K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.155/13/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. (1119 Budapest, Thán K. u. 3-5., képviseli: Dr. Kovács Gábor ügyvéd, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 9. II/3., a továbbiakban: kérelmező) által Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Berczi Norbert ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u. 14-18., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén parkgondozási munkák ellátása, fás szárú növények gondozása, játszóterek karbantartási munkáinak ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása második része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 20/A. § (1) bekezdését, a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a második rész tekintetében megsemmisíti. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jelzési kötelezettségének tegyen eleget. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
2
Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a D.861/2010. számú jogorvoslati eljárás iratai, a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. október 4. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. október 6. napján közzétett 2010/S 194-296541 számú ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő felhívását a 2010/S 211-321884 és a 2010/S 250-382100 szám alatt közzétett hirdetményével módosította. A felhívás második alkalommal történő módosítására azért került sor, mivel a Döntőbizottság a 2010. december 10. napján kelt D.861/16/2010. számú jogerős határozatával megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő ajánlati felhívásának a III.2.3) pontjában az 1. és 2. részre a „legalább 1 ha területű, Békéscsaba közigazgatási területén található telephellyel” való rendelkezést előíró műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételét megsemmisítette. Ajánlatkérő a felhívás II.8) pontjában biztosította a részekre történő ajánlattételt. A felhívás II.2.1) pontja az alábbiak szerint tartalmazta a teljes mennyiség adatait: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén parkgondozási munkák ellátása, fás szárú növények gondozása, játszóterek karbantartási munkáinak ellátása vállalkozási szerződés keretében. 1. rész: Park és zöldterület fenntartási munkák 1 216 443 m2-en. A megrendelő a kiírt mennyiségtől + 60 %-ban eltérhet.
3
2. rész: Fás növények gondozási, eseti faápolási, védett fasorok gondozási, utcai fasorok újra telepítési, erdők fenntartási és növényvédelmi munkái. Fás növények gondozása, növényvédelme: 18 420 m2 cserje, 7055 db fa (különböző fafaj) Eseti faápolás 500 db fa, védett fasor (ezüstjuhar, hárs, nyír, és japán akác) gondozása, növényvédelme: 1073 db Utcai fasorok újra telepítése, növényvédelme: 600 db évenként. Erdők fenntartási és növényvédelmi munkái: 125 ha Fák, fasorok érintésvédelmi gallyazási munkái: 1000 db. A megrendelő a kiírt mennyiségtől + 40 % -ban eltérhet. 3. rész: Összesen 72 játszótéren lévő 348 db játszószer karbantartása, 1625 m2 labdafogó háló karbantartása, 524 fm kerítés + 87 db korlát karbantartása, pad 420 db, hulladékgyűjtő edény 230 db, kerékpártartó 72 db, kerti asztal ülőkével 2 db, ivókút 15 db A megrendelő a kiírt mennyiségtől + 40 % -ban eltérhet.” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 2011. május 1. napjától 2015. december 31. napjáig terjed. A felhívás III.2.3) pontjában ajánlatkérő - egyebek mellett - az alábbi előírásokat tette: „Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója csatolja: M1. A Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 naptári évben teljesített, a közbeszerzés tárgyával összefüggő legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését (a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, és az ellenszolgáltatás összege, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével), valamint a referencia igazolások eredeti vagy egyszerű másolati példányát a Kbt. 68. § (1) bekezdésének megfelelően. A referenciaigazolásoknak egyértelműen kell tartalmaznia azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható. M4. A Kbt. 67. § (3) bekezdésének d) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezését, végzettségük, képzettségük és szakmai tapasztalatuk ismertetését, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, a szakemberek végzettségét és képzettségét igazoló okiratok egyszerű másolatát, továbbá a bemutatott személyek saját kézzel aláírt szakmai önéletrajzát.
4
Az alkalmasság minimumkövetelményei: M1. Alkalmatlan az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó amennyiben együttesen nem rendelkeznek: 2. rész esetében - Az ajánlati felhívás megjelenését megelőző három naptári évben teljesített, összesen legalább egy darab, legalább nettó 1 millió forint értékben végzett fás növények gondozására vonatkozó referenciamunkával M4. Alkalmatlan az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó amennyiben együttesen nem rendelkeznek az alábbi szakemberekkel 2. rész esetében: - Legalább 1 fő szakirányú felsőfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel, - Legalább 1 fő szakirányú középfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel.” A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint: Részszempont Súlyszám 2011. évre vállalt nettó ajánlati ár (forintban meghatározva): 40 Éves árváltozás mértéke a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez 5 képest (%-os mértékben megadva) Az elvégzett munka minőség-ellenőrzési rendszerének 25 kidolgozottsága Éves erőforrás-felhasználási terv szakmai színvonala 20 Lakossági panasz-kezelési rendszer kidolgozottsága 10 A felhívás VI.3.12) pontjában ajánlatkérő a hiánypótlást a Kbt. 83. §-ában foglaltak szerint biztosította. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. január 12., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. január 31., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. február 10. napjában határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt is készített útmutató, nyilatkozatminták, feladat meghatározás tartalommal.
szerződéstervezet,
A dokumentáció 2.31. pontja előírta, hogy a szakmai ajánlatnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a lakossági panasz-kezelési rendszert.
5
Az értékelés módszere körében ajánlatkérő az 5. bírálati részszempont tekintetében az alábbiakat rögzítette: „5. Lakossági panasz-kezelési rendszer kidolgozottsága Ajánlatkérő a bírálat során az alábbiakat veszi figyelembe: − A panasz megtételére vonatkozó tudatosság biztosítását. − A panasz bejelentésére biztosítandó elérhetőséget. − A panasz és a kivizsgálás dokumentálása érdekében teendő intézkedést. A szakmai/műszaki ajánlat kidolgozottságának értékelése során az ajánlatkérő számára kedvezőbb ha: − Minél több ponton és formában felhívja a lakosság figyelmét, hogy panasz (a munka mennyiségével és minőségével kapcsolatos kifogás) megtételére lehetőség van. − Minél több csatornán (ügyfélszolgálat, weboldal, telefon) fogadják a panasz bejelentéseket. − A bejelentett panasz rögzítésére és kivizsgálásra vonatkozó belső szabályok minél világosabbak, gyorsabb kivizsgálást biztosítanak, az utólagos módosítást kizáró módon történik a dokumentálás, melybe való betekintésre az ajánlatkérő minél több hozzáférési ponton betekinthet.” A dokumentációban kiadott iratminták között szerepeltek az alábbiak: 5. számú melléklet: nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint 6. számú melléklet: nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint 7. számú melléklet: nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint 8. számú melléklet: nyilatkozat a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerint 12. számú melléklet: referenciák ismertetése 15. számú melléklet: nyilatkozat a megkötendő szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberekről A dokumentáció IV. fejezete tartalmazta a feladat meghatározást, a 2. rész tekintetében az alábbiak szerint: „2. RÉSZ: Fás szárú növények gondozása 1. Dokumentáció tárgya: Békéscsaba közterületein megtalálható fás szárú növények gondozása 1.1. Jelen dokumentáció tárgyi tartalma: Védett fasorok gondozása Erdők fenntartása Eseti fakitermelés, metszés, gallyazás Utcai fasorok újratelepítése
6
A közölt adatok és azok fenntartásának színvonala a város területeinek átépítése (pl. belváros revitalizáció) és városfejlesztési okok miatt megváltozhat. A megrendelő a kiírt mennyiségtől eltérően + 40%-os mennyiségi eltérést alkalmazhat. 2. Feladat meghatározás: 2.1.Védett fasorok gondozása 2.1.1.A fenntartandó helyi védettségű fasorokat az „A” jelű mellékletben ismertetjük. 2.1.2.A helyi védettségű fasorok évenként szükséges fenntartási munkái nagyságrendjének megállapítása érdekében tárgyi év október 1-ig helyszíni bejárást kell tartani. A bejáráson a vállalkozó mellett a megbízónak, a természetvédelmi hatóság képviselőjének, és a műszaki ellenőrnek kell részt venni. A résztvevők határozzák meg a tárgyi évben szükséges feladatokat, melyet jegyzőkönyvben rögzítenek. A rögzített feladatok ellátását tárgyi év december 31-ig be kell fejezni. 2.1.3.A tárgyi évi munkálatok engedélyeztetése a természetvédelmi hatósággal a vállalkozó feladata. 2.1.4.A szerződéses időszak alatt újonnan védetté nyilvánított fasorok, fák ápolási munkáit a vállalkozó köteles ellátni. 2.1.6.A vállalkozónak – tekintettel a fasorok idős korára – nagyrészt a fák száradékolását kell elvégezni. Az egyéb munkák elvégzésének szükségességére a vállalkozó köteles a megbízó figyelmét felhívni. 2.1.7.Rendkívüli esetben a fák vegetációs időben történő zöldmetszését 30 napon belül a megbízó kérésére el kell végezni. 2.1.8.Rendkívüli eseménnyel (pl.: viharkárral kapcsolatos munkákat, balesetveszélyes fa gallyazását, kitermelését) összefüggő munkákat soron kívül el kell látni, majd a természetvédelmi hatóság felé jelezni kell azt. 2.2. Erdők fenntartása 2.2.1.Vállalkozónak a jelen ajánlattételi dokumentáció térkép mellékletében („B” melléklet) szereplő üzemtervezett erdőkben kell a szükséges erdőművelési munkákat elvégezni. 2.2.2.A szerződéses időszak alatt a megbízó a vállalkozóval és a műszaki ellenőrrel évente egy alkalommal rögzíti a tárgyi évi tervezési és kivitelezési munkálatokat és azok elvégzésének határidejét. 2.2.3.A munkálatok végzéséhez szükséges fakitermelési tervet és az állami támogatás igényléséhez szükséges költségvetést évente egy alkalommal el kell készíteni és azt engedélyeztetés céljából az illetékes Erdőfelügyelőséghez el kell juttatni. 2.2.4.A vállalkozónak a fenntartott erdőkben végzett mindennemű munkálatról a műszaki ellenőrt és a mezőőröket értesítenie kell. A munkálatok során az
7
erdők területén tapasztalt rendellenességeket az építési naplóban rögzíteni kell, és a szükséges hatósági intézkedéseket meg kell tenni. 2.2.5.Az erdőművelési munkák során az 5 cm-nél vastagabb faanyagot el kell távolítani a területről. A nyiladékok, utak területén az 5 cm alatti faanyag sem tárolható. 2.2.6.A kivitelezési munkák elkészülte után egy helyszíni bejárást kell tartani. A bejáráson a vállalkozó mellett a területileg illetékes Erdőfelügyelőség képviselőjének, a megbízónak és a műszaki ellenőrnek kell részt vennie. A munkák átvételéről az Erdőfelügyelőség képviselője műszaki átvételi jegyzőkönyvet készít. 2.2.7.Az egészségügyi vágás során kitermelt faanyagra igényt tart. 2.2.8.A rendkívüli eseménnyel (pl. viharkárral, balesetveszéllyel) kapcsolatban kért erdészeti munkák elvégzését a nyiladékok és az utak mentén soron kívül el kell végezni. 2.3. Eseti fakitermelés, gallyazás, metszés 2.3.1.Az eseti fakitermelési, gallyazási, metszési munkák elvégzése a város egész területén ellátandó feladat. A megrendelő által kért fakitermelési munkákat 30 napon belül köteles a vállalkozó elvégezni. 2.3.2.A vállalkozó részére átadott fakitermelési és gallyazási munkák árbesorolását a munkavégzés elkezdése előtt a műszaki ellenőrnek le kell adni. 2.3.3.A lakosság által bejelentett munkákat a helyszínen a bejelentővel előzetesen egyeztetni kell. 2.3.4.A fakitermelési munkákat a tuskó kiszedésével kell elvégezni. A közművek, burkolatok, járda, úttest, stb. közelében műszaki és biztonsági szempontok miatt a tuskó kiszedésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a tuskót terepszint alá kell vágni, és azt korhadást elősegítő anyaggal le kell kezelni. 2.3.5.Téli fagyos időszakban fakitermelés esetén a tuskó kiszedés határidejét a műszaki ellenőr jogosult meghosszabbítani. 2.3.6.A fakitermelés során kikerülő – minimum tűzifa minőségű – faanyagot a vállalkozó a megrendelő által a város területén belül kijelölt helyszínre szállítja. 2.3.7.A rendkívüli eseménnyel (pl. viharkárral kapcsolatos munkákat, balesetveszély elhárítása) kapcsolatos fakitermelési vagy gallyazási munkákat a város területén a vállalkozónak soron kívül el kell végeznie. Ebben az esetben a munkálatokat a Közigazgatási Osztálynak és a megbízónak utólagosan be kell jelenteni. 2.3.8.A gallyazási munkák során keletkezett 5 cm-nél nagyobb vágási sebeket sebkezeléssel kell ellátni. 2.3.9.Közérdekű bejelentésre, vagy a szerződést érintő megbízói kérésre a területen a fa – cserje ápolási munkát 30 napon belül el kell végezni. 2.3.10.Baleseti szempontok miatt tárgyi év május 1-ig a fenntartott területeken, - azt követően közérdekű bejelentésre vagy megbízói kérésre - a száraz fák,
8
cserjék kitermelését a vállalkozónak el kell végeznie. A területet egész évben folyamatosan ellenőrizni kell, és felderítés alapján kell a száraz fákat kivágni. 2.3.11.A tömegközlekedési útvonalak fasoraival kapcsolatos eseti zöldmetszést a vállalkozónak az utak üzemeltetését végző vállalkozó és a megrendelő jelzése alapján soron kívül el kell végeznie. A közút határán belüli területeken gyalogjárdák, kerékpárutak, útpadkák, stb. - a forgalom biztonságát (űrszelvényt, látóháromszöget, látótávolságot, stb.) zavaró növényzetet az útfelügyelő bejelentésétől számított 8 órán belül el kell végezni. 2.3.12.Munkavégzésre csak a műszaki ellenőr tájékoztatásával kerülhet sor. A vállalkozónak a tájékoztatási és naplóvezetési kötelezettsége van a megbízóval szemben. 2.3.14.Vállakozó a mindenkori érvényes szabványok és szakmai ajánlásokban előírtak alapján végezheti munkáját. 2.3.15.A metszések során keletkező 5 cm-nél nagyobb átmérőjű sebek esetén sebkezelést kell alkalmazni. 2.4. Utcai fasorok újratelepítése 2.4.1.A vállalkozó feladata évi 600 db földlabdás fa telepítése és a fiatal fasorok 2 évi gondozása. 2.4.2.A jelen kiíráshoz csatolt „C” jelű melléklet tartalmazza az új telepítési feladatokat, amit a középtávú utcafásítási terv felhasználásával állítottunk össze. Mivel e terv csak koncepciószinten foglalkozik a feladat meghatározásával, ezért a vállalkozónak kell az éves kiviteli tervet összeállítani tárgyi év június 15-ig. 2.4.3.A vállalkozónak kell az éves fásítási terv telepítési munkái során érintett közműveket az azokat üzemeltetőkkel és az útügyi hatóssággal egyeztetni. 2.4.4.Az éves tervbe beállított, utcánként kiültetendő darabszámot a helyszíni bejárást követően a Vállalkozó állapítja meg. 2.4.5.A fásítási tervtől eltérő fafaj, vagy méret csak a megbízó hozzájárulásával tervezhető. 2.4.6.Fásítás csak engedélyezett faiskolából származó és megfelelő méretű (10/12-es méret) növényanyaggal végezhető. Különösen fontos a megfelelő korona magasság az oltott (szemzett) gömbfák esetében (törzsmagasság 2,2 m). Az elültetendő csemetéket két irányú karózással és kötözéssel kell ellátni. 2.4.7.Műszaki problémák (pl. a közművek közelsége), illetve lakossági tiltakozás miatt elmaradó munkák esetén a középtávú utcafásítási terv következő évi feladatai teljesítendők. Az ültetést megelőző feladatok: 2.4.8.Az ültetést megelőző fasorcserével kapcsolatos feladatok ellátása a vállalkozó feladata. A lakosság és a helyi média informálása az éves fásítási terv elkészültét meg kell előzze. 2.4.9.A fasorcserével kapcsolatban kitermelendő fák mennyiségét vállalkozó állapítja meg, majd a Közigazgatási Osztálynak - lakossági egyetértés mellett - a
9
szükséges fakitermelési engedély kérelmét benyújtja. Csak az engedély kézhezvétele után és a tárgyi évre vonatkozó fásítási terv birtokában kezdhető meg a leváltásra kerülő fák kivágása és a terület ültetésre való előkészítése. 2.4.10.A fasor csere során kitermelésre kerülő faanyagra (5 cm átmérőtől) a megrendelő igényt tart. Telepítéssel kapcsolatos előírások: 2.4.11.Vállalkozó a növénytelepítést 2 éves garanciával végzi el. 2.4.13.A garanciális időn belül (az ültetést követő 1 év után) a vállalkozó gondoskodik a teljes fasor pótlásáról, - kivétel a szándékosan okozott károkkal kapcsolatos hiányokat - az elültetett csemeték 1 éves eredési garanciája mellett. 2.4.14.A nem megfelelő törzsmagasságban kihajtó oltott fafajok esetén (visszafagyott, kitört, stb.) faegyedek cseréjéről a vállalkozónak kell gondoskodni. 2.4.15.A vállalkozó az elültetett fák karózását két irányú rögzítéssel oldja meg. 2.4.16.Ajánlattevő a telepített új fasorok kezdő és végső, továbbá a jellemző töréspontok geodéziai beméréséről és a hivatalnak történő átadásáról köteles a fasor műszaki átadás átvételi eljárásáig gondoskodni. 2.5.Általános feladatok: 2.5.1.A vállalkozónak a szándékos, illetve harmadik fél által okozott károk esetén a megbízót és műszaki ellenőrt egyidejűleg értesíteni, és az építési naplóban a károkozás tényét rögzíteni szükséges. A károkozás mértékétől függően a megrendelő, a vállalkozó és a műszaki ellenőr közösen döntenek a feljelentés megtételéről. A károk helyreállítását be kell ütemezni és a megbízó jóváhagyása esetén azt külön díjazás ellenében el kell végezni. 2.5.2.Vállalkozó a mindenkor érvényes szabványok és szakmai ajánlásokban előírtak alapján végezheti munkáját. 2.5.3.Amennyiben a fenntartandó területen más kivitelező vagy az ingatlantulajdonos elvégzi a szerződés tárgyába tartozó munkát úgy a kivitelező által elmaradó munka értéke levonásra kerül illetve helyette új feladat kerül meghatározásra. 2.5.4.Vállalkozó a jelen szerződés tárgyát meghaladó felújítási munkák szükségességéről a megbízó részére tárgyi év október 15-ig adjon javaslatot. 2.5.5.A jelen kiírásban meghatározott munkákon felüli többletmunkát a vállalkozó kizárólag a megbízó írásos jóváhagyása alapján végezhet. 2.5.6.Vállalkozó minden munkát csak 100%-os készültségben adhat át. A munkálatokkal kapcsolatban keletkező nyesedéket, hulladékot a közterületről 48 órán belül el kell szállítani. 2.5.7.A szakszerűtlenül vagy nem elvégzett munka miatt jelentkező plusz - vagy felújítási munka igény költsége a vállalkozót terheli. 2.5.8.Vállalkozóval a szerződést 2011. január 1. – 2015. december 31. közötti időtartamra kötjük meg tételes elszámolással.
10
2.5.9.Mennyiségi hiányosság esetén az elmaradt munka költsége nem kerül kiegyenlítésre, azaz az esedékes számlából a vállalkozó által megadott egységáron a munka értéke levonásra kerül. Az ütemtervben szereplő munkák elmaradása mennyiségi hiányosságnak tekintendő. Vállalkozó az ütemezett munka egy hónapon belüli pótlása esetén a munkát a vállalási díj 90%-ért köteles elvégezni. A további késedelmes teljesítés esetén harminc naponként 10%-os a levonást eszközölhet, illetve érdekmúlást jelenthet be a megbízó. 2.5.10.A műszaki ellenőrzés főbb szempontjain túl a szerződés tárgyába tartozó munkák a következő szempontok alapján is ellenőrzésre kerülnek. Az esetleges hiányosságok miatt a műszaki ellenőr az alábbiakban jelzett %-os minőségi levonást fogja eszközölni. A levonás vetítési alapja a havi esedékes számla végösszege. A fel nem sorolt hiányosságokkal kapcsolatos levonás egyedileg kerül elbírálásra. - Ütemtervtől indokolatlanul eltérő munkavégzés esetén (időjárási viszony indokolt lehet, ha arról a műszaki ellenőr tud): -5% - A fenntartási munkák folyamatosságának hiánya esetén: -5% - Erdészeti hatóság negatív szakvéleménye alkalmával. -5% - Nem megfelelő szakszerűséggel végzett fakezelési munka esetében: -10% - Nem megfelelő szakszerűséggel végzett faültetési munka esetén: -10% - Eseti fakitermelési és gallyazási munkák nem megfelelő időben és minőségben történő elvégzésekor: -10% - A munkavégzésre megadott határidők túllépése esetén: -10% A műszaki ellenőr a munkavégzés során tapasztalt hiányosságokat dátummal ellátott fényképpel dokumentálja és a havi teljesítésigazolásokhoz csatolja. 3. Egyéb feltételek: 3.1.Ajánlattevő a tevékenységét a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kell, hogy végezze. Központi jogszabályok: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről és az erdővédelemről szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Helyi jogszabályok: 11/1999. (IV. 22.) önkorm. rendelet a közterületek rendjéről”
11
A 2. részre ajánlatot nyújtott be a Békés Drén Kft., a Golden Dagobert Kft., Klemm Ferenc egyéni vállalkozó, a Szamosi Duó Kft. és a kérelmező. A Békés Drén Kft. ajánlata az alábbi releváns részeket tartalmazta: A Békés Drén Kft. ajánlatának 8. oldalán nyújtotta be a dokumentációban 5. számú mellékletként meghatározott, Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot, mely szerint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben fás szárú növények gondozása és lakossági panaszkezelés – ügyfélszolgálat, honlap üzemelés területén kívánt igénybe venni alvállalkozókat. Az ajánlat 9. oldalán található a dokumentációban 6. számú mellékletként előírt, Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat, mely szerint a Békés Drén Kft. a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben nem kíván alvállalkozót igénybe venni. A Békés Drén Kft. az ajánlat 10. oldalán nyújtotta be a dokumentáció 7. számú mellékletében kiadott, a Kbt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot, mely szerint a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet nem kíván igénybe venni. Az ajánlat 11. oldalán található a dokumentáció 8. számú mellékleteként előírt, Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat, mely szerint a Békés Drén Kft. a felhívásban meghatározott alkalmassági minimumkövetelményeknek a FEED-ORG Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel, mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt kívánt megfelelni. Az ajánlat 51. oldalán található a dokumentáció 12. számú mellékleteként kiadott iratminta szerint a referenciák ismertetése, amelyben a FEED-ORG Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. egy referenciája szerepel. A megrendelő neve és címe: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., 6720 Szeged, Klauzál tér 1., a nettó szerződéses összeg 25.794.798.-Ft, a teljesítés ideje 2009. január 1. és december 31. napja közötti időszak, a teljesítés helye az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. Békés megyei területe, a teljesítés tárgya az EDF DÉMÁÉSZ Hálózati Elosztó Kft. Békés megyei szolgáltatási területén szükségessé váló gallyazási, nyiladéktisztítási vagy egyéb fakarbantartási feladatok. Az ajánlat 52-53. oldalán található az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. által 2010. november 15. napján kiállított referenciaigazolás, mely szerint Békés megyei szolgáltatási területén szükségessé váló gallyazási, nyiladéktisztítási, vagy egyéb fakarbantartási feladatokat folyamatosan, 2009. évben a FEEDORG Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. vállalkozási keretszerződés alapján végezte, a szerződés műszaki tartalma az alábbi volt: „Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. szolgáltatási területén, a szerződésben vállalt alállomási körzetek nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatai mentén a jó minőségű villamos energia szolgáltatás érdekében a
12
biztonsági övezet fenntartása miatt szükségessé váló gallyazási, nyiladéktisztítási, vagy egyéb fakarbantartási feladatok (biztonsági övezet karbantartása) folyamatosan.” Az ajánlat 62. oldalán benyújtott, a dokumentáció 15. számú melléklete szerinti nyilatkozatban a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés teljesítéséhez két bevonni kívánt szakember, illetve vezető került feltüntetésre. K. E. kertészmérnök 20 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, betöltendő pozíciójaként fás növények gondozásában szakmai irányítás került feltüntetésre. O. S.-né kertészeti szakközépiskolát végzett, 37 év szakmai gyakorlattal bír, betöltendő pozíciójaként fás növények gondozásában operatív irányítás szerepelt. Az ajánlat 63-67. oldalán kerültek csatolásra a fenti két szakember iskolai végzettségét tanúsító bizonyítványok, oklevelek másolatai. Az ajánlat 68. oldalán található K. E. önéletrajza, amely - egyebek mellett tartalmazza, hogy nevezett nyugdíjas vállalkozó. A 69. oldalon levő nyilatkozat szerint K. E. kijelentette, hogy nincs más olyan kötelezettsége, amely a szerződésben való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná. Az ajánlat 70. oldalán található O. S.-né önéletrajza, mely szerint nevezett szakember 2007. óta a TESZT Kft.-nél főfoglalkozásban gazdasági ügyintéző + 1995. óta egyéni vállalkozó. E szakember rendelkezésre állási nyilatkozatát az ajánlat 71. oldala tartalmazza, mely szerint nincs más olyan kötelezettsége, amely a szerződésben való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná. A Szamosi Duó Kft. ajánlatának 175-184. oldalain nyújtotta be panaszkezelési szabályzatát, melynek készítőjeként és aláírójaként Sz. A. ügyvezető került feltüntetésre. A Golden Dagobert Kft. az ajánlat 197-205. oldalain nyújtotta be panaszkezelési szabályzatát, melyen készítőjének neve nem szerepel. A szabályzatot R. D. L. ügyvezető írta alá. Mindkét szabályzat bevezető részében rögzítette a panaszkezelési szabályzat meghatározását, a szabályzatokban azonos struktúrában és tartalommal részletezték a panasz, a panaszos, a panaszügyintézését ellátó szakmai terület meghatározását, a panasz rögzítését, a panaszügy intézésének folyamatát, a panaszügyintézéssel kapcsolatos utólagos teendőket. Ajánlatkérő 2011. január 25-én hiánypótlásra hívta fel a Golden Dagobert Kft.t, és Klemm Ferenc egyéni vállalkozót. Az ajánlatok értékelését tartalmazó, 2011. február 2. napján készült szakvélemény 3.3.3. pontjában tartalmazta a panasz és a kivizsgálás dokumentálása érdekében teendő intézkedések vonatkozásában tett megállapításokat, rögzítette, hogy „a Golden Dagobert Kft. és a Szamosi Duó Szolgáltató és Tanácsadó Kft. közel azonos lakossági panaszkezelési
13
szabályzataiban a bejelentett panasz rögzítésének és kivizsgálásának ügymenete (5. és 6. pontok) áttekinthető és jól kidolgozott, biztosítja a gyors ügyintézést. Külön erőssége a szabályzatoknak a panaszügyek utólagos értékelésének, elemzésének ismertetett rendszere (7. pontok). A megajánlott panaszkezelési szabályozásokban az utólagos módosítást kizáró garanciák beépítettek (pl. telefonon felvett panaszok esetében hangfelvételek készítése és megőrzése, hitelesített jegyzőkönyvek alkalmazása). A Golden Dagobert Kft. által bemutatott szabályzat 7.1. pontja röviden kitér a vonatkozó panaszdokumentációk megrendelő felé történő bemutatásának lehetőségére - de részletesebb szabályozás ismertetésére nem kerül sor -, ugyanakkor a Szamosi Duó Kft. benyújtott panaszkezelési szabályozása nem tartalmaz információt ebben a vonatkozásban.” Ajánlatkérő 2011. január 28. napján az eredményhirdetést 2011. március 1. napjára, a szerződéskötést pedig 2011. március 11. napjára halasztotta. A 2011. március 1-én megtartott eredményhirdetésen a második rész nyerteseként a Békés Drén Kft. került kihirdetésre, ajánlatkérő Klemm Ferenc egyéni vállalkozó és a Golden Dagobert Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. A Golden Dagobert Kft. esetében az érvénytelenség indokát az képezte, hogy az ajánlatban becsatolt 2009. évre vonatkozó beszámoló mérleg-kimutatása szerint a mérleg szerinti eredménye negatív, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező 2011. március 4-én betekintett a másik három ajánlatba, ezután 2011. március 7-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyet ajánlatkérő 2011. március 10-én elutasított. Kérelmező 2011. március 16. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megtörténtének a megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére, továbbá ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztésének az elrendelését és a szerződéskötés megtiltását. 1) Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelmények meghatározásánál előírta, hogy rendelkezni kell legalább egy darab, legalább nettó 1 millió forint értékben végzett fás növények gondozására vonatkozó referenciamunkával. Az iratbetekintés során megállapította kérelmező, hogy a Békés Drén Kft. ennek az alkalmassági követelménynek 10% alatti alvállalkozója, a FEED-ORG Bt. referenciamunkájával kívánt megfelelni. A cég az EDF DÉMÁSZ Kft. részére
14
végzett különböző munkákat. Az EDF DÉMÁSZ Kft. nem fás szárú növények gondozására szerződik partnereivel, hanem elektromos vezetékek karbantartására. A munka során az elektromos vezetékek védelme érdekében kell a közelükben lévő fákat gallyazni, illetve kivágni, kiirtani. A kérelmező, mint szakcég, maga is ellát ilyen tevékenységet, egyes villamosvezetékek környékén végez munkákat, ezek tipikusan a vezetékekbe benyúló ágak eltávolítását jelentik, nem végez e tekintetben permetezési, növényvédelmi feladatokat, amelyek viszont jelen közbeszerzési eljárás második részének a tárgyát képezik. A nyiladéktisztítási feladatoknak semmi köze nincs a kertészethez, abban az esetben, amennyiben a meghatározott helyen lévő fák veszélyeztetik az áramellátás biztonságát, ott egyértelműen irtási feladatokat kell elvégezni. A gallyazási munkák elvégzése során pedig meghatározott méretű, ún. kocka alakú formában kell a felnövő fák villanyvezetékhez közeli, vagy abba belenövő ágait eltávolítani az áramszolgáltatás biztonsága érdekében. A kérelmező álláspontja szerint ez nem olyan jellegű feladat, amely kertészeti szakértelmet igényel. Jelen közbeszerzési eljárás tárgyát fa karbantartási feladatok elvégzése, ellátása képezi, amely feladatok elvégzésénél különös tekintettel kell lenni arra, hogy a fa karbantartás során történő beavatkozások után is biztosítani kell e növények esztétikus megjelenését, valamint az egyes fafajták esetében azok jellemző növénytani, növényvédelmi sajátosságaira, tulajdonságaira tekintettel kell a szükségessé váló feladatokat elvégezni, tehát nem hasonlítható össze a gallyazási munkák egyszerű elvégzésével, amelyet a referencia tartalmaz az áramszolgáltató biztonsági munkáival összefüggésben. A kérelmező álláspontja az, hogy fás növények gondozási munkáira vonatkozó valamennyi munkanem elvégzését igazoló referencianyilatkozatot vagy referenciaigazolást kellett volna becsatolni, valamennyi, az ott felsorolt munkanemre, részfeladatra vonatkozóan kellett igazolni a műszaki, illetőleg a szakmai alkalmasságot. Kérelmező álláspontja szerint a Békés Drén Kft. a második rész vonatkozásában az M1. pont szerint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételt nem igazolta, azonban a referenciaigazolás meg nem felelősége a Békés Drén Kft. ajánlatának olyan hiányosságát képezi, amely a Kbt. 2010. szeptember 15. napja után hatályos rendelkezései szerint hiánypótlással orvosolható lehet. 2) Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimumkövetelményeiben előírta azt is, hogy rendelkezni kell legalább 1 fő szakirányú felsőfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel és legalább 1 fő szakirányú középfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel. A Békés Drén Kft. két szakembereként K. E.-t és O. S.-nét nevezte meg.
15
A szakemberek önéletrajzából kiderült, hogy egyikük sem áll a Békés Drén Kft. alkalmazásában, hanem egyéni vállalkozók nyugdíj, illetve egy másik munkahely mellett. Becsatolták szándéknyilatkozatukat, hogy nyertesség esetén részt fognak venni a munkák kivitelezésében, azonban a Békés Drén Kft. nem jelölte meg őket sem 10 % feletti, sem 10 % alatti alvállalkozónak, sem erőforrást nyújtó szervezetnek. Amennyiben a két szakember nem az ajánlattevő alkalmazottja, akkor csak a felsorolt három lehetőség valamelyike alapján nevezhette volna meg a Békés Drén Kft. a szakembereket. Azt nem vitatta a kérelmező, hogy a Békés Drén Kft. ajánlatában megnevezett szakemberekkel a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság megfelelő igazolása lehetséges. Egyik szakember sem áll munkaviszonyban a Békés Drén Kft.-vel, azonban az ajánlat megjelöli 10 % alatti alvállalkozói tevékenység szerint a fás szárú növények gondozását, mint feladatot. A kérelmező álláspontja szerint a szakemberek közreműködése mikéntjének tisztázása után került volna abba a helyzetbe az ajánlatkérő, hogy amennyiben lehetséges, alkalmazza a hiánypótlás intézményét a Kbt. 2010. szeptember 15. napja után hatályos szabályok szerint és ezután döntsön a Békés Drén Kft. ajánlatának érvényessége kérdésében. 3) Kérelmező előadta, hogy az iratbetekintés során észlelte, hogy a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. szakmai ajánlatában a lakossági panaszkezelési rendszer nagyon hasonló, szinte ugyanazon tartalommal készült, a két szabályzat felépítésében minimális eltérés mutatkozik, mondatszerkezeteik és azok tartalma feltűnő hasonlóságot mutat, bizonyos mondataik szóról szóra megegyeznek, tartalmuk lényegében azonos. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérőt terhelő kötelezettség a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése szerint, hogy amennyiben a versenytörvény megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, a bizonyosság szerzés hiányában is, már a feltételezés alapján eljárást kezdeményezzen a Gazdasági Versenyhivatalnál, azonban ezt ajánlatkérő elmulasztotta, ezzel a magatartásával valósított meg jogsértést. Jelen esetben a Kbt. 20/A. § (2) bekezdés a) pontját jelölte meg ezen okként a kérelmező, mivel a tárgybani közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló. Kérelmező ismertette, hogy ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelmére adott válaszában azt közölte, hogy a kérelmező által említett hasonlóságot nem észlelte, ugyanakkor a műszaki ajánlatokról készített szakvélemény is kérelmező álláspontját támasztja alá, rögzíti, hogy a két lakossági panaszkezelési szabályzat közel azonos, tehát a szakvélemény készítője észlelte, hogy a két cég ugyanazt a lakossági panaszkezelési szabályzatot adta be ajánlatában. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában írtak megvalósulása és a Kbt. 1. §-ának megsértése miatt mindkét ajánlat érvénytelenségét kellett volna megállapítania a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján, e két ajánlat egyéb módon nem felelt
16
meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a Szamosi Duó Kft. ajánlatát, hanem azt érvényesként elbírálta, megsértette a Kbt. 88. § (6) bekezdését is. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. 1) Ajánlatkérő előadta, hogy a felhívásban fás növények gondozására vonatkozó referenciát írt elő alkalmassági követelményként. Ezen túlmenően nem határozta meg azon tevékenységeket, kritériumokat, amelyek a fás növények gondozásának megfelelnek. A Békés Drén Kft. ajánlatában becsatolt, EDF DÉMÁSZ Kft. által kiállított referenciaigazolás szerint az ellátott feladat teljesítésének műszaki tartalmát a jó minőségű villamos energia szolgáltatás érdekében a biztonsági övezet fenntartása miatt szükségessé váló gallyazási, nyiladéktisztítási, vagy egyéb fakarbantartási feladatok képezték. Álláspontja szerint a felhívás a II.2.1) pontjában, a második részben részletezett fás növények gondozási munkái közül bármelyiknek az elvégzését igazolhatta a referencia, azt megfelelőnek kellett elfogadnia, tekintettel arra, hogy a felhívásában azt írta elő, hogy a közbeszerzés tárgyával összefüggő szolgáltatások ismertetését kéri és nem tett további részletező előírásokat a vonatkozásban, hogy mit ért a fás növények gondozására vonatkozó referenciamunkán. Jelen esetben a referenciában szereplő munkanemek, a gallyazási, nyiladéktisztítási, fakarbantartási feladatok egyértelműen megfeleltek az ajánlatkérő által előírt követelményeknek, fák gondozására vonatkozó munkák elvégzését igazolták. A fák érintésvédelmi gallyazási munkái során is csak indokolt mértékű beavatkozás lehet a megengedett, tekintettel az esetlegesen idegen tulajdonban álló növényzetre, csak a szükséges mértékű gallyazási munkák elvégzése lehetséges, amelyek szintén igénylik a megfelelő szakértelem meglétét. Kérelmező azon kijelentése, hogy „az EDF DÉMÁSZ Kft. részére ilyen munkát nem kell végezni” minden alapot nélkülöz, hiszen az elvégzendő munka fajtájára vonatkozó nyilatkozatot egyedül a referenciaadó tehet, annak megítélésére kizárólag a referenciaigazolás kiállítójának lehet jogosultsága. Álláspontja szerint a fenti tevékenységek megfelelnek az ajánlati felhívásban meghatározott fás növények gondozása követelményének. 2) Ajánlatkérő álláspontja szerint az a tény, hogy a Békés Drén Kft. ajánlatában megjelölt szakemberek önéletrajzuk szerint egyéni vállalkozók, önmagában nem zárja ki, hogy munkaviszonyban álljanak az ajánlattevővel, vagy az ajánlatban megjelölt, az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfeleléshez igénybe venni kívánt 10 % alatti alvállalkozóval. Sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban nem írta elő, hogy ajánlattevőknek igazolniuk kell, hogy az ajánlatukban bemutatott szakemberek
17
munkaviszonyban állnak az ajánlattevővel, vagy az ajánlatban bemutatott alvállalkozókkal és ilyen kötelezettséget a Kbt. rendelkezései sem írnak elő. Az ajánlatok bírálata során nem követelhetett meg többlet igazolási módot, ez ellentétes lenne a Kbt. rendelkezéseivel. Abból a körülményből, hogy a megnevezett szakemberek önállóan nem kerültek alvállalkozóként megjelölésre, arra a következtetésre jutott, hogy a szakemberek nem alvállalkozóként vesznek részt a Békés Drén Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítésében. A bemutatott szakemberek mindenben megfeleltek az előírt alkalmassági követelményeknek, megfelelően igazoltnak értékelte a Békés Drén Kft. műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát a szakemberek vonatkozásában. 3) Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt bírálati részszempontokra vonatkozó szakirodalom, szakmai anyagok, valamint az ügyben igénybe vehető tanácsadás minden ajánlattevő számára könnyen elérhető az internet segítségével vagy más törvényes módon. Az a tény, hogy a szakmai ajánlatok „nagyon hasonlónak” tűnhetnek, önmagában még nem alapozza meg a Tpvt. 11. §-ának megsértését, hiszen a szakmai ajánlat általános vonásait illetően különböző ajánlattevők törvényesen támaszkodhatnak azonos forrásra. A kérelmező nem tért ki az általa hivatkozott szakvélemény azon megállapításaira, amelyek a két ajánlat vonatkozó részének - a lakossági panaszkezelési rendszer kidolgozottsága bírálati részszempontra vonatkozó eltéréseit ismerteti. Ezek lényege, hogy mindkét ajánlattevő egy általános panaszkezelési szabályzatból indult ki, ám azt - eltérő vonásként kiegészítették, illetve aktualizálták javaslataikkal, illetve vállalkozásuk sajátosságainak megfelelően. Ajánlatkérő ezért nem látta indokoltnak a Kbt. 20/A. §-ának alkalmazását. A Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlatát összességében, teljes terjedelmében vizsgálva kell megítélni azt a kérdést, hogy van-e a két ajánlatban azonosság, illetve hasonlóság. Jelen esetben a lakossági panaszkezelési rendszerben - ha van is hasonlóság - az a két ajánlatnak csak egy részét, egy kis szegmensét érinti, csak egy bírálati részszempontot, így az ajánlatkérő álláspontja szerint semmiféleképpen nem éri el azt a mértéket, amely miatt az ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a Kbt. 92. § e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, és az ajánlatkérői céllal ellentétben emiatt a teljes közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánítani. Egyéb érdekeltként a Békés Drén Kft. előadta, hogy ajánlata érvényes, a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
18
