2017. H A T Á R O Z A T ot

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: [email protected] Az ügy iktatószáma:

D.283/30/2017.

A tanács tagjai: Dr. Hunya István közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Bán János Gábor közbeszerzési biztos, Dr. Puskás Sándor közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Az ajánlatkérő: Az ajánlatkérő képviselője: Az I. r. kérelmezett: Az I. r. kérelmezett képviselője: A II. r. kérelmezett: A II. r. kérelmezett képviselője:

Közbeszerzési Hatóság Elnöke (Budapest, Riadó u. 5.) Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Budapest, Riadó u. 5.) BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (Budapest, Rumbach Sebestyén utca 19-21.) Dr. Hajós Orsolya ügyvéd Dezső és Társai Ügyvédi Iroda (Budapest, Fő utca 14-18.) KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. (Szeged, Guttenberg u. 25-27.) Dr. Lovász Éva ügyvéd (Szeged, Guttenberg u. 25-27.) WIS HOLDING Befektetési és Kereskedelmi Zrt. „cs.a.” (Budapest, Váci út 123.) Dr. Fábry György ügyvéd Fábry & Társa Ügyvédi Iroda (Budapest, Kolosy tér 5-6.)

A közbeszerzés tárgya: A Széll Kálmán tér fejlesztése projekt, valamint a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág projekt Széll Kálmán térre eső részének kivitelezési munkái és kiegészítő tervezésük. (A projekt hivatkozási száma: KÖZOP-5.5.0-0911-2011-0016) A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 3. eleme tekintetében megállapítja, hogy az I. és II. r. kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi Kbt.) 128. § (2) bekezdése második fordulatát. A Döntőbizottság az I. rendű kérelmezettel szemben 500.000.- Ft., azaz ötszázezer forint és a II. rendű kérelmezettel szemben 3.000.000.-Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.

2 A Döntőbizottság felhívja az I. és a II. rendű kérelmezettet, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040360-00000000 számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme vonatkozásában a jogsértés hiányát állapítja meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a hivatalbóli kezdeményezés 1. eleme tekintetében megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A jogorvoslati kérelem, illetve a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a jogorvoslati kérelmet, keresetet. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. Az ajánlatkérő a tárgyi építési beruházás megvalósítására a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek 2014. január 27-én feladott ajánlati felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED) 2014/S 20-30555 iktatószámon 2014. január 29-én jelent meg. 2. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiséget a következőképpen adta meg: „Közúti vasúti pálya teljes átépítése, felsővezeték hálózat újjáépítése, vontatási földkábel hálózat újjáépítése, áram visszavezetési munkák, útépítési, tér- és zöldfelület rendezési munkák. Épületek magas- és mélyépítése, építmények-, műtárgyak építése, kútszobor restaurálása és áthelyezése. Kapcsolódó vízelvezetési, forgalomtechnikai, kábel vezeték és közműkiváltási (csatorna; vízvezeték; távhő vezeték; BKV és BKK kamerarendszer; Távközlés – NSN TraffiCOM, NOVOTRON informatika, UPC Magyarország, Magyar Telekom, BKK hírközlési, ELMŰ Hálózat, GTS Hungary, Invitel hálózat, Nokia Siemens Networks TraffiCOM; Közcélú elektromos hálózatok – közvilágítás, 10 Kv-os kábelek;), közműépítési, jelzőberendezési, távközlési, peronépítési, peron berendezési munkák az összes járulékos tevékenységgel és kiegészítő mérnöki tervezési feladatokkal együtt. A szerződés tárgyát képező munkák főbb tájékoztató adatai: Széll Kálmán tér fejlesztése projekt tekintetében: Épület alapterületének felszínen történő építése és/vagy felújítása: Szolgáltató épület (két szintes): 686 m2 Támfal épület: 247 m2 Metró épület (öszvér-szerkezet): 649 m2

3 Perontetők: 483 m2 Üzemi épület: 681 m2 Épületek/építmények térszín alatti területeinek építése és/vagy felújítása : Szolgáltató épület: 188 m2 Metró épület (öszvér-szerkezet): 694 m2 Építendő, felújítandó útfelületek nagysága: útépítés (teljes pályaszerkezettel): 13 250 m2 útépítés (kopóréteg csere): 2 125 m2 Kerékpárút építése: önálló kerékpárút: 670 m2 Építendő járda aszfalt járdaépítés: 1 670 m2 Zöldfelület rendezés: zöldfelület: 5 650 m2 Építendő műtárgy felületek: lépcsők: 356 m2 híd: 220 m2 mozgólépcső: 2 db felvonó: 1 db Térkőburkolatok építése: vágányzónán kívüli területek: 15 680 m2 Ültetendő, telepítendő fák száma: Széll Kálmán tér: 187 db Különböző átmérőjű gépi cölöpözési munka: 301 fm Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág projekt Széll Kálmán térre eső részénektekintetében: A szerződés tárgyát képező vágányépítési munkák főbb tájékoztató mennyiségei: Vályús sínes vágány építése 1 372 vm Bebetonozott talpfás vályús sínes egyszerű kitérő fektetése 15 csop Bebetonozott talpfás vályús sínes félátszelési kitérő fektetése 1 csop Bebetonozott talpfás vályús sínes átszelés fektetése 2 csop Gumipaplan készítése kitérő alá 1 024 m2 Különböző terhelhetőségű felsővezetéki oszlopok állítása 98 db Különböző keresztmetszetű vasúti felsővezeték felszerelése 2 270 m BKV egyenáramú földkábel kábel fektetés: 5 140 m 10 kV-os ELMÜ kábelkiváltás: 455 m Térkőburkolatok építése: villamos vágányzóna terület: 4 555 m2 Becsült érték áfa nélkül: 4 950 931 242 HUF +5% tartalékkeret. A részleteket Dokumentáció tartalmazza. Becsült érték áfa nélkül: 5 198 477 804 HUF” 3. Az ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában megadta, hogy a befejezés határideje a szerződés megkötésétől számítva 442 nap. 4. Az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában – többek között – a következő fő finanszírozási és fizetési feltételeket adta meg: „A szerződés a szerződéses áron felül 5% tartalékkeretet tartalmaz. A tartalékkeret szabályai a Kbt. 125. § (9) bekezdése, valamint a 306/2011. (XII. 23.) Kormány rendelet 7. §-a alapján kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően az egyértelmű, minden ajánlattevő számára előre megismerhető részletes szabályokat, a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit

4 és pénzügyi feltételeit a szerződéstervezet tartalmazza. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Ennek keretei között a tartalékkeret felhasználása nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét.” 5. A felhívás VI.2) pontja szerint a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a projekt megnevezése: A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széll Kálmán téri ág (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása) azonosító szám: KÖZOP-5.5.0-0911-2011-0016 6. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az I. fejezetben ajánlati felhívást, a II. fejezetben útmutatót a megfelelő ajánlattételhez, a III. fejezetben ajánlott közbeszerzési iratmintákat, a IV. fejezetben műszaki leírást és árazatlan költségvetést, az V. kötetben pedig szerződéstervezetet tartalmazott. 7. A szerződéstervezet 10.2. pontjában a tartalékkeret felhasználásának részletes feltételeit rögzítette az ajánlatkérő, míg a tervezet 18. pontja az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazta. „18.1 A változtatás fogalma: A szerződés alkalmazása szempontjából változtatás a beruházás valamely - a szerződésben rögzített - méretének, mennyiségének vagy jellemzőjének megváltoztatása, amely a szerződésben nem szereplő munka elvégzésével és/vagy valamely szerződés szerinti munka elhagyásával jár, és amelynek -oka: a) olyan jogszabályváltozás, vagy a beruházás tervezése vagy megvalósítása szempontjából hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság alkalmazandó és kötelező rendelkezése a beruházás tervezése vagy megvalósítása vonatkozásában, vagy b) a megvalósítás során felmerült műszaki szükségszerűség, ideértve az előre nem látható és rendes gondossággal el nem hárítható események következtében szükséges változtatásokat is, c) a mérnök által a 4.9 pont szerint elfogadott technológiaváltás, d) és -amelynek elvégzése beruházás szerződésszerű megvalósításához, vagy rendeltetésszerű használatához szükséges, -és amelyeket a mérnök elrendelt. Nem tekinthetők változtatásnak azok a tervezésben, vagy megvalósításban jelentkező eltérések, amelyekre a közbeszerzési eljárás során a vállalkozónak átadott dokumentumok bármelyikében feltüntetett olyan technológiai bizonytalanságok miatt kerül sor, amelyekre a megrendelő a hivatkozott dokumentumokban a vállalkozó figyelmét felhívta, ezért alaposan feltételezhető, hogy vállalkozó az ilyen eltérés lehetőségének figyelembe véve adta meg az ajánlatát. A fenti a) pont szempontjából kötelezőnek minősül a hatóság rendelkezése, amennyiben figyelmen kívül hagyása meghiúsítaná a szerződésszerű teljesítéshez szükséges (a befejezési igazolás kiadásának feltételeként megszabott) tevékenységek megvalósítását, engedélyek megszerzését, így különösen a végleges forgalomba helyezéshez szükséges engedélyek és hozzájárulások megszerzését. A vállalkozó jelen szerződés aláírására alapítottan kötelezettséget vállal mindazon -a mérnök által elrendelt -munkák elvégzésére, amely a beruházásra hivatalos forgalomba-üzembehelyezéshez és használatbavételi engedély kiadásához szükségesek. A többletmunkák nem minősülnek változtatásnak. 18.2 A változtatás elrendelése a mérnök a változtatást a vállalkozó változtatási kérelme alapján, a megrendelő előzetes hozzájárulásával rendeli el. 18.3 A változtatás értékelése a 18.1 pontban hivatkozott változtatás alapján elvégzett munkák, valamint elmaradó munkák értékének megállapítása a beárazott mennyiség-kimutatásban feltüntetett árakon, vagy egységárakon történik, amennyiben az elvégzett munka műszaki

