K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.544/27/2011
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. (1111 Budapest, Budafoki út 59. 3. emelet, képviseli: Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Dezső Attila ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., Gere Ügyvédi Iroda, Dr. Gere István ügyvéd, 1027 Budapest, Margit körút 1., Györfi-Tóth Ügyvédi Iroda, Dr. Györfi-Tóth Balázs ügyvéd, 1027 Budapest, Margit körút 1., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) és az ANSALDOBREDA S.p.A. (Via Argine 425 – 80147 Nápoly, Olaszország, képviseli: Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd, 1075 Budapest, Síp u. 6., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., képviseli: Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd, 1037 Budapest, Hidegkuti Nándor u. 8-10., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Debrecen villamos vonalain közlekedtetni kívánt 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű közúti csuklós villamos járművek, és ezen járművekhez tartozó tartalék alkatrészek és technológiai berendezések szállítása Debrecenbe, továbbá a járművek garanciális idő alatti karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmeket elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott iratai, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011.04.23. napján 2011/S 80131627. szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Ajánlatkérő ajánlati felhívása 2011.04.20. napján került feladásra. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a Kohéziós Alap, a magyar Kormány és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közös finanszírozásában valósul meg, a KözOP - 5.2.0 -07-2008-0001: Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritáson belül „A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése” elnevezésű projekt keretében. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában meghatározta a szerződés tárgyát. A felhívás hivatkozott pontja - egyebek mellett - a következőket rögzítette: „Vállalkozási elemekkel vegyes szállítási szerződés a Debrecen villamos vonalain közlekedtetni kívánt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedélyben - a határozat és annak záradékolt műszaki melléklete - ajánlati dokumentáció II. fejezete ("Jármű Műszaki Leírás") meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi követelménynek megfelelő, 18 db azonos típusú, új gyártású, utasterében egyterű, utastéri állóhelyi alapterületén 100 %-ban alacsony padlómagasságú, normál nyomtávolságú, maximum 32,5 m hosszú, 2 650 mm névleges szélességű, teljesen légkondicionált, 600 V névleges egyenfeszültséggel működő, kétirányú, közúti csuklós villamos járművek, és ezen járművekhez tartozó tartalék alkatrészek és technológiai berendezések szállítása Debrecenbe, továbbá a járművek garanciális idő alatti karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások (a dokumentáció és az áruk szállításával együtt járó szolgáltatásokat jelenti, mint például a betanítás a járművezetők és szerelők részére valamint a Nyertes ajánlattevőnek a szerződés alapján való egyéb hasonló kötelezettségei) biztosítása. A részletes feladat meghatározást és műszaki leírást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedély, és annak záradékolt műszaki melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: […] 15. Egyéb megrendelői utasítások, elvárások 15.1. Kötelezően megajánlandó tartalék alkatrész lista Az Ajánlatkérő az Ajánlattevő részére meghatározta a következő táblázatban
3
felsorolt kötelezően megajánlandó alkatrészek listáját, amelyet az Ajánlattevőnek a megajánlott járműre vonatkozóan be kell áraznia (euróban) és az ajánlatuk részeként, azt a dokumentációhoz kell csatolni. Ajánlatkérő az utolsó jármű kötelező garanciális időtartamának lejártáig az alábbi táblázatban megadott értékeken jogosult az alkatrészek utánrendelésére: Ssz. Tétel Mennyiség. 30. Ablaktörlő motor 2 db 31. Ablaktörlő lapát, karral 6 db Megjegyzés: a „garnitúra” egy villamos járműhöz tartozó mennyiséget jelent. Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. Az előző táblázatban felsorolt alkatrészekre, részegységekre az ajánlattétel során kötelező ajánlatot adni minden Ajánlattevőnek”. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlat tételét nem tette lehetővé. Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánta elbírálni a következő bírálati részszempontok alapján: Részszempont Súlyszám 1. A villamosjármű flotta ára (Nettó euro). 75 2. A jármű fajlagos vontatási energia fogyasztása segédüzemi 10 energiafogyasztás nélkül [(kWh/km)/(utasszám U2-es utasterhelés esetén)] 3. A jármű férőhelye (utasszám U2-es utasterhelés esetén) (fő). 15 Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011.06.06., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011.07.01., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011.07.29. napjában jelölte meg. A felhívás VI.3) További információk pontjában ajánlatkérő - egyebek mellett a következőket rögzítette: 20.) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlati felhívás II.1.5.) pontjában a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedély teljes terjedelmében beemelésre került, az szó szerint megegyezik az ajánlati dokumentáció II. fejezetével.
4
21.) 1. Bírálati szempont: A villamosjármű flotta ára (Nettó euro) A villamosjármű flotta ára: az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában feltüntetett összeg. A mutató annál kedvezőbb, minél kisebb az érték. Súlyszám: 75. 33.) Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati dokumentáció I/6. sz. mellékletében foglalt nyilatkozatával teljesíti valamennyi az elvi előzetes típusengedélyben előírt ismertetést, megajánlást, vállalást, meghatározást, így a műszaki ajánlatot ezen nyilatkozat kimeríti, ezen kívül tehát egyéb dokumentumok becsatolását - különösen a jellegrajzot, színtervet - ajánlatkérő nem kéri!!!! Az elvi előzetes típusengedély alapján elkészített jellegrajzot és az előzetes típusengedélyezéshez szükséges egyéb műszaki dokumentumokat a szerződés megkötését (=hatálybalépését) követő 45 napon belül kötelező Ajánlatkérő részére benyújtani. 34.) Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati dokumentáció I/2. sz. részletes árajánlat melléklet 2.6. pontjában foglalt, az egyéb, a szállító által, a járművek karbantartásához javasolt speciális eszközök és szolgáltatások tekintetében az Ajánlatkérő fix összeget állított be, melynek mértéke 180 000 EUR. Amennyiben nem ez az összeg kerül beállításra az árajánlatban, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. 35.) Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati dokumentáció I/2. sz. részletes árajánlat melléklet 5. pontjában foglalt, a járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartása tekintetében, az Ajánlatkérő maximum 500 000 EUR nagyságrendű ajánlatot fogad, ennél kedvezőtlenebb megajánlás az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az ajánlattevőknek szóló útmutatót, iratmintákat, műszaki leírást és szerződéses feltételeket tartalmazott. A dokumentáció I. fejezet 8. pontja vonatkozott az ajánlatok tartalmi követelményeire. Ezen pontban rögzítette ajánlatkérő, hogy „A dokumentáció nyilatkozatmintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az érvényes ajánlattételt megkönnyítse az ajánlatkérő. Felhívjuk a tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő főszabályként nem teszi kötelezővé az általa meghatározott nyilatkozatminták alkalmazását, az csupán javasolt az ajánlattevőknek. Ahol az ajánlatkérő a nyilatkozatminták alkalmazását nyomatékosan ajánlja, ott ezt külön előírásként egyértelműen feltünteti. Amennyiben az ajánlattevő a nyilatkozatminták mellőzésével kívánja ajánlatát benyújtani, kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el az egyes dokumentumok tartalmi és formai megfelelőssége érdekében”.
5
Ezen pontban ajánlatkérő - egyebek mellett - a felolvasólap minta, a részletes árajánlat, az ajánlott tartalék alkatrész lista iratmintája kapcsán rögzítette, hogy „a minta használata nyomatékosan ajánlott”. A dokumentáció I. fejezet 18. pontja a következőket tartalmazta: „18. Ajánlattevő által megajánlott műszaki tartalom: az ajánlati dokumentáció I/6. melléklete (nyilatkozat). Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati dokumentáció I/6. számú mellékletében foglalt nyilatkozatával teljesíti valamennyi az elvi előzetes típusengedélyben előírt ismertetést, megajánlást, vállalást, meghatározást, így a műszaki ajánlatot ezen nyilatkozat kimeríti, ezen kívül tehát egyéb dokumentumok becsatolása - különösen a jellegrajz, színterv – ajánlatkérő nem kéri!!!!” A dokumentáció I/1. sz. melléklete tartalmazta a felolvasó lap mintáját. Abban az 1. bírálati részszempontra tett vállalást ajánlatkérő a következők szerint kérte megadni: „1. A villamosjármű flotta ára (Nettó euro) Az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában feltüntetett összeg. ……………………….. Nettó euro” A részletes árajánlatra vonatkozó I/2. sz. melléklet a következőket tartalmazta: Ssz Megnevezés 1.
A 18 db jármű nettó értéke euróban összesen:
2.
A villamosjárművek működtetéséhez és karbantartásához szükséges berendezések és eszközök ára összesen: (2.1.+2.2.+2.3.+2.4.+2.5.+2.6.+2.7. +2.8.+2.9.)
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
Emelő berendezések Padló alatti kerékeszterga Tetőpódiumok Telepített automatikus homokfeladó Beltéri speciális tisztító eszközök Egyéb, a szállító által, a járművek karbantartásához javasolt speciális eszközök és szolgáltatások
2.7. Diagnosztikai eszközök 2.8. Kisiklások után a jármű vágányra helyezéséhez és elvontatásához szükséges eszközök és cél szerszámok
Nettó ajánlati ár (euró)
180.000 EUR Az ajánlat érvénytelen, amennyiben nem ez az összeg kerül beállításra az árajánlatban!!!!
6 2.9.
3. 4. 5.
6.
A vizuális és akusztikus utastájékoztató rendszerekhez azok az eszközök, amelyek az adattartalom (kép és hang) változtatását felhasználóbarát módon lehetővé teszik, beleértve a járműtelepi eszközöket és valamennyi szükséges szoftvert is Dokumentációk és képzések Tartalék alkatrészek összértéke (I/5. sz. melléklet összesen sora) A járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartása
Maximum 500.000 EUR Az ajánlat érvénytelen, amennyiben ezen összegen felüli összeg kerül beállításra az árajánlatban!!!!
Járműflotta ára összesen: (1.+2.+3.+4.+5.)
A dokumentáció I/4. sz. mellékletét képezte a teljességi nyilatkozat. A nyilatkozat formanyomtatványa szerint az ajánlattevők kijelentik, hogy „A kért ellenszolgáltatás összege a felolvasólapon megajánlott ajánlati ár”. Az ajánlati dokumentáció I/5. sz. melléklete vonatkozott a kötelezően megajánlandó tartalék alkatrész listára. Az iratmintában ajánlatkérő a következőket rögzítette: „Az Ajánlatkérő (Vevő) a jármű gyártója részére meghatározta a következő táblázatban felsorolt, kötelezően megajánlandó alkatrészek listáját, amelyet az Ajánlattevőnek „a saját járművé”-re vonatkozóan tételesen be kell áraznia (euróban) és az ajánlatuk részeként kell csatolni. Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. Ssz.
Tétel
Mennyiség
… 30. 31. …
Ablaktörlő motor Ablaktörlő lapát, karral
2 db 6 db
Nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euroban
Összesen (nettó euroban)
Az I/6. sz. „Nyilatkozat az ajánlati dokumentáció II. fejezetét képező, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott elvi előzetes engedélyben (határozat és annak záradékolt műszaki melléklete) meghatározott valamennyi műszaki és tartalmi elemeinek elfogadására” című mellékletben - többek között - a következő nyilatkozat megtételét várta el az ajánlatkérő: „Tudomásul vesszük, hogy jelen nyilatkozaton felül semmilyen más dokumentumot nem kér az ajánlatkérő, jelen nyilatkozat képezi a teljes műszaki ajánlatot”. Ajánlatkérő a műszaki leírást akként határozta meg, hogy a dokumentáció II. fejezetébe csatolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási
7
Hivatala által KU/VF/851/2/2011. számon kiadott elvi előzetes típusengedély határozatot és annak záradékolt műszaki mellékletét, amelyet a felhívás is tartalmazott. A felhívással egyezően került rögzítésre a 15.1. pontban a kötelezően megajánlandó tartalék alkatrész lista: „Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el”, illetőleg „Az előző táblázatban felsorolt alkatrészekre, részegységekre az ajánlattétel során kötelező ajánlatot adni minden Ajánlattevőnek”. Az eljárásban több alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására. A 2011.06.06-i ajánlattételi határidőre hat ajánlattevő adott be ajánlatot: a Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (a továbbiakban: CAF), a Stadler Pankow GmbH, az S.C. Astra Vagoane Calatori S.A., a Solaris Bus & Coach S.A., valamint I. és II. r. kérelmező. A CAF ajánlattevő felolvasólapja az 1. bírálati részszempont kapcsán a következőket rögzítette: „1. A villamosjármű flotta ára (Nettó euro) Az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában feltüntetett összeg. 37.938.258 Nettó euro”. Az I/2. sz. mellékletet a CAF a következők szerint töltötte ki: Ssz
Megnevezés
1.
A 18 db jármű nettó értéke euróban összesen:
2.
A villamosjárművek működtetéséhez és karbantartásához szükséges berendezések és eszközök ára összesen: (2.1.+2.2.+2.3.+2.4.+2.5.+2.6.+2.7. +2.8.+2.9.) Emelő berendezések Padló alatti kerékeszterga Tetőpódiumok Telepített automatikus homokfeladó Beltéri speciális tisztító eszközök
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
Egyéb, a szállító által, a járművek karbantartásához javasolt speciális eszközök és szolgáltatások 2.7. Diagnosztikai eszközök 2.8. Kisiklások után a jármű vágányra helyezéséhez és elvontatásához szükséges eszközök és cél szerszámok
Nettó ajánlati ár (euró) 33.596.000 2.124.429 255.000 1.026.226 201.000 284.292 21.634 180.000 EUR Az ajánlat érvénytelen, amennyiben nem ez az összeg kerül beállításra az árajánlatban!!!! 38.277 89.000
8 2.9. A vizuális és akusztikus utastájékoztató rendszerekhez azok az eszközök, amelyek az adattartalom (kép és hang) változtatását felhasználóbarát módon lehetővé teszik, 29.000 beleértve a járműtelepi eszközöket és valamennyi szükséges szoftvert is 3. Dokumentációk és képzések 200.000 4. Tartalék alkatrészek összértéke (V5. sz. 1.517.829 melléklet összesen sora) 5. A járművek garancia idő alatti teljes értékű Maximum 500.000 EUR karbantartása Az ajánlat érvénytelen, amennyiben ezen összegen felüli összeg kerül beállításra az árajánlatban!!!! 6. Járműflotta ára összesen: 37.938.258 (1.+2.+3.+4.+5.)
