K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.54 / 17 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Duna Autó Zrt. (1037 Budapest, Zay u. 24., a továbbiakban: kérelmező) által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1027 Budapest, Horvát u. 14-24., képviseli: Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Fábry György ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nem garanciális gépjárművek javítása és karbantartása 2011” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és a közbeszerzési eljárás 1. része esetében megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Kbt. 86. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti a közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő jogelődje, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 2010. november 22-én feladott, a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-34820/2010. szám alatt 2010. november 29-én közzétett, majd 2010. december 17-én KÉ36792/2010. szám alatt módosított ajánlattételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti – tárgyalás nélküli – egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás tárgyában. A beszerzés teljes mennyiségét ajánlatkérő hét részben határozta meg az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában az alábbiak szerint: „Nem garanciális gépjárművek javítása és karbantartása 754 db +/- 10% gépjárműre, valamint teljeskörű biztosítási ügyintézés kárrendezés esetén az ország egész területén, 7 részteljesítéssel. 1. részteljesítés: 311 db gépjármű (Budapest) 2. részteljesítés: 113 db gépjármű (Dél-Alföld) 3. részteljesítés: 66 db gépjármű (Dél-Dunántúl) 4. részteljesítés: 96 db gépjármű (Észak-Alföld) 5. részteljesítés: 48 db gépjármű (Észak-Magyarország) 6. részteljesítés: 47 db gépjármű (Közép-Dunántúl) 7. részteljesítés: 73 db gépjármű (Nyugat-Dunántúl) A részteljesítések meghatározása területi alapon történik. (A részletes műszaki tartalom meghatározását, és a részteljesítésekhez tartozó pontos területi felosztást a dokumentáció tartalmazza.)” Részekre történő ajánlattétel lehetősége mind a hét részre biztosított volt. Az ajánlattételi felhívás II.3. pontja szerint a szerződés befejezésének határideje: 2011. december 31. napja. Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. Az eredeti ajánlattételi felhívás műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételrendszerének III.2.3/3. pontjában a következő minimumfeltétel és igazolási mód szerepelt: - „Minimumfeltétel: alkalmatlan az ajánlattevő, ha az alábbi gyártmányú gépjárművek mindegyike tekintetében nem rendelkezik azok magyarországi márkaképviselete által kiadott javítására, karbantartására vonatkozó igazolásokkal: Renault, Nissan, Ford, Skoda, Volkswagen, Suzuki.
3
- Igazolási mód: a márkaképviseletek által az ajánlattevő, vagy közös ajánlattevők, vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 10% feletti alvállalkozó, vagy a Kbt. 69. § (8) bekezdése szerinti, 10% alatti alvállalkozó számára kiadott igazolás.” A végleges ajánlattételi felhívás III.2.3/3 pontjában az idézett műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelmény a következőképpen módosult: - „Minimumfeltétel: „alkalmatlan az ajánlattevő, ha az alábbi gyártmányú gépjárművek mindegyike tekintetében nem nyújt be azok javítására, karbantartására vonatkozó nyilatkozatokat: Renault, Nissan, Ford, Skoda, Volkswagen, Suzuki (Kbt. 67. § (3) e) pont). A nyilatkozatokat az ajánlattételi dokumentációban rendelkezésre bocsátott minta szerint kell benyújtani. - Igazolási mód: az ajánlattevő, vagy közös ajánlattevők, vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 10% feletti alvállalkozó, vagy a Kbt. 69. § (8) bekezdése szerinti, 10% alatti alvállalkozó nyilatkozata.” Bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás került meghatározásra. Az ajánlattételi felhívás V.7.3. pontja szerint ajánlatkérő nettó vállalási ár megadását írta elő Ft/órában részteljesítésenként, melyet az ajánlati adatlapon kért feltüntetni. A hiánypótlás a Kbt. 83. § alapján volt biztosított. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2010. december 30., az eredményhirdetés tervezett időpontja: az ajánlatok bontását követő 2. munkanap., a szerződéskötés tervezett időpontja: az írásbeli összegezés megküldését követő 10. nap. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben a közbeszerzési eljárás és az ajánlatok benyújtásának részletes feltételeit tartalmazó útmutatót, kötelező iratmintákat, műszaki leírást, valamint szerződéstervezetet bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A műszaki leírás a következő részletes feladat meghatározást tartalmazta: I.
Feladat
1. A gépjárművek teljes körű szervízeltetése, javítása, karbantartása – kivéve szélvédő javítás és az időszakos műszaki vizsgáztatás – elvégzése.
4
2. A gépjárművek balesetből származó sérüléseinek javítása, a káreseményekkel kapcsolatos teljes körű biztosítási ügyintézés – rendezett, tisztázott jogalap esetében – amely magába foglalja a kárfelvételt, a kárrendezést, valamint a biztosító társaságnál történő ügyintézést. 3. Az ügyintézéshez a megrendelő a kért okmányokat, igazolásokat rendelkezésre bocsátja. A kárrendezés során az érintett javítási összeget a biztosító társaság téríti a javítást végző szerviz részére. II.
Alkatrészellátás
1. A karbantartások során a megrendelő döntése alapján az alábbi alkatrészeket lehet felhasználni: - gyári - gyári beszállítói - minősített utángyártott - bontott, felújított 2. A megrendelő döntése alapján egyes meghibásodott alkatrészek, egységek esetében a javítást előtérbe kell helyezni a cserével szemben, továbbá a cserére szoruló alkatrészek esetében a bontott alkatrészek beépítését az új gyári alkatrészekkel szemben. 3. Az elvégzett munkák esetében az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) sz. Korm. rendelet előírásain túl a beépítésre került bontott vagy felújított alkatrészekre is köteles minimum 6 hónap jótállást vállalni. 4. Ajánlattevő vállalja, hogy olyan kisebb meghibásodások esetén, amelyek nem igényelnek speciális vagy célszerszámmal történő javítást, a helyszínen elvégzi, ehhez szerviz gépjárművet biztosít. A helyszínre történő kiszállást hivatalos munkaidőben a bejelentést követően 2 órán belül megkezdi. 5. A javítási, szerelési ár kiszámítása az AUDATEX, EUROTAX, illetve azzal egyenértékű normaidő-táblázat felhasználásával kerülhet megállapításra. 6. Bontott vagy felújított alkatrészek esetében biztosítania kell, hogy azok 5 munkanapon belül beszerzésre kerüljenek. 7. Az ajánlattevőnek a gépjárművek javításához rendelkeznie kell a szükséges gyári célszerszámokkal, technológiákkal és azok kezeléséhez megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberrel. A dokumentáció kötelező nyilatkozatmintákat tartalmazó mellékletei közül a „K/3” jelű formanyomtatvány az alábbiakat tartalmazta: „A benyújtott ajánlatban a felsorolt márkák mindegyikére vonatkozó nyilatkozatnak szerepelnie kell!
5
Alulírott…….büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a jelen nyilatkozatban megjelölt gyártmányú gépjárművek tekintetében rendelkezem a gépjárművek javításához és karbantartásához vagy környezetvédelmi intézkedések végrehajtásához szükséges műszaki információkkal (ideértve az érintett szoftvert és a továbbképzést is), diagnosztikai és más készülékekkel, szerszámokkal és ezek szakszerű használatához szükséges szakemberekkel. Tudomásul veszem, hogy a fentiek rendelkezésre állását ajánlatkérő bármikor jogosult a helyszínen ellenőrizni. A megjelölni kívánt márkát kérjük aláhúzással jelölni: - Renault, - Nissan, - Ford, - Skoda, - Volkswagen, - Suzuki.” Ajánlatkérő 2010. december 23-án küldte meg az ajánlattétel iránt érdeklődők által feltett kérdésekkel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásait, melyek 15. és 16. pontjaiban az alábbi kérdések és válaszok szerepeltek: 15. Kérdés: „A gyári célszerszámok vonatkozásában elegendő-e csak a javításhoz szükséges gyári célszerszámok megléte, vagy teljes márkajoghoz előírt célszerszám készlettel kell ajánlattevőnek rendelkeznie?” Válasz: „Az ajánlati dokumentáció műszaki leírás részének II.7. pontja szerint: „Az ajánlattevőnek a gépjárművek javításához rendelkeznie kell a szükséges gyári célszerszámokkal, technológiákkal és azok kezeléséhez megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberrel.” Az előírás igazolása az ajánlati dokumentáció K/3 melléklete szerinti nyilatkozat benyújtásával történik, az ott leírtak teljes körű figyelembe vételével és vállalásával. Fentiekre tekintettel a nyilatkozat kibocsátójának azokkal a célszerszámokkal kell rendelkeznie, amelyekkel a kiírásban meghatározott feladatok teljesítését maradéktalanul vállalni tudja.” 16. kérdés: „A műszaki leírás 7. pontja szerinti gyári célszerszámokkal ajánlattevőnek az ajánlattétel időpontjában kell-e rendelkeznie, vagy elég egy későbbi időpontban. (szerződéskötéskor, szerződéses időtartam kezdete, stb.) Amennyiben az ajánlattétel időpontjában kell ezekkel a célszerszámokkal rendelkezni, akkor azt milyen módon kell az ajánlattevőnek igazolni?” Válasz:
6
„Az ajánlati dokumentáció műszaki leírás részének II.7. pontjában foglaltak igazolása – a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja szerinti műszaki/szakmai alkalmassági kritérium (ld. módosított ajánlattételi felhívás III.2.3.) pont 3) alpontja) – az ajánlati dokumentáció K/3 melléklete szerinti nyilatkozat(ok) benyújtásával történik. Ajánlattevőnek (illetőleg a K/3 mellékletben megjelölt szervezetnek) a benyújtott ajánlatban kell nyilatkoznia arról, hogy a szerződés teljesítéséhez megfelel az előírt pénzügyi/gazdasági, illetőleg műszaki/szakmai alkalmassági feltételeknek.” A 2010. december 30-án felvett bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre a jelen jogorvoslati eljárással érintett 1. részajánlati körben a következő társaságok tettek ajánlatot: Ajánlattevő neve Kérelmező Ferihegy Autó Kft. Wallis Kerepesi Kft. Postaautó Duna Zrt. Schiller Autóház Kft. DEKTOR Autójavító Kft. D-CAR-ARCHICORP Kft. Hetényi Haszongépjármű Kft.
Nettó vállalási ár Ft/óra 6.000.-Ft 6.190.-Ft 3.890.-Ft 3.199.-Ft 1.800.-Ft 2.000.-Ft 1.996.-Ft 1.492.-Ft
A Hetényi Haszongépjármű Kft. 1. részre vonatkozó ajánlatának 20-25. oldalán csatolta az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában előírt nyilatkozatot az ott megjelölt 6 db gépjármű mindegyike vonatkozásában. A Schiller Autóház Kft. 1. részre vonatkozó ajánlatának 69. oldalán csatolta az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában előírt nyilatkozatot az ott megjelölt 6 db gépjármű mindegyike vonatkozásában. A Wallis Kerepesi Kft. 1. részre vonatkozó ajánlatának 66. oldalán csatolta az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában előírt nyilatkozatot az ott megjelölt 6 db gépjármű mindegyike vonatkozásában. A Postaautó Duna Zrt. 1. részre vonatkozó ajánlatának 52. oldalán csatolta az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában előírt nyilatkozatot az ott megjelölt 6 db gépjármű mindegyike vonatkozásában. A Ferihegy Autó Kft. 1. részre vonatkozó ajánlatának 52. oldalán csatolta az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában előírt nyilatkozatot az ott megjelölt 6 db gépjármű mindegyike vonatkozásában.
7
Ajánlatkérő 2011. január 5-én hiánypótlást rendelt el, egyúttal kirívóan alacsony árra vonatkozó indokoláskérést, valamint tisztázó kérdést intézett az ajánlattevőkhöz. Az 1. részajánlati körben kirívóan alacsony árra kért indokolást a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontjára való hivatkozással többek között a Hetényi Haszongépjármű Kft-től és a Schiller Autóház Kft-től. Az indokoláskérés a jogszabályhely megjelölésén és az ajánlat tartalmát megalapozó adatokra való utaláson túlmenően a vállalások gazdasági ésszerűségének alátámasztásával kapcsolatban egyéb tartalmi követelményt nem támasztott. A Hetényi Haszongépjármű Javító Kft. indokolásában a következő táblázatot mellékelte: Megnevezés
A vállalkozások 2010. évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Ft/óra
1.Személyi alapbér
600
2.Pótlékok, kiegészítő fizetés
50
3.Foglalkoztatói járulékok: - Egészségbiztosítási járulék: 3% - Nyugdíjbiztosítási járulék: 24% - Szakképzési hozzájárulás: 1,5%
20 156 10
1-3. Összesen:
836
4.Szállásköltség
0
5.Csoportos személyszállítás
0
6.Védőruha, védőfelszerelés
13
4-6. Összesen:
13
7.Munkahelyi szociális szolgáltatás
12
8.Munkaegészségügyi szolgáltatás
6
9.Munkavédelmi költség
18
10.Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége 11.Rezsianyag, munkahelyi energia költség
83 129
12.Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége
2
13.Gép- és szerszámhasználat 7-13. Összesen:
30 280
8 14.Értékcsökkenési leírás
60
15.Nyomtatvány, írószer
4
16.Postaköltség
2
17.Telefonköltség 18.Bankköltség
3 3
19.Egyéb szolgáltatás: - minőségbiztosítás, környezetvédelem
15
20.Kötelező adók, járulékok: - iparűzés i adó: 2 % - kulturális járulék 0,2% - innovációs járulék: 0,3 %
60
21.Biztosítások 14-21. Összesen: 1-21. Összesen 22.Produktivitási érték (ledolgozott órák száma/fizetett órák száma) l-21.sor összesen x 1,00-0,86=0,14 %-kal (improduktív órák költsége) 23.Elvárt eredmény - 22-24. sor 2 %-a 22-24-25. Mindösszesen:
7 154 1283 0,86 180 29 1492
A táblázatban foglalt adatokkal kapcsolatos szöveges indokolásában a Hetényi Haszongépjármű Javító Kft. ajánlattevő mindenekelőtt utalt arra, hogy az indokoláskérés konkrétan nem tartalmazza, hogy ajánlatkérő mely árajánlati elemek tekintetében kér magyarázatot, mindazonáltal meggyőződése, hogy az általuk megajánlott ajánlati ár a jelen piaci körülmények között nem minősül kirívóan alacsonynak. Közölte, hogy számításai során az építőipari rezsióradíj-számítás Közbeszerzések Tanácsa által korábban közzétett adatsorát vette alapul korrigálva az ágazati elvárások miatt fellépő eltérésekkel: „A táblázat l. sorából megállapítható, hogy ajánlattevő által az alkalmazottaknak fizetendő munkabér megfelel a jogszabályi előírásoknak. A 2008. év végétől kialakult gazdasági helyzetben a piaci szereplők nem engedhetik meg, hogy az alkalmazottaiknak jelentős pótlékokat, kiegészítő fizetést is fizessenek a munkabéren túl, ugyanakkor a biztos munkahely fejében ezt a munkavállalók is elfogadják, így ajánlatunk megadása során mi sem számoltunk ebben a vonatkozásában (2. sor és 7. sor) jelentős költséggel. A 3. sorban feltüntetett, a munkáltatót terhelő járulékvonzatok kapcsán megállapítható, hogy ajánlattevő a jogszabályokban előírt százalékos kulcsokkal számolt, és azok költségvonzatát beépítette az ajánlati árába.
