K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.305/27/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1., képviseli: BP-i 230. sz. Ügyvédi Iroda, Dr. Sarnyai Sándor ügyvéd 1114 Budapest, Fadrusz u. 18. III/5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10., képviseli: Nagymihály Ügyvédi Iroda, Dr. Nagymihály Tamás ügyvéd 6722 Szeged, Gogol u. 6. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szeged Agóra Pólus a közművelődés szolgálatában projekthez kapcsolódó építési munkák generál kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (1) és (2) bekezdését és a Kbt. 86. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság a kiegészítő jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszünteti. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmezőnek 120.000 Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás
2
tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011.02.24-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 40-065288 számon 2011.02.26-án közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlat adást nem tette lehetővé. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja tartalmazta a közbeszerzés teljes mennyiségét az alábbiak szerint: Az építési terület a Szeged Kálvária sugárút-Jósika utca-Gogol utca-Londoni körút által határolt tömbbelső, helyrajzi szám: 3300/2. (korábban telephelyként funkcionált, irodákkal, raktárhelyiségekkel), mely a jelenlegi Jósika utcai bejárat mellett a Kálvária sugárút és a Gogol utca felől is feltárásra kerül. A területen található épületek nagy részét el kell bontani, helyükön épül az új közművelődési intézmény épülete, a megmaradó épületek felújításra kerülnek. Műszaki adatok: Telek területe: 8 113 m². Beépített bruttó alapterület: 3 225 m². Bontandó létesítmények bruttó alapterülete: 2 916 m². Bontandó felvonó: 1 db hidraulikus teherfelvonó. Meglévő épület felújítással érintett nettó alapterülete: 201 m². Új térburkolat alapterülete: 2 838,7 m². Térszinti új zöldterület nagysága: 1 643 m². Parkolók száma, fedett: 37 db, nyitott: 41 db. Új épület (főépület): - építmény magassága: 12,48 m (80,00 mBf-hez viszonyítva), - nettó alapterülete: Földszint: 2 448,4 m²., I. emelet: 1 660,2 m², II. emelet: 1 513,6 m², III. emelet: 1 129,0 m², Összesen: 6 751,2 m². - zöldtető kialakítás: 915 m², - geotermikus talajszonda fúrás (hőszivattyús fűtési rendszerhez): 49 db 100 m mélységben, - napelemek telepítése: 92,2 m² / 72 db, - napkollektor telepítése: 46 m² / 23 db,
3
- felvonók: 2 db 630 kg-os (8 személyes) személylift, 1 db 2 000 kg-os (26 személyes) személy/teherlift, - közműellátás: víz, csatorna, gáz, 10kV középfeszültség (transzformátor állomással) és gyengeáramú hálózat kiépítése szükséges. Pályázati források: TIOP 1.3.3. - nettó 1.281.560.002.-HUF. KEOP 4.2.0/B nettó 100.166.627.-HUF. KEOP 4.4.0 - nettó 11.193.440.-HUF. Ajánlatkérő a felhívás III.1.1) pontjában meghatározta a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a III.1.2) pontban a fő finanszírozási és fizetési feltételek, a III.2.1) pontban az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), a III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, a III.2.3) pontban a műszaki, illetve szakmai alkalmasság feltételeit. A felhívás IV.2.1) pontjában rögzítette bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját. A IV.3.4) pontban az ajánlattételi határidőt 2011.04.13., 11:00 órában adta meg. Az ajánlati felhívás VI.3) pontjában - egyebek mellett - a következő további információkat közölte az ajánlatkérő: 1. Az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2011.04.26. (11:00). 2. A szerződéskötés tervezett időpontja: 2011.05.09. 6. Az ajánlatokat 1 eredeti és 4 másolati példányban kell elkészíteni és a 5 példányt egy nagy lezárt borítékban / csomagban kell benyújtani. Az ajánlattevő köteles xls és pdf formában CD-re írva a beárazott költségvetést benyújtani. Az ajánlatkérő a Kbt. 70/A. § előírásainál egyszerűbb formai követelményeket ír elő az alábbiak szerint: 6.1. Az ajánlatokat, tartalomjegyzékkel ellátva, gépelve, nyomtatva vagy olvasható kézírással kitöltve, összefűzve (pl. tűzés, spirálozás, kötés) kell benyújtani. 7. Az Ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési törvény 83. § alapján az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. 14. Ajánlattevőnek – nyertessége esetén – rendelkeznie kell a dokumentációban előírt tartalmú felelősségbiztosítással, amelynek részletes követelményeit a dokumentáció tartalmazza, amelybe díjmentesen, akár elektronikus úton is betekintést enged az ajánlatkérő. Az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy az ajánlattevő és a biztosító nyilatkozzon arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén az Ajánlati Dokumentációban előírt tartalmú - a Kbt. 306. § (2) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítási fedezetet is magában foglaló biztosítási szerződést adott munkára vonatkozóan az eredményhirdetést követően haladéktalanul megköti vagy amennyiben az Ajánlati Dokumentációban előírt tartalmú biztosítással rendelkezik, azt nyertessége
4
esetén tárgyi munkára haladéktalanul kiterjeszti.
vonatkozóan
az
eredményhirdetést
követően
Ajánlatkérő dokumentációt készített, melynek 16. oldalán a 6.2.f) pontja a teljes körű építési-szerelési biztosítás tartalmi követelményei között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: Biztosítottak köre:11) - műszaki ellenőr Biztosítási fedezet: a) Dologi károk fedezete (C.A.R.I. fejezet) biztosítási összeg: - tartalékkerettel növelt vállalási összeg b) Felelősségi károk fedezete (C.A.R.II. fejezet) - kártérítési limit, személyi sérüléses és dologi károkra összevontan: minimum 200 millió Ft/kár Záradékok: 004. kártérítési limit és önrész az a) pont szerint 006. kártérítési limit és önrész az a) pont szerint 115. kártérítési limit 20 millió Ft/kár/időszak. 116. kártérítési limit: részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete, az átadott beruházás szakasz arányában - önrész az a) pont szerint. (100.000,-Ft/káresemény) 119.: kártérítési limit 100 millió Ft/kár/időszak. 120.: kártérítési limit 100 millió Ft/kár/időszak. A dokumentáció h) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: Az ajánlattevőnek a CD-n is kiadott árazatlan költségvetést - módosítás nélkül kell beárazva benyújtania és CD-n, xls és pdf formában egy példányban ajánlatához csatolni. A költségvetéssel kapcsolatos esetleges észrevételeit a költségvetés végén, elkülönítetten kell szerepeltetnie. A dokumentáció 17. oldalán a kötelező alaki kellékeket határozta meg ajánlatkérő. 7.1. Az ajánlatok példányszáma: l eredeti és 4 másolati példány, amelyet kérünk az ajánlat első oldalán feltüntetni (eltérő adatok esetén az eredeti példány tartalma az irányadó). Az ajánlattevő köteles xls és pdf formában CD-re írva a beárazott költségvetést benyújtani. Ajánlatkérő 2011.03.10-én helyszíni bejárást tartott. Ajánlatkérő 4 alkalommal kiegészítő tájékoztatást adott, a 3. kiegészítő tájékoztatásban új ajánlattételi határidőt határozott meg a Kbt. 56. § (3) bekezdése szerint, melynek időpontja 2011.04.19., 10 óra volt.
5
A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 12 ajánlat érkezett, amelyek az alábbi nettó vállalkozói díjakat tartalmazták: EnerGas Kft. (kérelmező) KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. Ferroép Zrt. STRABAG-MML Kft., Délút Kft. H&H Konzorcium (H-VILL Kft.,HÉROSZ Zrt.) K-Art Építő Zrt. MERKBAU Kft. ALPINE Hungária Építő Kft. HUNÉP Zrt., HUNÉP Kft. közös ajánlattevők Market Építő Zrt. ARCADOM Építőipari Zrt. Bodrogi Bau Kft.
1.189.670.000.-Ft 1.473.341.862.-Ft 1.479.767.854.-Ft 1.485.595.470.-Ft 1.511.000.000.-Ft 1.563.623.772.-Ft 1.589.800.000.-Ft 1.590.900.061.-Ft 1.599.896.500.-Ft 1.703.691.332.-Ft 1.889.523.254.-Ft 1.973.828.711.-Ft
Kérelmező ajánlatában nem csatolta az árazott költségvetést. Az ajánlat 139-175. oldalain szerepeltek a biztosító társaságok előzetes díjajánlatai. Az ajánlat 139-143. oldalán került csatolásra a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által aláírt építés- és szerelésbiztosítás előzetes díjajánlat. A díjajánlatban megjelölt biztosítottak köre nem tartalmazta a műszaki ellenőrt. A II. fejezet, felelősségbiztosítás: - a II. fejezeten belül, a dologi károkra a becsatolt dokumentumban meghatározott kártérítési limit 100 millió Ft/ kár és 200 millió Ft/időszak volt. - a személyi sérüléses károk esetében 25 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak kártérítési limit szerepelt. A 004. záradék: 10 millió Ft/kár/időszak kártérítési limitet alkalmazott. 006. záradék az ajánlatban nem szerepelt. A 115. záradék 5 millió Ft/kár és 10 millió Ft/időszak kártérítési limitet határozott meg. A 119. záradék 10 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak kártérítési limitről rendelkezett. A 120. záradék 10 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak limitet alkalmazott. Az ajánlat tartalmazott egy olyan szövegezésű záradékot, amely szerint a biztosító nem vállal fedezetet a bontási munkák során keletkező vagy arra visszavezethető károkra. A 147. oldalon csatolta a kérelmező az AEGON biztosító előzetes díjajánlatát, amely a biztosító által alá volt írva, azonban nem tartalmazta a C.A.R. 116. záradékot.
