K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.836/14/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az e-Corvina Informatikai Szolgáltató Kft. (1149 Budapest, Angol u. 34., képviseli: Nagy és Pál Ügyvédi Iroda, Dr. Kiss Judit Katalin ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 17. II.9., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Hallgatói K+F információs rendszer fejlesztése és üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdésének g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (3) bekezdését és 87. § (2) bekezdését. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. IN DOK O LÁ S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásban és szóban tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Az ajánlatkérő a 2011. augusztus 30-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-22139/2011. iktatószám alatt 2011. szeptember 2-án közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Az ajánlattételi felhívás II.1.7) pontjában az ajánlatkérő a részajánlat tételének, a II.1.8) pontjában pedig a többváltozatú ajánlat tételének a lehetőségét kizárta. Az ajánlattételi felhívás II.2.1.) pontjában az alábbi szerepelt: „Teljes mennyiség vagy érték (valamennyi részt, és opciót beleértve) Szoftverfejlesztési szerződés és szoftvertámogatási szerződés hallgatói K+F információs rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére.” Az ajánlattételi felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 130 nap. Az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontja tartalmazta a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket: „Szoftverfejlesztési szerződés: - Késedelmi kötbér, bírálati részszempontként feltüntetve az ajánlattételi felhívásban. Az ajánlattevő által megajánlott késedelmi kötbér mértéke nem lehet kevesebb, mint 0,01 % / naptári nap (minimális elvárás). Az ajánlatkérő az 1,00 % / naptári napot (legkedvezőbb szint) meghaladó mértékű megajánlott késedelmi kötbérre a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Alapja a nettó vállalkozási díj. - Meghiúsulási kötbér: nettó vállalkozási díj 50 %-a. - Jótállás: 12 hónap. Szoftvertámogatási szerződés: - Késedelmi kötbér: 0,5 % / naptári nap. Alapja az aktuális negyedéves vállalkozási díj. - Meghiúsulási kötbér: az 1. évre megajánlott negyedéves vállalkozási díj kétszerese.” Az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módjaikat, valamint az alkalmassági minimumkövetelményeket és igazolási módjaikat. Az ajánlati felhívás IV.2.1) pontjában határozta meg az ajánlatkérő, hogy az eljárásban a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Szempont Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft)
Súlyszám 70
3
Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% / 1 naptári nap, két tizedesjegyig megadva) A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra)
3 20 7
Az ajánlattételi felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2011. szeptember 21-én 14 óra. Az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontja szerint az eredményhirdetés, illetőleg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés (a továbbiakban: összegezés) megküldésének tervezett időpontja 2011. október 6án 11 óra. Az ajánlattételi felhívás V.3.2) pontja szerint a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. október 21-én 11 óra. Az ajánlattételi felhívás V.2) pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés közösségi alapokból finanszírozott a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül. A pályázat elnevezése: „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen”, a pályázat azonosítószáma: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002. Az ajánlatkérő dokumentációt készített a megfelelő ajánlattétel érdekében. A dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a szerződéstervezeteket és az iratmintákat. A dokumentáció 15. oldalán, a 2.9.2.2. pontban ajánlatkérő közölte, hogy „Az ajánlattevő által megajánlott késedelmi kötbér mértéke nem lehet kevesebb, mint 0,01 % / naptári nap (minimális elvárás). Az ajánlatkérő az 1,00 % / naptári napot (legkedvezőbb szint) meghaladó mértékű megajánlott késedelmi kötbérre a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad”. A dokumentáció 95-113. oldalain, a 4. fejezetben szerepelt két szerződéstervezet a közbeszerzés tárgyának két elemére vonatkozóan. A szoftverfejlesztési szerződéstervezetnek az alábbiak a jogorvoslati eljárás szempontjából lényeges részei: „9.2. Késedelmi kötbér 9.2.1. A Felek rögzítik, hogy a Szolgáltató késedelmes teljesítése esetére késedelmi kötbért kötnek ki. 9.2.2. Késedelmes teljesítés esetén a késedelmi kötbér alapja a 2. pontban megjelölt vállalkozási díj, mértéke az eredménytelenül eltelt teljesítési határidőt követő minden késedelmesen eltelt naptári napra …….. %. Az összes fizetendő késedelmi kötbér összege nem haladhatja meg a nettó vállalkozási díj 20 %-át. 9.2.3. Amennyiben a Megrendelő pórhatáridőt tűz ki a teljesítésre a Szolgáltató részére, a Szolgáltató a késedelmi kötbér fizetésére a póthatáridő alatt is köteles.
4
9.2.4. A késedelmi kötbér a késedelem megszűnésekor válik esedékessé.” A szoftvertámogatási szerződéstervezetnek az alábbiak a jogorvoslati eljárás szempontjából lényeges részei: „2. A szerződés teljesítése során elszámolható díjak 2.1. A Szolgáltató a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítése ellenértékeként negyedéves vállalkozási díjat, valamint mérnökóradíjat számíthat fel a Megrendelő felé. 2.2. A negyedéves vállalkozási díj mértéke a Szolgáltató közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlata szerint: …….-Ft + ÁFA, azaz bruttó ……-Ft. A negyedéves vállalkozási díj magában foglalja az 5.1. pontban meghatározott feladatok ellátását, valamint ezen felül a Szolgáltató által elvégzendő, havonta 20 mérnökórának megfelelő mennyiségű munkát (a továbbiakban: mérnökórakeret). Amennyiben a Megrendelő az adott hónapra vonatkozó mérnökórakeretet nem meríti ki, a megmaradó mérnökórák a következő hónapra vonatkozó mérnökórakeretet növelik meg. Az így megnövelt, az adott hónapra vonatkozó mérnökórakeret nem haladhatja meg a 120 mérnökórát. 2.3. A Megrendelő által az 5.3. pont szerint megrendelt fejlesztési feladatok mérnökóra mennyisége az adott hónapra vonatkozó mérnökórakeret mértékét csökkenti. Az adott hónapra vonatkozó mérnökórakeretet meghaladóan igénybe vett mérnökórák ellenértéke a Szolgáltató közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlata szerint: ………….-Ft + ÁFA, azaz bruttó ……….-Ft / 1 mérnökóra. A Szolgáltató a mérnökórakeretet meghaladó összes mérnökóradíjat a negyedéves vállalkozási díjjal együtt számlázhatja a Megrendelő felé, a 3. pontban meghatározott rendelkezések szerint. 5. Teljesítés 5.1. A Szolgáltató köteles a rendszer böngészőkkel, adatbázis-kezelővel és a web-szerver újabb verzióival való kompatibilitását biztosítani. A Szolgáltató köteles továbbá az operációs rendszer, az adatbázis-kezelő, a web-szerver és az STMP szerver telepítésére és rendszeres frissítésére, illetve a tűzfal karbantartására a frissítések megjelenésétől számított 14 naptári napon belül. A Szolgáltató köteles a rendszer adatbázisának napi biztonsági mentését elvégezni, illetve a mentéseket 90 napig tárolni. ” Az ajánlatok bontása 2011. szeptember 21-én 14 órakor történt meg. Az ajánlattételi határidőre hét ajánlattevő nyújtotta be az alábbi tartalmú ajánlatait. 1. IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. 1. Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% / 1 naptári nap,
23.500.000 0,01
5
két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra) 2. ELITSAT Távközlési Szolgáltató Zrt. 1. Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra)
4.000.000 66.000
29.000.000 0,01 2.500.000 4.500
3. MONGUZ Információtechnológiai Kft. és Ikron Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 1. Egyösszegű ajánlati ár a 29.788.000 szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, 1,00 két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves 174.600 díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj 3.880 (nettó Ft / 1 mérnökóra) 4. Kérelmező 1. Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra) 5. Dolphio Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1. Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft)
16.570.000 0,01 315.000 4.200
39.680.000
6
2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra) 6. ECON Consulting Informatikai és Tanácsadó Kft. 1. Egyösszegű ajánlati ár a szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj (nettó Ft / 1 mérnökóra)
1,00 1.660.000 5.000
33.760.000 1,00 2.190.000 7.500
7. COMMITMENT Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. és Taninform Szoftver Informatikai Zrt. ( a továbbiakban: közös ajánlattevők) 1. Egyösszegű ajánlati ár a 17.000.000 szoftverfejlesztésre (nettó Ft) 2. Késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre (% /1 naptári nap, 20,00 két tizedes jegyig megadva) 3. A szoftvertámogatás negyedéves 45.000 díja (nettó Ft) 4. Szoftvertámogatási mérnökóradíj 1.500 (nettó Ft / 1 mérnökóra) Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során, 2011. szeptember 28-án, a Kbt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerinti számítás alkalmazása alapján, a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint egyebek mellett a következő tartalmú indokolást kérte a közös ajánlattevőktől: „2.) Indokolják meg az ajánlatukban megadott szoftvertámogatás negyedéves díját. Egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzés azon objektív tényezőit (figyelembe véve a Kbt. 86. § (4) bekezdésében írt rendelkezéseket is), amelyek az ajánlatban szereplő szoftvertámogatás negyedéves díj gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. 3.) Indokolják meg az ajánlatukban megadott szoftvertámogatás mérnökóradíját. Egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzés azon objektív tényezőit (figyelembe véve a Kbt. 86. § (4) bekezdésében írt rendelkezéseket is), amelyek
7
az ajánlatban szereplő szoftvertámogatás mérnökóradíj gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják.” Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során, 2011. szeptember 28-án a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerint kérte a közös ajánlattevőktől, hogy indokolják meg a késedelmi kötbér mértéke a szoftverfejlesztésre bírálati részszempontra tett 20 % / 1 naptári nap megajánlást. A közös ajánlattevők 2011. október 3-án nyújtották be az indokolásaikat az ajánlatkérőnek. A Kbt. 86. §-a szerinti indokolásuk a következő volt: „2. Szoftvertámogatás negyedéves díja: Vállalatunk több, a jelen kiírásban fejlesztendő rendszerhez hasonló rendszert támogat jelenleg is. Az ezen a területen szerzett hosszú éves tapasztalataink alapján határoztuk meg a negyedéves szoftvertámogatás díját, különös tekintettel arra a tényre, hogy Vállalatunk alkalmazásában jelenleg is van olyan alkalmazott, akinek a munkaköri leírása tartalmazza a kiírásban szereplő szoftvertámogatási igény teljesítését. A kiírásban szereplő szoftvertámogatási igény negyed évben került meghatározásra, havonta, 20 mérnökóra mértékben, amely összesen 60 mérnökóra. A szoftvertámogatással megbízott mérnökünk munkaterhelését tekintettel arra, hogy havonta 160 munkaórával számolunk egy munkavállalót, belső számításaink alapján, a felolvasólapon megjelölt összeg harmadáért tudjuk havonta 20 munkaórával növelni. Ez az összeg természetesen nem tartalmaz nyereséget, de a felmerülő költségeket fedezi. 3. Szoftvertámogatás mérnök óra díja: A szoftvertámogatás megállapított negyedéves mértékén felüli mérnökóradíjak költségét az alábbiak alapján kalkuláltuk: Amennyiben a negyedéves díjban meghatározott mérnökórákon felül igényel a megrendelő szoftvertámogatást, úgy egy másik munkavállalónkat is be kell vonnunk a szoftvertámogatás elvégzésére. A felolvasólapon megadott mérnök óradíj (nettó 1.500 Ft/óra, amely megfelel havi 240.000.-Ft-nak) fedezi olyan munkavállalónk költségét, aki a meghatározott támogatási feladatot megfelelően el tudja látni, tekintettel arra, hogy több olyan munkavállalónk van, akik havi bruttó 240.000.-Ft-nál kevesebbet keresnek. A dokumentumban szereplő adatok üzleti titoknak minősülnek és ennek megfelelő bizalmassággal kérjük kezelni.” A Kbt. 87. §-a szerinti indokolásuk a következő volt: „Az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontja egyértelműen rögzíti, hogy az Ajánlatkérő által meghatározott legkedvezőbb szintet (1,00 % / naptári nap) meghaladó mértékű megajánlott késedelmi kötbérre a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad Ajánlatkérő. Az említett szint felett, esetlegesen
8
megajánlott késedelmi kötbérre vonatkozóan semmilyen tiltó rendelkezést nem fogalmazott meg. Ajánlatunkban a meghatározott legkedvezőbb szintet meghaladó mértékű késedelmi kötbért rögzítettünk, amely azonban nem ellentétes Ajánlattételi felhívásban Ajánlatkérő által rögzített feltételekkel, követelményekkel. A késedelmi kamat mértékére tekintettel is, az esetleges késedelem esetén, annak kifizetése teljesíthető, ezáltal az ajánlatunk maradéktalanul elfogadható. A késedelmi kamat mértékét arra tekintettel állapítottuk meg, hogy szándékaink szerint a projektet az Ajánlatkérő által megadott határidőben, késedelem nélkül, szerződésszerűen teljesítjük.” Az ajánlatkérő 2011. október 5-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 2011. október 20. napjára, a szerződéskötés időpontját 2011. november 4. napjára halasztja el. 2011. október 20. napján az ajánlatkérő elkészítette az összegezést, amelynek 4. a) pontja szerint az eljárás eredményes volt. Az összegezés 8. a) pontja szerint a nyertes ajánlattevők a közös ajánlattevők lettek, és a 8. b) pontja szerint a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette. A kérelmező 2011. október 21. napján iratbetekintésen vett részt az ajánlatkérőnél, amely során a közös ajánlattevők ajánlatát megtekintette, azonban üzleti titokká minősítésre hivatkozva a Kbt. 86. §-a és 87. §-a szerinti indokolást nem ismerhette meg. A kérelmező 2011. október 25. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőnek, amely lényegében a jogorvoslati kérelemmel megegyező tartalmú volt. Az ajánlatkérő 2011. október 27. napján elutasította az előzetes vitarendezési kérelmet, és kifejtette, hogy a bírálati részszempontokra adott ajánlatok elfogadhatóak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőek. A kérelmező 2011. november 29. napján kérte a Döntőbizottságtól, hogy megtekinthesse a közös ajánlattevőknek a Kbt. 86. §-a és – a 3. és 4. bírálati részszempontra nézve – a 87. §-a szerinti indokolását. A Döntőbizottság felhívására a közös ajánlattevők 2011. december 1. napján akként nyilatkoztak, hogy az indokolások vonatkozásában nem tartják fenn az üzleti titokká minősítést és a Kbt. 337. § (2) bekezdése szerinti iratbetekintési jog kizárására vonatkozó kérelmüket. Ebből következően aznap a kérelmező betekintett a Döntőbizottságnál a közös ajánlattevőknek a Kbt. 86. §-a és – a 3. és 4. bírálati részszempontra nézve – a 87. §-a szerinti indokolásába.
9
A kérelmező jogorvoslati kérelme 2011. november 5. napján érkezett meg a Döntőbizottsághoz. A kérelmező kérte az ajánlatkérő jogsértéseinek a megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárási költségek megtérítését. Kérelmező a jogsértő esemény megtörténtének időpontjaként 2011. október 20. napját, az összegezés átvételének időpontját jelölte meg, míg a jogsértés tudomásra jutása időpontjaként 2011. október 27. napját. Ezen időpontban kapta meg az előzetes vitarendezési kérelmet elutasító ajánlatkérői választ. A kérelmező az alábbi három kérelmi elemben foglalta össze az ajánlatkérő jogsértéseit. 1.) A kérelmező az első kérelmi elemében azt adta elő, hogy a szoftvertámogatás negyedéves díjára a közös ajánlattevők 45.000.-Ft összegű ajánlatot tettek, amely teljes mértékben piacidegen és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető. A negyedéves támogatásra adott 45.000.-Ft összegű ajánlat a dokumentációban szereplő szerződéstervezet szerint tartalmaz 60 óra lehívható munkát (szoftverfejlesztési feladatot). Amennyiben a negyedéves támogatás egyéb feladataira – különösen a napi mentések elvégzése, telefonos támogatás, patchek telepítése stb. –költségráfordítást nem számítottak a közös ajánlattevők, akkor a 60 óra lehívható feladat óradíja 750.-Ft / órára jön ki (45.000 / 60). Ez az óradíj a mérnökóradíjként megadott 1.500.-Ft-nak a fele, amely nem elfogadható. A kérelmező álláspontja szerint az alkalmazottként foglalkoztatott támogatást végző személy – a közös ajánlattevők a nyilatkozatuk szerint nem vesznek igénybe alvállalkozót a támogatási feladatokra – bérköltsége a 94.000.-Ft-os kötelező bérminimum szerint a 2011. évben 120.790.-Ft. Ehhez járulnak még olyan költségek, mint az infrastruktúra (támogató-hibabejelentő rendszer, személyi számítógép, szerver, internetköltség, telefon), iroda, műszakpótlék, eladási költségek (dokumentáció ellenértéke, ajánlatírás, futárszolgálat, kereskedelmi munkatárs költsége) és adminisztráció. A 750.-Ft-os díjjal elérhető havi bevétel 750 * 8 óra * 20 nap, azaz 120.000.-Ft. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó veszteséggel számol a szolgáltatás nyújtásánál. Ez a veszteség lényegesen több, ha ráfordítások között nem 60 óra tevékenységet számolunk el, hanem az egyéb tevékenységekre adunk plusz 10 óra becslést (ez a napi mentésekre, a telefonos támogatásra, a patchek telepítésére valamint a munka adminisztrációjára reális). Így összesen 70 óra tevékenység adódik negyedévente, melynek díja 45.000 / 70 = 643.-Ft. A kérelmező megítélése szerint ez az összeg nem fedezi sem a közvetlen költségeket, sem a COMMITMENT Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. 2010-es eredménykimutatása szerinti 15,77 % árbevétel arányos adózás utáni eredményét. A kérelmező álláspontja szerint a 2012. évre tervezett kötelező bérminimum
10
mértéke az ajánlatadás idején már ismert volt, következésképpen a közös ajánlattevőknek még jelentősebb közvetlen vesztesége lesz. A gazdasági ésszerűség hiánya mellett feltűnő és szokatlan az informatikus szakemberek minimálbéren történő foglalkoztatása, miközben a pályakezdő informatikusok átlagkeresete az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) szerint a 2011. évben megközelítőleg 270.000.-Ft volt. A közös ajánlattevők és az ajánlatkérő az észrevétele alapján egyaránt kizárólag a minimálbér alapköltségeivel számolt, ami a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető a szolgáltatás tárgyára tekintettel, továbbá egyéb költségekről, így pl. a cafeteria költségéről – amely rendszeresen fel szokott merülni ilyen szolgáltatások esetében – nem nyilatkoztak az indokolásukban a közös ajánlattevők. 2.) A kérelmező a második kérelmi elemében kifejtette, hogy a szoftvertámogatás mérnökóra díjára a közös ajánlattevők 1500.-Ft / 1 mérnökóra összegű vállalást tettek, amely teljes mértékben piacidegen és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető. A pályakezdő informatikusok átlagkeresete az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) szerint a 2011. évben megközelítőleg 270.000.Ft volt. Havi 21 nappal és napi 8 órával számolva, rezsi és közvetett költségek nélkül, csak az adókat és járulékokat figyelembe véve 2.041.-Ft / óra bérköltséget jelent. (270.000 * 1,27 / 21 / 8 = 2.041) Elismerte azt a kérelmező, hogy arra nem vonatkozik jogszabály, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezni e szolgáltatás ellátásához, viszont az az álláspontja, hogy csupán minimálbér kifizetésével nem reális ellentételezni e szolgáltatást. A közös ajánlattevők a 4. bírálati részszempontra adott ajánlatuk megalapozottságának indoklásában kizárólag azt határozták meg, hogy mennyi lenne egy meg nem nevezett munkavállalónak a bére. Egyrészt nem jelölték meg pontosan, hogy e bér milyen költségekből áll össze, másrészt a további járulékos költségekre nem tért ki az indokolás, és ezért nem győződhetett volna meg az ajánlatkérő arról, hogy az a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A kérelmező az ajánlatkérő észrevételére előadta, hogy a piaci gyakorlat szerint akkor bíz csak meg alvállalkozót egy szervezet a teljesítéssel, amennyiben a saját alkalmazotthoz képest olcsóbban, kevesebb költséggel tudja teljesíteni az adott szerződést az alvállalkozó. 3.) A kérelmező a harmadik kérelmi elemében akként nyilatkozott, hogy a napi késedelmi kötbér mértékére a közös ajánlattevők 20,00 % / 1 naptári nap összegű vállalást tettek, amely teljes mértékben piacidegen és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető. A teljesítés során, egy napos késedelem esetén a közös ajánlattevők kötelesek lennének megtéríteni a vállalkozási díj 20 %-át, amely a szerződéstervezet 9.2.2. pontja szerint az összes kifizetendő késedelmi kötbér felső határa. Ezért nem áll
11
majd érdekükben a szerződés teljesítése, és ezzel a késedelmi kötbér jogintézményének rendeltetése nem érvényesül. E kötbérérték a kérelmező vizsgálata alapján a közös ajánlattevők szerződéses gyakorlatának sem felel meg. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a közös ajánlattevők indokolása nem fogadható el objektív alapúnak, ugyanis kizárólag azon előre nem látható jövőbeli feltételre alapozzák a kötbér értékének a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, hogy késedelem nélkül teljesíteni fogják a szerződést, viszont ezt nem lehet előre szavatolni. Ajánlatkérő az észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. 1.) Az ajánlatkérő az első kérelmi elemmel kapcsolatban kijelentette, hogy sem a szoftvertámogatási szerződés, sem a közbeszerzési eljárás más irata nem utal arra, hogy az ajánlattevők által megadott szoftvertámogatási mérnökóradíjnak meg kell egyeznie a szoftvertámogatás negyedéves díjából kiszámítható mérnökóradíjjal. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban két külön bírálati részszempontként határozta meg a szoftvertámogatás negyedéves díját és a szoftvertámogatás mérnökóradíját. Amennyiben ugyanazon mérnökóradíjjal kellett volna számolnia az ajánlattevőknek, úgy külön bírálati részszempontként a negyedéves díj megajánlása nem bírt volna relevanciával. Az a körülmény, hogy a közös ajánlattevők egyik mérnökóradíja a kérelmező számítása alapján csaknem fele a másiknak, kizárólag a közös ajánlattevők saját üzletpolitikájára, választási és szerződéses szabadságára vezethető vissza. A többi ajánlattevő e két bírálati részszempontra tett ajánlatainak viszonya is ezen állítást támasztja alá. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a bírálat során azt kellett vizsgálnia elsődlegesen, hogy a szerződés teljesíthető-e. Emiatt a Kbt. 86. § (3) bekezdésében lévő további tájékoztatáskérési kötelezettségének nem kellett, hogy eleget tegyen, ugyanis nem volt szükség rá, mivel a közös ajánlattevők által benyújtott indokolásból már az kiderült számára, hogy a szerződés teljesíthető ezen ellenértékért. Az ajánlatkérő azt is előadta, hogy a szoftvertámogatás negyedéves díjával kapcsolatos szolgáltatások közé legfőképpen a szoftvertámogatási szerződés 5.1. pontban leírt feladatok tartoznak, ezért elsődlegesen azt kellett ellenőriznie, hogy az ezekre vonatkozó ellenérték a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. A havonta 20 mérnökórának megfelelő mennyiségű munkákat ezen felül, csak esetlegesen, szükség szerint rendelné meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő elismerte, hogy mivel a közös ajánlattevők indokolása csak a havi 20 órás mérnökórának megfelelő mennyiségű munkára tér ki, ezért nem
12
tudott egyértelműen meggyőződni annak megalapozottságáról, hogy a szoftvertámogatási szerződés 5.1. pontja szerinti feladatok teljesítésére fedezetet tartalmaz az ajánlat. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján megállapítható, hogy a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000.-Ft, hetibér alkalmazása esetén 21.650.-Ft, napibér alkalmazása esetén 4.330.-Ft, órabér alkalmazása esetén 541.-Ft. Az ajánlatkérő számítása szerint az órabér alkalmazás esetében a munkáltatónak az összes költsége egy mérnökóra esetében 687,07.-Ft lenne. Ezen óradíjból kiindulva a közös ajánlattevők összköltsége 60 mérnökóra esetében 41.224.-Ft-ot tesz ki. Így a 45.000.-Ft-ból a közös ajánlattevők ajánlattevőnek 3.776.-Ft marad a további költségekre. 2.) Az ajánlatkérő a második kérelmi elemre vonatkozóan előadta, hogy nem csak a becsült értékből indult ki a bírálat folyamán, hanem a közbeszerzési eljárás tárgyának összes körülményét vizsgálta, és ez alapján azt állapította meg, hogy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető a közös ajánlattevők által a 4. bírálati részszempontra megadott ajánlat. Az ajánlatkérőnek e meggyőződését megerősítette a közös ajánlattevők indokolásának azon része, hogy saját alkalmazottal kívánják teljesíteni a közbeszerzés tárgyát, ugyanis ezzel alacsonyabb lesz az ajánlati áruk, mert az alvállalkozó haszna nem jelent többletköltséget. Az ajánlatkérő álláspontja szerint, amennyiben a közös ajánlattevők a 2011. évre vonatkozó bérminimum alapján adták meg az árajánlatukat, úgy az megfelelő, mivel a Kbt. 86. § (6) bekezdésének megfelelően az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre, és azokhoz kapcsolódó közterhekre fedezetet nyújt. Így a közös ajánlattevőknek nem volt szükséges a 2012. évre vonatkozó kötelező bérminimum mértékével számolniuk. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a Közbeszerzések Tanácsának honlapján kizárólag a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet van feltüntetve. A honlapon található hivatkozások alapján az ajánlatkérő megítélése szerint egyértelműen megállapítható, hogy kollektív szerződés vagy a miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződés nem köttetett e körben. Ebből következően az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet szerinti 270.000.-Ft körüli összeg nem lehet hivatkozási alap, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek mindaddig elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek kell tekintenie egy ajánlatot, amíg az megfelel a Kbt. 86. §-ában foglaltaknak.
13
3.) Az ajánlatkérő a harmadik kérelmi elemre nézve kijelentette, hogy a közös ajánlattevők korábbi szerződéseit nem lehet figyelembe venni jelen jogorvoslati eljárás folyamán, ugyanis eltérő szerződéses feltételekkel rendelkeznek. Azért fogadta el a közös ajánlattevők által megajánlott kötbérértéket, mert e kötelezettség arra készteti őket, hogy határidőre teljesítsenek. Ez a cél azért rendkívül fontos, mert 2012. május 30. napjáig teljesíteni kell a szerződést annak érdekében, hogy el tudjon számolni az ajánlatkérő a támogató felé a pályázati összeg felhasználásáról. Az ajánlatkérő álláspontja szerint, amennyiben érvényesíteni kívánná a késedelmi kötbért, úgy azzal a közös ajánlattevők nem mentesülnének a teljesítés alól, amit a Ptk. 246. § (3) bekezdése egyértelműen rögzít. Ezért nem releváns a kérelmező azon hivatkozása, hogy a közös ajánlattevők által megajánlott kötbér mértéke nem teszi lehetővé a szerződés teljesítését. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a kötbér összegén felül érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott az alábbi indokok alapján. Az ajánlatkérő a 2011. augusztus 30-án feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-22139/2011. iktatószám alatt 2011. szeptember 2-án közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. Erre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás feladásának napján hatályos Kbt. előírásait vette figyelembe a jogorvoslati kérelem elbírálása során. A Döntőbizottságnak az első és a második kérelmi elemmel kapcsolatban azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. §-ában meghatározottak szerint eleget tett-e az ajánlat megalapozottsága ellenőrzése tekintetében a meggyőződési kötelezettségének, másrészről a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő döntését kellett vizsgálnia abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megadott indokolás alapján jogszerűen vagy jogsértően döntötte az ajánlat érvényesként történő elfogadásáról. A Kbt. 250. § (3) bekezdésének g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek.
14
A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (4) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az (5) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A (6) bekezdés alapján a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter
15
által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete a következőket rögzíti: „Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékűnek tartott ajánlat benyújtójának lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelően érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit olyan időpontban – szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után – indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek.” A Fővárosi Bíróság a 25.K.31.26312007/4. sz. ítéletének indokolásában leszögezte, hogy „az ajánlattevőnek érdeke és egyben kötelessége is, hogy az ajánlatkérő felhívására indokolást adjon a tényleges teljesíthetőségéről, az ajánlatának reális voltáról, hogy az alapján az ajánlatkérő megnyugtató módon tudjon az ajánlat érvényességéről dönteni. Ilyen választ azonban az ajánlattevő kizárólag akkor tud adni, ha az ajánlatkérő pontosan megfogalmazza, mit és mely oknál fogva tart aggályosnak, illetve konkrétan közli, hogy milyen adatokat, tényeket kér igazolni”. A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján kell meggyőződnie az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ebből fakadóan az indokolásra felhívott ajánlattevő feladata az, hogy vállalása megalapozottságára, teljesíthetőségére vonatkozó minden tényt, adatot ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson. Ajánlatkérőnek az ajánlattevő által megadott adatok, indokok, előadások alapján kell eldönteni, hogy a megajánlott ajánlati árat a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e és az indokolásban foglalt adatok, indokok megalapozottá teszik-e az ajánlattevő kirívóan alacsony vállalását. Ezért az ajánlattevőnek kell olyan indokolást adnia, olyan indokokat, adatokat megjelölnie, hogy az ajánlata megalapozottságát nyilvánvalóvá tegye.
16
1.) A 3. bírálati részszempont esetében a közös ajánlattevők az indokolásukban a szoftvertámogatási szolgáltatást havonta 20 mérnökóra mennyiségűnek értelmezték, és kizárólag azt fejtették ki, hogy e szolgáltatást akképpen fogják ellátni, hogy növelik a szoftvertámogatással megbízott mérnökük munkaterhelését. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a közös ajánlattevők nem elegendő objektív adattal alátámasztott indokolást adtak, és ezáltal az ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy a 3. bírálati részszempontra megadott ajánlati elemek a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőek-e. Az ajánlatkérő azt kérte, hogy a közös ajánlattevők egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzés azon objektív tényezőit, amelyek az ajánlatban szereplő szoftvertámogatás negyedéves díj gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. A közös ajánlattevők indokolása arra tér csak ki, hogy milyen munkaszervezési módszerrel oldják meg e szolgáltatás teljesítését, de azt nem részletezték a közös ajánlattevők, hogy a szoftvertámogatás negyedéves díja mely költségelemekből épül fel, hogy miképpen határozták meg az ajánlatukban szereplő forintértéket. A közös ajánlattevők előadták, hogy az ajánlatuk nem tartalmaz nyereséget, de a felmerülő költségeket fedezi. Az ajánlatkérő viszont nem tudott arról meggyőződni maradéktalanul az indokolás adatai alapján, hogy e fedezet ténylegesen fennáll, ugyanis a szolgáltatás végzésére kötelezett munkavállaló munkabéréről és a teljesítésre való felkészültségének megalapozottságáról az indokolás nem tartalmazott adatot. A közös ajánlattevőknek be kellett volna mutatniuk e munka teljesítésébe bevonni kívánt szakembert, valamint az általa végzett szolgáltatása ellentételezéseként nyújtott ellenszolgáltatás adatait a közös ajánlattevőkkel létesített jogviszonya alapján. Az ajánlatkérőnek ezen adatok nem álltak a rendelkezésére, ugyanis alkalmassági minimumkövetelmény igazolásaként nem kérte a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő meggyőződésének hiányát alátámasztja az a tény is, hogy az indokolás alapján kétséges, hogy a szoftvertámogatási szerződés 5.1. pontjában meghatározott feladatok ellenértékére is kiterjed-e a nyertes ajánlat, ugyanis a szoftvertámogatási szerződés 2.2. pontja szerint a negyedéves vállalkozási díj ezek ellátását is magába foglalja. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi elem alapos, mivel az ajánlatkérő elmulasztotta azon kötelezettségét, hogy meggyőződjön a 3. bírálati részszempontra megadott ajánlati elem megalapozottságáról az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján, és elmulasztott írásban tájékoztatást kérni közös ajánlattevőktől ezen ajánlati elemekre vonatkozóan, ezért megsértette a Kbt. 86. § (3) bekezdését.
17
2.) A 4. bírálati részszempontra adott ajánlatuk esetében a közös ajánlattevők azt jelentették ki, hogy a felolvasólapon megadott mérnök óradíj fedezi az ellátandó szolgáltatást. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a közös ajánlattevők nem elegendő objektív adattal alátámasztott indokolást adtak, és ezáltal az ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy a 4. bírálati részszempontra megadott ajánlati elemek a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőek-e. Az ajánlatkérő azt kérte, hogy a közös ajánlattevők egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzés azon objektív tényezőit, amelyek az ajánlatban szereplő szoftvertámogatási mérnökóradíj gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. Az indokolás nem tért ki arra, hogy miképpen határozták meg a szolgáltatást ellátó munkavállalók számát és a mérnökóradíjból kiszámított munkabérük megfelelősségét. A közös ajánlattevők nem támasztották alá az indokolásukban azt elegendő mértékben, hogy a munkavállaló költségeinek a felolvasólapon megadott mérnökóradíj elegendő fedezetként szolgál. Indokolásként azt adták elő, hogy több olyan munkavállalójuk van, aki a mérnökóradíjból kiszámított havi munkabérnél kevesebbet keres, viszont a mérnökóradíj kiszámításának módját és költségelemeit nem fejtették ki. Ezen adatok hiányában az ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy a mérnökóradíj tartalmaz minden járulékos költséget, amelyet a jogszabályok előírnak. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a második kérelmi elem alapos, mivel az ajánlatkérő elmulasztotta azon kötelezettségét, hogy meggyőződjön a 4. bírálati részszempontra megadott ajánlati elem megalapozottságáról az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján, és elmulasztott írásban tájékoztatást kérni közös ajánlattevőktől ezen ajánlati elemekre vonatkozóan, ezért megsértette a Kbt. 86. § (3) bekezdését. 3.) A Döntőbizottságnak a harmadik kérelmi elemmel kapcsolatban azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 87. §-ában meghatározottak szerint eleget tett-e az ajánlat megalapozottsága ellenőrzése tekintetében a meggyőződési kötelezettségének, másrészről a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő döntését kellett vizsgálnia abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megadott indokolás alapján jogszerűen vagy jogsértően döntötte az ajánlat érvényesként történő elfogadásáról. A Kbt. 87. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az
18
ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi elemet túlzottan magas mértékűnek minősíteni, valamint lefolytatni ezen elem vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 87. § (1) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi elemét túlzottan magas mértékűnek minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján kell meggyőződnie az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ebből fakadóan az indokolásra felhívott ajánlattevő feladata az, hogy vállalása megalapozottságára, teljesíthetőségére vonatkozó minden tényt, adatot ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson. Ajánlatkérőnek az ajánlattevő által megadott adatok, indokok, előadások alapján kell eldönteni, hogy az ajánlati elemet a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e és az indokolásban foglalt adatok, indokok megalapozottá teszik-e az ajánlattevő túlzottan magas mértékű vállalását. Ezért az ajánlattevőnek kell olyan indokolást adnia, olyan indokokat, adatokat megjelölnie, hogy az ajánlata megalapozottságát nyilvánvalóvá tegye. A 2. bírálati részszempontra adott ajánlatuk esetében a közös ajánlattevők a késedelmi kamat mértéke megalapozottságának indokolásaképpen akként nyilatkoztak, hogy szándékaik szerint a szolgáltatást a teljesítési határidőre, késedelem nélkül, szerződésszerűen teljesíteni fogják. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő általános jellegű indokolást kért a közös ajánlattevőktől e körben, nem közölte az indokolással szemben támasztott elvárásait. Abból következően, hogy az ajánlatkérő nem jelölte meg kérésében, hogy mely konkrét adatok vagy számítási módszer kifejtését kell belefoglalni az indokolásba, a közös ajánlattevőknek nem volt támpontjuk az indokolásuk tartalmának az összeállításához. A közös ajánlattevők nem mutatták be az indokolásukban, hogy mely pénzügyi források
19
szolgálnak fedezetül a nagymértékű kötbér megtérítéséhez késedelmes teljesítésük esetén. A Ptk. 246. § (1) bekezdése adja meg a kötbér fogalmát: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. E jogszabályi rendelkezés szövegéből is azt fejezi ki, hogy ezen eset bekövetkezésének elmaradását a szerződő felek nem mérhetik fel teljes biztonsággal előre. A kötbér rendeltetéséből adódik az, hogy védje a jogosultnak a szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekét, és egy súlytalan kötbérvállalás e célt ellehetetlenítheti. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a harmadik kérelmi elem alapos, mivel az ajánlatkérő az indokoláskérés általános jellegéből adódóan elmulasztotta azon kötelezettségét, hogy meggyőződjön a 2. bírálati részszempontra megadott ajánlati elem megalapozottságáról az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján, és elmulasztott írásban tájékoztatást kérni a közös ajánlattevőktől ezen ajánlati elemre vonatkozóan, ezért megsértette a Kbt. 87. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelem alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint jogsértést állapított meg, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása és ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítése mellett további jogkövetkezményként a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, a bírság kiszabásának mellőzésénél figyelemmel volt a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.
20
A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. december 14.
Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Nagy és Pál Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy út 17. II.9.) 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.) 3. IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. (1135 Budapest, Hun u. 2.) 4. ELITSAT Távközlési Szolgáltató Zrt. (1096 Budapest, Sobieski u. 20-24. fszt. 4-5.) 5. MONGUZ Információtechnológiai Kft. (6725 Szeged, Kálvária stg. 87.) 6. IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (6725 Szeged, Kálvária stg. 87.) 7. Dolphio Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft6. (2016 Leányfalu, Móricz Zs. út 196.) 8. ECON Consulting Informatikai és Tanácsadó Kft. (8000 Székesfehérvár, Zámoly u. 82.) 9. COMMITMENT Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (1095 Budapest, Máriássy u. 5-7.) 10. TANINFORM SZOFTVER Informatikai Szolgáltató Zrt. (1095 Budapest, Máriássy u. 5-7.) 11.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 12.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 13.Irattár