9
A 4. és 5. pont vonatkozásában ajánlattevő jelentős megtakarítással számolhatott, mivel az ajánlattételi felhívás II.I.2. pontja alapján (vállalkozó telephelyén történő teljesítés) sem csoportos személyszállítás, sem szállásköltség nem merül fel a közbeszerzési szerződés teljesítése kapcsán. A 6. sorban a minimális elváráshoz képest többletköltséggel is számoltunk, ugyanis a gyakorlat alapján az a tapasztalatunk, hogy az ágazati szabályokban szereplő mértékek nem biztosítanak fedezetet a teljes költségvonzatra. Így ezen a soron 10 forint helyett 13 forinttal számoltunk. Ebben a vonatkozásban arra is figyelemmel voltunk, hogy ajánlattevő számára fontos a munkabaleset nélküli munkavégzés, mivel így jelentős megtakarítást lehet elérni az improduktív órák (24. sor) vonatkozásában, hiszen kisebb költségráfordítással, jelentős későbbi költségeket előzhetünk meg. A 8. sorban szereplő munkaegészségügyi szolgáltatás vonatkozásában vállalatunk 2009. évi tényadataival számoltunk. Az így kalkulált összeg - mivel figyelemmel voltunk az infláció hatásaira is - kellő fedezetet nyújt a várhatóan felmerülő költségekre. A 9. sorban szereplő munkavédelmi költségek vonatkozásában, mivel az alkalmazottak munkaruházatának, védőruházatának költségeit más soron már szerepeltettük, ezen a soron a munkavédelmi előadó bér és egyéb költsége szerepel. Ugyanakkor, mivel ezen költség nem kizárólag az ajánlatkérő által megrendelt munkák vonatkozásában, hanem társaságunk teljes működése kapcsán jelentkezik, így a tárgyi beszerzésre vetítve ennek költségvonzata is kisebb, ezért vonatkozásában jelentős megtakarítást tudtunk elérni. A 10. sorban szereplő munkahelyi irányítás vonatkozásában jelentős költségmegtakarítással számolhattunk. A soron kizárólag a tárgyi közbeszerzési eljárással összefüggésben felmerülő költségekkel számoltunk, ezen munkaidőigényt összevetve a cégünk teljes irányítási költségvonzatával. Mivel cégünk még 2001-ben alakult és folyamatos fejlődésen ment keresztül, mára gyakorlott menedzsment vezeti. A tárgyi munkával összefüggésben munkahelyi irányítás vonatkozásában az ügyvezetés terén nem számolunk többlet kiadással, az ügyvezető teljes munkaidőben dolgozik, az ügyvezetési feladatok a tárgyi közbeszerzés teljesítése kapcsán csak minimális mértékben jelentkezhetnek. Cégünk jelenleg is működő pénzügyi/számlázási csoportja vonatkozásában munkateher növekedéssel kellett számolnunk, amelynek költségvonzata beépítésre került a 10. sorban. Hasonlóan megnövekedett költséggel kellett számolnunk az üzemvezető/munkavezető vonatkozásában, melynek költségvonzatát szintén szerepeltettük a 10. soron. Ugyanakkor az ajánlatkérő által meghirdetett közbeszerzés legjelentősebb mértékben szakmunkások munkavégzését igényli, akiknek munkabér vonzatát az l. sor tartalmazza. A 11. soron szerepeltetendő rezsianyag, munkahelyi energia vonatkozásában az elvártnál magasabb összeggel számoltunk a korábbi tapasztalataink alapján, így külön indokolást nem fűzünk hozzá.
10
A 12. soron szerepeltetendő felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége vonatkozásában sem a felvonulási létesítmény, sem az ideiglenes létesítmény nem szükséges a tárgyi munkákhoz, így ezeknél jelentős megtakarítás jelentkezik. A munkahelyi berendezés soron a külön soron máshol el nem számolt tételek költségvonzatát szerepeltettük. A 13. soron a tárgyi közbeszerzés alapján végzendő munkák jelentős gép- és szerszámigénye miatt a gyakorlatban tapasztaltak alapján az iránymutatás által elvárt költségvonzatnál jelentősebbel számoltunk, így külön indokolást nem fűzünk hozzá. A 14. sor, értékcsökkenési leírás vonatkozásában szintén jelentős megtakarítással számolhatunk. Ajánlattevő ugyanis fejlett eszközparkkal rendelkezik. Mivel a munkákat a meglévő eszközparkkal is kiválóan el tudjuk végezni és a jelenleg meglévő eszközöket, gépeket, szerszámokat a társaságunk által jelenleg végzett munkákhoz is használjuk, így azok értékcsökkenése egyrészt jelen beszerzéstől függetlenül is jelentkezik, másrészt az esetleges fejlesztések amortizációs többlete is megoszlik az összes munkák között. Így ezen a soron is lényegi megtakarítást értünk el. A 15-16. sor vonatkozásában a kialakult általános számadatokkal számoltunk. A tárgyi munkák jellegéből adódóan, mivel a munkát az ajánlattevő székhelyén végezzük, posta, nyomtatvány, írószer költség érdemben nem jelentkezik, de az előírt minimummal ettől függetlenül is számoltunk. Telefonköltségként az elvárt minimum többszörösét állítottuk be, figyelemmel a munka jellegére és korábbi tapasztalatainkra (17. sor). Bankköltség vonatkozásában ugyanakkor megtakarítást lehetett elérni, mivel a munkavégzés kapcsán jellemzően bejövő tételek lépnek fel többletként, mely kiadást nem indukál, ugyanakkor a minimum bankköltség jelen közbeszerzéstől függetlenül is felmerül, hasonlóképpen a munkások bérének átutalásának költségvonzata is független jelen beszerzéstől. A minőségbiztosítás, környezetvédelem vonatkozásában az elvárt minimumhoz képest többletet állítottunk be, ugyanakkor szignifikáns költség ezen a soron nem lép fel. A 20. sorban szerepeltettük a jogszabály által elvárt járulékvonzatokat. A 21. sorban a biztosítások költségvonzataként többlettel is számoltunk. Cégünknél a 2009. évi és a 2010. első félévi tényadatok alapján 0,92 a produktivitási érték. A 24. sor alapján megállapítható, hogy ajánlattevő számolt gazdasági haszonnal is, így az elvárásoknak megfelel ajánlata.” A Schiller Autóház Kft. indokolásában hivatkozott többek között arra, hogy a gazdasági válság hatásai által egyik legérzékenyebben érintett ágazat az autóipar. Az autó eladási statisztikák elmúlt két évi drasztikus csökkenése (80 %) alapvető szemléletváltást követel meg az eddigi kizárólagos márkakereskedői, illetve márkaszerviz tevékenységet végző vállalkozások
11
részéről. Erre tekintettel 2011-ben a társaság megkezdte a márkafüggetlen javítások vállalását, amelynek figyelembe vételével 4.000.-Ft+ÁFA díjon pozícionálja alapesetben a szerelői óradíját. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az 1. részajánlati körben 311 db gépjármű javítására kért ajánlatkérő ajánlatot, ez a mennyiség lehetőséget nyújt a társaság számára egy jelentősebb mértékű kedvezmény biztosítására. Ajánlatkérő 2011. január 14-én küldte meg az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálását tartalmazó összegezést. Az összegezés 6. a) pontja szerint az 1. részajánlati körben érvényes ajánlatot tettek a következő ajánlattevők: Ajánlattevő neve Nettó vállalási ár Ft/óra 6. Ferihegy Autó Kft. 6.190.-Ft 5. Kérelmező 6.000.-Ft 4. Wallis Kerepesi Kft. 3.890.-Ft 3. Postaautó Duna Zrt. 3.199.-Ft 2. Schiller Autóház Kft. 1.800.-Ft 1. Hetényi Haszongépjármű Kft. 1.492.-Ft Az összegezés 7. pontja alapján az 1. részajánlati körben érvénytelen ajánlattevők: DEKTOR Autójavító Kft. 2.000.-Ft D-CAR-ARCHICORP Kft. 1.996.-Ft Az összegezés 8. a) pontja alapján az 1. rész nyertese a Hetényi Haszongépjármű Kft. lett, mivel a társaság tette a legalacsonyabb összegű érvényes ajánlatot. Ajánlatkérő az árajánlatok alapján 2. helyezettként az összegezés 8. b) pontjában a Schiller Autóház Kft.-t jelölte meg. Kérelmező 2011. január 19-én, az összegezés kézhezvételét követő harmadik munkanapon az 1. részajánlati kör vonatkozásában előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérőnél az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban. Kérte az összegezés módosítását, a nyertes, a második helyezett, a Wallis Kerepesi Kft., valamint a Postaautó Duna Zrt. ajánlata érvénytelenné, egyúttal a társasága ajánlatának nyertessé nyilvánítását. Előzetes vitarendezési kérelmét elsődlegesen azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a nyertes és a 2. helyezett részajánlatai kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, vállalásuk a gazdasági ésszerűséggel
12
összeegyeztethetetlen, a megajánlott óradíjak a személyi költségek, munkabérek fedezetére sem elegendők. Másodsorban azzal érvelt, hogy tekintettel az ajánlattételi felhívás III.2.3/3. pontjában rögzített alkalmassági követelményére, valamint a dokumentáció műszaki leírásának 7. pontjában foglalt előírására, a nyertes, a 2. helyezett, a Schiller Autóház Kft., a Wallis Kerepesi Kft. és a Ferihegy Autó Kft. ajánlata is érvénytelen, mivel egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatukban szereplő „K3” jelű nyilatkozatuk ellenére ezen ajánlattevők nem rendelkeznek az előírt márkaspecifikus technológiával, eszközökkel, szakértelemmel. Hangsúlyozta, hogy a műszaki leírás 7. pontjában szereplő gyári célszerszámok, gyári technológiák beszerzése, illetve továbbképzés kizárólag az adott gépjárműmárkák magyarországi vezérképviseletén keresztül lehetséges. A 461/2010. számú EK rendelet alapján valóban kérheti bármely gépjármű javító vállalkozás a technológia kiadását az egyes márkák vezérképviseletétől, azonban ennek feltétele a megfelelő technikai háttér biztosítása, gyári célszerszámok, célgépek, műszerek beszerzése. Hivatkozott arra, hogy írásban megkereste a Nissan, a Renault és a Suzuki gépjárművek magyarországi vezérképviseleteit és állásfoglalást kért a tekintetben, hogy a hivatkozott vállalkozások számára biztosítottak-e információt, diagnosztikai és más készüléket, gyári szoftvereket, szerszámokat, vagy érkezett-e írásbeli igény ezekre vonatkozóan. Mellékelte a Nissan Sales Central & Eastern Europe Kft., tájékoztatását, amelyben a társaság Customer Quality és Hálózatfejlesztési Igazgatója közölte, hogy a hivatkozott vállalkozások „nem tagjai a Nissan Sales CEE Kft. hivatalos márkakereskedői/márkaszerviz hálózatának. Nevezett vállalkozások számára Nissan gyártmányú gépjárművekkel kapcsolatos oktatást, műszaki információkat, diagnosztikai és más készülékeket, gyári szoftvereket, szerszámokat a Nissan Sales CEE Kft. nem biztosított, a levél kiállításának napjáig – 2011. január 18-ig – ilyen irányú megkeresés a vállalkozások részéről nem történt”. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem tárgyában 2011. január 24-én közjegyző jelenlétében egyeztetést tartott. Az egyeztetésen felvett, közjegyzői tanúsítványba foglalt jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő képviselője a 2. kérelmi elem körében mindenekelőtt utalt arra, hogy az ajánlattételi felhívás módosításra került, a módosítás lényege, hogy igazolás helyett nyilatkozatot kért a felhívás III.2.3/3. pontban előírt alkalmassági követelmény igazolására az ajánlattevőktől. Ezen nyilatkozat lényege, hogy a szerződés teljesítésének időtartamára kell az ajánlattevőknek ezekkel az eszközökkel, tudással rendelkeznie. Ennek alátámasztására hivatkozott a 15. számú kiegészítő tájékoztatásra. Hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat aláírásával az ajánlattevők azt is vállalták, hogy a szerződés időtartama alatt ajánlatkérő ezen szerszámok meglétét bármikor véletlenszerűen ellenőrizheti.
