A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T- ot

K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: [email protected] Ikt.sz.: D.711/24/2011.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

H A T Á R O Z A T- ot A Döntőbizottság a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. (2096 Üröm, Fő u. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére a Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A budapesti Margit híd pillérszobrainak restaurálása, valamint a hiányzó „Hercules” szobor rekonstrukciója” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 86. § (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság a 4. kérelmi elemmel összefüggésben a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 720.000.-Ft (azaz hétszázhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 65.000.-Ft+Áfa (azaz hatvanötezer forint) eljárási költséget. Ezt meghaladóan a felek viselik a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de

2

a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásának ajánlati felhívását 2011/S 89-144971 számon 2011. május 7-én tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetmény feladásának időpontja: 2011. május 5. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában rögzítette, hogy a rendelkező részben írt tárgyban vállalkozási szerződést kíván kötni a szoborrestauráció és rekonstrukció restaurátori dokumentációjának elkészítésére és kivitelezésére. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában a következőkben határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: „Margit híd műemléki helyreállításként 7 pillérszobor restaurációja és a 4. pilléren a déli oldali hiányzó szobor pótlása a dokumentációban részletezettek szerint. 1. A megvalósításhoz szükséges restaurálási dokumentáció elkészítése. 2. A restaurálási terv engedélyeztetése, névre szóló engedély megszerzése a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. 3. Szobrok térbeli digitális felmérése és dokumentálása, valamint a szobrok bevédése. 4. Szobrok restaurálása. 5. „Hercules” szobor rekonstrukciója. Ajánlatkérő sem a részekre történő, sem az alternatív ajánlattételt nem tette lehetővé. Ajánlatkérő a befejezés időpontját 2013. július 31. napjában határozta meg a felhívás II.3) pontjában. A felhívás III.1) pontjában meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeket, ezek között a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a fő finanszírozási rendelkezéseket.

3

A felhívás III.2) pontjában ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket, valamint azok igazolási módját. A felhívás III.2.3) pontja szerint műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő a következőket rögzítette. „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolási mód: M3, A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Kbt. 67. § (4) bekezdés b) pontja szerint azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A szakemberek bemutatása során külön csatolandó a d-e) szakember esetében a végzettség igazolása, a d) szakember esetében a szakmai tapasztalat ismertetése, valamint az a-c) szakemberek esetében a tevékenység végzésére való jogosultságot igazoló dokumentum. A szakmai tapasztalat tartalmával szembeni követelmény, hogy az előírt alkalmassági követelmény megléte megállapítható legyen. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra. Az alkalmasság minimumkövetelményei: Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő) és a 10% feletti alvállalkozó. valamint adott esetben a Kbt. 69. § (4) és (8) bekezdés szerinti alvállalkozója (együtt), ha M3. nem rendelkezik a) legalább 1 fő a 104/2006. (V. 28.) Korm. rendelet szerinti „É” besorolású építész tervezővel, aki szerepel a Tervezői Névjegyzékben a fenti besorolással; b) legalább 1 fő a 104/2006. (V. 28.) Korm. rendelet szerinti „T” besorolású tartószerkezeti tervezővel, aki szerepel a Tervezői Névjegyzékben a fenti besorolással; c) legalább 1 fő a 104/2006. (V. 28.) Korm. rendelet szerinti „GD” besorolású geodéta tervezővel, aki szerepel a Tervezői Névjegyzékben a fenti besorolással; d) legalább 3 fő kőszobrász-restaurátor végzettséggel rendelkező szakemberrel. A szakemberekkel kapcsolatos további elvárás legalább 5 év kőszobrász-restaurátori szakmai tapasztalat megléte; e) legalább 1 fő szobrász végzettséggel rendelkező szakemberrel. f) (együttes megfelelés) Ugyanazon szakember kizárólag egy funkcióban nevezhető meg.” A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a az összességében legelőnyösebb ajánlat volt az alábbi részszempontok és súlyszámok szerinti megbontásban: 1. Nettó ajánlati ár. Súlyszám 80,

4

2. Valamennyi munkára vállalt teljes körű jótállás időtartama (hónap). Súlyszám 10, 3. A teljesítésre vállalt napok száma az engedélyezési eljárások időtartama nélkül (nap). Súlyszám 10. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő: 2011. június 21, az eredményhirdetés időpontja: 2011. augusztus 19., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. augusztus 30. napja volt. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy beszerzése európai uniós forrásból támogatott, megjelölve a vonatkozó projektet. Ajánlatkérő a további információk között tájékoztatott az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásairól az adható ponttartományról, a pontozás módszeréről. Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. §-a alapján biztosította. A VI.3.21) pontban ajánlatkérő megadta a 2. és 3. bírálati részszempontra vonatkozó konkrét előírását, az alkalmazandó maximumértéket. A VI.3.23) pont szerint ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nyertessége esetén, legkésőbb a szerződéskötésig gondoskodik a Dunán igénybe vehető, mentésre alkalmas maximum 4 fő befogadására képes motorcsónak rendelkezésre állásáról. A VI.3.25) pont alapján ajánlattevőnek Projekt Megvalósítási Tervet (PMT) kell készítenie. A PMT-nek tartalmaznia kell havi bontású, sávos építési/megvalósítási és pénzügyi ütemtervet, továbbá a felhívásban, dokumentációban és az ajánlatban foglaltak érvényesítésével az ajánlatban kell elhelyezni. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben meghatározta a részletes ajánlattételi feltételeket, a közbeszerzési műszaki leírást, megadta a nyilatkozatmintákat, valamint a szállítási szerződés tervezetét. A dokumentációban ajánlatkérő nyilatkozatmintákat bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. 1. A felolvasólapon az ajánlati árat összesen nettó forintban kell feltüntetni a következő bontásban: a) 1 darab „Hercules” szobor rekonstrukciójának díja nettó …….............. Ft, azaz nettó ……………….... forint. b) 7 darab szobor restaurálásának díja nettó …………………... Ft, azaz nettó …………………… forint.

5

c) Általános és organizációs költség1, díj nettó …………………… Ft, azaz nettó …………………… forint.

Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy az ajánlatok összehasonlításának alapját a nettó ajánlati ár képezi, de a pénzügyi ellenszolgáltatást az ajánlatkérő az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes ÁFA mértékével növelt bruttó áron teljesíti. Az ajánlatok összehasonlítási alapját az ajánlati ár jelenti, az 1/a, 1/b, 1/c pontokban foglaltak nem bírálati szempontok, ezért az ajánlatok bontásán nem kerülnek felolvasásra. Általános és organizációs költségek alatt többek között a víz feletti biztonságos munkavégzés biztosítása, a szobrok mozgatása értendő, azaz mindazon költségek, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a rekonstruálási és restaurálási tevékenységhez. Ajánlatkérő a teljesítéshez igénybe venni kívánt alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek tekintetében is bocstátott ki formanyomtatványt. Ajánlatkérő a következő fizetési ütemezést határozta meg a dokumentációban: Fizetési ütemezés 1. 2.

3.

4. 5.

6.

Esedékesség, a számla összege Restaurálási engedély megszerzése Hiányzó Hercules szobor M 1:5 zsűrizett, megvalósításra jóváhagyott modelljének elkészülte. Bármely négy restaurálandó szobor restaurációjának elkészülte szakmai zsűri, illetve megrendelő által elfogadva. Hercules szobor pilléren történő végleges elhelyezése, megrendelő általi elfogadása. Valamennyi szoborrestaurálás befejezése, szakmai zsűri, illetve megrendelő általi elfogadása. Végszámla: a restaurálás befejezésének Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodájánál történő bejelentését követően.

(Rész)számla összege 30% = ……………… Ft 15% = ……………… Ft

15% = ……………… Ft

15% = ……………… Ft 15% = ……………… Ft

10% = ……………… Ft

Ajánlatkérő megismételte a bírálati részszempontok tekintetében az alkalmazni kívánt ponthatárokat, valamint megadta a bírálat módszerét a következők szerint:

6

„ A megadott többlet „Valamennyi munkára vállalt teljes körű jótállás időtartama” bírálati részszempontot a következő módon korlátozza: A jótállás ideje értékelési részszempont esetében az ajánlati dokumentáció részeként csatolt vállalkozási szerződés-tervezetben megadott, 36 hónapos minimális jótállási időtartamon felül vállalt, hónapban megadott többlet időtartam kerül értékelésre. Az ajánlatkérő csak pozitív egész számban kifejezett értéket bírál. Vállalható maximális érték: 24 hónap többletjótállás. Az ajánlatkérő minden olyan ajánlatot, amelyben a megadott legkedvezőbb értéknél (24 hónap) kedvezőbb (magasabb) vállalás található, pontozás tekintetében úgy tekint, mintha az ajánlattevő – az adott szempont tekintetében – az itt meghatározott legkedvezőbb 24 hónapot vállalná. „A teljesítésre vállalt napok száma az engedélyezési eljárások időtartama nélkül” részszempont esetén a szerződéskötéstől vállalt teljesítési napok száma kerül értékelésre, amely időtartamból figyelmen kívül kell hagyni az engedélyezési eljárásokra vonatkozó időtartamot. Az ajánlatkérő csak pozitív egész számban kifejezett értéket bírál. A vállalás megadása során figyelembe kell venni a szerződéstervezet 2.1. pontjában megadott részhatáridőket, valamint a projektre vonatkozó, az engedélyezési eljárásokat is magában foglaló teljes véghatáridőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen az az ajánlat, amely nem veszi figyelembe a szerződéstervezet 2.1. pontjában megadott részhatáridőket. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen továbbá az az ajánlat is, amely esetében a vállalt teljesítési időtartam és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan a jogszabályokban foglalt időtartam együttesen meghaladja a szerződéstervezet 2.1. pontjában megadott véghatáridőt”. Ajánlatkérő csatolta a dokumentációban a szerződéstervezetet. E szerint ajánlattevő feladata a Margit híd műemléki helyreállításaként 7 pillérszobor restaurációja és a 4. pilléren a déli oldali hiányzó szobor rekonstrukciója. Ehhez kapcsolódóan restaurátori kutatási dokumentáció, kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezési munkák elvégzése a Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája által jóváhagyott dokumentációk alapján, valamint az érvényes szabályoknak, műszaki előírásoknak, megrendelői követelményeknek megfelelően, szükség szerint téli munkavégzés biztosítása mellett. Ajánlattevő feladata többek között valamennyi, a felhívásban, dokumentációban (műszaki leírás), kiegészítő tájékoztatásban foglalt, illetőleg azokból következő vállalkozói feladat ellátása, fő- és járulékos vállalkozói kötelezettségek teljesítése. A tervezet 2.1. pontja alapján a restaurálási engedély iránti kérelem hiánytalan benyújtása naptári napban megadva, de a szerződéskötéstől számított legfeljebb 90. nap. A Hercules szobor M:1 modelljének zsűrizett, megvalósításra alkalmas

7

változatának elkészítése szintén naptári napban megadva, de a szerződéskötést követő legfeljebb 160. nap. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a vállalkozói díjnak magában kell foglalnia többek között a szükséges engedélyek, hozzájárulások beszerzésével kapcsolatos költségeket, a bér ás járulékait, valamennyi gép, felszerelés, és eszköz fenntartási, használati és javítási költségét. A vállalkozó kötelezettsége az, hogy a létesítményt olyan állapotban adja át, amely minden részletében megfelel a műszaki előírásoknak, a műszaki követelményeknek, a kiviteli terveknek. a felhívás, dokumentáció előírásainak. A vállalkozónak el kell végeznie azokat a munkákat is, amelyek a műszaki előírásokban, szabványokban, jogszabályokban kerültek rögzítésre és a megvalósítás szakszerű végrehajtásához indokoltak és szükségesek. A vállalkozó a megvalósításhoz, befejezéshez, a hibák orvosláshoz szükséges minden ideiglenes vagy állandó felügyeletet, munkaerőt, berendezést, árut, szállítást, szolgáltatást és munkaeszközt, erőforrást biztosít. A vállalkozó az általa elvégzendő munkálatok bármely részére köteles a szükséges engedélyeket, jogosítványokat, jóváhagyásokat ésszerű időn belül megszerezni, figyelemmel a befejezéshez szükséges időre. A vállalkozó köteles biztosítani a képzett és tapasztalt vezetőket, irányítókat, szakképzett, betanított és segédmunkaerőt foglalkoztatni, melyek a szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükségesek. Vállalkozó feladata a felvonulási területek, anyagnyerő-helyek és anyaglerakóhelyek biztosítása. A kivitelezési munkák végzéséhez szükséges engedélyek, jóváhagyások, vélemények, hozzájárulások beszerzése vállalkozó feladata. A műszaki specifikáció szerint kivitelezési munkák tervezése ajánlattevő feladata. E körben kőszobrász rekonstrukciós munkák tervezése, a kőszobrász restaurátori munkák tervezése (restaurátori kutatási dokumentáció elkészítése), restaurálási terv elkészítése, kőszobrász-restaurátori helyreállítás, kőszobrász rekonstrukció. Az északi mederpilléreken található szobrok (4 db) támfal elemeinek részleges bontása, szobrok bevédése, védőtetők elhelyezése, déli mederpilléreken található szobrok (3 db) és támfal elemeinek részleges bontása. A követelmények között rögzítette az ajánlatkérő, hogy a munkákat restaurátori zsűri felügyelet mellett kell végezni, indító szűri a letisztítás után szükséges. A kivitelezés megkezdése előtt a szobrok egyenkénti állapotfelmérését és helyreállítási módját meghatározni és engedélyeztetni szükséges, továbbá a szobrászati elemek restaurátori munkáit ajánlatkérővel folyamatosan egyeztetni és összehangolni kell. A mederpillérek (I. II. III. IV.) szobrok mögötti támfal részek, kváderkövek felújítása, északon és délen 64 m3 A specifikáció tartalmazta, hogy a felújítási munkálatokat szakmai zsűri felügyelete mellett kell elvégezni.

