KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.264/18/2014.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Vértes-Út Kft. (2890 Tata, Agostyáni u. 78., képviseli: Dr. Pap Kálmán ügyvéd, Dr. Pap Ügyvédi Iroda, 2890 Tata, Perczel Mór u. 8., a továbbiakban: kérelmező) által Nyergesújfalu Város Önkormányzata (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. utca 104-106., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nyergesújfalu belterületi utak felújítása építés kivitelezés 2. rész CserfaTölgyfa-Krisztina tér-Dózsa György-Akácfa-Honvéd utcák” tárgyú közbeszerzési eljárása 2. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelem 1. kérelmi elemét elutasítja. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme 2. és 3. kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező számlájára jelen érdemi határozat megküldésétől számított 8 napon belül utaljon vissza 603.334,- Ft-ot, azaz hatszázhárom-háromszázharmincnégy forintot. A jogorvoslati eljárás során ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnak kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell
2
benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott dokumentumai, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 122/A. §-a szerinti közbeszerzési eljárást indított. A felhívást 2014. április 08-án küldte meg a Mapex-Bau Kft.-nek, a Strabag Általános Építő Kft.-nek, az Árkádok Kft.-nek, a Dömper Kft.-nek és a kérelmezőnek. Az eljárásban az ajánlatkérő két részre tette lehetővé az ajánlattételt azzal, hogy az alternatív ajánlattétel nem volt megengedett. A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség vagy érték a következők szerint került meghatározásra: „Nyergesújfalu belterületi utak felújítása építés kivitelezés 1.rész: Szabadság liget-Balassa utca Szabadság liget a jelenleg kb. 3,0 m széles aszfaltburkolatú út, a terv szerint 4,5 m burkolatszélességű lesz oldalesése egyoldali 2,5%-08, mindkét oldalon 1,25 méteres padkával oldalesése 5,0 %, zárt csapadékcsatornával. A helyi közút B.VI.d.D tervezési osztályú, hossza 302,78 m. Az út legnagyobb esése 2,55 % legnagyobb emelkedése 1,73%. Építési engedély határozat: KE/UT/87/22/2011. jogerő, KE/UT/87/25/2011. Balassa Bálint utca a jelenleg kb. 3,0 m széles aszfaltburkolatú út, a terv szerint 3,0-3,50A,50 m burkolatszélességű lesz oldalesése egyoldali 2,0%-os, mindkét oldalon 0,50-1,0 méteres padkával oldalesése 5,0 %, burkolt padka szélessége 2,15-2,40 méter, oldalesése 2,5 %, zárt csapadékcsatornával. A helyi közút B.VI.d.D tervezési osztályú, hossza 229,80 m. Az út legnagyobb esése 15,26 %. Építési engedély határozat: KE/UT/88/19/2011. jogerő, KE/ÚT/88/22/2011. Az 1. rész becsült értéke áfa nélkül: 40.500.000,- HUF. 2. rész: Cserfa -Tölgyfa - Krisztina tér- Dózsa György - Akácfa -, Honvéd utcák Cserfa utca a jelenleg kb. 3,0 m széles aszfaltburkolatú út, a terv szerint 4,0 m burkolatszélességű lesz oldalesése egyoldali 2,0%-os, mindkét oldalon járdával. zárt csapadékcsatornával. A helyi közút B.VI.d.D tervezési osztályú, hossza 164,01 m. Az út legnagyobb esése 1,72 %. Építési engedély határozat: KE/UT/91/9/2011. jogerő, KE/UT/91/22/2011. Tölgyfa utca és Krisztina tér a terv szerint 4,0-4,50 m burkolatszélességű lesz, a vasútállomás előtti kanyarban 5,50 m-ig való nyomszélesítéssel oldalesése
3
egyoldali 2,0% és 2,5 %-os, a füvesített padka szélessége 1,50 m, oldalesése 5 %, zárt csapadékcsatornával. A helyi közutak B.VI.d.D tervezési osztályúak, hosszuk 237,50 és 83,5 m. Az út legnagyobb esése 1,49 %, a legnagyobb emelkedése 0,60% a terepszinthez igazodóan. A vasútállomásig kétoldali, a további szakaszokon egyoldali 1,50 m szélességgel az úttól elválasztott szakaszon járda épül, 1,90-2,00 m szélességgel az úttengelyhez kapcsolódó szakaszon, 2,5%-08 oldaleséssel az útpálya felé. Építési engedély határozat: KE/ÚT/286/21/2011. jogerő, KE/ÚT/l74/2012. Dózsa György utca 7 méter útkorona szélességű út, a terv szerint 4,50 m burkolatszélességű tetőszelvényes kialakítású 2,0%-os esésű lesz, mindkét oldalon 1,25 méteres padkával, melynek oldalesése 5,0%, zárt csapadékcsatornával. A helyi közút B.VI.d.D tervezési osztályú, hossza 270,45 m. Az út legnagyobb esése 4,30%, legnagyobb emelkedője 1,45%. Építési engedély határozat: KE/UT/93/25/2011, jogerő, KE/ÚT/124/1/2012. Akácfa utca és Honvéd utca jelenleg 3,0-3,9 m szélességű, a terv szerint 4,50m burkolatszélességű lesz, bal oldalon járdával, jobb oldalon füvesített, majd burkolt padkával. A Honvéd utcában 3,0 m burkolatszélességű út épül, baloldalon padkával, jobb oldalon járdával. A csapadékvíz elvezetése zárt csapadékcsatornával történik. A helyi közutak B.VI.d.D tervezési osztályúak, hosszuk 317,88m, illetve 60,0 méter. A burkolatok szélessége 4,50 méter, illetve 3,0 méter, oldalesésük egyoldali 2,0 %-osak. A padkák szélessége 0,90-1,50 méter, oldalesésűk 5,0 %-os, a burkolt padkáé 2,5 %-08. Az Akácfa utca legnagyobb emelkedése 8,0 %, a Honvéd utcáé 2,0 %. Az Akácfa utca baloldalán és a Honvéd utca jobb oldalán 1,50 m széles járda épül. Építési engedély határozat: KE/UT/90/24/2011. jogerő, KE/UT/90/27/2011. A 2. rész becsült értéke áfa nélkül: 90.500.000 HUF Becsült érték áfa nélkül: 140 000 000 HUF”. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerint kívánta elbírálni. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlattevők részére készített útmutatót, a nyilatkozatmintákat, (felolvasólapot), a vállalkozási szerződést, az árazatlan költségvetést. A dokumentáció 12. és 22. pontja a következőket rögzíti: 12. Az ajánlatban meg kell adni a teljes beszerzésre megajánlott árat a dokumentáció részét képező költségvetési kiírás beárazásával. A költségvetési kiírást valamennyi tétel valamennyi oszlopának beárazásával, a kiadotthoz képest változatlan formában kell benyújtani. A költségvetési kiírás beárazását oly módon kell elvégezni, hogy az egyes tételek anyag- és díj egységárai reálisan lehetővé tegyék az adott tétellel jellemzett munka kivitelezését, az ajánlatkérő előírásainak, továbbá az egyéb jogszabályok, szabványok és a teljesítés során irányadó egyéb szabályok teljeskörű
