K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.430/ 8 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által Szentgotthárd Város Önkormányzata (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde intézmény Bölcsőde intézményegységben közétkeztetés biztosítása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 252. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, az ajánlattételi dokumentációt, valamint ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott döntéseit. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati eljárás iratai, ajánlatkérő írásban előterjesztett észrevételei, és a tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő eljárását a következő tények előzték meg.
2
Ajánlatkérő a saját és a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő nevelési-, oktatási és szociális intézményekben közétkeztetési feladatok ellátására a Kbt. IV. fejezete szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást folytatott le. Ennek eredményeképpen ajánlatkérő az Elamen Zrt. nyertes ajánlattevővel 2008. július 7-én kötötte meg az eljárást lezáró szerződést. Ez alapján az érintett intézmények a Játékvár Óvoda és tagóvodája, a Kerekerdő Óvoda, szentgotthárdi Integrált Általános Iskola és Gimnázium Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Városi Gondozási Központ. A szerződés szerint az étkeztetési feladat magában foglalja a gyermek-, illetve diákétkeztetés, diétás étkeztetés biztosítását, a szociális étkeztetést, intézmények dolgozóinak szükség szerinti étkeztetését. A felek a szerződést határozott időre 2008. augusztus 1. és 2013. július 31. napja közötti tartamra kötötték. A felek meghatározták az élelmezési feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat mennyiség és minőség vonatkozásában, szakemberszükségletet, a helyiségek használatával összefüggő rendelkezéseket. Tartalmazta továbbá a szerződés a közüzemi költségekre, a vállalkozói díjra, annak fizetésére vonatkozó szabályokat. A szerződés 56. pontja óvodai, általános iskolai, középfokú intézményi és kollégiumi, valamint szociális (idősek klubja, időskorúak gondozóháza) ellátásra bontotta az ellátandó feladatot megjelölve a szolgáltatás időpontjait. A nyertes ajánlattevő az 59. pontban továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállalt az ajánlatkérő által foglalkoztatott dolgozók vonatkozásában, illetve a felek rendelkeztek a szerződés keretén belül további őket érintő kérdésekről. A szerződés mellékletét képezte az ajánlatkérő képviselő-testületének 22/2004. (VI. 25.) számú rendelete. Ez tartalmazta az élelmezési nyersanyagnormákat, melyek óvodai (3-6 éves korcsoport), általános iskolai, kollégiumi, szociális ellátásra vonatkoztak. Szintén mellékletként csatolásra került a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás nyersanyagnormáit tartalmazó 3/2008. számú Társulási tanácsi határozat, mely az előzőekben ismertetettel azonos bontásban rendelkezett az élelmezési nyersanyagnormákról. A III. számú melléklet tételesen felsorolta az ellátandó intézményeket, melyek között óvoda, általános iskola, kollégium, gondozási központ szerepelt. A nyertes ajánlattevő jelenleg is ellátja a szerződés szerinti feladatait. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 48. §-a a közalapítványok tekintetében azt mondta ki, ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, kötelező egy éven belül kezdeményezni a megszüntetésüket, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli bevétel (juttatás, adomány) két éven át 80 % alatti. Ez a törvényi kötelezettség ajánlatkérő közalapítványa esetében bekövetkezett, így a
3