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított és folytatott le. A jogorvoslati eljárás tárgyát a közbeszerzési eljárás 2. része képezi. 1) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ajánlatkérő jogszerűen fogadta-e el a Békés Drén Kft. ajánlatában benyújtott referenciát a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására. A Kbt. 65. § (1) szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 69. § (8) bekezdése szerint az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen - a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának
19
igazolásához szükséges - a 66. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)(3) bekezdése szerinti - igazolásokat, nyilatkozatokat is. A Kbt. 70. § (3) bekezdés második mondata szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Kbt. 83. §-a szerint: „(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
20
(4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alkalmassági követelmények meghatározása, az alkalmasság igazolása és az alkalmasság megítélése tekintetében több, egymásra épülő és egymással összefüggő rendelkezést határozott meg. A pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit és igazolását ajánlatkérőnek a felhívásában kell meghatároznia. Az ajánlattevőknek úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy az ajánlatkérő felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelően igazolják alkalmasságukat. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során az ajánlattevők alkalmasságát a felhívásában előírtaknak megfelelően kell megítélnie. A Kbt. 2010. szeptember 15. napjától hatályos szabályozásában kifejezetten lehetővé teszi, - a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott korlátok mellett - hogy a hiánypótlás keretében az ajánlat módosításra, kiegészítésre kerülhessen annak érdekében, hogy megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás II.1.1) pontjában ajánlatkérő parkgondozási munkákat, fás szárú növények gondozását és játszóterek
21
karbantartási munkáit határozta meg jelen közbeszerzési eljárás tárgyaként. Ezen elvégzendő munkák közül a második rész tárgyát a felhívás II.2.1) pontjában részletezte, itt ajánlatkérő fás növények gondozási, eseti faápolási, védett fasorok gondozási, utcai fasorok újra telepítési, erdők fenntartási, és növényvédelmi munkáit, fás növények gondozását, növényvédelmét, eseti faápolást, fák, védett fasorok gondozását, növényvédelmét, utcai fasorok újra telepítését, növényvédelmét, erdők fenntartási és növényvédelmi munkáit, fák, fasorok érintésvédelmi gallyazási munkáit tüntette fel. A dokumentációban a feladat meghatározása körében ajánlatkérő részletezte e munkák szakmai követelményeit. A dokumentáció tartalmazta továbbá a tevékenység végzését szabályozó jogszabályok felsorolását, ezek között szerepeltek a releváns környezet- és természetvédelmi jogszabályok is. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M1. alpontjában igazolási módként az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 naptári évben teljesített, a közbeszerzés tárgyával összefüggő legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését határozta meg, közölte azt is, hogy a referenciaigazolásoknak egyértelműen kell tartalmaznia azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható. Az alkalmasság minimumkövetelményeként ajánlatkérő az ajánlati felhívás megjelenését megelőző három naptári évben teljesített, összesen legalább egy darab, legalább nettó 1 millió forint értékben végzett fás növények gondozására vonatkozó referenciamunkát határozott meg. Az ajánlat 52-53. oldalán benyújtott referencia az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. szolgáltatási területén, a szerződésben vállalt alállomási körzetek nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatai mentén a jó minőségű villamos energia szolgáltatás érdekében a biztonsági övezet fenntartása miatt szükségessé váló gallyazási, nyiladéktisztítási, vagy egyéb fakarbantartási feladatok (biztonsági övezet karbantartása) folyamatos elvégzését igazolta. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott közbeszerzési tárgyból és az elvégzendő munkák szakmai jellemzőiből, az alkalmassági minimumkövetelmény meghatározásából következően az ajánlattevőknek olyan referenciát kellett benyújtaniuk műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságuk igazolására, amely fás növények gondozásának az elvégzését tanúsítja, azaz olyan fás növényekkel végzett feladatokat, tevékenységeket mutat be, mely a növények tekintetében kerül elvégzésre, azok fejlődését, karbantartását biztosítja, így különösen a fák telepítési, koronaalakítási, metszési, növényvédelmi munkáinak az ellátását. Ehhez képest a Békés Drén Kft. által benyújtott referencia az áramszolgáltatás biztonságát szolgáló egyes munkák ellátását, a biztonsági övezet karbantartásának az elvégzését igazolta. A referenciában szereplő munkákra vonatkozóan a villamos
22
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 137. §-a és a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) tartalmaz előírásokat. A GKM rendelet 14. § (2) bekezdés j) pontja szerint a biztonsági övezetben csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében 500 kV névleges feszültség felett 6 méternél, 300-500 kV névleges feszültség között 5 méternél, 200-300 kV névleges feszültség között 4 méternél, 100-200 kV névleges feszültség között 3 méternél, 1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél, kisfeszültségnél 1,25 m-nél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt. Gyümölcsfa az 500 kV névleges feszültségnél nagyobb feszültségű vezetéket 9,5 m-nél jobban nem közelíti meg. A fentiekben idézett GKM rendelet a villamosművek biztonsági övezetére vonatkozó szigorú előírásokat rögzíti, ezen előírások értelmében a különböző feszültségű vezetékek esetében meghatározott távolságokon belül fák nem hagyhatók meg, illetve a meghatározott távolságokon belül növő ágakat el kell távolítani. A fák kivágása, illetve a fák ágainak levágása nem tekinthető azonos műszaki, szakmai tartalmú tevékenységnek a fák gondozását magában foglaló, speciális szakértelmet igénylő, komplex és folyamatos gondozását jelentő munkák elvégzésével. A Döntőbizottság álláspontja szerint emiatt e referencia nem felelt meg a jelen közbeszerzési tárgyaként meghatározott fás növények gondozására vonatkozó tevékenységnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az előírásának nem megfelelő referenciaigazolást fogadott el, továbbá ajánlatkérőnek a referencia meg nem felelősége miatt hiánypótlásra kellett volna felhívnia a Békés Drén Kft.-t. Ajánlatkérő ennek elmulasztásával megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 2) A Döntőbizottságnak azt kellett megítélnie, hogy ajánlatkérő jogszerűen fogadta-e el a Békés Drén Kft. ajánlatában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására bemutatott szakembereket. A Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak
23
jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek. A Kbt. 4. § 2. pontja szerint e törvény alkalmazásában 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket, b) azon személyt vagy szervezetet, aki vagy amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, c) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyagszállítót, d) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M4. pontjában igazolási módként a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettségét és képzettségét igazoló okiratok egyszerű másolatát, továbbá a bemutatott személyek saját kézzel aláírt szakmai önéletrajzát írta elő. Alkalmassági minimumkövetelményként legalább 1 fő szakirányú felsőfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert és legalább 1 fő szakirányú középfokú (kertész/agrár/erdész) végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert írt elő. A két szakember alkalmassági követelménynek való megfelelőségét önmagában a kérelmező sem vitatta. A Békés Drén Kft. ajánlatában, a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatban a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben fás szárú növények gondozását is megjelölte. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat 68. oldalán található K. E. önéletrajza szerint nyugdíjas vállalkozó, az ajánlat 70. oldalán található O. S.-né önéletrajza szerint a TESZT Kft.-nél főfoglalkozásban gazdasági ügyintéző + egyéni vállalkozó. Az ajánlat 69. és 71. oldalain találhatók a szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozatai, egybehangzóan nyilatkozták, hogy nincs más olyan kötelezettségük, amely a szerződésben való munkavégzésüket bármilyen szempontból akadályozná.
24
A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok érvényességi vizsgálata során nem hagyhatja figyelmen kívül a Kbt. kógens szabályozását. A Kbt. 2010. szeptember 15-től hatályos szabályozása jelentősen módosította az alvállalkozókra és alkalmassági igazolási lehetőségekre vonatkozó szabályokat, melyek különösen érintik a szakemberek tekintetében támasztott alkalmassági feltételek igazolását. A Kbt. 4. § 2. a)-d) pontja taxatíve és kógensen meghatározza, hogy ajánlattevő az ajánlata elkészítése során, mely személyi, szervezeti kör vonatkozásában jogosult eltekinteni azok alvállalkozói minősítésétől. Ez egyben azt is jelenti, hogy az a)-d) pont alá nem tartozó szervezeteket, személyeket, ha azok az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesznek a teljesítésben, alvállalkozónak kell tekinteni. Az ajánlatban benyújtott, a szakemberek által aláírt nyilatkozatok alapján a szakemberek nem tartoznak az a)-d) pont alá, nem állnak munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban az ajánlattevővel, így miután a teljesítésben közvetlenül részt vesznek, alvállalkozói minősítésük az ajánlatban szolgáltatott adatok alapján megállapítható. A Kbt. fő szabályként nem követeli meg a 10% alatti alvállalkozó nevesítését, azonban amennyiben az ajánlattevő alkalmasságot kíván igazolni a 10% alatti alvállalkozóval, akkor a Kbt. 69. § (8) bekezdésére tekintettel ez szükséges. A Döntőbizottság szerint ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében tisztáznia kellett volna, hogy a Békés Drén Kft. az alkalmazásában nem álló szakemberekkel miként kívánja igazolni műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát. A Kbt. kógens rendelkezéseire tekintettel, amennyiben e két szakember az ajánlattevő nyilatkozata alapján a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kíván alvállalkozónak minősül, úgy a Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint személyükkel a Békés Drén Kft. műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága megfelelően igazolható, tekintettel arra, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint a pótolható hiányok körébe tartozik. Ajánlatkérő csak a hiánypótlási felhívásra benyújtott iratok ismeretében kerül abba a helyzetbe, hogy megalapozott, jogszerű döntést hozzon a Békés Drén Kft. ajánlata érvényességének kérdésében. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fentiekben ismertetett mulasztásával megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 3) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlata érvényes volt-e, illetve e
25
két ajánlatban benyújtott lakossági panaszkezelési szabályzatok vonatkozásában terhelte-e ajánlatkérőt a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jelzési kötelezettség. A Kbt. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.” A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő bírálati részszempontként határozta meg a lakossági panaszkezelési rendszer kidolgozottságát, azt is előírta, hogy e szabályzatot a szakmai ajánlat részeként be kell nyújtani. Ajánlatkérő az értékelés módszere körében az 5. bírálati részszempont tekintetében közölte, hogy a lakossági panaszkezelési rendszer kidolgozottsága körében mely tartalmi elemek azok, amelyeket a bírálat során figyelembe fog venni, ezen tartalmi elemek a panasz megtételére vonatkozó tudatosság biztosítását, a panasz bejelentésére biztosítandó elérhetőséget, a panasz és a kivizsgálás dokumentálása érdekében teendő intézkedéseket foglaltak magukban. Ajánlatkérő azt is az ajánlattevők tudomására hozta, hogy a szakmai ajánlat kidolgozottságának értékelése során számára kedvezőbbnek fogja tekinteni, ha a lakossági panaszkezelési rendszer minél több ponton és formában felhívja a lakosság figyelmét, hogy panasz (a munka mennyiségével és minőségével kapcsolatos kifogás) megtételére lehetőség van, minél több csatornán (ügyfélszolgálat, weboldal, telefon) fogadják a panasz bejelentéseket, továbbá a bejelentett panasz rögzítésére és kivizsgálásra vonatkozó belső szabályok minél világosabbak, gyorsabb kivizsgálást biztosítanak, az utólagos módosítást kizáró
26
módon történik a dokumentálás, melybe való betekintésre az ajánlatkérő minél több hozzáférési ponton betekinthet. A Döntőbizottság megállapította, hogy valamennyi ajánlat tartalmazta a lakossági panaszkezelési szabályzatot, melyeket szakértő értékelt. A szakértői vélemény a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlatainak lakossági panaszkezelési szabályzatai tekintetében rögzítette, hogy „a Golden Dagobert Kft. és a Szamosi Duó Szolgáltató és Tanácsadó Kft. közel azonos lakossági panaszkezelési szabályzataiban a bejelentett panasz rögzítésének és kivizsgálásának ügymenete (5. és 6. pontok) áttekinthető és jól kidolgozott, biztosítja a gyors ügyintézést. Külön erőssége a szabályzatoknak a panaszügyek utólagos értékelésének, elemzésének ismertetett rendszere (7. pontok). A megajánlott panaszkezelési szabályozásokban az utólagos módosítást kizáró garanciák beépítettek (pl. telefonon felvett panaszok esetében hangfelvételek készítése és megőrzése, hitelesített jegyzőkönyvek alkalmazása). A Golden Dagobert Kft. által bemutatott szabályzat 7.1. pontja röviden kitér a vonatkozó panaszdokumentációk megrendelő felé történő bemutatásának lehetőségére - de részletesebb szabályozás ismertetésére nem kerül sor -, ugyanakkor a Szamosi Duó Kft. benyújtott panaszkezelési szabályozása nem tartalmaz információt ebben a vonatkozásban”. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Szamosi Duó Kft. ajánlatát érvényesként elbírálta, míg a Golden Dagobert Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ok alapján érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező jogorvoslati kérelmének e kérelmi elemében két okból tartotta jogsértőnek ajánlatkérő eljárását, egyrészt azért, hogy ajánlatkérő a verseny tisztaságának megsértése miatt nem nyilvánította e két ajánlatot érvénytelenné, másrészt azért, mert nem tett eleget a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése alapján fennálló jelzési kötelezettségének. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fentiekben idézett előírásaiban a szakmai ajánlat részét képező 5. bírálati részszempont, a lakossági panaszkezelési szabályzat tekintetében csak az alapvető elvárásait rögzítette, részletekbe menően nem határozta meg, hogy a szabályzatnak milyen tartalmi elemeket kell tartalmaznia, azt milyen terjedelemben és milyen struktúrában kell elkészíteniük az ajánlattevőknek. Ezáltal biztosított volt az ajánlattevők számára annak szabadsága, lehetősége, hogy a cégük egyéni, sajátos működési jellemzőinek, arculatának figyelembevételével olyan specifikus panaszkezelési szabályzatot készítsenek el szakmai ajánlatuk részeként, hogy azt az ajánlatkérő - annak kidolgozottságától függően - minél magasabb pontszámmal honorálja.
27
Ilyen sajátos bírálati részszempontot képező szakmai ajánlati elem bírálata során az ajánlatkérőnek különös gondossággal kell eljárnia, kiemelt figyelmet kell fordítania a verseny tisztaságát biztosító alapelvi rendelkezések érvényesülésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlatában a lakossági panaszkezelési szabályzat meghatározása, struktúrája és tartalma, a panasz, a panaszos, a panaszügyintézését ellátó szakmai terület meghatározása, a panasz rögzítése, a panaszügy intézésének folyamata, a panaszügyintézéssel kapcsolatos utólagos teendők túlnyomó része azonos. A két panaszkezelési szabályzatot az ajánlatok értékelését végző szakértő is „közel azonosnak” minősítette, tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálati szakaszában ismeretében volt a két ajánlatban szereplő panaszkezelési szabályzat egyezőségének. A minimális különbségek eltérő következtetés levonására nem nyújtanak ténybeli alapot. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ajánlatkérők az ajánlatok érvényességi vizsgálata körében nemcsak a Kbt. és ajánlatkérő tételes előírásainak való megfelelőségét kötelesek vizsgálni, hanem a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott és a közbeszerzési eljárás egészére vonatkozóan megkövetelt magatartást is. A Kbt. és ajánlatkérő tételes követelményei ugyanis nem terjednek, terjedhetnek ki minden lehetséges ajánlattevői magatartásra, azonban ettől függetlenül a külön nem szabályozott eljárási cselekmények csak akkor minősülnek érvényesnek, ha nem valósítják meg a verseny tisztaságának a sérelmét. A Döntőbizottság megítélése szerint a különböző ajánlattevők részéről benyújtott azonos tartalmú szakmai ajánlatok benyújtása sérti a verseny tisztaságát. Az ajánlattevők kötelezettsége, hogy a saját, általuk összeállított ajánlatot nyújtsák be és az egymástól eltérő ajánlatok közötti verseny a bírálati szempont szerinti értékelésben dőljön el. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az egyik ajánlattevő (Szamosi Duó Kft.) egyértelműen olyan nyilatkozatot tett, hogy a szabályzatot maga készítette. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. azzal a magatartásukkal, hogy lényegében azonos tartalmú lakossági panaszkezelési szabályzatot nyújtottak be ajánlataikban, megsértették a verseny tisztaságát, ajánlatkérőnek ajánlataikat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, mivel e két ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti alapelvi követelménynek, a verseny tisztaságának. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlatának ez okból történő érvénytelenné
28
nyilvánításának elmulasztásával megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy terhelte-e ajánlatkérőt a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jelzési kötelezettség. A Kbt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Tpvt. 11. §-a megsértését az ajánlatkérő alapos okkal különösen akkor feltételezheti, ha a) a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló; vagy b) a közbeszerzési eljárásban legalább két ajánlattevő egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy legalább két ajánlattevőben azonos személy vagy szervezet rendelkezik tulajdoni részesedéssel; vagy c) az ajánlatkérő által egy költségvetési éven belül megindított több közbeszerzési eljárásban azonos ajánlattevők nyújtanak be ajánlatot, azonban az eljárások nyertese minden esetben különbözik a korábbi ilyen eljárások nyertesétől.” A Tpvt. 11. §-a szerint: „(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. (2) Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
29
e) f) a piacra lépés akadályozására; g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. (3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel. A verseny tisztaságának biztosítása érdekében a Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó számos tételes jogi rendelkezést is meghatározott, továbbá ezen túlmenően alapelvi szinten is megkövetelte a verseny tisztaságának betartását a közbeszerzési eljárás során mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők részéről. A Kbt. ezen, a közbeszerzési eljárásokra meghatározott szabályozása mellett tekintettel volt a jogalkotó arra, hogy adott esetben a Kbt. rendelkezéseinek a megsértésén túl megvalósulhatnak olyan jogsértő magatartások is, melyek a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseibe ütköznek, melyek elbírálására a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel. E jogsértések miatti eljárás lefolytatása érdekében alakította ki a jogalkotó a Kbt. 20/A. §ának szabályozását és írta elő az ajánlatkérő bejelentési kötelezettségét a Gazdasági Versenyhivatal felé. A Kbt. 20/A. § (1) bekezdését a 2009. április 1. napjától hatályos 2008. évi CVIII. törvény 11. §-a iktatta be, míg a 20/A. § (2) bekezdését a Kbt. módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a iktatta be 2010. szeptember 15-i hatálybalépéssel. A Kbt. 20/A. § (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé tette, hogy amennyiben a Tpvt. 11. §-ának a megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, azt köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A törvény e rendelkezéséhez fűzött indokolásában - egyebek mellett - rögzíti, hogy az ajánlatkérő bejelentésére nem a Kbt., hanem a Tpvt. szabályai vonatkoznak. A bejelentést tett ajánlatkérő szervezet az esetleges versenyfelügyeleti eljárásban nem minősül ügyfélnek, a bejelentés megtételére a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett bejelentési űrlap használandó stb. A Kbt. 20/A. § (1) bekezdésének rendelkezéséből és a Tpvt. szabályozásából következően a bejelentési kötelezettség beálltához nem szükséges, hogy
30
ajánlatkérő kétséget kizáró módon meggyőződjön a Tpvt. 11. §-ának megsértéséről és az sem kötelezettsége, hogy ennek érdekében intézkedéseket tegyen, bizonyítási eljárást folytasson le, melyre sem a Kbt., sem a Tpvt. nem jogosítja fel az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérőnek jelzési, bejelentési kötelezettsége van, melynek alapján a tényleges vizsgálatot a hatáskörrel rendelkező Gazdasági Versenyhivatal folytatja le, melynek eredményeként dönt a jogsértés megállapíthatóságáról, továbbá jogsértés megállapítása esetén a jogkövetkezmény alkalmazásáról. A Kbt. 20/A. § (1) bekezdése két fordulatot tartalmaz „nyilvánvaló megsértését észleli” vagy „azt alapos okkal feltételezi”. Az első fordulat rendelkezésének alkalmazási feltétele egyértelmű, mivel ebben az esetben ajánlatkérőnek maga a jogsértés jut a tudomására. A második fordulat alkalmazási feltételeinek a megítélése azonban bizonytalanságot okozott, méghozzá amiatt, mely ténybeli körülmények szolgálhatnak olyan alapul, hogy annak alapján az alapos okkal való feltételezés már kimondható. A „feltételezés” szó kifejezésre juttatja a bizonyosság hiányát, ugyanakkor az „alapos okkal” minősítés tartalma tekintetében épp a feltételezés jellegéből következően nem alakult ki egységesnek tekinthető ajánlatkérői értelmezési és alkalmazási gyakorlat. A Kbt. 20/A. § (2) bekezdésének 2010. szeptember 15-i hatálybalépésével azonban a jogalkotó a Kbt. 20/A. § (1) bekezdésének második fordulatának alkalmazási feltételei tekintetében adott további szabályozást, miként azt az indokolás is kimondja: „az új (2) bekezdés részletezi, hogy különösen miből következtethet az ajánlatkérő a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény megsértésére, amikor a Gazdasági Versenyhivatalhoz kell fordulnia”. A Kbt. 20/A. § (2) bekezdés a)-c) pontja alatt azokat a törvényi tényállásokat rögzíti, amikor ajánlatkérő alapos okkal feltételezheti a Tpvt. 11. §-ának megsértését. A Döntőbizottság jogi megítélése szerint a Kbt. 20/A. § (2) bekezdésének ezen bevezető rendelkezése és az ahhoz fűzött indokolás alapján megállapítható, hogy abban az esetben, ha a 20/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt törvényi tényállások bekövetkeztek, ajánlatkérők kötelesek az (1) bekezdés alapján a bejelentés megtételére a Gazdasági Versenyhivatal felé. Külön nevesítetten a 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában szerepel a törvényben a Tpvt. 11. §-ának megsértését alapos okkal feltételezhető esetek között az az eset, amikor a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló.
31
A Döntőbizottság a fentiekben már részletezte, hogy a lakossági panaszkezelési szabályzat tekintetében ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban milyen előírásokat tett és azt is rögzítette, hogy ezen követelményekhez képest milyen tartalmi elemeket tartalmazott a Szamosi Duó Kft. és a Golden Dagobert Kft. ajánlata. Azt is rögzítette a Döntőbizottság, hogy maga az ajánlatkérő számára készített szakvélemény minősítette a két ajánlatot a lakossági panaszkezelési szabályzat vonatkozásában közel azonosnak. A Döntőbizottság álláspontja szerint az előzőekben ismertetett jogi és ténybeli indokok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérőt terhelte a Gazdasági Versenyhivatal felé megteendő jelzési kötelezettség a Kbt. 20/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján, aki ennek elmulasztásával megsértette a Kbt. 20/A. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a második rész vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy annak törvényi feltétele fennállt, illetőleg a második részben szerződéskötésre nem került sor jelen közbeszerzési eljárásban. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés a) pontja alapján felhívta ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jelzési kötelezettségének tegyen eleget. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 340. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, tekintettel arra, hogy jelen jogorvoslati eljárásban több jogsértés megállapítására került sor, melyek közül a 3) kérelmi
32
elem tekintetében megállapított jogsértés súlyosnak minősült, az alapelvekre is kiható volt. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt a jogsértés súlyára, a beszerzés tárgyára, valamint arra, hogy ajánlatkérő ugyanazon közbeszerzési eljárásában már második alkalommal állapított meg jogsértést, valamint ajánlatkérő terhére a Döntőbizottság már több esetben állapított meg jogsértést és szabott ki bírságot, tehát ajánlatkérő a jogsértő magatartást ismételten tanúsította. Mindezen körülmények magasabb összegű bírság kiszabását teszik indokolttá. A Döntőbizottság értékelte azt a körülményt is, hogy az érintett rész értéke nem kiemelkedően magas (71 millió Ft), továbbá ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével a jogsértés reparálható, valamint azt, hogy a nyertes ajánlat esetében fennáll a lehetőség a hiánypótlásra. Ajánlatkérő a törvényben számára meghatározott kötelező eljárási cselekményeket meghaladó, eljárást segítő együttműködő magatartást nem tanúsított. Valamennyi tény és körülmény együttes mérlegelésével a bírság összegét 500.000.-Ft-ban állapította meg a Döntőbizottság. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. április 20. Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos
33
Kapják: 1. Dr. Kovács Gábor ügyvéd (1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 9. II/3.) 2. Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 3. Szamosi Duó Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (5600 Békéscsaba, Ybl Miklós u. 4.) 4. Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. (5630 Békés, Petőfi S. u. 20.) 5. Klemm Ferenc egyéni vállalkozó (5600 Békéscsaba, Mátyás király u. 67.) 6. Golden Dagobert Kft. (1118 Budapest, Szüret u. 3. I/6.) 7. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár