KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma:
D.607/9/2017.
A tanács tagjai: Dr. Horváth Éva közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Tomasovszki Tamás közbeszerzési biztos, Dr. Jánosi Bálint közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: A hivatalbóli kezdeményező képviselője: A beszerző:
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) Dr. Zombori Gábor Pál jogtanácsos (Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) Békés Megyei Központi Kórház (Gyula, Semmelweis u. 1.)
A beszerző képviselője: A közbeszerzés tárgya: Gyengeáramú elektromos hálózat kiépítése a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben 200.000.-Ft, azaz kettőszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040360-00000000 számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. A beszerző 2016. augusztus 3. napján az alábbi 3 gazdasági társaságot hívta fel a rendelkező részben meghatározott építési beruházás elvégzésére: 1. MEDIMŰSZER Kft. 2. Békés-Vill Kft. 3. Pro-Békés Kft. Az ajánlatok beérkezési határidejeként 2016. augusztus 12. napját határozta meg. A beszerző árazatlan költségvetést és műszaki leírást is küldött a gazdasági társaságoknak, a műszaki leírás a következőket tartalmazta: „Koncepció: Az általános csatlakozó-kiosztási alapelv az volt, hogy minden irodai jellegű munkahelyhez legalább két (egy telefonos port a telefonkészüléknek és egy az esetleges számítógépnek, vagy orvostechnológiai berendezésnek) csatlakozó tartozzon. Építőelemek: A hálózatot pl. az EXCELL (vagy ezzel egyenértékű, illetve jobb minőségű eszközökből) gyártmányú elemekből javaslom kiépíteni, melyek teljesítik a Megrendelő elvárásait. A kiépítéséhez használt elemeknek az erősáramú szerelvényekkel való kompatibilitáson (pl. közbetétek) túl meg kell felelniük a CAT6A osztály követelményeinek. A horizontális kábelek 100 J-os, szimmetrikus, sodrott érpáras árnyékolt kivitelűek, és legalább 600 MHz-es sávszélességű, CA T6A besorolásúak legyenek. Figyelem! A környezet jellege miatt NEM használhatók PVC köpennyel rendelkező kábelek! Az alkalmazandó fali csatlakozóaljzatok univerzálisan legyenek süllyesztetten, falon kívül, illetve padlódobozba, vagy parapet csatornába (ágysávba) szerelhetők, és CAT6A árnyékolt kivitelűek. A rendezőben lévő rack-ekben a rendszer hálózati oldalára az induló paramétereknek megfelelő mennyiségű CAT6A RJ-45 STP patch-paneleket kell beépíteni. Javaslom, hogy a patch-panel szintű területi szelektivitást megőrizve, és a költséghatékonyságot is szem előtt tartva moduláris patch-paneleket alkalmazzon a kivitelező, melyekbe csak a szükséges számú moduláris aljzatot helyezzen el. Minden patch-panel és aktív eszköz közé egy-egy gyűrűspanelt kell elhelyezni, hogy a patch-kábeleket esztétikusan el lehessen vezetni. A kábelközpont - rack szekrény - Nővérszoba helyiségbe kerülne. A rack mérete: 15-21 U magas, 600-600-as fali rack szekrény. Ezekben lesznek a passzív hálózat patch-paneljei, az aktív eszközök, illetve a telefon alközponti rendszer átkérőinek rezes, valamint az informatikai rendszer 10 Gbps-os optikai gerinccsatlakozásait biztosító patch-paneljei. A kész hálózatot le kell mérni, méghozzá olyan műszerrel, amelyik képes jegyzőkönyvet nyomtatni a mérési eredményekről. A mérési jegyzőkönyvet (mely minden, a CAT6A követelményrendszerben definiált fontos paramétert tartalmaz) csatolni kell az átadás-átvételi anyaghoz. A csatlakozókat és a patch-paneleket esztétikusan feliratozni kell (címkenyomtató!). A csatlakozó-kiosztásban az egyes csatlakozásokat a bejárattól számítva balról jobbra kell sorszámozni. Csatlakozó kábelek:
3
A rendszer üzembe helyezéséhez szükség van a rack-szekrényekben különféle hosszúságú patch-kábelekre, valamint a számítógépek és az orvostechnológiai eszközök csatlakoztatásához lengőkábelekre. A patch-kábelek 1 m, 2 m, valamint 3 m hosszúságúak, míg a lengőkábelek 3-5 méteresek. Ezeknek a kábeleknek is a rendszer egyéb elemeinek minőségéhez és osztályához kell igazodnia, tehát CAT6A besorolásúaknak és árnyékoltaknak kell lenniük. A telefonkészülékek bekötését olyan készülékzsinórokkal kell végezni, melyek egyik vége RJ-45-ös, míg a másik vége RJ-11-es csatlakozóval konfekcionált! Mindkét végén RJ -11-es készülékzsinór használata TILOS! A patch-kábelek mennyiségének és fajtáinak biztosítania kell a rendszerek teljes kiépítésben való működtethetőségét, így azok megfelelő kiválasztása a rendszert telepítő cég feladata és felelőssége! Mivel a Megrendelő igényt tart a legalább 25 éves kivitelezői (!) rendszergaranciára, ezért azt, a manapság sajnálatos módon egyre jobban terjedő abszolút szakmaiatlan generálkivitelezői eljárást mellőzni kell, miszerint a horizontális kábelezést valamilyen kábellel behúzatják a villanyszerelőkkel, majd (jobb esetben) egy szakcég azt mindkét végén felszerelvényezi és leméri! Ezzel a megoldással nem biztosított. hogy a rendszer tartósan megőrzi a minőségi paramétereit a homogenitását, valamint így a gyártói rendszergarancia sem biztosítható, mivel annak nem csak az a feltétele, hogy a passzív hálózat minden eleme egy gyártótól származzon, hanem az is, hogy azt teljes egészében a gyártó által minősített szakcég telepítse! Informatikai gerinckapcsolat: A rendszer aktív eszközei (nem volt tervezési feladat) a kórház gerincéhez egyenlőre egy darab 10 Gbps-os (OM3-as) átviteli sávszélességű, multimódusú optikai kapcsolattal csatlakozik majd, de a tervezett fejlesztések miatt egy 8 eres MM FO kábellel kell kiépíteni az optikai gerincet. A gerinc közvetlenül a kórház szerverszobájába kell, hogy csatlakozzon. A gerinc mindkét végét Le csatlakozókkal kell konfekcionálni, melyet pigtail csatlakozókkal javaslok megvalósítani. A gerinckapcsolat mindkét végére új, 19"-os optikai kötőtá1cát kell elhelyezni! A kivitelező ne felejtkezzen el ezekbe kötéstartókat elhelyezni, a szabadon lévő kötések megsérülhetnek, ezért azok nem megengedettek! Telekommunikáció: A kórház területének telekommunikációját egy TADIRAN Flexicom5000-es telefonalközponton alapuló rendszer biztosítja, melynek bővítésére nem lesz szükség (nem volt tervezési feladat). Így elegendő mennyiségű érpár áll majd rendelkezésre, hogy az épületszárnyban üzemelő analóg és rendszerkészülékeket, be lehessen üzemelni. A készülékekhez a tervben szereplő telefonos patch-kábeleket kell felhasználni mindkét végén RJ-11-es csatlakozóval szerelt kábeleket tilos használni! TV hálózat: Minden beteg szobában és közös helységben biztosítjuk a TV csatlakozási lehetőséget RG-6 Tree Shieldes koax kábellel. Ezen analóg vagy digitális jelet is továbbíthatunk. A rendszer be tápja nem volt tervezési feladat. Hangosító hálózat: Minden betegszobában hangerőszabályozós hangszóró, a folyosón álmennyezeti hangszórók kerülnek elhelyezésre. 100V-os rendszerben, a központi erősítő a nővérszobában kerül elhelyezésre, innen bemondó mikrofon segítségével lehet tájékoztatni a betegeket, illetve háttér zenét vagy rádiót lehet sugározni. A kábelezés 2xl,5mm hangszóró kábellel kell kiépíteni. Nővérhívó rendszer:
4
Minden betegszobában minden ágynál egy-egy nyomógomb kerül kiépítésre, húzókapcsolók kerülnek a mosdókba, minden szobában egy-egy nyugtázó gomb, az ajtók fölőrt lámpa jelzi az aktuális nővérhívásokat. A nővérpultban egy digitális központ fogadja a jelzéseket, mely kijelzi nővérhíváskor a szoba és az ágy számát. A rendszer buszos, gerincben egy cat5e utp kábel van kiépítve, a szobákban az ágyakhoz l x2x0,5, illetve 2x2x0,5 vezetékeket kell kiépíteni. Nyomvonalépítés: Különösen fontos a kábelezési nyomvonal megfelelő kiépítése, melyről a kivitelezők hajlamosak elfelejtkezni. Általános probléma, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy egy modem épületbe már nem annyi gyengeáramú kábel épül be, mint akár 10-15 évvel ezelőtt, így a kábelezés i nyomvonalakat rendszeresen alulméretezik. Általánosan követendő az, hogy kábelenként legalább l cm- cső, kábelcsatorna, vagy kábeltá1ca keresztmetszetre van szükség, melyre még (legalább a gerincnyomvonalon) minimum 20-30%-ot rá kell számolni, hogy az esetleges (majdnem biztos) későbbi bővítésekkel se legyen gond. A rejtett helyen lévő csövezésnél (falban, vagy nehezen hozzáférhető helyeken) lehetőleg NE gégecsövet használjunk, vagy ha nincs más lehetőség, akkor a fenti módon számított keresztmetszetnek legalább a másfélszeresét vegyük figyelembe, és lehetőleg tegyünk bele befűző szálat! A kábeltálcázásnál ne legyenek éles sarkok, illetve törések, mert a kábelek behúzásánál megsérülhet azok külső köpenye. Fontos, hogy a kevés kábelt tartalmazó nyomvonalakban 6-8 centiméter, tizenöt-húsz kábelnél, vagy afölött pedig 15-20 cm sugarúnál kisebb ív ne legyen! A gerinctálcázáskor pedig a derékszögű kanyarokban legalább a tálca szélességének megfelelő belső hosszúságú, 2 db 450-os töréssel forduljon a tálca! A tálcák elhelyezésénél vigyázni kell, hogy azok legalább az egyik oldalról teljes szélességükben kézzel könnyen hozzáférhetők legyenek. A kábeltálcák telepítése akkor tekinthető megfelelőnek, ha azok az összes kábel behelyezése után is lefedhetők volnának, vagyis a kábelek nem púposodnak a tálcák felső szélénél magasabbra!” A beszerző felkérésére a Pro-Békés Kft. és a MEDIMŰSZER Kft. nyújtott be ajánlatot. A beszerző 2016. augusztus 16-án kötött vállalkozási szerződést a MEDIMŰSZER Kft.-vel, a következők szerint: A szerződés 1.3. pontja szerint a teljesítési határidő: 2016. szeptember 5. A vállalkozási szerződés 3.1. pontja szerint a szerződés elválaszthatatlan részét képező (1. sz. melléklet) műszaki tartalom elvégzése a vállalkozó feladata, amely a műszaki leírásban és az árazatlan költségvetésben foglalt feladatoknak felelt meg. A szerződés 4.1. pontja a vállalkozói díjat 14.958.550.-Ft + Áfa összegben határozta meg. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint finanszírozó és a beszerző között 2016. december 5. napján E1222/1811-1/2016 számon támogatási szerződés jött létre. A támogatási szerződés 2. pontja szerint: „Felek egyezően adják elő, hogy az egészségügyért felelős miniszter a Szolgáltató támogatás iránti kérelmét a jelen szerződés mellékletét képező Támogatási Adatlapban meghatározott
5
célok megvalósítása érdekében és a Támogatási Adatlapban szereplő támogatási összegek erejéig engedélyezte a jóváhagyott jogcímeken.” A „Fekvőbeteg szakellátó intézmények támogatására - a gazdaságilag hatékony struktúraátalakításhoz, ehhez kapcsolódó szakmai és/vagy működési koncentrációt szolgáló fejlesztések megvalósítására” című ÁEEK_OEP_EMMI-2016/1 számú pályázati felhíváshoz készült Pályázati Adatlap tartalmazta a pályázat szakmai tartalmát többek között a következők szerint: „A tervezett struktúra-átalakítás/fejlesztés szakmai tartalmának ismertetése: gyógyító ellátások működési hatékonyságának javítása, egészségügyi ellátások intézmények közötti megszervezése/kiszolgáló területek hatékonyságának fokozása (technológiai korszerűsítés, logisztikai korszerűsítés, működés fejlesztés élelmezés, sterilizálás stb.). Jelenleg a Békés Megyei Központi Kórház egyik legfontosabb projektje a külső telephelyen lévő Gyermekosztály beköltöztetése a székhelyre. … A beköltöztetés a jelenlegi szülészetnőgyógyászati épületben fog megvalósulni, így biztosítva ezzel a két társszakma integrációját. … Az épületrész jelenlegi elektromos hálózata és szerelvények együttesen nem felelnek meg az előírásoknak.” 3. A beszerző, mint ajánlatkérő 2016. december 30-án küldött ajánlattételi felhívást a következő 4 gazdasági társaság részére a Kbt. Harmadik Rész 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására „Vállalkozási szerződés a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház H épület 3. emeleti szülészet-nőgyógyászati osztályának műtő- és betegellátó részének a teljes elektromos hálózat felújítása” építési beruházás tárgyában: 1) Pro-Békés Kft., 2) Békés-Vill Kft., 3) MEDIMŰSZER Kft., 4) PROSZERV Kft. A felhívás 5. pontja szerint: „Ajánlatkérő az ajánlatadás megsegítése érdekében külön közbeszerzési dokumentumokat készít, melyeket az ajánlattételi felhívással egyidejűleg küld meg az ajánlattételre felhívott négy - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplő részére.” Az ajánlattételi felhívás 7. pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: „Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház H épület 3. emeleti szülészet-nőgyógyászati osztályának műtő- és betegellátó részének a teljes elektromos hálózat felújítása”. Felújítás főbb paraméterei: műszaki leírás szerint. A pontos mennyiségeket és a részletes munkanemeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetés tartalmazza.” A 12. pont szerint a beruházás becsült értéke: nettó 54.046.731.-Ft. Ajánlatkérő a felhívás 17. pontjában adta meg az értékelési szempontokat. Ajánlatkérő a felhívás 23. pontjában 2017. január 19. 9:00 órában határozta meg az ajánlattételi határidőt. Az ajánlatkérő a felhívás 29. pontjában jelezte, hogy a projekt nem Európai Uniós alapokból finanszírozott. Az ajánlatkérő a felhívás mellé a következő dokumentumokat csatolta:
6
-
árazatlan költségvetés 3. emelet műtőblokk árazatlan költségvetés 3. emelet kórtermek É-8 jelű 3. emeleti alaprajz É-9 jelű emeleti alaprajz Elektromos műszaki leírás OT.14 jelű Orvostechnológiai alaprajz OT.16 jelű Orvostechnológiai alaprajz Útmutató az ajánlattevőknek Vállalkozási Szerződés tervezet.
Az elektromos műszaki leírás a következő tartalmú volt: „Bontási munkák: A még felhasználható szerelvényeket és a lámpatesteket úgy kell leszerelni, hogy bizonyos helyekre (valamely felújításhoz) még felhasználhatók legyenek. A nem hasznosítható elektromos szerelési anyagokat, vezetékeket, védőcsöveket, szerelvényeket, lámpatesteket és fényforrásokat a vonatkozó előírások szerint szelektíven kell gyűjteni és az átvevő helyekre szállítani. Villamos energiaellátás: Az épületrészek jelenlegi alumínium betápláló kábelei és a teljes belső elektromos hálózat elbontásra kerül, helyette újat tervezünk. Az új betápláló kábelek az épület meglevő / megmaradó főelosztószekrényéből indulnak. A kábelek vezetése az épületen belül, fém tartószerkezetre rögzítetten történik. A kábelek fogadása a meglevő szintelosztók helyére tervezett új, moduláris kialakítású elosztószekrényekben történik. Egyidejű teljesítmény igények: bal oldali épületszárny - 39,24 kW (3x63 A) jobb oldali épületszárny - 39,24 kW (3x63 A) Elosztószekrények: Falon kívüli lemezszekrények, ajtó nélkül, moduláris betétekkel, az előző szakaszban ismertetett elhelyezéssel. Két, egymástól független részből áll. Az egyik az alaphálózati betáplálás és leágazások, másik az aggregátoros betáplálás és leágazások készülékeinek elhelyezésére. Mindkét szekrényben kb. 25 % tartalék üres helyet is kell hagyni. A főkapcsolók és egyéb készülékek csak a külső, zárható faajtó nyitásakor elérhetők, ezért a kulcsok egy-egy példányát a nővér állomáson kell tartani. Al-elosztókat nem tervezünk. Betegszobák elektromos berendezése és hálózata: Kórházi ágysáv rendszer nem lesz kiépítve. Helyette 2 db. szerelvényezhető műanyag. parapet csatorna készül, az ágysáv magasságában és hosszában. A felső csatorna 2 rekeszes, ebbe kerülnek az erős- és a gyengeáramú szerelvények, hálózatok. Az alsó az orvosi gázok részére szolgál. Világítás: - Általános világítás céljára az ágysávok felett, falra (h=2,0 m magasságban) szerelt 2x36 Wos prizmabúrás fénycsöves lámpatestek szolgálnak. Az előírt megvilágítási szintek: általános 200/100 lux, munkahelyi (az ágyfejnél) - 200 lux. Az általános világítás egy, ill. két fokozatban az ajtó mellett, belül elhelyezett kapcsolókkal kapcsolható. A munkahelyi világítást az ágysáv / műanyag csatorna alá szerelt LED bútorvilágító (11,5 W 600 mm, 800 lm/3000 K) lámpatest biztosítja, melynek kapcsolása helyileg minden ágy mellett, 1,1 m magasan elhelyezett, falba süllyesztett kapcsolókkal történik. Az alkalmazott fényforrások színvisszaadási fokozata: 1b (80-90 %), színhőmérsékleti csoportja: M (<3300 K) - A mosdó fölé 1,9 m magasságban 1x18 W-os prizmabúrás, beépített kapcsolóval és csapófedeles dugaszoló aljzattal rendelkező fénycsöves lámpatestet kell szerelni. Ennek megtáplálása az aggregátoros hálózatról történik. Ez a lámpa szolgál szükség-világítás céljára. - Őrzőfény / biztonsági világítás részére az ajtó melletti falba, 40 cm magasságban süllyesztett, kb. 1x7 W-os fénycsöves lámpatestet kell elhelyezni. Kapcsolása központilag a nővérpulttól történik. Megtáplálását az aggregátoros hálózatról kell biztosítani.
7
Elekromedikai hálózat: a betegszobákban nem szükséges. Általános célú hálózat: Az ágysávban 2-2 db. dugaszoló aljzatot helyezünk el, az általános hálózatról megtáplálva. Túláramvédelmét az elosztóban elhelyezett B10 A-es kismegszakító, hibaáram védelmét 30 mA-es áramvédő kapcsoló biztosítja. A dugaljak mellé 2 db. EPH csatlakozót is be kell építeni. - A hűtőszekrény részére a mosdó mellé vagy az ajtó közelében dugaszoló aljzatot kell elhelyezni. - A TV részére az ablakok felőli falra, 2,2 m magasságban süllyesztett dugaszoló aljzat szükséges. Gyengeáramú hálózatok: - Nővérhívó rendszer: A rendszer típusa még nincs meghatározva, ezért csak üres védőcső csatlakozásokat kell kiépíteni az ágysávokhoz a hívó, az ajtó mellé a nővérkezelő, kívül az ajtó fölé a szobai jelzőlámpa és a központ részére. A központ a 080 Nővér info helyiségbe kerül. Az informatikai hálózat csatlakozását ki kell építeni a nővérhívó rendszer központhoz is. - TV antenna csatlakozók: az ablakok felőli falra, 2,2 m magasságban süllyesztett csatlakozó aljzat szükséges (a 230 V-os csatlakozó aljzat mellé). - Informatikai csatlakozók: Az ágysávba ágyanként 1 db. RJ45 UTP aljzat, Cat6 UTP kábellel megtáplálva. - Hangosítás: A nővér info helyiségből indítva mindegyik betegszobába, az ajtó fölé hangszóró csatlakozást kell biztosítani, üres védőcső, falba süllyesztett szerelvénydoboz kiállással. Javaslom a 100V-os rendszer kiépítését. (A hangszórókat polaritás helyesen kell bekötni!) - WIFI: A folyosóra 2 db. wifi router elhelyezést javaslom, közvetlenül az álmennyezet alá szerelve. Műtők elektromos berendezése és hálózata: - Általános világítás céljára, mennyezetre szerelt 2x58W-os tisztatéri fénycsöves lámpákat tervezünk. A műtéti környező terület megvilágítása 2000 lux. A műtéti terület megvilágítására műtőlámpákat kell alkalmazni. Mindegyik lámpa helyileg fali kapcsolókkal kapcsolható. - Az EPH bekötést igénylő berendezések csatlakozása céljából a padlóba 2 db. EPH-4 típusú padlóba épített EPH dobozt tervezünk, rozsdamentes fedéllel. - Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem céljából vezető padló készül, melyet a helyiség sarkain az EPH hálózathoz kell csatlakoztatni. - A helyiségben mindegyik dugaszoló aljzat és RKV csatlakozó tábla IT hálózatról lesz megtáplálva. - Műtőblokkonként 1-1 db. LT4 leválasztó transzformátort helyezünk el, vagyis 2 helyiséghez tartozik egy transzformátor. A frekventált helyiségbe kerül a szigetelés ellenőrző jelzőkészülék, a másikba pedig csak önálló hangjelző. - A műtők teljes elektromos hálózata az aggregátoros megtáplálásra kerül Kiegészítések: - Tűz- és vagyonvédelem: Külön dokumentációban - Az erősáramú vezetékhálózat a folyosókon az álmennyezet felett kábeltálcában vezetett MBcu kábelekkel, a leágazó hálózatszakaszokon pedig falba süllyesztett védőcsőbe húzott réz vezetékekkel készül. - Az irányfény világítás saját akkumulátorról működjön, az aggregátoros hálózatról megtáplálva. - Az informatikai hálózat strukturált. Mindjét épületrészben lesz 1 db. Rack szekrény, meglevő UTP kábeles megtáplálással. Az aktív elemek kiválasztását és beépítését a rendszergazda fogja elvégezni. Ez nem része a dokumentációnak.
8
- Az épület telefon hálózatának megtáplálása megmarad, de a kábelvéget áthelyezzük a rack szekrénybe. - A kábel-TV hálózatot a rack szekrény alá tervezett erősítőtől és osztótól indítjuk. A hálózat sugaras kialakítású.” A műszaki leírást F. F. építményvillamossági vezető tervező készítette 2016. június hóban. A 2017. január 19-i ajánlattételi határidőre a Proszerv Kft. nyújtott be ajánlatot 54.046.731.-Ft nettó áron. Az ajánlatkérő a vállalkozói szerződést 2017. március 7-én kötötte meg a Proszerv Kft.-vel nettó 54.046.731.-Ft ajánlati áron. A teljesítési határidő a szerződés hatálybalépésétől számított 60. nap volt. A hivatalbóli kezdeményezés 4. A hivatalbóli kezdeményező a 2017. november 6. napján benyújtott kezdeményezésében a Kbt. 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján, feladatköre ellátása során tudomásra jutott, a Kbt. rendelkezéseibe ütköző magatartás és mulasztás miatt hivatalból való eljárás megindítását kezdeményezte a beszerző ellen. Előadta, hogy „az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatásáról szóló 388/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti támogatás jogszerű felhasználása” tárgyában ellenőrzést folytat a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján. Ennek keretében többek között az ÁEEK_OEP_EMMI-2016/1 azonosító számú pályázati forrásból a Békés Megyei Központi Kórház részére - az egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint finanszírozó között 2016. december 15-én létrejött E1222/1811-1/2016. számú támogatási szerződés alapján nyújtott működési támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzését végzi. A kezdeményező a fenti feladata ellátása során az alábbiakat tárta fel: 1. A Békés Megyei Központi Kórház, mint Megrendelő, valamint a MEDIMŰSZER Kft., mint Vállalkozó 2016. augusztus 16-án vállalkozási szerződést kötöttek „gyengeáramú elektromos hálózat kiépítése a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán” tárgyában. A szerződés szerinti vállalkozási díj nettó 14.958.550.-Ft volt (kezdeményezés 1. sz. melléklet). A vállalkozási szerződéshez kapcsolódó műszaki leírás szerint a szerződés tárgya a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Szülészet-Nőgyógyászat osztálya gyengeáramú hálózatának kiépítése volt, az épület 2. és 3. emeletén. A munkálatok az alábbi rendszereket érintették: nővérhívó rendszer, informatikai rendszer, TV hálózat, és hangosítás. A beszerzési eljárás dokumentumai alapján (kezdeményezés 2. sz. melléklet) a vállalkozási szerződés megkötése előtt közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor, a szerződés megkötése három árajánlat bekérésére alapján történt, amely során ajánlatkérő az alábbi cégeket hívta fel ajánlattételre: Pro-Békés Kft., Békés-Vill Kft., MEDIMŰSZER Kft. 2. A Békés Megyei Központi Kórház 2016. december 30-án a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást indított „a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház H épület 3. emeleti szülészet-nőgyógyászati osztályának műtő- és betegellátó részének a teljes elektromos hálózat felújítása” tárgyában.
9
Ajánlatkérő az alábbi cégeket hívta fel ajánlattételre: Pro-Békés Kft., Békés-Vill Kft., MEDIMŰSZER Kft., Proszerv Kft. A közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződés megkötésére a Békés Megyei Központi Kórház és a nyertes Proszerv Mérnöki és Szolgáltató Kft. között 2017. március 7-én került sor (kezdeményezés 3. sz. melléklet). A közbeszerzési eljárás dokumentumai (kezdeményezés 4. sz. melléklet) szerint a munkálatok az alábbi rendszereket érintették: 1. Betegszobák elektromos berendezése és hálózata, ezen belül: világítás, általános célú hálózat, Gyengeáramú hálózatok: ezen belül Nővérhívó rendszer, TV antenna csatlakozók, Informatikai csatlakozók, Hangosítás, WIFI 2. Műtők elektromos berendezése és hálózata Megállapítható, hogy a közbeszerzési eljáráshoz készített Elektromos Műszaki Leírás szerint a munkálatokkal érintett hálózatok a gyengeáramú hálózatok tekintetében azonosak a 2016. augusztus 16-án megkötött vállalkozási szerződés szerint kialakítandó hálózatokkal. A beszerző kezdeményezőhöz megküldött, 2017. október 30-án kelt nyilatkozata (kezdeményezés 5. sz. melléklet) szerint az 1. pont szerinti szerződés megkötésekor a támogatási szerződés szerinti forrás még nem állt rendelkezésre, így a feltétlenül szükséges betegbiztonságot megvalósító beszerzési igényt szükséges volt megoldani. Ajánlatkérő a nyilatkozatában kifejtette továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés gyengeáramú része a kiterjesztett, műtőt és egyéb helyiségeket is érintő többletfejlesztést foglalta magában mind a TV, mind az informatika területén, kibővülve az eredeti minimum szükségletet az optimálisra. A kezdeményező szerint tehát megállapítható, hogy az 1. pont szerinti szerződés megkötésekor az ajánlatkérő előtt már ismert volt a teljes, a 2. ponti szerinti szerződéssel megvalósított beszerzési igény, mivel az 1. pont szerinti, közbeszerzési értékhatár alatti szerződéskötéssel a teljes felújításra vonatkozó munkálatokból csak a feltétlenül szükséges munkálatok megvalósítására került sor. Ajánlatkérő, mint a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet (a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti ajánlatkérői azonosítója: AK23986) a Kbt. hatálya alá tartozik. A kezdeményező szerint a 2016. augusztus 16-i vállalkozási szerződés szerinti munkálatok a 2. pont szerinti, közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés szerinti munkálatokkal műszaki-gazdasági funkcionális egységet alkotnak, mivel: - a két szerződéssel érintett munkálatok a gyengeáramú hálózatok tekintetében azonosak voltak, - a két beszerzést az egységes beszerzési igény is összekapcsolja, mivel az első szerződés megkötésekor ajánlatkérőnek már a teljes felújításra vonatkozó beszerzési igénye is fennállt, - a két beszerzés időben is szoros összefüggésben áll, - a két beszerzési eljárásban ajánlatkérő részben ugyanazokat a cégeket hívta fel ajánlattételre, valamint az 1. pont szerinti, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárásban felhívott cégek a közbeszerzési eljárásban is érvényes ajánlatot nyújtottak
10
be. A kezdeményező szerint így akár ugyanaz a cég is képes lett volna a két szerződés szerinti munkálatok elvégzésére. A kezdeményező szerint nem a forrás rendelkezésre állásának időpontja, hanem az építési munkálatoknak a tervezéskor vizsgálandó műszaki-gazdasági funkcionális egysége az irányadó az egy közbeszerzés megítélésekor, amelyet a Közbeszerzési Hatóságnak a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában kiadott módosított útmutatójában (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) írtak is alátámasztanak. Az 1. pont szerinti, 2016. augusztus 16-i vállalkozási szerződés megkötésekor az ajánlatkérő előtt már ismert volt a teljes beszerzési igénye, amelyet alátámaszt, hogy a közbeszerzési eljáráshoz készített Elektromos Műszaki Leírás 2016. júniusi, azaz a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárás 2016. augusztus 3-i megindítása előtti keltű. A hivatkozott Elektromos Műszaki Leírás már 2016. júniusában megállapította, hogy „a meglevő elektromos hálózat nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. A hálózat és szerelvényei elavultak, a jelenlegi szabványelőírásoknak nem felel meg”, ami a kezdeményező szerint a két szerződés szerinti beszerzési igény egységességét támasztja alá. A kezdeményező szerint a 2016. augusztus 16-i keltű vállalkozási szerződés szerinti munkálatok a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött vállalkozási szerződéssel megvalósított munkálatokkal funkcionális egységet képeznek, mivel a munkálatok célja egységesen az épületben található osztály elektromos hálózatának felújítása, kiépítése volt, a szerződések tárgya a Kbt. 1. sz. melléklete szerinti 45310000-3 CPV kód szerint villamos szerelési munka (épületszerelési munka) volt. A 2016. augusztus 16-i keltű vállalkozási szerződéshez készített műszaki leírás is arra hivatkozik, hogy az érintett alrendszerek összefügghetnek, és egy egységes rendszerként kell a későbbiekben funkcionálniuk. Az 1. pont szerinti szerződés értéke nettó 14.958.550.-Ft volt, a 2. pont szerinti közbeszerzés becsült értéke a Közbeszerzési Értesítőben 3891/2017. sz. alatt az eljárás eredményéről megjelent tájékoztató szerint 54.046.731.-Ft volt, így az ajánlatkérő által megvalósított beszerzés becsült értéke 69.005.281.-Ft. A nemzeti közbeszerzési értékhatár 2016. január 1. és 2016. december 31-e között építési beruházás esetén 15 millió forint volt. Ajánlatkérő az 1. pont szerinti szerződése megkötése előtt közbeszerzési eljárást nem folytatott le, annak ellenére, hogy a szerződés becsült értéke a 2016. évi közbeszerzési értékhatárt meghaladta. A kezdeményező szerint a beszerző a fentiekkel megsértette a Kbt. 19. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 4. § (1) bekezdésében előírt közbeszerzési kötelezettségét, mivel ajánlatkérőnek az 1. pont szerinti szerződésének becsült értékére (69.005.281.-Ft) figyelemmel a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, hasonlóan a 2. pont szerinti közbeszerzési eljárásához. A jogsértést megalapozó esemény megtörténte időpontjának 2016. augusztus 16-át tekintette, mivel ezen a napon került sor a részekre bontás tilalmába ütköző szerződés megkötésére. A kezdeményező a 2017. november 14. napján benyújtott hiánypótlásában előadta, hogy a beszerző a kezdeményező részére 2017. október 30-án küldte meg azon dokumentumokat,
11
amelyekből a kezdeményező a szóban forgó szerződéseknek a Kbt. szerinti egybeszámítási kötelezettség betartottsága szempontjából releváns műszaki tartalmát megismerhette. A beszerző észrevétele 5. A beszerző a 2016. augusztus 16-án létrejött, „gyengeáramú elektromos hálózat kiépítése a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Szülészet- Nőgyógyászati Osztályán” tárgyban a közbeszerzési stratégia kialakítása során a beszerzési igényét többek kötött a rendelkezésére álló fedezet ismeretében tette meg, így a kezdeményezéseben foglaltakat vitatja, miszerint a beszerzési igény a teljes felújítási munkára már 2016. augusztus 16. napján fennállt volna. A beszerzési igény kialakításában több tényező szerepet játszik, melyet az előkészítés során figyelembe kell venni, és már akkor törekedni a beszerzési igénynek megfelelő szerződés teljesítésére is. Az eljárás előkészítésének és a szerződés megkötésének időpontjában a rendelkezésre álló fedezet a szóban forgó szerződés szerinti igény teljesítését szolgálta mindkét fél részéről. A beszerző 2016. évi közbeszerzési terve egyebekben nem tartalmazott olyan közbeszerzési tárgyat, amivel az egybeszámítás szabályai szerint számolni kellett volna. A gazdasági-műszaki funkcionális egység az érintett két szerződés között nem áll fent, mert az első szerződés megkötésekor a másik szerződés megkötésének igénye fel sem merült, így a beszerzés több szerződés keretében történő megvalósítása nem jöhetett létre. A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója KÉ-2017. évi 95. szám; 2017. június 9. szerint: azt „hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont és attól függően kell megítélni, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatók-e meg a beruházások.” A közbeszerzés tervezésekor a fentiek szerint a 2. szerződés szerinti beszerzési igény nem állt fent, így az l. szerződéssel megvalósítandó igénnyel tervezett a beszerző. Az Útmutató rögzíti továbbá a kisegítő szempontok időbeli összefüggése kapcsán: „a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint nem az eredetivel egy közbeszerzésről beszélhetünk az előre nem látható, előre nem tervezhető módon felmerülő, elkülönített beszerzési igények esetében.” A második szerződés megkötésére lehetőséget adó támogatási forrással az ajánlatkérő nem számolhatott előre, hiszen az bizonytalan, előre nem látható, nem olyan, mint egy intézmény költségvetése, amely tervezhető és számítható. A tárgyi közbeszerzés először saját forrásból valósult meg. 2016. december 15-én, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött E1222/1811-1/2016 számú Támogatási szerződésben számolta el. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 6. A beszerző és a MEDIMŰSZER Kft. 2016. augusztus 16. napján kötötték meg a hivatalbóli kezdeményezésben kifogásolt szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, ezért a Döntőbizottság a Kbt. e napon hatályos rendelkezései alapján végezte el a hivatalbóli kezdeményezésben foglaltak vizsgálatát.
12
7. A Döntőbizottság a döntése meghozatala során az alábbi jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe. A Kbt. 2. § (7) bekezdés első mondata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Kbt. 8. § (1) bekezdése alapján közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (3) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. A Kbt. 15. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. (5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes
13
ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. (4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni. A Kbt. 17. § (5) bekezdése értelmében az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes - műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. A Kbt. 110. §-a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések - ide nem értve az építési és a szolgáltatási koncessziót - megvalósításakor. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi vagy előírja [19. § (4) bekezdés; 21. § (2) bekezdés]. A Kbt. 115. § (1) bekezdése szerint ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 69. § (2) bekezdése alapján a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a
14
közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31éig 5 225 000 euró (1.603.395.750.-Ft). A Kvtv. 68. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig építési beruházás esetében 25.000.000.- Ft. 8. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében meghatározza azt az alanyi kört, amelyek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Döntőbizottság által a hivatalbóli kezdeményezés alapján vizsgált a beszerző és a MEDIMŰSZER Kft. között 2016. augusztus 16-án létrejött szerződés esetében a beszerző közbeszerzési eljárást nem folytatott le. A beszerzőnek a Kbt. alanyi hatálya alá tartozása nem volt vitatott, a beszerző a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő szervezet. A hivatalbóli kezdeményezés alapján a beszerző megsértette a Kbt. 19. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. részekre bontás tilalmát rögzítő szabályainak vizsgálata alapján megállapította, hogy a beszerző jogsértő módon bontotta részekre a kezdeményezésben 1. és 2. pontban meghatározott építési beruházások értékét, mivel a kezdeményező és a beszerző által rendelkezésre bocsátott iratok - a beszerzési eljárás iratai, a támogatási szerződés, a közbeszerzési eljárás iratai - alapján megállapítható, hogy a kezdeményezésben 1. és 2. pontban meghatározott építési beruházások műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet alkotnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi szerződések esetében az 1. beszerzés és a 2. közbeszerzés tárgya a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti visszterhes építési beruházás, amelyekre a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző észrevételében foglalt indokokat. A hivatalbóli kezdeményezésben vitatott 1. szerződés vonatkozásában a beszerző 2016. augusztus 3. napján küldte meg 3 gazdasági társaság részére az építési beruházás elvégzésére vonatkozó felhívást. A 2. szerződés esetében a közbeszerzés megkezdésére 2016. december 30-án került sor. A tényállásban rögzített 2. szerződéshez a beszerző a közbeszerzés tárgyát meghatározó műszaki leírást készített, mely műszaki leírás 2016. júniusában, az 1. beszerzés megkezdése előtt készült, a 2. szerződéshez tartozó műszaki leírás az 1. szerződéssel azonosan elektromos hálózat szerelésére vonatkozott, az építési beruházások a beszerző kórházi egységeiben
15
elektromos hálózat szerelési munkáinak elvégzését tartalmazták, az építési beruházások műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képeznek. A hivatalbóli kezdeményezéshez 5. számú mellékletként csatolt beszerzői nyilatkozat is alátámasztja, hogy a közbeszerzés eredményeként megkötött 2. szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megkötött 1. szerződés többletfejlesztése, az eredeti minimum szükséglet optimális kibővítése volt. A beszerző a jelen építési beruházásokat a Békés Megyei Központi Kórház struktúraátalakítása/fejlesztése támogatási program keretében finanszírozta, a villamos szerelési építési munkákra vonatkozó beszerzési igényei műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet alkottak. A beszerző közbeszerzési eljárás nélkül 2016. augusztus 16-án kötött szerződést a MEDIMŰSZER Kft.-vel villamos szerelési építési munkákra. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás alapján 2017. március 7-én kötött szerződést villamos szerelési építési munkákra a Proszerv Kft.-vel. A kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően a 2016. augusztus 16-án létrejött vállalkozási szerződés szerinti munkálatok a közbeszerzési eljárás eredményeként 2017. március 7-én kötött vállalkozási szerződéssel megvalósított munkálatokkal műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képeznek, mivel a munkálatok célja egységesen az épületben található osztályok elektromos hálózatának felújítása, kiépítése volt, a szerződések tárgyai műszakilag és időben egységes rendszerként voltak kezelhetők. A 2016. augusztus 16-án megkötött 1. szerződés értéke nettó 14.958.550.-Ft volt, a 2. 2017. március 7-én kötött közbeszerzési szerződés értéke 54.046.731.-Ft volt, így a beszerző által megvalósított beszerzések becsült értéke 69.005.281.-Ft. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzések egybeszámított értéke (69.005.281.-Ft) meghaladta az építési beruházásokra vonatkozó 2016. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárt (25.000.000.-Ft), de nem érte el az építési beruházásokra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárt (1.603.395.750.-Ft). Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 19. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 4. § (1) bekezdését. 9. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, továbbá a Kbt. 165. § (2) bekezdés e) pontja alapján alkalmazta a Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt. 165. § (6) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a) a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. (7) A (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a.
16
(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottságnak a jelen esetben, tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzését. A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, ugyanis a szerződést a felek megkötötték. A Döntőbizottság a beszerző javára értékelte a beszerzés értékének alacsonyabb, nemzeti értékhatárt meghaladó értékét, valamint azt, hogy három gazdasági szereplőt hívott fel a beszerzés megvalósítására. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során a beszerző javára értékelte azt is, hogy a beszerzőt jogszabályok kötelezik a betegellátás folyamatosságának biztosítására. A Döntőbizottság a beszerző javára értékelte a beszerzés és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszabb időtartamot. A Döntőbizottság a beszerző terhére értékelte, hogy a beszerzővel szemben a Kbt.-be ütköző magatartása miatt korábban a D.498/17/2017. számú határozatában jogsértést és bírságot már megállapított. Figyelembe vette, hogy a beszerzés támogatásból valósul meg, a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a Kbt. 165. § (7) bekezdésében meghatározott maximális mértéket. A Kbt. 176. § (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a 2016. augusztus 16-án kötött szerződéssel a beszerzését közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg, ezért az a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis.
17
A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt. 176. § (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Békés megye területén található - a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. december 11.
Dr. Horváth Éva sk. a tanács elnöke
Tomasovszki Tamás sk. közbeszerzési biztos
Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné titkárságvezető Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Dr. Zombori Gábor Pál jogtanácsos (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) 2. Békés Megyei Központi Kórház (5700 Gyula, Semmelweis u. 1.) 3. MEDIMŰSZER Kft. (5600 Békéscsaba, Lázár u. 5/7.) 4. PROSZERV Kft. (5600 Békéscsaba, Luther u. 12.) 5. Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia u. 3.) 6. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 7. Irattár