5 tartalma egyértelműen megegyezik a beárazott mennyiség-kimutatásban foglalt tétel szerinti munka műszaki tartalmával. E kérdés tekintetében a tételek tartalma alapján a mérnök nyilatkozata elsődlegesen az irányadó. Ha a beárazott mennyiség-kimutatás nem tartalmaz olyan árat vagy egységárat, melyek alkalmazhatók a változtatás alapján elvégzendő munkára, illetve egyéb ezen pont alapján elszámolandó, a jelen feltételekben meghatározott igényre, akkor a mérnök saját megítélése szerint, vagy a) az árszakértő véleménye alapján állapítja meg az alkalmazandó árat, vagy b) utasítja a vállalkozót az alkalmazandó ár megállapítására azzal, hogy az alkalmazandó árat a piaci árnak megfelelő transzfer-ár alátámasztására jogszabályban előírt dokumentációval igazolja. Amennyiben a változtatás oka a vállalkozó valamely szerződésszegésére, mulasztására vagy az érdekkörében felmerült eseményre, állapotra vezethető vissza, a vállalkozó a változtatás elrendelésétől függetlenül felel a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint, ezzel együtt viseli a Változtatás valamennyi következményéért a felelősséget. Egyébként a változtatás következményeit (szerződéses ár módosítása, megvalósítási idő meghosszabbítása) a megrendelő viseli. Ha a tartalékkeret a változtatás költségeire nem használható fel vagy arra már nem ad fedezetet, a felek a szerződést módosítják, feltéve, ha annak jogszerű feltételei fennállnak. Az ilyen esetben változtatás akkor rendelhető el, ha a szerződésmódosítás hatályba lépett.” 8. Az I. r. kérelmezett, mint a nyertes konzorcium képviselője 2014. november 14. napján jelezte, hogy kész a szerződés megkötésére, de felhívta a figyelmet az építési szakaszok (mérföldkövek) módosításának szükségességére. Az ezt alátámasztó részletes szakmai indokolását a leveléhez mellékelte. 9. Az ajánlatkérő és a kérelmezettek a közbeszerzési szerződést (a továbbiakban: alapszerződés) 2014. november 24. napján megkötötték. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről 2014. december 9-én feladott tájékoztatója az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED) 2014/S 238-418298 iktatószámon 2014. december 10-én jelent meg. 10. Az alapszerződés 5. pontja szerint a szerződéses ár 5.323.809.524.-Ft átalányár volt, a szerződéses áron felül annak 5%-át – 266.190.476.-Ft-ot – tételes elszámolású tartalékkeretként kötötték ki a felek. A 7. pont szerint a befejezési határidő a szerződés aláírásától számított 442 nap volt. A 8. pont tartalmazta, hogy a vállalkozó a megállapodott mérföldkövek, valamint kötbérköteles rész- és végteljesítési határidők szerint köteles a teljesítésre, valamint hogy a teljesítési mérföldköveket és a kötbérköteles rész- és végső teljesítési határidőket (építési szakaszokat), valamint a kifizetés és számlázás ütemezését a 2. számú melléklet tartalmazza. 11. A szerződéses feltételek 10.2. pontja szabályozza részletesen a tartalékkeret felhasználásának szabályait. „A tartalékkeret az ajánlatkérési dokumentációban foglalt műszaki tartalmon felül, az abban foglalt építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékére használható fel az alábbi feltételek mellett. A tartalékkeret felhasználásáról a Mérnök írásbeli és indokolt javaslata alapján a megrendelő írásban dönt. A vállalkozó a Mérnöknél kezdeményezheti írásban a tartalékkeret felhasználását. A tartalékkeret nem használható fel olyan kivitelezési munkákra, amelyeket az ajánlatkérési dokumentáció műszaki tartalma magába foglal és azt erre tekintettel az átalányáras szerződés alapján, a szerződéses ár keretében köteles teljesíteni a vállalkozó (többletmunka). A többletmunka nem finanszírozható a tartalékkeret terhére. A szerződés teljesítéséhez nem szükséges munkákra (pl. megváltozott beszerzési igény miatti módosított műszaki tartalmi igények,) nem használható a tartalékkeret. Amennyiben kivitelezési munka elválasztható az

6 alapszerződéstől, csak különösen indokolt, feltétlenül szükséges esetben engedélyezhető az igénybevétel. A pótmunka – a 18. pontban írt feltételek megléte esetén – megalapozhatja a tartalékkeret felhasználását. A mérnök írásbeli kezdeményezésében köteles ismertetni azokat a műszaki, szakmai vagy egyéb (pl. jogszabályváltozás, hatósági rendelkezés) okokat és indokokat, amelyek megítélése szerint megalapozzák tartalékkeret felhasználási feltételeit és egyben igazolják a munkák elvégzésének szükségességét. A mérnök írásbeli kezdeményezésében azt is köteles alátámasztani, hogy vállalkozó a kivitelezési munkát – annak műszaki tartalmára tekintettel – alátámasztható és indokolt ellenszolgáltatás mellett teljesíti. A kivitelezési munka ellenértékének meghatározására – a munka tartalmának függvényében – megfelelően irányadóak a 18.3 pontban foglaltak. A megrendelő a tartalékkeret felhasználásról írásban dönt, melyben ismerteti a felhasználási feltételek fennállásának indokait. A tartalékkeret felhasználásra vonatkozó megrendelői döntést az ajánlattevők számára – kérésük esetén – teljes egészében megismerhetővé kell tenni” 12. A felek az alapszerződést 2016. november 25. napján módosították a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 141. § (4) bekezdésének b) pontját megjelölve, mint jogalap (3. sz. szerződésmódosítás). A módosítás kizárólag a vállalkozási szerződés 5. pontját érintette, amennyiben az abban meghatározott tartalékkeretet 266.190.476.-Ft-ról (154.173.228.-Ft-tal) 420.363.704.-Ft-ra emelték. Ily módon az alapszerződés összértéke 2,76%-kal emelkedett. 13. A felek a szerződésmódosítás indokaként olyan előre nem látható pótmunkák felmerülését nevezték meg, amikre az eredeti szerződésben kikötött tartalékkeret nem nyújtott volna fedezetet. 14. A kérelmezettek, mint megbízók 2015. január 12. napján alvállalkozói szerződést kötöttek a FÜLÖP Kőfaragó Kereskedelmi és Építő Kft.-vel, mint vállalkozóval. A szerződés tárgya: „Vállalkozó a Széll Kálmán Sellő emlékmű és közvetlen környezetének bontási, szállítási, tárolási és restaurálási munkálataira vállalkozik a 2015.01.19-i árajánlat alapján az alábbi műszaki tartalommal: - Bronz anyagból készített Sellő szobor restaurálása bontással, belső szerkezet vizsgálatával, szükség szerinti javítással, tisztítással, patinázással és visszaépítéssel - Sellő szökőkút műkőből készített, mozaiklap burkolattal díszített felső henger elemeinek, valamint a szobor alatt lévő felső henger elemeinek óvatos elbontása, leemelése, szállítása, méhviaszos impregnálása, visszaállítása és beüzemelése, visszaépítése.” A szerződést két alkalommal módosították műszaki tartalom bővítése miatt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a FÜLÖP Kőfaragó Kft., mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 15. A II. r. kérelmezett 2015. február 10. napján szerződést kötött a PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolgáltató Kft.-vel. A szerződés tárgya a Metró épület PERI rendszerből összeállított védőtető anyagának bérbevétele volt mely tartalmazott szállítási és tervezési feladatokat is. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a Peri Kft., mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került.

7 16. A kérelmezettek 2015. április 1. napján szerződést kötöttek a RICHLIK-TRANS Szállító és Szolgáltató Kft.-vel. A szerződés tárgya szerint a vállalkozó a Széll Kálmán tér felújítása során a kivitelezéshez szükséges alábbi szolgáltatásokra vállalkozott: - földelszállítás, SZKT. – Nagytarcsa, - darálék beszállítása, Nagytarcsa – SZKT., - homok beszállítása, Bugyi – SZKT., - 4 tengelyes tgk. biztosítása. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a Richlik Trans Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 17. A kérelmezettek 2015. június 10. napján szerződést kötöttek az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft.-vel. A szerződés tárgya szerint a vállalkozó a Széll Kálmán tér felújítása során a kivitelezéshez szükséges alábbi szolgáltatásokra vállalkozott: - seprűs-önfelszedős takarítógép biztosítása üzemanyaggal és kezelővel, Megrendelő által meghatározott időszakban. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy az L.V.B. Inert Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 18. A kérelmezettek 2015. június 19. napján szerződést kötöttek a TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A szerződés tárgya a Széll Kálmán tér felújítása Szolgáltató-Metró-Támfal épület belsőajtók szállítása és beállítása volt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a TRIO TREND Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 19. A kérelmezettek 2015. szeptember 10. napján szerződést kötöttek a SZÓDI-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A szerződés tárgya szerint a vállalkozó a Széll Kálmán tér felújítása során keletkező alkalmatlan föld elszállítására és a mechanikai stabilizáció beszállítására vállalkozott. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a Szódi-Transz Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 20. Az I. kérelmezett 2015. október 9. napján az ajánlatkérő felé a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerint nyilatkozatott tett arról, hogy az okiratban szereplő gazdasági szereplők nem állnak kizáró okok hatálya alatt. A nyilatkozat tartalmazza a Balkán Stein Design Kft.–t is. 21. A II. r. kérelmezett 2015. október 10. napján szerződést kötött a REHAKTIV Marketing Bt.-vel. A szerződés műszaki tartalma az épületek hidegburkolási munkálatainak teljeskörű kivitelezése volt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a REHAKTIV Marketing Bt., mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került.

