K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.49/ 23 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T -ot.
A Döntőbizottság a Zemplénkő Kft. (3950 Sárospatak, Páncél hegy, képviseli: Dr. Aranyosi Richárd ügyvéd 3300 Eger, Egri csillagok u. 12., a továbbiakban: kérelmező) által Csenger Város Önkormányzata (4765 Csenger, Ady E. u. 14., képviseli: Dr. Prekub János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Luther tér 11. fszt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Egyösszegű (átalányáras) vállalkozási szerződés szennyvízcsatorna hálózat létesítésére és szennyvízcsatorna rekonstrukciójára, kiviteli terv készítésére FIDIC piros könyv szerint Csenger városban” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kérelemre indult eljárás során kérelmező jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (2) bekezdését, a Kbt. 85. §-ára tekintettel is a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő 2011. január 24-i eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült további költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, a kérelem kiegészítése, ajánlatkérő érdemi észrevételei, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. augusztus 25-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. augusztus 27-én 2010/S 166-254822 szám alatt megjelent ajánlati felhívásával nyílt eljárást indított a Kbt. IV. fejezete szerint a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő 2010. október 9-én 2010/S 197-299877 számon megjelent hirdetményével a felhívását módosította, mely a felhívás II.2.1) pontja szerinti teljes mennyiséget, valamint az eljárási határidőket érintette. A felhívás II.1.1) pontja szerint a beszerzés tárgya: „Vállalkozási szerződés szennyvízcsatorna hálózat létesítésére és szennyvízcsatorna rekonstrukciójára, kiviteli terv készítésére FIDIC piros könyv szerint Csenger városban”. A beszerzés becsült értéke 1.305.300.000.-Ft-ban került megjelölésre. A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiség az alábbiak szerint került megjelölésre: „FIDIC Piros könyv szerinti kivitelezés ajánlatkérő által szolgáltatott terv és érvényes vízjogi létesítési engedély alapján, az alábbi létesítményjegyzék szerint: Lőszermentesítési munkák elvégzése, lőszermentesítési hatástanulmány alapján. D200 műanyag gravitációs gerincvezeték: 21.610 fm. D300 műanyag gravitációs gerincvezeték: 760 fm. Vákuum kutas víztelenítés (gerincvezetéken): 7.167 fm. 3,5 m-ig terjedő korrekciós tényező (gerincvezetéken): 4.876 fm D200 KPE műanyag nyomóvezeték: 1.104 fm. D160 KM műanyag nyomóvezeték: 976 fm. D110 KM műanyag nyomóvezeték: 88 fm. D90 KM műanyag nyomóvezeték: 1.259 fm. D 150 Gravitációs bekötővezeték: 15.274 fm. Szennyvízátemelő központi üzemirányítás kiépítésével: 11 db (átemelő körzetenkénti szakaszos üzembe helyezéssel). Átemelők járulékos létesítményei (külső energiaellátás, út- és térburkolat, kerítés): 11 db. D200 műanyag gravitációs gerincvezeték rekonstrukció: 906 fm. D300 műanyag gravitációs gerincvezeték rekonstrukció: 953 fm.
3
D150 műanyag gravitációs bekötővezeték rekonstrukció: 1.292 fm. Sávos úthelyreállítás: 19.561 fm. A fentiekre vonatkozóan kiviteli terv készítése, ajánlatkérő által a dokumentáció V. kötetében átadott tendertervek alapján.” Ajánlatkérő részajánlattételre és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A szerződés időtartama a szerződés megkötésétől számított 18 hónapban került rögzítésre. Ajánlatkérő a beszerzést a KEOP 1.2.0/2F/09-20100002 azonosító számú projekt keretében kívánja megvalósítani. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás III.2.2) pénzügyi és gazdasági alkalmasság pontja értelmében az ajánlathoz csatolni kellett az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által: 2./ a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlati felhívás feladását megelőző, utolsó három lezárt üzleti évek számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített beszámolóit eredeti vagy hiteles másolati példányban. Abban az esetben, amennyiben a letelepedése szerinti ország joga nem írja elő beszámoló közzétételét, úgy nyilatkozat csatolása szükséges az előző 3 lezárt üzleti év adatairól a minimumkövetelmények 2.a. és 2.b. pontjaiban kért adatok, vagyis minden ott leírt adat és adatelem megadásával. 5./ Ajánlattevő az ajánlatához csatoljon szándéknyilatkozatot biztosító intézettől az előírt mértéknek megfelelő biztosítási szerződés megkötéséről, vagy meglevő szerződés arra történő kiterjesztéséről, illetve amennyiben az ajánlat benyújtásakor rendelkezik a megfelelő biztosítással, annak kötvényét csatolja egyszerű másolatban. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet(ek) erőforrásaira támaszkodik (a Kbt. 4. § 3/E pontjával összhangban), csatolandó a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti igazolás(ok) is. Alkalmatlan az ajánlattevő vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója ha: 2.a/ mérleg szerinti eredménye az ajánlati felhívás feladását megelőző utolsó három lezárt üzleti év mindegyikében negatív volt. 2.b/ az alábbiakban felsorolt mutatószámainak számtani átlaga az utolsó három lezárt üzleti évre vonatkozóan nem érik el legalább a megjelölt értéket: 1. mutató: Likviditási mutató: 1,2
4
2. mutató: Tőke ellátottság: 0,3 A mutatók számítási módszere a következők szerint történik: 1. mutató: forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek 2. mutató: saját tőke/összes forrás 3. az előző 3 üzleti év (2007., 2008., 2009.) teljes forgalma évente nem éri el a nettó 1,5 milliárd forintot, illetve a közbeszerzés tárgyának (szennyvízcsatorna építése és rekonstrukciója) forgalma a vizsgált 3 évben összesen a nettó 1.300.000.000.-HUF-ot. 5./ Nem rendelkezik az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos építési-szerelési biztosítással. Ebben a felelősségbiztosításnak minimum évi 200.000.000.-HUF, illetve káreseményenkénti 65.000.000.-HUF kártérítési összegig kell helytállást biztosítania. Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) szerinti alvállalkozójának, az 1, 2.a, 2.b és az 5. pontok tekintetében önállóan kellett megfelelniük, a 3. és 4. pontok tekintetében pedig együttesen. A felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által: 1./ A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 60 hónap legjelentősebb, befejezett és műszaki átadás-átvétellel átadott referenciáinak az ismertetését a minimumkövetelményekben foglaltak igazolására. A bemutatásnál elegendő kitérni az alkalmassági előírásoknak megfelelő referenciákra. Az ismertetett referenciák igazolását a Kbt. 68. § (2) bekezdésének megfelelően eredeti vagy hiteles másolati példány csatolásával, illetve a törvényben foglaltakon túl az alábbiak megadásával: a kezdési és a befejezési határidő pontos megjelölése (naptári nap), a munka jellege (fővállalkozói, generálkivitelezői, konzorciumi teljesítés), a saját teljesítés pontos leírása (munkarészek, mennyiségek, értékek megnevezésével), a főbb műszaki paraméterek (gerincvezeték hossza, és minden olyan adat, amiből az alkalmasság megállapítható), felvilágosítást adó személy neve és telefonszáma. 2./ A Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kivitelezés elvégzéséhez és a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló műszaki felszereltségének (eszközeinek, berendezéseinek), illetőleg azok típusának a bemutatását, a rendelkezési jog és az üzemképesség megjelölésének megadásával. A bemutatásnál elegendő kitérni az alkalmassági előírásoknak megfelelő számú műszaki felszereltségre. 4./ A Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontjai alapján a vezető tisztségviselőjének, valamint azoknak a szakembereknek és vezetőknek a bemutatását, akik a beruházás teljesítéséért felelősek, illetve akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Az ajánlatba csatolandó a szakember saját kezű
5
aláírásával ellátott szakmai önéletrajz eredeti példánya, a képzettséget igazoló dokumentum hiteles másolati példánya, valamint - akiknél meghatározott követelmény - a hatósági nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumok hiteles másolati példánya, továbbá rendelkezésre állási és a magyar nyelv tárgyalóképes ismeretéről szóló nyilatkozata. Amennyiben ajánlattevő a Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet(ek) erőforrásaira támaszkodik (a Kbt. 4. § 3/E. pontjával összhangban), csatolandó a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti igazolás(ok) is. Alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik: 1./ Az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 60 hónapban saját maga által megvalósított, befejezett és műszaki átadás-átvétellel lezárt legalább nettó 1 milliárd Ft értékű szennyvízcsatorna építési referenciával. A referenciamunka (több referencia esetén közülük legalább 1) műszaki tartalma legalább 20.000 fm gerincvezeték építése vagy rekonstrukciója, továbbá a kivitelezés átemelő körzet/körzetek szakaszos üzembe helyezésével valósult meg. 2./ A kivitelezés elvégzéséhez szükséges alábbi műszaki és technikai felszereltséggel: — min. 4 db földmunkagép, — min. 2 db aszfaltvágó, — min. 2 db útátfúró, — min. 2 db billenős tehergépkocsi, — min. 2 db tömörítőgép, — min. 4 db dúcrendszer, — min. 4 db vákuum kutas berendezés, — min. 1 db finisher, — min. 1 db vibrohenger, — min. 1 db gumihenger. 4.a. 2 fő vízgazdálkodási építmények szakterületén munkaviszonyban foglalkoztatott "A" kategóriás felelős műszaki vezetőkkel, akik a nyilvántartásba bejegyzést követően szerzett min. 5 éves szennyvízcsatorna építési gyakorlattal rendelkeznek és a kamarai névjegyzékben szerepelnek a 244/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. rész 2.1. pontja szerint (MV-VZ/A), 4.b. 1 fő közlekedési építmények szakterületén foglalkoztatott "A" kategóriás felelős műszaki vezetővel, aki min. 5 éves útépítési/útfelújítási gyakorlattal rendelkezik és a névjegyzékben szerepel a 244/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. rész 1.1 pontja szerint (MV-KÉ/A),
6
4.c. 1 fő felsőfokú minőségügyi szakmérnöki végzettséggel és legalább 5 éves építési beruházások megvalósítása során minőségirányítási szakmai tapasztalattal rendelkező szakember. Egy szakember csak egy pozícióba jelölhető. Valamennyi szakembernek rendelkeznie kell a magyar nyelv tárgyalóképes ismeretével. Közös ajánlattevőknek és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozónak együttesen kell megfelelniük a fenti alkalmassági minimumkövetelményeknek. A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg a részszempontok, súlyszámok és az értékelés módszerének megadásával. Részszempont 1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF pénznemben) 2. Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága 3. Környezetvédelmi terv kidolgozottsága
Súlyszám 5 3 2
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2010. november 25-ében, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2010. december 10-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. január 3-ában rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás „További információk” VI.3) 19) alpontjában hiánypótlásra lehetőséget biztosított a Kbt. 83. § rendelkezései szerint. A felhívás VI.3) 6) alpontja értelmében a részszempontonként adható pontszám: 1-10-ig, két tizedes jegyig kerekítve. 2. részszempont: Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága és 3. részszempont: Környezetvédelmi terv kidolgozottsága esetében a pontok meghatározása az alábbi módszerrel történik: Az értékelés módszere a sorbarendezés. A legelőnyösebb ajánlat a maximális pontszámot kapja (10 pont), a leggyengébb ajánlat pedig a minimális pontszámot (1 pont), a kettő között lineáris a pontkiosztás. A pontok meghatározása úgy történik, hogy az ajánlatkérő által felkért szakértő(k) megindokolt szakvéleménye alapul vételével a bíráló bizottság az adott részszemponton belül résztervenként megfogalmazott három-három értékelési szempontnak (dokumentáció 1. kötet 18. pont) megfelelően megvizsgálja az ajánlatokat és résztervenként helyezési számot oszt ki, vagyis minden egyes résztervre megállapítja az egyes ajánlatok egymáshoz viszonyított sorrendje szerinti helyezési számokat. Az így kiosztott helyezési számokat a bírálati részszemponton belül összesítik, melynek alapján az minősül előnyösebb ajánlatnak, amelynek az összesített helyezési száma alacsonyabb. A maximális pontszámot a legalacsonyabb összesített helyezési számú, a minimális
7
pontszámot a legmagasabb összesített helyezési számú ajánlat kapja. A kettő között (kettőnél több érvényes ajánlat értékelése során) az alábbi képlet szerint történik a pontok kiosztása: P= Avizsgált - Alegrosszabb x (Pmax - Pmin) + Pmin. Alegjobb Alegrosszabb. Ahol P: a részszempont pontszáma. Pmax: a pontskála felső határa. Pmin: a pontskála alsó határa. Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (összesített helyezési száma). Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme (összesített helyezési száma). Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. A részszempontonkénti pontszámokat ajánlatkérő megszorozza a IV.2.1. pontban megadott súlyszámokkal, majd ezek összegzése adja az ajánlatok sorrendjét az összességében legelőnyösebb bírálati szempontnak megfelelően. A felhívás VI.3) 13) alpontja rögzíti, hogy az ajánlatban meg kell jelölni: a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe, b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá c) az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet (Kbt. 71. § (1) bekezdés). Ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ki a megfelelő ajánlattételhez az alábbi tartalommal: I. kötet Útmutató az ajánlattevőknek (mellékletekkel), II. kötet Szerződéses Feltételek, III. kötet Műszaki előírások, IV. kötet Ajánlati ár bontása, V. kötet Műszaki dokumentáció. A dokumentáció I. kötet C. fejezet 7. pontja értelmében „az ajánlattevő kötelessége, hogy áttanulmányozza az ajánlatkérési dokumentáció valamennyi utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat. Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az ajánlatkérési dokumentációban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás és az ajánlatkérési dokumentáció feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után”. A dokumentáció I. kötet C. fejezet 8. pontja tartalmazta a jegyzékek elkészítéséhez kapcsolódó utasításokat az alábbiak szerint: „A nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés részét fogják képezni a mellékletben felsorolt és az ajánlattevő által az alábbi utasításoknak megfelelően elkészítendő jegyzékek.