6
A további díjajánlatok vagy nem voltak a biztosító társaságok által aláírtak, vagy nem tartalmazták a C.A.R. 116. záradékot. Az ajánlat 491. oldalán a számlázási ütemtervben a TIOP 1.3.3. pályázati forrásra az összesen nettó vállalási ár 1.063.759.024.-Ft volt, a KEOP 4.2.0/B pályázati forrásra az összesen nettó vállalási ár 85.477.216.-Ft volt, a KEOP 4.4.0. pályázati forrásra az összesen nettó vállalási ár 13.984.000.-Ft volt, az összesen nettó vállalási ár 1.189.670.000.-Ft volt. Ezzel egyezően csatolta a kérelmező a műszaki vonalas és pénzügyi ütemtervet is az ajánlat 492. oldalán. Kérelmező 2011.04.20-án önkéntes hiánypótlás keretében árazott költségvetést nyújtott be CD-n és nyomtatott formában. A költségvetési főösszesítő táblázatban az alábbi összesítés szerepelt pályázati forrásonként: Összesítés pályázati forrásonként TIOP 1.3.3. KEOP 4.2.0/B. KEOP 4.4.0. Összesen
A (Ft)
D (Ft)
A+D (Ft)
897.267 663 339.194.821 85.477.216 32.316.400
1.236.462.484 117.793.616
12.867.000 1.117.000 995.611.879 372.628.221
13.984.000 1.189.670.000
Tartalékker Tartalékkerettel et növelt nettó vállalási ár (Ft) 5% (Ft) 61.823.124 1.298.285.608 5.889.681 123.683.297 699.200 59.483.500
14.683.200 1.249.153.500
Ajánlatkérő 2011.04.22-én közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 94. § (2) bekezdése alapján az eredményhirdetést legfeljebb 30 napra elhalasztja. Ajánlatkérő 2011.04.26-án hiánypótlási felhívást küldött ajánlattevőknek, kérelmezőnek - többek között - az alábbiakra vonatkozóan: „Ajánlata 139-175. oldalain becsatolt, biztosítóktól származó iratok előzetes díj ajánlatok, illetve a 147. oldalon csatolt díjajánlat nem tartalmazza a C.A.R. 116. záradékot, vagy nincs a biztosító által aláírva. Ajánlattevő 4 db előzetes biztosítási díj ajánlatot, illetve keret biztosítási szerződés tervezetet csatolt ajánlatához. Ezek, mint elnevezésükből is kiderül, nem minősülnek - sem tartalmi, sem formai szempontból - a biztosító által kiadott szándéknyilatkozatnak, illetve fedezetigazolásnak. Ezen kívül a 4 dokumentum (különböző biztosítóktól) csatolása az ajánlatban eleve értelmezhetetlen, hiszen nem dönthető el melyik biztosító nyújtaná a fedezetet. Mivel a C.A.R. biztosítási módozat vagyonbiztosításnak minősül, egyazon projektre több biztosítás nem létesíthető, csak az első, időben legkorábban megkötésre kerülő szerződés lenne érvényes, minden további szerződés pedig semmisnek tekinthető (többszörös
7
biztosítás tilalma!) Pótolja a hiányt a Dokumentáció 6.2.f) pontja szerinti összes formai és tartalmi követelmény szerinti igazolás benyújtásával.” Kérelmező 2011.04.27-án a felhívásra hiánypótlást nyújtott be. A hiánypótlás 47. oldalán csatolta a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kiállított szándéknyilatkozatot, mely szerint a biztosító társaság ajánlattevő nyertessége esetén a csatolt díjajánlatban foglaltaknak megfelelően a biztosítási szerződést megköti. A 49-53. oldalakon került csatolásra az előzetes díjajánlat az ajánlatban benyújtott díjajánlattal megegyező tartalommal. Kérelmező 2011.04.29-én jelezte, hogy számítási hibát észlelt a beadott költségvetésében. Közölte, hogy „A főösszesítő oszlopait átadva azonban a helyes adatok az alábbiak”: Összesen
995.611.879
372.628.221
1.368.240.100
68.412.005
1.436.652.105
Közölte, hogy a számítása szerint a vállalási ára 1.189.670.000.-Ft (A+D) helyett 1.368.240.100.-Ft. A tartalékkeret helyesen 68.412.005.-Ft. A tartalékkerettel növelt nettó vállalási ár helyesen: 1.436.652.105.-Ft. Ajánlatkérő 2011.05.02-án 2011.05.04-i határidővel hiánypótlási felhívást és nyilatkozattételre felhívást küldött kérelmezőnek az alábbiakra vonatkozóan: „Az EnerGas Kft. a teljes költségvetését a főösszesítővel együtt a bontást követően önkéntes hiánypótlásban adta be, az előírt CD melléklettel együtt. Ezt követően küldött levelében maga jelezte, hogy a főösszesítő soraiban számítási hibát vétett, így az eredeti nettó 1.189.670.000.-Ft vállalási díj helyett 1.368.240.100.-Ft vállalási díjra tett ajánlatot. Az önkéntes hiánypótlás értékelésével kapcsolatban az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell eljárni: Kbt. 83. § (7) bekezdés: Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A fentiek alapján az önkéntes hiánypótlásban benyújtott költségvetés nem vehető figyelembe, hiszen az módosítaná az elbírálásra kerülő vállalási árat. Ennek megfelelően az ajánlatában nem csatolt be a felolvasólapján szereplő vállalási díj alapjául szolgáló költségvetést és főösszesítőt sem papír alapon, sem CD-n, pótolja a hiányt a teljes körű költségvetés és főösszesítő benyújtásával az előírt formai és tartalmi követelmény szerint.
8
Nyilatkozattételre felhívás: Az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint megállapította a jelen eljárásban benyújtott ajánlati árak számtani átlagát, amelytől a megjelölt ajánlattevő nettó 1.189.670.000.-Ft összegű ajánlata 15%-ot meghaladó mértékben negatív irányban eltér (becsült érték nettó 1.392.920.069.-Ft). Erre tekintettel az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy adjon indokolást az ajánlati elem megalapozottságára! Indokolásban térjenek ki különösen a Kbt. 86. § (4) és (6) bekezdésében rögzített azon körülményekre, amely a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőség szempontjából az ajánlatkérő számára megfelelő magyarázattal szolgálnak és az ajánlati ára - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - fedezetet nyújt az előírt munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.” Kérelmező 2011.05.02-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy a hiánypótlás sérti a Kbt. 3. §-át, továbbá 83. § (8) bekezdését, a 84. §-át és a 86. § rendelkezéseit. Előadta, hogy a Kbt. 3. §-a alapján a Kbt. mind anyagi, mind eljárásjogi értelemben kötött. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő az abban foglalt rendelkezéseket köteles alkalmazni és figyelembe venni mind döntései, mind az egyes intézkedései során. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatával kapcsolatban hiánypótlást rendelt el, melynek azonban nem volt része a költségvetés és annak elektronikus változata. Ajánlattevő ajánlatának saját hatáskörben végrehajtott ismételt ellenőrzése során ezt észlelte és erre tekintettel a költségvetés tekintetében önkéntes hiánypótlást teljesített. A Kbt. 3. § rendelkezéseire tekintettel - mivel ajánlattevő a hiánypótlást önként teljesítette -, így e körben ajánlatkérő már újabb hiánypótlást nem rendelhet el. Ajánlatkérő tévesen hivatkozik a Kbt. 83. § (7) bekezdésének alkalmazási körére. Álláspontja szerint a Kbt. 2010. szeptember 15-én bekövetkezett módosítása és az ahhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműen rögzíti, hogy ha az ajánlattevő saját maga hívja fel a számítási hibára az ajánlattevő figyelmét, az soha nem eredményezi az ajánlat módosítását. A jogalkotó ezt a tényt, a miniszteri indokolásban megfogalmazott konkrét célok elérése érdekében a Kbt. kógens rendelkezései között maga is deklarálja, amiről a Kbt. 83. § (8) bekezdése rendelkezik. Ebben az esetben tehát ajánlatkérőnek mérlegelési lehetősége sincs, mert a Kbt. 84. § rendelkezései alapján kell eljárnia. Jelen esetben tehát - lex specialis derogat lex generalis - elv alapján, a speciális rendelkezést, azaz a Kbt. 83. § (8) bekezdését kell alkalmazni és nem a Kbt. ajánlatkérő által hivatkozott 83. § (7) bekezdését. Ajánlattevő a számítási hibát saját maga észlelte, saját hatáskörben, erre felhívta az ajánlatkérő figyelmét, illetve megjelölte eljárási cselekménye jogalapját is. Ajánlatkérő ebben az esetben nem tehet mást, mint, hogy a számítási hibát
9
elbírálja, megvizsgálja, és a Kbt. 84. § rendelkezései alapján eljárva, arról valamennyi ajánlattevőt értesíti. A Kbt. és a miniszteri indokolás szövege egyértelmű, félreérthetetlen, maga a Kbt. rendelkezik úgy, hogy a fenti eljárás soha nem eredményezi az ajánlat módosítását, így ajánlatkérő megállapítása nyilvánvalóan teljességgel ellentmond a Kbt. kógens rendelkezéseinek, így nyilvánvalóan jogsértő. Kérte a költségvetési főösszesítő adatainak a Kbt. 83. § (8) bekezdésére tekintettel való ellenőrizését, és a Kbt. 84. § rendelkezései szerint a számítási hibáról a többi ajánlattevő tájékoztatását. Felhívta az ajánlatkérő figyelmét, hogy a hiánypótlás nem teljesítése nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a számítási hiba alapján megállapításra kerülő végleges ajánlati árat kell figyelembe vennie az elbírálás során, így ajánlata e körben nem minősül kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. Indítványozta: 1. Ajánlatkérő vonja vissza újabb hiánypótlását, tekintettel arra, hogy e körben a Kbt. 3. §-a és 83. §-a alapján nem volt jogalapja ismételt hiánypótlást elrendelni a költségvetéssel kapcsolatban. 2. Vonja vissza azon megállapítását, mely szerint ajánlatkérőnek a benyújtott, az önkéntes számítási hiba javítását célzó dokumentumot a Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján úgy értékelte, hogy ajánlattevő az ajánlatát módosította, annak ellenére, hogy a Kbt. 83. § (8) bekezdése szó szerint úgy rendelkezik, hogy ez semmilyen körülmények között nem jelenti az ajánlat módosítását. 3. Intézkedjen a Kbt. 84. §-a alapján a számítási hiba javításáról és arról értesítse az ajánlattevőket. 4. Vonja vissza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó indokolás kérését, mert annak megállapítása keretében, nem a számítási hibával javítandó ajánlati árra vette figyelembe, illetve így a felhívás nem felel meg a Kbt. 86. § (l)-(2) bekezdés előírásainak sem. Ajánlatkérő 2011.05.05-én válaszolt az előzetes vitarendezési kérelemre. Leszögezte, hogy a kérelmező az önkéntes hiánypótlás keretében becsatolt, tehát a benyújtott ajánlatban be sem nyújtott tételes költségvetés alapján kiszámított összesített ellenérték jelentős mértékben eltért az ajánlatban megadott vállalástól, csaknem 180 millió forinttal magasabb árat tartalmazott, azonban még így is biztosítva az ajánlattevő ajánlati árának legalacsonyabb mértékét, de még a Kbt. 86. § szerinti 15%-os eltérésen belül. A hiánypótlással, illetve az önkéntes hiánypótlás benyújtásával kapcsolatban az ajánlatkérő az elbírálás alapjául szolgáló, a Kbt. 81. (4) bekezdése szerinti vállalási díj alapadatait, azaz a benyújtott költségvetést a Kbt. 83. § (7) bekezdése szerint vizsgálta meg.