8

Ajánlatkérő 2011. június 2-án megtartotta a helyszíni bejárást. A kérelmező 2011. június 8-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be ajánlatkérőhöz az alkalmassági követelményrendszerrel kapcsolatos előírásokkal összefüggésben. Ajánlatkérő a 2011. június 15-én kelt válaszában az előzetes vitarendezést elutasította. Az eljárás során ajánlatkérőhöz kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresések érkeztek. Ajánlatkérő ezekre június 22-én megadta a válaszát. E szerint a Hercules szobor pótlása puha mészkőből kell hogy elkészüljön. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy minden szobor 3D-s digitális formátumú dokumentálását igényli. A tételes költségvetés hiányával összefüggésben ajánlatkérő rögzítette, hogy annak kiírása nem lehetséges, mivel a tervezés is az ajánlattevő feladata, amely alapján lehetne a tételes költségvetést meghatározni. Ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjában a közigazgatási és engedélyezési eljárásokra előírt (maximális) ügyintézési határidőt kéri figyelembe venni. A véghatáridő 2013. július 31., amelyen túli teljesítés nem lehetséges. A bírálati szempont esetében a szerződéskötéstől vállalt teljesítési napok számát kell megadni, amely időtartamból figyelmen kívül kell hagyni az engedélyezési eljárásokra vonatkozó időtartamot. Az időtartam valamennyi tevékenységet, így különösen a kutatást és a szobrok készítését is magában foglalja az engedélyezésen kívül. Amennyiben előre nem látható esemény történik, a szerződés teljesítése szakaszában ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően jár el. Közölte azt is ajánlatkérő, hogy ajánlattevő organizációs feladata a munkavégzés helyszínei megközelítésének megszervezése. Hangsúlyozta azt is ajánlatkérő, hogy a restaurálás és a rekonstrukció tervezése és engedélyeztetése ajánlattevői feladat. Ajánlatkérő kijelentette a fentieken túlmenően, hogy nem szükséges tételes költségvetés benyújtása. 2011. június 15-én tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy módosította az ajánlattételi határidőt a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján 2011. június 24. napjának 9.00 órájára, majd ezt a határidőt is módosította 2011. június 17-én 2011. június 28. napjának 9.00 órájára. A módosított ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Laki Zrt., a Kőművészeti Kft. és a Reko Konzult Kft. nyújtott be ajánlatot.

9

A Reko Konzult Kft. ajánlatában csatolta a felolvasólapot, ahol nettó ajánlati árként összesen 268.000.000.-Ft-ot ajánlatott meg, amelyből a Hercules szobor rekonstrukciójának díja 80.000.000.-Ft, a 7 db szobor restaurálásának díja 105.000.000.-Ft, végül az általános és organizációs költség díja 83.000.000.-Ft, az árak nettóban kerültek megajánlásra. Az ajánlat 8. oldalán az ajánlattevő 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként az Épkő Kft.-t jelölte meg a szakipari munkarészek, kőfaragói, helyezői tevékenységek vonatkozásában, összesen 15%-ban. Ajánlattevő a 9-12. oldalig jelölte meg a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazása körében a 10%-ot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. Feltüntette az ajánlattevő az igénybevétellel összefüggésben a közbeszerzés érintett részét, továbbá az alkalmasság követelményét is megjelölte, mellyel összefüggésben az alvállalkozókat igénybe kívánja venni. Az ajánlattevő a 146. oldalon csatolta a PMT-t. Ebben tételesen felsorolta a munkarészeket, annak időtartamát és havi bontásban sávosan a műszaki ütemtervet. Az ajánlat 159. oldalán a 6. pontban adta meg ajánlattevő a pénzügyi számlázási ütemtervet. Ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlást bocsátott ki több alkalommal, mely érintette a nyertes ajánlattevőt is. A 2011. július 20-án kiadott hiánypótlási felhívás szerint a nyertes ajánlattevőt ajánlatkérő a kizáró okok vonatkozásában hívta fel hiánypótlásra. Továbbá a Kbt. 85. §-a alapján több pontban kért felvilágosítást, illetve a következőket kérte ajánlattevőtől. A Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján kirívóan alacsony ár tekintetében kérte ajánlattevőtől indokolás megadását az alábbi szempontok szerint: „a teljesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatása, körülményei ismertetése, továbbá azok költségigénye (közterhek, egyéb költségek), számszerűen és szövegesen indokolva, ezen belül legalább a teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás bemutatása, azok költségigénye (munkabérek számított költségei, közterhek, egyéb kalkulálható költségek); a teljesítéshez szükséges eszköz-, anyag- és egyéb költség bemutatása; a teljesítéshez szükséges erőforrások igénybevételének időszükséglete az egyes főbb tevékenységekre lebontva, munkaórában meghatározva számszerűen és szövegesen indokolva; a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeinek ismertetése, indokolása, amennyiben van ilyen.” A hiánypótlási határidő 2011. július 27. 16.00 óra volt. A Reko Konzult Kft. a fenti határidőre pótolta a megjelölt hiányokat. Ismételten csatolta a PMT-t, nyilatkozott arról a hiánypótlás 101. oldalán, hogy a restaurátori kutatási terv és a szakági tervek elkészítése, a restaurátori engedély megszerzése párhuzamos tevékenységként került feltüntetésre, mert a vállalkozási szerződés tervezet 2.1. pontja szerint a restaurálás iránti kérelem

10

hiánytalan benyújtása a szerződéskötéstől számított legfeljebb 90 napon belül esedékes. A PMT-ben ehhez képest akként adta meg ajánlatát, hogy a restaurátori engedélyt a szerződéskötés napjához képest 90 napon belül megszerzi. Hangsúlyozta azonban, hogy a két terv és engedély elkészítése nem párhuzamos tevékenység, ezzel kalkulált, azonban hangsúlyozta, hogy valamennyi terv elkészítése és az engedély megszerzése megtörténik az általa megjelölt 2011. december 5. napjáig. Arról is nyilatkozott ajánlattevő, hogy a határidő betartása érdekében valamennyi előkészületet már megtett és a tervezés, illetve az engedélyeztetés nem válik időben szét. Az ajánlat 103. oldalán nyilatkozott arról is, hogy a restaurátori kutatási terv és szakági tervek elkészítése, valamint a Hercules szobor műhelymunkái azért kerültek párhuzamos tevékenységként feltüntetésre, mert a műhelymunka, makettkészítés tekintetében nem szükséges engedély, ennek feltétele csupán a vállalkozási szerződés aláírása. Ajánlattevő megkezdi ez alapján a szerződés megkötésekor a Hercules szobor műhelymunkáját, mert az a helyszíni bejárás során elkészült fényképfelvételek alapján megkezdhető. A hiánypótlás 105-108. oldalán csatolta ajánlattevő a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokolását. Ebben az élőmunka-ráfordítás bemutatása körében hivatkozott arra, hogy a megajánlott 80.000.000.-Ft tartalmazza a kőanyag bekerülési összegét, a kőfaragás költségét, a formák mintázását, az ezekről készítendő formavételeket, azok öntését, a szobor mögötti támfal helyreállítását, a tervezést, a geodéta felmérést és az elkészült munka 3D-s felmérését. A szobor rekonstrukciójának a munkadíja a tervezés arányosított összegének és az anyagköltségnek a levonása utána 55.274.375.-Ft. A kalkulációval összefüggésben az ajánlattevő levezette, hogy összesen mennyi rezsiórát számított e körben, 10.000.-Ft-os átlagos rezsióradíjjal számolt kalkulálva az alacsonyabb segédmunkadíjat, illetőleg a magasabb művészeti értéket képviselő munkadíjat. A levezetése alapján összesen 55.250.000.-Ft az élőmunkaráfordítás költsége. Rögzítette, hogy ez az összeg fedezi a munkabéreket, a közterheket, a műhelyek fenntartási költségeit és a kisebb eszközök beszerzésének és cseréjének költségeit. Nyilatkozott arról, hogy a napi óradíj tehát tartalmazza a munkabéreket, közterheket, a műhelyek fenntartási költségét és a kisebb eszközök beszerzésének/cseréjének költségét. Az ajánlattevő ugyanezt a levezetést alkalmazta a 7 pillérszoborral összefüggésben is. Itt a szobrok restaurálásának munkadíja 87.320.625.-Ft, szintén 10.000.-Ft-os átlag rezsióradíjjal számolt, összesen 55.250.000.-Ft összegben, ez az élőmunka-ráfordítás költségigénye. E körben is nyilatkozott arról, hogy a napi óradíj tartalmazza a munkabéreket, közterheket, a műhelyek fenntartási költségét és a kisebb eszközök beszerzésének/cseréjének költségét. A teljesítéshez szükséges anyag- és egyéb költség vonatkozásában rögzítette, hogy a Hercules szoborral összefüggésben ez a költség 24.000.000.-Ft, amelyből 16.000.000.-Ft a kőanyag, 8.000.000.-Ft az általánosan számított 10%-os anyagés egyéb költség. Ugyanezt bemutatta a 7 db pillérszoborral összefüggésben

11

azzal, hogy a szobrok restaurálásának anyagigénye általánosságban 12%, amely így összesen 12.600.000.-Ft. Mindkét esetben arról nyilatkozott az ajánlattevő, hogy ez a költség tartalmazza a kőanyag, az irodai költségek, a kivitelezés során felmerülő valamennyi anyag költségét, továbbá a tisztításhoz szükséges eszközöket, anyagokat, hidrofóbizálószert, valamint a takarófóliát. Az ajánlattevő hivatkozott arra, hogy az indokolása mellékleteként csatol egy táblázatot, ahol az általános és organizációs költségekhez tartozó táblázatrészben az ott megjelölt cégektől kapott ajánlatokkal kalkulált, összhangban a PMT-vel. A kivételesen előnyös körülmények tekintetében megjelölte, hogy a társaság tagjai közül ketten kőszobrász-restaurátori végzettséggel rendelkeznek, így a munka egy jelentős részét nem kell kiadni alvállalkozók számára. Bemutatta az általuk elvégzett jelentősebb munkákat. Hangsúlyozta, hogy rendelkezik a kivitelezéshez alkalmas szakemberekkel, szaktudással, szakértelemmel. Továbbá nincsen olyan nagyobb fenntartandó apparátus, amely további költségeket generálna, ennek alátámasztására csatolta a 2011. évi I. félévi költségráfordításának kimutatását, továbbá az átlagos statisztikai létszámáról szóló dokumentumot. Ebbe a körbe tartozónak ítélte azt is ajánlattevő, hogy a kivitelezés helyéhez közel van az irodája. A teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók nagy részével régi munkakapcsolatban áll, akik minden tekintetben alkalmasak a teljesítésben való közreműködésre. Hangsúlyozta, hogy a műszaki ütemtervében rögzítettek szerint több munkafolyamat is párhuzamosan zajlik, amely jelentősen csökkenti az egyéb kiadásokat. Az ajánlattevő alkalmazottai a jelen kivitelezéssel összefüggésben többletjuttatást nem kapnak, munkát normál időben végeznek és az ügyvezető fizetésben nem részesül. Az indokolás mellékleteként megjelölte ajánlattevő a következőket: „indokolás a kirívóan alacsony ár tekintetében nevű táblázat, indokolás a kirívóan alacsony ár tekintetében 2. nevű táblázat, nyilatkozat átlagos statisztikai létszámról, a Reko Konzult Kft. 2011. évi I. félévi költségráfordítása, árajánlatok.” Ezekkel összefüggésben az ajánlattevő kijelentette, hogy ezeket a Kbt. 73. §-a alapján üzleti titokként kéri kezelni. A hiánypótlásban az 1. számú melléklet a következőket tartalmazta. Az ajánlattevő a következő megbontást alkalmazva adta meg indokolását a kirívóan alacsony ár tekintetében. Cég megnevezése, tétel, dátum, összeg, mennyiség/egység, megjegyzés, alvállalkozói árajánlat alapján, Reko saját kivitelezés, Reko ajánlati ár, nyereség. Az ajánlattevő felsorolta az alvállalkozóként igénybe venni kívánt társaságokat, illetve megjelölte a saját közreműködését. A tételnél felsorolta, hogy melye azok a részek a közbeszerzési eljárással összefüggésben, ahol a közreműködők, illetve saját maga valósítja meg a kivitelezést. Az összeg sorban egyösszegű

