KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.424/6/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság elnöke (1024 Budapest, Riadó u. 5. képviseli: Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó 1024 Budapest, Riadó utca 5., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósági Ellátó Központ (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., képviseli: Dr. Illényi Péter Tamás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 80. a továbbiakban: ajánlatkérő) „A központi szúnyoggyérítés megszervezésével összefüggő szakértői feladatok ellátása (2016.)” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 98. § (2) bekezdés e) pontját. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 200.000.- Ft, azaz kettőszázezer forint bírságot szab ki. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott dokumentumai, a jogorvoslati eljárás iratai, továbbá a hivatalbóli kezdeményezés és az ajánlatkérő nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a 2016. május 31. napján beérkezett tájékoztatóval értesítette a hivatalbóli kezdeményezőt arról, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontjának megjelölésével. Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatásában előadta, hogy az általa választott közbeszerzési eljárás jogalapjának fennállását az alábbiak támasztják alá. Az elmúlt hónapok időjárási körülményei jelentősen elősegítették a csípőszúnyogok sikeres áttelelését, és különösen a lárvák számára ideális élőhelyek kialakulását. Az év első két hónapjában a sokéves csapadékösszeg mintegy kétszerese hullott Magyarország területére, melynek következtében jelenleg közel 80.000 hektáron alakult ki területi elöntés (belvíz). A növényzettel fedett víztestekben, különösen az ártereken megmaradó kisvizekben márciusra megindult az elmúlt években lerakódott tojásokból a csípőszúnyog lárvák kelése, lassú fejlődése. A hőmérséklet emelkedésével a szúnyogok fejlődése felgyorsul, várhatóan április második felében kezdődik meg tömeges rajzásuk. A sikeres védekezés feltétele pedig az, hogy a beavatkozásokat még a szúnyogok lárva állapotában meg tudják kezdeni, valamint az első rajzáscsúcs idejére a kifejlett szúnyogok elleni védekezés is lehetséges legyen. A Kormány 2016. április 13. napján döntött arról, hogy a jelentős csípőszúnyogártalom elleni hatékony védelem érdekében, a probléma központi kezelésére van szükség, és a szúnyoggyérítésre és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására, megszervezésére és lebonyolítására a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot nevesítette. Tekintettel arra, hogy a szúnyoggyérítés nem tartozik a katasztrófavédelem alapfeladatai közé, kizárólag az országos szúnyoggyérítési program központi megvalósításáról és az ehhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1195/2016. (IV. 13.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján lett jogalapja annak, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ, mint ajánlatkérő a 2016. évi országos szúnyoggyérítési központ megszervezéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat megindítsa.
3
Mindezeken túl az ajánlatkérő a tájékoztatójában előadta, hogy a jelentős egészségügyi- és járványügyi kockázat megelőzését is szolgáló szúnyoggyérítést a tárgyi eljárás alapján meghatározott, műszaki-technikai sajátosságok miatti időpontban kell megszervezni, amit az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Módszertani Levél részletesen kifejt. A Módszertani Levélben foglaltak figyelembevételével, valamint az elmúlt időszakban hazánk területén lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt kialakult szúnyog tenyészőhelyek alapján pontosan meghatározható az a terület és azok a teljesítési határidők, amikor a tárgyi eljárás szerinti szúnyoggyérítést el kell végezni, ennek alapján az ajánlatkérő a legkésőbbi kezdési időpontként 2016. június 15. napját határozta meg. Véleménye szerint ugyanis ezen időpont esetén biztosítható az, hogy a szúnyoginvázió még kezelhető mértékű maradjon. Továbbá hangsúlyozta, hogy amennyiben a szúnyoggyérítés központi megszervezésére a szúnyogok egyébként meglehetősen rövid, szúnyogfajoktól függően néhány hetes élettartam alatt nem kerül sor, úgy ezen hirtelen kiemelkedően nagy tömegben jelentkező szúnyogok rendkívüli módon megkeserítik az érintett lakosság életét, és az árvíz utáni tapasztalt mértékben raknak maguk is petét és termelik újra saját magukat. Fentieken túl az ajánlatkérő előadta, hogy a Korm. határozat megjelenését követően haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, különösen az irtással érintett területek felmérését és a szúnyoggyérítés megrendeléséhez szükséges műszaki specifikáció meghatározását, ehhez azonban az ajánlatkérőnek nem állnak rendelkezésére szükséges szakemberek, minthogy nem rendelkezik az ajánlatkérő az irtási tevékenység hatékonyságának méréséhez szükséges – meglehetősen speciális szaktudást és tapasztalatot feltételező – kapacitással sem. Az imágó- és szúnyoglárva kezelés hatékonysága szúnyogsűrűség méréssel határozható meg, amelynek rendszere a mérőközpontok szakszerű kijelölésével, a mérési módszer meghatározásával és a mérés értékelésével végezhető el, melyet ugyanannak a személynek kell elvégeznie. Az ajánlatkérő arról is tájékoztatást adott, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlattételre Ecomap Bt.-t (7625 Pécs, Szőlő utca 14.), a Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft.-t (8360 Keszthely, Vak Bottyán u. 37.), és Tajtiné Váradi Emőke egyéni vállalkozót (1176 Budapest, Lotz Károly utca 7.) hívta fel, illetve hogy a beszerzés becsült értéke 40.496.689.-Ft. Az ajánlatkérő a tájékoztatójához mellékelte a képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumot, az ajánlattételi felhívást valamint az Epidemiológiai Információs Hetilap 12. évfolyam 2. különszámú módszertani levelét a szúnyogok elleni védekezésről.
