K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.221/9/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a TriGon Invest Kft. (1042 Budapest, Árpád út 70., levelezési cím: 6000 Kecskemét, Tatársor 6., a továbbiakban: kérelmező) által Nagybörzsöny Község Önkormányzata (2634 Nagybörzsöny, Rákóczi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nagybörzsöny Község szennyvízelvezető hálózatának megépítése vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó 88. § (1) bekezdés f) pontjára és a 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését és a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele,
2
valamint a felek tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011. február 25-én feladott és a Közbeszerzési Értesítő 2011. március 4-i számában KÉ-5169/2011. számon megjelent ajánlattételi felhívásával tárgyalás nélküli egyszerű eljárást indított a Kbt. VI. fejezete szerint a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A felhívás II.1.1) pontja szerint a beszerzés tárgya: „Nagybörzsöny Község szennyvíz elvezetése”. A felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiséget ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: „Nagybörzsöny Község szennyvízelvezető hálózatának megépítése. Gravitációs gyűjtőcsatorna építés D 200 KG-PVC 6.732 m, tisztítóakna 184 db, gravitációs bekötőcsatorna építés D 160 KG-PVC 2.355 m, szennyvíz nyomóvezeték D 90 KPE 771 m, szennyvíz nyomóvezeték D 63 KPE 139 m, a szükséges útburkolat helyreállítási, közmű és vízfolyás keresztezési, helyreállítási és forgalomtechnikai munkákkal együtt kompletten. A munkákat a magas talajvízszint miatt vákuum kutas talajvíz süllyesztés mellett kell elvégezni. A munkákat az ajánlattételi dokumentációval átadott vízjogi létesítési engedélynek, közútkezelői hozzájárulásnak, kiviteli terveknek és költségvetési kiírásoknak megfelelően kell elvégezni.” Ajánlatkérő részajánlattételre és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A szerződés befejezésének időpontját ajánlatkérő 2012. március 31. napjában rögzítette. Ajánlatkérő a beszerzést a KMOP-2009-3.3.1/A – 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése című projekt keretében kívánja megvalósítani. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás III.2.3) M.1) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nyújtsa be az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 48 hónap legjelentősebb, a közbeszerzés tárgya szerinti, a Kbt. 68. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási mód szerint igazolt, építési beruházásainak ismertetését.
3
Alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 48 hónapban befejezett, legalább 8.000 folyóméter, legfeljebb négy szerződés keretén belül teljesített szennyvízelvezető hálózat építésére vonatkozó olyan referenciamunkával, melyek közül legalább egy munka mennyisége meghaladta a 4.000 folyómétert. A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg a részszempontok, súlyszámok és az értékelés módszerének megadásával. Részszempont 1. Ajánlati ár 2. Előteljesítés véghatáridőn belül 3. Benyújtani kívánt számlák száma 4. Késedelmi kötbér mértéke 5. Jótállás időtartama
Súlyszám 50 30 25 20 20
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. március 17-ében, az írásos összegezés megküldésének tervezett időpontját 2011. március 30-ában, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. április 11-ében rögzítette. A felhívás „További információk” V.7) 12) alpontja szerint a hiánypótlás biztosított volt a Kbt. 83. § rendelkezései alapján. Ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ki a megfelelő ajánlattételhez, mely tartalmazta az ajánlattevőknek szóló útmutatót, a mellékleteket szerződéstervezettel és a műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentáció részét képezi a vízjogi létesítési engedély, a közútkezelői hozzájárulás, a költségvetési kiírás, a tervdokumentáció és a hálózati terv. A dokumentáció 5.23. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy „a műszaki leírásban foglalt előírásokon túlmenően, az ajánlatkérő a település közlekedésének folyamatos biztosítása érdekében előírja, hogy az alább felsorolt utcákban egy időben nem végezhető forgalomkorlátozással járó kivitelezési munka: - Hegyalja utca, és Széchenyi utca; - Széchenyi utca, és Kossuth utca; - Széchenyi utca, és Rákóczi utca; - József Attila utca, és Petőfi utca; - Petőfi utca, és Rákóczi utca.” A dokumentáció 5.28. pontjában rögzítésre került, hogy „az ajánlattevő ajánlatához csatolja a megvalósítás vonalas műszaki ütemtervét, az ajánlatkérő
4
érvénytelennek tekinti azt az ajánlatot, mely nem tartalmaz vonalas műszaki ütemtervet”. Az 5.29. pont szerint „a műszaki ütemtervben a műszaki előrehaladásnak, az egyes munkafázisoknak, illetve az utóbbiak időigényének egyértelműen nyomon követhetőnek kell lennie, ennek megfelelően a műszaki ütemtervet létesítményenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával, havi bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven feltüntetendő valamennyi burkolat helyreállítás tervezett időpontja is. Az ütemterven feltüntetendő a szerződéskötés, a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontja is”. Az 5.30. pontban került meghatározásra, hogy „a műszaki ütemtervvel összhangban, - a műszaki ütemtervvel megegyező részletezettséggel - pénzügyi ütemterv készítendő, melyben havonkénti bontásban meg kell adni az adott hónapra vonatkozó műszaki teljesítés értékét, az adott tevékenység százalékos készültségét és az adott havi összes teljesítés százalékos arányát a teljes beruházási költséghez képest”. A dokumentáció 2.4. számú mellékletében bocsátotta ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére a referenciamunkák bemutatására szolgáló formanyomtatványt. A dokumentáció 14.1. pontja rögzítette, hogy „az ajánlattevő az ajánlatában megfogalmazott vállalások alátámasztására a szakmai ajánlat részeként csatoljon ajánlatához az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő vonalas műszaki ütemtervet, pénzügyi ütemtervet, és számlázási ütemtervet”. A dokumentáció 5.46. pontja értelmében ”az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell, hogy megbizonyosodott az ajánlattételi felhívás, dokumentáció, valamint a kiegészítő tájékoztatás ismeretében, azokat egymással összevetve és elfogadva, valamint tudomásul véve tette meg, melyekkel összefüggésben az ajánlat beadását követően ellentmondásra nem hivatkozhat”. Az 51582-11/2010. iktatási számú vízjogi létesítési engedély 2. pontjában került táblázatos formában bemutatásra a létesítendő szennyvízhálózat. A táblázat fejlécében az utca neve és a hozzá tartozó csatornajel is megadásra került akként, hogy a Cs 1-3-0 és a Cs 1-0-0 csatornajelek a Rákóczi utcához, a Cs 1-32-2, a Cs 1-3-3-2 és a Csny 1-3-3-2 csatornajelek a Széchenyi utcához tartoznak. Az engedély táblázatában vannak csatornajelek, melyekhez utcanév nem tartozik (pl. Cs 1-4-0, Csny 1-4-0, stb.) és vannak olyan csatornajelek, amelyekhez helyrajzi számok kapcsolódnak.
5
A tervdokumentáció Cs 13. és Cs 14. rajzszáma alapján a Cs 1-3-0 csatornajel a Rákóczi és az azt folytató Kossuth utcához kapcsolódik. A Cs 23. rajzszámú tervlap alapján a Cs 1-3-3 csatornajelhez a 888 és a 852 hrsz. került jelölésre, míg a Cs 1-3-3-2 csatornajelhez sem újabb utcanév, sem hrsz. nem kapcsolódik. A 888 és a 852 hrsz-oknál a tervdokumentáció utcamegjelölést nem tartalmaz. A Cs 1-3-3-2 csatornajellel megjelölt utcarész folytatása a Csny 1-3-3-2 csatornajellel jelölt 839/7 hrsz-ú Hegyalja utca. A Cs 14. rajszámú tervben a Cs 1-0-0 csatornajel a Rákóczi utcát, a Hunyadi teret és a Völgy utcát jelöli. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők által feltett kérdésekre kiegészítő tájékoztatást adott az alábbiak szerint: 4. Kérdés: „Az ajánlattételi dokumentáció 5.29. pontja értelmében a műszaki ütemtervet többek között létesítményenkénti bontásban is meg kell adni. Kérjük egyértelműen meghatározni, hogy ajánlatkérő mit ért létesítmény kifejezés alatt.” Válasz: „Az ajánlattevők a létesítményi bontást akna és aknajellegű műtárgy, hálózatépítés (ezen belül csatornajelenkénti bontás), és burkolat helyreállítások bontásban adják meg.” Ajánlatkérő 2011. március 9-én tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az ajánlattételi határidőt 2011. március 21-ig meghosszabbítja. A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a Vízner és Társa Kft., a Szeged Beton Kft., a Magyar Bau Holding Zrt. és kérelmező. Kérelmező ajánlatának 90. oldala a vonalas műszaki ütemtervet, a 91. oldala a pénzügyi ütemtervet, míg a 92. oldala a számlázási ütemtervet tartalmazta. Kérelmező ajánlatának vonalas műszaki ütemtervében a kivitelezés az alábbiak szerint szerepel: CS 1-3-3-2 2011.06.27 - 06.29-ig, CS 1-3-0 2011.05.24 - 07.05-ig, CS 1-3-2-2 2011.04.28 - 05.20-ig, CS 1-3-3-2 2011.06.27 - 06.29-ig, CS 1-0-0 2011.05.04 - 07.14-ig, CS 1-5-0 2011.04.13 - 05.20-ig, CS 1-2-1 2011.05.06 - 05.12-ig, CS l-2-2 2011.05.13 - 05.17-ig, CS 1-2-2-1 2011.05.18 - 05.19-ig.
6
A műszaki ütemtervben a szerződéskötés időpontjaként 2011. április 11-e, míg a Cs 1-2-0, a Cs 1-3-3-1, a Cs 1-5-0, a Cs 1-5-4 és a Csny 1-3-2-1 jelű csatornaszakaszok kivitelezési munkáinak kezdési időpontjaként 2011. április 13-a került feltüntetésre. A Vízner és Társa Kft. ajánlatának 29. oldalán csatolta a referenciáit ismertető 2.4. számú formanyomtatványt, melyben bemutatásra került a „Szolnok Ipari park csővezeték építése” és a „Császártöltés szennyvízátemelő talajvízszint süllyesztés” referenciamunkák. A Szolnok Ipari park referenciamunka tárgyaként „KPE60; KPE90; KPE250 csővezeték építése”, míg a szolnoki és a császártöltési referencia kapcsán a szerződést kötő másik félként a Vakond Kft. került megjelölésre. Ajánlattevő az ajánlat 33. oldalán csatolta a császártöltési referenciára vonatkozó igazolását, melyben szerződést kötő másik félként a Vakond Kft. került megjelölésre, viszont a referenciaigazolást a Duna Aszfalt Kft. írta alá. A Vízner és Társa Kft. ajánlatának 68. oldalán csatolt vonalas műszaki ütemtervben a Csny 1-3-2-1 (Rákóczi utca) csatornaszakasz kivitelezése 2011. 09.05 – 2011.09.25. míg a Cs 1-3-3-2 (Széchenyi utca) csatornaszakaszé 2011.09.05 – 2011.09.18. Az „állami közút végleges helyreállítás” munkanem kivitelezésére ajánlattevő 2011.11.01 – 2011.11.14. közötti időpontot adott meg. A Vízner és Társa Kft. vonalas műszaki ütemtervén feltüntette, hogy „állami ünnepnapokon munkavégzés nem történik”. A Cs 1-6-0 (Hunyadi tér) jelű csatornaszakasz kivitelezésére az ütemterv szerint 2011.06.06 – 2011.06.26-ig tartó időtartamban kerül sor. Az ajánlat 69. oldalán becsatolt pénzügyi ütemtervben ugyanezen jelű csatornaszakasz teljesítése július hónapban 100 %-os készültségű. Ajánlatkérő 2011. március 23-án hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést intézett ajánlattevőkhöz. Ajánlatkérő a 2011. április 1-jén megküldött összegezése szerint a Szeged Beton Kft., a Magyar Bau Holding Zrt. és kérelmező ajánlata érvénytelen volt, és a Vízner és Társa Kft. ajánlattevő lett az eljárás nyertese 341.954.419.-Ft-os ajánlati árral. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. „Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel az ajánlat egyéb módon nem felel meg a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek:
7