10
Az ajánlatkérőnek először a hiánypótlást kell értékelnie, amely körében a 83. § (7) bekezdése alapján köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. Ehhez a beadott költségvetést ellenőrzi az ajánlatkérő, megnézi a költségvetés tételeinek műszaki tartalmát, összeadja az egyes tételeket, de amennyiben azok módosítják az elbírálásra kerülő elemet, akkor nem fogja az ajánlatkérő megfelelőnek értékelni a hiánypótlást, hiszen az ajánlat a hiánypótlást követően a Kbt. 83. § (2) a) pontjába ütköző módon módosult. Mivel a hiánypótlást az ajánlattevő nem megfelelően teljesítette, ezért a Kbt. 83. § (7) bekezdés alapján az nem is vehető figyelembe, azaz ez nem lesz az ajánlat része, az értékelésbe nem vonható be. Amennyiben az ajánlatkérő csak a hiánypótlás során szerez olyan információt, ami tekintetében felmerül a számítási hiba alkalmazhatósága, úgy előbb a hiánypótlást kell értékelnie, meg kell állapítania, hogy a hiánypótlás megfelelő volt-e. Amennyiben a hiánypótlás módosítja az elbírálásra kerülő adatot, akkor a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja és a (7) bekezdés értelmében nem is veheti figyelembe a hiánypótlással benyújtott tartalmat. A Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján ilyen esetben pedig kizárólag azt az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során, amelyben nincs számítási hiba. Mindezekre tekintettel az ajánlattevő önkéntes hiánypótlása a Kbt. 83. § (7) bekezdésére tekintettel nem vehető figyelembe. Ettől eltérő értelmezés azt eredményezné, hogy az ajánlattevőknek biztosított lenne annak a lehetősége, hogy az ajánlatban nem megadott ajánlati elemekkel, azoknak hiánypótlás keretében való megadásával módosíthassák/módosíttathassák az ajánlat értékelésre kerülő elemeit. A Kbt. 83. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlás értelmezése vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a jogszabályhely arról rendelkezik, hogy önmagában az a tájékoztatás, amellyel az ajánlattevő felhívja az ajánlatkérő figyelmét a számítási hibára, az nem minősül módosításnak, nem ütközik abba a rendelkezésbe, mely szerint a számítási hiba kezelése az ajánlatkérő feladata. Maga az indokolás is arról a hiánypótlásról szól, amely az ajánlatban meglévő számítási hibára hívja fel a figyelmet. Jelen esetben azonban nem erről van szó, egyrészt, mert a számítási hiba nem az ajánlatban volt, másrészt mert nem az ajánlattevő ezen levele, hanem a hiánypótlás keretében becsatolt költségvetés eredményezte az ajánlat módosítását. A (8) bekezdés csak a hiánypótlásnak: egy különös esete, amikor nem az ajánlatból hiányzó elemet pótol az ajánlattevő, hanem egy iratot nyújt be, amely azonban a Kbt. zárt rendszerében csak hiánypótlásként értelmezhető, hiszen nincs más módja az eljárás ezen szakaszában az ajánlattevői kommunikációnak. E körben egyébként az ajánlatkérő a kérelmező által leírtaknak megfelelően járt el, hiszen az ajánlattevő ezen levelét - a Kbt. előírásainak megfelelően - nem vette figyelembe, azt nem tekintette módosításnak, szemben az ezt megelőzően,
11
önkéntes hiánypótlás keretében benyújtott árazott költségvetéssel, amelyet a hiánypótlásra vonatkozó, a fentiekben idézett rendelkezések szerint értékelt. A kérelmező két hiánypótlást csatolt be lényegében egymástól függetlenül. A költségvetés benyújtása is külön értékelendő és a számítási hibáról való tájékoztatás is külön értékelendő. Előbbit az ajánlatkérő a 83. § (7) bekezdése szerint értékeli, az utóbbit a 83. § (8) bekezdése szerint. Ennek megfelelően a költségvetés a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző, így azt nem lehet figyelembe venni. A számítási hiba javítása vonatkozásában arra hivatkozott, hogy csak olyan adatok esetében lehetséges, amelyek az ajánlatában szerepelnek, amelyek az ajánlatkérő rendelkezésére állnak. Jelen esetben a figyelembe nem vett hiánypótlás miatt nem része az ajánlatnak a költségvetés. A benyújtott hiánypótlást az ajánlatkérőnek értékelnie kell, hiszen a hiánypótlás teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése határozza meg azt, hogy a hiánypótlással módosított ajánlatot kell-e értékelni, vagy ennek figyelmen kívül hagyásával az alapajánlatot értékeli az ajánlatkérő. Ha a Kbt. alapelvi és tételes rendelkezései ellenére a hiánypótlásban benyújtott, azaz az ajánlatban korábban nem szereplő költségvetéssel úgy lenne módosítható az ajánlat, hogy az megváltoztassa az ajánlati árat, akkor megteremtődne a joggal való visszaélés és a manipuláció lehetősége, sérülne az esélyegyenlőség és az ajánlati kötöttség előírása válna képlékennyé. A fentiekben kifejtett indokok alapján azonban a Kbt. 84. § alkalmazására, az egyébként nem az ajánlatban lévő számítási hiba javítására nincs lehetőség. Az ismételt hiánypótlás kiadása vonatkozásában arra utalt, hogy a költségvetést a bontás után két nappal - az ajánlati árak ismeretében, de még az első hiánypótlási felhívás kiadását megelőzően - csatolta a kérelmező. Ezt követően, nyilván egy újabb önellenőrzés eredményeként észlelte a számítási hibát is, amelyet rögtön jelzett is az ajánlatkérő felé, rögzítve egyúttal, hogy álláspontja szerint miért nem lehet módosításnak tekinteni az utólagosan beadott anyagait. A Kbt. 83. § (4) rendelkezései az irányadók, mely nem a korábbi hiánypótlásról, hanem a korábbi hiánypótlási felhívásról szól, az abban megjelölt hiányosságok tekintetében tiltja, hogy ismételt hiánypótlást adjon ki az ajánlatkérő, így az önkéntes hiánypótlás hiányosságaira adható ki hiánypótlási felhívás, hiszen ilyenkor a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányosságról van szó. Maga a kérelmező is kiemelte, hogy az első hiánypótlási felhívásban nem szerepelt a költségvetés pótoltatása. Megjegyezte, hogy amennyiben a kérelmező álláspontja szerint járt volna el és az önkéntes hiánypótlást el kellett volna fogadni, amire további hiánypótlást nem lehet kiadni, úgy az a kérelmező ajánlata érvénytelenségét jelentené, hiszen az így beadott költségvetésben a ,,Főépület és egyéb építmények építése, portorony és szomszédos épületek homlokzatfelújítása, meglévő építmények
12
bontása (TIOP)” c. költségvetési fejezetből hiányzik a helyszíni beton és vb. munkák tételes költségvetése, továbbá a CD-n beadott költségvetés nem tartalmaz pdf formátumot, pedig ez is kötelező előírás volt. Ajánlatkérő 2011.05.06-án tájékoztatást küldött az érvénytelen ajánlatot tevőknek, így a kérelmezőnek is, akire vonatkozóan az alábbi indokokat közölte: „1. Az ajánlatok jogi-közbeszerzési és műszaki-szakmai vizsgálatát követően az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőt a fentiekben részletezett tartalommal. Az ajánlattevő a 2. hiánypótlásra és nyilatkozattételre kiadott felhívásban rögzített hiányosságot nem pótolta, illetve a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében kért indokolást nem adta meg. Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás kiadását követően megküldött előzetes vitarendezési kérelmében jelezte, hogy a hiánypótlást és az indokoláskérést jogellenesnek tartja, kérte azok visszavonását. Az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltak megalapozatlanságára tekintettel a hiánypótlási felhívás és az indokoláskérés nem került visszavonásra, így mivel az abban megjelölt határidőre az ajánlattevő sem a hiánypótlást, sem a felvilágosítás adást nem teljesítette, megállapítható, hogy az ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ezért az a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 2. Az ajánlatkérő a fentiekben részletezett hiánypótlási felhívásban jelezte, hogy az ajánlattevő által a biztosítás körében becsatolt dokumentumok nem felelnek meg a kiírásban előírtaknak és kérte, hogy csatoljon a Dokumentáció 6.2. f) pontja szerinti összes formai és tartalmi követelmény szerinti igazolást. Az ajánlattevő által a hiánypótlás keretében becsatolt biztosítói szándéknyilatkozat az alábbiak miatt nem felel meg az ajánlatkérő által kiírt feltételeknek: Biztosítottak köre: - műszaki ellenőr nem szerepel a biztosítottak között II. fejezet, felelősségbiztosítás: - a II. fejezeten belül, a dologi károkra a becsatolt dokumentumban meghatározott kártérítési limit 100 millió Ft/ kár és 200 millió Ft/időszak. A káreseményenkénti limit nem felel meg az előírásnak (200 millió Ft/kár). - a személyi sérüléses károk esetében 25 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak kártérítési limitet alkalmaz a biztosító. Ez nem felel meg a követelménynek, ugyanis az ilyen típusú károkra is vonatkoznia kell a 200 millió Ft/ kár és 200 millió Ft/időszak összegű limitnek. Záradékok: 004.: 10 millió Ft/kár/időszak szublimitet alkalmaz a biztosító, ami nem megfelelő, hiszen az 1. fejezet szerinti teljes építési teljesítésre (tartalékkerettel növelt vállalási összeg) kellene a fedezetnek vonatkoznia. 006.: nincs ilyen kiegészítő fedezet a becsatolt dokumentumban.
13
115.: 5 millió Ft/kár és 10 millió Ft/időszak szublimitet alkalmaz a biztosító, ami nem megfelelő, hiszen az előírt összeg 20 millió Ft/kár/időszak. 119.: 10 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak szublimitet alkalmaz a biztosító, ami nem megfelelő, hiszen az előírt összeg 100 millió Ft/kár/időszak. 120.: 10 millió Ft/kár és 50 millió Ft/időszak szublimitet alkalmaz a biztosító, ami nem megfelelő, hiszen az előírt összeg 100 millió Ft/kár/időszak. Egyedi záradék: A biztosító nem vállal fedezetet a bontási munkák során keletkező vagy arra visszavezethető károkra. Mivel a bontási tevékenység a projekt részét képezi, így ezzel a záradékkal lényegesen korlátozásra kerül a projektre vonatkozó biztosítási fedezet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a hiánypótlás keretében becsatolt dokumentum tartalma nem felel meg az előírtaknak, így az ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ezért az a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.” Kérelmező 2011.05.09. dátummal ismételten önkéntes hiánypótlást nyújtott be nyomtatott és CD formában, a költségvetésből kimaradt helyszíni beton és vasbeton munkák tételeivel kapcsolatosan. Az átadás-átvételi bizonylat dátuma 2011.05.11., 15 óra 08 perc. Kérelmező 2011.05.10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő ajánlatkérő álláspontja szerint - jogsértő hiánypótlási felhívása és a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása miatt. Kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának és „nyilatkozattételre” történő felhívásának valamint az ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását az ajánlatkérővel szemben, valamint kérte eljárási költségeinek megfizetését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által 2011. május 2. napján megküldött felszólítás és a 2011. május 6. napján megküldött, az ajánlatot érvénytelenné nyilvánító tájékoztató sérti a Kbt. rendelkezéseit, így kérelmező számára egyrészt nem teszi lehetővé a felszólítás teljesítését, másrészt azt sem teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő jogszerű eljárást lezáró döntést hozzon. A jogsértő esemény megtörténtének időpontja és arról való tudomásszerzésének napja: 2011. május 2-a a hiánypótlási felhívás és nyilatkozattételre történő felhívás, 2011. május 6-a az érvénytelenné nyilvánító döntésről szóló tájékoztatás tekintetében.
14
Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 83. § (l), (2), (7) és (8) bekezdését, a Kbt. 84. §-át, a Kbt. 86. § (2) bekezdését, a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontjára tekintettel a 81. § (l) - (3) bekezdését, és a Kbt. 93. § (l) bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása és nyilatkozattételi felhívása álláspontja szerint sérti a Kbt. tételes rendelkezéseit, ezért azt nem tudja teljesíteni. Továbbá az ajánlatkérő kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mely álláspontja szerint szintén jogsértő. Hivatkozott arra, hogy az ajánlattételi határidőre benyújtotta az ajánlatát, azonban - tekintettel arra, hogy határidőben nem készült el - a részletes árazatlan költségvetést az ajánlattételi határidő lejártát követően önkéntes hiánypótlás keretében csatolta, mert tudomása volt arról, hogy az ajánlatban be kell nyújtani, azonban azzal az ajánlattételi határidő lejártát követő napon készült el. Az önkéntes hiánypótlás benyújtását követően a kérelmező észlelte, hogy a részletes költségvetésben számítási hiba történt. A számítási hibáról - az arról való tudomásszerzést követően - haladéktalanul értesítette az ajánlatkérőt. 1. A kérelmező az első kérelmi elemében arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy az ajánlatában nem javította a számítási hibát, valamint olyan hiányosságra rendelt el hiánypótlást, amelyet már a kérelmező önkéntesen pótolt. Előadta, hogy a Kbt. 84. §-a és a Kbt. 3. §-a alapján a Kbt. mind anyagi, mind eljárásjogi értelemben kötött. Ezen jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat az ajánlatkérő köteles alkalmazni és figyelembe venni mind a döntései, mind az egyes intézkedései során. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a benyújtott részletes költségvetésben vétett számítási hibát a Kbt. 84. §-a alapján javítania kellett volna, anélkül, hogy erről a kérelmező értesítette volna az ajánlatkérőt. A számítási hiba javítását követően az ajánlati árat szintén az ajánlatkérő köteles megállapítani a helyes matematikai művelet elvégzésével. A számítási hiba javításáról pedig az összes ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatni köteles. Tény, hogy a számítási hibát tartalmazó ajánlat - annak javításával - módosításra kerül. Tény, hogy a számítási hiba javításával pontosan az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi eleme módosul (emelkedik vagy csökken). Azonban a számítási hibát az ajánlatkérő köteles kijavítani, és a számszaki műveletek helyes elvégzését követően megállapított vállalási árat kell figyelembe venni. Ajánlatkérő a számítási hibát jelen beszerzés tekintetében nem javította, ezzel figyelmen kívül hagyta a Kbt. 84. §-át. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő 2011. május 2. napján hozzá intézett hiánypótlási felhívása jogsértő. Előadta, hogy az önkéntes hiánypótlás során becsatolt költségvetés és
15
főösszesítő egyrészt megfelel a vállalási árnak, másrészt abban számítási hiba történt, melyet az ajánlatkérő köteles javítani. A számítási hibára vonatkozóan hiánypótlás elrendelése kizárt. A számítási hibát nem úgy kell javítani, hogy a hibásan kiszámított összeghez kell igazítani az összeszámítandó alapadatokat, hanem az alapadatokból kell megállapítani a helyes matematikai művelet elvégzésével az ajánlati árat. Az alapadatok e körben nem javíthatók. Tekintettel arra, hogy a költségvetésben számítási hiba történt, azt az ajánlatkérőnek javítania kell, ezért az ajánlatkérő nem szólíthatja fel a kérelmezőt, hogy a költségvetésének elemeit a helytelen ajánlati árra vonatkozóan „szerkessze meg”, módosítsa. Álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy nem javította ki a számítási hibát, megsértette a Kbt. 84. §-át, azzal pedig, hogy olyan hiányosságra rendelt el hiánypótlást, amelyet a kérelmező ajánlata - önkéntes hiánypótlást követően már nem tartalmazott, így megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdését. 2. A második kérelmi elemében azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő kirívóan alacsony ellenszolgáltatás indokolására hívta fel. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a számítási hibát a Kbt.-ben rögzített kötelező javítás ellenére nem javította ki, megállapította a kérelmező ajánlatának kirívóan alacsonyságát, és „nyilatkozattételre” hívta fel kérelmezőt. Kérelmező ajánlati ára - helyes matematikai műveletek elvégzésével 1.368.240.100.-Ft, mely vonatkozásában nem áll fenn az ajánlati ár kirívóan alacsony mértéke, így nem áll fenn a „nyilatkozattétel” indoka. Kérelmezői álláspont szerint ajánlatkérő azzal, hogy az 1.368.240.100.-Ft-os ajánlati ár vonatkozásában „nyilatkozattételre” hívta fel kérelmezőt, megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését, azzal pedig, hogy nem az ajánlati árra vonatkozóan határozta meg az elrendelés indokát a Kbt. 86. § (2) bekezdését c) pontját. 3. Harmadik kérelmi elemében az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Kérelmezői álláspont szerint az ajánlatkérő által megállapított első indok olyan ok, melyre tekintettel az ajánlatot nem lehet érvénytelenné nyilvánítani, mert a Kbt. ilyen érvénytelenségi okot nem ismer. A második érvénytelenségi ok vonatkozásában - ha és amennyiben a felelősségbiztosításra vonatkozóan az ajánlat nem megfelelő - akkor az ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna elrendelnie. Az első érvénytelenségi ok tekintetében sérelmezte, hogy a második hiánypótlási felhívás és nyilatkozattételre történő felhívás nem teljesítése miatt az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította az ajánlatát. Előadta, hogy a Kbt. 88. § (l) bekezdése utaló szabályt
16
sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hiánypótlás nem teljesítése érvénytelenségi okot alapozna meg. Kérelmező álláspontja szerint a hiánypótlás nem teljesítése esetén az ajánlatkérő köteles elbírálni az eredeti ajánlatot úgy, hogy kizárólag az eredeti ajánlatot kell figyelembe vennie. Fentiekre tekintettel az ajánlatkérő kizárólag az eredeti ajánlat tartalma alapján állapíthatja meg az érvénytelenséget, vagyis meg kell határoznia, hogy az eredeti ajánlatban mely tartalmi elem nem felel a felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az első érvénytelenségi ok vonatkozásában nem jelölte meg, hogy mely feltételnek nem felel meg az ajánlat, kérelmezői álláspont szerint nincs ilyen feltétel, mivel az ajánlat érvényes. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatkérő kérelmező ajánlatát. Azzal, hogy az ajánlatkérő érvényes ajánlatot érvénytelenné nyilvánított megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját. A második érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy az ajánlatkérő 2011. április 26. napján kibocsátott hiánypótlása alapján az alábbi hiányosságokat állapította meg a benyújtott ajánlattal, illetőleg biztosítással kapcsolatban: 1.) előzetes díjajánlatok 2.) a 147. oldalon csatolt díjajánlat nem tartalmazza a CAR 116. záradékot 3.) nincs aláírva a biztosító által. A hiánypótlási felhívásban foglaltakat (1-3.) kérelmező határidőre az előírásoknak megfelelően teljesítette. Ehhez képest az ajánlatkérő a biztosítással kapcsolatban olyan tartalmi hiányosságra alapította az ajánlat érvénytelenségét, melyre vonatkozóan hiánypótlást nem rendelt el, azaz fenti hiányosságon túlmenő olyan hiányokra alapította, melyek az általa elrendelt hiánypótlási felhívásban nem szerepeltek. Kérelmező álláspontja szerint a hiánypótlással nem érintett tartalmi elemek vonatkozásában a biztosító szándéknyilatkozata változatlan tartalommal került benyújtásra. Azzal, hogy az ajánlatkérő nem rendelt el hiánypótlást olyan tartalmi elemre, melyre vonatkozóan kötelessége lett volna hiánypótlást elrendelni, megsértette a Kbt. 83. § (l) és (5) bekezdését. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárásban előadott kérelmi elemek részben megegyeztek a kérelmező által korábban kezdeményezett előzetes vitarendezés során előadottakkal, fenntartotta a vitarendezés keretében rögzített álláspontját.
17
Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében a saját korábbi állításaival ellentétes kijelentéseket tett. Az önkéntes hiánypótlás keretében becsatolt költségvetéssel kapcsolatban az alábbiakat rögzítette: „Kérelmező az ajánlattételi határidőre benyújtotta az ajánlatát, azonban tekintettel arra, hogy határidőben nem készült el - a részletes árazatlan költségvetést az ajánlattételi határidő lejártát követően önkéntes hiánypótlás keretében csatolta, mert tudomása volt arról, hogy az ajánlatban be kell nyújtani, azonban azzal az ajánlattételi határidő lejártát követő napon készült el.” Az önkéntes hiánypótlás keretében becsatolt költségvetéssel és az annak eredményeként módosult vállalási ár elfogadásával kapcsolatban kérelmező előzetes vitarendezést is kezdeményezett. A vitarendezési kérelmében e körben más indok szerepelt a költségvetés későbbi beadásával kapcsolatban. Annak hiányáról és hiánypótlás keretében való benyújtásáról az alábbiak szerint nyilatkozott: „Ajánlattevő ajánlatának saját hatáskörben végrehajtott ismételt ellenőrzése során azt észlelte és erre tekintettel a költségvetés tekintetében önkéntes hiánypótlást teljesített.” Az ajánlatkérő a vitarendezés keretében adott válasza végén felhívta a kérelmező figyelmét, hogy észlelte, hogy a hiánypótlásban benyújtott papíralapú anyag egyik részköltségvetésének keltezési dátuma 2011. április 20., 1 nappal a bontás utáni időpont, a CD-n szereplő fájlok utolsó módosítása 2011. április 20., 1 nappal a bontás után, amelyekből arra is lehetne következtetni, hogy a módosított összárat eredményező tételes költségvetés az ajánlatok bontását és az ajánlati árak ismertetését követően készült. Miután ezzel kapcsolatban azt is jelezte, hogy a szándékosság megalapozott feltevése esetén felmerülhet a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatása is, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál indult eljárásban már változott a költségvetés beadása elmaradásának indoka. Már nem véletlen kimaradt az anyag, aminek hiánya a saját hatáskörben való ellenőrzéskor kiderült (hiszen ennek valótlansága a fenti dátumok alapján valószínűsíthető), hanem nem készült el időben. Ezen módosított indokolással az a probléma, hogy hogyan tudott a kérelmező ajánlati összárat adni, ha az annak alapjául szolgáló költségvetés még nem volt készen. Kétségesnek tartotta azt az álláspontot, mely szerint a versenytársak ajánlati árainak ismeretében lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy aki nem készült el a költségvetéssel, az a többi ajánlati ár ismeretében állítsa azt össze, amely ezek után - egy véletlen számítási hiba miatt - minden további nélkül a korábban megalapozatlanul megadott (költségvetés nélkül) vállalási ár módosítását eredményezze. Ezek szerint az ajánlatkérő és a többi ajánlattevő csak bízhat abban, hogy az árak ismeretében az el nem készült ajánlattevő, azokat nem figyelembe véve fejezi be az elmaradt költségvetés elkészítését.
18
Az első kérelmi elem, a számítási hiba és annak javítása vonatkozásában álláspontjának további alátámasztására előadta, hogy a kérelmező nyilatkozata ellentmondásos. Az önkéntes hiánypótlás során beadott költségvetés nem felelt meg a vállalási árnak, az jelentős mértékben nagyobb volt annál. Maga a kérelmező is éppen azt kéri, hogy az ajánlatkérő „javítsa” a vállalási árat. A 2. kérelmi elem vonatkozásában a vitarendezés keretében rögzített álláspontjára hivatkozott. A 3. kérelmi elemre előadta, hogy a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai azt a célt szolgálják, hogy ha valamely ajánlatban hiányosságok vannak, azaz nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, annak a - törvényi keretek közötti - pótlására lehetőség legyen. Azért rendel el hiánypótlást - minden ajánlattevő esetében -, mert az ajánlat álláspontja szerint nem felel meg valamely előírásnak, feltételnek. Azt, hogy ez a meg nem felelés miben áll, a hiánypót1ási felhívásban kerül rögzítésre. Amennyiben a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesíti az ajánlattevő, akkor az ajánlata továbbra sem felel meg a kérdéses feltételeknek, tehát a hivatkozott jogszabályhely alapján érvénytelen. Közvetlenül tehát a meg nem felelés, közvetetten pedig a hiánypótlás nem teljesítése eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, azonban az ajánlatkérő - a kérelmező által állítottakkal ellentétben nem a hiánypótlás nem teljesítését jelölte meg érvénytelenségi okként. Kérelmező maga is előadta, hogy a hiánypótlás nem teljesítése esetén az eredeti ajánlatot kell figyelembe venni, illetve meg kell határozni, hogy az eredeti ajánlat mely tartalmi eleme nem megfelelő. Álláspontja szerint az ajánlatkérő ezt nem jelölte meg. Ajánlatkérő a kérelmező által előadottaknak megfelelően járt el, hiszen az eredeti ajánlatot vette figyelembe. Azt is meghatározta, hogy az eredeti ajánlat mely tartalmi eleme nem megfelelő, hiszen erre adta ki a hiánypótlási felhívást. Arról, hogy a hiánypótlás keretében beadott dokumentumokat nem tartja elfogadhatónak szintén tájékoztatta a kérelmezőt, az ajánlata érvénytelenségéről szóló tájékoztatást megelőzően már az előzetes vitarendezés keretében adott válaszában is. A kérelmező által a második érvénytelenségi okkal szemben támasztott kifogás, hogy az ajánlatkérő miért nem adott ki hiánypótlási felhívást a hiánypótlás keretében becsatolt biztosítás hiányosságaival kapcsolatban, arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő a kiadott hiánypótlási felhívásban is jelezte, hogy a C.A.R. biztosítási módozat vagyonbiztosításnak minősül, amellyel kapcsolatban a hatályos Ptk. 549. § (l) bekezdése rendelkezik.
19
Az ajánlati felhívásban és a Dokumentáció 6.2. f) pontjában, a biztosítással kapcsolatban előírta, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatában tájékoztatást kell adnia a biztosító által kibocsátott, a dokumentációban részletezett tartalommal rendelkező szándéknyilatkozat vagy fedezeti igazolás becsatolásával, amely szerint a közbeszerzés tárgyára a biztosító a biztosítási szerződést ajánlattevővel megköti, vagy a meglévő biztosítási szerződést a dokumentációban részletezett tartalomnak megfelelően kiterjeszti. A kérelmező ajánlatával kapcsolatban az ajánlatkérő az e körben kiadott hiánypótlási felhívásban rögzítette, hogy az ajánlat 139-175. oldalain becsatolt iratok egyike sem felel meg az előírásoknak, mivel azok előzetes díj ajánlatok, illetve keretbiztosítási szerződés tervezetek, amelyek nem minősülnek - sem tartalmi, sem formai szempontból - a biztosító által kiadott szándéknyilatkozatnak, illetve fedezetigazolásnak. Amellett, hogy a fentiek szerint összefoglalva tájékoztatást kapott a kérelmező, hogy a becsatolt dokumentumok egyike sem felel meg sem tartalmi, sem formai szempontból az előírásoknak „illetve” és „vagy” kötőszavakkal valóban kiemelésre került néhány további konkrét hiányosság is, majd az ajánlatkérő kitért a többszörös biztosítás problémájára is. Ajánlatkérő azonban nem sorolta fel tételesen a megjelölt 36 oldalnyi biztosítási anyag hiányosságait, hanem a fenti általános és egyedi kifogások mellett arra hívta fel az ajánlattevőt, hogy pótolja a hiányt a Dokumentáció 6.2.f) pontja szerinti összes formai és tartalmi követelmény szerinti igazolás benyújtásával. Az ajánlattevőnek nem a korábban becsatolt dokumentumokban kellett valamely kiegészítést átvezettetnie, mivel azok tekintetében ajánlatkérő jelezte, hogy sem tartalmi, sem formai szempontból nem felelnek meg, hanem egy, a dokumentáció összes formai és tartalmi követelményének megfelelő, biztosító által kiadott szándéknyilatkozatot kellett volna becsatolnia. Amellett, hogy a formai és tartalmi előírások teljes körű figyelembevételére felhívta a kérelmező figyelmét, a hiánypótlási felhívásban - a jogszabályi előírásokkal egyezően tájékoztatta arról is, hogy a fenti körben további hiánypótlásnak helye nincs, a felhívásra beadott iratok kerülnek értékelésre. Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívást megértette, hiszen egy formai szempontból megfelelő, a biztosító által kiállított szándéknyilatkozatot csatolt, de a biztosító a közbeszerzési eljárásban előírt feltételeket nem vállalta a szándéknyilatkozatában, több esetben alacsonyabb limittel lett volna hajlandó szerződést kötni, és volt olyan záradék, amelyet nem vállalt. A kérelmező által előadottakkal ellentétben az ajánlatkérő elrendelt hiánypótlást a biztosítás körében és az ennek keretében beadott dokumentumot értékelte. A Kbt. 83. § (5) bekezdés szerint a hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a
20
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. Az ajánlatkérő összefoglalóan szerepeltette a beadott biztosítási iratok tekintetében, hogy azok sem tartalmi, sem formai szempontból nem megfelelőek, emellett azt is kiemelte, hogy az összes formai és tartalmi követelmény szerinti igazolás benyújtását várja el. Ezt követően az így beadott dokumentum egyes hiányosságaira újabb hiánypótlás kiadása álláspontja szerint a Kbt. hivatkozott rendelkezésébe ütközne. Megjegyezte, hogy miután az ajánlatkérő tájékoztatta a kérelmezőt, hogy egyébként az önkéntes hiánypótlásban beadott költségvetés is több hiányosságban szenved, így ha a kérelmező álláspontját követve azt venné figyelembe, ez is az ajánlat érvénytelenségét eredményezné, kérelmező 2. számú újabb önkéntes hiánypótlás keretében becsatolta a hiányzó részeket (az ajánlata érvénytelenségéről szóló tájékoztatást követően). Ezzel lényegében elismerte azt az egyébként nem is igen vitatható tényt, hogy az önkéntes hiánypótlás keretében beadott - és korábbi álláspontja szerint nem hiánypótoltatható költségvetés sem megfelelő. Egyéb érdekeltként, a KÉSZ Zrt. tett észrevételt. Előadta, hogy megítélése szerint az ajánlatkérő helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező benyújtott ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a kérelmező benyújtott ajánlatában nem terjesztette elő a költségvetést, azt csak az ajánlatok benyújtását követően, vagyis a bontás után, az ajánlati árak ismeretében nyújtotta be ún. önkéntes hiánypótlás keretében. Ezt követően jelezte az ajánlatkérő felé, hogy számítási hibát vétett, és kérte, hogy azt észlelje az ajánlatkérő, és Kbt. 84. § szerint járjon el. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte csatolni a kérelmező felolvasólapján szereplő vállalási díj alapjául szolgáló költségvetést és főösszesítőt, egyben nyilatkoztatta a kérelmezőt a Kbt. 86. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) pontja szerint. Kérelmező a hiánypótlásnak nem tett eleget, és a felhívás ellenére sem nyilatkozott. Helytállóan állapította meg az ajánlatkérő, hogy az önkéntes hiánypótlással kapcsolatban is köteles meggyőződni arról, hogy az ajánlat nem módosult-e a Kbt. 83. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosítás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. Az eredeti ajánlat azonban nem felelt meg az ajánlati felhívásban, és a dokumentációban foglalt feltételeknek, ezért érvénytelenné nyilvánítása jogszerű. Utalt arra, hogy a kérelmező a Békés Megyei Önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban szintén jogorvoslati eljárást indított ajánlatának
21
érvénytelenné nyilvánítása miatt. A kérelmező abban az eljárásban is akként járt el, hogy a teljes szakmai ajánlatot hiánypótlás keretében nyújtotta be úgy, hogy az eredetileg benyújtott felolvasólapon szereplő árhoz képest az ajánlat módosult, majd a hiánypótlást követően benyújtott dokumentumban saját maga is jelezte, hogy számítási hibát észlelt és erre tekintettel új költségvetést csatolt, az eredetihez képest magasabb ajánlati árral. Az érvénytelenné nyilvánítás során az ajánlatkérő a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) és b) pontjaira, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozott. A kérelmező tehát más eljárásban is - a felolvasólapokból már megismert versenytársak ajánlati árainak ismeretében – „számítási hibákat” vétett, amely mindkét esetben az ajánlati ár jelentős megemelését vonta maga után. Kérelmező ezen eljárása jóhiszeműnek semmiképp sem tekinthető. Az ajánlatkérő 2011. május 25-én kihirdette az eljárás eredményét, elkészítette az összegezést. Az eljárás nyertese a KÉSZ Zrt. lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a Ferroép Zrt. tette. Az összegezés szerint érvényes a Bodrogi Bau Kft., a H-VILL Kft. és Hérosz Zrt. közös ajánlata (H&H Konzorcium), a HUNÉP Universal Zrt. és HUNÉP Capital-Bau beruházó és Fővállalkozó Kft közös ajánlata, a Market Építő Zrt., valamint a STRABAG-MML Kft és a Délút Kft. közös ajánlata. Érvénytelen az ALPINE Hungária Építő Vállalat, az ARCADOM Zrt., a K-Art Építő Zrt., a MERKBAU Kft. és a kérelmező ajánlata. Az ajánlatkérő az összegezésben a szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napját 2011.06.04-ben jelölte meg. A kérelmező 2011. május 30-án kérelem kiegészítést nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által 2011. május 25-én elkészített összegezésben az ajánlatkérő jogsértő módon jelölte meg az összegezés 13.b) pontjában a szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napját. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 99. § (4) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 93. § (2) bekezdését, mert a szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napjaként 2011. június 4. napját jelölte meg annak ellenére, hogy a szerződés mindaddig nem köthető meg, ameddig a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban nem hoz döntést. Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő az összegezés tartalmával megsértette a Kbt. 93. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 93. § (2) bekezdését. Az ajánlatkérő külön dokumentumban tájékoztatta arról kérelmezőt, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen. A tájékoztatásban megadta az érvénytelenség indokait is. Ezt követően a kérelmező az eljárás további szakaszában nem vett részt, azonban az összegezés a kérelmező ajánlatával kapcsolatban további érvénytelenségi okokat állapít meg (CD-n és pdf formátumban hiányolt
22
költségvetés, továbbá a költségvetési fejezetből hiányolt további költségre történő bontás), melyeket a tájékoztatásában nem jelölte meg. Kérelmező álláspontja szerint azonban az összegezés nem tartalmazhat olyan további okokat, amelyeket az ajánlatkérő a tájékoztatásban nem közölt. Nincs lehetősége az ajánlatkérőnek ugyanabban az eljárásban két különböző érvénytelenségi döntést hozni ugyanazon ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban. Ezzel megsértette a Kbt. 3. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Az ajánlatkérő olyan érvénytelenségi okokra hivatkozott, amelyek tekintetében hiánypótlást kellett volna lehetővé tenni, másrészt figyelembe kellett volna vennie az önkéntes hiánypótlását. Kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a nyertes ajánlattevő és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánításával kapcsolatban. Álláspontja szerint a KÉSZ Zrt. és a Ferroép Zrt. nem igazolta az alkalmassági követelményeknek való megfelelőségüket, továbbá ajánlatuk nem felel meg a felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek, ezért ajánlatuk a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), illetve f) pontja alapján érvénytelen, melyre figyelemmel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését. A kérelmező a Döntőbizottsághoz 2011. június 1-én benyújtott beadványában a jogorvoslati kérelmet kiegészítette és pontosította. Előadta, hogy mind a KÉSZ Zrt., mind a Ferroép Zrt. az ajánlatában nyilatkozott, hogy az árazott költségvetése üzleti titoknak minősül, így azt megtekinteni nem állt módjában, azonban a kérelmezőnek tudomása van arról, hogy egyes költségvetési tételek vonatkozásában anyagköltséget nem tüntettek fel, egyes költségvetési tételek vonatkozásában díjtételeket nem jelöltek meg, egyes költségvetési tételeket nem áraztak be, egyes költségvetési tételek vonatkozásában az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségektől eltértek. Kifejtette, hogy amennyiben bármely ajánlattevő nem ad a teljes költségvetésre ajánlatot, úgy nem ad az ajánlatkérő által elvárt, a tervek alapján elkészített költségvetésben meghatározott teljes műszaki tartalomra ajánlatot, így az ajánlata nem felelhet meg sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció rendelkezéseinek, ajánlata nem a teljes beszerzési tárgyra és nem a teljes műszaki tartalom alapján elvégzendő valamennyi feladatra vonatkozik. Kérte, hogy a Döntőbizottság részletesen és tételesen vizsgálja meg mindkét ajánlattevő árazott költségvetését a tekintetben, hogy azok teljes egészében megfelelnek-e a felhívásban és dokumentációban meghatározott követelményeknek. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. 2011. május 31-én kelt és június 2-án megküldött észrevételében arra hivatkozott, hogy van ügyfélképessége a nyertes ajánlattevő és az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlata érvényességének vitatására,
23
mert jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy érvényes ajánlat legyen az eljárás nyertese. Kifejtette, hogy sértené a verseny tisztaságát, ha a számítási hiba körében az ajánlatkérő, illetve a Döntőbizottság dönthetné el azt, hogy mikor kell javítani a számítási hibát és mikor nem. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő százharminc millió forinttal magasabb ajánlati árat tartalmazó ajánlati árat tartalmazó ajánlatot hirdetett nyertesnek, mert a Kbt. kógens rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem javította ki a számítási hibát. Arra hivatkozott, hogy az ajánlatában csatolt pénzügyi ütemtervet a végösszeg alapulvételével készítette el, annak elkészítésekor nem volt tudomása a számítási hibáról. Ajánlatkérőnek minden olyan nyilatkozatot, adatot a javított összeggel kell figyelembe venni, ahol a hibás összeg megjelenik. Kérelmező a hibás végösszeget osztotta vissza. A biztosítással kapcsolatos érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy az ajánlatkérő köteles minden hiányzó, vagy nem megfelelő adattartalom esetében felhívni az ajánlattevőt a hiány pótlására a hiány pontos megjelölésével. Ajánlatkérő intézett hiánypótlási felhívást a kérelmezőhöz e vonatkozásban, azonban az érvénytelenség okaként megjelölt hiányok a hiánypótlásban nem szerepeltek, ezért újabb hiánypótlást kellett volna kibocsátania, e nélkül nem dönthetett volna az érvénytelenségről. Ajánlatkérő 2011. június 1-én benyújtott észrevételében a korábbi álláspontja fenntartása mellett előadta, hogy az összegezésben a Kbt. 99. § (2) bekezdés szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot kell rögzíteni, amely kötelezettségnek eleget tett. Előadta, hogy az összegezés és a kérelmezővel közölt érvénytelenségi ok megegyezik. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmezőnek nincs jogos érdeke a nyertes és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat érvénytelenségének megállapítására. Hivatkozott arra, hogy a számítási hibának az ajánlatban kell lennie és nem a hiánypótlásban, amelynek elkészülte nem ellenőrizhető. 2011. június 9-én megküldött észrevételében a kérelem kiegészítésre közölte, hogy az építőipari árazott költségvetés-készítés gyakorlata szerint – elsősorban a bontási és a földmunkák vonatkozásában – anyagköltség nem is merülhet fel, ezen munkanemeknek csak díjvonzata van. Ezt az árazási gyakorlatot követte valamennyi ajánlattevő a kérelmező kivételével. Ugyanez vonatkozik az egyes költségvetési tételek díjtételei tekintetében. Nyilatkozott arról, hogy az ajánlatkérési dokumentációban előírtaknak megfelelően az ajánlattevők nem árazhatták be pl. a belsőépítészeti eszközöket, bútorokat. Ezt minden ajánlattevő, közöttük a kérelmező is így tette.
24
Nyilatkozott, hogy az ajánlatkérési dokumentáció I. kötetének 4.1. pontjában előírásra került, hogy az esetleges észrevételeket a költségvetés végén elkülönítetten kell szerepeltetni. Ezt a kiegészítő tájékoztatás megerősítette. Ajánlatkérő által megbízott műszaki ellenőr tételesen ellenőrizte az összes beadott ajánlatot és azok teljes egészében megfeleltek az előírásnak. Az ajánlattevők tettek mennyiségi eltéréseket, de azt az előírt módon, elkülönítetten szerepeltették. Kérte a kiegészítő jogorvoslati kérelem elutasítását. A Döntőbizottság 2011. június 2-án kelt D.305/21/2011. számú végzésével felhívta a kérelmezőt, - figyelemmel arra, hogy a kiegészítő kérelme az eljárás eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal is kapcsolatos - hogy a lerótt 120.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat 5 napon belül 900.000.-Ft-ra egészítse ki. Figyelmeztette a kérelmezőt, hogy amennyiben a hiányt nem pótolja, úgy a Döntőbizottság a Kbt. 325. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem kiegészítés vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszünteti. A kérelmező a végzést a visszaérkezett tértivevény szerint 2011. június 6-án átvette. Egyéb érdekelt KÉSZ Zrt. 2011.06.09-én tett észrevételében elsődlegesen kérte a kiegészítő kérelem elkésettség miatti elutasítását, valamint hivatkozott a kérelem megalapozatlanságára is. Előadta, hogy a jogorvoslati kérelem alapján a jogorvoslati eljárás megindítása a törvény erejénél fogva írja felül a szerződéskötési tilalomra vonatkozó általános szabályokat, nem az ajánlatkérő döntése vagy nyilatkozata alapján történik a szerződéskötési tilalom meghatározása, meghosszabbítása. Ajánlatkérő e vonatkozásban jogsértést nem követett el. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az összegezésben nem jelölt meg új indokot a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása körében. Mindkét okiratban a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel állapította meg az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. A számítási hiba tekintetében utalt arra, hogy amennyiben a kérelmező az ajánlatkérő által előírt xls formátumot használja, abban bizonyos sorok automatikusan összegeződnek, számítási hiba nélkül. Csak abban az esetben, ha a képletek rendjébe valaki tudatosan beavatkozik, lehetséges, hogy számítási hibát „állít elő”. Kérelmező az ajánlatok felbontását követően, az ajánlati árak ismeretében módosított az ajánlati áron, és számára kedvezőbb ajánlati árat érvényesíteni. Álláspontja szerint a kérelmezőnek nem lehet jogszerűen tudomása az egyéb érdekeltek ajánlatának tartalmáról. Vitatta, hogy ajánlatában kihagyott volna anyagköltséget, vagy díjköltséget, ott ahol ezeket fel kellett tüntetnie. Ajánlatkérő által a dokumentáció keretén belül rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetést a felhívás és a dokumentáció előírásainak megfelelően árazta be, így azoknak megfelel.
25
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy valamennyi kérelmi elem tekintetében fennállnak-e a benyújtott jogorvoslati kérelmek érdemi elbírálásának eljárásjogi feltételei. Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) második rész IV. fejezete szerinti, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések szerinti, nyílt közbeszerzési eljárást indított, folytatott le. Az ajánlati felhívás 2011. február 24-én került feladásra, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezéseket kell alkalmazni. A kérelmező a 2011.05.10-én benyújtott jogorvoslati kérelmében százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta. Mivel a kérelem a hiánypótlási felhívás, az indokoláskérés és az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról szóló tájékoztatás körében elkövetett jogsértést kifogásolta, a Döntőbizottság az eljárást megindította. A kérelmező a jogorvoslati eljárás során május 30-án kérelem kiegészítést nyújtott be, amelyet június 1-én kiegészített és pontosított. A kérelem kiegészítésben a kérelmező több kérelmi elemet is előterjesztett. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által 2011. május 25-én elkészített összegezésben az ajánlatkérő jogsértő módon jelölte meg az összegezés 13.b) pontjában a szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napját és ezzel megsértette a Kbt. 99. § (4) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 93. § (2) bekezdését. Előadta, hogy az ajánlatkérő az összegezés tartalmával megsértette továbbá a Kbt. 93. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 93. § (2) bekezdését is, mert a kérelmező ajánlata vonatkozásában eltérő érvénytelenségi okokat közölt a Kbt. 93. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban és a (2) bekezdés szerinti összegezésben. Kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a nyertes ajánlattevő és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánításának vitatására is. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő nem igazolták az alkalmassági követelményeknek való megfelelőségüket, továbbá ajánlatuk nem felel meg a felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek, ezért ajánlatuk a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), illetve f) pontja alapján érvénytelen, melyre figyelemmel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését. A Kbt. 324. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az
26
eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében a hiánypótlás és indokoláskérés kibocsátásával megvalósított ajánlatkérői jogsértést kifogásolta, így a Kbt. fenti rendelkezése alapján százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére volt köteles, mely kötelezettséget a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően teljesített. A kiegészítő jogorvoslati kérelem tekintetében azonban, mivel valamennyi kérelmi eleme tekintetében az eljárást lezáró döntésre, az összegezésben foglaltakra vonatkozott és ezen kérelmi elemek tekintetében vitarendezési kérelem nem került benyújtásra, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást csak abban az esetben folytathatja le, amennyiben a kérelmező a kilencszázezer forintra az igazgatási szolgáltatási díjat kiegészíti. A fentiek alapján a kérelem kiegészítést követően a Döntőbizottság D.305/21/2011. számú, 2011. június 2-án kelt és a kérelmező által 2011. június 6-átvett hiánypótlási felhívásban felhívta a kérelmezőt arra, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat kilencszázezer forintra egészítse ki. A végzés tartalmazta azt a figyelmeztetést, hogy a hiánypótlás teljesítésének hiányában a kérelem érdemi vizsgálatára nem kerül sor. A kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat nem egészítette ki, az igazgatási szolgáltatási díjkülönbözet befizetését nem igazolta, az abban foglaltakat a megadott határidőig nem teljesítette. A Kbt. 325 (3) bekezdés f) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; A Kbt. 325. § (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Ezt követően a Döntőbizottság érdemben vizsgálta a 2011.05.10-én benyújtott jogorvoslati kérelem kérelmi elemeit.
