A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata 2010

A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM Szervezeti és Működési Szabályzata

2010.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium

BEVEZETÉS Az Iskola és kollégium története

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium és Kollégium a főváros legrégibb középiskolája. Szécheny György esztergomi érsek 1687. március 19-ei alapítólevelére támaszkodva, ugyanez év decemberében nyílik meg a Jézus Társaság budavári gimnázium és kollégiumaként. Eredeti neve Academicum et Universitatis Collegium. Első hajléka a Nagyboldogaszszony (Mátyás) templom melletti (mai Hilton) épület. Teljes 6 osztályossá 1698-ban válik. 1773-ban – a jezsuita rend feloszlatásakor, az uralkodó főkegyúri joga alapján – királyi katolikus gimnázium és kollégiummá alakul, s világi papok és tanárok veszik át benne a tanítást. 1776ban Archigymnasiummá lesz, a Ratio Educationis – az 1777-ben Budára helyezett Tudományegyetemhez kapcsolva – Egyetemi Főgimnázium és kollégium rangjára emeli. Így működik 1784-ig. Az Egyetemnek Pestre távozásakor Budán marad. 1832-től 1851-ig a Kegyesrend vezetése alá kerül. A neoabszolutizmus idején (1851-61 között) admonti bencések irányította német nyelvű Császári Királyi Katolikus Főgimnázium és kollégiumként működik, érettségit adó 8 évfolyammal. 1861-ben ismét magyar nyelvű Budai Főgimnázium és kollégiummá alakul, mígnem 1876-tól a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium és kollégium elnevezést kapja. A királyi várpalotában (az Egyetemmel közösen) való 7 évi működésétől eltekintve, a mai Hess András térnek mind a 4 sarkán álló épületekben talál elhelyezést, közel 2 évszázadig. 1876ban költözik le a Várból – a kifejezetten számára épített – Ilona (Szabó Ilonka) utca 4. szám alatti otthonába. 1924-től reálgimnázium és kollégium, 1934-től újra gimnázium és kollégiummá alakul át. Pénzügyi fenntartója a Szécheny prímás által a jezsuitáknak tulajdoni átruházás nélkül (kezelésre) adott – 1773 után a Mária Terézia-féle központi tanügyi pénzalapba, majd 1780-tól az ezen belül elkülönülő Egyetemi-, 1866-tól pedig (az egykori tanítvány) Eötvös József kultuszminiszter személyes gondoskodásának köszönhetően a Tanulmányi Alapba eredeti jogi státusszal bevitt – 100.000 Ft értékű érseki vagyon. 1946-ban – a köztársaság megalakulásával – „királyi” kezelése és elnevezése megszűnik. Az 1948-49. évi kommunista hatalomátvétel során államosítják, megfosztva alapítója által adományozott nevétől, vagyonától, katolikus vallási és pedagógiai alapállásától. 1950 után épületébe idegen iskolát helyeznek. Az 1991/XXXII.tv. alapján még ugyanebben az évben visszaigényli a területileg és jogilag illetékes Esztergomi Főegyházmegye. Az ingatlant 1978. óta kezelő Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett 2 éves per, majd a visszaadásról vele lefolytatott 4 éves egyeztetés sorozat után tevékenysége 1997. februárjától, alapításának 310. évében áll helyre. 2000. augusztusától ingatlanát teljes egészében birtokba veheti.

1


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ forrásai, feladata, hatálya, elfogadása, jóváhagyása

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és a Szécheny György Katolikus Kollégium összevonásának időpontjában meglévő hatályos jogszabályok, a fent nevezett intézmények alapvető iskolai és kollégiumi dokumentumai alapján készült, az újraindulás óta végzett munka tapasztalatait összegző helyzetelemzések figyelembevételével.

Jogszabályok:

A közoktatásról szóló 1993/LXXIX.tv.; A 11/1994.(VI.8.)sz. MKM rendelet; Egyházi Törvénykönyv (CIC) 796-806.kánon; Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Zsinati rendelkezései 1994: 16-18.§.

Iskolai dokumentumok:

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Szervezetei és Működési Szabályzata (Budapest, 1997.; 2004.; 2006.; 2008.); Szécheny György Katolikus Kollégium Szervezetei és Működési Szabályzata (Budapest, 2001.; 2004.)

Feladata: Az iskola és kollégium szervezeti felépítésének, működésének és tárgyi eszközei rendeltetésszerű használatának, megóvásának meghatározása és szabályozása. (Kt. 40. §; R 4. §) Hatálya: Kiterjed az iskola és kollégium valamennyi alkalmazottjára (pedagógusára, technikai dolgozójára) tanulójára és az iskola és kollégium működésével kapcsolatos valamennyi ügyben utóbbiak hozzátartozóira (szüleire, gondviselőire) és az iskolával jogviszonyba kerülőkre.

Elfogadás, jóváhagyás módja: Az SZMSZ-t az iskola és kollégium nevelőtestülete fogadja el, hatályba a Fenntartó jóváhagyásának napján lép.

2


II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve:

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium (Székhely, levelezési cím: 1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 2-4.;)

OM azonosító:

035357

Az intézmény alapítója:

Az intézmény alapítása: A gimnáziumot Academicum et Universitatis Collegium néven hozta létre Szécheny György esztergomi érsek 1687. március 19-én.

Módosító okirat:

iskola: Az Alapító okiratot módosító okirat kelt 1997. február 7-én, aláírója Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek. kollégium: Kelt 2001. július 25., aláírója Dr. Kiss Rigó László, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) Főigazgatója.

Újramódosító okirat:

Az Alapító okiratot újra módosító okirat kelt 2004. április 15-én, aláírója Snell György EKIF igazgató

Újramódosító okirat:

Az Alapító okiratot újra módosító okirat kelt 2010. május 14-Én, aláírója Snell György EKIF igazgató

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Az intézmény fenntartója:

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye megbízásából az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF)

Székhelye:

1035 Budapest, Kórház utca 37.

Az intézmény típusa:

többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (gimnázium és kollégium)

Működési engedély:

Kelte: 2010. szeptember 1. Száma: FPH014/1647-3/2010 Kibocsátó: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztály dr. Tiba Zsolt főjegyző megbízásából Ifi István ügyosztályvezető

Egyházi nyilvántartás:

iskola kollégium Kelte: 1997. február 20. 2001. november 30. Száma: 2. 2. Kibocsátó: Spányi Antal érseki általános helynök, Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. 3


Az intézmény feladata:

(Kt.37.§) Országos beiskolázású intézmény, ahol középiskolás korúak oktatása, nevelése folyik 6 és 4 évfolyamos képzésben, keresztény szellemben, a Katolikus Egyház hagyományai szerint. Kollégiumi ellátás a gimnázium tanulói számára.

Az intézmény tevékenységei: alaptevékenység:

TEÁOR 8531 általános középfokú oktatás TEÁOR 5590 kollégiumi ellátás

kiegészítő tevékenység:

érettségi vizsgára történő felkészítés TEÁOR 5629 iskolai intézményi közétkeztetés TEÁOR 8520 napközi-otthonos és tanulószobai tevékenség TEÁOR 9319 egyéb sporttevékenység: iskolai diáksport szervezése TEÁOR 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 5629 iskolai intézményi közétkeztetés - tanórán kívüli oktatás ellátása - tankönyvellátás biztosítása TEÁOR 9101 iskolai könyvtári tevékenység ellátása

Az intézmény vagyoni helyzete:

A Budapest, I. ker. Szabó Ilonka u. 2-4. szám alatti ingatlan (hrsz.: 14206, terület: 92775m2), melynek tulajdonosa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A tulajdonos az ingatlant határozatlan időre az intézmény használatába adta.

számlaszám:

12025000-00217667-00100000 (Raiffeisen Bank Rt.)

Az intézmény vezetőjének kinevezése: a Fennartó nevezi ki határozott időtartamra felette a munkáltató jogokat az EKIF igazgatója gyakorolja

Az intézmény bélyegzője:

Körbélyegző: Rajzolata az alapító érseki címere, monogramja és az alapítás éve. Felirata: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és 1015 Budapest, I. Szabó Ilonka utca 2-4. Tel./fax: 2148-063.; OM. azonosító 035.357.; Sz.Gy. 1687. Fejbélyegző: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium, 1015 Budapest, I. Szabó Ilonka utca 2-4. Tel./fax: 487-1964. A bélyegzők használatára az igazgató, akadályoztatása esetén az általa írásban meghatalmazott vezető jogosult.

4


Az intézmény működésést meghatározó dokumentumok: Alapító Okirat:

meghatározza az intézmény alaptevékenységét, típusát, felépítését, működésének valamennyi feltételét. Készíti: Fenntaró

SZMSZ:

a Kt. 40.§(1) bekezdése alapján rendelkezik az intézmény működéséről, belső és külső kapcsolatairól. Készíti: Igazgató Véleményezi: SZMK, DÖK Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Fenntartó

Pedagógiai Program: nem más, mint a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium nevelő-oktató munkáját valláserkölcsi, egyben tudományos szempontból megalapozott előírások tervezetek rendszere. Alapvető fontosságú dokumentum, ezért a bennefoglalt Nevelési program és Helyi tanterv rendelkezésének ismerete, betartása és gyakorlatba ültetése valamennyi pedagógus, és az őket érintő vonatkozásokban minden egyes diák és szülő (gondviselő) kötelessége. Fentiek miatt a Pedagógiai programot számukra ismertetni és szabadon hozzáférhetővé, megtekinthetővé kell tenni. Részei: a Nevelési Program és a Helyi tanterv. Készíti: Igazgató Véleményezi: SZMK, DÖK Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Fenntartó Házirend:

rendeltetése az Iskola és Kollégium életének általános (vallási, erkölcsi, jogi, gyakorlati) szabályozása a diák, de a szülő és a tanár számára is. (Ktv.40.§(7) bek.) A Házirendnek mindenkor összhangban kell állnia a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programjával, valamint SZMSZ-ával. Az iskola Házirendje tartalmazza: • az alapítónak az iskolára vonatkozó akaratát, továbbá ennek alapján a gimnázium és kollégium eredményes működésével kapcsolatos legfontosabb célokat, feladatokat, ill. vallási, erkölcsi és jogi feltételeket magába foglaló bevezetést; • az iskola tanulóiról szóló részt (benne a diákok jogait, kötelességeit, a megjelenésüket, iskola és kollégiumi, ill. azon kívüli magaviseletüket, önismeretüket, önfegyelmüket és minősítésüket taglaló, egészségüket óvó-védő pontokkal); • a gimnázium működését (azaz a tanórák és szünetek rendjét, a hetesi teendőket, az iskola és kollégiumi imádságokat, felmentéseket, késéseket, mulasztásokat, dicséreteket, büntetéseket, ill. a hivatali ügyintézést) szabályozó előírásokat;

5


• a szentmisék és az étkezés rendjére, valamint a Házirend hatályba léptetésével, ismeretével és tudomásul vételével kapcsolatos záró rendelkezéseket. A kollégium Házirendje tartalmazza: • a Kollégium életének általános (vallási, erkölcsi, jogi, gyakorlati) szabályait a diák, a szülő és a tanár számára egyaránt. (Ktv.40.§(7) bek.) Készíti: Igazgató Véleményezi: SZMK, DÖK Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Fenntartó Éves munka-, foglalkozási terv: az iskola és kollégium a naptári évhez igazítva rögzíti: • a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását; • az iskola és kollégiumi ünnepélyek időpontját és megrendezésük módját; • a nevelőtestületi értekezletek idejét, típusát és tematikáját; • a munka és tűz- és balesetvédelmi oktatás idejét és módját; és • a nevelőtestületi megbízatásokat; • a bentlakóknak a kollégiumban eltöltött idejére vonatkozó tanulmányi, és azon túlmutató, a nevelődésükhöz és ismereteik fejlesztéséhez kapcsolódó rendszeres foglalkozások tervezetét. Az éves munkaterv mindig az illetékes oktatási miniszter aktuális rendeletét figyelembe véve készül és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az éves munkaterv öszhangban kell, hogy álljon az iskola és kollégium Pedagógiai programjával. Készíti: Igazgató Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Fenntartó IMIP:

(Intézményi Minőségirányítási Program) meghatározza az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A program meghatározza az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehejtását. Készíti: Igazgató Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Fenntartó

Tantárgyfelosztás:

az előző tanév végén az igazgató állítja össze, tekintetbe véve mindenekelőtt az oktatás érdekeit, az egyes tanárok képesítését és szükség esetén képességeit is. Egyéni kérések csak kényszerhelyzetben, ill. mindezen megfontolásokon túl vehetők tekintetbe. A tantárgyfelosztás összeállításakor ezért a következőkre kell törekedni: • a rokontárgyakat ugyanabban az osztályban lehetőleg ugyanaz a tanár tanítsa; 6


• az egyes osztályokban megkezdett tárgyakat a következő év(ek)ben is ugyanazok a tanárok tartsák meg; Napirend

a kollégiumban bentlakó diákok mindennapjaira vonatkozó rendszeres tevékenységük időbeosztást tartalmazza.

Órarend:

a tantárgyfelosztás és az óraterv értelmében, heti bontásban rendelkezik a tanórák megtartásának idejéről. Az órarendet az igazgató, helyettese, ill. az általa megbízott tanár a tanulmányi szempontok elsődlegességét tekintetbe véve lehetőleg úgy állítja össze, hogy: • a tantárgyak a tanuló szempontjából arányosan oszoljanak el, azaz ne legyenek túlontúl könnyű vagy nehéz napok; • a tanórák torlódása a tanárt túlzottan ne terhelje meg, vagyis közvetlenül egymás után legfeljebb 3 órája legyen, és – a részállású (óraadó) pedagógusok kivételével – tanításra, helyettesítésre, ill. egyéb teendők végzésére minden munkanapot jól ki lehessen használni; • az írásbeli dolgozatok elkészítésére a délelőtt első felében sort lehessen keríteni.

Tanmenet:

az iskola és kollégium tantervében előírt tananyag elvégzésének éves rendjét tartalmazó dokumentum. Rendeltetése, hogy az anyagot módszeres egységekre bontsa, megállapítsa ezek természetes sorrendjét és legcélszerűbb elrendezését. Készítésénél a tanárnak (munkaközösségnek) tekintettel kell lennie: – az iskola és kollégium tantervének általános és részletes utasításaira; – a tanulók életkori adottságaira; – a rendelkezésre álló óratervi és naptári időkeretekre; – a más tárgyakkal való koncentráció lehetőségeire; – a szemléltetés és más pedagógiai vonatkozások adott feltételeire. A tanmenet készítésének lépései a következők: a. rendelkezésre álló tanítási idő megállapítása; b. ennek felosztása új anyagra, ismétlésre és ellenőrzésre; c. az anyag tárgyalási sorrendjének (egymásutánjának) kialakítása; d. az egyes témakörökre fordítható idő kijelölése; e. a többi tárgy anyagához kapcsolódás meghatározása; d. az összefoglaló ismétlések rendjének kialakítása.

Óravázlat:

az egy tanórára lebontott tananyag Az óravázlat készítésének optimális sorrendje: a. a tananyag feldolgozási módjának (az óratípusnak) megválasztása; b. a szemléltető anyag meghatározása; c. a problémák, feladatok kijelölése; d. az ismétlés, mint a lényegnek új szempont szerinti tömörítő kiemelése. Óravázlat készítését ajánljuk minden pályakezdő pedagógusunknak, illetve elvárjuk azoktól a kollégáktól, akiknél az igazgatói vagy munkaközösségvezetői látogatás során tapasztaltak ezt megkívánják. 7


Az iskola és kollégium valamennyi tanárának javasolja – munkájuknak megkönnyítése érdekében – az óravázlatok rendszeres elkészítését. Fontos, hogy a tanmenetet és az óravázlatot is külön lapokra írjuk és hagyjunk bennük helyet tapasztalataink, észrevételeink megtételére. Helyettesítési rend:

A helyettesítés rendjét – a munkaközösségvezetők által az órarend figyelembevételével összeállított állandó szakszerű helyettesítéseket szem előtt tartva – az igazgató, átruházás esetén helyettese állapítja meg és tartja nyilván. A kijelölt időben minden tanár köteles rendelkezésre állni, és a helyettesítésekkel kapcsolatos iratokat pontosan vezetni. Egyebekben a helyettesítéseknél az alábbi szempontokat kell alkalmazni: • ha valamely tanár munkájának ellátásában akadályozva van, ezt az igazgatónak haladéktalanul kell jelentenie, hogy helyettesítéséről megfelelően gondoskodhassék, és az erre vonatkozó intézkedéseiről az érintett tanárokat idejében értesíthesse; • törekedni kell a szakszerű helyettesítésre.

A felügyeleti rend:

rendszeres felügyelet: folyosón, udvaron és az ebédlőben alkalmi felügyelet: rendezvényeken Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken a diák (mint kiskorú is) tanári felügyelet alá tartozik. Ennek gyakorlatba ültethetősége érdekében az igazgató helyettese az órarend figyelembe vételével ügyeleti beosztást készít. Az ügyeleti beosztás összeállításánál törekedni kell: a jogszabályok által is előírtak szerint, kivonuláskor minden 20 tanulóra legalább 1 pedagógus (felnőtt) felügyel.

Egyéb dokumentumok: Rendeltetésük az iskola és kollégium törvényes működésének regisztrálása (nyomon követése, ill igazolhatósága). Vezetésük külön jogszabályoknak és a jelen SZMSZ mellékletét képező Iskola és kollégiumi iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően (titkosan) történik. Feloszthatók pedagógiai és egyéb hivatali iratokra: • Pedagógiai jellegű iratok: az osztály-, ill. szakköri napló, az törzskönyv, a bizonyítvány, a túlóra (helyettesítési) lapok; a tanulmányi (ellenőrző) könyv, jelentkezési-, beiratkozási lap. Ezek pontos (a jogszabályoknak és az útmutatónak megfelelő) vezetése az egyes szaktanárok, ill. az osztályfőnökök munkaköri kötelessége, ellenőrzésükért az igazgató, helyettese, vagy (egyes esetekben) az osztályfőnök felelős. • Az egyéb hivatali dokumentumokat – vagy közvetlenül az igazgató (pl. munkaszerződések), ill. az iskola és kollégiumtitkár vezeti (mint pl. az iktatókönyvet); – vagy a gazdasági vezető felel értük (pl. leltárok, gazdasági és pénzügyi vonatkozású iratok); – vagy speciális szakember, pl. iskola és kollégium- vagy üzemorvos vezeti és tartja nyilván őket (mint pl. az egészségügyi könyveket). 8


III. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. az intézmény vezetősége Az iskola és kollégium vezetés feladata az Iskola és Kollégium vallási, erkölcsi, pedagógiai és gazdasági életének az Alapító és a Fenntartó szándéka szerinti irányítása, ill. a működés zavartalanságának biztosítása. A mindezekkel kapcsolatos tennivalókat az alábbi tisztségek betöltői vannak hivatva ellátni: • Igazgató; • Lelki vezető (Rector Spiritualis); • Az igazgató helyettesei; • Gazdasági vezető. 2. az igazgató jogköre és feladatai: Az iskola és kollégium munkájának irányítója és egyszemélyi felelős vezetője az igazgató (Ktv. 18., 54.§ R.11.§). Utasításait az iskola és kollégium valamennyi alkalmazottja köteles pontosan végrehajtani, azoktól eltérő rendelkezést az intézmény alsóbb vezetői nem adhatnak ki. Státusza: Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke által határozott időre kinevezett, vezető. Mint pedagógus példamutató módon járjon elöl nevelői, oktatói és hivatali kötelességeinek teljesítésében. Mint igazgató, működésében közvetlenül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye EKIF igazgatója alá tartozik. Az iskola és kollégium vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét általában a Közoktatási Törvény, részletezve pedig a munkaszerződésében rögzített munkaköri leírás állapítja meg. Ellátja továbbá a vonatkozó jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt (át nem ruházott) teendőket. Fentiek értelmében a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium igazgatójának jogi, pedagógiai és gazdasági feladatai a következők: • Az iskola és kollégium belső működését érintő valamennyi személyi kérdésben dönt: a. a pedagógusok, az őt segítő vezetők és technikai dolgozók tekintetében (a lelki vezető egyetértésével) munkáltatói jogokat gyakorol; b. ő határoz továbbá a tanulói jogviszony létesítéséről és megszűntetéséről, azaz a diákok felvételéről és létszámból való törléséről (a tantestület, vagy annak illetékes bizottsága meghallgatásával); • Az iskola és kollégiumra vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtója, első fokon dönt az alábbi ügyekben:

