KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.511/8/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19., a továbbiakban: beszerző) „Építési munkákhoz árubeszerzés 2014. évben (Colas Északkő Kft.)” tárgyú beszerzése tekintetében közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult jogorvoslati eljárásban a kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 119. §-ára tekintettel a Kbt. 5. §-át. A Döntőbizottság a beszerzőt kötelezi 220.000.-Ft, azaz kétszázhúszezer forint bírság megfizetésére. A Döntőbizottság kötelezi a beszerzőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott és a rendelkezésre álló iratok és a felek jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző 2014. szeptember 10. napjától hatályos alapító okiratának 10. pontja az alábbiakat tartalmazza: „A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatainak a 33%-a.” A beszerző 2014. január 1. napjától hatályos szervezeti és működési szabályzata I. fejezet Általános rendelkezések 2. § 4. pontja szerint „Az Igazgatóság jogosult – a jelen szabályzat 2. sz. mellékletében részletezett – vállalkozási tevékenység végzésére oly módon, hogy a vállalkozási tevékenységek felső határa a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatainak a 33 %-a.” A beszerző, mint Vevő és a Colas Északkő Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), mint Eladó 2014. november 25-én szerződést kötöttek egymással, amely – többek között – az alábbiakat is tartalmazta: „1. Szerződés tárgya Eladó eladja, Vevő megveszi az „M30-26. sz. főút Miskolc északi elkerülő II. ütem kivitelezése” tárgyú projekt árapasztó vápa (Sajó becsatlakozás mederbiztosítás), illetve mederátjárók (2+ 715 és 3+616 szelvényekben) építési munkálataihoz szükséges kőanyagot, jelen szerződés 3. pontjában meghatározott áron és mennyiségben. 2. Teljesítés Teljesítési időszak: 2014. november 25-től 2015. május 30-ig. A Vevő előre megküldi a heti igényét az Eladó képviselője részére e-mailben a várható kiszállítás ütemezése alapján. Teljesítés helye: Colas Északkő Kft. Tállyai Üzemében gépkocsira rakva az 3. pontban rögzített árak szerint. Az Eladó fenn tarja a jogot, hogy szükség esetén a kiszolgálást azonos feltételek mellett Tarcali Üzemből is végezze kiegészítő jelleggel. 3. Ellenérték, fizetési feltételek
3
Áru megnevezése
Egységár Ft
Mennyiség tonna
Nettó egységár
Áfa (27%) Ft Bruttó ár
150/400 gépi 2.755 terméskő
6800
18.734.000
5.058.180
23.792.180
0/300 terméskő 1.900
2200
4.180.000
1.128.600
5.308.600
22.914.000
6.186.780
29.100.780
A szerződés ellenértéke nettó 22.914.000,- Ft + 6.186.780,- Ft ÁFA (27 %), mindösszesen, bruttó 29.100.780 Ft azaz huszonkilencmillió-egyszázezerhétszáznyolcvan forint. A díj az Eladó részére akkor jár, ha szerződés szerint teljesít. Vevő az Eladó által kiállított számla kiállításától számított 35 napon belül a díjat az Eladó 12001008-00169718-00100007 számú számlájára történő átutalással teljesíti. Az árak magukban foglalják a gépkocsira felrakodást és a mérlegelést. A számlázás az üzemben hitelesített mérlegen mért súly alapján történik. Az árak 2015. december 31.-ig érvényesek, kivéve abban az esetben, ha a gázolaj egységára NAV által közzétett, bruttó 470.- Ft/liter árat meghaladja.” A kezdeményező 2016. június 23. napján benyújtott kezdeményezésében előadta, hogy a beszerzőnél a kifizetések és az azokat megalapozó szerződések, megrendelések, valamint a 2015. évi kötelezettségvállalás nyilvántartása tárgyában folytatott ellenőrzése során felmerült a gyanú, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésével a beszerző megsértette Kbt.-ben foglaltakat. A beszerző a szóban forgó beszerzés idején hatályos Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, ezért a Kbt. 5. §-a alapján közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni visszterhes szerződés megkötése céljából. A kezdeményezőnek nem állt rendelkezésére arra vonatkozó információ, hogy a beszerző közbeszerzési eljárást folytatott-e le a tárgyi beszerzését megelőzően, holott a beszerzés becsült értéke meghaladja a közbeszerzés-köteles értékhatárt. A fentiek alapján kérte a Döntőbizottságot, hogy határozatában állapítsa meg a jogsértés megtörténtét. A jogsértő esemény megtörténteként a szerződéskötés időpontját, tudomásszerzésként 2016. május 23. napját jelölte meg. A kezdeményező csatolta a 2016. május 23. napján kelt helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet, amely a tárgyi beszerzéssel összefüggésben az alábbiakat tartalmazta: „Megállapítások A mintatétel kiválasztott dologi kiadások mintatételei vonatkozásában a következő 4 db mintatétel kötelezettségvállalására közbeszerzési eljárás
4
lefolytatása nélkül került sor: 3. A Colas Északkő Kft.-vel, 2014. november 25-én kötött szerződés alapján az ellenőrzött „az M30-26.sz. főút Miskolc északi elkerülő II. ütem kivitelezése” tárgyú projekt árapasztó vápa (Sajó becsatolás, mederbiztosítás), illetve mederátjárók (2 + 175 és 3 + 616 szelvényekben) építési munkálataihoz szükséges kőanyagot szerzett be nettó 22.914.000.-Ft összegben (22. sz. mintatétel) […] K.Z. számvevő tanácsos az Állami Számvevőszék részéről A Jegyzőkönyvben foglaltakhoz a következő észrevételt teszem: „A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vállalkozási tevékenysége keretében történő beszerzéseivel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot teszem: A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vállalkozási tevékenysége során megvalósított beszerzései nem közpénzből, hanem a vállalkozási szerződésekben rögzített vállalkozási díjból kerülnek finanszírozásra. A mindenkor hatályos közbeszerzési törvény ([…]) célja és alapelve a közpénzek ésszerű, hatékony és felelős felhasználásának szabályozása. Tekintettel arra, hogy Igazgatóságunk vállalkozási tevékenységéből származó bevétel nem közpénz, így a vállalkozási szerződések teljesítése érdekében megvalósított beszerzések nem tartoznak a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya alá. K.S. műszaki igazgató-helyettes az ellenőrzött szervezet részéről”. A tárgyi beszerzéssel kapcsolatos adatokat a kezdeményező az alábbi táblázatban bocsátotta rendelkezésre: Szállító
Beszerzés tárgya
Kötelezettségvállalás éve
Colas Északkő Kft. (3915 Tarcal, Malom u. 10.)
építési munkákhoz árubeszerzés
2014
Beszerzés értéke (nettó HUF) 22.914.000
Jogsértő esemény megtörténtének időpontja 2014.11.25. – szerződéskötés időpontja
Jogsértés típusa
Tudomásszerzés dátuma
közbeszerzési eljárás mellőzése
2016.05.23.
A kezdeményező úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a Kbt. az ajánlatkérők körét határozza meg és a közbeszerzés fogalma definícióját, kivételi körbe nem tartozik a beszerző vállalkozási tevékenységéből származó bevétel. A beszerző előadta, hogy a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó központi költségvetési szerv, mely a közpénzek felhasználása során köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ugyanakkor nem csak közpénzekkel gazdálkodik, hanem az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenységet is folytat, mely államháztartáson kívüli forrásból származó bevételeket eredményez. A vállalkozással szerzett bevételeiből fedezi a
5
vállalkozás során felmerülő kiadásait. A vállalkozási tevékenységről alapító okirata és a szervezeti működési szabályzata is rendelkezik. Vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó bevételeit, kiadásait a költségvetési forrásból, állami támogatásból, uniós támogatásból származó bevételeitől, kiadásaitól elkülönítetten kezeli. Kifejtette, hogy a jelen eljárás tárgyát képező beszerzést megelőzően „Az M3026. sz. főút Miskolc északi elkerülő II. ütem kivitelezése a 0+000-5+844 km szelvények között, valamint a 3-as úti felhajtó ág, műtárgyak és a kapcsolódó egyéb munkák tervezése, engedélyezése és kivitelezése” tárgyú projekt megvalósítása során különböző építési feladatok megvalósítására kötött alvállalkozási szerződést egy gazdasági szereplővel, amely a jogviszonyban a beszerző alvállalkozó volt. Alvállalkozási tevékenysége végzéséhez nagy mennyiségű kőanyag beszerzésére volt szükség. Az erősen korlátozott beszerzési lehetőségeket vizsgálva azt állapította meg, hogy az egyéb érdekelt képes a legrentábilisabban szállítani az árut. A szerződést nettó 22.914.000.-Ft összegben 2014. november 25. napján kötötte meg, és 2014. november 25. napjától 2015. május 30. napjáig volt hatályban. Az ellenérték a vállalkozói díj terhére került kifizetésre, nettó 13.350.958.-Ft értékben. A ténylegesen kifizetett összeg azért kevesebb a szerződéses ellenértéknél, mert igényének megfelelően a szerződésben meghatározottnál kevesebb mennyiségű kőanyag került leszállításra. Hangsúlyozta, hogy bár a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles költségvetési szerv, ez a kötelezettség kizárólag a Kbt.-nek a törvény célját és alapelveit rögzítő 1. §-ában meghatározott közpénzek felhasználására terjed ki. A „közpénz” definíciója jogszabályban nem található meg, így a szokásos értelmezést kell használni, ez pedig közösségi (állami, önkormányzati, uniós) eredetet jelent. A beszerző szerint a vizsgált esetben tisztán látható, hogy nem támogatás felhasználásáról van szó, hanem piaci (külső) bevételt fordít a bevétel megszerzéséhez kapcsolódó kiadásokra. Az alvállalkozási szerződések megkötésének dátumai alapján látható, hogy a vállalkozóként eljáró beszerző számára minimális idő állt rendelkezésére a megrendelés elvállalásától, a szerződés megkötésétől, a teljesítésig. A közbeszerzési eljárások időigénye a beszerzőre is kötelező hatályban volt 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (jelenleg hatályos a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) szerinti miniszterelnökségi ellenőrzés, valamint a közbeszerzési törvényben szabályozott határidők miatt minimum 1,5-2 hónap, így nehezen képzelhető el, hogyan lehet az egyébként szabad vállalkozást közbeszerzéssel együtt úgy megvalósítani, hogy a teljesítés a megrendelő által elvárt határidőben történjen. A vállalkozás keretében megvalósítandó közbeszerzési eljárás
6
jelentősen korlátozná a vállalkozási tevékenység folytatását. Cáfolta, hogy a Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozna, mert bár közérdekű tevékenység folytatására hozták létre, de a jelen eljárás tárgyát képező beszerzés az ipari jellegű, építőipari vállalkozásához szorosan kapcsolódik, mely haszonszerző, piaci tevékenység közérdekűként nem értékelhető. Vállalkozási tevékenysége során a beszerző minél nagyobb haszon elérésére törekszik, ezért nyilvánvaló érdeke, hogy a vállalkozás során megvalósított beszerzései számára minél kedvezőbb feltételeket, azaz a legkisebb költséget eredményezzék. Ennek érdekében a rendelkezésre álló időt is figyelembe véve árajánlatokat kért és piackutatást végzett az optimális megoldás elérésére. Álláspontja szerint, mint a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közpénzek felhasználása során közbeszerzésre köteles központi költségvetési szerv a jogszabályok által engedélyezett, rendszeresen folytatott ipari jellegű, piaci vállalkozási tevékenységével összefüggő, vállalkozói díjból fedezett beszerzései során nem köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására, ezért kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. A Döntőbizottság a kezdeményezést a jelen jogorvoslati eljárással érintett szerződés megkötésekor (2014. november 25.) hatályos Kbt. alapján bírálta el az alábbiak szerint. A Kbt. 1. §-a szerint e törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt.-nek és az abban rögzített közösségi jogi alapokon nyugvó szabályrendszerének alapvető célja a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, annak nyilvános ellenőrzése. A beszerzők, miután közpénzzel gazdálkodnak és amennyiben ajánlatkérőnek minősülnek, kötelesek a Kbt. szabályainak az alkalmazására. A Kbt. 3. § első fordulata szerint az e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. §-a értelmében a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).