12

árakat rögzített, továbbá az alvállalkozói ajánlati ár sornál szintén egyösszegű bontást alkalmazott. Az indokolás 112. oldalán rögzítette az ajánlattevő az egyes kivitelezési munkálatokhoz kapcsolódóan az azt elvégző alvállalkozókat, továbbá megjelölve saját közreműködését. Az indokolás 113. oldalán csatolta az átlagos statisztikai létszámáról szóló nyilatkozatot. Csatolta ajánlattevő a 2011. évi költségráfordításának kimutatását a 114. oldalon. Csatolta továbbá többek között az alvállalkozói nyilatkozatokat, illetőleg az alvállalkozói árajánlatokat. Az indokolás 136. oldalán található az az árajánlat, mely a Hercules szoborhoz kapcsolódó kőanyag árát és az ahhoz kapcsolódó tételeket tartalmazta. Az indokolás tartalmazta a Hercules szobor mintázására szóló árajánlatot. A 2011. augusztus 4-én kelt hiánypótlási felhívás tekintetében az ajánlatkérő ismételten felszólította többek között a Reko Konzult Kft. hiánypótlására. A hiánypótlási határidő 2011. augusztus 9. 12.00 óra volt. A felhívott ajánlattevők benyújtották hiánypótlásaikat. Ezt követően ajánlatkérő ismételten ellentmondást észlelt Reko Konzult Kft. hiánypótlásával összefüggésben és 2011. augusztus 8-án felvilágosítást kért ajánlattevőtől egyrészt a hiánypótlás 105. oldalán becsatolt indokolás 1/b. pont 3. bekezdése és a 2. bekezdése tekintetében, továbbá a hiánypótlás 110. oldalán becsatolt táblázatban az egyes közreműködőkkel összefüggésben szintén ellentmondás volt tapasztalható és kérte ajánlatkérő ezek feloldását. A Reko Konzult Kft. a felvilágosítást a 2011. augusztus 10. napján 13.00 óráig adott határidőre teljesítette. Ajánlatkérő 2011. augusztus 16-án tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy az ajánlattételi határidőt legfeljebb 30 nappal elhalasztotta, továbbá az eredményhirdetést is ezzel összefüggésben. Ajánlatkérő rögzítette, hogy az eredményhirdetés és a szerződéskötés pontos időpontjáról későbbiekben tájékoztatja ajánlattevőket. A kérelmező 2011. augusztus 22-én megkereséssel fordult ajánlatkérőhöz a következőkkel. Álláspontja szerint a Reko Konzult Kft. megajánlott ajánlati ára a többi ajánlattevő átlagárához viszonyítva -38 %-kal olcsóbb. Az ilyen mértékű eltérés a gazdasági ésszerűséggel nem egyeztethető össze, ezért ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlat érvénytelenségének megállapítására. Szakmai ismeretei alapján a 268.000.000.-Ft-os ajánlati ár csak abban az esetben képzelhető el, ha a Reko Konzult Kft. ajánlata nem az ajánlatkérői

13

követelményekben megfogalmazott műszaki tartalmat ajánlotta meg. Kérte kérelmező a bírálat során észrevételének figyelembe vételét. Ajánlatkérő 2011. szeptember 1-jén tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetést 2011. szeptember 6. napján 14.00 órában, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. szeptember 16. 10.00 órában határozta meg. Ajánlatkérő a 2011. szeptember 6. napján 14.00 órakor megtartott eredményhirdetésen kihirdette az eljárást lezáró döntését. E szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Laki Épületszobrász Zrt, a Kőművészet Kft. és a Reko Konzult Kft. ajánlattevők. A nyertes ajánlatot a meghatározott bírálati szempont alapján Reko Konzult Kft. ajánlattevő tette 9617,30 ponttal, a nyertes követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező adta 4597,60 ponttal. a Laki Épületszobrász Kft. ajánlattevő 1090,00 pontot, a Kőművészet Kft. 2400,50 pontot kapott. Az összegezés 10. pontja szerint a nyertes ajánlattevő 10% alatti alvállalkozót vesz igénybe a kőszobrász-restaurátori, a díszítőszobrász, a formakészítő feladatok, a kőfaragó munkák, az önjáró darushajó, a mobilkerítés kihelyezése, bontása, elbontása, a mentőhajó és személyzet biztosítása, az őrzés területén, a konténerek kihelyezése, elbontása, a mobil WC biztosítása, takarítása, valamint a szemétszállítás vonatkozásában. A kérelmező 10% alatti alvállalkozót vesz igénybe a teljesítés során az állványozási munkák tekintetében. Kérelmező iratbetekintés iránti kérelmet terjesztett elő ajánlatkérőnek, aki ennek 2011. szeptember 9-én 11.00-14.00 óra között biztosított lehetőséget. Az iratbetekintésről ajánlatkérő jegyzőkönyvet készített. Ez alapján rögzítésre került, hogy a kérelmező megtekintette a Reko Konzult Kft. teljes ajánlatát, illetve az üzleti titokként megjelölt rész kivételével a hiánypótlás során benyújtott iratokat. Az eljárás során a Laki Épületszobrász Zrt., a Kőművészet Kft. kért iratbetekintést, amelynek ajánlatkérő szintén eleget tett. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be 2011. szeptember 14-én ajánlatkérőhöz az eljárást lezáró döntéssel összefüggésben. Ebben kifogásolta ajánlatkérő döntését a nyertes ajánlattevő vonatkozásában. A kérelemben a kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségére hivatkozott a Kbt. 88. § (1) bekezdés f), g), h) pontjaiban foglaltak alapján, továbbá arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott, illetve ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a

14

nyertes ajánlatban található nem egyértelmű nyilatkozatokkal összefüggésben a Kbt. 85. §-át. A kérelmező az előzetes vitarendezési kérelméhez csatolta az általa üzleti titokként kezelt azon számítását, mely szerint a Hercules szoborhoz kalkulált kőanyag 16.000.000.-Ft-os költségkalkulációja alulbecsült, azt ilyen összegből az ajánlatkérői elvárásoknak megfelelően nem lehet elkészíteni. Ajánlatkérő 2011. szeptember 19-én küldte meg kérelmezőnek az előzetes vitarendezésre adott válaszát. Ebben elutasította az előzetes vitarendezési kérelmet, részletezve valamennyi kifogással kapcsolatosan az álláspontját. A közbeszerzési eljárásban a Kőművészet Kft., a Laki Épületszobrász Zrt. szintén előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, ajánlatkérő mindkét előzetes vitarendezési kérelemre megadta a válaszát és azokat egyezően a kérelmező előzetes vitarendezési adott válaszával nem módosította. Kérelmező a 2011. szeptember 29. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte, hogy a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja értelmében állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján kötelezze az ajánlatkérőt a jelen eljárás kapcsán a kérelmező által megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj, valamint a kérelmező eljárás során keletkezett egyéb költségeinek viselésére. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő eljárást lezáró döntést hozott, mert a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata kérelmező által hivatkozott indokok alapján érvénytelen volt. Kérelmező tudomásra jutás időpontjaként a következőket rögzítette. Ajánlatkérő 2011. szeptember 6. napján küldte meg részére az eredményt tartalmazó összegezést, amivel összefüggésben kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, ajánlatkérő válaszát 2011. szeptember 19. napját jelölte meg. Megsértett jogszabályi rendelkezésként kérelmező a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 85. §-át, a Kbt. 86. §-át, a Kbt. 87. §-át, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f-h) pontjait, továbbá a Kbt. 91. § (1) bekezdését jelölte meg. Kérelmező a Reko Konzult Kft. nyertes ajánlattevő ajánlatát kifogásolta több szempontból. 1. Első kérelmi elemként a nyertes ajánlattevő ajánlatban becsatolt Projekt Megvalósítási Tervét (PMT) kifogásolta. Ajánlatkérő előírása szerint havi bontású sávos építési/megvalósítási ütemtervet kell csatolni az ajánlatban, az ajánlati felhívásban, dokumentációban, továbbá az ajánlatban foglaltak alapján.

15

A kérelmező álláspontja szerint nyertes ajánlattevő által becsatolt PMT alapján a kivitelezési munka elvégzésével kapcsolatban ellentmondások találhatóak, illetve az ütemtervben foglaltak szerinti tartalommal a munka elvégzése nem valósítható meg. Elsőként arra hivatkozott kérelmező, hogy ajánlatkérő a felhívása Egyéb információk 21. pontjában meghatározta, hogy a teljesítésre vállalt napok száma nem tartalmazhatja az engedélyezési eljárásokra vonatkozó időtartamokat. Ajánlatkérő nem győződött meg objektíven arról, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott időtartamok alapján a szerződés valóban teljesíthető-e. Az eljárás során a kiegészítő tájékoztatásában ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy ajánlatok elkészítése során az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban a közigazgatási és engedélyezési eljárásokra előírt (maximális) ügyintézési határidőt kell figyelembe venni. A PMT-vel összefüggésben arra mutatott rá kérelmező, hogy az ajánlatkérő által meghatározott beszerzési igény tekintetében olyan speciális engedélyezési eljárásokat kell ajánlattevőknek figyelembe venni (hivatkozott a 2001. évi LXIV. törvénynek a 75. § (3) bekezdés b) pontjára), melyek egymásra épülnek, ezért ezek időtartamára mindenképpen figyelemmel kellett lenni az ajánlat megtételekor. Hivatkozott a kérelmező arra, hogy első lépésben a szobrok restaurálása, illetve a Hercules szobor rekonstrukciója vonatkozásában kutatási tervet kell készíteni, melynek első lépése kutatási engedélykérés. Ennek időtartama ajánlatkérő előírása szerint maximálisan 60 nap, illetve figyelemmel az esetleges jogorvoslatra 90 nap. A kutatási engedélyt követően lehetséges a gyakorlati kutatás tervezése, melynek munkafázisait bemutatta a kérelmező azzal, hogy erre vonatkozóan álláspontja szerint a legrövidebb időtartam is egykét hónapban mérhető. Ezt követően lehetséges a restaurátori terv elkészítése, mely szintén minimum 60 napos ügyintézési határidőt feltételez, ahol szintén lehetséges jogorvoslat alapján a maximum időtartam 90 nap. Kérelmező álláspontja szerint ezen egymásra épülő engedélyek és tervek teljes időtartamával nem kalkulált nyertes ajánlattevő, hiszen 90 napon belül megkívánja szerezni a vonatkozó engedélyeket, ami csak akként lehetséges, hogy a szerződéskötés napján beadja a végleges restaurátori tervet. Amennyiben ez lehetséges, nyertes ajánlattevő esetében, akkor feltételezhető, hogy rendelkezik olyan engedélyekkel, vagy egyéb dokumentumokkal, amellyel a többi ajánlattevő nem. Ez utóbbi esetben a kérelmező álláspontja szerint megvalósult az alapelvi sérelmek, mivel a nyertes ajánlattevő az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát sértve többlet információval rendelkezik. A kérelmező álláspontja szerint szakmailag sem indokolható a nyertes ajánlattevő PMT-jében meghatározott tervekre vonatkozó megajánlás, mert egyrészt nem számolt valódi munka ráfordítással, így az általa megajánlott határidő nem tartható. Kérelmező hivatkozott arra, hogy valamennyi vonatkozó

16

határidő figyelembe vételével és a valódi munkaigénnyel együtt legalább hat és fél hónapi időráfordítással kell számolni, még akkor is, ha vonatkozó engedélyek és tervek vonatkozásában csak egy hónappal kalkulált. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját jelölte meg tekintettel, hogy a PMT-ben kalkulált fenti időtartamok tévesek, nem felelnek meg ajánlatkérő előírásának, ezért érvénytelen a nyertes ajánlat. 2. Ajánlattevő ütemterve alapján 2012. június 9-én kezdődik az állványbontás, majd a bontás közben történik a patinázás, a hidrofóbizálás, és ezek mellett a 3D felmérések. Ez az ajánlattevői megállapítás abba a szakmai problémába ütközik, hogy a zsűri patinázatlanul, nem tudja zsűrizni a „félkész” munkát. A zsűrizés utáni időpontra maximum a hidrofóbizálás hagyható, ami nem esztétikai beavatkozás. Az esztétikai beavatkozásokkal a zsűrizés időpontjára el kell teljes mértékben készülnie az ajánlattevőnek. A zsűrinek csak látszat munkája van, mivel az ajánlattevő nem épített be az ütemtervbe, a gyakorlatban előforduló korrigálásra vagy egyéb felvetődő kritikákra javítási időt. - A patinázás a végső esztétikai megjelenés jelentős lépése, ezt a vállalkozó úgy akarja elvégezni, hogy azt már semmilyen szakmai kontroll nem ellenőrizheti; - Az állványbontás ideje alatt csak az állványozó tartózkodhat az állványon. Hogyan akarja még a 3D felméréseket is ezzel párhuzamosan elvégezni a kivitelezésre jelentkező Kft. A kérelmező álláspontja szerint a fentiek alapján a PMT szakmailag is hiányos, illetve az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek nem megfelelő és érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, illetve a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján. Kérelmező kifejtett részletesen, hogy az ütemterv hiánypótlás keretében történő korrigálása nem lehetséges. 3. Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár felbontása alapján megállapítható, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő kirívóan alacsony ajánlati árat ajánlott meg. A nyertes ajánlattevő pontos egységárat adott a rekonstrukciós, restaurátori munkákhoz, ezen felül meghatározta az összes ráfordított munkaóra mennyiségét, amely minden szakmai részt és munkanemet magában foglal, kihangsúlyozva, hogy az adott ár átlagár, vagyis magában foglalja a segédmunka, szakipari munka, kiegészítő szakipar, restaurátor művészeti, és az adminisztrációs feladatokat ellátó személyek óradíjának átlagát is. A megadott határidő és ráfordított óra mennyiség, valamint az óradíj paramétereiből egyértelműen számítható, hogy a munka valójában elvégezhető-e. Az ajánlati ár alapján a következő számítást/metodikát adta elő: A Hercules szobor rekonstrukció munkaráfordítás „- Ráfordított munkaóra: 5527,24 óra

17

- Kivitelezés időtartama az ütemterv szerint: Hercules 1:5 és 1:1 makett készítés 2011. 09. 07. - 2011. 12. 06., szobor faragás 2011. 11. 15. - 2012. 04. 30., a helyezés 2012. 05. 01. - 2012. 05. 15. Azaz ez az időszak összesen 174 munkanapot tartalmaz. A hétvégét nem számolhatjuk mivel ez az ajánlattevői magyarázatban kihangsúlyozásra került, hogy normál munkaidőben készül a kivitelezés. - Rezsióra díj a rekonstrukció esetében - átlagot meghatározva - 10.000.-Ft (a segédmunkától a művészeti munkáig mindent egybefoglaló átlag) Az óradíjat a ráfordított órákkal beszorozva a vállalkozó által megadott ár jön ki. A fentiekben ismertetett időszakban a 174 munkanap összesen 1392 munkaórát tesz ki. Ebből egy osztással könnyen kiszámolható hogy hány fő munkavégzésére van alapozva a munka: 5527,24: 1392= 3,97 vagyis kerekítve 4 fő végzi majd a munkát.” Kérelmező hivatkozása szerint ez önmagában jelentős számú szakembernek tekinthető, de az ajánlat megalapozottságának megállapítása érdekében figyelembe kell venni a következőket: A szoborhoz az 1:5 és 1:1 mintázáshoz a 4 fős létszám elégséges, azonban a faragást 5,5 hónapra bevállalni 4 fővel szerintünk kirívóan alacsony, úgy hogy a szoborhoz 60 m3 tömbkövet szükséges megfaragni, ami átlagosan 2,73 m3/hó/fő értéket ad. Korábbi saját 45-50 fős kőfaragó és kőszobrász létszámának a Szent István Bazilikán, Mátyás templomon és Országházon szerzett több mint 10 éves szakmai tapasztalatai alapján, ehhez a mennyiségű erősen tagozott (szobrász) tömbkő megfaragásához 12 fő gyakorlattal és magas szintű szakmai tudással rendelkező létszám szükséges az 5,5 hónapos átfutási időt figyelembe véve. A szoborhelyezésre szánt 10 munkanapos 4 fővel végzett munka szintén kirívóan alacsony. Hasonló bonyolultságú és korábban a Margit híd középpillérén szerzett tapasztalata alapján a tárgyi szobor elhelyezéséhez 10 fő 3 heti munkája volt szükséges. A szükséges technológiai folyamatokat (bekötések, hátfalkiöntések, habarcs és betonszilárdulások) figyelembe véve létszámtól függetlenül a 10 munkanapos, két hetes átfutási idő lehetetlen vállalás. A 7 db pillérszobor egységnyi idő alatt elvégzett restaurálása körében szintén levezett számítás alapján kerekítve 15 fő végzi majd a munkát. Az ajánlat azonban nem megalapozott, mivel szobrok restaurálása nem egymást követően, hanem egymás mellett párhuzamosan kell hogy készüljön. Technológiailag, illetve a munka méretét tekintve egy szobor restaurálására számított 3 hónapos időintervallum kirívó vállalás annak tükrében, hogy egyszerre mindegyik szobornak el kell készülnie. Ezen esetet vizsgálva, ha a 15 fő résztvevőt elosztva a 7 szoborral, akkor már csak 2 fő jut egy szoborra az állványon, és marad egy fő, aki adminisztrál mindegyik szobornál. Továbbá ez a két fő magába foglalja a

18

segédmunkától a restaurátor művészig az összes szakmát. Ők ketten fognak tisztítani, szakipari munkákat ellátni, kvádereket vésni, lebontott műköveket kb. 3-5 m3 mennyiségben hajóra vagy éjszaka alatt a pályatestre deponálni, evezőket újrafaragni, azokat helyszínre szállítani, helyezni. kb. 1,5 m3 javítóanyagot ezalatt művészi minőségben felhordani, adminisztrálni, és restaurátori dokumentációt készíteni munka közben. Ajánlattevő e körben tett vállalása sem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. A kérelmező szerint a Hercules szoborhoz kalkulált 16 mFt-nyi kőanyag költségkalkulációja szintén a kirívóan alacsony megajánlás, a mellékelt szakmai anyagban kifejtett indokok szerint ezen szoborhoz szükséges kő anyagára a Reko Kft. által beállított kőanyagár többszöröse. Ezt a kérelmező üzleti titokként kérte kezelni. Ajánlatkérő a kirívóan alacsony árindoklás kérés keretében kérte kifejteni a teljesítéshez szükséges előmunka-ráfordítás bemutatását és azok költség igényét kifejezetten a munkabérek számított költségei, közterhet, egyéb kalkulálható költségek tekintetében. Ajánlattevő ezzel szemben nem fejtette ki részletesen a fenti ajánlatkérői előírásnak megfelelően a költségigényeket, hanem leegyszerűsítve a dolgot azt közölte, hogy a rezsióradíj tartalmazza ezeket a tételeket is. Megjegyezte kérelmező, hogy árindoklás pl. a segédmunkára vonatkozóan semminemű kifejtést nem tartalmazott, illetve a művészek esetében sem állapítható meg, hogy a megfelelő összeggel kalkulált-e a ajánlattevő. Az indoklás nem tér ki azon elemekre, amelyek bemutatását elvárta az ajánlattevőtől, annak érdekében, hogy a kirívóan alacsony ár kérdését meg tudja vizsgálni. Ennek hiányában ajánlatkérő az ajánlati ár objektivitása és a gazdasági ésszerűséggel történő összeegyeztethetősége tekintetében okszerű következtetés ajánlatkérő nem vonhatott le. Ezt az álláspontját a teljesítéshez szükséges eszköz, anyag és egyéb költségek kifejtése esetében is fenntartotta. Kérelmező szerint az ajánlattevő által bemutatott kivételesen előnyös körülményeket ilyen tartalmú körülményként nem lehetett figyelembe venni az alábbi indokokra is tekintettel: „A Reko Konzult Kft. tagjai közül ketten is kőszobrász-restaurátori végzettséggel rendelkeznek, emiatt a munka jelentős részét nem kell kiadni alvállalkozó számára, mégis megfelelő minőségben szakértelemmel tudjuk elvégezni.” Ajánlattevő ajánlatában azonban megjelölte mind a 10% feletti, mind a 10% alatti alvállalkozót, továbbá az alkalmasság igazolása körében igénybe venni kívánt alvállalkozókat is. Ezen adatokra figyelemmel a kérelmező szerint nem lehetett különösen előnyös körülményként illetve objektív tartalmat hordozó indoklásként figyelembe venni

19

a nyertes ajánlattevő indokait, hiszen az ajánlattevő ajánlata és a Kbt. szerint igen jelentős számú alvállalkozót és a Kbt. 69. § (8) bekezdés szerinti szervezetet kíván, illetve köteles bevonni ajánlattevő a szerződés teljesítésébe. Ezen körülmény figyelmen kívül hagyása is vezethetett ahhoz, hogy ajánlattevő kirívóan alacsony árat ajánlott meg. Álláspontja szerint nem lehetett volna figyelembe venni az átlagos statisztikai létszámra vonatkozó nyilatkozatot objektív, különösen előnyös körülményként, hiszen a nyilatkozat éppen azt bizonyítja, hogy a cég kis létszámmal rendelkezik, ennek következtében az alvállalkozói teljesítés nagyobb. Utalt arra is, hogy azon tényből, hogy az iroda közelebb van, a helyszínhez nem lehet okszerű következtetést levonni - a tekintetben, hogy - e miatt kevesebb irodai költség merül fel. A teljesítési helyszín közelsége nincs hatással az iroda bérleti/irodai költségekre. Ezen körülmény téves értelmezése is vezethetett ahhoz, hogy ajánlattevő kirívóan alacsony árat ajánlott meg. 4. Kérelmező szerint ajánlatkérő jogsértően hívta fel a nyertes ajánlattevőt a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra benyújtott első indoklásának javítására. A Kbt. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé ajánlatkérőnek és ajánlattevőnek, hogy az esetlegesen hibás és nem megfelelő számítással és tartalommal benyújtott kirívóan alacsony árindoklást utólagosan új árindoklás benyújtásával reparálják. Ez adott esetben eredményezheti azt is, hogy ajánlatkérő észlelve a számítás nem megfelelőségét az ajánlattevőt utólagosan felhívja az álláspontja szerinti helyes számítás elkészítésére. Kérelmező szerint az ajánlat immanens részei tekintetében nincs lehetőség módosításra (D.1000/20/2010; D.941/2010; D.211/10/2011; D.145/2011). A fenti indokokra tekintettel kérte megállapítani, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt a Kbt. 88. § (1) bekezdés g), f) és h) pontjai alapján. Kérelmező 2011. október 18-án kiegészítette a jogorvoslati kérelmét, Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg hivatalbóli kiterjesztés útján azt, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján meg kellett volna a nyertes ajánlattevővel szemben azt állapítania, hogy kizáró okok hatálya alá tartozik. A kizáró okok igazolása/ellenőrzése a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a Közbeszerzések Tanácsa 2010. december 22-én és a 2011. október 10-én közzétett módosított ajánlása alapján építési beruházások esetén milyen módon történhet. Kérelmező 2011. október 17-én ellenőrizte a Reko Konzult Kft. nyertes ajánlattevő Magyar Kereskedelmi és Ipakamara nyilvántartásban szereplésének státuszát. Ennek során megállapítható volt, hogy az adatok alapján (több lekérési módszert is alkalmazva) nem szerepelt a nyertes ajánlattevő az MKIK nyilvántartásában, azaz vele szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában

20

foglaltak fennállnak. Ebből következőleg az ajánlat érvényessége és nyertessége véleményünk alapján okszerűen kizárt. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, az elkésett kérelmi elem tekintetében az eljárás megszüntetését kérte. Ajánlatkérő álláspontja, hogy a jogorvoslati kérelem 4. kérelmei eleme elkésett, így a Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye. Ajánlatkérő a Reko Konzult Kft.-t a tárgyi közbeszerzési eljárás során három alkalommal kereste meg írásban. Ajánlatkérő először 2011. július 20-án kért hiánypótlást és kirívóan alacsony ár miatt indokolást, majd 2011. augusztus 4-én újabb hiánypótlási felhívás került megküldésre. Végül ajánlatkérő 2011. augusztus 8-án küldött hiánypótlási felhívást és további tájékoztatáskérést nyertes ajánlattevő számára. Ajánlatkérő a fent hivatkozott dokumentumokat egyidejűleg megküldte az eljárásban résztvevő összes ajánlattevőnek, így kérelmező számára is. Kérelmező már 2011. augusztus 8-án észlelhette azt, hogy ajánlatkérő mi okbó1 és milyen jogszabályi hivatkozások alapján kért további tájékoztatást nyertes ajánlattevőtől. Ez alapján a kérelmező 4. kérelmi eleme elkésett, ugyanis az alkalmazandó Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő a kérelem benyújtásakor már eltelt. 1. Ajánlatkérő álláspontja szerint ajánlattevő kalkulált az engedélyezési időtartamokkal, számolt azzal, hogy a restaurátori engedély iránti kérelemmel a szerződéskötést követő 90 napon belül rendelkeznie kell; mint azt tisztázó nyilatkozatában kifejtette. Párhuzamos tevékenységeket nem végez, a tervkészítés időben megelőzi az engedélykérést. Ajánlatkérőnek tudomása van arról, hogy a Reko Konzult Kft. kutatási engedéllyel rendelkezik a szoborrestaurálási feladatokra vonatkozóan, megjelölte annak számát is. Ennek figyelembe vételével megvalósíthatónak tartotta a restaurálási dokumentáció és a restaurálási engedélyezés 90 napon belüli vállalását. Ajánlatkérő az esélyegyenlőséget kívánta biztosítani azzal, hogy a restaurálási tervvel illetve engedéllyel már rendelkező nyertes ajánlattevő korábbi kizárólagos jogokra hivatkozó - álláspontját nem fogadta el és lehetővé tette, hogy nyílt eljárásban más restaurátorok is tegyenek ajánlatot. A műemlékvédelmi hatóság állásfoglalása szerint egy restaurálási feladatra egyidejűleg több kutatási dokumentáció illetve restaurálási terv is készíthető, továbbá akár több restaurátor is kaphat engedélyt a restaurálási feladatok egészére vagy egy részére. A restaurálási engedély a restaurátor által elkészített restaurálási terv alapján kérhető, az engedély ezt követően a restaurátor nevére és az általa kiválasztott és bemutatott anyagokra és technológiákra szól. Az ajánlatkérő megrendelésére

