóeszközök és kopó alkatrészek cseréje nem szükséges, így a karbantartási anyagköltség esetén ezzel nem szükséges számolni! A KP ellenőrzések rövid villamosok esetén megközelítőleg 240 percet, míg hosszú villamosok esetén megközelítőleg 360 percet vesznek igénybe. A KP ellenőrzések kapcsán tájékoztatjuk Önöket, hogy: - erre az ellenőrzésre járművenként minden 25.000 km után sor kerül; - ez az ellenőrzés, a megtett kilométerek és állapot függvényében tartalmazhatja egyúttal például a következő elemek cseréjét: szűrők, ablaktörlő lapátok, fékbetétek, kenőanyagok, melyre vonatkozó részletes költség kalkulációnkat a T. Ajánlatkérő elvárásai szerint az előző pont tartalmazza • Az egyes karbantartási feladatok ellátására kalkulált időtartam táblázatos formában összefoglalva az alábbi: • Feladat • Megnevezés • Időtartam azonosító • DO (típustól • Napi átvizsgálás • 20 perc függetlenül egységes)

50

• KP (rövid • Ellenőrzés/Felülvizsgálat Jármű) • KP (hosszú • Ellenőrzés/Felülvizsgálat Jármű)

• 240 perc • 360 perc

A napi átvizsgálások (DO) és ellenőrzések/felülvizsgálatok (KP) számát a gyártói karbantartás időtartama alapján meghatározó alapadatok táblázatos formában összefoglalva az alábbiak: Gyártói karbantartás Éves futás átlag

Jármű sorszá ma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Garancia kezdete 2015.01.22 2015.02.21 2015.02.21 2015.02.21 2015.02.21 2015.03.23 2015.03.23 2015.03.23 2015.03.23 2015.04.22 2015.04.22 2015.04.22 2015.04.22 2015.05.22 2015.05.22 2015.05.22 2015.05.22 2015.06.21 2015.06.21 2015.06.21 2015.06.21 2015.07.21 2015.07.21 2015.07.21 2015.07.21 2015.07.21 2015.08.20 2015.08.20 2015.08.20

A gyártói karbantartás kezdete 22.1.2015 21.2.2015 21.2.2015 21.2.2015 21.2.2015 23.3.2015 23.3.2015 23.3.2015 23.3.2015 22.4.2015 22.4.2015 22.4.2015 22.4.2015 22.5.2015 22.5.2015 22.5.2015 22.5.2015 21.6.2015 21.6.2015 21.6.2015 21.6.2015 21.7.2015 21.7.2015 21.7.2015 21.7.2015 21.7.2015 20.8.2015 20.8.2015 20.8.2015

napok száma gyártói karbantartás rendszerében 1 359 1 329 1 329 1 329 1 329 1 299 1 299 1 299 1 299 1 269 1 269 1 269 1 269 1 239 1 239 1 239 1 239 1 209 1 209 1 209 1 209 1 179 1 179 1 179 1 179 1 179 1 149 1 149 1 149

Futott km a gyártói karbantartás kezdetén 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

70 000 km 192 km/nap Futott km a gyártói karbantartá s végén az üzembe helyezéstől 260 630 254 877 254 877 254 877 254 877 249 123 249 123 249 123 249 123 243 370 243 370 243 370 243 370 237 616 237 616 237 616 237 616 231 863 231 863 231 863 231 863 226 110 226 110 226 110 226 110 226 110 220 356 220 356 220 356

Összes futott km a gyártói karbantartás végén 260 630 254 877 254 877 254 877 254 877 249 123 249 123 249 123 249 123 243 370 243 370 243 370 243 370 237 616 237 616 237 616 237 616 231 863 231 863 231 863 231 863 226 110 226 110 226 110 226 110 226 110 220 356 220 356 220 356

51 30 31 32 33 34 35 36 37

2015.08.20 2015.09.19 2015.09.19 2015.09.19 2015.09.19 2015.10.12 2015.10.12 2015.10.12

20.8.2015 19.9.2015 19.9.2015 19.9.2015 19.9.2015 12.10.2015 12.10.2015 12.10.2015

1 149 1 119 1 119 1 119 1 119 1 096 1 096 1 096

0 0 0 0 0 0 0 0

44 994 A gyártói karbantartás vége

220 356 214 603 214 603 214 603 214 603 210 192 210 192 210 192 Összesen (km)

220 356 214 603 214 603 214 603 214 603 210 192 210 192 210 192 8 628 986

2018.10.12

karbantartási szint gyakoriság vizsgálatok száma DO Napi átvizsgálás napi 44 753 KP Ellenőrzés/Felülvizsgálat (rövid jármű) 25 000 km -enként 241 KP Ellenőrzés/Felülvizsgálat (hosszú jármű) 25 000 km -enként 104 • A fenti alapadatok alapján a kalkulált teljes terhelés: (a karbantartás teljes időtartamára és valamennyi járműre kiterjedő időszükséglet) Időszükséglet (óra) 0,33

karbantartási szint DO Napi átvizsgálás KP Ellenőrzés/Felülvizsgálat (rövid jármű) KP Ellenőrzés/Felülvizsgálat (hosszú jármű) ÖSSZESEN (óra)

Összes időszükséglet (óra) Vizsgálatok száma 44753

14918

4 241

964

104

624

6 -

-

• A 16.506 óra kalkulált teljes terhelés (a karbantartás teljes időtartamára és valamennyi járműre kiterjedő időszükséglet, melyet már a 2013.08.04-i hiánypótlásunkban is pontosan megjelöltünk) lefedéséhez szükséges kapacitás 75% hatékonysággal számolva a szolgáltatás teljes 1.359 napjára kalkulálva: 16.506/0,75x8= 2.751 (embernap) • Egyenletes terhelés eloszlást feltételezve a szükséges létszám naponta: 2.751 (embernap) terhelés/1.359 (nap) a szolgáltatási időszak hossza = 2 fő • Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a gyártói karbantartásra tervezett létszám többszörösen meghaladja a várt terhelést, tehát kétség sem merülhet fel a megadott 8 fő technikus + 1 fő szerviz személyzet, mint keretlétszám közlésből, hogy a folyamatos szolgáltatási kötelezettség teljesítése biztosított-e a szolgáltatási árból, továbbá az sem, hogy a szolgáltatás nyújtásához ténylegesen milyen létszámú szakember-állomány szükséges (Csehországban, de Magyarországon is kötelező pihenő idők mellett), és a munkaügyi szabályok betartása mellett összesen milyen létszámú humánerőforrás költség merül fel.

16506

52

• c) Válaszolva az ajánlatkérő fenti kérdésének első felére utalunk az előző pontban foglaltakra, valamint a 2013.08.04-én adott kiegészítő tájékoztatásunkra, mely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megadott 8 fő technikus + 1 fő szerviz személyzettel, mint keretlétszámmal a folyamatos szolgáltatási kötelezettség teljesítése biztosított a szolgáltatási árból továbbá, hogy a szolgáltatás nyújtásához ténylegesen milyen létszámú szakember-állomány szükséges (Csehországban, de Magyarországon is kötelező pihenő idők mellett), és a munkaügyi szabályok betartása mellett összesen milyen létszámú humán-erőforrás költség merül fel. Ami a kérdés második felét illeti, tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy a 2013.08.04-i kiegészítő tájékoztatás, valamint az előző pontban részletesen bemutatott kapacitás-terhelés számítás alapján a „Természetesen az optimális létszám elérésének feltétele a helyszínen tartózkodó személyzet számát meghaladó, törzsállomány, valamint technikus állomány.”kitétel T. Ajánlatkérő általi értelmezése alapvetően téves! A hivatkozott kitétel kizárólag arra utal, hogy a szolgáltatásban közreműködő 8 fő technikus + 1 fő szerviz személyzet, mint keretlétszám folyamatos rendelkezésre állásának feltételei a teljes szolgáltatási időszak alatt biztosítottak a csereszabatos, képzett szakemberekből álló törzsállományból. A keretlétszámot meghaladóan ugyanakkor nem merülnek fel a projekthez kapcsolódó további költségek, mert a törzsállomány tagjai – amikor nem a keretlétszám terhére Budapesten dolgoznak a karbantartási feladatok ellátásán – a szolgáltatást végző alvállalkozó egyéb projektjeihez kapcsolódó feladatokat látják el. Az egyértelműség érdekében megismételjük a 2013.08.04-i kiegészítő tájékoztatásunkban közölteket, mely továbbra is fenntartunk: „Jelezni kívánjuk, hogy a Skoda Transportation alvállalkozó karbantartási munkák elvégzésére rendelt szakemberei rugalmas munkaidőkeretben, folyamatos rotáció keretében fogják a magyarországi karbantartási tevékenységet végezni. Ennek megfelelően az alvállalkozó rendelkezésére álló nagy létszámú csehországi szakembergárdából kerülnek ki azok a szakemberek, akik – a vonatkozó jogszabályok szerinti ideiglenes munkavégzés feltételeinek megtartása mellett – időszakos rotáció mellett dolgoznak a budapesti karbantartási csapatban. Az ideiglenes külföldi munkavégzés, a szükséges ünnepnapi, hétvégi, éjszakai munkavégzés a vonatkozó cseh jogszabályokkal összhangban áll.” • (Elméleti példa a fentiek bemutatására: törzsállomány (a Skoda Transportation szerviz részlegének létszáma) 40 fő csereszabatos szakember, 8 fő technikus keret a budapesti projektre meghatározva (költsége tervezve a projekten minden humánerőforrás költséget stb. figyelembe véve), rotáció havonta. Ebben a mintapéldában XY technikusra, aki az első Budapestre érkező csapat tagja, az első hónapot követően csak a 6. hónapban kerül újra sor, és az addig eltelő 4 hónapban normál munkarendben más projektek teljesítésében vesz részt, melynek költsége nem a budapesti projekthez tartozik, tehát az ott egyáltalán nem veendő figyelembe! A 8 fő technikusi

53

keret a budapesti projekten kalkulált szükséges kapacitás 400%-a, tehát a havi budapesti ciklus alatt a keretlétszám vonatkozásában a munkavégzés és vezénylés jellegéből eredő a pihenőidők messzemenően biztosítottak és költségük kalkulált). d) Tájékoztatjuk T. Ajánlatkérőt, hogy a 2013.08.04-i kiegészítő tájékoztatásunkban kimerítő tájékoztatást adtunk a munkavállalók szállítási/mozgatási költsége vonatkozásában, melyet 9.959,- Euro összegben határoztunk meg az alábbi peremfeltételek alapján: „Utazásnál személyautóval történő utaztatással számolunk. A személyautók az alvállalkozó saját tulajdonú, folyamatosan üzemeltetett járművei, így az egyéb üzemeltetési költségek nem merülnek fel plusz költségként. A gépjárművek egyébként is rendszeresen járnak Magyarországra a Skoda csoport egyéb itteni tevékenysége okán, így külön autópálya használati költség sem merül fel, így elsősorban üzemanyag költséggel (2 X 620 km - 75.000 Ft (kb. 254 Euro)/autó/oda-vissza út) kalkuláltunk.” A fent megadott 9.959,- Euro összeg a személyszállítás tényleges és valós költsége, tehát nem értjük, hogy az ajánlatkérő miért hiányolja annak bemutatását! Mindazonáltal bemutatjuk az üzemanyag költség részletes kalkulációját a kalkuláció idején ismert adatokkal az alábbiak szerint: Jármű: FORD TRANSIT Tourneo, 2.2 literes TDCi Fogyasztás: kombinált 7,5 liter/100 km Fogyasztás 1240 km: 12,4x7,5 = 93 liter Dízel üzemanyag (Csehország, 2013. május): 1,35 Euro/liter Oda-vissza út költsége: 93 liter x 1,35 Euro/liter = 125,55 Euro Tekintettel az ingadozó árakra, valamint jelentős biztonsággal és tartalékkal tervezve a fent kalkulált összeg kétszeresét, 254 Euro-t vettünk figyelembe ajánlati kalkulációnk során. Mivel a gyártói karbantartás teljes időszaka 1359 nap = kb. 45 hónap, és a 9.959,- Euro kalkulált összegből a kb. 254 Euro üzemanyag költséget figyelembe véve 39 db oda-vissza utazás költsége fedezhető. Ha csak a tartalékok nélküli, tényleges üzemanyag költséggel kalkulálunk (125,55 Euro), akkor a szolgáltatási időszak alatt a kalkulált összegből (9.959,Euro) havonta kétszer lecserélhető a teljes állomány. (Az ilyen mértékű túlkalkulálás megfelelő és kielégítő fedezetet nyújt az esetlegesen még szükséges 6 db oda-vissza útra.) • A személyautó kategória a mi értelmezésünk szerint B kategóriás jogosítvánnyal vezethető jármű, melynek kapacitása 9 főig terjed, de jelen esetben itt inkább az utaztatás módjának egyértelmű meghatározása szempontjából van jelentősége, ugyanis ez az utaztatási mód lényegesen gazdaságosabb Bp.-Pilsen viszonylatban, mint versenytársaink szakembereinek esetleges repülős utaztatása jelentősen nagyobb távolságból.

54

e) Tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy a veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatban adott 2013.08.04-i tájékoztatásunk tartalmazta az összes, kezeléssel kapcsolatos költséget, mivel a bemutatott szállítási költség és annak díja tartalmazza az összes tároló eszköz, felrakás, lerakás díjat, valamint a hulladék kezelésének költségeit/díját is. Ezen díj nem tartalmazza a gyűjtés díját, mivel azt az érintett telephelyen karbantartási feladatot végző dolgozók végzik és csakis a KP időszakos vizsgálatokhoz kapcsolódóan (25000 km-es ciklusokban esedékes), mivel más esetben nem keletkezik ilyen típusú hulladék és ott is csak kis mennyiségben. Mivel a dolgozók teljes humán erőforrás költségét a teljes időszakra és feladatkörre (a helyszínen elvégzendő összes feladatra, amit a munkaidő alatt el kell végezni) kalkuláltuk, nem szükséges és nem célszerű abból a veszélyes hulladék-kezeléssel kapcsolatos humán erőforrás költséget kivenni és itt külön szerepeltetni! f) Az ajánlattevő 2013. augusztus 4-én kelt indoklásában egyértelműen megjelölte a szükséges eszközöket, miszerint „A Skoda Transportation ajánlati ára és a fent 4.3 pontban részletezett értékei, valamint a gyártói karbantartási szolgáltatások ellátásához szükséges eszközök (a Skoda Transportation ajánlata alapján: „a karbantartás ezen két szintje (DO és KP) ellátásához kizárólag az alapvető eszközökhöz szükségesek (normál kéziszerszám készlet (1.500,- Euro), elektronikai alapkészlet (csatlakozók, kábelek és digitális multiméter) (3.000,Euro), egy hordozható számítógépet diagnosztikai szoftverrel (5.500,- Euro), és tartalékkeret (2.200 Euro)), nem igényel speciális eszközt” mely alapján a szükséges eszközök költsége összesítve: „A szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök: 12.200,- Euro” Tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy a szállítani kívánt jármű kifejezetten alacsony karbantartás igényű, fejlett műszaki megoldásokat alkalmazó és felvonultató jármű, mely szempontok alapvető fontossággal bírtak a konstrukció kialakítása során. Újfent meg kívánjuk erősíteni a korábban a szükséges eszközökkel kapcsolatban adott tájékoztatásunkat és egyben újra megerősítjük, hogy a karbantartást végző személyzetünk is ezeketek az eszközöket fogja használni a gyártói karbantartási feladatok (DO és KP) kivitelezése során. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a járművek száma nem bír relevanciával a szükséges eszközök fajtája és mennyisége vonatkozásában, mivel az eszközöket a feladat ellátásához kell biztosítani, nem pedig a járművek eseteges kiegészítő felszerelése vagy tartozéka gyanánt. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelen kérdést a gyártói karbantartási tevékenység kapcsán kell vizsgálni és nem a javító karbantartási tevékenység körében kell vizsgálni. A gyártói karbantartási tevékenység egy ütemezett és megtervezett tevékenység, így a vizsgálatok elvégezhetőek egy darab eszközkészlettel is. 5.) Kizáró okok Az ajánlatkérő a 2013. november 7-én kelt felhívás 5. pontjában tájékoztatás megadására vonatkozó felhívást intézett a Ganz Skoda Közlekedési Zrt.-hez.

55

A felhívás indokául az ajánlatkérő meghatározott információk tudomására jutását jelölte meg, melyek alapján szükségesnek látta annak egyértelmű tisztázását, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. tekintetében nem állnak-e fenn a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok. A felhívásban rögzítettekből megállapíthatóan a felvilágosítás kérésre arra tekintettel került sor, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. tulajdonosi struktúrája (a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-ben közvetetten több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező Conitor Terra Limited, Channel Islands-i és a Maranex Finance LTD., Marshall Islands-i székhelyű társaságra tekintettel) felveti a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok fennállását. Határozott jogi álláspontunk szerint az általunk benyújtott ajánlatban és hiánypótlásokban foglaltak alapján az említett két társaság felhívásban leírtak szerinti jelenléte a Ganz-Skoda tulajdonosi struktúrájában elvi jelleggel sem eredményezhetné a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltak fennállását. A felhívás 5.2.-5.6. pontjaiban foglaltak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kizáró ok fennállásának lehetséges voltát az ajánlatkérő olyan jogértelmezés alapján vizsgálja, mely jogértelmezés a közösségi jog és a Kbt. konkrét rendelkezései szerint egyaránt téves. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában és a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése kétségtelenül számos kérdést vet fel és mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára nehézséget okoz. Ennek következményeként az eljárásban az ajánlattevők e körben saját értelmezésük szerint teszik meg nyilatkozataikat, illetve a nyilatkozatokban foglaltakat az ajánlatkérők szintén saját értelmezésük szerint értékelik. A kérdéses rendelkezések értelmezéséhez kapcsolódó bizonytalanság elsődlegesen arra vezethető vissza, hogy a jogalkotó a közösségi jogban ismeretlen kizáró okot fogalmazott meg az adóilletőség helyéhez, az adott helyen alkalmazott adózási szabályokhoz, illetve az eljárásban résztvevők, azok tulajdonososaihoz kapcsolódóan a 2004/18/EK Irányelv 45. § (2) bekezdésében taxatívan rögzített kizáró okokon kívül. A Ganz-Skoda Zrt. jogi álláspontja szerint e kizáró feltételek alkalmazása nem sértheti a hatályos közösségi jogot, azaz a Ganz-Skoda Zrt. a közösségi jogba ütközőnek tart minden olyan jogalkalmazói eljárást, ami a 2004/18/EK Irányelvben nem szereplő kizáró ok alkalmazásával eredményezi valamely ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Ebből következően tehát a Ganz-Skoda álláspontja szerint – feltéve, de meg nem engedve, hogy a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt feltételek vele szemben fennállnának, ez nem eredményezne a közösségi joggal összeegyeztethető jogcímet ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására. A konkrét esetben ugyanakkor erről nincs szó, mert a Ganz-Skoda Zrt. által az ajánlatban és hiánypótlásokban benyújtott nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy vele szemben a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.

56

A Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint: „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak.” A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja - amint azt az ajánlatkérő a felhívásban rögzíti három feltételt tartalmaz az eljárásban résztvevő ajánlattevők/részvételre jelentkezők, alvállalkozók és az alkalmasság igazolásába bevont gazdasági szereplők tekintetében. A Kbt. 56. § (2) bekezdésében a jogalkotó az (1) bekezdés k) pontjában meghatározottaktól elkülönülő önálló kizáró okot határoz meg tehát az 56. § (1) bekezdés k) pontjában megjelölt kört leszűkítve kizárólag az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők vonatkozásában. Az önállóan megfogalmazott kizáró okot a jogalkotó szövegszerűen a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetére határozta meg. A Kbt. 56. § (2) bekezdése a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt feltételekre egységesen utal, ettől eltérő értelmezést biztosító megfogalmazás a szövegezésből nem vezethető le. Erre tekintettel tehát a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok abban az esetben áll fenn, ha egy érintett ajánlattevő/részvételre jelentkező gazdasági szereplőben közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdoni részesedéssel vagy szavazati hányaddal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt valamennyi feltétel együttesen fennáll. A Ganz Skoda Zrt. az eljárás keretében benyújtott ajánlata 26. oldalán a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) alpontjához kapcsolódóan egyértelmű nyilatkozatot tett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozására szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosairól, pontosan megnevezve azokat. A vonatkozó jogszabályok értelmezési nehézségeire tekintettel a nyilatkozat a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. valamennyi közvetlen vagy közvetett természetes személy tulajdonosának megjelölését tartalmazza, így az az előírt adatszolgáltatást meghaladó tartalommal került kibocsátásra. Ebből következően tehát a Ganz-Skoda Zrt. Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) alpontja szerinti tényleges tulajdonosai megismerhetők, így a Kbt. 56. § (2) bekezdés szerinti kizáró ok a Ganz-Skoda Zrt-vel szemben nem állhat fenn. A Ganz-Skoda Zrt. a felhívás 5.1. pontjában foglaltak alapján a jelen felvilágosítás mellékleteként hiánypótlás keretében csatolja az ajánlata 27. oldalán benyújtott - eltérő értelmezésen alapuló - nyilatkozatának kiegészített változatát, feltüntetve abban a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD-ben 25%ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező társaságokat is, ismételten utalva arra, hogy az ajánlatkérő által kért nyilatkozat a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok tekintetében a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §

57

r) pontja szerinti tényleges tulajdonosok megjelölésére figyelemmel releváns elemet nem tartalmaz. Mellékelte az ajánlatának 26. oldalán tett, a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosaira, valamint a 2013. június 20-i ajánlatkérői felhívásra becsatolt, a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD., ugyanezen törvény szerinti tényleges tulajdonosaira vonatkozó nyilatkozatait, pontosított tartalommal, kivéve abból azokat a természetes személyeket, akik nem esnek a hivatkozott jogszabályban meghatározott körbe. Kijelentette, hogy a mellékelt nyilatkozatban megjelölteken kívül további, 25%ot meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező közvetlen vagy közvetett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi struktúrájában az ajánlatában a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosokig visszavezetve nem található. A felhívás 5.2.-5.4. pontjaiban foglaltakra vonatkozó álláspontját a Ganz-Skoda Zrt. az előzőekben ismertette, álláspontja szerint ajánlatában és a felhívásban hivatkozott hiánypótlásában e körben valamennyi, a Kbt.-ben, illetve a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) előírt nyilatkozatot az előírt tartalmi követelményekkel összhangban megtette. A nyilatkozatokban foglaltak nem tartalmaznak ellentmondást, az azokban foglaltak alapján a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállásának hiánya kétséget kizáróan megállapítható. Összhangban a felhíváshoz kapcsolódóan benyújtott előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal a Ganz-Skoda Zrt. álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályokban és a felhívásban, illetve dokumentációban elő nem írt egyéb dokumentumok csatolására az ajánlattevők nem kötelezhetők. Az ajánlatkérőnek a nyilatkozatokban foglaltak alapján kell döntést hoznia a felhívásban hivatkozott kizáró ok kérdésében arra is figyelemmel, hogy a felhívásban jelzett tulajdonosi struktúra a jelen felvilágosításban és a mellékelt nyilatkozatban foglaltak szerint egyértelműen megállapítható. A felhívás 5.4. pontjában foglaltakkal kapcsolatban külön is rögzítjük, hogy a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosok megjelölésén túlmenően az ajánlattevőket a Kbt. és a Korm. rendelet alapján további kötelezettség nem terheli. A tényleges tulajdonosok megjelölésére a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja alapján került sor, a Korm. rendelet a tényleges tulajdonosok 3. § r) pontjában foglalt alpontok szerinti megjelölését nem írja elő, annak megjelölése egyébként sem bír érdemi jelentőséggel. A Ganz-Skoda Zrt. határozott jogi álláspontja szerint a tulajdonosok megjelölése részéről egyértelmű volt, így nem tudja értelmezni az ajánlatkérő nem egyértelműségre vonatkozó utalását e körben.

58

A felhívás 5.5. pontja a nyilatkozatokban megjelölt tulajdonosi struktúra ismeretében szintén értelmezhetetlen nem egyértelműségre utal. A tulajdonosi struktúra alapján a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD. és a Ganz-Skoda Zrt. tekintetében a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosok köre szükségszerűen megegyezik. A felhívás 5.6. pontja tekintetében hiánypótlás keretében csatolta az ajánlata 27. oldalán benyújtott - eltérő értelmezésen alapuló - nyilatkozatának kiegészített változatát, feltüntetve abban a SKODA INDUSTRY (EUROPE) Ltd-ben 25%ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező társaságokat is, ismételten utalva arra, hogy az ajánlatkérő által kért nyilatkozat a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok tekintetében a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosok megjelölésére figyelemmel releváns elemet nem tartalmaz. Ajánlatkérő téves jogértelmezése folytán és határozott jogi álláspontunk szerint az általunk benyújtott ajánlatban és hiánypótlásokban foglaltak alapján az említett két társaság felhívásban leírtak szerinti jelenléte a Ganz-Skoda tulajdonosi struktúrájában elvi jelleggel sem eredményezhetné a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltak fennállását. A fentiekben már kifejtett módon megállapítható, hogy a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok abban az esetben áll fenn, ha egy érintett ajánlattevő/részvételre jelentkező gazdasági szereplőben közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdoni részesedéssel vagy szavazati hányaddal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt valamennyi feltétel együttesen fennáll. Tényszerűen megállapítható, hogy SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD-, illetve az abban 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező jogi személyek és jogi személység nélküli gazdálkodó szervezetek esetén ezen kizáró okok nem állnak fenn. A Ganz-Skoda Zrt. kijelentette, hogy a felhívás 5. pontjában érintett körben az ajánlatában és hiánypótlásaiban tett nyilatkozatokban foglaltak a nyilatkozatok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések általa előzőekben kifejtett jogértelmezése szerint valós adatokat tartalmaznak. A hiánypótlás 27. oldalán csatolta a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot a kizáró okokról.: „…akként nyilatkozom, hogy van olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik, éspedig: Szervezet neve Skoda Transportation a.s.

Szervezet székhelye Borská 2922/32, 301 00 Plzen, Csehország

59

Skoda Industry (Europe) 3032 Limassol, City House, Karaikaki 6, Ciprus LTD Köztársaság Conitor Terra Limited Bulwer Avenue, Mont Crevelt House, St Sampson, Guernsey, GY 4LH, Csatorna Szigetek (Channel Islands) Maranex Finance LTD Ajeltake Road TRUST Company Complex, Majuro, MH 96960 Ajeltake Island, Marsall Szigetek Kijelentem, hogy ezen szervezet vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn.” Az ajánlatkérő 2013. november 20. napján hiánypótlás keretében kérte a 2013. november 19-én benyújtott hiánypótlásának 23-26. oldalán csatolt, 2013. november 18. napján kelt nyilatkozatának eredeti példányát, figyelemmel arra, hogy a nyilatkozat a benyújtott hiánypótlás eredeti példányában is csak másolatban került csatolásra. A kérelmező a hiánypótlásában csatolta az Alstom Transport SA kötelezettségvállalási nyilatkozatát. Az ajánlatkérő 2013. november 26-án ismételt hiánypótlási felhívást adott ki, melyben a kérelmező által a padlólejtésre vonatkozóan 2013. november 19. napján benyújtott szöveges és rajzos ábrázolások hiányosságai és nem egyértelműsége tekintetében azt állapította meg, hogy a műszaki ajánlat nem teljesíti az ajánlati dokumentáció 5.2.15. pontjában meghatározott lejtési adatmegadási előírásokat és azon követelményt, hogy „Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen.” Az ajánlatkérő ezzel összefüggésben a következőket állapította meg: 1. Az ajánlatkérő megállapította, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által az ajánlatában és hiánypótlásaiban benyújtott jellegrajzok, metszetek és az azokon megadott adatok alapján az utasajtók belépő terében lévő padlófelületre nem teljesül az a követelmény, hogy az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. 2. A 2013. november 19-i hiánypótlás 36-37. oldalán megadott „A”, „B”, „C” és „D” pontokra vonatkozó magasság, távolság és padló lejtés adatok szerint az „A”-„B”-„C” pontok között azonos, míg a „C”-„D” pontok között az előzőektől eltérő a padló lejtés. A 29. oldal „A” első és „B” hátsó kocsik alaprajzán, 30. oldal „A-A” metszetén, 31. oldal „A” első és „B” hátsó kocsik „D-D” metszetén, valamint a 32. oldal „A” első és „B” hátsó kocsik alaprajzán, 33. oldal „A-A” metszetén, 34. oldal „A” első és „B” hátsó kocsik „D-D” metszetén az utastéri padlófelület törés vonalai az előzőekben leírt lejtési viszonyokkal ellentmondásos módon vannak ábrázolva. 3. A 2013. november 19-i hiánypótlás a 36-37. oldalán a „C”-„F”-„G” pontok által határolt területen megadott „F”-„G” pontok közötti 83,1%-os

60

padlólejtés/emelkedés adatot Ajánlattevő „*) nincs beleszámítva az utastéri álló felületbe” megjegyzéssel látta el, ugyanakkor az érintett területet is feltüntette a „padlófelület az álló utasok számára” rajzokon a 31. és 34. oldalakon. Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt, hogy a 2013. november 19-én benyújtott hiánypótlása 3. pontjára benyújtott rajzok és szöveges leírások következő ellentmondásait oldja fel és adja meg a hiányzó adatokat: 1. Ajánlattevő adja meg az „A” első és „B” hátsó kocsik utastéri padlófelület valamennyi törésvonal végpontjának magassági koordinátáit, az egymással lejtővel/emelkedővel összekötött törésvonal végpontok vízszintes síkra vetített távolságát és a lejtők/emelkedők %-os mértékét. Továbbá ajánlattevő az „A” első és „B” hátsó kocsik utastéri padlófelületén található valamennyi törésvonal végpontban felvett - a jármű hossztengelyére merőleges – keresztmetszeti rajzokon mutassa be a törésvonal végpontok magasságát, egymástól mért vízszintes síkra vetített távolságát és a lejtők/emelkedők %os mértékét. Minden magassági koordinátát úgy kérünk megadni, hogy a sínkorona síkját tekinti a 0 magassági szintnek. Minden méret adatot milliméterben (mm) kérünk megadni. 2. Ajánlattevő hozza összhangba a 2013. november 19-i hiánypótlása 36-37. oldalon megadott adatokat és a 29-34. oldalon szereplő részletrajzokat. 3. Ajánlattevő hozza összhangba a 2013. november 19-i hiánypótlása 36-37. oldalon megadott adatokat és a 31. és 34. oldalon található részletrajzokat. A kérelmező az alábbiak szerint nyújtotta be hiánypótlását: „1. Ajánlattevő válasza: Az ajánlattevő Ganz-Skoda Zrt. az LO63102P rövid és az LO63103P hosszú járművek jellegrajzainak második lapján ábrázolt A-A metszeteken a rövid jármű esetében az E4 koordináták által, a hosszú jármű esetében pedig az E6 koordináták által meghatározott helyeken egyértelműen megadta az első utas ajtó belépő terében alkalmazott, a jellegrajz követelményének teljes mértékben megfelelően ábrázolt kifelé mutató, max. 5% értékadással szereplő padlófelületi lejtést. A Ganz-Skoda Zrt. ugyanezt az eljárást követte a jellegrajz B-B metszeténél szereplő ajtók belépő terére vonatkozóan is, ahol a rövid jármű esetében az E13, hosszú jármű esetében az E17 koordináták által meghatározott helyeken egyértelműen megadta padlófelület lejtésnek a műszaki leírás 5.2.15 pontjában max. 5%-ban előírt értéket. Az ajánlatkérő felvilágosítás kérés keretében arra szólította fel Ganz-Skoda Zrt-t, hogy a jellegrajz követelményeinek megfelelően, a jellegzetes tulajdonságokkal felruházott első ajtó belépő terére vonatkozóan adjon meg új, a kialakítás jellegén és az azt jellemző értékadáson túlmutató részletes, az alkalmazott modell méreteinek értékadással definiált külön beméretezett, a gyártástechnológiai ábrázoláshoz közelebb álló adatokat. A felvilágosítás kérés értelmében az ajánlatkérő által meghatározott vetületi adatok, magassági értékek, felületi lejtők vonatkozásában a Ganz-Skoda Zrt. a 2013. november 19-i hiánypótlás során maradéktalanul eleget tett a részletadat megadási kötelezettségének, amely a T. ajánlatkérő

61

kérésének megfelelően megmutatta, hogy az első utastéri ajtó belépő terére vonatkozóan az ajánlatkérő jelöléseit alkalmazva az AE.F idom vonatkozásában a pontos értékadással meghatározott, az „utastéri ajtó belépő terében alkalmazott enyhén max. 5%-ban kifelé lejtsen” követelmény egy tizedes jegyre kerekítéssel megadott pontos értéke az AE irány tekintetében 4,8%, a HE irány tekintetében pedig 2,4%, valamint, hogy minden egyes AE.F idomra vonatkoztatható felületi részhalmaz vonatkozásában ez az érték a 4,8%-os értéktől a tangens függvény jellegét követve folyamatosan csökkenő értékeket vesz magára. Álláspontunk szerint ez az értékadás már önmagában is egyértelműen tartalmazza, és teljes körűen kielégíti az előírt ajánlatkérői követelményt az ajtók belépő terére vonatkozóan. Ugyanakkor készségesen teszünk eleget az újabb ajánlatkérői felvilágosítás kérésnek további részletrajzok bemutatásával. Ennek értelmében a mellékelt részletes metszetrajzon mutatjuk be - az ajánlatkérői kérésnek megfelelően - a törésvonal végpontok magassági adatait, távolságukat és emelkedési értékeit. 2. Ajánlattevő válasza: Álláspontunk szerint a Ganz-Skoda Zrt. által 2013. november 19-i hiánypótlás keretében beadott jellegrajzok és metszeti ábrázolások az elvárt mértékben bemutatják az adott konstrukció fő jellemzőit és méreteit. Ezek a jellegrajzok tartalmazzák mindazokat a fő követelményként támasztott, konstrukcióra vonatkozó adathalmazt, melyekből egyértelműen megállapítható az adott villamos járművel szemben támasztott követelmények teljesülése. A benyújtott, a jellemző részeknek, úgy mint a lejtők, a vetületi méretek, a magassági adatok táblázatos formában hozzárendelt értékei egy magasabb szinten alkalmazott, már bizonyos fokú megelőlegezett gyártástechnológiát is feltételező részletezett adatokkal adja meg az adott ajtó belépőterére vonatkozó jellemző tulajdonságokat/adatokat. Álláspontunk szerint ellentmondás nem áll fenn az ajánlatunkban benyújtott jellegrajz, mint a jármű strukturális kialakítását bemutató ábrázolás, illetve 2013. november 19-én benyújtott, magasabb szintű részletezettséggel bemutatott adatmátrix által megadott adatok között. Mindkét szint ugyanannak a villamos járműnek a tulajdonságait írja le, és mindkét megjelenítés az adott struktúra jellemzőinek szűkebb, ill. bővebb megjelenési formáját jelenti. A magasabb szintű struktúra-megjelenítésből az alacsonyabb szintű ábrázolás törésvonalakra, áthatásokra stb. vonatkozó jellemzőinek megítélését megfelelő körültekintéssel kell kezelni. Ezek a strukturális részelemek olyan fizikai jellemzőkkel rendelkeznek (lekerekítési sugár, anyagvastagság, gyártástechnológiai részletek), melyek természetszerűen még az eggyel magasabb szintű ábrázolásban sem jelennek meg. Az ábrázolás tartalmazza a jellegzetes törésvonalakat, ami a padlózat struktúráját jelenti. Ezeket a törésvonalakat ábrázolni kell, hogy megmutathassuk a szerkezet jellegét. Ugyanakkor a számszerűsített méretet a magasabb szintű részletrajzok tartalmazzák, amit most készítettünk. Ellentmondás nincs a két ábrázolás között,