8 22. A II. r. kérelmezett 2015. december 11. napján szerződést kötött az Angel Clean Kft.vel. A szerződés műszaki tartalma a Metró épület pipere takarítása az átadás előtt, linóleum, hideg-, meleg burkolatú padlók, lábazatok, falicsempék, szaniterek, berendezési tárgyak, külső-belső nyílászárók 1 alkalommal történő takarítása és a szolgáltató épület üvegfelület takarítása volt. A II. r. kérelmezett, mint megrendelő 2016. április 22. napján újabb szolgáltatói szerződést kötött az Angel Clean Kft.-vel, mint vállalkozóval. A szerződés műszaki tartalma a Metró-, szolgáltató-, támfal épület belső és üvegfelület átadás előtti takarítása volt. A II. r. kérelmezett, mint megrendelő 2016. június 24. napján újabb szolgáltatói szerződést kötött az Angel Clean Kft.-vel, mint vállalkozóval. A szerződés műszaki tartalma a támfal épület belső és üvegfelület átadás előtti takarítása volt. A II. r. kérelmezett által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy az Angel Clean Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 23. A II. r. kérelmezett 2016. február 1. napján szerződést kötött az MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft.-vel. A szerződés műszaki tartalma a gyalogos híd 4 m2-es graffiti mentesítése, ill. a híd alagút részében cca: 400 m2-en graffiti-mentesítési, tisztítási, festési munkálatainak, antigraffiti felületvédelmi munkálatainak teljeskörű kivitelezése volt. A szerződést 2016. március 21. napján módosították a műszaki tartalom bővítése miatt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy az MG Antigraffiti Kft., mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 24. A II. r. kérelmezett 2016. február 1. napján szerződést kötött a T-Systems Magyarország Zrt.-vel. A szerződés tárgya a MOL Bubi gyűjtőállomás kialakítása (tervezéssel, terminál kialakítással, 24 db dokkolóval, irányjelző táblák gyártásával és kihelyezésével, arculati kialakítással, beüzemeléssel együtt) volt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a T-Systems Magyarország Zrt. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. 25. Az I. kérelmezett 2016. március 8. napján az ajánlatkérő felé a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerint nyilatkozatott tett arról, hogy az okiratban szereplő gazdasági szereplők nem állnak kizáró okok hatálya alatt. A nyilatkozat tartalmazza a Mineral Oil Magyarország Kft.–t is. 26. A II. r. kérelmezett 2016. május 10. napján alvállalkozói szerződést kötött a MercadoBau Kft.-vel. A szerződés tárgya különféle befejező munkák (főleg javítások és pótlások) elvégzése volt. A kérelmezettek által kiállított számlák mellékleteként átadott 306/2011. Korm. rendelet szerinti nyilatkozatokban szerepelt, hogy a Mercado-Bau Kft. mint alvállalkozó részére a teljesítésének ellenértéke kifizetésre került. A hivatalbóli kezdeményezés 27. A hivatalbóli kezdeményező 2017. június 2-án nyújtotta be a T-00749/17/2017. iktatószámú kezdeményezését a Döntőbizottsághoz a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja

9 alapján, az ajánlatkérővel és a kérelmezettekkel szemben a 2011. évi Kbt. 132. § (1) bekezdés b) pontjának és a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjának megsértése, valamint a kérelmezettekkel szemben a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésének megsértése miatt. Kérte a jogsértések megállapítását a Kbt. 165. § (2) bekezdés e) pontja alapján, valamint bírság kiszabását az ajánlatkérővel és a kérelmezettekkel szemben a Kbt. 165. § (6) bekezdésének e) pontjára tekintettel. 28. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésére és módosítására vonatkozó hatósági ellenőrzés elrendelésére a Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján került sor 2017. március 9. napján, a T-00749/2017. számú végzés alapján. 29.

A hivatalbóli kezdeményezés három elemet tartalmazott.

30. A hivatalbóli kezdeményezés első eleme szerint az ajánlatkérő és a kérelmezettek megsértették a 2011. évi Kbt. 132. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, mert a megkötött első szerződésmódosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatta meg. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme szerint a harmadik szerződésmódosítás a szerződésmódosítási tilalomba esik, tekintettel arra, hogy a felek által megjelölt Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalap nem áll fenn, mert a szerződésmódosítással érintett munkák az eredeti szerződésben szerepeltek, illetve nem bizonyított a módosítás jogalapja. E körben előadta, hogy az ajánlattételi dokumentáció II. fejezete szerint az ajánlati ár átalányár jellegére tekintettel az ajánlattevők kötelezettségét képezi minden munka elvégzése, mely az ajánlattételi dokumentáció részét képezi, a tételes költségvetés soraitól függetlenül, és ez nem teremt alapot sem többletmunka elszámolására, sem a tartalékkeret felhasználására. A hivatalbóli kezdeményező a szerződésmódosítás indokolásában szereplő 12 munkarész (1. Margit körúti talajcsere, 2. Organizáció, forgalomtechnika; 3. Peronvilágítás átalakítása; 4. BuBi állomás áthelyezése; 5. Tűzcsapok süllyesztése; 6. Várfok utcai buszforduló átalakítás, 7. Szolgáltató épület burkolat cseréje; 8. Margit körúti taxiállomás szegélykorrekció; 9. Vízáteresztő burkolat kezelése; 10. Jelzőoszlop áthelyezés; 11. Támfalépület korlátok; 12. Épületek üzembiztonságának növelése) tekintetében ismertette, hogy az adott munkanem az ajánlattételi dokumentáció részét képező műszaki leírásban illetve műszaki tervekben hol szerepelt. A hivatalbóli kezdeményezésben kifejtett álláspontja szerint azzal, hogy a kérelmezettek kötelezettségét képezte minden munka elvégzése, mely az ajánlattételi dokumentáció részét (műszaki leírás) képezte, és a harmadik szerződésmódosításban részletezett munkanemek az ajánlattételi dokumentáció műszaki leírásában szerepeltek, ezért azok nem voltak elvégezhetőek a tartalékkeret terhére. Részletesen előadta és ismertette a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalap alkalmazhatóságának feltételeit. A kezdeményezés második elemében feltételezett jogsértés megtörténtének időpontjaként 2016. november 25. napját, az erről való tudomásszerzés időpontjaként 2017. április 5. napját, a T-00749/05/2017. számon iktatott adatszolgáltatás beérkezésének napját, határozta meg. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik eleme tekintetében a kezdeményezés hiánypótlásában megjelölte azon gazdálkodó szervezeteket, melyek vonatkozásában álláspontja szerint az I. valamint II. rendű kérelmezett megsértette a Kbt. 128. § (2) bekezdésének második bekezdésében foglalt kötelezettségét, melyek az alábbiak voltak: 1. FÜLÖP Kőfaragó Kereskedelmi és Építő Kft. 2. Angel Clean Kft. 3. L+A Kreatív Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

10 4. MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. 5. Mercado-Bau Kft. 6. TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7. RICHLIK-TRANS Szállító és Szolgáltató Kft. 8. L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. 9. PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolgáltató Kft. 10. T-Systems Magyarország Zrt. 11. SZÓDI-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 12. Stone Concept Kft. 13. REHAKTIV Marketing Bt. A kezdeményezés harmadik elemében feltételezett jogsértés megtörténtének időpontjaként 2015. július 31. napját, míg az erről való tudomásszerzés időpontjaként 2017. április 11. napját - T-00065/19/2017. számon iktatott adatszolgáltatás beérkezésének napja - jelölte meg. 31. 2017. július 7. valamint 2017. július 13. napján érkezett észrevételében a kérelmezettek eljárásjogi kifogására vonatkozóan előadta, hogy azok alaptalanok. E körben hivatkozott a Kbt. átmeneti rendelkezéseire, valamint a 308/2015. Korm. rendelet rendelkezéseire is. Részletes észrevételt tett továbbá arra vonatkozóan is, hogy a kezdeményezésben megjelölt szerződés módosítási jogalap egyes feltételei miért nem állnak fenn. 32. A hivatalbóli kezdeményező 2017. augusztus 21. napján érkezett nyilatkozatában a hivatalbóli kezdeményezés első elemét visszavonta, továbbá a második elem tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint nincs lehetőség másik szerződés módosítási jogalapra áttérni. Abban az esetben, ha a szerződésmódosításban rögzített szerződés módosítási jogalap nem áll fenn, abban az esetben jogsértő a szerződésmódosítás, függetlenül attól, hogy jogszabály lehetővé tesz-e szerződésmódosítást más alapon vagy sem. Ezen felül hivatkozott korábbi Döntőbizottsági határozatokra is, melyek a fenti álláspontot képviselték. Ezen felül a fent hivatkozott jogalap tekintetében részletes nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő észrevétele 33. Az ajánlatkérő 2017. június 22. napján érkezett észrevételében eljárásjogi kifogásokat terjesztett elő. Egyrészt hivatkozott a kezdeményezés elkésettségére, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményező sem az alkalmazandó jogszabályt, sem a tudomásszerzése időpontját nem jól jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme tekintetében a Döntőbizottság hatáskörének hiányára hivatkozott, mely során kifejtette, hogy a tartalékkeret felhasználása olyan polgári jogi jogkérdés, melyre nem terjed ki a Döntőbizottság hatásköre. E körben kifogásolta továbbá, hogy a tartalékkeret felhasználását a Közbeszerzési Hatóság nem is vizsgálhatja, arra álláspontja szerint nem terjed ki a feladatköre. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik eleme tekintetében előadta, hogy a kérelmezettek az ajánlatkérő felé összesen 99 alvállalkozót jelentettek be és tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek. 34. 2017. július 5. napján érkezett észrevételében a harmadik szerződésmódosításban is jelzett változtatások közül 3 vonatkozásában megküldte a rendelkezésre álló dokumentumokat, továbbá jelezte, hogy a többi esetében azok elbírálása még nem zárult le. Hivatkozott arra, hogy ezen változtatások esetében tulajdonképpen idő előtti a kezdeményezés. Előadta továbbá, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben jelölt gazdasági társaságokra vonatkozóan nem érkezett az ajánlatkérőhöz a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat.

11

35. 2017. július 27. napján érkezett észrevételében kifejtette, hogy álláspontja szerint a 3. számú szerződésmódosítás jogszerűsége a megítélése szempontjából elsődlegesen nem annak van jelentősége, hogy a módosítási okiratban megjelölt Kbt. 141. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelel-e a módosítás, hanem annak, hogy a Kbt.-ben meghatározott bármely módosítási esetnek megfelel-e. E körben részletes nyilatkozatot tett, melyben hivatkozott az Irányelvre, valamint az azt átültető nemzeti szabályra, s a norma megfogalmazásaira, melyből egyértelműen alátámasztható a szerződésmódosítás jogszerűsége. A Kbt. 141. § (2) bekezdése tekintetében részletesen kifejtette, hogy a de minimis módosítási esetnek miért felel meg a módosítás, melyben a mértékre vonatkozó számszaki nyilatkozatokon felül előadta, hogy álláspontja szerint a tartalékkeret módosítása a szerződés értékének változásával jár, továbbá a szerződés módosításban hivatkozott „példálózó” munkák egyértelműen nem járnak a szerződés általános jellegének megváltozásával. Ezen felül a megjelölt Kbt. 141. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti feltételekre vonatkozóan tett részletes nyilatkozatot, mely keretében a megjelölt és eddig felmerült változások műszaki tartalmát és azok alapszerződés műszaki tartalmától való eltérését ismertette. Ismertette továbbá a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti esetkört, s annak a harmadik szerződésmódosítással összefüggésbeni alkalmazhatóságát. A Döntőbizottság felhívására megküldte továbbá a 2013. augusztus 7. napján megkötött a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (Bubi) –re vonatkozó szerződéseket, annak felépítésének rövid ismertetésével. Nyilatkozta továbbá, hogy a jelen közbeszerzési szerződés teljesítésében felmerült Bubi Gyűjtőállomásra vonatkozó feladatok teljesítésére, nem a fenti 2013. augusztus 7. napján kötött szerződések teljesítése keretében került sor. 36. 2017. augusztus 24. napján érkezett beadványában a hivatalbóli kezdeményező 2017. augusztus 21. napján kelt észrevételében egy szerződés módosítási jogalap alkalmazhatóságára vonatkozóan nyilatkozatára vonatkozóan előadta, hogy ezen álláspont ellentétes a közigazgatási eljárás alapelveivel, a közbeszerzési jog alapelveivel továbbá súlyosan sérti a felek jogos érdekeit. Előadta, hogy a hivatalbóli kezdeményező jogi álláspontja formális, logikailag és jogi szempontból is elfogadhatatlan. Az I. r. kérelmezett észrevétele 37. 2017. június 23. napján érkezett észrevételében elsődlegesen eljárásjogi kifogást terjesztett elő. Álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzését a szerződés módosításokról szóló hirdetmény közzététele megalapozta. Előadta, hogy a kezdeményező a jogsértések tekintetében nem hivatkozik semmi olyan többletinformációra, mely a szerződés módosításokból nem ismerhetett volna meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság feladatkörébe tartozik a szerződés módosítások ellenőrzése is. Hivatkozott továbbá a Döntőbizottság hatáskörének hiányára is, mely álláspontja szerint a tartalékkeret felhasználásának klasszikusan polgári jogi kérdés jogszerűségének elbírálására nem terjed ki. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme érdemében kifogásolta, hogy a hivatalbóli kezdeményezésből minden szakmai alátámasztás hiányzik. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik eleme vonatkozásában előadta, hogy az L+A Kreatív Kft. valamint a Stone Concept Kft. tekintetében a nyilatkozattételi kötelezettségüknek eleget tettek. 38. 2017. július 7. napján érkezett észrevételében részletesen ismertette az alapszerződés változás kezelés, valamint tartalékkeret felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit. Álláspontja

12 szerint a pótmunka-többletmunka megítélése nem történhet meg a szerződéses műszaki tartalom pontos elemzése nélkül. Hivatkozott továbbá arra, hogy erre vonatkozóan a hivatalbóli kezdeményezőnek eljárása során igazságügyi szakértői szakvéleményt kellett volna beszerezni. A kezdeményezés harmadik eleme vonatkozásában előadta, hogy az I. rendű kérelmezett a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének az alvállalkozók tekintetében eleget tett, azonban azok okirati bizonyítékai jelenleg nem fellelhetőek. Előadta, hogy a Richlik-Trans Kft. és a Szódi-trans Kft. kizárólag földszállítást végzett, míg az L.V.B. Inert Kft. gépbérletet biztosított, így azok a – közvetlen bevonás hiánya miatt – nem alvállalkozók, így nyilatkozattételi kötelezettség sem áll fenn e tekintetben. 39. 2017. július 28. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmezettek között létrejött konzorciális szerződés alapján az I. rendű kérelmezett feladata volt a nyilatkozattétel azon alvállalkozók tekintetében, akikkel a kérelmezettek együtt szerződtek. Azon alvállalkozók tekintetében, melyeket a kérelmezettek külön-külön vontak be a teljesítésbe, azok tekintetében az alvállalkozót bevonó kérelmezettet terhelte ezen kötelezettség. Ennek megfelelően az I. rendű kérelmezett kötelezettsége volt a Fülöp Kőfaragó Kft., TRIO Trend Kft., az L.V.B. INERT Kft. a SZÓDI Trans Kft. valamint a Richlik-Transz Kft. vonatkozásában a nyilatkozattétel. A II. r. kérelmezett észrevétele 40. 2017. június 21. napján érkezett észrevételében elsődlegesen eljárásjogi kifogást terjesztett elő. Az elkésettségi kifogásával összefüggésben előadta, hogy a kezdeményezésben tévesen került megjelölésre a Kbt., hisz jelen eljárásra a 2011. évi Kbt. rendelkezései az irányadók, s ennek megfelelően mind a szubjektív, mind az objektív határidő eltelt. A tudomásszerzés időpontja vonatkozásában szintén vitatta a kezdeményezésben megjelölt időpontot, hisz álláspontja szerint a Közbeszerzési Hatóság kötelezettsége a szerződés módosítások figyelemmel kísérése, így a módosításokról közétett hirdetmények megalapozták a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzését. 41. 2017. július 5. napján benyújtott észrevételében előadta, hogy a II. rendű kérelmezett nyilatkozattételi kötelezettsége kizárólag az általa közvetlenül bevont Angel Clean Kft., MGAntigraffiti Kft., Mercado-Bau Kft., PERI Kft., T-Systems Zrt. valamint a REHAKTÍV Bt. tekintetében állt fenn a konzorciumi szerződés alapján. Előadta, hogy a nyilatkozattételt igazoló dokumentumot nem sikerült fellelnie. A T-System Zrt. a MOL Bubi állomással összefüggésben elvégzett feladatát kizárólagos jog alapján gyakorolta, így a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően nem minősül alvállalkozónak. A jogsértés súlya tekintetében rögzítette, hogy az általa hivatkozott alvállalkozói teljesítés mértéke elenyésző az alapszerződéshez viszonyította. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 42. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást - a hiánypótlás beérkezését követően - 2017. június 13-án megindította. 43. A Döntőbizottság az alkalmazandó jogszabály vonatozásában az alábbi megállapításokat tette. A Kbt. 197. § (1) és (2) bekezdése szerint (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal

13 kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra. (2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény rendelkezéseit a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre - az (1) bekezdés második mondatában foglalt kivétellel - közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 153. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását, így a jogorvoslati eljárásra a 2015. évi Kbt. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A Kbt. 197. § (2) bekezdése ugyanakkor a következetes bírósági gyakorlatot is figyelembe véve akként rendelkezik, hogy a szerződésekre vonatkozóan – amennyiben a beszerzés megkezdése 2015. november 1. napját megelőzően történt – a 2011. évi Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően anyagi jogi értelemben a hivatalbóli kezdeményezés első valamint harmadik eleme vonatkozásában a 2014. január 27. napján (ajánlati felhívás feladásának) napján hatályos (2011. évi) Kbt., a hivatalbóli kezdeményezés második eleme vonatkozásában a (2015. évi) Kbt. szabályait kell alkalmazni, míg eljárásjogi értelemben mindhárom elem vonatkozásában a (2015. évi) Kbt. rendelkezéseit. 44. A kérelmezettek eljárásjogi kifogásokat nyújtottak be, melyek tekintetében a Döntőbizottság az alábbi megállapításokat tette. A kérelmezettek elsődlegesen elkésettségi kifogást nyújtottak be, melyekkel összefüggésben a Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt jogsértések vonatkozásában mi tekinthető a tudomásszerzés napjának, s jelen ügyben mely eljárásjogi határidők a relevánsak. A 43. pontban kifejtettek szerint a jelen jogorvoslati eljárásban a Kbt. eljárásjogi rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt. 197. § (1) bekezdése alapján. Ennek következtében nem helytállóan hivatkoztak a kérelmezettek a 2011. évi Kbt. szabályaira, ugyanis a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezési jogosultsága tekintetében jelen ügyben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak. A Kbt. 152. §-ában meghatározott szubjektív határidő 60 nap, míg az objektív határidő jelen tényállás szerinti ügyben – figyelemmel a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. § (3) bekezdésében foglaltakra - 2020. december 31. napja. A kezdeményezés előterjesztésére vonatkozó szubjektív határidő számítására okot adó jogi tény a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzése a jogsértő eseményről. A hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzését - a kérelmezettek hivatkozása szerint - önmagában a szerződés módosítások Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére állása megalapozta, így az ellenőrzés keretében megküldött többlet információk már a kezdeményezés határideje szempontjából nem relevánsak. Mint ahogy a Kúria Kfv.II.39.215/2010/4. számon hozott döntésében rögzíti, a jogsértésről való tudomásszerzés ténykérdés, így ellenkező bizonyításig azt az időpontot kell a tudomásra jutás időpontjának tekinteni, melyet a kezdeményező megjelölt. Kiemelendő, hogy a kezdeményezés tekintetében még csak feltételezett jogsértésről beszélhetünk, hisz épp a

14 jogsértés megállapítása a Döntőbizottsági eljárás tárgya. Ennek a Fővárosi Bíróság 25.Kpk.45588/2006/3. számon hozott eseti döntése nyomán kialakult következetes döntőbizottsági és bírósági gyakorlat szerint a Kbt. nem követeli meg a jogorvoslati kérelem megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását. A Kúria Kfv.VI.35.802/2012/5. számon hozott döntésében elvi éllel állapította meg, hogy a tudomásszerzés nem az a nap, amikor a jogellenesség teljes bizonyosságban a hatóság tudomására jut, hanem az a nap, amikor az eljárás megindításához szükséges tényekről értesül. A Döntőbizottság a tudomásszerzés idejére vonatkozóan az alábbiakat rögzíti. A hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt jogsértések tekintetében önmagában a szerződésmódosításnak a rendelkezésre állása nem alapozza meg a tudomásszerzést, hisz nem a módosítás tényét vitatta a hivatalbóli kezdeményező, hanem azt, hogy a módosítások közbeszerzési jogszabályokba ütköznek. Ezen jogsértések vonatkozásában a szerződés módosításról szóló okiratok és az abból kinyerhető információk önmagukban nem alapozzák meg a hivatalbóli kezdeményező által feltételezett jogsértés gyanúját, hisz ahhoz elengedhetetlenül szükségesek a szerződés teljesítésének dokumentumai. Az állított gazdasági egyensúly nyertes ajánlattevőként szerződő felek javára történő tiltott módosítás gyanújához ugyanis szükségesek azok a tények, melyek a szerződés teljesítésének dokumentumaiból állapíthatóak meg. E tekintetben megjegyzi továbbá a Döntőbizottság, hogy a kérelmezettek érdemi észrevételükben is a jogsértés hiányának megalapozásaként a szerződés teljesítése során keletkezett dokumentumokra hivatkoztak, illetve csatolták azokat be. A hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzése körében a fentieken túlmenően a Döntőbizottság rögzíti, hogy a Közbeszerzési Hatóság illetve a Hatóság keretében működő Tanács jogszabályban rögzített feladata ellátása körében tudomására jutott adatok (jelen esetben a módosításról szóló hirdetmény) önmagában nem alapozzák meg a hivatalbóli kezdeményező – tehát a Közbeszerzési Hatóság elnöke – tudomásszerzését. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.346/2012/4. számú ítéletében rögzítette „…A Tanács, illetve a Szerkesztőbizottság e jogszabályi feladatának teljesítése nem jelenti egyben azt, hogy a feladott hirdetmény tartalma, ezzel egy időben e tartalomhoz kapcsolható vélelmezett jogsértés a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tudomására jut. A hirdetmények feladása rendszerének és a kezdeményező jogorvoslati jogának ilyen módon történő összekapcsolása egyfelől a Közbeszerzések Tanácsa elnökének Kbt.-ben szabályozott jogorvoslati jogának gyakorlását lehetetlenítené el, másfelől a kétféle szabályozásból sem következik.” A fentiek figyelembevételével a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogszabályi objektív és szubjektív határidőn belül terjesztette elő kezdeményezését, így a kérelmezettek elkésettségi kifogását elutasította. 45. A kezdeményezés második eleme vonatkozásában előzetesen a Döntőbizottság rögzíti, hogy az tiltott szerződésmódosítás megállapítására vonatkozott, nem pedig a tartalékkeret felhasználására. A hivatalbóli kezdeményező által hivatkozott és állított Kbt. 141. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti módosítás egyik feltétele, hogy a módosítás alapját képező építési munkák ne szerepeljenek az eredeti szerződésben. A szerződésmódosításban felsorolt építési munkák tekintetében állította a kezdeményező, hogy azok a fenti törvényi kitételnek nem felelnek meg, így a kezdeményezés még csak közvetetten sem arra vonatkozott, hogy a megjelölt építési munkák polgári jogi minősítése pótmunka-e, hanem a közbeszerzési jogi szerződés módosításának jogszabályi feltételeinek fenn álltának vizsgálatát kérte. Fentiek alapján megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvényi feltételeknek megfelelő, míg a kezdeményezésben foglaltak vizsgálatára a Döntőbizottság hatásköre fennáll. 46. A hivatalbóli kezdeményezés első elemét a hivatalbóli kezdeményező 2017. augusztus 21. napján érkezett beadványában visszavonta.

15

47. A hivatalbóli kezdeményezés második eleme vonatkozásában a hivatalbóli kezdeményezés alapján azt kellett vizsgálni, hogy a felek jogszerűen módosították-e az alapszerződés rendelkezéseit. E körben a Döntőbizottság rögzíti, hogy a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlament és tanácsi irányelvben (továbbiakban: Irányelv) meghatározott szabályok a korábbi szabályozáshoz képest rugalmasabb módon engedik a közbeszerzési szerződés módosítását. E tekintetben lényeges változtatás, mely az irányelv preambulumának (107) cikkének második bekezdésén alapul, hogy az irányelvben (s ezáltal a nemzeti szabályozásban) meg kell állapítani bizonyos minimális értékhatárokat, amelyek alatt nincs szükség új eljárás lebonyolítására. Ennek megfelelően az Irányelv is deklarálta, hogy meghatározott értékhatárt el nem érő értékű szerződésmódosítás jogszerűnek minősül. Az Irányelv és a Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy jogszabályi feltételek hiányában újabb beszerzési igény kizárólag új közbeszerzési eljárás lefolytatásával elégíthető ki. Ennek megfelelően a szerződés módosítási korlátok alapvető és legfontosabb célja, hogy ez által az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül ne tudja újabb beszerzési igényét kielégíteni. A Kbt. szerződés módosítás alapját képező eseteket rögzít, melyek alapvetően három csoportba sorolhatóak. A de minimis értékű módosítás, a Kbt. 142. § (4) bekezdésében meghatározott három esetkör és a (6) bekezdésben rögzített nem lényeges módosítások. Az egyes esetek egymáshoz való viszonyával kapcsolatban a felek között vita volt, mely vonatkozásában a Döntőbizottság az alábbiakat rögzíti. Az Irányelv 72. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerződés az irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az ott meghatározott bármely esetben. Az irányelv hivatkozott cikkének (5) bekezdése szerint új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés rendelkezéseinek - a szerződés időtartama alatt történő - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében. Az Irányelv idézett rendelkezéseinek együttes értelmezése szerint az Irányelvben meghatározott bármely esetben, ha azok közül bármelyik is fennáll, a felek szabadon módosíthatják a közbeszerzési szerződést új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. Ennek megfelelően a szerződésmódosítás jogszerűségéhez elegendő, ha az Irányelvben meghatározott bármely eset teljesül. A Kbt.-ben meghatározott jogalapok fennállta ténykérdés, az nem függ attól, hogy az ajánlatkérő azt helyesen állapítja-e meg. E körben a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a szerződés módosításának bármelyik esete is áll fenn, a szerződés módosítása nem tekinthető jogszerűtlennek. A hivatalbóli kezdeményező hivatkozása szerint nem lehet egyik szerződés módosításban megjelölt jogalapról áttérni a másikra. Ezt a hivatkozást a Döntőbizottság két okból sem osztotta. Egyrészt a normaszöveg fent leírt megfogalmazásából az következik, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés módosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. Másrészt a Kbt. kógens rendelkezése nem tiltja sehol, szemben például a választott eljárásfajta tekintetében, hogy az ajánlatkérő más esetköröket hivatkozzon a szerződés módosításának jogszerűsége vonatkozásában. Fentiek alapján a Döntőbizottságnak a második kérelmi elemmel összefüggésben azt kellett vizsgálnia, hogy a – kérelmezettek által hivatkozottak figyelembevételével – jogszerűnek tekinthető e a harmadik szerződésmódosítás. E körben a hivatalbóli kezdeményező észrevételében foglaltakra vonatkozóan a Döntőbizottság továbbá megjegyzi azt is, hogy önmagában a közbeszerzési jogi jogsértés

16 tekintetében nem lehet következtetést levonni, ha kizárólag a kezdeményezésben megjelölt jogalapot vizsgálja a Döntőbizottság, s figyelmen kívül hagyja a kérelmezett által hivatkozottakat. A fent kifejtettek alapján ugyanis a felek nem azzal követnek el a szerződés módosítása tekintetében közbeszerzési jogsértést, ha egyik jogalap nem áll fenn, hanem akkor ha egyik sem. 48. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében kifejezetten a Kbt. 141. § (4) bekezdésének b) pontjának megsértésének megállapítását kérte, mely Döntőbizottság álláspontja szerint nem értelmezhető akként, hogy kizárólag annak a jogalapnak a vizsgálatát kellene elvégezni. A Kbt. rendelkezései szerint a hivatalbóli kezdeményezés közbeszerzési jogsértés gyanújára vonatkozhat. A fent kifejtettek szerint egy jogalap megléte, illetve hiánya még nem alapozza meg a jogsértést. Ennek megfelelően a kezdeményezést - annak tartalma és a fent értelmezett jogszabályi környezet alapján – a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt kellett megvizsgálnia, hogy a kezdeményezés második elemében hivatkozott szerződésmódosítás jogszerű volt-e. 49. A felek a harmadik szerződésmódosítás keretében az alapszerződés 5. pontjában foglalt tartalékkeret összegét módosították, annak mértékét megemelték 154.173.228.-Ft-al. Fontos tényállási elem továbbá e körben, hogy az alapszerződés 18.3. pontjának harmadik bekezdése kifejezett rendelkezést tartalmazott arra vonatkozóan, mely szerint ha az alapszerződésben rögzített szerződéses ár 5%-át képező tartalékkeret nem nyújt fedezetet a változás költségeire, abban az esetben a szerződést, annak jogszerű feltételei fennállta esetén, módosítják. Az alapszerződés 18.1. pontja kifejezett rendelkezést tartalmazott továbbá arra, hogy a többletmunkák nem minősülnek változásnak. 50. Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a harmadik szerződésmódosítás a Kbt. 141. § (2) bekezdésében meghatározott jogalapnak is megfelel. A Döntőbizottság a 48. pontban kifejtettek okán megvizsgálta ezen ajánlatkérői hivatkozást. A Kbt. 141. § (2) bekezdése két konjunktív feltételt szab. Egyrészt csak olyan szerződés módosításra lehet alkalmazni, mely a szerződés értékének változásával jár, s a módosítás értéke nem éri el – uniós rezsim alá tartozó eljárás esetén – az uniós értékhatárt, valamint a építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, másrészt a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. A harmadik szerződésmódosítás kizárólag a tartalékkeret összegét emelte meg. A tartalékkeret módosítása a szerződés értékét változtatta meg. Az alapszerződés nettó értéke a szerződés 5. pontja szerint 5.323.809.524.-Ft valamint 266.199.476.-Ft tartalékkeret. A szerződéses ár nettó 154.173.228.-Ft-al emelkedett. A harmadik szerződésmódosítás napján hatályos építési beruházásra vonatkozó uniós értékhatár 1.603.395.750.-Ft volt. Fenti számadatok összevetése alapján tényszerűen megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabályi feltételek első eleme teljesült. A módosítás második feltétele szerint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint az illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. A módosítás műszaki alapját képezték a nyertes ajánlattevőként szerződő felek változás bejelentései. A szerződés 18.1. pontjában meghatározott változás szerződéses fogalmának alapfeltétele, hogy kizárólag azon munkák érthetők e fogalmak alá, melyek a beszerzés szerződésszerű megvalósításához és a beruházás rendeltetésszerű használatához szükségesek. A módosítás ezen változások ellenértékének biztosítását célozta. A szerződés általános jellegét külön sem az Irányelv, sem a Kbt. nem definiálja, azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés tárgyának jelentős változása már akként értékelhető, mely megváltoztatja a szerződés általános jellegét. A szerződés módosítás

17 kizárólag a tartalékkeret mértékét módosította, így az kizárólag a szerződéses árat érintette. Az alapszerződésben a felek tartalékkeretet kötöttek ki, valamint a tartalékkeret felhasználásának módját is rögzítették. A szerződésmódosítás ezen feltételeket nem érintette, így a harmadik szerződésmódosítást szükségessé tevő munkálatok szerződéses jogi minősítésére vonatkozó szerződéses rendelkezéseket nem érintették. Ennek megfelelően a szerződés általános jellege nem változott meg. A szerződés eredeti jellegéhez történő illeszkedés pedig a fenti hivatkozások alapján szintén megállapítható. 51. A Kbt. 141. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, ha az a csekély mértékű módosítási jogalapnak megfelel. Ennek megfelelően a fent részletesen kifejtettek szerint a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés második eleme vonatkozásában megállapította a jogsértés hiányát, tekintettel arra, hogy megállapította, hogy a szerződésmódosítás a Kbt. 141. § (2) bekezdésében meghatározott jogalap tekintetében jogszerűnek minősül. Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy a Kbt. 141. §-ban rögzített többi feltételnek megfelel-e a módosítás vagy sem, a szerződés módosítása a de minimis módosítási feltételnek megfelelt, így azt nem lehet jogsértőnek tekinteni. 52. A hivatalbóli kezdeményezés harmadik eleme vonatkozásában a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felek a hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt gazdasági szereplők vonatkozásában teljesítették-e a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségüket. 53. A 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdés második fordulata vonatkozásában a Döntőbizottság általánosságban a következetes gyakorlatára hivatkozással az alábbiakat rögzíti. A hivatkozott jogszabályi előírás két kötelezettséget rögzít. Egyrészt az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg (továbbiakban: bejelentés), továbbá a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az alvállalkozó nem áll a kizáró okok hatálya alatt (továbbiakban: nyilatkozat). A bejelentés és a nyilatkozat formájára vonatkozóan a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdés nem tartalmaz külön előírást, azonban a 2011. évi Kbt. 35. § (1) rendelkezéseinek figyelembevételével a bejelentés kizárólag írásban történhet. A bejelentésnek és a nyilatkozatnak a címzettje a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő kell, hogy legyen. A normaszöveg tartalmaz még egy további kógens rendelkezést is, mely szerint a bejelentéssel együtt kell nyilatkozni az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hatálya alá tartozásáról. Az együttesség jogszabályi követelménye abban érhető tetten, hogy egyidejűleg kell megtenni a bejelentést és a nyilatkozatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez azonban nem jelenti a feltétlen egy okiratba foglalást, bármely a 2011. évi Kbt. 35. § (1) bekezdésében meghatározható módon lehetséges a nyilatkozat megtétele akár külön-külön okiratban is. A bejelentésre és a nyilatkozatra vonatkozóan egyéb kötöttséget nem tartalmaz a 2011. évi Kbt., így nem kizárt, hogy azt az építési naplóba történő bejegyzéssel, vagy akár a számlák mellékletét képező alvállalkozói nyilatkozatba foglaltan megtehető a bejelentés és a nyilatkozat, hisz azok az írásbeliség követelményét teljesítik. A bejelentés és a nyilatkozatra vonatkozó törvényi előírás továbbá, hogy az nem lehet általános. Nem elfogadható ennek értelmében olyan bejelentés és nyilatkozat, mely alapján pontosan nem meghatározható a gazdasági szereplő. Ennek megfelelően követelmény, hogy a

18 bejelentés alapján egyértelműen be lehessen azonosítani a teljesítésbe bevonni tervezett alvállalkozót. 54. A jelen jogorvoslati eljárásban vizsgált 13 gazdasági szereplő tárgyi közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésben történő részvétele nem volt vitatott az eljárás során. A 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésének második fordulatában meghatározott kérelmezetti kötelezettség teljesítésének vizsgálata körében a gazdasági szereplők teljesítésének mikéntje nem volt vitatott, csak annak jogi megítélése. A hivatalbóli kezdeményezés ezen eleme tekintetében jelentős tényállási elem továbbá, hogy a Döntőbizottság kifejezett felhívására megküldött nyilatkozatában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a kezdeményezésben megjelölt gazdasági szereplőkre vonatkozó 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat nem érkezett az ajánlatkérőhöz. Értékelendő tényállási elem továbbá, hogy a kérelmezettek bejelentési kötelezettségüknek a tényállásban rögzített módon – számlák mellékletét képező alvállalkozói lista – eleget tettek. 55. A nyertes ajánlattevőként szerződött felek nyilatkozataikban jelezték, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben jelölt 13 gazdasági szereplő közül 2 esetében a gazdálkodó szervezetek nevüket megváltoztatták. A 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat ezen gazdálkodó szervezetek esetében a jogszabályi követelményeknek megfelelően megtörtént. A Döntőbizottság megvizsgálta a két hivatkozott gazdálkodó szervezet cégadatait és megállapította, hogy az L+A Kreatív Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2016. április 28. nappal a cég elnevezését Mineral Oil Magyarország Kft.-re változtatta, míg a BALKÁN STEIN DESIGN Kft. 2016. március 24.-i nappal a cég elnevezését Stone Concept Kft.–re változtatta. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ezen gazdálkodó szervezetek vonatkozásában benyújtásra került-e a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat, mely során a rendelkezésére álló dokumentumokból tényszerűen megállapítható, hogy a Mineral Oil Magyarország Kft.-re vonatkozóan 2016. március 8. napján kelt nyilatkozatban, míg a Stone Concept Kft.-vel összefüggésben - korábbi cégnévvel - 2015. október 9. napján kelt nyilatkozatban benyújtásra került. A Mineral Oil Kft.-vel összefüggésben megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a gazdasági szereplő változást követő elnevezése került a változás időpontját megelőző bejelentés és nyilatkozatba, azonban a nyilatkozat tartalmazza a gazdasági szereplő adószámát is, mely utolsó két számjegyén kívül (megyekód) azonos, így egyértelműen beazonosítható volt az ajánlatkérő számára a bevonásra kerülő gazdasági szereplő. Fentiek alapján megállapítható, hogy a fenti két gazdálkodó szervezettel összefüggésben a kérelmezettek teljesítették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségüket. 56. A hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt további 11 db gazdálkodó szervezettel összefüggésben nem áll rendelkezésre a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat, s a Döntőbizottság kifejezett felhívására a kérelmezettek csak állították, de okirati bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy fenti kötelezettségüket teljesítették. 57. A kérelmezettek nyilatkozataikban előadták, hogy a közöttük létrejött konzorciális szerződés alapján azon alvállalkozók tekintetében melyekkel közösen kötöttek szerződést, a KÉSZ Építő Zrt.-t terhelte a bejelentési kötelezettség, s azon alvállalkozók vonatkozásában,

19 melyek a felek külön, külön önállóan vontak be, ott a szerződő nyertes ajánlatevőként szerződő felet terhelte ezen kötelezettség. A Döntőbizottság e körben rögzíti, hogy a kógens rendelkezéseket tartalmazó 2011. évi Kbt. a 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség tekintetében nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy abban az esetben, ha az alvállalkozói szerződést – megrendelői oldalon – több gazdasági szereplő ajánlattevő köti meg, akkor a fent hivatkozott közbeszerzési kötelezettség melyik nyertes ajánlattevőként szerződő felet terheli. Ebből kifolyólag ezen kötelezettséget bármelyik nyertes ajánlattevőként szerződő fél joghatályosan teljesíthette volna. A felek által hivatkozott és fent részletezett polgári jogi megállapodás a Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési jogi kötelezettségek teljesítésére, és annak elmaradása eseténi jogkövetkezményekre kihatással nem lehet, ugyanis a felek csak egymás közötti viszonyukban állapíthatnak meg kötelezettségeket és jogokat, melyek kizárólag az egymás közötti polgári jogi viszonyukra van kihatással, de közjogi kötelezettséget nem változtathat meg. Tekintettel arra, hogy a fenti jogszabályi kötelezettség címzettje „ajánlattevő”, így azon alvállalkozói szerződések esetén, melyet mindkét fél aláírt a bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség mindkét felet terhelte. Azon alvállalkozók tekintetében, melyeket valamely nyertes ajánlattevőként szerződő fél önállóan vont be a teljesítésbe, a vizsgált jogszabályi kötelezettség értelemszerűen csak a bevonó felet terhelte. 58. Fentiek alapján az egyes gazdasági szereplők vonatkozásában a Döntőbizottság különkülön vizsgálta, hogy azok alvállalkozói minőségük megállapítható volt-e, s a fentiek alapján eleget tettek-e a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésének második mondatában foglalt kötelezettségüknek. 59. A FÜLÖP Kőfaragó Kereskedelmi és Építő Kft. valamint I. és II. r. kérelmezett 2015. január 12. napján kötöttek szerződést. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy a FÜLÖP Kőfaragó Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az alapszerződés tárgyát képező bontási, restaurálási és építési munkákat végzett. A FÜLÖP Kőfaragó Kft. alvállalkozóként történő bevonását a nyertes ajánlattevőként szerződő felek sem vitatták, sőt kifejezetten arra tettek nyilatkozatot, hogy alvállalkozó minőségben vett részt a gazdálkodó szervezet a közbeszerzési szerződés teljesítésében, s ennek megfelelően a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tett. Ez utóbbi állítást a Döntőbizottság nem találta megalapozottnak, tekintettel az alábbiakra. A nyertes ajánlattevőként szerződő felek kifejezett felhívás ellenére sem csatolták a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a FÜLÖP Kőfaragó Kereskedelmi és Építő Kft. vonatkozásában az I. és II. r. kérelmezett megsértették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. 60. Az Angel Clean Kft. valamint a II. r. kérelmezett 2015. december 11., 2016. április 22. valamint 2016. június 24. napján kötöttek szerződést. A szerződések műszaki tartalma a Metró épület pipere takarítása az átadás előtt, linóleum, hideg-, meleg burkolatú padlók, lábazatok, falicsempék, szaniterek, berendezési tárgyak, külső-belső nyílászárók egy alkalommal történő takarítása és a szolgáltató épület üvegfelület takarítása volt. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy az Angel Clean Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. Az Angel Clean Kft. alvállalkozói minőségét és ekként történő bevonását a II. r. kérelmezett nem vitatta. A II. r. kérelmezett kifejezett felhívás ellenére sem csatolta a

20 nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy az Angel Clean Kft. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. 61. Az MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. valamint a II. r. kérelmezett 2016. február 1. napján kötöttek szerződést. A szerződés műszaki tartalma a gyalogos híd 4 m2-es graffiti mentesítése ill. a híd alagút részében cca. 400 m2-en graffiti-mentesítési, tisztítási, festési munkálatainak, antigraffiti felületvédelmi munkálatainak teljeskörű kivitelezése volt. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy az MGantigraffiti Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. Az MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. alvállalkozói minőségét és ekként történő bevonását a WIS HOLDING Zrt. „cs. a.” nem vitatta. A WIS HOLDING Zrt. „cs. a.” kifejezett felhívás ellenére nem csatolta a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy az MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. 62. A Mercado-Bau Kft. valamint a II. r. kérelmezett 2016. május 10. napján kötöttek szerződést. A szerződés tárgya különféle befejező munkák (főleg javítások és pótlások) elvégzése volt. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy a Mercado-Bau Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az Alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. A Mercado-Bau Kft. alvállalkozói minőségét és ekként történő bevonását a II. r. kérelmezett nem vitatta. A II. r. kérelmezett kifejezett felhívás ellenére nem csatolta a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy az MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. 63. A TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. valamint az I. és II. rendű kérelmezett 2015. június 19. napján kötöttek szerződést. A szerződés tárgya a Széll Kálmán tér felújítása Szolgáltató-Metró-Támfal épület belsőajtók szállítása és beállítása volt. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy a TRIO TREND Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. A TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. alvállalkozóként történő bevonását a kérelmezettek sem vitatták, sőt kifejezetten arra tettek nyilatkozatot, hogy alvállalkozó minőségben vett részt a gazdálkodó szervezet a közbeszerzési szerződés teljesítésében, s ennek megfelelően a kérelmezett a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tett. Ez utóbbi állítást a Döntőbizottság nem találta megalapozottnak, tekintettel az alábbiakra. A nyertes ajánlattevőként szerződő felek kifejezett felhívás ellenére nem csatolták a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vonatkozásában az I. és II. rendű

21 kérelmezettek megsértették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. 64. A RICHLIK-TRANS Szállító és Szolgáltató Kft. valamint az I. és II. rendű kérelmezettek 2015. április 1. napján kötöttek szerződést. Az I. r. kérelmezett hivatkozott arra, hogy a gazdasági szereplő csak földszállítást végzett, így a közbeszerzési szerződés teljesítésében közvetlenül nem vett részt. Fenti hivatkozás alapján a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a felek között megkötött szerződés teljesítése a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges volt-e, az abban foglalt építési beruházás szerinti feladat kivitelezése tekintetében a közvetlenség megállapítható-e. A szerződésből megállapítható, hogy a RICHLIK-TRANS Kft. a szerződése szerint az építés helyszínén kitermelt föld elszállítását, valamint darálék és homok építési helyszínre szállítását végezte. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kérelmezettek általi teljesítéséhez szükséges volt a RICHLIK-TRANS Kft. által a szerződés alapján elvégzett munka, ebből következően a teljesítésben közvetlenül részt vett. E körben megjegyzi továbbá a Döntőbizottság, hogy az alvállalkozói szerződés különleges szerződéses feltételek II.1. pontja maga határozza meg, hogy a szerződés a Kbt. hatálya alatt áll, míg a kifizetés pedig a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok szerint történik. Az alvállalkozó tekintetében a Döntőbizottság kifejezett felhívása ellenére nem került benyújtásra a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a RICHLIK-TRANS Szállító és Szolgáltató Kft. vonatkozásában az I. és II. rendű kérelmezettek megsértették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. 65. Az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. valamint az I. és II. rendű kérelmezettek 2015. június 10. napján kötöttek szerződést. Az I. r. kérelmezett hivatkozott arra, hogy a gazdasági szereplővel kizárólag gépbérleti szerződést kötöttek, így az építési beruházás teljesítésében közvetlenül nem vett részt. Fenti hivatkozás alapján a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a felek között megkötött szerződés teljesítése a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges volt-e, az abban foglalt építési beruházás szerinti feladat kivitelezése tekintetében a közvetlenség megállapítható-e. A szerződésből megállapítható, hogy az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. a szerződése szerint az építés helyszínén seprűs-önfelszedős takarítógépet biztosított üzemanyaggal és kezelővel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kérelmezettek általi teljesítéséhez szükséges volt az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. által a szerződés alapján elvégzett munka. Nem értett egyet a Döntőbizottság az I. r. kérelmezett hivatkozásával, hisz az alvállalkozói szerződés tárgyából megállapíthatóan nem pusztán gépbérleti szerződésről van szó, hanem a takarítógép személyzettel történő biztosításával lényegében takarítási feladatok elvégzése volt az alvállalkozó feladata. Ebből következően a teljesítésben közvetlenül részt vett. E körben megjegyzi továbbá a Döntőbizottság, hogy az alvállalkozói szerződés különleges szerződéses feltételek II.1. pontja maga határozza meg, hogy a szerződés a Kbt. hatálya alatt áll, míg a kifizetés pedig a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok szerint történik. Az alvállalkozó tekintetében a Döntőbizottság kifejezett felhívása ellenére nem került benyújtásra a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a

22 rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. vonatkozásában az I. és II. rendű kérelmezettek megsértették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. 66. A PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolgáltató Kft., valamint a II. r. kérelmezett 2015. február 10. napján kötöttek szerződést. A szerződés tárgya a Metró épület PERI rendszerből összeállított védőtető anyagának bérbevétele, szállítása, és tervezése volt. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy a PERI Kft. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. A PERI Kft. alvállalkozói minőségét és ekként történő bevonását a II. r. kérelmezett nem vitatta. A II. r. kérelmezett a kifejezett felhívás ellenére nem csatolta a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy az PERI Kft. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. 67. A T-Systems Magyarország Zrt. valamint a II. r. kérelmezett 2016. február 1. napján kötöttek szerződést. A szerződés tárgya a MOL Bubi gyűjtőállomás kialakítása (tervezéssel, terminál kialakítással, 24 db dokkolóval, irányjelző táblák gyártásával és kihelyezésével, arculati kialakítással, beüzemeléssel együtt) volt kompletten és teljes körűen. A fenti szerződéses feladat a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges volt, a gazdasági szereplő a teljesítésbe közvetlenül került bevonásra. A szerződés tárgyából megállapítható, hogy az a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. A II. r. kérelmezett hivatkozott arra, hogy a T-Systems Magyarország Zrt.-nek az ajánlatkérővel kötött megállapodás alapján kizárólagos joga volt a MOL BUBI gyűjtőállomás kialakítására, mással az erre vonatkozó alvállalkozói szerződést nem köthette meg, így a Kbt. 4. § 2. pont c) alpontja szerinti kivételi körbe tartozik, tehát nem minősült a Kbt. fogalmi körében alvállalkozónak. E körben a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. rendelkezései kógens normák. A Kbt. céljainak és alapelveinek érvényre jutatása érdekében a rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni, s eképpeni értelmezéssel a közbeszerzésben bármely pozícióban részt vevő felek nem mentesülhetnek a Kbt.-ben meghatározott kötelezettségeitől. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint nem tekinthető alvállalkozónak azon gazdasági szereplő, aki tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi. A Döntőbizottság álláspontja szerint e körben értelmezett kizárólagosságot kizárólag jogszabály, hatósági döntés alapíthat. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő valamint a Csepel Kerékpárgyártó Zrt. valamint a T-System Zrt. között a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (Bubi) kialakítása és üzemeltetése tárgyában megkötött szerződéseket, valamint a II. r. kérelmezett és a T-Systems Magyarország Zrt. között létrejött fent hivatkozott szerződés rendelkezéseit, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus adatbázisát mely adatok alapján nem látta igazoltnak a kizárólagosság fennálltát. Maga a II. r. kérelmezett sem nevezte meg, hogy az állított kizárólagosság min alapulna. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítése keretében alvállalkozónak minősül. A II. r. kérelmezett kifejezett felhívás ellenére nem csatolta a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság

23 megállapította, hogy az T-Systems Magyarország Zrt. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. 68. A SZÓDI-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. valamint az I. és II. rendű kérelmezett 2015. szeptember 10. napján kötöttek szerződést. Az I. r. kérelmezett hivatkozott arra, hogy a gazdasági szereplő csak földszállítást végzett, így a közbeszerzési szerződés teljesítésében közvetlenül nem vett részt. Fenti hivatkozás alapján a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a felek között megkötött szerződés teljesítése a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges volt-e, az abban foglalt építési beruházás szerinti feladat kivitelezése tekintetében a közvetlenség megállapítható-e. A szerződésből megállapítható, hogy a SZÓDI-TRANS Kft. a szerződése szerint az építés helyszínén kitermelt föld elszállítását, valamint mechanikai stabilizáció építési helyszínre szállítását végezte. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kérelmezettek általi teljesítéséhez szükséges volt a SZÓDI-TRANS Kft. által a szerződés alapján elvégzett munka, ebből következően a teljesítésben közvetlenül részt vett. E körben megjegyzi továbbá a Döntőbizottság, hogy az alvállalkozói szerződés különleges szerződéses feltételek II.1. pontja maga határozza meg, hogy a szerződés a Kbt. hatálya alatt áll, míg a kifizetés pedig a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok szerint történik. Az alvállalkozó tekintetében a Döntőbizottság kifejezett felhívása ellenére nem került benyújtásra a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a SZÓDI-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az I. és II. rendű kérelmezettek megsértették a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. 69. A REHAKTIV Marketing Bt., valamint a II. r. kérelmezett 2015. október 10. napján kötöttek szerződést. A szerződés műszaki tartalma az épületek hideg burkolási munkálatainak teljeskörű kivitelezése volt A szerződés tárgyából megállapítható, hogy a REHAKTIV Bt. a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésében közvetlenül részt vett. Az Alapszerződés tárgyát képező munkákat végzett. A REHAKTIV Marketing Bt. alvállalkozói minőségét és ekként történő bevonását a II. r. kérelmezett nem vitatta. A II. r. kérelmezett kifejezett felhívás ellenére nem csatolta a nyilatkozat okirati bizonyítékát. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem érkezett hozzá erre vonatkozó nyilatkozat. Ezen tények, s a rendelkezésére álló bizonyítékok együttes és önálló értékelésével a Döntőbizottság megállapította, hogy a REHAKTIV Marketing Bt. vonatkozásában a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. A Döntőbizottság a fentiekben kifejtettek szerint megállapította, hogy az I. és a II. r. kérelmezett megsértette a 2011. évi Kbt. 128. § (2) bekezdés második fordulatát, amely önmagában nem minősíthető súlyos jogsértésnek. 70. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (2) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva a fentiek szerint a hivatalbóli kezdeményezés első eleme vonatkozásában a Kbt. 152. § (8) bekezdése, a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 31. § c) pontja szerint az eljárást megszüntette, a hivatalbóli kezdeményezés második eleme tekintetében a Kbt. 165. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg, míg a hivatalbóli

24 kezdeményezés harmadik eleme vonatkozásában a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, valamint a Kbt. 165. § (3) bekezdésének d) pontja alapján figyelemmel a Kbt. 165. § (6) bekezdésének e) pontjára, bírságot szabott ki. 71. A Döntőbizottságnak további jogkövetkezményként bírságot kellett kiszabnia. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 165. § (7) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben rögzíti, hogy a közbeszerzés becsült értéke 5.198.477.804.-Ft volt, míg a megállapított jogsértéssel érintett értéke 37 millió forint. A Döntőbizottság továbbá a Kbt. 165. § (11) bekezdésében szereplő előírásokra tekintettel figyelembe vette a mérték tekintetében rögzítetteket, továbbá azt, hogy az kérelmezettekkel szemben jogsértés megállapítására az elmúlt három évben nem került sor. A Döntőbizottság a kérelmezettek terhére értékelte azt, hogy a jogsértés nem reparálható, az alvállalkozókra teljesítendő nyilatkozat utólag már nem pótolható. A Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a fenti szempontok kifejezett mérlegelését követően a rendelkező részben meghatározott bírságot szabta ki. A kérelmezettek közötti eltérő mértéket pedig az indokolja, hogy - az 57. pontban kifejtetteket is figyelembe véve - a II. rendű kérelmezett összesen 11 alvállalkozó, míg az I. rendű kérelmezett összesen 5 alvállalkozó esetében mulasztotta el nyilatkozattételi kötelezettségét az indokoló részben részletesen kifejtettek szerint. 72. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 145. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontjára figyelemmel rendelkezett. 73. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található, a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. szeptember 4.

Dr. Hunya István sk a tanács elnöke

Bán János sk közbeszerzési biztos

Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság Elnöke részére Dr. Kugler Tibor képviselő útján (helyben, hiv. szám: T-00749/2017.) 2. Dezső és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Hajós Orsolya ügyvéd (1011 Budapest, Fő utca 14-18.) 3. Dr. Lovász Éva ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg utca 25-27.) 4. Fábry & Társa Ügyvédi Iroda; Dr. Fábry György ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.)

25 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

FÜLÖP Kőfaragó Kereskedelmi és Építő Kft. (2536 Nyergesújfalu, Damjanich u. 10.) Angel Clean Kft. (1031 Budapest, Vízimolnár utca 9. fszt.) Mineral Oil Magyarország Kft. (1157 Budapest, Nyírpalota út 1. fszt. 1.) MGantigraffiti Felületvédelmi és Kereskedelmi Kft. (1119 Budapest, Etele út 71. V. em. 48.) Mercado-Bau Kft. (6724 Szeged, Cserzy Mihály utca 16.) TRIO TREND Építőipari, Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1117 Budapest, Nádorliget utca 8. F. ép.) RICHLIK-TRANS Szállító és Szolgáltató Kft. (2377 Örkény, külterület út 0373/80.) L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. (2142 Nagytarcsa, Zrínyi utca 2.) PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolgáltató Kft. (1181 Budapest, Zádor utca 9.) T-Systems Magyarország Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) SZÓDI-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 2/B.) Stone Concept Kft. (2040 Budaörs, Gyár utca 2.) REHAKTIV Marketing Bt. (1137 Budapest, Radnóti Miklós út 40. fszt. 3.) Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf.: 6.) Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) Irattár