1. Az ajánlattevő nem az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottak szerint állította össze a vonalas műszaki ütemtervet, az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottakkal ellentétesen a vonalas műszaki ütemterv a Széchenyi utca és Kossuth utca, a Széchenyi utca és Rákóczi utca, továbbá a Petőfi utca és Rákóczi utca vonatkozásában is egy időben tartalmaz forgalomkorlátozással járó kivitelezési munkát. 2. Az ajánlattevő ajánlatához csatolt vonalas műszaki ütemtervben a szerződéskötés napját 2011. április 11-ében határozta meg, a Cs 1-2-0, a Cs 1-3-3-1, a Cs 1-5-0, a Cs 1-5-4 és a Csny 1-3-2-1 jelű csatornaszakaszok kivitelezési munkáinak kezdési időpontját pedig 2011. április 13-ában. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdése szerint „a 29. § szerinti előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a tevékenység tervezett megkezdését a 29. §-ban meghatározottak szerint az építésfelügyeleti hatóságnak az építtető bejelentette és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését nem tiltotta meg”. Ugyanezen rendelet 12. § (1) bekezdés e) pontja szerint „a vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg”. Ugyanezen rendelet 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését az építtető a Kbt. hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz. Az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint „az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni”. Mindezek alapján, akár az ajánlattételi felhívás V.3.1) pontjában meghatározott 2011. március 30-i eredményhirdetési időpontot, és a bejelentésnek az eredményhirdetés napján történő megtételét feltételezve is, a kivitelezési munka a jogszabályok szerint legkorábban 2011. április 14-én kezdhető meg. Ezek alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő ajánlatában meghatározott 2011. április 13-i munkakezdés ellentétes a jogszabályokkal.” Kérelmező 2011. április 4-én ajánlatkérőnél iratbetekintésen vett részt.
8
Kérelmező 2011. április 8-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását, valamint ideiglenes intézkedésként ajánlatkérő eljárásának felfüggesztését. 1./ Kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Kiemelte, hogy ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a dokumentáció 5.23. pontja szerinti utcákra vonatkozó tilalom betartása, valamint ajánlatkérő előírása szerint az ütemtervet csatornajelek megadásával kellett elkészíteni. Tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vízjogi létesítési tervben több olyan csatornajel is volt, ami több utcát érint és csak egy utca került megjelölésre, több olyan utca is van, amiben több csatornajel található, egyes csatornajelekhez helyrajzi szám került megadásra, valamint volt olyan csatornajel, amihez sem utca, sem helyrajzi szám nem tartozott. Kérelmező közölte, hogy az ütemtervet a mérnök által elkészített tervdokumentáció alapján készítette el. Ismertette, hogy a Cs 1-0-0 jelű csatorna érinti a Rákóczi utcát, a Hunyadi teret és a Völgy utcát. 2011. május 04-től a csatorna Hunyadi teret és a Völgy utcát érintő szakaszán kezdik el a kivitelezést, és a Rákóczi utcai szakasz kivitelezését csak 2011. május 20-át követően, a Petőfi utcai hálózatépítést befejezően kezdik el, így ez nem ütközik a Cs 1-3-3-2 jelű csatorna munkáival. A tervdokumentáció szerint a Cs 1-3-3-2 csatornajel nem a Széchenyi utcához tartozik, hanem a Hegyalja utcához, így ennek a kivitelezése nem ütközik a Cs 1-3-2-2 csatornajelű szakaszéval. Ennek igazolására becsatolta a helyszínen készült fényképeket, mely alapján az adott utcában „Hegyalja utca” névtábla került kihelyezésre. Kérelmező előadta, hogy a Petőfi utcában és a Rákóczi utcában nem folyik egy időben kivitelezés, a Széchenyi utcát érintő csatornák hálózat építését 2011. május 20-án befejezi, míg a Kossuth utcát érintő csatorna kivitelezését csak 2011. május 24-én kezdi meg. Közölte, hogy a Széchenyi utcát érintő csatornák hálózat építését 2011. május 20-án befejezi be, míg a Rákóczi utcát érintő csatorna kivitelezését a Cs 1-0-0 jelű csatorna kivételével 2011. május 24-én kezdi meg. A Cs 1-0-0 jelű csatorna érinti a Rákóczi utcát, a Hunyadi teret és a Völgy utcát. 2011. május 04-től a csatorna Hunyadi teret és a Völgy utcát érintő szakaszán kezdi el a kivitelezést, és a Rákóczi utcai szakasz kivitelezését csak 2011. május 20-át követően, a Széchenyi utcai hálózatépítést befejezően kezdi el. A Petőfi utcát érintő csatornák hálózat építését 2011. május 20-án befejezi be, míg a Rákóczi utcát érintő csatorna kivitelezését a Cs 1-0-0 jelű csatorna kivételével 2011. május 24-én kezdi meg kérelmező. Kérelmező előadta, hogy az ütemterv készítésénél tisztában volt azzal, hogy az ütemtervből
9
nem lehet egyértelműen megállapítani hogy az egyes utcákra vonatkozó tiltás szerint végzi-e a kivitelezést, ezért az ütemterv alján külön rögzítésre került, hogy „Az ütemterv az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában foglaltaknak figyelembe vételével történt”. 2./ Kérelmező közölte, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az okból, hogy a 2011. április 13-i tervezett munkakezdés ellentétes a 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezésével. Kiemelte, hogy a Korm. rendelet értelmében a vállalkozónak nincs a kivitelezési tevékenység megkezdése előtt bejelentési kötelezettsége az építésfelügyeleti hatóság felé, a bejelentési kötelezettség az építtetőt terheli, aki jelen esetben az ajánlatkérő. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, nem is utalt rá, hogy bejelentési kötelezettségét mely időpontban kívánja megtenni, és arról sem tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ajánlatuk megtételénél bármilyen módon is vegyék figyelme, hogy ajánlatkérőnek bejelentési kötelezettsége van. Az ajánlattevők nem rendelkeztek információval azzal kapcsolatban sem, hogy ajánlatkérő mikor kívánja az építési tevékenység megkezdését bejelenteni (a szerződéskötést követően, vagy a szerződéskötés napján, vagy a szerződéskötést megelőzően, vagy az eredményhirdetést megelőzően), így azt az ütemterv készítésénél figyelembe venni sem tudták. Kérelmező kiemelte, hogy ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásában vagy a dokumentációban azt, hogy ajánlattevők az ütemtervben az építési tevékenység megkezdésének határidejét úgy adják meg, hogy ajánlatkérő meg tudjon felelni a bejelentési kötelezettségének. Kérelmező álláspontja szerint a beérkezett ajánlatok ismeretében ajánlatkérő kötelessége a határozathozatal időpontját, vagy az írásos összegezés megküldésének időpontját, vagy a szerződéskötés időpontját adott esetben úgy módosítani, hogy meg tudjon felelni bejelentési kötelezettségének, hiszen ezek csak tervezett időpontok és a Kbt. lehetőséget ad ezek változtatására bizonyos időkorlátok között. A Szerződés tervezet 2.5. és 5. pontja szintén azt támasztják alá, hogy ajánlatkérőnek lehetősége van, akár az ütemterv időrendjének változtatására is. Kérelmező szerint nem róható fel ajánlattevő munkakezdésének olyan időponthoz való kötése, amit az ajánlattételi szakaszban nem ismert, nem ismerhetett, nem róható fel továbbá azért sem mert a bejelentés ajánlatkérő feladata, és ajánlatkérőnek több olyan jogi lehetősége van, amely során biztosítani tudja a bejelentés és kivitelezés megkezdése közötti, a Korm. rendeletben előírt határidőt. A fentiekre tekintettel ajánlatkérő jogtalanul minősítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek kérelmező ajánlatát.
10
Kérelmező kérelmében vitatta a nyertesként kihirdetett Vízner és Társa Kft. ajánlatának érvényesként történő elfogadását több okból. 3./ Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottak szerint állította össze a vonalas műszaki ütemtervét. Az ajánlat 68. oldalán található műszaki ütemterv szerint a Cs-1-3-3-2 jelű csatorna kivitelezése 2011.09.05-től 2011.09.18-ig tart és a Csny-1-3-2-1 jelű csatorna kivitelezése pedig 2011.09.05-től 2011.09.25-ig tart. A dokumentáció 5.23. pontja alapján a Széchenyi utcában és a Hegyalja utcában nem végezhető egy időben forgalomkorlátozással járó kivitelezési munka. A Cs-1-3-3-2 jelű csatorna kivitelezésének teljes időtartama a Csny-1-3-2-1 jelű csatorna kivitelezésének időtartamán belül van, és mindkét csatorna kivitelezése egy napon kezdődik. Mivel kérelmező álláspontja szerint a Cs-1-3-3-2 jelű csatorna teljes hosszában a Hegyalja utcában található, a Csny-1-3-2-1 jelű csatorna pedig a Széchenyi utcában található, így a nyertes ajánlattevő forgalomkorlátozással járó kivitelezési tevékenységet végez egy időben. A nyertes ajánlattevő ütemtervében megnevezte a csatornák által érintett utcákat, így a Csny-1-3-2-1 jelű csatornához helyesen a Széchenyi utcát rendelte, míg a Cs-1-3-3-2 jelű csatornához szintén a Széchenyi utcát tüntette fel, de ez a megjelölés téves, mert a Cs-1-3-3-2 jelű csatorna a Hegyalja utcában található a tervdokumentáció alapján. Mivel a nyertes ajánlattevő egy időben végez forgalomkorlátozással járó kivitelezési tevékenységet a Hegyalja utcában és a Széchenyi utcában, így ajánlatkérőnek ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. 4./ Kérelmező kérelmében közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen az okból is, mivel az ütemterv szerint az állami közút végleges helyreállítását 2011. november 01-től 2011. november 14-ig végzi, vagyis november 1-én munkaszüneti napon a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseivel ellentétben munkavállalót foglakoztat. Mivel a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. 5./ Kérelmező közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 68. oldalán található vonalas műszaki ütemterve szerint a Cs-1-6-0 jelű csatorna hálózatépítését 2011.06.06.-tól 2001.06.26-ig végzi, és az ehhez tartozó vonalas jelölés szerint
11
is a kivitelezés ideje június. A pénzügyi ütemterv szerint a Cs-1-6-0 jelű csatorna teljesítése 100%-ban július hónapban történik, így a pénzügyi ütemterv így nincs összhangban a műszaki ütemtervvel, vagyis nem felel meg a dokumentáció 5.30. pontjában meghatározott feltételeknek, így ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. 6./ Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő két referenciája nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak. Az ajánlattételi felhívás szerint ajánlattevőknek ismertetni kell a közbeszerzés tárgya szerinti építési beruházásaikat, ami szennyvízelvezető hálózat megépítése. A nyertes ajánlattevő ajánlatának 29. és 31. oldalán bemutatott és igazolt referencia munka tárgya „Szolnok ipari park KPE60, KPE90, KPE250 csővezeték építése”, melyből nem derül ki egyértelműen, hogy a csővezeték szennyvízcsatornázáshoz kapcsolódik és nem ivóvízhálózathoz. Kérelmező szerint ajánlatkérő a referencia tekintetében nem alkalmazta a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglaltakat, így ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező ismertette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 33. oldalán található referenciaigazoláson a Megbízó neve (Vakond Kft.) nem azonos a referenciaigazolást kiállító és lebélyegző szervezet nevével (Duna Aszfalt Kft.), holott az ajánlat 29. oldalán található nyilatkozatban a referenciaigazoláson feltüntetett Megbízó került megjelölésre, mint szerződést kötő másik fél. Ajánlatkérőnek a referencia tekintetében hiánypótlást kellett volna elrendelnie, így a nyertes ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 1./ Ajánlatkérő előadta azon álláspontját, mely szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen, mivel nem az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottak szerint állította össze a vonalas műszaki ütem tervét, az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottakkal ellentétesen a vonalas műszaki ütemterv a Széchenyi utca és Kossuth utca, a Széchenyi utca és Rákóczi utca, továbbá a Petőfi utca és Rákóczi utca vonatkozásában is egy időben tartalmaz forgalomkorlátozással járó kivitelezési munkát. Ajánlatkérő közölte, hogy a CS 1-3-3-2 jelű és a CS 1-3-0 jelű csatorna megépítése egyező időtartamon belül (CS 1-3-3-2 06.27 - 06.29 és CS 1-3-0 05.24 - 07.05) történik. A CS 1-3-3-2 jelű csatorna a CS-23 számú helyszínrajz szerint a Széchenyi utcán, míg a CS 1-3-0 jelű csatorna a CS-13 számú
12
helyszínrajz szerint a Kossuth utcán található. A CS 1-3-2-2 és CS 1-3-3-2 jelű csatornák, illetve a CS 1-0-0 jelű csatorna megépítése azonos időben kerül kivitelezésre (CS 1-3-2-2 04.28 - 05.20 és CS 1-3-3-2 06.27 – 06.29 illetve CS 1-0-0 05.04 – 07.14) történik. Tekintettel arra, hogy a CS 1-3-2-2 jelű csatorna és a CS 1-3-3-2 jelű csatorna a CS-23 számú helyszínrajz szerint a Széchenyi utcán, míg a CS 1-0-0 jelű csatorna a CS-l3 számú helyszínrajz szerint a Rákóczi utcán található, az ajánlatkérő megállapította, hogy az ütemterv nem ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában meghatározottak szerint készült el. Ugyanez történt a CS 1-0-0 jelű Rákóczi utca és a CS 1-5-0, CS 1-2-1, CS l-2-2, CS 1-2-2-1 jelű Petőfi utca vonatkozásában. Ajánlatkérő kiemelte, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében olyan részletességgel ismerteti a csatornaszakaszok kivitelezését, mely az ajánlatból nem derül ki. Kérelmezőnek lehetősége lett volna a kérelmében bemutatottak szerinti megbontásban ismertetni, hogy a „tiltó mártix” rendelkezéseit betartja-e. Az ajánlattételi határidő lejártát követően ezt azonban már nem teheti meg, mivel a vonalas műszaki ütemterv a szakmai ajánlat része, mely alátámasztja a 2. értékelési részszempontként értékelt előteljesítést. Ennek értelmében sem a Kbt. 83. §-a sem a Kbt. 85. §-a nem alkalmazható a vonalas műszaki ütemtervre. 2./ Ajánlatkérő előadta, hogy a Korm. rendelet 29. §-a és 4. melléklete világosan fogalmaz a bejelentési kötelezettséggel és a bejelentéssel kapcsolatban akkor, amikor következetesen a vállalkozó/fővállalkozó adatainak bejelentését írja elő. Figyelembe véve, hogy a nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban a szerződés megkötését követően válik vállalkozóvá, a vállalkozó adatainak bejelentésére, különös tekintettel a Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése szerint szerződéses érték bejelentésére, csak a szerződés megkötését követően kerülhet sor. Mindezek alapján bármely olyan intézkedés, mely a szerződés megkötését megelőzően vállalkozói adatot közöl, jogszabályellenes lenne, hiszen az írásos összegezés megküldését követően csak a nyertes ajánlattevő van a közbeszerzési eljárásban, de vállalkozó nincs. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az április 11i szerződéskötési időpontot figyelembe véve, bármely ajánlattevő jogosan várhatja el az ajánlatkérőtől, hogy a bejelentési kötelezettségének azonnal, azaz a szerződéskötés napján, 2011. április 11-én tegyen eleget, azt azonban nem várhatja el egyetlen ajánlattevő sem, hogy az ajánlatkérő meg nem kötött szerződés adatait jelentse be akár az építésfelügyelethez, akár az adóhatósághoz. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy még az ajánlattételi felhívásban megjelölt 2011. március 30., mint az írásos összegezés megküldésének napja, és az ajánlatban szereplő 2011. április 13., mint munkakezdés között sincsen 15 nap. A fentiek alapján a kivitelezési munka legkorábbi megkezdése jogszabályszerűen 2011. április 26-án lett volna lehetséges, mellyel ellentétben a kérelmező már 2011. április 13-án munkát kívánt végezni.
13
Az ajánlatkérő nem ért egyet azon kérelmezői állásponttal, mely szerint a Korm. rendelet előírásainak betartásával a kérelmezőnek az ajánlat összeállításakor azért nem kellett számolnia, mert erre az ajánlatkérő sem az ajánlattételi felhívásban, sem a dokumentációban nem hívta fel külön a figyelmet. Az ajánlatkérő egyrészt az ajánlattételi dokumentáció l. fejezet harmadik bekezdésében előírta, hogy „az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívás, jelen dokumentáció, a közbeszerzési eljárás megindításának napján hatályos Kbt. és valamennyi hatályos jogszabály figyelembevételével kell ajánlatát elkészítenie. Ha az ajánlattevő bármely megajánlása jogszabályba ütköző, vagy a törvény által semmisnek minősített, ajánlata érvénytelen”. Ebből következően ajánlatkérő felhívta a figyelmet valamennyi hatályos jogszabály figyelembe vételére. Ezen kívül a Korm. rendelet az építőipari kivitelezőkre általánosan érvényes egyik legfontosabb alapjogszabály, mely ráadásul másfél éve hatályban van, így kellően felkészült építőipari kivitelezőtől joggal várható el, hogy ismerje és betartsa annak szabályait. 3./ Ajánlatkérő szerint a kérelmező álláspontja azon a tévedésen alapul, mely szerint a CS 1-3-3-2 jelű csatorna a Hegyalja utcán található. Ezzel szemben a kérdéses csatorna a Széchenyi utcán található, melynek alátámasztására becsatolta a térkép másolatát. 4./ Ajánlatkérő előadta azon álláspontját, mely szerint az útburkolat helyreállítása a Munka Törvénykönyve 127. § (l) bekezdés b) pontja szerinti baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében történő munkavégzésnek minősül. Egyebekben megjegyezte, hogy a nyertes ajánlattevő vonalas műszaki ütemtervén feltüntette, hogy állami ünnepnapokon munkavégzés nem történik. Amennyiben a kérelmező elvárja, hogy a kérelmében leírt módon, az ütemterven feltüntetett kijelentését, mely szerint az ütemterv az ajánlattételi dokumentáció 5.23. pontjában foglaltak figyelembe vételével történt, az ütemtervben feltüntetettek ellenére bizonyító erejűként ismerje el, erősen ellentmondásos az ugyanilyen tartalmú kijelentés el nem ismerése a nyertes ajánlattevővel szemben. 5./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező kérelmében vitatott teljesítés időpontja nyilvánvaló elírás, mely semmilyen befolyással nincs egyetlen értékelési részszempontra sem. 6./
14
Ajánlatkérő álláspontja szerint a becsatolt referenciaigazolásban közölt vezetékadatok alapján megállapítható, hogy az szennyvízelvezető hálózat részeként került kivitelezésre, így referenciamunkaként elfogadható és figyelembe vehető. Az ajánlat 33. oldalán található referenciaigazolás kapcsán ajánlatkérő elismerte, hogy nem azonos a megbízó az aláíróval, mely hiányosságok hiánypótlás keretében orvosolhatóak, így nem alapozzák meg az ajánlat érvénytelenségét. Egyéb érdekelt a Vízner és Társa Kft. észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Egyéb érdekelt tárgyalási nyilatkoztában előadta, hogy ajánlatát a vízjogi létesítési engedély és a tervdokumentáció figyelembe vételével tette meg, mely a felhívás előírásai szerint egyaránt alkalmazandó. Azon csatornajeleknél, ahol a vízjogi engedély utcanevet a csatornajelhez nem rendelt, úgy a tervdokumentációt tekintették irányadónak. A hatósági határozaton a Cs1.3.3.2 jelű csatornaszakasz a Széchenyi utcát jelenti, így ajánlatával nem sértette meg a tiltó mátrix rendelkezéseit. A november 1-jei munkavégzés kapcsán hangsúlyozta, hogy van olyan tevékenység, így például a bejárás, területátvétel, birtokbavétel, a végzendő munka megtervezése, melyet a munkaviszonyban nem álló vezető tisztségviselő végez. Közölte, hogy egyébiránt az ajánlatában nyilatkozott, hogy a Munka Törvénykönyvében lévő szabályokat betartja. Az ütemtervek ellentmondása kapcsán előadta, hogy az ajánlatában ellentmondás nem fellelhető, mivel az adott csatornaszakasz tekintetében a részszámla kibocsátása június 15-e, így annak pénzügyi teljesítése július. Álláspontja szerint a referencia tárgyában megfelelt a beszerzés tárgyának, így sem hiánypótlásra, sem felvilágosítás kérésre nem volt szükség. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének az alábbi indokok alapján helyt adott. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő felhívását 2011. február 25-én adta fel, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak a jogvita elbírálására. Ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű eljárás alapján folytatta le. 1./ A Döntőbizottság először kérelmező vonalas műszaki ütemterve kapcsán előterjesztett kérelmet vizsgálta. A Kbt. 250. § (3) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §;
15
g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő felhívását, dokumentációját és a dokumentáció részét képező vízjogi létesítési engedélyt és kiviteli tervet. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a munkákat az ajánlattételi dokumentációval átadott vízjogi létesítési engedélynek, közútkezelői
16
hozzájárulásnak, kiviteli terveknek és költségvetési kiírásoknak megfelelően kell elvégezni. A dokumentáció 5.23. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a település közlekedésének folyamatos biztosítása érdekében mely utcákban nem végezhető egy időben forgalomkorlátozással járó kivitelezési munka. A dokumentáció 5.28. pontjában megkövetelte, hogy az ajánlattevő ajánlatához csatolja a megvalósítás vonalas műszaki ütemtervét. Az 5.29. pontban adta meg ajánlatkérő, hogy a műszaki ütemtervnek mit kell tartalmaznia, így például a műszaki előrehaladásnak, az egyes munkafázisoknak, illetve az utóbbiak időigényének egyértelműen nyomon követhetőnek kell lennie, a műszaki ütemtervet létesítményenkénti, csatornajelenkénti részletezettséggel, az egyes munkafolyamatok kezdési és befejezési határidejének naptári nap pontossággal történő megadásával, havi bontásban kell elkészíteni. Az ütemterven feltüntetendő valamennyi burkolat helyreállítás tervezett időpontja is. Az ütemterven feltüntetendő a szerződéskötés, a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontja is. Ajánlatkérő előírásai alapján megállapítható, hogy a műszaki ütemtervnek nem volt kötelező tartalmi eleme az utca megnevezése, csupán a kivitelezendő utca(k) csatornajele. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem adta meg konkrétan, hogy mely csatornajelhez, melyik utca vagy utcák tartoznak, így ennek megállapításához a vízjogi létesítési engedély és a kiviteli terv szolgált. A Döntőbizottság ezen két dokumentum vizsgálata alapján megállapította, hogy az adott csatornajelhez kapcsolódó utca(k) egyértelműen nem megállapíthatóak. Így például van olyan csatornajel, melyhez a kiviteli terv hrsz-t, míg a vízjogi engedély utcanevet kapcsol, a terven a csatornajelhez több utca illeszthető, míg a vízjogi engedély csak egy utcát rögzít. Bizonyos csatornajeleknél a vízjogi engedély sem utcát, sem hrsz-t nem ad meg. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, mivel a vonalas műszaki ütemtervből megállapítható, hogy a dokumentáció fent idézett 5.23 pontjában előírt követelménnyel ellentétes. A Döntőbizottság elsődlegesen fontosnak tartja annak rögzítését, hogy ajánlatkérőnek nem volt arra vonatkozó követelménye, hogy a vonalas ütemtervből megállapíthatónak kell lennie az utcák kivitelezésének, csupán a csatornajeleknek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által megadott ütemtervből kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy a kérelmező a dokumentáció 5.23 pontjában előírt követelményt nem tartotta volna be, ezért ajánlatkérő az ajánlat adatainak tisztázása nélkül hozta meg
17
jogsértő eljárást lezáró döntését, így megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak kiemelését, hogy a vonalas műszaki ütemterv nem képezi a Kbt. 81. § (4) bekezdés szerinti értékelés alapját, így a vonalas műszaki ütemtervvel kapcsolatos felvilágosítás adás/hiánypótlás nem ütközik a Kbt. 85. § (2) bekezdésébe, illetőleg a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontjába, így az a felvilágosítás adás/hiánypótlás során jogszerűen módosítható. 2./ A Döntőbizottság ezt követően a munkakezdési időpont kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét arra alapította, hogy a vonalas műszaki ütemtervben meghatározott munkakezdési időpont ellentétes az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés b) pontjával. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem utalt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet betartására, mely tényt a felek sem vitattak. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.005/2009/7. számú ítéletének indokolása a következőket tartalmazza: „A Kbt. kogenciájából következően az ajánlattevőknek valamennyi kinyilvánított ajánlatkérői elvárást teljesíteniük kell ahhoz, hogy az ajánlatuk érvényesnek minősüljön. Az ajánlatkérő az értékelés során maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, és a további értékelésből kivonni, ha az valamely előírt követelménynek nem felel meg. Sem az ajánlatkérőnek, sem az ajánlattevőnek nincs lehetősége az írott jogi normától, a közölt elvárásoktól való eltérésre. Ennél fogva az ajánlat érvényességének megítélésekor az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak döntő jelentősége van, az abban foglaltak teljesítését kell megvizsgálni… … ajánlatkérőnek joga volt a beszerzés tárgyának (mennyiségének) meghatározására, kötelezettsége keletkezett viszont megadni mindazokat az információkat, adatokat, amelyek alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehetnek. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet… … az előre, írásban megadott tartalmi és formai követelmények betartásával kell az ajánlatot elkészíteni. Az ajánlatkérőnek e vonatkozásban félre nem érthető,
18
világos feltételeket kell meghatároznia, mert csak azt a feltételt jogosult ellenőrizni és olyan szempontból, ahogy azt a kiírásban meghatározta…” Az ítélet indokolása szerint a Kbt. 81. § (1) bekezdésének utolsó fordulata szerinti, jogszabályoknak való megfelelés nem értelmezhető akként, hogy valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés betartásának ellenőrzésére felhatalmazást kap az ajánlatkérő. Ez az alapelvek sérelmét jelentő értelmezés lenne, hiszen az ajánlattevőknek teljes biztonsággal tudniuk kell, milyen követelményeket kell teljesíteniük az érvényes ajánlattételhez. Így a jogszabályok alatt a Kbt. mellett azok a jogszabályok értendők, amelyeket maga az ajánlatkérő, mint figyelembe veendő jogszabályokat a kiírásában szerepeltetett. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem utalt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakra, így a Korm. rendelet 5. § (8) bekezdésében és 29. §-ában meghatározott, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettségre sem. A hivatkozott Korm. rendelet szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentést az építtető, azaz az ajánlatkérő nyújtja be a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal az építésfelügyeleti hatósághoz. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy a fenti bejelentési kötelezettségének mely napon fog eleget tenni (a szerződéskötés előtt, a szerződéskötés napján vagy ezt követően), így azt sem, hogy a bejelentéséhez képest az ajánlattevőknek a vonalas műszaki ütemtervben a munkakezdési időpontot - a jogszabályi előírásokra is figyelemmel - mely naphoz viszonyítva kell megadniuk. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő e vonatkozásban egyértelmű feltételt, előírást nem határozott meg, a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát érvénytelenné minősítő döntésével ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését. 3./ A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ütemtervére vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő ütemtervében a Cs-1-3-3-2 jelű csatorna kivitelezését a tiltó mátrix rendelkezése ellenében egy időben végzi a Széchenyi utca kivitelezésével.
19
A Döntőbizottság az 1./ kérelmi elem kapcsán tett megállapításait ezen kérelmi elem kapcsán is irányadónak tekinti azzal, hogy a csatornajelek és a hozzájuk kapcsolódó utcák eltérő megjelölésére tekintettel ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő vállalása vonatkozásában is alkalmaznia kell a felvilágosítás kérés intézményét az ajánlata egyértelművé tétele érdekében. A Döntőbizottság korábban rögzítette, hogy a műszaki ütemterv nem képezi a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelési elemet, így e körben az ajánlat módosítása, kiegészítése jogszerűen alkalmazható. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. 4./A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő ütemtervében a munkavégzés időpontjára vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen az okból, mivel az ütemterv szerint az állami közút végleges helyreállítását 2011. november 01-től 2011. november 14-ig végzi, vagyis november 1-én munkaszüneti napon a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseivel ellentétben munkavállalót foglakoztat. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki ütemtervét és megállapította, hogy ajánlattevő az állami közút végleges helyreállítását 2011. november 01-től 2011. november 14-ig végzi. Megállapítható továbbá, hogy a vonalas műszaki ütemtervben ajánlattevő olyan nyilatkozatot adott, hogy állami ünnepen munkavégzés nem történik. Ajánlattevő a műszaki ütemterven a november 1-jét, mely állami ünnep, munkavégzésként rögzítette, mely ellentmondó nyilatkozat. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen ellentmondást ajánlatkérő az eljárásban nem tisztázta, így megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követő válasz birtokában kerülhet abba a helyzetbe, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvényességéről dönthessen. 5./ A Döntőbizottság ezt követően a műszaki ütemterv és a pénzügyi ütemterv összhangjára vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 68. oldalán található vonalas műszaki ütemterve szerint a Cs 1-6-0 jelű csatorna hálózatépítését 2011.06.06-tól 2011.06.26-ig végzi, és az ehhez tartozó vonalas
20
jelölés szerint is a kivitelezés ideje június, míg a pénzügyi ütemterv szerint ez a csatorna teljesítése 100%-ban július hónapban történik. A Döntőbizottság tényként megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a Cs 1-6-0 jelű csatorna kivitelezése 2011. június 26-án befejeződik a műszaki ütemterv szerint,míg ezen csatorna pénzügyi teljesítését ajánlattevő július hónapban jelöli. A Döntőbizottság nem vitatja annak lehetőségét, hogy a júniusi kivitelezés pénzügyi teljesítése júliusban történik, de ezt ajánlatkérőnek az eljárásban felvilágosítás során tisztáznia kell, csak így hozhat megalapozott döntést az ajánlat érvényességéről. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. 6./ A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő referenciáját vitató kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M.1) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság pontjában előírta, hogy az ajánlattevő, és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nyújtsa be az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 48 hónap legjelentősebb, a közbeszerzés tárgya szerinti, a Kbt. 68. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási mód szerint igazolt, építési beruházásainak ismertetését. Alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 48 hónapban befejezett, legalább 8.000 folyóméter, legfeljebb négy szerződés keretén belül teljesített szennyvízelvezető hálózat építésére vonatkozó olyan referenciamunkával, melyek közül legalább egy munka mennyisége meghaladta a 4.000 folyómétert. Az előírás tartalmi vizsgálata alapján megállapítható, hogy olyan referencia bemutatása igazolja az ajánlattevő alkalmasságát, mely szennyvízelvezető hálózat építésére vonatkozik. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatának 29. oldalán becsatolt referenciát, melyben referencia tárgyaként „Szolnok Ipari park csővezeték építése” szerepelt. A 33. oldalon bemutatott referencia munkaként „Császártöltés szennyvízátemelő talajvízszint süllyesztés” referencia került
21
bemutatásra, ahol szerződést kötő félként a Vakond Kft. került megjelölésre, a referenciaigazolás aláírójaként pedig a Duna Aszfalt Kft. A Kbt. 81. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. hatályos szabályozása nem rögzíti a hiánypótlás körét, csupán azt szabályozza, hogy milyen esetekben nem lehet a hiánypótlással kiegészítéseket, módosításokat végrehajtani. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában ismertetett szolnoki ipari parkban végzett referencia igazolásból nem állapítható meg kétséget kizáróan azon ajánlatkérői követelménynek való megfelelés, hogy tárgyában szennyvízelvezető hálózat építésére vonatkozik-e. Ezen hiányosság hiánypótlás keretében pótolható, mivel a Kbt. 83. § (2) bekezdésébe nem ütközik. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a császártöltési referenciaigazolást nem a referenciaadó, hanem egy más szervezet írta alá, mely
22
hiba hiánypótlás keretében orvosolható. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a referenciák elfogadásával megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fentiekben meghatározott rendelkezését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak a jogsértés reparálhatóságára, a beszerzés értékére és arra tekintettel, hogy korábban ajánlatkérő e törvénybe ütköző magatartást nem tanúsított. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. május 10. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
23
Kapják: 1. TriGon Invest Kft. (6000 Kecskemét, Tatársor 6.) 2. Nagybörzsöny Község Önkormányzata (2634 Nagybörzsöny, Rákóczi u. 2.) 3. KPG Consult Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (2700 Cegléd, Malom u. 18.) 4. Dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.) 5. Szeged Beton Kft. (6728 Szeged, Dorozsmai út 35.) 6. Magyar Bau Holding Zrt. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) 7. Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. (1146 Budapest, Hermina út 17.) 8. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár