K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.521/10/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a High Média Kft. (1202 Budapest, Lázár u. 39/A. sz., a továbbiakban: kérelmező) által a Jászsági Többcélú Társulás (5100 Jászberény, Szabadság tér 16., képviseli: Dr. Serfőző Andrea ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Számítástechnikai eszközök beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része ellen előterjesztett jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 87. § (2) bekezdését, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő 1. közbeszerzési részt lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő 2011. június 8-án a Közbeszerzési Értesítőben közzétett KÉ13807/2011. számú ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Ajánlatkérő 2011. június 2-án adta fel közzétételre a hirdetményt. Ajánlatkérő 3 közbeszerzési részt határozott meg, az ajánlattételt valamennyi részre megengedte. A felhívás II.1.2) pontjában az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a teljesítés helyét: I. rész Jászdózsa, Széchenyi u. 9. (1507 hrsz) Jásztelek, Szabadság u. 59. (530 hrsz) Jászfelsőszentgyörgy, Fő u. 110. (655 hrsz) Jánoshida, Iskola u. 2. (1320 hrsz) Alattyán, Szent István u. 21. (43, 45 hrsz) Jászágó, Jókai M. u. 14. (575/1 hrsz) Jászjákóhalma, Fő u. 48. (172, 70, 72 hrsz) Pusztamonostor, Szabadság u. 60. (27 hrsz) II. rész Jászberény, Szabadság tér 16. III. rész Jászberény, Ferencesek tere 3/a. A felhívás II.2.1) pontja tartalmazta a beszerzés teljes mennyiségét: I. rész: TIOP 1.1.1.: 85 db iskolai PC, 31 db tantermi csomag, 7 db szavazócsomag, 8 db wifi, 1 szerverszoftver, 1 alkalmazás szerver, 2 db SNI III. csomag (gyengénlátó), 1 db SNI I. csomag (nagyothalló), 8 db oktatás a tantermi csomaghoz kapcsolódóan, 3 db színes tintapatron, 2 db fekete tintapatron, 4 db fekete toner. II. rész: Jászsági Többcélú Társulás Titkársága részére: 2 db laptop, 3 db asztali gép, 2 db 16 Gb pendrive; Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére: 4 db laptop, 3 db multifunkciós lézernyomtató, 5 db min. 4 GB pendrive, 40 db CD műanyag tokos, 10 db DVD műanyag tokos, 33 db különböző toner, 9 db fekete festékkazetta Jászsági Egységes Pedagógiai Szolgálat részére: 10 db különböző toner. III. rész: Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, TÁMOP pályázata: 1 db projektor, 1 db fényképezőgép, 1 db videokamera, 2 db laptop. A részletes műszaki leírást a dokumentáció tartalmazza.
3
Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az III.2.3) b) pontban az 1. beszerzési rész tekintetében az alábbi műszaki, illetőleg szakmai alkalmatlansági feltételt határozta meg az ajánlatkérő: „Alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, valamint az általa a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, amennyiben a megajánlott gépek, szoftverek tekintetében nem csatolnak műszaki leírást, fényképet, prospektust.” A megkövetelt igazolási mód: „A Kbt. 67. § (1) bekezdés d) pontja alapján a beszerzendő gépek műszaki adatainak leírása, szoftverek bemutatása és a gépről készült fénykép, prospektus becsatolása.” Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: Részszempont Súlyszám 1./ Ajánlati ár 10 2./ Az I. rész tekintetében: a leszállított interaktív táblákra megajánlott, a minimum 60 hónap feletti többletgarancia hossza 5 (hónapokban) 3./ Az I. rész tekintetében: a leszállított egyéb eszközökre megajánlott, a minimum 36 hónap feletti többletgarancia hossza 5 (hónapokban) 4./ Többletmegajánlás I. rész tekintetében: Az interaktív táblákhoz 10 megajánlott hangfalak teljesítménye (Watt-ban) 5./ Többletmegajánlás I. rész tekintetében: Az interaktív táblán 10 található kalibrációs pontok száma 6./ Többletmegajánlás I. rész tekintetében: Projektor vetítési 10 távolsága a megajánlott táblákhoz igazítva (cm-ben megadva) 7./ Többletmegajánlás I. rész tekintetében: Projektor pótizzók 10 megajánlása a leszállított projektorokhoz 8./ Jótállási javítás megkezdése a bejelentés időpontjától számítva 40 (órában) I. rész tekintetében 9./ Vállalt teljesítési határidő 5 10./ Késedelmi kötbér 5 A felhívás V.7) f) pontjában, az Egyéb információk között ajánlatkérő előírta, hogy „Az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell az általa szállítandó eszközök műszaki leírását, méghozzá oly módon, hogy a dokumentációban
4
meghatározott műszaki paraméterekkel összevethető legyen. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatának műszaki tartalma nem éri el a műszaki leírásban meghatározott tartalmat, azaz rosszabb minőségű, teljesítményű eszközt ajánlott meg, úgy ajánlata érvénytelen”. Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította. A teljesítési határidő a jogorvoslati kérelemmel érintett 1. rész tekintetében 30 nap. Az ajánlattételi határidő 2011. június 22. napja, az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. június 28. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. július 8. napja volt. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az iratmintákat. A dokumentáció 17) pontjában ajánlatkérő megismételte a felhívás V.7) f) pontjában rögzített elvárását, és előírta, hogy az ajánlattevőknek a műszaki leírás során az eszközök műszaki adatait úgy kell megadniuk, hogy a bírálati szempontok szerinti értékek megállapíthatóak legyenek belőlük. Ajánlatkérő a dokumentáció 24) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a Jótállási javítás megkezdése a bejelentés időpontjától számítva (I. rész tekintetében) részszempont tartalmát: A bírálati részszempont tekintetében a hibajavítás megkezdésének a hiba felmérésének megkezdését tekinti az ajánlatkérő, a hiba telefonon történő bejelentése és a hiba jellegének telefonon történő körülírása nem minősül hiba felmérés megkezdésének. A hiba javításának késedelmes megkezdése nettó 5.000.-Ft/óra késedelmes kötbérfizetéssel jár együtt. Az eszközspecifikációban az ajánlatkérő megadta a szállítandó eszközökkel szemben elvárt műszaki minimumkövetelményeket. A Tantermi csomag részeként szállítandó interaktív tábla vonatkozásában előírta a min. 15 W teljesítményű sztereó hangfalpár szállítását. Ajánlatkérő 2011. június 16-án kiegészítő tájékoztatást adott. A 2011. június 22. napi ajánlattételi határidőben az 1. beszerzési részre 12 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, többek között a Ferat Kft. és a kérelmező. A Ferat Kft. az ajánlatának 2-3. oldalán csatolta a felolvasólapot, amelyen a 8./ Jótállási javítás megkezdése a bejelentés időpontjától számítva részszempont szerint értékelt ajánlati tartalomra 0,08 óra vállalást tett.
5
Az ajánlat 6. oldalán található az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az oktatás és a szervizszolgáltatás vonatkozásában a teljesítéshez a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe. Az ajánlattevő az ajánlat 50-62. oldalán csatolta a megajánlott termékek műszaki adatainak ismertetését, és fényképét. A Tantermi csomag részeként szállítandó interaktív tábla hardver jellemzőinek ismertetése között az alábbi leírás szerepel: „Aktív sztereó hangszórópár 240 W, RCA bemenettel rendelkezik a külső hangforrások kezeléséhez. 1 db aktív + 1 db passzív hangdoboz f: 30 – 20.000 Hz mélyközép sugárzó: 250 mm, papír kónusz beépített keverő-erősítő mikrofon visszhangosító áramkör magas/mély hangszínszabályozás mikrofon bemenet: 2 x 6,3 mm aljzat (MIC) vonal szintű bemenet: 2 x RCA aljzat (L+R LINE IN) magas szintű kimenet: csíptetős hangfalcsatlakozó alapanyag: MDF lap PVC bevonattal sarokvédők és fém védőrácsok 2 db USB bemenet az előlapon méret: 350 x 600 x 300 mm” A termékleíráshoz az ajánlattevő fényképet is csatolt, amelyen 2 db hangfal látható. Ajánlatkérő 2011. június 23-án több ajánlattevőtől hiánypótlást és a Kbt. 86. §-a és a Kbt. 87. §-a alapján indokolást kért. A Ferat Kft.-től „az 5 perces javítási idő megkezdése” vállalás tekintetében kérte az indokolást. A Ferat Kft. 2011. június 27-én megküldött indokolásában közölte, hogy az ajánlatában szereplő 5 perces vállalási időt 10 % alatti alvállalkozókkal kívánja megvalósítani. A felhívásban megjelölt 8 teljesítési helyszínre külön-külön megadta azon alvállalkozók nevét, címét, akik „a feladatellátási helyen telepítendő eszközök javítását végzik”. Közölte, hogy a megjelölt alvállalkozók a szerződésben vállalt időtartam alatt a rendelkezésére állnak, továbbá az alvállalkozók rendelkeznek a munka elvégzéséhez szükséges szakértelemmel és felszereléssel, valamint autóval. Ajánlattevő megadta a feladatellátási hely és az alvállalkozó címe közötti – internetes útvonaltervező alkalmazással kalkulált – távolságot, és e távolság autóval történő megtételének időtartamát. Valamennyi esetben rögzítette továbbá, hogy „az autóba történő beszállás, a kiszállás, valamint az iskola elől a meghibásodott készülékig való eljutás további 3 percet vehet igénybe”. Ezen adatok alapján kalkulálta ajánlattevő a kiszállási időt,
6
amelyet 7 teljesítési helyszín esetében 4 percben, az Alattyán, Szent István u. 21. szám alatti helyszín esetében 5 percben jelölt meg. Az ajánlatkérő az indokolást elfogadta. 2011. július 5-én elkészítette, és az ajánlattevőknek megküldte az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amely szerint az 1. beszerzési rész eredményes volt, a nyertes ajánlatot a Ferat Kft., a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a Notebook Bp. Kft. tette. A kérelmező ajánlata érvényes volt. A nyertes ajánlatban megajánlott ellenszolgáltatás összege bruttó 51.047.500.-Ft. 2011. július 6-án a kérelmező az ajánlatkérőnél betekintett az érvényes ajánlatokba, majd 2011. július 8-án előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyben 4 ajánlat, közöttük a Ferat Kft. ajánlatának érvényességét vitatta, és kérte az összegezés módosítását. Kérelmező a nyertes ajánlat vonatkozásában két érvénytelenségi okot jelölt meg: A nyertes ajánlattevő egyrészt nem igazolta a 8./ bírálati részszempont szerinti ajánlati vállalása teljesíthetőségét, másrészt a tantermi csomag részeként kért hangfalpár típusát, azonosítóját nem adta meg, ezért nem állapítható meg a megajánlott hangfal pontos teljesítménye, a felolvasólapon megadott teljesítményérték igazságtartalma nem leellenőrizhető. Kérelmező közölte, hogy a „megajánlott hangfalpárról bemutatott elmosódott fénykép alapján talán a következő címen található hangfalat ajánlhatta meg a Ferat Kft. (..)”