K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.303/13/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Laki Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59., képviseli: Varga Dóra Ügyvédi Iroda, Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd 1075 Budapest, Asbóth u. 22., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÉL jelű épületének részleges sportcélú átalakítása („BME Sportközpont kialakítása”)” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (1) bekezdését, 83. § (1) és (5) bekezdését, valamint a Kbt. 85. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának dokumentumai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása 2011.03.08-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 46-075167 szám alatt. A felhívás feladására 2011.03.04. napján került sor. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlattételt nem biztosította. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő a következők szerint határozta meg a szerződés teljes mennyiségét: „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÉL jelű épületének részleges sportcélú átalakítása, az átalakítással érintett rész teljes átépítése és felújítása mintegy 2840 nettó m²-en, új előtető-előlépcső és új főbejárat kialakítása, komplett rétegrendet érintő tetőszigetelés, az érintett részeken komplett homlokzati nyílászáró-csere. A meglévő 3 szintes épület 2 szintjén kialakításra kerül 2 db kosárlabdapálya, 4 db squashpálya, konditermek, teremfutball-terem, cselgáncsterem, büfé és előadóterem, irodahelyiségek és öltözőblokkok 2 db szaunával. A mobil sporteszközök (pl. kondigépek), valamint a falmászó fal kiépítése nem tárgya az ajánlatkérésnek. Főbb mennyiségek: Meglévő falazott és acélszerkezetek, lift, liftakna és acéllépcső bontása, aljzatok, nyílászárók, elektromos és gépészeti vezetékek bontása összesen 1150 m³. 3140 m² teljes rétegrendet illető tetőszigetelés-csere. 420 fm új natúr eloxált alumínium attikalefedés. 840 m² meglévő shed-tetők ferde síkú szigetelésének új rétegrendje. 650 m² homlokzati hőhídmentes alumínium nyílászáró-csere toktoldásokkal. 400 m² függőleges felületű felülvilágító nyílászáró-csere. 160 m² járható lapostető és előlépcső. 40 m² új főbejárati acélszerkezetű előtető. 1 db új mon. vb. liftakna és személylift kialakítása (alsógépházas). 377 m² gipszkarton előtétfal. 651 m² greslap falburkolat. 2800 m² úsztatott aljzatok, aljzatkiegyenlítők. 2800 m² hideg és meleg, ill. speciális (sportpadló) padlóburkolatok. 1950 m² monolit és szerelt álmennyezetek.
3
Komplett új hűtési-fűtési-szellőzési rendszerek, tetőn elhelyezett kültéri egységekkel. Komplett erős- és gyengeáramú rendszerek. 550 m² festés és glettelés mennyezeten együttesen. 15 tonna acélváz (a kültéri gépék tartószerkezete). 254 m² nagytáblás szálcement homlokzatburkolat. 105 m² sávos fém homlokzatburkolat. Összesen 10000 m² festés, mázolás, glettelés, vakolatkészítés. 18 m² új főbejárati hőhídmentes alumínium portálszerkezet. 86 db különféle beltéri ajtó (részben tűzgátló kivitelben). Árbócállványozás 20,00 m padlómagasságig 630 m³. Homlokzati csőállvány 12 m padlómagasságig 1100 m². Betonacélszerelés 9.15 t. Porvédőfal 960 m². Válaszfalazás mészhomok válaszfalelemekből 315 m². Szerelt válaszfalak 623 m². 4 db infra kabin. Fain-coil készülék 4 csöves rendszerhez összesen 10 db. Légtechnikai vezetékek hő és hangszigetelése 2100 m². Légcsatornák tűzvédelmi szigetelése 250 m². 4 légkezelő berendezés 6500-32000 m³/h légmennyiség. Szünetmentes áramforrás 20 kVA-es by-pass kivitelben. Univerzális digitális kontroller 3 db”. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, és alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő - egyebek mellett - a következőket rögzítette: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M/1.: Referenciaigazolás a Kbt. 68. § (2) bekezdése alapján, amely legalább a következőket tartalmazza: az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje (év, hónap, nap feltüntetésével) és helye, a szerződést kötő másik fél megnevezése, az elvégzett építési munkák jellege, továbbá a másik fél által adott nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. … Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha: M/1.: nem rendelkezik az előző 3 évben (az ajánlattételi határidő lejártától számítva) teljesített (befejezett teljesítéssel), összesen legalább 3 db, meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó építési referenciával,
4
amely referenciák értéke külön-külön meghaladja a nettó 600 000 000 HUF-ot. [Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján]”. Ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja szerint kívánta elbírálni. Az ajánlattételi határidőt 2011.04.07., az eredményhirdetés időpontját 2011.04.21., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011.05.02. napjában határozta meg ajánlatkérő. A felhívás V.3) 13. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy „közös ajánlattevőknek meg kell nevezniük a képviselő céget, illetve a szerződésszerű teljesítésért egyetemleges kötelezettséget és felelősséget kell vállalniuk”. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a szerződés tervezetet, nyilatkozatmintákat és az árazatlan költségvetést. A dokumentáció 2.7., az ajánlat kötelező tartalmi elemei, igazolások és nyilatkozatok jegyzéke című pontja egyebek mellett az alábbiakat tartalmazta: „5. Az ajánlattevő nevében nyilatkozatot tevő, kötelezettségvállaló személy(ek) nyilatkozattételi jogosultságát igazoló dokumentuma(i) az AF VI.3.10) pontja alapján; ... 7. Nyilatkozat arról, hogy az ajánlattevő nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át nem meghaladó mértékben a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-i) pontjai és a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-b) pontjai hatálya alá tartozó alvállalkozót (2. nyilatkozatminta); 8. Nyilatkozat a közbeszerzésnek azon részéről (részeiről), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe (3. nyilatkozatminta); 9. Az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) megnevezése, valamint a közbeszerzésnek azon része (részei) és százalékos aránya, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni (4. nyilatkozatminta); ... 17. közös ajánlattétel estén közös ajánlattevők nyilatkozata az ajánlati felhívás VI.3.13) pontja szerint (8. nyilatkozatminta). Ahol meg van jelölve nyilatkozatminta, ott az ajánlattevőnek javasolt a dokumentáció 5. fejezetében szereplő mintákat alkalmaznia az ajánlat elkészítése során”. A 2.11. pont rögzítette, hogy „közös ajánlattevőknek közös nyilatkozatban meg kell nevezniük a képviselő céget, illetve a szerződésszerű teljesítésért egyetemleges kötelezettséget és felelősséget kell vállalniuk”.
5
A 2. sz. nyilatkozatminta vonatkozott az alvállalkozókra a kizáró okok tekintetében, a 3. számú nyilatkozatminta a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontjára, a 4. számú nyilatkozatminta a 71. § (1) bekezdés b) pontjára. Valamennyi hivatkozott nyilatkozatminta a következő szöveget tartalmazta: „Alulírott ……….. [ajánlattevő képviseletére jogosult neve], mint a/az ……………… [ajánlattevő neve] képviseletére jogosult személy nyilatkozom”. A közös ajánlattevőknek a 8. sz. nyilatkozatminta szerinti nyilatkozatot kellett megtenniük: „Alulírott közös ajánlattevők nyilatkoznak, hogy a teljesítés során a képviselő ajánlattevő: ……………… [a képviselő ajánlattevő neve]”. A dokumentáció mellékletét képezte a költségvetés összesítő, amelynek 12. sora a következő volt: „Műszaki észrevételek (adott esetben)”. A dokumentáció mellékletét képezte a VIII-1786-7/2010. ügyiratszámú építési engedély, amellyel Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata az „ÉL” jelű épület részleges átalakításával egy új sportközpont, irodák kialakítására, liftakna építésére, a homlokzati nyílászárók cseréjére és új bejárat létesítésére az építési engedélyt megadta. Az építési engedély rögzítette, hogy az „ÉL” jelű épület részleges átalakításával az első, második emeleten egy új sportközpont, irodák és liftakna kialakítására, homlokzati nyílászárók cseréjére és új bejárat létesítésére vonatkozóan” nyújtotta be kérelmét az ajánlatkérő. A hatóság rögzítette azt is, hogy „a tervezett építési munkákkal megvalósuló építmény rendeltetése és kialakítása megfelel … az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) … részletes előírásainak is”. Az eljárásban ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást nyújtott. A 2011.04.01-i - 5 tételes kiegészítő költségvetést is tartalmazó - kiegészítő tájékoztatás releváns kérdései a következők voltak: „12. Kérdés Véleményünk szerint az ajánlati dokumentáció építész költségvetésének a kiírásából kimaradtak a sportpályák padló festésének tételei. Kérjük megadni a padló jelzések felfestésének tételeit. Válasz: A squashpályák felfestéseit a papíralapon kiadott „Építészet, szerkezetépítés” költségvetési kiírás 126. sz. tétele tartalmazza. A sportpályák felfestéseit a Kiegészítő Költségvetés 5. sz. tételében kell beárazni”. „23. Kérdés A költségvetés kiírás burkolási munkák tételei között nem szerepel a fallabda pályák előtti közlekedő 54.13 m2 RP1.8 rétegrend szerinti sportparketta tétele. Az ajánlatban külön költségvetésben szerepeltessük a hiányzó tételt?