közalapítványt (ezzel együtt a bölcsődét) meg kell szüntetnie ajánlatkérőnek. Miután azonban a bölcsődei ellátásra szükség van, illetve az átszervezésre az oktatási törvény alapján csak szorgalmi időszakon kívül van lehetőség, határozott úgy ajánlatkérő, hogy a Játékvár Óvodával közös igazgatású intézményként biztosítja a továbbiakban a bölcsődei ellátást. Ajánlatkérő képviselő-testülete a 42/2010. számú határozatában 2010. február 24-én a következőkről rendelkezett. 1.1) Ajánlatkérő, mint a Tótágas Közalapítvány alapítója a 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján kérte a Vas Megyei Bíróságtól a Tótágas Közalapítvány 2010. június 30. napjával történő megszüntetését. 2.1) Ajánlatkérő a Játékvár Óvoda feladatkörét kibővíti a bölcsődei feladatellátással, és ezáltal az intézmény többcélú közös igazgatású közoktatási intézményé válik 2010. július 1. napjával. 2.2) A képviselő-testület a megszűnő közalapítvány fennmaradó vagyonát a 2.1) pontban meghatározott közös igazgatású intézmény keretén belül létrehozandó bölcsődei intézményegység részére adja át. Az ajánlatkérő képviselő-testületének 2010. május 12-én kelt 120/2010. számú határozatának 4. pontja szerint a képviselő-testület egyetértett azzal, hogy a Játékvár Óvoda többcélú, közös igazgatású intézményként működjön tovább 2010. július 1. napjától, melynek óvodai és bölcsődei intézményegysége is van, javasolta továbbá a határozat az új intézmény alapító okiratának jóváhagyását. A Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde Alapító Okirata (2010. május 12-ei keltezéssel) szerint két intézményegységgel rendelkezik az egyesített szervezet, egy óvodai és egy bölcsődei egységgel. Az intézmény típusa többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, mely többek között egy a nevelő oktató munkához kapcsolódóan nem közoktatási tevékenységet ellátó egységet – bölcsődei szolgáltatást – működtet. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok között megjelenik a bölcsődei ellátás. Ajánlatkérő 2010. május 12-én tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint. Az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a Kbt. VI. fejezet 252. § (1) bekezdés e) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn. A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat szolgáltatás megrendelés esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem
4
szereplő, előre nem látható körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, illetve a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés becsült értéke nem haladja meg az eredeti szolgáltatás ellenértékének felét. Az eljárásfajta választásának konkrét indokai a következők voltak: • 2008. július 7-én szerződést kötött - egyszerűsített közbeszerzési eljárás eredményeként, közösségi eljárásrendben – a saját és Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő nevelési-, oktatási és szociális intézményekben közétkeztetési feladatok ellátására az Elamen Zrt-vel (1095 Budapest, Soroksári u 98.). A hivatkozott eljárásban az Elamen Zrt-vel kötött szerződés becsült értéke 410.000 e/Ft volt, jelen eljárás becsült értéke 20.600 e/Ft, tehát nem haladja meg az eredeti szolgáltatás ellenértékének felét. • ajánlatkérő a 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását biztosító, önkormányzati alapítású Tótágas Közalapítványt 2010. június 30-i hatállyal 412/2010. sz. határozata alapján megszünteti és feladatait a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (melynek tagja az ajánlatkérő) által fenntartott Játékvár Óvoda veszi át 2010. július 1-jétől átalakulva közös igazgatású óvoda és bölcsőde intézménnyé (új név: Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde). • a bölcsődében jelenleg működő főzőkonyha üzemeltetését - hasonlóan jelenleg a Játékvár Óvodában működtetett főzőkonyhához - gyermek-, és közétkeztetést biztosító szolgáltató útján kívánja ajánlatkérő biztosítani. • mivel a létrejövő új közös igazgatású intézmény óvodai ellátást biztosító intézményegységében az Elamen Zrt. nyújtja az étkeztetési szolgáltatást, a bölcsődei intézményegységben is ugyanezen szolgáltatóval indokolt szerződést kötni, mind szakmai-, mind jogi-, mind gazdasági szempontokat figyelembe véve. Ajánlatkérő ajánlattételre Elamen Zrt-t hívta fel. A tájékoztatóhoz csatolt ajánlattételi felhívás b) pontjában a tárgyalásos eljárás jogcíme körében megismételte a tájékoztatójában foglaltakat. A felhívás d) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és a teljes mennyiséget a gyermek (0-3 éves) korosztály és felnőttek tekintetében. E szerint a gyermekek (0-3 év) reggeli 40 adag/251 nap, tízórai 40 adag/251 nap, ebéd 40 adag/251 nap, uzsonna 40 adag/251 nap.