7
A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok, továbbá a beszerző nyilatkozata alapján megállapította, hogy a beszerző a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. szerinti árubeszerzésnek minősül, a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben az árubeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Kbt. 7. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt.7. § (2) bekezdése alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 10. § (1)-(3) bekezdése az alábbi szabályokat tartalmazzák: (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
8
(3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt. 11. §-a szerint (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 12. §-a szerint az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A kezdeményezés arra vonatkozik, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. §-ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Döntőbizottság hivatkozik a C-16/98. számú Európai Bíróság ítéletére, melyben a Bíróság kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, hogy egyéb tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személye vagy, hogy a különböző szerződésekben foglaltakat ugyanazon vállalkozás is tudná teljesíteni, a körülményektől függően utalhatnak egy építési
9
beruházás fennállására, a döntő szempont azonban az építési munkák eredményének funkcionális egysége. Az áru- és szolgáltatás megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége abban jelenik meg, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak, például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. Tipikusan egy az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében. A C-574/10. sz. ügyben hozott ítéletében az Európai Bíróság a szolgáltatások tartalmi hasonlósága körében elegendőnek tartotta, hogy általánosságban a szolgáltatások természete (a megvalósítandó munkák tervezése és annak ellenőrzése) azonos volt. Az egyetlen közbeszerzés jellemzője a fenti tényezők mellett az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a beszerzések egységét. A beszerzések egy egységként történő értékelését az uniós gyakorlat értelmében egyéb tényezők is alátámaszthatják az adott esetben pl. az egységes tervezés és döntés. A szolgáltatások és áruk tekintetében a Kbt. megköveteli azon szerződések értékének egybeszámítását, amelyek hasonló szolgáltatás vagy áru beszerzésére irányulnak, és a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. A Kbt. 19. § (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 119. §-a alapján e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés]. A beszerző az egyéb érdekelttel 2014. november 25. napján kötött adásvételi szerződést a tárgyi termékek megvásárlására közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. Az adásvételi szerződés alapján az egyéb érdekeltnek egy meghatározott terméket kellett szállítania, amely a szerződésben egyértelműen rögzítésre került. A Kbt. fentiekben hivatkozott előírásai szerint a jelen közbeszerzés becsült értékét a szerződéses érték alapján kellett meghatározni, amely nettó 22.914.000.-Ft volt.
10
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 63. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január 1-jétől 2014. december 31éig árubeszerzés esetében 8,0 millió forint. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2014. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2014. évi 6. szám, 2014. január 15.) szerint: Az uniós közbeszerzési értékhatárok 1. A Kbt. II. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő – alkalmazásakor: árubeszerzés esetén - a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem te-rén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 207 000 euró, azaz 60 690 330 forint. A 2014. évre irányadó nemzeti értékhatár árubeszerzés esetén 8.000.000.-Ft, míg a közösségi értékhatár 207.000 euró, 60.690.330.-Ft. A 2014. évre irányadó költségvetési törvényre, valamint a fentiekben hivatkozott Közbeszerzési Hatóság elnökének a tájékoztatója szerint a beszerző közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége a Kbt. 119. §-a alapján alkalmazandó Kbt. 5. § alapján állhat fenn. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző és az egyéb érdekelt között létrejött, tárgyi adásvételi szerződés ellenértéke (nettó 22.914.000.-Ft) meghaladta a nemzeti értékhatárt, így a beszerzőnek a Kbt. 119. §-ára tekintettel alkalmazandó Kbt. 5. §-ban foglaltakra tekintettel a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia és a szerződést ezt követően megkötnie. Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző ajánlatkérőnek minősül, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötötte meg az adásvételi szerződését az egyéb érdekelttel, melynek értéke elérte a nemzeti értékhatárt, így beszerző jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, megsértve a Kbt. 119. §-ára tekintettel a Kbt. 5. §-át. A Döntőbizottság nem osztotta a beszerző azon álláspontját, hogy mivel a mellőzéssel érintett összeg vállalkozási tevékenységéből származik, közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia, tekintettel arra, hogy a Kbt. nem
11
tartalmaz erre vonatkozó kivétel-szabályt. A Kbt. 5. §-a a Kbt. 3. §-ából eredő kógenciára tekintettel valamennyi, a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezet számára – így a költségvetési szervek esetében is - előírja közbeszerzési eljárás lefolytatását a visszterhes szerződéskötést megelőzően. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontja alapján helyt adott a kezdeményezésnek és megállapította a jogsértést, továbbá alkalmazta a Kbt. 152. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt. 152. § (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt. 152. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. A (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt. 152. § (5) bekezdése értelmében „a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni”. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka”.
12
A Döntőbizottságnak a jelen esetben tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt. 152. § (4) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg, mikor közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével folytatta le beszerzését. A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során a figyelembe vette a beszerzés értékét. Figyelembe vette a Döntőbizottság továbbá azt is, hogy a beszerző jelen beszerzését érintő jogorvoslati eljárással egy időben a beszerző további beszerzései ellen több jogorvoslati eljárás indult, amely jogorvoslati eljárások jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával zárultak. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott maximális mértéket. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt. 127. § (1) bekezdés a) pontja semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 164. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak.
13
A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző az egyéb érdekelt részére közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével teljesített nettó 13.350.958.-Ft összegű kifizetést, ezért az érintett szerződés a Kbt. 127. § (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt. 164. § (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel a beszerző székhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található - a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2016. augusztus 4.
Dr. Fáry Zoltán sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) 3. COLAS Ésszakkő Bányászati Kft. (3915 Tarcal, Malom u. 10.) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 5. Irattár