8
2. jegyzék: Minőségbiztosítási terv Ajánlatkérőnek fontos érdeke, hogy a kivitelezés I. o. minőségben, a helyszín specifikumára hangoltan, a lakosok, a közlekedés lehető legnagyobb zavartalanságának biztosításával készüljön el. Ajánlattevőknek erre való tekintettel el kell készíteniük a kivitelezésre vonatkozó elképzeléseiket tartalmazó minőségtervüket, amely az alábbi résztervekből áll. 1. Átfogó megvalósítási terv Az Ajánlattevőknek be kell mutatniuk, hogy milyen konkrét intézkedésekkel fogják biztosítani a beruházás I. osztályú minőségben történő megvalósítását, és komplex, átfogó javaslatokat kell tenniük az esetleges problémák kezelésére. Ajánlattevőknek minél részletesebben és minél körültekintőbben kell bemutatniuk - a kivitelezés logikai sorrendjének megfelelően -, hogy miképp tervezik elvégezni a kivitelezési munkákat, részletesen ismertetniük kell az esetlegesen előforduló problémákat és azok megoldására, illetve elkerülésére javaslatokat kell tenniük. Ismertetniük kell továbbá a kivitelezés során használni kívánt technológiát, a technológiai folyamatokat és módszereket, intézkedéseket. 2. Műszaki ütemterv A minőségterv részét kell, hogy képezze a műszaki ütemterv, melyben a felhasználni kívánt erőforrások teljes körűen bemutatásra kerülnek. Az ütemtervnek napi bontásúnak kell lennie és tartalmaznia kell minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban, valamint bizonyítania kell, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal a kivitelezés biztonsággal végrehajtható. Követelmény a megalapozott és logikailag jól felépített műszaki ütemterv, melynél a minőségterv részei teljes mértékben összhangban vannak egymással, illetve amely alapján egyértelműen megvalósítható a beruházás, az egyes folyamatok logikailag jól felépítetten és megalapozottan követik egymást, a megjelölt erőforrásokkal a beruházás végrehajtható. 3. Organizációs terv A minőségtervnek részét kell, hogy képezze az organizációs terv, melyben az Ajánlattevőknek be kell mutatniuk, hogy milyen konkrét organizációs intézkedésekkel fogja biztosítani a beruházás megvalósítása során az érintett felek minél zavartalanabb közlekedését, a munkaterület kiszolgálását. Követelmény, hogy az organizációs terv megalapozott és logikailag jól felépített legyen, melynél a minőségterv részei teljes mértékben összhangban vannak egymással, illetve amely alapján egyértelműen, az érintett felek minél zavartalanabb közlekedésének biztosításával megvalósítható a beruházás, a munkaterület kiszolgálása folyamatosan biztosított, a telephely felépítése megfelelő.
9
A résztervek értékelése a D. fejezet 18. pontjában foglaltak szerint történik. 3. jegyzék: Környezetvédelmi terv Ajánlatkérőnek fontos érdeke, hogy a kivitelezés során az Ajánlattevő a környezet védelmét, illetve megóvását a lehető legkörültekintőbben biztosítsa. Ajánlattevőknek erre való tekintettel el kell készíteniük a kivitelezésre vonatkozó konkrét elképzeléseiket tartalmazó környezetvédelmi tervüket, melynek összhangban kell lennie a kidolgozott minőségtervvel. A kivitelezésre szóló környezetvédelmi tervnek alapvetően az ajánlati dokumentáció 3. kötet 6.2-6.10. pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését kell szolgálnia. Ajánlattevőknek teljes körűen be kell mutatniuk a munka megvalósítása során előforduló környezeti hatásokat, kockázatokat és azok kezelésére előirányzott intézkedéseket konkrétan a helyi környezetre kidolgozva. A terv az alábbi részterveket tartalmazza: 1. A természeti környezet védelme. 2. Az épített környezet és a lakókörnyezet (a lakosság és az intézmények) védelme. 3. Az alkalmazott technológia, anyagok és munkafolyamatok környezetbarát jellege. A kivitelezés során és azzal kapcsolatban keletkező törmelékek, hulladékok kezelése. Tűz- és katasztrófavédelmi intézkedések. A résztervek értékelése a D. fejezet 18. pontjában foglaltak szerint történik.” A dokumentáció I. kötet C. fejezet 10. pontja rögzítette a „kötelező tartalomjegyzéket és az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét”. Ennek része volt többek között a Felolvasólap (2. sz. minősítési formanyomtatvány), az Ajánlati nyilatkozat (2. sz. minősítési formanyomtatvány), az Ajánlati nyilatkozat függeléke (2.1. sz. minősítési formanyomtatvány), a Nyilatkozat a nettó árbevételről az ajánlati felhívás III.2.2.3) pontja szerinti tartalommal meghatározottak szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében (8. sz. minősítési formanyomtatvány), a Nyilatkozat, illetve igazolások az ajánlati felhívás III.2.3.1) pontja szerint a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja tekintetében a 68. § (2) bekezdése szerint (9. sz. minősítési formanyomtatvány), a Nyilatkozat az ajánlati felhívás III.2.3.4) pontja szerint a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében (10. sz. minősítési formanyomtatvány), a Szakmai önéletrajz és rendelkezésre állási nyilatkozat (11. sz. minősítési formanyomtatvány), a Nyilatkozat az ajánlati felhívás III.2.3.2) pontja szerint a teljesítésbe bevonni kívánt eszközökről és berendezésekről a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében (13. sz. minősítési formanyomtatvány). Ezt követően kellett a 2. számú jegyzék szerinti
10
Minőségbiztosítási tervet és a 3. számú jegyzék szerint Környezetvédelmi tervet az ajánlatba becsatolni. Az ajánlati nyilatkozat (2. számú formanyomtatvány) 10.) pontjában kellett az ajánlattevőknek a táblázatot kitölteni a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint: „Nyilatkozunk a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az alábbi alvállalkozókat kívánjuk igénybe venni, feltüntetve az alvállalkozók mellett a közbeszerzés tárgyának azon részét is, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozó közreműködik.”
Alvállalkozó megnevezése
A közbeszerzés azon része, amellyel összefüggésben a közbeszerzés értékének 10%át meghaladó mértékben szerződést fog kötni (Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja)
A teljesítés aránya (%)
Ajánlati nyilatkozat függelékében kellett megadni többek mellett az alábbi adatokat is: „(Ha Szakaszok vannak) A Szakaszok meghatározása” Meghatározás (1.1.5.6. Alcikkely)
Megvalósítás időtartama (1.1.3.3. Alcikkely)
Késedelmi kötbér napi mértéke (8.7. Alcikkely)
A 13. számú minősítési formanyomtatvány az alábbiakat tartalmazta: „Alulírott …………… (képviseli: ……………) mint ajánlattevő a közbeszerzési dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után – a Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően kijelentem, hogy rendelkezem a szerződés teljesítéséhez szükséges üzemképes és a teljesítésre alkalmas állapotú alábbi eszközökkel és berendezésekkel: Az eszköz, megnevezése
berendezés Rendelkezésre mennyiség
álló Az eszköz, berendezés ajánlati felhívásban meghatározott jellemzője
11
A dokumentáció C. fejezet 14.1) pontjában került meghatározásra, hogy „A minősítési formanyomtatványok minden pontját ki kell tölteni, szükség esetén pótlapokat is lehet mellékelni. Ha egy formanyomtatvány nem vonatkozik az ajánlattevőre, akkor az ajánlati dokumentáció „Kötelező tartalomjegyzékében” az oldalszám helyén az alábbi szöveget kérjük feltüntetni: “Nem vonatkozik (ránk)” A minősítési formanyomtatványok aláírója felelős azért, hogy az összes állítás a valóságnak megfelel”. A dokumentáció I. kötet D. fejezet 18. pontjában kerültek rögzítésre az ajánlatok értékelési szempontjai az alábbiak szerint: „Ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3.6. pontjában meghatározott sorrendbeállítást és pontozást az ajánlatkérő által felkért szakértő szakvéleményére alapozva a 2. és 3. részszempont tekintetében az alábbi értékelési szempontok alapján végzi el. (Az 1. részszempont pontozása az ott megadott matematikai képlet alapján történik.) I. Minőségbiztosítási terv: 1. Átfogó megvalósítási terv Az értékelés az alábbi szempontok szerint fog történni: • A kivitelezés során vállalt intézkedések megalapozottsága, a meghatározott technológia teljes körűsége az eredményfelelős megvalósítás szempontjából a műszaki leírás és tervdokumentáció, valamint a feladatleírásban meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett. • A mintavételi és minősítési terv teljes körűsége, pontossága. • Az előfordulható problémák megoldására, illetve elkerülésére tett javaslatok teljes körűsége. Ajánlatkérő előnyösnek értékeli a minél részletesebb bemutatást, melynél a minőségterv részei teljes mértékben összhangban vannak egymással, illetve átgondoltak. Az ismertetett módszer, technológia és az intézkedések megvalósíthatósága alátámasztott és indokolt, minden munkafázisra kiterjedő, a minőségvizsgálatok teljes körűek, a szabványoknak megfelelőek. Ajánlatkérő hátrányosnak értékeli, ha a terv nem felel meg a dokumentációban foglalt műszaki leírásnak, ha a hiányzik belőle egy munkafolyamat, elvégzendő feladat, ha nem alátámasztott a választott megvalósítási módszer és technológia meghatározása, ha a vizsgálatok nem teljes körűek, illetve nem a szabványoknak megfelelőek, ha nincsen összhangban a minőségterv többi részével, vagy ha nem kellően részletes.
12
2. Műszaki ütemterv Az értékelés az alábbi szempontok szerint fog történni: • Az ütemterv kivitelezhetősége, a műszaki leírás és tervdokumentáció, valamint a feladatleírásban meghatározott követelmények maradéktalan betartása. • Az ütemterv logikai és technológiai sorrendjének felépítése és időszakainak meghatározása, a technológiák kivitelezhetőségének biztosítása. • Az erőforrások biztosításának megfelelősége. Ajánlatkérő előnyösnek értékeli, ha az ütemtervből ajánlatkérő számára átlátható, követhető és ellenőrizhető a kivitelezés munkafolyamatainak sorrendisége, előrehaladása, időbeosztása, a rendelkezésre álló erőforrások megfelelősége. Ajánlatkérő hátrányosnak értékeli, ha lényeges munkafolyamatok hiányoznak, az egyes munkafolyamatokra előirányzott idő nem megalapozott, ha az ütemterv nem tartalmaz kritikus pontokat és kockázati tényezőket, amelyek lényeges mértékben befolyásolhatják az ütemterv betartását, valamint ha ezek kezelésére nem áll rendelkezésre megfelelő tartalékidő. 3. Organizációs terv Az értékelés az alábbi szempontok szerint fog történni: • A munkaszervezés megalapozottsága, részletessége, az érintett felek minél zavartalanabb közlekedését szolgáló intézkedések biztosításával. • A létesítendő telephely elhelyezkedésének bemutatása, a telephelyen elhelyezésre kerülő létesítmények bemutatása, az ott tárolandó, felhasználásra kerülő anyagok deponálásának, tárolásának ismertetése. • A munkaterület megközelítésének és az anyagmozgatási útvonalaknak a bemutatása. Ajánlatkérő előnyösnek értékeli, ha a terv biztosítja a kivitelezés időszakában a lakosság mindennapi életfeltételeinek és az intézmények működésének lehető legkisebb mértékű zavarását, a közlekedési korlátozások és akadályok időbeli és térbeli minimalizálását. Ajánlatkérő hátrányosnak értékeli, ha a terv nem támasztja alá a fenti ajánlatkérői elvárások teljesítését. II. Környezetvédelmi terv Minden résztervnél értékelési szempont, ezeket ajánlatkérő előnyösnek értékeli: - A minőségbiztosítási tervnek, a műszaki előírásoknak és a műszaki terveknek történő megfelelés. - A lehetséges környezeti kockázati tényezők teljessége.
13
- A tervezett környezetvédelmi intézkedések konkrétsága, megalapozottsága, megvalósíthatósága, ellenőrizhetősége. A fentieken túlmenően az egyes részterveknél fokozott mértékben értékeli ajánlatkérő az alábbi elvárásainak megvalósulását, ezeket előnyösnek, hiányukat, vagy hiányos tartalmukat, az indokolttól eltérő mértéküket hátrányosnak értékeli: 1.A természeti környezet védelme. Zöldfelületek csökkenése, fák és egyéb növények eltávolítása csak az elkerülhetetlen mértékben történjen, pótlásuk a lehető legteljesebb legyen. 2.Az épített környezet és a lakókörnyezet (a lakosság és az intézmények) védelme. A kivitelezés a lakosság mindennapi életvitelét, az intézmények zavartalan működését csak az elkerülhetetlen mértékben zavarja, az egészségkárosító hatások kiküszöbölése vagy a lehetséges minimális mértékre szorítva jelenjenek meg. 3.Az alkalmazott technológia, anyagok és munkafolyamatok környezetbarát jellege. A kivitelezés során és azzal kapcsolatban keletkező törmelékek, hulladékok kezelése. Tűz- és katasztrófavédelmi intézkedések. A bontott aszfaltburkolat és a kitermelt, de visszatöltésre nem kerülő földanyag a lehető legteljesebb mértékben újrahasznosításra kerüljön. A befejezett munkaterületen az eredeti állapot helyreállítása, a törmelékektől, hulladékoktól megtakarítása a lehető leggyorsabb és legteljesebb legyen.” A dokumentáció 3. kötet 3/1. Általános követelmények 6.) pontja tartalmazta az építés alatt betartandó követelményeket. Ezen belül a 6.2-6.10 alatt került részletezésre a környezet védelme az építés során; az anyagok, berendezések szállítási és átmeneti tárolásának minimális követelményei; az építési törmelék elhelyezése; a kitermelt földanyag ideiglenes tárolása, a folyamatos közmű üzemeltetés biztosítása az építés során; az általános biztonsági és egészségvédelmi előírások; a tűzvédelem, katasztrófavédelem, a munkakezdés, bontások általános előírások és a munkaterületre vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások. A dokumentáció 4. kötetében kerültek ismertetésre az ajánlati ár részletezésének elemei, az alábbi bontásban: Tervezés, előkészítés; Bontási munkák; Földmunka; Csatornaépítés; Csőbélelés; Keresztezések; Közműkiváltások, Egyéb vezetékek; Átemelők; Burkolat helyreállítás; Egyéb beszerzési tételek. Ajánlatkérő 2010. november 30-án megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket, mely többek között az alábbiakat tartalmazta:
14