6
Válasz: A kérdésben szereplő munkákat Kiegészítő Költségvetés 1. sz. tételében kell beárazni”. „36. Kérdés A földszinti alaprajzon – EL_K_E_2_A02 tervlapon – látható, hogy a 13 tengely D-E raszter között fel van iratozva a terv, hogy „meglévő aszfaltburkolat felújítása”. Ezzel ellentétben a költségvetésben nem szerepel arra vonatkozóan kiírás, hogy a meglévő aszfaltburkolat ezen szakaszon felújításra kerülne. A hiányzó tételeket külön költségvetésben szerepeltessük? Válasz: A bontás költségeit a papíralapon kiadott „Építészet, szerkezetépítés” költségvetési kiírás 480. sz. tételében kell szerepeltetni. A Kérdéssel kapcsolatos további elvégzendő munkákat a Kiegészítő Költségvetés 2. sz. tételében kell beárazni”. „45. kérdés Kérdésünk az öltözőszekrények órás zárainak szükséges-e a beléptető rendszerbe való integrálása. Várjuk állásfoglalásukat. Válasz: Az öltözőszekrények órás zárását a beléptető rendszerre kell integrálni. A rendszert a kiíráshoz képest ki kell egészíteni az adott órához tartozó öltözőszekrényszám kijelzésére szolgáló 2 db kártyaolvasó terminállal (öltözőnként 1-1 db). Az ezzel kapcsolatos költségeket a Kiegészítő Költségvetés 3. és 4. tételeiben kell beárazni”. A kiegészítő tájékoztatás végén ajánlatkérő a következőket rögzítette: „Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a kiegészítő tájékoztatás mellékletét képező Kiegészítő Költségvetési Kiírás tételei szerinti ellenszolgáltatás az ajánlatban a Költségvetés Összesítő „12. Műszaki észrevételek (adott esetben)” sorában tüntethető fel”. Ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők tettek ajánlatot az alábbiak szerint: FK-Raszter Építő Zrt. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. és HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. közös ajánlattevők Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. Kérelmező Strabag MML Magas-és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. PRÍM Építő Építőipari Kft. AKTUÁL BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.
594.469.922.-Ft 594.506.546.-Ft 618.790.665.-Ft 666.000.000.-Ft 697.782.000.-Ft 722.663.382.-Ft 737.533.445.-Ft
A közös ajánlattevők ajánlata 4. oldalára került csatolásra a költségvetési összesítő, amelynek 12. Műszaki észrevételek sorában 460.696.-Ft vállalási díj (anyag+díj) szerepelt.
7
Az ajánlat 43. oldalán került csatolásra a HUNÉP Universal Zrt., a 44. oldalon a HUNÉP Capital-Bau Kft. 2. sz. nyilatkozatminta szerinti nyilatkozata. Az ajánlat 45. oldalán szerepelt a HUNÉP Universal Zrt. Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozata, a HUNÉP Capital-Bau Kft. nyilatkozata pedig a 46. oldalon. A közös ajánlattevők nyilatkozata egyezően tartalmazta azon részeket, amelyek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesznek igénybe. Az ajánlat 47. oldalán egy kitöltés nélküli a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozó 4. sz. nyilatkozatminta került csatolásra, a 48. oldalon a HUNÉP Capital-Bau Kft. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata. A 49. oldalon egy ugyancsak kitöltés nélküli, a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó 5. sz. nyilatkozatminta, az 50. oldalon a HUNÉP Capital-Bau Kft. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata található. Az ajánlat 51. oldalán egy kitöltés nélküli a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti 6. sz. nyilatkozatminta, a 62. oldalon a HUNÉP Capital-Bau Kft. Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozata szerepel. Ezen hivatkozott nyilatkozatokban sem alvállalkozó, sem erőforrást nyújtó szervezetet nem jelölt meg a HUNÉP-Capital Bau Kft. Az ajánlat 55. oldalára került csatolásra a referenciák ismertetése körében tett nyilatkozat. Az ajánlat 58. oldalán került csatolásra a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. által a HUNÉP Universal Zrt. részére kiállított referenciaigazolás, amely egyebek mellett a következőket tartalmazta: „Vállalkozás témája: DEOEC II. sz. Kollégium rekonstrukciós munkáinak fővállalkozásban történő megvalósítása. Meglévő épület átépítése és tetőtér beépítése nettó (hasznos alapterület) 4.367,21 m2-en. Ezen belül emeletráépítés nettó 720,14 m2. Bontási és építési munkák kivitelezése, közművek kiépítése, illetve kiváltása, környezetrendezés. Az épületgépészeti, elektromos, gyengeáramú rendszerek kiépítése, berendezések és felszerelések beszerzése, beépítése. LB-KNAUF homlokzati hőszigetelő (8 cm vtg) rendszer készítése dűbelezve, üvegszövet beágyazásával, külső réteg felhordásával. Homlokzati nyílászárók cseréje, lift kiépítése szerelése, új bútorzat beépítése. Meglévő épület átépítése + tetőtér beépítése … Új épületrész: … Vállalkozó szerepe a beruházásban: Fővállalkozó (tervezés, kivitelezés, szolgáltatás-üzemeltetés) … Szerződéses nettó érték: 751.895.545.-Ft”.
8
Az ajánlat 60. oldalán a Karcag, Kátai Gábor Kórház részleges rekonstrukciójával kapcsolatos referencia került csatolásra. Az ajánlat 61. oldalán Gödöllő Város Önkormányzata által kiállított referencia került csatolásra, amely egyebek mellett a következőket rögzítette: „Vállalkozás témája: Gödöllő, Damjanich János Általános Iskola bővítése és felújítása teljeskörű generál-kivitelezés keretében. Az iskolában 16 tanterem, 3 csoportszoba, 5 szaktanterem, könyvtár, tornaterem, tálalókonyha, ebédlő és egyéb kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra. Földszint: 2765,95 m2, I. emelet: 2270,11 m2. A meglévő épület belső és külső felújítása, nyílászárócsere, burkolatcsere, tetőszerkezet átalakítása laposról magas tetőre, valamint új épületek bővítése, kivitelezése. Szerződéses nettó érték: 799.600.521.-Ft”. Az ajánlat 99. oldalán került csatolásra a közös ajánlattevők együttműködési megállapodása. A megállapodás 4. pontjában a következőkben állapodtak meg a közös ajánlattevők: „A Közös Ajánlattevők megállapodnak abban, hogy – jelen közbeszerzési eljárás során, illetve ehhez kapcsolódóan – az ajánlatkérővel a kapcsolatot teljes jogkörben és kizárólagosan a HUNÉP Universal Zrt. … jogosult és köteles tartani és megkötni az ajánlatkérővel a vállalkozási szerződést. A HUNÉP Universal Zrt. ... jogosult és köteles a konzorcium nevében – korlátozás nélkül – a hatályos jognyilatkozatokat megtenni, amely jognyilatkozatok kötik a konzorciumi feleket is a jelen konzorciumi együttműködés alapján”. A HUNÉP Capital-Bau Kft. az ajánlat 105-297., 314-329. oldalai tekintetében akként nyilatkozott, hogy az üzleti titkot tartalmaz, így annak nyilvánosságra hozatalát megtiltotta. Ajánlatkérő 2011.04.11-én hiánypótlást rendelt el, mely a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. és a HUNÉP Capital-Bau Kft. közös ajánlattevők esetében egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazta: „1. Az ajánlat 47. oldalán becsatolt, a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozat [Nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében] hiányos: a nyilatkozatminta szövege nincsen kitöltve, és nincsen cégszerűen aláírva. 2. Az ajánlat 49. oldalán becsatolt, a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozat [Nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében] hiányos: a nyilatkozatminta szövege nincsen kitöltve, és nincsen cégszerűen aláírva. 3. Az ajánlat 51. oldalán becsatolt, a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozat [Nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés d)
9
pontja tekintetében] hiányos: a nyilatkozatminta szövege nincsen kitöltve, és nincsen cégszerűen aláírva.” „5. A közös ajánlattevők nem igazolták, hogy megfelelnek az Ajánlati felhívás III.2.3.) pont M/1. alkalmassági követelményeknek. Az ajánlat 60. oldalán becsatolt referenciaigazolás szerint a referenciamunkát a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. 50%-os részvétellel teljesítette. A referenciamunka értékének 50%-a nem haladja meg a nettó 600 millió Ft-ot, így a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. az ajánlat 60. oldalán becsatolt referenciamunka tekintetében nem rendelkezik olyan referenciával, mely megfelelne az Ajánlati Felhívás III.2.3) pont M/1. alkalmassági követelménynek. A fenti okok miatt csak 2 db referenciaigazolás fogadható el az előírt legalább 3 db referenciaigazolás helyett. Az ajánlatkérő felhívja a közös ajánlattevők figyelmét, hogy a referenciaigazolás hiánypótlása során is be kell tartaniuk a Kbt. 68. § (2) bekezdésében írt rendelkezéseket”. A közös ajánlattevők hiánypótlásukhoz csatolták a HUNÉP Universal Zrt. Kbt. 71. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti nyilatkozatot, amely szerint az ajánlattevő sem 10%-ot nem meghaladó mértékű alvállalkozót, sem erőforrást nyújtó szervezetet nem vesz igénybe. A csatolt Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat szerint a HUNÉP Universal Zrt. a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján az alkalmassági minimumkövetelményeknek az IMOLA Építő Kft. alvállalkozóval együtt felel meg. A hiánypótlás 13. oldalán csatolásra került az IMOLA Építő Kft. részére az Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft. megrendelő által kiállított referenciaigazolás, amely 733.772.207.-Ft nettó szerződéses értékű igazolás a vállalkozás tárgykörében a következőket rögzítette: „A műemlék egri Törökfürdő rekonstrukciója és a Reumakórház fejlesztése, új kórházi szárny építése műemléki környezetben - Török fürdő épület átalakítása, tetőtér beépítése tetőszerkezet felújításával - Török fürdő épület és kórházépület közötti nyaktag építése (pince, földszint, tetőtér) beépítés tagozódással - Kórházépület átalakítása - Kórházépület bővítése új szárny építésével - A szükséges elektromos, épületgépészeti és vízgépészeti rendszer kiépítése - A meglévő medencék felújítása, átalakítása (157 m2), új gyógyászati medencék építése (150m2) - A teljes beruházás 2788,5 m2, amelyből 1383,7 m2 új épület építését és 1414,8m2 meglévő épület átalakítását jelenti. Összes vízfelület a kivitelezés teljes területén 307 m2”. Az eredményhirdetésre 2011.04.19-én került sor, melyről készült összegezés szerint érvénytelen ajánlatot nyújtott be a Zalai Általános Építési Vállalkozó
10
Zrt., az FK-Raszter Építő Zrt., az AKTUÁL BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. Nyertes ajánlattevőként a HUNÉP Universal Építőipari Zrt., és HUNÉP CapitalBau Beruházó és Fővállalkozó Kft. közös ajánlattevőt hirdette ki ajánlatkérő. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő a kérelmező lett. Kérelmező 2011.04.26. napján ajánlatkérőnél az iratokba betekintett, majd 2011.04.29-én előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, melyet ajánlatkérő elutasított. Ajánlatkérő az eljárást 2011.05.12. napján felfüggesztette. Kérelmező 2011.05.09-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését és semmisítse meg az eljárást lezáró döntést. Kérelmező jogorvoslati kérelmének 1-4. kérelmi eleme a nyertes ajánlattevő által benyújtott referencia igazolásokkal függött össze. Ezen kérelmi elemek kapcsán a kérelmező a következőket rögzítette: Az alapajánlatban található gödöllői referenciaigazolás szerint a feladat „A meglévő épület belső és külső felújítása, nyílászárócsere, burkolatcsere, tetőszerkezet átalakítása, laposról magas tetőre, valamint új épületek bővítése, kivitelezése”. Ebből megállapítható, hogy új épületek kivitelezése is része volt a referenciamunkának. Az új és a meglévő épületek kivitelezési munkáinak szumma ellenértéke - a referenciaigazolás szerint - nettó 799.600.521.-Ft volt. Nem derült ki azonban a referenciaigazolásból az, hogy ezen szumma ellenértékből mennyi volt a meglévő épület átalakítására és/vagy felújítására jutó ellenszolgáltatás-rész, ekként nem állapítható meg a felhívás III.2.3. M1.) pontja szerinti kritérium fennállta, azaz, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó ellenszolgáltatás meghaladta-e a nettó 600 millió forintot. Álláspontja szerint ennek hiányában a közös ajánlattevők alkalmassága nem állapítható meg. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson akként pontosította ezen jogorvoslati kérelmi elemét a kérelmező, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 83. §-át sértette meg, mivel az alkalmassági követelménynek való megfelelésnek a referenciaigazolásból kell kiderülnie. (1. kérelmi elem) A hiánypótlás 13. oldalán található egri referenciaigazolás tanúsága szerint „a teljes beruházás 2788,5 m2, amelyből 1383,7 m2 új épület építését és 1404,8 m2 meglévő épület átalakítását jelenti”. Az új és a meglévő épületek kivitelezési munkáinak szumma ellenértéke - a referenciaigazolás alapján - nettó 733.772.207.-Ft volt. Nem derült ki azonban a referenciaigazolásból az, hogy
11
ezen szumma ellenértékből mennyi volt a meglévő épület átalakítására és/vagy felújítására jutó ellenszolgáltatás-rész, ekként nem állapítható meg a felhívás III.2.3. M1.) pontja szerinti kritérium fennállta, azaz, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó ellenszolgáltatás meghaladta-e a nettó 600 millió forintot. Tekintettel arra, hogy a meglévő és új épület nagysága közel azonos, így műszakilag is elképzelhetetlennek tartja kérelmező, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira eső érték elérné a nettó 600 millió Ft-ot. Magából a referenciaigazolásból is ez a következtetés vonható le az abban szereplő adatok alapján - figyelembe véve az általános piaci alapelveket, azaz hogy az új épület építési költsége nem lehet alacsonyabb a meglévő épület átalakítási költségénél - a meglévő épület átalakítására vonatkozó referencia értéke nem haladhatja meg a nettó 369.662.254.-Ft-ot (1404,8 m2/2788,5m2 x 733.772.207.-Ft = 369.662.254.-Ft). A vitatott referenciaigazolásból az is megállapítható, hogy jelen esetben egy új kórházi szárny megépítéséről van szó, amely műszakilag is egy új épület, így semmiképpen sem tekinthető azonosnak/egyenértékűnek egy meglévő épület átalakításával és/vagy felújításával. A fentiek alapján álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő alkalmassága nem állapítható meg, ekként az ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (l) bekezdés e) pontja alapján. Rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő a hiánypótlási felhívás 5. oldal 5. pontja alapján pontosan azért cserélte le és csatolta újként e vitatott referenciát, mivel a korábbi referenciája sem felelt meg az ajánlati felhívás III.2.3. M1.) pontjának, mivel abból a referenciából sem lehetett megállapítani, hogy a nyertes ajánlattevő teljesítése elérte-e a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira eső érték tekintetében a nettó 600 millió Ft-ot. Különös tekintettel arra, hogy a fent kifogásolt referenciaigazolást a nyertes ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtotta be, és a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem hiánypótolhatóak [Kbt. 83. § (5) bekezdés], ajánlata ezen okból a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pont alapján érvénytelen, hiszen e körben nincs lehetőség újabb hiánypótlás elrendelésére (2. kérelmi elem). Az eljárás során kérelmező fényképfelvételeket is csatolt az egri referenciaigazolással összefüggésben annak alátámasztására, hogy a Reumakórház és a Törökfürdő egymástól elkülönült, önálló épületnek minősülnek. Az alapajánlatban található debreceni referencia szerint az új és a meglévő épületek kivitelezési munkáinak szumma ellenértéke nettó 751.895.545.-Ft volt. A hivatkozott referenciaigazolás tanúsága szerint ,,720,14 m2 új épület” kivitelezésére került sor, amelynek keretében 80 db 2 ágyas új szoba került megépítésre, amely plusz 160 fő elhelyezését biztosítja. Így a referenciaigazolásból nem derült ki, hogy ezen szumma ellenértékből mennyi
12
volt a meglévő épület átalakítására és/vagy felújítására jutó ellenszolgáltatásrész, ekként nem állapítható meg a felhívás III.2.3. M1) pontja szerinti kritérium fennállta, azaz, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó ellenszolgáltatás meghaladta-e a nettó 600 millió forintot. A fentieken túlmenően a referenciaigazolásból az is megállapítható, hogy a fenti nettó 751.895.545.-Ft nagyságú összeg a tervezés és az üzemeltetés díját is tartalmazza, azaz az igazolás alapján nem lehetett megállapítani, hogy a közös ajánlattevők megfeleltek-e a felhívás III.2.3. M1.) pontja szerinti előírásnak (a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó ellenszolgáltatás meghaladja a nettó 600 millió forintot). Kérelmező hivatkozott arra, hogy a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási - jelenleg hatályos - rendszere (TEÁOR) szerint az építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés (71) és építményüzemeltetés (81) mindenképpen elkülönítendő az épületek építése (41) szakágtól, azaz mindenképpen külön állapítandó meg az ezen tevékenységekből származó árbevétel. Az általános piaci gyakorlat szerint a teljes PPP-s beruházás 35-45%-a fordítódik csak az építési költségre, vélelmezhetően ezen projekt esetén sem éri el a meglévő épület felújítására/átalakítására előírt nettó 600 millió Ft-os referenciaértéket. Álláspontja szerint ennek tisztázása hiányában a nyertes ajánlattevő alkalmassága nem állapítható meg, ekként az ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (l) bekezdés e) pont alapján. A tárgyaláson akként pontosította ezen jogorvoslati kérelmét a kérelmező, hogy ajánlatkérő a Kbt. 83. §-át sértette meg, mivel az alkalmassági követelménynek való megfelelésnek a referenciaigazolásból kell kiderülnie (3. kérelmi elem). A referenciaigazolásokkal összefüggésben kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint a felhívás III.2.3. M1.) pontjában rögzített előírás alapján csatolható olyan referencia, amelyben egy szerződés keretén belül valósultak meg meglévő és új épületekre vonatkozó beruházások, vagy olyan teljesítések, amelyek egy helyrajzi számon zajlanak, amennyiben teljesül azon ajánlatkérői elvárás, hogy a meglévő épület átalakítására és/vagy felújítására vonatkozó teljesítés rész ellenértéke elérje a felhívásban meghatározott összeget. Álláspontja szerint ilyen esetben a referenciaigazolások csak akkor fogadhatók el ajánlatkérő részéről, ha egyértelműen kiderül belőle ajánlattevő alkalmassága, jelen esetben az, hogy a meglévő épületre vonatkozó teljesítés értéke elérte a nettó 600 millió Ft-ot. Az ajánlati felhívás ezen előírása kérelmező számára műszaki szempontból is jól érthető, hiszen közel nem azonos a meglévő épület felújítása vagy átalakítása egy új épület építésével. Kérelmező vitatta, hogy az átalakítás fogalmába egyértelműen bele kell érteni a meglévő épület, épületegyüttes kibővítését új épületekkel, épületrészekkel. Amennyiben átalakítás alatt a kibővítést is érteni kívánta az ajánlatkérő, akkor
13
ekként kellett volna az előírást megszövegeznie. Kérelmező álláspontja szerint az átalakítás és a kibővítés két külön kategória, amelyek nem moshatóak össze. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási - jelenleg hatályos rendszere (TEÁOR) szerint az épületek építése (41) szakágnál az alábbi főbb tevékenységi csoportok kerültek meghatározásra: 4120 - Lakó- és nem lakó épület építése Ebbe a szakágazatba tartozik: • bármilyen típusú lakóépület építése (családi ház, többlakásos épület, beleértve a toronyházakat), • bármilyen típusú nem lakóépület építése (mint: ipari épület, gyár, összeszerelő üzem, műhely, kórház, iskola, irodaépület, szálloda, kereskedelmi épület, bevásárlóközpont, étterem, repülőtéri épület, fedett sportlétesítmény, garázsépület, mélygarázzsal együtt, raktár, vallási célú épület), • az épület szerkezetének helyszíni összeszerelése és felállítása, • a meglévő lakóépület felújítása és renoválása. A TEÁOR besorolás is egyértelművé teszi, hogy külön tevékenységnek tartja az új épület építését és a meglévő épület felújítását, azaz a meglévő épületre és az új épület megvalósítására vonatkozó építési tevékenység egyértelműen megkülönböztethető, illetve megkülönböztetendő. Műszaki tervezési, kivitelezési szempont alapján is eltérő megoldásokat kell alkalmazni meglévő és új épületek esetén. Ezt természetesen figyelembe veszik a műszaki szabványok, előírások, költségvetési kiírások is. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) is új és meglévő építményeket különböztet meg (pl. az építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásainál). Egyszerű tervezési vagy kivitelezési feladat esetén is, például egy padlóburkolat elhelyezésekor teljesen más rétegrend tervezésére, kivitelezésére, technológiai megvalósítására van szükség, ha egy meglévő aljzatra vagy egy újonnan tervezett és kivitelezett szerkezetre kerül a burkolat, például annak okán, hogy a meglévő szerkezet esetén mindenképpen a meglévő (bejárati, lépcsőházi) padlószintek veendők figyelembe és nem határozható meg szabadon, ahogy az új építés esetén történne. A fentiek alapján egyértelmű kérelmező álláspontja szerint az, hogy bármilyen aspektusból is vizsgáljuk az építési tevékenységet, alapvetően megkülönböztetendő a meglévő épülettel kapcsolatos felújítási, átalakítási és új épület létrehozására vonatkozó tevékenység. Ajánlatkérőnek nincs jogszerű lehetősége, hogy utólagosan többlettartalmat tulajdonítson a felhívás egyes rendelkezéseinek, különösképpen az alkalmassági előírásoknak. Hangsúlyozta, hogy az: - „emeletráépítés” (58-59. o. referencia), - „új épületrésszel való kibővítés” (61. o. referencia),
14
mind-mind a kibővítés kategóriájába tartozik, és ekként nem tekinthetők átalakítási munkáknak, sőt az - „új szárny hozzáépítése” (hiánypótlás során csatolt referencia), - „új épület építése” (hiánypótlás 13. oldala) kifejezetten új épület építését rögzíti, amelyet semmiképpen sem lehet meglévő épület felújításával, átalakításával kapcsolatos referenciaként értelmezni (ahogy a valóságban is ezen referenciákban rögzített munkarészek önálló, új építéssel létrejött épületek). Megjegyezte továbbá kérelmező, hogy az ajánlatkérő által az észrevételében hivatkozott CPV kódok egyike sem került megjelölésre a felhívásban, de a hivatkozott CPV kódokból sem lehet levonni azt a következtetést, hogy az átalakítás és a bővítés ugyanazon fogalmat jelentené. Minderre figyelemmel továbbra is fenntartotta azon álláspontját, miszerint a nyertes ajánlattevő alkalmassága nem állapítható meg a csatolt referenciaigazolások alapján, ekként az ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pont alapján. A debreceni referenciaigazolás kapcsán kérelmező rögzítette, hogy a referenciát adó a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. Ezzel szemben a kérelmező előadta, hogy általa csatolt 2008/S 1-000464 sz. „Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény” szerint a Debreceni Egyetem nevében az Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma (Debrecen, Nagyerdei krt. 98.) írta ki az említett referenciamunka tekintetében a közbeszerzési eljárását, és kötött szerződést a HUNÉP Universal Zrt.-vel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum II. sz. Kollégium tervezésére, rekonstrukciójára, felújítására és hosszú távú kollégiumi szolgáltatás nyújtására PPP-konstrukcióban. Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses referenciaigazolás azon okból sem fogadható el, hogy az nem az arra jogosulttól, azaz nem a Debreceni Egyetem ajánlatkérőtől/szerződést kötő féltől, megrendelőtől származik, hanem a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt.-től, akinek a hivatkozott iratok tanúsága szerint nem volt jogosultsága a csatolt referencia igazolás kiállítására. Álláspontja szerint a csatolt referenciaigazolás nem felel meg a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerinti azon előírásnak, hogy az alkalmasságot a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Ezzel összefüggésben kérelmező aggályosnak tartotta azt a körülményt is, hogy az általa csatolt cégmásolat szerint a referenciamunka teljesítésének ideje alatt (2008. március 5.- szeptember 30.), a referenciát kiállító megrendelő HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt. 100%-os tulajdonosa a vállalkozó ajánlattevő HUNÉP Universal Zrt. volt. Mindezek alapján álláspontja szerint az említett referenciaigazolás ezen okból sem fogadható el. Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő álláspontja szerint a PPP konstrukcióra figyelemmel vélhetően HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. volt a nyertes HUNÉP
15
Universal Zrt. projekttársasága, és ezen minőségéből fakadóan a szerződést a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. kötötte meg HUNÉP Universal Zrt.-vel, és ekként jogosult volt a referenciaigazolás kiállítására. Kérelmező hangsúlyozta, hogy ez csak egy feltételezés az ajánlatkérő részéről, illetve megítélése szerint elvárható lenne az ajánlatkérőtől, hogy ezt a kérdést egyértelműen tisztázza. Másfelől, ha el is fogadná ezt a feltételezést, kérdésként merül fel, hogy miként kötött szerződést a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. a HUNÉP Universal Zrt.vel. Kérelmező hivatkozott a vitatott referenciaigazolás idején hatályos Kbt. 91. § (2) bekezdésére, a 304. § (1) bekezdésére, valamint a 304/A. § (1) bekezdésére, amely törvényhelyek alapján a projekttársaság (feltételezés szerint a HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt.) az ajánlatban megjelölt alvállalkozókkal szerződik le. Jelen esetben azonban fogalmilag kizárt, hogy a HUNÉP Universal Zrt. az ajánlatban megjelölt alvállalkozó volt, hiszen ő maga volt az ajánlattevő. Egyebekben előadta, hogy az előzetes vitarendezési kérelméhez, a szerződés megkötésére vonatkozó tájékoztatót csatolt és arra alapozta azon megállapítását, hogy a szerződő fél a Kbt. előírásaival összhangban maga az ajánlatkérő volt, így álláspontja szerint a referencia igazolás kiállítására is csak ő lehet jogosult. Valószínűnek tartotta kérelmező, hogy a referenciaigazolást kiállító HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt. a létesítmény üzemeltetője lehet. Hivatkozott továbbá a Döntőbizottság 399/2010-es határozatára, amelyre figyelemmel abban az esetben, amennyiben a Debreceni Kollégium volt az ajánlatkérő, úgy neki kellett volna kiadnia a vonatkozó referenciaigazolást. Álláspontja szerint a kifogásolt referenciaigazolás több kérdést, kételyt is felvet, amelyeket ajánlatkérőnek kötelessége tisztázni, ennek hiányában ugyanis a referenciaigazolás (ezen okból is) elfogadhatatlan, ekként a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pont alapján. (4. kérelmi elem) A kérelmező által csatolt 2008/S 1-000464 Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény II.1.4. pontja szerint a szerződés rövid leírása a következő volt: „Vállalkozási szerződés a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum II. sz. Kollégium tervezésére, rekonstrukciójára, felújítására és hosszú távú kollégiumi szolgáltatás nyújtására (20 év) PPP- konstrukcióban kb. 4.600m2 alapterületen, 260-280 férőhellyel”. A II.1.2) pontban a teljesítés helyeként 4032 Debrecen Nagyerdei krt. 98. került megjelölésre. Nyertes ajánlattevőként a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. került feltüntetésre. A kérelmező 5. kérelmi eleme körében az alábbiakat rögzítette: A HUNÉP a hiánypótlási felhívás 5. pontjában foglaltaknak akként kívánt eleget tenni, hogy nevesített 10% alatti alvállalkozóként bevonta az IMOLA Építő Kftt. Erről a HUNÉP Universal Zrt. a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti iratban - saját nevében, és nem a konzorcium/közös ajánlattevők nevében nyilatkozott a hiánypótlás keretében.
16
Ugyanakkor az alapajánlat 51. oldalán a HUNÉP Capital Bau Kft. akként nyilatkozott a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján, hogy nem vesz igénybe 10% alatti nevesített alvállalkozót, ezen nyilatkozatát a hiánypótlás során sem módosította. Tekintettel arra az értelmező rendelkezésre, miszerint az alvállalkozó az, akit az ajánlattevő a teljesítésbe közvetlenül bevon, álláspontja szerint vagy a HUNÉP Universal Zrt.-nek, mint a közös ajánlattevő képviselőjének vagy a közös ajánlattevők által alkalmazott technikát követve mindkét ajánlattevőnek különkülön kellett volna a 10% alatti nevesített alvállalkozót bevonnia. Az ajánlatkérő maga is akként nyilatkozott a kérelmező ismételt iratbetekintési kérelme részbeni elutasítása során, hogy HUNÉP Capital Bau Kft. és a HUNÉP Universal Zrt. nyilatkozatait önálló nyilatkozatként kell értékelni és álláspontja szerint a HUNÉP Universal Zrt. csak a szerződés teljesítése során történő képviseletre jogosult és nem a közbeszerzési eljárás folyamata alatti képviseletre, így ajánlatkérő álláspontja szerint nem jogosult képviselni a HUNÉP Capital Bau Kft.-t. Ezen ajánlatkérői álláspontnak akkor feleltek volna meg az ajánlattevők, ha a HUNÉP Capital Bau Kft. is módosítja a hiánypótlás során a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatát. Arra kérelmező megítélése szerint nincs jogszerű lehetőség, hogy a 10% alatti nevesített alvállalkozót csupán a közös ajánlattevők egyik tagja vonja be a teljesítésbe, tekintettel arra, hogy a HUNÉP Universal Zrt. jelen eljárásban nem ajánlattevő (ajánlattevőnek ugyanis a közös ajánlattevők minősülnek), ekként alvállalkozót sem vonhat be a teljesítésbe. Kérelmező álláspontja szerint - a fentiek alapján - nem lehet ellentmondás a két tag Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatai között. A jogorvoslati eljárás során akként pontosította ezen kérelmi elemét, hogy ajánlatkérő a Kbt. 85. §-át sértette meg ezen kérelmi elem kapcsán. Utalt továbbá arra, hogy éppen a konzorciumi tagok kötelezték magukat arra megállapodásban foglaltan, hogy a közös ajánlattevők nevében a HUNÉP Universal Zrt. tehet nyilatkozatot. A fentieken túlmenően álláspontja szerint a nyertesként kihirdetett HUNÉP Capital Bau Kft. és a HUNÉP Universal Zrt közös ajánlattevők ajánlata a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pont alapján abból az okból is érvénytelen, hogy nem felel meg az ajánlatkérő által 2011.04.0l-én küldött „Kiegészítő tájékoztatás 1.” részeként csatolt a Kiegészítő költségvetésnek (6. kérelmi elem). Az ajánlatkérő 2011.04.01-én megküldte ajánlattevők részére a „Kiegészítő tájékoztatás 1.” részeként a Kiegészítő költségvetést, amelyet ajánlattevőknek az ajánlatadás során be kellett árazni. A következő tételeket kellett kiegészítő költségvetésben megajánlani: • I. emeleti sportpadló burkolat 54,13 m2, • Aszfaltburkolat javítása 9 m2,
17
• Sportpályák felfestése 1 klt, • Információs terminál és hozzá kapcsolódó software bővítés. A nyertes ajánlattevő által a Kiegészítő költségvetésre a Főösszesítő 12. pontjában megajánlott nettó 460.696.-Ft, kérelmező álláspontja szerint nem tartalmazhatja a kiegészítő költségvetés valamennyi tételét, bár erről az üzleti titokra adott - álláspontja szerint jogszerűtlen - nyilatkozat miatt nem volt módjában meggyőződni. A kiegészítő költségvetés tételei közül önmagában az 54 m2 sportpadló burkolat jelentősen többe kerül, mint a nyertes ajánlattevő által ezen tételek összességére megajánlott ár (Főösszesítő 12. pont). A sportpadló burkolat vonatkozásában csak az anyag ára kb. 15.000.-Ft/m2, ami önmagában 810.000.-Ft. Mindezek alapján a közös ajánlattevők főösszesítő 12. pontja szerinti nettó 460.696.-Ft nagyságú megajánlása érthetetlen kérelmező számára, amely arra enged következtetni, hogy ajánlata ebben a körben biztosan nem lehet teljes körű és nem tartalmaz minden az ajánlatkérő által a kiegészítő tájékoztatásban kötelezően előírt tételt, így ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő előírásainak ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont alapján is érvénytelen. Ajánlatkérő észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet, annak megalapozatlanságára tekintettel utasítsa el. A referenciaigazolások kapcsán általánosságban a következőket adta elő. Az ajánlati felhívás III.2.3) pont M1) pont értelmezése kapcsán kifejtette, hogy véleménye szerint az „átalakítás” fogalmába egyértelműen bele kell érteni a meglévő épület, épületegyüttes kibővítését új épületrészekkel. Ez következik a fogalmak nyelvtani értelmezése alapján is, hiszen ha egy meglévő épület új épületrészekkel való kibővítése történik meg, akkor a meglévő épület kétségtelenül fizikailag is „átalakul”. Utalt arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelemében hivatkozott a TEÁOR 4120 besorolási kódra, melynek magyarázatából kérelmező álláspontja szerint az következik, hogy egy teljesen új épület építése és egy már meglévő épület felújítása egymástól különböző kategória. Azonban a TEÁOR 4120 besorolási kód magyarázata sem különbözteti meg egymástól az átalakítás és a kibővítés fogalmát, így ez a kérelmezői hivatkozás nem alkalmas annak bizonyítására, hogy egy meglévő épület átalakításába nem értendő bele az adott épület kibővítése. Az ajánlatkérő véleménye szerint egy közbeszerzési eljárásban egyébként a nem alkalmazandó TEÁOR besorolási kódok helyett a kérdés tisztázása érdekében inkább a Közös Közbeszerzési Szószedetet (CPV) szükséges megvizsgálni. A CPV jelenleg hatályos változatában az „Épületátalakítási munka” és az „Épületbővítési munka” egymással annyira szoros kapcsolatban álló fogalom, hogy a CPV-n belül a két tevékenység számozásában mindössze 1, pozíciójában pedig 2 kategória távolságban található egymástól. Az „Épületátalakítási
18
munka” számozása ugyanis 45262700, az „Épületbővítési munka” számozása pedig 45262800, így mindkét tevékenység értelemszerűen a CPV osztályozás legkisebb csoportosító egységébe, egy közös CPV-alosztályba tartozik (45262 Különleges szakipari munkák a tetőfedésen kívül). A CPV Kiegészítő Szójegyzék „I” fejezet: Egyéb jellemzők - építési munkák, „A” csoport építési munkák jellemzői része a kérdés eldöntése szempontjából még egyértelműbb rendelkezést tartalmaz. Itt ugyanis a felújítás és a bővítés ugyanazon IA14-8 számozású kódon található meg. Ennek alapján a bővítés fogalmát nemcsak az átalakítás, hanem a felújítás fogalmába is bele kell érteni a közbeszerzési eljárásokban. Az előbbiek szerint a nyelvtani értelmezésen kívül a hatályos CPV besorolások is alátámasztják azt, hogy a nyertes közös ajánlattevők referenciaigazolásai megfeleltek az ajánlatkérői előírásoknak. Az érvényesnek elfogadott referenciaigazolások vizsgálata alapján megállapítható: valamennyi referenciamunka esetében az történt, hogy a kivitelezés során az átalakítási, felújítási munkákon belül a meglévő épületek, illetve épületegyüttesek is kibővítésre kerültek. A debreceni referenciaigazolás kapcsán ajánlatkérő rögzítette, hogy a referenciaigazolás alapján a meglévő épület átépítése és tetőtér beépítése nettó (hasznos alapterület) 4.367,21 m2-en. Ezen belül emeletráépítés nettó 720,14 m2. Az „új épületrész” szövegezés után felsorolt munkák ugyanarra a meglévő épületre vonatkoznak, az emeletráépítés munkarészt tartalmazzák. A gödöllői referenciaigazolás kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy a gödöllői Damjanich János Általános Iskola bővítésére és felújítására került sor. Az igazolás szerint „új épületek bővítése, kivitelezése” is megtörtént, azonban egy meglévő épületegyüttes új épületrésszel való kibővítése beleértendő az „átalakítás” fogalmába. Az egri referenciaigazolásból egyértelműen megállapítható, hogy itt is egy meglévő épületnek, a Reumakórház épületének bővítése történt egy új szárny hozzáépítésével. Különálló új épület kivitelezése nem történt meg, a meglévő épület bővítése pedig szintén megfelel az „átalakítás” fogalmának. A fentiek szerint az ajánlatkérőnek nem kellett vizsgálnia azt, hogy az adott referenciamunka értékén belül mekkora összeget tesz ki a „meglévő” épületekkel és az „új” épületekkel kapcsolatos kivitelezési tevékenység, mivel az érvényesnek elfogadott referenciagazolásokon belül az adott kivitelezési munkák egységes egészet alkotnak, azokat a vizsgálat során nem kell megbontani a jogorvoslati kérelemben írt módon.
19
A debreceni referenciaigazolás kapcsán, a 4. kérelmi elemmel összefüggésben a következőket rögzítette ajánlatkérő. Előadta, hogy a 2005-2007. évek közötti időszakban a felsőoktatási intézmények által közbeszerzési eljárás során kiírt PPP-konstrukcióban történő épület-átalakítások és üzemeltetések közös jellemzője az volt, hogy az intézmények beszerzési igényüket szolgáltatás-megrendelés keretében valósították meg. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárás nyertese/nyertesei a szerződéskötés után projekttársaságot hoztak létre a kivitelezési (felújítási, átalakítási) munkák elvégzésére, utána pedig a hosszú távú üzemeltetési szolgáltatások nyújtására. Az ajánlatkérő 2005-2007. között 3 ilyen jellegű közbeszerzési eljárást is lebonyolított, és kötötte meg ezek alapján a szolgáltatási szerződéseket az adott épületeinek felújítására, kivitelezésére és üzemeltetésére. A fenti konstrukció ismeretében, valamint a Debreceni Egyetem közbeszerzési eljárásának ajánlati felhívása és tájékoztatója vizsgálata alapján azt lehet megállapítani, hogy a DEOEC II. számú Kollégium felújítására majd üzemeltetésére a nyertes HUNÉP Universal Zrt. a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt. nevű projekttársaságot hozta létre. A cégmásolatból látható az is, hogy a HUNÉP MEDIKUS Hostel Zrt.-t a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után hozták létre, 2008. január 28-án, nagy valószínűséggel kifejezetten erre a projektre. A konstrukció alapelve szerint a szolgáltatás teljesítéséhez a projekttársaság, nem pedig az ajánlatkérő köti meg a további szerződéseket. Így a HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt.-nek kellett megrendelőként megkötnie a felújítási, átalakítási munkákra vonatkozó vállalkozási szerződést a kivitelező céggel, jelen esetben a HUNÉP Universal Zrt-.vel, ez alapján a referenciaigazolást a HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt.-nek, és nem a Debreceni Egyetemnek kellett kiállítania a HUNÉP Universal Zrt. felé. Ajánlatkérő vélelmezte, hogy mint projekttársaság került létrehozatalra a HUNÉP-MEDIKUS Hostel Zrt., de álláspontja szerint az ajánlatkérőnek nem kötelessége az, hogy a jogviszonynak a tartalmát vizsgálja. Amennyiben a HUNÉP MEDIKUS Hostel Zrt. volt a szerződéskötő fél, akkor a Kbt. 68. §-a alapján ő volt jogosult a referenciaigazolás kiállítására. Rögzítette, hogy ezen referenciaigazolás valóságtartalmát nem vizsgálták. A kérelmező 5. kérelmi elemével kapcsolatosan ajánlatkérő a következőket rögzítette: Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőt önállóan is megilletik mindazon jogok, amelyeket a Kbt. önálló ajánlattétel esetén az önálló ajánlattevőnek biztosít. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő a saját nevében megteheti az érvényes ajánlattételhez szükséges nyilatkozatokat, a HUNÉP Universal Zrt. így jogszerűen nyilatkozott saját nevében, önállóan a Kbt. 71. § (l) bekezdés d) pontja tekintetében.
20
Habár a közös ajánlattevők együttműködési megállapodást kötöttek egymással, az ajánlatban valamennyi szükséges nyilatkozatot önállóan, saját nevükben tették meg, a kizáró okoktól a Kkv-törvény hatálya alá tartozásig. Sem az ajánlatkérő, sem jogszabály nem kötelezi az ajánlattevőket arra, hogy kiválasszanak maguk közül egy „konzorciumot” képviselő ajánlattevőt, aki majd a „konzorcium” nevében megteszi a szükséges nyilatkozatokat. Igaz, hogy a közbeszerzési eljárásokban az utóbbi is elfogadott technika, de nem kizárólagos technika. Jelen esetben a közös ajánlattevők nem is ezt a technikát választották. Az ajánlatkérőnek pedig valamennyi, saját néven tett nyilatkozatot érvényesnek kellett elfogadnia a közbeszerzési eljárás szabályai szerint. Az ajánlatkérő véleménye szerint közös ajánlattétel esetén az a jog is megilleti a közös ajánlattevőket, hogy egymástól különböző alvállalkozókat vonjanak be a teljesítésbe. Közvetve ezt támasztják alá a Kbt. 305. § (3) bekezdés 2010.09.15től hatályos szabályai, melyek értelmében az ajánlattevőként szerződő feleknek az ellenszolgáltatás kifizetéséhez külön-külön kell nyilatkozniuk, hogy az általuk a teljesítéshez igénybe vett alvállalkozók (stb.) egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból [lásd: Kbt. 305. § (3) bekezdés h) pont]. Emiatt a HUNÉP Universal Zrt., hiánypótlás során megtett nyilatkozatának nem kellett automatikusan módosítania a HUNÉP Capital-Bau Kft. azonos tárgyban megtett nyilatkozatát. Az ajánlatkérőnek el kellett fogadnia azt, hogy az IMOLA Építő Kft.-t a teljesítésbe majd csak a HUNÉP Universal Zrt. fogja bevonni. Az ajánlatban és a hiánypótláshoz csatolt nyilatkozatok között ellentmondás nincs ajánlatkérő álláspontja szerint. A 6. kérelmi elem kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy a nyertes közös ajánlattevők ajánlatának vizsgálata során megállapította, hogy a közös ajánlattevők ajánlata műszaki szempontból teljes volt. Az ajánlatkérő véleménye szerint a közös ajánlattevők a hivatkozott sportpadlót is megfelelő összegben ajánlották meg, az ajánlatot emiatt sem kellett érvénytelenné nyilvánítani. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson iratbetekintés iránti kérelmet terjesztett elő a nyertes ajánlattevő költségvetése kapcsán. A Kbt. 337. § (2) bekezdésére tekintettel a Döntőbizottság nyilatkozattételre hívta fel az a nyertes ajánlattevőt. A HUNÉP Universal Zrt. akként nyilatkozott, hogy a teljes költségvetés (105297. oldalak) vonatkozásában kéri a kérelmező iratbetekintési jogának a kizárását. Előadta, hogy a költségvetés megismerésének a hiánya a kérelmezőt jogorvoslati jogának gyakorlásában nem akadályozhatja. A kiegészítő költségvetési kiírás tételeit az ajánlat tartalmazza, és megjelölte a vonatkozó tételek pontos helyét (1. I. emeleti sportpadló burkolat 54,13 m2 289. oldal 1. tétel, 2. Aszfaltburkolat javítása 9 m2 290 oldal 1. tétel, 3. Sportpályák felfestése 1 klt 291. oldal 1. tétel, 4. Információs terminál + kapcsolódó software bővítés
21
292. oldal 1+2 tétel). Akként nyilatkozott továbbá, hogy a költségvetési főösszesítő, műszaki észrevételek sorában szerepeltetett 460.696.-Ft a fenti tételek és egyéb más, mennyiségi észrevételezésből eredő (pozitív és negatív előjelű) költségek egyenlege. Kérte, hogy a Döntőbizottság a fenti tételek megtekintésével állapítsa meg, hogy az ajánlat tartalmazza ezen tételeket, továbbá, hogy a megajánlott egységárak sem minősülnek kirívóan alacsonynak. Álláspontja szerint a költségvetés részleteinek versenytársak általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené üzleti érdekeit, tekintettel arra, hogy az ott alkalmazott egységárakat a jövőbeni közbeszerzési eljárásokban is fel kívánja használni. Az iratbetekintés iránti kérelmet a Döntőbizottság D.303/11/2011. számú végzésével elutasította. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő Kbt. IV. fejezete szerinti eljárást megindító hirdetménye 2011.03.04. napján került feladásra, így a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. 2011.03.04. napján hatályos rendelkezései az irányadóak. A referenciaigazolások megfelelőségével kapcsolatos 1-3. kérelmi elemek kapcsán a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. A Kbt. 65. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-okban meghatározott módon írhatja elő”. A Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. §-a a következőket mondja ki:
22
(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő -
23
számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság először ajánlatkérő előírásait vizsgálta meg. Ajánlatkérő M/1. alkalmassági minimumkövetelményét a következőképpen fogalmazta meg: „ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik az előző 3 évben (az ajánlattételi határidő lejártától számítva) teljesített (befejezett teljesítéssel), összesen legalább 3 db, meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó építési referenciával, amely referenciák értéke külön-külön meghaladja a nettó 600 000 000 HUF-ot. [Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján]”. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként 3 darab olyan építési referenciát várt el az ajánlattevőktől, amelyek meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkoznak, és amely referenciák értéke meghaladja a nettó 600.000.-Ft-ot. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő azon álláspontját, hogy nem kellett azt vizsgálnia, hogy az adott referenciamunka értékén belül mekkora összeget tesz ki a „meglévő” épületekkel és az „új” épületekkel kapcsolatos kivitelezési tevékenység, mivel azok egységes egészet alkotnak, tekintettel arra, hogy a felhívásában kifejezetten meglévő épülettel kapcsolatos munkákra vonatkozó referenciát kért az ajánlatkérő. Akörben egyetértett a Döntőbizottság kérelmezővel, hogy ajánlatkérő fenti előírása azt nem zárja ki, hogy olyan referencia kerüljön benyújtásra, amely meglévő és új épületre is vonatkozik, azonban ebben az esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a meglévő épületre vonatkozó ellenszolgáltatás összegnek kellett elérnie a 600 millió forintot, mivel ajánlatkérő a felhívásban a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkáira vonatkozó referencia kapcsán írta elő a 600 millió forintos követelményt. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy mi tekintendő átalakítási munkának, figyelemmel arra, hogy a felek eltérően értelmezték ezen fogalmat.
24
A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő arra vonatkozó előírást nem tett, hogy mit tekint átalakítási, felújítási munkának, így a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítható-e, hogy mi minősül átalakításnak. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad”. Azaz az OTÉK rendelkezései épületek építése, átalakítása, bővítése, felújítása kapcsán irányadóak. Az OTÉK 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az OTÉK-ban használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az OTÉK 1. számú melléklete - egyebek mellett - a következő fogalommeghatározásokat adja: 8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. 16. Bővítés: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység. 20. Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében. 30. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység. Az OTÉK rendelkezései alapján tehát az átalakítás és a bővítés egymástól eltérő fogalmakat takarnak. Átalakításról akkor beszélhetünk, ha olyan építési munkák elvégzésére kerül sor, amelyek az építmény térfogatát nem növelik, míg bővítésről akkor, ha a térfogat növekedik. A bővítés egyik fajtája az emeletráépítés. A felújítás mind az átalakítástól, mind a bővítéstől eltérő fogalmat takar. A fentiekre figyelemmel az OTÉK rendelkezései alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy új épület, illetőleg épületrész kivitelezése átalakításnak nem tekinthető.
25
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő építési engedélye is a fenti jogértelmezést támasztja alá, hiszen aszerint az „ÉL” jelű épület részleges átalakítására kerül sor akként, hogy az első, második emeleten egy új sportközpont, irodák és liftakna kerül kialakításra, továbbá homlokzati nyílászárók cseréje és új bejárat létesítése történik, az épület térfogatának növekedésére nem kerül sor. A fentiekre tekintettel az egyes referenciák kapcsán a Döntőbizottság a következőket állapította meg. Az 1. kérelmi elemmel kapcsolatos, gödöllői referenciaigazolással összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy az a vállalkozás témája körében bővítést és felújítást jelöl meg. A referenciaigazolás utal továbbá arra is, hogy új épületek bővítése, kivitelezése is a vállalkozó feladatát képezte. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a gödöllői referenciaigazolásból nem állapítható meg, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkálataira vonatkozó feladatok ellenértéke elérte-e az ajánlatkérő által elvárt 600 millió forintos alkalmassági minimumkövetelményt. A Döntőbizottság ugyanakkor ekörben ismételten hivatkozik arra, hogy a fentiekben idézett OTÉK rendelkezések alapján a bővítés és az átalakítás eltérő munkálatokat jelentenek. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során meg kell, hogy vizsgálja az ajánlattevők által becsatolt referenciaigazolásokat, és ezen vizsgálata során meg kell győződnie arról, hogy az ajánlattevő az általa csatolt referenciaigazolásokkal megfelelően igazolta-e az alkalmasságát. Jelen esetben az ajánlatkérő nem győződött meg arról, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére való alkalmasságát megfelelően igazolta. A Kbt. 65. §-a alapján ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni az alkalmasság feltételeit és igazolását. Ajánlatkérő jelen esetben az alkalmassági minimumkövetelmény, mint alkalmassági feltétel igazolási módjaként a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerinti referenciaigazolás csatolását írta elő. Erre figyelemmel egyetértett a Döntőbizottság kérelmezővel akörben, hogy az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés tényének a csatolt referenciaigazolásból kell kitűnnie. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy ezen referenciaigazolás kapcsán az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania, mert a csatolt referenciaigazolás alapján a nyertes ajánlattevő alkalmassága nem állapítható meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését és a 83. § (1) bekezdését.
26
A 2. kérelmi elemmel érintett egri referenciaigazolás kapcsán a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérő hiánypótlási felhívására csatolta be a kérdéses egri referenciaigazolást, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő felhívása szerint az ajánlat 60. oldalán csatolt referenciaigazolás értékének az 50 %-a, amelyet a HUNÉP Universal Zrt. teljesített, nem haladta meg a nettó 600 millió forintot. A hiánypótlásra csatolt referenciaigazolásban a vállalkozás tárgyaként átalakítás és új épület építése is megjelölésre került, a vonatkozó m2-ekkel együtt. Ugyanakkor a referenciaigazolásban szereplő adatokból ugyancsak nem lehet megállapítani, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkálataira vonatkozó feladatok ellenértéke elérte-e az ajánlatkérő által elvárt 600 millió forintos alkalmassági minimumkövetelményt. A Döntőbizottság utal arra, hogy ajánlatkérő csak az alkalmassági minimumkövetelménynek történő megfelelés vizsgálatát követően lesz abban a helyzetben, hogy az ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről döntsön. Rögzíti a Döntőbizottság azt is, hogy az a tény, hogy az egri referenciaigazolás hiánypótlási felhívás alapján került csatolásra, nem zárja ki azt, hogy a referenciaigazolás hiányosságai pótlásra kerüljenek. A Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján „A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető”. Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában a nyertes ajánlattevőt amiatt hívta fel hiánypótlásra, mert a referenciamunka ajánlattevőre eső értéke nem haladta meg a 600 millió forintot, jelen esetben azonban ettől eltérő körülmény, azaz az nem állapítható meg a referenciaigazolásból, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkálatainak az ellenértéke meghaladja-e a 600 millió forintot. Erre figyelemmel a Döntőbizottság ezen referencia kapcsán megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését és a 83. § (5) bekezdését. A 3. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság a következőket rögzíti. A debreceni referenciaigazolás a vállalkozás témája pontban a rekonstrukciós munkák fővállalkozásban történő megvalósítását jelöli meg, és utal meglévő épület átépítésére, tetőtérbeépítésre, valamint új épületrész kialakítására is. A vállalkozó szerepe körében ugyanakkor a tervezés, kivitelezés mellett a szolgáltatás-üzemeltetés is feltüntetésre került.
27
A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a fenti referenciaigazolásból sem állapítható meg, hogy a meglévő épület átalakítási és/vagy felújítási munkálataira vonatkozó feladatok ellenértéke elérte-e az ajánlatkérő által elvárt 600 millió forintos alkalmassági minimumkövetelményt. Ezért ezen referenciaigazolás kapcsán is az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania, mert a csatolt referenciaigazolás alapján a nyertes ajánlattevő alkalmassága nem állapítható meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését és a 83. § (1) bekezdését. A 4. kérelmi elemmel összefüggésben a Döntőbizottság a következőket állapította meg. A 4. kérelmi elem ugyancsak a debreceni referenciaigazolást érinti, amely referenciaigazolást a HUNÉP MEDIKUS Hostel Zrt. állította ki kérelmező részére. A kérelmező által csatolt Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény ugyancsak a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum II. sz. Kollégium tervezésére, rekonstrukciójára, felújítására és hosszú távú kollégiumi szolgáltatás nyújtására vonatkozott. A teljesítés helyeként 4032 Debrecen Nagyerdei krt. 98. került megjelölésre. A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. A Kbt. 68. § (2) bekezdése a következőkről rendelkezik „A 67. § (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e”. A Kbt. 81. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 85. §-a a következőkről rendelkezik:
28
„(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye”. A Kbt. 81. § (2) bekezdése azt a követelményt állítja az ajánlatkérők elé, hogy a felhívásban előírtaknak megfelelően vizsgálják meg az ajánlattevők alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ezen vizsgálatuk körében ellenőrizhetik az igazolások eredetiségét és a hiteles másolatok megfelelőségét is. A Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint a szerződéskötő másik fél igazolásával igazolható az ajánlattevő alkalmassága a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, így különösen a Kbt.-ben meghatározott feltételeknek. Az ajánlattevők alkalmasságának ajánlatkérői vizsgálata a Kbt. 68. § (2) bekezdésére tekintettel ki kell, hogy terjedjen arra is, hogy a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint került-e kiállításra a referenciaigazolás, a szerződéskötő másik fél állította-e ki a referenciaigazolást. A hivatkozott szakasz ugyanis azt a kötelezettséget állítja az ajánlattevők részére, hogy a szerződéskötő másik féltől szerezzék be az igazolásokat. A csatolt debreceni referenciaigazolásban utalás történik arra, hogy a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum kollégiumának a rekonstrukciós munkái elvégzésével kapcsolatban került sor a referenciaigazolás
29
kiállítására. A referenciaigazolásban megrendelőként ugyanakkor a HUNÉPMEDIKUS Hostel Zrt. került feltüntetésre. Ajánlatkérő rögzítette, hogy feltételezte, hogy a saját gyakorlatához hasonlóan PPP konstrukcióban került megvalósításra a tárgyi kivitelezés. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az alkalmassági vizsgálatát feltételezésekre nem alapíthatja, köteles meggyőződni arról, hogy előírásainak és a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően került-e a referenciaigazolás kiadásra. Ajánlatkérő a Kbt. 85. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérést követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy megállapíthassa az igazolást a Kbt. 68. § (2) bekezdésének megfelelően került-e kiállításra, és ezt követően a 3. kérelmi elem körében rögzítettekre is tekintettel döntsön az ajánlattevő ajánlata érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a referenciaigazolás kiállítása szempontjából nem bír relevanciával az a tény, hogy mely szervezet a kiállító tulajdonosa, amennyiben azt a szerződéskötő fél állította ki. A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. Az 5. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy az nem alapos. Kérelmező ezen jogorvoslati kérelmi eleme a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozók közös ajánlattevők esetén történő bevonásával függött össze. A Kbt. 4. § 2. pontja szerint „alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket, b) azon személyt vagy szervezetet, aki vagy amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, c) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, d) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót”. A Kbt. 52. §-a kimondja, hogy „Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell”.
30
A Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatban meg kell jelölni a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét. A Kbt. 69. § (8) bekezdése kimondja, hogy „Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges - a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)-(3) bekezdése szerinti - igazolásokat, nyilatkozatokat is”. A Kbt. 69. § (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy „Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők - a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmassági követelmények kivételével - együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá más szervezet erőforrására is támaszkodhat”. A Kbt. 52. §-a szerint közös ajánlattétel esetén egy vagy több ajánlattevő együttesen vesz részt ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában. A Kbt. szabályozási rendszerében a közös ajánlattételben résztvevők mindegyike ajánlattevő, ennek megfelelően kötelesek a törvényben, illetőleg az ajánlatkérő által előírt nyilatkozatokat megtenni, valamint a részvételi feltételeknek megfelelni, különösen a kizáró okok fenn nem állását, valamint az alkalmassági minimumkövetelmények teljesülését igazolni. A Kbt. 69. § (9) bekezdése nyelvtani és logikai értelmezése alapján közös ajánlattétel esetén az alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők önállóan és együttesen is megfelelhetnek. Közös ajánlattétel esetén is irányadó a Kbt. 69. § (8) bekezdése, amely az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében teszi lehetővé a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékű alvállalkozó bevonását, és az alvállalkozóval történő együttes megfelelést. A Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozót a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazása, tehát az alkalmassági követelményeknek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékű alvállalkozóval történő együttes megfelelés esetén kell megjelölni. A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel a Kbt. 69. § (9) bekezdése értelmében közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők együttesen és külön-külön is
31
megfelelhetnek az alkalmassági követelményeknek, az ajánlattevők, így a közös ajánlatot tett ajánlattevők is jogosultak arra, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozót vonjanak be. A Kbt. rendelkezései alapján nem kizárt az, hogy a közös ajánlattevők egyike vonja be az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozót, és tegye meg ennek megfelelően a nyilatkozatát. Erre figyelemmel az erre vonatkozó kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasította. A 6. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő költségvetés valamennyi tétele szerepel a nyertes ajánlattevő költségvetésében és valamennyi tételt beárazta a nyertes ajánlattevő, ezért a jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elemét a Döntőbizottság elutasította. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését, 83. § (1) és (5) bekezdését, valamint a 85. §-ra tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel arra, hogy a jogsértés a Döntőbizottság döntésével reparálhatóvá vált. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdései alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a kérelmező által megfizetett 720.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárás vonatkozásában az igazgatási szolgáltatatási díj mértékét 720.000.-Ft-ban állapította meg a következők szerint. A Kbt. 324. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett
32
az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt”. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmében szereplő jogsértések miatt előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyre figyelemmel kérelmezőt megillette az előzetes vitarendezésre tekintettel járó igazgatási szolgáltatási díj kedvezménye. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. június 17.
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd, Varga Dóra Ügyvédi Iroda (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 3. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 43-36.) 4. HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. (1094 Budapest, Bokréta u. 19.) 5. STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítményépítő Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 6. Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 9-11.) 7. FK-RASZTER Építő Zrt. (3533 Miskolc, Felsőszinva u. 73.) 8. AKTUÁL BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 61.) 9. PRÍM ÉPÍTŐ Építőipari Kft. (1083 Budapest, Illés u. 17. fszt. 2.) 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1085 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