Az 1/5. számú melléklet összesen (nettó euroban) sorában 1.517.829 került rögzítésre. A melléklet sorai a következő nettó euró értékeket tartalmazták: 276.058, 159.746, 47.367, 42.963 , 4.296, 12.889, 55.535, 192.027, 17.901, 16.111, 10.741, 96.429, 15.507, 4.652, 2.685, 1.540, 19.42, 15.703, 10.741, 10.741, 2.972, 10.821, 24.200, 8.145, 16.917, 1.790, 1.074, 4.286, 2.148, 516, 92.580, 895, 3.759, 4.301, 16.290, 2.252, 21.568, 125.232, 9.000, 10.000, 30.189, 11.419, 23.531, 14.408, 28.816, 14.408, 10.806, 10.741, 9.191. Az I. r. kérelmező ajánlata 4. oldalára csatolt I/2. sz. melléklet 4. Tartalék alkatrészek összértéke (I/5. sz. melléklet összesen sora) elnevezésű sorában 951.190 € szerepelt. Az I/5. sz. melléklet - többek között - a következőket tartalmazta: Ssz.
Tétel
Mennyiség
Nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euroban
.. 30. 31. …
Ablaktörlő motor Ablaktörlő lapát, karral
2 db 6 db
2420 € 0€
Összesen (nettó euróban)
951 190 €
Ajánlatkérő több alkalommal rendelt el hiánypótlást, illetve kért felvilágosítást az ajánlattevőktől. 2011.07.08-ai levelében ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsátott ki, valamint felvilágosítást is kért és számítási hibát is javított. Ezen levelében a következők szerint kért felvilágosítást az I. r. kérelmezőtől: „Tájékoztatjuk a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ajánlatának 7. oldalán, a kötelezően megajánlandó tartalék alkatrészlistát tartalmazó táblázat felett az alábbi Ajánlatkérői követelmény szerepelt:
9
Az Ajánlatkérő (Vevő) a jármű gyártója részére meghatározta a következő táblázatban felsorolt, kötelezően megajánlandó alkatrészek listáját, amelyet az Ajánlattevőnek „a saját járművé”-re vonatkozóan tételesen be kell áraznia (euróban) és az ajánlatuk részeként kell csatolni. Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. Tájékoztatjuk a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy a tartalék alkatrészlista 31. sorában található „ablaktörlő lapát, karral” tétel tekintetében az Ajánlattevő „0”-s tételt szerepeltetett. Kérjük a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy a Kbt. 85. §-a alapján adjon tájékoztatást a tekintetben, hogy ezen sor tekintetében szerepeltetett „0”-s tétel miként van összhangban az Ajánlatkérő fenti előírásával”. A CAF ajánlattevőtől ajánlatkérő a következő felvilágosítást kérte: „Tájékoztatjuk a Tisztelt Ajánlattevőt, hogy az ajánlatának 4. oldalán található, az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklete szerinti részletes árajánlat 5. sorában a nettó ajánlati ár (euro) az Ajánlattevő az alábbi megajánlást tette: „Maximum 500.000 EUR Az ajánlat érvénytelen, amennyiben ezen összegen felüli összeg kerül beállításra az árajánlatban!!!”. A fenti kitételhez képest, Ajánlattevő a járműflotta ára összesen sorában (1.+2.+3.+4.+5.), fix összeget szerepeltetett 37.928.258 EUR-os értékben, erre tekintettel egyértelműsítse, hogy a táblázat 5. sorában maximálisan vagy fixen 500 000 Eurot ajánlott meg, egyúttal – a Kbt. 85. § (2) bekezdés keretein belül – közölje okszerű indokát annak, hogy miért szerepel a maximális kifejezés ezen a soron”. A CAF ajánlatában ajánlatkérő számítási hibát is javított 2011.07.08-án: „… felhívjuk az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a CAF (…) ajánlatának 6-78. oldalain található ajánlati dokumentáció I/5. sz. melléklete szerinti tartalék alkatrész listában, az egyes tételek összeadása során Ajánlatkérő számítási hibát észlelt, ezért a Kbt. 84. §-ra tekintettel ezen hibákat a következőképpen javítjuk: Az Összesen (nettó euro) tétel esetében helytelenül a következő összeg szerepel: 1.517.829 EUR Ezen tétel összege helyesen: 1.507.829 EUR. Az ajánlati dokumentáció I/5. sz. melléklete szerinti tartalék alkatrész lista összesen (nettó euro) sorában az összeadási, számítási hiba folytán tehát helytelen összeg került kiszámolásra, majd feltüntetésre az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklete szerinti részletes árajánlat 4. sorában, és az ezen helytelen összeggel összeadott járműflotta ára összesen került átvezetésre a felolvasólapra, így az ott szereplő 37.938.258 Nettó Euro-s ajánlati árat csökkenteni kell ezen két tétel különbségével, 10.000 Euroval. A felolvasólapon szerepeltetett ajánlati ár: 37.938.258 EUR A számítási hiba kijavítását követően a helyes ajánlati ár: Nettó ajánlati ár: 37.928.258 EUR
10
Ajánlatkérő a bírálat során a javított összeget veszi figyelembe!!”. Az I. rendű kérelmező a következők szerint adta meg felvilágosítását a tartalékalkatrész listával kapcsolatosan: „3. Felvilágosítás adás és önkéntes hiánypótlás a kötelezően megajánlandó tartalék-alkatrész listára vonatkozóan Az ajánlatkérő felhívásának megfelelően társaságunk a Kbt. 85. §-a alapján tájékoztatja a T. Ajánlatkérőt, hogy a benyújtott ajánlatunkban a kötelezően megajánlandó tartalék alkatrész lista (I/5. számú mellékletet) összeállítása során a fenti mellékletben véletlenül a 31. pont alatti tartalék alkatrész értéke (ára) a 30. pont alatti alkatrész értékében (árában) került rögzítésre. A Kbt. 83. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, önkéntes hiánypótlás keretében mellékelten csatoljuk a 30. és 31. pontok tekintetében helyes adatot tartalmazó tartalék alkatrész listát az összár változatlanul hagyása mellett. A fentiek alapján a mellékelt I/5. számú melléklet összhangban áll az ajánlatkérői követelménnyel”. Az önkéntes hiánypótlásként csatolt tartalék alkatrész lista - többek között - a következőket tartalmazta: Ssz.
Tétel
Mennyiség
Nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euroban
… 30. 31. …
Ablaktörlő motor Ablaktörlő lapát, karral
2 db 6 db
2120 € 300 €
Összesen (nettó euróban)
951 190 €
A CAF hiánypótlásában a következőket rögzítette a karbantartási díj kapcsán: „Megerősítjük, hogy ajánlatunkban a lehetséges legmagasabb összeget, azaz fix nettó 500,000 eurót ajánlottunk meg a karbantartásra részletes árajánlatunk részeként. Annak indokolására, hogy részletes árajánlatunk 2.6. és 5. soraiban miért a T. Ajánlatkérő által bírt szöveget szerepeltettük módosítás nélkül, az alábbiakat adjuk elő. Ajánlattevőként részletes árajánlatunkat az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet szerinti formában nyújtottuk be. Az ajánlati dokumentációban található iratjegyzék szerint a T. Ajánlatkérő nyomatékosan ajánlotta nevezett minta használatát. Az I/2. sz. melléklet kivételével az ajánlati dokumentációhoz csatolt iratminták/táblázatok egyike sem tartalmazott előre beírt, de az ajánlattevők által esetlegesen módosítható összegeket. A T. Ajánlatkérő által már beírt összegek/értékek valamennyi iratmintában módosíthatatlanok voltak (pl. I/5. sz. melléklet Mennyiség oszlopában), az ajánlattevők által kitöltendő, esetlegesen aláhúzandó részek üresen maradtak, melyekhez a kitöltési
11
instrukciókat a T. Ajánlatkérő minden esetben lábjegyzetben adta meg (pl. I/5, I/7, I/8 és I/14. sz. mellékletek). Ajánlattevőként mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy módosítsuk a T. Ajánlatkérő által kötelezően, jobban mondva nyomatékosan használni ajánlott mellékletek tartalmát. Az egyes táblázatokba beírt összegek, mennyiségek törlése éppolyan elfogadhatatlannak tűnt számunkra a I/2. sz. mellékelt 2.6. és 5. sorai esetén, mintha pl. az I/5. sz. melléklet „Mennyiség” oszlopában szereplő mértékegységeket módosítottuk volna. Úgy értékeltük, hogy ajánlattevőként feladatunk az üres részek kitöltése, nem pedig a meglévő részek módosítása, illetve törlése – ezért nem módosítottuk sem a 2.6, sem az 5. sor minta szerinti tartalmát. Az, hogy a táblázat 5. sorában szereplő karbantartási árajánlat fix összeg, egyértelműen kitűnik a táblázat 6. sorából, továbbá a felolvasó lap 1. pontjában szereplő összegből is. A fentebb leírtakon túlmenően rá kívánunk mutatni arra is, hogy a „MAXIMUM 500.000 EUR” a magyar nyelv szabályai szerint nem csak azt jelentheti, hogy az adott ajánlat összege „legfeljebb 500.000 EUR”, hanem azt is, hogy ajánlattevőként az adott szolgáltatás ellenértékeként kérhető legmagasabb, azaz maximum összeget jelöltünk meg, tehát 500.000 eurót”. Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2011.07.29.-én kihirdette. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be a CAF és a II. r. kérelmező. Az eljárás nyerteseként ajánlatkérő a CAF-ot hirdette ki, a második legkedvezőbb ajánlatot a II. r. kérelmező tette. Az I. rendű kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a következőkre tekintettel érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján: „Az ajánlati dokumentáció részeként kiadott kötelezően megajánlandó tartalék alkatrészlistát tartalmazó táblázat felett az alábbi Ajánlatkérői követelmény szerepelt: Az Ajánlatkérő (Vevő) a jármű gyártója részére meghatározta a következő táblázatban felsorolt, kötelezően megajánlandó alkatrészek listáját, amelyet az Ajánlattevőnek „a saját járművé”-re vonatkozóan tételesen be kell áraznia (euróban) és az ajánlatuk részeként kell csatolni. Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. Az Ajánlattevő az ajánlat 7. oldalán, a tartalék alkatrészlista 31. sorában található 6 db „ablaktörlő lapát, karral” tétel tekintetében „0”-ás tételt szerepeltetett. Ajánlatkérő a Kbt. 85. §-a alapján tájékoztatást kért a tekintetben, hogy ezen sorban szerepeltetett „0”-ás tétel miként van összhangban az Ajánlatkérő fenti előírásával. A felvilágosítás megadása során Ajánlattevő azt a tájékoztatást adta, hogy véletlenül a 31. pont alatti tartalék alkatrész értéke (ára) a 30. pont alatti alkatrész értékében került rögzítésre. A Kbt. 83. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, önkéntes hiánypótlás keretében mellékelten csatolta a 30. és 31. pontok
12
tekintetében helyes adatot tartalmazó alkatrész listát az összár változatlanul hagyása mellett. Ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, azaz jelen esetben a tartalék alkatrész lista mindegyik sora megfelelő ajánlati tartalommal kitöltésre kerül. Ha az ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hatályos hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására, a Kbt. 77. §-ának sérelme nélkül. A Kbt. 70. §-ának rendelkezései értelmében az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. Az ajánlattevőknek kötelezően meg kell adni az ajánlattételi határidőben ajánlati árukat, méghozzá a beszerzési tárgyra vonatkozóan. Az Ajánlattevő az „ablaktörlő lapát, karra” (6 db) tételre „0” Eurot ajánlott meg, amelyet azzal magyarázott, hogy ezen tételt a 31. soron árazta be. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattevő magyarázata és önkéntes hiánypótlása e körben nem fogadható el, a 30. sor „0” Euróval történő beárazása, valamint a 30. és a 31. sor műszaki tartalma és mennyisége alapján arra vonható le következtetés, hogy az Ajánlattevő a 30. sor szerinti tételt az eredeti ajánlata keretében nem ajánlotta meg. Az ajánlatból hiányzó megajánlás hiánypótlás keretében sem orvosolható. Ajánlattevő annak ellenére írt „0”-t a tartalék alkatrész listában, hogy az Ajánlatkérő kifejezett elvárásként rögzítette a kiadott mintában, miszerint nettó árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. A fentiek alapján - figyelembe véve a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát is - egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevő nem a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti teljes műszaki tartalomra tett ajánlatot. A fenti ok a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenségi ok, mely szerint a GANZ-SKODA Közlekedési Zrt. ajánlata egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.” A Stadler Pankow GmbH ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indoka körében ajánlatkérő - egyebek mellett - rögzítette, hogy „ajánlatkérő ekörben azt is értékelte, hogy a tartalék alkatrészekre adott ajánlati ár a kiírásból fakadóan, a teljes ajánlati ár része volt”. 2011.08.02. napján a CAF iratbetekintést végzett az ajánlatkérőnél I. és II. r. kérelmezők ajánlata, valamint a Solaris Bus & Coach S.A. ajánlata tekintetében. Az iratbetekintést követően CAF előzetes vitarendezést kezdeményezett, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az I. r. kérelmező ajánlata nemcsak az összegezésben megjelölt okokból, hanem további okok miatt is érvénytelen. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján ajánlatkérő az I. r. kérelmezőtől
13
felvilágosítást kért, illetve hiánypótlási felhívást bocsátott ki. I. r. kérelmező a hiányokat pótolta és megadta a felvilágosítást, amelyre tekintettel ajánlatkérő elutasította a CAF előzetes vitarendezési kérelmét, és nem módosította az összegezését. A II. rendű kérelmező 2011.07.29. napján iratbetekintésen vett részt ajánlatkérőnél. Az I. rendű kérelmező 2011.08.02. napján tekintett be ajánlatkérőnél az érvényes ajánlattevők ajánlatába. Az I. rendű kérelmező 2011.08.04. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, abban kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, 81. § (1), (3) és (4) bekezdéseit, 83. § (2) és (4) bekezdéseit, 88. § (1) bekezdés f) pontját, valamint a 91. § (1) bekezdését, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az I. r. kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánító döntését, valamint az ajánlatkérő valamennyi ezt követő döntését és hivatalból járjon el egyéb jogsértések esetén. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében két kérelmi elemet fogalmazott meg az I. r. kérelmező. Az 1. kérelmi elemében a saját ajánlatának az érvénytelenné nyilvánítását vitatta a következőkre tekintettel. Az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó ajánlatkérői indoklás érdemben téves és sérti a Kbt. rendelkezéseit az I. r. kérelmező álláspontja szerint: Az I. r. kérelmező a 30-as tételre, azaz 6 darab ablaktörlőre vonatkozóan ,,0” összeget ajánlott meg. Az adott mennyiségre megajánlott „0”-ás ár nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy erre vonatkozóan a kérelmező ne tett volna ajánlatot, vagy ezen tétel szállítását ne vállalta volna. A „0”-ás összeg ezen 6 darab tételre vonatkozóan maximum akként értelmezhető, hogy a kérelmező ezen 6 darab tétel szállítását ingyen, azaz nulla euróért vállalta. Azon ajánlatkérői indoklás tehát, miszerint az adott tételre a kérelmező nem tett ajánlatot, téves. Ilyen ajánlatkérői magyarázat csak és kizárólag akkor állhatna meg, ha egy adott tételre vonatkozóan a kérelmező a mennyiségre vonatkozóan is nullát jelölt volna meg (azaz egy adott tételt nem kívánt volna leszállítani), vagy mindkettő tételre, azaz a mennyiségre és az árra vonatkozóan is nullát jelölt volna meg. Érdemben téves és megalapozatlan az ajánlatkérő azon indoklása is, hogy a kérelmező nem tett ajánlatot a teljes műszaki tartalomra. Az I. r. kérelmező a műszaki tartalomra vonatkozóan külön nyilatkozatot tett a dokumentáció I/6. számú mellékletét képező nyilatkozatminta útmutató szabályait követő kitöltésével, és ezzel a teljes műszaki tartalomra ajánlatot tett. Vállalta, hogy teljesíti valamennyi az elvi előzetes típusengedélyben előírt ismertetést, megajánlást, vállalást, meghatározást, és amely elvi előzetes típusengedély
