K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.663/18/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a „SZ-L” BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. (8300 Tapolca, Gyulakeszi út 8.), képviseli: Bűrös és Gombocz Ügyvédi iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest Kinizsi u. 21-25., a továbbiakban: kérelmező) által Zalaapáti Község Önkormányzata (8741 Zalaapáti, Szent István tér 9., képviseli: Dr. Őszy Tamás ügyvéd, 1118 Budapest, Iglói u. 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés működő szennyvíztisztítótelep üzemelés közben történő felújítása és átépítése kivitelezési munkáira”tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 250. § (3) bekezdése h) pontja alapján alkalmazandó a Kbt. 96. § (3) bekezdését, a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a „SZ-L” BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint 100.000.-Ft+ÁFA képviseleti költséget. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárása, a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásban és tárgyaláson megtett nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerint indította egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárását, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívása az Közbeszerzési Értesítő 78. számában, 2011. július 8-án, KÉ-15805/2011 számon jelent meg. Az ajánlattételi felhívás módosítása 2011. július 25. napján, KÉ-18515/2011. szám alatt jelent meg, melyben az ajánlattételi és a többi releváns eljárási határidő meghosszabbításra került, a III.2.3.) pont, a IV.2.1.) pont, az V.3.5.2.) pont, az V.7.) pont került módosításra. A felhívás IV.2.3.2.) pontja szerint a dokumentáció is módosul, a kiviteli tervek 2 melléklettel kiegészülnek (közmű vezeték helyszínrajz, tereprendezési helyszínrajz), melyet az ajánlatkérő az ajánlattevőknek megküldött. A szerződés tervezet is módosult, továbbá a dokumentáció a felhívás módosult részeinek és az új határidőknek megfelelően is módosult, valamint kiegészült a 9.3.”Tájékoztatás” elnevezésű ponttal. A hirdetmény feladásának időpontja 2011. július 1. A projekt fedezetét az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nyugat-dunántúli Operatív Program - NYDOP-2009-4.1.1./A Kistelepülések szennyvízkezelése számú pályázat biztosítja. A felhívás II.1.2) pont szerint a szerződés tárgya építési beruházás, ezen belül kivitelezés. A felhívás II.1.7-8) pontjában ajánlatkérő a részekre történő, valamint az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége a következő: Zalaapáti község meglévő szennyvíztisztító telepén megvalósítandó egy 10,9 m x 16,2 m alapterületű, porciós SBR technológiával rendelkező szennyvíztisztító rendszer, mely magába foglal 3 db 30 m2 alapterületű, 6 m vízmélységű és egyenként 180 m3 hasznos térfogatú SBR reaktort, 1 db 12 m2 alapterületű és 72 m3 hasznos térfogatú aerob iszap stabilizátor és iszapsűrítő műtárgyat, valamint 1 db 16,2 m2 alapterületű és 64,8 m3 hasznos térfogatú tisztavíz tároló és fertőtlenítő műtárgyat. A szennyvíztisztító rendszer jobb oldali részéhez kapcsolódik egy két szinten kialakításra kerülő 5 m x 15,6 m belméretű kiszolgáló és kezelő épület, mely az emeleti részen gépi rács és finomszűrő gépházat, diszpécser és laborhelyiséget,
3
míg a földszinti részen konténertároló és vegyszer helyiséget, valamint légfúvó gépházat foglal magába. A kivitelezési munka részét képezi a jelenleg meglévő szennyvíztisztító műtárgy olyan építészeti és gépészeti átalakítása, hogy az 100-150 m3 hasznos térfogatú puffer-semmi SBR műtárgyként a nyers szennyvizek kiegyenlítését, pufferálását és előkezelését legyen képes biztosítani. A kommunális szennyvizek fogadására 1 db ESTRUAGA RMS 4050 típusú 3 mm-es résközű dobszűrő és 1 db SALSNES FILTER SF 2000 típusú 250 mikron résméretű finomszűrő berendezés szolgál. Az SBR reaktorok levegőztetését ROBUSCHI ROBOX ES 15/1P típusú légfúvók biztosítják, míg a légbevitelt a reaktorok fenékrészén elhelyezett JAGER, vagy FLYGT SANITER elemek végzik. A légbevitel szabályozása az SBR reaktorokba elhelyezett oldott oxigén érzékelők és műszerek segítségével történik, mely havária esetén egy PLC program beindításával helyettesíthető. A reaktorok keverését GRUNDFOS, vagy FLYGT búvárkeverők biztosítják, melyek ki és behelyezését kiemelő szerkezet teszi lehetővé. A kezelendő szennyvizek átemelését, feladását és a fölös iszapok elvételét automatikus üzemű, nedves és száraz beépítésű GRUNDFOS, vagy FLYGT szivattyúk végzik, melyek kettős beépítéssel, felváltott üzemben működnek. A tisztító rendszer automatikus működtetését PLC, PC és pneumatikus vezérlés biztosítja, mely automatikus váltással minimum 3 féle program alapján képes a tisztító rendszer működtetésére. A fölös iszapok kezelése az elvételt követően azonnal a SALSNES FILTER finomszűrő berendezésen történik, melyről minimum 25-30 %-os szárazanyaggal kerül a gyűjtő konténerbe. Meghibásodás, vagy havária esetén a fölös iszapok aerob iszapstabilizáló és iszapsűrítő berendezésben kerülnek átmeneti elhelyezésre, melyből végül szintén a finomszűrőre kerülnek feladásra. A tisztított szennyvizek felfogása, fertőtlenítése egy e célra szolgáló műtárgyban történik, ahonnan gravitációsan jut az elvezető vezetéken át a befogadóba. A beruházás keretében meg kell oldani a nyers és tisztított szennyvizek mennyiségi mérését, az üzemelési adatok naplózását és adattárolását, a hibajelzések mobil telefonra történő továbbítását, valamennyi műtárgy szintjelzését és mintavételezési lehetőségét. Részletesebb leírást az ajánlattételi dokumentáció tartalmazott. A felhívás II.3) pontja szerint a teljesítés határideje: 2012. augusztus 17. A felhívás III.1.2) pontja szerint a fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: A projekt Európai Uniós támogatással, támogatási szerződés alapján valósul meg. Az ajánlatkérő ún. szállítói finanszírozást vesz igénybe, ahol is a Közreműködő Szervezet fizeti meg a számlaérték 85%-át.
4
A felhívás III.2.1) pontja tartalmazta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okok) és a megkövetelt igazolási módot. A felhívás III.2.2) és a III.2.3) pontjában határozta meg az ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, valamint az alkalmasság minimumkövetelményeit. A felhívás III.2.2) pont, gazdasági és pénzügyi alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód körében ajánlatkérő előírta: Az ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek, a 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozónak csatolnia kell P.2. valamennyi számlavezető pénzintézetnek az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kiállított igazolását az alábbi tartalommal): I) a pénzintézetnél vezetett összes pénzforgalmi jelzőszám, II) mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját, III) bankszámláján 2010. január 01. napjától az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig volt-e sorban álló tétel, van-e bankszámlája ellen folyamatban bírósági végrehajtás, a pénzintézettel hitelviszonyban van-e/volt-e, és hitelfizetési kötelezettségének eleget tesz-e/tett-e. Amennyiben az ajánlattevő vagy a közbeszerzés 10%-át meghaladó mértékű alvállalkozója a vizsgált időszak során (2010. január 01. napjától az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig) megszüntetett bankszámlá(ka)t, úgy ebben az esetben ezen számlaszámok esetében is szükséges a banki információ becsatolása. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő, közös ajánlattevő, illetve a 10 % feletti alvállalkozó alkalmatlan, ha: P.2. a Kbt. 66. § (1) a) pontjára tekintettel bármely számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat tartalma szerint 2010. január 01-jétől az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig bármely számláján (I.) sorban állás fordult elő, vagy (II.) számlája ellen bírósági végrehajtás van folyamatban, vagy (III.) hitelvisszafizetési kötelezettségének nem tesz/tett eleget. Az ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasságra vonatkozó III.2.3) pontban határozta meg az alkalmasság megítéléshez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási módokat. A felhívás IV.2.1.) pontja szerint a bírálati szempont: az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontokkal és súlyszámokkal.
5
Szempont
Súlyszám
ajánlati ár (egyösszegű, nettó HUF) (100), ebből 1.1 építési munkák (30), ezen belül: 1.1.1. komplex területelőkészítési munkák (6), 1.1.2. vasbeton szerkezetek (11), 1.1.3. felépítményi munkák (9), 1.1.4. telepkialakítás költségei (2), 1.1.5. szennyvízhálózati rekonstrukciós munkák (2); 1.2. gépészeti munkák (50), ezen belül: 1.2.1. gépek és tartozékaik (36), 1.2.2. szerelvények és tartó- és rögzítő szerkezetek (5), 100 1.2.3. csövek, csőidomok és befalazó idomok (5), 1.2.4. Szerelési munka és járulékai (4); 1.3. villamos szerelési és vezérlési munkák (15), ezen belül: 1.3.1. erősáramú elosztó és csatlakozó szekrények (4), 1.3.2. villamosszerelési munkák (4), 1.3.3. műszerek és érzékelők (1), 1.3.4. komplett vezérlés kialakítása (6), 1.4. járulékos munkák(5), ezen belül 1.4.1.Kiviteli tervezés munkái (2), 1.4.2. Próbaüzemeltetés költségei (1), 1.4.3. Próbaüzem irányítási munkái(1), 1.4.4. Bútorzat és fogyóeszköz feltöltésének költségei(1) teljesítési biztosíték mértéke (nettó HUF) 30 előteljesítés mértéke (naptári nap)
30
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattételi határidőt többször elhalasztotta, a végleges ajánlattételi határidő 2011. augusztus 17. nap 10.00 óra. A Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján ajánlatkérő eredményhirdetést nem tart, az eredményhirdetés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját, 2011. szeptember 5-ét kell érteni. A szerződéskötés időpontja 2011. szeptember 16. Az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció tartalmazta az alábbi részeket: Általános információk, az ajánlatok benyújtásának feltételei, az ajánlatok értékelésére vonatkozó előírások, a műszaki leírás, mellékletek, függelék, nyilatkozatok igazolások jegyzéke.
6
Ajánlatkérő a dokumentáció 3.1. pontjában (Az ajánlat elkészítése) előírta a következőket: „A beruházás műszaki tartalmát az ajánlatkérő által kiadott ajánlattételi dokumentáció tartalmazza. A szerződés megkötését követően a nyertesnek hirdetett ajánlattevő nem hivatkozhat arra, hogy a beruházás műszaki tartalmát nem ismerte meg teljes egészében. Az ajánlat elkészítésének alapja az ajánlattevők által megvásárolt ajánlattételi dokumentáció. Az ajánlat a jelen közbeszerzés tárgyát képező munkák teljes körű elvégzését kell, hogy tartalmazza úgy, ahogy azt az ajánlatkérő az ajánlattétel céljából kibocsátott dokumentumokban előírta. Az ajánlatban szereplő árakat magyar forintban kell megadni. A munkamennyiségek értékei az ajánlatkérési dokumentáció részét képező műszaki tervek alapján készültek, és azokat alapvetően pontosnak kell tekinteni. Az Ajánlatkérő nem állítja – sem kifejezetten, sem burkoltan –, hogy a valóságos mennyiségek pontosan egyeznek a mennyiség-kimutatásban szereplő adatokkal. Az ajánlatokat kizárólag az ajánlattételi dokumentációban foglaltak alapján lehet benyújtani. Az olyan ajánlat, amelyet az ajánlattevő a saját feltételeinek, kikötéseinek beszúrásával, becsatolásával dolgozott ki, érvénytelenítésre kerül. Többváltozatú ajánlat benyújtására nincs lehetőség. Az ajánlatot az alábbiak figyelembe vételével kell összeállítani: - az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a „vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell! A Kbt. 58. § (3) a) pontjában hivatkozott szabvány, műszaki engedély, előírás, ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szintén minden esetben érteni kell, a beárazásra kerülő mennyiség-kimutatásokban a tervezők által nevesített gyártmányok, berendezések, stb. helyett az ajánlattevőknek lehetősége van mind műszaki paramétereiben, mind minőségben velük egyenértékű más gyártmányokat, berendezéseket, stb. megajánlani, - az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. [Kbt. 70. § (1)-(2) bek.] Az ajánlattevő köteles teljes körű (komplett) ajánlatot adni a munkák megvalósítására. Ajánlatkérő nem fogad el semmiféle kifogást azon az alapon, hogy az ajánlattevő elmulasztotta az ajánlatkérési dokumentáció valamely részének átvételét. Ajánlattevő kötelessége, hogy meggyőződjön az ajánlattételi dokumentáció és az ajánlatkérő által a munkákkal kapcsolatban szolgáltatott bármilyen információ pontosságáról.
7
Ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlat benyújtása előtt teljes ismeretet szerezzen a közbeszerzési szerződés tárgyával, az elvégzendő munkával kapcsolatos minden ügy vonatkozásában. Ajánlattevő köteles felkeresni és megvizsgálni a beruházás helyszínét annak érdekében, hogy saját felelősségére minden olyan információt beszerezzen, amely az ajánlat elkészítéséhez és a szerződéskötéshez szükséges. Ajánlattevő kötelessége, hogy a kivitelezés során biztosítsa a beszerzési források, valamint az összes anyag, munkaerő, üzemanyag, víz, elektromos áram, egyéb energia és a munkákkal kapcsolatban szükséges hasonló dolgok beszerzését és szállítását. Az ajánlatnak az érvényes műszaki szabályozásoknak meg kell felelni. A munkákat az ajánlattételi dokumentáció előírásai és a mindenkor érvényes magyar előírások betartásával kell végezni. Ha a kettő nem egyezik, akkor a szigorúbb előírás a mértékadó. A nyertes ajánlattevőnek a műszaki előírásokban, a vonatkozó szabványokban és műszaki utasításokban, vagy alkalmazási engedélyekben meghatározott legmagasabb minőségi szinthez tartozó teljesítést kell vállalnia. Ajánlattevő ajánlatának benyújtásával elismeri, hogy tisztában van az érvényben lévő jogszabályokkal, műszaki szabályozásokkal. Ajánlatkérő a dokumentáció 3.2. pontjában - Beárazott költségvetés kiírás (mennyiség-kimutatás) - előírta a következőket: A költségvetés kiírás részei: A költségvetés kiírással kapcsolatos értelmezéseket jelen pont tartalmazza. A költségvetés kiírás tartalmazza a beárazandó tételek tartalmát, valamint a beárazandó tételeket és az összesítő formanyomtatványt (főösszesítő). Tételek: Tétel megnevezése: A mennyiség-kimutatások tétel kódjai mellett a tétel tartalmat jelző, rövidített szöveg található. A mennyiség-kimutatásokban szereplő rövid megnevezések csupán a tételek azonosítására szolgálnak, és nem módosítják vagy helyettesítik a tervezői műszaki leírást, mennyiség kimutatásban, a műszaki előírásban és terveken adott részletes leírásokat. A tételek leírása (tartalma) és a fent leírtakkal együtt kezelendő. Tételek mennyiségei: Az egyes tételek mennyiségei az ajánlattételi dokumentáció alapját képező tervek alapján becsült értékek, amelyek alapul szolgálnak az árajánlat összeállításához, illetve kiértékeléséhez. Az ajánlattevőnek a tenderdokumentáció teljes anyagát részletesen át kell vizsgálnia, hogy ajánlatát teljes felelősséggel tehesse meg. Az ajánlattevőknek az általuk beárazott költségvetési kiírásban kell megadniuk az ajánlati árat tételenkénti megbontásban. A beárazott költségvetés kiírás főösszesítőjében
8
összegzett árnak és az ajánlati adatlapon (felolvasólap) és egyéb, az ajánlatkérő által előírt okiratokon feltüntetett, az ajánlatok elbírálása során értékelésre kerülő ajánlati árnak meg kell egyeznie. Ajánlattevőnek az ajánlattételi dokumentáció részét képező költségvetés kiírást teljes körűen – az esetleges ajánlatkérői pontosításokkal kiegészítve –, beárazva kell ajánlatához csatolnia. A mennyiség-kimutatásokon az ajánlatkérői pontosításokon kívül más változtatás nem eszközölhető. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlattétel során az ajánlatkérő által a kiegészítő tájékoztatásban esetlegesen pontosított mennyiségeket kötelesek figyelembe venni, és ezt kötelesek az ajánlatukban szerepeltetni. A költségvetés kiírás kitöltése: Ajánlattevőnek a költségvetés kiírásban mennyiséggel ellátott minden tételhez, meg kell adnia a 0-tól különböző egységárat vagy árat. A költségvetés kiírásban valamennyi egységárat és árat magyar forintban kell feltüntetni. A költségvetés kiírás tételeihez megadott illetve ajánlatkérő által pontosított mennyiségek változatlanul hagyásával – az ajánlattevő által alkalmazni kívánt szállítási mód, választott beszerzési hely és lerakóhely távolság, anyag, technológia, stb. figyelembe vételével – ajánlattevőnek úgy kell meghatároznia a tételek árát, hogy az fedezetet adjon a megvalósítás ténylegesen felmerülő költségeire. Az ajánlati árat a költségvetés kiírás főösszesítő formanyomtatványán kell megadni. A beárazott költségvetés kiírást ajánlattevők kötelesek digitális adathordozón (lehetőleg CD-n) ajánlatukhoz mellékelni. Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatakor az ajánlattevők által benyújtott nyomtatott és digitális mennyiség-kimutatás eltérése esetén a nyomtatott példányt veszi figyelembe, mind a számítási hiba javításakor, mind annak vizsgálatakor, hogy a benyújtott mennyiség kimutatás megfelel-e a dokumentáció feltételeinek.” Ajánlatkérő a dokumentáció 3.3. pontjában (Műszaki és pénzügyi megvalósítási ütemterv) az alábbiakat írta elő: Ajánlattevők kötelesek ajánlatukba a kivitelezésre vonatkozó sávos ütemtervet heti bontásban, az egyes munkafolyamatok és a közreműködő létszám megadásával ajánlatukhoz csatolni. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a megvalósítási ütemtervben a kivitelezés tényleges megvalósításához szükséges időtartamokat (technológiai időszükséglet) figyelembe venni kötelesek. Ajánlattevők kötelesek továbbá a műszaki ütemtervhez kapcsolódó pénzügyi ütemezést ajánlatukba csatolni, mely tartalmazza részszámlánkénti bontásban a műszaki készültségi fokot és a számlázás időpontját. Ajánlattevők a pénzügyi ütemezés összeállításakor az ajánlattételi felhívás III.1.2. pontjában, a jelen dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezetben előírtakat figyelembe venni kötelesek.
9
Az ajánlatkérő a dokumentáció 9.2. pont 3. bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevő külön íven szövegezett nyilatkozatot köteles az ajánlatához csatolni, hogy az eljárással kapcsolatban az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását megkapta, előírásait az ajánlata összeállításakor figyelembe vette (nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni kell!). Ajánlatkérő a 9.2. pont 4. bekezdésében előírta (az ajánlathoz csatolt igazolások), hogy az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - az üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, de az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzák a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdésszerinti elemeket. Ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a Kbt. 73. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára, és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség hatálya alá esik. A közbeszerzési eljárásalapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Ajánlattevő köteles ajánlatában nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy ajánlata tartalmaz-e üzleti titkot (ha igen, akkor az ajánlat mely részében). Ajánlatkérő a dokumentáció 3.4. pontjában előírta a következőket: Ajánlati ár (1. részszempont) Ajánlati ár (nettó HUF-ban megadva), amely az építési beruházás ajánlati ára. Az ellenszolgáltatásnak magában kell foglalnia a feladat elvégzéséhez szükséges minden adót, járulékot, valamint minden felmerülő anyag és díjköltséget. Ajánlatkérő az ajánlati ár, mint részszempont tekintetében alszempontokat határoz meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontjának alkalmazásával, a Kbt. 86. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel. Ajánlattevő a munkára vonatkozó árajánlatát – az ajánlatkérő által szükség esetén pontosított – beárazott mennyiség-kimutatás (költségvetés) összegzésével kialakított, a bírálati alszempontoknak megfelelően bontott, egyösszegű nettó átalányáron köteles megtenni. Az egyösszegű átalányár magában foglalja mindazon munkákat és azok költségeit, amelyek az ajánlatkérési dokumentációban rögzítetteknek megfelelően a beruházás műszaki terveiben, műszaki specifikációiban és az egyéb dokumentumokban megfogalmazottak szerint a beruházás megvalósításához, a használatba adáshoz szükséges, hatóság, és kezelők által előírt feltételek teljesítéséhez, rendeltetésszerű használatához és a szerződésben megfogalmazott feltételek teljesedésbe menéséhez szükséges.