9


a. tantárgyfelosztás, foglalkozási terv, napirend, órarend, felügyeleti rend, fogadó órák, nyári hivatalos órák, állandó helyettesítés; b. az alkalmazott tankönyvek kiválasztása (a munkaközösségek vezetőivel folytatott megbeszélés alapján); c. vizsgák, összefoglalások rendjének és idejének megállapítása; d. köszönetnyilvánítás adományért; e. iskola és kollégiumi ösztöndíjak és jutalmak odaítélése; f. lelki napok vagy gyakorlatok idejének megállapítása a lelki vezetővel való egyetértésben; g. diákkörök, szakkörök engedélyezése; h. tanulmányi kirándulások tervének jóváhagyása; i. ingyenes előadások, felolvasások tartásának engedélyezése az intézményen kívül álló előadók kérelmére; j. tánc- vagy egyéb tanfolyamok engedélyezése az iskolában; k. a tanuló/bentlakó iskolai és kollégiumi nevelését és előmenetelét érintő Iskolán kívüli foglalkozások látogatásáról a szülőkkel konzultálva véleményt alkot (pl. magán tánciskola és kollégium, sport, különóra); távolmaradás, az iskolába járás alóli felmentés 3 napnál hosszabb időre, ill. olyan tantárgyakból vagy ezek gyakorlati része alól, amelyeknél ennek helye lehet (a szülők írásbeli kérelmére, az osztályban tanító tanárok egyetértésével, ill. az iskola és kollégiumorvos vagy hatósági orvos véleménye alapján); l. tanulók felvételi, különbözeti és pótvizsgáinak engedélyezése (a tantestület döntése alapján); m. a tanulók (szüleinek, ill. gondviselőinek) kártérítésre kötelezése; n. tanulóknak a tanítási idővel ütköző (Iskolán kívüli) nyilvános szereplésének engedélyezése (előzetes írásbeli kérelem mérlegelésével); o. a tanítási órák meghallgatásának (hospitálás, nyílt nap), továbbá minden egyéb engedélyezése, amivel a Fenntartó megbízza; p. bizonyítványok és másodlatok hitelesítése; q. az iskola és kollégium megtekintésének engedélyezése; r. tanárok minősítése; s. szabadság engedélyezése a tanárok, az irodai és a technikai dolgozók részére; t. az érettségi vizsga jegyzőjének kijelölése; u. tanulók fegyelmi tárgyalásán való elnöklés, vagy akadályoztatás esetén őt helyettesítő személy kijelölése; v. iskola és kollégiumi helyiségeknek a tanítási időn kívüli bérbeadása; w. könyvtári és szertári beszerzések az illetékes szaktanárok (munkaközösség vezetők) meghallgatásával; x. leltári tárgyak selejtezése a fenntartó rendelkezése szerint; • Felelősséggel irányítja, azaz tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli az iskola és kollégium pedagógiai oktató-nevelő és hivatali munkáját, valamint dönt a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben; vezeti a tantestület értekezleteit; továbbá képviseli az iskolát a hatóságok és a nyilvánosság (a közönség, a civil társadalom), valamint a belső tanári- és diákszervezetek felé; • Felelősséggel tartozik az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonsá-gos feltételeinek 10


megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyerekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. • Felelősséggel tartozik az iskola és kollégium épületéért, vagyonáért, pecsétjéért, továbbá a házipénztár utalványozója, irodai és anyagi ügyeinek vezetője; a. a gazdasági vezetővel elkészíti az iskola és kollégium éves költségvetését, és a Fenntartó elé terjeszti; b. ő gondoskodik az iskola és kollégium belső életével kapcsolatos szükségletekről (szertárak, könyvtár fejlesztése, folyóiratok, hivatalos lapok, nyomtatványok, különböző szükségleti anyagok, tárgyi eszközök, irodai ügykezelés stb.); c. számadási kötelezettség terheli, köteles minden bevételezett és kifizetett összeget egyéni felelősség mellett szabályszerűen kezelni, utalványozni, (munkaköri átruházás esetén ellenőrizni), számadásait nyugtákkal, elismervényekkel, számlákkal igazolni; d. anyagi ügyekben (a Fenntartó tájékoztatásával) az igazgató tartja a kapcsolatot az iskola és kollégium támogatása végett létrehozott jótékony alapítványokkal. • Az igazgató munkáját helyettesei, és az iskola és kollégium vezetésének többi tagja segítségével végzi. Jogkörét és feladatait a munkáltatói, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos és a fegyelmi jogkör gyakorlása kivételével rájuk vagy kisebb feladatok esetén az intézmény más közalkalmazottjára ideiglenes vagy állandó jelleggel átruházhatja. 3. az intézményvezető közvetlen munkatársai: • Lelki vezető (Rector Spiritualis); • Az igazgató helyettesei; • Gazdasági vezető. 4. Vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők és a szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje, formái • Irányítási területek elhatárolása • A függelmi viszonyok rendezése • Az egyes vezetők feladat- és hatáskörének tisztázása • A szervezeti egységekkel való kapcsolattartás szabályozása

11


Lelki vezető (Rector Spiritualis) A Rector Spiritualis az iskola és kollégiumi hitélet legfőbb irányítója. Státusza: Mint a Főegyházmegye összes iskolája, úgy a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium hitélete közvetlen főpásztori irányítás alatt áll. A lelki igazgató papi személy. Megbízását a Főpásztortól kapja. Iskolánkban ezt a tisztséget az Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom plébánosa tölti be. Iskola és kollégiumi tevékenységét az igazgatóval együttműködve végzi, így munkáltatói döntéseknél (pl. a tanárok alkalmazásakor) egyetértési jogot gyakorol. A Rector Spiritualis feladatai részletezve a következők: • A hittani munkaközösség vezetése; végzi a tananyag és a taneszközök (pl. az engedélyezett tankönyvek) kiválasztását, összehangolását ill. ellenőrzését; • Az iskola és kollégium tanórán kívüli hitéletének irányítása, mely a diákok, a pedagógusok és a szülők számára szervezett lelki napok-, ill. gyakorlatok vezetését egyaránt magába foglalja; • A havi rendes- és az ünnepi iskola és kollégiumi szentmisék celebrálása, a papi hivatásából adódó szentségek és szentelmények kiszolgálása, valamint az osztálymisék rendjének nyomon követése; • Az esetlegesen felmerülő missziós teendők ellátása; • Az egyházi zarándoklatokon, katolikus találkozókon való iskola és kollégiumi részvétel meghatározása, ill. az ezzel kapcsolatos szervezőmunka irányítása és szemmel tartása;

Az igazgató helyettesei: Az igazgató a nevelőtestület véleményének meghallgatásával és az EKIF jóváhagyásával munkájának segítése és távolléte esetére egy általános helyettest és egy másik igazgatóhelyettest nevez ki. Közvetlen felettesük az igazgató. Az általános helyettes az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, a kizárólagos hatáskörében fenntarott, valamint a személyi és gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével – saját munkakörében teljes felelősséggel helyettesíti. Hosszabb folyamatos távollét (azaz tartós akadályoztatás) esetén az igazgatót minden tekintetben helyettesíti.(R. 4.§(1) f.) Az igazgató helyettesei szükség szerint segédkeznek az ügyviteli teendőkben ellátásában is. Amennyiben az igazgató másképpen nem rendelkezik, az igazgató helyettese az alábbi átruházott igazgató feladatokért felelős. • Az igazgató helyettesének hatás és feladatköre: a. az iskola és kollégium munkarendjével összefüggő napi munka megszervezése; b. szülői értekezletek, fogadóórák szervezése; c. beiratkozás, felvételi, érettségi, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák szervezése, lebonyolítása, adminisztrációja, összesítése; 12


d. e. f. g. h. i. j.

a felvétellel és a továbbtanulással összefüggő adminisztrációs feladatok; órarend és terembeosztás készítése; túlórák, ügyeletek, helyettesítések, óracserék, célfeladatok szervezése, ellenőrzése, nyilvántartása; szabadságolási és nyári ügyeleti terv készítése; óralátogatások, bemutató órák és továbbképzések szervezése; külső és belső eredményvizsgálatok, felmérések és szaktanácsadás szervezése, értékelése; az okiratok (naplók, anyakönyvek, jegyzőkönyvek stb.) és bélyegzők nyilvántartása és az iskola és kollégium minőségfejlesztési rendszeréhez igazodó ellenőrzése; k. a tanulók felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, szak-, érdeklődési- és diákköreinek szervezése, nyomon követése, adminisztrációja és értékelése; l. tanulmányi, kulturális és sportversenyek szervezése, adminisztrálása; az iskola és kollégium életével kapcsolatos valamennyi – a jogszabályok, ill. az iskola és kollégiumi alapdokumentumok (Pedagógiai program; Házirend; SZMSZ, IMIP) rendelkezéseinek megfelelő – feladat ellátásának közvetlen irányítása, ellenőrzése, értékelése és a napi munka ottani megszervezése; m. iskola és kollégiumorvosi vizsgálat megszervezése, valamint kapcsolattartás az iskola és kollégium egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatókkal; n. a tanulók fegyelmi problémáinak nyomon követése, fegyelmi eljárások előkészítése; o. a tanulók szociális helyzetének feltérképezése, a hátrányos helyzetűek segítésének szervezése; • Az igazgató helyettesei javaslatokat tesznek az alábbi feladatokra vonatkozóan: a. a gimnázium és kollégiumi tantárgyfelosztás, ill. munkaerő és bérgazdálkodási terv készítésére; b. jutalmazásokra, elmarasztalásokra; c. eszközök és készletek beszerzésére; d. egyéni kérelmek, felmentések elbírálására; e. segélyezésre; • Az igazgató helyettese saját feladatkörében az iskola és kollégium életének alábbi területeit ellenőrzik: a. az oktató és nevelő munkát általában; b. a tanárok adminisztrációs munkáját; c. a munkavédelmi és egészségvédelmi szabályok betartását; d. az okiratok (naplók, anyakönyvek, jegyzőkönyvek stb.), bélyegzők használatát, az ügyeleti, helyettesítési és teremrendet. Az általános igazgatóhelyettes kiemelt munkaterülete: – tanügyi szervezési feladatok; – hitéleti programok szervezése, összehangolása; – az évfolyamvizsgák szervezése, lebonyolítása; – a magaviseleti problémák kezelése; – az iskola és kollégium gondnokával való kapcsolattartás. A másik helyettes kiemelt munkaterülete: – a fakultációk megszervezése, ellenőrzése; – érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása.

13


A gazdasági vezető: Az iskola és kollégium technikai, gazdasági és pénzügyeinek szakszerű irányítása érdekében az igazgató – az EKIF jóváhagyásával – a törvények által előírt képesítéssel rendelkező gazdasági vezetőt bíz meg vagy nevez ki. Közvetlen felettese az igazgató, kapcsolatot tart az igazgató helyettesével. Közvetlen beosztottjai: az épület műszaki állapotáért, a karbantartásért, a fűtésért, a takarításért, a portaszolgálatért a konyhai munka elvégzéséért felelős személyek, valamint a pénztáros. Amennyiben az igazgató másképpen nem rendelkezik, a gazdasági vezető az alábbi átruházott igazgatói feladatokért felelős. • A gazdasági vezető szakmai hatás- és felelősségi körébe tartozik: a. a gazdasági-költségvetés tervezése; b. könyvelés; c. a költségvetés és a mérleg határidőre történő előkészítése és elkészítése; d. a gazdasági és pénzügyi-számviteli munka végzése; e. a létszám- és bérnyilvántartás naprakész vezetése; f. a túlmunkák elszámolása; g. térítési díjak befizetéseinek ellenőrzése és a többletfizetések visszatérítése; h. a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok ismerete, nyomon követése, betartása és betartatása; i. a törvények és a fenntartó által előírt jelentések, beszámolók elkészítése és felterjesztése; j. a „gazdasági, műszaki és kisegítő” munkakörbe sorolt ún. technikai dolgozók irányítása és szabadságolási tervének elkészítése; k. gazdasági kérdésekben folyamatos együttműködés az igazgatóval és az iskola és kollégium vezetésének többi tagjával; l. a felügyeleti szervvel gazdasági kérdésekben történő folyamatos kapcsolattartás; m. a szükséges anyagok, eszközök beszerzésének, a felújítási, karbantartási munkák elvégeztetésének tervezése, szervezése, elrendelése, ellenőrzése, elszámolása; n. a komplett iskola és kollégiumi leltárok vezetése, valamint szakleltárok ellenőrzése, o. a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések; p. a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása; q. a Belső ellenőrzési, a Selejtezési, a Házipénztár, a Leltározási szabályzat és az Intézményi számlarend elkészítése, a helyi okok miatt szükséges változtatások és a rendeletek szerinti módosítások bejegyzése és felterjesztése az igazgatóhoz; r. beruházások tervezése és felterjesztése az igazgatóhoz. • Javaslat- és véleménytétel az alábbi kérdésekben: a. esetleges vállalkozási tevékenységre; b. a Munkaügyi, Belső ellenőrzési, a Selejtezési, a Házipénztár, a Leltározási, és az Intézményi számlarend elfogadására; c. a gazdasági jellegű és vonatkozású döntések ellenjegyzése, ill. véleményezése. • Ellenőrzési feladatok ellátása a következő ügyekben: a. selejtezés, leírás, esetleges értékesítés, megsemmisítés, leltározás; b. a készletnyilvántartási lapok év végi összeállítása; c. a vagyonmérleg összeállítása; d. a „gazdasági, műszaki és kisegítő” munkakörbe sorolt ún. technikai dolgozók, valamint a szükséges karbantartási javítási és felújítási munkát végzők tevékenysége. 14


a) A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája Az intézmény igazgatója és a vezetés tagjai napi kapcsolatban állnak egymással. Az igazgató által elkészített éves munkaterv-tervezetet közösen megvitatják az igazgatóval, javaslataikkal, észrevételeikkel kiegészítik azt. Az éves munkaterv az iskola és kollégiumvezetés egyetértésével kerül a nevelőtestület elé. A tanév során heti rendszerességgel tervezik és értékelik az elvégzendő/elvégzett feladatokat. Szükség esetén, ad hoc értekeznek, a halasztást nem tűrő feladatok elvégzéséről.

b) A vezetők és a szülői szervezet közti kapcsolattartás Az intézmény vezetője hívja össze minden év elején az osztályonként megválasztott szülői képviselők csoportját, hogy felkérje őket, válasszák meg vezetőségüket. Ezt követően ismerteti a nevelőtestület által elfogadott éves munkatervet. Ennek ismeretében a Szülői Közösség meghatározza éves célkitűzéseit, feladatait. A tanév folyamán az iskola és kollégium vezetése a Szülői Közösség értekezletein képviselteti magát, ahol az eltelt idők munkáját értékelik, és a következő időszak feladatait meghatározzák. A Szülői Közöség vezetője (SZMK elnök) a kapcsolattartás első embere az iskola és kollégium vezetője és az SZMK elnökség tagjai között. Ez utóbbiak osztályszinten tartják a kapcsolatot a szülőkkel.

5. Középvezetők A munkaközösségvezetők testülete: közbülső helyet foglal el a nevelőtestület és az iskola és kollégiumvezetés között, s mint ilyen fontosabb pedagógiai kérdésekben döntéselőkészítő, ill. tanácsadói szereppel bír.

A munkaközösség vezetője: mint az adott szaktárgy (nevelési terület) kiemelkedő tudással, egyszersmind pedagógiai és vallási hivatástudattal rendelkező tanárát, kollégái javaslatának elfogadásával nevezi ki az igazgató. Közvetlen felettese az igazgató, kapcsolatot tart más munkaközösségek vezetőivel, oktatási kérdésekben (az iskola és kollégiumvezetés tanárai és a vezetőtanárok kivételével) közvetlen felettese az adott munkaközösséghez tartozó szaktárgyakat tanító tanároknak. Jog-, felelősségi- és feladatköre: a. közvetlenül (elsőfokon) felelős az általa irányított munkaközösség fentiekben meghatározott tevékenységéért, ennek pontos adminisztrálásáért, a munkaközösségi éves munkatervek, a rendszeres jelentések elkészítéséért, ill. az időnkénti felmérések és ellenőrzések színvonalas megszervezéséért és lebonyolításáért; b. mint kollégái, ill. felettesei bizalmát élvező felelős tanárt, törvény által meghatározott órakedvezmény és pótlék illeti meg; 15


c. joga és feladata kollégái óráit meglátogatni, s felhívhatja figyelmüket az esetleg tapasztalt hiányosságokra, mulasztásokra, ill. azok megszűntetésének szükségességére; d. tiszténél fogva felelőse az adott munkaközösség által használt szaktanteremnek és berendezésének, valamint a szakszertárnak. A hittani és osztályfőnöki munkaközösségek vezetőinek speciális feladatai; a. a hittani munkaközösség mindenkori vezetője az iskola és kollégium Rector Spiritualisa, akinek jog- és feladatkörét már részleteztük. b. az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, szintén kiemelt feladatkörrel bír, tekintettel arra, hogy komoly szerepet vállal az iskola és kollégiumi nevelés és az iskola és kollégiumi programok összehangolásában.

A tanulók ellenőrzése valamennyi tanár munkaköri kötelessége. A pedagógusokat, ill. más alkalmazottakat az SZMSZ-ben, a IMIP-ben és a munkaköri leírásukban is meghatározott közvetlen felettes: a munkaközösségvezető, az osztályfőnök, a gondnok vagy az iskola és kollégiumvezetés illetékes feljebbvalója ellenőrzi. Magasabb vezető nem közvetlen beosztottjait is ellenőrizheti. Így az igazgató az iskola és kollégiumi élet bármely területén folyó munkát és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt bármikor ellenőrizheti. Az iskola és kollégium vezetése az ellenőrzési feladatokat – a vonatkozó szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – éves, ill. több évet szisztematikusan felölelő ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzés során tapasztaltakról az ellenőrző személy írásos dokumentumot (feljegyzést, emlékeztetőt, jelentést, jegyzőkönyvet) készít, amelyet feletteséhez terjeszt fel.

16


6. Szervezeti felépítés

17


IV. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

Az intézmény belső ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzés területe

Az Az ellenőrzés ellenőrzésről Az A dokumenŐrzési eredményéről készült doPDCA működtetése Ellenőrzésre jogosult ellenőrzés tálás módja idő tájékoztatást ideje kumentum kap elhelyezése A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE

A nevelő-oktató munka – Igazgató színvonala – Igazgatóhelyettes a tanítási órán – Munkaközösségvezető

A nevelő-oktató munkához kapcsolódó pedagógiai dokumentáció Kapcsolattartás a szülőkkel Tanórán és iskolán – Igazgató kívüli tevékenységek – Igazgatóhelyettes szervezése – Munkaközösségvezető

Évente

Feljegyzés

Ellenőrzési napló

Feljegyzés, aláírás

Feljegyzés

Felzárkóztatás, – Igazgató hátránykompenzáció – Igazgatóhelyettes – Munkaközösségvezető – GYIV felelős Tehetséggondozás A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja A helyi tantervben – Igazgató előírt követelmények – Igazgatóhelyettes teljesítésének szintje

Aláírás

Feljegyzés, Ellenőrzési Önértékelés napló Önértékelési lap

Iskolai ünnepélyek, – Munkaközösségvezető évfordulók, programok megrendezése Versenyek, vetélkedők, szervezése, pályázatok írásában részvétel Kollégiumi munka – Igazgató ellenőrzése 18

1 év Ellenőrzött pedagógus, Igazgató, Az általános tapasztalatokról a tantestület

Tapasztalatok beépítése az éves intézményértékelésbe, munkatervbe


V. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitvatartás) Nyitvatartás: • Hétfőtől péntekig: Tanárok és dolgozók számára: 7 órától 20 óráig; Tanulók részére: 7 órától 20 óráig. • Próbák, egyes (pl. gimnázium és kollégiumi) rendezvények alkalmával, ill. rendkívüli esetben, igazgatói engedéllyel, a fentitől eltérő nyitvatartás léphet életbe, ami a benntartózkodás általános rendjét is módosíthatja. Kollégium • napi nyitvatartása: portaszolgálat: pedagógusi ügyelet: halók, tanulószoba • heti nyitvatartása:

06-20 óráig 20-06 óráig vasárnap 16.00 órától péntek 16.00 óráig 13.00 órától másnap reggel 7.30 óráig

A Kollégium működése és működésének rendje • • • •

• • •

A Szécheny György Katolikus Kollégium a Szervezeti és Működési Szabályzatban és mellékleteiben illetve a Házirendben megfogalmazott szabályok szerint működik. A kollégium a szorgalmi időszakban működik a vasárnap délutántól péntek délutánig terjedő időszakban. A portaszolgálat munkanapokon, 6-20 óráig működik. 20-6 óráig a ki- és beengedést az ügyeletet ellátó pedagógus végzi. A kollégium háromszori étkeztetést biztosít a diákok számára. A reggelit és vacsorát a kollégium teakonyhájában, míg az ebédet a Gimnázium és Kollégium ebédlőjében kapják meg a bentlakók. Ezen a felül a kollégium használata a munka és tűzbiztonsági és higiénés rendszabályok megtartása mellett rendeltetésének megfelelően folyamatosan lehetséges. A kollégium helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően arra a célra lehet használni, amelyre kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a kollégiumvezető előzetes engedélye kell. A kollégium helyiségeiben a bútorzat átrendezése, más helyiségekbe történő áttelepítése tilos! A lakószobák és közös helyiségek, a bennük található berendezési tárgyak rongálása, a károkozás fegyelmi és anyagi következményekkel jár. A kollégium lakói a gimnáziumnak a kollégiummal egy szinten lévő kápolnáját szentmisék és más egyházi összejövetelek, valamint szervezett és egyéni imádkozások, csendes elmélyülések alkalmából szabadon használhatják.

