K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.429/17/2011
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Baranyai Magasépítők Kft. (7624 Pécs, Barbakán tér 3., képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) által a Pécsi Tudományegyetem (7624 Pécs, Honvéd u. 5.) „400 ágyas klinika épületének 3 részprojektben történő átalakítása és bővítése a TIOP 2.2.2., TIOP 2.2.7. és Oktatási Központ kialakítása programok keretein belül vállalkozási szerződés alapján” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésére bocsátott iratai, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 37-060194 számon jelent meg 2011.02.23. napján. A felhívás feladására 2011.02.18. napján került sor.
2
Ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzés a Társadalmi infrastruktúra operatív program - Janus Pannonius Program - Korszerű egészségügy a történelmi régióban TIOP-2.2.7-07/2F/2-2010- 0001 pályázat, illetve a Janus Pannonius Sürgősségi Program - Korszerű sürgősségi ellátás a történelmi régióban TIOP2.2.2-08/2-2010-0001 pályázat keretében kerül megvalósításra. A felhívását ajánlatkérő először 2011.03.03. napján 2011/S 43-069252 szám alatt, majd a 2011.04.14. napján 2011/S 73-118816 szám alatt megjelent hirdetményével módosította. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a szerződés teljes mennyiségét: „”400 ágyas klinika” épületének 3 részprojektben történő átalakítása és bővítése a TIOP 2.2.2., TIOP 2.2.7. és Oktatási Központ kialakítása programok keretein belül”, amely különösen az alábbiakat foglalja magában: I. részprojekt (TIOP 2.2.7.): „A 400 ágyas klinika” átalakítása és képalkotó diagnosztikai részleg kialakítása, amely érinti a meglévő építmény („A”, „B” és „C” szárny) átalakítását, bővítését - alagsortól tetőfelépítményig - 11 szint - ide nem értve a „B” szárny oktatási részét, illetve a „C” és „B” szárny Sürgősségi Betegellátó Részlegét, amelyek a II. és III. részprojekt elemeit képezik; Összesen 23 892 m², építési költség (becsült érték): 6 642 333 600 HUF. II. részprojekt (TIOP 2.2.2.): Sürgősségi Betegellátó Részleg kialakítása, amely magába foglalja a „C” szárny és a „B” szárny e projektben érintett részének átalakítását és bővítését - alagsor, mélyföldszint -, illetve az „A” szárny tetőszintjét, ahol a helikopter leszálló kerül kialakításra; Összesen 1 458 m², építési költség (becsült érték): 377 434 325 HUF. III. részprojekt: Oktatási Központ kialakítása „B” szárny keleti eleme, alagsora egy része, mélyföldszintje és magasföldszintje. Összesen: 1 231 m² m építési költség (becsült érték): 216 000 000 HUF. A beruházás keretében kiemelt gyógyászati helyiségek, sugárvédett kialakítású épületrész felújítására és felvonók telepítésére is sor kerül. Telek teljes területe: 101 119 m². Ebből a beruházással érintett telek terület, projektenként (az épület kontúrján kívül eső park- és útfelületek): I. részprojekt (TIOP 2.2.7): 15 320 m², II. részprojekt (TIOP 2.2.2): 5 210 m². Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett kivitelezés ütemezetten valósul meg, tehát a kivitelezés során figyelemmel kell lenni a bennmaradó funkciók folyamatos működésének fenntartására. A további információkat az ajánlati dokumentáció mellékletét képező engedélyezési és kiviteli tervek tartalmazzák. Áfa nélkül 7 235 767 925 HUF”.
3
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és alternatív ajánlat tételét kizárta. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánta elbírálni a következő részszempontok alapján: Részszempont Súlyszám Ajánlati ár a teljes kivitelezésre (nettó HUF). 80 Jótállás időtartama (hónap). 10 Előteljesítés mértéke az ajánlati felhívás II.3) pontjában megadott 5 teljesítési határidőhöz képest (nap). Ajánlatkérő a módosított ajánlattételi határidőt 2011.05.03. napjában, az eredményhirdetés időpontját 2011.05.13. napjában, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011.05.30. napjában határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely eljárási útmutatót, a mellékletek között iratmintákat, szerződéstervezetet, ütemtervet, árazatlan költségvetési kiírást és műszaki terveket tartalmazott. A dokumentáció I. fejezet 9. pontja vonatkozott a kiegészítő tájékoztatásra. Ezen pont egyebek mellett a következőket rögzítette: „Amennyiben Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást adott, úgy az Ajánlattevő köteles az ajánlatában külön nyilatkozni, hogy ajánlata elkészítése során a kiegészítő tájékoztatás(ok)at figyelembe vette (24. számú melléklet szerint). Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a Dokumentáció részévé válnak”. A 23. számú nyilatkozatminta vonatkozott a kiegészítő tájékoztatásokra. Ezen nyilatkozatminta alapján az ajánlattevőknek a következő nyilatkozatot kellett megtenniük: „kijelentem, hogy a fent említett közbeszerzési eljárásban valamennyi, az eljárás során kibocsátott kiegészítő tájékoztatást átvettem, és jelen ajánlatom elkészítése során az(oka)t figyelembe vettem”. Ajánlatkérő az eljárásban két alkalommal nyújtott kiegészítő tájékoztatást. A 2011.04.22-i kiegészítő tájékoztatás releváns kérdései a következők voltak: 2. kérdés: Amennyiben a tervek és a költségvetések között eltéréseket tapasztalunk, azokat milyen formában kezeljük? (pl. különbözeti költségvetésként elkülönítetten, vagy az átadott költségvetések munkanemeinek végén kiegészítő tételként, stb.) Válasz: A mellékelten átadott dvd-n szereplő tételeket kérjük beárazni. A 119. kérdésre adott válaszát követően ajánlatkérő a következőket rögzítette: „Általánosságban is kijelenthető, hogy amennyiben a tervek (beleértve a műszaki leírásokat és szöveges specifikációkat is) valamint a költségvetési kiírás
4
között ellentmondás van, akkor a tervek (és a hozzájuk tartozó szöveges részek) a mérvadók”. A 2011.04.22-i kiegészítő tájékoztatás mellékletét képezte egy dvd, amely a módosított költségvetést tartalmazott. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a dvd melléklettel együtt postai úton megküldte az ajánlattevők részére. Felek egybehangzóan nyilatkoztak, hogy 2011.04.27-én e-mail útján is megküldésre került az ajánlattevők részére egy módosított költségvetés, amely nem tartalmazott változást a jogorvoslati kérelemmel érintett tételek vonatkozásában. A 2011.04.28-i kiegészítő tájékoztatás releváns részei a következők voltak: 36. kérdés: „A Pólus program építészeti költségvetésének 45-ös munkaneme tartalmazza a következő nyílászárókról szóló tételeket: a 3T04, 3T05, 3T06, 3T07, 3T08, 3T09, 3T10, 3T11, 3T12, 3T13, 3T14, 3T15, 3T16, 3T18, 3T22, 3F07, 3F08, 3F09, 3F10, 4068, 4110, 4117, 4206, 4311. A terveken nem találtuk ezeket a nyílászárókat. Szükséges-e beáraznunk az említett nyílászárók tételeit? Válasz: Korrekciós tételben kérjük szerepeltetni”. 100. kérdés: Pólus Építészet K45-001-4.1.1.1-0131906 – K45-001-4.1.1.10131942 sz. tételek: a 3T04-3T11, 3T13-3T16, 3T18 és 3T22 jelű költségvetésben szereplő nyílászárókról konszignációs terv nincs, valamint terven sem találtuk. Kérjük a költségvetés javítását. Válasz: Pólus építészet 3T04-11, 3T13-16, 3T18 és 3T22 tételeit a korábbi észrevételek alapján már javítottuk”. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011.04.27. napján a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján 2011.05.04. napjára módosította. Ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: Ajánlati ár (nettó HUF)
Strabag MML Kft. Magyar Építő Zrt. Grabarics Építőipari Kft. Hunép Universal Zrt Imola Konstrukt Építőipari Kft. közös ajánlattevők AC 400 Konzorcium PORR Építési Kft.
7.788.684.184.-Ft 7.898.480.144.-Ft 7.193.916.391.-Ft 8.261.979.203.-Ft
7.295.674.575.-Ft 8.794.457.071.-Ft
Jótállás időtartama Előteljesítés mértéke az ajánlati (hónap, min. 12 felhívás II.3) hónap, max. 24 pontjában megadott hónap) teljesítési határidőhöz képest (nap, max. 28 nap) 24 28 24 28 24 28 24 28
24 24
28 5
5 Ezentis-Ortiz-Joint Venture Kérelmező
9.129.974.5l8.-Ft
24
28
6.948.700.000.-Ft
24
28
A kérelmezői ajánlat 14-15. oldalán került megtételre az ajánlattételi nyilatkozat, amelyben egyebek mellett a következőkről nyilatkozott a kérelmező: „Az ajánlat benyújtásával kijelentjük, hogy a terveket kivitelezésre alkalmasnak találtuk, a benne lévő műszaki megoldásokat teljes egészében a szerződés aláírása előtt megismertük és elfogadtuk. … Kijelentjük, hogy az ajánlati ár a feladat teljes megoldására – minden egyéb munkával, teljesen készen – vonatkozik, akkor is, ha a kalkulációból esetlegesen valamelyik tétel teljesen kimaradt, vagy mennyiségi eltérés mutatkozik”. Az ajánlat 380. oldalára került csatolásra a kiegészítő tájékoztatásokra vonatkozó - a dokumentáció 23. sz. melléklete szerinti - kérelmezői nyilatkozat. Kérelmező ajánlata részét képező költségvetés 498. oldalán került megjelölésre a 4068 jelű, a 499. oldalon a 4110 és 4117, az 501. oldalon a 4206 és a 4311 tétel. Ezen tételeket követően a költségvetés összesen díj oszlopában pozitív számok kerültek feltüntetésre. A költségvetés 1229. oldalán 36. Kérdés-válasz II. megjelölésű sorokban negatív előjelű összesen díjjal került megjelölésre a 4068, a 4110, a 4117, a 4206, illetve az 1230. oldalon a 4311 jelű tétel. Az összesen díj sorban megjelölt negatív összegek megegyeztek a fent hivatkozott 498-501. oldalakon szereplő pozitív összegekkel. Ajánlatkérő 2011. május 31-én kelt levelében felvilágosítást kért kérelmezőtől egyebek mellett - az alábbiak körében: „1. Az ajánlat 14-15. oldalán található ajánlattételi nyilatkozat (3. sz melléklet) 4. pontja és az ajánlattevő által benyújtott költségvetés műszaki tartalma között a Pólus Program építész költségvetés 45-ös munkanemhez tartozó nyílászárók (4068, 4110, 4117, 4206, 4311) vonatkozásában ajánlatkérő ellentmondást tapasztalt. Kérjük az ellentmondás feloldását!” A kérelmező a következő felvilágosítást adta: „Ajánlatunk elkészítésekor Ajánlatkérő előírásai szerint jártunk el, következésképpen ajánlatunkban ellentmondás nincs. A 2011.04.28. keltezésű Kiegészítő tájékoztatás 36. kérdésére adott válaszában Ajánlatkérő kérte a kérdésben felsorolt nyílászárókat korrekciós tételben szerepeltetni. Mivel Ajánlatkérő 2011.04.27-i dátummal módosított költségvetés kiírást adott ki, melyben a kérdésben felsorolt nyílászárók egy része már törlésre került, ezért csak az Ajánlatkérő által nem törölt nyílászárókat szerepeltettük korrekciós tételben.
6
Az Ajánlattételi nyilatkozat 4. pontjában tett kijelentésünkkel összhangban nyilatkozunk, hogy a korrekciós tételekkel együtt képzett ajánlati ár a kivitelezési feladat teljes megoldására vonatkozik”. Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2011.06.10. napján hirdette ki. Az eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, mert az összességében legelőnyösebb ajánlatot tett ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. A tervezett anyagi fedezet összegeként ajánlatkérő 7.235.767.925.-Ft-ot jelölt meg. Érvényes ajánlatot tett a Strabad-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította az Összegzés 7. pontjában rögzítettek szerint azzal az indokkal, hogy „ajánlattevő nem tisztázta, hogy a Pólus Program építész költségvetés 45-ös munkanemhez tartozó nyílászárókat (4068, 4110, 4117, 4206, 4311) miért szerepeltette a korrekciós költségvetésben negatív tételként, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen”. Kérelmező 2011.06.16. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amely vitarendezési kérelmet ajánlatkérő elutasított. Kérelmező 2011.06.20. napján terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és hívja fel ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárás lefolytatására, valamint kötelezze az Ajánlatkérőt a jelen eljárással összefüggésben felmerült 720.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségei viselésére a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, mivel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1), (3)-(4) bekezdéseit, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, 91. § (1) bekezdését és 92. § c) pontját. Kérelmező előadta, hogy az ajánlata érvénytelenségének megállapítása súlyosan jogsértő figyelemmel arra, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által kiadott kiegészítő tájékoztatás rendelkezései szerint adta meg. Ajánlatkérő a 36. kiegészítő tájékoztatás iránti kérdésben hivatkozott tételek tekintetében egyértelmű utasítást adott, mely szerint korrekciós tételben kéri azokat szerepeltetni. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kiadott építészeti költségvetés vonatkozásában a beárazás szükséges, hiszen ennek mellőzésére vonatkozó rendelkezést Ajánlatkérő nem tett, arra viszont kifejezetten utasította ajánlattevőket, hogy a terveken nem, de a költségvetésben szereplő nyílászárók vonatkozásában korrekcióra kerítsenek sort, amelyet nyilvánvalóan a korrekciós költségvetésben negatív tételként tehetnek meg. A 36. kiegészítő tájékoztatásra adott ajánlatkérői válasz nem tesz különbséget a körben, hogy a terveken szerepelnek ezen tételek, avagy nem szerepelnek. Nem azt fogalmazta meg az
7
ajánlatkérő, hogy a terveken nem szereplő típusok esetén kéri a korrekciós tételben történő szerepeltetést, csak annyit mondott, hogy a korrekciós tételben kéri szerepeltetni a hivatkozott 23 db tételt. Az ajánlattevői kérdés feltételét követően, de annak megválaszolását megelőzően Ajánlatkérő módosított költségvetést adott ki valamennyi ajánlattevőnek 2011. április 22. napján, vagyis a fent idézett kiegészítő tájékoztatása megadása előtt, amelyet ugyancsak a kiegészítő tájékoztatás megadása előtt, 2011. április 27. napján megerősített (újabb módosított költségvetést adott ki, amely azonban a jogorvoslati kérelemben érintett tételek vonatkozásában az április 22-i módosításhoz képest nem változott). A módosított költségvetésben a Pólus program építészeti költségvetésének 45-ös munkaneme az eredeti tételek helyett csupán néhány tételt tartalmazott, amelyek az alábbiak voltak: 4068, 4110, 4117, 4206, 4311, 3F08. Az ajánlatkérő által a probléma lezárásaként utoljára tett nyilatkozata - amely vonatkozásában ajánlattevőknek már nem volt módjuk kérdezni - egyértelmű és nyilvánvaló volt a még megmaradt tételekre vonatkozóan is: „Korrekciós tételben kérjük szerepeltetni”. Ajánlatkérő ezt követően a kérdéssel érintett tételek vonatkozásában további ettől eltérő - utasítást, tájékoztatást nem adott. Előzőek eredményeként ajánlattevőknek az ajánlattételi határidőt megelőzően, legutolsóként kiadott ajánlatkérői instrukciókat kellett az ajánlat készítésekor figyelembe venniük. Ajánlatkérő tehát kiadott egy módosított költségvetést, majd ezt követően kiküldte a Kbt. 56. §-a szerinti válaszát. Ajánlattevőknek tehát nem volt más választásuk, minthogy a módosított költségvetés és a kiegészítő tájékoztatás alapján tegyék meg ajánlatukat. Kérelmező ennek megfelelően töltötte ki az ajánlatkérő által kiadott módosított költségvetést, és szerepeltette a korrekciós költségvetésében negatív tételként a módosított költségvetésben szereplő nyílászáró tételeket. Ajánlatkérő 2011. május 31-én kelt levelében felvilágosítást kért kérelmezőtől. A felvilágosítás kérésben hivatkozott ajánlattételi nyilatkozat az ajánlatkérő által, az eljárás során rendelkezésre bocsátott, kötelezően kitöltendő és becsatolandó nyilatkozat volt, melyet az ajánlattevő az ajánlat részeként csatolt. Bár a felvilágosítás kérés nem tartalmazott egyértelmű meghatározást atekintetben, hogy az ajánlatkérő a saját maga által készített nyilatkozat és a költségvetés között milyen ellentmondást vélt felfedezni, kérelmező az előírt határidőben és formában megadta a felvilágosítás kérésre vonatkozó válaszát. Kérelmező ebben a válaszban utalt az ajánlatkérő által kiadott, megküldött, 2011. 04. 28-i kiegészítő tájékoztatásnak a kérdés szempontjából releváns utasítására is, valamint a 2011. 04. 27-én kiadott módosított költségvetési
8
kiírásra is, és hangsúlyozta, hogy mivel a módosított költségvetés a kérdésben felsorolt nyílászárók egy részét már törölte, ezért csak az ajánlatkérő által eddig nem törölt nyílászáró tételek korrekciós tételként való szerepeltetésére nyílott lehetősége az ajánlatban. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson rögzítette, hogy a 4068, 4110, 4117, 4206, 4311 tételek a terveken szerepeltek. Az ajánlatkérő által kiadott dokumentumok (módosított költségvetés, kiegészítő tájékoztatás) alapján az ajánlattevők jogszerűen nem is járhattak volna el másképpen, minthogy az utasításnak megfelelően a költségvetésben szereplő tételeket a korrekciós költségvetésben negatív tételként tüntetik fel. Az volt ugyanis az ajánlatkérő kifejezett és legutolsó utasítása a tételekkel kapcsolatban, hogy azt korrekciós tételként kell szerepeltetni. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában foglalt kötelező előírása nem biztosított sem arra lehetőséget, hogy a módosított költségvetés 45-ös munkaneme érintett nyílászáró tételei vonatkozásában ajánlattételre kerüljön sor, sem pedig arra, hogy a kiadott módosított költségvetésben ezen tételek ne kerüljenek beárazásra: kizárólag arra volt módja ajánlattevőknek, hogy a korrekciós költségvetésben negatív tételként szerepeltessék ezen tételeket. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlati kötöttség beállta okán kötve van a felhívás, a dokumentáció feltételeihez. Kérelmező hivatkozott a döntőbizottság és bíróság e tárgykörben kialakult következetes joggyakorlatára [D.446/23/2009, D.245/12/2011.], amely szerint a kiegészítő tájékoztatás az ajánlattételi felhívás és dokumentációkötelező tartalmi elemeként, feltételeként értékelendő. Ajánlatkérő joga - az ajánlati kötöttség beálltát követően - arra korlátozódik, hogy elbírálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban, dokumentációban (kiegészítő tájékoztatásban) foglalt feltételeknek, melynek ajánlatkérő - az összegezésben foglalt döntése alapján - nem tett maradéktalanul eleget. Mivel az ajánlatkérő ezen kiegészítő tájékoztatását az ajánlattevők sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslati kérelem keretében nem vitatták a Kbt. által biztosított határidőben, így annak tartalma az ajánlati kötöttség beálltát követően az ajánlattétel kötelező feltételévé, és ajánlattevői ellenvetés hiányában pedig, a dokumentáció részévé vált. Az ajánlattevőknek az ebben foglalt előírásra figyelemmel kellett az ajánlati árukat megadniuk, ajánlatkérőnek pedig ennek tartalmára tekintettel kellett döntenie az ajánlatok érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. Ajánlatkérő kötelezővé tette az ajánlattevők számára, hogy a kiegészítő tájékoztatás maradéktalan figyelembevételével kell ajánlataikat benyújtaniuk, és e tekintetben nyilatkozattételre is kötelezte őket, amely nyilatkozatot a kérelmező megtett. Tekintettel pedig arra, hogy a kiegészítő tájékoztatás
9
megadását követően ajánlatkérőnek a költségvetés elkészítésével, és az érintett tételekkel kapcsolatban újabb utasítása nem volt, kérelmező az ajánlata érvényessége érdekében kizárólag a kiegészítő tájékoztatás rendelkezése szerint járhatott el. Ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálatát pedig arra tekintettel kellett elvégeznie, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg dokumentáció, továbbá a kiegészítő tájékoztatás válasza milyen előírásokat tartalmaztak. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő kérelmezett ajánlatának bírálata során a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszát figyelmen kívül hagyta, kérelmező ajánlatát az ajánlatok további értékelésébe nem vonta be, ezáltal megsértette a Kbt. 81. § (1), (3)-(4) bekezdéseit. Ajánlatkérő nem a Kbt. 91. § (1) bekezdése szerinti személyt nevesítette, mint a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt, mely magatartása ellentétes a Kbt. 91. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ajánlatkérő jogsértő bírálata végezetül azt is eredményezte, hogy a Kbt. 92. § c) pontjára jogsértő módon hivatkozott az eljárás eredményéről szóló összegezésben. A fenti indokokra tekintettel kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek az indokolás tartalmára is tekintettel kérelmező ajánlatát érvényesnek kellett volna minősítenie, azt a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelnie kellett volna, valamint a rendelkezésre álló fedezet mértékére figyelemmel a Kbt. 91. § (1) bekezdése alapján nyertesnek kellett volna minősítenie a Kbt. 92. § c) pontjának jogszerű mellőzésével. Ajánlatkérő azzal, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette, megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját is. Ajánlatkérő álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan, ezért kérte, hogy a Döntőbizottság azt a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasítsa el, és kérelmezőt a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján kötelezze igazgatási szolgáltatási díj viselésére. Ajánlatkérő előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatás 36. kérdésében szerepelnek az összegezés 7. pontjában rögzített, a Kérelmező ajánlata érvénytelenségi okaként megjelölt nyílászáró típusokon kívül további típusok is. Ebből fakadóan adta ajánlatkérő azt a választ, hogy a terveken nem szereplő típusok vonatkozásában „kéri korrekciós tételben szerepeltetni”. Kérelmező kérelmében maga adta elő, hogy a korrekciós tételben történő szerepeltetés azt jelenti, hogy „a kiadott építészeti költségvetés vonatkozásában a beárazás szükséges, hiszen ennek mellőzésére vonatkozó rendelkezést Ajánlatkérő nem tett ...”. A kiadott módosított költségvetés rendezte a kérdésben szereplő 3-as számjeggyel kezdődő típusú nyílászárók problémakörét, és egyértelműen a tervhez igazította a költségvetés ezen tételét, amit a 2011. április 28-án megküldött kiegészítő tájékoztatás 100. kérdésére adott válasza is alátámasztott.
10
Ajánlatkérő a kérdésre adott választ, amely kérdésben szerepelnek a módosított költségvetésből már kivett 3-as számjeggye1 kezdődő típusok is, azaz a válasz nem csak a „megmaradt” tételekre vonatkozik, hanem a kérdésben szereplő típusok közül azokra, melyek a terveken és a konszignációs rajzokon nem szerepelnek, így egyértelműen a 3-as számjeggye1 kezdődő típusokra. Ajánlatkérő álláspontja szerint a 36. kérdésre adott válasz a kérdésre (benne a már említett 3-as számjeggyel kezdődő típusokkal) válaszol, nem pedig a módosított költségvetés további korrekciójára irányult. A 4-es számjeggyel kezdődő nyílászáró típusok mind a terveken, mind az eredeti költségvetésben, mind a módosított költségvetésben egyértelműen szerepeltek, amelyet a kiegészítő tájékoztatás 36. és 100. kérdésére adott válaszok tovább részleteztek. A tervek, eredeti költségvetés, módosított költségvetés és kiegészítő tájékoztatás is azt írta elő, hogy a műszaki tartalomnak része a Pólus program építész költségvetés 45-ös munkanem 4068, 4110, 4117, 4206, 4311 nyílászáró típusai, így ajánlatkérő ajánlattevők számára egyértelmű előírásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a nevezett öt nyílászárót árazni kell. Kérelmező jogorvoslati kérelmében előadta, hogy „arra viszont kifejezetten utasította ajánlattevőket, hogy a terveken nem, de a költségvetésben szereplő nyílászárók vonatkozásában korrekcióra kerítsenek sort, melyet nyilvánvalóan a korrekciós költségvetésben negatív tételként tehetnek meg”. Tekintettel a fenti gondolatmenetre, a kérelmező számára is pontosan kiderült, hogy a 4-es számjeggyel kezdődő nyílászáró típusok szerepelnek a terveken, illetve a konszignációs rajzokon, így ezen, a módosított költségvetésben már rendezett tételre nem igaz és nem értelmezhető az előző bekezdés, azaz ezeket a nyílászárókat nem kell negatív tételként a korrekciós költségvetésben szerepeltetni. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy kronológiailag ugyan a módosított költségvetést követően került kiadásra a kiegészítő tájékoztatás, amely kiegészítő tájékoztatás az alap költségvetés vonatkozásában került megadásra. A 100. kérdés alapján ajánlatkérő álláspontja szerint egyértelmű volt az, hogy a módosított költségvetésnek megfelelően kell eljárniuk az ajánlattevőknek. A 100-as kérdésre adott válaszban egyértelműen utalt arra ajánlatkérő, hogy a módosított költségvetés az, amely alapján az ajánlattevőknek az ajánlatukat meg kell tenni. A kiegészítő tájékoztatás ezen túl arra is utalt, hogy azt kéri az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők a kiegészítő költségvetés szerint adják meg az ajánlatukat. Ellenkező esetben, miután a tervben előírtak ellenére ajánlattevő a negatív tételként való szerepeltetéssel kiveszi a költségvetésből ezen tételt, úgy ajánlattevő nem az előírt műszaki tartalomra tesz ajánlatot. Miután kérelmező ily módon járt el, az ajánlata nem arra a műszaki tartalomra szól, amire az
11
ajánlatkérő ajánlatot kért, így ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont alapján érvénytelen. Ajánlatkérő álláspontja szerint a fentiekben részletesen kifejtettek okán jogszerűen döntött kérelmező ajánlatának érvénytelenítéséről, eljárást lezáró döntése nem sérti a Kbt. kérelmező által felhívott rendelkezéseit, így annak megsemmisítését semmi nem indokolja. Egyéb érdekelt Grabarics Kft. észrevételében előadta, hogy a korrekciós tételeket a tervekhez kapcsolódóan kell benyújtani, és a terveknek megfelelően kell megtenni az ajánlatot az ajánlattevőknek. Több kiegészítő tájékoztatás volt az eljárásban, ahol az ajánlatkérő a tervekhez igazította a kiegészítő módosított költségvetését és aszerint kellett megadniuk az ajánlattevőknek az ajánlatukat. Egyéb érdekelt hivatkozott arra is, hogy korrekciós tételben nemcsak negatív, de pozitív tételek is szerepelhetnek. További egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos. Ajánlatkérő Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást megindító hirdetménye feladására 2011.02.18. napján került sor, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen rendelkezései az irányadóak. A kérelmező az ajánlatának az érvénytelenné nyilvánítását és erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának, a Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdéseinek, a Kbt. 91. § (1) bekezdésének és a Kbt. 92. § c) pontjának a megsértését állította. Ajánlatkérő arra tekintettel nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, hogy kérelmező nem tisztázta, miért szerepeltetett öt nyílászárót negatív tételként a korrekciós költségvetésben. Kérelmező jogorvoslati kérelmet a felvilágosítás kéréssel összefüggésben nem terjesztett elő, jogorvoslati kérelmében ajánlata érvénytelenné nyilvánítását vitatta. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, és erre figyelemmel jogszerűen került-e sor az eljárás eredménytelenségének a megállapítására. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá
12
tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani”. A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint „Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal”. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást”. A Kbt. 70. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1), (3)-(4) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha „egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést”.
13
A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint „Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette”. A Kbt. 92. § c) pontja kimondja, hogy eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. A Döntőbizottság elöljáróban az árazatlan költségvetéssel összefüggésben a következőkre kíván rámutatni. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési, műszaki leírást. A Kbt. 54. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt köteles készíteni. Ugyanezen paragrafus második bekezdése szerint az építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. előző rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő konkrét beszerzési igénye az építési beruházások során az általa ajánlattevők rendelkezésére bocsátott költségvetésből állapítható meg. Ez tartalmazza az ajánlatkérő által megvalósítani kért tényleges műszaki tartalmat, a beszerzés tárgyának összességét. A beárazott tételes költségvetés minősül az ajánlat azon részének, amely alapján a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlattevő az ajánlati árát kalkulálta és amelyből megállapítható az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot, az lefedi-e a beszerzés tárgyát, vagy attól eltér-e. A beárazott költségvetések képezik az alapját annak, hogy az egyes ajánlatok is összehasonlíthatóvá váljanak, hiszen ezek összevetése alapján állapítható meg, hogy az egyes ajánlatok valóban ugyanazon műszaki tartalomra vonatkozó ajánlatot tartalmaznak-e. A Kbt. 54. § (2) bekezdése kifejezetten kiemeli azt, hogy az árazatlan költségvetés rendelkezésre bocsátása azt a célt is szolgálja, hogy az ajánlatok érdemben összehasonlíthatók legyenek. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az árazatlan költségvetésben meghatározott műszaki tartalmat ajánlata lefedi, attól nem tér el, az nem tartalmaz sem kevesebbet, sem többet.
14
A fentiekben kifejtettek figyelembe vételével kell jelen esetben értelmezni a Kbt. 70. § (1) bekezdésének előírását, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentáció meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban a felhívás, a dokumentáció rendelkezéseivel, illetve a vonatkozó kiegészítő tájékoztatással összefüggésben a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati kérelem benyújtásra nem került, azokra bekövetkezett a kötöttség, a bírálatot annak megfelelően köteles ajánlatkérő elvégezni. A kiegészítő tájékoztatáskérés lehetőségét a Kbt. 56. § (1) bekezdése biztosítja az ajánlattevők részére a megfelelő ajánlattétel érdekében. Az ajánlatevők a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján a felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatosan kérhetnek kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőktől. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő az ajánlattevők által, a felhívásban és a dokumentációval kapcsolatban feltett kérdésekre adja meg a válaszát. Erre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatásokra adott válaszokat a kérdésekkel együtt kell értelmezni. Jelen esetben ajánlatkérő felhívásával és dokumentációjával - amelynek részét képezte az árazatlan költségvetés és a tervdokumentáció - összefüggésben, az ajánlattevők kiegészítő tájékoztatást kértek. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatását több alkalommal adta meg: az első kiegészítő tájékoztatása mellékletét képezte egy módosított költségvetés, ezt követően került sor egy ismételten módosított költségvetés kiadására (amely nem tartalmazott eltérést a jelen jogorvoslati eljárással érintett tételek vonatkozásában az első kiegészítő tájékoztatás mellékletét képező költségvetéstől), majd a második kiegészítő tájékoztatásra. A kiegészítő tájékoztatás több alkalommal történő megadásától függetlenül az ajánlatkérő által adott kiegészítő tájékoztatások - a kérdésekre tekintettel - a felhívásra és a dokumentációra vonatkoztak. A második kiegészítő tájékoztatás 36. kérdése, illetve válasza a következőképpen került rögzítésre: A 36. kérdés: A Pólus program építészeti költségvetésének 45-ös munkaneme tartalmazza a következő nyílászárókról szóló tételeket: a 3T04, 3T05, 3T06, 3T07, 3T08, 3T09, 3T10, 3T11, 3T12, 3T13, 3T14, 3T15, 3T16, 3T18, 3T22, 3F07, 3F08, 3F09, 3F10, 4068, 4110, 4117, 4206, 4311. A terveken nem találtuk ezeket a nyílászárókat. Szükséges-e beáraznunk az említett nyílászárók tételeit? Válasz: Korrekciós tételben kérjük szerepeltetni.
15
A költségvetésre vonatkozó kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmek a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján nem a módosított költségvetéssel, hanem az alapköltségvetéssel összefüggésben kerültek benyújtásra, ugyanakkor időrendben a módosított költségvetés kiadását követően került sor a második kiegészítő tájékoztatás megadására, amely második kiegészítő tájékoztatás 36. kérdésére adott válaszra tekintettel szerepeltette a kérelmező az ajánlatában a 4es számjeggyel kezdődő öt nyílászáró tételt - korrekciós tételként - negatív előjellel az ajánlatában. A kérelmező arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatásokat az ajánlatkérői utasításoknak, azok időrendiségének megfelelően kell értelmezni, illetve kérelmező az utolsó ajánlatkérői utasításnak megfelelően járt el. A Döntőbizottság ismételten kiemeli, hogy a kiegészítő tájékoztatások értelmezése során nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmek mire vonatkozóan kerülnek előterjesztésre. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán jelen esetben nem annak a megadásának időpontja, hanem az azzal érintett kör a releváns, az, hogy azt ajánlatkérő mire vonatkozóan adta. A 36. kérdés a dokumentációhoz és ezáltal az alapköltségvetéshez kapcsolódott, amely alapköltségvetés módosításra került. Az első kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő egyértelműen akként nyilatkozott, hogy a dvd-n átadott tételeket kell beárazni. Tehát az ajánlattevőknek az ajánlatukat a kiegészítő tájékoztatás figyelembevételével, de a módosított költségvetés beárazásával, a módosított költségvetésre tekintettel kellett megadniuk. A módosított költségvetést ugyan ajánlatkérő a második kiegészítő tájékoztatást megelőzően adta ki, ugyanakkor ajánlata megtételekor azt a kérelmező is figyelembe vette, tekintettel arra, hogy a 3-as számjeggyel kezdődő nyílászáró tételeket korrekciós tétel keretében nem szerepeltette, mivel azon nyílászárók törlésre kerültek a módosított költségvetéssel. Ezt a kérelmező mind az ajánlatkérői felvilágosításkérésre adott válaszában, mind pedig a jogorvoslati eljárás során megerősítette. Erre figyelemmel nem alapos az a kérelmezői érvelés, hogy az ajánlatkérő utolsó utasítása szerint járt el, hiszen a második kiegészítő tájékoztatás 36. válaszát a 3-as számjeggyel kezdődő tételek kapcsán kérelmező maga is akként értelmezte, hogy akörben a kiadott módosított költségvetés az irányadó. Ezen túl a második kiegészítő tájékoztatás 36. kérdése a terveken nem talált, a terveken nem szereplő nyílászárókra vonatkozott, ugyanakkor a jogorvoslati eljárás során a felek egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy a 4-es számjeggyel kezdődő öt nyílászáró tétel a terveken szerepel. E körben a
16
Döntőbizottság utal arra, hogy az ajánlatkérő az első kiegészítő tájékoztatásában tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy amennyiben a tervek és a költségvetés között eltérés van, úgy a terveket kell irányadónak tekinteni. A terveken pedig nem vitatottan ezen nyílászárók szerepeltek, azokra az ajánlattevőknek ajánlatot kellett tenniük. Ezen túl a 36. kérdés a beárazás kifejezését használta. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az árazás valaminek az árral történő ellátását jelenti. Ebből pedig nem következik az a kérelmezői értelmezés, hogy ezen tételeket negatív tételként kellett volna szerepeltetni a korrekciós tételek között. Azáltal, hogy a kérelmező a 4-es számjeggyel kezdődő érintett tételek ellenértékét ugyanazon összegben pozitív és negatív előjellel is költségvetésében szerepeltette, ezen tételekre nem tett ajánlatot, vagyis ezen tételek ellenértékét nem tartalmazta az ajánlati ár. Akörben pedig következetes a Döntőbizottság gyakorlata, hogy az ajánlat érvénytelen abban az esetben, ha egyes - jelen esetben a terveken és az alap, illetve módosított költségvetésben is szereplő tételekre az ajánlattevő nem tesz ajánlatot, mivel ajánlata nem az ajánlatkérő által előírt műszaki tartalomra szól. Ajánlatkérő a kérelmezői ajánlata vizsgálata során - az előzőekben kifejtettek szerint - jogszerűen állapította azt meg, hogy az ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció, illetve a kiegészítő tájékoztatás feltételeinek, mivel a benyújtott árazott költségvetés a megadott ajánlatkérői árazatlan költségvetéstől, az ajánlatkérő által előírt műszaki tartalomtól eltért, így a kérelmezői ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja érvénytelen. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem valósított meg jogsértést a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításával. Erre figyelemmel ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 91. § (1) bekezdését és a Kbt. 92. § c) pontját sem. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
17
A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. július 29.
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
Dóra Simon sk. közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, Dr. Farkas Edit ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2. 2. Pécsi Tudományegyetem (7624 Pécs, Honvéd u. 5.) 3. Dr. Miklós Gyula ügyvéd, Miklós Ügyvédi Iroda (1035 Budapest, Váradi u. 17. VI. em. 36.) 4. Strabag MML Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 5. Magyar Építő Zrt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28.) 6. Hunép Universal Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 7. Imola Konstrukt Építőipari Kft. (3300 Eger, Kossuth u. 6/a.) 8. Ezentis Infraestructuras S.A.U. (1012 Budapest, Márvány u. 16.) 9. Enrique Ortiz e Hijos Contratista de Obras S.A. (1012 Budapest, Márvány u. 16.) 10.Arcadom Zrt. (2051 Biatorbágy, Vasút u. 3.) 11.CFE Hungary Építőipari Kft. (1051 Budapest, Hercegprímás u. 21.) 12.PORR Építési Kft. (1056 Budapest, Váci u. 81.) 13.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 14.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 15.Irattár