62

mert a számszerűsített részletesebb rajz ugyan azt a formát követi, mint a jellegrajz csak most már értékadással nevesített vonalakkal. A Ganz-Skoda Zrt. álláspontja, hogy az ajánlat és a 2013. november 19-án benyújtott részletadatok, - mivel egymásra épülő rendszert alkotnak - explicit módon összhangban állnak egymással. 3. A Ganz-Skoda Zrt. az állóhelyi alapterület kiszámítása során betartotta az ENSZ-EGB 36. számú Előírás 5.2 pontjában előírt 400x300 mm-es sablon lefedhetőség és egyéb feltételrendszer követelményéhez, ideértve többek között azt a kitételt, hogy az állóhelyi alapterület számítása során a 8%-nál nagyobb lejtéssel rendelkező területeket figyelmen kívül kell hagyni. A sraffozott területi ábrázolással megjelenített és a rajzon tájékoztató jelleggel kerekítve megadott állóhelyi padlófelület pontos értéke 37,716394 m2, miközben az előírások szerint számított padlófelület pontos értéke 37,58687 m2. Mindkét méretadat alapján számított utaskapacitás kielégíti a műszaki követelményben megfogalmazott előírásokat, így álláspontunk szerint - az előírt követelménynek való megfelelés tekintetében releváns érdemi különbség hiánya miatt - az ábrázolt és a számított állóhelyi alapterület teljes mértékben összhangban áll a t. ajánlatkérő által megfogalmazott követelményekkel.” Hiánypótlásában csatolta az ajánlatkérő kérésére vonatkozóan készített részletes metszetrajzokat, melyen bemutatta a törésvonal végpontok magassági adatait, távolságukat és emelkedési értékeit. Az utastér ajtók előtti területének síkjain képzett D-D és E-E metszeteken a padlólejtés mértéke 7,6%-ban került megadásra ajánlattevő által. A kérelmező két alkalommal kezdeményezett előzetes vitarendezést a hiánypótlási felhívások jogsértő mivoltát állítva. Az ajánlatkérő 2013. december 6-ai levelében felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására 2014. január 31-ig. Az ajánlatkérő a kérelmező által megajánlott villamos járművek műszaki megfelelőségének vizsgálatára felkérte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának Vasúti járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszékét szakvélemény elkészítésére. A 2013. december 9. napján elkészített szakvélemény a kérelmező által megajánlott villamos-járművek padlólejtésének megfelelősége tekintetében az alábbiakat tartalmazta: „Az ajánlattevő által megajánlott járművön alapvetően háromféle elrendezésben találhatók utasajtók. A vezetőállással rendelkező első és utolsó modulban (A és B kocsirész, például az LO63102P LO63102P _Ötcsuklos_alacsonypadlozatu_villamos_X53-2400_I.1.pdf rajzon feltüntetve) a vezetőfülke mögött, egyoldali utasfolyosóval, a C részekben kétoldali utasfolyosóval, valamint a kilenccsuklós kialakításban egyes moduloknál

63

modulonként két, dupla ajtó elrendezésben. Az ajtók közül csak az A és B kocsirészekben található ajtók esetében tüntetett fel az Ajánlattevő összetett lejtést, a többi ajtó esetében teljesül a keresztirányú lejtésre a Műszaki leírás 3.2.8. pontjában előírt, legfeljebb 5%-os lejtés (például LO63103 P, LO63103P _Kilencsuklos_alacsonypadlozatu_villamos_X95-2400_I.2.pdf C-C. metszet). Tekintettel arra, hogy az Ajánlattevő ajtók belépő terét a műszaki rajzi szabályoknak megfelelően a rejtéshez szükséges felületi törések megadásával jelölte, feltételezhető, hogy az így megjelölt területre egyetért, hogy azt az ajtó belépő terének legyen tekinthető. Értelmezésünk és szakmai véleményünk szerint az ajtók belépő tere az ajtó belső síkjától olyan távolságra terjed ki, amelyen egy áthaladó személy intenzív utasáramlás esetén is meg tud állni, ami az ajtóhoz képest 700-800 mm távolságban (az ajtó típusától, az ajtó utasvédelmétől és az elérhető kapaszkodóktól függően) releváns, azaz összemérhető az emberi lépés hosszával. Azt a megközelítést mely szerint az ajtók belépő terén az Ajánlattevő részére az Ajánlatkérő által megküldött rajzon (2. ábra) a kocsi hossztengelye felé eső törésvonal és a kocsi külső oldalfali síkja közötti területet értjük. megfelelőnek tartjuk, ezen a területen belüli lejtés változása, különösen átlós irányban nem szerencsés az utasáramlás balesetmentessége és zavartalansága miatt, ugyan a gyalogos közrekedésben a valóságban ennél nagyobb különbségek is tapasztalhatók, a vizsgálat során a kiírás szövegét kellett figyelembe venni. Mivel ott az 5%-os érték az ajtó belépő terére vonatkozott, azt a fenti területen kötelező előírásként értékeljük. Az ajtók belépő terére vonatkozóan a Műszaki leírás 3.2.8. pontja egyértelműen meghatározza a lejtés irányát és legnagyobb mértékét. A lejtés iránya kifelé, azaz a jármű középvonalától az oldalfal felé értendő. A 8%-os érték az eltérő sínkoronaszint feletti magasságban elhelyezett padlószakaszok között csak a jármű egyéb részein engedélyezett Az Ajánlattevő a Adattáblázatok_HUN_20131118.xls nevű file-ban adta meg az Ajánlatkérő által megküldött vázlat alapján az A és B kocsirészre vonatkozó, az ajtó belépő terét leíró koordinátákat. Mivel a B és H pontok között a lejtés 7,6%, illetve mindkét pont az ajtó belépő terében található, így nem teljesül az a feltétel, hogy az ajtó belépő terében a lejtés legfeljebb 5% lehet. Emellett a korábban megküldött rajzokból és az adatokból is egyértelmű, hogy az ajtónál a padló nem kizárólag kifelé lejt, így a kifelé lejtés előírásának sem felel meg, Az F és C, valamint a H és C pontok között is 5% fölötti lejtésről nyilatkozott az Ajánlattevő, ezért az ajtók belépő terét tekintve a benyújtott dokumentáció alapján az ajánlat nem megfelelősége állapítható meg. További ellenőrzésként a 2013. november 19-én az Ajánlattevő által az Ajánlatkérő felé biztosított kiegészítő, a geometriai paramétereket pontosító adatszolgáltatás (4. ábra Melléklet_131129_EN_HU_final.pdf és GS_műszaki hiánypótlás_20131129_final.pdf) áttekintése is megtörtént. A mellékletben a rajzok közül az E-E és az F-F metszetet tartjuk relevánsnak ugyanakkor a D-D

64

keresztmetszettől az F-F keresztmetszetig tart az a terület, amely esetében az Ajánlattevő által benyújtott dokumentációból nem megfelelőség tárható fel. Az ajtók belépő terét az ajánlattevő megfelelően ábrázolta, így a B és H pontok közötti szakaszt reprezentatívnak tartjuk. Az előző bekezdés szerinti 7,6%-os lejtés az ajánlattevő szerint a jelölt pontok között továbbra is fennáll, ennek következtében az új információk a nem megfelelőség megállapítását megerősítik. Meg kell jegyezni, hogy ha az A és B kocsirészek esetében a megjelölt belépő tér az Ajánlattevő a forgóváz elhelyezését megkönnyítő lejtő és a belépőtér előírt lejtőjének metszésvonala által lehatároltnak tekinti az ajtó belépőterét, akkor az így előálló kialakítás nem szerencsés, hiszen a kettős fel- és leszállósáv utasokkal történő ellátását ez a szűk keresztmetszet akadályozza. Az Ajánlatkérő által rajzon megadott vázlat F és G pontjai közötti, közel függőleges felület evidensen elfogadható az utasok részére nem használható területnek, amelyet az Ajánlattevő nem is számított bele az állóhely szempontjából hasznos területbe. Ha azokat a területeket, amelyek jelen szakvéleményben a nem megfelelőség okaiként kerültek megjelölésre, bejárhatatlanná kellene tenni, mert feltételezhető, hogy az előírt lejtéstől eltérő viszonyok az utasokat a rutinszerű közlekedésben megzavarhatják, bizonytalanná tehetik a mozgó járművön történő álló utazást és így növelik a balesetveszélyt, a jármű kialakítását újból vizsgálni kellene, illetve újra kellene számolni például az állóhelyek hasznos alapterületét. Az utasajtók elrendezése a Műszaki leírás 3.2.11. pontjában adott, így a forgalmi viszonyokhoz, illetve a közlekedésben megvalósuló folyamatokhoz való viszony vizsgálata nem képezi jelen munka tárgyát.” A 2013. december 30. napján elkészített és megküldött összegezés szerint az eljárás eredményes volt. Az eljárás nyerteseként a Construcciones Y Auxiliar DE Ferrocarriles S.A. került kihirdetésre. A kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő az alábbi indokolással érvénytelenné nyilvánította. 1. A ajánlat érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő, hiánypótlásokat, felvilágosítás kéréseket követően sem felel meg az ajánlati felhívás III.2.3. M1 pontjában meghatározott műszaki, szakmai alkalmassági követelményeknek, ezért az ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, az alábbi részletes indokokra tekintettel. 1.1. Követelmények Az ajánlati felhívás III.2.3. M1 pontja szerint alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére: ha az ajánlattevő nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított három éves (36 hónapos) időszakban összesen legalább 30 db, mindkét oldalán utasajtókkal rendelkező, új gyártású járműként a jelen eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított 36

65

hónapon belül leszállított és az EU-ban vagy az EFTA területén üzembe helyezési engedéllyel rendelkező, az utastéri állóhelyi alapterületen teljes mértékben alacsonypadlós közúti vasúti jármű* szállítására vonatkozó referenciával/referenciákkal, amely(ek) együttes értéke legalább nettó 35 millió EUR. A Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése határozza meg mind az ajánlattevő, mind a kapacitást nyújtó szervezet tekintetében a követelményeket az alkalmasság igazolása körében. A Magyarországon közvetlen hatállyal, alkalmazási kötelezettséggel rendelkező az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK Irányelv (továbbiakban: Irányelv) műszaki és/vagy szakmai alkalmasságra vonatkozó 48. cikk (3) bekezdése szerint: „(3) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.” Az Európai Bíróság ítéleteiben alakította ki a kapacitást nyújtó szervezettel való alkalmasság igazolás feltételeit, melyek beépítésre kerültek az Irányelvbe, e kérdésben az új Irányelv tervezete sem jelez változást. Lásd például az Európai Bíróság a Ballast Nedam Groep I (C-389/92 számú) ügyben, Ballast Nedam Groep II (C-5/97) ügyben, a Holst Italia (C-176/98.sz.) ügyben, továbbá a közelmúltban (2013. október 10.) C-94/12. sz. ügyben meghozott ítéleteit. 1.2. Ajánlat, hiánypótlások, bírálati cselekmények A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő az ajánlatában egyáltalán nem mutatott be olyan referenciamunkát, mely az ajánlattevő (vagy a Skoda csoport) saját teljesítésére vonatkozna. Az ajánlatában kizárólag ALSTOM Transport SA által teljesített referenciamunka került bemutatásra és igazolásra. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ALSTOM Transport SA-ra, mint kapacitást nyújtó szervezetre kíván támaszkodni az alkalmassága igazolása érdekében. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ajánlatába csak a Kbt. normaszövegét megismétlő nyilatkozatot csatolt mind a maga részéről, mind az ALSTOM Transport SA-tól, a konkrét erőforrások tényleges átadásáról, annak módjáról, terjedelméről, megvalósításáról nem nyilatkozott. Az ajánlatkérő emiatt a 2013. június 20-án kiadott hiánypótlási felhívásában, felvilágosítás kérésében

66

(különösen annak 1. és 4. pontjában) a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t, az M1 referencia műszaki, szakmai alkalmassági feltétel tekintetében az alkalmassága igazolására, hiánypótlásra hívta fel. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. új nyilatkozatokat csatolt, magától és az ALSTOM Transport SA-tól is. E nyilatkozatok tartalmi vizsgálatából azt a következtetést vonta le az ajánlatkérő, hogy azok csak a villamos tervezésének egy szűk szegmensére vonatkozó kötelezettségvállalást biztosítanak, mely nem tudja a jelen közbeszerzési eljárásban közbeszerzési jogi szempontból alkalmatlan Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t alkalmassá tenni. Emiatt, továbbá mert más módon – újabb felhívás ellenére – sem igazolta a referencia alkalmassági feltétel tekintetében az alkalmasságát, ezért az ajánlatkérő az első eljárást lezáró döntésében a GanzSkoda Közlekedési Zrt.-t alkalmatlannak, ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította. A Döntőbizottság a D.395/14/2013. számú határozatában az ajánlatkérő közbeszerzési jogi érveit és az Európai Bíróság e tárgyban hozott ítéleteire vonatkozó hivatkozásait elfogadta, kimondta azt is, hogy a kapacitásátadásnak ténylegesnek kell lennie és ki kell terjednie az alkalmassági feltétel valamennyi elemére. Ugyanakkor arra tekintettel, mert mindkét nyilatkozat tartalmazza a „magukban foglalnak” kitételt is az ALSTOM által vállalt feladatok felsorolását megelőzően, további hiánypótlás vagy felvilágosítás kérése kiadását ítélte szükségesnek, valamint arra hivatkozással, hogy a külföldi ajánlattevők számára nem lehetett egyértelmű a magyar jogi szabályozás, így a felhívás sem, ezért további hiánypótlás biztosítását tartotta szükségesnek az alkalmasság igazolására. Az ajánlatkérő - figyelemmel a Döntőbizottság határozatára - felvilágosítást kért a „magukban foglalnak” kitételre, továbbá lehetőséget biztosított az alkalmassági igazolások, bizonyítékok benyújtására. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. felvilágosítást nem adott, hanem 2013. november 18-án kelt új ajánlattevői és kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatokat csatolt, ezt meghaladóan további alkalmassági igazolást, bizonyítékot nem nyújtott be. Az ALSTOM Transport SA nyilatkozata egyszerű másolatban került benyújtásra és utolsó oldala kizárólag aláírást tartalmazott. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. hiánypótlási felhívásra sem nyújtotta be a kapacitást nyújtó szervezet eredeti nyilatkozatát. Az új nyilatkozatok szerint az ALSTOM Transport SA készít és átad a GanzSkoda Közlekedési Zrt. részére egy olyan dokumentációt, mely tartalmazza „a referencia szállítás teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi releváns pénzügyi, kereskedelmi, szakmai műszaki” ismeretet, információt, továbbá az átadott dokumentációban foglaltak alapján az ALSTOM Transport SA részéről közreműködő szakemberek konzultációkat, egyeztetéseket folytatnak, a GanzSkoda Közlekedési Zrt. részére tanácsadást nyújtanak a teljesítés teljes

67

időtartama alatt. E nyilatkozatok e mellett, szinte változatlan tartalommal magukban foglalják a korábbi első hiánypótlásra benyújtott nyilatkozati részeket is. 1.3. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. nem felel meg és nem igazolta az alkalmasságát az ajánlati felhívás III.2.3. M1 referencia műszaki szakmai alkalmassági feltétele tekintetében Az ajánlatkérő – az 1.2. pontban ismertettek alapján – megállapította, hogy a közbeszerzési eljárásában ez már a harmadik ugyanazon tárgyban megtett és egymástól eltérő tartalmú nyilatkozat mind az ajánlattevő, mind a kapacitást nyújtó szervezet részéről. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint a Kbt. 67. § (5) bekezdése nem ad felhatalmazást sem hiánypótlás, sem felvilágosítás keretében háromszoros és egymástól eltérő tartalmú nyilatkozat megtételére. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. és az ALSTOM Transport SA által az ajánlatban és az első hiánypótlásban benyújtott nyilatkozatokat maga a Döntőbizottság sem fogadta el megfelelőnek, nem látta annak alapján megállapíthatónak a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. alkalmasságát, az ajánlatkérő döntésével szemben. Az ajánlatkérő érdemben is megvizsgálta a harmadik, a 2013. november 18-án kelt és az ajánlattevő részéről hiánypótlásként benyújtott új ajánlattevői és ALSTOM Transport SA kötelezettség vállalási nyilatkozatot, melynek alapján azt állapította meg, hogy ezen harmadik nyilatkozat alapján sem állapítható meg a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. alkalmassága, ajánlatának érvényessége. E nyilatkozatok tartalma nem felel meg (i) a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése, (ii) a Magyarországon közvetlen hatállyal alkalmazandó Irányelv 48. cikk (3) bekezdése, (iii) a Magyarországon közvetlen hatállyal alkalmazandó Európai Bíróság ítéleteiben támasztott követelményeknek, továbbá (iv) a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata 54-55-56. oldalán külön is rögzített egyértelmű elvárásoknak. Az ajánlatkérő emellett fenntartja azt is, hogy egyébként a kétszeres hiánypótlás tilalma miatt figyelembe sem lennének vehetőek ezek az új nyilatkozatok. Az ajánlatkérő szerint a bemutatott hazai és közösségi jogi előírások azt tekintetik az alkalmasság megállapítása minimum követelményének, hogy kapacitást nyújtó szervezet részéről megtörténik-e az ajánlattevő a majdani szerződést kötő, teljesítő fél részére ténylegesen a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, szellemi erőforrások átadása, azok felett a szerződést teljesítő fél rendelkezni tud-e. Ez felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének

68

(Kbt. 2. § (3) bekezdése), a szabályozás céljának (Kbt. 3. §), az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményének (Kbt. 2. § (2) bekezdés), tehát harmadik személlyel való alkalmasság igazolása esetén (is!) legalább ugyanazon feltételek meglétét igazolja az ajánlattevő. Okszerűen felelős - különösen uniós támogatást is felhasználó - ajánlatkérő nem alapozhatja az alkalmasság megállapítását kizárólag szellemi know-how átadására. A referencia alkalmassági feltétel támasztása (igazolt szerződésszerű teljesítés) kiüresítését jelentené. Jelen esetben arra tekintettel sem fogadható el az ALSTOM Transport SA által biztosított erőforrások tényleges rendelkezésre bocsátása bizonyítottsága, mivel a kapacitás rendelkezésre bocsátására nem cégcsoporton belül, hanem kifejezetten versenytársak között elvi jelleggel kerül sor. E vonatkozásban, összhangban az Európai Bíróság hasonló ügyekben hozott döntéseivel és annak indokaival, valamint ezen döntések alapját képező főtanácsnoki indítványokban bemutatott részletes jogi okfejtéssel minél távolabbi a jogi kapcsolat a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet, valamint az ajánlattevő között, annál erősebb bizonyítási teher van az ajánlattevőn, hogy igazolja a kapacitások tényleges rendelkezésre bocsátását egyik oldalról, valamint a tényleges igénybevételét a másik oldalról, valamint bizonyítsa ezen rendelkezésre bocsátás és igénybevétel számonkérhetőségét (polgári jogi kötelező erejét). Nem tekinthető az alkalmasság és a teljesítési képesség bizonyítottnak olyan esetekben - mint a jelen ügy is -, amikor többszöri felhívást követően is csak egymásnak ellentmondó, nem egyértelmű és nem konkrét kötelezettségvállalások történnek. Az ajánlatkérő szerint tovább fokozza a kötelezettségvállalás el nem fogadhatóságát alátámasztó érveket az a körülmény is a jelen esetben, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. külön felhívást követően is csak egyszerű másolatban csatolta azt be, melyet azzal indokolt, hogy az ALSTOM Transport S.A. nyilatkozata „nem alkalmas arra, hogy azon alapulóan a nyilatkozatot tevővel szemben közvetlenül követelés érvényesítésére kerüljön sor az ajánlatkérő vagy akár az ajánlattevő részéről.” Amennyiben a kapacitást igénybevevő ajánlattevő az általa a kapacitások rendelkezésre bocsátásnak igazolásaként becsatolásra kerülő dokumentum (kötelezettségvállaló nyilatkozat) alapján saját nyilatkozata szerint nincs abban a helyzetben, hogy a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezettel szemben közvetlenül követelést érvényesítsen, nem állapítható meg a kapacitások tényleges átadása. Ez alapján az alkalmasság igazolása nem fogadható el. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint elfogadhatatlan a Kbt., a közösségi jog rendelkezéseivel, a jogintézmény rendeltetésével ellentétes a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. 2013. november 22-én megtett nyilatkoztában foglalt azon

69

megközelítése, mely az ajánlattevő „belügyének” tekinti a kapacitást nyújtó szervezet nyilatkozatát. Az ajánlatkérő – a fenti indokokra tekintettel – az ajánlattevő alkalmatlanságát, annak igazolatlansága és bizonyítottsága hiányában – továbbra is fenntartja – megállapítja, a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlata érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján. 2. A Ganz- Skoda Közlekedési Zrt. a Kbt. 56. § (2) bekezdésére (Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) és kb) pontjára figyelemmel), a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel kizáró ok hatálya alatt áll, ezért az ajánlata érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján. 3. A Ganz- Skoda Közlekedési Zrt. a kizáró okokkal összefüggésben a 2013. november 19-én benyújtott önkéntes hiánypótlásában akként módosította az ajánlatát, hogy az nem felel meg a Kbt., a Korm. rendelet és az ajánlatkérői előírásoknak, ezért az ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. 2.1. és 3.1. Követelmények: A Kbt., a 3. §-a értelmében kógensen állapítja meg azokat a kizáró okokat, amelyek fennállta esetén nem lehet a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az adott személy, szervezet, illetve az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból (Kbt. 75. § (1) bekezdés a) és b) pont), az ajánlatát pedig érvénytelenné kell nyilvánítani (Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pont). A jogalkotó a Kbt. 183. §-ában külön rendelkezett arról, hogy a jelen ügyre is irányadó közbeszerzési törvény megfelel az Európai Unió jogának, ezen belül külön kitért az Európai Parlament és Tanács által meghozott közbeszerzési irányelvekre is. A közösségi szabályok, az Irányelv szabta keretek megadják a kizáró okok tekintetében a tagállami szabályozás lehetőségét. Az ajánlatkérői szervezetek a tagállamok által szabályozási hatáskörükben megállapított és kötelező kizáró okok érvényesítésétől nem tekinthetnek el. A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki • k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: • ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy • kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre

70

kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem, • kc) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. • A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának ka), kb) és kc) alpontjában a jogalkotó három egymástól független, vagylagosan alkalmazandó kizáró okot állapított meg. • A Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint: • „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.” • A Kbt. 56. § (2) bekezdése előírása a tulajdonosi láncolat valamennyi, olyan közvetlen vagy közvetett tulajdonosára vonatkozik, amely az ajánlattevőben több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet („Korm. rendelet”) 2. § j) pontja a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok hiányának az igazolására az ajánlattevő nyilatkozatát követeli meg arról, hogy - van-e olyan szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik, - amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, - továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn. 2.2. és 3.2. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlata, hiánypótlás, felvilágosítás, bírálati cselekmények

71

A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ajánlatában megtett és cégszerűen aláírt nyilatkozatában két társaságot - ŠKODA TRANSPORTATION a.s., - SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD nevezett meg akként, hogy közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek az ajánlattevőben és mindkét társaság tekintetében akként nyilatkozott, hogy nem áll fenn a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ajánlatkérő 2013. június 20. napján kiadott felhívására külön megerősítette és fenntartotta az ajánlatában megtett nyilatkozatát. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ajánlata 26. oldalán megtett nyilatkozatában összesen nyolc magánszemélyt nevesített, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint definiált tényleges tulajdonosát, mely vonatkozik Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja kizáró okra. Az ajánlattevő ugyanezt a nyolc természetes személyt nevesítette a közvetlen, illetve közvetett több, mint 25%os tulajdonosai tekintetében is tényleges tulajdonosokként. Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését követően az ajánlatok ismételt bírálati szakaszában olyan közhiteles információkhoz jutott, melyek megkérdőjelezték a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által az ajánlatban megtett, hiánypótlásban is megerősített nyilatkozatok elfogadhatóságát. Az ajánlatkérő erre tekintettel 2013. november 7-én részletes felvilágosítást kért a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-től a közvetlen és közvetett, több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező személyekről, továbbá, a tényleges tulajdonosok személyéről is. Külön kitért az ajánlatban megadott konkrét, több, mint 25%-os közvetlen/közvetett tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező személyeken kívüli, további több, mint 25%-os közvetlen/közvetett tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező személyek tekintetében a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti, illetve annak alapján a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) vagy kb) vagy kc) pontja szerinti kizáró okok hiányának vagy hatályának fennállásának a kérdésére is. 2.3. és 3.3. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. 2013. november 19-én benyújtott önkéntes hiánypótlása, válasza és annak értékelése A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az önkéntes hiánypótlása 28/A. és 28/B oldalain – a benyújtott ajánlatában foglaltaktól eltérően – az új 2013. november 18-án aláírt nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy mind a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevőben, mind a SKODA INDUSTRY (EUROPE) LTD tekintetében nem a közölt nyolc magánszemély a pénzmosásról szóló törvény 3.

72

§ r) pontja szerinti tényleges tulajdonos, hanem helyette mindkét szervezet tekintetében csak két természetes személyt nevesített tényleges tulajdonosként. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a 2013. november 19-én benyújtott hiánypótlása 27. oldalán csatolta azt a 2013. november 18-án kelt és általa aláírt nyilatkozatot, melyben az ajánlatában megadott két gazdasági társaságon kívül a következő két társaságot is akként nevesítette, hogy az ajánlattevőben több, mint 25%-os közvetlen/közvetett tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező személyek: - Conitor Terra Limited - Bulwer Avenue, Mont Crevelt House, St Sampson, Guernsey, GY 4LH, Csatorna Szigetek (Channel Islands), - Maranex Finance LTD - Ajeltake Road TRUST Company Complex, Majuro, MH 96960 Ajeltake Island, Marshall Szigetek. E nyilatkozat a következőket is magában foglalta: „Kijelentem, hogy ezen szervezet vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ugyanakkor a benyújtott hiánypótlása 17-20. oldalain további szintén 2013. november 18-án (ugyanazon képviselő) által aláírt nyilatkozatokat is tett, melyben saját maga vissza is vonta, illetve a Kbt. és Korm. rendelet által megkövetelteknek meg nem felelően tette meg a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok hiányára vonatkozó nyilatkozatát. Eszerint amiatt nem áll a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alatt, mert megadta a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja szerinti tényleges tulajdonosok személyét. Az ajánlatkérő megállapította, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlata a fenti önkéntes ajánlattevői hiánypótlások miatt a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. A fenti 2.1. pontban ismertetett kógens jogszabályi előírások alapján (melyet az ajánlatkérő is megismételt felhívásában, dokumentációjában, továbbá ajánlott formanyomtatványokat is rendelkezésre bocsátott) az ajánlattevő kizáró ok hiányára vonatkozó nyilatkozati és igazolási kötelezettsége a Kbt. 56. § (2) bekezdése rendelkezésének megfelelően magában foglalja a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka), kb) pontjára vonatkozó nyilatkozati kötelezettséget is. Az ajánlattevő önkéntes hiánypótlásában úgy módosította az ajánlatát, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) és kb) szerinti kizáró okra - saját jogértelmezésére hivatkozással - megtagadta a nyilatkozattételt és kizárólag csak a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja szerinti kizáró ok hiányára nyilatkozott. Az ajánlatkérő megállapította azt is, hogy a kizáró ok hiányára vonatkozó ajánlattevői igazolás hiányában kötelezettsége megállapítani a nem igazolt

73

kizáró okok fennállását, nevezetesen azt, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) pontjában, továbbá kb) pontjában foglaltak alapján fennáll a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlattevő tekintetében, méghozzá az önkéntes hiánypótlásában nevesített két újabb további közvetett több, mint 25%-os tulajdoni, illetve szavazati joggal rendelkező társaságra tekintettel. Az ajánlatkérő arra tekintettel sem tud eltekinteni a kizáró okok fennállásának a megállapításától, mert nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, mely azt támasztaná alá, hogy valóban kétséget kizáróan kijelenthető a két külön-külön is kötelező kizáró ok hiánya a Marshall szigeteki és a Csatorna szigeteki gazdasági társaság tekintetében. Az ajánlatkérő megtekintette ez ügyben a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. § (1) bekezdése k) pontja ka) alpontja szerinti nemzetközi szervezetek tagállamainak listájáról kiadott tájékoztatóját, továbbá a Közbeszerzési Hatóság módosított útmutatóit azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye, valamint a Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről. A Közbeszerzési Hatóság, illetve Elnöke által kiadott tájékoztató és útmutatók szintén azt erősítették meg, hogy az ajánlatkérő számára nem áll fenn ténybeli és jogi alap arra, hogy eltekintsen a kizáró ok alkalmazásától. 4. Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdése e) pontja alapján, mert nem felel meg a járművezetők oktatása előírásainak, továbbá egyes árajánlattételi, teljesítési feltételeknek. 4.1 Ajánlatkérői követelmények Az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki leírás 8.4. pontja – egyebek mellett – megkövetelte: „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A képzést be kell fejezni az első jármű Budapestre szállítása előtt.” E követelmény is része, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal UVH/VF/2104/1/2013 szám alatt kiadott most hatályos és betartandó elvi előzetes típusengedélyében foglaltaknak. Sem a BKK mint megrendelő, sem a BKV, mint várható üzemeltető – meglevő villamos járműparkjából következően – nem rendelkezik megfelelő képzettségű, jogosultságú villamos járművezetőkkel, mely miatt a szállításra kerülő járművek tekintetében (már a legelső jármű szállítását megelőzően) teljesíteni kell a járművezetők oktatását.

74

Az ajánlati felhívás VI.3.23. pont e) pontja tartalmazza a „Prototípus jármű” fogalmát. Az ajánlati felhívás VI.3. 19.1. pontja megállapítja az alapmennyiség tekintetében az ajánlattevők számára kötelezően meghatározott tételes teljesítési ütemezést, melyet tartalmaz az elkészített szerződéstervezet is. Az ajánlatkérő strukturált, ütemezett és kötött teljesítési rendje értelmében, az ajánlati felhívás 19.1.4. pontja szerint a nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötésétől számított 500 naptári napon belül a Megrendelő által kijelölt járművezetők részére elméleti és gyakorlati képzés lebonyolítására az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki Leírás I. rész 8.4. Képzés pontnak megfelelően. Ezt követően a 19.1.7. pont értelmében a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésétől számított 540 naptári napon belül köteles megszerezni rövid prototípus járműre az Engedélyező Hatóság által kiadott jogerős típusengedélyt, üzembe helyezési engedélyt és a járművet ajánlatkérő részére átadni. E prototípus jármű az 1. sorszámú jármű, melyet 2. sorszámtól követnek a már sorozatban gyártott rövid villamosok. Az ajánlati felhívás 19.1.11. pontja értelmében a nyertes ajánlattevő csak a szerződés megkötésétől számított 720 naptári napon belül köteles megszerezni a hosszú prototípus járműre Engedélyező Hatóság által kiadott jogerős típusengedélyt, valamint az „üzembe helyezési engedélyt” és a járművet az ajánlatkérő részére átadni. Az ajánlatkérő meghatározott struktúrában követelte meg árajánlattételt, a Kereskedelmi Ajánlat, Ártáblázat 4.1. pontjában kellett az ajánlattevőknek megadni külön a Járművezetők képzésének árát. Az ajánlatkérő által meghatározott járművezető oktatási, árajánlattételi és teljesítés ütemezési követelményeket az ajánlattevők a jogvesztő szubjektív (15 napos) és objektív (90 napos) jogorvoslati határidőn belül nem támadták meg, arra bekövetkezett a kötöttség. Az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 63. § (1) és (3) bekezdése alapján, hogy az ajánlatok érvényességi vizsgálatát ennek megfelelően végezze el, amennyiben az ajánlattevő ajánlata nem felel meg ennek, akkor az ajánlatkérő köteles alkalmazni a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítást. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a jogvesztő jogorvoslati határidőkön belül nem jelzett semmilyen aggályt sem a járművezetők oktatásával, sem a teljesítés kötött ütemezésével összefüggésben. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. az ajánlatában, annak 12. oldalán megtett általános nyilatkozatában elfogadta az ajánlatkérő által a felhívásban, a

75

dokumentációban és a szerződéstervezetben meghatározott feltételeket, vállalta az aszerinti szerződéskötést, majd teljesítést. 4.2. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. felvilágosítása és annak értékelése Az ajánlatkérő - a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által több alkalommal megtett (árindokolás, Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás) és az ajánlatkérői konkrét és egyértelmű követelményekkel ellentétes nyilatkozatokra tekintettel - 2013. november 7-én felhívta a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t nyilatkozattételre, hogy miként teljesíti a műszaki leírás azon követelményét az oktatási szolgáltatása, hogy „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A képzést be kell fejezni az első jármű Budapestre szállítása előtt.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. felvilágosítása, válasza (mely lényegében azonos volt a korábbi nyilatkozataival) egyértelmű volt, a gépjárművezetők oktatása nem az alkalmassági igazolás szerinti referenciajárműveken történik meg. Bemutatta, hogy megítélése szerint miért jár el helyesen és nem jogsértően akkor, amikor előadása szerint a prototípus járművön végzi az oktatást, mely véleménye szerint nem minősül első járműnek és a saját tulajdona, válaszában nem tért ki arra, hogy ez miként érinti az előzetes és kötött teljesítési ütemezést, a hatósági engedélyt, a közbeszerzési eljárás előírásait. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. egyértelműen nyilatkozott arra vonatkozóan is, hogy a járművezetők gyakorlati képzését nem az Ártáblázat 4.1. pontja alatt árazta be, hivatkozása szerint a járművek tesztelési költségei ezt a képzést is fedezi, azt biztosítja. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint a BKK, mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában meghatározott feltételek és jogi keretek között köteles megítélni a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlatának érvényességét és miután az ajánlattevői nyilatkozat külön megerősítette annak el nem fogadását, be nem tartását az ajánlatkérő nem tekinthet el a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítástól. 5. A ajánlat érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatkérői előírásnak meg nem felelő karbantartási eszközök miatt. 5.1. Követelmények A Kbt. 60. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlatot az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet 4. számú mellékletében határozta meg az ajánlatkérő által a karbantartási szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos előírásokat.

76

A 4.5. számú melléklet (Műhely, berendezések és különleges szerszámok) 1. pontja (Műhely) előírja, hogy „A karbantartásra a BKV Zrt. jelenleg is meglévő műhelyeiben kerül sor”, majd a 2. pontban (Műhelyberendezések) nevesíti a meglévő 3 műhelyt (kocsiszínt): Hungária, Száva, Budafok. Ezen felül az ajánlatkérő ugyanebben a mellékletben meghatározta, hogy: „A Szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A Szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor Szállító köteles Megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” 5.2. Bírálati cselekmények Az ajánlatkérő a 2013. június 28-án kiadott árindokolás kérésében a karbantartási szolgáltatás tekintetében az alábbiak szerint hívta fel a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t: „Biztosított-e a 4.5. számú melléklet azon követelményének teljesülése is, hogy: A Szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A Szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A felsorolt eszközöket a kötelező gyártói karbantartás lejártakor Szállító köteles Megrendelőnek külön díj felszámítása nélkül átadni.” „Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő karbantartási szolgáltatás árindokolása körében legalább a következő elemekre terjedjen ki: (…) Ismertesse, hogy a szerződéstervezet – fentiekben idézett – 4.5. számú melléklete szerinti összes szükséges eszköz rendelkezésre állása érdekében konkrétan milyen eszközöket és milyen beszerzési árért biztosít, továbbá, a karbantartási díj erre fedezetet biztosít-e.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a 2013. július 16-án benyújtotta dokumentumában karbantartási eszközök bemutatására külön nem tért ki, hanem pusztán becsatolta a Skoda Transportation ajánlatát a karbantartási szolgáltatásra. Emiatt 2013. július 29. napján az ajánlatkérő ismételten felszólította a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a 2013. augusztus 4. napján benyújtott „Felvilágosítás/árindokolás/hiánypótlás” 9. oldalán mutatja be a karbantartási eszközökre vonatkozó válaszát, amelyben előadta, hogy

77

„A Skoda Transportation ajánlati ára és a fent 4.3. pontban részletezett értékei, valamint a gyártói karbantartási szolgáltatások ellátáshoz szükséges eszközök (a Skoda Transportation ajánlata alapján: „a karbantartás ezen két szintje (DO és KP) ellátásához kizárólag az alapvető eszközök szükségesek (normál kéziszerszám készlet), elektronikai alapkészlet (csatlakozók, kábelek és digitális multiméter)), egy hordozható számítógépet diagnosztikai szoftverrel), és tartalékkeretet nem igényel speciális eszközt.” Mindezen eszközök összesített értéke nem érte el 13.000,- eurót. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.395/14/2013. számú határozatában megállapította, hogy több ok és körülmény megalapozza azt, hogy az ajánlatkérő további tájékoztatást kérjen. Az ajánlatkérő az ismételten elvégzett bírálat keretében a 2013. november 7-én kelt felhívásában felszólította a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt.-t, hogy „6. Az ajánlattevő a 2013. augusztus 4-én kelt indoklásában a karbantartási szolgáltatás teljes időszakára és valamennyi járműre kiterjedően összesen csak 1 db normál kéziszerszám készletet, 1 db elektronikai alapkészletet, 1 db hordozható számítógépet szoftverrel és minimális tartalékkeret jelölt meg, tehát megközelítőleg 3 millió Ft-ból biztosítottnak ítélte a karbantartás több éves idejére a szerződéstervezet következő előírása teljesítését, mely szerint: „A Szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A Szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek.” Az ajánlatkérő kéri ajánlattevő adja meg azokat az adatokat, tájékoztatásokat, és egyben mutassa be, hogy ilyen feltételek mellett teljesíthető-e az előírt feltételek szerinti karbantartási feladat a karbantartási időszak egészére és az összes villamosra kiterjedően.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a 2013. november 19. napján benyújtott válaszában előadta, hogy a 2013. augusztus 4. napján kelt indokolásában egyértelműen megjelölte a szükséges eszközöket, megismételte ezen indokolását, továbbá előadta, hogy: „Tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy a szállítani kívánt jármű kifejezetten alacsony karbantartás igényű, fejlett műszaki megoldásokat alkalmazó és felvonultató jármű, mely szempontok alapvető fontossággal bírtak a konstrukció kialakítása során. Újfent meg kívánjuk erősíteni a korábban a szükséges eszközökkel kapcsolatban adott tájékoztatásunkat és egyben újra megerősítjük, hogy a karbantartást végző személyzetünk is ezeket az eszközöket fogja használni a gyártói karbantartási feladatok (DO és KP) kivitelezése során. Meg

78

kívánjuk jegyezni, hogy a járművek száma nem bír relevanciával a szükséges eszközök fajtája és mennyisége vonatkozásában, mivel az eszközöket a feladat ellátásához kell biztosítani, nem pedig a járművek esetleges kiegészítő felszerelése vagy tartozéka gyanánt. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelen kérdést a gyártói karbantartási tevékenység kapcsán kell vizsgálni és nem a javító karbantartási tevékenységek körében kell vizsgálni. A gyártói karbantartási tevékenység egy ütemezett és megtervezett tevékenység, így a vizsgálatok elvégezhetőek egy darab eszközkészlettel is.” 5.3. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. 2013. november 19-én benyújtott válasza értékelése Az ajánlatkérőnek azt kell az ajánlat érvényességi vizsgálata keretében eldönteni, hogy a gyártói karbantartási szolgáltatás megfelelő nyújtásához a megadott eszközök elégségesek-e, illetve a megadott eszközök teljesítik-e a karbantartási eszközkészlettel szemben az ajánlati dokumentációban támasztott követelményeket, különösen arra is tekintettel, mert kizárólag ezen eszközkészlet kerül átadásra a gyártói karbantartási időszak végén az ajánlatkérőnek és ezt követően az ajánlatkérőnek ezzel az eszközkészlettel kell/kellene ellátni mind a napi, mind KP 25.000 km-kénti karbantartási feladatokat. Az ajánlatkérő szerint szakmailag megalapozottan az jelenthető ki, hogy 1 db normál kéziszerszám készlet, 1 db elektronikai alapkészlet, 1 db hordozható számítógép (szoftver) biztosítása nem felel meg és nem fogadható el még a kor legmagasabb színvonalán álló villamosok esetében sem olyan karbantartási eszközkészletnek mellyel, mind a napi, mind az időszakos (25.000 km-ként) karbantartások elláthatók. Az ajánlattevő teljesen figyelmen kívül hagyta azon gyártói karbantartási alapkövetelményt, hogy a szállítási szerződés 4.5 sz. mellékletében (Műhely, berendezések és különleges szerszámok) egyértelműen előírja, hogy a beszerzés tárgyát képező nagyszámú villamost a megadott 3 kocsiszínben kell naponta gyártói karbantartani, ez a megadott egy-egy készletekkel semmiképpen nem elvégezhető. Külön problematikus az is, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. számos, még legmagasabb követelményeket is teljesítő villamos esetén is szükséges alapvető karbantartási eszközöket sem biztosítja. A felsorolt eszközök között nem szerepelnek olyan alapvető általános jármű karbantartási eszközök sem, mint például kerékprofil ellenőrző-mérő műszer, hidraulikus rendszer ellenőrző berendezés, valamint légkondicionáló berendezés hűtőközegének utántöltő berendezése, valamint ezt meghaladóan szakmai ismereteink alapján még számos specifikus karbantartási eszköz biztosítása szükséges.

79

Az ajánlatkérő a fenti indokok alapján nem tekinthetett el a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlatának az érvénytelenné nyilvánításától a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján, amiatt, mert a karbantartási eszközök nem felelnek meg a követelményeknek. E kérdés ezt meghaladóan relevánsan érinti a karbantartási díjra megajánlott aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást is, amelyre az ajánlat Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja miatti érvénytelenségi oka megállapításánál térünk ki külön. 6. A ajánlat érvénytelen a Kbt. 69. § (5) bekezdése és a 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján az aránytalanul alacsony ár nem megalapozott, a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető volta miatt. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a korábbi kétszeri, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát követő újabb ajánlatkérői felhívás ellenére sem adott meg több releváns árajánlati elemre vonatkozó adatot, kalkulációt a Kbt. 69. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettsége ellenére, melynek következményét az ajánlattevőnek kell viselni. Ezen túlmenően az ajánlattevő árindokolásai, tájékoztatásai alapján azt állapította meg az ajánlatkérő, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. árajánlata és indoklása - több az alábbiakban részletezett ok miatt - nem összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel, mely miatt az ajánlatkérő a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította. Az a körülmény, hogy az árajánlat több elemből tevődik össze és több árajánlati elem tekintetében az indokolást megfelelőnek is tartja az ajánlatkérő még nem jelenti azt, hogy a teljes árajánlat megalapozott, ez kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi árelem megalapozottsága megállapítható. Jelen esetben a karbantartási szolgáltatás (mely egyébként egy jelentős értékű, több éves szolgáltatás) különösen problematikus árajánlati elem, ennek - mint az, az ajánlattevők előtt is ismert - anyagi forrása az ajánlatkérő költségvetése, kizárt a többi árajánlati elem fedezetét biztosító az uniós támogatás felhasználása a karbantartási szolgáltatásra. Az ajánlatkérő szakmai vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. karbantartási árajánlatának az indokolása nem megalapozott, továbbá több releváns elem tekintetében még mindig nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Az ajánlatkérő 2013. november 7-én kiadott felhívása 4b.) pontja alatt külön kérte:

80

„b Az ajánlattevő közölje, hogy az egyes karbantartási feladatok ellátására milyen időtartammal kalkulált. Ennek hiányában nem állapítható meg az összes karbantartási feladat időigényének megalapozottsága, továbbá a karbantartás teljes időtartamára és valamennyi járműre kiterjedő időszükséglet megalapozottsága sem.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. e felhívásra sem adta meg az egyes karbantartási feladatok időigényét, sem a napi karbantartási feladatok, sem a 25.000 km-ként karbantartási feladatok tekintetében, kizárólag összesítve valamennyi napi, és valamennyi időszakos szolgáltatás vonatkozásában. Azt a nyilatkozatot tette, hogy a napi karbantartási feladatokra járművenként 20 percet fordít, míg a 25.000 km-kénti KP karbantartásra rövid villamos jármű esetében 240 percet, hosszú villamos jármű esetében 360 percet. Az ajánlatkérő számára - ajánlattevői igazolás, bizonyítás hiányában - saját szakmai tapasztalata alapján sem a napi karbantartási feladatok ellátására vonatkozó időigény, sem a KP karbantartási szolgáltatási szinthez tartozó időigény (különösen az ajánlattevő által is feltüntetett feladatok mellett) nem elfogadható, annak többszöröse lenne csak az ajánlatkérő és a szakmai minimum elvárásainak megfelelő. A napi karbantartás tekintetében pedig nemcsak az időigény elfogadhatatlan, hanem az már végképp érthetetlen szakmailag, hogy semmilyen anyagköltség nem merül fel, kizárólag 25.000 km-ként. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. válasza, a korábbi felhívások ellenére még mindig nem tartalmazza a korábban kért foglalkoztatási szabályokból, illetve a humán erőforrás közterheiből eredő költségek bemutatását, valamint fedezetük alátámasztott igazolását. Az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő benyújtott indokolása több szempontból is megalapozatlan, mely miatt az nem fogadható el. A kiindulási pontként figyelembe vett időtartam - mint fentiekben bemutattuk - nem alátámasztott. Az ajánlatkérő szerint súlyosan sértheti mind a magyar, mind a cseh munkaügyi és kapcsolódó joganyagot, ha az effektív munkavégzési időn kívül, semmilyen pihenőidővel és a további szintén kötelező időjuttatásokat nem kapnak a munkavállalók, úgy, hogy ezen időtartamra is juttatásban részesülnek. Az ajánlattevő által megadott tájékoztatások és az ajánlatkérő szakmai ismerete mellett az jelenthető ki, hogy a jelen beszerzés teljesítési feltételeinek megfelelő, ahhoz szükséges létszám az ajánlattevő által feltüntetett minimális létszám helyett - a vezetői szintet és az adminisztrációt is magában foglalóan - legalább 20 fő, így az ajánlattevő által maximálisként feltüntetett keretszám sem elégséges.

81

A karbantartási eszközkészlet súlyos hiányosságait a fentiekben már bemutattuk, ugyanakkor ki kell térni arra, hogy ez másik oldalról az ajánlati ár elfogadhatatlanságát jelenti, mivel más ajánlattevőkhöz képest a harmadáron ajánlott szolgáltatási ár nem teremt fedezetet megfelelő és szükséges eszközkészletre. Az ajánlatkérő, mint Budapest közösségi közlekedésért felelős szervezet számára elfogadhatatlan (ajánlattevő nem is indokolta), hogy a napi karbantartás három kötelező teljesítési helyszínén miként tudja a megadott minimális létszámmal megfelelően ellátni a folyamatos napi szolgáltatási kötelezettségét, úgy, hogy egyetlen szerszámkészleten kell „osztozniuk”, továbbá 25.000 km futásig semmilyen anyagot sem használhatnak fel. Az árindokolás elfogadhatatlanságán kívüli a veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos feladatok és azok költségei fedezete sem biztosított. Az ajánlattevő a 2013. augusztus 4-én kelt indokolásában azt közölte, hogy a veszélyes hulladékot Csehországba szállítja vissza a szükséges időközönként, melyet a gyártói karbantartás ideje alatt hét alkalomra becsült. Megadta a szállító eszközzel szembeni elvárásokat és közölte, hogy: „A feltételeknek megfelelő fuvareszköz kilométerenkénti díja …. Euró.” Ezt követőn az ajánlati árában figyelembe vett veszélyi hulladék költségét akként számította ki, hogy kilométerben kifejezett távolságot megszorozta a km/Euró szállítási díjjal, majd 7-tel. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát követően 2013. november 7-én ajánlatkérő - egyebek mellett - a következőkre hívta fel a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt-t: „Az ajánlattevő a 2013. augusztus 4-én kelt indokolásában kizárólag a veszélyes hulladék szállítási költségét mutatta be. Nem tartalmazza az indokolás a veszélyes hulladék kezelési költsége bemutatását. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy pontosan és teljes körűen mutassa be a jelen teljesítéssel összefüggő valamennyi veszélyes hulladékokkal, azok kezelési összefüggő költségeit.” A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a kiadott újabb felhívásra a 2013. november 19én benyújtott nyilatkozatában azt közölte, hogy külön humánerőforrás költséggel nem számolt, egyébként pedig a 2013. augusztus 4-i tájékoztatásában megadottak magukban foglalják az összes tároló eszköz, felrakás, lerakás, díját, hulladék kezelésének díját, költségeit.

82

Az ajánlatkérő e választ nem tudja elfogadni, az ajánlattevő nemcsak saját korábbi és cégszerű nyilatkozatával ellentétesen járt el, hanem az eltérésre okszerű magyarázat sem adható. Az ajánlatkérő felelősséggel tartozik a nagy értékű villamosok megfelelő karbantartásának biztosításáért, melyet a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. nem aránytalanul, hanem valóban kirívóan alacsony ára mellett és elfogadható indokolás hiányában továbbra sem lát megfelelőnek, megalapozottnak, emiatt a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítástól nem tekinthet el. 7. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlata érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján a műszaki ajánlatának a padlólejtési érvényességi feltételeknek való meg nem felelése miatt. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 5.2.15. pontjában olyan műszaki ajánlat benyújtását követelte meg, mely az egyértelmű elbíráláshoz szükséges részletességgel beméretezett jellegrajzot foglal magában. Külön rendelkezik arról is, hogy „Egyértelműen be kell méretezni a belépő él magasságot, a padlómagasságot (padlómagasságokat, amennyiben eltérő magassági értékek is vannak), az alkalmazott lejtők %-ban meghatározott meredekségét, az ajtók szabad nyílását”. Az ajánlatkérő az utastéri padlófelületre vonatkozóan, a Műszaki leírás „3.2.8 Padlómagasság” pontban a következőt írta elő: „Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú utastéri padlófelületek összekapcsolását az utastéri padlófelület egyéb területein max. 8%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani.” Az ajánlatkérő a műszaki ajánlatok ismételt bírálata keretében észlelte, hogy hiányosak és nem egyértelműek a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. által becsatolt jellegrajzoknak az utastéri padlófelület emelkedéseire, lejtéseire vonatkozó részei, metszetei. Emiatt 2013. november 7-én először a padló emelkedései tekintetében kért hiánypótlást/felvilágosítást, melyre a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. 2013. november 19-én be is nyújtotta a pótlását/ felvilágosítását. Az ajánlatkérő 2013. november 26-án pedig kifejezetten a tekintetben kért felvilágosítást/hiánypótlást, hogy az ajánlattevő mutassa be, hogy miként teljesül a megajánlott, majd hiánypótolt villamosok esetében a fenti maximum 5%-os lejtési követelmény. Az ajánlatkérő külön kérte, hogy az ajánlattevő a 2013. november 19-én általa beadott rajzdokumentációknak megfelelő metszeteken adja meg a konkrét és releváns adatokat, továbbá arra is felhívta a Ganz-Skoda

83

Közlekedési Zrt.-t, hogy a 2013.11.19-én benyújtott hiánypótlása 3. pontjára benyújtott rajzok és szöveges leírások ellentmondásait oldja fel és adja meg a hiányzó adatokat. A Ganz-Skoda 2013. november 29-én benyújtott hiánypótlása/felvilágosítása szakmai vizsgálata alapján mind az ajánlatkérő, mind a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített szakértői vélemény azt állapítja meg, hogy a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. műszaki ajánlata - a hiánypótlást, felvilágosítás kérését követően - sem felel meg, annak a követelménynek, hogy az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. a szöveges magyarázatában az előírásnak való megfelelését adta elő, továbbá az „A” első és „B” hátsó kocsik tekintetében beadott A-A metszeteken feltüntette az első utasajtó belépő terében kifelé mutató, max. 5% értékadással szereplő padlófelületi lejtést, azonban szakmai szempontból kétséget kizáróan megállapítható a hivatkozott metszet részletes adataiból az, hogy a jelölt lejtő mérete 4,8% és 7,6% értéket vesz fel. A benyújtott D-D metszeten, E-E metszeteken a lejtő mértéke 7,6%, ezen túlmenően az ACF idom vonatkozásában 7,6%-os olyan keresztirányú lejtőt ábrázol, mely az ajtónyílás szélességének kétharmadát fedi. A műszaki ajánlatnak a műszaki érvényességi feltételeknek meg nem felelése a Kbt. és a joggyakorlat alapján egyértelműen a Kbt. 74. § (1) bekezdése e) pontja szerinti egyéb okból bekövetkező érvénytelenséget alapoz meg, melyet az ajánlatkérő megállapított.” A kérelmező 2014. január 3. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben kifogásolta az ajánlatkérő által a kérelmező vonatkozásában megállapított érvénytelenségi okok jogszerűségét a jogorvoslati kérelmében előadottakkal azonos tartalommal. Ajánlatkérő 2014. január 7. napján a vitarendezési kérelmet minden pontjában elutasította. A kérelmező 2014. január 17. napján benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. A kérelmező indítványozta, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának és a Kbt. 56. § (2) bekezdésének alkalmazása és értelmezése tekintetében a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján a Kbt. 145. § (1)

84

bekezdése szerint kezdeményezze az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását. A kérelmező közölte, hogy a jogsértő esemény megtörténtének időpontja 2013. december 30. napja, a módosított összegezés kézhezvételének napja, míg a jogsértő eseményről való tudomásszerzés időpontja 2014. január 7. napja, amikor az ajánlatkérő megküldte a kérelmező részére az előzetes vitarendezési kérelemre adott elutasító válaszát. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatát az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné, mely döntésével megsértette a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontját, a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontját és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontját, valamint erre tekintettel a Kbt. 73. §-át. 1. érvénytelenségi indok A kérelmező álláspontja szerint nem került sor háromszori hiánypótlásra és három eltérő tartalmú nyilatkozat benyújtására. Valamennyi nyilatkozat tartalmát tekintve a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek a referencia teljesítéshez kapcsolódóan rendelkezésre álló erőforrásainak teljes körű rendelkezésre bocsátását tartalmazza az ajánlatkérő által erre vonatkozóan eltérő módon meghatározott szempontrendszere szerinti, eltérő szövegezéssel. A Döntőbizottság határozatában foglaltak nem érintik azt a kérelmezői álláspontot, mely szerint az ajánlatban benyújtott - az ajánlatkérő iratmintáján alapuló nyilatkozat - egyetlen korlátozó rendelkezést sem tartalmazott a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó erőforrások rendelkezésre bocsátását illetően. A kérelmező határozott álláspontja szerint a nyilatkozat tényszerűen valamennyi szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazott ezen erőforrások tételes megjelölése nélkül. Az ezt követően hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozat a hangsúlyos erőforrás elemek kiemelésével tartalmazta a kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalását, míg az első döntés megsemmisítését követő hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozat valamennyi szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás elem tételes megjelölését is tartalmazza. Valamennyi nyilatkozat magában foglalja a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalást. A különbség az egyes nyilatkozatok között kizárólag a rendelkezésre bocsátani vállalt erőforrások körének a nyilatkozatban történő tételes feltüntetését illetően áll fenn. A Döntőbizottság határozatában foglaltakból kizárólag az következik, hogy a Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre bocsátandó erőforrások teljes körének tételes meghatározása szükséges a nyilatkozatban, az azokra történő utalás, illetve azok közül a hangsúlyos erőforrás elemek kiemelését tartalmazó nyilatkozatban tételesen nem megjelölt erőforrások

85

körének tisztázása is szükséges. A Döntőbizottság nem azt állapította meg, hogy a kérelmező által bevont kapacitást biztosító szervezet nem vállalt kötelezettséget a szerződés teljesítéséhez szükséges, rendelkezésére álló erőforrások teljes körének rendelkezésre bocsátására, hanem azt, hogy ezen erőforrások teljes körű tételes megjelölésére - az ajánlatkérő nem megfelelő hiánypótlási felhívására tekintettel - nem került sor. A kérelmező álláspontja szerint a Döntőbizottság határozatában foglaltakból következően az eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően megküldött hiánypótlási felhívás és felvilágosítás, tájékoztatás kérés keretében a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra vonatkozó nyilatkozat becsatolására sor kerülhetett, az nem minősülhetett ismételt hiánypótlásnak. A kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdéséhez kapcsolódóan benyújtott nyilatkozatok önmagukban nem elégségesek annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a „magukba foglalnak” szövegezés miképpen értendő. Ez az álláspont vélhetően azon alapul, hogy ajánlatkérő ezzel kapcsolatban felvilágosítást kért és e mellett biztosította a lehetőséget az alkalmassági igazolások, bizonyítékok benyújtására. Az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában ajánlatkérő nem azt kifogásolta e körben, hogy a „magukba foglalnak” szövegezés tartalma a benyújtott nyilatkozatok alapján nem egyértelmű számára, hanem azt, hogy külön szövegezett felvilágosítást nem talált. A kérelmező jogi álláspontja szerint amennyiben a benyújtott nyilatkozatokban foglaltak alapján a „magukba foglalnak” szövegezés tartalma egyértelműen megállapítható, akkor az ajánlatkérői felhívásnak a nyilatkozatokban rögzítettek külön okiratba szerkesztett felvilágosítás formájában történő leírása nélkül is megfelelően eleget tett a kérelmező azon kötelezettségének, hogy a „magukba foglalnak” szövegezés pontos tartalmát egyértelműsítse. A Döntőbizottság határozata szerint a kérelmezőnek a megfelelő ajánlatkérői eljárás alapján abba a helyzetbe kellett kerülnie, hogy az esetleges hiányosságokat pótolja, vagy felvilágosítás adásával egyértelműsítse a nyilatkozatokban foglaltakat. Erre pedig a nyilatkozatok benyújtásával tényszerűen sor került. A nyilatkozatokban foglalt egyértelműen meghatározott tartalom alapján helyezkedett ajánlatkérő arra az álláspontra, hogy ennek alapján a kérelmező szerződés teljesítésére való alkalmassága nem állapítható meg. A kérelmező álláspontja szerint a 2013. november 18-án kelt kötelezettségvállaló nyilatkozatainak tartalma megfelel a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésében, az Irányelv 48. cikk (3) bekezdésében, az Európai Bíróság ítéleteiben és a Döntőbizottság határozata 54-56. oldalán rögzített elvárásoknak, az ajánlatkérő a benyújtott nyilatkozatokban foglaltak meg nem felelését indokolta olyan módon, ami az általánosság szintjén nem mutat túl, és mellőzte a konkrétumokat.

86

A meg nem felelőségre vonatkozó hivatkozás általános alapjául az Irányelv 48. cikkének (3) bekezdése szolgál, amihez kapcsolódóan az Európai Bíróság egyes ítéleteire, mint olyan ítéletekre történik utalás, amelyekre alapítottan egyértelműen megállapítható az ajánlatkérő szerint, hogy a benyújtott nyilatkozatokban foglaltakból következően a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások nem teljes körűen kerülnek átadásra a kérelmező részére, és az erőforrások tényleges átadása sem bizonyított. Lényegében e két elem az, aminek megléte vizsgálandó és vizsgálható az alkalmasság kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezettel történő igazolása esetén. Ezzel kapcsolatban annyi konkrétumot tartalmaz az összegezés, hogy kizárólag szellemi know-how átadása nem alapozhatja meg az alkalmasságot, illetve az átadott szerződés teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, szellemi erőforrások feletti ajánlatkérői rendelkezési jog megléte nem látszik biztosítottnak. A hivatkozott Európai Bírósági ítéletek tanulmányozása alapján a kérdés az, hogy az ítéletekben foglalt mely konkrét elemekből állapítható meg az, hogy referencia követelménynek való megfelelés kapacitást biztosító szervezettel történő igazolása esetén milyen erőforrások minősülnek egy adott közbeszerzési eljárás alapján megkötésre kerülő szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásnak; feltétlenül kell-e személyi és tárgyi erőforrást az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani; amennyiben igen, mi minősülhet konkrétan ilyen erőforrásnak, és mi minősül konkrétan az érintett erőforrás rendelkezésre bocsátásának. Ezzel összefüggésben miként értelmezendő a rendelkezési jog biztosított volta az ajánlattevő részére. Egyáltalán miképpen értékelendő a referencia szállítás teljesítésében résztvevő szakemberek rendelkezésre állása, a szállításhoz kapcsolódóan rendelkezésre álló ismeretek, tapasztalatok átadása a szerződés teljesítésének során. Ezekre a konkrét kérdésekre vonatkozóan érdemi hivatkozási alapot a hivatkozott ítéletek nem tartalmaznak. Tényszerűen - az általánosság szintjén történő hivatkozáson túlmenően - az ajánlatkérő sem jelölt meg ilyeneket. Az erőforrások tényleges rendelkezésre bocsátásának kérdésében hiányzik mind az összegezésből, mind az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszból az, hogy az ajánlatkérő által sokszor hivatkozott Irányelv 48. cikkének (3) bekezdése szerinti, kapacitást biztosító szervezet általi kötelezettségvállalás konkrétan milyen jogszabályi alapon nem elégséges az erőforrások tényleges átadásának igazolására. Arra sincs ajánlatkérői válasz, hogy a hivatkozott Európai Bírósági ítéletek mely konkrét elemet rögzítettek ezzel kapcsolatban, azaz a tényleges átadást mennyiben nem tekintik megfelelően bizonyítottnak a kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalása esetén, illetve ettől eltérően vagy ezen túlmenően milyen konkrét bizonyítékot tekintenek a tényleges átadás követelményének való megfelelés szempontjából elégségesnek.

87

A kérelmező álláspontja szerint az érintett alkalmassági követelménynek való meg nem felelés indokolása során az ajánlatkérőnek pontosan meg kellett volna jelölnie, hogy a benyújtott nyilatkozatokból konkrétan milyen - az általa megkötni kívánt szerződés teljesítéséhez szükséges - erőforrás hiányzik, a konkrét erőforrás szükségességét az Irányelv, a Kbt., illetve a hivatkozott Európai Bírósági ítéletek mely konkrét rendelkezése, megállapítása és konkrétan milyen módon alapozza meg. Ezen túlmenően konkrétan meg kellett volna indokolnia azt is, hogy a tényleges átadás miért nem megfelelően bizonyított a kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalásával, milyen ettől eltérő vagy ezen túlmenő bizonyíték lett volna elfogadható, és az az Irányelv, a Kbt., illetve a hivatkozott Európai Bírósági ítéletek mely rendelkezéséből, megállapításából és konkrétan milyen módon vezethető le. Az ajánlatkérő általános hivatkozásai az Európai Bíróság egyes ítéleteire arra tekintettel is elfogadhatatlanok, mert az előzőekben felvetett kérdésekre vonatkozóan nem tartalmaznak rendelkezést. A megjelölt ítéletekben érdemben kizárólag az az általános jellegű követelmény került meghatározásra, hogy a gazdasági, illetve műszaki alkalmasság igazolása során, ha az igazolás kapacitást biztosító szervezettel történik, akkor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy ténylegesen rendelkezni fog a kapacitást rendelkezésre bocsátó társaságok azon eszközeivel, melyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek. Hogy mik ezek az eszközök, arra az ítéletek nem térnek ki, hanem kifejezetten utalva az egyedi elbírálás szükségességére, e kérdés elbírálását a nemzeti bíróságok hatáskörébe utalják. Az ajánlatkérőnek kell megjelölnie, hogy mely konkrét, a szerződés teljesítéséhez szükséges, a referencia szállításhoz kapcsolódó eszköz rendelkezésre állását nem bizonyítják a kérelmező által benyújtott nyilatkozatok. Erre azonban kérelmező álláspontja szerint az összegezésben ténylegesen nem került sor. A kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérői előadásból egyértelműen megállapíthatóan az ajánlatkérő azt az álláspontot képviseli és - az általa hozott döntés alapján - alkalmazza a gyakorlatban, hogy a referenciakövetelménynek való megfelelés vizsgálata során eltérő tartalmi követelményeket támaszt az ajánlattevőkkel szemben attól függően, hogy a referencia követelménynek való megfelelést saját maguk igazolják, vagy arra kapacitást biztosító szervezet bevonásával kerül sor. A kérelmező jogi álláspontja szerint ugyanakkor az eltérő tartalmi követelmény támasztása és az annak szükségszerűségére történő hivatkozás megalapozatlan és jogsértő. A referencia teljesítések vizsgálata fogalmilag nem arra irányul, hogy az ajánlatkérők a szerződés teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állását vizsgálják, mert e célra az Irányelv és a Kbt. egyaránt nevesített külön alkalmasság vizsgálati szempontokat határoz meg, minden bizonnyal nem véletlenül és nem azzal a céllal, hogy a szerződés teljesítéséhez

88

rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások körét több vizsgálati szempont körében duplikáltan vizsgálják az ajánlatkérők. A kapacitást biztosító szervezet részéről az általa adott kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak szerint kerül sor személyi erőforrások rendelkezésre bocsátására. Ezek azok a személyi erőforrások, melyek kifejezetten a megkötendő szerződés tényleges teljesítéséhez szükségesek. A referencia követelménynek való megfelelés vizsgálata tehát arra irányul, hogy a referencia teljesítéshez kapcsolódóan szükségszerűen rendelkezésre álló erőforráskör biztosított legyen a szerződés teljesítése során. Ez azonban nem azonosítható a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek körével, mert azok nem szükségszerűen álltak rendelkezésre a referencia teljesítés során sem az ajánlattevők, sem a kapacitást biztosító szervezetek rendelkezésére. A szerződés tárgyát képező áruk/szolgáltatások előállításához szükséges tárgyi eszközökkel és szakemberekkel nem rendelkező gazdasági szereplők teljesítenek szerződésszerűen referenciaszállításokat anélkül, hogy ehhez az említett erőforrásokra szükségük lenne. Amint arra kérelmező konkrétan utalt, anélkül teljesíti szerződésszerűen pl. a miskolci szerződést, hogy az ajánlatkérő által hiányolt szakemberekkel és műszaki technikai felszereltséggel rendelkezne. Ezeket az erőforrásokat a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozók bocsátják rendelkezésre. A referenciaszállításra vonatkozó követelménynek való megfelelés későbbi igazolása során tehát ezek az erőforrások okszerűen nem állhatnak majd a kérelmező rendelkezésére függetlenül attól, hogy az adott későbbi eljárásban ajánlattevőként vagy kapacitást biztosító szervezetként vesz részt. Ezen túlmenően az áruszállításra irányuló beszerzések meghatározó hányadában a szerződés tárgyát képező áruk beszerzésére a kereskedelmi forgalomban kerül sor a Kbt. alvállalkozói fogalomkörén kívül eső piaci szereplőktől, így elvi jelleggel sem merülhet fel, hogy e szereplőknek az adott áru előállításához kapcsolódóan rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrásai hiányában valamelyik ajánlattevő a megkötendő szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal ne rendelkezne. Minden teljesítéshez szükséges erőforrás megfelelőségét az adott közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés egyedi jellegéhez kapcsolódó esetleges specifikus szempontokat megelőzően azonos szempontrendszer alapján kell megítélni valamennyi esetben. A kérelmező jogi álláspontja szerint nincs arra lehetőség, hogy egyes eljárásokban a leszállítandó termék előállításához szükséges műszaki-technikai felszereltség és szakemberek erőforrásként történő rendelkezésre állását követelményként határozzon meg, míg más eljárásokban azt olyannak tekintse, mint amire nincs szükség az alkalmasság igazoltságához. Ennek megfelelően tartalmi szempontból nem bír relevanciával, hogy a kapacitást biztosító szervezet által teljesített referenciaszállítás tárgya pl. gyógyszer vagy villamos. Az ajánlatkérői álláspont elfogadása esetén, amikor

89

egy gyógyszer kereskedelemmel foglalkozó gazdasági szereplő egy adott gyógyszer szállítására vonatkozó referenciát egy másik gyógyszerkereskedő cég kapacitást biztosító szervezetként történő bevonásával igazolja, a kereskedelmi forgalomban megvásárolt gyógyszerek előállításához szükséges műszaki technikai felszereltség és szakemberállomány erőforrásként történő rendelkezésre bocsátását a kereskedő cég részéről a jelen eljáráshoz hasonlóan vizsgálni kellene. A kapacitást biztosító szervezet által a referenciához kapcsolódóan rendelkezésre álló és az ajánlattevő által kötendő szállítási szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások körében rendelkezésre bocsátandó erőforrások körének tartalmi meghatározását illetően csak azonos szempontrendszer alkalmazható, ami az ajánlatkérői értelmezés esetén az előzőekben leírt - a gyakorlatban kezelhetetlen - következményeket eredményezne. Amennyiben az ajánlattevő nem maga kívánja legyártani a szerződés tárgyát képező termékeket, hanem azokat valamely harmadik féltől szerzi be, úgy fogalmilag téves az a megközelítés, ami szerint neki a gyártáshoz kapcsolódó műszaki technikai felszereltség és szakemberállomány rendelkezésre állása a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásnak minősülhetne. Ajánlatkérő döntésével és az eljárásról készült összegezésben valamint a jogorvoslati eljárásban kifejtett álláspontjával olyan erőforrások hiányára alapította a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, mely erőforrások a szerződés teljesítéséhez egyébként a kérelmező számára nem szükségesek. A kérelmező álláspontja szerint téves a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontja értelmezésére vonatkozó ajánlatkérői okfejtés is, mert a kapacitást biztosító szervezet bevonásának céljaként a szabályozás egyértelműen e szervezet szakmai tapasztalatainak felhasználhatóságát jelöli meg. Szakmai tapasztalat felhasználhatósága körében pedig a műszaki-technológiai felszerelés átadása fogalmilag nem értelmezhető. 2. és 3. érvénytelenségi indok A kérelmező álláspontja szerint az általa bemutatott tulajdonosi struktúra alapján az Irányelvben foglaltakkal összhangban vele szemben kizáró ok fennállása nem állapítható meg. A kérelmező nem osztotta azt az ajánlatkérői álláspontot, mely szerint az Irányelv 45. cikk (2) bekezdésében foglalt „választható kizáró okok esetében – más közbeszerzési jogintézményektől eltérően – lényegesen szélesebb mozgás és eltérési lehetőség” adott a tagállamok számára. Az Irányelv a (2) bekezdésben foglalt „választható” kizáró okok tekintetében azt rögzíti, hogy „e bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog

90

figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.” Az Irányelv szövegezése alapján a tagállamok számára „választható” kizáró okok körének bővítése tekintetében nem biztosított széles mozgásteret és eltérési lehetőséget. A kérelmező az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos joggyakorlatát vizsgálva azt a következtetést vonta le, hogy nem szakmai tevékenységhez kapcsolódó további kizáró okok tagállami szabályozás keretében történő beemelésére csak szűk körben, olyan esetben van lehetőség, ha az az Unió által elismert legitim cél elérését szolgálja. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni azt is, hogy az Irányelv 45. cikk (2) bekezdés f) pontja tartalmaz kizáró okot az adófizetési szabályok betartásával kapcsolatban, meghatározva ezzel azt a célt, ami elismert legitim célként minősíthető. E körbe azonban nem vonható be a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás, mert az alapján olyan ajánlattevőkkel szemben lenne megállapítható kizáró ok, mely ajánlattevők egyébként eleget tesznek székhely országuk szabályai szerint adófizetési kötelezettségüknek. Ezen túlmenően pedig a tulajdonosi szerkezetükben megjelölt egyik tulajdonos tekintetében sem került megállapításra az, hogy a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett volna eleget az Unió területén fennálló adófizetési kötelezettségének. Az Európai Bíróság kérelmező által ismert joggyakorlata különösen szigorú abban az esetben, ha az Irányelvben nem szereplő kizáró ok alkalmazására - mint jelen esetben is automatikusan, egyedi mérlegelés nélkül kerül sor, azaz a tagállami szabályozás ajánlatkérők számára a kizáró ok automatikus alkalmazását teszi kötelezővé. A konkrét esetben a kérelmező álláspontja szerint az Irányelv sérelmét jelenti a kérelmezővel szemben a Kbt. 56. § (2) bekezdésére alapítottan kizáró ok megállapítása egy olyan jogértelmezés alapján, ami az egyébként is aránytalanul korlátozó szabályozás további arányeltolódását eredményezve kívánja uniós piaci szereplők versenyben történő részvételének lehetőségét korlátozni. A kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának alpontjaiban az ajánlattevőkre, a részvételre jelentkezőkre, az alvállalkozókra és az alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőkre vonatkozóan kerültek kizáró okok meghatározásra. Erre a körre vonatkozóan tartalmazza a szabályozás azt, hogy a meghatározott három ok közül bármelyik fennállása esetén a kizáró ok fennállását meg kell állapítania az ajánlatkérőnek. A Kbt. 56. § (2) bekezdése azonban elkülönült szabályozásként határoz meg kizáró okot az ajánlattevők és részvételre jelentkezők tulajdonosi körére vonatkozóan. Az elkülönülő szabályozásból következik az is, hogy a jogalkotó nem a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak szerint kívánta ezt a kizáró okot szabályozni, hiszen ebben az esetben a kizáró ok meghatározására az (1) bekezdés k) pontjának keretén belül került volna sor. Ezen túlmenően pedig a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltak szövegszerű, nyelvtani vizsgálata alapján sem

91

megalapozott az az értelmezés, mely szerint a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt bármely alpont szerinti feltétel fennállása megalapozza a kizáró ok megállapítását. A szövegezés együttesen utal az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállására. A többes szám használatával és egyéb utaló szó hiányában szövegszerűen az (1) bekezdés k) pontjában szereplő valamennyi feltétel fennállása esetén állapítható meg a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Amennyiben a jogalkotói szándék a tulajdonosi körhöz kapcsolódó kizáró feltételt az 56. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakkal azonosan kívánta volna meghatározni, akkor túl annak normaszövegben történő elhelyezésén, ennek megfelelően határozta volna meg a normaszöveget például akként, hogy „az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamelyik feltétel fennáll” vagy „az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott bármelyik feltétel fennáll”, vagy „az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek valamelyike fennáll” stb. A kérelmező álláspontja szerint a kizáró ok megállapítására az Irányelv és a Kbt. rendelkezéseibe ütközően került sor figyelemmel arra, hogy a 2013. november 29-én benyújtott hiánypótlásában szereplő nyilatkozat alapján ajánlata megfelel a Kbt., a Korm. rendelet és az ajánlatkérő előírásainak. Arra tekintettel, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában és az 56. § (2) bekezdésében foglaltak értelmezése, illetve alkalmazhatósága általános jelleggel érinti a kérelmezőn túlmenően valamennyi hazai közbeszerzési eljárást, az abban résztvevő gazdasági szereplőket; az érintett rendelkezéseknek az uniós szabályozással összhangban álló volta, illetve azzal összhangban álló értelmezése valamennyi uniós támogatással megvalósuló beszerzésre közvetlen hatással bír, ennek következtében jelentős támogatási összegek felhasználásának szabályosságát befolyásolva közvetlenül és jelentősen kihathat a beszerzések finanszírozására, és az uniós jogba ütközés megállapítása esetén az állami költségvetésre is. Figyelemmel arra, hogy a döntés közvetlenül és általános jelleggel érinti kérelmező részvételének lehetőségét a Magyarországon induló közbeszerzési eljárásokban, kérelmező tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy 2013. november 29-én e tárgykörben panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, mely CHAP(2014)00120 ügyszám alatt került nyilvántartásba vételre. A kérelmező előadta, hogy az e körben alkotott olyan tagállami szabályozás, ami az ajánlattevők automatikus, feltétlen jelleggel történő kizárását eredményezi, nem felel meg az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének. A Kbt. szabályozásának közösségi joggal ellentétesnek minősülése esetén bármilyen indokkal erre alapítottan hozott kizáró döntés jogsértőnek minősül.

92

A kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott, az Európai Bizottsághoz intézett kérdés benyújtására 2010. január 4. napján, azaz a Kbt. hatályba lépését jóval megelőzően került sor. A kérelmező álláspontja szerint az Európai Bizottságnak feltett kérdésre adott válasz akként történő interpretálása, hogy az akár a célkitűzés legitim voltát, akár (az egyébként értelemszerűen még nem létező) szabályozás megfelelő voltát erősítené meg, sajátosnak tekinthető. A válaszból a következő konkrétumok állapíthatók meg: - nincs olyan EU-s szabályozás, amely kizárná az adóparadicsomokban bejegyzett cégeket, - nem válaszolt a kérdésre, hogy tervez-e ilyen szabályozást a Bizottság! (az eltelt időben történtek alapján láthatóan nem), - az irányelv 45. cikk (2) bekezdés f) pontjára hívja fel a figyelmet, vagyis az adófizetési kötelezettség nem teljesítésére. A Bizottság válaszában tehát adófizetési kötelezettség nem teljesítéséről van szó, nem tulajdonosi háttérről és nem adóparadicsomként minősített országokban való bejegyzésről. A kérdés arra irányult, hogy „van-e olyan EU-s szabályozás, amely kizárná azokat a cégeket a közbeszerzésen való indulásból, amelyek tulajdoni háttere ismeretlen, vagyis adóparadicsomokban vannak bejegyezve?” Még a kérdés sem érintette tehát az induló cégek tulajdonosi struktúráját. Jelen közbeszerzési eljárásban a Magyarországon bejegyzett Ganz Skoda Zrt. indult, melynek tulajdonosi háttere teljes körűen, a végső tulajdonos magánszemélyekig megismerhető, és e személyek kilétét a kérelmező az ajánlatkérő tudomására hozta. A kérelmező álláspontja szerint több európai bírósági ítélet (C-21/03 és C-34/03. sz. ügy, C-213/07. sz. ügy, C-376/08. sz. ügy, C-538/07. sz. ügy, C-226/04. és C-228/04. sz. ügy, C-147/06 sz. ügy, C-103/88. sz. ügy, C-74/09 sz. ügy, C465/11 sz. ügy) egyértelműen azt igazolják, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja és (2) bekezdése a közösségi jogba, a 2004/18 EK irányelvbe ütközik. A magyar szabályozás ugyanis automatikusan úgy tekint azokra a cégekre, melyek nem EU, EGT vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkeznek adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, hogy azoknál megvalósul az irányelv 45. cikk (2) bekezdés f) pontja, vagyis nem tettek eleget az adófizetési kötelezettségüknek.

93

A kérelmező tulajdonosai, a SKODA Transportation a.s és a SKODA INDUSTRY LTD. rendszeresen részt vesznek az uniós országokban közbeszerzési eljárásokban. Ezen eljárásokban pedig nem volt példa arra, hogy tulajdonosi szerkezetükre alapítottan ajánlatukat érvénytelenné nyilvánítsák. Ez további olyan körülmény, ami mind a szabályozni kívánt célnak az unió által legitim célként történő elismerését, mind a szabályozás megfelelő voltát megkérdőjelezi, és egyben indokolja ennek az alapkérdésnek előzetes döntéshozatali eljárásban történő tisztázását. 4. érvénytelenségi indok A kérelmező álláspontja szerint ajánlata megfelel a járművezetők oktatására vonatkozó előírásoknak, az előírt árajánlattételi követelményeknek és teljesítési feltételeknek. Nincs szó arról, hogy a kérelmező eltért volna a járművezetők gyakorlati képzésének az ajánlatkérő által meghatározottak szerinti beárazásától. A kérelmező előadta, hogy a budapesti tesztelési és gyakorlati oktatási tevékenység párhuzamosan folyik. A 2013. július 16-án kelt indokolásának 16. oldalán, valamint a 2013. augusztus 8-án kelt tájékoztatásának 12. oldalán rögzítette, hogy a budapesti gyakorlati oktatás költségeit (a teszteléssel, próbafutással, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos személyi és tárgyi költségeket) teljes mértékben kalkulálta a tesztelési költségsoron. A 2011-es év miskolci és debreceni villamos-jármű beszerzéseinek teljesítése kapcsán alkalmazott járművezetői oktatás konstrukciójával azonosan a kérelmező a járművezetők pilzeni oktatását (teljes elméleti képzés + alap gyakorlati képzés, vizsgával és ideiglenes engedéllyel lezárva) követő fennmaradó budapesti gyakorlati képzését az előírt típustesztek teljesítése keretében végzi. Ez az oktatási/képzési metodika megfelel a kialakult gyakorlatnak és teljes mértékben összhangban áll majd a típusvizsgálatok kivitelezésével kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasút és Hajózási Hivatal, Vasúti Főosztály, Vasútgépészeti Osztály által kiadásra kerülő, az ajánlatkérő részére leszállítani kívánt adott villamos jármű előzetes típusengedélyében foglaltakkal. A miskolci szállításhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) alapvető elvárása, hogy a villamosjármű futástesztjeit az üzemelésre szánt infrastruktúrán (tehát azon az infrastruktúrán, melyen a villamos jármű, annak átvételét követően, üzemeltetésre kerül) kell elvégezni (külön kiemelve a fékpróbát, valamint a tartampróbát, mely irányonként 5.000 km, összesen minimum 10.000 km). Az NKH irányelve műszaki okok alapján írja elő a járművek futástesztjeit és a tartampróbát azon az infrastruktúrán (jelen esetben a budapesti), ahol a járművek ténylegesen üzemelni fognak, mivel a jármű pályához való alkalmasságát és futását befolyásoló elemeket, úgy mint kerékprofilt, a kerekek hátlap távolságát az adott infrastruktúra specifikumaira tekintettel, az annak való megfelelés

94

vonatkozásában lehet csak oly módon vizsgálni, hogy az engedélyező hatóság a teljesített tesztfutás megfelelőségét és elfogadhatóságát illetően megalapozott döntést hozhasson. A hatályos uniós szabályozással összhangban bármely közlekedési vállalat infrastruktúráján csak az adott közlekedési vállalatnál vizsgával rendelkező járművezető közlekedhet az adott járművel, feltéve, hogy az adott járműtípusra is kiképzést kapott. Ennek megfelelően tehát objektív okokból sem lehetséges a BKV járművezetőinek fennmaradó (budapesti) gyakorlati képzését (ami nem más, mint oktatói felügyelet mellett történő tényleges közlekedés a járművel (vezetési gyakorlat), próbajárati engedéllyel, természetesen utasok szállítása nélkül) más közlekedési vállalat infrastruktúráján (így pl. Pilzenben a prototípus járművek Budapestre szállítása előtt) végezni. Erre tekintettel pedig elengedhetetlen, hogy már a prototípus jármű magyarországi tesztfutásához rendelkezésre álljon megfelelő számú, alapképzést teljesített járművezető (ezt biztosítja a 10 járművezető pilzeni képzése), melyet követően a BKV járművezetők a pilzeni vizsgát követően, a BKV képzési akkreditációjának megfelelően és alapján jogosultak vezetni a villamosjárművet a NKH által a prototípus járműre kiadott ideiglenes engedély birtokában, megfelelői oktatói felügyelet mellett a budapesti infrastruktúrán. A tesztfutás járművezetőként történő teljesítésére kizárólag a prototípus járműre alapképzést tanúsító vizsgát követő ideiglenes engedéllyel rendelkező BKV járművezetők jogosultak, akiknek budapesti gyakorlati oktatásának feltételei a tesztfutás keretében teljes körűen biztosítottak. Arra tekintettel, hogy a tesztfutás csak a szállító szakembereinek felügyeletével folytatható, a tesztfutást felügyelő oktatói jogosítvánnyal rendelkező szakemberek költségei a tesztelés költségek között okszerűen és szükségszerűen kalkulálásra kerültek. Szintén okszerűen és szükségszerűen így az oktatási költségsoron ugyanezen szakemberek költségei nem jelenhetnek meg, duplikálva ezzel a ténylegesen felmerülő költségeket. Ennek megfelelően ugyanakkor viszont e költségek felmerülésének hiánya az oktatási költségek között nem minősíthető az ajánlatkérő által meghatározott árajánlattételi struktúrától történő eltérésnek. A gyakorlati képzés indokoltan és szükségszerűen kerül Budapesten elvégzésre, amit – szemben az ajánlatkérő által leírtakkal – a dokumentáció feltételrendszere nem zár ki, sőt alátámaszt. E körben nem tudja kérelmező megítélni, hogy a feltételrendszer összeállítása során mi volt ajánlatkérő szándéka, de a dokumentáció nem tükrözi azt az ajánlatkérő által az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban foglalt utalást, mely szerint a szándék arra irányult, hogy már a prototípus járművek Budapestre érkezését megelőzően a teljes

95

gyakorlati képzés lefolytatásra kerüljön. Annak feltételei viszont biztosítottak, hogy a járművezetők vizsgával rendelkezzenek a prototípus járművek budapesti vezetéséhez. A budapesti képzést hangsúlyosan alátámasztja a dokumentáció 1.4.2. pontja, mely a járművezetők oktatásának teljesítési helyeként a Hungária Kocsiszínt jelöli meg. Az „első jármű Budapestre szállítása előtt” kitételt illetően hangsúlyozta a kérelmező, hogy a képzés teljesítési helyére vonatkozó előírással összhangban, csak abban az esetben merülhetett volna fel a két rendelkezés közötti esetleges ellentmondás lehetősége, ha a jármű Budapestre szállítása fogalom akként kerül definiálásra, hogy ezalatt az ajánlatkérő a prototípus jármű Budapestre érkezését érti. Ilyen meghatározás, azonban a dokumentációban nem szerepel. Ugyanakkor „az első jármű Budapestre szállítása” meghatározás a jármű polgári jogi értelemben történő leszállítására értelmezhető, semmiképpen nem a prototípus jármű kérelmező egyes telephelyei közötti mozgatásra, ami viszont nem minősíthető a polgári jog fogalmai szerinti szállításnak. Ezt – az előzőekben hivatkozott képzésre vonatkozó előíráson túlmenően – az is alátámasztja, hogy a dokumentáció értelemszerűen az ajánlatkérő szempontjából fogalmaz meg követelményeket az ajánlattevőkkel szemben, így a Budapestre szállítás csak az ajánlatkérő részére történő leszállítás fogalmával azonosítható. A fentiekkel azonos a helyzet a „referenciaként megjelölt járműtípus” fogalmának értelmezésével is, miután a dokumentáció e körben sem tartalmaz értelmező rendelkezést. Így e követelmény meghatározásból sem következik az, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolására benyújtott referenciaigazolásokban/nyilatkozatokban szereplő járműtípussal azonosítandó ez a meghatározás. Ajánlattevők nem jelöltek meg az eljárásban referenciaként járműtípusokat, hanem meghatározott járműtípusok szállítására és karbantartására vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat nyújtottak be. A referenciaként megjelölt járműnek minősülhet az ajánlatkérői értelmezés szerint az ajánlati felhívás III.2.3.M2 pontjában foglalt alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolásában szereplő jármű is. Amint azt a kérelmező az eljárás keretében benyújtott felvilágosításában és előzetes vitarendezési kérelmében kifejtette, a vonatkozó követelmény értelmezése a szerződés teljesítése szempontjából okszerűen utal a prototípus járműre, ami a teljesítés szempontjából a referencia járműnek minősül, és amelyen a hivatkozott feltétellel érintett képzési tevékenységet el kell végezni. A kérelmező nem a saját egyedi helyzetéhez kívánja alakítani a dokumentációban foglalt feltételrendszert, hanem annak a dokumentációban és az eljárásra irányadó jogszabályokban foglaltakkal összhangban álló értelmezését rögzíti. A közbeszerzési eljárás keretében kibocsátott dokumentumokban kizárólag a jármű fogalom került definiálásra a szerződés tervezet 1.17. pontjában, ami

96

egyértelműen a szerződés alapján leszállítandó járművet jelenti, aminek alapján értelmezendő a referenciaként megjelölt járműtípus fogalom. A szerződés tervezet 6.10. pontja szerint pedig a komplett oktatási anyagot járművenként kell átadnia a szállítónak, ami az előzőekben jelzett jármű fogalom alapján kizárólag a leszállítandó járműre vonatkoztatható. Ebből következően az oktatási anyag, tehát az elvégzett oktatás anyaga a leszállítandó járműre vonatkoztatható, nem pedig ettől eltérő bármely más járműre. A szerződés nem teljesíthető a leszállítandó járműre vonatkozó oktatás elvégzése nélkül, azaz bármely ettől eltérő oktatási tevékenység végzésére vonatkozó ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által előírt követelményeknek és a megkötendő szerződés tartalmának. 5. érvénytelenségi indok A kérelmező előadta, hogy a 2013. november 19-én benyújtott felvilágosítása keretében részletesen kifejtette azon indokait, melyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a napi és 25.000 kilométerenkénti időszakos karbantartási feladatok a rendelkezésre bocsátandó eszközökkel elvégezhetők. A kérelmező álláspontja szerint ellenben a napi karbantartási feladatkörbe tartozó tevékenység végzése során nem merülhetnek fel a megelőző gyártói karbantartási feladatkörbe tartozó előre nem kalkulálható beavatkozást igénylő feladatok. A napi karbantartási feladatok a jármű működőképességének és a forgalomban történő részvételére való alkalmasságának ellenőrzését foglalja magában, egyéb megelőző tevékenységet nem. E tevékenység a jármű elektronikai ellenőrző funkcióinak segítségével, illetve szemrevételezéssel kerül lefolytatásra. Amennyiben e tevékenység során az ellenőrzést végző szakember hibát észlel, úgy a hiba javítása nem karbantartási feladatkörbe tartozó tevékenység. A hiba javítására szavatossági vagy jótállási körben kerül sor, az ezzel kapcsolatos szerszám és költségigény nem a karbantartási tevékenység árelemében kalkulálandó. A szakszerűen és körültekintően végzett előzetes ütemezés aggálytalanul biztosítja annak lehetőségét, hogy a szükséges karbantartási eszközök az adott ütemezett időpontban az érintett karbantartási helyszínen rendelkezésre álljanak. Az ajánlatkérő által megjelölt eszközök nem a napi és időszakos karbantartáshoz kötődő eszközök. A jármű berendezések vállalt élettartam jellemzői és a beépített öndiagnosztikai képességei nem csökkentik ezen berendezések karbantarthatóságát és ellenőrizhetőségét a kifogásolt általános jármű karbantartási eszközök, berendezések fel nem sorolása esetén sem. A szakmai ismeretek alapján kifogásolt számos specifikus karbantartási eszköz nem képezi részét a napi és időszakos karbantartásnak, azok a berendezés gyártók garanciális kötelezettségébe tartozó feladatokhoz kötöttek.

97

A kérelmező megjelölte a DO és KP tevékenységeket, valamint bemutatta azok tartalmát. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy állapot függvényében a KP felülvizsgálat során sor kerülhet bizonyos megjelölt elhasználódó alkatrészek (csúszószén, levegőszűrők, stb.) cseréjére, melynek anyagköltség vonzatát is kalkulálta a kérelmező és táblázatos formában, tételesen bemutatta az ajánlatkérőnek. A garanciális időszak alatt, a karbantartási időszakon (mely megegyezik a garancia időtartamával) túlnyúló élettartamra tervezett alkatrészek (minden fő járműrendszer ilyen és szükség esetén szállítói garanciával fedett, pl. teljes hajtás, teljes elektromos rendszer, teljes szellőztető rendszer, fűtés, teljes forgóváz az összes elemmel (kerekek, tengelyek, hajtómű, fékek, motorok, rudazat, stabilizátorok), festés, kocsiszekrény, burkolatok, ablakok, ajtók, világítás, a teljesség igénye nélkül) bárminemű, rendeltetésszerű használat során bekövetkező meghibásodásának javítása garanciális javítás tárgya, nem a megelőző karbantartás feladatkörébe tartozik. A fent említett alkatrész tervezett élettartam kérdéskör ismert az ajánlatkérő számára, hiszen ő maga is előírt elvárt élettartamot bizonyos fő alkatrészekre, pl. áramszedő szénbetétek legalább 70.000 km, összes kerék vagy kerékabroncs cseréje legalább 300.000 km, sínfék betétek cseréje legalább 120.000 km, a forgóvázba beépített gumielemek élettartama legalább 300.000 km, a forgóvázba beépített csapágyak élettartama legalább 300.000 km. A karbantartó személyzet megbontás nélkül vizsgál és amennyiben hibát, kezdődő rendellenes működést észlel, átirányítja a feladatot a garanciális szolgáltatást nyújtó, helyszínen állomásozó csapathoz, aki elvégzi vagy elvégezteti a beszállítóval a szükséges javítást, bármi legyen is az. A garanciális szolgáltatásokat nyújtó csapat költségét, használt eszközeit nem a karbantartás keretében kell figyelembe venni. A kérelmezőnek nem róható fel, hogy a leszállítandó jármű tervezése során maximálisan figyelembe vette a tartósságra, alacsony üzemeltetési költségre vonatkozó követelményeket, piaci elvárásokat és olyan járművet tervezett, aminek alacsony a karbantartás igénye és költsége. Mivel a járműre 25.000 kmes ciklust határozott meg (KP vizsgálat) és annak során is csak vizsgálat történik, bármennyire is erre utalnak az ajánlatkérői nyilatkozatok, nincs szükség a jármű 10.000 km-ként megbontással járó karbantartásnak és alkatrész cseréknek történő alávetésére, így ilyen költségeket és e feladatok elvégzéséhez szükséges szerszámokat sem jelölhetett meg a kérelmező. Az ajánlatkérői nyilatkozatokból látható, hogy ajánlatkérő ezidáig nem üzemeltetett kifejezetten alacsony karbantartás igényű járművet, nem részesült professzionális garanciális kiszolgálásban és nem tapasztalta meg egy hatékony karbantartási rendszer előnyeit.

98

A garanciális szolgáltatás természeténél fogva szervesen kapcsolódik a megelőző karbantartáshoz és azt eredményezi, hogy ott nem kell javító karbantartást végezni. Nem minősülhet az ajánlatkérői követelményrendszer megsértésének, ha a kidolgozott karbantartási módszerre tekintettel a karbantartáshoz kapcsolódóan megjelölt eszközök között nem szerepelnek olyan eszközök, melyek azon javítások elvégzéséhez szükségesek, amikre okszerűen a garanciális gyártói karbantartási feladatok ellátása keretében kerül sor. Az ajánlatkérő elérendő célt határozott meg a karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan, míg a módszer és a tartalom meghatározása kizárólagosan ajánlattevők joga és kötelezettsége volt, aminek a kérelmező maximálisan eleget tett. Téves az ajánlatkérő megállapítása a típus függetlenség vonatkozásában, mivel lényeges műszaki eltérés áll fenn az ajánlatkérő által üzemeltetett alacsonypadlós jármű (Combino) és a kérelmező által megajánlott szintén alacsonypadlós jármű mechanikai hajtásrendszere között. Előbbiben egy motor egy oldalon hajt két kereket és nincs átmenő tengely, míg utóbbiban egy motor egy tengelyt hajt, ami összeköti a két oldalon lévő kerekeket. A tengelyekkel kialakított hajtásrendszer mechanikai kialakítása könnyített, kevesebb alkatrészt tartalmazó mechanikai megoldás, aminek karbantartási igénye is alacsonyabb. A kérelmező álláspontja szerint a gyártói karbantartási feladatok ellátása során egy laptoppal lekérdezhetők a rendszer állapotát objektíven mutató szükséges adat regisztrátumok. A légkondicionáló- és szellőző berendezés tömítettségét ellenőrző, és klímagáz utántöltő berendezésre 10-15 éves időszakaszban, ami jelentősen túlnyúlik a gyártói karbantartás időszakán nincs szükség. Az ajánlott járművön klímautántöltésre a garanciális karbantartási időszak alatt az alkalmazott műszaki megoldás mellett nem kerül sor. A klímagáz elszivárgása a rendszerből olyan súlyos gyártási hiba, ami azonnali garanciális következményeket von maga után. Nincs szükség továbbá a hidraulika rendszer tömítettségét ellenőrző és légtelenítő készülékre sem. A kerékprofil mérő és ellenőrző készülék része a gyártói karbantartó személyzet eszközkészletének, mivel szabvány írja elő. Az eszköz szakmailag teljes mértékben alkalmas a milliméter kopások és a nyomkarima állapot szemrevételezés útján történő megállapítására. A kerékátmérő mérésére az egyszerűen hozzáférhető tengellyel rendelkező forgóváz kialakítás következtében a karbantartó személyzet eszközkészletében rendszeresített milliméter beosztású mérőszalagot alkalmaz a kérelmező a kerékkopásból eredő paraméter illesztés érdekében. A kerékátmérő mérés az egyszerűen megmérhető kerületmérésen alapszik, amiből egy konstanssal való osztással (π) határozható meg a kerék átmérő. A kerekeken elhelyezett mechanikai elemek figyelembevételével ez az egyedüli, az adott körülmények között legpontosabb eredményt biztosító mérési módszer. A futókörön kialakult

99

vályús kopásból eredő tényleges kerékátmérő értékét és a beavatkozás szükségességét az előző pontban említett kerékprofil mérő eszköz és a kerületmérő eszköz kombinációja alapján lehet meghatározni. Ez az eljárás a kérelmező által alkalmazott jól bevált módszer a gyártói karbantartás során szerzett tapasztalatai alapján. A kerékátmérő adat fontosságával a kérelmező is tisztában van és nem csupán a sebesség mérés és a menetregisztráló, hanem az üzemeltető szempontjából fontosabb járműdinamika szempontjából. A kérelmező az ebből a mérésből nyert kerékátmérő mérőszámot alkalmazza hajtásszabályzó szoftverében a vonóerő számítás paramétereként, ami biztosítja a szükséges vonóerőt, gyorsulást és az üzemeltető által előírt menetrend tartását. A kérelmező által alkalmazott esetenkénti zsírzást igénylő műszaki megoldás hosszú élettartamú alacsony karbantartás igényű motorokat, hajtóműveket tartalmaz. A zsírzás feladata a beszállító garanciális kötelezettsége, amihez biztosított az alkalmas zsírzó berendezés. A kötőelemek rögzítése előírt nyomatékkal történik a gyártás során és az így rögzített kötőelemek jelölő festékkel vannak ellátva. A megbontás nélküli DO és KP vizsgálatok során szigorúan ellenjavallt a kötőelemek bárminemű után állítása vagy azok utánhúzása. Ahol szűrőcsere vagy egyéb KP tevékenységgel összefüggő kötőelem bontásra kerül sor, ott a gyártói karbantartást végző személyzet eszközkészlet részét képező kalibrálható nyomatékkulcsokkal történik a beavatkozás. Az ajánlatkérő által megkövetelt fényszóró ellenőrző készülék nem kötődik sem a DO sem a KP karbantartási tevékenységekhez a fényforrások vonatkozásában. A fényszórók beállítása a gyártást lezáró beállítási folyamatok során megtörténik, a kiállított dokumentumok alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság az üzembe helyezési engedély kiadásával jóváhagyja a KRESZ előírásoknak történő megfelelést. A gyártói karbantartás során nincs tervezett fényszóró beállítás tevékenység. Bármilyen okból (pl. baleset) szükségessé váló, a KRESZ követelményei szerinti fényszóró beállítás az üzemeltetői hatáskörben végrehajtandó feladat és nem része a gyártói karbantartásnak. A beépítésre kerülő akkumulátorok hosszú élettartamú karbantartásmentes típusok, így a gyártói karbantartás időszaka alatt nincs szükség tervezett akkumulátor kapacitás ellenőrző készülék alkalmazására. Az előzőekben már hivatkozott kérelmező a gyártás során alkalmazott technológiai eljárásokra, amelyekkel biztosított a gyártói karbantartás során a feladat optimalizált beavatkozásokra minimalizált karbantartási módszer végrehajtása. Az áramszedő beállításakor alkalmazott alkatrészek (rugók, kötőelemek stb.) biztosítják az áramszedő előírt működési tartományában a követelmény szerinti konstans nyomóerőt, amely egyben a típusengedélyezési folyamat része is. A DO és KP gyártói karbantartás során szigorúan ellenjavallt bármilyen beavatkozás a rendszerbe. Törésből, sérülésből eredő újból

100

szükségessé váló beavatkozás nem a gyártói karbantartás részét képező tevékenység. A kérelmező álláspontja az, hogy az ajánlatkérő csak azon eszközök szerepeltetését kérheti számon a kérelmezőtől, melyeket a dokumentációban, vagy a szerződés tervezetben konkrétan megnevezett (ezek a 4.5 sz. mellékletben szereplő eszközök) vagy melyek szükségességét az ajánlattevő által alkalmazott karbantartási módszer alapján szakmai indokokkal alátámasztottan igazolni tud. Az ajánlatkérő által kért célszerszámként a kérelmező normál kéziszerszám készletet, vizsgáló eszközként elektronikai alapkészletet (csatlakozók, kábelek és digitális multiméter), diagnosztikai eszközként és szoftverként diagnosztikai szoftverrel rendelkező hordozható számítógépet biztosított. Az ajánlatkérő által kért szűrő és töltőberendezés vonatkozásában a kérelmező közölte, hogy a klíma szűrőt a beszállító garanciálisan biztosítja, az ajánlott járművön klímautántöltésre a garanciális karbantartási időszak alatt az alkalmazott műszaki megoldás mellett nem kerül sor. A klímagáz elszivárgása a rendszerből olyan súlyos gyártási hiba, ami azonnali garanciális következményeket von maga után, míg több töltő berendezést az ajánlatkérő biztosít, a szerződéstervezet 4.5. számú melléklete szerint az ajánlatkérő biztosítja továbbá az olajtöltő berendezést, a homoktöltő berendezést és az ablakmosó folyadéktöltő berendezést is. A kérelmező előadta, hogy a 2013. július 16-án kelt első árindokolásának 6. számú mellékletében foglaltak szerint, amennyiben mégis sor kerülne a karbantartás ideje alatt speciális célszerszám, vizsgáló, szűrő, töltő berendezés, speciális céleszköz, diagnosztikai szoftver használatára, úgy azokat ajánlata részeként, saját költségén biztosítja, ajánlata részeként saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, mely a karbantartás ellátásához szükségesek. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő járműparkjában nincs a kérelmező által megajánlott járműtípus, Skoda villamos járművet sem üzemeltet, így ajánlatkérőnek semmilyen tapasztalata nincs a Skoda villamosok karbantartási igényéről és az ehhez szükséges eszközökről. 6. érvénytelenségi indok A kérelmező előadta, több ízben rögzítette, hogy a napi karbantartás nem tartalmaz olyan tevékenységet, ami felvethetné a kalkulált 20 perces időtartam elégtelenségét. A járművek szemrevételezéssel történő ellenőrzése, valamint az azon található elektronikai ellenőrző funkciókkal történő ellenőrzés ennél rövidebb idő alatt aggálytalanul elvégezhető. A kérelmező az eljárás keretében már több ízben rögzítette, hogy a napi karbantartási feladatokhoz kapcsolódóan (a karbantartási tevékenységhez kapcsolódó) anyagigény nem merül fel és ennek

101

okát is megjelölte. Azt, hogy ezt az ajánlatkérő pontosan milyen okból nem tudja elfogadni, az összegezés és az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz nem tartalmazza. Az időszakos karbantartási feladatok a szerződéstervezet szerint meghatározott olyan egyéb feladatok, amelyek dokumentációs szinten és emberi erőforrás szinten is megosztott tevékenységekként jelentkeznek a karbantartást végző személyzet számára. A feladatok párhuzamosan hajthatók végre az elsődlegesen elektromos és gépész szakemberek által. A tevékenység ebben az esetben is elsődlegesen ellenőrzési tevékenységet foglal magában és csak minimális aktív beavatkozást feltételez. A kérelmező által az ajánlatában megjelölt, a napi, illetve időszakos karbantartási feladatok elvégzésére előirányzott időtartam – szemben az ajánlatkérő állításával – összhangban áll az ajánlatkérő tapasztalati adataival. A győri Széchenyi István Egyetem kiadványaként 2012-ben jelent meg a „Járműkarbantartási stratégia (A villamos járművek karbantartása)” című egyetemi tanagyag. Ez a tanulmány részletes, több villamos kocsiszínre kiterjedő, a karbantartás végrehajtását tudományos alapossággal feltáró elemzést foglal magában a 2006-2009 közötti adatok feldolgozásával. Az ebben foglalt, a napi és időszakos (10.000 km és 30.000 km-hez kötött) karbantartásra fordított átfutási időkre járműtípus és kocsiszín vonatkozásában szereplő tényadatokból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező által a napi és időszakos karbantartásra vonatkozóan megjelölt határidő összhangban áll ezekkel az adatokkal. A tanulmányból egyértelműen levonható az a szakmai következtetés, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott módszer, műszaki környezet és járműpark adottság jelentős eltéréseket eredményez a karbantartási időigény vonatkozásában. Ugyanakkor az is tényként szögezhető le, hogy az ajánlatkérőnek van olyan járműtelepe, amely a kérelmező által megjelölt napi karbantartási időtartammal egyező karbantartási tényadattal működött már a vizsgált időszakban is és a kérelmező által megjelölt időszakos karbantartási időtartam teljes mértékben illeszkedik a tapasztalati adatokhoz. A tanulmányban vizsgált karbantartási tevékenység meghatározóan sokszoros futásteljesítménnyel rendelkező, nem új - garanciális, illetve szavatossági körbe tartozó - villamosokat érint, így a konkrét esetben a kérelmező által megjelöltnél rövidebb időtartamok sem vethetnének fel szakmailag megalapozott kétségeket. Az ajánlatkérő járműtelepeitől származó adatok tehát rendelkezésre álltak és állnak az ajánlatkérő részére, így az ajánlatok elbírálása során is nyilvánvalónak kellett lenni ajánlatkérő számára, hogy a karbantartásra megjelölt időtartamok szakmai szempontból megfelelőek, reálisak, a karbantartási feladatok elvégzéséhez elégségesek.