14
tartalmazta a teljes kötelező tartalék alkatrész listát. Vagyis az I. r. kérelmező a teljes műszaki tartalomra tett ajánlatot, még ha a 30-as tétel kapcsán felmerülhet az ingyen történő vállalás lehetősége is. Ajánlatkérőnek az érvénytelenné nyilvánítás ténybeli okára vonatkozó előadása azért megalapozatlan, mert a felhívás VI.3.33. pontja, a dokumentáció I. fejezet 18. pontja, valamint az I/6. számú melléklete egyértelműen rögzíti, hogy a műszaki ajánlat megtételéhez nem kellett az I/6. számú mellékleten kívül semmilyen más nyilatkozatot tenni. Az I. r. kérelmező műszaki ajánlatát az I/6. számú melléklet kitöltésével tette meg. Ennek során mindenben követte az ajánlatkérő által készített útmutató rendelkezéseit, következésképp műszaki ajánlata teljes. Az I. r. kérelmező pénzügyi ajánlata azért teljes, mert az I/1., I/2. és I/4. számú, az ajánlatkérő által készített mellékletek felhasználásával készült nyilatkozatai szerint a felolvasólapon az 1. számú részszempontra tett vállalása a II.1.2 pontban írottak szerint a tartalék alkatrészek fejében kért teljes ellenszolgáltatást tartalmazza. Rámutatott az I. r. kérelmező arra is, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban maga rendelkezett úgy, hogy az 1. „villamos jármű flotta ára” részszempont tartalmi eleme az ajánlati dokumentáció I/2. számú melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában feltüntetett összeggel. Az I. r. kérelmező pénzügyi ajánlata ennek a feltételnek maradéktalanul megfelel. Tekintettel azon ajánlatkérői előírásra, miszerint az ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak „0”-tól eltérő pozitív számot fogad el, az I. r. kérelmező önkéntes hiánypótlás keretében orvosolta a hibát, hogy megfeleljen az ajánlatkérői követelménynek. A hiánypótlás során az I. r. kérelmező nem módosította a tartalék alkatrészek összárát, amely árelem, a nettó flottaár részelemeként, az ajánlatkérő által értékelés tárgyát képezte. Az ajánlatkérő által meghatározott bírálati részszempont a nettó villamos jármű flotta ára volt, amelynek csupán egyik eleme a tartalék alkatrészek összára. Mivel az ajánlatkérő által csak és kizárólag a tartalék alkatrészek összára (a nettó villamos jármű flotta ár részeként) került értékelésre, viszont az egyes tartalék alkatrész árak nem, a hiánypótlási szabályok szerint az ajánlatnak az ajánlatkérő általi bírálati szempontok szerint értékelésre nem kerülő elemei (így pl. 30. és 31. tétel) módosítható hiánypótlás keretében, mert ezek önmagukban nem a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemek. A módosítás tehát a kérelmező ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő egyetlen tartalmi elemét sem változtatta meg. Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlata mind műszaki, mind pénzügyi szempontból teljes volt. Az ajánlatkérő ugyanis részletesen meghatározta a dokumentáció I. fejezetében, hogy melyek a műszaki és melyek a pénzügyi ajánlat tételével kapcsolatos elvárásai. Ezeknek az ajánlatkérői elvárásoknak az I. r. kérelmező mindenben megfelelt, mert követte az útmutató előírásait, és az ajánlatkérő által ajánlott mellékleteket kitöltve tette meg műszaki és pénzügyi ajánlatát. Ilyen előzmények után semmilyen ténybeli alapja nincs az írásbeli
15
összegezésben rögzített azon érvénytelenné nyilvánítási oknak, mely szerint a kérelmező nem tett ajánlatot „a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hatályos hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására, a Kbt. 77. §-ának sérelme nélkül.” Az ajánlatkérő által az írásbeli összegezésben írt „Az ajánlatból hiányzó megajánlás hiánypótlás keretében sem orvosolható” indok csak és kizárólag az ajánlat Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemeinek hibája esetén lenne megalapozott. Az I. r. kérelmező kiemelte, hogy az írásbeli összegezés 5. oldalán a Stadler Pankow GmbH ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása kapcsán maga az ajánlatkérő írta, hogy „Ajánlatkérő e körben azt is értékelte, hogy a tartalék alkatrészekre adott ajánlati ár a kiírásból fakadóan a teljes ajánlati ár része volt”. Ezt az I. r. kérelmező sem vitatja. Az I/5. számú mellékletet szerkezetében és az ajánlatkérő által javasolt tartalmában nem változtatta meg az I. r. kérelmező. Az I. r. kérelmező kiemelte, hogy az ajánlatkérő által 2011.07.08.-án kiadott „hiánypótlás, felvilágosítás kérése, számítási hiba közlése” tárgyú levelében az I/5. számú melléklet „nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euróban” oszlop 1-47. soraiban írt összegeket alapadatnak, nem pedig a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemnek tekintette. Az alapadat pedig fogalmilag nem lehet azonos az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemével. Ajánlatkérő ezekre tekintettel is megalapozatlanul tekinti az I/5. számú melléklet „nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euróban” oszlop 1-47. soraiban írt összegeket olyan, a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemnek, amelynek önkéntes hiánypótlás keretében való javítása a Kbt. 77. §-ába ütközne. A Kbt. 83. §-a egyértelműen meghatározza azt, hogy mely esetekben nincsen helye hiánypótlásnak. Ezeket a Kbt. 83. § (2) bekezdés a)-d) pontjai rögzítik. Minden ettől eltérő egyéb esetben jogszerűen van lehetősége az ajánlattevőknek arra, hogy hiánypótlás keretében orvosolják az ajánlatuknak a hibáit. Kiemelte továbbá az I. r. kérelmező, hogy a tartalék alkatrész lista 30. és 31. sorában szereplő tételek műszakilag szorosan összefüggő két elemre vonatkoznak, amely két elemnek a beszerelése rendszer szintű beszerelés során valósul meg, így érthetetlen az az álláspont, miszerint a 6 db ablaktörlő lapát nélkül tette volna meg az ajánlatát az I. r. kérelmező. Az I. r. kérelmező rögzítette, hogy a Kbt. 83. §-ában rögzített hiánypótlási szabályoknak a fejlődését végig tekintve, különös figyelemmel az újonnan hatályba lépett rendelkezések törvényi indokolására, egyértelműen megállapítható, hogy a hiánypótlási szabályok liberalizálásának indoka, hogy a közbeszerzési eljárásokban a lehető legszélesebb verseny mellett, a felek esélyegyenlőségének biztosításával, az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlat kerüljön kiválasztásra. Az ajánlatkérő a törvényi indokolás téves
16
értelmezésével helytelenül alkalmazza a hiánypótlásra irányadó jogot. Nem lehet eltekinteni a Kbt. preambulumában meghatározott hatékony és felelős közpénz felhasználás céljától sem, amelyet a már részben hatályba lépett közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapelvi szintre emelt, valamint amely követelmény az Európai Unió által biztosított források felhasználásánál - a közbeszerzési alapelvek érvényesülése mellett - minden esetben kiemelten vizsgálatra kerül. Egy nem egyértelmű, hiánypótlás keretében orvosolható kijelentés, amely nem kerül a Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján értékelésre, nem eredményezheti egy ajánlat versenyből történő kizárását, mivel az ellentétes a közbeszerzések alapelveivel és céljával. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a hasonló jellegű formai hiba korrigálására az eljárás nyerteseként kihirdetett CAF részére az ajánlatkérő lehetőséget biztosított, az ugyanolyan jellegű formai hibát nem értékelte a CAF hátrányára. A közbeszerzési eljárás során nem fordulhat elő az, hogy hasonló jellegű formai hiba esetén az egyik ajánlattevő számára az ajánlatkérő lehetővé teszi a hiba korrigálását, míg a másik ajánlattevő esetében erre nem ad lehetőséget, ugyanis ezáltal az ajánlatkérő nem biztosítja a két ajánlattevő esélyegyenlőségét. Ez jelen esetben ráadásul különösen súlyos ajánlatkérői jogsértést jelent, ugyanis a fenti jogsértő ajánlatkérői magatartás azt eredményezte, hogy nem az ajánlatkérő számára összességében kedvezőbb ajánlat került az eljárás nyerteseként kihirdetésre. Az ajánlati felhívás alapján a tartalék alkatrész lista beárazásának és benyújtásának célja kettős volt. Egyrészről ezen listaár alapján kell a szerződés teljesítése során az adott alkatrészeket leszállítani - ebből a szempontból ezen árak tájékoztató jellegűek voltak, mivel az egyes ajánlattevők által az adott tételek vonatkozásában megajánlott árakat az ajánlatkérő nem hasonlította össze, így az az ajánlatok elbírálására, az egyes ajánlattevők versenyére nem hathatott ki. Másrészről lehetővé tette az l. bírálati részszempont keretében értékelésre kerülő „villamosjármű flottaár” kiszámítása megalapozottságának a vizsgálatát. Az I. r. kérelmező a 31. tételt eredeti ajánlatában már beárazta, csak a formai követelmények alapján téves tételben. Az értékelésre kerülő „villamosjármű flottaár” a helyesbített 1/5. számú melléklettel nem változott, mivel az már eredetileg is tartalmazta a kérdéses tételt. A Ganz-Skoda az I/5. számú, ismételten benyújtott melléklettel versenyelőnyre nem tett szert. Téves az ajánlatkérő azon érvelése, hogy a Ganz-Skoda a Kbt. 77. §-ban előírt ajánlati kötöttségét sértette meg az önkéntes hiánypótlása során. Maga a jogszabály, annak indokolása, valamint mind a Közbeszerzési Döntőbizottság, mind az Európai Unió gyakorlata is elfogadja, hogy az ajánlat a Kbt. által meghatározott keretek között a hiánypótlás keretében módosítható. Ahogyan arra a törvény indokolása is rámutat, ez már csak fogalmilag is következik abból, hogy a hiánypótlás következtében mindenképpen valamelyest módosul az ajánlat. Az ajánlati kötöttség azon ajánlati elemek vonatkozásában áll be, amelyek az Európai Unió gyakorlata által alkalmazott megfogalmazásban
17
alapvető követelménynek minősülnek. Alapvető követelmény minden, amelynek módosítása az adott ajánlattevő versenyhelyzetén változtatna (különösen javítana) a többi ajánlattevőhöz képest azáltal, hogy az ajánlata egyes feltételei előnyösebbé válnak a benyújtáskori állapothoz képest. Ennek felel meg a Kbt. szabályozása is, amely egyértelműen a 81. § (4) bekezdése alapján meghatározza, hogy mely elemei kerülnek az adott ajánlatnak értékelésre. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. kérelmező által benyújtott ajánlat többi ajánlathoz viszonyított versenyhelyzete az önkéntes hiánypótlás keretében beadott melléklettel nem változott meg, vagyis az ajánlata a hiánypótlás következtében nem lett előnyösebb, mint az ajánlattételi határidő lejártakor. Ebből egyértelműen következik, hogy az egyébként az eredeti ajánlatban téves helyen beárazott 30. tétel tekintetében ismételten benyújtott tartalék alkatrész lista nem minősül alapvető követelménynek, ezáltal ezen 30. és 31. tételek megbontása nem ütközött az ajánlati kötöttséget előíró Kbt. 77. §ba. Az I. r. kérelmező hivatkozott Professor Sue Aerrowsmith: The law of public and utilities procurement [London; Sweet&Maxwell; 2005] tanulmányára, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.433/201017. számú ítéletére. Előadta továbbá I. r. kérelmező, hogy érthetetlen az az ajánlatkérői értelmezés, amely révén az ajánlatkérő egy 300 eurós tételre vonatkozó formai hiba orvosolhatatlanságára hivatkozva egy jelentősen magasabb összegű (kb. 600.000 euróval magasabb összárú), és egyéb feltételeiben sem kedvezőbb szerződés megkötésére vállal kötelezettséget. Ez súlyosan sérti I. r. kérelmező álláspontja szerint a közpénz hatékony felhasználásának követelményét. Az I. r. kérelmező rögzítette továbbá, hogy az ajánlatkérő előírása szerint a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során a szerződés teljes értéke 5%nak megfelelő (közel 2 millió euró összegű) jótállási biztosítékot is kell nyújtania. Mivel az ajánlatkérő által kért tartalék alkatrész lista célja részben a jótállási idő alatti alkatrészellátás rendezése, az ajánlatkérő I .r. kérelmező álláspontja szerint minden esetben megfelelő biztosítékkal rendelkezik abban a vonatkozásban is, hogy amennyiben az adott 300 eurós tétel megrendelése problémás lenne, azt a jótállási biztosíték igénybevételével gond nélkül képes beszerezni. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott döntőbizottsági határozatok relevanciával nem bírnak, azok eltérő tényállás mellett születtek. Kiemelte, hogy még azonos tényállás esetén is van arra példa, hogy valamely utóbb felmerülő körülmény (bírósági felülvizsgálat során hozott eltérő jogerős bírói döntés, eltérő uniós jogértelmezés. megváltozott jogszabályi környezet) alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eltérő döntést hoz, akár eltérő gyakorlatot alakít ki. Ez a természetes jogfejlődés nélkülözhetetlen velejárója.
