2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról. Előszó a szenátusi előterjesztéshez

1. sz. melléklet XXXIV/2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról

Előszó a szenátusi előterjesztéshez

Jelen előterjesztés csaknem másfél évig tartó egyeztetés eredménye. A munka során szándékunkban állt az Egyetem könyvtári rendszerének jobb működtetésére vonatkozó általános érdekeket összhangba hozni a karok és intézetek könyvtárainak sajátos érdekeivel. Az előterjesztés elfogadása azért is sürgető, mert már régóta el kellett volna készítenünk az Egyetem könyvtári hálózatának új szervezeti és működési rendjét, amelyet eddig az átalakítás miatt halasztottunk. A tervezet szándékosan nem szól a finanszírozás kérdéseiről, arra csak a 2012 tavaszán esedékes felülvizsgálat során célszerű visszatérni. Jelen gazdasági helyzetben egy átfogó finanszírozási reform megvalósítása egyelőre nem aktuális. A könyvtári rendszer működésének egyes részletkérdései, amelyek a kari tanácsok vitáin előfordultak az elkövetkezendő időben elkészítendő szervezeti és működési szabályzatban kerülnek tisztázásra. Ennek elkészítése a szakemberekből álló leendő könyvtári tanács feladata és az elkészítés határideje az ütemtervben szerepel. Természetesen a szabályzatot az előírásoknak megfelelően a kari tanácsok, és a szenátus vitái alapján lehet majd jóváhagyni. A karok javaslatainak jelentős részét beépítettük a végleges szövegbe, ideértve az intézeteken belüli könyvtári átcsoportosítás kérdését, a könyvtári kölcsönzéseknél az intézeti és kari prioritások figyelembevételét, valamint a kari és intézeti könyvtárvezetők kinevezésénél a véleményezési jog gyakorlását, a létrehozandó Könyvtári Tanács összetételének módosítása.

1

Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. Helyzetelemzés 1. Nemzetközi példák 1. 1. Az Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálata (OULS) 1. 2. A Heidelbergi Egyetem könyvtári rendszere 1. 3. A Berlini Humboldt Egyetem könyvtári rendszere: 2. Hazai helyzetkép 2. 1. A makrokörnyezet, más hazai egyetemek a. Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára b. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár c. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár III. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári rendszerének fejlesztése 1. Stratégiai célok: 2. A központi irányítási feladatok, illetve szolgáltatások: 3. Döntéshozó és irányító testületek 3. 1. Egyetemi Könyvtári Bizottság 3. 2. Könyvtári Tanács 4. Alapelvek és ütemterv 5. A könyvtári hálózat egységei: 6. Mellékletek: 1. A tárgyévben leltárba vett állomány és az állomány nagysága ELTE Könyvtári statisztika 2007 2. Részletes állományadatok ELTE Könyvtári statisztika 2007 3. Állománygyarapításra fordított összegek ELTE Könyvtári statisztika 2007 4. Könyvtári bevételek és kiadások ELTE Könyvtári statisztika 2007 5. Könyvtári költségvetési összegek ELTE Könyvtári statisztika 2007 6. Könyvtári terek területe ELTE Könyvtári statisztika 2007 7. Könyvtárak számítógépekkel való ellátottsága ELTE Könyvtári statisztika 2007 8. Az előfizetett folyóiratok száma ELTE Könyvtári statisztika 2007 9. Könyvtári alkalmazottak száma ELTE Könyvtári statisztika 2007 10. Integrált könyvtári rendszerekre vonatkozó adatok (feldolgozottság, ikr típusa, használt modulok) ELTE Könyvtári statisztika 2007 11. Régi nyomtatvány és kézirat állomány ELTE Könyvtári statisztika 2007 12. Hallgatói létszámok 2007-es adatok szerint

2

I. Általános bevezető A tudományegyetemeken a 19. században kialakult széttagolt könyvtári szervezet lehetővé tette a szaktudományi műhelyek működését. Napjainkra azonban a forráshiányos gazdasági körülmények, valamint a megváltozott felhasználói igények megkérdőjelezik a kicsi, önálló könyvtári egységek hasznosságát, azok ugyanis sok esetben még a legalapvetőbb szolgáltatások szintjén sem képesek kiszolgálni a hallgatókat és a kutatókat. Szinte minden esetben igaz, hogy nem képesek biztosítani a megfelelő infrastruktúrát a könyvtárban végzendő tudományos munkához, nem képesek megfelelő számú, és kellően felkészült könyvtári személyzetet biztosítani, és a gyűjteményszervezés területén is jelentős hátrányokat szenvednek. A széttagolt könyvtári szervezet gazdaságtalan működése, a szolgáltatások alacsony színvonala, vagy azok hiánya végül arra sarkallják az egyetemeket, hogy könyvtári hálózatukat egységesítsék, és bizonyos mértékben egységesítsék. Ennek során egységesítik a hálózat könyvtáraiban a szolgáltatásokat, ami a felhasználóknak megkönnyíti az állományhoz és az információhoz való hozzáférést. A szakmai követelmények egységes meghatározásával minden könyvtári egység azonos színvonalon képes nyújtani szolgáltatásait, így az egyetem minden oktatója, kutatója és hallgatója számára megteremtik a tanulmányaikhoz, illetve a kutatáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét. A források felhasználása átláthatóbbá válik, ami lehetővé teszi a pazarló párhuzamosságok felszámolását. A létrehozott központi könyvtár a hálózatban működő könyvtáraktól bizonyos feladatokat és munkafolyamatokat átvállalhat, melyek működése így hatékonyabban megoldható. Könyvtári hálózatunk helyzetéről 2007-ben egy független szakértői testület közel két hónapos vizsgálat alapján mondott véleményt. Ilyen átfogó és részletes, külső, tehát semleges szakértők által végzett szakmai felülvizsgálat évtizedek óta nem volt az egyetem könyvtári hálózatában, ráadásul olyan időpontban, amikor a könyvtári szervezet belső átalakulás előtt állt. A szakfelügyelők az ELTE még mindig igen széttagolt könyvtári hálózatából 16 könyvtárat látogattak meg, amelyek központi, kari, intézeti és tanszéki könyvtárak voltak, de így sem láttak számos gyűjteményt. Ennek ellenére elég információt gyűjtöttek össze ahhoz, hogy fontos és értékes megállapításokat tegyenek, és intézkedési javaslatokat dolgozzanak ki. Elöljáróban le kell szögezni, hogy az ELTE könyvtári rendszere talán egész Magyarországon egyedülállóan széttagolt, és az integráció után, még széttagoltabbá vált. A széttagoltság azonban a BTK, az ÁJTK és a TTK esetében évtizedek, esetenként évszázadok alatt alakult ki és a változások megvalósítása ilyen esetben sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint az ennél kisebb hagyományú hazai felsőoktatási intézményekben. Az egyetem az elmúlt két évtizedben a folyamatos költözés állapotában volt és ez azt is jelentette, hogy könyvtári állománya is állandóan helyet változtatott, ami lehetetlenné tette, vagy évtizedig késleltette a könyvtári rendszer korszerűsítését. Az Egyetemi Könyvtár felújítása negyed évszázad után is csak részben fejeződött be, minden karon az elmúlt másfél évtizedben épült egy vagy több új könyvtár, immár egyesítve addig elképesztően rossz körülmények között működő tanszéki könyvtárakat. Az egységes integrált könyvtári rendszer alapvető feltétele egy komoly kutatóegyetem korszerű könyvtári szolgáltatásainak, az ELTE-en viszont hosszú ideig öt-hat rendszer működött egymás mellett, s csak most jutottunk el oda, hogy a karok már elfogadják a közös integrált rendszer működtetésének szükségességét. Nagy eredménynek tartjuk ilyen körülmények között, hogy a Horizon integrált rendszerben 2008. december 31-i állapot szerint 647 ezer példány rekord található, amely természetesen jóval kevesebb az elvárhatónál. Az ELTE Szenátusa által elfogadott intézményfejlesztési tervben jóváhagyta egy leendő könyvtári hálózati reform elvét. A további minőségi szolgáltatások fejlesztése érdekében tehát a változtatások elkerülhetetlenek, de rendkívül fontos kérdés az ütemezés, hiszen egy ilyen méretű és hagyományú egyetemen a változtatásokat csak jól megtervezetten és egyeztetetten lehet végrehajtani.