2/3. Kérdés: „Ha egy formanyomtatvány nem vonatkozik az ajánlattevőre, akkor az ajánlatból ki lehet hagyni a formanyomtatványt, vagy pedig a „Nem vonatkozik (ránk)” felirattal ellátva kitöltetlenül csatolni kell az ajánlatba? Válasz: „Nem vonatkozik ránk” felirattal ellátva kitöltetlenül kell csatolni.” 2/22. Kérdés: „Helyesen értelmezzük-e, hogy a vezető tisztségviselő (pl. vezérigazgató) bemutatása és dokumentumainak csatolása csak abban az esetben szükséges, ha az illető olyan személy, akit az ajánlati felhívás III.2.3) 4.a., 4.b., vagy 4.c. pontjában felsorolt alkalmassági feltételeknek történő megfelelés céljából kívánunk bemutatni?” Válasz: „A Kbt. 67. § (2) bekezdés c) pontja és ezzel összhangban az ajánlati felhívás III.2.3. 4. pontjába foglalt igazolási mód előírja a vezető tisztségviselő bemutatását az ott írt módon, függetlenül attól, hogy a 4.a-4.c. szerint szakemberként közreműködik-e. Ez nem alkalmassági követelményhez kötött, hanem azon alapszik, hogy felelős a beruházás teljesítéséért.” 1/11. Kérdés: „Az ajánlati nyilatkozat függelékében kérjük, szíveskedjenek a szakaszokat, és azok időtartamát meghatározni, amennyiben vannak. Amennyiben nincsenek szakaszok, hagyjuk üresen, vagy töröljük ezt a részt?” Válasz: „A szakaszokat ajánlattevőnek kell meghatározni a műszaki ütemtervével összhangban.” 2/9. Kérdés: „Kérjük, adják meg, hogy a műszaki ütemtervnél milyen munkanemenkénti bontást kérnek (pl. csatornafektetés, úthelyreállítás)?” Válasz: „Olyan bontást kérünk az ajánlatban, amelyből áttekinthető az egyes munkafolyamatok egymásra épülése, időigénye, erőforrás igénye. Alapul vehető a dokumentáció 4/2. és 4/3. kötetében található összegző munkanemek, de az itt meghatározott követelmény figyelembe vételével. A kérdésben levő példálózó felsorolás alkalmazható.” 1/14. Kérdés: „Álláspontunk szerint az Ajánlati dokumentáció a „Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága”, illetőleg a „Környezetvédelmi terv kidolgozottsága” című értékelési részszempontok kapcsán becsatolandó dokumentumok tartalmi elvárásaival összefüggésben kizárólag általánosságokat fogalmaz meg. Ezen általánosságok megítélésünk szerint nem alkalmasak arra, hogy az ajánlattevők megismerhessék azon kritériumrendszert, amelynek mentén az ajánlatkérő az egyes megajánlásokat értékelni fogja (Pl.: „Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága/ műszaki ütemterv az egyes folyamatok logikailag jól
15
felépítetten követik egymást”. Véleményünk szerint, amennyiben egy ütemterv vagy megvalósítható műszakilag, vagy nem, ez utóbbi esetben azonban az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani! Amennyiben egyéb kritériumok mentén ítéli jól felépítettnek a T. Ajánlatkérő az ütemtervet, úgy kérnénk megadni, melyek ezek a szempontok!) Kérnénk tehát azon részletes alszempontrendszer megismertetését, amely az érintett két értékelési részszempont esetében a sorbarendezés alapjául szolgál majd.” Válasz: „A követelményeket az ajánlati dokumentáció álláspontunk szerint olyan konkrétan és részletességgel tartalmazza, amelyből ajánlatkérő elvárása és a tervek értékelésének szempontjai megállapíthatóak. Ez azonban nem veheti át ajánlattevő feladatát, vagyis nem lehet mintaterv és nem határozathatja meg ajánlattevő helyett, hogy milyen intézkedéseket irányoz elő a feladat teljesítéséhez. A környezetvédelmi tervre vonatkozó utasítás fontos része például, hogy az ajánlati dokumentáció 3. kötet 6.2-6.10. pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését kell szolgálnia. Egyértelműen tartalmazza a dokumentáció 1. kötete, hogy melyik az a három környezeti elem illetve kockázati tényező, amelyekre vonatkozóan az ajánlat megfelelő pontjait értékelni fogja az erre felkért szakértő. Vagy például a műszaki ütemterv értékelési szempontjai között meg van adva, hogy ajánlatkérő előnyösnek értékeli, ha az ütemtervből ajánlatkérő számára átlátható, követhető és ellenőrizhető a kivitelezés munkafolyamatainak sorrendisége, előrehaladása, időbeosztása, a rendelkezésre álló erőforrások megfelelősége. Ez jóval több annál, hogy egy műszaki ütemterv műszakilag megvalósítható, vagy sem. Ajánlatkérő álláspontja szerint a dokumentáció 1. kötet 28-30. oldalán illetve 38-40. oldalán található információk alapján ajánlatkérő elvárásai teljes körűen megismerhetők, a tervek minőségbiztosítási illetve környezetvédelmi szakértő szakvéleményére alapozott bírálata azon fog alapulni, hogy mennyire felelnek meg a követelményeknek és elvárásoknak. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a dokumentáció 3. kötete a maga egészében alapvetően egy követelményrendszer is, amelynek a megvalósítását ki kell tudni kiolvasni a bírálati szempontot képező előírt tervekből. Lásd még a Colas-Alterra Zrt. 2/14. sorszámú kérdésére adott választ is.” 2/2. Kérdés: „Az Ajánlati nyilatkozat függelékének utolsó részében szerepel a Szakaszok meghatározása táblázat, „ha szakaszok vannak” megjegyzéssel. Miután sem a dokumentáció részeként kibocsátott FIDIC ÁSZF, sem a KSZF nem tartalmazza az 1.1.5.6. pontja szerinti kötbérterhes „Szakaszokat”, és ezen kötbérterhes részhatáridőkre az Ajánlati felhívásban sem történik utalás, kérnénk megerősíteni, hogy a táblázat egyik pontját,
16
celláját sem kell kitölteni. Amennyiben értelmezésünk nem helyes, úgy kérnénk a FIDIC ÁSZF szerinti „Szakaszok” meghatározását!” Válasz: „Lásd a KEVÍZ Zrt. 1/11. kérdésére adott választ.” Ajánlatkérő 2010. november 17-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az ajánlattételi határidőt 2010. december 7-re, az eredményhirdetést 2010. december 29-re, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. január 18-ra halasztja. A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat került benyújtásra az alábbiak szerint: Ajánlattevő Kérelmező SADE-Magyarország Kft. „Ke-Víz 21” Zrt. KE-2010 Szennyvízépítő Konzorcium (Tagok: Kelet-Út Kft., EuroAszfalt Kft.) Colas-Alterra Zrt.
Egyösszegű ajánlati ár (Ft) 1.304.980.000.-Ft 1.289.000.000.-Ft 1.252.556.122.-Ft 1.391.210.248.-Ft 1.268.980.156.-Ft
A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 2-7. oldala tartalmazta a 2. számú minősítési nyomtatványt, melynek 10.) pontjában 10 % feletti alvállalkozóként a Pentávia Kft. került megjelölésre komplex csatornaépítés tevékenységre, a „teljesítés arányának %-os” oszlopa nem került kitöltésre. A „Ke-Víz 21” Zrt. az ajánlatának 187. oldalán ajánlattevő csatolta a 8. számú nyilatkozatot, mely szerint az ajánlattevő teljesíti a felhívás III.2.2) pontja szerinti forgalmi adatot. A 10 % feletti alvállalkozó vonatkozásában e körben nyilatkozat nem került becsatolásra. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 189. oldalán mellékelte az ajánlattevő III.2.2) 5) pontja szerinti biztosítási kötvényt, a 10 % feletti alvállalkozó vonatkozásában e körben kötvény nem került becsatolásra. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 196-197. oldalán szerepelt a 10. számú minősítési formanyomtatvány, melyen B.A. szakember a szerződés teljesítésekor betöltendő munkaköreként vezető tisztségviselő, képzettség/jogosultságként MV/VZ-A-15-10171, MV/KÉ/A-15-10171 került megjelölésre. Az ajánlat 198. oldalán található önéletrajzban a szerződés teljesítésekor betöltendő munkakörként vezető tisztségviselő, felelős műszaki vezető került megjelölésre, végzettséget, jogosultságot igazoló dokumentumok becsatolása nélkül. M.S. szakember a táblázat szerint a felhívás III.2.3 4/b. pont
17
igazolására került megjelölés, képzettség, végzettségként okleveles üzemmérnök kitétel szerepelt, míg az önéletrajz az ajánlat 207. oldalon került becsatolásra, melyben szakértelemként MV/KÉ/A-15-10149 jogosultság került ismertetésre. Az ajánlat 215. oldalán került becsatolásra a Szabolcs-Szamár-Bereg Megyei Mérnök Kamara igazolása, mely szerint M.S. a 2010/2011. évi névjegyzékben szerepel MV/VZ-A-15-10149, MV/KÉ/A-15-10149 jogosultsággal. A felelős műszaki vezetői jogosultságot igazoló határozat a 218. oldalon, míg az oklevél a 223. oldalon található. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 233-234. oldalán található a 13. számú formanyomtatvány, melyen ismertetésre kerültek a teljesítéshez szükséges gépek, berendezések a nyomtatványnak megfelelően. A rendelkezésre állásról a nyomtatvány nem tartalmazott információt. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 355-631. oldala tartalmazta a „Környezetvédelmi terv”-et, a levegővédelemre vonatkozó részek az ajánlat 365-367. oldalán kerültek bemutatásra akként, hogy ajánlattevő ismertette a légszennyezés lehetséges kockázatait, 7 pontban a megelőző intézkedéseket, majd a legfontosabb célkitűzéseket. A 371-372. oldalon szerepelt a zaj- és rezgésvédelem, melyben ajánlattevő zajterhelési határértékként 6-22 óra között lakóterületen 65 dB, gazdasági területen 70 dB értéket vett figyelembe. Ismertetésre kerültek a zajforrások és a megelőző intézkedések. A „Ke-Víz 21” Zrt. minőségbiztosítási tervében került ismertetésre a 294-310. oldalon a kivitelezés során használni kívánt technológiák, technológiai folyamatok, intézkedések. A műszaki ütemterv napi bontású, munkaterületenként tartalmazta a bontás, közműfeltárás, közműkiváltás, földmunka, dúcolás, csatornaépítés, útalap-építés, ellenőrző vizsgálatok, burkolat-helyreállítás, aszfaltozás munkanemeket. A mintavételi és minősítési tervet az ajánlat 267-293. oldala tartalmazta, melyben ajánlattevő 16 munkafolyamatot (pl. csőfektetés, műtárgyak, útburkolat helyreállítás, stb.) ismertetett. Az organizációs terv 4.1) pontjában (328-329. oldal) hrsz-ok szerint kerültek megjelölésre a felvonulási telephelyek, bemutatásra kerültek az ott tárolandó anyagok, elhelyezésre kerülő létesítmények. A kérelmező ajánlatának 1041-1080. oldalán ismertette a „Környezetvédelmi terv”-ét, melyben 5.1) pont alatt a légszennyező források, 5.2) pont alatt a zajforrások kerültek bemutatásra. A 6) pontban található a levegőtisztaságvédelem és a zajvédelem jellemzői és a tevékenység környezeti hatásai, míg a hatásterületek a 7) pontban kerültek felsorolásra. A tervezett intézkedések a 8) pontban szerepeltek.
18
A Sade Kft. „Környezetvédelmi terv”-ét az ajánlat 479-524. oldala tartalmazta. A 490-492. oldalon került ismertetésre a levegőtisztaságot érintő hatások, a védelmi intézkedések, míg a 492-494. oldalon a zajhatások és ezek intézkedéseinek bemutatása. Az ajánlat 453-455. oldalán került ismertetésre az erőforrás és az elvégzendő munkafolyamatok (tervezés, lőszermentesítés, csatornaépítés: bontási munkák, földmunka, csatornaépítés, keresztezés, közműkiváltás; átemelő építése, burkolat helyreállítás) részletezése. A megjelölt munkafolyamatok megegyeznek az ajánlat 858. oldalán található ajánlati ár részletezése szerinti tételekkel. A 451-452. oldalon csatolt ütemterv napi bontású. A Sade Kft. ajánlatának 148-149. oldala tartalmazta az ajánlattevő által kitöltött 9. számú minősítési formanyomtatványt, melyben referenciaként került feltüntetésre Gyula város szennyvízcsatorna-hálózat II. ütem építési munkái. Ajánlattevő az építési munka részleteinek ismertetésében közölte, hogy „a kivitelezés átemelő körzetek szakaszos üzembe helyezésével valósult meg”. Az ajánlat 150-151. oldalán szereplő Gyula Város Önkormányzatának referenciaigazolása információt nem tartalmaz az átemelő körzetek szakaszos üzembe helyezésével kapcsolatban. A Sade Kft. ajánlatának 184-185. oldalán szerepelt a 13. számú minősítési formanyomtatvány, melyben az ajánlattevő „tulajdonában álló eszközök és berendezések” megjelölés alatt került ismertetésre 16 típusú eszköz, míg 2 külső erőforrás szervezet (Profi-Bagger Kft., Relid Bau Kft.) tulajdonának megjelölésével került további 4 db berendezés ismertetésre. Az ajánlati nyilatkozatban a Profi-Bagger Kft. és a Relid Bau Kft. is megjelölésre került erőforrás szervezetként. Ajánlatkérő 2010. december 20-án hiánypótlási felhívást, felvilágosítás kérést és indokoláskérést küldött több ajánlattevőnek, egyben tájékoztatást adott arról, hogy az eredményhirdetést 2011. január 14-re, míg a szerződéskötést 2011. február 4-re halasztja. Ajánlatkérő a 2011. január 14-i eredményhirdetésen, melyen valamennyi ajánlattevő jelen volt, a KE-2010 Szennyvízépítő Konzorcium ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, kérelmező lett az eljárás nyertese, a „KeVíz 21” Zrt. lett a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő. A 2. és 3. bírálati részszempont tekintetében ajánlatkérő az alábbi helyezéseket hirdette ki: Kérelmező
„Ke-Víz 21” Zrt.
Sade Kft.
Colas-Alterra Zrt.
19 2. részszempont: Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága 3. részszempont: Környezetvédelmi terv kidolgozottsága
4
6
8
12
6
5
9
10
Az eredményhirdetési jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy valamennyi ajánlattevő kéri a 2. és 3. bírálati részszempont szakértői értékelését, melyet az ajánlatkérő ugyanaznap e-mail útján megküldött az ajánlattevőknek. A Sade Kft. 2011. január 18-án benyújtott előzetes vitarendezési kérelmében vitatta az összegezés 6.a), 7., 8.a) és 8.b) pontjait, valamint a nyertes és az azt követő ajánlattevő ajánlatának érvényességét, az alkalmasság és a 2-3. bírálati részszempont körében kiosztott helyezések kapcsán. Ajánlatkérő 2011. január 19-én az összegezést javította a 8.a) és 8.b) pont tekintetében. Az összegezés 19.) „az összegezés javításának indoka” pontjában rögzítette, hogy „a 9.a pont tekintetében ajánlatkérő az összegezés megküldését követően észlelte az adóigazolás hiányát, ezért javított, az igazolás azonban még a javított összegezés megküldése előtt becsatolásra került. A 8.a és a 8. b pont tekintetében ajánlatkérő erre vonatkozóan helyt adott a Sade Magyarország Kft. előzetes vitarendezési kérelmének”. Az összegezés megküldésének kísérőlevelében ajánlatkérő közölte, hogy „a módosított összegezés e-mailen valamennyi ajánlattevő részére a mai napon megküldésre került”. A „Ke-Víz 21” Zrt. 2011. január 19-én benyújtott előzetes vitarendezésében előadta, hogy az összegzés 6.b) pontjában szereplő értékelés a nyertes ajánlattevő vonatkozásában számítási hibát tartalmaz, valamint a nyertes ajánlattevő és a Sade Kft. ajánlattevő ajánlata több okból érvénytelen. A KE-2010 Konzorcium 2011. január 19-i előzetes vitarendezés iránti kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mely alapján ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő 2011. január 21-én az összegezést számítási hibára tekintettel javította. 2011. január 24-én tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az eljárás eredményére kihatóan módosította az összegezést, mely alapján a KE-2010 Konzorcium ajánlatát érvényesnek fogadta el, ennek eredményeként a 2. és 3.
20
bírálati részszempontok szerinti helyezések - a szakértők módosított véleménye alapján – az alábbiak szerint módosultak:
2. részszempont: Minőségbiztosítási terv kidolgozottsága 3. részszempont: Környezetvédelmi terv kidolgozottsága
Kérelmező
„Ke-Víz 21” Zrt.
Sade Kft.
Colas-Alterra Zrt.
KE-2010 Konzorcium
7
4
7
15
12
6
5
9
11
14
Az újraértékelést követően az eredményes eljárásban érvénytelen ajánlattevő nem volt, az eljárás nyerteseként a „Ke-Víz 21 Zrt.” került kihirdetésre, míg őt követte a kérelmező. A szakértői értékelés a „Környezetvédelmi terv” kapcsán az alábbiakat tartalmazta: „KE-Víz 21” Zrt: „A természeti környezet védelme: Az élővilág védelmére tervezett intézkedések megfelelőek, azonban célszerű lett volna jobban a helyi körülményekhez igazítani. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a 3. helyre soroltam. Az épített környezet és a lakókörnyezet (a lakosság és az intézmények) védelme Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban rögzített követelményeket betartotta. Különös figyelmet fordított a közintézmények érő zajhatás elkerülésre. A szállítási útvonalak és forgalomszabályozás megfelelő. A megelőző intézkedések meghatározása szakszerű. A részletes és szakszerű kidolgozottságra tekintettel, az ajánlatot e résszempont tekintetében az 1. helyre soroltam Az alkalmazott technológia, anyagok és munkafolyamatok környezetbarát jellege. A kivitelezés során és azzal kapcsolatban keletkező törmelékek, hulladékok kezelése. Tűz- és katasztrófavédelmi intézkedések A levegő, zaj és vízvédelem tekintetében az ajánlat részletesen tartalmazza a konkrét munkaterületen előforduló hatásokat. Ismerteti a felvonulási épületek építésének, meglévő átemelő bontások és a talajvízszínt süllyesztés hatásit is. Az ajánlattevő a keletkező aszfalt és betontörmelék újrahasznosítását saját maga fogja elvégezni, az ehhez szükséges eszközei rendelkezésre állnak. A havária helyezetek kezelésére vonatkozó tervek részletesek, adott helyzetben végrehajtható világos intézkedéseket tartalmaznak a felsősök megjelölésével. Az ajánlatot a precíz kidolgozottság miatt az 1. helyre soroltam.”
21
SADE Magyarország Kft. „A természeti környezet védelme: Az élővilág védelmére tervezett intézkedéseket megfelelőek tartom, a ténylege települési adottságokat figyelembe vételével készült ez a tervfejezet. Az ajánlatot e résszempont tekintetében az 2. helyre soroltam. Az épített környezet és a lakókörnyezet (a lakosság és az intézmények) védelme A légszennyező zaj-rezgést keltő hatások vizsgálata részletes jól kidolgozott. A hatások csökkentésére tett intézkedések megfelelőek, a kidolgozás során figyelembe vették az ajánlati felhívásban rögzített elvárásokat. A felszíni felszín alatti vizeket érő hatások és ezek mérséklésére tett intézkedések általánosságokat tartalmaznak. Fontos megjegyezni, hogy a hálózati rekonstrukció során a szennyezések léphetnek fel. A talajvízszint süllyesztés során kitermelt vizet el kell vezetni. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a hiányosságok miatt a 4. helyre soroltam. Az alkalmazott technológia, anyagok és munkafolyamatok környezetbarát jellege. A kivitelezés során és azzal kapcsolatban keletkező törmelékek, hulladékok kezelése. Tűz- és katasztrófavédelmi intézkedések A kivitelezéskor keletkező aszfalt hulladékot az ajánlattevő a Magyar Közút Kht-nak adja át újrahasznosításra. Az aszfalt és beton törmelék munkaterületen történő ideiglenes tárolásának módja nem került kidolgozásra. A havária helyeztek kezelésére az ajánlattevő „vészhelyzeti tervet” készített, ami azonban általánosságokat tartalmaz. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a 3. helyre soroltam.” Zemplénkő Kft. „A természeti környezet védelme: A növényzet megóvása érdekében a kivitelezést vegetációs időn kívül kívánja végrehajtani az ajánlattevő. Az átemelők tájba illesztése növényzettel való takarása jó megoldás. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a 1. helyre soroltam. Az épített környezet és a lakókörnyezet (a lakosság és az intézmények) védelme A kivitelezéskor fellépő légszennyezéssel és zajhatással részletesen foglalkozik az ajánlattevő. A hatások csökkentésére teendő intézkedések esetében az ajánlatkérési dokumentációban előírt munkarendet betartják. A munkaterületen történő anyagmozgatások hatásaival és a forgalomszervezéssel általánosságban foglalkozik a terv. Célszerű lett volna a konkrét települési adottságok figyelembevételével részletesebb kidolgozás. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a 3. helyre soroltam. Az alkalmazott technológia, anyagok és munkafolyamatok környezetbarát jellege. A kivitelezés során és azzal kapcsolatban keletkező törmelékek, hulladékok kezelése. Tűz- és katasztrófavédelmi intézkedések
22
A kivitelezéskor keletkező aszfalt és beton törmelék átadják olyan szervezeteknek, akik azokat újrahasznosítják. A keletkező építési törmelék ideiglenes tárolásának, valamint elszállításának módja nem került a tervben részletesen bemutatásra. A vízvédelmi intézkedések között nem szerepel a talajvízszint süllyesztés során kitermelt vizekkel kapcsolatos intézkedések. A havária helyzetekben teendő intézkedések valamint a felelősségi körök lehatárolása megfelelő. Az ajánlatot e résszempont tekintetében a 2. helyre soroltam.” A szakértői vélemény összefoglalása szerint, „Az ajánlatok vizsgálata során kiemelt figyelmet fordítottam annak vizsgálatára, hogy az ajánlattevő betartottae az ajánlati felhívásban rögzített elvárásokat, a helyi települési adottságokat figyelembe vette-e és megelőző intézkedések, havária helyzetek kezelése szakszerűk-e. A KE-2010 Szennyvízépítő Konzorcium és a Colas Alterra Zrt esetében az ajánlatokban nem a tényleges építési körülményeket veszik figyelembe. A SADE Magyarország Kft. és a Zemplénkő Kft. által benyújtott ajánlat „Környezetvédelmi terve” kellően részletes, azonban sok általánosságot tartalmaz. A „KE-VÍZ 21” Zrt. által benyújtott környezetvédelmi terv részletes, jól kidolgozott és figyelembe veszi a helyi építési körülményeket.” A „Minőségbiztosítási terv” kapcsán a szakértői vélemény az alábbiakat rögzítette: Zemplénkő Kft. „Átfogó megvalósítási terv: A tervfejezet megfelelő logikai sorrendben épül fel, az alkalmazandó technológia felsorolásával, a kivitelezést 10 szakaszra bontva, helyszínrajzokkal, minőségcélokkal. A feladat- és hatáskörök jól meghatározottak, a mintavételi és minősítési terv szakaszokra bontott, a vonatkozó és érvényes vizsgálati szabványoknak megfelelő, de nem teljes körű. A technológiai kockázatok elhárítása, a minőség biztosítására bevezetett intézkedések általánosan kerültek meghatározásra, konkrétumokat csak részben tartalmaznak. A felelősségi mátrixból kimaradt a főgépész, bár a technológiai utasításokban fontos feladatköre van, az ajánlatot e részszempont tekintetében a 3. helyre soroltam. Műszaki ütemterv: A műszaki ütemterv napra lebontott, egymásra épülő folyamatokra kidolgozott, jól áttekinthető. A kivitelezés munkafolyamatai, azok időbeli lebonyolítása egyértelműen azonosítottak. A műszaki ütemterv tartalmazza a normaidők számítását, tartalékidőt, illetve kritikus pontokat viszont nem tartalmaz. A
23
műszaki ütemterv része a napra lebontott erőforrás terv. Az ajánlatot e részszempont tekintetében a 3. helyre soroltam. Organizációs terv: Az organizációs terv munkaszervezés szempontjából kellően megalapozott. A terv tartalmazza az érintett felek minél zavartalanabb közlekedésének biztosítására, illetve az egyéb zavaró tényezők minimalizálására szolgáló intézkedések felsorolását. A létesítendő telephely helyszínrajza részletes, jól bemutatja a közlekedési, anyagtárolási lehetőségeket. A munkaterület megközelítése, illetve az anyagszállítás útvonala meghatározott. A létesítendő telephely leírása kellő mértékben részletes, e részszempont tekintetében az ajánlatot az 1. helyre soroltam. Munkamódszer, munkaszervezet: a kiírásnak megfelelő tartalmú.” SADE Magyarország Kft. „Átfogó megvalósítási terv: A tervfejezet megfelelő logikai sorrendben épül fel, az általánosan alkalmazható technológia meghatározásával. A feladatkörök meghatározottak, a mintavételi és minősítési terv jól felépített, teljes körű, a vonatkozó és érvényes vizsgálati szabványoknak megfelelő. A kivitelezés során azonosított kockázatokat mátrixban foglalták össze, a kockázatok elhárítására alkalmazandó intézkedések kevés konkrétumot tartalmaznak, általánosak, az ajánlatot e részszempont tekintetében a 2. helyre soroltam. Műszaki ütemterv: A műszaki ütemterv napra lebontott, táblázatos formában az egymásra épülő folyamatokra kidolgozott, jól áttekinthető. A kivitelezés munkafolyamatai jól azonosíthatók, azok időbeli lebonyolítása a tervezett normaidőknek megfelel, viszont a munkafolyamatok egymásra épülésének bemutatása nem egyértelmű. A kapcsolódó erőforrás terv megfelelő bontású, az ajánlatot e részszempont tekintetében a 2. helyre soroltam. Organizációs terv: Az organizációs terv kellően részletes és megalapozott. A terv tartalmazza az érintett felekkel történő kommunikáció formáinak meghatározását, a minél zavartalanabb közlekedés biztosítására, illetve az egyéb zavaró tényezők (szállításból adódó kellemetlenségek, közterület szennyezése) csökkentésére irányuló intézkedések felsorolását. A munkaterület megközelítése, illetve az anyagszállítás útvonala meghatározott. A létesítendő telephely leírása részletezett, általánosságban mutatja be a közlekedési, anyagtárolási lehetőségeket. Az anyagtárolás leírása, illetve az ideiglenes forgalomelterelések leírása általános meghatározásokat tartalmaz, e részszempont tekintetében az ajánlatot a 3. helyre soroltam. Munkamódszer, munkaszervezet: a kiírásnak megfelelő tartalmú.”
24
KE-VÍZ 21 Zrt. „Átfogó megvalósítási terv: A tervfejezet az alkalmazandó technológiának megfelelő sorrendben épül fel, kellő kidolgozottsággal tartalmazza a munkafolyamatokat. A feladat- és hatáskörök jól meghatározottak, a mintavételi és minősítési terv logikus, teljes körű, a vonatkozó és érvényes vizsgálati szabványoknak megfelelő. A kockázatok azonosítása és azok elhárítása a teljes folyamatra kellő alapossággal kidolgozott. A minőség biztosítására szolgáló intézkedések az irányítási rendszerrel összhangban kerültek meghatározásra, az ajánlatot e részszempont tekintetében az 1. helyre soroltam. Műszaki ütemterv: A műszaki ütemterv napra lebontott, táblázatos formában, az egymásra épülő folyamatokra kidolgozott, jól áttekinthető. A kivitelezés munkafolyamatai, azok időbeli lefutása egyértelműen azonosítottak. A műszaki ütemterv tartalmazza az erőforrások biztosítását is, megfelelő tartalékok biztosításával. Az ajánlatot e részszempont tekintetében az 1. helyre soroltam. Organizációs terv: Az organizációs terv a zavartalan lebonyolítás szempontjából kellően megalapozott. A terv tartalmazza a közlekedés minél zavartalanabb biztosítására, a kapcsolattartásra, folyamatos kommunikációra bevezetett intézkedések felsorolását. A létesítendő telephely helyszínrajza részletes, jól bemutatja a közlekedési, anyagtárolási lehetőségeket. A munkaterület megközelítése, az anyagszállítás útvonala részletesen leírt, de az ideiglenes forgalomelterelések kialakítása csak általánosan meghatározott, e részszempont tekintetében az ajánlatot a 2. helyre soroltam. Munkamódszer, munkaszervezet: a kiírásnak megfelelő tartalmú.” Kérelmező 2011. február 1-jén előterjesztett, majd 2011. február 8-án kiegészített és a tárgyaláson, majd azt követően pontosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő 2011. január 24-i eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő költségekben marasztalását. 1./ Kérelmező kérelmében előadta azon álláspontját, mely szerint ajánlatkérő a második összegezésével megsértette a Kbt. 96/B. és 96/C. §-át. Közölte, hogy a Kbt. 96/B. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az összegzésben szereplő elírást kérelem hiányában is kijavíthatja, illetve a 96/B. § (1) bekezdés alapján benyújtott vitarendezési kérelem okán − amennyiben ajánlatkérő annak helyt ad − az összegzést a 96/C. § alapján az
25
eredményhirdetéstől számított 10. napig egy alkalommal módosíthatja. Az ajánlatkérő a SADE Kft. által 2011. január 18-án benyújtott vitarendezési kérelem alapján és az általa észlelt elírás miatt ezen lehetőségekkel élt, és ennek megfelelően az összegzést módosította, kimerítve ezzel a 96/C. § szerinti egyszeri módosítás lehetőséget. A „Ke-Víz 21” Zrt. és a KE-2010 Szennyvízépítő Konzorcium a vitarendezési kérelmét a 96/B. § (l) bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő ugyan 2011. január 19-én, de ezeket az ajánlatkérő érdemben nem bírálhatta volna el tekintve, hogy az összegzést már ezen a napon módosította a SADE Kft. vitarendezési kérelme alapján, így a 2011. január 19-i kérelmeknek helyt adó második eljárást lezáró döntést a 96/C. § alapján meg sem hozhatta volna, illetve a 2011. január 19. napján egyszer már módosított és a számítási hibára tekintettel javított összegzést nem módosíthatta volna még egyszer. A Kbt. 96/B. § (6) bekezdése szerint a módosított, illetve javított összegzéssel szemben vitarendezésnek már nincs helye, így a „Ke-Víz 21” Zrt-nek és a KE-2010. Szennyvízépítő Konzorciumnak vitarendezés helyett jogorvoslati kérelmet kellett volna előterjesztenie. Ha az említett kérelmezők a vitarendezési kérelmük benyújtásakor nem tudtak az összegezés 2011. január 19-i első módosításáról (mert előbb küldték meg, mint ahogy a javított módosított összegzést megkapták), az ajánlatkérő még akkor sem bírálhatta volna el érdemben a vitarendezési kérelmeket, hanem legfeljebb azt a választ adhatta volna, hogy jogszabályi lehetőség hiányában az összegzést már nem módosíthatja. Ajánlatkérő ezzel szemben az összegezést ismét módosította, megsértve ezzel a Kbt. rendelkezéseit. Kérelmező kiemelte, hogy amennyiben a Döntőbizottság a kérelem alapján a második eljárást lezáró döntést megsemmisíti, úgy abban az esetben a tárgyi eljárás eredményére az első döntés az irányadó. Kérelmező 2011. február 08-án kiegészített kérelmében vitatta a „Ke-Víz 21” Zrt. és a Sade Kft. ajánlattevők ajánlatának érvényessége körében hozott ajánlatkérői döntést az alábbi indokok szerint: 2./ A „KE-Víz 21” Zrt. ajánlatában csatolt 2. sz. nyomtatvány 10. pontjában 10 % feletti alvállalkozóként tüntette fel a Pentávia Kft.-t, komplex csatornaépítési tevékenységre. A kötelezően alkalmazandó nyomtatványminta szerint, fel kellett tüntetni a teljesítés arányát %-os mértékben is. Az ajánlatkérő nem vette figyelembe, hogy az ajánlattevő ezen %- os mértéket nem tüntette fel a nyomtatványon, így az ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek, ezért az a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérőnek ezen hiányosság pótlására hiánypótlást kellett volna elrendelnie.
26
3./ Az ajánlat 187. oldalán csatolt 8. számú nyomtatványon a „Ke-Víz 21” Zrt. közölte a rá vonatkozó forgalmi adatokat, míg a 10 % feletti alvállalkozóként megjelölt Pentávia Kft. részéről ilyen nyilatkozat nem került benyújtásra. Az ajánlati felhívás III.2.2) pontja szerint az ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozójának is nyilatkozni kellett a teljes és a tárgy szerinti forgalomról. Ez attól függetlenül kötelezettsége volt mindkettőnek, hogy az ajánlatkérő e körben együttes megfelelést írt elő. Ezen előírás nem azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlattevő önmaga teljesíti a minimumkövetelményt, úgy abban az esetben a 10 % feletti alvállalkozónak nem kell a forgalmáról nyilatkozni. Az ajánlati felhívás a nyilatkozat benyújtását a 10 % feletti alvállalkozó részéről is előírta, így a Kbt. 3. §-ból következően erre nyilatkozni kellett volna. Az ajánlatkérő hiánypótlást erre vonatkozóan nem rendelt el, így az ajánlat a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 4./ Az ajánlat 189. oldalán a „Ke-Víz 21” Zrt. csatolta a felhívás III.2.2) 5. pont szerinti biztosítási kötvényét. A 10 % feletti alvállalkozóként megnevezett Pentávia Kft. részéről sem szándéknyilatkozat, sem kötvény nem került benyújtásra, annak ellenére, hogy a minimumkövetelmények meghatározásakor a felhívás a Kbt-vel egyezően előírta, hogy ezen alkalmassági követelménynek, az ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozójának önállóan kell megfelelnie. Ajánlatkérő a Kbt. 3. § és a 69. § (4) bekezdése alapján a 10 % feletti alvállalkozó alkalmasságának vizsgálatától nem tekinthetett volna el, erre vonatkozóan hiánypótlást kellett volna elrendelni, ennek elmaradása miatt az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen. 5./ Az ajánlat 196. oldalán csatolt 10. sz. nyomtatvány szerint meg kellett nevezni a szerződés teljesítésében résztvevő személyeket a betöltendő munkakör, a képzettség és a jogosultság feltüntetésével. A „Ke-Víz 21” Zrt. által megnevezett M. S. szakember tekintetében a jogosultságot igazoló határozat száma nem került feltüntetésre, ezt az ajánlatkérő nem pótoltatta, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen. 6./ Ugyanezen nyomtatványon B. A. vezető tisztségviselőként van feltüntetve, annak ellenére, hogy a szakmai önéletrajzában a „szerződés teljesítésekor betöltendő munkakör” rovatban vezető tisztségviselőként és felelős műszaki vezetőként szerepel. Az ajánlatkérő ezen ellentmondást nem észlelte, ellenkező esetben a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítást kellett volna kérnie az ellentmondás feloldására, olyan módon, hogy az ne eredményezze az ajánlat módosítását. Erre nem került sor, az ajánlatkérő úgy állapította meg az ajánlattevő alkalmasságát, hogy az ellentmondást nem oldotta fel. Ha ajánlatkérő élt volna ezzel a lehetőséggel, az ajánlattevő tisztázó nyilatkozata
27
szükségszerűen az ajánlat módosítását eredményezte volna, ami a Kbt. 85. §-a alapján nem megengedett, így az ajánlat 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező hangsúlyozta, hogy a dokumentáció valamennyi nyomtatvány és önéletrajz tekintetében tartalmilag kötelezően alkalmazandó mintákat tartalmazott, így azok tartalmától eltérni nem lehetett. 7./ Az ajánlati felhívás III.2.3) 2) pontja szerint a teljesítéshez rendelkezésre álló gépeket kellett igazolni, azok típusának, az azok feletti rendelkezési jog és az üzemképesség megjelölésének megadásával, melyről a 13. sz. nyomtatványon kellett nyilatkozni. A „Ke-Víz 21” Zrt. nyilatkozatában nem került feltüntetésre, hogy az ott írt gépek felett milyen jogcímen (saját tulajdon, bérlet, stb.) gyakorol rendelkezési jogot. Az ajánlatkérő erre vonatkozóan hiánypótlást nem rendelt el, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen. 8./ Ajánlattevőknek a dokumentáció előírásai alapján a környezetvédelmi tervben teljes körűen be kellett mutatniuk a munka megvalósítása során előforduló környezeti hatásokat, kockázatokat és azok kezelésére előirányzott intézkedéseket konkrétan a helyi környezetre kidolgozva. Ennek során kiemelt figyelmet kellett fordítani a légkör egészének védelmére, káros hatásoktól való megóvására. A „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi tervére annak ellenére kapott alacsonyabb helyezési és ezzel magasabb pontszámot, hogy a levegő tisztaságvédelmével kapcsolatban csak általánosság szintjén, hiányosan került kidolgozásra, a munkák során a por és légszennyezés hatásai, hatásterülete még becslés szintjén sem jelent meg az ajánlatban. Ilyen tervezett intézkedések mellett kérelmező álláspontja szerint nem teljesült az ajánlatkérői követelmény, az ilyen tartalmú környezetvédelmi terv nem minősíthető az előforduló környezeti hatások, kockázatok kezelésére előirányzott intézkedéseket tartalmazó, konkrétan a helyi környezetre kidolgozott tervnek. Kérelmező környezetvédelmi terve ezzel szemben az előbbi követelményeknek mindenben megfelelt, pontosan és részletesen kidolgozott, amit az ajánlatkérő jogsértően nem vett figyelembe, mivel a „Ke-Víz 21” Zrt-nél alacsonyabb helyezési számot és magasabb pontszámot kellett volna kapnia. Az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 90. §-át. 9./ Kérelmező közölte, hogy a dokumentáció előírásai szerint kiemelt figyelmet kellett fordítani a zaj- és rezgésvédelemre. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatában hibás zaj határértékekre hivatkozott. A vonatkozó 27/2008. (XII.03.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. melléklete szerint a zajterhelési határérték egy éven túli munkavégzés esetén lakóterületen 55 dB, gazdasági területen 65 dB, és nem pedig 65 és 70 dB. A zajhatás a környezetvédelmi tervben nem volt meghatározva, és semmilyen méréssel, vagy számítással nem volt alátámasztva
28
a gépek, berendezések zajkibocsátása és annak hatásterülete. A kérelmező környezetvédelmi terve ezzel szemben a helyes határértékekkel számolt, és figyelembe vette a „Ke-Víz 21” Zrt. tervéből hiányzó, előbb felsorolt elemeket. Ennek ellenére kérelmező környezetvédelmi terve a „Ke-Víz 21” Zrt-nél magasabb helyezési számot és alacsonyabb pontszámot kapott. Az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 90. §-át. 10./ Előadta, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. a minőségbiztosítási tervére alacsonyabb helyezési számot és magasabb pontszámot kapott, mint kérelmező annak ellenére, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlata: • nem tartalmazta az egyes alkalmazandó technológiák részletes leírását. A kidolgozottsága egyebekben a kérelmező ajánlatában megtalálható átfogó megvalósítási terv részletességével egyezik meg. • A Műszaki ütemterv nem teljesítette az ajánlati dokumentáció elvárását (l. kötet C. fejezet 8. pont 2. jegyzék 2. pont), miszerint "Az ütemtervnek napi bontásúnak kell lennie és tartalmaznia kell minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban, valamint bizonyítania kellett volna, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal a kivitelezés biztonsággal végrehajtható", nem tartalmazza ugyanis minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban, ezért nem ellenőrizhető, hogy a párhuzamosan tervezett kivitelezési szakaszokon végzett munkákhoz rendelkeznek-e megfelelő erőforrásokkal illetve azok technológiája a kivitelezés során fenntartható, megfelelő logikai és technológiai sorrendet követ-e. Ennek pedig nemcsak hogy alacsonyabb pontszámot kellett volna eredményeznie, hanem közvetlenül az ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét vonja maga után, mivel az ütemterv ezen fogyatékossága hiánypótlás keretében nem·volt elhárítható, mert az ajánlat módosítását eredményezte volna. Az ajánlatkérő ezt nem vette figyelembe, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját megsértve a „KE-Víz 21” Zrt. ajánlatát érvényesnek fogadta el. A műszaki ütemtervhez nem tartozik semmilyen alátámasztó számítás, amely bizonyítaná az ütemtervben megjelölt kivitelezési sebesség realitását sem. • A Minősítési és mintavételi terv általános tartalommal bír. Nem azonosíthatóak be az egyes kivitelezési szakaszokon elvégezni tervezett ellenőrzések. • Az Organizációs tervhez csatolt, a felvonulási telephelyeket jelölő térképeken tett megjegyzések alapján, valamint abból hogy a területek használati joga nem került alátámasztásra a dokumentációban, megállapítható, hogy a becsatolt felvonulási telephely alaprajza általános,
29
nem erre a projektre készült. A fentiek alapján az Organizációs tervvel szembeni követelmény: "A létesítendő telephely elhelyezésének bemutatása, a telephelyen elhelyezésre kerülő létesítmények bemutatása, az ott tárolandó, felhasználásra kerülő anyagok deponálásának, tárolásának ismertetése" nem teljesült. Hangsúlyozta, hogy még ha az ajánlattevő ütemterve elfogadható is lenne, abban az esetben is a minőségbiztosítási tervnek alacsonyabb helyezési számot és magasabb pontszámot kellett volna kapnia, így az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 90. §-át. 11./ Kérelmező álláspontja szerint a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. ajánlatában becsatolt referenciaigazolásban nem szerepelt az ajánlati felhívás III.2.3) 1) pontja szerint vizsgálandó azon követelmény, hogy a „kivitelezés az átemelő körzetek szakaszos üzembe helyezéssel valósult meg”. Az ajánlatkérő úgy állapította meg tehát az ajánlattevő alkalmasságát, hogy nem vizsgálta az említett minimumkövetelmény teljesítését. Erre vonatkozó hiánypótlás elrendelésének hiányában az ajánlat a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 12./ Előadta, hogy a rendelkezésre álló gépekre vonatkozó 13. sz. nyomtatványban megjelölt gépek tekintetében a SADE Kft. ajánlatában nem található semmilyen információ a gépek feletti rendelkezési jogot illetően. Az ajánlatkérő erre vonatkozóan hiánypótlást nem rendelt el, így az ajánlat a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 13./ A SADE Kft. minőségbiztosítási terve nem teljesíti a dokumentáció vonatkozó előírásait (1. kötet C. fejezet 8. pont 2. jegyzék 2. pont) a következő szerint: A Műszaki ütemterv nem teljesíti az ajánlati dokumentáció elvárását, miszerint "Az ütemtervnek napi bontásúnak kell lennie és tartalmaznia kell minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban, valamint bizonyítania kell, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal a kivitelezés biztonsággal végrehajtható". Nem tartalmazza ugyanis minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban, ezért nem ellenőrizhető, hogy a párhuzamosan tervezett kivitelezési szakaszokon végzett munkákhoz rendelkeznek-e megfelelő erőforrásokkal, illetve azok technológiája a kivitelezés során fenntartható, megfelelő logikai és technológiai sorrendet követ-e. Ennek pedig nemcsak, hogy alacsonyabb pontszámot kellett volna eredményeznie, hanem közvetlenül az ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét vonja maga után, mivel az ütemterv ezen fogyatékossága hiánypótlás keretében nem volt elhárítható, mert az ajánlat módosítását eredményezte volna. Az ajánlatkérő ezt nem vette
30
figyelembe, és a SADE Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el. A műszaki ütemtervhez nem tartozik semmilyen alátámasztó számítás, amely bizonyítaná az ütemtervben megjelölt kivitelezési sebesség realitását. Még ha az ütemterv elfogadható is lenne, abban az esetben is az előbbiek miatt a kérelmező minőségbiztosítási tervéknek a SADE Kft-nél alacsonyabb helyezési számot és magasabb pontszámot - és nem azonosat - kellett volna kapnia, az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését és a Kbt. 90. §-át. 14./ Hangsúlyozta, hogy a SADE Kft. környezetvédelmi tervében pontosan ugyanazok a hiányosságok találhatók meg, mint a „Ke-Víz 21” Zrt-nél felsoroltak. A SADE Kft. ennek megfelelően helyesen kapta tervére a 9. helyezési számot, és az ennek megfelelő pontszámot, de ebből következően az ugyanilyen hiányosságokkal rendelkező „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi terve sem kaphatott volna jobb helyezést és pontszámot, mely az ajánlatkérői jogsértést igazolja az értékelést illetően. Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Ajánlatkérő álláspontja szerint az összegezés, illetve az eljárást lezáró döntés 2011. január 24-i módosítása nem ütközik a Kbt. rendelkezéseibe. Véleménye szerint nem lehet a törvény mechanikus, szó szerinti értelmezéséből kiindulni, hanem a szabályozott jogintézmény rendeltetésével, az egyéb vele összefüggő eljárási szabályokkal összhangban történő rendszertani és logikai értelmezést kell alapul venni. Álláspontja szerint az összegezés alapvető rendeltetése az, hogy abból az ajánlattevők megismerjék ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Amennyiben tehát a Kbt. 96/C. §-a megengedi egy alkalommal az írásbeli összegezés módosítását, ezzel az ajánlatok elbírálásának, tehát magának az eljárást lezáró döntésnek a módosítását teszi lehetővé. Az összegezés nem maga a döntés, hanem annak regisztrálása, közvetítése az ajánlattevők felé. Amennyiben tehát a nyomtatvány adatainak olyan módosítására kerül sor, amely nem érinti az eljárást lezáró döntést, az nem minősíthető érdemi módosításnak. Nyilvánvalóan nem módosítja az eljárást lezáró döntést a 10 % alatti alvállalkozókkal elvégeztetni kívánt munkarészek felsorolása, amely egyébként a nyertes és a második legjobbnak minősített ajánlatban szerepelt, ezért az ajánlatok érvénytelensége ez okból fel sem merült, mivel az adminisztrációs hiba miatt kimaradt az összegezésből. Ezt akár előzetes vitarendezési kérelem, akár saját észlelés alapján ajánlatkérő köteles pótolni, azonban ezt hiba lenne az összegezés, illetve az eljárást lezáró döntés módosításának tekinteni. Hangsúlyozta, hogy ez olyan adminisztrációs jellegű kijavítás, amely belefér a Kbt. 96/B. § (5) bekezdésében szabályozott kijavítás fogalmába, az ugyanis a „bármely elírás” meghatározását - már a „bármely” szó nyelvtani értelméből
31
eredően is - a zárójelbe tett felsorolással nem taxatíve, hanem példálózó jelleggel írja körül, különös figyelemmel a „más hasonló elírás” mondatrész. Ettől eltérő értelmezés mellett előfordulhatna, hogy az összegezésnek valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelme alapján történő, az érdemi döntést nem érintő tartalmi módosítása kizárná annak a lehetőségét, hogy másik, megalapozottnak ítélt előzetes vitarendezési kérelem alapján a döntéshozó meg tudja változtatni az eljárást lezáró döntését, holott erre a törvény feljogosítja az eredmény kihirdetését követő tizedik napig. A SADE Kft. előzetes vitarendezési kérelemének helyt kellett adni, amelyre a 2011. január 18-i benyújtásra tekintettel január 21. napjával bezárólag állt rendelkezésére ajánlatkérőnek a törvényes határidő. Ez a kijavítás teljesen technikai jellegű volt, nem igényelt semmiféle ajánlatkérői döntést, mivel a munkarészek mindkét ajánlatban meg voltak adva. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására nyitva álló 5 napos határidő utolsó napján, 2011. január 19-én azonban további két kérelem érkezett, amelyek tartalmuk alapján szükségessé tették az eljárást lezáró döntés érdemi felülvizsgálatát. Teljesen megalapozatlan kérelmező azon állítása, hogy a január 19-i kijavítás után már nem lett volna lehetőségük ajánlattevőknek előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérőnek az utóbb érkezett két kérelem alapján felül kellett vizsgálni az eljárást lezáró döntését, be kellett szerezni az ajánlat elbírálásában részt vett szakértők véleményét, ezt követően állást kellett foglalnia a Bíráló Bizottságnak, az érdemi döntést pedig a Képviselőtesületnek kellett meghoznia. Ehhez két munkanap nem elegendő, az elsőként beérkezett előzetes vitarendezési kérelemre adott válasszal tehát nem lehetett megvárni az utóbb érkezett két kérelemre adott választ a válaszadásra nyitva álló 3 napos törvényi határidő megsértése nélkül. A KE-2010. Konzorcium és a „Ke-Víz 21” Zrt. kérelmére adott válasz határideje január 22-én járt volna le, amely a hétvégére tekintettel január 24-re tolódott. Ugyanezen a napon járt le az összegezés módosítására a Kbt-ben biztosított 10 napos határidő is, így a Képviselőtestület az utolsó határnapon törvényesen hozta meg az eljárást lezáró módosító döntését, a szakvélemények és a Bíráló Bizottság álláspontjának ismeretében. 2./ Ajánlatkérő elismerte, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlati nyilatkozat 10.) pontjában valóban nincs megjelölve a táblázatnak az a rovata, hogy a 10 % fölötti alvállalkozó teljesítésének hány százalék az aránya. Ajánlatkérő ezt azért nem tekintette érvénytelenségi oknak és azért nem hívta fel ajánlattevőt hiánypótlásra, mivel erre a mértékre vonatkozóan a hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést, a 10.) pont szövegezése vagy a felhívás illetve a dokumentáció egyéb előírása sem követeli meg a kitöltését. Közvetlenül semmiképpen nem vezethet az ajánlat érvénytelenségéhez szükség esetén hiánypótlással orvosolható, de az ajánlat elbírálásának szempontjából nincs
