K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.337/16/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a TERRA-21 Kft. (2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 34., képviseli: Dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: kérelmező) által a Fővárosi Állat- és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12., képviseli: Miklós Ügyvédi Iroda, Dr. Miklós Gyula ügyvéd, 1035 Budapest, Váradi u. 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Fővárosi Állat- és Növénykert hőellátása termálvízzel - 2011.” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérőnek az ST 2011. Konzorcium kirívóan alacsony mértékűnek értékelt ellenszolgáltatására vonatkozó, 2011. május 5. napján kelt indokolás kérését és az ezt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 50.000.-Ft + Áfa ötvenezer forint + Áfa ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőnek 2011. április 1-jén feladott, 2011. április 8-án a KÉ-8292/2011. számon közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Ajánlatkérő 2011. április 25-én közzétett hirdetményével módosította az ajánlattételi felhívást a szerződéses feltételekre és az eljárási határidőkre vonatkozóan. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: „Távfűtő vezetékhálózat kiépítése a Széchenyi Fürdő és az Állatkert között, illetve az Intézmény területén, továbbá az épületeken belüli hőközpontok kialakítása. I. Hőforrás oldali központ (Széchenyi Fürdő területén) 1 db - Lemezes hőcserélő készülék 1500-1800 KW 2 db - Vízhőmérséklet szabályozó automatika felszerelve és bekötve 1 db - Varratnélküli acélcső szerelése épületen belül földárokban földmunkával felületkezeléssel, helyreállítással NA 100 méretben 120 m - Varratnélküli acélcső szerelése épületen belül felfüggesztve felületkezeléssel, hőszigeteléssel NA100 méretben 411 m NA125 méretben 18 m NA150 méretben 15 m II. Elosztó központ, távvezetéki szivattyúház (Fővárosi Állat- és Növénykert területén) 1 db - Többfokozatú keringtető szivattyú, külső frekvenciaváltóval 2 db - Nyomástartó és gáztalanító rendszer vízutántöltéssel max. rendszernyomás 5.5 bar szivattyú egységgel tágulási tartállyal szükséges tartozékokkal 1 db - Automata, kétoszlopos vízlágyító berendezés 1 db - Varrat nélküli acélcső szerelése épületen belül felfüggesztve felületkezeléssel, hőszigeteléssel NA125 méretben 40 m NA200 méretben 7 m III. Felhasználói hőközpontok (Fővárosi Állat- és Növénykert területén) 12 db - Ultrahangos hőmennyiség mérők telepítése NA20-NA100 22 db - Szabályozók beszerelése időjáráskövető szabályzásra 16 db
3
- Működtető vezérlő automatika - Állítható mennyiségkorlátozó szelep motorral NA20-NA50 10 db - Állítható mennyiségkorlátozó szelep motorral NA50-NA80 2 db - Lemezes hőcserélő készülékek 41-46 kW 2 db 59-193 kW 8 db 190-610 kW 2 db - Keringtető szivattyú NA25-NA80 méretben 13 db Vezetékhálózat kiépítése I. Közterületen 1. DN200/300 hőszigetelt acél vezeték földbe fektetve: 450 fm 2. Légtelenítőakna 1 db 3. Állatkerti krt. keresztezése burkolatbontással, helyreállítással: 20 m II. Állatkert területén belül Vezetékek DN200/300 hőszigetelt acél vezeték földbe fektetve: 50 fm DN125/225 hőszigetelt acél vezeték földbe fektetve: 1100 fm DN125/225 hőszigetelt acél vezeték szabadon, acél tartószerkezetre szerelve:90 fm DN12 acél vezeték szabadon, acél tartószerkezetre szerelve, utólagos szigeteléssel: 64 fm PE-Xa anyagú hőszigetelt fűtési műanyag cső (PN 6 bar) földbe fektetve [fm ] Jelölés Külső átmérő Falvastagság Belső átmérő Hossz DN32/75 32 2,9 26,2 170 DN40/90 40 3,7 32,6 190 DN50/110 50 4,6 40,8 165 DN63/125 63 5,8 51,4 115 N75/140 75 6,8 61,4 495 DN110/180 110 10 90 115 Aknák: Vasbeton ürítőakna (2,0×2,0 – 3,9 m) 1 db Vasbeton szerelvényakna (2,0×2,0 – 1,6 m) 2 db Vasbeton szerelvényakna (1,5×1,5 – 1,6 m) 2 db Kábel behúzó beton aknák (D 1,0 m) 600 mm-es öntöttvas fedlappal 7 db Járulékos munkák: Bontási és helyreállítási munkák, út-, járdaburkolat, szegélyek, kerítések, lábazatok Átépítés, kiváltás (Előirányzat): Meglévő melegvíz, ivóvíz vezetékek kiváltása (Dk63 KPE) Előirányzat 100 m Elektromos, távközlési kábelek áthelyezése: 100 m Belső épületgépészeti lefolyócsövek áthelyezése, átépítése DN100: 15 m Vasbeton vízvezetéki szerelvényakna átépítése (1,4 × 1,8 m) 1 db Beton csatorna akna átépítése, a csatlakozó csövekkel 2 db.”
4
Ajánlatkérő a részajánlattételt és az alternatív ajánlattételt kizárta. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: Részszempont Súlyszám Ellenszolgáltatás nettó összege Ft-ban 70 A kötelezően előírt, minimum 12 hónapnál hosszabb, vállalt jótállás, 20 hónapokban megadva A vállalt jótállási időszak alatti meghibásodás esetén, az értesítést követően mikor jelenik meg a hiba elhárítása érdekében, órában 10 megadva Az ajánlattételi határidő 2011. május 2., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. május 5., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. május 16. napja volt. A szerződés teljesítésének határideje: 2012. február 28. A felhívás V.7.15) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a projekt becsült értéke nettó 291 millió Ft. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket (Útmutató), a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az iratmintákat. Az Útmutató 3.5. pontjában rögzítette az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőknek a dokumentáció részét képező költségvetési kiírást kell beárazni, változtatás nélkül. Ajánlatkérő a kitöltendő főösszesítő mintáját az alábbiak szerint adta meg: Sorszám 1 2 3 4 5=1-4 6 7
Tevékenység megnevezése TÁVHŐ vezetékek (külső szakasz) TÁVHŐ vezetékek (belső szakasz) Épületgépészet Elektromos munkák Összesen Ft-ban Tartalékkeret (tételes elszámolás) Mindösszesen Ft-ban
Nettó Díj Ft-ban ÁFA 25 %
20 000 000
Bruttó díj Ft-ban
5
Az ajánlattételi határidőben 3 ajánlatot bontott fel az ajánlatkérő. Ajánlatot nyújtott be a Tectum Épületgépészeti és Kereskedelmi Kft., az ST 2011. Konzorcium (tagok: SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. és Thermo Szerviz Kft., közös ajánlattevők), valamint a Líra Kft. és a kérelmező, közös ajánlattevők. A tárgyalások befejezését követően, 2011. május 5-én az ajánlattevők benyújtották a végső ajánlatukat. Az ellenszolgáltatás összege az ajánlatokban az alábbiak szerint alakult: Ajánlattevő neve Kérelmező és a Líra Kft. TECTUM Kft. ST 2011. Konzorcium
Ellenszolgáltatás nettó összege Ellenszolgáltatás nettó összege az alapajánlatban a végleges ajánlatban 270.449.201.- Ft 227.350.000.-Ft 268.822.894.-Ft 194.729.288.-Ft 290.389.044.-Ft 194.929.602.-Ft
2011. május 5-én kelt felhívásában az ajánlatkérő indokolást kért a Tectum Kft.től és az ST 2011. Konzorciumtól, mivel a megajánlott ellenszolgáltatásokat kirívóan alacsonynak értékelte. Az ST 2011. Konzorciumot az alábbiakra hívta fel: „Az ajánlattevő által, a közbeszerzési tárgyalás során benyújtott végső ajánlatban megajánlott ajánlati ár a Kbt. 86. § (2) bekezdése értelmében kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, tekintettel arra, hogy három ajánlat került benyújtásra és az ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számított ki az ajánlatkérő. Ajánlatkérő fentiek értelmében kéri ajánlattevőt, hogy objektív adatokon keresztül indokolja, mutassa be, hogy az ajánlatában megajánlott összesített ellenszolgáltatás mértéke megalapozott, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, azért a szerződésben foglalt feladatok, kötelezettségek teljesíthetők.” A Tectum Kft. az előírt határidőben nem nyújtotta be az indokolását. Az ST 2011. Konzorcium a 2011. május 9-én benyújtott indokolásában az alábbiakat közölte: „Anyagárak Az anyagokra több beszállítótól kértünk be tételes árajánlatot, és a legkedvezőbb feltételeket kínáló beszállítók árait állítottuk be a költségvetésünkbe. Anyagáraink utánpótlási árak, azaz a munkaterületre történő kiszállítás, illetve a munkahelyi szállítás költségeit is tartalmazzák.
6
Bérköltség A költségvetési tételek bérköltség kalkulációja részben KONTROL normák, illetve a „K” és az „M” tételek esetében saját normákon alapuló egyedi normakalkuláció figyelembevételével történtek. A vezetéképítés munkarésze esetében a belső vezeték kalkulációja 2490 Ft/ó rezsióradíjjal történt a Mélyépítés I és II. munkarészek esetében, míg a gépészeti munkarész 4058 Ft/ó rezsióradíjjal került meghatározásra. A külső vezetékszakasz kalkulációja 2120 Ft/ó rezsióradíjjal történt a Mélyépítés I és II. munkarészek esetében, míg a gépészeti munkarész 3452 Ft/ó rezsióradíjjal lett kalkulálva. Az eltérést a külső és belső vezetékszakaszok kalkulációja között a munkakörülmények indokolják, hiszen az Állatkerten belül a szűk munkaterületeken a lényegesen mostohábbak a munka körülmények. A rezsióradíjak a hőközpontok esetében pedig az elektromos szerelések esetében 2050 Ft/ó, a gépészeti szerelések esetében pedig 2186 Ft/óra, míg a pótmunka esetében (szakipari munkák) 2242 Ft/ó értékűek. A rezsióradíjunk tartalmazza a munkabér és járulékainak költségeit, a munkásellátás költségeit, a rezsiköltségeket és a kalkulált nyereséget is. A kalkulációban figyelembe vett rezsióradíjak minden munkarész esetében meghaladják a korábban hatályban lévő, a Közbeszerzések Tanácsa által közzétett, a minimálbér alapján kalkulált 1900 Ft/ó értékű rezsióradíjat, mely bár 2008-ban készült, de ágazati minimumként az iparág ma is elfogad. A mellékelt kalkulációkból egyértelműen megállapítható a tételes költségvetésekből kigyűjtött, a kivitelezéshez szükséges munkaóra. Gépköltség Konzorciumunk rendelkezik a kivitelezéshez szükséges teljes gépparkkal, így bérelt gépek igénybevétele nem szükséges. A gépköltségeknél a SADE saját belső gépbérleti díjaival számoltunk, melyek kalkulációja a saját költségfeltételek figyelembevételével történt. Összegzés Fentiek alapján megállapítható, hogy kalkulációnk fedezetet nyújt a kivitelezés sikeres végrehajtásához szükséges összes munkahelyi költségekre, így az anyagra, gépre, bérre és tartalmazza a szükséges fedezeti költségeket is. Tehát ajánlati árunk reális, a kivitelezés szerződés szerint megvalósítható.” Ajánlatkérő az indokolást elfogadta, és 2011. május 9-én kihirdette a közbeszerzési eljárás eredményét. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese az ST 2011. Konzorcium lett. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvényesnek, a Tectum Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Kérelmező 2011. május 11-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az összegezés módosítását, mivel álláspontja szerint a nyertes
7
ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen, kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ajánlatkérő 2011. május 11-én elutasította a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. Kérelmező 2011. május 19-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) és (4) bekezdését, a 86. § (1), (3) és (4)-(5) bekezdését, a 88. § (1) bekezdés g) pontját, valamint a 91. § (1) bekezdését azzal, hogy érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetette ki az eljárás nyertesének. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek megfizetésére. Az igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmező jogi képviselője ügyvédi költségigényt terjesztett elő, a munkadíj összegét 345.000.Ft + Áfá-ban jelölte meg. A munkadíj a csatolt kimutatás alapján az írásbeli jogorvoslati kérelem, és további írásbeli beadvány előterjesztését, a személyes konzultációkat, a döntőbizottsági tárgyaláson való képviseletet, valamint az iratbetekintést tartalmazza. A jogorvoslati kérelme indokolásában a kérelmező kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő részére kiadott indokolási felhívás tartalma jogsértő. Az ajánlatkérőt az indokoláskérés tartalmával kapcsolatban konkrét törvényi rendelkezés hiányában is kötelezettségek terhelik. Az indokoláskérésben meg kell jelölni, hogy az ajánlatkérő az ajánlat mely elemeit kifogásolja és meg kell adni, hogy az ajánlattevők az indokolás során milyen vizsgálati szempontokat vegyenek figyelembe. Utalt arra, hogy a Döntőbizottság is több határozatában is kifejtette, hogy nem elegendő, ha az ajánlatkérő a Kbt. idevonatkozó rendelkezéseire való formális hivatkozással kér indokolást a kért ellenszolgáltatás megalapozottságával kapcsolatban. Az ajánlatkérő indokoláskérése ennek az elvárásnak nem felelt meg, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. § rendelkezéseinek beidézésén kívül nem határozta meg, hogy azt milyen okból tartja aggályosnak, annak mely elemeit kifogásolja, valamint azt, hogy az ajánlattevőknek az indokolásuk megadásánál milyen szempontokat vegyenek figyelembe. Az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés a kérelmező jogorvoslathoz fűződő jogát is sérti, hiszen a nem megfelelő indokoláskérésre adott indokolás alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a kért ellenszolgáltatásért a szerződést szerződésszerűen teljesíteni lehet. Mindezekre tekintettel a kérelmező véleménye szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését. Kérelmező előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő által megadott indokolás alapján megállapítható, hogy a kért ellenszolgáltatás kirívóan alacsony, ezért az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Az ajánlatkérő megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy
8
az ajánlat és az indokolás alapján a nyertes által kért ellenszolgáltatás összege a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Nem állapítható meg az, hogy az ajánlatkérő hogyan ellenőrizte - többek között - a teljesítéshez szükséges anyagok és berendezések nyertes által kalkulált díjat, miből állapította meg, hogy ezek a díjak megalapozottak. Az ajánlatból és az indokolásból az sem állapítható meg, hogy rezsióradíjat a nyertes milyen számítások alapján kalkulálta, ide értve különösen a személyi munkabért és az ezeket terhelő közterheket. A megalapozott döntés meghozatalát kizárta az is, hogy az ajánlatkérő az általános jellegű és objektív számításokat nem tartalmazó indokolás ellenére, annak tartalma megismerését követően szinte azonnal meghozta az eljárást lezáró döntését. Kifejtette, hogy a szokatlanul gyors döntéshozatal önmagában is valószínűsíti, hogy az ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatban a Kbt. által előírt kötelezettségének nem tett eleget, mert nem győződött meg arról, hogy a nyertes által kért ellenszolgáltatásért a szerződés valóban teljesíthető-e. A fenti álláspontját megalapozó indokait a kérelmező az alábbiak szerint foglalta össze: 1./ Az indokolás nem tartalmaz adatot a teljesítéshez szükséges legfőbb anyagok beszállítóiról, ezért általánosságban kijelenthető, hogy az ajánlatban megjelölt anyagok beszerzési költségeinek megalapozottságát sem az ajánlat sem pedig az indokolás alapján nem lehet megállapítani, illetve ellenőrizni. A nyertes ajánlattevő az indokolásában nem támasztja alá beszállítói ajánlatokkal, szándéknyilatkozatokkal vagy egyéb objektív módon az anyagárak megalapozottságát. 2./ Az ajánlatkérő előírta, hogy a költségvetésben megjelölt gépészeti berendezéstípusok csak az ő egyetértésével cserélhetőek ki. A nyertes ajánlattevő a végleges ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy nem kíván eltérni a megadott típusoktól, ebből következik, hogy a nyertes a dokumentációban meghatározott típusok gyártóitól kívánja beszerezni a szükséges gépészeti berendezéseket. Erre figyelemmel a kérelmező megkereste a gyártót, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy projektárat dolgozott ki, amit minden ajánlattevő részére egyező tartalommal megküldött. A nyertes ajánlattevő által a gépészeti berendezésekkel kapcsolatban megjelölt árak ugyanakkor lényegesen alacsonyabbak a gyártó által kidolgozott projektárakhoz képest. Az eltérést az indokolás nem támasztja alá. 3./ A nyertes ajánlattevő ajánlata több vizsgált tételben nem az indokolásban közölt rezsióradíjjal készült. 4./ A nyertes ajánlattevő ajánlatának megalapozottsága azért is nehezen ellenőrizhető, mert a nyertes a „munkadíjat” és „gépköltséget” összevonva és nem megbontva adta meg. Erre figyelemmel a kérelmező a Kontroll Építőipari Műszaki és Költségszakértő Iroda Kft. által készített - és az építőipari piacon általánosan használt és elfogadott - költségszámítási program segítségével
9
megpróbálta a „munkadíjat” és a „gépköltséget” szétválasztani. Ennek a számításnak az eredménye az lett, hogy az ajánlatban valószínűsített rezsióradíjaknak lényegesen alacsonyabbaknak kell lennie, mint amivel a nyertes az indokolás szerint számolt. Amennyiben pedig a rezsióradíjakat elfogadjuk, akkor pedig a nyertes által kalkulált anyagárak lényegesen alacsonyabbak, mint a tényleges beszerzési költségük. 5./Az indokolás nem kellőképpen részletes, nem objektív, hibás adatokat tartalmaz, valamint egyáltalán nem tartalmaz számításokat a rezsióradíjjal és gépköltséggel kapcsolatban. A rezsióradíjakkal kapcsolatban azt sem lehet megtudni, hogy az ajánlattevő milyen szállítási költséggel, személyi munkabérekkel számolt, valamint azt sem, hogy milyen közterheket vett figyelembe. Az ajánlatkérő nyilatkozatai és a becsatolt műszaki szakértői vélemény vonatkozásában a kérelmező közölte, hogy nem állapítható meg, hogy a „piaci ár” megállapítása során az ajánlatkérő milyen számításokat végzett, milyen adatokat vet figyelembe. Az ajánlatkérő nem vizsgálta, hogy a nyertes által kalkulált egységdíjak összességében olyan átalánydíjat eredményeztek-e, amely valamennyi, a teljesítés során felmerülő költséget fedezni fogja. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani, továbbá kérte a kérelmező kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére és 325.000.-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére. Indokolásában kifejtette, hogy nem sértette meg a Kbt. 86. § (1) bekezdését, amely nem írja elő azt, hogy az ajánlatkérő köteles lenne az indokoláskérésben megadni azon vizsgálati szempontokat, amelyeket az ajánlattevőknek az indokolás megadásánál figyelembe kell venniük. Nem csupán a Kbt. 86. §-ára vonatkozó formális hivatkozással kért indokolást az ellenszolgáltatás megalapozottságával kapcsolatban. Az indokolási felhívásában pontosan megjelölte, hogy az érintett ajánlatok mely elemét kifogásolja, ez pedig a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján nem lehetett más, mint az ellenszolgáltatás teljes nettó összege (összesített ellenszolgáltatás mértéke) az ajánlat egésze tekintetében. Meghatározta továbbá, megjelölt ellenszolgáltatást a Kbt. 86. § (2) bekezdésében a jogalkotó által kógens módon meghatározott feltétel alapján tartotta aggályosnak. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel érintett ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vonatkozásában köteles volt indokolást kérni, azonban véleménye szerint az érintett ajánlatok nem tartalmaznak kirívóan alacsony ellenszolgáltatást sem a beszerzés becsült értékéhez, sem pedig egymáshoz viszonyítva. Amennyiben a Kbt. nem tartalmazná konkrétan az eltérés azon mértékét, melynek esetén ajánlatkérő –
10
mérlegelés nélkül – köteles indokolást kérni, úgy a tárgyi eljárás esetében az indokoláskérésre nem került volna sor. Előadta továbbá, hogy az eljárást lezáró döntése is jogszerű, a nyertes ajánlat érvényes volt. Az ellenszolgáltatás összesített mértékén felül részletesen és tételesen megvizsgálta az ajánlatokban csatolt költségvetéseket. A vizsgálat során igénybe vette műszaki szakértő közreműködését, aki több szempontból is elemezte a benyújtott ajánlatokat, illetve az indokláskérésre adott ajánlattevői választ. Kifejtette, hogy az ajánlatokban és az indoklásban megadott adatokkal, árakkal kapcsolatban összességében megállapítható, hogy azokra nem létezik egyetlen, hivatalosan közzétett, objektív általános mérce, melyhez történő viszonyítással az egyes tételek helyessége, reális volta elbírálható lenne. Ennek következtében a szakértői vizsgálat az összesített ellenszolgáltatás, mint a befejezés időpontjára prognosztizált egyösszegű átalányár megfelelőségének a megállapításához egyrészt a konkrét piaci gyakorlat, árak ismeretéből, illetve a tervezői költségvetésben foglaltakból kellett kiinduljon. A piaci gyakorlatot érintő számítások a hasonló tárgyú és volumenű közbeszerzések, illetve az egyéb piaci megrendelők részére végzett munkákból adódnak. A piaci árak kalkulációinál a jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjában, és a tervekben kiadott mennyiségekhez képest a megjelölt díjak a kedvezmények mértékére is tekintettel reális. Közölte, hogy az ajánlatokban szereplő tételeket a piaci gyakorlati szerinti értékek és a tervezői költségvetés értékei szerint vizsgálta, a költségnorma munkaóra elemeinél a technológiai fejlődésre is figyelemmel. A vizsgálat legegzaktabban a bemutatott rezsióradíjak kiindulási pontként kezelésével tehető meg. Ennek alapján összességében megítélhető az átlagos munkadíj, ajánlatkérő is ezt vette figyelembe, mert csak ez ad reális képet az ajánlatokról, azok egyes kiragadott tételeken keresztül objektíven nem vizsgálhatóak. Ez lehetőséget adott az egyes esetekben összevontan megadott tételek megfelelő vizsgálatára is. A nyertes ajánlattevők által benyújtott indoklásban az egyes vizsgált tételek tekintetében az adatok tételesen meg lettek bontva. Az indoklás az adatokat anyag, díj + gépköltség, munkaóra, rezsióradíj, díj, gépköltség, ajánlati ár bontásban tartalmazza, továbbá szerepelnek ezek külön óraösszesítői. Ezen felül az indoklás tartalmaz hőközponti kalkulációt szintén anyag, munkaóra, rezsióradíj, díj, gépköltség, díj + gép bontásban, valamint az ehhez tartozó gépészeti és szakipari összesítőket. Az indokláskérésben ajánlatkérő figyelmezette az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 86. § (6) bekezdése alapján a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven
11
belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ennek megfelelően a kalkulált munkabér külön bemutatásra került az indoklásban. Az ajánlatkérő becsatolta a műszaki szakértő 2011. május 9-én kelt véleményét, amelyre a nyertes ajánlat érvényességéről hozott döntését alapította. A szakértő elsődlegesen rögzítette, hogy az ajánlatokban egy-egy főfejezeten belül „hatalmas szóródások” jelentkeznek, de ezek a főcsoporton belül ki is egyenlítik egymást, ezért nem állapított meg értékaránytalanságot egyik ajánlatban sem. A tervezői költségvetések rendszeréből megállapította, hogy azok különböző segédprogramok felhasználásával készült részekből állnak, több tervező készítette azokat, nem azonos szemléletűek és ebből következően különböző árszintet foglalnak el. Rögzítette továbbá, hogy az építőipari árak a szabad-ár kategóriájába tartoznak, így sem országos, sem regionális irányár nem létezik. A szakértő megállapította, hogy az egyes költségtételek külön-külön értékelése szükségtelen, mert a lokális eltérések kiegyenlítik egymást, egy-egy szélsőséges ár kiemelése értelmes következtetések levonására nem alkalmas. Az összehasonlítást a már kialakított gyakorlat szerint a négy főlétesítményre bontva végezte el, az „anyag” költség (beleértve a szállítást) és „díj” (a munkabért és gépköltséget beleértve) bontásban, figyelembe véve a tervezői költségbecslés adatait, a költségkalkuláló programok számítását, a piaci gyakorlatot, és az ajánlattevő „közismert piaci magatartását”. A vizsgálat eredményeként a szakértő megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklása „összességében kielégítő”, az ajánlatban és az indokolásban szereplő árakon a beruházást megvalósíthatónak értékelte. Egyéb érdekeltként a SADE-Magyarország Kft. és a Thermo Szerviz Kft. tett észrevételt, kérték a jogorvoslati kérelem elutasítását. A SADE-Magyarország Kft. fenntartva a közbeszerzési eljárásban megadott indokolásban közölteket előadta, hogy az ajánlatkérő helyesen, a Kbt. 86.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint járt el akkor, amikor árindoklást kért, hiszen az ellenszolgáltatás mértéke több mint 15 %-al alacsonyabb volt a törvény szerinti átlaghoz viszonyítva, azzal, hogy az eltérés mindössze 0,65 %-al haladja meg a 15 %-ot. Kifejtette ugyanakkor, hogy az a tény, hogy a törvény kógens előírásait követve indokolást kell kérni, még nem jelenti azt, hogy az ár irreális lenne, véleménye szerint nincsen valódi lényeges eltérés az ajánlati vállalások között. A költségvetés összeállítása során különös relevanciával bír a tervező költségbecslése. Az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékének meghatározása során a tervezői költségbecslést 60 millió Ft-tal felülkalkulálta. Egyetértett ajánlatkérő azon álláspontjával, mely szerint összességében kell vizsgálni az ellenszolgáltatást, egy-egy tételt, költséget kiragadni, s erre alapítani a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőség hiányát, nem indokolt és nem jogszerű.
12
A kérelmező tételes kifogásai tekintetében az alábbiakat adta elő: Anyagárak: Az ajánlathoz tételes költségvetést kellett mellékelni, így a költségvetés felülvizsgálatával a szakember egyértelműen meg tudja állapítani az árak, különösen az anyag árak nagyságrendjét, irreális vagy nem irreális voltát anélkül is, hogy szállítói ajánlatokkal az alá lenne támasztva. A szállítói ajánlatok becsatolása egyébként sem szokásos dolog, miután azok üzleti titkot is képezhetnek. Ajánlattevő megjelölte azokat a forgalmazókat, amelyek által alkalmazott árakat költségvetés készítésekor a szigetelt távfűtési csövek és tartozékaik, a csővezetéki tartók és kapcsolódó szerelvények, valamint a hőközpontok anyagai esetében figyelembe vett. Az egyéb szükséges anyagok árait a gyártó illetve forgalmazó cégek árkatalógusaiból vette. A vezetéképítésnél az anyagok több mint 88 %-át kitevő Isoplus anyagokra pedig a gyártó árajánlatában megadott egységárakon és a költségvetési mennyiségeken alapult a kalkuláció, figyelembe véve a szállítási költségeket is. Közölte továbbá, hogy a konzorciumi partnere a forgalmazótól kapott projektárakat építette be ajánlatába, illetve saját készleten lévő anyagokkal kalkulált. Ennek alapján kijelenthető, hogy kalkuláció tartalmazza a megvalósításhoz szükséges anyagköltségeket, ajánlati ár fedezetet nyújt a szükséges anyagok beszerzésére. Gépköltség: Az ajánlattevő kifejtette, hogy a különböző normatív kalkulációs programok irreálisan magas gépköltségekkel számolnak, ezért az ezekkel végzett kalkulációk nem tükrözik a hazai építőipari piac átlagos ráfordításait. Nincs kötelező érvényű kalkuláció, a különböző kalkulációs programok segédletnek tekinthetők, az árkalkuláció a vállalkozók kompetenciája. A költségvetését nem a kérelmező által megjelölt programmal készítette. A Thermo Szerviz Kft. szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Közölte, hogy az ajánlatkérővel folytatott tárgyaláson egyértelmű nyilatkozatot tett arról, hogy a terveknek megfelelő alkatrészekkel végzi majd a szerelést. Nem állította azt, a szerelvényeket a kérelmező által megnevezett gyártótól fogja beszerezni. Valójában a gyártó viszonteladójától kért árajánlatot, amely kedvezőbb volt, mint amit a kérelmező feltételezett. Hangsúlyozta, hogy a konzorcium mindkét tagja évtizedek óta jelen van a piacon, nincsenek tartozásaik, nyereségesen működnek és üzleti érdekeiknek is ellentmondana az, ha veszteséges ajánlatot tennének egy építési beruházásra. Rámutatott továbbá arra, hogy a kérelmező által kifogásolt tételekre kalkulált költségek az összköltség maximum egynegyedét teszik ki, tehát még jelentősnek sem mondhatóak.
13
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. A nyertes ajánlat érvényességét két okból is kifogásolta a kérelmező, eljárási okból amiatt, hogy az ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 86. § (1) bekezdését, érdemben amiatt, mert a nyertes ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 86. § (1)-(6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „86. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.
14
(2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették.” A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése].
15
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérő indokoláskérése mennyire felelt meg a Kbt.-ben előírt követelményeknek. A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. alapelvi rendelkezései is egyértelmű kötelezettséget rónak ajánlatkérőre az indokoláskérés kapcsán. Ajánlatkérőnek meg kell jelölnie, hogy az indokolás során mit vár el az adott ajánlattevőtől, mire kell az ajánlattevőnek indokolást adnia, hiszen az ajánlattevő is csak akkor tud eleget tenni az ajánlatkérői indokoláskérésnek, ha iránymutatást kap arról, hogy az indokolás körében milyen tényeket, adatokat, számításokat kell bemutatnia az ajánlati árának megalapozottsága körében, és milyen ajánlatkérői igénynek kell eleget tenni, hogy az indokolása megfelelő legyen. A vizsgálat sorrendje kötött, a jogszerű indokoláskérést követően Kbt. 86. §-a szerinti eljárás második lépéseként a Kbt. 86. § (3)-(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának a megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. A Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlattevők csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy megfelelő magyarázatot adjanak az ajánlati elemeikre vonatkozóan, ha ajánlatkérő pontosan megfogalmazza, hogy az adott ellenszolgáltatást milyen okból tartja aggályosnak, valamint megadja, hogy az ajánlattevők az indokolás során milyen vizsgálati szempontokat vegyenek figyelembe. Ez alapján biztosított egyúttal a többi ajánlattevő számára is annak lehetősége, hogy mind jogi, mind ténybeli szempontból megvizsgálhassák, adott esetben vitassák az ajánlatkérő döntésének helyességét. A vizsgált közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az összesített ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak minősül. Erre tekintettel 2011. május 5-én indokolást kért az ajánlattevőtől. Az indokolás kérés azonban mindössze a jogszabályi rendelkezést, a Kbt. 86. § (1) bekezdését jelölte meg az indokolás alapjaként, valamint azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott ár kirívóan alacsonynak minősül. Ajánlatkérő a Kbt. kötelező előírása ellenére nem
16
adta meg, hogy ajánlattevőnek mely ajánlati elemekre kell adatokat és indokolást közölnie. Az indokolás kérést az ajánlatkérő az összesített ellenszolgáltatásra, átalányárra vonatkozóan fogalmazta meg, ezen felül nem jelölt meg semmilyen olyan konkrét kérdést, munkarészt, munkanemet, tételt, ajánlati elemet, amelyet kifogásolna. Az indokoláskérés tehát nem felelt meg a Kbt. rendelkezésének, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő e jogsértő eljárására válaszul a nyertes ajánlattevő átfogó jellegű, nem részletes indokolást adott, általánosságban utalt az ellenszolgáltatását megalapozó körülményekre, melyeket dokumentumokkal nem támasztott alá. Az indokolás tartalmazott adatokat rezsióradíjakra és egyes költségtételekre, azokból azonban összesített adat nem volt képezhető, számszerűsíthetően nem igazolható a kalkuláció helyessége, elfogadhatósága. A megjelölt díjak, költségek sem alátámasztottak, az ajánlatkérő jelentős részben az indokolásban nem közölt, vélelmezett feltételek alapján végezte el a nyertes ajánlattevő ajánlati árának vizsgálatát. A Döntőbizottság a kérelmező által sérelmezett Kbt. 81. § (3) és (4) bekezdés, a 86. § (3) és (4)-(5) bekezdés, a 88. § (1) bekezdés g) pontja, valamint a 91. § (1) bekezdés megsértését nem állapította meg, mivel a Kbt. kógens jogszabályi rendszerében az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó döntést megelőzi az ajánlatok jogszerű és teljes körű vizsgálata. Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján abban az esetben érvénytelen, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában jogszerűen alkalmazta a Kbt. 86. §-át is. E vizsgálat alapján hozható megalapozott döntés az ellenszolgáltatásra tett vállalás teljesíthetőségéről, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségről, ezzel összefüggésben az ajánlat érvényességéről. Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő terhére az indokolás kérésre vonatkozó kötelezettség megsértését, abból egyértelműen következik az is, hogy a szükséges törvényi feltételek teljesülése hiányában az ajánlatkérő jogsértő módon végezte el az ST 2011. Konzorcium ajánlatának érvényességi vizsgálatát. A jogszerű vizsgálat pótlása a jelen jogorvoslati eljárás keretei között nem lehetséges. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel érdemben nem vizsgálhatta az ST 2011. Konzorcium ajánlatának érvényességét. A jogszerű indokolás kérést, majd választ követően, illetőleg ezek alapján döntést hozni az ST 2011. Konzorcium ajánlatának érvényességéről először ajánlatkérő jogosult. A Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Döntőbizottság a megalapozatlan részeiben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező
17
részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a jogsértő döntést, és az ezt követően hozott valamennyi döntést, az eljárást lezáró döntést is. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel arra, hogy a jogsértés a Döntőbizottság döntésével reparálhatóvá vált. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság rögzíti, a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján 120.000.-Ft volt, mivel a kérelmező a Kbt. 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezte 120.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező által megbízott jogi képviselő 20.000.Ft/óra + Áfa összegű ügyvédi megbízási díjat alapul véve összesen 345.000.-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj megtérítését kérte, amelynek igazolására becsatolta a képviseleti tevékenységével kapcsolatban felmerült időráfordításról készített kimutatást. A Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdése szerint: (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja). (5) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. A Kbt. kifejezetten lehetőséget ad a feleknek az eljárás során felmerült költségei (így az ügyvédi megbízási díj, készkiadások) előterjesztésére. A Kbt. 341. § (5) bekezdés utolsó fordulata megteremti a lehetőséget a költségek mérséklésére, a mérséklés részletes és okszerű indokolása mellett, valamint a
18
mérlegelés szempontjainak kimerítő felsorolásával. E körben figyelembe kell venni, hogy a fél képviselője hány jogorvoslati tárgyaláson vett részt, milyen terjedelmű beadványokat terjesztett elő, milyen jogi megítélésű volt az ügy, azt, hogy az ügyfél a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolta-e a felmerült költségeit, illetőleg, hogy azok a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban merültek-e fel. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.459/2007/7. számú jogerős ítéletében foglalt, az ügyvédi megbízási díjra vonatkozó szempontokat. A jogerős ítélet indokolása szerint a Kbt. 346. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem biztosít alanyi jogot arra, hogy a megalapozott kérelmet előterjesztő ügyfél az eljárással felmerült költségeinek teljes mértékben való megtérülésére igényt tarthasson. A hatóságot mérlegelési jog illeti meg és a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényessége, színvonala alapján állapítandó meg a megbízási díj összege. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kérelmező költségigényét mérsékelte. A Döntőbizottság az ügyvédi képviselet eredményességével kapcsolatban figyelembe vette azt a tényt, hogy a jogorvoslati kérelemnek részben adott helyt, a megállapított jogsértéssel összefüggésben széles körű bizonyítási eljárásra nem került sor. A jogi képviselő a tárgyaláson az ügyfél képviseletét ellátta. Mindezen körülmények alapján a Döntőbizottság a Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi munkadíj címén fizetendő eljárási költséget 50.000.-Ft + ÁFA munkadíjra mérsékelte és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az ajánlatkérőt a munkadíjnak kérelmező részére történő megfizetésére. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. június 30. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Tóth Zoltánné
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
19
Kapják: 1. Dr. Patay Géza ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti út 72.) 2. Dr. Miklós Gyula ügyvéd (1035 Budapest, Váradi u. 17. VI. em. 36.) 3. Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 4. Líra Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 94-96.) 5. TECTUM Kft. (1118 Budapest, Torbágy u. 13. IV. 13.) 6. Thermo Szerviz Kft. (6721 Szeged, Brüsszeli krt. 8.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