27
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntőbizottságnak a Kbt. 318. §-ában meghatározott hatáskörében, a jogorvoslati kérelem keretei között arról kellett döntenie, hogy érvényes volt-e a kérelmező ajánlata, valamint jogsértő volt-e az ajánlatkérő döntése, mely szerint nem javította a kérelmező hiánypótlásában lévő számítási hibát, hanem hiánypótlást és indokolást kért a kérelmezőtől. A Döntőbizottságnak a kérelmező által előterjesztett kérelmi elemek megítélése során elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy érvényes volt-e, illetve érvényessé volt-e tehető a kérelmező ajánlata, ugyanis ennek függvényében ítélhető meg az ajánlatkérő sérelmezett eljárása. A Kbt. 54. § (2) bekezdése értelmében a dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. A Kbt. 78. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
28
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A (4) bekezdés szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés szerint a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. A (4) bekezdés szerint az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. Az (5) bekezdés szerint a hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a
29
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. A (6) bekezdés szerint a hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A (7) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. A (8) bekezdés szerint ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. 84. § kimondja, hogy ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A közbeszerzési eljárás építési beruházási tárgyára tekintettel a Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek kötelezettsége volt, hogy a dokumentáció részeként árazatlan költségvetést is az ajánlattevők rendelkezésére bocsásson. Az ajánlatkérő a felhívásban is és a dokumentációban is előírta a CD-n is kiadott árazatlan költségvetés beárazva történő benyújtását CD-n, xls és pdf formátumban. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének alapvető követelménye, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai
30
követelményeknek megfelelően kell az ajánlatukat elkészíteniük és benyújtaniuk. A közbeszerzési eljárások lényegi eleme, hogy ajánlatkérők meghatározott beszerzési tárgyra kérnek ajánlatokat az ajánlattevőktől. Ajánlatkérőknek a közbeszerzésük tárgyára vonatkozó műszaki leírásokat a Kbt. 58. §-a alapján kötelező megadni, mely a konkrét eljárásban az ajánlati dokumentációban valósult meg. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének követelménye, továbbá ajánlatkérő felhívásának, valamint a dokumentáció előírásainak az alapján az ajánlattevőknek az ajánlatuk részeként az ajánlati dokumentációban kiadott tételes költségvetést kellett beárazva benyújtaniuk. Megállapítható, hogy a tételes költségvetés egésze foglalja magában az ajánlatkérő beszerzése tárgyának összességét, a beszerzés teljes műszaki tartalmát. A beárazott tételes költségvetés az ajánlatnak az a része, amely alapján az ajánlattevő az ajánlati árat kalkulálta, és amelyből megállapítható az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A beárazott költségvetés alapján ellenőrizhető, hogy az ajánlattevő milyen műszaki tartalomra tett valójában ajánlatot, és az ajánlattevő által megadott ajánlati ár a teljes körű megvalósítást tartalmazza-e. Az ajánlati ár pedig a tételes költségvetés esetén az elvégzendő feladatokat tartalmazó egyes tételek anyag- és munkadíj költségének összegéből képezhető. Erre tekintettel a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlattevő abban az esetben tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha ajánlatát a teljes műszaki tartalomra a tételes árazott költségvetés benyújtásával adja meg. Az elmúlt évek során alapvetően változott a Kbt.-nek a hiánypótlásra vonatkozó szabályozása, annak érdekében, hogy az ajánlat formai és tartalmi hibái és hiányosságai egyre szélesebb körben legyenek kiküszöbölhetőek és az ajánlat érvényes ajánlatként részt vehessen a bírálati szempont szerinti értékelésben. Ennek érdekében a korábbi csak formai hiányosságok pótlásához és utólagos iratcsatoláshoz képest először a tartalmi hiányosságok pótlását tette lehetővé a jogalkotó, majd 2010. szeptember 15-től kezdődően a 2010. évi LXXXVIII. törvénnyel újra módosította a hiánypótlás szabályait. A Döntőbizottság megítélése szerint a hiánypótlás szabályozása alapján vizsgálható, hogy fennáll-e a jogszerű lehetőség a kérelmező ajánlata hibáinak kiküszöbölésére. A Döntőbizottság szerint abban az esetben, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a
31
módosított hiánypótlási szabályok szerint sem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására. A Kbt. 70. §-ának rendelkezései értelmében az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Maga az ajánlat, a vállalás megtétele nem képezheti hiánypótlás tárgyát. A bírálat tárgyát több szempontból is képezi a benyújtott ajánlat és annak bírálati szempont szerinti értékelése kétséget kizáróan megvalósul minden közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattevőknek kötelezően meg kell adniuk az ajánlattételi határidőben az ajánlati árukat, méghozzá a teljes műszaki tartalomra vonatkozóan. A kérelmező ajánlatából azonban egyértelműen nem állapítható meg, hogy a kérelmező az ajánlattételi határidőben milyen műszaki tartalomra tette meg az ajánlatát, mivel az ajánlat teljes műszaki tartalma hiányzott, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a benyújtott ajánlat érvénytelen volt. A kérelmező ajánlatának nem megfelelősége hiánypótlással nem volt korrigálható, az ajánlat hiánypótlással nem volt érvényessé tehető. A Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályai az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlat kiegészítését és módosítását teszik lehetővé, nem az ajánlat benyújtásának az ajánlattételi határidőt követő időre történő áttolását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlat abban az esetben érvénytelen, ha nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő a jelen esetben amiatt nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, mert a benyújtott ajánlat hibája, annak meg nem felelősége egyértelműen megállapítható volt. Az érvénytelenné nyilvánítás abban az esetben lett volna jogsértő - miként azt a Döntőbizottság számos határozatában kimondta -, ha a hiánypótlással, annak elrendelésével kiküszöbölhető lenne az ajánlat érvénytelenségét okozó hiba. Miután az érvénytelenséget okozó hiba a hiánypótlás fentiekben ismertetett rendelkezései alapján nem minősül kiküszöbölhetőnek, ezért ajánlatkérő bár eltérő okból, de jogszerűen mondta ki a kérelmezői ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel, ezért a Döntőbizottság a kérelmezőnek az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását vitató kérelmi elemét megalapozatlanság miatt elutasította. A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti kifejtett indokokra tekintettel az ajánlatkérő - az önkéntes hiánypótlás benyújtásától függetlenül - jogsértően hívta fel a kérelmezőt a teljes árazott költségvetés csatolására, és az ajánlati ár indokolására, ezért a Döntőbizottság a hiánypótlási felhívás kibocsátását sérelmező kérelmi elemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését. A fentiekre tekintettel ugyancsak jogsértő volt az ajánlatkérő indokoláskérése is, melyre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (2) bekezdését.
32
A Döntőbizottság elutasította a számítási hiba javítására vonatkozó kérelmi elemet figyelemmel arra, hogy a Kbt. 84. §-a alapján a számítási hiba csak az ajánlatban javítható, csak az ajánlat alapadataival végezhető el. A kérelmező benyújtott ajánlatában a számítási hiba vizsgálata nem merült fel, mivel az ajánlat az árazott költségvetést nem tartalmazta, azaz az ajánlatban nem voltak olyan alapadatok, amelyek alapján az összesített ellenértéket javítani kellett volna. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. fent idézett 83. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányok pótlására van lehetősége, amely megfogalmazásból az következik, hogy az önkéntes hiánypótlásnak csak az ajánlatkérő által kibocsátott hiánypótlást követően van helye, az abban meg nem jelölt hiányok tekintetében. Az önkéntes hiánypótlás határideje megegyezik az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási határidővel. 2011. április 20-án az ajánlatkérő még nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást, így ekkor jogszerűen önkéntes hiánypótlás sem volt teljesíthető. A kérelmező által benyújtott önkéntes hiánypótlás egyébként sem volt figyelembe vehető. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 86. § (2) bekezdését. Figyelemmel azonban arra, hogy a jogsértések nem vezettek jogsértő döntéshez a kérelmező ajánlata vonatkozásában a Döntőbizottság további jogkövetkezmények megállapítását nem tartotta indokoltnak. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel
33
(lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. június 21.
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. BP-i 230. sz. Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Sarnyai Sándor (1114 Budapest, Fadrusz u. 18. III/5.) 2. Nagymihály Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Nagymihály Tamás, (6722 Szeged, Gogol u. 6. I/2.) 3. Dr. Lovász Éva (ügyvéd (6722 szeged, Gutenberg u. 25-27.) 4. ALPINE Hungaria Építő Kft. (1117 Budapest, Fehérvári u. 50-52.) 5. ARCADOM Építőipari Zrt. (2051 Biatorbágy, Vasút u. 3.) 6. Bodrogi Bau Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Mátyás u. 38.) 7. Ferroép Zrt. (6725 Szeged, Kálvária sgt. 87/B.) 8. H-VILL Kft. és HÉROSZ Zrt., H&H Konzorcium (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.) 9. HUNÉP Universal Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 10.HUNÉP Capital-Bau Beruházó és Fővállalkozó Kft. (1094 Budapest, Bokréta u. 19.) 11.K-Art Építő Zrt. (6800 Hódmezővásárhely, Szabadság tér 71.) 12.Market Építő Zrt. (1037 Budapest, Bojtár u. 41-47.) 13.MERKBAU Kft. (6640 Kiskunhalas, Jókai u. 81-83.) 14.STRABAG-MML Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 15.Délút Kft. (6750 Algyő, Kastélykert u. 171.) 16.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 17.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.85.) 18.Irattár
