KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.855/7/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkársága (1011 Budapest, Fő u. 44-50., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., képviseli: Dr. Szabó József felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó 1032 Budapest, Szőlő u. 82. 6/35., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szennyvíz-elvezetés és- tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására – szakaszolt projektek elnevezésű, KEHOP-2.2.4. kódszámú pályázati felhívására benyújtott pályázatban foglaltak megvalósítása során FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri tevékenységek ellátása megbízási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (3) bekezdését. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő 2016. február 29-én küldte meg - a Kbt. Harmadik rész, nemzeti eljárásrend Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti - összefoglaló tájékoztatását a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában, mely a Közbeszerzési Hatóság honlapján 36135-1/2015/001 számon 2016. február 29. napján került közzétételre. Az ajánlatkérő nyílt eljárásának felhívását 2016. március 11. napján küldte meg 20 érdeklődő gazdasági szereplőnek Az ajánlatkérő a felhívás 4.) pontjában ismertette a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét az alábbiak szerint: „A „Szennyvíz-elvezetés és - tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására szakaszolt projektek” elnevezésű, KEHOP-2.2.4 kódszámú pályázati felhívásra benyújtott pályázatban foglaltak eredményes megvalósításának a teljes körű pénzügyi, ütemezésbeli felügyelete és bonyolítása, a FIDIC szerződéses feltételek (Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítményekhez valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez - sárga FIDIC) szerinti mérnöki, valamint műszaki ellenőri tevékenység teljes körű ellátása, különösen az alábbi szolgáltatási tevékenységek figyelembevételével: • Az ajánlatkérő érdekében eljárva felügyeli a kiviteli munkákat, bírálja az esetleges vállalkozói követeléseket, változtatási javaslatokat; • A FIDIC Sárga könyv (Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítményekhez valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez, 2011. évi magyar nyelvű kiadás) szerinti szerződések ellenőrzése; • Az építési műszaki ellenőri feladatok teljes körű elvégzése az ezt szabályozó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet, illetve más vonatkozó jogszabályok kötelező tartalma szerint, minden a munkákhoz szükséges szakirányra és megvalósítási szakaszra (tervezés, kivitelezés) kiterjedően; • Tervszerű előrehaladás nyomon követése, igazolása; • Műszaki ellenőri tevékenységének ellátása során napi ellenőrzést kell végeznie; • A Projekt megvalósítására kötött szerződés szerinti létesítmény maradéktalan, igazoltan a minőségi előírásoknak megfelelő
3
megvalósításának betartatása, ennek során együttműködés az üzemeltetővel; • A feladatok végrehajtásához szükséges szakértő és egyéb személyzet biztosítása, a vállalkozói teljesítések és azok elszámolásának folyamatos ellenőrzése, számlák jóváhagyása, mérnök általi ellenjegyzés a teljesítés igazoláson; • A meglévő és megszerzendő engedélyek ellenőrzése, azok érvényességének nyomon követése, az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaik időbeli követése, továbbá a teljesítés követése; • A kedvezményezett szakértőjeként a Projekthez kapcsolódó közbeszerzési dokumentációk elkészítésében való részvétel; • A jogi kérdéseket érintő dokumentumok előkészítésében való részvétel, együttműködés a Megbízó jogi képviseletét ellátó ügyvéddel (vagy ügyvédi irodával); • Rendelkezésre állás és közreműködés a - kivitelező által megajánlott jótállási időszak alatt; Kivitelezési munkák során a kooperációs megbeszélések biztosítása, koordinációk levezetése, jegyzőkönyvezése. A FIDIC Mérnöknek együtt kell működnie a PIU műszaki szakértőjével és a PIU vezetővel/projektmenedzserrel. Amennyiben szükséges, részt kell vennie a havonkénti PIU értekezleteken. Munkájáról havonta beszámolót kell készíteni a PIU műszaki szakértőjének. Döntéseit egyeztetnie szükséges a műszaki szakértővel és a PIU vezetővel/projektmenedzserrel. Nyertes ajánlattevőnek a hazai, illetve az EU-s szabályzatok ismeretén túl a FIDIC általános szerződéses feltételei szerint kell működnie és a projekt előrehaladása során a megkötött FIDIC alapú Építési Szerződés ismeretében szükséges eljárnia. A szolgáltatással érintett építési beruházás becsült összértéke nettó 1.417.505.980,- Ft. További részleteket a közbeszerzési dokumentáció tartalmaz. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás 6.) pontjában a szerződés időtartamát akként határozta meg, hogy „A szerződés időtartama a zárójelentés ajánlatkérő általi elfogadásáig tart (a kivitelezés tervezett időtartama - a próbaüzemet is beleértve - 18 hónap), azzal, hogy nyertes ajánlattevő köteles rendelkezésre állni a jótállási időszak alatt.” Az ajánlatkérő a felhívás 9.) pontjában kizárta az alternatív ajánlattétel lehetőségét, a 10. pontban adta meg az értékelési szempontot az alábbiak szerint: Értékelési részszempont Súlyszám 1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF)
50
4
2. A szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány képzettsége, szakmai tapasztalata 2.1. Alszempont: Szakmai tapasztalat – év 2.2. Alszempont: Szakmai tapasztalat - referencia 2.3. Alszempont: Szakmai tapasztalat – jogosultság 3. Állandó munkatársak létszáma
10 10 10 20
Az ajánlatkérő a felhívásában előírta a részvételi feltételeket, így a kizáró okokat, a pénzügyi és gazdasági valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, valamint az alkalmasság minimumkövetelményeit, melyek között az alábbi előírást is szerepeltette: 12.) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M1) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének a) pontja alapján ajánlattevő csatolja az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 év (36 hónap) befejezett, szennyvízépítési beruházáson nyújtott FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátása tárgyú legjelentősebb szolgáltatásairól szóló igazolását vagy nyilatkozatát a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § szerinti módon. Az igazolásnak vagy nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a teljesítés idejét (kezdési és befejezési időpont naptári nap pontossággal megadva), a szerződést kötő másik fél megnevezését, a szolgáltatás tárgyát (az alkalmassági minimumkövetelmény szerinti tartalommal), az ellenszolgáltatás nettó összegét, valamint azt, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő befejezett referenciaként olyan szolgáltatást fogad el, ahol a beruházás műszaki átadás-átvétele megtörtént. A referencia akkor tekinthető az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 éven (36 hónapon) belül teljesítettnek, ha a teljesítés időtartama (a referencia teljesítésének kezdő és befejező időpontja) erre az időszakra esik. A referenciamunkák konzorciumi formában történő teljesítése esetén a fenti adatokat a referenciaigazolásnak vagy nyilatkozatnak oly módon kell tartalmaznia, hogy abból az ajánlattevő saját teljesítése alapján az alkalmassága egyértelműen megállapítható legyen. Amennyiben a referenciaigazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy a referenciaigazolásban vagy nyilatkozatban a konzorciumi tagok egyetemleges kötelezettségvállalására hivatkozni kell, megjelölve, hogy hány százalékos volt a teljesítésben az ajánlati aránya, tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdésében foglaltakra. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése alapján, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített szolgáltatás megrendelésére vonatkozó
5
referencia igazolás, vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt – nem állítható ki az egyes ajánlattevők által teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást, vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett szolgáltatás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. Az ajánlatkérő rögzíti, hogy amennyiben egy gazdasági szereplő referenciaként olyan korábbi tevékenységet kíván bemutatni, amelyben konzorcium vagy projekttársaság tagjaként teljesített, abban az esetben ajánlatkérő csak azt fogadja el az alkalmasság igazolásaként, amely konzorciumi tagként vagy projekttársaság tagjaként saját hányadban kielégíti az előírt alkalmassági feltételeket, figyelemmel a Kbt. 140. § (9) bekezdésében meghatározottakra is (kérjük emiatt a teljesítés bemutatásáról szóló nyilatkozatban adják meg a saját teljesítés mértékét százalékban vagy forintban). A Kbt. 140. § (9) bekezdése alapján a projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M/1.) Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 évben (36 hónapban): a) legalább 1 db befejezett, szennyvízépítési beruházáson nyújtott FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására vonatkozó referenciával, amely esetében a megvalósított szennyvíztelep hidraulikai kapacitása eléri a 8000 m3/nap értéket, valamint a megvalósított szennyvíztelep biológiai kapacitása eléri az 50.000 LE értéket. b) legalább 1 db befejezett, FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására vonatkozó referenciával, amely esetében az ellenszolgáltatás értéke elérte a nettó 30 millió Ft-ot. A referenciák között az átfedés megengedett.” Az ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában 2016. március 23. 11.30 órában határozta meg az ajánlattételi határidőt, melyet a korrigendumában 2016. április 1. 11.30 órára módosított. Az ajánlatkérő a felhívás 19. pontjában ismertette, hogy beszerzése Európai Unióból származó forrásból finanszírozott projekttel kapcsolatos, melynek jele KEHOP-2.2.4. Az ajánlatkérő elektronikusan küldte meg az érdeklődőknek a dokumentációt a következő tartalommal:
6
1. Kötet: Eljárást megindító felhívás, 2. Kötet: Útmutató az érdekelt gazdasági szereplők részére, 3. Kötet: Szerződéstervezet, 4. Kötet: Ajánlott igazolás - és nyilatkozatminták, 5. Kötet: Műszaki leírás, Önálló melléklet: elvi vízjogi engedély; elvi engedélyes tervdokumentáció. Az ajánlatkérő 2016. március 22-én megküldött tájékoztatójában értesítette a gazdasági társaságokat, hogy módosította a felhívását és a dokumentációját a következőek szerint: A módosítás az eljárást megindító felhívás alábbi pontjait érinti: - 10. pont: Az ajánlatok értékelési szempontja / 2. értékelési részszempont - 12. pont: Az alkalmassági követelmények […] / M/2. a) és b) alkalmassági követelmény - 13. pont: Ajánlattételi határidő - 16. pont: Az ajánlat(ok) felbontásának […] ideje […] A módosítás a közbeszerzési dokumentumok alábbi pontjait érinti: - 2. kötet, 3.4. pont: Az ajánlatok benyújtásának […] határideje - 2. kötet, 5.1 pont: Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontásának […] ideje 4. kötet, 2.1. és 2.2. sz. melléklet (Felolvasólap): 2.3. értékelési részszempont Az eljárás során 4 előzetes vitarendezési kérelmet terjesztettek elő: 1. 2016. március 17-én benyújtott kérelemben az M/2 alkalmassági feltételt kifogásolták, melyre az ajánlatkérő 2016. március 22-én adott válasza szerint módosította a felhívást és dokumentációt. 2. 2016. március 21-én benyújtott kérelemben az M/1 alkalmassági feltételt vitatták, melyet az ajánlatkérő elutasított, a 2. kérelemnek helyt adva módosította a felhívást, dokumentációt. 3. 2016. március 25-én került benyújtásra három kérelmi elemmel: 1. elem M/1 alkalmassági feltétel, 2. elem M/2 a) és b) pontok értékelése, állandó munkatársak rendelkezésre állása, mindhárom kérelmi elem elutasítva ajánlatkérő 2016. március 31-i válaszában. 4. 2016. március 25-én került benyújtásra, melyben az M/1 referenciára (kezdeményezés tárgyában) vonatkozóan nyújtottak be előzetes vitarendezési kérelmet, melyet ajánlatkérő 2016. március 31-én utasított el. A 2016. április 1-jei ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a (VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. és KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft. alkotta) VIKÖTI-KEVITERV Konzorcium 17.800.000,- Ft-os, az UTIBER Közúti Beruházó Kft. 38.900.000,- Ft-os, a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és
7
Mérnöki Zrt. 41.900.000,- Ft-os és az EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft. 29.700.000,- Ft-os ajánlati árral. Az ajánlatkérő 2016. április 19-én hiánypótlási felhívást, indokoláskérést bocsátott ki, majd 2016. április 28-án küldött levelében felkérte az ajánlattevőket az ajánlati kötöttség további 60 nappal, 2016. június 30-ig történő meghosszabbítására. Az ajánlatkérő 2016. május 20-án a benyújtott indokolással kapcsolatos további kiegészítő indokolás benyújtására szólította fel az EUROUT Kft.-t. Az ajánlatkérő 2016. június 1-én megküldött dokumentumában adott tájékoztatást az érvénytelen ajánlattevőkről, melyek a következők voltak: - EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft. aránytalanul alacsony ár) - FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. (munkatársak létszáma) - VIKÖTI-KEVITERV Konzorcium (többek között az M/2 alkalmasság hiánya, szakemberek hiánya, kapacitást nyújtó szervezet rendelkezésre állásának hiánya) Az ajánlatkérő 2016. június 1-én szólította fel az UTIBER Kft.-t, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat nyújtsa be. 2016. június 10-én küldte meg az ajánlatkérő az összegezését, mely szerint az eljárás nyertese az UTIBER Közúti Beruházó Kft. lett. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2016. június 24-én írta alá a megbízási szerződést. A hivatalbóli kezdeményező 2016. szeptember 23. napján postára adott kezdeményezésében a Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, melyben jogsértés megállapítását kérte. Előadta, hogy a vélt jogsértésről 2016. augusztus 17. napján - a közbeszerzés dokumentumainak egységes monitoring és információs rendszerbe történő feltöltésének időpontjában - szerzett tudomást. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásának 12.) M/1 pontjában az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és igazolási mód keretében az ajánlatkérő azt rögzítette, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 év (36 hónap) befejezett szolgáltatásairól a 23. § szerinti referenciaigazolás vagy nyilatkozat becsatolása szükséges, továbbá előírta, hogy „a referencia akkor tekinthető az eljárást megindító felhívás megküldésétől
8
visszafelé számított 3 éven (36 hónapon) belül teljesítettnek, ha a teljesítés időtartama (a referencia teljesítésének kezdő és befejező időpontja) erre az időszakra esik.” Az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően több érdekelt gazdasági szereplő előzetes vitarendezés keretében kifogásolta az M/1 alkalmassági követelménnyel összefüggésben, hogy a referencia teljesítésének kezdő időpontja is a 3 éves időszakra kell, hogy essen (2016. március 21. napján kelt 2. sz. előzetes vitarendezési kérelem I. pont, a 2016. március 25. napján kelt 3. sz. előzetes vitarendezési kérelem 1. pont, továbbá a szintén 2016. március 25. napján kelt 4. sz. előzetes vitarendezési kérelem.), mely vitarendezési kérelmeket az ajánlatkérő elutasította. A Perfektum Mérnöki Kft. 2016. április 7. napján előterjesztett jogorvoslati kérelmében is ezt vitatta, mely kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottság 2016. május 5. napján kelt végzésével – hiánypótlás nem teljesítése okán - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kezdeményező közölte, hogy az előzetes vitarendezési kérelmet, illetve jogorvoslati kérelmet előterjesztő gazdasági szereplők az eljárásban nem tettek ajánlatot, továbbá a nagyszámú érdeklődő gazdasági szereplő ellenére az ajánlattételi határidő lejártáig mindössze 4 db ajánlat került benyújtásra. Kiemelte, hogy a Kbt. 2. § (2) bekezdése alapelvként rögzíti az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét, mely zsinórmértékül kell, hogy szolgáljon valamennyi közbeszerzési eljárásban. Az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban a Kbt. 65. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: „Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.” A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 21. § (3) bekezdésének a) pontja – összhangban az Európai Parlament és Tanács 2014/24/EU Irányelve XII. sz. melléklet II. rész a) pont ii) alpontjában foglaltakkal – a következőket tartalmazza. „Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható:
9
a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte […]” A hivatkozott jogszabályhelyekre figyelemmel a kezdeményező álláspontja szerint az elmúlt 3 év (36 hónap) tekintetében nem a teljesítés időtartama, hanem a teljesítés időpontja az irányadó. Ezt támasztják alá a Közbeszerzési Szemle 2015. évi 6. számában foglaltak, miszerint „a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem a teljesítés időtartama az irányadó, hanem az, hogy az adott referenciához kapcsolódó munka befejezése a felhívás feladását megelőző, a Korm. rendeletnek megfelelően meghatározott időtartamon belül kell, hogy megtörténjen, így tehát maga a kezdés időpontja véleményünk szerint e tekintetben nem releváns.” Megjegyezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság álláspontja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: régi Rendelet) 15. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakra vonatkozott. Véleménye szerint azonban az abban foglaltak a Kormányrendelet 21.§ (3) bekezdésének a) pontja tekintetében is irányadónak tekinthetők, tekintettel arra, hogy a régi Rendelet 15. § (3) bekezdése a) pontja lényegében megegyezik a Kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének a) pontjával. A kezdeményező szerint az M/1 alkalmassági követelmény kapcsán az ajánlatkérő szűkítően értelmezte, hogy mely referencia tekinthető az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 éven belül teljesítettnek, s e szűkítő értelmezéssel egyúttal versenykorlátozó magatartást valósított meg, mellyel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, továbbá a Kormányrendelet 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Ismertette, hogy a fentiek alapján megindította a szabálytalansági eljárást az ajánlatkérővel szemben és ezzel egyidejűleg, a Korm. rendelet 161. § (2) bekezdése alapján, azt fel is függesztette a Döntőbizottság jogorvoslati döntésének kézhezvételéig. Az ajánlatkérő észrevételében kérte a jogsértés hiányának megállapítását. Közölte, hogy álláspontja szerint téves a kezdeményező azon értelmezése, amely szerint a bemutatásra kerülő referenciák esetében az elmúlt 3 év (36 hónap)
10
tekintetében nem a teljesítés időtartama, hanem a teljesítés időpontja az irányadó. Álláspontja szerint a Kormányrendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az alkalmasság az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével igazolható. Erre tekintettel könnyen belátható, hogy amennyiben az ajánlatkérő elfogadna olyan referenciát, amelynek teljesítési időszaka az eljárást megindító felhívás megküldését megelőzően 35 hónappal történt, akkor ez nem lenne összhangban a Korm. rendelet hivatkozott előírásával, mivel így nem a vizsgált három év szolgáltatásait (teljesítéseit) vette volna figyelembe az ajánlatkérő, hiszen egy ilyen szolgáltatás érdemi része, tényleges teljesítési időszaka az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított három évnél régebben valósult meg. Ennek igazolására hivatkozott a Döntőbizottság D.497/21/2014. számú határozatára, amely alapján a korábban teljesített szolgáltatások alkalmassági követelmény körében történő vizsgálata során az ismertetett referenciának az előírt időszakban (eljárást megindító felhívás feladásától vagy megküldésétől visszafelé számított három év) kellett megvalósulnia, beleértve az ismertetett referencia kezdő időpontját is, figyelemmel az alábbi megállapításra: A Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatkozott jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy „az egyéb érdekelt nem felelt meg az M1 alkalmassági követelménynek, mivel a referenciájának kezdő időpontja közel másfél évvel korábbi, mint az ajánlatkérő által meghatározott időpont”. A jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja a következőt tartalmazza: „Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén […] igazolható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni […].” A jelen jogorvoslati eljárás keretében vizsgált közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja a fentiekkel azonos módon szabályozza a korábban teljesített szolgáltatások alkalmassági követelmény körében történő vizsgálatát, így a Közbeszerzési Döntőbizottság D.497/21/2014. számú határozatában ismertetett álláspontja a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tekintetében is irányadó. Kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárás során egyik érvénytelen ajánlattevő esetében sem alkalmatlanság miatt került megállapításra az érvénytelenség. Álláspontja szerint már önmagában az megalapozta az eljárás során a versenyt, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig 4 db ajánlat benyújtásra került, valamint
11
mind a 4 ajánlat a becsült értéknél (nettó 48.385.527,- Ft) alacsonyabb ajánlati árat tartalmazott (a nyertes ajánlattevő ajánlati ára közel 20 %-kal volt alacsonyabb a becsült értéknél). Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás 12. pontjában előírt M/1. alkalmassági követelmény meghatározásakor, valamint az előzetes vitarendezési kérelmekre adott válaszainak megadásakor figyelemmel volt a Kbt. 65. § (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontjára egyaránt, így véleménye szerint az eljárás során nem merülhetett fel a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, valamint egyenlő bánásmód alapelvének sérelme. Az ajánlatkérő észrevételében hivatkozott a tárgyi közbeszerzési eljárás ellenőrzése alkalmával is a közbeszerzésekért felelős miniszter/Miniszterelnökség (amely egyébként az uniós forrásfelhasználásokért is felelős) Ellenőrző Hatóság Minőségellenőrzési összefoglalójának azon előírására, mely szerint folyamatos szolgáltatás esetén ajánlatkérő a referenciára vonatkozó előírásakor elő kell írnia a referenciamunka kezdési időpontját, amelynek bele kell esni a vizsgált időtartamba. A hivatkozott útmutató releváns oldalait az ajánlatkérő észrevételéhez mellékelte. A fentiekre tekintettel kérte jogsértés hiányának megállapítását. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárását 2016. március 11én indította meg, így a jogvita elbírálására is az ebben az időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos az alábbi indokok alapján. A kezdeményező kezdeményezésében annak vizsgálatát kérte, hogy az ajánlatkérő M1. alkalmassági előírása körében a referencia kezdő időpontjának megadásával megsértette a Kbt. és a Korm. rendelet előírásait. A Kbt. 2. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételek előírásával. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai
12
alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az (5) bekezdés alapján a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá
13
arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. A Kbt. szabályozási rendszere alapján a közbeszerzési eljárás felhívásában elő kell írnia az ajánlatkérőnek azokat az elvárásait, feltételeit, amelyek alapján meg tudja állapítani az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A jogalkotó elvárásként határozta meg tehát az ajánlatkérővel szemben, hogy az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára korlátozza és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írja elő. Ezzel a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy az alkalmassági követelmények olyan mértékben kerüljenek meghatározásra, melyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, ugyanakkor ajánlatkérő ne támasszon túlzott elvárásokat a gazdasági szereplőkel szemben, az igazodjon a szerződés tárgyához, arra korlátozódjon, biztosítva ezzel a gazdasági szereplők közötti minél szélesebb versenyt valamint azt, hogy így minél több gazdasági szereplő legyen képes részt venni a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő az alkalmasság követelményében megfogalmazott elvárásaival azt jelzi az ajánlattevőknek, hogy a beszerzése tárgyára is figyelemmel milyen gazdasági, pénzügyi és műszaki háttér, szakmai tapasztalat, szakértelem, gyakorlat, illetve hatékonyság teszi alkalmassá a gazdasági szereplőt a szerződés teljesítésére, azaz milyen feltételek alapján tekinti az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket olyannak, akik teljesíteni tudják az általa elvártakat. Ezek az elvárások nem lehetnek korlátlanok és öncélúak. Ezt az elvárást rögzítette a jogalkotó a Kbt. 65. § (3) bekezdésében. A konkrét közbeszerzési eljárás tekintetében az volt megállapítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az ajánlatkérő vizsgálni kívánta az ajánlattevők alkalmasságát a referencia alapján. Előírásra került, hogy az ajánlattevő csatolja az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 év (36 hónap) teljesített, szennyvízépítési beruházáson nyújtott FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátása
14
tárgyú legjelentősebb szolgáltatásairól szóló igazolását vagy nyilatkozatát. Az ajánlatkérő teljesített referenciaként olyan szolgáltatást fogad el, ahol a beruházás műszaki átadás-átvétele megtörtént. A referencia akkor tekinthető az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 éven (36 hónapon) belül teljesítettnek, ha a teljesítés időtartama (a referencia teljesítésének kezdő és befejező időpontja) erre az időszakra esik. A Döntőbizottság a kezdeményezés alapján az ajánlatkérő előírását vizsgálta. Megállapítható, hogy az ajánlatkérő a referenciát akkor tekinti befejezettnek, ha a referenciát képező munka kezdési időpontja is az ajánlatkérő által meghatározott 3 éves intervallumon belül helyezkedik el. A kezdeményező álláspontja szerint ezen kezdési időpont meghatározás sérti a jogszabályi rendelkezéseket. A jogalkotó a Korm. rendelet fent idézett pontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága körében az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését rögzítette azzal, hogy az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni. Tényként megállapítható, hogy sem a Kbt., sem a Korm. rendelet arra vonatkozóan nem ad iránymutatást, hogy a 3 év teljesítésébe a munka kezdésének időpontja is beleértendő-e. A közbeszerzési gyakorlatban referencia teljesítéseként az ajánlatkérők a referencia munka befejezését tekintették, hiszen ez az időpont ad garanciát az ajánlatkérő számára, a közelmúltban végzett hasonló jellegű építés/szolgáltatás/árubeszerzés által az ajánlattevő szakmai tapasztalatáról. A Kbt. 2. § (7) bekezdése értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. szabályainak kógenciájából adódóan a jogszabály előírásait nem lehet szűkítően értelmezni. A jogalkotó rögzíti azt is, hogy a nem szabályozott kérdések elbírálásakor a jogalkotói cél és az alapelvek tiszteletben tartása az elsődleges szempont.
15
A Döntőbizottság megállapította, hogy a referencia kezdő időpontjának a 3 éves időszakon belül történő megkövetelése szűkíti a figyelembe vehető referenciák körét, mely szűkítés meghatározására vonatkozóan az ajánlatkérő indokot nem szolgáltatott. Jelen közbeszerzési eljárás is egy 18 hónapos szolgáltatást magába foglaló tevékenység, mely kapcsán a szakmai alkalmasság csak és kizárólag egy viszonylag rövid időre vonatkozó referencia munkával igazolható, figyelembe véve annak tényét is, hogy ezen szolgáltatások szennyvízberuházásokhoz kapcsolódnak, így végigkövetik azon építési munkák menetét. Az ajánlatkérő által minimumkövetelményként előírt szennyvízberuházás (hálózat és telep) kapacitására figyelemmel egy hosszabb volumenű referenciamunkával igazolható az alkalmasság, mely magában foglalja még a próbaüzemet is, így ezen referenciamunka kezdőidőpontját is figyelembe véve az adott 3 éves időszakban esetlegesen csak 1 referenciával igazolható. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ajánlatkérői előírás sérti a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 65. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a Döntőbizottság D.497/21/2014. számú határozatra, mivel ezen jogorvoslati eljárásban nem az ajánlatkérői előírások képezték a jogvita tárgyát, hanem az adott referencia megfelelősége az ajánlatkérői előírásoknak. A Döntőbizottság nem tartotta irányadónak az ajánlatkérő által becsatolt összefoglaló hivatkozott pontjait, mivel ez egy ellenőrző hatóság belső dokumentuma, mely nem jogforrás. A Döntőbizottság ezt követően a kezdeményező alapelvi rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó kezdeményezési elemet vizsgálta. Ebben a vonatkozásban szükségesnek tartja a Döntőbizottság kiemelni, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezései törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az egyes tételes speciális rendelkezéseknek kell az általános alapelvi rendelkezésekhez igazodnia. Az alapelvek generálklauzulakénti meghatározása éppen arra szolgál, hogy a részletszabályokban nem szabályozott, de a jog, jogos érdek közvetlen sérelmét vagy annak veszélyét előidéző magatartások, eljárások ne maradjanak – a Kbt.ben meghatározott – jogkövetkezmény nélkül. A Döntőbizottság töretlen joggyakorlata alapján alapelvi sérelmet csak akkor állapít meg a részletszabályokban rögzített jogsértés(ek) megállapítása mellett, ha a részletszabályokban rögzített tényállás és tényállási elemek nem képezik le
16
a kifogásolt ajánlatkérői magatartást és így többlettényállási elem merül fel, mely alapelvek vizsgálatát indokolja. A vizsgált esetben a hivatalbóli kezdeményező nem hivatkozott olyan többlettényállásra, amely a részletszabályokban megállapított jogsértések mellett indokolta volna további alapelvi sérelem megállapítását, így a Döntőbizottság az alapelvi sérelmet nem látta megállapíthatónak. E körben fontos annak kiemelése is, hogy abból a tényből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani az alapelvi sérelem fennállását, hogy 20 érdeklődő jelentkezésével ellentétben kizárólag 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, illetőleg a vitatott kérdésben előzetes vitarendezés iránti kérelem is volt. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 144. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben foglaltak megsértését. A Döntőbizottság a jogsértés megállapításán kívül további jogkövetkezmény megállapítását nem tartotta indokoltnak. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. A Döntőbizottság a Ket. szabályai alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Csongrád megye területén
17
található - a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2016. október 24. Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Tomasovszki Tamás sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják:
1.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkársága (1011 Budapest, Fő u. 44-50.) 2. Dr. Szabó József felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó (1032 Budapest, Szőlő u. 82. 6/35.) 3. Perfektum Mérnöki Kft. (1036 Budapest, Perc u. 2.) 4. G.L.L.A Kft. (2330 Dunaharaszti, Rónai Gy. u. 23.) 5. Global Terv Kft. (1037 Budapest, Bojtár u. 66.) 6. Győrber Kft. (9023 Győr, Tihanyi Á. út 10/B.) 7. Human-Tax Kft. (4400 Nyíregyháza, Jósa A. u. 13. III/8.) 8. Innober-Wave Kft. (1087 Budapest, Baross tér 2. I/5.) 9. Ister Mérnökiroda Kft. (2091 Etyek, Hősök tere 11.) 10. KÖMI Kft. (1036 Budapest, Galagonya u. 5. IV. em.) 11. KÖVITE-PLUSZ Kft.(5700 Gyula, Nagyváradi u. 54.) 12. Lokomo 424 Kft. (1103 Budapest , Olajliget u. 28.) 13. Mecsek Mérnökiroda Kft. (7630 Pécs, Barázda köz 8.) 14. NOX Zrt. (1054 Budapest, Alkotmány u. 21. I/1.) 15. OVIBER Kft. (1054 Budapest, Nagysándor J. u. 6.) 16. SZB Kft. (2440 Százhalombatta, István király útja 29.) 17. TANNA Kft. (4135 Körösszegapáti, Kossuth L. u. 136.) 18. VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) 19. Irattár