4
betartásával. A költségvetés azon részeinél, ahol ajánlattevő olyan árakat alkalmaz, mely felveti az ajánlatkérőnél a Kbt. 69-70.§-iban foglaltak alkalmazásának szükségességét, ajánlattevő köteles ajánlatában jól elkülönített módon az adott tétel adott részére hivatkozással konkrétan megjelölni, milyen okból alkalmazott olyan ajánlati árat, ami felveti a Kbt. 69-70§-ban foglaltak alkalmazásának szükségességét, így különösen, ha valamely tételnél az anyag, vagy a díj ára 0 ft, vagy olyan alacsony összeggel szerepel, ami az adott piaci körülmények között nem ad fedezetet a munka indokolt költségének fedezésére és egy megfelelő üzleti haszon realizálására.” 22. Ajánlattevők kötelesek a beárazott költségvetési kiírást a kiadottal azonos módon MS Excel (vagy azzal egyenértékű) formátumban elektronikusan kitöltve, továbbá a komplett ajánlatot PDF formátumban elektronikusan is az Ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani digitális adathordozón – DVD-n – az ajánlati dokumentációval együtt, abba becsomagolva. A dokumentáció 10. oldala tartalmazta az ajánlati nyilatkozat (felolvasólap) mintát. Abban mindkét rész kapcsán meg kellett adni az ajánlati árat. A mintában az ajánlati árhoz az ajánlatkérő megjegyzést fűzött: „fenti megajánlás képezi a bírálat alapját). A dokumentáció részét képező - xls. formátumban kiadott - árazatlan költségvetés a következő elnevezésű munkalapokat tartalmazta: 1. Összesítés, 2. Szabadság liget, 3. Balassa Bálint, 4. Dózsa György, 5. Tölgyfa utca és Krisztina tér, 6. Akácfa és Honvéd, 7. Kapubejárók burkolata, 8. Cserfa. Az összesítés munkalap a következőket rögzítette: Ssz. 1 2 3 4 6 7
Utca neve Szabadság liget Balassa Bálint Dózsa György Tölgyfa utca és Krisztina tér Akácfa és Honvéd Cserfa ÖSSZESEN:
Nettó beruházási költség
ÁFA 0 0 0 0 0 0 0
Bruttó beruházási költség 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
Az összesítés munkalap sorai a további munkalapokra hivatkoznak, és ezen további munkalapok nettó összesen sorai automatikusan kerülnek beillesztésre az összesítés munkalapba (un. munkalapok közötti (cella)hivatkozás keretében). A 7. Kapubejárók burkolata munkalap a következőket tartalmazta: Ssz.
1.
Tétel megnevezése Kapubejárók kiépítése ágyazattal, kétoldali szegéllyel, 20x10x8 cm piros betonkőből Szabadság liget
Mennyiség
500,0
M.e.
m2
Egységár (Ft/M.e)
Nettó ár (Ft)
5
2.
Kapubejárók kiépítése ágyazattal, kétoldali szegéllyel, 20x10x8 cm piros betonkőből Dózsa György utca
580,0
m2
Nettó összesen:
0
ÁFA:
0
Az ajánlatok bontására 2014. április 30-án sor került, ajánlatot nyújtott be, az Árkádok Kft., a MAPEX-BAU Kft., a STRABAG Általános Építő Kft., és a kérelmező. A MAPEX-Bau Kft. ajánlatának 3. oldalán szerepelt az ajánlati nyilatkozat (felolvasólap), amelyen a 2. rész kapcsán 90.498.736 nettó HUF került rögzítésre. A MAPEX-Bau Kft. ajánlata üzleti titkot tartalmazott a 14-29. és a 4655.oldalig. Az ajánlat 47. oldalán található összesítőben a következők szerepeltek: Ssz.
Utca neve
1 2 3 4
Szabadság liget Balassa Bálint Dózsa György Tölgyfa utca és Krisztina tér Akácfa és Honvéd Cserfa
6 7 Összesen
Nettó beruházási költség 21 716 026 12 495 984 24 586 114 19 466 928
ÁFA 5 863 327 3 373 916 6 638 251 5 256 071
Bruttó beruházási költség 27 579 353 15 869 900 31 224 365 24 722 999
29 051 136 11 037 758 118 353 946
7 843 807 2 980 195 31 955 565
36 894 943 14 017 953 150 309 511
Az ajánlat 53. oldalán a kapubejárók kapcsán a következő adatokat tartalmazta a táblázat: Ssz.
Tétel megnevezése
Mennyiség
M.e.
1.
Kapubejárók kiépítése ágyazattal, kétoldali szegéllyel, 20x10x8 cm Szabadság liget Kapubejárók kiépítése ágyazattal, kétoldali szegéllyel, 20x10x8 cm piros betonkőből Dózsa György utca
500,0
580,0
2.
m2
Egységár (Ft/M.e) 5480
Nettó ár (Ft) 2 740 000
m2
5480
3 178 400
Nettó összesen: 5 918 400 Áfa: Mindösszesen:
1 597 968 7 516 368
Az ajánlat 55. oldalán csatolt összesítő táblázat a 2. rész kapcsán a következőket tartalmazza:
6
2. rész Cserfa utca: Tölgyfa utca és Krisztina tér: Dózsa György utca: Dózsa György utca kapubejárók kiépítése: Akácfa és Honvéd utca: 2.rész összesen:
11 037 758 Ft+Áfa 19 466 928 Ft+Áfa 24 586 114 Ft+Áfa 3 178 400 Ft+Áfa 29 051 136 Ft+Áfa 90 498 736 Ft+Áfa
Az ajánlatkérő hiánypótlási felszólítást, számítási hiba javítást eszközölt 2014. május 05-én. A számítási hiba javítása körében a következők kerültek rögzítésre: „A Kbt. 68.§ Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63.§ (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. Számítási hiba javítása: Ajánlatkérő a MAPEX-BAU Kft. ajánlattevő ajánlati árát a 2. rész vonatkozásában az ajánlati alapadatok és a Kbt. 68.§ alapján nettó 87.320.336 Ft-ra javítja ki”. Ugyanezen a napon a kérelmező küldött észrevételt az ajánlatkérő részére a számítási hibával kapcsolatosan. „A kiadott költségvetési formátum az Önök által adott linkről került letöltésre. Az Önök által megadott fájlban a költségvetési kiírást készítő megadta a függvényeket, amin változtatni nem kellett, csak az egységárakat kellett beírni a költségvetési táblázatba. Ezen oknál fogva nem értjük, hogy alakulhatott ki számítási hiba. Amennyiben az Önök által adott táblázatot használják, akkor duplikálás sem fordulhat elő, különösen egy tétel tekintetében.” Az ajánlatkérő 2014. május 7-én kelt válaszában azt adta elő, hogy ajánlattevő ajánlatának ezen részét üzleti titokká nyilvánította, így erre vonatkozóan az ajánlatkérő nem adhat információt. 2014. május 15-én küldte meg az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló összegezést. Az eljárás eredményes lett nyertes ajánlattevőként a MAPEX-Bau Kft. ajánlata lett kihirdetve. Az Árkádok Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az ajánlatkérő. A kérelmező 2014. május 19-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a Mapex-Bau Kft. ajánlatának érvényességével kapcsolatosan, melyre az ajánlatkérő 2014. május 20-án a kérelmet elutasító választ adott.