13
A jegyzőkönyv tanúsága szerint kérelmező álláspontja az volt, hogy a felhívásban a „rendelkezem” szó szerepelt, amely nyelvtanilag egyértelműen azt jelenti, hogy az ajánlatadás napján kell a nevezett eszközökkel az ajánlattevőknek rendelkezniük és nem később, a szerződéskötés időpontjában. Egyéb érdekeltként a Postaautó Duna Zrt. képviselője fejtette ki az álláspontját. Előadta, hogy a márkaszervizben sem kötelező minden célszerszám raktáron tartása. Vannak bérelhető, illetőleg vannak kölcsönözhető célszerszámok, a technológia tekintetében pedig léteznek olyan alternatív megoldások, amely által bárki nyíltan hozzáférhet a gyári technológiákhoz. Az egyik lehetőség a vezérképviseleteken keresztül történő beszerzés, amelynek útja egyszerű vásárlás. Irreális elvárás lett volna az, ha ajánlatkérő mind a 6 márkatípus tekintetében arra kötelezte volna az ajánlattevőket, hogy az összes gyári célszerszámot tartsák raktáron az ajánlatadás időpontjában. Egyéb iránt számos olyan alternatív műszer létezik a piacon, amellyel a tárgybani eljárásban kért márkák javíthatók. Létezik olyan technológiai adatbázis továbbá, amely bárki számára hozzáférhető és amely az egyes technológiai leírásokon belül megjelöli például az adott művelethez szükséges célszerszámokat. Amennyiben egy művelethez a szerviznek nem áll rendelkezésére a célszerszám, akkor azt megvásárolhatja. Amellett, hogy lehetetlen elvárás, nem is szükséges, hogy a vállalkozások minden célszerszámot raktáron tartsanak. Ajánlatkérő az egyeztetés napján tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az összegezésben foglalt álláspontját fenntartja. Az 1. kérelmi elemmel kapcsolatban közölte, hogy az ajánlattevők által benyújtott részletes indokolásokat elfogadhatónak, megalapozottnak ítélte, a 2. kérelmi elem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatások együttes értelmezése alapján egyértelmű, hogy nem volt feltététele a kiírásnak a gyári célszerszámok ajánlatadás napján történő rendelkezésre állása, ezt igazolni sem kellett. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során akként nyilatkozott, hogy az 1. részajánlati körben a nyertes ajánlattevővel a szerződés nem került megkötésre a jogorvoslati eljárás megindítására tekintettel. Kérelmező 2011. február 3-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, melyben kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő az 1. részajánlati körben jogsértő eljárást lezáró döntést hozott, érvénytelen ajánlatokat fogadott el érvényesként, illetőleg érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertes ajánlatként. Erre tekintettel kérte az 1. rész vonatkozásában az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére.
14
Kérelmező a jogorvoslati kérelmét az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal azonos okokra alapította. Az 1. kérelmi elem körében a nyertes ajánlattevő, valamint a 2. helyezett, Schiller Autóház Kft. ajánlata vonatkozásában kérte az ajánlatok érvénytelenségének a megállapítását kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt. Álláspontja szerint a szakmai ágazatban elfogadott óradíjakhoz képest a vállalások a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetők. Tekintettel arra, hogy javítási és karbantartási óradíjak vonatkozásában nincs miniszteri, valamint szakmai kamarai ajánlás, így a szakmai ágazatban elfogadott óradíjak és a felmerülő működési költségek alapján lehet értékelni az ajánlatokat. Pest megyei viszonylatban az autószerelő szakmunkások bruttó havi átlagbére - napi 8 órás munkavégzés mellett összesen havi 170 órával számolva - 170.000.-Ft, mely a munkáltatónak összesen – adóterhekkel együtt jogkövető magatartást feltételezve – 218.450.-Ft költséget jelent, mely költség egy munkaórára levetítve: 1.285.-Ft-ot tesz ki, kafetéria és egyéb juttatások nélkül. Az 1.285.Ft/óra költség még nem tartalmazza a szakműhely fenntartási (fűtés, világítás, víz, karbantartás, gazdasági szolgáltatás, értékcsökkenés, informatikai szolgáltatás, telefon, stb.), fejlesztési - jelen eljárás esetén a jármű specifikus berendezések és célszerszámok milliós nagyságrendű beruházást igényelnek - és további működési költséget. Mindezek alapján a Hetényi Haszongépjármű Javító Kft. által vállalt 1.492.-Ft + Áfa, és a Schiller Autóház Kft. által vállalt 1.800.-Ft + Áfa javítási óradíj álláspontja szerint kirívóan alacsonynak minősül, és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető. Érvelését tárgyalási nyilatkozatában és az azt követő írásbeli észrevételében azzal egészítette ki, hogy a nyertes ajánlattevő indokolásában becsatolt táblázatban foglalt díjak szubjektív adatok, azok realitását kérelmező nem támasztotta alá. A táblázat egyes sorait elemezve részletesen kifejtette álláspontját a nyertes által közölt adatok elfogadhatatlanságáról. E körben kiemelte a gép- és szerszámhasználati költségeket, értékcsökkenési leírást, valamint a posta költségeket. Az értékcsökkenési leírás álláspontja szerint nem összeegyeztethető a nyertes ajánlatában szereplő mérlegadatokkal. Utalt a nyertes ajánlattevő mérlegében szereplő évi 7,190 millió forintos értékcsökkenési leírásra, amelynek eléréséhez a nyertes által beállított 1 órára levetített adattal számolva megítélése szerint 120.000 munkaóra szükséges. Álláspontja szerint a táblázathoz csatolt nyertesi szöveges indokolás általános jellegű, amely nem szolgálhat magyarázatul a megadott adatok valódiságára. Ajánlatkérőnek erre tekintettel a Kbt. 86. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élnie kellett volna, rá kellett volna kérdeznie a táblázatban közölt adatok konkrét tartalmára. Ennek hiányában jogszerűtlenül fogadta el az indokolást gazdaságilag ésszerűnek és nyilvánította érvényessé a nyertes ajánlatát.