. A kérelmező becsatolta a feltételezése szerint megajánlott hangfalpárról az interneten elérhető termékismertetőt, amely a „SAL PA 225 Active” típusú hangfal főbb műszaki adatait tartalmazta. A termékleírás tartalma és struktúrája (a „Pz/Pn: 2 x 120/80 Watt” műszaki paraméter feltüntetése kivételével) megegyezett a nyertes ajánlatban megadott műszaki leírással. 2011. július 12-én az ajánlatkérő a kérelmező és másik három ajánlattevő által előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakat részben megválaszolta, részben a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján a Ferat Kft.-t – többek között – arra hívta fel, hogy „adjon tájékoztatást/hiánypótlást az interaktív táblákhoz rendelt hangfal típusára”. A Ferat Kft. 2011. július 15-én az alábbi tartalmú nyilatkozatot csatolta a hangfalakról: „SAL PA 25 ACTIVE egyedi gyártású hangfalpár 2 db USB bemenettel 2-utas, bassz-reflex kivitel - 1 db aktív + 1 db passzív hangdoboz f: 30 – 20.000 Hz mélyközép sugárzó: 250 mm, papír kónusz beépített keverő-erősítő mikrofon visszhangosító áramkör magas/mély hangszínszabályozás
7
mikrofon bemenet: 2 x 6,3 mm aljzat (MIC) vonal szintű bemenet: 2 x RCA aljzat (L+R LINE IN) magas szintű kimenet: csíptetős hangfalcsatlakozó alapanyag: MDF lap PVC bevonattal sarokvédők és fém védőrácsok 2 db USB bemenet az előlapon méret: 350 x 600 x 300 mm” Ajánlattevő csatolta továbbá a Somogyi Elektronic Kft. 2011. július 15-én kelt nyilatkozatát, amelyben a forgalmazó közölte, hogy a SAL PA 25ACTIVE hangfalpár RMS teljesítménye 2 x 120 W. Ajánlatkérő 2011. július 19-én válaszolt az előzetes vitarendezési kérelmekre, amelyben egyebek mellett rögzítette, hogy a „Ferat Kft. a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, (..) és megnevezte a táblákhoz rendelt hangfal típusát”. Közölte, hogy a beérkezett iratok alapján az alábbiakat vette figyelembe a döntése meghozatalakor: „A bíráló bizottság időt áldozott arra, hogy mind a Ferat Kft., (..) tekintetében a megajánlott útvonalakon a megajánlott időtartamokat megmérje, és erről jegyzőkönyveket vett fel. Az időtartamok mérésekor a kiinduló ponttól történő gépjárműbe való beszállás, az intézmény előtti parkolás, és az intézménybe (adott tanterem) való bejutás is figyelembe lett véve. Ezek alapján megállapítható, hogy a megajánlott időtartamok teljesíthetőek. A Ferat Kft.-nél az alvállalkozók műszaki-számítástechnikai végzettséggel/tapasztalattal rendelkeznek.” „Álláspontunk szerint azzal, hogy a Ferat Kft. tekintetében bekértük a hangfal típusát, nem sértettük meg a Kbt. rendelkezéseit, hiszen a hangfal típusának megnevezése nem minősül hiánypótlásnak, csak a Kbt. 85. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megkérésének. Egyebekben a tájékoztatás megkérése nem eredményezte az ajánlat olyan elemeinek módosítását, ami bírálati részszempontként értékelésre kerül, illetve a szakmai ajánlat sem került módosításra, kiegészítésre, azaz ezzel nem kaphatott több pontot az értékelés során a Ferat Kft. (..) Egyebekben a Ferat Kft. forgalmazói nyilatkozattal igazolta a hangfal RMS teljesítményét.” Ajánlatkérő 2011. július 19-én megküldte a módosított összegezést is, amely szerint az 1. beszerzési rész nyertese maradt a Ferat Kft., a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette. Kérelmező 2011. július 28-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az 1. közbeszerzési résszel kapcsolatosan. A tárgyalási nyilatkozatában pontosított jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően bírálta el a nyertes ajánlatot, azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Kérelmező kérte a
8
jogsértés megállapítását, az 1. közbeszerzési részt lezáró megsemmisítését, és ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati költségeiben.
döntés eljárás
Kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét két okból kifogásolta: 1./ A 8. bírálati részszempont szerint értékelt jótállási javítás megkezdésére tett 0,08 óra vállalás tekintetében megadott nyertesi indokolást az ajánlatkérő jogsértően fogadta el, megsértette a Kbt. 87. §-át azzal, hogy nem győződött meg arról, hogy a Ferat Kft. által megjelölt 10 % alatti alvállalkozók képesek-e a jótállási javítás végrehajtására. Álláspontja szerint a Ferat Kft. a felolvasólapon is vállalt 0,08 órás jótállási javítás megkezdését a Kbt. 87. §-a alapján nem tudta megfelelően, tényszerűen alátámasztani, ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontja értelmében érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Utalt az ajánlattételi dokumentáció 24. pontjában foglaltakra, és kifejtette, hogy a tevékenység megkezdésének időpontja a telefon letétele, és az elindulás, a lezárásának az időpontjába azonban beletartozik a hiba felmérésének megkezdése. Ez tartalmában nem többletidőt igényel, hanem a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy részvételét igényli a teljesítésben, ugyanis a hiba felmérésének a megkezdését csak megfelelő szakértelemmel rendelkező, az adott eszközhöz értő személy, szakember tudja megkezdeni. Kérelmező azt nem vitatta, hogy az alvállalkozók kiérnek 5 perc alatt az adott teljesítési helyre, ezen érték objektíven, mérhetően alátámasztható. Kérelmező azt vitatta, hogy a megjelölt alvállalkozók képesek szakszerű jótállási javításra, semmilyen objektív ténnyel, szerződéssel, rendelkezésre állási nyilatkozattal nem támasztotta alá a nyertes ajánlattevő, mint ahogy azt sem, hogy az alvállalkozók tudnak egyáltalán arról, hogy ők egy iskolában számítástechnikai eszközöket fognak javítani. Kérelmező szerint az ajánlatkérő azért sem fogadhatta volna el a nyertes indokolását, mert abban az ajánlattevő az 5 perc vállalás teljesíthetőségét próbálta igazolni. Ezzel szemben a vállalást 0,08 óra, azaz 4,8 perc időtartammal adták meg, az indokolásban tehát nem a 0,08 órás érték teljesíthetőségének igazolása történt meg. 2./ Kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét amiatt is vitatta, mert a Ferat Kft. az ajánlatában nem jelölte meg a bírálati szempontot képező hangfal pontos típusát. Mindezek hiányában ajánlatkérőnek nem volt lehetősége a megajánlott hangfal tekintetében annak teljesítményének ellenőrzésére, a pontszám alapját képező Watt-érték megállapítására. A nyertes ajánlattevő mindösszesen leírta a műszaki tartalmat, és fotót csatolt a hangfalakról. Ez a kérelmező álláspontja szerint nem volt elfogadható, hiányos volt az ajánlat, ugyanis a hangfal pontos típusának megjelölése nélkül. Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatokból nem volt abban a helyzetben, hogy meggyőződjön arról, hogy a Watt értékre tett ajánlati vállalás megalapozott-e, illetőleg a megajánlott termék valóban rendelkezik-e azzal a teljesítménnyel, hangteljesítménnyel. Ugyanakkor a
9
kérelmező álláspontja az, hogy ez a hiány jogszerűen hiánypótlással nem pótolható, nem egészíthető ki az ajánlat, mivel az a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tilalomba ütközik. A hangfal teljesítménye értékelt ajánlati tartalom, emiatt az ezzel kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét a Kbt. kizárta. Ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor a nyertes ajánlattevőt felhívta arra, hogy pótolja a hiányt vagy adjon felvilágosítást a hangfal típusára vonatkozóan, és lehetővé tette a nyertes ajánlattevőnek, hogy ezzel az adattal kiegészítse az ajánlatát. Kérelmező előadta, hogy a vitarendezési kérelmében csatolta ugyan egy konkrét típusú hangfal műszaki adatlapját és fényképét, ez azonban álláspontja szerint nem feltétlenül azonos az ajánlatban pontosan meg nem jelölt termékkel. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, mivel véleménye szerint jogszerűen bírálta el a nyertes ajánlatát, a kérelmező által megjelölt érvénytelenségi okok nem állnak fenn. Az 1./ kérelmi elem vonatkozásában kifejtette, hogy a 8. bírálati szempont tekintetében a hibajavítás megkezdésének a hiba felmérésének megkezdését tekinti az ajánlatkérő, a hiba telefonon történő bejelentése és a hiba jellegének telefonon történő körülírása nem minősül a hiba felmérés megkezdésének. A hibabejelentés adatainak rögzítése tekintetében nem kérte az ajánlattevők szakember állományának megjelölését. A hibafelmérés megkezdése egyenlő a helyszínen való megjelenéssel, tehát annak az időpontjáig kellett az eltelt időtartamot igazolni, ehhez viszont nem szükséges szakember, így emiatt sem kellett azt vizsgálnia, hogy a megjelölt 10 % alatti alvállalkozók milyen szakértelemmel rendelkeznek. Ajánlatkérő utalt arra, hogy a helyszínen megjelenő szakembert a teljesítés helyszíne szerinti intézmények képviselői tudják tájékoztatni hiba okáról. Ettől függetlenül a Ferat Kft. által bejelentett hibafelmérést végző szakemberek végzettségét leellenőrizték, és megfelelőnek találták. Rámutatott arra, hogy a kérelmező sem jelölte meg, hogy milyen végzettségű lehet az a szakember, aki a hibát felmérni képes. A számítógépekhez kapcsolódó hibafelmérés semmilyen szakképesítéshez nincs kötve, nyolc általános iskolai végzettséggel is lehet ilyen munkát végezni. Az interaktív táblák - mint a legspeciálisabb beszerzendő informatikai eszköz esetében pedig az ajánlattevőknek cseregaranciát kellett vállalniuk. Kifejtette, hogy annak, hogy a Ferat Kft. milyen polgárjogi szerződés keretében látja el a 10 % alatti alvállalkozóival a hibafelmérési munkákat, illetve a hibafelmérést, szervizelést végzők hogy oldják meg saját munkajogi kérdéseiket, az a közbeszerzés szempontjából irreleváns - erre a többi ajánlattevő tekintetében sem kért semmilyen adatot, nyilatkozatot, felvilágosítást. Kifejtette továbbá, hogy az ajánlatkérő képviselője autóval minden egyes megjelölt helyszín esetében megvizsgálta azt, hogy valóban megközelíthető-e az ajánlattevő által megjelölt időben, illetőleg a vállalt időtartamon belül jegyzőkönyvben rögzítette
10
a mérési eredményeit, és ez alapján győződött meg arról a tényről, hogy a 4,8 perces vállaláson belül elérhető valamennyi helyszín. A 2./ kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy a nyertes ajánlatban az interaktív táblához szállítandó hangfalakról megadott műszaki leírásból egyértelműen meg tudta állapítani, hogy az ajánlati vállalás megfelel az előírt műszaki tartalomnak. Hangsúlyozta, hogy a szállítandó termékek vonatkozásában, a dokumentációban és a műszaki leírásban nem írta azt kifejezetten elő, hogy meg kell jelölni a megajánlott termék pontos típusát, hanem olyan részletesen kellett a műszaki leírását megadni, amiből ajánlatkérő azonosítani tudta a megajánlott érték megfelelősségét, egyebekben pedig utalt arra is, hogy a teljesítés során külön műszaki ellenőr szakértelmét fogja ahhoz igénybe venni, hogy a szállított termék megfelel-e a leírásban, az előírásban, illetőleg az ajánlatban foglaltaknak. Ajánlatkérő a konkrét típus közlése nélkül is be tudta azonosítani a megajánlott terméket, mivel másik két ajánlattevő is ugyanezt a terméket ajánlotta meg, csatolva a műszaki leírást és a termék fényképét. Kifejtette továbbá, hogy a nyertest nem hiánypótlásra hívta fel, hanem a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért, melyre vonatkozóan jogszerűen járt el. Egyéb érdekeltként a Ferat Kft., nyertes ajánlattevő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az 1./ kérelmi elem tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint kizárólag az ajánlati elem tartalmához szigorúan kapcsolódó elemeket vizsgálhatja az ajánlatkérő, ebben az esetben pedig a vállalt teljesítési időtartam, annak mértéke volt a teljesítésbe bevonni megjelölt 10% alatti alvállalkozóknak a teljesítési képessége, a szakképesítése, szakértelme a vizsgálatnak már nem lehet tárgya. A bírálati szempont tárgyát a jótállási javítás megkezdéséhez szükséges időtartam, azaz egy időbeli érték képezte. A Kbt. 87. § (1) bekezdésének alkalmazása kizárólag a bírálati szempont tárgyára, azaz arra terjedhet ki, hogy a Ferat Kft. alvállalkozói képesek-e a megajánlott időtartam alatt a hiba felmerülésének helyszínén megjelenni. Minden további kérdés vizsgálata kívül esik a 87. § (1) bekezdésének körén. Kifejtette, hogy az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalma alapján nem volt levonható az a következtetés, hogy a hibajavításnak a helyszínen meg kell történnie, illetve a hibát annak a személynek el is kell hárítania, aki a helyszínen megjelenik. Az ajánlattevő valamennyi alvállalkozója számára 3 napos kurzust kíván tartani a leszállított eszközök javításra tárgyában a szerződés megkötését követően. Egyéb érdekelt véleménye szerint az ajánlatkérőnek nem volt kötelessége azt vizsgálni, hogy a Ferat Kft. által igénybe vett alvállalkozók milyen képesítéssel rendelkeznek, illetve milyen tartalmú szerződés alapján fogják teljesíteni a hibaelhárítást. Kifejtette, hogy nincs relevanciája annak, hogy az alvállalkozóként megjelölt személyek jelenleg kivel állnak foglalkoztatási jogviszonyban. Az alvállalkozóként megjelölt természetes személyek
11
foglalkoztatási jogviszonya (munkahelye) a szerződéses kötelezettségek teljesítésének időszakában számtalanszor változhat, illetve valamely - a Ferat Kft.-től különböző - munkáltatóval fennálló jogviszonyuk sem zárja ki a szerződés teljesítésében történő közreműködésüket. Közölte, hogy minden egyes alvállalkozójával szóbeli szerződést kötött, és ellenőrizte alvállalkozóként megbízott személyek végzettségét. Ajánlattevő becsatolta az alvállalkozók szakmai végzettségét igazoló okiratok másolatát. Egyéb érdekelt véleménye szerint nincs jelentősége annak, hogy 5 perces időtartamra adta meg az indokolását. A vállalást 0,08 órára adta meg, e körben kellett igazolnia, alátámasztania a teljesíthetőséget az ésszerűséggel való összeegyeztethetőséget, emiatt önmagában az összes vagy 4,8 eltérés, mint időtartam, nem kérhető számon az ajánlattevőtől az összeg pedig elírás volt. Akár elírásnak is tekinthető az ajánlattevő részéről, egyebekben pedig maga az indoklás érdemben alátámasztotta a teljesíthetőséget. A 2./ kérelmi elem tekintetében közölte, hogy az ajánlatkérő kifejezetten nem kérte a termék típusának megjelölését, illetőleg gyártói vagy forgalmazói nyilatkozat becsatolását. Ugyanakkor olyan részletes és megfelelő termékleírást közölt, hogy a kérelmező maga is könnyedén azonosítani tudta a terméket, hiszen a vitarendezési kérelmében már a megajánlott termékkel azonos termék leírását csatolta, feltételezve, hogy ténylegesen ezzel történt meg az ajánlattétel. A jelen esetben a Kbt. 83. §-a jogszerűen alkalmazható volt, mivel kizárólag azon értékek nem pótolhatóak hiánypótlás keretében, amelyet az ajánlatkérő az értékelési szempont szerint értékel, más adat tekintetében a szakmai ajánlat módosítható volt. A Karakter Kft. egyetértett a kérelmező azon álláspontjával, mely szerint egyértelműen meg kell jelölni a megajánlott terméket. Amennyiben az az ajánlatból nem állapítható meg, a hiány nem pótolható, az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A Döntőbizottság az alábbi indokolás szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek.
12
A Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a Ferat Kft. 1. beszerzési részre benyújtott ajánlata érvényességének megállapítása, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás 1. beszerzési részének eredménye vonatkozásában. A nyertes ajánlat érvényességét két okból is kifogásolta a kérelmező: az ajánlatkérő a Kbt. 87. § (2)-(3) bekezdéseire figyelemmel jogsértően fogadta el a nyertes ajánlattevő 8. bírálati részszempontra tett vállalásának indokolását, továbbá a szállítandó hangfal tekintetében az ajánlat nem tartalmaz konkrét ajánlatot, illetőleg e termék vonatkozásában a nyertes módosította az ajánlatát. A Döntőbizottság az 1./ kérelmi elem vonatkozásában az alábbiakat állapította meg. A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 87. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].
13
A közbeszerzési eljárások célja a szerződés megkötése, amelynek révén a beszerzési igényt az ajánlatkérő által meghatározott szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő fogja teljesíteni. A közpénzekkel felelősen gazdálkodó ajánlatkérő köteles azt elősegíteni, hogy az eljárásban csak olyan ajánlattevők versenyezzenek, amelyek ténylegesen teljesíthető ajánlatot tesznek, és irreális ajánlat megtételével nem veszélyeztetik a szerződés megfelelő teljesítését. A jogalkotó ennek érdekében írta elő azt, hogy amennyiben a benyújtott ajánlat lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, úgy az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlatok irreálisnak tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról és teljesíthetőségéről. Ajánlatkérőnek a Kbt-ben meghatározott módon kell eljárnia, a túlzottan alacsony mértékű kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatokat nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelenné, hanem köteles a Kbt. 87. § (2) és (3) bekezdése szerint eljárni. Ajánlatkérő a döntését kizárólag az ajánlattevő indokolására és a rendelkezésére álló iratokra alapozhatja. Amennyiben az indokolás nem tartalmaz kellő információt, tényt, adatot az ajánlatkérő döntéséhez, és nem indokolja meg kellőképpen az ajánlati elem teljesíthetőségét, úgy magát fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadva az ajánlatot jogszerűen érvényesnek minősítse. Annak tényét, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárásban megtett ajánlati vállalás valósnak, teljesíthetőnek, a gazdasági ésszerűséggel összhangban állónak fogadható-e el, elsődlegesen az adott eljárás keretei között kell vizsgálni. Minden egyes esetben a közbeszerzés tárgyának jellemzői, a szerződéses feltételek, a bírálati részszempont tartalma és a megtett vállalás együttes vizsgálata, értékelése alapján ítélhető meg az a kérdés, hogy az ajánlattevő indokolása összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel. A jelen esetben a vitatott bírálati részszempont a 8. részszempont szerint értékelt „jótállási javítás megkezdése a bejelentés időpontjától számítva (órában)”. A Döntőbizottság elsődlegesen azt tekintette át, hogy ajánlatkérő miként határozta meg a 8. részszempont tartalmát, ugyanis ennek függvényében, a többi ajánlattevő vállalására is tekintettel ítélhető meg a nyertes ajánlat megfelelősége, elfogadhatósága. A vizsgált részszempont tartalmi meghatározását ajánlatkérő a dokumentáció 24) pontjában határozta meg akként, hogy a hibajavítás megkezdésének a hiba felmérésének megkezdését tekinti, a hiba telefonon történő bejelentése és a hiba jellegének telefonon történő körülírása nem minősül hibafelmérés megkezdésének. A hiba javításának késedelmes megkezdése esetére az ajánlatkérő 5.000.-Ft/óra késedelmi kötbért kötött ki.
14
A fenti meghatározásból megállapítható, hogy az ajánlatkérő a hibajavítás megkezdésének időpontját a hiba felmérésének megkezdésének időpontjával azonosította. A hibafelmérés mibenlétét, műszaki tartalmát azonban sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem részletezte. Arra vonatkozóan nem tett előírást, hogy milyen tevékenység minősíthető a hibafelmérés konkrét megkezdésének, ezzel kapcsolatosan semmilyen műszaki, informatikai, egyéb szakmai tartalmi feltételt nem határozott meg. A dokumentációban rögzített fogalmi meghatározás alapján rögzíthető továbbá, hogy a hiba felmérésének időtartamát és a javítás időtartamát ajánlatkérő már nem kívánta értékelni, a részszempont szerint értékelt ajánlati vállalásban ezen időtartamokat nem kellett megjeleníteni. A konkrét ajánlatadási feltételrendszer alapján nincs jogi relevanciája annak, hogy a felmérési tevékenység ténylegesen mikor, hol és hogyan fejeződik be, az értékelt ajánlati vállalás valós tartalmának, teljesíthetőségének megállapítása során nem vizsgálható önmagában az a körülmény, hogy a hibafelmérési tevékenységet ki fejezi be, a jótállási javítási feladatokat mely személy végzi el. A bírálati részszempont tartalmi meghatározása alapján a hiba bejelentésétől a hiba felmérésének megkezdéséig terjedő időtartam vonatkozásában vizsgálható a teljesíthetőség, az indokolás összeegyeztethetősége a gazdasági ésszerűséggel. Az ajánlattevői indokolás elfogadhatósága, a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi ok fennállása körében nem vizsgálható az, hogy az indokolásban megjelölt szakemberek alkalmasak-e a jótállási javítás elvégzésére, különös figyelemmel arra, hogy e teljesítési elemhez kapcsolódóan ajánlatkérő alkalmassági feltételt sem írt elő. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság osztotta a felek egybehangzó álláspontját abban, hogy a hibafelmérés megkezdésének időpontja a jelen eljárásban meghatározott feltételek szerint – egyéb tartalmi meghatározás hiányában – önmagában azonosítható a hibabejelentéssel érintett eszköz, berendezés fizikai elérésével, a helyszínre megérkezés időpontjával. A Döntőbizottság ugyanakkor szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy ajánlatkérő összesen 8 teljesítési helyszínt határozott meg. Mivel a vizsgált bírálati részszemponton belül e teljesítési helyszínekre nem határozott meg külön alszempontokat, a vállalást úgy kellett megadni, hogy a vállalt idő alatt az összes teljesítési helyszínre való megérkezés biztosított legyen. Az 1. beszerzési részben nyertes Ferat Kft. ajánlata alapján tényként megállapítható, hogy a 8. részszempontra 0,08 óra vállalást tett, mely 4,8 perces időtartamnak felel meg. Az 1. közbeszerzési részre ajánlatot benyújtó ajánlattevők e részszempontra átlagosan 0,8 órás vállalást tettek, amely a nyertes vállalásának 10-szerese. Hét ajánlattevő vállalt 1 órás vagy hosszabb időtartamra kötelezettséget, még a második legalacsonyabb vállalás is 2,7-szerese a nyertesének, tehát a vállalás valóban kirívónak minősül. A Döntőbizottság
