K Ö ZBE SZE RZÉSI HATÓS ÁG K ÖZBES ZE RZÉSI DÖ NT ŐBI ZOTT SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.246/11/2014.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) hivatalbóli kezdeményezésének, melyet a Balatonkenese Város Önkormányzata (8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, a Döntőbizottság az 1. sz. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást – érdemi vizsgálat nélkül - megszünteti, a 2. sz. kérelmi elem tekintetében megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121.§ (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 76. § (1) bekezdés a) pontját, a 3. kérelmi elem tekintetében megállapítja a jogsértés hiányát. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó
2 belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnak kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt tárgyban a Kbt. Harmadik Rész 122. § (7) bekezdés a) pontja alapján indított hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos – építési beruházás, kivitelezés beszerzésére irányuló – közbeszerzési eljárást, amelynek ajánlattételi felhívása 2014. február 28-án közvetlenül került megküldésre hat felkért ajánlattevő részére. A felhívás II.1.5) pontja az alábbiak szerint határozta meg a szerződés tárgyát: „Csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója vállalkozási szerződés keretében, az alábbi részek (részajánlattételi körök) tekintetében: I. rész: Balatonakarattya, Bercsényi strand csapadékvíz-elvezető rendszerének rekonstrukciója. II. rész: Berek utca csapadékvíz-elvezető rendszerének rekonstrukciója. III. rész Állomás utca és környéke (Állomás, Fácános, Szép, Veres P., Kodolányi, Pusztaszer utcák teljes hosszukban és a Hársfa utca részben) csapadékvíz-elvezető rendszerének rekonstrukciója.” Az ajánlatkérő a felhívás II.1.7) pontjában rögzítette, hogy a részekre történő ajánlattételt – egy, vagy több rész tekintetében – lehetővé teszi az alábbi indokok alapján: „Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a tárgyi beszerzést a Kbt. 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megvizsgálta, abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés több részére történő ajánlattétel biztosítását. Figyelemmel arra, hogy a beszerzés során megvalósuló, bár egy rendszert alkotó beruházás több egymástól műszakilag eltérő részből áll, ajánlatkérő részajánlattételi lehetőséget biztosít. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a közbeszerzés tárgyának bármely elemére lehet részajánlatot tenni, azaz ajánlat nyújtható be akár egy, akár kettő, vagy akár mindhárom részre is.”
3 Az ajánlatkérő a felhívás II.1.8) pontjában a változatok (alternatív ajánlatok) benyújtásának a lehetőségét kizárta. A felhívás II.1.5) pontja meghatározta a közbeszerzés teljes mennyiségét és közölte, hogy a kivitelezési munkák részletes közbeszerzési műszaki leírását (kiviteli tervek), valamint a mennyiségi adatokat, a részletes – az ajánlatban beárazva benyújtásra előírt – árazatlan költségvetéseket az ajánlatkérési dokumentáció III. kötete tartalmazza, melyet az ajánlatkérő elektronikusan bocsát az ajánlattevők rendelkezésére. A felhívás II.3) pontjában az ajánlatkérő rögzítette a szerződés időtartama, illetőleg a teljesítésének határideje tekintetében: „Kezdés: munkaterület átadásának napján. Befejezés: 2014. december hó 30. napja.” A felhívás III.1.4) pontja az alábbiak szerint, egyéb különleges feltételeket írt elő: „A szerződés teljesítéséhez az alábbi létszámú és jogosultságú szakemberek szükségesek: - I. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember - II. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember - III. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy nyertessége esetén az általa bemutatott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel és a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultsággal a szerződés megkötéséig rendelkezni fog. A nyilvántartásba vétel és a szakma - gyakorlásra való jogosultság elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján. Ajánlatkérő egyebekben felhívja a T. Ajánlattevő figyelmét, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 39./A § (1) bekezdése a következőket tartalmazza: „Az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az
4 építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fentiekre tekintettel ajánlatkérő előírja, hogy ajánlattevő az Étv. 39/A. § (1) bekezdésének utolsó fordulatára vonatkozóan nyilatkozzon ajánlatában. Ajánlatkérő a fentiek teljesítéseként elfogadja az olyan tartalmú nyilatkozatot, melyben ajánlattevő az építési tevékenységet végzők vonatkozásában, a szakmai munkavégzéssel összefüggő utasítási jog létesítéséről intézkedik, biztosítva ezáltal az Étv. 39/A. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerinti közvetlen utasítási jogot a felelős műszaki vezető számára.” Az ajánlatkérő a felhívás III.2.1) pontjában írta elő a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat. Az ajánlatkérő a felhívás III.2.2) pontjában határozta meg a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, a III.2.3) pontjában pedig, a műszaki illetve szakmai alkalmasság követelményeit, továbbá ezek igazolási módját – többek között – az alábbiak szerint: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: (…) - (M2) Ajánlattevő a 310/2011.(XII.23.) vhr. 15. § (2) bekezdés c) pontja alapján ismertesse a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségét / végzettségét, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek. Az ismertetés keretében csatolandó azoknak a szakembereknek a megnevezése, végzettségének ismertetése és igazolása, akit az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, annak feltüntetésével, hogy a szakembert mely pozícióba ajánlja meg. A szakember megnevezésének és végzettségének ismertetésére csatolandó: A szakember által aláírt szakmai önéletrajza (személyiségi jogot érintő adatokat nem kér az önéletrajzban megjeleníteni az ajánlatkérő); A szakember egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okirat másolata; A névjegyzékbe, hatósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat(ok), a kamarai regisztrációt igazoló okirat(ok) másolata, amennyiben ezt (ezeket) a területileg illetékes Kamara bárki által nyilvánosan és ingyenesen elérhető honlapja nem tartalmazza; Az ajánlatnak tartalmaznia kell a szakember kifejezett nyilatkozatát, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezésre áll és közreműködik a teljesítésben, az ajánlatban szereplő beosztásban, és nincs más olyan kötelezettsége, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná. A meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények esetén a Kbt. 55. § (4) – (6) bekezdésében rögzítettek is megfelelően alkalmazandók, ill. a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott dokumentum(ok), nyilatkozat(ok) is csatolandóak.
5 (…) Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): (…) - (M2) Alkalmatlan az ajánlattevő amennyiben nem rendelkezik legalább az alábbi felsőfokú végzettségű, legalább 3 éves – az alábbi szakterületen szerezett - felelős műszaki vezetői szakmai gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezetővel, aki a szerződés teljesítésében részt vesz: I. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakemberrel; II. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakemberrel; III. rész: legalább 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet IV. Fejezet MV-VZ jelű, [átsorolás előtt a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti MV-VZ/A jelű] felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakemberrel. Amennyiben valamely ajánlattevő több részre is (akár kettő, vagy akár mindhárom részre) nyújt be ajánlatot, úgy elegendő 1 fő, a fenti feltételeknek megfelelő felelős műszaki vezető bemutatása és teljesítésbe történő bevonása.” Az ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában rögzítette, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerint értékeli. A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő, valamint a IV.3.7) pontja szerint ajánlatok felbontásának időpontja 2014. március 17-én 10.00 óra volt. A felhívás IV.3.6) pontjában az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség minimális időtartamaként 60 napot határozott meg. A felhívás V.2) pontja rögzítette, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás Európai Uniós forrásból támogatott projekttel kapcsolatos, az alábbiak szerint: „Az Új Széchenyi Terv Közép-Dunántúli Operatív Program keretén belül „Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója” tárgyú felhívásra benyújtott és támogatásban részesített „Csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója Balatonkenese Városában” című, KDOP-4.1.1/E-11-2012-0009 azonosító számú projekt.” A felhívás V.3.1) pontja az első tárgyalás időpontjaként 2014. március 26. napján 10.00 órát rögzített.
6
Az V.3.10.) pont szerint az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejezésével jön létre. A tárgyalás befejezése megegyezik a tárgyalást követően benyújtandó módosított ajánlatok benyújtásának határidejével. Az ajánlati kötöttség időtartama a tárgyalás lezárását követő 60. naptári nap 24:00 óra” Az ajánlatkérő a felhívás 23) pontjában egyéb információkat tett közzé közöttük az alábbiakat: „1.) Ajánlatkérő a Kbt. 67. § szerint biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.” (…) „20.) Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján rögzíti, hogy amennyiben bármelyik rész eredménytelen lesz, úgy jogosult nemcsak az eredménytelenségi okkal érintett rész kapcsán az eljárás eredménytelenségének megállapítására, hanem valamennyi részt eredménytelenné nyilváníthatja, figyelemmel arra, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése. Indokolás: A beruházás jellegéből adódóan az egyes részek szerinti munkák egy egységes rendszert alkotnak.” Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, amely az I. kötetében útmutatót az ajánlattevőknek, valamint mellékletként nyilatkozatmintákat, a II. kötetében a vállalkozási szerződéstervezetet, a III. kötetében pedig közbeszerzési műszaki leírást – melynek részeiként elektronikus adathordozón kiviteli terveket és árazatlan költségvetési kiírásokat – tartalmazott. Az ajánlattételi határidőig – 2014. március 17-én 10.00 óráig – mindhárom részajánlati körben 3-3 felkért ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát, melyek bontására is ekkor került sor. Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló információk alapján az eljárás során 3 alkalommal fordult hiánypótlási felhívással az ajánlattevőkhöz. A közbeszerzési eljárás során tárgyalás megtartására – az ajánlatkérő által megküldött tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint – 2014. március 26-án 10.00 órai kezdési időponttal került sor. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezését 2014. április 16-i keltezéssel készítette el, és 2014. április 22-én küldte meg az ajánlattevők részére, az alábbiak szerinti érdemi tartalommal: Az ajánlatkérő az összegezés 7.a) pontjában rögzítette, hogy az eljárás – mindhárom rész tekintetében – eredménytelen lett, melyet a 7.b) pontban az alábbiak szerint indokolt:
7 „I. RÉSZ: „A Képviselő-testület a közbeszerzési eljárás I. részét eredménytelennek nyilvánítja, mert az ajánlatkérő előzetesen feltételül szabta a műszaki alkalmassági feltételek között a felelős műszaki vezető kamarai nyilvántartásban való meglétét.” [ld.: 164/2014. (IV.16.) sz. KT határozat]” II. RÉSZ: „A Képviselő-testület a közbeszerzési eljárás II. részét eredménytelennek nyilvánítja, mert az ajánlatkérő előzetesen feltételül szabta a műszaki alkalmassági feltételek között a felelős műszaki vezető kamarai nyilvántartásban való meglétét.” [ld.: 164/2014. (IV.16.) sz. KT határozat]” III. RÉSZ: „A Képviselő-testület a közbeszerzési eljárás III. részét eredménytelennek nyilvánítja, mert az ajánlatkérő előzetesen feltételül szabta a műszaki alkalmassági feltételek között a felelős műszaki vezető kamarai nyilvántartásban való meglétét.” [ld.: 164/2014. (IV.16.) sz. KT határozat]” Az ajánlatkérő az összegezés 8. pontjában rögzítette, hogy az ajánlattételi határidőre mindhárom részben 3-3 db ajánlat került benyújtásra, azzal a megjegyzéssel, hogy: „2014. március 24. napján a „Kazamata - Bau” Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) ajánlattevő jelezte, hogy „az időközben elnyert munkáik miatt, kapacitás hiányában 2014 első félévében további kivitelezéseket nem tudnak vállalni, ezért a pályázástól visszalépnek”. Nevezett ajánlattevő az eljárás mindhárom részére vonatkozóan nyújtott be eredetileg ajánlatot.” Az összegezés 9.a) pontja az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket nevezte meg, és adta meg az ajánlata értékelési szempont szerinti tartalmi elemét, valamint az alkalmasságát indokolta az alábbiak szerint: I. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Folyondár 2008 Kft. Ajánlattevő címe: 8227 Felsőörs, Fenyves u. 4. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 113.126.630,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 94.970.830,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 106.266.375,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 80.252.691,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági
8 minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. II. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 19.589.310,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 19.589.310,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. III. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 40.156.125,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 40.156.125,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek.” Az összegezés 10.a) pontjában az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevőket nevezte meg, valamint érvénytelenné nyilvánításukat indokolta. Az összegezés 24. – egyéb információk – pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „2014. március 24. napján a „Kazamata - Bau” Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) ajánlattevő jelezte, hogy „az időközben elnyert munkáik miatt, kapacitás hiányában 2014 első félévében további kivitelezéseket nem tudnak vállalni, ezért a pályázástól visszalépnek”. Nevezett ajánlattevő az eljárás mindhárom részére vonatkozóan nyújtott be eredetileg ajánlatot.” Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezését 2014. május 12-i keltezéssel módosította az alábbiak szerint:
9 Az ajánlatkérő a módosított összegezés 7.a) pontjában rögzítette, hogy az eljárás – mindhárom rész tekintetében – eredménytelen lett, melynek indokolását a 7.b) pontban az alábbiak szerint módosította: „I. RÉSZ: „A Képviselő Testület, a közbeszerzési eljárás jelen részét a Kbt. 76. § alapján eredménytelennek nyilvánítja, tekintettel arra, miszerint a beruházás jellegéből adódóan az egyes részek szerinti munkák egy egységes rendszert alkotnak, továbbá arra, hogy az eljárás II. és III. részei a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogalappal eredménytelennek minősülnek, így az ajánlatkérő élve a felhívásban szereplőkkel, a közbeszerzési eljárás jelen I. részét is eredménytelennek nyilvánítja. [ld.: 222/2014. (V.12.) határozat]” II. RÉSZ: „A Képviselő Testület, a közbeszerzési eljárás jelen részét a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja, mert Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) az ajánlatát a 2014. Május 12-én 13 órát követően érkezett nyilatkozatában visszavonta. [ld.: 222/2014. (V.12.) határozat]” III. RÉSZ: „A Képviselő Testület, a közbeszerzési eljárás jelen részét a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja, mert Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) az ajánlatát a 2014. Május 12-én 13 órát követően érkezett nyilatkozatában visszavonta. [ld.: 222/2014. (V.12.) határozat]” Az ajánlatkérő a módosított összegezés 8. pontjában rögzítette, hogy az ajánlattételi határidőre – mindhárom rész tekintetében – 3-3 db ajánlat került benyújtásra, azzal a megjegyzéssel, hogy: „2014. március 24. napján a „Kazamata-Bau” Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) ajánlattevő jelezte, hogy „az időközben elnyert munkáik miatt, kapacitás hiányában 2014 első félévében további kivitelezéseket nem tudnak vállalni, ezért a pályázástól visszalépnek”. Nevezett ajánlattevő az eljárás mindhárom részére vonatkozóan nyújtott be eredetileg ajánlatot.” A módosított összegezés 9.a) pontja az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket nevezte meg, és adta meg az ajánlata értékelési szempont szerinti tartalmi elemét, valamint az alkalmasságát indokolta az alábbiak szerint: I. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Folyondár 2008 Kft. Ajánlattevő címe: 8227 Felsőörs, Fenyves u. 4. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 113.126.630,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 94.970.830,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium
10 Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 106.266.375,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 80.252.691,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. II. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 19.589.310,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 19.589.310,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek. III. RÉSZ: Ajánlattevő neve: Vitép ’95 Kft. - Mór és Társa Kft. Konzorcium Ajánlattevő címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium vezető neve: Vitép ’95 Kft. Konzorcium vezető címe: 2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a. Konzorcium tag neve: Mór és Társa Kft. Konzorcium tag címe: 8174 Balatonkenese, Fő utca 36. Eredeti egyösszegű ajánlati ár: nettó 40.156.125,- Ft Végleges egyösszegű ajánlati ár: nettó 40.156.125,- Ft Alkalmasság indokolása: Ajánlattevő megfelel az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjában szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumkövetelményeknek, valamint a III.2.3) pontjában szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek.” A módosított összegezés 10.a) pontjában az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevőket nevezte meg, valamint érvénytelenné nyilvánításukat indokolta. Az ajánlatkérő a módosított összegezés 18. pontjában az összegezés módosításának indokaként az alábbiakat rögzítette: „Ajánlatkérő a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
11 támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) szerinti utóellenőrzési kötelezettségének teljesítése érdekében, a Kr. 39. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését (2014. április 22.) követő 3 napon belül (2014. április 23.) megküldte a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot a Közreműködő Szervezet (továbbiakban: KSz) részére. A KSz a Kr. 39. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva 2014. május 7. napján hiánypótlásra szólította fel Ajánlatkérőt az alábbiak szerint: „(…) Felhívom szíves figyelmét, hogy jelen közbeszerzési eljárás írásbeli összegezésében meghatározott eredménytelenség indokolása a hatályos közbeszerzési törvény ismeretében nem elfogadható. Az indokolt alkalmassági feltétel előírása nem kifogásolható, az a Kbt.-nek, a 310/2011. Korm. rendeletnek valamint az európai uniós auditellenőrzéseiben kifogásolt feltételeknek megfelelt. Álláspontunk szerint az összegezés módosítása szükséges (Kbt. 78. § (1) bekezdés) ahhoz, hogy elfogadható tartalmú utóellenőrzési jelentés kiállítható legyen. Amennyiben az összegezés, és ezzel együtt az eljárás eredménytelenségének indokolása nem módosul, úgy jogorvoslati és szabálytalansági eljárás kezdeményezése lesz szükséges. (…)” A Képviselő-testület a KSz fenti hiánypótló felhívása alapján 2014. május 8. napján és 2014. május 12. napján ülésezett és ez utóbbi ülésen a 216/2014. (V.12.) számú határozatával visszavonta az eredeti eljárást lezáró 164/2014. (IV.16.) számú határozatát és a jelen módosított összegezés 7.b) pontjában meghatározottak szerint, 222/2014. (V.12.) számon új döntést hozott. Megjegyzés: A Vitép’95 Kft. 2014. május 12. napján 13 óra 12 perckor – az ajánlati kötöttség lejártát követő huszadik napon [ld. Kbt. 124. § (5) bekezdés] - e-mail útján értesítette ajánlatkérőt, hogy a „Balatonkenese – csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója” tárgyú „pályázatra adott” ajánlatukat visszavonja. A módosított összegezés 20. pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a módosított összegezés megküldésének időpontja „2014. május hó 12. napja, azaz az eredeti összegezés megküldését követő 20. naptári nap [ld. Kbt. 78. § (1) bekezdés első fordulata]” A módosított összegezés 24. – egyéb információk – pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „2014. március 24. napján a „Kazamata-Bau” Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) ajánlattevő jelezte, hogy „az időközben elnyert munkáik miatt, kapacitás hiányában 2014 első félévében további kivitelezéseket nem tudnak vállalni, ezért a pályázástól visszalépnek”. Nevezett ajánlattevő az eljárás mindhárom részére vonatkozóan nyújtott be eredetileg ajánlatot.”
12
A hivatalbóli kezdeményező 2014. május 21-én nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését – melyben kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését a Kbt. 2. § (1) bekezdése, 3. §, 11. § (1) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 122. § (7) bekezdés a) pontja, 124. § (5) bekezdése tekintetében– melyet az alábbiak szerint terjesztett elő: A kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények: a hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, a 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdése által kijelölt Operatív Program (OP) Közreműködő Szervezete (KSZ), vagyis a támogatás felhasználásában jogszabály alapján Közreműködő Szervezet A jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja: • 2014. 04. 23. a dokumentumok beérkezése KSZ utóellenőrzésre • 1. kérelmi elem tekintetében a jogsértő esemény megtörténte: 2014. 04. 16-án az összegezés elkészítése 2014. 04. 22-én a megküldése ajánlattevők számára. • 2. kérelmi elem tekintetében a jogsértő esemény megtörténte: 2014. 05. 12. ajánlattevő ajánlatának visszavonása valamint a módosított összegezés elkészítése. Hiánypótlás valamennyi ajánlattevőt érintően, 2014. 03. 25. 14:00 órai határidővel a kizáró okokkal és alkalmassággal kapcsolatos hiánypótlási határidővel, az egyéb hiányosságok vonatkozásában pedig a tárgyalás lezárásával egyidejű határidővel történt. A hiánypótlásnak a „Kazamata-Bau” Kft. kivételével valamennyi érintett határidőben eleget tett. 2014. március 24. napján a „Kazamata-Bau” Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) ajánlattevő jelezte, hogy „az időközben elnyert munkáik miatt, kapacitás hiányában 2014. első félévében további kivitelezéseket nem tudnak vállalni, ezért a pályázástól visszalépnek”. Az ajánlatkérő 2014. 04. 16-án elkészítette és 2014. 04. 22-én ajánlattevők részére meg is küldte az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést. A Közreműködő Szervezet az ajánlatkérőt hiánypótlásra szólította fel 2014. 05. 07-én, melyben felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az utóellenőrzésre benyújtott összegezésben szereplő eredménytelenség indokolása a Közreműködő Szervezet álláspontja szerint nem megfelelő. Az ajánlatkérő 2014. 05. 12-én módosított írásbeli összegezést készített. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő a benyújtott dokumentumok alapján több ponton is megsértette a Kbt. rendelkezéseit.
13 1. kérelmi elem: az eredeti írásbeli összegezésben szereplő eljárás eredménytelenségének indokolása. A Közreműködő Szervezet álláspontja szerint az eredeti összegezésben szereplő, az eljárás eredménytelenségének indokolása nem megfelelő, mivel az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban szereplő műszaki-szakmai alkalmassági feltétel előírásakor semmilyen jogszabályi rendelkezést nem sértett meg, az mindenben megfelelt a Kbt. és a 310/2011 Korm. rendelet valamint az európai uniós auditellenőrzéseiben kifogásolt feltételeknek, tehát álláspontja szerint, erre való hivatkozással az eljárást nem lehetett volna eredménytelenné nyilvánítani. 3. A hivatalbóli kezdeményező megemlítette, hogy a KSZ véleménye szerint jelen eljárás eredménytelenné nyilvánítására egy eljárási cselekmény viszont alapos okot ad: a beérkezett ajánlatokból megállapítható, hogy az eljárás becsült értékét az ajánlatkérő nem jól mérte fel, valamint ennek megfelelően jelen közbeszerzési eljárás indításakor nem alkalmazhatott volna a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A fenti megállapításukat a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozták: 122. § (7) bekezdése, a Kbt. 11. § (1) bekezdése, a Kbt. 18. § (2) bekezdése, a Kbt. 2. § (1) bekezdése és a Kbt. 3. §. A végleges ajánlatok alapján megállapítható, hogy az eljárás megindításakor figyelembe vett költségvetés helytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 11. §-ában deklarált „általában kért, illetve kínált legmagasabb” nettó teljes ellenszolgáltatás (nettó 154.716.265,- Ft) meghaladja a közbeszerzés eredetileg becsült értékét (nettó 127.268.795.000,- Ft), valamint a megindított eljárásfajta alkalmazhatósági feltételeként egyedüliként szereplő 150.000.000,- Ft-ot értékhatárt is. 2. kérelmi elem: A módosított eredménytelenségének indokolása.
összegezésben
szereplő,
az
eljárás
Az ajánlatkérő 2014. 05. 12-én elkészítette valamint ajánlattevők számára meg is küldte a módosított összegezést. A Közreműködő Szervezet álláspontja szerint az ajánlatkérő nem módosíthatta volna az összegezést azon indokra hivatkozván, hogy ajánlattevő visszavonta az ajánlatát. A Kbt. 124. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.
14
Mivel a 2014. április 22. napján megküldött összegezésben megjelöltek szerint eredménytelen lett az eljárás, így az ajánlattevők ajánlati kötöttsége 2014. április 22. napján megszűnt. Ennek alapján 2014. május 12.-i keltezéssel megküldött ajánlat visszavonásáról szóló közlés okafogyott, erre az összegezésben hivatkozni nem lehet. A Közbeszerzési Döntőbizottság a fenti hivatalbóli kezdeményezés alapján a jogorvoslati eljárást a D.246/2/2014. iktatószámú végzésével, 2014. május 21-én megindította. A Döntőbizottság 2014. június 10 – én az ügyben tárgyalást tartott, melyen ajánlatkérő kijelentette, hogy a beszerzés becsült értékének meghatározásakor egy 2012. évben készült tervezői költségvetés szolgált alapul. A Döntőbizottság D. 246/8/2014. ikt. sz. végzésével felszólította az ajánlatkérőt, hogy a becsült érték meghatározására szolgáló dokumentumokat csatolja be. Az ajánlatkérő a becsatolt dokumentumok szerint a kiviteli tervdokumentációt, valamint az árazott és árazatlan költségvetést 2014. január 29 – én vette át. Az írásbeli nyilatkozata szerint a 2012. évben engedélyezési szintű tervek és az ahhoz tartozó tervezői költségbecslések a beszerzéshez szükséges anyagi fedezet meghatározását szolgálták Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során 2014. május 23-án tett észrevételt – a jogsértése tényét elismerve – az alábbiak szerint: „(…) 1. kérelmi elem: Az eredeti (2014. 04. 16.-án készített és 2014. 04. 22.-én megküldött) írásbeli összegezésben szereplő eljárás eredménytelenségének indokolása Az ajánlatkérő a kérelmi elemmel kapcsolatosan egyetért a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal és az abban foglaltak kapcsán az alábbi észrevételt teszi: Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát, egyúttal ezzel összhangban a felhívás II.1.6) pontjában rögzítette a beszerzés CPV kódjait is. Ennek körében ajánlatkérő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 38/A. § szerinti felelős műszaki vezetői tevékenység kapcsán rögzítette az építésfelügyeleti szolgáltatások (71.52.00.00-9) kódját is. Felelős műszaki vezetői jogosultsággal / szakmagyakorlással összefüggő jogszabályi rendelkezések: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 38/A. § (3) bekezdése szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel.
15 A 38/A § (4) bekezdés szerint építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. Az 38/A (5) bekezdés szerint a névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet (2013. december 31-ig hatályos) 1. § (1) bekezdése szerint e rendeletet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság engedélyezésére, megújítására, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésére kell alkalmazni. A (2) bekezdés szerint e rendelet alkalmazásában: 2. felelős műszaki vezetői tevékenység: az Étv. 38/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenység; 3. szakmagyakorlási tevékenység: az 1. és 2. pontban foglalt tevékenységek Étv. 38/A. § (4)–(6) bekezdése és e kormányrendelet szerinti gyakorlása; 8. területi kamara: területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve. A 2. § (1) bekezdése szerint szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését a területi kamara – az építész kamarai tag vagy azon személy esetében, akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult – folytatja le. A 2. § (2) bekezdése szerint a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei: a) az Étv. 38/A. §-ában meghatározott feltételek teljesítése, b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása. A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának kötelező szakmai kamarai tagság nem feltétele. A 9. § (1) bekezdése szerint a területi kamarák közös, az országos kamarák által külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 8. § szerinti igazolása alapján.
16 A 9.§ (2) bekezdése szerint a területi kamara a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személyeket jogosultságuk megállapításával egyidejűleg névjegyzékbe veszi. A névjegyzék a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyeknek a 6. § (1) bekezdés pontjaiban szereplő személyes adatait, szakirányú végzettségét, valamint a mellékletben meghatározott névjegyzéki jelét tartalmazza. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben a jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet (2014. január 1jétől hatályos) 1. § - a szerint e rendelet hatálya kiterjed a) a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra (…) A 2. § szerint e rendelet alkalmazásában: 6. jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés; 8. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy; 12. területi kamara: a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Kamtv.) meghatározott területi mérnöki vagy területi építész kamara. A 3. § (1) bekezdése szerint a (2)-(7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. (…) A 3. § (7) bekezdése szerint felelős műszaki vezetői tevékenységek: a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület. A 30. § (1) bekezdése szerint a területi kamara titkára az engedély megadásával, illetve a bejelentés tudomásulvételével egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi, a névjegyzéki jelölést a határozattal vagy az igazolással közli. A 30. § (2) bekezdése szerint a területi kamarák - az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY-nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus - közös névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan
17 aktualizálnak a szakmagyakorlók adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettség igazolása alapján. A 30. § (3) bekezdése szerint a névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben, jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A szakmagyakorlási tevékenységek szakterület szerinti jelölését az 1., 2. és 3. melléklet szerint kell a névjegyzékben rögzíteni. (…) A Kbt. 55. § - a az alábbi szabályozást tartalmazza: (1) A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre, c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok [56-57. §] hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. (2) Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlatkérő előadta, hogy a fenti jogszabályok figyelembe vételével határozta meg az eljárásban a felelős műszaki vezetéssel kapcsolatos műszaki, ill. szakmai alkalmassági követelményét, továbbá a nyertessel szemben a szerződéses feltételeket. Az ajánlatkérő az eljárásra benyújtott ajánlatokat elbírálta, majd a bírálóbizottság 2014. április 3. napján tartott ülésén elkészítette az eljárást lezáró döntési javaslatát. A bírálóbizottság eredeti eljárást lezáró döntési javaslata a 2014. április 3-i üléséről felvett jegyzőkönyv tanúsága alapján, az eljárás II. és III. részének Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, míg az I. rész kapcsán a Kbt. 76. § (2)
18 bekezdése szerinti jogalappal történő eredménytelenné nyilvánítására vonatkozott. Miként az az iratok között csatolt 2014. április 3-i Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, a Képviselő-testület (ill. annak többségben lévő négy tagja) - figyelmen kívül hagyva a bírálóbizottság döntési javaslatát megszavazta a szükséges többlet fedezet biztosítását és – mindhárom rész tekintetében – nyertesként nevezte meg a Vitép ’95 Kft. – Mór és Társa Kft. Konzorciumot. Balatonkenese Város polgármestere, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőségével élve, a képviselő-testület 2014. április 3. napján meghozott, fenti döntésének ismételt tárgyalását kezdeményezte, figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület 2014. április 3-i, a „Csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárást lezáró döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartotta. A helyi önkormányzat érdekeit sértő képviselő-testületi döntések ismételt tárgyalásának kezdeményezése esetére kimondja, hogy „a döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. Az előadott okból 2014. április 9 - én tartott rendkívüli Képviselő-testületi ülésen, annak berekesztése miatt nem tudott sor kerülni a döntés érdemi újratárgyalására, ill. új döntés meghozatalára. A rendkívüli testületi ülést követően – egyéb eljárási cselekmények lefolytatása okán -, 2014. április 16. napján került sor a következő bírálóbizottsági ülésre, ahol a bizottság 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással az eljárás mindhárom részét a Kbt. 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogalappal javasolta érvénytelenné nyilvánítani, tekintettel arra, hogy az eljárás becsült értéke - az eljárásra benyújtott végleges ajánlatok alapján - kétségkívül helytelenül került meghatározásra, amely miatt a lefolytatott „könnyített” Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás nem lett volna alkalmazható. A Képviselő-testület (ill. annak többségben lévő négy tagja) a bírálóbizottság 2014. április 16-i döntési javaslatával ismét „szembe ment” és ekkor határozta meg az eredménytelenségi indokot: A Képviselő-testület a közbeszerzési eljárás I.-III. részét „eredménytelennek nyilvánítja, mert az ajánlatkérő előzetesen feltételül szabta a műszaki alkalmassági feltételek között a felelős műszaki vezető kamarai nyilvántartásban való meglétét.” [ld.: 164/2014. (IV.16.) sz. KT határozat] Az ajánlatkérő a fenti eredménytelenségi okot nem tartja jogszerűnek és egyetért a kezdeményező iratban foglaltakkal az alábbiak miatt: - ajánlatkérő a Kbt. 55. §-ában foglaltaknak megfelelően határozta meg a felhívás III.2.3) pontjában (M2) jelöléssel ellátott műszaki, ill. szakmai alkalmassági minimumkövetelményt;
19 - a felelős műszaki vezetői tevékenységgel összefüggésben ismertetett jogszabályok rendelkezéseiből adódóan, a felelős műszaki vezetők csak akkor végezhetik tevékenységüket, ha erre a kamarától engedélyt kaptak; - amennyiben valamely felelős műszaki vezető megszerezte a névjegyzéket vezető szerv (kamara) engedélyét (megszerezte a jogosultságot), úgy okszerűen bekerül a területi kamarák - az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY - nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus közös névjegyzékébe, azaz a kamarai nyilvántartásba; - a beszerzés tárgyára tekintettel indokolt és nem nélkülözhető a felelős műszaki vezető előírása a szerződés teljesítéséhez; - a felelős műszaki vezetői tevékenységgel összefüggésben ismertetett jogszabályok rendelkezéseiből adódóan a felelős műszaki vezetői tevékenység szüneteltethető; - a felelős műszaki vezető meghatározott időszakonként köteles továbbképzést teljesíteni, melynek elmaradása esetén a névjegyzékből (kamarai nyilvántartásból) törlésre került; - a felelős műszaki vezető maga is kérheti a névjegyzékből (kamarai nyilvántartásból) való törlését. Ami a felhívás III.1.4) pontjában meghatározottakat illeti, az ott rögzítettek előírását - a folyamatábrára visszautalva – a szerződés teljesítésére nézve, a 3. szakasz vonatkozásában határozta meg ajánlatkérő, melyet az alábbi körülmények indokoltak: Vitathatatlan, hogy a beszerzés tárgyára tekintettel indokolt és nem nélkülözhető a felelős műszaki vezető előírása a szerződés teljesítéséhez; Vitathatatlan, hogy az a tény, hogy valamely (teljesítésbe bevonni kívánt) szakember a múltban szerzett szakmai gyakorlata okán megfelel az előírt alkalmassági minimumkövetelménynek (azaz szerepelt a kamara által vezetett névjegyzékben és rendelkezett azon előírt jogosultsággal, amellyel a korábbi projektekben részt vett), egyáltalán nem jelenti azt, hogy az a szakember az őt, a teljesítésbe bevonni kívánó ajánlattevő nyertessége esetén megkötendő szerződés aláírásának időpontjában is jogosult lesz a tevékenység végzésére. [Pl. a szakember nem tett eleget a kötelező továbbképzési kötelezettségének, vagy pl. szünetelteti a tevékenységét, vagy pl. egyéb okból kérte a névjegyzékből történő törlését – lásd. pl. a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 8. § és 10. §, továbbá 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 33. §, ill. 34-35. §]. Figyelemmel arra, hogy a szerződés teljesítése során nélkülözhetetlen a felelős műszaki vezető teljesítésbe történő bevonása, így ajánlatkérő okkal köteles rendelkezni az olyan esetekről is, amelyek pl. abból adódnak, mert a teljesítésbe bevonni kívánt, az ajánlatban bemutatott és az ajánlattevő alkalmasságát ekként igazoló felelős műszaki vezető esetlegesen nem tett (tesz) eleget pl. a 2. szakaszban felmerülő továbbképzési kötelezettségének, vagy pl. szünetelteti a tevékenységét.