7
A kérelmező 2014. május 23-án iratbetekintést végzett az ajánlatkérőnél. A kérelmező 2014. május 30-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás 2. részére vonatkozó döntését, azaz az összegezés vonatkozó részét semmisítse meg és a MAPEXBAU Kft. ajánlattevő ajánlatát a 2. rész vonatkozásában nyilvánítsa érvénytelenné. Kérte, hogy a Döntőbizottság rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díjról, valamint függessze fel a közbeszerzési eljárást annak érdekében, hogy a szerződéskötésre ne kerülhessen sor. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő 2014. május 15-i összegezéssel megvalósított jogsértéséről 2014. május 20. (az előzetes vitarendezésre ajánlatkérői válasz kérelmező részére történő megküldésének időpontja), illetve 2014. május 23. napján (iratbetekintés napja) szerzett tudomást. Előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontját, mivel a nyertes ajánlattevőnek kihirdetett MAPEX-BAU Kft. ajánlattevő ajánlata egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így az ajánlata érvényesként történő kihirdetése a Kbt.-be ütközik. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívás dokumentációjának 12.) pontja alapján az ajánlattevőknek az ajánlatukat a dokumentáció részét képező költségvetési kiírás beárazásával kellett megadni oly módon, hogy a költségvetési kiírás valamennyi tétel valamennyi oszlopát beárazza, és a kiadotthoz képest változatlan formában kellett benyújtani. A költségvetési kiírás beárazását oly módon kellett elvégezni, hogy az egyes tételek anyag- és díj egységárat kellett rögzíteni s a táblázat automatikusan kiszámolta mennyiség és egységár szorzataként a tétel egységárát, majd ezeket a táblázat kiszámolva a munka vállalási árát. A költségvetési kiírás tartalmazta az előírt mennyiségeket, melyhez kellett az ajánlattevőknek a tétel egységárat beírni és a költségvetési kiírás automatikusan kiszámolta a tétel árát, amely alapján az ajánlattevők ajánlatot tettek. A dokumentáció 12.) pontja alapján az ajánlattevők nem jogosultak a költségvetési kiírásban olyan változtatást eszközölni, amivel akár a mennyiséget, akár a mennyiségi egységet megváltoztatják. A Kbt. 68. §-a alapján a számítási hiba javítása keretében az ajánlatkérőnek arra van lehetősége, hogy az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával végezzen matematikai műveletet, az ajánlatban feltüntetett alapadatokat azonban nem változtathatja meg. A kérelmező álláspontja szerint számítási hiba javítása körében szigorúan csak a matematikai műveletek hibás elvégzésére visszavezethető pontatlanságok korrigálhatók. A számítási hiba javítása körében nem javíthatók ki az ajánlatban - az ajánlatkérő által is egyértelműen felismerhető, elírás vagy adminisztrációs tévedés eredményeként - hibásan
8
feltüntetett alapadatok, még akkor sem, ha az összesített ellenérték pontatlansága e körülményekre vezethető vissza. Rögzítette, hogy 2014. május 23-i iratbetekintés során a MAPEX-BAU Kft. költségvetésében javított számítási hibát megtekinteni nem tudta a Kbt. 80.§-a szerinti üzleti titokként való kezelése miatt, de ajánlatkérő elmondta, hogy a MAPEX-BAU Kft. a felolvasólapján a 2. rész tekintetében 90.498.736 Ft szerepelt, míg a költségvetési kiírás összesen sorában 87.320.336 Ft, ezért a két adat eltérését az ajánlatkérő a Kbt. 68. §-a alapján számítási hibaként értékelte, anélkül, hogy a költségvetési kiírásban bármiféle számítási hiba lett volna. Az iratbetekintés keretében az ajánlatkérő által adott információ alapján a MAPEX-BAU Kft ajánlatában a felolvasólapján nettó ajánlati árként 90.498.736 Ft szerepelt, míg a költségvetési kiírásban nettó ajánlati árként 87.320.336 Ft. került feltüntetésre. A kérelmező vitatta, hogy a költségvetési kiírásban szereplő, eltérő vállalási árat számítási hibának kell tekinteni. A Kbt. 68. §-ának alkalmazhatósága csak abban az esetben merülhet fel, ha a benyújtott ajánlat kifejezetten azokat a tételeket tartalmazza, amelyet az ajánlatkérő a kiírás részévé tett, és a kiírással egyébként összhangban álló tételek ellenértéke vonatkozásában merül fel számítási hiba. Jelen esetben ugyanakkor ez a körülmény nem áll fenn éppen a kiírás és az ajánlat összhangjának hiányára tekintettel. A Kbt. 68. §-a szerinti számítási hiba azért sem valósult meg, mivel a kérelmező által az adott tételek, mennyiségek, egységárak alapján elvégzett számítás megfelelő volt. A számítási hiba és a nem megfelelő ajánlattétel között érdemi különbség van, a kérelmező ajánlata nem volt megfelelő, amelynek orvoslására nincs lehetőség. A Kbt. 122/A. §-a szerinti közbeszerzési eljárásban is érvényesül a Kbt. 60.§ (1) bekezdésének azon alapvető követelménye, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatukat elkészíteni és benyújtani. A MAPEX-BAU Kft ajánlata érvénytelen, mert a felolvasólapon szereplő ajánlattételi ár és az ajánlatban található költségvetési kiírás nettó ajánlati ár összege eltér egymástól. A MAPEX-BAU Kft. ajánlattevő ajánlatában ellentmondás található, azonban ezen hiba nem javítható sem hiánypótlás, sem egyéb eljárási cselekmény keretében. A felolvasólap tekintetében megállapítható, hogy az a Kbt. 60. § (6) bekezdésére tekintettel nem módosítható, annak javítása az értékelésre kerülő számszerűsíthető adat javítását eredményezte. Az iratbetekintés során az ajánlatkérő megerősítette, hogy a MAPEX-BAU Kft. ajánlatának költségvetési kiírása számítási hibát nem tartalmaz, így a Kbt. 68. §-a sem volt alkalmazható. A közbeszerzési eljárást megindító felhívás és a dokumentáció vizsgálata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő előírása szerint az ajánlattevőknek ajánlatukat egyösszegű nettó ajánlati ár megadásával kellett megtenni a felolvasólapon történő szerepeltetéssel. Az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat kötelező tartalmi elemeként előírta az ajánlati árat részletező
9
költségvetési kiírás kitöltését, ahol a felolvasólapon szereplő nettó egyösszegű ajánlati árat kellett megbontani munkaelemenként az egységár és annak az ajánlatkérő által előírt mennyiségi egység figyelembevételével. A MAPEX-BAU Kft. ajánlatában az ajánlati ár ellenértékeként eltérő összegek szerepeltek, mely eltérés abból adódott, hogy a részletező táblázat tételeiként megadott alapadatokkal végzett számítás eredményeként más összesített nettó ajánlati ár keletkezett, mint a felolvasólapon megadott adat. Ebből következően megállapítható, hogy a MAPEX-BAU Kft. ajánlata eltérő ajánlati árat tartalmazott, így az ajánlat nem felelt meg a felhívás és dokumentáció rendelkezéseinek. Az ajánlati ár az ajánlat egyik lényegi elemét adja a megvalósítandó műszaki ajánlaton kívül. Ez fejeződik ki a jogalkotó azon szabályozásában, ahol kötelező tartalmi elemként rögzíti az ellenszolgáltatás összegét, mint az értékelés egyik mércéjét. Az ajánlatkérő az egyösszegű ajánlati áron kívül kérte az ajánlati ár megbontását vállalási elemenként, így ezen két adatnak azonos eredményt kellett jelölni, hiszen a felolvasólapon megjelölt adat a költségvetési kiírás sorainak összegét eredményezi. Ebből következően a két dokumentum egymással összefügg, külön-külön nem kezelhető, így egyik dokumentum sem nevezhető fajsúlyosabbnak a másiknál. Ebből a logikai levezetésből is következik, hogy bármely dokumentum adataiban bekövetkező változás az ajánlati tartalom módosítását, azaz az ajánlati kötöttség megsértését eredményezi. A költségvetési kiírásban egyéb számítási hiba egyébként sem nem fordulhat elő, mert az ajánlatkérő által a költségvetési kiírásban egyértelműen rögzítésre került, hogy mely munkanemekből mekkora mennyiséget kell elvégezni. Ehhez kellett ajánlattevőknek az anyag és munkadíj egységárat beírni és a táblázat automatikusan kiszámolta a tétel egységárát, majd összesítette az ajánlati árat. A tételes költségvetés sorainak kitöltése pontosan azt a célt szolgálja, hogy a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő a lehető legkonkrétabban meg tudja határozni és az ajánlattevőknek is segítséget nyújt az ajánlati ár megadásához. Emellett a beárazott költségvetés a szerződés részét is képezi, így amennyiben ajánlattevő nem megfelelően adja meg az abban szereplő tételeket, nem az előírt mennyiség szerepelteti, akkor az a teljesítés során okozhat problémát. A Döntőbizottság a D.536/2012. számú határozatában rögzítette, hogy érvénytelen az az ajánlat, melynek felolvasó lapján és a nettó ajánlati ár részletezésére vonatkozó táblázatban eltérő összeg szerepel. Nem megfelelő ajánlat esetén nincs jogi lehetőség az ajánlat ezen hibájának a kiküszöbölésére számítási hiba javításával, csak úgy jár el jogszerűen az ajánlatkérő ha az ilyen ajánlatot ezen hibák miatt érvénytelenné nyilvánítja anélkül, hogy számítási hibát javított volna. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a MAPEX BAU Kft. ajánlata nem felel meg ajánlatkérő által elkészített dokumentációnak, ezért ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel.
10
A fentiekben foglaltak figyelembevételével ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. §-át, tekintettel arra, hogy MAPEX BAU Kft. ajánlatát a 2. rész tekintetében nem nyilvánította érvénytelenné a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján, és nem a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevőt jelölte meg összegezésben az eljárás nyerteseként. A kérelmező hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.103/2013/5. számú ítéletére is. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a MAPEX-BAU Kft. ajánlatában nem számítási hibát javított, hanem nem megfelelő, ezáltal a Kbt. 74.§ (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen ajánlatot nyilvánított érvényesnek. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a MAPEX-BAU Kft. ajánlatának érvényessé nyilvánításával megsértette a jelen kérelem 4. pontjában szereplő jogszabályi rendelkezéseket, és jogsértő összegezést hozott. Döntőbizottság kérdésére akként nyilatkozott a kérelmező, hogy az alapadatnak az egyes költségvetési részekben megadott mennyiségi egységek, illetőleg egységáraknak a szorzatával, összeadásával képzett adatok tekinthetők, így a kérelmező által megjelölt körben alapadatról és számítási hiba kijavításáról jogszerűen nem beszélhetünk. A kérelmező rögzítette, hogy a kérelmi eleme nem elkésett, mivel az ajánlatkérő az érintett ajánlatot az eljárás lezárultáig érvénytelennek nyilváníthatta volna. A jelen esetben az ajánlatok érvényességéről, illetve érvénytelenségéről, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséről 2014. május 15-én szerzett tudomást a kérelmező, amely nap a jogsértés megtörtének minősül. Ezt követően előzetes vitarendezésre, majd iratbetekintésre is sor került, azaz a 2014. május 30-i kérelem nem elkésett. 2014. június 23. napi észrevételében rögzített, majd azt követően a jogorvoslati eljárás során - 2014. június 24. napján - tartott tárgyaláson pontosított kérelmében a kérelmező a következő kettő kérelmi elemet terjesztette elő: 2. kérelmi elem Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (1) bekezdését azzal, hogy az iratbetekintésről jegyzőkönyvet nem vett fel. A tárgyaláson csatolt iratbetekintési jegyzőkönyvre figyelemmel a kérelmező módosította a kérelmi elemét és azt kérte, hogy vizsgálja meg a Döntőbizottság, hogy valóságnak megfelelő tartalommal készült-e az iratbetekintésről a jegyzőkönyv. Ugyanis sem a helyszín, sem pedig az időtartam nem felel meg a valóságnak. Egyrészt nem a 216-os tárgyalóban, hanem a polgármester asszony szobájában került az iratbetekintés lefolytatásra, valamint az nem 10 percig tartott, hanem hosszabb időt vett igénybe. A kérelmező megjegyezte, hogy a Mapex-Bau Kft.
11
iratbetekintéséről felvett jegyzőkönyv tartalmazza a Mapex-Bau Kft. képviselőjének az aláírását is, míg a kérelmező kapcsán készített jegyzőkönyv a kérelmezői aláírást nem tartalmazza. A kérelmező álláspontja szerint az, hogy a tárgyaláson került becsatolásra az iratbetekintési jegyzőkönyv, alátámasztja azt, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását tisztességtelenül folytatta le. 3. kérelmi elem Az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen nem tett eleget az írásbeli kapcsolattartás követelményének, személyesen is megkereste a kérelmező képviselőit, velük szóbeli kommunikációt folytatott több alkalommal. A kérelmező rögzítette, hogy a számítási hiba kijavítását követően folytatott telefonos egyeztetést az ajánlatkérővel, majd 2014. május 23-i iratbetekintést követően került sor egy telefonos megbeszélésre, végül május 27-én egyeztettek személyesen a felek egymással. Az ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a kérelem elkésettségére tekintettel. A MAPEX-BAU Kft. felolvasólap adatairól az ajánlatok bontásának napján 2014. április 30-án, míg a számítási hiba javításáról 2014. május 5-én szerzett tudomást a kérelmező, melyre még aznap, 2014. május 5-én kérelmező reagált is, de a jogorvoslati kérelmét csak 2014. május 30-án, tehát késve nyújtotta be. Másodlagosan az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte az ajánlatkérő. Kérelmező a MAPEX-BAU Kft. ajánlatával kapcsolatban a szakmai ajánlatot képező árazott költségvetésről nem rendelkezik információval, mert azt ajánlattevő üzleti titoknak nyilvánította és ennek megfelelően erről ajánlatkérőtől nem kapott információt, sem az iratbetekintés során, sem egyéb módon. A kérelmező hibásan értelmezte a dokumentációt, a dokumentáció 12. pontja előírása szerint: „Az ajánlatban meg kell adni a teljes beszerzésre megajánlott árat a dokumentáció részét képező költségvetési kiírás beárazásával.” Tehát nem a felolvasólap adatsora az elsődlegesen irányadó az árajánlat tekintetében, hanem az árazott költségvetés. A MAPEX-BAU Kft. ajánlata érvényes, mert megfelel az eljárást megindító felhívásban, a dokumentációban, a kiegészítő tájékoztatásokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az adott ajánlatban meglévő számítási hiba javítása az ajánlatkérő Kbt. 68. §-ban előírt kötelezettsége, melyet ajánlatkérő betartva járt el. Az árazatlan költségvetés excel táblája nem végezte el automatikusan az ajánlati alapadatok összesítését teljes mértékben, ugyanis a részenkénti összesítést el kellett végezni és a kapubejárók kiépítését még hozzá kellett adni az adott utcához tartozó részhez. A jogorvoslati kérelemben foglaltakkal ellentétben nem
12
történt felolvasólap módosítás, csupán a számítási hiba Kbt. 68. §-nak megfelelő javítása. A kérelmező által hivatkozott eseti döntés, és bírósági ítélet éppen az ajánlatkérő álláspontját támasztják alá. Mivel a MAPEX-BAU Kft. ajánlatában a - dokumentációnak és a kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően - árazott költségvetés alapadatai matematikai összesítése az ajánlatkérői bírálat során más összeget adott, mint amit a MAPEX-BAU Kft. a felolvasólapon feltűntetett, ezért az ajánlatkérő a Kbt. 68. § alapján a számítási hiba javításáról intézkedett. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az ajánlatkérő pótlólagosan csatolta a lezajlott iratbetekintések jegyzőkönyvét. Az első iratbetekintési jegyzőkönyv a polgármesteri hivatal 216-os sz. tárgyalójában május 23. napján 8.30-kor készült. Abban rögzítésre került, hogy az ajánlatkérő képviselője a Vértes-Út Kft. képviselőjének iratbetekintést enged a Mapex-Bau Kft. ajánlatába az üzleti titok körébe tartozó iratok kivételével a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján. A jegyzőkönyv szerint az iratbetekintés 8.40kor zárult, jegyzőkönyvet készítette Fekete Márton osztályvezető. A második iratbetekintési jegyzőkönyv a 2014. június 16. napján 11.00 órai kezdettel megtartott iratbetekintésen készült, e szerint az ajánlatkérő képviselője a Mapex-Bau Kft. képviselőjének iratbetekintést enged a közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatokba, az üzleti titok körébe tartozó iratok kivételével a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján. Az iratmegtekintés 11.53-kor lezárult, a jegyzőkönyv a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által került aláírásra, azon 2014. június 16-i dátummal átvettem kitétel, illetve olvashatatlan aláírás szerepel. Az ajánlatkérő vitatta a kérelmező 2. és 3. kérelmi elemének az alaposságát. Rögzítette, hogy az ezen tényállítások bizonyításra nem kerültek, de ezen kérelmi elemek elkésettnek is minősülnek, hiszen május 23-án megtörtént az iratbetekintés, majd május 27-i dátumra hivatkozott a kérelmező, mint szóbeli kommunikációnak a megtörténte időpontjára többek között, ezen időpontokhoz képest pedig a jogvesztő határidő eltelt. A MAPEX-BAU Kft. egyéb érdekelt az alaptalan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlata érvényes és a számítási hiba elrendelése jogszerű volt a következő tényekre tekintettel. A tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlati ár felolvasólapon történő megadásával, illetőleg a tételes költségvetéssel kapcsolatban az ajánlatkérő nem tett részletes előírásokat, hanem mindösszesen egy bekezdésnyi terjedelemben határozta meg, hogy a tételes költségvetést miképpen kell kitöltenie. A kérelmező az ajánlatában a költségvetési kiírás valamennyi tételét/oszlopát
13