Benntartózkodás: A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. A teljes óraszámban alkalmazott pedagógusok heti munkaideje 40 óra, kötelező óraszáma pedig 22. Szabadságolásuk a vonatkozó munkaügyi jogszabályok alapján történik, s ezt – az 19


esetleges pénzügyi előírásokra való tekintettel – a gazdasági vezető tartja nyilván. A megbízási- ill. munkaszerződéssel alkalmazott részmunkaidős tanárok heti munkaidejét, ill. óraszámát szerződésük tartalmazza. A diákok iskolában való tartózkodási idejét a Házirend (2.2.§) szabályozza. Idegenek az iskola és kollégium épületében kizárólag igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak. Be- és kilépésüket a portás regisztrálja. 2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje (nyitvatartás szünetek ideje alatt) A nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek – az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint – a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia. (R.138/1992.7.§(2)) Igazgatói ügyelet tanítási napokon 16 óráig van. Ezt követően az iskolában tartózkodó gyerekek felügyeletét a különórát tartó tanár biztosítja. A tanítási szünetekben a Fenntartó által megjelölt napokon és időpontban az iskola és kollégium vezetői közül egynek – előzetes beosztás alapján – az iskolában kell tartózkodnia. 3. Helyettesítési rend az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén Az intézmény vezető akadályoztatása esetén elsősorban az általános helyettes, majd a második helyettes felel az intézmény biztonságos működtetésért. Amennyiben az iskola és kollégiumvezetés minden tagja akadályoztatott, akkor az igazgató által kijelölt pedagógus látja el ezt a feladatot. 4. Alkalmazottak munkarendje A nem tanári alkalmazottak benntartózkodásáról jelenléti ívet kell vezetni a gazdasági irodában. Az ezen a jogcímen teljes állásban alkalmazottak heti munkaideje 40 óra, napi 20 perc ebédidővel. A részmunkaidőben alkalmazottak benntartózkodásáról munkaszerződésük rendelkezik. 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanítás 7.45 órakor kezdődik és a napi órarend szerint ér véget 14.20-kor. Ezt követően délutáni foglalkozások (szak-, sportkörök, fakultációk, korrepetálások, tehetséggondozás, szabadidős és osztályprogramok), illetve kollégiumi foglalkozások vannak. Mindezeken a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az épületben. 6. Óraközi szünetek, tanítási órák rendje, időtartama A tanórák 45 percesek. A csengetési rendet az iskola és kollégium Házirendje (4.§ 5.b,c) tartalmazza. A tanítási óra zavartalanságának védelme mindenkinek kötelessége, ezért az órát zavarni tilos! A rendkívüli esemény miatt elmaradt órát pótolni kell!

20


A délutáni foglalkozások külön beosztás alapján történnek, melyeket az iskola és kollégium éves munkaterve tartalmaz. Az óraközi szünetek a Házirend által (4.§ 5.b,c) szabályozott módon 10, 15 ill. 25 percesek. 7. A tanév rendje A szorgalmi időszak szeptember 1-től a következő év június 15-ig tart. Ezen belül az őszi-, téli és tavaszi szünet rendjét az oktatási miniszter rendelete határozza meg. 8. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az iskola és kollégium épületét a birokbavételétől kezdődően címtáblával, a tantermeket és a tanári szobákat, ill irodákat feszülettel, a Magyar Köztársaság címerével és az intézet jelvényeivel kell ellátni. Az osztálytermek felszereléséért, esztétikailag és erkölcsileg kifogástalan díszítéséért az osztályfőnök, ugyanezért a szaktantermek és szakszertárak vonatkozásában a munkaközösségvezető vagy a teremfelelős, a Díszterem és a közlekedők tekintetében pedig a rajztanár felelős. Az iskola és kollégium minden tanulója és alkalmazottja felelős az intézményi közös vagyon védelméért, állagának, rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, valamint a tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért. A különböző helyiségek rendeltetésszerű használatáról a Házi-, és a teremrend, időbeosztásáról pedig az éves terembeosztás intézkedik. Utóbbitól eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. Az osztálytermek rendjéért és állagáért az osztályfőnök, a szaktantermek és szakszertárakéért pedig a munkaközösségvezető felelős. Az intézet alkalmazottjainak joga az iskola és kollégium valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskola és kollégiumi célra csak igazgatói engedéllyel vehetők igénybe a helyiségek, létesítmények. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Berendezési tárgyakat, eszközöket csak az igazgató engedélyével szabad az épületből kivinni. Az intézmény helyiségeit – ha ez az iskola és kollégium működését nem zavarja – az igazgatóval kötött bérleti szerződés keretében bérbe lehet adni. A bérbeadás az igazgató joga, ezért a bérbeadás csak az ő engedélyével történhet. A bérleti díjat az igazgató állapítja meg, melyet a bérbevevőnek, számla ellenében, az iskola és kollégium pénztárába kell befizetnie, vagy a meghatározott összeggel az iskola és kollégium alapítványát kell támogatnia. A költségvetés készítésénél a befolyt vagy a tervezett bérleti díjakkal, az intézmény működésével kapcsolatos kiadások fedezeténél kell számolni. Tanév elején valamennyi alkalmazottal és tanulóval ismertetni kell a helyiségek használatára vonatkozó rendet. A tűzriadó tervet (menekülési útvonalat) és a berendezésről felvett teremleltár másolatát valamennyi helyiségben ki kell függeszteni. Az eredeti íveket a gazdasági irodában őrzik, az átvételükről és nyilvántartásukról szóló dokumentációval együtt. Az iskola és kollégium területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

21


9. Belépés és benntartózkodás rendje Idegenek az iskola és kollégium épületében kizárólag igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak. Be- és kilépésüket a portás regisztrálja. Az iskolával jogviszonyban nem álló idegenek beléptetéséért (szülők, orvos, védőnő, valamely helységet bérlők) a portaszolgálatot teljesítő személy felel. A belépő látogató nevével és a belépés időpontjával ellátott cédulával, melyet a szolgálatban lévő portás állít ki, s egy portaszolgálatos tanuló kiséretében keresheti fel a meglátogatni kívánt személyt. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek, a rájuk vonatkozó rendelkezések, szerződések, megállapodások alapján tartózkodhatnak az épületben. Az idelátogató személyek benntartózkodásuk alatt kötelesek tiszteletben tartani az iskola és kollégium lelkiségét. Párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet az intézményben, és párthoz köthető politikai célú tevékenység nem folytatható a gyermekfelügyeleti időben. 10. Intézményi védő, óvó előírások Az iskolának – megfelelő felvilágosítással, tájékoztatással, a vonatkozó működési, szervezeti, rend- és jogszabályok betartásával – mindent el kell követnie, hogy a természeti csapásból, gondatlanságból, ill. bűncselekményből származó károk (hiány, veszteség) kialakulását megelőzze. A rendkívüli események – természeti csapások, balesetek, ill. bűncselekmények – miatti károkra, a Fenntartó instrukcióinak megfelelően biztosítási szerződés köthető. Az Iskola és kollégiumépület és felszerelés állagának megóvásáról, ill. biztonságos működéséről a használó, vagy a használatot irányító, felügyelő felnőtt (tanár) személyén túlmenően a gondnok (műszaki vezető), a portás és a tűz- és balesetmegelőzési felelős gondoskodik. A szabálytalan beléptetés nyomán bekövetkező lopás okozta kárt a mulasztó szolgálatban lévő portásnak kell megtérítenie. A más munkáltató által foglalkoztatott, de az iskolában dolgozó személyek által okozott károkért munkáltatójuk felel. Ez esetben a munkát finanszírozó jogi személynek (Iskola és kollégium, Fenntartó, támogató) a vele kötött szerződésben ezt kell kikötnie és az iskola és kollégium tudomására hoznia. Más felekezeteknek az iskolában tartott rendezvényei engedélyezéséről írásos megkeresést követően az igazgató dönt. Az Alapító Okirat értelmében az iskola és kollégium politikai pártok rendezvényeit nem támogatja. Balesetmegelőzési feladatok Tantermekben elhelyezett TV- és videókészülékek csak tanári felügyelet mellett használhatók. Fizikaórán a tanár csak a gyártó által minőségi tanúsítvánnyal ellátott elektromos tanulókísérleti eszközöket használhatja és használtathatja. Tanulói kísérletet csak a szaktanár pontos utasításai alapján és felügyelete mellett lehet végezni.

22


Az informatikaterem és a nyelvi labor használatának részletes szabályozása a szaktanteremben olvasható. A számítógépeket a tanulók csak tanári felügyelet mellett és a tanári utasítások szerint használhatják. A gépek elektromos feszültség alá helyezése, illetve kikapcsolása kizárólagosan tanári jogkör! Tanár jelenléte nélkül sem kötelező, sem sportköri foglalkozás nem kezdhető meg. Tilos tanári felügyelet nélkül a tornaszerek használata. Veszélyes gyakorlatoknál kötelező a tanári segítség igénybevétele. A tanuló "saját felelősségre" nem végezhet el a tanár által veszélyesnek ítélt gyakorlatokat, sem szeren, sem anélkül. Iskola és kollégiumi szervezésű sportrendezvényen a tanuló csak az iskola és kollégium tanárának felügyelete mellett vehet részt. Az iskola és kollégium által szervezett nem hagyományos tanítási órák (pl.: tanulmányi kirándulás, táborozás, stb.) esetén az intézményi szabályozások: Szervezeti és Működési Szabály, Házirend mindenesetben kiegészülnek a program helyszínén érvényes óvó, védő, közlekedési rendszabályokkal, házirenddel, továbbá a társadalom által elfogadott írott és íratlan magatartási és illemszabályokkal. • A programok megkezdése előtt ismertetni kell a tanulókkal a helyszínnel kapcsolatos egyedi szabályokat. • A kísérő nevelőnek az óvó, védő rendszabályok, illetve házirend betartásával kapcsolatban utasítási joga van, ennek megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. A tanár által meghatározott gyülekezési helyen és időben a tanuló köteles megjelenni. • A csoporttól eltávozni csak a tanár által meghatározott módon szabad. • Budapest területén kívül szervezett foglalkozások esetén a csoportot az iskola és kollégium – minimum – két tanárának kell kísérnie. • Osztálykirándulásokon az iskola és kollégium két pedagógusának jelenléte szükséges. • Húsz főt meghaladó csoportos foglalkozásokra történő eltávozás esetén két pedagógusnak kell a tanulókkal mennie. • A közlekedés zárt alakzatban történik. A csoport elejét tanár vezeti, végét tanár zárja. Tilos a lemaradás vagy a csoport megelőzése. • Csak a tanár által meghatározott közlekedési eszköz és útvonal vehető igénybe. • Szabadfoglalkozás csak olyan helyen engedélyezhető, ahol sem közlekedési, sem egyéb balesetveszély nem áll fenn, illetve a tanár felhívta a figyelmet ezek elkerülésére. • A szálláshelyen ki kell jelölni a fiú és leány tanulók elkülönített lakóhelyét. • Az ébresztő és a takarodó időpontját a csoportot kísérő tanár határozza meg. A pihenőidő alatt a tanulóknak szigorúan tilos a kijelölt hely elhagyása. • Bármely balesetveszéllyel járó sport- és egyéb foglakozás (úszás, kerékpározás, hegymászás, stb.) csak tanári felügyelet mellett, a tanár által meghatározott módon folytatható. • A tanulmányi kirándulásokon, táborozásokon be kell tartani a tanár által közölt felszerelési, öltözködési szabályokat (pl.: úszómellény, fényvisszaverő prizma használata)! • A program alatt a tanár köteles magánál tartani az iskola és kollégium által rendelkezésére bocsátott mentőládát! • A szálláshelyen meg kell jelölni az ügyeletet biztosító nevelő szobáját. Teendők baleset bekövetkeztekor •

A bekövetkezett balesetet a tanuló, vagy ha állapota nem teszi lehetővé, társa(i) azonnal jelentik a felügyelő tanárnak. 23


• • •

A felügyelő tanár intézkedik elsősegély nyújtásáról, orvosi segítség hívásáról, a tanuló szüleinek, az iskola és kollégium igazgatójának értesítéséről, sürgős esetben azonnal, telefonon. Amennyiben a baleset jellege megkívánja, értesíteni kell a rendőrséget is. A felügyelő tanár(ok) további teendőit a mentők, a rendőrség, valamint az iskola és kollégium igazgatójának utasításai szabják meg.

Felismert fertőző betegség esetén gondoskodni kell a beteg elkülönítéséről. A további teendők a fentiekkel azonosak. 11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tanév megkezdése előtt a nevelőtestület tagjait, az iskola és kollégium vezetését és valamennyi más alkalmazottját tűz- és balesetmegelőzési oktatásban kell részesítenie, s ennek megtörténtéről (a résztvevők aláírásával) nyilvántartást (jegyzőkönyvet) kell vezetnie. Különösen ügyelnie kell az osztályfőnökök és a veszélyes anyagokkal dolgozó (pl. kémia, biológia szakos) tanárok tájékoztatására, mert ők azok, akiknek a tanulókkal közvetlenül kell elsajátíttatniuk az említett ismereteket, ill. biztonsági előírásokat. Tűz- vagy bombariadó esetére az épület menekülési útvonalairól készült alaprajzot valamennyi osztály és tantermében, irodájában és forgalmas közlekedőhelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. Valódi vagy próbariadók esetén az igazgatóval együtt (őt segítve) kell szerveznie, ill. irányítania az épületből való gyors és fegyelmezett menekülést, a pánik megelőzését, segítség (pl a Tűzoltók, Rendőrség, tűzszerészek, stb.) hívását és szükség esetén a helyi hatáskörbe tartozó lehetséges mentést. Természeti csapás bekövetkeztekor – a fent meghatározott módon – gondoskodni kell az épület gyors és fegyelmezett kiürítéséről, ill. mentesítéséről. 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A hatályos jogszabályok értelmében, az iskolában külön kell nyomon követni a tanulók és a tanárok (ill. más alkalmazottak) egészségi állapotát. Előbbit az iskola és kollégiumorvos, utóbbit az üzemorvos végzi. Az iskola és kollégium épületének egészségügyi vonatkozásai tekintetében az ANTSZ (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) I. kerületi tisztiorvosa illetékes. • Az iskola és kollégiumorvos feladata a tanulók testi fejlődésének és egészségi állapotának a tanév során történő folyamatos nyomon követése, a vonatkozó jogszabályok által előírt vizsgálatok elvégzése, erről nyilvántartás (egészségügyi lap) vezetése. Rosszullét, baleset esetén szintén az ő hatáskörébe tartozik az első vizsgálat-, ill. kezelés elvégzése és annak megállapítása, hogy a tanuló maradhat-e tovább az iskolában, vagy kórházi kezelésre, szakorvosi vizsgálatra, esetleg otthoni ápolásra van szüksége. Rendelési idejét ismertetni kell a tanulókkal, ill. szüleikkel (gondviselőikkel). • Az iskola és kollégium diákjai évente egyszer fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt. Továbbá tanulmányaik során látás és hallásvizsgálatot végeznek náluk. A kötelezően előírt védőoltásokat az iskola és kollégiumorvos adja be a gimnázium és kollégium tanulóinak. 24


• Az üzemorvos követi nyomon a tanárok és más iskola és kollégiumi alkalmazottak egészségének alakulását, végzi (végezteti) el az évente kötelező szűrővizsgálatokat, s állapítja meg (ezek alapján), hogy az adott személy egészségi szempontból alkalmas-e az adott tanévben feladata ellátására. Az üzemorvosi feladatok ellátásának formájáról (állandó üzemorvos alkalmazása, vagy szerződés kötése orvosi társulással) – a tantestület véleményének meghallgatásával – az igazgató dönt. • Az I. kerületi tisztiorvos feladata annak megállapítása, nyomonkövetése és ellenőrzése, hogy a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium épülete, ill egyes helyiségei megfelelnek-e a vonatkozó egészségügyi előírásoknak, azaz alkalmasak-e a tanulók egészséges körülmények között történő nevelésének biztosítására. Hatáskörébe tartozik továbbá az iskola és kollégiumorvoshoz, szakirányú rendeléshez (pl. a fogászati ellátáshoz), valamint az üzemorvoshoz orientálás, ill. a tényleges hovatartozás regisztrálása. 13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenységet az Alapító Okitratban meghatározott keretek között, annak figyelembevételével lehet folytatni. A kihelyezett reklámanyagoknak minden esetben meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak. A kihelyezésre kerülő reklám a gyerekek figyelmét: • az egészséges életmódjukkal, • a környezetvédelem kérdéseivel, • valamint a korosztályuknak és az intézmény szelleimségének megfelelő közéleti- és kulturális témakörökben kelthetik fel. A reklámanyag kihelyezhetőségéről az igazgató dönt.

25


VI. NEVELŐTESTÜLET, SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete Az Iskola és kollégium pedagógusainak legnagyobb létszámmal és jogkörrel bíró közössége a nevelőtestület. (Ktv. 57.§; R 29. §) Tagja az iskola és kollégium valamennyi tanára, akiket teljes- vagy részóra-számmal, határozott vagy határozatlan időre az igazgató bíz meg, ill. nevez ki, a leki vezetővel egyetértében. Alkalmazásuk törvényi feltételeit a Kt., szellemiségi és életforma vonatkozásában a katolikus egyház értékrendje az irányadó. Míg a részóraszámban tanító pedagógusok bizonyos kérdésekben nem bírnak szavazati joggal, addig (a felelősségi körébe tartozó ügyekben) a gazdasági vezető is a nevelőtestület teljes jogú tagjának tekintendő. A nevelőtestület feladata, hogy pedagógiai kérdésekben javaslataival segítse az igazgató munkáját, de törvényben meghatározott kérdésekben tanácskozói, sőt döntési jogköre is van. Szakmai kérdéseken, ill. a jogszabályok által ráruházott feladatkörön túlmenően azonban a nevelőtestületnek lelkiismereti és vallási hivatásközösségnek is kell lennie a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégiumban. 2. A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír (Kt. 57.§ 2-4.,6.) Véleményt nyílváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi (pl. pályázatok, versenyek, jutalmazás, csoportbontás stb.) kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt; 3. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestületnek döntési joga van az alábbi kérdésekben: (Kt. 57.§ 1.) a. a foglalkozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadásában; b. a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásában; c. a nevelési-oktatási intézmény testülete dönt: a foglalkozási ill. pedagógiai program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadásának esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; d. a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítésében e. a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában; f. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában; g. a Házirend elfogadásában h. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában; i. a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásában; j. a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntésben; k. jogszabályban meghatározott más ügyekben. Az óradadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – h); i); j) pontokban foglaltak kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 26


4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestülete a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az SZMK-ra vagy a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál; A nevelőtestület döntési és véleményezési jogait átruházhatja, • részben a szakmai munkaközösségekre (ill. azok vezetésére), amennyiben szakirányú oktatási kérdésekről van szó; • részben pedig egyes tanárokra, amikor olyan speciális nevelési területek, ill. tanulócsoportok (osztályok) tennivalóinak ellátásáról, problémáinak megoldásáról van szó, mint amilyenek az osztályfőnöki munka, a gyermekvédelem, a tűz- és balesetmegelőzés, vagy eseti feladatok elvégzése. Fontos, hogy az átruházott jogkört gyakoroló testületek és személyek az adott tevékenység végzésére rátermettek legyenek, valamint feladatukat a testület tudomásával végezzék. Előbbi érdekében a feladat és jogátruházás kapcsán felmerült személyi javaslatokat az igazgatóhoz kell felterjeszteni, aki azokat a kijelölt tanár megbízásával vagy új jelölt kérésével fogadja, ill. utasítja el. Az átruházott feladat- és jogkör gyakorlásáról a megbízott testületnek, ill. személynek írásban vagy szóban (értekezleten) rendszeresen tájékoztatnia kell a nevelőtestület egészét és az iskola és kollégiumvezetést, sőt fontosabb döntések előtt meg kell ismerniük a testület, ill. az igazgató álláspontját. 5. A nevelőtestület jogköreivel kapcsolatos kötelezettségei A nevelőtestületet jogainak érvényesítése mellett azonban nem kevésbé fontos kötelezettségek is terhelik: a. döntésének meghozatalakor, ill. véleményének kialakításakor felelősséggel kell eljárnia, azaz mindenkor az iskola és kollégium alapítója és pedagógiai programja által meghatározott célokat és feladatokat kell szem előtt tartania; b. a szűkebb csoport vagy egyéni érdeket feltétel nélkül alá kell rendelnie az iskola és kollégium fenti céloknak megfelelő érdekeinek; c. döntését, ill. véleményét csakis az iskola és kollégiumi és a magasabb jogszabályok ismeretében és tiszteletben tartásával hozhatja meg; d. miként minden egyes tagjának, úgy, mint testületnek is hordoznia kell a keresztény pedagógia, vallás, szeretet és hivatás Krisztus által elénk élt értékeit.