5
Felnőtt (saját dolgozó) ebéd 16 adag/251 nap. A szerződést határozott időre 2010. július 1. és 2013. július 31. közötti időtartamra kívánta megkötni ajánlatkérő. A felhívás g) pontja szerint a teljesítés helye a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde bölcsődei intézményegysége. Ajánlatkérő meghatározta az ellenszolgáltatás feltételeit, a kizáró okokat, igazolási módjukat, az alkalmasság követelményrendszerét. Sem a részekre, sem az alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség. Ajánlatkérő meghatározta a bírálat szempontját, illetve a részszempontokat és azok súlyszámát. A felhívás tartalmazta a vonatkozó eljárási határidőket, a tárgyalás alapvető szabályait, és az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásokat, illetve a helyszíni bejárás idejét, helyét, valamint az alkalmazni kívánt értékelési szempontokat. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az általános információkat, az ajánlattételre vonatkozó további elvárásokat, a szerződéstervezetet, és az aktuális élelmiszer-felhasználási ajánlásokat, a rendelkezésre álló eszközök listáját, a dolgozok létszámáról, végzettségéről tájékoztató adatokat, közüzemi költségek elszámolására vonatkozó nyilatkozatmintát. A Döntőbizottság 2010. május 25-én hiánypótlási felhívást küldött ajánlatkérőnek, aki a hiánypótlási felhívásnak eleget téve a következőket nyilatkozta. Utalt arra, hogy a korábban a közétkeztetésre vonatkozó szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevő kiválasztásakor nem merült fel igénye a bölcsődei étkeztetésre, mert ezt feladatot akkor ajánlatkérő közalapítványi formában működő intézménye útján látta el, így ez a feladat nem szerepel a korábbi szerződésben. Hivatkozott arra is, hogy jogszabályváltozás miatt – és ezért ez előre nem volt általa látható – meg kell szüntetnie azt a közalapítványt, mely a bölcsődei ellátást biztosította. Ezt csak a szorgalmi időszakon kívül teheti meg, és a bölcsődei ellátást a már jelenleg is működő tagintézményében teljesítő felhívott ajánlattevő megfelelően el tudná látni. Hivatkozott még ezen túlmenően gazdasági érvekre. Ezek szerint a 40 fős bölcsődés és 16 fő felnőtt esetében külön közbeszerzési eljárás kiírása aránytalan terhet róna ajánlatkérőre és ésszerűtlen és gazdaságtalan szerződés megkötésére kényszerülne. A felhívott ajánlattevő a meglévő feltételek, eszközök, főzőkonyhák felhasználásával, a minőségbiztosítási követelmények fennállása mellett a fenti kis mennyiségű igényt is ki tudja elégíteni. Arra is rámutatott ajánlatkérő, hogy ezzel a megoldással nem kell elbocsátásokat végrehajtania.
6
Az eljárás során az ajánlattételre felhívott ajánlattevő 2010. május 25-én benyújtotta ajánlatát 6.805.513.-Ft/12 hó ajánlati árral. Ajánlatkérő az eljárásban hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőt, aki azonban a hiánypótlásnak nem tett eleget, így az eljárás a Kbt. 92. § b) pontja szerint eredménytelen lett. A Döntőbizottság Elnöke 2010. május 27-én a DT.743/4/2009. számú kezdeményező iratával hivatalból megindította a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást ajánlatkérő eljárása ellen. Álláspontja szerint a megküldött iratok alapján megalapozottan feltehető a közbeszerzésre és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése, és egyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg ajánlatkérő eljárásfajta választásának, valamint az ajánlattételi felhívásnak a jogszerűségét. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban a következő észrevételeket tette. Fenntartotta mind az alap-, mind a kiegészítő tájékoztatásában írtakat és ezekre is figyelemmel kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás típus választásakor az alábbi szempontokat is mérlegelte: • az indokolásban is szereplő intézményátszervezésre vonatkozó döntésénél kiemelt szempont volt, hogy annak hatására ne szűnjenek meg munkahelyek. Ezért előírta ajánlatkérő a 4 fő konyhai dolgozó továbbfoglalkozatási kötelezettségét a jelenlegi juttatások biztosításával. • a 0-3 éves korú gyermekek étkeztetése, annak feltételei megteremtése megfelelő végzettségű dolgozók (élelmezésvezető, dietetikus), a jogszabályi előírásoknak megfelelő élelmiszerbiztonsági /minőségbiztosítási rendszer működtetése kiemelten fontos a biztonságos ellátás érdekében. Ezért a megfelelő végzettségű szakemberek biztosítását, élelmiszerbiztonsági/minőségirányítási rendszer működtetését is előírta a felhívásában. A biztonságos működtetés mellett a szakmai tapasztalat, a gyermekétkeztetési referencia is elvárás volt ajánlatkérő részéről. • az ajánlattételi dokumentációban ajánlatkérő tájékoztatta ajánlattevőt, hogy a főzőkonyha kapacitása lehetővé teszi a vendégétkezők számára történő étkeztetést. Jelenleg 37 adag/251 nap mennyiségben biztosít étkeztetést a konyha külső személyek részére. Az Intézmény vezetése részéről elvárás a vendégétkeztetés megszüntetése. Ajánlattevőnek ezt az elvárást figyelembe kellett venni az ajánlattétel során. • további előírásként szerepelt a dokumentációban, hogy az ajánlatot úgy kell megadni, hogy a bruttó eladási ár sem a gyermekek, sem a felnőtt étkezők esetében ne növekedjen a jelenlegihez képest.
7
• ajánlatkérő előírta azt is, hogy a közüzemi költségek elkülönített méréséhez almérő/főmérő felszereltetésének kötelezettsége, illetve annak költségei az ajánlattevőt terhelik. Fenti előírások a dolgozók védelmét, az ellátás-, megfelelő minőség biztosítását és korrekt elszámolást szolgálták. Ajánlatkérő előzetes számítást végzett ezen feltételek előírása esetén hogyan alakulnak a szolgáltató költségei, és megállapította, hogy az előírt feltételek teljesítése esetén az Önkormányzat számára költségkímélő, gazdaságos szerződés akkor köthető, ha az egyébként az egyesített intézmény másik intézményegységében már szolgáltatást biztosító, vállalkozóval folytat le tárgyalást a Kbt-ben rögzített hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint. Mivel az Elamen Zrt. helyben a többi önkormányzati és társulási intézményt is ellátja, az ajánlattételi felhívást az Elamen Zrt. részére küldte meg. A tervezett költségek alakulását, a jelenleg a bölcsődei étkeztetést biztosító közalapítvány 2009. évi költségeit bemutató főkönyvi kivonatát mellékelte. Ajánlatkérő nem akarta megkerülni a közbeszerzési törvényt, hiszen kiírta hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárását, amelynek választását az előkészítés és a rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a közpénzek hatékony és takarékos felhasználásának elve figyelembevétele alapján indokoltnak tartott. A Döntőbizottság a hivatalból történt kezdeményezés alapján tehát elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő tekintetében fennálltak-e az általa választott eljárásfajtára meghatározott törvényi feltételek. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti általános egyszerű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján járt el. A Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja szerint a 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3) –(5) bekezdése szerinti eset áll fenn. A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi
8
nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. Ezek a feltételek a következők a szolgáltatás esetében: ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez feltéve, kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha elválasztható, de feltétlenül szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez, és az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti szolgáltatás értékének felét. A fentiekben rögzített feltételek együttes fennállása alapozza meg a választott eljárásfajta jogszerű alkalmazásának lehetőségét. Az együttes törvényi feltételeknek az eljárással megvalósítandó beszerzés (ajánlattételi felhívás d) pont) teljes egészére ki kell terjednie, ha és amennyiben az ajánlatkérő nem tette lehetővé a részekre történő ajánlattételt. Az együttes törvényi feltételek azt is jelentik, hogy ezeknek együtt, teljes egészében fenn kell állniuk ajánlatkérő beszerzése vonatkozásában. Abban az esetben, ha akárcsak egy feltétel megléte nem állapítható meg a beszerzéssel összefüggésben, akkor az eljárásfajta választás – törvényi feltétel hiányában – jogsértőnek minősül. A Döntőbizottság a jogalap jogszerűségének körében vizsgálta, hogy valamennyi törvényi feltétel fennállt-e ajánlatkérő beszerzése vonatkozásban. Elöljáróban a Döntőbizottság azt kívánja hangsúlyozni, hogy szakmaiminőségi-egészségügyi szempontból a bölcsődés étkeztetés speciális, eltér az óvodai-iskolai korcsoportra vonatkozó elvárásoktól. Ezt is szem előtt tartva kellett a Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés körében a vizsgálatot lefolytatnia. Az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogszerű alkalmazásához szükséges, hogy a kiegészítő szolgáltatás ne szerepeljen a korábbi szerződésben. A rendelkezésre álló iratok és elsősorban a korábbi szerződés tárgya, a teljesítés helyei alapján megállapítható, hogy abban nem szerepelt bölcsődei (0-3 éves korosztályt érintő) közétkeztetés. Az alapszerződésben óvodai (3-6 éves korcsoport), általános és középiskolai, kollégiumi, és szociális étkeztetés
9
szerepelt. Erre figyelemmel megállapítató, hogy az első törvényi feltétel fennáll a vizsgált beszerzés tekintetében. A következő feltétel szerint a kiegészítő szolgáltatás megrendelésére akkor kerülhet sor, ha az olyan okból vált szükségessé, melyet ajánlatkérő nem láthatott előre. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő 2008. évben folytatott le közbeszerzési eljárást a saját, illetve a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő óvodák, iskolák, szociális intézmények közétkeztetése ellátására, és a vonatkozó szerződés 2008. július 7-én került megkötésre. Ebben az időszakban ajánlatkérő a bölcsődei ellátást az általa alapított közalapítvány keretében látta el. A 2009. január 1. napjától hatályos költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alapján – többek között - az önkormányzatoknak bizonyos feltételek bekövetkezte esetén meg kell szüntetniük az általuk létrehozott közalapítványokat. A törvény hatályba lépésének időtartama és a 48. § rendelkezései (két éven át 80 % alatti saját bevétel, és ekkor egy éven belüli megszűntetési kötelezettség) alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem láthatta előre azt, hogy az addig közalapítványi formában fennálló bölcsődei ellátás nem tartható fenn és ezért azt sem láthatta előre, hogy igénye fog felmerülni a bölcsődei ellátás rendezésére. Erre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy ezen feltétel is fennállt ajánlatkérő eljárásfajta választása tekintetében. A harmadik együttes törvényi feltétel az, hogy a kiegészítő szolgáltatás megrendelése szükséges a szerződés teljesítéséhez. E körben a Döntőbizottság a következőket kívánja hangsúlyozni. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak kivételesen alkalmazható eljárásfajta, tekintve hogy ebben az esetben érvényesülnek legkevésbé a Kbt. alapelvei, így az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága. Ezért ajánlatkérőknek fokozottan kell az eljárásuk előkészítése során megvizsgálniuk a törvényi feltételeket és azt, hogy beszerzésük tekintetében azok maradéktalanul fennállnak-e. A harmadik törvényi feltétel vizsgálatakor mind ajánlatkérőnek, mind pedig a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottságnak a korábban megkötött szerződésből, annak tárgyából, az ott meghatározottakból kell kiindulnia. Ebben a körben azt kell megvizsgálni, hogy a megrendelendő kiegészítő szolgáltatás szükséges-e a korábbi szerződésben meghatározottak teljesítéséhez, mert annak hiányában a korábbi szerződés nem teljesíthető, azaz a kiegészítő szolgáltatás igazodik-e a korábbi szerződésben meghatározott tárgyhoz és annak hiányában a szerződést a kötelezett nem lenne képes teljesíteni.
10
A tárgyi eljárásban az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a 3 éves korcsoporttól felfelé a középiskolás korig, illetve a szociális közétkeztetés tárgyában kötötte meg a korábbi szerződést. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő szolgáltatásának is ezen korcsoportokhoz kapcsolódónak kell lennie, mert csak ebben az esetben tekinthető a szerződés teljesítéséhez szükségesnek. Az is megállapítható volt, hogy a korábbi szerződésben a 0-3 éves korcsoport nem szerepelt, mint a közétkeztetés célzott igénybevevője, így az erre vonatkozó kiegészítő szolgáltatás megrendelése nem szükséges a korábbi szerződés teljesítéséhez, mert az más ellátandó korcsoportra vonatkozik. A Döntőbizottság a szerződés tárgya mellett megvizsgálta a beszerzés specifikumait is. A jelen eljárás specialitása – közalapítványi forma megszüntetése, bölcsődei ellátás saját, a korábbi szerződéssel érintett intézményrendszerében való ellátása – nem alapozza meg az eljárásfajta választásának vizsgált törvényi feltételét, még abban az esetben sem, ha az új igény ajánlatkérő által előre nem látható körülmény miatt következik be, mert a speciális feltételek sem igazolták azt, hogy a korábbi szerződés teljesítéséhez szükséges a kiegészítő szolgáltatás megrendelése. Ajánlatkérő semmilyen olyan körülményt, indokot nem valószínűsített, mely szerint a korábbi szerződés tartalma, az abban foglalt közétkeztetés csak és kizárólag a bölcsődei ellátás megrendelésével valósulhatna meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a harmadik együttes törvényi feltétel nem állapítható meg vizsgált eljárásfajta tekintetében. A Döntőbizottság ezt követően azt a feltételt vizsgálta meg, mely szerint műszaki-gazdasági okok miatt jelentős nehézség nélkül a kiegészítő szolgáltatást nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől. Ezen feltétel is szorosan kapcsolódik a korábbi szerződéshez, az abban foglaltakhoz, így ezek vizsgálatakor is a korábbi szerződésből, annak teljesítéséből, és a kiegészítő szolgáltatás specifikumaiból és az ahhoz szükséges feltételekből kell kiindulni. E körben azt kell megvizsgálni, hogy van-e a kiegészítő szolgáltatásnak olyan műszaki-gazdasági specifikuma, amely miatt a korábbi szerződéstől történő elválasztás jelentős nehézséget okozna ajánlatkérőnek. A vizsgált esetben a bölcsődei ellátás, mint kiegészítő szolgáltatás megrendelése műszaki okok miatt elválasztható az óvodai, középiskolás és szociális közétkeztetésre irányuló szerződéstől. Semmilyen olyan speciális műszaki elvárást nem hordoz a bölcsődei közétkeztetés ajánlatkérő specifikációja alapján – sem eszköz, sem helyiség, sem más műszaki előírást, sem minőségi, mennyiségi szempontot, a diétás étkeztetést (jelenleg ilyen igény nincs) tekintve -, mely alapján nem lehetne bölcsődei ellátást a korábbi szerződéstől függetlenül teljesíteni. Sőt azt hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy a speciális bölcsődei étkezetésre vonatkozó előírások más szempontokat, más elvárásokat támasztanak, mely inkább a más korcsoportos étkeztetéstől
11
történő elkülönülést indokolja. Ajánlatkérő nem igazolt semmilyen műszaki indokot, mely alátámasztaná a Kbt. által előírt törvényi feltétel fennállását. A gazdasági okok miatti elválaszthatatlanság sem állapítható meg jelen esetben a következő indokok alapján. E feltétel vizsgálata során ebben az esetben is a korábbi szerződésből, annak tartalmából, a speciális bölcsődei ellátásból, annak specifikumaiból kell kiindulni. A gazdasági okok körében azt kell vizsgálni, hogy a beszerzés specifikumai alapján megállapítható-a bármilyen olyan gazdasági indok, mely alátámasztja az eljárásfajta választás jogszerűségét. Ajánlatkérő által e tekintetben felhozott indokok arra vonatkoztak, hogy a kis létszámú kiegészítő szolgáltatással érintett személy étkeztetésére kiterjedően a korábbi szerződéssel érintett társaság teljesítsen, mert ez több szempontból is költséghatékonyabb. Amennyiben önálló pályázatot írna ki ajánlatkérő főzőkonyha üzemeltetésére, az alapján drága és gazdaságtalan szerződést tudna megkötni. Ennek igazolására csatolta a vonatkozó főkönyvi kivonatot, a Magyar Államkincstár kimutatását. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívásában meghatározott alkalmassági követelményeit, specifikációját, az eltérő igényeket támasztó ellátást illetve a korábbi szerződés tartalmát összehasonlítva megállapítható, hogy ajánlatkérő által becsatolt főkönyvi kimutatás azt igazolja, hogy ajánlatkérőnek milyen kiadásai merültek fel a bölcsődei ellátással kapcsolatosan, de ezen túlmenően semmilyen konkrét adatra, tényre nem hivatkozott annak alátámasztására, hogy milyen gazdasági okok miatt nem lehet jelentős nehézség nélkül elválasztani a korábbi szerződéstől a kiegészítő szolgáltatást. Az vitathatatlan, hogy a beszerzési igény kielégítése érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárás költségekkel jár, azonban erre alapítva nem lehet gazdaságilag a korábbi szerződéstől el nem választhatónak tekinteni az olyan beszerzési igényt, ahol a beszerzés különlegessége, a speciális igényeket támasztó bölcsődei étkeztetés során ajánlattevő által teljesítendő alkalmassági követelmények, felszereltség, szakember-szükséglet éppen azt indokolja, hogy olyan ajánlattevő kerüljön kiválasztásra, aki ezeknek a speciális igényeknek megfelel. Ez egyébként adott esetben – az ajánlatkérő által megadott alkalmassági követelmények és specifikáció alapján – lehet a korábbi eljárás nyertese, ha ez előírásoknak, elvárásoknak meg tud felelni. Ajánlatkérő a verseny kizárásával a verseny adta gazdasági előnyöket nem érvényesítette, hiszen a több ajánlattevő esetén kedvezőbb árakat lehet elérni, mint egy ajánlattevő által megajánlott ár alapján. A hatodik feltétel megvalósult, tekintve hogy a korábbi szerződés becsült összértéke 410 millió forint volt, a jelen eljárás tekintetében ez az összeg 20 millió forint.
12
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy részekre történő ajánlattétel hiányában valamennyi kiegészítő szolgáltatásra ki kellett terjednie az együttes törvényi feltételeknek, illetve az együttes törvényi feltételek közül kettő nem állt fenn a jelen esetben, így ajánlatkérő jogsértően választotta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával megsemmisítette az ajánlattételi felhívást, a dokumentációt, valamint az ezt követő ajánlatkérői döntéseket. A Döntőbizottság ezt követően az ajánlattételi felhívás jogszerűségét nem vizsgálta tekintve, hogy azt az ajánlattételi dokumentációval és ajánlatkérő ezt követően hozott valamennyi döntésével együtt megsemmisítette. A Döntőbizottság a reparációra tekintettel nem ítélte szükségesnek bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben. A jogorvoslatról való tájékoztatás és Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, 2010. július 8. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Hámori András sk. közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapja: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzata (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) 2. Elamen Zrt. (1095 Budapest, Soroksári u. 98.) 3. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4. Irattár