18
A fentiek alapján I. r. kérelmező álláspontja szerint az az ajánlatkérői döntés, amelyben a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, sérti a Kbt. 81. § (1), (3) és (4) bekezdéseit, 83. § (2) és (4) bekezdéseit, 88. § (1) bekezdés f) pontját. Az I. r. kérelmező 2. kérelmi elemében a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód alapelvének a megsértésének a megállapítását kérte a következőkre tekintettel. A CAF által tett megajánlás, azaz a „Maximum 500.000.- EUR Az ajánlat érvénytelen, amennyiben ezen összegen felüli összeg kerül beállításra az ajánlatban”, nem ajánlat. Az ajánlatkérő pontosan meghatározta, hogy a táblázatban nettó ajánlati árat kér megadni, euróban. Ez egyenesen következik a táblázat „Nettó ajánlati ár (euro)” oszlopának megnevezéséből. A CAF ezzel szemben a dokumentáció I/2. számú mellékletét képező részletes ajánlat 5. sorában az ajánlatkérő által feltüntetett magyarázó szöveget szerepeltette, és ez nem felel meg a pénzügyi ajánlat összeállítására vonatkozó ajánlatkérői előírásnak. A CAF vállalása nem tekinthető egyértelmű, pontosan meghatározott összegnek, a CAF ezen ajánlati eleme 0 és 500,000 közötti tartományban bármilyen összeget magában foglal. A fentiek alapján a CAF ajánlata e tekintetben nem egyértelmű, így értékelésre alkalmatlan. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az I. r. kérelmező akként nyilatkozott, hogy nem minősülnek önálló kérelmi elemnek a nyertes ajánlattevő ajánlatának az érvényességével összefüggésben általa megfogalmazottak. Ezeket pusztán abból a célból jelölte meg a jogorvoslati kérelmében, hogy alátámassza az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód alapelvének sérelmét. Mind az I. r. kérelmező, mind a CAF ajánlatában az ajánlatkérő az alapadat hibája miatt bocsátott ki felvilágosítás kérést, következésképpen az I. r. kérelmező és a CAF ajánlatának hibái jogi jellegüket tekintve azonosak voltak. Az I. r. kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő azért érvénytelenítette, mert álláspontja szerint fogalmilag kizárt az ajánlat hibájának javítása a Kbt. 77. §ának sérelme nélkül. Az ajánlatkérő a fogalmi kizártságra tekintettel a kérelmező felvilágosítás kérésre adott válaszát és az önkéntes hiánypótlása iratait nem tekintette az ajánlata részének, ezért ezek mellőzésével állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Az I. r. kérelmező előadta, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította érvénytelennek, úgy a CAF ajánlatát is érvénytelenné kellett volna nyilvánítania ugyanezen ténybeli és jogi indokkal, mert a hiba javításának fogalmilag kizárt minősége a CAF ajánlatának hibájával szemben ugyanúgy fennállt, következésképp a CAF felvilágosítás kérésre adott válaszát sem tekinthette volna az ajánlat részének, a válasz tartalma alapján nem állapíthatta volna meg az ajánlat érvényességét. Kérelmező álláspontja szerint az
19
ajánlatok olyan hibái tekintetében, melyek jogi megítélésüket tekintve azonosak, az ajánlatokat azonosan kell elbírálni. Az ajánlatkérő a fogalmi kizártságra hivatkozva a kérelmező ajánlata esetében jogkérdésben döntött, ezért a CAF ajánlata esetében - tekintettel a jogi tényállás azonosságára - a logika szabályai szerint azonos döntést kellett volna hoznia. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során a logika szabályait figyelmen kívül hagyva, ésszerű indok nélkül tett különbséget a kérelmező és a CAF ajánlata között. A különbségtétel hatása, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, a CAF pedig az eljárás nyertese lett. Az ajánlatkérő azzal, hogy önkényesen, ésszerű indok nélkül az azonos hibában szenvedő ajánlatok elbírálása során egyenlőtlen megkülönböztetést tett, megsértette az egyenlő bánásmód biztosítására vonatkozó kötelezettségét is. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelméhez csatolásra került Zdenek Majer által a Gere Ügyvédi Iroda és a Györfi-Tóth Ügyvédi Iroda részére adott meghatalmazás; az I. r. kérelmező cégkivonata, amely 13. pontja szerint együttes cégjegyzési joggal a cég képviseletére Zdenek Majer, Oláh László és Jaromir Silhanek jogosult; továbbá Zdenek Majer részére adott, Zdenek Majer és Jaromir Silhanek által aláírt, Dr. Györfi-Tóth Balázs által ellenjegyzett meghatalmazás. A meghatalmazás szerint a cégjegyzésre jogosult képviselők meghatalmazzák Zdenek Majert azzal, hogy a nyílt közbeszerzési eljárásban az I. r. kérelmezőt teljes jogkörrel képviselje, ideértve különösen a Döntőbizottság előtti eljárást is azzal, hogy a meghatalmazott a meghatalmazás alapján jogosult volt a meghatalmazásban foglalt jogai és kötelezettségei teljesítésével harmadik személyt megbízni. A CAF egyéb érdekelt - I. r. kérelmező meghatalmazásával kapcsolatos kifogása körében - rögzítette az I. r. kérelmező, hogy Zdenek Majer eljárása a polgári jog szabályai alapján az I. r. kérelmező képviseletében teljesen szabályszerű volt. A CAF által hivatkozott bírói döntések a közbeszerzési eljárás keretében adott meghatalmazás tekintetében nem relevánsak, mivel valamennyi hivatkozott eset és szabály kétoldalú jogügyletre vonatkozik, ahol a szemben álló felek képviseletéről van szó. A közbeszerzési eljárásban adott meghatalmazásból egyértelműen kiderül, hogy azt eseti jelleggel kifejezetten csak a vonatkozó közbeszerzési eljárásban történő képviseletre kapta a meghatalmazott. A meghatalmazás egyoldalú jogügylet, amely alapján nincs több fél, különösen nem szemben álló felek, így a becsatolt meghatalmazás polgári jogilag is érvényes. A II. r. kérelmező 2011.08.08. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, abban kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, a CAF ajánlata az I/2. számú melléklet Részletes Árajánlat 5. sorában a járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartása vonatkozásában nem tartalmaz konkrét ajánlatot, és ennek
20
megfelelően állapítsa meg, hogy a CAF ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, és semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, továbbá kötelezze ajánlatkérőt a befizetett igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás során felmerült 150.000.- Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére a Kbt. a 81. § (1) és (3) bekezdéseinek, 88. § (1) bekezdés f) pontja megsértése okán. A nyertes ajánlattevő a Részletes árajánlat 2.6. és 5. soraiban konkrét megajánlást nem szerepeltetett, hanem az eredeti, a dokumentáció részeként kiadott mellékletet hagyta meg. A nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, hiszen az 1/2. számú melléklet 5. sora nem konkrét vállalást tartalmaz, annak kitöltését a nyertes ajánlattevő mellőzte. Kizárólag a végárból történő visszaszámítás alapján állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő az adott sorra mekkora „ajánlatot adott”. A II. r. kérelmező előadta, hogy téves továbbá az a nyertes ajánlattevői álláspont miszerint az I/2. számú melléklet ajánlatkérő által beírt sorai közül az 5. sor ne lett volna módosítható, hiszen amennyiben ajánlatkérő nem engedte volna meg, hogy az ajánlattevők 500.000 eurónál kisebb összeget ajánljanak meg, akkor a 2.6. sor mintájára egy fix összeget szerepeltetett volna ebben a sorban, és nem azt írta volna elő, hogy a maximális mérték, ami elfogad 500.000 euró, és amennyiben ezen felüli összeg kerül beírásra akkor az ajánlat érvénytelen. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a kérelmező akként nyilatkozott, hogy a részletes árajánlat 2.6. sorával összefüggésben kérelmi eleme nincs, csak az 5. sorral kapcsolatosan kéri jogsértés megállapítását. A II. r. kérelmező előadta, hogy azzal, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatát akként értelmezte, hogy a maximum 500.000 eurós „vállalás” valójában 500.000 eurós tényleges vállalást jelent, ezzel átvette az ajánlattevő szerepét. Ajánlatkérő egyrészt felvilágosítást kért a nyertes ajánlattevőtől, amely felvilágosítás kérés ténye önmagában is arra utal, hogy a kérelmezett számára sem volt egyértelmű a CAF ajánlattevő vállalása az I/2. sz. melléklet 5. sora vonatkozásában. Ha nem volt egyértelmű ajánlatkérő számára a CAF vállalása, úgy felmerül a kérdés, hogy miként tudott számítási hibát javítani. Ajánlatkérő kizárólag a felvilágosítás kérésre adott ajánlattevői válasz alapján kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a nevezett ajánlattevő vonatkozásában számítási hibát javítson. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a II. r. kérelmező akként nyilatkozott, hogy nem minősülnek önálló kérelmi elemnek a felvilágosításkéréssel, illetőleg a számítási hiba kijavításával kapcsolatban általa előadottak sem, II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme kizárólag a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánításával függ össze. A II. r. kérelmező rögzítette, hogy matematikailag megkérdőjelezhető nem konkrét számok összeadásának eredménye. A „maximum 500.000 euró” nem
21
minősül konkrét számnak, az egy nullától ötszázezer euróig terjedő intervallum. Ezen intervallum és a további adatok összege nem számot, hanem szintén egy intervallumot eredményez. Ehhez képest azzal, hogy ajánlatkérő nem várta meg az ajánlattevő konkrét válaszát, hanem maga úgy értelmezte az ajánlatot, hogy az mindenképpen fix 500.000 eurós vállalást tartalmaz, átvette ajánlattevő szerepét és megválaszolta a saját felvilágosítás kérését. Az ajánlatkérő a számítási hiba kijavítását kizárólag a felvilágosítás kérésre adott ajánlattevői választ követően végezhette volna el, ha erre a válasz lehetőséget ad. Ajánlatkérő előírásai alapján a 2.6. sorra és az 5. sorra tett vállalás nem haladhatja meg a 680.000 eurót. II. r. kérelmező bemutatta, hogy amennyiben a 2.6. sor és 5. sor összegét a felolvasó lapon szereplő ár és valamennyi egyéb, az ajánlatban szereplő árat alkotó elem alapadat összegének különbözeteként kiszámoljuk, úgy megállapítható, hogy amennyiben tett ajánlatot a nyertes ajánlattevő, úgy a két tételre 690.000 euró összeget ajánlott meg. Ha elfogadjuk, hogy a 2.6. sor vonatkozásában ajánlattételre került sor, akkor az 5. sor vonatkozásában 510.000 eurós vállalásra került sor. A kiírás szerint azonban ekkora vállalást ajánlattevő nem tehetett, s amennyiben mégis, úgy ajánlata érvénytelen. A fentiek tükrében a CAF által adott indokolás, miszerint a vállalása az 5. sor vonatkozásában fixen 500.000 euró két okból is módosítja az eredeti ajánlatát. E körben II. r. kérelmező utalt a fentiek szerinti 510.000 eurós vállalásra és a 0500.000 euróig terjedő intervallumra. A CAF ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, hiszen felvilágosításának megadásával az ajánlatát 81. § (4) szerinti adat vonatkozásában módosította, megsértve ezzel Kbt. 77. §-át is. II. r. kérelmező ugyanakkor azt nem vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az 1/5. sz. mellékletben szereplő nyilatkozatban a végösszeg 10.000 euróval eltér az egyes tételsorok összegétől. Az ajánlatkérői eljárási kifogás kapcsán rögzítette, hogy a II. r. kérelmező a Kbt. 323. § (9) szerinti tájékoztatását 2011.08.08. napján küldte meg ajánlatkérőnek akként, hogy a tájékoztatásban nem csupán a feltételezett jogsértéseket jelölte meg, hanem a jogorvoslati kérelmet teljes terjedelmében ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben II. r. kérelmező előadta, hogy a Kbt. 325. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a Döntőbizottságnak a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Ezen felsorolás nem tartalmazza elutasítási okként az ajánlatkérő tájékoztatásának elmulasztását, vagy annak nem a törvényben meghatározott határidőben történő megküldését, Jogkövetkezményt a 325. § (3) bekezdés c) pontja kizárólag a kérelem, s nem a tájékoztatás esetleges elkésettségéhez fűz. Ekörben hivatkozott a Döntőbizottság D.559/9/2010 és D.614/9/2010. sz. határozatára.
22
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező vonatkozásában a következő észrevételt tette, kérve, hogy a Döntőbizottság utasítsa el az I. rendű kérelmező megalapozatlan jogorvoslati kérelmét. Az 1. kérelmi elem kapcsán a következőket rögzítette. Ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, azaz jelen esetben a tartalék alkatrész lista mindegyik sora megfelelő ajánlati tartalommal kitöltésre kerül. Ha az ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hatályos hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására, a Kbt. 77. §-ának sérelme nélkül. A Kbt. 70. §-ának rendelkezései értelmében az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. Az ajánlattevőknek kötelezően meg kell adni az ajánlattételi határidőben az ajánlati árukat, méghozzá a beszerzési tárgyra vonatkozóan. Az ajánlattevő az „ablaktörlő lapát, karral” (6 db) tételre ,,0” eurót ajánlott meg, amelyet azzal magyarázott, hogy ezen tételt a 31. soron árazta be. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattevő magyarázata és önkéntes hiánypótlása e körben nem fogadható el, a 30. sor ,,0” euróval történő beárazása, valamint a 30. és a 31. sor műszaki tartalma és mennyisége alapján arra vonható le következtetés, hogy az ajánlattevő a 30. sor szerinti tételt az eredeti ajánlata keretében nem ajánlotta meg. Az ajánlatból hiányzó megajánlás hiánypótlás keretében sem orvosolható. Ajánlattevő annak ellenére írt „0”-t a tartalék alkatrész listába, hogy az ajánlatkérő kifejezett elvárásként rögzítette a kiadott mintában, miszerint nettó árként csak „0”-tól eltérő pozitív számot fogad el. A fentiek alapján - figyelembe véve a Közbeszerzési Döntőbizottság D.584/12/2010., D.941/19/2010. és D.211/10/2011. számú határozataitegyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevő a tartalék alkatrészek tekintetében nem a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti teljes műszaki tartalmára tett ajánlatot. A Kbt. 70. § (1) bekezdése az ajánlattevők kifejezett kötelezettségévé teszi, hogy ajánlataikat tartalmilag a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelően kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Ezen kötelezettség azt is magában foglalja, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukat úgy kell megtenniük, hogy annak valós tartalma minden egyes ajánlati elem vonatkozásában magából az ajánlatból egyértelműen megállapítható legyen. Kérelmező ajánlatából nem állapítható meg a tartalék alkatrészlista 30. tétele esetében a konkrét megajánlás ténye és összegszerűsége, illetőleg ennek az ajánlat más, ettől független tételeibe esetlegesen történő beépítése révén az
23
árajánlat egészének valós tartalma, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A dokumentáció előírásai alapján egyértelműen megállapítható volt a tartalék alkatrészekkel kapcsolatos ármegajánlási struktúra. Ezen ármegajánlási struktúra jogszerűségét az ajánlattevők a törvényes jogorvoslati határidőn belül nem vitatták, ekként a követelményrendszert a közbeszerzési eljárás során irányadónak kellett tekinteni. A konkrét esetben egyértelműen megállapítható és az I. r. kérelmező maga sem cáfolta, hogy az ajánlattételi határidőben, a tartalék alkatrészlista 30. sorában meghatározott beszerzési tárgyra vonatkozóan 0 eurós árajánlatot tett, az ajánlat egyéb dokumentumai sem tartalmaztak olyan adatot, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. kérelmező a hivatkozott tételre konkrét megajánlást tett-e, így a tartalék alkatrészek tekintetében nem tett teljes körű ajánlatot. Az I. r. kérelmező indokolásban azt adta elő, hogy ez azért történt, mert a 31. tételnél kalkulálták be az árát. Ajánlatkérő minden nyilatkozatminta, így az I/5. számú melléklet esetében is előírta, hogy annak használata nyomatékosan ajánlott, ezen megfogalmazás azonban nem jelenti azt, hogy a tartalék alkatrészlista szerkezete és az abban szereplő mennyiségek megváltoztathatók. Kérelmező a fentiek alapján azonban megállapíthatóan a kiadott tartalék alkatrészlistától eltért, az abban szereplő tételeket az indokoláskérésre adott magyarázatában összevonta más tételekkel. A D.145/20/20l1. számú eseti döntésre is tekintettel az ajánlatadás keretében elvégzendő beárazás az ajánlattevők kötelezettsége, amelynek módjára az ajánlatkérő a dokumentációban külön is, nyomatékosan felhívta az ajánlattevők figyelmét. Ezzel az ajánlatkérő az I/5. számú melléklet beárazása tekintetében konkrétan meghatározta a Kbt. 70. § (1) bekezdése tételes jogi rendelkezésének értelmezési tartományát. A megajánlás tényét az ajánlatkérő - a verseny tisztasága és a nyilvánosság alapelvi követelményére is figyelemmel - azzal kívánta egyértelművé tetetni az ajánlatokban, hogy az ajánlattevő minden egyes tételsor tekintetében elvégzi annak előírás szerinti beárazását, azaz, ha az ajánlattevő az adott tételsor árát nullától eltérő pozitív szám megadásával közli. Ehhez képest az I. r. kérelmező a 30. sor áraként nulla eurot tüntetett fel, amely nullás beárazás a döntőbizottsági gyakorlat szerint az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után (D.941/19/2010. határozat, D.211/10/2011. számú határozat). Az ajánlattevőknek a kiírásból fakadóan az ajánlatukban az adott tartalékalkatrészt csak és kizárólag azon a tételsoron lehetett beárazni, ahol azt az ajánlatkérő előírta, feltüntette. Ebből következően a tartalék alkatrész árlistában önálló soron beárazandó egyik tételt nem lehet egy másik tételsoron beárazni, különös tekintettel arra is, hogy az egyes tételsorok műszaki tartalmukban is önálló egységeket, garnitúrákat képeztek, következésképpen az ilyen indokra alapított ajánlattevői magyarázat semmiképpen nem tekinthető okszerűnek, visszaellenőrizhetőnek. Az ajánlatkérő által megadott tartalék alkatrész listában szereplő tartalék alkatrészek az ajánlatkérő által kifejezetten azzal a céllal
24
kerültek ilyen módon felsorolásra, hogy azokat az ajánlatkérő önállóan tudja szükség esetén megrendelni, különös tekintettel arra is, hogy a tartalék alkatrész lista minden egyes sora önálló műszaki tartalmat képezett függetlenül attól, hogy az adott tételsor bármilyen vonatkozásban kapcsolódik-e egy másik tételsorhoz vagy sem. A tartalék alkatrész lista releváns sorain egyedül, kizárólag az ott körülírt alkatrész árát kellett és lehetett feltüntetni. Ajánlatkérő kiírása (külön sorokon történő szerepeltetés, nullától eltérő pozitív számmal történő kötelező beárazás) ekként kizárta annak lehetőségét, hogy az ajánlattevő két külön soron szereplő, külön műszaki tartalmú és mennyiségű alkatrészeket önkényesen valamely más soron árazzon be. Másképpen: a 30. és 31. sorok műszaki és mennyiségi tekintetben is elkülönülnek egymástól, azok nem egyneműek, a kettő között a beárazás tekintetében nem megengedett az átjárhatóság. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának immanens részét képezte a tartalékalkatrész lista, az abban szereplő tételek az ajánlatkérő kötelező előírásából fakadóan akkor minősültek megajánlottnak, ha nullától eltérő pozitív számmal kerültek beárazásra. A tartalékalkatrész lista minden egyes sora önálló, egzakt műszaki tartalmat takar, amelyre az ajánlattevőknek valamennyi sor beárazásával kellett ajánlatot tenniük. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a nyílt eljárás szabályai szerint folytatta le, amelyre irányadó szabályok szerint [Kbt. 77. §] az ajánlattételi határidő időpontjában beállt az ajánlati kötöttség, amely esetben az ajánlat már az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosítható. Ajánlatkérő a felvilágosítás kérésében kifejezetten a 30. sor 0 eurós beárazása tekintetében kért felvilágosítást, amelyet a kérelmező a - felvilágosítás kéréssel nem érintett, és az ajánlatkérő kötöttség beállta miatt meg nem változtatható - 31. sor megváltoztatásával, átstruktúrálásával oldott fel, amely ugyanakkor a Döntőbizottság joggyakorlata szerint nem megengedett, az még a 2010.09.15-től hatályos új hiánypótlási szabályok szerint sem tehető meg jogszerűen. A kérelmező indokolása különösen arra tekintettel elfogadhatatlan, hogy az indokolásban kifejtettek valóságtartalma az ajánlatból nem ellenőrizhető vissza kétséget kizáróan, a kérelmezői álláspont elfogadása a verseny tisztasága és nyilvánossága alapelvi követelményével összeegyeztethetetlen lehetőséget adna az ajánlattevőknek az ajánlatuk újrahangolására a végösszesen ár változatlanul hagyása mellett. Ezen túlmenően a kérelmező által előadott indok okszerűnek sem fogadható el, tekintve a két tétel (30., 31. sorok) önálló műszaki tartalmára, eltérő mennyiségére, ekként pedig a két tétel egyneműségének, a két sor kizárólag egyik soron történő teljes körű beárazásának megengedhetetlen voltára. Mindezekre tekintettel alapvetően téves az az I. r. kérelmezői okfejtés, amelyben a kérelmező a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással kifejtette, hogy „az ajánlatnak az ajánlatkérő általi bírálati szempontok szerint értékelésre nem
25
kerülő elemei (így pl. 30 és 31-es tétel) módosítható hiánypótlás keretében, mert ezek önmagukban nem a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemek”. Ajánlatkérő véleménye szerint nem fogadható el azon kérelmezői hivatkozás sem, miszerint az I. r. kérelmező a műszaki tartalomra vonatkozóan külön nyilatkozatot tett a dokumentáció I/6. számú mellékletét képező nyilatkozatminta útmutató szabályait követő kitöltésével és aláírásával, így egyértelműen megállapítható, hogy kérelmező a teljes műszaki tartalomra ajánlatot tett. A Döntőbizottság joggyakorlata is töretlen abban, hogy a formális nyilatkozattétel nem helyettesíti a műszaki tartalomra vonatkozó konkrét megajánlás kötelezettsége teljesítésének a tényét, így jelen esetben az ajánlati dokumentáció I/6. számú melléklete aláírásának aktusa sem. A kérelmező konkrét tételre adott pontos összegszerű ármegajánlása az ajánlatkérő által készített I/6. számú mellékletből egyébként nem állapítható meg, még a %-os arányból sem. A 2. kérelmi elem kapcsán ajánlatkérő a következőket adta elő. A nyertes ajánlattevő a járműflotta ára összesen sorában fix összeget szerepeltetett 37.928.258 eurós értékben, mely összegben egyértelműen megjelent az ajánlattevő járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartásának ajánlati ára, azaz az 500.000.- euró. Erre tekintettel ajánlatkérő felvilágosítást kért az ajánlattevőtől, kérte annak egyértelműsítését, hogy a táblázat 5. sorában maximálisan vagy fixen 500.000 eurót ajánlott meg, egyúttal - a Kbt. 85. § (2) bekezdés keretein belül - közölje okszerű indokát annak, hogy miért szerepel a maximális kifejezés ezen a soron. Az ajánlattevő a felvilágosítás kérésnek megfelelően tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy az ajánlata az ajánlatkérő által előírt, maximum 500.000 euró, mely hozzáadásra is került a részletes árajánlat többi soraihoz, így ennek végösszegeként került feltüntetésre a flottaár, mely a fentiek alapján tartalmazza a karbantartásra vonatkozó egyértelmű megajánlást is. Az ajánlat tehát tartalmaz olyan adatot (I/2. számú melléklet 6. sora: járműflotta ára összesen), amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a hivatkozott tételre konkrét megajánlást tett. Az I. r. kérelmező tévesen hivatkozik a Kbt. alapelvi sérelmére, tekintettel arra, hogy a kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlatát érintő tényállás teljesen eltér. Ajánlatkérő az ajánlatok teljes körű értékelése, a hiányosságok, valamint a nem egyértelmű kijelentések feltárása érdekében mindkét ajánlattevő tekintetében felvilágosítást kért az a Kbt. 85. §-a alapján, azonban lényeges megítélésbeli különbség van egy, az ajánlatban szereplő, abból egyértelműen levezethető adatra történő felvilágosítás kérés és egy meg nem ajánlás között. A fenti eltérő jogi álláspont miatt az egyenlő bánásmód elvére történő kérelmezői hivatkozás nem értelmezhető.
26
A Kbt.-ben rögzített alapelvek a Kbt. tételes jogi rendelkezéseinek betartásában öltenek testet, ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. rendelkezéseink maximális figyelembe vételével folytatta le. A kérelmező hivatkozása a hatékony közpénz-felhasználás Kbt. preambulumában rögzített céljára nem mentesíti az ajánlatkérőt azon kötelezettsége alól, hogy az ajánlatok érvényességét teljeskörűen vizsgálja, a hatékony közpénzfelhasználás elvének érvényesítése nem eredményezheti azt, hogy ezen elvet mintegy abszolútumként értelmezve az ajánlatkérő olyan körülmény tekintetében is elfogadja az ajánlattevő által teljesített hiánypótlást, amely vonatkozásában sem a Közbeszerzési Döntőbizottság eseti döntésében megnyilvánuló joggyakorlata, sem a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott állásfoglalás, sem a Kbt. tételes jogi szabályozása (ajánlati kötöttség) alapján nem megengedett a hiánypótlás, tekintettel arra, hogy az önkéntes hiánypótlás kizárólag az ajánlati kötöttség megsértésével valósulhat meg. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása valamennyi specifikumát figyelembe vette az ajánlatok Kbt. 81. §-a szerinti vizsgálata során, ennek keretében vizsgálta a kérelmező által benyújtott konkrét ajánlatot, az ajánlat érvénytelenségével kapcsolatos ajánlatkérői előírást (miszerint a tartalékalkatrész listában szereplő alkatrészek beárazása, megajánlása során „minden tétel esetében ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak nullától eltérő pozitív számot fogad el”), vizsgálta továbbá az ajánlattevő által adott indokolást, önkéntesen teljesített hiánypótlást. Mindezen körülményeket pedig ajánlatkérő értékelte a Közbeszerzési Döntőbizottság eseti döntéseiben megjelenő – a közbeszerzési jog alkalmazását, jogértelmezését alapvetően orientáló – gyakorlata, valamint a Kbt. tételes jogi és alapelvi rendelkezései alapján. A kérelmező által hivatkozott Professor Sue Aerrowsmith semmiképpen nem tekinthető olyan jogforrásnak, amely felülírná a Kbt. tételes jogi rendelkezéseit, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlatot. Az I. r. kérelmező által hivatkozott, Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.433/2010/7. számú ítélete más jogi tényállás mellett született, és a 2010.09.15-e előtt hatályos Kbt.-beli rendelkezéseken alapult. Nem elfogadható az I. r. kérelmező az uniós irányelvekre, a Kbt. preambulumában rögzített célokra vonatkozó általános hivatkozása sem. Ajánlatkérő a II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmének is, mint megalapozatlannak az elutasítását kérte. A nyertes ajánlattevő a járműflotta ára összesen sorában (1.+2.+3.+4.+5.), fix összeget szerepeltetett 37.928.258.- EUR-os értékben, mely összegben egyértelműen megjelent az ajánlattevő járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartásának ajánlati ára, azaz az 500.000.- Euro. A kérelmező kiragadja a
27
költségvetés vitatott sorát a közbeszerzési eljárás összefüggéseiből, amelynek következtében jut - ajánlatkérő álláspontja szerint - téves következtetésre. Ajánlatkérő előadta, hogy a II. r. kérelmező megfeledkezett az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció tartalmáról, valamint arról, az ajánlati árat a felolvasólapon (I/1. számú melléklet), valamint az I/2. számú melléklet legvégén is fel kellett tüntetni. A későbbi nyertes ajánlattevő mindkét helyen fix összegben határozta meg a villamosjármű-flotta árát, amely kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a II. r. kérelmező által vitatott tételsor tekintetében is szemben a kérelmezői hivatkozással - fix megajánlás szerepel. A II. r. kérelmezői álláspont abban az esetben lenne megalapozott, ha az I/1. számú melléklet szerinti felolvasólapon, valamint az I/2. számú melléklet legutolsó (összesen sorában) is szerepelt volna a maximum kitétel. Ilyet azonban sem a felolvasólap, sem az I/2. számú melléklet 6. sora nem tartalmazott, ennek hiányában a kérelmezői értelmezés önkényes és félrevezető ajánlatkérő álláspontja szerint. Ajánlatkérőnek ekörben arra nézve állt fenn lehetősége, és kötelezettsége, hogy a megajánlás részét képező kitétel tekintetében a Kbt. 85. § alapján felvilágosítást kérjen. A nyertes ajánlattevő a felvilágosítást megadta, az abban foglaltak okszerűek és az ajánlatból visszaellenőrizhetőek voltak, következésképpen ajánlatkérő jogszerűen találta érvényesnek az ajánlatot. Ajánlatkérő számára egyértelműen megállapítható volt a vállalás értéke és mértéke, ugyanakkor ajánlatkérő fontosnak tartotta, hogy a kételyek eloszlatása végett az ajánlattevő erősítse meg ezen tétel tekintetében a megajánlását. A fentiek tükrében a valóságnak teljesen ellentmond az a II. r. kérelmezői felvetés, miszerint az ajánlatkérő átvette az ajánlattevői szerepet. A Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kérés jogintézménye pontosan ezen körülmények esetén alkalmazandó, annak alkalmazásával az ajánlatkérő nem adja meg az ajánlatot, vagy annak értelmezését. Jelen eljárás során az 1. bírálati szempont szerinti villamosjármű flotta árát (Nettó euro) az ajánlati felhívás VI.3.) További információk 21. pontja és az ajánlati dokumentáció 14. pontja alapján az alábbiak szerint kellett meghatározni: A villamosjármű flotta nettó ajánlati ára az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában fix módon feltüntetett összeg. Az ajánlati dokumentáció I/2. sz. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában az alábbi szerepelt: (1.+2.+3.+4.+5.), azaz a 18 db jármű nettó értéke euróban összesen (1. sor) a villamosjárművek működtetéséhez és karbantartásához szükséges berendezések és eszközök ára összesen (2.1.+2.2.+2.3.+2.4.+2.5.+2.6.+2.7.+2.8.+2.9.) (2. sor) Dokumentációk és képzések (3. sor) Tartalék alkatrészek összértéke (I/5. sz. melléklet összesen sora) (4. sor) A járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartása (5. sor)
28
értékeit kellett az ajánlattevőknek összeadnia. Ajánlatkérő a dokumentációban egyebek mellett előírta az I/2. és I/5. sz. mellékletek kitöltését. Az I/5. sz. melléklet kizárólag a tartalék alkatrészek listáját, és azok nettó ajánlati árait részletezte, abban „A járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartása” semmilyen formában nem jelent meg, ezen tétel kizárólag az I/2. sz. mellékletben szerepelt. Ilyen szempontból az I/5. sz. mellékletben szereplő árképzés a Kbt. 84. §-a alkalmazásában önálló és zárt. Ajánlatkérő az I/5. sz. mellékletben észlelt számítási hibát, amelyet a Kbt. 84. §-a rendelkezésének következetes alkalmazásával javította. A kötelezően megajánlandó tartalék alkatrészek nettó összértékét az ajánlati dokumentáció 1/5. sz. mellékletének kitöltését követően kellett átvezetni az I/2. sz. melléklet szerinti részletes árajánlat 4. sorába, így az alapadatoknak ezen táblázat nettó értékeit kell elsődlegesen tekinteni. Ezen egyértelmű és nyilvánvaló számítási hiba javítása teljesen független a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kérés jogintézményének alkalmazásától és a válasz megadásától, hiszen annak hiányában is köteles az ajánlatkérő a számítási hibát javítani. II. r. kérelmező teljességgel félrevezető okfejtés eredményeként, az I/2. és az I/5. sz. melléklet sorainak összemosásával jut el azon teljességgel megalapozatlan kijelentéséig, hogy „amennyiben a CAF ajánlattevő mégis tett ajánlatot a fent nevezett két tétel vonatkozásában, akkor a két tételre adott ára összesen 690.000, Euró, ami meghaladja az ajánlatkérő által meghatározott 680.000, Eurót”. Ajánlatkérő elkésettségi kifogást is megfogalmazott arra az esetre, amennyiben a Döntőbizottság álláspontja szerint a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének részét képezik a Kbt. 84. §-ának, illetve 85. §-ának a megsértésére vonatkozó rendelkezések, úgy ezen kérelmi elemek elkésettnek minősülnek ajánlatkérő álláspontja szerint. Amennyiben a Döntőbizottság nem ekként bírálja el a II. r. kérelmezőnek a jogorvoslati kérelmét, úgy elkésettségi kifogását nem tartja fenn az ajánlatkérő. Ajánlatkérő kifogásolta továbbá, hogy a Kbt. 323. § (9) bekezdésében foglaltak alapján a kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni. Kérelmező az ajánlatkérő tájékoztatásának - melynek a jogorvoslati kérelem benyújtását meg kellett volna előznie -, csak az ajánlatkérő felszólítását követően, 2011.08.09-én a Kbt. 323. §-a szerinti jogvesztő határidőn túl tett eleget, így a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett. A CAF egyéb érdekelt az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme kapcsán a következőket adta elő.
29
Egyéb érdekelt rögzítette, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a kérelmező képviseletében a Gere Ügyvédi Iroda és a Györfi-Tóth Ügyvédi Iroda nyújtotta be. A nevezett irodák meghatalmazását Zdenek Majer írta alá, aki a Skoda hatályos cégkivonata szerint az igazgatóság tagjaként együttes cégjegyzési joggal rendelkezik, következésképpen önállóan nem jogosult a cég képviseletére, azaz a meghatalmazás érvénytelen. Abban az esetben, ha Zdenek Majer nem igazgatósági tagként, hanem eseti meghatalmazottként járt el az ügyvédi meghatalmazás aláírásakor a kérelmező által csatolt eseti meghatalmazás alapján, a meghatalmazás az alábbi okok miatt érvénytelen. Az eseti képviseleti meghatalmazást az I. r. kérelmező nevében, az igazgatóság két tagja, a társaságnál együttes képviseleti joggal rendelkező Jaromir Silhanek és Zdenek Majer írta alá, Zdenek Majer részére. A meghatalmazás egyértelműen a magyar jogszabályokba ütközik, következésképp semmis, ezért joghatás kiváltására alkalmatlan. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 234. § (1) bekezdése szerint a semmis ügylet érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A meghatalmazás egyoldalú jogügylet, melyre a Ptk. 199. § szerint a szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Zdenek Majer az I. r. kérelmező igazgatóságának együttes cégjegyzési joggal rendelkező tagja, cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselője. Mint törvényes képviselőre, kiterjednek rá a Ptk. képviseleti jogra irányadó rendelkezései. A Ptk. 221. § (3) bekezdés első mondata szerint „A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel”. A Gt. kommentár (A gazdasági társaságok nagy kézikönyve - lektor: Dr Sárközy Tamás; Complex Kiadó Jogi és Tartalomszolgáltat6 Kft 2007) 405. oldala egyértelműen kimondja: „Nyilvánvaló, hogy a képviselő saját magával szemben nem járhat el képviselőként [Ptk. 221. § (3) bek.]”. A bíróságok szintén számos alkalommal semmisnek tekintették azon ügyleteket, melyeket ugyanazon személy kötött mindkét fél képviselőjeként eljárva. Az, hogy az igazgatóság tagjaként együttes cégjegyzési joggal rendelkező Zdenek Majer az ajánlatot önállóan írta alá, sértheti a Ctv. 8.§ (3) bekezdését, mely szerint ,,(3) Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen jegyezheti a céget”. Egyéb érdekelt álláspontja szerint Zdenek Majer nem járhatott volna el a saját magának adandó meghatalmazás aláírásakor, ezért a meghatalmazás érvénytelen. Mivel az ügyvédi meghatalmazást az I. r. kérelmező képviseletére nem jogosult személy írta alá, következésképpen a jogorvoslat iránti kérelmet is képviseletre nem jogosult írta alá, ezért egyéb érdekelt kérte annak érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
30
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme 1. kérelmi eleme kapcsán a következőket rögzítette az egyéb érdekelt. Az I. r. kérelmező jogorvoslati beadványában megpróbálja elmosni az ajánlatkérői összegzésben kifejtett tényt, mely szerint ajánlata nem a beszerzési tárgyra vonatkozott, egyszerű árazási anomáliának feltüntetve a valóságban más beszerzési tárgyra tett ajánlatot. A közbeszerzési eljárás célja egy, az ajánlatkérő és a legjobb ajánlattevő között létrejövő magánjogi szerződés megkötéséhez vezető formalizált eljárás kereteinek biztosítása. Ebből következően - tekintettel a Ptk. 1. § (1) bekezdésére - a polgári jog szabályai irányadók a felek között azon magánjogi viszonyokra, melyeket a Kbt. nem szabályoz. A polgári jog egyértelműen különbséget tesz az érvénytelenség és a létre nem jött jogügyletek között. A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot. Amennyiben az egyik fél (ajánlatkérő) ajánlatára a másik fél (I. r. kérelmező) egy más tárgyra tett ajánlattal válaszol, nem beszélhetünk akarategységről. Egyéb érdekelt ekörben hivatkozott a Ptk. 213. § (2) bekezdésére, és a 205. § (1) bekezdésére. Az üzleti életben, szabályozatlan keretek között, két magánfél viszonyában nem ismeretlen az a jelenség, hogy az akarategység elérését megelőzően az alkudozó felek nemcsak az árat, hanem a tranzakció tárgyát is többszörösen módosítják, annak érdekében, hogy összességében számukra kedvezőbbek legyenek az ügylet feltételei. Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő a beszerezni kívánt tárgyat nyílt közbeszerzési eljárásban kívánta beszerezni, az ajánlattevőknek nem volt jogszerű lehetőségük arra, hogy annak műszaki tartalmán módosítsanak pl. egy jobb ajánlati ár fejében. Az ajánlattevők a közbeszerzési szabályok szerint kizárólag a megadott tárgyra tehettek ajánlatot, az általuk kínált ár minél alacsonyabb mértékével versenyezve. Az ajánlati tárgy megváltoztatására közbeszerzési eljárás során a Kbt. 77. §-a szerint nincs lehetőség. Ajánlatkérő egyértelmű elvárásként tüntette fel, hogy a műszaki ajánlatnak teljes körűnek kell lennie, ajánlattevőnek vállalnia kell valamennyi tartalék alkatrész szállítását, egyben kötelezővé téve azt is, hogy az ajánlatnak valamennyi alkatrész árát fel kell tüntetnie, kifejezetten kiemelve, hogy „Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el”. Az I. r. kérelmező eredeti ajánlatában becsatolt I/5. sz. melléklet nem csak az alkatrészeket feltüntető táblázatot tartalmazta, az I. r. kérelmező abban önként, szabad elhatározásából szerepeltette a „Minden tétel esetében Ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el mondatot is”. A szövegrész betűtípusa és mérete nem egyezik a dokumentációban szereplő
31
mintáéval, ezért kizárható annak lehetősége, hogy ez a szövegrész „véletlenül” maradt a mellékletben. Az I. r. kérelmező tehát saját maga is megerősítette ajánlatában, hogy minden megajánlott alkatrésznek 0 eurót meghaladó árral kell rendelkeznie, majd a nevezett mondat után néhány sorral később 0 eurós árat írt egy adott alkatrészre. Úgy véljük, ennek alapján ajánlatkérő megalapozottan és logikailag tökéletesen helyesen következtetett arra, hogy az adott alkatrész leszállítását az I. r. kérelmező nem vállalja ajánlatában. Mivel az I. r. kérelmező saját járműgyártói kapacitással nem rendelkezik, az alkatrészekre szükségképpen árajánlatot kellett kérjen alvállalkozóitól ajánlatának összeállítása során. Ajánlatkérő alappal feltételezhette, hogy az I. r. kérelmezőnek esetlegesen az adott alkatrészre nem sikerült megfelelő árat kapnia, ezért azt nem szerepeltette részletes árajánlatában. Ajánlatkérő döntése teljes mértékben konzisztens volt a Döntőbizottság joggyakorlatával is, mely már több eljárásban kimondta, hogy az ajánlatok tárgyát bemutató részletes árajánlatok 0-s tételei egyértelműen az ajánlati tárgy megváltoztatását, a felhívás el nem fogadását jelentik. Az I. r. kérelmező alaptalanul hivatkozik arra is, hogy a teljességi és a műszaki nyilatkozatok aláírásával már egyértelműen nyilatkozott a beszerzési tárgyról. Ajánlatkérők természetes igénye, hogy ajánlattevőktől minél szélesebb körben kérnek adatokat. A hiánypótlás intézménye teljesen feleslegessé válna, ha bármely specifikus nyilatkozat vagy igazolás hiányossága, vagy hibája esetén az ajánlattevők alappal hivatkozhatnának arra, hogy aláírták a teljességi nyilatkozatot, mellyel már egyértelműen és mindenre kiterjedően kijelentették, hogy a kiírás feltételeit elfogadják és annak megfelelnek. Ezzel szemben a helyes és logikus megközelítés ezekben az esetekben csak az lehet, hogy a specifikus nyilatkozatok, illetve adatok hibás vagy hiányos volta esetén az általános jellegű nyilatkozatokat az adott esetkörben az ajánlatkérő figyelmen kívül kell hagyja. Azt, hogy egy általános nyilatkozat nem írhatja felül az ajánlat valamely specifikus feltételeket tartalmazó részét a Döntőbizottság D.251/34/2010-es határozatában is megállapította. Hibás az I. r. kérelmező azon hivatkozása is, mely szerint a táblázatban mind a mennyiség, mind az ár oszlopában 0-s értéket kellett volna szerepeltetnie annak jelzésére, hogy valamely alkatrészt nem kíván szállítani, mivel az ajánlattevők igazodni voltak kötelesek a kötelező műszaki tartalomhoz, mely egyrészt tartalmazta a kért alkatrészek megnevezését, másrészt mennyiségét. Ajánlattevők csupán a táblázat „Nettó ajánlati ár a kért mennyiségre vonatkozóan euróban” oszlopát voltak jogosultak kitölteni, illetve módosítani, a „Mennyiség” oszlopot, továbbá a „Tétel” oszlopot nem. A 2. kérelmi elem kapcsán a következőket rögzítette az egyéb érdekelt.
32
Egyéb érdekelt előadta, hogy ajánlatában a maximumot, a lehetséges legmagasabb összeget, azaz fix nettó 500.000 eurót ajánlott meg a karbantartásra részletes árajánlata részeként. A részletes árajánlatot egyéb érdekelt az ajánlati dokumentáció 1/2. sz. melléklet szerinti formában nyújtottuk be. Az ajánlati dokumentációban található iratjegyzék szerint az ajánlatkérő nyomatékosan ajánlotta nevezett minta használatát. Az 1/2 sz. melléklet kivételével az ajánlati dokumentációhoz csatolt iratminták/táblázatok egyike sem tartalmazott előre beírt, de az ajánlattevők által esetlegesen módosítható összegeket. Az ajánlatkérő által már beirt összegek/értékek valamennyi iratmintában módosíthatatlanok voltak, az ajánlattevők által kitöltendő, esetlegesen aláhúzandó részek üresen maradtak, melyekhez a kitöltési instrukciókat az ajánlatkérő minden esetben lábjegyzetben adta meg. Ajánlattevőként egyéb érdekelt el kívánta kerülni, hogy módosítsa az ajánlatkérő által nyomatékosan használni ajánlott mellékletek tartalmát. Egyéb érdekelt előadta, hogy az egyes táblázatokba már beírt összegek, mennyiségek törlése éppolyan elfogadhatatlan egyéb érdekelt szerint a 1/2. sz. melléklet 2.6 és 5. sorai esetén, mintha pl. az 1/5 sz. melléklet „Mennyiség” oszlopában szereplő mértékegységeket módosította volna. Úgy értékelte egyéb érdekelt, hogy ajánlattevőként feladata az üres részek kitöltése, nem pedig a meglévő részek módosítása, illetve törlése, ezért nem módosította egyéb érdekelt sem a 2.6, sem az 5. sor minta szerinti tartalmát. Az, hogy a táblázat 5. sorában szereplő karbantartási árajánlat fix összeg, egyértelműen kitűnik a táblázat 6. sorából, továbbá a felolvasó lap 1. pontjában szereplő összegből is. Ezen túl egyéb érdekelt rögzítette, hogy a „maximum 500.000 EUR” a magyar nyelv szabályai szerint nem csak azt jelentheti, hogy az adott ajánlat összege „legfeljebb 500.000 EUR”, hanem azt is, hogy ajánlattevőként az adott szolgáltatás ellenértékeként kérhető legmagasabb, azaz maximum összeget jelölte meg, tehát 500.000 eurót. Alapvető különbség van nemcsak a nyertes ajánlattevő és az I. r. kérelmező az ajánlataiban szereplő kijelentések, hanem a hiánypótlásra, indokoláskérésre adott reakciók között is, melyek következtében ajánlatkérő szükségképpen eltérő módon kellett kezelje az ajánlatkérő az I. r. kérelmezőt és a CAF-ot. Az I. r. kérelmező nem tett a műszaki előírásoknak megfelelő, az ajánlatkérő által beszerezni kívánt beszerzési tárgyra vonatkozó ajánlatot, ezért polgári jogi értelemben ajánlata nem csupán érvénytelennek, hanem nem létezőnek minősül. Ezzel szemben a CAF vitán felül érvényes megajánlást tett a beszerzési tárgyra. Az ajánlatkérő felhívására válaszul az I. r. kérelmező „véletlen” hibára hivatkozott, majd önkéntes hiánypótlással megváltoztatta, kiegészítette eredeti ajánlatának elemeit, míg a CAF - az ajánlat egyéb részeinek megváltoztatása nélkül - csupán megerősítette az általa korábban kínált fix árat. Ajánlatkérő különbségtétele objektív tényeken alapult, nem pedig önkényes szempontokon. Valójában a Kbt. alapelveit és tételes szabályait az sértette volna, ha ajánlatkérő a két eltérő esetet azonosan kezelte volna.
33
A fentiekre figyelemmel kérte, hogy a Döntőbizottság utasítsa el az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét. A II. r. kérelmező kapcsán egyéb érdekelt előadta, hogy ajánlatában egyértelmű árajánlatot tett mind az I/1. sz. mellékletként csatolt felolvasólapon, mind az I/2. sz. mellékletben. Az a tény, hogy ajánlata - az ajánlatkérő által nyomatékosan használni ajánlott forma szerinti - I/2. számú mellékletének 2.6. és 5. soraiból nem törölte az eredeti minta szerinti szövegeket, semmiképpen nem érvényteleníti, nem teszi semmissé a cellákba beírt összegeket. Az ajánlat mindkét vitatott sorában helyes, az ajánlati dokumentáció által megengedett mennyiséget szerepeltette egyéb érdekelt. Kérelmező beadványában azt állítja, hogy ajánlatkérő az 1/1. sz. melléklet 1. sorából az ajánlat alapadatainak felhasználásával kellett volna visszaszámítsa az ajánlatban - állítása szerint nem szereplő - 1/2. sz. melléklet 2.6 és 5. sor szerinti összegeket, majd levezeti, hogy ezen sorok összege 690.000 eurót ad ki, melynek alapján legalább a 2.6 és 5. sorok egyike meghaladja az ajánlati kiírás szerinti legmagasabb elfogadható értéket, melynek következtében az ajánlat érvénytelen. A II. r. kérelmező ezen kérelme egyértelműen elkésett. Tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntés és az II. r. kérelmező iratbetekintésének azaz a jogsértés tudomásra jutásának - dátuma 2011.07.29. volt, a II. r. kérelmező azonban csak 2011.08.23-án nyújtotta be erre vonatkozó jogorvoslati kérelmet, a kérelem ezen része egyértelműen elkésettnek minősül. A kérelem érdemét tekintve is megalapozatlan. A számítási hiba sem a 2.6, sem az 5. sorban szereplő összeget nem érintette, azokkal közvetlen kapcsolatban nem állt. A számítási hiba az I/5. sz. melléklet „összesen (nettó euróban)” sorát, egyben az I/2. sz. melléklet 4. sorát érintette. Az ajánlati felhívás VI.3.21.1 pontja egyértelműen rögzíti, hogy „a villamosjármű flotta ára: az ajánlati dokumentáció I/2. melléklet (részletes árajánlat) 6. sorában feltüntetett összeg”. Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 14. szakasza szó szerint ugyanezt a meghatározást tartalmazza. A dokumentáció részét képező 1/2. sz. melléklet 6. sora meghatározza, hogy az abban szereplő érték az 1.+2.+3.+4.+5. sorok összege. A melléklet egyértelműen kimondja, hogy 4. sorában az I/5. sz. melléklet összesen sora szerinti érték tüntetendő fel. A II. r. kérelmező a kiírással ellentétesen jár el, amikor számítása során nem a 4. sor szerinti értékkel számol, hanem ehelyett saját maga összegzi az I/5. sz. melléklet 47 tételét majd az I/2. sz. melléklet figyelmen kívül hagyásával közvetlenül az I/1. sz. melléklet szerinti villamosjármű flotta árat alapul véve számol. Ajánlatkérő helyesen észlelte, hogy az I/5. sz. melléklet 38. sora szerinti érték duplán került felszámításra, melynek következtében az „összesen” sorban szereplő összeg 10.000 euróval magasabb összeget tartalmaz, mint a 47 tétel összeadásával kapható végösszeg, ezért az „összesen” sorban szereplő érték
34
10.000 euróval csökkentendő. Ez a számítási hiba javítása egyértelműen következik mind a matematika, mind a kiírás szabályaiból. Logikusan fel sem merülhet, hogy a 10.000 eurós különbség a 2.6 vagy az 5. sorból ered, mivel annak forrása egyértelműen beazonosítható. Ajánlatkérő tehát a helyzetre alkalmazható egyetlen logikus és jogszerű döntést hozta meg akkor, amikor a számítási hibát kijavította. A fentiek alapján egyéb érdekelt kérte, hogy a Döntőbizottság utasítsa el a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét. További egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek nem alaposak. Ajánlatkérő Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást megindító hirdetménye feladására 2011.04.20. napján került sor, ezért a jogorvoslati kérelmek elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottság először vizsgálta, hogy joghatályosan került-e benyújtásra az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a jogorvoslati kérelemhez csatolt meghatalmazások alapján Zdenek Majer jogosult volt a jogorvoslati kérelmet benyújtó ügyvédi irodák részére meghatalmazást adni, a kérelem joghatályosan került benyújtásra. A Ptk. 222. §-a kimondja, hogy „Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni”. A Ptk. 221. § (3) bekezdése szerint „A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat”. A Döntőbizottság egyetértett I. r. kérelmezővel akörben, hogy a meghatalmazás egyoldalú jogügylet, amely jogügylet esetén a kérelmező által hivatkozott Ptk. rendelkezések, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező képviselők az egyik képviselő részére adjanak meghatalmazást, aki ezen esetben, mint meghatalmazott jár el. Egyoldalú jogügylet esetén szemben álló, vagy ellentétesen érdekelt félről nem beszélhetünk. A Döntőbizottság először az I. r. kérelmező 1. kérelmi elemét vizsgálta meg.
35
A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. preambuluma a következőket mondja ki: „Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében - összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja”. A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint „E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi”. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást”. A Kbt. 70. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell”. A Kbt. 77. § (1) és (2) bekezdései értelmében az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát, az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Kbt. 78. § (1) bekezdése szerint „Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik”. A Kbt. 81. § (1), (3) és (4) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. §-a a következőket mondja ki: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
36
(2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az
37
ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. 85. §-a kimondja, hogy (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint „Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette”. Az 1. kérelmi elem elbírálása során a Döntőbizottság először ajánlatkérő előírásait vizsgálta meg. Ajánlatkérő közbeszerzési műszaki leírását akként határozta meg, hogy az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta a Nemzeti Közlekedési Hatóság elvi
38
típusengedély határozatát és annak záradékolt műszaki mellékletét. Ezen dokumentumokat mind az ajánlatkérő felhívása, mind pedig a dokumentáció tartalmazta. Ajánlatkérő előírta az ajánlattevők részére, hogy mely tartalék alkatrészeket kell kötelezően megajánlaniuk. A felhívás II.1.5) pontja és a dokumentáció II. fejezet 15.1. alpontja tartalmazta ezen alkatrészek listáját, amellyel összhangban készítette el az ajánlatkérő az I/5. sz. iratmintát. Ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy ezen listát az ajánlattevőknek a megajánlott járműre vonatkozóan be kell árazniuk, ezen alkatrészekre ajánlattevőknek ajánlatot kell adniuk akként, hogy az ajánlatkérő nettó ajánlati árként csak 0-tól eltérő pozitív számot fogad el. Ajánlattevőknek a fentiek szerint kellett megtenniük ajánlatukat a tartalék alkatrészek vonatkozásában a Kbt. 70. § (1) bekezdésére tekintettel. Az I. r. kérelmező az I/5. számú mellékletet akként töltötte ki, hogy a 31. sorban szereplő ablaktörlő lapát, karral tételre 0 eurós vállalást tett, majd önkéntes hiánypótlás keretében megbontotta a 30. tétel árát, tekintettel arra, hogy nyilatkozata szerint véletlenül tüntette fel a 31. tétel ellenértékét a 30. tétel árában. A Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállt-e a jogi lehetőség az ajánlat fenti hibájának a kiküszöbölésére hiánypótlással, vagy jogszerűen járt-e el ajánlatkérő akkor, amikor a kérelmező ajánlatát ezen hiba miatt érvénytelenné nyilvánította. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárását az alábbi indokokra tekintettel jogszerűnek minősítette. Ajánlatkérő egyértelmű előírást tett akörben, hogy a tartalék alkatrészek kapcsán az ajánlattevők 0-tól eltérő pozitív számot kell megajánlaniuk. Ezen követelménynek az I. r. kérelmező ajánlata nem felelt meg, figyelemmel arra, hogy a 31. tételre 0 eurós megajánlást tett. A Kbt. kógens rendelkezései meghatározzák azokat a jogintézményeket, amelyek alkalmazásával végezhetik, illetve kötelesek elvégezni ajánlatkérők a benyújtott ajánlatok bírálatát. E jogintézmények közé tartozik a hiánypótlás is. Abból a szabályozási struktúrából következően, hogy a Kbt. tételesen szabályozza az ajánlatok értékelése során alkalmazható jogintézményeket, eszközöket (pl. felvilágosítás kérése, indokolás kérése, számítási hiba javítása, hiánypótlás) és ezt kógensen teszi, okszerűen következik, hogy ezek keretein kívül nem áll fenn lehetőség nyílt eljárásban a benyújtott ajánlatok bármilyen jellegű változtatására, módosítására. A Kbt. a bírálat körébe tartozó
39
jogintézményeken kívül nem adott felhatalmazást az ajánlatok ajánlattevők részéről történő módosítására. A Döntőbizottság nem fogadta el az I. rendű kérelmező azon álláspontját, hogy jelen esetben a 30. tétel ellenértékének megbontásával jogszerűen járt el. Miután a kérelmező - ajánlatkérő egyértelmű előírásával ellentétesen - a 31. tétel esetében 0 eurós megajánlást tett, a hiánypótlás kizárólag akként valósulhat meg a hiányosság tekintetében, hogy ezen tétel esetén közli a megajánlását, ez pedig okszerűen maga után vonja, hogy módosulnak a Kbt. 81. § (4) bekezdés szerinti bírálati szempont szerinti értékelési elemek. A hiánypótlás jogintézménye ugyanis nem biztosít jogi lehetőséget arra, hogy az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlat egyébként megfelelő részeinek a megváltoztatására sor kerülhessen. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény indokolásának vonatkozó részre is: „Garanciális szabály, hogy a hiánypótlás az ajánlat tartalmának utólagos kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi előírásoknak való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat”. Ezen kérdés megítélése során nem hagyhatóak figyelmen kívül az ajánlati kötöttségnek a fentiekben ismertetett rendelkezései sem. A közbeszerzési törvény szabályozása és a közbeszerzési gyakorlat az ajánlati kötöttség és a hiánypótlás viszonyát alapvetően akként értelmezte és alkalmazta, hogy az ajánlati kötöttség fő szabályként érvényesül a nem tárgyalásos eljárásoknál az ajánlattételi határidőtől kezdődően és az ez alóli kivételt a hiánypótlás szabályai állapítják meg. Így, amennyiben nem áll fenn a hiánypótlás elrendelésének szükségessége, indoka, akkor az ajánlat nem módosítható, úgyszintén nem módosítható, egészíthető ki az ajánlat a hiánypótlással nem érintett körben. Ugyan a Kbt. 83. §-a ellentétben a korábbi hiánypótlási szabályozással, nem adja meg a hiánypótlás fogalmát, azonban a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezéséből ez kétséget kizáróan megállapítható. A Kbt. 83. § (1) bekezdése a hiánypótlás lehetőségének a biztosítását követeli meg az ajánlatkérőktől és nem azt, hogy adjanak lehetőséget, jogot a benyújtott ajánlatnak az ajánlattevő részéről történő módosítására. A Kbt. 83. § (2) bekezdése célhoz kötötten rögzíti a hiánypótlás alkalmazási lehetőségét, méghozzá ahhoz köti, hogy az ajánlat megfeleljen a felhívás, a dokumentáció és a jogszabályi rendelkezéseknek, melyből következően a fordított esetben, tehát, ha az ajánlat a benyújtott formájában megfelelő, nem áll fenn a módosítás, kiegészítés lehetősége sem. A fentiekben kifejtettek szerint az ajánlatban szereplő általános tartalmú I. r. kérelmezői nyilatkozatokkal sem pótolható az I. r. kérelmezői ajánlat azon
40
hiánya, amely szerint a 31. tétel vonatkozásában - az egyértelmű ajánlatkérői előírásokkal ellentétesen - 0 eurós megajánlást tett. A fenti indokokra tekintettel ajánlatkérő megalapozottan és jogszerűen állapította meg, hogy nem áll fenn a Kbt. kógens szabályozása mellett annak a jogi lehetősége, hogy a kérelmező a beszerzés részét képező tételre tett 0 €-s megajánlásának a hibáját hiánypótlással kiküszöbölhesse, ezért jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel. A Döntőbizottság egyetértett ajánlatkérővel akörben, hogy az ajánlatkérő a Kbt. kógens rendelkezései alapján, azok figyelembevételével köteles eljárni, ekörben az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a Kbt. 81. § (4) bekezdésére is figyelemmel értékelje az ajánlatokat, és válassza ki a Kbt. 91. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertesét. Érvénytelen ajánlattevő az eljárás nyerteseként, még a közpénzfelhasználás Kbt. preambulumában rögzített alapelvére tekintettel sem kerülhet kiválasztásra. Ezt követően a Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét vizsgálta meg, és megállapította, hogy az nem alapos. Ajánlatkérő kérte, hogy a Döntőbizottság utasítsa el a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét, tekintettel arra, hogy nem tett eleget a Kbt. 323. § (9) bekezdésében foglaltaknak, csak az ajánlatkérő felszólítását követően küldte meg a jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő részére, ezért az elkésett. A Kbt. 323. § (9) bekezdése értelmében „A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni”. E körben a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 323.§ (9) bekezdésében foglalt kérelmezői kötelezettség a Kbt. szabályozási rendszerében a jogorvoslati eljárás, ezen belül a jogorvoslati kérelem benyújtásának szabályai között szerepel. Ezen kérelmezői kötelezettséggel kapcsolatban a törvény nem rendelkezik egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának a lehetőségéről, de a jogorvoslati kérelemnek sem kötelező tartalmi eleme az értesítési kötelezettség betartásának alátámasztása. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet kizárólag a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek keretei között bírálhatja el. A kötelezettség esetleges elmulasztásához a törvény a jogorvoslati eljárás során nem rendeli jogkövetkezmény alkalmazását. Az ajánlatkérő által sérelmezett jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó előzetes értesítés elmulasztása a jogorvoslati eljárást megelőzően tanúsított kérelmezői magatartásra vonatkozik,
41
és az sem eljárási bírság kiszabására okot adó, a törvényben taxatíve felsorolt konkrét magatartások között sem szerepel, de annak elmulasztásához a törvény jogkövetkezmény alkalmazását - így a jogorvoslati kérelem elutasításának jogkövetkezményét - sem rendeli. Ajánlatkérő és CAF egyéb érdekelt ezen túl elkésettségi kifogásokat is megfogalmazott a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan. Ajánlatkérő elkésettségi kifogását arra az esetre rögzítette, ha II. r. kérelmezőnek van kérelmi eleme a felvilágosításkéréssel és a számítási hiba kijavításával. Egyéb érdekelt álláspontja szerint a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének azon kérelmi eleme elkésett, amely szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata 690.000 eurós vállalást tartalmaz, és ezért érvénytelen. A II. r. kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson egyértelműen akként nyilatkozott, hogy egyetlen kérelmi eleme van, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, továbbá a 88. § (1) bekezdés f) pontját a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánításával, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a részletes árajánlat 5. sora vonatkozásában nem tett konkrét megajánlást. Erre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezőnek nincs kérelmi eleme a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosításkéréssel, a Kbt. 84. §-a szerinti számítási hiba kijavításával, illetőleg a 690.000 eurós vállalással összefüggésben sem. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az egyes kérelmi elemek tekintetében köteles annak vizsgálatára, hogy a jogorvoslati kérelem, az egyes kérelmi elemek határidőben kerültek-e benyújtásra, jelen esetben azt tudta megállapítani, hogy a II. r. kérelmezőnek nincs olyan kérelmi eleme, amelyet az elkésettségi kifogások érintenének, erre tekintettel a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben bírálta el. A CAF a részletes árajánlat 6. sorában és a felolvasólapon is egy meghatározott összeget, fix értéket szerepeltetett: 37.938.258 eurót. A részletes árajánlat 5. sorában „maximum 500.000 EUR” megajánlás szerepelt. A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen ajánlattevői 5. sorban tett ajánlattevői megajánlás fix összegnek minősül-e, tett-e az ajánlattevő konkrét megajánlást a járművek garancia idő alatti teljes értékű karbantartására. Ajánlatkérő az ajánlattevők 1. bírálati részszempontra tett megajánlásai körében komplex, egymásra épülő iratmintarendszert bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
42
A villamosjármű flotta áraként a felolvasólapon a részletes árajánlat 6. sorában feltüntett összeget kellett megadni. Az I/2. sz. iratminta szerinti részletes árajánlat 6. sora az iratminta 1., 2., 3., 4. és 5. sorában meghatározott nettó ajánlati árak összege. A táblázat 4. sorát képezte a tartalék alkatrészek összértéke, amely meg kellett, hogy egyezzen az I/5. sz. melléklet összesen sorával. A fentiek alapján matematikailag levezethető, hogy az 5. sor összege megegyezik a 6. sor és az 1-4. sorok különbségével. Az tényszerűen megállapítható, hogy amennyiben a nyertes ajánlat vonatkozásában a járműflotta ára összesen sorából (6. sor) kivonjuk az 1+2+3+4. sorok összegét - függetlenül a számítási hiba kijavításától -, akkor 500.000 € marad: 6. sor összege -1. sor összege -2. sor összege -3. sor összege -4. sor összege Összesen
Számítási hiba kijavítását megelőzően (nettó euro) 37.938.258 33.596.000 2.124.429 200.000 1.517.829 500.000
Számítási hiba kijavítását követően (nettó euro) 37.928.258 33.596.000 2.124.429 200.000 1.507.829 500.000
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő 5. sorra tett megajánlása megállapítható a részletes árajánlatból. Megállapítható az is, hogy fix összeget ajánlott meg a részletes árajánlat 5. sorára is a nyertes ajánlattevő. Figyelemmel arra, hogy a nettó ajánlati ára, amelynek egyik részeleme az 5. sora a részletes árajánlatnak, fix összeg, az 5. sor is fix összeget kell, hogy tartalmazzon. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő megtette az ajánlatát az 5. sor vonatkozásában, ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a nyertes ajánlattevő ajánlatát a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével érintett körben érvényesnek tekintette. A Döntőbizottság rámutat továbbá arra, hogy a II. r. kérelmező által bemutatott számítás, amely szerint 690.000 eurós megajánlást tett a 2.6. és 5. sorok vonatkozásában a nyertes ajánlattevő, nem helytálló. Az tényszerűen megállapítható - ezt a II. r. kérelmező sem vitatta -, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az I/5. sz. melléklet egyes soraiban szereplő összegek értéke és az összesen sor között 10.000 eurós eltérés található. Az összesen sora ezen mellékletnek 10.000 euróval nagyobb összeget tartalmaz, mint a sorok együttes összege. Az I/2. sz. melléklet 4. sora ezen összesen sor összegét tartalmazta. Erre figyelemmel nem volt akadálya annak, hogy az ajánlatkérő módosítsa a járműflotta összesen árát, azt csökkentse a 10.000 eurós összeggel, mivel a járműflotta összesen árának egyik eleme kapcsán ajánlatkérő számítási hibát
43
javított. Nyilvánvaló, hogyha az összeadás egyik eleme csökken, akkor az összeg is ugyanannyival csökken. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos. A fentieket követően a Döntőbizottság az I. r. kérelmező 2. kérelmi eleme kapcsán is megállapította, hogy az megalapozatlan. A Kbt. 1. § (3) bekezdése értelmében „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára”. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő jogsértően alkalmazza a Kbt. tételesjogi rendelkezéseit, vagy jogsértően tekint el alkalmazásuktól, akkor ajánlatkérő a Kbt. tételesjogi előírását sérti meg. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy akkor állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályain túl olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. A Döntőbizottság jelen esetben nem állapított meg ajánlatkérő terhére jogsértést a nyertes ajánlattevő, illetve az I. r. kérelmező ajánlatának elbírálásával összefüggésben, a Döntőbizottság nem állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette volna az I. r. kérelmező által megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a Kbt. 1. § (3) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet sem ítélte alaposnak. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította. Az I.r. kérelmező kérte továbbá a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. A Kbt. 334. § (1) bekezdése szerint „Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (340. §) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból”. A Döntőbizottság eljárását nem terjesztette ki hivatalból. A Kbt. 334. § (1) bekezdésének szabályozása tekintetében a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla több jogerős ítéletében kifejtette, hogy a Döntőbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik a hivatalbóli kiterjesztés alkalmazása, a Döntőbizottságot e tekintetben kötelezettség nem terheli (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.378/2007/4.
44
sz., a 3.Kf.27.170/2006/4. sz., a 4.Kf.27.580/2006/11. sz., a 3.Kf.27.282/2007/5. sz., továbbá a 3.Kf.27.195/2005/6. sz. jogerős ítéletek). A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. szeptember 14.
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
Ságodi Nándor sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos
45
Kapják: 1. Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Dezső Attila ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 2. Gere Ügyvédi Iroda, Dr. Gere István ügyvéd (1027 Budapest, Margit körút 1.) 3. Györfi-Tóth Ügyvédi Iroda, Dr. Györfi-Tóth Balázs ügyvéd (1027 Budapest, Margit körút 1.) 4. Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd (1075 Budapest, Síp u. 6.) 5. Paksi Ügyvédi Iroda, Dr. Paksi Gábor ügyvéd (1037 Budapest, Hidegkuti Nándor u. 8-10.) 6. Oppenheim Ügyvédi Iroda, Dr. Mucsányi Zoltán ügyvéd (1053 Budapest, Károlyi M. u. 12.) 7. Dr. Medve Richárd Ügyvédi Iroda, Dr. Medve Richárd ügyvéd (1051 Budapest, Október 6. u. 3.) 8. STADLER Pankow GmbH (D-13158 Berlin, Lessingstrasse 102, Németország) 9. S.C. ASTRA Vagoane Calatori S.A. (Str. Petru Rares Nr. 1-3., 310210, Arad, Románia) 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