4
Az ajánlattételi felhívás (a továbbiakban: felhívás) 4.) pontjában a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: „A központi szúnyoggyérítés megszervezésével összefüggő szakértői feladatok ellátása a közbeszerzési dokumentumokban és a tárgyalás(ok) során meghatározott feltételekkel. Szerződés szerinti mennyiség: a következő feladatok ellátása megbízási szerződés keretében: A nyertes ajánlattevőfeladata egyfelől az imágó- és szúnyoglárva-gyérítés hatékonyságának mérése, továbbá a gyérítéssel érintett területek behatárolása, illetve az így kijelölt területeken az alkalmazandó gyérítési módszerek meghatározása: biológiai, kémiai (földi és légi) szerződéskötéstől számítva 2016. szeptember 30-ig, összesen előre láthatóan 437.000 ha +/- 30 % területen légi kémiai, 325.000 ha +/- 30% területen földi kémiai, 7.500 ha +/- 30 % területen légi biológiai, 7.500 ha +/- 30 % területen földi biológiai Magyarország érintett területén. Az imágó- és szúnyoglárva-gyérítés hatékonyságának mérése során a nyertes ajánlattevő feladata: - annak ellenőrzése, hogy a szúnyoggyérítést végző vállalkozó munkavégzése a vonatkozó jogszabályoknak, illetve az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levelében foglaltak betartásával történik-e, továbbá az Ajánlatkérő és a gyérítési feladatot ellátó vállalkozó(k) között kötendő szerződésben foglaltaknak megfelelően, a szakértői javaslat alapján történik-e, - a tervezett gyérítési időpontot megelőzően annak felmérése, hogy a gyérítés indokolt/időszerű-e, - a munkavégzést követően csípésszám, illetve lárvaszám vizsgálat végzése, minta gyűjtése, és szükség esetén fajhatározás végzése, - a helyszín előzetes bejárása és felmérése, valamint szúrópróbaszerűen személyes ellenőrzés, - a szúnyoggyérítést végző vállalkozó által elvégzett munka teljesítésigazolása. A részletes specifikációt jelen közbeszerzési dokumentum(ok) II. fejezet (Műszaki leírás) és VI. fejezete (szerződéstervezet) tartalmazza.” A felhívás 7.) pontjában a szerződés időtartamát a szerződéskötéstől számítva 2016. szeptember 30. napjáig tartó határozott időtartamban határozta meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő a felhívás 12.) pontjában az ajánlatok értékelési szempontjaként a legjobb ár-érték arányt határozta meg és megjelölte az értékelési részszempontokat is. A felhívás 9.) pontja tartalmazta az ellenszolgáltatás teljesítésének a feltételeit, a 13.) pont a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módjukat.
5
A Kbt. 102. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel az ajánlatkérő nem kérte a gazdasági és pénzügyi alkalmasság valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges igazolásokat. A felhívás 16. pontja szerint az ajánlattételi határidő 2016. június 3. napján 10:00 óra volt. Az ajánlatkérő a felhívás 20.b) pontjában rögzítette az első tárgyalás időpontját, amely 2016. június 7. napjának 9:30 órája volt. A hivatalbóli kezdeményező 2016. június 2. napján a Kbt. 189. § (2) bekezdés alapján hiánypótlásra hívta fel az ajánlatkérőt, tekintettel arra, hogy a részére megküldött iratok alapján - a beszerzés tárgya vonatkozásában - nem volt egyértelműen megállapítható a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását meglapozó körülmények fennállása. Ennek keretében kérte a hivatalbóli kezdeményező az ajánlatkérőtől, hogy részletesen mutassa be a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásához szükséges - törvényben rögzített és konjunktív - feltételek maradéktalan fennállását a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatás megrendelése vonatkozásában. Az ajánlatkérő 2016. június 6. napján küldte meg a hiánypótlási felhívásra adott válaszát a hivatalbóli kezdeményező részére, melyben előadta, hogy az ajánlatkérő alapfeladatai közé a központi szúnyoggyérítés megszervezése nem tartozik, azt csak az irányító szerv által meghatározott egyedi utasítás keretében végezheti el, s erre tekintettel az alapfeladatai közé nem tartozó központi szúnyoggyérítés megszervezésével, illetőleg az ahhoz kapcsolódó szakértői feladatokkal összefüggő tevékenységek ellátásának kötelezettségéről, illetőleg a tárgyi beszerzési igényről csak a Korm. határozat megjelenésének a napján, azaz 2016. április 13. napján szerzett tudomást. Továbbá az ajánlatkérő az egyes eljárási cselekményeinek dátum szerinti bemutatásával ismertette, hogy a beszerzési igény felmerülését követően milyen intézkedéseket tett a beszerzés megvalósítása érdekében. Az ajánlatkérő e körben utalt arra, hogy valamennyi nem európai uniós forrásból megvalósuló beszerzése a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) hatálya alá tartozik, azaz azok indítását engedélyeztetnie kell a közbeszerzésekért felelős miniszterrel. A Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerint „a miniszter által kiadott (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
6
tanúsítvány hiányában – a 6. § (5) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg. Ajánlatkérő a Korm. határozat közzétételét követően a tárgyi eljárás szerinti feladat előkészítését, belső szakmai egyeztetését, a szakmai és területi igények felmérést haladéktalanul megkezdte, majd a következő intézkedéseket tette. eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentumok (ide értve a teljesítendő feladatra vonatkozó műszaki leírás elkészítése, kötendő szerződés szerkesztése) elkészítése és megküldése a BM OKF/BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ tekintetében az irányítási jogokat gyakorló Belügyminisztérium útján a Miniszterelnökségnek, mint a közbeszerzésekért felelős miniszternek: 2016. április 25. Miniszterelnökség a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívása megküldésének napja: 2016. május 4. a hiánypótláshoz szükséges belső szakmai egyeztetések lefolytatása és a hiánypótlás megküldése a Miniszterelnökségnek: 2016. május 11. a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételesen támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítvány kézhezvételének napja: 2016. május 25. (a tanúsítvány 2016. május 24-én a kora esti órákban érkezett meg az ajánlatkérőhöz) figyelemmel arra, hogy a Miniszterelnökség minőségellenőrzési tanúsítványa összesen 47 darab (!) feltételt tartalmazott, az eljárás megindításával összefüggő belső egyeztetések lefolytatása és eljárás megindításának napja: 2016. május 31. Továbbá a hiánypótlási felhívásra adott válaszában az ajánlatkérő az alábbiakban részletezett számításokkal alátámasztva mutatta be, hogy a nyílt, meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők miért nem lettek volna betarthatók a számára. „Nyílt eljárás indítása esetén a következő ütemezéssel lehetett volna számolni, az engedélyezésre benyújtott iratok ténylegesnek megfelelő 2016. április 25-i felterjesztése mellett (a közbeszerzési dokumentumokat reálisan ezen időpont előtt nem lehetett összeállítani): eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentumok elkészítése és megküldése a Belügyminisztérium útján a Miniszterelnökségnek: 2016. április 25. a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tanúsítvány kézhez vételének és az összefoglaló tájékoztatás közzétételének tervezhető napja a Közbeszerzési Adatbázisban: 2016. június 2. (figyelembe véve, hogy nem rendkívüli sürgős eljárásról van szó) jelentkezési határidő lejárta az összefoglaló tájékoztatás tekintetében, illetőleg az eljárást megindító felhívás megküldése a regisztrált
7
gazdasági szereplőknek (ezek hiányában az ajánlatkérő által kijelölt ajánlattevőknek): 2016. június 9. az eljárást megindító felhívás megküldésének napjához képest tervezhető ajánlattételi határidő (figyelemmel arra, hogy nemzeti eljárásrendben nincs gyorsított eljárás): 2016. június 20. az ajánlatok feldolgozása/bírálata és a döntési javaslat felterjesztése a Miniszterelnökségnek: [nyílt eljárás esetén] 2016. június 29. (figyelembe véve a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások bekérésének kötelező 5 munkanapos határidejét is), [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. július 13. a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tanúsítvány kézhez vételének és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésének tervezhető napja: [nyílt eljárás esetén] 2016. július 13., illetve [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. július 27. szerződéskötés tervezett napja (amennyiben több ajánlat benyújtására kerül sor): [nyílt eljárás esetén] 2016. július 25., illetve [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. augusztus 8.” Mindezeken túl mellékelte a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztályának (a továbbiakban: Miniszterelnökség) 2016. május 24. napján kelt KÖF/870/2 (2016) iktatószámú nem támogató tartalmú tanúsítványát, valamint a 2016. május 24. napján kelt KÖF/1035/2 (2016) iktatószámú feltételesen támogató tartalmú tanúsítványát a fenti tárgyú beszerzés vonatkozásában. Az ajánlatkérő 2016. június 9. napján készítette el és küldte meg az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint az eredményes eljárás nyertese a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium (tagok, mint közös ajánlattevők: Pannónia Központ Kft. és Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt.) lett. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2016. június 9. napján kötötte meg a megbízási szerződést. Az ajánlatkérő 2016. június 9. napján a hiánypótlási felhívásra adott válaszát követően hiánypótlás kiegészítése elnevezéssel újabb nyilatkozatot küldött meg a hivatalbóli kezdeményező részére. A hivatalbóli kezdeményező 2016. június 10. napján a Kbt. 153. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, és a jogsértés megállapítását, illetve bírság kiszabását kérte. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezői jogosultsága a Kbt. 152. §
8
(1) bekezdés a) pontján alapult és számára nyitva állt a Kbt. 189. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás indítására vonatkozó határidő. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértő esemény megtörténte, valamint a tudomásra jutás időpontjaként egyaránt 2016. május 31. napját, a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésének napját jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontját jelölte meg és indokolásként előadta, hogy a megjelölt jogszabályhely alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra előírt jogszabályok rendelkezéseinek megsértése, ezért a Kbt. 189. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezi a Döntőbizottság hivatalból való eljárását. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezéshez mellékelte az ajánlatkérő által megküldött tájékoztatást és a hiánypótlás keretében becsatolt dokumentumokat. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2016. június 13. napján a D.424/2/2016. számú végzésével megindította. Az ajánlatkérő a 2016. június 20. napján előterjesztett észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Az ajánlatkérő észrevételében – a hivatalbóli kezdeményezőnek megküldött tájékoztatásában és hiánypótlásában foglaltakon túl – előadta, hogy a jogorvoslati eljárással érintett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 2016. április 25-i, 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti engedélyezésre előterjesztését megelőzőleg, 2016. április 14. napon a Kbt. 86. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó, 83. § (2) bekezdés szerinti gyorsított tárgyalásos eljárást kívánt indítani annak érdekében, hogy az utóbbi indításra kerülő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján kötendő szerződést mielőbb felválthassa egy versenykörülmények között kiválasztott gazdasági szereplővel kötendő szerződéssel, azaz hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerinti teljesítési időtartamot valóban a rendkívüli sürgősség által indokolt időtartamra korlátozza. Ezen eljárás utóbb azért nem került megindításra, mert a Korm. rendelet szerinti engedélyezést végző Miniszterelnökség 2016. május 24-én
9
KÖF/870/2 (2016) iktatószámú levelében nem támogató tartalmú tanúsítványt bocsátott ki. Az ajánlatkérő az előbbieket követően korrigálta a Miniszterelnökség nem támogató tanúsítványában foglalt fenntartások mentén az előkészített közbeszerzési dokumentumokat, és 2016. június 10-én ismételten előterjesztette a Miniszterelnökség felé azon nyíltan induló közbeszerzési eljárás iratait, amellyel biztosítja, hogy a rendkívüli sürgősségi helyzetre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása alapján kötött szerződése csak addig legyen hatályban, amíg feltétlenül szükséges. Előbbiek maradéktalan érvényesülése érdekében az Ajánlatkérő már a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása közbeszerzési dokumentumai 6. fejezetében csatolt szerződéstervezete 9.8) pontjában rögzítette, hogy „Megrendelő felmondja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint – eláll jelen szerződéstől, ha - a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból, vagy - a szerződés időtartama alatt a Megrendelő a jelen szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárással azonos tárgyban új közbeszerzési eljárást indított, és ezen eljárás alapján – jelen szerződés tárgyával azonos tárgyban – új közbeszerzési szerződés jön létre”. Ugyancsak a szerződéstervezet 9.16) pontja szól arról, hogy a „Vállalkozó tudomással bír arról, hogy Megrendelő jelen szerződés tárgyával azonos tárgyban nyíltan induló közbeszerzési eljárást indít, amelynek eredményes lefolytatása esetén jelen szerződést jogosult a szerződés jelen fejezet 8. pont második bekezdés második francia bekezdése szerint megszüntetni.” Ajánlatkérő tehát már a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításakor számolt az új, nyíltan induló közbeszerzési eljárással, amely tényre az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők figyelmét is felhívta, azaz a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján kötött szerződés teljesítő vállalkozó is – aki a Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatában kifejezett nyilatkozott arról, hogy az ajánlattételi felhívás feltételeit megismerte és kész a szerződés ezen feltételek szerinti megkötésére és teljesítésére – annak tudatában tett ajánlatot, hogy a teljesítése csak az új eljárás szerinti szerződés megkötéséig – azaz a legszükségesebb, rendkívüli sürgősségre figyelemmel indokolt időtartamban – áll fent. Az ajánlatkérő az előre nem látható rendkívüli esemény ismertetése körében előadta, hogy a szúnyoggyérítés szükségességét nagymértékben az aktuális/pillanatnyi időjárási viszonyok határozzák meg. Amint az a hivatalbóli kezdeményező részére megküldött tájékoztatás mellékleteként is csatolt, Módszertani Levélben is olvasható, a Magyarországon jellemzően megjelenő csípőszúnyogok (Culicidae) peterakása a nőstények megtermékenyítése után 1-4 nappal kezdődik. A petékből kikelő szúnyoglárvák fejlődéséhez a víz
10
nélkülözhetetlen, mivel légcsövüket a víz felszínén tartva, az oxigént nem a vízből, hanem a légköri levegőből nyerik. Mivel a folyamatos hullámzás a lárvák légzését lehetetlenné teszi, ezért mindig sekély, védett vízterekben fejlődnek, nyílt vízben sohasem. A lárvák fejlődési idejére a víz fizikai jellemzői közül a hőmérsékletnek van döntő szerepe, amely 16-20 °C között kb. egy hónap, 25 °C-on két hét. Mindebből jól látszik, hogy különösen a nagy kiterjedésű, sekély (folyó) vizekben, magas hőmérséklet mellett rendkívül nagy számban kelnek ki a szúnyoglárvák, mégpedig annál rövidebb idő alatt, minél melegebb az általános napi hőmérséklet. A Módszertani Levél részletesen taglalja, hogy a szúnyogok milyen betegségeket terjesztenek, és azt hogy milyen magas fokú egészségügyi- és járványügyi kockázattal jár a szúnyogok elszaporodása. A fentiekből kiolvasható, hogy a Korm. határozat közzétételét követő időszakra vonatkozóan előre jelzett, illetőleg az elmúlt hetek tényleges időjárási körülményeit jellemző nagymértékű esőzésekre figyelemmel kialakult belvízi helyzet és az azt követően hirtelen jött felmelegedés együttesen olyan körülményeket idéztek elő, amelyek kiemelkedően magas koncentrációt eredményeztek a csípőszúnyogok elterjedése tekintetében. 2016. május hónapjában kiemelkedően nagy mennyiségű esőzések voltak jellemzőek (lásd erről az alábbi, az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelent cikkeket: Változékony időjárás, záporokkal, fagyok nélkül (OMSZ 2016. május 2.), Kiadós májusi esők (OMSZ 2016. május 9.), meleg idő, záporokkal, zivatarokkal (OMSZ 2016. május 27.), amely sajnálatosan kedvez a szúnyogok terjedésének. Ezen időjárási körülmények jelentették azokat az előre nem látható, rendkívüli eseményeket, amelyekre reagálva a Kormány döntött arról, hogy a szúnyoggyérítés központi (országos) megszervezése állami feladatként, az ajánlatkérőhöz kerül telepítésre. Mindezeken túl az ajánlatkérő kiemelte, hogy az nyilván előre látható volt a döntéshozó Kormány számára is, hogy a tavaszi időjárást nyárias meleg időjárás fogja követni, de az már nem, hogy a nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzéseket ilyen gyorsan követi a nagymértékű és hosszú, egybefüggő felmelegedés, ami rendkívüli mértékben kedvez a szúnyogok elterjedésének. Ugyancsak tudható minden évben, hogy a szúnyogok körülbelül mikor rakják le a petéiket és mikor kelnek ki, illetve terjednek el a veszélyeztetett területeken, és erre készülve szervezik is meg a helyi szúnyoggyérítési feladataikat a helyi önkormányzatok, de az nem volt előre látható, hogy országos területi kiterjedéssel éppen 2016. május-júniusában alakul ki az a szúnyogok elterjedése szempontjából kedvező időjárási állapot, amely mellett a Kormány a központi (országos) szúnyoggyérítés megszervezése mellett határozott. Az előre nem látható időjárási körülmények ismeretében valóban meghatározható – immáron országosan – az a területi kiterjedés és rendkívül rövid időszak, amikor a
11
központi (országos) szúnyoggyérítés egyáltalán elvégezhető, de mindez nem írja felül annak az állításnak a megalapozottságát, hogy előzetesen sem a megszokottól eltérő nagyságrendben szükséges szúnyoggyérítési igények, sem annak területi érintettsége, sem a szükségesség időpontja nem volt meghatározható. Mindez – különösen az ajánlatkérő szempontjából – nem volt előre látható, hiszen az ajánlatkérő egyedi döntés hiányában nem felelős a központi (országos) szúnyoggyérítés megszervezéséért, így kifejezetten ezen okból a szúnyogok elterjedése szempontjából releváns időjárási adatok nyomon követése sem tartozik a feladatai közé. Továbbá az ajánlatkérő ismételten bemutatta, hogy a nyílt eljárásra előírt határidő miért nem lett volna számára betartható: „Nyílt eljárás indítása esetén a következő ütemezéssel lehetett volna számolni, az engedélyezésre benyújtott iratok ténylegesnek megfelelő 2016. április 25-i felterjesztése mellett (a közbeszerzési dokumentumokat reálisan ezen időpont előtt nem lehetett összeállítani): eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentumok elkészítése és megküldése a Belügyminisztérium útján a Miniszterelnökségnek: 2016. április 25. a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tanúsítvány kézhezvételének és az összefoglaló tájékoztatás közzétételének tervezhető napja a Közbeszerzési Adatbázisban: 2016. június 2. (figyelembe véve, hogy nem rendkívüli sürgős eljárásról van szó) jelentkezési határidő lejárta az összefoglaló tájékoztatás tekintetében, illetőleg az eljárást megindító felhívás megküldése a regisztrált gazdasági szereplőknek (ezek hiányában az ajánlatkérő által kijelölt ajánlattevőknek): 2016. június 9. az eljárást megindító felhívás megküldésének napjához képest tervezhető ajánlattételi határidő (figyelemmel arra, hogy nemzeti eljárásrendben nincs gyorsított eljárás): 2016. június 20. az ajánlatok feldolgozása/bírálata és a döntési javaslat felterjesztése a Miniszterelnökségnek: [nyílt eljárás esetén] 2016. június 29. (figyelembe véve a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások bekérésének kötelező 5 munkanapos határidejét is), [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. július 13. a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tanúsítvány kézhezvételének és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésének tervezhető napja: [nyílt eljárás esetén] 2016. július 13., illetve [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. július 27.
12
szerződéskötés tervezett napja (amennyiben több ajánlat benyújtására kerül sor): [nyílt eljárás esetén] 2016. július 25., illetve [meghívásos/tárgyalásos eljárás esetén] 2016. augusztus 8.” Mindezekből az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyílt eljárást követően is legalább 40 nappal a kívánatos teljesítési kezdési időpontot követően kerülhet volna csak sor a szerződéskötésre és a szolgáltatás megkezdésére azzal, hogy ajánlatkérő a fentiekkel egy nagyon feszes ütemezéssel számolt, amely nem számol sem a Miniszterelnökségi engedélyezés elhúzódásával, sem az esetleges jogorvoslati eljárások időigényével. Az ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevővel megkötött megbízási szerződés alapján a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos szakértői feladatok elvégzése folyamatos, de a megbízott legfeljebb 2016. szeptember 30. napjáig teljesíti azokat. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítására 2016. május 31. napján került sor, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadók. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az alábbi indokokra tekintettel alapos. A Kbt. releváns rendelkezései a következők. A Kbt. 2. § (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 49. § (1) bekezdése szól arról, hogy a közbeszerzési eljárás lehet nyílt eljárás, meghívásos eljárás, innovációs partnerség, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint a nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
13
(2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. (3) Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására az egységes európai közbeszerzési dokumentumot. (4) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét azajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tettajánlattevő - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. (5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljes körűen elbírálja. (6) A (4)-(5) bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna. (7) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harmincöt napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított legalább harminc napban lehet meghatározni, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak. A Kbt. 81. (10) és (11) bekezdései alapján kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a (7) bekezdésben foglalt határidők nem lennének betarthatóak, az ajánlatkérő a (7) bekezdésben foglaltnál rövidebb ajánlattételihatáridőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál (gyorsított nyílt eljárás).
14
A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan napnál hosszabb időtartamban. A Kbt. 98. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból. A Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek közbeszerzési eljárásaikat fő szabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egyszakaszos eljárásfajta, amelynek során nem kerül sor az eljárást megindító felhívás nyilvános közzétételére. Az eljárás főszabály szerint az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kezdődik és az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Tekintettel arra, hogy az eljárás nem kerül előzetesen meghirdetésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban érvényesülnek legkevésbé a közbeszerzés alapelvei, ezért a versenyre gyakorolt káros hatásai miatt a jogalkotó számos garanciális rendelkezést írt elő ezen eljárás alkalmazása esetére. A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás abban az esetben alkalmazható jogszerűen, amennyiben a közbeszerzés tárgya vonatkozásában megállapítható, hogy az alábbi feltételek mindegyike fennáll: 1. a beszerzés feltétlenül szükséges, mivel 2. rendkívüli sürgősség miatt,
15
3. a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak, 4. a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő által előre nem látható okból áll fenn, 5. a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek, illetve az általa előidézett okból. A törvényben rögzített konjunktív feltételeknek a beszerzés tárgya vonatkozásában kell együttesen fennállniuk, azok bármelyikének hiánya esetén nem alkalmazható jogszerűen a rendkívüli sürgősség fennállására alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Erre tekintettel az ajánlatkérőnek különös gondossággal kell megítélnie, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e és az ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A Döntőbizottság a jogalap alkalmazhatósága körében elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a beszerzés feltétlenül szükséges-e, valamint hogy a rendkívüli sürgősség a beszerzés tárgya vonatkozásában fennállt-e. A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozatai és rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a beszerzés feltétlenül szükséges és jelen esetben fenn áll az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény a beszerzés tárgya vonatkozásában, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő 2016. április 13. napján a Korm. határozat megjelenésével szerzett tudomást a feladat ellátásáról. Másodlagosan a Döntőbizottság pedig azt vizsgálta, hogy a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők betarthatóak lennének-e. Ennek körében a Döntőbizottság elsődlegesen arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokkal, illetve az ajánlatkérő által tett nyilatkozatokkal nem került egyértelműen alátámasztásra az a tény, miszerint a jelen eljárás tárgyát képező szolgáltatás megrendelését 2016. június 15. napjáig meg kell kezdeni. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 2005. január 31. napján kiadott Módszertani Levél nem ad megfelelő alapot a fenti dátum határozott megállapítására, és ennek következtében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazhatóságára sem. Továbbá az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során benyújtott észrevételében arról nyilatkozott, hogy „a jogorvoslati eljárással érintett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 2016. április 25-i, 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti engedélyezésre előterjesztését megelőzőleg, 2016. április 14. napon a Kbt. 86. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó, 83. § (2) bekezdés szerinti gyorsított tárgyalásos eljárást kívánt indítani annak érdekében, hogy az utóbbi indításra
16
kerülő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján kötendő szerződést mielőbb felválthassa egy versenykörülmények között kiválasztott gazdasági szereplővel kötendő szerződéssel, azaz hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerinti teljesítési időtartamot valóban a rendkívüli sürgősség által indokolt időtartamra korlátozza. Ezen eljárás utóbb azért nem került megindításra, mert a Korm. rendelet szerinti engedélyezést végző Miniszterelnökség 2016. május 24-én KÖF/870/2 (2016) iktatószámú levelében nem támogató tartalmú tanúsítványt bocsátott ki. A fentiekben előadottak tükrében a Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy az ajánlatkérő 2016. április 14. napján a Miniszterelnökség részére történő felterjesztés idején rendelkezett már azokkal az iratokkal, amelyekkel egy nyílt, egy meghívásos vagy egy tárgyalásos eljárás lefolytatása megindítható lett volna, tekintettel arra, hogy azokat engedélyeztetésre megküldte, s bízott a támogató tartalmú tanúsítvány kiadásában. Amennyiben tehát az ajánlatkérő az eljárásfajtát a tényállásnak megfelelően helyesen választotta volna meg, akkor 2016. április 14. napján akár egy gyorsított nyílt közbeszerzési eljárást is megindíthatott volna, melyet itt megjegyzendően a Miniszterelnökség is javasolt a KÖF/870/2 (2016) iktatószámú tanúsítványában. Mindezek ismeretében, mivel a csatolt iratok alapján nem állapítható meg az a kezdő időpont, amelynek betartása az ajánlatkérőt haladéktalanul sürgeti, valamint az a tény, hogy a jelen beszerzéssel érintett közbeszerzési eljárást, már akár 2016. április 14. napján is megindíthatta volna az ajánlatkérő, a Döntőbizottság nem látja igazoltnak, hogy esetlegesen egy gyorsított nyílt eljárásra előírt határidő miért ne lett volna betartható az ajánlatkérő számára. Ebből kifolyólag a jogalap jogszerű alkalmazhatóságának azon feltétele sem teljesül, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény nem az ajánlatkérő mulasztásából ered. Miután a Döntőbizottság megállapította, hogy a választott eljárásfajta jogalapjának kettő törvényi feltétele nem állt fenn, nem vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 165. § (2) bekezdés e) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben megjelölt jogszabályhelyet, ezért alkalmazta a Kbt. 165. § (6) bekezdés c) és e) pontjai szerinti jogkövetkezményt és a jogsértés megállapítása mellett bírságot szabott ki.
17
A Kbt. 165. § (6) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei. A Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. A Kbt. 165. § (7) bekezdése szerint a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottságnak jelen esetben, tekintettel arra, hogy a jogsértés a Közbeszerzés Hatóság elnökének a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kezdeményezése alapján került megállapításra, a Kbt. 165. § (6) bekezdés c) és e) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő súlyosnak minősülő jogsértést valósított meg azzal, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti jogalap törvényben rögzített és konjunktív feltételei hiányában indította meg a kivételesen alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, s az ajánlatkérő ezzel a verseny átláthatóságát és nyilvánosságát torzította. A Döntőbizottság továbbá figyelembe vette azt a tényt is, hogy a felek a szerződést megkötötték, így a jogsértés a jogorvoslati eljárás keretei között nem reparálható.
18
A Kbt. 137. § (1) bekezdés b) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei. A Kbt. 176. § (1) bekezdése értelmében, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a fenti tárgyú szerződést úgy kötötte meg, hogy a nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei, ezért az a Kbt. 137. § (1) bekezdés b) pontja értelmében semmis. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt. 176. § (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint, a Ket. 157. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni Budapest, 2016. június 27. Dr. Virágh Norbert sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Liszi Barbara
19
Kapják: 1. Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (1024 Budapest, Riadó utca 5.) 2. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) 3. Dr. Illényi Péter Tamás, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 80.) 4. Ecomap Bt. (7625 Pécs, Szőlő utca 14.) 5. Pannonia Központ Szakértői és Tanácsadó Koordinációs Kft. (8360 Keszthely, Vak Bottyán utca 37.) 6. Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1137 Budapest, Szent István krt. 16.) 7. Tajtiné Váradi Emőke egyéni vállalkozó (1176 Budapest, Lotz Károly utca 7.) 8. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 9. Irattár