102

Az ajánlatkérő 2013. november 7-én kelt felhívására küldött válaszában a kérelmező ismételten és teljes részletességgel kidolgozta a karbantartási feladatok ellátásának időtartamát, ennek megfeleltetve bemutatta, hogy a karbantartási feladatokat hány szakemberrel lehet aggálytalanul és folyamatosan ellátni, három karbantartási helyszínt figyelembe véve is megalapozott az ajánlati ár. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő azon ismeretei, mely szerint az egyes gyártók járművei között érdemi műszaki eltérés - mely alapvetően kihat a járműre karbantartás igényére, valamint természetszerűleg az alkalmazott karbantartási stratégiára és tevékenységre is - nem áll fenn, tévesek. Éppen az ajánlatkérő különböztette meg az egyébként teljes mértékben egyenértékű funkciójú, 100%-ban alacsonypadlós villamosok lehetséges műszaki megoldásait és értékelési szempontrendszerében jelentős plusz pontszám hozzárendelésével előnyben részesítette a teljesen sík padlós megoldást. Az eltérő padlókialakítás nem esztétikai kérdés, hanem a teljesen eltérő műszaki kialakítású forgóvázak (Skoda: valódi tengely, hajtás a tengelyen, mindkét oldali keréken egyszerre, Siemens, CAF: portal tengely, hajtás az egy oldalon elhelyezkedő kerekeken) alkalmazásának eredménye, mely műszaki különbségek nem csak a hajtásmechanikai elemeiben, hanem a hajtásvezérlő elektronikus egységek számában, kialakításában és funkciójában is jelentős eltérést eredményeznek, valamint a járműpályán, kanyarban való viselkedésére is kihatással vannak. A kérelmező szerint az általa alkalmazott megoldás ugyan nagyobb súlyt eredményező megoldás, de a robosztusabb kivitel bőven megtérül a tartósság, alacsonyabb mértékű elhasználódás és a tisztább, egyszerűbb műszaki kialakítás jelentősen alacsonyabb karbantartási igénye, magas fokú hibatűrő képessége által. Az ajánlatkérő számára ugyan nyilvánvaló volt az eltérő műszaki kivitelekből eredő eltérés és annak további kihatásai, többek között a karbantartás várható költségére, elmulasztotta ennek a jelentős tényezőnek a figyelembevételét a karbantartási díj megajánlások összehasonlítása során, mely hiba az alkalmazott karbantartási rendszerek figyelembevételének elhanyagolásával együtt már teljesen irreális eredményre vezetett a kimutatott különbségek értékelésében és értelmezésében. 7. érvénytelenségi indok A kérelmező jogi álláspontja szerint alapvető fontosságú, hogy az ajánlatkérő a műszaki követelményeket egyértelműen határozza meg, ez teszi lehetővé azonos műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatok benyújtását az ajánlattevők számára, csak ebben az esetben állapítható meg a műszaki érvényességi feltétel tartalma, amelynek függvényében ítélhető meg a benyújtott ajánlatok érvényessége.

103

A kérelmező előadta, hogy az irányelv preambulumának (29) pontja rögzíti, milyen feltételeknek kell megfelelni a közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak. Az utolsó fordulat értelmében: „a műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv által megállapított követelmények”. A kérelmező hivatkozott a Döntőbizottság a D.817/2010. számú határozatában foglaltakra, amely rögzítette, hogy alapvető fontosságú, hogy ajánlatkérők a műszaki követelményeiket egyértelműen határozzák meg, ez teszi lehetővé azonos műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatok benyújtását az ajánlattevők számára, csak ebben az esetben állapítható meg a műszaki érvényességi feltétel tartalma és ennek függvényében ítélhető meg a benyújtott ajánlatok érvényessége. A kérelmező arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás 3.2.8. pontját úgy fogalmazta meg, hogy abból sem a felkért műszaki szakértő, sem az egyéb érdekelt, sőt maga az ajánlatkérő sem tudta, hogy mit kell érteni „belépő téren”, ezáltal az előírt lejtési iránynak és legnagyobb mértéknek hol kell megfelelni. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatának érvénytelensége csak abban az esetben állapítható meg, ha a hivatkozott műszaki érvényességi feltétel tartalma teljesen egyértelmű. A kérelmező előadta, hogy a szakvélemény két szempontból vizsgálta a kérelmező által benyújtott műszaki dokumentumokat: 1) utas folyosó magassága a csuklóalagútban; 2) lejtések vizsgálata az utas ajtók belépő terében. Az 1) vizsgálati szempontnál kimondta a szakvélemény, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek. A kérelmező álláspontja szerint téves „az ajtón belépéskor nem teljesíti ezt a feltételt” megfogalmazás, mivel még az sem állapítható meg ebből, hogy az ajánlatkérő az 5%-os mértékre vagy a kifelé lejtésre gondolt. Nem vette figyelembe a kérelmező által becsatolt rajzdokumentáció alapján az összes követelménynek való megfelelőséget mind a max. 5% lejtés, mind a kifelé irányultság tekintetében az ajtón történő belépéskor (az ajtó teljes szélességében 107 mm mélységében 1-2% és az AF oldalvonal által határolt idom mélységében 4,8%). A kérelmező hangsúlyozta, hogy maga az ajánlatkérő által felkért műszaki szakértő nyilatkozta azt, hogy a belépő tér fogalma nem került meghatározásra, a belépő térre nincs definíció, ugyanis a belépő tér minden egyes járműtípusnál eltérhet, ezáltal általános meghatározása nem lehetséges.

104

A kérelmező előadta, hogy a belépő tér definícióját valóban nem adta meg az ajánlatkérő, a műszaki leírás 3.2.8. Padlómagasság részben mindösszesen annyi szerepel, hogy „az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen”. A kérelmező igazolta 25.000.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. Az ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező kötelezését kérte költségeinek megtérítésére. Az ajánlatkérő álláspontja szerint megalapozottan és jogszerűen állapította meg mind a hét okból a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségét. Emellett a kérelmező jogorvoslati kérelme kizárólag abban az esetben minősülhet alaposnak és a kérelmezői ajánlat érvényesnek, amennyiben mind a hét érvénytelenségi ok tekintetében egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlata a hiánypótlásokkal, felvilágosításokkal együtt teljes körűen megfelel a Kbt. és a végrehajtására kiadott jogszabályoknak, valamint az ajánlatkérő által támasztott tartalmi érvényességi követelményeknek. Az ajánlatkérő az összegezésében minden egyes érvénytelenségi ok esetében teljes körűen és minden releváns szempontra kitérve, továbbá azokat ténybelileg és jogilag alátámasztva állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. A Kbt. 63. § (1) bekezdése és a Kbt. 67. § (1) bekezdése alapján kizárólag a közbeszerzési eljárás dokumentumai (ajánlat, hiánypótlás, felvilágosítás) képezheti mind az ajánlatkérői bírálat alapját, mind a jogorvoslati eljárás során megállapításra kerülő tényállás és az annak alapján meghozandó döntés alapját. A Ket. alapelvi és tételes rendelkezései ugyanezt az elvárást támasztják. Erre az ajánlatkérő amiatt tért ki hangsúlyosan, mert a kérelmező jogorvoslati kérelmében nem az általa benyújtott ajánlatban, hiánypótlásaiban és felvilágosításaiban, mint okirati bizonyítékokban megadott, közölt valós tartalmi elemekre hivatkozott, hanem az érvénytelenségi okok szinte mindegyike tekintetében akként járt el, hogy az objektív igazolásról, bizonyítékról azok tartalmától eltérően nyilatkozott. Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes döntéshozatali eljárás kérdésében előterjesztett indítványára jelezte, hogy a magyar jogalkotó a Kbt. 183. §-a szerint elvégezte az Európai Unió jogának való megfelelést biztosító vizsgálatot. Emellett az ajánlatkérő szerint nehezen kérdőjelezhető meg legitim célként, hogy a közpénz felhasználásból megvalósuló megrendeléseket elnyert gazdasági szereplők, illetve a mögöttes nem alacsony százalékos mértékű tulajdonosaik ne minősüljenek off-shore cégeknek, ne adóparadicsomokban adózzanak és átlátható legyen a tulajdonosi struktúrájuk. Az Európai Bizottság már az új Kbt.

105

elfogadásától kezdődően ismeri a magyar tagállami kizáró okra vonatkozó rendelkezései, és e kizáró okokban rögzített célt, illetve az emiatti kizárást nem minősítette illegitimnek az Európai Unió számára. Az ajánlatkérő e kizáró okon kívül számos más érvénytelenségi okot is megállapított, így nem állnak fenn aggályok e kizáró ok alkalmazásával összefüggésben az uniós támogatás felhasználása tekintetében. Az ajánlatkérő jelezte, hogy számára a kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelem alapján nem állapítható meg, hogy a kérelmező az előterjesztett hét jogorvoslati kérelmi eleméhez képest milyen összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében tegye vizsgálata tárgyává, hogy megtörtént-e a kérelmező részéről a megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint, a jelen jogorvoslati eljárás tárgya az ajánlatkérő második eljárást lezáró döntése, továbbá a kérelmező kötelezettsége, hogy a Kbt. 138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a jogorvoslati kérelmében terjessze elő a kérelmét, közölje annak indokait, ezért elfogadhatatlan a kérelmező azon nyilatkozata, hogy egyes, a jelen eljárásban is érintett érvénytelenségi indokok tekintetében az általa az első eljárásban és az előzetes vitarendezési kérelmében kifejtetteket továbbra is fenntartja. Az ajánlatkérő szerint a Kbt. 138. § (1) bekezdés e) pontja és a Ket. eljárási szabályai is kizárják ennek elfogadhatóságát. Az ajánlatkérő az alábbiak szerint tette meg érdemi észrevételeit az egyes érvénytelenségi indokokra. 1. érvénytelenségi indok Az ajánlatkérő az összegezés 1.2. pontja alatt pontosan bemutatta a kérelmező által a közbeszerzési eljárásban benyújtott dokumentumoknak megfelelően a kérelmezői ajánlatot, hiánypótlásokat, felvilágosításokat. E dokumentumokra alapítva ítélte meg a Kbt. 63. § (2)-(3) bekezdése, 55. § (5) és (6) bekezdése, 74. § (1) bekezdés d) pontja és a közvetlen hatállyal bíró közösségi jogi szabályozás (Irányelv, Európai Bíróság ítéletei) alapján a kérelmezőnek az ajánlati felhívás III.2.3. M1. pontja szerinti referencia alkalmassági feltételnek való nem megfelelését és állapította meg alkalmatlanságát. A Kbt. az ajánlattevőtől követeli meg az alkalmassága igazolását, méghozzá a közbeszerzési eljárásban, ajánlatban, hiánypótlásban, felvilágosításban. Az ajánlatkérő utalt arra, hogy a kérelmező még a jogorvoslati kérelmében sem adta meg azokat a hivatkozásokat, hogy mire alapítottan, mely általa benyújtott dokumentumnak mely része, mely vállalása, mely bizonyíték, mint alkalmassági igazolás alapján kéri az alkalmassága megállapítását az ajánlati felhívás III.2.3. M1. pontja szerinti műszaki-szakmai alkalmassági feltétel tekintetében.

106

Az ajánlatkérő a kérelmező azon hivatkozására, hogy a Kbt., az Irányelv és az Európai Bíróság ítéletei is csak általánosságokat tartalmaznak, előadta, hogy konkrét közbeszerzési eljárás alkalmassági előírása és a kérelmező konkrét alkalmassági igazolásai alapján, mind a magyar, mind az uniós jog alapján egyértelmű válasz adható, melyet az összegezés tartalmaz. Az ajánlatkérőnek – a Döntőbizottság határozatát követően – a kiadott felhívásra benyújtott 2013. november 18-án kelt új kérelmezői és kapacitást nyújtó szervezeti (ALSTOM Transport SA) nyilatkozatokat kellett értékelni, melyet megtett. Az ajánlatkérő pontosan rögzítette az összegezés I.2. pontja alatt az új kötelezettségvállalás tartalmát. E tartalmi elemeket a kérelmező sem kifogásolta, helyességük a közbeszerzési iratok alapján egyértelműen megállapítható. A kérelmező ajánlatát és korábbi hiánypótlását a Döntőbizottság is a korábbi határozatában nem megfelelőnek minősítette az alkalmasság megállapításához, ezért kapott újabb pótlási/felvilágosítási lehetőséget a kérelmező. Jelen villamos beszerzésére irányuló ügyben a referencia alkalmassági követelmény támasztása arra tekintettel történt, hogy az igazolt korábbi szerződésszerű teljesítés – a referencia alkalmassági feltételnek megfelelően megmutassa, hogy az ajánlattevőnek megvannak a teljesítéshez szükséges személyi (pl. szakemberek), tárgyi (pl. gépek, telephely, gyár) eszközei és azokat képes szakmai, szellemi tudása alapján megfelelően fel is használni. Az M1. pont szerinti alkalmassági követelményhez a kérelmező azt az alkalmassági igazolást rendelte hozzá, hogy az ALSTOM Transport SA készít és átad a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. részére egy olyan dokumentációt, mely tartalmazza „a referencia szállítás teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi releváns pénzügyi, kereskedelmi, szakmai műszaki” ismeretet, információt, továbbá az átadott dokumentációban foglaltak alapján az ALSTOM Transport SA részéről közreműködő szakemberek konzultációkat, egyeztetéseket folytatnak, a kérelmező részére tanácsadást nyújtanak a teljesítés teljes időtartama alatt. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint az M1. alkalmassági követelmény és a kérelmező alkalmassági igazolása összevetése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy ettől az ALSTOM Transport SA kapacitás átadástól még nem kerül a kérelmező mindazon kapacitás birtokába, mely szükséges nagyszámú és magas értékű villamos járművek előállításához, ehhez a szellemi know-how-n és a szakemberi tanácsadáson, konzultáción kívül feltétlenül szükségesek további személyi és tárgyi erőforrások, kapacitások (pl. képzett szakemberek, gyártókapacitások, gépek). Hangsúlyozta az ajánlatkérő, hogy a teljes körűen biztosított lehetőség ellenére semmilyen további alkalmassági, kapacitási igazolás nem történt a kérelmező részéről. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint erre a konkrét és a jogvita

107

tárgyát képező alkalmassági igazolási kérdésre mind a hazai, mind a közösségi jog alapján egyértelmű válasz adható. A tagállamokban közvetlen hatállyal, alkalmazási kötelezettséggel bíró irányelv műszaki és/vagy szakmai alkalmasságra vonatkozó 48. cikk (3) bekezdése szerint a „szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások” kitétel alapján kizárólag az adott szerződés vonatkozásában és az annak teljesítésére vonatkozó erőforrások tekintetében értelmezhető, alkalmazható és kerül megkövetelésre a bizonyítás. A bizonyítási teher az ajánlattevőre került okszerűen meghatározásra, mivel maga az ajánlattevő az a személy, akit a Kbt. alapján terhel az alkalmasság igazolása, továbbá az ajánlattevő maga nem alkalmas, ezért kell bizonyítania, hogy mégis rendelkezésére állnak ezek, a teljesítéshez szükséges erőforrások. Az ajánlatkérő hivatkozott az e tárgyban irányadó Európai Bírósági esetjogra (Ballast Nedam Groep I C-389/92, Ballast Nedam Groep II C-5/97, Holst Italia C-176/98, C-94/12) mely szerint az ajánlattevőt terheli a teljesítési erőforrások átadásának tényleges és konkrét bizonyítási kötelezettsége. Az ajánlatkérő utalt a fenti Európai Bírósági ítéletek alapját képező főtanácsnoki indítványokra is. Ezekben bemutatásra kerülnek a kapcsolódó Európai Bíróság által meghozott ítéletek, az azokból kialakított/kialakult joggyakorlat, annak egymásra épülő, összefüggő releváns elemei. Ezen indítványok - egyebek mellett - a következőket emelik ki: • nyertesnek kizárólag olyan ajánlattevő választható ki, aki a teljesítésre való alkalmasságát megfelelő módon igazolta; • az ajánlattevők támaszkodhatnak harmadik szervezetek alkalmasságára, a köztük fennálló jogi kapcsolattól függetlenül, ugyanakkor az alkalmasság ajánlattevőnél való tényleges rendelkezésre állását igazolni kell, a bizonyítási teher az ajánlattevőé, övé a kockázat, ha az ajánlatkérő részére nem sikerül megfelelő módon igazolni, hogy valamennyi, a teljesítéshez szükséges tapasztalat, erőforrás, kapacitás stb. ténylegesen átadásra kerül a szerződés teljesítése érdekében; • minél távolabbi a kapcsolat az ajánlattevő és a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet között, annál szélesebb körű bizonyítási teher esik az ajánlattevő terhére annak érdekében, hogy az ajánlatkérő számára kellő bizonyossággal megállapítható legyen, hogy nem pusztán az alkalmasság „adás-vételéről”, hanem tényleges átadásról, olyan szerepvállalásról van szó a felek között, amely biztosítja e harmadik fél teljesítésben való részvételét, a szerződésszerű teljesítést; • a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet a teljesítésben ténylegesen részt vesz átfogó alkalmasság (pl. referencia igazolása esetén) akár projektvezetői szerepkörben is; • a kapacitás rendelkezésre bocsátásának mind az ajánlattevő részéről kikényszeríthetőnek, mind a kapacitást nyújtó részéről kötelezőnek kell lennie.

108

A kérelmező a számára teljes körűen biztosított lehetőség ellenére olyan alkalmassági igazolásokat nyújtott be, melyek a tartalmuk alapján nem felelnek meg annak az elvárásnak, hogy a konkrét alkalmassági feltétel vonatkozásában a teljesítéshez szükséges kapacitások rendelkezésre állását bizonyítsák. Az ajánlatkérő álláspontja szerint nemcsak a konkrét törvényi tényállásra vonatkozó és alkalmazandó jogszabályi követelményekkel ellentétes a kérelmezői vélemény, de egyben kiüresítené az alkalmassági feltételt és az alkalmasság igazolásának követelményét, ha a más ajánlattevőknek az általuk teljesített pozitív referenciája kiváltható, helyettesíthető lenne kapacitást nyújtó szervezettel való alkalmasság igazolás esetén ilyen típusú erősen leszűkített erőforrás átadásokkal. Ez összeegyezhetetlen a jogalkotói céllal, a rendeltetésszerű joggyakorlással. A közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele a pozitív teljesített referencia, melytől, illetve kapacitást nyújtó szervezettel való igazolás esetén az annak megfelelő helyzettől az ajánlatkérő nem tekinthet el. Nem részesíthető a kérelmező más ajánlattevőkhöz képest eltérő, kedvezőbb bánásmódban. 2. és 3. érvénytelenségi indok Az ajánlatkérő előadta, hogy összegezésében két érvénytelenségi okot állapított meg a kizáró okokkal összefüggésben. Egyrészt, 2. érvénytelenségi okként megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 56. § (2) bekezdésére (Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) és kb) pontjára figyelemmel), a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel kizáró ok hatálya alatt áll, ezért az ajánlata érvénytelen a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Másrészt, 3. érvénytelenségi okként azt is megállapította, hogy a kérelmező a kizáró okokkal összefüggésben a 2013. november 19-én benyújtott önkéntes hiánypótlásában akként módosította az ajánlatát, hogy az nem felel meg a Kbt., a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletnek és az ajánlatkérői előírásoknak, ezért az ajánlat a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérő nem osztja a kérelmezői jogértelmezést, az alábbi részletes indokokra tekintettel: - miután a Kbt. 56. § (1) bekezdése személyi köréhez képest – ajánlattevő/részvételi jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részvevő gazdasági szereplő – a jogalkotó az ajánlattevőkre/részvételi jelentkezőkre további kizáró okot kívánt megállapítani, ennek legmegfelelőbb és alkalmazott jogszabály szerkesztési módja, hogy azt egy külön bekezdésben teszi meg,

109

- az is általánosan és minden jogágban alkalmazott jogszabály szerkesztési technika, hogy amennyiben nem kívánják többszörösen megismételni, az egy bekezdésben, egy pontban már megadott szabályozást, akkor e bekezdésre, e pontra hivatkoznak, „(1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek”, mely azt jelenti, hogy a megadott bekezdésnek a megadott pontja szerint kell eljárni, - az ajánlatkérő számára nem problematikus a többes szám használata, mivel a k) pont több feltételt tartalmaz, így egyes számot nem használhat a jogalkotó, - az ajánlatkérő szerint nem hiányzik egyéb a kérelmező által feltüntetett utalószó sem, mivel a jogalkotó az (1) bekezdés k) pontját rendelete alkalmazni, ezért (1) bekezdés k) pontjában egyértelműen megadottakat köteles alkalmazni az ajánlatkérő. Ezt az (1) bekezdés k) pontot pedig még a kérelmező is vagylagosnak, bármelyiknek értelmezi, maga is azt adta elő, hogy „tartalmazza tehát a szabályozás azt, hogy a meghatározott három ok közül bármelyik fennállása esetén a kizáró ok fennállását meg kell állapítani az ajánlatkérőnek” - a Kbt. 56. § (2) bekezdése nem ad felmentést vagy eltérésre jogalapot a Kbt. 56. § (1) bekezdése k) pontja rendelkezései körében, ezért kizárólag a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerint lehet eljárni: „amelynek a tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul”. Az ajánlatkérő a fenti részletes indokokra is tekintettel teljes körűen osztja a Közbeszerzési Szemlében, a Közbeszerzési Hatóság szakmai támogatásával kiadott szakmai folyóiratban, „A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai” cím alatt közzétett, a Közbeszerzési Hatóság „az új Kbt.” alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszait. A 2013. évi III. évfolyam 4. szám 2. kérdésre adott válaszában a Közbeszerzési Hatóság kifejtette: „Tekintettel arra, hogy a 2012. január 1-től hatályos Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja és a (2) bekezdése az offshore cégek közbeszerzési eljárásból való kizárását célozza, így az 56. § (2) bekezdése alkalmazásában az (1) bekezdés k) pontjában foglalt valamennyi alpont alkalmazandó, függetlenül attól, hogy adott esetben offshore cég nem ajánlattevője/részvételre jelentkezője az eljárásnak, hanem bármely ajánlattevő/részvételre jelentkező tulajdonosa. Fontos hangsúlyozni, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának mindhárom alpontjában foglalt feltétel fennállása külön-külön is megalapozza a kizáró okot. Ugyanilyen tartalmú jogértelmezést foglal magában a 2013. évi III. évfolyam 8. szám 7. kérdésre adott válasz. Az ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező által bemutatott, az ajánlattevők közötti verseny tisztaságnak védelme érdekében az egyes tagállami rendelkezések tekintetében előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bíróság által meghozott határozatok eltérő tárgyukból következően nem tudják alátámasztani a kérelmezői hivatkozást. A verseny tisztasága körében - a Kbt.

110

28. § (1) bekezdésében meghatározott legalapvetőbb előírásokon kívül - a magyar Kbt. és a joggyakorlat is bizonyítás alapján/függvényében állapít meg jogsértést, tehát teljes összhangban áll az Európai Bíróság ítéleteiben foglaltakkal. Relevanciával nem a fenti kérdések, hanem a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok bír. A konkrét kizáró okok a Kbt. 56. § (2) bekezdése és a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka), kb), kc) pontja az ajánlattevői és a 25%-ot meghaladó tulajdonosi, szavazati joggal rendelkező szervezet átláthatóságát, pénzmosás céljára való felhasználásának kizárását, adóelkerülését hivatottak biztosítani (együtt offshore hátterű cégek). Így téves ezen összetett rendeltetésnek az adó meg vagy meg nem fizetésre vonatkozó degradálása, melyre más kizáró okok vonatkoznak. E kizáró okok tárgya, tartalma, az általuk védett értékek/érdekek tekintetében nem érthető, hogy a kérelmező ezt a kizáró oki tartalmat miért ítéli nem összeegyeztethetőnek a közösségi jogi értékekkel/érdekekkel/joggal, akár e rendelkezések célja, akár arányossága tekintetében. A korábban már meghatározott kizáró okok is hasonló értékek, érdekek védelmét biztosítják. Erre tekintettel az előzetes döntéshozatal feltételei sem állnak fenn. A konkrét kizáró ok törvényi tényállásai a védett értékeket/érdekeket egyértelműen meghatározzák, mely mellett a kizáró ok által érintett személyi kör annak megfelelően meghatározott. A pontos törvényi tényállásokra tekintettel nem érthető a kérelmező adófizetésre csökkentett ellenbizonyításra vonatkozó előadása sem. Az ajánlatkérő hivatkozott továbbá az Európai Bizottság 2010. február 9-én adott azon válaszára, mely szerint: „A tisztelt képviselő az adófizetés tekintetében tisztességtelen magatartást tanúsító pályázókkal kapcsolatos aggodalmainak adott hangot. A témával kapcsolatban a Bizottság szeretné felhívni a figyelmet a 2004/18/EK irányelvben lefektetett azon szabályokra, amelyek értelmében ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, aki, illetve amely az érintett ország adójogi rendelkezései szerint csalást követett el vagy jogellenes magatartást tanúsított. Az irányelv 45. cikke (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden olyan gazdasági szereplő, aki, illetve amely „a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek”. E rendelkezés végrehajtási feltételeit azonban – belső szabályozásaikkal összhangban – a tagállamok állapítják meg. A szóban forgó rendelkezés azokra a harmadik országokból származó jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre is alkalmazható, akik, illetve amelyek számára a Kereskedelmi Világszervezet

111

(WTO) keretein belül kötött közbeszerzési megállapodás vagy közbeszerzésre vonatkozó fejezeteket is tartalmazó kétoldalú megállapodások értelmében biztosították a piacra jutást.” 4. érvénytelenségi indok Az ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részeként kiadásra került a műszaki leírás (ennek része a jogerős, érvényes, hatályos engedélye a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak), ezen kívül az ajánlati felhívásban, dokumentációban, szerződéstervezetben a tételes szállítási, átadás-átvételi, fizetési ütemterv (benne pl. az első jármű – a prototípus). Az ajánlattevők kötelezettsége az volt, hogy az ajánlattételi határidőben erre bekövetkező kötöttségből következően ennek megfelelő ajánlatot tegyenek, a Kbt. 60. § (1) bekezdése alapján, mert ennek hiányában a Kbt. 63. § (1) és (3) bekezdése értelmében az ajánlatuk érvénytelen. A szerződést is kizárólag e feltételek szerint lehet megkötni. A kérelmező jogorvoslati kérelmében előadottak, az ajánlatkérő szerint egy tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő által előterjesztett indokolt feltétel módosítási javaslatnak tekinthetők. Jelen nyílt eljárásban nincs lehetőség az utólagos ajánlattételt követő módosításoknak. A kérelmező más közbeszerzési eljárásokra, azok teljesítéseire hivatkozott, illetve, hogy más esetekben - véleménye szerint - milyen álláspontot képviselt a Nemzeti Közlekedési Hatóság, illetve mi lenne a megítélése szerint a megfelelő. Az ajánlatkérő jogi álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban is (mint a közbeszerzési eljárásban eddig is) a jelen közbeszerzési eljárás feltételei az irányadóak, továbbá az ajánlatkérő ebben az eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal UVH/VF/2104/1/2013 számú engedélyében foglaltaknak megfelelően jár. Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívása részeként kiadott ütemezésben az ajánlati felhívás VI.19.1.4. pontjában előírta, hogy a nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötésétől számított 500 naptári napon belül a Megrendelő által kijelölt járművezetők részére elméleti és gyakorlati képzés lebonyolítására az ajánlati dokumentáció V. fejezet Műszaki Leírás I. rész 8.4. Képzés pontnak megfelelően. E képzés pont előírja, hogy „A járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A képzést be kell fejezni az első jármű Budapestre szállítása előtt.” Ezt követően a 19.1.7. pont értelmében a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésétől számított 540 naptári napon belül köteles megszerezni rövid prototípus járműre az Engedélyező Hatóság által kiadott jogerős típusengedélyt, üzembe helyezési engedélyt és a járművet ajánlatkérő részére átadni. E prototípus jármű az 1. sorszámú jármű, melyet 2. sorszámtól követnek a már sorozatban gyártott rövid villamosok.

112

Az ajánlatkérő a fentiekben arra tekintettel mutatta be az irányadó előírásokat, mivel a kérelmező a jogorvoslati kérelmében azt kívánja utólag elfogadtatni, hogy – szemben a többi ajánlattevővel, az általuk vállalt feltételekkel és kötelezettségekkel, a közbeszerzés alapvető (pl. egyenlő bánásmód, verseny tisztasága) elveivel - a kérelmező nem tud és nem is kíván a nyílt eljárás feltételei, előírásai szerint eljárni, ezért, a kérelmező a prototípus járművön fogja annak engedélyezési eljárása, tesztelése során elvégezni a járművezetők gyakorlati oktatását. A kérelmezőnek az ennek érdekében megtett értelmezési nehézségekre való hivatkozásai (mi az első jármű, mi a referenciajármű, mi a teljesítési hely) egyrészt önmagukban sem helytállóak, másrészt nem tudják elfedni azt a tényt, hogy kérelmező nem tudja a kiírási feltételek szerint teljesíteni a járművezetők oktatását. A kérelmező ténybelileg a jogorvoslati kérelmében is ezt adja elő, így érdemben nem megfelelő ajánlat miatt - mivel az eltérésre nem áll fenn jogi lehetőség -, nem lehet eltekintetni az érvénytelenségtől. Az ár-ajánlattételi követelmények tekintetében sem fogadható el a kérelmezői előadás. Az ajánlatkérő pontosan és egyértelműen előírta, hogy a Kereskedelmi Ajánlat, Ártáblázat 4.1. pontjában kell az ajánlattevőknek megadni külön a járművezetők képzésének árát, mely külön teljesítés, külön számlázás tárgya is. A kérelmező maga sem vitatta, hogy nem a 4.1. pontban árazta a járművezetők gyakorlati oktatását. A fentiek alapján - továbbá a kérelmező által a járművezetők képzésének árára benyújtott indokolásokból - kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező nem árazta be a járművezetők gyakorlati oktatását a kötelezően előírt 4.1. pontban. A kérelmező kizárólag a járművezetők képzése díjazása körében hivatkozott arra, hogy máshol megtörtént-e e feladat árazása. Azonban a 2013. július 16. napján benyújtott árindoklása 1.1.3. pontjában foglaltak, a 9. oldalon ezt nem támasztják alá. A villamosok engedélyeztetési és tesztelési költségei között ez nem került feltüntetésre, ettől függetlenül e tartalom nélkül adta meg az engedélyeztetés, tesztelés árkalkulációját. 5. érvénytelenségi indok Az ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet 4. számú mellékletében határozta meg részletesen a karbantartási szolgáltatásokkal összefüggésben támasztott követelményeit.

113

Ennek részeként a 4.5. számú melléklet (Műhely, berendezések és különleges szerszámok) 1. pontja (Műhely) előírta, hogy „a karbantartásra a BKV Zrt. jelenleg is meglévő műhelyeiben kerül sor”, majd a 2. pontban (Műhelyberendezések) nevesíti a meglévő 3 műhelyt (kocsiszínt): Hungária, Száva, Budafok. Ezen felül az ajánlatkérő ugyanebben a mellékletben meghatározta, hogy a szállító saját költségén biztosít minden olyan általános kéziszerszámot, műszert és kisgépet, amelyek a karbantartás ellátásához szükségesek. A szállító saját költségén biztosít továbbá minden a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, melyek a karbantartás ellátásához szükségesek. A kérelmező a 2013. augusztus 4. napján benyújtott árindokolás 9. oldalán mutatta be a karbantartási eszközökre vonatkozó válaszát, amelyben előadta, hogy a karbantartás két szintje (DO és KP) ellátásához kizárólag az alapvető eszközök szükségesek (normál kéziszerszám készlet), elektronikai alapkészlet (csatlakozók, kábelek és digitális multiméter), egy hordozható számítógép (diagnosztikai szoftverrel), és tartalékkeretet nem igénylő speciális eszköz.” A kérelmezőnek a karbantartási eszközökre tett vállalása összesített értéke nem éri el még a 13.000,- eurót sem. Az ajánlatkérő a kérelmezőtől külön kért felvilágosítást, annak érdekében, hogy egyértelműen megítélhesse a vállalást, annak megfelelőségét. A kérelmező a 2013. november 19. napján benyújtott válaszában (majd az előzetes vitarendezési és most a jogorvoslati kérelmében újfent) megerősítette, hogy a fentiekben bemutatott pár darab és fajtánként 1 db eszköz elegendő a karbantartói feladatok ellátására. Az ajánlattételi követelmény az volt, hogy „minden, a karbantartás ideje alatt szükséges célszerszámot, vizsgálót, szűrőt és töltő berendezést, diagnosztikai eszközt illetve szoftver beszerzését, mely a karbantartás ellátásához szükségesek” biztosítani kell. A karbantartás körén kívül csak a hibás teljesítési jótállási, szavatossági javítás esik. Miután a kérelmező kizárólag 25.000 km után és csak 25.000 km-ként kíván KP ellenőrzést végezni, ezen kívül a villamosok közel 300.000 ezer km futása és több éves karbantartási időszaka alatt csak napi karbantartást végez, ebből következően szakmailag egyértelműen kizárható a kérelmező azon előadásának az elfogadhatósága, hogy a 25.000 km-ek közötti karbantartás kimerül/kimerülhet a kérelmező által feltüntetett szemrevételezésben, elektronikai szoftveres ellenőrzésben. Karbantartási eszközök híján egyébként nem is érthető, hogy pl. mivel végzi/végezné el az általa feltüntetett KP

114

karbantartást. A gyártói karbantartás alapvető feladata, kötelezettsége a megelőzés a rendszeres karbantartás által. A kérelmező előadásából sem derül ki, miként biztosítja ezekkel az egyetlen eszközkészletekkel a három különböző helyen levő kocsiszínben a napi karbantartást, mivel egyszerre nem lehet őket három helyszínen használni. Az ajánlatkérő álláspontja szerint szakmailag megalapozottan kijelenthető az, hogy 1 db normál kéziszerszám készlet, 1 db elektronikai alapkészlet, 1 db hordozható számítógép (szoftver) biztosítása nem elégséges, nem felel meg a kor legmagasabb színvonalán álló villamosok esetében sem olyan karbantartási eszközkészletnek mellyel, mind a napi, mind az időszakos (25.000 km-ként) karbantartások, tehát a villamosok több év alatti 300.000,- km alatti futása alatt felmerülő összes karbantartási feladata ellátható lenne, különösen nem három teljesítési helyszínen. Nem pótolja/nem pótolhatja a kérelmezőnek a hibás teljesítés miatti javításra, annak eszközeire való hivatkozása az ajánlatkérőnek a karbantartás tekintetében előírt kötelezettségei teljesítését. A hibás teljesítés miatti javítás valóban a szállító kötelezettsége, azonban a karbantartási eszközkészletet attól függetlenül köteles biztosítani, hogy van(-e) „saját hibás teljesítési javítási eszközkészlete”, mivel a karbantartási eszközkészletet köteles átadni a gyártói karbantartói időszak végén az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint, mint minden érvénytelenségi ok esetében, így jelen esetben is elsődlegesen vizsgálandó, hogy mit határozott meg az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, dokumentációjában a gyártói karbantartói szolgáltatás kötelező műszaki tartalmaként, ehhez viszonyítható a megajánlott eszközök megfelelősége, valamint az erre tett árajánlat megítélése. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiadott karbantartási szolgáltatási követelmények alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a karbantartás két fő részből áll: a megelőző karbantartásból és a karbantartási javításból. A karbantartás a járműfenntartásnak az a részfeladata, amely magába foglalja mindazokat a ciklikusan megismétlődő műveleteket, amelyeket el kell végezni a járművek megbízhatóságának és rendeltetésszerű használatának megőrzése érdekében. Ebbe beletartozik az ellenőrzés (működési funkciók, méretek), a beállítás és utánállítás, az alkatrészek természetes kopásából elhasználódásából adódó ciklikus cserék (pl. klímaberendezés szűrőbetét, fékbetét, ablaktörlő lapát), valamint az időszakos zsírzás és kenés elvégzése is. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által megjelölt 3 tétel, de egy-egy darab karbantartási eszköz csak a szemléket és hiba megállapítását teszi

115

lehetővé, méghozzá egy időben csak egy helyszínen, előírt három karbantartási műhely helyett. Az ajánlatkérő által támasztott karbantartási követelmények nem teljesíthetők a kérelmező által feltüntetett eszközkészlettel, mivel vannak olyan tevékenységek, amelyeket a jármű jellegéből adódóan a karbantartás tárgykörében típus függetlenül is meghatározhatóak, így ezek elvégzéséhez a szükséges eszközök jól behatárolhatóak. A villamos járművek megkövetelt karbantartásához az alábbi - a kérelmezői ajánlatban meg nem jelölt - eszközök nélkülözhetetlenek: • napi szintű hibakiolvasás (3 kocsiszín; minimum 3 db laptop, a feltüntetett egy helyett), • légkondicionáló- és szellőző berendezés tömítettségét ellenőrző, és klímagáz utántöltő berendezés, • hidraulika rendszer tömítettségét ellenőrző és légtelenítő készülék, • kerékprofil mérő és ellenőrző készülék (szabvány írja elő a mérési helyeket és a kopási határméreteket, amellyel még a jármű forgalomba adható; szemrevételezéssel nem lehet megítélni, hogy hány millimétert kopott a kerék és a nyomkarima) • kerékátmérő-mérő készülék (a jármű sebességének mérése, valamint a menetregisztráló szempontjából fontos adat, melyet megváltozása /kopás/ esetén módosítani kell), • a járművön kialakított zsírzóhelyeken el kell végezni az után kenést, utántöltést, ehhez szükséges gépi zsírzó-berendezés • az esetleges utánállítások elvégzéséhez, olyan helyeken ahol nagyméretű kötőelemek, állítócsavarok vannak, a mai modern eszközök nélkülözhetetlenek, így pl. a levegős kulcskészlet használata szükséges, • KRESZ előírás tartalmazza a közúti járművek fényszóróinak beállítására vonatkozó paramétereket, amely ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen az optikai fényszóró ellenőrző készülék, • akkumulátor kapacitását ellenőrző készülék, • áramszedőnyomást ellenőrző erőmérő készülék (az áramszedő felsővezetékre kifejtett nyomóerejének meghatározott tartományban kell lenni, ha kevesebb, vagy több, akkor be kell állítani; ezt szemrevételezéssel, izomerővel nem lehet pontosan meghatározni). 6. érvénytelenségi ok Az ajánlatkérő előadta, hogy a közbeszerzési eljárás iratai által igazoltan a kérelmezőtől három alkalommal is kérte a karbantartási szolgáltatásra megtett súlyosan kirívóan alacsony árajánlata tekintetében indokolás, tájékoztatás megadását, minden egyes felhívásában konkrétan megadva a kért árajánlati elemeket.

116

Az ajánlatkérő részletesen bemutatta az összegezésében, hogy a kérelmező mindezek ellenére - többek között - nem közölte, nem igazolta: 1. az árszámítása során az általa a napi karbantartási feladatokra feltüntetett 20 perces, a 25.000 km-kénti karbantartás feltüntetett 360 perces munkaidőigény kalkulációját, megalapozottságát, 2. a humán erőforrás és költségei tekintetében annak alátámasztását, igazolását, hogy az által feltüntetett létszám tudja-e biztosítani a szolgáltatást, nem sérülnek-e a foglalkoztatási, a munkajogi, az emberi erőforrás közterheire vonatkozó jogszabályi rendelkezések, 3. miként lehetséges, hogy a villamosok 25.000 km-es futásáig semmilyen anyagfelhasználás nem szükséges a karbantartáshoz, 4. a veszélyes hulladékok tekintetében a kérelmező a 2013. augusztus 4-én kelt indokolásában tételesen csak szállítási költséget (km/euro) számolt, melyet utólag minden a veszélyes hulladékkal kapcsolatos költséget magában foglalónak kíván elfogadtatni. Az ajánlatkérő összegezésében kifejtett fenti konkrét okok a karbantartási szolgáltatási árajánlat legalapvetőbb összevetői megalapozottságának a hiányát jelentik. Ezek összességének az okszerű, megalapozott, gazdasági ésszerűséggel is összeegyeztethető indokolása hiányában nem lehet megállapítani a kérelmezőnek a más ajánlattevőkhöz képest harmadáron megtett karbantartás árajánlata megalapozottságát. A versenytársak karbantartási árajánlata is cáfolja a fenti elemek tekintetében a kérelmező által feltüntetetteket, mely villamosok a kérelmezői villamoshoz képest - ajánlatkérő ismeretei szerint - nem rendelkeznek semmi érdemi eltéréssel. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében általános nyilatkozatokat tett arról, hogy az általa feltüntetettek megfelelőek, azonban konkrétumokat a jogorvoslati kérelme sem tartalmaz, különösen nem a közbeszerzési eljárásban benyújtott dokumentumok tekintetében. A kérelmező a fentiekben felsorolt elemek közül egy elem, a karbantartási szolgáltatás időigénye tekintetében járt el akként, hogy az általános kijelentéshez képest többlethivatkozást tett, a győri Széchenyi István Egyetem kiadványaként megjelent „Jármű karbantartási stratégia” kiadványra hivatkozott. Az ajánlatkérő nem lát levonhatónak olyan összefüggést, mely igazolni tudná a kérelmező napi és 25.000 km-es karbantartási szolgáltatásai időigényét. Az ajánlatkérő szerint több szempontból is megalapozatlan, a jelen ügy eltérő tényállása miatt is a tankönyvi hivatkozás: • a tankönyv 20-30 éves átlag életkorú villamosok teljes körű karbantartási és összes javítását mutatja be, • eltérő ciklusok szerint történik az ellenőrzés, a kérelmező második 25.000 km-es ellenőrzéséig, még négy alkalommal történik ellenőrzés jelentős időráfordítások mellett,

117

• a kérelmező megállt a napi ellenőrzésnél és nem számította hozzá, mindazt az időt, amely az általa feltüntetett 25.000 km-ig itt ráfordításra kerül, • ebben az esetben több, mint 4 óra időtartamot kapott volna, mely nyilván nem támasztja alá saját 20 percét. A teljes humánerőforrás szükséglet még ebből nem támasztható alá, mivel a szolgáltatás specifikumaihoz, folyamatosságához és a három teljesítési helyszínhez kell igazítani a humán erőforrásokat. A Kbt. 69. § (3)-(4)-(5) bekezdés rendelkezéseire (illetve a régi Kbt. hasonló tartalmú rendelkezéseire), mind a Döntőbizottság, mind a bíróságok számtalanszor hivatkoztak, azonos tartalommal az ajánlattevő kötelezettségének minősítve azt. A kérelmező immáron háromszori felhívás ellenére sem adta meg azokat a konkrétan kért árajánlati elemeket, adatokat, kalkulációkat, amelyek alapján az árajánlatának megalapozottsága alátámasztható lenne, az elmaradó, illetve megalapozatlan, az ajánlatkérő rendelkezésére álló adatokkal ellentétes adatszolgáltatás következményét a Kbt. 69. § (5) bekezdése és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az érvénytelenné nyilvánítást a kérelmezőnek kell viselnie. Az ajánlatkérő szakmai véleménye szerint az idős járművek karbantartása nem hasonlítható össze a megajánlott új járművek karbantartási ciklusaival és az eltérő ciklusok időszükségletével. A kérelmező által megajánlott jármű DO napi, KP 25.000 km-es és SO 300.000 km-es karbantartási periódusa teljesen eltér, az idős járművek karbantartási periódusaitól. Az ajánlatkérő szakmai álláspontja szerint összehasonlítási alapként a konkrét ügyben Combino típusú, alacsonypadlós villamos jármű karbantartási költsége lehet releváns, melyre a kérelmező nem hivatkozott. A 40 darabos Combino állomány E1 napi, V1 10.000 km-es, V2 30.000 km-es és V3 150.000 km-es karbantartásainak évenkénti költsége egy jármű havi karbantartási költségére lebontva közel háromszorosa a kérelmező által megajánlott hosszú jármű havi karbantartási költségének, mely költségelemeket részletezve is bemutatott. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás kógens szabályaiból következően az az árajánlati indokolás vehető figyelme, melyet az adott közbeszerzési eljárás feltételrendszerében előírt szolgáltatásra megtett árajánlatra benyújtott az ajánlatkérő részére az ajánlattevő. Jelen karbantartási szolgáltatás több alap jellemzőjében eltér a miskolcitól (melyben még meg sem kezdték a karbantartást), különösen az egyidejűleg három teljesítési helyszín miatt, melyből következően a szolgáltatáshoz szükséges személyi, tárgyi stb. erőforrásokat is ehhez kell/kellene igazítani. A kérelmező által másodikként 2013. augusztus 4-én benyújtott indokolás valóban tüntet fel tartalékot. Ezt meghaladó tartalékra vonatkozó hivatkozást az ajánlatkérő nem tud elfogadni, mivel ezen kívül többszöri felhívást követően

118

sem történt feltüntetés, továbbá az ártáblázat valamennyi részét indokolnia kellett a kérelmezőnek, valamint a jelen szolgáltatásra egyébként sem lehetne felhasználni az uniós támogatási forrást. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint kizárólag abban az esetben lenne elfogadható a kérelmező tartalékra való hivatkozása, amennyiben a kérelmező által feltüntetett egyes árajánlati elemekre feltüntetett összegek, költségek megalapozottsága is megállapítható lenne (így maradhatna tartalék, nyereség). 7. érvénytelenségi ok Az ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 5.2.15. pontjában olyan műszaki ajánlat benyújtását követelte meg, amely az egyértelmű elbíráláshoz szükséges részletességgel beméretezett jellegrajzot foglal magában. Külön rendelkezett arról is, hogy egyértelműen be kell méretezni a belépő él magasságot, a padlómagasságot (padlómagasságokat, amennyiben eltérő magassági értékek is vannak), az alkalmazott lejtők %-ban meghatározott meredekségét, az ajtók szabad nyílását. Az ajánlatkérő az utastéri padlófelületre vonatkozóan, a Műszaki leírás „3.2.8 Padlómagasság” pontban írta elő, hogy „Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú utastéri padlófelületek összekapcsolását az utastéri padlófelület egyéb területein max. 8%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani.” Az ajánlatkérő a hetedik érvénytelenségi okot amiatt állapította meg, mert a kérelmező 2013. november 29-én benyújtott hiánypótlása/felvilágosítása részét képező keresztmetszetek, az azokon a kérelmező által feltüntetett adatok alapján, az ajánlatkérő szakmai vizsgálata és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített szakértői vélemény egyértelműen, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező műszaki ajánlata - a hiánypótlást, felvilágosítás kérését követően - sem felel meg annak a követelménynek, hogy az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az összegezés - egyebek mellett – azt tartalmazta, hogy a kérelmező a szöveges magyarázatában az előírásnak való megfelelését adta elő, továbbá az „A” első és „B” hátsó kocsik tekintetében beadott A-A metszeteken feltüntette az első utasajtó belépő terében kifelé mutató, max. 5% értékadással szereplő padlófelületi lejtést, azonban szakmai szempontból kétséget kizáróan megállapítható a hivatkozott metszet részletes adataiból az, hogy a jelölt lejtő mérete 4,8% és 7,6% értéket vesz fel. A benyújtott D-D metszeten, E-E metszeteken a lejtő mértéke 7,6%, ezen túlmenően az ACF idom vonatkozásában 7,6%-os olyan keresztirányú lejtőt ábrázol, mely az ajtónyílás szélességének kétharmadát fedi.

119

Az ajánlatkérő becsatolta a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői véleményét. Az ajánlatkérő és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített szakértői vélemény a lejtők mértékének meghatározása során a szaktudományokban meghatározottak szerint járt el, téves a kérelmező „nem ismert módszer”-re való hivatkozása. Az ajánlatkérő az utastéri padlófelület lejtési adatait a 2013. november 19-én és 29-én benyújtott hiánypótlásokban, felvilágosításokban megadott adatok alapján a következő módon ellenőrizte: Az utastéri padlófelületen megjelölt pontpárok magasságának különbségét osztotta a pontpár távolságával, ennek a hányadosnak a százalékban kifejezett mértékét vetette össze a megengedett maximális lejtéssel. Az ajánlatkérő álláspontját megerősítette, hogy a kérelmező a 2013. november 29-i hiánypótlásában a lejtés mértékét számszerűen, százalékban is feltüntette, amely egyértelműen bizonyította a kérelmező műszaki ajánlatának meg nem felelőségét. E vizsgálati módszer alkalmazásával az ajánlatkérő egyértelműen megállapította, hogy az utastéri padlófelületre vonatkozóan, a Műszaki leírás „3.2.8 Padlómagasság” pontban előírt követelményt nem teljesítette. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem tartalmazza az érvénytelenségi ok vonatkozásában annak indokolását - az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz objektív műszaki jellege ellenére sem -, semmilyen indokolás bemutatást, hogy miért teljesíti/teljesítheti a lejtő kötelező műszaki érvényességi feltételeket. A kérelmező - minden indokolás, számszaki, rajzi bemutatás nélkül - kijelenti, hogy a lejtési mértéket ő - előadása szerinti az ajánlatkérő számítási módszerrel - 4,8%-nak számolta. Az ajánlatkérő szakmai és jogi álláspontja szerint az érvénytelenségi ok fennállását kétséget kizáróan igazolja a kérelmező hiánypótlásban benyújtott saját jellegrajza, mely 7,6%-nak mutatja e lejtőt, a lejtő mértéke számításának szakmai megfelelőségét, helytállóságát pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői véleménye. A kérelmező jogorvoslati kérelme nem kérdőjelezi meg az érvénytelenségi ok megalapozottságát, jogszerűségét. Egyéb érdekeltként a Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles, S.A. nyújtott be észrevételt, melyben elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését, másodlagosan az alaptalan kérelem elutasítását kérte. A egyéb érdekelt elkésettség vonatkozásában eljárásjogi kifogást terjesztett elő, előadta, hogy az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő 2013. december 30-án küldte meg a kérelmező részére. A Kbt. 137. § (3) bekezdése szerint az eljárást

120

lezáró döntés elleni jogorvoslati kérelem a sérelem tudomásra jutásától számított 10 napon belül nyújtható be. Ezen határidő 2014. január 9-én lejárt, addig a kérelmező jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be. Az egyéb érdekelt előadta, hogy a Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerinti törvényi vélelem az ajánlatkérő előzetes vitarendezésre adott válasza megküldésének napjától számítandó. Az előzetes vitarendezési kérelem a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint fax útján nyújtandó be. Az egyéb érdekelt álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem határideje csak akkor számítható a Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerint, ha maga a kérelmező nyújt be érvényes előzetes vitarendezési kérelmet. A kérelmező ezt nem tette meg. Az ajánlati dokumentáció III. 5.2.3 pontja szerint valamennyi ajánlattevőnek meg kellett adni ajánlatában telefon és fax számát, illetve a kapcsolattartási adatokat, melyeket a közbeszerzés alatt az ajánlatkérővel való kommunikációja során használni fog. A postai úton vagy személyesen benyújtott iratokkal ellentétben fax esetén - mivel az aláírás eredetiségének megvizsgálására itt nincs lehetősége - ajánlattevő kizárólag úgy tud megbizonyosodni arról, hogy a részére megküldött dokumentum valóban az ajánlattevőtől származik, ha az az ajánlatban megjelölt telefonszámról érkezik. A kérelmező ajánlatában kapcsolattartási címként saját, Budafoki úti irodájának magyar telefon és fax számát adta meg, a tudakozó tájékoztatása szerint egyéb fax számmal a kérelmező nem rendelkezik. A jogorvoslati kérelemben hivatkozott 2014. január 3-i előzetes vitarendezési kérelem nem az ajánlatban kapcsolattartási címként megjelölt telefonszámról, hanem egy cseh telefonszámról került megküldésre. A hatályos magyar cégkivonat szerint a kérelmező nem rendelkezik cseh fiókteleppel, ezért kizárt, hogy a küldő telefonszám sajátja lenne. A Kbt. szabályai nem teszik lehetővé, hogy bármely ajánlattevő más nevében nyújthasson be előzetes vitarendezési kérelmet és hasonlóképpen az sem lehetséges, hogy az ajánlattevő nevében egy tőle elkülönült, meghatalmazással nem bíró jogi személy járjon el. Alapvetően sértené a jogbiztonságot, továbbá komoly visszaélésekre adna lehetőséget, ha az ajánlattevő nevében - akár tudta nélkül - mások is beadhatnának előzetes vitarendezési kérelmeket. Az ajánlattevő csak saját maga, a saját maga által ajánlatában meghatározott fax útján tarthat kapcsolatot az ajánlatkérővel. Mivel a 2014. január 3-i előzetes vitarendezési kérelem nem a kérelmező faxkészülékéről került megküldésre, nem tekinthető érvényesen benyújtottnak. Tekintettel arra, hogy a kérelmező nem nyújtott be érvényes előzetes vitarendezési kérelmet, a jogorvoslati kérelme benyújtására irányadó határidő az eljárást lezáró döntés megküldésétől számított 10. napon lejárt. Mivel a kérelmező jogorvoslati kérelmét 2014. január 17-én, a jogorvoslati határidő lejártát követően több mint egy héttel nyújtotta be, az elkésett.

121

Az egyéb érdekelt kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmező előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó kérelmének ne adjon helyt, mivel annak kötelező jogszabályi feltételei nem állnak fenn. A kérelmező nem fogalmazta meg a konkrét kérdést, melyet a Döntőbizottság nem, csupán az Európai Bíróság képes megválaszolni, továbbá a Döntőbizottság döntése jogilag felülvizsgálható, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala a bíróság által is kezdeményezhető. Az egyéb érdekelt kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmét kizárólag a jogorvoslati kérelemben leírt érvek alapján bírálja el, figyelmen kívül hagyva a kérelmező által előkészítő iratban és a tárgyalás során előterjesztett azon érveket, melyek sem előzetes vitarendezési kérelmében, sem jogorvoslati kérelmében még utalás szintjén sem szerepeltek. Ezen érvek a jogvesztő határidőn túl kerültek előterjesztésre, egyértelműem elkésettnek minősülnek. Az egyéb érdekelt indítványozta, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 146. § (1) bekezdése alapján eljárását terjessze ki és állapítsa meg, hogy a kérelmező hamis adatszolgáltatást valósított meg a kizáró okokra tett ajánlati nyilatkozatával, melyről az ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséből értesült, azzal, hogy az ajánlatkérő a kérelmező terhére ilyen érvénytelenségi okot nem állapított meg, nyilatkozta azt is, hogy az ajánlatkérő e döntése ellen nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. 1. érvénytelenségi indok A referencia igazolás megfelelősége vonatkozásában előadta, hogy a kérelmező sem ajánlatában, sem ezt követően nem bizonyította érvényesen alkalmasságát, az őt terhelő bizonyítási tehernek nem tett eleget. Nyilatkozatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy az Alstom Transport SA révén csupán hiányzó saját referenciáit kívánta igazolni, anélkül, hogy az Alstom Transport SA erőforrásait valóban használni kívánná – hiszen saját maga nem is rendelkezik gyártási kapacitással, a járművek anyavállalata, a Skoda Transport s.a. plzeni gyárában készülnek. Jól látszik ez a járművezetők képzésével kapcsolatos nyilatkozatokból is, melyek mutatják, hogy még e körben sem kívánja a kérelmező a referencia járműveket használni. Az ajánlatkérő 2013. november 7-i egyértelmű felhívása ellenére a kérelmező nem nyújtott be felvilágosítást a „magukban foglalnak” jelentésének megvilágítására. Tényszerűen megállapítható, hogy a felvilágosítás kéréssel szemben kérelmező jogorvoslattal nem élt, továbbá az is, hogy az Alstom és a kérelmező részéről három ellentmondó tartalmú nyilatkozat került benyújtásra mely háromszoros nyilatkozattétel egyértelműen tilalmazott a Kbt. alapján.

122

2. és 3. érvénytelenségi indok A kizáró okok tekintetében előadta, hogy az ajánlatkérő teljes mértékben megalapozottan állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét ezen ponthoz és a kérelmező nyilatkozataihoz kapcsolódóan. Magyarországnak sem a Marshall Szigetekkel, sem a Csatorna Szigetekkel nincs kettős adózásról szóló egyezménye, azok nem EU, EGT vagy OECD tagállamok, így a Kbt. 56. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés ka) alpontja alá esnek. Ennek ellenkezőjét a kérelmező nem bizonyította ajánlatában, sőt, közvetve elismerte. A kérelmező az ajánlati dokumentumok és a Kbt. előírásainak tudatos megsértésével hosszú időn keresztül nem fedte fel a köznyelvben csak „offshore” néven illetett országokban honos tulajdonosait, azok létét minden lehetséges eszközzel (pl. sajtónyilatkozatban, helyreigazító levélben, sőt ajánlatkérővel szembeni személyiségi jogi perben is) tagadni próbálta. Ennek dokumentumai elérhetők több internetes oldalon. A jogalkotó nyilvánvalóan arra törekedett, hogy offshore cégek se közvetlenül, sem leányvállalataikon keresztül ne részesedhessenek a közbeszerzések révén közpénzekből. Bármely ezzel ellenétes érvelés nyilvánvalóan illogikátlan lenne. A Kbt. 56. § (2) bekezdésének a kérelmező általi értelmezése ellentétes lenne a valamennyi állami szervet terhelő alkotmánykonform jogértelmezés követelményével és súlyosan sértené Magyarország Alaptörvényének 39. cikk (1) bekezdését. Annak bizonyítása, hogy az ajánlattevőben több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának mindhárom alpontját kimeríti - az adóparadicsomokról rendelkezésre álló közhiteles információk hiánya miatt is - gyakorlatilag lehetetlen lenne. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) alpontjai mindegyikének megvalósulása gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem akarhatott egy kikényszeríthetetlen jogszabályt alkotni. A kérelmező konjunktivitással kapcsolatos érvelését egyértelműen cáfolja a Kbt. normaszövegének következetes szövegezése és struktúrája. A Kbt. több §-a rendelkezik a kizáró okokról, igazolásukról, illetve a fennállásuk esetén bekövetkező jogkövetkezményekről. A jogalkotó konzekvensen „egyszerű” többes számot használ a Kbt. mindezen helyein, anélkül, hogy a „bármelyik” „valamelyik” „valamelyike” szavakkal jelezné, hogy az ajánlattevő ajánlata már abban az esetben is érvénytelen, ha egyetlen kizáró ok fennáll. Például a Kbt. 58. § (3), továbbá 75. § (1) bekezdésében. Ha a kérelmező nyelvtani értelmezése

123

helyes lenne, szükségszerűen az 56. § (2) bekezdéséhez hasonlóan – azaz konjunktív feltételként – kellene értelmezni valamennyi idézett szöveghelyet, tehát a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő csak azon ajánlattevőket zárhatná ki az eljárásból, melyekkel szemben az 56. §-ban felsorolt minden egyes kizáró ok fennáll. Hasonlóképpen, csak azon alvállalkozók és alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek esnének kizáró ok alá, melyek az 56. § szerinti valamennyi kizáró okot kimerítik. Ez azzal a következménnyel járna, hogy az ajánlattevő alkalmassága már abban az esetben is megállna, ha vele szemben akár csupán egyetlen kizáró ok nem áll meg. A kérelmező érvelése alapján nemcsak a Kbt. 56. § (2) bekezdése kapcsán, hanem a Kbt. 56. § valamennyi pontja esetén is elegendő lenne mind az ajánlattevő, mind alvállalkozói és az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek vonatkozásában csupán egy alpontot igazolni. Azaz, ahelyett, hogy valamennyi, a Kbt. 56. §-ában felsorolt alpontot igazolja ajánlattevő, elegendő lenne pl. kizárólag a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) pontot igazolni, anélkül, hogy a további pontokat igazolná. Sem a Döntőbizottság gyakorlatában, sem a jogirodalomban nem talált egyéb érdekelt olyan álláspontot, mely szerint egy ajánlat csak akkor érvénytelen, ha ajánlattevő valamennyi kizáró ok alá tartozik – „csupán néhány” kizáró ok fennállta mellett még érvényes az ajánlat. A Döntőbizottság következetes joggyakorlata pontosan ennek ellenkezőjét mondta ki számos esetben, azaz azt, hogy már egyetlen kizáró ok fennállta is az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az uniós joggal való összhang megítélése kapcsán a Lisszaboni Szerződés 267. cikke szerint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kizárólag azon esetekben kötelező az eljárást elbíráló bíróság/hatóság számára, ha döntésével szemben nincs jogorvoslatnak helye. Mivel a Döntőbizottság határozata ellen van lehetőség a bírósághoz fordulni, jelen esetben az előzetes döntéshozatal kötelező kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, kérte a Döntőbizottságot, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelemnek ne adjon helyt. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja és az 56. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, melyek mind az uniós joggal, mind az Alaptörvénnyel teljes mértékben összhangban vannak. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja és a (2) bekezdés rendelkezései teljes egészében megfelelnek az irányelv szellemének és rendelkezéseinek. A kérelmező egyedi elbírálás hiányára és a versenykorlátozó jelleg ellenbizonyításának lehetetlenségére vonatkozó érvek nemcsak megalapozatlanok, de elkésettnek is minősülnek, mivel a kérelmező meg sem kísérelte előzetes vitarendezési eljárásban, vagy jogorvoslati eljárásban

124

megtámadni az ajánlatkérő 2013. november 7-i hiánypótlási felhívását, továbbá kifejezetten megtagadta az annak 5.3 pontja szerinti információk megadását – melyek igazolhatták volna adóstátusza valós helyzetét. A kérelmező saját maga nem bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére azon adózási információkat, melyek alapján az irányelv általa hivatkozott ellenbizonyítást lehetővé tevő jellegére alapozva ellenbizonyítással élhetett volna offshore státusa tekintetében. 4. érvénytelenségi indok Az oktatási költség kapcsán az egyéb érdekelt akként nyilatkozott, hogy a jelen eljárással semmiféle összefüggésben nem lévő villamos beszerzésekre és az NKH gyakorlatára való hivatkozások semmiképpen nem mentesíthetik kérelmezőt az ajánlati dokumentációban leírtak teljesítése alól. A járművezetők képzése és a járművek tesztelése és engedélyezése teljes mértékben elkülönült, áraik nem keverhetők össze. Mind közbeszerzési jogi, mind számviteli szempontból teljesen elfogadhatatlan, ha egy szolgáltatás ára egy másik szolgáltatás árától nem kerül elkülönítésre. A képzés és a tesztelés egyben időben is elkülönült költségeket tartalmaznak, és eltér a számlázásuk is. Az ajánlati felhívás VI.3.19.1.4) pontja előírta, hogy a járművezetők képzésének a szerződéskötést követő 500 naptári napon belül kell megtörténnie, míg a járművek tesztelésére 540 nap áll rendelkezésre. Ezt írja elő az ajánlati dokumentációban szereplő szerződéstervezet III. fejezet 3.6.2 pontja is, mely az oktatási szolgáltatás számlázását az 500. napig, ellenben a 3.6.4 pont az első jármű átadását és számlázását az 540. napig teszi lehetővé. Az oktatási szolgáltatás számlázásának 40 nappal a járművek számlázása előtt kell megtörténnie. Következésképpen a kérelmező által követni kívánt módszer szerint a teljes járművezetői képzési díj nem kerülne kiszámlázásra a szolgáltatás elvégzésekor, hanem csak legalább 40 nappal ezt követően. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nincsenek olyan képzési költségek, melyek a képzési számla kibocsátását megelőzően a tesztelés keretében már felmerültek és meg is térültek, ezért felszámításuk, kiszámlázásuk indokolatlan lenne. A kérelmező által követni kívánt gyakorlat - költségek ki nem számlázása, 40 nappal későbbi számlázás más jogcímen - kifejezetten ellentétes lenne az Áfa tv. 163. §-ával is, mely kötelezővé teszi a számla kibocsátását a teljesítéstől számított legkésőbb 15. napig. 5. érvénytelenségi indok A karbantartási eszközök tekintetében az egyéb érdekelt akként foglalt állást, hogy a kért és előírt karbantartási szolgáltatások nem végezhetők el a megjelölt karbantartási készlettel. A kérelmező minden létező módon igyekszik csökkenteni a karbantartási eszközök szükségességének tényét, holott tisztában kell lennie azzal, hogy a villamosok számos előre programozott karbantartási

125

beavatkozáson esnek keresztül a folyamatos üzem során 25.000 km futás közben is. Tisztában van azzal is hogy utasforgalmi üzem közben is felmerülhetnek és fel is merülnek minden gyártó járművénél kisebb-nagyobb meghibásodások. A kérelmező esetében is köztudott, hogy a korábbi fejlesztésű villamosai esetében is számos garanciális és egyéb meghibásodás lépett fel külföldi üzemeltetőknél, ezeket a meghibásodásokat az is okozhatta, hogy nem állt rendelkezésre a megelőző karbantartás során kellő mennyiségű és összetételű karbantartási szerszámkészlet. Teljes mértékben életszerűtlen, hogy egy darab normál szerszámkészlettel 3 különböző telephelyen el lehet végezni a karbantartást. A kérelmezőnek teljes mértékben tisztában kell lennie azzal, hogy a megelőző karbantartás részét képező napi, vagy időszakos ellenőrzések során, csakúgy, mint a napi forgalomban lévő járművek esetében is szükség van nem csak több példányos normál szerszámkészletre, de akár egyszerű kivitelű, speciális kulcsokra is pl. a biztosítékdobozok, az utas ajtók fölött elhelyezett és nyitható burkolattal védett elektronikai- mechanikai berendezések ellenőrzéséhez és a burkolatok nyitásához/zárásához szükséges speciális kulcsokra. Ezek az egyedi kialakítású kulcsok azért kerülnek speciális módon kivitelezésre, hogy az utasok normál szerszámkészlet részét képező kulcsokkal, eszközökkel ne tudják kinyitni ezeket a burkolatokat. Ennek a nyitási módnak kiemelkedő jelentősége van az üzembiztonság, a vandalizmus és az illetéktelen beavatkozás minden formája szempontjából. Ezeket a szemléltetésként említett speciális kialakítású kulcsokat nem biztosította a kérelmező, így teljes mértékben lehetetlenné válik a karbantartása ezen az egyszerű példán keresztül bemutatva is. Súlyos utas és forgalombiztonsági kérdés az is, hogy az ajtó vésznyitók, vészfékek rendeltetésszerű működésének ellenőrzését minden villamos gyártó rendszeresen ellenőrzi. Ezekhez a megelőző karbantartás részét képező ellenőrzésekhez szintén speciális kialakítású nyitó-záró eszközök szükségesek az illetéktelen beavatkozás és hozzáférés elkerülése érdekében. Ezeket az ellenőrzéseket évente akár több alkalommal is el kell végezni éppen az utas és forgalombiztonsági előírások miatt, nem lehet elvégezni szemrevételezéssel, ahhoz egyszerű de speciális eszközre van szükség. Az ajánlatkérő illetve a budapesti közösségi közlekedést biztosító, de egyéb érdekelt is, mint gyártó szakmailag bizonyosan állíthatja, hogy a kérelmező által megajánlott 1 db normál szerszámkészlettel, 1 db elektronikai alapkészlettel és 1 db számítógéppel nem lehet még a legmegbízhatóbb villamosok napi és időszakos karbantartási feladatait ellátni, különösen nem három különböző helyszínen. 6. érvénytelenségi ok A karbantartási ár tekintetében az egyéb érdekelt akként foglalt állást, hogy tekintettel arra, hogy a Ganz-Skoda az általa benyújtott árindoklás és

126

felvilágosítás tartalmát üzleti titokká nyilvánította, ezért a Skoda nyilatkozatainak konkrét tartalmát természetesen nem áll módjában véleményezni. A Kbt. 69. § (3) bekezdése egyértelműen ajánlattevő kötelességévé teszi, hogy valamennyi releváns adatot megadjon az ár megalapozottságáról való ajánlatkérői döntéshez. Meggyőződése ennek alapján, hogy a kérelmező többszöri ajánlatkérői felhívás ellenére sem tudta bizonyítani, hogy az ajánlatában szereplő ár fedezetet nyújt a karbantartás elvégzésére és az ellátható a megadott létszámú személyzettel, eleget téve a foglalkozási szabályoknak. Egyértelműnek tűnik az is, hogy kérelmező nem számolt a veszélyes hulladék kezelésének költségével. A kérelmező tárgybani nyilatkozatai teljes mértékben egyértelművé teszik, hogy kérelmező más beszerzési tárgyra tett ajánlatot, az általa megajánlott ár a kiírásban szereplőnél csupán egy jelentősen szűkebb szolgáltatási kört fed le, csak erre nyújt fedezetet. 7. érvénytelenségi ok A padlólejtés tekintetében az egyéb érdekelt akként foglalt állást, hogy tekintettel arra, hogy a kérelmező az általa benyújtott jellegrajzokat üzleti titokká nyilvánította, csupán a Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleményére tud hivatkozni, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az ajtók belépő terében van olyan lejtő, melynek dőlésszöge meghaladja az 5%-ot. Az egyéb érdekelt szerint a kérelmező műszaki ajánlatának az ajtók belépőterére vonatkozó lejtés előírása több szempontból sem felel meg az ajánlati kiírásban meghatározott műszaki előírásoknak. 1. A Műszaki Leírás „3.2.8 Padlómagasság” pontja a következő meghatározást tartalmazza: „Az utastéri padlófelület névleges magassága max. 370 mm lehet, kivéve a forgóvázak/futóművek fölötti, az utastéri padlófelület által lefedett területeket, ahol a megengedett legnagyobb névleges padlómagasság emelkedők/lejtők alkalmazásával max. 500 mm-ig nőhet. Az ajtóknál a belépő él névleges magassága 330 mm legyen. A padlómagasság és a belépő él magassági értékei új kerekekkel és üres kocsival, a sínkorona szinttől számítva értendők. Az ajtók belépő terében az utastéri padlófelület enyhén, max. 5%-ban kifelé lejtsen. Az eltérő magasságú utastéri padlófelületek összekapcsolását az utastéri padlófelület egyéb területein max. 8%-os értékű padlólejtés/emelkedés alkalmazásával kell megoldani.”

127

Fentiekből az következik, hogy: a) az első bekezdés meghatározza az utastéri padlófelület névleges magasságát (max. 370 mm), a maximális magasságát (max. 500 mm) és azt, hogy az eltérő padlómagasságú felületek emelkedővel/lejtővel hidalhatók át. b) A második bekezdés második mondatában az áll, hogy „az utastéri padlófelület egyéb területein”, azaz az ajtók belépőtéren kívül eső területeken lehet csak és kizárólag 8%-os lejtőt alkalmazni. Ezek alapján megállapítható, hogy az ajtók belépő terében csak és kizárólag a jármű hossztengelyétől kifelé történő lejtés megengedett max. 5% mértékben, az ajtók belépő terébe az eltérő padlómagasságok áthidalására szolgáló lejtők nem nyúlhatnak be. Mindezekből megállapítható, hogy a kérelmező ajánlata- mind a rövid, mind a hosszú jármű esetében - nem felel meg a Műszaki Leírás 3.2.8 pontjában előírt követelményeknek így a kérelmező érvénytelen. 2. A 2013. szeptember 26-án a kérelmező által megküldött oldalnézeti jármű rajzokból (LO 63102P és LO 63103P) egyértelműen következtethető, hogy az „A - Első kocsi” és „B - Hátsó kocsi” esetében a jármű lejtővel nem érintett részein 370 mm a padló magassága. A forgóvázak felett a padlómagasság 495 mm, míg a lejtős területeken változó a padló magasság. A dupla ajtók belépőterébe jól láthatóan, szemből nézve a jobb oldali ajtószárnyba is belóg az eltérő magasságú padlófelületet összekötő emelkedő. Egyszerű, közelítő számítással ellenőrizve a lejtés viszonyokat azt állapítható meg, hogy mind a hosszú, mind a rövid járművek esetében a két kocsi végnél található dupla ajtók bal oldali élénél az utas folyosó emelkedőjének az éléig a padló lejtése nagyobb, mint a megengedett 5%. Mindebből az következik, hogy ha megengedett lenne az ajtók belépő terében az emelkedők használata, akkor sem biztosítaná a kérelmező a belépőterekben megengedett max. 5%-os kifelé, azaz az ajtók belépő éle irányában történő lejtést. A felolvasó lapon, továbbá a megküldött rajzokon feltüntetett méret adatok alapján megközelítő, egyszerű számítással arra az eredményre jutunk, hogy ha megengedett lenne a lejtő alkalmazása az ajtók belépőterében akkor az itt biztosítható lejtés a jármű hosszirányú tengelyétől az ajtó belépő él irányába meghaladná mindenképpen a 7%-ot, ami kizáró ok. Erre az eredményre a kérelmező által megadott méretadatok alapján kiszerkesztett háromszög értékeiből lehet jutni.

128

Megállapítható tehát, hogy a kérelmező ajánlata ebben a nem megengedett műszaki paraméter környezetben sem felel meg az előírásoknak, így a kérelmező ajánlata érvénytelen. A kérelmező által megküldött oldalnézeti jármű rajzokon saját maga is szerepelteti a Műszaki Egyetem szakvéleményében rögzített 7,6%-os padlólejtést, csak éppen fokban megadva, ugyanis pontosan ez az érték szerepe 4,5º értékkel az „A - Első kocsi” első ajtót ábrázoló rajz részleten. A kérelmező által a D.395/2013-as eljárásban a csuklóalagút magasságával kapcsolatban megküldött jellegrajz egyértelműen mutatja, hogy a villamosok vezetőfülke mögötti ajtajának belépő terében a jármű padlójának hosszanti középvonalában található padlómagasság már az ajtó középvonalától emelkedni kezd a legközelebbi forgóváz irányába, ezért bizonyosan igazolt, hogy az ajtó teljes belépő terében a max. 5%-os dőlésszög nem lehet lehetséges. A kérelmező 2014. február 6-ig nem hivatkozott arra, hogy a kiírásban nem került meghatározásra a belépő tér fogalma és az arra meghatározott maximális padlólejtést ennek következtében nem állt módjában teljesíteni. Ezen hivatkozás egyértelműen elkésettnek minősül. A kérelmező semmiféle szövegszerű meghatározást/definíciót nem adott arra, hogy értelmezése szerint a belépő tér fogalma alatt mely terület értendő, mely tér esik ezen kívül. Nemcsak nem bizonyította, valószínűsítette, hogy megalapozottan értelmezte ajánlatkérővel ellentétesen a belépő tér fogalmát, hanem a belépő térre semmiféle definíciót nem adott. A belépő tér felülnézeti vetülete szükségszerűen egy téglalap alakú terület. Mivel a belépő tér egyik hosszanti oldala kizárólag az ajtó belépő éle - annak teljes szélességi kiterjedésében - lehet, ezért csak a belépő tér mélységi kiterjedése lehet kérdéses, azaz, hogy az milyen mélységben terjed ki a jármű hosszanti középvonala irányában. Az ajánlatkérő észrevételéhez csatolt BME szakértői anyag 3. pontjában ábrázolásra került a belépő tér felülnézeti rajza (2. ábra), ahol a következő oldal 1. sz. táblázata szerint az „A”-„E” pontok között 4,8% a padlólejtés, más 4,8%-os lejtésű terület az ábrán nem szerepel. Feltételezve, hogy a kérelmező véleménye szerint az ajtó belépő éle és az „A” pont távolsága közötti terület a belépő tér. Mivel a belépő tér hosszanti oldalainak szükségszerűen párhuzamosak kell lenniük, ezért a belépő tér mélységi kiterjedésének azonosnak kell lennie nemcsak a hozzávetőleg az ajtó középvonalában található „A” pontban, hanem az azzal azonos távolságban található vonalban az ajtó mindkét sarka felé is. Mivel az ábrán „B” pontként jelölt pont ezen a vonalon található, ezért az vitathatatlanul a belépő térben található. Ennek következtében a „B” ponthoz képest az ajtó belépő éléhez közelebb eső „H” pont is a belépő tér részét kell, hogy képezze, azaz a „B”-„H”

129

pontok közötti 7,6%-os lejtő szükségszerűen sérti a Műszaki leírás 3.2.8 pontjában leírtakat, mivel a maximális padlólejtés a kérelmező értelmezése szerinti belépő térben sem teljesül. A belépő tér meghatározását tartalmazza az ENSZ-EGB 36. sz. előírás, amely a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban került kiadásra. Az ajánlatkérő által kiadott Műszaki Leírás 2.2 és 2.3 pontjai kimondják, hogy az ezekben a pontokban felsorolt szabványok és előírások alapján került a dokumentáció összeállításra és ezeket kell használni, alkalmazni az ajánlat beadása és a jármű gyártása során. Ugyan lehetőséget biztosít a 2.2 pont ezektől az előírásoktól való eltérésre, de ebben az esetben az ajánlattevő kötelessége és felelőssége olyan nyilatkozat megtétele, ami biztosítja, hogy az eltérő műszaki megoldás legalább egyenértékű, vagy jobb minőségi szintet biztosít az ajánlatkérő számára. Ilyen nyilatkozatot a kérelmező nem tett az ajánlatában és a hiánypótlások során sem. A fent hivatkozott ENSZ-EGB 36. sz. Előírás a gyártókra nézve alkalmazandó feltételeket tartalmazza villamos járművekre vonatkozóan a 2.1.2 pontban definiált jármű esetében. Az előírás kimondja az ajánlatkérő által lebonyolított villamos beszerzési tenderben használt „belépő tér” meghatározásával kapcsolatban a következő feltételeket: 2.14. „Bejárati járósáv” a járműajtó legfelső lépcsőjének külső szélétől (a folyosó széle) a jármű belsejébe terjedő teret jelenti. Ha nincs lépcső az ajtónál, a bejárati járósávként meghatározásra kerülő tér olyan legyen, amit az 5.7.1.1. bekezdés szerint mérnek a kettős tábla belső felületének kezdő helyzetétől 30 cm távolságig. 5.7.1. Az utasajtók megközelítése (3. melléklet, 1. ábra) 5.7.1.1. Az ajtót is tartalmazó oldalfaltól a jármű belseje felé rendelkezésre álló szabad tér tegye lehetővé a 10 cm vastag, 40 cm széles és 70 cm padlószint feletti magasságú függőleges téglalap alakú lemez szabad áthaladását, amely felett szimmetrikusan másik 55 cm széles lemez helyezkedik el. A második lemez az adott járműosztályra előírt magasságú legyen. Ezt a kettős lemezt az ajtónyílással párhuzamosan kell tartani, abból a helyzetből kiindulva, ahol a jármű belsejéhez legközelebbi homlokfelület síkja érinti az ajtónyílás külső szélét, addig a helyzetig mozgatva, amíg az érinti az első lépcsőt, majd a bejáratot használó személy valószínű mozgási irányára merőlegesen kell azt tartani. Ezek szerint a belépő tér úgy került meghatározásra, hogy kívülről belépve a jármű utasterébe egy 10 cm vastag téglatestet magunk előtt tolva 30 cm-t haladunk előre, így összesen 40 cm-nyi sávot foglalunk el az utastérből az ajtók

130

szélességében. Ennek a 40 cm-es sávnak a befelé eső széle közelítőleg az utas ülés belső oldali szélénél végződik, mivel az utasülés előírt szélessége 420 mm. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a belépő tér a kérelmező villamosa esetében is minimálisan az a tér, amely az utas ajtókon áthaladva a járműbe történő beszállás esetében az utas ajtó síkjától mért minimum 30 + 10 cm távolságban van. Ebbe az összesen 40 cm-s sávba mindenképpen benne van a kérelmező. A és B kocsivégeknél található kétsávos ajtók bal és jobb oldali ajtósávjába benyúló utasfolyosó eltérő magasságú részeit összekötő 8%-os emelkedőt és az 5%-os, a jármű hosszirányú tengelyétől kifelé haladó lejtőt magába foglaló kétirányú lejtő, ami a Műszaki Egyetem tanulmány szerint is 7%-nál nagyobb kifelé történő lejtést eredményez legalább a kétsávos ajtók bal („A” kocsivég) és jobb („B” kocsivég) oldali ajtósávjának a jármű középső része felé eső élénél. Fentiek megalapozzák mind az ajánlatkérő és a Műszaki Egyetem által adott szakértői véleményben foglaltak helytállóságát a padlólejtést illetően is. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Kbt. rendelkezései alapján indította, így a Kbt. 181. § (1) bekezdése szerint e jogorvoslati eljárásra is a Kbt. 2013. február 13. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntőbizottság elsődlegesen az eljárásjogi feltételek fennállásának meglétét vizsgálta meg, e körben azt, hogy a kérelmező a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be jogorvoslati kérelmét. A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. A Kbt. 137. § (3) bekezdése szerint a kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerint a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni ha a

131

kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. A Kbt. 137. § (8) bekezdése szerint a (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében szigorú jogvesztő határidőket állapított meg a jogorvoslati kérelmek benyújtására, amely az eljárást lezáró döntés esetében tíz nap. A Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott törvényi vélelem szerint, amennyiben a kérelmező előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, úgy a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ajánlatkérő válaszának napját kell tekinteni. A Döntőbizottság itt mutat rá arra, hogy az alapelveknek is megfelelő joggyakorlat szerint csak a jogszerűen előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem benyújtásához fűződhet a tudomásszerzés vonatkozásában meghatározott törvényi vélelem alkalmazása, ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező betartotta-e a reá vonatkozó törvényi előírásokat az előzetes vitarendezési kérelme előterjesztése kapcsán. Az egyéb érdekelt arra hivatkozással terjesztette elő eljárásjogi kifogását, hogy a kérelmező nem az ajánlatában megjelölt kapcsolattartási pontként feltüntetett telefaxról küldte meg előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlatkérő számára. A Döntőbizottságnak e kérdés megítéléséhez azt kellett áttekintenie, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésének módjára vonatkozóan milyen feltételeket határozott meg. A Kbt. 79. § (3) bekezdése az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának módjáról akként rendelkezik, hogy azt faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, további feltételt nem támaszt, így azt sem, hogy a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmét csak és kizárólag arról a telefaxról küldhetné meg az ajánlatkérő számára, amelyet az ajánlatában kapcsolattartási pontként, elérhetőségként megjelölt. A Döntőbizottság a fentiek figyelembevételével megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatában megjelölt telefaxtól eltérő telefax útján előterjesztett előzetes vitarendezési kérelme megfelelt a törvényi előírásoknak, a kérelmező a Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerinti törvényi vélelem alapján megállapíthatóan a jogorvoslati kérelem előterjesztésére irányadó tíz napos szubjektív jogvesztő határidőn belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így eljárásjogi akadály hiányában a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálta.

132

A jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása előtt rögzíti továbbá a Döntőbizottság, hogy megvizsgálta az ajánlatkérő indítványában foglaltakra is figyelemmel a kérelmező jogorvoslati kérelmében előterjesztett kérelmi elemek számát, amely során figyelemmel volt a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint kérelmi elemen a - szükség esetén kiegészített - kérelemnek azt a jól körülhatárolt részét kell érteni, mely tartalmazza a jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartást, az azzal megsértett jogszabályi rendelkezés vagy rendelkezések megjelölését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben a kérelmező saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelme, melyben az ajánlata hét okból történt érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó ajánlatkérői döntés jogszerűségét vitatta, egy kérelmi elemnek tekintendő. Ezzel összefüggésben rögzíti azt is a Döntőbizottság, hogy egyetlen jogszerűen megállapított érvénytelenségi indok megalapozza az ajánlat érvénytelenségét. Amennyiben az ajánlat érvénytelenségét több indok alapján állapítja meg az ajánlatkérő, azonban a jogorvoslati eljárás során valamely érvénytelenségi indok tekintetében azt állapítja meg a Döntőbizottság, hogy az nem volt helytálló, de más érvénytelenségi indok(ok) jogszerűen kerültek megállapításra, úgy a nem helytálló érvénytelenségi indok tekintetében jogsértés rendelkező részben történő kimondása indokolatlan és ezért felesleges is, amennyiben ahhoz semmiféle egyéb jogkövetkezmény nem fűződik. A Döntőbizottság rögzíti továbbá az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt hivatkozásaira, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében az ajánlatát hét indokból érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés jogszerűségét vitatta, így a jogorvoslati eljárás tárgyát is e döntés jogszerűségének vizsgálata képezi, kizárólag a kérelmező ajánlatában, hiánypótlásaiban, indokolásaiban, további tájékoztatásaiban és felvilágosításaiban benyújtott nyilatkozatok és okiratok alapján. A Döntőbizottság rögzíti továbbá azt is, hogy a kérelem alátámasztásaként további érvek előterjesztésére a jogorvoslati kérelem benyújtását követően is van lehetősége a kérelmezőnek, mint ahogy arra is a kontradiktórius eljárás sajátosságai miatt, hogy az ellenérdekű felek által előadottakra további nyilatkozatot tegyen.

133

A Döntőbizottság az alábbiak szerint bírálta el a kérelmező jogorvoslati kérelmét. 1. érvénytelenségi ok A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az első okból. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 48. cikke az alábbi - az ügy megítélése szempontjából relevanciával bíró - rendelkezéseket tartalmazza: „Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság (1) A gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni. (2) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani: a) i. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal. Ezeknek az igazolásoknak tartalmazniuk kell az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be. Adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújtja be ezeket az igazolásokat az ajánlatkérő szervnek; (3) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.” A Kbt. 2. § (1), (2) és (3) bekezdései szerint: „(1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

134

(3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.” A Kbt. 38. § (3) bekezdés l) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre, c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok [56-57. §] hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni. A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerint az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több

135

szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat: ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során. A Kbt. 58. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását. A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 63. § (2) és (3) bekezdése szerint: „(1) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.” A Kbt. 67. §-a szerint: „(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű

136

kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. (2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. (3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető. (4) Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. (6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra. (7) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a) a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. (8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették,

137

kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Döntőbizottság az előzményi, D. 395/14/2013. számú határozatában az alábbi jogi és ténybeli indokokat rögzítette: „E kérdés megítéléshez, a felek hivatkozásaira tekintettel szükségesnek tartja a Döntőbizottság annak rögzítését is, hogy az irányelv 47. cikke (2) bekezdésének, 48. cikke (3) bekezdésének és 52. cikkének szövege az Európai Bíróság korábbi közbeszerzési irányelvekkel kapcsolatban kialakított állandó ítélkezési gyakorlatát kodifikálja. A Ballast Nedam Groep I. ügyben hozott ítéletében a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az a holdingtársaság, amely maga azért nem végez munkát, mert a munkát végző leányvállalatai elkülönült jogi személyek, ezen az alapon nem zárható ki az építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvételből abban az esetben, ha bizonyítja, hogy valóban rendelkezésére állnak a leányvállalatok szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai. A Ballast Nedam Groep II. ügyben hozott ítéletében a Bíróság megismételte a Ballast Nedam Groep I. ügyben hozott ítéletben képviselt álláspontját, és tovább pontosította azt azáltal, hogy kimondta, az anyavállalat műszaki kapacitásának értékelése során az elismert vállalkozók listáját összeállító hatóságoknak figyelembe kell venniük az ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok műszaki kapacitását. A Holst Italia ügyben a Bíróság olyan ügyre alkalmazta a Ballast-ügyekben kialakított ítélkezési gyakorlatát, amelyben a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó társaság nem a vezető jogi személy szerepét töltötte be a társaságcsoportjában, és megállapította, hogy az ilyen társaság a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül támaszkodhat a csoporthoz tartozó más társaságok kapacitásaira. A Bíróság megállapította, hogy az ajánlattevőt nem lehet pusztán azért kizárni az eljárásból, mert nem saját, hanem egy vagy több más személy erőforrásait kívánja felhasználni. Az ezt követő ítélkezési gyakorlat is megerősítette a Bíróság ezen álláspontját, miszerint az uniós jog az ajánlattevőként elismert gazdasági szereplővé való minősítéshez nem követeli meg azt, hogy az ajánlatkérővel szerződést kötni kívánó személy saját erőforrásaival képes legyen a közvetlen teljesítésre. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó társaságoknak bizonyítaniuk kell, hogy valóban rendelkezésükre áll más személyek szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrása. A bizonyítási teher a mások forrásaira hivatkozni kívánó ajánlattevőt terheli.

138

A Döntőbizottság szükségesnek tartja továbbá annak kiemelését is, hogy a Kbt. 55. §-hoz fűzött részletes indokolás - egyebek mellett - rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek. Kiemelendő továbbá, hogy a Kbt. megszüntette a sok kérdést felvető erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, a törvény általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, két szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az ajánlati (részvételi) felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Szükséges azonban rendelkezni arról, hogy olyan esetekben, amikor az alkalmasság igazolásához bemutatottakat az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem tudja ténylegesen igénybe venni (ilyen tulajdonképpen minden, a múltra vonatkozó feltétel előírása, különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák), a visszaélések elkerülése érdekében a jogszabály tartalmazzon olyan előírást, amely biztosítja, hogy a külső szervezet adatai valóban alátámasztják az ajánlattevő alkalmasságát. Referenciák esetén az előbbiekre figyelemmel az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, és a bevonás leírt módjának ténylegesen lehetővé kell tennie e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során. A fentiekben röviden összefoglalt európai uniós joggyakorlat és a jogalkotó által adott indokolás összevetése alapján kialakított jogértelmezés tükrében a Kbt. alapelvi és tételes rendelkezéseiben foglaltakkal összhangban a Döntőbizottság álláspontja szerint akkor fogadható el jogszerűen az alkalmasság igazolása kapacitást nyújtó szervezettel, ha e szervezet az adott alkalmassági feltétel valamennyi eleme tekintetében igazolja, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezésre fog állni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában a felhívás III.2.3) pontjának M1 alpontjában meghatározott alkalmassági követelmény igazolására nem saját referenciáját, hanem az ALSTOM Transport SA referenciáját nyújtotta be, továbbá csatolta erre vonatkozóan a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát, melyben az ALSTOM Transport SA-t, mint

139

kapacitást nyújtó szervezetet kívánja igénybe venni és benyújtotta a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot, melyben kérelmező akként nyilatkozott, hogy az ALSTOM Transport SA alvállalkozó szakmai tapasztalatát az ajánlati felhívás követelményeinek megfelelő, általa megajánlott villamos-jármű tervezésében, kialakításában kívánja bevonni, felhasználni. A kérelmező becsatolta továbbá az ALSTOM Transport SA kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatát, mely szerint a tárgybani közbeszerzési eljárásban a kérelmező alkalmasságának igazolásaként az általa biztosított erőforrásokat a kérelmező rendelkezésére bocsátja. Az ajánlatkérő ez utóbbi nyilatkozat kapcsán 2013. június 20. napján hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyet arra alapított, hogy a nyilatkozatból nem állapítható meg a kötelezettségvállalás tárgya, műszaki tartalma, helye, időtartama, erre tekintettel kérte a kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tartalmi kötelezettségvállalási nyilatkozatát. Az ALSTOM Transport SA nyilatkozata rögzítette, hogy az általa szerzett tapasztalatokat, ismereteket, információkat kívánja felhasználni a szakemberei által biztosított műszaki tanácsadás formájában a szerződés teljesítése során. Közölte, hogy az általa nyújtott szolgáltatások „magukba foglalnak műszaki jellegű szolgáltatásokat, úgy mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról” valamint a megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást a közöttük megkötendő külön szolgáltatási szerződés alapján, a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezt követően az ajánlatkérő 2013. június 29. napján újabb hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyben azt közölte a kérelmezővel, hogy az ajánlatkérő számára az ajánlatban és a hiánypótlásában foglaltak alapján - a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének megfelelő ajánlattevői és kapacitást nyújtó szervezeti kötelezettségvállalás hiányában - nem állapítható meg az alkalmassága. Az ajánlatkérő erre tekintettel arra hívta fel a kérelmezőt, hogy csatoljon nyilatkozatot új referencia(k) bemutatásával és csatoljon referencianyilatkozatot vagy referenciaigazolást e referenciákról a felhívásban előírt tartalommal. Megállapította továbbá a Döntőbizottság, hogy a kérelmező 2013. augusztus 4. napján benyújtott hiánypótlásában akként nyilatkozott, hogy a 2013. augusztus 1. napján előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmében foglaltaknak megfelelően ajánlatában és a korábbi hiánypótlásában foglalt dokumentumok az ajánlatkérő ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában foglaltaknak mindenben megfelelnek, így a kérelmező alkalmassága megállapítható, ezért az ajánlatkérő erre vonatkozó hiánypótlási felhívása indokolatlan volt.

140

Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésében foglalt első érvénytelenségi indokot a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján állapította meg, e döntését lényegében arra alapította, hogy a kérelmező az első hiánypótlásában benyújtott, a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmi elemei alapján az alkalmasság igazolásába bevont ALSTOM Transport SA vállalása nem biztosít ténylegesen olyan jellegű és mértékű bevonást a szerződés teljesítésébe, mely lehetővé tenné a kérelmezőtől független ALSTOM Transport SA erőforrásainak tényleges felhasználását oly módon, hogy az biztosítsa az ajánlattevő szerződés teljesítésére való képességet. Az ajánlatkérő szerint nem alapozza meg a kérelmező alkalmasságát és ebből következően teljesítési képességét önmagában a szűk körű tervezési szolgáltatási tapasztalatátadás, különösen mert még a részleges szakterület és konkrét műszaki követelmény tekintetében sem történt olyan vállalás, melyben a kapacitást nyújtó szervezet adna át saját szakértelmet, szaktudást, tapasztalatot, hanem csak azt vállalta, hogy a kérelmező erre vonatkozó ajánlata, számításai tekintetében konzultáción, szakmai megbeszélésen vesz részt. Kifejtette továbbá, hogy jelen közbeszerzési eljárás tárgya nem önmagában villamos jármű tervezése, az alkalmassági feltétel, illetve a teljesítési kötelezettség sem tervezésre vonatkozik, a jármű tervezése kis és elkülönülő szegmensét jelenti csak a szerződésnek. Összefoglalóan azt is megállapította az ajánlatkérő, hogy az alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása azért nem volt elfogadható, mivel nem bizonyított sem az ajánlat, sem a hiánypótlás alapján, hogy a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a kérelmező rendelkezésére fognak állni. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a vizsgálat tárgyát az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése képezi, azonban e döntés jogszerűségének megítéléséhez nem kerülhető meg a bírálat folyamatában tett azon ajánlatkérői eljárási cselekmények vizsgálata sem, amelyek az érvénytelenség megállapításához vezettek. Jogszerűnek csak az olyan eljárást lezáró döntés fogadható el, amelyhez vezetően az azt megelőzően elvégzett ajánlatkérői eljárási cselekmények is jogszerűek voltak, az ajánlat esetleges hiányosságainak pótlására, esetleges ellentmondásainak tisztázására minden lehetőséget megadtak az érintett ajánlattevők számára. E kérdés megítélésénél különös figyelemmel kell lenni a Kbt. 67. §-ában igen széles körben biztosított jogintézmények, a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés megfelelő alkalmazására, melyeknek az a jogalkotó által meghatározott rendeltetése, hogy minél nagyobb számú ajánlat legyen érvényessé tehető és így minél szélesebb körben, minél több ajánlattevő számára legyen biztosított a verseny az adott közbeszerzési eljárásban a szerződés elnyeréséért.

141

A Döntőbizottság a fentiekben foglaltak tükrében vizsgálta meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének meghozatala előtti eljárási cselekményeit. A Döntőbizottság a fentiekben ismertette, hogy az ajánlatkérő milyen eljárási cselekményeket végzett el eljárást lezáró döntésének meghozatala előtt, a vitatott érvénytelenségi ok megállapítását megelőzően. Ezen eljárási cselekmények közül kiemelendő, hogy az ajánlatkérő az első hiánypótlási felhívásában a kötelezettségvállalás tárgyára, műszaki tartalmára, helyére, időtartamára tekintettel kérte a kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tartalmi kötelezettségvállalási nyilatkozatát, arra tekintettel, hogy a kérelmező ajánlatában benyújtott nyilatkozat a járművek tervezésében, kialakításában való részvételre vonatkozott. Az ajánlatkérő e felhívására nyújtotta be a kérelmező az első hiánypótlását, amely azt rögzítette, hogy az általa szerzett tapasztalatokat, ismereteket, információkat kívánja felhasználni a szakemberei által biztosított műszaki tanácsadás formájában a szerződés teljesítése során. Szó szerint azt közölte a kérelmező, hogy az általa nyújtott szolgáltatások „magukba foglalnak” műszaki jellegű szolgáltatásokat, úgy mint szakmai konzultációt az ajánlattevő véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, valamint a megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadást a közöttük megkötendő külön szolgáltatási szerződés alapján, a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező „magukba foglalnak” megfogalmazásából nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy csak és kizárólag az azt követően felsorolt egyes munkanemek tekintetében lenne biztosított a kapacitást nyújtó szervezet közreműködése, e szó fordulat nem tekinthető bizonyosan egyértelmű kijelentésnek, így erre tekintettel az ajánlatkérőnek vagy további, kifejezetten erre vonatkozó hiánypótlást vagy legalább felvilágosítást kellett volna kérnie, amelyben egyértelműen a kérelmező tudomására kellett volna hoznia, hogy a hiánypótlásában benyújtott nyilatkozat mely okból hiányos vagy nem egyértelmű. A Döntőbizottság e megállapításához fűződően tartja fontosnak kiemelni azt is, hogy az ajánlatkérőknek a törvényi alapelvekben foglaltakra is tekintettel különös körültekintéssel kell eljárniuk mindazon esetekben, amikor az adott közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő nem magyarországi székhellyel rendelkezik, tekintettel arra, hogy az irányelv 48. cikkében írtakhoz képest a jogalkotó a jogharmonizáció során további részlet szabályokat határozott meg a Kbt. 55. §-ában. A fentiekben részletezettekhez képest az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amelyben azt közölte a kérelmezővel, hogy az ajánlatkérő számára az ajánlatban és a hiánypótlásában foglaltak alapján - a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének megfelelő ajánlattevői és kapacitást nyújtó szervezeti kötelezettségvállalás hiányában - nem állapítható meg az alkalmassága. Az

142

ajánlatkérő erre tekintettel arra hívta fel a kérelmezőt, hogy csatoljon nyilatkozatot új referencia(k) bemutatásával és csatoljon referencianyilatkozatot vagy referenciaigazolást a felhívásban előírt tartalommal. A Döntőbizottság megítélése szerint e hiánypótlási felhívásában az ajánlatkérő nem hozta egyértelműen a kérelmező tudomására azt, hogy pontosan mely okból nem volt megállapítható a kérelmező alkalmassága, hanem a konkrétan megjelölt indokok közlésének mellőzésével arra szólította fel a kérelmezőt, hogy csatoljon új referenciát. Így a kérelmező nem ismerhette meg, hogy a korábbi hiánypótlási felhívásra benyújtott nyilatkozatai miért voltak elfogadhatatlanok az ajánlatkérő számára, így nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy azok esetleges hiányosságait pótolja, vagy felvilágosítása adásával egyértelműsítse az azokban foglaltakat. A kérelmező ezen hiánypótlási felhívásban foglaltakra közölte azt az ajánlatkérővel, hogy ezen eljárási cselekményét indokolatlannak tartotta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekben részletezett indokok alapján az ajánlatkérő nem megfelelően illetve nem elégséges módon alkalmazta a Kbt. 67. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért nem lehet megalapozottnak elfogadni az eljárást lezáró döntésben szereplő, a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntést sem az elsőként megfogalmazott érvénytelenségi indok tekintetében. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 67. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő csak a Kbt. 67. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazása után kerül abba a helyzetbe, hogy megalapozott és jogszerű döntést hozzon a kérelmezői ajánlat érvényességének kérdésében.” Az ajánlatkérő a Döntőbizottság eljárást lezáró döntését megsemmisítő, D.395/14/2013. számú határozatának kézbesítése után 2013. november 7. napján hiánypótlási felhívást bocsátott ki és felvilágosítást kért a kérelmezőtől a Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatában foglaltakra tekintettel. Felhívását a Kbt. 67. § (1) bekezdése és a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján bocsátotta ki, melyben részletesen ismertette az ajánlati felhívás III.2.3.M1. pontja tekintetében a korábbi eljárási cselekményeit és a kérelmező által benyújtott nyilatkozatok tartalmát. Külön kitért az ajánlatkérő a Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatának az 59. oldalán leírtakra, melyre tekintettel kérte a kérelmezőt, hogy a „magukba foglalnak” kitétel tartalma tekintetében adjon felvilágosítást, egyértelműsítést azzal, hogy amennyiben a korábbi nyilatkozatoktól eltérő változás jelentkezik, úgy ezen nyilatkozatokat is nyújtsa be. Az ajánlatkérő e felhívásában külön kitért arra, hogy akkor fogadható el jogszerűen az

143

alkalmasság igazolása kapacitást nyújtó szervezettel, ha e szervezet az adott alkalmassági feltétel valamennyi eleme tekintetében igazolja, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezésre fog állni. Az ajánlatkérő ezen felhívására a kérelmező benyújtotta az Alstom Transport S.A., mint kapacitást nyújtó szervezet kiegészített kötelezettségvállaló nyilatkozatát és a kérelmező módosított, kiegészített nyilatkozatát. A hiánypótlás 23-26. oldalán csatolt kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat rögzítette, hogy az Alstom Transport S.A. a kérelmező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolására biztosítja erőforrásait, melyek közül megjelölte konkrétan az általa adott referencia teljesítésében közreműködő szakembereket, a referencia teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló ismereteket és információkat. Rögzítette azt is, hogy a hivatkozott erőforrások a kérelmező rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt. Kifejtette, hogy közreműködése a referenciája teljesítése során szerzett tapasztalatain alapul, beleértve valamennyi releváns pénzügyi, kereskedelmi, szakmai, műszaki ismeret és információ átadását, további részben pedig ezen ismeretanyagnak a kérelmező általi adaptálásához szükséges szakmai támogatásának nyújtását. Közölte azt is, hogy szakembereinek bevonásával konzultációt és tanácsadást nyújt a kérelmező számára. A műszaki jellegű szolgáltatások tekintetében részletezte továbbá, hogy a szakmai konzultációt a kérelmező véges elemes számításairól, kalkulációs modell analíziséről, kalkulációs technológiájáról, illetve a kérelmező által megajánlott villamosok végleges tervezésével kapcsolatos tanácsadás formájában nyújtja. Ezen nyilatkozatában az Alstom Transport S.A. visszautalt továbbá a 2013. május 23. és 2013. június 28. napján kelt nyilatkozataiban foglaltakra. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésében az 1. érvénytelenségi indokban azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján lett érvénytelen, mivel az ajánlati felhívás III.2.3.M1. pontjában meghatározott műszaki, szakmai alkalmassági követelménynek a hiánypótlásokat, felvilágosítás kéréseket követően sem felel meg. Az ajánlatkérő ezen érvénytelenségi indok tekintetében részletezte az irányelv 48. cikk (3) bekezdésében, a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésében szereplő elírásokat, továbbá hivatkozott az Európai Bíróság ítéleteiben foglaltakra, amelyek a kapacitást nyújtó szervezettel való alkalmasság igazolás feltételeinek vonatkozásában születtek. Részletezte továbbá a Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatában az e tárgykörben írt indokolás lényegi tartalmát, majd ténybeli megállapításként rögzítette, hogy a kérelmező által 2013. november 18-án kelt új nyilatkozatok alapján sem állapítható meg a kérelmező alkalmassága, ajánlatának érvényessége. Kifejtette arra vonatkozó álláspontját is az ajánlatkérő, hogy amiatt sem fogadható el az Alstom Transport S.A. által biztosított erőforrások tényleges rendelkezésre bocsátásának a

144

bizonyítottsága, mivel a kapacitás rendelkezésre bocsátása nem cégcsoporton belül, hanem kifejezetten versenytársak között történt. A Döntőbizottság a fentiekben teljes terjedelmében idézte az ajánlatkérő első eljárást lezáró döntésének a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító első indokát elbíráló döntésének jogi és ténybeli indokait, melyből a Döntőbizottság kiemelendőnek tartja, hogy kifejezetten azt rögzítette, hogy ténylegesen lehetővé kell tenni referenciák esetében a kapacitást biztosító szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során. Azt is részletezte korábbi döntésében a Döntőbizottság, hogy mely okokból nem tartotta elfogadhatónak a kérelmező és a kapacitást nyújtó szervezet korábbi nyilatkozataiban foglaltakat, mely okból nem látta megnyugtatóan megállapíthatónak sem az alkalmasság igazolásának megtörténtét, sem az alkalmasság igazolásának a hiányát. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen ismertette, hogy az ajánlatkérő a Döntőbizottság D.395/14/2013. számú határozatának kézbesítése után milyen tartalmú felhívást adott ki a kérelmező számára. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen ajánlatkérői felhívásban egyértelműen és kétséget kizáróan a kérelmező tudomására hozta, hogy az M1. alkalmassági feltétel igazolására benyújtandó kötelezettségvállalás csak abban az esetben lesz elfogadható, ha teljes egészében igazolja az M1. alkalmassági feltételként meghatározott referencia tartalmában szereplő valamennyi kapacitás rendelkezésre bocsátásának a tényét. A Döntőbizottság ismételten rögzíti, hogy az ajánlatkérő az M1. alkalmassági feltételben három éves időszakban legalább 30 db specifikus műszaki paraméterrel rendelkező 36 hónapon belül leszállított és üzembehelyezési engedéllyel rendelkező legalább nettó 35.000.000 euro értékű szállítás igazolását követelte meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen nagy volumenű referenciaigazolás tartalma egyértelműen arra vonatkozik, hogy a szóban forgó villamosok tervezésétől kezdődően a teljes gyártási folyamaton át az üzembehelyezési engedély megszerzéséig tartó valamennyi műszaki és szakmai kapacitást a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt biztosítania kell a kapacitást nyújtó szervezetnek a kérelmező számára, mivel csak ebben az esetben lesz biztosított a referenciakövetelmény valamennyi eleme tekintetében a tapasztalatok tényleges rendelkezésre bocsátása, arra is tekintettel, hogy a kérelmező saját referenciát nem mutatott be ajánlatában. Az ajánlatkérő felhívására becsatolt nyilatkozat tartalmát megvizsgálva a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az Alstom Transport S.A. csak az alkalmassági követelményben előírt referencia tartalom egyes részterületeire vonatkozóan

145

vállalt kötelezettséget kapacitásainak a kérelmező számára történő átadására, melyben kifejezetten nevesítette szakembereinek ismereteit, információit, illetve az általa biztosított referencia teljesítése során szerzett tapasztalatait. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatkérő ismételt, kifejezetten pontos tartalmú felhívására sem nyújtott be olyan tartalmú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kapacitást rendelkezésére bocsátó szervezet részéről, amely teljes egészében lefedte volna az M1. alkalmassági követelményben részletezett referencia műszaki tartalmát, így az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján. 2. és 3. érvénytelenségi ok A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés az összegezésben megjelölt második és harmadik okból jogszerű volt-e. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre, c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok [56-57. §] hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a

146

közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem, kc) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. A Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni. A Kbt. 58. § (1) - (3) bekezdései szerint: „(1) Az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje a) az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását; b) azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak. (2) A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni. (3) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatában, illetve - több szakaszból álló eljárás esetén - a részvételi jelentkezésben csak nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az 56. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok hatálya alá.” A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban. R.) 1. §-a szerint az ajánlattevőnek vagy a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban

147

a 2-10. § szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1)-(2) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a Kbt. 57. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az R. 2. § i) pontja szerint a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 56. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát: i) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjára vonatkozóan: ia) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont ka) és kb) alpontja tekintetében nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó; ib) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatát. Az R. 2. § j) pontja szerint a Kbt. 56. § (2) bekezdésére vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatát arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn. Az R. 8. § (1) bekezdése szerint a 2. § j) pontja, valamint a 4. § g) pontja szerint igazolt Kbt. 56. § (2) bekezdésének alkalmazásában közvetett tulajdon, illetve szavazati jog alatt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának az ajánlattevőben vagy részvételre jelentkezőben tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más gazdasági szereplő (köztes gazdasági szereplő) tulajdoni hányadán, szavazati

148

jogán keresztül történő gyakorlását kell érteni. A közvetett tulajdon, a közvetett szavazati jog arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, szavazati joggal rendelkezőnek a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdasági szereplőnek az ajánlattevőben, illetve részvételi jelentkezőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a kizáró okok [56-57. §] hatálya alá tartozik. A Kbt. 55. §-ához fűzött részletes indokolás – egyebek mellett - az alábbiakat rögzíti: „A törvény IX. fejezete az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelményeket szabályozza, amelyek lehetnek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők jogi helyzetére, műszaki és szakmai feltételekre vagy gazdasági és pénzügyi feltételekkel kapcsolatos követelmények. A jogi helyzetre vonatkozó előírásokat a törvény, mint kizáró okokat jeleníti meg, míg a műszaki-szakmai és gazdasági-pénzügyi feltételek a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében jelennek meg. Az 55. § ennek megfelelően rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek, és egyben nem áll kizáró ok hatálya alatt. A kizáró okokat (kötelező és választhatóan előírható) a törvény taxatív módon felsorolja.” A Kbt. 56-57. §-aihoz fűzött részletes indokolás - többek között – az alábbiakat rögzíti: „A törvény 56-57. §-ai a kizáró okokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A kizáró okok határozzák meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az eljárásból kizárásra kerül. A kizárás esetleges későbbi jogkövetkezményei (a törvény 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint) azt a szervezetet (személyt) terhelik, akinek vonatkozásában a kizáró ok fennáll és emiatt az eljárásból kizárják, az érintett közbeszerzési eljárásban azonban az ajánlattevő (részvételre jelentkező) mellett az alvállalkozó vagy az

149

alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kizárása is mindenképp kihat a teljes ajánlatra (részvételi jelentkezésre), és annak érvénytelenségét eredményezi a törvény 74. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Az 56. § azokat a kizáró okokat tartalmazza, amelyeket a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni és az ajánlattevői oldalon részt vevő minden szereplőre vonatkoznak (ajánlattevő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet). Lényeges jogpolitikai célt jelenít meg, hogy az adóelkerülést célzó offshore vállalkozások nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem alvállalkozói vagy kapacitást biztosító szervezetként.” A Döntőbizottság megállapította, hogy pontjában határozta meg a kizáró okokat, módot és ellenőrzésük menetét. A kizáró Kbt. 56. § (1) bekezdés a-k) pontjában foglaltak képezték.

az ajánlatkérő a felhívás III.2.1) a kizáró okokra vonatkozó igazolási okokat a felhívás e pontja alapján a és a Kbt. 56. § (2) bekezdésében

A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának 14. oldalán a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként jelölte meg a Skoda Electric a.s. és a Skoda Transportation a.s. cseh illetőségű gazdasági szereplőket, ez utóbbit a 15. oldalon benyújtott nyilatkozatában kapacitást nyújtó szervezetként is feltüntette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatában nemleges tartalommal nyújtotta be valamennyi, a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát. Az is tényként állapítható meg, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a 2013. augusztus 23. napján meghozott eljárást lezáró döntésében nem alapította a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontjára. Az ajánlatkérő a 2013. december 30. napján meghozott eljárást lezáró döntésében a 2. és 3. érvénytelenségi okot a Kbt. 56. § (2) bekezdésére a Kbt. 56. § (1) bekezdés ka) és kb) pontjára figyelemmel a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel állapította meg a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján, továbbá az önkéntes hiánypótlásban történt módosításban foglaltakra tekintettel a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelenséget is megállapított. Ezen érvénytelenségi indokok részletes jogi és ténybeli indokát adta. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntésében rögzítette, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja szerinti nemzetközi szervezetek tagállamainak listájáról kiadott tájékoztatóját, a Közbeszerzési Hatóság módosított útmutatóit azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye, valamint a Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről. A Közbeszerzési Hatóság, illetve Elnöke által kiadott tájékoztató és útmutatók szintén azt erősítették meg, hogy az ajánlatkérő

150

számára nem áll fenn ténybeli és jogi alap arra, hogy eltekintsen a kizáró ok alkalmazásától, tekintettel arra, hogy a kérelmező hiánypótlásában benyújtott nyilatkozatában két olyan gazdasági társaság szerepel nevesítetten, akik a kérelmezői gazdasági társaságban több, mint 25%-os közvetlen/közvetett tulajdoni résszel, vagy szavazati joggal rendelkeznek, székhelyük a Csatorna Szigetek, illetve a Marshall Szigetek. Mindezen tények valóságtartalmát a kérelmező sem vitatta. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen értelmezte a Kbt. 56. § (2) bekezdésében szereplő, az (1) bekezdés k) pontjára történő visszautalással meghatározott kizáró ok tartalmát, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti tagmondat a k) pont három alpontjának valamelyikében megfogalmazott kizáró ok fennállása esetén az ajánlatkérőnek az érintettel szemben alkalmaznia kell a kizárást, a jogalkotó a k) pont alpontjaiban meghatározott egyes kizáró okok tekintetében nem azok együttes fennállása esetére határozta meg a kizárás kötelezettségét. A kérelmező a kizáró ok fennállását a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjának értelmezése és a törvény Európai Uniós joggyakorlatnak való megfelelése tekintetében vitatta. A kérelmező e vonatkozásban azért indítványozta, hogy a Döntőbizottság kezdeményezze az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását, mivel álláspontja szerint a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában és az 56. § (2) bekezdésében a jogalkotó olyan kötelező kizáró okot határozott meg, amely az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelvének a kizáró okokra vonatkozó 45. cikkében nevesítetten nem szerepel. A Döntőbizottság nem tartotta szükségesnek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az irányelv 45. cikkében szereplő azon felhatalmazás, mely szerint a végrehajtási feltételeket nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg, lehetőséget biztosít a tagállami jogalkotónak arra, hogy az irányelvben nem nevesített kizáró okokon túl további kizáró okokat határozzon meg. A Döntőbizottság rögzíti továbbá az egyéb érdekelt indítványára, hogy a Kbt. 146. § (1) bekezdése szerint vizsgálatát nem terjesztette ki a kérelmező tekintetében hamis adatszolgáltatás megvalósítására a kizáró okokkal összefüggésben benyújtott nyilatkozatainak eltérő tartalma miatt tekintettel arra, hogy mindezekről az egyéb érdekelt saját nyilatkozata szerint már 2013. december 30. napján az eljárást lezáró döntés kézhezvételekor értesült és a

151

jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül emiatt nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Az állandósult joggyakorlat szerint a hivatalbóli kiterjesztésnek nem az a célja, hogy pótolja a jogorvoslati kérelmek előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidőn belül benyújtani elmulasztott jogorvoslati kérelmek alapján történő eljárást. 4. érvénytelenségi ok A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a járművezetők oktatására vonatkozó előírásoknak való meg nem felelősség miatt. A Kbt. 48. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. (2) A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.” A Kbt. 49. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) (2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.”

152

A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 63. § (1) és (3) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.” A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban és a dokumentációban kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit. Az ajánlattevőknek az érvényes ajánlattételük érdekében úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy valamennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek. Az ajánlatkérőt az ajánlatok bírálata során az a kötelezettség terheli, hogy az ajánlatokat megvizsgálja érvényességük szempontjából. Amennyiben valamely ajánlat nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak - és az a Kbt. 67. §-ában meghatározottak szerint sem orvosolható - az ajánlatkérőnek az adott ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania. Az ajánlat azonban csak akkor nyilvánítható érvénytelenné, ha valamely olyan feltételnek, előírásnak nem felel meg, amelyet az ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában előre, egyértelműen meghatározott. Amennyiben valamely feltétel nem kellően pontos vagy ellentmondásos, az nem eshet az ajánlattevő terhére, ahhoz jogszerűen az érvénytelenség jogkövetkezménye nem fűződhet. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen érvénytelenségi okot a 2013. december 30. napján meghozott új eljárást lezáró döntésében állapította meg, az oktatási költségekkel összefüggésben azonban már a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenség megállapítására sor került az ajánlatkérő első eljárást lezáró döntésében. Az ajánlatkérő 2013. december 30. napján meghozott eljárást lezáró döntésében a kérelmező ajánlatának 6. érvénytelenségi indokaként szerepel az aránytalanul alacsony ár miatti érvénytelenné nyilvánítás, amely a karbantartási feladatok

153

ellátása tekintetében állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, melyben az oktatási költségekre vonatkozó megállapítás nem szerepel. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a szóban forgó érvénytelenségi indok tekintetében egyrészt azt rögzítette, hogy a kérelmezői ajánlat nem tesz eleget azon követelménynek, hogy a járművezetőket valamelyik referenciaként megjelölt járműtípuson kell kiképezni. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő erre vonatkozó követelményét a dokumentációja részeként kiadott műszaki leírás 8.4. pontjában határozta meg, amely ajánlatkérői előírás tekintetében beállt a kötöttség, így attól eltérni nem volt módjuk az egyes ajánlattevőknek. Az is megállapítható az ajánlatkérő felhívására benyújtott kérelmezői válaszból, hogy maga a kérelmező nyilatkozta azt, hogy a járművezetők képzését nem a referenciaként megjelölt járműtípuson kívánja megvalósítani, hanem ettől eltérően a prototípus járművön. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az érvényes ajánlattétel érdekében csak és kizárólag a referenciaként megjelölt járműtípuson végezheti el a járművezetők kiképzését, ettől való eltérésre az ajánlatkérői előírások nem biztosítottak lehetőséget, így a prototípus járművön történő képzésre vonatkozó vállalás nem felelt meg az ajánlatkérő által előre és egyértelműen meghatározott érvényességi követelménynek, ezért ezen érvénytelenségi indokban megjelölt ezen okot jogszerűen állapította meg az ajánlatkérő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 4. érvénytelenségi indokban az ajánlatkérő azt is rögzítette, hogy a kérelmező nem az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül végezné el a járművezetők képzését. Indokolásában rögzítette a járművek szállítására vonatkozó határidőket, amely a járművezetők elméleti és gyakorlati képzésének lebonyolítására 500 naptári napon belüli időtartamot határozott meg, míg a prototípus járművek szállításának határideje ezen határidőn túli 540, illetve 720 nap. Mindezekből következően a kérelmező a járművezetők képzésére meghatározott 500 napon belüli határidőre vonatkozó követelményt sem teljesítette, így ezen okból is jogszerűen állapította meg az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. 5. érvénytelenségi indok A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az ajánlatkérői előírásoknak meg nem felelő karbantartási eszközök miatt.

154

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét ezen érvénytelenségi indok körében lényegében arra alapította, hogy 1 db normál kéziszerszám készlet, 1 db elektronikai alapkészlet, 1 db hordozható számítógép (szoftver) biztosítása nem felel meg és nem fogadható el még a kor legmagasabb színvonalán álló villamosok esetében sem olyan karbantartási eszközkészletnek mellyel, mind a napi, mind az időszakos (25.000 km-ként) karbantartások elláthatók. A Döntőbizottság az ajánlatkérő ezen döntésének vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatkérő egyértelmű előírást tett arra vonatkozóan a szállítási szerződés 4.5. sz. mellékletében, hogy a villamosok napi gyártói karbantartását három különböző helyszínen 3 kocsiszínben kell elvégezni. Műszaki, szakmai szempontból megalapozottan jelenthető ki, hogy a három különböző, egymástól jelentős távolságra lévő kocsiszínben nem látható el egyegy darab kéziszerszám készlettel, elektronikai alapkészlettel és hordozható számítógéppel sem a napi, sem az időszakos karbantartási feladatok. Az is tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező nem biztosította ajánlatában a karbantartási feladatok ellátásához szükséges alapvető karbantartási eszközöket sem. Helytállóan állapította meg az ajánlatkérő, hogy a kérelmező ajánlatában nem szerepelnek olyan alapvető általános jármű karbantartási eszközök sem, mint például kerékprofil ellenőrző-mérő műszer, hidraulikus rendszer ellenőrző berendezés, valamint légkondicionáló berendezés hűtőközegének utántöltő berendezése. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a karbantartási eszközök elégtelen volta miatt a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján. 6. érvénytelenségi indok A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvénytelenné a kérelmező ajánlatát az összegezésben szereplő hatodik okból, a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján. A Kbt. 69. §-a szerint: „(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül.

155

(2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a

156

többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. (8) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.” A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §]. A Döntőbizottság az előzményi, D.395/14/2013. számú határozatának indokolásában rögzítette a következőket is: „A jogalkotó a Kbt. 69. §-ában az irreálisan alacsony ár esetében követendő eljárást szabályozza. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint önállóan értékelésre kerülő, az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemet aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősít, úgy arra vonatkozóan indokolást köteles kérni. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-a értelmében indokolás kérésében meg kell adni azokat az általa lényegesnek tartott ajánlati elemeket, amelyekre vonatkozóan kéri az adatok és az indokolás benyújtását. Nem fogadható el az általános jellegű, csak a törvény szövegére, illetve a jogszabályhelyre történő hivatkozás, követelmény, hogy az ajánlatkérő konkrétan nevesítse, hogy mely ajánlati elemeket kell az ajánlattevőnek megindokolni. Általános jellegű felhívás alapján az ajánlattevők nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy megfelelő tartalommal el tudják készíteni indokolásukat az ajánlati áraik alátámasztására. Az irányelv 55. cikk (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket. Az irányelv e rendelkezésének megfelelően tartalmazza a Kbt. 69. § (3) bekezdése azt a lehetőséget, hogy az aránytalanul alacsony árat megajánló ajánlattevőtől az indokolása benyújtását követően további tájékoztatást kérhessen az ajánlatkérő. A törvényi szabályozás a további tájékoztatás kérését lehetőségként biztosítja, ugyanakkor a joggyakorlatban ennek elmaradása adott esetben megalapozatlanná is teheti az ajánlatkérő döntését az ajánlat érvényessége kérdésében, ez biztosít ugyanis lehetőséget arra, hogy amennyiben szükséges, az ajánlattevő az indokolásában közölteket okirati bizonyítékokkal, vagy további tájékoztatással is alátámassza. Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége van, meg kell győződnie az ajánlati elemek

157

megalapozottságáról. Ajánlatkérő megsérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, amennyiben a benyújtott indokolásban foglaltak tekintetében ennek nem tesz eleget. Ajánlatkérőnek értékelni kell a benyújtott indokolást, hogy az elfogadható-e és összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel. A gazdasági ésszerűség objektív, közgazdasági tartalmat kifejezésre juttató fogalom. A közbeszerzési eljárásban annak érdekében vesznek részt az ajánlattevők, hogy nyertesként jogosulttá váljanak a teljesítésre. A gazdasági ésszerűség minimum feltételének tekinthető, hogy legalább az kerüljön alátámasztásra, igazolásra az indokolásban, hogy a teljesítés nem veszteségesen biztosítható adott ajánlati árért. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy „amennyiben az adott válasz csak általánosságokat tartalmaz, anélkül, hogy az abban foglaltakat megalapozná és a kivételesen előnyös körülményeket a gazdasági folyamatokra figyelemmel objektíve indokolná, az a választ nem teszi elfogadhatóvá. Az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell tartalmaznia, bizonyítékokat kell megjelölnie, akár a beszerzési árak igazolásával. Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, az adott ajánlati áron a szerződés teljesíthető, maga után vonja azt a következményt is, hogy az ajánlattevőnek olyan részletes indokolást kell előterjesztenie, amely az adott, kirívóan alacsonynak tekintett ellenszolgáltatást megfelelően indokolja, alátámasztja, az azzal szemben támadt kétségeket eloszlatja, a teljesíthetőségeket igazolja.” Azt is rögzíti az ítélet indokolása, hogy „az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket kell az adott indokolásban az ajánlattevőnek eloszlatnia, amelyhez ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja. Ez nem jelenti az ajánlathoz képest a kiírás feltételrendszerét meghaladó dokumentáció csatolásának kötelezettségét, csupán a vállalás adott áron történő teljesíthetőségének objektív igazolását.” Hangsúlyozza továbbá azt is a Döntőbizottság, hogy az indokolásban annak objektivitását igazolandó, az indokolás megalapozottságának alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre igen széles lehet, bizonyítékként alkalmas és elfogadható lehet különösen részletes költség- illetve díjkalkuláció, pénzügyi kimutatás, bármely olyan konkrét adatokat tartalmazó szerződés, igazolás a beszerzési árakról, az érintett ajánlattevő számára kiállított nyilatkozat, amely alátámasztja az ellenszolgáltatás megalapozottságát. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő célja a közbeszerzési eljárás megnyerése, ezért ilyen esetben elsősorban neki érdeke, hogy az ajánlatkérő részére olyan indokolást adjon a valós helyzetről, amely alapján az ajánlatkérő megnyugtató módon tud dönteni az indokolás elfogadásáról. Ha az indokolás nem tartalmaz kellő információt, racionális közgazdasági indokokat, nem ad meg minden adatot, tényt az

158

ajánlatkérő döntéséhez, nem indokolja meg kellőképpen az ajánlata teljesíthetőségét, úgy magát fosztja meg annak lehetőségétől, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadva ajánlatát érvényessé nyilvánítsa. Tehát az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely független, tárgyilagos választ tartalmaz, egyértelműen alátámasztja a tényleges helyzetet és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés ténylegesen teljesíthető lesz. Amennyiben az ajánlattevő által benyújtott indokolás és tájékoztatás nem fogadható el és nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, úgy ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (5) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítania a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségi ok megjelölésével. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a Kbt. szabályozása arra nem biztosít lehetőséget, hogy a jogorvoslati eljárás során adjon új, vagy megváltoztatott indokolást az ajánlattevő, az ügy elbírálásának tárgyát az ajánlatkérő részére megadott indokolás képezi. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a benyújtott árindokolásait és további tájékoztatásait részben üzleti titokká nyilvánította, melyet a jogorvoslati eljárásban is fenntartott, így a Döntőbizottságnak az alábbiak figyelembevételével kellett eljárnia. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 17. § (1) és (6) bekezdése szerint: „(1) A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. (6) Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.” A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő előírása szerint az ajánlattevőknek az ajánlati árukat az ártáblázatban a következő öt fő ajánlati elemre bontottan kellett megtenni:

159

1.) Üzemkész villamos jármű ára (rövid és hosszú) 2.) Tartalék alkatrészek ára 3.) Járművek karbantartásához, javításához és vonali mentéséhez szükséges berendezések és speciális készülékek, technológiai berendezések, valamint a dokumentáció és szoftver ára 4.) Oktatás ára 5.) Karbantartási díj A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2013. június 28. napján valamennyi árelemre indokolást kért a kérelmezőtől, melyre vonatkozó indokolását a kérelmező 2013. július 16. napján benyújtotta, az indokolásban részletezte az oktatási és a karbantartási költségeit. Az oktatást két ütemben kívánta biztosítani, melynek költségeit ellátási és oktatási költségelemekre bontotta, továbbá hivatkozott a miskolci projekt során szerzett tapasztalataira. A karbantartási díj vonatkozásban rögzítette, hogy az eltérő hosszúságú járművek karbantartása teljes körűen elvégezhető az általa megajánlott áron. Közölte, hogy e munkához alvállalkozója kapacitásait fogja igénybe venni, csatolta az alvállalkozó erre vonatkozó árajánlatát is. Hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő nem írta elő karbantartási dokumentáció benyújtását, és a jövőre nézve számos bizonytalansági tényező áll fenn, amely befolyásolhatja a karbantartási költségeket. Az ajánlatkérő 2013. július 29. napján további indokolást kért a kérelmezőtől a karbantartási költségek vonatkozásában. A kérelmező 2013. augusztus 4. napján benyújtotta tájékoztatását, melyben ismételten hivatkozott arra, hogy alvállalkozója árajánlata alapján a szóban forgó szolgáltatás elvégezhető, az tartalmazza valamennyi költségelemet, így a személyi kiadásokat is. Hangsúlyozta, hogy vállalási ára nyereséget és tartalékot is foglal magában. Az ajánlatkérő 2013. július 31. napján több költségelem, köztük az oktatási költségek tekintetében kért további indokolást a kérelmezőtől. A kérelmező tájékoztatásában hivatkozott az indokolásában foglaltakra, az oktatási időket elméleti és gyakorlati részre bontva mutatta be. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése harmadik indokaként a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontját jelölte meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegezés a részletes indokok között tartalmazza azt, hogy a kérelmező ajánlati árát két ajánlati árelem, a karbantartási szolgáltatás és az oktatási szolgáltatás tekintetében adott indokolások hiányosságai illetve azok elfogadhatatlansága, megalapozatlansága okán minősítette érvénytelenné az ajánlatkérő. Az indokolásban ezt követően tovább részletezte az ajánlatkérő, hogy e két ajánlati árelemet miért tartotta

160

aránytalanul alacsony ellenszolgáltatásnak. Így feltüntette, hogy a karbantartási szolgáltatások esetében a kérelmező a személyzet létszámát és a képzéshez szükséges óraszámokat bemutatta, azonban a foglalkoztatási szabályokból, illetve a humán erőforrás közterheiből eredő költségek bemutatása, valamint fedezetük alátámasztott igazolása kétszeri felszólítás ellenére is elmaradt. Az ajánlatkérő rögzítette az indokolásában továbbá, hogy számára elfogadhatatlan volt, hogy a kérelmező nem adta meg kétszeri felhívás ellenére sem a különböző karbantartási szintekhez tartozó, a karbantartás során elvégzendő feladatokat. Az ajánlatkérő ennek hiányában továbbra sem tartotta megállapíthatónak a karbantartási árindokolás szakmai tartalmát, így viszonyítási pont hiányában a költségek realitását és megalapozottságát sem. Rögzítette továbbá az ajánlatkérő, hogy elmaradt a kérelmező részéről a fogyóeszközök, kopóalkatrészek költségeinek bemutatása. Az ajánlatkérő az oktatási szolgáltatás tekintetében közölte, hogy másodszori felhívást követően sem tartotta megállapíthatónak, hogy a kérelmező által megajánlott ellenszolgáltatásért nyújtható-e a műszaki leírás feltételeinek megfelelő tartalmi és mennyiségi követelményeket kielégítő oktatási szolgáltatás. Rögzítette azt is, hogy az ajánlatkérő az ártáblázat önálló pontjában követelte meg az oktatási szolgáltatás beárazását, így más ártáblázati pontokra vonatkozó hivatkozást nem tudott elfogadni. Nem volt megállapítható a járművezetők gyakorlati oktatásának sem az oktatói, sem a szállás, sem az ellátás költsége, melyet a hosszú képzési időtartam miatt különösen problematikusnak tartott az ajánlatkérő, mivel számára kiemelkedő fontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű gyakorlati képzés. A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a kérelmező által benyújtott árindokolásokat és további tájékoztatásokat, valamint a kérelmező és az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban benyújtott - szintén üzleti titokká nyilvánított - erre vonatkozó észrevételeket és nyilatkozatokat. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének meghozatalakor még nem lehetett bizonyosan abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon a kérelmező két ajánlati árelemére alapítottan az ajánlat érvénytelenségéről, így megsértette a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontjára és a Kbt. 69. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság álláspontja szerint több ok és körülmény is megalapozza azt, hogy az ajánlatkérő további tájékoztatást kérjen a kérelmezőtől. Arra is figyelemmel kell további tájékoztatást kell kérnie az ajánlatkérőnek a kérelmezőtől az oktatási és a karbantartási költségek tekintetében, hogy e két ajánlati árelem valóban befolyásolhatja-e az értékelésre kerülő teljes ajánlati árat.

161

Az oktatási költségek tekintetében további tájékoztatás során szükséges annak vizsgálata, hogy ezen ajánlati árelem biztosítja-e a dokumentációban is előírt, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben meghatározott követelmények teljesítését. A karbantartási költségek tekintetében arra kell figyelemmel lenni, hogy ajánlatkérő nem írta elő karbantartási terv benyújtását, azonban a kérelmező által csatolt karbantartási anyagok árlistája csak az árakat tartalmazta, nem tartalmazta a karbantartási időszak alatt felhasználandó mennyiségeket, így a karbantartási költségek megalapozottsága nem volt egyértelműen eldönthető a mennyiségi szorzószámok hiányában. Az ajánlatkérőnek további tájékoztatást kell kérnie a karbantartás során felhasználandó anyagok mennyiségéről.” A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a 6. indok körében azért állapította meg, hogy az ajánlati ára aránytalanul alacsony, melyből ezen érvénytelenségi indokban a karbantartási szolgáltatást, mint árajánlati elemet emelte ki. Azt is rögzítette, hogy a kérelmező az ajánlatkérő felhívására sem adta meg az egyes karbantartási feladatok időigényét, sem a napi, sem az időszakos karbantartási feladatok tekintetében, mindössze nyilatkozta, hogy a napi karbantartási feladatokra járművenként 20 percet kíván fordítani, míg az időszakos 25.000 km-enkénti karbantartási feladatokra a rövid, illetve a hosszú villamos járművek esetében 240, illetve 360 percet. A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint az ajánlatkérő helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy nem elegendőek a kérelmező által megjelölt igen rövid időtartamok a szóban forgó feladatok elvégzésére és azt is helytállóan állapította meg az ajánlatkérő, hogy nyilvánvalóan hiányos a karbantartási feladatokra kalkulált ár, mivel az a karbantartási feladatok körében felmerülő anyagköltségekkel kizárólag csak 25.000 km-enként kalkulál. További tényként állapította meg a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő felhívásai ellenére nem mutatta be a kérelmező a foglalkoztatási szabályokból, illetve a humánerőforrások közterheiből eredő költségeket, amelyek nyilvánvalóan felmerülő költségelemeket jelentenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint helytállóan rögzítette az ajánlatkérő ezen érvénytelenségi indok körében a létszám elégtelenségére és a veszélyes hulladék költségeinek elfogadhatatlanságára vonatkozó megállapításait is.

162

A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező által benyújtott iratok és nyilatkozatok tartalmának vizsgálata alapján megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy a karbantartási árelem nem tartalmaz valamennyi itt megjelenő költségelemet, ezért a kérelmező által adott indokolások és további tájékoztatások alapján a Kbt. 69. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles volt érvénytelenné nyilvánítani a kérelmező ajánlatát, mivel az nem volt elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. 7. érvénytelenségi indok A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján a műszaki ajánlatának a padlólejtési érvényességi feltételeknek való meg nem felelése miatt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívás VI.3.16.11) pontjában a rövid és a hosszú járműre vonatkozóan külön-külön a dokumentációban meghatározottak szerinti jellegrajzok benyújtását írta elő. Az ajánlatkérő a dokumentáció 5.2.15. pontjában a műszaki ajánlat részeként előírta, hogy az ajánlattevő műszaki ajánlatként az ajánlatához köteles csatolni a jármű 1:50 léptékű, az egyértelmű elbíráláshoz szükséges részletességgel beméretezett jellegrajzát. A jellegrajznak tartalmaznia kellett a jármű oldalnézetét, az utastér és a vezetőfülkék felülnézetét, továbbá a jármű homloknézetét és a jármű fontosabb keresztmetszeti rajzait. Előírta továbbá, hogy egyértelműen be kell méretezni a padlómagasságot (padlómagasságokat, amennyiben eltérő magassági értékek is vannak), az alkalmazott lejtők %-ban meghatározott meredekségét is. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás 3.2.8. pontjában azt írta elő, hogy az ajtó belépő terében az utastéri padlófelületnek enyhén, maximum 5%-ban kifelé kell lejtenie. Az is megállapítható volt, hogy a kérelmező által benyújtott jellegrajzok hiányosak és nem egyértelműek voltak az utastéri padlófelület emelkedéseire, lejtéseire vonatkozó részeikben, metszeteikben, amely miatt az ajánlatkérő 2013. november 7. napján hiánypótlási felhívást bocsátott ki, illetve felvilágosítást kért a kérelmezőtől, majd 2013. november 26. napján további felvilágosítást, illetve hiánypótlást kért, melyben kifejezetten a maximum 5%-os lejtési követelménynek való megfelelőség igazolását kérte, illetve a korábbi ellentmondások feloldását. Az ajánlatkérő az ajánlatok újranyitott bírálata folyamán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől kért szakértői véleményt a kérelmező ajánlatának műszaki megfelelősége kapcsán, több okot is megjelölve, majd az ajánlatkérő azt állapította meg eljárást lezáró döntésében, hogy a kérelmező

163

ajánlata azért érvénytelen, mivel a villamosok belépő terében a lejtő mértéke 7,6%, amely meghaladja az ajánlatkérő által meghatározott maximum 5%-os lejtőszög mértékét. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő felhívásának és műszaki dokumentációjának tartalmát, amely vizsgálat alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívás VI.3.23) pontjában rögzítette, hogy a felhívásában és a dokumentációban használt fogalmak alatt mely meghatározásokat érti. Az ajánlatkérő e fogalmak között nem határozta meg, hogy mit ért a belépőtér fogalmán. E meghatározás hiányának tényszerűségét a felek sem vitatták, szakmai álláspontjuk szerint a belépőtér olyan műszaki tartalmat jelent, amely pontosan, egyértelműen előre nem is határozható meg, az minden esetben függ a leszállítandó villamosok további műszaki paramétereitől. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérői előírás hiányában jogszerűen nem volt megállapítható a kérelmező ajánlatának érvénytelensége. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 152. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése és a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről, a kérelmező által megfizetett 25 millió forint igazgatási szolgáltatási díj a kérelmező terhén marad. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.

164

A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2014. március 3.

Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül:

Ságodi Nándor sk közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos

Liszi Barbara

Kapják:

1.

Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.) 2. Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Dezső Attila ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 3. Dr. Medve Richárd Ügyvédi Iroda, Dr. Medve Richárd ügyvéd (1051 Budapest, Október 6. u. 3.) 4. Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (1143 Budapest, Gizella út 51-57.) 5. Siemens Aktiengesellschaft (Wittelsbacher Platz 2., 80333 München, Német Szövetségi Köztársaság) 6. Astra Vagoane Calatori SA (Str. Petru Rares nr.1-3310210 Arad, Románia) 7. Stadler Bussnang AG (Ernst-Stadler-Strasse 4. CH-9565 Bussnang, Svájc) 8. Pojazdy Szynowe PESA (Bydgoszcz Spólka Akcyjna Bydgoszcz, ul. Zygmunta Augusta 11.) 9. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 10. Irattár