beárazta az ajánlatkérő előírásainak megfelelően és egyébként is mindenben eleget tett az ajánlatkérő előírásainak. Ezáltal szakmai ajánlatát teljeskörűen megadta. A beárazandó költségvetésben az ajánlatkérő összesen 8 munkalapon kérte az ajánlati ár részletezését. Az Összesítőben ugyanakkor az ajánlatkérő kizárólag a 2)-6) és a 8) tétel átvezetését kérte. Ez a Kapubejárók kivételével valamennyi, az 1. és 2. részajánlati körhöz tartozó tételt magában foglalta, és ezeket összesítette automatikusan a táblázat. A kérelmező az ajánlatában a 2)-8) tételeket teljeskörűen beárazta, és az Összesítőbe a 2)-6) és a 8) tétel összesített ajánlati árát átvezette. Az Összesítőben a kérelmező feltételezésével szemben nem szerepelt a Felolvasólapon közöltek szerinti összesítés az 1. és 2. részajánlati körre, így nem szerepelt ajánlatában eltérő adat az Összesítőben és a Felolvasólapon. Az ajánlatkérő sem a felolvasólap tartalmával, sem az ajánlati ár összesítésével kapcsolatban nem tett előírásokat, nem is utalt a felolvasólap benyújtásának szükségességére, csak a tartalomjegyzékből, illetve a rendelkezésre bocsátott nyilatkozatmintából lehetett arra következtetni, hogy az ajánlatkérő a Kbt. előírásaival összhangban igényli felolvasólap csatolását. Az ajánlatkérő arra vonatkozóan sem tett előírást, hogy a felolvasólapon a beárazott költségvetésben szereplő tételeket miként kellett összesíteni, és a felolvasólapra történő átvezetése a költségvetési Összesítőben foglaltaknak nem volt automatikus, továbbá elektronikusan sem volt támogatva. Az ajánlott iratminta tartalma alapján megállapítható, hogy a felolvasólapon az Ajánlatkérő az 1. illetve 2. részajánlati körre vonatkozóan kérte a nettó ajánlati árak összesítését. Hasonló megosztást a beárazandó költségvetés, illetve a költségvetési összesítő nem tartalmazott. A beárazandó költségvetés tartalmazott egy olyan fület (Kapubejárók), amely részben a 2. részajánlati körhöz kapcsolódott, és amelyet az Összesítőben nem kellett szerepeltetni. Ezeket az egyéb érdekelt hozzászámolta az 1., illetve 2. részajánlati kör részét képező utcák felolvasólapon közölt összesített ajánlati árához. Ezen számítás során azonban a 2. részajánlati kör tekintetében számítási hibát vétett: a Dózsa György út kapubejáróinak elkészítésére adott ajánlati árat tévedésből kétszer adta hozzá a 2. rész összesített ajánlati árhoz, amelyet az ajánlatkérő észlelt és számítási hibaként javított. Megállapítható a bontáson rögzített, és a számítási hiba javítása kapcsán az ajánlatkérő által közölt ajánlati árak összevetése alapján, hogy a két összeg közötti különbség éppen nettó 3.178.400,- Ft, ami a kapubejárók tételre vonatkozóan megadott ajánlati ár összege. Az ajánlatkérő a Kbt. 68. §-ával összhangban javította a felolvasólapon közölt árat, melynek során kizárólag az ajánlatban közölt alapadatokat vette figyelembe. Ennek során nem került sor az eredeti ajánlatban megadott tételek módosítására, kiegészítésére, csak és kizárólag az eredeti ajánlatban a 2)-8) munkalapokon szereplő összegek, mint alapadatok ajánlatkérő általi Összesítésére került sor.
14
A Kbt. nem matematikai műveletek alkalmazhatóságához, hanem az alapadatok hibás összesítéséhez köti a számítási hiba-javítást. Rögzítette továbbá, hogy mind a hat utcában – ugyan eltérő hosszúságban – de ugyanazt azt átlagosan 4,5 m széles aszfaltozott utat kell megépíteni szegélyezéssel, árkokkal, burkolással, ezért a végső árak gyakorlatilag arányosak az utcák hosszával és a burkolandó felülettel. Ez az egységesen alkalmazott egységárak és a hasonló elvégzendő feladatok következménye. Ha pedig az első részhez sorolt két utcánál az egyéb érdekelt a legalacsonyabb árat adta, akkor a második rész négy utcájánál ugyanazokkal az egységárakkal is az egyéb érdekeltnek kellett a legolcsóbbnak lennie. Ez is alátámasztja, hogy a magasabb ár csakis számítási hibából következhetett. A kérelmező által hivatkozott döntőbizottsági döntés, illetve bírósági ítélet tényállása a jelen esettől eltér, de egyébként sem támasztják alá a kérelmező álláspontját. Rögzítette továbbá, hogy a tárgyaláson pontosított két kérelmi elem elkésettnek minősül. Ha és amennyiben sor került szóbeli kommunikációra az ajánlatkérő és a kérelmező között akkor is az ajánlatkérő kizárólag az általa jogszerűnek tartott eredményre tekintettel kezdeményezett egyeztetéseket, illetve egyéb érdekelt az elmúlt négy évben nem nyerte meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. A 2014. június 16-i egyéb érdekelti iratbetkintésről felvett jegyzőkönyv kapcsán az egyéb érdekelt megerősítette, hogy az az egyéb érdekelt aláírását tartalmazza. A jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérelmi elem kapcsán az egyéb érdekelt rögzíti azt, hogy ennek az eljárást lezáró döntésre semmiféle kihatása nincsen, az iratbetekintésre az eljárással egyidőben készült összegezés megküldését követően került sor. Hivatkozott arra is az egyéb érdekelt, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdés e) pontja szerinti körülmények a jelen esetben nem merülnek fel, egyrészt az ajánlatkérő vonatkozásában ilyen eredménytelenségi eset megállapítására nincsen lehetőség, de egy utólagos eljárási cselekményről van szó, amely az összegezés megküldését követően született, így az ajánlatkérő döntését érdemben nem befolyásolta. A jegyzőkönyvvel összefüggésben rögzítette az egyéb érdekelt, hogy ha és amennyiben a Döntőbizottság elkésettség miatt e kérelmi elem kapcsán nem szüntetné meg az eljárást, abban az esetben sem vitatja azt a kérelmező, hogy megtörtént maga az iratbetekintés, betekinthetett azon iratokba, amelyek üzleti titokkal nem érintettek, így ha hibás is adott esetben ez a jegyzőkönyv, akár az időtartama, akár a helyszíne tekintetében, akkor is irreleváns ennek a tartalma. Nem volt vitatott a kérelmező által, hogy részt vettek iratbetekintésen és üzleti titokkal nem érintett iratokba betekinthettek. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a MAPEX-BAU Kft. a kérelmező
15
jogorvoslati kérelmével érintett körben az üzleti titokká nyilvánítást feloldotta. További egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem vizsgálata során a következőket állapította meg. Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerinti nyílt eljárást folytatott le a Kbt. 122/A. § alapján. Az eljárást megindító felhívás 2014. április 8. napján került az ajánlattételre felhívott ajánlattevőknek megküldésre, így a Döntőbizottság az e napon hatályos Kbt. előírásait vette figyelembe a jogorvoslati kérelem elbírálása során. A Döntőbizottságnak - az ajánlatkérő, illetve az egyéb érdekelt eljárásjogi kifogásaira is figyelemmel -először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelem elbírálásának eljárásjogi feltételei fennállnak-e. A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint „Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)” Ugyanezen szakasz (3) bekezdése alapján „A kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet”. Az (5) bekezdés c), és d) pontjai szerint a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni c) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; d) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját.
16
A Kbt. 137. § (8) bekezdés értelmében a (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogalkotó jogvesző szubjektív (a jogsértés tudomásra jutásától számított), és jogvesztő objektív (a jogsértés megtörténtétől számított) határidőt engedett a jogorvoslati kérelem benyújtására. Amennyiben a jogsértés az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos, akkor a kérelmező a jogsértés tudomásra jutásától számított tíz napon belül jogosult jogorvoslati kérelmet benyújtani azzal, hogy a jogsértés megtörténtétől számított 90 napon túl jogorvoslati kérelmet nem lehet benyújtani. Ezen túl a jogalkotó meghatározta, hogy egyes esetekben mi minősül a jogsértés tudomásra jutása időpontjának. Az 1. kérelmi elemében a kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét vitatja, az ajánlat kapcsán elvégzett számítási hiba kijavítással összefüggésben. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ugyan a kérelmező a számítási hiba kijavításáról 2014. május 5. napján tudomást szerzett, ugyanakkor az ajánlatkérő – amennyiben ezt korábban nem tette meg -, úgy az eljárást lezáró döntésben jogosult, illetve köteles az ajánlat érvénytelensége kapcsán döntést hozni. Az ajánlatkérő legkésőbb az eljárást lezáró döntésben lett volna köteles a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét megállapítani, így a Döntőbizottság osztotta a kérelmező álláspontját atekintetben, hogy a jogsértés megtörténtének az összegezés megküldése, azaz 2014. május 15. napja minősül. Ezt követően a kérelmező mind előzetes vitarendezést, mind pedig iratbetekintést kezdeményezett. A Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerint a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. A jelen esetben a kérelmező pedig az ajánlatkérő előzetes vitarendezésre adott elutasító válaszától (2014. május 20.) számított tíz napos jogvesztő határidőben, 2014. május 30. napján benyújtotta a jogorvoslati kérelmét. Így a kérelmező első kérelmi eleme elkésettnek nem tekinthető, azt a Döntőbizottságnak érdemben kell vizsgálnia. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy fennállnak-e a kérelmező 2. kérelmi eleme elbírálásának eljárásjogi feltételei.
17
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson véglegesített 2. kérelmi elemében a kérelmező végül azt vitatta, hogy az iratbetekintésről felvett jegyzőkönyv a helyszín, illetve az iratbetekintés időtartama körében nem felel meg a valóságnak. Ezen kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy a kérelmező végül csak azt vitatta, hogy az iratbetekintés helyszíne és időtartama körében az iratbetekintési jegyzőkönyv valótlan adatokat tartalmaz. A kérelmező a jegyzőkönyv érdemi tartalmát (pl., hogy nem az iratbetekintésen elhangzottakat rögzíti) végül nem vitatta. A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben ezen vitatott két adat valóban valótlan, abban az esetben sincs érdemben kihatásuk a közbeszerzési eljárásra, azok a jelen esetben a kérelmező jogát, jogos érdekét nem sértik, illetve veszélyeztetik. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a jogalkotó ahhoz a feltételhez kötötte a jogorvoslati kérelem előterjesztésének a jogát, hogy a vélelmezett jogsértő tevékenység vagy mulasztás a kérelmet benyújtó jogát vagy jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse. Az ügyféli státusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy a kifogásolt Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Azt, hogy a közvetlen érdekeltség fennáll-e, minden esetben konkrétan, a kifogásolt ajánlatkérői magatartás vonatkozásában kell megítélni. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, így minden esetben az adott tények, körülmények vizsgálatát követően kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntőbizottság elöljáróban a következőket kívánja rögzíteni. A Kbt. konkrétan nem határozza meg azt, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, a Kbt. alapelveket rögzít a 2. §-ban. A Kbt. ugyanakkor rögzít bizonyos jogokat és kötelezettségeket mind az ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevő vonatkozásában, ezért mind ajánlatkérőknek, mind ajánlattevőknek joga van a Kbt. által meghatározott, biztosított és védett cselekvésre. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik meg konkrét jogként. A közbeszerzési eljárások célja - és ez egyben ajánlatkérő joga, jogos érdeke -, hogy a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevővel, aki az általa előre meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlattevőknek pedig az a céljuk,
18
joguk, jogos érdekük, hogy a felhívásban és a dokumentációban meghatározott előírások, ajánlatkérői elvárások alapján érvényes ajánlatot nyújtsanak be, ajánlatukat vonják bírálat alá és amennyiben a bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot adták, az eljárás nyertesei legyenek. A Kbt. ezt az ajánlattevői jogot, jogos érdeket rögzíti, biztosítja és védi. A Döntőbizottság álláspontja szerint az iratbetekintés helyszínének, illetve időtartamának a helytelen rögzítése esetén sem sérül, illetve nem kerül veszélyeztetésre a kérelmező joga, jogos érdeke, az az ajánlatkérő döntéseire érdemi kihatással nem bír, így ezen kérelmi elem elbírálása során a közvetlen jogi érdeke a kérelmezőnek nem állapítható meg. A fentiekre tekintettel a 2. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást ügyfélképesség hiányára tekintettel megszüntette. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 139. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta”. A Kbt. 139. § (4) bekezdése alapján „A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására”. A Ket. 30. § f) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik. A 2. kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdésére, illetve a Kbt. 139. § (4) bekezdésre tekintettel alkalmazandó Ket. 30. § f) pontja alapján – ügyfélképesség hiánya miatt- a jogorvoslati eljárást megszüntette.
19
A 3. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatkérő jogsértését állítja a szóbeli kommunikációra tekintettel rögzítve, hogy az utolsó szóbeli kommunikációra 2014. május 27. napján került sor. A Döntőbizottság a fentiekben rögzítette, hogy a jogalkotó jogvesztő objektív és szubjektív határidőket határozott meg a jogorvoslati kérelem benyújtására. A szóbeli kommunikációval kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben tizenöt napos jogvesztő határidő állt a kérelmező rendelkezésére, tekintettel arra, hogy a jogsértés nem az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos. 2014. május 27. napjától számított tizenöt nap 2014. június 11. napján lejárt. A kérelmező ezen kérelmi elemét 2014. június 23. napján terjesztette elő, amely a jogvesztő szubjektív határidő lejártára tekintettel elkésettnek minősül. A Döntőbizottság a következő megszüntette a jogorvoslati eljárást.
jogszabályi
rendelkezésekre tekintettel
A Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján - a Kbt. 139. § (4) bekezdésére figyelemmel - alkalmazandó Ket. 30. § d) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A 3. kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdésére, illetve a Kbt. 139. § (4) bekezdésre tekintettel alkalmazandó Ket. 30. § f) pontja alapján - elkésettség miatt- a jogorvoslati eljárást megszüntette. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező 1. kérelmi elemét. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 3. §-a kimondja, hogy „E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kbt. 122/A. § (1) bekezdése értelmében „Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is
20
lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni”. A Kbt. 68. §-a értelmében „Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell”. A Kbt. 73. §-a szerint „Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette”. A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A számítási hiba javítása az eljárás bírálati szakasza során olyan ajánlatkérői kötelezettség, amellyel az ajánlatban előforduló számítás során elkövetett hiba orvosolható. Az ajánlatkérőnek az ajánlatokat meg kell vizsgálnia abból a szempontból is, hogy azok tartalmaznak-e számítási hibát. A törvényi szabályozás a Kbt. 63. § (4) bekezdésére, tehát az értékelési szempont szerinti bírálatra történő visszautalással határozza meg a számítási hiba javíthatósága alá tartozó eseteket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az összesített ellenszolgáltatás összegének meghatározása során megvalósult számítási hibákat köteles javítani az ajánlatkérő, hanem minden olyan számítási hibát, amelyet az értékelési szempontra tett vállalással összefüggésben valósított meg az ajánlattevő. Az ajánlatkérőnek tekintettel kell lenni arra, hogy az ellenszolgáltatás összegét helyesen tartalmazza az ajánlat, és majd a megkötésre kerülő szerződés is. A számítási hiba javítása tekintetében alapkövetelmény, hogy rendelkezésre álljanak az ajánlatban a matematikai művelet alapadatai. A számítási hiba
21
mindig egy művelet eredményeként keletkezik, ami lehet szorzás, osztás, összeadás, kivonás, hatványozás, százalékszámítás, illetőleg más matematikai művelet. Azt is rögzíti a törvény, hogy az eljárás eredményére ki nem ható számítási hibát ajánlatkérő nem köteles javítani. E szabály alá a nyilvánvalóan lényegtelen számítási hibák tartozhatnak. A Kbt. indokolása a következőket rögzíti: „A 68. § az ajánlatkérő feladatává teszi az ajánlatokban előforduló és az értékelési szempontok szerinti eredményt befolyásoló számítási hiba javítását. Az ajánlatkérő akkor is végezhet számítási hiba-javítást az ajánlatban, ha a hiba nem az ellenértékben, hanem valamely értékelésre kerülő - más mennyiségi adatban fordul elő. Az ajánlatkérőnek arra van lehetősége, hogy az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával végezzen matematikai műveletet, az ajánlatban feltüntetett alapadatokat azonban nem változtathatja meg”. A Kbt. 68. §-a - amint azt a vonatkozó törvényi indokolás is rögzíti - arra nem ad lehetőséget az ajánlatkérőnek, hogy az alapadatokat megváltoztassa. Az ajánlatkérők kizárólag az ajánlattevők által megadott alapadatokból kiindulva javíthatják a számítási hibát, de magukat az alapadatokat nem módosíthatják, még akkor sem, ha a számítási hiba kijavítása irreális eredményre vezet. A Kbt. az alapadatok javítására sem a számítási hiba kijavítása, sem pedig egyéb jogintézmény keretében – az ajánlati kötöttség jogintézményére és a verseny tisztasága alapelvi követelménye érvényesülésére is figyelemmel – nem ad lehetőséget. A jelen esetben az ajánlattevőknek az ajánlati árukat az árazatlan költségvetés kitöltésével kellett megadniuk. Az ajánlatkérői árazatlan költségvetés összesítője ugyanakkor minden adatot nem tartalmazott, az egyes részekhez a releváns kapubejárók költségeit hozzá kellett adni. A kérelmező ezen összeadást egy külön lapon végezte el, amely összeadás során a kapubejárók 2. részre vonatkozó összegét kétszeresen számította hozzá az ajánlati árához. A kérelmező az ajánlati ára alapját képező adatokat az árazott költségvetésével egyezően tüntette fel, és az - ajánlati ár valamennyi elemét nem tartalmazó - összesítőben a cellahivatkozás eredményeképpen is azonos adatok kerültek feltüntetésre, ugyanakkor a kapubejárók kiépítésével kapcsolatos költségeket kétszeresen adta hozzá az összesítőben szereplő adatokhoz. Azaz a kérelmező a jelen esetben az alapadatok összeadása során vétett számítási hibát. Az ajánlati ára helyesen: nettó 11.037.758.- Ft (Cserfa utca) +19.466.928.-Ft (Tölgyfa utca és Krisztina tér) + 24.586.114 Ft (Dózsa György utca) + 29.051.136.- Ft (Akácfa és Honvéd utca) + 3.178.400.- Ft (Dózsa György utca kapubejárók kiépítése)= nettó 87.320.336,-Ft, amely megegyezik az ajánlatkérői számítási hibajavítás eredményével.
22
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor az alapadatok helyes összeadásával a számítási hibát kijavította, ezért a kérelmező jogorvoslati kérelme 1. kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a hivatkozott D.536/19/2012. sz. döntőbizottsági határozat, és az annak felülvizsgálata során született 3.Kf.650.103/2013/5. sz. ítélet tényállása eltér a jelen esettől, mivel ott számítási hibajavításra végül nem került sor, ugyanakor mindkettő hivatkozott döntés elismeri a felolvasólapon szereplő ár számítási hibajavítás keretében való módosításának jogszerűségét. A Döntőbizottság - az előzőekben részletezett indokokra tekintettel - a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 152. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan 1. kérelmi elemet elutasította, a 2. és 3. kérelmi elem vonatkozásában pedig a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az eljárási költség összegét a Döntőbizottság a következőkre figyelemmel állapította meg a rendelkező részben meghatározottak szerint. A kérelmező 905.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A kérelmező három kérelmi elemet terjesztett elő, amelyből 1. kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasított, két kérelmi elem vonatkozásában pedig a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés szerint amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt.152. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követően visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200.000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
23
A Kbt. 139. § (6) bekezdése értelmében „Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást a (4) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem visszavonása esetén azonban a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére”. A Ket. 153. § 1. és 2. pontjai szerinti eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2)-(3) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (2) Az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet, illetve az ellenérdekű ügyfelet. A Kbt. 139. § (6) bekezdés második mondata szerint a kérelem visszavonása esetén azonban a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. A kérelmező három kérelmi elemre 905.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. Az egy kérelmi elemre eső igazgatási szolgáltatási díj 301.667,- Ft, ebből a Közbeszerzési Hatóság saját bevételét jelentő 200.000.- Ft-ból az egy kérelmi elemre rész 66.667,- Ft. A kérelmező két kérelmi eleme kapcsán a Döntőbizottság jogorvoslati eljárást megszüntette, amely két kérelmi elemre eső igazgatási szolgáltatási díj (603.334,- Ft) visszatérítéséről rendelkezett. Egy kérelmi elemét a kérelmezőnek a Döntőbizottság elutasította, így az egy kérelmi elemre eső igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező maga viseli. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 156. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az
24
illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2014. június 30.
Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
Dr. Kövesdi Zoltán sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Pap Kálmán ügyvéd, Dr. Pap Ügyvédi Iroda (2890 Tata, Perczel Mór u. 8.) 2. Nyergesújfalu Város Önkormányzata (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.) 3. STRABAG Általános Építő Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2., Infopark D. ép.) 4. MAPEX-BAU Kft. (2536 Nyergesújfalu, Sánc u. 1.) 5. Árkádok Kft. (2541 Lábatlan, Rózsa u. 35.) 6. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 7. Irattár