3

A javasolt változtatások egy része jogi szabályozásokat érint. A Könyvtárnak, illetve az egyetemnek 2009-ben el kell elkészíteni, és a Szenátusnak jóvá kell hagyni az ELTE új könyvtári Szervezeti és Működési Rendjét, amelynek elfogadását éppen a változtatások miatt halasztottuk. Alapfeltétel az egységes integrált rendszer kötelező bevezetése és az egyetemi egységes virtuális könyvtári rendszer kialakítása. Alapelv, hogy egyetlen könyvtárból sem szándékozunk semmilyen, dokumentumot elvinni, de el kell érni, hogy valamennyi dokumentum hollétéről az egész egyetemen naprakész információnk legyen. Meg kell oldani a szolgáltatások célszerű átszervezését, lehetséges egységesítését elsősorban a közbeszerzésekben, a feldolgozásban, a kölcsönzésben és a beiratkozásban. El kell érni, hogy minden újonnan beszerzett dokumentum, a beszerzés módjától függetlenül bekerüljön az egységes nyilvántartásba, és központi szervezésben segíteni kell a retrospektív feldolgozást. Az eddigi kölcsönzési korlátozásokat az egyes hálózati egységek fenntarthatják, ameddig nem kaphatnak biztos garanciát arra, hogy dokumentumaikat más karok hallgatóitól is visszakaphatják. Az Egyetemi Könyvtár központi szolgáltatásokat biztosít az egész egyetem, a könyvtári hálózat és a közgyűjteményi együttműködés számára, és ennek meg kell teremteni biztos költségvetési fedezetét. A reform egyik döntő kérdése a gyűjtőkörök pontosítása. Az egyetemen belül az EK és bizonyos intézeti könyvtárak között újra kell gondolni a gyűjtőköröket. Ezt a szervezeti és működési rendben kell rögzíteni. Az Egyetemi Könyvtár éves működésének költségeit a központi költségvetés általános költségei között (Költségvetés 8.sz.melléklet) tervezzük meg és a karok vezetőivel közösen fogadjuk el. A könyvtári hálózat átalakításának finanszírozási forrását a tárgyévi költségvetés kialakítása előtt, szakmai egyeztetés után kell meghatározni.

4

II. Helyzetelemzés 1. Nemzetközi példák Az európai egyetemi könyvtárakról az elmúlt évtizedben számos személyes tapasztalatot szereztünk egyénileg és az Egyetemi Könyvtárigazgatói Kollégium tagjaként is. Az elmúlt két évtizedben nagyon sok helyen hatalmas új egyetemi központi könyvtári beruházások valósultak meg. Bizonyos egyetemek esetében a régi épületet újították fel a 21. század követelménye szerint, mint pl. Lipcsében, máshol a történelmi épület mellett teljesen új könyvtárat húztak fel, mint Dublinban, ismét másutt teljesen új hatalmas, modern egyetemi könyvtárak épültek, pl. Varsóban, Osloban, Sheffieldben, Berlinben, Bochumban és még sok helyen. Olyan eset is előfordul, mint például Heidelbergben, ahol az állam a régi épület mellett a föld alatt egy olyan óriási, korszerű raktárt épített fel, amely hosszú távra megoldotta a könyvtári anyag elhelyezésének problémáját. Sok helyen az egyetemi könyvtár a tartományi, vagy nemzeti könyvtár szerepét is ellátja, így az erők és eszközök egyesítve sokkal hatékonyabbak. Erre példák Drezda és Göttinga egyetemi és tartományi könyvtárai. Elmondható, hogy bár különböző megoldási módokkal találkoztunk, de abban egységes a tapasztalat, hogy minden egyetem a könyvtári rendszer szervezeti egységesítése felé halad. A szolgáltatások tekintetében abban is előbb járnak, hogy a jobb anyagi lehetőségek következtében, sokkal több adatbázis és on-line folyóirat elérését tudják biztosítani. A könyvtári szervezet kialakításánál három, egyetemünkkel évtizedek óta partneri kapcsolatokat ápoló, óriási tekintélyű európai egyetem könyvtár szervezetét és működési rendjét vettük figyelembe. Ezek Oxford, Heidelberg és Berlin. 1. 1. Az Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálata (OULS): Az Oxford Egyetem rendkívül gazdag és sokféle könyvtári szolgáltatást nyújt száznál több könyvtárán keresztül, ez a legnagyobb egyetemi könyvtári hálózat az Egyesült Királyságban. A legtöbb egyetemi könyvtári szolgáltatást az egységesített Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálatának (OULS) szervezete által menedzselik. Vannak fontosabb kutató könyvtárak beleértve a Bodleian Könyvtárat, amely majdnem 400 éve működik - valamint kari, tanszéki valamint különféle intézeti könyvtárak. Az OULS egyesített gyűjteménye több mint 11 millió nyomtatott dokumentumot tartalmaz, ezen felül hatalmas mennyiségű anyag található más fajta adathordozókon. Az Oxfordi Egyetem polgárai használhatják az OULS könyvtárait. Az olvasók az első könyvtári látogatásnál regisztrálják magukat. Az azonosításra használt egyetemi kártya minden könyvtárban érvényes. A „College”-ok könyvtárai a hozzáférést általában tagjaikra korlátozzák, ugyanakkor más a hálózatba tartozó könyvtárak is korlátozhatják a hozzáférést, ha az olvasó nem az adott kar vagy tanszék tagja. A hálózat könyvtárainak nagy része (99) már csatlakozott a közös integrált könyvtári rendszerhez (OLIS), de a katalógusok feldolgozottsága még nem teljes. A szerzeményezési modult a belépett könyvtárak fele használja, a kölcsönző modult épp a kétharmaduk, a folyóirat modult kevesebb, mint egyharmaduk. A Bodleian Könyvtár az Egyetem fő kutató könyvtára, egyben a központi könyvtár is, amely a hálózat irányítását végzi. Maga a könyvtár azonban kilenc további könyvtárat foglal magába, amelyek egymástól elkülönülten találhatók Oxfordban. A könyvtár gyűjteménye nem csak egyetemi gyűjteményként funkcionál. Nemzeti és nemzetközi szempontból is jelentős. Finanszírozása három fő forráson alapszik: az Egyetem központi alapján, saját alapítványán, illetve a speciális célokra kapott adományokon, és támogatásokon.

5

A Gyűjtemény Menedzsment Osztály koordinálja a gyűjtemények összességét. A Stratégiai gyűjteménymenedzselési csoportban vitatják meg a gyűjteményfejlesztési irányelveket és munkafolyamatokat. 1.2. A Heidelbergi Egyetem könyvtári rendszere: Németország legrégibb és egyik leghíresebb egyetemén összesen mintegy 6 millió dokumentumot őriznek. A könyvtári hálózathoz a központi könyvtáron kívül 78 szervezeti egység tartozik, de közülük 10 őriz 100 ezernél több dokumentumot. Közel 11 ezer élő periodikát rendelnek és gyűjtenek és mintegy 23 ezer elektronikus folyóirat érhető el. Az adatbázisok száma az egyetemi könyvtári hálózatban 1431. Az online katalógusban kb. 2,8 millió példányrekord található. Hozzá kell tenni, hogy Heidelbergben igen korán digitalizálták a könyvtár régi, a miénkhez hasonlító alapkatalógusát, de kép formátumban, így az csupán 1-2 szempont alapján kutatható. A Központi Könyvtár 3 millió kötetéből, 980 ezer kötet (kb. 350 ezer cím) úgynevezett régi könyv, amely 1900 előtt keletkezett. Kézirattára és régi könyves gyűjteménye világhírű, bár darabszámra nem előz meg bennünket nagyságrendekkel. Az ősnyomtatványok száma, pl. Heidelbergben 1800, a mi Egyetemi Könyvtárunkban 1130. Az olvasó- és számítógépes kutatóhelyek számában azonban messze előttünk járnak. A Központi Könyvtárban 590 olvasói férőhely van, ezek közül 127 számítógépes munkaállomás. A hálózati könyvtárakban további 210 férőhely van, köztük 40 számítógépes. A könyvtári hálózatban egységes számítógépes integrált könyvtári rendszert használnak. A beszerzés koordinált főigazgatói, illetve általa megbízott személy engedélye kell a beszerzésekhez az átfedések elkerülése érdekében. 1. 3. A Berlini Humboldt Egyetem könyvtári rendszere: A Berlini Egyetem Németország legjelentősebb felsőoktatási intézménye 1810 óta. Új egyetemi könyvtárát napjainkban építik, átadására 2009 november közepén fog sor kerülni. A központi könyvtáron kívül 59 további könyvtári szervezeti egység tartozik a rendszerhez, amelyekben egységes integrált könyvtári rendszert használnak A könyvtári hálózatban együttesen 6,5 millió dokumentumot őriznek, 9000 élő periodikát rendelnek, több mint 250 adatbázis érhető el. A könyvtári hálózat centralizált. A szervezeti felépítésben a szokásos könyvtári osztályokon kívül található egy hálózati osztály is, amely a miénktől eltérő funkciójú. Valamennyi részkönyvtár (Zweig- und Teilbibliotheken) vezetője a hálózati osztály vezetőjének van alárendelve, az pedig tagja az egységes könyvtár igazgatóságának. A részkönyvtárak elsősorban az adott tudományterület legmodernebb szakirodalmát gyűjtik, míg a Központi Könyvtár inkább az általánosabb jellegű műveket (Grundlagenliteratur). A természettudományi, agrártudományi és orvostudományi munkák kizárólag a részkönyvtárakban találhatók. Az egész könyvtári rendszer éves költségvetését a Központi Könyvtár osztja fel a központ és a részkönyvtárak között egy korábban kidolgozott felosztási modell alapján.