32
funkciója. 3./ Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás III.2.2) 3.) pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelménynek a forgalmi adatok tekintetében ajánlattevő és alvállalkozója együttesen is megfelelhet, ajánlatkérő szükségtelennek tartotta az alvállalkozói forgalom igazolását abban az esetben, ha ajánlattevő egyedül is megfelelt a feltételeknek. Ez következik az együttes megfelelés követelményéből, hiszen ajánlattevők akkor is megfelelnének a követelménynek, ha az alvállalkozónak egyáltalán nem volt semmilyen forgalma. Ilyen feltételek mellett az igazolás megkövetelésének nincs funkciója. 4./ Az ajánlati felhívás III.2.2) 5.) pontjában előírt igazolási módok között a biztosítási kötvény vagy szándéknyilatkozat benyújtását ajánlatkérő csak az ajánlattevők részére írta elő, a 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók részére nem. Ennek az a magyarázata, hogy ajánlatkérő eredeti szándéka szerint a felelősségbiztosítás alkalmassági minimumkövetelményét együttes megfeleléssel kívánta előírni, mivel szükségtelennek tartotta, hogy az alvállalkozó ugyanolyan mértékű felelősségbiztosítással rendelkezzen, mint az ajánlattevő. Adminisztrációs hiba miatt azonban erre a pontra az önálló megfelelés került be a felhívásba. Ezt utólag észlelve ajánlatkérő nem kívánt olyan igazolási módot hiánypótlás keretében előírni, amelyet az ajánlati felhívás eredetileg nem tartalmazott. 5./ Az ajánlati dokumentáció 1. kötet 65. oldalán található 10. számú minősítési formanyomtatvány nem írta elő, hogy azon szerepeltetni kell a közreműködésbe bevonni kívánt szakember jogosultságát igazoló határozat számát. Az ajánlati felhívás III.2.3) 4.) pontjára vonatkozó igazolási mód előírta viszont a hatósági nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumok csatolását, amely az ajánlat 215. oldalán M. S. vonatkozásában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnökkamara 15-10149 számú igazolásával megtörtént. Erre tekintettel az alkalmasság nem megfelelő igazolása fel sem merülhetett. 6./ B. A. szakember az ajánlat 196. oldalán a 10. számú minősítési formanyomtatványon vezető tisztségviselőként van megjelölve a teljesítésbe közreműködő szakember pozíciójában, felelős műszaki vezetőként nem. Erre tekintettel szükségtelen ajánlatkérő szerint igazolni a felelős műszaki vezetői feladat ellátásához szükséges jogosultságot. 7., 12./ Az ajánlati dokumentáció 1. kötet 69. oldalán található 13. számú minősítési formanyomtatvány előszövegezése azt tartalmazta, hogy „rendelkezem a szerződés teljesítéséhez szükséges üzemképes és a teljesítésre
33
alkalmas állapotú alábbi eszközökkel és berendezésekkel”. A nyomtatvány a rendelkezési jogra vonatkozó egyéb adatot nem kért, az ajánlati felhívás III.2.3) 2.) pontjában ez a kitétel ajánlatkérő szándéka és értelmezése szerint csak arra az esetre igényelt nyilatkozatot, ha nincs ajánlattevő vagy 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tulajdonában az eszköz, azzal más jogcímen (pl. bérlet) rendelkezik. Erre tekintettel nem rendelt el ajánlatkérő hiánypótlást a hivatkozott ajánlati tartalmi elemmel kapcsolatban sem a „Ke-Víz 21” Zrt., sem a Sade Kft. vonatkozásában. 8-10., 13./ Ajánlatkérő a környezetvédelmi tervek értékelését végző szakértő 2011. február 11-i véleménye alapján álláspontját fenntartotta. A szakértői vélemény szerint a kérelmező terve részletes, azonban a szakirodalomból átvett általános adatokat tartalmaz. Egy gép légszennyező hatása vagy zajkibocsátása a gép típusától, műszaki állapotától függ elsősorban, nem pedig a munkaterülettől. Kiemelte, hogy a kivitelezés során a munkagépek által okozott kibocsátásainak hatásai mérséklésére tett intézkedések vizsgálata fontosabb, mint a hatásterületek vizsgálata, mivel a hatásterületek csökkentésére nincs lehetőség. Hangsúlyozta, hogy az intézkedések kidolgozottsága a „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi tervében részletesebb. A Sade Kft. környezetvédelmi terve kapcsán közölte, hogy „Az épített környezet és lakókörnyezet védelme” részen belül a felszín alatti vizek védelme nem volt megfelelő, teljesen más felépítésű a „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi tervénél, így összességében nem azonosan értékelendő. Kifejtette azon álláspontját, mely szerint a szakértői véleményben szereplő megállapítások szövegkörnyezetből való kiragadása téves következtetésekre adhat okot. A minőségbiztosítási terv vonatkozásában előadta, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. tervében a technológiai leírás a kiírásnak megfelelő. Ennek kidolgozottsági mértékét ajánlatkérő nem részletezte. A teljes benyújtott dokumentáció alapján értékelte a technológia bemutatását, melyre megalapozottan osztotta ki a helyezéseket. A műszaki ütemterv és az erőforrás terv is az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő, az erőforrás terv is több helyen került ismertetésre. A felvonulási telephely térképen való jelölése, és ennek alapján a telephely kialakításának bemutatása kellő részletességű, több oldalon keresztül szövegesen is leírásra került, a helyi adottságokat figyelembe vette. A mintavételi és minősítési terv az alkalmazott technológiához igazodva, megfelelő vizsgálati szabványokat megkövetelve tartalmazta a mintavételi és minősítési kötelezettséget. Ajánlatkérő a „Ke-Víz 21” Zrt. és a Sade Kft. műszaki ütemtervének napi bontása kapcsán hangsúlyozta, hogy a kiegészítő tájékoztatásban egyértelműen
34
kifejtette, hogy a példálózó felsorolás szerinti napi bontás az ajánlatokban szerepelt, így megfeleltek az ajánlatkérői előírásoknak. 11./ Ajánlatkérő ismertette, hogy a Sade Kft. ajánlatában becsatolt Gyula Város Önkormányzata által kiadott referenciaigazolás valóban nem tartalmazta az átemelő körzetek szakaszos üzembe helyezését, ellenben ajánlattevő referencianyilatkozata tartalmazta. Ajánlatkérő nem vitatja, hogy ezt esetlegesen hiánypótlási felhívással vagy tisztázó kérdéssel orvosolni lehetett volna. Egyéb érdekelt, „Ke-Víz 21” Zrt. észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Elismerte, hogy a 10 % feletti alvállalkozó esetében valóban nem került feltüntetésre az általa végzett tevékenység %-os mértéke. Ez azonban egyértelműen a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hiánypótolható. A forgalmi adat körében rögzítette, hogy az ajánlatkérő által előírt forgalommal saját maga is rendelkezett, így nem volt szükséges a 10 % feletti alvállalkozó forgalmának igazolása. E cég forgalmi adataira vonatkozó nyilatkozat egyebekben a pótolható iratok körébe tartozik, tehát hiánypótlást követően érvénytelenség megállapítása fel sem merülhet. A biztosítási kötvény kapcsán közölte, hogy az alkalmasság minimumkövetelményei és az igazolási mód eltérő megfogalmazása miatt az ajánlati felhívásból nem derült ki egyértelműen az, hogy kell-e ezt a követelményt a 10% feletti alvállalkozónak is igazolnia. Amennyiben az alkalmassági feltételt a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó esetében is igazolni szükséges, akkor ez a dokumentum is a Kbt. 83. § (2) bekezdés szerinti hiánypótolható iratok körébe tartozik. Előadta, hogy M. S. felelős műszaki vezetői határozatának a száma valóban nem szerepelt a formanyomtatványban, de ez hiánypótlás során orvosolható. Megjegyezte, hogy a szakember önéletrajzában egyértelműen feltüntetésre kelült ez az adat, illetve a jogosultságot igazoló határozatot is mellékelte ajánlatában. B. A. szakembert a 10. számú formanyomtatványon egyértelműen vezető tisztségviselőként jelölt meg, megadva az ajánlatkérői előírásban szereplő felelős műszaki vezetői jogosultságát. Az alkalmassági feltételként előírt két fő MV-VZ/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal, illetve az MV-KÉ/A jogosultsággal rendelkező szakembereket a formanyomtatványban egyértelműen G. L., R. R., M. S. szakemberrel igazolta, bemutatva az ajánlatban ezen szakemberek jogosultságát. B. A. szakembert az alkalmasság igazolására felelős műszaki vezetőként nem jelölte meg, mint ahogy a felelős műszaki vezetői határozatait sem csatolta ajánlathoz. A gépek rendelkezési jogát nem jelölte a formanyomtatványban, mivel mindegyik saját tulajdonban van. Ez a hiány a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglaltaknak
35
megfelelően hiánypótolható. A környezetvédelmi tervvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a levegő és zaj csak egy része annak, amit e körben be kellett mutatniuk az ajánlattevőknek a környezetvédelmi tervben, illetve amit a szakértő és az ajánlatkérő értékelt. Így ha valamelyik ajánlattevő az értékelésre kerülő terv bizonyos részének tekintetében részletesebb kidolgozást valósított meg, még nem lehet megítélni a helyezését a teljes egészre vonatkozóan, az csak összességében értékelhető, illetve értékelendő, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy más részeknél viszont a másik ajánlattevő terve volt jobb. Kifejtette, hogy a tervében részletesen bemutatta az azonosított környezeti tényezőket és hatásokat, illetve az intézkedéseket is meghatározta a helyi környezetre kidolgozva (1.1.3. fejezet, 2. fejezet, 1. és 2. sz. melléklet). Kérelmező környezetvédelmi tervéből a jelentős és nem jelentős környezeti tényezők és hatások azonosítása hiányzik, így az nem teljes körű. Közölte, hogy a tervében figyelembe vette ajánlatkérő képviselőtestületének rendeletében foglaltakat a környezetvédelmi tervezése során, mely kérelmező ajánlatában nem valósult meg. A tervben ismertetésre került továbbá az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerelemeinek jelen projektre való illesztése, mely rendszert kérelmező nem működtet, így megállapítható, hogy a kérelmező vállalati szintű környezetirányítási törekvései nincsenek összhangban a jelen projekt környezetvédelmi törekvéseivel. A „KE-VÍZ 21” Zrt. külön fejezetben (1.1.4. fejezet) azonosította a szabályozó külső dokumentumokat, hiszen a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés alapvető célkitűzés kell, hogy legyen a projekt során, mely követelmény a kérelmező ajánlatában nem jelenik meg. A levegő tisztaságvédelmével kapcsolatban előadta, hogy a környezeti tényezőket, hatásokat, kockázatokat a jelenlegi egyik legmodernebb minőségtechnikával, az ún. FMEA elemzési eljárással, majd konkrét intézkedésekkel határozta meg. A terv tartalmazott tűzvédelmi intézkedéseket is, melyek a kérelmező ajánlatából hiányoznak. Ajánlattevő előadta, hogy a környezettudatos magatartással kapcsolatos elkötelezettségét részletesen kifejtette tervében, illetve meghatározta az alkalmazott környezetbarát technológiákat és anyagokat, mellyel a kérelmező terve nem foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező környezetvédelmi tervében a kitermelt, de visszatöltésre nem kerülő földanyag kapcsán megsérti a 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM rendelet 7. §-ában foglaltakat. A minőségbiztosítási terve kapcsán előadta, hogy az tartalmazta a projekt megvalósítása során alkalmazandó technológiákat, konkrétan, hiánytalanul e munkára vonatkoztatva, mely az ajánlat 294-310. oldalán található. Ezzel ellentétben a kérelmező ajánlata nem tartalmaz minden munkafolyamatot, így például a bontásokat. A műszaki ütemterv kapcsán álláspontja szerint nem volt
36
olyan ajánlatkérői előírás, mely szerint számítást kellett volna mellékelni a kivitelezési sebesség realitásának alátámasztására. Ismertette, hogy különböző haladási sebességgel számolt a várható nehezítő körülmények figyelembevételével, mely ellenőrizhető magából az ütemtervből külön számítás nélkül. A mintavételi és minőségi terv készítése kapcsán ajánlattevő figyelembe vette a jelen kivitelezési munka egyediségét is (pl. ajánlat 269. oldal 4.1. pont: agyagdugó meglétének ellenőrzése). A munkafolyamatok leírása megfelelő részletezettségű (16 pontban felsorolt, mely további alpontokra oszlik). Álláspontja szerint a kérelmező tervében a munkafolyamatok nem ilyen részletezettségben kerültek kidolgozásra. A műszaki ütemtervet ajánlattevő a kivitelezés logikai sorrendje szerint készítette el, ellentétben a kérelmező által készített tervvel, melyben ez a logikai sorrend nem felfedezhető. A terv tartalmazta a bekötő vezetékek építése során elvégzendő videokamerás vizsgálatot is, mely a kérelmező mintavételi és minősítési tervéből hiányzik. Hangsúlyozta, hogy a mintavételi és minőségi tervben szakaszokat nem szerepeltetett összhangban a műszaki ütemtervvel, illetve az ajánlati nyilatkozat függelékével. Álláspontja szerint attól, hogy kérelmező szakaszokra bontva adta meg az elvégzendő vizsgálatokat, ajánlata még nem lesz jobban azonosítható és terve teljesebb körű. Közölte, hogy a terve az adott projektre készült szemben a kérelmező ajánlatával, mely más településen végzett munkára vonatkozik (pl. 839. oldal Kisvárda). A felvonulási telephelyek kapcsán előadta, hogy azt több helyen, pontosan, helyrajzi számok szerint jelölte meg ajánlatában, így az egyértelműen meghatározott volt. Meghatározásra került a telephelyeken elhelyezésre kerülő létesítmények bemutatása, az ott tárolandó, felhasználásra kerülő anyagok deponálása, tárolásának ismertetése. Arra vonatkozó ajánlatkérői követelmény nem volt, hogy a használati jogot is meg kell jelölni. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata e körben sem részletesebb. Egyéb érdekeltként, a Sade Kft. észrevételében előadta, hogy kérelmező a referenciaigazolás kapcsán a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának megsértését jelölte meg, mely hibás jogszabályhely. A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában pontosított Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjának megjelölése ajánlattevő álláspontja szerint elkésett. Érdemben előadta, hogy ajánlatkérő a referenciaigazolás kapcsán hiánypótlásra nem hívta fel. Közölte, hogy a gépek rendelkezési joga vonatkozásában az ajánlatának 184. és 185. oldalán becsatolt 13. sz. nyomtatványban megjelölte a kifogásolt jogcímeket. Ajánlattevő a műszaki ütemterv kapcsán kiemelte, hogy az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően készítette ütemtervét, az napi bontású, és megfelelő részletezettségű. Az ütemtervből kiolvasható a feladatot végző brigádok
37
megjelölése, valamint a 453. oldalon az erőforrások részletezése bemutatásra került. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a 2010. augusztus 25-én hatályos Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt eljárás alapján folytatta le. 1./ A Döntőbizottság először az összegezés módosítása körében előterjesztett kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 96. § (1) bekezdése értelmében az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. A Kbt. 96/B. § (1) bekezdése alapján ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. Az (5) bekezdés szerint az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek. A (6) bekezdés szerint az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani. A Kbt. 96/C. §-a értelmében az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja.
38
Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt. 96/B. § (5) bekezdésében került szabályozásra az összegezés kijavítása, melyben a jogalkotó egyértelműen kifejezésre jutatta azt, hogy az összegezés kijavítására kizárólag az írásbeli összegezésben található elírás esetén van lehetőség. Rögzítésre került az elírás esetköre is, mely szerint névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás alapozhatja meg az összegezés kijavítását. A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2011. január 14-i összegezésében hirdette ki. Ezt követően a Sade Kft. vitarendezési kérelmének részben helyt adva ajánlatkérő 2011. január 19-i összegezésében ismertette mind a nyertes ajánlattevő, mind az azt követő ajánlattevő ajánlatában szereplő azon munkanemeket, amelyekre ajánlattevő a közbeszerzés 10 %-át meg nem haladó mértékben szerződést köthet. Az összegezés kiegészítésre került a nyertes ajánlattevő kizáró okok igazolására szolgáló dokumentumaira vonatkozó információval. A Döntőbizottságnak e körben abban kellett állást foglalnia, hogy ezen kiegészítés az összegezés kijavításának, illetve módosításának minősül-e. A Kbt. fent idézett rendelkezéseinek rendeltetése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az összegezés módosítása csak olyan érdemi változtatást jelenthet, mely az eljárás eredményére kihat, érinti az ajánlatok érvényességét/érvénytelenségét, az eljárás eredményességét, valamint a nyertes ajánlattevőt. Ebből következően az ajánlatkérő 2011. január 19-i összegezésének kiegészítése nem minősül az összegezés módosításának. A Döntőbizottság ezt követően a kijavításra vonatkozó rendelkezéseket vizsgálta. Megállapítható, hogy a Kbt. fent idézett rendelkezése szerint az összegezésben előforduló elírás korrigálható kijavítással. Az „elírás” kitétel nyelvtani értelmezése kétséget kizáróan feltételez olyan szám vagy betű beírásokat, melyek tényszerűen nem megfelelőek. A Kbt. kógensen megadja az elírás esetköreit is akként, hogy a névcsere, a hibás névírás, szám- vagy számítási hiba körén kívül meghatározza a „más hasonló elírás” fogalmi körét. A Döntőbizottság az elírás fentiekben rögzített nyelvtani értelmezése alapján megállapította, hogy ezen „más hasonló elírás” fogalom körébe nem tartozhat az, ha ajánlatkérő az összegezésben nem szerepeltette a 10 %-ot meg nem haladó alvállalkozók által elvégzett munkanemeket, valamint azt az információt, hogy az ajánlattevő benyújtotta-e a kizáró okokra vonatkozó dokumentumokat. A fentiekből következően ajánlatkérő a 2011. január 19-i összegezésben olyan kiegészítéseket eszközölt, amely sem módosításnak, sem kijavításnak nem minősül a Kbt. rendelkezései
39
alapján, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/B. § (5) bekezdését és a 96/C. §át. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 2011. január 19-i összegezését követően 2011. január 24-én az összegezést akként változtatta meg, hogy a KE-2010 Konzorcium vitarendezési kérelmének helyt adva, az ajánlattevőt érvényesnek nyilvánította, és az újabb értékelést követően nyertesként a „Ke-Víz 21” Zrt.-t hirdette ki. A Döntőbizottság megállapította, hogy ez a változtatás az összegezés módosításának minősül, az eljárás eredményére kihat. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 2011. január 19-i összegezése nem minősült módosításnak, így ajánlatkérőnek a 2011. január 24-i összegezés módosítására a jogszerű lehetősége fennállt, így ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett az ajánlattevők által 2011. január 19-én előterjesztett vitarendezési kérelmeket. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 96/C. §-át, melyben a jogalkotó egyszer tette lehetővé az összegezés módosítását. A Döntőbizottság ezt követően fontosnak tartja annak rögzítését, hogy a Kbt. szabályai alapján ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az összegezésben hirdeti ki, mely kapcsán a Kbt. lehetőséget biztosít annak kijavítására és módosítására. Az összegezés kijavítása és módosítása során hozott újabb összegezés felülírja a korábbi döntést, így a korábbi döntés megsemmisül, és ajánlatkérő eljárást lezáró döntése a kijavított/módosított összegezésben jelenik meg. Ebből következően az esetlegesen jogsértő (módosított) eljárást lezáró döntés megsemmisítése sem eredményezhetné az ajánlatkérő korábbi döntésének újbóli érvényesülését, a korábbi döntés szerinti állapot visszaállítását. A fentiek alapján ajánlatkérő 2011. január 24-i összegezése tekinthető a közbeszerzési eljárást lezáró döntésnek, így a Döntőbizottságnak ezen döntést kellett vizsgálnia a kérelmező kiegészítő kérelme kapcsán. A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának érvényességét vitató kérelmét vizsgálta, kérelmi elemenként. 2./ A Döntőbizottság megvizsgálta a 2. számú nyomtatvány nem megfelelőségére vonatkozó kérelmi elemet és a kérelemnek helyt adott az alábbi indokok alapján. A Kbt. 70. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati
40
felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 70. § (1) bekezdésében a jogalkotó meghatározta, hogy az ajánlattevőknek úgy kell ajánlataikat elkészíteniük, hogy az mind, az ajánlatkérő által előre, a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételnek, mind a Kbt. előírásainak megfeleljenek. Ajánlatkérő a dokumentáció fent idézett pontjában előírta, hogy „Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az ajánlatkérési dokumentációban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás és az ajánlatkérési dokumentáció feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után”. Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont előírásainak megfelelő formanyomtatványt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére a 2. számú formanyomtatványként, melynek 10.) pontjában kérte a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését, feltüntetve az alvállalkozók mellett a közbeszerzés tárgyának azon részét is, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, valamint a teljesítés %-os arányát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozata valóban hiányosan került benyújtásra az ajánlat 2-7. oldalán, abban nem került megjelölésre a formanyomtatvány előírásának megfelelően a teljesítésében 10 % feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó teljesítésének aránya. Megállapítható, hogy ez a nyilatkozat tartalmi hiányosságának tekinthető. Ez a tartalmi hiányosság azonban nem
41
eredményezheti automatikusan az ajánlat érvénytelenségét, mert a nyilatkozat ezen hiányossága hiánypótlás keretében orvosolható. A Kbt. 83. § (2) bekezdése lehetővé teszi az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt iratok hiányosságainak, köztük tartalmi hiányainak pótlását. Ajánlatkérő a kötelezően lefolytatandó hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvényességét megítélje. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdését és a 81. § (1) bekezdését. 3./ A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a forgalmi adatok körében előterjesztett kérelmét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő felhívásának III.2.2) 3) pénzügyi és gazdasági alkalmasság pontja értelmében az ajánlathoz csatolni kellett az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján nyilatkozatot az előző 3 üzleti év (2007., 2008., 2009.) teljes nettó forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának (szennyvízcsatorna) nettó forgalmáról évenkénti bontásban. Alkalmatlan az ajánlattevő vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója, ha az előző 3 üzleti év (2007., 2008., 2009.) teljes forgalma évente nem éri el a nettó 1,5 milliárd forintot, illetve a közbeszerzés tárgyának (szennyvízcsatorna építése és rekonstrukciója) forgalma a vizsgált 3 évben összesen a nettó 1.300.000.000.-HUF-ot. Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) szerinti alvállalkozójának, az 1., 2.a, 2.b és az 5. pontok tekintetében önállóan kellett megfelelniük, a 3. és 4. pontok tekintetében pedig együttesen. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy ajánlattevő ajánlatába nem csatolta be a 10 % feletti alvállalkozó 8. sz. nyomtatványát a forgalmi adatokra vonatkozóan. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírásai alapján a pénzügyi és gazdasági alkalmasság forgalmi adatok követelményének ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozónak együttesen kellett megfelelnie. Ajánlatkérő előírta ezen alkalmassági feltétel kapcsán a 8. sz. formanyomtatvány becsatolását, melyben a forgalmi adatokat kellett feltüntetni. A Döntőbizottság tényként megállapította, hogy ezen alkalmassági feltételt a „Ke-Víz 21” Zrt. igazolta, így a 8. számú formanyomtatvány is az ajánlattevő által került kitöltésre.
42
A Döntőbizottság megállapította, hogy az együttes megfelelés azt jelenti, hogy vagy az ajánlattevő vagy a 10 % feletti alvállalkozó igazolja a szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Jelen esetben a forgalmi adatra vonatkozó alkalmasságnak az ajánlattevő kívánt megfelelni, így nem követelmény azon 10 % feletti alvállalkozó nyilatkozata a forgalmi adatokról, aki ezen alkalmasság igazolásában nem vesz részt. A fentiek alapján kérelmező kérelmét, mint megalapozatlan a Döntőbizottság elutasította. 4./ A Döntőbizottság kérelmező biztosítási kötvény körében előterjesztett kérelmét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem alapos az alábbi indokok alapján. A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással. A Kbt. 69. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények tekintetében önállóan, az előírt egyéb alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az ajánlatkérő azonban a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést. Ajánlatkérő felhívásának III.2.2) 5) pontjában a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pont szerinti felelősségbiztosításról szóló szándéknyilatkozat becsatolását írta elő az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó vonatkozásában. Alkalmassági minimumkövetelményként rögzítette, hogy az ajánlattevő vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója alkalmatlan, ha nem rendelkezik az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos építési-szerelési biztosítással. Rögzítésre került továbbá, hogy
43
ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) szerinti alvállalkozójának, az 1, 2.a, 2.b és az 5. pontok tekintetében önállóan kell megfelelniük, a 3. és 4. pontok tekintetében pedig együttesen. A Döntőbizottság a fenti előírások alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. kógens előírása szerint a felelősségbiztosítás alkalmassági követelményét az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozó tekintetében is előírta, mely kapcsán önálló megfelelést várt el. A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatában 10 % feletti alvállalkozóként megjelölte a Pentávia Kft.-t, de az ajánlatba nem került becsatolásra az alvállalkozó felelősségbiztosítása. Megállapítható, hogy ez a hiány hiánypótlás során pótolható, így ajánlatkérő a kötelezően lefolytatandó hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvényességét megítélje. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő e körben megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdését és a 81. § (1) bekezdését. 5-6./ A Döntőbizottság ezt követően a szakemberekre vonatkozó kérelmeket vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem részben alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság pontjában előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által: 4./ A Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontjai alapján a vezető tisztségviselőjének, valamint azoknak a szakembereknek és vezetőknek a bemutatását, akik a beruházás teljesítéséért felelősek, illetve akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Az ajánlatba csatolandó a szakember saját kezű aláírásával ellátott szakmai önéletrajz eredeti példánya, a képzettséget igazoló dokumentum hiteles másolati példánya, valamint - akiknél meghatározott követelmény - a hatósági nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumok hiteles másolati példánya, továbbá rendelkezésre állási és a magyar nyelv tárgyalóképes ismeretéről szóló nyilatkozata. Alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik: 4.b. 1 fő közlekedési építmények szakterületén foglalkoztatott "A" kategóriás felelős műszaki vezetővel, aki min. 5 éves útépítési/útfelújítási gyakorlattal rendelkezik és a névjegyzékben szerepel a 244/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. rész 1.1 pontja szerint (MV-KÉ/A). Egy szakember csak egy pozícióba jelölhető.