15
megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a jótállási javítás megkezdésének időtartamára tett vállalását kirívó kötelezettségvállalásnak értékelte, és az ajánlattevőtől a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján indokolást kért, és az ajánlattevő megadta az indokolást. A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a rendelkezésére álló indokolás és adatok alapján meggyőződhetett-e a nyertes által vállalt időtartam valós teljesíthetőségéről, jogszerűen döntött-e a nyertes ajánlat érvényességéről. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a 8. bírálati a részszempontra adott vállalások megalapozottságát különösen körültekintően kellett ajánlatkérőnek vizsgálnia, ellenőriznie, mivel az érvényes ajánlatok közötti versenyben ezen vállalás különösen nagy relevanciával bírt. Az ajánlatkérő ugyanis ehhez a részszemponthoz rendelte a legmagasabb, a többi részszemponthoz rendelt súlyszámhoz képest is kiemelkedően magas, 40-es súlyszámot. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő indokolását, és megállapította, hogy az csak részben foglal magában a részszempont valós tartalma körében értékelhető, figyelembe vehető objektív elemeket. A nyertes ajánlattevő az indokolásában az 5 perc vállalási idő teljesíthetőségét kívánta alátámasztani, az egyes teljesítési helyszínekre történő kiszállás időtartamát is kizárólag perc mértékegységben kifejezve adta meg. Ezzel szemben az ajánlati vállalását 0,08 óra, azaz 4 perc 48 másodperc időtartamra tette meg. Amellett, hogy az ajánlattevő nem a valós, másodperc pontossággal meghatározott ajánlati elemre adott indokolást, a vállalt és az indokolásban megjelölt időtartamok közötti – nem vitásan kismértékű – eltérésnek az érvényességi vizsgálat szempontjából amiatt van különös relevanciája, mert az egyik teljesítési helyszín, az alattyáni iskola esetében az ajánlattevő 5 perc kiszállási időről nyilatkozott, amely meghaladja az ajánlati vállalás tartamát. Az ajánlattevő továbbá a teljesíthetőséget azzal kívánta alátámasztani, hogy valamennyi, 8 különböző településen található teljesítési helyszín esetében helyi elérhetőséggel rendelkező magánszemélyeket, településenként 1-1 főt jelölt meg teljesítési segédként. A kiszállás időtartamát az alvállalkozók címe és a teljesítési helyszín közötti út gépkocsival történő megtételével kalkulálta. A Döntőbizottság egyetértett a kérelmezővel abban, hogy az indokolás e részében kizárólag akkor minősülhet objektívnek, amennyiben ténylegesen igazolt az, hogy a megjelölt magánszemélyek rendelkezésre állnak, a szerződést e részében az ajánlattevő alvállalkozójaként teljesítik, az ajánlatkérő hibabejelentését az ajánlattevő által megjelölt címen fogadják, a vállalt időtartamon belül képesek a hibajavítást megkezdeni. Az ajánlattevő az e körben tett saját nyilatkozatát azonban dokumentumokkal nem támasztotta alá.
16
A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő az indokolásban közöltek, az ajánlattevő bizonyítékai alapján jogosult dönteni a vállalás teljesíthetőségéről. Objektív, konkrét indokait az ajánlattevő köteles megadni, azt nem pótolhatja az ajánlatkérő. A nyertesi vállalás megalapozottságát és teljesíthetőségét alátámasztó ésszerű, objektív indokokat az ajánlattevő helyett nem az ajánlatkérőnek kell megadnia. A konkrét esetben a benyújtott indokolás alapján nem vonható le megalapozott következtetés sem a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségre, sem arra, hogy a vállalás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. Emiatt a jelenlegi helyzetben Kbt. 87. § (3) bekezdésében meghatározott ténybeli és jogi alap sem áll még fenn az ajánlat érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánítására. Ahhoz, hogy ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződjön a nyertes ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről, a vizsgált adatokon túlmenően a ténylegesen megtett vállalás és az alvállalkozók rendelkezésre állása vonatkozásában további tájékoztatáskéréssel, kellett volna a nyertes ajánlattevőhöz fordulnia, amelyre a Kbt. 87. § (2) bekezdése lehetőséget ad. A Döntőbizottság minderre figyelemmel nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét, hanem azt állapította meg, hogy ajánlatkérő a 8. bírálati részszempontra adott vállalás körében a Kbt. 87. § (2) bekezdésében foglalt meggyőződési kötelezettségének elmulasztására tekintettel nem nyilváníthatta jogszerűen érvényesnek a nyertes ajánlatát. Ajánlatkérő további tájékoztatáskérést követően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy meggyőződjön a nyertes ajánlattevő 8. bírálati részszempontra adott ajánlatának megalapozottságáról. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő e meggyőződési kötelezettségének elmulasztásával állapította meg a nyertes ajánlat érvényességét, megsértette a Kbt. 87. § (2) bekezdését. A 2./ kérelmi elem alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen bírálta-e el a nyertes ajánlatot a Tantermi csomag részeként megajánlott hangfalak vonatkozásában. Kérelmező arra hivatkozott, hogy a konkrét terméktípus megjelölése hiányában sem a vállalás megalapozottsága, sem a termék műszaki megfelelősége nem állapítható meg, e vonatkozásban az ajánlat hiányosságai nem pótolhatóak. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását.
17
A (2) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 83. §-a tartalmazza a hiánypótlás szabályait. „83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már
18
nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia.” A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kötelezően előírja a bírálat során azt, hogy az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy van-e olyan hiba, hiányosság vagy ellentmondás az ajánlatban, amely miatt szükséges a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglalt hiánypótlás alkalmazása vagy a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kérése. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott korlátba. A Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján biztosított a többszöri hiánypótlás lehetősége is, így amennyiben a bírálat során további hibák, hiányok kerülnek felismerésre, az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni. A Kbt. 85. § (2) bekezdése alapján pedig az ajánlattevő jogosult a műszaki ajánlatának nem egyértelmű, ellentmondásos tartalmát hitelt érdemlően tisztázni, vagy a hiányzó ajánlati tartalmat pótolni a Kbt. 85. § (1) bekezdésben előírtak betartása mellett. Az ajánlatkérő a dokumentációban a szállítandó hangszórópár vonatkozásában azt a műszaki követelményt írta el, hogy azt az interaktív tábla kiegészítő elemeként kell megajánlani, minimum 15 Watt teljesítményértékkel kell rendelkeznie. Ajánlatkérő az ezt meghaladó teljesítményértékkel rendelkező hangszórókkal megtett ajánlatot a 4. bírálati részszempont szerint értékelte. A nyertes ajánlattevő az ajánlatának 52. oldalán csatolta a megajánlott hangszórópár műszaki leírását, amelyben a minimálisan előírt teljesítményértéket meghaladó 240 W műszaki paraméteren felül számos további műszaki jellemző ismertetésére is részletesen kitért, a hangfalpárról fényképet is csatolt. A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy e műszaki leírásban nem közölte az ajánlattevő a hangfal típusát.
19
A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy a kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét a jogorvoslati kérelmében foglaltakkal azonos okokból kifogásolta a 2011. július 8-án előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmében. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelemben foglaltak alapján a Kbt. 96/A. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás szerint 2011. július 12-én kérte a nyertes ajánlattevő tájékoztatását, hiánypótlását az interaktív táblákhoz rendelt hangfal típusára vonatkozóan. A nyertes ajánlattevő 2011. július 15-én ismételten becsatolta a megajánlott hangszórópár fényképét és műszaki leírását, amelyben már szerepelt adat a termék típusáról. Az ismételten becsatolt műszaki leírás az ajánlatban szereplő műszaki leírásban közöltekkel azonos tartalommal ismertette a termék műszaki paramétereit, a termékről készült fotó is megegyező az ajánlatban már közölttel. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő konkrét, egyedi termék szállítására tett ajánlatot, az érvényességi feltételként előírtak közlésén túl részletes műszaki paraméterek és a fénykép alapján a termék egyedileg azonosítható, mint ahogyan azt a kérelmező is megtette az előzetes vitarendezési kérelmében. Ebből következően nem foghat helyt azon állítása, mely szerint az ajánlatot nem meghatározott, nem konkrét termékkel tették meg, az ajánlat valós tartalma ismeretlen. Nem vitásan a műszaki megfelelőség, illetőleg a 4. bírálati részszempont szerint értékelt ajánlati elem ellenőrzése a termék típusának ismeretében tehető meg, így az ajánlat hiányos volt, e hiány pótlása azonban a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti tilalomba nem ütközött. Az ajánlatkérő jogszerűen bírálta el e körben a nyertes ajánlatot, az ajánlattevő hiánypótlással jogszerűen kiegészített ajánlata megfelelt a felhívásban és dokumentációban előírtaknak. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a 2./ jogorvoslati kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapított meg, a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kérelmező megalapozatlan kérelmi elemeit a Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Döntőbizottság a konkrét esetben a beszerzés értékére, a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) –(5) bekezdései alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
20
A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. szeptember 7.
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
Juhász Márton sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
21
Kapják: 1. Dr. Serfőző Andrea ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 9.) 2. Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Lóránd ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 3. High Media Kft. (1201 Budapest, Lázár u. 39/A.) 4. Orink Hungary Kft. (4400 Nyíregyháza, Mák u. 5.) 5. Nógrád Szeszám Kft. (3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9.) 6. SzabolcsCom Gulácsi Gyula egyéni cég (4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 27.) 7. Milleneum Computer Kft. (5000 Szolnok, József A. u. 20.) 8. Notebook Bp. Kft. (3530 Miskolc, Rákóczi u. 14.) 9. Karakter Kft. (5000 Szolnok, Szapáry u. 6.) 10.Win Investor Zrt. (1126 Budapest, Dolgos u. 2/1.) 11.Material 04 Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 10.) 12.Gál Zoltán egyéni vállalkozó (4467 Szabolcs, Petőfi u. 8.) 13.Albacomp SH Szoftverház Kft. (8000 Székesfehérvár, Raktár u. 2.) 14.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 15.Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 16.Irattár