6

2. Hazai helyzetkép: 2. 1. A makrokörnyezet, más hazai egyetemek: Jelen elemzésben nem térhetünk ki a hazai könyvtári rendszer átalakulásának részleteire, elsősorban a felsőoktatási könyvtárak fejlődésére koncentrálunk. A 2000-ben bekövetkezett integrációk után különféle típusú könyvtári rendszerek jöttek létre az integrált egyetemeken. Jelentős központi könyvtári beruházások történtek Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Budapesten pedig a Műegyetemen és a Corvinus Egyetemen. A három nagy városi egyetemen (Debrecen, Pécs, Szeged) megkezdődött a központosítás folyamata. Ezek az egyetemek részesednek a kötelespéldány szolgáltatásból (Debrecen egy teljes sorozat, Szeged és Pécs fél-fél sorozat), s ez hazai beszerzéseiket nagymértékben megkönnyíti. Azoknál az egyetemeknél, amelyek egyes karai más-más városokban működtek ez a folyamat nem indult el, vagy sokkal lassúbb volt. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a nagy kutatóegyetemek a minél hatékonyabb és gyorsabb információ szolgáltatás érdekében jelentős könyvtár- és informatikai fejlesztésekbe fogtak és részben, vagy teljesen központosították könyvtári hálózatukat. Rendkívül lényeges, hogy ennek eredményei már mutatkoznak mindhárom egyetem vonatkozásában, miközben nálunk a könyvtári szolgáltatások fejlődése alig tapasztalható, és ha minden így marad, az lemaradásunkat vetíti előre. a. Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára: A Szegedi Tudományegyetemen hatalmas beruházással teljesen új, a 21. századi követelményeknek megfelelő könyvtár és információs központ jött létre, s így megvalósult a rendkívül széttagolt könyvtári rendszer fizikai egységesítése is. Mivel ilyen beruházásra egyetemünkön nincs lehetőség, ezért Szeged esetében inkább a finanszírozási modellekre és az irányítási rendszerre érdemes figyelnünk. 2004. decembere óta az Egyetem addig önálló könyvtárként létező kari, intézeti és tanszéki könyvtárainak nagy többsége az Egyetemi Könyvtárral integrálódva egységes Egyetemi Könyvtárként kezdte meg működését. A könyvtár szabályzata kimondja: A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára egyetlen helyszínen működik, de lehetnek kihelyezett egységei (olvasótermek, szakkönyvtárak) az egyes karokon, ha azt a fizikai távolság vagy az adott egység oktatási, kutatási feladatai megkövetelik. Ezek a kihelyezett egységek szerves részei a könyvtár információs rendszerének és szolgáltatásainak, személyi állományuk az egyetemi könyvtárhoz tartozik. A könyvtári rendszerben a kis számban továbbra is önállóan működő kari, intézeti könyvtárak működési költségeit fenntartóik biztosítják, de e könyvtárak munkatársainak munkáltatói jogkörével is a fenntartó intézmény vezetője rendelkezik. Az Egyetemi Könyvtár működési költségeit a fenntartó Egyetem biztosítja, munkatársainak munkáltatói jogkörével a könyvtár főigazgatója rendelkezik. Az Egyetemi Könyvtár és a könyvtári rendszer többi könyvtárai dokumentum-beszerzési költségeinek normatív alapon meghatározott részét az Egyetem (karok) biztosítja, felhasználását illetően a szakterületi dokumentum beszerzések tekintetében a karok igényei a meghatározók. Az Egyetem könyvtári rendszerének működését támogató és ellenőrző intézmény a karok képviselőiből álló Könyvtári Bizottság, ennek az Egyetemi Könyvtár főigazgatója hivatalból szavazati jogú tagja.

7

b. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: A Debreceni Egyetemen 2001-ben hozták létre az egységes irányítású és szerkezetű könyvtári szervezetet, amelyet hét nyilvános, tudományos könyvtár alkot, valamint az intézeti és tanszéki könyvtárak is integrálódtak. A könyvtári hálózat a Könyvtári Központ irányításával egyetlen egységes könyvtári szervezetként működik. A szabályzat szerint: „A könyvtár központi szerve a Könyvtári Központ, mely meghatározott szolgáltatásokat is nyújt a könyvtár további egységei számára, a főigazgató irányításával. Ennek feladata: a) általános adminisztrációs és hálózati koordinációs feladatok, b) humán erőforrás menedzsment, c) a költségvetési források nyilvántartása és kezelése, d) a folyóiratok, külföldi könyvek és az elektronikus információforrások rendelésének felügyelete, e) az informatikai fejlesztés irányítása, f) a munkatársak képzésének és továbbképzésének megszervezése, g) koordinálja a külföldi könyvek, folyóiratok és elektronikus adatbázisok rendelését, pályázatok elkészítése és a közönségkapcsolatok. A könyvtári hálózat munkatársai felett átruházott hatáskörben a főigazgató munkáltatói joggal rendelkezik. A főigazgató-helyettesek a főigazgatót segítik meghatározott funkcionális feladatok ellátásában. Ilyen funkcionális feladatok lehetnek a gyűjteményi, szolgáltatási, pályázati/fejlesztési, minőségbiztosítási, és informatikai feladatok. A könyvtári rendszer operatív testülete a Könyvtári Tanács, amely döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. Elnöke a Könyvtár főigazgatója, tagjai a főigazgató-helyettesek és a könyvtári egységek vezetői. Állandó meghívottak a koordinációs bizottságok elnökei, mely bizottságokat a KT hoz létre az egységes szakmai munka kialakításának céljából. A koordinációs bizottságok a Könyvtári Tanács döntés-előkészítő, véleményező és tanácsadó szervei. Feladatuk a munkafolyamatok egységes szempontok szerinti kialakítása. Területei gyűjteményszervezés, informatikai fejlesztés, elektronikus információszolgáltatások, minőségbiztosítás, stratégiai fejlesztés, olvasószolgálat. Az Egyetemi Könyvtári Bizottság célja a Könyvtár munkájának az Egyetem oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájával való összehangolása. Feladata a Könyvtár fejlesztési tervének, működésének megvitatása és az ezekkel kapcsolatos javaslattétel. A Bizottság elnökét és tagjait a Szenátus választja. A Bizottság titkára a Könyvtár főigazgatója, tagjai oktatók és kutatók. A Kari Könyvtári Bizottságok a speciális oktatási-kutatási feladataikhoz szükséges könyvtári szolgáltatási elvárások és stratégiai feladatok közvetítésére alakultak Az Egyetem könyvtárának egységei számára egységes könyvtárhasználati szabályzatot alakítottak ki, amitől az egyes könyvtárakban a helyi sajátosságokat figyelembe véve eltérhetnek (a kölcsönzés feltételeiben, határidő, példányszám, hosszabbítás). Lényeges elem ugyanakkor, hogy a könyvtárhasználóknak csak egyszer, egy helyen kell beiratkozniuk a könyvtárba. Innentől kezdve könyvtári kártyájukkal mindenhol jogosultak a számukra engedélyezett szolgáltatások igénybevételére. Egységesítették könyvtári honlapjukat is. Központi fenntartású az adatbázisok vásárlása, a Könyvtári Központ működtetése, az informatikai fejlesztés és a nemzeti gyűjtemény. Az erre fordítandó összeget a karok adják össze a hallgatói létszám és az adatbázisok tartalmi megoszlásának figyelembevételével. Az egyes könyvtárak költségeit a bér, a dologi és az állománygyarapításra fordított forrásokat a karok határozzák meg. A könyvtárra fordítandó források tekintetében nincs