15
A Schiller Autóház Kft. árajánlatának indokolásával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint annak tartalma érthetetlen és értékelhetetlen. A nyertes indokolásához hasonlóan a benne közölt adatok és a szöveges magyarázat alkalmatlan arra, hogy a szerződés megadott áron való teljesíthetőségére bármilyen következetés levonható legyen. Ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát sem fogadhatta volna el jogszerűen érvényesként. Ajánlatkérő ügyfélképességi kifogására kérelmező nem kívánt nyilatkozatot tenni. A 2. kérelmi elem körében kérelmező az előzetes vitarendezési eljárásban közölt álláspontját tartotta fenn. Hangsúlyozta, hogy megítélése szerint az ajánlattételi felhívás műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelményei körében a dokumentáció műszaki leírásának 7. pontja szerint egyértelmű előírás volt, hogy az ajánlattétel időpontjában az ajánlattevőknek rendelkezniük kell a hivatkozott márkaspecifikus technológiával, gyári eszközökkel, szakértelemmel. Tényszerűen megállapítható, hogy ezen eszközökkel mind a 6 márka vonatkozásában kizárólag a kérelmezői társaság rendelkezik. Ennek alátámasztására becsatolta az előzetes vitarendezési eljárásban is mellékelt Nissan Sales CEE Kft. által kiadott tájékoztatást, továbbá még két - a Renault Hungária Kft. és a Magyar Suzuki Zrt. által kiadott - nyilatkozatot, amelyek tanúsága szerint egyik ajánlattevői társaság sem fordult megkereséssel a vezérképviseletekhez a műszaki leírás 7. pontjában előírt technológia, célszerszámok igénylése végett. Minderre figyelemmel kérte megállapítani a megjelölt öt ajánlattevő alkalmatlanságát, tekintettel arra, hogy ezen ajánlattevői kör nem rendelkezik a javításhoz szükséges gyári eszközökkel és technológiával. Az ajánlatkérői előírásokat, az alkalmassági előírást, illetőleg a dokumentáció II.7. pontjában szereplő előírást álláspontja szerint nyelvtanilag egyértelműen akként kell értelmezni, hogy egyrészt az ajánlatkérő alkalmassági követelményként írta elő a gyári eszközökkel, technológiával való rendelkezést, másrészt pedig a rendelkezés egyértelműen azt jelenti, hogy az ajánlatadás pillanatában kell, hogy az ajánlattevők ezen eszközökkel már rendelkezzenek és nem a szerződés teljesítésekor. Utalt arra, hogy mindemellett nem vitatja, hogy a márkajoggal való rendelkezés nem volt a feltétele a közbeszerzési eljárásnak, azt sem vitatja, hogy az ajánlatkérő által kért gyári eszközök, technológiák, diagnosztikai készülékek a márkajoggal rendelkező szervizektől megvásárolhatók, a nemrég hatályba lépett európai uniós rendelet kötelezi is a márkaszervizeket arra, hogy igény esetén kiadják a technológiát. A jogsértés ugyanakkor azzal valósul meg, hogy az ajánlattevők a felhívásban és dokumentációban foglaltak ellenére nem rendelkeznek ezen eszközökkel.
16
Ajánlatkérő elsődlegesen eljárásjogi okból, az 1. kérelmi elem körében ügyfélképesség hiányára hivatkozva kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, másodlagosan érdemben mindkét kérelmi elem körében megalapozatlanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az 1. kérelmi elem körében álláspontja szerint a kérelmezői ügyfélképesség hiányát az a körülmény alapozza meg, hogy kérelmező árajánlata az érvényes ajánlattevők rangsorában az 5. legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat volt. A nyertes ajánlattevő és a 2. helyezett ajánlati ára, illetőleg kérelmező ajánlati ára között volt még két érvényes ajánlat, amely kérelmező ajánlati áránál alacsonyabb volt. Ekként, figyelemmel a bírálati szempontra, ha és amennyiben a Döntőbizottság meg is állapítaná érdemben a nyertes és a 2. helyezett ajánlatának kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatti érvénytelenségét, a kérelmező akkor sem kerülne abba a helyzetbe, hogy jelen eljárásban ajánlatkérővel szerződést köthessen. Érdemben az 1. kérelmi elem körében előadta, hogy megvizsgálta mind a nyertes, mind a 2. helyezett által adott indokolást, amelyet a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelőnek talált. E körben a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a garantált bérminimumot megállapító 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletre hivatkozott, amely szerint a munkavállaló részére megállapított legkisebb személyi alapbér összege órabér alkalmazása esetén bruttó 449.-Ft/óra, amely járulékaival együtt 577.-Ft/óra. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma órabér alkalmazása esetén bruttó 650.-Ft/óra, amely járulékaival együtt 836.-Ft/óra. Megállapítható, hogy a nyertes által kalkulált szerelői óradíj fedezetet nyújt ezen jogszabályi rendelkezés szerinti minimális bérköltségre, illetőleg az is megállapítható, hogy a nyertes egyéb költségekkel is számolt, amelyről részletes kimutatást készített az indokolásában. Álláspontja az, hogy ajánlatkérőnek nem feladata a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának körében az, hogy az ajánlattevő által adott részletes és tételes kalkuláció minden egyes tételsora mögöttes gazdasági tartalmának helyességéről döntsön. Ajánlatkérőnek erre nincs lehetősége, ez nem is elvárható. Ajánlatkérő az árindokolásban foglalt adatok helytállóságát tényszerűen kizárólag a jogszabályi minimumfeltételek alapján tudja értékelni, ezen túlmenően korlátozottak a lehetőségei az adattartalom gazdasági megfelelőségének, vagy nem megfelelőségének a megállapításában. E körben kizárólag azt tudja vizsgálni, hogy az ajánlattevő ténylegesen számolt-e a tevékenységgel kapcsolatos összes lehetséges költséggel, de azt már nem, hogy az általa megadott konkrét adatok egyébként gazdaságilag helytállóak-e. Jelen esetben a nyertes árajánlatából az tűnik ki, hogy minden jelentős költségtétellel számolt, ami a beszerzés tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatban felmerülhet. Ezen belül a kalkulált személyi bérek megfelelnek a jogszabályi
17
előírásoknak. Az egyéb számadatok valóságtartalmának bizonyítására, illetőleg ellenbizonyítására nincs lehetősége, erre a Kbt. nem is kötelezi. Tekintettel arra, hogy a nyertes minden lényeges költségelemre kitért az indokolásában, ajánlatkérőnek nemcsak joga, de kötelezettsége is volt az indokolás elfogadása. A 2. helyezettel kapcsolatban ajánlatkérő a nyertessel kapcsolatos nyilatkozatát tartotta fenn. A 2. kérelmi elem körében előadta, hogy ajánlatkérő nem határozta meg alkalmassági követelményként a gyári célszerszámokkal való rendelkezést az ajánlattétel időpontjában, kizárólag arra vonatkozóan kért nyilatkozatot, hogy a teljesítés idejére vállalják ajánlattevők ezen eszközök beszerzését. Ekként a kérelmező által hivatkozott ajánlattevők alkalmatlanságára vonatkozóan nem vonható le jogszerű következtetés. Hivatkozott arra, hogy jogszerűen nem is írhatta elő azt, hogy már az ajánlatadás időpontjában rendelkezzenek ajánlattevők ezen eszközökkel, mivel ajánlatkérő e nélkül is kaphat megfelelő teljesítést. Minderre figyelemmel az alkalmasság ezen követelménye körében ajánlatkérő kizárólag azt vette figyelembe, hogy az ajánlattevők megfelelően kitöltötték-e és aláírták-e a vonatkozó „K3” nyilatkozatmintát, egyéb iratok, igazolások csatolását ezzel kapcsolatban nem kért, az eszközök meglétének tényleges ellenőrzését pedig a szerződés futamideje alatt kívánta elvégezni, így jogszerűen járt el, amikor minden ajánlatot érvényesként fogadott el ezen alkalmassági kritérium tekintetében. Egyebekben előadta, hogy szakmai ajánlat csatolását sem kérte, így a műszaki leírás 7. pontja is kizárólag a szerződés teljesítésének feltételeként volt értelmezhető. Egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az árindokolása megfelel a gazdaság ésszerűség követelményeinek, az abban foglalt adatok valós számadatok, a teljesíthetőség biztosított. A 2. kérelmi elem vonatkozásában írásbeli észrevételében akként nyilatkozott, hogy a teljesítéshez szükséges műszerekkel, műszaki információkkal, szakértelemmel társasága rendelkezik. Együttműködési szerződéssel rendelkezik több márkaszervizzel is, a szükséges információkkal való rendelkezés ilyen módon is biztosított. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntőbizottság elsődlegesen – figyelemmel az ajánlatkérő ügyfélképesség hiánya miatt előterjesztett eljárásjogi kifogására is – azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a feltételei a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának.
18
A Kbt. 323. § (1) bekezdés első fordulata szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A közbeszerzési törvény szabályozása azt követeli meg az ügyfélképesség megállapításához, hogy az érintett személy, szervezet jogát, jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység, mulasztás. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati ügyekben azonos szempontok és elvek alapján kell megítélni a kérelmező ügyfélképességének fennállását. Az ügyfélképesség tekintetében az elmúlt évek során állandósult a joggyakorlat abban, hogy mely tények, illetve azoknak a jogi helyzetre vonatkozó hatása alapozza meg a jogos érdeksérelem megállapíthatóságát. Töretlen a joggyakorlat abban, hogy a kérelmezői jogosultságnak a kérelem előterjesztője vonatkozásában közvetlennek kell lennie, amely a jogorvoslati kérelem tárgya és a kérelmező adott közbeszerzési eljárásban fennálló jogi helyzete közötti közvetlen összefüggést feltételez. Jelen esetben tényként rögzíthető, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be és az is, hogy a kérelmező több okból támadta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ez utóbbi vonatkozásában ki kell emelni azt, hogy kérelmező a rajta kívül érvényes ajánlatot benyújtók mindegyike tekintetében vitatta az ajánlatkérő érvényességet megállapító döntését: a nyertes ajánlattevő és a 2. helyezett Schiller Autóház Kft. vonatkozásában két okból, kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra és alkalmatlanságra hivatkozva, a többi ajánlattevő esetében pedig kizárólag alkalmatlanság okán. Ezen körülmény kérelmező jogi helyzete szempontjából arra tekintettel bír az ügyfélképesség megítélése körében relevanciával, mivel az ajánlatkérő által is hivatkozottak alapján kérelmező a bírálati szempont szerinti rangsorban az érvényes ajánlatot tevők között csak az 5. helyen áll. Ugyanakkor az általa kifogásolt összes tőle kedvezőbb ajánlat esetében az ajánlatkérő bármely érvénytelenségi ok miatti jogsértő döntésének megállapítása révén megteremtődik a kérelmező számára a szerződés elnyerésére vonatkozó közvetlen lehetőség, amely miatt kérelmező közvetlen érdeksérelme, ügyfélképessége jelen jogorvoslati eljárásban fennáll. A jogorvoslati kérelem a kérelmezőtől kedvezőbb összes ajánlat érvénytelenségére vonatkozott, az ajánlatok érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntés jogsértő jellege pedig egy érvénytelenségi ok fennállása alapján is megállapítható, ekként nincs annak relevanciája az ügyfélképesség megítélése szempontjából, hogy a jogsértés megállapítását egyes ajánlattevők esetében több érvénytelenségi okra való hivatkozással kérte a kérelmező, másoknál pedig csak egy érvénytelenségi okot jelölt meg.
19
A fentiekre tekintettel a kérelmező ügyfélképessége az 1. kérelmi elem vonatkozásában is fennáll, függetlenül attól, hogy ezen kérelmi elem tárgyát képező érvénytelenségi okot csak a nyertes és a 2. helyezett vonatkozásában kifogásolta csak kérelmező, míg a többi – egyéb érvénytelenségi okból azonban támadott – ajánlattevő tekintetében nem. A fentiekben kifejtett indokok alapján a kérelmező ügyfélképessége körében eljárásjogi akadály nem volt, amelyre tekintettel a Döntőbizottság érdemben vizsgálta a kérelmező mindkét kérelmi elemét. A Döntőbizottság elsőként a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kérelmi elemét vizsgálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelem mind a nyertes ajánlattevő, mind a 2. helyezett tekintetében megalapozott. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontjai szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. Kbt. 86. § (1) -(2) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;
20
b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. A Kbt. 86. § (3)-(6) bekezdése alapján: (3) az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. A Kbt. 81. § (1) bekezdés alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (5) bekezdése).
21
A közbeszerzési törvény szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 86. §-a szerinti eljárás második lépéseként a Kbt. 86. § (3)-(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. Jelen esetben megállapítható, hogy a nyertes és a 2. helyezett ajánlati ára hozzávetőleg 50 %-kal alacsonyabb a beérkezett ajánlatok átlagáránál - a két szélsőérték kiejtésével - így az ajánlatkérő az árat kirívóan alacsonynak értékelte a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó eljárás Kbt. szabályozása szerinti második szakaszaként az ajánlattevők által adott indokolásra alapítottan ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a szolgáltatás a megadott áron teljesíthető-e, az ár a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. Jelen jogvita tárgyát az eljárás ezen második szakasza eredményeként hozott ajánlatkérői döntés jogszerűsége képezi. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rámutat arra, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatának célja az, hogy ajánlatkérő meggyőződjön arról, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető-e. Az ajánlattevő ajánlata akkor érvénytelen, ha az ár különböző szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megrendelés műszaki tartalma a megajánlott áron nem teljesíthető. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a Kbt. 86. §-a szabályozási rendszeréből következik, hogy az irreális ár vizsgálatát ajánlatkérőnek elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra és az indokolás tartalmára kell alapítania. A Kbt. 86. § (3)-(4) bekezdései szerint ajánlatkérő a valós teljesíthetőség fennállását és gazdasági ésszerűséget objektív tények alapján köteles vizsgálni. A Döntőbizottság álláspontja szerint az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű
22
adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérőt terheli, méghozzá ezen meggyőződést ajánlatkérőnek magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes és a 2. helyezett ajánlattevők által adott indokolásban foglaltak és az ajánlatkérő rendelkezésére álló egyéb iratok alapján ajánlatkérő meggyőződhetett-e a beszerzés tárgyát képező szakmai tartalom megadott ajánlati árakon való teljesíthetőségéről, ennek alapján megalapozott és jogszerű döntést tudott-e hozni ezen ajánlatok érvényességéről. A Kbt. 86. § (1) bekezdése az indokoláskérési kötelezettség mellett, azzal összefüggésben kifejezetten rögzíti, hogy az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokra kell ajánlatkérőnek rákérdeznie a (2) bekezdésben foglalt tényállások teljesülése esetén. A Döntőbizottság elsőként az indokoláskérés tartalmát vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevők csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy megfelelő magyarázatot adjanak az áraikra vonatkozóan, ha ajánlatkérő pontosan megfogalmazza, hogy az ajánlati árat milyen okból tartja aggályosnak, valamint megadja, hogy az ajánlattevők az indokolás során milyen vizsgálati szempontokat vegyenek figyelembe. A Döntőbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy ajánlatkérő az indokoláskérésben mindössze a jogszabályi rendelkezést, a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontját jelölte meg az indokolás alapjaként, valamint utalt az ajánlati ár tartalmát megalapozó adatok feltüntetésére, ugyanakkor az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel nem közölte a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás konkrét vizsgálati szempontjait. Jelen esetben egyösszegű árat kellett ajánlattevőknek megajánlaniuk, amely elemeinek tételes ismertetést ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban nem írta elő. Az ajánlatkérő a felhívásban és dokumentációban az óradíj számításának a módszerét sem rögzítette. Erre tekintettel is indokolt lett volna a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgyának szakmai tartalmával összefüggésben az ajánlati árak összetevőire vonatkozó konkrét vizsgálati szempontok megadása. A Döntőbizottság annak tükrében, hogy ajánlatkérő nem határozott meg konkrét indokolási szempontokat, külön-külön megvizsgálta a nyertes és a 2. helyezett által megadott adatokat és az azokkal kapcsolatos magyarázatokat.
23
A nyertes ajánlattevő indokolásával kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy az indokoláskérés általános jellege ellenére, az építési beruházások rezsióradíjainak számításhoz használt adatok alapul vételével ugyan, de részletes, számszerű költségismertetést tartalmazott 1 munkaórára levetítve a személyi, szerszámhasználati és egyéb dologi, működési költségekről, beleértve az amortizációt, továbbá kitért a társaságot terhelő adók, járulékok, biztosítások költségeire, mindezen felül nyereséget is kalkulált. Az árajánlat összetevőinek ilyen részletességgel történő bemutatása a Döntőbizottság álláspontja szerint a megajánlott ár objektív jellegére utaló körülmény lehet, ami azt mutatja meg, hogy ajánlattevő ténylegesen számolt a megjelölt költségekkel, ugyanakkor az ajánlatkérői állásponttal ellentétben önmagában nem elegendő feltétel a Kbt. 86. § (4) bekezdés szerinti objektivitás megteremtéséhez, az árajánlat gazdasági ésszerűségének alátámasztásához. A Kbt. 86. § (1) bekezdése az indokoláskérés tartalmi előírásaként kifejezetten a lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat rögzíti. Ekként a Döntőbizottság álláspontja szerint nem elegendő a gazdasági ésszerűség megítéléshez a lényeges ajánlati elem, jelen esetben óradíjban kifejezett egyösszegű nettó ajánlati ár beltartalma - költségelemei ismertetése, hanem az ismertetett költségelemek és az azokat alátámasztó mögöttes adatok, indokok együttes értékelése alapján vonható le jelen esetben is csak jogszerű következtetés az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozóan. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő költségismertetést tartalmazó táblázatához csatolt szöveges indokolást és a táblázat, valamint az indokolás összevetése alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő indokolásából nem állapíthatók meg a Kbt. 86. § (4) bekezdése szerinti objektív, konkrét adatokra, tényekre való utalások, amelyek alátámasztanák a szerződés teljesíthetőségét az 1. rész esetében. A részletes költségismertetés vonatkozásában nem volt vitatott, hogy a megajánlott óradíj a jogszabályi minimális bérköltségekre fedezetet nyújt, amennyiben a hivatkozott Kormányrendelet szerint a nyertes ajánlattevő órabérben foglalkoztatja az alkalmazottait. Megjegyzendő azonban, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásában nem részletezte a bérezési rendszerét. A személyi jellegű kiadásokon túlmenően - a nyertes indokolásának általános jellege miatt - nem állapítható meg a táblázatban szereplő költségszámítás adattartalmának objektivitása, ezáltal a megajánlott egyösszegű ajánlati ár gazdasági ésszerűsége. Az indokolás több tétel vonatkozásában tartalmaz olyan általános jellegű megfogalmazásokat, mint „jelentős költségmegtakarítás”, vagy az „elvártnál magasabb, vagy alacsonyabb” érték (például: 10, 11, 12, 13, 14 sorok) anélkül, hogy megadná ezek objektív, kézzelfogható viszonyítási alapját, ismertetné azokat az adatokat, körülményeket, amelyek révén megismerhetővé és a Kbt. 86. §-a szempontjából értékelhetővé válnak a megadott számok mögötti tényleges gazdasági, módszertani folyamatok, az
24
alacsony áron való teljesíthetőséget indokoló előnyös teljesítési körülmények. A nyertes a táblázatban rögzített adatokkal kapcsolatban maga is arra hivatkozik, hogy „a vállalkozás 2010. évi tényadataiból számított, 1 munkaórára levetített érték” anélkül, hogy ezen tényadatokat az indokolásában ismertetné. A tényadatok ismertetése arra figyelemmel is szükséges, mivel az ajánlatkérő által előírt nettó óradíj megadása eleve egy viszonyszámot feltételez. A táblázatban közölt adatsorral kapcsolatban csak általános megjegyzések találhatók, amelyek nem tartalmazzák annak ismertetését, számításokkal levezetett bemutatását, hogy a nyertes ajánlattevő miként határozta meg az általános (havi, éves) költségei, kiadásai, foglalkoztatási rendszere alapján a nettó óradíját, ebben hogyan kalkulálta a költségelemeket, egyes tételeknél pontosan milyen tényezők és mihez képest idéznek elő költségmegtakarítást, milyen viszonyítást alkalmazott a nyertes, amikor az elvártnál magasabb, vagy alacsonyabb költségekre utalt. A Döntőbizottság ajánlatkérő érvelésével kapcsolatban rögzíti, hogy a kirívóan alacsony árvizsgálat Kbt.-ben meghatározott célja valóban nem az, hogy az ajánlattevő gazdálkodását, gazdasági döntéseinek helyességét, vagy helytelenségét előre megítélje, ugyanakkor ajánlatkérő a megadott indokolás vonatkozásában a Kbt. szerinti meggyőződési kötelezettsége körében nem tekinthet el az ajánlattevők által közölt adattartalom Kbt. 86. § (4) bekezdés szerinti vizsgálatától, annak megítélésétől, hogy az adatokkal kapcsolatban közölt indokolás alkalmas-e arra, hogy az árajánlat objektivitását alátámassza. A Döntőbizottság rámutat továbbá, hogy a Kbt. 86. § (6) bekezdése olyan speciális törvényi tényállást határozott meg, amelynek fennállása esetén kötelező az árajánlatot a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlennek tekinteni és az ajánlatot kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelenné nyilvánítani. Ajánlatkérő a Kbt. 86. § rendelkezéseinek értelmében nem szorítkozhat az indokolás kizárólag ezen különös törvényi helyzet fennállásának, vagy fenn nem állásának szempontjából történő vizsgálatára. Kiüresítené a Kbt. 86. § (4) bekezdését az az ajánlatkérői magatartás, amely minden további vizsgálatot nélkülözve, feltétel nélkül elfogadná az ajánlattevők által közölt adatokat azon az alapon, hogy azok tükrében a Kbt. 86. § (6) bekezdésében foglalt kizáró feltétel fennállása nem állapítható meg. Egyéb iránt a teljes körű vizsgálat lefolytatása arra tekintettel is szükséges, mivel az egyéb költségek objektivitásának, valódiságának esetleges hiánya megkérdőjelezi a Kbt. 86. § (6) bekezdésében foglalt követelménynek való tényleges megfelelést is. A megállapított tényállás alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő rendelkezésére álló adatok a nyertes ajánlattevő vonatkozásában nem voltak elegendőek ahhoz, hogy ajánlatkérő a Kbt. 86. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kétséget kizáróan meggyőződjön a nyertes ajánlati árának, az
25
abban részletezett költségelemek realitásáról, ekként a benyújtott ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 86. § (3) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevői indokolással kapcsolatban további tájékoztatást kérjen, ugyanakkor kötelezettségként rögzíti az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződést. A Döntőbizottság ezen meggyőződési kötelezettségre tekintettel nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy arra tekintettel nem kért további tájékoztatást, mivel a Kbt. ezt csak lehetőségként és nem kötelezettségként írja elő számára. A Kbt. 86. § (3) bekezdése amúgy is az ajánlattevő indokolására és az egyéb adatokra alapítja a meggyőződési kötelezettséget. Ahhoz, hogy ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződjön a nyertes ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről a vizsgált adatokon túlmenően további tájékoztatás kéréssel kellett volna a nyertes ajánlattevőhöz fordulnia, amelyre a Kbt. 86. (3) bekezdése lehetőséget ad. A további vizsgálat arra tekintettel is indokolt, mivel ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő indokoláskérés elmulasztásával maga is hozzájárult a nyertesi indokolás elfogadhatatlanságához. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdésben foglalt konkrét indokoláskérési kötelezettségének és a Kbt. 86. § (3) bekezdésében foglalt meggyőződési kötelezettségének elmulasztására tekintettel a közbeszerzési eljárás 1. része esetében a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálati kötelezettségét a nyertes ajánlattevő vonatkozásában. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a 2. helyezett ajánlattevő indokolását és megállapította, hogy az a nyertesétől eltérően még az alapvető árképző tényezőket sem tartalmazza. Az indokolás alapján arra sem lehet következtetni, hogy a 2. helyezett konkrétan milyen költségekkel számolt. Az indokolás csupán általános viszonyszámokat és makrogazdasági folyamatokra (gazdasági válság) történő utalásokat tartalmaz anélkül, hogy az indokolásból maguk a viszonyítási alapok és az azokhoz képest az ajánlattevő által hivatkozott konkrét árcsökkenést eredményező tényezők megállapíthatók lennének. A Döntőbizottság ugyanakkor rögzíti, hogy ajánlatkérő a konkrét vizsgálati szempontokat megjelölő indokolás kérés hiányában saját magatartásával idézte
26
elő, hogy a benyújtott indokolás sem tartalmazott olyan tényadatokat, amelyekből az ajánlati ár megalapozottsága megállapítható lenne. A Döntőbizottság a 2. helyezett ajánlattevő vonatkozásában is jogsértést állapított meg a Kbt. 86. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek elmulasztására figyelemmel. Érvénytelenségi jogkövetkezmény a nyertes és a 2. helyezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában arra tekintettel nem mondható ki, hogy ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdését megsértve nem az előírt tartalmi elemek közlésével hívta fel az ajánlattevőket az ajánlati áruk indokolására. Ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdésének megfelelő indokolás kérést és az esetleges további felvilágosítás kérését követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy meggyőződjön a nyertes és a 2. helyezett ajánlattevő árajánlatának megalapozottságáról, elvégezze a Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az érvényesség vizsgálatát. Az ajánlat érvényességének a függvényében dönthet majd a közbeszerzési eljárása 1. részének az eredményéről, vagy eredménytelenségéről. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy fennáll-e alkalmatlanság miatti érvénytelenség a támadott 5 ajánlatevő vonatkozásában és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elemét érintően megalapozatlan. A Kbt. vonatkozó rendelkezései a következők: A Kbt. 70. § (1) bekezdése az ajánlattevők kötelezettségeként rögzíti, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdése a következőkről rendelkezik: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
27
A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Döntőbizottság először megvizsgálta ajánlatkérő előírásait a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja szerint előírt eszközökre, berendezésekre, műszaki felszereltségre vonatkozóan. Az alkalmasság ezen feltételére vonatkozó ajánlatkérői elvárás pontos tartalmának függvényében ítélhető meg a kérelmező által kifogásolt ajánlatok érvényessége vagy érvénytelensége. Az alkalmassági követelmények megítéléséhez a konkrét esetben mindenekelőtt annak kiemelése szükséges, hogy a beszerzés tárgya nem garanciális gépjárművek javítására, karbantartására vonatkozik, amely egyrészt nem új gépjárműparkot feltételez, másrészt köztudomású tény, hogy a garanciális időn túli javításokat már a felek által hivatkozott, a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló 461/2010 EU rendelet hatályba lépését megelőzően sem volt a garancia érvényesítéséből adódó szükségszerű kényszerűség hivatalos márkaszervizekkel elvégeztetni. Ezzel szorosan összefügg a beszerzés részletes tárgyát, a szerződés során elvégzendő javítási, karbantartási feladatok jellegét meghatározó műszaki leírás feltételrendszere, amelyben az ajánlatkérő kifejezetten előnyben részesítette a cserélendő alkatrészek esetében a bontott alkatrészek beépítését az új gyári alkatrészekkel szemben. Másodsorban kiemelendő, hogy ajánlatkérő eredeti elvárása a vitatott alkalmassági körben a márkaképviseletektől való igazolás beszerzése volt javításra, karbantartásra vonatkozóan, amelyet később – nem vitatottan azzal a céllal, hogy a versenyből a márkaszervizek által nem auditált, független alkatrész forgalmazók, illetve javítóműhelyek ne kerüljenek kizárásra – akként módosított, hogy igazolás benyújtása helyett az alkalmasságot a szerződéses feladatok teljesítéséhez meglévő eszközök vonatkozásában a dokumentációban szereplő nyilatkozat csatolásához kötötte. Az alkalmassági minimumfeltételek tartalmi körét ekként a dokumentáció „K3” jelű mellékleteként csatolt nyilatkozatmintában szereplő leírás adja meg, amely az ismertetett javítási, karbantartási munkák jellege, ezzel összefüggésben az ajánlatkérő gyári alkatrészekhez képest alternatív alkatrészeket előnyben részesítő prioritásrendszere tükrében is vizsgálandó. A nyilatkozatminta alapján az állapítható meg, hogy ajánlatkérő a gépjárművek karbantartásának, javításának, vagy környezetvédelmi intézkedések
28
végrehajtásának feladatához együttesen követelt meg elsődlegesen műszaki információkkal való rendelkezést (ideértve a szoftvert és továbbképzést), továbbá diagnosztikai készülékekkel, illetőleg szerszámokkal és megfelelő szakemberekkel való rendelkezést. Ezen túlmenően a nyilatkozat tartalmát képező elvárásait ajánlatkérő nem specifikálta, e körben a szerszámok, valamint a készülékek körét, típusát sem határozta meg pontosan. A nyilatkozatminta nem utal továbbá gyári technológiák beszerzésére, valamint olyan kitétel sem nem szerepel benne, hogy a javításhoz szükséges szerszámoknak kifejezetten gyári célszerszámoknak kell lenniük. A nyilatkozatban foglaltak alapján tehát a nem gyártói minősítésű, hanem az ún. alternatív szerszámok is elfogadhatók. Az alkalmassági feltétel igazolásaként az ajánlatkérő kizárólag a nyilatkozatminta megfelelő kitöltését és aláírását írta elő, arra való figyelmezetéssel, hogy nyilatkozat tartalmának megfelelő rendelkezésre állást bármikor jogosult ellenőrizni. Nem volt vita a felek között abban, hogy ezen nyilatkozatot mindegyik ajánlattevő az ajánlatkérő által előírtak szerint kitöltve csatolta az ajánlatába mind a 6 gépjármű vonatkozásában. Az sem volt vitatott, hogy az ajánlattevők ténylegesen rendelkeznek a javításhoz szükséges alapszerszámokkal, nem feltétlenül gyártói minősítésű készülékekkel. A kérelmező arra tekintettel kérte a jogsértés megállapítását, hogy a dokumentáció műszaki leírásának 7. pontjában szereplő előírás alapján nem felelnek meg az ajánlattevők a felhívás III.2.3/3. pontjában rögzített minimumfeltételnek, az alkalmasságot nem megfelelően igazolták, mivel álláspontja szerint a becsatolt nyilatkozatok ellenére gyártói minősítésű célszerszámokkal, gyári technológiákkal és a gyártó által kiképzett szakemberekkel nem rendelkeznek. Rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. kógens szabályozási rendszeréből következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag azon alkalmassági követelmények teljesítését kérheti számon az ajánlattevőktől és veheti figyelembe az ajánlatok elbírálásakor, amelyeket az eljárás feltételrendszerében egyértelműen meghatározott. Alkalmatlanság miatti érvénytelenség csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlattevő nem rendelkezik az ajánlatkérő által egyértelműen meghatározott eszközökkel, berendezésekkel. A Döntőbizottság összevetette a műszaki leírás 7. pontját, és az annak tartalmát értelmező 15. és 16. kiegészítő tájékoztatásokat. A 15. pontban megfogalmazott kérdés a gyári célszerszámok körére vonatkozott, ezen belül arra, hogy a teljes márkajog szerinti gyári célszerszámokkal kell-e az ajánlattevőknek rendelkezniük, vagy kizárólag a javítási feladatokhoz szükséges célszerszámokkal. Ajánlatkérő válaszában a célszerszám gyári jellegére
29
vonatkozó kifejezett utalás nélkül közölte, hogy a feladatok teljesítéséhez szükséges célszerszámokra vonatkozik az előírás, azzal, hogy annak igazolási módja a „K3” jelű melléklet kitöltésével történik, az ott leírtak teljeskörű figyelembevételével és vállalásával. A 16. pont szerinti kérdés egyértelműen arra irányult, hogy gyári célszerszámokkal az ajánlattevőknek mely időpontban - az ajánlattétel, vagy a teljesítés időpontjában - kell-e rendelkezniük és milyen módon kell a rendelkezésre állást igazolniuk. Ajánlatkérő válaszában a rendelkezésre állás időpontjának egyértelmű közlése nélkül a 15. pontban foglaltakat megismételve akként válaszolt, hogy az igazolás a „K3” jelű melléklet benyújtásával történik, az abban meghatározott alkalmassági feltételeknek való megfelelésről kell ajánlattevőknek nyilatkoznia. A Döntőbizottság a fentiek alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő nem kért külön igazolást, vagy szakmai ajánlatot a műszaki leírás 7. pontjában foglalt feltétel - gyári minősítés - igazolására, azt egyértelműen a felhívás III.2.3/3. pontja szerinti „K3” jelű nyilatkozattal való igazolás körébe vonta, méghozzá kifejezetten a nyilatkozat e nem behatárolt tartalmára való utalással, az abban foglaltak szerint. Az alkalmasság igazolására vonatkozó formanyilatkozat pedig csupán műszaki információkat és a javításhoz szükséges szerszámokat, és nem gyári célszerszámokat, illetőleg technológiát írt elő. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a gyári célszerszámokkal, technológiával való rendelkezés nem volt kifejezett és egyértelmű előírása az alkalmassági követelményeknek. Erre a felhívás és dokumentáció egyéb előírásaiból sem vonható le következtetés, különösen a műszaki leírás azon rendelkezésére figyelemmel nem, hogy a javítási munkák során a gyári alkatrészekkel szemben a bontott alkatrészeket részesíti ajánlatkérő előnyben, illetőleg a felhívás módosításának tartalmára tekintettel sem, amellyel áll egyébként összhangban a „K3” nyilatkozat gyári minősítésre vonatkozó előírást mellőző tartalma. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy alkalmatlanság miatti érvénytelenség a kérelmező által kifogásolt körben nem áll fenn, ezért a jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság a fentiekben részletezettek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása 1. része esetében megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Kbt. 86. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő 1. részére vonatkozó eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy a jogsértés reparációja másként nem biztosítható.
30
A Döntőbizottság az alkalmasság körében előterjesztett kérelmi elemet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv – a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. március 11.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Duna Autó Zrt. (1037 Budapest, Zay u. 24.) 2. Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Fábry György ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 3. Ferihegy Autó Kft. (1185 Budapest, Üllői út 822.) 4. Hetényi Haszongépjármű Kft. (2045 Törökbálint, Ipari Park 152/12.) 5. Postaautó Duna Zrt. (4030 Debrecen, Monostorpályi út 35/A.) 6. Tormási Kft. (1053 Budapest, Múzeum krt. 3.3.2/A.) 7. Schiller Autóház Kft. (1138 Budapest, Váci út 113.) 8. Wallis Kerepesi Kft. (1106 Budapest, Kerepesi út 85.) 9. DEKTOR Autójavító Kft. (1025 Budapest, Törökvész út 46/C.) 10. D-CAR-ARCHICORP Kft. (1036 Budapest, Lajos u.105.) 11. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