44
Ajánlatkérő a dokumentációban a vezető tisztségviselő és a szakemberek kapcsán formanyomtatványt (10. számú minősítési formanyomtatvány) bocsátott ki, mely tartalmazta a szerződés teljesítésekor betöltendő munkakört, a szakember nevét, képzettségét/jogosultságát, valamint az önéletrajz ajánlatban lévő oldalszámát. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban közölte, hogy a vezető tisztségviselő kapcsán is ki kell tölteni a 10. sz. formanyomtatványt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 196. oldalán becsatolt 10. sz. formanyomtatványon ajánlattevő B.A. szakembert vezető tisztségviselőként jelölte meg, a szakmai önéletrajzban a szerződés teljesítésekor betöltendő munkakörnél vezető tisztségviselő és felelős műszaki vezető került rögzítésre. A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatában a 10. és 11. számú formanyomtatvány ellentmondást tartalmaz, mivel nem megállapítható, hogy B.A. szakember vezető tisztségviselőként, és/vagy felelős műszaki vezetőként került megjelölésre. A Kbt. 85. §-a alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlatában olyan nem egyértelmű nyilatkozat, kijelentés szerepel, mely felvilágosítás kérés kapcsán tisztázható, így ajánlatkérő csak egy felvilágosítás kérést követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy az ajánlattevő alkalmasságát megítélhesse, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. §-ában foglaltakra tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően M.S. szakemberre vonatkozó kérelmet vizsgálta. A Döntőbizottság az ajánlat 197. oldalán becsatolt 10. számú formanyomtatvány adataiból megállapította, hogy ajánlattevő M.S. szakembert a felhívás 4.b. közlekedési építmények szakterületén foglalkoztatott "A" kategóriás felelős műszaki vezetői pozícióra jelölte. Tényszerűen megállapítható, hogy a 10. sz. nyomtatványon nem került megadásra a szakember jogosultsága, csak a
45
képzettsége (okleveles üzemmérnök), de az ajánlat 207-209. oldalán becsatolt szakmai önéletrajzban feltüntetésre került a jogosultsági száma (MV-KÉ/A1510149), valamint a mérnök kamara igazolása és a kamarai határozat. A Döntőbizottság megállapította, hogy bár a 10. sz. formanyomtatvány egyik rovata nem került teljes mértékben kitöltésre, de a jogosultság megadása az ajánlatkérő felhívásában igazolási módként meghatározott önéletrajz és jogosultságot alátámasztó dokumentum csatolásával teljes értékű, megfelelően igazolja a szakember előírások szerinti alkalmasságát. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy e körben a kérelem nem alapos. 7-12./ A Döntőbizottság ezt követően a gépek rendelkezésre állása körében előterjesztett kérelmeket vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem részben alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő felhívásában előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által a Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontjának alapján a kivitelezés elvégzéséhez és a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló műszaki felszereltségének (eszközeinek, berendezéseinek), illetőleg azok típusának a bemutatását, a rendelkezési jog és az üzemképesség megjelölésének megadásával. A bemutatásnál elegendő kitérni az alkalmassági előírásoknak megfelelő számú műszaki felszereltségre. Alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik a kivitelezés elvégzéséhez szükséges alábbi műszaki és technikai felszereltséggel: — min. 4 db földmunkagép, — min. 2 db aszfaltvágó, — min. 2 db útátfúró, — min. 2 db billenős tehergépkocsi, — min. 2 db tömörítőgép, — min. 4 db dúcrendszer, — min. 4 db vákuum kutas berendezés, — min. 1 db finisher, — min. 1 db vibrohenger, — min. 1 db gumihenger. Ajánlatkérő a dokumentációban ennek megadását a 13. sz. minősítési formanyomtatványban tette kötelezővé.
46
A Döntőbizottság az előírás vizsgálata alapján megállapította, hogy ezen nyilatkozatban kifejezetten közölni kellett az adott gépek/berendezések kapcsán a rendelkezési jogot, így azt, hogy tulajdon, bérlet, lízing, stb. Tényként megállapítható, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatában a rendelkezési jogra vonatkozó kitétel nem került feltüntetésre, így a nyilatkozat hiányos, mely hiánypótlást követően teljessé tehető. A fentiek alapján a Döntőbizottság a „KeVíz 21” Zrt. ajánlata kapcsán előterjesztett kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdésében és a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat. A Döntőbizottság ezt követően megállapította, hogy a Sade Kft. ajánlatában szereplő 13. sz. minősítési formanyomtatványban megjelölésre került 16 eszköz vonatkozásában az ajánlattevő tulajdonjoga, míg 4 db berendezés kapcsán 2 külső erőforrás szervezet (Profi-Bagger Kft., Relid Bau Kft.) tulajdonjoga. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Sade Kft. ajánlattevő ajánlatában becsatolt nyilatkozat megfelel az ajánlatkérő előírásának, így e körben a kérelem nem alapos. 11./ A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező referenciaigazolás kapcsán előterjesztett kérelmét vizsgálta és a kérelemnek helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen egyéb érdekelt eljárásjogi kifogását vizsgálta és megállapította, hogy kérelmező kérelmében a SADE Kft. ajánlattevő ajánlatának referenciaigazolása nem megfelelőségét vitatta, megjelölve a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, melyet a jogorvoslati tárgyalás során a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjára pontosított. A Döntőbizottság a kérelmet tartalma alapján vizsgálta, melyből a referencia nem megfelelősége egyértelműen megállapítható, így a jogszabályhely megjelölés a kérelem pontosításának minősül, így érdemben vizsgálható. Kérelmező azt vitatta, hogy a SADE Kft. ajánlatában becsatolt referenciaigazolásban nem szerepelt az ajánlati felhívás III.2.3) 1) pontja szerint vizsgálandó azon követelmény, hogy a „kivitelezés az átemelő körzetek szakaszos üzembe helyezéssel valósult meg”. Ajánlatkérő felhívásában előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó által:
47
1./ A Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 60 hónap legjelentősebb, befejezett és műszaki átadás-átvétellel átadott referenciáinak az ismertetését a minimumkövetelményekben foglaltak igazolására. A bemutatásnál elegendő kitérni az alkalmassági előírásoknak megfelelő referenciákra. Az ismertetett referenciák igazolását a Kbt. 68. § (2) bekezdésének megfelelően eredeti vagy hiteles másolati példány csatolásával, illetve a törvényben foglaltakon túl az alábbiak megadásával: a kezdési és a befejezési határidő pontos megjelölése (naptári nap), a munka jellege (fővállalkozói, generálkivitelezői, konzorciumi teljesítés), a saját teljesítés pontos leírása (munkarészek, mennyiségek, értékek megnevezésével), a főbb műszaki paraméterek (gerincvezeték hossza, és minden olyan adat, amiből az alkalmasság megállapítható), felvilágosítást adó személy neve és telefonszáma. Alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, ha nem rendelkezik: 1./ Az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 60 hónapban saját maga által megvalósított, befejezett és műszaki átadás-átvétellel lezárt legalább nettó 1 milliárd Ft értékű szennyvízcsatorna építési referenciával. A referenciamunka (több referencia esetén közülük legalább 1) műszaki tartalma legalább 20.000 fm gerincvezeték építése vagy rekonstrukciója, továbbá a kivitelezés átemelő körzet/körzetek szakaszos üzembe helyezésével valósult meg. A Döntőbizottság az ajánlatkérői előírás vizsgálata alapján megállapította, hogy a referenciaigazolásnak tartalmaznia kellett arra vonatkozó információt, hogy a referenciamunka kivitelezése átemelő körzet/körzetek szakaszos üzembe helyezésével valósult meg. Megállapítható, hogy a Sade Kft. ajánlatában az alkalmasságát Gyula Város Önkormányzatánál végzett kivitelezéssel igazolta. A Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően ajánlattevő becsatolta ajánlatába a referenciaadó igazolását, mely az előírt követelményre vonatkozó információt nem tartalmazott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciaigazolás hiányos, mely hiánypótlással orvosolható, így ajánlatkérő ennek elmulasztásával megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdésében és a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. 8-9-14./ A Döntőbizottság ezt követően a „Ke-Víz 21” Zrt. és a Sade Kft. környezetvédelmi tervének értékelését vitató kérelmi elemeket vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján.
48
A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 90. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban részletesen ismertette azon követelményeket és elvárásokat, melyeknek az ajánlattevők környezetvédelmi tervének meg kellett felelnie, továbbá közölte a környezetvédelmi terv értékelésének főbb szempontjait. Kérelmező kérelmében elsődlegesen a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlattevő környezetvédelmi tervének értékelése kapcsán adott helyezést vitatta abból a szempontból, hogy a kérelmező terve jobban és részletesebben kidolgozott, így ajánlatának jobb helyezést kellett volna kapnia a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatánál. A Döntőbizottság megvizsgálta és összehasonlította az ajánlatokban szereplő környezetvédelmi terveket és az azokra adott helyezéseket az ajánlatkérői értékelés függvényében és megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése megfelelt a dokumentációban foglaltaknak az alábbiak alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy a környezetvédelmi terv tartalmában összetett, több elemet magában foglal. A tervnek tartalmaznia kellett többek között az alábbiakat: környezet védelme az építés során; az anyagok, berendezések szállítási és átmeneti tárolásának minimális követelményei; az építési törmelék elhelyezése; a kitermelt földanyag ideiglenes tárolása; a folyamatos közmű üzemeltetés biztosítása az építés során; az általános biztonsági és egészségvédelmi előírások; a tűzvédelem, katasztrófavédelem, a munkakezdés, bontások általános előírások és a munkaterületre vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások. Ebből következően a tervet összességében, valamennyi elemre kiterjedően kell értékelni, összehasonlítani és a helyezéseket kiosztani. A Döntőbizottság álláspontja szerint bizonyos elemek, részek kiragadása és összehasonlítása nem feltétlenül eredményezi a tervek összehasonlításának hibáját.
49
A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Ke-Víz 21” Zrt. az ajánlatában az 1.1.3. fejezetben, a 2. fejezetben és az 1-2. sz. mellékletben részletesen ismertette az azonosított környezeti tényezőket és hatásokat, valamint az intézkedéseket is bemutatta a helyi környezetre adoptálva. Ennek körében figyelembe vette ajánlatkérő rendeletében foglaltakat, ismertette az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerelemeit, melyet jelen projektre illesztette. Az ajánlat 1.1.4. fejezetében jelölte a szabályozó külső dokumentumokat. A levegő tisztaságvédelmével kapcsolatban a környezeti tényezőket, hatásokat, kockázatokat az ún. FMEA elemzési eljárással, majd konkrét intézkedésekkel határozta meg. A terv tartalmazott tűzvédelmi intézkedéseket, részletezte az alkalmazott környezetbarát technológiákat és anyagokat. A Döntőbizottság e körben elfogadta ajánlatkérő szakértőjének azon álláspontját, mely szerint egy gép légszennyező hatása vagy zajkibocsátása a gép típusától, műszaki állapotától függ elsősorban, nem pedig a munkaterülettől. A kivitelezés során a munkagépek által okozott zajkibocsátás hatásainak mérséklésére tett intézkedések vizsgálata fontosabb, mint a hatásterületek vizsgálata, mivel a hatásterületek csökkentésére lehetőség nincs. Megállapítható továbbá, hogy a Sade Kft. környezetvédelmi tervében a felszín alatti vizek védelme nem megfelelően kidolgozott, valamint teljesen más felépítésű a „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi tervénél, így összességében nem azonosan értékelendő. Összegezve a fentieket megállapítható, hogy az intézkedések kidolgozottsága a „Ke-Víz 21” Zrt. környezetvédelmi tervében részletesebb, így ajánlatkérő megfelelő értékelést követően döntött úgy, hogy e bírálati részszempontnál a legjobb helyezést a „Ke-Víz 21” Zrt. kapta, őt követte a kérelmező, majd a Sade Kft. ajánlattevő. A fentiek alapján e kérelmi elemeket a Döntőbizottság elutasította. 10-13./ A Döntőbizottság ezt követően a minőségbiztosítási terv értékelésének megfelelőségét vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy a minőségbiztosítási terv részeként becsatolandó „Műszaki ütemtervben” a felhasználni kívánt erőforrásokat teljes körűen be kell mutatni. Az ütemtervnek napi bontásúnak kell lennie és tartalmaznia kell minden egyes tevékenységet munkanemek szerinti bontásban,
50
valamint bizonyítania kell, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal a kivitelezés biztonsággal végrehajtható. Követelmény a megalapozott és logikailag jól felépített műszaki ütemterv, melynél a minőségterv részei teljes mértékben összhangban vannak egymással, illetve amely alapján egyértelműen megvalósítható a beruházás, az egyes folyamatok logikailag jól felépítetten és megalapozottan követik egymást, a megjelölt erőforrásokkal a beruházás végrehajtható. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban közölte, hogy a műszaki ütemtervnél olyan bontást kér, amelyből áttekinthető az egyes munkafolyamatok egymásra épülése, időigénye, erőforrás igénye. Alapul vehető a dokumentáció 4/2. és 4/3. kötetében található összegző munkanemek, valamint a kérdésben levő példálózó felsorolás (pl. csatornafektetés, úthelyreállítás) alkalmazható. A Döntőbizottság megvizsgálta a „Ke-Víz 21” Zrt. és a Sade Kft. ajánlatát és a következőket állapította meg. A „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatának 294-310. oldalain a kivitelezés során használni kívánt technológiák, technológiai folyamatok, intézkedések bemutatásra kerültek. A műszaki ütemterv napi bontású, munkaterületenként tartalmazta a bontás, közműfeltárás, közműkiváltás, földmunka, dúcolás, csatornaépítés, útalap-építés, ellenőrző vizsgálatok, burkolat-helyreállítás, aszfaltozás munkanemeket. A mintavételi és minősítési tervben ajánlattevő 16 munkafolyamatot (pl. csőfektetés, műtárgyak, útburkolat helyreállítás, stb.) ismertetett. Az organizációs terv 4.1) pontjában (328-329. oldal) hrsz-ok szerint kerültek megjelölésre a felvonulási telephelyek, bemutatásra kerültek az ott tárolandó anyagok és az elhelyezésre kerülő létesítmények. A Sade Kft. ajánlatának 453-455. oldalán ismertetésre került az erőforrás és az elvégzendő munkafolyamatok részletezése az alábbiak szerint: tervezés, lőszermentesítés, csatornaépítés: bontási munkák, földmunka, keresztezés, közműkiváltás; átemelő építése, burkolat helyreállítás. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő által megjelölt munkafolyamatok megegyeznek az ajánlat 858. oldalán található ajánlati ár részletezése körében ismertetett tételekkel, valamint az ütemterv napi bontásban került becsatolásra. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a „Ke-Víz 21” Zrt., mind a Sade Kft. terve napi bontású, a munkafolyamatok az ajánlatkérő előírása szerint kerültek részletezésre, valamint a rendelkezésre álló erőforrások
51
is ismertetésre kerültek. Megállapítható, hogy a kérelmező által a „Ke-Víz 21” Zrt. ajánlatából hiányolt számítás nem volt ajánlatkérői előírás. A Döntőbizottság a „Ke-Víz 21” Zrt. organizációs tervének vizsgálata során megállapította, hogy a felvonulási telephelyek az ajánlatban egyértelműen megjelölésre kerültek helyrajzi számok szerint, valamint ajánlattevő ismertette a telephelyeken elhelyezésre kerülő létesítményeket, az ott tárolandó, felhasználásra kerülő anyagok deponálását és tárolását. A fentiek alapján a Döntőbizottság kérelmező minőségbiztosítási terv kapcsán előterjesztett kérelmet, mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fentiekben meghatározott rendelkezéseit. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasította. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak a jogsértés reparációjára tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes.
52
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. március 11.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:
1. Dr. Aranyosi Richárd ügyvéd (3300 Eger, Egri csillagok u. 12.) 2. Prekub Ügyvédi Iroda Dr. Prekub János ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Luther tér 11. fszt. 1.) 3. Dr. Juhász Erzsébet ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u 14.) 4. Colas-Alterra Kft. (1103 Budapest, Sibrik M. u. 30.) 5. Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 6. Kelet-Út Kft. (tagja: 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14.) 7. Euro Aszfalt Kft. (2225 Üllő, Zsaróka hegy 053/30 hrsz.) 8. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (1399 Budapest, Pf.: 677.) 9. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10.Irattár