8

egységes normatíva kialakítva, ezért a szolgáltatások színvonala egyetemi szinten változó, amennyiben az a kari finanszírozás függvénye is. Az állománygyarapítási keretüket a karok maguk határozzák, de annak felhasználását a Könyvtár főigazgatója felügyeli és engedélyezi. Az állománygyarapítási munkafolyamatok szintén központilag történnek. c. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára szintén egy könyvtári hálózat, amely a Központi Könyvtárból, valamint kari, intézeti és tanszéki könyvtárakból áll. A Könyvtár struktúráját tekintve nem centralizáltabb, mint a debreceni, de a finanszírozási elvek kimunkáltabbak, gazdaságilag is megalapozzák a Könyvtár egységességét, amely hozzájárul ahhoz is, hogy az egyes könyvtári egységekben azonos minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani. A Központi Könyvtár az igazgatási feladatok mellett szolgáltatásokat nyújt a hálózat könyvtárainak. Központosított a könyv és folyóirat-beszerzés, a dokumentum-feldolgozás, az informatikai infrastruktúra, és az adatbázisok menedzselése. E mellett természetesen ellátja hagyományos könyvtári feladatait is. A főigazgató munkáját segíti a Könyvtári Főigazgatóság, amely az adminisztratív és operatív feladatokat, a gazdasági, és személyzetügyi igazgatás feladatait látja el, a Könyvtári Tanács, amely a hálózat legfőbb döntéshozó, véleményező, és javaslattevő testülete, valamint a Koordinációs Bizottságok, amelyek a hálózat egységes szakmai munkájának kialakítását segítik. A főigazgató feladat- és hatásköre: a) képviseli a Könyvtárat, b) javaslatot tesz a rektornak, a Szenátusnak, illetve a Könyvtári Bizottságnak a Könyvtár működésére és fejlesztésére vonatkozóan, c) részt vesz a Rektori Tanács, a Szenátus és a Könyvtári Bizottság tevékenységében, d) tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Könyvtár éves munkáját, meghatározza a belső szabályzatokat, valamint a munka- és ügyrendet, e) gazdálkodik a megállapított költségvetési keretekkel és bevételekkel a Könyvtár fejlesztését elősegítő pályázati lehetőségek kiaknázásával, g) a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a kiadói és terjesztői jogokat, h) felügyeli a könyvtári hálózat egységeinek munkáját, i) irányítja és felügyeli a gazdasági vezető és a titkárság vezetőjének munkáját, j) a Könyvtár érdekeinek szem előtt tartásával biztosítja a dolgozók továbbképzését, k) ellátja a Könyvtári Tanács elnökének feladatait. l) a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat A főigazgatót munkájában főigazgató-helyettesek segítik, akiknek részletes feladatkörét a főigazgató határozza meg. A Könyvtári Tanács tagjai a főigazgató, a főigazgató helyettes, valamint a kari könyvtárak vezetői. A Könyvtári Tanács dönt a Könyvtár fejlesztésének elveiről, a könyvtári egységek létesítéséről, megszüntetéséről, átszervezéséről, valamint a könyvtári szabályzatokról. A Könyvtár a Központi Könyvtáron, a kari és intézeti könyvtárakon keresztül egységes szolgáltatási rendszert működtet. Állományát integrált könyvtári rendszerrel gyarapítja és dolgozza fel. Egységes honlapot működtet, amelyről a hálózatban található valamennyi online könyvtári katalógus is elérhető. A kölcsönözhető dokumentumok körét, számát, a határidőket az adott könyvtári egységek határozzák meg. A Könyvtár költségvetését a főigazgató a dékáni kollégiummal valamint a szenátus mellett működő Gazdasági és Könyvtári Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján határozza meg. E tárgyalások keretében meghatározzák a kari könyvtárak bér, működési, és 9

állománygyarapítási keretét. Fontos alapelv, hogy a szolgáltatásokat nem a kar anyagi lehetőségei, hanem a tudományterület oktatási, kutatási, és tanulmányi igényei szerint kell biztosítani. A Központi Könyvtár által nyújtott szolgáltatások költségeit a karok finanszírozzák. A Könyvtár részletesen felmérte, és meghatározta szolgáltatásainak költségét, így lehetővé vált, hogy azok egy részét a karok a tényleges igénybevétel alapján finanszírozzák. Ilyen a könyv és folyóirat beszerzés, a feldolgozás, a Központi Könyvtár olvasótermi és raktári, kölcsönzői, és tájékoztató szolgáltatásai, valamint a kötészet. Azon központi szolgáltatások esetében, amelyek költségei nem oszthatók fel a karok tényleges igénybevétele szerint, a finanszírozás meghatározott normák alapján történik, figyelembe veszik az egyes karokra beiratkozott hallgatók arányát, valamint a Központi Könyvtárat használó hallgatók arányát. Ide tartoznak az igazgatási feladatok, az informatikai, az adatbázis, a muzeális gyűjtemény menedzsment, a nyilvános könyvtári szolgálat, az informatikai kabinet működtetése, és az épület menedzsment. Az állománygyarapítás finanszírozása a karokkal folytatott tárgyalások alapján történik, illetve a Központi Könyvtár esetében a karra és a Központi Könyvtárba beiratkozott olvasók számának arányában. A gyarapítás a rendszer egészére nézve összehangoltan történik szem előtt tartva az ésszerű, költségtakarékos működést. III. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári rendszerének fejlesztése 1. Stratégiai célok: A következő, öt évre szóló könyvtárfejlesztési stratégia azt a célt szolgálja, hogy létrejöjjön egy, az Európai Unió kutatóegyetemeivel is versenyképes és partnerképes egységes egyetemi könyvtári hálózat, amely új, korszerű szolgáltatásokra képes, gyorsítja az oktatók, kutatók és a hallgatók információhoz való hozzájutását és felhasználóbarát a hálózat minden egységében. Hatékonyabb, gazdaságosabb, az erőforrásokat jobban hasznosító rendszert kívánunk létrehozni. A könyvtáraknál minden esetben biztosítani kell a törvényes működés valamennyi feltételét. Ez hozzájárulhat az ELTE tekintélyének növeléséhez és tudásalapú központtá válásához. Középtávú célok: - az ETR és a Horizon adatbázis összekapcsolása egy egységes beiratkozási, kölcsönzési és tartozási információs rendszer kialakítása érdekében, - az intézeti könyvtárak raktári rendszerének korszerűsítése, fejlesztése intézeten belüli átcsoportosítással - a közgyűjteményi együttműködés fejlesztése a könyvtári hálózat, a levéltár és a létrehozandó Egyetemi Múzeum között - az Egyetemi Könyvtár épületének átalakítása a 21. századi követelményeknek megfelelően, a források függvényében Rövid távú cél: Egységes alapelvek szerint működő összehangolt Egyetemi Könyvtári megszervezése, amely szolgáltatásokat nyújt az egész intézmény számára.

10

Szolgálat

2.1. Tervezett központi szolgáltatások: -

adatbázisok beszerzése és menedzselése, a nemzetközi kiadványcsere működtetése, digitalizálási szolgáltatás biztosítása egységes egyetemi publikációs adatbázis építése, központi restauráló és kötészeti műhely működtetése, az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) egyetemi működtetése, digitális repozitórium építése az 1801 előtt keletkezett muzeális dokumentumok egységes és szakszerű feldolgozása, az Egyetem történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése,

2.2. Központi koordinációs feladatok: -

az Egyetem könyvtári hálózatának szakmai irányítása, a hálózat valamennyi egységére kiterjedő integrált könyvtári rendszer menedzselése, a dokumentumok feldolgozásának egységesítése, a közös katalogizálás megszervezése és koordinálása, a felhasználóknak nyújtott szolgáltatások egységesítése, koordinálása, egységes könyvtári honlap, portál működtetése a külföldi és belföldi közbeszerzések irányítása, a teljes körű minőségbiztosítás elemeinek a rendszer egészére történő kiterjesztése, a kötelező szakmai továbbképzések szervezése és adminisztrációja, a könyvtári célú összegyetemi jellegű pályázatok koordinálása, elkészítése, ezek beadása, a sikeres pályázatok levezénylése, könyvtárhasználati tanfolyamok szervezése és lebonyolítása, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat és az egyetemen folyó informatikus-könyvtáros képzés együttműködésének szervezése, gyűjtőköri egyeztetések irányítása, a szervezeti kérdések tisztázása után, a későbbiekben (2012 után) mobil feldolgozó csoport, revíziós csoport szervezése.

3. Tanácsadó testületek 3. 1. Egyetemi Könyvtári Bizottság Az Egyetemi Szenátus tanácsadó testülete, amelynek tagjai rálátással rendelkeznek az egész egyetem könyvtári hálózatára. Az EKB a szenátus által megerősített állandó bizottság, amely működését az egyetemi szervezeti és működési szabályzatban meghatározott formában végzi. Elnöke, a könyvtári ügyekért felelős rektor-helyettes, tagjai a gazdasági főigazgató, vagy helyettese, az informatikai igazgató, a kari könyvtárügyért felelős kari vezető-helyettesek, az EHÖK hallgatói képviselője és az EK főigazgatója. Az EKB feladata: javaslat az egyetemi könyvtárpolitika meghatározására és összehangolására az egyetem oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájával, a Könyvtári Tanács által elkészített fejlesztési tervek megvitatása és véleményének a Szenátus elé terjesztése, az egyetemi könyvtári

11

hálózat meghatározott szabályzatainak megvitatása és véleményének a Szenátus elé terjesztése. A Bizottság előre meghatározott munkaterv szerint működik. 3. 2. Könyvtári Tanács A Könyvtári Tanács tagjai és feladatai. 1. Az egyetemi könyvtári hálózat operatív testülete a Könyvtári Tanács, amely a könyvtári rendszer egészét érintő ügyekben javaslattevő, véleményező és ellenőrző jogokkal rendelkezik. Elnöke az Egyetemi Könyvtár főigazgatója. 2. A Könyvtári Tanács javaslattételi jogkörében: a) javaslatot tesz az EKSZ hazai és nemzetközi szintű kapcsolataira és az együttműködés elveire, b) előkészíti a könyvtári hálózat fejlesztésére vonatkozó terveket, c) előkészíti az egyetemi könyvtári szolgálat új szervezeti és működési rendjét d) javaslatot tesz új hálózati egységek létrehozására, vagy meglévők megszüntetésére, e) javaslatot tesz a könyvtári humánpolitikai elvek módosítására, f) javaslatot tesz kitüntetésekre. 3. A Könyvtári Tanács véleményt nyilvánít: a) az Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyetteseinek megbízásáról, b) a hálózati könyvtárak vezetői kinevezéséről, felmentéséről a főigazgató részére az véleményezési jog gyakorlásához c) a Könyvtárat érintő minden olyan kérdésről, amelyben a döntés joga a felettes szervek hatáskörébe tartozik. d) új könyvtári egység létrehozásáról, megszüntetéséről 4. A Könyvtári Tanács tagjai: 1. az Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2. az Egyetemi Könyvtár általános főigazgató helyettese 3. az Egyetemi Könyvtár informatikai főigazgató helyettese 4. az EK Gyűjteményfejlesztési és feldolgozó osztályának vezetője 5. az EK Tájékoztató és dokumentumszolgáltató osztályának vezetője 6. az EK Hálózati és módszertani osztályának vezetője 7. az EK Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője 8. az Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtárának vezetője 9. a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtárának vezetője 10. a Bölcsészettudományi Kar Könyvtárainak koordinátora 11. a Bölcsészettudományi Kar Könyvtárainak további 1 képviselője 12. az Informatikai Kar Könyvtárának vezetője 13. a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtárának vezetője 14. a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtárának vezetője 15. a Társadalomtudományi Kar Könyvtárának vezetője 16. a Természettudományi Kar Könyvtárának vezetője 17. a Természettudományi Kar Könyvtárának további 1 képviselője 18. a karokon kívüli szervezeti egységek könyvtárainak egy választott képviselője 19. az EHÖK képviselője Tanácskozási joggal az elnök másokat is meghívhat, pl. a koordinációs bizottságok elnökeit. 5. A Könyvtári Tanács az elfogadott könyvtári koncepció alapján munkatervet készít és ellenőrzi annak végrehajtását. 12

6.

A Könyvtári Tanács az egységes szakmai munka kialakítására és bevezetésére koordinációs bizottságokat hozhat létre az alábbi területeken: gyűjteményépítés, informatikai fejlesztés, elektronikus információszolgáltatások, minőségbiztosítás, stratégiai fejlesztés, olvasószolgálat.

3. Alapelvek és ütemterv A felvázolt könyvtári fejlesztési koncepció megvalósítása több éves munka eredményeként lehetséges. Éppen ezért a fokozatos, lépésenkénti bevezetést javasoljuk a Szenátusnak, olyan formában, hogy az egyes lépések megtétele után legyen mód a változtatások értékelésére, az új könyvtári munkák szervezésére, összehangolására, a tapasztalatok levonására. Ugyanakkor az eredetileg felvázolt és elfogadott célokat nem lehet feladni, csupán a feladatok ütemezésén, az alkalmazott módszereken kell szükség esetén finomítani. Az átalakítás előtt fontos leszögezni, hogy a könyvtári dokumentumok, ahol a biztonságos őrzés, a szabályszerű használat és a megfelelő színtű szolgáltatás feltételeit biztosítják, sehol sem kerülhetnek el jelenlegi őrzési helyükről. Ahol e feltételek még nem adottak, ott éppen a jelen átalakulás során kell a feltételek kialakítását minél előbb biztosítani. El kell érni, hogy valamennyi könyvtári egységben a gyűjtemény nagyságának és az ellátandó feladatoknak megfelelő számú könyvtárost foglalkoztassanak. A könyvtári munka minimális tárgyi és személyi feltételeit a Könyvtári Tanácsnak az elkészítendő szabályzatban kell kidolgoznia és az Egyetem vezetése és a Szenátus elé terjeszteni. A könyvtárosi állások száma tekintetében nem cél a csökkentés. Ki kell mondani, hogy az Egyetem valamennyi könyvtári egységében egy közös integrált könyvtári rendszert kell használni. A hálózat valamennyi egységében fokozatosan kötelező bevezetni az integrált rendszer moduljait. Ennek sorrendjét és számát a Könyvtári Tanács határozza meg. Minden hálózati könyvtárban biztosítani kell a dokumentumok útjának nyomon követését. Folyamatosan és lehetőség szerint minél gyorsabban növelni kell az elektronikusan feltárt állományrészek nagyságát. E feladatnak az elkövetkező években prioritást kell kapnia. A hálózat azon könyvtárai, amelyekben a fenti feltételek még nem állnak rendelkezésre, meghatározott sorrendben és szabályok szerint, egyetemi keretből támogatást kapnak e feltételek teljesítése céljából. A kölcsönzések esetében az elkészítendő szabályzatban figyelembe kell venni a karok és az intézetek saját prioritásait. A könyvtári hálózatban a szenátusi határozattól kezdve a könyvtárosok tekintetében az Egyetemi Könyvtár főigazgatója a kari könyvtárvezetők kinevezése és felmentése vonatkozásában véleményezési joggal rendelkezzen. 2012 elején kerüljön sor az átalakítás tapasztalatainak áttekintésére. Az intézkedések javasolt sorrendje.

Határidő

A könyvtári átalakítás alapelveit megtárgyalja az Egyetem vezető testülete és állást foglal.

2009. jan. 31.

A kari tanácsok megtárgyalják a javaslatot.

2009. febr. 28.

13

Az egyetem Szenátusa megtárgyalja és elfogadja a 2009-2013-ra vonatkozó egyetemi könyvtári hálózat fejlesztési koncepcióját, beleértve azt, hogy a Horizon rendszert használó könyvtárakban az újonnan beszerzett dokumentumokat kötelezően érkeztetni kell az összegyetemi integrált rendszerben.

2009. márc. 31.

Új könyvtári szerver üzembe állítása, amely az egész egyetemen ki tudja szolgálni az integrált rendszer működtetését.

2009. ápr. 30.

A Szenátus létrehozza az ELTE SzMSz I. kötete módosításával az Egyetemi Könyvtári Bizottságot és a Könyvtári Tanácsot.

2009. máj. 31.

Két kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak

2009. okt. 31.

A Könyvtári Tanács kidolgozza az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Rendjének tervezetét

2009. nov. 30.

Gyűjtőköri egyeztetés az Egyetemi Könyvtár és a BTK vezetése és érintett könyvtárai között, majd a szükséges döntések meghozatala.

2009. nov. 30.

A BTK egyik kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása

2009. nov. 30.

Tárgyalások folytatása az ÁJK intézeti és tanszéki könyvtáraiban található dokumentumok, karon belüli szabályszerű őrzésének és kezelésének kérdéséről. 2009. nov. 30. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtárának integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe.

2009. dec. 31.

Az Egyetemi Könyvtár szakjelzetes állománya revíziójának megkezdése elektronikus leltárkönyv építésével egybekötve. 2010. jan. 1. Az Egyetemi Könyvtári Bizottság, majd a Szenátus megtárgyalja és elfogadja az egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési rendjét

2010. márc. 31.

Két további kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak.

2010. ápr. 30.

A BTK második kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása.

2010. nov. 30.

14

Az ETR és a könyvtári integrált rendszer összekapcsolása és az egész egyetemre kiterjedő egységes szolgáltatások bevezetése.

2010. dec. 31.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtárának integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe

2010. dec. 31.

Két újabb kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak

2011. jún. 30.

A BTK harmadik kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása

2011. nov. 30.

Jelentés a Szenátusnak a könyvtári átalakítás menetéről, tapasztalatairól és eredményeiről, javaslattétel a további fejlesztésekre és a könyvtári finanszírozási rendszer lehetséges módosítására. 2012. jan. 31. Egy később kijelölendő kari, vagy intézeti könyvtárban a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása

2012. jún. 30.

5. A könyvtári hálózat egységei: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatát az alábbi könyvtárak alkotják: -

ELTE Egyetemi Könyvtár az Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtára az Informatikai Kar Könyvtára a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára a Társadalomtudományi Kar Könyvtára a Természettudományi Kar Könyvtára

A Bölcsészettudományi Kar könyvtárai: -

Kari központi olvasó az Angol-Amerikai Intézet Könyvtára a Filozófiai Intézet Könyvtára a Germanisztikai Intézet Könyvtára az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtára a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtára a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Könyvtára a Művészettörténeti Intézet Könyvtára a Néprajzi Intézet Könyvtára

15

-

az Orientalisztikai Intézet Könyvtára az Ókortudományi Intézet Könyvtára a Régészettudományi Intézet Könyvtára a Romanisztikai Intézet Könyvtára a Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára a Távol Keleti Intézet Könyvtára

A könyvtári hálózat részét képezik a karokon kívüli szervezeti egységek könyvtárai: -

Botanikus Kert Könyvtára Egyetemi Levéltár Könyvtára EFK Francia Pedagógiai Könyvtára Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium Könyvtára Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Könyvtára Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola Könyvtára ELTE Kollégiumainak Könyvtárai

A könyvtári hálózat részét képezik az egyetemi szakkollégiumok könyvtárai: -

Bibó István Szakkollégium Könyvtára Bolyai Kollégium Könyvtára Eötvös József Kollégium Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár Társadalomtudományi Szakkollégium Könyvtára Illyés Sándor Szakollégium HATÁROZAT

1. A Szenátus elfogadja az ELTE könyvtári hálózatának átalakítására vonatkozó koncepciót. 2. Egyetért azzal, hogy az Egyetem könyvtári rendszerében egy közös integrált könyvtári rendszert kell használni és abban valamennyi újonnan beszerzett dokumentumot kötelezően érkeztetni kell a vázolt ütemterv szerint. 3. A Szenátus felkéri az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, hogy a főtitkárral együttműködésben a Szenátus 2009. május 31-ig történő tárgyalására készítse elő a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend módosítását a Szenátus tanácsadó szerveként működő Egyetemi Könyvtári Bizottság, valamint a Könyvtári Tanács létrehozása érdekében. Budapest, 2009. március 23. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

16

6. Mellékletek: 1. A tárgyévben leltárba vett állomány és az állomány nagysága ELTE Könyvtári statisztika 2007

Tárgyévben leltárba vett állomány

ELTE Könyvtári statisztika 2007

Tárgyév dec. 31-ei állomány

Könyv, Elektronikus Egyéb bekötött, Kartográfiai Nyomtatott A könyvtár teljes neve Hangdok Képdok (digitális) Összesen tékázott dok. zenei dok. dok. dok. folyóirat Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt. Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

Könyv, bekötött, tékázott folyóirat

Elektr. Kartográfiai Nyomtatott Hangdok Képdok. (digitális) dok. zenei dok. dok.

Egyéb dok.

Összesen

1 404

0

0

0

0

18

632

2 054

126 812

0

0

0

0

358

21 915

149 085

990

0

0

0

7

29

322

1 348

68 717

0

0

463

67

157

14 149

83 553

14 018

2

13

40

0

23

2 032

16 128

956 574

62

2 339

4 281

1 904

499

17 447

983 106

416

100

0

0

0

99

0

615

26 078

13 000

0

0

0

830

0

39 908

1 722

0

0

0

0

6

204

1 932

128 320

0

0

0

0

228

6 675

135 223

1 609

0

0

9

4

12

2

1 636

129 312

0

1 240

5 214

1 833

390

2

137 991

994

0

0

0

0

0

180

1 174

39 962

0

0

0

0

0

1 836

41 798

5 659

10

0

0

21

5

0

5 695

410 290

10

0

0

60

390

0

410 750

26 812

112

13

49

32

192

3 372

30 582 1 886 065

13 072

3 579

9 958

3 864

2 852

2 301

3

0

166

213

12

2

2 697

176 346

98

0

4 548

1 238

394

3 711

0

0

0

0

47

0

3 758 1 428 424

0

0

0

0

461

135 1 429 020

32 824

115

13

215

245

251

3 374

37 037 3 490 835

13 170

3 579

14 506

5 102

3 293

62 217 3 593 116

17

62 024 1 981 414 58

182 682

2. Részletes állományadatok ELTE Könyvtári statisztika 2007

Tárgyév dec. 31-ei állomány A könyvtár teljes neve

Angol-Amerikai Intézet Könyvtára BTK Központi Olvasóterem

Könyv, bekötött, tékázott folyóirat

Kartográfiai Nyomtatott dok. zenei dok.

Hangdok.

Képdok.

Elektronikus (digitális) dok.

Egyéb dok.

Összesen

73 999

0

0

2 799

1 615

46

5 131

83 590

146 249

4

2 339

29

0

52

0

148 673

Filozófia Intézet Könyvtára

39 281

0

0

0

0

0

0

39 281

Germanisztikai Intézet Könyvtára

75 900

0

0

0

0

29

2 925

78 854

Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára

14 745

0

0

413

244

66

37

15 505

Magyar Irodalom és Kultúrtudományi Int. Toldy F. Kvt.

58 469

50

0

0

0

53

4 500

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Int. Könyvtára

68 318

0

0

4

23

14

Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Könyvtár

63 072 68 359

Nem szolgáltatott adatot!

Művészettörténeti Intézet Könyvtára

34 506

0

0

0

22

64

1 645

Néprajzi Intézet Könyvtára

56 344

0

0

0

0

0

0

36 237 56 344

Ókortudományi Intézet Könyvtára

65 947

0

0

0

0

0

25

65 972

Orientalisztikai Intézet Könyvtára

31 789

2

0

0

0

1

0

31 792

Régészettudományi Intézet Könyvtára

23 500

0

0

0

0

0

0

23 500

Romanisztikai Intézet Könyvtára

75 492

6

0

77

0

60

1 899

77 534

Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára

28 940

0

0

0

0

0

0

28 940

Távol-keleti Intézet Könyvtára

32 256

0

0

959

0

48

0

33 263

Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára

130 839

0

0

0

0

66

1 285

132 190

BTK könyvtárai összesen

956 574

62

2 339

4 281

1 904

499

17 447

983 106

25 793

45

0

153

234

276

0

26 501

3 267

0

0

0

0

0

0

3 267

EFK Francia Pedagógiai Könyvtár

11 498

0

0

3 746

1 004

64

0

16 312

Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium Könyvtár

12 542

0

0

0

0

0

0

12 542

34 878

0

0

32

0

54

7

34 971

Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Könyvtára Botanikus Kert Könyvtára

Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára ELTE EJC Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár

30 766

0

0

617

0

0

51

31 434

Kőrösi Csoma Sándor Kollégium Könyvtára

57 602

53

0

0

0

0

0

57 655

Karon kívüli könyvtárak összesen

176 346

98

0

4 548

1 238

394

58

182 682

Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár

126 812

0

0

0

0

358

21 915

149 085

68 717

0

0

463

67

157

14 149

83 553

956 574

62

2 339

4 281

1 904

499

17 447

983 106

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt. Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára

26 078

13 000

0

0

0

830

0

39 908

Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára

128 320

0

0

0

0

228

6 675

135 223

Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára

129 312

0

1 240

5 214

1 833

390

2

137 991

39 962

0

0

0

0

0

1 836

41 798

Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár

410 290

10

0

0

60

390

0

410 750

Karok könyvtárai összesen

1 886 065

13 072

3 579

9 958

3 864

2 852

62 024

1 981 414

Egyetemi Könyvtár

1 428 424

0

0

0

0

461

135

1 429 020

Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

3 490 835

13 170

3 579

14 506

5 102

3 707

62 217

3 593 116

18

3. Állománygyarapításra fordított összegek ELTE Könyvtári statisztika 2007

Költségvetési előirányzatból (E Ft)


A könyvtár teljes neve

Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt.

Egyéb forrásból (pályázat) (E Ft)

Állománygyarapításra fordított összeg (E Ft)

Ebből összesen folyóiratra (E Ft)

Ebből külföldi folyóiratra (E Ft)

Állománygyarapításra összesen

Összesből könyvre

18 723

14 238

7 654

15 563

1 348

12 871

1 344

0

Összesből nyomtatott, kurrens időszaki kiadványra

Összesből digitális, kurrens időszaki kiadványra

Összesből díjköteles külső on-line információfor rásokra

Állománygya Összesből rapításra könyvre összesen

3 161

3 138

Összesből Összesből Összesből nyomtatott digitális, díjköteles kurrens kurrens külső on-line időszaki időszaki információfor kiadványr kiadványra rásokra a

23

0

0

6 670

2 978

2 395

4 167

1 234

2 933

0

0

2 503

2 458

45

0

0

Bölcsészettudományi Kar összesen

33 301

8 183

9 224

7 646

682

6 964

0

0

26 344

25 085

1 219

0

40

Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára

21 817

20 000

18 252

21 349

1 019

20 000

0

330

468

468

0

0

0

7 509

5 631

5 128

6 958

1 327

5 631

0

0

551

551

0

0

0

3 100

954

206

681

259

422

0

0

2 694

2 162

532

0

0

3 086

1 073

347

1 673

633

827

213

0

1 413

1 380

33

0

0

Természettudományi Kar Kari Könyvtár

159 992

144 733

143 736

158 957

10 256

144 733

0

3 968

1 035

1 035

0

0

0

Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen

254 198

197 790

186 942

216 994

16 758

194 381

1 557

4 298

38 169

36 277

1 852

0

40

4 397

3 263

1 134

0

0

1 997

1 705

292

0

0

1 896

0

1 696

200

0

3 149

2 349

556

244

0

43 315

40 331

2 700

244

40

Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár

5 876

Egyetemi Könyvtár Egyetemi Könyvtár által kezelt adatbázisok

5 045 938

938

938

Scopus Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

1 732

1 732

1 732

267 789

2 696

202 068

886

188 306

225 957

20 021

197 211

19

1 757

6 968

4. Könyvtári bevételek és kiadások ELTE Könyvtári statisztika 2007

Bevétel (E Ft)



Bevétel összesen

Kiadás (E Ft)

Az összesből fenntartói finanszírozás

Az összesből pályázaton nyert támogatás

Az összesből saját működési bevétel

Kiadás összesen

Az összesből munkabér járulékokkal


58 386

54 479

3 161

176

58 210

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt.

29 153

27 173

225

1 755

29 153

23 006

187 115

158 453

26 445

1 816

187 115

149 751


38 275

Informatikai Kar Könyvtára

25 877

25 361

468

48

25 877

3 967


34 893

26 020

1 060

467

34 893

25 873


24 188

24 016

0

172

24 188

20 813


16 806

15 393

1 413

0

16 806

13 720


193 858

191 236

1 035

1 577

191 786

43 200


570 276

522 131

33 807

6 011

568 028

318 605

Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen

13 217

3 989

332

374

13 217

11 172

Egyetemi Könyvtár

222 717

209 266

3 831

9 620

222 552

199 108


806 210

735 386

37 970

16 005

803 797

528 885

20

5. Könyvtári költségvetési összegek ELTE Könyvtári statisztika 2007

A könyvtár teljes neve Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt. Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár EK által kezelt (816 ut.kód) Scopus Számítógépek amortizációs költsége (1) Egyéb elektronikai eszközök amortizációs költs. (minimum) Horizon karbantartási összeg Dologi költségek (minimum) (2) Rezsi Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

Online Összesből Összesből Külföldi Összesből Összesen adatbázisokra külföldi online folyóiratra könyvekre (munkabér+áll.gy.) várhatóan folyóiratra adatbázisokra 2008-ban (E Ft) (E Ft) 2008-ban (E Ft) (E Ft)

Munkabér járulékokkal (E Ft)

+5% bérre 2008-ban

38 275

40 189

18 724

14 238

7 654

8 322

0

4 486

56 999

59 581

23 006 149 751 3 967

24 156 157 239 4 165

6 670 33 301 21 817

2 978 8 183 20 000

2 395 9 224 18 252

2 709 10 545 19 706

0 0 330

3 692 25 767 1 487

29 676 183 052 25 784

31 140 191 861 28 981

25 873

27 167

7 509

5 631

5 128

5 801

0

1 878

33 382

35 349

20 813

21 854

3 100

954

206

233

0

2 421

23 913

24 981

13 720 43 200 318 605

14 406 45 360 334 535

3 086 159 992 254 199

1 073 144 733 197 790

347 143 736 186 942

393 162 603 210 312

0 3 968 4 298

2 013 11 291 53 035

16 806 203 192 572 804

17 538 234 047 623 477

11 172 199 108

11 731 209 063

5 876 5 045 938 1 732

1 426 2 696

478 886

541 1 002

0 0 938 1 732

4 968 2 349

17 048 204 153 938 1 732

17 670 214 224 0 1 732 16 650

528 885

555 329

Állománygyarap Összesből ítás összesen (E folyóiratra Ft) (E Ft)

267 789

202 068

188 306

211 855

6 968

1 545

9 828 11 373

60 352

A szürke fejjel ellátott oszlopok a 2007-ről készült statisztika adatait tartalmazzák, a fehérrel a 2008-ra várható adatokat. (1) 150 000 Ft / számítógéppel és évente 25%-os amortizációval számolva (2) Az EK dologi költségei alapján kalkulálva (3) A 2007-es és a már ismert 2008-as adatok alapján kalkulálva (hazai fi. és könyv 2007-es adat, bér, külföldi fi. és adb. 2008-as várható adat)

21

Várható összeg 2008-ra (3)

6 177

7 500 6 177 6 000

802 852

893 430

6. Könyvtári terek területe ELTE Könyvtári statisztika 2007 A szolgáltató helyek száma A könyvtár teljes neve

Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt. Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára

Központi kvt., főkvt.

1

Terület (m²)

Fiókkönyvtár

22

Teljes alapterület

Ebből könyvtárcélú alapterület

1 384

1 244

Olvasói terek száma

Olvasói terek területe 8

957

Raktárhelyiségek száma

Raktárhelyiségek területe 2

167

Egyéb munkaterület ek száma 7

Egyéb területek mérete 120

Teljes polcfolyó méter 2 928

Kihasznált polcfolyó méter 2 260

1

0

640

627

4

430

2

100

6

97

2 211

1 990

14

12

6 826

6 590

42

3 628

39

2 192

21

455

33 031

26 527

1

1

350

350

3

197

4

152

1

24

1 044

850

1

1

740

427

4

452

2

263

3

85

2 641

2 495 2 125


1

1

500

450

4

250

2

250

2

19

2 610


1

0

402

402

2

302

1

37

3

63

970

953


1

4

3 301

3 301

5

1 835

8

1 186

9

286

11 350

10 170

21

41

14 143

13 391

72

8 051

60

4 347

52

1 149

56 785

47 370

1 396

1 329

14

1 010

12

274

10

148

1

0

7 699

5 877

29

42

23 238

20 597

Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

86

Az EK polcfolyóméter adatai nem tartalmazzák a Maglódi úti raktár adatait.

22

9 061

72

4 621

62

1 297

5 349

4 846

13 479

12 465

62 134

52 216

7. Könyvtárak számítógépekkel való ellátottsága ELTE Könyvtári statisztika 2007

Számítógépek



Használók Használók Könyvtárosok rendelkezésére rendelkezésére Ebbőll Ebből számára álló ülőhelyek álló internetes internetes fenntartott száma számítógép számítógépek számítógép számítógép összesen


28

25

13

13

150


22

19

9

9

110


67

59

63

61

828


5

5

3

3

60


25

25

11

11

129


128

15

14

6

6


6

5

5

5

30


52

45

12

12

239


220

197

122

120

1 674


23

23

6

6

140

Egyetemi Könyvtár

21

21

52

52

84

264

241

180

178

1 898


23

8. Az előfizetett folyóiratok száma ELTE Könyvtári statisztika 2007

Nyomtatott kurrens folyóirat


Címek száma összesen



190

Példányok száma összesen 197

Digitális kurrens folyóirat címek száma összesen 3


113

122

0

Bölcsésztudományi Kar összesen

525

547

0


90

90

0


60

60

0 0


107

144


48

62

0


698

708

2


1 831

1 930

5


157

160

2

Egyetemi Könyvtár

678

679

59

2 666

2 769

66


24

9. Könyvtári alkalmazottak száma ELTE Könyvtári statisztika 2007 ELTE Könyvtári statisztika 2007


Könyvtáros munkakörben dolgozók Könyvtáros Egyéb Egyébből Összes Könyvtáros Egyéb szakEgyéb végzettEgyébből felsőfokú könyvtári szakképesítéssel végzettalkalmazott séggel teljes felsőfokú teljes alkalmazott képesítéssel teljes séggel munkaidőre összesen munkaidőre összesen munkaidőre összesen vetítve vetítve vetítve

A Bölcsésztudományi Kar könyvtárai Angol-Amerikai Intézet Könyvtára

7

6,75

0

0,00

0

0,00

0

7

BTK Központi Olvasóterem

7

6,00

4

4,00

3

3,00

0

11


1

1,00

1

1,00

0

0,00

0

2

Germanisztikai Intézet Könyvtára

4

3,75

2

1,87

2

2,87

0

6

Informatikai és Könyvtártud. Int.. Könyvtára

1

1,00

0

0,00

0

0,00

0

1

Magyar Irodalomtud. Int. Toldy F. Kvt.

3

3,00

0

0,00

0

0,00

0

3

Magyar Nyelvtud. és Finnugor Int. Könyvtára

0

0,00

3

3,00

3

3,00

0

3

Művészetelméleti és Médiakut. Int. .Könyvt.

0

0,00

0

0,00

0

0,00

0

0

Művészettörténeti Intézet Könyvtára

1

1,00

1

1,00

1

1,00

0

2


2

2,00

0

0,00

0

0,00

0

2


0

0,00

2

1,75

2

1,75

0

2


1

2,00

2

0

3


2

2,00

0

0,00

0

0,00

0

2


2

1,50

3

2,75

2

2,00

0

5


1

1,00

0

0,00

0

0,00

0

1


1

1,00

1

1,00

1

1,00

0

2

Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára

1

1,00

2

2,00

2

2,00

0

3

Bölcsészettudományi Kar könyvtárai össz.

34

32

21

17

18

16

0

55

15

13,63

0

0,00

0

0,00

2

17

6

6,00

0

0,00

0

0,00

0

6

34

32

21

17

18

16

0

55

1

1,00

1

1,00

0

0,00

0

2

10

10,00

0

0,00

0

0,00

2

12

6

5,78

1

1,00

1

1,00

1

8

2

Karok könyvtárai Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógyped. Főiskolai Kar Kvt. Bölcsésztudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár

3

3,00

2

2,00

0

0,00


12

12,00

0

0,00

0

0,00

4

16


87

83

25

21

19

17

9

121 12

Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

5

8

8

4

3

3

2

0

36

34,25

6

6,00

2

2,00

29

71

131

125

35

30

24

21

38

204

25

10. Integrált könyvtári rendszerekre vonatkozó adatok (feldolgozottság, ikr típusa, használt modulok) ELTE Könyvtári statisztika 2007


2007-ben készült példányrekordok

Összes példányrekord té. dec 31-én

2007-ben készült pld.rekordok a Horizonban

Pld. rekordok a Horizonban té. dec. 31én

Teljes feldolgozottság %

Feldolgozottság csak a Horizon tagoknál %

Használt integrált könyvtári rendszer

Használt modulok ker., kat., kölcs., fi. ker., kat., kölcs., fi., szer.

Angol-Amerikai Intézet Könyvtára

1 910

62 549

1 910

62 549

74,8%

74,8% Horizon

BTK Központi Olvasóterem

5 248

52 019

5 248

52 019

35,0%

35,0% Horizon


0

253

0

0

0,6%

0,0% Horizon

4 674

31 025

4 674

31 025

43,4%

43,4% Horizon

0

353

0

353

2,3%

2,3% Horizon

training

0

65

0

0

0,1%

0,0% Horizon

training

0

10 170

0

10 170

14,9%

14,9% Horizon

training

0

154

0

0

Germanisztikai Intézet Német Könyvtára Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára Magyar Irodalomtörténeti Intézet Toldy F. Könyvtára Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtára Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Könyvtár Művészettörténeti Intézet Könyvtára

Horizon

-

0

50

0

0

0,1%

1 364

9 889

0

0

17,6%


717

4 894

717

4 894

7,4%

7,4% Horizon

kat., ker.


0

0

0

0

0,0%

0,0% Horizon

training

0,0% saját


0,0% Horizon

training kat., ker., kölcs.

training

0,0% Micro ISIS feldolg.


0

0

0

0

0,0%


0

4 911

0

4 911

6,3%

6,3% Horizon


0

7 631

0

7 631

26,4%

26,4% Horizon


701

6 187

701

6 187

19,5%

19,5% Horizon

szünetel kat., ker., kölcs.

Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár

525

8 253

525

8 253

6,2%

6,2% Horizon

ker., kat.

15 139

198 403

13 775

187 992

20,3%

0

0

0,0%

BTK könyvtárai összesen Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Könyvtára

training

21,0% 0,0% Kis Téka

kat. kat., ker., kölcs.

EFK Francia Pedagógiai Könyvtár

1 137

6 293

1 137

6 293

38,6%

38,6% Horizon

Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára ELTE EJC Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár

3 691

14 687

0

0

42,0%

0,0% Szirén

kat., kölcs.

455

1 727

455

1 727

5,5%

5,5% Horizon

kat., ker.

Karon kívüli könyvtárak összesen

5 283

22 707

1 592

8 020

12,4%

16,8%


1 844

25 824

1 844

25 824

17,3%

17,3% Horizon

Bárczi Gusztáv Gyógyped. Főisk.Kar Kvt.

6 555

59 448

0

0

71,2%

15 139

198 403

13 775

187 992

20,3%

19,3%


2 228

7 359

2 228

7 359

18,4%

18,4% Horizon

Pedagógiai és Pszichológiai Kar összesen

1 722

39 981

0

0

29,6%

0,0% S-Lib



0,0% Corvina

kat., ker. kat., kölcs., szer., ker. kat., ker., kölcs. kat., kölcs., lelt., fi.

51 939

52 892

51 939

52 892

38,3%

38,3% Horizon

kat., ker.


5 099

19 435

5 099

19 435

46,5%

46,5% Horizon


13 516

83 098

13 516

83 098

20,2%

20,2% Horizon

kat., ker. kat., ker., kölcs.


98 042

486 440

88 401

376 600

24,6%

22,5%

Egyetemi Könyvtár könyvek

10 596

184 976

10 596

184 976

13,6%

13,6%

2 179

13 690

2 179

13 690

19,2%

19,2%

12 775

198 666

12 775

198 666

13,9%

13,9% Horizon

116 100

707 813

102 768

583 286

19,7%

18,5%

Egyetemi Könyvtár rnyo Egyetemi Könyvtár összes Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

kat., ker., fi., kölcs., szer.

kat. - katalogizáló modul; ker. - kereső modul; kölcs. - kölcsönző modul; fi. - folyóirat modul; szer. - szerzeményi modul

26

11. Régi nyomtatvány és kézirat állomány ELTE Könyvtári statisztika 2007

Régi nyomtatványok, kéziratok

ELTE Könyvtári statisztika 2007 A könyvtár teljes neve Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt. Bölcsészettudományi Kar összesen

Újkori Középkori Egyéb Kéziratok ős 16. századi 17. századi 18. századi Összes kéziratok kéziratok muzeális száma nyomtatványok nyomtatványok nyomtatványok nyomtatványok réginyomtatvány száma száma tárgyak 22 164

0

0

0

4

14

257

275

0

0

0

0

0

0

0

5

5

396 360

5 754

5 068

0

4

79

500

3 670

4 253


0

0

0

0

2

4

28

34

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0


2

0

0

0

0

3

36

39

0

0


0

0


0

0

27 920

5 068

Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

14

34

503

551

0

4

99

555

4 499

5 157

756

0

0

0

0

9

19

148

176

51

Egyetemi Könyvtár

47 500

12 870

558

1 203

10 008

13 470

46 598

71 279

4 472


75 420

17 938

558

1 207

10 116

14 044

51 245

76 612

5 279

27

12. Hallgatói létszámok 2007-es adatok szerint: Nappali, levelező, esti hallgatók 2007 októberi állapot szerint:

kar ÁJTK BTK GYFK IK JTI PPK TÁTK TÓFK TTK összesen

államilag támogatott nappali 1 881 5 459 511 1 465 904 1 143 1 105 3 986 16 454

levelező 82 503 1

esti

költségtérítéses nappali 628 1 720 128 93 646

33

3 120 365

619

616

527 350 255 899 5 118

levelező 1 366 32 435 172 1 114 401 331 141 69 4 061

esti 375 423 324 441 801 137 478 297 3 276

Doktori képzésben résztvevő hallgatók 2007 októberi állapot szerint: államilag támogatott költségtérítéses kar nappali nappali ÁJTK 50 6 BTK 256 382 IK 22 43 PPK 49 98 TÁTK 33 20 TTK 217 252 összesen 627 801

28

levelező

összesen 93 149 638 65 147 53 3 472 96 1 524

összesen 4 250 7 716 1 994 2 725 1 114 2 669 2 081 2 344 5 251 30 144

2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról. Előszó a szenátusi előterjesztéshez

Recommend Documents