20 A fent leírtak alapján, a jelen ügy specifikumaira és az ezzel kapcsolatos jogszabályi környezetre figyelemmel, határozott álláspontunk szerint teljességgel jogszerű és szükséges volt mind a felhívás III.2.3) pont (M2) alpontjában, mind pedig a felhívás III.1.4) pontjában meghatározott feltételek szerepeltetése és ekként mind a Kbt. 2. § (3) bekezdésében deklarált rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, mind pedig a Kbt. 55. § szerinti tétele jogi rendelkezéseinek is megfelelt ajánlatkérő valamennyi előírása. Az összegezésben megjelölt eredménytelenségi ok kapcsán egyebekben megjegyezte, hogy miként azt a Döntőbizottság a D.321/2013. számú eseti ügyben is kifejtette, a Kbt. garanciális jelleggel írja elő kötelezően az ajánlatkérő számára az ajánlatok bírálatát, az alól csak kivételesen és a törvényben egyértelműen meghatározott okokból, igen szűk körben mentesül. A Kbt. 73. §, a 76. § (1) bekezdés, továbbá a Kbt. 77. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatán túl köteles megállapítani az eljárás eredményét, amely kizárólag a Kbt. 76. § (1) bekezdés taxatív felsorolásának valamely indoka alapján nyilvánítható eredménytelenné. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatára vonatkozó kötelezettségének eleget tett, azonban álláspontunk szerint a 2014. április 16. napján meghozott és az ajánlattevőkkel 2014. április 22. napján az összegezés megküldésével közölt eljárást lezáró döntés azért sem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek, mert az nem a Kbt. 76. § (1) bekezdés taxatív felsorolásának valamely indoka alapján lett eredménytelenné nyilvánítva. 2. kérelmi elem: A módosított (2014. 05. 12-én készített és megküldött) írásbeli összegezésben szereplő eljárás eredménytelenségének indokolása Az ajánlatkérő jelen kérelmi elemmel kapcsolatosan is rögzíti, hogy egyetért a hivatalbóli kezdeményezésben foglaltakkal, egyúttal az abban foglaltak kapcsán az alábbi észrevételt teszi: „2014. május 12. napján a Képviselő-testület 216/2014. (V.12.) és 222/2014. (V.12.) számú határozatai alapján, a Kbt. 78. § (1) bekezdés első fordulatában foglaltak szerint módosításra került az összegezés, mely módosított összegezés a 2014. május 12-e éjfélkor lejáró határidő előtt, 17:56 órakor e-mail útján megküldésre került valamennyi ajánlattevő számára. A módosított összegezés 7.b) pontjában a közbeszerzési eljárás II. és III. részét illetően a KT alábbi döntése került rögzítésre: „A Képviselő Testület, a közbeszerzési eljárás jelen részét a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja, mert Vitép ’95 Kft. Mór és Társa Kft. Konzorcium (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) az ajánlatát a 2014. Május 12-én 13 órát követően érkezett nyilatkozatában visszavonta.” [ld.: 222/2014. (V.12.) határozat]
21 A Vitép’95 Kft. 2014. május 12. napján 13 óra 12 perckor e-mail útján értesítette ajánlatkérőt, hogy a „Balatonkenese – csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója” tárgyú „pályázatra adott” ajánlatukat visszavonja.” A tárgyi közbeszerzési eljárás kapcsán alkalmazandó eljárási szabályokat a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza, az alábbiak szerint: Kbt. 121. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a) a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122122/A. §-ban foglalt eltérésekkel. Figyelemmel arra, hogy a lefolytatott Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán a Kbt. 122. §-a nem tartalmaz a Kbt. Második Részétől eltérő szabályokat az ajánlati kötöttség kapcsán, így arra az általános szabályok irányadóak az alábbiak szerint: A Kbt. 60. § (8) Az ajánlattevő ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan meghatározott szabályok irányadóak. A Kbt. 65. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. A Kbt. 124. § (5) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc - építési beruházás esetén további hatvan nappal meghosszabbodik. A Kbt. fent idézett rendelkezéseire figyelemmel, álláspontjuk szerint, mivel a 2014. április 22. napján megküldött összegezésben megjelöltek szerint (is) – szintén valótlan indokkal és ekként jogsértő módon - eredménytelen lett az eljárás, így az ajánlattevők ajánlati kötöttsége okszerűen 2014. április 22. napján megszűnt [lásd: Kbt. 124. § (5) bekezdés], melyre tekintettel egy 2014. május 12 -i keltezéssel megküldött ajánlat visszavonásáról szóló közlés teljességgel értelmezhetetlen, melynek okán erre jogszerűen hivatkozni nem lehet. Határozott álláspontjuk szerint, a Kbt. 78. § (1) bekezdése az eredetileg meghozott (jogsértő) eljárást lezáró döntés felülvizsgálatára és reparálására ad lehetőséget, a 2014. április 16. napján meghozott és a 2014. április 22. napján közölt eredeti eljárást lezáró döntés kapcsán teljességgel irreleváns, hogy adott ajánlattevő 2014. május 12. napján visszavonja - e az ajánlatát, vagy sem (másképpen fogalmazva: egy 2014. május 12 - i levél a 2014. április 16 - i döntés alapjául szolgáló helyzeten nem változtat, a visszavonás visszamenőleges hatályú értelemszerűen nem lehet).
22 Szintén e körben kívánjuk rögzíteni, hogy azért is tartjuk irrelevánsnak a 2014. május 12.-i keltezésű, az ajánlat visszavonására vonatkozó nyilatkozatot az eljárás eredményére gyakorolt hatás szempontjából, mert a Kbt. 78. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény álláspontunk szerint, kizárólag az eredeti eljárást lezáró döntés meghozatalakor rendelkezésre álló adatok, információk, dokumentumok és már lefolytatott eljárási cselekmények alapján gyakorolható. Másképpen fogalmazva: az eredeti eljárást lezáró döntés meghozatala és a módosított döntés meghozatala között jogszerűen - nem folytatható le semmilyen eljárási cselekmény – kivéve, ha arra a Kbt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtott előzetes vitarendezési kérelem és ennek kapcsán a Kbt. 79. (4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor –, továbbá - egy ezen időszakban benyújtott, a végleges ajánlat visszavonására vonatkozó nyilatkozat nem írhatja felül és teheti meg nem történté pl. a végleges ajánlatok benyújtásának tényét. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés 1. sz. kérelmi eleme érdemben nem vizsgálható, 2. sz. kérelmi eleme alapos, a 3. sz. kérelmi elem tekintetében jogsértés nem állapítható meg az alábbiak szerint. Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására irányuló felhívását 2014. február 28-án küldte meg az ajánlattételre felkért ajánlattevőknek. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem elbírálásakor az e napon hatályos jogszabályi előírások alapján hozta meg egybefoglalt határozatát. A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122-122/A. § - ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdései az alábbiakat írják elő: (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.
23 (4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. A Kbt. 3. §-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 1. sz. kérelmi elemében a hivatalbóli kezdeményező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő 2014 évi április 22-én megküldött első eljárást lezáró döntésében megjelölt mindhárom részre vonatkozó eredménytelenségi ok jogsértő. A Kbt. 78. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Az ajánlatkérő a 2014. április 22-i összegezését – a törvényes határidőn belül – 2014. május 12-én módosította és az eredetileg megjelölt eredménytelenségi indokot hatályon kívül helyezve új eredménytelenségi indokokat jelölt meg. Az ajánlatkérő ezzel az eljárási cselekményével megsemmisítette a 2014. április 22i összegezésben foglalt eredménytelenségi indokot és helyébe új eredménytelenségi indokot jelölt meg. Erre tekintettel a hivatalbóli
24 kezdeményezés első kérelmi eleme tekintetében nincs vizsgálandó eredménytelenségi ok, hiszen az első eljárást lezáró döntés, illetve annak indoka már nem létezik, tehát a kezdeményezés ezen része okafogyottá vált. Így az érdemben nem vizsgálható. A fentiekre tekintettel a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Döntőbizottság az 1. sz. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárását megszüntette. A 2. sz. kérelmi elemében a hivatalbóli kezdeményező a 2014. május 12-i módosított összegezésben megjelölt eredménytelenségi indokot kifogásolta, mivel az álláspontja szerint jogsértően került meghatározásra. A Kbt. 59. § (5) bekezdés a) pontja szerint a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. A Kbt. 124. § (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc - építési beruházás esetén további hatvan - nappal meghosszabbodik. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárás során 2014. április 22-én az ajánlati kötöttség megszűnt, mivel az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánította és így nem került megjelölésre nyertes ajánlattevő, illetve második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő sem. A Kbt. 124. § (5) bekezdése szerint az ajánlati kötöttség az írásbeli összegezés megküldését követően a nyertes, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt érinti. Csakis az ő esetükben hosszabbodik meg az ajánlati kötöttségük. Jelen esetben az ajánlattevő nem jelölt meg sem nyertest, sem őt követő második legkedvezőbb ajánlattevőt, így az ajánlati kötöttség fennálltáról nem lehetett szó, ezért irreleváns ajánlattevői eljárási cselekmény volt az ajánlat visszavonása. Ezt támasztja alá a Kbt. 59. § (5) bekezdés a) pontja, mely szerint a biztosítékot az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő 10 napon belül vissza kell fizetni az ajánlattevőnek. Jelen esetben ez az időpont 2014. május 2án letelt. Az ajánlatkérő a 2014. május 12-én megküldött összegezésben az eredménytelenség jogalapjaként a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg,
25 mely szerint eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt eredménytelenségi ok jogszerűtlenül került megállapításra. Tényként megállapítható, hogy több ajánlattevő nyújtott be mindhárom részre ajánlatot. Az összegezésekből az is megállapítható, hogy voltak olyan ajánlattevők, akik érvényes ajánlatot nyújtottak be. Ezen tényekre tekintettel az ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította az eljárást eredménytelenné a 2014. május 12-i összegezésben. Ezen tényeken az sem változtatott, hogy az egyik ajánlattevő a későbbiek során – jogi szempontból irreleváns módon – visszavonta az ajánlatát. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontját. A 3. sz. kérelmi elemet a hivatalbóli kezdeményező külön nem jelölt meg kérelmi elemként, de a kezdeményezésben konkrétan megjelölte a Kbt. 11. § (1) bekezdésének, a 18. § (2) bekezdésének, valamint a 122. § (7) bekezdésének megsértését, valamint érdemben is tett utalást az eljárásfajta helytelen alkalmazására, ezért a Döntőbizottság külön kérelmi elemként érdemben megvizsgálta a kezdeményezést. A Kbt. 11. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerint az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. A Kbt. 18. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 122. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;
26 b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; c) a közbeszerzés külképviselet számára történik. A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította azt, hogy az ajánlatkérő 2014. január 29-én vette át a tervezőtől a kiviteli tervdokumentációt, valamint az árazott és árazatlan költségvetést, az ajánlattételi felhívását pedig 2014. február 28-án küldte meg közvetlenül az ajánlattevőknek. Ez alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 11. § (1) bekezdése szerint járt el, azaz a közbeszerzés megkezdésekor tisztázta jelen közbeszerzési eljárása becsült értékét. Az ajánlatkérő nem csatolt be egyetlen olyan dokumentumot sem, amellyel bizonyította volna azt, hogy az előzőekben említett tervezői költségvetés helytelenül alacsony ellenszolgáltatási értékeket, illetve mindhárom rész tekintetében összesített értéket tartalmazna. A hiányzó bizonyítékok, illetve tényállási elemekre tekintettel a Döntőbizottság nem adhatott helyt annak a kezdeményezői, illetve ajánlatkérői álláspontnak, hogy a becsült érték és így az alkalmazott eljárásfajta ezen okból helytelenül került meghatározásra. A Döntőbizottság a fentieken túlmenően azt is megállapította, hogy a Vitép ’95 Kft. – Mór és Társa Kft. Konzorcium első részre tett végleges ajánlati ára nettó 80.252.691,- Ft, a második részre tett ajánlati ára 19.589.310,- Ft, a harmadik résztett ajánlati ára 40.156.125,- Ft, ami összesen nettó 139.998.126,- Ft. Ezen összeg pedig a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott nettó 150 millió forintot nem éri el, tehát erre tekintettel sem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő helytelenül választotta meg jelen közbeszerzési eljárása során a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárásfajtát. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés ezen része tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint az 1. sz. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette, a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján a 2. sz. kérelmi elem tekintetében megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz bírságot szabott ki és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, a 3. sz. kérelmi elem esetében a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg.
27 A Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Kbt. 152. § (6) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (2) bekezdése szerint, ha Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege – a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntőbizottság további jogkövetkezményként a rendelkezőm részben megjelölt bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mert a megállapított jogsértés súlyosnak minősül, mivel az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése jogszerűtlen volt. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyán túl tekintettel volt a nemzeti értékhatárt nem meghaladó beszerzési értékre is. A Döntőbizottság az ajánlatkérő javára továbbá figyelembe vette azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével lehetősége nyílt ajánlatkérőnek arra, hogy jogszerű eljárást folytathasson le, mivel a jogsértés reparálhatóvá vált. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő
28 terhére közbeszerzési jogsértés nem került még megállapításra. A Döntőbizottság fentiekben ismertetett szempontok együttes mérlegelése alapján állapította meg a rendelkező részben megjelölt bírságot. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 156. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2014. június 30.
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
Kovács Lajos sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Virágh Norbert sk. közbeszerzési biztos
29
Kapják: 1. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1.) 2. Balatonkenese Város Önkormányzata (8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1.) 3. Folyondár 2008 Kft. (8227 Felsőörs, Fenyves u. 4.) 4. Via Vomito Mélyépítő és Szolgáltató Kft. (8200 Veszprém, Kádártai út 27.) 5. Vitép ’95 Kft. (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) 6. Mór és Társa Kft. (8174 Balatonkenese, Fő u. 36.) 7. Kazamata-Bau Kft. (8200 Veszprém, Rozmaring u. 28/1.) 8. Irattár