10
Az árakat a kivitelezés időtartamát figyelembe vevő prognosztizált áron kell ajánlattevőnek meghatároznia. A munkák megvalósítása során bekövetkező árváltozásokat a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő utólag nem érvényesítheti. Az árváltozások várható és lehetséges mértékét (euro-forint árfolyamingadozás, stb.) a kivitelezés időtartamára az ajánlattevőnek kell ajánlata elkészítésekor előzetesen megbecsülnie, és azt be kell építeni az átalányárakba, ezáltal az egyösszegű ajánlati átalányárába. Az ÁFA tekintetében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. A IV. pont szerint a részletes műszaki leírást a műszaki dokumentáció tartalmazza. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4839-3/1/2010. határozatában vízjogi létesítési engedélyt adott ki a Zalaapáti Község szennyvíztisztító telep kivitelezéséhez. Az engedélyezett létesítmény főbb műszaki jellemzői cím alatt az 5. pont tartalmazta a kibocsátási határértékek meghatározását, a 8 szennyező faktor közül 2 tekintetében azzal a megjegyzéssel, hogy a november 15. és április 30. között ezekre a kibocsátási határérték nem vonatkozik. A IV.1. pont szerint a vízjogi létesítési engedély 2012. június 30-ig érvényes. A IV.9. alpontja szerint a szennyvíztisztító telep műszaki átadás-átvételét követően 6 hónap próbaüzemet kell végezni. A próbaüzemnek bizonyítani kell a befogadóra előírt kibocsátási határértékek betartását. A IV.10. alpont szerint a próbaüzemet úgy kell ütemezni, hogy téli időszakra is kiterjedjen, és legalább kéthetente vizsgálni kell a befolyó nyers és az elfolyó tisztított szennyvíz minőségét, az engedélyben meghatározott paraméterekre. A mintavételeket és vizsgálatokat akkreditált laboratórium végezheti. A kiviteli tervnek a Próbaüzemi utasítás című kötetének a 3. oldalán került szabályozásra a próbaüzem időtartama a 2. pontban az alábbiak szerint: „A próbaüzemeltetés céljának teljesítése érdekében a területileg illetékes vízügyi hatóság által meghatározott időtartamú próbaüzemet kell tartani. A betervezett SBR biológiai berendezés ismeretében a tervezés folyamán 3 hónapos időtartamú próbaüzem megtartását tervezzük.” A 3. pont tartalmazta a próbaüzem indításának feltételeit, mely szerint a próbaüzemeltetés megkezdése előtt üzempróbát kell tartani. Az ajánlatkérő 2011. augusztus 10-én (22 óra 17 perc) kiegészítő tájékoztatást nyújtott az ajánlattevők részére a 2011. július 15-én érkezett, a 2011. július 19én és a 2011. július 18-án, valamint a 2011. augusztus 8-án, illetve a konzultáción feltett kérdésekre. A 2011. július 18-án megtartott konzultáción a 6. kérdésre, hogy a próbaüzemi költségek milyen módon jelenjenek meg az
11
ajánlatban az ajánlatkérő az alábbi választ adta: „A próbaüzem költségei a járulékos költségeknél kell hogy megjelenjenek az ajánlatban. A próbaüzem költségének kialakításánál az alkalmazott vegyszerköltségeket, a villamosenergia költségét, a szervizköltséget, a víztelenített iszap komposztáló telepre történő elhelyezésének költségét kell figyelembe venni. Lényeges, hogy a próbaüzem hatóság által előírt maximális időtartama 6 hónap.” A 2011. július 18-án megtartott konzultáción a 15. kérdésre, hogy a befejezési határidő a műszaki átadás-átvétel (létesítmény elkészülte), vagy a műszaki átadás-átvétel és a komplett próbaüzem befejezése együttesen értendő-e az ajánlatkérő az alábbi választ adta: „A befejezési határidő a műszaki átadásátvételi eljárást követő sikeres próbaüzem lezárásának időpontja.” A kérelmező 2011. augusztus 1-jén feltett kiegészítő tájékoztatás kérésére a 3. számú kérdést illetően az ajánlatkérő az alábbi választ adta: Kérdés: „A helyszíni bejárás során felmerült a próbaüzem lebonyolításának menete, annak költségei, tervezők és egyéb szakemberek részvétele ebben. Kérjük ennek pontosítását, részletes megadását, az ezzel kapcsolatosan az ajánlattevőt terhelő költségeket.” Válasz: „A próbaüzem költségei a járulékos költségeknél kell hogy megjelenjenek az ajánlatban. A próbaüzem költségének kialakításánál az alkalmazott vegyszer költségeket, a villamosenergia költségét, a szerviz költséget, a víztelenített iszap komposztáló telepre történő elhelyezésének költségét kell figyelembe venni. Lényeges, hogy a próbaüzem hatóság által előírt maximális időtartama 6 hónap.” A próbaüzem költségeit a vállalkozónak kell meghatározni. A próbaüzemi költségektől független tételként jelentkezik a járulékos költségeknél a próbaüzem irányítási költség. Tartalmazza a tisztítórendszer bedolgozásának, beszabályozásának, a kezelő személyzet betanításának munkáit, a laborvizsgálatok, továbbá a zárójelentések és a végleges kezelési, karbantartási, műveleti utasítás elkészítésének költségeit. Ezen költséget szintén a vállalkozónak kell meghatároznia és viselnie. Az ajánlatkérő 2011. július 15-én a 6-7. kérdésekre adott válaszában az alábbi tájékoztatást adta: A próbaüzem operatív elvégzésével kapcsolatos költségekre irányuló kérdésre az ajánlatkérő az alábbi választ adta: „A próbaüzem költségei a járulékos költségeknél kell hogy megjelenjenek az ajánlatban. A próbaüzem költségének kialakításánál az alkalmazott vegyszer költségeket, a villamosenergia költségét, a szerviz költséget, a víztelenített iszap komposztáló telepre történő elhelyezésének költségét kell figyelembe venni. Lényeges, hogy a próbaüzem hatóság által előírt maximális időtartama 6 hónap.” A próbaüzemet a vállalkozó saját maga végezheti el, vagy alvállalkozóval. Az iszapkezelés alatt az iszap víztelenítésének, komposztáló telepre való szállításának és befogadásának költségeit kell érteni.
12
Az „stb.” megjelölés alatt a vállalkozónak a próbaüzem lefolytatásához szükséges esetleges utazási, szállás és egyéb jelentkező költségeit kell érteni. Az ajánlatkérő a 20-21. kérdésekre az alábbi válaszokat adta. Arra a kérdésre, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárásra a sikeres próbaüzem lezárását követően kerül-e sor, nemleges választ adott azzal, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás a tisztítómű elkészítését követően történik, melyet a próbaüzem követ. Arra a kérdésre, hogy mik a jogi feltételei a próbaüzem elindításának azt a választ adta, hogy a vonatkozó hatályos ágazati jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni. Az ajánlattételi határidőig, 2011. augusztus 17. napján ajánlatot nyújtott be a HV Szennyvíz Építő Konzorcium (vezető tag: Horváth Ép Közmű-, Út- és Mélyépítő Kft., tagja a Veiola Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zrt.) 163.600.-Ft, a kérelmező 168.250.000.-Ft, valamint a HYDROCOMP Mélyépítő Kft. 166.800.000.-Ft ajánlati egyösszegű nettó árat jelölt meg. A kérelmező a bírálati alszempontok szerint - többek között - az alábbi árajánlatot tette. - felépítményi munkák egyösszegű nettó ára: - szerelvények, tartó- és rögzítő szerkezetek egyösszegű nettó ára: - erősáramú elosztó és csatlakozó szekrények egyösszegű nettó ára: - villamos szerelési munkák egyösszegű nettó ára: - próbaüzemeltetés költségei egyösszegű nettó ára: - próbaüzem irányítási munkái:
10.210.681.-Ft 4.2724.570.-Ft 2.840.287.-Ft 3.482.127.-Ft 1.776.525.-Ft 3.000.329.-Ft.
A kérelmező ajánlatának 168. oldalán a tételes költségvetés D. pontjában (járulékos munkák) a 2. sorszám alatt a próbaüzemeltetés költségei munkanem sorban az szerepel, hogy a költségek tartalmazzák a három hónapos próbaüzem anyag, bér, szerviz, javítási, karbantartási, iszapkezelési, stb. költségeit. Az ajánlat 170. oldalán a műszaki ütemterv került becsatolásra, melynek 20. sorszáma alatt a próbaüzem megkezdése sorban a 2011. március 30-i időpont szerepel. Az ajánlat 118. oldalán szerepel az a nyilatkozat, hogy az ajánlat nem tartalmaz üzleti titkot. Az ajánlat 133-154. oldalán becsatolásra került az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszai, melynek 2011. július 15-i részében az 5. pont azt tartalmazza, hogy kiviteli tervkészítési feladata az ajánlattevőknek nincs, kivéve más megoldás alkalmazása esetén. A 13. pontban a kérdés arra irányult, hogy a dokumentáció csak a szerkezetépítés szubalszempontra tartalmaz tételes költségvetést, a többi szub-alszempont
13
tekintetében az ajánlati dokumentáció csak méret és mennyiség-kimutatást tartalmaz. Az ajánlatkérő válasza szerint a Kbt. lehetőséget ad mennyiség és méret-kimutatás, illetve árazatlan költségvetés alapján történő pályáztatásra is. Egyidejűleg az árazatlan költségkiírást az ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. A 15. pontban foglaltak szerint a pályázók a műszaki észrevételeiket az „K” soron kell szerepeltetnie. A 19. pont tartalmazta, hogy a szennyvízhálózati rekonstrukció 3 db átemelő részleges felújítási munkáiról szól, melyek esetében az ajánlatkérő meghatározta, hogy a rekonstrukció keretében mely munkanemeket kell elvégezni az ajánlattevőknek külön-külön. A 20. pontban foglaltak szerint a műszaki átadás-átvételi eljárást követően kerül sor a próbaüzemre. A 2011. július 19-i kérdésekre adott válaszok között az 1. kérdésre adott válaszában az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek a 4839-3/1/2010 vízjogi létesítési engedélyt. A 2. kérdésre adott válasz kapcsán az ajánlatkérő a kért költségvetési kiírásokat a hiányzó szakágakra megküldte. A H-V Szennyvíz Építő Konzorcium a bírálati alszempontok szerint - többek között - az alábbi árajánlatot tette. - komplett terület előkészítési munkák egyösszegű nettó ára: 5.999.700.-Ft - gépek és tartozékaik egyösszegű nettó ára: 9.473.480.-Ft - a csövek és csőidomok és befalazó idomok egyösszegű nettó ára: 5.999.700.-Ft - a kiviteli tervezés munkái egyösszegű nettó ára: 500.000.-Ft - a bútorzat és fogyóeszköz feltöltésének költségei: 925.500.-Ft Az ajánlat 99. oldalán a K&H Bank Zrt. a Horváth-Ép Közmű-, Út-, és Mélyépítő Kft. részére kiadott bankinformáció szerepelt, mely szerint a megjelölt két bankszámlán (2002. január 25. napjától 2011. március 4. napjáig; 2005. november 21. napjától 2010. május 31. napjáig) „2010. január 1. napjától a számlazárások napjáig sorban álló tétel nem fordult elő, továbbá a társasággal hitelviszonyban álltunk, hitelfizetési kötelezettségeinek rendben eleget tett”. Az ajánlat 103. oldalán a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank által a Veolia Water Solutions & Technológies Magyarország Zrt. részére kiadott bankinformáció szerepel, mely szerint a megjelölt három bankszámlán (nyitás 2007. október 1.;nyitás 2007. október 1.; nyitás 2009. július 8.)2010. január 1-től az ajánlattételi felhívás megjelenésének napjáig 2011. július 8-ig a számlákon sorban álló tétel nem fordult elő. A nyilatkozat szerint nevezett társaság bankszámlái ellen bírósági végrehajtás nincs folyamatban, a cég a bankkal jelenleg is hitelviszonyban áll és hitelfizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz.
14
A nyertes ajánlattevő az ajánlat 229. oldalán nyilatkozatot tett, hogy az ajánlat üzleti titkot nem tartalmaz, továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy nem tilthatja meg a Kbt. 73. § (2) bekezdésében felsorolt adatok nyilvánosságra hozatalát. Az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt 2011. augusztus 19-én – többek között – a felhívás III.2.2) P.2. pontjának III. alpontjában foglalt tartalmi elemeket tartalmazó pénzintézeti igazolás becsatolására. Az ajánlatkérő 2011. augusztus 19-én a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) alpontja szerinti indokolásra szólította fel kérelmezőt az alábbiak szerint: Az 1.1.3. felépítményi munkák szub-alszemponton belül az alábbi szubalszempontokra: (I.) szerelvények, tartó- és rögzítő szerkezetek, (II.) erősáramú elosztó és csatlakozó szekrények, (III.) villamos szerelési munkák, (IV.) próbaüzemeltetés költségei, (V.) vonatkozásában az ajánlatkérő kérte az indokolást. Az ajánlatkérő az I. részt illetően 9 tétel vonatkozásában kért részletes indokolást és árajánlatot. A II. részben 15 tételre kért részletes indokolást és a beszerzési ár indokolását. A III. rész tekintetében 45 tétel tekintetében kért részletes indoklást az elosztó és csatlakozó szekrények típusa, minősége tekintetében, valamint a beszerzési árak indokolását. A IV. részben 69 tételre kért részletes indokolást a villamos szerkezetek és berendezések, valamint a beszerzési árak tekintetében. Az ajánlatkérő kérte a próbaüzem költségei az ajánlat 168. oldalán szereplő, 3 hónapos időtartamú próbaüzem adata tekintetében a részletes levezetést a vízjogi létesítési engedély szerinti 6 hónapos próbaüzem költségeinek alakulásáról, a jelenlegi üzemeltető bér, energia, víz, vegyszer tényadatainak felhasználásával. A Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért a vízjogi létesítési engedély szerinti téli üzemeltetési időszakra vonatkozóan, mivel a sávos ütemterv szerint 2012. március 20-án kezdik csak a próbaüzemet. Az ajánlatkérő kérte az ellentmondás feloldását. A kérelmező 2011. szeptember 2-án nyújtotta be a hiánypótlás, indokolás, felvilágosítás című dokumentumot, melynek 3. oldalán nyilatkozott arra nézve, hogy a Ptk. 81. §-a szerinti üzleti titkot tartalmaz az indokolása. A kérelmező az indokolása 4-28. oldalán tételenként indokolta a felülépítményi munkák körében az árkalkulációját, másolatban csatolta a beszállítói árajánlatait. Az egyes tételeknél kimutatott árakat összehasonlította az ajánlatában az erre tételre adott árakkal, melyekkel kapcsolatosan kimutatta, hogy az ajánlatában megadott árak magasabbak voltak. A kérelmező a szerelvények, tartó-és rögzítő szerkezetek munkák körében (2944.o.) tételenként indokolta az árkalkulációját, másolatban csatolta a beszállítói árajánlatait. Az egyes tételeknél kimutatott árat százalékosan összehasonlította az ajánlatában az erre tételre adott árakkal, mely utóbbi árak magasabbak voltak.
15
A kérelmező az erősáramú elosztó és csatlakozó szekrények munkák körében (45-72. o.) tételenként indokolta az árkalkulációját, másolatban csatolta a beszállítói árajánlatait. Az egyes tételeknél kimutatott árat százalékosan összehasonlította az ajánlatában az erre tételre adott árral, mely utóbbiak magasabbak voltak. A kérelmező a villamos szerelési munkák körében (73-107. o.) tételenként indokolta az árkalkulációját, másolatban csatolta a beszállítói árajánlatait. Az egyes tételeknél kimutatott árat százalékosan összehasonlította az ajánlatában az erre tételre adott árral, mely utóbbi árak magasabbak voltak A kérelmező a próbaüzemeltetési költségek tekintetében (108-118. o.) kifejtette a kiegészítő tájékoztatásra is figyelemmel, hogy saját maga kívánja ezen munkanemet elvégezni. Az indokolásban a megadott szempontok mindegyikére kitért azzal, hogy az irányító személyzet költségeit az ajánlat „Próbaüzem irányítási munkák” tételsoron költségelte. Az indokolás szerint szervízelési, továbbá karbantartási és javítási munkák költsége külön nem merül fel, mivel ugyanazon személy látja el ezt a feladatot, az ajánlat, a beszállítói szerződések tartalmazzák az e munkák tekintetében felmerülő költségeket. A próbaüzem lebonyolításával járó egyéb költségek az ajánlat egyéb költségvetési sorain találhatóak. A kalkulált összköltség 9,7 %-kal alacsonyabb az ajánlatban megadott árnál. A 117-118. oldalon a téli próbaüzemre vonatkozóan a kérelmező előadta, hogy e vonatkozásban figyelembe vette a kiegészítő tájékoztatást, mely szerint befejezési határidő a sikeres próbaüzem lezárásának napja. A próbaüzem a komplett műszaki átadás előtt is elindítható, ha a komplett szennyvíz technológiai rész kiépül. A téli üzemmód a vízjogi engedély, a 28/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai alapján november 15-e és április 30-a között vizsgálandó. A kérelmező módosított műszaki ütemtervet csatolt a 2011. szeptember 11-i kezdésre és a megajánlott előteljesítés szerinti időpontra nézve (119. o.). Az ajánlatkérő 2011. augusztus 19-én a H-V Szennyvíztelep Építő Konzorciumot a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) alpontja szerinti indokolásra szólította fel a komplett terület előkészítési munkák, a gépek és tartozékaik, a csövek és csőidomok és befalazó idomok, a kiviteli tervezés munkái és a bútorzat és fogyóeszköz feltöltésének költségei tételek, illetőleg bírálati szubalszempontok tekintetében azzal, hogy részletesen megjelölte az első tétel esetében az igazolandó költségtételeket (az ajánlat 183. oldalán szereplő munkanem költségeinek részletes kibontása, a föld eltávolítási, föld feltöltési munkák, közmű kiváltások biztosítása, az ideiglenes létesítmények elkészítése, letelepítése, az ideiglenes víz és energia ellátás biztosítása és a végleges energia ellátás bővítésének kiépítése tételekre vonatkozóan). A második tétel esetében 21 szempontot, illetőleg költségtételt (be kellett mutatni a gépek és tartozékaik anyagminőségét, megnevezését, típusát és teljesítményét és beszerzési árát). A
16
harmadik tétel esetében 86 szempontot, illetőleg költségtételt, melyek egyes költségvetési tételek vonatkozásában részletes indokolásra és az anyagok tényleges beszerzési árának igazolására vonatkoztak. A negyedik tétel esetében kérte az ajánlat 221. oldalán lévő kiviteli tervezés munkanem kapcsán annak bemutatását, hogy az esetlegesen szükséges tervmódosítás és tervezői művezetés költségeinek fedezetbiztosítását milyen módon kalkulálta az ajánlatában. Az ötödik tétel vonatkozásában kérte a kalkulációnál figyelembe vett nyers és tisztított szennyvizek vizsgálatához szükséges labortesztek típusát, az egy készlettel elvégezhető vizsgálatok számát és a bekerülési összegeket. A H-V Szennyvíztelep Építő Konzorcium indoklásának 4. oldalán nyilatkozott arra nézve, hogy az indoklása a mellékletekkel együtt üzleti titok, melynek nyilvánosságra hozatalát a Kbt. 73. § (1) és (2) bekezdései alapján megtiltja. A komplex terület előkészítési munkák (1. tétel) tekintetében az indokolás 5-7. oldalán a fakivágás, terület előkészítés munkanemekre nézve a rezsióradíj, a szállítási költségek, az organizációs költségek, az ideiglenes közműdíjak és őrzés-védelem költségei kerültek meghatározásra. Ajánlattevő hivatkozott arra, hogy a fenti szempontok szerint kimunkált ajánlati nettó összárnál magasabb árat határozott meg az ajánlatában, valamint a végleges energiaellátás bővítésének költségei a I. Komplex terület előkészítő munkák fejezetben ”K” tétellel szerepel. A gépek és tartozékaik (2. tétel) tekintetében az indoklás 8-9. oldalán 1-21. tételszám alatt közölte a mennyiségi, anyagminőségi, gyártó, típusadatokat, a beszállítói nettó db/Ft árajánlatokat, és az összesített árakat. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatában a gépek és tartozékaikra megadott ár magasabb a fentiek szerint kimunkált árnál, valamint, hogy az ajánlatkérő 2011. augusztus 10-i kiegészítő tájékoztatás keretében kiadott költségvetést árazta be, mely formailag és tartalmilag eltér az ajánlati dokumentáció részét képező mennyiség és méret kimutatástól. A csövek és csőidomok és befalazó idomok (3. tétel) tekintetében az indokolás 10-12. oldalán a kért költségvetési sorok tekintetében 1-90 tételszám alatt közölte a mennyiségi, anyagminőségi, gyártó, típus adatokat, a beszállítói nettó db/Ft ár ajánlatokat, és az összesített árat. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatában a csövek és csőidomok és befalazó idomok tekintetében megadott ár magasabb a fentiek szerint kimunkált árnál. A kiviteli tervezés munkái tekintetében (4. tétel) hivatkozott az ajánlatkérő 2011. augusztus 11-i kiegészítő tájékoztatására, hogy új engedélyezési és kiviteli tervet nem kell készíteni, valamint az ajánlati dokumentáció 3.2. pontjára, mely szerint a költségvetési kiírás mennyiséggel ellátott minden tételéhez meg kell adni a 0-tól eltérő egységárat. A H-V Szennyvíztelep Építő Konzorcium megadta a tervezői művezetés és az „esetleges” tervmódosítások, részlettervek és a megvalósulási terv költségeit.
17
A bútorzat és fogyóeszköz feltöltésének költségei (5. tétel) tekintetében megadta a szakcégtől megrendelt laborvizsgálatok költségét és csatolta a szakcég részletes költségeket tartalmazó ajánlatát. Az indokolás mellékletét képezték a beszállítói ajánlatok és ismertetők. Az ajánlatkérő az összegezést 2011. szeptember 5-én küldte meg, mely szerint a kérelmező és a Hydrocomp Mélyépítő Zrt. ajánlata érvénytelen, a nyertes ajánlattevő a H-V Szennyvíztelep Építő Konzorcium. Az összegezés szerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 86. § (5) bekezdése és a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen, mivel a kérelmező költségszámításai nem elegendőek a próbaüzemeltetési költségek fedezetére, az energia, az anyagköltségek, a vízfelhasználás, a bérköltség és az iszapszállítás és elhelyezés, a laboratóriumi várható költségek ajánlatkérő által kalkulált mértékére figyelemmel. A kérelmező ajánlata az okból is érvénytelen volt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mivel nem elfogadható az ajánlatkérő felvilágosítás kérésre adott válasza, mely szerint a sikeres műszaki átadás-átvétel előtti próbaüzem indításával kalkulál. Ajánlatkérő 2011. szeptember 12-én tájékoztatta a kérelmezőt ajánlata a Kbt. 86. § (5) bekezdése és a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségéről. A Kbt. 93. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás 1. pontja szerint a kérelmező költségszámításai nem elegendőek a próbaüzemeltetési költségek fedezetére, az energia, az anyagköltségek, a vízfelhasználás, a bérköltség és az iszapszállítás és elhelyezés, a laboratóriumi várható költségek ajánlatkérő által kalkulált mértékére figyelemmel. A Kbt. 93. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás 2. pontja szerint a vízjogi létesítési engedély 5. oldal 9. pontja szerint a 6 hónapi próbaüzemet a műszaki átadás-átvételt követően kell lefolytatni, nem elfogadható az ajánlattevő felvilágosítás kérésre adott válasza, mely szerint a sikeres műszaki átadás-átvétel előtti próbaüzem indításával kalkulál. A kérelmező 2011. szeptember 9-én iratbetekintés keretében megtekintette a nyertes konzorcium ajánlatát és hiánypótlását. Az ajánlatkérő – miután felszólította a H-V Szennyvíztelep Építő Konzorciumot, hogy csatoljon olyan indokolást, mely üzleti titkot nem tartalmaz – a nyertes ajánlattevőnek a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján adott indoklásába nem engedélyezte a betekintést, figyelemmel arra, hogy a konzorcium külön nyilatkozatban üzleti titokká minősítette az indokolás egészét. A kérelmező 2011. szeptember 14-én 13.06 perckor fax útján benyújtott és a jogorvoslati tárgyaláson módosított jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését,
18
továbbá ajánlatkérő kötelezését az eljárás költségeinek (175.000.-Ft+Áfa ügyvédi munkadíj, 200.000.-Ft+Áfa szakértői dj), valamint az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. A jogorvoslati kérelme indokaiként az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása vonatkozásában az alábbiakat adta elő: 1. Az ajánlatkérő jogsértően, a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjába ütköző módon nem fogadta el a próbaüzemeltetés költségeire vonatkozó indokolást, mely kimerítő és szakszerű volt. A kérelmező arra is hivatkozott, hogy az egyes munkanemekhez kapcsolódó árelemek bírálati alpontonként történő meghatározása a Kbt. módosítás szerinti azon jogalkotói cél elérését akadályozza meg, hogy az egyösszegű ellenszolgáltatás tekintetében az egyes árelemek közötti eltérésekre hivatkozással ne minősüljenek kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak ajánlatok. A kérelmező hivatkozott az általa beszerzett magánszakértői vélemény megállapítására, mely szerint a kérelmező által meghatározott próbaüzemi költség - figyelemmel az egyes vizsgálandó költségtételekre és arra, hogy nem csúcsidőre, és 100 %-os kapacitásra vonatkozóan kell kalkulálni - a 3 hónapi próbaüzemre megalapozott. A kérelmező hivatkozott arra, hogy a dokumentáció részét képező kiviteli tervek „Próbaüzemi utasítás” elnevezésű dokumentum 3.7. pont 2. bekezdésének előírása szerint nem kell két fő kezelő személyzettel kalkulálni. A kérelmező által átvett kiegészítő tájékoztatás nem tartalmazta az ajánlatkérő által hivatkozott 310 kW/d energia mennyiségre utaló adatot, kizárólag a jelenlegi transzformátor működésére vonatkozó adatot adta meg az ajánlatkérő. A kérelmező a vas III klorid költségszámítása során a vegyszer fajsúlyát vette figyelembe, míg az ajánlatkérő téves mértékegységgel és magasabb értékkel számol. Az ajánlatkérőnek a hypo adagolásra vonatkozó költség kimutatása sem helytálló, mely kifogás egyébként az összegezésben nem került feltüntetésre, ezért erre az ajánlatkérő nem hivatkozhat. A szerviz költségek körében a kérelmező hivatkozott arra, hogy a dokumentáció tartalmazta teljes körűen a dobszűrőhöz tartozó költségeket. A kérelmező bizonyítási kérelmet terjesztett elő, hogy a Döntőbizottság szerezze be és vizsgálja meg a tervezői költségbecslés próbaüzemre vonatkozó részét. A kérelmező indítványozta, hogy a Döntőbizottság hivatalból terjessze ki a vizsgálatát arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 54. § (4) bekezdését és 56. § (4) bekezdését sértette-e azzal, hogy az ajánlati költségvetés Excel táblázatban foglalt 2. pont c) oszlopában (járulékos munkák) valamint a kiviteli tervek mennyiségi kimutatás részében a d.2.c) pontban (29.o.) 3 hónapos előírás volt a próbaüzemelésre, az ajánlatkérő ugyanakkor a kiegészítő tájékoztatás során (2011. augusztus 3. (6. kérdés), 2011. augusztus 11. (4. kérdés), 2011. augusztus 16. (3. kérdés), 2011. augusztus 22. (6. kérdés) adott válaszaiban „maximum 6 hónap” próbaüzemelési időszakot határozott meg, az ellentmondást nem oldotta fel. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek nem a próbaüzemelésre vonatkozó és a hiánypótlásban közölt nyilatkozatát, hanem a Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján az
19
ajánlatában tett 3 hónapos próbaüzemre tett vállalását kellett volna figyelembe venni, mivel a kiegészítő tájékoztatás során az ajánlatkérő jogszerűen nem módosíthatta a dokumentáció 3 hónapos próbaüzemre vonatkozó előírását, mely tájékoztatás egyébként is ellentmondó volt a próbaüzem „maximális” időtartamára nézve. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy a 2011. augusztus 15i ajánlati határidőre figyelemmel a 2011. augusztus 10-i, munkaidőn túl megküldött tájékoztatás miatt már nem volt módja az 5 napos határidőre figyelemmel, hogy a próbaüzem időtartamára vonatkozó ellentmondásokkal kapcsolatosan kiegészítő tájékoztatást kérhessen az ajánlatkérőtől. 2. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 93. § (2) bekezdését azzal, hogy az összegezésben és a kérelmező ajánlatának érvénytelenítéséről szóló tájékoztatásban és az összegezésben nem jelölte meg az érvénytelenség pontos indokát. Az indokolás szerint arra tekintettel történt az ajánlat érvénytelenítése, hogy a műszaki átadást-átvételt megelőzően kívánja megkezdeni a kérelmező a próbaüzemet, ugyanakkor egyértelmű vállalást tett a műszaki átadást-átvételt követő próbaüzemre. A kérelmező előadta, hogy az ajánlata megfelelt a vízjogi létesítési engedélyben foglalt feltételnek, hogy a műszaki átadás-átvételt követően kell lefolytatni a próbaüzemet. Hivatkozott arra, hogy a vízjogi létesítési engedély és a 28/2004. (XII.25.) KvVM számú rendeletnek a kibocsátási határértékre vonatkozó előírásai szerint a november 15. és április 30. közötti időszakra a rendeletben foglalt határértékek nem vonatkoznak. A vízjogi létesítési engedély téli időszakra vonatkozó kikötése a fenti időszakra vonatkozik, erre tekintettel a próbaüzem március 20-i kezdő időpontja megfelel annak az előírásnak, hogy a próbaüzem terjedjen ki a téli időszakra is. A kérelmező magánszakértői véleményt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a dokumentáció „Próbaüzemi utasítás” és a Mennyiségi és mérte kimutatás több pontja szerint a próbaüzem ideje 3 hónapban került meghatározásra. A kiegészítő tájékoztatás során adott ajánlatkérői válasz alapján az a következtetés volt levonható, hogy a 6 hónapos maximum időtartamnál rövidebb próbaüzem is vállalható volt. A szakértői vélemény szerint a „téli üzemidőszak” alatt a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglalt november 15. és április 30. közötti időszakot kell érteni. A kérelmező bizonyítási kérelmet terjesztett elő és kérte, hogy a Döntőbizottság keresse meg a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget a próbaüzem „téli időszak” értelmezése tárgyában, amennyiben a Döntőbizottság a kérelmezőnek a téli próbaüzemi időszakra vonatkozó értelmezését nem fogadja el. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját az ajánlat érvénytelenítésével. 3. A nyertes konzorcium vezető tagja a Horváth Építő Kft.-nek a K&H Banknál vezetett számláira vonatkozóan kiadott igazolása nem tartalmazza a felhívás III.2.2. P.2. pontjában előírt információkat, hogy a bankszámlák ellen van-e folyamatban végrehajtás, valamint a korábbi hitelkapcsolat fennállására és a
20
korábbi hitelfizetési kötelezettségekre vonatkozóan, az ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint hiánypótlási felhívást kellett volna tennie e körben. 4. A nyertes konzorcium tagja, a Veiola Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt.-nek a Credit Agricole Banknál vezetett számláira vonatkozóan kiadott igazolás nem tartalmaz adatot, hogy a korábbi hitelkapcsolat fennállására és a korábbi hitelfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan, az ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint hiánypótlási felhívást kellett volna tennie erre vonatkozóan is. 5. A kérelmező kérte annak vizsgálatát, hogy jogszerűen történt-e a nyertes ajánlattevő a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján történő indokolásának az üzleti titokká minősítésére és az ajánlatkérő a Kbt. 96. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően korlátozta e tekintetben a kérelmező iratbetekintési jogát. A kérelmező hivatkozott, hogy az indoklás nem megfelelő, az indoklásra történő felhívásban megjelölt és az értékelés során jelentős súlyúnak minősülő, a kivitelezési munkák meghatározó részét képviselő ajánlati árelemekre tekintettel. A nyertes ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, az ajánlatkérő ennek elmulasztása miatt megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A kérelmező e körben előadta a gépek és tartozékaik bírálati alszemponthoz tartozó költségelemre az a nyertes ajánlattevő által meghatározott kirívóan alacsony vállalással kapcsolatosan. Az ajánlatkérő az ajánlatok műszaki tartalmát illetően előírta speciális szűrő és vezérlőegység kötelező beszerzését, melynek a dokumentációban közölt ára 22.730.000.-Ft volt. E költségnem keretében a szűrő és vezérlőegységen kívül még 19 más eszközt is be kellett árazni, melyekre a nyertes ajánlattevő által megadott mindösszesen 29.473.480.Ft kereten belül csak mintegy 7.000.000.-Ft forrást jelölt meg. Figyelemmel a kérelmező részéről az ugyanezen költségnemre megadott 41.213.027.-Ft vállalásra a két ár meghatározás különbsége önmagában igazolja a kirívóan alacsony ár megadásának tényét. A kérelmező előadta, hogy a fix áras termékeken felüli termékekre a nyertes ajánlattevő 10.693.480-Ft, a kérelmező 18.983.027.-Ft összeget jelölt meg, mely közel 50 %-os különbség szemben az ajánlatkérő 30 %-os különbségre vonatkozó hivatkozásával. A kérelmező csatolta a gépek és tartozékai költségvetési sorra vonatkozó irányárait tartalmazó táblázatot, valamint a beszállítói ajánlatait e körben. Ajánlatkérő észrevételében kérte az 1. kérelmi elemre vonatkozóan a jogorvoslati eljárás megszüntetését a kérelemnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti részével kapcsolatosan annak elkésettsége miatt, valamint másodlagosan kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását az alábbi indokok alapján.
21
1. Az ajánlatkérő a hivatalból kiterjesztésre irányuló indítvány elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy a kérelmező elkésett kérelmi elemre terjesztette elő e kérelmét. A kérelmezőnek lett volna lehetősége arra, hogy kiegészítő tájékoztatást kérjen a módosított 2011. augusztus 17-i ajánlattételi határidőre figyelemmel. A kérelmezőnek a bírálati szempontrendszerre vonatkozó észrevétele az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjára figyelemmel elkésett és a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjába ütköző jogsértés megítélés szempontjából irreleváns. Az ajánlatkérő hivatkozott a D.437/27/2011. számú határozatra, mely szerint, ha a kérelmező nem jelöli meg a jogsértés konkrét indokait a megsértett Kbt. rendelkezésen kívül, akkor e kérelmi elem elkésettnek minősül. 2. A vízjogi létesítési engedély szerint a próbaüzemnek a téli üzemeltetési időszakra is ki kell terjednie a műszaki átadás-átvételt követően, arra tekintettel, hogy a biológiai tisztító rendszer ellenőrzésére, próbájára csak tényleges téli időjárási viszonyok között van lehetőség. Mivel a kérelmező a felvilágosítás kérésre adott válaszában a műszaki átadás-átvételt megelőző próbaüzem indítást határozott meg, ezért az ajánlat érvénytelen. A kérelmező által hivatkozott jogszabály nem rendelkezik a téli üzemeltetési időszakról, ezért a novembertől februárig terjedő időszakot kell figyelembe venni, mivel ebben az időszakban képes a tisztítandó szennyvíz hőmérséklete 10Co alá süllyedni, mely a határértékek vizsgálatát lehetővé teszi. Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a próbaüzem időszakára a kiegészítő tájékoztatásban megadott „maximum 6 hónap” információt úgy kellett értelmezni, hogy a Felügyelőség által előírt 6 hónap, mint építési hatóság által előírt határidő nem meghosszabbítható a 72/1996. (VI.22.) Korm. rendelet 3. § (11) bekezdése alapján. Álláspontja szerint a vízjogi létesítési engedély téli időszakban történő próbaüzemre vonatkozó előírása a tényleges téli hónapokra vonatkozik, ugyanis a biológiai tisztító rendszerrel kapcsolatos próbaüzemelés csak e hónapokban ellenőrizhető. A kérelmezőnek függetlenül a kiviteli tervben a 3 hónapos határidőre vonatkozó előírásától a kiegészítő tájékoztatás során egyértelműen meghatározott 6 hónapos határidőt kellett volna figyelembe vennie. Az ajánlatkérő szerint a kérelmezőnek az ajánlata próbaüzemi költségvetésre vonatkozó indokolása azért sem helytálló, mivel nem a jelenlegi tényadatok alapján, hanem attól eltérő, saját maga által meghatározott alapadatok alapján kalkulált. Az ajánlatkérő részletezte, hogy a próbaüzem költségelése vonatkozásában által meghatározott kalkulációs szempontok mennyiben térnek el a kérelmező által meghatározott számításoktól. A különbség a munkavállalói létszám, az SBR tisztító rendszer tényleges működtetéséhez szükséges energia mennyisége, a vegyszer fajsúlya, valamint olyan költségelemek figyelembe vételére tekintettel adódik (épület fűtési költség, szerviz költség), melyeket a kérelmező nem vett figyelembe. Az ajánlatkérő álláspontja szerint még 3 hónapos próbaüzemi időszakkal számítva sem elfogadható a kérelmező indokolása, mivel az a laboratóriumi vizsgálatok
22
költségeit sem fedezi. A labor vizsgálati költségek körében a kérelmező a kiviteli terv próbaüzemi utasításának az előírásait nem vette figyelembe, az előírt 90 db minta helyett, mindösszesen 12 db minta vizsgálatát költségelte. 3-4. A K&H Bank Zrt. által csatolt pénzintézeti igazolás megszüntetett bankszámlákról szól, ezért a pénzintézet folyamatban lévő végrehajtási eljárásokról nem nyilatkozhatott. A Credit Agricole & Investment Bank által kiállított igazolás megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2.) P2 pontja szerinti feltételnek, mivel annak szövegezése a múltbeli viszonyokra is kiterjed. 5. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől nyilatkozatot kért, hogy határozza meg, hogy az indoklása mely elemeinek a nyilvánosságra hozatalát kívánja megtiltani, figyelemmel a Kbt. 73. § (2) és (3) bekezdésére és a Kbt. 81. § (4) bekezdésére figyelemmel. A nyertes ajánlattevő 2011. szeptember 9-i nyilatkozatában közölte, hogy a Kbt. 86. §-a szerinti indokolását teljes terjedelemben üzleti titokként kívánja kezelni. Az ajánlatkérő erre a nyilatkozatra tekintettel jogszerűen korlátozta a kérelmező iratbetekintési jogát. Az egyéb érdekeltek közül a H-V Szennyvíztelep Építő Konzorcium vezető tagja a Horváth-ÉP Közmű-, Út-és Mélyépítő kft. nyilatkozatában kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását az alábbi indokok alapján. Az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné, mivel az ajánlat 168. oldalán 3 hónapos próbaüzem vállalás szerepel, mely ellentétes a kötelezően figyelembe veendő vízjogi létesítési engedélyben előírt 6 hónapos próbaüzemre vonatkozó előírással. Továbbá a vízjogi létesítési engedély szerint a 6 hónapos próbaüzemet csak a műszaki átadás-átvételt követően lehet megkezdeni és a kérelmező előteljesítés vállalására (2011. július 20-i teljesítési határidő) és a sávos ütemterv szerinti 2011. március 20-i próbaüzem kezdési időpontra figyelemmel is a kérelmező csak 3 hónapos próbaüzemet vállalt. Álláspontja szerint csak az építési engedélyben, illetve vízjogi létesítési engedélyben foglalt próbaüzem határidő volt figyelembe vehető az ajánlattevők részéről. Rámutatott arra, hogy az ajánlattételi dokumentáció előírásai szerint is a költségvetési kiírást az esetleges ajánlatkérői pontosításokkal kiegészíteni lehetett, továbbá az ajánlattevők a kiegészítő tájékoztatásban pontosított mennyiségeket kötelesek figyelembe venni. A mennyiségi kimutatásokon az ajánlatkérői pontosításokon kívül más változtatást nem lehet tenni. A kiviteli terv részét képező próbaüzemi utasítás szerint a területileg illetékes vízügyi hatóság által meghatározott próbaüzemet kell tartani és csak a tervezés során kalkulált időtartam volt a 3 hónapra vonatkozó közlés. Az ajánlatkérő megalapozottan nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mivel a kérelmezőt nem lehet arra feljogosítani, hogy a vízjogi
23
létesítési engedély előírásaival ellentétes tevékenységet végezzen. A Horváth-ÉP Kft. K&H Banknál vezetett bankszámlái korábban megszüntetésre kerültek, ezért a Bank részéről megadott pozitív tartalmú nyilatkozat csak a lezárt számlákra vonatkozhatott. A Veiola Water Solutions& Technologies Magyarország Zrt.-nek a Credit Agricole Banknál vezetett számlájára vonatkozó banki nyilatkozatra vonatkozó kérelmi nem megalapozott, mivel a banki igazolás szövegezéséből kiderül, hogy a múltban fennállt hitelviszonyra is kiterjed a nyilatkozat. Az egyéb érdekelt a fenti cégekre vonatkozóan 2011. szeptember 19-i és 2011. július 20-i keltezésű nyilatkozatokat csatolt, melyek „részletesebb tartalma” alapján az alkalmassági feltételeknek való megfelelés megállapítható. Az egyéb érdekelt előadta, hogy a Kbt. 86. §-a szerinti indoklása olyan költségkalkulációkat, beszállítói ajánlatokat tartalmaz, melynek megismerése a versenytársak részéről a konzorciumi tagok gazdasági érdekeit sértené. Álláspontja szerint a Kbt. 96. § (3) bekezdése akként értelmezendő helyesen, hogy a jogalkotó azt kívánja megakadályozni, hogy az eredményhirdetést megelőző eljárási szakaszban üzleti titoknak nyilvánított adaton kívül, az eredményhirdetést követően ne lehessen adatokat, iratokat üzleti titoknak minősíteni. Az egyéb érdekelt ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelensége szempontjából csak a konzorcium érvényes ajánlata vizsgálható csak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárás szabályai alapján indította meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Döntőbizottság először vizsgálta az ajánlatkérő eljárási kifogását, mely szerint a jogorvoslati kérelem elkésett a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kérelmi elem vonatkozásában. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem utalt az ajánlatkérő által becsatolandó iratok részét képező kérelmezői hiánypótlás, indoklás, felvilágosítás című 2011. szeptember 2-i dokumentumra. Ezen dokumentum 115 oldalon keresztül tartalmazza az egyes bírálati alszempontokhoz rendelt munkanemekre vonatkozó árajánlat megalapozottságára, annak nem kirívóan alacsony mértékét alátámasztó
24
indokokat az ajánlatkérő által meghatározott szempontrendszer szerint. A Döntőbizottság erre figyelemmel – függetlenül attól, hogy a kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelensége miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenség nem vizsgálható – megállapította, hogy a kérelmező azzal, hogy hivatkozott a közbeszerzési eljárás során benyújtott indokolására, egyben jogszerűen határozta meg a jogsértést a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenségre vonatkozó kérelmi elemében. Erre a tényre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét a jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősítette az összegezés 2011. szeptember 5-i megküldésének időpontját figyelembe véve. Ad.1. A Döntőbizottság a továbbiakban vizsgálta a kérelmezőnek azon kérelmi elemét, mely szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelennek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f), illetve g) pontja alapján. A Kbt. 83. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)–d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely – a 70/A. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt – követelménynek nem felel meg. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 85. § (2) szerint ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az
25
így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. 93. § (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül. (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. A Kbt. 250. § (3) bekezdés e) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések alkalmazandóak úgy, hogy azokban ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81–89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §; azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések alkalmazandóak úgy, hogy azokban ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni:
26
h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá, hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációba, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével – számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
27
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. (7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. (8) (9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. (10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzé legfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjai szerint (1) Az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
28
f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (5) bekezdése). A Kbt. 54. § (1)-(2) bekezdései szerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) (2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése szerint vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vizilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (6), (8), (10) és (11) bekezdései szerint: „(6) A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.” „(8) A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a felügyelőség a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.”
29
„(10) Próbaüzemeltetést lehet végezni – a (9) bekezdésben érintett esetek mellett -, ha azt a felügyelőség kérelemre engedélyezte.” „(11) A próbaüzemeltetés időtartamát – amely nem hosszabbítható meg – a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni” A Döntőbizottság megállapította, hogy az építési beruházásra vonatkozó és a közbeszerzési dokumentáció kötelező tartalmát képező vízjogi létesítési engedély egyértelműen tartalmazta a IV.9. pontban, hogy a szennyvíztisztító telep műszaki átadás-átvételét követően 6 hónapos időtartamú próbaüzemet kell elvégezni. Továbbá az ajánlattevők részére kötelező előírás volt az is a IV.10. alpont szerint, hogy a próbaüzemet úgy kell ütemezni, hogy az a téli időszakra is kiterjedjen. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a kiegészítő tájékoztatás során rendelkezésre bocsátott vízjogi létesítési engedély szerinti fenti előírásoknak az ajánlatában nem tett eleget az alábbiak szerint. Az ajánlat 170. oldalán tett vállalás, a műszaki ütemtervben meghatározottak szerint a próbaüzemet 2011. március 20-án kezdik. Ezzel a vállalásával a kérelmező nem tett eleget annak az előírásnak, mely szerint a próbaüzemnek a téli időszakra is ki kell terjednie. A vízjogi létesítési engedély fenti előírásai továbbá egyértelműen rögzítették azt is, hogy a műszaki átadás-átvételt megelőzően nem lehet a próbaüzemet megkezdeni, illetve a 2011. július 15-i kiegészítő tájékoztatás 20. pontja szerint is ezt az információt kapták az ajánlattevők. A kérelmező ajánlatában 2012. június 20-i, 58 napos előteljesítést vállalt, azaz mindösszesen 3 hónap próbaüzemelést, melyet a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatában is megerősített. A Döntőbizottság a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó és fent idézett jogszabályi előírások alapján megállapította, hogy a próbaüzem időszakának meghosszabbítására, azaz a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízjogi létesítési engedélyében meghatározott és a téli üzemidőszakra vonatkozó próbaüzemmel kapcsolatos előírások módosítására nincs lehetőség. A kérelmező a műszaki leírás részét képező vízjogi létesítési engedélyben előírt kötelező előírások körében a 6 hónapos próbaüzem időszakra, a téli üzemidőszakra, valamint a próbaüzem megkezdésének a műszaki átadás-átvételt követő időpontjára vonatkozó előírásait sem teljesítette, ezért az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogszerűen került érvénytelenné nyilvánításra az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatás során rendelkezésre bocsátott vízjogi létesítési engedély egyértelműen rögzítette és ezzel az ajánlatkérői kiegészítői tájékoztatás során adott a „maximum 6 hónap üzemidő” információ nincs ellentétben a jogszabályi rendelkezések tükrében, mivel az csak a próbaüzem véghatáridejére vonatkoztatható. Erre tekintettel, valamint a kérelmező, mint szakcég ismereteire figyelemmel nem alapos kérelmező azon érvelése sem, hogy nem volt elégséges ideje a próbaüzemre
30
vonatkozó ellentmondásos előírások miatt a megfelelő ajánlattételre. A kérelmező által állított ellentmondások valójában nem állapíthatók meg és a vízjogi létesítési engedély egyértelmű előírásainak megfelelő ajánlattételre lehetősége volt. A Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak a kérelmező bizonyítási kérelmének a teljesítését a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése, illetve szakértő kirendelése tárgyában a próbaüzem téli időszak értelmezésére vonatkozóan. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott előírás a próbaüzem téli időszakban történő teljesítésére nem köthető a kérelmező által hivatkozott a 28/2004. (XII.25.) KvVM számú rendelet szerinti kibocsátási határértékek vonatkozásában meghatározott november 15. és április 30. közötti időszakhoz. A KvVM rendeletben meghatározott ezen időszak ugyanis csak arra vonatkozik, hogy két kibocsátási határértéket ebben az időszakban nem kell vizsgálni az előírt határértékek közül. Továbbá a Döntőbizottság szintén nem adott helyt a tervezői költségbecslés próbaüzemre vonatkozó részének beszerzésére vonatkozó indítványnak, mivel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kérelmezői ajánlat érvénytelenségére tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja körében tett indítványnak nincs relevanciája. A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező bizonyítási indítványának, mely a hivatalbóli kiterjesztésre irányult a Kbt. 334. § (1) bekezdés alapján, a Kbt. 54. § (4) és a Kbt. 56. § (4) bekezdése vonatkozásában. A Döntőbizottság és a közigazgatási bíróság töretlen gyakorlata szerint a hivatalból történő vizsgálat kiterjesztése nem terjedhet ki az egyébként a jogvesztő határidőn túl előterjesztett, elkésett jogorvoslati kérelem elbírálásának a lehetőségére, mivel az ellenkező álláspont a jogvesztő határidők tartalmi kiüresedéséhez, félre tételéhez vezetne. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a dokumentáció megfelelősége tárgyában előterjesztett kérelmezői kifogás a dokumentációban meghatározott három hónapos és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott hat hónapos próbaüzem időszakra azért sem helytálló, mivel a Kbt. kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó, általa hivatkozott előírásai szerint az ajánlatkérő jogosult a vízjogi létesítési engedély esetleges ellentmondását a kiegészítő tájékoztatás során kiküszöbölni. Ettől függetlenül a Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő tájékoztatás – melyet a kérelmező által is elismerten a dokumentáció részévé váltak és az ajánlatába csatolásra került – során átadott vízjogi létesítési engedély egyértelműen rendelkezett annak érvényességi idejéről, időtartamáról, valamint annak a lehetőségnek a kizárásáról, hogy a próbaüzemeltetés időtartama meghosszabbítható legyen. A kérelmezőnek, mint a beszerzés tárgyát illetően megfelelő szakmai ismeretekkel bíró cégnek tisztában kellett lennie a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglalt kötelező jogszabályi feltételekkel, illetve azzal, hogy a
31
Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése szerint a felügyelőség határozza meg a létesítési engedélyben a próbaüzemelés feltételeit. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a kérelmező a 2011. szeptember 2-i felvilágosítás adása keretében a 117-118. oldalon egyértelműen a próbaüzem kezdetét „a komplett műszaki átadás előtt is elindítható” megjegyzéssel határozta meg azzal, hogy a próbaüzem a 2012. március 20-i általa meghatározott műszaki átadás-átvétel időpontja „előtt jóval teljesíthető”. A felvilágosítás adás során becsatolt módosított ütemterv, valamint az ajánlatban a 168. oldalon a járulékos munkák (D. pont) körében egyértelműen három hónapos próbaüzemeltetést és annak költségeit határozta meg összhangban az ajánlat 170. oldalán csatolt műszaki ütemtervvel, azzal az eltéréssel, hogy utóbbiban négy hónapos próbaüzem került megjelölésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által egyértelműen megjelölt vállalásokra figyelemmel a próbaüzem időtartamára, annak téli üzemmódjára és a kezdés időpontjának a műszaki átadás-átvétel előtti időpontra történő meghatározásának tényére az ajánlat érvénytelenségét az ajánlatkérőnek meg kellett állapítani. A kérelmező hivatkozása a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó 83. § (7) bekezdésére sem alapos, mivel a műszaki ütemterv sem az ajánlatban, sem pedig a felvilágosítás adás során közölt vállalások szerint nem terjedt ki hat hónapos próbaüzemre, annak téli időszakban, illetve üzemmódban való elvégzésére. Kérelmező ajánlata nem volt hiányos, hanem nem az előírásoknak megfelelő vállalást tartalmazott. Ad.2. E kérelmi elemmel összefüggésben vizsgálta a Döntőbizottság a kérelmezőnek a Kbt. 93. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelmi elemét és megállapította, hogy az megalapozatlan az alábbiak szerint. A Döntőbizottság álláspontja szerint sem az ajánlatból, sem pedig a 2011. szeptember 2-i felvilágosítást tartalmazó iratból nem állapítható meg, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt a vízjogi létesítési engedélyben foglalt feltételeknek, többek között annak a feltételnek, hogy a műszaki átadás-átvételt követően kell lefolytatni a próbaüzemet. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a műszaki átadás-átvétel befejezésének tavaszi ütemezésére, továbbá a hat hónapos próbaüzemi határidőnek a be nem tartására figyelemmel, nem felelt meg a vízügyi létesítési engedélyben foglalt előírásoknak az ajánlat. Az ajánlatkérő az összegezés 7. pontjában megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget a próbaüzem kezdő időpontjának nem megfelelő meghatározására figyelemmel. Ennek megfelelően az ajánlatkérő a Kbt. 93. § (2) bekezdésében foglalt és a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti, az érvénytelenség okának közlésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségre figyelemmel a próbaüzemeltetés költségeire vonatkozó indokolás érdemi vizsgálata, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján történő érvénytelenség megállapítása szükségtelen volt az ajánlatkérő részéről.
32
A Döntőbizottság vizsgálta ennek megfelelően a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára vonatkozó érvénytelenség megállapítását tartalmazó ajánlatkérői döntés jogszerűségét és a fentiek alapján álláspontja szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelen kérelmezői ajánlat vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenség vizsgálatára nem kerülhet sor. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy csak az érvényes ajánlatra vonatkozóan vizsgálható a kérelmező által adott és a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásra adott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége. Ad.3. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a nyertes H-V Szennyvíztelep Építő konzorcium vezető tagjának a Horváth Építő Kft.-nek a K&H Banknál vezetett számláira vonatkozóan kiadott igazolás nem megfelelőségére vonatkozó kérelmi elemet és megállapította, hogy az alábbiak szerint megalapozott. A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is (71. § (4) bekezdése) – az ajánlatkérő kizárólag a 66–69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről szóló – nyilatkozattal. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is
33
előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján hiánypótlás útján kellett volna a banki igazolás hiányosságait orvosolni, mivel az nem tartalmazza a bankszámlák elleni végrehajtásra, valamint a korábbi hitelkapcsolat fennállására és a korábbi hitelfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a felhívás III.2.2.) P2. pontja szerint előírt információkat. A P2. pont III) alpontja szerint a K&H Bank Zrt. igazolta, hogy a bankinformáció, illetve igazolás szerint 2002. január 25. napjától 2011. március 4. napjáig, valamint 2005. november 21. napjától 2010. május 31. napjáig két pénzforgalmi bankszámlát vezettek a Horváth Ép Kft. részére. Az igazolás tartalmazta a sorban állás kizártságára és a hitelfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot. Az igazolás azonban nem tartalmazta a III) alpont szerinti harmadik, azaz a bankszámlák elleni bírósági végrehajtásnak a vizsgált időszak, azaz 2010. január 1-től a számlazárásig terjedően a vizsgálatát, illetve az ezzel kapcsolatos megállapítást, nemleges igazolást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a P2. pontban a megszüntetett bankszámlákra vonatkozó előírás szerint a banki információ kötelezően előírt, annak mindhárom tartalmi elemére vonatkozó igazolást kellett benyújtani, melyet a 2011. július 15-i bankinformáció nem tartalmazott. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő által becsatolt 2011. szeptember 19-i bankinformációban már szereplő és az „a számlák ellen bírósági végrehajtás nem indult” igazolást nem tudta elfogadni, mivel a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint ez csak a Kbt. eljárási rendjében a Kbt. 83. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás keretében pótolható. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő e vonatkozásban megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel alkalmazandó a Kbt. 83. § (2) bekezdését. Ad.4. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta a Veiola Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt.-nek a Credit Agricole Banknál vezetett bankinformációra vonatkozó kifogását, mely szerint az nem tartalmaz adatot a korábbi hitelfizetési kötelezettségek teljesítésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint e kérelmi elem megalapozatlan, mivel a bankinformáció egyértelműen tartalmazta a három megjelölt bankszámlára vonatkozóan a bankkapcsolat címszó alatt 2010. január 1. napjától nevezett cég a P2. pont III) alpontjának mindhárom vizsgálandó részével kapcsolatos nemleges nyilatkozatot. Ad.5. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek a Kbt. 96. § (3) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelmi elemét, figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokolását teljes egészében üzleti titoknak nyilvánította.
34
A Kbt. 250. § (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt. 250. § (3) d) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 73. § (1), (2) és (3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. A Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint
35
tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 96. § (3) bekezdése szerint az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2)-(3) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett, erre tekintettel az ajánlattevő kérheti hogy más ajánlattevő ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. A Döntőbizottság e kérelmi elem összefüggésében vizsgálta a kérelmezőnek a nyertes ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára alapozott érvénytelenségére vonatkozó kérelmi elemét is. A Döntőbizottság mindenekelőtt leszögezi, hogy a nyertes ajánlattevőnek méltányos és jogszerű érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlati áraira és különösen azok beszerzési forrásaira vonatkozóan az indokolásának erre vonatkozó releváns részeit az üzleti titok körébe utalja. A kérelmező is üzleti titoknak nyilvánította a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokolását a Ptk. 81. § (2)-(3) bekezdése szerint üzleti titok vonatkozásában. A Kbt. előírásai azonban specifikusan szabályozzák az üzleti titok köre meghatározásának a lehetőségét az ajánlattevő részéről. Ez a jogosultság nem a Ptk.-ban szabályozott abszolút és minden más érdekelt gazdálkodó szervezetet, illetve versenytársat kizáró és korlátlan jog, hanem csak a Kbt. által meghatározott körben és feltételekkel érvényesíthető. Az ajánlattevő csak azokat az adatokat nyilváníthatja üzleti titoknak, amelyek nem sorolhatóak a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdései által meghatározott körbe. Mindenekelőtt ide tartozónak minősül a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján azoknak az információknak és adatoknak a köre, melyek a bírálati szempont alapján a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerültek, az érvényességi szempontú bírálatra kiterjedően is. A Döntőbizottság nyomatékosan rámutat arra is, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 9.2. pontja 4. bekezdésében egyértelműen előírta, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzák a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdése szerinti elemeket. A dokumentáció ezen előírásához mind az ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevők kötve voltak. A nyertes ajánlattevő az ajánlat 229. oldalán nyilatkozatot tett, hogy az ajánlat üzleti titkot nem tartalmaz, továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy nem tilthatja meg a Kbt. 73. § (2) bekezdésében felsorolt adatok nyilvánosságra hozatalát. Az ajánlatkérő jelen esetben a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontja szerint, illetve a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. számú ajánlását figyelembe véve az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot határozta meg azzal, hogy a teljesítési biztosíték mértéke, és az előteljesítés mértéke bírálati
36
részszempontokon kívül az ajánlati ár bírálati részszemponton belül további ajánlati ár alszempontokat és szub-alszempontokat jelölt meg. Az ajánlatkérő élt azzal a Kbt. által nyújtott lehetőséggel, hogy az összesített áron belül meghatározta bírálati alszempontonként, illetve szub-alszempontok útján az egyes munkanemekhez kapcsolódó ajánlati árat a kapcsolódó súlyszámokkal. Az ajánlatkérő akként kívánt élni az ajánlati ár bírálati részszempont meghatározására vonatkozó jogával, hogy igen részletesen szabályozta az egyes árelemekhez kapcsolódó bírálati alszempontokat és szub-alszempontokat. Ebből a szabályozási módszerből egyenesen következett az, hogy az ajánlattevőknek a Kbt. 86. §-a alapján történő indokolás megadása kapcsán az ajánlatkérő által az ajánlati árra kialakított bírálati rész- és alszempont részletezettsége szerint kell eljárniuk. Kétségtelen, hogy erre figyelemmel a nyertes ajánlattevő részéről azoknak az adatoknak az elkülönítése, melyek a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdései szerint közölni kell, illetve az üzleti titkot nem tartalmazó elkülönített indokolásban szerepeltetni kell, specifikus jellegű a jelen esetben. Azonban a Kbt. 73. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség a nyertes ajánlattevőt is terhelte. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során felhívta a nyertes ajánlattevőt olyan indokolás megtételére, mely üzleti titkot az ajánlati ár indokolása vonatkozásában nem tartalmaz, azonban a nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerint erre nincs mód. Figyelemmel azonban a Kbt. azon kógens előírására, mely szerint az ajánlatkérő részéről az érvényességi vizsgálat körében figyelembe vett adatok nem nyilváníthatóak üzleti titoknak, a dokumentáció 9.3. pont 4. bekezdésében foglalt előírásra, továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatának 229. oldalán tett nyilatkozatára a nyertes ajánlattevő nem tartotta be a Kbt. 73. § (1) bekezdésében előírtakat azzal, hogy az indokolása egészét az üzleti titok körébe utalta. Az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokra a dokumentáció idézett előírására, valamint a nyertes ajánlattevő ajánlatban tett nyilatkozatára tekintettel nem fogadhatta el, hogy az indokolás egésze üzleti titoknak minősüljön. Az ajánlatkérő felhívására a nyertes ajánlattevőnek az indokolását olyan változatban kellett volna megadni, mely egyben a kérelmezőnek lehetővé teszi a jogorvoslati jog gyakorlásához szükséges iratbetekintési jogának érvényesítését, másrészt pedig biztosítja H-V Konzorcium üzleti titokhoz fűződő jogos érdekének érvényesülését. Az ajánlatkérő azzal, hogy elfogadta a nyertes ajánlattevő nyilatkozatát, hogy az indokolás egésze üzleti titoknak minősül jogsértően járt el, mivel nem biztosította azt, hogy a kérelmező a jogorvoslati jogát gyakorolhassa és olyan adatokat megismerhessen, melyet az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdése szerinti indokolás körében figyelembe vett. A Döntőbizottság ezért a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. § (3) bekezdését azzal, hogy nem tette lehetővé azoknak az üzleti titok körébe nem tartozó adatoknak a kérelmező által történő megismerését, melyeket a kirívóan alacsony ár vonatkozásában a nyertes ajánlat tekintetében megvizsgált és figyelembe vett. Az ajánlatok elbírálása körébe ugyanis nem csak az értékelési
37
részszempontok szerinti vizsgálat, hanem az ezzel szoros összefüggésben lévő és az ajánlatok érvényességének a vizsgálata is beletartozik. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. által biztosított jogszerű iratbetekintéstől az ajánlatkérő a kérelmezőt elzárta, ezért a kérelmező a jogorvoslatra vonatkozó jogaival csak ezen eljárási szakasz megismétlésével élhet. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta a nyertes ajánlattevő Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenségre vonatkozó kérelmi elemet, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdésére vonatkozó kérelmi elemet. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - kérelmező jogorvoslati kérelmének megalapozott része tekintetében a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja megállapította a jogsértést, alkalmazta a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket és a Kbt. 340. § (3) b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint a kérelmező jogorvoslati kérelmének megalapozatlan részét elutasította a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján. A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). A Kbt. 341. § (5) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság felülbírálta a kérelmező által meghatározott jogi képviseleti költségeket, azt mérsékelt összegben állapította meg. A Döntőbizottság a jogi képviseleti költség összegének meghatározásánál figyelembe vette, hogy a becsatolt megbízási szerződés 1/a-b. pontjaiban rögzített feladatok nem a jogorvoslati eljárás részét képező tevékenységnek minősülnek, ezért az ezzel kapcsolatos megbízási díj részt nem tudta figyelembe venni. Továbbá a kérelmező nem igazolta a 2011. szeptember 30-án kelt magánszakértői szakvélemény költségeit, melyet a Döntőbizottság ennek hiányában szintén nem
38
ítélte meg. A Döntőbizottság ugyanakkor figyelembe vette a költségek meghatározása körében a kifejtett jogi képviselői munka mennyiségét, minőségét, a benyújtott beadványokat, valamint a képviseleti munka részben eredményes voltát. A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását, mivel figyelembe vette a jogsértés reparálhatóságát, azt a tényt, hogy az ajánlatkérővel szemben ebben az évben a Kbt. szerinti jogsértés megállapítására nem került sor. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. október 17.
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
Kovács Lajos sk. közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Bűrös és Gombocz Ügyvédi iroda, Dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest Kinizsi u. 21-25.) 2. Dr. Őszy Tamás ügyvéd (1118 Budapest, Iglói u. 11.) 3. HYDROCOMP Mélyépítő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A.) 4. Dr. Szalóki Jenő ügyvéd (8360 Keszthely, Kisfaludy u. 16.) 5. KvVM Fejlesztési Igazgatóság (1134 Budapest, Váci út 45.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