27


6. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület, a munkaközösségek, ill. az egyes osztályokat tanító tanárok, az Iskola és kollégium fegyelmi és tanulmányi ügyeiben szükséges egyöntetűség biztosítása céljából értekezleteket tartanak. A nevelőtestületi értekezletek lehetnek rendesek és rendkívüliek, egész tantestületre ill. annak egy részére vonatkozóak: Rendes értekezletek: a. az alakuló; b. a tanévnyitó; c. a félévi ellenőrző; d. a nevelési tárgyú; e. az évzáró értekezlet. Rendkívüli értekezletek: Gyors és nagyhorderejű tájékoztatást, ill. döntést igénylő (pl. fegyelmi) ügyekben hívható össze. Az értekezletek általános szabályai a. Az értekezlet tárgysorozatát (napirendjét) a meghíváskor közölni kell a testülettel. Tanárok személyi ügyei és egyéni sérelmek az értekezleten nem tárgyalhatók. Értekezlet csak a tanítási időn kívül – a szorgalmi időszakban lehetőleg a hétfői napon délután – tartható. b. A nevelőtestületi értekezleten minden teljes státuszú tanárnak – és lehetőség szerint az óraadóknak (és hittanároknak) is – elejétől végig jelen kell lenniük. c. Az értekezlet lefolyásának minden részlete minden jelenlévőt kötelező hivatali titok. Aki ez ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. d. A testület szótöbbséggel határoz. Egyenlő számú szavazat esetében az a vélemény vagy indítvány emelkedik határozattá, amelyikhez az elnök hozzájárul. A tanulókra vonatkozó tanulmányi és fegyelmi ügyekben valamennyi tárgy tanárának szavazati joga van. A kisebbség, sőt egyesek is kérhetik írásba foglalt (és 24 órán belül az igazgatóhoz beterjesztett) különvéleményük jegyzőkönyvhöz csatolását. e. Ha az igazgató az értekezleten a többség véleményével nem ért egyet, az általa sürgősen szükségesnek talált intézkedést azonnal életbeléptetheti. f. Az igazgató a tanári testület egyik tagját megbízza az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésével. Ennek érdemben magában kell foglalnia az értekezleten elhangzottakat, az egyes felszólalásokat. Hosszabb viták anyagát a jegyző – a felszólalók megnevezésével – röviden is összefoglalhatja. A szavazások eredményét, a tanulókról szóló általános jellemzéseket és az osztályok állapotáról szóló jelentéseket azonban teljes részletességgel kell közölni. Minden jegyzőkönyv két példányban készül, az igazgató és a jegyző aláírása mellett két, erre felkért tanár hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni. Egy példányt 8 napon belül a Fenntartóhoz kell felterjeszteni, a másik az irattárba kerül, ahol kizárólag a tantestület tagjai számára hozzáférhető. A teljes tantestületre vonatkozó értekezletek Az alakuló értekezletet a nevelőtestület az iskola és kollégiumi év elején (a javító-, különbözeti- és az esetlegesen halasztott osztályozóvizsgák előtt) tartja. 28


Tárgysorozata: a. az évzárás óta érkezett rendeletek, hivatalos ügyiratok és elintézésük módja; b. változások a tanári testületben; c. a tantárgyfelosztás bemutatása és a tisztségviselőkre vonatkozó igazgatói javaslat előterjesztése; d. az évzárás óta történt események (nyári táborok, felújítási munkák, beszerzések, stb.) ismertetése; e. a tanévkezdéshez szükséges intézkedések (vizsgabizottságok kijelölése, munkaközösségek megalakulása, tűz- és balesetmegelőzési oktatás, stb.) bemutatása és időrendjének előterjesztése. A tanévnyitó értekezlet rendeltetése és tárgya a javító, különbözeti és halasztott osztályozóvizsgák eredményének ismertetése, az éves munkaterv előterjesztése, megvitatása és az esetleges módosítások utáni elfogadása. Az éves munkatervhez csatolni kell a munkaközösségek éves szakmai munkatervét is. A félévi nevelőtestületi értekezletet a második félév első két hetén belül kell megtartani. Rendeltetése, hogy a tanárok tüzetesen megvizsgálják minden szaktárgy, ill. minden osztály (évfolyam) első féléves munkáját, ill. előmenetelét, magaviseletét, szorgalmát, s ezen keresztül az Iskola és kollégium általános tanulmányi és fegyelmi állapotát, továbbá megvitassák a további feladatokat és az esetleges nehézségek elhárításának módozatait. Tárgysorozata (napirendje): a. a tanévnyitó értekezlet óta érkezett rendeletek, hivatalos ügyiratok és elintézésük módja; b. a munkaközösségvezetők beszámolója szaktárgyuk (szaktárgyaik) oktatásának első félévi tapasztalatairól ; az óralátogatásokról, a tanároknak a tananyag elvégzésében való előrehaladásáról; az egyes évfolyamokon, ill, az Iskolában elért eredményekről (átlagokról, bukásokról és jelesekről); valamint a munkaközösségi értekezletekről; ill. az éves munkaterv időarányos feladatainak elvégzéséről; valamint az esetleges problémákról (a megoldásukat célzó javaslatokkal együtt); c. az osztályfőnökök jelentései osztályuk egészségi, tanulmányi és fegyelmi állapotáról (eredményeiről); az első félév legfontosabb osztályeseményeiről; a problémás, ill. dicséretes tanulókról és esetekről; a szülői értekezletekről és tevékenységről; valamint a nehézségek megoldását célzó javaslatokról; d. igazgatói előterjesztés az első félév legfontosabb eseményeiről; óralátogatásainak, ill. ellenőrzőmunkájának tapasztalatairól; a főbb problémákról; valamint orvoslásuk módozatairól; és a második félév legfontosabb teendőiről. Nevelési tárgyú értekezletek: A nevelőmunka fejlesztése és részletes szabályozása érdekében, egy-egy pedagógiai, módszertani, didaktikai kérdés részletes megbeszélése végett félévenként egy-egy külön értekezletet kell tartani. Ezen a belső- vagy külső előadó által tartott bevezető előadást követően a testület részletesen vitassa, ill. beszélje meg az adott kérdés elméleti, ill. gyakorlati vonatkozásait. A nevelési tárgyú értekezletet lehetőleg félév közepén (november, ill. április hónapokban) tanácsos megtartani. A tanévzáró értekezlet témájában, funkciójában és tárgysorozatában – a második félévre, ill. az egész tanévre vonatkozóan – hasonlít a félévet lezáró nevelőtestületi értekezlethez. A tanévet tanulmányi és fegyelmi szempontból értékelő munkája azonban kiegészül az iskola és kollégiumi év bezárására; a nyári feladatokra (ügyelet, táborozások, stb.); a következő évre vonatkozó intézkedéseknek, valamint az előzetes tantárgyfelosztásnak ismertetésére is.

29


Nem az egész tantestületet érintő értekezletek a munkaközösségi, a havi osztály (évfolyam) és az osztályozó értekezlet: A. Munkaközösségi értekezleteket kell tartani, melyet a munkaközösség vezető vezet. Az értekezlet munkájáról, ill. javaslatairól emlékeztető vagy beszámoló készül. A munkaközösségi értekezletek tárgysorozata általában: a. a munkaközösségre vonatkozó, azt érintő felsőbb rendeletek vagy igazgatói utasítások, hivatalos ügyiratok és elintézésük módja; b. általános pedagógiai elvek (koncentráció, szemléltetés, stb.) megbeszélése; c. a tanterv általános, ill. részletes utasításaira, a tanmenetekre vonatkozó tapasztalatok, felszólalások; d. az óralátogatásokkal, dolgozatokkal és előmenetellel kapcsolatos tapasztalatok, problémák; e. a korrepetálás, tehetséggondozás, versenyek feladatai; f. tankönyvek, taneszközök beszerzésére, alkalmazására vonatkozó javaslatok; g. továbbképzések, ill gyakorló- és bemutatótanítások beszámolóinak ismertetése; A tanév eleji munkaközösségi értekezlet feladata a munkaközösségvezető által összeállított éves szakmai program tervezetének (feladatok, megfogalmazása, tervezése, elosztása, funciók meghatározása) megvitatása és elfogadása. A félévi- és évvégi munkaközösségi értekezlet meghallgatja, megvitatja, kiegészíti és elfogadja a munkaközösség tevékenységéről, ill. az adott tárgy helyzetéről szóló – a munkaközösségvezető által készített és a nevelőtestületi értekezletre beterjesztendő – félévi, valamint évvégi munkaközösségi beszámolót. B. Az osztály(évfolyam)értekezletek rendeltetése az egyes osztályok (évfolyamok), életének, tanulmányi és fegyelmi ügyeinek rendszeres nyomon követése, az esetleges problémák feltárása, megbeszélése és a megoldásukhoz szükséges javaslatok, intézkedések megtétele, ill. ezek értékelése. A tanév során minden osztályra (évfolyamra) legalább egy alkalommal sor kerül. A beosztásukról az éves munkaterv határoz. Ezen az értekezleten az osztályfőnök először az egész osztály életét, valamint (az Iskola és kollégium minősítési rendszere értelmében) magaviseletét, szorgalmát és előmenetelét értékeli, utána ugyanígy egyenként végighalad a tanulókon. A problémás eseteket a tanárok külön is megvitatják. Negyed és háromnegyedévkor meg kell állapítani az egyes tanulókra vonatkozó szaktárgyi dicséreteket, figyelmeztetéseket annak érdekében, hogy az általános fogadónapok megtartása előtt ezekről a szülőket az ellenőrző könyv útján tájékoztatni lehessen. A gyengén álló diákok (gy), a bukásra állók (b), a feltűnően javító, ill kitűnő előmenetelűek pedig (d) betűs ceruzás bejegyzést kapnak az osztályozónapló megfelelő szaktárgyi rovatának félévi, ill. évvégi rubrikájában. C. Az osztályozó értekezletek (konferenciák) feladata az osztályok félévi és évvégi fegyelmének, ill. előmenetelének elbírálása. Lefolyásuk hasonló az osztályértekezletekéhez azzal a különbséggel, hogy megtartásuk előtt az osztályfőnök elkészíti a megfelelő statisztikákat (pl. a mulasztásokról), ill. a tanulók saját egyéni- és az osztály diákképviseleti értékelése figyelembevételével javaslatot tesz a magaviselet, a szorgalom minősítésére. E téren a vitás esetekben a többség szavazata dönt. A szaktárgyi osztályzatok számáról a Pedagógiai program intézkedik. Amennyiben a Pedagógiai programban foglaltaktól eltérő az osztályzatok száma és azoknak megszerzésének módja, úgy a konferencia osztályzatot 30


módosíthat. Nem osztályozható (pl. jogszabályban meghatározott számú órát mulasztó) tanuló esetében a konferencia osztályozóvizsgára utasító javaslatot terjeszthet a nevelőtestület elé. 7. Szakmai munkaközösségek Az iskolában folyó oktatómunka színvonalának és a keresztény nevelés egyöntetűségének biztosítása érdekében, a szaktárgyi felszerelés őrzésére, valamint az igazgató és a pedagógusok ezirányú munkájának kölcsönös segítésére a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégiumban munkaközösségek alakulnak (Kt: 58.§; R: 30. §). Vezetőjüknek, az érintett (szak)tanárok felterjesztésének elfogadása esetén, az igazgató ad egy tanévre szóló megbízást. Amennyiben az iskola és kollégium igazgatója másképpen nem rendelkezik, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégiumban az alábbi munkaközösségek alakulnak: • Hittan • Osztályfőnöki • Humán és művészetek (magyar nyelv és irodalom, történelem, latin, társadalomismeret, rajz és vizuális kultúra, ének-zene); • Reál-I. (matematika, fizika, informatika); • Reál-II. (biológia, földrajz, kémia); • Élő idegen nyelvi (angol, német, francia, olasz); • Testnevelés A munkaközösségek feladatköre a következő: a. az adott nevelési vagy műveltségi terület, szaktárgy szervezett, zavartalan és színvonalas munkájának biztosítása (óramegbeszélésekkel, a tantervnek megfelelő egységes tanmenet készítésével, időnként pedig belső- vagy külső (fel)mérések, ellenőrzések kezdeményezésével); b. éves munkaközösségi munkaterv elkészítése és igazgató elé terjesztése a munkaközösségi értekezletek és továbbképzés, valamint a tanulók felzárkóztatásának, tehetséggondozásának (szakköri munkájának, felkészítésének és versenyeztetésének) rendszerével és időbeosztásával; c. az adott tárgy hatékony oktatásához szükséges szakkönyvekre és felszerelésre vonatkozó javaslatok elkészítése és a már meglévő eszközök szakszerű használatának, alkalmazásának és őrzésének biztosítása; d. pályakezdő, ill. fiatal (nagyobb pedagógiai tapasztalattal nem rendelkező) kollégák beilleszkedésének és munkájának minden lehetséges eszközzel történő segítése; e. az iskola és kollégium vezetésének előremutató javaslatokkal történő támogatása, az esetlegesen átruházott igazgatói és tantestületi feladatok pontos, színvonalas, lelkiismeretes elvégzése; 8. Más tanári szervezetek Jogszabály által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pedagógusok, a fentebb említetteken túl, az iskolán belül vallási, tudományos vagy érdekvédelmi szervezeteket (kongregációt, egyletet, szakszervezeti csoportot) alakíthatnak. Az alakítás feltétele, hogy nevezett szervezet rendelkezzen megfelelő jogi háttérrel, szervezeti és működési szabályzattal, kiadásai fedezetéül szolgáló anyagi feltételekkel és színvonalas tevékenység végzésére képes legalább 10 fős tagsággal. A tanári szervezet szellemisége és működése nem ellenkezhet az Iskola és kollégium lelkiségével és célkitűzéseivel. A szervezet létrehozatalát – a Fenntartó egyet-értése esetén – az igazgató engedélyezi. Az iskola és kollégium Alapító Okiratának 31


módosítása értelmében nem engedélyezhető üzleti vagy politikai jellegű, ill. üzleti szervezetet, valamint politikai pártot közvetve vagy közvetlenül támogató tanári szervezet működése. 9. Az osztályfőnök A nevelőtestület véleményének meghallgatása után az igazgató által kijelölt osztályfőnök legfőbb feladata, hogy a gondjaira bízott osztályban a fegyelemről, valamint a nevelés és az oktatás egységes szelleméről gondoskodjék. Munkaközösségvezetőjén túl felettese az igazgatóhelyettes. Szervező, ill. koordináló munkájának legfontosabb elemei a következők: • Állandó kapcsolattartás az osztályában tanítókkal a. az osztályfőnök a nevelés, a tanítás és a fegyelem egyöntetűsége érdekében kellő alkalmakkor és rendszeresen (így az osztály, ill. az osztályozó értekezleteken) is a megfelelő módon közli észrevételeit tanártársaival; b. spontán, de tervszerű módon, rendszeres óralátogatások keretében is keresi az érintkezést kollégáival, kölcsönösen kicserélik egymással tapasztalataikat az egyes tanulók, ill. az egész osztály előmenetelével kapcsolatban, továbbá egyeztetik a szükséges lépések megtételére vonatkozó elképzeléseiket; c. amennyiben az osztályban különleges intézkedésre lenne szükség, vagy tanári nézetkülönbség alakulna ki, úgy az osztályfőnök a kialakult helyzetről köteles jelentést tenni az igazgatónak, felfedve a probléma lényegét, ill. a megoldására tanártársai és önmaga által ajánlott javaslatokat is; • Osztálya fejlődésének folyamatos irányítása és nyomon követése a. a tanulók megismerése és megértése a nevelés nélkülözhetetlen alapfeltétele; b. az osztályfőnök ezért köteles állandóan szemmel tartani osztálya valamennyi tanulójának személyiségfejlődését és tanulmányi előmenetelét; c. tapasztalatairól készítsen feljegyzéseket és azokat kezelje bizalmasan; d. követelje meg az Iskola és kollégium Házirendjének, ill. az egyes termek rendjének következetes betartását, melyekért különös felelősség terheli; e. jó példával elöljárva érje el az egyéni érdekeknek az osztály, ill. az iskola és kollégium érdekei alá rendelését, a tanulók közti szeretetteljes kapcsolatokat, a közös programokon (pl. az osztálymiséken, kivonulásokon, ünnepélyeken) való méltó részvételt, valamint az osztály életével kapcsolatos egyéni megbizatások pontos teljesítését; f. alapozzon a tanulók növekvő felelősségére és önállóságára, s ne engedjen teret az esetleges önkényeskedésre; g. különösen szép és fontos feladat hárul az első és a végzős osztályok főnökeire. Előbbieknél elsősorban az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanulókat bevezesse az Iskola és kollégium életébe és megfelelő módon irányítsa őket annak érdeklődési köreibe. A végzősöknél a vizsgákra való lelki előkészítés, valamint a pályaválasztás, ill. a továbbtanulás segítése képezik az osztályfőnök legfontosabb feladatait; h. havonta egy alkalommal változatos programokat szervez osztálya számára, ezzel is elősegítve a közösségformálást. • Állandó kapcsolattartás a szülői házzal a. az iskola és kollégium nevelése a család keresztényi nevelésén épül fel, ennek kiegészítője. Jóllehet a szülői házzal való megfelelő kapcsolattartás az igazgatónak és valamennyi szaktanárnak egyaránt kötelessége, mégis leginkább az osztályfőnökre hárul 32


az a feladat, hogy a szülőket az iskola és kollégium pedagógiai alapelveiről, törekvéseiről és rendjéről tájékoztassa, ill. azokkal összhangban lévő magatartásra ösztönözze; b. szintén az osztályfőnök feladata, hogy fogadóórákon, szülői értekezleteken és az otthoni látogatások alkalmával megfigyelje a tanulók fejlődésének családi hátterét, egyeztetve, ill. kicserélve a szülők és az iskola és kollégium nevelési tapasztalatait, szükség esetén gyakorlati tanácsokkal támogatva a szülői házat; c. felelősségteli és időnként kényes kötelessége az osztályfőnöknek, hogy a nevelés közben óhatatlanul is felmerülő feszültségek esetén a szülők és a szaktanárok között koordináljon a problémák hatásosabb megoldása érdekében. Ezenközben gondoskodnia kell arról, hogy a szülők problémáikat először az illetékes szaktanárral, majd annak jelenlétében osztályfőnöki közreműködéssel beszéljék meg, s csak különlegesen súlyos esetben terheljék velük az igazgatót vagy (és kizárólag rajta keresztül) a fenntartót; d. a szülőkkel különösen udvariasan és tapintatosan bánjék és a megbeszélést a kölcsönös megértés szellemében vezesse, nevelési elveit illetően velük vitatkozásba ne bocsátkozzék, és sohase feledje, hogy egyoldalúan érdekelt féllel van dolga. Felvilágosítás közben ügyelnie kell a hivatali titok megőrzésére is. • Ügyviteli teendők ellátása: a. az osztályfőnök az igazgató rendelkezéseinek és a tanári értekezletek határozatainak végrehajtója; b. kötelessége az ügyviteli teendőket a megadott határidők betartásával, pontosan elvégezni; c. mint osztálya jegyzőjének kötelessége a pontos információátadás, ill. a gondos adminisztráció, azaz az osztálynapló adatainak kitöltése, annak rendszeres (napi) átvizsgálása, a mulasztások igazolása, pótlása, a törzslap, a tanulmányi értesítők, a bizonyítványok megírása, a tanulók személyi anyagának és a hatáskörébe utalt jegyzőkönyveknek, stb. lelkiismeretes vezetése. 10. Gyermekvédelmi felelős A tanulók egészséges személyiségfejlődéséért, beilleszkedési zavarok kezeléséért, esetleges elmaradások megszüntetetését célzó pótlásokért valamennyi tanár, a rábízott osztályban felmerülő kisebb szociális vagy nevelési problémák megoldásáért az osztályfőnök hivatásából adódóan felelős. A súlyosabb esetek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatáskörébe tartoznak. A felelőst – a nevelőtestület javaslatának elfogadásával – az igazgató bízza meg. Munkájáról a testületet és a vezetést rendszeresen (sürgős esetben haladéktalanul) tájékoztatnia kell. Felettese az igazgató. Feladatköre a következő: a. a tanulók fejlődését fenyegető lelki, erkölcsi vagy szociális veszélyhelyzetek, ill. kockázati tényezők megismeréséből, az ezekre való felkészülésből, valamint a velük kapcsolatos megfelelő (tanári, szülői és tanulói) tájékoztatásból álló megelőzés; b. az osztályfőnökkel, rajta keresztül vagy közvetlenül az osztályban tanító tanárokkal, az osztályfőnöki munkaközösséggel, a szülővel (gondviselővel), ill. a tanulóval történő kapcsolattartáson keresztüli pontos feltáró munka; c. a problémának a veszélyeztető tényezők elhárítása általi helyi szintű (iskola és kollégiumi, otthoni) megszűntetése gondosan ügyelve az érintettek és az iskola és kollégiumvezetés megfelelő tájékoztatására, bevonására, valamint a tapintatos és körültekintő konfliktuskezelésre annak érdekében, nehogy a segítő szándékkal megtett lépések ellenkező hatást keltsenek; 33


d. amennyiben a probléma olyan súlyosnak bizonyulna, hogy helyi szinten nem lenne megoldható, úgy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek kezdeményeznie kell az iskola és kollégium vezetőségénél, ill. a szülőnél (gondviselőnél) annak külső egyházi, állami (önkormányzati) vagy egyéb szakintézeti segítséggel történő megoldását. Ennek és saját továbbképzéseinek érdekében a felelősnek kapcsolatot kell tartania az említett intézményekkel, mindenekelőtt a katolikus Caritassal, valamint a Gyermekjóléti szolgálattal. 11. Tűz- és balesetmegelőzési felelős Míg a gyermekvédelmi felelős a diákok nevelésének szociális, erkölcsi és lelki veszélyeztetését van hivatva elhárítani, addig a tűz- és balesetvédelmi felelős testi épségük megőrzése érdekében végzi munkáját. A felelőst feladatának ellátására – a nevelőtestület javaslatának elfogadásával – az igazgató bízza meg. Közvetlen felettese az igazgatóhelyettes. Feladatköre a következő: a. a Fenntartó, ill. rajta keresztül a szakhatóságok által szervezett tanfolyamokon, továbbképzéseken, ill. ellenőrzéseken való részvétel, ill a tevékenységéhez szükséges tűz- és balesetvédelmi ismeretek, valamint gyakorlati készségek megszerzése, szintentartása és korszerűsítése; b. gondoskodás a területéhez tartozó információk szükséges összegyűjtéséről, dokumentumokba rendezéséről, és ezen dokumentumok, mindenekelőtt a Tűz- és balesetmegelőzési szabályzat elkészítéséről, elfogadtatásáról, naprakészségéről (azaz a mindenkori valósággal és a hatályos jogszabályokkal való összhangban tartásáról), megfelelő (tanév eleji) megismertetéséről, regisztrálásáról és hozzáférhetőségéről. c. A megfelelő tájékoztatás azt jelenti, hogy a tanév megkezdése előtt a nevelőtestület tagjait, az Iskola és kollégium vezetését és valamennyi más alkalmazottját tűz- és balesetmegelőzési oktatásban kell részesítenie, s ennek megtörténtéről (a résztvevők aláírásával) nyilvántartást (jegyzőkönyvet) kell vezetnie. Különösen ügyelnie kell az osztályfőnökök és a veszélyes anyagokkal dolgozó (pl. kémia, biológia szakos) tanárok tájékoztatására, mert ők azok, akiknek a tanulókkal közvetlenül kell elsajátíttatniuk az említett ismereteket, ill. biztonsági előírásokat. Tűz- vagy bombariadó esetére az épület menekülési útvonalairól készült alaprajzot valamennyi osztály és tantermében, irodájában és forgalmas közlekedőhelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. d. Valódi vagy próbariadók esetén az igazgatóval együtt (őt segítve) kell szerveznie, ill. irányítania az épületből való gyors és fegyelmezett menekülést, a pánik megelőzését, segítség (pl a Tűzoltók, Rendőrség, tűzszerészek, stb.) hívását és szükség esetén a helyi hatáskörbe tartozó lehetséges mentést. 12. A tanár A tanárnak, mint a diákok személyes nevelőjének meghatározó szerepe van az Iskolában (Kt.15-17; 19. §). Státuszát, azaz az alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos jogait, (illetményeit), vallási, erkölcsi és anyagi felelősségét, ill. ezirányú és munkaköri kötelességeit – jelen dokumentum mellett – a Munka törvénykönyve (1992/XXII. Mt.); vonatkozó rendelkezései és az iskola és kollégiumi SZMSZ mellékletét képező Munkaügyi szabályzata határozzák meg. Fentiek értelmében (a jogszabályok által meghatározott feltételek, valamint a teljes óraszámban történő alkalmazás, ill. a határozatlan időre történt kinevezés kritériumainak teljesülése esetén) a pedagógust különböző juttatások és kedvezmények teljessége illeti meg, ill. adhatók a számára: 34


a. túlmunkájának (túlórák) bérezése b. fizetési előleg felvétele (végszükség, ill. a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülése esetén) c. MÁV utazási kedvezmény d. pedagógus igazolvány e. étkezési utalvány f. szakkönyvvásárlási és továbbképzési támogatás g. esetenkénti munkaruha támogatás a testnevelők és technikai dolgozók számára h. költségtérítés (vidékről bejárók esetén) i. minőségi bérpótlék (színvonalas munkavégzés esetén) Feladata: A gondjaira bízott fiatalokat a tanulók nevelése, személyiségük egészét szem előtt tartva. A nevelés egyaránt jelenti a test egészséges fejlődésének biztosítását, a lélek harmóniáját, az értelem kiművelését (a tulajdonképpeni oktatást), az akarat nemesítését, a jó ízlés, ill. szépérzék formálását és a hit megerősítését, beleértve a káros hatások elleni védelmet és az egyéni tehetség kibontását is. Fentiek igen felelősségteljes, összetett, ám sokszínű és szép feladatrendszer elé állítják a pedagógust, melynek követelményei – lévén a nevelés mindenekelőtt személyes kapcsolatrendszer – az alábbi fontosabb értékek és tennivalók irányába történő nyitottságot, ill. törekvést teszik szükségessé számára: • A tanár feladatai a nevelés terén (hivatásbeli kötelességek): a. külső és belső tulajdonságaikra való tekintet nélkül a tanár szeresse a gyerekeket, ne csupán érzelmi, értelmi vagy akarati okokból, hanem keresztényi hittel, megbocsátással, amint azt Krisztus tanítja, ezért kívánatos, hogy az Iskola és kollégium pedagógusai elkötelezett katolikus, nem katolikus, de az intézmény lelkiségét tiszteletben tartó templomba járó keresztények legyenek (l. a katolikus pedagógus Etikai kódexét); b. a keresztényi szeretetnek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógus kötelességét ne csak hivatalból, hanem hivatásból is teljesítse, vagyis munkakörében ne csupán megélhetési lehetőséget látva boldoguljon, hanem benne hivatása szeretetéből fakadó örömet és boldogságot is találjon; c. hasonlóképpen a tanár először önmagát formálja olyanná, mint amilyenné tanítványait nevelni szeretné, mert csak azt adhatja át nekik, amivel maga is rendelkezik; d. legyen önáltatástól mentes (a lelkiismeret és az öntudat erején nyugvó) önismerete és önfegyelme, vagyis legyen tisztában önmagával és tudjon uralkodni magán, hiszen enélkül aligha tud nevelni, megismerni és fegyelmezni másokat; e. a pedagógus legyen feltétlenül megbízható szaktudásában, az igazság kimondásában, szavainak és tetteinek összhangjában, meggyőződésének erejében; f. figyeljen oda tanítványaira, kötelességeik tekintetében legyen szigorú, igényes, gyakoroljon megértést, megbocsátást és életkorukhoz, ill. felelősségükhöz mérten mindig tartsa tiszteletben akaratuk szabadságát; g. a tanár legyen nyugodt, kiegyensúlyozott, lélekben derűs, ne legyen zsörtölődő, a vélt vagy valódi sérelmek örökös hangoztatója kollégái, felettesei, s legkevésbé tanítványai felé. Ahol hibát, bajt lát, ott törekedjék azok megszűntetésére. Szükség esetén mondja meg ezekre vonatkozó véleményét az illetékeseknek nyíltan és egyenesen. Amin azonban változtatni nem tud, azzal ne zavarja állandóan sem önmagát, sem másokat. Legyen hű hivatásához és iskolájához, mert a collegialitas élő és értékes gyakorlása is elengedhetetlen kelléke a tanári munkának, ill. a megfelelő iskola és kollégiumi légkörnek. 35


• A tanár feladatai az oktatás terén (szaktanári kötelességek); a. Minden tanárnak kötelessége, hogy a rábízott tárgy anyagát a tanterv általános és részletes utasításainak figyelembe vételével módszeresen feldolgozza, beleértve saját gyengébb tanulóinak a felzárkózásig tartó kötelező (csoportos) korrepetálását is; b. kötelessége, hogy a felsőbb hatóságok, a nevelőtestületi és a munkaközösségi értekezletek döntéseinek, az igazgató, helyettese, és (oktatási kérdésekben) a közvetlen felettes munkaközösségvezető rendelkezéseinek engedelmeskedjék; c. feladata, hogy az iskola és kollégium érdekeit mindenkor szem előtt tartsa, a rábízott tennivalókat pedig pontosan és lelkiismeretesen elvégezze; d. kötelessége, hogy minden órájára gondosan készüljön fel, azokat pontosan megtartsa és lelkiismeretes munkával töltse ki, beleértve a szükséges időkereteket, ill. ismétléseket; e. törekedjék arra, hogy tanulói a tananyagot már az iskolában megértsék és begyakorolják, s ehhez használja fel a rendelkezésére álló szemléltető és kísérleti eszközöket; f. a túlterhelés elkerülése érdekében mindenkor vegye figyelembe diákjai életkori adottságait, emelje ki a lényeget és fordítson gondot az alapok biztos elsajátítására; g. ne legyenek túlzott követelményei, különösen az írásbeli dolgozatokkal, feleletekkel és a házi feladatokkal kapcsolatban, mindazonáltal a tanterv által meghatározottakat pontosan írassa és beszélje meg, javítsa ill. javíttassa ki tanítványaival, ha kell, külön is gondoskodva a hiányok pótlásáról; h. a kitűzött tananyag együttes megbeszélése legyen a fő cél, tanítás és számonkérés közben ezért mindig az egész osztályt (csoportot) foglalkoztassa, ügyelve azonban arra is, hogy ismereteikről a tanulók összefüggően és önállóan is számot tudjanak adni; i. a tanár (bármily erős tudósi vagy tanári egyéniség legyen is) tartsa tiszteletben az iskola és kollégiumi munka egységének, ill. egyöntetűségének szempontjait, komoly fegyelmezettséggel illeszkedve az intézmény közösségébe és szervezetébe, s csakis e keretek tiszteletben tartásával bontakoztassa ki személyiségének sokszínű vonásait; j. vegyen részt az akkreditált továbbképzéseken, de alkalmazkodjék az elfogadott műszavakhoz, tanítási módszerekhez, kerülje az idegen kifejezéseket és a magyartalanságokat; k. az igazgató által engedélyezett és a fenntartó által jóváhagyott tankönyveken, térképeken és más taneszközökön kívül mások beszerzését nem kívánhatja meg a tanulóktól; l. szigorúan tilos a tankönyvet helyettesítő jegyzetelés módszerével tanítania; m. legyen tekintettel a leánynövendékek sajátos lelki alkatára, különösen érzelemviláguk és szellemi fejlődésük különleges, a fiúkétól eltérő vonásaira. Az oktatás módszerét is ezekhez kell alkalmaznia. Mindenkor gondolnia kell különleges élettani sajátságaikra, amelyek lelki életükre is kihatnak. • A tanár egyéb (hivatali) kötelességei; a. kötelessége az osztálynapló haladási- és osztályozó rovatainak, továbbá a munkájával kapcsolatos valamennyi hivatalos okiratnak gondos, naprakész, mindenkor a valóságnak megfelelő vezetése; b. az iskola és kollégium Házirendjének pontos betartása és betartatása; c. a hivatását érintő valamennyi iskola és kollégiumi szakmai, jogi és tájékoztató dokumentum ismerete, rendelkezéseiknek tiszteletben tartása; d. a szolgálati utasítások végrehajtása, a hivatali titok megőrzése, intézménye jó hírének öregbítése és védelme; e. köteles részt venni a tanári értekezleteken, ott (jogszabályban meghatározott feltételek között) indítványozó és szavazati joga van; 36


f. tartozik megjelenni az iskola és kollégiumi ünnepélyeken és minden alkalommal, amikor az iskola és kollégium testületileg kivonul; g. az igazgató utasításainak megfelelően köteles megjelenni és rendelkezésre állni az ügyeletek, a helyettesítések, a hospitálások és a fogadóórák alkalmával, s legjobb tudásának megfelelően teljesíteni ezzel kapcsolatos feladatait; h. köteles a reá bízott diákkörök (képviselet, önképzőkör, színjátszókör, szakkör, énekkar stb.), iskola és kollégiumi funkciók (pl. tűz- és balesetmegelőzési, ill. gyermekvédelmi felelős) betöltését, ill. tanári szervezeti egység (pl. munkaközösség) vezetését és adminisztrációját pontosan ellátni; i. kötelessége a használatában álló, ill. gondjaira bízott felszerelés rendeltetésszerű használata, megóvása, az ezzel kapcsolatos dokumentumok (pl. leltári ívek) pontos vezetése, különös tekintettel a szertárak és a könyvtár anyagára, de a fejlesztésre vonatkozó konstruktív javaslattétel is; j. amennyiben a tanár bármilyen kötelességének teljesítésében akadályozva volna, azt tartozik az igazgatónak kellő időben jelenteni; kötelességteljesítése alól csak rendkívüli indokkal (pl. gyermeke születése, családi gyász, stb.) és lehetőleg kellő időben megtett írásbeli felterjesztés esetén kaphat eseti felmentést az igazgatótól; k. a tanárok tanári mivoltukból származó mindennemű testületi vagy magánbeadványai csak az igazgató útján terjeszthetők fel a felsőbb hatóságokhoz; l. az Iskolában teljes óraszámban alkalmazott tanárok más iskola és kollégium tanulóinak oktatását is csak akkor vállalhatják, ha az nem megy az intézményükben folyó munkájuk időbeosztásának vagy színvonalának rovására. A nem teljes óraszámban alkalmazott tanárok elfoglaltságukat (az időbeosztás miatt) szintén kötelesek bejelenteni; m. a tanároknak növendékeiktől és azok hozzátartozóitól az apró figyelmességen túlmenő, értékesebb ajándékot, pénzt vagy juttatást nem szabad elfogadnia, ill. kölcsön kérnie; n. a tanár tanítványainak csak olyan tudományos vagy szépirodalmi könyveket (információs anyagokat) adhat olvasásra, amelyek gimnázium és kollégiumi tanulmányaikkal szoros öszszefüggésben vannak, és amelyek olvasása értelmi színvonalukat nem haladja meg. Szigorúan tilos olyan könyvek kölcsönadása, ajándékozása, ill. előadások, rendezvények látogatása, amelyek az Iskola és kollégium nevelési céljaival (vallási, erkölcsi vagy hazafias szempontból) ellenkeznek; o. a szülőkkel mindig udvariasan és tapintatosan bánjék és a megbeszélést a kölcsönös megértés szellemében vezesse, nevelési elveit illetően velük vitatkozásba ne bocsátkozzék, és sohase feledje, hogy egyoldalúan érdekelt féllel van dolga. 13. A kollégiumi nevelőtanárok: A kollégiumi tanárok és technikai alkalmazottak igazgatói megbízás és munkaköri leírás alapján dolgoznak. Tevékenységük kiterjed: • közvetlen kapcsolattartás a diákokkal, • a diákok mindennapi életének felügyelete, irányítása, ellenőrzése, • a szülői ház szerető gondoskodásának pótlása (főleg a legkisebbeknél és az ország határon túlról érkezett diákok esetében), • a kollégisták tanulmányi munkájának ellenőrzése, tanulmányi előmenetelük rendszeres ellenőrzése, • a rászoruló tanulók kikérdezése, felzárkóztatása, • tehetséggondozás, • a diákok felügyeletének ellátása, 37


• a kollégiumi SzMSz és Házirend betartásának felügyelete, • az oktatási és nevelési célok érdekében végzett munka segítése, • részvétel a kollégiumi fegyelmi eljárásokban, • a diákok körében a hitéleti tevékenység szervezése, segítése, • a kollégiumi rendezvények előkészítése, szervezési feladatok ellátása, • pályázati tevékenység segítése, • a kollégiumi technikai, informatikai berendezések, eszközök használatának ellenőrzése, a rendszerhibák felderítése, elhárítása.

38


VII. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

1. Iskolai és kollégiumi közösség Az iskola és kollégium közössége • az alkalmazottak közösségéből (nevelőtestület, adminisztratív dolgozók, technikai dolgozók) • a hitoktatókból (egyházi személyek, civilek) • a tanulói közösségből (diákok) • és a szülők közösségéből tevődik össze. A. Alkalmazotti közösség a) Nevelőtestület: (szerkezetéről és feladatáról már szóltunk) Kapcsolattartás formái: • Az igazgató (vezetőség) írásban kollégáit a tanári szobai tájékoztató tábla útján tájékoztatja. Ez lehet tájékoztató jellegű, illetve igazgatói utasítás. A tájékoztató táblát a pedagógusnak hivatali kötelessége naponta (óraadóknak benntartózkodásuk idején) figyelmesen elolvasni, az igazgatói rendelkezéseket végrehajtani. Fentieken túl az igazgató az iskola és kollégiumtitkár útján vagy személyesen egyénre szóló írásbeli anyagot is kioszthat, ill. aláírathat az érintettekkel. • A nevelőtestület (munkaközösség, egyes tanárok) és az iskola és kollégiumvezetés szóbeli érintkezésére az alább részletezésre kerülő értekezletek szolgálnak. Túl ezen egyéni megbeszélésre az igazgató (vezető) vagy az érintett tanár (alkalmazott) által kezdeményezett egyéni megbeszélésen is sor kerülhet. Az értekezletek anyagát jegyzőkönyv rögzíti. b) Más alkalmazottak: Az iskolában folyó pedagógiai munka egyéb feltételeinek megteremtése és a zavartalan működés érdekében az intézmény a jogszabályok által előírt más (nem tanári képesítésű) alkalmazottakat is foglalkoztat. (Kt.1.sz.melléklet) Valamennyiük számára alapelv, hogy feladatuk végzése közben tartsák tiszteletben az iskola és kollégium katolikus vallási alapállását, lehetőleg maguk is gyakorló keresztények legyenek, munkájukat pontosan, lelkiismeretesen végezzék, a tanulókkal és a pedagógusokkal való érintkezésük szeretetteljes legyen. • Az Iskola és kollégiumtitkár: A rábízott tennivalókat az igazgató utasítására és felelősségével (az iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően) végzi. Az állami közalkalmazottakkal azonos felelősség és titoktartás kötelezi. • Technikai dolgozók: Az iskola és kollégium alkalmazottjaként vagy a gimnázium és kollégiumnak más munkáltatóval kötött szerződése alapján felelősek a gazdasági ügyekért (pénztáros, könyvelő), az épület biztonságáért (gondnok, portás), tisztaságáért (takarítók), az étkeztetésért (konyhások) és a meghibásodott eszközök, ill. felszerelés javításáért (karbantartó), valamint az igazgató és a közvetlen felettes gazdasági vezető által rájuk bízott feladatok gyors és pontos elvégzéséért. 39


Fenti személyek munkarendjét szerződésük, felszerelésüket, ellátmányukat, járandóságukat, szabadságolásukat a vonatkozó munka és egészségügyi jogszabályok tartalmazzák. B. Hitoktatók A Hitoktatási Felügyelet alkalamazásában állnak. A tantervi hittanórák ellátása a feladatuk. Munkájukat az iskolán belül a Lelki vezető (Rector Spiritualis) fogja össze. C. Tanulói közösség Tanulóink számára mindazokat a jogokat biztosítani kell, amelyeket a Kt. 10-12; 30; 52; 65; 75-76. § ; a R. 15-28; 32-33§-a, és az iskola és kollégium Házirendje előír, ill. amelyek által életkoruknak megfelelő egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésük, valamint egyéni tehetségük a lehető legteljesebben kibontakozhat. Ennek részletezését az iskola és kollégium Házirendje (3.§) tartalmazza. Az osztályok Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályok egyúttal az iskola és kollégiumi diákképviselet (önkormányzat) alapvető egységei is, s mint ilyenek megválasztják vezetőségüket és egyéb megbízottjaikat. Az osztályok élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. A Kollégium bentlakói Bentlakóink számára mindazokat a jogokat biztosítani kell, amelyeket a Ktv. 10-12; 30; 52; 65; 75-76. § ; a R. 15-28; 32-33§-a, és az Kollégium Házirendje előír, ill. amelyek által életkoruknak megfelelő egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésük, valamint egyéni tehetségük a lehető legteljesebben kibontakozhat. A Diákképviselet: Nem tanulmányi jellegű diákkör a Diákképviselet (önkormányzat), amelyről – a Kt. 6264.§ és a R. 31. § -ainak megfelelően – külön jogi előírások, illetve Alapszabályzat rendelkeznek. A Diákképviselet feladata a tanulók állampolgári, hazafias és nemzeti nevelésének öntevékeny keretek között történő előmozdítása úgy, hogy közben ne csupán jogaikat, tényleges érdekeiket és a közhatalom természetét, ill. működését ismerjék meg, hanem ezen keresztül ötleteikkel az iskola és kollégiumi életet is jó értelemben gazdagítsák. Ennek értelmében joga, hogy az iskola és kollégium tanítás nélküli munkanapjai közül egynek a programját megszervezze. A Diákképviselet működéséhez minden segítséget és támogatást meg kell kapjon az iskola és kollégiumvezetéstől, ill. a nevelőtestülettől. Így üléseinek lebonyolításához a megfelelő helyiségeket biztosítani kell, továbbá szigorúan jogi és pedagógiai alapon (azaz Alapszabálya szerinti) működését az Iskolában az igazgató által megbízott Diákképviseletet segítő tanár támogatja. Az osztályfőnök, és a szaktanárok természetes módon szintén segítik. Szervezeti alapegysége az egyes osztályok közössége, amely elnökből, titkárból és pénztárosból álló osztályvezetőséget választ. Az osztályvezetőség nemcsak az adott osztály belső életét szervezi, hanem az osztályt az iskola és kollégiumi választmány tagjaként is képviseli. Az iskola és kollégiumi választmány választja meg tagjai köréből a Diákképviselet iskola és kollégiumi vezetését (elnök, titkár, pénztáros). A megfelelő működés érdekében szükséges, 40


hogy a képviseletben tisztséget csak arra rátermett és tanulmányi, erkölcsi, magaviseleti, szorgalmi szempontjából (azaz lehetőleg minden tekintetben) kifogástalan tanuló kaphasson. Ügyelni kell arra is, hogy miként az Iskola és kollégium valamennyi szervezeti egysége, úgy működése során a Diákképviselet sem kerülhet szembe a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium keresztény lelkiségével, alapítójának, ill fenntartójának akaratával és a Házirendben, az SZMSZ-ben, valamint a Pedagógiai Programban és más iskola és kollégiumi dokumentumokban lefektetett rendszabályokkal. Egyebekben az iskola és kollégium a Diákképviselet valamennyi pozitív kezdeményezését támogatja. A mindennapi testedzés, a sportkör és az iskola és kollégium vezetése közti kapcsolatok A mindennapos testedzés rendjének kialakításában egyetértést gyakorol az iskola és kollégiumi diákönkormányzat valamint a szülői szervezet. Az iskola és kollégium köteles megteremteni a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskola és kollégiumi sportkör működését. A mindennapi testedzést • a kötelező tanórai foglalkozások, • a nem kötelező tanórai foglalkozások, • a tanórán kívüli foglalkozások, • az iskola és kollégiumi sportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. Kapcsolattartás formái a diákok, tanárok és az iskola és kollégiumvezetés között: • A tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók és a tanárok természetes (pedagógiai) munkakapcsolatban vannak egymással. Az ezen túlmenő tanulói véleményeket, egyéni problémák esetén az érintett nevelővel személyesen, több ember érintettségekor (az érintettek tájékoztatásával) a Diákképviseleten vagy az osztályfőnökön keresztül, ill. szülői fellépéssel jelezhetik megfelelő (udvarias) módon és formában; szóban és írásban. A szóbeli észrevételekre a lehető legrövidebb időn belül, az írásos megkeresésekre pedig 1 hónapon belül választ kell kapniuk. • A tanulók és az Iskola és kollégium vezetése közti hivatalos ügyeket (pl. ebéd befizetése, diákigazolványok, igazolások stb.) a Házirend instrukcióinak megfelelően (4.§2.) 12 óra 40 percig intézhetik. Problémáikkal személyesen is megkereshetik az Iskola és kollégium vezetését. D. Szülői közösség A családi és az iskola és kollégiumi nevelés összehangolása, ill. kölcsönös gazdagítása érdekében a gimnázium és kollégiumban Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK) alakulhat. Az SZMK jogosítványait a Kt. vonatkozó 13; 59-61.§-ának és a R. 4. §(1)p pontjának 30/A§-ának rendelkezései határozzák meg. Az SZMK szervezeti felépítése a következő: • osztályközgyűlés, melynek minden szülő tagja; • iskola és kollégiumi közgyűlés, mely az osztályok 2-2 képviselőjéből áll; • vezetőség, melybe a közgyűlés egy elnököt, egy titkárt és egy gazdasági vezetőt választ. 41


Az SZMK saját SZMSZ és (az igazgatóval egyeztetett) éves munkaterv alapján működik. Amennyiben a tanulók neveltetése, ill. előmenetele kapcsán a szülő és a tanár között nézetkülönbség alakulna ki, úgy azt első szinten a szülő az adott szaktanárral beszélje meg. E beszélgetés eredménytelensége esetén együtt keressék meg az osztályfőnököt, szükség esetén az igazgatót. Csak ha a szülő számára a probléma még így sem oldódna megnyugtató módon meg, akkor tegyen erről előterjesztést a fenntartóhoz, a szolgálati utat betartva, az igazgatón keresztül. Jogkörei: Véleményezési, egyetértési jog (Házirend, éves munkaterv, tanév rendje, Pedagógiai Program, SZMSZ, tankönyvtámogatás rendje.) Részvételi jog (gyermebalesetek kivizsgálásánál, érettségi vizsgán) Az iskola és kollégium és a szülők közti kapcsolattartás formái: A szülőnek (gondviselőnek) joga, sőt kötelessége, hogy gyermeke személyiségének fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, valamint a nevelését érintő bármely tényezőről tájékozódjon vagy ő értesítse az iskolát, ill. az érintetteket (Kt.13-14.§). A szülői ház és a gimnázium és kollégium közti kölcsönös tájékoztatás lehet rendes vagy rendkívüli.A rendes és rendkívüli tájékoztatás egyaránt történhet: a. telefonon; b. ellenőrző könyv útján írásban; c. fogadóórán, fogadónapon; d. szülői értekezleten; A rendszeres személyes találkozás érdekében az igazgató helyettese összeállítja a szülői fogadóórák és fogadónapok rendjét. Ezenközben ügyelnie kell az alábbiakra: • félévenként legalább egyszer, lehetőleg negyed- és háromnegyed évkor, a tanárok általános fogadónap(ok)on legyenek elérhetők; • a fogadóórák és a fogadónapok rendjéről a szülők kellő időben pontos tájékoztatást kapjanak az ellenőrző könyv útján; • fogadóóráján, ill. az általános fogadónapon valamennyi tanár megjelenjen, vagy betegség esetén gondoskodjon az elmaradt alkalom helyett más időpontról. • Az szülőkkel történő kapcsolattartás fentieken túlmenően írásban az ellenőrző könyv útján; szóban pedig telefonon (a Házirendben szereplő bejelentési kötelezettséggel), szülői értekezleten, általános és egyéni fogadóórán, családlátogatásokon, nyílt napon és osztályrendezvényeken (családi nap, műsor, nyilvános szereplések, lelki napok alkalmával) történik. 2. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja Hivatali kapcsolatok Az Iskola és kollégium hivatali kapcsolatokat tart fenn a: Fenntartóval Kapcsolattartás havi értekezletek fomájában, továbbá telefonon. Beszámolási kötelezettség Tanügyi: munkatervek, tantárgyfelosztás, beszámolók megküldése, jóváhagyása; Gazdasági: munkaszerződések, költségvetés és zárszámadás megküldése, elfogadtatása Jogi: iskola és kollégiumi alapdokumentumok jóváhagyása 42


Felső-vízivárosi Szent Anna plébániatemplom plébánosával (hitoktatás, havi iskola és kollégiumi és osztálymisék, reggeli zsolozsmák, lelkinapok, rorate, keresztút, zarándoklatok, Veni Sancte, Ballagási szentmise, Te Deum megszervezése) Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom plébánosával (Veni Sancte, Ballagási szentmise, Te Deum megszervezése) Hatóságokkal (Rendőrség, Tűzoltóság, ANTSZ, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó) A kerületi Nevelési Tanácsadó együttműködési megállapodás keretében segíti a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozást. Kerületi és a Fővárosi Önkormányzattal A helyi (kerületi) és fővárosi önkormányzat felé az adatszolgáltatást az iskola és kollégium közvetlenül végzi, de a kiküldött dokumentumok másolatát ez esetben is meg kell küldenie a Fenntartónak; A fent említett hatóságoktól szóbeli, telefonos értesítéseket, ill. írásbeli rendeleteket, tájékoztatásokat kap. A Kerületi Önkormányzattal közöktatási megállapodása van az iskolának, melynek értelmében az I. kerületben lakó tanulók után oktatási hozzájárulást fizet. Ennek öszszegét évente határozza meg. A Fővárosi Önkormányzat engedélyezi az iskola és kollégium működését, és törvényességi felügyeletet gyakorol az intézmény felett. Feléjük – a vonatkozó jogszabályok értelmében – szóban és írásban adatszolgáltatási, beszámolási, tájékoztatási kötelezettségekkel bír, továbbá nevezett hatóságok (jogszabályban meghatározott módon és területeken) az iskolában ellenőrzést tarthatnak. Az igazgató, ill. a fenntartó által megjelölt iskola és kollégiumi tisztségviselő, köteles részt venni a fenntartó által számukra szervezett szakirányú értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken. Iskola és kollégium-egészségügyiellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Rendszeres adatszolgáltatás. Pedagógiai kapcsolatok Az Iskola és kollégium a Fenntartó, a vezetés, és a nevelőtestület rendelkezései értelmében pedagógiai kapcsolatokat tarthat fenn a katolikus és állami (önkormányzati) oktatási, és tudományos (kutató) intézményekkel. Ezek közül legfontosabbak: a. a katolikus egyházi intézetek közül; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem; a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbképzési Intézet; főiskolák, mint felsőbb továbbképzési, továbbtanulási-, és a katolikus általános iskolák, mint az iskolának lehetséges beiskolázási bázist jelentő intézmények; b. az állami (önkormányzati) intézetek közül: OH, OKÉV, FPI, ELTE, stb. 43


A kapcsolattartás lehet rendszeres és alkalmi (pl. külső szakszolgáltatás, továbbképzések, tanácsadás tekintetében stb.) Másfelől lehet egyoldalú (igénybevevő) vagy kölcsönös (pl. programok, tájékoztatók, vizsgakövetelmények, pályázatok közös készítése). Testvériskolai kapcsolatok Az iskola és kollégium testvériskolai kapcsolatok kialakítására (közös versenyek, tanár, diákcserék, táborozások, EU programok, stb.) más gimnázium és kollégiumokkal is összeköttetésben áll. Legfontosabbak: • az itthoni és határon túli (lehetőleg) katolikus magyar iskolák; • más külföldi országokban működő (lehetőleg katolikus) gimnázium és kollégiumok. Egyéb kapcsolatok Fentieken túl az iskola és kollégium kapcsolatot tart az intézet támogatására létrejött közhasznú (jótékony) alapítványokkal, a Gimnázium 1687 Alapítvánnyal, Heinzely Alapítványnyal és az Egyetemi Katolikus Gimnáziumért Alapítvánnyal, valamint az iskola és kollégium egykori diákjaival. A kapcsolattartás módja A külső kapcsolatok tartásáért az igazgató felel, aki bizonyos operatív (szervező) munkák tekintetében feladatokat ruházhat át az iskola és kollégiumvezetés, ill. a testület egy vagy több tagjára. Hivatalos levelezést azonban kizárólag az igazgató folytathat, az ő pecsétes aláírása nélkül az iskolából hivatalos levél nem kerülhet ki. A kapcsolattartásnál is ügyelni kell a hivatali titoktartásra, sajtónak, médiának nyilatkozni, csakis az igazgatónak, ill. instrukciói értelmében az ő megbízottjának van joga.

44


VIII. A TANULÓK FELVÉTELE Felvételi rend a gimnáziumba: Az Iskola és kollégium tanulói közé felvétel vagy más oktatási intézményből történő átvétel útján lehet bekerülni. A tanulói jogviszony létesítésének mindkét formájáról az igazgató dönt: • A felvétel elbírálásánál az igazgató köteles mérlegelni: a. a tanuló általános iskola és kollégiumi előmenetelét, magatartásjegyét; b. a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium előkészítő foglalkozásain mutatott tevékenységét; c. a plébánosi (lelkészi) ajánlásban a jelölt és családja hitéletére vonatkozó tájékoztatást; d. a tanuló rászorultságát, személyi, családi és szociális adottságait, (pl. betegség, özvegység, különélés, több testvér); e. a jelölt tehetségére, ill. a gimnázium és kollégiumi tanulmányok végzésére való alkalmasságára vonatkozó személyes tapasztalatait. • Átvétel esetén feltétlenül meg kell vizsgálni: a. az átvételre vonatkozó szülői kérelem okát és indokait; b. a tanuló felkészültségét (tanulmányi eredményét), tehetségét és a gimnázium és kollégiumi tanulmányok végzésére való alkalmasságát, magatartását; c. a plébánosi (lelkészi) ajánlásban a jelölt és családja hitéletére vonatkozó tájékoztatást; d. az előző iskolája és a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium helyi tanterve alapján elsajátított tananyag közti eltéréseket, azaz különbözeti vagy osztályozó vizsga letételének esetleges szükségességét; e. az átvétel egyéb jogszabályi feltételeinek teljesíthetőségét (pl. a befogadó osztály létszámadatait). Mind a felvételhez, mind pedig az átvételhez feltétlenül szükséges, hogy a jelölt és szülei ismerjék és vállalják az Iskola és kollégium vallási alapállásából adódó pedagógiai, ill. tanszervezési, és igazgatási feltételeket (pl. a hitoktatás rendjét, a Házirendet, stb,). A tanulói jogviszony megszűnéséről a Kt. 75.§-a rendelkezik.

Felvételi rend a kollégiumba: A felvétel rendje: • Kollégiumi elhelyezést az Igazgató döntése alapján kaphat az a diák, aki a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégiummal tanulói jogviszonyban áll. A felvételnél alkalmazott szempontok: a. állandó lakóhelyük a kollégium és gimnázium székhelyétől távol van, b. megfelelő bejárási lehetőségeik nincsenek, c. családi és szociális körülmények miatt a tanuláshoz szükséges feltételek az otthoni környezetben hiányoznak. d. plébánosi ajánlással rendelkeznek 45


A be- és kiköltözés rendje: • Kollégiumi elhelyezésre a felvett tanuló a tanulmányi időszak alatt jogosult. A kollégiumi elhelyezés egy tanulmányi évre szól, de ha a Szabályzatban szereplő kizáró okok egyike sem forog fenn, újrajelentkezés alapján a teljes tanulmányi időszakra ismételhető. • A kollégiumi elhelyezés külön intézkedés nélkül megszűnik a tanév végén, továbbá ha a bentlakónak a tanulói jogviszonya Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziummal szemben megszűnt, vagy azt szünetelteti, fegyelmi úton jogerősen kizárták a kollégiumból. • A szorgalmi idő végén a bentlakó diákoknak minden személyes felszerelésüket a kollégiumból haza kell vinniük. A felügyeleti rend: • A Kollégiumban és a Kollégiumon kívüli rendezvényeken a diák (mint kiskorú is) tanári felügyelet alá tartozik. Minden körülmények között szem előtt kell tartani azt az elvet, miszerint: „Tanuló soha ne maradjon felügyelet nélkül!”.

46


IX. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Tanulószoba Szülői kívánságra tanári felügyelet alatt történő tanulói felkészülés biztosítása végett az Iskola és kollégium tanulószobai foglalkozásokat szervez. Működését a Házirend (4.§ 7.) szabályozza. Iskola és kollégiumi sportkör Az iskola és kollégiumi testnevelés komoly felelősséggel bír az egészséges életmódra nevelésben, ezért kiemelt szerepe van a sportköröknek. A sportkört az igazgató által megbízott tanár vezeti. Szakosztályi és tömegsport foglalkozásokat egyaránt tart úgy, hogy mindennapos testedzés feltételeit biztosítja. Előkészítő foglalkozások • Gimnázium és kollégiumi felvételre: Az Iskola és kollégium minden tanév első félévében 3 hónapos előkészítő foglalkozást tart heti 1 alkalommal, alkalmanként 4 foglalkozással, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és hittan tantárgyakból. • Felsőfokú tanulmányokra: Az Iskola és kollégium a 11. és 12. évfolyamon létszámfüggetlen emeltszintű érettségire előkészítő, illetve létszámfüggő (min. 10 fő) fakultációs foglalkozásokon biztosítja a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek alaposabb elsajátítását. Felzárkóztatás, korrepetálás A felzárkóztató (korrepetáló) foglalkozást a tanár az elmaradó, ill. a képességei alatt tanuló diákjának javasolhatja. A tanár köteles gondoskodni a tanuló felzárkóztatásáról. A korrepetálásokon való részvételért térítési díj nem szedhető. Tehetséggondozás Kiemelkedő képességekkel rendelkező vagy speciális érdeklődéssel bíró növendékei számára a gimnázium és kollégium külön foglalkozásokat szervez. Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör Megindítását az adott tanulmányi, ill. érdeklődési területen tanulói (szülői) kérés, ill. tanári vagy igazgatói kezdeményezés (pl. tanulmányi versenyen való részvételre történő fel-, ill. előkészítési célok) indokolják. Különféle nevelési funkciók betöltésére alkalmasak, mint pl.: • hagyományok ápolása • új feladatok elvégzésére (pl. a számítástechnika terén); • fontos segítői az iskola és kollégiumi képességfejlesztésnek és tehetséggondozásnak, a pályaorientációnak és a továbbtanulásra történő felkészítésnek. Média és Színjátszó kör Az iskola és kollégium kiemelt fontosságot tulajdonít a színjátszásnak közösségformáló és kifejezőképességet alakító hatása miatt. A színjátszó kör az iskola és kollégiumi oktatásban jelenlévő tánc- és 47


dráma tantárgyra is támaszkodik. A színjátszó kör élén vezetőtanár(ok) áll(nak), akiket az igazgatója kér fel erre a feladatra. Énekkar A színjátszáshoz hasonlóan az iskola és kollégium zenei élete is nagy múltra tekinthet vissza. A legtehetségesebb ifjú énekesek számára fontos fejlődési lehetőséget jelenthet a zenei életébe történő bekapcsolódás. Az énekkart az iskola és kollégium ének tanára vezeti. Versenyek A versenyek kiválóan alkalmasak a tanulók tehetségének, felkészültségének (ezen keresztül a tanári munka színvonalának) feltérképezésére, de fontos motiváló szerepük is van az iskola és kollégium életében. A versenyek feloszthatók: a. A résztvevők körét tekintve: iskola és kollégiumi (házi); regionális; egyházi és országos tanulmányi versenyekre. b. Rendszerességüket tekintve a versenyek lehetnek: egyediek; rendszeresek. c. Tárgyukat tekintve: szaktárgyi (tanulmányi) versenyek; tanulói készséget összemérő (pl. előadói, szavaló stb.) versenyek. d. A résztvevők számát tekintve: egyéni; csoportos versenyek. Bármilyen versenytípus szervezésénél ügyelni kell a megfelelő felkészítésre, színvonalra, ill. a kiíró által előírt (pl. felügyeleti) feltételek és a lebonyolítási szabályok pontos betartására. Vizsgák A vizsgák a gimnázium és kollégiumi ellenőrzés legjelentősebb és legnagyobb terjedelmű műveltséganyagot átfogó beszámoltatási, számonkérési formái. A középiskola és kollégium bemenete, a belső haladás és a kimenet szempontjából fontos tudást értékelnek. Jellegüket tekintve felvételi, évfolyam, érettségi és egyéb kategóriákba sorolhatók: 1. A felvételi vizsga A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium a felvételi eljárás során a négy évfolyamos képzésre jelentkezők részére írásbeli vizsgát tart magyar nyelv, matematika és hittan tantárgyakból, melyet kötetlen beszélgetés követ a jelentkezővel és szüleivel egyaránt.

48


2. Évfolyam vizsgákat tartunk az gimnázium és kollégiumban az alábbi redszer szerint: 8. évfolyam tanév vége kompetencia felmérés (országos mérés – matematika, szövegértés) hittan (Bibliai alapismeretek témakörben) 9. évfolyam tanév eleje helyesírás tanév vége matematika 10. évfolyam félév idegen nyelv (angol, német, olasz, francia, latin – kötelezően szabadon választható) tanév vége kompetencia felmérés (országos mérés – matematika, szövegértés) földrajz vagy kémia (kötelezően szabadon választható) 11. évfolyam I. félév történelem tanév vége hittan 3. A gimnázium és kollégiumi tanulmányok befejezését követően az Országos érettségi követelményeknek és vizsgaszabályzatnak megfelelő közép- és emeltszintű érettségi vizsga. (előrehozott, rendes, ismétlő, szintemelő, javító, pótló) Az érettségi vizsgával kapcsolatos feladatok: Az igazgatóhelyettes feladatai az érettségivel kapcsolatosan mindig a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet előírásai az útmutatók Feladatok időrendben: Február 15. előtt o Első szülői értekezlet 10., 11. és 12. évfolyamon: Témája: • Előrehozott érettségi • Jelentkezés feltételei • Mentességek kérvényezése Határidő: szeptember első két hete o Felsőoktatási tájékoztató megrendelése Határidő: október-november (iskola és kollégiumtitkár, ofők) o Jelentkezés az érettségire Menete: 1. Jelentkezési lapot kiadni. (Helye: érettségi mappa a polcon) Ha előrehozott érettségi, de még nem teljesítette az iskola és kollégium pedagógiai programjában előírt követelményeket az illető tantárgyból, akkor egy nyilatkozatot kell kitölteni, hogy tudomásul veszi, hogy osztályozó vizsgát kell tennie az érettségi vizsgák megkezdéséig. 2. A tanuló kézzel kitölti, aláíratva visszahozza, mellékeli a szig, lakcímkártya másolatát. Mellékeli az esetleges mentességekről szóló kérelmet és a mentesség alapjául szolgáló szakvéleményt. Szül. akvi kivonat a dossziékban. Ha már korábban megszerezte az é.biz-t, akkor a hatályos jogszabályok alapján vizsgadíjat kell beszedni. 3. Ha érettségi utáni jelentkezés, be kell mutatni az érettségi bizonyítványt! (Eredetit) 4. Az adatokat rögzíteni kell a szoftverben, s az így elkészült jelentkezési lapot kinyomtatni, s átadni a jelentkezőnek. 49


Határidő: január 15. és február 15. között. (őszi érettségi esetén augusztus 31. és szept. 5 között) o Második szülői értekezlet 10., 11. és 12. évfolyamon Téma: az érettségi és felvételi kapcsolata, a jelentkezések közötti különbségek. Határidő: február első hete. o Diákoknak tájékoztató a felvételi lap kitöltéséről Határidő: február 10. o Jegyzők kijelölése Határidő: félévi értekezlet Jelentkezés után, írásbelik előtt o Vizsgabizottságok beosztása, szóbeli vizsgaidőpontok kijelölése figyelembe véve a közös tanárokat, jelentkezők számát, vizsgatárgyak számát, testnevelés érettségire jelentkezőket. Határidő: A szoftverben megjelölt időpont. (március 1.) o Az írásbeli felügyelet és az egy teremben vizsgázók listájának elkészítése, az írásbeli felügyeleti beosztás egyeztetése a beosztott tanárokkal. Határidő: április vége o Az érettségi vizsgák menetének, beosztásának, az érettségi vizsgák szabályainak, jogorvoslati lehetőségeknek ismertetése az érettségire jelentkezett diákokkal. Határidő: utolsó tanulógyűlés o Vizsgatermek berendezése (diákokkal), borítékok előkészítése (iskola és kollégiumtitkárral) Határidő: ballagás o Az írásbelin felügyelő tanárokkal a feladatok ismertetése Határidő: az írásbeli vizsga megkezdése Írásbelik és szóbeli vizsgák között o Az írásbeli vizsgákon az utolsó felügyelő tanártól a dolgozatok, jegyzőkönyvek átvétele, az iratok elhelyezése az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. Határidő: Folyamatos az egész írásbeli időszak alatt. o A megírt dolgozatok és javítási útmutatók átadása – átvételi elismervénnyel – a javító tanároknak. Határidő: A dolgozat megírását követő naptól a megtekintés előtt legkésőbb 5 nappal. o A kijavított érettségi dolgozatok begyűjtése, az eredmények rögzítése a szofverben Határidő: a dolgozatok megtekintése előtti munkanap. o A kijavított dolgozatok megmutatása a vizsgázóknak, a megtekintés tényét aláírásukkal igazolják. 50


Határidő: Az OH által kijelölt időpont (június első hete) o A vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételek eljuttatása az igazgatóhoz vagy az OH-hoz. Határidő: A dolgozat megtekintését követő munkanap utáni délelőtt. o A vizsgajelentkezések, mentességek, a róluk szóló határozatok, vizsgadíj befizetését igazoló számlák, csekkek, írásbeli vizsgákról készült jegyzőkönyvek, írásbeli dolgozatok, kinyomtatott osztályozó ívek átadása a jegyzőknek. Határidő: Legkésőbb 10 nappal a szóbeli vizsgák megkezdése előtt. Szóbeli vizsgák idején o Minden vizsganap végén az eredmények rögzítése a szoftverben. o A záró értekezlet után az érettségi törzslapok, osztályozó ívek, törzslapkivonatok átadása a jegyzőknek. Szóbeli vizsgák után o A záró értekezlet után az érettségi dokumentumok átvétele a jegyzőktől, az iratok elhelyezése az iratkezelési szabályzat alapján. Az előrehozott érettségi vizsgával kapcsolatos tantestükleti döntés. 4. Az egyéb vizsgák: különbözeti, osztályozó, javító.

Diáknapok Az iskola és kollégium alapításának emléknapján, március 19-én a Diákönkormányzat szervezésében iskola és kollégiumnapot tartunk.

Kirándulások, táborok A tanulást élményszerűvé teszik, egyben a nevelőmunka hatékonyságát is nagyban megnövelik a kirándulások. Ezek lehetnek: a. az éves munkatervbe illeszkedő tanulmányi kirándulások; b. egyéb, kirándulások. Bármely típusú kirándulásnak tartalmasnak, élményt és minden diák számára egyéni feladatot adónak, ill. jól szervezettnek kell lennie, megfelelve a felügyeletre vonatkozó előírásoknak. Szülői, tanulói igénynek megfelelően a szünidőkben is szervezhetők különböző programok, táborozások, tanulmányutak, melyek lehetnek: osztályszintűek (pl. gólyatábor); egyéb szakirányú (nyelvi, hittanos, irodalmi, képzőművész, sport, stb) táborok.

51


Lelki programok Egyházi ünnepek Karácsony, húsvét, pünkösd ünnepkörei és az Anyaszentegyház kötelező, ill. tanácsolt ünnepei, különös tekintettel a Mária-ünnepekre és a magyar vonatkozású egyházi ünnepekre; Szentmisék Ünnepnapokon Veni Sancte (tanévkezdéskor); Ballagási szentmise Te Deum (a tanévzáró ünnepély előtt); Mária ünnepek Kisboldogasszony (IX.8.) Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (XII.8.) Gyümölcsoltó Boldogasszony (III.25.) Egyéb alkalmakkor az Egyház ünnepköreihez vagy rendezvényeihez igazodva; Továbbá Havi iskola és kollégiumi mise az éves munkaterv szerint; Havi osztálymise osztályfőnöki és hittanári megbeszélés szerint; Vasárnap a családdal. Lelki napok Adventi: lehetőleg a karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon; Nagyböjti: lehetőleg a húsvéti szünet előtti utolsó tanítási napon; Tanári: az éves munkaterv szerint; Szülői: az éves munkaterv szerint; Egyéb alkalmak Közös imádkozások Reggeli zsolozsma – osztályszinten Tanítás kezdetén és végén Étkezés előtt és után (kialakítandó) Közös elmélkedések Adventi időben Végzős diákok érettségire való lelki előkészülete Októberi Rózsafüzér imádkozás – az első óra előtt (kialakítandó) Adventi Rorate szentmisék – osztályszinten Nagyböjti keresztútjárás – évfolyamszinten Zarándoklatok, búcsúk, katolikus találkozók Mindszenty zarándoklat Esztergom, május 1. szombat Pünkösdi Búcsú Csíksomlyó; Majális: Máriaremete; Szűz Mária kegyhely látogatás Nagymarosi találkozók

52


Hittanári megemlékezések Mária ünnepekről, kiemelten a magyar vonatkozásúakról; Szentekről, fokozottan a nemzetiekről; Halottak napjáról. Iskola és kollégiumi imádságok: Tanítás előtt: „Jöjj el Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét és szereteted tüzét éleszd fel bennük! – Áraszd ki lelkedet és minden életre kél, és megújítod a Föld színét. – Isten, ki híveid szívét a Szentlélek fölvilágosítása által tanítottad, add, hogy ugyanazon Szentlélek által megismerjük, ami helyes, és az Ő vigasztalásán mindenkor örvendjünk! – A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen!” Ima a tanítás végén: „Hálát adunk Neked, mindenható Isten, minden jótéteményedért, ki élsz és uralkodol mindörökké. Amen!” Étkezés előtti ima: „Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk! Amen!”. Imádság az étkezés után: „Aki ételt, s italt adott, annak neve legyen áldott! Amen!” Imádságok egyéb alkalmakkor: Szentmisék közben mindig az aktuális imát-, tantestületi-, szülői- és egyéb iskola és kollégiumi értekezletek, valamint az előkészítő (ill. délutáni) foglalkozások előtt a „Miatyánkot...”, utána pedig az „Üdvögylégyet...” imádkozzuk el. Nem katolikus hitű tanulók vallási nevelése és ünnepei: Jóllehet az iskola és kollégium vallási hovatartozását és tanulóinak túlnyomó többségét tekintve római katolikus gimnázium és kollégium, az intézet – az ő iskoláztatásuk veszélyeztetése nélkül, más hitű szülők kívánságára és a gimnázium és kollégium ezirányú (alább ismertetésre kerülő) nevelési rendszerének elfogadása esetén – a magyarországi görög katolikus és a történelmi nem katolikus felekezethez tartozó diákok előtt is nyitva áll. Felvételükről – a lelki vezető egyetértésével – az igazgató dönt. Valamennyi iskola és kollégiumi hittanóra rendes tan- ill. órarendi óra, így az ezeken szerzett érdemjegyek és osztályzatok a hivatalos dokumentumokban (osztálynapló, ellenőrző könyv, bizonyítvány, anyakönyv) is törvényes módon szerepelnek. A katolikus iskola és kollégiumi hittanórára járva elsajátítják az ezen vallásra vonatkozó ismeretanyagot, egyebekben hitoktatásuk a saját templomuk (zsinagógájuk) mellett szervezett hittanórákon történik. Gimnázium és kollégiumukhoz tartozásuk jeleként jelen vannak az iskola és kollégiumi és osztálymiséken, lelki napokon és kivonulásokon, de természetesen szentáldozáshoz nem járulnak és ministránsi teendőket sem látnak el. Hétvégén saját felekezetük istentiszteletén vesznek részt. A nem katolikus vallású diákok vallási ünnepeit az Iskola és kollégium tiszteletben tartja, így a lelki vezető által meghatározott napokon és módon – szülői kérésre – felmenést kaphatnak bizonyos órák, ill. az Iskola és kollégium látogatása alól. 53


Egyéb rendezvények • • • • • • • • • • • •

Gólyatábor Gólyabál Szalagavató bál Mikulás Iskola és kollégiumi, osztály és tantestületi karácsony Házszentelés Vízkeresztkor Sítábor Farsang Ballagás Tanulmányi kirándulások osztálykeretben Sportrendezvények (tanár-diák meccsek, évfolyam bajnokság) Tantestületi kirándulás

54


X. TANKÖNYVRENDELÉS Ebben a tekintetben a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium tudomá-nyos, pedagógiai, esztétikai, pénzügyi és sajátos (helyi) szempontokat egyaránt mérlegel: • Tudományos tekintetben a könyveknek kifogástalanoknak kell lenniük, azaz meg kell felelniük a tárgyszerűség, a célszerűség és a rendszeresség kritériumainak. • A pedagógiai szempont elsősorban az adott könyv tanulhatóságát jelenti, ami nyelvezetben, stílusban, terjedelemben, feladatokban egyaránt igazodik a diák életkori adottságaihoz. Különösen fontos szempont az érthetőség, olvasmányosság, a jó tagoltság és a terjedelem. • A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégiumban alkalmazott tankönyveknek rendelkeznie kell az illetékes állami, ill. egyházi tanügyi hatóság hivatalos engedélyével, vagy ajánlásával. • Az esztétikai és a pénzügyi tényezők látszólag ütik egymást, hiszen a szép kiállítású könyvek általában drágák. Az iskola és kollégium e téren a tisztes kompromisszum elvét vallja. • A sajátos (helyi) megfontolások értelmében nem alkalmazható olyan tankönyv, amelyik a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium céljaival, főképp lelkiségével ellentétes alapállást képvisel, továbbá az erkölcsi vagy nemzeti nevelés szempontjából romboló hatású. • Technikailag a tankönyvek kiválasztásában a munkaközösségek döntenek és beszerzésének, terjesztésének módjáról, menetéről az aktuális rendelet határoz. 1. az igazgató a felterjesztéseket áttekintve jóváhagyja vagy (a munkaközösségvezetővel egyeztetve) módosítja azokat, majd az így kialakult listát továbbítja a rendeléseket, szállításokat, árusítást lebonyolító tanárnak; 2. a tankönyvek terjesztését az igazgató által megbízott tanár végzi a rendeletben előírtaknak megfelelően. A tankönyvellátás rendje: a) kedvezményre való jogosultság igazolása: határidő: november 15. b) a felmérés eredményének ismertetése a tantestület , SZMK, DÖK részére határidő: november 30. c) a tankönyvellátás rendének meghatározása határidő: december 15. d) tankönyvlista összeállítása a munaközösségek javaslata, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét bekérve alapján határidő: február 28. e) tanulói tankönyvrendelés határidő: május 15. f) az iskola és kollégiumi könyvtárból kölcsönözhető tankönyvlista határidő: június 10. g) tankönyvek megvásárlása, átvétele augusztus utolsó napjaiban, előzetes beosztás szerint. A besoztás ismertetésének határideje: az utolsó tanítási nap. h) A tárgyévre vonatkozó igazolások benyújtásának végsó határideje: szeptember 15.

Iskolánkban az ingyenes tankönvyhöz jutást a Fenntartó, a Gimnázium és kollégium 1687 Alapítvány biztosítja a jogosultak számára.

55


XI. AZ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE A tanintézetben folyó pedagógiai munka segítésére Iskola és kollégiumi Könyvtár szerveződik, amely nevelői és ifjúsági egységekre tagozódik: • A nevelői könyvtár beszerzési (gyűjtő)köre a pedagógiai- és az alapvető szaktudományos irodalmon, túlmenően iskola és kollégiumi évkönyveket, enciklopédikus kézikönyveket, folyóiratokat, ill. az oktatáshoz kapcsolódó szépirodalmi alkotásokat foglal magába; • Az ifjúsági könyvtár beszerzési (gyűjtő)köre a vonatkozó jogszabály által előírt példányszámú tankönyvek, szöveggyűjtemények, iskola és kollégiumi atlaszok és kötelező olvasmányok mellett, ismeretterjesztő művekre, folyóiratokra és szépirodalmi alkotásokra terjed ki. Az Iskola és kollégiumi Könyvtár saját szervezeti és működési szabályzata alapján dolgozik, élén (a jogszabályi feltételek érvényesülésének pillanatától) pedagógusi diplomával (is) rendelkező (vezető) könyvtárossal. A könyvtáros közvetlen felettese az igazgató. Használóinak köre tanárok és a diákok Beiratkozás módja Az iskolával tanulói vagy munkavállalói jogviszonnyal rendeelkező személyek könyvtári tagoknak minősülnek. Személyes adataik változása az iskola és kollégium adminiszrációs rendszerében napi pontossággal nyomonkövethető. A szolgáltatások igénybevételének feltétele Minden beiratkozott és a könyvtári szabályzatot maradéktalanul betartó tag, a Könyvtár szolgáltatásait igénybe veheti. A könyvtárhasználat szabályai Nyitvatartás: tanórák közti szünetekben, valamint hétfő, szerda, csütörtök du. 16.00 óráig Kölcsönzési idő: 3 hét, mely egyszer újabb 2 hétre meghosszabbítható Kölcsönözhető könyvek száma: 5 könyv/fő A kézikönyvtár könyvei, folyóiratok nem kölcsönözhetők. A könyvtártagok tartozásaikat a tanév végéig kötelesek rendezni. A köcsönzött könyvekért anyagi felelősséggel tartoznak. A könyvtári állomány Formai szempontból: nyomtatott dokumentumok és audiovizuális ismerethordozók Tartalmi szempontból: lexikonok, enciklopédiák, szótárak, atlaszok (kézi könyvtári állományban), szépirodalom, pedagógiai irodalom, oktatási segédletek, folyóiratok,

56


XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az ember egyéni és közösségi élete elképzelhetetlen lelki feltöltekezés, azaz ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápolás nélkül. A megfelelően megválasztott, megszervezett és lebonyolított ezirányú rendezvények nagyban megerősítik az iskola és kollégium által képviselt keresztény lét- és értékrendet, s ezáltal a tanintézet pedagógiai tevékenységét. E jeles alkalmak felosztása: Egyházi ünnepek Karácsony, húsvét, pünkösd ünnepkörei és az Anyaszentegyház kötelező, ill. tanácsolt ünnepei, különös tekintettel a Mária-ünnepekre és a magyar vonatkozású egyházi ünnepekre; Nemzeti ünnepek 1848. március 15-éről, a forradalom és szabadságharc évfordulójáról; 1849. október 6-áról, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójáról; 1956. október 23-áról, a forradalom és szabadságharc évfordulójáról; Ünnepek, megemlékezések: 1687. március 19-éről, a gimnázium és kollégium alapításának napjáról; 1695. február 18-áról, alapítónk Szécheny György esztergomi érsek halálának évfordulójáról; 1813. szeptember 11-éről, egykori diákunk és segítőnk, báró Eötvös József születésének évfordulójáról; A nemzeti ünnepek iskola és kollégiumi vonatkozású hősei, pl. Nagysándor József és Török Ignác aradi vértanúk tevékenységének kiemelése; A szentek közül az iskoláztatással általában és a gimnázium és kollégium működésével kapcsolatban állók méltatása: Néri Szent Fülöp (május 26.) Bosco Szent János (január 31.) A Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)

Egyéb hagyományok Az iskola és kollégium múltjának, hagyományainak megismerése, tisztelete, ápolása iskola és kollégiumtörténeti órák, kiállítás és versenyek szervezésével. Az iskola és kollégium zászlajának a jeles napokon történő ünnepélyes megjelenése, továbbá a gimnázium és kollégium alapítótól 1687-ben, és Mária Teréziától 1780-ban adományozott címereinek jelvénykénti viselése. A gimnázium és kollégium Dísztermében az értelmiségi társaséletre nevelés érdekében tartott kulturális rendezvények. Az iskola és kollégium Diákképviselete által megjelentetett Iskola és kollégiumújság színvonalas szerkesztése; Végzett diákok szervezett összetartása, az általuk szervezett osztálytalálkozók, a június második vasárnapi iskola és kollégiumi misék (Mátyás templom, 8 óra 30 perc) és az októberi öregdiák talákozók által. 57


XIII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

Az iskola és kollégium kötelessége, hogy a vele jogviszonyban lévők, illetev a vele jogviszonyt kialakítani akarók tájékozódhassanak az intézmény alapdokumentumaiban foglaltakról. Az iskola és kollégium alapdokumentumai: • Pedagógiai Program, SZMSZ, IMIP, Házirend, Iskola és kollégium évkönyve nyilvánosak, bárki számára megtekinthetők. Megtalálhatók: • Igazgatói iroda, Nevelőtestületi szoba, Könyvtár, Honlap Iskola és kollégiumi évkönyv Amennyiben az iskola és kollégium (elsősorban) pénzügyi lehetőségei megengedik, úgy egész évi munkájáról a tanév végén kiadott nyomtatott évkönyvben ad számot. Az évkönyv a tanév eseményeiről, kiemelt programjairól, valamint pedagógiai kérdésről, ill. más tárgyról szóló tanári vagy tanulói tudományos értekezéseket, irodalmi, képi, grafikus vagy kottázott zenei műalkotásokat tartalmaz Egyéb tájékoztatásért, felvilágosításért az iskola és kollégium igazgatójához, illetve hatáskörébe tartozó információkért az iskola és kollégium titkárságához fordulhatnak az érdeklődők Az egy főre jutó összegre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét az iskola és kollégium igazgatója a tanári szobában kifüggesztett hirdetményen keresztül teljesíti. Dokumentumkezelés Rendeltetésük az iskola és kollégium törvényes működésének regisztrálása (nyomon követése, ill igazolhatósága). Vezetésük külön jogszabályoknak és a jelen SZMSZ mellékletét képező Iskola és kollégiumi iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően (titkosan) történik. Feloszthatók pedagógiai és egyéb hivatali iratokra: • Pedagógiai jellegű iratok: az osztály-, ill. szakköri napló, az törzskönyv, a bizonyítvány, a túlóra (helyettesítési) lapok; a tanulmányi (ellenőrző) könyv, jelentkezési-, beiratkozási lap. Ezek pontos (a jogszabályoknak és az útmutatónak megfelelő) vezetése az egyes szaktanárok, ill. az osztályfőnökök munkaköri kötelessége, ellenőrzésükért az igazgató, helyettese, vagy (egyes esetekben) az osztályfőnök felelős. • Az egyéb hivatali dokumentumokat – vagy közvetlenül az igazgató (pl. munkaszerződések), ill. az iskola és kollégiumtitkár vezeti (mint pl. az iktatókönyvet); – vagy a gazdasági vezető felel értük (pl. leltárok, gazdasági és pénzügyi vonatkozású iratok); – vagy speciális szakember, pl. iskola és kollégium- vagy üzemorvos vezeti és tartja nyilván őket (mint pl. az egészségügyi könyveket).

58


XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Szociális ösztöndíj és támogatás diákoknak A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik. • Az alanyi jogon, ill. a rászorultság elve alapján meghatározott és a nem egyházi forrásból származó ösztöndíjakat, ill. támogatást az előírásoknak megfelelően, ill. egyenlően kell megállapítani és felosztani az érintett családok között. • A nem alanyi jogon – egyházi (pl Caritas), vagy egyéb külső forrásokból (pl. alapítványi, esetleg pályázatokon elnyert) – szociális ösztöndíj és támogatás megállapításáról, valamint felosztásáról a forrást biztosító szerv rendelkezik. Iskola és kollégiumi forrás vagy felosztási lehetőség esetén a szociális rászorultság mellett a kérelmezők (jogosultak) magaviselete, szorgalma, és tanulmányi előmenetele is szerepet játszik a támogatás (ösztöndíj) nagyságának megállapításánál. Bukott vagy fegyelmi vétséget elkövető diák ilyen ösztöndíjat vagy támogatást nem kaphat. Jutalmazás, bérpótlék A pedagógusok jutalmazásáról és fegyelmi ügyeiről (Kt. 45-54.§) saját ellenőrzési tapasztalatai és a munkaközösségek, ill. a nevelőtestület írásos javaslatainak meghallgatása után az igazgató dönt. A vonatkozó jogszabály értelmében a különösen színvonalas munkát végző pedagógus eseti, vagy az ún. Minőségi bérpótlék révén rendszeres jutalomban részesíthető. A pedagógus jutalmazásának alapelvei a következők: 1. Isten és embertársai iránti kötelességeinek teljesítése, azaz valamennyi iskola és kollégiumi és azon kívüli tevékenységét átható példamutató keresztény vallási élet, ill. lelkület; 2. Az SZMSZ-ben, ill. a Munkaügyi szabályzatban meghatározott hivatásbeli, szaktanári és hivatali kötelességeinek pontos és lelkiismeretes teljesítése; 3. A gondjaira bízott tanulók személyiségének egészséges fejlődését kibontakoztató, jótékony hatású, szeretetteljes nevelőmunka; 4. Az iskola és kollégium Pedagógiai programjában megfogalmazott célokat, feladatokat, ill. követelményeket hatékonyan és színvonalasan realizáló szigorú, de ugyanakkor emberléptékű oktatómunka; 5. Hűség és elkötelezettség a keresztény nevelői hivatás, ill. az iskola és kollégium ügye mellett; 6. Collegialitas, azaz aktív, áldozatra is kész részvétel az iskola és kollégium tanulói, tanári és egyéb munkaszervezeti egységeinek életében, ill. azok valódi pedagógiai, erkölcsi és vallási szeretetközösséggé formálásában. Egyéb alkalmazottak (iskola és kollégiumtitkár, gazdasági vezető, iskola és kollégiumorvos, technikai dolgozók) jutalmazásáról – a nem érintett vezető javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt.

59


Gazdálkodás Az alapító okiratot módosító okirat vonatkozó előírásai és jelen SZMSZ értelmében – a Fenntartó által jóváhagyott költségvetéséből – az Iskola és kollégium önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetésre vonatkozó javaslatot (tervezetet) a Pedagógiai program végrehajthatóságának megfelelő személyi, dologi, egészségügyi és egyéb tényezők figyelembevételével – a munkaközösségvezetők, ill. az igazgatóhelyettesek javaslatait is meghallgatva – a gazdasági vezető készíti el, és a vele való konzultációt követően az igazgató terjeszti fel a Fenntartóhoz. A költségvetést (ill. az iskola és kollégiumi munkát) a lehető legtakarékosabban kell megtervezni, de ügyelni kell arra, hogy a tanárok és más alkalmazottak őket megillető bérüket minden körülmények közepette megkapják, és ugyanazon munkáért ugyanazon bért kapják, mint az állami (önkormányzati) közalkalmazottak. Amennyiben bármilyen – előre látható vagy váratlan, rendkívüli – okból a költségvetés nem lenne tartható, úgy az ok megjelölésével (feljegyzés, emlékeztető készítésével) és a javasolt megoldás (szükséges módosítás, kiegészítés) megjelölésével erről haladéktalanul értesíteni kell a Fenntartót. Hiány fellépése esetén – az iskola és kollégium működőképességének megőrzése érdekében – a kifizetések az alábbi fontossági sorrend szerint eszközlendők: • munkabérek, ill. étkeztetési költségek; • közüzemi (működtetési, ill. bérleti) díjak; • az APEH hatáskörébe tartozó adók (SZJA); • egyéb közterhek. A hiány okának felderítése érdekében vizsgálat folytatható le, melyet az iskola és kollégium és a Fenntartó is kezdeményezhet. A mulasztásból (gondatlanságból, pazarlásból), ill. a bűncselekményből (betörésből, lopásból, csalásból, sikkasztásból) származó hiányért a kárt okozó személyt kell felelősségre vonni. Mellékletek, módosítási feltételek, hatálybalépés, megtekintés a) Az Iskola és kollégium eredményes és hatékony működéséhez szükséges (a vezetői feladatoknál felsorolt és jogszabály által előírt) egyéb szabályzatok a jelen SZMSZ mellékletét képezik. Miként az SZMSZ is igazodik a magasabb jogszabályokhoz, úgy a mellékletek sem állhatnak ellentétben az SZMSZ rendelkezéseivel. b) E szabályzatok – igazgatói utasítások révén – a jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben a változó jogszabályi előírások, belső iskola és kollégiumi megfontolások vagy igazgatói megítélés ezt szükségessé teszi. c) Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület egyetértésével és a Fenntartó jóváhagyásával lehetséges. d) Az SZMSZ és az Iskola és kollégium Pedagógiai Programja szülői kérésre hivatali időben bármikor megtekinthető az iskola és kollégiumtitkár (igazgató) irodájában, ill jelenlétében. Tanulók az SZMSZ-t IMIP-et és a Pedagógiai Programot az iskola és kollégium nyitvatartási ideje alatt tanulmányozhatják.. A Házirendet beiratkozáskor valamennyi diák és gondviselője kézhezkapja. Ismeretét és tudomásulvételét a diák és a szülő (gondviselő) egyaránt aláírásával igazolja. Értelmezési viták felmerülésekor első fokon a dokumentumokat készítő személyek (az igazgató és a lelki vezető), ill. az azokat elfogadó nevelőtestület, másodfokon pedig – az igazgatón keresztül szabályosan benyújtott kereset esetén – a Fenntartó értelmezése dönt. 60


ELFOGADÁSI NYILATKOZAT A jelen SZMSZ-t a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium nevelőtestülete 2010. május 26-ai értekezletén ellenszavazat nélkül határozattá emelte. Hatályba a Fenntartó jóváhagyásának napján lép.

Kelt: Budapest, 2010. május 26.

....................................................... Jánosa Domokos Rector Spiritualis

........................................................ Endrédi Józsefné igazgató

A jelen SZMSZ-ben foglaltakat tudomásul veszem és azokkal az általam irányított testület határozata értelmében egyet értek:

..................................................... Czelnai Zsolt SZMK elnök

........................................................ Zalavári Fruzsina a Diákképviselet elnöke


Jóváhagyom:

……………………….. Snell György EKIF igazgató


61


Jegyzőkönyv A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola és kollégium Tantestülete 2010. május 26-án megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta.

A jegyzőkönyv hiteléül:

_____________________ Endrédi Józsefné Igazgató

Hitelesítők:

_____________________ Devich Dénes tanár

_____________________ Berthóty László tanár

Kelt: Budapest, 2010. május 26. 62


TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ........................................................................................................................................ 1 Az iskola és kollégium története ................................................................................................ 1 I. Általános rendelkezések ............................................................................................................ 2 Az SZMSZ forrásai, feladata, hatálya, elfogadása, jóváhagyása ............................................... 2 II. Az intézmény általános jellemzői ............................................................................................ 3 Az intézmény adatai ................................................................................................................... 3 Az intézmény működését meghatározó dokumentumok............................................................ 5 Alapító Okirat ...................................................................................................................... 5 SZMSZ ................................................................................................................................ 5 Pedagógiai Program ............................................................................................................ 5 Házirend .............................................................................................................................. 5 Éves munkaterv ................................................................................................................... 6 IMIP .................................................................................................................................... 6 Tantárgyfelosztás ................................................................................................................ 6 Napirend .............................................................................................................................. 7 Órarend ................................................................................................................................ 7 Tanmenet ............................................................................................................................. 7 Óravázlat ............................................................................................................................. 7 Helyettesítési rend ............................................................................................................... 8 Felügyeleti rend ................................................................................................................... 8 Egyéb dokumentumok......................................................................................................... 8 III. A közoktatási intézmény vezetése .........................................................................................9 Az intézmény vezetősége ...........................................................................................................9 Az igazgató jogköre és feladatai ................................................................................................9 Az intézményvezető közvetlen munkatársai ............................................................................11 A vezetők közötti feladatmegosztás .........................................................................................11 Lelki vezető (Rector Spiritualis) .......................................................................................12 Az igazgató helyettesei......................................................................................................12 A gazdasági vezető ............................................................................................................14 Középvezetők ...........................................................................................................................15 Szervezeti felépítés ...................................................................................................................17 IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .............................................................18 V. A működés rendje ..................................................................................................................19 A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitvatartás) ........................................................19 A vezetők intézményben tartózkodásának rendje ....................................................................20 Helyettesítési rend az intézményvezető és helyettese akadályoztatása esetén .........................20 Alkalmazottak munkarendje ....................................................................................................20 Az intézmény tanulóinak munkarendje ....................................................................................20 Óraközi szünetek, tanítási órák rendje, időtartama ..................................................................20 A tanév rendje ..........................................................................................................................21 Az intézmény létesítményeinek, helységeinek használati rendje.............................................21 Belépés és benntartózkodás rendje ...........................................................................................22 Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................22 Balesetmegelőzési feladatok .............................................................................................22 Teendők beleset bekövetkeztekor .....................................................................................23 63


Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ..................................................23 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..............................................................24 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai ....................................................25 VI. Nevelőtestület, szakmai munkaközösségek ........................................................................26 Az intézmény nevelőtestülete...................................................................................................26 A nevelőtestület véleményezési jogköre ..................................................................................26 A nevelőtestület döntési jogköre ..............................................................................................26 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ........................................................27 A nevelőtestület jogköreivel kapcsolatos kötelezettségei ........................................................27 A nevelőtestület értekezletei ....................................................................................................28 Az értekezletek általános szabályai ...................................................................................28 Teljes tantestületre vonatkozó értekezletek.......................................................................28 Tanévnyitó értekezlet ...................................................................................................29 Félévi nevelőtestületi értekezlet ...................................................................................29 Neveléstárgyú értekezletek ...........................................................................................29 Tanévzáró értekezlet .....................................................................................................29 Nem az egész tantestületet érintő értekezletek ..................................................................30 Munkaközösségi értekezletek .......................................................................................30 Osztály (évfolyam) értekezletek ...................................................................................30 Osztályozó értekezletek ................................................................................................30 Szakmai munkaközösségek ......................................................................................................31 Más tanári szervezetek .............................................................................................................31 Az osztályfőnök ........................................................................................................................32 Gyermekvédelmi felelős ..........................................................................................................33 Tűz- és balesetmegelőzési felelős ............................................................................................34 A tanár ......................................................................................................................................34 A tanár feladatai a nevelés terén (hivatásbeli kötelességek) .............................................35 A tanár feladatai az oktatás terén (szaktanári kötelességek) .............................................36 A tanár egyéb (hivatásbeli) kötelességei ...........................................................................36 Kollégiumi nevelőtanár .....................................................................................................37 VII. Intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ...........................39 Iskola és kollégiumközösségek ................................................................................................39 Alkalmazotti közösség ......................................................................................................39 Nevelőtestület ...............................................................................................................39 Más alkalmazottak ........................................................................................................39 Hitoktatók ..........................................................................................................................40 Tanulói közösség ...............................................................................................................40 Tanuló ...........................................................................................................................40 Osztályok ......................................................................................................................40 A kollégium bentlakói ..................................................................................................40 Diákképviselet ..............................................................................................................40 Szülői közösség .................................................................................................................41 Az intézmány külső kapcsolattartásainak rendje, formája, módja ...........................................42 Hivatali kapcsolatok ..........................................................................................................42 Fenntartóval ..................................................................................................................42 A Felső-vízivárosi Szent Anna plébániatemplom plébánosával ..................................43 A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom plébánosával..............................43 Hatóságokkal ................................................................................................................43 Kerületi és Fővárosi Önkormányzattal .........................................................................43 64


Pedagógiai kapcsolatok ............................................................................................................43 Testvériskola és kollégiumi kapcsolatok ......................................................................44 Egyéb kapcsolatok ........................................................................................................44 A kapcsolattartás módja ..............................................................................................44 VIII. A tanulók felvétele .............................................................................................................45 Felvételi rend ............................................................................................................................45 Elbírálás felvételi esetén....................................................................................................45 Elbírálás átvétel esetén ......................................................................................................45 Tanulói jogviszony megszűnése........................................................................................45 Felvételi rend a kollégiumba ....................................................................................................45 A felvétel rendje ...............................................................................................................45 A be- és kiköltözés rendje ................................................................................................46 Felügyeleti rend ................................................................................................................46 IX. Tanórán kívüli foglalkozások ..............................................................................................47 Tanulószoba .............................................................................................................................47 Iskola és kollégiumi sportkör ...................................................................................................47 Előkészítő foglalkozások..........................................................................................................47 Gimnázium és kollégiumi felvételre .................................................................................47 Felsőfokú tanulmányokra ..................................................................................................47 Felzárkóztatás, korrepetálás .....................................................................................................47 Tehetséggondozás ....................................................................................................................47 Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör .....................................................................................47 Média és Színjátszó kör............................................................................................................47 Énekkar.....................................................................................................................................48 Versenyek .................................................................................................................................48 Vizsgák .....................................................................................................................................48 Felvételi vizsgák ................................................................................................................48 Évfolyam vizsgák ..............................................................................................................49 Érettségi vizsgák ...............................................................................................................49 Egyéb vizsgák ...................................................................................................................51 Diáknap ....................................................................................................................................51 Kirándulások, táborok ..............................................................................................................51 Lelki programok .......................................................................................................................52 Egyházi ünnepek ...............................................................................................................52 Szentmisék ........................................................................................................................52 Lelki napok ........................................................................................................................52 Egyéb alkalmak .................................................................................................................52 Zarándoklatok, búcsúk, katolikus találkozók ....................................................................52 Hittanári megemlékezések ................................................................................................53 Iskola és kollégiumi imádságok ........................................................................................53 Nem katolikus hitű tanulók vallási nevelése és ünnepei ..........................................................53 Egyéb rendezvények ................................................................................................................54 X. Tankönyvrendelés ..................................................................................................................55 A tankönyvellátás rendje ..........................................................................................................55 XI. Az iskola és kollégiumi könyvtár működési rendje ...........................................................56 XII. Az intézményi hagyományok ápolása ...............................................................................57 Egyházi ünnepek ......................................................................................................................57 Nemzeti ünnepek ......................................................................................................................57 Ünnepek, megemlékezések ......................................................................................................57 65


Egyéb hagyományok ................................................................................................................57 XIII. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ................................................................58 Az iskola és kollégium alapdokumentumai .............................................................................58 Megtalálhatóság .......................................................................................................................58 Dokumentumkezelés ................................................................................................................58 XIV. Záró rendelkezések ............................................................................................................59 Szociális ösztöndíjak és támogatás diákoknak .........................................................................59 Jutalmazás, bérpótlék ...............................................................................................................59 Gazdálkodás .............................................................................................................................60 Mellékletek, módosítási feltételek, hatálybalépés, megtekintés...............................................60 Elfogadási nyilatkozat.................................................................................................................61 Jegyzőkönyv .................................................................................................................................62

66

A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata 2010

Recommend Documents