21

készülő bármely restaurálási terv, illetve restaurálási engedély az esélyegyenlőséget sértette volna, ezért ajánlatkérő nem készíttetett ilyet. Utalt e körben ajánlatkérő a vonatkozó jogszabályi határidőre és arra, hogy ezt a nyertes ajánlattevő megajánlotta, a PMT-ben nem voltak párhuzamosságok, illetve a 89 napi időtartam megfelelt előírásainak is. 2. Ajánlatkérő havi bontású, sávos építési/megvalósítási ütemterv becsatolását kérte, melynek nyertes ajánlattevő eleget tett. Ajánlatkérő álláspontja szerint a részletes, mindenre - így többek között a zsűrizés pontos időpontjára is - kiterjedő projekt megvalósítási terv elkészítése a nyertes ajánlattevő feladatát képezi. A becsatolt ütemterv nem képezte az elbírálás tárgyát, ajánlatkérő nem hiánypótoltatta az ütemtervet, továbbá ajánlatkérő véleménye szerint az alátámasztja a vállalt teljesítési határidőt. A zsúrizés folyamatos a kivitelezés alatt, ezt ajánlatkérőnek kell biztosítania. Arra vonatkozóan a dokumentáció nem tartalmazott előírást, hogy az ütemtervet milyen részletezettséggel kell elkészíteni. Az a nyertes ajánlattevő ütemtervéből megállapítható, hogy ezzel az elemmel számolt. Az ütemterv szerint a patinázás és hidrofóbizálás 2012. június 15-én véget ér, de az állvány bontását csak 2012. június 24-én fejezi be a nyertes ajánlattevő. Van tehát lehetőség arra, hogy szakaszosan végezze a zsűri a tevékenységét. A tartalékidővel összefüggésben kifejtette, hogy a tartalékidő ütemtervbeli hiányát ajánlatkérő nem tartja hibának, mert az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy milyen részletezettséggel kell megadni az ütemtervet. A teljesítési határidőn belül ajánlatkérő lehetőséget lát arra, hogy az ajánlattevő az esetlegesen szükséges javításokat is határidőn belül elvégezze. Az állványbontás esetében a nem egybefüggő állványzat szakaszos bontása feltételezhető, a befejező munkálatok és a zsűri előrehaladásának függvényében. 3. A jogorvoslati kérelem szerint „a nyertes ajánlattevő kirívóan alacsony árat ajánlott meg.” Ajánlatkérő nem vitatja a kérelmező által becsatolt számítási módszert, de a nyertes ajánlattevő módszereit sem, továbbá a kérelmező számítási módszere nem kötelező érvényű. Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg az elvégzendő feladat részletes tartalmát. Az ajánlattevők feladatává tette a tervezést és az engedélyeztetést, így csak az elkészült és engedélyezett tervek alapján dolgozható ki a részletes mennyiség illetve határozható meg az, hogy a feladat teljesítése milyen munkaráfordítást jelent. A tényleges ráfordítás a tervek és az engedélyek alapján a nyertes ajánlattevő kockázata. A pontos technológia és a mennyiségek ismertének hiányában csak fikciónak tekinthető az a levezetés, amelyet a kérelmező a kérelmében előadott. Különböző tervezési, illetve egyeztetési, engedélyeztetési folyamat eredményeként eltérő anyag és díj ráfordítás is elképzelhető. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeinek ismertetése az ajánlati ár indokolásának

22

csak egy része, és a benyújtott indokolást ajánlatkérő nem csak ezen körülményekre tekintettel értékelte. Ajánlatkérő a hiánypótlás 113-145. oldalát vette figyelembe az előmunkaráfordítás és az anyag-, eszköz és egyéb költségek tekintetében, a kivételesen előnyös körülmények tekintetében a hiánypótlás 107., 108., 113., 114. oldalán található adatokat. A kérelmi elemben és mellékletében hivatkozott mennyiségi adat (hogy a szoborhoz hány m3 tömbkövet szükséges megfaragni) a kérelmező saját kalkulációja, a kérelmező által üzleti titoknak minősített 1. számú melléklet szerint. Az ajánlatkérő nem adott ki ezzel kapcsolatos mennyiségi adatot, a nyertes ajánlattevő feladata a tervezés figyelembe vételével a mennyiségek pontos meghatározása. A nyertes ajánlattevő ajánlatában, illetve a benyújtott indoklásában az üzleti titok részét képező kalkuláció olyan mennyiségi adatot és egységárat tartalmazott, amely az ajánlatkérő véleménye szerint reálisan megvalósítható elképzelést tükrözött. Arra is hivatkozott, hogy e körben több együttes tényezőt is figyelembe kell venni, és a műszaki megoldás is lehet héjasan és töltéssel, vagy teljes egészében kőből faragással. 4. Kérelmező tévesen kifogásolta, hogy felhívta a nyertes ajánlattevőt a benyújtott indokolásának javítására, ajánlatkérő csupán további tájékoztatást kért a beadott árindoklással kapcsolatosan a 2011. augusztus 8-án megküldött levelében. Ajánlatkérő jogosan alkalmazta a Kbt. 85. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy a benyújtott árindoklás is az ajánlat részét képezi. A nyertes ajánlattevő nem változtatott az ajánlatban megadott ajánlati áron, az árindoklásban a 3.1 a) és b) pont vonatkozásában a főösszeg változatlan maradt, csak a részösszegeket magyarázó szövegrész (a harmadik bekezdés) került tévesen megjelölésre. Ajánlatkérő észlelte az ellentmondást és úgy ítélte meg, hogy további felvilágosítás kérése szükséges. A Kbt. szabályozása alapján a felvilágosítás kérés nem kötelezően alkalmazandó szabály, az a törvény szerinti lehetőség, amellyel az ajánlatkérő belátása szerint élhet. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerinti bírálati kötelezettség megsértésének kockázatával jár azonban, ha az ajánlatkérő a felvilágosítás kérés lehetőségét figyelmen kívül hagyja és ennek következményeként jogsértően bírálja el az ajánlatot. Ajánlatkérő a kérelmező által előterjesztett kiegészítő kérelemmel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az elkésett. A kérelmező 2011. szeptember 9-én megtekintette az iratokat, közöttük a nyertes ajánlattevő ajánlatát, így a kizáró okkal kapcsolatos nyilatkozata akkor tudomására jutott és a 2011. október 18-án előterjesztett kérelme elkésetten került benyújtásra.

23

Az egyéb érdekelt REKO Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. kérte az álláspontja szerint alaptalan kérelem elutasítását. Az ajánlati felhívás VI.25.) pontja szerint az ajánlattevőnek Projekt Megvalósulási Tervet (PMT) kell készítenie. A jogsértés megállapítására vonatkozó kérelem a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára való hivatkozással megalapozatlan. A PMT-vel kapcsolatos hiánypótlási eljárás anyagában részletesen nyilatkozott az ajánlatkérő által előírt tételekre. Az ajánlati felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattevőnek csatolnia kell PMT-t. Jogsértés megállapításának elvi lehetősége akkor állna fenn, ha az ajánlattevő megsérti az ajánlati felhívásban található feltételt, azaz pl. nem csatolna PMT-t. Ez még önmagában nem a jogsértés lenne, csak a pályázat érvénytelenségéhez vezető körülmény. A nyertes ajánlattevő a legapróbb részletekig tisztában van a vonatkozó munka előkészítése, engedélyeztetése és kivitelezése folyamatával. A legjobb tudása szerint elkészítette a kért PMT-t, amit az ajánlatkérő megvizsgált és elfogadott. A PMT-ben található munkavégzési szakaszok, azok párhuzamossága stb. egy szakmai koncepció elemei. Azzal az ajánlatkérő egyetérthet, ha előírásainak egyébként megfelel, illetve esetlegesen megállapíthatja az ajánlat érvénytelenségét. A nyertes ajánlattevő bemutatta a társaság szakmai összetételét, mely alapján a szakmai hozzáértés biztosított minden tekintetben a kivitelezés megvalósításához, illetve az ajánlat összeállításához. A kirívóan alacsony ár tekintetében hiánypótlási szakaszban nyilatkoztatta az ajánlati ár kérdésében. A nyilatkozatot fenntartotta. Utalt arra, hogy az ajánlattevő szervezeti és munkaszervezési kérdése az, hogy milyen apparátussal, önköltségi szinten, szakmai kapcsolatrendszerben stb. és nem utolsó sorban mekkora profit reményében dolgozik. A Reko Konzult Kft. az elfogadott ajánlata szerint képes a munkát megvalósítani. Az egyéb érdekelt arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint a kérelmező által indítványozott hivatalból történő döntőbizottsági vizsgálat téves hivatkozás, hiszen a jogorvoslati eljárás kérelemre indult, a beadvány kizárólag ennek tartalmi kiegészítése. Utalt arra, hogy az abban hivatkozott kizáró okoknak történő meg nem felelés körében hivatkozott Közbeszerzések Tanácsa által közzétett ajánlások nem tekinthetőek jogszabálynak, azok megsértése nem jogszabálysértés. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok vonatkozásában a vállalkozó kivitelezői tevékenységével összefüggésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett elektronikus névjegyzékben való szereplés azokra a gazdasági szereplőkre vonatkozik, akik egy építési beruházásban kivitelezői tevékenységet folytatnak. Hivatkozott arra is, hogy

24

álláspontja szerint a jelen beszerzés tárgya a TEÁOR alapján alkotóművészet tevékenységi körbe tartozik és ezek nem sorolhatók a teljesen más TEÁOR szám alatt részletezett építőipari tevékenységek körébe. A jelen beszerzés tárgya álláspontja szerint nem építőipari tevékenység, hanem az alkotóművészeti tevékenység kapcsolódik a műtárgyon keresztül az építési beruházáshoz, de a beszerzés tárgya szolgáltatás. Erre tekintettel a fent hivatkozott kizáró okok nem állapíthatóak meg vele szemben. Kérelmező csatolta álláspontja alátámasztására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Tájékoztatási Főosztályának levelét, továbbá a TEÁOR számokra vonatkozó meghatározást. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a 2011. május 5-én feladott ajánlati felhívásával. Ennek megfelelően a Döntőbizottság az ekkor hatályos törvényi rendelkezések szerint végezte el vizsgálatát. Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését kifogásolta a körben, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata több szempontból érvénytelen volt. A releváns jogszabályi rendelkezések a következők. A Kbt. 3. §-a a következőket tartalmazza: (1) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. (2) Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy szerződés teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze e törvénnyel, akkor az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag e törvényt kell alkalmazni. A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdései szerint: (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban

25

továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdései alapján: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 85. § (1)-(3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel – kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot –, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban – a 83. § (5) bekezdése szerint – további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 88. § (1) bekezdése f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)– d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést,

26

illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.

mindezekkel

Az 1. kérelmi elemében kérelmező azt kifogásolta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő Reko Konzult Kft. PMT-jében foglalt megajánlások közül nem felel meg ajánlatkérő előírásának a kutatási terv, illetőleg engedély, továbbá a szobrok restaurátori tervére vonatkozó megajánlás, az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Arra hivatkozott kérelmező ebben a körben, hogy ajánlatkérő előírása szerint (kiegészítő tájékoztatásban adott válasz) a közigazgatási és engedélyezési eljárásokra előírt maximális ügyintézési határidőt kell figyelembe venni. Ehhez képest a nyertes ajánlattevő az ajánlatában csatolt PMT-ben mind a restaurátori kutatási terv és szakági tervet elkészítése, mind a restaurátori kiviteli terv és szakági tervet elkészítése, mind pedig a restaurátori engedély megszerzése körében 89 napot ajánlott meg a szerződéskötés időtartamától kezdődően, mely időtartam alatt nem készíthetőek el a hivatkozott tervek, illetve nem szerezhető be az engedély. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérői előírásokat, a felek e körben tett nyilatkozatát, illetve a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint az ügyintézési határidő: a) ha a hatóság építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, három hónap; b) az előzetes nyilatkozat, előzetes szakhatósági állásfoglalás, valamint ha a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, két hónap; c) d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentést követő naptól számított negyvenöt nap; e) f) a hiánypótlási felhívás és a hatósági bizonyítvány kiadása esetén tizenöt nap. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján megállapítható, hogy az ügyintézési határidő a b) pontban rögzített esetben két hónap, azaz 60 nap. Azt sem ajánlatkérő, sem a nyertes ajánlattevő nem vitatta, hogy a jelen beszerzéshez kapcsolódó restaurátori kutatási terv, a restaurátori kiviteli terv, illetve a restaurátori engedély megszerzése egymásra épülő folyamat, erre vonatkozóan maga a nyertes ajánlattevő is a hiánypótlásában ekként nyilatkozott. Azt is közölte, hogy a PMT-ben a restaurátori kutatási terv és szakági tervek elkészítése időben az engedély megszerzése előtt annak

27

előzményeként szerepel. Hangsúlyozta, hogy a Hercules szobor műhelymunkái tekintetében nem szükséges az engedély, továbbá ez a tevékenység megkezdhető a vállalkozási szerződés aláírása napján a helyszíni bejárás során készült fényképfelvételek alapján. Arra vonatkozóan is nyilatkozott a nyertes ajánlattevő, hogy a jelen beszerzéssel kapcsolatosan már rendelkezik bizonyos dokumentumokkal, amelyek felhasználhatóak. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a PMT-vel összefüggésben csak annyit rögzített, hogy annak havi bontású sávos építési/megvalósítási ütemtervet és pénzügyi ütemtervet kell tartalmaznia akként, hogy abban figyelembe kell venni az ajánlati felhívásban, dokumentációban, továbbá az ajánlatban foglaltakat. Ajánlatkérő előírása szerint tehát ajánlattevőknek a PMT-t az előírásai és az ajánlati műszaki tartalmára figyelemmel kellett elkészíteniük. Ajánlatkérő nem kért külön megajánlást a restaurálási, illetve a rekonstrukciós munkákra. Hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a műszaki specifikáció tekintetében csak annak alap paramétereit határozta meg, így azt, hogy a szobrok restaurálásával, a Hercules szobor rekonstrukciójával összefüggésben mik az alapvető elvárásai. E körben rögzítette, hogy a tervek, engedélyekés a kivitelezés vonatkozásában vele folyamatosan kapcsolatban kell állnia az ajánlattevőnek, továbbá azt is kifejezetten meghatározta, hogy a pillérszobrok restaurálását és a Hercules szobor rekonstrukcióját a vállalkozó (nyertes ajánlattevő) által beszerzendő restaurálási engedély szerint kell elvégezni. Rögzítette továbbá, hogy a kivitelezés megkezdése előtt a szobrok egyenkénti állapotfelmérését és a helyreállítás módját annak meghatározása után Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája felé dokumentálni kell, valamint a cserélendő kőelemek anyagválasztását is folyamatosan egyeztetni kell. Azt is meghatározta ajánlatkérő, hogy a munkákat restaurátori zsűri felügyelete mellett kell végezni, az indító zsűri a letisztítás után szükséges. A kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő akként nyilatkozott a tervek, engedélyekkel összefüggésben, hogy ott a maximális ügyintézési határidőt kell figyelembe venni, illetve e körben a szerződéstervezet 2.1 pontja azt határozta meg (melyet kötelezően figyelembe kellett venni az ajánlat elkészítésekor), hogy erre a fázisra a szerződéskötést követő 90. napon belül kell sor kerüljön. A fentiek alapján a Döntőbizottság megvizsgálva a Reko Konzult Kft. által becsatolt PMT kutatási tervekre és a restaurátori engedély megszerzésére vonatkozó megajánlását, megállapította, hogy az ajánlattevő mind a három esetben az eljárást lezáró szerződés megkötésétől számított 89 napot ajánlott meg. Figyelembe véve egyrészt a fentiekben hivatkozott törvényi rendelkezést, mely szerint a hatósági ügyintézés 60 nap, továbbá azon nyertes ajánlattevői nyilatkozatra, mely szerint figyelembe vette, hogy a tervek és engedély egymásra épül, illetve a Hercules szoborral összefüggésben van olyan munkafázis, amely közvetlenül a szerződéskötést követően megkezdhető, másrészt ajánlatkérő a PMT-vel kapcsolatosan semmilyen konkrét előírást nem

28

határozott meg, így nem határozta meg azt, hogy az milyen részletes legyen, a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a PMT-ben rögzített tervekkel és engedéllyel kapcsolatosan ajánlatkérő előírásának megfelelően járt el. A maximális ügyintézési határidőhöz képest a nyertes ajánlattevő plusz 29 napot ajánlott meg a tervek, engedélyek elkészítése és megszerzése vonatkozásában – figyelemmel arra is, hogy a nyertes ajánlattevő már bizonyos dokumentumokkal, iratokkal e körben rendelkezik (460/2152/12/2009 számú kutatási engedély, 460/2152/14/2009 számú restaurátori engedély, mely a „Budapesti Margit-híd és kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése” tárgyú kivitelezési munkálatokhoz kapcsolódóan került kiadásra) és a Hercules szobornál a meglévő fényképek alapján a tevékenység megkezdhető terv hiányában is – megállapítható, hogy ajánlatkérő előírásának e körben megfelelt a vonatkozó ütemterv. A Döntőbizottság hangsúlyozza a kérelmező által hivatkozottakkal kapcsolatban, hogy ajánlatkérő kifejezetten ügyintézési határidőt és annak is maximumát kérte figyelembe venni az ajánlatok elkészítése során, így az esetleges jogorvoslatra vonatkozó 30 napos határidő e körben nem vehető figyelembe. Utal arra is a Döntőbizottság, hogy a kérelmező által kifogásolt terv elkészítéséhez szükséges munkaráfordítás körében ajánlatkérő nem határozott meg semmilyen konkrét előírást, azon kívül, hogy e körben a maximális ügyintézési határidővel kell számolni. A konkrét előírás hiányában ajánlattevők figyelembe véve a vonatkozó jogszabályi előírásokat, szabadon határozhatták meg azt, hogy bizonyos munkafázisok, tevékenységek vonatkozásában milyen munkaerőt használva, azt hogyan alkalmazva valósítják meg az adott munkafázist, azaz a munkaszervezés ajánlattevő feladata. Erre figyelemmel a nyertes ajánlattevő megfelelve ajánlatkérő előírásának figyelembe vette a maximális ügyintézési határidőt, egyebekben pedig saját maga határozhatta meg a munka szervezését, illetve annak intenzitását. A kérelmező egyébként sem támasztotta alá objektív adatokkal, tényekkel azt a hivatkozását, mely szerint 6 és fél hónappal kell számolni a tervek elkészítéséhez szükséges valódi munkaráfordítás megvalósulásához. A fentiek alapján a Döntőbizottság az 1. kérelmi elemet elutasította. A kérelmező e körben alapelvi sérelmet is kért vizsgálni azzal, hogy a nyertes ajánlattevő a kutatási engedély birtokában a többi ajánlattevővel szemben többletinformáció, körülmény birtokában van, így jogtalan előnyhöz jutott, amivel sérültek a Kbt. alapelvei. A Kbt. 1. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

29

A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. alapelvi rendelkezései törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az egyes tételes speciális rendelkezéseknek kell az általános alapelvi rendelkezésekhez igazodnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alapelvi rendelkezések szerinti jogsértések megállapításától abban az esetben lehet eltekinteni, ha az a tételes jogszabályokban maradéktalanul leképezhető. Az alapelvek így válnak a jogszerű eljárás fokmérőjévé. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamely magatartás a tételes rendelkezéseknek megfelel, akkor az alapelvi sérelem megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elégtelen az alapelvi rendelkezés érvényre jutatásához. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben nem állapítható meg olyan többlet tényállás, vagy olyan ajánlatkérői magatartás, mely az alapelvek érvényre juttatását akadályozta volna, vagy az nem valósulhatott volna meg, az alapelvek leképezésre kerültek és érvényre jutottak a részletrendelkezésekben, így nem állapított meg alapelvi sérelmet ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével összefüggésben. A verseny tisztaságát és az esélyegyenlőségét akkor biztosítja az ajánlatkérő, ha valamennyi, a közbeszerzési eljárással beszerezni kívánt építési beruházásban érdekelt ajánlattevő azonos feltételekkel részt tud venni az eljárásban, az értékelés a valós tények objektív összehasonlításán alapul, és egyetlen ajánlattevő sem kerül indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe. A jelen esetben az ajánlatkérő éppen a tényleges verseny biztosítása érdekében írta ki a nyílt eljárását, és ezzel lehetővé tette több, a piacon szereplő potenciális ajánlattevő részvételét az eljárásban, annak ellenére, hogy a későbbi nyertes ajánlattevő már egy másik eljárással összefüggésben tervekkel, engedélyekkel rendelkezik. Az is megállapítható volt, hogy ajánlatkérő nem értékelte a bírálati részszempontok között előnyként az előteljesítést, és kifejezetten azt határozta meg, hogy a teljesítésre vonatkozó napok számát a tervekre, engedélyre vonatkozó időtartam nélkül kéri megajánlani. Ezzel szintén eleget tett az alapelvi elvárásoknak, hiszen a későbbi nyertes ajánlattevő az általa birtokolt engedélyek alapján nem kerülhetett előnyösebb helyzetbe az értékelés során. Ezekből következően nem sérültek a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdésében megfogalmazott alapelvek. A 2. kérelmi elemben kérelmező azt kifogásolta, hogy a PMT alapján a nyertes ajánlattevő az állványzat bontását 2012. június 9-én kezdi meg és a bontásra 15 napot megajánlva azt 2012. június 24-én fejezi be. Ehhez képest az elkészült

30

munkák patinázása, hidrofóbizálása 2012. június 9. és 2012. június 15. napja között valósul meg. Ezen túlmenően az elkészült munkák átadása, zsűriztetése 1 nap alatt kerülne megvalósulásra 2012. június 8-án. Ezen időpontok alapján kérelmező álláspontja szerint egyrészt a zsűrinek 1 napja van a munkák megvizsgálására, így a nyertes ajánlattevő nem épített be az ütemtervében korrigálásra, illetve egyéb felvetődő pótlásokra javítási időt, továbbá a patinázást nem tervezte a nyertes ajánlattevő zsűriztetni. Kifogásolta továbbá a kérelmező az állványzat bontásával összefüggésben, hogy ezen munkafázisban a 3D-s felmérésekkel összefüggésben szintén nem tartalmaz a PMT semmilyen megajánlást. Ezért az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja arról rendelkezik, hogy az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz (87.§ (3) bekezdése); A Döntőbizottság megvizsgálta e körben is ajánlatkérő előírásait, illetve a felek nyilatkozatát, valamint a PMT vonatkozó rendelkezéseit. Megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában akként rendelkezett, hogy a restaurátori munkák zsűri felügyelete mellett kerülnek elvégzésre, meghatározva azt, hogy az indító zsűri a letisztítás után szükséges. Ezen túlmenően a dokumentáció pénzügyi számlázási ütemtervében a fizetési ütemezés 5. pontjában akként rögzítette az esedékességet, hogy valamennyi szoborrestaurálás befejezése, szakmai zsűri, megrendelő általi elfogadása mellett nyújtható be az 5. részszámla, amely a végszámla előtti utolsó részszámla. A Döntőbizottság itt is hangsúlyozza, hogy ajánlatkérő nem határozott meg semmilyen részletes elvárást, előírást a PMT tartalmával összefüggésben, továbbá tájékoztatott arról, hogy a felújítási munkálatok folyamatosan zsűrizés alatt valósulnak meg és az utolsó részszámla a szakmai zsűri elfogadása után állítható ki. Tekintettel az ajánlatkérő előírására és megvizsgálva a dokumentáció előírásait, megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott határidő vonatkozásában az állványzat bontása 2012. június 9-én kezdődik azonosan az elkészült munkák patinázásával, hidrofóbizálásával. Azonban az is megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő e körben 15 napos bontást ajánlott meg. Ezek alapján megállapítható, hogy a patinázálás, hidrofóbizálás és az állványzat bontása egyidőben kezdődik, és mindkét munkafázisra a nyertes ajánlattevő hosszabb időszakot, 6 illetve 15 napot ajánlott meg. Ajánlatkérő nem kérte részletezni a PMT-ben meghatározott tevékenységeket, illetve az azokhoz kapcsolódó esetleges csúszásokra, kiegészítésekre, pótmunkákra vonatkozó megajánlásokat, és a zsűrizetés a teljes kivitelezés alatt megvalósul, így nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy erre vonatkozóan a nyertes ajánlattevő nem kalkulált időtartamot, annál is inkább, mivel az

31

állványbontásra összesen 15 napos időintervallumot ajánlott meg, mely alatt az esetleges kiegészítések, pótlások és az ahhoz kapcsolódó zsűriztetés és 3D-s felmérések is megvalósíthatóak. Utal arra is a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja a Kbt. 87. §-ához kapcsolódó érvénytelenségi okot határozza meg, a jelen eljárásban pedig ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 87. §-át, kérelmező pedig nem hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő jogsértően mellőzte a Kbt. 87. §-ának alkalmazását. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel ezen kérelmi elemet is elutasította. A 3. kérelmi elemében a kérelmező a nyertes ajánlattevő ajánlati árát, azzal összefüggésben kért indokolásban írtakat kifogásolta és álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem támasztotta alá indokolásában azt, hogy a kirívóan alacsony ár alapján a szerződés teljesíthető, így az ár nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. A Kbt. 86. § (1)-(10) bekezdései a következőkről rendelkeznek (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével – számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

32

(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. (7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. (8) (9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. (10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzé legfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja arról rendelkezik, hogy az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (5) bekezdése).

33

A Kbt. 86. §-a, illetőleg annak (1) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arról, hogy ajánlatkérő az ajánlati árakat köteles megvizsgálni, illetve ha a Kbt. 86. § (2) bekezdésében meghatározott módszer alapján megállapítja, köteles a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást megajánló ajánlattevőtől indokolást kérni. Ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy pontosan meghatározza azt, hogy az ajánlati árral összefüggésben melyek azok az elemek, amelyekre kifejezett, egyértelmű és objektív indokolást kér. Ajánlatkérőnek tehát kötelezettsége, hogy egyértelmű adatokat szolgáltatasson arról, hogy mi az a kör, amely vonatkozásában ajánlattevőtől indokolást kér az ajánlati ár megalapozottsága érdekében. Ez alapján ajánlatkérő kötelezettsége az is, hogy ennek megfelelően végezze el azt a vizsgálatot, mely alapján meggyőződhet az ajánlat és az indokolás alapján a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megalapozottságáról, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető voltáról. Ajánlattevő kötelezettsége pedig az, hogy az ajánlatkérő által meghatározott körben az ott kért adatokra vonatkozóan konkrét, objektív tényekkel alátámasztott indokolást adjon. Erre azért van szükség, mert az indokolásból ki kell tűnnie az adott beszerzés jellemzőire is tekintettel, hogy az ár alapján a szerződés teljesíthető, megvalósítható. Hangsúlyozandó, hogy az indokolásnak objektívnek, adatokkal, tényekkel alátámasztottnak kell lennie, szubjektív elemeket illetve általános jellegű hivatkozásokat tartalmazó indokolás nem elfogadható. A Kbt. 86. § (3) bekezdése tartalmazza továbbá azt a lehetőséget, hogy ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást megajánló ajánlattevőtől az indokolása benyújtását követően további tájékoztatást kérjen. Ez a törvény szövege szerint lehetőség ajánlatkérő számára, azonban a Kbt. kógensen meghatározza a 81. § (1) bekezdésében, hogy ajánlatkérőnek a bírálat során mire kell figyelemmel lennie. A döntését megalapozott tények és adatok alapján kell meghoznia, így a tájékoztatás kérés elmaradása esetlegesen megalapozatlanná teheti az ajánlatkérő döntését. Az ajánlat érvényessége kérdésében a tájékoztatáskérés biztosítja azt, hogy amennyiben szükséges, az ajánlattevő az indokolásában közölteket okirati bizonyítékokkal, illetve további tájékoztatással alátámassza. Az ajánlatkérőnek a Kbt. kötelezővé teszi annak vizsgálatát, hogy az ajánlati ár megalapozott. Ajánlatkérő csak és kizárólag akkor van abban a helyzetben, hogy dönteni tudjon a kirívóan alacsony ár tekintetében annak megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, illetve ezek hiányáról, ha az ajánlat és az indokolás, illetve adott esetben a tájékoztatás olyan objektív adatokat, tényeket tartalmaz, amely alapján a döntése megalapozott, és melynek alapja adott esetben a Kbt. 86. § (1)(3) bekezdéseinek alkalmazása. Ajánlatkérőnek kötelezettsége annak vizsgálata, hogy az általa meghatározott körben az érintett ajánlattevő megadta-e arra a választ, azaz minden körülményre, tényre, elemre kiterjed-e az indokolás. Amennyiben azt állapítja

34

meg, hogy nem tartalmaz minden kért adatot az indokolás és az ajánlat figyelembe vételével nem állapítható meg az ellenszolgáltatás alátámasztottsága, indokolt a Kbt. 81. § (1) bekezdésére figyelemmel további tájékoztatás kérése. A tárgybani esetben megvizsgálva a rendelkezésre álló adatokat, tényeket és a felek nyilatkozatait az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a 2011. július 20-án a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján többek között a személyi és tárgyi feltételek bemutatása, körülményei ismertetése, továbbá azok költségigénye (közterhek, egyéb költségek), számszerűen és szövegesen indokolva, ezen belül legalább a teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás bemutatása, azok költségigénye (munkabérek számított költségei, közterhek, egyéb kalkulálható költségek); a teljesítéshez szükséges eszköz-, anyag- és egyéb költség bemutatása körében kért indokolást a Reko Konzult Kft.-től. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Reko Konzult Kft.-nek a fenti adatokra kifejezetten, ajánlatkérő által elvárt részletességgel kellett megadnia az indokolását. A Reko Konzult Kft. indokolásában egyrészt szövegesen, másrészt üzleti titkokként számszerűsítetten is adott magyarázatot a kirívóan alacsony ellenszolgáltatása tekintetében. A Döntőbizottság megvizsgálta mind a szöveges, mind a tételes indokolását és megállapította, hogy abban a Reko Konzult Kft. az előmunkaráfordítás tekintetében nyilatkozott arról mind a restaurálás, mind a rekonstrukció vonatkozásában, hogy abban milyen munkaerőre vonatkozóan kalkulált, továbbá azt rögzítette, hogy az itt kalkulált összeg (10.000.-Ft átlag rezsióradíj) tartalmazza a munkabéreket, közterheket, műhelyek fenntartási költségét, kézszerszámok, lanzetták, mintázófák beszerzését, cseréjét. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő által üzleti titoknak nyilvánított mellékleteket is e tekintetben és megállapította, hogy sem a 110111. oldalon csatolt táblázat, sem a 112. oldalon található felsorolás, sem pedig a melléklet többi dokumentuma nem tartalmazott arra vonatkozó egyértelmű, tételes indokolást, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott élőmunkaráfordítással összefüggésben a 10.000.-Ft-os átlagos rezsióradíj milyen összegben, milyen bontásban tartalmaz munkabért, közterheket, illetve az élőmunkához kapcsolódó egyéb kiadásokat. Ajánlatkérő kifejezetten rögzítette az indokoláskérésében, hogy ezek vonatkozásában a Reko Konzult Kft.-nek kifejezetten nyilatkoznia kell. Az ajánlatkérő a teljesítéshez szükséges eszköz-, anyag- és egyéb költség vonatkozásában is kérte ezek bemutatását. Az indokolás szöveges része tartalmazta a Hercules szobor rekonstrukciójával összefüggésben annak összköltségét, megbontva kőanyagra és általánosan számított 10% anyag- és egyéb költségekre. Ugyanezt a módszert alkalmazta a Reko Konzult Kft. a 7 db pillérszobor restaurálásával összefüggésben is.

35

Megállapítható, hogy a Reko Konzult Kft. az anyag-, eszköz- és egyéb költségek vonatkozásában csak egy általános, egyösszegű levezetést adott, melyben ugyan felsorolta azokat a munkafázisokat, munkafolyamatokat, amelyek a kivitelezés során megvalósításra kerülnek, de hasonlóan az élőmunka ráfordításánál adott indokoláshoz, az anyag-, eszköz- és egyéb költség vonatkozásában sem tartalmazta az indokolás ennek részletes bemutatását, tételes adatokkal alátámasztva. Hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy az indokolás szöveges részéből megállapíthatóan ez a felsorolás sem teljes. A Döntőbizottság e vonatkozásban is megvizsgálta az üzleti titoknak minősített mellékletek tartalmát és megállapította, hogy azokban a Reko Konzult Kft. nem adott tételes objektív indokolást az anyag-, eszköz- és egyéb költségek vonatkozásában. A Döntőbizottság álláspontja szerint annak érdekében, hogy az ajánlatkérő ténylegesen meg tudjon arról győződni, hogy a Reko Konzult Kft. kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatása alapján a szerződésben foglaltak teljesíthetőek-e, az ajánlati ár összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel, valamint annak érdekében, hogy az általa meghatározott ellenszolgáltatási elemek teljes köréről értékelhető adatok álljanak rendelkezésére a Kbt. 81. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség érdekében ajánlatkérőnek további tájékoztatást kellett volna kérnie. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy a Reko Konzult Kft. indokolásában megadott egységár magában foglalja mind a segédmunka, mind a restaurátor-művészeti, továbbá az adminisztrációs feladatokat ellátó személyek átlag rezsióradíját. Kérelmező levezetett egy számítást, mely szerint az indokolásban megadott tények és az ajánlat alapján az átlag létszám azaz a 4 fő nem elegendő az elvégzendő munka kivitelezéséhez. Hivatkozott a saját tapasztalatára, mely alapján a Hercules szobor rekonstrukciójához, illetve az ahhoz kapcsolódó 60 m3 tömbkő megfaragásához legalább 12 fő gyakorlattal rendelkező szakember és 5,5 hónapos átfutási idő szükséges. A Döntőbizottság hivatkozik arra egyrészt, hogy a fentiekben rögzítettek szerint ajánlatkérőnek további tájékoztatást kellett volna kérnie az élőmunka-ráfordítás, illetve az anyag-, eszköz- és egyéb költségek vonatkozásában adott indokolás tekintetében, másrészt arra, hogy a kérelmező a saját tapasztalatára, korábban elvégzett munkáira utalva kifogásolta a Reko Konzult Kft. által kalkulált munkavégzést. Az ajánlatkérő a műszaki leírásában, mint ahogy azt a Döntőbizottság már többször rögzítette, nem határozta meg azt, hogy milyen módszer, milyen munkaszervezés mellett kéri az ajánlatokat benyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ajánlattevők a saját módszerüket, műszaki megoldásukat és a saját munkaszervezésüket ajánlhatták meg a kivitelezésre. Az ajánlattevők ezért eltérő műszaki megoldásokat, különböző technikai felszereltséget és különböző

36

munkaszervezést valósíthatnak meg, így a kérelmező által hivatkozott saját tapasztalat eltérő lehet más ajánlattevők e körben szerzett tapasztalatától, illetve műszaki megoldásaitól, munkaszervezésétől. A kérelmező bemutatta a szobrok restaurálása tekintetében a restaurálás lépéseit. Ez alapján hangsúlyozta, hogy az esetleges szakember létszám növelésével sem gyorsulhat fel a technológiai folyamat (szilárdító anyag, kőjavító habarcs megkötése), továbbá a vonatkozó eljárásban az egyes technológiák egymásra épülnek, így a technológia meghatározza az időigényt, mely keretet ad annak, hogy az elvégzendő munka szakember- és munkaidő-igénye hogyan alakul. A Döntőbizottság álláspontja szerint a munkaszervezés, a kivitelezés eltérő metódusa alapján eltérőek lehetnek az azonos technológia mellett is a megajánlott kivitelezések, így a nyertes ajánlattevő által megajánlott megoldás is. A Döntőbizottság szintén megvizsgálta kérelmezői kifogás alapján azt, hogy a Hercules szoborhoz kalkulált 16.000.000.-Ft kőanyag költsége az indokolásban alátámasztásra került-e. Megállapította a Döntőbizottság, hogy az indokolás 136. oldalán a Reko Konzult Kft. csatolt egy árajánlatot, melyben a 16.000.000.-Ft nettó összeg szerepelt 20 m3 mészkő vonatkozásában azzal, hogy az árajánlat tartalmazta annak konkrét tartalmát. A Döntőbizottság a kérelmező által felvetett hivatkozásokkal összefüggésben hangsúlyozza – mint ahogy azt már többször is rögzítette -, hogy ajánlatkérő nem határozta meg sem a rekonstrukció, sem a restaurálásra vonatkozó műszaki elvárását, így azt sem zárta ki, hogy adott esetben a hátfalak teljes cseréje vagy rekonstrukciója kell, hogy megvalósuljon. A Reko Konzult Kft. egyértelműen mind az ajánlatában, mind az indokolásában a Hercules szobor rekonstrukciója tekintetében puha mészkövet ajánlott meg, így a kérelmező által az öntőhabarcsból történő megvalósításra sem az ajánlat, sem az indokolás nem tartalmazott adatokat. Még egyszer hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy konkrét előírások és konkrét műszaki specifikáció hiányában ajánlattevők szabadon határozhatták meg – ajánlatkérő előírásai keretében – az ajánlatuk műszaki tartalmát. Utal arra is a Döntőbizottság, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott arra, hogy kifogásolja a Hercules szoborhoz a nyertes ajánlattevő által kalkulált kő mennyiségét, csupán a kő anyagárát kifogásolta. A kérelmező kifogásolta a nyertes ajánlattevő által az indokolásban bemutatott és az ajánlati árat megalapozó kivételesen előnyös körülményeket is. E vonatkozásban arra utalt, hogy a nyertes ajánlattevő által bemutatott ajánlattevői felállás, azaz az ajánlattevőn kívüli alvállalkozók teljesítésben betöltött pozíciója nem alapozhatja meg a különösen előnyös körülményt az alvállalkozói teljesítésre történő utalás a rendelkezésre álló adatok alapján, így ez nem vehető

37

figyelembe különösen előnyös körülményként a kirívóan alacsony ajánlati ár indokolása során. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a kérelmező nem kifogásolta a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozói kör tekintetében az ott megajánlottakat, ezzel összefüggésben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. A kirívóan alacsony ár indokolása tekintetében a Kbt. 86. § (4) bekezdés c) pontja lehetőséget ad arra, hogy ajánlatkérő figyelembe vegye azokat, az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeket, melyek a teljesítést befolyásolják. A Reko Konzult Kft. az indokolásában arra mutatott rá, hogy az átlagos statisztikai létszáma alapján az adminisztratív terhek, illetve a kapcsolódó további költségek erre figyelemmel csökkenthetőek, így ezt számára előnyösnek minősítette. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem határozza meg konkrétan, hogy mit lehet e körben figyelembe venni, minden egyes eljárásban külön-külön kell ezt vizsgálni, hiszen minden egyes eljárásban és minden egyes ajánlattevőnél ezek más és más körülmények lehetnek. A jelen eljárásban a nyertes ajánlattevő a teljesítésbe 10% feletti és 10% alatti alvállalkozót is bevon, ahol az adminisztratív költségek és a kapcsolódó egyéb költségek nem a nyertes ajánlattevőnél, hanem az alvállalkozóknál jelentkeznek, amely megalapozhat kivételesen előnyös körülményt. A nyertes ajánlattevő csatolta az alvállalkozókként a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók árajánlatát a 137-145. oldalakon, amelyek a restaurálásra, a Hercules szobor mintázására, zsűriztetésére, a felelős műszaki vezetői költségekre, a tervezésre, és bizonyos technológia során alkalmazandó anyagárakra vonatkozott. A fentieket összefoglalva a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő vonatkozásában jogsértően nem alkalmazta a Kbt. 86. § (3) bekezdését akkor, amikor az általa meghatározottak tekintetében az indokolás nem tartalmazott konkrét objektív adatokat és ajánlatkérő nem kért további tájékoztatást. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a kérelmező által kifogásoltak tekintetében egyrészt a nyertes ajánlattevő csatolt árajánlatot, másrészt a Kbt. konkrét előírásai hiányában a nyertes ajánlattevő szabadon határozhatja meg, hogy számára mi a kivételesen előnyös körülmény. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 86. § (3) bekezdését, egyebekben a kérelmi elemet elutasította. A kérelmező a 4. kérelmi elemében az írásban benyújtott jogorvoslati kérelmében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő jogsértően hívta fel a nyertes ajánlattevőt arra, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra benyújtott indokolását javítsa.

38

A Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson ezt akként módosította, hogy nem azt kifogásolja, hogy ajánlatkérő a 2011. augusztus 9-én kiadott hiánypótlási felhívásával, illetőleg felvilágosításkéréssel összefüggésben mire hívta fel a nyertes ajánlattevőt, hanem azt kifogásolja, hogy a nyertes ajánlattevő ez alapján módosította az indokolását. Tudomásra jutás időpontjaként az összegezés megküldését, az iratbetekintés időpontját jelölte meg. A Kbt. 323. § (1)-(7) bekezdései szerint (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. (2) A kérelem – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (3) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. (5) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni

39

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. (6) Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be. (7) A (2)–(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Kbt. 323. §-a egyrészt konkrétan meghatározza a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személyi kört, továbbá meghatározza azokat a releváns időpontokat, amelyekhez a jogalkotó a jogorvoslati határidő benyújtásának időpontját köti. A Kbt. szubjektív és objektív határidőket rögzít és meghatározza, hogy a kérelmező a jogsértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül, az eljárást lezáró döntés esetén pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomásra jutásától számított 10 napon belül nyújtható be. A jogalkotó tehát különbséget tett egyrészt ajánlatkérő bármely, az eljárás során hozott döntése, illetve kifejezetten más jogorvoslati határidőt határozott meg az eljárást lezáró jogsértő döntés vonatkozásában. A szubjektív (15 napos) határidő megtartottsága körében azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező mikor jutott olyan tények, információk birtokába, amely alapján feltételezhette, hogy az ajánlatkérői döntés jogsértő. A kérelmező jogosult a felhívás és a dokumentáció, az eljárás során hozott bármely ajánlatkérői döntés, illetve az eljárást lezáró döntés tekintetében a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint meghatározott határidőben jogorvoslati kérelmet benyújtani. A Döntőbizottságnak az eljárása során mindvégig kötelezettsége vizsgálni az eljárásjogi kérdéseket, adott esetben azt, hogy a kérelem vagy annak valamely része a jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek tekinthető-e. A tárgybani esetben a Döntőbizottság a következőket állapította meg a rendelkezésre álló iratok alapján. A kérelmező a 2011. szeptember 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a következőket kifogásolta. „Álláspontunk szerint Ajánlatkérő jogsértően hívta fel ajánlattevőt arra, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra benyújtott első indoklását javítsa. Véleményünk szerint a Kbt. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé Ajánlatkérőnek és Ajánlattevőnek, hogy az esetlegesen hibás és nem

40

megfelelő számítással és tartalommal benyújtott kirívóan alacsony árindoklást utólagosan új árindoklás benyújtásával reparálják. Ez adott esetben eredményezheti azt is, hogy Ajánlatkérő észlelve a számítás nem megfelelőségét az Ajánlattevőt utólagosan felhívja az álláspontja szerinti helyes számítás elkészítésére. Véleményünk szerint ez az eljárásmód alapelvi sérelmet is eredményezhet.” Ezen tartalom alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy kérelmező kifejezetten az ajánlatkérő által egyébként a Kbt. 85. §-ára hivatkozással kért felvilágosításkérését kifogásolta. Az ajánlatkérő e körben 2011. augusztus 8-án adta ki a kifogásolt felhívását, amelyet minden ajánlattevőnek, így többek között a kérelmezőnek is megküldött 2011. augusztus 8-án 15 óra 43 perckor. Tekintettel a Kbt. 323. § (2) bekezdésére és a fentiekben hivatkozottakra a jogorvoslati kérelemben kifogásoltak 2011. augusztus 8-án megküldésre kerültek kérelmezőnek. A kérelmező a 2011. október 24. napján megtartott tárgyaláson módosította ezen kérelmi elemét akként, hogy azt kifogásolja, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásának tartalmát javította ajánlatkérő felhívása alapján, melyre a Kbt. tételes jogszabályi rendelkezései nem adnak lehetőséget. Tudomásra jutásként az általa 2011. szeptember 9-én foganatosított iratbetekintést jelölte meg és hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelmét 2011. szeptember 29-én nyújtotta be. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a 2011. október 24. napján megtartott tárgyaláson olyanképpen módosította a jogorvoslati kérelmét, hogy a jogorvoslati kérelemben benyújtott kérelme helyett más jogsértést kért a Döntőbizottságtól vizsgálni. Erre tekintettel megállapítható, hogy a kérelmező 2011. október 24. napján új kérelmi elemet terjesztett elő. A kérelmező által megjelölt tudomásra jutás időpont 2011. szeptember 9. napja volt. A fentiek alapján megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelem 4. elemében kifogásoltak 2011. augusztus 8. napján tudomására jutottak kérelmezőnek, így az elkésetten került előterjesztésre 2011. szeptember 29-én, mivel a tudomásra jutástól számított 15 nap 2011. augusztus 23-án eltelt. A 2011. október 24-én előterjesztett új kérelmi elem szintén elkésett tekintettel a kérelmező által hivatkozott tudomásra jutás időpontra, azaz a 2011. szeptember 9. napjára. E körben a vonatkozó 10 nap 2011. szeptember 19. napján telt el. A fenti indokokra tekintettel a jogorvoslati eljárást e körben a Döntőbizottság megszüntette.

41

A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A Kbt. 91. § (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem megfelelően alkalmazta a Kbt. 86. § (3) bekezdését a kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatás tekintetében a Reko Konzult Kft. ajánlattevővel összefüggésben. Az ajánlatkérő elmulasztott egy cselekményt a körben, mely ahhoz szükséges, hogy dönteni tudjon az ajánlat érvényessége kérdésében. Miután az ajánlatkérő kötelezettsége az ebben történő döntés, és a Döntőbizottság megsemmisítette az eljárást lezáró döntését, nem állapította meg a Kbt. 91. § (1) bekezdésének sérelmét, mivel ajánlatkérő – amennyiben az eljárás folytatása mellett dönt – csak akkor lesz abban a helyzetben, hogy a Reko Konzult Kft. ajánlata érvényességéről döntsön, ha a kifogásolt cselekményt megvalósítva győződik meg az általa megajánlott ajánlati ár megalapozottságáról. A kérelmező 2011. október 18. napján kiegészítette jogorvoslati kérelmét a következők szerint. A kérelmező ebben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában írt kizáró okok hatálya alá tartozik. Ajánlatkérő építési beruházás tárgyában írta ki az eljárását, ennek megfelelően a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában való bejegyzést igazolni kell az ajánlattevőnek. A nyertes ajánlattevő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában nem volt fellelhető a kérelmező által 2011. október 17-én történt ellenőrzése során, ezért kérelmező álláspontja szerint az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen. A kérelmező beadványában indítványozta, hogy e körben a Döntőbizottság a Kbt. 334. § (1) bekezdése szerint terjessze ki vizsgálatát és járjon el hivatalból. A Kbt. 334. § (1) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (340. §) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból. A fenti rendelkezés alapján akkor alkalmazhatja a Döntőbizottság a hivatalbóli vizsgálatot, ha a jogorvoslati kérelemben meg nem jelölt, a kérelemben meg nem nevezett jogsértésről szerez tudomást az eljárása során. Ennek a jogintézménynek éppen az a jelentősége, hogy olyan esetben is lehetővé teszi a

42

Döntőbizottság eljárását, vizsgálódását, amely vonatkozásában a kérelem vagy a kezdeményezés nem tartalmazott indítványt, kérelmet. A jogalkotónak ezzel az volt a szándéka, hogy a kérelemben vagy a kezdeményezésben meg nem jelölt, de vélhetően jogsértést megvalósító egyetlen tevékenység, mulasztás se maradhasson jogkövetkezmények nélkül. Azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy abban az esetben, amikor a kérelem tartalmaz konkrét kérelmet, az azonban elkésett, vagy más eljárásjogi akadály miatt nem képezheti az érdemi vizsgálat tárgyát, e körben nem lehet az eljárásjogi akadályt a hivatalból történő vizsgálat alkalmazásával orvosolni. A Döntőbizottság a kérelem alapján indult jogorvoslati eljárásában kötve van a kérelemhez és csak akkor alkalmazhatja a Kbt. 334. § (1) bekezdése szerinti eljárást, ha olyan jogsértésről szerez tudomást, mely a kérelemben nem szerepelt. Ez alapján tehát olyan esetben, ha a kifogásolt jogsértés szerepel a kérelemben, de az érdemi elbírálásnak eljárásjogi akadálya van, a hivatalbóli kiterjesztés nem alkalmazható. A Döntőbizottság hangsúlyozza azt is, hogy a sérelmet szenvedett fél (ajánlattevő, részvételre jelentkező, egyéb érdekelt) jogorvoslathoz való jogának és ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró szerződés időben, a beszerzési igényéhez igazodó megkötéséhez való jogának az egyensúlyát a jogorvoslati eljárásban biztosítani kell. Ennek megfelelően a jogalkotó meghatározta azokat a sérelmet szenvedett fél igényérvényesítésére elégséges és nyitva álló időtartamokat, mely időtartam alatt eldönthetik azt, hogy élnek-e a jogorvoslat lehetőségével, vagy nem. Ha és amennyiben ezen időtartam alatt nem élnek jogorvoslattal, akkor később a hivatalbóli vizsgálat jogintézményét az elmulasztott igényérvényesítésre nem használhatják fel. A Döntőbizottság utal arra is, hogy egységes abban a bírósági joggyakorlat is, hogy a hivatalbóli vizsgálat jogintézménye nem alkalmas az elkésett kérelmi elemek hivatalból történő vizsgálatának kikényszerítésére. Kérelmező 2011. szeptember 9-én megtekintette a nyertes ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérőnél. Ezen időpontban tudomására jutott a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozata, azaz ettől az időponttól számított 15 napon belül kellett volna a jogorvoslati kérelmét e körben benyújtani. A kérelem kiegészítés és ezzel együtt a hivatalbóli kiterjesztésre vonatkozó indítvány 2011. október 18-án került előterjesztésre. A 2011. szeptember 9. napjától a 15 napos határidő 2011. szeptember 26. napján eltelt. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem járt el hivatalból a kérelmező kiegészítő kérelme vonatkozásában. Az ajánlatkérő az eljárás során igazságügyi szakértő kirendelését kérte arra tekintettel, hogy olyan műszaki szakkérdések merültek fel az eljárás során, amelyben indokolt a szakértő kirendelése. Megjelölte e körben a nyertes ajánlattevő által megadott ütemterv és kalkulált időátfutások hatályos jogszabályok alapján teljesíthetőek-e, továbbá műszaki szempontból

43

indokolható-e a nyertes ajánlat ára, műszaki számításokkal vagy egyéb módon alátámasztható-e az ajánlati ár realitása. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem tett eleget ajánlatkérő indítványának. A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 58. § (1) bekezdése alapján szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottságnak azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő valamely döntése vagy az eljárást lezáró döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapos-e. E körben a Döntőbizottságnak a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok vizsgálata alapján kell eljárását lefolytatni. A Döntőbizottságnak tehát azt kell megvizsgálni, hogy adott esetben ajánlatkérő valamely döntése megfelelt-e a Kbt. részletszabályainak, adott esetben a Kbt. alapelveinek. Az ajánlatkérő által meghatározott körben egyrészt ajánlatkérőnek kell állást foglalnia, másrészt a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a nyertes ajánlattevő által megadott ütemterv és a kalkulált időtartam megfelelt-e ajánlatkérő és a vonatkozó jogszabályok előírásainak, illetve az ajánlatkérő által kirívóan alacsonynak értékelt nyertes ajánlattevői ellenszolgáltatás tekintetében az adott indokolás, illetve az ajánlatban foglaltak egyrészt megfeleltek-e a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek, továbbá ajánlatkérő meggyőződött-e arról, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e, ezen az áron a kivitelezés teljesíthető-e. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem tett eleget ajánlatkérőnek az igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványának. Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.

44

A Döntőbizottság egyebekben az alaptalan jogorvoslati kérelmi elemeket a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A jogsértés megállapítása és az ajánlatkérői döntések megsemmisítésén túl a Döntőbizottság nem ítélte indokoltnak a bírság kiszabását, figyelemmel a jogsértés reparálhatóságára. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező terjesztett elő eljárási költség iránti kérelmet. Ebben megjelölte, hogy az őt képviselő Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. vonatkozásában 100.000.-Ft + Áfa költség megfizetésére kéri ajánlatkérőt kötelezni. A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). Az (5) bekezdés alapján a jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Döntőbizottság figyelemmel a jogorvoslati kérelem részbeni eredményességére, továbbá arra, hogy a kérelmező képviselője az eljárásban több beadványt szerkesztett, illetve részt vett a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson, mely 2 óra 45 percig tartott, mérsékelte az eljárási költség összegét 65.000.-Ft + Áfa összegben. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes

45

belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 8.

Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos

Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:

1. Reneszánsz Kőfaragó Zrt. (2096 Üröm, Fő u. 1.) 2. Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. (1037 Budapest, Toboz u. 1.) 3. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Jogi és Közbeszerzési Főosztály (1052 Budapest, Városház u. 9-11. I/190.) 4. Laki Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59.) 5. Reko Konzult Kft. (1222 Budapest, Lőcsei u. 13.) 6. Kőművészet Kft. (1151 Budapest, Mogyoród útja 12-14.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár