^^^ LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO DR. PÉTER I. HIDAS. Presented to the

ml

^^^ Presented

to the

LIBRARY

ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

DR. PÉTER I. HIDAS

1

MAGYARORSZÁG

mmí

m mmimm

umm

KMONAI TÖRTÉNETE. irta:

SZERZ

(A

III.

A NYÁRI 7

CSATA VÁZLATTAL ÉS

1

S

A

CS. V.,

T

J A.)

KÖTET

HADJÁRAT

ÁTTEKINT HADMVELETI VÁZLATTAL.

BUDAPEST, CHÍLL KÁROLY

J Á

1898.

ÉS KIR. UDVARI KÖNYVKERESKEDÉSE

DOROTTYA-UTCZA

2.

SZÁM.

TARTALOMJEGYZIÍK a harmadik kötethez.

ÖTÖDIK RÉSZ. Az

osztrák-orosz szövetségês hadak támadó hadjárata. 1(S49

évi június elejétl a

háború

hel'ejcztéig.

fejezet. Általános helyzet Buda bevétele után. Seregszervezési munkálatok Klapka hadmveleti terve. Görgey hadügyminiszteri tevékenysége és a magyar sereg beosztása a nyári • hadjárat kezdetén . . 1 Huszonkilenczedik fejezet Az osztrák fsereg és a déli hadsereg veletei, valamint az erdélyi események június hó elejéig. Az íiszszes osztrák seregtestek állása és beosztása a fparancsnokságnak -21 Haynau állal történt átvétele idejében Hanniuczadik fejezet. Tárgyalások és megállapodások Oroszországgal a segélynyújtást illetleg. Hadmveleti tervek és a Magyarország ellen mködésbe hozott orosz hadak állása és beosztása a nyári hadjárat kezdetén. Intézkedések az élelmezés biztosítása érdekében. A hadvisel felek hadereje egymással szembeállítva 34 Harminczegyedik fejezet. A nyári hadjárat megindítása bevezet harczok a Fels Duna mentén. A szeredi ütközet 1849. június 9-én a csornai ütközet június 13-án és a zsigárdi ütközet június Ifi-án végül a peredi csata június iíO-án és 21-én 47 A szeredi ütközet 1849. június 9-én 50 A csornai ütközet 1849. június 13-án 52 A zsigárdi ütközet 1849. június 16-án 54 A peredi csata els napja 1849. június 20-án 60 A percdi csata második napja J849. június 21-én 65 Harminczkettedik fejezet. Az osztrák fsereg összjiontositása a Duna jobbpartján. A Gj'r és Komárom körüli harczok. Xugent hadainak portyázása a Dunán túl; i84y. június közeidétl juiius közepéig 74 A g'yri csata 77 Az osztrák fsereg elnyomulásának folytatása a komáromi els csata 1849. július 2-án 85 A komáromi második csata 1849. július 11-én 101 Harminczhannadik fejezet. Az orosz fsereg betörése és elnyomulása Miskolcz-Debreczen vonaláig lf49. június közejiétl július elejéig 109 Harminczuegyedik fejezet. A délvidéki események 1849. május közepétl augusztus elejéig 118 A kátyi ütközet 1849. június 7-én 121 Újvidék pusztulása 1849. június 11-én 124 Az ó-becsei ütközet 1849. június 25-én 126

Hnszonnyolczadik

;

.

.

m-

.

...

;

:

;

.......

....

.....

..... ;

.

.

A A

130 137 139 140

hegyesi csata 1849. jnlius ll-6n mossoriui ütközet 1H49. július 23-án Arad vára megadja magát Temesvár ostroma

Harmiüczötöik

fejezet.

Az

események 1849

erdélyi

június

elejétl

augusztus elejéig A marossényi ütközet 1849. június 21-én A borgó-prundi ütközet 1819. június 22 én

A

jaádi ütközet 1849. június 27-én Ütközet Olaszfalunál 1849. június 28-án A beszterczei ütközet 1S49. július l'i-én .

....

A A

szeredfalvi, illetleg galaezi ütlíözet 1819. július 16-án szászrégeni ütközet 1849. július '2',',-íu\ Ütközetek a tömösi és törcsvári szorosok birtokáért 1849. június 19-én és 20-án; a brassói erd bevétele 1849. június 22-én Ütközetek a Feketeügv (a kökösi liidj mentén lá49. június 24-én és július 2-án A szepsi-szent gyürgyi ütközet 1849. július 5-én fogarasi ütkü/et lí-'49 július i3-án Ütközet a Vöröstorony szoros birtokáért; Nagyszeben megszállása .' 1849. július 21-én Bem betörése Moldvába 1849. július 22-én szepsi-szontgyörgyi második ütközet 1849. jnlius 2o-án Ütközetek Bükszádnál és K'ászon-üjfalunál 1849. augusztus 1-én .

.

.

.

A

....

A

A

145 146 147 148 149 154 156 157 iS'.i

161

163 164 165 16 168 169 171

segesvári csata 1849 július ol-én Gyulafejérvár ostromának folytatása, továbbá az augusztus 1-én 175 vívott szerdahelyi és szászsebes) ütközetek 177 Nagyszeben bevétele Bem által 1 49. augusztus 5-ón 178 A nagy-csüri csata 1649. augusztus 6-án .

Harmiuczhatodik fejezet. Az orosz fsereg folytatólagos hadmveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váczi csata. Perczel mvelea turai ütközet Végül Görgey tei az orosz fsereg oldala ellen seregének további visszavonulása a Fels Tiszához s innen Nagyváradon át Arad felé; orosz ellenhatás: a debreczcni csata. 1849. 181 július elejétl augusztus közepéig ;

,

.

.

•

.

.

A

váczí iiUcözet 1849 július 15-ón A váczi csata 1849. július 17-én A turai íitközet 1849. július 20-án Görgey liátrálása Miskolczig az oroszok ;

184 187 192 folytatólagos

mveletei 196

alkudozások Ütközetek Görömbr.lynél 1849. július 23-án és 24-én ellene

;

A

20'^

sajómenti ütközet 1849. július 25-én orosz fsereg zömének á' kelése a Tisza balpartjára A gesztelyi ütközet 1849. július 2í-áa; Görgey seregének visszavonulása a Tisza mögé A debreczeni csata 1849. augusztus 2-án Hiinninczhctedik fejezet. Haynau mveletei a Dembinski parancsnoksága alá helyezett középtiszai és déli magyar hadsereg ellen a szöregi és temesvári dönt csaták Nugent folytatólagos mveletei a Dunán túl. 1849. július közojiétl augusztus elejéig Az osztrák fsoregnekTisza átkelése Szegednél 1849. augusztus 3-án Az osztrák 111. hadtestnek Tisza-átkelése Magyar- Kanizsánál 184.9.

....

Az

-"8 208 209 213

;

augusztus 5-én szöregi csata 1849. augusztus 5-én Az ó-besonyi ütközet 1849. augusztus 6-án Lovas összeütközés Csatádnál 1849. augusztus 8-án A temesvári csata 1819. augusztus 9-én

A

,

226 240 -^'-

242 249 SoO 252

Harmincznyolczadik fejezet. Harminczkileiiczedik fejezet.

A

A

....

világosi fegyverletétel

többi

magyar hadoszlopok

265

.

fegyverleté-

282 286 287

tétele. Munkács, Arad és Pétervárad meghódolása Vécsey hadoszloi iának fegyverletétele

A Bem és Guyon vez(>tte hadoszlop fegyverletétele A Dessewffv és Lázár tábornokok vezette hadoszlopok tétele

fegyverle-

^.

.

.

Gaál és Kazinczy hadoszlopának fegyverletétele

;

.

elszéledése

Munkács megliúdolása Arad meghódolása Pétervárad meghódolása Negyvenedik fejezet. Komáromi események 1849. juhus közepétl októ-

ber elejéig

,...•.

7.

A zsigárdi ütközet vázlata. A peredi csata vázlata. A gyri csata vázlata. A komáromi második csata A debreczeni csata vázlata. A szregi csata vázlata. A temesvári csata vázlata.

8.

Az egész hadjárat áttekint hadmveleti

1.

3. 4. 5. 6.

292 295 296 297 301

MELLEKLETEK. 2.

291

Tnczédy hadának

vázlata

vázlata.

ÖTÖDIK RÉSZ.

Az

osztrák-orosz szövetséges

hadak támadó

hadjárata. 18

i9.

június elejétl a háború befejezéséig.

HUSZOXXYOLCZADIK FEJEZET. Buda bevétele utáu. Seregszervezési munkáKlapka hadmveleti terve. Grörgey hadügyminiszteri tevékenysége és a magyar sereg beosztása a nyári hadjárat kezdetén. Általáuos helyzet latok

;

Buda bevételével a magyarság- ügye sikerének tetpontját érte de egyúttal ez képezte dicsség-e elalvó mécsének utolsó nagy és fényes fellobbanását is, mely szinte elre jelezte az utat a bukás és megalázás sötét örvénye felé. A vészfelhk már a hosszura nyúló ostrom utolsó idszakában tornyosultak eg-ymásra, minek oka részmely ha nem is idézte el ben a füg-g-etlenség-i nyilatkozatban az akkor már elhatározott orosz intervencziót, de bizonyára siettette azt --másrészt a szintén abból kifolyólag- az ország- kormányzója és a sereg fvezére között ujabban keletkezett meghasonlásban, nemkülönben ez utóbbi és a többi sereg-vezetk között meg-megujuló és a teljes összeférhetlenség-ig fokozódó torzsalkodásban keresend. Pedigha valaha, ugy bizonyára most, az óriási túler veszélyével szemben volt szükség egységre az akaratban és kivitelben egyaránt, mert csakis ez képezhette a siker egyedüli és elengedhetlen feltéteönfeláldolét, így azonban önmagában pártokra szakadva, bármily zással és bámulatos kitartással védekezett is Magyarország, két nagyhatalom együttes erkifejtésének sokáig ellent nem állhatott s a mielbbi gyászos vég szinte elrelátható volt. A pártoskodásnak és torzsalkodásnak fentjelzett és valóban szomorú viszonyaiba az események leirása folyamán elég alkalmunk el

;

—

1548—49. kat.

tört. III.

1

leend alapos betekintést 113'êrni, elbb azonban lássuk a hadügyminisztérium kebelében leg-utóbb kifejtett tevékenységet. Miután Mészáros a függetlenségi nyilatkozat folytán április 15-én hadügyminiszteri állásáról lemondott, helyette Kossuth, mint tudjuk,*) Göryei/t, állitcjlag azon titkos czélzattal, hogy ez utóbbit a hadseregtl eltávolítsa, kinálta meg a hadügyminiszteri tárczával, a ki azt el is fogadta, kikötvén azonban magának, hog}" egyelre a seregnél

maradhasson,

mely idre a hadügyminisztériumban

helyettesítése

válván szükségessé, ezen állásra Klaplca tábornok szemeltetett ki. Ez május 5-én Debreczenbe érve, vas szorgalommal és ambiczióval látott hozzá feladata megoldásához s ftörekvése már kezdettl fogva a következkre terjedt ki hogj" a hadsereget minél elbb a lehet legnag3ôbb állományra emelje, és hogy az egyes seregparancsnokok szorosan a hadügyminiszter parancsai és útmutatásai nyomán, az általa kidolgozandó egységes hadmveleti terv értelmében foh'tassák hadmveleteiket, nem pedig mint eddig, hogy kiki úgyszólván saját szakállára, kénjê-kedve és belátása szerint cselekedjék. A mi a sereg állományának kiegészítését illeti, az a hadügyminiszteri változás idejében már folyamatban volt, a mennyiben Kossuth az ország kormányzójává történt kikiáltása után legels teendjének tartotta a hadsereg kiegészítésérl és szaporításáról gondoskodni, mi czélból különben már márczius 25-én az országgylés elé törvényjavaslatot terjesztett be. melynek értelmében az 1848. július havában megszavazott 200.000 ujonczjutalék még ki nem állitott hátralékos részének, nemkülönben az ezenfelül még újonnan kiállítandó 50.000 fnyi ujonczhadjutaléknak toborzás s ha ez kell eredményre nem vezetne, sorshúzás utján leend kiállítása rendel:

tetett el.

Ezen ujonczokból 12

—

92 103 számmal jelzend honvéd melyekhez késbb még 3 önkéntesíni alakult zászlóalj járult. Hogy a zászlóalj parancsnokok névsora lehetleg teljes leg3'en, pótlólag itt közöljük a zászlóaljak számának feltüntetése mellett az illet tisztek neveit, a kik az els parancsnokok elléptetése, vagy más utón történt fogyatékba jutása folytán azok helyébe léptek s a kiket esetleg eddig felemlíteni alkalmunk még^ nem volt.**) 1. zászlóalj, Posta Ferencz rnagy, 3. Bobics János ezredes, késbb Földváry Károly, 4. Glasz Hugó, 7. üdvarnoky Béla, 8. Igmándy Sándor, 9. Elek Ferencz, kés])b Sándor Káhnán, 12. Klement Cxyörgy, 13. Keresztes Lajos, IS. Duschek Nándor, 23. Pongrácz László, 25. Kernpotich Aurél, mindnyájan rnagyok. 26. Böjthi György alezredes, 27. Csutak Kálmán, 28. uj,

zászlóalj alakítása terveztetett,

Huszóczk}' Dénes, 29. Asztalos Sándor, 31. l'uhl József, 35. Bangya

*) "*)

Lásd IL kötet 107. oldal ö. L kötet 140. oldal.

Y.

János,

késbb

Andorfi Káról}', 36.

Dobay Ágost,

38.

Erddy

Fe-

rencz, 39. Gira Ádám, 40. Horváth József, 41. Barcza Boldizsár, késbb Soltész Gyíirgy, 42. Kul)iiiyi M., késbb Szabó József, 43. Karove Antal, mindnyájan rnagyok 44. Straube Károty alezredes, késbb Stettina György, 54. Gyulai Szabó Gusztáv, 55. Baróthy László, 56. Kisfaludy Móricz, 57. Greskovics Sándor, 60. Stojanics Miklós, mindnyájan rnagyok. ;

—

Továbbá a február végéig alakult 63 72. zászlóaljaknál és pedig: 63. Egyed Ignácz, késbb Grosz Ferencz, 64. Kutkay István, mindnyájan rnagj'ok

;

Királyi

65.

Pál,

késbb Kökényessy

László alezredes. 66. Balogh János, késbb Gózon Lajos, 67. Niuny, 68. Zürich Ferencz, késbb Martini Róbert, 69. Földváry György, 70. Kun Géza, 71. Szász János, késbb Jausz Imre, 72. Koczó Károly, késbb Bokori rnagy.

hava folyamán fleg Erdélyben

Április

állíttattak fel uj zászló-

csak számot cseréltek.*) így keletkezett a 73. zászlóalj kolozsvári önkéntesekbl, parancsnoka Damaszkin György rnag}' a Máriássy-sorezred 3. zászlóaljából alakult 74. zászlóalj, parancsnoka Jeszenszky János rnagy az erdélyi önkéntesekbl alakult 75. zászlóalj, parancsnoka ismeretlen a 7. csiki és 4. marosszéki székely zászlóaljból alakult 76 86. számú zászlóaljak, parancsnokai a zászlóaljak számszerinti sorrendjében Sándor László, Weber János, Péchy Gyula, illetleg késbb Kabos Károly, Papp Vilmos, Simon, Endes József, Kovács Ignácz, Sárosy Ferencz, >sagy Dániel rnagy, Szabó Nándor alezredes. A 86. zászlóalj, valamint a marosszéki és szatmári aljak, a székely határrzászlóaljak

pedig

;

—

;

:

87. és 88. számú zászlóaljak jârancsnokai a 89. zászlóalj parancsnoka Szupper Ágost, a 90-iké József, a 91-iké Bay Bertalan rnagy.

önkéntesekbl alakult ismeretlenek

Keményfy

:

A Bem alkotta 10 székely nemzetr zászlóalj parancsnokai :*) Incze Gergeh'. 2. Leszák Lajos, 3. Magyary Ferencz, 4. Rindsmaul Béla, 5. Hild Ferencz, 6. Jánosi József; a 7 10. zászlóaljak parancsnokai ismeretlenek. 1.

—

Május hava foh-amán alakultak a

92.

..

93.

zlj

Kecskeméten.

par.

:

Lakatos Benedek

Kuch Mátyás

.

Balarischan Mihály ..

Kubinyi Károly " Balka Fülhegyi Henrik Fiala János

rnagy

99.

12().

máiiy a védsereg'é. ... A védsereg katonai fegyelem és hadi töralá van helyezve stb." Május hava folyamán csakugyan meg is alakult a védsereg s állománya rövid id alatt 4300 fre szaporodott fel. Az egyes osztályok következleg alakultak osztály, par. Major József 1. borsodi százados Sziklay József 2. gömöri „ „ 8. zempléni Spányik Károh'' „

vények

..

.,

4.

szabolcsi

„

„

5.

heves-abauj-tornai

,.

„

6.

nógrádi

„

„

szepesi

„

.,

7.

Benczúr Petrilla

Kemény Károly fhadnagy ismeretlen

Pruzsiuszky András Szemere védseregével majdnem egyidöben márczius végén a hadügyminisztérium egy uj, XIX. számmal jelzett hadosztáh' felállítását határozta el, melynek feladata volt az ország' határát Zempléntl egészen Mármarosig bezárólag rizni és esetleg megvédeni. Ezen Ztirich Ferenci és Lázár Vilmos rnagyok által vezetett 2 dandárból álló hadosztály parancsnokságát késbb Kazinczy ezredes 8.

vette

sárosi

„

.,

át.

Midn

április elején a Hammerstein lov. tábornok által Windischgrátz támogatására szánt Vogel hadtest elvédje Eperjes felé tolatott elre,*) az ország kormánya Kassa körül egy ujabb hadtest felállítását vette foganatba, melyet eleinte Bikhesy ezredes vezérletére bizott. Ez és Kazinczy hadosztálya képezte magA'át az úgynevezett északi hadtestnek, melynek parancsnokságát április végén IX. számot nyert északi hadtest DembinsJci altábornagy vette át. 4 dandárra tagozódott, melyeknek parancsnokságait Bulharyn ezredes, továbbá Jaszwitz, Lázár és Zürich alezredesek voltak hivatva átvenni. DemlDinski mintegy 8000-nyi hadtestével a Vogel hadtesttel szemben egyelre védleg akart viselkedni s csupán a kilátásba

A

után szándékozott támadógyanánt Gácsországba betörni, hogy

helyezett tetemes ersbitések beérkezte lag" fellépni

és

annak

folytatása

birja, mihez els mámorában nem csekélyebb reményeket fzött, mint hogy ezen vállalata által nemcsak az osztrákokat hátban fenyegetni, hanem még az esetleges orosz betörésnek is gátat vetni képes leend. Kossuth eleinte ráállott a tervre, melyet azonban május közepén a minisztertanács mint czéltalant és kivihetetlent elvetett, minek folytán Dembinski nemsokára megvált állásától. Amint a fent közöltekbl látható, az ország kormánya a védernek szaporítása körül megfeszített tevékenységet fejtett ki a hadsereg felszaporodásával azonban a fegj^verek gyártása sehogy sem volt képes lépést tartani s igy Klapka május 10-én, s miután

honfitársait szintén fegj^'erfogásra és általános felkelésre

;

*)

Lásd

II.

kötet 87. oldal.

annak

íog'anatja

nem

volt,

május

24-('-n

ei^y

ujabb felhívást intézett

az ország lakosságához a magántulajdonukat képez fegyverek beugy látszik, ennek sem volt eredménye, miszolgájtatása ü^ánt. nek folytán Kossuth május 27-én egy igen erélyes hangú rendeletet bocsátott ki a fegyverek beszolgáltatása iránt, melyben többek között kijelenti, hogy „a kik a birtokukbaji lev alkalmatos fegyvert készséggel eladni vonakodnának, vagy talán azt ( is rejtenék hazánk függetlensége biztosításának csonkitói s az ellenség

Am

:

orgazdái gyanánt fognak tekintetni

s

a

legszorosabb

feleletre vo-

natni."

Már ezen rendelet külíinös hangjából is látható, hogy ekkor már a hazát fenyeget veszély igen nagy lehetett és tényleg ugy is volt, mert az orosz beavatkozás ténye már nemcsak valószín, hanem majdnem bizonyossá kezdett válni. Ezen fenyeget veszély súlyának behatása alatt bocsátotta ki a kormány május IS-ikáról keltezve kiáltványát a nemzethez, melyben a haza minden bárminem fegyverfogható jiolgárát az oroszok elleni keresztes hadjáratra lította

szó-

fel.

Klapkának legkiválóbb gondját a hadügy miniszteri állás elfhadmveleti terv megállapítása képezte, maga ki is dolgozott, ugy, hogy azt már mámetyet hamarjában foglalása után az egységes

jus 12-én a minisztertanács elé terjesztette, mel}^ azt el is fogadta. Ezután Klapka a minisztertársai és az ország kormányzója által elfogadott tervvel május 15-én Görgey svábhegyi fhadiszállására sietett, a ki ahoz, legalább színleg, szintén hozzájárulását jelentette ki. A véglegesen megállapitott haditerv szószerinti szövegében kö-

vetkezleg hangzott

Honvédelmi

tervezet az osztrákok és oroszok betörése ellen.

—

Az ellenséges erk túlsúlya parancsolja a szükséges ersbitések meg'érkeztéig a következ védelmi állásokat Komárom mint erdített tábor az L. YII. és YIII. hadtesteknek 30.000 emberével, gátot vet az osztrák hadsereg elnyomulásának. Yár- és hadparancsnok Klapka tábornok. Ad-latus Assermann alezredes. II. és III. hadtestnek Aulich tábornok alatt külön csapatküldések által a Duna balparton összeköttetésbe tévén magát Dembinski altábornagygyal (a jobb szárnynyal Dukla irányában) és Komárommal a X^átránál foglal állást. Ezen egyesitett két hadtestnek, melyek alkalmasint csakhamar az utána érkez ersbitések által a fhadsereggé fogják kinni magokat, feladata egyelre ez lesz a Duna balparti ellenséges erk sakkban tartása és megfigyelése, a Bányavárosok fedezése és oly állodásnak megtartása, melybl az ersbitések megérkezése után könnyen lehessen megint az offensívába áltahnenni. Hátrálási vonal Vácz felé, vagy Miskolcz felé, aszerint, amint a körülmények parancsolják.

—

:

—

A

—

:

:

fvárosok visszafoglalása után Veszösszeköttetésbe Komárommal. Ezen szág-uldíjhad feladata: a Duna jobbparti vidékeket fedezni: végre ha közte és KomáBem tábornok a Dunát átlépi, az összeköttetést rom k()zt a lehet leggyorsabban eszközölni. Hátrálási vonala Buda

Kmethy hadosztálya

prém

felé tart s

innen

a

léji

:

felé.

Ha Buda

ség további lehet,

be nem

körülzárlására,

magához von

Kmethy

vétetik,*)

e miatt

marad ezen ers-

minden ersbitéseket, amit csak Esztergomon vagy Pesten

itten

és vcszétyeztetés esetén

a fhadsereggel. felsmagyarországi hadsereg {DemJtinsld altábornagy) kisebb része a hegyszorosokat Fels-Magyarországon, a zíime pedig\ mindig összeköttetésben a fhadsereggel, a Fels-Vágot és a Xyitrát rendelkezésére marad Zürich alezredesnek tartja szemmel. Az a Mármarosban és Beregben alakuló hadosztálya (a késbbi Kazinczy hadosztály). Hátrálási vonala Miskolczon át a Tiszához. Aradvár és Temesvár ostromlására, továbbá a Bánát és Bácska biztositására ottlent marad Perczel tábornok a maga hadteste felével és Vécsey tábornok hadtestével. Bem tábornok a maga csapatjával s a Perczel-féle hadtest másik felével beveszi Titelt, a Péterváradot körültáborló ellenséges azután had ellen intézend támadás által ezen várat felmenti a Duna balpartra visszatérvén, a folyam mindkét oldalán fölfelé nyomul olt és akkor, ahol és amikor a körülmények engêdik, eszközli a maga átkelését, ellenesetben csatlakozik a fsereghez, melynek fvezérlete ez esetben rá ruháztatnék át. egyik hadosztályával A tartalék Dessew/f'y tábornok a Pulszhy Sándor a Közép-Tiszánál, a másikkal H'iclih Fels-Tiszánál foglal állást, itt teljesen szervezkedik és várja a hadügyminisztérium további rendelkezését. Erdélyben Czecz tábornok vezényel, kinek fgondja marad, az oláh lázadást végkép elnj'omni, Gyulafehérvár meghóditása és tetemes segútsóg'ek küldözése AlagyarországTa. Kelt Debreczenben május 21-én, 1849. Az ideiglenes hadügyát keresi összeköttetését

A

:

;

;

—

—

miniszter Klapka

s.

k.

Klapkának ezen tartást irt

el,

— —

— —

tábornok.

egyelre

terve tehát

melybl késbb,

az

tisztán

erknek jobb

védleges magaegyesitése

iitaii

az utóbbinak gyors megvalósulesetleg támadásba kellett átmenni hatását azonban, nuír maga a fhadmveleti terv is szinte lehetet:

a' ftámadósereg fparancsnokául kiszemelt Fels-Dunához leend beérkezte eltt, már magában véve is majdnem c^j egész hadjáratnyi teendnek elvégzését hagyja meg. Bátran állithatjuk egj'Szersmind, hogy Kla]ika azáltal, hogy a

lenné

tette,

Bemnek

amennyiben

a

A hadmveleti torv május Buda tényleg bevétetett. '')

21 én.

loliát

az

najion

kelt. a

melyen

haclisziiihc'lyokc'ii lev sorogrészeket a maguk szétdaraboltság'ában továbbra is jneg-hag-yta, még- a íohadmveleti terv alapinditó okául szolgáló azon czélt, hogy az egyes seregrészek mveleKlapka, Aulich. Demteiben egységet hozzon létre, sem érte el külöiiíV'lo

;

binski. Perczel és

Bem a i'hadmveleti terv értelmében is tulajdonképen

mindmegannyi önálló független seregparancsuok maradt, csupán hogy egymás között összköttetést tartsanak. Xem lett volna-e jobb és czélhozvezetbb már kezdettl fogva minden egyebütt nélkülözhet seregrészt a Fels-Duna mentén egy ers. hatalmas fhadsereggé egyesíteni ? melvlyel az osztrák fsereg ellen, arra utalva,

még csak készüliéiben lev orosz segélynyújtásra dönt csapást kellett volna megkisérleni. Bizonyára most kínálkozott utoljára, nem pedig' hetek múlva, mint Klapka számitá, az alkalom, hog}' a Buda hosszadalmas ostroma által amúgy még

mieltt az a

számitliatott.

drág'a id a félbeszakadt támadó mveletek folytatása hehrepótoltassék. Feltn továbbá, hogy Görr/ey személye a i'hadmveleti tervben egyáltalában nem szerepel ez pedig határozottan az utóbbinak tudtával és beleegyezésével kellett hog}- történjék, mert különben nem Írhatta volna Klapka a május 21-én hozzá intézett hivatalos átiratban, melyhez maga a terv is mellékelve volt. hogy: ,.méltóztassék eg3'uttal belle meggyzdni, mennyire iparkodtam e részben egészen az í)n nézetei nyomán járni." A vonatkozó meg'állapodáis

elveszített

által

:

sok Görgey és Klapka között már elbb emiitett május 15-iki találkozásuk alkalmával jöttek létre, mely alkalommal Klapka azt is közié Görgeyvel. hogy az országgylés kebelében alakult úgynevezett

békepárt a

függ'ctlenségi

nyilatkozat

visszavonásán

fáradozik.

Görgeynek már korábban eltökélt szándéka volt. az ország-gylést esetleg fegj^'eres ervel is az április 14-iki határozat visszavételére birni most, hogy a békepárt terveirl értesült, korábbi eszméjének parlamentárisabb formában való megvalósítását s e végbl Buda :

bevétele után a hadügyminiszterség tényleges átvételét határozta

el.

mi kép vélte elérhetni, erre nézve maga ad bvebb felvilág'ositást „Mein Lében und Wirken" czim emlékiratában, melybl az erre vonatkozó következ részletet vesszük át: ..A parla-

Hogy

czélját

mentben a békepártot uj erk beválasztása által ersíteni kellett. E a fhadseregben szolgáló azon parlamenti képzettség hon-

végbl

kiknek politikai érzülete felöl n3'ugodt lehettem, srg-sen felszólittattam, miszerint tlük telhetleg azon legyenek, hogy választassanak meg. A parlaa megürült képviseli helyekre menten kivül azon kellett lennem, hogy az április 14-iki pártot legfontosabb támaszaitól megfoszszam. Ezek voltak a fhadseregtl Bem. Perczel elkülönítve harczoló hazai hadtestek parancsnokai gr(')f Móricz, Dembinski s azonkívül Komárom várparancsnoka Guyon. Ezeket az általok elfoglalt parancsnokságoktól el kellett távo-

védtiszíeket,

k

:

:

lU

olyan férfiakra bíznom, a kik részérl annak idején nem kellett attól tartanom, hogy a íugg-etlenségi nyilatkozat fentartása mellett fognának nyilatkozni. Ez utóbbi feladatnak azonlitaiiom s helyeiket

ban csak mmt valóságos hadügyminiszter reméltem megfelelhetni. Ezen meggyzdés birt rá végtére is, — fejezi be elmélkedéseit hogy egy oly törvényre való megeskettetésem iránti erkölcsi undoromat leg3^zzem, mely törvénynek megbuktatását Magyarország igazságos ügyének megmentésére a legkedvezbb esetben is részemrl

—

mellzhetlennek tartottam. Ily eszmékkel és gondolatokkal telitve indult tehát Görgey május 28-án Debreczenbe útnak, a hol azonban nagy boszuságára az országgylést már elnapolva találta, miután az Kossuth indítványára még május 23-án az átköltözködést Pestre határozta el. Debreczenbe érve, Görgey azonnal érintkezésbe lépett a békepárt tagjaival s a tanácskozás eredményérl ugyancsak fentemiitett emlékiratában következleg emlékszik meg: „Mihelyt a jelen volt békepárti urak egynémelyikének beszélgetésünk közben futólag ejtett megjegyzéseibl azt véltem kivenni, mikép a békepárt az uj államtörvénynek egy katonai ellenforradalom általi félretétele eszméjét helyesli, legott szükségesnek láttam az urak eltt az egész vállalatot, minden akkoriban valószín következményeivel együtt tartózkodás nélkül szóba hozni. De alig kezdek hozzá, máris ilyforma élénk felkiáltásokkal szakították félbe szavaimat: „Xem kell katonai forradalom! kell karduralom!" Ez vala nemleges eredménye a békepárti férfiakkal való találkozásomiuik. Teli reménjniyel léptem volt a gyülekezetbe, kiábrándultan jöttem el onnan." A hadügyminiszteri teendket átvéve, Görgey mindjárt június 2-án a saját és Kossuth aláírásával ellátott több rendbeli rendeletet bocsátott ki, melyek közül a legfontosabb az, meljd^êl az összes seregparancsnokok, nem mint eddig a kormányzónak, hanem közvetlenül a hadügyminiszter parancsai alá helyeztetnek. Ez ellen mindenekeltt Perczel Mór, majd Demhlnshí és Bem is felszólalt, ami alkalmas ürügyül szolgált Görgejaiek, hogy azoknak, mint renitens elemeknek a hadseregtl való eltávolítását hozza javaslatba Kossuth eltt. Perczel helyére Görgey Vettert ajánlotta, a ki késznek is nyi-

nem

—

Domhadsereg' feletti parancsnokságot elvállalni binski helyett pedig a IX. hadtest jDarancsnokságát Wisochi vette át. Klapka kinevezése folylán a komáromi sereg parancsnokává, Giiyon szerepe szinte önmagától megsznt, a ki e helyett az egyik tartalék feletti parancsnokságot kapta. Legnehezebben ment a dolog Bemet illetleg, a kit Kossuth, mint tudjuk, az alakítandó fsereg fparancsnokául szemelt volt ki s a ki elbb Erdélyben, utóbb pedig a Bánságban babért babérra halmozott. Bár Kossuthnak Bemmel, ennek Erdélynek s a Bánságnak nem tisztán katonai ügyeibe nyulíj túlkapásai miatt utóbb igen sok súrlódása volt, azért annak elejté-

latkozott a déli

:

11

sem akart. E tárnybaii i<>'on érdekesek Kossuthnak Bendiez intézett levelei, melyeknek e_2cyes ide vonatkozó í'ontüsabb részeit eredeti szövegezésükben közöljük. A Bem tidkapásaira vonatkozó, Debreczenben április 23-án kelt levélben Kossuth „Nem mulaszthatom el kötelességemnél fogva, mint ezeket irja Magyarország kormányz(')ja a tábornok urnák a leghatározottabb módon azon utasítást adni, miszerint semmiféle politikai, közigazgatási és pénzüg3'i intézkedésekbe ne bocsátkozzék, a mint ezt egy magyar tábornok sem teszi hanem tisztán tábornoki és hadvezéri hatáskörére szorítkozzék. Május 26-án többek között a következket irja Kossuth Bemnek „Miután felteszem, hogy Önnek is irtak Erdeijébl s kérték Önt, siessen oda ennélfogva szükségesnek tartam tábornok urnák kijelenteni, miszerint ebbe teljességgel nem egj^'ezhetem, hanem szisén'il

liallani

ezen

idbl

:

;

:

:

lárdan ragaszkodom a megállapított hadmiveleti tervhez és kérem Önt, hogy a vett rendeletek értelmében a Duna oldalán mködjék. Biztos híreim vannak, hogy az ellenség különösen Karloviczot félti. Pachner gyanithatólag szintén oda fog iparkodni. Jellacsics azért kijelölt kíizpontjuk. Ha Ön ezt vonul a Dráva felé. Karlovicz az és Kameniczet gyorsan elfoglalja s azután a mellett fölfelé siet az ellenséges déli hadsereg csirájában el xan fojtva és egy horvát sem jön többé át a Dráván. Ezért komotyan sürgetem, hogy a tábornok ur ezen rendelettl semmi esetben se térjen el. A mi Erdéh't illeti a tábornok ur ujabban azt irja nekem, hogy Ön a kormánytól semmit sem kapott és egy 40.000 fnyi sereget ád vissza. A tábornok ur megfeledkezett arról, hogy én Önnek, midn elször lépett Erdélj'be, egy csapatkimutatást adtam kezeibe, melyben 18.000 ember, e közt 10.000 rendes csajkát volt kimutatva. Továbbá, hogy midn ezen hadsereg csaknem egészen meg' vala semmisítve, én Önnek Déva ellen 7800 fnyi ersbitést, több mint 20 ágyúval valamint Kolozsvár ellen a Trangous zászlóalját 1235 emberrel Deés, Halmágy és Bánffy-Hunyad ellen legalább 1500 ínyi csapatokat, összesen tehát több mint 10.000 fnyi ersbitést adtam. S ezért nehezemre esik, hogy ()n keseren azt veti szememre, misze:

—

—

rint

semmit sem tettem

(Jnért.

—

Ep

oly érzékeny

—

ama szemrehá-

nyás, hogy én Önnek pénzt nem adtam. Lesz szerencsém legközelebb megküldeni Önnek az erdélyi hadsereg részére tett kiadások hiteles kimutatását, hogy a tábornok ur lássa az összegeket és nekem ne tehessen megnemérdemlett szemrehánj^ásokat. Mert ha megérdemleném az (Jn szemrehánj^ásait, nemcsak állásomról kellene lemondanom, de megérdemelném, hogy vérpadra lépjek. Tábornok uram Ön a legels Európa él hsei közt. En szeretem, tisztelem ()nt mint atyámat. De ebbl nem következik, hogy Ön engem. Önnek legjobb barátját, engem, az országkormányzót igaztalan szemrehányásokkal illethessen és a kormányfejét, kire a nemzet

—

!

12

sorsának vezetését

Icalacsonyiíliasson.

rábizta,

]\lint

embernek

ez

fájdalmat okoz de mint kormányzó a nemzet souverainitását és állásom tekintélyét meg kell riznem. Szilárdan bizom Önnek adott szavában, hogy én föltétlenül számithatok Önre. E bizalomnál fogva ismételve kérem: elre a 16.000 emberrel a Duna mellé, tisztelt Tábornok uram, bármit mveljen is Puchner a határohatárokat most nem rizhetem ity nagy ervel, az erkon. ket összpontosítanom és a fellenséget mindenáron megsemmisítenem Erdélykell, habár pillanatnyira a fél országot kellene kiüríteni. harczben, csak az élelmezési lajstromban létezik sok csapat. kész állapotban pedig, fájdalom, igen kevés.' Czecz 0I3' gyöngének mondja magát, hogy még az oláh hordáknak sem imponálhat és Zarándmegyében Hatvani egy ember, ki nem is katona, csupán guerillavezet és semmit sem tud. de kinek Tábornok ur Csutak rnagy hel3êtt a parancsnokságot átadatta a hadtesteket és az ágyukat elvesztette, ugy hog}' Inczédy alezredesnek, kit oda renIgaz. én istenem deltem, tetemes ersbitéseket kellé küldenem. háujonczokat állítani, ez semmi fáradságomba sem kerül, rom hét alatt 100.000 embernél többet állithatok de fcgj^verek ez a bökken s e nélkül a legénység nem hadsereg. és ruházat

nekem nagy

:

—

—

A

—

—

—

—

—

—

—

—

!

:

!

Már egy

milliónyi összeget dobtam ki, hogy külföldrl kaphassak Tábornok ur maga is tudja a határ fegyvereket. Hasztalan Ön bizonyára mindent elkö(31áhország felé több hét óta szabad és mégis egyetlen fegyvert sem vetett, amit ember csak tehet kaphatott onnan, s még a szászok és oláhok lef egy verezése sem fegyverezhette föl az ottani hadsereget. Én megteszem, amit csak ember tehet. Isten nem vagyok. Jelenleg Beszterczére 2000 fegyvert küldök pedig most itt is 50.000 embert kell fölszerelnem. Azonban Erdélyben mégis elég er van, hogy egyideig' tarthassák

—

A

!

;

•

:

;

—

De épen magukat, ha a parancsnokok teljesitik kötelesség'öket. ez a baj Czecz betegen fekszik. Tóth Ágoston ezredest, a lega ügyesebb tisztet Erdélyben, a Tábornok ur elmozdította, mert colonisatio polgári igazgatásába nem akart beavatkozni, pedig ha ezt teszi: t haditörvényszék elé hittem vt^hia kénytelen állítani. mert ezen nehéz és organikus terükfolosztást igényl ügy kivülfekszik a katonai hatalom ressortján. De a Tábornok ur a derék, az állomásának teljesen megfelel féríiut visszahívta. Kérem, rendelje vissza Tóth ezredest fontos állomásra. A Tábornok ur az erdélyi hadseregnek vezényl tábornoka marad és lia )n Ijécs vagv Eiuine elleni dicsséges feladatát megoldotta: kérni fogom Ont. hogy a tényde a leges parancsnokságot Erdélyben ismét vegve kezébe. Dunától vagy az ausztriai határról, vag}" Fiumébl nem lehet Beszterczén vezényleni az )n helyettesét messzeterjed hatalommal kell felruházni. Ma olt lM'öélyl)cii a veszély nötvekszik és Czecz tábornok betea' mai'ad lúzonvára ad interim a vitéz tábornokot,

—

;

(

—

—

—

(

:

13

í-íáu(lnit kdl mla rciidcliiem s )iit(")l erre nézve beleegyezését kérnem. A fdolog' az, hogy a Tábornok ur most a 15.000 10.000 ettl i'úgg a haza embert gyorsan szedje össze és vonuljon a Dunához megmentése. Ha az nem történik meg' ha utasításaim nem teljesíttetnének akkor a felelsséget el kellene mag?mról hárítanom s állásomról le kellene köszönnöm. Mert én nem kormányozhatok, ha utasításaimat Debreczen, nem teljesítik. Számitok Önnek nekem adott szavára. május 20. délben. Önnek hálás barátja Kotsiith Lojos s. k, országkormányzó. Utóirat. Épen most kapom Önnek sürgönyeit Mehádiából május 21. és 22-iki kelettel. Habár Puchner újra betörne is összpontosítási tervemtl nem állhatok el. Nekünk Bécs ellen kell mennünk éhez az Ön jíivetele 15.000 10.000 emberrel elkerülhetlenül szükséges. Lpormalmokat nem állíthatok fel, mert malmunk elég van. de ezeknek fele nem dolgozhatík, mivel nincs salétromunk. A kén elállítása vég-ett a szükséges intézkedés megtétetik, habár elég kénünk van, csak salétrom hiányzik!" stb. Ezt május 28-án az alábbi levél követte ,.Bens szomorúsággal vettem )iuiek f. hó 26-iki levelét, melybl azt kellé látnom,

Nag-y

<

—

kell

—

—

;

:

—

:

—

;

—

:

(

hogy

()n

körülbelül

sága

alatt

nak

nem

a minisztertanács határozatának, mely szerint Ön egy 12.000— 16.000 —20.000 fnyi sereggel saját parancsnokvonuljon át a Dunán - s az én legbensbb óhajtásaim-

akar engedni, s azon pillanatban jelenti ki, miszerint vissza kíván térni Erdélybe, midn a kormány teljes bizalommal Önnek a szabadság- ügyéhez való ragaszkodása iránt, bizonyossággal várta a tudósítást, hogy Ön a Duna jobb partjára vonult. 'Már az On dicsség' koszorúzott neve roppant súlyt vetett volna a há-

ború mérserpenyjébe. Aminek természetesen az Ön kimaradása következtében el kell esnie ^lily szerencse az ellenségre nézve !

az elnökletem alatt ma tartott minisztertanács ismételve odanyilatkozott, miszerint megmarad a már hozott határozat mellett. A haza elismeri az On magas érdemeit. De a hazának, a szabadságnak java, st ennek Keleten való fennállása a feladat ennek megoldására van Ön a sors által kiszemelve Kérem Önt, ne engedje magát semmi melléktekintetek által se vezettetni vegye át az Önnek ajánlott pera.icsnokságot, érje el a czélt, mi csak babért teremthet az On számára Tegye meg ezt Ön a haza, a szabadságért, st az én kedvemért. A meg'állapitott tervtl nem állhatok el ezt keresztül kell vinni A megállapított haditerveket nem lehet meg'zavarní az ország kormányát nem szabad lehetetlenné tenni. kormán^'uak kell, hogy arra számithasson, miszerint rendeletei pontosan keresztül vitetnek, különben a többi hadtestek, melyeknek mozdulatainál az egész dispositió számba ln véve, veszedelemnek lennének kitéve. minisztertanács elhatározá, hogy Vukovics igazságügyminiszter urat Önhöz küldi, miszerint közölje Önnel a körülmények fontosságát s Ont bírja rá. hogy vegye át az Önnek

De

:

I

;

!

!

:

A

—

A

14

Ha a miniszter upnak nom sikerül Önt akkor a miniszter ur teljes hatalommal van ellátva, azt és ugy tenni, amint a hazának java kivánja, mert ezt eg-yáltaajánlott parancsnokságot.

erre rábirni

:

lában semmiféle tekintetnek nem lehet feláldozni. Mag-yarország" és a szabadság sorsa csak Bécs falai alatt dlhet el és fog ekb'ilni. Fontolja meg Ön ezt, nagyon tisztelt altálDornagy ur, és határozza május el magát! Az ()n választása nem lehet nehéz! Debreczen, 28. 1849. Az országkormányzó Kossuth Lajos s. k." Bem vonakodása folytán, hogy a felso-dunai hadsereg feletti (TÖrgey parancsnokságot átvegye, uj fvezér után kellett nézni állitólag Klapkát jelölte meg' Kossuth eltt iljên gyanánt, mihez azonban ez utóbbi nem adta beleegyezését s igy csakhamar abban állapodtak meg, hogy a hadügyminiszterség mellett Görgey tartsa meg a fvezéri állást is. Felesleges külön kiemelnünk, hogy Kossuthnak e tekintetben nagyok voltak az aggályai, de az események sürgs intézkedést igényeltek. Hogy Oörgey feladatának, mint hadügyminiszter és fvezér, eleget tehessen, ugy itt, mint ott helyettesítésérl kellé gondoskodnia. Helyettesévé a hadügjaniniszteriumban Szahó Imre ezredest, mint államtitkárt neveztette ki, mig az összes magyar seregek hadmveleteinek vezetésére Tatán Bayer ezredesnek vezetése alatt egy „Központi hadmveleti iroda" szerveztetett. Egyidejleg az összes hadseregek, önálló hadtestek és más hadcsapatok parancsnokai rendeletileg utasittattak, miszerint vSzabó és Bayer rendeleteit ugy tekintsék s azoknak ugy engedelmeskedjenek, mintha csak saját magától Görgej^tl erednének. Végül Görgeynek még eg}^ rendeletét kell kíizülnnk, mely a hadseregnek hadtestekbe leend uj beosztását czélozta ezen rende„Az utóbbi hadjáratokban tett tapasztalet következleg hangzott lás szerint a hadsereg felosztásában némely hiány merült fel, a mety nevezetesen abban áll, hogy e hader felosztására nézve áltatában a mely az ép alakulásnál lev az osztrák rendszer utánoztatott hadseregnél részint zavarnak, részint pedig a már úgyis igen elharapózott rangvágy nevelésének alkalmul szolgált. Ennélfogva a had;

;

:

:

sereg felosztása következleg fog megállapittatni Legnagyobb takegység a hadtest (Armee-Corps), mely 10.000 hadakozóból álland. A hadtest 2 gyalog és 1 lovas hadosztályból fog állani. A gyalog hadosztály 5 zászlóaljból, a lovas hadosztály 2 ezredbl vagy 8 osztályból. A hadtest és hadosztály parancsnokai valóságos állandó tisztségben leendenek. A liadosztályoknak eddigi dandárokra felosztása a gyakorlati téren nem látszott eléggé czélszerünek, g3'akran a hadosztályokba osztással cseréltetett fel, de fleg az anélkül kürülméuyek is felesleges tíirzstisztek szaporítását idézte el. Ha a szerint a hadosztályoknál kisebb alosztályok igényeltetnének, akkor ezek csak ideiglenesek lehetnek, és sokkal czélszerübbon fognak a csapat, mint dandár névvel neveztetni, minthog}^ eddig a dandár:

tikai

15

parancsnoksáíi' nevezete alatt külön hatóság-ot valánk szokva képzelni, mely a hivatalos ügyvitelben nyomós szerepet játszott. A hadosztály, hadjárat közben, a körülményekhez képest több csapatokra oszolhat, minden csapatnak rang'ban leg-öregebb törzs- vag-y ftisztje

egyszersmind parancsnoka is s mihelyt elkülönözése megsznik, elbbi körébe lép, tehát hadánál (Truppé) elléptetése által helye be nem töltetik. A tüzérség a hadosztályokban marad beosztva és szolgálati viszonyban a hadtestben egy tüzér-parancsnok alatt áll. A szekerészét külön szekerész-parancsnokot kap, ki minden hadtestben, a hol még nem léteznék, azonnal inditvánj'ba hozandó. A hadtesthez beosztott mtestületek (technische Corps) közvetlen a hadtestparancsnokság alatt állanak, alkalmazásukat pedig ott, hol a szükség- fogja kivánni, mindenkor külön parancsolatok által nyerendik. Görgey Arthur^ s. k. fvezér és hadügyminiszter." Ezen rendelet határoz ványai különben, mikép az alábbi seregbeosztásból látható, nem igen tartattak be szorosan, amennyiben a különböz hadiszinhelyeken alkalmazott hadtestek különböz tagozást is mutatnak fel.

—

A A)

magyar

sereg hadrendje a nyári hadjárat Icezdetén.

A magyar fsereg Komárom körül Görgey Arthnr tábornok fvezérlete I.

hadtest

alatt.

parancsnoka Nagy Sándor tábornok.

;

1 sorgyalog-zászlóalj, 4 honvéd zászlóalj, hatfontos gyalog üteg, 1 lovas üteg 8 ágyúval.

Máriássy hadosztálya: 1^

2

Bohich hadosztálya

Mesterházy

4 honvéd zászlóalj, 8 tizenkétfontos ágyú.

:

1 huszár ezred, a 8. huszár ezred 4 százada, lovas üteg 6 ágyúval, 2 század utász.

.,

1

Összesen: 9V3 zászlóalj, 12 huszár század, 4V3 üteg (31 ágyú), 2 utász század, 9540 fnyi állománynyal. II.

hadtest

;

parancsnoka Asbóth, késbb Kászonyi ezredes.

Butler hadosztálya: 1 sorgyalog zászlóalj, 4 honvéd zászlóalj, 2 század pozsonyi vadász, 4 század utász, 7 három-, 6 hatés 6 tizenkétfontos ágyú. Horváth hadosztálya: 5. honvéd zászlóalj, 7 három- és 14 hatfontos ágyú. Mándy hadosztálya a 6. huszár ezred 6. és a 17. huszár ezred 2 százada, 1 század Kun lovas, 5 lovassági ágyú. :

összesen:

IOV2

zászlóalj,

fnvi állománvnval.

9 lovas század,

45

ágj'u

;

10.4U0

le

III.

hadtest

:

parancsnoka Knézich, késbb Leiningên ezredes,

3 sorgyalog- zászlóalj, 2 Czillich hadosztálya század utász, 16 hatfontos. :

honvéd

zászlóalj,

Podoszlcy hadosztálya: 2 sorgyalog^ zászlóalj, 2 honvéd hatfontos és 4 röppenty löveg. PiTcéty hadosztátya

14

:

huszár ezred, a

2

2

zászlóalj, 6

huszár ezred 4 százada,

3.

löveg".

Összesen: 9V3 zászlóalj, 12 lovas század, 40 ágyú állománynyal.

:

ílSOOfuyi

parancsnoka Pöltenberg' tábornok. 4 sorgyalog' zászlóalj, 1 zászlóalj magyar vadász,

VII. hadtest PoS'ía hadoszt ál \'a

:

;

13 hatfontos.

Lipthay hadosztálya: 4 honvédzászlóalj, 7

1

zászlóalj

vadász,

thôli

hatfontos.

Weissel hadoszlopa: löveg.

gránátos és

1

1

utász zászlóalj.

4

röppenty

a 4. huszár ezred, a 9. huszár ezred 5. és 4 százada, 20 ágyú. a 13. és a 10. huszár ezred 4

Bercsényi hadosztálya

:

—

Összesen: 12 zászlóalj, 21 lovas század, 44 ágyú: 12.000 nyi állománynyal.

parancsnoka Klapka tábornok. Kosztolányihaiáoü7Ak\jíi: 1 sorgyalog zászlóalj, 3 honvéd VIII. hadtest V2

;

század utász, a

6.,

dektl 12 század, 8

9.,

hat-,

13.,

14.

és

16.

zászlóalj,

huszár

ezre-

9 háromfontos és 8 lovas ágyú.

(Komárom városának rségbe) 6 honvéd 2 század Atilla huszár, 11 tizenkétfontos ágyú

EszterhcUy hadosztálya zászlóalj,

f-

;

:

és mozsarak.

Összesen: lOVu zászlóalj, 14 huszár század, 39 ágyú: fnjá állománynyal.

Kmethy Az

Üchtrit.?

lO.ÖOO

önálló hadosztálya.

és Ponyrác."

dandárokra tagozva.

A 10., 23., 33., 45. és 120-ík, továbbá még egy számnélküli ujonez honvéd zászlóalj, mely utóbbi még csak május és június hónapokban állittatott össze Székesfehérvárott és Veszprémben. Ezcnkivül kötelékébe tartozott még 2 vadász-, 1 utász század, a 10. és 12. huszár ezred 8 százada, Shatfontos, 7 lovas ágyú és 2 röppenty

löveg.

Összesen: 6V2 zászlóalj. 8 lovas század. 17 ágyú; 5700 fnyi állományúval.

17

Horváth hadoszlopa. 1

sorg-yalog" zászlóalj, 2

honvéd század, 4 huszár század, 4 ágyú. fnyi

Összesen: V^ zászlóalj, 4 lovas század, 4 ágyú; 1600 állománynyal.

Görgey Ármin mozgó hadoszlopa. 13V2 század kiilünféle zászlóaljakból, 2V2 huszár század, 6 hatröppenty löveg.

fontos, 4

Összesen: 2V4 zászlóalj, 2V2 lovas század, 10 ágyú; 2300 fnyi állományn^'al,

3

mely késbb 3500 fre emelkedett.

Benlczky mozgó hadoszlopa. honvéd és 2 selmeczi vadász század, V2 huszár század és

2 ágyú.

Összesen

:

*'

9

zászlóalj, V2 lovas század, 2

ágyú 800 fnyi ;

állo-

mánynyal.

A

fsereg összetes állománya: 60^.3 zászlóalj, 83 lovas század, 229 löveg 62.640 fnyi létszámmal. ;

B)

Az északi hadsereg Dembinski alatt.

Ezen sereg parancsnokságát június Dessewffy tábornok

vette

Wisocki,

18-án

késbb

át.

IZ. hadtest parancsnoka Wisocki tábornok. Ezen hadtest Bulharin, Lázár, Jaszwitz és Jurics parancsnok;

sága

alatt álló

Gyalogság

:

4 dandárra tagozódott.

2 vadász zászlóalj, 9 uj honvéd zászlóalj, de valamenj'-nyi még csak alakulófélben 2 5 századdal, 4 század lengyel legio, 12 század önkéntes az északi megyékbl, 1 zászlóalj utász névleg I4-/3, de tényleg alig lOzászlóalj. 6 század huszár, 1 század lengyel dsidás, 1 század ön-

—

;

Lovasság

:

kéntes lovas. Tüzérség 4 tizenkét-, 16 hat-, 11 háromfontos ágyú, 3 röppenty löveg. Összesen: 10 (I4V3) zászlóalj, 8 lovas század, 34 löveg; 9600 fnyi állománynyal. :

Kazinczy Lajos külön hadosztálya. 6 honvéd zászlóalj, 4 század vadász és önkéntes, 1 zászlóalj mármarosi önkéntes, 4 század huszár, 23 ágyú. Összesen: lÛ zászlóalj, 4 lovas század, 23 ágyú; 6900 fnyi állománynyal.

Az

északi hadsereg összes 12 lovas század, 57

1848—49. kat.

tört. III.

állománya:

ágyú

;

17'

'3

(22V3)

zászlóalj,

16.500 fnyi létszámmal. 2

18

C) A

Hadik

tartalék hadtest Guyon alatt.

hadosztálya: 4 honvéd zászlóalj,

a

16.

huszár ezred 4 szá-

a

IG.

huszár ezred 2 szá-

zada, 6 ágyú.

honvéd

PidszJcy híidosztklyíi: 6 zada, 6 ágyú.

10 zászlóalj, : állománynyal.

Össrcesen

D)

(i

zászlóalj,

lovas század, 12

ágyú: 9500 fnyi

k déli (bács-bánsági) hadsereg Yetter altábornagy alatt.

IV. hadtest

parancsnoka Perczel leköszönése után Tóth Ágôs:

:

ton ezredes. 4 honvéd zászlóalj, 2 század a H-ik, l'^ száBánff'y hadosztálya zad a 15. huszár ezredbl, V2 szd székely huszár, 8 hatí'ontos. :

Pereczy hadosztálya 2 sorgyalog zászlóalj, V2 vadász zászlóalj, 2 honvédzászlóalj, 3 zászlóalj önkéntes, 6V2 század Hunyady-, Ferdinánd- és Bocskay- huszár, 6 tizenkét-, B hatfontos és :

6 lovas ágyú.

honvéd, 1 bácsi önkéntes zászlóalj, IV^ 1 huszár ezredbl, IV2 század bácsi önkéntes század pécsi önkéntes, 4 hat-, háromfontos és

Igmándy hadosztálya: század a lovas, V2

7.

4 rö})pentyü

löveg'.

(a perlaszi, aradáczi, écskai és eleméri rségek) 2 honvéd, 2 csongrádi és torontáli önkéntes zászlóalj, 4 század csongrádi lovas önkéntes, 11 ágyú.

Simonyi hadosztálya

:

Helyrségek: Orsován, Pancsován zad székely huszár, Öss.'êsen:

4 honvéd zászlóalj; IV2 szászázad Károtyi-huszár, 17 ág}^!,

stb. 1

2IV2 zászlóalj, 2OV2 lovas század, 68 ágyú; 18.800

fnyi állománynyal, mibl azonban csak ISV^

zászlóaljat,

14 lovas századot és 40 ágyút, összesen tehát mintegy 12.000 embert lehetett az ellenség ellen (issziiontositani.

V. hadtest

;

parancsnoka Vécsey tábornok.

és iV,-, honvéd zászlóalj, h'a zaszliuilj krassói nemzetr, 1 század Lehel-huszár, 6 hatfontos, honvéd zászlóalj, 1 század a 7. huszár ezredbl,

Przyjemsky dandára: torontáli

Rákóciíy dandára: V2 1 század Lehel-huszár, V2 század

biliari (inkéntes lovas,

8 hatfontos.

Nagy dandára

honvéd zászlóalj, V2 század Lehel-huszár, 13 ágyn. JBergmann dandára: IV'c honvéd zászlóalj. 2 század Lehel-huszár, 7 :

"/.!

ágvu.

19

2V2 honvéd zászlóalj,

1 század iiagyzeréndi nemzetr, huszár ezredbl, 32 ágyú. Hadcsaimt Erdély határain: 3V2 zászlóalj, V2 század Lehel-huszár, 3 ágyú.

Boros

(laiuláia

:

század a

1

7.

összesen: 10 zászlóalj, 7V2 lovas század és 69 löveg, mihez kezdetben 49, késbb 64 ostromágyú járult 10.000 fnyi állománynyal. :

Pétervárad várörségê. 3 sorgyalog zászlóalj, 2 honvéd tüzérséggel együtt 8000 ember.

A

zászlóalj,

a

mérnökkar

és

állománya 37V2 zászlóalj, 28 lovas század és 109 tábori ágyú, mihez késbb 49, majd 64 ostrom- és várágyu járult 36.800 fnja létszámmal.

déli hadsereg összetes

:

;

E)

Az erdélyi hadsereg

VI. hadtest

;

Bem

alatt.

parancsnoka Czecz tábornok.

honvéd zászlóalj (köztük sok nem teljes 1 század vadász, 22 létszámú, ugy hog}^ összesen mintegy 16 zászlóalj vehet számításba) 5 tartalék honvéd zászlóalj, 13 század huszár, 19 hatfontos, 22 háromfontos és 4 röppenty löveg. 27V6 (21) zászlóalj, 13 20.000 fnyi állománynj'al.

Összesen:

csapata V3 zászlóalj "3 zászlóalj önkéntes, 3

Inczédy portyázó alj,

3

:

röppenty

Összesen:

l^'s

lovas

század,

45

ágyú;

vadász, ^'3 honvéd zászlószázad huszár, 8 hegyi ágyú,

löveg.

zászlóalj, 3 lovas század,

11

ágyú

;

2000 fnyi

állománj'nyal.

A

gyulafehérvári ostromsereg Stein ezredes

alatt.

8 honvéd zászlóalj (nagyobbára hiányos), 1 század huszár, 2 század lovas önkéntes, 2 hat-, 4 háromfontos, 3 ríippentj' Itiveg és 10 ostromágyú.

Összesen: 8 zászlóalj, 3 lovas század, 9 tábori és 10 ostrom-

ágyú

Az

;

5000 fnyi állomán3'nyal.

erdélyi hadsereg összetes állománya'. 36V2 zászlóalj, 19 lovas század, 65 tábori és 10 ostromágyú: 27.000 fnyi állo-

mánynyal.

20

Az egyes seregrészeket egyesítve az összeredmény a következ 83 lov. szd, 229 löveg, 62.640 6O-/3 zlj, fsereg: 16.500 „ 12 57 „ „ „ Az északi hadsereg: ITVs „

A A

:

f

A

tartalék hadtest

:

hadsereg: Az erdélyi hadsereg déli

:

10 37V2 36V2

„

6

„

„

„

28

„

„

„

19

„

„

12 109 65

„ „

„

9.500 36.800 27.000

„ „ „

zlj, 148 lov. szd. 472*) löveg, 152.440 f. 162 összesen: Éhez székely és magyar szabadcsapatok és mozgó nem20.000 f. zetrök mintegy

összesen:

172.440 f.

Péterváradon 392, *) Ezenkívül volt még' Komáromban 4ö5, 300 várágyu és 74 darab ostromágyú, összesen 1231 nehéz ág'yu.

Aradon

HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET. Az osztrák fsereg

és a déli hadsereg

mÜTeletei,

valamint

az

Az összes osztrák seregbeosztása a fparancsnokságnak Haynau által

erdélyi események janíiis hó elejéig.

testek állása és

történt átvétele idejében.

Welden a parancsnoksága alatt álló osztrák fsereget a komáromi csata után*) Pozsony tájékára rendelte vissza, a hol az április az I. hadtest Simuutolsó napjaiban következleg helyezkedett el nich alatt Pozsonyban és annak közvetlen környékén, a II. hadtest Csorich alatt a Duna jobb partján Köpcsény (Kittsee) és Miklósfalva (Nickelsdorfj között állott fel, mely eltt Gyr és Magyar-Ovár utóbbinak egyik között Schlick III. számú hadteste foglalt állást dandára a Szigetköz biztosítására Hédervárnál állott, mig a Wyss dandár a jobb oldalba, a kapuvár-soproni országát biztosítására különittetett ki. Wohlgemiith IV. számú hadteste, mely a nagysarlói csata után a Vág mögé húzódott vissza**), zömével még hátrább, Nag3'' Szombat és Szempcz (Wartberg) között állott fel. Ezen felállítással Welden Bécsnek, a magyaroknak elreláthatólag arra felé folytandó támadó mveletei ellen, az oroszoknak segélynyújtásának bekövetkeztéig, közez idben már elhatározott vetlen fedezését czélozta, mert oly kedvez körülményre, hogy Görgey seregét a komáromi csata után Buda alá, ne pedig az egyedüli helyes irányban, a kolera és egyéb betegségek által 12.000 fvel megcsappant, s igy 34.000 fre leolvadt és a folytonos visszavonulás és csatavesztések által már különben is ersen megviselt ellenség nyomában Bécs felé vezesse, ily vérmes reményeket valóban nem táplált és nem is táplálhatott az osztrák sereg fvezére. Miután a magjârok elvonulása Buda alá ténynyé vált, Welden az emlitétt állásban seregét mindenekeltt kiegészíteni és szükségletekkel ellátni szándékozott, mi czélból az olasz hadszintérrl és az osztrák tartományokból jelenteken}^ ersbitéseket vont magához, ugy hogy serege már május közepe táján újból 60.000 fre emelkedett. :

;

*) Lásd II. kötet 100 oldal. ** I.ásd II. kötet 94. oldal.

22

A

fseregnek további jelentékeny ersbitéséül

szolgált a

május

ahoz csatolt Vogl hadtest is, melyet, mint tudjuk, Hammerstein lox. tábornok még április elején küldött be Gácsországból FelsMagyarországba.*) Ezen hadtest rendeltetése volt a legfontosabb kárpáti átjárókat a majdan utánnyomuló orosz hadoszlopok számára magyar mozgó szabaddá tenni és az ország északi részeiben és szabad csapatokat lekötni, illetleg ártalmatlanná tenni. Ezen mozgó és szabadcsapatok legkiválóbbjai voltak Szemere védserege a fels Tisza mentén, kivált Beregmcgyében, Demhinslcinek KassaEperjesnél gyülekez északi serege, Beniczhy mintegy 1000 fnyi szabad csapata, mely a losonczi rajtaütés után a fels Vágvíilgybe vonult, hogy ott a már elbb Kassa — Eperjesnél széjjelvert**), de most újból szervezkedett tót önkénteseket ismét szétkergesse és végre Görgey Ármin mozgó hadoszlopa, mely a váczi ütkíizet után a bányavárosok felé indittatott el.***) Ez utóbbi április 18-án Selmecz alá érve, ezen várost jelentéktelen csatározás után birtokába ejtette. A vele szemben álló Trenck ezredes erre összes csapatjait Szent-Mártonban összpontosította, itt

vége

felé

mköd :

azonban Görgey

által

az április 22. és 23-ika közötti éjjelen

újból

megtámadtatván, Strecsnón át Varinba vonult el. Szent-Mártonból Görgey egy kisebb különítményt jobb oldalának biztosítása végett az Árva völgybe rendelt ki, a hol az Beniczhy szabad csapatával egyesülve, részt vett a tót önkénteseknek április 28-án Alsó-Kubinnál történt újbóli széjjelveretésében. Gíirgey mozgó hadoszlopának zömével ezalatt Trencket követé Varinba s azt május 1-én a Jablunkai szoros felé szorította vissza. Ekkor vette a tudósítást, hogy Voql hadteste a Vág völgynek vette irányát, miért is Görgey oda visszatérve,

zömével

Rózsahegyet,

egy

különitménynyol

kisebb

pedig-

Szent-Miklóst szállotta meg.

Vogl hadtestébl legszélsbb balszárnyoszlop gyanánt a Stryj körül összpontosult Bat co- dandár nyomult be a Vereczkei szoroson át Munkács felé az országba, miután április 19-én a Vereczkei szorosnál rt álló 21. honvéd zászlóaljat a Munkács közelében fekv Podheringhelységig visszanyomta. Itt azonban az utóbbinak néhány rendes század és 4 ágyú, valamint számos fö'kelt nép is segítségére jvén, Martini rnagy ekként rendelkezésre álló erejével nemcsak feltartóztatta az ellenség további clnyomulását, hanem azt visszatérésre is késztette.

A

Vogl hadtest legersebb, Ludwig vezérrnagy

dandára, melyhez gyülekezett,

*)

A

maga

Vogl altábornagy

honnan annak elvédje már

hadtest erejét és beosztását lásd

*) Lásd

II.

kíitet 30. oldal.

**) Lásd IL kütct

85.

oldal.

is

április

II.

által vezetett

csatlakozott,

8-áu

kötet 87.

Duklánál

tolatott

oldal.

elre

23

a haláron át Eperjes l'elé. végül jjedig a Betiedek-danáíir Lcsének tiilajdonképi hadmozdulatokat az utóltbi két dandár iiáiivittatott.

A

csak április vége

nagymérv

kezdette meg s miután csapatüsszpontositásokrúl,

Kassa körül Beniczky egyidejleg a császári

felé

ellenséges

Vogl

továbbá

elnyomulásáról Losonczrol Kozsnyc') felé és fseregnek visszavonulásáról is értesült, eredeti irányát megváltoztatva, Poprád felé tért le, hogy onnan a Vág völgyén át lépjen

érintkezésbe a határ felé visszahúzódó fsereg^gel. Demhinshi errl értesülvén, Bulharyn ezredest rendelte ki ellene 4 zászlóalj gyalogsággal, 2 század vadászszal, 400 újonnan fíilszerelt guerillával, 4 század huszárral és 14 ágyúval Bélán, Hámoron, Jekelfalván és Krompachon át, a hova az május 5-én érkest miután a Barco-ákwá'ÁY visszavonulásáról értesült, zett meg Dembinski is ide vette irányát s Bulharyn hadoszlopát Szepesváralján érte utói. Ezalatt Vogl hadtestével, melyet Poprádon a guerillák egyik kitn vezére, Kornides rnagy éjjeli felriasztással lepett meg, továbbvonult Hibbére, Dembinski pedig a helyett, hogy üldíizleg ;

kcivette volna, irányt változtatva Eperjes-Bártfa felé vette útját,

hogy

kedvencz eszméje, a gácsországi expediczió kiviteléhez fogjon, minek végrehajtását azonban a kormány, mint már elbb emlitettk, az április 14-iki minisztertanács határozata alapján jónak látta beszüntetni.

Vogl Hibbére érve, megtudta, hogy Szent-Miklóst és Kózsahegyet magyar csapatok Görgey Ármin mozgó hadoszlopa

—

—

tartják megszállva,

minek folytán

elhatározta,

hogy az ellenséges

Tarnóczon és Malatinán át vezet nehézkes hegyi utón megkerüli, a mi sikerit is neki s igy május kíizepe táján Alsó-Kubinon át Zsolnára érkezett, honnan fennakadás nélkül folytathatta útját Trencsén felé. Miután ide Gácsországon keresztül a jBarco-dandár is bevonult, az újból egyesült hadtest az osztrák fsereg kistelekébe lépett. Welden már a Vogl hadtestnek ezen csatlakozó menete alatt, május közepén az újonnan beosztott és kiegészített fsereggel, melyet az ugyanezen idben Krakkóból Hradischra vasúton szállított Prt?ij?//m V). számú orosz hadosztálynak is támogatnia kellett, a Budavárában kíirülzárolt Hentzi fölmentését határozta el, mi czélból seregét következleg csoportosította Wohlgemuth IV. hadtestének Theissincj dandára Galgóczot, Perin dandára Szeredet, Herzinger dandára Trencsént, Jahlonowsky dandára pedig a Vogl hadtesttel leend összeköttetés helyreállítása végett Vág-Ujhelyt szállotta meg. Az utóbbi hadtest beérkezése után két dandárba osztatott be, melyek közül a Barco dandárnak Zsolnát, a Benedek dandárnak pedig Trencsént kellé megszállania. egyidejleg pedig a (lalgóczon álló dandárnak Xyitra felé, a Szereden állónak Mocsonok felé, a Trencsénben álló Herzinger
:

24

moty mozdulathoz a Várcla

és Diószeg" között álló III. hadtestnek Schivarzenherg herczeg- alatt Sell3ê és Vasárut irányában csatlakoznia kellett. A Csorich jDarancsnoksága alatt álló II. hadtest csallóközi állásából a magyaroknak Komáromból esetleg kiinduló mozdulatait ellensúlyozni s szükség esetén a III. és IV. hadtestet elnjômulásában támogatni volt hivatva s végül a régi III. hadtest csapatjaiból alakult és Schlich parancsnoksága alatt megmaradt I. hadtestnek állásában meg' kellé maradnia. Altalános tartalék dunajobbparti gyanánt Panjutin orosz hadosztálya szolgált, mely e czélból MagyarBrodon át két oszlopban szintén a Vág völgj^ébe vonatott. Ezen csoportosításból Welden terve szerint a III. és IV. hadmelyek fölött a fparancsnokságot az olasz hadszintértestnek, rl felrendelt báró Haynau altábornagy volt átveend, összhangzásban a betörend orosz fhadsereg jobb szárnyával, N3átra-Léván át Vácz irányában kellé támadólag elnyomulnia, mialatt a másik két hadtest a Duna mentén inkább védleges magatartást volt követend. Az ebbl kifolyó seregmozdulatok a bal szárnyon már kezdetüket is vették, midn május 24-én Weldennek egyrészt Buda eleste, másrészt pedig a varsói megállapodások eredménye is tudomására jutott, melyek szerint a támadó mozdulatokat ngy osztrák mint orosz részrl egy idben, vagyis az orosz hadakra való tekincsakis június közepe táján lehetett megkezdeni. Ennek folytán tettel Welden a már folyamatban lev mozdulatokat azonnal beszüntette és seregét a következ várakozó állásba helyezte Barco dandára Zsolnánál hagyatott, hogy egyidejleg a Jablunkai szorost is biztosítsa Benedek dandára a Hradisch fell jöv ut fedezése czéljából Troncsénnél maradt a IV. hadtest egyik dandára Galgóczot szállotta meg, annak többi 3 dandára pedig Nagy-Szombat és Pozsony között helyeztetett el. Panjutin hadosztálya szintén Nagy-Szombatba rendeltetett, a hova annak június 1-ével kellé beérkeznie. A II. hadtest a Csallóközben, a Ill-ik Pozsony tájékán maradt úgyszintén megtartotta állását a Duna jobb partján felállított, s elcsajâtjaival Csornát megszállva tartó I. hadtest is. Miután mindezen mozdulatok végre voltak hajtva, Welden megrendült egészségi állapotára hivatkozva, () Felségénél a fparancsnokság alóli felmentését kérelmezte s egyidejleg utódjául báró Haynau altábornagyot hozta javaslatba. lg}' lett ez utóbbi a Magyarországon és Erdélyben összes osztrák haderk fparancsnokává, mely alkalomból egyszí^rsmind táborszernagygyá is kineveztetett. Mieltt a közvetlen parancsnoksága alá lép fsereg hadrendjét közölnk, elbb a déli és délkeleti hadszintéren idközben történteket kell röviden felemlítenünk. Midn Welden a dunai fsereg parancsnokságát átvette, Jellachich hadteste annak közvetlen kötelékébl oly czéllal és rendeltetéssel vált ki, hogy Eszékre menetelve, ott a délvidéken

—

—

:

;

;

;

mköd

mköd

25

összes szerb és osztrák seregTészekbl alkotandó úgynevezett déli seregnek magvát képezze. E szerint ennek elemeit alkották: a 6ím hadteste Mayerhoff'er szcrénii hadteste, melynek Lederer dandára Hzegszárdtül Eszékiii' kordonszerü fclállitásljan volt, Mamiila dandára pedig Péterváradot zárolta körül Kamcnicz í'cll*) további alkotórész g-yanánt Theodorovich altábornagy szerb- osztrák hadteste volt hivatva szol^'álni, kinek mveletérl Perccel ellen már volt alkalmnnk szólani**) hasonl(')an megemlékeztünk már Malkowsky altábornagynak volt crdéljá hadtestérl is. A déli hadsereg kötelékéhez tartozott továbbá Temesvár és Arad védrsége és ahhoz voltak csatolandók a Horvátcsapatrészek is, melyek ország- és Szlavóniában elszórtan nagyobbára a Dráva mentén kordon szolg-álatot vég-eztek, megjegyezvén, hogy Knezevich ezredesnek Nag}'- Kámzsára, valamint Reicho ezredesnek Pécsre és Siklósra elretolva volt küh'initményei szintén ezekhez számithatók. A bánnak a Hartlieh- és Dietrich gyalog- és az Oüinger lovas hadosztályból álló 15.800 fnyi és 74 löveg-gel ellátott hadteste az április 23-áról 24-ikére hajló éjjel indult el a Duna-Fenteiénél álló Horváth-íélc portyázó klönitménynycl mint elvéddel az élen a fvárosok körn3^ékérl Eszékre s 26-án Adonyt, 27-én Duna Fenteiét érte el, honnan Földvár — Fakson át Tolnára folytatta ntját, a hova csak május 1-én érkezett meg* s a hol a következ napon pihent tartott. Május 3-án a hadtest Szegszárdig, 6-án pedig* Mohácsig jutott, a hol újból 2 napi pihen tartott. Május 9-én a hadtest Lakot s végre 10-én Eszéket érte el, melynek kcirnyékén, részben még a Dráva bal partján, laktáborokba vonult, metyeklol az újonnan kiegészített és az alábbi hadrend szerint beosztott déli hadsereg" ;

;

mköd

csakhamar megkezdte támadó elnyomulását a magyar déli hadsereg mirl késbb számolunk majd be részletesebben. ^ Erdélyben Betn kivonulása alkalmával mindössze Déva és Gyulafehérvár maradt az osztrákok kezében és pedig az elbbit Knilics fhadnagy parancsnoksága alatt mindössze 60 ember tartotta meg'állva, az utóbbiban pedig August ezredes parancsnokolt 10 gyalog- század és 48 lovas fölött. Dévát Forró ezredes zárolta körül 2000 emberrel és 6 ágyúval és mindannak daczára a vár ha ugyan annak lehet nevezni, csak május 27-én adta meg magát ellen,

,

,

—

víz és élelmi szerek hiányában. Károlyfej érvár körülzárolását Bem eltávozása alkalmával, mint tudjuk. Kemény ezredesre bizta,***) a kitl a körülzároló had parancsnokságát április 20-án Stein ezredes vette át, de a várral szemben sem ez, sem amaz nem vergdhetett zöld áoTa.

*)

**)

***)

Lásd a Lásd a Lásd a

II.

kötet 26. fejezetét.

II.

kíitet 27. fejezetét.

II.

kötet 155. oldalát.

I

26

Különben is mindkét erosséo-nél sokkal számottevbb tényez gyanánt szerepelt az oláh fölkelés JanTcu vezetése alatt Erdély délnyugati részeiben s kivált az Aranyos és Fels-Fejér-Körös oláhlakta vidékeken. Bem ennek érzetében a Bánságba tíirtént elindulása eltt az oláhokkal egy Dráqos nev oláh származású belényesi képvisel közvetítése mellett békealkudozásokba bocsátkozott, melyek, ha teljes eredményre nem is vezettek, de legalább egy idre megszüntették a magyarok és oláhok között dühöng s a legkegyetlenebb vad mészárlássá elfajult faj és nemzetiségi harczot, mely az oláh fölkelk és az azok fékentartására az Aranyos, Szamos és Köríis-völgyébe kiküldött Kemény Farkas^ báró Eglofstein alezredesek és

Tránqiis

rnagy

nemzetiség népség den

csapatok,

vezette kíizött

is

valamint

úgyszólván

a

két

kií'ogyhatlanul

különféle

napiren-

volt.

Ámde még szakadt.

A

fenti

ezen lappangó nyugalomnak is csakhamar vége magyar nemzetr csapattesteken kivül ugyanis még mködött Zaránd felöl az oláh fölkelk ellen, mel3êt

Qgy negyedik is eleinte Csutak rnagy vezetett, de miután ez Brádnál tovább haladni nem tudott, tle május elején Hatvány rnagy szabadcsapatvezér vette át a parancsnokságot, a ki még a békealkudozások folyama alatt felhatalmazást kért Kossuthtól, hogy dandárával váratlanul reávethesse magát az Abrudbányánál Janku vezénylete alatt álló nagyszámú oláh fölkelkre, kiket ily módon teljesen szétszórhatni vélt. A kormányzó sajnos, meghajolt a kérelem eltt s megadta az engedélyt a támadásra, melyet Hatvány 1500 fnyi dandárával május 6-án végre is hajtott s eredménye ln, hogy a mit sem sejt t/arzA^íí f(")lkel hada tényleg széjjelveretett. Ezen aztán az oláh vezérek annyira feldühödtek, hogy mindenekeltt Drágost többekkel együtt, a kik a kibékülést javasolták volt, agyonverték, nemsokára pedig Jayiku csapatjait Topánfalvánál újból összeszedve, már május S-án megtámadta a még mindig Abrudbányánál álló Hatványt. Ennek csapatjai, s fleg a Klein vezénylete alatt álló halálfs német legio, hsiesen állottak ellent, de elvégre is a másnap reggeli I) óráig tartó harcz a magyarok visszavonulásával végzdött. Hatvány Brádnál újból összeszedvén csapatjait, május 16-án másodízben megtámadta Janl'ut Abrudbányánál, de az utóbbi most résen volt és az oláh fölkelk oly nagy tíimegét állította minden oldalról a magyar gyenge had ellen talpra, hogy annak állítólag'

csak mintegy 200 fnyi maradványa törhetett magának utat a Dévát körülzároló magyar csapatok felé. Czetz az oláh fölkelés elnyomása czéljából május 23-án Beké ezredest 2 zászlóaljjal és 4 löveggel Zalathiui és Topánfalva felé, zászlóaljat Déváról Brád felé, késbb pedig, június elején J?2Cf6(?y 1 portyázó különítményét Zarándmegyébe rendfdte ki. Május 26-án hajnalban a móczok egy 800 fnyi, 3 löveggel ellátott oszlopa a

27

Zalathiiíi felé

útban

lev Bcke

ezredest hátban

támadta meg-, a

ki

egy különitményének segitségévcl az oláh hadat fényesen visszaverte. Erre május 8()-án Janim személyesen vezetett egy 7()()0 8000 fnyi fíilkelt hadat a Tövis, Borbánd és Maros Portus vonalában áll(3 károlyí'ejérvári ostromsereg" ellen, de utóbbi által érzékeny veszteség mellett visszaveretett. Az ezen kegyetlen fajharczokról szóló hirek, nemkülílnben a küszöbön álló orosz betörés Bemet arra bírták, hogy június kíizepe eltt a Bánságból személyesen visszatérjen Erdélybe, hogy annak védelmét újból maga vegye kezébe. Ezek után lássuk az osztrák sereg beosztását és hadrendjét a fparanesnokságnak Haynau által történt átvétele idejében, a nyári hadjárat tulajdonképeni megkezdése eltt. azonban a

károlyí'ejérvári ostromsereg-

—

Hadsereg; fparancsnokság;.

Fparancsnok: báró Haynau Gyula táborszernagy,

fnök

Vezérkari

Raming

:

Tüzér igazgató:

Hadmérnök igazgató

A)

A

:

dunai hadsereg. I.

Parancsnoka:

alezredes.

Haiislab tábornok. Platzer alezredes.

Hadtest.

Schliclc altábornagy.

Vezérkari fnök: báró Gahlenz rnagy (késbb Alaroichich nagy, végül Kochmeister rnagy.) 1.

hadosztály

;

r-

par. Herczeg Liechtenstein Ferencz altábornagy.

Wyss táhornoh (késbb báró Schneider

a 14. vadász ezredes) dandár a Schönhals ezred 1. és 3. zászlóalja, a Hess ezred 3. zászlóalja, 1 badeni landwehr zászlóalj, a Öchlickféle 6 fontos üteg összesen 4V2 zászlóalj, 6 löveg. Báró Bianchi tábornok dandára : 1 zászlóalj Császár vadász, 6, vadász zászlóalj, a Polombini ezred 1. és 2. zászlóalja, a Károly fherczeg ezred 3. zászlóalja, kombinált Braisach zászlóalj, 34. számn 6 fontos gyalog üteg; íisszesen 6 zászlóalj, 6 löveg. :

zászlóalj fele, a

;

2.

hadosztály

;

parancsnoka gróf Wallmoden altábornagy.

Fiedler (késbb báró Reischach) tábornok dandára : a Hartmann ezred 1., 2. és 3. zászlóalja, a Parma ezred 1., 2. és 1. landwehr zászlóalja, a 36. számú 6 fontos gyalog üteg összesen 6 zászlóalj, 6 löveg. Sartori ezredes dandára: 2, vadász zászlóalj, a Bianchi ezred 3. zászlóalja, a Lajos fherczeg ezred 8. zászlóalja, a Latour ezred 2. zászlóalja, a Ceccopieri ezred 2. zászlóaljának ^s-a, a 17. számú 6 fontos gyalog üteg összesen 4^3 zászlóalj, 6 löveg. ;

;

28

3.

hadosztály

;

parancsnoka herczeg Lohhowitz altábornagy.

Ludivig táhornoh dandára: a Császár- és Kress chevauxlegers ezredek, a

3.

számú

üteg

lovâs

;

összesen 16 lovas század, 6 löveg.

táhornoh dandára : a Liechtenstein chevauxleg-ersek 6 százada, a János fherczeg- dragonyosok 2 százada és a Császár dsidások 8 százada, a 4. számú lovas üteg összesen 16 lovas század, 6 löveg.

Simhschen

;

Hadtest-tüzértartalék 2 tizenkétfontos,

Az

1

lovas és

1

röppcntj^'ü üteg

összesen

;

hadtest összege: 21 zászlóalj, 32 lovas veg, továbbá 2 hadihidkészlet. I.

24 löveg.

század,

60

lö-

II Hadtest.

Parancsnoka Vezérkari

fnök

:

Csriek altábornag3^ Jungbauer alezredes.

Herczeg Colloredo altábornagy hadosztálya.

Ftt

tábornok dandára: a Haynau ezred 3. és 4. zászlóalja, a Koudelka és Fürstenwarther ezredek 3. zászlóaljai, a 11. számú 6 fontos gyalog üteg; összesen 4 zászlóalj, 6 löveg.

Liebler táboritok dandára: az István fherczeg ezred 1., 2., 3. és 1. landwehr zászlóalja, a Wimpfen ezred 1. zászlóalja, 4 század Civallart dsidás, a S. számú 6 fontos üteg összesen 5 zászlóalj, 4 lovas század, 6 löveg. ;

Barco tábornok dandára: a Mazzuchelli ezred 1., 2. és 8. zászlóalja, a Paumgartten ezred 3. és 1. landwehr zászlóalja, 4. ottochani határr zászlóalj, 2 század Civallart dsidás, a 13. számú 6 tontos gyalog üteg; összesen 6 zászlóalj, 2 lovas század, 6 löveg.

Hadtest-tüzértartalék hatfontos gjâlog- és 1 lovas üteg összesen 24 löveg. 15 zászlóalj, 6 lovas század, 42 löveg, továbbá 2 hadihidkészlet.

2 tizenkét-,

A

1

;

II. hadtest összege:

III.

Hadtest.

ennek megherczeg Schiuarzenberg altábornagy betegedése után elbb báró 3Ioltke, majd báró Ramberg altábornagy vette át a parancsnokságot. Vezérkari fnök Hahn rnae^v.

Parancsnoka

:

;

:

29

hadosztály

1.

;

parancsnolca báró Schütte tábornok.

Gerstner tábornok dandára 3.

a 19. vadász zászlóalj, a

:

Welden ezred

Nugent ezred 3. és 1. landwehr zászlóhatárr zászlóalj, a 9. számú 6 fontos gya-

és 4. zászlóalja, a

a 4. szluini log üteg; összesen 6 zászlóalj, 6 löveg.

alja,

Dossen ezredes dandára: a Khewenhüller ezred

Wocher ezred

zászlóalja, a

3.

számú 6 fontos gyalog üteg 2. hadosztály

;

;

1., 2.

és

1.

landwehr

landw. zászlóalja, a 15. összesen 5 zászlóalj, 6 Ifiveg. és

1.

parancsnoka báró Moltke altábornagy.

22. vadász zászlóalj, a Császár- és Vilmos fherczeg' ezredek 4. és 1. landwehr zászlóaljai, az Estei Ferdinánd ezred 1 zászlóalja, a 16. számú 6 fontos gyalog üteg összesen 6 zászlóalj, 6 löveg.

Wolf tábornok davdára

:

dandára : 8 század Wrbna-chevauxlegers, 6 század Fiquelmont-dragonyos, a 11. számú lovas üteg; összesen 14

Veigl tábornok

lovas század, 6 löveg.

Hadtest-tüzértarta lék

2 tizenkét-,

hatfontos- és

1

1

.

röppent_yü üteg

;

összesen

24

löveg.

A III. hadtest összege: 17 zászlóalj, 14 lovas század, 48 veg, továbbá 2 hadihidkészlet.

lö-

IV. (Tartalék)- hadtest.

Parancsnoka

:

Wohlgemiith altábornagy késbb herczeg' Ferencz altábornagy.

báró

;

Lichteristein

Vezérkari

fnök

Weber rnagy.

:

Benedek tábornok elvéd dandára meister

ezred

2.

1.,

és 4.

:

a 12. vadász zászlóalj, a DeutschKonstantin ezred 1.

zászlóalja, a

zászlóalja, 8 század Károly fherczeg chevauxlegers, a 31. számú 6 fontos gyalog üteg és a 20. sz. lovas üteg; összesen 5 zászlóalj, 8 lovas század és 12 löveg.

landwehr

1.

hadosztály

;

parancsnok Herzinger tábornok.

Theissing tábornok dandára a vSchneider, Fischer, Richter és Bittermann gránátos zászlóaljak, a 18. számú 6 fontos gyalog üteg; összesen 4 zászlóalj, 6 löveg'. :

Báró Perin tábornok dandára Trenk gránátos

:

a

Rattay,

zászlóaljak, a 16.

összesen 4 zászlóalj, 6 löveg.

Koudelka,

számú

Pásztory

és

6 fontos gyalog üteg;

30

2.

hadosztály

parancsnolca háró Bürüs altábornagy.

.

Herczefj Jablo7iowsJci tábornok dandára: a és laiidwehr zászlóalja, a 7. száinu

Nassau ezred fontos

1.,

2.,

8.

üteg;

gyalog"

összesen 4 zászlóalj, 6 löveg.

Lederer Károly tábornok dandára : 2 század Ferencz József császár Snnstenau vértes, 6 század Ferdinánd vértes, 2 század császár vértes, 6 század Auersperg vértes, a 2. számú lovas üteg; összesen 16 lovas század, 6 löveg. Hadtest-tüzértartalék.

2 tiznekét-,

A

1

hatfontos és

1

röppenty üteg összesen 24 löveg. ;

lY. hadtest összege: 17 zászlóalj, 24 lovas század, 60 löveg,

továbbá 2 hadihidkészlet. Fö-tüzértartalék. gyalog- és 4 lovas üteg, 1 taraczküteg, 4 röppenty üteg és 1 tizennyolczfontos nehéz üteg összesen 78 löveg továbbá 4 utász század 3 hadihidliatfoiitos,

1

2

tizcnkétfontos

;

;

készlettel.

A dunai hadsereg osztrák seregtesteiíiek összege: 70 zászlóalj, 76 lovas század és 288 löveg állománya a betegek és szolgálatképtelenek levonása után 55.890 gyalogos, 9740 lovas, 5003 tüzér. ;

:

A

császári orosz

Parancsnoka

kombinált

g^yalog^

hadosztály

*)

Panjutin altábornagy.

fnök

Vezérkari

9.

:

Kabiuw rnagy.

I. tábornok gyalog dandára: a 15. számú gróf Uibitsch Zabalkansk}^ és a 18. számú Siews gyalog ezredek összesen 8 zászlóalj.

Kobjakow

;

Semjakin ezredes (késbb Karjakin tábornok) vadász dandára a 17. számú Brjansk- és a 18. számú berezeg Faskievits-Erivansky :

vadász ezredek

;

összesen 8 zászlóalj.

Proskuriakow ezredes 9. számú tüsér dandára 1 nehéz és 3 könynyü üteg hozzá beosztva 2 század Civallart dsidás összesen 48 löveg és 2 lovas század. A hadosztály összege: 16 zászlóalj, 2 lovas század és 48 löveg állománya a betegek és szolgálatképtelenek levonása után 10.780 gyalogos, 250 lovas és 908 tüzér. A dunai hadsereg fösszege: 86 zászlóalj, 78 lovas század és 336 löveg; állománya: 66.670 gyalogos, 10.000 lovas és 5900 tüzér. :

;

;

:

*)

noksága

Mint a dunai hadsereg kiegészito része közvetlenül Haynau parancsalá helyeztetett.

31

a dunai liadsereg-hez tartozó, de annak csapatrészek felemlitendk továbbá a Lipótvárban lev 2 század Császár gyalogság-, valamint a Pozsonyban lev 4 Kinsky gyalog- század; továbbá a 4. liccai határr zászlóalj, mely a ftüzórtartalékot kisérte és a 4. varasd-kríisi határr zászlóalj, mely a tábori raktárak íodíizésére szolg-ált.

nem szorosan

Mini

kíirlctében

mköd

:

B) A

déli

hadsereg.

Parancsnoka: báró Jellachich táborszernag-y, Horvátország bánja. Vezérkari fnök JaJcobs alezredes. :

1.

hado'
:

Puffer ezredes dandára

vadászok és a

2.

parancsnoka Krie//ern altábornagy. az 5. vadász zászlóalj, a l)écsi (inkéntes : oláh határr ezred Vs Vs zászlóalja, a Vil-

—

mos fherczeg- ezred

és 3. péterváradi zászszázad nemzeti dsi2 század Schwarzcnberg- dsidás, dás, a 6. számú lovas üteg-; r)sszesen 4 zászlóalj, 2V2 lovas század, 6 löveg-. 1.

zászlóalja, a 2.

lóalj,

'

tábornok dandára: az 5. vadász zászlóalj -/.•j-a, a 3. ottochani és a 2. g-radiskai zászlóalj, 2V3 illir bánság'i zászlóalj. 6. 1 század Civallart dsidás, 1 század banderialis huszár, a számn hatfontos üteg- összesen 5 zászlóalj. 2 lovas század,

Grammont

;

6

líiveg'.

2.

hadosztály

:

parancsnoka Dielrich altábornagy-

Budisavlievich ezredes dandára a 3. liccai, a 4. szt. g-yörg-yi zászlóalj és az 1. bánság'i ezred 4., valamint a 2. bánsági ezred 3. és 4. zászlóaljai, 2 század banderialis hnszár, az 5. számú 6 fontos gyalog üteg összesen 5 zászlóalj, 2 lovas század, :

;

6 líiveg.

Gróf Draskovich tábornok dandára:

a Piret ezred

l'/3

zászlóalja, az

német-bánsági és az 1. és 2. kikindai zászlóalj, 2V2 század nemzeti dsidás, a 2. számú 6 fontos gyalog üteg; összesen 5.

4V3 zászlóalj, 2V2 lovas század, 6 löveg. 2 zászlóalj szerb segédszerb tábornok önálló dandára 1., 2. és 3. csajkás zászlóalj, ászt. tamási önkéntes zászlóalj, V3 zászlóalj zombori gárda, 1 szerb lovas század, V2 század bácsi (inkéntes lovas, a 10. számú 6 fontos gyalog' üteg.

Knicanin

:

csapat, az

o.

hadosztály

;

parancsnoka Bastich tábornok.

Jobb szárny Ocsverek alezredes alatt: a 2. ogulini zászlóalj, a német-bánsági 3. és

liccai 4.

zászlóalj,

zászlóalj,

1

'/^

;5.

század

banderialis huszár, az 1. számú hatfontos gvalog üteg: íisszcsen 3V2 zászlóalj, 1 lovas század, fi líiveg.

OÁ

Balszárny Reznicek rnagy tizenkétfontos üteg-

Báró

alatt:

az

1.

és 2, ottochani zászlóalj,

a

század banderialis huszár, a 7. számú összesen 3 zászlóalj, 1 lovas század, 6 lüveg.

szluini zászlóalj,

3.

1 ;

Ottinger altábornagy lovas hadosztálya.

Fejérváry tábornoJc dandára a Wallmoden és Hardeg-g- vértes ezred, 5. számú lovas üteg; összesen 12 lovas század, 6 löveg. Báró Lederer Mór ezredes dandára a Szász-vértes és a Császárdragonyos ezred, a 3. számú lovas üteg; összesen 12 lovas :

:

század, 6 löveg. Tüzér-tartalék. 3 hatfontos gyalog-, 3 lovas-, 4 tizenkétfontos és 4 üteg*

;

röppenty

összesen 83 löveg.

A

mozgó hadak összege: SVU zászlóalj, 357^ lovas század, 137 löveg, 26.700 gjâlogos, 4400 lovas és 2000 tüzér állománynyal.

A

Péterváradot körülzároló hadtest Mayerhofer tábornok

Mamula

alatt.

dandára: a Lipót herczeg ezred 3. és landwehr a 3. szt.-györgyi zászlóalj, a péterváradi 4. és 5. zászlóalj, az 1. szerémi zászlóalj, 1 század János fherczeg dragonyos, IV2 háromfontos- és 1 hatfontos gyalog üteg, 2 tizenkétfontos üteg, 20 ostromlöveg' utász és árkász osztagok összesen 6 zászlóalj, 1 lovas század, 47 löveg. Hallavanya ezredes dandára: a 4. gradiskai, 4. bródi, G. péterváradi, 2. szerémi zászlóalj, a 14. számú hatfontos gyalog üteg; összesen 4 zászlóalj, 6 löveg. 10 zászlóalj, 1 lovas század, körülzároló hadtest összege 51 löveg, 10.400 fnyi állománynyal. A déli hadsereg fösszege: éV/s zászlóalj, 35V2 lovas század, 168 tábori és 20 ostromlövêg", 44.100 fnyi állománynyal. A déli hadsereg kötelékébe tartozandónak tekinthetjük továbbá ezredes

zászlóalja,

;

A

:

Temesvár védrségét

is.*)

c) ki

Parancsnoka Vezérkari 1.

Van

;

:

erdélyi

hadtest.

gróf Clamm-Oallas altábornagy.

fnök

hadosztály

Wagner rnagy.

:

;

parancsnoka gróf Pergen tábornok.

der Null ezredes dandára a Farma ezred 3. zászlóalja, a Károly Ferdinánd fherczeg ezr. 3. és 4. zászlóalja, ^'3 zászlóalj bukovinai kordonista, 2 szazad székely huszár, az 1. sz. hatösszesen S'/a zászlóalj,. fontos gyalog üteg, V2 röppenty üteg 2 lovas század, 9 löveg. :

;

")

Állományát lásd a

II.

kötet 170. aldalán.

33

Báró Stutterheim

ezredes dandára : a 28. vadász zászlóalj, a Bian2 zászlóalja, a Siv^kovich ezred 3. és laiidwehr zászlóalja, 2 század Miksa cheveanxlegers, a 2. számú hatfonösszesen 5 zászlóalj, 2 lovas század, 6 löveg'. tüs üteí>'

ezred

chi

;

2.

Eisler ezredes

hadosztály

íjarancsnoha Cop2êt tábornok.

:

dandára:

erdélyi oláh zászlóalj, a Tiirsky ezred 3.

1

Uracca gránátos zászlóalj, a Leiningen ezred V2 3. zászlóalja, 2 század Miksa-chevauxlegers, az 1. számú tizen-

zászlóalja, az

kétfontos üteg-; összesen 3V2 zászlóalj, 2 lovas század, 6 löveg.

Schönberger ezredes lovas dandára ü század Savoyai dragonyos

:

;

4 század ^liksa-chevauxlegers, összesen 10 lovas század.

Tüzér-tartalék. IV2 háromfontos és

Az löveg',

1

hatfontos üteg; összesen 15 löveg.

erdélyi hadtest összege

:

36

11 Ve zászlóalj, 16 lovas század,

mintegy 12.000 fnyi állománynyal.

Úrban ezredes hadoszlopa, melynek parancsnokságát késbb Springensfeld alezredes vette át s mely a Bukovinából készült Erdélybe betörni, a következ csapatokból állott a Károly Ferdinánd fherczeg- ezred 8 századából, a Parma és Sivkovich ezredek 2 századából, IV4 század Savoyai dragonyosból, ^'4 század Miksachevauxlegersbl, 1 háromfontos és V2 hatfontos ütegbl összesen 3-/3 zászlóalj, IV2 lovas század, 9 ágyú, mintegy 3000 fnyi áUo:

—

;

mánynyal.

alatt

D) Tartalékalakulások. Az 1. tartalék hadtest ^ro/ jVoJ/ii altábornag}^ parancsnokság-a a Alorvamezn Bécs mellett alakult s állománya június végéig-

6 zászlóalj, 3 lovas század és 12 lövegre emelkedett, létszáma mintegy 6000 ember. A 2. tartalék hadtest gróf Nugent táborszernagy parancsnoksága alatt Pettaunál már június elején 8000 fnyi gyalogost, 500 lovast és 24 löveget számlált.

Az

osztrák sereg összegezése.

Dunai osztrák hadak: 70

„

„

„

„

„

35V2 6V2 16

„

„

288 48 188 213 36

„

IV2

„

„

9

„

„

7

„

„

36

„

„

4

„

„

zlj,

Panjutin orosz hadoszt.: 16 „ DéU hadsereg: 4IV3,,

Temesvár védrsége:

6V2

Az

erdélyi hadtest: Springensfeld hadoszl. Tartalék alakulások:

Kisebb helyrségek: összesen: 1S48— 4Ü.

kat. tört. UI.

:

llVe 3V3 16 10

„

76

lov. század,

2

„

.,

—

löv. „ „

„ „

„

f

70.633 11.938 „ 44.100,, 8.840 „ 12.000 „ 3.000 „ 16.000 „ 10.000 „

I75V3ZIJ, 148V2 lov. század 818 löv. 176.511 .

3

f

HAliMIXCZADIK FEJEZET. Tárí^yalások és me;?állapo(lások Oroszországgal a segélyiiyiijtást illetleg.

Hadmveleti tervek

és

a

Magyarország

ellen

mkö-

désbe hozott orosz hadak állása és beosztása a nyári hadjárat kezdetén. Intézkedések az élelmezés biztositása érdekében. A

hadvisel felek hadereje egymással szembeállítva. oroszok ezárja, a párisi forradalom

MiJclós, az

eszméjének

Európa többi államaira, már 1848. év tavaszán indíttatva érezte magát hadainak egy részét hadi lábra helyezni és egyik hadtestét Lüders tábornok vezénylete alatt azonnal Moldvába és Oláhországba rendelni az ottani forradalmi törekvések fékentartására midn pedig márczius havában Bécsben is gyors

átterjedése

folytán

:

azonnal önként felajánlotta segítségét Ausztriának is azon esetre, ha ez netán annak igénj'bevételét szükségesnek vélné. A bécsi kormány, különösen pedig berezeg Schwarzenberg Bódog miniszterelnök eleinte, bizonj'ára a birodalom jól felfogott érdeke és tekintélye csorbittatlan fentartásának szempontjából, hallani sem akart az idegen segély igénybevételérl. Midn azonban késbb a bécsi októberi forradalom kitörése folytán az udvar székhelyét Schönbrunnból Olmüczbe volt kénj^telen áttenni s a mag\"arországi viszonyok is egyre komolyabbakká váltak, akarvanemakarva számolni kellett a felajánlott segél}^ esetleges igénybevételével; ámde Bécs lecsendesitésé vei, majd Windischgrátznek gj^zedelmes elnyomulásával, a ki, mint tudjuk, nem várt rövid id alatt a magyar fvárosokat úgyszólván kardcsapás nélkül szállotta meg, egyidre újból úgy tetszett, mintha a veszély sötét fergetege nyomtalanul elvonult vohia Ausztria feje fölött. Csakhogy Bem tüneményszer fellépése és diadalai Erdélyben, majd a kájôhiai csatára következ események nemsokára ismét felszínre hozták az orosz beavatkozás lap]Dangó kérdését, mely Erdétyben, mint tudjuk, már 1849. február elején -— igaz ugyan, hog}^ az osztrák koriuány tudta és elleges beleegyezése nélkül tényleg be is kökitört a forradalom,

—

vetkezett.*]

*)

Lásd az

I.

kötet 304. oldalán.

35

Márczius hava fülyamán

a

császári

sereg'

miiveleteibeu

az

kedveztlen fordulat állván be, a császári kormán}^ még' az emiitett hónap folyamán, tehát jóval az isaszegi g-yözelcmben gyökeredz fiig-getlenségi nyilatkozat eszméjének keletkezése eltt, azon kéréssel fordult az orosz czárhoz, vonná (issze csapatjait (lácsország és Bukovina határán, hogy azok szükség" összes

hadiszinterekeii

a birodalom tartományaiba bevonulva, a cs. és kir. seregiét a felkelés elnyomásában támogathassák. Erre a czár rögtön parancsot adott, a III. és IV. hadtestnek Lengyelország déli részeiben, továbbá Wolhyniában és Podoliában leend összpontosítására. Az erdélyi nyomasztó események í'oljián a bécsi kormány április közepén egy 30.000 fnyi orosz hadtestnek rendelkezésre bocsátását kérte, hogy annak segélyével Erdély újból visszahódítható legyen. Miklós czár azonban, okulva az Encjelhardt és Skariatin többé által vezényelt hadoszlopok kudarczán, részleges segedelmet nem, hanem tekintélyes, ok\'etlenül eldönt sulylyal biró hadert esetén

hajlandó volt rendelkezésre bocsátani. tehát "Welden nag-y sarlói kudarczának és a függ'etlenségi nyilatkozat hatása alatt, a bécsi udvar azon sürg-s kéréssel fordult a czárhoz, engedje csapatjait minél gyorsabban Magyarországba bevonulni erre Paskievits herezeg, a ki a ]\Iagyarország ellen mködésbe hozandó orosz sereg' fparancsnokául volt kiszemelve, már másnap távirati parancsot kapott a czártól, hogy a III. és IV. hadtesteket vezesse be Gácsországba, minek folytán az orosz hadoszlopok május 5-én Krakkónál, 9 én TarnoGusatinánál, gTodnál, 8-án Radziwilownál, 13-án Wolocsiszka és 18-án v^égre Czernoviczczal szemben Boj annál átlépték a határt, hogy valamennyien központiasan Dukla felé tartsanak. Ezen fervel egyidejleg" eg"y mellékoszlop Sass altábornag}'' alatt Jordaig-enis

Április 26-án,

;

át az Árva völgyébe irányittatott, hogy lehetleg sok ma-^ csapatot vonjon magára arrafelé. közös hadmüveletek megállapítása végett Berq orosz táborftanácskozás Berg, AVelden, nok egjidejüleg' Bécsbe küldetett. Schwarzenberg miniszterelnök és Gordon báró hadügyminiszter részvételével május 1-én Pozsonyban tartatott meg, mely alkalommal határozatba ment, miszerint Fels-Magyarországon és Erdélyben a háború folytatását kizárólag az oroszok vegyék át s hogy jobb szánwuk egészen a Jablunkai szorosig terjedjen, a hol az

nowon g"3âr

A

A

lesz. Egy összeköttetés az osztrák hadsereg'gel helyreállítandó pontra nézve már kezdettl fogva különösen eltérk voltak a vélemények az osztrák alapnézet ugyanis az volt, hogy az oroszok ne valami nagy tömegekben, hanem több apróbb hadoszlopra osztva vonuljanak be s mködjenek ]\lagyarország területén, evvel ellen;

FasJcievifs herezeg' imponáló nagy tömegben egv hadmveleti vonalon akart mködni.

tétben

s

a

fervel

b3

r^

Ezen tanácskozások, jeo-yzékváltások

és elkészületek ideje osztrákok helyzete napról napra válságosabbá vált s Welden attól való félelmében, hogy Görgey a komáromi csata után a visszavonuló osztrák fsereget Bécs irányában nyomon követni fogja, PasJcievits herczeget sürgsen felszólitandónak vélte, miszerint ez egy legalább 25.000 fbl álló orosz segédhadat az osztrák fsereg támogatása czéljából haladéktalanul Gödingbe irányítson. Paskievits fentemiitett elvénél fogva eleinte vonakodott a kérést de ismételt sürgetésre végre mégis ráállott s igy a teljesiteni, Puvjutin hadosztályt vasúton Hradisch és Alagyar-Brodba inditá, a hová az május közepén meg is érkezett. Egyidejleg Sass altábornagy különítménye május 13-án Spytkoviczeig tolatott elre. Innen keltek át az els kozákkülönitmények az orosz beavatkozás elhírnökei gyanánt a? Árva völg^^be, a hol azok május 16-án els íizben ütköztek össze a magyarokkal. Az orosz segélynyújtás feltételeinek végleges megállapítása czéljából ü Felsége május 21-én Schwarzenberg^ ininiszterehiökkel Varsóba érkezett, a hol Miklós czár már május 17-ike óta tartózkodott. A két napi tárgyalások eredménye az alábbi pontozatokba ríoglalliató össze, megjegyezvén, hogy az orosz hadmüveletek kezdete a nagymérv élelmezési és egyéb elkészületek szükségességére való tekintettel, június 17-ikére, tehát 4 héttel késbben, mint a hogyan azt az osztrák intéz kíirök óhajtották volna, tüzetett ki. A létrejött egyezség fbb pontjai ezek valának 1. a támadás egyidejleg t()rténik valamenn^ü ponton, még pedig az osztrák hadsereg elnyomulásával egybevágóan. 2. a hadmveleti tervek az osztrák haditanács által Berg^ tábornok orosz meghatalmazott közrenniködésével készítendk s mindkét hadfél fhadparancsnokainak tudomásvétel és hozzájárulás végett elterjesztendk. 3. Az összes orosz hadcsapatok fölött a fparancsnokságot gróf Paskieváts-Erivanski tábornagy, varsói herczeg gyakorolja azon orosz seregtestek azonban, meljêk a dunamelléki osztrák hadsereg hadmveleteinek támogatására adattak, báró Haynau osztrák fhadparancsnok alatt állanak, mig viszont azon osztrák seregtestek, melyek az orosz fhadsereghez csatlakoznak, Paskievits herczeg ^parancsnoksága alatt alatt

az

:

;

Az Erdélyben mköd egyesit hadcsapatok fparancsnokLders orosz tábornok kezébe tétetik le. 4. Oroszország 2iem

állanak.

sága

igényt a hadi költségek megtérítésére. Zsoldot, fegyvert és lAusztria csupán az orosz hadsereg Oroszország szolgáltat élelmezési költségeit fedezi osztrák területen, illetleg ha erre vonatkozólag orosz részrl szállítások történnének, azoknak értékét megtéríti. Ezen viszony miiuladdig fenmarad, mig az orosz hadsereg osztrák területen áll. A kivonulás alkalmával fenmaradó hadi és élelmi készleteket Ausztria veszi át megfelel áron. 5. Az orosz hadsereg azonnal elhagyja Magyarországot és általában az osztrák

tart

szert

;

.^7

torülclet, niiholyt Magyarország- legyzetik s Ausztria uralma ez országban biztosíttatik; egy része azonban Gácsországban és Erdélyben visszamarad azon esetre, ha ezt az osztrák kormány szükségesnek tartaná. 6. Az osztrák katonai és polgári hatóságok kiszolgáltatják -Oroszországnak mindazon lengyeleket, kik a harcz fol^âmán kiváló szerepet játszottak és a kíizben fogolyul esnek, akár -Gácsországból, akár a lengyel királj^ságból, akár porosz Lengyelor-~ szagból valók legyenek. Az orosz sereg mveleteire nézve a következ hadmveleti terv állapíttatott meg: 1. Az orosz hadsereg bal szárnyoszlopa: G8 zászlóalj, ('4 rendes és 28 másnem lovas század, 240 löveg" a II. és IV. hadtest állományából Paskievits herczeg személyes vezetése alatt, június 18-án Dukláról Magyarországba nyomuhâ, Eperjes és Kassa felé vesz irán3't. 2. A jobb szárnyoszlop 34 zászlóalj, 32 lovas század, 12 század doni kozák és 120 löveg- a III. hadtest állományából, gróf Büdiger lov. tábornok parancsnoksága alatt június 15-én Neumarkton át nj^jmul be Magyarországba és a Kárpátok déli nyúlványai mentén tovahúzódó völgyek felhasználásával :

balszárnjôszlophoz csatlakozik. 3. A két oszlop egyesítése után a varsói herczeg- Pest felé vesz irányt, hogy az ellenséget a Duna és Haynau serege felé szorítsa. Ha szkségesnek mutatkoznék, a Tiszán való átkelés biztosítása és Debreczen veszélyeztetése czéljából a herczeg egy ers különítményt rendel ki s ha netán a magyarok az orosz csapatok bevonulásának hírére a Tisza mög"é •húzódnának, iparkodni fog a herczeg ket még az említett folyón való átkelés eltt utóiérni, ellenkez esetben pedig maga is átkel a folyamon s a fhadmveletek hadi színhelyét a Tisza balpartjára leszi át, mi czélból Lders tábornok hadteste is közremködik. 4. Liiders tábornok 26 zászlóaljjal, 16 lovas századdal, 18 század ôni kozákkal és 56 löveggel az V. hadtest állományából július közepe táján Plojestibl Erdélybe nyomul be, mindenekeltt Brassó felé vesz iránj^t s miután a Székelyföld legközelebb es részeiben a rendet hehaêállitotta, Xag-j'-Szebenen át Károlyfej érvár felszabadítására indul. Azon- esetre, ha Bem a Bánságból Lders ellen fordul, utóbbi a körülményekhez képest viselkedik s fczélja minden esetben Erdély megnjaigtatásában keresend, hogy aztán készen álljon a Magyarországba leend benyomulásra, hogy ott a varsói herczeg alatt álló fer vei összhangzásban közremködhessék. 5. Gro*enhielm altábornagy a lY. hadtest 8 zászlóaljával, a 2. tartalék lovas hadtest 6 lovas századával, 1 század doni kozákkal és 32 löveggel, a Bukovinában álló 2800 ionji osztrák haddal, körülbelül június 18-án Watra Dornán át nyomul be Erdélybe. Ezen klönítmén3aiek ketts rendeltetése van Besztercze ellen intézend tüntetés által egyrészt Lders tábornok hadmveleteit meg'könnyiteni, másrészt meg-akadálvozza a lázadók betörését a Bukó\a

:

>

.33

Gábsország nyugati részének biztositására Grahhe fhadsegéd parancsnoksága alatt a 11. hadtest -16 zászlóaljából, .6 doni kozák századból és 48 lövegbl egy önálló különítmény alakittatik, mely Krakkóból Alsó-Kubinba menetel s onnan eszközlend portyázások által megtisztítja a közelfekv völgyeket. 7. (lácsország

villába. 6.

védelmére,

részcinek

tíibbi

függetlenül

az

ott

lev

osztrák csapa-

tartományban háró Sacken lov. tábornok parancsnoksága alatt visszamarad: a IV. hadtest 4 zászlóalja, a 2. tartalék lovas hadtest 1'^. százada és 32 löveg. Az orosz támadással egjridejüleg az osztrák fseregnek is támadólag kellett Komárom-Bnda irányában fellépnie, hogy igy a magyarok két tüz közé szoríttassanak. Jellachichnak, hadának emiitett

toktól,

különálló

való

helyzetére

tekintettel

a

hadmveletek tekintetében

[szabad kéz engedtetett. A Mag,yarország ellen mködésbe hozott orosz osztása a nyári hadjárat kezdetén a következ volt

Fparancsnokság:

Fparancsnok

:

:

Hadmérnöki fnök Élelmezési igazg.

Frendrmester

:

Sorol'in altábornagy

:

Rönne altábornagy

:

ISimonicz altábornagy CsetyrMn vezertörzsorvos és államtanácsos.

:

Egészségügyi fn.

:

Közvetlenül a föparancsnoJcsár/ alá helyezett csapatol;

A

be-

Pnshierits Erivan, tábornagy, varsói berezeg III. Gortsakoio herczeg, tüzér tábornok Oillinschmidt tüzér tábornok

:

Vezérkari fníik Tüzérségi fnöik

csapatok

:

csendr ezred

2 százada: 332 lovas és 314 ló 2 kaukázusi lovas ezred: 10 lovas század, llílcS lovas

és

1353

összesen: 12 lovas század, 1530 lovas és 1667

Hadtest.

II.

Parancsnok: Vezérkari 2.

1.

fnök

Knprianoio altábornagy.

Uschakow tábornok.

:

Icönnyü lovas hadosztály

Bayqahafud

.,

pamncsnolca Glasenap altábornagy.

:

dandár, Ossorgin tábornok

2.

:

2 dsidás ezred. 2 huszár

„

f

vonat zászlóalj 315 és 450 ló összesen 32 lovas század és 1 vonat zászlóalj :

:

4. 1.

2.

ló ló.

gyalog hadosztály

;

;

4886

f

és

4708

ló.

parancsnoka Karlowitsch altáhornagy.

dandár^ Lühaivsky tábornok 2 gyalog ezred Dreschern 2 vadász „ „ „ vonat zászlóalj 446 f és 833 ló. összesen: 16 zászlóalj, \-()nat zászl(')alj 12.732 :

.

1

;

f

és

833

ló.

39

(jyaloij

5. 1.

hidosztály

2.

Meier

,,

(issze.scn

2.

:

2 vadász

454

:

IG zászlóalj,

tüzér hadosztály

i

833

és

ío

ló

vonat zászlóalj

és

ío

83.'}

ló.

parnncsnoha Serindoivshy altáhornagy.

:

könny üteg' (16 löveg) 2 nehéz és 2 könny üteg* (48 löveg)

Knmsin ezredes

4. tábori tüzér

„

Desak

5.

„

Hayemann tábornok

„

12.GG4

;

2. lovas tüzér dandár^

„

altáhornagy.

2 gyaloy" ozrcd

:

„

vonat zászlóalj

Labimow

jxtranc^noJca

;

dandár, Selvan tábornok

:

„

2

könny

nehéz és 3

1

:

üteg" (48 löveg)

418 f és 27G nehéz és 7 kíiiniy üteg (112

voiiatkülíiiiitmény

összesen:

-'5

:

Külön kozák ezred

ló

líiveg)

;

284210 2371

beosztva

f

6 lovas század, 654 2. liivész zászlóalj „ G70 és 58 ló 2. árkász zászlóalj hídkészlettel együtt: 1281 „ mozgó tartalék tüzér telep: 8. „ 335 ^•2 vonat zászlóalj a mozgó élelmi raktárhoz 285 a hadtest törzsénél 38 32. szánni doni

ló.

:

G51

és

ló

f

:

:

f

és

.,

„

„

„

„

.,

512 516 777 36

ló „ „ „

hadtest összege: 33 zászlóalj, 38 lovas század, 10 üteg (112 löveg), 1 árkász és 4V2 vonat zászlóalj 26.447 gyalogos, 5257 lovas, 2759 tüzér és 1924 vonatkatona; mindössze 36.387 és .4

//.

;

f

11.289

A

ló.

n. hadtest elkülönített oszlopa gyanánt szerepelt

Grabbe

Az

II.

altábornag'y hadoszlopa.

könny

1.

lovas hadosstédytól.

1.

dandár^ Glotoiv tábornok, 2 dsidás ezred; 16 lovas század 2402

1.

lovas tüzér dand'írtól 1 üteg; 398 és 501 45. szánni doni kozák ezred 6 lovas század,

f A

1.

2096

ló.

f

:

6.

1.

és

gyalog hadosztály

;

parancsnoka Gralhe

ló.

823

II.

f

és

823

ló.

altáhornagy

dandár, Zerehzow II. tábornok: 2 gyalog ezred 2 vadász Nossotv „ „ vonat zászlóalj 471 f és 833 ló összesen: 12.887 f és 833 ló. :

A 6*.

2. tüzér hadosztálytól:

tábori tüzér dandár, Hostorsky ezredes,

1

nehéz és 3 komijai 968 f és 736 ló.

üteg (48 löveg)

;

-íú

A hadoszlop összege: IG zászlóalj, 22 lovas század és 5 üteg. 12.416 gyalogos, 3225 lovas, 1366 (56 löveg) és 1 vonat zászl(3alj tüzér és 471 vonatkatona; mmdössze 17.478 és 4989 ló. A II. hadtest a Grabhe hadoszloppal együttesen : 49 zászlóalj, 60 lovas század, 15 üteg (168 löveg), í árkász és 5\-i vonat zászlóalj 38.863 gjâlogos, 8482 lovas, 4125 tüzér és 2395 vonatkatona mindössze 53.865 és 16.278 ló. ;

f

:

;

f

;

III.

Parancsnok

Hadtest.

3,

Rüdiger gróf, lov. tábornok és hadsegéd Vezérkari fnök Frolow tábornok. Jcönnyü lovas hadosztály parancsnoka Offetiherg báró altábornagy.

1.

dandár, Kochanovits tábornok

:

:

;

2.

Burchardt

„

1

:

f

vonat zászlóalj 320 összesen: 24 lovas század és :

dsidás ezred*)

2 huszár

..

és 1

450

ló

vonat zászlóalj

f és 3634 ló.

3566

:

7. gyalog hadosztály ; parancsnoJca Kaíifm'nin altábornagy. dandár, Trussow I. tábornok 2 gyalog ezred RafaiJoivits 2 vadász 2. „ „ vonat zászlóalj 476 f és 833 ló összesen: 16 zászlóalj és 1 vonat zászlóalj, 11892 f és 833 1.

:

:

gyalog hadosztály

8.

1.

dandár

2.

„

.^

Cannabich tábornok

Popow

2 gyalog ezred

:

*)

„

f

vonat zászlóalj 455 és 833 ló összesen 12 zászlóalj és 1 vonat zászlóalj, 9072 :

8.

f

833

és

ló.

parancsnoka Müller tábornok. Berends ozr. 2 kéinnjái üteg (16 löveg) táb. 2 nehéz, 2 könny üteg (48 löv.) Maidéi „ „ „ Alexandrow C7.rds.l nehéz, 2 ki'mnjü üteg [SQ löv.) „ „ „ vonat zászlóalj 466 f és 276 ló összesen: 3 nehéz, 6 könny üteg (100 lövegj 2080 f, 1854 ló. 3.

tüzér hadosztály

;

3. lov. tüzér dandár.^ 7.

ló.

parancsnolca Lissetzky altábornagy.

;

:

:

;

Külön

beosztva a hadtesthez

f

lövész zászlóalj 587 és 60 ló 15. és 46. doni kozák ezred: 12 lovas század, 1555 és 1516 ló 7. és 17. mozgó hadtest tüzértelep: 622 és 889 ló 1 vonat zászlóalj a mozgó élelem raktárhoz 571 és 14 IS ló a hadtest törzsénél 40 és 53 ló. 3.

:

f

f

f

:

:

*)

A

f

másik dsidás ezred SasH altábornagy

nyerte

hadoszlopábii

be-

osztását. **)

dandár

1

Sass altát)ornayy lia(b)szlupába osztatoll be ezrede maradt vissza.

;

helyette

a

Kobjakow

41

A <10()

29 zászlóalj, 80 lovas század, 9 ütcfi' III. hadtest összege 20.620 ^yaloôs, 4S34 lovas, és 5 vonat zászlóalj :

líivcg-)

;

2702 tüzér

A

2995 vonatkatona; mindössze

és

III.

í}0,4r)l ío és 11. 3G6 ló.

:

hadtest elkülönített oszlopa o-yanánt tckiiilhetö

:

Sass altábornag^y hadoszlopa.

A

3.

könny lovas hadosztályhói az és 1044 ló, 8 század, 1129

1.

dandár

eg-j-ik

dsidás ezrede

f

8.

yyaloq hadoszfáh/ 2. dandára Fojjow tábornok alatt: 2 vadász és 833 ló, ezred (8 zászlóalj) és 1 vonat zászlóalj, 5429

8.

tábori tiizpT

f

a

és

a a

167

dandár

könny

számú

5.

f,

ló,

doni kozák tartalék ütey (8 löveg), 225

2.

(12 löveg-) 228

üteg-e

696

f

50

és

f

és

287

ló,

árkász zászlóalj : összesen 8 zászlóalj, 8 lovas század, 2 üteg (20 löveg), 1 árkász és 1 vonat zászlóalj; 5675 gyalogos, 1129 lovas, 453 és 2381 ló. tüzér és 450 vonatkatona mindössze 7707 2.

ló,

:

;

f

:

A III. hadtest a Sass hadosilo-pijal együttesen: 37 zászlóalj. 44 lovas század, 11 üteg (120 löveg-); 1 árkász és 6 vonat zászlóíilj, 26.295 gyalogos, 5963 lovas, 3155 tüzér és 2745 vonatkatona; mindössze 38158 f és 13.747 ló. :

IV. Hadtest.

Parancsnok Vezérkari

könny

4. 1.

2.

Tscheodajew altábornagy. Weseliczky ezredes.

:

fnök

:

lovas hadosztály

dandár, Beyuseiosky tábornok „

Kronen :

11. gyalog hadosztály 1.

:

„

vonat zászlóalj 229 összesen: 32 lovas század,

2.

parancsnoka Sass altáhorna/jy.

;

;

f 1

2 dsidás ezred, 2 huszár

és

450

ló

vonat zászlóalj; 5001

f

4181

és

imrancsnoka Belorjuschew altáhornagy.

2 gyalog ezred 2 vadász Schitkow vonat zászlóalj 439 f és 836 ló összesen: 16 zászlóalj és 1 vonat zászlóalj, 13.397 f és 836 12. gyalog hadosztály ; parancsnoka Buschcn alttlbomagy

dandttr,

ló.

Burkowsky tábornok:

„

..

:

1.

2.

dandílr. „

Wolodimirow tábornok: 2 gyalog

Marin

vonat zászlóalj: 468 összesen 15V2 zászlóalj és

1

(7'/:2

zászlóalj)

2 vadász

„

f

ezred

ló.

és

818

ló

vonat zászlóalj, 14.113

f

és

818

ló.

42

4.

4.

lov.

tii.zcr

11. tál. 12.

tilzér

„

„

hadosztály; piraiu-snolca Sikstel táhornolc.

dandár, ChriiJeiv e7A\\s: "2 könny üteg (16 1 nehéz és 3 Wdoivicsenko ezrds „ :

„

:

f

:

összesen: 2 nehéz és 8 kíinnyii t(\g és és

üteg

(48 löveg) nehéz, 3 könny üteg (48 löv.)

i>eresin tábornok 1 459 és 270 ló

..

vonat zászlóalj íü

löveg-)

könny

2275

vonat zászlóalj

1

;

2923

ló.

Külön

Ijeosziva

:

doni kozák ezred: G lovas' század, 089 ío és G95 ló G 819 819 „ „ G42 l' és Gl ló 4. lítvész zászlócilj és 315 ló 4. árkász zászlóalj hídkészlettel együtt: 935. IG löveg; 474 és 564 16 G. és 1. tartalék doni kozák üteg: a: 41. szánni 51.

.,

.,

.,

.,

:

f

f

az

5.

'•2

zászlóalj

és

16.

mozgó tartalék tüzértelej) a mozgó élelemraktárhoz:

638 2^4 41

a hadtesttörzsnél:

„

„

„

„

924 778

„

„

53

„ ,,

.,

A IV. hadtest összege: 32V2 zászlóalj, 44 lovas század; 12 27.863 g^'alogos^ üteg (128 löveg) 1 árkász és 47^ vonat zászlóalj 6244 lovas, 3576 tüzér és 2203 vonatkatona: nnndösszeV 39.886 és 12.769 ló. ;

A

I\\ hadtesthez mint elkülönített oszlop számilandó a) Bái'ó

Sacken tábornok hadoszlopa

a 10. yyaloíj hndosztátyhól 1.

még:

;

parancsnokn Skorotcczicy altáhornagy.

dandár. Martinán tábornok: 2 gyalog ezred V-2 vonat zászlóalj 243 f és 432 ló összesen 8 zászlóalj és V-3 vonat zászlóalj, 6827 :

:

dandártól parancsnok nehéz üteg (24 löveg); 601

a 10.

táîori.

tüzn'-

:

f

a 1.

2.

dsidás hadosztálytól

dandár V'-2

21.

ssámn

:

lov.

2

116

479

432

ló, :

2

ló,

üteg (8 löveg):

ezred; 1344 lovas, 13)76 179 ló

dsiflás

f

és

l

167

az 50. doni kozák ezred 5 százada

A

és

és

táljornok

'pari[nc'<noh (JrotcnhjeJm altáhornar/j/.

LaoisJcoy tábornok:

vonat zászlóalj:

f

Pichelstein

:

és

675

159 l'

és

!('»

ló

690

ló.

17 lovas század, 3 üteg (32 löveg) és 1 vonat zászlóalj 6584 gyalogos, 2019 lovas, 768 tüzér és 359 vonatkatoun iiiiudössze 9730 f és 3315

Sacken hadoszlop összeye: 8 ;

zászlóalj,

:

li't.

43-

h)

Grotenhjelm altábornagy hadoszlopa a 10. gyalo<) hadosztálytól

:L

dandár, Pawlow tábornok 2 vadász ezred \-^ vonat zászlóalj 243 f és 432 ló összesen 8 zászlóalj és V2 vonat zászlóalj, 7217 :

:

f

:

a 10. táb tüzér dandártól 2

könny

üteg'

(24 löveg-)

;

és

4 8S

432

ló,

f, 330

ló.

a 2. dsidás hadosztáhjtól: 2.

dandár, WladisJawlewits tábornok: 2 dsidás ezred V2 vonat zászlóalj: 110 f és 179 ló összesen 1793 és 1835 ló

f

22.

számú

lov.

üteg (8 löveg)

az 50. doni Jcozák ezred

225

;

százada;

1

f

és

13:6

307

f

ló

139

és

ló.

A

Grotfinhjelm hadoszlop ö.<szeqe : 8 zászlóalj, 13 lovas gzázad, Kiveg") és 1 vonat zászlóalj 6974 gyalogos, 1813 lovas, 713 tüzér és 359 vonatkatona; mindössze: 9^59 és 3043 ló.

;>

üteg" (32

;

f

48 V-2

zászlóalj, 74 lo.4 IV. hadtest a két had os.doppal együtt vas század, 18 üteg" (-192 löveg), 1 árkász és 6V2 vonat záÉ>zlóalj 41.421 gyalogos, 10,076 Jövas, 3057 tü?ér és 2924 yonatkatona mindössze: 59,475 és 19.127 ló. :

f

V. Hadtest.

Parancsnok Vezérkari

1.

V2

Lüders altábornagy Skariatin tábornok.

f

vonat zászlóalj 194 és 225 ló 16 lovas század és V2 vonat zászlóalj :

:

A 2.

:

Az ü. könny lovas hadosztálytól. Knmar I. tábornok: 2 dsidás ezred

dandár, összesen

:

fnök

;

2630

f és

2346 ló.

14. gyalog hadosztálytól.

dandár, Esfâidow tábornok 2 vadász ezred V-2 vonat zászlóalj 253 f és 450 ló összesen: 8 zászlóalj és V^ vonat zászlóalj 6845 ;

:

;

15. gyalog hadosztály 1. 2.

;

f és 450 ló.

parnncsiioka Hasford altábornagy.

dandár, Dyck tábornok 2 gyalog ezred Enqelhardt tábornok :*) 2 vadász ezred vonat zászlóalj 417 f és 843 ló összesen: 16 zászlóalj és 1 vonat zászlóalj; 12.297 :

.,

:

*")

Külön baloldal soregoszlop p-yanánt

szerepeit.

f

és

843

ló.

4-i

5.

9.

14.

tüzér hadosztály

számú Jcö>'Vyü számú tábori

parancsnoln Iwin

;

aliáhornagy.

I.

lovas üteg (S löveg)

dandár

tüzér

:

1

nehéz és

könny

1

üteg

Jcönnyü iitpq (8 löveg)*) vonat zászlóalj 224 és 137 1(3 összesen: 7 üteg (56 löveg) és 1 vonat zászlóalj: 1427 f, 1173

8.

„

f

:

ló.

Külön beosztva o.

vadász zászlóalj

;

610

f

42

és

ló

árkász zászlóalj a hídkészlettel együtt 1052 a hadtest törzsénél 28 lovas és 24 ló. 5.

f

és

442

ló

:

Doni 1.,**)

2373

Jcozitk

43. és 48. szánniak

ezredek

:

összesen: 18 század, 2380 lovas és

:

ló.

^fozgó tartalék tüzér telepek 14.

és

15.

f

számúak; 667

és

830

:

ló.

Az

Y. hadtest összege: 25 zászlóalj, 34 lovas század, 7 üteg 19.994 g3'alogos, 4844 (56 löveg), 1 árkász- és 2 utász zászlóalj lovas, 1870 tüzér és 1228 vonatkatona; mindössze 27.936 f, 8523 ló. ;

:

Összegezés 7,lj

lov.

S7,(l.

iJtfj (lilr.) árk. zlj V. z'j.

gya'ojos

hadt.

'19

GO

15(168)

1

5

III.

„

37

44

11 (120)

1

G

TV. V.

„

487^74

18(192)

II.

lovas

liizór

vkalona

1.530

íparancsnokság

1

/.

6'/.

8.4H2 5.963 41.421 10.076 :-'.8.863

26.-21,5

ísszesfn

fii

1.530

4.125 2.:i05 155 2.745 3 057 2.921

:!

ló

1.667

.53.865 16.278 38.158 13.747 59.475 19.127

4;>

Koniecznonál Kuprianow altábornagy alatt: 1 huszár ezred és 3doni kozák század, a 4. gyalog" hadosztály, a 4. tüzér dandár, a 2. lövész zászlóalj 2 százada és 2 árkász század. Zmigrodnál 1 huszár ezred ugyanitt volt a hadsereg fhadiszállása is. :

;

3 doni kozák század, az 5, Ishynél Lahinsoío altábornagy alatt gyalog" hadosztál}^ az 5. tüzér dandár, a 2. lövész zászlóalj 2 százada és 2 árkász század. :

Neumarktnál Grabhe altábornagy gel és a

6.

alatt

:

gyalog hadosztály a

1

6.

lovas dandár 1 lov. ütegtüzér dandárral.

Alsó Kuhinnál (Grabbe különítménye): a 45. doni kozák ezred. Jaslonúl

:

a

mozgó

tartalék tüzér telep.

A 111. hadtesUl Alsó Kuhinnál Sass altábornagy alatt a 3. könny lovas hadosztály 1. dandára, a 8. gyalog hadosztály 2. dandára, a 8. tüzér dandár és 1 doni kozák üteg", 2 árkász század. :

:

a 3. könny lovas hadlov. tábornok alatt osztály 2. dandára, a 15. és 46. számú doni kozák ezredek, a 7. és 8. g3''alog hadosztál}^, a 3. lövész zászlóalj, a 3. lov. és a 7. tüzér dandár, 2 árkász század és a 2. számú mozgó

Neumarktnál Riidiger

:

tartalék tüzér telep.

A

1 V. hadtesttl alatt a 4. könny lovas hadosztály 1 dsidás ezrede, 3 doni kozák század, a 12. gyalog hadosztály, a 4. lövész zászlóalj, 1 nehéz, 4 könny és 1 doni kozák üteg, 2 árkász század,

Grabnál Buschen altábornagy

:

Zmigrodnál Tscheodajew altábornagy alatt a 4. könny lovas hadosztály egy dsidás ezrede, 1 doni kozák század, a 11. gyalog hadosztály 1. dandára, 1 könny és 1 nehéz üteg, 6 doni kozák löveg, 1 árkász század és a 2. mozgó tartalék tüzér telep. Duhlánál: a 4. könn^î lov. hadosztály 2. dandára 1 könny üteggel. Ivomarniknál Beloquscheio altábornagy alatt 3 doni kozák század 2 doni kozák löveggel, a 11. gyalog" hadosztály 2. dandára, 2 :

:

könny üteg, 1 árkász század. Stryjnál Sacken altábornagy alatt: a 2. dsidás hadosztály 1. dandára 1 könny lovas üteggel, 5 doni kozák század, a 10. gyalog hadosztály 1 dandára, 2 nehéz üteg. Watra Lornánál Grotenhjelm ahábornagy alatt a 2. dsidás hadosztály 2. dandára egy könny lovas üteggel, 1 doni kozák század, a 10. gyalog hadosztály 2. dandára és 2 könny üteg. :

Az

V. hadtest.

Plojesti és az erdélyi határ között.

Ezen mködésre szánt seregen kivül szenlétbe helyeztetett

továbbá

a

Sievers

esetleges gyal.

fellépésre ké-

tábornok parancs-

46 iioksága alatt álló mintegy 45.000 iiiyi I. hadtest is, a gácsországi határon pedig tíchahehsliij tábornok alatt egy 81 század és 48 löveg erej dragonyos hadtest vonatott össze 13.687 fnyi létszámmal, melynek legnagyobb része július folyamán Gácsországba vonult be.

r^

Ily

nagyszámú

s

aránylag

szk

helj'en összpontosított s lehe-

tömören mozgadozni szánt hader

élelmezése nem csekély elkészületeket igényelt s bár a kölcsönös megállapodások szerint az orosz sereg élelmezésérl Ausztria és Magyarország határain belül az osztrák hadügyi kormánynak kellé gondoskodnia, PasJcievits herczeg inkább maga tette meg a legmesszebbmen intézkedéseket az élelmezés és takarmány utánszállitása tárgyában, nehogy serege a hadmveletek közben zavaroknak legyen kitéve. A csapatok 12 napi kétszersülttol és 20 napi pálinkával és vágómarhával láttattak el; a lovasság 6, a tüzérség pedig 11 napi állattápot kapott. Diikla környékén igen nagj'szabásu élelmi raktárak létesültek, melj^ck Oroszországból mintegy 2000-nyi országos fuvaron szállított 30 napi élelmi és 8 napi állattáppal láttattak el, azonkívül késbbi pótlások eszközölhetése czéljából intézkedés tétetett még 15 najDi élelemnek Gácsországba leend szállítása és felhalmozása iránt. Most pedig, mieltt a hadmüveletek leírásának folytatásához fognánk, érdekes lesz a hadvisel felek haderejét egymással szembe állítani. Ausztria a nyári hadjárat kezdetén 159^3 zászlóaljat, 146V2 lov. századot, 770 löveget, összesen 164.573 ft állított sikra; Oroszország pedig csupán csak els sorban: 175 V2 zászlóaljat, 226 lov. századot, 584 löveget, összesen 192.902 ft. A szövetséges hadak összege tehát: 334^^6 zászlóalj, 372V2 lov. század és 1354 löveg; összesen 357.475 f. Evvel szemben június elején a következ magyar haderk jöhettek számításba: 162 zászlóalj, 148 lov. század és. 472 löveg, összesen 172.440 fnyi állománynyal s igy a szövetségesek részén jóval több mint kétszeres a túler. Eltekintve attól, liogy a mag3âr seregtestek nagyobbára fiatal, gj'-akorlatlan csapatokból állottak és hogy a vezetésben a kell összhang és egyetértés hiányzott, már jnagában véve a rendelkezésre álló erk elégtelensége is alig hagyott kétséget az egvenetlen harcz szomorú kimenetele iránt. tüleg

HAKMINX^ZEGYEDIK ÍÊJEZET.

A

nyári hadjárat meginditása

mentén.

A

bevezet liarczok a Fels

;

szeredi ütközet 1849. június 9-én

;

június 13-án és a zsigárdi ütközet juuius 16-án; yégtíl redi csata június t20-án

Uiiiia

a csornai ütközet a

pe-

és 21-én.

Haynau táborszernagy az osztrák fsereg feletti parancsnokSágot átvévén, annak seregrészeit június hó 10-ig a következ állásokba szándékozott elhelyezni, mire nézve ki is adta intézkedéseit ezen állásokban a seregnek a kölcsönös megállapodások értelmében az orosz hadak támadó elnyomulásáig várakozó magatartásban kellé maradnia. Az I. hadtest Liechtenstein hadosztátya ]Îosonynál és a kémlei (Kimling^) táborban foglalt állást elvédé Öttevény (Hochstrass) ielé elretolva. Wallmoden hadosztáh'ából a Fiedler dandár Hédervárt szállotta meg- a Szigetkíizben. Ludivig lovas dandára tartalék gyanánt Magyar-üvárnál állott fel ugyanitt helyeztetett el a hadtest fhadiszállása is. A Wallmoden hadosztálynak egy dsidás ezred és egy lovas üteg által megersített és egyelre még' Wyss tábornok parancsnoksága alatt álló másik dandára Kapuvár és Csornáig tolatott elre. A 11. hadtestbl Poit dandára az alsó Vágót Sellye és Farkasdnál, a másik, akkor még háró Reischach tábornok által parancsnokolt dandár pedig a Csallóközt Vásárut-Bs vonalában tartotta megszállva. E mögött a Barco dandár (ez idtájt még LieblersAa.it) Olgyánál, a I. hadtesthez tartozó Simbschen lovas dandár pedig tartalék viszonyban Szerdahelynél állott. A ///. hadtest zöme Sopronnál állott fel; a Colle7-y {késbbi Wolf) dandár Szt. Miklósra, a Dossen dandár pedig Nyék (Xeckenmarkt). Keresztúr (Kreutz) és Xagy-Czenkre (Grosz-Zinkendorfj tolatott elre. A lY. hadtesthi a JahlonoicsJci dandár Galgócznál, a Ferin dandár Szered és Yaghánál a Vág átjárókat tartotta megszállva: Theissinq gyalog- és Lederer lovas dandára tartalék viszonyban ;

:

13

Nagy-Szombatnál állott fel itt volt a hadtest fhadiszállása is, Ugyanezen hadtestbl Benedek tábornok parancsnoksága alatt 3 Trencsénben és környékén,, zászlóalj, 6 lovas század és 12 löveg 4V3 zászlóalj, 2 lovas század és 12 löveg pedig Barco tábornok parancsnoksága alatt a fels Vág-völgyben Zsolnán maradt kikü;

ez ntóbbi a június 10-én Rózsahegjaê érkezett Sass orosz hadoszloppal állította hetyro az összeköttetést. Paiijutin orosz hadosztálya Bsing és Modor körül táborozott. A tüzér fötartalók Engerauiiál állott, Haynaii pedig fhadiszál-

lönitve

;

Pozsonyban ütötte fel. A magyarok részén Oörgey, daczára amiak, hogy a Klapka

lását

f

a minisztertanács által elfogadott védlegesáltal szerkesztett és tervhez ellegesen hozzájárult, már Buda alatt másra, támadó fellépésre határozta el magát az osztrák fsereg ellen, hogy avval [lehetleg még az oroszok beérkezte eltt leszámolhasson. Ezen eszme,, mint már korábban kifejtettük, feltétlenül helyes volt, ámde a kiannál kedvezbbet és jobbat még maga az ellenség sem kívitel vánhatott volna magának. szándékolt támadó hadmüvelet ala]3Ját képez tervet Oörgey Klapkához intézett egják levelében következleg körvonalozza „1. ÍA Duna jobb partján az elfoglalt állásnak szilárd megtartása és a lehetség szerinti megiiédelmesése. Ilátrálási vonal a VII. hadtest számára a Sznyre vezet országút a Kmethy hadosztály számára a Székesfehérváron át a fvárosokba viv országút. 2. Támadólngos hadmivelet a Vágón át Nagy Szombat irányában az Érsekújvári vagy pedig a körim éDunán át való megkerülés segélyével '\^jekhez képest arcztámadás Pozsonyra. Ez utóbbi az esetre, ha az egész Vágvonal s a trencsényi szorosok Galiczia felé, birtokunkba visszakerülnek. Mind a kettt támogatják Komáromból a Csallóközben végzend iüiiletéseh. Ilátrálási vonalak mindegyik hadtesté az,, melyen elrenyomult. 3. Balsiker esetén a VII. és VIII. hadtestek concentrálása Komáromban a többikké a Duna bal partján, a !

A

:

:

:

;

;

—

:

—

körülményiek szerint." Vájjon nem lett volna-e

az oroszok fenyeget háttámadására a ftámadást már idnyereség szemvonalon, tehát a Duna jobb partján, egyenes irányban Bécsnek végrehajtani, a fölött minden esetre legalább is vitatkozni lehetne. Sokkal többet nyomott ennél a latba,, hogy az egyes seregtestek Buda alól az uj hadmveleti terv követelte kiinduló helyzetbe késn, körülbelül egy héttel Buda bevétele után indíttattak útba, a legkülönösebb pedig a dologban bizomikép azt emlékiratában egész konyára az volt, hogy Görgey molyan hangsiüyozza *) a fentjelzett hachuüvcletet az osztrákok

való tekintettel, czélszerübb pontjából is a legrövidebb

—

*)

—

Lásd „Mciii Lebcn und Wirken"

2.

kötet 16. fejezetét.

49

által megszállva tartott Vág-vonal birtokbavételéig- nem az összes hadtestek által co-ységesen óhajtotta végrehajtatni, hanem az újonnan hadmüködési eg-y-eg-y önáhó kinevezett hadtestparancsnokoknak vonal kijelölése által alkalmat kivánt szolg'áltatni, hogy kiki iüg-getlenül, úgyszólván saját szakállára tevékenykedve bizonyítsa be rátermettségét a reá bizott hadparancsnoki méltóságra. A Buda bevételénél közremködött seregtestek köiziil Kmeihyneh az Üchlritz és Pongrácz dandárokra tagozódott hadosztálya továbbra is önálló viszonyban, Székesfehérváron át Pápára irány ittatott. Feladata :*j az uj felállítás széls balszárnyát képezni, valamenynyi átkelpontot, Marczalt, Malomsok, Móriczhida, Kis-Babóth és Rábahidat a Rábán egyet, Szent-]\íihál3'nál megszállani, valamennyi elrombolni, az ellenségnek átkelési kíséra marczaltövit kivéve leteit az egész vonal hosszában megakadályozni és egyfell jobb szárnyával Pöltenberg tábornok Gyrben álló VII. hadtestével, illetve ennek Ménfn és Rába-Patonánál álló balszárnyával érintkezve másfell saját balszárnyával, esetleg eg'ész zömével a sárvár-vesz-

—

—

—

—

és pedig fleg ezt fedezni. prém-székesfehérvári utat Az I. hadtest Nagy Sándor tábornok alatt, a 11. hadtest Ashth Lajos ezredes alatt és a III. hadtest Knézich tábornok alatt az alsó Vág' felé irányitta ttak. Az erre vonatkozó parancsok következleg hangzottak :**) „Fhadiszállás, Buda, május 25-én 1849. Határosat. Buda bevétele által a közép-dunai hadmüveletekMagyarországon teljesen bevégezvék. A sereg tehát teljesen és biztossággal a Fels-Duna és a Vág között állomásozó ellenség elé nyomulhat, ez elnj'omulást következ rendszabályok szerint kell intéznie Május 27-én, 1849 A III. hadtest pontban 7 órakor reggel Budáról Veresvárra. Az I. és II. hadtest Budán marad. Május 28-án, 1849 AIIl. hadtest Veresvárról Doroghra, a II. hadtest Budáról Veresvárra, az I. hadtest Budán marad. Május 29-én, 1849 A III. hadtest Doroghról Esztergom- és Párkányba, a II. hadtest Veresvárról Doroghra, az I. hadtest Budáról Veresvárra. Május 30-án, 1849 A III. hadtest Esztergomból Köbölkutra, a II. hadtest Doroghról Esztergom- és Párkányba, az I. hadtest Veresvárról Doroghra. Május 31-én, 1849: A III. hadtest Köbölkutról Perbetére, a II. hadtest Esztergomból Köbölkutra az I. hadtest Dorogh1-én, 1849 A III. hadtest ról Esztergom- és Párkányba. Június Perbetéri Érsekújvárra, a II. hadtest Köbölkutról Perbetére az I. hadtest Esztergom- és Párkányban marad. (Késbb vett parancs szerint Köbölkutra kellett menetelnie). A sereghez tartozó f- lszeri :

:

:

:

:

:

;

tartalék az

I.

hadtesttel

megy.

stb.

stb.

A

30-án kelt parancs szerint: Június 2-án, a *)

**)

következ, Budán május III.

hadtest Érsekújvár

Szószerint Görgey Istvánból.

Lásd Asbóth Lajos

1848—49. kat.

tört. III.

emlékiratai,

I.

kötet 109. oldal.

50

jobb szárnyát a Nyitrának irányozván, a szoredi II. hadtest Érsekújvárra megy és a III. hadtesthez balra áll fel, az emiitett úttól balra a Nyitráig húzódván el. Mind a két hadtest egjêsülve elcsapatokat tart a Yágvonal irányában, melyek a tábort egy 2-ik félkörbe zárják. A III. hadtest ers vegyes rjáratot küld Farkasd felé és ott az ellenség állását kikémlelni igyekszik. Az I. hadtest Jászfaluba (késbbi intézkedés szerint Hullba) megy. Kmetiiy hadosztálya Székesfehérvárott marad, június 8-án Alind a három hadtest megtartja elfoglalt állását, a II. és III. hadtest ismét szemléket tart Farkasd és Tardosked felé. stb. Június 4-én az ezen hadiszinhelyen tekintetbe jöv magyar haderk a köeltt foglal

állást,

fútig húzódik

el.

A

:

vetkez

állásokat foglalták el

:

I.

hadtest Hullnál, II. és III. hadtest

Érsekújvárnál, a VIII. hadtest Kosztolányi hadosztálya a Csallóköz-

ben Xagy-Megyert, Szakállast

és

Xemes-Bogyát

szállotta

meg

;

a

hadtest többi része gróf Eszterházy Pál alatt Komárom helyrségét képezte, a VII. hadtest még mindig Gyrnél vesztegelt, Kmethy hadosztálya Székesfehérvárt érte volt el. Horváth János ezredes portyázó csapata Nyitra és Galgócz között állott, Görgey Ármin pedig' ismét útban volt a fels Vág völgyébl a bányavárosok felé s G-án Körmöczbányára ért. Beniczky szabad csapata Turócz, Trencsén és Árva megyékben mozgott. Június 5-én az I. hadtest Xyitrán át Komjáthiba nyomult elre, a II. hadtest pedig Guttánál megfelel fedezet alatt hidveréshcz fogott a többi seregtestek megmaradtak állásukban. A tulaj donképeni támadó müveletek június G-án kezddtek, miczélból az I. hadtest 2 zászlóalj, 4 lovas század és 1 ütegnyi elvédjét Ürményig, a II. hadtest egy hasonlót Tót-Megyerig, a III. hadtest pedig a magáét Tardoskedig tolta elre mindhárom elvéd a Vágig" porty áztatott. ;

;

A

szered! ütközet.

1849. június 9-én.

Június 7-én a központi hadmveleti iroda az I. hadtest részére a következ jjarancsot adta ki: „Esztergom június 7-én 1849. Holnapután, 9-én az I. hadtest Qgj része Ürménybl Mocsonokon át a Vágig elnyomul s az ellent a balpartról visszanyomni igyekszik. Ha e szándék sikerül, az I. hadtest zöme Ürménybe, az elcsapat Mocsonokra megy, de ha az egész csak kísérlet marad, az I. hadtest fölvett állását meg nem változtatja. Megbízásból Albrecht, a tábornoki kar rnagya." Ebbl kifolyólag Nagy Sándor elvédjét már június 8-án Mocsonokig, hadteste zömét pedig t'rményig tolta elre, miközben napon Horváth portyázó csapatjával összeköttetésbe lépett e :

;

Sempthénél és Sellyénél a császáriak elrseivel többszíir jelentéktelen

összeütkíizésre

került a dolog.

A

következ

najion

hajnal-

51

Nagy Sándor Sempthe nemsokára pedig eg'ész

erszakos kémszemlét eszköMáriássy hadosztálylyal és a lovassággal az els, a Bohics hadosztálylyal második harczvoiiall)aii, támadólag nyomult elre s mintán a Köpösdnél álló osztrák elrsöket visszaszorította, hadtestét a nevezett helységnél újból egyesitette, az elvéd pedig tovább portyázott Pata és Sopornya felé. Mintán az utóbb emiitett helyen állott gyenge osztrák csapatok ellentállást alig fejtettek ki, Bobics azt csakhamar birtokába ejtette. A Pata felé elrenyomult Máriássy hadosztály már nagyobb számú ellenséget talált ugyan maga eltt, amennyiben Perin tábornok a magyarok elnyomulásának hirére Szerednél hasadtakor

zöltetett,

felé

hadtestével, a

3 zászlóaljával, 2 lovas századával és 9 lövegével Patáig eléje ment Máriássynak, de nemsokára kénytelennek érezte magát annál is inkább a Vág mögé visszahúzódni, miután tudomására jutott, hogy egy másik ellenséges csoport Horváth portyázó Galgócz felé van elnyomulóban. Ily körülmények között csapata Perin összes csapatjait a Vág jobb partjára vonta vissza s még elég ideje akadt, hogy maga mögött a szeredi hid egy részét felszedesse. Erre Nagy Sándor Bobicsnak parancsot adott, miszerint 8 tizenkét fontos ágyúval és néhány lovas századdal Sempthe elé vonuljon s ott azonnal ágyúharczot kezdjen, melj' mindkét részrl reggeli 9 órától délutáni 3 óráig folyt, anélkül, hogy az osztrákokban 1 halottnál, 1 sebesültnél és 8 lónál több kár esett volna a mag3ârok vesztesége 2 halott és 7 sebesültre rúgott. Délután 3 óra körül Nagy Sándor beszüntette a tüzelést és Sempthénél csak gyönge elcsapatokat hagyván hátra, hadtestét Patára vonta vissza, honnan 10-én a Bobics hadosztály Ürménybe, Máriássy hadosztátya pedig Mocsonokra vonnlt el, Köpösdön 1 zászlóaljat és 2 lovas századot hagyván, hogy onnan Sopornjâ és Pata továbbra is megfigyeltessék. Wohlgemuth altábornagy a szeredi összeütközésrl értesülvén, azon hiszemben, hogy a magyarok Szerednél csak tüntetnek s a ftámadást csak azután Galgócz ellen viendik keresztül, az itt álló JablonoivsJci dandárt még 2 zászlóaljjal s néhány löveggel ersitette meg, úgy, hogy az immár 7 zászlóaljat, 4 lovas századot és 3V2 üteget számlált. Ezen intézkedés különben összhangzásban állott a sereg fparancsnokának, báró Haynau táborszernagynak ez idbeni rendelkezéseivel, a melyek értelmében Galgócz, valamint az újból helyreállítandó és kellleg biztosítandó szeredi hid a IV. hadtest csapatjai által a magjârok tévútra vezetése czéljából lehetleg sokáig és szívósan tartandó volt, mialatt a dönt támadó müveletek megkezdéséhez a fsereg zömének a Duna jobb partján való egyesítése szándékoltatott. Ezen rendelkezés folytán Wohlgemidh a Vág balpartját június 15-én újból birtokába ejtette s a védelemre berendezett Sempthét 2 zászlóaljjal és 9 löveggel szállatta meg\ Mialatt Szered tájékán mindezek történtek, a fhadiszinhely egyéb részein következleg alakultak a viszonyok 4* visszatartott

—

—

;

52

12-én Érsekujvápról Guttára Sereg-Akol között még- egy második hidat veretett. Ennek fedezésére Kisfaludy dandára június 13-án Sereg-- Akolra, Sseludits pedig 5 zászlóaljjal, 8 lovas századdal és. 18 löveg-g-el Nyárasdon át Vásárutra tolatott elre, mely helységet Derschatta osztrák ezredes tartotta 1 zászlóaljjal megszállva. Miután Szekulits déleltt 11 óra tájban komoly támadásra készült, nevezett ezredes zászlóaljával Kürtre húzódott vissza, a hova idközben Colloredo altábornagy a Simbschen és Reischach dandárokból ersbiezeknek fenyegetése a támadással elég volt^ téseket rendelt elre

Ashóth

a

nyomult elre

11.

és

hadtesttel

Aszód

június

és

;

hogy

Szekulits Vásárutat újból az

ellenségnek

átengedve,

csapatSzekulits 9 embert, az osztrákok pedig 3 halottat és 15 sebesültet vesztettek Derschatta ezredes, kinek lovát kiltték alóla, ers zúzódást szenvedett. Kisfaludy szintén talált maga eltt körülbelül 1 zászlóaljnyi ellenséget, melyet azonban hamarosan visszavetett s igy a hid a június 14, és 15. közötti éjjelen minden nagyobb háboritás nélkül

Aszódra húzódjék

jaival

vissza.

Ezen sakkhuzások

alatt

elkészült.

A III. hadtest egyelre Érsekújvárnál maradt, elvédje azonban Tardoskeden felül még Tót-Megyert is megszállotta s a Vág mentén Tornócz és Szem között iôrtyáztatott. A Csallóközben álló VIII. hadtest Koszlolányi hadosztálya elcsapatjait Szái3-Patas-Szakállas-Puszta Aszód vonaláig tolta elre. A VII. hadtest Gyrnél maradt egy ersebb csoportja Ménfnél állott, mely egyúttal a patonai Rába-átjárót is megszállotta. Kmethy hadosztályával június 11-én Pápát érte el, a hol 6 huszár századot V2 lov. üteggel azon feladattal hagyott hátra, hogy Kis-Czellen át Sárvárig portyázzanak; a hadosztály zöme 12-én Téthig folytatta útját, honnan feladatához képest azonnal hozzálátott a Rába-átjárók szétromboláshoz, illetve megszállásához. Horváth jíortyázó csajData, mint tudjuk, Galgócz felé operált Görgey Ármin Szent-Keresztet, Körmöcz- és Beszterczebá;

nyát tartotta megszállva s végül Benicsky tovább portyázott a már elbb

A

emiitett

megyékben,

csornai ütközet.

1849. június 13-án.

Wys^ tábornok vett meghagyása értelmében*) június 8-án dandárával Kapuvárt és Csornát megszállván, a következ napon a Rába vonal kikémleléso végett Egyeden át Árpás és ]\larczaltig portyáztatott. Klapka június 12-én értesült Wyss tábornok mozdulatairól s nyomban azon megjegyzéssel hivta fel reá Kmtthy ügyel*)

Lásd ezen kötet

47. oldalán.

53

talán W^'ss ellen meg-lep támadást mtézni. ezen felhívást vette, már saját kezdeményezésébl elhatározta volt Wyss megtámadását, mi ezélból a Móiiczhida-Árpás közötti, valamint a malomsoki Rába-hidat már meg-elz nap újból teljesen hélyreállittatta. Kmeth}^ kémjelentések, de leginkább a június 8-án fog-lyul esett Zesner báró császári dsidás ezredes feljeg-^''2éseibl teljesen tájékozva volt a császári dandár elheh'ezésérl, mely szerint Csornán TFí/ss szeméhês vezetése alatt a 14. vadász zászlóalj 2 százada, a Hess ezred 3-ik és a Badeni nag-yherczeg' sorezred landvvehr zászlóalja, továbbá a császár-dsidások 4 százada 2 zászlóalj, és 8 löveg- állott, mig a dandár fenmaradó része Kapuváron maradt, honnan ugyanannyi lovas század és 3 löveg •egy gyengébb elvéd Miháh'ira tolatott elre. Kmethy még június 12-én délután kelt át Móriczhida és Malomsoknál a Rábán és 13-ikán hajnali 3 órakor Szili-Sárkánynál egjêsitett hadosztályát a támadás keresztülviteléhez újból két oszlopba osztotta s azok egyikét, a 3 zászlóaljból, 6 lovas századból,

mét,

hogy helyén vohia

Midn Kmethy

—

—

röppeny ütegbl állót. Faradra indította, hogy onnan Csorna felé közremködjék, másrészt pedig a kapuvári •ellenséget sakkban tartsa, a másik 2 honvéd zászlóalj, 2 vadász és 2 huszár század és 1 ütegbl álló oszlopot pedig- Kmethy mag-a vezette eg3'enes irányban Csorna felé. 1

lovas és 2

€g'}Tészt

reggeli fél 5 óra tájban értesült a magyarok elnyomutámadás ennek foljián Csornánál harczkészen várt. 5 órakor reggel déli és keleti irányból egyszerre következett be, egj huszár osztag pedig- a Be-Sárkány felé viv utat iparkodott hadát a teljes bekerítés veszélye fenye-elállani, \\g\ hog}^ Wyss szerencséjére azonban a hetység északi kijáratánál felállítva ge\Xe TFí/s-s

A

lásáról, kiket

;

néhány szakasz Császár-dsidás a huszár osztagot visszavetvén, összeköttetése észak felé újból szabaddá lett. Mint különös eset megemlitend, hog}^ ez alkalommal a huszárok és az osztrák lovasság volt

sr

magas búzában lépésben rajta-rajtáztak egymásra a lábon álló s xxgj keveredtek össze egy kuszált g-omotyag-gá. Ezalatt a helység keleti és déli kijáratánál, valamint az utóbbi közelében fekv erdnél, elkeseredett gyalogsági és tüzérharcz keletkezett, melyben állítólag a magyarok javára, a helység lakosai is résztvettek. Wj kÖrülmén3'ek között Wyss reggel 8 óra tájban visszavonulásra adott parancsot, mely IV2 lovas század fedezete ez alatt Wyss alatt két oszlopban Be-Sárkán}^ felé hajtatott végre tábornok, mint a hátvéd vezetje, két puskalövés által halálosan találva a csatatéren maradt. Kmethy lovassága erélyesen üldözte a visszavonulókat, minek folytán a huszárok és dsidások több ízben keményen összecsaptak egymással. VégTC 9 óra tájban a visszavonuló osztrákok minden nagyobb baj nélkül elérték Be-Sárkányt. pedig útközben igen könnyen még" ;

54

egy kellemetlen meglepetés érhette volna ket. KlapJca ug-yanis Kmethjaiek Csorna elleni vállalkozását elomozditand, a A'IL hadtest egy részével tüntetleg Gyrbl Mosony felé nyomnlt elre, Zámbély ezredest pedig néhánj- lovas századdal és 4 ágyúval Kónyon át a Wyss dandár hátába irányította, csakhogy az kissé elkésve érkezett be a csorna-be-sárkán3"i útra. Schlick altábornagj^ Csorna megtámadtatásának hirére haladéktalanul Be-Sárkányba sietett, a hol az éppen beérkez féldandárral újból állást foglaltatott, de miután a magyarok nemsokára Réti és Kapi községeket is megszállották, miáltal az osztrákok balszán\yát és hátát fenyegették, Schlick jobbnak látta még idejekorán a további visszavonulást a Répcze véd gátja müge elrendelni. Miután a mag^yarok ide nem követték, ezzel a csornai vállalat

véget

ért.

Schlick

a

megviselt

féldandárt

Szent-Péterre

rendelte

hova a pomogyi töltésen át a Kapuvárnál volt féldandár is bevonult. Ez utóbbi a Csorna fell áthangzo ágyúdörejre elindult ugyan bajtársainak segítségére, de Babóthra érve, meghallotta, mivissza, a

szerint

Csornát már

a

magyarok birtokukba

dandár eredeti állásába Kapuvárra

ejtették s igy a fél-

tért vissza.

A Szent Péternél újból egyesült dandár feletti parancsnokságot báró Schneider ezredes vette át, a ki azt vett parancsra nemsokára ismét Kapuvár mellé, Vitnyédiê (Letting) vezette vissza. Kmetliy hadosztályát az ütközetre követ napon, g^ênge elcsapatok hátrahagyása mellett a líépczénél elfoglalt marczaltöi és téthi állásába vezette vissza, a mit késbb Klaplca neki szemrehán^'ólag kifogásolt.

A

csornai ütközetben szenvedett veszteség mindkét részen elég jelentékenynek mondható annak nagysága az osztrákoknál halottakban 1 tábornok, 1 másnem tiszt és 53 fnjá legénység, sebesültekben: 7 tiszt és 71 fnyi legénység; eltntekben: 3 tiszt és 122 fnyi legénység; összesen 12 tiszt, 246 fnyi legén3^ség ; továbbá 90 ló. Kmethy vesztesége halottakban 2 tiszt és 51 fnyi legénység, sebesültekben: 10 tiszt és 208 fnyi legénység; összesen 12 tiszt és 259 fnyi legénység. ;

:

—

:

A

zsig^árdl ütközet.

1849. június lü-an.

Görgey június 10-én Budáról Tatán át 5aí/er kíséretében Gyrbe hogy Klapka hozzájárulását is megnyerje a támadás megkezdéséhez, melâiek tervét a tatai központi hadmveleti iroda akként dolgozta ki, hogy június 16-án Asbóth, Knézich és Nagy Sándor klön-kökin hadmveleti vonalon megkezdjék a kombinált támadást a Vág- vonal ellen, meh'uek eredmén3a''t a fparancsnok és hadügyminiszter, hogy szándékához képest a hadtcstparancsnoérkezett,

55

kük valóban magukra hag-yatva maradjanak, Pesten várta be. A csornai ütközetet eszerint, mint Klapka, illetleg" Kmethy kezdeményczésébcil ketetkezettet, teljesen a (lílrgey által szándékolt támadó müveletek

kíiréii

A Bayer

kivül (isnek tekinthetjük.

kiadott s a kombinált támadás alapjául szolgáló irányelvek lényegükben következleg hangzottak A II. hadtest {Asbth) Guttán csak egy kis hidrségnek hátrahagyása mellett, IG-án reggel átlépi az érsekújvári Duna-ágat és Farkasd és Zsigárdnál az osztrák hadállás jobb szárnyát támadja meg; Aszódon ogy dandárt hagy, mely a Kosztolányi hadosztály egy részével az ottani átkel pontot fedezi a ("sallóközben álló osztrák haderk ellenében. Farkasd és Negyed elérése után, itt a Vágón át hid verend. A III. hadtest {Knézich), mely elvédjét Tardoskedrl és órakor az ellenség foglalkoztatása ezéljából Tót-Megyerrl reggeli Sellyéig tolja elre, zömével Érsekújvárról Szemn át Farkasd felé nyomul elre, hogy itt a II. és III. hadtest sikerült támadása után a Vágón átkeljen. Ezen támadások támogatása ezéljából az I. hadtest (Nagy Sándor) Mocsonokon összpontosul, elvédjét Sempthe és Hosszúfalváig tolja elre, a hol az osztrákokat lekötni iparkodik. A II. és III. hadtestnek a Vág jobb partján tíirtén egjêsülése után az elnyomulás ezen folyó és az érsekújvári Dunaág között Királyréven át Diószeg felé volt folytatandó, hogy ezáltal Szerednél birtokbavétele leheaz I. hadtest átkelése és az egész Vágvonal tvé tétessék. A Csallóközben az osztrákok foh'tonos támadások által voltak foglalkoztatandók, nehogy a vág-vonalmenti csapatokat támogathassák. E czélból Kosztolányi 4 zászlóaljjal, 3 lovas századdal és 8 löveggel már hajnali 2 órakor elindult Nagy-AIegyerrl Patás és Bös felé és a Reischach dandárnak itten állást foglalt részeit reggel 7 órakor megtámadta. A bevezet ágyúharcz után Reischach ellentámadásra indult és Kosztolányi csapatjait elbb Patasra, majd onnan Nagy Megyerre szorította vissza, a hol a további üldözést beszüntette. gjí'orsan lezajlott csetepaté alatt az osztrákok 2 halottat és 7 sebesültet, a mag^ârok pedig- mintegj'' által

:

A

20

halottat és sebesültet vesztettek.

A

hadtestnél, mely június 15-én éjjel 3 dandárral az II. érsekújvári Dunaág jobb partján Aszódnál, a Kisfaludy dandárral pedig- a bal parton, Sereg-Akolnál táborozott, következleg fejldtek az eseménj'ek. Vett feladatához képest yls&oí/i június 16-ikán 3 oszlopban kezdte meg az elnyomulást és pedig RakovszJcy rnagj^ a 48. zászlóaljjal és 3 utász századdal, melyhez késbb még másfél üteg és 1 szárny Württemberg-huszár is járult, a Vág mentén Farkasdra irányittatott,hogy az esetleg ott álló ellenséget elzve, azonnal az elrendelt hidépitéshez fogjon, hogy az összeköttetés a III. hadtesttel minél elbb helyreállítható legyen. Az 5 zászóalj, 2 osztály huszár és 3 ütegbl álló hadtest zíimét Ashóth személvesen vezette

Ö6

elre

s végül baloldaloszlop gyanánt a FeketeDunaág' között Nádszeg felé a Bocskay csapat. 1 század pozsonyi vadászszal különittetett ki. Ez utóbbi Xádszegiiél egy ellenséges gyalogszázadra bukkant, melyreggel 7 óra tájban nek támogatására Vásárutból csakhamar a Koudelka -ezred egyik zászlóalja Qrohois rnag}' parancsnoksága alatt éi'kezett be. Ekkor a magyar baloldaloszlop a megersített ellenség' ellen támadásra indul, melynek visszavonulási vonala Vasárut felé elvágatván, Kiráh'rév irányában kénytelen hátrálni, mely helység azonban ekkor már szintén a magyarok kezében volt. Idközben ugyanis Ashoth hadteste zömével a posványos réteken, melyeken a gyalogság néhol térdig besüppedt a vizbe-sárba. nagy ügy gyei-bajjal átgázolván, reggel fél 8 óra tájban Farkasddal egy magasságra, tehát szárazabb helyre ért s itt csapatjait azonnal csatarendbe állította. A 25. zászlóalj a melléje adott félüteggel Rezsni kapitány parancsnoksága alatt azon feladatot kapta, hogy Királyrévet minden áron elfoglalja s ott a Nádszeg felöl elnjômuló baloldalkülönitménynycl egyesüljön. Coliig rnagynak a Don Miguelekkel és az 56. zászlóaljjal Zsigárdot mögötte tartalék gyanánt Kisfalny rnagy kclle megtámadnia nyomult elre a 60. és 54. zászóaljjal. A lovasságból 3 század Württemborg-huszár a jobb szárnyat, 1 század Bocskay-huszár pedig a balszárnyat hátul követve állíttatott fel. Az elnyonuüást Rezsni kapitány kezdette meg, kinek elcsapatjai a Királyrévben álló osztrák elrsöket hamar visszaszorították ekkor érkezett be Nádszeg fell Grobois rnagy és elszánt támadással utat tíir magának a Feketeviz hidján át Királyrévbe, honnan Rezsni elcsapatjait idlegesen hátrálásra birja. Nemsokára azonban Rezsni álal délfell, a baloldal oszlop által pedig a Feketeviz jobb partjáról erélyesen megtámadtatván, Orobois kénytelennek érezte magát Zsigárd felé visszavonulni, a hol PoU dandárához csatlakozott. Ez utóbbi a komoly megtámadtatás érzetében vágmejiti elcsapatjait bevonván, 8 zászlóaljból, 1 gjâlog és 1 lovas századból és 9 líivegbl álló dandárával arczczal délnek, Királyrév-Zsigárd vonalában, támaszkodva, foglalt állást. bal szárnyával ez utóbbi helységre Ashóth déleltt 10 óra tájban megkezdte a támadó elnyomulást Pottriak futólagosan megersített állása ellen, metyet ez utóbbi élénk tüzeléssel fogadott. Hatásos ltávolságra érve, Ashóth folvoiudtatta tüzérségét, balszárny lovasságának pedig parancsot adott, miszerint az ellenség jobb szárnyát túlszárnyalva, iparkodjék annak jobb oldalát megrohanni. Ennek végrehajtása közben a Don Miguel

Zsig'árd irányában

viz és az érsekújvári

;

;

Coliig rnagy és Mándy alezredes vezetése alatt Zsigárdra, a jobb szárny lovassága pedig a vele szemben álló osztrák félütegre vetette magát és azt birtokába is ejtette. Az osztrákok egyideig vitézül tartották magukat, de a magyarok elszánt rohamainak végre mégis engedni voltak kényteleuek, minek folytán Pott

és az 56. zászlóalj

57

rendben Peredre vezette vissza. Ashóth nem igen hanem tekintettel arra, hogy sem Rakovszky hadoszlopa Farkasd fell, sem a ///. hadtest a Vág túlsó partjáról még nem nuitatkozott, ezek beérkeztéig esapatjaival Zsigárdnál pihent szándékozott tartani, mi czélból azokat következleg álkészenlétbe a Bocskay csapat a vadászokkal Királyrévet, íitotta a két helység között a Don Miguelek Zsigárdot szállották meg ^ zöm állott fel és pedig a 25. és 54. zászlóalj a bal, a 60. és 56. ezek között középen a lovasság fedezete :zászlóalj a jobb szárnyon alatt (3 század Württemberg- és 1 század Bocskay-huszár) a tüzérség (2 gyalog- és 1 lovas üteg 22 löveggel) foglalt állást. Ekképpen csoportosítva pihenték ki a csapatok aznapi munkájuk fáradalmait, midn d. ii.l óra után Eakovszky és Knézich beérkezése hel^'ett egyszerre csak ers ellenséges oszlopok közeledése jelentetett Pered irányából. Wohlgemuth altábornagj^ ugyanis a magyarok Mdverési munkálatainak és ebbl kifolyó csapatmozdulatainak hirére, még június 15-én Herzinger tábornokot a Theissing dandár 2 gránátos zászlóaljával, 3 század Auersperg-vértessel és 2 üteggel Nagyszombatból Diószegen át Pott támogatására rendelte elre, mely csapatok 16-án a déleltt folyamán ép akkor érkeztek be Pered •eltt, midn Pott arra felé visszavonulóban odaérkezett. Hersinger az utóbbinak dandárát a bal-, a magával hozott Theissing dandárt pedig a jobb szárnyon harczrendbe állítván, a Zsigárd elltt állást foglalt magyarok megtámadását határozta el, mihez csapatjainak rövid ideig tartó pihentetése után nyomban hozzá is látott. Pott dandárjával, mely zömével Peredrl egyenes irányban Zsigárd nyugati kijárata felé tartott, maga Ashóth vette föl a harczot a 60. és 56. honvéd zászlóaljjal és a gj'alogüteggel, míg a Pott dandár balszárny oszlopát képez és Zsigárd helység közepe ellen irányított 2. vadász zászlóMiguel zászlóaljjal megszállva tartó Coliig alj, a helységet a Don rnagj-gyal keveredett harczba a Pott dandártól jobbra eln^ômuló Theissiw/ dandárral szemben Kisfaludy ^ rnagy jutott a 25. és 54. •zászlóaljjal, a lovasüteggel és 3 század Württemberg-huszárral. Asbóth ütegeinek jól czélzott lövései egyidre megakasztották -a Pott dandár elnyomulását, minek fol3'tán Herzinger összes lovasságát (3 vértes és 1 chevauxlegers század) a magyar ütegek és az mel}' csakhamar az -azokat födöz lovasság ellen rohamra indítja, -osztrák lovasság gyzelmével végzdik. A huszárok és ütegek sorában dandárát

elég- jó

üldözte a visszavonulókat,

:

;

;

;

n,yilsebességgel átterjed a magyar balszárm-ra inogni kezd. Ez arra bírja Ashóth ezredest, hogy délután 3 óra tájban általános visszavonulást parancsoljon, melyet az általa személyesen vezetett jobb szárny a legjobb rendben

beállott rendetlenség is,

meh^ ennek

fol3^tán

hajtott végre, mihez nem kis mértékben járult hozzá azon körülmény, liogy Coliig rnagy ép ez id tájt vetette vissza a vele szemben álló osztrák vadászokat.

58

Ezalatt a magyar balszárnyon végzetessé vált a helyzet az. osztrák lovâsság- els sikerén vérszemet kapva s annak eredményét kiaknázandó, immár a gyalogságra veti magát és a már különben is rendetlenségbe jutott 54. zászlóaljat teljesen széjjelrebbenti. Württemberg huszárok bátor parancsnoka, Privoda rnagy és derék kapitányuk, Herczeg^ minden lehett elkövetnek, hogy osztagaikat iijból rendezve az ellenséges lovassággal ismét szembe szálljanak, csatakiáltásnk azonban njômtalanul elhangzott a pusztában s osztagaik szétszóródva futnak vissza, ott hagyván a gondjaikra bizott ütegeket és a gyalogságot is, minek folytán az egyik üteg az ellenséges lovasság által utoléretvén, annak 4 ágyúja az ellenség kebátorlelkü Ressni kapitány ekkor még- mindig helyt zébe kerül. veti magát a támadó lovasság elé, álló 25. zászlóaljával elszántan másrészt pedig Kisfaludy rnagy is összegyjti a már széjjelvert 54. zászlóalj java részét, s az ekként ketts tzbe vett ellenséges lovasság az imént elfoglalt 2 löveggel együtt gyorsan eltnik a puska hatásos tüzkörletébl és az ersen inegingott magyarok további üldözését, a tüzérséggel együtt tíimör rendekben elnyomuló saját gyalogságának adja által. ;

A

A

Kisfaludy

a jól

megritkitott

vezette vissza, a hol azt

balszárnyhadát

amég mindig ott

álló

Királyrév

Bocskay csapat

felé

vette

a hova idközben Asbótk a jobb szárnyhaddal is beérkezett Hogy erélyesen fotytatott üldözés esetén a magyarok helyzete^ hátban a posványos tereppel s két oldalt foljaj vizek által határolva, a lehet legkétségbeejtbbé válhatott V()lna, könnjên elképzelhet, szerencsére azonban délután 4 óra tájban feltnt a láthafel

s

volt.

Ralcovsshy rnagy Farkasd fell jöv hadoszlopánalc éle,, melyet Herzinger a Vág túlsó partjáról segítségül jöv III. hadtest táron

elhadának vélt, minek folytán csapatjainak további elnyomulását Ily kürülmények között s nemsokára az üldözést is beszlhitette. Ashóth minden további veszteség nélkül vezethette vissza hadtestét mellé, JRahovsshy pedig a hadtest visszavonulását különítményével újból Negyedre tért vissza, hogy legalább az épülfélben lev hidat a netán tovább elnyomuló ellenség ellen

az aszódi hid

látva,

biztosítsa.

Knézich

e

napi

Sellye és Farkasd czéljából pedig ha

tevékenysége mindössze abból állott, hogy egy-egy különitményt rendelt ki tüntetés,

felé

hadtestével idejekorán a Vágón átkel, majdnem bizonyosra vehet, hogy az ütközet egészen más fordulatot vesz s. a magyarok javára dl el. Hiába unszolták alparancsnokai Kuezichet, lépjen segélyhozólag közbe a II. hadtest harczába, a tábornok azt hozván fel indokul, hogy erre határozott parancsa nincsen,, hajthatlan maradt elhatározása mellett, hogy a Vágót, „csak a II. hadtest sikerült támadása után", amint azt az napra szóló parancsa ;

5^

elirá*, lépi át. Hogy a hclyszinén jelenlev fparancsnok ezen téves nézetnek és következményein(!k egy rövidke parancs által könnyen elejét vehette volna, ahoz kétség- nem ig-en férhet, de úgy Görg-ej^ valamint hadmveleti dolgokban teljhatalmú hetyettes hatóság-a, a központi hadmveleti iroda, messze távol maradt a tettek színhelyétl. A Zsig'árd körüli ütközet Asbóth hadtestének minteg-y 400 pedighalottjába és sebesültjébe és 65 lovába került, 200 ember 2 tiszt, minda császáriak vesztesége halottakban j'og'lyul esett kett az Auersperg- vértesekbl, és 40 fnyi legénység sebesültekben 2 tiszt, egyik az Auersperg-vértesektl, másika gyalogos, továbbá 61 fnyi legénység; összesen 4 tiszt, 101 fnyi legénység és 38 ló. :

;

;

:

:

.

számára június 16-ikára szóló parancsot következleg hajtotta végre A déleltt folyamán csupáncsak ers kémszemlét tartott Sempthe - Szered irányában, midn pedig délután Absóth els elnyomulásának és sikereinek hire beis dönt támadásra határozta el magát érkezett, 5 óra tájban az e czélra kirendelt Máriássij-hadosztálij a Sempthétl keletre elterül magaslatokat birtokába ejtvén, onnan a helység eltt emelt

Nagy áándor

az

I.

hadtesttel a

:

sánczok ellen hatásos tüzelést kezdett, úgy hogy az osztrákok. tüzérsége csakhamar elhallgatni kényszerült. Erre 3 honvéd zászlóalj rohamra indult Sempthe ellen, melyet Perin tábornoknak 3 gránátos zászlóaljból, 2 lovas századból és 9 lövegbl álló dandára tartott megszállva. Kezdetben a honvédek mködését siker koronázta, amennyiben az eltorlaszolt helység els házaiba benyomulniok sikerült. Ekkor azonban Wohlgemuth altábornagy hadtest parancsnok, a ki személyesen vezette az itteni ütközetet, a Szereden tartalékban álló csapatokat a Vág balpartjára átrendelvén, azok egy részével a sempthci védrséget ersítette meg, mely most a magyarokat újból 1 zászlóaljat és 2 lovas századot pedig kiszorította a helységbl, a nyitrai országúttól északra, a szls magaslaton át az elnyomuló magyarok jobb oldala ellen indított útnak. Ezalatt Xagi/ Sándor úgy gyalogságával, mint a tüzérséggel is elbbre nyomult és rövid icí alatt nemcsak a Sempthe eltt emelt sánczokat ejtette hatalmába, hanem a gyalogság egy része már a temetbe is benyomult. És most ismét Wohlgemuth altábornagy volt az, a ki a kivívott elnyöket újból kiragadta a magyarok kezébl; ugyanis ezen elhatározó pillanatban a végs tartalék gyanánt zászlóaljat V2 röppenty üteggel visszatartott Koudelka gránátos dobta harczba, minek folytán úgy a sánczok, mint a temet ismét osztrák kézre kerültek. Miután azonfelül most már a szls magaslatokon át irányított oszlop is bontakozni kezdett a magyarok jobb oldala ellen, Nagy Sándor visszavonulásra adott parancsot, meljaiek

—

*)

Lásd 55

oldal.

60

végrehajtása közben a Koudelka zászlóaljnak 4 magyar tizeiikétfontos löveget elérni és hatalmába ejteni sikerült. Az I. hadtestnek a támadásban részt vett csapatjai Patára és

Sopornyára húzódtak vissza, Wohlqcinidh pedig megelégedett Sempthe megtartásával és a további üldözést beszüntette. Az I. hadtestnek e napi vesztesége holtakban 79, sebesültekben <S6, összesen 165 emberre és 24 lóra rúgott, mig ellenben a császáriak állítólag mindössze 9 halottat 40 sebesültet vesztetek.

A A

peredi csata

csata els napja 1849. június

20 án.

Wohlgemiifh altábornagy az Alsó A'ág menti események hirére a június 16-ikárül 17-ikére hajló éjjel, valamint az utóbbi nap reggelén a Ferin dandárt Vaghára és e helyett a Galg'óczon álló Jablonowski dandár 2 zászlóalját és 1 ütegét Szeredre rendelte ki. (Ezen mozdulatok végrehajtása közben kapta Wohlgenuith Haynau táborszernagytól a parancsot, miszerint saját IV. számú hadtestével, A'alamint az egyidejleg rendelkezésére bocsátott Fanjutin orosz hadosztálylyál támadólag elrenjômulva, a magyarokat mielbb a balpartjára visszavetni iparkodjék. Ehhez képest Wolgemuth 'i_\^ág fhadiszállását június 18-án Galanthára tette át és a következ ]ia2)on & Zsigárdnál álló Ftt dandár mögé a 4 zászlóaljat és 6 löveget számláló Theissinq dandárt, valamint az Auersperg-vérteseket 1 lovas üteggel, nemkülönben IV2 század Ferdinánd-császár vértest 1 hatfontos üteggel Perednél egyesitette; Fanjutin hadosztálya 18-án Szempcz és Sárfre, 19-én pedig Diószegig nyomult elre. Herzinfjer tábornok, a ki a 8V2 zászlóaljból, 7V2 lovas századból és 36 lövegbl álló Pott és Theissing dandárok felett hadosztályparancsnoki minségben szerepelt, még június 18-ika folyamán az Alsó Vág felé erösebb kémszemlét tartott, mely alkalommal tudomására jutott, miszerint az Alsó Vág és a Feketeviz alkotta szögben legalább 18 20,000 fnyi magyar sereg áll összpontosítva; ennek folytán Ilerzinger az elrendelt támadó mveletet csakis ujabb ersbitesék beérkezte után vélte megkezdhetnek s igy dandárait június 19-én Zsigárd es Pered mellett elfoglalt állásukban hagyta meg, a hol azok 20-án az újból támadólagosan elnyomuló magyarok állal megtámadtattak. \Í7j utóbbiak közül a zsigárdi ütközet után a II. hadtest csa})atjai Aszódnál, a III. hadtest Tardoskednél, az I. Mocscnoknál állott Rakovszky különítménye Farkasdot és Negyedet tartotta megszállva. Görgpy a balul végzdött zsigárdi ütközet után, bár KlajíJca -egy június 19-én hozzá iutéz(>tt levelében határozottan ellenezte azt, 20-ára a támadás megismétlését határozta el, melynek személyes vezéuvlete alatt, de IcülihiliíMi iiuvanazon elvek szin'iut kellett vég-

még

—

1

6L

A vonatkozó intézkedés/ Tatán június 19-én kelt s Asbóth emlékiratai szerint szószerint következleg hangzott „Ixcndelet 1849. juinus 20-ára. A Vág háta megett az ellenségnek IG-án történt sikertelen megrohanása, 20-án hajnalban a II. hadtest által megujitandó. Az akkor adott rendeletek ez esetre is érvényesek, de a III. hadtest még azon utasítást kapja, hogy a Vág fölé még' az ellen láttára is hidat vonasson.*) Ha ez sikerült, a III. hadtest keljen át a folyón a II. támogatására, de csal: ahJcor, ha e hadtestnek sikerült az ellenséget Zsigárdból kizni., (? !) különben a III. hadtest mindenesetre a Il-iknak támaszul rendeltetett. Tarnócz és Aêcsénél a III. hadtest egy dandára az ellenséget Sellyén zaklatandja, tévedésbe hozza, amennyiben ott hidépitési szándékot mutat, e czélra némi építkezési eszközt és anyagot kell a partra vinni. E brigade-ba kell az ágyúütegeket is beosztani. Az I. hadtest és Horváth ezredes úr rcsapata egészen a 16-iki rendeletekhez tartja magát. Cjörgey ftábornok úr A negyedi a II. hadtest mellett leend, hogy a támadást vezérelje. hid építésén szakadatlanul kell munkálkodni, hogy az holnap reggel okvetlenül kész legyen. A (III.) hadtest ezután Negyednek tart és Görgey tábornok úr rendeletére, szükség esetében a Vág jobb partjára vonul. A dandárnak Tarnóczon és Vecsén történ állomásozása esetében is, természetesen mindezek tartandók meg. (?) Bayer ezredes." Ezenfelül Klapkának még külön meghagyatott, miAszódra vonuljon, innen a Vasáruinál szerint a VIII. hadtesttel álló ellenség ellen tüntessen és ha a II. hadtest támadása nem hezvilctnio, mint az imént meg-hiusnltnak.

:

—

—

sikerülne,

úgy

azt

majd felvenni iparkodjék.

támadás újból nem az egész er által egységesen^ hanem tulajdonképen csak a II. hadtest által volt végrehajtandó, a melynek most magára hagyatva, az osztrákok jobb összpontosítása és a Panjutin hadosztály közremködése mellett, még' kevesebb kilátása lehetett a sikerre, mint 16-án.

E

szerint a

A

II.

^

hogy intézkedésszerüen már hajnalban mega támadást, már 19-én éjfél eltt 11 órakor indult el hadtest,

kezdliesse

fél 5 órakor érkezett Zsigárd közelébe, a hol fedve várta Oörgey megérkezését. Miután 1 teljes óra hiába telt el várakozásban, nehogy Rakovssky, a kinek parancsa volt Negyed fell jve szintén hajnalban megindítani támadását a zsigárdi állás balszárnya ellen, elszigetelten menjen neki az ellenséges túlernek, Asbóth elhatározta, hogy nem várva tovább Görgey beérkezésére, maga vezeti hadtestét támadásra elre, mihez az következleg állott csatarendbe Szekulits 5 zászlóalj és 3 ütegn^á hadosztálj^'a a középet, a lovasság Privoda rnagynak egyik Würt-

Aszódról és

sr

köd

hajnali

által

:

*)

—

Ezt ugyan Rakovszky rnagy már 18-án esti G órára elkészítette, a hadmveleti irodának Tatán tudomá«a nem volt.

mirl azonban

a-

«2

—

temberg'-huszár osztályát, kivéve Mándy alezredes alatt a bala 25. és 54. zászlóalj 2 ütegg-el Kisfaludy rszárnyat kéjjezte nagy alatt a jobb szárnyon állott, mig- a Don Miguelek és az zászlóalj, továbbá Privoda huszár osztál^'a 1 lovas üteggel 56. a tartalékhadat képezte a közép müge itt. Ralcovs.zhj rnagy a 48. és a Bocska3^-zászlóaljjal, mint önálló jobboldal különitmény Negyed fell nyomult elre, ellenben a pozsonyi vadászzászlóalj és a Becsapat a legszélsbb balszárnyon Királyrév megszállására regi ;

rendeltetett ki.

Reggel 7 óra tájban, a midn a köd oszladozni kezdett, megkezdte Asbóth a támadó elnyomulást Királyrévet a Beregi csapat s a pozsonyi vadászok csekély ellentállás után beveszik, mialatt a 49. és 60. zászlóalj, valamint Rahovszky rnagy különitménye megelz hatásos ágjaizás után Zsigárdra vetik magukat s Pott dandárát csakhamar visszavonulásra birják Pered irányában. Ekkor érkezik be Herzinger a Theissiny dandárral és Pott visszavonulását fedezend, Kirátyrévet igyekszik hatalmába ejteni, a hol azonban igen makacs ellentállásra talált. Asbóth látva a fenyeget vemiszerint tüzelésüket a támadó szél^^t, parancsot ád ütegeinek, Herzinger ellen irányítsák s egyidejleg Mándy alezredest a lovassággal szintén rohamra inditja ellene. A Württemberg-huszárok a 16-án szenvedett csorbát kiköszörülendk, a legnagyobb elszántsággal küzdenek Herzingernek szintén rohamra induló lovassága ellen és azt heves kézi tusa után a Theissing dandár balszárnj^ára vetik vissza, miáltal nemcsak ez, hanem csakhmar az egész dandár is rendetlenségbe j, \\^j hogy Herzinger kénytelennek érezte magát, a magyar balszárny által üldöztetve, csapatjait Alsó-Szély ;

felé visszavezetni.

Mialatt mindez Királyrév körül történt, Asbóth ezredes nyomon követte Pattot Pered felé s azt 3 zászlóaljjal arczban, 2 zászlóaljjal pedig Szehidits alatt oldalban támadta meg s egyidejleg Pal'ovszky rnagynak parancsot adott, miszerint a zsigárd-jêredi erdt meg-

kerülve, az ellenséget hátban támadja meg. Wohlgemuth a Pott dandárt s hadteste tüzérségének java részét Pered eltt ismét harczhoz fejlödtette és különösen az utóbbinak tüze annyira érezhet^'é vált, hog}'' Asbóth els harczvonala, a 60., 61. és 63. zászlóalj, de kivált ez utóbbi, mely közé egymás után két gránát csapott, ingadozni kezdett. Erre Privoda rnagy, hogy a gyalogságot kissé degagirozza, egy század Württcmberghuszárral az osztrák balszárny ütegre veti magát, de az ennek fedezésére a sövények mögött rejtve felállított vadászzászlóalj úgy a

huszárokat, valamint a Zsigárd fell szintén errefelé tartó Szel'idicsot azok csakhamar hátrálni is oly hatásos tzzel árasztja el, hogy kénytelenek. Erre Asbóth tartalékhadát, az 56. zászlóaljat és a Don Migueleket, vezényli rohamra maga ragadja kezébe a 63. zász;

63

igy serkenti esapatjait a küzdelem folytatására. Kp óra ntán érkezett be Görgey is a harcz színhelyére, a ki aziui]) rej^g'el már csak a II. hadtest elindulása után ért Aszódra, a hol aztán, a hel3'ett hogy a II. hadtestet mieltt utolérni iparkodott volna, déleltt 10 óráig* környezetével együtt az erd árnyékában húzta meg magát, állítólag azért, hogy a szintén odaérkez Klapkát a támadás folytatásának szükségérl személyesen lóalj

l()l)()
ekkor,

délután

s

1

meggyzze. Ashóth elrerendelt tartalékhada elszántan ment neki a Pered megszállva tartó ellenségnek, de ennek öldökl tüze ámde Asbóth folytán a magyarok vonala ismét ingadozni kezd semmi áron sem akar tágítani, végig száguld a vonalon, egyik zászlóaljat a másik után bátorítja, lelkesíti, majd személyesen a közép támadó oszlop élére állva, negyedízben indítja rohamra esapatjait. Az erteljes lökem a magjârok vonalát egészen a helység templomáig hozza elre, a mely körül mindkét részrl iszonyúan elkeseredett harcz fejldik ki. E válságos pillanatban njômul be Rahovszky a 48. zászlóaljjal és a Bocskay-gyalogsággal hátulról a

Jielységét

;

faluba,

minek folj^án Ftt

kerittetik,

dandárját,

attól tartván, hogy minden oldalról bemelybl mintegy 100 ember fogtyul esett, har-

czolva Deáki felé vezette vissza. Ily körülménjêk között az ellenfele által különben is szorongatott Tlieissiuf/ sem maradhatott meg Alsó-Szélynél, minek folytán Herzwger a két dandárt Vizkelet- és Taksonyra rendelte vissza. Asbóth a harcz fáradalmaitól végkép kimerült esapatjait Pered, Deáki és Alsó-Szélynél gylekeztette. Csak ekkor, délután 2 óra után lettek láthatóvá a III. hadtest oszlopélei, amennyiben Görgey beérkezése után azonnal parancsot küldött a hadtestével a Vág túlsó partján vesztegl KnesichneJc, miszerint elnyomulása! haladéktalanul kezdje meg. Ezalatt Görgey Asbóthtal heves szóváltásba keveredett, s utóbbinak bizonyára jogtalanul szemrehány ólag kifogásolta, hogy a támadást önhatalmúlag az beérkezte eltt indította meg, de egyszersmind hevesen kikelt a III. hadtest tétlensége ellen is. A hosszas vita eredménye ln, hogy Görgey még ugyanaznap Asbóthot* túltevékenysége, Knezichet ellenben, úgy e napi mint a 16-án tanúsított önállóság és tevékenységhiánjâ miatt elmozdította hadtestparancsnoki állásukból s a II. hadtest élére Kászonyi Jó^se/" ezredesij a III. hadtest parancsnokává pedig gróf Leiningen Károly ezredest nevezte ki; a legkülöníisebb pedig a dologban, hogy Ashóthnah saját volt hadtestében a több heti szabadságra SzekuUts he-

—

—

men

lyett

hadosztályparancsnokságot

kellett

átvennie.

Egyidejleg

a II.

hadtest vezérkari fnökévé, Meszéna alezredes heylett báró Hügel rnagy neveztetett ki, Leiningen ezredes hadosztlyát pedig Fölclváry Károly alezredes vette át.

64

A

Görgey a következ tudósitást küldte

csata befejeztével

ít

„Pöröd, június 20. 1849. délután 4 órakor. A II. hadtest jelenleg- Alsó-Szél,yt és Királyrévet tartja megszállva, és maga Alsó-Szély és Píiröd közt táboroz. A IIL hadtest táboroz pedig' ezen hetység és a VágPörödet tartja megszállva köizött. Hir szerint az ellenség Deákiból és Sél^^ébl is kivonult már de mi már tovább nem birjuk követni, annyira kifáradtak az embe-

központi irodának Tatára

:

;

A küzdelem kivált Pered birtokáért, meglehetsen meleg volt. Valami nagy veszteségeinkrl nem tudok. Az ellenség, amint nekemjelentik, csak foglyokban valami 70 embert rmestertl lefelé, és 13 tisztet vesztett. Holnap Sl-én megkísérlem a III. hadtesttel Sérek.

lyén át Galantha felé inômulni elre, emellett természetesen arra számitok, hogy mind Klapka Vásárútnál, mint Nagy Sándor Szerednél szerencsésen harczolnak. A II. hadtest azalatt Alsó-Szély és Deáki közö'tt állva marad, hogy a Ill-iknak baloldalát fedezze. Ezen közlésnek egyik példányát egyidejleg Nagy Sándornak küldöm. Lszert, a mennyi csak van, utánunk kell küldeni. Ha Klapka Vásárutat bevehetne és Nádszeget az érsekújvári Dunán át ezáltal nekem a holnapi hadmiveletem nagyon megmegszállhatná lenne könnyítve. Épen most jelenti egy czirkálónk, hogy Sélye is :

üres.

Görgey". mentén

A Vág

lefolyt ezen harczokkal egyidejleg a Csallókíizben is ütközetre került a dolog az osztrák II. és a magyar VIII. hadtest csapatjai között. Elbbi június 20-ikára azon parancsot vette, miszerint az érsekújvári Dunaág mindkét jjartján elnyomulva, a Csallókr)zben álló magyarokat lekcisse és meggátolja, hogy innen esetleg a Vághoz ersbitések küldessenek. Miután vi-

szont Klapkának is az volt a parancsa*), hogy Vasárut felé tüntetleg nyomuljon elre, az összeütkíizés ezen helység közelében kikerülhetlenné vált. képest június 20-án Csorich altábornagy vett meghagyásához reggel az eperjesi és nádszegi átkelk megfelel megszállása után,

egy uiról

2 zászlóalj, 4 lovas század és 18 lövegbl álló oszlopot VasárAszód felé, Qgj másik oszlopot Al-Bárról Nagy Megyer s'

yégxii ség

Reiscli(( eh daiuhirt

felé iiiditotla,

Patason

át szintén

az

iití'ililicmlilcft

hel,y-

útnak.

Klapka, a, ki a Kosztolányi hadosztály lyal a déleltt folyamán Aszódnál megérkezve, azt a guttai út mindkét oldalán állította fel, déltájban értesült az ellenség clnyonnásár(')l s nehogy az általa védend hid kíizelében támadtassék meg, elhatározta, miszerint maga c czélból Kosztolányit 2 is támadólag megy eléje az ellenségnek ;

zászlóaljjal.

*)

1

lovas századdal és 4 líiveggel a guttai utón

Lásd ezen

kíilct 61.

oldalút.

a

Duna-

65

ág- mentén, Rohonczy ezredest a csak nem rég" felállított Károlyihuszárok 3 századával és 1 lovas üteggel Királyí'öldén át Al-Bár irányában, gróf Zichy ezredest pedig- egy kisebb hadoszloppal Apácza-Szakállasról az országúton Xyárasd felé indította el s végül Janik ezredesnek a 64. és 18-k zászlóaljjal, 1 lovas századdal és 4 löveggel a Kosztolányi és Rohonczy hadoszlopokat tartalék viszonyban kellé követnie. Csorich balszárnyoszlopa Nyárasdra érvén, ott a magyarok

elnyomulásának

hirére következleg- helyezkedett el a 2 zászlógyalogság a helységet és a mellette a Kis-Duna irányában elterül erdcskét szállotta meg a lovasság- a jobb szárnyon, a helységen kivül foglalt állást a tüzérség egyelre a falu mögött maradt. Kosztolányi nyomban támadásra indult s a föntebb emiitett erdcskét hatalmába ejtvén, éppen Nyárasd ellen készült rohamra, midn a 2 század Civallart-dsidásból és 2 század Liechtenstein chevauxlegersbl álló ellenséges lovassággal öjsszecsapott Károlyihuszárok visszadobattak. Erre K/apJca 1 század Hunyady-huszárt :

aljnyi

;

;

dobott az üldözésre induló osztrák lovasok elébe s ez, valamint az közelben álló üteg tüzelése meg is állította az ellenséges lovasságot. Ezalatt Rohonczy újból összeszedte fíatal huszárjait és ismét nekiment az ellenséges lovasságnak, de ez alkalommal is visszaveretett. Erre a két osztrák zászlóalj is kitört Nyárasdból, minek folytán az ellenséges lovasság- által balszárnyában fenyegetett Kosztolányinali szintén tágítania kellett. Az osztrák lovasság- nyomon követte az elvonulókat, miközben a lovasság harmadízben is összecsapott egymással, de ebben is a magyarok húzták a rövidebbet, miáltal KlapJca helyzete felette komotylyá vált. Szerencséjére azonban végre beérkezett kissé elkésett tartaléka Janih alatt, valamint gróf Zichy oldaloszlopa is, minek folytán csakhamar újból sikerült a harczvonalat helyreállítani. Ezt látván Csorich^ azonnal beszüntette a harczot és csapatjait Nyárásdon át ismét Yásárútra vezette vissza, Klapha\)cá\g korábbanelfoglalt aszódi állásába vonult.

egyik

A

peredi csata második napja. 1849. június 21-én.

Június 21-ikére Görgey a következ intézkedést bocsátotta ki: „Fhadiszállás Pered, június 20-án. Hadi intézkedés 1849. június 21-ikére. Az ellenség a legnagj-obb óvatosságot teszi szükségessé, kivált éjfél után szorgalmatos czirkálgatást Sellye, Deáki és Taksony felé. A mint hajnalodik, a csapatok tartsák csatakészen magukat és pihenve várják be a parancsot a támadásra. Ha az ellenség maga támad akkor az ütközetet feltétlenül el kell fogadni. Ha veszteg marad az ellenség akkor a valószhiüleg részünkrl indítandó támadásra, vagy Szered fell hallható ágyúzás, vagy pedig :

;

1348—49. kat.

tört. III.

5

65

a

III.

ma

hadtestnek

még- a Vág- túlsó partján eldisponált részei-

nek meg-érkezése fog-ja meg-adni az alkalmas perczet. Ezen támadás esetén annak czélpontja a III. hadtest számára elbb Sellye, :

aztán

folyamatban Pallócz, Kajál és a késbbi a III. hadtest balszárnya cg-yidejüleg- a II, hadtest Deákit fogja bevenni és meg-szállani. II. hadtest

Vág-királyfalva

s

Galantha lesz jobbszárnyával A balszárnya ug-yanekkor Alsó-Szélyben marad támasztva. Általában a II. hadtestnek feladata a III. hadtest hátrálási vonalának födözése. Csak mikor a III. hadtest Sélylyén túlnyomult elre, lesz szabad a II. hadtestnek is az Alsó Szély és Deáki közti felállítását elhag-yva, eg-y színvonalban a Ill-ikkal, arczmenetbcn Taksonj^ irányában elrenyomulni. Mind a két hadtest biztosítja a mag-a szárnyalt, i. all-ik a balt, a Ill-ik a jobb szárnyat, ers messzijáró czirkálók által. Királ3a^év és Alsó-Szély az elnyomulás közben is meg-szállva maradnak a II. hadtesttl. Reg-g-eli 5 órakor eg-y század Ferdinánd-huszár az érsekújvári Dunán át Aszódra meg-yen, hol is Klapka tábornok rendelkezésére bocsátkozik viszont ugyanezen órában két század Károlyi-huszár Aszódról Peredre indul Kászonyi ezredes úr parancsai alá. Klapka tábornok úrnak holnap ug-j-an^z a feladata, a melyet ma vég-zctt, t. i. az aszódi hidnak biztosítása. A Klapka tábornok úr által seg-itség-ül kért ágyúüteg-, az ellenség részérl ide fenyeget veszély miatt, emitten nem nélkülözhet. A hátrálási vonalak ugyanazok, melyek az eddigi s a jövendbeh elnyomáláséi. Részünkre való balfordulat esetén, ha az ellenség még annyira szorít is Peredet mégis tartani kell a végsig. Görgey tábornok." Az /. hadtest és Horváth ezredes külön parancsot kaptak s feladatuk volt 21-én is megint csak Szered, illetve Galgócz ellen ftüntetni. A seregtestek, tehát a 16. és 20-iki tapasztalatok daczára megint csak egjênkint, egymással csak igen laza összefügg-ésben (rendeltetnek harczba. Miután június 20-án éjjel Görgey a Panjutin hadosztály Diószegre érkezésérl, nemkülönben Klapkának balul végzdött nyárasdi ütközetérl is jelentést vett, ezen körülmények szándékának megváltoztatására bírták s ujabb elhatározása immár abból állott, hogy védállásban bevárja az ellenség támadását s csak ha e közben a harcz a magyarokra nézve venne kedvez fordulatot, megj^ên majd át támadásba. Ennek folytán a II. és III. hadtest 21-én hajnalban következleg állott csatarendbe A jobbszárnyon, Pered középfutczájától jobbra a vágmenti Hetmény pusztáig a III. hadtest állott fel s egy ersebb küKhiitinéuynyel az arczvonala eltt fekv Deákit tartotta megszállva a balszárnyon a Dudvág mentén, Alsó-Szélytl mintegy 2000 lépésnyire délr(> Rakovszky állott fel a II. hadtest egyik 'gyalog dandárjával, mel^'hez a kell számú lovasság és tüzérség is osztatott be ebbl 2 zászlóaljat, ugjânannyi lö;

;

:

:

;

;

67

veget és némi lovasságot Kakovszky Alsó Szély megszállására tolt a II. hadtest zöme az állás hözejiét foglalta el Rakovszkytól

•elre

;

jobbra Pered kíizépiutczájáig, a hol a III. hadtesttel lépett érintkezésbe. A 11. hadtest lovassága Mándy ezredes parancsnoksága alatt saját hadteste zömének balszárnyán, a többi lovasság Pihéthy •ezredes alatt Pered mögött foglalt állást. Az ekként felállított II. és III. hadtest állománya: 19*Í3 zászlóalj, 21 lovas század és 80 löveg, 20.000 fnyi létszámmal. összesen mintegy 19.000 Az osztrákok részén Wohlgeynuth altábornagy a 20-iki kudarcz után másnapra összes rendelkezésére álló erinek egyesítését határozta el, hog}' azokkal feladata értelmében támadólag elnyomulva, czélból Ferin tábornok] .a magyarokat a Yágon át visszavesse. E parancsot kapott, miszerint a sempthei hid eh'ombolása után még .a 21-ikérc hajló éjjel 3 zászlóalj, 1 lovas század és 9 lövegbl álló dandárjával Szeredrl Királyfalva és Pallóczra meneteljen s hogy •másnap a Sellyénél áll(') zászlóaljat és V2 röppenty üteget magához vonva, Hetményen át a Pered felé eln^ômuló Herzinger hadosztály felé keressen csatlakozást. Panjutin hadosztályából még 20-án este az egyik vadász ezred 1 üteggel az újból Fels-Szétyig elrerendelt Theissing dandár ersbitésére Hidas Kürtre tolatott elre, mig a hadosztály fenmaradó 3 gyalog ezrede és 3 ütege, valamint a hozzá beosztott 2 század Civallart-dsidás és 4 század osztrák vértes Taksonyig nyomult elre. Wohlgemuthnak eklvént a támadásra rendelkezésre álló ereje 28V2 zászlóaljat, 13 lovas századot és 96 löveget tett ki s létszáma legalább 25.000 emberre tehet ;*) tehát néhány ezerrel több mint a vele közvetlenül szemben álló II, és III. magyar hadtest, melyhez azonban Görgey a június 21-ikéra tervezett dönt támadáshoz legalább is Xagy Sándornak mintegy 9.000 fnyi hadtestét igen könnyen csatlakoztathatta volna. Wohlgemiith 21-én reggeli 5 órakor hadaival a kiivetkez csoportosításban kezdte meg támadó elny omulását A Herzinger tábornok parancsnoksága alatt álló johh szárny 1. harczvonalban a Theissing' dandárral és az ennek balszárnyához csatlakozó Auersperg vértesezreddel, 2. harczvonalban a Semjakin dandár Brjansk orosz vadászezredével Hidas-Kürtbl Fels-Szélyen át, a hol az oszlop a Dudvág balpartjára kelt át. Alsó Szély felé tartott, melyet Rakovszky elretolt külíinitménye harcz nélkül odahagyott. A Panjutin által parancsnokolt középen a 2 üteggel megersített Kobjakow orosz dandár, melyhez jobbról 4, balról 2 osztrák lovas század csatlako-

—

'

:

^

zott,

nyomult

elre

Taksonyon

át

Deáki

felé

;

a szintén a közép

Pott dandár az oroszok balszárnyán ugyancsak Deáki felé tartott Pott és Kobjakow mögött középen tartalék gya-^ liánt a Semjakin orosz dandár másik ezrede 1 üteggel következett.

hacUioz tartozó

;

•)

Raming ezen haderk

látszámát 22.000, Riistow ellenben 28.0ü0-re teszi. 5*

G8

A

csatatavonal hahsárnyát végre a Seltyén Perin dandár képezte.

Görgey

értesülvén, miszerint az

at

ellenség

Hetméiiyrc irányitott

ftámadását

Pered

szándékozik végrehajtani, Rahovszky hadoszlopának zömét a II. hadtest balszárnyához leend csatlakozásra utasította, a Deákiba elretolva volt különítményt pedig az ellenséges oszlopok közeledésének hirére szintén a fállásba rendelte vissza. Déleltt 10 óra tájban végre, miután Panjutinnak középhada Deákinál teljesen üarczhoz fejldött, a tulajdonképeni csata kezdetét vette, melyet a két orosz üteg a magyar II. hadtest és a III. hadtest balszárnya, Pott ütege pedig- az utóbbemlitett hadtest közepe ellen (irányzott heves ágyúzás vezetett be. Az orosz ütegeknek majdnem egy órai hatásos tüze folytán, valamint azon körülménynél irányában

hogy fíerzinger a Kakovszky elvonultával magával szemben igen gyenge magyar különítményt minden nagyobb erfeszínélkül Királyrév felé szorította vissza, a magyar II. hadtest tés balszárnya tágítani volt kénjielen ellenben annak jobb szárnya, miután a III. hadtest Póttal szemben derekasan kitartott állásában, továbbra is megtartotta Pered eltti terepszakaszát. Görgey tökéletesen átlátta a balszán3^ának visszanyomásából keletkezett nagy veszélyt s igy ftörekvése oda irányult, hogy az. emiitett szárnyon megbomlott harczrendet valamikép újból helyreállitsa. E végbl elhatározta, miszerint rendelkezésre álló összeslovasságát az ellenséges kíizéphad jobb szárnya ellen hozza mködésbe, másrészt pedig' a már-már Királyrévig eljutott Herzinger visszanyomásával az emiitett helység felé újból kirendelt Rakovszky külíinitményt bizta meg". Az elrendelt lovas támadásban egyelre csak PiJcéthy ezredes 12 lovas százada vehetett részt, amennyiben Mándy ezredes 8 századnyi lovasságával idkíizben azon parancsot vette, miszerint a csapatjainak egy részével szintén Pered felé letért Herzinger tábor-

fogva, talált

;

i

/

nokot elnyomulásában lehetleg tartóztassa fel. Pikéthy ezredes elszántan vezette lovasságát Panjutinnak szintén lovasságból álló jobb szárnj^hada ellen s a huszárok 80' lépésre az ellenséges lovasság elé érve, elbb elsütik karabélyaikat kardot rántva indulnak a tulajdonképeni rohamra, metyet s aztán az els sorban álló 2 század Civallart dsidás és 1 század Liechtenstein-chevauxlegcrs fogott fel. Ezeknek kézitusája alatt a Dudvágfell hirtelen még 4 vértes század jelenik meg az (isszeütközés színhelyén, nKyeket háró Burits altábornagy és báró Lederer Károly tábornok a huszárok oldala és részben azok háta ellen vezet, megjeg3êzvén, hogy ezen századokat még" az egyik orosz üteg is hathatósan támogatta. A huszárok egyideig derekasan tartják magukat, végre azon])an az oldal és háttámadás által zavarba hozva, tíimör vonaluk felbomlik, minek folytán Pikéthy a további küzdelemmel felhagyva, Pered míigé húzódik vissza.

69

A

balul végzdött lovas támadás folytán Görgey kénytelennek érezte mag-át Pered eltti g-yalogsági állását is, leginkább pedig az elrendelt visszavonulást annak jobb szárnyát hátrább vonni Pereddel egy magasságra, azaz alig néhány száz lépésnyire, Leinitujen harezolva és példás rendben hajtotta végre. Ezalatt a Dudvág mentén igen jelents dolgok játszódtak le. ;

miszerint Rakovszky elvonulásával Pered ellenséges osztagok maradtak, ezek folytatólagos üldözésére csupa uesak Theissing dandárát hagyja meg a Dudvág mentén elnyonudóban, a ki a Királyrévnél állást foglalt az újonnan e szárnyra rendelt Ragyenge magyar osztagokat

Hernnoer ugyanis látván, eltte'csak gyengébb

íelé,

—

még csak útban volt az emiitett helység mindjárt els rohamra visszavetette. Ellenben, mint már korábban is jeleztük, az oroszj vadász ezreddel, ennek ütegével és még 10 osztrák löveggel, valamint az Auersperg- vértesek 4 századával, melj'eknek sikeres kíizbevágását fentebb már érintettük, hovssky küKinitmény ekkor

iVlé

—

Herzinger Pered felé tért le, mely helység ellen Wohlgemuth ekkor már az eldönt támadás végrehajtását határozta voltéi. Ehhez Panjutinnak hadosztáhâ zíhnével arczban a helység északi szegélye éhen, keletre fekv ev^'c\ kapcsolatban Pottnak dandárával a helységtl erdcske ellen, az éppen beérkezett Perin dandárnak pedig átkaroez utóblólag a magyarok jobb oldala ellen kellé elnyomulnia biaknak már különlDen is benyomott bal szárnj^át képez II. hadteste ellen végre Herzinger volt hivatva döntleg közbelépni ma;

Ez utóbbi elnyomulása kíizben az eléje küldött Mándy ezredesre bukkant, a ki azonban, lovasságot alig találván magával szemben, csakhamar félre vonult, nehogy hadteste tüzérségét a kilövésben gátolja. Miután Herzinger a magyar II. hadtest bal szárnyát lövegltávolságtüzérségét vonultatta fel is nyira megközelitette, mindenekeltt •és annak rílvid ideig tartó elkészít tüze után az orosz vadász-ezredet támadásra indította. Ezt a Peredtl nyugatra es erdcskében feloly hatásos puskatüz alá fogta, hogy, állított 3 honvéd zászlóalj miután az oroszok ezredese, Baiimgarten alól a lovat kiltték, a 2. zászlóalj parancsnoka, Knbarkín rnagy pedig elesett, utóbbinak zászlóalja ingadozni kezdett. Ekkor Baumgarten ezredes a zászlót Jvczében fennen lobogtatva, harsány hangjával uj életet önt katonáiba, a kik egy ujabb elhatározó rohammal visszavetik a honvédeket az erdbl, kiket aztán a még idejekorán szintén odébb állt tüzérséggel együtt Oörgey és Kászonyi a helység mögött újból rendezni gával

csapatosztályaival.

hozott

mindenekeltt

iparkodott.

Panjutin arcztámadása is elbbre jutott, melyet két els, kettvel tartalék gyanánt a második harczvonalban hajtott végre. Az oroszok Pered északi szegélyét hatalmukba ejtvén, egészen a templomig nyomultak elre, melynek környékén a magyarok ersen elsánczolták és eltorlaszolták magukat, Ezalatt

zászlóaljjal

az

70

ugyanott felvonult 4 líivcg-ükbl pedig- a leghatásosabb tüzet fejtették ellenség nem várt makacs ellentállásra talált.. itt az maroknyi magyar had hsies magatartása már csak keveset nyomhatott a latba, amennyiben Pott és Ferin idközben a helységet ki,

úgy hogy

Ámde

e

keletrl megküzelitvén, azt annyira elárasztották röppenty lövedékekkel, hogy az t()bb helyen kigyulladt s így a benmaradás lehetetlenné vált. Azonkívül Herzinger is mind jobban elbbre vonult s már nemcsak oldalát, hanem visszavonulási vonalát is fenyegette a magyaroknak. Ezen körülmények arra birták Görgeyt^ hogy kílzéphada és jobb szárnyának hátrább vonását rendelje el. E tekintetben kiadott intézkedései értelmében a II. és III. hadtestnek Zsigárd eltt újból állást kellett foglalnia, melybl, ha majd Rakovszliijnak Királyrévet visszafoglalnia

sikerül.

megjelenik, mire

úgy

Nagy Sándor pedig

látszik

Görgey ersen

az ellenség hátában az egész,

számított,

—

volna fellépnie. Az erk visszavonása és újbóli csatarendbe állítása Zsigárd eltt, kivévén,, hogy a Pered templománál utolsó pillanatig kitartott 4 löveg a helységben rekedt, csodálatos módon elég jó rendben hajtatott végre, a mi csak akként magyarázható meg, hogy az ellenség a visszavonulókat nem igen szorongatta. Mialatt Leiningen Pered és Zsigárd kíizíitt az uj csatavonaL helyreállításán fáradozott, addig Oörgey Királyrév felé vágtatott, a hol akkor már Rahovssky 4 zászlóalj, 2 lovas század és 4 ágjaiból álló különítményével oly erélyes támadást intézett volt a Királyrévet megszállva tartó Theisí<mg dandár ellen, hogy annak Ggj része a Dudvág mentén Alsó-Szélyre, másik, a Feketevízen át szorított része pedig Rakovszky által hathatósan üldöztetve, Tallós felé vonult vissza. Herzinger^ mihelyt a Kírályrévnél megélénkül ágyúharczot meghallotta, küldött ug3''an Theissing támogatására egy orosz zászlóaljat 4 löveggel, de mire ezek Királyrév közelébe juAz ezen tottak, a Theissing dandár már rég vissza volt vetve. eseményekrl értesült Wohlgemuth Herzinger tábornoknak nyomban azon parancsot küldte, miszerint a korábban Peredre vezetett összes csapatokat és a Theissing dandárt újból egyesítse s igy kísérelje meg Királyrév visszafoglalását. Erre azonban már nem került a dolog, a mi részben annak is köszönhet, hogy a Pered alól elvonuló Herzinger! Mándy ezredes többször sikeresen nyugtalanította és feltartóztatta lovas támadásai által, mig végre az osztrák lovasság sikerült ellentámadásba átmenvén, a huszárokat ártalmatlanná tette.. Mihelyt Királyrév Rakoszky birtokában volt, Oörgey nyomban parancsot küldött Leinirigenneh^ hogy a támadólagos elnyomulást Pered és Zsigárd kíizt elfoglalt állásából kezdje meg, ekkorára fazonban már Panjutin, Pott és Ferin is ujbí'il folytatták volt a Pered Inrtokbavételével egyidre beszüiitc^tett támadást. Leiningen /

magyar

hadnak újból

támadólag

kellett

71

jubb szárnyát túlszárnyalva látván, a támadólagos clnyomukezdette, st ellenkezleg- kénytelennek érezte magát egy ujabb összecsapás ell kitérni és visszavonulását Farkasd felé megkezdeni, mirl azonnal jelentést küldött Görgeynek. Evv(4 a csata sorsa el volt döntve s Oörgeynek mi sem maradt egyéb hátra, mint a végleges visszavonulást elrendelni, mely a III. hadtest által Farkasd-N(\gyeden át a Yág balpartjára, a II. hadtest által pedig a sereg-akii hidon át a Csallóközbe volt végrehajtandó. Az elbbit Pott és Perin nyomon követték, mig ellenben Fanjutin azt baloldalba akarta fogni, mely szándékát azonban a holt Vágnak akaezáltal lást

meg sem

dályt

képez egyik ága

letve éjjel

meghiúsította. Leiningen még aznap este, ilbaj nélkül kelt át a Vágón, migutóvéde

mhiden komolyabb

egészen június 22-iko reggeléig tartotta Negyedet megszállva, a hova aztán Pott dandára minden ellentállás nélkül vonulhatott be. Kászonyi szintén nagyobb baj és veszedelem nélkül hajthatta végre visszavonulását Aszódra, a hova Görqeyvel együtt csapatjainak élén este 8 óra tájbaii érkezett meg. Üidözésére, vagy jobban mondva szemmeltartására mindössze 1 orosz zászlóalj 1 vértes századdal és 2 löveggel rendeltetett ki, mely még aznap este SeregAkolt szállotta meg. Úgy itt, mint Negyednél a hidat a magyarok átkelésük befejezése után hasznavehetlenné tették. Csallóközben kölcsönösen felállított erk az napi mködése Csorich altábornagy 20-án röividen összefoglalva a következ volt Haynautól azon parancsot vette, miszerint a következ napon Wohlgemuth támadását elsegitend, a Liehler dandár zömével és a Simhschen lo^'as dandárral az érsekújvári Dunaág bal partján Nádszegen át tíereg-Akol felé, tehát a magyarok oldalába és hátába támadó mozdulatot eszközöltessen, ami a peredi csata kimenetelére való tekintettel a magyar II. hadtestre nézve kétségkívül végzetessé Vásárutról Aszód irányában ellenben csupán válhatott volna,

A

:

—

Ámde Csorich erinek gyengeségére távolságra való tekintettel a balparti támadó mozdulattól teljesen elállott és 21-ikére is csupán a Csallóközben de még ennek Végrehajtandó tüntetleges magatartást határozott kiviteléhez is késn, csak 21-én a délután folyamán fogott hozzá. KlopJca szintén teljesen védleges magatartásra szorítkozott, mi czélból rendelkezésére álló 4 zászlóalját, 5 lovas századát és 10 erélj'es tüntetésre szorítkozzék.

és a

megteend nagy

;

2 zászlóaljat 4 háromfontossal következleg állította fel KosztoJániji alatt a gutái utón Nyárasd felé, a hidtól mintegy 1000 lépésn^dre 2 zászlóalj, 4 lovas század és 1 lov. üteg Janik alatt Aszód körül, mig e két csoport között összeköttetésül a lovasság

lövegét

:

;

foglalt állást gróf Zichy gyenge hadoszlopával végre Apácza Szakállasnál maradt. Az osztrák csapatok az elrendelt tüntetéshez a délután folyamán 4 oszlopban nyomultak elre és pedig a Reischach dandár

fenmaradó része

;

72

egy része Nyárasdon át Aszód felé, annak zöme pedig- Bsrl Patás felé, honnan aztán egy kisebb külíinitmény Xagy-Megyer irányában vált el. A Simhschen dandárnak IV2 zászlóalj, 8 lovas század és 18 lövegbl álló foszlopa végre Apácza-Szakállas ellen nyomult elre. Az Aszód ellen irányított oszlop este 6 es 7 óra kílzíltt érkezett be Nj^árasd eltt, melyet Kosztolányi elcsapatjai hamarosan odahagytak 7 órakor, tehát ép azon idben, midn a magyar II. hadtest elvédé az aszódi hidhoz érkezett, felvonultatta Reischach tüzérségét a Kosztolányi által elfoglalt állás ellen, kinek lovas ütege jó ideig kitartással viszonozta számra nézve sokkal ersebb ellenfelének tüzelését miután azonban néhán}^ lövege leszereltetett, állását odahagyni kényszerült. Szerencsére ekkor érkezett be a Klapka kérelmére Görgey által segitségül küldött V2 üteg és 1 osztály Württemberg-huszár, mely csapatok segítségével Klapka; tüzérségét ismét az imént elhagyott állásba vezette elre, melybl aztán az éj beálltáig miután az osztrák hadoszlop a gyalogság'i támadást még csak meg sem kísérelte hatástalan lövegharcz vívatott. Ezen kedvez körülménynek köszönhette a magyar II. hadtest, hogy bántatlanul kelhetett át az aszódi hidon. A többi osztrák oszlopok közül ;

;

—

—

csupáncsak a Simhschen által vezetett bukkant Apácza-Szakáhasnál ellenségre, Zichy hadoszlopára, s miután ezzel néhánj^ lövést váltott,

Simbschen

is Nj^árasd felé húzódott vissza, a hol az idközben odaérkezett Reischachchal egyesült. Esti 10 óra felé végre végkép megsznt az addig is gyéren fentartott puskaropogás s mindkét fél bátran nyugalonnî hajthatta fejét, mire különösen az ersen megviselt magyar II. hadtestnek volt égeten szüksége. Nagy Sándor és Horváth ezredes a június 21-iki csata alatt csupán arra szorítkoztak, hogy elbbi Szereddel, amaz pedig Galgóczczal szembeii erejét tcibbször bontakoztatta mialatt tehát a Vágón túl élet-halálra folyt a küzdelem, a szemben álló osztrák rszemeket, mert még osztagoknak is alig nevezhetk, csapatjaiknak ide s tovâ mozgadozásával s koronkénti ágyúzással foglalkoztatták. Evvel szemben különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a vágmenti harczokban tényleg résztvett magyar csapatok, nemkülönben az osztrák és orosz hadak is dicséretes kitartással küzdöttek, minek az ezen harczokbau szenvedett veszteségek is élénk tanújelét adják. A magyar III. hadtestnek Perednél szenvedett vesztesége halottakban 4 tiszt és 77 l'n^ú legénység, sebesültekben: 7 tiszt és 111 fnyi legénység, eltntekben 1 tiszt és 324 fnyi legén^^ség öszszesen 12 tiszt, 512 fnjd legénység és 157 ló. II. hadtest 2602 fnyi és 9 lövegnyi veszteséget mutat ki, ami azonban alighanem a zsigárdi és peredi harczokra együttvéve vonatkozik, az utóbbiakra marad tehát 4 ágyú és mint(\gy 2000 de ez utóbbi számban is nagyrészt oly eltntek foglaltatnak, kik késbb ismét visszatértek

szintén

;

k

:

:

;

A

f

csapattesteikhez.

;

73

A

osztrákok pcrodi vesztesége halottakban 2 tiszt és 89 fsebesültekben 9 tiszt és 236 fnyi leg-énység-, eltntekben 2 tiszt és 120 fí'inyi legénység"; összesen 13 tiszt, 445 fnyi legénység és 160 16. Az oroszok vesztesége halottakban 3 tiszt és 3 1 fnyi le1 tábornok és 10 más tiszt, 126 fnyi génység, sebesültekben íisszesen 15 tiszt, 162 fnyi legénylegénység, eltntekben o ség és 60 ló. A csallóközi ütközetekben szenvedett veszteségek nagysága az osztrák II. hadtest részérl halottakban 1 tiszt és 8 fnyi legénység, sebesültekbon 29 összesen 1 tiszt, 37 fnyi legénység és 40 \ó.' Kosztoláyiyi vesztesége halottakban 45, sebesültekben 62 és eltntekben 195 f; összesen: 302 f, 2 löveg, 3 lszerkocsi és 135 ló. jiyi

:

legénység",

:

:

:

:

f

;

:

:

f

:

;

:

HARMINCZKETTEDIK FEJEZET. Az osztrák fsereg összpoiitositása a Duna jobb partján. és Komárom körüli harczok. Nugent hadainak portyá-

A Gyr

zásai a 1849. június

r

Dunán

közepétl

tul.

július közepéig".

táborszernagy már a vág-menti eseményeket meg-elmint ezt már korábban jeleztük is*), a fsereg" zömének a Duna jobb partján, Magyar-Óvár körüli egyesítését határozta el, hogy avval Gyr és Komárom bevétele után a legrövidebb vonalon a fvárosok felé elnyomulva, azokat mielbb hatalmába ejtse hogy az osztrák fvezér Oörgeynelc közbejött támadólagos fellépése daczára szilárdan megmaradt ezen terve mellett, az minden esetre a helyzetnek teljesen megfelel megítélésére és igen helyes katonai

Haynau

zleg-,

;

]

l^érzékre vall.

Az osztrák fernek ezen íisszjíontositása következleg ment végbe: A IV. hadtestnél: -Benedek dandára jun. 19-én Trencsénbl Vág-Ighelyre, 20-án Kosztolány és Pöstyénbe, 21-én pedig NagySzombatba és Galgóczra menetelt, a hol a következ napon is megmaradt, Jablonoivski dandára 22-én Galgóczról Szeredre nyomult elre.

A

hadtestnek a peredi csatában részt vett seregrészei a csa-

következ napon következleg helyezkedtek el Pott dandára Negyednél és Sellyénél, Perm dandára Farkasdnál: Theissing dandára az orosz hadosztály egy részével Királyrévnél, Panjutin hadosztálya többi csapatjaival s a Lederer lovas dandár zöme Zsigárdnál. tára

:

Június 23-án Perin Kirátyrévre, Theissing Eperjesre, Jahlonowski Hidasra, Panjtdin hadosztálya pedig Alsó-Szélyre vonult. A csapatok átszállítása czéljából a Duna jobb partjára Vajkára 8 gzhajó ren25-én deltetett le Pozsonyból, melyek segítségével 24-én Perin^ pedig Theissing és Jahlonowski dandárai keltek át. A hadtest ugyanide szállovassága és tüzérsége Pozsonyon át irányittatott líttatott vasúton 22. és 24-ike között Benedek dandára is, Deutschmeister ezredének 4. zászlóalját kivéve, mely Nagyszombat hely;

*)

Lásd ezen kötet

51. oldalán.

75.

rsége gyanánt maradt

vissza.

Pozsonyból nz összes osztrák csapa-

tok, valamint a 25-én szintén odaérkez(;tt Panjntin hadosztály

RajMa
kán (Kag-endorf)

át

;

különitménye

A

III.

a

Szigetközben Hédervárnál

hadtestnél: a

Xagy-Czenknél

WoJf

és

állott fel.

Veigl

dandárok június

23-án

(Gr. Zinkendorf) gyülekeztek és 24-én Szerdahely és

Szent-Miklósig, 25-én pedig a Colleri dandár felvétele után Kapuaz elvéddel Babóthig vonultak elre, ugyané napon a Yit-

várig,

nyédnél (Letting) álló Schneider dandár Vezekény és Szárföldig, 26-án pedig, mely napon a hadtest zöme Egyedig, annak Wolf elvéd-dandára pedig Árpásig' jutott, Csornára tolatott elre. A 2 lovas század által megersített és június 23-án Kövesdnél gyülekezett Qerstner dandár a hadtest jobb oldalát fedezend, 24-én Csapodra, 25-én Mihátyira, 26-án pedig' Szán^ng njômult elre. Ezen összpontosítás ellenséges behatáson kívül hajtatott végre, a mennyiben a különben is igen gyenge magyar megfigja^l csapatok minden ellentáhás kifejtése nélkül húzódtak vissza a Rába mögé. Ezek szerint június 26-án a teljesen összpontosított osztrák az I. hadtest és mögötte a Bechtold fsereg következleg állott a III. hadtest Egyed- és Szánynál, lovas hadosztály Mosómmal a IV. hadtest Magyar-Óvár annak Schneider dandára Csornánál mögött táborozott s végül Panjntin hadosztálya az általános tüzér:

;

;

A II. hadtest a Csallókíizben s a Vág mentén maradt, mely foh'ót Farkasd és Szered között Pott. dandára, annak alsó folyását pedig" a Liebler dandár tartotta megszállva. Haynau

tartalékkal Rajkánál.

ugyanezen napon Magyar-Ovárra Felsége hasson.

is

megérkezett,

hogy

tette

jelenléte

át

fhadi

által

szállását,

hova

O

a seregre lelkesitleg-

a kin a peredi csata kedveztlen kimenetele miatt kedvetlenség és levertség vett ert, még június 21-én éjjeli 11 órakor felkereste Aszódnál KlapJcát, hogy vele a további teendket megbeszélje, mely alkalommal abban állapodtak meg, hogy a hadtesteket a június 16-ika eltt elfoglalt állásaikba vezetik vissza. Ez azon feltevés alatt történt, hogy az osztrák sereg zöme mégmindig a Vág mentén áll s hogy támadása legközelebb azon által várható. Valóban különös, hogy a magyar intéz körök a tatai központi hadmveleti irodával együtt, saját országukban, kiterjedt. Oörffeij.,

nagymérv

'7G

kémszülgáialuk és Nagy Sándor, valamint Horváth portyázásai daczára ezen tevés nézetben egészen június 26-áig megmaradtak, mely napon, mint tudjuk, Haynau teljesen és zavartalanul befejezte volt rokirozását a Duna jobb partja felé. A központi iroda fnökének Görgey a peredi csatáról a következ tudósítást küldötte be: „Gután, június 22-én 1849. reggeli 4 órakor. Édes Bayer. Én minden lehett megtettem, de tegnap nem birtam boldogulni. A II. hadtest teljesen demoralizálva van fel kell osztani. Tegnap két csatám volt egyik Pered-Királyrévnél és Aszódnál a másik. Most Klapka Apáczaszakállason áll s a II. hadtest, Kászonyi ezredes. Gután. ]\lost rögtön Tótmegyerre indulok, megtudni, mi van a III. és I. hadtestekkel. A Vág melletti offensivához gyöngék vagyunk vezetk dolgában. Tehát defensiva :

—

Még ma

többet.

_,

Görgey."

Tót-Megyeren megtudta Görgey^ hogy ^ IH- és I. hadtest aggodalma tárgytalan s egyidejleg hirt vett arról, miszerint osztrák csapatok a Vág mentén fölfelé rokiroztak, a mi még jobban megg3''zte t arról, hogy a megtámadtatás veszélye innen fenyegeti, tközbon visszafelé Gután tehát meghagyta Kászonyinak, hogy mihelyt hadteste ismét rendben van és megpihent, vezesse azt vissza Érsekújvárra. Ezek után Görgey Tatára, onnan pedig Budapestre utazott, hogy az orosz hadseregnek Fels-Magyarországba történt betörésével szemben követend rendszabátyokat a kormánymiatti

nyal megbeszélje. Ezalatt a felsdunai sereg a

kíizponti hadmveleti iroda inAz 1. hadtest^ helyezkedett el melynek egyik hadosztálya a peredi csata után Köpösdnél állott és Sopornyát, Sempthét és Patát tartotta megszállva, másik hadosztálya pedig Mocsonoknál állott, csak június 26-án este indult el Guttáról Ersekujv^árra, a hova 27-én reggeli 5 órakor érkezett be; a Vág szemmeltartására Negyed és Gutta kíizött 1 zászlóalj, 2 lovas század és 2 löveg maradt vissza. Horváth ezredes portyázó csapata már 22-én este Galgóczot szállotta meg. A II. hadtest Guttánál állott és Aszódot, Kszegfalvát és Szemt tartotta megszállva. A III. hadtest Tóth-Megyer és Tardoskednél helyezkedett el. A VIII. hadtest Janik-hadosztálya Apáczaszakállas, Ekets és Szilasnál, Esztorházy liadosztálya Nagy-Megyer és Iszapnál állott, p" Végre június 26-án, midn már Haynau teljesen befejezte volt összj)ontositását a Duna jobb partján, ébredt csak a tatai központi hadmveleti iroda az ezen irányból fenyeget veszély tudatára, a^ midn is a Pestrl ismét Tatára visszatért Görgey a következ yt, ellenrendszabályokat tette meg A //. hadtestet Komáromba rendelte, a hova az 28-án érkezett meg, hogy onnan a Gyrnél álló VII. Iiadtest támogatására nyomidjon elre. Az I. hadtest^ Sempthe és

tézkedései

nyomán következleg

:

:

77

Ürmény mcofszállása mellett 27-én Komjáthiba, Horváth hadoszlopa Nyitrára, a ///. hadtest pedig- Érsekújvárra vonatott. Június 28-án az /. hadtest Hullra, Horváth hadoszlopa Verebélyre, a 11. hadtest Gönyre, a III. hadtest Komáromba vonult, Gör(fey Ármin pedig" egyidejleg parancsot kapott, miszerint 29-én Garam völgyébe Barsra húzódjék vissza. Mindezen rendelkezések nem igen voltak arra valók, hogy a Duna jobb partján fenyeget veszélyen egyhamar segitve legyen a helyett, hogy az osztrákok legközelebb várható táraadásával a

;

er

a védelemre különben is elkészitett 28-iki csatában Pöltenherg egymíT gára maradt, mert mint látni fogjuk, még a II. hadtest sem érkeJ zett be támogatására idejekorán.

szemben

a lehet legtöbb

Gyrnél

egyesittetett volna,

a

A gyri

csata.

1849. június 28-án. Pöltenhergneli

feladata

teljesitéséhez,

mely kivalólag

Gyr

és

a RábavOnal megtartását czélozta, rendelkezésére állott saját hadteste és azon 2 zászlóalj, 5 lovas század és 10 löveg', melyeket Klapka még június 16-án Komáromból küldött volt ersbitésére ezen 19 zászlóalj, 26 lovas század és 64 lövegnyi haderk összege mintegy 12.000 emberre és 44 ágyúra tehet. Éhez számítva még Kmethynek 5700 emberbl és 17 ágyúból álló hadosztályát, kitesz öszszesen 17.700 embert és 61 ágyút. Evvel szemben Haynau 28-án 66.000 embert és 290 löveget hozott mködésbe. ^megtámadtatás elestéjén Pöltenherg Klapkától, mint a YII. és VIII. hadtestek fparancsnokától, a következ intézkedést vette „50/op. Kelt Komáromban 1849. június 27-én délután 6 órakor. A helyváltoztatás következtében, melyet parancsomra ma a Csallóközben a VIII. hadtest végez, a Zich}^ dandár (2 zászlóalj, 1 osztály Hunyady-huszár, Va üteg 3 fontos, V2 üteg 6 fontos) Kolos Némára jön, egyedül a végett, hogy az íisszeköttetést a VII. hadtesttel fentartsa, szükség- esetében pedig a jobbparti hadsereg ersbitése végett, Gönynél hajókon átszálljon Még- egyszer ajánlom a hadellenség túlervel teste részére kiadott dispositiót az esetre, ha az törekednék elre, mely is abból áll, hogy ez esetben a Rábavonal és Belváros védelmére kell szorítkozni. De ha Kmethy ezredesnek :

;

nem

talál

támadása

sikerülni, által

tültörte volna a

az

ellenséges

megkerül

Rábavonalat

:

—

miveletet

ers

oldal-

ha az ellenség már egyszer keresza Belváros akkor az Ön felállítása

meg-hiusitani és

—

Gyr

kismegyeri és szabadhegyi magaslatokon van a Dunáig, mely alkalommal egy dandárja szállja meg a Kis- és Nagy-Baráti melletti magaslatokat, oldalának födözése végett. De ebben az állásban minden esetremeg-szállva tartása mellett

a

míigötti

78

melynek eredménye, az Ön rendelkezésére számos lovasság-nál fogva, könnyen a mi javunkra dlhet, csupán arra figyelmeztetem, miszerint az emiitett állásban balszárnyát és közepét számos lovasság által fedezze. Mindenesetre iparkodjék Kmethy ezredessel egyetértve cselekedni. Harcz nélkül ezt az állást csak egészen rendkívüli körülmények esetén szabad feladni. A visszavonulást, ha magát erre rá kell szánnia, vegjê, mint a dispositióban meg van emlitve, egy menetre Ácsig; bal oldalát egy színvonalon vele kövesse azon dandár, mely Barátit tartotta mely Ácson a zöméhez. Ha egészségi is aztán Bnyön át csatlakozik állapotom változik: holnap személyesen el fogok jönni Gyrbe. Magátül értet, hogy ha nem túlságos ervel támad az ellenség akkor a csatát Gyr eltt kell elfogadni. Klapka sk. tábornok. A három vonal, melynek (Széljegyzet, Klapka sajátkez irása) védelmezése az Ön feladatát képezi, a következk: 1. a Rábcza, 2. a Rába, megszállva tartván a belhasználván az erdítéseket várost; és 3. összevont haderinek a kismegyeri magaslatokon való felállítása egész a Dunáig. Hogy e három vonal közül melyiket kell védelmezni C)n belátásától s az elébb emiitett körülméel

kell fogadni a csatát,

álló

;

:

;

—

:

nyektl függ.

Klapka

Ezen intézkedést 28-án reggel a következ követte

:

sk."

„Komárom

27-én 1S49. éjjeli V2II órakor. Dispositio 1849. június 28-ikára. Holnap, 28-án délutáni 1 órakor a II. hadtest Ács eltt csatarendben felállítva várni fogja a további intézkedéseket. Ha Ön megtarthatta állását tessék ezen hadtestet oda utasítani, hogy még Ácsról Gönyre nyomuljon elre. Ha Ön netalán a körülmények által kényszerítve már visszavonulóban lenne akkor az (a II, hadtest) Ács és Puszta-Szt.-János fele-utján fog állást foglalni és Önt ott fíilvenni. A visszavonulás megtörténte és a II. hadtesthez csatlakozás után a következ felállítás veend a Czonczó patak mögött az középhada Ácsot tartja Ön jobbszárnya a Dunára támaszkodik, megszállva, mögötte a 11. hadtest tartalékban marad Harkály és Csém mellett bal szárnya N.-Igmándnál lovassága együvé vonva Csémnél táboroz 3 osztálynak kivételével, melyek az Ön balszárnyán maradjanak. Kmethy ezredest méltóztassék akármily kerül utakon ezen dispositióról tudósítani azon figyelmeztetéssel, hogy visszavonulás esetén Pápának Veszprém iránj^ában vonuljon vissza, de összeköttetését velünk tartsa fn Kis-Béren át. Ezt a visszavonulást igy kívánják a Komáromból utánnyomuló ersbitések, melyek, sajnos, a csapatok nagy kimerültsége miatt nem egészen a központi irodától kiadott dispositióknak megfelelen kaphatták ki rendeltetésüket. A csapatoknak meg kell mondani, hogy •ezen visszavonulás csak rövid lesz és mindjárt, amint az ersbitések megérkeznek, ismét támadólag elre fogunk menni. Én magam június

:

:

:

— ;

;

—

79

leszek, vagy a II. hadtestnél Ácson, hogy oda irányozhassam, a hová szükséges, Klapka sk."

vagy Gyrött

azt

onnan

Pöltenherg rendelkezésre álló erejét már június 26-ától kezdve a Csallóközben fekv Révfalut 2 tartotta készenlétben ugyanoly zászlóalj, 2 lovas századdal és 8 löveggel szállotta meg erej hadoszlop a Szigctkülváros eltt, Kossuth Sándor alezredes pedig 2 zászlóalj, 6 lovas századdal és 9 löveggel a Bécsi külváros eltt foglalt állást. A Belvárosban tartalék gyanánt 2 zászlóalj, 12 löveggel maradt. Végül pedig, hog}^ a pápai útról leend megkerülés ellen biztosítsa magát, Lipthayyiah 4 zászlóaljból, 8 lovas századból és 10 lövegbl álló hadosztályát a ménfi állásban, Gyrtl délre helyezte el. Ezen erkhöz 27-én még a KlapTca által Komáromból küldött Straube dandár, 2 zászlóalj, 5 lovas századdal és 2 üteggel járult. Kmethy Marczaltn összpontosította hadosztályát. gyri állás erösbitésére a hadjárat folyamán a következ sánczok emeltettek A Rábcza balpartján Abdával szemben 2 szög-

következleg

:

;

A

:

gát (ékerd) 4 ágyúra, továbbá egy üteg 2 ágyúra és még néhány apróbb sáncz a Szigetkülváros bejáratának védelmére, nagyobbára az eltte fekv Fáczán erd nyugati szegélyén a Rábcza jobb partján, az esetleges elrombolásra elkészített abdai hid mögött négy szöggát 8 ágyúra ezek mögött második és az erdítés fvonala gyanánt a Bécsi külváros eltt, a nagy országutat keresztezve, egy ;

;

összefügg sánczozat emeltetett vegyest gyalogságra és 12 ágyúra; ennek bal szárnya és a Rába között mintegy 2400 lépésnyi tér erditetlenül hagyatott daczára ennek az erdítések nagysága még mindig nem állott arányban a rendelkezésre álló csapatok gyenge ;

létszámával. seregrészeit a Duna jobb partján összponelleni támadásra, kiadta intézkedését a mely lényegében a következket tartalmazta az ellenséges^ állás megkerülésére rendelt III. hadtest zömével már június 27-én Árpásnál, Gerstner jobb szárny dandárával pedig Marczaltnél kel át a

Miután

Haynau

Gyr

nyomban

tosította,

:

Rába jobb

partjára s elbbi Téthig n3'omul elre, utóbbi pedig hadtestének jobb oldalát biztosítandó, a lesházai magaslatokon áll fel. Ezen hadtest rendeltetése volt a balszárnyon álló Kmethyt a gyri fállástól elvágni. IV. hadtest 27-én Lebenyig (Leyden), elvédé Eneséig' nyomul elre. Az említett két hadtest közötti összeköttetés fentartására rendelt Schneider dandárnak ugyané napon Csornáról Bátyok és Szováthig kellett elnyomulnia. Az I. hadtest a tartalék

A

elvédje Öttevényig hadosztálylyal Barátföldre rendeltetett elretolandó s végül Panjutin hadosztálya a tüzértartalékkal Mosonynál maradt. Június 28-án, mint a tulaj donképení támadás napján, a III. hadtestneJc Szemerén át Taplán pusztára, Schneider dandárának, miután hajnalban Bodonhelynél a Rábán átkelt, Szarkaváron lovas

;

volt

f

j

'

Ménfn

Csanak felé kellett elnyomulnia s itt a Rába-Patonaelre rendelt IV. hadtesttel érintkezésbe lépve, avval eg"yütt Kis-Meg-yeren át kellett támadólag' fellépnie, hogy az ellenség-es állást Szabadhegynél baloldalba fogja. Bechtold lovas hadés

Koronczón

át

át

osztálya a IV. hadtestet követi. Az I. hadtest., miután a többi hadtesteknek kell térnyerést engedett, Abda ellen indul támadásra és az ellenséget arczban foglalkoztatja. Pavjutin hadosztálya a tüzértartalékkal általános tartalék gyanánt Lebenyig nyomul elre. Ezen intézkedés folytán a^ 111. hadtest már 26-án este elretolta a Wolf dandárt elvédül Árpásra, a hol az a gyenge megfigyel magyar csapatok visszanyomása után éjjel 1 órakor a hidveréshez fogott, mely 27-én reggeli 4 óra 30 perezre teljesen, elkészült, úgy hogy azon a Schwarzenberg altábornagy megbetegedése falytán háró MoUke altábornagy által vezényelt III. hadtest minden további harcz nélkül megkezdhette átkelését s a délután folyamán intézkedésszerüen Téthnél összpontosulhatott. Pöltenberg a szándékolt árpási átkelésrl még idejekorán értesülvén, nehogy nagyobb számú ellenség Kmethy és a gyri állásközé ékelhesse be magát. Kupa alezredest még 26-án este a L'qothay hadosztályhoz tartozó 2 zászlóaljjal, 4 lovas századdal és 1 lovas üteggel Téthre rendelte ki, a hova az 27-én reggel 7 órakor be is érkezett. Miután azonban ekkor már az osztrákok átkeltek volt Árpásnál, Kupa Szemerére húzódott vissza, a hol Kmethytl elvágott 2 honvéd századot talált és a hova Pöltenberg a 27. és 28-ika közötti éjjel a Lipthay hadosztály fenmaradó részét is kirendelte. Marczaltnek irányított és 2 lovas század és 6 löveggel megersitett Qerstner dandár, melyhez Schütte altábornagy hadosztályparancsnok is csatlakozott, az emiitett helységnél az ott összpontosult Kmethy hadosztályra bukkant, miért is Schütte az átkelést 27-én éjjeli 2 órától kezdve Várkeszinél foganatosíttatta s azután 2 zászlóaljjal a Rába mentén, 3 zászlóaljjal, 2 lovas századdal és 6 löveggel pedig Marczalt déli szegélye felé támadólag nyomult elre. A császáriak nem várt megjelenése harczrendben Kniethyt

A

úgy látszik kissé zavarba ejtette, mert minden ellentállás megkísérlése nélkül Ihászira vonult vissza, a hol újból állást foglalt és pedig a helység északnyugati kijáratánál a marczalti országút mentén a tüzérség egy része, ettl jobbra-balra a gyalogság, ennek szárnyain ismét tüzérség állott fel, mig a 6 huszár század a legszéls jobb szárnyat képezte. Schütte eleinte megelégedett a Rába jobb partján fekv magaslatok birtokbavételével, délutánra azonban Kmethy megtámadását határozta el. Ez utóbbinak tüzérsége a délután 4 óra tájban két harczvonalban arcztámadáshoz elnyomuló császáriak ellen oly hatásos tüzelést kezdett, hogy azok csakhamar kénytelenek voltak a további elnyomulással feUiagyni. E kedvez pillanatot a huszárok

81

arra akarták íblhasználui, hooy támadásuk által a fönnakadt ellenséget visszavonulásra bírják. Amdo most ennek tüzérséii'e oly hatásos tzzel árasztotta el a felvonuló félben lev magyar lovasság-ot, hogy a Schütte által egyidejleg- elrerendelt 2 század Fiquelmontdragonyosnak most bekövetkez rohama a huszárok visszaveretésével végzdött, kik a tüzérség egy részét is magukkal rántották. Erre aztán Schütte rohamoszlopokba alakult hadosztályával harsány

zeneszó mellett újból folytatta az elbb fennakadt támadó elnyomua mi csakhamar a magyar gyalogságot is kihozta sodrából. Ennek folytán Kmethy elrendelte a visszavonulást Pápa felé, melyet az ellenség nem igen háborgatott. E szerint a többször emiitett magyar hadosztály most már el volt vágva Pöltenbergtl, a ki a következ napi csatában teljesen magára maradt. Az ütközet befesebesültjezte után, mely az osztrákoknak G5 hallottjukba és 162 jükbe került, Schütte este 6 óra tájban Ihászi megszállására adott lást,

parancsot.

A

osztrák seregtestek minden fontosabb inczidens nélkül aznapra kijelölt menotczéljaikat. Június 28-án a III. hadlest intézkedésszerüen megkezdte elnyomulását a Wolf dandárral mint elvéddel az élen Szemere felé, a hol Lipthay hadosztályával a helységtl délnyugatra fekv magaslatokon foglalt állást. Wolf azonnal támadáshoz fogott, melyet a érték

t()bbi

el

1 zászlóalj és 2 lovas századdal az egyik és ugyanoly erej oszloppal a másik szárny ellen átkarolólag szándékozott végrehajtani. Megfelel tüzérségi elkészítés után a 22. vadász zászlóalj rohamra indul, mely ell Lipthay a helység' szegélyéig vonult vissza de itt sem sokáig tarthatta magát s igy lovasságának és a tüzérség oltalma alatt a Bakony folyás mögé, melynek hidját leromboltatta, a magaslatokra húzódott vissza, a hol újból állást foglalt. Wolf erre tüzérségét a Bakony folyásig* Károlyi-huszár az egyik magyar tolta elre, mely ellen 4 század üteg támogató tüze alatt rohamra indult, ez azonban az osztrák tüzérség és gyalogság tüzén hajótörést szenvedett, úgy hogy a huszárok eredeti állásukba visszahúzódni kényszerültek. Ezalatt a Bakony folyás hidja a magyarok élénk tüzelése daczára újból elkészült s Wolf ütege át is kelt rajta. Ekkorára már a hadtest zöme is beérkezett volt s miután azonkívül Lipthaynah tudomására jutott, hog3' egy ers osztrák hadoszlop, mely Bodonhelynél kelt át a

22. vadászzászlóaljjal és V2 üteggel arczban,

;

is elváKábán, Ménf felé tart. nehogy tehát Kmethy módjára gassék a gyri állástól, megkezdte visszavonulását Kis-Megyer irányában, miközben huszárjai a chevauxlegcrs-ekkel ismételten összecsaptak. Az osztrák III. hadtest erre egy idre megállapodott Sze-

merénél. Alig ért Lipthay Csanak tájékára, ott újból egy másik ellengylt meg a baja, séges oszloppal a Schneider dandárral

—

1848—49. kai.

tört. III.

—

6

82

mely 5 órakor váron

át

regg-el a

Ménfre

Rábán

ellentállás nélkül

átkelvén,

vette irányát. Lipthay, hog-y ezen, a

Szarka-

gyri

állás

fenyeget ellenséges hadoszlopot további elfeltartóztassa, csapatjait Ménf és Csanak között

oldalát, illetleg- hátát

nyomulásában

ismét harczrendbe

állította

és pedig a gyalog-ságot a balszárnyon a

szlmagaslatokon, a lovasságot

és tüzérséget pedig' ezen magaslatok és a Rába között. Schneider támadásra határozza el magát s mialatt g-yalogsága a szlhegyeken át részben Lipthay balszárnyába kerül, addig 6 század császár-dsidása a huszárokra és a magyar lövegekre veti magát, mely utóbbiak kíjzül egyet a hozzátartozó lszerkocsival együtt hatalmába ejt. Ily körülmények között Lipthay ezen állását is odahagyni kényszerül, mig Schneider egyelre Csanaknál helyezkedett el. Az osztrák IV. hadtest a hidverés szándékával Rába-Patonánál a mocsaras partok miatt felhagyni volt kénytelen s az errl tett jelentésre reggeli 7 órakor Wohlgemnth altábornagy azon jDarancsot vette a hadsereg fparancsnokságtól, a hol a III. hadtest gyzelmes elnyomulása már ismeretes volt, miszerint hadtestével immár a Rába és Rábcza között nyomuljon elre s hátban támadja meg az abdai hid eltti állásban lev magyar csapatokat, a Jahlonowslá dandárt ellenben a Rába mentén tolja elre, mely alkalmas helyen ezen iolyó jobl) partjára átkelve, a Schneider dandárral lépjen érintkezésbe. Egyidejleg az I. hadtest parancsot kapott, miszerint a IV. hadtesttel karöltve az abdai átjárót mielbb birtokába ejteni iparkodjék s azután a hadtest egj részével a Bécsi külváros ellen, a másik részszel pedig a Sziget külváros ellen nyomuljon elre. Mindkét utóbb emiitett hadtest számára (lyrnek elrelátható bevétele után, Szt.-Ivány környéke jelöltetett ki elérend czél g-yanánt. Ezen intézkedés folytán a IV. hadtest zöme Lesváron át folytatta elnyomulását s midn annak elvédé, a Benedek dandár, az abdai hiddal körülbelül egyenl magasságra jutott, Kossuth, a ki gyalogságát az országút mentén, az abdai hid mögött, tüzérségét és lovasságát pedig ettl délre vonultatta fel,*) megkezdette a tüzelést ellene. Erre Benedek is elrerendelte két ütegét, lovassága pedig' rohamhoz fejldött azonban még mieltt ez bekövetkezett volna, a magyarok odahagyván elretolt állásukat, a Bécsi külváros eltti ;

fállásukba húzódtak vissza. Ezáltal az osztrák

/.

hadtest feladatának keresztülvitele

is

lényc-

megkönnyebbült. Ezen hadtest elvédé, a 4 gyalog, IV2 vadász zászlóaljból, 2 lovas századból és 3V2 ütegbl álló Bianchi dandár, reg-gel 9 órakor indult el Barátföldrl Öttevény felé, a hol a dandár szélesebb alakzatba ment át, még jêdig akként, hogy jobb oldal oszlop gyanánt a IV. hadtesttel való összeköttetés feutartása végett 2 zászlóalj, ])alol(lal oszlop gyanánt pedig Haloy g-osen

*)

Lásd

a csatatorvet.

83

'rnag-y alatt IV2 zászlóalj, V2

lovas század és V2 üteg" a Kis

Duna

hogy a 3 zászlóaljból, 2 vadász és 2 lovas ^századból, továbbá 1 ütegbl álló és a Szigetközben Dunaszegbl déleltt 11 órakor Zámolyon és Újfalun át Révfalu felé induló mentén

rendeltetett ki,

A

Reischach dandárral állítsa hel3're az összeköttetést. Bianchi -dandár zömét az öttevén3'i utón az 5 zászlóaljból, 2 gyalog" századiból és 1 ütegbl álló Sartori dandár, nemkülönben a hadtest tartalék-tüzérsége követte. Az összes erk csoportosítása ez id tájt körülbelül déli 12 órakor a csataterven látható.

—

—

Mihelyt a Bianchi dandár oszlopélei láthatóvá lettek, az abdai híd magyar védrsége azonnal megkezdte azok ellen a tüzelést. Kevéssel ezeltt jelent meg Görgey is a csatatéren, hogy az általános helyzetrl áttekintést nyerve, PöUenherqgel a további teendk iránt értekezzék. Megállapodásuk szerint Pöltenbergnek továbbra is

Gyr ott

védsánczait

kellett tartania,

míg Görgey Ménfre

sietett,

hogy

a vezetést személyesen átvegj'e.

Pöltenherg éhez képest és már arra való tekintettel is, hogy a Benedek dandár már majdnem az abdai hid védrségének hátái)an állott, ez utóbbi parancsnokának meg"hag3'ta, hogy mihelyt a császáriak ellene felfejldtek, a hidat gyújtsa fel és szintén az erdített fállásba húzódjék vissza. Ezalatt Schlick altábornagy Liechtenstein altábornagy had•osztályparancsnoknak rendeletet küldött, miszerint a Bianchi dandár csapatjaival, kivévén az abdai hid eltt hagyandó 6. vadászzászlóaljat

és 9 löveget, a

mig ellenben az

Fáczánoson

át

Gyrsziget

veg3''en

felé

vadászzászlóalj a Sartori dandárral, a délután 3 óráig újból helyre állított hidon át az országút men-

irányt,

emiitett

tén volt elm'omulandó. H}' körülmények között Wohlgemuth altábornagy SchlicTchel egyetértleg", a ki mint rangidsebb, a Rába és Rábcza között fellép összes osztrák csapatok felett a fparancsnokságot átvette, délután V24 óra körül a Benedek dandárnak jobbra eltolását s egész

liadtestének a csataterven látható rendelte el.

módon

való

harczhoz

fejldését

Erre az egész vonalon megindult a dönt küzdelem a magyal ok csekély létszámuk daczára jó ideig igen vitézül védelmezték állásaikat, st Kossuth alezredes a balszárnyon összegj^üjtött összes lovassággal támadó ellenlökemet is szándékozott intézni a császári IV. hadtest jobb szárm'a ellen. Ekkorára azonban már Schlick is felvonultatta volt lovasságának zömét a jobb szárn3'ôn, úgy hogy annak 1. harcz vonalába a Benedek dandár lovas ezrede, 2. harcz vonalába pedig a Lederer dandár került. Ezen ellenrohamra induló Jiag}^ lovassági tömeg csakhamar oldalba fogta a huszárokat s igy ;

e*

84

azok a dönt összeütközés ell kitérve, iijból visszahúzódtak a gyalogsággal egy vonalba. Idközben Schliek a III. és IV. hadtest tüzérségébl egy 42 lövegbl álló tüzértömeget alakított s azt félkör alakban a védsánczok bal szárnyát átkarolólag, vonultatta fel. Ezen tüzértömeg majdnem egy óra hosszáig folytatott tüzének következménye ln, hogy 4 magyar löszerszekér a levegbe röpittetett, a kereszttzbe fogott sánczok védrsége pedig érzékeny veszteséget szenvedett. Miután idközben a Bicmchi dandár a Szigetkülvárosba, Reischach pedig Révfaluba nyomult be, Kossuth alezredes kénytelennek érezte magát a védsánczokat odahagyni s a tüzérség visszavonulásának fedezésére az eltorlaszolt Bécsi külváros bejáratait szállotta

meg.

Ekkor már különben Pöltenherg megkapta volt Görgey pahogy Gyrbl azonnal vonuljon ki, amennyiben ez utóbbi útközben megtudta, hogy Lipthay a ménfi, illetleg a csanaki állás odahagyása vitán Özabadhegy alá vonult vissza.

rancsát,

EhezképestPöltenberg kevéssel 4 óra után kiadta a parancsot a visszavonulásra, mely a Gyrnél állott csapatok által a gönyi országút mentén, Lipthay hadosztálya által pedig, melynél este 6 óra felé Klapka is beérkezett, Szt. Iványon át volt Ácsra végrehajtandó. A visszavonulást maga Görgey fedezte a lovasság nagy részével és 1 üteggel, melynek végrehajtása kfizben a Bianchi dandárral üldözésre kirendelt Liechtenstein, illetleg a gönyi utón elnyomuló Wallmoden hadosztály ellen ismételten állást foglalt és huszárjait ^

egy Ízben személyesen támadásra

•

vezette.

is

ezek között a Benedek dandár O Felségével az élén, bevonultak Gyrbe és azt további ellentállás nélkül hatalmukba ejtették. Az utóbb emiitett dandár éjjelre is megmaradt a városban, mig a IV. hadtest többi része este felé a szabadhegyi magaslatokra vonult. Az /. hadtest Wallmoden hadosztálya Göny eltt, Liechtenstein pedig a Bianchi dandárral Szt.-Iványnál ütött tábort. Schneider dandára még az éj folyamán a Mészáros utón Eörkényig nyomult elre s itt újból az I. hadtest kötelékébe lépett. A ///. hadtest parancsnoka, ilioíí/ie altábornagy egy gj'-engéb különitménynycl a Gyr felé visszavonuló Lipthayt üldöztette, a hadtest zömével pedig jobbra letérve, Tenynél vonult éji njûgalomra a Gerstner dandár Ihászi melll Gyarmathra vonatott. Végül a harczba sem került scregrész(!k kíizül Bechtold lovas hadosztáljâ Szabadhegytl északra, Fanjutin hadosztátya pedig a tüzértartalékkai Szabadhegy és Gyr között ütött tábort. A Gyr melléki harczokban, tehát június 27-én és 28-án szenvedett veszteségek kövotk(!zleg vannak feljegyezve Az osztrák IV. és az I. hadtestnél, ez utóbbinak Schneidor dandárát leszámitva halottakban 6 ember, sebesültekben 1 tiszt és 24 ember Ezalatt a többi császári csapatok

s

:

.•

85

összesen 1 tiszt, 30 ember és 86 ló a III. hadtestnél, a Schneider 1 tiszt és 74 fnyi legénydandárt is liozzászámitva, halottakban ség, sebesültekben 7 tiszt és 181 fnyi legénység; összesen 8 tiszt, és 42 ló, mibl egymagára az Ihászinál arcztámadást vég255 rehajtó Gerstner dandárra 6 tiszt és 221 fnyi legénység esik. Az összes veszteség tehát 9 tiszt 286 fnyi legénység és 78 ló. A magyar YII. hadtest vesztesége halottakban: 2 tiszt és 31 ember sebesültekben 2 tiszt és 75 ember eltntekben 1 tiszt és 372 ember, mely ntóbbiak nagyobb része késbb újból elkerült az összes veszteség tehát 5 tiszt, 478 ember és 56 ló. A Kmethy hadosztály vesztesége ismeretlen. ;

:

f

:

;

;

Az osztrák fsereg elnyomulásának folytatása els csata 1849. juUus 2-án.

A gyri

:

a

komáromi

következ napon az osztrák fsereg az /. és annak balszárnyoszlopával, a Meischach dandárral (íönyig, a IV. hadtesttel Bnyig, a III. hadtesttel ^lez-

hadfesttf'l

Eörsig,

csatára

Szt. -Jánosig

a lovas hadosztálylyal Szt.-Ivánjig s a Pcmjutin hadosznyomult elre Gyr megszállására csupán 1 zász-

tálylyal Hecséig'

;

maradt vissza. Június 30-án az L hadtest Lovad Acs vonaláig, a 7T". hadtest Csanak Xagy-Ig'mándig, a ///. hadtest zöme Csépig, annak Gerstner dandára Kis-Bérig-, Panjufin hadosztálya a hadseregparancsnoksággal Bánáig jutott Bechtold lovas hadosztálya Ács és Bábolna között ütött tábort. E napon az I. hadtest 4 császár-chevauxlegers századból álló elvédé Ácsnál az egyik huszár osztagra bukkant, mibl jelentéktelen csetepaté keletkezett, mel}^ az osztrákoknak 4 •emberükbe került. Görget/ még a g3"ri csata napján azon elhatározásra jutott, lóalj

—

—

;

hogy a VII. és a II. hadtestekkel a komáromi elsánczolt táborba Jiuzódik vissza s ott az I. és III. hadtest megérkeztéig várakozó állásban marad, akkor azonban újból támadásba megy át. Ebez képest a VII. és II. hadtestek, valamint a VIII. hadtestnek a gyri csatában közremködött részei 29-én napfelkelte eltt a Göny melletti táborból Ácsig, s itt veg3'"es fegyvernembl álló utó csapatokat hagyván hátra, 30-án az elsánczolt tábor elé vonultak vissza s ott a VII. hadtesttel a jobbszárnyon, a II. hadtesttel a balszárnyon a Czonczó patak beömlésétl az Ácsi erd déh csücskén át 0-Sznyig terjed tágas félkörben állottak fel. Utóbb emiitett napon ért a III. hadtest is Érsekújvárról Komáromba. Mészáros ut szemmellartására és a Kmethy hadosztály felli hírszerzés czéljából, Görgey Xagy Igmándra egy lovas különítményt menesztett, mel}^ hadosztáh'uak különben még Gyrbl azon parancsot küldte, miszerint Romándon és Kis-Béren át Komáromra húzódjék vissza ezen tö-

A

;

'

j

/ )

86

rekvést azonban az osztrák sereg- gyors elnyomulása meghiúsította.. Kmethy június 27-én Ihászinál szenvedett vereség-e után Pápán át Tapolczafü mellé vonult vissza, a hol 28-án, tehát a gyri csata napján esti 8 óráig táborozott. Itt vette Görgey elbb emiitett parancsát s igy éjjeli menetben Gjámótig, 29-én pedig Komándig nyomult elre, majd itt az osztrákok gyors eln3ômulásáról hirt vévén, ismét éjjeli menetben Zirczre húzódott vissza, honnan június 30-án Várpalotára, július 1-én pedig újból északnak tartva, Bodajkra menetelt. Görgeyt a gyri csatavesztés nagyon lehangolta s ezen njôf^ mott kedélyállapotában irta meg a kormánynak még- 28-án estetudósítását a szenvedett vereségrl, utóbbinak egyúttal azt tanácsolván, hogy haladéktalanul meneküljön Nagyváradra, vigye magával túlszárnyalhatja az ellenség, a bankot és minden készletet, mert mi okból nem képes a fvárost csak 48 óráig is biztosítani. A mi illeti, vele no tördjék a kormány, hanem hagyja saját sor[sára és küldjön neki pénzt stb." Hogy ezen levél Pesten a legnagyobb konsternácziót keltette, könnyen elképzelhet s Kossuth a további teendk megbeszélése végett azonnal egj^behivta a minisztertanácsot, a mely akként határozott, hogy „Koniáromnál ers rizet hátrahagyásával a többi sereg alant*) concentráljon, úgy hogy az: erdélyi, német-bánáti s fels seregek s Visocky teste Szeged felé \nyomuljanak s a bács-bánáti sereggel egyesüljenek." Ezen határozattal, melynek folytán azonnal intézkedés tétetett, hogy a bankjegysajtó és a fegyvergyár a kormány jövend székhelyére Szegedre, a ruházati bizottság pedig összes készleteivel együtt Aradra vitessék át, Csányi miniszter, Kiss altábornag}^ és Aulich tábornok még aziiap' éléjjel küldöttségileg útnak indultak Komáromba, hogy Görgeyt szóval is rábeszéljék a visszavonulás mielbbi megkezdésére, amit

t

t

ez

t

hamarosan meg

is

igért.

Alig távoztak el a kormány küldöttei, hogy megvigyék Kossuthnak Görgey nyilatkozatát Pestre, ez utóbbi magához hivatta vezérkari fnökét, Bayer ezredest, hogy általa a leg'ujabb határozat értelmében a szükséges intézkedéseket kiadassa. Beszélg'etésük éstanácskozásuk eredménye azonban az eredetileg szándékolt visszavonulást elrendel intézkedések helyett az alábbi, külíinösen végehadfelé maró gúnynyal telitett levél lett: „A hadügyminiszter és sereg fparancsnokától. Kossuth Lajos Magyarország kormányzójának Pesten. Kelt Komáromban, június 30-án 1849. Csányi miniszter, Kiss altábornagy és Aulich tábornok urak meghozták nekem az oroszok által meggyarapodott osztrák hadakkal szemben azegy hadiország megvédése s a hadsereg- biztosítása czéljából tanács után keletkezett határozatot, azon parancs kapcsában, miszerint

—

—

*)

T.

i.

a délvidéken.

87

azt én személyes felelsség terhe alatt fog-anatositsam. Ezen parancs meghagyja nekem, hogy valamennyi rendelkezhet hadtesttel helybl tüstént lemduljak az összes magyar hadierknek Szeged körül történend összpontosításához. Az ennek hadászati értéke s a kormány szándékában lév czélnak ez utón való elérhetése felöli relaa kortio elkészítésével vezérkarom fnökét bíztam meg és ezt mány és a haditanács összes tagjainak komoly megfontolásul ide mellékelem. Ezen relatio alapján kijelentem mint hadügyminiszter és a hadsereg fparancsnoka, a ki valamennyi reá bízott csapatokén Magyarország népe irányában minden körülmények között felels marad, hogy én a Komárom eltt álló hadtestekkel hamarabb mint július 8-án nem indulhatok le a Szeged melletti összpontosításhoz és megjegyzem, hogy a Szegedre elindulás lehetsége az ezen id alatt fölveend Kmethy tábornok hadosztályának és Görg-ey Ármin száguldó csapatjának beérkezésétl és még a Konstantin nagyherczeg alatt Mískolczon át elrenyomuló orosz hadtestnek irányától is függ. Midn a kormány parancsainak saját egyszersmind az ekkép fönmeggyzdí^semet áldozatul hozom

—

;

—

viszonyokra való tekintettel világosan ki kell jelentenem, hogy a kormán}' a maga Szegedre való visszavonulásának biztonsága végett épen nem számíthat az itt összevont hadseregnek Budához megérkezésére, minthogy a Gyr fell elrenyomult ellenség Bábolnának megszállása által ma már közelebb áll a fvároshoz, mint a magyar hadsereg, melynek védelme alatt szándékozott a forgó

concentratio

pontjára

lehúzódni.

Ezen

n3ált

vallomásból,

mely

semmiféle önfejüségbl, s annál kevésbbé a kormány vagy épen a haza elleni valamelyes árulásból származik, világosan következik, hogy mindazon intézkedések, melyek a hadügyminisztérium tudta nélkül a fvárosok védelmére tétettek csak az elrenyomuló ellenségnek fognak elnyére válni, még pedig annyival könnyebben, minthogy a hadseregnek csak július 3-án éjjel meg'kezdhet levonulása a körülmények kényszere alatt alkalmasínt a Duna bal partján fog végbe mehetni. Hogy azonban ezen levonulás a kormány szándékainak lehetleg megfelelhessen okvetlenül szükséges, hogy a Váczról önhatalmúlag Pestre lerendelt ütegek azonnal induljanak Szegedre és minden intézkedések megtörténjenek a végre, hogy a Budát Pesttel összeköt lánczhid a levegbe vettethessék s a szükségben hajóhíd minden perczben a pesti partra legyen vonható. Ily körülménj'ek közt a kormány tagjai számára, kik a komáromi utolsó gyzelmes pillanat óta az egyedüli támaszukat képez :

:

hadseregnek épségben tartásához

vagy legalább nagyon keveset

és

tettek,

kiegészítéséhez

—

semmit sem

nem marad más

hátra,

mint azonnal távozni Szegedre és ott egyelre a bács-bánsági hadtest védszárnyai alatt bocsátani ki további rendeleteiket a haza javára és megszabadítására. Egyúttal azonban ugyanezen haza érdé-

«8

kében fioyelmessé tétetik a kormány, hogy összes alárendelt hivatalnokait teg-ye fejkkel felelssé érte, hogy valamennyi, a fvárosokban már felhalmozott feg-yver-, élelmi és ruhakészleteket a hadmely egyedül képes a hazát megmenteni, tüstént, sereg' számára

—

tulajdon életük koczkáztatásával is, az összevonulási pontra szállíttassák, nehogy a nép áldozatkészség-ébl a hazai hadsereg" számára miként 1849. január 6-án megtöltött rak- és ruhatárak megint a fvárosok felé nyomuló ellenség kezébe essenek.' megtörtént

—

—

-

levél min benyomást szült Pesten s hogy annak következményei, az a rögtön összehívott minisztertanács határozatát is tartalmazó alábbi levélbl világlik ki: „Az ország korfmányzója Klapka tábornoknak. Kedves tábornok ur Görgey megszegte szavát, melyet nekem egy miniszter és két tábornok által küldött Maradjon hadügyminiszter, de a fparancsnokságot egy pillanatig sem tarthatja meg tovább. Mészáros altábornagy nevezEz tetett fparancsnokká. Görgey talán nem fog engedelmeskedni Ez árulás lenne Ep úgy mint a szószegés és a gyalázat volna Borárulással haláros vak alárendeltség Bayer befolj'ásának Tábornok úr! A haza, st Európa szabadzasztó, amit nekem ir sága függ tle, hogy egyenetlenség" és pártoskodás ne támadjon most a hadseregben. Én Önben római jellemet becsülök. A haza és a Támogassa Mészáros altábornagj'ot. Az szabadság" mindenekeltt hiditó okokat közölni fogom Önnel. Isten és a töríénelem itél majd mindnj^ájunk felett. Önben, Tábornok úr, nem fogok csalódni Pest l(S4y. július 1-én. Kossuth kormányzó." Mészáros kinevezésérl az L, III. MI. és^ S'III. hadtestek parancsnokai, továbbá Horv'áth János és Görgey Ármin ezredesek, valamint Kmetlw még ugyanaz nap értesíttettek, ez utóbbi azon hozzzáadással, miszerint hadosztályát tüstént Paksra' vezesse le s a Dunán átkelve, a déli hadsereg fvezényletével megbízott Yetter altábornag'y parancsai alá helyezkedjék. Görgey július 2-án, még mieltt letételét a fparancsnokság alól megtudta volna, egy a minisztertanácsnak szánt hosszabb, szemrehányásokkal telt s az elbb közöltnél még szenvedélyesebb hangon tartott levél Írásához fogott, melynek befejezésében azonban a Monostor fell áthangzó ágyúdörgés zaja zavarta meg. Haynau ugyanis július 2-ikára általános támadó elnyoinulást határozott Komárom ellen azon ketts szándékból, hogv a magyarokra, ha a csatát elfogadnák, dönt csapást mérjen, ha pedig az ell kitérnének, legalább a Komáromból Budára viv közlekedési vonalakat hafalmába ejtse, Hogy ezáltal az ezen oldalról jöv ersbitéseket Komáromból elvágja és a magyar tábort a jobb parton körülzárolja. Éhez képest a mondott napon reggeli 5 órakor a 1 V. hadtest Nagy- és Kis-Igmándról Csém pusztán át Harkály puszta tle jobbra Beehfold loVas hadosztálya alakult, felé nyomult elre

Hogy ezen

mik

lettek

I

!

!

!

!

—

!

!

\

,

;

!

89

hadosztálya tartalékviszonyba a cséini mag-aslatokra Mihelyt a IV. hadtest Harkályhoz ért, az I. Jindlestneh Ács és Lovadról Uj Özön}' felé kellett eh'hn'oniulnia s végül a 111. hadted^ a Kis-Bérnél hátrahagyandó Gerdner dandárt kivéve, általános tartalék gyanánt Xag-y Igniándra rendeltetett. A magyar csapatok már jnlius elseje folyamán az erditett tábor mögé húzódtak vissza, melyen belül a VIII. hadtest Janik a monostori 1 dandára 4 zászlóalj 3 számmal jelzett föerdmüveket az elretolt nyitott sánczokkal eg-yütt: az ettl balra fekv 4 7 számú védömüveket a Yll. hadfest mint küzéphad s 10 számú sánezokat, a Csillag'sánczot és O-Szny közvég'ül a 8 séget a III. hadtest szállotta meg\ A //. hadtest az elsánczolt táboron belül tartalékban állott fel. Mihelyt a zárkózott csatarendben zeneszó mellett elnyomuló osztrák IV. hadtest és a i?ec/iíoM lovas hadosztály els harczvonalai láthatóvá lettek, a magyar balszárnyon parancsnokló Leinincjen tábornok Pihéthy ezredest néhány lovas századdal támadásra rendelte elre, a kit azonban a Beehtold által elre rendelt Simbschen dandár hamarosan visszaszorított de mivel az osztrák dandár üldözése közben a magyar ütegek tzkörletébe jutott, az elbbi csakhamar visszafordulni kénj'szerült. Erre Pikéthy a közelben lev ütegek támogató tüze alatt 8 huszár századdal megujitja rohamát, mely ellen Beehtold Men^dorf ezredes alatt hadosztályának második harczvonalát, a Császár-dsidás ezredet és 5 század Liechtenstein-chevauxlegerst, rendeli ki. A csakhamar bekövetkezett összecsapás a huszárokra nézve még az elsnél is rosszabbul végzdött, amennyiben rohamuk visszaveretvén, az eközben a túlmerészen elre vágtatott vörös sapkás lovas üteg is az ellenség kezébe került. E szerint most már az osztrák IV. hadtest, melynek Benedek dandára már korábban Ü-Szny felé különittetett ki, bántatlanul haladhatott tovább, hogy Harkály pusztától keletre a magaslatokon befejezze felvonulását. Miután ujabban erre felé is nagyobb huszár tömegek mutatkoztak, melyeket PöUenberg küldött volt Harkály felé elre, Benedek támogatására csupán a Simbschen dandár hagyatott meg, a Lederer dandár pedig, valamint a Panjutin hadosztály is a IV. hadtest balszárnyára rendeltetett. Els ez megtette hatását, mert Pöltenherq huszárjai a szándékolt támadással felhagyva, az erdök mellé húzódtak vissza. Ezalatt Benedek a terep által eltakarva, födötten megközelitette 0-Sznyt és miután az abban elretolva volt gyenge magyar osztagokat visszavetette, déltájban a magyarokra nézve olyannyira fontos helj-séget hatalmába ejtette, miközben a támogatására meghagyott Simbschen dandár az ó-sznyi szlktl nyugatra állott fel. Az osztrák /. hadtest már szintén kora hajnalban indult útnak, még pedig a következ tagozásban a bal szányôn Reischach mi^'

Panjuthi

rendeltetett.

—

—

—

—

—

;

:

90

daiidára a Duna mentén nyomult elre ettl jobbra a Sartori dandár két oszlopban hatolt át az Ácsi erdn s a Megyfa erdt könszerrel tisztította meg- az oda elretolva volt gyenge magyar elcsapatoktíjl a jobb szárnyon, az Ácsi erd és a Harkály puszta között Ludwig lovas dandára nyomult elre. Miután reggeli 8 óra tájban a IV. hadtest Harkálytól keletre felvonulását befejezte és az I. hadtest az Ácsi, illetleg Megyfa erd északkeleti szegélyét birtokába ejtette volt, Schlich altábornagy parancsához hiven, a fentiek szerint tagozott hadtestével a támadó elnyomulás folytatásához fogott s egyidejleg a Bianchi dandárnak parancsot küldött, miszerint a Sartori dandárt a komáromi utón kövesse Schneider dandárának ellenben az ácsi magaslatokon kellé maradnia. Egyidejleg megjegyzend, hogy a IV. hadtest, bár felvonulását befejezte, részint az 0-Szny eltti lovas támadások, részben a Harkály puszta irányában tüntetleg elnjômuló huszárokra való tekintettel, egye;

ny

;

;

lre nem

folytatta

Pöltenberg

támadólagos elnyomulását. körülmények között jónak vélte Schlicknelc né-

ily

mileg elszigetelten elretör hadtestével szemben ellentámadást megkisérleni, mely czélra Janih dandárát a Megyfa erd irányában,, saját hadtestébl pedig szintén 4 zászlóaljat az ácsi országút mentén az Ácsi erd délkeleti része felé rendelte elre. Az ellentámadás azonban különösen a Duna mentén, a hol Reischach tábornok hsies elszántsággal és ellenállhatlan hatalommal vezette elre dandárát, balul ütött ki, s JaniJc zászlóaljai már az els összecsapás után inogni, majd futásnak eredni kezdenek. Csak ezt várta Reischach s a visszavonulókat nyomon kö-

Monostor elretolt sánczait minden nagyobb ellentállás nélkül hatalmába kerítette s az azokban talált s vissza felé irányított lövegekkel lövette a fejvesztett gomolyaggá vált s védtelenül tova hömpölyg magyar osztagokat. Reischach által elért sikerek folytán Sartori az utána következ Bianchival^ nemkülönben az evvel vetve, a

A

egy magasságra

Haynau

ily

Lndwig dandár is mindjobban elbbre jutottak. viszonyok között aznapra kitzött czélját elérve-

ért

és azon meggyzdésben, hogy a magyarok a dönt csata szándékosan kitérve, Komárom védmvei mögé húzódtak

látván

ell

vissza,

déltájban

seregrészeinek

hátrább vonását

határozta

kiadott intézkedések értelmében a IV. hadtestnek, az

el.

A

Ó-Sznyt meg-

szállva tartó Benedelc dandárt kivéve, Mocsara kellett visszahúzódnia ugyanoda rendeltetett a Bechtold lovas hadosztály is. A Panjutin hadosztálynak a Csém puszta körül elterül magaslatokon kellé táborba szállania, míg ellenben Schliclc parancsot kapott, miszerint az Ácsi erdt kezében tartva, hadteste zömét ezen erd mögé. ;

Ács helység környékére vonja vissza. Míg e szerint Haynau azon meggyzdésben jainak aznapi tevékenysége nagyjában véve véget

élt,

ért,

hogy

csapat-

addig Görgey

91'

megjelenése a csatatéren nem várt fordulatot idézett el a dolgok menetében. A magyarok fvezére fhadiszállásán éppen a kormány-

nak szóló

és

már elbb

emiitett levél fog'almazásával volt elfoglalva,

midn

hozzá a jMonostor fell egyszerre hatalmas ágyúszó hangzik által. Oörqey erre gyorsan lovára pattan s az elhangzott ágyúszó irányában a tett színhelyére siet. Útközben Klcqjkával találkozván, t a balszárn3a'a küldte, hogy ott az ütközet vezetését kezébe vemaga gye, mig a közepén és jobb szárn^'on a dolgok intézését

magának

tartotta fenn.

Midn

Görgpy Monostorra ért, Reischach éppen az elretolt müveket készült hatalmába ejteni, elle pedig Janih zászlóaljainak felbomlott legénysége tömegesen a Monostornak dunafelli meredek lejtje mögé húzódott, hogy itt eltakarva bántatlanul a védsánczok mögé húzódhassék. Görgey mindenekeltt ezeknél akarta a rendet helyreállítani, de miután az egyhamar nem sikerült, az ütegével, közelben álló Apáthy Istvánnak parancsot ád, miszerint a futókat szemben kartácsokkal fogadja. Ezen drasztikus parancsszó megtette hatását, mert a kötelességükrl megfeledkezett honvédek rövid id. múlva ismét fenn voltak a Monostoron. Erre aztán Oörgey az eddig tartalékban álló II. hadtestnek 48-ik zászlóalját RahovszTcy Samu rnagy alatt és a Dom Miguel zászlóaljat az elveszett sánczok visszafoglalására utasítja, minek folytán ezen osztagok és az idközben kézhez vett parancsa értelmében visszavonulását már különben is megkezdett Reischach dandár köz(itt heves viadal keletkezik, mely hovatovább az osztrákok futásszerü menekülésébe csap át, ami annál veszedelmesebbnek Ígérkezett, miután Rakovszkytól balra, az ácsi országút mentén Pölteyiherg is újból elrenyomult hadtestének összeszedett gyalogságával, meljêt második harezvonal gyanánt a II. hadtest lovassága követett. Ily körülmények között Schlick a Keishach dandár degagirozása czéljából a Bianchi dandárnak egyik zászlóaljával megersített Sartori dandárt rendelte elre, mely aztán az Ácsi erdnek megszállása által a magyarok további elnjômulásának egyelre gátat vetett, a Reischach dandár pedig átkelhetett a Czonczó patakon. Ámde sokáig a Sartori dandár sem tarthatta magát a magyarok erélyes támadásával szemben s igy SchlicTc ugy ezt, valamint a Bianchi dandárt is a Czonczó patak mögé, Acs tájékára rendelte vissza az emiitett patak jobb partján ennélfogva csak a Schneider dandár, mely az Ácsi erdt az országút mindkét oldalán tartotta megszállva, és a Ludivig dandár, mely Harkály jûszta mögött, a puszta és a között felállítást, maradt vissza, mely állásukban azok délután V25 óráig sikerrel tartották magukat. Idközben Pöltenherg gyalogsága jóval elbbre vonult, s miután Görgey a II. hadtestnek még kéznél lev gyalogságát is utána ren;

mút

delte,

vn

Pöltenherg ez utóbbit az ácsi út mentén hagyva,

saját

gya-

í)2

logságát Harkály pusztának irányította. Ezen ujabb erteljes lökeSchneider és Ludwig dandárok, az ersbitésükre újonnan iiiet a visszarendelt Sartori dandár és 2 tizenkétfontos üteg daczára sem birják ki és délután 5 óra tájban úgy az Ácsi erd délkeleti csúcsa, valamint a Harkály puszta is a magyarok birtokába jut. De alig hogy Schlich hadtestét eszerint már majdnem teljesen a Czonczó patak mögé visszaszorítani sikerült, egyszerre uj fordulat áll be a harcz menetében. Schlick ugyanis a hadtestét fenyeget veszéty érzetében már korábban elküldte volt egyik parancsrtisztjét a Csém felé elindult Panjíitin altábornagyhoz, hogy az számára némi ersbitést rendelne vissza hadosztályából. Erre az emiitett altábornagy a részleges segélynyújtás helyett egész hadosztáh'ával fordiüt vissza és esti 7 óra tájban ép jókor érkezett be a harkályi magaslatokon, hogy az ott éppen lejátszódó lovassági rohamban düntleg mködjék közre. Pöltenberg ugyanis a gyalogsága által elért clnjáik kiaknázása czéljából és hogy a Schneider és Ludwig dandárok visszavonulását elvágja, 8 lovas századát Harkályon át Ács felé vezette elre, de miután útközben a Csém fell közeled Panjutint észrevette, már éppen felhagyni készült ebbeli szándékával, midn ujabb meglepetés érte. A dandárjáA'al az ó-sznyi szlknél állást foglalt tíimhschen tábornok ugyanis, a ki xx^j Schlick hadtestének hátrálását, valamint Pöltenberg lovasságának mozdulatait észrevette, dandárjával nyomban elindult Harkály irányában, hogy Pöltenberget hátba és oldalba foghassa. Ez utóbbi még éppen jókor észrevette a fenyeget veszélyt és még elég ideje maradt, hogy századjait a kell irányban rohamhoz fejldtesse. Mialatt ez még eldöntetlenül ide-oda hullámzott, Panjutinnak 2 felvonult ütege élénk tüzelést kezdett a huszárok zöme ellen, mely ennek folytán szintén elrevont ütegeinek támogatása alatt s igy az ellenséges lovasságtól nem igen üldíiztetve visszahúzódni kényszerült. Erre az orosz hadosztály teljesen harczhoz fejldik a harkátyi magaslatokon s jobb szárnj^án a Símhschen-, bal szárnj^-án az ujl)ól elrevont Ludwig dandár és egyéb I. hadtestbeli csapatok foglalnak állást. Úgyszintén kíizeledben volt már még további ersiitban Srhliclc bités gyanánt a IV. hadtest is, mely Mócsa felé szorult helyzetrl értesülvén, a hozzá csatlakozott Lederer lovas

dandárral egjnitt szintén visszafordult Harkály felé. Görgey a mindenünnen a harcz színhelyére visszasiet ellenséges oszlopok láttára Harkály irányában dönt lovas roham végrehajtására határozza el magát, mihez Pöltenberg hamarjában 24 lovas századot gyíijtíitt össze. Ezen roham külíinleges czélja leginkább abban állott, hogy a közfigyelemnek Harkály környékére vonása által, Klapkának (')-Szny ellen folyamatban lev támadásánál

szabad keze maradjon. Pöltenberg a rendelkezésére bocsátott 24

lovas

századdal

és

03

üteggel három oszlopban nyomult elre, melyek eltt a Pöltenberg, a balon jó messze ell, maga Göríjcy ellenséghez közelebb érve, ez utóbbi a huszárok lovagolt. Az arcz vonalát bevárandó, megállitotta lovát és maga körül széjjelnézvén, észrevette, hogy az Ácsi erd tájékán ellenséges lovas osztagok állanak, melyek Pöltenberg" jobb oldalát fenj-egetik az utóbbit ezen körülményre figyelmessé tenni akarván, levêtte kalapját, hogy azzal integessen, E pillanatban fejének hátulsó részére kétszer egymás után hatalmas kardcsapást kapott, melyet minden valószínség szerint vagy a rohamban résztvev s idközben közelébe ért, vagy talán éppen a saját kíséretéhez tartozó huszárok egyike szánt neki,

2

lovas

jobb

szárn3'ôn

;

még

pedig'

alighanem kevésbé

véletlenségbl

mint inkább szándé-

amennyiben Görgey az nap vérvörös zekéjérl mindenki már messzirl könnyen felismerhet volt. Mialatt Görgey sebét egyik segédtisztje bekötözte, a mellette

kosan, által

elszáguldó huszár osztagok az orosz ütegek tüze daczára az ellenvetették magukat. séges lovasságra a Sirabschen dandárra A rohamot Simbschen els harczvonala, a Liechtenstein chevauxlegersek fogták fel, de ezeket a huszárok erteljes lökeme csakhamar visszaszorítja; ekkor azonban közbevág a rézsút felállított és 6 dsidás és 1 dragonjôs század által képezett osztrák 2-ik harczvonal is, minek fotytán a huszárok rövid kézi tusa után visszavettetnek. Görgey, kinek sebét idközben bekötözték s a kit a visszavonulók árja szintén magával ragadt, parancsot adott ugyan PölfenhergneJc a roham megújítására, a mi azonban tekintettel arra, hogy idközben az ellenséges lovasság is visszahúzódott, abbanmaradt. Ezalatt az osztrák IV. hadtest is beérkezett Harkáh^ környékére, a lovassági ütközet sorsa azonban ekkorára már eldííntve lévén, teendje a csatatérnek ezen részén már nem igen akadt. A leirt nagy lovassági összeütközés alatt Pöltenherg gyalogsága az Ácsi erdben és attól jobbra, aDuna mentén pedig i?ö!A;o^;s^^^/ feltartóztatlanul tovább njômultak elre és ugyancsak szorongatták az ismét harczba vont Sartori dandárt, mig végre Görgeytl parancs érkezett, mely a harcz félbeszakítását s a visszavonulás megkezdését rendelte el az erdök mögé, amit az ellenség ellentámadásba való átmenetre használt fel, mely azonban, különben is már este lévén, az Ácsi, illetleg' Megyfa erd szélén véget ért. A Pöltenherg és Görgey által vezetett nagy lovassági roham idejében Klapka, a ki eddig inkább védleg viselte magát, délután 4 és 5 óra között LehiingenneJ: parancsot adott, miszerint 2 ütegnek bevezet tüze után hadtestének 5 zászlóaljával 0-Szny ellen dönt támadásra induljon. Az emiitett helységet 5e?íeíZe^ 11 gyalog századdal tartotta megszállva, mig dandárának többi részét tartalék gyanánt a helységen kivül állította fel. Leinhigen zászlóaljait az elrendelt támadás-

—

—

94 közül az elsbe a 3. honvéd sorezred 3. zászlóalját osztotta be, a második harczvonalba pedig' az 52. sorezred 3. zászlóalja és a 42. és 65. honvéd zászlóalj jutott. Az els harczvonalnak a kertek által fedve, észrevétlenül sikerült a helységet meg-közelitenie és az ott állást í'ogialt ellenség'et rövidesen a helység" közepéig vissza is nyomta. Itt azután rendkivül makacs harcz fejldött ki, mely Leiningen els harczvonalbeli csapatjainak visszavonulásával végzdött. Erre Leiningen második harczvonalát hozza mködésbe, de ennek erlködése is hiábavalónak bizonyul, amennyiben Benedek idközben a helység védrségét tetemesen megersítette. Csak a harmadik rohamnál, melyet a várágyúk Qgj része és a védsánczokból újonnan elresikerült Klapkának ü - Sznyt, is támogattak, renclelt ersbitések liarcz vonalba tag'ozta, mel^êk

hoz két

zászlóaljat

és a

19.

mindkét részrl dicséretes kitartással folytatott küzdelem után, birtokába ejteni s elvégre is Benedek a Simbschen dandár elvonulása folytán magára hagyatva, este felé kénytelennek érezte mag'át hadteste zöme felé, Mocsara visszavonulni. A IV. hadtest parancsnoka, Wohlgemuth altábornagy kevéssel 5

óra után értesült

Benedek megtámadtatásáról, mire

a

Jahlo-

nowszki dandárt nyomban útnak indította 0-Szny felé, midn azonban kevéssel ezután Harkály körül is a harcz újra lángra lobbant, Wohlgemuth Jablonowskit bevonultatta a Harkály felé elindított hadtest zöméhez, Benedeknél' pedig parancsot küldíitt, miszerint ellenséges túlervel szemben Mócsa felé húzódjék vissza. E szerint este 8 óra tájban, a felek egyikére sem valami különös eredménjaiyel végzdött csata, az egész vonalon befejezését nyerte.

A

helyenként igen makacs harcz veszfnyi letiszt és 131 génység, sebesültekben 28 tiszt és 546 fnyi legénység, eltntekben 2 tiszt és 160 fnjd legénység; összesen 35 tiszt, 837 ember és 168 ló. Az oroszok részén: halottakban 4 f, sebesültekben 3 tiszt és 11 fnyi legénység; összesen 3 tiszt, 15 ember és 25 ló; a szövetségesek összes veszteségbe tehát 38 tiszt, 852 ember és 193 ló. A magyarok vesztesége körülbelül 1500 fre tehet, pontos veszteség' kimutatás azonban csak a VII. hadtestre nézve maradt feini, e szerint ennek vesztesége halottakban és sebesültekben 20 fnyi letiszt és 286 fn^á legénység, eltntekben 3 tiszt és 248 génység összesen 23 tiszt, 534 ember és 66 ló. Meg kell továbbá emliteniuik, miszerint az éppen letárgyalt csatában mindkét fél vitézül és férfiasan harczolt s azon magyar zászlóaljak legén^^ségo, mely a széls jobb szárnyon a déleltt fotyamán megfutott, délután igen szépen kiköszörülte s fénycsen hel3Tchozta a katonai bccsiüetén imént ejtett csorbát. Egyszersmind kiüön dicsérleg ki kell emelnünk Görgeynek e napi katonai 12 óra hosszat

tartó,

teségei az osztrákok részén: halottakban 5

;

95

magatartását

is,

a ki támadó visszacsapása

által

a harcz menetében

idre kedvez fordulatot idézett el, bár a csata vég-én a kivivott elnyöket ismét kii'agadni cng-edé kezébl ugyanitt , bár mint a sereg legmagasabb parancsnoka nem tartozott kötelességéhez, kard-

jó

;

dal kezében

is

fényes bizonyítékát adta személyes bátorságának a szerint egyik alárendeltje által okozott meg;

minden valószinüség

csakis sajnálkozásunknak adhatunk kifejezést, légyen az ismeretlen tettes, orvtámadásáért katonai szempontból mást mint megvetést nem igen érdemel.

sebesülése

felett tehát

s bárki lett

—

A

ministertanács határozata folytán fparancsnokká kinevezett Mészáros altábornagy a fparancsnokságot Komáromban átveend, július 2-án reggel Pesten gzhajóra szállt, de midn ez délután 5 és 6 óra között Páth falu közelébe ért, Komárom fell ágyúdörgés hallatszott, mire az öreg Mészáros azon hitben, hogy további

Dunán nem biztos, parancsot adott a gzhajó fkapitányának, miszerint a hajót Pestre irányítsa vissza. Görgey elmozdítása a fparancsnoki állásról, melynek hire a táborban július 3-án terjedt széjjel, különösen a VII. és III. hadtestnél szült nagy izgalmat és elégületlenséget, ami hova-tovább annyira fokozódott, hogy úgy a tisztek mint a legénység részérl utón útfélén kifakadások voltak hallhatók a kormány, de különösen legutóbbi intézkedése ellen. Ily aggasztó tünetek között Klapka mint a táborban jelenlev legidsebb tábornok július 4-én reggeke a hadtest-, hadosztály- és csapatparancsokokat, valamint az egyes csapatok tisztikarának megbízott képviselit a 8. számú erd elé tanácskozásra hivta egybe, melyen az egj^begj'ülteket mindenek eltt a kormány iránt engedelmességre és bizalomra hivta fel, kijelentvén, hogy ennek legutóbbi intézkedése leginkább azért történt, miután ily veszélyes idben a hadügyminiszteri és fparancsnoki áUás fontos méltóságát egyedül egy ember sikerrel nem töltheti be. Erre a jelenvoltak úgy a maguk, mint a csapatok nevében kinyilatkoztatták, miszerint nekik az összes magyar hadvezérek között legtöbb bizalmuk Görgêyhez van s hogy általános az óhaj, kéressék meg a kormány, hogy Görge^^t továbbra is a sereg élén hagyja s ha már egyik méltóságát le kell tennie, legyen az a hadügyminiszterség. Ezen közóhaj tolmácsolásával a gyülekezet KlapJca és Nagy Sándor tábornokokat bizta meg, a kik mindjárt kocsin el is indultak Pestre távollétük idejére a tábor fölötti parancsnokságot, miután Görgey seblázban feküdt, ideiglenesen Leiningen útja a

;

vette

át.

Még rom

mieltt Klapka és Xag}' Sándor kocsira ültek volna, há-

3-áról keltezett szolgálati irat érkezett Komáromba az eg^áket Kossuth intézte Klapkához, melyben tudomására hozza, hogy Arad s vele 66 ágyú, 2000 mázsa puskapor és 1500 fegyver kézre került és egyúttal felszólítja Klapkát, miszerint 13.000 embert Kojúlius

;

96

marom

számára íjarancsnoksága alatt megtartson, a sereg" pedig Nagy Sándor alatt Pestre küldje le. A másik levél Mészárostól Görgeynek szólt, a melyben az „a minister mât a haza szent nevében felszólítja, tudósítaná, hogy hajolt-e az elbbeni kormányrendeletnek, mely szerint serege nagyobb részével Pestre vonuljon?" Egyúttal tudomására hozza, hogy Kmethyparancsot kapott, hogy vagy Pest, vagy Paks felé tartson. A harmadik iratot végre szintén Mészáros intézte Klapkához s ez csak közelebbi részletezése volt Kossuth legeli emiitett levelének s egyidejleg meghagyatik benne, hogy a sereg zöme, ha netán a Duna jolDb partján már nem lehetne, a ba'parton vonuljon el Komáromból. Klapka és Nagy Sándo? július 5-én korán reggel érkeztek Pestre és Kossuthot felkeresvén, ennek lakásán déleltt 9 órakor minisztertanács volt, metyen Mészáros és DembinsJci is részt vettek. Miután Klapka a fels-dunai sereg tiszti karának óhaját eladta, a ministertanács abban állapodott meg, hogy Mészáros tartsa ugyan meg az összes seregek fölötti fparancsnokságot, de egj'Uttal Görgey is maradjon meg- a fels-dunai hadsereg parancsnokának s csak azt jelentse ki, hogy a hadügyminiszterséget leteszi s hajlandó magát Mészárosnak alárendelni. Ez alkalommal Dembinski a jövend müveletek hadi tervét is elterjeszté, mely szerint az összes erk és sánczai

feiimaradó

részét

haladéktalanul a Maros és Tisza között voltak összpontositandók, hogy onnan aztán az ellenséges hader egy része ellen támadólag lépjenek fel. Klapka és Nagy Sándor az ez értelemben szerkesztett Írásbeli utasításokkal ellátva, július 5-én délben ismét visszaindultak Komáromba, a hova még az nap éjjel megérkeztek. Bár Görgeynek sebe következtében orvosi tanácsra egyelre mindennem izgalomtól távol kellé

magát tartania, Pestrl érkezett egyik futár tisztjétl, Bakody már Klapka és Nagy Sándor visszaérkeztét megelzleg^

Tivadartól

Pesten az utóbbi idben történtekrl s igy letételérl is hadsereg fparancsnokságáról. E szerint Klapka és Nagy Sándor elterjesztése már nem találta készületlenül s bár eleinte a kormány rendeleteinek felolvasása alatt sötét arczot mutatott, késbb mégis hozzájárulását fejezte ki azok tartalmához s nyomban megirta lemondását a hadgyminiszteri állásról, egyúttal azonban a további teendk megvitatása végett déleltt 10 órára lakására haditanácsot hivott egybe. Hogy bensleg miként gondolmaga kozott Görgey jíivend magatartását illetleg, erre nézve többek között ezeket irja emlékirataiban: „A fseregnek meglepen erélyes állásfoglalása mellettem újból megszerezte nekem a megkiértesült

a

a fels-dunai

vántató hatalmat, hogy elbbi kijelentésem szerint sereggel a kormány rendelete ellenére továbbra is

maradjon) cselekedjem

midn

s

erre

már

szilárdul

cl

i., hogy a Komáromnál

(t.

•

voltam

Klapka tábornok, a fsereg hadtestparancsnokai

határozva, és a

köz-

97

iroda fnöke az elrendelt haditanácsra nálam További czélja pedio- saját szavai szerint az volt, hooy „a i'hadsercget összességében továl)l)i sorsának, meg'gyzdése szeelkülönítésére birja Kossuthnak, de feltétlenül beesületteljes rint nem a nemzetnek sorsától." Ebez képest a haditanácsot meg*nyitó poiili

liadiiiiivelcti

östízojüttek."

beszédét Görg-ey azzal zárta be, hogy ö az azonnali elvonulás hea kiirülzároló ellenséges hadseregen való áttörést ajánlja a Duna jobb partjára. KlapJca határozottan ellene nyilatkozott Görgey nézetének és hatalmas érvekkel szállt sikra a kormány rendeleteinek csakis azonnali foganatosítása mellett, mert a haza úg-y mond az összes erk összpontosítása által menthet meg. Klapka után Nagy Sándoi' szólalt fel s teljesen az eltte szóló nézeteihez csatlakozott a haditanács többi tagjai haboztak és hallgattak. Erre ismét Görgey emelt szót és látván, hogy Klapka helyes érvelései mennyire hatottak a hallgatóságra, kijelentette, hogy tulajdonképpen az javaslata sem zárja ki az erk egyesülését s igy nem .,az egyelyett

—

—

;

sülés

vagy nem

eg'yesülés fölött kell szavazni,

hanem

a

fölött,

váj-

jon a kivánt eg'yesülés szégyenletes futás avagy harcz utján eszközíiltessék. Az elbbi minden esetre kényelmesebb, vájjon egyszersmind becsületteljesobb is: a fölött döntsön a haditanács." Ezen ügyes fordulattal Görgey megint saját malmára hajtotta a vizet határozott, de hozzás a haditanács az áttörés eszközlése mellett téve s ez nem igen volt Görgeynek Ínyére, akár sikerül a július 9-ikére tervezett áttörés, akár nem, az után az összes seregek egyesülése okvetlenül és haladéktalanul foganatosítandó. Még^ a haditanács megtartásának napján, július 6-án kés este Kla'plca az alábbi levelet vette Kossuthtól: „Visocky tábornok ma Czeglédre érkezett csapataival, holnap Kecskemét, Körös és Szabadka felé indul. Perczel tábornok, kinek már 10.000 embert bocsátottunk rendelkezésére, holnapután átkel a Tiszán elvédéi ma már Kis-Lj-Szállás eltt állanak, csapatainak egy része pedig Török-Szt. -Miklóson és Szolnokon. Az ellenség a Tiszán túl Debreczenben áll. A népfölkelés különben erélyesen folyik s mihelyt Perczel átkel a Tiszán, az egész néptömeg támogatni fogja öt. Nagyváradon 5600 fnyi fegyveres tömeg áll 1200 honvéddel, 350 huszárral és 8 ágyúval. A tiszántúli vidéket illetleg eg^^általában semmi aggodalmaim nincsenek, minthogy a viszonyok Erdélyben jelentékenyen javultak. Azok az oroszok, kik Nagyszeben fell Háromszékbe betörtek és Kezdi- Vásárhelyt elfoglalták, a legnagyobb gyorsasággal ismét Nagyszeben felé, egész a háromszéki határon túl visszavonultak és pedig ugy, hogy Sepsi-Szent-Györgyön még élelmi szereiket is ott hagyták. így jelentik ezt hivatalosan július 3-áról. Bem Tekérl Beszterczére vonult az ellenség ellen, ersitéseket vont magához, melyekkel, hátban többé nem fenyegetve, a vele szemben álló ellenséget megverni reméli. A haza megmentése ;

1848—19. kat.

tört.

7

98

önök mai hadmveletétl s holnapi menetük szerencsés keresztülvitelétl íügg. Alindenekeltt szükséges, hog-y véget érjenek a fels hadseregnél a politikai és katonai korteskedések. Ezek után tehát az

tudatja,

ben

hogy a fels-dunai hadseregnél

kormánybiztosi

lev Ludwigh János helyébe Bonis Sámuel

minség-

államtitkár nevez-

haditanács tárgyalásain jelen lenni, avagy hadászati intézkedésekbe bocsátkozzék, hanem hogy a kormány a hadseregnél is képviselve legyen s összhangba hozassanak ily módon a politikai és katonai folytatja tovább Kossuth és az anmüveletelv stb. A nemzet nak akaratál)(')l fennálló kormány elismeri, méltányolja s a hála mély érzetével tiszteli a hsiséget, mert ez menti meg a hazát az ellenségtl. A hazát azonban nemcsak az ellenség', hanem a beivillongások is tönkre tehetik. A halál az ellenség által dicsteljes azonban szégyenletes, mert ez a nemzet lehet, a saját kéz általi öngyilkossága. Tábornok úr, ön római jellemmel hlv. Kn önben nemcsak a vitéz katonát tanultam ismerni, hanem a szabadság^szeret polgárt is, s ennélfogva rendithetlen hitem, hogy ön támogatni fogja a kormányt úgy a hazát védelmezni, mint annak szabadságát megvédeni. Budapest, 1849. július 6-án. Az ország kormányzója: Kossuth L. sk. A miniszterelnök: Szemere sk." Klapha ezen levél vétele után azonnal magához hivatta Bayert a seregnek további megmaradásáért s kijelentette eltte, hogy Komáromnál nem veheti magára a felelsséget s miután Görgey állapota a megêlz haditanács izgalmai folytán jelentékenyen roszabbra fordult, Klapka mint utána legrangidsebb tábornok meghagyta a vezérkari fníiknek, hogy haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket a sereg' elvonulására nézve s errl az okok felemlitése mellett Clörgeyt is értesítse. Ez utóbbit Bayer Görgey állapotára való tekintettel nem tette meg, de az intézkedéseket kiadta, melyeknek értelmében az I. hadtestnek július 7-én napkelte eltt, a többieknek ptnlig ugyanaz napon fzés után kellett elvouulniok. Éhez képest a/ I. hadtest vett parancsához képest 7-éu hajnali 4 órakor el is nuhilt Vácz felé s a déleltt folyamán elérte els állomását, Bátorkeszit. Görgey egyik segédtisztje által ügyelmessé téve, személyesen látta az I. liadtestet ablakai alatt elvonulni s szerfölött föliiuhüva, neki ezt elbb behogy a liaditanács liatározatát, anélkül, kogy jelentették volna, megmásították, azonnal megirta a szolgálatból való végleges clbocsáttatása iránti folyamodványát. Ennek hire csakhamar elterjedt a hadsereg kíirébeu, minek folytán Leiningen, Pöltenberg s még néhány törzstiszt déleltt 9 órakor felkereste Klapkát, hogy a tett intézkedések mcigváltoztatására birják s hogy ez beszélje le nem igen (ííirgeyt lemondási szándékáról, mivel ellenkez (>setl)en tetett ki,

kinek kötelessége a

nem hogy

katonai, harczászati

—

—

k

állhatnak jót a történendkért. Klajika tehát kellelleniil

V)ái'.

kiadatta

99

az

liíuUcsl visszatérésére

I.

Vüuatkozfj parancsot,

este 7 órakor küldöttség" menesztetett,

1100"}'

ezt

(jöruoyhoz

pedig-

lemondásának

visz-

ujabb bizalmi nyilatkozata és ragaszkodásának ily í'élreismerhetlen bizonyítéka által felbátorítva kereken kijelentette a küldöttség eltt, hogy ö immár nyilt ellentétben áll a kormánynyal s liogy kívánalmak, miszerint a fhadsereg" parancsnokságát ismét átvegye, eg-yértelmü a kormány elleni nyílt ellenszegülésének helyeslésével. Mintán daczára ezen kijelentésnek a küldöttség nagyobb része megmaradt kérelme mellett, (iörgey visszavonta lemondását, de mivel egészségi állapota nem engedte meg', hogy egyelre a fparancsnokságot tényleg gyakorolja is, Klajíkát kérte meg" helyettesítésére. Bár ez a legutóbb történteken elkedvetlenedve^ szintén elbocsáttatását szándékozott kérelmezni, Görg-ey unzsolására a 9-ikére tervezett áttörés vezetését vég're még"is magára vállalta, de egyúttal szavát vette az alárendelt parancsnokoknak, hogy akár sikerül az áttörés, akár nem, tovább nem állják útját az összes seregek egyesítésének. A 9-ikén keresztülvinni szándékolt áttörés a központi hadmveleti iroda azon érvelése folytán, hogy elbb a kell lszer, valamint Görgey Annin és Horváth ezredes mozgó csapatjainak beérkezte bevárandó, utóbb megint 2 nappal elhalasztódott s \gx an-

szavonására

nak

birja.

Görr/ey

a

sereg

keresztülvitelére ujabban július

Felemlitendnek

11-ike tüzetett

tartjuk továbbá,

ki.

hogy Mészáros 7-én

ismét de ellenséges csapatok közelléte miatt ezúttal is csak Nyergesujfaluig jutott. Most pedig lássuk az osztrák táborban és mindenekeltt a Csallóközben és az Alsó-Vágnál idközben történteket. A Csallóközben álló osztrák II. hadtest parancsnoka Csorich altábornagy a Colloredo hadosztályt már július 1-én Aranyos és Köszegfalva vonaláig- tolta elre, mely ell Kosztolányi elcsapatjai gyenge ellentállás után Újfalura és Xemes-Örsre húzódtak vissza. Még ugyanaznap délután V24 órakor Kosztolányi 3 zászlóalj, 4 huszár század és 1 üteggel támadólag nyomult elre az osztrákok vonala ellen, mégpedig* 1 zászlóaljjal a Duna mentén, a lovassággal az ellenséges állás bal szárnya ellen, a zömmel pedig' a középen, mely késbb Szent-Pál irányában az ellenség jobb szárnya felé húzódott. Bár Csorich altábornagy a Liebltr tábornok alatt álló elcsapatokat megersitette, azok eleinte visszahúzódni kényszerültek, de miután Liebler nemsokára ellentámadásba ment át, a magyarok csakhamar ismét Új-

megkísérelte

falura,

a

Komáromba

való

eljutást,

onnan pedig Nemes-Örsre húzódtak

vissza.

Az egészben véve

jelentéktelen ütközet az osztrákoknak 3 halott és 16 sebesültjükbe, a magyaroknak pedig 5 halott, 40 sebesültjükbe és 11 lovukba került. Csorich erre megersítette Aranyost, Lovadnál pedig a- fsereggel -leend összeköttetés helj^'eállitása végett a Dunán hidat veretett, mely július 7-ikére készült el.

100

Ezzel egyidejleg' a Szerednél álló Pott dandár is hidat vert a Vág"on, hogy vett parancsához képest Komárom meg'figj'elése czéljából Érsekújváron át Hetényre vonuljon. Ezen elnjômulásnak tulajdonképpen csak akkor kellett volna bekövetkeznie, ha majd a sereg' zöme Komárom alól elvonul. Pott tamog-atása czéljából szükség-esnek látszott, hogy a Grahhe alatt Rózsaheg-ynél álló orosz hadtest Nyitra és Léva megszállása után lírsekujvárra nyomuljon elre hogy ezen kívánság mennjáben és miként ment teljesedésbe, arról majd késbb leend alkal-

magyar

;

munk

szólani.

Az

osztrák fsereg körében idközben a következk történtek Július 2-én este a csata elnémulása után az egyes seregtestek következleg helyezkedtek el Az /. hadtest Sartori dandára az Ácsi erdt tartotta megszállva s jobbra a Harkály pusztánál álló Ludwig lovas dandárral lépett összeköttetésbe. ScMieider dandár az Ács eltti magaslatokon, a Bianchi dandár Ács mellett s :

:

A

végül a Meischach dandár a Czonczó patak mögött, bal szárnyával a Dunára támaszkodva táborozott. A Panjutin hadosztály estig a Harkály puszta körüli magaslatokat tartotta megszállva s azután Csém puszta mellé vonult. A IV. hadtest a Bechtold lovas hadosztálylyal Mócsánál, a IIL hadtest pedig Nagy-Igmándnál maradt. Haynnu fhadiszállását július 3-án Bánáról Bábohiára tette át, honnan O Felsége július 5-én a sereg körletét elhagyva, Bécsbe tért vissza. Július 6-án a fhadiszállás Nagy Igmándra helyeztetett át, a sereg pedig a következ állásokat foglalta el Az I. hadtest Ács körül elfoglalt állasaiban maradt, melyeket futólagosan megersített a IV. hadtest már július 3-án M ócsárol Csém pusztához vonult, a hol szintén néhány erdítést emelt a III. hadtest Dossen dandára a Fiquelmont dragonyos ezreddel Tatára tolatott elre, honnan 1 zászlóalj, 4 lovas század és 3 löveg Almásra különittetett ki innen július 7-én egy kidönitmény Esztergomig portyázott, mire az ottani magyar rség a hajóhidat felégetvén. Párkányra húzódott vissza. A Wolf dandár és a Veigl dandár fenmaradó része Nagy-Igmándról Mocsara vonult, a hol Bechtold lovas hadosztálya is táborozott. A Kisbérnél maradt Gerstner dandár Moórig portyázott. Panjutin hadosztálya Bábolnáról Nagy- és Kis Igmándra vonult s egy lovas osztaggal Kocsot szállotta meg. A tüzértartalék végül a Czonczá patak mögíitt Iljmajor jûsztánál táborozott. Július 6-án vette Huynau a jelentést, hogy az oroszok megindultak Miskolczról Pest felé hogy tehát ket a fvárosok megszállásában megelzze, július 9-én Wussiii rnagy alatt egy 3 dsidás századból és 1 lovas ütegbl álló külíinitményt indított útnak Mócsáról Buda felé, melyet lü-én a hadtest j)araucsnokságát átvett Ramberg altábornagy, a Dossen és Veigl dandárral követett, (lerstner dandára Moóron és Székesfehérváron át voiudt Budára, a Mó:

;

;

;

101

csán maradt Wolf dandár podiu'

1

zászlóaljjal Tatát szállotta

egy 2 fiyaloo- és 1 lovas századból álló Esztergomba küldött, hogy ez a magyarok

mog-,

clleuboii

kis portyázó csa-

]iatot

által

iijbóli

elrombolt hid

helyreállítását meggátolja.

A komáromi

második

csata.

1849. július 11-éu. Július 7-én este bevonnlt Komáromba Ho7'váth János ezredes portyázó csapata a N^'itra vidékérl, július 8-án pedig Görgey Ármin a magáé\'al a bányavárosokból, valamint Nagy Sándor is az I. hadtesttel Bátorkeszibl s igy a sereg a 9-ikére elhatározott támadó áttíirés végrehajtására együtt volt, melyet utóbbb a hadmveleti iroda, mint már elbb emlitcttük, július 11-ikére halasztott el. A támadás keresztülvitelére július 10-én este a kíivctkez, Albrecht vezérkari alezredes által kidolgozott intézkedések adattak ki :*) Reggeli 7 órakor lefzés után mindenki indulásra készen álljon. A sebesültek és orvosok számára szóló fuvarokat kivéve, egy kocsinak sem szabad a hadsereget követnie. A Janik- és Rahovszhy hadosztályok a jobb szárnyat alkotva, reg'geli pont 8 órakor Aschermnnn ezredes parancsnoksága alatt Ács felé nyomulnak elre, kierszakolják az erdt és az ellenséget a Czonczó patak mögé szorítják vissza, a hol állást foglalnak és további parancsokat várnak. A hetedik hadtest Pöltenherg alatt ezen elnyomulás támogatása czéljából fél órával késbb a Rakovszky hadosztály és a Pikéthy tábornok lovassága által határolt térségbe vonni és azon esetre, ha az ellenség jobb szárnyunkkal szemben makacs ellentHarkály felé es erdszegéM támadja meg. állást fejtene ki, a Ezen hadtestnek késbbi állása a Czonczón és Rakovszkytól balra leend. Pikéthy tábornok reggel 7 órakor a táboron belül a 2., 4., 16. és 9. huszár ezredeket hadosztálylyá alakítja és mig a jobb szárny az Ácsi erd felé elrenjômul, avval egyidejleg Harkály puszta felé tör elre, itt az osztrák lovasságot meglep támadás által visszavetni ijiarkodik és mialatt az ellenséges balszárny oldala és háta ellen fordul, azt visszavonulásra kén3^szeritvén, az erdre intézend rohamot megkönnyíti. Ha majd az ellenség a középen is Igmánd felé vissza lesz vetve, akkor a lovas hadosztály azt üldözni lesz hívatva és este felé újból a Czonczó patak mellé húzódik vissza. A harmadik hadtest Leininqen alatt reggel 8 órakor kezdi meg' elnyomulását a középen, folytonos íisszeköttetést tart jobbra

Pikéthyvel, balra az els hadtesttel és ha már a csata kezdetét Csém pusztát támadja meg. Ezen hadtest feladata, ha jobbra elnyök éretnek el, az ellenséget Xagy-Igmándból kizni, a gyrvette,

'')

Lásd Memoiren von Georg- Klapka

178. oldal.

102

bicskei utat elérni és

Xagy Igmánd

eltt állást foglalni.

A

hadtest

kiküldend ers kiilünitmények által egy összeköt rsöt az els hadtesttel a Tömörd

Bábolna, Csanak és Csép

felé

magát és vezet utón állit fel. Utóbbi hadtest szintén 8 órakor indul s elnyomulása közben a harmadik hadtesttel egyenl magasságban

biztosítja felé

és összeköttetésben marad. Emiitett hadtestnek feladata az ellenséget Mócsából kizni és a harmadik hadtestnek elnyomulását támog-atni. Mócsáról Nagy Sándor tábornok egy osztagot a tatai út megfigyelésére rendel ki, a csata eldíintése után (? !) a hadtest fenmaradó részével Tömörd felé nyomul elre, a hol állást foglal. Kocs, mihelyt az ellenség odahagyta, ers lovas különítmény által szállandó meg. Ha az ellenség' ezen helységben tartaná magát, akkor az oda felé vezet utón és attól jobbra a harmadik hadtesttel leend összeköttetés végett, osztagok állitandók fel. Görgey Ármin portyázó különítménye a harmadik és els hadtestet tartalék gyanánt követi s azok által vonatik harczba, a hol legszükségesebb a támogatás. Ha ütközetbe nem kerülne, úgy ezen különítmény Mócsánál üt tábort, különben pedig' azon hadtesttel táboroz, a melylyel a harczban részt vett. Az Es^'erházg hadosztály reggel 8 órakor indul el Ó-Sznyrl, Almás felé tüntet és este ismét régi állásába húzódik vissza. Minden, a mit a hadosztály az ellenségrl észrevesz, menetei és állásai Almás és Tata eltt, a harcz folya-

azonnal jelentend a fparancsnokságnak. A komáromi védrmég' az éj folyamán szétosztandó az egyes védm üvok kclzött és a csata alatt fol^'^vást készenlétben marad." Ezen intézkedések még a következ rendelkezésekkel és moíi-jegyzésekkel egészíttettek ki „Az egyik vagy másik hadtest feladatának balsikere esetleg az egész hadsereg visszavonulását vonhatja maga után. Ennélfogva minden hadtest teljes erejét fejtse ki és a legnagyobb kitartással harczoljon. A fsuly a Czonczó vonalra fektetend. Az ellenség legersebb Acs eltt, fhadiszállása Bábolnán van. Kiválóan fontos az igmándi országút kézrekeritése ha ez sikerül, akkor az ellenséges állás közepe át van törve. Mócsán és Tatán az ellenség' legg3a;ngébb és ersbitésekidevonása sem könny. Az (isszes málha, kétnapi élelem és a lszer ftartalékok az erdített táborban maradnak vissza, mig a nap gyzelme el lesz döntve s mig az összes hadtestek kijelölt állásaikat el nem foglalták. Az összes sebesültek és foglyok Komáromba küldendk. Egy adag ken3êret és szalonnát mindenki mag'ával vigyen. A csata kedveztlen kimenetele esetén a visszavonulás az összes had- és seregtestek által az erdített tábor felé kezdend meg. A hadsereg fparancsnoka a csata alatt a középen, a harmadik hadtestnél tartózkodik. Ha az összes állások el lesznek foglalva és a nap úgy lesz eldöntve, amint kívánatos és szükség-es, akkor a fparancsnokság hadiszállása és a központi hadmveleti iroda Kis Igmánch-a tétetik

mán ség"

:

;

108

út, liovu ;i luvál)bi iiitézkt'dúsok átvétele véo(;tt esti 'S órára iiiindeji tiszt küldend.' sereglést részérl 1 1 p]zen intézkedés, lia mást nem is, de a sikeres áttörésnek azon sarkalatos tételét, mely szerint az eldönt ponton tnlervel

—

kell

í"elléj)iii,

alezredes

a

bizonyára szem ell tévesztette, amennyiben Albrecht rendelkezésre álló erket a különben is terjedelmes

vonalon úgyszólván egyformán osztotta

Az állott:

az

(isszes

bevonása

után

el.

Komáromnál

rendelkezésre

YII. és VIII. hadtest, továbbá Horváth és Görportyázó külíinitményei, melyeknek látszáma 53 zászló-

I.,

gey Ármin

erk

II., III.,

70 lovas század, 2()() tábori löveg", mintegy O.OUO fnyi létszánnnal. Ebbl azonban a 11-iki áttörésben, a sánczokban, Csallóközben stb. visszahagyott meg-szálló csapatok leszámítása után, csak alj,

47 zászlóalj, 50 lovas század és 160 löveg, mintegy 40.000 fnyi létszámmal vett részt. Ezen erkkel szemben osztrák részrl részt vettek a csatában az I. és IV. hadtest, a III. hadtest Wolf dandára, a Panjutin hadosztály, Bechtold lovas hadosztálya és a tüzértartalék egy része; összesen 53 zászlóalj, 49 lovas század és 176 löveg, állítólag nem több mint 34.000 fnyi létszámmal, amennyiben a kolerabetegek száma ez idtájt az osztrákoknál 14.200, az orosz hadosztálynál l.'-iOO, összesen tehát 16.000 fre emelkedett. Július 11-én a csata megkezdése eltt a diuiai osztrák sereg következleg állott az I. hadtestbl, a Reischach dandár 2 zászlóalja által megersített Schneider dandár az Ácsi erdt tartotta megszállva; Ács helység és az Ácsi erd között, az országúttól északra a Binnchi dandár, attól délre Linlvlt/ lovas dandára állott a Bianchi dandár mögött, a Czonczó patak túlsó partján, Ács északnyugati szeg'élyénél Sartori dandára, a Czonczó beömlésénél pedig szintén a patak balpartján, a Reischach dandár fenmaradó része állott. A IV. hadtestbl a Jablrmoivslci dandár a Harkály pusztát tartotta meg'szállva, mögötte, nem messze a Czonczó pataktól, Benedek dandára állott a Herzinger hadosztály Csém puszta körül vett felállítást. A III. hadtest Wolf dandára a Bechtold lovas hadosztálylyal Mócsánál állott, Almás-Xaszály felé elretolt elcsapatokkal. Panjutin hadosztálya Kis- és Nagy-Igmándnál, s végül a tüzértartalék a Xag^^-Igmánd és Ács között fekv Ujmajornál állott. Közel voltak még, de a csatában nem vettek részt: a Duna balpartján lev II. hadtest, valamint a Buda felé útban lev III. hadtest zöme. Július 11-én reggel köd fedte Komárom táját, mely után késbb es kíJvetkezett ez okozta, begy a tartalék lszerkészlet kissé elkésett, minek folytán a támadó oszlopok csak 9 óra tájban indultak meg és 11 óra körül dördültek el az els ágyulö vések 0-Szny és Almás között, melyeket Eszterházy váltott a Wolf dandárnak Almásra kikülömitve volt elcsapatjaíval. Wolf erre Almás :

:

:

;

sr

:

104

ersbitéseket küldve, 4 zászlóalj és 1 ütcg-bl álló dandáráiiak zömével Mócsától északra állott fel; hasonlóan elbbre vonult a 23

felé

századot számláló Bechtold lovas hadosztály is, melynek parancs3 századdal és 1 ütegg'el az ellenség' mozdulatainak megfio-y élése czéljából Almás felé lovagolt elre. Bechtoldtól kapta Haynau fél 12 órakor az els jelentést a magyarok küszöbön álló táraadásáról, mire mômban parancsot adott, miszerint a IV. hadtest a Harkály körüli magaslatokra, Panjutin hadosztálya pedig a Csém puszta mellé vonuljon. Midn a sereg fparancsnoka fél 1 óra tájban a harkályi magaslatokra ért, akkorára már a Ácsi erdben igen élénken folyt a harcz. Aschermann ugyanis a sznyi szlkön és a lovadi utón elrenyomult két hadosztályával a Megj^fa erd eltt megjelenve, az ottani magaslatokon azonnal felvonultatta tüzérségiét ennek elkészitü tüze után a magyar rohamoszlopok többszörösen áttörik az ellenséges csatárlánczot s a Schneider dandárt makacs ellentállás után kiszorítják az erdbl. Ezalatt Pöltenherg is elbbrenyomult hadtestével és az Ácsi erdben magával szemben talált ellenséges osztagokat szintén visszaszorította. Mialatt Schneider csapatjait az Ácsi erd mögött gyülekeztette, Schhck hadtestének többi dandárjait is elrerendelte és pedig a Binnchi dandár, kíivetve a Sartori dandár által. Ács hel^^ség-gel szemben nyomult be a hasonnev erdbe, mig a Reischach dandár az erdnek dunamenti részét iparkodott hatalmába ejteni. A múttól keletre es erdrészt a Jablonoivski dandárhoz tartozó Nassausorezred 1-s zászlóalja tartotta megszállva és azt a magyar VII. hadtestbeli csapatok ismételt rohamai daczára hsies kitartással védelmezte. Az utóbb emiitett dandár többi 3 zászlóalja és ütege Harkály pusztát tartotta megszállva az cmlitett erdrész és puszta közé Liidivig lovas dandára tolatott elre, melylyel szemben nemsokára Pikéthy lovas hadosztálya vonult fel, mire Ludwig kissé hátrább vonult. Pikrthy a helyett, hogy' feladatához hiven minél elbb erteljes rohamra indult volna, ütegeivel hosszadalmas ágyúharczba bocsátkozott, melynek, bár a Jablono'wskt dandárnak elég érzékeny veszteséget okozott, egyéb eredménye nem lett, mint hogy a Harkály jûszta kigyulladt és ig-y az azt megszállva tartó osztrák csapatok az ég puszta mögé tartalék viszonyba húzódtak vissza, a támogatásaira elrevont, 4 zászlóaljból, 8 lovas századból és 2

noka

;

;

ütegbl álló Benedek dandár pedig vonvt fel csatarendbe. Ezalatt folyt,

az

Ácsi

erdben

aiuiak

attól

jobl)ra

birtokáért

a

magaslatokra

heves

küzdelem

és a VII. hadtest balszárnya túlereje daczára csodálatoskép-

pen sehogy sem birt a Nassau z(")Id ágra vergdni.

ezred

1-s

Wohlgemiith altábornagy a tüzérségi

zászlóaljáA'al

tztl

sokat

szemben szenvedett

105

balszárnyán scrjiteiidí"), a Benedek dandár 4 lovas századával uieg'ersitctt Hersinqer hadosztályt akként rendelte Cséin melll elre, ütcg'állásait baloldalba fogja ennek folytán hog"3' az Pikéíhynek az emiitett hadosztály déltájban fel is fejldött a Csémll északra fekv mag-aslatokon, a midn az egyszerre váratlannl jobb oldalában megtámadva érzi magát. Leininyen ugyanis hadtestével a magas vetések által fedve, teljesen észrevétlenül mcgkíizelitette Hersimjer hadosztályát, melynek elcsapatjait a váratlan megtámadtatás csakhamar zavarba ejtette. Erre Leiningen hamar felvonultatta tüzérségét, lovasságát pedig az osztrák hadosztály jobb oldalába irányította, úgy hogy most már Herzinger csapatjai han\'att-homlok rohantak vissza Csémnél elfoglalt korábbi állásuk felé. Ez volt az idpont, a midn Fikfthyneh szintén erél^êsen közbe kellett volna vágni, hogy az osztrák IV. hadtest balszárnyát is megingassa, de sem ez meg nem történt, sem Nagy Sándor^ kinek intézkedésszerüen a III. hadtesttel egyenl magasságban kellett volna elnyomulnia, nem volt kéznél hadtestével, pedig a szerencsésen megindult támadó lökem nyomatékos folytatása a nap gyzelmét alig'hanem végérvényesen a mag-yar zászlókhoz csatolta volna. Leiningen tevékenységét is úgy látszik azon tudat bénította meg, hogy sem Nagy Sándor, sem Görgey Ármin támogatására egyhamar nem igen számithatott. Elbbi csupán lovasság'át, tüzérsé:

géxiek egy részét és 2 zászlóaljat tolt elre az ó-sznyi szlk felé, a hol ezen csapatok a velük szemben felfejldött ellenséges lovas hadosztálylyal nag^'ôbbára tüzérharczot folytattak, minek legalább az lett az eredménye, hogy Bechtold, a ki idközben visszatért szemrevételez különítményével Almás melll s a kinek tulajdonképen parancsa volt Csém felé, tehát a magyar III. hadtest oldala, esetleg háta ellen mködni, de e helyett elbb a Lederer^ majd a Simhschen dandárt is arczczal az ó-sznyi szlk felé vonultatta fel, ezen helyzetben jó sokáig lekötve tartatott. Miután sem Pihéthy, som Nagy Sándor az osztrákok részén Csém körül beállott krizist kellképen ki nem aknázták, Hersin-

gerneh csakhamar alkalma nyilt csapatjait Harkály és Csém közcitt njból csatarendbe állítani, bár a levegben függ jobb szárnya még most is az átkarolás veszélyének volt kitéve, a mit azonban a már útban lev ersbitések csakhamar ellensúlyoztak. délután fél í) óra körül A kölcsönös erk állása ez idjt

—

—

csataterven van feltüntetve.

a

Haynau már a Herzinger hadosztály elmômulása idejében parancsot küldött Bechtoldnak, miszerint lovas hadosztályával Csém felé mködjék közre, ezen parancsot azonban a szemrevételezés czéljából hadosztályától távollev Bechtold í\a:y látszik késn kapta meg midn pedig Herzinger visszavonulni kényszerit, Haynau Panjufint is felszólította a bábolnai út mentén való közremkíidésre. :

106

Bechtold Nagy Sándor csapatjaival már ersen érintkezésben a vett panancsnak csak annyiban felelhetett meg\ hogy egyelre csnpán Simhschen dandárát rendelte ki Csém l'elé, a hova az ép akkor érkezett be, a midn Panjidiii hadosztálya, melybl 2 zászlóalj Nagy Igmánd megszállására maradt vissza, a Csémi major körül harczhoz fejldött s igy Simbschen annak jobb szárnyához csatlakozott. Még mieltt ez megtörtént volna, Wohlgemuth a Horzinger hadosztályt személyesen ujabb támadásra vezette elre. LciniiifieM erre els vonalbcdi zászlóaljainak élére állva, ers ellentámadást kisérel meg Wohlgemiith azonban okkor elbbre vont összes ütegeit fejldtetto fel, melyeknek tüze a támadásra indult magyar zászlóaljakat rendetlenségbe hozta. Ezalatt KlcqjJca^ a ki szintén a III. hadtestnél tartózkodott, tartalékütegeinek nagyobb részét vonta elre, mibl 140 lövegnek részvétele mellett, majdnem egy órai heves és j^nsztitó ágyúharcz keletkezett. Leiningen ezaiatt gyalogságát kissé hátrább fekv állásba vonta vissza, hogy onnan njabb rohannia induljon. Csakhogy ekkor Panjutin és Simbschen is közel voltak már s az elszigetelten elretolt magyar hadtestet túlszárnyalással fenyegették. Leiningen ennek daczára egy ideig helyt áll s csak midn az oroszok jobb szárnya a Simbschen dandárral mindjobban elre nyomult, nehogy teljesen közbeékeltessék, megkezdte visszavonulását, mely elég jó rendben indult ugyan meg, de miután a csapatok nemsokára három oldalról jöv gyilkos tz kíizé jutottak, a további visszavonulás majdnem teljes felbomlássá fajult el és csak a nem éppen igen erélyes üldözésnek köszönhet, hogy késbb, az ordilk eltt a reud legalább nagyjából ismét helâêállt. A kevéssel elbb a Ill-iknak végre segitségül érkezett I. hadtest, nemkülönben az 0-Szny és Almás között, csupán a mindvégig Mócsát megszállva tartó Wolf dandár clcsapatjaira akadt Eszterházg hadosztály, most már szintén nem tehetett egyebet, mint hogy az erdök véd szárnyai alá vonult vissza. Ennek fedezésére Nagy Sándor mindkét hadtest lovasságát egyesitvén, elbb Simhschen dandárával, majd Bechtold egész lovas hadosztályával töl)bször (isszecsapott okközben az I. hadtesthoz tartozó 1. és 8. huszár ezredek osztagai ismételve néhány lépés távolságra várták be a rohann\a indult osztrák lovasságot, hogy közvetlen közelbl pisztolyaikat elsütve, az utána következ rövid kézitusa után a gyalogság sorai mögé, mely aztán a maga részérl v(!tte át pillajiatnyilag a tüzelést, illanjanak el, hol ezen sikerült mvelet ismétlésére hamarosan újból rcmdozkedtok. KlapTca^ miután a III. hadtest ütegeit a jobb szárnyra felAliuláii állott,

;

;

Pöltenherg és Aschermannhoz sietett, az itteni dolgok a magyar csapatok e szárdicséretes önfeláldozással küzdöttek, (irvendetes eredmény

vonultatta, állásáról

nyon

meggyzdést szerzend. Bár

Hú

Illái-

itt

nyoiniilt (>l(ji-o.

sem

iiícii

volt

ieiiit''lliet("),

ainoiiiiyibon az Ácsi

(jsztrák daiulárok léjjésrl lépésic,

A Duna

mentén elrehaladó

erdbe

hc-

biztosan nyoiiiultak Meischnch dandár az Ácsi és tle

Me^yl'a erd közíitti tisztásra érve, ott hamar felvoimltatta üteö'ét és azután egy elhatározó rohammal az utiJbbeinHtett erdcskébe is benyomult. Tle jobbra a Bianchi és Schneider dandárokból álló Lieclitenstehi hadosztály és az ezt tartalékban követ WaUmodeji hadosztálybeli Sartorí dandár nyomult elre, melynek jobb szárnyához, az erd és a Harkály puszta között, Ludivig lovas dandára csatlakozott. A harcz legêlkesoredettebb része a csatavonal ezen szárnyán az Ácsi erd délkeleti részeiben, az ujsznyi országút mentén játszódott le, a hol a VII. hadtestbeli magyar zászlóaljak háromszor törtek elre halálmegvetéssel, de mindannyiszor hátrálásra kényszerítve, végre Klaplca beérk(^zte után még egy negyedik és utolsó lökemet kíséreltek meg s miután eredményre ez sem vezetett, Klapka az erd eltti magaslatokon felvonult tüzérségének az ellenséget sakkban és távoltartó tüze alatt a visszavonulás megkezdését rendelte el. Osztrák részrl az Ácsi erd legutóbb enditett helyén kivált a Császár- vadászok 1. zászlóalja és az úttól jobbra fekv erdcsücsköt megszállva tartó Xassau ezredbeli 1. zászlóalj tntek ki hsies kitartásuk által. A visszavonulás e szárnyon is elég jó rendben, az osztrákok által kevésbé erélyesen üldözve, hajtatott végre s miután a magyar csapatok délután 5 óra tájban az erdök vonala míigé húzódtak vissza, a tüzelés illetve a további harcztevékenység a hosszú csatavonal valamennyi pontján véget ért. Az osztrák seregtestek elbbre nyomultak ugyan, de azután az erdök eltt félkört alakítva, öregestig tisztes távolban csatarendben állva maradtak, a midn igen ers el()rs felállítás védelme alatt a csatát megelz éjjelen elfoglalt táborhelyekre vonultak vissza. így végzdött a fels-dunai hadsereg utolsó jelentékeny nagy tusája, melyben a csapatok mindkét részrl példás kitartással és (in feláldozással

küzdöttek egymás

ellen.*)

*) Az egyik leg-kiválóbb osztrák forrás Raming, der Féld zug in Unund Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849, errl többek között ezeket irja: ,,Die Palme des Sieges gebiihrt nnserer Ansicht naeh dem GM. Benedek mit seiner Brigádé, dem 1. Bataillon Nassau, dann allén Truppén des 1. Armeekorps iinter der Führung des tapfern FML Grf. Schlick. Auch den Insurgenten müssen wir das wohlverdtente Lob der Tapferkeit zollen, die Truppén, welche im Acser Waldo kámpften, waren nicht nur g-ut geführt, sondern habén sich aucli mit sehr viel Muth und Standhaftigkeit, theihveise mit einer Beharrlichkeit und Zahigkeit geschla:

g'arn

—

gen, welche wir bisher an der Infanterie der Insurrections-Armee zu begegnen nicht gewohnt waren. Die feindliche Kavallerie des linken Flügels hat nicht nur durcli geschickte Manver, sondern auch durch feste

—

Haltung die Vernichtung abgewendet, mit welcher das 1. und 3. Insurgentenkorps bedroht waren alléin die Division Pikethy hat als Kavalleriekör;

108

A

11-én szenvedett veszteségele: halottakban 7 tiszt és 116 fnyi legénység, sebesültekben 24 tiszt és 559 íonyi legénység, eltntekben 1 tiszt összesen 82 tiszt, 755 fnyi legénység és és 80 fnyi legénység 271 ló. A Panjutin hadosztálynál halott 1 ember, sebesült ^.5 ember. A szövetségesek összes vesztesége tehát 32 tiszt, 781 fnyi legénység és 271 ló. A magyarok vesztesége Klapka szerint halottakban és sebesültekben mintegy 1500 ember; Klapka 5, Leiningên pedig 8 tisztet veszített kíséretébl. Most jjedig' Niigent dunántúli jôrtyázásairól még néhánj' szót. A magyar fegyvereknek fels-dunamenti, nemkülönben Perczelnek és Bemnek délvidéki fényes sikerei következtében*) május elején Nugent is indíttatva érezte magát az Aldunánál álló hadait a horvátstiriai határ felé visszavonni, a hol azok kisebb csapatokra felosztva május közepe táján következleg állottak fel Fürstenfekhiél Pó7/?2Íí^ rnagy alatt IV2 zászlóalj, 1 lovas osztag és 4 löveg; Nagj^-Kanizsát Dimatschelc alezredes alatt, a kitl a parancsnokságot késbb Kneêvich ezredes vette át, IV2 zászlóalj, 1 lovas osztag és 6 löveg tartotta megszállva a Muraközben 8 gyalog század, 1 szerezsán osztag és 6 löveg Várasd, Kaproncza, Barcs és Verczénél pedig összevéve 6 gyalog század állott. Ezen álló rségeken kivüi Fürsteníeldbl Ziveyer százados ])arancsnoksága alatt egy 4 gyalog-, 2 vadász századból és 2 löjúlius

Az

osztrákolcnál

:

:

:

:

;

—

Körmenden át Szombathelyre rendeltetett, hova idkíizben május 22-én, a Pozsonyból 2 gjâlog-, 4 lovas századból és Vá ütegbl álló portyázó különitinénynyel szintén ideirányitott háró Gorizutti rnagy is beérkezett. Szombathel^'rl Gorizutti Sárváron át Pápáig folytatta útját, a honnan Nugent által Lövn, Baksán és Lendván át a Mura völgyébe rendeltetett, hogy a május 25-én Nagy-Kanizsát odahagyni kényszerült és Letenyére êgl:)l álló különítmény a

visszahúzódott Knezevich-címl egyesüljön. Az ezen portyázó külöiiitményeken felül megmaradt csapatokat Nugent június elején gróf Schaafgot.-^che altábornagy parancsnoksága alatt Pettau körül egy hadosztálylyá egyesitette, melynek állománya akkoron 7 zászlóaljat, 4 lovas századot és 24 löveget,

miutegy 8500 fnyi létszámmal tett ki b a melyn Rousseau tábornokok által vezényelt dandárokra tagozódott. Ezen. a császári hadsereg legutóbb kíizölt hadrendjéuél 2. tartalék hadtest elnevezés alatt már felemiitett**) hadnak július közepe táján újból felvett hadmveleteire késbb még lesz alkalmunk \isszatérni. ()sszesen

és Zeisherg

lêr fást gar koino Wirksaiiikeit gcausscrt, und di('nt(> o-ieichsam nur als grossartiíí'O abor müssigo Bcdeckung- ihrcr (lui'ch licftigcs Fouer sicli aus-

zeichnenden Batterien." *) **;

Lásd a II. kötet Lásd ezen kött

27.

íejezotét.

33. oldakin.

HARMINCZHARMADIK FEJEZET. Az orosz fsereg betörése

és

elnyomulása Mískoicz-Debreczen

vonaláig. 1S49. június közepétl július elejéig.

A

Pashiewits herczeg közvetlen parancsnoksága alatt álló orosz fsereg zöme június els napjaiban szorosan a magyar határ mellett két nagy csoportban, Neumarkt és Dukla tájékán állott*), honnan a III. hadtestnek az eredeti terv szerint Neumarktról AlsóKubinon át a Vág völgyébe, esetleg a bányavárosokon át közvetlenül a Duna völgyébe, a II. és IV. hadtestbl álló lóernek pedig Dukla tájékáról Eperjes-Kassán át Miskolcz és a közép Tisza tájékára kellé elnyomulnia. Még mieltt azonban a sereg-mozdulatok kezdetüket vették, Pashiewits azon hirre, hogy a Kárpátok alján/ 60.000-fnyi magyar sereg az átkelk biztosítására mintegy 50.000 áll, a III. hadtestet is Eperjes felé vonta s helyette az Árva és Vág víilgyek elzárására a Orahhe különítményt rendelte ki. __J A fsereg zömével egyidejleg a Watra-Dornánál álló GrotenhjelmneJc Úrban osztrák dandárával együtt Erdély északi részeibe Besztercze felé, a Plojestinél álló V. hadtestnek pedig Lüders alatt Brassó felé kellett elnyomulnia, hogy Clam-Gallas hadteste által támogatva mindenek eltt a Székelyföldet szállja meg, majd onnan Szebenen át (xyulafejérvár felmentésére siessen s végül Paskievvitsnek Magyarországon kezet nyújtson. Miután június 14-én és a következ napokon Miidós czár a Dukla kíirül összpontosult csapatok felett szemlét tartott, az egyes oszlopok, mint alább látni fogjuk, megkezdték átvonulásukat a

—

Kárpátokon. _^ Az oroszok bevonuló zömével szemben Magyarország északi; megyéiben nagyjában véve csak a IX. hadtest, melynek parancsnokságát DemhinsTci lemondása után Wisoclci vette át,**) és Kazinczy *)

**)

Lásd ezen kötet Lásd ezen kötet

45. oldalát. 6.

oldalát.

110

liadosztálya

moly soreoTészck állománya lisszesen

állott,

ali"'

tett

lobbot 17.000 ombornól. Részlotesobboii vé\'o ozou sorogTÓszek állása az oroszok beii^-omulása alkalmával a kíivotkoz volt. Lázár dandára, 2400 embor 8 ágyúval, Bártfától délro Klusó és Lfalváa lengyel légió dsidásaiból és i}g\ osztály szabadcsapatnál állott

ik.i

;

ból álló jobbszárnya Giráldnál a Dukláról Stropkón át Eperjesre vezet utat tartotta megszállva. Idzikowilci dandára, 2000 ember 8 ágyúval, Kis-Szebennél állott s 500 borsodi íinkéntest elrsül Patolt elre. A Lázár dandár mögött a bártfai utón Deméthén Bulharyn dandára állott 3400 emberrel és 8 ágyúval, inelyhez még néhány lovas század és egy csapat önkéntes vadász járult. Még liátrább, líperjesen 'Ja^zwitz állott 2000 emberrel és az ágyútartalékkal, a lengyel légiónak 500 embere pedig Kassát tartotta meg-

locsára

A Szepességet és azontúl egészen Liptó-Szent-Îiklósig kiterjeszkedve, Beniczhy födözte szabad csapatjával. Árva- és Liptó megyékben pedig a védsereg mozgó hadai portyáztak. szállva.

Kazinczy 7020 ember és 28 ágyúból álló hadosztályának dandára Hnsztot, a másik Mármaros-Szigetet tailotta megszállva és a Kárpátokon át vezet utak szemmeltartására Veresegyik

marthon,

Izán, Kcivesligeten,

Krösmezn,

Szaczalon és Szelistyén

rségeket állítottak fel. A majdnem 50 mértfíild kiterjevédvonal két szárnya, a IX. hadtest és Kazinczy hadosztátya

íig'yel désíi

kíizött,

()sszeköt

már rég

szolgált, bár ez mint erd védrségét 2 honvéd és 2 jelentség-ét mozsárral és tábori ágyúval képezte. Wi-

pontul

elvesztette

Munkács vára

volt

;

vadász század néhány Deméthén volt e mögött Kapi mellett még socJci fhadiszállása Dembinski kedvez védállást szemelt ki, a hol a benyomuló oroszokkal dönt csatába vélt bocsátkozhatni. Végül megomlitend még, miszerint Dembinski a Kárpátokon át vezet utakat tle tel:

hetleg

elromboltatta.

Az

orosz seregoszlopok kíizül legelsnek a Ili. hadtest zíime \Riidiger alatt összesen 22 zászlóalj, 22 lovas- és 11 kozák század, 3 árkász század, 86 löveg és 1 osztrák röppenty üteg, indult el junins 15-én Neumarktból s az nap Újfalut, 16-án Lipniket. 17-én pedig Lublót, a kozák elvéd Palocsát érte el. Sass altábor(nagy egyidejleg parancsot kapott, miszerint Alsóûbiiniál álh'i a hadIkülönitménj'ével Cfral2b£,Jilíxii_Ji5rté^^ Itesthez csatlakozzék. Lahinzow altábornagy a II. luultestlu'z tartozó 16';^ zászlóaljjal, 2 árkász és 3 kozák századdal, továbbá 48 löveggel június \

17-én (írybowból a magyar határon fekv Izbj'ig, 18-án Tarnóig nyomult elre Kuprianoiv altábornagy a II. hadtest tíibbi részé;

16Vá zászlóaljjal, 2 árkász-, 8 lovas- és 3 kozák századdal, továbbá 46 gyalog és 8 lovas líiveggol június 17-én (iorlieze környékérl Konieesnóig, 18-án pedio- Háilfáig nyomult elre.

vel,

\

Hl Ruschen altaljüina^y 2

árkász-,

s

lovas

és

/}

a

I\'.

J7 zászlóaljjal, osztrák röppenty

liadlestlioz tartozó

kozák századdal,

1

továbbá 48 gyalog és 8 lovas lövcgg'cl június 17-én Zmig-iito<;<2,'el, rod kiirnyékéról Grabig-, 18-án a Zboró mellett fekv Sniilnóig' juBuschen hadoszlopát (írabig' elkísérte és tott. Miután Miklós czár ismét visszatért országába. Beloyuschew ott csapatjait megáldotta, altábornogy szintén I\'. hadtestbeli s zászlóaljjal, 1 árkász- és 8 kozák századdal, továbbá 24 gyalog- és 2 lov. löveggel 17-én Dukla kíirnyékérl elindulva, még aznap átkelt Barvinek mellett a határon s másnap elvédjét Komarnikra elretolva, innen Szvidnikre és Hlropk('»ra portyázó külíinitménjêket küldött elre azon híreszteléssel, hogy az orosz sereg zöme szintén Strojikón át nyomul, hogy a magyarok állását Bárti'a-l^^perjes kíizíitt megkerülje. Tscheodajeiv gynl. tábornok a IV. hadtest további 8 zászlóaljával, 1 árkász-, 8 lovas és 6 kozák századdal, továbbá 24 gyalog' és 6 lov. löveggel június 17-én Zmigrodnál gyülekezett, 18-án pedig Polányig nyomnlt elre. A 2. és 4. köiniyü lovas hadosztály 48 lovas százada Ki lov. lövegg'el egyelre a raktárak örizetére Dnklán hagyatott. A határra elretolt magyar elcsapatok csak gyenge ellentállást fejtettek kisigy junijis 19-én Pa ki p,Mnf,i^ már Bártfá n üthette fel fhadiszállását, melynek kíirnyékén seregének zöjne is íisszpontosult Rüdiger hadteste zömével Palocsán maradt, elvédjét ellen-ben Héthársig tolta elre. Bártfát Paskiewits azonnal megersítette s a városban 1000 beteg számára kórházat rendeztetett be. Bártfáról Paskiewits még 19-ike folyamán néhány kozák század fedezete alatt személyesen kémszemlét tartott Lfalva felé. mely alkalommal kozák kisérete és nnntogy 50 fnyi magyar huszár osztag kíizött ríivid íisszecsapásra került a dolog KJusó és

!

fi

;

j

1

egyébként a kémszemle arról gyzdtette meg a_ hogy nem mint eleinte vélte, GO.O OO^han em legfelj ebb ^^'^^' áll vele szemben mindannak daczára az Eperjes eltt ^^^Q-J.^^' várható ellentállás megtörésére a legmesszebbmen elkészületeket tévé igy mindenekeltt kijiijátt|d ta^jjTl^j^^ílfO^JE^ "^'^" ^-i''gyarok által többé-kevésbé (nrQmíólt__jitak
Lfalva

k()zött

;

hercz^-et.

;

;

:

:

—

ellen_Jiizán.Jvcll ctt meii-töirtéiniie.

Az este

elrendelt

Héthá renál

jnozdulatok

Kür'io-er

végrehajtása

elvédé

és

az.

közben junius_,j20-án

ellene

támadólag

fellép

112

elcsapatok között összeütk özésre került a alkalommal orosz forrás szerint'lTiíaayárök 800 Tialüttat, tehát alighanem töibbet, mint a mennyi a csetepatéban részt vett, az oroszok pedig' 6 embert vesztettek, 2 tisztjük és 13 emberük pedig megsebesült. Wisocki ezalatt azon megyozdésre jutván, hogy az orosz IdziTcoiüshi doloo",

(laiidárbeli

mely

tömegek elnyomulásának

sikerrel

úgy sem

állhatja

útját,

Kapi

odahagyva, Ej)er|es_mögé Lemesánra húzódott vissza, a hova, hátvédjét Hornoson hagyva, juniiis__23-án megérkezett. Ugyané napon reggel szállották meg az oroszok anélkül, hogy ellentá]Iásra^ találtak vo hia Epgrjcst, a hol Pîskiewitg ismét 1000 ~ fre^Hej esen pedig .SOCTfr evakj kórházat rendeztetett be. Ezalatt a 40. doni kozák ezred a Kis-Szeben fell visszahúzódó magyar osztaggal Somos eltt (isszecsapván, visszavettetett okkor azonban a sereg elvéd parancsnoka, Baggahufud tábornok az Olga fherczegn huszár ezreddel és a 4. könny lov. ütegg:el^ a kozá kok segítségére sietvén a megismételt Toham a magyarok visszavonulásával végzdíitt. E]z alkalommal megint csak orosz forrás szerint a magyarok halottakban 65, foglyokban pedig 113 embert, az oroszok pedig mindössze 6 halottat, sebesültekbon pedig 1 tílrzs-, 2 ftisztet és 30 fnyi legénységet vesztettek. Ezen összeütközés után az orosz seregnek Anrep tábornok alatt 24 lovas- és 22 kozák századból, valamint 24 lövegbl njoniian alakított elvédé még az nap Somost szállotta meg, a II. és IV. hadtest zöme pedig Eperjes és Szent-Péter kíizött, az 5. gyalog hadosztály evvel egyenl magasságban a Tárcza jobb partján foglalt állást s végül a III. hadtest zöme Nagj^- Sárosig, egyik különítménye pedig Berthótfalváig jutott. Wisochi a somosi összeütközés hirére folytatta vissz avom ását Kassa felé, m ely eltt a budaméri magaslatokon állást foglalt. Ennek hirére Pashieunts n yomban kiadta inU^zkedéseit__ezên á^ melletti állását

,

megtámailására, melyek "szerint a 11. hadosztály hét zászlóalja által megersített 4. gyalog hadosztálynak Somosról az országúton, az T). gyalog hadosztálynak Somosról Kisfalun át egyenes irányban a budaméri magaslat felé, a lovasságnak a 4. és 5. gyalog hadosztályok k()Z(5tt toronyirányt s végül jBwsc/ien altábornagynak a 12. gyalog hadosztálylyal és 1 lovas ezreddel Bogdány-Vajkóczon át Bestor felé s onnan a Tárcza bal partján lefelé kellett elnyomulnia. Wisochi azojiban eznttal sem jvárta be a támaclá st, hanem június 24-én Hidas-Németire, 2r)-én Forróra, 20-án pedig Mi skolczig hu zódjittyissza. Ily kíiriilmények között az~o"rosz

Jj_:_és^^^V^__Jia^tost_j^

24-én délben ])uskal ()vés nélkül vonult be Ka^^ára^ melynek déli oldalát Fasliiewits azonnal meg ersíttette, a városban pedig szintén 1000 fre való kórli ázat létesitett. A sereg baloldalának fedezésére kirendelt Beloguschew altábornagy még június 21-én elvédével

113

Stropkót, zömével pedig Szvidnikct érte el, a hol eg'yelöre meg"Rüdiger hadteste június 24-én Eperjesnél gyülekezett, a hova a következ napon a június 17-én Alsó-Kubinból elindult s állapodott.

19-én Neumarktig, 21-én pedig Óí'aluig jutott Sass altábornagy is hadoszlopával. Eperjesrl Rüdiger 24-én LisseLky altá-

beérkezett

bornagy parancsnoksága alatt 4 zászlóaljat, 1 árkász-, 1 lovas- és 2 kozák századot 8 löveggel Szepes váralj ára kütönitett ki, a hova azok június 25-én érkeztek meg. Lissetzkynek legkiválóbb feladaképezte, hogy a Szepességen, kivált pedig az Igló és Lcse körül még netán tartózkodó magyar csapatokat széjjelszórja. Egyébként az orosz fsereg zöme június 25-ét Kassa kíirül pihen nap gyanánt használta fel. Bár eddigelé az orosz sereg a 12 15 mértföldnyi utat Uukl ától KassáÍ2' 8 nap alatt, tehát mé gTchets l assan tette me»' az osztrák kormány mcgbizottjának, gró'f Zichy J" 'erenc félelmi biztosnak gondoskodása daczára Kassán az embereknek már csak 7 na pra szóló élelmük volt az állattáp pedig teljesen elfogyott. Ez, valamint azon körülmény, hogy j únius 24-ik_e óta az orosz rsnpntok s oraiban a kolera is fellépett,^ azon elhatározásra birta PasJciewiUet^ hogy a serege zömét képez II. és III. hadtesttel egyelre csak Aliiüvolczig ny omuljon elre, a hol minda ddi g meg-állapodni s zándékozott mioniem utánszállitás avagy harácsolás ut ján legalább 25 napi élelem együtt lesz IV. hadtestnek" ezalatt Tokajon áf Debreczen felé kellett elnyomulnia, hogy eltekintve az ezen müvelettl várható erkölcsi hatástól, a seregnek megosztása által annak élelmezése még jobban megkönnyittessék. Ehhez képest a június 25-én kiadott intézkedések értelmében TsohfiO'hi eiv altábornao-ynak a Misko lcz felé elinduló sereg zömével egyidejleg, 24 zászlóaljjal, a 4. lovas hadosztály 32 lovas századjával, 9 kozák századdal, 96 orosz löveggel és V2 osztrák üteggel mielbb Tokajt kellé elérnie, hogy az ottani Tisza átjárót hatalmába ejtse. Belorju^cheiv altábornagynak a közlekedési vonalak biztosítására 2 zászlóaljat, 4 löveget és 50 kozákot Szvidniknél visszahagyni, hadoszlopának fenmaradó részével 4 zászlóalj, 2V2 kozák század, 10 löveg és 1 árkász századdal — ellenbei: Dobrán, Varannón és Vecsén át szintát

—

,

,

,

Â

tén Tscheodajewhez kellett csatlakoznia.

Június 26-án a sereg elvédje Anrep alatt, valamint Tsclieegy-egy különítmény pedig még tovább elre tolatott úgy a Miskolcz, mint a Tokaj felé vezet úton. Sass altábornagy hadoszlopa e napon Eperjesen pihent tartott, Lissetzky különitmén3ê pedig, miután Szepes-Váraljáig- ellenségre odajeiü hadteste Hidas-Xémethire,

talált, újból Kassa felé fordult vissza. A II. és III. hadtest fenmaradó része, kivéve az egy vadászzászlóalj által megersített és Enyiczkére elretolt 5. gyalog hadosztályát, Kassán és annak környékén maradt.

nem

—

1348—49. kat.

tört. ID.

ö

114

Június 27-Ó11 a del Ferrót érte

II.

hadtest

el, a III.

zöme Hidas-Xémethit, Anrep az elvédSomoson visszamaradó 8. hadosz-

hadtest, a

tály 2. dandárét és az utánnjômuló Lissetzky különitményt kivéve,

A IV. hadtest zöme Szántót, annak Kusnet4 zászlóaljból, 16 rendes lovas-, 7 doni kolövegbl és 1 árkász századból álló elvédje

Kassánál gyülekezett.

zow altábornagy

alatt

zák századból, 32 Tállyát érte

el.

Június 28-án a alatt Szikszóig,

a

II.

hadtest

hadtest, a

III.

zöme Halmajig, az elvéd Anrep Kassa felé útban lev Lissetzhyt

kivéve, Hidas-Némethiig nyomult elre. Wisochi június 26-án Miskol czra érve ott a kormánj'tól azon utasítást vette, miszerint az emiitett városnál magát minden körül,

mén yek

között tartani iparkodjék, egyúttal pedig tudomására hozatekintélyes ersbitésre számithat. Wisocki mindennek daczára, az orosz túler közelségére való tekintettel és miután összek öttetése Kazinczy val i mmár teljesen megsznt^ június 28-án Harsányra, 29-én MezkötottT'miszerint legközelebb a feldünai hadsereg részérl

vesdiê, íiU-án Kápolnára, júliu s 1-én Gyöngyösre, 2-án pedig fíatva nig_ húzódott vissza Ily körülmények között Anrep tábornok június 30-án Miskolcz eltt ellentállásra nem találván, mindjárt Görömbölyig nyomult elre; Miskolcz városát az 5. gyalog hadosztály szállotta meg, mig a II. és III. hadtest többi csapatjai Miskolcz és Forró között helyezkedtek el. Midn a kormány hirét vette, hogy az orosz sereg egy része Tokaj felé tért le, az ezen városnál álló 300 ejnbernyi különitmány ersJ)itésére_iL_Debreczenben szerv£Ms_jüatt_s_nagyliháia_Jí^ képzetlenjxjo nczokból álló ta rta]£üi(íl_j4Q0(^ küldetett Tokaj4^ Még Uííeltt ezen ersbitésekbeérkeztek volna, a tokaji különitménj'a Tisza-hid lebontása után a folyó balpartjára húzódott vissza s ott 2 ágyújával együtt állást foglalt. Az oro.sz .JY^îadtest elvédje június 28-án j3rt Tokaj elé s miután a magyar lövegek tzdel fogadták, Kusnetzow altábornagy szintén felvonultatta tüzérségét, melynek bevezet tüze alatt a gyalogságnak a Tisza mentén fekv kerteket kellé megszállania, a 41. és 51. doni kozák ezredeknek pedig parancsot adott, miszerint a városon alul úszva keljenek át a Tiszán, hog}^ aztán az ellenséget megkerülve, hátba fogják. Miután azonban a fotyó meredek partjai miatt az átusztatás eszméjével fel kellett hagyni, az 51. doni kczák ezred 6. százada Gublún rnagy vezetése alatt levetkzve s aJvai:=dot derék kö rü l kötv e lov ak nélkül úszott át a Tiszán hog}' a balparton lev~kompokár~Kátálmába keritse, illetleg, hogy a magyar különitményt meglepen hátulról támadja meg. Ezen merész vállalat meg is tette hatását, mert az amúgy is gyenge magyar különitmény magát megkerülve látván, a gát mentén sietve Rakamazra, onnan .

,

115

4000 ujonczczal együtt Debreczeuen át húzódott vissza. Kusnetôw erre azonnal hazzálátott a hid helyroállitásához, melyen még aznap este összes kozákjait és zászlóalj gyalogságát a Tisza balpaitjára tolta át az elvéd többi 1 része, nemkülönben az idközben beérkezett hadtest zöme is Tokajban és annak környékén vonnlt éji szállásra. Itt vette Tucheodajew a fparancsnokságtól az utasítást, miszerint Debreczenbe történ bevonulása alkalmával annak lakosságával kiáltvány utján tudassa: 1-ször, hogy azon esetre, ha törvényes uralkodójuknak meghódolni készek, tévelygésüket ez egyszer nem fogja megtorolni; pedig' a segítségére küldött

Szolnok

felé

;

2-szor,

hogy Debreczenben

és

környékén nagymennyiség gabonát

hajtasson fel s 3-szor, hogy 3 napi Debeczenben idzés után a fsereg\gel leend egyesülés végett Tisza-Füredre induljon s oda július 9-én érkezzék be. Tscheodajew a tokaji Tisza-hid és a körülíitle emelt sánczozatok biztosítására 4 zászlóaljnak és 12 lövegnek hátrahagyása mellett, mely csapatoklioz július 3-án Belogu-^cheiv hadoszlopa is csatlakozott Szvidnik fell, hadtestének fenmaradó részével fenti parancsához képest június 29-én megindult Debreczen felé s útközben július 3-án Hadházon Debreczen városának küldöttsége fogadta, kijelentvén, miszerint a város lakosai önként meghódolnak az orosz sereg' tábornoka eltt igy esett a kormány volt székhelye ia kardcsapás nélkül az oroszok birtokába. Debreczeiihen_Ts nh,nodqjfíw_l 3 napig tartózkodott s miután 30.000 ember számára 21 napra szóló élelmi készletet összegyjtött, július 6-án ismét odébb állott, még' pedig az eszések folytán ersen felázott utakra való tekintettel, nem az eredetileg tervezett irányban Tisza-Füred felé, hanem ismét Tokajnak tartva, a hol julis 9-én egyesült Beloguscheiv-vel ennek megtörténte és a Tisza-hidnak elromlDolása után 11-én Hej-Keresz- j/ túrra, 12-én pedig Mezkövesdibe menetelt. Tscheodajew debreczeni mveletei folytán az északi magj'âr hadsereg' jobb szárnyát képez Kazinczy hadosztály, mety jimius vég'én Husztnál gj'lekezett. teljesen p\_va\\__s^f\^\-í\ Wiso ckit fjl. Ily ;

;

—

kör ülmények

k cizötl

Kn^rnrzy

eleinte

Nagy-Bányán

át

Erdélybe

Bemhez

akart csaTIakoZTrr; miután azonban Tscheodajeir nemsokára ismét a Tisza mögé húzódott vissza, ennek folytán Kazinczy nyug-ton megmaradhatott továbbra is a Fels-Tisza mentén, honnan késbb a Perczel alatt a Közép-Tiszánál újonnan alakuló sereggel lépett érintkezésbe. Az orosz IV. hadtestnak-êbreczeni út ja alatt, a fsereg zöme kevésbbé iiio::!dásre méltó állapotban Misk ol^'^ fájál'ái3_L'Ps;^tpa;p1t folytonos eszések és rósz élelmezés folytán a kolera és egyéb betegségek ijeszt módon szedték áldozataikat, úgy hogy naponta 1000-nél több embert kellett kórházba szállítani. Hogy a betegségek tovaterjedése legalább részben meggátoltassék, Pashiewits július

vonulva,

A

116

2-ától

kezdve az elörs-csapü.t.okfl.t _kivéye,

sere o'test(;ket

az ü aa^ es

minek ^jótékony hatása iiéháuy nap muTvá csakugyan mutatkozott is, amennyiben július 5-étl kezd ve

Táktáböro kba

helyeztette

a^kolera lassan bár,

de

el,

sznni

LegborzasztábiuiiL4unius

kezdett.

29.~e's~jiiTrns~l)îké~közot!Tflir)ngött,a_Iûny^

~

o

napi^ idtartam alatt mjnt egy 2000 ember pusztult el 1000 beteget Paskiewits Kassára küldött s körülbelül kétszerannyi a seregnek július 9-én történt elvonulása alkalmával Miskolczon maradt vissza. A Debreczenben járt IV. hadtestnek kikülönitésének tartama alatt szintén mintegy 5000-nyi kolerás betege volt. Június 25-tl július 13-ig, a midn a kolera már csak szórványosan jelentkezett, a II., III. és IV. hadtestnek összesen 14.472 kolerás betege volt, kik közül csupáncsak a csapatoknál 2102 ember halt meg. A betegek befogadására szolgáló hórházak berendezésén kivül egyik kiváló gondját képezte Puskiewitsneh az élelmiszerek az utóbbival megbízott Selvan utánszállitása és annak biztosítása tábornoknak 10 zászlóaljat, 2 lovas századot, 75 kozákot és 18 löveget bocsátott rendelkezésre. Ebbl Duklán 1 orosz és 1 osztrák zászlóalj. Bártfán 1 zászlóalj, 25 kozák és 4 löveg, Eperjesen és Kassán egyenként 2 zászlóalj, 25 kozák és 4 löveg és azonfelül Eperjesen tartalék gyanánt 2 orosz és 1 osztrák zászlóalj, 2 lovas század és 6 löveg állíttatott fel. Mialatt a sereg zöme július 8-ig Miskolcz tájékán vesztegelt, PasJciewits azon hirre, miszerint élelemszállitmányait Torna tájékán :

;

ellenséges népfölkelés veszélyezteti, annak széjjelugrasztása czéljából július 4-én Sass altábornagyot 600 muzulmán-lovassal _és 2_ Tornára érkezett Sass löveggel rendelte ezen vidékre vissza. _

A

altábornagy ennelTTölyfán július 6-án innen Almáson át Rozsnyó felé vette útját s miután Hosszúrét és Krasznahorka- Váraljánál tényleg" ersebb népfölkelö osztagokra bukkant, azokat haladéktalanul megtámadta. A magyarok nem igen fejtettek ki ellentállást s miután Sassnak a népfölkelök egy részét leölni, 70-et foglyul ej3 sebesült teni, a többit pedig széjjelkergetni sikerült, 1 halott és hátrahagyása mellett újból a fsereg zöméhez Miskolczra vonult be. Most pedig ezen fejezet befejezéséül lássuk röviden a Orabhe különítmény mveleteit, melynek, mint tudjuk, parancsa volt az Árva völgyében álló Sass hadoszlopot fel váltani. E czélból Grabhe június 15-én 12 zászlóaljjal, a 45. számú doni kozák ezreddel és 36 löveggel Neumarktból elindulva, 17-én Alsó-Kubinba ért. Innen június 20-án hajnali 3 órakor 4 zászlóaljjal, 8 löveggel és 4 kozák századdal legelbb is Görgey Árminnak RgLZLsahügyiiél álló hadoszlopa ellen fordult, mely várost mihamar hatalmába ejtette. Két nappal késbb ugyanolyan ers hadoszlojjpal Párniczán át TuTúrócz ránj'-ba vonult s miután innen a szucsányi Vág-hidat és Szent-Mártont hatalmába ejtette, különítményének zömével ismét

117

Alsú-Kubiiiba húzódott vissza. A néhány nappal késbb vett azon álhirre, hogy Beszterczebányáról 15.000 magyar vonul Szt. -Miklós felé, Grabbe június 27-én 5 zászlóaljjal, 12 löveggel és 250 kozákkal, melyhez még 2 zászlóaljból és 6 lövegbl álló elvédjét is csatolta, Szt. -Miklós felé indult el, de már útközben Lucskiban tudomására esett, hogy Szt. -Miklósra csupán jelentéktelen magyar csapatok érkeztek, mely k tényleg nem is várták be Grabbénak Szt.-Miklósra érkezését. Innen Grabbe másnap a Vág balpartján Rózsahegyre, majd ismét Alsó-Kubinba húzódott vissza. Itt ekkor már várta Haynaunak és Csorichnak azon felszólítása, miszerint a Pott dandár támogatása czéljából Érsekújvár felé nyomuljon elre. Bár Oöruey Arm.in és Horváth ezredes portyázó csapatjainak elvonulása után a Vág és Nyitra mentén magyar csapatok már egyáltalában nem maradtak vissza, Grabbe különféle iirügy^JkâlattJmzta:!. halasztotta_e k')nvomulás átKomárom felé. Végre midn Gyrnek Haynau által törtéutbevelélerl értesült, julius__4záii 10 zászlóaljjal, 5 kozák századdal és 30 ágyúval útra kglF S zt. -Keresztre, a hova július 7-én érkezett meg. Itt aztán ismét ujabb ersbitések beérkeztét tartotta szükségesnek bevárni, a mi azonban csak július közepén

meg. Ity körülmények között Pott sem juthatott elbbre Nyitránál, Görgey pedig a szerencsétlenül végzdött második komáromi csata után a Duna balpartján leend elvoniásra teljesen szabad kezet nvert. történt

HARMINCZNEGYEDIK FEJEZET.

A

délvidéki események.

1849. május kíizepétl augusztus

A

eseméuyek

délvidéki

leírását

ott

elejéig".

szakítottuk

félbe,

midn

május 10-én Jellachich hadtestével Eszékre érve, a déli sereg alakitásához fogott*) ugyanazon idben Perczel Theodorovich ellen kivivit fényes gyzelmei után amint tudjuk, Pancsovára vonult be**), honnan, hogy gyzelem koszorúzta mveleteit végkép betetézze, legközelebb a titeli fensik felé szándékozott támadólag fellépni, bár annak megvétele Klapka honvédelmi tervezete értelmében Bemnek jutott volna osztályrészül***). Jellachich eleinte Dályánál akart a Dunán átkelni, hogy veleteinek színhelyét a Bácskába, a római sánczok kornyékére helyezte át, Mayerhoffer és Knicscmm szorult helyzetére való tekintettel azonban a Dunán való átkelést Zalánkeméinê tette át, a hova hadtestével és az elnyomulása közben fokozatosan bevont Lederer dandárral Eszékrl, melynek várparancsnokává Neustddter tábornokot nevezte ki, május 18-án elindulva, Vuko vártól kezdve két oszlopban Ilók Karlóczán át Zalánkeménre és Tovarnikon át egyelre Iregre és Rumára nyomult elre, mely utóbbemlített helyen a bán fhadi;

m-

—

szállását is felütötte.

A bán hadtestének elnyomulása közben Peresei idközben a Tisza jobb partjára átkelvén, május 22-én komoly támadást intézett a titeli fensik ellen, melyet Knicsnnin 2000-nyi szerb segélycsapattal, továbbá 2 zászlóalj csajkással, 1 zászlóalj péterváradi és 1 zászlóalj németbánsági határrrel és 30 ágyúval tartott megszállva. A ftámadást, melynek leplezésére Periasz és Mossorin ellen áltámadásokat intéztetett, maga Perczel intézte 6 zászlóalj gyalogsággal, egy osztály Ferdinánd-huszárral és egy osztály bara*) **)

***)

Lásd ezen kötet Lásd a II. kötet, Lásd ezen kötet

25. oldalát. 16fi. 8.

oldalán.

oldalát.

119

iiyai lovassal, továbbá )i ütogg'el Vilova ellen, melyet Buncic rnagy védett 2 csajkás zászlóaljjal, a szent-tamási önkéntesek zászlóaljával és 10 löveggel. Bunéié az elnyös terep által védve, oly ma-

ellentállást fejtett ki, hogy Perczel, miután csapatjait ismételde mindannyiszor sikertelenül rendelte támadásra elre, az ütközetet beszüntette s csapatjait hátrább fekv állásba rendelte vissza. De bár a magyarok ismételt támadásai határozott eredraénynyel nem végzdtek, Knicsmiin mindazonáltal arról gyzdött meg, miszerint ujabb támadás esetén aligha tarthatná magát s igy a Vján hadtestének elvéd parancsokát, Horváth tábornokot sürgs segélynyújtásra szólította fel, a ki ennek folytán már május 2í>-ika folya-

kacs ten,

mán

2 zászlóaljat,

1

dsidás osztályt és

V2

röppenty

üteget

indí-

Knicsaninnuli ezen segély valóban kapóra jött, amenynyiben Perczel már május 26-án megújította támadását, mi czélból a ftámadó oszloppal már éjfélutáni 1 órakor indult ki táborából ismét Vilova ellen, miközben egy mellékoszlopnak Mossorin tott el Titelbo.

csupán foglalkoztatnia kellett. Hajnali 3 órakor Perczel tüzérsége Vilova és a körülötte emelt földsánczok ellen élénk tüzelést kezdett ezután 6 óra tájban a gyalogsági rohamoszlopok nyomultak elre, melyeket azonban az ellenség íildökl kartácstzzel fogadott. Ennek daczára a Wasa gyalogezred egyik zászlóalja és a 8. honvéd zászlóalj egészen a földsánczokig- jutnak, itt azonban oly gyilkos tz fogadja ket, hogy a támadás folytatásával csakhamar felhagyni kénytelenek. Percz'4 meggyzdvén, miszerint mellett az ellenséget

;

ereje

Titel

bevételére

vasságának födözete delte vissza.

A

elégtelen, kifáradt gyalog'ságát elretolt lo-

alatt

még' a déleltt folyamán

magyarok vesztesége az igen rövid

Szt-Ivánra

ren-

ideig tartó harcz

daczára mintegy 120 halottra és sebesültre rúgott, az ellenség ellenben födött állásánál fogva csak csekély veszteséget szenvedett. Ugyané napon a Periasznál álló Bene dandár 1 honvéd zászlóaljjal, 2 huszár századdal és 1 üteggel a Bega csatorna mentén felállított szerb elrseiket támadta meg s eleinte a hidnál felállítva volt 2 gyalog századból és 4 háromfontosból álló rsöket vissza is szorította s a hidat hatalmába ejtette midn azonban délután 2 óra tájban a Knicsanin tartalékából kirendelt (3 gyalog század és 1 üteg ellentámadásba ment át, a magyarok nemcsak a déleltt elfoglalt hidat, hanem még- Perlaszt is odahagyva, Écska felé húzódtak vissza. Hene vesztesége mintegy 70 fre, a szerb hadaké mindössze 12 emberre rúgott. A szerbek a helyett, hogy a kiváló fontosságú perlaszi Bega-átjárót megszállva tartották volna, a hidnak elrombolása után ismét a Tisza jobb partjára húzódtak vissza. Perczelnek utóbbemlitett mveletei alatt Péterváradnál is ujabb összecsapásra került a dolog' a vár rsége ugyanis a körülzároló Mamiila dandár által emelt földsánczokkal szemben. Kamenicz felé ;

;

egy meglehetsen elretolt ellenüteget emelt, mely

ellen Jellachich.

120

a ki hadtestét mog'elzve, május 13-án Kamoniczba érkezett, éjjeli el. Eliez Mamula a 24-ikérl 2o-ikére hajló éjjeli 2 órakor 3 oszlopban nyomult elre és pedig- a 7 ^jdlog századból álló baloszlop Leül százados alatt egyenesen az üteg' felé tartott, a 4 századból alakitott kíizép az ütegtl keletre fekv majorok ellen, s vég-ül az Ocsverek alezredes parancsnoksága alatt 3 zászlóaljból álló jobbszárnyoszlopnak az emiitett majoroknál felállitott ellenség bal oldalába kellett kerülnie. A balszárnyoszlopnak a 2. honvéd zászlóalj rszemének lianyagsága folytán sikerült az üteget észrevétlenül hátba fogni s annak két ágyúját a közeli mély útba dobni. De alig hogy a benyomult ellenség az üteg szétrombolásához és az ágyúk eltávolításához fogott, Hollán a Gjûla}*'- ezred 8. zászlóaljának egyik századjával rohamra indul ellene s az üteget csakhamar újból hatalmába ejti. Az osztrák közép és jobboldaloszloppal Perczel MiTcló>i vette fel a harczot s bár az ellenség tulaj donképeni czélját itt sem érte el, visszavonulása alkalmával korábbi állásába 2 hatfontos ágyút mégis magával vitt. Az osztrák csapatoknak ezen vállalat 4 halottjukba és 10 sebesültjükbe került a magjârok vesztesége valamivel többre rúghatott. Miután ez idtájt Mamula dandárában is kitört a kolera s a legém^ség ennek folytán tömegesen szökni kezdett, Jellachich az emiitett dandárt május 27-én hadteste zöméhez Zalánkeménbe vonultatta be s helyette a körülzárolás foganatosításával a Biidisavljevich és DrasJcovich dandárokat rendelte Pétervárad elé. Ezalatt a hadtest átkelése Zalánkeménnél szakadatlanul folyt s június 4-ig már 4 gyalog- éa 2 lovas dandár Titel körül állott, csupán Rastich maradt még' egyelre a gyalogsági tartalékkal a Duna jobb partján, a ki azon hirre, hogy Perccel hadával Újvidékre húzódott, Karlóczára rendeltetett, a mi mint legott látni fogjuk, igen helyes rendszabálynak bizonyult. Miután Perczel a titeli fensikot megszállva tartó Knicsaninnal szemben sem tudott zöld ágra vergdni, most, midn a bán hadteste nagyobb részét is itt egyesité, még kevesebb kilátása lehetett a sikerre s igy feltette magában, miszerint hadát Újvidéken át Péterváradra vezeti s itt a körülzároló vonalon áttörve, a bán összeköttetéseire veti magát. Éhez képest Perczel Vilova eltt csak gyenge különítményt hagyva, a június 2-ika és 3-ika közti éjjelen Újvidékre vczíítte hadát, melynek a következ éjjelen a Duna hidján átkelve, hajnali 2 órakor Kamenicz és Karlócza irán3'^ában kellett kitörnie. E czélból Palóczy alezredes 4 zászlóaljjal a bukoveczi erát irányittatott, hogy az ellenséges sánczokat áttíirje, a Karakacs hegyet megkerülje s aztán Kamenicz ellen arczot váltson ezen hadoszlopot balra hátul Gaál ezredes követte 5 zászlóaljjal s feladata volt a Veziracz magaslatot rohammal bevenni s azután felrajtaütést rendelt

—

Ern

;

dn

tartóztatlanul

Karlóczába benyomulni.

121

Palöczy alezredesnek csakugyan sikerült a Karakaes-redoute-ot tartó 4. g'radiskai zászlóaljat meolepni, mely 5 tiszt és elvesztése mellett visszavettetett. Palóczy erre Vli'i fnyi leg-énységa redoute-ban talált ágyúkat részint a futók, részben pedig a Veziracz ellen fordittatta, mely magaslatot a 4. broódi és egy szerémi önkéntes zászlóalj tartotta megszállva s a mely ellen immár Qnál meofszállva

is rohamra indult hadoszlopával. Az emiitett két határr zászlóalj csak gyenge cllentállást fejtett ki s már úg}' látszott, mintha Perczel czélja és szándéka aránylag csekély áldozatok árán teljesedésbe megy de alig helyezkedtek cl a magyarok az elfoglalt állásban, midn déleltt 10 óra felé Rastich dandárával a helyszinére érkezvén, nyomban támadáshoz csoportosította hadát s egyidejleg a Reznicek rnagy alatt álló '5. szluini zászlóaljat a Karakacs magaslat megkerülésével a magyarok hátába irányította. Alig, hogy ezen zászlóalj láthatóvá lett, a magyarok, miután tartalékot kikülöníteni elfelejtettek, a tulajdonképpeni támadást be sem várva, azon;

nal megkezdték a visszavonulást, miközben az elfoglalt 17 ágj'úból csak ötöt vihettek magukkal. Rastich az erdök mögé húzódott visszavonulókat csak riivid távolságra üldöztethette. magyarok ezen kitörés alkalmával holtakban és sebesültekben mintegy 300 embert vesztettek a császáriak vesztesége holtakban 4 tiszt és 81 fnyi legénység, sebesültekben: 3 tiszt és

A

;

:

170 fnyi legénység; összesen 7 tiszt és 251 fnyi legénység-. Perczel hadát az Újvidék alatti táborba vezette vissza, a hova idközben Vukovich miniszter is beérkezett, hogy a tábornokkal tudassa, miszerint a ministertanács által jóváhagyott hadmveleti terv értelmében az orosz beavatkozással szemben hadtestébl 12.000 maga szeembert a fels-dunai hadsereghez küldjön, esetleg ezt mélyesen vezesse oda. a többivel pedig a Bácska és Bánság védelmérl gondoskodjék. A fels-dunai sereg ersbitéséül szánt 12.000 embernek június 12-én a kormány rendelete értelmében J-Becsén kellé gyülekeznie s onnan, Bajánál avagy Bezdánnál a Dunán átkelve, a Fels-Dunához sietnie. Perczeit ezen intézkedés mélyen bántotta, de hogy a kormánynyal szemben amúgy is tetpontra hágott súrlódásait elintézhesse, elhatározta, hogy a 12.000 embert személyesen vezeti fel. Ekkor vette a Yilova tájékán visszahagyott, de idközben a római sánczok felé visszahúzódott Cziniulától a jelentést, hogy vele szemben csekélyebb s nagyobbára irreg'uláris szerb csapatok állanak, ami Perczeit arra birta. hogy elvonulása eltt ezen iránj'ban még egy elhatározó csapást mérjen az ellenségre. (

A

kátyi ütközet.

1849. június 7-én. Jellachich sitvén,

s

hadának zömét június 4-ig a

miután a

déli

fensíkon egyetiteli sereg hadrendjét a 29. fejezetben közlitek

122

már a következ napra, junis 5-ikére. a irányuló támadólag'os müveletek megkezdését rendelte el. Éhez képest az utóbb-emlitett napon a titeli fensik megszállására visszahagyott Knicsanin dandárt kivéve, az egész had útra kelt s 6-án a balszárnyoszlopot képez (iramont dandár Kátyig, a nagyobbára lovasságból és a tüzértartalékból álló közép Oltinger alatt a kátyi erdig, a jobb szárnyoszlop Józseffalváig s végül a gyalogság zöme Szent-Ivánig és Gyurgyevóig jutott. A Kovilra irányított Puffer dandár ugyané napon gzhajón a Duna jobb partjára kelt át, hogy a 4-iki harczokban rendetlenségbe jutott Hallavanya körülzároló dandárt felváltsa, mely utóbbi ellenben a sereg körletébe Kátyra vonatott. Evvel szemben P,^rcs!el elbb emiitett elhatározásához képest szériát*)

Bácska

meg"állapitotta,

belseje

felé

mköd

század Ferdinánd- és Hunyady-huszürkület eltt elindult támadó a jobb szárny Gaúl útjára, mihez erejét 3 hadoszlopba osztotta alait Kovil felé tartott, a közép Perczel szemétyes vezetése alatt a kátyi erdnek vette útját, mig a Mihalovich alezredes alatt álló balszárnynak a Szent-Ivánra vezet utón kellett elnyomulnia egyidejleg Cîntulánah nagyobbára nemzetrségbl álló dandárának Csurogról Józseff'alva felé tüntetleg kellé viselkednie. Reggel 4 és 5 óra között érkezett Perczel. a kátyi erd elé, mely ellen, miután azt az osztrák elrsök megszállva tartották, azonnal felvoinütatta tüzérségét. Ottinger eleinte Perczel ütegeivel szemben csupáncsak egyik lov. ütegét szólaltatta meg^ s annak közelében 3 lovas szá-

június 7-én 8 zászlóaljjal, szárral és 4 üteggel még

5

hajnali

;

;

zadját állította fel

;

hadának

tíibbi

része ezalatt az

erd

által

fedve

csoportosult a támadáshoz. Ezalatt Gaál oszlopa

is valamely ilv kisebb ellenséges osztagra ell kényszerít ok nélkül lassan Perczel felé húzódott vissza. Ezt látván Ottinger, készenlétben álló lovasságának parancsot adott a támadásra. Éhez képest Feje'rváry tábornok 4 század Wallmoden- vértessel, 2 század Schwarzenberg-dsidással és

bukkant

s

ez

lovagló üteggel a Perczel harczcsoport bal-, Zastavuikovic vezér3 század szász- és 2 század A\'allmoden-vértessel, továbbá V2 lov. üteggel annak jobb oldala ellen tört meglepleg elre, mialatt Ottinger a Hardegg-vértes és a Császár-dragokombinált nyos ezreddel arczban foglalkoztatólag mködött közre. lovas támadás oly szabatosan, gyorsan és ügyesen hajtatott végre, hogy a szinte elámult magyar had egjênsúlyát vesztve, különíisen pedig a lovasság és tüzérség han3'att-homlok rohant vissza L'jvidék felé. így történt aztán, hogy Ottinger lovassága a szintén rendetlenségbe jutott magyar gyalogság soraiban szinte hallatlan pusz1

kari százados pedig-

A

títást

vihetett

")

vég-hez

Lásd ezen kötet

;

legtöbbet 81. oldalán.

a

8.

honvéd

zászlóalj

veszített,

123

melynek legénysége részint Ickaszaboltatolt, részint szétszóratott úgy hogy a zászlóalj parancsnoka, Barcza rnagy este azt jelenPerczelnek, miszerint teljesen zászlóalj nélkül maradt. Sokat még a Tnrsky ezred zászlóalja is, az összes veszteség pe-, dig holtakban és sebesültekben 800 fre, szétszórtakban és eltntekben 1500 emberre rúgott. Ellenben Jellachich vesztesége igen jelentéktelen volt, Raming szerint mindíissze 2 halottból és 12 setette

vesztett

besültbl

állott.

A

császáriak e napi fényes gyzelmét tisztán csak Ottinf/er lovassága vivta ki Gramont dandára, bár 7-én reggel intézkedésszerüen a római sánczok felé kellett volna elnyomidnia, alig hogy menetét megkezdte, a jobbjában elhangzott ágyúdcirdülés hallatára, attól való félelmében, hogy esetleg a tíibbi hadoszloptól elvágatik, ismét kiinduló helyére tért vissza. Az üldözés befejezte után a bán Síaiifftr ezredest a Hardeggvértes ezreddel, az ezt kocsin követ 5. vadász zászlóaljjal, továbbá V2 lov. és V2 röppenty üteggel a Petrováczon jelentett nagymenynyiség élelmi készletek behozatalára rendelte ki, a mi a következ napon meg is történt. Ezalatt a sereg balszárnjâ a tüzér tartalékkal Kátynál maradt, a közép ellenben Járókig, a jobb szárnj' pedig, melyhez idközben Rastich is bevonult 6 zászlóalj és 2 ütegbl álló dandárával, Temerin és Goszpodniczéig nyomult elre. Perczel az ütközet után hadának romjaival az újvidéki táborba tért vissza, a hova 8-ikán reggel a szétszórt csapatok egy része ismét visszatért. Innen aztán, nehogy Jellachich további útját elvágja, még- 8-ika folyamán Kulpin felé vonult vissza, miközben Stauffer harácsoló különítményével jelentéktelen összeütközése is volt Kulpinból aztán zavartalanul fol3^tathatta útját a Ferencz-csatornáig, a hol Verbász mellett tábort ütött. Innen csapatjait még az éj folyamán az 0-Be;

;

csétl Zomboron át Bezdánig terjed kordonszerü felállításba vonta miként a június hó 11-én kelt s a kormányhoz czimzett következ jelentésébl kivehet „655. szám. A két hadosztálynak, a bácsinak és a bánságinak az ellenség mozdulatai következtében szükségessé vált egyesitése Kohimann és Gaál ezredesek vezetése alatt tegnap megtörtént. ^Miután június 8-án daczára az ellenség' azon mesterkedésének, hogy engem körül zárjon, szerencsésen kitörtem, elrenyomultam s azután a római ránczok mögé visszavonultam bácsi hadosztályom (Gaál) Földvártól Zomborig és Bezdányig a Ferencz-csatorna mögött ers állodást vett. Áll ezen hadosztály Czintula rnagy mozgó dandárából (Földváron és Szent-Tamáson) 3000 rendesekbl Verbászon, 3500 rendesekbl Kulán, megintelen egy mozgó dandárból, a Gfeller századoséból Cservenkán, Zomboron és Bezdányban, mindössze 7000-nyi rendes és 4000-nyi mozgó csapatból és 58 ágyúból, melyek közül 48 darab jól fel van szerelve. Az ellenség a mai napig nem merészelt széjjel,

:

:

:

—

—

—

124

—

A bánság-i hadosztály (Kohlaz ujvidék-kéri vonalon átkelni. mann) (közte 2500 mozgó és alig' 2500 erdélyi rendes katona, úgy hogy a Bem altábornagytól átvett csapat alig számlált többet 5000 embernél 18 ágyúval) a Dunát és a Tiszát tartja megszállva Pancsovától Perlaszon át Becséig. Ezenkívül Török-Becse egy 3000-re erdélyi csapat által van megszállva*}, mely egy ellenséges betörés esetében, melylyel Temesvár felszabadítása czéloztatnék vagy az ellenség elrenyomulása esetén ez ellen a bácsi hadosztálylyal egyesítve fog mködni. Arról tehát, hogy fölfelé nyomuljunk, ily körülmények közt szó sem lehet; és Pétervárad biztosítására még kicsiny hadtestembíll is egy zászlóaljat, a 7-iket, ott hagj^tam. A szegedi sánczmüvek legnagyobbrészt készek a minapában elhódított 7 ágyú is oda küldetik s igy 15 darab lesz. Ezenkívül a hadihajón még van két darab 12 fontos, két darab 7 fontos és két darab 8 fontos. Perczel. s. k." Már ezen felállításból is látható, miszerint Perczel mindentámadólagos szándékkal felhagyva, egyelre tisztán védleges, illetleg megfigyel magatartást követett.

men

—

—

—

;

;

nem

Újvidék pusztulása. 1841).

Miután

Perczel

június 11-én.

a Ferencz-csatorna

mögé

vonult,

Jellachich

tzte ki magának. Erre az eshetségre Péíervárad védrsége már régebben elkészült, amenynyiben még idejekorán l jvidéket is körülvétette sánczmunkálatokkal legközelebbi

czélul Újvidék elfoglalását

igy keletkezett a város felé vezet 5 fontosabb közlekedési útvonal mentén 1 1 nagyobb sánczm, meWek egymás között kisebb méret vadászárkokkal, mesterséges akadátyokkal stb. voltak összekötve. Az 5 sánczm elseje a temerini út kezdetén, a második a kisaczi út menti szélmalomnál, a harmadik a Pirosra, a negyedik a Futakra vezet út mellett s végül az ötödik a Duna mentén a futaki erd mellett épült. Miután június 10-én a várból, Újvidék felé tartó ellenséges oszlopok közeledését vették észre, a sánczok megszállásával Hruhovszky rnagy bízatott meg, kinek e czélból az Este-gyalog ezred 3. zászlóalja, a 7. honvéd zászlóalj egy osztaga, az összes városi nemzetrség és 8 ágyú bocsáttatott rendelkezésre ezenkívül a várban még 5 zászlóalj maradt vissza. Komoh^ támadás esetére Hrahovnzkynak meg volt hagyva, miszerint az összes alája rendelt csapatokkal a hídfbe vonuljon be. Jellachich hadait június 11-én éjjel 10 órára következleg helyezte a szándékolt s éjjeli fél 12 órakor mcgkezíh'ud támadás-

—

*)

Pereczy dandára. melyet

Bem

lia^jvotl

a líánsúii'baii vissza.

li.^5

hoz készenlétbe

:

Draskovích daiulárát

hogy majd

feladattal,

lievich dandárát a

2.

pirosi

birtokába

torkolatát

a

ejtse

;

a

kisaczi

ut

inontén

azon

számú sánczot hátba fogja, Budisavutón, hogy mielbb a 3. számú sáncz a temerini utón elnyomuló Gramont

dandárnak a másik két oszlopot

tartalék viszonyban kellett követnie

késbb Újvidék

északi kijáratánál felállania. OtlÍ7ifjer lovas hadosztályának és a gyalogság fenmaradó részének Díelrich altábornag}^ parancsnoksága alatt, miután a bán Peremei legutóbbi állásás

mozdulatairól kevéssé vala tájékozva, a támadó oszlopok hátának fódözése czéljából Újvidéktl északra készenlétben kellett maradnia végül pedig a Péterváradot a Duna jobb partján körülzároló csapatoknak parancsnoka, Hnrtlieh altábornagy parancsot kapott, miszerint az Újvidék ellen intézend ftámadás idejében a Mamula és Puffer dandárokat Pétervárad felé tüntetleg rendelje elre. Az elnyomulás éjfél eltt fél órával kezdetét is vette s mindenekeltt Draskovich a 2. számú sánczot észrevétlenül megkcizelitról és

;

vén,

az

annak védrségét képez

7.

honvéd

zászlóaljbeli 2

szá-

zadból rövid csatározás után 2 tisztet és 5 embert megsebesitett, 1 századost 75 emberrel foglyul ejtett, a többi menekülk által visszahagyott 2 vaságyút pedig hatalmába ejtette. p]zalatt Draskosáncz vich, dandára úgyszólván ellentállás nélkül jutott a 8. számú birtokába, miután Hrahorsshy az els puskalövések hallatára úgy ebbl, valamint a többi sánczokból is a hidfbe rendelte vissza csapatjait. Kevéssel ezután Gramont dandára is bevonult Újvidékre, mely e szerint teljesen a császáriak kezébe került. Idközben Bkdísarlievich és Draskovich a hidf ellen is megkisérelték az elönyomulást, de midn a csapatok a városból bontakozni kezdtek, Hrabovszky oly pusztító tzzel fogadta ket a hidfbl, hogy azok csakhamar a házak mögé húzódtak vissza erre a harcz éjjel 1 ;

órától reggeli 5 óráig teljesen szünetelt.

Ámbár Újvidék

kézrekeritésével

a

támadás tulajdonképpeni

12-én hajnalban a megsznt harcz Jellachich újbóli felvételét rendelte el azon reményben, hátha könny szerrel a hidft is bevennie sikerül. De már az els elnyomulókat puszczélja

el

volt

érve,

kartácstüz fogadta s miután nemsokára a várágyúk is közbeazok lövedékei csakhamar több helyütt fölgyújtották a várost, keletkezett tüzet az ers északi szél még jobban szította s igy a szerencsétlen város, melybl nemsokára a császáriak kihúzódtító

szóltak,

A

lángok martaléka ln. Hasonló eredménynyel végzés Pa/ft^r dandárok eszközölte duna-jobbparti tüntetés is, mely az ottani majorok porrá égését vonta maga után. A koldussá tett lakosok, kik között immár a kolera is pusztitani kezdett, nagyobbára az osztrák táborba szegdtek, honnan Kátyon át Ko\álra, majd innen gzhajókon Karlóczára szállitattak; tak, teljesen a dött a

Mamula

126

egy kisebb részük, jobbára magyarok és németek, a hídfbe nyerhonnan azonnal Péterváradra, néhány nap múlva pedig a környéken fekv még épen maradt tanyákra továbbittattak. A bán csapatjai az éjjeli támadás alatt 6 halottat és 39 sebesültet vesztettek, a magyarok vesztesége, 180 foglyul ejtettet tek bebocsáttatást,

kivéve, ismeretlen.

Amennyiben minden további

veszteglés Újvidék eltt hiábavolna, Jellachich azon elhatározásra jutott, miszerint Újvidék körülzárolására Hallavanya dandárának visszahagyása mellett hadának többi részét legközelebb a Ferencz-csatornához vezeti, hogy való

lett

aztán az egész Bácska visszafoglalását kísérelje meg, mely gondoazonban, mikép legott látni fogjuk, a logkcizelebbi napokban ismét elállt. Ezen ujabb elhatározáshoz képest június 15-én, mely napon az elnyomulás kezdetét vette, a legszélsbb jobb szárnyát képez Oramont dandár jelentéktelen csetepaté után Földvárig jutott, mialatt a IHetrich hadosztály rövid ágyúzás után Szent-Tamást vette be a csapatok fenmaradó része a fhadiszállással a mondott napon Ó-Kérig nyomult elre s az oldalban fekv Sovét és Kis-Kért latától

;

meg.

figyeltette

Június 16-án és 17-én Jellachich gyalogságát Yerbászig, lovasságát Kis-Kérig' tolta elre, a tartalék a fhadiszállással Sovéba Kuczura, Torsa, Szent-Iván, Kulpin és Kula helységetétetett át ket Ivedig apróbb külíinitmények által szállatta meg s egyidejleg a Péterváradot körülzároló összes csapatok parancsnokává Hartlieb altábornagyot nevezte ki. Ezen állásában a bán mindaddig nyugton szándékozott maradni, mignem a más hadi színtereken mködésüket ép ez idben megkezdett osztrák és orosz csapatok által kivívandó eredmények az ujabbi támadólagos fellépését is kedvezen ;

befolyásolják.

Az

ó-becsei ütközet.

1849. június 25-én. a Ferencz-csatorna mentén kordonszerü elmozdítása a IV. hadtest parancsnokságától már elhatározott dolog volt; erre különben a Kátynál szenvedett vereség alkalmas ürügyül is szolgált. Perczel helyett, a ki egyébként a Czegléd táján alakuló tartalék sereg joaranasnokságát volt átveend, az említett hadtest parancsnokságát az erdélyi seregtl iderendelt Tóth Ágoston ezredes vette át nemsokára ezután az egész déli hadsereg*) fíilötti parancsnokság Vetter altábornagyra

Mire Percsel csapatjait

felállításba helyezte

el,

;

ruháztatott.

Tóth ezredes legels te(!ndjc abból *)

Erejét és összetételét ez

idben

állott,

hogy

lásd ezen kötet

18.

a hosszú koroldalán.

127

dons/A'i'ü í'elállilás helyett a Június IG-ikáia liajló éjjel a Kohlmann hadosztályt Török-Becse, Oaúl hadosztályát pedig ()-Beese körül ez utóbbinak Cziniula dandára egyúttal Földvár összpoutositotta felé tolatott elre, Mihálovich dandára pedig Verbászt szállotta meg. Mihelyt a bán errl értesült, elhatározta, miszerint 0-Becsót és az ottani Tisza-hidat hatalmába ejti. E czélból június 24-én este a Horváth és Budisavlievich dandárokból álló Dietrich hadosztályt, nemkülíinben a gyalogsági tartalékot Rmtich alatt, továbbá az Ottinger lovas hadosztályt és a tüzértartalékot, összesen 10 zászlóaljat, 18 lovas századot és 13 ütegí^t, Szent-Tamás alatt egjêsitette, honnan ezen csapatok éjféltájban a legnagyobb csendben keltek át a Ferencz-csatorna bal partjára, hogy nyomban meginduljanak Ó-Becse felé. A többi csapatoknak a Földvárnál álló Láng dandárt kivéve, melynek a szemben álló Cznituh dandárt kellett megtámadnia, a csatorna mentén kellé visszamaradniok. 0-Becsénél ekkor Perecig állott 6 zászlóaljjal, 6 lovas századdal és 18 ágj'úval, a ki az ellenség elnyomulásának hirére a város romjai eltt emelt sánczok mögött, mindkét szárnyát a Tiszára támasztva, foglalt állást. Reggel fél 8 órakor ért a bán ez állás elé és megelz szemrevételezés után következleg intézkedett Ottinger altábornagyot a Wallmoden és Hardegg vértes ezredekkel és IV2 lov. üteggel az arczban Láng által szorított Czintula hátába, báró Lederer ezredest 2 lov. századdal és V'2 lov. üteggel pedig annak oldalába küldötte, mig az 0-Becsénél födötten álló ellenséggel szemben egyelre csupáncsak 6 ütegét rendelte ki ezeket az ó-becsei országúton Ho7'váth dandára s ettl balra Budisavlievich dandára követte, mely utóbbitól balra hátul 4 Császár-dragonyos század következett. gyalogsági és tüzértartalék Rastich alatt a második harczvonalat képezte. Ezalatt Czintula^ alig hogy Láng ellene az elnyomulást meg'kezdette, bár az ellene készül kelepczérl sejtelme sem volt, azonnal megkezdte a visszavonulást 0-Becse felé útközben találkozott is Ottinger különítményével, de ez, nem tudni mi okból, kisiklani engedé a szinte önmagától a veszély torkába szaladó honvédeket, mig Lederer ezredes túlságosan délre húzódván, még csak nem is akadt rá Czintulára, a ki ih' körülmények között bántatlanul csatlakozhatott hadosztálya zöméhez. Ez utóbbival Perecig, miután körülbelül 2 óra hosszat az ellenséges tüzér tüzet viszonozta, a hidon át lassan a Tisza balpartjára kezdett visszahúzódni, amit Dietrich arra használt fel, hogy rohamoszlopba tagozott gyalogságát rohamra indította. iSlidn ebbl kifolyólag az élen elnyomuló Horváth tábornok a Piret-ezred 3. zászlóaljával és 1 osztály bánsági határrrel a hid közelébe jutott, a folyó túlsó partján felvonult magyar üteg oly hatásos kartácstzzel fogadta, hogy a bán azonnal elállott a hidnak további kierszakolásától. ;

:

;

A

;

128

E helyett Pereczy, iniutáu déleltt 11 óra tájban a Tíirük-Becsénél g-j-ülekezett Bánffy dandár is segítségére állott, nyomult újMáriássy zászlóaljjal az élen, melyet az ból támadólag elre.

A

egy vadászosztag követett, a hidon átkelvén, rohamoszlopokban tört az 0-Becsénél álló császáriak ellen elre, de egyrészt az osztrák tüzérség tüze, nemkülönben a rohamra készül ellenséges lovasság arra indította Fereczyt, hogy a Tisza balpartjára visszatérve, maga mögött a hidat széjjelrombolja. A császáriak ()-Becse eltt 17 halottat és 32 sebesültet, a magyarok eUenben holtakban és sebesültekben állítólag 200 embert vesztettek. Az ütközet napján este Jellachich 1 Láng dandárbelí zászlóaljnak Ó-Becsénél való visszahagyása mellett, az épjjen omlitett dandárt székely

egyik

zászlóalj és

Földvárra rendelte vissza, maga pedig hadának tíibbi részével ismét Szent-Tamásra menetelt, a hova éjfél után érkezett meg. Az ó-becsei ütközet napján Perlasznál is összecsapásra került a dolog, mely akként keletkezett, hog}' a perlaszi kis magjâr hely-

rség parancsnoka kémszemlét határozott Titel ellen. E czélból jú25-én este majdnem éjfélig tartó ágyúzást kezdett a fensik felé, mely magától értetleg nem annyira találatai által, mint inkább nius

erkölcsileg akart hatni. 26-án hajnali 3 órakor újra megszólaltak a s egyidejleg a sötétség leple alatt 3 gyalog század és egy osztály lovasitott csikós kompok segítségével a túlpartra szállít-

lövegek

hogy az

ottani tcJltés védelmére felállított üteget hatalmába ^^mde az ellenség résen volt és Stuchlik fhadnagy 1 csajkás századdal és 1 szerb osztaggal a támadókra vetvén magát, azokat a Begába szorította, mely alkalommal a magyar gj'âlogosok nagy része a megáradt csatornában lelte halálát. Bár a magyarok támadásukat tiibbé nem újították meg', az ágyúzást csak este 7 tatott,

kerítse,

órakor szüntették be. Az összecsapás a perlaszi helyrségnek mintegy 50 emberébe került, a császáriak vesztesége pedig 10 halottra és 30 sebesültre rúgott. Pétervárad eltt HarÜieb altábornagy június 23-án és 25-én éjjel megelz ágyúzás után a Puffer dandárt rendelte elre, minek eredménye néhány várbeli épületnek felgyújtása lett. \\z alkalommal felemlítendnek tartjuk továbbá, miszerint a bán azon hírre, hogy Zombor és Monostorszegnél gabonával megrakott hajók kötöttek ki, azok elfoglalására Rezniceh rnagy alatt a 3. szluiní zászlóaljból, 1 osztály (ysászár-dragonyosból, továbbá V2 röppentjái és V2 lov. ütegbl álló különítményt küldíitt ki, mely június 21-én Monostorszegnél tényleg hatalmába ejtett 17, iiagyobbára búzával és zabbal megrakott nagy hajót hasonlóan sikerült az ugyanolyan czélból egy kis portyázó külöintmény élén Eszékbl Battínára kirendelt Henriquez rnagynak is az említett helynél kikíJtíltt 5 gabnás hajót birtokába ejteni. ;

129

Lg-yszintéii emliti'st kell tennünk nié<^ iizon kis üsszecsapásról mely június közepe Iáján Baranyameg-yében Kosa Dániel népl'ölkel csapatvezér minte
is,

zászlóaljjal Siklóst inegszállva tartó iSfoJcucsa örnao-y között történt.

Ez utóbbi a 'l'urony és Szalonta közötti erdben a ma<í-yar népí'ölkelükre bukkanván, azukat szuronyt szegezett zászlóaljával csakhamar széjjelkerg-ette, s azután ismét visszatért korábbi állomására. Mihelyt a Pécs hel3'rség"e föh'itt parancsnokló Borotha rnag-y a Tin-onynál tíirténtekrl értesítést vett, legott is odafelé tartott zászl(')aljával és az ahoz beosztva volt két mozsárágyúval de mire oda ért, már nem igen akadt teendje, mert idközben a magyarok úgy a turonyi erdt, valamint magát a helységet is, melyet Stokucsa emberei felgyújtottak, idközben odahagyták volt. Borotha ennélfogva újból Pécsre tért vissza, melyet azonban távolléte alatt mint;

egy 5000 népfölkel szállott meg. Ámde Borotha hamar feltalálta magát néhány jól czélzott ágyúlövés után szuronynjâl n^'itott magának utat a városba, melyet a népfiilkelk hamarosan odahagytak. Ez, valamhit a turonyi leczke annyira hatott rájuk, hogy tíibbé nem ;

is

mutatkoztak.

Az eladottak szerint a magyar táboi-i hadak ügye június vége a délvidéken sem volt különb a többi hadi szintereken mköállapotánál Gaál hadosztálya az ó-becsei ütközet által ketté szakittatván, a Bácskában a \Thomsdorf huszár rnagy parancsnoksága alatt nem rég Bajára az ottani 800 fnyi honvéd-zászlóalj ersbitésére küld/itt 700 fnyi német légion kivül csupán Mihálovich mintegy 2000 fnyi dandára 13 löveggel maradt vissza Bajmoknál, honnan az nemsokára Szeged közvetlen födcizése czéljából Csantavérre vonult. mozgó sereg tíJbbi részeit Tóth a Tisza balpartján egyesitette s azokkal június 26-án egészen Zsombolyáig (Hatzfeld) vonult vissza. Az ezen idtájban a déli sereg körében megjelent Vetter altábornagy azonban azonnal más fordulatot adott a dolognak a IV. hadtestet, melynek parancsnokság'át immár Ouyon vette át, már június 27-én ismét Török-Becsére rendeli elre s miután itt Jellachich visszahúzódása folytán ellentállásra nem igen akadt, Vetter 28-án a Tisza-hidat is újból helyre állittatj a s azon át a IV. hadtestet ismét a Bácskába rendelte elre. A gyri csatavesztés és annak utána Görgey magatartása, az oroszok feltartóztatlan elnyomulása az ország szive felé, az Erdélybl, legutóbb pedig a délvidékrl is érkez kedveztlen hirek máris oly szinben tüntették fel a magyarság ügyét, a melybl a kibontakozás jó szerivel immár lehetetlenné vált. Ezt tudta, érezte az ország kormánya is, minek folytán a haza további védelmére vonatkozó intézkedései már-már a kétségbeesés és csüggedés nyomait viselik magukon. Hogy a kormány még sem hagyott fel a reménytelen küzdelemmel, az tisztán csak a fegyverbecsületnek a legutolsó csepp felé

dk

—

;

—

A

;

1848-49. kat.

tört. Hl.

9

130

vérig való megóvása érdekében történhetett a rettenthetlen kitartásnak és önfeláldozásnak eddigi módja teljes legyzetést igen, de rút megadást nem ismerhetett s a szabadság lánglelkü bajnokai lelkese;

déssel Írták zászlóikra a jelszót

:

a gárda meghal, de

nem

adja

meg

magát Kossuth, miután elbb Bemmel június 18-án és l'J-én Nagyváradon a teendk fell személyesen értekezett, Pestre visszatérve, minisztertanácsot hivott eg3'be, mely a Görgeytl kapott fölriasztó hirek hatása alatt, mint tudjuk,*) akként határozott, hogy a végs ellentállás kifejtése czéljából az összes rendelkezésre álló erk, a mi azonban Görgeynek ellenirányú törekvése folytán megint csak pium dcsiderium maradt, a délvidéken egyesittessenek. Az itt egyesítend seregnek mintegy támaszjDontjául a Szegednél tervezett nagy elsánczolt tábor szolgált volna, melyet Perczel június 11-én kelt jelentésében már majdnem késznek jelzett.**) Ezen elsánczolt tábor els megszállására a hadügyministerium hamarjában egy vadász zászlóaljat Batidisz alatt, a teljesen felszerelt 105. honvéd zászlóaljat Földváry Sándor alatt, a Szolnokon szervezkedett olasz légiót Monti alatt, továbbá néhány tartalékosztagot Nagyváradról és Böszcirménybl, valamint V2 üteget Tiszafüredrl rendelt ki.

A

heg^yesi csata.

1849. július 11-én.

Midn Vetter június közepén a magyar déli sereg élére állott, bács-bánsági seregrészeken kivül a szintén a délvidékre rendelt Kniethy -hiidosztalynnk, valamint az oroszok ell visszahúzódott WisocM hadtestnek is parancsnoksága alá kellett volna lépnie ámde ez utóbbi késbb a Perczel alatt Czegléd táján alakuló tartalék sereghez csatoltatván, Vetternek a Jellachich ellen tervezett támadó mvelethez csupán csak a Perec^?/-daudárral ersbíidött s Ouyon parancsnoksága alatt álló IV. hadtest és Kmetliy hadosztáljâ

íi

rendelkezésre. utóbbi a gyri csata után, mint tudjuk, július 1-éii Bodajkot érte;volt el***), honnan 2-án Székesfehérvárra menetelt. Itt kétféle parancs várt reá. Görgeytl, hogy haladéktalanul Tatán át a íelsdunai hadsereghez csatlakozzék, Kossuth-tól pedig, a ki egyúttal tábornokká is kinevezte, miszerint útját lehetleg gyorsítva Paks felé vegye, „ott keljen át a Dunán és helj'czkedjék a magyar déli hadsereg fvezényével megbízott Vetter altábornagy parancsai alá." Kmethy az utóbbi parancsnak tett eleget és július 3-án Sárkereszállott

Ez

*)

**) ***)

Lásd ezen kötet 86 oldalán. Lásd ezen kötet 124. oldalán. Lásd ezen kötet 8G. oldalán.

131

4-(''n F.-Szinit-Iváiiyra, 5-én Paksra ért, 6-án ugyanott pihen 8-án nap, 7-én átkelés a Dunán a l'cstrol leúsztatott hajóhidon az egész hadosztály Hajósig, í)-én F.-Szont-Iványig, 10-én Katymánapon pihent tartott, 12-én Stanisicsigrig, a hol a kíivetkez nyomult elre, honnan Kmethy Nenies-Militicsro és Gákovára huszár osztagokat, Zomborba i)cdig Meszéna alezredes alatt 1 zászlóaljat, 4 század vadászt és 1 hatí'ontos üteget tolt elre. Július 13-án a hadosztály Meszénánali Zomborban maradt külíinitményét kivéve, Kernyajára, elvédje Sziváczra ért a Ferencz-csatornához, a honnan (isszekíittetésbe lépett Gnyonnal, a ki 7000 (>mberrel és 42 ágyú-

tuira,

;

val

Hegyesnél

állott.

Feííer fhadiszállását kezdetben

Szegeden ütötte

fel,

a honnan azt

július 8-án Szabadkára, 13-án pedig Topolyára, a hol tartaléka állott, tette át.

Miután

itt

az ellenség állásáról és ^meí/i?/ csatlakozásáról

is

részle-

intézend támadásra szóló intézkedéseit, melyek szerint Guyon július 14-éii a bán állása, nevezetesen Földvár, Szent-Tamás és Verbász ellen áltámadást volt intézend, mig' Kmethynek ugyanaznap hadosztályával a Ferencz-csatornán átkelni és Yeprováczig elnyomulni, 15-én pedig- Ouyonnah most már komoly arcztámadásával egyidejleg, egész határozottan a bán bal oldala ellen kellett mködnie. A bán ellen tervezett támadásban eszerint szorosan véve Kmethynek 8000 f és 20 lövegl)l álló hadosztátya és Guyonnak Hegjêsnél összpontosult és 42 löveggel ellátott 7000 fnyi hada vett részt, ami összesen 15.000 embert és 02 löveget tenne ki nagyon valószín azonban, hogy 14-iki áltámadást intézend s kivált az ebbl kifolyólag Földvár a, ellen indított csapatok, melyeknek létszáma aligha volt tíibb 1000 2000 embernél, a fenti számban betudva nincsenek. tes tudósítást vett, kiadta a csatorna ellen

;

Jellachich

már

július kezdetén értesült a délvidéki ujabb

ennek folytán

ma-

jobban készenlétbe helyezte csapatjait a magyarok várható támadásával szemben. Leg-nevezetesebb ezen rendelkezései között, hogy Puffer ezredest a Péterváradot kíirülzároló had 3 zászlóaljával július 5-ikére SzentTamásra, az itt álló Budisavlievich dandárt pedig a Marsano-da.ndárral együtt Verbászra rendelte. Mozgó hadának létszáma a sok kiklöintés és a felette nagy-, állitólag 7000 fnyi betegállomány július elején 20 - 21.000 fre olvadt le. folytán

gyar csapatmozgalmakról

s

is

—

a szemben álló és folyton ersböd ellenségrl biztosabb hirek birtokába jusson, július 5-én a bán Ottinger altábornagyot a Wallmoden és Hardegg' vértes ezredekkel és IV2 lov. üteggel Heg3'esre, Horváth tábornokot pedig 1 vértes osztáhdjâl és 1/2 lov. üteggel Zomborba rendelte ki. Ottinger Hegyesnél július 6-án reg-geli 5 órakor az ott álló magj'ar haddal összeütközvén, rövid ideig" tartó lövegharcz után Verbászra húzódott vissza. Hasonlóan nem sokáig- tarthatta magát Horváth tábornok sem Zombor-

Hogy

9*

132

honnan

már

lU-én Kmethy elönvünmlásának liirére két különitmény parancsnoktól vett jelentés folytán Jellachich július 11-ike folyamán még- jobban összevonta erejét és Ottinger lovas hadosztál,yát, továbbá a g-yalogsági és tüzér-tartalékot Kis-Kérre rendelte, C'servenkát, Kulát, Kuczurát, Sóvét és ()-Kért pedig- nag-yobb biztonság- kedvéért kisebb csapatosztag-okkal szállotta meg-. Július 12-én ujabb hireket vett a bán, miszerint a magyarok mindjobban központosulnak a Ferencz-csatorna felé s hogy a Duna mentén lefelé tartó hadak éldandára Meszéna dandára Zombort szállotta meg'. Ily körülmények között Jellachichnak kissé késn ugyan, de azon feltétlenül heljês eszméje támadt, hogy még* mieltt a két ellenséges csoport, a Zombor fell jöv s a Hegyesnél álló, egyesülne, a hegyesi ellen támadólag lép fel. Éhez a bán következleg intézkedett Földvár és Szent-Tamás megszállására 2 2 zászlóaljat baii,

július

Kulára húzódott vissza.

A

—

—

—

—

:

üteget jolíilt ki hasonló czélból Yerbásznál 2 zászlóaljnak, 2 lovas századnak és 1 ütegnek, Kulánál pedig 2 lovas századnak kellett visszamaradnia. Mindezen, a Ferencz-csatorna mentén visszahagyott csapatok parancsnokságát Kriegern altábornagyra ruházta. Az ezen csapatok levonása után mozgó hadakban még rendelkezésre álló 15 zászlóalját, 22 lovas századát és 79 lövegét, összesen állítólag mindössze 10.000 fnj'i létszámmal, Jellachich július 13-ikának esti 9 órájára Verbászra rendelte be, hogy azokkal és

1

1

;

még ugyanazon

éjjel

intézkedett a bán,

gyjtessenek

megkezdje támadó elnyomulását. Azonkívül Futaknál kell számú átkel eszközeik

hogy

össze.

A

Yerbásznál gyülekezett csapatok azonnal átkeltek a csatornán s onnan éjjeli 11 órakor a következ rendben indultak meg: Az élen Castiglione nehéz lovas dandára haladt, mely a Wallmoden és

Hardegg

vértes

ezredekbl

és

IV2 lov.

vette az utón az összes tüzérség s

vele

ütegbl

alakult; ezt

kö-

egyenl magasságban az

jobbra Puffer dandára, balra Biidisavlievich dandára az ekként csoportosult Dietrich hadosztály mögíitt szintén az országút mentén a gyalogsági tartalék következett liastich tábornok alatt, legvégül pedig egy osztály szász-vértes a hátvédet képezte. A bal oldal biztosítása czéljából Horváth tábornoknak egy osztály szászvértessel és V2 lov. üteggel este 9 órakor kellett Kuláról Hegyes felé elindulnia s útközben a zömmel az összeköttetést i'entartaiúa a jobb oldalban Feketehegy és Szeghegy irányában hasonló czélb(')l a Puifer-dandár Császár-dragonyos ezredének kellett haladnia. Alig hogy a császári had ezen csoportosiitásban egy órányira elrehaladt, Kuláról Ledeter ezredestl azon jelentést vette a bán, miszerint Kuczura felé ellenséges oszlopok vannak útban, unnék folytán Jellachich, daczára annak, hogy a csatorna mentén már különben is kelleténél több ert hagvott bátra, a gvalogsági tartalék úttól

;

i;íí

?>

zászlóalj

liclyséíi'

1

;'i1

IVlr

iitCí:
rendelte

tovább folytatta

l{c27iiceh

ki,

niiü'

a

(\yni\
had

alatt

tíibbi

azonnal

része

az

einlitolt

feltartóztatlanul

ntját.

felé elnyomuló hadoszlop, melyrl a bán a fenti Meszcnáé volt, a kinek dandárával, a Kmethy hadosztály elvédje o-yanánt július 14-én hajnalban a csatornán átkelve, Veprovácz felé kellett elnyomulnia. P^zalatt Guyon, sl ki már idejekoi'án értesült a bán támadó szándékáról, következleg" állította hanagyobbára lovasságból álló jobb szárnyát Hedát készenlétbe gyesnél, gyalogságát középen Szeghegynél, a tüzérség javarészét az általános tartalék Topo])etlig a bal szárnyon Feketehegynél lyánál maradt. A választott állás, mely eltt a meredek j)artú Bárra })atak iolyt végig, e szerint rézsút feküdt a bán elnyomulási vonalához s abban Guyon akként vélekedett a netán nálánál korábban támadólag elnyomuló ellenséggel szembeszállni, hogy mig-

A Kuczura

jelentést tette,

:

;

Heíryesnél álló jobb szárnya az ellenséget leköti, addig- a balszárny és akíizép oldalba fogja azt. Részben a bán éjszakai támadásának s t>bbl kifolyólag a verbász-hegyesi útvonal szoros betartásának tulajdonitható, hogy Guyon föltevése az esetleges csata lefolyását illetleg tényleg- bekövetkezett, mert szinte kétségtelen, hogy azon esetre, ha Jellachich els támadó lökeme a Hegyesnél álló jobb szárny helyett Guyon balszárnj-át érte volna Feketehegynél, úgy igen könnyen fölsodorhatla volna a magyarok állását, még mieltt a Topolyánál messze elmaradt tartalék közbevethette magát. Guyon fhadiszállásán a legjobb hangulatban, állítólag pezsg-zve várták a bán támadását s hogy a hatás még- nag-yobb leg-yen, a legnagyobb fokú gondatlanságot színlelték, úgy, hogy még a szokásos rjáratokat sem küldték ki. Hajnali 3 órakor a legnagyobb csendben ért Jellachich hadának élén Hegyes közelébe, a hol Horváth különitménye szintén hozzája csatlakozott. Erre mintegy varázsütésre Hegyesen, Szeghegyen és Feketehegyen egjádejüleg tzjelek szállottak fel, melyeket az egész hosszú magyar vonalon heves puskatz követett. Ez ugyan hatástalan volt, miután a bán csapatjai még ltávolon kivül voltak, de kétségtelen bizonyíték volt a mellett, hogy Guyon készen várta a támadást. Azért most már JeUochichnak nem volt mást mit tennie, mint a félhomályban csaOttinger tarendbe álUtani csapatjait, a mit következleg rendelt el altábornagy a Castiglione vértes dandárral a bal szárnyat képezte tle jobbra Dietrich hadosztálya vonult fel és pedig a Puffer dandár által képezett jobb szárnyát kissé hátrahúzva s az ütegekkel Dietrich mögött második harczvonalban a a zászlóaljtérközökban gyalogsági tartalék JRasiich alatt és mögötte a tüzér- lszertartalék fenmaradó része állott fel a legszéls jobb szárnyat végre az oda átrendelt Horváth tábornok képezte saját hadoszlopával és a szintén parancsnoksága alá lépett Császár-dragonyos ezreddel. A császári ;

;

;

;

134

ennélfog'va majdnem párhuzamosan állott fel a magyarok állásával szemben. felvonulás befejezte után Dietrich azonnal parancsot kapott az elcjuyomulás meg'kezdésére, minek folytán az altábornaoy, miután iiteg'eit állásba helyezte, csatárrajok által megelzött rohamoszloámde a magyar üteg'ek heves tüze jiokkal indult meg" Heg-yes felé csakhamar határt szabott a további elnyomulásnak, st a Budide misavlievich dandár eg-yes osztag-ai már hátrálni is kezdenek ntán a magyar jobb szárny nem követte ket, ill távolban újból meg-állapodtak, hog"y a szemben álló ellenségg'el immár álló tüzharczot vívjanak. Ezalatt a mag'yar gyalogság legnagyobb része Szeghegy és Feketehegyen át támadólag lépett fel a bán jobb oldala ellen, minek folytán Puffer dandára igen veszélyes helyzetbe jutott. Már ezt megelzleg Feketehegyrl 4 század huszár tört elre és a bánnak másodvonalban álló tüzér- és lszertartalékát visszavonulásra késztette és csupán a Császár-dragonyosok két osztálya közbevetésének köszönhet, hogy az ekként védtelenné vált tüzérség sorában nagyobb baj nem keletkezett. Dietrich az ersen veszélyeztetett Puffer dandáron segítend, a BudisavHcvicli dandárral ujabb rohamot kisérel meg, de az elshöz hasonlóan, ez is a magyar tüzérség öldökl tüzén törik meg a roham meghinsulta után hátrálni kezdett dandárt a magyar jobbszárny lovasság üldözbe veszi ugyan, de a 3. liccai zászlóalj, valamint a 2. bánsági ezred 4. zász-

had

A

;

;

;

csakhamar megembereli magát

és puskatüzével megállásra üldíiz lovasságot. A tüzértüz által különben is megviselt Puffer dandárt ezalatt visszavonulása közben Szeghegy táján ujabb

lóalja

biija az

amennyiben éppen akkor tíirt ki ellene támadólag az oda hadoszlop Jellachich erre személyesen összeszedett néhány zászlóaljat s azokkal iparkodott egy ideig helyt állani, ekkor azonban jelentést vesz, miszerint egy másik hadoszlop Feketehegybl kibontakozva, immár nemcsak oldala, hanem háta ellen is tör. Ilyen körülmények között a bán minden további ellentállás eszméjével felhagyva, már csak visszavonidásának kell biztosítására gondolhatott, mi czélból Feketehegy felé Horváth tábornok vezénylete alatt mindenekeltt 2 tizenkétfontos üteget, melyeket csakamar még egy harmadik is követett, továbbá 2 zászlóaljat és 6 lovas századot ren-

•baj érte,

irányított

;

delt ki.

Alikíizben Jellachich balszárnyának és közepének visszavonulása iránt intézkedett, egyszerre csak hátában is ágyúdörg'és hallatszik azon néliáiiy líivés volt ez, melyeket a Kulán álló Leiteror ;

ezredes Kmethynek egyik oldalkiilönitményévcl váltott,' de a melyek annál kétségbeejtbb szinltcii tüiitették fel a bán helyzetét. Az elrendelt visszavonulás, melyet Castiglione lovas daiulárá2iak kellett íVidöznie, Guyon utáunyomuló csapatjainak bt>liatása

135

mag-átnl értotlcg" nem a lo^példásabb rendben uicnt végbe. kíizelébe érve, a bán az ott hátrahagyott 2 Marsano-dau(lárl)cH zászl/Kiljon kiviil tartalék tjyalogsáiJ'át Rastich alatt és ;> üte-

alatt,

^'<'l•bász

hátvédállásba rendelte, melynek IVidözete alatt vert hada mindát a jobb partra kelt át. Miután itt a csaptok nagyjából rendezkedtek, azonnal tovább indultak Kis-Kérig, a hova Resniceh rnagy Kuczuráról és Ledérei' ezredes Kuláról szintén beérkezteik különít menyeikkel. Gui/on utánnyomuló tüzérsége ezalatt a bán hátvédével szemben oly elnyös állást foglalt s abból oly hatásos tzzel árasztotta el a verbászi sánczokat, hogy az azokat megszállva tartó csapatoknak 2 órányi szívós védekezés után szintén a csatorna jobb partjára kellett visszahúzódniok. Miután a bán attól tartott, hogy Quyon üldözését a csatornán túl is folytatni fogja, nehogy felbomlott seregét egy ujabb összeütközés esélyének tegye ki, elhatározta, hogy a megkezdett visszavonulást Kis-Kérrl haladéktalanul, tehát mindössze 2 órai pihen után, egészen a római sánczok mögé folytatja. Az Újvidéknél álló Drashovich dandárnak a bán egyidejleg parancsot küldött, miszerint* a Duna jobb partjára keljen át, a mit az a g-ét

három csatornahidon

következ éj folyamán egészen csendben végre is hajtott, hasonlóan parancsot kapott a Szent-Tamásnál álló 2 zászlóalj a visszavonuló zíimhöz leend csatlakozásra, a Földvárt megszállva tartó Láng dandár pedig utasítást nyert, miszerint az est beálltával Mossorinra húzódjék vissza. Ez utóbbi azonban már nem teljesíthette simán a reárótt feladatot, amennyiben délután 4 óra tájban a vele szemben álló magyar különítmény által hevesen megtámadtatott. Jelíachich a két oszlopban hátráló sereg' zömével éjjeli 2 óramiután július kor ért Kát^^ra, a hol végkép kimerült csapatjai 13-ikának esti G órájától, 14-én éjfél utáni 2 óráig, tehát teljes 32 órát lefzés nélkül fegyverben töltöttek, 9 óra hosszat pedig makacsul harezoltak végre nyugalmat leltek. Kmethy, bár július 14-én már déleltti 10 órakor Kula—Veprovácz magasságába ért, daczára annak, hogy a Hegyes tájékán folyó harcz zaját meghallotta, parancsának holt betihez ragaszkodván, aznap nem nyomult tovább elre pedig megjelenése a visszavonuló császáriak oldalában, esetleg' hátában akármily alárendelt erej hadoszlop élén, szinte beláthatlan következményekkel jár-

—

—

;

hatott volna.

Ellenben dicsérleg kiemelend, hogy Bánffy ezredes, mihelyt 14-én Verbász fell az ágyúdörgést meghallotta, az écskai és aradáczi helyrségi csapatokkal azonnal támadást kísérelt meg Perlaszon át Titel felé, bár kísérletét nem koronázta siker. Ouyon a csatorna mentén a további üldözést beszntetve, az ezen czélból kirendelve volt csapatokkal hegyesi állásába tért vissza. A magyarok ezen utolsó gyzelmes csatájukban halottakban 2

július

135

79 fnyi legénységet, sebesültekben 15 tisztet és 130 fnyi legénységet, összesen 17 tisztet és 209 fn}^ legénj^séget vesztettek, megjegyezvén, hogy Kmethynek és a Földvár eltt harczba keveredett csapatoknak különben igen jelentéktelen vesztesége a fönti számokba betudva nincsen. Bánff'y ezredes a Bega menti tüntetésben holtakban és sebesültekben 41 embert, a császáriak 6 halottat és 27 sebesültet vesztettek. Az osztrákok vesztesége halottakban 4 tiszt, ezek között volt Ocsvereh is, a német-bánsági ezred alezredese, továbbá 180 fnyi legénység, sebesültekben 16 tiszt és 484 fnyi legénj^ség, (isszesen 20 tiszt és 664 fnyi legénység, továbbá 1 tizenkétfontos, melyet a magyarok hatalmuka kerítettek. A hegyesi vereség a bánnak összes eddigi sikereit egy csatönkre tette s miután utóbbi attól tartott, hogy a magyarok l)ással vert hadát nyomon követni fogják, már július 15-én hajnalban megkezdte serege zíimével a további visszavonulást, illetleg átkelést a Duna jobb partjára. Legelsnek az elmúlt napon sokat szenvedett Puffer dandár Kátyról Kovilra, onnan pedig gzhajók segítségével Karlóczára tétetett át ezt követték késbb a többi gyalog dandárok a tüzér- és lszertartalékkal, melyek lefzés után Titel felé vették utjokat. Néhánj' órával késbb Ottinger lovas hadosztálya a Láng dandár által már megszállott Yilovára menetelt s:}' Láng. valamint a titeli fensik védelmére továbbra is a Duna balpartján visszamaradó Knicsanin megfelel ersbitéseket kapott. A sereg fenmaradó részével a bán este felé Titelt érte el. Innen másnaj) mindenekeltt Budisavlievich dandára kelt át Zalánkeménnél a Dunán, melyet 17. és 18-ika folyamán a többi dandárok is követtek. A Duna jobb partján összpontosult és újonnan beosztott sereg július 18-án következleg állott föl: a balszárnyat képez Harllieh hadosztály Kamenicznál és pedig Mamnla ezredes dandára az utóbl) említett helységnél, Budisavlievich ezredes dandára a Karakacshegyen a jobb szárnyat kéjiez Kriegern hadosztál3d)ól DrasJcovich -tábornok dandára Bukovecznál, Puffer ezredes dandára Karlóczánál általános tartalék gyanánt Rasfich tábornok alatt 6 zászlóalj és 2 üteg Bukovecznál. Castiglione vértes dandára, továbbá a tüzér- és lszertartalékok Ireghre irányittattak, a hol azok július 22-ike folyamán érkeztek meg hasonlóan a jobb partra vonatott utóbb emiitett -napon a Szász-vértes ezred is, a bán pedig fhadiszállását már július 19-éu Humán ütötte fel. A titeli fensik védelmére Dietrich altáboi'uagy parancsnoksága alatt a következ csapatok maradtak vissza Vilován Láng dan-dára, Mossorinban Knicsanin dandára, Titelen a Tisza-bal})arti hidl' védelmére Marsano dandára ugyanide nyerte beosztását Horváth tábornok dandára is. A csapatok úgy a duna-jobb, mint a dunabalparti állásokat újonnan épitett és megfelelen felszerelt zárt védmüvek emelése által tlük telhetleg megersítették. tisztet és

:

;

;

;

;

;

:

;

137

Ouyon tség'

a heg-yesi csata után a kell

hiányában a bán visszavonuló

dözte,

Kmethyt

pedig'

számú lovasság

sercg'ét csakis a

Vetter elkésve ngyan, de

még-

és tüzt'T-

csatornái
július

ül-

14-éii

Kuczurára rendelte elre. Július 15-én Kmethy Kisaczon át újvidékre rendeltetett, hogy oda másnap megérkezve, Péterváradot a balparton felmentse, Giiyon ellenben parancsot kapott, miszerint hadtestével 16-án Toraerinre vonuljon s azonnal lógjon hozzá a Pétertiteli fensik kíiriilzárolásához. Veiter az utóbbemlitett napon váradra utazott, a hol a további teendk megvitatása végett haditanácsot hivott egybe. () maga a pélerváradi jobbparti körülzároló vonal áttörése mellett nyilatkozott, a haditanács túlnyomó többség'o xizonban ellene szólt ezen elreláthatólag sok áldozatot követel Vetter legközelebbi hadmveleti czél fensik elfoglalását tzte ki. Összhangzásban állott különben ezen elhatározással azon utasitás is, melyet Vetter július 21-én a hadügyminisztériumtól vett, s a mely meghagyta, miszerint az általános hadi helyzetre való tekintettel minden messzemen vállalkozást mellzve, csak a titeli fensik elfoglalására szorítkozzék, ezt azonban egész erélylyel és ervel szorgalmazza, hogy a Bácska teljesen megtisztittassék, miáltal a Szegednél összpontosítandó seregek baloldala is biztosíttatik. Az esetre, ha a fensik bevétele nem sikerülne, ugy annak körülzárolására erejének csak egy részét

mveletnek,

g-yanánt a

minek folytán

titeli

—

a hova legközelebb hagyja vissza Feíêr, a többivel pedig Szegedre, Perczel is beérkezend az újonnan alakított középtiszai hadsereggel, vonuljon és egyidejleg a Szentesnél és Vásárhelynél álló mintegy 6000 fm'i tartalékcsapatokat is vonja magához.

—

A

mossorini ütközet 1849. július 23-án.

A Vetter által elhatározott támadást a titeli fensik ellen Oiiyonnalv egy július 19-én 4 zászlóaljjal, ugyanannyi lovas századdal és 2 üteggel Vilova irányában végrehajtott kéraszemléje elzte meg. órakor jelent meg az emiitett helység eltt s miGuyon reggeli után a Láng dandár elcsapatjai elle oda visszahúzódtak, harmads azután fél óra hosszáig tüzeltetett tüzérségével a falu bejáratára hadoszlopával Kovil Szent-Ivánra húzódott vissza. A szintén Guyon által végrehajtandó tulaj donképeni támadást Vetter július 2;i-ikára tzte ki, mi czélból Kmethy neki Pongrácz Lásrdó alezredes alatt juhus 21-én 2 zászlóaljat és ugyanannyi lovas századot bocsátott rendelkezésre. A Kmethy hadosztálybeli tüntetleg kellett Kamenicz, t(>bbi csapatoknak 23-án 3 oszlopban íi Veziraczhegy és Karlócza ellen elnyomulniok, hogy a Péterváradot a jobb parton körülzároló csapatokat nyugtalanítsák. Guyon a támadásra meghatározott napon hajnali 3 órakor

1.38

eg-yszerre két helyen lépett fel és pedig- Vilovánál 3 zászlóaljjal, 4 lovas századdal és 12 ág-yúval, Mossorin eltt pedig- 8 zászlóaljjal, 8 lovas századdal és 4 üteggel. Mindkét helyen a táraadás az ellenség- meg-lepésére volt alapítva, mit azonban Vilovánál a korai ágyúzás meghiusitott raintán pedig- a g^'alog-ság az egjádej fellépést elmulasztotta, a támadó oszlop rövid ideig tartó hatástalan ágyúzás után, melyet Láng csak gyengén viszonzott, reggel VsJ órakor Kovil Szent-Ivánra húzódott vissza. Kevésbbé simán folyt le a dolog Mossorin eltt, a hol Guyon személyesen vezényelt. támadást itt is lövegtz vezette be, melylyel eg-yidejüleg Guyon rohamoszlopokba tagozott g-yalogság-át is elrevezette. Midn ezek az ellenséges állást mintegy 600 lépésnyire megközelítették, vette észre Guyon, hog".y a továbl)i olnny()mulást csak a két oldalon mocsárok által szegétyezett utón, e<^\ oszlo])ban folytathatja. Ámde mialatt a támadó oszlopok egygyé tömörültek, Knicsanin oly öldökl tzbe fogta azokat, hog-y a magyarok sorában csakhamar ingadozásállott be s csak kevés hija volt, hog-y ez általános futássá nem fajult. Knicsanin a visszavonulókat csakis lövegtzzel üldözte s igy Gugon nagyobb baj és veszedelem nélkül vezethette vissza csapatjait korábbi táborhelyeikre. ;

A

Délután

2 órakor Guyon megújította támadását s ez alka5 lovas századdal és 6 üteggel, tehát csaknem egész hadtestével Mossorin ellen nj'-omult. Tüzérségét Guyon a. töltés két oldalán vonultatta fel s mögötte fedezetül 4 zászlóaljat és 2 lovas századot állított fel. A tulajdonképi támadás keresztülvitelére szánt 6 zászlóaljat ezúttal a déleltti tapasztalásokon okulva,

lommal 15

fél

zászlóaljjal,

egj ekkor még nem igen ismert és gyakorolt módon, szétszórt harczrendben messze hátul követ tartalékokkal tolta elre, mely alakzatban ezek a kiszáradt mocsárterületen ügygyel-bajjal bár, de mégis elbbrejiithattak. GuyonnaJc ezen széles támadó alakzata arra birta Knicsanint, liogy csapatjait szintén jobban széjjelhúzza, ami védvonalának ellentálló képességét még jobban csökkentette. A támadók élénk ágyú- és puskaropogás között halált megvetelszántsággal nyomultak elre s bár két izben a fensik szélérl visszaverettek, egy harmadik rohamnál végre sikerült az egyik honvéd csai)atnak szilárdul megvetni lábát a fonsíkon. Miután azonban ezen kimerült osztagot nyomban tartalék nem követte és azünki\-ül Knicsanin éj) ekkor délután 5 óra tájbau Láng ezredestl

—

—

-

A'ilováról fígy osztály Császár-dra-gonyost és V2 lov. <'rsbitésül, mel,yck a- fonsíkra felért magyar osztag

üteget ellen

kajiott

azonnal

támadásra mentek, ez utóbbi nem sokáig birt az ellene fellépett túlernek ellentállani s megint csak a mélységbe szorult vissza. Ezen kedvez pillanatot Kniaânin általános ellentámadás megkísérlésére használta fel, melyet azonban Guyon már nem várt be, hanem g-yalogságát visszavonván, esti 8 óráig már csak tüzérségével folytatta

13^

inidii hadait Gyurgyevora rendelte v'issza. Megcmlia harczot, teiid továbbá, miszerint Guyon a délntáni támadás idején Poriasz fell és Zalánkeménnel szemben is intéztetett tüntetést, méhének természetesen emlitésreméltó eredménye nem lett, A császáriak e napi veszteségbe, miután a csapatok a terepalakulások által igen jól voltak fedve, niindíissze 45 emberre rúg-ott holtakban és sebesültekben a nyilt terepen és mocsárokon át elnyomuló magyarok veszteség-e ellenben jóval nagyobb lehetett az egyik forrás munka 25 halottra és 72 sebesültre teszi, a mi inkább kevésnek, mint soknak mondható. Miután Ouyon hadosztályának a kormánytól július 21-én vett rendelet értelmében már a következ napon Szeg'edre kellett elvonulnia s a titeli fensik szemmeltartására csak Kmethy maradt vissza hadosztályával, a hadi színhely ezen részén eg-yidre szünet állott be. bán folytatólag-os hadmveleteire késbb visszatérünk még", elbb azonban a közbees többi s mindenekeltt ezen fejezet befejezéséül, az Arad és Temesvár körül történt oseménjêket kell n'ividen ecsetelnünk. ii

;

;

A

Arad vára megadja magát. Arad vára körül május

sem

végéig"

semminem

jelentékeny

dolog"

had fparancsnoka, Yécsey tábornok Buda bevételérl értesült, május 31-én újólag felszólította Berger altábornagyot a vár föltétlen átadására, a ki azonban június 1-érl kelt válaszában kijelentette, hogy az rség a várat utolsó történt.*)

^Mihelyt

a

kíirülzároló

csepp vérig védelmezni szándékozik s igy a körülzároló hadtest parancsnoksága ne számítson a várrség feltétlen önmegadására. Erre Vécsey június 3-án tisztességes fegyverletételt ajánlott ezt a ;

várbeli haditanács fontolóra vette és tekintettel a vár csekély élelmi és egyéb készleteire, alkudozásokba bocsátkozott. Ezek folyamán

helyzetrl való tájékozás czélPestre és onnan esetleg Bécsbe vagy Ülmützbe menjen, Felségétl a vár föladása iránt a további parancsokat kikérend eg3ádejüleg egy másik tiszt Temesvárra küldetett, hogy az ottani viszonyok iránt tájékozza magát. Lepkovszky százados, a ki Temesvárra és onnan Karánsebésig utazott, június 12-én, Slach és Mader századosok pedig június 19-én tértek vissza 'Pestrl és valamennyien igazolták, hogy a császári hadak heh'zete az egész országban roszra fordult és hog^' a vár rsége felmentésre egyhamar nem igen számithat. Erre június 24-én megkezddtek a vár föladására vonatkozó komoly tárgyalások, mel^'êk 28-án a vár átadása szükségének kimondásával értek véget. fegyverletételi szerzdés fbb pontjai következleg hangelhatároztatott, miszerint az általános

jából a

várrség két

tisztje

;

A *)

Az

eló'zmények'et lásd a

II.


140

A vár parancsnokának, valamennyi tisztnek, az eg"ész rség'Aradvár összes lakosság'ának és azok családjának, élete és magántulajdonának s a bent maradó polgári egyéneknek teljes amnesztia és büntetlenség adatik. A vár egész rségének megengedtetik a tisztességes teljes elvonulás, még pedig az egész várrség teljes felszerelésben, fels és oldalfegyverrel, ellátva személyenként 10 éles töltéssel, 2 darab 3 fontos tábori ágyúval, egy teli .szerkocsival, az uhlánusok feltzött dzsidákkal a tisztek kivont karddal minden becsületi jelvénynyel zeneszó mellett vonulnak ki a legközelebbi községbe Ujaradon keresztül, a hol is a legénység rmestertl lefelé szabad ég alatt leteendi fegyverét, mely a magyar kormány tulajdonában marad. Oldalfegyvereiket az <jsszes tábornokok, törzs- és ftisztek megtartandják. Szabad elmenetel engedélyeztetik a várbaii lev papságnak és mindazon magán egyéneknek, kik a kivonulást óhajtják. Akivonuló tábornokok, törzs- és ftisztek Írásban, becsületszavuk alatt, a legénység azonban esküvel kötelezik magukat Magyarországban hat hónapig nem harczolni. A várrség Magyarországon keresztül a legrövidebb utat követendi Styriába s az a magyar kormány részérl tiszteleti födözettel, a szükséges átkelési szerekkel és élelemmel láttatik el, mig ^Magyarországban menetel stb. Aradon 1849. évi július 2S-án. A magyar kormány részérl a felhatalmazott országos biztos Boczkó Dániel az arad-temesvári ostromló hadtest parancsnoka, Vécsey tábornok nevében G. Duschek kapitány, Baudis rnagy hadtestsegéd. Ratifikálta Vécsey tábornok. A várrség részérl Friedrich v. Dietrich ezredes, Ferdinánd Mader százados, Michael Kaninger százados. Vitális v. Lepkovszky hadmérnök-százados, Franz Báron zott/ik

iiek

:

s

—

—

—

—

—

—

:

:

;

JBerger

rnagy,

Ratiíikálta Berger. vár tényleges átadása június 29-én vette kezdetét, július 1-én pedig kivonult belle az rség, mely alkalommal 66 különböz rméret ágyú, 2000 mázsa lpor és 1500 fegyver került a magyarok kezébe.

A

Temesvár ostroma. Vécsey tábornok beérkeztével május közepe táján Temesvárnak eddigi gyenge kíirülzárolása rendszeres ostrommá változott ;*) az ostrom munkálatokat ez idtl fogvâ Ssahó István ezredes és Devnhinski rnagy kiváló ügyeséggel és kitartással vezették. Miután az els magyar ütegek a József- és Gyárvárosban elkészültek, azokból május 18-án hajnali 4 órakor a vár bombázása kezdetét vette 23-án hajnalban a magyarok már 14 Kivegbl bom))ázzák a várat, 24., 25. és 2()-án éjjel pedig apróbb tüntetések által nyug;

*)

Az

elziiiénvííket lásd a 27. fejezet végén.

141

Május 28-áii éjjel viszont a vár parancsSchwarz százados parancsnoksá^'a alatt e ezélra önként jelentkezett 100 ember állal kirohanást, melynek azonban különös eredménye nem lett. rg-jí-ane napon sikerült az erdélyi császári hadtest 6 emberének a várba lopódznia, a kik az erdélyi viszonyokról nem valami jó hirt hoztak macákkal. Május 31-én déltájban Riikfivina nnudazon várbeli lakosokat, számra nézve mintegy 400-at, a kik a kell élelmi szerekkel nem r(>ndelkeztek, illetlega várból (inként kikívánkoztak, a bécsi és erdélyi kapukon kib(jtalanitják a vár rség-ét.

noka

intéztetett

ámde a mag-yar elrsök nem akarták ket átbocsátani s még másnap reg"g"el is a várkapuk eltt tanyáztak, RuJcavína akként segített a dolgon, hogy az alkalmas csáttatta

mintán

;

(?zek (uniek folytán

háború tartamára a 61. gyalogezredbe soroztatta, a tíibbieket pedig mint kézmveseket foglalkoztatta a csapatoknál. Június elején Szahó ezredes még fokozattabb erélylyel dolgoztat az ostrommunkálatokon, úgy hogy junis 9-én három uj üteg, 11-én pedig ismét két vetüteg készült el, melyekbl a vár még az-

férfiakat a

nap déleltt fél 12 órától kezdve hatásosan bombáztatott, mely kisebb nagyobb megszakításokkal, a várrség által is gyakrabban viszonozva, június hó 16-ig éjjel-nappal tovább folyt. Az utóbb emiitett napon déleltt 10 órakor Vécsey beszüntette a tüzelést, déltájban pedig hadi követet indított a várparancsnokhoz, ez azonban a neki szánt levelet felbontatlanul azon kijelentéssel küldte vissza, hogy csak szóbelileg érintkezik az ellenséggel. Erre a magyarok újból megkezdték a bombázást, mely az rség által viszonozva június 18-án délig tartott s eredménye ln, hogy a várnak igen sok épülete rommá lett. Éhez járult még a ragályos betegségek rohamos terjedése az eddig mérsékelten dühöng tifusz és skorbuthoz immár a kolera is csatlakozott, mely egyre-másra könyörtelenül ;

szedte áldozatait. Június 20-án ismét megújult a bombázás, de csak este 6 óráig tartott 23-án éjjel mindkét részrl reggelig tartó heves ;

mely a Gyár-

és József külvárosokban, valamint a várban is több helyütt gyújtott. Június 25-én hozzá fogtak az ostromlók az els párhuzam emeléséhez, melyet a várbeliek tlük telhetleg, de kevés eredménynyel gátolhattak meg. Június 29-én Vécsey azon hirre, hogy a vár lakóinak nagy része a legnagyobb nyomornak van kitéve, hadi követ utján késznek nyilatkozott ezen szerencsétlenek számára szabad elvonulást engedél^êzni, minek folytán július 1-én mintegy 800 lakos hagyta él a várat, a mi az rségnek igen nagy elnyére vált. Július 3-án az ostromló hadtest létszáma az Arad vára melll hozzá érkezett csapatokkal 11.000 fre ezek között 1500 lovas és 55 ágyúra emelkedett. Ennek folytán Vécsey most már ostromütegeinek számát 20-ra emeli, melyekbl, miután július 12-én ráég 13 ágyú érkezett Aradról, 15 napon át, kisebb szüneteket nem

tüzelés

—

folyt,

—

142

számitva,

í'ol^'ton

lövette a várat.

Ezen bombázás

leple

alatt

fogott

hozzá Ssahó ezredes július 15-én a második párhuzam emeléséhez.

A

napi bombázás közül leg-borzasztóbb a július 5-iki volt, a valóságos bomba- és golyózápor hullott a várra, mely állítólag koronkint még az eget is elhomályosította. Ezen borzasztó tíizkifejtés megtorlás akart lenni a várrség által július 4-én éjjel végrehajtott nagyobbszabású kitíirésért, melyh'el a várjârancsnok az ostrommunkálatok egy részét szétromboltatni akarta. Az éjjeli vállalatot egy-egy különböz irányban kitör oszlop hajtotta végre, melyeknek egyike Melczer százados parancsnoksága alatt 1 osztály Leiuingen sorgyalogosbói, 1 osztály oláh-határrbl és a Zanini ezred 60 fnyi osztagából állott, másikát pedig, mely a Sivkovich ezred 5., 6., 7., 8., 9. és 10 századából alakult, Pöschl rnagy vezette. Az elbbinek 10 honvédnek foglyul ejtése mellett 5 ágyút, az utóbbinak pedig 8 ágyút sikerült beszögelnie, mire mindkét oszlop az idk()zben sorakozott honvéd-csapatok által élénken üldözveszteségük halottakban í tetve, újból a várba húzódott vissza tiszt és 13 fnyi legénység, sebesültekben 3 tiszt és 54 fnyi legényösszesen 6 tiszt és ség, foglyul esett 2 tiszt és 1 fnyi legénység' 68 fnyi legénység a magyarok vesztesége ismeretlen. Július 4-én egyszersmind ujabb hireket is kapott RuTcavina kividrl egy Blaszek nev rvezet ugyanis 6 nappal ellil) önként vállalkozott, hogy hirek szerzése czéljából szökevényeként a magyar táborba megy s ez most szerencsésen visszaérkezvén, beszámolt a tapasztaltakról és hallottakr(')l ennek a valóságnak teljesen megfelel vallomásaiból megtudta JRukavina, miszerint az ostromlók bven el vannak látva hadikészletekkel, hogy Arad vára idközben elesett, hogy a déli hadsereg változó szerencsével mködik s végül hog}' Ausztria javára 200.000 orosz tört be tíibb ponton Magyarországba. Fleg az Arad várának elestérl szóló hir arról gyzte meg Rukavinát, hogy felmentésre elreláthatólag még jó ideig nem számithat s igy parancsot adott, miszerint az ellenség 15

midn

;

:

;

;

;

;

tüze ezentúl csakis az határozott rendeletére viszonoztassék. Július 6-án Vécsey másodizben küldött hadik()vetet a vár})arancsnokhoz az alkudozások megkezdése végett, de Riilcavina, bár a várrség helyzete napról-napra rosszabbra fordult, a felbontatlan csak levél visszaküldése mellett most is csak azt felelte, hogy szóbelileg értekezik az ellenséggel. Erre termesztésen a bombázás újra kezdetét vette, -lulius 11-én éjjel 11 órakor Schifter rnag}^ (')(){) emb(!rrel, a császáriaklioz átpártolt tót nemzetiség Tobias János honvéd vezetése alatt a Gyárváros felé intézett kirohanást, mely 7 magyar ágjauiak beszögezésével ért véget s a melyben a különitmény 35 halottat és 36 sebesültet vesztett, 22 ember pedig eltnt. Július 19-én Kofsuth jelent meg a kíirlzároló hadtest körielében s gyújtó ékesszólással fejtegette Temesvár bevételének éget szüksé-

143

^'ct

s

ig"y

ajiiiak

inogrolelcu

juliurf

20-tól

kisebb

2''>-i^'

í'élbesza-

kitásokkal ismét tovább folyt a bombázás, melynek heve július 24-étl 31-ig kissé sznni kezdett. Utóbb emiitett napon délben számra nézve 28 véo-re készen voltak az összes osti'omüteg'ek melyekbl aztán éjféltájban a Icg-borzasztóbb aolyózápor szóratott a

—

—

várnak minden részére. Ezen iszonyú bombáztatás után azt hitte Vécsey^ hog-y most már a vár rsége eléggé meg lesz puhitva s igy az augusztus 1-én tartott haditanács határozata értelmében augusztus 4-ikére éjjeli roham végrehajtását rendelte el. Eh(;z az igen viharos és sötét éjszakán 3 zászlóaljoszlop a Józsefvárosból nyomult elre s miután a Begánál l'elállitott 70 fnyi rséget visszavetette, a péterváradi kapunál lev elczölöpözött kiszögell fegyvertár ellen indult rohamra. Az itteni rség Wittas fhadnagy alatt 20 lépésnyire engedte magához kíizeledni a támadókat, de akkor a kíizelben álló lövegek által támogatva, oh'' hatásos tzzel lepte el a honvédeket, hogy azok csakhamar visszahúzódtak, de csak azért, hogy nemsokára újból és ismételve elretörjenek a harmadik roham alkalmával néhány bátorlelkíi vitéz már a czölöpzetot is meg.mászta volt, de hiába, összességében a roham még sem sikerült. Hasonlóan eredménytelenül végzdíitt a szintén három oszlop által a Metz százados által védett erdélyi kapu ellen intézett háromszori roham is, mire a támadók 15 halott visszahagyása mellett ismét eredeti állásukba vonultak vissza. Az éjjeli támadás a makacs küzdelem daczára a magyaroknak állítólag mindössze 8 halottjukba és 53 sebesültjükbe, a császáriaknak pedig^ 2 halottjukba és 4 sebe;

sültjükbe került.

Augusztus 5-én délután 2 órakor Vécsey egy lovas százados kíséretében Szabó ezredest küldte a várba hadikövet gyanánt, a kit az Y. StanTcovics ezredes fogadott. Szabó kijelentésére, miszerint magyar hadtest parancsnokának megbízásából jött, hogy az rségnek, rendki\-ül lovagias védelmére és magatartására való tekintettel igen tiszteletteljes kapitulácziót ajánljon, Stankovics azt válaszolta, hogy a helyrség száz napi magatartása meggyzhette volna az ellenséges vezett, Vécsey urat arról, mikép a császári csapatok a legutolsó töltényig védeni fogják magukat s a várat. Az rséginek ezen állhatatos kitartása fogadalma mellett, daczára annak, hogy a várban ragályos betegségek pusztítottak s az egészségi viszonj'ôkat és a tettert a 30 foknyi tikkasztó hség is kedveztlenül befolyásolta, és daczára az otyannyira sanyarú élelmezési viszonyoknak, hog3' július 28-ától kezdve az rség hetenkint már csak kétszer kaphatott húst, még pedig kizárólag lóhúst, mindenesetre dicséretet és elismerést érdemel. Az ujabb elutasító válasz után az rség természetesen a bombázásnak újult ervel való folytatását várta, de csodák csodája, e helyett a magyarok inkább a inegkezdott harmadik párhuzam befejezésén

—

—

144

dolgoztak, st nemsokára evvel is felhag-^^tak, amennyiben Vécse]/ a fsereg-nél beállott fordulatra való tekintettel augusztus 7-én pa-rancsot kapott, miszerint az ostrommal l'elliagyva, ostromágyúit Aradra szállíttassa, hadtestével pedig Dembinskihez csatlakozzék. Ily módon az állapot a vár vitéz védire nézve, a kiknek száma a tiz havi körülzárolás alatt 9000-rl 4000-rc olvadt le, egy csapással szinte önmagától jobbra fordiüt. A várnak az augusztus 9-én vivott temesvári csatában való szereplésérl annak idején még" lesz alkalmuk szólani s itt befejezésül csupán még azt cmlitjük meg, hogy a vár rsége az ostrom egész ideje alatt ellenséges behatás folytán, illetleg' katonai ténj^kedés kíizben halottakban 6 tisztet, ezek között az éjjeli szemle alkalmával szerencsétlenül jártés 155 fnyi legénységet, sebesültekben 15 Olaser altábornagyot tisztet és 361 fnjá legénységet, továbbá 219 lovat vesztett; foglyul esett 3 tiszt és 24 fnyi legénység. Az (isszes veszteség tehát ragályos betegségeknek 24 tiszt, 540 fnyi legénység és 219 ló.

—

A

mintegy 2400 ember esett áldozatul, 2000 pedig még mindig betegen feküdt a kórházakban, kazamatákban és más e czélra berendezett épületekben. Érdemes továbbá a felemlitésre, miszerint a várból az ostrom ideje alatt 42.000 lövedék röpittetett az ostromlók felé, a kik azt még ennél is jóval nagyobb golyószámmal viszonozták.

haraiinczOtOdik fejezet. Az

erdélyi események.

1841). jujiius elejétl aiignisztus elejéig".

midn Bem

Június elején, a TÍsszatérni,*) az ottani

Erdélybe

indíttatva érezte mag-át

magyar csapatok

kíivetkezleg" voltak elosztva

:

A

Vöröstoronyszorosnál Ihász rnagy alatt mintegy 3000 ember állott egy üteggel s azonkívül Talmácsnál 5 lovas század foglalt állást Nagj'-Szebennek csak 300 fnyi kis helyrsége volt. Brassónál Kiss Sándornak mintegy 4000 fnyi hadosztátya állott, melybl 1 zászlóalj néhány löveggel a Törcsvári szorost, Rozsn^^ót a Tömösi és a Sibot-hegyet pedig 4 század tartotta megszállva szorosnál Szabó állott 1500 emberrel és néhány löveggel. A Székely földön Gaál Sándor állott mintegy 6000 emberrel, továbbá 4 hat- és 28 háromfontos löveggel s fhadiszállását Csíkszeredán Beszterczénél és körnj^ékén Tóth Ágoston ezredes alatt ütötte fel. az erdétyi csapatoknak szine-java állott a 8000 fnyi hadosztály egy jelentékeny része 12 löveggel Dohay ezredes alatt a Borgó Prundi szorost, 1000 ember néhány löveggel pedig a Tölgyesi szorost tartotta megszállva. A dél és kelet fell Erdélybe vezet szorosok valamennyien meg voltak ersítve. Inczédy portyázó csapata 2000 ember 11 ágyúval, valamint Beké oszlopa 2000 ember és 4 ágyú Zalathnánál állott. A csak nem rég kézrekerült Dévát Forró ezredes szállotta meg 11 századdal és 5 löveggel s végül az Augiist ezredes által 10 gyalog századdal és 48 lovassal makacsul védett Gyulafehérvári Stein ezredes zárolta körül, a kihez Hatvaninak csapatmaradványai is csatlakoztak. Marosvásárhely, a hol Bem fhadiszállását felütötte, továbbá Kolozsvár, Deés és egyéb fontos pontok megfelel erej helyrséget nyertek. A felsorolt csapatrészek állománya összesen 36V3 zászlóaljra, 19 lovas századra, 65 tábori és 10 ostromágyúra rúgott s létszámuk kereken 27.000 ember. ;

—

—

;

—

—

;

—

—

—

—

—

—

—

—

*)

Az elzményeket

lásd a

II.

kötet

25. fejezetében,

továbbá a

jelen,

kötet 25-ik oldalán. 1848—49. kai.

tüit. III.

10

146

Ezou haderkkel szemben június közepe betörésre készen áUottak

n)

:

A

BuJcoinnában

táján a határ

mentén

Groteiih jf'lm ahábor-

:

iia^;5!ijaajihieiiii0..,Ü00Jonyi hacloszloiDa, mely junhis 8-ig' Czernovitz tájékán alakult meg, Watra-Dornánál és ennek mintegy elvédje gyanánt I'rban volt hadoszlojDíi, most jnár Spr ing ens féld alezredes alatt Pojana fetampiba ""elretolva/') 7>) Moldva és 30(jíUZtM_nber közel 28.UUU emOláhországharT: Xüders altábornagy hadteste Malkowski volt hadteste, jelenleg Clam-Gallas Plojestinél ber Csernecznél. Ezen haderk álloinánj-a alatt 12.000 ember 48V2 zászlóalj, 64V:í lovas század és 133 líiveg, összesen 52795 fnyi, vagyis kevés hijján kétszer akkora létszámmal, mint a mennyi Bemnek szétszórtan rendelkezésre állt. Ezen támadó haderkön ki\ajl a határ mentén Dannenherg altábornagy parancsnoksága alatt készenlétben maradtak Oláhország-ban az Y. hadtest egyik dandára, egy huszái- ezreddel, továbbá Moldvában Moller tábornok alatt egy 2 gyalog és 1 lo\-. üteg-gel gyalog daiulár, egy huszár ezred és 2 gyalog üteg, mely csapatokból 2 zászlóalj a Tölgyesi. Gymesi és Öjtozi szorosok megszál-

—

—

—

—

;

—

—

:

:

;

•lására

használtatott

í'el.

Az elnyonndás megkezdésedkor Lüdershez hasoulóan ffmhjehn

hagyott hátra megfelel

Gro-

a

bukovinai

határ

hadmüveletek tervét Lüders következleg

állapította

mog

is

osztagokat

l)iztositására.

A

:

Mialatt Grotenhjehn saját és Springensfeld hadoszlopával Tihuczán át "1BesztérczeíeTé~''^tör~ -elre s az ottani magyar csajoatrészeket le-^ líötv.enhTrtja, addig az'órösz V. hadtest a Tömíisi és Tíircsvári szoát hatol be Erdélybe és Brassó cll'oglalása után mindenekeltt a Székelyföldet igj'-ekszik hafalmába ejteni. Az ekként elfogzíimélalt i'észek megszállva tartása mellett Lüders az V. hadtest vel Nagyszeben és a Víiröstorony szoros bevételére, mely utóbbi feladattal a hadmveleti terv értelemben Clam-Gallas volt megl)izva, azután jx'dig Gyulafehérvár felmentéséíFe" szándékozott elvoindni. Innen, ha egyáltalában még szükségesnek mutatkoznék, Erdél3niek kell megszállva tartása mellett az ott alkalmazott hadak

rosokon

^ííiméiK^k a

Maros völgyén

való clnyoiuulása volt

A

át

esetleg

Szeged

juuius 21-én.

a rcndíükezésére bizott orosz és osztrák a

felé

marossényi ütközet. 1S4ÍI.

Grotenhjelni ket június 17^n

Arad-Temesvár,

t('r\"b('ii.

támadó

(^luyomulásnak

a

kötzölt

hader-

hadmveleti

*) Ezen hadoszlo]) rószh-tezL'tl álloiuúuj'a a Károly Ferdinánd Jöherczog' ezred 2 zászlóalja, a bukovinai kordonisták zászlóalja, a Panna ezred 1^3 landwehr zászlóalja, a Sivkovie ezrod, i.'., zászlóalja, li/., század Savoyai dragonyos, V4 század MiUsa-chftvanxleg'ers, 6 liáromrontos és hatl'ontos lövei;* :

.'!

összesen

3-/3 zászlóalj,

1V» lov. század ós 9 löveg"

;

BOÜÜ

ío

240 lóval

147

\al('» megkezdéséhez két sercffoszlopba osztotta és a Károly Ferdinánd ezred 2 zászlóaljából, 2 század kordonistából, 1^/4 század savoyai dragonyosból, tov^ábbá 3 orosz vadász zászlójaljból, 6 l()veg'b(")l és egy kozákosztályból álló s összesen 4160 emjobboszlopot Paívloiv tábornok alatt juiiius"~lF^éii bert számláló

terv rrtclmébcíi

Kosnára ezred század

1.

tolta

elreTTnig^á batogzlo^ mel}^

zászlóaljából,

a

a

Károl}^

2Tbnkovinai kordonista

Ferdinánd

zászlóaljból. 2

Panna gyalogságból, 1 század Miksa-chevanxleg-ersbl, továbbá 5 orosz vadász zászlóaljból, egy orosz dsidás ezredbl, egy osztály kozákból és 29 h'iveg'bl, íisszesen minteg-y 800 fnyi létszámmal alakult, saját parancsnoksága alatt ug'yan csak jniiis 19-én I*ojana Stanipiban"osl?z|K)ntosnít. Június 20-án a jobb oszlója elvédjét az Hova völgyébe tolta elre, a baloszlop pedig- Tihuczát érte el. A niagyarok, hogy" az ellenség' elnyonndását lehetleg' meg*iiehezitsék, az utakat részint jelrombolták, részint eltoHa szólták

;

en-

nek daczára SpririgemfejÁînkr^^ 21-énreg;g;eluQieg^£lfiiiL.Îa^ i'gssény__eltí, melynek TEozélében a turiaEíTíidnál 2 mag-yar zászlóalj 3 löveggel foglalt állást. Ezen csapatok eleinte igen szívós ellcntálláját fejtettek ki, nemsokára azonban mégis tágitani voltak kén^-telenek késbb a mag-yar had tartalékai által ersbödve ellentámadásba ment át, metynek folyamán az ellenséges elvédet viszszavetnie^^sikerult. Ekkor azonban Grotenhjelm személyesen vezette elre egyik vadász zászlóalját, melyet még- egy zászlóalj 2 löveggel követett. Ezen csapatok segítségével aztán a magyarok este felé T[háio;_szoritUitüik, honnan az éj folyamán egészen Borgó-Prundig ;

húzódtak vissza.

Xz

osztrákok Marossény eltt 5 halottat és 9 sebesültet veszmagyarok vesztesége ismeretlen. A jobboszlop e napon ferejével Uj-Rodnát, elvédje pedig, miután az Hova marénál álló 1000 gyalogosból, 40 lovasból és 2 lövegbl álló magyar rséget visszaszorította, az utóbbemlitett helységet szállotta meg. Az Hova marénál álló magyar különítmény 3 halott és 7 sebesült visszahagyása mellett Hova mikére, az UjRodnánál álló pedig minden harcz ell kitérve, Szent-Györgyre húzódott vissza. tettek,

az oroszok és

A

borgô-prundl ütközet. 1849. június 22-én.

Dobay ezredes Marossény fell visszavonult elhadcsapatjainak borgo-prundi elkészített állásban való felvétele után, rendelkezésre álló 4 zászlóaljával és 3 lövegével szívós ellentállást szán-

a

dékozott kifejteni. Or_otenhje]m^ \\m viS 22-én reggel 9 óra___tgjliaja. Bpjgá Prund ^ltj, jiieêlenvén, csapatjait a magyarok "eísíinczolt állásával szemben k()vetkez^Teg~ állította csatarendbe: a Springeusfeld alezredes 10*

148

harczvonaliiak jobb szárnyára az eovik orosz, közepére a Károly Ferdinánd ezred 1. zászlóalját és a 2. kordon zászlóaljat, balszárnyára 1 orosz vadász zászlóaljat 4 löveg-g-el a Samarin orosz ezredes parancsnoksága alá helyezett 2. harczvonalba 3 orosz zászlóalj, eg-y szakasz Miksa-chevanxlegers a kozákokkal és V2 hatí'ontos üteg- jutott. A harczot az els harczvonalbeli 8 löveg-nek a sánczok ellen irányított kereszttüze vezette be, mialatt az elretolt csatárrajokkal elrenyomuló két osztrák zászlóalj arczban, az orosz jobbszárny zászlóaj j)edig' az állás oldala ellen nyomult támadólag" elre. Alig" hogy ezen csapatok a sánczokhoz rohamtávolság-ra értek, Dobay a megkerüléstl való félelmében nyomban megkezdte a Beszt^rczéFé" való visszavonulást, meh' Olaszfaluig (Wallendorf) az ellenség által üldöztetve, egyébként azonban elég jó rendben hajtatott végre. szövetséges hadak elvédé Kiczi és Jaád között, a zöm pedig Borgá által

i)arancsnokolt

1.

vadász zászlóaljat 4

líivcgüel,

;

A

Ruszon

állapodott meg.

Az osztrákok

a

borgó-prundi

ütközetben

9

és

halottat

2(>

19 sebesültet vesztettek a magyarok vesztesége 54 fogtyul esettet kivéve ismeretlen. Pají'íow tábornok a borgó-prundi ütközet napján két oszlopban^ Ilova-Mikére ^ nyomult- _elre, íí hol a magyarok 2 zászlóalj gyalogságot, 1 lovas századot és néhány löveg'et gyjtöttek össze ezen csapatok eleinte ugyan támadólag léptek fel, de az ellenséges túler által Földrán ál, a hol idlegesen újból állást foglaltak, viszszavettetvén, Xaszódra húzódtak vissza veszteségük holtakban és sebesültekben 40 f, foglyokban 32 a szövetségesek vesztesége ismeretlen. Grotenhjehn most egyelre megállapodni szándékozott s e czélból a Pawlow oszlopnak osztrák csapatjai által Hova - Miké, Szent-György és Rodna helységeket megszállatván, többi csapatjait Borgó-Rusznál gyjtötte össze. ._s_ Besztercze felé Jaádig csupán gyengébb (^lvédet tolt elre. sebesültet, az oroszok o halottat és

—

—

;

;

;

f

A

;

jaádi ütközet.

1849. június 27-éii.

Bem az oroszok betörését Kolozsvárott tudta meg, nnnek folytán idvesztegetés nélkül Deésre utazott, a hol hamarjában mhiden rendelkezésre álló csapatot összevont. Ezen 14 ágyúval ellátott mintegy 7U00 embernyi haddal Deésrl Beszterczére indult, a hova támadó útjában 26-án érkezett 'meg^.' Grotenhjehn miután Bem közeledésérl értesült, még jobban összpontosította csapatjait Borgó-Rusznál, szándékában lévén Bem támadását lehetleg megelzni. Ez utóbbi 27-én reggel -laádnál bukkant Groteiijelm elcsai)atjaira ,

s

azokat rögtön visszaszorítván, csapatjait csatarendbe

állította,

még

149

az utón, gyalogsága pedigzömével a balszárnyon fejldött fel. Alig hog-y Bem ekként tagozott hadával déleltt 11 óra tájban Jaádról tovább iiidult, máris Grotemhjelm elvéd lovasságára bukkant, mely ellen oly gyorsan fejldtette fefluzérségét, hogy az érzékeny veszteség egyidejülag Bem balszárny mellett hátrahúzódni volt kénytelen gyalogságát képez székelyeit is támadásra rendelte, a kik írotenhjelmnek Spr ing ens felel alatt álló_JQlib- szárnyát szintén \'isszavonulá^ra_Jíésztették. Ámde Springensfeld széjjelmált csapatjait a legközelebbí alkalmas terepszakaszon újból összeszedte s miután idközben támogatására (xrotenbjelm még' egy orosz vadász zászlóaljat küldött, avval együtt szúrom:! szegezve megujitotta rohamát, mely a juegiepettszékeh' ek visszanj^maâTjvoiita maga vitán hiábaT'batoritotta ket Bem^ ez egyszer buzdító szavai mit sem használtak s miután Springensfelddel egyidejleg Grotenhjehn a középpel és balszárnynyal is támadó lökemet intézett, Bem kénytelennek érezte magát az általános visszavonulást Beszterczére elpcdiií'

íittól

tüzérséo'c a lovasság' leplo alatt

két

okialt,

;

(

rendelni.

A legelsnek tzbe jutott orosz dsidás ezred 2 tisztet, 40 fnyi legénységet és 60 lovat vesztett, az oroszok összes vesztesége pedig halottakban 26 embert, sebesültekben 2 tisztet és 79 fnyi legénységet tett ki. Az osztrákok 7 halottat és 36 sebesültet vesztettek.

Ütközet Olaszfalunál. 1849. június 28-án. ütkíizet után csapatjait újból korábbi csak miután neszét vette, hogy Bem víxk^z^ nap^ reggel Olaszfalunál (Wallendorf) ismét csatarendbe all itott gL hada,ij^ maga iT'ártámadás megismétteseTTiatározta el. E czélból jühius 28-án délutáni 1 órakor következleg tagozott hadtestével megindult Olaszfalu felé a balszárnyat a két orosz A'adász zászlóalj által megcrsitett osztrák csapatok, a jobb szárnyat pedig az orosz dsidások képezték, mig a többi orosz csapatok a középen

Grotenhjehn

a jaádi

áUásábav ontar' vissza

s

;

állottak

fel.

Olaszfalu elé érve, a harczot az ^sztrák_üteffek vezették be s egyidejleg egy orosz zászlóalj a balszárny meghosszabbítására a Beszterczét körülvev magaslatokra rendeltetett ki. magyar had

A

ormán jobb oldalában az osztrá k, kjjzépen az orosz ütegek által lövetve s azoiikiyül^qbb oldalábana z el bb emlitett__Qros z vad ász ilj'f

^ás'5âlj_ altal_feny eget ve, ez êgyszer

nem

nem

sokáig- állott

ellent,,

ha-

mindjárt a ^íarcz kézdetén7élénkeh üldöztetve^áT szövetségesek lovassága által. Beszterczén át_I3.essenyig- (Heidendorf) vonult viszsza,,_a.-4toj--:BeJM.,a_jaInr Iföz epé^L^&t Jüve^^ minden födözet nélkül

150

állott meg-,

hogy az

üldíizket

futásnak

hadától

(M'cdt

lehetleg'

távol tartsa.

További hátrálása

elnyös

és az ellenség"

közben Bem Sóí'alvánál tüzérségét szeme ell elrejtett állásban vonnltatta

ig-eii

lel s

midn

ez utóbbinak az osztrák és orosz lovasságból alkotott és tüzérséggel is kellen ellátott elvédé hatásos tzkörletébe jutott, azt oly meglepen árasztotta el kartácstüzével, hog}^ annak további elnyomulása és üldözése menten véget ért. Miután Bem ekként tulajdonképeni czélját elérte és mivel Grotenhjelm idközben üteg"állásának bal oldala ellen egy orosz vadász zászlóaljat és 2 század kordonistát rendelt ki, tüzérségét is Szeredíalvára vezette vissza, a hol a többi csapatokkal együtt a Besztercze folyó által födíitten állott fel.

este

Grotenhjelm a folyó túlsó partján harczrendbe állott hadával órakor táborba szállt, honnan másnap reggel, miután Lü-

í)

további elnyomulásra még"

nem

kapott

ílerstöl

a

elbbi

állásába, Jaádnál hagyott utóvéd mellett,

parancsot,

ismét

BorgórEuszra hú_

zódott^ vissza.

A

' szövetséges hadak a 28-iki ütközetben csak igen csekély veszteséget szenvedtek, ellenben a magyaxQk^jveszteséo'e_a_jaádi jés olaszfalvi ütközetekben együttvéve majdnem 200 halotton és sebesültön kivül 2 ágyúra és 1 lszerkocsira rúgott, az üldöz ellenséges

lovasságnak pedig mintegy 300 ember eset.t_i'ogl3'Ul. Bem azon alapos hiszemben, miszerint Grofenhjelm táuiadá_ elójT}ôrnulását folytatni fogja, 29-én reggel SzeredfalvánáL ersebb hátvéd visszahagyása mellett, zömével Tekére (Tekendorf) vonult vissza. De midn itt nagy meglepetésére Grotenhjelm hátrálásáról értesült, nyomban elhatározta, miszerint részben szétszórt csapatjainak összeszedése, nemkülönben a Csikszékbl, Marosvásárhely és Szászrégenbi szorgalmazott ersbitések bevonása után legközelebb ismét támadni fog. Es tényleg seregét mintegy 6000 emberre szaporítva már július 1-én ismét útban látjuk t és pedig a foszloppal az országúton^ egy mellékoszloppal Nagy-Sajón, Szász-Ujfalun és Vindán (Windau) keresztül Olaszfalu felé s képzelhetni meglepetését, midn további elnyomulása kíizben Beszterczét kardcsapás nélkül ismét hatalmába ejtheté. Daczára ezen kedvez kíirülményucdv Beszterczén Bem, alighanem a Brassó tájékán történtek hirére, hirtelen lUí^gváltoztatja szándékát és a megkezdett támadólagos elnyomnlással felhagyva, elhatározza, mikép serege zömével a Lüders által szorongatott Gaúí Sándor segítségére megy. Ezt megelzleg azonban hadtestében a kissé megbomlott rendet és fegyelmet akarta újból helyreállitam" és

E tekintetben nevezetes és említésre méltó boszterfluKÜszállásán július hó 5-én kelt alábbi uapiparaiicsa „A haditíirvényszék Ítélete," mely^áT végbl állittatott össze, hogy azok megszilárditaiú. czei

:

151

IVilött

bii'i'iskodjék,

a kik a június 27. és

28-iki

harczokban zász-

lójukat, vezérüket, parancsnokaikat és bajtársaikat a csatatérrl való

—

olyforraán dlt el, gyáva meg'futanilásukkal cserbon hag-yták hogy vagy csapatszámra agyon kellene lövetnem a székelyeket, vagy pedig százával megbotoztatnoni. Az elst nem akarom tenni, mert hiszem, hogy a kiken a rémület ert vett, a hazának és szabadságnak, ha majd az asszonyias félelmen túlestek és magukhoz tértek,

még

jó szolgálatokat tehetnek majd, a másodikat pedig azért

nem, mert nem akarok veletek barommódra bánni. Ennélfogva elhatároztam, hogy ez egj'szer még szoros igazság helyett kog_yelmet osztok és a 27. és 28-án szökevéin'n^'é lett valamennyi honvédnek me gbocsátok Ez alkalommal el nem mulaszthatom, hogy a székelyeket, a kik velem nem egy csatatüzet dicsségesen állottak ki, mindenütt, bárhol szállnak ne figyelmeztessem aziránt, miszerint szembe az oroszokkal, hazájnk, a magnk és szeretteik szabadságáért harczolnak. Fia itt bocsátjuk be a muszkát az országba, útját a, Maros-, Gyergyó-, Csik- és Háromszék felé veendi, szintug}" megfordítva ez történnék, ha Háromszék fell eresztetnék be; azért itt is, ott is ugyanazon egy ellenség ellen harczolnnk. Itt kell gyzelmet venniink rajta, ha háromszéki szeretteinket megótalmázhi akarjuk és ha szabad emberekbl jobbágyokká lenni nem akarunk. Itt kell mindenekeltt az orosznak útját állnunk, mert Háromszékre már más hadaink indultak, hogy ott megsemmisítsék. Tudjátok meg továbbá, hogy az ellenséges lovasság' leghamarabb akkor vehet ert rajtatok és kaszabolhat le benneteket, ha elszéledtek. Mig egyes ember magára hagyatva oda van, az együtt lev tömeg megdcinthetlen, kivált miután tudjátok, hogy az ágyúkkal el nem mozdulok .

k

mellletek,

tehát együtt, maradjatok körülettem, a mig akkor nincs a világon hatalom, mely minket le-

eláradjatok

én helyt állok

s

gyzzön. Nemsokára

viszontláthatjátok

majd

szüleiteket,

nemsokára

feleségeiteket és testvéreiteket de mint gyzedelmes szabad emberek fogjátok ket viszontlátni; óvakodjatok tehát, hogy a gyávaság' ;

szemrehányását közületek senki meg ne érdemelje s hogy a gyalázat öröksége, mikép a régi magyaroknál volt szokásban, unokáitok unokáira ne szálljon. Legyetek és maradjatok a végs lehelletig szabad és vitéz székelyek, mert itt nemcsak az forog kérdésben, hogy vitézségtek által magatokat a muszka kancsukauralomtól megmentsétek, hanem a nemzet becsületének megóvása is, melyet eldeitek ezredéven felül megriztek Európában. Legyetek a hs hunoknak becsületére váló ivadékai és legyetek méltók Attila nagy királyotokhoz. Bem József sk. altábornagy." Beszterczén vette továbbá Bem Kossuthnak Pesten június 27-én kelt következ levelét „Altábornagy ur A Visocky-féle hadtest, nagy túler által szorongatva ütközet nélkül Miskolczig hátrált. vezérek, fleg attól való félelmeikben, hogy a 18.000 fnyi ellen:

A

!

152

séges lov'asság csapataikat mogsemmisiti és szétveri, nem mernek iitrügeszméjök, hog-y fseregünkkel egybesülnek és nem gondolják meg, hogy ezáltal az orosz túlert itt a nyakunkra zuditják és nem marad idnk egy csapást mérni Ausztriára s két tz közé jutunk. Kell tudomásvétel végett jelentem ezt önnek altábornagy úr azzal a szilárd meggj^zdéssel, hogy csak összes ernk gyors összjiontositása (mely aztán az ön paranasnoksága alá helyeztetnék) menthet bennünket meg. E nélkül egy hét hadseregünknek háta mögött alatt Pesten s a mi még rosszabb, van az orosz fhader. Megteszszük, a mit megtehetünk. Várva kíizctbe bocsátkozni

;

f

f

várom az ön tudósításait. " Ezen levelet július 9-én, tehát közvetlenül a Szegedre elindulás ieltt, a következ szintén több tekintetben érdekes levél követte j,Bem altábornagy úrhoz. Sietek az datni altábornagy úrral.

itteni

Komárom 18.000

hadi

körülményeket

tu-

— 20.000 emberrel megszállva

maradt, hogy az osztrák sereget fel- vagy nagy részét sakkban tartsa. Vácztól Hatvan felé 20.000— 24.000 ember útban van.*) Tábornok Perczel a Tisza mellett két seregtest felett parancsnok (tulajdona az általa ujon alakított 10.000 s a Visocky-Dessewí'fy-test 12.000 ember); az els ma Abonyban, a másik Törtelen van.

.Körülmények szerint vagy átmennek a Tiszán, vagy mellette föl, ha a hatvani sereg közeledik. Nagy-Iván, Karczag és Püspöki j)iollett hatalmas né2:)fölkelési sereg. Az oroszok 15.000 emberrel a Tiszán átmentek Debreczenbe, de ISIiskolcz felé visszavonultak, hol 15.000 f erejök áll. Az osztrákok a Duna jobb pariján Ikida felé nyomulnak elrsei tegnaj) Vörösváron voltak. A Budapest Szolnok közti vasút szétrontva. A kormány Szegedre vonul. Bács-Bánátban Vetter s alatta Guyon a parancsnokok. Kmethy tJOOO-nyi válogatott csapatát ersítésül kapta azon rendelettel, hogy Jcllachicliüt támadja meg. Péterváradot szabadítsa fel s Temesvárt vegye be. Miuden seregnek altábornagy ^lészáros a fparancs-

—

—

—

;

—

—

•

—

—

noka, mellette mint táborkari fnök. Deml)inszki. Ig^' állnak a dolgok altábornagy úr. Bizalommal nézek a jöv elé azon egyetlen föltétel alatt, hogy ers, erélyes katonai parancsnokság álljon Ezennel altábornagy urat, minden magyar sereg a seregek élén. fi)arancsnokságával megkínálom s gyors feleletet kérek, hogy sziveskednék-c s min föltételek alatt a fparancsnokságot elfogadin? Es hogy az ön távolléte esetére kellleg van-e Erdély biztositvíi V Megkülönbíiztetett tiszA feleletet Szegedre kérem küldeiú. telettel Kossuth Lajos, kormán3'zó." Mieltt Benuiek ezen két levélre adott \'álaszát k/izíibik, ío\ kell még emlitcniuik a hadvezérnek azon tervét, miszerint iiiiliclyt

—

—

—

*)

Látszik, hoo-y luily k(_'vcssé volt Kossuth üörooj' seregérl már jiiliiis 9-én Vácztól Hntvan felé g'ondoltíi i'itbau.

kozva, hogy

tájé-

153

Lüderst

vissza^zoritaiiia

sikerül, csapatjaiiiak (;gy részével a

Kos-

suthtal Xa^:^v'áradoii létrejött megállapodás értelmében Oláiiország-ba v
iiyöniiü 'be,

hogy az

ottani

lakosságot

fölkelésre

oroszok ellen ..st e tekintetben Törökország segítségére, oláhországi török is_szárait(itL^_jEz értelemben 7?fw_jiiliu_s_3:^áJl. az csapatok parancsnokának, Qjner basának levelet is irt, amelyben személyes Jalálküzásra kérte feL-Qt, hogy a terv et kö lcs önösen meg-beszéihcssék,^ Töríikország ez id tájt etéó^rszuTFlabon állt ugyan Orí")sz(Msziiggal, mindazonáltal Bem remén^êi kissé túlvérmesek voltak s Omer basa válasz nélkül is hagyta Bem levelét. Ez ntóbbinak fentjelzett s a kormányzóhoz július 17-én C sikszeredáról intézett alábbi levele különben ezen kérdéssel is foglalkozik. Itt közöljük ezen levél nevezetesebb részleteit: „Ön, kormányzó úr azon kérdéssel tisztelt meg engem, vájjon és mily feltételek alatt volnék hajlandó a fparancsnokságot elvállalni. Ezen kérdést már Nagyváradon megvitattuk és nekem nincs mit változtatnom rajta. Még mindig azon meggyzdésben vagj'ok, miszerint a rendelkezésünkre álló segélyforrásokkal hat hét, vagy legfeljebb két hónaj:) alatt egész Magyarország felszabaditható az ellenséges csapatoktól (? !) de szükséges, hogy az összes parancsnokok, bárkik legyenek is, minden rendelkezést, a melj'lyel megbizatnak, pontosan teljesítsenek. A fparancsnoknak ennélfogva fel kell jogosítva lennie, hogy csak oly parancsnokokat alkalmazzon, a kikre -számithat, mert külíinben a legjobb terv is meghiúsulhat én e iekintetben már szomorú tapasztalatokat tettem. Ha tehát kormányzó úr azt akarja, hog}" magann\a vállaljam a nagjôn nehéz és nagyon kellemetlen feladatot, hogy mindenkit a maga helyére állítsak és a csapatokat úgy meneteltessem, amint kell szükséges volna, miszerint a képviselház két hónajíra korlátlan hatalmú fparancsnokká nevezzen ki. Éhez képest én minden lehett elkövetek, hogy ügyünknek azon oldalról, mely kétségkívül a legfontosabb, kedvez fordulatot adjak. Az Öntl nyert megbízás folytán néhány nap múlva iMoldvába vagy Oláhországba nyomulok s felhivom ez országok népét, rázza le magáról az orosz igát és álljon Törökország' védnöksége alá. Magam köré szándékozom egyesíteni mindazon fiatal oláhokat, a kik Magyarországon kerestek menedéket. Omer basa eddigelé még nem válaszolt levelemre, melyben betörési tervemet közöltem vele ug}^ játszílí, hogy az oroszok megvesztegették t. Xos, kormányzó lír, most a magunk részérl is ugyanezt kell tennünk. Ha a basa Oláhországba léptemkor hivatalosan akarna támogatni, Imjíiit/.

;

.

;

:

:

—

;

könnyen megsemmisithetnk az orosz csapatokat, melyek e pillanatban itt nyugtalanítanak bennünket s akkor összes csapataimmal önökköz csatlakozhatnám. Éhez képest kérem kormányzó urat, küldjön Omer basának Orsován át közvetlen utón valamely tekintélyes ajándékot, mert nagy részben ettl függ Magyarország' jövje."

154

Mialatt Bem a szándékolt elvonnláshoz elkészületeit megte\'é^ Grotenhjelm általában véve nyugodtan viselte magát Borgó-Rusz kíirül, a hova Paiülow hadoszlopát is berendelte. Hogy azonban Lílders mveleteinek elrjhaladásáról hirek birtokába jusson, július 4-én Heinz hadnagyot 1 chevauxlegers szakaszszal és 50 kozákkal í^zász-Régenen át Marosvásárhelyre küldötte. Útközben Hein^ Nagj-Öajónál egy nagyobb élelem szállitmáuyt ejtett birtokába, július 5-én pedig egy Szász-fíégennél álló honvéd zászlóaljat meglepvén, nemcsak hogy abból néhány embert leölt, többeket ])edig foglyul ejtett, hanem egyszersmind kézrekeritette a zászlóalj hivatalos okmánytárát és levelezéseit is, mibl kitnt, hogy Lüders ez idtájt még

nem

haladt Brassón túl. Ennek folytán Grotenhjelm

Borgó-Rusznál _g.-ikár(')l

s

még továbbra tevékenysége mindössze abból

9-ikére hajló éjjel a

mely

szemben

álló

is

veszteg

maradt

hogy a július magyar hadnak felriaszállott,

Paívlow tábornokot bizta meg, a kinek e czélból 2 orosz vadász zászlóaljat, 2 bukovinai kordonista századot és 2 dsidás századot bocsátott rendelkezésre. Pawlow ezen csapatokkal a kijelölt idben a Szász-Ujfalunál (Xeudorf) táborozcV magyar különítményre vetette magát s miután abból vagy 50 cmbcn^t leöletett, ugyanannyit pedig f oglûl_ejtett^_ujbóL_Borgó-Ru s zra '~ " húzódott vissza.

tását rendelte

el,

A

feladattal

beszterczel ütközet. 1S41). július

10-én.

Azon ténybl, hogy Bem még július 10-én is összes hadával Beszterczénél állott, arra lehet következtetni, hogy idközbciTTsinéT feladta a Brassó feTé való elvonulás eszméjét és most már inkább a Moldva vagy Oláhországba intézend diverzio lebegett szeme eltt igy történt aztán, hogy Grotenhjelm ujabbi támadólagos elnyomulása alkalmával Beszterczénél ismét az erdélyi magyar hadak fvezérével mérhette össze fegyverét. Július O-éji kapta meg Grotenhjelm, Lüderstl a parancsot abbanhagyott támadása uak l'oly tatására, minek folytán azôszfrák-orosz had már másnap hajnalban"? ószlopba n kezdte meg eíon^'omulását. Az els Fatviow tábornok alatt 4 orosz vadász zászlóaljból, 2 dsidás századból és 8 líivegbl állóoszlop Vinda, annak lovassága pedig Szász-Ujfalu felé nyomult elre; a második oszlop, a Károly Ferdinánd ezred 1. zászlóaljából, a 2. kordon zászlóaljból, 1 chevauxlegers osztagból és V^ hatfontos üt(\gbl alakulva, Sj)rin(/ensfeld alezredes parancsnoksága alatt Szász-ljfalun át Zsolna (Heiidorf) felé vett irányt; ezen két oszlopnak az ellenséges állás jobb szárnyát kellé megkerülnie, mialatt a Wladislatvlewitsch tábornok parancsnoksága alatt álló s 3 orosz vadász zászlóaljból, 4 dsidás századból és 16 lövegbl alakult foszlop az or;

,

155-

szág-uton Olaszfalun át Besztercze felé volt elnyomulandó véore a Károly Ferdinánd ezred 2. zászlóaljából, 2 kordonista századból, 1^/4 savoyai dragonyos századból és 4 lövegbl alakult negyedik oszlopnak FaJcJer százados parancsnoksága alatt a hadtest jobb szárnyoszlopa gyanánt Pénteken át Roinkerékre kellett elnyomulnia, hogy az ottani utak elzárása által a magyarok visszavonulási vonalát üeés felé elvágja. ;

—

miSprinfjensfeld már reggel 5 órakor elérte Zsolnát, hol után egy oda elretolva volt honvéd gyalog század visszahúzódott a kíizség eltti magaslaton, PawJoir beérkeztét bevárandó, állást foglalt. Idközben Wladislawleivitsch beérkezett a foszloppal is Besztercze eltt, miután az Olaszfaluba elretolva volt magyar elvéd harcz nélkül vonult vissza. Beszterczénél Bem maga vezényelt s a feléje elnyomuló ellenséges foszlopot kedvezen felállitott 12 lövegébl kifejtett tüzelése által majdnem 2 óra h osszat távoltartotta magától. Ekkor azonban jobb oldalában a zsolnai magaslatokon az egyesült Sprivgensfel'i- PaívJoiv oszlojj tnik fel, mely rövid tüzelés után rohamra indul Besztercze felé. Ily körülmények között Bem visszavonulást parancsol, melynek fedezésére, ép úgy mint néhány nappal azeltt, Soófalvánál közbees állást foglal. Midn délután 2 óra tájban az orosz dsidás ezred a soófalvi hátvédállás ellen felfejldni készül. lU'm ezt is elhagyja és Szeredfalvára v onul viss za^ a hova Ornfcnhjelm már nem is igen üldöztette délután 3 óra tájban a nagyo bbára__csak tüzérség által vívott Jiarcz teljesen véget ért s Orotf[nJiJelm csapatjait este felé Beszterczére és Olaszfalura vonta vissza, honnan a következ napon Bessenyre (Heidendorf és SzászBudakra osztrák csapatokból alakitott elvédeket tolt elre; majd, midn hirét vette, hogy a magyarok újból megszállották Nagy Saoda július 12-én éjjel 2 gyalog és 1 lovas századból álló külöjót, nítményt rendelt ki, mely az ottani székely rséget 2 székely század 60 huszárral éjjeli rajtaütéssel meglepvén, annak 3 1 emberét lekonczolta. 4-et foglyul ejtett, a többi pedig futással keresett menedéket. Az osztrákok a beszterczei ütközetben néhány halottat és 23 sebesültet, az oroszok 9 halottat és 26 sebesültet vesztettek: a magyarok vesztesége ismeretlen. A beszterczei ütközet napján a Sz ékelyföldiíiL_t£tt- Igen kedye^ztlen hírek arra bírták Bempf, hogy még július 10-én éjjel a (l'sikszekb~Titazzék s igy július 12-én Marosvásárhelyre, 17-én pedig Csíkszeredára érkezett, a honnan Kossuthnak fentközölt válaszát irta meg. Sz eredfalvánál em míndössê_miiitegLY_SOQQ. embert hagyott hátr a 200 lov assal és 14 ágjvalâmaszkin ^'jöríjij alezredes parancsnoksága alatT7 üíig' az ezenfelül feimiaradri esapaEok.

—

;

)

—

—

B

Bemet

kíivetve, Îaros\-ásárhelyre indíttattak útba..

156

A

szeredfalvi, illetleg^ gâlaczi ütközet. 1849. július 16-áu.

Grotenhjdm néhánj riapi.,.sziiuet utáu július 16-án újból fol^Ltámadó elnyomulását, mihez hadait két oszlopba osztotta PaivIoiv dandára az országúton nyomult elre Szeredfalva felé, hogy az ott álló ellenséget arczban támadja meg, mig a többi csapatok, tatta

vagyis az összes osztrák hadak, 3 orosz vadász zászlóalj, 5 század dsidás és 17 löveg, Orotenhjelm személyes vezetése alatt Szász-

Budakon és Bilakon át Harina (Münzdorf) jobb oldala ellen vevék útjokat.

felé,

tehát

a

magyarok

Damaszlán úg}^ látszik még idejekorán értesült az ellenség megkerül mozdulatáról, mert Szeredfalván csak igen gyenge háthagyván vonu lt.

védet, Bilakon pedig- 4 gyalog századot patjaival Galacz

A

mögé elnyös

állásba

foszlop elvédje reggel 7 óra tájHan

ért

hátra,

többi

Bilak

elé,

csa-

mely-

nek magyar rségét hamarosan Szeredfalva felé szorította vissza. Ezen bevezet harcz után Grotenhjelm az osztrák csapatokat és 1 orosz vadász zászlóaljat Springensfeld alatt az eredeti irányban Harina felé meghagyván, az orosz lovasság'gâl és tüzérséggel, valaTDÍnt 2 orosz vadász zászlóaljjal még jobban dél felé tért le, a hol nemsokára Daniaszl:innal élénk harczba keveredett. Sprinqensfeld Bilaknál hosszabb pihent tarthatott, mert már déhe járt az id, midn hadoszlopának élén Marinára érkezett,

mely helységet a Pawlow elnyomulása folytán idközben Szeredmeg. Sprinqensmagyar utóvédcsafeld, kinek a Haiinánál csendben meghúzódott

falvát odahag^'^ó magj'ar hátvédcsapatok szállották

patok alighanem kikerülték ügyeimét, a Galacz fell áthangzó ágyuszóra szintén arra felé kezdett elvonulni, mire a közelben álló magyarok elretörnek rejtekükbl, hogy az osztrák oszlopot oldalba fogják ámde Springeiisfeld hamarosan 4 századot állit elibük, majd csapatjainak feinnaradó részét is ezen irányban vonultatja fel s így a szánnia nézve sokkal gyengébb ellenséget Tács és Lekencze (Lechnitz) felé szorítja vissza, miáltal azok a Galacznál álló zömtl teljesen elvágatnak, l'ldözésükre Springensfeld az orosz vadász zászlóaljat rendelte ki, melynek 2 ágyút és az utóhad által visszahagyott 4 lszerkocsit halalmába ejteni sikerült. Ezalatt Galacznál is díintésre került a dolog Grotenhjelm Damaszldn állásával szemben mindenekeltt tüzérségének zömét ^'Ollultatta lel, mig 4 század dsidást néhány ágyúval a magyarok hátrálási vonalának elvágása czéljából Dipsére (Dürbach) rendelte ki. Ez utóbbi helységet 2 honvéd zászlóalj és 1 huszár század tar;

:

totta megszállva,

:Sokra

vetette

mely

iit(')l)l)i

magát, de

legott az

visszaveretett.

elnyomuló ellenséges dsidáAz ennek soraiban beállott

rendetlenség csakhamar átterjedt az ellenséges lovasság

által

fénye-

157

g-etett

erds

honvéd zászlóaljra is, mig" a másik azonnal a közelimérodek magaslatokra vonult vissza, minek folytán a tekéi

egyik és

út tényleg az ellenség birtokába került. Ezalatt Qrotenhjelm is indult, mely ell Damaszkin kénytelennek érezte

támadásra

dönt magát

Sz^nt-Clycirgyre jvissztiúzüdni.

Az idközben Szeredfalván át ílarinára ért Pawlow egy-egy g-yengébb különítményt Lekencze és Tács megszállására különített nehézségbe, mivel ezen helyki, a mi annál kevésbé ütközhetett ségeket ekkor már a magyar csapatok rég elhagyták volt. A szeredfalva-galaczi ütközetbon az osztrákok 5 halottat és 11 sebesültet, az oroszok 2 halottat és 16 sebesültet, a magyarok pedig mintegy 50 halottat és sebesültet vesztettek, 19 emberük pedig foglyul esett. Ha Grotenhjelm 16-iki gyzelmét támadólag-os elnyomulásának folytatása által kellleg kihasználja, igen valószín, hogy alig számot tev ellentállás mellett már legközelebb kezet nyújthatott volna Lüdersnek. E helyett Qrotenhjelm július az Olt völgyében 17-énisinét Beszterczénél korábban elfoglalt állásába vonult vissza,. miáltal a szétszÓ£t,.jiiagyar csapatrészeknek módot és alkalmat nyújtó tFlíz'ujábbi egyesülésre -és gyüíekezésre. Miután DamaszJcin 16-án ^széledt csapatjait nagyjából ismét összeszedte, azokat Nagy- és Kis-Cségen, továbbá Mez-Örményesen át Szászrégenre vezette, a hova július 17-én a délután folyamán iwc^'íí]/_ is_visszatért, a ki a galaczi ütközet szerencsétlen kimenetelének hirére 16-án éjjel 2000_emberrel és néhány ágyúval Szászrégenbi Nagy-Sajó felé nyomult elre. Miután Ootenhjelm még- egy dsidás ezredet vont magához a Bukovinából, július 20-án az osztrák csapatok legnagyobb részét elvéd viszonyba Szeredfalvára tolta elre, hadának zömével pedigBesztercze és Besseny között szállt táborba.

mköd

A

szászrégreni ütközet.

1849. július 23-án.

Damaszhin alezredes július 23-án ért Szászrégenbe, __a_hoI_ Inczédyvel és a 6'íeí?r áltál KolbTsvárrol küldíitt 3 zászlóaljjal egyesült. Ilyenformán Damaszkin most már ismét inintogy -"JOOO emberrel rendelkezett^ kikkel újból Besztercze felé indult. Ennek hirére 'Gríenhjelm is megmozduFt Besztercze melll, hogy Damaszkint éhez visszaszorítva, Lüderssel közvetlen összeköttetésbe lépjen képest a Károly Ferdinánd ezred 1 zászlóaljának, a Parma ezred 2 századának és 4 ágyúnak hátrahagyása mellett Besztercze helyrsége gyanánt, július 21-én útra kelt Szászrégen felé. Az elnyomulás most is két oszlopban történt és pedig a 2 zászlóaljból, 2 dsidás századból, 30 kozákból és 6 lövegbl álló baloszlop Wladislawliewitsch alatt Szász Budakon és Nagy Sajón át Bátosra nyo;

:

158

inult, mig" a 6 zászlóaljból, 6 kordonista századból, 4 dsidás és 1 osztrák lovas századból, a kozákok fenmaradó részébí'il és 23 lövegbl álló jobb oszlop Grotenhjelm személyes vezénylete alatt az országúton haladt Szászrégen felé az utóbbi oszlop elvédjét e napon Beér orosz ezredes vezényelte. Az elbbi Nagy-Sajónál, az utóbbi pedig Nagj'-Idánál bukkant a magyar elcsapatokra, mel^'ek kevés ellentállás kifejtése után visszahúzódtak. Jiilius 22-én regg-eli 5 órakor Sjiringensfeld a foszlop elvédjével Oláh Újfalu felé folytatta útját, melynek gyönge magyar hátvéde összecsapás nélkül Szászrégenre húzódott vissza, mire a foszlop Oláh-Újfalu mögött táborba szállt. A bal oszlop e napon Bátost érte el. Bár éjjel azon túlzott hir érkezett Orotenhjelm fhadiszállására, miszerint Szászrégennél 14.000 magyar áll 20 ágyúval, az altábornagy mégis a támadás végrehajtására határozta el magát s a július 23-án reggeli 5 órakor folj'talott eln^ômulásnál mindenekeltt Wladislawliewitsch bukkant Bátosnál gjênge magyar csapatokra, metyek azonban sietve vonultak vissza Szászrégen felé hasoiüóan cselekedett a Dedradnál álló mag-yar hátvéd is, mire az utóbb emiitett helységnél mindkét támadó oszlop újból egyesült. Ezalatt Damas.zkin csapatjait Szászrégen eltt, a balszárnyuyal egy erds magaslatra támaszkodva, csatarendbe állította. Ezen szárny ellen Orotenhjelm els harczvonal gjânánt 6 kordonista századot 5 osztrák löveggel, melyeket a jobb szárnyon két dsidás osztál}" és az orosz lovas üteg követett, rendelt támadásra a kíizépen második harczvonalban 4 orosz vadász zászlóalj, a bal szárnyon pedig az egyik osztrák zászlóalj n3ômult elre. Miután ajaa-_ gyarok balszárnya, rövid id múlva visszavettetettj Daniasz1cm_^ derékhaddal és jobb szánwnyal is megkezdte yissjcavonulását, de már Radnótfájánál, miután maga mögött a Maros hidját lebontatta, gyalogsága és lovassága egy részével, továbbá 2 ágyúval újból hát;

:

;

véd

állást foglalt.

Az

osztrák gyalogság a

magyarok hatásos

tüze daczára sietve hidon, mialatt SpringensfeJd lovasságának egy részét átúsztatja a folyón s a magyar lövegek elfoglalására rendeli elre. Bár ezt az ellentámadásba átment huszárok meghiúsították, Damaszhin immár ezen állását is tarthatlannak látja s igy az ellenség által Körtvélyfájáig üldíiztetve, Maxosvá^ sárhelyre és kevés pihen után, bár kényszerít szükség nélkül, Csik-Szent-Györgyre vonult vissza^ _Az ellenség részérl Wladispedig Szászrégennél lawliewitsch dauíhíra Ivíirtvély fájánál, a zöm kel át a teljesen járhatlanná

ütött

nem

tett

tábort.

Szászrégennél az oroszok 5 halottat és 15 sebesültet, az oszthalottat és 29 sebesültet, Damaszkin pedig 50—60 fnyi halottat és sebesültet vesztett, 95 embere pedig foglyul esett. Azon hirre, miszerint egy 5000-nyi magyar had Fels-Magyar-

rákok 4

159

országból Kapnikbáii Vilii át Deés és Retteg' van, Grotenhjelm július 2ö-én a Beszterczén

eliiyoinulóban _rs]ég'_er^bitésére 2 orosz zászlóaljat,^ az összes osztrák lovîsságöt és 4 orosz lüvegêT^üldött vissza s az ottani csapatok parancsnokává Paívlow tátíQrnokot nevezte ki. rJulius 2G-án Grotenhjehn Körtvélyíajáiiál áll(') elvédjtHJxadnótfájára3iijögMLuíLj::^LLJ2?5?^^^ egészen a (iörn-PTiT patak _ingé vonta_yisszaj,_ hadának zömét pedig' Szászrégennél egyesitette, a hol az orosz V. hadtest mveleteirl szóló hireket, illetleg Lüders további parancsait bevárni szándékozott. Ez utóbbi az általános hadmveleti terv értelmében*) (Irotenhjelmmel egyid(>jüleg. szintén június 18-án kezdte meg' támadó elnyomulását Brassó felé s a mondott napon az V. hadtest zömédanvel, a Jessauloiv és Dyck gjâlog- és a Reyinenhampf lovas dárral, továbbá 1 vadász és 1 árkász zászlóaljjaL 2 kozák osztaggal és 5 üteggel a Hraova völgyben, a Predeálhegy tövénél fekv Siiiaja kolostorig nyomult elre, mig- Engdhardt tábornok saját dandárával, 1 kozák osztaggal és 2 üteggei az V. hadtest balszárny oszlopa gyanánt a mondott napon a Törcsvári szorossal szemben fekv Rukur helységet érte el. Egyidejleg az Ojtozi szoros ellen clrerendelt Leni-külíinitmény Grosesti helységig tolatott elre.**) felé

h;tg-yott

Ütközetek a Tömösi és Törcsvári szorosok birtokáért. 1849. június 19-én és 20-án.

A brassói erd bevétele. 1849. június 22-én.

orosz V. hadtest zöme június 19-én hajnalban kezdte meg az elnyomulást a határ felé s annak Dyck tábornok alatt 1 gyalog ezredbl, 1 kozák osztagból és 4 lövegbl álló elvédé a Predeálhegy utolsó lejtjén fekv Skid kolostornál a Szabó ezredes vezénjêlte és 2 löveggel ellátott mintegy 1000 fnyi g3'alogságra bukkant, mely ott, a kolostor és a szemben fekv korcsma bevonásával, fatörzsekkel eltorlaszolt és földsánczok által eléggé jól elkészitett állást foglalt. Szabó itt jó ideig makacsul védte magát, midn azonban állását egy ellenséges gyalog- és kozák osztag' által megkerülve látta, a Predeal tetejére húzódott vissza, a hol még 2 löveg és eg'y gyalog osztag csatlakozott hozzá. Miután az ellenség nemsokára ezen állást is megkerülte, Szabó elbb a fels-tömösi vesztegintézetbe s miután ezt s a körülötte fekv házakat felgyújtotta, Alsó-Tömöisre vonult vissza, a hol a szorost egy c czélra

Az

-

épült

erdház *) "*)

zárta

Lásd ezen Lásd ezen

el.

kötet 14G. oldalán. kötet 146. oldalán.

16U

napon beérte a Predcal bevételével, melynek tetején zöme a Skid kolostor mellett szállásra. Hadának vesztesége e napon halottakban Kos-

Lüders elvédje ütött vonult

éji

c

tábort, mig' a hadtest

:

kozák alezredes és 12 fnyi legénység; sebesültekben 1 ftiszt és ;]1 fnyi legén^'séga magyarok mintegy 15 embert vesztettek. Június 20-án hajnali 4 órakor folytatta Lüders támadó elnyomulását Alsó-Tömös felé és pedig- a 14V2 zászlóaljból, 8 lovas és G kozák századból, továbbá 34 lövegbl álló ftámadó oszloppal a brassói országúton, egy 2 orosz vadász zászlóaljból, 2 kozák századból és 2 lövegbl álló mellékoszloppal pedig a Skid kolostornál balra Rozsnyó felé elágazó utón. Elzen mellékoszlop, melynek egyszersmind az összeköttetést is helyre kellett állitania a Törcsvári szoroson betört Engelhardt hadoszloppal, már hajnali 3 órakor indult el Loivlschew ezredes parancsnoksága alatt fáradságos útjára. Mihel3-t a foszlopnak Díjch tábornok által vezetett elvédé a magyarok állását ltávolságnyira megkíizelitette, Szahó ezredes élénk ágyútzzel fogadta ellenfelét, mire Lüders is felvonultatta tüzérségét s annak bevezet tüze alatt következleg csoportosította harczhoz csapatjait 2 zászlóaljat az ellenség bal, egyet pedig annak jobb oldala ellen rendelt elre az arczban felvonult tüzérség mellett egyelre ö zászlóalj vonult fel, melyekbl azonban Dyck tábornok csakhamar még kettt rendelt ki a jobb szárnj^jn elnyomul(') 2 zászlóalj ersbitésére. A felette nehézkes terep folytán az oldaltámadásra kirendelt oszlopok csak lassan és nehezen juthattak elbbre s igy eg-yelre a csata súlya az egymással arczban szemben álló osztagokra nehezedett és a magyaroknak jól czélzott líivései ugyancsak szedték áldozataikat az oroszok, de fleg azok tin

;

:

;

tüzérségének soraiban, st még az elvéd parancsnoka, Dych tábornok is súlyosan megsebesült. Ennek folytán Lüders türelmét voszt\'e, még" 3 zászlóaljat rendelt ki a magyarok bal szárnyának átkaroló támadására s az ekként mködésbe hozott túlernek végre sikerült a már hátukban is fenyeg'etett magyarokat állásuknak odahagyására birni. Szahó csapatjainak visszavonulása, miután Lüders üldözésükre íisszes kozákjait, 1 dsidás ezredet és 4 löveget rendelt ki, csakhamar futássá fajult, (\gy hogy délután 1 órakor már Brassó is az oroszok kezében volt. Szabó csak Prázsmár (Tartlau) tájékán volt képes széjjehuállt csapatjait legalább nagyjából ismét összeszedni, melyekkel idveszteség nélkül a Háromszékbe voinüt be. Hivatalos jelentésében maga Szahó is bevallja, miszerint csapatjai teljesen szétverettek, hogy a kétnapi harczban legjobb tisztjeit és mintegy 3(10 emberét vesztette, kiknek nagyobb része azonban késbb újból elkerült. A fog'lyul esettek közíitt volt többek között Brassó i)aranesnoka, Kiss ezredes is ezenkívül még 4 ágyú és 1 zászló képezte az oroszok gyzedelmi jeleit. Ez utóbbiak vesztesége a 20-iki ütközetben halottakban 1 ftiszt és 11 fnyi legény:

161

ség"

;

sebt!SÜltek,boii

még más

Dyck tábornokon és Wranken ezredcsen fnyi leí:;én3"ség',

kiviil

8 tiszt és 141

Engelhardt tábornok a Türcsvári szoroson, nemkülünben Lowtschew ezredes Rozsnyó felé történt elnyomulása közb(;n csak

magyarok részérl, a kik csak addig magukat, mig a Tömösi szoros elestérl nem értesültek, azután pedig sietve vonultak vissza Földvár (Marienburg) felé. Engelhardt csak 21-én követte ket Rozsnyóig. Lüders június 20-án az ütközet befejezte után hadának zömével Brassó alá vonult, melyet a magyar csapatok odahagytak volt, csupán a kis erdben maradt annak rsége gyanánt Szydlovszki rnagy parancsnoksága alatt 320 ember 5 ágyúval. Lüders azonnal felhívta Szydlovszhit az erd feladására, a ki azonban kijelentette, hogy azt az utolsó emberig védeni fogja. Erre az orosz fparancsnok június 21-én reggeli 5 órakor 4 tizenkétfontosból és íi'yeno-e

ellentállásra találtak a

tartották

4 taraczkból hivetni kezdte a váracsot, mire délután 4 órakor annak két hadikövete jelent meg Lüders eltt, tle 48 órai fegyverszünetet kérve. Ez azonban a kérést azon kijelentéssel utasította vissza, hogy ha az rség másnap reggeli 5 óráig meg nem adja magát, úgy rohammal véteti be az erdöt, melynek rsége ekkor már hiába számit kegyelemre. Ily körülmények között az rség június 22-én a mondott órában lerakta a fegyvert, miáltal 5 vaságyú 174 lfegyver és nagyszámú lszer- és élelemkészlet jutott az oroszok birtokába. &ydlovs0Jci az rséggel együtt hadifogságba került.

Ütközetek a Feketeüg^y

(a

kökösi hid) mentén.

1849. június 24-én és július 2-án.

Brassó bevétele után Lüders kitzött feladatának második réa Székelyföld elfoglalásához látott, mely czélra azonban eleinte hadának csak egy részét, a Hasford altábornagy parancsnoksága alá helyezett Jessaulow dandárt egy dsidás ezreddel, 200 kozákkal és 12 löveggel, szánta. Ezen különítmény június 23-án Prázsmárra vonult, honnan másnap korán reggel folytatta elnyomulását. A Feketeügy balpartjára elretolva volt magyar elcsapatok gyenge ellentállás kifejtése után a folyócska mögé húzódtak vissza, a hol Oaál Sándor a kökösi hid körül 4000 gyalogossal, 300 lovassal és 15 ágyúval állott. Hasford mindenekeltt tüzérségét vonultatta fel a hiddal szemben, egyidejleg pedig a magyarok jobb szárnyának megkerülésére egy 2 zászlóaljból, 4 lovas századból és 2 lövegbl alakított különítményt rendelt ki. Ennek a Feketeügy mag-as partjai miatt egj messzebb fekv gázlót kellett felkeresnie, de ezt is egj székely zászlóalj tartotta megszállva. Miután ezen zászlóaljnak, az orosz különítmény által hevesen megtámadva, visszavonulnia kellett, Gaál széhez,

1848—49. kat.

tört.

H

Ui oldalát és hálát veszél3'eztetve látván, otthagyta a megszállva tartott is és Uzonra húzódott vissza, mely helység- eltt újból állást foglalt. De miután ez állásban gyalogságának jobb szárnyára a megkerül ellenséges oszlop dsidás ezrede vetette magját, Oaál ezen állását is odahagyva, Kézdi-V^ásárhelyre húzódott vissza. Ha'^ford nem üldözte tovább a visszavonulókat, hanem különitményével Uzon mellett szállt táborba, honnan június 25-én Szepsi-

kökösi átjárót

Szent-Gj^örgyre, 26-án pedig Kézdi-Vásárhetyre vonult s ezen városokat anélkül, hogy további ellentállásra talált volna, hatalmába ejtette. Kivált Kezdi- Vásárhely eleste, a hol Hasford az ágyúöntdét, a gyutacsgyárat és a lpormalmokat szétromboltatta, a lakosságot pedig az összes raktárak kézrekeritése után lefegyverezte, igen érzékeny csapás volt a székelységre s igy a honvédelemre is. Kézdi-Vásárhelja'l Hasford, miután oda június 29-én Lein ezredes, a ki az Ojtozi szoroson való áthatolás közben ellentállásra egyáltalában nem talált, szintén bevonult külíinitményével, június 30-án Brassóba tért vissza, a hova hadának zíimével miután Prázsmárnál és a kökösi hidnál utóvédekot hagyott hátra július 1-én beérkezett. Hasford ezen mveletei alatt mindössze 16 halottat és 23 sebesültet vesztett, Gaál vesztesége mintegy 30 halottra, jóval több

—

—

sebesültre és foglyul esettre rúgott. Mialatt Hasford Oaállal számolt le, addig Liiders hadteste zömével- június 25-én Földvárra nyomult elre, honnan június 26-án és 27-én az Olt völgyében apróbb portyázásokat hajtatott végre június 28-án a hadtest zöme ismét Prázsmárra tért vissza, hogy nemsokára megkezdje a Nagyszeben bevételére iránjnüó hadmve-

Ennélfogva Brassó megszállására és a Székelyföld biztosítása vadász és 1 1 visszahagyván, seregének fenmaradó részeivêl megkezdte az elvonulást Fogaras felé, mi czélbül július 2-án Engelhardt hadoszlopa mint elvéd Sárkányra, a zöm pedig Vlcdényig nyomult elre. Már az erre vonatkozó elkészületek megtétele alatt, július 1-én azon hirt vette Liiders, miszerint a székelyek újból összeszedték magukat és h.ogj Oaál 6000 emberrel és 20 ágyúval máris útban van Brassó felé. Errl bizonj'ságot szerzend, a Prázsmárnál álló 2 zászlóaljat, 400 kozákot és 4 löveget számláló különítmény még juhus 1-én este a kökösi hid felé vonult elre, a hol tényleg crsebb ellenséges osztagok jelenlétét konstatálta. Ez arra birta Ádlerberg tábornokot, hogy elretolt különítményének állományát 5 zászlóaljra, 4 lovas századra, 400 kozákra és IV2 ütegre emelve, ezen csapatokkal július 2-án Gaálnak a Fekoteügy mentén foglalt állását megtámadja, mialatt Jessaidow tábornoknak 4 zászlóaljjal és P^. ágyúval rendelkezésre álló tartalékul Szent-Péternél (Petersberg)

leteit.

czéljából Adlerber^ tábornok parancsnoksága alattt dsidás ezredet, továbbá 200 kozákot és 8 löveget

kellett felállania.

163

Miután Adltrherg a magyarok állását ineg'kcrülússel fenyegette, () zászlóaljból, 150 lovasból, eg-y népfölkol osztályból és minteg'y 20 löveg-bol álló hadát Uzonnál egyesitette. Erre Adlerbercj ezen helység- ellen nyonuüt, de itt oly makacs ellentállásra talált, hog-y jobbnak látta, hadát a kükösi hid felé visszavezetni, a hova annak felvétele czéljából Jessauloio is elöbbronyomult. Az e napi ütközetben esett el többek kíizött Gábor Áron, a hires székely ág-yöntü is. Oaál Sándornah ujabb erélyes fellépése és a hir, hog-y Bem

Gaál

had élén a Háromszékbe érkezett, Lüders altábornag-yot kiadott intézkedéseinek megváltoztatására birták, a mi minde-

tekintélyes

már

nekeltt abból állott, hogy Sárkánynál álló elvédjének további elnyomulását beszüntette, a Cserneczrl június 23-án a Vöríistorony szoros felé útra kelt osztrák hadtest parancsnokának, Clam-Gallas altábornagynak pedig parancsot küldött, miszerint elnjôraulási irányát megváltoztatva, a Törcsvári szoroson át Brassó felé tartson. Ennek, folytán az osztrák hadtest, mely július 8-án Rimniket érte el, egy héttel tovább maradt oláh íVildön, a hol azt mint a kolera és tifus behurczolóját és terjesztjét mindenütt barátságtalanul fogadták. Nehogy azonban az ellenség az osztrák had beérkeztéig még jobban összeszedhesse magát, addig is Lüders személyesen szán-

még egy

dékozott a székelyekre

A

elhatározó csapást mérni.

szepsi-szent-györgyi ütközet. 1849. július 5-én.

Igabb elhatározásához képest Lüders július 4-én a Hasford hadosztálylyal Vledénybl Szunyogszegen át Prázsmárra vonult, mig az Enqelhardt alatt álló elvédet Vledénybe vonta vissza. Prázsmárról Lüders július 5-én 3 oszlopban folytatta támadó elnyomuaz egy gyalog és két vadász ezredbl, tolását a Feketéiig}' felé vábbá 3 ütegbl álló középhad JessoMlow tábornok parancsnok3 vadász sága alatt az országúton haladt elre a jobb oszlop Adlerberg tábornok pazászlóalj, 3 kozák század és 4 löveg rancsnoksága alatt eleinte a Feketeügy balpartján haladt s csak Uzonnál kellett annak jobb partjára átkelnie az egy dsidás ezredbl, 4 kozák századból és 4 lövegbl Rennenhampf tábornok parancsnoksága alatt alakult balszárnyoszlopnak végre Kökös és ;

;

—

—

;

Uzon helységek megkerülésével az ellenség hátába kellett kerülnie. Alig vált az ekként elnyomuló 3 oszlop támadása érezhetvé, Gaál Sándor Uzon és Kökös tájékán elfoglalt elretolt állásából anélkül, hogy abban jelentékenyebb ellentállást fejtett volna ki, SzepsiSzent-Györgyre vonult vissza és a várostól északkeletre elterül lapályon, az úgjmevezett Szépmezn állította ismét csatarendbe hadait. Ezalatt az orosz baloldaloszlop észrevétlenül Gaál jobb oldali*

164

lába kerül és az

mar

ott

álló

visszaveti s mivel

jobban érvényre

jutott,

huszárokkal összecsapva,

azokat

csakha-

idközben az oroszok arcztámadása is minda magyar had elveszti^ egyensúlyát és az

orosz lovasság által élénken üldöztetve, futásnak ered. Gaál e napi veszteségét igen jelentékenynek mondják, nem kevesebb mint 400 halott és sebesült maradt vissza a csatatéren, 240 ember pedig' fogljûl esett azonkivül a kozákok 4 ágyút és 2 zászlót ejtettek birtokukba. Az oroszok vesztesége evvel szemben elenj^észen cse;

kély

volt.

Az

következ napon Lüders az ellenség üldözése mentén fölfelé egy ersebb különitményt küldött ki, mely azonban azon hirrel tért vissza, hogy útjában sehol sem bukkant ellenségre. Erre Lüders Uzonnál egy ezredet, Szepsiütközetre

czéljából az Olt

Szent-Györgynél pedig Jessaulow tábornok

alatt 7 zászlóaljat, 8 visszahagj^ván, hadtestének zömével július 7-én Élpatakon át Földvárra vonult, a hol az osztrák hadtest beérkeztét bevárni szándékozott. Ez utóbbi július 16-án ért Brassó környékére, beérkezésének hirére pedig Lüders már eltte való najDon újból elvonult Fogaras felé. Az osztrák hadtest, valamint a Rennenkampf tábornok alatt ersbitésére visszahagyott 2 orosz gyalog zászlóalj, 1 dsidás ezred Van és 8 löveg, következleg helyezkedett el Brassó tájékán der Null dandár Szepsi-Szent-G^^örgyöt, Eisler dandára Földvárt szállotta meg Liennenhampf dsidás ezrede Uzon és KökÖJS között, gyalogsága a kökösi hidnál foglalt állást végül a Stuttcrheim és Schönberger dandárok tartalékviszonyban Hermány (Honigberg) és Botfalunál (Brenndorf) állottak fel. Ezen állásokban az ersen kimerült csapatoki egalább néhány napig nyugton pihenhették ki eddigi megerltet útjuk fáradalmait.

lovas századot és 12

löveget

:

A

;

;

A

fogârasi ütközet.

1849. július 13-an.

A

Brassó és körnj^ékén beállott idleges fegyvernyugalom még korántsem volt általánosnak tekinthet a Predeal magas bérezel táján napokig tombolt vihar vészterhes felhi csupán hel3'et ;

cseréltek s

immár Nagyszeben

feje

fölött

kezdenek

csojDortosulni.

ugyanis az osztrák hadtest beérkezése bizonyossá vált, Lüders azonnal parancsot küldött Engelhardt tábornoknak, miszerint a 8 zászlóalj, 8 lovas és 4 kozák század, továbbá 20 lövegébl álló sereg elvédjével Vledénybl ismét Sárkányra, onnan pedig július 13-án Fogarasig nyomuljon elre. Utóbbemlitett várost Móricz honvéd alezredes tartotta megszállva 500 honvéddel és 4 ágyúval, a ki elcsapatjait egészen Moldváig tolta volt elre. Engelhardt az elrendelt támadó cln3'omulást Mihelyt

165

hadának már jiilius 13-án kora hajnalban kezdette meg s migzömével az országúton haladt cinre, a Fogarasnál jelentett ellenség mindkét oldalról való megkerülése czéljából egy dsidás ezredet 4 ágyúval a halmágyi gázló felhasználásával az Olt jobb partjára rendelt át, kozákjainak pedig parancsot adott,' miszerint Fogarast délrl megkerülve, Szombatí'alvánál az ellenség hátába kerülni iparkodjanak.

Engelhardt elvédje korán reggel ért Mondra elé, honnan Móricz elcsapatjai sietve Fogarasra húzódtak vissza. Itt Móricz egy ideig ellentállott ugyan, de azután lassan Segesvár felé kez* dott hátrálni.

Csakhogy

itt

a

Halmágyon

át irányított ellenséges osz-

igy a szobeni útra fordul Bethlennél ismét a kozákok állják el az

lop útját

állja

s

vissza hadával.

Ámde

mig Fogaras fell Engelhardt elvédje van már közeledben. Ily körülmények között Móricz az Oltón át akar hadával elmenekülni, mely kísérlete azonban balul ütött ki, amennyiben az orosz lovasság által utóiért magyar hadnak mintegy 100 embere felkonczoltatott, mire a többi a parancsnokkal együtt megadja magát. Evvel szemben Engelhardt itt

mindössze 5 halottat és 12 sebesültet

utat,

vesztett.

Ütközet a Vöröstorony szoros birtokáért

;

Nag^yszeben

meg^szállása. 1849. július 21-én.

Fogarasról Engelhardt csak július 18-án folytatta útját Szeben másnap hadával Porumbákot érte el. Innen azon hirre, hogy Fenyfalvánál (Gierelsau) az Olthidjánál egy ersebb ellenséges különítmény 4 ágyúval áll, elvédjét Szakadat felé indította, a hol az még aznap este hidat vert az Oltón, melyen át egy különítmény Hortobág-yfalván (Kornicselen) át, a hol 1 tisztet és 30 embert ejtett foglyul, Hermányig (Kastenholz) tolatott elre. Azon értesítésre, hogy Lüders a hadtest zömével július IS-án-Szkoréhoz ért, Engelhardt azonnal egész dandárával az Olt jobb partjára kelt át s aztán Kornicselen át Vesztenyre nyomult elre. Ezen körülmény a hermányi hidat megszállva tartó magyar rséget a Talmácsra való visszavonulásra birta. Lüders az 1 gyalog és 1 vadász ezredbl, 3 kozák századból és IV2 ütegbl álló Dyck dandárt Fogarason hagyva, július 18-án hadteste zömével, mint már emiitettük, Szkoréra, 20-án pedig Vesztenyre ért, a hol Engelhardttal egyesült. Vesztenyen vette 1 zászLüders a hirt, hogy Nagyszebennek magyar helyrsége már július lóalj, 2 lovas század és 6 ágyú Papp ezredes alatt 19-én éjjel Medgyesre vonult vissza. Medgyesrl azután Papp Udvarhelyre húzódott, a hol Bemhez csatlakozott. Miután e szerint Szeben kardcsapás nélküli kézrekeritése felé s

—

—

166

elrelátható volt, Lüders ezen város megszállását megelzleg' július 21-ikére a Vöröstorony szoros bevételét rendelte el. E czélból az Engelhardt dandárnak Vesztenynél állva kellé maradnia, mig a tulaj donképeni támadást az egy vadász zászlóaljjal, egj osztag kozákkal és 2 üteggel megersített Jessaulow dandár volt végrehajtandó. A Vöröstorony szoros védelmével Ihász alezredes volt megbízva, a ki e czélból 2 zászlóalj és 6 ágyú fölött rendelkezett. A talmácsi magaslatokról, a hol a magyar had kezdetben felállott, Ihász rövid harcz után a boiczai ers állásba vonult vissza. Miután ez arczban majdnem bevehetetlen volt, a támadást személyesen vezet Lüders egyik vadász zászlóalját a szorost körülövedz magaslatokon keresztül Ihász baloldalának megkerülésére, illetleg annak hátába a Lotriora völgybe rendelte ki. Ihász Lüdersnek arcztámadó csoportja ell igen jó rendben vonult vissza a hegykatlanban fekv vesztegintézetig s a körülötte fekv magaslatokat, valamint a szoros bejáratát pásztázó redoutot is ersen megszállotta. Lüders Ihass ezen ujabb állásához ltávolságnyira érve, megszólaltatta ellene 12-fontosait s egyidejleg az Olt folyót két oldalt kisér magaslatokra vadász osztagokat rendelt fel. Körülbelül Q^y óra hosszáig tarthatott igy az oroszok foglalkoztató harcza, midn végre a megkerülésre kirendelt vadász zászlóalj fárasztó menet után a Lotriora völgj^be ért. Amint Lüders errl tudomást szerzett, is rögtön komoly támadásba ment át, rohamoszlopokat küldve a redout ellen elre s ez csakhamar eldöntötte az egyenetlen harczot. Mihelyt Ihász a hátába irányított ellenséges zászlóalj közeledésérl értesült, önként megkezdte a visszavonulást alig ért azonban oláh területre, Kinenben az ott álló török csapatok parancsnoka lerakatta vele a fegyvert. A törökök a magyaroktól elvett 6 ágyút, 3 lszerkocsit és mintegy 1000 lfegj^vert azonnal kiszolgáltatták az oroszoknak, a lefeg3^verzett csapatok ellenben parancsnokukkal együtt török rizet alatt Kinenben maradtak és ezeket késbb sem ;

szolgáltatták ki. e napi vesztesége 14 halottat és 66 sebesültet tett ki, ellenben állitólag 100-nál több embert vesztettek, 80 embert pedig a kozákok fogtak volna el. Jessaulow jól elvégzett munkája után a szoros kell megszállva tartása mellett Vesztenybe tért vissza, mig Lüders az Engelhardt dandárral még ugyanaznap Szebent szállotta meg. Szeben bevétele után Lüders a Paskieu-itstöl nyert utasítások értelmében azonnal Gyulafehérvár felé szándékozott clvonuhii, errl

Lüders

a magyarok

azonban a Háromszék- és Csikben idközben történtek folytán egyele kellett mondania.

lre

167

Bem

betörése Moldvába. 184Í). julius

22-én.

enililettük*), miszerint Be m Szeredfalv árói juü-én Cgjksz^î'cdára utazott, a hova 1 7-ike~~7olyamáií~ é rkezeit meo;;_;_jjiiután itt hamarjában 12.0ÖO embert és ~^ ágyút összegyujtenic sikerült, ezen erk egy rezével, rnelyélcéttole telhetleg" szaporítani igyekezett, a mi különösen a nagy fegyverhiá nyra való tekintettel nem valami könny feladatszámba ment, Br assó eltt állást foglalni, a fenmaradó részszel pedig Moldvába beiümi &záH dékózott., Juliu s 19-én Bem kémszemlét tartott az Ojtozi szorosban, 20-án pedig Gaál Sándor 8(T0(TToífyi hadtestével támadólag nyomííTt elre BrasSÚ~fül"é: miáltal Ivloldvába tervezett kirohanását is jobbáírTedeznr~es'T5rztositani vélte. Ekun'omuhísa közben Bem a gróf Clam-Gallas alatt álló és Brassótól északra Földvár és Uzon között állást foiilalt hadtestnek jobb szárnyára bukkant, minek következménye kin, liogy Mennenkamjjf rövid élöürsi ütközet^jilán, dsidás ezredét _Kcikös__m (Jgé vonta viss za. Van cfef Null p edig* Szepsi-Szeut-fi^'íirgyrl Illyefalvára vonult vissza dandárával. Julius 21 -('11 incgismételte Bem támadását s egyidejleg nagy számú felkelt álJitott lalpraTá Tíi-assói síkot keletrl körülvev magaslatokon. Ezen iiiasudnapi támadás már inkább tüntetésszámba ment, mmfan 22-ikére Be?n már a Moldvába való betörést határozta volt el. Clam-0 alias nagyobbszabású megtámadtatás érzetében haderejét Brassó közvetlen biztosítása czéljából Hermány mögött vonta össze, de miután 22-én a várt támadás helyett az ellenség megelégedett azzal, hogy elvédjét Illyefalváig tolta elre, Clam-Gallas ezen körülménybl azon helyes következtetést vonta, miszerint Bem legközelebb végrehajtja szándékolt diverzióját Moldvába, melynek hire az ellenséges táborba is eljutott. Ezen alkalmat -JvLszpnt Clam akarta ellentámadásba való átmenetre felh asználni, melynek lefolyását alább vázoljuk majd. Juhus Já-í'ii 2000 o-yalogossal^ lQQQ lova ssal és 4 ágyú val az Ojüjzi szoroson ~~at inördva területre lépett, a hol 23-án CÍIé'fsánálT''örsz~ zászlóaljra bukkant, melyet, a határ szemmeltartásával megbízott" T7sí?^/íôíí; tábornok által segítségül vitt 1 zászlóaljat__és_4_ágyút tev támogatással együtt, mely Grosest [nél egyir deig ugyan sikerrel tartotta magát, visszavetett. Miután TJsjru gnw az OcnánaT~állü zászlóaljat isînagához vonta, gyenê^hadávaLQíiesj: tibe, onnan pedig Baceuba vonult vissza. Az oroszok e napi vesztesege 2 tiszt és 38 fnyi legénység, sebesültekben 2 tiszt és 124 fnj'i legénység. Bem vesztesége ismeretlen. Baceuban a Moldvában álló összes orosz csapatok parancsnoka, Moller tábornok a

Már korábban

lius

1

^m

—

^)

Lásd ezen

kütet 155. oldalán.

.

168

legközelebbi napokban 8 zászlóaljat, 1 huszár ezredet,_néháiiy kozák_ századot és 16 löveget vont össze, erre' azonban már nem volt szükség-, amennyiben Bem belátván, miszerint fellépését Moldvában korántsem koronázza a kivánt és remélt siker, július 25-éii^ egy füstbe ment remény emlékével ismét Erdélybe tért v^sza.-^ Néhány nap múlva jQanMmêraJtáb orno k ezen erkbl vetr 5 zászlóaljjal, 1 huszár ezreddel és 2"kozák századdal, továbbá 14 löveggel az üjtozi szoroson át, anélkül, hogy ctt említésre méltó ellentállásra talált volna, Kézdivásá rhely re nyomult elre.

A

szepsi-szent-györgyi ütközet. 1849. július 23-án.

Beyn elvonulása után Clam-Oallassal szemben Gaál Sándor alatt mindössze 7000 ember 24 ágyúval maradt vissza kSzepsi-SztGyörgynél ezeket találta tehát Clam-Gallas támadása, melyhez az sztrák csapatokat július 22-én Földvárnál egyesitette, honnan meglepleg szándékozott Hidvég-Árapatakon át az Illyefalvánál vélt magyarok jobb szárnya ellen fellépni RennenTcaynpf az orosz csapatokkal minden eshetségre Hermánynál maradt vissza s onnan a támadás napján egyenes irányban kellett észak felé az ellenséges hadállás balszárnya ellen eln3"omuhna. Miután Clam-Gallas hadtestét július 22-én Fcildvárnál egyesítette, Eisler dandárának egy része által még ugyanaznap Élpatakon át tüntetésszerü kémszemlét hajtatott végre, mel^^nek azonban semminem különleges következményei nem lettek. Másnap reggel hajnali 3 órakor végre a hadtest komoly támadáshoz látott, még pedig nem a legrövidebb utón, hanem Hidvég Arapatakon át Iltyefalva felé, mely 2V2 mértföldnyi útnak igaz ugyan zuhogó esben való megtevéséhez nem kevesebb mint 11 óra kellett s igy a hadtest éle csak délután 2 órakor ért lllyefalva elé, honnan a magyar elcsapatok idközben önként visszahúzódtak Szemeriánál elíoglalt fállásukba. Mire Clam hadtestét Illj-efalvánál harczhoz csoportosította és Rennenkampfnah a Feketeügy balpartján vele egymagasságra elrerendelt hadoszlopa kijelölt hel3a't elérte, délután 4 órára járt már az id. Végre 5 óra tájban megkezdette Clam az elnyomulást és pedig a balszárnyat képez Van der Null dandárral az erds magaslatokon át, a derékhadat képez Stutterheim dandárral az orszázadával mint jobb szágút mentén, a Schönherger lovas dandár szárnynyal az út és az Olt folyó közíitt ez utóbbival egyenk'í magasságban Rennenhampf hadoszlopának, miután a Feketeügyön átkelt, Kilyénre kellé elnyomulnia a Schönherger dandár 6 századának és az Eisler dandárnak végre a derékhadat az országút ;

;

—

"

;

;

mentén tartalékviszonyban

kellett követnie.

169

A

támadást Stuitprheim

iitesrei

vezették bc^ mialatt á

szárny-_

elüuyomulásukat. Rövid id múlva Bennenlcampf is megkezdte az ág-yúzást a mag-yarok bal szárnya ellen, Schönlterqer pedig- lovasságával ez utóbbi mögé Kilyénnél állott fel. Eleinte tehát a liarcz egészen rendes mederben folyt, de alighogy a Van der Null dandár is közbelépni kezdett, Gaál Sándor ez utóbbi ellen hatalmas ellentámadást intéztett, minek fontán az osztrákok balszáxnya hátrálni kényszerült, mely alkalommal az egyik üteg majd hogy magyar kézre nem került. Ekkor azonban Clam rendeletére a derékhad egyik zászlóalja, melynek Stutterheim személyesen állott élére, gyorsan a balszárjiy... segítségére siet és szuronyt szegezve veti magát az ellentámadásba átment magyar oszlágokra s miután evvel egyidejleg a Stutterheim dandár másik két zászlóalja is rohamra indult egyenes irányban Szemeria felé, GuáJi csapatjai rílvid, de hsies védekezés után Szepsi- Szent-György k r ele Miután már ersen esteledni kezfelé kissé_Jxá t r; \ s / dett, Clam a támadás folytatásától és mindennem üldözésrl lemondott. Egészen máskép gondolkozott Gaál-, a ki csapatjait az éj leple alatt Szepsi-Szent-György alatt újból összeszedvén, éjjeli 11 óra tájban megújította ellentámadását^ még pedig ez alkalommaT7 éjszaka lévén, az osztrákoknak nyTríf~tl3repen álló és nagyobbára Schönherger lovassága által képezett jobb szárnya ellen. A lovâsság éjjel úgy-_ szólván tehetetl en lévén, i nkább azt nézte, hogyan és merre meneûnié!7 helyette Clam a tartalékban álló Eisler dandárt vonta az €ls harczvonalba elre, melynek ismételten szuronyrohamra indult és váltakozva újból és újból ismét engedni kényszerült zászlóaljai végre mégis diadalmaskodni kezdenek s igy Oaál a további harczot félbeszakítva, anélkül hogy ellenfele üldözleg követte volna, az éjjeli támadásban részt vett csapatjaival Szepsi-Szent-Györgyre húzódott vissza. Miután hir szerint Oaál július 24. és 25-ike folyamán csapatjainak egy részét Szent-Gyíirgyrl még tovább visszarendelte, Clam_ ismét hermányi állásíiba az Olt folyó mögé húzódott vissza. Az öszfrákok a szent-györgyi ütközetben 26 halottat és 84 sebesültet vesztettek a magyarok veszteségét Raming, bizonyára túlozva, 560 emberre és 35 fogolyra teszi.

oszlopok

folytatták

feitartóztatlanul

;

('

1

1 1

1

1

j

1

1

í i 1

f

t

;

Ütközetek Bükszádnál és Kászon Újfalunál. 1849. augusztus 1-én,

Lüders Nagyszebenbe n vette Clam-Oallas jelentését a Brassó környé kén legutóbb történtekrl, minek folytán GyulafehéTvár felé tervezett elnyomulását késbbre halasztva, mikép áTábí látiu fogjuít, isméi' "Eelet felé fordult, az osztrák hadtest parancsnokának

170

egyidejleg a maga részérlis támadólag^ Éhez Clam Eisler dandárát, mely e czélból a 23. számú szász vadász zászlóaljjal, 1 század Aliksa-chevauxlegerssel és 3 háromfontossal megersítve, Coppet tábornok parancsnoksága alá helyeztetett, az Olt völgyén fölfelé rendelte maga hadtestének zömével a Feketeügy völgyén át elre, migszándékozott elrenyomulni. Coppet július 29-én ennek megfelelleg Árkos, tlidófalva és Zoltán helységeket szállotta meg s ott 30-án is megmaradt, mig a hadtest zöme az utóbbi napon a megszállatlanul talált Kézdivásárhelyig nyomult elre. Július 31-én a foszlop elnyomulását foh'tatva, annak elvédje a kászon-uj falusi, úgynevezett Nyerges szo-

pedig- meg-hag-yta, miszerint

nyomuljon elre a Csikszék

felé^

ros bejáratánál az Ojtozi szorosból visszavonult és 3 löveggel ellátott 4 honvéd századra bukkant, melyek azonban csak futólagosan fejtettek ki cllentállást. Coppet e napon Mikó-Ujfaluig n3'omult elre, a hol szintén egy gyengébb magyar különítményre bukkant, melyet x'óviá csatározás után visszavetett. Gaál Sándor a császáriak támadólagos elnyomulásának hírére a Csikbe vezet utak elzárása czéljából 2 zászlóaljat 8 ágyúval a Nyerges szoros megszállására rendelt ki, ellenben maga a fenmaradó 3 zászlóaljjal, 2 lovas századdal és 7 ágyúval a bükszádi szorost szállotta meg. kászon-ujfalusi szoros megvédésére kirendelt különítmény

A

feladatát legjobban támadólagos szellemben vélte

megoldhatónak

s

igy augusztus 1-én hajnalban meglepleg tört elre a szoros_beiárata eltt álló osztrákokra, de miután ez utóbbiak a rajtaütés ejtette zavaron csakhamar átestek, a küzdelem reggeltl délutáni 2 juráig* tartó rendszeres harczczá változott át. Miután Clam meggyztTött arról, hogy a vele szentben álló magyarokkal könny szerrel nem boldogul, Klokocsan rnagyot a Károly-Ferdínánd ezred 3-ik zászlóaljával az ellenség jobb-, gróf Daun rnagyot pedig ugyanezen ezred 2. zászlóaljával és 2 kordonista századdal az ellenség bal szárnyának megkerülésére rendelte ki, mi czélból azoknak majdnem járhatlan erdboritotta magaslatokon át kellett nagy veszdséggel és bajjal elrenyomulni ezen oldaloszlopoknak fáradságos menete alatt Clam arczban csak foglalkoztatólag viselkedett. Mihelyt a magyar csapatvezér, kinek nevét megtudnom nem sikerült, a megkerülés fejiyeget veszélyérl értesült, miután teljesen elfog-atni nem akarta magát, azonnal odahagyta különbeni ers állását, miközben az egyik löveg az ellenségnek martalékul esett. Clam az üldözés foganatosításával a Schönheryer lovas dandárt bízta meg, de miután ez kissé messze hátul állott, a visszavonuló magyarokat már csak a tusnádi síkon érhette utói. A^jiem várt, lovas támadás a visszavonuló honvédeket még nagjôbb rendetlenségbe hozta, a kik most már futással kerestek menedéket Csíkszereda ;

ITI

felé,

miközben az ellenséges lovasság sokakat lekaszabolt

.és^fog"-

lyul ejtett közülük.

Ug-yane napon és nem kevésbbé szánalomra méltóan végzdött az Olt völgyét Bükszádnál elzárni akaró magyar csapatok erlködése délre,

Oaál rendelkezésre álló csapatjait itt Bükszád helységtl az utat keresztez patak eltt, az igen meredek lejtü szikla-

is.

falak által határolt völgyaljban állította

fel.

—Xugnszrus'~l-en

hajnalban Cojypet, mieltt elnyomulását tovább folytatta volna, elbb szemrevételezésre indult a magyarok állása felé, mely alkalommal arról gyzdött meg, miszerint az tisztán ju^cztámadással be nem vehet. Ennélfogva az országúton az ellenség foglalkoztatása czéljából csupán a Tursky-ezred 3-ik zászlóalját, 4 gránátos és 3 lovas századot ütegével együtt és e mögött az általános tartalékot hagyta az országúton elnyomulóban, mig a szász vadász zászlóaljat és a Leiningen ezred 3-ik zászlóalját az. ellenség bal-, a Tursky ezred tartalék zászlóalját 1 osztály oláh határrrel pedig az ellenség jobb oldalának megkerülésére rendelteki a sziklacsúcsos magaslatokon keresztül. Ezen oldaloszlopok veszdséges""méhete alatt az arczcsoport csak foglalkoztatólag, majdnem kizárólag' tüzértzzel

mködött.

Miután Gaál még idejekorán vette észre a megkerülésre rendelt oszlopok elnyomulását, hadával a patak mögé, melynek hidját elromboltatta, húzódott vissza. Érre Coppet összes csapatjait ismét a völgyben gyülekeztette és az elrombolt h id h el^^reállitásához fogott. Midn ez végre délután 4 óra tájban elkészült és a császári csapatok azon átkelni próbálkoztak, Gaál ellentámadásba ment át, minek folytán Coppet, csapatjait visszarendelve, máris azon gondonapra beszünteti hadának további lattal foglalkozott, miszerint az hiábavalónak látszó erlködését és azt éjjelre közelfekv elnyös állásba helyezi

el.

idtájt azonban vette Oaál a hirt kászonujfalusi oszlopáis rögtön félbeszakította a nak visszaveretésérl, minek folytán harczot s megkezdte hátrálását^ mely az ellenség ükhiz utánnyomulása folytáiT'csakHamar futássá fajult, mely alkalommal 30 foglyTTET^MTtri-irfrirdhét löveg,' az összes lszer és 60 podgyászszekér az ellenség kezébe került. Augiisztus ?>--Án Clam-Oallas, anélkül, hogy ellentállásra talált volna, Csikszficilaia vonult be s azonnah hozzáfogott a Székelyföld

Ez

végiegeslefeii y \- c

i

z t''s » 1

» 1

z

A

segêsvári csata.

1849. július 31-én.

Moldvai eredménj^telen váhalata után Bem Székely-Udvarhelyen_áLMai'Osvásárhelyre sietett^ a hova július 28-án érkezett meg.

.

172

Itt hihetetlen gyorsasáo-g-al ismét 6Q00-nyi hadat szedett össz e, mely részbe n a iiiagával hozott csapatokból, részben Damafj-kin a lezre.desnek_Bí3szttiiX'iia_fell és Pa-up ezredesnek Szobenbl Maros vásárheljyie vonult hadaiból telt ki. További ersbitésül Gaál Sándornak Csíkszeredánál álló hadát •is a székelyudvarhelyi útra rendelte, melynek azonban, mint fentebb láttuk, elbb még- az osztrák hadtesttel gylt meg a baja. Rendelkezésre álló maroknyi és már eddig is annyi megpróbáltatáson átesett seregével Bem nem csekélyebb feladatot tzött ki maga elé, mint Xagyszebennek és a Yöröstorony szorosnak vi ssza-

fo glalásá t.

Mihelyt L«x?£rs_Jliré^X^tte, hogy Bem moldvai vállalata után ismét Erdélybe tért vissza és hogy a magyarok Clammal szemben újból támadólag léptek fel, azonnal elhatározta, hogy rendelkezésre álló ös szes hadait Bem .ellen összpontosítja, kire a Székelyföldön •egy elhatározó csapást szándékozott mérni. E czélból a közvetlen parancsno ksága alatt álló hadnak Segesváron át Udvarhetyre, Grotenhjelpi hadoszlopának egyelre ]\Iarosvásárhelyre, az osztrák líatT testnek s vele egyetértleg az ( )jtozi szoroso n át betíirendö Damienli erc/ hadoszlopnak Csíkszeredára s végül a Fogarasnál DycJc alatt viss zahagyott c sapatoknak Khalmon (Reps) át kellett elonyonrlnia, hogy aztán a szükséghez képest vagy az eg3ák, vagy a másik foszlophoz csatlakozzék.

mveleteirl

Clam-Gallas

már megemlékeztünk, most

tehát

lássuk Lüdérs oszlopának további viselt dolgait. Szeben és a Vöröstorony szoros biztosítására L üder s_Jlnsford altáb ornagy alatt G zászlóaljat, 4 kozák századot és 2 üteget hag yott h ájra, a többi, 10 zászlóaljat, 8 lovas és 6 kozák századot és 32 löveget számláló haddal, melynek létszáma kereken l^X)00_fre_tghet, július 24-én ind ult ej__S zebo nbl és 25-én Szelindeket (Stolzenburgj, 26-án Nagy-Ekemezt (Gross-Probstdorf), 27-én Szászvárost, 28-án pedig >5eg;esvárt ( Schássburg) érte el s itt egyelre_êginkább az on czé lból aIIapodot tmeg\_JK) gy DychieJc kell térny erést—eflff^cijen^ em juhus 3Q-án indult el 5500 fnyi gyalogsággal, 50 husgáxral és 12__ágyúi:al Marosvasárhelyrl Székelykeresztúron aT Udvarhely felé, a hol hadát a szándékolt hadmvelethez még jobban kiegészíteni szándékozott. Miután azonban útközben Lders közeilétérl értesült. Székelykeresztúron Udvarhely helyett S ege s vár. fel é^ (Teufelstért le és igy július 31-én déleltt 10 órakor Ördögfalva dorf) és Szászfehéregyházánál (Weisskirchenj Lders_elcsapaíjaira b ulikaiit., _jnely^kejLjQyT)mb^^

B

Lnders_a,zo\\ yalóBáirêgle

a

t

rcszt úr

fell

c s.ak

Marosvásárhelyrl

,

p

hírre,

hog y

J-iew

megelzi

t

azon feltételezés alatt, hogy Székelj'ketüntotésselleend dolga és hogy a ftámadás honnan Bemet egyenes irányban Segesvár felé

ámadás anTcsapatj ait

17$

elnyomulni

vélte,

beköv'etkezni,

í'og-

—

következleg'

állította

csa-

5 vadász zászlóaljat, 3 utász századot, 4 lovas és 3 kozák századot, továbbá 16 nehéz és 4 könny löveget a marosvásárhelyi út mindkét oldalán, édenben 5 vadász zászlóaljat, 1 utász,

tarendbe

:

továbbá 8 löveget Segesvár keleti út mindkét oldalán. Ez utóbbi csoport kijelölt helyén részletesebben véve következleg fejldött: 8 tömegbe alakult zászlóalj az országút és a Nagy-Küküll között, 1 zászlóalj az úttól jobbra a heg-ylejtn, az ötödik zászlóalj végre tara tüzérség a középen, az talék gyanánt a város keleti kijáratánál összes lovasság pedig Dmiiclow tábornok parancsnoksága alatt a balszárny mögé, a KüküU egyik nagy kanyarulatában vonult fel.. Ezen keresztúri csoport fölötti parancsnokságot Lüders Ivin altáaz általa fontosabbnak tartott marosvábornagynak adta át, mig 4 lovas és 8 kozák

századot,

kijáratánál a székelykeresztúri

;

sárhelyi csoportnál tartózkodott. Aliután Bem—HZ orosz elcsapatok visszaszorítása után az ellens fplvonnltnttn, a ma.o-n séges ha dert csatarendbe nll.-mi látt.n, hadát, még; p edig igen elnyös állásban. Jobb szárnya Fehéregyházara, a bal pedig egy igen meredek lejtü és tetején szintén meghegykúpra támaszkodott a középhad ugyanezen tartott szállva hegy szelídebb lejtjén, az ütegek a jobb szárny és középhad eltt i

;

foglaltak állást. Az ütközetet

mnidkét részrl a tijzérség vezette be mely csakhamar igen élénkké vált s a melynek folyamán Slmriatin t ábornok, Lüders vezérkari fnöke, már az els golyók egyikének e sett áldozat ul.

B^m

,

tö rekvése

s'znTTT\-ájjJÜ.;^^áJJâroI ására

már kezdettl fogva egy ízben már

irányult s

az ellenséojobb_ sikerült

is

egy

hoíivéd zászlóaljnak az ezen szárny által megszállva tartott magaslatra feljutni, de ezt Ivin a tartalékból kirendelt ersbitések segítségével ismét viss zave tette. Ennek megtö rténte után a ki v ált tüzérségi tz által táplált harcz_floiitö "ergajnen y nélkül hullámzott ide-ide^ mignem délutáni

egyszerre hatalmas fordulat állott be a dolgok álláirányában^d_tért ugyanis vissza a Marosvlsáiji ely küjclött járr azo n jelentéssel, ho gy arrafel é ellenséges csapatokn ak seholjiiég ny omátsem látta. Erre Lüders a marosvásárhelyi harcz2^_óra__tájbaii

sában

;

ekkor

csoport fcilötti parancsnokságot Engelhardt tábornoknak átadva, maga, az egyidejleg magával vitt 2 zászlóaljjal és 1 üteggel együtt a már harczban álló csoporthoz sietett s annak harczkörletén belül az országút mentén mindenekeltt a magával hozott üteget vonultatta és az ekként fokozott^Jüzértz alatt 2 zászlóaljat a középen,, egyet pedig a jobboldali erds magaslatokon állított újonnan harczba, mely utóbbi ellen Bem ujabli-ellan tám adást k ísérelt meg, de er edménytelenül. iután idközben Beni_t üzérsée:e is leküzd etett hat al-

fel

M

masalili_iiLl£üfele__által,

Lüders eldönt tényezül Dimidoiv tábornok

174

alatt álló

l

ovassá.o'ánfik

jmmupsot

arlo tt

n

k()zbevá.o;Ásra.

melyhez

egyidejleg" 2 lüveg' is csatlakozott. A mog'indult lovas lökem els sorban a Fehéreg'yházánál a ma o'.yaí' jobb szárny fedezésére f elállito tt 2 huszár századot találta melyek a t/ibb mint liáüomszoros tiTtervel szemben nem sokai"' tarthatták magukat. Az ellenséges lovas tömeg" ezután a szintén közelben, Fehéregyháza mellett a jobb_s z árnyon áll ó honvéd zászlóaljnak v ette' irányát, mel}-" legott négyszöget alakito'tt. Ez ellen Dhnidowels sorban 2 ágyúját vonultatta fel s csak miután ezeknek kartácstflze a honvédek sorában íi rendet felbontotta, indította ellenük vérszomjas lovasait, a kik részint a helyszínén, részint futásközben csaknem az egész zász,

lóaljat felkonczolták.

Erre az újonnan összeszedett huszárQl^_ még egyszer szeren nekivágva az ellenséges túlernek, fáradozásuk azonban hiábavalónak bizonyul. A jobb szárnyon beállott zrzavar és rendetlenség mihamar átterjed Bem derékhadára is és igy már mi sem állhatta útját az egész magyar had á ltalános futáJrdögfalváig sának, miközben azt a kozákok és dsidások egészen Tdíizték. Be m, maga is ji iegsebesül t és igen közel járt az elfogatáshoz, miután menekülése közben süppedékes helyre jutván, ott ragadt lovastul s csak az utána kutató huszárok mentették meg kellemetlen és veszélyes helyzetébl. Ugyané csatában látták végeleges eltnése eltt utoljára szabadságharczunk lánglelk lantosát, Pfífn iSnndpr is, mint rendesen legelsnek a küzdk sorában. f. Hogy hazájáért lángoló szive hamvai hol és melyik sirhant titok alatt porladoznak, azt még most is és talán örökre cséL-príibáliLak, elszántan

(

t.

hn

—

—

fátyola fedi.

Boiujêrt jiadának__ roncsaival Marosvásárhely felé tartott^ ahova augusztus 2-áiijerk ezett Ine g július 31-iki vesztesége állitólag 130U ha lottra _és sebesültre rúgott s azonkinül 8 ágyú és 2 zászló, nag-ymennyiség lszer, az összes társzekerek, köztk Bem málhakocsijával, melyben sok fontos iromány is volt, mind az ellenség kezébe kerültek. Az orosz veszteség halottakban, Skariatin tábornokon kivl, 41 ember; sebesültekben 205 ember^ kf'iztk 7 tiszt. Dyck tábornok idközben vett utasításához képest 6 zászlóaljból, 3 kozák századból és 12 lövegbl álló hadoszlopával Fogarasról Khalom (Reps) felé menetelve, ezen város eltt Garádnál (Stein) július 30-án egy ersebb magyar különítményre bukkant, melyet, miután rövid tkíizet után visszavoimlásra kényszeritette, egészen Ilomoródig üldözött, miközben 2 halottat és 12 sebesültet, az ellenség pedig 15 embert vesztett. Homoródról másnajD Khalomra visszatérve, vette Dych a hirt a segesvári csatáról, minek már augusztus folytán haladék nélkül is oda sietett, úgy hogy 1-én egyesülhetett Segesváron Lüderssel. Ez utóbbi azon hiszemben, hogy Bem vert hadával a Csiknek vette útját, augusztus 2-án ;

175

hadával özékely-Kcrcsztúrig nyomult elre. Groienhjelmnek pedighadoszlopával minél elbb Marosvásárhelyre voiniljon. Székely-Keresztúron tudta meg- Lüders, miszei'int Clam altábornagy már Csíkszereda felé jár s hogy Bem is nem idefelé, hanem Marosvásárhetyre vonult vissza s igy irányt változtatva, auoTiszt-us 3-án Erd-Szent-Györgyre menetelt, Imgy Orotenhjelmmel eg.vc_sü lve min de nekeltt Maros vásárhelyt ^jtse hli^nl-áhR, nv.iitnn pedicr (Gyulafehérvár és Kolozsvár felé nyomuljon e.l^íxaÛtközben Marosvásárhely felé tudta m(;g Lüders, miszerint Bem az augusztus 1-érl 2-ikára hajló éjjel Marosvásárhelyt is elhagyta és G álfalvára menetolt, a hova augusztus 4-ikére Kemény J'flr/mglisjj erondelte 4()00Jonxj_gyalo gságával, 3 00_hu sz arjával és euyidejiileg- parancsot küldött, miszerint

^^

egylitt Szeben vissza12'löv^éverKolo z^varróírhogy lu Lüde rs'ezeirínrre elhatároztaThogT Bemet nyo -

vételére_indu]jüiL.

elbFliem. bzePennel ujbOJ__c satára kényazudti. Mieítta fparancsnokok ezen iTjTdTI5~~osszecsapását ecsetei-

mon

követi és ha

annak tszomszédsáeseményeket röviden felemhteni.

nk, szükségesnek

látjuk a Gyulafehérvár és

gában közbeesleg

történt

ostromának folytatása, továbbá az augusztus 1-én vivott szerdahelyi és szászsebes! ütközetek.

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár ostromának vezetését április második felében ezredestl Stein ezredes vette át*), a ki azonban egészen június elejéig" ostromszerek hiányában csupán csak a várnak gyenge körülzárolására szorítkozott, st még június nagyobb részében is Stein tevékenj^sége mindössze abból állott, hogy a várat héba-hóba bombáztatta, de ezt sem valami kiváló eredménynyel. Annál nagyobb tevékenységet fejtett ki a vár parancsnoka, Anqiist ezredes, a ki gyakori kittirései által újból és njból helyreállította az összeköttetést a közelben tanyázó oláh népfölkeléssel és annak révén nemcsak élelmi szerek, hanem még ersbitések birtokába is jutott. így többek között május 6-án Munâth fhadnagy tört ki a várból egy kisebb osztag élén és 17-én 700 fnjei és 2 hegyi löveggel ellátott oláh fölkel csapattal tért vissza a várba. Ugyanezen fhadnagy május 26-án a magával hozott fölkelkkel együtt megismételte kitörését és ismét szerencsésen jutott vissza a várba. Június 2-án hajnalban egy ujabb kitöréssel egyidejleg Janlcu oláh csapatvezér a körülzároló hadtestet Saárd- és Kisfaludnál hátban támadta meg és egyidejleg a tövisi magjâr rsöt is széjjelugrasztotta. Ezen úgyszólván kifogyhatlan vállalatokkal szemben Stein csak június második felében kezdett nagyobb erétyt kifejteni. így június 20. és 22-ike között maros-portusi vonalát megersítvén, ju•

Kemény

*)

Lásd ezen


176

24-éii megkezdte az Akasztófaheg-yen felállított üteg-eibl a bombázást, mely regg-el 5 (jrától délig szünet nélkül folyt. Ez alkalommal a püspöki palota, a székesegyház s ezenfelül az ers szél következtében a város nagy része a lángok martaléka lön. Ezen pusztító tzvész k()zben Stein néhány századdal a Város nev el-

nius

várost rohantatta meg, minek azonban semminem eredménye sem lett. bombázás beszüntetése után Stem a vár parcincsnokát becsülettel való megadásra hivta fel, de ez azt felelte, hogy semhogy meghódolna, inkább a vár romjai alá temetteti magát. Erre Stein 25-én egész nap, 2G-án és 27-én pedig néhány órán át folytatta a bombázást, mig végre lszerkészlete teljesen elfogj'ott. Ezután a körülzároló had tevékenysége, mely a formaszerinti ostrom-

A

hoz ostromszerek hiányában még csak hozzá sem foghatott, csakis megfigyelésre szorítkozott. Július 9-én August 5 századdal ujabb kirohanást eszközültetett a Város nev elvároson át, melybl a magyarok érzékeny veszteség mellett kiszorittattak. Végre július 25-én Stein, miután a legutóbbi napokban még néhány sikertelen rohamot intézett a vár ellen, végleg felhagyott annak körülzárolásával. Ezen elhatározása a Bemtl vett utasításon alapult, a ki Szeben elestének hirére iârancsot küldött Steinnak, miszerint Szeb ent lehetleg yis^y-^f'^gjü hi' iparkodjékj^ ha pejli g py. nppi ga-priilnr> lo o;alább lekötve-* tart sa az ot tani orosz hadaka t. Stcin40(J U fnyi hadtestét július 25-én a. var idjai mngnslatiikön vj^jita össze, a hol jPorro ezredes hadoszlopa i ho zzája" csaiíakuzott Innen elvédjét utóbb emiitett ezredes parancsnoksága alatt július 2G-án Szászsebesen (Mhlbach) át Konczáig tolta elre, mig zöme Kellnek és Kútfalva megszállása mellett kissé hátrább. Szászsebes eltt állott fel. Ezen állásban Stein a Bánságból er sbitésére__ útnak indított osâgoka t akarta bevárn i, hogy aztán Nagyszeben ellen támadólag léphessen fel. Csakhogy ebben Hasford megelz te t, a kî jnlius Hl -én 4 zászlóaljjal, 2 kozák századdales~S löveggel Szerdahely felé indult, honnan augu sztus 1-én ha.^na[b an_Stein állását megtámadta 2 óráig tartó be vezet ágyúharcz után Hafífnrd gya,1o(yságáj__jirc7bnn, kozákj ait pedig a magyarolv_ol dala ellen ind í totta diiíit táml^^^^ sra. Ez utóbbiak eleinte makacs ellentállást fejtettek ki, de miután neszét vették, miszerint Gyul afehérvár rségének egy része Szász sebe s_felj_Ji átb a fogja ket, hátrálni kezdettek, ami csakhamar általános futássiLJaJull^ úgy hogy üldözés közben 3 ágyú, 5 lszerszekér, 15 társzekér és 300 vág'ómarha ellenséges kézre került; az emberanyagban szenvedett kár 200 halottra és 1200 fouôlvra rúgott az egész magyar had annyira s zéjjelmált, hog}" Steinnah Kossuthhoz intézett jelentése szerint 24 gyalog századból mindössze IV2 század maradt együtt. Az orosznk __yeszteség p. állitólag- csa.k. 17 i

.

.

;

ha loitra-uW-JJ

scl )esü

Iti^n

rúgott.

-

177

Miután Hasford egy mértt'íildnyire Szászsebes eltt a további üldözést besziiiitett(>, a (ryulat'ehérvárból kirohant osztag' pedig szintén visszavoinilt, Stein hozzáláthatott csapatroncsainak összeszedéséhez. Hnaford aug-u s ztus 2-áii XiiP' yszehcnbR tért vissza, a ho l nemso kára újból teendjii akadtT

Nag^yszeben bevétele 1S41).

Bem

által.

augusztus Ö-én.

Fentebb omlitottük már, miszerint Bem segesvári veresége után szinte hihetetlen gyorsasággal újból egy tekintélyes had élére küzdötte fel magát, a mclylyel nem, a mint a legtöbb vele egykorú hadvezér tette volna, az amúgy is túlnyomó ellenségnek passive ellentállni lépett fel ismét támadólag egy iparkodott, hanem ellenkezleg ellenfelei által még csak nem is sejtett irányban, Nagyszeben felé Képzelhetni mily nagy lehetett Lüders ámulata, midn augusziioa, 4-én Erd - Szent-Györgyön Grofenhjelmtl__R__szhúe hibetetlfínnek látsz ó hirt vette, mis zerint^ltte~~való líáp ^Marosvásárhelyt ka rdcs'ápái~n^lküj_^j'hetté" be,.jjiíuiÁiL Mn±. az eni litett várost jnáx. 2-ikán odahagyta és inost_ már I- 80Q()-nyi haddal és 17 löveggel Medgye s~~taj ekájrjár Ezen tudósítás folytán Lüders a magyar fvezér feltartóztatlan követésére határozta el magát, mi czélból 500 ko zákj ját jiiár 4-ikérl 5-ikére hajló éjjel útnak indította Aledgyes ff^lé a hol azok 5-ike folyamán Bemnek egyik hátvéd osztagára bukkantak. Csakhogy ugyanekkor Bem már le is számolt a Szebennél álló orosz hadoszloppal. Ha sford Bem közeledésének hirére összes betegeit, podgyá szát ^s a foglyokat m egfel el fedezet alatt a Yöröstorony szorosba, 6 zászlóalj, 2 lovas század és 10 lövegbl álló haküldte, mig dával Nagysze bentL északr ajielvezkedett készenlétbe Bem a magával hozott és a Stein hadtestébl hozzája csatlakozott erkkel együtt körülbelül 14 zászlóalj, 8 huszár század és 20 löveg felett rendelkezett. Ezekkel augus ztus 5-én d éltájban Ha sford állásához ltá vol ságra érv e, azonnal ers ágyúzással nyitottár~nieg az ütközetetHqs^zdL ^SY ideig tartotta magát, de midn egy huszár osztag jobb oldalát kezdé fenyegetni, bal oldala felé pedig Szerdahely fell szintén egy ersebb osztag mutatkozott, kénytelennek érezte magát a vár osba visszahú zódni^melynek körletén belül gyilkos utczaj_Jiarcz keletkezett, de ennek is csakhamar az lett a vége,"líogy az oroszok a várost föladva, Talmácsra húzódtak vissza, miközben Bem Vesztenyig üldöztette ket. Az 5 órai gyilkos harczban az oroszok halottakban 1 törzstisztet és 77 fnyi legénységet, sebesültekben 1 törzs-, 12 ftisztet és 238 fnyi legénységet, eltntekben pedig 35 embert, összesen

—

.

^

.

1848-49. kat.

tört. lU.

12

178

fnyi legénységet veszte^ág£LL-200 halott és sebesült.

tehát ]JL_tisztet és 350

A

vesztettek.

magyarok

Hasforddal szemben Beinvcszten3aiél FonV) ozrerlost hncrv ín, kmek az ellenséget a Vöröstorony szoroson át oláli fíUdre kellett volna kiszorítania, mig- Bem Xa £ys^^'^^'''^ tájékán rendezte csapaâiV hogy legközelebb az ntana nyomuló Lüderssel szallhasson szembe. E czélból Stcint is magához rendelte még meglev csapatrészeivel, ez azonban nem érkezett be kell idre. hátra,

A nag'y-csüri csata. 184Í).

angnsztns 6-án.

Lüders augusztus 5-én Nagy-Sel3^ket érte el, honnan elvéda kíivetkez éj folyamán a nagy-szelindeki magaslatokra órakor az Engelhardt alatt tolta elre. Augusztus 6-án reggel 7 álló elvéd és az ezen felül elretolva volt kozákok és egy dsidás ezred a Nag3^-Csrtl északra fekv magaslatokat szállotta meg. Ezzel szemben Bem 6-— 8 zászlóaljjal, 8 lovas századdal és 18 löveggel az emiitett helységtl délre fekv magaslatokon vonult fel,*) hadának fenmaradó részét pedig részint Nagyszebenben hagyta tartalékul, részint a Vesztcnj-nél Hasforddal szemben állva maradt Forrónak bocsátotta: volt rendelkezésre. Miután reggeli 8V2 óra- tájban a Dyck tábornok által vezetett orosz fcsapat is beérkezett Nagy-Csr eltt. Lüders összes hadait következleg állította csatarendbe A középen, az országút mentén,

jét

már

:

4 zászlóalj, 2 osztáty dsidás és 6 hiveg a bal szárn^'on 2 zászlóaj, 2 kozák század és V2 hatfontos üteg a jobb szárnyon 2 osztáh^ dsidás, 3 kozák század és 2 lov. ágyú foglalt állást a hadak fenmaradó része 6 zászlóalj és 18 ágyú Dyck tábornok parancsnoksága alatt második harczvonal gyanánt az országút mentén ;

:

—

állott

—

;

fel.

Még_iiiielült_J^.tMgrS-lelyoniilás át befejezte

A i)lna, B^m. iiz_elrekiildöUJx)yas_rajlá]icz leple alatt tüzérségét vo nultattiLÍel_ és ennek rövid ideig tartó bevezet tüze után az eg\ák, majd a másik orosz

szHrjiy átJcflTolásáf_j£isérplif-_j2l^g\__^]^_^

^

Erre Jjüders

ha tásos tj ize alatt a kíizépen álló 4 dsiágyúval saját jobb szárn,yára a Nagy-Csrtl

ütegjeinek fol,ytonosan tartó

dás századot 2 lov. nyugatra fekv magaslat mögé rendelte, balszárnyon álló egyik zászl(')idjának pedig parancsot adott, miszerint a helységen át az ellenséges jobb szárn^ât támadja meg. Ez utóbbinak tényleg sikerült a helységtl délre fekv )reghegy (Altér B.) keleti lejtjén lev (

*)

vázlaton.

A

t('rc'[)e1

li'isd

az

I,

ivrilothcz csatolt

szelindeki és

vizaluiai

csata-

479

szlket

liutaluiába

emiitett

mao-aslat

ejteni, és már éppen tovább akart indiilai az koronája felé, midn Bem két zászlóaljat és 2 löveget ellentámadásra rendelt ki ellene. De alig' hogy ez folyamatba került, az orosz jobb szárnyra rendolt ds idások reitekiikbl elre törveâz elibük állt huszár osztagot hamarosan visszavetik s azután Bem bal szárny gyalogságára vetik magukat, mely a váratlan támadás folytán rendetlenségbe jut, st nemsokára futni is kezdett. Ennek folytán Bemnek az Öreghegyen álló és bal fell most már védtelenné vált közepe is ingadozni kezd, amit a szemben álló orosz derékhad a magyar ütegek heves tüzelése daczára igen ügyesen általános támadásba való átmenetre használ fel. E közben a dsidások SchewiU ezredesük által még" tovább elre vezetve, az egyik zászlóalj -négyszögre vetik magukat s miután azt széjjelrebbenteniök sikeriH. a kíizelben álló 4 magyar ágyút birtokukba ejtik. Bemnek a csatarend újbóli helj'reállitását czélzó tíirekvése ily kíirülmények közíitt hiábavalónak bizonyult és fel bomolt hada hanyatt-homlok roh ant vissza Nagyszeben felé, a honnan azonban, hogy Hasford

állásá ra való tekintettel a

mp^g'^miTi isülésit kikerülje, ^^ym-san"" kellett eltéríten i, a mi az ellenség neki, bár e közben állitólag 1 löveg

t elji^

nyugat i irán3'ban Szászsebes

felé

daczára sikerült is 1 ^0 ^ f ogly ul e s e 1 1 _ e b er e az oroszok kezébe került. Bn.ftfnrd^ mihel yt a fizebeu eltti ágyúdörgést meghallotta^ is tárna dólag lépet t__fe l For ró ellen, a ki egy ideig védte magát mihelyt azonban Bem visszavonulását megtudta, is a szászsebesi útra vonult vissza, a hol aztán Bem futó_ hadához, csatlakozott A magyarok egész napi vesztesége fíjnO_ba1ot.trii ()(> s pbp sültre és 12 00 foglyul esettre rúgott ezenkivül 14 ágyú, több lszer- és társzekér, utóbbiak közíitt ismét Bem podgyászkocsija is, ellenséges kézre került. Az oroszok állitólag mindíissze 24 halottat és 50 sesültet vesztettek. Bem mint rendesen, most is az utolsók egyike volt a hátrálásnál és ismét csak kevés híja volt, hogy foglyul nem Szászsebesre érve., sereo-éjiek roncsa ffilötf Rí^ Ji^firLl- q,dta át esett. a parancsnokságot, maga pedig a kormán^^zótól vett rendelet értelmében T emesvár ra sietett, hogy ott az összes magyar haderk üldí'izése

és

mintegy

.

,

,

i

felett

a fparancsnokságot átvegye.

Bem. apónak érdekes és tanulságos részletekben felette gazdag és kivált mveleteinek merész konczepcziójánál fogva valóban bámulatos hadvezéri tevékenysége, mely eltt nemcsak a hazai, hanem még az idegen katonai irodalom is kalapot emel.*) Ily siralmasan ért véget

m-

*) Ig-y tiibbek között Raming miivének egvik helyén Bemrl és ködésérl következleg emlékszik meg: ,,Man muss in der That den Kriegsziigen dieses Führers voUe Gerechtigkeit widerfahren lassen. Mit einer kleinen Macht wenig disciplinirter Truppén, die ihm nach A.bschlag des Belagerungskorps von Karlsl)urg und der im Motzcnland stehenden Streit-

12*

180

und iiacli so vielen erlittenen Schliigen und Verluston noch umrungen von überlegenen Streitkráften, und auf einen sicli

kraite,

—

blcibt,

tagiich

melír verengenden Raum gedriingt, erscheint dieser kriegserfahrene Führer stets zur rechten Zeit und auf dem entscheidenden Punkte, um durcli seine Gegenwart und durch sein Beispiel die Truppén zu ermuthigen, und den jedenfalls ungleichen Kampf mit einer Hartnáckigkeit und Geschicklichkeit in die Lángé fortzuführen, wie es nur in diesem von vielen guten Strassen durchkreuzten Gebirgsland möglich ist. Er weiss den Vortheil seinor inneren Lage vortrefflich zu nützen und bringt — unterstützt durch die besondere Bewegliclikeit seiner Truppén auf jedem bedrohten Punkte, wenn aucli keine überlegene, doch genügende Kraft zusammen, uni bei den Vortheilen des gebirgigen Terrains den Kampf aufnehmen und den Angreifer bald hier, bald dórt aufhalten zu können. Durch diese geschickten und raschen Manver vervielfiiltigt er gleichsam seine Streitkrafte und wagt mehrmals sogar entscheidende Scldáge. So oft ihm auch das Glück und das Verliiiltniss der Streitkrafte ungünstig sind, stets weiss er sich einer vollstándigen Niederlage zu rechter Zeit zu entziehen, bewirkt manchmal sogar seinen Rückzug nach einer odor der anderen Flanke, um den Sieger binnen Kurzem neuerdings zu bedrohen. Unerwartet und kühn erscheint er immer wieder, wo man ihn verniclitet glaiibt, und kommt nicht selten dem ihm zugedachten Angriff überraschend entgegen."

—

HARMINCZHAT( )DIK FEJEZET. Az orosz fsereg folytatólagos hadmveletei. Görgey elvouulása Komárom alól a váczi csata. Perczel mveletei az orosz fsereg oldala ellen a turai ütközet. Tógl Görgey seregének további visszavonulása a Fels-Tiszához s innen Nagyváradon át Arad ;

;

felé

;

orosz ellenhatás

:

a debreczeni csata.

1849. július elejétl augusztus közepéig.

Az

miután

fáradalmait Miskolczon kipihente ellátta, a Debreczen felé kikülönitve volt IV. hadtest pedig' már szintén közel volt ahoz, hogy újból a sereg" zöméhez csatlakozzék, és mivel végre a kolera is szünfélben volt már, ismét komolyan hozzá láthatott az idlegesen félbeszakított hadmüveletek folytatásához. A nagy távolságnál fogva, melj' a további elnyomulás alkalmával a sereg' és annak hadmveleti alapja, Clácsország között keletkezett, egyrészt ennek, nemkKinben a sereg* hátában ellenséges területen fekv hadtápkörletnek gondos biztosítását tette szükségessé. E végbl a dragonyos hadtestével még- orosz területen, de Grácsország' határán álló Schabelszky tábornok*) július elején parancsot kapott, miszerint haladéktalanul vonuljon be Gácsországba, az addig ottan álló báró Osten-Saeken tábornok pedig,**) kinek Str3'nél összpontosult csapatjai idközben 8 zászlóaljra, 12 lovas- és 4 kozák századra és 32 líivegre szaparodtak fel, utasítást nyert, miszerint Dukla, Bártfa, Eperjes és Kassán át jSIiskolczra meneteljen és onnan gondoskodjék a sereg hátának és élelmezésének kell biztosításáról. Az ezen czélra eddig alkalmazott Selvun különítmény***) egyidejleg' szintén parancsnoksága alá helyeztetett. A vett parancsokhoz képest Schahelszky tábornok egyik hadosztátya már július 8-án vonult be Lemberg- környékére, mel^êt késbb a másik hadosztály is követett, orosz fsereg',

és mag-át élelmi szerekkel

kellen

—

mköd

*)

**) ***)

Lásd ezen Lásd ezen Lásd ezen

kötet 46. oldalán. kötet 38. oldalán. kötet 116, oldalán.

182

ellenben

Oden-Saclten külíinitménye csak július 12-én hagyta el annak beérkeztéig a Miskolczról tovavonuló fsereg állományából utóbbemlitett városban Roth tábornok parancsnoksága alatt 1 orosz gyalog ezred, 1 osztrák zászlóalj, 2 század dsidás, V2 század kozák és 6 löveg maradt vissza. Ezen különítménynek egyszersmind a Miskolczon maradó mintegy 2000 betegnek Kassára való elszállításáról is kellett gondoskodnia. A sereg zöme július 6-án kezdte meg elvonulását Miskolczról s az annak élét képez III. hadtest (Rüdiger) a következ napon jSIezkövesdre ért, honnan Chruloio ezredes 2 dsidás és 1 kozák századdal Poroszló és Beseny irányában kémszemlére rendeltetett ki. Július 8-án a hadtest Szihalomig, 9-én Kápolnáig, a hol 1 napi pihent tartott, 11-én a zöm Gyöngyösig, az elvéd Hatvanig jutott, mely állásban njból 1 napi pihent tartott s a honnan gyóf Adlerherg százados 2 kozák századdal Pestre küldetett, hogy az összeköttetést az osztrák fsereggel helyreállítsa azonfelül Stanlcovitz ezredesnek 2 dsidás századdal Wisockit kellett szemmel tartania, mi czélból egyik századját Árokszállásra, másikát Féngzarura rendelte ki. A II. hadtest ( Kiqjrianow) és a fhadiszállás július Ú-én Abrányra, 10-én Mezkövesdre, 11-én Kápolnára, 12-én Gyöngyösre vonult itt vette PasMeuits Adlerbergtl az értesítést, hogy a fvárost elérve, ott Wussin rnagy osztrák különítményére talált, továbbá, hogy a fvárosok megszállására egy egész osztrák hadtest van már útban Buda felé.*) '' A IV. hadtest {Tscheodajeiü) mint tudjuk július 6-án íudult el Debreczenbl, 9-én Tokajt érte el, honnan útját folytatva, 12-én zömével Abrányig, elvédével Mezkövesdig jutott, de Paskiewits már a következ napon az összeköttetések és élelmez raktárak biztosítása czéljából Mískolczra rendelte vissza. Hatvanból PasJciewits július 12-én Béhutoiv tábornokot a muzulmann lovas ezreddel és 2 század kaukázusi hegyi lakóval Váczra rendelte elre, mialatt a III. hadtest zöme a fhadiszállással július 18-án Hatvanba, a II. hadtest pedig a következ napon Hortra vonult. Paskiewits eredetileg feltartóztatás nélkül Váczon át Komárom felé szándékozott elrenyomulni, de azon hirre, hogy a Közép-Tiszánál egy uj magyar sereg van alakulóban, a IV. hadtestet Miskolczról Kápolnára rendelte, egyébként pedig a seregnek további elnyomulását egyelre beszüntette. Július 14-íke folyamán a berezeg Bébutowtól Váczr(')l, Haynautól Nagyigmándról és Ramberg altábornagytól Pestrl azon egybehangzó hírt vette, miszerint Görgey a Duna bal partján elvonult seregével Komáromból s hogy alighanem Váczon át Wisockival egyesülni szándékozik. Erre PasStryt s így

;

*)

Lásd ezen

kíitet 100. oldalán.

183

kiewits még' a 14-éi'l ir)-ikéri; hajló éjjel

A

k(')\'etkez('il(',<j;'

intézkedett:

hadtestnek Sass altábornagy alatt (S zászlóaljból, 10 lovas és 12 kozák századból, 1 árkász századból és 32 Inveg-bl álló elvédé (fíidöllnél vesz felállítást, nietyen (jrörg-cynek, ha Wisockia II. hadtest és a val egyesülni akar, okvetlenül át k(l haladnia Ill-iknak zómc Aszódnál egyesül, hogy onnan aztán (jrörgey ellen vagy Vácz, vagy Gödíill irányában tániadólag nyomuljanak elre a IV. hadtest már Mezkíivesdnél beszünteti elnyomulását, liog-y azon (>setre, ha CJörgey észak felé térne ki, gyorsan elébe kcrülhcsscMi a sereg vonata 5 zászlóalj, 1 lovas század, 25 kozák és 12 löveg fedezete alatt Hatvanban ('gyesül. PasJciewits eddigi mveleteit a misko'cz-hatvani vonalon mindennem ellenséges behatáson kívül hajthatta végre, amennyiben Wisockí Hatvanból*) július 6-án Czeglédre csapott át, hogy ott a X. hadtesttel egyesüljön, melyet Kossuth az említett városban részben újonnan felállított zászlóaljakból, részben a Tiszán túl szétszórt apró rségi csapatokból a vele megint kibékült Perczel Mór vezér111.

;

;

lete alatt alkotott.

Wisoclci hadtestének Mészáros intézkedése szerint eredetileg Hatvanból Vetter bács-bánsági hadseregéhez kellett volna levonulellen tervezett nia, hogy evvel karöltve részt vegyen a, Jellachich dönt támadásban, nehogy ez a kormány jövend székhelyét, Szegedet is hatalmába kerítse. Ámde Kossuth Wisockí hadtestét, midn ez Xagy-Kíirösrl a Bácska felé indulóban volt, Tscheodajeio debreczeni mveleteinek hü-ére a fvezér tudta nélkül vissza hivatta túl lev valamennyi déli útjából és v'igy ezt, valamint a Tiszán hadakat Perczel parancsnoksága alá helyezte, hogy ez azokkal Tscheodajew további elnyomulásának útját állja. E czélból Perczel hadának elvédé már át is kelt a Tisza balpartjára, és Török Szent-Miklóson át Kis-Ujszállásig jutott, de miután híre érkezett, hogy az orosz hadtest július G-áii már odahagyta Debreezent. Perczel is a Tisza jobb partjára rendelte vissza elhadát. Kossuthnak a fvezérség tudta nélkül kiadott rendelkezéseibl és egyáltalában beavatkozásából hadmveleti dolgokba, közte és a kétfej vezénylet, Mészáros-Dembinski kíizött július 9-én Szolnokon heves vita keletkezett ennek hatása alatt irta a kormán,yzó ugyanaznapról kelt s más helyütt már teljtartalmúlag közölt Bemhez intézett levelét, melyben a fvezérséget ez utóbbinak ajánlotta fel.**) Úgy a fvezéri kérdésre, valamint Perczel mveleteire az ;

orosz fsereg oldala ban hadd tárgyaljuk

késbb újból visszatérünk, elbb azonaz utóbbinak Göryeyvel keletkezett össze-

ellen le

ütközését.

•)

**)

Lásd ezen kötet Lásd ezen kütet

114. oldalán. 152. oklalán.

184

A

váczi ütközet.

1849. július 15-éii.

A l);ilul végzdöU komáromi második csata, melynek lefolyáGörgey a vár sánczairól szemlélte, ez utóbbit arról oyf'Jzdtette meg', miszerint a parancsnoksága alatt álló sereg képtelen az osztrákokon áttíirni s hogy ennél l'og'va azon tervével, melynek sub rosa már a jnnius 28-án a kormán3^hoz irt levelében, valamint a jiilins 6-iki tanácskozások alkalmával is*j kifejezést adott, hogy t. i. serege számára a hadi szinhel3êt a többi seregrészektöl elváltán és a kormánytól függetlenül a dnnántúli vidékre teszi át, fel kell hagynia. E hel3'ett csak kett között maradt a választás vagy az egész sereggel továbbra is Komáromnál megmaradni, mely esetben azonban az oroszok elnyomulása folytán annak mielbbi teljes vagy pedig egy megfelel résznek a bekeritése elrelátható volt, várban való visszahagyása mellett, a többivei az ellenségtl még szabad irányban, a Duna balpartján elvonnlni. A még a csata napsát

:

—

tán este megtartott haditanács az utóbbi mellett döntött s egyidemiszerint Klapka a II. és YIII. hadtesttel összesen 22 zászlóaljjal, 12 lovas századdal és a várág^'úkon felül még 18 tábori ágyúval, összesen mintegy 20.000 emberrel Komáromban maradjon, mig Görgey az I., III. és AÎI. hadtestet, valamint Görgey Ármin hadoszlopát, mely seregtestek állománya 85 zászlóösszsen mintegy 27.000 aljat, 45 lovas századot és 140 löveget, embert számlálhatott, a déli sereggel leend egyesülés végett a Duna balpartján vezesse el. Éhez képest Görgey Ármin hadoszlopa mhit elvéd juhus 12-én esti 7 órakor indult el az elsánczolt táborból, hogy Bátorkcszire vonuljon. Ezt 8 órakor este az I. had-

jleg határozatba ment,

9 órakor

test,

a

III.

hadtest,

éjfélutáiii

2

órakor

pedig

a

Vtl.

hadtest kíivette. órakf)r Görgey Ármin hadoszloi)a és mö13-án este hadteste Bélán, Nánán és Kövesden át, a hol a (xaramon, továbbá Helembán át, a hol az Ipolyon kelt át, Hzobra folytatta útját Leiningen hadteste éjfélkor, PöUenbergé pedig 14-én hajnali 5 (')rakor kelt útra, hogy ugyanazon vonalon haladva, Damásdra vouuljanak. Az eddigi menet, bár Haynau elég' jókor értetesült (iörgxy elvoiudásáról, miiidciineniü cllcuséges l)ehatáson kivül volt végreluijtható. A menet további folytatására Bayer a következ hadiul ézkcdést bocsátotta ki: „182. sz. A vezérkar fnökétl. A VII. hadtestnek helyben. Kelt Damásdon, július 14-én 1849. Este 8V2 órakor. Mind a három hadtest folytatja menetét Vácz felé. Ennek .lulius

götte

Nagy Sándor ;

oly

módon *)

kell tíirténni,

Lásd ezen

hogy a

kütcl 86. és

íiG.

csa])atok

ohluláu.

minden pillanatban harczi

185

sorb;i

í'ejldlioHsciick

:

miért

is

minden

pod<í vásznak

hátra

kell

maradni, (lörgey szárnyal*') csapatja és az I. hadtest, melyeknek egyidejleg' és a legteljesebb (isszhangzásban kell mködniük s egymást támogatniuk kell, még ma (14-én) este tJ órakor indulnak nagyobb Szobbról Zebegényen és Nagy-Maroson át Kis-Marosra hézagokat tartanak az osztagok közt és a legnagyobb csöndben reggeli 2 óra tájban érnek, menetelnek. Kis-Maroson, a hova pihen tartatik, és ha lehet, bor vagy pálinka osztatik ki a legénység közt. Keggeli 4 óra felé mind a két hadtest Veröczén át folytatja útját Váczra, a hol Hétkápolna mellett szállnak táborba, arczczal Pestnek. A III. hadtest holnap, július 15-én reggeli 2 órakor a VII. hadtest pedig reg-geli 4 órakor indulnak harczi készültségben és valamennyi podgyász hátrahagyásával Mária-Nosztrán és Toronyán át Kis-Marosra s innen mind a két hadtest utána megyén az I. hadtestnek Veröczén át Váczra, a hol a folyó hó 12-én kiadott hadintéz parancsban kitzött táborhelyét foglalja el. Ha a III. hadtest menetközben ágyúzást hallana a Uuna vagy Kis-Maros fell akkor menetelét siettesse és az esetleg csapatjainkat szorongató ellenségnek oldalában jelenjen meg. Azontúl a megint elre törekv I. hadtestünket kövesse mint közvetlen tartaléka. A lszer tartalékok illet hadtesteikkel együtt menetelnek a ls azután követszeri ftartalék közvetlenül a VII. hadtest után ;

k

—

—

:

;

:

keznek mind a három

A

hadtest

és abrakszállitó szekerei. és magánkocsijai holnap, jú-

élelem-

három hadtest összes podgyászos-

15-én reggeli 9 órakor innen Mária-Nosztrának Toronyára mennek, a hol a fporkoláb Koch százados által együvé gyjtetvén, bevárják a továbbindulás parancsát. Minthogy az élelmezési és abrakviv székerek hátramaradnak a VII. hadtest mögött: annálfogva még ma este minden embert el kell látni egy napra \-aló kenyérrel és minden lovas embert azonfelül a holnapra való lóadaggal. A hadoszlopok szerezzenek megbizható kalauzokat. A fhadiszállás Mária-Xosztrán át Toronyára megyén és Váczra jön, mihelyt ez be lesz véve. Az rsi és rjárói szolgálat mai éjszakára a kíivetkez: A III. hadtest az Ipoly mentében lefelé s a Duna mentén Zebegény felé állitja ki az rsöket és Zebegényen túl czirDakáltat, A VII. hadtest az Ipoly partján fölfelé ezer lépésnyire másdon túl állit rsöket czirkálói pedig Mária-Nosztráig járnak. lius

;

Baj'er sk. ezredes."

A

menet intézkedésszeren hajtatott végre és Nagy Sándor Ármin hadoszlopával az élen juhus 15-én korán reggel ért Vácz elé, a honnan Bébutow gyenge klönitményét csakhamar kiszorította. Ez utóbbi egy ideig a magyarok által üldöztetve, egészen Kis-Ujfaluig húzódott vissza Nagy Sándor erre hadának zö(rörgey

;

mével Hétkápolna közelében a Gombáspataknál foglalt állást, a Bébutow üldözésérl visszatért elcsapatokkal pedig a dukai hegyet

186

Duka

Szöd helység-ek közötti, részletes térképen Pokolvölgyakkoriban pedig- a lakosság által Csíiröghegynek nevezett magaslatot) szállotta meg. Mihelyt Rüdiger Bébutow visszavonulásár(jl értesült, azonnal parancsot küldött iSass altábornagynak, miszerint gyalogságát Gödöllnél hagyva, lovasságával és tüzérségével Yácz iránj^ában nyomuljon elre, Bébuiow közvetlen támogatására pedig Kis-Ujl'alu felé reggel 9 órakor báró Offenherg altábornagyot rendelte ki saját lovas hadosztályával és a 2. lovas hadosztály 1. dandárával. Sass altábornagy a vett parancs betszerinti teljesítése helyett tanácsosabbnak tartotta a parancsnoksága alatt álló egész elvéddel elrenyomulni, a melylyel déltájban Szdre ért. Amint ezt a dukai hegyen álló elörscsapatok észrevették. Nagy Sándor a vett jelentésre gyorsan elrerendelte Görgey Ármint zömével a Gombás patak mentén elfoglalt állásából, hogy a dukai hegyet és az onnan Szd felé húzódó szlket lehetleg még az oroszok eltt ersebben megszállja ámde mire az ersbitések a dukai hegy közelébe értek, a kozák rajok már leszorították onnan a magyar elcsapatokat s igy Görgey Ármin harczolva Yácz felé hátrált, a hol idközben Nagy Sándor a vasúti töltés mögött igen elnj'ös állást foglalt hadtestével. Sass támadása eleinte, bár a magyar tüzérség okozta áldozatok árán, de mégis elbbre jut, midn azonban délután 3 órakor Leiningen is beérkezett hadtestével s Váczot megkerülve, a Törökhegy lejtjén az ellenség jobb oldala felé elnyomulni kezdett, Sass kénytelennek érezte magát további elnyomulását be(a

nek

és

jelzett,

;

szüntetni.

Ekkor érkezett Offenherg altáboruagy a Bébutow külíinitménynyel a harcz színhelyére s lovasságának egy részét nyomban támadásra rendelte a magyarok jobb szárnya ellen. Nagy Sándor az orosz lovas tömegek felfogására a Császár huszár ezredet rendelte elre, a mely azonban az óriási túlernek tei'mészetszerüleg ellent nem állhatván, visszaveretett.

Csakhogy most a magyarok

i'ödíitten

álló

tü-

zérsége kereszttzbe fogja az ellenséges lovas tömegekot, mire azok a további támadó elnyomulással szintén felhagyni kénytelenek. Ekközben Rüdiger is a csata színhelyére ér és a harczvonal jobbszárn^^át 1 lovas ezred és 1 lov. üteg által, a bal szárnyat pedig 2 üteggel ersítette meg', egyébként azonban gyengesége érzetében minden komolyabb lépéstl tartózkodott. A magyar csapatok a megelz erltetett éjjeli menetek által szintén sokkal inkább ki voltak fáradva, semhogy még aznap komoly támadást kezdeményezhettek volna s igy a felek mindegyike inkább csak estig tartó, de külíinben hatástalan ágyúzással iparkodott az ellenfélnek imponálni, a ikor is Rüdiger jobbnak látta csapatjait a hatásos tzkörl(>tbl visszavonni és csak a dukai hegyet és a szdi szlket hagyta továbbra is g3'-enge elcsapatok által megszállva.

m

181

s le

Az oroszok e napon 80 luilottat és 120 sebesültet vesztettek tzbe hozott üteg'eik nagyobb részénél a lövegek fele volt szerelve. A magyarok vesztesége ismeretlen.

azonkivMÍl

A

váczi csata.

184!). juiins

17-én.

Pashieiüitsnek^ a ki különben Sass önkényes eljárása miatt, melylyel a sereg egy részét igen könnyen a megveretés eshet(3ségének tette ki, nagjôn fel volt háborodva, a váczi összeütközés hirére legels gondját közelben rendelkezésre álló II. és III. hadtestének mielbbi egyesítése képezte, minek színhelyéül Vácz-KisHartyánt jelölte ki. E czélb(3l a csapatok egy része még' július 15-ike folyamán Mácsáig nyomult elre, csakhogy a kijelölt összpontosítási helyet biztosan elérhessék ámde a gyülekezés úgy látszik nem valami simán ment, mert július 16-án hajnali 3 órakor még csak a 7-ik hadosztály érte volt el Hartyánt, a 8-ik hadosztály 1-s dandára pedig' reggeli 8 órakor ezt követte déleltt 1 1 órakor a II. hadtest 4-ik gyalog hadosztálya és a 2-ik könny lovas hadosztály 2-ik dandára, délután fél 4 órakor pedig az 5-ik gyalog' hadosztály. Ennek folytán Paslciewits, a ki már hajnal óta Hartyánnál idzött, hog-y ott csapatjait beérkezésükhöz mérten csatarendbe állitsa, lemondott azon szándékáról, miszerint az ellenséget még az nap délután 4 órakor támadja meg és e helyett ennek végrehajtását július 17-ikére halasztotta el. A magyarok részén július 15-én éjjel Pöltenberg is Váczra érkezett a sereg" vonatával és a VII. hadtesttel, mely tartalék viszonyban a város mögött állott fel. E szerint most már Görgen serege együtt volt és feszült figyelemmel várta az ellenséges támadás kezdetét miután azonban ez még a korai délutáni órákban sem következett be, Görgey délután 4 órakor Ármin íivérét hadoszlopával erszakos kémszemlére szándékozott elre küldeni, meggyzdést szerzend, vájjon az áttörés Clödíill irányában lehetség'es-e még'. Még' mieltt azonban a kijelíilt csapatok ezen kémszemléhez elindultak volna, hirét vette Oörgey^ miszerint Hartyánnál az oroszok zöme áll s hogy egy osztrák hadtest ami azonban csak rémlátomás ^'olt útban van Pestrl Vácz felé. Ily körülmények között Görgey feladta a Gödöll iránj'ában való áttörés eszméjét és helyett elhatározta, miszerint seregét az oroszok megke;

;

;

—

—

Balassa-dyarmaton, Losonczon és Kima-Szombaton át a Fels-Tiszához vezeti, hog'y onnan aztán Debreczen és Nagyváradon át kísérelje meg- az egyesülést a déli seregrészekkel. Ez minden esetre merész eszme volt, de a fenforgó körülmények között az egyedüli és legjobb kibúvó a két oldalról fenyeget kelej^cze karmai közül. A végrehajtás módozatainak megbeszélése végett Görgey rülésével

188

16-án

július

esti

7 órára az összes

hadtestparancsnokokat.

Ármin

testvérét és vezérkari fnökét maga köré gyjtötte s ez alkalommal sorshúzás döntése szerint Leiningenre hárult a feladat, hog-y had-

sereg-részek elvonulását fedezze s a legközelebbi hátvédet képezze. Megállapodás szeiint a VII. hadtestnek a vonattal még aznap este 9 órakor, az I. hadtestnek 10 órakor, Görgey Ármin hadoszlopának éjfélkor s legvégül, 17-én a sereg elvovirradat eltt a III. hadtestnek kellett útra kelnie nulásának leplezése czéljából az I. és VII. hadtest, valamint Görgey Ármin hadoszlopa lovas elíirseiuek hajnalig felállításukban testével a többi

24 óra

alatt a

:

kellett

maraduiok.

elvonulás a kijelölt idben kezdetét vette ugyan, de egy közbejátszása folytán nem a legsimábban folyt le. Amint ugyanis Görgey seregével Komáromot elhagyta, útközben magánfogat csatlakozott hozzá, metyeknek tulajdotöbb ezerre nosai magukat otthon biztosaknak nem érezvén, az elvonuló seregoltalma alá helyezték magukat. Görgey ez óriási kocsihalmazt július 15-én este Toronyánál szekérvárrá alakíttatta, a honnan annak i6-án este Nógrádon át a sereget megelzleg Vadkertre kellett menetelnie. Ámde 16-ika folyamán Toron^^ára azon hir érkezett be, miszerint az oroszok a megelz napon Vácznál teljesen szétverettek, ellenben Esztergomnál osztrák csapatok keltek át a Duna bal])artjára. Oty nagy lett erre a riadalom a magánfogatok tulajdonosai k()Z(")tt, hogy a szekérvár kevés id múlva a felügyeletével megbízott vezérkari tiszttel együtt Vácz felé indult meg, melynek utczáit délutántól kezdve ezer meg ezer szekér lepte el. Ezek aztán annyira gátlólag hatottak a sereg elvonulására, hogy a kijelölt id helyett 17-én hajnalig csak a VII, hadtest a vonattal és az I. hadtest egyrésze hagyhatta el Vácz környékét.

Az

külíiníis véletlen

men

líhez

még egy másik

félreértés

is

járult

:

Nagy

Sándor

ugyanis hadtestének elvonultával egyidejleg kiállítva volt elrseit is bevonta, a véletlen pedig úgy akarta, hogy a virradatkor kémszemlére kirendelt orosz lovasság éppen errefelé vette útját s igy Görgey Arminnah még- kínt álló elrseinek oldalába és hátába odajutott. Ez utóbbiak maguk míigött ellenséget látván, szintén hagyják állásukat és fejveszetten rohannak vissza, maguk körül mindenütt nagy rémületet keltve, részint Vácz utczáiu keresztül, részint a helység és a vasúti töltés közötti téren. Görgey Ármin az ellenséges támadás hirére nyomban visszafordul a visszavonulást éppen megkezdett hadoszlopával s avval Hétkápolnáiu'd ujl)ól állást foglal, honnan a támadásra indult lovasság ellen hatásos tüzértzet fejt ki. Az adott jelre Leiningen is visszaforditja már elvoimlófélben lev hadtestét, melynek egy része a Kálvária hegyrl Duka

irányában tör elre, másik része pedig a hadtestparancsnok mél3ês vezéuyhMc alatt (iíirgey Ármin hadoszlo})án segítend,

szedél-

189

kelet, vag-yis Hétkápoliia í'elé vesz miiiyt. Ezen mozdulatot Grörgey Árminnak a vasút mentén visszavonuló elörsosztagai, orosz részrl folyamatban lev megkerül mozdulatnak vélik, minek fotytán irányt változtatva, Vácz déli íoutczája felé menekülnek és az összes Ily körülott álló lovasságot és tüzérséget is magukkal ragadják. mények között Görgey Ármin magára hagyott gyalogságát is visszavezetni kénytelen és pedig nem a már túltömött utczákon át. lia-

nem

a

város és a

Duna

közíitti téren.

ellenséges lovasság a magyarok kíirében beállott ezen zrzavart hamar felhasználja és merész elhatározással a városba nyomul, a hol pár pillanat alatt hatalmába ejtette az egják menekül lovas üteg 4 ágyúját, mikíizben az üteg parancsnoka, Aôigt Vilmos százados is elesett. Ekkor azonban a Duna fell Gíirgey

Az

egy része, észak fell pedig Leiningen be a városba, mely csapatoknak az orosz dsidásokat, az elfoglaltak közül 3 ágyúnak visszavétele mellett, ha-

Ármin egyik

mar

gyalogságának

zászlóalja

hatol

visszaszorítani sikerül.

Ezalatt Leiningen hadtestének felével a támadó ellenséges lovasságot egészen a szdi szlkig nyomta vissza, mig a hadtest másik fele a Dukánál és a dukai hegyen felvonult ellenséggel vette fel a harczot. Ez utóbbi irányban ugyanis Kaufmann tábornok nyomult elre Rüdiger hadtestének elvédével, a kit Pashiewits

miután a hajnali kémszemle adatai nyomán azon meggj^zdésre hogy Görgey már az éj folyamán megkezdte visszavonulását, a mag3ârok üldözésére rendelt ki. Leiningen hadteste a vele szemben harczhoz fejldött túlervel szemben lépésrl lépésre vonult vissza Yáczczal egyenl magasságra, miközben Görgeynek ideje akadt, hogy a vonatnak és az I. hadtestnek még hátralev részét is kellleg hátravonultassa.^ Ekközben Görgey Ármin hadoszlopával a váczi hegynek

jutott,

(K. Hermán h.) szlvel beültetett délkeleti lejtjén foglalt állást, hogy az oda visszavonuló III. hadtestet felvegye. Ez utóbbinak fele azután Görgey Ármintól jobbra a mút mindkét oldalán állott fel, másik fele pedig, miután maga mögött a Büki csárdától északra

fekv

országúthidat fölégette, feltartóztatás nélkül Rétság alá voott újból felvev állást foglaljon. Leiningen és Görgey Armin az elnyomuló oroszokkal szemben jó ideig sikerrel tartották a váczi hegy délkeleti lejtjén elfoglalt hátvédállásukat, a midn azonban az ellenség a harcztéren megjelent Paskiewits parancsára az elrombolt hid helyreállítása után ismét nagyobb tömegekben folytatta üldíiz utánnyomulását és a megszállott váczi hegygyei szemben egy zászlóaljat és tle jobbra-balra egy-egy lovas ezredet az els harczvonalban, 2 zászlóaljat pedig a második harcz vonalban vonultatott fel, Leiningen és Görgey Ármin elég jó rendben a III. hadtest másik felére, majd azzal együtt egészen Rétság mögé hú-

nult,

hogy

190

zódtak AÚssza, a hol a hármas országTitelágâzás hadtestét igen elnyös állásban,

vonultatta fel

kés

táján a

Pöltenberg"

melyben egész

magát Rüdiqer ellenében. Az ntóbbGörgey a sereg zömével Vadkertig fol}-tatta hátrálását, mig Pöltenberg a harcz vég-leges elnémulása után l'élútra Rétság és Vadkert kíizött, a Kormos csárda közelében ütíitt éjjelig sikkerrel tartotta

hátvédharcz

emlitett

éjjeli

alatt

tábort.

Az

orosz IIL hadtest

zöme

napon Hétságnál, a

e

II.

hadtest

Vácznál vonult éji nyugalomra. Az oroszok július 15-én és 17-én Vácz eltt szenvedett veszteségeiket következleg tüntetik fel halottakban 1 törzs-, 3 ftiszt és 142 fnyi legénység sebesültekben 2 törzs-, 24 ftiszt és 277 fnyi legénység" eltntekben 1 tábori pap és 2 ftiszt. A magjârok vesztesége ismeretlen, de szintén eléggé jelentékeny lehetett. :

;

;

Görgey

fej sebe

is

az utóbbi

ainiyira rosszabbra fordult,

kától távol kellett

hol intézkedést

napok izgalmai és fáradalmai folytán hogy néhány napig ismét minden mun-

magát tartania s igy 18-án kocsin Losonczra, a hogy a vezérkari fnöki teendkkel megbízni

tett,

szándékolt Ármin bátyjának amúgy is megfogyott hadoszlopa a három hadtest között felosztassék, 19-én pedig Rimaszombatba vitette

magát, a hol 21-én reggelig maradt. A sereg zöme július 18-án hajnalban Balassa-Gyarmatra indult s annak födözésére Pöltenberg hadtestével a Lókos patak mentén hátvédállást foglalt. Ezt Rücliger az Anrep tábornok alatt 1 dsidás és 1 huszár ezredbl, 2 kozák ezredbl és 1 könny lovas ütegbl alkotott elvédé által megtámadtatta, minek folytán Pöltenberg^ miután a sereg zömének kell térnyerést engedett, harczolva Balassa-Gyarmatra húzódott vissza. Innentl kezdve a hátvéd szolg-álatot Nagy Sándor látta el hadtestével, a sereg tíibbi része pedig folytatta visszavonulását Iûdányig, a hol táborba kellett volna szállania.

Rüdiger hadteste zömével e napon Balassa-G,yarmatig, Anrep pedig folytonos ériutkezésben Nag-y Sándorrral, a Drahi pusztáig nyomult elre. Nagy Sándor^ miután a hugyagi Ipoly-hidat maga mögött elromboltatta, az Ipoly jobb partján fekv magaslatokon Szécseny Kovácsi Kis Kér puszta vonalában fog-lalt hátvédállást, de mi-

—

után

ez

által

a

Ludánynál táborozó sereget

Szécsen}'

irányából

kellleg biztositottnak nem találta, Bayer ezredes a sereget még tovább hátra, Rárosig vonultatta az Ipoly míigé, a hol az, miután 2 nap alatt megelz harcz után körülbelül 80 kilométernyi utat tett meg, csak kés éjjel érkezett meg Nagy Sándor a hátvéd zömével a rárosi Ipoly-hidat, utócsapatjaival pedig Szakáll helységet és a mögötte lev szorost szállotta meg. De még" itt Rárosnál sem leltek a kifáradt csapatok kell nyugalmat, amennyiben a Sza;

191

ogy kozák csapat inoíi'jelenéso annyira feladatukról teljesen mcg-ieledkczve, vad futással nuMu>kiiltck vissza hadtestüknek a rárosi hidnál álló zömére. Az ekként keletkezett és úgyszólván mesterség'esen szított vak lárma,

káli

kíiiül

álló elöíirsíiket

mog'riasztotta,

hogy

kozákok jíinnek. nemkülíinben az ebbl keletkezett zrzavar csakhamar az egész I. hadtestre, onnan pedig' a többi hadakra is átterjedt, mely aztán a fáradt és pihenni vágyó szegény honvédeket már éjfél eltt fölverte nyugalmukból. Még jobban fokozták az izgalmat és rendetlenséget a még mindig a sereg körletében megtrt menekülk keresztül-kasul robogó ezernyi szekerei, melyek a kozákok jövetelének hirére természetesen szintén kereket oldottak s még azon éjjel meg sem álltak Losonczig, a honnan aztán a seregtl klönváltan indíttattak a Tisza felé útnak. A sereg július 19-én ért Losonczra s e napon már nyugodliog'y a

tabban menetelhetett, miután idközben az ellenség üldözésének hatályossága jóval alább csappant. Ennek oka abban rejlett, hogy Perczel serege Tscheodajew hadtestének Debreczenbl való elvonulása után a Tisza balpartjára szándékolt mveleteit beszüntetve, Szolnok fell immár az orosz fsereg oldalában Gödöll felé kezdett mozogni, minek folytán PasJiiewitsnak ffigyelmét most már ezen irányba terelte át. A herczeg még július 17-én este Váczra tette át fhadiszállását, a hova idközben a II. hadtest is bevonult. A sereg vonata a váczi mveletek alatt Goginow tábornok parancsnoksága alatt Hatvannál egyesült miután azonban a herczeg idközben Perczel mozdulatairól értesült, a vonatot nagyobb biztonság kedvéért Pestre irányította, utóbb pedig annak összpontositása helyéül Aszódot jelölte ki és egyidejleg a Rdigertl vett azon hirre, miszerint Görgey nem mint eleinte vélte, Komáromra, hanem Losoncz felé húzódott vissza, elhatározta, hogy a ke iz vétlen a parancsnoksága alatt ;

és III. hadtestet Gyöngyös felé vezeti elre, hogy a kciutón haladva, szükség esetén úgy Perczellel, mint Görg'eyvel szemben egyesit ervel léphessen fel. Görgey közvetlen üldözésére e szerint 18-ától kezdve mindössze 2 lovas-, 1 kozák század és 2 lov. löveg maradt Chruloiv ezredes parancsnoksága alatt, a kit Grabbe tábornoknak kellett volna támogatni Szentkeresztrl Losonczra irányított klönitményével. Mivel azonban ez utóbbi elreláthatólag csak néhány nap múlva egyesülhetett (Jhrulow-val, addig is Sass ahábornagynak kellett 2 lovas-, 1 kozák ezreddel és 8 lov. löveggel támogatókig követnie. Grubbe, mint tudjuk, július 7-én Szent-Keresztre ért,*) honnan az erösbitésére szánt 1. könny lovas hadosztály 1. dandárának, 1 vadász ezrednek és 2V2 ütegnek, összesen 4 zászlóalj, 16 lovas álló II.

zéps

t

")

Lásd ezen


192

század és 20 líivegiiek beérkezte után és (lörg-eynek Vácz alóli visszavonulásának hirére, — miután Nossow tábornok alatt a bányavárosok megszállására Zólyomban 1 zászlóaljat 2 líivoggel, Rózsahegyen és Beszterczebányán ugyanannyit, .Selmeczen 1 zászlóaljat, V2 lovas századot és 6 löveget és Szent Kereszten 1 zászló12 líiveggel hagyott hátra aljat a legrövidebb utón BalassaGyarmat felé indult el s július 19-én Szuhány ba ért. Itt azonban arról értesült, miszerint Balassa-Gyarmat máris orosz csapatok kezében van s hogy Görgey már innen is elvonult Losoncz felé. Ennek folytán Grabbe a helyett, hogy a legríividebb utón iparkodott volna Görgey elé kerülni, elbb Zólyomra menetelt vissza, hogy aztán Vámosfalván át próbáljon szerencsét, de a u&gy kerül miatt természetesen elkésett s igy Pashiewitsiöl parancsot kapott, miszerint Sass altábornagy hadoszlopával egyesülten Görgeyt Miskolcz

—

felé kíivesse. Ugyanide irányittatott különben a IV. hadtest is, melynek egyelre Kápolnáról Mezkövesdre kellett menetelnie s Miskolczra (TÍirgey szemmeltartása czéljából csupán egy ersebb lovas elvédet volt elretolandó. Bizonytalanságban a fölött vájjon Görgey Miskolczról a Tisza bal partjára avagy Kassa felé veszi-e majd útját, Pashieivits mindkét eshetségre nézve következleg rendelkezett Selvan táboi'noknak parancsot küldött, miszerint azon esetre, ha Görgey csak ajjróbb portyázó különítményeket küldene Kassa felé, úgy azokat visszavetni iparkodjék, ha pedig Görgey az egész sereggel odafelé tart, akkor 8elvan a Gácsországból ersbitésére már külíinben is Magyarországba berendelt Osten-Sacken ikhomokv^*) húzódjék viszsza. Akármelyik irányban hagyná is el Görgey Miskoczot, a. I\'. hadtestnek a Miskolczon Hoth tábornok parancsnoksága alatt visszahagyott csapatokkal egyesülten az elvonuló magyar hadat azonnal meg kellett támadnia és pedig ha Kassa felé tart, teljes erélylyei és nyomatékkal, ha ellenben Tokaj felé vesz irányt, úgy Tscheodajew csak üldíizleg kövesse t hadtestének egy gyengébb kiUö)nitményével, mig a zöm további parancsok vételéig MiskolczuáJ ;

:

maradjon.

A

turai ütközet.

1849. juhus 20-áu.

Miután Pashiewits Görgeyre nézve a fentiek szerint intézkemelyeknek keresztülvitelénél a fvezetés egyik maga fserege alparancsnokára, Tscheodajew altábornagyra hárult, zömének, a II. és III. hadtest további mveleteinek szabályozásához és intézéséhez fogott. Rüdiger altábornagynak a berezeg már július 18-án pai'ancsot küldött, miszerint hadteste zömével Roinháuyon, déseit megtéve, a

*)

Lásd ezen kötet

181. oldalán.

193

Gyöng-yösre meneteljen, a hova

Csecsén és Patán

át

szállással és a

hadtesttel a hatvani országúton

II.

át

a

löliadi-

szándékozott

elrenyomulni. Július 19-én a fhadiszállás a

II. hadtest zömével Kis-Ujfalura, II. hadtest egy része hadtest pedig" Romhányra menetelt. és pedig az 5-ik gyalog hadosztály 2-ik dandára, a 2-ik könny lovas hadosztály 2-ik dandára, 1 árkász szakasz, 1 muzulmán lov. ezred, 2 kozák század, 1 kozák- és 1 könny lov. üteg- gróf Tolstoj altábornagy parancsnoksága alatt részint a vonat fedezésére,

a

A

III.

már 17-én Aszódra rendeltetett ki, a hova az 18-ika folyamán be is érkezett; 19-én az utóbb emhtctt különítmény Aszódon pihent tartott. Július 20-án a III. hadtest pihent tartott Komhányon, a II. hadtestnek pedig elnyomulását Hatvan felé kellett folytatnia. Éhez Tolstoj különítményébl az 5. hadosztály 2. dandára, a muzulmánrészint hírszerzés czéljából

lovas ezred, 2 üteg és 1 szakasz árkász az országúton Hatvanra, 13 huszár-, 2 kozák száa különítmény fenmaradó része pedig zad és 14 lov. lövega jobboldalt biztosító oszlop gyanánt

—

—

Az

hadosztály 1. dandárának hátrább elmaradva, a Hatvan felé tartó csoportot követte, mely mög-ött jóval hátrább a 4. gyalog hadosztály, a 2. könny lovas hadosztály 1. dandára és PaskieiviU-(iSQ\ együtt a hadsereg fhadiszállása következett. Még mieltt Tolstoj reggeli 5 órakor Aszódot elhagyta volna, 20.000 fnjá ellenjelentést vett, hogy tízolnok irányából 15.000 5000-nyi elvédé Tó-Alséges oszlop van közeledben, melynek 4000

Aszódról Zsámbokra

7 zászlóalja

irányittatott.

Lahimow

altábornagy

5.

alatt kissé

—

másnál

A

áll.

ellenséges

jelentett

seregtest

Perczelé

Tscheodajew önként elvonult Debreczenbl,

már

—

a ki miután hadaival, mint

volt,

mozgó

Tisza jobb partjára tért vissza. Perczel miután Kossuth az összes középtiszamenti csapatokat parancsnoksága alá helyezte, a július 17-ikérl összeállitott hivatalos hadrend szerint a következ sereg- és csapatrészekbl állott a Lázár IX. hadtest parancsnoka Wisocki. Éhez tartozott

hada

emiitettük,*) újból a

ez

id

tájt,

:

;

lovas század, 10 löveg; a Jasziuitz hadosztály ép oly ers mmt az elbbi az IdzUcowsJci lengyel dandár: 3 zászlóalj, 1 lov. század, 4 löveg; Thorzniclá lovas hadosztálya: 13 lov. század és 12 löveg. Összesen: 13 zászlóalj, 22 lov. liadosztály:

5

zászlóalj,

2

;

:

század és 36 löveg\ Oaál parancsnoka Dessewffi/. Éhez tartozott X. hadtest hadosztálya: 7 zászlóalj, IV2 lov. század és 12 löveg; Lenkey hadosztálya: 9 zászlóalj, 4V2 lov. század és 5 löveg. Összesen: 16 zászlóalj, 6 lov. század és 17 löveg. A két hadtest összege: :

;

*)

Lásd ezon kötet

1848—49. kat.

tört.

183. oldalát.

13

194

29 zászlóalj, 28 lov. század és 53 lövog létszámuk 27.800 f és 4900 ló, inegjegyendü azonban, miszerint kivált a X. hadtest embereinek több mint fele csak kaszával volt felszerelve. :

:

Az emiitett két hadtesten kivül Perczel alá tartozott még- a FelsTiszánál álló Kazinczy hadosztály*), továbbá az egyelre tartalék gyanánt Nag-y váradnál álló Knézich hadosztály, mely már legközelebb a füredi és tokaji Tisza-átjárók megszállására rendeltetett. Nagy-Ivány, Kardszag'. Török-Szent-Miklós, Tisza-Püspöki apróbb népfölkel osztagok által voltak megszállva, Kecskeméten Ivedig egy ujabb tartalék hadosztály felállítása volt folyamatban. Július 11-én Peresei hadából mintegy 24.000 ember 42 ágyúval Szolnoknál egyesült oly czélból, hogy az az orosz fsereg balszárnya ellen mveleteit megkezdvén, Görge3mek az áttörés Gödöll felé meg'könnyittessék. Bár úgy a kormányzó, mint a fvezérlct, Mészáros, Dembinski, Berezelj egyelre Görgey seregérl mindenhivatalos tudósítás híján volt, a szárnyaló hírekbl mégis azt lehetett következtetni, miszerint Görgey Vácz felé útban van már. Ennek folytán július 13-án Perczel is megindult Szolnokról a mag'a két hadtestével, de csak Ujszászig jutott s miután itt megtudta, miszerint Pest-Budát már az osztrákok egyik hadteste megszállotta, Görgej^ közeledésérl pedig még mindig nem jött tudósítás, Perczel, nehogy további elnyomulása alkalmával a Pestet már elfoglalt osztrákok és az oroszok fserege kíizé jusson, július 15-én Ujszászról Abonyba tért vissza hadaival. Ámde a hadvezetség már másnap ismét ujat gondolt s nehogy a csapatok az oroszok mveleteivel szemben egészen tétlenül álljanak, az egész Perczel- féle sereg latbavetése helyett, a mi a fenforgó esetben egyedül lett volna képes eredményt felmutatni, „július 16-án határozattá ln, hogy a gyalogság fegyvertelenebb része Abonynál marad Wisocki a maga hadtestével Tápio-Szeléig nyomul, ott várandó be a további parancsot a lovasság pedig az oroszok munkálati vonala felé

nem

;

;

diversiót teend."

Utóbbemlitett napon Perczel serege következleg állott a IX. hadtest Abonynál és környékén, a X. hadtest egyik hadosztálya szintén Abonj^ban, a többiek Szolnokon Knézich hadosztályának zöme Tokajt szállotta meg, egy 600 gyalogosból, 500 huszárból és 5 lövegbl álló különítménye pedig Szcnt-Mihálj'ra klönittetett ki Tisza-Füred, Csege és Polgár, mely helységeknél erdítések emeltettek, szintén egy-egy klönitmén}'' állott Czibakházát 2 zászlóalj néhány löveg^gel, Nagyváradot tartalék alakulások tartották meg'szállva s végül Kazinczy hadosztálya útban Aôlt Tokaj felé.*) fenti határozathoz képest a lovas hadosztály ThorznicJci :

;

;

A

alatt,

melynek *)

1.

dandárába 11 század

Lásd ezen kötet

115. oldalán.

8

líiveggel,

2.

dandárába

195

sy.ázad 4 lílvco-g-el nyerte beosztását, jiilius 17-éii raeg-

pcdiii

csak

indiilt

Xaay-Káta

(i

folú, inig-

Wisocki a csapatok zömével, ezek között

A

menetelt. következ napon ThorsnicJci kémszemlét tartott Nag-y-Káta felé, LenJcey hadosztálya pedig- Szolnokról Ujszászra rendeltetett. Július 19-én a lovasság" 1

1

századdal, Tápio-íSzelére

lovas

Xagy-Kátára, a hadtest zöme pedig Tápio-Szelére ért Leukey hadosztálya ellenben ismét Szolnokra vissza, onnan pedig Tisza-Fü;

redre rendeltetett, hogy ott Korponay ezredessel egybesüljön, a ki az ottani Tisza-átjárót 2ÜÜ0 emberrel tartotta meg-szállva. Július 20-án Dessew/fy a lovas hadosztály lyal, melyet Ferczel csupán eg-y gjâlog dandárral követett, F.-Szent-Gyíirgyön át Fényszaru felé indult, de már útközben Zsámboknál egy 2 századnyi cirkáló kozák csapatra bukkant s abból kettt el is fogott, a többi

vágtatva Bagra menekült, ledtét.

Errl

Tolstoj

hirül vinni Tolsfojnah a

nyomban

magyarok köze-

jelentést küldött La&biáôíí/'wa^ Aszódra,

hadoszlopát pedig" Túrára vezette, a hol azt a helységtl délre következleg vonultatta fel az els harczvonalba az Olga-huszár ezrekozák det osztál}' oszlopokban, kíizéps térközébe a 2. számú üteget állítván fel, a második harczvonalba a Hannoveri király huaz arczvonal eltt 2 dsidás és 2 kozák század állott szár ezredet fel, czu'kálókat küldvén az ellenség- erejének és irányának kipuha:

;

tolására.

Desseiüffy Túra eltt a felfejldött ellenséget megpillantván, megállott az elvéddel, hogy a hadosztály zömének beérkezését bevárja ez azonban csak igen lassan sorakozott harczrendbe, melynek jobb szárnyát a lengyelek körülbelül 400 lóval és 6 ágyúval Thorznickí vezénjdete alatt, bár Dembinslci is velük volt, fog-lalták el a középen Dcssewffy tábornok 5 századdal és V2 röppenty üteggel állott fel, itt volt maga a fvezér, Mészáros is a balszánn'at végre, a hol késbb Percíel vette át a parancsnokságot, egy ezred huszár képezte. Mindkét szárny nagy terjedelm kukoriczásra támaszkodott. Mire a magyar had felvonulását befejezte, délután 1 órára járt az id, mire Dembinski ágyútüzet nj^tott az is

;

:

;

ellenségTC.

Erre Tolstoj^ hogy erösebbnek tnjék, második harczvonalban huszár ezredét, valamint a 4. számú könny lov. üteget is az els harczvonalba rendelte elre, egyidejleg a második harczvonalba a 2 dsidás és 2 kozák századot vonván ^^ssza. A magyarok ág-\'úzását Tolstoj is rögtön viszonoztatta, mely mindkét részrl egy óránál is tovább elég szaporán, de nem valami nagy eredinénynyel folyt. Erre Demhinshi és az összeütközés színhelyére idközben szintén meg-érkezett Perczel az oroszok mindkét szárnya ellen rohamra indulnak, mibl hosszas heves lovasharcz fejldik ki, melynek folyamán az orosz jobb szánn'on álló és Baggahufud tábornok által vezényelt Olga huszár ezred hátrálni kénytelen. Tolstoj tágitó álló

13*

196

jobb szánij'áiiük hamar másodvonalbeli 4 századát küldi segitséí>üL mire Baggaviifud eg-yidöre njból helyreállitja a jobbszárnj'On mea'ámde idközben a magyarok balszárn3â is bomlott harczrendet ersbitést kapott Desseuffy részérl, minek folytán Baggcüuifnd megint csak visszanjômatik. Ez idtájt jelent meg Lahlnzow az 5-ik gyalog' hadosztály 1-s dandárával a harczmezn és mindenekeltt ütegeit vonultatja fel Tolstoj bal szárnj^án, melyek mögött a Wladimir nagyherczeg ezred állott fel az ezt követ Wologda gyalog ezred egy osztrák röppenty i.iteggel a hátráló jobb szárny támogatására rendeltetett elre. Ily túlnyomó erk harezbavegyülése mellett a nap sikere már nem sokáig maradhatott kétséges. Kivált az orosz ütegek túlnyomó tüze hamar ingadozásba hozta, majd rendetlen visszavonulásra késztette a magyar lovasságot. A visszavonulást Dessewffy iparkodott néhány századdal tle telhetleg fedezni, mi tekintetben az idközben a Zagyván átkelt gyalog dandár is segítségére volt. ;

;

A

magyar had Tó-Almáson

egyelre Nagy-Kátára vonult mely már idáig is lanyha volt, megsznt; az ütközetre következ napon, 21-én, az abban át

vissza, a hol az oroszok üldözése,

teljesen

Abony tájékára tértek vissza. Az ütközet vége felé az összeütközésrl értesült PashiewHs odarendelt 4. is beérkezett a harcz színhelyére, az általa szintén gyalog hadosztály és a 2. könnjai lovas hadosztály dsidás dandára ellenben már csak bekövetkezett döntés után értek Túrára. A turai ütközetben az oroszok halottakban 1 tisztet és 8 embert, sebesültekben 9 tisztet és 50 embert, a magyarok halottakban és sebesültekben mintegy 100 embert vesztettek. Kük'inöscn uagy volt a Károlyi huszár osztály veszteségbe, melynél csaknem az öszrészt vett csapatok újból Czegléd, Szolnok és

szes tisztek, köztük Degré Alajos százados

Görgey hátrálása Miskolczigp letei ellene

;

;

is

megsebesült.

az oroszok folytatólagos alkudozások.

mve-

A

turai ütközet najjján, július 20-án, Görgey serege a követállásokat foglalta el a VII. hadtest Rimaszombatnál, a III. Osgyánban s az I-s hátvéd gyanánt Apátfalván állott. ( E napon Gör-

kez

:

is visszanyerte szolgálatképcsségét s alig hogy ^_2J_-ikxTe_szóló_ intézkedéseket kibocsátotta, két orosz tisztet, KaÜarow századost és gróf líüdiger tüzérhadnagyot vezették eléje, a kik Chrulow ezredes küldöttjeinek vallották magukat, a ki egj'^részt gyengeségéét leplezend, másrészt pedig, hogy (lörgey visszavoímlását késleltesse, ez utóbbival alkudozásokat kezdett. Görgey a küldötteket mindenekeltt megbizó leveleik felmutatására szólította fel s midn erre azon választ nyerte, hogy küldetésük egyelre csak szóbeh, utóbb azonban,

gey

107

mihelyt (iíii'üc^' a 48 órai ícg'yvorsziinetiie/, hozzájárul, íi kell iratok sem í'oiiuának liiánj-zani, (Jöry-ey mindjárt gyaiiitani kezdé, hogy mindez nem egyéb cselnél, melylyel az oroszok menetét késleltetni akarják, hogy a Tiszánál megelzhessék. Elhatározta tehát, hogy ezentiü még jobban sietteti a visszavonulást, egyébként pedig felszólitotía a k()vetek(>t, miszerint az alkudozások feltételeit, melyekre majd válaszolni kivan, hamarosan papirosra vessék. Erre JS«(ííV/er hadnagy Görgey Istvcui fordítása szerint az alábbiakat fogalmazta „Békeí öltételek a magyaroknak ajánlva meg. német nyelven Paskiewits tábornagy részérl az orosz hadsereg elcsapatját vezényl ezredes által. 1. A tábornok-, törzs- és ftiszt uraknak ajándékozfegyvereik megtarthatása mellett tatik (személyes) szabadságuk ezt ugyanés ha nekik óhajtásuk az orosz hadseregben szolgálni azon rangban, melyet a magyarban (t. i. hadseregben) birtak, ott magyar hadsereg tisztjei óhajtanak, nem is megtehetik. 2. Ha a magyar szolgálni: akkor nekik a teljes szabadság megadatik. 3. hadsereg katonáinak rögtön minden puskákat és ágyukat ki kell szolgáltatniok ezen föltétel végrehajtása után joguk van, akár az osztrák császár szolgálatába lépni, akár hazamenni. Ezen irást én helyesnek nyilvánitom az orosz elcsapat ezredese Hruloff nevében Hüdiger hadnagy s, k. Katlaroff százados s. k."*) Ezen okirat másolatát Görr/ey azonnal közölte_hadtQstpar ancsnokaival az alábbi szintén német szöveg után magyarra fordított sorolTlaséretében „A fenti föltételeket Tábornok ur azon fölhívással kapja, másolatban, tudomásul, hogy velem mind a maga saját akaratát és nézetét, mind az alája rendelt törzs- és ftiszt urakét szolg'álati utón közölje. Kénytelennek látom magamat az eldönt fevagyok, a leletet, mel3'et Paskievits orosz tábornagynak küldend hadsereg többségének nyilatkozása szerint és nem csupán saját elhatározásom szerint fogalmazni, minthogy azon napon, melyen a kormány engem letett s a hadseregbeli tiszt urak szabad akaratból vezérüknek újra meg'választottak, megszntem a hadseregnek poli-

t

—

:

—

:

A

;

:

:

—

*) Eredeti német fogalmazásban az irat következleg' hangzott: „Bedingungen für den Frieden der Ungarn, welclio vorgeschlagcn sind von

dem Feldmarscliall Fiirsten Paskíevitscli, durch den Avantgarde-Obristen der russischen Armco. Den Generálén, Stabs- und Oberoffizieren ist die Freiheit geschenkt, mit dem Behalton ihrer Waffen, und wenn dieselbigen in derselwünschen den Dienst in der russischen Armee zu wahlen, ben mit den Rangén, die síe in der ungarischen geliabt habén, auch dórt zu bekleiden. -'. Wenn ;iiií Offlziire der nngiirisclien Armee wiinscheii, nicht zu dienen so ist ihnen die volio Freiheit gestattet 3. Die Soldaten der ungarischen Armee müssen sngleicli alle Gewehre und Geschütze ausliel'ern nach Vollstreckung dicsér Bediugung habén sie das Recht. entweder in die Dienste des íisterreichisclion Kaisers zu treton, oder sicli nach ihrer Heimath zu bégében. Als richtig erklare icli dieses Papier im Namen des Herrn Obristen der russischen Avantgárdé, Hrulow, Lieutenant v. Rüdiger. Capi1

—

:

;

taine Katlaroff."

198

parancsnoka lenni és niár e^npán a többség-nek képviselcije vagyok. A ^íHalel£L-24_jíi:án_belül io^értem elküldeni, s ezért a hadtestek nj'ilatkozatát a legríividebb id alatt elvárom Putnokon. (Csakis Nag-y Sándornak folytatólag :) Az ellenség"es hadiköveteket feltartóztatás nélkül vissza kell kisérni táborukhoz és mihelyt ez meg"türtént, njra meg kell kezddni az ellenségeskedéseknek s a dispositiók szigorúan követendk. Kelt Rimaszombatban, július 21-én 1849. reggeli 3 órakor- Görgey Arthur s. k." Még mieltt a tisztikar bekövetelt véleménjê beérkezett volna, Görgey a visszatér két orosz tiszttel, a kik poharazás közben anj'nyira felmelegedtek a magyar fhadiszálláson, hogy a \'elük mulató két magyar segédtisztnek, kiknek egyike Kempelen Károly százados volt, kancsukáikat ajánlották fel emlékül, a mit ezek Ooraz ginj beleegyezésével nemzeti szin tábori öveikkel viszonoztak, alábbi választ továbbította Paskiewitsnek „Fhadiszállás Rimaszombat, juliiis_21::éii^l849. reggeli 2 órakor. Azon ajánlatra, melyet a két meghatalmazott Katlaroff" százados ur és Rüdiger hadnagy ur az orosz császár s a vezényem énnekem Chrulow ezredes úrtól meghozalatti belföldi hadak közötti békekötésre vonatkozólag tak, van szerencsém egyelre a következket válaszolni: 1. Nekem egy-két napi id kell, hogy az aj ánlatbeli békeföltételek felett tábor-

tikai tekintetben is korlátlan

—

:

—

nokaimmal

és

—

csapatparancsnokaimmal tanácskozhassam

;

én tehát

a végleges feleletet rögtön meg nem adhatom. 2. Ezen végleg'es váde minthogy lasz megadásáig ugyan fegj^vernyugvást kellene kötni csapatjaim ezen fajta katonai megegyezést épen nem ösmerik s ezért én az ellenségeskedéseknek részünkrl leend szüneteléseért a felelsséget el nem vállalhatnám anélkül, hogy katonai és vezéri becsületemet ne koczkáztassam kénytelen vagyok a fegyverszünetet végleges válaszom megjö vételéig kíiszönettel visszautasitani és csak arra tartok számot, hogy hadiköveteim szintoly emberségesen s a hadi szokások szerint fognak fogadtatni és visszabocsáttatni, amint az orosz császári hadikövet urakkal magunk bántunk. Ennélfogva közvetlenül azután, hogy az emiitett hadikövet urak az orosz táborba visszakerültek^ az ellenségeskedések szokott természetes folyamatja újból megkezddik. 3. Elhatái'ozó feleletemet a kapott békeajánlatra én, ha csak lehetséges 24, legfölebb 4S óra alatt fogom két tisztem által Chrulow ezredes urnák elküldeni. 4. Egész Magyarország lehet pacificatiója érdekében, én az e czélhoz vezet utak és módok felli nézeteimet Katlaroff százados urnák négy szem közt elmondtam. Görge}^ Arthur, magyar tábornok." Ezen válaszlevél másolatát Görgey az alábbi sajátkczülcg ii't megjegyzéssel küldte be a kormánynak: „Szolgáljon a kormán^îak felvilágosító tudomásul, hogy a 4. pontban érintett közlés abból állt, hogy Magyarország a legnagyobb szorultságban hajlandóbb lenne egy orosz, mintsem e^y osztrák fejedelmet elfogadni és hogy Paskievits ez ügyben lépjen alkudozásba a magyar kormánynyal.'' :

:

;

199

A l'onti levélben kilátásba helyezett v^lg o'es válas z^ kíivetkezleo' hanii'zott ,,Az orosz császári invasionalis hadak l'vezérének, herczeg" Paskiowits-Erivanski tábornagy urnák. Kelt a sajó-szentpéteri fhadiszállásból 1849. jujjus_j 2-én j eli 12 órakor. Az általam vczén^'elt hadsereg* tábornokai, törzs- és ftisztjeinek felelete a minket Vácztól fogva nyomon kíivet orosz elöha
—

(

:

A

h

:

B

A

;

-

—

—

'JOO

talmu válaszle^'elet intézte Rüdi tyerhez ..Uram. )niiek becses levele, melyet Ön, a további vérontás mentül elbbi meg-szüntetésének emberszeret óhajtásától indíttatva, hozzám intézett, nekem kellemes alkalmat szolgáltat. Önt azon szabatosság és merészség miatt, melylyel csapatjai a magok szép hadmozdulatjait szemünk eltt végbevitték, szintén szerencséltetni valamint Önt arról is biztosítani, mikép én részemrl kész volnék, tisztességes föltételek alatt azonnal kezet nynjtani a békekötéshez, ha csak arról lenne szó azon csapatokat, melyek parancsaim alatt állnak, valamint önmagamat is, egy berniünket minden oldalról í'on3'eget nagy veszélybl kiszabadítani. De itt szegény szorongatott hazám megmentése forog szó(

:

;

:

ban, melâiek politikai életét az osztrák császár és legközelebbi környezete igazságtalanul meg akarják semmisíteni, mihez a legújabb idben, fájdalom () felsége az orosz császár is hihetleg' arról, hogy Magyarországnak jobb és nagyobb része mit akart és akar még most is, rosszul értesítve ers segédkezet nyújtott. Azon magasztos czélnak szentségét tekintve, melynek mi életünket szentelk, Ön mint nemes ember és derék katona, mag'a is kénj'telen lesz megengedni, mikép nálunk a magunk saját boldogulására való minden kicsinjês személyes melléktekinteteknek háttérbe kell szorulniok hogy nekünk mint becsületes embereknek mindaddig küzdenünk kell, mig a mi békés polg'ártársaink a leigáztatás veszedelmétl meg nem szabadultak, vagy pedig magiunk ezen egyenetlen -küzdelemben dicsségesen el nem bukunk. Ezt válaszolóul mint katona, és mint az államtól reám bizott csapatok vezére. Reménylem, •hogy mindenik vezetje a magyar seregeknek igy gondolkozik mint •én amibl láthatja Ön, hogy bajos lesz Magyarországot az egyes hadvezetkkel való részleges kötések utján pacifikálni. De ha Önnek valóban óhajtása Magyarország'Ot kímélni s e szegény országot jövre legalább nagyobbrészt a háború rettenetes csapásaitól megszabadítani és ha Önnek magas fölebbvalója jónak látná énvelem tud atni, hogy mily fc'iltételek jiJii-ttieliütne Magyarorszájgnak az orosz császár fclség;ével__békét k(")tni_: akk or én l eg;s zentebb kötel ességei^nek_j5^nam_JailaiiK_az_JJii_^^ ide iglf^vn:"=: hnrm^\nyví)JQ hlWi hl^7lh:M^^Ú lif k<>S alklldoz ^SOknaklltat

—

!

—

;

;

;

—

nyitiüjj

(e

gyeng etni;

és ez esetben én, a ki

Magyarország

állapot-

vérontás uélkül kedvezbb eredményt vélek kilátásba helyezhetni annál, mint kiszámíthatatlan vérontás után is Magyarországnak bár tökéletesen sikerült leigázása Ígérhet. Azt mondják, felsége az orosz császár igazságos uralkodó, és én hiszem is de akkor ers hazudozásokuak kellett lennie, a mikkel rá bírták, hogy derék katonáit egy nemzet leigázására küldje, melyet tulajdon királya kétségbeesett élethalál h'arczra kényszeritett önnön törvényes lételéért. Bármelyek legyenek is a jelen sorok következményei: fogadja On azon kitn

jait jól

ismerem,

Oroszország részére,

—

:

—

201

iiagyrabecsülésoni kifejezését, melyet Oii irányunkban tanusitott emberséges magatartása által gerjesztett bennünk, a kik eddig csak az osztrák tábornokok példátlan brutalitásával szoktunk találkozni. Kelt Alsó-Zsolezán. július 24-én 1849. Görgey Arthur s. k.'Oörgey ugy a fíüdigerti'il vett levelet, valamint az arra adott választ le gott közölte a-jatfmtktjqjxal. mire rj) ó£_ BaUhvánv Kázmér és Szenitrc nyomban iitnak indultak Görgey táborába, hogy az

esetleges további alkiTtTzásokat, amennyiben azok Mag3'arországnak elnyére válhatnának, egészen hivatalos formában kezdhessék meg. Megemlítend továbbá, miszerint Batthyány László gróf száy.ados másik tiszttársával, kiket Görgey a Paskievits herczeghez

második levéllel az ellenséges fhadiszállásba útnak indított, Chrulow ezredes és a vele idközben egyesiUt Sass altábornagy által a legszivélyesebben fogadtattak; ez alkalommal Sass egy pisztolypárt, Chrulow pedig eg\ kétcsöv pisztolyt adott át a két magyar tisztnek Görgey számára, azon kijelentéssel, hogy ez viszonzás akar lenni a két orosz hadikövetnek Rimaszombatban történt megajándékozásáért. Erre viszonzásul ismét Görgey küldött július 27-én Sassnak és Chrulownak 2—2 pár pisztolyt SeherThosz Arthur és gróf Eszterházy István századosok utján, a kik azokat a legközelebbi orosz elrsön az ott jelenlév tisztnek adták intézett

visszafelé

további kézbesítés végett. Ezen tárgyalások, alkudozások és ajándékváltások alatt a sereg a következ mozdulatokat hajtotta végre Pöítenberg a VII, hadRima-Szétesttel, mint a sereg elvédjével, július 21-én hajnalban csen át Dubicsányba menetelt ezt a III. hadtest Putnokig, az I. át

;

;

hadtest pedig hátvéd gyanánt Rima-Szécsig követte. Putnokon értesült Görgey, miszerint Miskolczot az oroszok tartják megszállva, minek folytán elhatározta, hogy a VII. és III. hadtesttel Miskolcz megvételére indul, mialatt az I. hadtestnek a Losoncz fell utánnyomuló ellenséget kellett, Dubicsány és Vadna között a Sajón való íitkelésben meggátolni. Ha a miskolczi támadás nem sikerülne, ez -esetben Görgey seregét Szikszón és Megyaszón át szándékozott Tokajba elvezetni. Ezen elhatározáshoz képest július 22-én a VII.

Sajó-Szent-Péteren át Ecseg mellé vonult, egy 3 zászlóaljból, 4 lovas századból és V2 ütegbl álló oldaloszlop pedig Edelényen át Zsilizre vette irányát, mely elcsapatjaival Szikszót és Sajó-Vámost szállotta meg; evvel egyidejleg a jobb oldalban ^^gy 2 i^ászlóaljból, 4 lovas századból és V2 ütegbl álló oszlop hadtest

zöme

Sajó-Keresztúrig tolatott elre, hogy onnan a szirma-besenyi és arnóthi átjárókat tartsa szemmel. Ez utóbbi oszlopnak egyik lovas századát Görgey hírszerzés czéljából Misklczra küldötte, mely csakhamar azon örvendetes hirrel tért vissza, miszerint az or oszok_ a várost Js_kör nyékét már juh us__202án^ odahag yták ^ egy idej üleg íiz "egyílT megbizható kémtl jeleníés érkezett, miszerint Tokajt ma;

202

gyár csapatok tartják megszállva. Ily ktirülniényok között aVJL hadte st méo; aznap meo'szállotta Aliskoiczot, elvédjét pedig Csaba és Göríimbíily kíizött állította Szent-Péterig", az I-s, fölégette,

Vadnáig

miután

fel.

a

A

III.

hadtest

e

dnbiesánj'i Hajó-hidat

napon

maga

Sajómögíltt

jutott.

Július 23-án hajnali 3 órakor Föltenherg hadtestével Harsányfelé kémszemlét tartott anélkül, hogy az oroszokra bukkant volna: erre a hadtest zöme Diós-Gyr és Görömböly megszállása mellett

Csabánál állott fel, a Zsilizen álló oszlop pedig a zömhöz vonatott be estefelé a hadtest elrseit Mályi-Aranyos-Harsány és Kis-Gyr vonalában állította ki. Pöltenberg hadtestének fedezete alatt a III. hadtest Miskoiczon át Alsó-Zsolcza és Sajó-Lád között kijelölt tábor;

Ónodig ügyelvonult s a Sajót a Hernád beömléséig. meg, az I. hadtest pedig A-âdnáról Sajó-Szent-Péterre ment. Miután Nnfjy Sándor itt a Bobicli hadosztályt 1 huszár ezreddel visszahagyta, hadteste fenmaradó részével, a BJáriássi/ hadosztálylyal és egyéb csapatokkal, menetét Szikszóig folytatta. A vonat a

helyére tette

menekülk szekereivel együtt Sajó-Keresztúron, SzirmaBesenyn és Arnóthon át Ongára irányittatott, hogy onnan a geszpolgári telyi

Hernád-hid elkészülte után Szerencsre folytassa visszavonulását, E szerint most már a seregne k átkelés e a Tis zán, ha^jymak

végmhailisáhoj^-fi^^miaâjL feltartóztatás nélkül "hozzálátott volna^ .Jbi^-

De a mily ügyesen és~mhclhatni mesgyorsan akárcsak az év elején a bányavárosokból vonta ki magát Görgey az ellenség által Vácztól Miskolczig neki szánt kelepczébl, ép oly paz arul b ántatá bornok a^ drága idve l tositottnak_3:aLtJiíJiinÜ^

—

—

terileg

az utóbbemlitett város körül. A visszavonulásnak további folytatása látjuk, hogy a tábornok, talán azon reményben, hogy a megkezdett alkudozások már legkíizelebb sikerre fognak vezetni, másrészt pedig azon czélzattal, hogy az oroszokat még a Tisza innens oldalán magára vonva, lehetleg^ elejét vegye azon eshetségnek, miszerint azok késbbi elvonulása alkalmával Debreczennél elébe kerüljenek, egyszerre csak megfeiiekhjL-MJskok^ziiáJ^^ nck Já)rii;\-ékén aztáii,Jüábaxaló__cîtárnzásrikbi^ keveredi k. Az els ilyen összecsapáshoz az alkalmat a PöUenherg által 23-án keresztülvinni rendelt kémszemle szolgáltatta, melynek leirása eltt azonban elbb az oroszok által idközben végrehajtott mozdulatokkal helyett azt

—

kell

beszámolnunk.

A

turai ütközet után

kább Görgey tóL

azon

felé

pedig annál is inmiután idkíizben Haynaii-

FasJcieirifs újból és

fordíthatta fíig.yelmét,

értesítést vette, miszerint az osztrák__screg^már július 2 1j:±'n

el ny ómul á sát _ Ppyr'fpl serege eJleiwíJvöz ép-Tisza felé mveleteit Görgey ellen folytatandó orosz sereg helyzete a 11. hada turai ütközet után nagyjában véve a következ volt test zöme a fhadiszállással Aszódnál, egy része Túránál, az üldö-

megkezdendi

.

"A

:

203

zésrl visszatért elvéd

Zsámbokiiál

])cdi<>'

állott.

A

július

20-áa

hadtest 21-én Berezelt, 22-éii Szurdok Püspökit érte el, hogy onnan CTy(ino'yösro_iol .ytassa útjá t. IV. hadtest zíimével Mezkíivesdnél állolt a Miskolcz meüszállására kirendelt és ezt tényleg" 8-án í'og'anatositott elvéd*) Oíirgc}- kíizeledéséiu^k hirére

Romháiiyig' ért

III.

A

;

1

át Abrányba húzódott vissza. Grabhe juYms22-én Losonczot érte el, honnan sietve tovább folytatta útját, hog-y az eltte haladó S'jss hadoszloppal, mely utóbb emiitett napon Ri-

július 20-án

Harsányon

érte el, s már kíizol volt ahoz, hogy az elretolt Chruloiü különitményt elérje, minél elbb egyesülhessen. tnrai ütközet kedvez kimenetele folytán Faslcietvits a G^^ öng-yiis felé útban lev ÎI hadtestet ujbóI^szakLiiiáiiyba^ Jjörg'ey^özvetlen üldözésére_rende lte ki, Ini czélból az Cxyöngj^ösrl Szur^?)k Piispöki^^^Tásztó Kis Terennén át Losoncz felé irányt^ de midn július 28-án Kis Terennéro érkezett, hirül vette, miszerint (lörgey már eltte való napon Miskolczot érte el. Az errl szól(') jelentésre Paskiewits liüdigerneh azon parancsot küldte, miszerint hadtestével irányt változtatva, a Il.âdífisttel újból egyesülend, Pétervásárán át E ger fe l é tartso n. Ez utóbbi hadtest a fhadiszállással július 22-én Aszód, Túra és Zsámbokról Hatvanra, 2^-án (Työngyusre menetolt; itt tudta meg Pas]áewi ts^_hQgy (löi^gey már eltte való napon Xliskolczot sz állotta meg, minek folytán legeslegujsrbb elhataí'ozása szeiTTíT ab baíT állapodott meg, hogy s erege zömév el, a II. és III. Ji adtesttel a Tisza balpartjára kel á t,"Iiogy Gö rgeyt debreczeni útjában megelzze Ezalatt a I \". hadtestnek a j obb párton kelFett m"aradniaj_hogy_^mM£,?;aZ és iijjác sországból Kassán át el nyomuló Oslen-Sacken*'') kiüöuitniénynyel egyetértleg fogja közre az esetleg a Tisza jobb partján megmaradó Görgeyt. Éhez képest a II. hadtest a fhadiszállással július 24-én Gyöngyösrl Kápolnára, honnan az 5. és 8. gyalog hadosztál}^, a 2-ik könny lovas hadosztály 2-ik dandára, a 32. számú kozák ezred, 2 üteg, a szükséges utászcsapatok a hadihidkészletekkel hercze// GorfschnJcoiv fhadsegéd vezénylete alatt Kerecsendre tolatott elre, hogy onnan a tiszafüredi átjárót keritse hatalmába. A III. hadtest július 24-én Pétervásárra, 25-én Egerbe, 26-án Kerecsendre, 27-én FüzesAbonyba menetelt, hogy a következ napon a II. hadtestet Tiszafüredre kövesse, a hol PasJcieivits e szerint 55 60.000 embert 290 löveggel szándékozott egyositeni.

maszombatot

A

.

—

vn

.

—

Ütközetek Görömbölynél. 1849. július 23-án és 24-én. Tscheodajeiii_^^j}}^ s 22-iké rl23-i kára hajl ó_éiieI_j3arancsot kapott^miszerint hadt estév^L-MJakolczêl é el renyomulva ^Görgeyt, ,

*)

**)

Lásd ezen kötet Lásd ezen kött

192. oldalán. 192. oldalán.

204 tá madja meg s lia--^íz-a±5SzaM^éfeékr-¥oka^jigL_iildözzg___s ijparkod jék t__a_Tisza jobb pa rtján viss zatartani, lia pedig még-is átkelne ToEiJt7 a hol olyannemü elkészületeket szinJeljen, mintha az egész sereg ott szándékoznék átkelni a hadtest zönie ellenben további rendeletig Miskolcznál maradjon. Ezen parancshoz képest Tscheodajew július 2í3-án reggel csupán lovasságból álló elvédjét a 11-ik gyalog hadosztáh' 1-s dandára, a 4-ik vadász zászlóalj, 1 utász század és 2 üteg által meg-erositvén, ezen csapatokkal Kíisii(4zoiv altábornagj^ déleltt V2II órakor Vattáról elindult Miskolcz felé. Miután e napon vett parancsa folytán Pöltenlerg is kémszemlére- indult, a két Jél-e]övéde_ a_Harsán_vtól észa kra_c] terül agasjatokon buklânt_egyiu ásra. Az orosz külíinitmény élén haladó 41. számú kozák ezred a luagj-ar huszárokat Harsányból az erdig ;

m

visszazvén, ott PöUenherg gyalogsága által tzzel fogadtatott. Erre Kiisnetzoiv az emiitett kozák ezredet az ellenséges állás megkerülésére rendelte ki, avval arczban pedig 4 zászlóaljat tüzérségével fejldtette fel s egyidejleg a két szárny ellen 2 2 lovas századot rendelt ki, K gyenge magyar elcsapatok harczolva az aranyosi korcsmáig húzódtak vissza, melynek környékén körülbelül -egy óra hosszat foglalkoztatták az ellenséget, hogy a kémszemlére kirendelt csapatok zöme, 4 zászlóalj. 1 huszár ezred és 4 löveg, ^ hátrább fekv erds magaslatokon át a Kutyavaczok körül kiszemelt állásba bántatlanul visszajuthassanak. Az aranyosi korcsmánál helyt álló magyar osztagok megkerüJésére Kusnetzow ismét a 4 l-es kozákokat rendelte ki, kiknek egy magyar osztagot meglepen oldalba fogni sikerült s bár a huszárok ellentámadásba mentek át, az egész gyenge magyar had a fállásba húzódott vissza, a hova idközben PöUenherg még ujabb ersbitéseket s különösen nagyobbszámú tüzérséget vont elre. Az oroszok csak óvatosan követték az erdkön át harczolva visszavonuló magyar csapatokat, úgy hogy majdnem 4 órába került, mig az erd északi szegélyéig elre juthattak, ekkor aztán Pöltenberg a szemben fekv magaslatokról oly hatásos tüzér tüzet fejtett ki ellenük, hogy KusneUow jobbnak látta az erd leple alatt szép szerivel ismét Vattára visszahúzódni. A veszteség mindkét részrl jelentéktelen volt az oroszok állítólag csak 3 halottat és sebesültet, a magyarok talán valamivel többet vesztettek. Ez utóbbiak részén különösen Axmann Vincze

—

;

rnagy

A

tüntette ki

magát zászlóaljának

élén.

támadásra szaiíntvan7 ini}^}S^yl£iZ£öli£lih§!L9nek^ h^gy 24-én az utTcözcH't líe csak eTfgaclja7 hanem a mig csak lehet, tartsa magát állásában, azután pedig a III. hadtestre a Sajó balpartjára húzódjék vissza. Hogy i)cdig Sassna/c és GrahbenaJc líimaszombat fell jöv oszlopa kémszemle-iitk()zeMnrére_j2ó>j^^

20&

f(i(ir)//e iiiatiát, chciidcKc Görgey, liogy a VII. hadtest diósküKinitinényo, valamint az I. hadtestnek Sajó Szent-Péterea álló fele 24-ike folyamán állasaikbanjnegjiiaradinn Pöltonberghez intézett parancsát (iörgoy 24-én reggel azon téves hirre, kogy a VII. hadtesttel szemben az egész orosz seregzöme áll összpontosítva, oda módositotta, miszerint minden ütkíizct ell kitérve, azonnal a Sajó mögé vonuljon vissza, csakhog}^ mire áiezen parancsmódositás rendeltetési helyére jutott, PöUeijberq meg vo lt ikmiiáya^^Tscheodaje iv ugyanis jú lius 24-é ii. reggel hacTtestéiielT zöinévef Ábrányból Vattára nyomult elre, a hol a Kus-

ellen

is

gyri

,

m

netzow alatti elvéddel egyesülvén, tovább folytatta támadó elnyomúlását Miskolcz felé. Ell a miskolczi országúton a 41. és 51. számú kozák ezredek haladtak, utánuk a 4. számú lövész zászlóalj, a 11-ik gyalog hadosztály 1-s dandára s utána az egész 12-ik gyalog hadosztály következett 2 huszár ezred a 7. számú könny kozák üteggel 6. számú lov. üteggel,' továbbá 3 kozák század a Vattáról Emödön és Máljnn át a Kutyavaczoknál állást foglalt magyarok bal oldalába irányittatott. Tscheodajew a „Kakas nyilas" nevezet magaslatot bpritó erd északi széléhez érve, ott a 4. lövész zászlóalj és két gyalog ezred födözete alatt a múttól két oldalt 2 üteget vonultatott fel, a 41. és 51. számú kozák ezredeket pedig az ellenséges állás két szániyának megkerülésére rendelte ki. FöU&uherr/ az erd szélén megjelen oroszokat igen élénk lövegtzzel fogadta, midn azonban a kozákok állásának mindkét oldalát körülrajzolták, az orosz tüzérség tüze pedig mindinkább hevesebb ln, mely mellett immár a gyalogság is támadáshoz kémódosító szült, tekintvê továbbá, hogy ekkor érkezett be Görgey parancsa is, Pöltenherg lassan és harczolva Görömböly felé, a tleközvetlenül délre elterül magaslatokra kezdett visszavonulni, odahagyott állását pedig az orosz 4. lövész zászlóalj és a 11-ik gyalog' hadosztály 1-s dandára 2 üteggel szállotta meg. Uj állásukban ismét jó ideig tartottak ki a magyarok s csak midi> a Mályin át irányított megkerül orosz hadoszlop oldalukat fenyeCsaba gette, adott Pöltenherg a továbbijóssziivxaiiilásiia^jwí^^ eltt újból állást foglalt Foitenbérg^ de csak azért, hogy diósgyri különítményének Miskolczra vonulását bevárja s midn errl jelentést vett, az egész VIÍ. hadtestet odavezette vissza. Emiitett város hogy innentl kezdva eltt az oroszok üldözése is véget ért, már bántatlanul folyt a további visszavonulás Fels-Zsolczáig, a hova a hadtest csak az éj beálltával érkezett meg. Tscheodajew^ zászíóaJjjal__és_X_iiteggüI Miskoiczot szállo tíiLm eg, h adtestének fenmaradó részével pedig Csaba mellett ütött tá;

—

gj

Sórt.

Gö)j/eymég_Rz iUközetrek .övetkezQ

_

ájJ£L-a__kövatkfízQ_iiiDzjdu^

a Sajó vonalát Ónodtól Alsó-Zsolczáig a VII. az. hadtest, Zsolczától Arnóthig pedig a III. hadtest szállotta meg

latok aj_hajtatfa^3^^g re

_:

;

206

hadtest Szikszónál

összpontosult, hog-y a Sajót Arnótlion fölül a jobb oldalt is fedezze. Görgey fhadiszállása még" az éj folyamán Ong-ára, 25-én pedig Gesztelj're ment. Július 24-én az oroszok Gíirömböly. eltt 21 embert vesztettek, •ellenben a magyarok vesztesége ismeretlen. I.

meg-figyelve,

eg-yuttal

A

sajómenti ütközet. ltí4tJ.

juhis 2ü-én.

Tsche odajeiv elnyomulás átMiskolczon át mihel^^t a Kut^netiOiv alatt álló élvéd Pölte'iibem_és__Leim>i ge nneh a Sajó mentén felállított ütegei azonnal megke zdték ellene a tüzelés t. Ennek A'iszonzása czéljából Tseheodajew gyalogságát és lovasságát hátrahagyván, egyelre csak 4 üteget állított harczba, a melyeknek halogató tüze alatt a Putnok fell jöv Sass hadoszlop is harczbaveg'yült a IV. hadtest balszárn3^án. Sass altábornagy az utóbbi hadtest parancsnokától vett utasítása értelmében a 9 kozák századdal és 2 lov. üteggel elvédjét képez Chrulotv ezredest azonnal a magyarok jobb szárnya, Sajó-A'^ámos felé rendelte ki, a honnan az odarendelve volt magyar huszár század csakhamar elvonult. Ámde Chruloiü további elnyomulása közben a magyar ütegek hatásos tüzkörletébe jutván, az ellentámadásba átment huszárok üldözése közben a Sass különítmény zömére volt kénytelen visszahúzódni. Miután Tseheodajew e szerint a magyarok jobb szárnya ellen nem igen vergdhetett zöld ágra, mindenekeltt az ágyútüzet fokozlatta, hogy annak leple alatt egy 16 lovas századból és 10 ágyaiból álló oldaloszlopot a magyarok bal szárnya ellen hozzon mködésbe. Ezen csapatok Sajó-Petri elé érve, az ottani erdt ellenséges g3'âlog^ság és tüzérség által találták megszállva s miután közelben különben sem találtak alkalmas gázlót, anélkül hogy kitzött feladatuknak eleget tettek volna, újból visszatértek s a 1\ hadtest jobb szárnyán állottak fel. Ezalatt az orosz középnek egják ütege két gyalog század támogatása alatt oly közel férkzött Alsó-Zsolczával szemben a magyar ütegekhez és ott oly kedvez állásba helyezkedett, hogy oinian a magyar tüzérséget pásztázó rézsút-tz alá foghatta. Ezen felette alkalmatlan jövevény elzésére Oózon alezredes vállalkozott zászlóaljának 50 önként jelentkezett emberével. Miután a derék kis csapatnak a Sajót átgázolni és a veszedelmes üteget a túlparti bozótok által fedve, észrevétlenül megközelítenie sikerült, Gó.ton hatásos sorJúlius 25-én reggel

a Sajó felé fV>lyt?itt;i és ezen folyóhoz közeledett,

.

tüzet vezényelt,

zad

meh^ ell úg-y az

üteg, ni'uú

a mellette álló 2 szá-

kereket oldott. Kevéssel ezután Tscheodajeii\ miután különben utánra járt az id, beszüntette a további harczot és is

is

kés

dél-

csapatjait__a_

207

Saj ótól tisztes távolba visszavezetvén ott azokkal t áborba sz állt. Az r)roszok c napon 14 halottat, ezek kíizötn físztt, sebesültökben pedi^' 8 tisztet és 13 embert, továbbá 128 lovat, a magyarok ellenl)on méa" ennél is bizonyára kevesebbet vesztettek. Július 26-án Ts cji roddjpir támn ri ásnt folytnhii t;y áiu)('-k(iyr.ft, mi czélbnl Sa^-s altáboniaavot 2 lovas ezreddel és 1 lov. üteo-oêl )nodun át Kíirönire irányitotta, de ali"- hogy Pongánál a szemben álló niag-yar ütegekkel a tüzet felvette, parancs ot kapott, hogy a har czot azonnal félbeszakitva, Miskolczra vonuljon vissza. Ezen parancsot Tscheodítjew a PasJciewitsiöl vett utasítás folytán adta ki, minek inditó o ka a bbaii_r ejlett hogy a II. és III. hadtest átkej^ lése a Tisz a balp a j'tjára immár biztosítottnak volt tekinthet. A \' e\f_ ,

.

(

,

parancs folytán 2^c hcodaJew^j2ál^úkédi-Aéhú it egész hadtestét Mi&:k olcznál cg'vositelI(\ Bár a Juutiek szerint Görcjctjutk sajómenti állását teljesen megtartani sikerült, mégis attól tartván, hogy az oroszok, ha mégaz éj folyamán vagy másnap korán reggel tovább elnyomulnának, nem nagy megerltetésükbe körül, hogy azt délrl fölsodorják, miáltal

még

s

ott

—

serevisszav'onulása is veszélyeztetve lehet, a Hernád bal partjára vezette viszsza, a bal következ igen elnyös állásba helyezte el

tokaji

gét még'

az azt a

éj

fotyamán

:

szárnyon a VII. hadtest Hernád Németi, Bocs és Hidvég'uél, a középen a III. hadtest Gesztely és Káknál, a jobb szárnyon pedig az fhadiI. hadtest Csanálostól Dopszán át Baksáig foglalt állást. A szállás Szerencsre, a vonat a menekülk szekereivel együtt Tokajon Tisza balpartjára küldetett. A fenti állásban Görgey lsz erés a KaziiicAji hadosztály beérkeztét szándékozgtt bc'^rni. melyez idtcjiL_L ugvár tájékán állott. A~Tíeiyott hogy Oörgey a uyugtonhagyás alkalmán kapva, átkelését a Tiszán bántatlanul és minél gyorsabban végrehajtotta volna, elhatározta, hogy a mig csak túler meg nem támadja, jaemmo zdul^ ki ho rnádm enti állagából. T" tó1no;o sa ii a táborno k__úffy__iparát a

készlelpótlást

Ic

dik feUüntfiliiLai

do1gY>t, nu"ulha.^ztjijljeJAJ(^^

—

—

víjhiü^nelynek azáltal. úgymond hogy az orosz tömegeket lekötve tartotta, Hayuauval szemben szabad keze és ami még az egyesült feldunai seregnek sem akart sehogysem sikerülni biztos kilátása nyilt az eldönt gyzelemre elfelejti azonban e mellett, hog"y az _ passh^magatartása nem igên v olt alkalmas ârra, hog'y az jj rosz tcimoookot lek()s so_éf; hogy Paskiewlts^ veszleglese Miskolcz és Tiszafüred közíitt egyes egyedül a herczeg spontán elhatározásának tudható be. És talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy miuxUfeHe^üknél a kellet énél hosszalib yeszífígiés oka a Fels-Tiszánál hasonló indokokban leli magyarázatát rêgyíknél_Sfíiö

—

—

:

—^t

rdsáoQs nagy a vágy^áa_bailam a délvidéken Jiai'czoló sere grészekkol az eüX£mbísLJ^£J^^£§ilit

208

Július 26-áii Görgey íuhadiszállását Szerencsre tette át, a Lol Kossuthtól egy békülékeny hangon irt terjedelmes magánlevelet és azonkívül egy hivatalos iratot is kapott, a melyben felszólittatik, hogy július 27-én vagy 28-án a kormányzóval és a július 15-én hadügyminiszterré kinevezett Aulich tábornokkal leend szóbeli tanácskozásra Kardszagra jíijjön.

Az orosz fserege zömének

átkelése a Tisza balpartjára.

Július 25-én hajnali 2 órakor GortschaJcow a Kerecsendre elretolva volt különitménynyel*j megindult Poroszló felé, mely helységet lovas elvédé déltájban minden oldalról meglepen körülfogta, de abban nagy meglepetésére magyar fegyveres csapatokat egj^általában nem talált. A tiszafüredi hid védelmére 3280, de ezek közi itt mindössze 1110 lfegyvercs emberrel, továbbá 2 huszár századdal és 8 löveggel kirendelt Korponay ugyanis különítményének zömét a Tisza-hid közvetlen védelmére használta fel és Poroszló felé az Eger elrombolt hidjáig- csakis gyenge megfigyel röket küldött elre. Miután OortschaJcotv egész különítményét Poroszlónál egyesitette, délután 5 órakor a 4-ik árkász zászlóalj 1 századjával, az 5-ik gyalog hadosztály 2-ik dandárával és 2 üteggel tovább indult a Tisza-hid felé, a hova Korponay elcsapatjai minden ellentállás kifejtése nélkül húzódtak vissza daczára ennek az orosz csapatok csak este 6 óra 30 perczkor értek a hid közelébe, meljêt a magyar elvédcsapatok maguk míigíitt fölgyújtották, miközben a balparton álló magyar üteg élénk tzzel iparkodott az ellenséget lehetleg távol tartani. Erre Gortschaltow az állandó áthidalás helyétl körülbelül 1 kilóméternyire délre, erd által fedett helyen szándékozott pontonok segítségével a balpartra átkelni, melynek védelmére és támogatása czéljából a kijelölt átkelés helyéhez és a Tiszához közel 18 löveg számára gátonyt emeltetett. ;

Az

átkelés

elmunkálatainak foganatosítása közben

éjfél utaní

órakor a jobbpartra átkelt mintegy 50 honvéd huszár igen sikerült rajtaütést hajtott végre az orosz tüzérség tábora ellen, mely alkalommal 17 ember esett el, illetleg sebesült meg, mig ellenben a huszároknak a kelotkc^zett nagy zrzavar közepette teljesen bán1

tatlanul sikerült elillamiiok.

Midn az orosz csapafok hajnali fél 4 ói-akor az átkelés végrehajtásához fogtak, Korponay a tuls(') partról megszólaltatta tüzérségét, a mit az orosz ütegek nyomban viszonoztak. Miután az átkelés ennek daczára tovább folyt, Korponay belátván, hogy sokáigsikerrel \\fi:y sem tai'thatná magát, inkább önként vonult vissza elbb Újvárosra, oniuin ])edig Debreczenbo. Ily kílriilményck kíizíitt '')

Lásd ezon

kötet 203. oldalún.

209

július 2G-áii clélellt 10 órakor Tisza-Füred már az orosz kozákok kezében volt, ugyanaznap délben pedig' a leég'ett hid mellett már

másik újonnan vert hadihid állott készen, melyen GorUchakoio csapatjai zavartalanul kelhettek át a folyó túlsó partjára s ig-y este felé az egész kül()nitmén,y Tiszafüred mellett ütött tábort. Az eg"ész eg-y

—

utóbmüvelet az oroszoknak 8 halottjukba és 56 sebesültjükbe került, 3 ember pedig' eltnt. biak között 1 tíirzs- és 1 ftiszt Ezalattt az orosz II. hadtest fenmaradó része a fhadiszállással július 25-én Mezkövesdre vonult, honnan a következ napon csak a 2-ik könny lovas hadosztály 1-s dandára tolatott tovább Abrányig* elre, dulius 27-én a II. hadtest a fhadiszállással szintén a Tisza balpartjára kelt át s Poroszlónál csupán a 8-ik hadosztály 2-ik dandárát hagyta hátra. A III. hadtest e napon mindössze Füzes- Abonyig- nyomult elre. JuHii s^ 28-án végre az e.o'és_z_II^és ITT hadtpst Tisza-Füre dnél öss zj)oTitosu lt és Pgskimvits^sósúni innen réjjzint már korábban a következ intézkedésekeL_h££átlía_jLL: Orahbe na pig se veszteg-eljen, ha l\hrf\\w_^(ú_k^j>o\^^

—

,j

neni

azoi3iial~vumuljiiii~íiálib_Jl^

Osíe>z-jS'ac^£?i_ölár__2íir.án

kapta a megjiap'yást, hogy hadoszlopáv al Kassáról szintéa^'okajra a körülményekhez képest vagy vonuljon_i.._ot^JjrabbevaljB^^ csair megfigyel állást foglaljon a netán még ott álló túlnyomó ellenséggel szemben, vagy pedig emiitett város megszállása mellett az ottani Tisza-hidat állítsa helyre. Végül Tscheodajeiu mint már emiitettük is, parancsot kapott, miszerint Oörqeij_ üldözését teljesen Osten-S ackennak és Grabbenak áteng edve,J^) hadtestével és Roth tábolmoF"külÖnitményével a II. és Ill-ikhoz leend csatlakozás végett Tisz a-Füredre vonuljo n. Éhez képest a IV. hadtest már július 27-én Ábrányba vonult, elbb azonban Tscheodajew a Görgey hadállása ,

számú felli hírszerzés czéljából Petskowsliy ezredest a 41. és 51. kozák ezredekkel és 2 század dsidással Ongán át kémszemlére rendelte ki, mely az utóbbemlitett helységnél jelentéktelen összecsapásra vezetett

;

egyébként Petskowsky ezredes kémek utján

ar-

Görgey serege Gesztelynél áll összpontosítva. Az errl vett jelentésre Paskieivits még aznap meghagyta Tscheodajewnek, miszerint Kusnetzow altábornagyot a hadtest lovasságával és 2 üteggel Vattára rendelje vissza, hogy ott a szintén odarendelt Grabbeval egyesüljön, a 11-ik gyalog' hadosztátyt Abrányban ról értesült, miszerint

hagyja, maga pedig csak a 12-ik sereg zöméhez.

hadosztálylyal

csatlakozzék

a

A gêsztelyi ütközet 1849. július 28-án; Görgêy seregiének visszavonulása a Tisza mögé.

Még

mieltt Grahhe az ujabb módosító parancsot megkapta reggel 6 órakor korábbi utasításához képest

volna, július 28-án *)

Lásd ezen kötet

1848-49. kat.

tört. UI.

203. oldalán.

14

210

hadával Aliskolczról a következ menetrendben indult el Ongán át Gesztely felé a 4o-ik kozák ezreddel az élen, ezt követte az 1-s könny lovas hadosztály 1-s dandára (16 lovas század és 1 üteg), a Nisowsky vadász ezred 3 zászlóalja 1 ütegg'el. azután 3 gyalogzászlóalj 1 üteg'gel s végül a Nyegorod gyalog ezred. Midn a hadoszlop éle Ongához ért, a Hernád jobb partján portyázó huszárok észrevették az élen menetel kozákokat, a mit rögtön jelentettek hátrafelé. Le ininqen e rre sietve csalarenc]iie__állij totía^hiuitgstét, még' pedig oly fedett álíasTDáll, hogy abból az oroszok csak néhán}^ löveget láthattak. Gra bbe már j óviü-Jxitávolságon kivül felvo nultajtajiadoszlflj^t és pedig a balszárn3'-on a Nisowsky vadaszêzredeta 7-íkszámú könny üteggel, a jobb szárnyon a dsidás dandárt az 1. számú könny lov. üteggel a középen nagyobbára tüzérség foglalt állást, mig a gyalogság zöme tartalékban :

;

maradt.

Grabbe ütegei már igen nagy távolságról kezdték meg a tümelyet Leiningen eleinte figyelembe sem vett erre Grabbe egész hadával közelebb vonult, de alig, hogy a magyarok hatásos tzkörletébe jutott, Leiningen oly heves tüzet fejtett ki, hogy Grabbe zelést,

;

m

ágiát ren d,pt1nnsf.o;]->p jntg t t csapatjaiFjmHâr visszav ezet ni. E közben kapta kézhez a fentebb emiitett ellenparancsot, de egyidejleg azon njaigtalanitó hirt is, hogy Miskolcz lakossága felkelt, hogy az orosz had visszavonulási vonalát elvágja. Ily körülmények között Grabbenah elment a kedve a Miskolczra való visszavonulástól, hanem ezen város megkerülése mellett Putnokra sietett. Itt mindenekeltt a bányavárosok védelmére visszahagyott Nossow tábornok beérkeztét akarta bevárni, hogy aztán, ha majd Osten-Sachen is közelebb jött, újból támadólag- njômuljon elre. Grabbe a gesztelyi ütközetben halottakban 2 tisztet é s 45 embert vesztett, 8_tisz ^ és 48 ember pedig- megsebesült ^ Lem^nae?^nefe teljesen födött álíasar folytán mindössze 1 sebesültje volt. többször emiitett Osten-Sachen különítmény jiius 12-én vonult el Stry tájékáról és miután vett parancsához képest július 22-ig Dukla tájékán gyülekezett, onnan a következ napon megkezdte elnyomulását Bártfa felé, a hol 25-ikén ismét együtt volt; innen Ostcn-Sacken 26-án Kapira, 27-én Eperjesre, 28-án pedig Kassára vonult, a hol Selvan tábornokkal lépett érintkezésbe. Utóbbemlitett hetyen kapta meg' Osten-Sachen a fparancsnokságnak 26-ikáról kelt parancsát*}, melynek értelmében Grabbeval egyetértleg a Tokaj felé elvonuló Görgeyt kellett követnie. Mieltt OstenSachen az emiitett irányban tovább indult volna, a sereg hátában fekv közlekedési vonalak biztosítására a fbb helyeken Selvan

kényt, eleuj^^»k-~éfH^;tt,e

^

•

A

*)

Lásd ezen kötet

209. oldalán.

'

211

tábornok parancsnokság'a alatt a következ helyrségeket hagyta hátra liártfán 1 zászlóaljat, 4 köiiin'ü löveget 25 kozákkal; a sebesi erdben, a hol maga Selvan is tartózkodott. 1 zászlóaljat, 4 könny löveget és 4 lovas századot Eperjesen 1 zászlóaljat, 4 könny líivegot, 3 lovas századot és 30 kozákot, végre Kassán 3 zászlóaljat, 4 könny löveget, 1 lovas századot és 45 kozákot Kolsakow tábor:

;

nok parancsnoksága alatt. Hadának fcnmaradó részével Osten-Sacken július 29-én HidasXémetire nyomult elre, honnan elvédjét Vizsol3'ig, egyik kozák századját pedig a Grabbeval leend összeköttetés helyreállítása végett, a ki azonban e napon a gesztelyi ütközet után már Putnok visszavonulóban. Forróig

elre. Július 30-án a külöhol csakhamar hire érkezett, miszerint Görgey már eltte való éjjel a Tisza mögé vonult vissza. Ennek folytán mi sem állotta útját, hogy Osten- Sacken j ulius 31-én Tokajt m egsz állva^ az elrombolt hid Kelyreállitásához fogjón, mel}' augusztus 2-ika folyamán el is készült. Osten-Sacken elnyomulásának hirére július 31-én Gxübbe-Ás, újból elrenyomult s a mondott napon Edelényig, augusztus 1-én pedig Szikszóig jutott, a hova Nossow tábornokot is magához rendelte. Ámde Szikszón O rabhe Pas kie witsnek egy ujabb paran csát vette, melynek érte lmébe a bányavárosok megszállása czéT]aTK)l ísmeT^vlssza kellett foi'ûlni a. Eliez képest augusztus 3-án Szikszóról felkerekedve^ Edelény, Putnok és Rimaszombaton át Losonczra menetelt, mely várost aug. 7-én, miután abban néhány nappal elbb 2 orosz tiszt és 4 közember meggyilkoltatott, büntetésül elhamvasztotta. Innen menetét folytatva, augusztus 10-én Zólyomba ért Grabhe^ honnan a köri fekv vidékre ismételten apróbb jDortj^ázó különítfelé volt

tolta

nítmény zíime Kérre, elvédé Szántóig

jutott,

ményeket küldött ki. Görgey július 27-én reggel Kossuth meghívása folytán útnak indult Kardszagra, de már útközben Nyíregyházán Knézich tábornok jelentésébl megtudta, hogy az oroszoknak egy jelentékeny hada máris a Tisza baljârtján Tiszafürednél áll. Most ébredt csak Görgey azon nagy veszély tudatára, a mely immár seregét a sajóés hernádmenti veszteglés fotytán fenyegette és, hogy valamikép mégis kihúzza magát a csávából, utazását rögtön félbeszakítva, visszatért fhadiszállására, hol azonnal kiadatta_a másnajB_sietve folytat.an dó vissznvjTrrnlásra szóló intézkedéseket, egyidejleg pedig a július 25-iki parancscsal Nagy-Kállóba rendelt Kasi nczyn ali__^ parancso t, hogy most már ne Debrec zen fe lé hanem inkább Erdélyije "Beinhez~"sressen. A" hernádmenti aTlás tarthatlansága most már annál szembeötlbb volt, miután Görgey eg^^szersmind hirét vette, hogy Osten-Sacken egy ers hadoszloppal Kassán, elvédé pedig Hidas-Németinél áll. A kiadott rendelkezések szerint Leininqen és Pöltenherg .

,

14*

212

28-án éjjel Szerencsen át Zomborig', Kagy Sándor a jobb oldal biztosítására elbb Megyaszónál, majd Legyes-Bényénél foglalt állást. Jii us 29-ik én mind há r p ui hadtest mindennem ell enséges beli atá sou k lî]j_ Tokajigi-j+Ktott, a hol idvesztegetés nélkül a Tisza _ba lpartj ára keltek _á t. Az átkelés folyama alatt az I. hadtest egyik hadosztálya Tarczalnál, a másik Keresztúrnál foglalt biztositó állást, majd miután végül ezek is átkeltek a Tiszán, azonnal hozzáláttak a hid elrombolásához, azután pedig' Rakamaznál állottak fel, hogy a Vaskapunál táborba szállt sereg zömét esetleges háttámadások ellen védjék. Jú lius 30-á ii az egész sereg Nyire^^JiMíiaí vonult^ Miután itt Görgey még mnidig' bizonj^talanságban volt, vájjon a Tiszafürednél átkelt orosz hadoszlopok idközben elnyomnltak-e Debreczen felé, további, minden

Iiadtcstei július

hadteste

pedig-

esetre felette veszélyeztetcU__oMahm3i^^

két

párh uzamos oszlopb aii Sán-

melyek közül az egyiknek, a Nagy száiKlékozott_j;^égxüI^^ dor hadtestébl állónak, július 31-én Hadházára, augusztus

1-én

Debreczenbe, a hol másnap állva kellé maradnia, 3-án Derecskére, a sereg zömét képez másiknak 4-én pedig Berettyó-Újfaluba, pedig július 31-én Nagy-Kállóra, augusztus 1-én Nyir-Adonyba, 2-án Vámos-Péresre, 3-án Nagy^-Létára, 4-én pedig Kis-Marjára kellett volna menetelnie. Hogy ezen menettervtl mennyiben történt annyi bizonyos, hogy eltérés, azt alább lesz alkalmunk elbeszélni ha Paskiewits serege zömével Tiszafüredrl haladéktalanul megindult volna Debreczen felé, úgy annak környékén Görgeynek teljesen elállhatta volna útját. E helyett Paskiewits július 29-én G^ra^fte^ge^z telyi^jütiieaégéne. k hiré reî, mi azon aggodalmat keltette benne, hátha^_Gw;/e// mégis Kas sa J'elé fordul., hogy az orosz ^sereg összekött etési—mnalait megsz akíts a, azon ujabb elhatározásra jutott, hogy a H. és ÜL hadtesttel "egyelre Csegére vonul, hogy ekként a IV. hadtesthez, hogy pedigmel}" ez id tájt Mez-Csáthra ért, közelebb legyen szükség esetén az emiitett helységnél partot is válthasson, a TiszaFürednél beépítve volt hajóhidat szintén oda vonszoltatta. Csegére érve, a herczeg leginkább azon törte fejét, miképpen lehetne Görgeyt legkönnyebben hernádmenti állásából szép szerivel kimozdulásra birni, nem is sejtvén, hogy a magyar sereg elvonulása a Tisza míigé máris folyamatban van. Sok tanakodás után végre abban állapodtak meg, hogy a H. hadtest segénél keljen át a Tiszán s miután a IV. hadtesttel Mez-Csáthnál egyesült, avval ntnhVn^^tnhnt ^>ppon hnvvnjd^j^nr AÍJs kolczra nyomuljou együtt tüntetle g- elre mely mozdufatnak er(Klinényé t__a7llL-JliUÍtesl_-t''se~ génél várja be. Alig ért a II. hadicst július 30-án Mez-Csáthra, midn a Papiig elrement fhadiszállásnak értésére esett, \iogy Görgey serege Tokajnál átkelfélben van a Tisza bal partjára. Erre PasJcie-

—

;

,

;

—

—

,

213

II. hadtestet újból Cseg-ére rendelte vissza, TscJiPodajewneh parancsot adott, miszerint a 12-ik gyalog hadosztál3^t 2 lovas ezreddel július 31-én hajnalban szintén a sereg" zöme felé Csegére maga pedig- hadtestének í'enmaradó részével az inditsa útnak, Onotl kíizclében fekv Pogára meneteljen s miután itt a Kusnetsow alatt Vattánál álló elvédet is mag"ához vonta, avval eg-yütt augusztus 1-én Tokajra nyomuljon elre, mely várost a Grabbe és báró Osten-Sacken különítményekkel együtt szállja meg, ellenben Miskolczot ismét Eoth tábornoknak kellett 3 zászlóaljjal megszállania. Már a korábban eladottakból tudjuk, miszerint Osfen-SacJcen Tokajt már július 31-én saját kezdeményezésébl szállotta meg és hogy a berezeg ezen ujabb parancsának Grabbera vonatkozó része már a következ napon ujabb módosulást szenvedett.*) Ezen so k ide-oda rokirozás u tá n véo-rp n. Vigrc zeg mégis keni olyanr á^s^nta magát a Dcbreczen felé való elnyomulásr a_s éhez képest augusztus 1-én reggel a II. és III. hadtesttel, valamint a 2 lovas ezred által megersített 12. gyalog hadosztálylyal útnak indult segérl, a hol a hadihid védelmére Kannabich tábornok alatt 2 gyalog ezred, 1 üteg és 50 kozák maradt vissza Paskiewits ugyanis a további hadmüveletek folyamán úgy a Tokajon, valamint a Miskolcz Csegén át vezet vonalat is utánszállító vonal gyanánt akarta berendezni.

wits a

I)edi<í-

;

—

A

debreczeni csata.

1849. augusztus 2-án.

Na cm Sándor hadtestével, melynek létszáma julms_vég;én_Ea.21_ embert, 1441 nyerges lovat, 652 hámos lovat és 43 ágyút te tt ki, július 31-én az eredeti menettervtl eltérleg, de bizonyára a fhadiszállás

tudtával

és

beleegyezésével Hadház helyett

Hadházat pedig csak augusztus 1-én érte Nagy Sándor Debrebeczenbl Korponay ezredestl a

tóig jutott.

csak Ujfejérel.

Itt

vette

tudósítást, mi-

rosszul felfegyverzett kis .csapatjával az t nagy ervel megtámadott oroszok ell Debreczenbe visszahúzódni kényszerült s hogy 15.000 orosz nyomában van. Erre Nagy Sándor egy ei;ps lovas csa]3ato t küldött Debreczen be „azon meghagyással, hogy az DoBreczénéntúl Újváros felé tartson s addig menjen elre, mig az ellenséget feltalálja, azzal semjni komoly összeütkcizésbe ne bocsátszerint

kozzék, de vele a folytonos érintést megtartani s idrl-idre jelentést visszaküldeni igyekezzék," egyszersmind parancsot adott, miszerint a hadtest még aznap este 10 órakor tovább induljon Hadházáról Debreczen felé, végre pedig' Görgeynek mindezekrl jelentést téve, utóbbinak további utasításait kérte ki. A dolog fontossá*)

Lásd ezen kötet

212. oldalán.

214

gára való tekintettel ezen jelentést maga a hadtest vezérkari fnöke, Pongrácz István alezredes vitte el a sereg fhadiszállására. Ezalatt a hadtest 10 órakor este útra kelve, hajnali 2 és 3 óra küzütt minden baj nélkül érkezett meg Debreczenbe, a hol az, miután Korpma y oszlopa, mely 3280 fnyi gyalogságból ezek között azonban csak 1110 volt a lfegyveres^^ 380 lovasból és 4 ágyúból állott, szinten liozza "csatlakozott, íPvárosi Nagy erdben

—

—

ütött tábort.

Rövid pihen után beérkezett a felderit. .lovasság' els jelenmely szerint ez „az újvárosi utón egy elrenyomuló elle nséges lovas csapatra bukkant s hogy az nála sokkal ersebb lévén, kén}-teléíTÎIe Debféczeii felé visszahúzódni." Ugyanekkor érkezett vissza Pongrácz alezredes is Görgey fhadiszállásából az alábbi Írásbeli parancscsal: „Az I. hadtest az Újvárosnak vezet út mindkét oldalán álljon fel és ha ellenség mutatkozik, támadja és verje ezt meg." Erre Nagy Sándor miként azt a csatában szintén tevékeny részt vett Máriássy János ezredes elbeszéli a Mesferházy alatt álló lovasságot ma^g^ához^ v^yén^__azzíiLelOTej;oh^ meghagyván táborkari "fnökének, hogy a hadtestet Debreczennek délnyugati részén az Újváros felé vezet utón csatarendbe állitsa s az elrsöket jó elre tolja ki. Mig tehát Nagy Sándor elre rohanván s az ellenséges lovas tése,

—

•

—

csapatot visszanyomva, szemlét tartott, addig a hadtest a kijelölt helyen következleg állott csatarendbe Máriássy hadosztálya, 3782 ember 21 ágyúval, balszárny gyanánt az úgynevezett Köntösgáttól balra, Bobich hadosztálya, 2923 ember 16 ágyúval, attól jobbra és annak mentén KorjJonay hada a tartalék-ágyuteleppel Bobich nuigött jobbra hátul tartalék viszonyba került; mindegyik hadosztály 1 :

;

zászlóaljat

dor

is

—

elrsi

szolgálatra

tolt

elre.

Idközben

Naqy Sán-

visszatért szemléjérl s a felállítást a lovasságnak elheljêzé-

ez utóbbiból a 8-ik huszár ezred 4 százada a balszárny legszéls részére, ugyanannyi a jobbra, fenmaradó része pedig a tartalékhoz rendeltetett. Ezután Nagy Sándor fbbrangu tisztjeit tanácskozásra hivta egybe, mely alkalommal különösen az képezte vita tárgyát, vájjon a Göi^gey parancsolta támadás in e gkiséreltessék-e vagy se m. Nag}' Sándor Máriássyval a parancs teljesítése mellett emelt szotTlMesterhá2íy ingadozott, Bobich ugy vélekedett, hogyha az ellenség támad, akkor a harczot úgyis el kell fogadni, Korponay és Pongrácz István végre határozottan a támadás mellzését hozták javaslatba. Ily ellentmondó vélemény nyilvánítások mellett végre abban állapodtak meg, hogy a támadás az oroszok ellen elmarad, hog}^ a hadtest egész nap fegyver alatt marad felállitásál)air és hogy éjjel szép irja Máriássy csendesen tovább vonulnak majd. „Az értekezlet után többen nagy Sándor tábornokkal kilovagoltunk az elrsökhöz

sével bevégezte

;

.

—

—

21i

a azokat vég-ig' nézve, itt ereszkedtünk; a ravaszok,

íiz

elorségnek elhagyánk ket,

orosz

midn

tisztjeivel

ineghivtak

szólja l)en-

niinket drlntáni 5 órára orosz tlieára.

Ar elrsök rnegszemlélése után Nagy Sándor a tábor feletti parancsnokságot Bobichnak átadván, ö maga Máriássyval, Pongráczczal és több más tiszttel együtt fél 11 óra tájban a városba ment. Déltájban a nagy vendéglben egy jó csomó tiszt, kiizöttük Máriássy és Nagy Sándor is, verdött össze, de alig hogy az ebédhoz fogtak, megS T.ólalt iz oroszok ágynia minek folytán kiki lóhalálában bei

osztásába

,

sietett.

PasJciewits a segénél összpontosult csapatokkal au.gii sztus 1-én megindult Újváros felé és egyidejleg báró Haynau ama k> vánságára, hogy egyjdilönjjm« elinditása által a Tisza balpartján a magy ar déli h ajTérk oldalát és hátát ^feny^-esse, Chridow ezre dest 4 dsidásszázaddal, 4 lövegg-el és 50 kozákkal Aladarason árTörök-Szent-Miklósra indította, mely különítmény, hogy mindjárt végezzünk vele, még' augusztus 1-én Madarast, 2-án pedig' Szent]Miklóst érte el s útközben arról értesült, hogy Percsel már július 22-én Szolnokról Szegedre vonult el és hogy az osztrákok részérl is S;ôhiokon_ már csak 1 zászlóalj áll, a többi pedig- szintén lejebb vonult Szeged felé. Ily körülmények között Chrulow ism ét vissza fordult éj_nem sok at törd ve^ azz.3L_hog- y ilyformán Hfly Tiavi_ h&lí^â^^J&doîÜJt^wiLjnKniA^ augusztus 4-én Újvárosra, 5-én pedig" D éb reczenbe ér\ a sereg zöméhe z cs atlakozó tt Augusztus 1-én Újvárosba érve, Pashiewits hírszerzés czéljából Hajdu-Böszörmény és Debreczen felé rögtön 1 1 portyázó különítményt rendelt ki a Böszörmény felé kiküldött osztag sehol sem talált ellenségre, a másik ellenben eg-y mértföldnyire Újvárostól magyar csapatokra bukkant. Az errl szóló jelentésre Paskiewíts herczeg Behutow tábornokot rendelte ki 2 muzulmann századdal és 1 század kaukázusi lovassal kémszemlére Debreczen felé, a kitl 2-án hajnalban jelentés érkezett, hogy Debreczennél magyar csapatok állanak, erejök azonban meg" nem állapitható. Az utóbb említett napon reggel az orosz fsereg vonatának vis szahagyása u tán harczrendbe tagozva az alábbi beosztással inTT-ik^ nftr dult eTL^v^rösroFTJéêczen^^lglel az úttó l job bra^ balra a riU i^"~tTádtes t, Iníndegyik küls szárnyán saját lovas hadoszTalyaval a Í2. gyalog- hadosztály a hozzá beosztott két lovas ezreddel a két hadtestet tartalék viszonyban követte. így haladt a sereg körülbelül félutig Debreczen felé elre, a midn aztán a nagy terjedelm és magasan álló kukori czások miatt újból menetoszlopb a kelle tt sorakoznia, mely idtl kezdve a 3-ik könnj-ü lovas hadosztaTyelvéclviszonyba rendeltetett. Ez utóbbi a fegyverneki csárdához érve, Debreczen eltt 4 magyar huszár századot és 2 löveget pillantott meg, melyek ellen Offenherg altábornagy egyik lovas ez-

^

—

;

-1

;

216

redét iijômban támadásra rendelte elre ezt azonban sem a huszárok, sem az elretolt zászlóaljak nem várták be, hanem visszalju2;ódtak a fállásba, hogy a tüzérség- kilövését ne gátolják. A meg'-. ke zdett á o-yutüzelé s folytán Offtnherg beszüntette a további elny omulást és a maga részérl is csupán az 5-ik és 6-ik lovas üteget vonultatta fel. Ezen bevezet á gyuharcz al att érkezett be fél 3 óra tájban a sereg zöme is, melybl az 5-ik gyalog hadosztály els harczvonalban, a 4-ik pedig e mögött tartalék viszonyban vonult fel Mihelyt aztán a 7-ik és 8-ik hadosztályok is megérkeztek, a 4-ik az 5-ik mellé jobbra szintén az els harczvonalba tolatott, a legszéls jobbszárnyon pedig a 2-ik könny lovas hadosztály állott fel. Ezen felvonulás alatt a magyar tüzérség, ngy az orosz iite^ geld3en.,_jnmt_a^ 3-ik könny lovas hadosztályban tetemes kárt okoz ott, ugy hogy ez utóbbi, nemkülönben a Nagy Sándor által támadásra rendelt Aláriássy hadosztály lyal szemben álló ütegek is kéu}'telenek voltak az arczvonalból a bal-, utóbbiak pedig' a jobbszárnyra hátrább húzódni hasonlóan nem sikerült az 5-ik gyalog hadosztály egyik dandáraiTak Bobich ellen intézett támadása sem. Hrrc PasJcie wi ts ujabb ütegek elrevonása mel lett a második barczvonálTSan álló 7-ik és 8-ik hadosztálj^t a bal szarn3'ra, Máriássy meo'kprüléséve ;

;

pedig__gjffl£^w/,p alh'iboi'nagyot rendelte ki. Utóbbi azonban valahol a nagy kulEöriczasbáírannyira eltévedt hogy már csak döntés után bukkant ki ismét Debreczennél, a Bobich hadosztálynál ])edig fkép az ütegek dicséretes mködése tartotta fenn az egyensúlyit. Végre délután 5 óra tájban Paskiewits a balszárnjôn felállított 4 nehéz ütegnek támogató tüze alatt dönt támadást parancsolt a magyarok jobbszárnya és oldala ellen, mi czélból a 7-ik és 8-ik hadosztály 1 harczvonalban, a másik kettnek pedig 1 dandárának az els tartalék viszonyban kellett elnyomulnia. A gyalogságtól balra elre a 3-ik könny lovas hadosztály és még ezt is túlszárnyalva, a muzulmann lovas ezred és 2 század kaukázusi hegyi lovas törtetett elre. Altalános tartalék gyanánt az újvárosi út mentén a IV. hadtestbeli csapatok maradtak vissza. Az elrendelt dönt támadás lökeme els sorban az idközben a jobbszárnyra elrevont Korponay különítményt érte, melyet az orosz balszárnyütegek már megelzleg jól megdolgoztak volt. Az orosz lovasság egy részének a Nagy erdnek leple alatt teljesen észrevétlenül sikerit Kormnay hátába kerühii és igy nem is csoda, hogy a m uzulma iinok__e s a kau lcazusi Jieoyl^l ovasok pokoli lármával végTchajtott rohama oly megdöbbentleg hatott a különben is nag3ôbbára csak hiányosan fe]êírvye rzett fölkel csapatokbó l álló különítményre^ hogy annak mindjárt az els jjillanatban széjjelmállott osztagai menten részint a közeli erdben, részint a városban

—

kerestek menedéket.

217

czoii

Miiilatt

gos mészárlást

ols

inciiekiilk sorában a

vittek véghez, addig- a íj-ik

muzulmaiiiiok valúsálovas hadosz8-ik gyalog hadosztály

könny

hátulról, a T-ik és clsvonalbeli csapaljai pedig elölrl az immár jobboldalt fedetlenül álló Bohich hadosztáljaâ vetették magukat, amely az óriási túlernek természetesen szintén nem állhatott ellent. Bohich, a ki alól még a lovat is kiltték, megsebesültén követte a legkíizelebbi szlkbe visszahúzódott embereit. Máriássy a jobbszárnyon s közepén törtéiiteket látva, azonnal felhagyott a további támadólagos elnyomu* lássál és az ellenség által nem igen szorítva kezdette meg hátrálását Derecske felé, miközben Bobich hadosztályából és Korponay különítményébl igen sokakat fölvett. A feldunai magyar se regnek ezen ut olsó csatájajel ette veszte-

tály szintén oldalt és

sé o;te]jiis--A:lLr~a tiszt

és 5

tu][aj?ÍTTrik é"peni__J.

embe i% a

1

had testnél a halottak 84 ember, az

seljcsü ltekeG tiszt és

^ áma

7 tjgzt _es__X2 üjj"éiiiber ehcz' Ivorponay vesztesége legalább GOO kitesz ö sszesen mintegy 2000 embert. Azonkívül 8 ;

f

:

2_

üllijnteké

500

ágyú

4 pedig teljesen odaveszett ez utóbbiakat a muzulmannok szedték el a Debreczen városában keletkezett nagy zrzavar kíizepette. Legtcibbet veszített Korpona^'^ csapatja, a melybl leszereltetett,

;

—

—

Máriássy állítása szerint kevés ember maradt meg ép fvel ezeknek legnagyobb része el is fogatott. Aíáriássy alig vesztett többet 40 50 fnél. Az oroszok vesz tesége halottakban 2 tiszt é s 58 ember, sebesültekben 2jjlszt, ezek iíozoitKuprianow, a lí. TTadtest parancsnoka és 252 em ber_â sebesülés eketjob bár a ágyuo'olvjíl^ és gránátok okozták. A debreczeni csatáról Máriássy ezredesnek, a kinek abban mint hadosztályparancsnoknak jelentékeny része és szerepe volt, egy elég'o'é körülményes és igen érdekes leirását birjuk, melybl az alábbi részleteket veszszük át: „Kijvén a táborba Nagy Sándorral*) és

testtel,

—

—

:

—

jött, elrsöket már visszahúzva s ütegeinket mködésben találtnk. Elrseink a nagy kukoricza miatt az ellenség közeledését csak akkor vették

Írja Máriáss}''

hozzám a balszárnyra

ki

midn

itt

az

ez lovasságával megrohanta ket. De a meglepetésnek rósz következése nem volt. Nemsokára megszólalt az ágyn seregünk egész els sorában és borzasztó pusztítást kezde zni az akkor már szemeink eltt fejld nagy számú orosz lovasságban. Egy elbb emiitett dombról Nagy Sándorral együtt néztem az elttünk fejld ellenség' mozdulatait els pülanatban nem láttunk csak lovasságot elttünk az oroszoknak az lévén már Vácznál is látott furcsa szokásuk, a sereg fejldését egy hosszú lovassor által fedni és igy végrehajtani. Sokáig néztük és bámultak az orosz lovasságvalódi hsies magatartását minden pillanatban láttuk, hogy ágyúink, észre,

«emmi

;

;

:

*)

T.

i.

a megzavart ebédrl.

218

melyek számra eleinte az ellenségénél sokkal számosabbak valának s ezen napon kitnen lttek, egész sorokat töröltek a rendetlenség azonban eleinte közöttük sehol sem mntatkozott. E borzasztó pusztitás lóban és emberben tartott egy jó félóráig akkor ;

;

tájban veszité Csányi százados, a vörös

mindkét lábát ágyúgolyó

által

;

e ritka

sapkás

hs

.

.

.

.

üteg parancsnoka,,

s valódi

római jellem

honfi e nyomorú állapotban sem akará ütegét vérben úszva, tovább is buzditá

elhagyni kedves szeretett fiait és vezénylé ütegét .... ]\Iint mondám, Nagy Hándorral együtt fürkésztük az elttünk fejld orosz sereg mozdulatait a hozzánk közel álló nagy sor lovasság* ebben némileg gátolt bennünket; de azért mégis annyit tisztán lehete látni, hogy a lovas-sor háta mögött vesztegl ágyuk állottak s a gyalogság nagyszer bontakozása ment véghez. Ez esetre én Nagy Sándort, ki, fájdalom, nagyon rövidlátásu vala, figyelmeztettem, st kértem t, miszerint látva az aránytalan nagy ert, a hátrálást, mig lehet, elrendelje. E figyelmeztetésem s kérésemre azonban Nagy Sándor e pillanatban mitsem hajtott , ki sokszor hadi mozdulataiban s elhatározásában túlságig óvatos s néha ingadozó vala, e pillanatban ennek ép ellenkezje vala s hátrálásról mit sem akart hallani. Szerencsétlenségünkre ágyúink valahára nagy rendetlenségbe hozták az ellenség lovasságát e tény Nagy Sándort annyira fclhevité, hogy kérésem daczára, hadosztályomnak, azaz a bal szárnynak elnyomulását rendelte el egy döfést akarván, mint monda, az ellenség arczán tenni s azután a hátrálást megtenni. E parancsát lelkemre kötvén, ellovagolt tlem a jobb szárnyhoz, hogy azt, mint monda, személyesen az ellenségre vezesse Nagy Sándor távozta után elrendeltem az elnyomulást a lehet legnagyobb óvatossággal, s szintén megvallom, nagy ellenszenvvel. Az ellenség jobb szárnyát arczon és jobboldalt akarván megtámadni, meginditám zászlóaljaimat balszárnyról elre lépcsnként (en échellons), a 4 század lovasságot s a legszélsbb zászlóaljat rendeltem ;

;

;

;

;

.

.

.

elre azon czélból, hogy az ellenséget oldalt fogja; két zászlóalj s egy üteg arczon fogta az ellenséget a többi részét hadosztályomnak, két zászlóaljat s egy üteget, visszatartám tartalékul. Az indulás lépcsnként tíirténvén, jó id múlt el, mig az egész hadosztály mozgásba jíitt alig haladtunk pár száz lépést elre, midn a hadtest jobb szárnyának háta mögött borzasztó rivalgás és kiabálás történt, mely minden vezényszó nélkül megállitá menetünket; oda tekintvén, egy roppant nagy tömeg ellenséges lovast pillantánk meg, kik mint a mennyk az égbl, az erdbl kirohanva, tartalékunk oldalába s hátába törtek. Szerencsétlenségünkre itt Korponay ezredes csapatja, egy úgyszólván fegyvertelen, csak lándzsákkal ;

;

ellátott

fiatal

zászlóalj lévén, ez szétugrasztatott és irgalmatlanul le-

a látvány, mely erre szemeinknek mutatkozott, zasztó és seregünk eddig látszólag kedvez állapota valóban

kaszaboltatott

;

borszo-

21^

kétségbeeséshoz közel vala. Tartalékunk, azt világ-osan egyetlen reményem Bobich hadosztályának zászlóaljaiba helyeztem, remélvén, hogy megí'orduh^án, egy jól czélzott tüzeléssel vagy lelkes rohammal sikerülend nekik a veszend tartalékot a tökéletes megsemmisüléstl megmenteni. E reményem csakhamar füstbe ment a rivalgás és orditás után nemsokára támadólag indult meg az ellenség arcza a lovasság, mely eddig testével fedte serege mozdulatait, s mely, mint mondám, már nagyon is megingatottnak látszott, részben elre küldetett, részben, mint az ellen jobb szárnj'án, íelretolatott erre Bobich hadosztályát tíibb zászlóalj megrohanta ellr(31, mig hátába ugyanazon lovasság tömege tört, mely tartalékunkat csak úgy futtában letiporta és lekaszabolta. Pár perez múlva az egész jobb szárnynál tökéletes zrzavar vala látható az én hadosztályomnak egy ideig, mig az ellenséges lovasság félre s az annak háta mögött készen tartott ágyúütegek elre

morú

s

a

láttam, veszve volt

;

;

;

;

;

—

nyugta volt mely idben tisztán látván a veszélyt, melyben jobb szárnyunk forgott, segítségére a mellettem lev két zászlóaljat a rohanó ellenséges gyalogságnak oldalába akartam küldeni e szándékomat azonban csakhamar meghiúsította az ellenség, ki e pillanatban lovassággal és ütegeinknél négyszerte számosabb tüzérséggel megtámadott, s különösen utóbbival oly borzasztó pusztitást kezde zni mind ütegeimben, mind pedig zászlóaljaimban, hogy azoknak megmentésérl kellé gondoskodnom. E pillanatban vesztünk Ily körülmények között, látván, hogy a kikerülhetlennek látszott. jobb szárny tökételesen tönkre tétetett, nem maradt egyéb hátra, mint megmenteni azt, mi még megmenthet vala, t. i. hadoszAz áhás, melyben e perczben valék, excentrikus visszatályomat. e visszavonulás neme nagy elnyünkre vonulásra kényszeritett tolattak,

;

—

—

;

nemcsak a hadosztályomnak, de a szétszórt jobb szárnyunknak megmentésére is szolgált azáltal, hogy együtt maradva, annak oltalma lehetett ... A visszavonulás, daczára a roppant ágyútznek s az orosz lovasság részérl történt többszöri támadásvált,

és

zászlóaljaimat, ütegeimet és az. lovasságot, különösen azok derék parancsnokait ill, hogj^ dicséretesen megemlitsem e helyen ... a szlkbl temérdek megmenekült honvéd csatlakozott a hadosztályomhoz s ezek között kellemes meglepetésünkre Nagy Sándor tábornok is. Nemsokára azután,

nak, jó rendben és lassan történt itt

;

lev

miután a menekültek összeszedettek s elre küldettek, a visszavonulás itt is a végs hátvédnél megkezddíitt. Az ellenség lovassága csak a kukoricza-földekig üldözött bennünket; itt azonban, kivéve egyes cserkeszt, megsznt minden üldözés s a hadosztály a szétvert jobb szárny romjaival rendesen és nyugodtan folytathatta a visszavonulást Derecske felé ... Az oroszok szétvervén seregünk jobb szárnyát, az üldözéssel nem sokat gondoltak és nemsokára azt egészen abban hagj'ták, csak egy lovas csapat zte egy darabig

220

lovasságunkat és a jobb szárny ág-yuit a városon keresztül Derecske felé huszáraink azonban, bár többször szétverettek, mégis megmentették nagyobb részét ágyúinknak és társzekereinknek Tagadhatatlan, hogy hibák történtek az napon mind Nagy Sándor tábornok, mind mások részérl is hiba volt a csatahelynek válaszhiba volt, a csatát, mikor még lehetett, félbe nem szakítani tása igen nagy hiba volt az erdre oly kevés gondot fordítani." Máriássy jelentését némileg kiegészíti, különösen a jobb szárnyon történteket illetleg, a (xörgey fhadiszállásán összeállitott alábbi ütközetjelentés kivonata: Délután 1^4 órakor támad az ellenség zöme. Balszárnyunk helyt áll utóbb elre nyomul az -ellenség hátrálni kénytelen a cserkeszek rohamát két század Coburg-huszár visszaveri. Ekkor innen a balszárnyról 2 század császár-huszárunk átküldetik a jobb szárnyunkra; erre az ellenség 12 .század dsidást és cserkeszt indit ezek ellen a maga balszárnyára és 3 gyalog zászlóaljjal rohanva beveszi a téglavet kemenczéket, a császár-huszárokat ers gránátlövésekkel szétrobbantja és ezzel az egész magyar harczvonalt kettészakítja Máriássy a maga Coburg-huszárjainak védelme alatt a városon kivül a derecskéi útra hátrál Bobich ezredes alól, a ki a centrumban tökéletes odaadással küzd, kilövik a lovát 7 ágyúját leszerelik s t a városon keresztül menekülni kény szeritik. A szabolcsi guerillák a téglavetkben részint lekaszaboltatnak, részint fogságba esnek. Széls jobb szárnyunk Amsberg rnagy alatt az erdn és városon keresztül menekszik a hogy tud ... A hadtestet csak Várad-Püspökiben lehetett szerbé-számba szedni. Vesztesége 2000 ember halott és sebesült és 5 ágyú, melyek közül kett 12-fontos. De a megmentett ágyúink közül is 11 darab leszereltetett az ellenség által." Befejezett csata után Paí^Meivits hadait Debreczen köré gyüle;

.

.

.

;

;

—

,

;

;

.

.

.

.

.

.

;

keztette"' a hiVh\áló ellensé.o

;

üldí'izésével

nem

sokat gondo lt,

st

az

avval megbízott lovasság azt nemsokára, teljesen abba is hagt'ta. ELinek__kö szönliet, h o p;y Nngy Sándor hfidteste a [oljr-s felbomlás t elloniilta. A megvert magyar had még 3-án a Berettyó mögé Berett3'óUjfaluig húzódott vissza, honnan 4-i_ke folyanu'ui Xa^vváradra bátrait^ Görgey másik két ha(ltestével a csata napjáu Vámos-Pércsen volt, a hoTdaczára annak, hogy a debreczeni ágyúzást meghallotta, 3-ika reggeléig maradt, a midn Nagy Sándor jelentésének vétele után Nagy-Létára, innen pedig rövid déli pihen után Kis-Marjára fo4yl3lta_hátxá]á.s4t majd meggyzdvén arról, hogy a részben ki;

száradt Berettyó védvonalul nem alkalmas, még a 4-ikére hajló éjjel Biharba vonult, a hol értésére esett, hogy az oroszok els rjáratai csak 3-án este j(4entek meg Berettyó- Ujfalú eltt s igy egész 4-ikét Biharban töltötte s csak 5-én reggel indult ni Nno;yvá.ra.draj a hol acjii Sándor had testével egyesült. E helyen egyszcrsunud felemlitendnek tartjuk, miszerint S,ze-

N

22

mereés(fróf Batthyc'my Kázmér aug-usztiis 1-én a kormánj^zó meg-bizásábólXyir-Adonyba a IVihadiszállásra érkeztek, hogy Görg'ey közlései nyomán utóbbival az oroszokkal í'elveend alkudozásolc tárgyában a szükség-escket nicg'beszéljék. Mindenesetre feltn, kivált utólag- tekintve a dolgot, hogy a kormány csak egy pillanatig is komotyan hihette, hogy az oroszok szövetségeseik háta mögött hajlandók lehessenek valamely külön békeszerzdésre lépni a magyarokkal. Ez azonban akkor korántsem' látszott ol}^ nagy képtelenségnek, amennyiben szinte köztudomású volt, hogy az orosz és osztrák táborok és vezérek között meglehetsen nagy meghasonlás létezett, a mi mindjárt kezdetben abból keletkezett, hogy az osztrák kormány vagy éppen nem, vagy csak igen rosszul teljesítette ama kötelezettségét, mikép az orosz sereg' élelmezésérl gondoskodni fog. A meghasonlás másik oka ama versengésbl származott, hogy mindegyik fél (inmagát tekinté Magyarország meghódoltatásában ftényeznek, a másikat pedig csak segéhêznek és mindennem érintkezésük alkalmával ennek megfelelleg is bántak egymással. Egy másik feltn kíirlmény volt, hogy az oroszok, a merre csak jártak, igen kíméletesen bántak a néppel, tisztjeik pedig igen gyakran majdnem mondhatni barátságosan közlekedtek a magyar tisztekkel, a hogyan az például Máriássy leirása szerint többek között közvetlenül a debreczeni csata eltt is történt. Ezt látva, tudva, a kormány túlságos hiszékenység és ábrándozás^ nélkül is könnyen föltehette, hogy az orosz parancsnokok által kezdeményezett alkudozásoknak mégis komoly a háttere. Görgey., a két minisztert, talán hogy velük nagy uri hatalmát éreztesse, gyengélkedés rügye alatt augusztus 1-én nem, csak 2-án este Vámos-Pércsen fogadta, de most már tekintve, hog-y RdigerliP7vnt.é7.fitt. Ipv elfí válnsz nélkül mnrndt_^ kevés reményt fiizött az alkudozások sikeréhez, a minek különben csattanós bizonyítékául augusztus 5-én Biharban Miloradoivits orosz hadnagynak megjelenése is szolgált, a ki Pashiewits meghagyásából a Görgey által Sassnak és Chrulownak viszonajándékul küldött pisztolypárokat hozta vissza, kijelentvén, miszerint a berezeg nem találta illnek, hogy tábornokai és tisztjei az Oroszország és Ausztria között fennálló szövetségre való tekintettel az utóbbi hatalom ellenségeitl ajándékokat fogadjanak el. Erre viszont Görgey is kijelenté, miszerint ily körlmén3êk között sem tarthatja meg az emiitett két orosz tiszt által neki az ajándékát megelzleg felajánlott pisztolyokat s felkérte ennélfogva Miloradoivits hadnagyot, hogy azokat vinnévissza magával Sass és Chrulow számára. Az orosz hadnagy erre, Görgey eladása szerint az ajándékcserérl és annak mikénti keletkezésérl ugy látszik mit sem tudván, kijelentette, hogy ilyenformán a dolog nem egyezik meg az fogalmaival a tisztességrl, minek folytán saját felelsségére ismét csak az imént magával ho-

—

—

zott pisztolyokat viszi vissza.

222

idz

miniszterek PasJciew itsne^, viss zautaA Görgey táborában üzenete daczára^îz_eml îtett hadnagygyal egy az alku dozágok megkezdését czelzó levelettov ábbitottak, melyet ro ásnaj-t, augusztu s 6-án, egy második levéTîs küA'etett, a melyben Görgey tanácsára n em kevesebbet, mnit bzent istyán kor oiiáj át njánlntták fel az orosz czárnak Ezen leyelet Pöltenberg' tábornok, Beniczky_Lajs_ezreiles sitó

.

a kwizonbnn a kiildöttstV eFlT^ríTîs fogudta. hanem a íohadis/állá s parancsnoka^ által kijelentte tte Pöltenberg eltt, ho g y az orosz had s ereg azért jött Magyaror szágra, hogy segitségéi;;ej egyen Ausztriána k a fülkeíés~~eInyoníasábáir; ha pedig a fölkel sereg yezérei__iiuigü^ kat a l.örvénye s~~hTrtrri:omnák aláyetni szándékoznának, forduljanak az szfa'ák fpar ajicgn okh oz, "csak is ez léyén j ogosítva a dnl-^gbnTT a hadjáratot tárgyaló e ljárn i.*) Ezen kijelentés ülan Pöltenb erg orosz hivatalos munka adatai szerint, a fhadiszállás parancsnokával folytatott beszélgetés közben kij olentette v olna, miszerint a magyarok hajlandók lennének az orosz csapatok__eltt a fegj^vert lerakni, ellenben az osztriicokkal semminem alkudozásokba se b ocsátkoznak s készek ellenük a végletekig küzdeni. A fegyverlerakás említése mindenesetre különösnek tnik és arra enged követ« keztetni, hogy Görg'ey táborában máris foglalkoztak ezen eszmével. Említésre méltó továbbá, hog}^ Görgey vezérkari fnöke, 5aí/er ezredes Vámos-Pércsen a közte és a fparancsnok között már Komáromban keletkezett és azóta ismételten megújuló dilferencziák miatt, mihez az is hozzájárult, hogy Bayer kivált az utolsó idben gyakelbocsáttaran kelleténél mélyebben nézett a kancsó fenekére, tását kérte s helyét a fhadiszálláson, a hadoszlopának feloszlatása után különben is oda beosztva volt Oörgeij Ármin foglalta el. De térjünk vissza a hadmveletekhez. A Nagy váradtól kezdve egy oszlopban tovavonuló sereg elvédjét képez I. hadtest augusztus 6-án Gyapjún át, a hol déli pihent tartott, szakadó esben Nagy-Szalontáig menetelt. Augusztus 7-én az I. hadtest Nagy-Szalontáról Nagy-Zeréndre, a sereg zöme pedig a fhadiszállással Nagyszalontára menetelt; itt vette 'Görgey Aulich hadügyminisztertl az értesítést, hogy Demhinski feladta szregi állását, és hogy parancsot kapott, miszerint Aradra húzódjék vissza. Egyszersmind felszólította Görgeyt, hog}^ menetét lehetleg, ugy rendezze be, miszerint seregének legalább Qgy része augusztus 9-én Aradra érjen. Éhez képest tette meg Görgey intézkedéseit a további menetre nézve, .

^

m

—

*) A franczia nyelven adott válasz következleg hangzott „Monsieur Maréchal Prince de Varsovie mo charge de vous informer, Monsieur, que la destination de son armée est uniqueraent de combattre, et que si vous desirez traiter de votre soumission á votre Souverain legitimé, il faut, que vous vous adressiez au commendant en chef de Tarmée autrichienne, qui :

le

sóul a des pouvoirs necessaires

a,

cet eífet."

223

ineh'ok szerint Nagy Sándornak S-án Simándra, 9-én pedig- Aradra kellett vonulnia, mig a llí. és VII. hadtesteknek öt ugyanazon utón mcnetálloinásonként kellett küvetniök, ugy hogy a sereg 10-én teljesen együtt legyen Ara don, a hova Oörg ey már 9-ike í'ol^'amáii ""

'

elrcsifííet.t...

Pas kieivits a debreczeni csata után élelmezési nehézség ekre vnl ó tekintettel seregéne k további elnyomulását egyelre ismét beami Görgeynek alkalmat adott, hogy teljesen nyugton keresse az egyesülést Dembinski seregével. Hogy Gorg-ey mozdulatairól értesülések nélkül ne maradjon, a berezeg két 2 2 kozák századból álló p ortyázó küh'in itményt alakított, metyeknek egyikét Chrulow ezredes aTatt Derecskére, másikát pedig Melnikoiv ezredes alatt Xagy-Létára tolta elre, meghagyván nekik, miszerint járreiket Nagyvárad felé egészen a Berettyóig járassák. Ezalatt a Tokaj felé útban lev Tscheodajew altábornag}^*) július 31-én Körömre ért, honnan augusztus 2-án Szerencsre, 3-án ])edig Tarczalra menetelt, a hol a magával hozott haddal Osten-Sacken parancsnoksága alá léjoett. Augusztus 4-én Tscheodajew parancsot kapott, miszerint Tokajban 1 zászlóaljat 4 löveggel, Tállyán és Hidas-Németiben 1 gyalog századot hagyjon hátra, Miskolczra 1 szintén 1 zászlóaljat küldjön, a hadtestéhez tartozó többi csapatokkal pedig, valamint az Osten-Sacken által ezenfelül rendelkezésére bocsátandó 6 zászlóaljjal Debreczenbe a sereg zöméhez induljon. Osten-SacJcen továbbra is a Fels-Tisza mentén maradó csapatok feletti parancsnokságot tartotta meg. Ilyenformán az összeköttetés Tokajon át Kassával biztosítva lévén, Kannahich tábornok egyidejleg utasítást njêrt, miszerint a csegei hidat szedje fel s a hídanyaggal, valamint az ott (isszpontosult vonattal és csapatokkal sz ünt eítty

—

—

szintén Debreczenbe induljon. E városban PasTcieivits augusztus 6-án az ott kivívott gyzelem örömére hálaadó tábori isteni tiszteletet tartatott.

A

következ napon azon

odahagyta és Arad

felé vonult,

hirre,

hogy

Görgey

Nagyváradot

a herczeg Rüdifjer hadtestét a 2-ik

könny

lovas hadosztály zömével útnak iuditotta Na cryxvî^qjj^felé a lovassági zöm augusztusJ7-é n délután 3 órakor indult el Deb re€z enbl, hogy még ugjânaznap Derecskéig, elvédje pedig BerettyóUji'aluig jusson A III. hadtest elvonulása után Pashieivifs Béhutoiv herczeg parancsnoksága alatt augusztus 8-án Kis-Pércsre 1 dsidás ezredbl, a muzulmann lovas ezredbl és 4 lövegbl alkotott uj elvédet tolt elre, mialatt a sereg zöme Debreczen tájékán lehetleg kényelmesen helyezkedett el. E napon Rüdiger elvédé Nagyváradot, lovassági zöme Bors *)

:

Lásd ezen kötet

213. oldalán.

224

helységet, Chruhív iôrty ázó különiiméiiye Bereg-Böszörméiwt, MelniJcowé pedig- Mezö-Telegdet érte el. iv^YÍ/f/erfhiidiszállását Artándra tette át, a licl déleltt V4II órakor ismert küldetésébl kifolyólag Pöltenherg jelent meg nála a deputáczió másik két tagjával. ugusztus 9-é n Büdiger_ hadtestének gyalogsága Mezkeresz-

A

lovasságának zöme IS agy váradig, a 15-ik és 46-ik kozák ezred Madarászig s az Albert~TcnTérêg dsidás ezred 6 löveggel tesig,

Kötegyánig jutott. Augusztus 10-én a két kozák ezred Kis- Jenig, a dsidás ezred Nagy-Zeréndre tolatott elre a lovasság zöme Nagy-Szalontára, a gyalogság Nagj'^váradra jutott. Melnilww ezredes e napon Bucsáig nyomult elre s miutáii az ottani erdházat földig lerombolta, újból ;

Mez-Telegdre húzódott

vissza.

Augusztus 11-én Rüdiger kozákjai Simándig, a dsidások KisJenig, a lovasság zöme Nagy-Zeréndig-, a gyalogság pedig, melybl 3 zászlóalj 8 ágyúval Kannahich tábornok alatt Nagyvárad helyrségéül maradt vissza, Nagy-Szalontáig nyomult elre. Fashiei oits a sereg zömével mé g mindi^tr Del)renzeimél állott s miután augusztus 9-én, tehát jó késn, arról értesült^ hogy az osztrák sereg zöme Makónál áll,*) parancsot küldött Rüdigernek^ miszerint lovasságával a Fekete-Krösnél, gyalogságával pedig Nagy- Szalon tánál állapodjék meg s onnan figyelje meg az ellenség mozdulatait.

A további elnyomulá_s Nagy-Szalontáról Arad felé csak azo n esetben volt folytatandó, ha biztos hir érkezik, hogy Görgey Aravagy na azt Haynoji lialámzottan kiv^ímiá, felis Arad felé tart. Azon esetre, ha Görgey Aradról az osztrák sereg megtámadására indulna, ez esetben ig}-" szólott Paskiewitsnek mindenesetre kissé különös utasítása Rüdiger csak lovasságával tüntessen Arad felé, gyalogságát pedig csak szükség esetén vezesse elre. Minden esetre azonban felette óvatosan járjon el s fontolja meg, hogy a hadsereg zöme igen messze áll a III. hadtest mögött, minek folytán az 5. és 12. gyalog dot Ts elhagyta,

téve,

hogy

maga

— —

hadosztályok csak augusztus 14-ikére érkezhetnének Nagyváradra. Ha pedig- Haynau nem vonulna Arad felé, \igj Rüdiger semmi szin alatt se induljon elleges engedély nélkül arra felé útba. Ezen parancs daczára Rüdiger a helyzetnek igen heh-ês felismerése folytán elhatározta, hogy leg alább némileg mégis elbbr e nyomul, meg lévén gyzdve róla, hogy már puszta megjelenése Arad eltt is kiváló hatással leend az ott idz magyarokra. Bár FasJciewits_ az elteiîeszt ést elfogadta, újbó l lelkére kötötte alparancsnokának, miszerint gyajo gságával senuui esetre se merészkedj ék^ *) Azaz, hogy 4-éii olt állott, mert a jelentós vettemezésc napján a temesvári dönt csata vívatott.

már

225

Krösöli túl elörcnyoimiliii. Mikorára ezen parancs beérkezett, Rüdiger o-yalog-ság'át már Nag'y-Zeréndi<>", lovasságát pedig" Kis-Jenig a vett meghagyás folytán tehát a gyalogság és tolta volt elre lovassága zömének további elnyomnlását beszüntette, elvédjét ellenben Simándig, kozákjait pedig Uj-Szent-Annáig tolta elre. ;

Ekközben augusztus 12-én Tscheodajew is megérkezett Debreczenbe, PasTciewits pedig azon hirro, hogy a Tisza fels folyása mentén, kivált Bereg- és Ungraegyékben magyar portyázó csapatok czirkálnak, melyek esetleg utánszállitó vonalait is veszélyeztethetik, egy ersebb portyázó különitménynek ideirányitását határozta el. E czélra Karlowits altábornagyot szemelte ki a herczeg, kinek a 4-ik gyalog hadosztály 2-ik dandárának 7 zászlóaljával, 2 könynyü üteggel, 4 dsidás századdal, 25 kozákkal és 1 árkász századdal augusztus 14-én Debreczenbl elindulva, Nagy-Kállón és Naményon át Munkácsra kellett nyomulnia, hogy onnan a magyarok által megszállva tartott munkácsi erdnek szemmeltartása mellett, különböz iráuA'okban kiküldend apróbb portyázó különítmények által a magyar port3^ázó csapatokat s fölkelt népet lefegyverezze. Ennek megtcirténte után Karlowitsnak a munkácsi erd megkerülésével Kassára kellé bevonulnia. Karloivits különítményének elindulása napján PasJcieivits Debreczennél álló serege zömével is meg akarta kezdeni a további eliiyomulást Nagyvárad felé, erre azonban, mint késbb látni fogjuk, már nem igen volt szükség.

184S-49. kat.

tört. IH.

15

HARMINCZHETEDIK FEJEZET. Haynau mÜTeletei középtíszai és déli Tári

dönt

csaták.

Dembínski parancsnoksága alá helyezett magyar hadsereg ellen a szöregi és temesNugent foljiâtólagos mveletei a Dunán túl.

a

;

1849, július

közepétl augusztus

elejéig.

A

komáromi második csata után Haynau minden idveszteg-ehozzálátott hadmveleteinek folytatásához, melyeknek legközelebbi czélját a fvárosok bevétele, majd a további elnyomulás folyamán útban álló magyar haderk leküzdése mellett, Temesvár felmentése képezte. A fvárosok megszállása tekintetében a táborszernagy, mint tudjuk, nehog-y t abban a Miskolczról Pest felé elindult oroszok megelzzék, már a komáromi második csatát megelzleg tette meg intézkedéseit s az ezen czélra kirendelt Wussin különitmény*) július 10-én Bicskét, 11-én délután 5 órakor pedig, anélkül, hogy tés nélkül

bárhol is ellentállásra talált volna, Budát érte el. Ennek bejáratánál küldöttség fogadta az rnagyot, hogy a fvárost, melybl a magyar csapatok már megelzleg visszahúzódtak, oltalmába ajánlják. Wussin erre a várba vezette fel különitményét, a hol ágyúit a falakon a lánczhidra irányitva állította fel. Az ezen különitményt a III. hadtest zömével követ Ramherg altábornagy július 10-én Alsó-Galláig", 11-én Bicskéig, 12-én pedig Budaörsön át, a hol is a fvárosi polgárok küldöttsége fogadta, Budáig jutott s azonnal hozzáfogott a lánczhid felszedett hidlásának a közelben elrejtve volt, de csakhamar megtalált alkatrészekkel való helyreállitásához. Ezen munkálatok közben július 12-ike és 13-ika folyamán Ramherg 2 zászlóaljat, 1 üteget és néhány lovas századot hajókon szállittatott át Pestre, a hol 12-ike folyamán Adlerberg orosz külonitménye is beérkezett ;**) majd midn a Kis-

t

*)

*•)



227

Bérrl Moóroii át július 12-én Székesfehérvárig-, 13-án pedig Marton vásárig- jutott Gerstner dandár, a kii vetkez napon szintén Budára ért, R'imherfi július 15-én, a Budán rségül hag3ôtt 1 zászlóaljat és 2 lovas századot kivéve,' összes csapatjaival Pestre kelt át, honnan elrseit Palota, Csaba és Vecsés irán3^ában tolta elre.

Haynau

a sereg- zömének utánnyomulására és Komáis megtette intézkedéseit. Az utóbb emiitett feladattal a II. hadtest bízatott meg, melynek támog-atására egyelre, miután a táborszernagy még nem tartotta kizártnak, hogy Görgfy, ha áttörése Vácznál nem találna sikerülni, esetleg- újból Komárom felé fordul vissza, az I. hadtestnek is vissza kellett maradnia ez aztán a vár körülzárását a jobb parton következlegfog-anatositotta a Schneider dandárnak 1 zászlóalja, 1 lovas százada és 3 líivege Almást, 1 zászlóalja Tatát, 1 zászlóalja NagyIgmándot szállotta meg, fenmardó része pedig Móesánál állott fel a Bianchi dandár a Herkály és Csém pusztákat s végül a Reischach és Sartori dandárok Ácsot, az x\csi erdt és a Czonczó patak balpartján fekv magaslatokat egészen a Dunáig szállották meg a Ludivig lovas dandárnak az elrsi szolgálatra rendelt osztagokon felül megmaradó része végül Herkáljaiál állott fel. A csapatok a körülzároló vonal fontosabb pontjait sánczozatokkal látták el. A II. hadtest az I-snek visszamaradása folytán egyelre a Duna balpartján maradhatott s PoU dandárát Hetényig- tolta elre. A Komáromnál visszahagyott két hadtest létszáma kereken 28.000 embert és 114 löveget tett ki. A sereg zöme ezalatt a következ rendben indult el Komárom melll Pest felé: Az elvédül kirendelt Wolf dandár július 16-án Mócsáról Alsó-Gallára, IT-én Bicskére menetelt. Utóbb emiitett napon Bechtold lovas hadosztálya Mócsáról Bánhidára, a IV. hadtest pedig- a Herkály és Csém puszták melll Kocsra jutott. Július 18-án az elvéddandár Budaörsöt, a lovas hadosztály Bicskét, a IV. hadtest Alsó-Gallát érte el a PanjiUin hadosztály Nagy-Ig-mándról Bánhidára, a tüzér tartalék az Uj-Majortól Kocsra s végül a fhadiszállás Bicskére jutott. Július 19-én TFoZ/" dandára a Pesten álló III. hadtesthez vonult be, mialatt a lovas hadosztály Biáig, a IV. hadtest és a PanjuUn hadosztály Bicskéig, a tüzértartalék pedigAlsó-Galláig folytatta elönyomulását a fhadiszállás e napon szintén Pestre tétetett át. Július 20-án a lovas hadosztály Pestig-, a IV. hadtest, Panjutin hadosztátyával Budaörsig, a tüzértartalék Bicskéig- jutott. Július 21-én már csak a tüzértartalék volta Duna jobb partján Budaörsnél s miután 22-én ez is Pestre vonult, Haynaunah e napon itt mintegy 38.000 fnyi sereg-e 236 löveggel volt összEzalatt

rom körülzárására nézve

;

:

;

;

;

pontosítva.

—

Miután Görgey június *)

Lásd ezen kötet

30-án

86. oldalán.

Komáromban

kelt

levelében*)

228

hogy a kormány további megmaradása a fvárosban sem tekinthet tübbé biztositottnak, Kossuth azonnal megtétette a szükséges intézkedéseket, hogy az mielbb Szegedre költözködjék, az államjavak nagy része pedig az idközben kézrekeriilt Arad várába vitessenek át. A vonatkozó elkészületek mind •megtétetvén, a kormányzó s a kormány tagjai julins 9-én Pestrl -kijelentette,

T-deig-óráig

12-én Szegedre érkeztek. Itt Kossuth, a ki még a fenelindulva, forgó körülmények között sem vesztette el minden reményét, mikép a nemzeti ügynek elbb-utóbb, de mégis gyzedelmeskednie kell, ismét lankadatlan buzgalommal látott hozzá a köz- és kivált a már nagyon is bonyolódni kezd hadügyek rendezéséhez. Legkiválóbb gondját e téreu, a seregnek lehet szaporítása mellett a fvezéri kérdés megoldása képezte, a mi pedig' ez idtájt sokkal nehezebbnek látszott mint valaha. Bem, a kiben legtöbbet bizott, nem igen volt hajlandó, de nem is jöhetett el Erdélybl Görgeyben, ha le is találna jönui az Altiszához, kivált komáromi daczos viselkedése után távolról sem volt annyi bizodalma, semhogy az összes haderk élére állítani merte volna, egyébként pedig' Vetter, Perczel és Dembinski sem mutatott hajlandóságot az elbbinek fparancsnoksága alatt szolgálni, viszont a makacsságáról, hiú;

tr

elsségi ságáról és magasabb parancsnokot maga fölött nem vágyáról ismert Görgeyrl is meg' volt gyzdve, miszerint ez sem a lábtörése miatt még mindig szolfogja magát másnak alárendelni gálatra képtelen Damjanichot, a hadügyminiszterré kinevezett Aulichot és a Komáromban maradt Klapkát szintén számításon kivül kellett hagyni. Ily körülmények között Kossuth immár egy már régebben támadt, de nyiltan még be nem vallott eszmével lépett maga veszi kormánytársai elé, hogy t. i. a fparancsnokságot csupán a hadmüveletek irányait, kezébe oly módon, hog}^ mig vagyis a hadviselés hadászati részét szabja meg', addig a harczászati kivitel, vag'yis a csaták és ütközetek vivása a tle vett rendelkezések nyomán az alparancsnokoknak tétetnék feladatukká. Ezen eszmét eleinte csak tartózkodva közölte a minisztériummal, mihez egy uj 30.000-nyi önkéntes tartnlék sereg felállításának maga szándékozott összetoborzani, használta fel kérdését, melyet alkalmul, kijelentvén, bogy különben minden erlködései daczára nem remél egységet, szíves közremunkálást eszközölhetni a vezé;

rek között.

Ámde

Kossuth elterjesztését a minisztertanácsban meglehefogadták, a mi nagyrészt annak volt tulajdonitható, hivei, a békepárti képviselk, a kik eleinte Görgeyhez hasonlóan az Ausztriával való békét Magyarország teljes és föltétlen meghódolása nélkül, ennek végleges meghiúsulta után penemdig az Oroszországgal való egyezkedést irták zászlójukra különben az ezek által terjesztett álhirek folytán már a közvéle-

tsen hidegen hogy Görgey

—

meny is a magyar hadaknak legutóbb szenvedett kudarczai miatt leginkább Kossuthot kezdek okozni és vádohii, a kinek még ezen, a fvezérség- személyes átvételét illet és a nag}' közönségbe is legalább úgy híresztelek kiszivárgott legújabb elhatározása is a kormánA^zónak a vezéri érdemei folytán oly népszervé vált Görgey iránti féltékenységére vezethet vissza. Ez utóbbinak népszersége különben is a rá vonatkozó s a közhangulat emelése czéljából a hivatalos „Közlön3'"-ben is közzétett gyzelmi hirek

—

—

folytán jelentéken3ên növekedett, mig ellenben a kormány tekintélye és népszersége a veszel}' növekedtével napról-napra alább szállt. Ilyen hangulatban hagyta vissza Kossuth a szegedi közvéle-

ményét és az annak nézetét már szintén magáévá tett képviselk jiagy többségét is, midn július 24-én a Görgeyvel leend személyes találkozás végett Aulich hadügyminiszterrel együtt Kardszagra utazott. Távollétét a képviselk többsége a július 25-iki ülésen arra használták fel, hogy Görgeyt fvezérré kiáltották ki „kijelenta hadjáratokat, a kormányzó s vén egyszersmind, hog}"- ezután az országgülés ellenrködése alatt ugyan s felelsség terhe mellett, .de mindenkitl függetlenül, saját belátása szerint vezesse, s a többi tábornokok kivétel nélkül neki tartozzanak engedelmeskedni." :

Midn

Kossuth,

Görgeyvel ennek

egyelre úgy háznak távollétében a

.visszatért,

Nyíregyházáról

Tokajba

nem

találkozhatván, Madarasról Szegedre látszik, mit sem tudott meg a képviselfvezérséget illetleg hozott határozatáról s

történt visszatérte foljián

igy, mintán a kérdés eldöntése Haynaunak Szeged felé közeledése foljnán különben sem trt halasztást, a rögtön összehítt miniszter.tanács elé egész határozottan azon kívánsággal lépett, miszerint ez

a fvezérséggel megbízva, tábornoki ranggal ruházza fel, de a minisztertanács többsége, részben még a július 25-iki képviselházi határozat hatása alatt, ellene szavazott Kossuth kívánságának és

.t

indítványának. minisztertanács Kossuth kezébe a fvezérletet lenem mutatkozott, a sereg egyelre tényleg fve..zér nélkül maradt, amennyiben Mészáros és Dembmslci már július 21-én távoztak a sereg kcirletébl. Erre a köztk és Perczel ^özöit ISIiután a

tenni hajlandónak

támadt egyenetlenség szolgáltatott okot. Ez utóbbi ugyanis a turai ütközet után*) a már Pestre ért és onnan tovább elnyomuló HayFélegyházán át szándékozott Szegedre voiiau ell Kecskemét nulni, mig ellenben Dembinski és Mészáros a mellett foglaltak állást, hogy az emiitett irányban csak egy ersebb klönitmény hagyassék meg, a had fenmaradó része pedig Szolnoknál a Tisza bal-

—

úgy vegyen irányt a szegedi elsánczolt tábor Ezen nézeteltérésbl a tábornokok között igen heves össze-

partjára keljen át és felé.

*)

Lásd ezen kötet

196. oldalán.

230

koczczaiiás keletkezett, minek folytán a sereg- fparancsnoka és vezérkari fnöke még" július 21-én Perczeit magára hagyva, Szea LenTcey hadosztályt kigedre távoztak. Perczel hadait ezután

—

—

Czegléden egyesité, majd 25-én Czeglédrl Kecskemétre. véve 26-án Félegyházára, onnan pedig 29-éig vSzegedre vonult. A LenTcey hadosztály Szolnoknál a Tisza balpartjára kelvén át, eleinte Szolnokot, Czibakházát és Szentest tartotta megszállva, július 31-én pedig zömével Hódmez-Vásárhelyre vonult. a Itt Kossuth lakásán éppen haditanács volt, miután Perczel szobába berontva, úgy a kormányt, mint a kormányzót keser szemrehányásokkal illette egyrészt az állitólag t, másrészt öcscsét Miklóst ért méltatlanságok miatt, a ki mint Aradvár eddigi parancsnoka az újonnan oda fparancsnokul kinevezett Damjanichnah az engedelmességet nyiltan megtagadta, miért is ez t fogságba helyezte. Perczel Mórt a minisztertanács kíméletlen fellépése miatt azonnal felmentette állásától, a mit vele Aulich másnap a következ sorokkal tudatott: „Szeged, július 30-án. Folj'ó évi július hó 29-én tartott miniszteri tanács határozatánál fogva tábornok úr az eddig parancsa alá helyezett sereg parancsnokságától felmentetvén, ezennel utasitom, hogy azt Visocky tábornok úrnak átadni mulaszthatlan kötelességének Hadügyminiszter ismerje. Aulich.

Ámde Wisocki

a Dembinskivel keletkezett meghasonlása folymutatott hajlandóságot a parancsnokság átvételére s igy Perczel serege ismét két külön részre a IX, és X. hadtestre vált, elbbinek parancsnokságát Oaál László ezredes vette át, utóbbiét továbbra is Dessewffy tartotta meg. Késbb mindkét hadtest gyalogsága fölött Gaál vette át a parancsnokságot, mig Dessewffy az egye-

tán

nem

ig-en

lovasság élére állt. A fentebb emiitett minisztertanács egyszersmind a fvezéri kérdés ügyében is döntött, amennyiben a Szegednél és a Bánságban lev csapatok fparancsnokságával DembinsJcit bizta meg, a ki mellé vezérkari fnöki és tanácsadói minségben Mészáros tábornok adatott a két öreg úr e szerint csupán fölcserélte egymással korábban elfoglalt állását. Említésre méltó, miszerint ezen formális kinevezés nem gátolta Kossuthot abban, miszerint Bemet újra is fölszólítsa, jönne ki mennél elbb Erdélybl s venné ö át Masitett

;

gyarországon a hadak fvezérletét. A fvezéri kérdés eldöntése után a kormány augusztus 1-én Aradra tette át székhelyét, a képviselház pedig július 30-án tartotta utolsó ülését, mely után a képviselk egy része Aradra, másik része pedig, kivált a békepártiak. Nagyváradra, Görgey táborába utaztak

el.

Augusztus 1-én reggel 9 órakor nagy szerencsétlenség ért« Szegedet, amennyibon a közvetlenül a Tisza balpartján fekv nagy

231

lporraktár ismeretlen okból borzasztó nagy robajjal, mely az egész várost megreszkettette, légberópült, minek folytán több ház beomélelott, száz meg száz ember pedig vagy megöletett, vagy egész

nyomorékká vált. Miután a kormány már június végén az összes haderknek a délvidéken, a Tisza és Maros kílzötti összpontosítását határozta el*,j a Szeged védelmére már kült'inben is fol^'amatba volt sánczmvnikálatokon**), melyek különben most még nagyobb szabásban terveztettek, Oaál ezredes egész július hava folyamán több ezer emtére

Az újonnan tervezett sánczok délrl kiindulva és a Mátja^rének, a Tisza egyik holt, mocsárkörnyezte ágának keleti partja mentén Dorozsmáig északi irányban haladva, itt ivalakban keletnek fordultak s jobb szárnyuk Tápé helység mellett a Tiszára támaszkodott. Ezen majdnem 3 mértföld hosszú sánczvonalon kivül Újszegedtl délre a Marostól az úgynevezett Boszorkánj'Szigetig még az elmúlt télen a szerbek ellen egy tört vonalak által összekötött 3 bástyából álló hidf állott rendelkezésre, ellenben a Maros jobb és a Tisza balpartja közötti tér teljesen szabadon maradt. A meglev hajóhídon kivül a Tiszán át még 2 uj hid épült. A sánczmunkálatok óriási nagy kiterjedésüknél fogva a legszorgosabb munkálkodás daczára sem készülhettek el július hava folyamán, úgy hogy mire az osztrák sereg Szeged felé közeledett, a sánczok még nagyobbrészt igen tökéletlen állapotban voltak. Az erdített vonal megszállására július végén a következ haderk jöhettek számításba A volt Ferezel-íele sereg, metynek állománya kereken 20.000 emberre és 48 lövegre tehet. Vetter bács-bánsági seregének iderendelt része***) és pedig a Guyon hadosztály, mely a vett parancs szerint július 26-án Adánál (isszpontosult, a hó végén pedig a szegedi elsánczolt táborba vonult be állománya 10.500 és 50 löveg. Ugyanoda vonult be július 31-én Zambelly ezredesnek mintegy 2000 fnyi és 6 löveggel ellátott dandára Bajáról, mely itt az olasz légióval s némi ujonczokkal 3000-re szaporodva, Monti ezredes vezénylete alá került, a ki viszont hadosztályával a hadtestparancsnokká vált Guyon parancsnoksága alá került. Végül szinte Szegednél, de a balparti hídfben volt még ^5bth tábornok vezénylete alatt azon tartaléksereg, meljêt Kossuth június végével toborzani kezdett s a melyet mint közvetlen parancsnoksága alá helyezettet 30.000-re szándékozott emelni, melynek berrel a legserénj'ebben munkálkodott.

f

;

*)

**) ***)

Lásd ezen kötet Lásd ezen kötet Lásd ezen kötet

86. és 130. oklaMn. 124, oldalán.

137.

oldalán.

232

létszáma azonban ekkoron alig* haladta meg az 5000-et s még tzfegyverrel sem igen volt ellátva. Közvetlenül a szegedi elsánczolt táborban e szerint július vé40 ezer ember állott, melynek gjâlogsága leggével mintegy 38 alább is két harmadában még harczban nem volt ujonczokból, a mintegy 4000 fnyi lovasság ellenben kevés kivétellel harczedzett vitézekbl telt ki; a lövegek száma 104 volt. Ezen hader július 31-én következleg állott fel Gnyon hadteste a Dorozsma eltti sánczokat szállotta meg s jobb szárnya az ezen helység és a kecskeméti országút közt emelt 5 nagy erdítményt, balszárnjâ ellenben a Halas felé viv útig kiterjeszkedve, kisebb csapatokkal a Mátjêre mentén elvonuló 20 sánczczal ellátott vonalat szállotta meg. Guyon jobb szárnyához, bár nem egészen közvetlenül, a kecskeméti országút közelében Oaál ezredes csatlakozott a saját, valamint a X. hadtest gyalogságával, mely szintén parancsnoksága alá lépett; balszárnya a kecskeméti úttól jobbra es jól elsánczolt homokbuczka-lánczolatot, közepe a csongrádi út melletti sánczokat, a 2 zászlóaljból, 200 huszárból és 2 ágyúból álló jobb szárnya pedig a hódmezvásárhelyi út mentén lev sánczokat tartotta megszállva. A Guyon és Gaál hadtestbeli csapatok és ágyúknak csupán fele volt a sánczokba elretolva, mig a többi részek hátrább fekv fedett állásban tartalékviszonyban állottak fel. A lovasság zöme mintegy 400 lovas Dessewffy alatt a Guyon és Gaál közötti térköz mögött foglalt állást s végül általános tartalék gyanánt Asbóthnalc az ujszegedi hidfben meghagyott csapatosztálya szolgált. Az ekként felállitott sereggel, ha nem is egészen közvetlen kapcsolatban állott még jobbról LeYikeynek Hódmezvásárhelynél álló és 7000 embert és 5 löveget számláló hadosztálya, melj'bl néhány század 2 ágyúval a Tisza mentén lefelé haladva, Alg^^vel szemben foglalt állást, hogy az ott rendelkezésre álló hajóhid és dereglyék segítségével majdan az osztrák bal szárny fenyegetése czéljából a Tisza jobb partjára keljen át Dembinski azonban megmásította ezen intézkedést s a hajóhidat és dereglyéket Szegedre vitette, a Tisza partjának elárasztása czéljából pedig a töltést Alg3''nél három helyen átvágatta. A Lenkeynél még tovább, Tiszafüred- s Tokajnál álló Knézich hadosztály a nagy távolságnál fogva a fhadseregre nézve alig jöhetett számításba. Balról, ugyan kissé messzebb, de mégis összeköttetésben a fhadsereggel a bács-bánsági sereg többi része és nevezetesen Kmethy mintegy 10.000 fnyi hadosztálya állott, mely a Guyon hadosztály elvonulása alkalmával zömével Józseffalvánál foglalt álvette, lást, de már július 28-án azon utasítást miszerint a Tisza balpartjára átkelve, annak alsó fotyását védelmezze. Erre Kmethy augusztus 2-án Földvárnál összpontosította csapatjait s miután ezen

—

:

—

—

;

283

helység-iiél a

Tiszán

átkelt,

Földvár és

(

)-Hccsc mcg-szállva

tartása

honnan Török Kanizsára szintén egy kisebb különítményt tolt elre. Elemér, Aradácz, Ecska és Periasz megszállására Bene alezredes alatt 2 honvéd s 3 alföldi önkéntes zászlóalj 4 lovas századdal, Pancsova, Palánka, Uj-Moldova és Orsova megszállására pedig- 4 honvéd zászlóalj és 3 huszár század maradt vissza ezen csapatok nagyobbára a Bem által vissza* mellett aug-usztiis 4-én Melcnczére vonult,

;

hagyott Perecül) dandárból teltek ki. A kormány és katonai tanácsosai, igy többek között a Guyon hadosztálylyal szintén Szegedre jött Veüer altábornagy is, eleinte akként vélekedtek, hogy a sereg java részének az elnyomuló osztrákok elé, Kis-Telek tájékára kellene mennie s csak ha az itt hetyt nem állhatna, vonuljon elbb a szegedi elsánczolt táborba, st ha itt sem tarthatná magát, a Tisza jobb partjára, Szöreg tájékára vissza. Ezen terv hetyes kivitele, kivált Haynaunak három teljesen különálló oszlopban történt elönyomulására való tekintettel, kétségicivül esetleg sikerrel is járhatott volna, ámde a hadvezéri hírnevét hajdan hazájában is Lithvániából Varsóba eszközölt mer, de ügyes Tisszavonulásai által nyert Demhinski arra való tekintettel, hogy a sánczok egy része még csak félig sem készülhetett el s mivel az azok megszállásához szükséges mintegy 200 ágyú heljêtt csupán százzal rendelkezett, nemcsak hogy Kis-Teleknél, de még Szegednél sem akarta a csatát elfogadni, hanem már augusztus 1 ének éjjelén kényszerít szükség nélkül átvezette a sereg-et a Tisza jobb partjára s miután maga mögött a hidakat elrontatta, Szöregnél a Tisza és Maros kiíintései ellen készült és egj^szersmind országút g3'anánt is szolgáló töltés mögött foglalt állást. Újszegednél a hídft alkotó sánczokban csak egy dandárt hagyván hátvédül. LenJcey egyidejleg utasítást nyert, miszerint Hódmezvásárhelyrl az Alsó-Maros védelmére Makóra vonuljon, Guyon pedig parancsot kapott, hogy addig is, raig Kmethy közelebb vonul, Oyalánál álljon lel hadtestével. Említésre méltó továbbá, miszerint július 27-én Görgey is utasítást nyert, miszerint a Tiszafürednél átkelt és 10.000 fre becsült orosz hadat semmisítse meg, azután gyors menetekben Czibakházára nyomuljon, s miután itt a Tisza jobb partjára átkelt, iparkodjék a Szeged ellen elnyomuló osztrák sereg hátába kerülni. Miután Görgey serege ekkor még csak a Hernád mentén -Gesztelynél állott, csupán egy pillantást kell a térképre vetnünk, hogy belássuk, mikép ezen parancs szerkesztje a távolságot s a hiszen teljesít képességet illetleg alaposan elszámította magát az osztrák fsereg zöme már július 22-én Pesten összpontosítva ;

állott

Mieltt Haynau seregével elnyomulását Pestrl Szeged felé tovább folytatta volna, a fvárosok lakosságához, az alábbi, korh fordításban teljtartalmúlag közölt kiáltványt intézte

:

234

„Buda és Pest lakóihoz Csak alig érkezek falaitok közé, azokat hadseregem legnagyobb részével ismét elhagyom, hogy a csász. kir. gyzelmes fegyveres ert a lázadó ellenség tovább' zése és megsemmisítésére elbbre vezethessem. Nem távozom azonban anélkül, hogy azon várakozást ki ne jelentsem, melyet magatok alkalmazására nézve bizton reménylek, és a melynek megcsalattatása önmagátokra múlhatatlanul a legszomorúbb következményeket vonná maga után. Elvárom, hogy a béke és törvényes rendnek eme ikervárosokbani fentartására teljes buzgalommal s egyesitett ervel közremunkálandtok. Elvárom továbbá, hogy a 19. és 20-ától közre tett nyilvánításaim*) minden pontjait oly tiszteletben tartandjátok, mintha arra folytonosan szoríttatnátok. Elvárom végre, hogy helybon maradandó tiszteim s katonáim, úgy nem kevésbé a velünk azon szent rend helyreállittassék, szövetkezett vitéz hadsereg egy hajszálnyi bántalmuk se leend. Ha ti eme felszólításaimat figyelem nélkül hagyni, vagy azokat, ha csak egy részetek is vakmer gúnnyal áthágni merészlené, sorsotok megsemmisítés leendene. Én akkoron mindjájatokat egyért, és egyet mindjájatokért kezeskednek, és éltetek és vagyonotokat, eme vakmer merény megboszulása áldozatául esettnek tekintendem. Pestiek szépséggel diszl várostok, mely igazságos büntetéstöknek most még csak részletes nyomait viseli, akkoron csakhamar, mint htlenségtök, és ezt követ megboszultatástok emléke romba dlt halomként tünend el. Hidjétek el, hogy szavamat, valamint a rakonczátlanság megboszulása, úgy az érdem megjutalmazására nézvést is megtartom. Brescia htlen lakosai, kik szintúgy mint ti, a lázadás fnökei által ismételve elámitlatván, uj árulást követtek el, czélból, hog}'' a

egyéneinek

szolgáljanak tanúság gyanánt, váljon a lázadók irányában kíméösmerek-e ? Tnkintsetek az ott végbe ment fenyítékre és rizkedjetek, óvó figyelmeztetéseim vakraer megszegése által, engem arra kénszeriteni, hogy irántatok is hasonlólag rendelkezni legyek letet

kéntelén.

Kelt Pesten, július 24-én 1849.

Haynau, hadi fszertármester és tábori fparancsnok.

A továbbindulás eltt a sereg körében Pesten a következ hadrendi és személyi változások eszközöltettek a III. hadtest Gerstner dandára utasítást nyert, miszerint 1 zászlóaljjal és 1 üteggel Budát, 2 zászlóaljjal és 1 lovas századdal Pestet, 1 zászlóaljjal Székesfehérvárt, 4 századdal pedig Esztergomot szállja meg. :

*) Az elbbi a fvárosi zsidp hitkö;;ségro kirótt ig-en érzékeny sarczra, a 20-iki pedig- az összes fegyverzet beszállítására, miíidennemü gylések és csoportosulások betiltására stb. vonatkozik.

23&

Ezen, valamint a többi, Gyrött, Mosonyban, Pozsonyban stb helyrségek létszáma 8000 ft és 6 löveg-et, a betegállomány, mely azonban Komárom tájának elhagyásával naprólnapra alább szállt, 16.000 embert tett ki leszámítva továbbá a végleg Komárom eltt maradó II. hadtest 12.000 emberét 42 löveggel, a további támadó hadmüveletekre a Komárom melll bevont I. hadtest beszámításával 46.000 ember és 284 löveg maradt.

hátrahag-yott

;

mköd

serege Hogy az I. hadtestet Komárom melll a körletébe vonhassa, Haynau még Komáromból megújította Paskiewitshez intézett korábbi kérését, miszerint a Orahbe különítményt a. körülzárás tökéletesbitése czéljából Komáromba küldje. A táborszernagy eg3''szersmind legközelebbi hadmveleti tervét is közölte Paskiewitscsel^ melynek értelmében a dél felé forduló osztrák hadsereg"

támogatására az oroszoknak Görgey üldözésének folytatása mellett segélycsapatokat kellett volna küldeniök Szolnokra s késbb Nagyváradra, melyeknek az osztrák sereg bal oldalát kellett volna fedezniök. Paskiewits erre azt válaszolta, hogy Pestre fogja küldeni vezérkari fnökét, Freytag altábornagyot az ügy kell megbeszélése végett. Itt aztán a július 19-én folytatott tárgyalások alkalmával kiderült, miszerint úgy az orosz, mint az osztrák hadvezér a hadmüveletek súlypontját a saját hadserege mködése körletében vélte egyszersmind kijelentette Freytag^ hog'y Grabbenak,. felismerhetni bár tudjuk, hogy alig néhány nap múlva Görgey üldözésére renki,*) a bányavárosokban a nyugalmat kell fentartania s igy tetett ;

nem küldhet Komárom alá. Haynau a közte és Paskiewits

között a további hadmüveleteket illetleg fenforgó lényeges különbséget átlátván, tovább nem mafeltette is igen emelt szót Freytag közleményei ellen, hanem gában, hogy helyesnek vélt déli hadmveleti irányától nem tér el és tényleg már július 21-én tudatta Paskieivits-csel^ miszerint sietve délnek fordul, hogy a bánnak kezét nyújtsa s egyúttal ismételve kérte t, hogy egy hadtestet Szolnokra küldjön. Erre Pliskiewits egész szárazon azt felelte, hogy az orosz hadtesteknek már megvan a rendeltetésk, a min többé mit sem változtathat és tényleg az emiitett irányban ismételt kérésre késbb is csak egy gyenge különitményt küldött ki Chrulow ezredes alatt a Tisza mentén lefelé,, mely azonban anélkül hogy valamit végzett volna, ismét Debre-

czenbe tért vissza.**) Mieltt Haynau seregével a Tisza felé -tovább indult volna, a IV. hadtest parancsnokságával Wohlgemuth altábornagynak Erdély polg'ári és katonai kormányzójává történt kinevezése folytán herczeq Liechtenstein Fereiicz altábornagyot bizta meg, mig az I. *)

**)


191. oldalán, 215. oldalán.'

236

hadtest 1. hadosztályának parancsnokságát herczeg Liechtenstein Frigyes altábornagy vette át. A Herzing-er hadosztály 2. dandárának parancsnoksága a távozó Perin tábornokról gróf Thun tábornokra szállt át. Kempen altábornagy Pest katonai kerületi parancsnokává, háró Sardagna tábornok Buda, ReintBÍ tábornok pedig Pest város parancsnokává neveztetett ki. A legközelebb folytatandó hadmüveletek elrendelésénél Hay.

iiaunak az alábbi hármas czél lebegett szeme eltt hogy Perczeit mielbb a Tisza mögé szorítsa vissza, hogy Szegedet, a hol a ma;gyarok részérl dcint ellentállásra számított, mielbb bevehesse s „végül, hogy egyidejleg Vettert is a Bácska elhagyására birja, minek folj'^tán az összeköttetést Jellachich-csal legközelebb helyre:

-álhthatni vélte.

Ezen hármas hadmveleti czélhoz képest seregét is három oszlopba osztotta. A III. hadtestbl alakult jobb szárnyoszlop Sojoksáron, Kún-Szent-Miklóson és Izsákon át Szabadkára irányittaíott s feladata volt Vetternek a titeli fensik eltt állott csapatjait a .Tisza balpartjára leend átmenetre kényszeríteni s a bánnal az öszgróf AUhann ezredes század Wrbna-chevauxlegers-el és 1 lov. üteggel Dunavecsén át Bajára küldetett. Egyébként Jellachich július 21-én parancsot kapott, hogy állásából .lehet leghamarabb szintén kezdje meg az elnjômulást, hogy a III. hadtesttel Zomboron át Szabadkánál egyesülve, avval együtt Zentánál a Tiszán átkeljen s azután Temesvár felmentésére siessen. Ha mindez lehetséges nem volna, vagy a bán elnjômulását megkezdeni gátoltatnék, ez esetben a III. hadtestnek Ó-Kanizsára, esetleg Szegedre vonása volt terviben. A Jcöséposzlojmah, Bechtold lovas és Panj útin orosz hadosztálj'ából, továbbá a tüzértartalékból alakulva, a Kecskeméten át közvetlenül Szegedre vezet utón kellett •eln3''omuhiia s végül balszárnyoszlop gyanánt a IV. hadtest Ülln, jVlbertin és Czegléden át Szolnoknak irányittatott, hogy lehetleg saját erejébl szorítsa vissza Perczeit a Tisza balpartjára. Ha ez utóbbi netán még a Tiszán innen helyt állana, ez esetben Hajaiau ii IV. hadtest arcztámadása alatt a közép oszloppal Örkény, avagy Kecskeméten át Perczel bal oldala ellen szándékozott támadólag íizeköttetést helyreállítani; ez utóbbi czélból 1

gyalog ezreddel, a 22. vadász

zászlóaljjal, 4

J'ellépni.

Miután Paskieivit-i az osztrák támadó sereg baloldalának í'ödözése czéljából kért segél^'csapatokat megtagadta, és daczára annak, hogy

Orabbe külíinitménynek Komáromnál való közremködésére sem Hoynnu kénytelennek érezte magát az utóbb ^mlitett helyen ideiglenesen hátráhagyott I. hadtestet is a támadólag elnyomuló sereghez rendelni, minek folj^tán az július 23-án útra kelve, erltetett menetekben Pesten .át Czegléd és Abonyba rendeltetett, hogy a IV. hadtest szerepét átvéve, ez utóbbi a foszlophoz legyen vonható. íi

lehetett számítani,

2.*i7

A iiiog-toond távolság-okra a jobb szárnyról a bal felé csak

val(')

tekintettel az

egyes oszlopok

egymás után fokozatosan kezdték

meg elönyomulásukat. Legelsnek Althami kiilönitménye indult el Pestrl július 2I-én s miután a magyaroknak dunamenti hidanjâgát hatalmába ejtette, 25-én Kalocsát, 26-án Hajóst, 27-én pedigBaját szállotta meg, honnan Zambdly, miután az ottani hajóhid nagyobb részét elsülyesztette, közvetlenül Kossutlitól vett parancsra Szegedre húzódott vissza. A III. hadtest július 22-én hag^^ta el Pestet és Vadkert-Halason át 29-én Mélykútra ért itt Alt/iann különítményét, bár annak ;

az összeköttetést Jellachich-csid helyreállitania nem sikerült, magához vonva, 3()-án ellentállás nélkúl Szabadkát szállotta meg", miután annak mag3'ar helyrsége szintén Szegedre húzódott vissza. Szabadkáról Bamberí/ Zombor, Hegyes és Zentára apróbb portyáz6 különítményeket küldött ki, meljêk azonban sehol sem bukkantak ellenségre.

A középoszlop Bochtoll lovas hadosztálya július 23-án, a P,mjutin hadosztál}^ a ftüzértartalékkal július 24-én indult el Pestrl, hogy Ócsán és Örkényen át Kecskemét felé vonuljanak. Herczeg Liechtenstein Ferenci altábornagy a IV. hadtesttel leg-utoljára, július 24-én hagyta el Pestet a már emiitett irányban s baloldalában ers portyázó csapatokat küldött ki Nagy-Kátán át Jászberénybe és Ujszász felé, anélkül, hogy azok bárhol is Berezel csapatjaira bukkantak volna, a ki, seregét július 23-án Nagy-Körösnél egyesitvén, 24-én Czeglédre, 25-én pedig, mint már emiitettük, Kecskemétre hátrált. Azon esetre, ha Perczel itt tartani akarta volna magát, Haynaii ellene összpontosított támadást határozott, melynél Panjutin hadosztálya arczban, a IV. hadtest a magyarok jobb-, Bechtold ellenben bal oldala és háta ellen lettek volna hivatva közremködni. Ámde Perczel 26-án Félegyházára, onnan pedig 28-án és 29-én Szegedre húzódott vissza. Ennek folytán Liechtenstein július 26-án minden összeütközés nélkül Czeglédig vonult hadtestével, honnan egy dandárt, BenedeTcét^ azonnal Abonyig, egyegy kisebb portyázó különítményt pedig Törtei- és Szolnokig tolt elre. Miután Schlick az I. hadtesttel Pesten át, a hova július 26. és 27-ike folyamán érkezett, 29-én Czegléd és Nagy-Körösig nyomult elre és a IV. hadtest elretolva volt Benedek dandárát a Bianchi dandárral felváltatta, az utóbbemlitett hadtest július 27-én Nagy-Körösre, 28-án pedig Kecskemétre vonult, hogy ott a középs oszlophoz csatlakozzék, mely 29-én Félegyházára érve, a Simhschen dandárt azonnal Puszta-Péteriig tolta elre a IV. hadtest elvédjét képezett Benedek dandár Tószegen, Tisza- Várkonyon, Kecskén, Alpáron és Csongrádon át Kis-Teleken egyesült ismét hadteste zömével. Haynau fhadiszéllását július 25-én Ocsára, 26-án Örkénybe, ;

27-én pedig Kecskemétre

tette

át.

238

Július 27-én Bruselle rnagy 2 lovas századdal Csongrádra a ki azonban itt mindent békésen találván, még az nap visszatért Félegyházára. Július 29-én Brnselle vijabb njaigtalanitó hirek folytán ismét Csongrádra rendeltetett, de akkor azt a

rendeltetett,

—

állítólag Kossuthnak egy biztató levele folytán, menép Görgeyvel szándékolt, de meghiúsult találkozásról visszatérben. Szentesrl Csongrádra irt volna, megtámadta és nagy felkelt

lyet ez a

—

•

vesztecéggel a városból kivonulni kényszeritette. Haynau a támadásról értesülvén, július 30-án az egész Thnn dandárt néhány lovas századdal és 1 lov. üteggel küldé ki a város megbüntetésére. Ennek hirére a lakosság nagyobb része odahagyta a várost, mely az osztrákok által egyszerre 7 hel3'en is felgyújtatván, a lángok martaléka lett. Július 29-én és 30-án az osztrák sereg a következ helyzetet fog'lalta el a jobb szárnyat képez III. hadtest (Ramberg) Szabada Bechtold kát, egy kisebb külíinitménynyel Baját szállotta meg és Panjutm hadosztályokból, továbbá a IV. hadtest (Liechtenstein) kömébl alakult közép Féleg'3diázánál összpontosult, az utóbbemlitett hadtesthez tartozó Benedek dandár pedig útban volt Szolnokról Csongrád felé a balszárnyon elnyomuló I. hadtestbl (Schlich) a Bianchi dandár, Szolnokra és Törteire elretolt csapatokkal, Abonyban, a Reischach^ Sartori és Ludiuig dandárok Nagy-Krösnél s végül Schneider dandára Czeglédnél állott. E szerint az egyes haderk a fentebb emiitettem idben még meglehetsen széjjel állottak egymástól, minek folytán Haynau szükségét érezte annak, hogy szárnyoszlopait a szegedi elsánczolt tábor ellen intézend dönt támadást megelzleg kissé közelebb hozza az erk zömét képvisel középhadhoz. A kiadott intézkedések szerint SchlicJcneJc a balszárnyhadtesttel Alpárnál a Tisza balpartjára átkelni s azután annak mentén lefelé kellett vonulnia, hogy az ott felállitott magyar haderket a Lenlcey hadosztályt - hátra szorítva, Makón át az elsánczolt tábor jobb oldala és háta €llen mködjék amennyiben a ezalatt a jobb szárn3diadtestnek bán kíizremüködése még mindig nem vált érezhetvé, a sereg z()méhez közelebb, Ó-Kanizsánál kellett a Tiszán átke nie, hogy a magyarok visszavonulási vonala délfelé már eleve elvágassék. A két szárnyhadtestnek ezen mozdulatai alatt Haynau serege zömével július két utolsó napján és augusztus 1-én Félegyháza körül elfoglalt állásában maradt. A vett meghagyás folytán Schlich a Wallmoden gyalog hadosztál^dyal és a Ludwiq lovas dandárral már július 31-én délután Alpárt szállotta meg, honnan a következ éjjel, a hidvêrés biztosítására vadász osztagokat tolt át a Tisza bal partjára. Miután LenJcey hadosztálya már eltte való napon Szentesre húzódott vissza, az auousztus 1-én déleltt 10 óráig" elkészült liidon az elvédet :

;

;

—

;

—

239

képez

Sartori dandár

át a folyón s

nyomban

minden ellenséges behatáson kivül

kelhetett

állást í'oí^lalt Tisza-Kiirthnél, hog-y a hadtest

zömének átkelését a Czibakházánál vélt magyar csapatok ellenében ldözze. Miután az átkelés teljes befejeztéig ellenség sehonnan sem mutatkozott, Schlick még az nap az Egyesült (Hármas) Körös balpartjára kelt át és az éjjelt Kún-Szent-Mártonnál töltötte, megjegyezvén, hogy a Bianchi dandár a szolnok-pesti vasútvonal és a fontosabb Tisza-átkelk biztosítására a Tisza jobb partján hagjâtott zászlóaljjal, 1 lovas századdal és 2 löveggel 1 Kecskemétet, 1 zászlóaljjal Szolnokot, 1 zászlóaljjal, 1 lovas századdal és 4 líiveggel Abonyt és Törteit, 1 vadász zászlóaljjal pedig Alpárt tartotta megszállva. Kn-Szent-Mártonból SehlicJc augusztus 2-án Szentesre, 3-án

vissza, a hol az

Hódmezvásárhelyre, honnan a mezhegyesi ménes kézrekeritése egy kühtményt rendelt ki, 4-én pedig Makó felé nyomult elre, miközben Gajdosnál a hadtest elvédje Lenkey utóhadára bukkant. Lenkey ugyanis, hogy a Maroson való átkelését födözze, Szerdahelyi rnag}^ alatt 1 honvéd zászlóaljból, 1 lovas századból és 3 lövegbl álló utóvédet hagyott hátra Gajdosnál, honnan az ozéljából

harczolva Makóra húzódott vissza, a hol egészen délutáni 3 óráig magát s azután a Maros hídjának lebontása után a hadosztály zöméhez, Zomborra húzódott vissza. Idközben Haynau augusztus 2-án a sereg zömével Kis-Telekig', annak elvédével Szatymázig nyomult elre, Bechtold lovas hadosztálya a hídkészletekkel ellenben már augusztus 1-én Matyiig, 2-án pedig a közelebbvont III. hadtesttel leend összeköttetés teljes

sikerrel tartotta

Horgosig vonult. Augusztus 4-ikére Haynau a szegedi elsánczolt tábor megtámadását határozta el s mialatt ezt a IV. hadtest a Panjutin hadosztáMyal és 176 lövegbl álló ág3aitömeggel arczban végrehajtaná, a lovas hadosztálynak Mártonyosnál, a III. hadtestnek Kanizsánál a Tisza balpartjára kellett átkelni, hogy a Makónál átkelt I. hadtesttel együttesen a Szegednél álló magyar hadakat teljesen helyreállítása czéljából

körülzárják.

Haynau, hogy a támadás intézéshez a kell híreket és támpontokat nyerje, július 2-án Simhschen tábornokot lovas dandárával az elsánczolt tábor felé kémszemlére rendelte elre, kitl csakhamar azon nem várt jelentés érkezett be, miszerint a magyar sereg \\gy az elsánczolt tábort, valamint magát Szeged városát is, mel3'nek lakossága küldöttségileg fogadta t, már is odahagyta és hogy ennélfog'va már V29 óra óta Szegedet megszállva tartja. Erre Haynau Símbschen támogatására n3'ômban a JablonowsJci dandárt is útnak indította, mel}^ a délután folyamán ténjdeg" egyesült is Simbschennel. Miután ide másnap reggel a sereg zöme is bevonult, Haynau azonnal megtette intézkedéseit a Tiszán való átkelés kíerszakolá-

^m sara nézve, mely í'eladattal Liechtenstein altábornagy a rendelkezésére bocsátolt Jahlonoivski dandárral, a Benedeh dandár eg'y részével, 1 orosz vadász zászlóaljjal és néhány üteg-gel bízatott meg.

Az

osztrák fseregének Tisza-átkelése Szegednél. 1849. augusztus 8-án.

Liechtenstein vett meghagyásához képest a Tisza balpartján várlak otj valamint a körülötte fekv házakat gyalogsággal szállatta meg s annak védelme alatt 1 tizenkét-, 1 hatfontos és 1 röppenty üteget vonultatott fel, meljêk délutáni 4 órakor megkezdték a tüzelést az Uj-Özeged dunamenti részét megszállva tart(') magyar csapatok ellen. Ezalatt az altábornagy a csapatok áthajózására és a hidverésre vonatkozó elkészületeket tétette meg, mi czélból JahlonowsTti tábornok 2 Nassau-ezredbeli zászlóaljjal és 2 üteggel Szeged északi végére küldetett, hogy itt pontonokon a fo1 orosz üteg kell lyamon átkelve, a mag3ârokat oldalba fogja fedezet alatt a város déli végén vette fel a tzharczot, 1 orosz zászlóalj 1 üteggel pedig a vártéren tartalék gyanánt állott fel. A magyarok egyideig viszonozták a tüzelést a túlpartról, de

fekv

;

miután 2 lövegjük

leszereltetett,

lövegtüzük

hatályossága

mindin-

kább alább szállt. Ily körülmények között Liechtenstein már nem is tartotta szükségesnek Jablonowski átkelését, mely közbejött akadályok folytán

amúgy

is

késett,

bevárni,

hanem parancsot

adott

Benedeh tábornoknak, miszerint a várkastély közelében kísérelje meg az áthajózást, melylyel egyidejleg a hídverés is nyomban meg vala kezdend. Miután az osztrák ütegek idközben Újszegedet felgyújtották s ennek folytán a magyar csapatok innen az uj szegedi hidfbe húzódtak vissza, Benedek átkelése közben már csak kevés ellentállásra talált mihelyt azonban csapatjai Uj-Szegedbl a hidf irányában bontakozni kezdenek, a magyarok ismételten támadásra ;

indultak ellenök, mibl ismételten ide-oda hullámzó harcz keletkea folyton szaporodó zett, mely elvégre is avval végzdött, hogy osztrák csapatok, kivált miután idközben Jahlonowsld is átkelt különítményével a folyamon, magát a hidft is birtokukba ejtették. Az osztrákoknak e napon 4 halottjuk és 19 sebesültjük, az oroszoknak 3 sebesültjük volt a sebesültek között volt többek között Liechtenstein Ferencz és Gordon altábornagy, továbbá Benedek vezérrnagy. A magyarok vesztesége ismeretlen, de bizonyára jelentékenyebb a szövetségesekénél. Bár a hid augusztus 4-én virradóra teljesen elkészült s ig\' azon az egész osztrák sereg haladéktalanul átkelhetett volna, Hay;

naii mindazonáltal 5-ikére halasztotta a támadást Demhiiiski ellen, egyrészt hogy Ramberg és Schlick a magyarok állását oldalban és

241

hátban jobban meg közelíthessék, másrészt hogy az elreláthatólag' kiizdehr.et megelzleg' seregének 1 najji pihent engedjen, llyformán augusztus 4-ike, miután a mag-yarok a hidf ellen ismételten lüntetleg- nyomultak elre, csupán apróbb csatározásokkal telt el, a mi azonban, éppen mert csak tüntetés volt, még- osak kérdésessé sem tette Jablonovvskinak a hidf feletti uralmát s igy az e napra még* a Tisza jobb partján hag-yott sereg- zöme valóban kipihentette magát.

kemény

Az osztrák

III. hadtestnek Tisza-átkelése Magyar-Kanizsánál.

1849. augusztus 5-én.

A

fseregnek fenti mveletei alatt Ramhetg a vett parancshoz Szabadkán rségül csupán 1 zászlóaljat és 1 lovas századot hagyván hátra, augusztus 2-án délután 3 órakor Magyar-Kanizsát érte el hadtestével s azonnal hozzálátott a következ éjjelre elhatározott átkelés elkészítéséhez, hogy azután haladék nélkül Gyula irányában nyomulhasson elre. A Tisza túlsó partján, Török-Kanizsánál eleinte mindössze csak 2 löveggel ellátott gyengébb magyar osztagok állottak, mihelyt azonban a hadtestével Gyalánál állást foglalt Ouyon az osztrák III. képest,

menetirányáról értesült, még 2-án délutáni fél 5 órakor 2 4 lovas századdal és 12 löveggel személyesen siet Török-Kanizsára, hogy Ramhergneh a Tiszán való átkelését meghiúsítsa, illetleg megnehezítse. Ez utóbbi 3-án reggel Althann ezredes parancsnoksága alatt újból 1 zászlóaljat, 4 chevauxlegers századot és Va lov. üteget küldött ki, a Tisza mentén és Földváron át a bán seregével való öszszeköttetés helyreállítására, a ki daczára annak, hogy most már a Bácskában mindössze néhány apróbb magyar osztag portyázott, csak nem akart megmozdulni állásából. Miután Magyar-Kanizsa közvetlen közelében a terepviszonyok a hídverésre alkalmatlanoknak bizonyultak, Ramberg egy félórával feljebb fekv helyet jelölt ki az áthidalás pontjául, bár a magyar csapatok még itt is ersen zavarólag befolyásolták az elkészületeket, melyeket estefelé a hídverés tényleges megkezdése követett. A legszorgosabb munkálkodás közepette éjféltájban Ramberg Haynautól parancsot vett, miszerint az átkeléssel Kanizsánál hagyjon fel és e helyett azonnal vonuljon hadtestével Horgos felé, a hol a magyarok állítólag máris átkelben vannak a Tisza jobbpartjára s igy a fsereg oldalát és hátát veszélyeztetik. Ezen parancs folytán Ramberg a Veigl lovas dandárt néhány üteggel még az éj folyamán útnak indította Horgos felé, melyet hadteste fenmaradó részével másnap korán reggel maga is követni szándékozott ámde ekkorára már hadtest

zászlóaljjal,

;

18^8—49, kat.

tört.

16

242

hogy a magyarok átkelésérl Ramberg Hayuautól megint csak

kiderült,

szóló hir tévedésen alapult s

a parancsot kapta, iniaz általa Kanizsánál kiszemelt helyen a 4. és 5-ike küzíitti éjjel keljen át a túlsó partra, hogy az immár 5-ikére elhalasztott támadásnál szintén közremködhessek. Ramberg azonban jobbnak látta az immár ügy is elárult átkelés kierszakolását aug. 5-én hajnalra elodáziii, a mikor is a 22. vadász zászlóalj egyik osztál^'a 3 ütegnek támogató tüze alatt pontonok segítségével hozzálátott az átkeléshez. A magyarok részén Török-Kanizsa és Rácz-Keresztúr kíizött mindössze egy zászlóalj, és ez is apróbb osztagokra darabolva, ettl délre pedig népíolkel osztagok állottak ezenkivül 3 löveg- a

igy

szerint

azt

hadtestével

;

török-kanizsai komppal, 3 löveg Magjâr-Kanizsával, 3 pedig' a választott átkel helylyel szemben foglalt állást a csapatok fenmaradó része, 2 zászlóalj, 4 lovas század és 3 löveg Török-Kanizsától délre tartalék viszonybaji állott fel, úgy látszik tehát, hogy Ouyon itt várta az átkelést. A legeli átkelt osztrák vadászoknak csakhamar sikerült lábukat a túlsó parton megvetni, st az ott álló 3 magyar löveget is hatalmukba kerítették, mel3'eknek tüzét aztán a menekül honvédekre irán3ôzták. Mihelyt a Tcirök-Kanizsánál álló magyar tartalék az osztrákok átkelésérl értesült, azonnal az átkelés szinliclyére sietett, de már késn érkezett oda, mert elszánt rohama daczára, melyet a gyalogság-gal arczban, a lovassággal pedig' a tciltés mögött igen jó állásban befészkelt és idökcizben meg is ersített ellenség bal oladala ellen hajtott végre, a mindjobban szaporodó osztrákokkal szemben már nem vergdhetett zöld ágra. A hátrálásra kényszerült magyar csapatok Qgy része Török-Kanizsán át Üroszlámosra, másik része pedig Rácz-Keresztúrra vonult vissza. A hid elkészültével legelsnek átkelt Dossen dandár mielbb Török-Kanizsát iparkodott elérni ez után a Veigl lovas-, majd a Wolf dandár a tüzér tartalékkal is átkelt a jobb partra, honnan Ramberg hadtestének egy részét a fsereggel való összeköttetés ;

_

;

helyreállítása czéljából Rácz-Keresztúrra indította

Oroszlámos

felé tartott

;

el,

zömével pedig

2 zászlóalj V2 lovas századdal és 2

líiveg-

gel a vert hid rzésére maradt vissz^^.

A

szregi

csata.

1849. augusztus 5-én.

Midn

Kossuth Dembinslú azon elhatározásáról, hogy a szegedi elsánczolt tábort odahagyva, Szregnél foglal állást, tudomást n^êrt, nyomban futárt küldött Bemhcs Erdél3^be azon felhívással, jönne késedelem nélkül Magyarországba s venné át a sereg fveUtóbbinak zérletét, mieltt Dembinsli tíinkre tenné a haza ügyét !

lehet,

hogy

a sereget,

amennyire

sebes menetekben Aradra vezesse, a hova Görgey

már közoTemesvár

eoyidejiileo- haláiuzott parancsot

ledfélben ostromával

volt.

Véo're

Vécfiey

küldíitt,

is

szintén

íclhaíiTva,

oda utasittatott, Aradra vonnljon

hog-y s

addig-

is,

mig-

mag-a hadteste zömével meg'érkezlietnék, leg-alább néhány zászkjaljat osztrák sereg-test s hnszár századot sietve küldjíin át, miután eg-y Makóról Aradra vette irányát, llyformán Kossuth Aradnál minteg-y 80.000 embert vélt összpontosithatni az ezen tekintélyes hader;

maga, vagy talán környezetének egyik tag-ja, de minden esetre az (3, remény dolgában ki„Ha apadhatlan intenczióihoz képest következleg vetette papirra Dembinski Szreget odahagyni kényszerülne, vagy ezt azon czélmegtenné, akkor ból, hogy Görgeyvel Aradnál egyesüljön önként ezen egyesült hadsereg, a Gíirgeyt két menetnyire követ orosz sereg elnyomulásával keveset tördve, a Bánságban egyesült ervel az osztrákokra vesse magát, kiknek legyzetése ez esetben mialatt aztán Arad vára az oroszoknak a elkerülhetlenné válnék

nek szóló hadmveleti

tervet

vagy

:

:

megteend kerül foh^tán késleltetné, az egyesült magjâr hadseregnek az osztrákokat itt, az országnak ezen végs sarkában szüntelenül lefelé kellene szorítania, kiknek ilyenMaroson való

átkelést a

alig maradna, mint Oláhországban menedéEzek után a hadsereg - az oroszok menetét akadálytaa Tiszán át a Bácskába nyomul, lanul tovább folytatni hagyván a honnan irányt Komárom felé véve s miután itt kell ersbitéseket vont magához, újult ervel a harczok terére lépjen. Ha ellen-

formán más kibúvójuk ket keresni.

—

ben ezen tervnek leglénjêgesebbje, t. i. az osztrákok elnyomása nem sikerülne, akkor a magyar sereg 50.000 embere Erdély felé vonuljon, és mialatt a szorosokat a legerél3'esebben védi, az ottani ellenséget túlnjômó ervel semmisitse meg- és azután az orosz haderket a Moldvában vagy Oláhországban támadja meg, a midn azután kedvez siker esetén a portának is fel kellene hagynia ingadozó magatartásával. Ezen messzemen tervek regénjêssége els tekintetre szembeötl, azt azonban az élénk képzelet szerz határozottan helyesen inaugurálta, hogy Dembinski akár kényszerítve, akár szükség nélkül is, de a legrövidebb id alatt biztosan oda hagyja majd

Szreg vidékét. Makónak

az ellenség által

tcirtént

meg'szállásának

hire

arra

hogy DuscheJc pénzügyminisztert a bankjegy saja készpénz, arany és ezüstkészlettel Lúgosra küldje, a had-

birta Kossuthot, tóval,

intézetet pedig Facsetre, a fegyvergyárat Ménesre, a kardgyárat és ruházati bizottságot Radnára helyezze át. Ámde azoknak uj rendeltetési helyeiken már nem nyilt többé alkalmuk munkálkodásuk újbóli felvételére. A Tisza balpartjára átkelt és augusztus 3-ika folyamán az felszerelési

16*

244

kényszerült sereg- augusztus 4-ike is odahagyni a IX. hadtest újból Desseívff'y folyamán következleg' állott fel ennek Wisockí hadosztálya a szregi alatt egyesülve, Szreg-nél töltés mentén, a melynek marosmenti részét Demhinski 50 löveg' számára lrésekkel látía el; Gaál, miután 3-án egyik hadosztályát Lenkfij fölvétele czéljából Zomborba küldötte, mely aztán az utóbbival együtt ismét Deszkre vonult vissza, a X. hadtesttel az utóbbSchlick-kel szemben a zombori emlitett helységnél foglalt állást töltésen csupáncsak Üzcrduhelyi rnagy maradt 1 zászlóalj, 1 lovas iíjszegedi hidíot

:

;

;

század és 3 lövegnyi gyenge különitményével. Gnyon a IV. hadmiut tudjuk,*) Gyalánál állott, honnan azonban a következ napon Rambergnek a Tisza balpartjára bekövetkezett átkelése folytán, Szt.-Iván alá húzódott vissza. A Szt.-Iván Szreg Deszk körül ekként egyesült csapatok létszáma, a népfölkelést nem számítva, 38.000 emberre tehet mintegy 100 ágyúval, a fenti létszámba benfoglalt 4000—5000 lovast is betudva. Az augusztus 4-én este Lenkeytöl vett azon hir, hogy Schlick egy egész hadtesttel Makónál, tehát a magyar sereg jobb oldalában és hátában áll, máris azon elhatározásra birta Dembinskit, miszerint a csatát Szöreguél sem fogadja el, hanem sereg'ét a Kmelhyvel leend egyesülés végett hátrább vezeti. Azonban nem tudni mily indokok, lehet hogy többek közíitt az elmúlt napon Vettertöl Beodráról vett levél, melyben ez már a szegedi elsánczolt tábor elhagyását is roszallotta, mi miatt közte és Dembinski között oly feszültté lett a viszony, hogy elbbi nemsokára lemondott állásáról, elhatározása kivitelénél ingadozóvá tevék az altábornagy-fparancsnokot, a ki most már sem az elvonulásra, sem pedig a küszöbön álló csata elfogadására sem intézkedett határozottan. Miután reggel 7 óra testtel,

—

—

—

tájban Dembinski az ellenség által elfoglalva tartott

hídfben

csa-

patmozdulatokat vélt felismerhetni, rögtön megkezdette ütegei által a tüzelést, a mel}^ kíiriilbelül 2 óra hosszáig, de nem valami látható eredményjééi folyt, s miután azt az ellenség is csak gyéren viszonozta, ezen körülménybl úgy látszik ugy Demhinski., mint Mészáron azon következtetést vonta le, hogy az ellenség a tegnapi naphoz hasonlóan aznap is njaigton marad, a mit Dembinski seregé-

nek elvonultatására akart felhasználni. Ez értelemben irta Mészáros augusztus 5-én reggeli

9 óra 30 perczkor Kniethyhez az alábbi parancsot „Miután az ellenség részérl egy 16.0Ö0 20.000 fnyi hadtest Csongrádnál a Tiszán átkelt és Vásárhelyig, innen pedig egy kisebb része Orosháza felé, a nagyobb rész pedig Makóig és innen még tovább nyomult elre, úgy hogy az állitólag Aradtól 4 órányira állva, a Maros átjáró birtokában van, st még egy rész Szegedrl is Alakó felé tart, :

—

—

*)

Lásd czon kött

23o. oldalán.

245

ennek folytán a seroíí' panuicsnükság-a j(')nak látta, a szegedi állást odahaoyni és még ma -én Bébáig, 6-án ()-Boseii3'ig, 7-én pedig Xagy-Kikindáig húzódik vissza. Éhez képest tábornok állását, a hidak hasznavehetlenné tétele ntán elhagyva, akként intézkedjék, hogy augusztus 7-én Xagy-Kikindára éi-kezzék, hogy ott a sereg-

r

gel egyesülhessen." A helyett tehát, hogy Demhinski, ha már minden áron az (isszecsapás ell ki akart térni, a Görtfeyvd való mielbbi egyesülést kereste volna, nem is egyenes irányban Temesvárnak, hanem délre letérve,

Kikindának

vette útját,

miáltal

Haynannak alkalma

hogy magát a két magyar sereg közé ékelvê, azokat végleg távoltarisa és elszakítsa egymástól és hogy esetleg az egyenes irányban útjába es Temesvárt, még Dembinskit meg is elzve elnyilt,

érhesse és fölmentse. Az indokot ezen déli kitéréshez, a Kmethynek szóló fentküzölt parancs tartalma után Ítélve, ama bizonyos ellenséges hadtestnek Makóra érkezése szolgáltatta, miközben azonban az altábornagy úgy látszik nem is gondolt arra, hogy e tájon Kanizsa fell bár határozottan tudomása lehetett Ramhern átkelésérl ugjânaz a veszély fenyegeti. A sereg elvonulásának az intézkedés értelmében az est beálltával kellett volna megkezddnie, csakhogy Baynau a magyar fparancsnok ezen számitásán hatalmas keresztvonást húzott át, amennyiben a két szárnyhadtestnek közelebb érkezhetése czéljából 5-én délutánra elodázott támadást, a kijelölt idben végre is hajtotta. Az elrendelt támadást Liechtenstein Fprencz altábornagy déltájljan végrehajtott szemléje elzte meg, mibl az osztrák hadparancsnokság tudomására jutott, hogy a magyarok még' mindig a szregi töltés mentén csatakészen állanak. A szándékolt támadáshoz Haynau seregét délután 4 órára következleg csoportosította a hídfben els harczvonalban, az élosztálj'okkal egészen közel a hídf sánczozataihoz a IV. hadtest Lohhowits hadosztályba, ?> Benedek dandárral az aradi úttól balra, második harczvonalba a IV. JahJovoJVíikin-al attól jobbra állott fel hadtest Herzinger hadosztálya, a harmadikba pedig Pcnijuiin orosz hadosztálya jutott; a tüzt'rftartalék az Auersperg vértes ezred födözete alatt a Jablonowski dandártól jobbra állott fel. Az említett vértes ezred leszámítása után még 22 lovas századból és 3 ütegbl álló Bechiohl hadosztály parancsot kapott, miszerint haladéktalanul bontakozzék ki a hídf délnyugati végébl. A táraadáshoz ekként összpontosult csapatok létszáma 25.000 embert ezek között mintegy 5000 lovas és 160 löveget tett ki. Miután tiszta arcztámadás a szregi töltés mögött jól födött ellenséges tüzértömeggel szemben igen veszteségteljesnek ígérkezett, Baynau a Ihchtold lovas hadosz'ályt a magyarok baloldalának

—

:

:

—

—

—

246

hooy pedig- ennek ezen mvelethez rendelte ki megfelel támpontja legyen, a táborszernagy az Eriwansky orosz meg-kei'ülésére

;

vadász ezred 3 zászlóalját 2 lovas századdal és 2 osztrák röppentj'ü üteggel délutáni 4 órakor a szt.-iváni erd megszállására indította el és egyidejleg ezen csapatok támogatására a Tisza jobb partján, az elbb emiitett erdvel szemben lev folyam könyíiknél*) még 6 orosz löveget állított fel. Az erdt megszállva tartó 2 honvéd zászlóalj, mihelyt az orosz zászlóaljak a szregi töltésrl a roham keresztülviteléhez fogtak, a dönt összeütközést be sem várva, Szt. -Ivánra húzódott vissza, mire az orosz gyalogság nyomban megszállotta a többször emiitett erdt, a vele volt tüzérség és lovasság pedig' arczczal Szreg és Szt. -Iván felé az erd eltt állott fel.

Most tehát BechtoldnaJc meglévén kell támasza, nyugodt lélekkel megindulhatott volna a kijelölt irániban támadólag elre a lovas hadosztály már elindulását megelzleg is majdnem órával kelleténél többet töltött el a hídfben, midn pedig a Tisza mentén lefelé vonulva, a szregi töltés közelébe jutott, UemhinsJci azon át néhány huszár századot támadásra rendelt ellene. A lovas hadosztály elvédjét képez Császár-dsidások 1 üteggel erre ellentámadásba mennek át és a huszárokat rövid összecsapás után visszavetik. Most már Bechtold nyugton tovább folytathatta útját, de miután a töltést közelebbrl szemügyre vette, úgy találta, hogy az sokkal magasabb, semhogy zárt osztagokkal azon átkelni lehetne, minek- folytán hadosztálya zömével mindaddig, mig- a tüzérek és az orosz utászok a tíiltésen a kell számú és nagyságú réseket elkészítenék, a csataterven látható heljên és módon várakozó ál-

ámde 1

lásba helyezkedett. lett és Bechtold még mindig türelmét vesztve, anélkül hogy továbbra is a lovasság megkerül mozdulatának érvényesülésére megkezdésére. Ezen várna, intézkedéseket tett az arcztámadás intézkedések értelmében mindenekeltt a 1\'. hadtest tüzérsége, majd ennek jobb szárnj'ához csatlakozva a iVítzértartalék, összesen 99 löveget számláló 16V2 üteg vonult fel Z)ew?/)í?isAi ütegeivel szem1000 léjiét-nyi távolben, félkört alakítva a szregi töltéstl 700

Minthogy idkíizben

nem mozdult

hel^'érl,

fél

6 óra

Haynau

—

ságra.

hogy két nagy lovas tömegét mely utóbbi nem annyira második harczvonal gyanánt, mint inkább tartalék viszonyban Szreg nyugati egyikét vagy másikát az úgyszólván fedezet széle eltt állott fel, nélkül, védtelenül elresietett osztrák ütegekre, de kivált a tzvonal jobb szárnyán állókra rohamra indilja, azok körében alighanem

Ha ekkor Bemh'mshi,

Bessewff'y és Zamoijslíi

alatt,

—

*)

Lásd a

csatatervet.

a helyett

-•47

ig-eii

már felé

a

nagy

—

—

dönt

zavar

volna ánule az alláboniagy ekkor hadteste már különben is útban volt Béba inkább azon tíirte nz eszét, hogyan lehetne legjobb szerivel luiiitáii

támadliatott

öisszeiitközés

tüzérség" által

:

Guyon

ell

úgy szám

kitérni. mirtt

Ennek

meg'felelleg-

ürtnéret s igy

az

hatáskéjDesség"

osztrák tekin-

tetében különben is felülmnlt ütegeit máslél órai mködés után egymás ntán kivonni kezdó a tzvonalból. A tüzérség', valamint egyáltalában az eg'ész sereg- visszavonulását Dessewff'yneh kellelt fedeznie lovasságával. Amint a magyar tüzérség' tüze alábbhagyni kezdett, Liechtenstein Ferencz altábornagy nyomban meg-kezdte támadó elnyomulását a balról jobb felé lépcss alakzatba tagozott gyalogsággal, minél a legszéls balszárnyat a Maros mentén Benedek dandára képezte ezt követte kissé jobbra hálni Jahlonowsl'i^ majd még- jobban jobbra hátul a két harezvonalba tagozott Herzinger hadosztály s végül még tovább jobbra a Panjiitin hadosztály egyik dandára, mig a másik dandár zászlóalja és 18 Kivege a hidf megszállására maradt vissza. A kölcsönös lielyzetet ez idötájt este 6 óra kíirül a :

—

—

csataterv mutatja.

Miután ekkor már csak gyéren hangzott fel a magyarok részérl egy-egy ágyúlövés és úgy látszott, hogy már els vonalbeli gyalogságuk egy része is visszavonulásra gondol, Liechtenstein altábornagy a Lohkowitz hadosztály ell lev két dandárának rohamot parancst)l. A Benedek dandár, melynek vezetését parancsnokának újbóli megsebesülése után Siegenthal ezredes vette át, a szregi töltésre érve, azt már megszállatlanul találta, ellenben a Jablonowski dandár, melyet második harczvonalban a Thun dandár követett, még mindig talált ellentállásra. A Wisocki hadosztály néhány zászlóalja és 1 üteg* ugyanis parancsot kapott, miszerint mindaddig, mig a visszavonuló tüzérség és gyalogság kellen tért nem nyer, minden áron tartson ki állásában a töltés mentén. Midn tehát a Jablonowski dandár élosztagai a töltésre feljutottak, a csekély magyar had egj elhatározott ellentámadással azokat csakhamar újból leszorította onnan. Az óriási túlervel szemben azonban ezen elny természetesen csak igen rövid ideig tarthatott és ha Zamoyski néhány lovas századot a maroknyi vitéz csapat támogatására elre nem küld, majdnem bizoiij'os, hogy az utolsó szál emberig ütegestl az ellenség kezébe kerül igy azonban mindössze 1 löveg és 2 lszerkocsi esett áldozatul. Ezalatt végre valahára a lovâs hadosztály is megmozdult a töltés mögött elfoglalt várakozó helyzetébl és mihelyt azon átkelt, háró Simbschen tábornok a Császár-dsidások élén Szt. -Ivánnak vette irányát, míigötte kissé balra Lederer dandára és még jobban balra oldalt, mintegy lOOO lépésnyire a szt.-iványi erd eltt 2V2 üteg ;

248

vonult fel; 4 század Liechtenstein-chevauxleg'ers Va iitegg-el hár Mensdorff ezredes parancsnoksága alatt az esetleges visszavonulás fedezésére a töltés túlsó oldalán maradt vissza, kihez nemsokára még 1 orosz zászlóalj és 1 osztrák röppenty üteg is csatlakozott. Dessewffy paranasnoksága alá helyezett magyar lovas hadosztály, melyet DemhinsTci mindjárt a harcz kezdetén azon czélból rendelt saját balszárnya mögé, hogy onnan esetleg, ha alkalom nyílik, a töltésen átkelve, az osztrák tüzérvonal jobb oldalába kerülni iparkodjék, de a melynek élosztagait, mint láttuk, az osztrák lovas hadosztály mindjárt kezdetben visszavetette, — az utóbbinak támadó elnyomulásával szemben Szreg délnyugati vége és a töltés között, arczezal a szt.-iványi erd felé és ütegeit arczvonala elé tolva, harczkész állapotba voiuilt fel. A kölcsönös hel3^zetet ez idötájt este 7 óra 30 perez a csataterv mutatja. körül Simhschen a magyar harczvonalnak Szreg felé horogalakban visszahúzott balszárnyára vetvén magát, az itteni gyengébb huszár osztagokat visszaveti, további elnyomulásában azonban a magyar ütegek tüze által gátoltatik. Ezalatt a magyar huszár harczvonal többi része részben a Leííerí'r dandárra, a Bocskay-huszárok pedig az attól balra teljesen izoláltan álló osztrák ütegekre vetik magukat, melyek gyenge fedezetük mellett majd hogy áldozatul nem esnek szerencséjükre azonban a töltés túlsó oldalán visszahagyott Mensdorff ezredével a Bechtold által áthatolhatlannak jelzett gáton átkelvén, nyilsebességgel a huszárok jobb oldalában terem. Ez, valamint azon körülmény, hogy a JablonowsJci dandárnak osztagai ekkorára már szintén átkeltek a töltésen, úgy az osztrák ütegekkel, valamint a Lederer dandárral tíibb kisebb csoportban harczba keveredett huszár osztagokat is hátrálásra késztette. Egy részök, a JahlonoivsJci dandárral szemben legvégsig kitartott néhány zászlóaljjal egyiitt, Szreg nyugati szegél3'e mentén még egy ideig helyt állott, hogy azután a sereg zömét követve, szintén Bébára vonuljon vissza, a hol Demhiní^hi seregével a csatára következ éjjelt töltötte. Bechtold^ nemkülímben a Benedek és JoMonowslú dandárok a beálló esthomályra való tekintettel minden további üldözést be-

A

—

—

szüntettek.

Az osztrákok e napi vesztesége, Ramberg- altábornagyét is beleszámítva, halottakban 45 ember, sebesültekben 1 tábornok, 3 tiszt és 191 ember; az oroszoknak mindössze 4 sebesültjük volt. A magyarok vesztesége ismeretlen, osztrák források a holtak és se400-ra besültek számát hozzávetleg 500-ra a foglyul esettekét 300 teszik, utóbbiak között volt a fiatal WoroniecM lengyel herczeg is, a ki a lovas összeütközés alatt az egyik huszár ezredet vezette. DemhinsM, a ki alól a lovat kiltték, bár nem veszélyesen, de szintén meffsebesült.

—

249

Htíicjezett csata

után

Hayuan

követkczlco-

állította

tol

sere-

Deszk között Herînger hadosztálya a Jaldonowski daiidáiral Hzrcg kell megszállása mellett az emiitett helység raögíitt foglalt állást Panjutin

g-ét:

a IV. hadtest

Benedek (Siegenthal) dandnrát Szreg-

és

;

;

Szregtl

melynek parancsnoksága Bechtoldról, ennek a szoregi csata folyamán tanúsított késedelm(>s magatartása miatt qróf Wallmodcii altábornagyra szállott át, Szt. -Ivánnál ütött tábort, honnan a III. hadtestnek Káczkeresztúrnál álló különítményével lépett (isszeköttetésbe. Utól)bemlitett hadtest zöme Oroszlámost érte el s végül az I-s hadtest Makónál maradt meg. hadosztálya

délre, Bechtohl lovas hadosztályba pedig,

Az ó-besenyöi

ütközet.

1849. augusztus 6-án.

Demhinski augusztus 6-án vonatát mozgatható részét még hajnali szürkület senyre, a hova a csaj)atok zöme, majd gel hátvéd gyanánt az altábornag}" által

és a tüzérség

nehezebben

Beeltt útnak indította az összes lovasság 5 ütegszemélyesen vezetve, néhány órával késbb szintén útra kelt. Ü-Besonyre érve, a csapatok azonnal fzéshez láttak, melyet azonban az ellenség csakhamar megzavart. Az osztrák sereg augusztus 6-án a következ mozdulatokat hajtolta végre a IV. hadtest Szreg és Dcszkröi Zomborig nyomult elre, a honnan a Makónál álló 1. hadtesttel összeköttetésbe lépett; a Panjutin hadosztály Klárafalváig, a Wallmodtn parancsnoksága alá lépett lovas hadosztáh^ Porgánj-ra és Keresztúrra menetelt s végül Ramherg parancsot kapott, miszerint Oroszlámosról íi még mindig meg nem mozdult déli hadsereggel való összekötttetés heh^reállitására újból egy ersebb különitményt rendeljen ki, maga pedig hadtestével Ó-Besenyig vonuljon elre. Az 1 zászlóaljból, 3 lovas századból és Va lov. ütegbl alakított különítmény augusztus 6-án Mokrinig, 7-én Nagy-Kikindáig', 8-án Bcodráig, 9-én pedig' Melenczéig hatolt elre, a hol tényleg Jellachich sereg-ének elrseire talált. A Beseny felé útban lev III. hadtest Veigl tábornok által vezényelt elvédének 2 századból és 2 lövegbl álló éle a körülbelül 4 kilóméternyire az cmlitett helység eltt fekv majornál a magyarok kiállított rseire bukkant, melyek hamarosan visszahúzódtak Besenyre, hírül vivén az ellenség közeledését. Demhinski erre azonnal a továbbindulásra adott parancsot, míg a lovasság* néhány üteggel Desseívffy alatt a helység eltt azonnal csata:

rendbe

állt.

Ramherg

az elvédjétl vett azon hírre, miszerint BesenAainél alighanem az egész magv:r sereg CD Ov O O áll, az említett maiornál, melrnek /

O-t.

250

megszállására nyomban a 22. vadászzászlóaljat rendelte ki, eg^ész hadtestét harczrendbe állította és egyidejleg- a hadosztályávâl Keresztúr felé útban lev Wallmoden altábornagyot felszólította, miszerint a in. hadtest támogatására legalább egyik ezredét O-Beseny felé indítsa útnak.

hogy a visszavonnl(') had mennél több idt három támadó oszlopba tagozott hadosztálj^ával a különben is hosszasan készül ellenségre veti magát s bár annak soraiban pillanatnjá rendetlenséget okoz, nemsokára visszahúzódni kényszerül. Erre Jiainbevfi a magyarok által idközben teljesen odahagyott Besenyt elfoglalva, hadtestét az Aranka tidsó oldalára vezeti pihenést engedjen. E közben át, hogy csapatjainak néhány órai érkezett ide a lovas hadosztály is, melyet e napon ideiglenesen Ezalatt Dessew/fy^

nyerjen,

háró Lederer Károly tábornok vezényelt, a ki a kért részleges segély helyett jobbnak vélte mindjárt az egész hadosztályt Ramberg rendelkezésére bocsátani. DemhinsTci ezalatt a sereg zömével feltartóztatlannl fulj^tatta menetét, í\q;j hogy este háboritlanul Bánát - Komlóst érte el itt vette hniethy jelentését, hogy hadosztályával Nagy-Kikindára ért s mivel Demhinski idkíizben az oda menetelrl lemondott, Kmethyt ,

;

egyelre Zsombolyára

rendelte.

Dessewffy \\iközhQ\\ Komlós felé Kis-Teremiánál (Albrechtsflnr), a hol Dembinski 2 század felsmagyarországi gnerillát hagyott volt hátra, hadosztályával hosszabb pihent szándékozott tartani, de ezt sem tölthette el háborítlannl. Rumhery ugyanis délután 4 órakor, bár aznapra számára, jnint tudjuk, Beseny volt kitzve menetczélul, újból megindult hadtestével s mihelyt Kis-Teremiánál Dessewff'y rseire bukkant, ismét megtéve intézkedéseit egy nagyobbszerü támadásra, mire azonban most sem került a dolog, mivel azt sem Desseiv/fy, sem a két guérilla század nem várta be. Erre Ramhery^ miután küh'inhen is esteiedéit már s mivel csapatjait a zivaratos és ess idben megtett_ 5 mérföldnyi út alaposan kifárasztotta, a további üldözést beszüntetve, hadtestével Kis-Teremiánál t()tt tábort. Vesztesége e napon mindössze 1 halottra és 12 sebesültre rúgott ellenben a magyarok természetcsen osztrák forrás szerint csupán csak foglyokban 700 embert vesztetlek.

—

;

—

Lovas összeütközés Csatádnál. 184Ü. augusztus 8-án.

Augusztus 7-én DcmbinsM a felázott utakra való tekintettel mindössze Csatádig folytathatta visszavonulását, a hol azon elhatározásra jutott, miszerijit másna]) a visszavonulást Kis-Becskerekig folytatja. Azonnal irt tehát Kmetliynek Zsombolyára, hogy hadosztályával még az éj foljâmán a minden valószínség szerint Csatád

251

foló

clnyoniuli')

('ll<'iist''o-

jobb oldala

cIUmi

Idriasztí')

támadást

in-

túzz(>n. Ali.o- houy Dembinski ezen, \-alani'iit a temesvári ostromlá hadak parancsnokának, aróf Vécsey tábornoknak a kíizeledésérl szóló értesítést továbbította, Aulich és Kossuth aláírásával Aradról parancs érkezett, melynek értelmében az egész sereget gyors menetekben haladéktalannl oda kellett vezetnie. Ezen meghagyást azonban Dembhiski legkevésbé sem méltatta figyelemre, hanem

korábbi elhatározásához képest a visszavonnlásnak Kis-Becskerekre való folytatásához adta ki intézkedéseit, mely nem tndni, mi okból, csak 8-án délutánra terveztetett. A hátvédet most is Dessewff'y lovassága s l üteg volt hivatva képezni. Az osztrák sereg augusztus 7-ike és 8-ika folyamán a következ mozdulatokat hajtotta végre az I. hadtestnek zöme 7-én a Maros bal partjára kelt át és Rácz- és Német-Csanádig nyomult elre. Ezen hadtest Sartori dandára a Ludwig dandárból hozzá beosztott 3 századdá' a folyó jobb partján Apátfalva és MagyarCsanádig nj'-omult elre 1 zászlóalj és 1 lovas század Makó megszállására maradt vissza. A IV. hadtest Zomborból Hzent-MiklósigT Wallmoden lovas hadosztálya Valkány és Mokrinig s végül a Panjutin hadosztály a tüzér tartalékkal és a fhadiszállással (J-Besenyig nyomult elre a ITT. hafitest Kis-Teremiánál elfoglalt állásában maradt. E napon vette Hayiinii az értesítést, miszerint Klapka aug. 3-án egy sikerült kirohanása által a pest-bécsi összeköttetést megszakította.*) Bármennyire kellemetlenül érintette is ezen hir a táborszernagyot, annál kevésbé engedte magát általa a nap-Jiap mellett várható eldönt összeütközés eltt útjában feltartóztatni, mivel a Komárom körülzárására visszahagyott rség szükség esetén Nugeninek ez idtájt Székesfehérvárnál álló,**) valamint a Morva völgyében összpontosuló Nobili-ié\Q tartalékhadtestek támogatására is számithatott. Másrészt azonban nyugtalanította a táborszernagyot azon eshetség, hogy Klapka kitörése Pesten és más városokban esetleg zavargásokra szolgáltathatna okot. Hogy tehát ennek elejét vegye, Jahlonowskínak három I. hadtestbelí lovas századdal és lov. üteggel megersített dandárát Szegeden át Pestre küldötte vissza. Augusztus 8-án az /. hadtest Csanádról Rácz-Szent-Péteríg,. elvédével Perjámosig-, S irtnri dandára a Maros jobb partján XagyLakon át Sajténjig, a IV. hadte4 Szent-Miklósról Pészakig, elvédével Varjasig, a IIT. hadtest Kís-Teremiáról Bánát-Komlóson át Grabáczig, jobboldaloszlopával Zsombolyáig, Panjutin hadosztálva a tüzér tartalékkal és a fhadiszállással U-Besenvrl Lovri:

;

;

1

*) *"*)

Bvebbet errl Lásd

a 40. fejezetben.

erre nézve

bvebben

c fejezet

végén.

252

nyomult elre a lovas hadosztálynak parancsa volt, miszerint zömével a III. hadtesttel Grabáczra vonuljon, elvédét pedig Csa-

iiig-

;

tádig" tolja

elre.

Amint

ez utól)bi déltájban (xrabáczból bontakozni kezdett, tudomására jutott, miszerint Csatádon innen egy ellenséges lovas •ezred áll, melyet t. i. Dembin^ki éppen megkezdett visszavonulásának födözéséro állított ki. Erre WnUmodt'n az élen lev Simhschen dandárt 2 lov. üteggel nyomban támadásra rendeli elre, melyet a Lederer nehéz dandárnak 1 üteggel beérkezése után szintén támo-

gatni kellett volna.

Csatádboz kíizelebb érve, dandárul az elrendelt támindkét oldalán küzbefogott ütegekkel felvonultatván, habozás nélkül a magyar buszárokra veti magát, megjegyezvén, hogy Desseuff'y idközben az ellenség közeledésérl értesülvén, hátul hagyott ezredének támogatására hadosztályának tíibbi részeit megtámadis elrerendclte Csatád melll. Ain úgy látszik, hogy a tatás pillanatában a huszár osztagok egyesülése még nem volt teljes s igy Simhschen Dessewff'y els harczvonalát csakbamar visszavetette.

Simhschen

madáshoz az

út

beéikezctt Lederer dandárral együtt nyomban felvett folytatott üldözés közben Dessew/fy elkésett osztagai egymás után az osztrák lovasság feltartóztatását kísérlik meg, de eredménytelenül, mig végre a császáriak üldíizö utánn^'omulásának Nag3^-Jécsánál a visszavoiudásukat l)esziintetelt és ismét ar€zot váltott zászlóaljak és ütegek tüze szabott batárt. Ennek folytán Wallmoden délután 8 órakor JRamherg beérkezéséig a további ül-

Az idközben

és

Nagy-Jécsáig

dözést beszüntette. Mire azonban az altábornagy hadtestének egy részével Nagy-Jécsa elé ért, a magyarok azt már rég elhagyták volt. Erre a III. hadtest és Simhsrh.pn dandára Nagy-Jécsánál, Lederer dandára pedig Csatádnál szállott táborba. Wnllmnden badosztátya e napon IG halottat és ugyanannyi sebesültet, továbbá 20 lovat vesztett a magyarok vesztesége Kam;

—

berg szerint 00 70 halott és sebesült, továbl>á 1 'ó tiszt és szekér és az Attilla-buszárok lobogója legénység foglyul esett. :

;

A

temesvári csata.

184Ü. augusztus

DemMnski

1 lszernagvobbszánn'i

líiveg,

í)-én.

seregét a családi és nagy-jécsai ütközet után Kis-

Becskereknél eg^êsitette, a hova a délután folyamán Kmethy is bevonult badosztályával innen az altábornagy seregét másnap reggel i'gy kis utóvéd hátrahagyása mellett a Kyárád patak mögé ;

vezette vissza, a hol

annak

zíimét a

Csóka

Kmethy hadosztályt pedig Szakálbáz ])edig nem azon szándékkal, hogv itt az a

és

Vadász erd

között,

helyezte (d, ellenséggel komoly

nu'igött

még csa-

23-

hanem hogy Vécseyvel eg-yosülve és esetlegmagához vonva, az összes rendelkezésre álló csapatok-

lába bocsátkozzék, (Tíirg-eyt

is

kal Erdélybe húzódjék vissza. Mialatt Dembmski az erre vonatkozó intézkedések kibocsátásával volt elfoglalva, Bem, a ki Kossuthnak ismételt felszólítása

a föp.irancsnokság' átvételére Temesvárra sietett, reg-g-el 9 szinhel3'ére ért, a hol kölcsönös üdvözlés óra tájban a csata Uembinski feljegyzései szerint a után a két tábornok között folytán

—

—

következ párbeszéd folyt le :*) Dembinski „Tábornok, szerencsét kivánok önnek számos gyzelmei- és sikeréhez. Szerencsés ön, hogy távol volt a kormány :

székhelyétl

Bem

s

az urakkal

nem

bajlódnia!"

kellett

„Hohó, különben sem igen engedelmeskedtem volna.'' Dembinski: „Tábornok, nincsenek már Erdélyben oroszok?":

Bem: „St s

igen, több mint valaha!"

Dembinski: „Akkor hát mit mivel ön itt az isten szerelméért hány csapatot hoz magával?" Bem „ Hány csa])atot hozok magammal ? Egyet sem Dembinski „Ez esetben még kevésbé értem, mi hozza önt !

:

:

tulajdonkép ide ?"

Bem

—

Kossuth engem nevezett ki fvezérré, én hogy átvegyem a parancsnokságot." Miután Dembinski meglepetésébl magához tért, Bemet átölelve emigy fejezé be a párbeszédet: „Barátom, köszönöm, hogy :

„Xos hát

tehát azért jövök,

leveszed e nehéz keresztet vállaimról Ezek után Bem rögtön lóra szállt, hogy a sereg elfoglalt állását szemügyre vegye. Megjelenése a sereg körében mindenütt a legnagyobb lelkesedést szülte s a merre csak járt, a honvédek mindenütt dörg „ éljen "-nel fogadták. Lelovaglás közben Bem rögtön észrevette a Dembinski által választott állás hiányait, igy többek között az arczvonal gyengeségét, a jobb oldalnak igen könnyen bekövetkezhet megkerülését, a kiterjedt erdség és a már csak gyengén körülzárolt temesvári rség' által képezett felette kedveztlen háttért stb, minek folytán elhatározta, hogy passiv védelem helyett idvesztegetés nélkül az !

activ támadás szinterére lép. E helyett Dembinski minden áron rá akarta bírni a tábornokot, ne fogadná el a csatát, hanem hajtsa végre az általa szándékolt átkelést a Bega csatorna bal partjára, a hol a sereg néhány napig nyugton kipihenhetné magát." „Igen

válaszolá

csak

Bem, nem ok nélkül némi gúnj^mosolylyal

nem

Bem

—

hátrálhat az ember!"

szándéka különben abban állott, hogy az osztrákok esetXyárád patak mentén kifejtend lövegtz

leges támadását kivált a *)

—

de örökké

Lásd Danzer, Dembinski Magyarországon

372. oldal.

254

mialatt a Szakáiházánál álló Kmeihy hadosztálynak az elnyomuló osztrákok jobb oldala ellen erélyesen támadólag- kellelt volna fellépnie, hogy ezáltal mennél több ellenséges ert vonjon mag'ára Megjegyzend különben, hogy Bem az napra az általános helyzetrl nyert tájékozás fol^^tán még nem igen várt komoly csatát s igy Kmethy tüntet mozdulatának és a tüzérség foglalkoztató harczának leple alatt, este felé Aradra szándékozott vonulni, hogy ott Görgeyvel egyesüljön. Haynau augusztus 9-én seregét Kis-Becskereknél szándékozott összpontositani és szintén csak a következ napra, Temesvár

állal ellensúlyozni iparkodik,

eszközlend elnyomulása alkalmával, számitolt komoly összeütközésre 9-ikére szóló intézkedése értelmében tehát az egyes seregtesteknek a következ mozdulatokat kclle végrehajtaniok az át Vingára renI. hadtest z(ime Rácz-Szent-Pétorröl Monostoron deltetett, hogy Arad-Temesvár közöitt az összekcittetést megszakítsa, illetleg hogy Arad várát a Maros balpartja felli oldalon elszigeugyanezen hadtest Sartori dandára Sajténja^l Pécskára metelje felé

;

:

;

netelt,

IV.

kellett szemmel tartania. A Hodonyra vonult és elvédjét

Görgeyt és Arad várát

honnan

hadtest

Pészakról

Knézen

át

A

át szintén az arad-temesvári országútig tolta elre. hadtest parancsot kapott, miszerint Nagy-Jécsáról Kis-Becskerekre vonulva, ezen hel3'ség és a Nyárád patak között foglaljon állást jobb oldaloszlopának Zsombolyáról Gyertyámoson és Bereg-

Merczifalván III,

;

szászon át Szakáiházára kellett vonulnia. WcfZ^morfeíi lovas hadosztályának a III. hadtest elvédje gyanánt tle telhetleg messze kellett

Temesvár felé vonulnia, hogy erszakos kémszemle utján az ellenség helyzetét megállapitsa. Maga a fparancsnok a Panjutin hadosztálylyal és a tüzértartalékkal Lovrinról BiUéten át Kis-Becskerekre vonult.

líaming szerint a Temesvár eltt összpontosult, valamint a másutt elvezényelve lev osztrák haderk állománya ez idtájt a

következ

Az

volt

hadtest:*) III. a a IV. a Panjutin hadosztály: a Walhnoden lov. í\ tüzértartalék I.

:

14

zlj,

11 lov. század,

48

líiveg,

a macával hozott mintegy 38.000 emalatt állott ágyúval, Kmethy 70(10 emljerc 28 ágyúval, tehát összesen 4"). 000 ember 151 ágyúval, továbbá \"écseynek mintegy 9000 fnyi hadteste, melynek legibb gondját azonban ir.ég most is a vár kíirülzárolása képezte, végre vagy 10.000 ÍV)n\i ((ilkel csapat, mely úgyszólván esak a számot szaporította anélkül, hoyy sok liasznot

paraiicsiioksáj^'a

ber

:

12.*}

bajtott volna.

Az osztrák sereg töl^bi részei kövelkezíjlcg voltak elosztva az ország nyngati részeiben, Pest-Bndán és Komáromnál összesen 21 zászlóalj, 7 lovas század és 48 líiveg", mintegy 20.000 fnyi állománynyal volt kikülíinitve a 4 zászlóaljból, 2 lov. századból és lövegbl álló Bianchi dandár tudvalevleg a Tisza jobb partján maradt vissza Szegeden 1 zászlóalj és 1 lovas század Szabadkán ugyanannyi maradt; Althann és Krapf portyázó különitményei egyenként 1 zászlóaljból, 3 lov. századból és 3 lövegbl, a Pest felé visszairányított Jahlonowslci dandár pedig 4 zászlóaljból, 3 lov. századból és 12 líivegbl állott. E szerint a tulajdonképeni díintö hadmveletek szinhetyétl távol volt: 33 zászlóalj, 20 lov. század 28.000 fnyi állománynyal. és 72 löveg, összesen 27.000 A Wallmoden badosztály vett intézkedés szerint augusztus melyí^)-én reggeli 4 órakor indult el Jécsáról Kis-Recskerek felé, nek közelében fél 9 óra tájban Dcmlnnskinek 6 8 lov. századból és 4 lövegbl álló hátvédérc bukkant, me\y utóbbiak már nagy távolságról kezdték meg a tüzelést a láthatáron felbukkant osztrák lovas osztagokra. Erre Wallmoden hadosztályát a könn3'ü dandárral az els, a nehézzel a második harczvonalban felvonultatva, ütegeit Kis- Becskerek felé rendelte elre. Rövid ágyúzás után a magyar ütegek a helységbe húzódtak vissza, hol az egész utóvéd födött állást foglalt, hogy az osztrák lovasokat az Aranka patakon leend átkelés közben megrohanja. Ennek folytán Wallmodin a kedvezbb terepviszonyokra való tekintettel a Simhschen dandárt a Ferdinánd császár dsidás ezreddel, két lov. és egy röppenty üteggel Becskerektl északra rendelte az Arankán át Uj-Besenj' felé s csak a Lederer dandár fenmaradó részét Becskerek helység felé, honnan a jobb oldalában megkerült magyar hátvéd a Nyárád patak mögé húzódott vissza. Ekkorára már a Nagy-Jécsáról reggeli 5 órakor elindult osztrák ///. hadtest is megjelent a harcz színhelyén és miután Ram^>erg legelbb Fiquelmont dragonyos ezredét AVallmoden jobb szárn3'ának támogatására elretolta, a hadtest g-yalogsága is részint Becskereken keresztül, részint attól délre vonult át az Aranka patakon, hogy aztán a túlsó magaslatokon a Wolf dandárral a jobb, a Dossen dandárral a balszárnyon készenlétbe helyezkedjék Veigl lovas dandára a gyalogság jobb oldalának biztosítására attól kissé jobbra :

;

;

;

—

—

;

elre

állott

fel.

256

Miután idközben a Beeskerek tájékán volt mag'3âr részint

az

országúton,

részlien

Uj-Besenyn

át

kivétel

csapatok nélkül a

Nyárád patak mögé húzódtak vissza s igy déleltt 10 óra tájban úgy látszott, mintha az nap már komolyabb összeütközésre nem kerülne a dolog, Simhschen Beseny tájékáról újból a temesvári országút mellé rendeltetett, hogy a lovas hadosztály feladatához képest szemrevételezés czéljából Temesvár felé nyomulhasson elre. Ezalatt Haynau a Lovrinról reggeli 4 órakor elindult Fatijutin hadosztály és tüzértartalék élén déleltt fél 10 óra körül szintén Becskerekre érkezett és elsövonalbeli csapatjai körében megjelenve, úgy a lovas hadosztályt, valamint a III. hadtestet is az

eln^ômulásnak folj'tatására utasította. jVlig hogy ezen csapatok kevéssel 10 óra ntán mozdulataikat megkezdették, néhány a Nyárád patak mögött jól elhelyezett és kisebb lovas osztagok által fedezett magyar üteg élénk tüzelést kezdett ellenük. Erre Haynau két üteget a temesvári országút mentén, kettt pedig lépcss alakban jobbra oly módon vonultatott fel a Nj'árád pataktól mintegy 2700 lépésnyi távolságra, hogy azok onnan a magyar ütegeket kereszt-

tz

alá foghatták.

Mintán ekkor már Bem vette volt át a magyar hadak fve, mint tudjuk, a csata elfogadását határozta el, ennek megfelelleg a tábornok azonnal gondoskodott tüzérségének megersítésérl, a melynek támasza gyanánt még néhány lovas osztagot, az országút mentén hátrább fekv csárdához pedig 2 3 zászlóaljat rendelt elre, egyidejleg pedig intézkedett, miszerint az egész sereg a Csóka és a Vadász erd melll elbbre vonulva, az országút mentén és attól jobbra csatarendbe álljon. Éhez képest az országút mentén Gaál hadteste, attól jobbra a Vécsey hadtestbl vett néhány zászlóaljjal és üteggel megersített Ouyon hadtest, az aradi út mentén legszéls jobb szárny gyanánt pedig a lovasság" vonult fel Lesseiüff'y parancsnoksága alatt Vécsey hadteste fenmaradó részével a vár szemmeltartására maradt vissza, a nagyobbára löfegyvertelen ujonczzászlóaljakat végre, mel^êknek Bem különben sem véle nagy hasznát vehetni, Aradra küldte elre. Miután Haynau észrevette, hogy a magyar ütegek száma a Nyárád patak mentén minduntalan szaporodik, ami egyszersmind zényletét s

—

;

arra engedett következtetni, hogy a magyarok még az napon keresik a csata alkalmát, rendelt is még két tizenkétfontos üteget elre tüzértartalékából a temesvári országúttól keletre és a már tzben állóktól valamivel jobban a Nyárád patak felé elre és egyúttal

a Panjutin hadosztályt, valamint ennek bal szárnyán a Sinihschen dandárt is elbbre rendelte Uj-Beseny felé végül pedig a Hodonyra irányított IV. hadtestnek parancsot küldött, miszerint útját Szt. -András felé folytatva, az ellenség jobb oldalába kerülni iparkodjék. ;

27 Amint

ezt

Bem

meglátta, 6 század huszárt

1

üteg-g-el

nyom-

Xyárádon, liooy az osztrák balszáni}^ ütegeket bal oldalba lógják. A huszárok jól végezték feladatukat s a megtámadt ellenséges ütegek oly sietve és rendetlenül hátrálának, hogy az utánuk nyomuló orosz zászlóaljakat is rendetlenségbe hozzák. Erre Haynati a 4 század Ferdinánd császár vértes által megersitett s igy 14 századból és 1 ütegbl álló Simhschen lovas dandárt rendelte ki ellentámadásra, mely három harczvonalba tagozva a huszárokra vetvén magát, ezeket már túlerejénél fogva is könny

ban

átkiild

a

Xyárád mögé Ennek megtörténte után

szerrel újból a

szoritotta vissza.*)

az osztrák had délután 4 óra tájban következleg fejezte be felvonulását a Nyárád patakkal szemben, a temesvári országattól átlag mintegy 2000 lépésnyi távolságra úttól délnyugatra a III. hadtest fejldött fel oszlopokban, elrevont ütegekkel, két harczvonalban s jobb száru^^án a Fiquclmont dragonyos ezreddel az Auersperg vértes ezred még- tovább jobbra a :

;

mút

baloldalán lovas osztagok állott fel; a ettl baha az Uj-Besenyfödözete alatt a tüzértartalék vonult fel rl az országúttal jjárhuzamosan a Xyárád patak felé vezet út mmdkét oldalán az ottani széles és lapos hátú emelkedésen Panjutin hadosztálya s ettl balra a lapályon a huszárok visszaüzése után újból sorakozott Simhschen lovas dandár állott fel; 4 orosz zászlóalj 12 löveggel általános tartalék g^ânánt a temesvári orfelállitást, leghátul pedig Kis-Becskeszágút menti erdcskénél rek megszállására 2 orosz és 1 osztrák zászlóalj maradt vissza. Az osztrák seregnek ezen felvonulása alatt Bein, tüzérségi lszere fogytán lévén és miután saját gyalogsága is felvonulófélben volt, ütegei által csak gyeng-e tüzelést tartatott fenn és hogy az

jobb oldal biztosítására

;

vn

ellenség figyelmét mindinkább az aradi úttól el, Szakáiháza felé az itt már különben is készenlétben álló KmethyneJc parancsot küldött, miszermt huszárjaival élénkebben nyugtalanitsa az osztrákok jobb szárnyát. mint az els huszár osztagok a melléjük adott üteggel Szakáiházánál a Xj^árádon, illetleg a Beregszón átkeltek, Wallmoden rögtön az Auersperg vérteseket rendelte ki ellenök, a kik az élen

terelje,

A

*) Ezen lovas támadásról Raming müvében következleg- nyilatkozik „Da der Feind hinter unseren speienden Batterien, besonders links von der Cbaussée nocb kelne grösseren Truppenmassen bemerkte, und die zu-

zwei österreichischen Zwölipfüuder-Battcrien imallmühAvanciren ibn besonders benacbtheiligen mochten, überdies das oben erwáhnte Formieren seiner allgemeinen Gescbützlinie durch einige offensive Bewegungen maskirt werdeu musste, so unternabm er einen kübnen Kavallerieangriff gegen die linké Flanke unserer vorgeschobenen Batterien, welcber, obgleich von uns zurückgeschlagen, docli bewie«, dass noch die sprüchwörtliche Kampílust und Tolllvühnheit in den Reihen der stets tapfern Husaren wohnte."

letzt vorgefalirenen

ligen

1848-49. kat.

tört. III.;

17

258

lev huszárokat most újonnan

visszavetve, 3 lüveg-et

átkelt

huszár

osztagok

hatalmukba ejtettek ámde egy másik üteg" oldalba ;

és

fogják a vérteseket, minek folytán azok az imént elfoglalt 3 löveg hátrahagyása mellett gyorsan kereket oldanak. Ezalatt a csatavonal közepén osztrák részrl 108, magyar részrl pedig 120 lövegnek részvétele mellett valóban nagyszer ágyúharcz fejldött ki, melj'nek heve azonban több mint 2 órai tartam után magyar részen a beállott lszerhiány miatt rohamosan

apadni kezdett.

Ezen kedvez alkalmat felhasználni akarván, Hayiiau, nem sokat tördve Kmethy tüntotleges elnyomulásával, teljesen felvonult seregének az általános elnyomulás megkezdését hagyta meg, remélve, hogy legközelebb már a IV. hadtest is közbelép Szt. András fell, a miben tényleg nem is csalódott. Liechtenstein altábornagy ug3ânis, a ki hadtestével hajnali 4 órakor indult el Pészakról, Varjasra érve, innen Medvey lovas százados jiarancsnoksága alatt egy portyázó csapatot Kétfélén át Urczifalvára, a Siegenthal (volt Benedek) elvéd-dandárt pedig' Merczifalvának irányította. Orczifalván Medvey százados a Temesvárról Arad felé éppen útban lev, ostromágyukat és társzekeret kisér ellenséges különitményrc bukkant s abból 4 ágyút, 260 társzekeret és 82 lovat hatalmába, 280 embert pedig foglyul ejtett, A kisér legénj^ség többi része részint Arad felé, részint vissza Temesvárnak menekült el. Utóbbiak útközben a szintén Arad felé indított kaszás néppel találkozván, ezt is magukkal ragadták. Az ekként visszakerült ujonczhadat Bem gyalogsági jobb szárnya mögé állította fel. Siegenthal dandára iSlerczifalvánál (Kárány) szintén egy magyar különítményre talált, melynek az aradi utón a forgalmat kellett biztosítania s a melynek ilyformán a túler ell ugyancsak Temesvárra kellett visszahúzódnia. Maga Liechtenstein a hadtest többi részeivel déltájban ért Hodonyra s itt a Temesvár fell áthangzó ágyúzást meghallván, minden idveszteség nélkül, saját ösztönébl tovább fol3^tatta útját Szt. András felé s ig}^ Haynau azon késbb kézhez vett parancsát, hogy sietve a csatatérre nyomuljon, megelzte. A vett parancs azonban arra birta a herczeget, hogy személyesen elvéd-dandárához lovagolva, azt

is

Szt.

András

felé terelje.

Herzinger gránátos hadosztályával és a IV. hadtest tüzérségével negyed 5 óra tájban Szt. Andrásra érve, annak délnyugati csúcsánál rögtön felvonultatta gyalogságát, 2 tizenkét fontos ütegét pedig kissé jobbra hátul, az Uj-Besenyre vezet út mentén vonuloltatta fel, ugy hogy azok a magyar jobbszárnyütegeket éppen dalba fogták, a mi ez utóbbiakat gyors visszavonulásra késztette. Hasonlóan hátrább vonultak ekkor már a lépcsnként egészen a Nyaradig elbbrevonult osztrák ütegek hatásos tüze folytán a lszer-

259

bül majdiieiu végkép kifogyott magyar kozéphadbeli ütegek Ny arád balparti halmokon újból állást foglaltak.

is,

de

azért a

Mihelyt

Bem

küld(')tt

a

András fell kibontakozó ellenséges tömeKmelhynek nyomban ujabb rendeletet hogy támadása által az ellenség figyelmét

a Szt.

gek közbelépésérl

értesült,

balszárn3'ra,

mindenképpen magára vonni igyekezzék,

maga pedig haladék

nélkül a jobb szárny felé vágtatott el. Szerencsétlenségére Bem^ a ki különben is gyenge lovas volt, útközben felbukott lovával s végzctteljes esése közben oly súlyosan sértette meg vállpereczét, hogy kísérete, mint a vezérletet tovább intézni képtelent a Vadász-

erdben lev vadászlakba

vitette

el.

E közben

Herzinger hadosztálj^^át, miután a Nyaradon való átkelés Szt. Andrástól délnyugtaira a mocsaras partok miatt lehetetlennek látszott, kissé keletre, a patakon átvezet ut mellé tolta el, ütegeit pedig azonnal felvonultatta a patakon át vezet hid mindkét oldalán. Ezalatt még tovább keletre, az aradi országút mentén a Siegenthal dandár szintén egészen a Nyárád patakig nyomult elre, melynek khidja mentén ugyancsak tüzérségét szólaltatta meg. A magyar csatavonal jobb szárnyának oldalában és hátában becsapódó lövedékek mindenekeltt azt eredmén3'ezték, hogy a második harczvonalban álló kaszás nép csakhamar széjjelszaladt és vad futással száguldott tova a Vadász-erd mindent eltakaró leple alá. Herzingerrel és Siegenthallal szemben Desseívffy alatt a jobb szárnyon álló 2 lovas ezred és 3 üteg foglalt állást. Miután a legszéls balszárnyon Kmethy., bár támadó elnyomulása már folyamatban volt, a dolgok állására dönt befolyást

egyhamar ugy sem gyakorolhatott, délután V25 és 5 óra között

immár kétségen

felül állott.

—

a csata krizise ez idtájt tetpontját érte el s végeredménye Ezen hetyzet a csataterven is fel van

—

tüntetve.

Herzinger

mindsürübben becsapódó lövedékei csakhamar a

magyar jobb szárny többi gyalogságát is rendetlenségébe hozzák, ugy hogy az anélkül, hogy csak egy lövést tennie is alkalma lett volna, szintén már csak menekülésre gondol. Dessewffy lovasságával egyideig sikerrel tartja magát állásában s különösen az aradi országút mentén felvonult ütege oly dicséretesen mködött, hogy a Siegenthal dandár nem igen tartotta még tanácsosnak a Nyárád patakon átkelni, miáltal Guyon hadtestének ideje akadt, hogy bár rendetlen futással, de legalább az ellenség közvetlen behatásán kívül, tnjön el a közeli Vadász-erdbe. Daczára annak, hogy hovatovább gyalogság-gal vegyest már a jobb szárny s közép tüzérsége is hátat fordit az ellenségnek, a derék huszárok, szilárd kitartásuk fontossága érzetében utolsó pillanatig nem tágítanak helyükrl csak midn ünschuld osztrák vezérkari századosnak 1 üteggel és 1 lovas századdal Kovácsinál a ;

17*

260

N3^árádo]i átkelve, Desseívffy jobb oldalába, illetleg- hátába kerülni sikerült, hag-yták oda végre a huszárok is a küzdteret. Erre aztán az egész osztrák IV. hadtest átkelt a Nyaradon, hog^y a hátráló hon-

üldözbe vegye, a kik vezér hiján lévén, önszántukból már nem igen gondoltak a megbomlott rendnek esetleg a Beregszó védeket

patak mentén való újbóli helyreállítására. Dembinslci, Mészáros és Perczel jelen voltak ugyan a seregháta mögött a csata színhelyén, de ugy látszik csak késn értesültek a fvezér megsebesülésérl, a midn is Deiiihinski^ nehogy a vezére vesztett seregben az elharapódzott fejetlenség a teljes feloszlást vonja maga után, egy idre megint átvévén a parancsnokságot, a seregtesteknek Remetét és Lúgost tzte ki hátrálási pontul. Szerencsére az ellenség még csak nem is sejtette a magjâr hadnak, de kivált a jobb szárnjaiak bekövetkezett teljes felbomlását, a mi nagyrészt a közeli erdségek mindent eltakaró leplének köszönhet, s igy Haynau erélyes közbevágás és üldözés helyett seregtesteit a Nyaradon tul elbb egész rendszeresen ujabb csatavonalba állítani vélte szükségesnek, hogy központosított ervel nyomuljon a Beregszó patak mentén várt ujabb ellentállás megtörésére elre. A kiadott intézkedés értelmében a sereg átkelése a Nyaradon balról jobb felé léjjcszetesen történt. A IV. hadtest után, st részben már ezt megelzleg, a SSimhschen lovas dandár kelt át a patak túlsó partjára, ezt Fanjiiün hadosztálya, továbbá az országút mentén a tüzértartalék s legvégül utolsó lépcs gyanánt a III. hadtest követte. Mig az osztrák közép átkelése közben alig talált ellentállásra, addig a jobb szárnyat a Szakáiháza fell elnyomuló Kmethy, aki Bem ismételt sürgetésére tényleg hozzálátott a támadó elnyomuláshoz, majd hogy megkerüléssel nem fenyegette. Evvel szemben a Lederer dandárnak e szárnyon maradt része, az Auersperg vértes ezred 1 üteggel vonult fel horogalakban hátrahúzott jobb szárny

gyanánt, melyhez késbb még 3 tüzértartalékbeli üteg, 1 század Sunstenau-vértessel és 1 osztály Fiquelmont dragonyossal járult. Kmethy a magyar középhad és jobb szárny futásáról értesülvén, rövid ágjaizás után Szakáiházán át, a hol megfelel hátvédet hagyott hátra, a Csóka erdbe húzódott vissza. Haynau azon hiszemben, hogy a Beregszó mentén ujabb ellentállásra talál, seregét, mihelyt a Nyaradon átkelt, a támadó elnyomulás folytatása eltt az aradi és kis-becskereki országutak mentén két nagy csoportban egyesitette,*) az utóbbi közelében a csárda körül a Szakáiházánál maradt gyenge különítményt kivéve, az egész III. hadtest és annak jobb szárnyán a Lederer dandár *)

Lásd a csataterven az

esti 6 és 7

óra közti helyzetet.

2G1

zöme gyülckozott

a III. hadtest mög'ött a tüzér tartalék állott fol. utóbbemlitett hadtesttl balra Fanjutin hadosztálya vonult fel. aradi ország-út mentén, a csárda melletti útkönyüknél a Herzinkét csogyülekezett a IV. hadtest tüzérségével. ijer hadosztály port között (isszeköttetésül Simh^chen lovas daiidára vonult fel. :

Az Az

A

dandára mindjárt a Nyárád patakon történt átkelése után Vadászerdö megkerülésére és az aradi összeköttetések megszakitására Kovácsi felé különittetett ki. Az osztrák seregnek ezen újbóli csoportosítása és rendezke-! dése a visszavonuló magyaroknak, a kik ezáltal idt nyertek, csak javára szolgálhatott de még igy is a Csóka és Vadászerdben kisebb-nagyobb csoportokban nagy lármával ide-ode bolyongó honvédek körében Icirhatlan zavar és kétségbeesés uralkodott, minek folytán a felbomlás csakhamrr oly fokra hágott, hogy mindennem csapatkötelék teljesen megsznvén, sokan a menekülk közül ismét észak és nyugat felé vissza, egyenesen az utánnyomuló ellenség" torkába szaladtak. Ép egész az egész seregbl csak Kmethy hadosztálya és Vécsey hadtestének azon része maradt, mel}' a várral szemben elfoglalt állásában hagyatott meg. Ez utóbbinak különben a csata folj'amán szintén akadt teendje. A vár parancsnoka, háró Rukawina altábornagy ugyanis déltíieqenthul

íi

;

után 3 óra tájban északnyugati Iránjából ers ágj'úzást hallván, ebbl a közeli felmentés bekövetkezésére vélt következtetést von^ hatni. Hogy tehát az összeköttetést a felment sereg-g-el minél elbb helyreállítsa, nyomban parancsot adott háró Blomberg ezredesnek, miszerint 6 század Schvvarzenberg dsidással, 2 század Sivkovic és 2 század Rukavina gyalogossal, továbbá 1 lövész csztaggal és 1 hatfontos üteggel a Bécsi kapun át kirohanást eszközöljön. Blombergnek tényleg' sikerül is a körülzároló vonalat rövid idre át-

ámde Vécsey csakhamar nagyobb ervel ellene fordul és újból a várba szorítja vissza. Eszerint ezen kitörés az akkor még" teljes csatarendben álló magyar hadra befolyást egyáltalában nem gya-

törni,

korolhatott.

Mialatt a honvéd csapatok a Vadászerdben fej nélkül ideoda futkostak, Dembinski és Mészáros véletlenül találkoztak Bemmel a vádászlakban, a hova ez magát bekötöztetés végett vitette ez alkalommal kitnt, hogy vállpereczét nem törés, hanem csak ersebb liczamodás érte, mely azonban legalább néhány napi nyug-

vást mulhatlanul megkövetelt.

Bem Denibinskit kérte fel, vállalná sereg fvezérletét, amit azonban ez kereken visszautasított. Alíután a fparancsnokság ideiglenes elvállalása tekintetében a szintén jelenlev Mészáros, Vécsey és Dessewffy tábornokok sem mutattak hajlandóságot, Bem Guyont nevezte ki vezérkari fnökévé, a ki által Kmelhynek és Vécseyiiek parancsot küldetett, hogy hátII3'

körülmények között

el újból a

202

vedül maradva, a másnap hihetleg' üldözésükre kelend ellenséget lehetleg" feltartóztassák. Rendelkezéseinek kibocsátása után Bem még azon éjjel Lúgosra vitette magát, a hova serege romjai is útban voltak már. Mire az osztrák seregtestek fentebb jelzett és a csataterven is feltüntetett újbóli csoportosításukat a Nyárád pataktól délre befejezték, már-már esteledni kezdett. Ez, valamint azon körülmény, hogy a csapatok e napon kora hajnal óta talpon, 9 11 óra hoszszat pedig harczban állottak, Hayyiaut azon elhatározásra birta, hogy a támadás folytatásáról lemondva, csapatjait az általuk elfoglalt állásban pihenni engedje, az ell lev Vadász- és Csókaerd meg-

—

szállására csupán 3 osztrák, illetleg 3 orosz zászlóalj rendeltetett ki, a két erd közé pedig Simbschen dandára s e mögött a Her-

zinger hadosztálynak egyik gránátos zászlóalja 1 üteggel tolatott elre. Magának a sereg fparancsnokának, Haynau táborszernagynak azon minden esetre különös és bizarr gondolata támadt, hogy egy Sunstenau vértes századból, egy osztály Császár-dsidásból és 1 lov. ütegbl alakított különítmény élén maga siessen a visszavonuló hadakon keresztül Temesvárra, hogy a vár vitéz rségének személyesen vigye meg küszöbön álló, illetleg már ténynyé vált felmentése örvendetes hirét. Ezen lovaglása közben látta csak a táborszernagy a magyar had felbomlásának félreismerhetlen jeleibl, hogy e nap aránylag csekély erfeszítés mellett úgyszólván az egész hadjárat eldöntését vonta maga után. Magától érthet dolog, hogy Temesvárnak kellemesen meglepett rsége hálatelt szivvel és örömrivalgással üdvözölte felmentjét. A váratlanul kedvez fordulat arra birta Haynaut^ hogy seregét még kés este, részben pedig az éj folyamán még közelebb vonja Temesvárhoz. E tekintetben kiadott intézkedései szerint Siegenthaí dandára Kovácsi mellett ütött tábort s a Vadászerd keleti szélét a 12. vadász zászlóalj által szállatta meg; Herzinger hadosztátya közvetlenül a Vadászerd mögött az aradi út mentén vonult éji nyugalomra s az emiitett erdt két zászlóalja által tartotta megszállva. A III. hadtest 2 zászlóalja Szakáiháza megszállására maradt vissza, zöme pedig még az éj folyamán Temesvárra vonult, a hol éjféltájban a vár sikozatán ütött tábort. Panjutin hadosztálya közvetlenül a Csóka erd mögött, a kis-becskereki út mentén állott fel, 3 zászlóalja magát az emiitett erdt tartotta megszállva. Simbschen könny lovas dandára Temesvárban, Lederer nehéz lovas dandára a tüzér tartalékkal a kis-becskereki úttól jobbra, a Csárda és a Nyárád patak között töltötte az éjjelt. Miutáii a temesvári küzdelem, egyes lovassági összecsapásokat leszámítva, kizárólag a szemben álló tüzértömegek harczából állott, a kézi lfegyverokozta veszteségek mindkét részen majdnem jelen-

263

mondhatók. Az osztrákok halottakban 1 tisztet és 34 embert, sebesültekben 7 tisztet és 146 embert, Panjutin hadosztálya 1 halottat, sebesültekben pedig 3 tisztet és 16 embert vesztett; a szövetségesek összes vesztesége e szerint: 11 tiszt, 11)7 fnyi legénység és 190 ló. A magyarok fegyverokozta vesztesége ismeretlen, de hozzávetleg keriilbelül kétszerakkorának mondják, mint a szövetségesekét. Annál többet tett ki a megszíiköttek száma s elképzelhet, mily nagy lehetett a felbomlás és deinoralizáczió a vezére vesztett seregben, ha mint mondják, mintegy 10.000 ember fegya foglyul verét elhányva, a szélrózsa minden irányában elszéledt esettek számát osztrák források hozzávetleg 6000 fre teszik. Bem újonnan kinevezett vezérkari fnöke, Guyon a csata ered„Teményérl a kormánynak a következ jelentéssel számolt be mesvár, 1849. augusztus 9-én. A temesvári csata elveszett. Az ellenség nagj'on ers volt. A sereg teljesen szét van verve. Dessevvffy Lúgosra ment, hogy a lovasságot összeszedje én is oda utazom, hogy a gyalogságot és tüzérséget összeszedjem. Bem vállpereezét túkteleiiekiiek

;

:

:

tíirte.

Guyon

s.

k."

A

temesvári csata sorsával az egész hadjárat sorsa is el volt döntve, amennyiben a szövetségesek hatalmas seregével szemben most már csak Görgeynek mintegy 30.000 fnyi hada volt az egyedüli harczképes, miután Klapka komáromi serege mint a várhoz kötött, befolyást az ügyek menetére már nem igen gyakorolhatott.

Az osztrák fhader zömének a fvárosok felé megkezdett elnyomulásával egyidejleg, Nugent táborszernagy is, a ki csapatjait tudvalevleg június elején Pettau körül egyesitette,*) a fsereg jobb oldalát biztosítandó, újból megkezdte port3^ázásait a Dunán túl. Az alkalmat a mozdulatok megkezdésére a Gyr elfoglalásáról szóló hir szolgáltatta, minek folytán Nugent július 12-én Knezevich ezredest külíinitményével Letenj'érl újból Nagy-Kanizsára, a Zeisherg dandár egy részét pedig Szerdahety és RáczKanizsa felé tolta elre ezen különitmémêk, miután jövetelük hirére a Csurgó és Iharos-Berénynél álló népfölkel osztagok elszé;

sem találtak ellentállásra. Az elbb emiitett különitmén3-ekkel egyidejleg Dondorf r-

ledtek, sehol

nagy a

Piret ezred 4-ik zászlóaljával,

1

chevauxlegers és

1

vértes

Zalamegyébe nyomult elre, a hol hir szerint szintén népfölkel osztagok alakultak. Dondorf július 12-én Körmendre, 14-én pedig Zala-Egerszegre ért s útközben csak a böröndi erdben bukkant kisebb népfölkel osztagokra, meIjek azonban ellentállás kifejtése nélkül széjjelszaladtak. Július osztaggal,

továbbá

4

löveggel

15-én Knezevich két vadász századja ért Zalaegerszegre, miáltal a két portyázó küliinitmén}' közíitt az összeköttetés heh'reállt. *)

Lásd ezon kötet

108. o'dalán.

264

Dondorf rnagy hirül vette, hogy Vas megyében teszámú népíVilkelés szervezdik, külíinitményével rögtíin Lövn, Körmenden át Szombathel3're, innen pedig- július 20-áu Sárv^árra nyomult, honnan elrseit a Rábáig tolta elre. Itt Donfíor/" különitményét a következ napon eg-y 1800 fnyi fölkel csapat támadta meg-, mely azonban néhány ágyúlövésre újból kereket oldott. Dondorf a menekülket Kis-Czellig üldözte, honnan 22-én Jánosházára menetelt, de már 24-én, miután fölkel csapatok többé sehol sem mutatkoztak, újból Zalaegerszegre rendeltetett ^"?
kintélyes

mulva, JeUachich déli seregével lépjen érintkezésbe. Az elvonuló csapatok helyett a horvát-stiriai határt egy dandár, Kszeget és Szombathelyt pedig Alsó-Ausztriából újonnan odarendelt csapatok-

nak

kellett megsz-\llaniok.

Az általános elnj'onnilás megkezdése alkalmával július végén Nugent hadteste a következ részekbl állott qróf Pálffy altábornagynak 5843 gyalogost és 517 lovast és /ârd Tj/r^'/Zs altábornagynak 2895 gyalogost és 135 lovast számláló hadosztályíiiból Dondorf rnagynak 495 gyalogosból és 100 lovasból álló portyázó kü:

;

lönitményébl, továbbá 2V2 gyalog, 2 lov. és Va tizenkétfontos ütegbl, mel}^ csapatok állománya együttvéve 10.435 embert és 30 löveget tett ki. Ezenkívül a Muraköz megszállására Knescvich alatt 4 horvát fölkel zászlóalj maradt vissza, a ki Xagj^-Kanizsát, továbbá a Mura átkelket Letenj^énél, Légrádnál, Rácz-Kanizsánál és Szerdahelynél 1 1 osztaggal szállotta meg. Július 26-án Pálfí'y hadosztálya Surdot, Buritsé Iháros-Berényt, Dondorf különítménye pedig Marczalt érte el. Július 28-án Nugent mindkét hadosztályát Iháros-Berénynél összpontosította, Dondorf különitményét pedig Néniet-Dédre vonta. Azon hirre, miszerint Kaposvár tájékán Noszlopy alatt a kell számú huszár osztagokkal és ágyúkkal ellátott mintegy 12.000 fnyi fölkel és 1200 fnyi honvéd csapat gylt össze, július 29-én Nugent hadának zömével I^öhíinj'ére vonult, Dondorfot pedig Kaposvárig tolta elre. Nosslopy azonban az cisszeütkíizés ell Bony-

—

át a Duna mögé húzódott vissza, mire hadtestét Kaposvárnál egyesitette.

hádon

Nugent

.'50-án

egész

Augusztus 1-én Pécs felé folytatta Nugent elnye »mnlását hadának hova az 3-ika és 4-ikc folyamán érkezett meg Dondorf a fölkelk további szemmeltartása czéljából Dombóvárra rendeltetett. Augusztus 5-én végre Nugent clcsapatjait egészen a Dunáig tolta elre s annak mentén Batát, Mohácsot és Patinát szállatta meg utóbb emiitett helyen egyszersmind a hidveréshez szükséges zíimével, a

;

;

elkészületeket *)

is

megtétette.

Lásd ezen kötet

237. oldalán.

HARMINCZNYOLCZADIK A TÜágosi

FEJEZI^:T.

fegyverletétel.

Kossuth és Aitlirh luidiigymiiiister Aradra érve, itt minden lehett megtettek a végs ellentállás kifejthctésének megvalósulása érdekében, st, kivált a kormányzó a mindjobban (isszetornyosnló vészfelhk daczára, még a tekintetben sem acha lel teljesen a reményt, hátha sikerül az ügyek menetében akárcsak tavaszszal egy csapással njból kedvez fordulatot elidézni. A szegedi elsánczolt tábor föladása után a kormányzó és hadügyminiszter által az eldönt küzdelmek színhelyéül igen helyesen Arad és kíirnyéke szemeltetett ki. a hol o czé\hól lO.ssuth, mint már elbb emiitettük,*) mintegy 80.000 embert vélt összpontosíthatni. Ezen tekintélyes had Görgey és Dembinski seregeibl, valamint a megszakítás nélkül újonnan alakuló tartalék csapatokból telt volna ki. Ez utóbbiak közül kivált Ashóthnak a Maros balpartjára,

Füskutra és Féregyházára, zömével pedig Radna-Lipára rendelt tarhadosztálya, valamint az Aradon Querlonde parancsnoksága alatt újonnan alakit tartalék hadosztály említend, melynek magvát a Vécsey által küldött 2 zászlóalj, 2 lovas század és 1 üteg képezte s mehmek létszáma a legutóbb felállított honvéd zászlóaljak bevonásával 6500 fre emeltetett. Az elbbi fejezetben eladottakból tudjuk, miszerint a még* rendelkezésre álló haderknek Aradnál szándékolt összpontosítását Dembinski hiúsította meg azáltal, hogy a szregi csata után, csakhogy Görgeyvel egyesülnie no kelljen, Kossuth határozott parancsa ellenére Arad helyett Temesvárra húzódott vissza. Ily körülmények között nem maradt egyéb hátra, mint a Görgey-Üembinski féle seregnek az eldönt csatához való egyesítését Temesvárnál megkisérleni, a hova Kossuth a fparancsnokság átvételére titokban talék

Bemet rendelte ki. Ámde a véletlen ugy akarta, hogy az eldönt csata mindkét fparancsnok, Haynau és Bem intoncziója ellenére már augusztus 9-én, tehát (lörgey csatlakozása eltt vivassék, mely")

Lásd ezen kötet

243. üldalún.

266

szerencsétlen kimenetele a magyarok legvégs reményét is megsemmisítette. Görgey angnsztus 9-én Nagy Sándor hadtestével Aradra érkezvén,*) a Maros jobb partján elnyomuló Sartori dandár közeledésének hirére az I. hadtestet azonnal a Pécskára vezet ut mentén Nagy-Buzsák pusztánál állította fel. Nagy Sándor hadtestét augusztus 10-én a Simánd fell beérkez VII. hadtestnek kellett buzsáki állásában felváltania, mi czélból ez a hozzá csatlakozott Querlonde hadosztálylyal együtt Buzsák körül állott fel, elcsapatjait Pécska és Tornya felé tolván elre. A III. hadtest a Vll-ik mögött, arczczal északnak az ezen Iránjából elnyomuló oroszok felé, foglalt állást. Nagy Sándor hadteste, tekintve hogy vett hirek szerint a Maros jobb partján egja^lre csak gyengébb osztrák haderk nyomultak Arad felé elre, augusztus 10-én reggeli 4 órakor 0- és Uj -Aradon ''át Vingára rendeltetett elre, hogy az összeköttetést Dembinskivel helyreállitsa.Nagy Sándort 11-ike folyamán a sereg zömének is követnie kellett volna. iiek

Az Arad felé kikülönített és annak a Maros balpartján való elszigetelésével megbízott**) Schlich hadtest idkzben következleg •járt el feladata teljesítésében Maros jobb partján elnyomuló :

A

Sartori dandár augusztus 9-én Pécskát elérvén, itt egyelre megállapodott a R^-ischach és Schneidér dandárokból álló és mindössze ^'8 9 zászlóaljat, 6 lovas századot és 48 löveget, összesen állítólag nem több mint 9000 embert számláló hadtest zöme augusztus 9-én Vingáig, a Perjámosról még 8-ika folyamán 6 lovas századdal és 1 lov. üteggel kikülönített Liechtenstein Frigyes herczeg altábornagy pedig Majlátfalvát érte el. Midn ez utóbbi 10-én déleltt az aradi ;

utat elérte,

—

egy Temesvárról Arad

felé tartó

magyar hadszervonat-

oszlopot pillantott meg, melyet azonnal széjjelugrasztott, egy részét

pedig

leíoglalta.

Schlick a hadtest zömével csak

hogy Aradot

gáról,

vett

d.

e.

11

parancsához képest a

órakor indult

el

Vin-

Maros bal partján

körülzárolja. Bal oldalának fedezésére és a Sartori dandárral való összeköttetés heljaêállitása czéljából Schlick háió Boxherg rnagy alatt 2 lovas századot 4 löveggel Fnlakon át l"j-Bodrogra rendelt elre.

Az osztrák hadoszlopok elnyomulásának hírére AshóthnaJc Füskut és Féregyházára elretolva volt ujonczzászlóaljai sietve Lippára húzódtak vissza, honnan Asbóth hadosztályának zömét Újkorokra és Kuvinra vezette vissza. Schlick elvédé Néraet-Saágh (Dreispítz, másképpen Segenthau) eltt néhány huszár osztagra bukkant, melyeket azonnal visszaszorí*)

**)

Lásd ezen kötet 223 oldalán. Lásd ezen kötet 254. oklaláii.

267

Erre SchUck azon hirre, hog-y a Xémet-Saághtól északra fekv magaslatokat a magyarok ersen megszállva tartják, hadlestét a, többszr emiitett helységtl délre csatarendbe állítván, délután 1 órakor, miután 1 chevauxlegers századot -} löveggel elvédül, 1 másik lovas századot 2 löveggel pedig f/róf Alberti alezredes alatt bal oldal oszlop gyanánt rendelt ki, a lieischach dandárral az úttól jobbra, a Schneider dandárral pedig attól balra megkezdte támad(') clnyomulását a szl és erd borította magaslatok felé. Nufiij Sándor augusztus 10-én korán reggel hadtestével a Maros balpartjára átkelvén, nemsokára egy Temesvár fell jöv sebesült honvéd tiszttel találkozott, a kitl megtudta, hogy eltte tott.

való napon Temesvárnál csata volt, melynek kedveztlen kimeneDp.mhinski serege JjUgosra vonult vissza. Ily körülmények között XíK/jj Sánd'j}- azon hiszemben, hogy a Xémct-Saágh felé tartó ellenség alighanem az elmúlt napon Temesvárnál gyztes osztrák fsereg zömével azonos, hadtestével a többször emiitett magaslatokon védelmi állást foglalt, jobb oldalának biztosítására pedig Uj Bodrog felé néhány huszár osztagot különített ki. Állásfoglalásáról és a sebesült tiszt utján vett hirrl Nagy Sándor a következ jelentést küldte Görgey ó-aradi fhadiszállására: „Görgey ftábornok urnák. Augusztus 10-én déli 12 órakor. A mindhárom fegyvernembl álló ellenség Német-Saágh mögött a magaslaton áll. Erszakos szemlénk alkalmával élénken ldözött ránk két ütegbl. Még elbb egy sebesült tiszt érkezett hozzánk Temesvár vidékérl, a ki azt állítja, hog}' tegnap csata volt, melynek következtében a mieink kénytelenek voltak Lúgosra hátrálni. Kérdést intézek, vájjon mennyii'e terjed az én feladatom azon esetre, ha túler által támadtatom meg jelenleg'i állásom Saághon innen van a szlk mentén ennek foh'tán sürgsen várom s egyelre védleg viselem magamat a. további parancsot. A jelen pillanatban a magaslaton Saágh fölött ellenséges hadoszlopok mutatkoznak, melyeknek egy része lovasságból áll s a Maros felé jobb oldalamba húzódik." Ezen jelentést egy órával késbb az alábbi követte: „Görgey ftábornok úrnak. Csatatér Ludwigház. Exped. délután 1 órakor. Az ellenség túlervel n^'omul elre. Sürgsen kérdést intézek a további parancsok iránt, annál is inkább, mivel az ellenség jobb tele folytán

;

;

szárnyunkat bekerítéssel fenyegeti. Nagy Sándor s. k." Az els jelentésre Görqey azon parancsot küldte Nagy Sándornak, hogy a harczot elszántsággal fogadja el és állja meg emberül ha mindazonáltal visszavettetnék, akkor kétfell az úton húzódjék vissza Uj-Aradra s födözze ezt a pontot s a Maros átkelit. A második jelentés kézhez vétele után Görgey személyesen indult a csatatérre, de még mieltt Ó-Aradból kiért volna, útközben azon ujabb jelentést vette, miszerint Nag}^ Sándor máris teljes visszavonulóban van egyidejleg jDedig Kossuthtól felszólítást kapott, ;

;

268

lueg" niielobb a nyomban ülésben. Ezen raeg-hivásnak eleget szóbeli parancsot küldé, miszerint

jelennék

áron

megkezdend kormányi tanácsteend, Nagy Sándornak azon végs esetben Uj-Aradot minden

tartsa.

jMiután az osztrák elvéd Nagy Sándor állását ltávolságra megközelitette, Schlirk ennek bevezet tüze alatt a dönt támadás

végrehajtására következleg intézkedett a Beischach és Schntider dandárok a^ tüzérség nagy részével az országi'it mentén vonultak a jobb oldal biztosítására Breszt (Kreutzstátten) és Ibéd (Wiefel •senhaid) felé eg3''-egy g3êngébb lovas külftnitmény, majd az ellenség tévútra vezetése czéljából ugyanezen irányban még egy 2 lovas századból és 2 ütegbl álló különítmény rendelletett ki, mely csakhamar élénk tüzelést kezdett Nagy Sándor bal szárnya ellen. Mialatt ez utóbbi a magyarok figyelmét magára vonta, ScíiUch gyalogságának rohamot parancsolt, mihez ez következleg tagozva uyomult elre: a Császár vadászok 1. zászlóalja a Hartmann ezred 8. zászlóaljával Iiáró Rnschach tábornok személjês vezetése alatt a magyarok bal szárnj'a által elfoglalt erdcske ellen, a Parma ezred 2 zászlóalja pedig a Nagy Sándor jobb szárnyát képez szls magaslatok felé nyomult elre az ekként két támadó oszlopba alakult Heischach dandárt tartalék viszony lân az (aszágúl mentén elönjômuló Srliitcider dandár követte. megkerülve látván, N'if/!j Sáiulof állását oldalban és hátban még a komolyabb összecsapás bekövetkezte eltt megkezdte hátrálását Uj-Arad és Kis-Szent-Miklós alá, a hol újból állást foglalt. hadtestével iSchlick njômon, bár nem erélyesen üldözve követte Arad felé és estenden megkezdette a \'ár körülkerítését a Maros balpartján, a hova a következ napon a Sarli>rí dandárt is átrendelte. A magyarok által kifejtett gyenge ellentálláshoz képest veszteségük csak igen jelentéktelen lehetett, az osztrákoké szintén nem többre mint 1 halottra és 14 sebesültre rúgott. Mialatt ezek a táborban történtek, az augusztus 10-én déleltt Görgey részvételével megtartott miniszte: tanácsban izgalmas jelenetek folytak le. A tanácskozást Kossuth azon közléssel nyitotta meg, hogy Demhinslci serege egy hozzá érkezett megbizhaló hir szerint szerinte a támaaz elmúlt napon Temesvárnál gyzelmet aratott dólag fellép osztrákok ell Dembinski eleinte meghátrált ugyan, ekkor azonban hirtelen megjelent Bem s a fparancsnokságot átvévén, ellentámadásba ment át, a mi aztán kedvez fordulatot idézett el. Evvel szemben Görgey viszont kijelenté, miszerint a Nagy :

;

;

t

;

Sándor

utján

(^gy sebesült tiszttl

tudósítás szerint a

^'ett

magyar

magyarázható meg, hogy ma egy osztrák hadtest háttal Temesvárnak támadólag lépett fel Arad ellen, mely ell Nagy Sándor éppen hátrálóban van ha a Dembinski tévé hozzá Cíörg'ey Tj-Arad felé. Egyébként sereg Temesvárnál vereséget szenvedett

—

:

csakis

igy

—

26^

gyzeliue valónak liiz<)ii3'iil, a Nagy Sándort iildíiz liada llí. és VII. hadtesteket 24 óra alatt szét lesz verve, mert még" az éj folyamán a Maroson való átkelésre akarja utasítani, hogy napkeltével támadólag nyomulhasson elre Temesvár irányában. Szóvá és felvilágosító kérdés tárgyává tette továbbá Görgey Kossuth közlésének azon passnsát is, mely szerint Temesvárnál még mindig Erdélyben hitt, vette át a fparancsnokBem, a kit ságot Dembínskítöl. Kossuth eleinte kitéren válaszolt, (jörgey ismételt kérdéseire azonban kijelentette, hogy bár a minisztertanács tudtán kívül, de Aulich hadügyminiszter ellenjegyzésével nevezteki Bemet fi)arancsnokká. Erre Görgey mindenekeltt kijelenté, hogy Bem kínevezésébe belenyugodni nem hajlandó, miután úgy van meggyzdve,, hogy e tábornok csatavesztés esetében a háborút Erdélybe fogná átvinni, maga pedig Erdélybe semmi szín alatt sem megy be. További hosszas fejtegetései nyomán aztán ismételten az oroszokkal való alkudozás elkerülhetlen szükségét hangsúlyozta. (iörge}^ után ennek meghitt barátja Csáriyi emelt szót, Bem féle sereg"

test

kinevezését törvénytelennek jelentvén ki, majd Vukovits állott fel & azt, hogy az összes haderk feletti fparancsnoksággal kit kelljen megbízni, még' mindig nyílt kérdésnek nyilvánította. Beszéde folyamán aztán mulhatlanul szükségesnek jelezte, hogy ama kételyek és félreértések, melyek Görgey és a kormány között már hosszú idk óta fennállanak, eloszlattassanak és erre Görgeynek egész hosszú bnlajstromát tárta fel, felszólitván ez utóbbit, hogy az ellene fennálló vádak ellen tisztázza magát. Erre Oörgey rcividen, de nem minden felindulás nélkül következleg" válaszolt: „Ha a kormány t bnösnek tartja, ám tessék hadi törvényszék elébe állítani, ott majd fogja magát védeni

t

különben

ily felületes

vádakra most

nem

felel."

Evvel oda hag3'ta

a minisztertanácsot azon végs kijelentéssel, hogy annak további tanácskozásain annál kevésbbé lehet jelen, miután a fparancsnok végleges kinevezésérl leend szó s hihetleg is a jelöltek

egyike

lesz.

A

minisztertanácsból Oörgey ó-aradi fhadiszállására tért vissza ^ állítólagos gyzelemrl vett hir alapján kiadja intézkedéseit az osztrák I. hadtest ellen augusztus 11-én végrehajtandó támadásra nézve. Ezek szerint a III. hadtest éjjeli 2 órakor a VII. hadtestet buzsáki állásában felváltván, elcsapatjait Pécska és Tornya felé tolta elre. VII. hadtest a Querlonde hadosztály-

hogy a temesvári

A

át Uj Aradra vonult, honnan hadtest egészen Kis Szent Miklósra helyeztetett át. Az utóbb emiitett két hadtestnek 11-ike folyamán az ellenségnek netán UjArad felé intézend támadását minden áron vissza kellett utasítania,, egyébként pedig" az összes csapatoknak lefzés után menetkész

lyal hajnali 3 órakor a

az

I.

Maros hídján

270

állapotba kellé helyezkedniük, liog-y a további támadó elnyomulás, melyet Görgey Aliioson át szándékozott végrehajtani, haladék nélkül kezdetét vehesse. Alig" hogy ezen parancsok az egjês hadtesteknek elküldettek, Görgeii ujabb felszolitást kapott Kossuthtól^ keresné fel haladéktalanul lakásán. Itt aztán Kossuth Görgey emlékiratai szerint hosszabb bevezetés után kérdést intéze hozzá, hogjân fogadná ha a kormán}^ Bemet nevezné ki fparancsnokká? Görgej^ erre, kijelentette Kossuth eltt, hogy a jelen pillanatban egy nem - magyarnak fparancsnokká kinevezését olybá tekintené, mint elmozditatását saját serege parancsnokságától. „Most aztán Kossuth folytatja Görgey emlékirataiban azt kivánta tlem hallani, mit tev lennék az esetben, ha a hozzá érkezett tudósítások Dembinski seregének temesvári gj^zelmérl valóknak bizonyulnának, az általam vezényelt hadseregnek amazzal való egjêsülése sikerülne és mind a két hadsereg fölötti parancsnokság reám ruháztatnék? „Akkor válaszolám — egyedül az osztrákokat támadom meg minden €!rm megfeszitésével „De ha az osztrákok gyztek Temesvárnál?" kérdé Kossuth utoljára. „Akkor én leteszem a fegyvert," volt feleletem. „És én fbe lövöm magiamat" válaszolá Kossuth. Ezen párbeszéd után Görgey 10 és 11 között ó-aradi fhadiszállására tért vissza, a hol nemsokára Gujônnak elbb már teljtartalmulag közölt rövid jelentését vette a temesvári csata szerencsétlen kimenetelérl*), melyet Kossuth neki, amint hozzá érkezett, tudomásvétel végett megküldött. Erre OÖrgey legels teendje volt, hog}^ a kormányzót Írásban felszólitá, köszönjön le formaszerint állásáról és ruházza rá a legfels hatalmat, azután pedig Guyon tudósításával a vele ugyanazon házban lakó Csányihoz sietett s kére t, lépne is közbe Kossuthnál s indítaná lemondásra a nemzettl n^êrt fhatalomról, mert úgymond a fegyverletétel lévén szándoka, nehogy e cselekménye hazaárulás és a legfels államhatalom elleni lázadás színében tnjék fel, szükséges, hogy a legfbb hatalom az kezébe legyen letéve s annál fogva tehesse meg a további lépéseket. Csányi engedett a kérésnek és njômban fel is kereste Kossuthot, a kit állítólag rá is birt, hogy állásáról lemondva, a legfelsbb hatalmat Görgey kezébe tegye le. Ámde az auguszus 11-én reggel tartott ministertanács e helyett Görgeynek csupán egy felhatalmazó okmányt állított ki, 'anélkül, hogy abban a kormányzó és ministertársainak leköszönése benfoglaltatott volna. A felhatalmazó okmány Horváth Miháty közlése sze„Miután a nemzettl választott ideiglenes rint kcivetkezleg hangzott kormány az utolsó idkben szenvedett szerencsétlenségek következ-

—

—

—

—

—

-

—

;

—

—

—

—

—

t

—

:

*)

Lásd ezen

—


271

tében, a nemzet igazság'üs, szent ügyét, az ellene szövetkezett két nagy hatalmasság túlnyomó hadereje ellenében fegyverrel sikeresen íííirgey Arthnr tábornokot ezennel teljes többé nem védelmezheti felsége vezéreivel iiatalommal ruházza fel, hogy az orosz czár megkezdett alkudozást folytathassa, bevégezhesse s a békét, Ferencz felsége megismerésének alapján is, megköthesse. Megvárja -lózsef azonban a kormány Görgey tábornoktól, hogy ezen felhatalmaztatását minden tehetsége szerint a nemzetiség és a haza államéletének :

megmentésére s biztosítására forditandja." Csakhogy Görgey ez irattal nem érte be és szilárdan ragaszkodott azon kívánalmához, hogy a kormányzó és a miniszterek formaszerüleg köszönjenek le, mert csak igy veheti fel ismét eredménynjêl az oroszokkal való alkudozások fonalát. Ez értelemben „Kormányzó urirta tehát rögtön Kossuthnak az alábbi sorokat nák a miniszterelnök ellenjegyzése mellett, engem az ellenséges hadsereggeli egyezkedésre felhatalmazó levelét kézül vettem minthogy azonban ezen felhatalmazás a kivánt, és közös hazánk jövjét biztosító czél elérésére nem elégséges, és én arra, hogy azt a mi a nemzet számára megmenthet, megmenthessem, elkerülhetetlen szükségesnek tartom, hogy a jelen kormány lépjen le s én ruháztassam fel a polgári s katonai legfbb hatalommal tehát ezennel felkérem ezen kormányzó urat, méltóztassék ekkép mielébb határozni, hogy annak követhatározatát velem s a közönséggel is tudatni keztében minden késedelem nélkül azon lépéseket megtehessem, melyek egyedül képesek a nemzet jövjét biztosítani s azt a végromlástól, mig nem kés, megmenteni. O-Aaradon, aug. 11. 1849. :

;

—

:

;

Görgey Arthnr tábornok.'" Görgeynek ezen felszólítását támogatta még a

Csán?/i közben-

járására létrejött és ez utóbbi, valamint VuJcovics és Aulich miniszterek által aláirt alábbi félig-meddig hivatalos színezettel biró felszólítás

is,

melyet Kossuth majdnem Görgey levelével

kapott kézhez; „Görgey tábornok adott

megbízásnak

térium leköszönése

sikerrel s

az

ugy

vélekedik,

egyidejleg

hogy a neki meg-

nem felelhet meg, ha az ön s a miniszfelruháztatása az összes polgári és ka-

ki nem mondatik és közzé nem Miután a jelenlegi sürget körülmények között hosszasabban tanácskozni nem lehet: kérjük Önt saját leköszönésünknek ezen-

tonai hatalommal formaszerüen tétetik.

—

hogy a maga és az összes minisztérium nevében hasonlót tegyen s mindezt, mind az államhatalomnak Gör-

neli kijelentése mellett,

geyre történt átruházását közhírré tenni szíveskedjék.'' Kossuth látván, hog}'' Görgey kívánságát most már három miniszter is támogatja, azonnal megfogalmazta a lemondó okiratot, melyet kiáltvány formában a nemzethez intézett s melynek szövege a következ :

272

„A nemzethez

!

A

szerencsétlen harczok után, mel^êkkel isten a legközelebbi e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagy hatalmasságok ellen az önvédelem harczát sikerrel folytathassuk. Ily kíirülmények közt a nemzet életének megmentése s jövjének biztosítása egyedül a hadsereg élén álló vezértl lévén várható, s lelkem tiszta meggyzdése szerint a mostani kormán,}^ további létezése a nemzetre nézve nemcsak haszontalanná, de károssá is válván ezennel tudtára adom a nemzetnek, hogy azon tiszta hazafiúi érzéstl inditâ, melylyel minden lépteimet s egész életemet egyedül hazámnak szentelem, magam s a minisztérium nevében a kormányról lelépek, addig, mig a nemzet a maga hatósága szerint másként intézkednék, a legfbb polgári s katonai kormáu}^zati hatalmat Görgey Arthur tábornok úrra ruházom. Megvárom tle, s azért az isten, a nemzet s a história eltt felelssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jöv-

napokban meglátogatta

:

jének biztosítására forditandja. Szeresse

oly

hazáját

önzéstelenül, mint én szerettem, és le-

gyen a nemzet boldogságának biztosításában szerencsésebb nálamnál. ha halálom Cselekvéssel többé nem használhatok hazámnak valami jót eszközölhet számára, örömmel adandóm életemet áldozatul. Az igazság és kegyelem istene legyen a nemzettel Aradvárban augusztus 11-én 1S49. Kossuth Lajos, kormányzó." A kiáltványt Kossuth Vukovicshoz küldé, t kérvén meg, hogy azt nyomassa ki s léptesse életbe, de ne elbb esti 9 óránál, midn , ki nyomban kocsira ült, hogy mindenekeltt Bem táborába Lúgosra utazzék, már távol lesz Aradtól. A kiáltványt Kos;

még

Seb igazságügyminiszter, Csányi

László Horváth Mihály kultuszminiszter Írták alá. A miniszterelnök. Szemére és a külügyminiszter, Batthány megtagadták az aláírást Aulich hadügyminisztert bár keresték, nem találhatták meg, Duscheh pénzügyminiszter pedig távol volt Lúgoson. Úgy a fentebbi, valamint Görgey alábbi kiáltványa még aznap délutánján kifüggesztetett Arad utczasarkain s azok tartalma vásuthon kivül

közmunka-

ViíJcovics

és közlekedésügyi és

;

nagy feltnést és konsternácziót keltett. Görgey kiáltványa következleg hangzott

rosszerte

„Polgárok!

Magyarországnak eddigi ideiglenes kormánya nincs többé. A kormányzó és a miniszterek ma hivatalaikról s a kormánj^ról

önként lemondottak.

E körülmény által kényszerítve, a katonai fparancsnokság ma a polgári hatalmat is igeigienesen átalvettem.

mellett

273

Mindent, luit súlyos helyzetünkben hazánkért tenni megteszek, harczczal vagy békéston, akként a mint szükség minden esetre úgy, hogy a már annyira megfeszífogja parancsolni az üldözések, kegyetlenkedések és tett áldozatok könnyittessenek, gyilkolások megszüntessenek. Polgárok Az események rendkívüliek s a sorsnak csapásai súlyosak ily helyzetben elleges kiszámítás lehetetlen egyedüli tanácsom s kívánságom, hogy lakjaitokban békésen megvonulva, ellenszegülésre vagy harczba még azon esetben se keveredjetek, ha várostokat az ellenség megszállaná mert személy- és vagyoni biztosságot legtöbb valószinüség'gel csak úgy fogják elérhetni, ha házi tzhelyeiknél polgári foglalatosságaik mellett békén maradnak. Polgárok Mit istennek megfojthetleu végzése reánk fog mérni, trni fogjuk férfias elszántsággal s az öntudat azon boldogító reményében, hogy az igaz ügy örökre veszve nem lehet. Polgárok Isten velünk 0- Aradon, augusztus 11-én 1849. Görgey Arthur. Megjegyzend még, miszerint Görgey a kormány lemondását tartalmazó okmánynak vétele után azonnal Kossuthhoz küldött a koronázási jelvényekért, ezeket azonban az idközben Lúgos felé úti'a kelt Szemere és Batthyány miniszterek már magukkal \'ítték. A fentebb közölt kiáltvány kibocsátása után Görgey a Rüdigernek szánt alábbi levelet*) fogalmazta meg: „Tábornok úr Ön bizonyára ismeri hazám szomorú történetét Polg"árok

!

lehet,

;

!

;

;

;

!

!

!

!

megkímélem Önt mindazon végzetszeren egybefügg események fárasztó ismétlésétl, melyek minket egyre mélyebben beléés ezért

küzdelembe, eleinte törvényes szabadságainutóbb létünkért. A nemzet jobb, és merem mondani, egyszersmind nagyobb számos oly derésze, nem kereste azt könnyelmen, de igenis rék férfiak segítségével, kik hozzá nem tartoztak, de viszonyaink által belé vonattak is, becsületesen, állhatatosan és gyzelmesen víttek a kétségbeesett

—

kért

—

k

megállta.

Ekkor Európa pohtikája

azt kívánta,

hogy Oroszország czárja legyzzön s a további

felsége Ausztriával szövetkezvén, bennünket

küzdelmet Magyarország alkotmánya mellett

—

lehetetlenné

tegye.

Megtörtént a magyar igazi hazafiak közül ezt elrelátták és ('tva jövendölték. Napjaink történelme egykor le fogja leplezni, mi indította rá az ideiglenes kormány többségét, hogy fülét ezen óva-ínt szózatok

Sokan

üitve

ell

meg

is

elzárja.

Ezen ideiglenes kormány nincs *)

Eredetije német, fordítása

1848—19. kat.

tört. 111.

id.

többé.

Görgey István

tollából.

18

274

A

legfbb veszély a leggyöngébbnek találta én, a tett emnem a hiábavalóé, beismervén, hogy a további vérontás hasztalan, st vészthozó Magyarországra nézve amint ezt már az ;

bere, de

—

orosz beavatkozás kezdetén elreláttam ma felszólitám az ideiglenes kormányt, hogy feltétlenül köszönjön le, minthog}^ további fennállása a haza jövjét napról-napra csak mind g3^ászosabbá teheti. Átlátta ezt, és önként leköszönt letévén az én kezembe a legfbb hatalmat. P^zen körülményt én legjobb meggyzdésem szerint felhasználom arra, hogy embervért kíméljek, hogy békés polgártársaimat, kiket tovább is megvédelmezni gyenge vagyok, legalább a háború iszonyaitól megszabaditsam azáltal, hogy föltétlenül leteszem a fegyvert s ezáltal talán megadhatom az els lökést ahhoz, hogy valamennyi tlem elszakasztott magj'ar hadak vezérei, hasonló felismerésében annak, hogy ez most a legjobb, rövid idn ugyanezt tegyék. Ezen alkalonnnal felsége a czár nagylelkségébe vetem bizodalmamat, hogy azon számos derék bajtársaimat, kik mint korábban osztrák tisztek, a viszonyok hatalma által ezen, Ausztria elleni szerencsétlen harczba belésodortattak, nem fogja egy bizonytalan sorsnak, és egy mélyen megszomorodott nemzetet, mely az igazságszeretetéhez folyamodik, nem fog ellenségei szilaj boszuvágyának védtelen kiszolgáltatni talán elég lesz, ha egymagam leszek annak áldozatja. Ezen levelet Önhöz intézem, Tábornok úr mivel Ön volt az els, a ki irányomban azon becsülésnek tanújelét adta, mely megnyerte bizalmamat. Siessen ha a hasztalan további vérontásnak elejét akarja venni a fegyverletétel szomorú actusát a legrövidebb idben, de akként tenni lehetvé, hogy ez egyedül az orosz czár ú'ilsége hadai eltt mehessen végbe mert az osztrák hadak nem dicsekedhetnek azzal, hogy az én csapatjaimat a vitéz orosz hadsereg egy részének segítsége nélkül valaha legyzték volna és mert ezen segítség nélkül sohasem is sikerült volna bennünket legj^zniök. Ön, Tábornok ur, természetesnek fogja találni, hogy a vitéz katona csak a maga gyzjének, a még vitézebbnek és hatalmasabbnak adja meg magát, nem pedig egy harmadiknak, ki azt soha le nem gyzte s ön maga igazat fog nekem adni, mikor ünnepél3^csen kijelentem azt, hogy inkább fogom egész hadtestemet egy bármekkora túler ellen kétségbeesett csatában megsemmisittetni engêdni, mintsem oly ellenség eltt tegyem le a fegyvert, kit oly sokszor és esaknoni minden alkalommal mi vertihdc meg. Eu hohiap, aug. 12-én Világosra indulok, holnapután, e hó l.'í-án, líoros-Jcnre, 14-én Bééire; mit is azon okból közlök önnel, :

;

—

—

:

!

—

—

;

;

;

—

—

275

hogy ün az osztrák hadak

—

s

az ciiycinu-k közé, közbe húzódhassék

körülkeritésem és azoktól vah') elválasztásom végett. Ha ezen mozdulat nem talál sikerülni és az osztrák a sarkamra lépne: akkor az ö támadásait határozottan vissza fogom utasítani, hogy igy azon utón az orosz császári hadseregre akadhassak; mert csapatjaim kijelentették, hogy egyedül ez eltt készek a fegyvert letenni. Önnek becses válaszát a legrövidebb id alatt elvárom. HaGörgey Arthur." tártalan nagyrabecsülésem kifejezésével jóhiszemüleg és saját legjobb megígy váltotta be Görgey gyzdése szerint-e, avagy dacz- és boszuvágyból, vagy még más indokokból, kivüle más ki tudná megmondani? a csak rövid

—

—

—

idvel elbb kibocsátott kiáltvánj^ában foglalt azon Ígéretét, hogy „mmdent, mit súlyos hetyzetünkbon hazánkért tenni lehet, megteend, harczczal vagy békés utón, akként a mint a szükség fogja parancsolni." A kész fogalmazványnyal Görgey a fhadiszállásra összehívott haditanácsba ment, melynek tagjai, miután az orosz táborból visszaérkezett

hadikövetek

elzékenységét

ottani fogadtatásuk rendkívüli nyájasság"át és

gyzték

dicsérni, róvid vita után határozattá emelték Görgey propoziczióját. Csupán két tiszt, Zámhelly és MarkovicSf emelt a mellett szót, hogy jobb volna, ha a feg'yverletétel, ha már egyáltalában elkerülhetlen, az osztrák sereg" eltt hajtatalig

nék végre.

A

haditanács határozata értelmében Bethlen Gergely, Eszterés Schmiedegg Kálmán grófok még azon este 8 órakor útra keltek Rüdiger fhadiszállására, hogy Görge}' fentközölt levelét kézbesítsék. Ezalatt az augusztus 12-íkére szóló intézkedés is elkészült, mely a VII. hadtestnek szóló kiadványban következleg hangzott „Kelt 230. szám alatt Ó-Aradon aug. 11-én 1849. estve 7 órakor, mety szerint is mind a három hadtest ezen éjjel Világosra megyén indulnak pedig a III. a VII. hadtest pontban esti 9 órakor, hadtest pontosan éjfélkor, az I. hadtest végre reggeli 4 órakor; az elébbení két hadtest a maga rseit, úgy amint fel vannak állítva, hátra hagyja induláskor azokat az I. hadtest szedi fel a magáéival együtt és hozza el magával Világosra érve, a három hadtest egy összefügg félkörben ezen helység körül szálljon táborba, a vílágos-pankotaí úton s a világos-aradi úton keresztül a VII. hadtest képezi a jobb szárnyat arczczal és rseivel Pankota felé, a in. a hadközépet, szintúgy a simándi út felé, végre az I. hadtest Arad felé, a balszáriiyon. A III. hadtest különösen járasson folyvást ers czirkálókat a Simándról Aradra vezet út irányában. Öszszes podgyászait mind a három hadtest mindjárt a parancs vétele után, megfelel födözet alatt Radnára küldje, honnan a födözetet vezényl ftisztnek szigorú felelssége alatt tiltva van, fvezéri

házy István

—

:

;

:

;

;

—

276

ujabb parancs nélkül a csapatok után (vagy Radnáról a csapatok felé) mozdulni a podgyászszekér-vonattal. A fhadiszállás még" ma éjjel megyén Ó-Aradról Világosra. Görgey Arthur." Megjegyzend, hogy a seregnek, az utolsó haditanács tagjait kivéve, a kik azonban Görgeynek szigorú titoktartást fogadtak, az ezen intézkedés elrendelte menet czéljáról tudomása nem volt s Görgey magának tartotta fenn a legalkalmasabb pillanatot megválasztani, hogy a fegyverletételi határozatot a tiszti kar többi tagjaival és a legénységgel tudassa. A sereg a kiadott intézkedés szerint aug. 12-én reggel Világosra érve, ott elfoglalta a számára kijelölt helyet Görgey fhadiszállását Bohus Antal kastélyában ütiitte fel ide érkezett nemsohára Duscheh pénzügyminiszter is, a kit Kossuth Radnán történt átutaztában megelz napon oda utasított, miszerint a meglev arany- és ezüstkészlettel, valamint a még meglev összes pénzzel Görgeyhez menjen. Déltájban érkeztek vissza a Rüdiger fhadiszállására küldött hadikövetek is, utóbbinak néhány tiszt és egy kis kozák csapat által kisért vezérkari fnökével, Froloiv tábornokkal. Utóbbinak kijelentése szerint Rüdiger Görgeynek Aradról kelt ajánlatát, úgy a mint meg volt téve, egyszeren elfogadta semmi föltételt meg nem Ígérhet, az egyet kivéve, hogy a fegyverletétel actusánál osztrák megkatona nem lesz jelen. A többire nézve feltétlen megadás bízván a czár nagylelkségében. Meg'uyugtatóul még hozzátéve Frolow, hogy bár parancsnoka semminem föltételt szabni vag}^ elfogadni jogosítva nincsen, mindazonáltal hajlandó a magyar hadseregnek méltányos óhajtásait magasabb helj^re pártolólag felterjesz;

;

;

-

teni.

Görgey

ennélfog^va

nyomban

zanak haladéktalanul kívánságaik

felszólitá

hadtesteit,

—

nyilatkoz-

iránt.

A beérkezett nyilatkozatok alapján Oörgey a fhadiszálláson az alábbi 6 pontot állíttatta össze: 1. A tábornokok és ftisztek megtarthassák kardjaikat. 2. Az egész hadsereg és a hozzája csatlakozott polgári sorsúak részérc eszközöltessék ki az amnesztia. 3. Személyes szabadság és szabad rendelkezés a kíirülöttük lev ingó vagyonról, lóról, kocsiról stb. 4. A magyar pénzjegyek beváltása. 5. Az orosz czár ü felsége járjon közbe Magyarország' érdekében az 1848. törvényes alkotmány helyreállítása végett. 6. Legyen szabad az e végre jelentkez magyar katonatiszteknek ugyanazon ranggal orosz szolgálatba lépni. .Mialatt a táborban a kívánságokat (isszeirták, Görgey Frolowval megállapította a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a szllsi róna, Pankotán túl, a Csiger patak mentén,; ideje: augusztus 18-ika, délután 3 órakor a kivitel módja Rüdiger Boros-Jenrl indul kSzUs felé, Görgey pedig Világosról a szllsi rónán találkoznak s erre nyomban meg:

:

;

277

fegyverletétel. Ezek után Froloiv visszatért Ártándra, Rüdig'er fhadiszállására. Ezalatt és után úgy a fhadiszálláson, a hol Irányi a polgári államhivatalnokük sorsa miatt interpellálta meg Görgeyt, valamint a sereg körében is lázas nyugtalanság kapott lábra, mety itt-ott izgalmas jelenetekké fokozódott. Majd délután 4 és 5 óra között

kezddik a

egyszerre csak berohan (líirgey Ármin, Arthur testvére szobájába ezen kiáltással: „A táborban zendülés tört ki!" az izgatottságot a legmagasabb fokiba csigázza fel. Most jut csak eszébe Görgeynek, miszerint egészen megfeledkezett, hogy a fegyverletételt illetleg a sereget értesítse, mely már jóval elbb észrevette, hog}^ Szent-Anna irányából hosszú, kigyózó vonalban Arad felé orosz lovasság tart, de a hírviv futárral Görgey azon rejtélyes parancsot küldé vissza, hogy a sereg csak maradjon nyugodtan s tartózkodjék mindennem ellenségeskedéstl. A kitört zendülés hirére Görgey vezérkarával együtt gyorsan a veszedelem színhelyére siet s ott a hadtestenkint maga köré gyjtött tiszti kart felvilágosítja a hetyzetrl, kötelességévé tevén egyútfegyelmet újból állítsák helyre tal, hogy a bomladozó rendet és beszédjét a kérlelhetlen szigorúság hangján ekként végzi: „CraimI a kormány tegnap leköszönt s engem ruházott fel úgy a katonai, mint a polgári fhatalommal. Elhatározásom, melyet a tegnap megtartott haditanács magáévá tett, az oroszok eltt föltétlenül kegyelemre letenni a fegyvert, de e mellett amnesztiát remélek. A fegyverletétel a jelen kcirülmények között, midn a további vérontás úgyis hiábavaló volna, koránt sem meggyalázó, st inkább hazafias nem tördöm eljárás. Lesznek ol3"anok, kik árulásra gondolnak az effélékkel. Lesznek olyanok, kik még most is gyzelemrl álmodoznak oktalanság. Ám ha akad soraikban ih'en ember, lépjen el s én azonnal agyonlövetem. Valamint eddig, úgy ezután is föltétlenül engedelmességet követelek önöktl. Szökni senki se merészkedjék, mert én szavamat adtam, hogy a sereget az utolsó perde különben is hiábavaló volna, mert az oroczig együtt tartom szoktól máris körül vagyunk kerítve. Ezt mondják meg a jelen nem lev tiszteknek is és tudassák a legénységgel. Nem tudom, találkozunk-e még valaha. Köszönöm a bizalmat és a szeretetet, melyhêl eddig hozzám viseltettek. Isten önökkel!'E szavakra a szigorú fegyelemhez szokott sereg, megadván magát változhatlan sorsában, lecsöndesedett. Erre Görgey kíséretével visszatért fhadiszállására, a hova az éj folyamán Rüdigernek egyik vezérkari ezredese jelent meg hadikövet gyanánt, tudatván a magyar fparancsnokkal, mikép Rüdiger ennek a fegyverletétel foganatosítására tett javaslatával egyetért. Ennek mesfíelellea" a déleltt folvamán Szent- Annáig elbbrenyos

:

:

;

278

kozákok még tovább Arad felé, a dsidások Kisjeuröl*) tíilovasság" zöme Kisjenro, a g-yalog-ságé pedig NagyZeréndig nyomult elre. Augusztus 13-án reggel Rüdiqer tovább folytatta elnyomulását Szllös felé, hogy a fegj^verletételre kijerault

mándig", a

helyet északról, keletrl és nyugatról körülzárja, mig dél fell és Világos között álló kozákok követték Görgey seregét tisztes távolban a szomorú aktus szinhetye felé. lölt

az

Arad

A magyar sereg, hogy a nagyobb utat tev oroszoknak idejük legyen Szllsre beérkezni, csak 10 óra tájban indult el Világosról. Görgey, a tábornoki kar s a fbb rangú tisztek az elindulást megelzleg a Bohus kastélyban reggelire voltak hivatalosak, mely ekként a legmeghatóbb és legszomorúbb búcsúzás színhelye ln. Midn Oörgey seregét megelzve Pankotára ért, ott Rüdiger szárnj^segéde, Bariatinszky herczeg, tábornokának meg'bizásából még' egyszer kérdi Görge,ytl, komoly elhatározása-e a fegyvert letenni ? s miután erre ez igenlleg válaszol, az egész lovas csojDort tovább indul Szlls felé. A malom-csatornához érve, Bariatinszky Görgeytl

elválik

gyar vezér

és kiséretétl,

kijelentését, kitl az

hogy megvigye Rüdigernek a manemsokára azon üzenettel tér visz-

sza, hogy az orosz tábornok csapatjainak arczvonala eltt várja a magyar sereg fparancsnokát. Oörgey erre kíséretét kissé hátra hagyva Rüdiger elé lovagol, a ki néhány barátságos szó váltása közben kezet fog' vele. Görgnj erre átnyújtja a honvéd sereg létszámkimutatását, valamint annak pontozatokba foglalt kívánságait, melyekbl Rüdiger az 1. és 3. pontban foglaltakat nyomban teljesiti is. mig a többi pontozatokra nézve, melyeknek eldöntése íigymond magasabb fórum elé tartozik, támogatását és legmelegebb

—

—

szószólását helyezte kilátásba. Ezalatt a magyar sereg

elérte a

szllsi

a hol azt az elsbe a VII. hadtest Föltenherg tábornok alatt Szlls fell a jobb szárnyon és a III. hadtest gróf Leinwgen Károly tábornok alatt a csatorna partjáig a bal szánwon állott fel a második harczvoualat Nagy-Sándor József tábornok I. hadteste és Querlonde ezredes aradi tartalék hadosztálya képezte. A két harczvonal közti térségben a tüzérség Pszotta Móricz ezredes alatt, leghátul pedig a szekerészét

Görgey következleg

állította

is

fel

két

rónát,

harczvonalba

:

Emö

;

állott

fel.

A

felvonulás befejezte után kezdetét vette a lefegyverzés, mi-

közben a legszivrehatóbb jelenetek játszódtak le. Egyes csapattestek darabokra tépték hadilobogóikat, melyeknek foszlánjâin tisztek, legénység egyaránt megosztozkodnak. A fegyverletétel szomorú aktusáról Horváth Mihály emigy(>n (>mlékezik meg muidcájában „Csak katona érezheti voltaképen a fájdalmat, mely a katona szivét elá:

*)

Lásd ozeu

kötet 225. oldalán

279

midn

dicssége ezen oszknzcifl, ily niódoii kétség-beesés dühében, fegyvereiket eltörték, mások lurró kíinyek közt csókkal illették a hideg vasat mig mások szitkozódva kiabálák, hogy vezettessenek ellenségre, de ily g3'alázattól kíméljék meg ket. Voltak elég számosan, kik önmagokat végezték ki. Tisztek és kíizvitézek zokogva bomlanak egymásra s vnek egymástól búcsút. Más csapatoknál a közlegénység átkozódva rasztja,

fegyveieitíjl,

meg'válnia.

kell

Sokan

a

ket önzésrl, árulásról vádolván. Legsiralhuszárok tekintete, kiknek lovaiktól kellé megválniok. A ki máskor egy tagját vonaglás nélkül metszeté le, most gyermek módjára siránkozék, midn lovától elszakadt. Sokan kedves lovukat inkább agyija ltték vag}^ leszúrták, mintsem hogy más kézre ke-

tört ki a tisztek ellen,

masb

volt a

rüljenek."

A

(xörgey meghívására kíszárnyaszegett maaztán azokat Anrep tábornok gondjaira bíz-

lefegyverzés végeztével Rüdiger

séretével az esti szürkületben vt'gig lovagolt a

gyar hadsorok eltt

s

ván, kíséretével eg^áitt Zaráud irán3^ában ellovagolt. A lefegyverzett legénység 3 lovas-, 1 kozák ezred és 1 tüzér dandár fedezete alatt még az est folyamán a számára Zarándnál kijelölt táborhelyre vonult s iinien másnap a lovakkal együtt Sarkadra kisértetett, a hova átvételükre osztrák csapatok rendeltettek ki. fegyvereknek Nagyváradra való szállításával az egyik orosz gyalog ezred bízatott meg. Görgeyt egy orosz tiszt még 18 -án éjjel Rüdigernek kisjeni fhadiszállására kisérte, a hova 14-én reggel az összes tisztek a sereghez csatlakozott polgári tisztviselkkel együtt még pedig fedezet nélkül indultak útnak. Miután aug. 14-én délben Rüdiger Kisjenn Görgeyn kivül még néhány fbbrangu magyar tisztet megvendégelt, mel}' alkalommal az orosz tábornok szomorú sorsú vendégeit még fel is köszöntötte, Görgej" még aznap kocsin Nagyváradra szállíttatott. Augusztus 15-én délután egy orosz tiszt FasJciewits elé vezeti Görgeyt, akire az eleinte keményen rátámad, szemrehányólag hozván fel, hogy már Vácznál le nem rakta eltte a fegyvert s meg merte támadni, utóbb azonban mindjobban megnyugszik a herczeg s beszédje végén kijelenti, hogy, miután bár késbb, de mégis eltte tette le önként a fegyvert, életben maradását biztosítani fogja. Vgj is tcirtént és már 8 nap múlva az alábbi iratot vette Gíirgey Haynautól „0 felsége az én legkegyelmesebb uram és császárom legmagasabb kegyelmével bocsánatban részesiti önt. A tartózkodás

A

t

:

Magyarországon azonban nincsen önnek megengedve, hanem valamely más koronatartomány és pedig egyelre Karinthia jelöltetik ki e czélra, hová Andrássy cs. kir. rnagy kíséretében haladéktalanul el kell indulnia. Családját és ingóságait minden akadály nélkül magával viheti. Aradi fhadiszállás 1849. aug. 26-án Haynau tábornagy.

280

Meg kell még- emlitenünk, miszerint Görgey Nagyváradról a többi magyar hadoszlopok és a várak parancsnokaihoz saját fegyverletételérl értesítéseket küldött s azokat is példájának követésére hivta fel. A többi magyar tisztek aug. 15-én reggel szintén Nagyvárad felé indíttattak el,

Békés-Gyulára

de Nagyszalontáról váratlanul Sarkadra s onnan a hol augusztus 23-án orosz kézbl oszti^ák

vitettek,

felügyelet alá kerültek,

hogy

rajtuk

nemsokára további, az olvasó

bizonyára ismert szomorúbbnál szomorúbb végzetük beteljesedjék. A Görgey által átnyújtott kimutatás szerint a lefegyverzett magyar sereg létszáma a következ volt: 11 tábornok u. m. Görgey Arthur, Kiss Ern, Aulich, Nag}^ Sándor, Pöltenberg, Leiningen, Knezics, Török, Lenkey, .Schweidel és Láhner 1426 törzs - és ftiszt továbbá által

;

;

gyalogos lovas

az I. hadtestnél: a III. „ a VII. „ Querlonde hadosztályánál

összesen

tüzér

löveg

ló

—

809 874 864

—

43 48 48

2562 2058 2392

3

—

4830

2547

142

7012

6032 6850 4281 6000

1800 1472 1558

23.163

Ezenkívül 1 hidvonat 84 emberrel és 82 lóval 252 társzekér 244 emberrel, 2 löveggel és 800 lóval a pótlovazó parancsnokság 3 szekere 16 emberrel és 28 lóval. A csapatok összes létszáma ennélfogva: 30.884 ember, 144 löveg és 7922 ló. Ezenkívül átadatott még 129 ágyú, 12 röppenty állvány, 121 lporszekrény, 69 tüzér társzekér, 21 pontonos kocsi, 46 tüzér telepkocsi, 158 röppenty, 34.500 puskatöltény, 49,700 pisztol3^töltény, 1472 hámos ló, 9 tábori kohó, 20.395 lfegyver, 89 karabély, 3252 pisztoly, 49 kurtány, 6783 kard, 405 lándsa, 988 gyalogsági kard, 88 kasza, 2133 puska- és pisztoly cs, 318 szurony és 314 tölt vessz, végül 29 zászló és 31 lobogó. Paskiewits a fegyverletétel nagyofontosságu tényérl Nagyváradról már aug. 13-án délben a következ jelentést küldte Miklós czárnak ;

:

;

:

„Császári O felségének, a minden oroszok Czárjának Varsón. Magyarország felséged lábai eltt fekszik. A lázadók kormánj'a leköszönt hatalmáról és azt Görgeyre ruházta. De Görgey a felkelk ferejével az orosz hadak eltt letette a fegyvert s példáját kétségtelenül csakhamar követni fogják a többi felkel csapatok is. A kapituláczió fölötti alkuvással megbízott tisztek ugyanis készeknek nyilatkoztak, hogy a mi, vag}'" az osztrákok biztosaival a többi

csapatokhoz mennek és azokat a fegyverletételre szintén reábirják. Van szerencsém császári felségedet értesíteni, hog}' Görgey egyetlen feltétele az engedelem, hogy a fegyvert felséged hadai

—

:

281

le. Megtettem a szükséges intézkedéseket, hogy a felkelsereg Rüdiger által, ki a lefegyverzéssel bízatott meg, haladéktalanul körül kerittessék. — A foglyok s egyéb felkel csapatok kiadását illet rendelkezések iránt az osztrák sereg fparancsnokával teszem magamat érintkezésbe. Görgeyt pedig fhadiszállásomra

eltt tehesse

hozatom, a hol felséged rendelkezéséig- marad. — Fhadiszállás, Nagyvárad, augusztus ^/la 1849. Paskiewits." A világosi fegyverletétel szomorú tényével a hadjárat drámája tulajdonképpen be volt fejezve, a mi ezután következett, az már csak utüjátékszámba megy.

HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET. A

többi iiiag:yar liadoszlopok fegyverletétele. Munkács, Arad és

Pétervárad meghódol ása.

A

Dembinski-féle sereg' romjai a temesvári vesztett csata után özönlenek, a hol Bem vezérkari fnöke, Guyon segitségével minden lehett megtett, hogy a teljesen megbomlott rend az újból elkerült és összegyjtött csapatrészek között annjira a mennyire ismét hetyreállitassék. A inenekülk födözését Kmethy és Vécsey vállalták magukra, miután az alájuk rendolt seregtestekre az augusztus 9-iki csatavesztés kevésbbé bomlasztólag hatott. Éhez képest Kmefhy augusztus 11-én Rékásnál 8000 fnyi g,yalogsággal. 6 század huszárral és 16 ágyúval hátvédállást foglalt, melyet azonban az osztrákok közeledésének hirére már a 12-ikére hajló éjjel feladott, hogy részint az országúton, részint Bázoson át Lúgosra húzódjék vissza. Itt csatlakoztak hozzá azon csapatrészek is, a melyek Szegedre vonulása eltt a Bácskában és Bánságban maradtak vissza és a melyek most Uj-Pécsen és Saághon át akartak hozzá csatlakozni, de a Bega bal partján elnyomuló Dossen dandár megjelenése folytán Buziás felé voltak kénytelenek kitérni. Kmethy helyett augusztus 12-én Vécsey vette át a hátvédszolgálatot, mi czélból 7440 emberrel és 24 löveggel Kiszetónál a Bega mötgött foglalt eli)3^ös állást elrseit Vécsey Lukareez ToIktár vonalában állította fel s utóbb emiitett helyen a hipolovecz dat teljesen elrombolta, a kiszetóit pedig csak elkészítette az esetleges fölégetéshez. Tüzérségébl 16 löveget a Bega balpartján a töltés mögött, négyet a jobb parton a hid eltt, még további négyet pedig Iktániál állított lel. Bal oldalának biztosítása czéljából Vécsey egy különítményt Szinerszegre rendelt ki, mely viszont Kepetet és Buziást szállotta meg kisebb osztagokkal. Kossuth Radnán át augusztus 12-én érkezett Lúgosra s miután itt Desseívffy és Kmethy tábornokok azon véleményt nyilvánították, hogy a nagy nehezen egybegylt hadak nem fognak küzdeni többé, hanem az els ágyúlövésre szétszaladnak, utolsó re-

Lúgos

felé

—

;

—

283

menyét

is

elvesztvén, Lug-osról Orsovára ntazott. liog-y

Perczel, Yetter, Mészáros,

török

í'öldre

Dcmbinski

s tíibb

másokkal

onnan aztán

ew-yütt tovább,

meneküljön.

Egyedül Bem nem adta még- fel teljesen a reménj^t ö Kossuthnak még Aradról aug". lü-ikérl kelt levelére azt válaszolja, hogy pedig a teendk fell Koshog'y az ügy még nincs elveszve ;

;

mag-a is aug". 11-én útra kel személyesen értekezzék, Arad felé, de már Radnán tudomására jut, miszerint Kossuth kormányzói méltóságáról lemondván, Lug"Osra menekült s hogy immár a legfbb hatalom Görgey kezében összpontosul, (iyorsan visszafordul tehát Lug-osra, de már itt sem találja Kossuthot s igy futárt meneszt utána, térne vissza s ragadná meg újra kormányzói hatalszentül hiszi, mikép a nemzet ügye még nincsen végmát, mert suthtal

kép elveszve. Ámde Kossuth Teregováról aug. 14-én kelt válaszában kijea jelen körülmények lenti, hogy az a meggyzdése, miszerint között jelenléte a hazára nézve inkább káros mint hasznos. Egyébként „ha Görgey serege is felszólit, hogy a kormányt visszavegyem fejezi be Kossuth levelét ha önnek sikerül néhány hadimunkálatot végrehajtani, ha a hadsereg élelmezése a nép ijesztése és elnyomása nélkül is biztosítva leend, ha a pénzsajtó dolgozhatik és rendelkezésemre áll e három föltétel alatt a nemzet szavára nem. Azt tanácsolom tehát Önnek, mint visszavenném, ha nem jó polgár és becsületes ember, hogy népképviselkbl alakítson bizottDuínyt. mert csak a souverain hatalom rendelkezhetik a nép

—

—

;

—

:

felett

stb."

Tgyanaz nap, a melyen Kossuth e levelét irta, Bem Karansebesre utazott, remélve, hogy ott utóiérheti Kossuthot, kivel minden áron személyesen akart a teendk felett értekezni, de fáradozása hasztalannak bizonyulván, aug. 16-án Facsetra tért vissza, a hova a Lúgosnál egybegylt sereg java része idkíizben visszahúzódott. Haynau serege a temesvári csata utáni napon, augusztus 10-én a következ állást foglalta el a III. hadtest az Újvilág nev külvárosnál, elvéddandára a buziási utón, egy egy zászlóalja Remeténél és Medvesnél elretolva. A szintén ezen hadtesthez be^ osztott Schwarzenberg dsidás ezred, mety elbb a temesvári helyrségihez tartozott, a Rékás irányában menekül magyar csapatok üldözésére rendeltetett ki. A Wallmoden lovas hadosztály Girodánál, a IV. hadtest pedig Gyarmathánál állott s Vingán át fentartotta az összeköttetést az x\radnál álló I. hadtesttel. Panjutin hadosztálya a Vadász erdt szállotta meg, a ftüzértartalék pedig a Mehala nev külvárosnál ütött tábort. Augusztus 11-én az osztrák had az elbbi napon elfoglalt állásában maradt, '2-én pedig a III. hadtest Remetén át Rékásra vo:

—

1

284

honnan g-yalog'sági osztagok Schusztra és Petrovoszellora, a Schwarzenberg- dsidás ezred pedig- Nagy-Topoloveczig- tolatott elre. A IV. hadtest Gyarmatháról Janovára nyomult és Siegenthal dandárát elvédviszonyba Hernyákováig- tolta elre, Thésre és Alliosra pedig portyázó különitmények menesztettek. Ugyané napon az I. hadtestnek egy 2 zászlóaljból, néhány lovas századból és 1 ütegbl álló külíinitménye Hoviger ezredes alatt Lippa felé nyomult elre, mehêt délután 1 óra tájban elérvén, az ottani fegyver- és kardgyárat, valamint több más értékes tárgyat hatalmába ejtett. Haynau a néhány magyar ujonczzászlóalj hogy által Lippánál kifejtett gyenge ellentállást arra magyarázván, Görgey seregével esetleg ezen irányban kitörni s Demhinski seregével egyesülni szándékozik, seregét egyelre meghagyta elfoglalt állásában s csak miután 13-ika fotyamán hire érkezett, hogy Görgey az oroszok eltt kegyelemre megadja magát, adott parancsot a további elnyomulásra. Különben azon körülméuy, hog}^ Görgey orosz és nem osztrák csapatok eltt kapitulál, Haynaut mélyen boszantotta s ez alkalmat adott neki, miszerint orosz fegyvertársai nult,

ellen

is

kemény

kifejezésekkel éljen.

Miután e szerint most már Görgeytl többé nem kellett tartania, augusztus 14-én reggel az osztrák sereg tovább folytatta üldöz utánnyomulását Lúgos felé. A III. hadtest Rékás és Jezvinrl Budinczig hatolt, elcsapatjait Iktár és Kis-Topoloveczig tolván elre, honnan a magyarok gyorsan hátrahúzódtak. Miután úgy látszott, hogy Vécsey kiszetói állását tartani akarja, JRaniberg azt gondos szemrevételezés tárgyává tette, ellenben a támadással mindaddig várni akart, mig a ÍV. hadtest, mely reggeli 4 órakor indult érkezik. Mihelyt ez utóbbi raenetel Janováról, szintén közelebb czélját, Lukareczet elérte, elvédjét Susanoveczig-, egy ersebb portyázó különítményt pedig Thésrl Teregovistyén át Bálinczra tolt elre. Ramhfrg jol)b oldalának biztosítására egy 3 zászlóaljból, 4

ütegbl és 2 hatfontos lövegbl álló oszlop Nagy-Kövéresen át Buziásra tolatott elre. Wallmoden lovas hadosztálya Dragsinán át Rakoviczáig, elvédjével Kepét és Dragojestig nyomult elre, Panjutin hadosztálya végre a tüzértartalékkal Rékásra rendeltetett. Ezen állásból Haynau 15-én reggel a III. és IV. hadtesttel a magyarok kiszetói állása ellen dönt támadásra készült, mialatt a Wallmoden lovas hadosztálynak egyenesen Lúgos felé elrenyomulva, Vécsey oldalát és hálát kellett fenjêgetnie ámde ez utóbbi már 14-ik(> folyamán, alighogy Ramherg félbehagyott elnyomulását njb(')l megkezdette, odahagyta kiszetói állását és Kostélynál hátvédet hagyva, zömével Lúgosra volovas századból, Vi lov.

Dossen tábornok

alatt

;

nult vissza, mire

Ramherg zömével

Kostély

elre.

felé tolta

Augusztus

lo-ikéi'c

Haynaa

a

Bálinczig III.

hatolván,

liadtestet,

elvédjét

melyhez Hziner-

285

szeg'en át a Dossen

is be kellett vonulnia, a Wallmegvételére rendelte, mely csapatok támogatása czéljából a IV. hadtest Kostélyra rendeltetett. A vett paraiics í'otytán Ramberf/ a mondott napon reggeli 8 (kakor indult el hadtestével Belinczrl és miután elvédül elreküldött 2 dsidás százada Kostély míigött magyar huszár osztagokra bukkant, melyek ell azoknak ismét a Temes mögé kellett visszahúzódniok, Ramberg a Wolf dandárt rendelte ersbitésükre elre, mely azonban már alig

kiilíinilménynek

moden hadosztálylyal Lug'os

folytán a III. hadtest déltájban minden talált ellentállásra, minek további összeütkíizés nélkül megszánhatta Lúgost. Az utóbbemlitett helyen egybegylt magyar had már eltte val(') nap két részre szakadt az egyik rész a IX. hadtest romja mintegy 5000 ember néhány huszár osztaggal és 52

—

;

—

ágyúval Desseiüff'i) és Lázár parancsnokok alatt Karansebes felé vévé útját, a másik tekintélyesebb rész S-10 zászlóalj, 12 lov. század és 42 löveg Vécsey és Guyon tábornokok alatt Facsetra húzódott vissza ez utóbbi csoport hátvédjét Kmethy képezte mintegy 3000 emberrel és 12 löveggel, mely erkkel a facseti ut mentén a szls magaslatokon igen elnyös hátvédállást foglalt. Ámde Ramberg még 15-én délután tovább indult hadtestével Facset felé és miközben annak zöme az országút mentén nyomult elre, 2 dsidás század a magaslatokon át Kmethy jobb oldala ellen tartott. A magyarok Qgy ideig kitartottak állásukban, miután azonban Mamberi/ az út mentén 2 ütegjét felvon c Itatta s az állás mindkét szárnya ellen az ottani szakadások felhasználásával ersebb gyalogsági oszlopokat hozott mködésbe, Kmethy, még mieltt a dönt támadás bekövetkezett volna, Poganestre vonult vissza, a hoi újból

—

—

:

megállapodott. Ezalatt Liechtenstein altábornagy a Herzinger hadosztálylyal a 14-én Susanovecznél állott Sie'jenthal elvéd dandár pedig Peruion át Hezerisre nyomult elre. Midn Kmethy az utóbbemlitett dandárnak Hezerisbl a facseti út felé való bontakozását észrevette, azonnal odahagyta poganesti állását és egészen BozsuKostél^ág',

azonban ujból állásba helyezkedett. Miután már különben is késre járt az id, Bnmherg további elnyomulását beszüntetve, a Wolf és Veigl dandárokkal Poganest mellett ütött tábort, még tovább Facset felé pedig csak egy gyengébb elvédet tolt elre, mely az összeköttetést a zömével Hezerisnél maradt Sieyenthal dandárral csakhamar helyreállította. A III. hadtest fenmaradó része, valamint Wallmoden lovas hadosztálya, mely minden említésre méltó körülmény nélkül hajtotta végre Szinerszegen át kijelölt menetét, Oláh-Lugosnál ütött tábort. Haynau még mindig Temesvárott volt és most már a III. és IV. hadtest, valamint a Wallmoden lovas hadosztály feletti parancsnoksággal Liechtenstein altábornagyot bizta meg, meghagyván neki,

rig vonult vissza, a hol

286

miszerint a több irányban visszavonuló niag-yar liadcsoportokat erél.yesen üldözve és velk Görge^^ fegyverletételét közölve, azokat vagy szintén feltétlen megadásra birja, vagy teljesen széjjelugraszsza. Fentebb emiitettük már, miszerint a magyar hadak zöme Lúgosról Facsetra vonult vissza; ide érkezett 16-án Bem is Karansebesrl visszatérve, még' pedig azon szilárd elhatározással, hogy a bár egjênetlen harczot körömszakadtáig folytatja. Ennek megfelelleg a tüstént összehívott haditanács eltt kijelenté, hogy másnap Dobrára szándékozik menni a sereggel ós mivel Stein az erdélyi sereggel Piskinél tartja magát, vele egyesülve Erdél)'ben még kedvez fordulatot vél eszközölhetni a magyarság üg3^ében. Ámde ekkor eláll Bemnek a tavaszi viszál}^ óta különben is személyes ellensége, Yrcsey és kijelenti, hogy ö nem Dobrára, hanem a Maroson keresztül Görge^diez megy a seregnek hozzácsatlakozó jelenteken}^ részével. Erre Bem teljes rezignáczió hangján körülbelül e szavakkal válaszolt: „Uraim! én sem gyilkos, sem hóhér nem va-

gyok. Állásomnál fogva hatalmamban állna elhatározásomat kényis végrehajtatni, de az ügy, a melyért küzdünk, önkéntes és szabad harczosokat kivan. Ép ez oknál fogva nem akarok senkire kényszert gyakorolni, hanem újólag felhívom önöket, hogy mindazok, a kik velem akarnak tartani, holnap reggel álljanak készen az indulásra Dobra felé, a hol sokkal jobb és kedvezbb a hadállás." Evvel Bem távozott a haditanácsból. A tiszti kar még együtt maradt és mindinkább fokozódó szenvedélyesség hangján tárgyalta a felvetett kérdést s tanácskozásuk eredménye lön, hogy Ouyon hadtestébl sokan, Kmethyébl pedig majdnem valamennyi parancsnok Vécseyhez csatlakozott. szer eszközök utján

Másnap aztán tényleg ketté

vált.

a sereg, ha

A magasabb

ugyan még annak lehet nevezni, parancsnokok közötti meghasonlás

immár

azt eredményezte, hogy a legénj^ség is pártokra szakadt igy aztán a zászlóaljak századokra, a századok még apróbb csoportokra töredeznek, metyek egy része ide, másika amoda csatlakozik, sokan pedig eldobván fegyvereiket, egyszeren hazatérnek. ;

Vécsey hadoszlopának fegyverletétele. Vécsey a hozzá csatlakozott mintegy 8000 fnyi haddal aug. 16-án reggel tényleg elindidt Kápolnás felé s miután ezen helység és Soborsin között bántatlanul a Maros jobb partjára kelt át, Tót-Váradon át Világos felé szánch'^kozutt útját folytatni. Alig hagyta el az oszlop Tót-Váradot, midn Birkis fell egyszerre csak megszólal az osztrákok tüzérsége. Liechtenstein ugyanis megtudván, miszerint Vécsey Bemtl Facseton különvált, felkeresésére és üldözésére a Siegenthal dandár 1 zászlóalját, 6 lovas századját és 1 ütegét Rakittáról a Maros völgyébe Birkisro rendelte ki, a hova az augusztus

287

17-ón ép akkor érkezeit meg-, midn Véesey oszlopával Tót-V'áradot elhagyva, tovább vonult Világos leié. Gróf Neipperg rnagy, az emlitott különitmény elvédparancsnoka azonnal felvonultatta ütegét, mire Véesey vonata azonnal l)eszüntette a továbbvonulást. Ezen körülményt báró Geysau százados arra használta í'el, hogy lovas századjával a Maroson átúsztatva a mintegy 2000 szekérbl álló Vonatot hatalmába ejtse. A csapatok üldözését Neipperg Medvey századosnak tette feladatává a melléje adott lovas századdal, a ki aug. 18-án Tótváradou azon értesítést vette, miszerint Véesey innen azon hirrc, hogy a radiui-lippai Maros átjárót SehlicJc hadtestének 2 zászlóalja, 1 lovas századja és 1 lov. ütegje Hoviger ezredes parancsnoksága alatt tartja megszállva, Baján és Szlatinán át a Krös völgyébe tért le. Ennek folytán Medvey is erre vette irányát és 18-án este Bajára érve, itt a magyarok által a sárban visszahagyott 5 lövegre és 2 lszerkocsira, útjában pedig számtalan maradozóra akadt, kiknek száma a következ napon folytatott üldöz utánnyomulás alkalmával nttön-ntt, ugy hogy csupán csak Medveywk ezernél több honvéd adta meg magát. „A baja-szlatinai utón irja az egyik honvédtiszt hogy elhaladásunk megkönnyittessék, kénytelenek voltunk ágyúinkat a hegyszakadékokba hányni. Hetvenhat ág3ûnktól szabadultunk meg ilykép. Erre teljesen felbomlottá rend. Nem volt ez többé sereg, hanem agyonkínzott embereknek szá-

—

—

nandó csoportja." Végre augusztus 20-án, miután már elz nap két hadi köveis kész Görgey tet küldött elre Rüdigerhez^ kijelentvén, hogy maga 9 példáját követni, Borosjenre ért Véesey hadával. Ezután huszár századdal és 4 löveggel Nagyváradra ment, hadteste pedig 26 törzs-, 479 ftiszt, 7443 ember, 1067 ló és 2 ágyú —21-én minden feltétel nélkül rakta le az oroszok eltt a fegyvert.

—

A Bem

és

Guyon vezette hadoszlop

feg^yverletétele.

Bem Facsetról, seregét megelzleg, Stein hadának felkeresésére indult, a kinek a nagj^-csüri szerencsétlen kimenetel csata után Szászsebesen az erdélyi sereg roncsai fölölt azon nieghagyással adta át a parancsnokságot,*) hog}^ Szászsebest minden áron megvédeni, legrosszabb esetben pedig a piskii hidat utolsó emberig

meg-

tartani igyekezzék.

Eleinte

ugy

látszott,

mintha Stein a reárótt feladatnak

könny

amennyiben Liiders a nagycsüri csata után hadainak mindenekeltt 4 napi piheni engedett. Ezt azonban Liiders csak arra használta fel, hogy a j)arancsnoksága alá tartozó összes seregrészek helyzetét egymással összhangzásba hozza, illetleg, hogy szerrel fog meg'felelhetni,

*)

Lásd ezen kötet

179. oldalán.

288

azokat a további hadmüveletekhez kehleg' csoportositsa. Tett intézkedései szerint Clam- Gall ásnak hadával Csikszeredárol,*) a hol a 13-ik g-yalog- hadosztály állományából mindössze 4 zászlóalj 8 löveggel maradt vissza, Marosvásárhelyre kellé vonulnia, hog-y a szükséghez képest vagy a jelenleg még utóbb emiitett helyen álló,**) de egyidejleg Kolozsvár felé elindított OrotenhjelmneJc, vagy pedig magának a hadoszloppal a Maros völgyén lefelé vonuló Lüdersnek lehessen segítségére. Clam beérkeztéig Lüders egy 8 zászlóaljból, ugyanannyi lovas és 2 kozák századból, továbbá 2 ütegbl álló különítményt Dych tábornok parancsnoksága alatt Medgyesre irányított. Nagy-Szeben és a Víiröstorony megszállására Adlerberg tábornok alatt 4 zászlóalj, 2 kozák század és 14 löveg maradt viszsza. Maga Lüders 2 gyalog ezreddel, 1 dsidás és 2 kozák ezreddel, továbbá 6 üteggel augusztus 11 -én Nagy Szebenbl Szászsebes felé indult el, hogy Bemnek a nagy-csüri csata után odafelé visszavonult vert hadát újból felkeresse és csatára kényszerítse. Útközben Szerdahelynél (Reussmarkt) megtudván, miszerint Bem csapatjai Szászsebesnél állást foglaltak, Lüders nyomban támadásra határozza el magát és egyidejleg parancsot küld Dycknek^ miszerint Medgyesrl Balázsfalván át Mihálczfalvára nyomuljon elre, hogy ezáltal a magyarok esetleges visszavonulását Szászsebesrl Kolozsvár felé már jó eleve elvágja. Mieltt Lüders 12-énSzerdahelyrltovábbindultvolna, azl. szamu doni kozák ezredet a fországuttól délre hegyi utak felhasználásával a Szászsebesen innen mintegy 2 klméternyire állást foglalt mag3ârok hátába irányította midn jDcdig hadával harcztávolságra ért, a dsidás ezredet az úttól délre a megyarok jobb-, az egyik kozák századot pedig azok bal szárnya ellen rendelvén ki, az elvéd parancsnokának, Engelhardt tábornoknak a támadás bevezetésére adott parancsot. Stein nem sokáig fejtett ki ellentállást, hanem elég jó rendben Szászsebesre hátrált csapatjaival ekkor jelenik meg az 1. számú doni kozák ezred a magyarok hátában, kiket arczban az orosz dsidások követnek üldözleg éhez járul még a kellemetlen hir, miszerint Gyulafejérvár rsége is kirohanást eszközölt a Maros mentén lefelé, minek folytán az eddigi rendezett visszavonulás csakhamar futássá fajul, melynek Stein csak Dévánál képes véget

f

;

;

;

vetni.

Lüders csapatjainak fáradtságára való tekintettel Balorairnál beszüntette a további üldözést. Stein e napon állítólag csak foglyokban 1000-nél tíibb embert vesztett, Lüdersnek ellenben csak 4 halottja és 29 sebesültje volt. Augusztus 8-án Lüders, Szászsebesen Rehfeldt tábornok alatt 1

*) **)



289

2 zászlóaljat, 1 század kozákot és 2 löveg-ot a különitmény vonamag-a hadának fenraaradó részével Gyalmárra tával visszahagyván, vonult, honnan elvédjét Szászvárosra (Broos) tolta elre. Augusztus 14-én az elvéd Piskiig, a zöm tízászvárosig nyomult, Dyck tábor-

nok pedig parancsot kapott, miszerint Enyeden át Thordára menehogy Grofenhjelmnek Kolozsvár bevételénél segítségére legyen. Ezen mveletnek még jobb biztosítása végett Clam egyidejleg parancsot kapott, miszerint Marosvásárhelyen csupán gyenge rséget teljen,

hagyva, hadával Beszterczére és Deésre vonuljon. Utóbbemlitett napon Déva sziklavára egy régi tzaknának nem tudni mi okból történt felgyuladása következtében a benne volt 114 fnyi rséggel együtt légbe röpült. Ezen szerencsétlenség ujabb zavart okozott a magyar táborban, minek folytán Stein 15-én hadát Dobrára vezette vissza, mire Dévát azonnal az orosz elvéd szállotta meg, melyet augusztus 16-án a különítmény zöme Szászvárosból Piskiig követett. Ugyané napon Dyck Thordáról Szászsebesre rendeltetett, hogy oda augusztus 17-én megérkezve, rendelkezésre álljon. Ezen intézkedés leginkább azért vált szükségessé, mivel Lüders megtudta, miszerint Bem Magyarországból kapott tekintélyes ersbitések élén Déva felé elnyomulva, Lesneken áll. Bem augusztus 16-án ért Dobrára s itt annyira felindult Stein folytonos visszavonulása miatt s a miért parancsát, hogy Piskit minden áron tartsa, nem teljesítette, miszerint Steint azonnal felmentvén az erdélyi seregmaradvány vezérlete alól, a\âl BeTce ezredest bizta meg. Ezután a tábornok a tiszteket összegyjtvén, eladta nekik a Mag3'arországon történteket, egyszersmind azonban biztató szavak kiséretében kitartásra hivta fel ket. Midn azonban másnap Guyon hadával Dobrára érkezett, az ennél annyira elharapódzott rend- és fegyelemellenesség, az általános csüggedés és levertség

csakhamar az erdélyi seregre

is

átterjedt.

Ily

körülmények között

Bem látván, hogy ennjáre lehangolt seregromokkal többé már semmke sem mehet, elhatározta magát, hogy még mieltt az utak egéTörökországba menekül. Ezt Facseton át át Hátszeg felé kellett törekednie. Ez okból Lüders hadi követének, a kit ez Lesnekre küldött, hogy az ottani magyar csapatok parancsnokával Görgey fegyverletételét közölve, t is hasonló eljárásra szólítsa fel, Bern elég furfangos módon azt válaszolta, hog}^ ép ellenkezjét ennek, t. i. Dévát megtámadni szándékozik, a hova, egy különítményt 4 ágyúval Hertelendy és Nedecshy alatt a dobrai szorosnál hagyván, 17-én reggel tényleg útnak is indult. Erre az orosz elvéd Szt- Andrásra húzódott viszsza, Bem pedig harcz nélkül bevonult Dévára, a hol csapatjait a város eltt harczrendbe állitá. szen elzáratnának elle,

már nem

tehetvén,

Déván

Erre Lüders^ hogy a további vérontást elkerülje, újból felszóBemet, adná meg magát. Bem erre mindenekeltt 24 órai

littatta

1848—49. kat.

tört.

19

290

fegyverszünetet ajánlott fel, mihez Lüders hozzá is járult. Alig- hog-y ez megköttetett, a Dobrán maradt csapatok parancsnokától jelentós érkezett,

hogy emberei

kev^és

kivétellel

mind megszöktek. Ennek

seregre 0I3'" leverleg hatott, hogy a legénység innen is tömegesen szökni kezdett. Ily körülmények között Bem Beké ezredesnek meghagyván, hogy a fegyverszünet letelte után Lüderssel a fegyverletétel iránt alkudozásokba bocsátkozzék, maga Guyonnal és Steinnal, továbbá még vagy 100 különféle menekülttel, 150 lengyel legióbeli g'yaiog-osnak, 200 székelynek, Wappler ezredes által vezényelt 500 nádor-huszárnak és 1 lengyel dsidás szakasznak fedezete alatt Hátszegen át a vaskapui szoroshoz sietett. Innen az országút Karansebesre vezet, miután azonban ezen város már az osztrákok kezében volt, a menekülk hegyi utakon Mörul felé tértek le, a hol ép jókor érkeztek be, hogy Kmethyt 8 társával, kik Facsetnál a seregtl elválván, Zsidóváron át vették útjokat Törökország' felé, de a kiket az oláh parasztok Mörulban elfogtak volt, megszabaditsák veszélyes helyzetükbl. Megkinoztatásukat Bem kísérete avval boszulta meg, hogy a hel^^ség biráját, Mallojescu Nikolajét meg-ölték. Ezután Bem Kmethyékkel együtt Pojánára (Karánsebes mellett), onnan pedig Orsován át török földre menekült. Belíe a fegj^verszünet letelte után 350 tisztjével, 7760 emberével és 64 ágyujával minden feltétel nélkül megadta magát Lüdersnek, mig- a Dobránál maradt csapat maradványai több száz szekérrel együtt az augusztus 18-án hadtestével Dobrát meg-szálló Ramberg kezére jutottak, a ki még aznap helyreállította Déván az összeköttetést Lüderssel. Herzinqer hadosztálya e napon Kossohire

a dévai

váig" jutott.

val

Egy másik Bemtl elvált, mintegy 2000 fnyi csoport 8 ágyúFrummer Oyözö rnag}^ vezetése alatt Hátszegnek vette irányát

és ott tette le a fegyvert

Hasford altábornagy

augusztus

21-én

a

Piskin át

odavonult

eltt.

Dobráról Ramherg minden irányban portyázó különítményeket menesztett szét, hogj az elszéledt honvéd csoportokat, melyek közül különben a móczok nem egyet könyörtelenül lemészároltak, vagy kézrekeritsék, vagy teljesen széjjelverjék.*) *)

Maga Ramberg

is

erre vonatkozólag a

következket

írja

:

„Streif-

nun allé grösseren Seitenthaler, um die letztea Resté der bestandenen Armoe zu entwaffnen und die Bewoliner dieser Gegenden vor Plünderüng und Raub zu schiitzen. Das Loos dieser Flüchtlinge, welche meist gezwungen die Waffen ergriffen hatten, war beklagenswerth. Fást ohne Kleidung und oline Nahrung irrten sie im Gebirge umlier, mitten unter parteien durchzogen

einer ihnen feindlich gesinuten Bevölkerung

;

denn

aller

Orten erhoben sich

nun die sogenannten Motzen (Walachen) mit langgenáhrtem Rachegefühl, und fielen über die Unglücklichen lier, so dass die Aufgabe unserer Streifkommanden mehr darin bestand, die Verfolgteu aufzunehmen und zu schiitzen, als sie

zu vornichten."

291

A

Dessewffy és Lázár tábornokok vezette hadoszlop

feg^yver-

letétele.

Azon magyar csoport üldüzéséie, mel}' Lúgosról Dessewffy és Lázár tábornokok vezénylete alatt Karansebesnek vette irányát, Liechtenstein altábornagy Simhschen könny lovas dandárát 1 lov. üteggel rendelte ki, mig Lederer nehéz lovas dandára 1 gránátos

Lúgoson maradt rségül. Simhschen augusztus 16-án Szakulig, 17-én pedig Kavaránig nyomult elre, honnan Tinkovára, Mutnikra és C suttára apróbb portj^ázó különítményeket küldött ki. Szakulra Simhschen kérelmére még a Lúgoson volt gránátos zászlóalj 1 üteggel, továbbá a Maros völg3^ébl még 2 gyalog és két vadász zászlóalj 2 üteggel rendeltetett, mely csapatok felett a parancsnokságot immár gróf Wallmoden altábornagy vette át, a ki azokkal beérkezésük után haladék nélkül megüidult Karansebes felé. Ez utóbbi helyet Dessewffy és Lázár^ miután Török János alezredesnek már itten álló s mintegy 3000 fnyi oszlopa is hozzájuk csatlakozott, az augusztus 18-ikáról 19ikére hajló éjjel hagyták el, mégpedig nem az eredeti irányban Orsova felé, hanem ahghanem azon szándékkal, hogy ismét Bemhez csatlakozzanak, Hátszeg felé, egyelre azonban csak Obrezsáig jutottak. Ezen hadoszlop egy része, kivált Monti olasz légiója és a lengyel legio nagyobb része Yogtner ezredes vezetése alatt Mehádia felé vévé útját. Lázár az általános helyzetre való tekintettel és alighanem meghallván, miszerint a hátszegi ut már el van zárva, mintegy 5000 gyalogosból, 600 huszárból és 42 ágyúból álló hadával már augusztus 19-én minden feltétel nélkül lerakta a fegyvert, Desseív/fy Arisztid tábornok pedig, a ki eleinte menekülni akart, Liechtenstein herczeg biztatására szintén önként jelentkezett kicsiny számú kísézászlóaljjal

retével együtt.

Ezalatt Vogtner a hozzá csatlakozott olasz és lengyel legionistákkal Mehádiára húzódott vissza, a hova Kossuth a lengyel légiónak egy részét már korábban kirendelte volt, hogy a török földre lását,

menekülni szándékozók számára ezen utat kézben tartsa. Wallmoden augusztus 21-én Karánsebesre tette át fhadiszálhonnan elvédjét Mertens alezredes alatt még aznap Szado-

váig, 22-én pedig Teregovánál keletkezett jelentéktelen összeütközés után Kornyáig tolta elre. Augusztus 23-án Mertens a 3 vadász-,

2 lovas századból, továbbá V2 röppenty ütegbl elvéddel Mehádia felé n^ômult elre, honnan Vogtyier gyenge elcsapatjai csakhamar a Bela-Reka mögé húzódtak vissza. Erre Vogtner 16 löveggel ellátott mintegy 2000-nyi hadát a mehá-

4 gránátos- és álló

szorosba vezeti vissza, a hol nemcsak sikerrel tartotta magát, hanem sikeres ellentámadást is intézett, ugy hogy 3íüUer alezredes, a ki idközben az osztrák csapatok vezényletét Mertens alezredestl diai

még

19*

292

kénytelennek érezte mag-át a harczot félbeszakítani és csajjatrégebbi táborhelyeikre, Alehádia mellé visszavezetni. E közben megindultak a tárgyalások a fegyverletétel iránt, melyek azonban, miután Vogtner fegyvernyugvást és 2 tisztjének kiküldhetését követelte, a kik Görgey fegyverletételérl meggyzdést szereznének, czélhoz nem vezettek. Erre Vogtner azon meggyzdésben, miszerint a még oly ers mehádiai szorosban sokáig ugy sem tarthatná magát, 24-ikére virradó éjjel elhagyta állását s még ezen nap folyamán hadával Orsovánál török területre lépett, honnan a többi átmenekült magyar csapatok és személyek gyülhelyére, Vidinbe kisértetett. Wallmoden Orsovát augusztus 25-én megszállván, ezen idponton tul már ezen ut sem volt nyitva többé a menekülni szánátvette,

jait

dékozók

részéibe.

Gaál és Kazinczy hadoszlopainak fegyverletétele; Inczédy hadának elszéledése. Gaál Sándor Kászon-Ujfalunál és Bükszádnál megvert

hada

romjaival a Bemtl vett parancs folytán*) Csíkszeredáról Udvarhelyre húzódott vissza s útközben Oláhfalunál a zászlóaljával éppen Clam-Oallas^ bár ott czirkáló Dohay alezredest is magához vonta. mindenütt nyomában van, csak tisztes távolban követi. Grotenhjelm augusztus 3-án Marosvásárhelyre érve,**) hirét vette, miszerint Gaál oszlopa Szász-Régenen át Kolozsvár felé törekszik, minek folytán augusztus 6-án két oszlopban Szász-Régen felé nyomul elre a 6 vadász-, 2 kordonista- és 2 lovas századból, valamint 8 lövegbl álló baloszlop Samarín ezredes parancsnoksága utón, az 1 vadász ezredbl, 4 század kordonistából, SVa alatt a dsidásból, 50 kozákból és 15 lövegbl álló jobboszlop pedigszázad ;

f

Grotenhjelm személyes vezetése alatt Agárdon és Kaálon át Hódosvette irányát, a hol Gaál utóhadára bukkanván, lszerszállitmánya egy részét hatalmába ejtette.

nak

Megtámadtatása folytán Gaál a szász-régeni útról letérve, Magyar-Péterlakán át Körtvélyfájának vett irányt, a hol, miután Samarin oszlopa ekkor már Gernyeszeget érte el, még éppen jókor és bántatlanul kelt át a Maros jobb partjára, hogy aztán Vajda-Szt. Iványon és Toldalagon át mellékutak felhasználásával Kolozsvárra jusson, a hova mindössze mintegj^' 1200 fnyi fáradt hadával augusztus 9-én

meg

is

érkezett.

által egészen Sármasigaugusztus 8-án újból csapatjai többi mialatt hadát, üldöztette Gaál Marosvásárhelyre tértok vissza, a hol a következ napon a Buko-

Grotenhjelm egy kis lovas különítmény

*)

**)

Lásd czon kötet Lásd ozeji kötet

172. okla'áa. 175. oldalán.

29Í

egy egész dsidás ezred csatlakozott hozzá. Alig ért a hadoszlop Marosvásárhelyre vissza, midn Lüdersneh már közült parancsa*) ismét Kolozsvárra szólitá, minek fol^'tán Oroteîhjelm 12-én Marosvásárhel3'r(jl elindulva, 13-áii Kis Czégig- nyomult elre. Kolozsvárott ekkor Kemény Farkas ezredes volt a parancsnok, a kit a Szeben felé tartó Bem Gálfalváról hadának egy részével újból Erdély fvárosának biztosítására küldött vissza**j s a kinek ott Oaál hadával együtt minteg}^ 7000 embere 24 ágyúval állott rendelkezésre. Az oroszok közeledésének hirére Kemény Makray László huszár alezredest augusztus 14-én virradatkor egy osztál}" lovassal és 2 ágyúval Apahidán át kémszemlére küldi ki az ettl vett azon jelentésre, hogy elvédé a kalyáni tónál igen ers ellenvillából

;

osztagokra bukkanván, visszaveretett. Kemény még aznap órakor összegyjti esapatját, hogy az éj leple alatt Kapusra, innen pedig rövid pihen után Banffi-Hunyadra húzódjék vissza. Ezen kényszer nélküli visszavonulás a tisztikarban nagy elégületlenséget szült, miért is augusztus 17-én a sereg fölötti parancsnokságot Kemény helyett Gaál vette át. Grotenhjehn augusztus 15-én úgyszólván kardcsapás nélkül megszállván Kolozsvárt, Úrban ezredest, a ki hosszas betegsége után csak nem rég vállalt ismét parancsnokságot, 3 zászlóaljjal, 4 lovas századdal és 9 ágyúval Bánfü-Hunyad felé küldötte ki, mel3êt a lovasság még aznap ért el, mig a gyalogság csak Kapusig jutott. A kozákok jövetelének hirére Gaál hadának egy része hamar ke-

séges

este 11

reket oldott Csúcsa felé. Késbb azonban Gaálnak és Dohaynak mégis sikerült a rendet annj'ira helyreállitani, hogy nemcsak a kozákokat verte vissza, hanem másnap reggel a támadásba átmen Urbannak is mindaddig ellentállhatott, mig a vonat kell tért nyert, a midn aztán a sereg is megkezdé a hátrálást. Ezen ütközetben Ui'han 11 halottat és 28 sebesültet vesztett, ellenben a magyarok vesztesége jóval jelentékenyebb lehetett st midn visszavonulás közben Melnikow ezredestl, a ki, mint tudjuk, augusztus 8-án Mez-Telegdre érvê,***) onnan Csúcsára nyomult elre s miután az ottani erdöt széjjelromboUa, ismét Teleg'dre tért vissza, Görge}" fegyverletételének tudtul adása mellett felszólítás érkezett a feltétlen megadásra, még útközben s a következ éj folyamán Gaál

—

;

—

hadának majdnem

megszökött.

fele

Csúcsára érve megtudta Gaál-, miszerint Kazinczy a Mármarosból Deésre érkezett rögtön összeköttetésbe lépett tehát vele s felszólitá, hogy szintén Zsibóra jöjjön, a hova azonnal elindul. Miután idközben Grotenhjehn is megtudta Kazmczynak Deésre ;

Lásd ezen kötet 288. oldalán. Lásd ezen kötet 175. oldalán. ***) Lásd ezen kötet 224. oldalán. *)

**)

294

érkezését, rögtön parancsot küldött Urbannak, miszerint Oaál további üldözésével hagyjon fel s vonuljon be haladék nélkül BánffiHunyadra, honnan aztán Orotenhjelm augusztus 18-án összes csapatjaival Kolozsvárra tért vissza, hogy idveszteség nélkül Deés felé nyomulhasson elre. Kazinczy mintegy 8000 fnyi tartalék hadával, miután ug}Gorgeytl mint Bemtl is parancsot kapott a hozzájuk csatlakozásra, augusztus els napjaiban Munkácsról Szatmár-Némotire vonult, honnan több napi határozatlan veszteglés után s miután Görgeynek értesítését megkapta, miszerint vele többé nem egybesülhet s igy inkább Bemhez Erdélybe menjen,*) Nagj^-Bányán át Deésre vonult, a hova augusztus 15-én érkezett meg. Innen a Gaáltól vett felszólítás folytán Zsibóra vezette hadát, a hol a két had, miután Gaálé a folytonos szökések következtében 3000 emberre olvadt le, augusztus 22-én egymással egyesült. Qrotenhjelm Deésre érve, már nem találta Kazinczyt itten, minek folytán egyik szániysegédjét, gróf Timascheio századost, nemkülönben a hadsereg fhadiszállásból Görgey felszólitásával megérkezett gróf Kornist Zsibóra küldte, hogy Kazinczyt leltétlen megadásra szólítsák fel. Görgey levele ekképen hangzott; „Ön, vagy legyen a magyar hadernek bárki a parancsnoka, befogja ismerni 1. Hogy oly túlnyomó er ellen, milyet az egyesült orosz-osztrák hader képez, eredménynyel tovább harczolni nem lehet. 2. Hogy ilyen kíirülmények közt a fegyverletétel gyáva tény nem lehet, különben az én csapataim bele nem egyeztek volna. 3. Hogy minden

becsületes embernek, ki Magyarország ügyéért fegyvert fogott, kötelessége lett azt önként, habár feltétlenül is letenni, miután világos,

hogy minden további harcz Magyarországot és népeit csak mind mélyebb nyomorba dönti, anélkül, hogy a legkisebb kilátás nyilnék visszanj'erni csak annyit is, amennyi már eddigelé elveszett." Kazinczy ríJgtön hadi tanács elé térj észté az ügyet, melyen az összes törzstisztek résztvettek. Ezek egyike, Várady ír áôr kijelenti, hogy oly idegen ellenség eltt, melylyel még ütközetben sem állottak, nem tehetik le a fegyvert erre többen Várady nézetéhez csatlakoznak, sokan ellenben és különösen Kazinczy a fegyverletétel mellett emelt szól. így aztán a haditanács határozat nélkül oszlott szét, mindazonáltal Kazinczy Ígéretet tn a Deésre visszatér orosz hadikövetnek, miszerint hada a fegj^vert le fogja tenni. Ezalatt a táborban nagy lázongás tört ki és Várady Kazinczy felszólítására irásbelileg is kijelentette, mikép a fegyvert nem teszi le és ténjdeg ;

még

a haditanács napján, augusztus 23-án este a hozzácsatlakozott csapatokkal több ezer ember néhány ágyúval clhagyá Zsibót, hogy másnap a Szamoson átkelve. Nagybányára meneteljen.

—

*)

Lásd ezen kötet

—

211. oldalún.

^95

De

mely Váradyhoz nem ugy hogy mire másnap legénységi állománynak egy

a legénységnek még- azon része

csatlakozott, reggelre

majd mind

Grotenhjelm Zsibóra érkezett, a

is,

elszéledt, volt

jelentéktelen töredékén kivül már csak a tisztek, számra nézve mintegy százan, voltak ott, a kik aztán kardjnkat a halouna gylt fegyverzettel, 56 ág-yuval és 76 társzekérrel szótlíiniil adták át az

oroszoknak. Gaál Sándornak és báró Kemény Farkasnak még idejekorán sikerült külföldre elmenekülni. A Nagybányára indult oszlop nagyrésze útközben sziiitén elszéledt, minek folytán Várady ágyúit a Szamosba dobatta, egykori zászlóalját, a 105-iket pedig Máriuarosba vezette vissza, a hol aztán az szintén feloszlott. Úrban ezredes, a kit Grotenhjelm 1 zászlóaljszázad dsidással, 40 kozákkal és 5 löveggel Várady nyomájal, 2 ban Nagybányára küldött, itt csapat helyett már csak néhány elszéledt honvédet, 5 ágyút, több lfegyvert és 100 mázsa lport

—

talált.

Inczédy portyázó hada, mely mintegy 2000 emberbl állva, nagyobbára Jaiiku oláh népfölkelivel állott harczban, augusztus derekán Beléu,yes körül táborozott. Ez ellen PasJciewits Löwenhagen tábornokot rendelte ki egy orosz dsidás ezreddel és 4 lov. löveggel. Ezen különitménj' kíizeledésének hirére Inczédy csapata önként feloszlott, mire Löivenhagen minden nehézség nélkül szállotta megBelényest és miután Janhu igéretét vette, miszerint hadai a környék lakosságát nyugtalanítani és bántani nem fogják, augusztus 24-én

Nagyváradra

tért vissza.

Munkács meg^hódolása. megyék lecsendesitésére kirendelt Karlowits altábornagy*) Naményuál mintegy 500 fn.yi honvéd csapatra bukkant, Az

északkeleti

mely azonban

Munkács

alig fejtvén ki ellentállást, Karlowits tovább

folytatta

Felhívására Mezössy Pál rnagy, várparancsnok, miután a világosi fegyverletétel igaz voltáról megg^^zdött, augusztus 26-án este 7 órakor megnyitotta az erd kapuit az orosz tábornok eltt, kinek a 32 tisztbl és 329 fnyi legénységbl álló rség feltétlenül megadta magát. Ezenkivül 23 löveg, több mint 500 lfegyver, 1 zászló és 12.000 töltény, továbbá az rség számára biztosított 1 havi élelmiszer került az oroszok kezére. Néhány nappal elbb Selvan tábornok azon hirre, miszerint Munkács várából Unghvárra BaJcovszJcy ezredes alatt 800 gyalogos és 200 lovas érkezett, EiDorjesrl 1 zászlóaljjal, V-2 lovas századdal, 20 kozákkal és 4 löveggel Unghvárra vonult, honnan Rakovszlcy oszlopát rövid harcz után visszavonulásra késztette. Ezen ütközetben Rakovszlcy állitóhig 40 embert, Selvan ellenben mindössze 7 útját

embert ")

leié.

vesztett.

Lásd ezen kötet

225. oldalán.

^296

Arad meghödolása. Miután Oörgey Aradról a fegyvert leteend, Világosra elindult, Arad várában Damjanich minteg-y 3800 fn^'i rség-g-el maradt vissza, a kit Görg-ey elvonulását megelzleg' azon felhívással éris páldáját s hagyna fel a további tesített elhatározásáról, követné

amúgy

is

haszontalan ellentállással.

értesítés vétele után augusztus 12-én nyomhaditanácsot hivott egybe, mely még javában tanácskozott, midn SchlicMöl, a ki a mondott napon 0- és Uj-Aradot megszállotta, felszólítás érkezett, miszerint a vár rsége feltétlenül adja meg magát. A felette zajos gylésen azonban majdnem egjiiangulag határozattá ln, miszerint a vár az oroszoknak adandó át s hog}'' e czélból Rüdigerhez haladék nélkül hadi kíivetek küldendk el. Ezen missiót Baudisz és Mészáros századosok vállalták magukra és Rüdiger nem kevéssé csodálkozott, midn a hadikövetek aug. 13-án Szllsnél jövetelük indokát eladták, mert hiszen eddigelé még csak fel sem szólította a vár parancsnokát a megadásra. Miután 15-én a Paskiewitstl erre vonatkozólag kikért utasítások megérkeztek, a mag3âr hadikövetek a hozzájuk csatlakozott Buturlin tábornokkal együtt visszatértek Aradra, a hol az utóbbi azonnal az ágyban fekv Damjanichhoz ment, hogy vele, valamint a lakásán egybegylt törzstisztekkel a vár átadása iránt tanácskozzék. Ez alkalommal Buturlin a legszeretetreméltóbb szavak kíséretében tudatta az egybegyltekkel, hogy bár Pasldeioits az rségnek a legcsekélyebb engedményeket sem biztosíthatja, azért ha az Görgey módjára feltétlenül megadja magát, biztosan számithat az orosz czár nagjdelküségére és kegyelmére. Damjanich erre legalább azon Írásbeli biztosítékot kívánta Buturlintól^ miszerint az rség nem fog az osztrákoknak kiszolgáltatni, ezt azonban az orosz tábornok nem fogadta el, hanem újból a czár nagylelkségéére hivatkozott. így aztán az egyedüli feltétel, mely mellett a várnak aug. 17-én délutáni 3 órára elhatározott átadásának végbemennie kellett, az volt, hogy annál osztrák csapatok egyáltalán ne legyenek jelen. Ámde Haynau Damjanichnak az oroszokkal folytatott tárgyalásairól értesülvén, e miatt szörny haragra lobbant és még aug. 15-én szigorúan meghagyta Schlicknek, hogy minden áron, ha kell, fegj'' veres kézzel is azon legyen, hogy az általa haladék nélkül mindkét parton körülzárandó vár néki, ne pedig az oroszoknak adja meg magát. Schlich azonban átlátván, hogy ezen parancsnak szószerinti követése beláthatlan következményekkel járhatna, a körizárolást foganatosította ug3'an, egyebet azonban egyelre nem tett, mi által idt engedett Buturlin tábornoknak, miszerint aug. 15-én Haynaut Temesvárott felkeresse és meggyzze arról, hogy miután a kapitulácziót Arad várával már megkötötte s annak

Damjanich ezen

ban

297

megtartását becsületszavával biztosította,

nem

vonná Különben

állhat

el,

tehát inkább

6

orosz hatalom már Schlicknek kiadott ugy monda csupán

attól az

vissza

—

a

—

az egész dologmert hiszen mihetyt a vár- rsége megadja magát, azt az oroszok a várral együtt nyomban átadandják az osztrákoknak ha pedig sulj^t helyez a tábornagy arra, hogy Arad az seregének adja meg magát, ngy rendelje ki az átadáshoz Panmely ngj'szólván az egész hadjárat alatt az jutin hadosztályát, (j seregének kötelékében mködött, de a mellett mégis orosz s igy mindkét kívánságnak és feltételnek elég lesz téve. Haynau, bár nem minden boszuság nélkül, elfogadta J5M<Mr?m elterjesztését és nyomban parancsot küldött Panjntínnak az Aradra való indulásra, miután azonban ez az átadás kikötött idpontjáig, másnap délutánig, a várban meg nem jelenhetett, ennek rsége a Buturlin által két század kozákkal odarendelt Chruhív ezredesnek adta meg magát, a mi ellen Schlick-nek^ a kit Buturlin idközben rendeletet.

-a

is

formaság kérdése, ;

kellen

felvilágosított, szintén

nem

volt ellenvetése.

A

fegyverét letett 3768 fn^'i legénység megfelel fedezet benne íilatt Sarkadra, a tisztek Gyulára kisértettek, a vár pedig a volt 143 ágyúval és egyéb számos és több milliónyi érték hadi és felszerelési czikkel este 8 órakor Schlicknek adatott át, a melyet Hoviger ezredes nyomban megszállott a Hartmann-ezred 2 zászlóaljával.

Pétervárad meghódolása. Pétervárad helyzete július közepe óta, a midn Jellachich hefolytán seregének zömével a Duna jobb partjára kelt át,*) úgyszólván változatlan maradt. Daczára annak, hogy a magyar seregtestek Ferencz csatorna mentén és attól délre Haynau gjôrs elnyomulása folytán egymás után Szegedre, majd Temesvárra rendeltettek, a bán még azt a fáradságot sem vette magának, hogy Péterváradot a Diusa mindkét pariján, tehát Újvidék fell is körülzárolja. Csak midn július 27-én hírét vette, hog}" Haynau 19-én Budát bevette és Szeged felé tovább indulni szándékozik, indította el Castiglione dandárát Iregrl Zalánkeméure, hogy a Dunán átkelve, Titelre meneteljen, a hol seregének Péterváradnál nélkülözhet részét egyesíteni szándékozott, hogy Haynau is újból támadólag lépjen támadó mveleteivel összhangzásban fel. Ezt megelzleg Dietrich altál)Ornagynak Vilováról és Mossorinról intézend erszakos kémszemlék által az e tájon visszamaradt magyar csapatok erejérl meg-gyzdést kellé szereznie. Ennek megfelelen július 31-én reggeli 4 órakor Dietrich 5 zászlóaljjal, 7^2 lovas századdal és 2 üteggel Vilováról, Knicsanin g-yesi veresége

mköd

*J

Lásd ezen kötet

136. oldalán.

29.8

egy kisebb hadoszloppal Mossorinrúl végre is hajtotta az kémszemlét s az elbbivel szemben álló magyar csapatok Gyurgyevóra, az utóbbival szemben állók pedig a Tisza balpartjára húzódtak vissza. E szerint nyilvánvaló volt, hogy most már a Ferencz csatorna, a Tisza és Dima kílzött csak alárendelt ellenséges erk állhatnak, csakhogy ugyanazon napon Pétervárad rsége egy nagyobbszabásu kitöi-ést hajtott végre és pedig 1 zászlóaljjal és 3 löveggel a Veziracz hegy felé, melyet egy második ugyanoly erej oszlop tartalék viszonyban Bukovecz felé követett és végül 2 zászlóaljjal és 1 üteggel Kamenicz felé, de már reggel 7 órakor anélpedig"

elrendelt

kül, hogy nag3ôbbszabásu harczra került volna a dolog, az oszlopok ismét a várba húzódtak vissza. Amdo ezen tüntetés elég- volt arra, hogy Jellachichot a szándékolt támadólagos elnyomulás abbanhagyására birja és hog-y a Castiglione dandár után elindított gyalogsági tartalékot újból eredeti állásába rendelje vissza. Ezalatt nemcsak Kmethy, a ki már július 28-án hagyta el hadosztályával Józseffalvát,*) hogy Dcmbinskihez csatlakozzék, hanem aug". 8-án Pétervárad rségének egy része is feljebb vonult Szeged felé, hogy a várban mindössze 5 zászlóalj maradt viszsza. Ezen körülmény, valamint az augusztus 5-én este Szeged bevételérl vett hir arra birták a bánt, hogy a Duna jobb partján csak a legszükségesebb számú csapatokat hagyva, haderejének zömét Titelnél összpontosítsa csakhogy a csak hiányosan vagy éppenséggel el nem készített Dunán való átkelés teljes 6 napot vett igén3^be, miközben azt a Perlasznál álló magyar csapatok tlük telhetleg* zavarni is iparkodtak, mibl augusztus 7-én három óra hosszáig* tartó elég heves ütközet fejldött ki. Augusztus 8-án a gyenge mag'yar had Fehértemplom felé vonult el, mire Perlaszt a Láng és

gj

;

Marsano dandárok

szállották meg'.

Miután a csapatok átkelése augusztus 12-én befejezését nyerte, a következ napon Dietrich hadosztálya Nagy-Becskerekre vonult, a hova 14-én a bán is beérkezett hadának zömével. Augusztus 16-án Uj-Pécsre ért a déli sereg, a hova a Hompesch és Karaján alezredesek alatt Perlaszból a Temes és Bega között portyázásra kirendelt különítmények is beérkeztek. Miután most már a magyar hadoszlopoknak folyamatban lev fegyverletétele fotytán a hadjárat befejezéséhez közeledett, Haynau a déli hadsereg további elnyomulását beszüntette. Egjîdejüleg Fuffer dandárát Pétorváradnak teljesebb körülzárolása czéljábol Újvidékre rendelte vissza, a német és illyr-bánsági ezredeket pedig 2

üteggel Neustddter és Rheinhach tábornokok parancsnoksága alatt FehértemiDlomon át Mehádia és Orsovára indította útnak, hogy & Lázár és Dessewffyt üldöz WallmodeiihnáosyAopíihoz csatlakozzanak. Miután •)

Lásd ezen


299

Puffer tábornok Újvidék elé ért, még- ug-yaiiaz napon, augusztus 17-éu háró Eschtrich lovas százados Pétervárad parancsnokához, Kiss Pál ezredeshez menesztetett Haynau levelével, melyben ez az általános helyzetnek, valamint Gíirg-ey és Aradvára meghódolásának tudtul adása mellett az rséget megadásra szólítja fel. „Nincs kifoirja felszólításában Haynau hogy a várpagásom az ellen rancsnokság küldöttek által az általam felhozott tények valódiságáról személyesen is meggyzdjék." Kiss ez utóbbi ajánlatot elfogadván, Tóih alezredest és Gabá-

—

nyi Sándor végett.

Alig

századost

—

rendelte

ki

hogy ezen küldöttség

Aradra

meggyzdés

elindult,

szerzése

megérkezett Görgey vár parancsnokához,

tudósítása fegyverletételérl és felhívása a miszerint ez is példáját kövesse. Görgey levele Kissre, a ki elbbinek legodaadóbb híveinek egyike volt, igen mély és megdöbbent hatást gyakorolt és ennek benyomása alatt az egész tisztikarnak,

valamennyi altisztnek és századonként 2—2 közhonvédnek részvétele mellett nyomban haditanácsot tart, melyen Kiss a tények elsorolása után annak szükségét hangsúlyozta, hog}^ Pétervárad is Görgey és

Damjanich példáját kövesse.

Ámde

a legénységi állomány képviseli azon kívánalommal el, miszerint a dolgok valódi állásáról meggyzdést szerzendk, engedtessék meg nekik is, hog}^ saját kebelükbl küldöttséget meneszthessenek Arad felé. Kiss némi ellenzés után magáévá teszi az indítványt s a logénj^ség megbízottjait egy rmestert és még aznap útnak indít Arad felé. két közembert Még mieltt a két küldöttség tagjai visszaérkeztek volna, Kiss ujabb hadi tanácsot hí egybe, melyen nyíltan bejelenti, hogy a várat föltétlenül, kegyelemre feladni szándékozik. Erre azonban ezredes kijelenti, hogy bár is Hollán belátja a további ellentállás hasztalanságát, mégis bnnek tartaná csak ugy puszta kegyelemre fciladni a várat, mely teljesen védképes s meljmek jól fegyelmezett, 3 4 hónapra mindennel ellátott védrsége van, Kiss erre azt válaszolja, hogy nem hiszi, miszerint a fél engedményekre lesz hajlandó, ám a tárgyalások során majd megválik. Miután augusztus vég'én a tisztikar, szeptember 4-én pedig a leállottak

—

—

Ern

—

gyz

génység küldöttsége visszatért s a már elbb vett szomorú híreket egytl egyig megersíté, Kiss szeptember 5-én levelet írt a körülzároló had parancsnokának, Puffer tábornoknak, miszerint az rség kész meghódolni s hogy az átadás részleteinek megbeszélésével Hollán Ern ezredest bízza meg. Ez utóbbi a tárgyalások folyamán azon szóbeli biztosítást vette, hogy az rség teljes kegyelmet nyer és azon esetre, ha Komárom, melylyel szintén folyik az alkudozás^ föltételeket kap, ugy ezek Péterváradra is ki fognak terjesztetni. Erre szeptember 7-én megtörténik a vár formaszerü átadása, mely alkalommal a Don Miauéi ezred 2-ik, az Estei Ferdinánd és a

300

honvéd zászlóaljak, nem8000 ember tette le a lövegek száma 392-t, a kézi lí'eg5''verek száma

Ojûlai ezredek 3-ik, továbbá a

különben a várban

Az

feg-yvert.

átadott

pedig 4749-et

A

3.

és 7.

volt tüzérség-, összesen

tett ki.

legénysége azonnal újból feleskettetett a császári zászlóra és Eszékre szállíttatott, a tisztek és a honvéd vissza, elbbiek kardjaik legénység pedig- a várba kisértetett birtokában maradtak és a legjobb bánásmódban részesültek. Végre, jmiután október 16-án Haynau elterjesztésére ü felségének legfelsbb elhatározása érkezett le, mel^^nek értelmében a pétárváradi erd ugyanazon kedvezményekben volt részesítend, mint Komárom, ennélfogva a tisztek igazolvány mellett otthonukba bocsáttattak, csupán Kiss^ a vár volt parancsnoka tartatott vissza. Miután azonban Hollán Haynaunak megirta, hogy a Vár oly gyors és föltétlen megis szabadon adása els sorban Kissnek köszönhet, Haj^nau volt osztrák csapatok

t

bocsátotta.

Pétervárad elestével, Komáromot kivéve, az egész ország összes hadaival meghódoltnak volt tekinthet s Haynau fhadiszállását augusztus 21-én Aradra tévén át, a III. hadtestet Temesvárnál, a IV-iket pedig WaUmocUn lovas hadosztályával Aradnál egyesitette, a honnan azoknak egyes részei az egész ország megszállása czéljából kijelölt állomáshel^'êikre mentek széjjel. Ezek után Haynau augusztus végén Pestre költözött át. PasJciewits augusztus 28-án hagyta el Nagyváradot, hogy hazájába visszatérjen, vele egyidejleg serege is megkezdte az elvonulást Oroszország felé és Haynau kérésére csak Nagyváradon, Debreczenben, Nyíregyházán, Hadházon, Tokajban, Kassán, EjDcrjesen, Szebenben, Bártfán és IMunkácson maradtak vissza osztrák csapatok által bekövetkez felváltásukig megfelel hetyrségek. Az -ezen városokban visszamaradt csapatok november elején hagyták el .az országot. Erdélyben a 15. gyalog hadosztály a 48. számú kozák ezreddel maradt vissza, mely csapatok Brassót, Fogarast, Csíkszea hadosztálynak eg3'ik redát és Kézdi-Vásárhelyt szállották meg dandára október 10-én, a másik a kozák ezreddel november 3-án ;

Iiagyta

el

az országot.

NEGYVENEDIK FEJEZET. Komáromi események. közepétl október

1849. július

elejéig.

Görgey elvonulta után Komáromban KlapJca a II. és VIII. hadmaradt vissza*) azon feladattal, hog-y egyrészt a várat védje, másrészt pedig- hogy támadólag-os fellépés és g-yakori kitörések által közvetve a mozgó sereg mveleteit is támogassa. A várrség hadrendje következleg alakult testtel

FparancsnoJc

Klapka György tábornok.

:

Törzsét alhoiicik ezredes, mint várparancsnok. Szillányi alezredes, mint vezérkari fnök, Prágay alezredes és Latinovics rnagy, mint szárnysegédek, Jungwirth alezredes, mint vártüzér parancsnok, Krivácsy alezredes, mint tábori tlizérségi és külerd-parancsnok,

Aschermami

Thaly alezredes, mint várerditési igazgató. Szabó alezredes, mint térparancsnok, ezenkívül 8 parancsrtiszt. II.

Hadtest

;

par.

Kászonyi

ezredes.

Rakovszliy ezredes hadosztálya a 25., 48., 52., 56. honvéd- és a Dom egj 6 fontos gyalog üteg Mezey százados

:

Miguelek egy zászlóalja, alatt.

Horváth ezredes hadosztálya a

60., 61.,

63.,

:

49. és 54. honvéd-zászlóalj,

egy 6 fontos gjâlog üteg Petes fhadnagj^ Illovszky fhadnagy alatt. egy 3 „ „ „ Összesen: 10 zlj 4000 emberrel és 4 üteg 360 emberrel és 24 löveggel. *)

Lásd ezen


302

VIII. Hadtest

;

x>ar.

Aschermann

ezredes.

Kosztolányi ezredes hadosztálya'. a 18., 37., 64. honvéd- és a Sándor-ezred egy lovas üteg- Mihalovics százados és egy 6 fontos üteg Jancsó fhadnagy alatt.

3,

Janik ezredes hadosztálya a 70., 71., 57. és 46. honvéd zászlóaljak, egy 3 fontos gyalog üteg Kopp hadnagy

zászlóalja,

:

alatt.

Gróf Eszterházy ezredes hadosztálya a 15., 40., 98. és 99. honvéd zászlóaljak, egy 3 fontos gyalog üteg Janecskó fhadnagy

Összesen: 12

zlj

alatt.

7200 emberrel és 4 üteg 360 emberrel

és

24 löveggel. Lovassága

:

6 század Württemberg-huszár, Bocskay-huszár, 2 „ Lehel-huszár és 3 „ 1 kún-huszár század.

Ezeken kivül volt "még a várban: 8 vártüzér század 1200 emberrel, 4 hidász- és 3 utász század 800 emberrel. Számításba veend továbbá azon 3000 ujoncz is, kik kevéssel Görgey elmenetele eltt a zászlóaljak kiegészítésére a várba érkeztek. Az egész várrség 18.300 emberbl, 1400 lóból és 48 lövegbl állott. A bástyákon és az elsánczolt erdökben 310 nehéz ágyú volt elhelyezve s ezenkívül még 40 50 részben nehéz, részben tábori ágyú felszerelfélben volt. Gyalogsági lfegyver mintegy 5000 volt készletben; a lporkészlet alig haladta meg az 1000 mázsát, ugyanannyira rúgott a salétromkészlet is. Élelmi czikkekbl készletben volt liszt és hüvelyes vetemény 4, hus és bor 3, zab 6, széna és szalma pedig 2 hónapra. vár védelmét Klapha a csapatok között következleg osztotta meg a jobbparti elsánczolt tábort a hídfvel Kászonyi ezredes szállotta meg 13 zászlóaljjal és a Württemberg-huszárok 6 századával erdítvény-parancsnokok gyanánt szerepeltek alatta Janih ezredes, a ki a Monostort és az 1., 2. és 3. számú müveket, RaTcovszky ezredes, a ki a 4., 5., 6. 7. számú müveket és Kosztolányi ezredes, a ki a 8., 9. és 10. számú müveket s Ü-Sznyt szállotta meg. lovasság parancsnoka, melybl 2 század az elrsi szolgálatot látta el, Mándy ezredes volt. A nádorvonalat az Apálía

—

:

A

:

:

;

A

szigettel

Horváth alezredes

századdal

;

utóbbiakból

1

szállotta

meg

5 zászlóaljjal és 3 huszár látta el az elrsi

század a Csallóközben

803

Vég-ül a bels két várat s a váo-diinai hidíV'it gróf Eszterházy Pál ezredes szállotta meg- 4 zászlóaljjal és 3 század Lehel huszárral; utóbbiakból ()-(>yalán, Madáron, Szt. -Péteren és Mócson V2 század, Kurtakosziii pedig' 1 század állott. V2 Július 13-án Klapka alárendelt csajjatjaihoz a következ kiáltványt bocsátotta ki: „Katonák! Elérkezett a pillanat, a melyben a legutóbb tíirténtek folytán ugy a hadseregtl, mint a kormánytól Csakis saját ernkben elvágva, saját ernkre vagyunk utalva. bizva és szilárd kölcsönös összetartás mellett nézhetünk vidám kedélylyel és megnyugvással a jövnek elébe, a mi egyúttal nagy leiadatunk teljesítésében is föleleveníteni és ersíteni fog bennünket. Katonák Nekünk a bizalmat, melyet a nemzet képviseli által belénk helyezett, igazolnunk kell, azért intézem a következ szavakat hozzátok, katonákhoz, a kik már nem egy véres gyzelmet vívtak ki s a kik ez által az ország büszkesége és ékessége levétek. Mindenki számoljon le magával s alakuljanak a viszonyok bármikép, már most elre kijelentem, hogy ezen helyet csakis becsülettel hagyhatjuk el, avagy annak összeomló romjai bennünket is maguk alá temetnek majd. Ezért vidáman neki, bajtársaim nagyok a rendelkezésünkre álló erk, s ha isten megsegít, mindent szerencsésen fogunk átélni. Éljen a haza és annak bátor serege. Klapka tábornok. Osztrák részrl Komárom körül, miután Haynau serege zömével Pest felé vonult, eleinte a II. és I. hadtest, miután pedig ez utóbbi július 23-án szintén a fsereghez vonatott,*) csupáncsak a II. hadtest maradt vissza. Sem Grabbe különítményére, sem szolg-álatot.

—

—

—

!

!

mköd

Niigent tartalékhadtesteire, mely seregrészeknek Haynau a kell lépéseket megtette, egyelre számítani nem lehetett. A vár körülzárására hátrahagyott csapatok beosztása és állo-

pedig Nohili

Komárom

mánya

és

alá rendelése iránt

:

II.

Hadtest

:

^âr.

báró Csorich altábornagy.

Vezérkari fnök Jangbauer alezredes, Tüzér igazgató Bahr rnagy. :

:

Hercseg Colloredo altábornagy hadosztálya.

Barco tíihornoh danádra a Mazzuchelli ezred 1., 2. és 3. zlja a Paumgartten ezred 3. és landw, zlja a 4. ottochani zászlóalj Civallart-dsidások 3. sz. 6 fontos üteg 12. sz. lov, üteg 3.

és 4. sz.

18 fontos

12 fontos ütegek

3 2

304

Liehler tábornoJc dandára: az István fhczg-. ezred 1., a Wimpfen ezred 2. zlja Civallart-dsidások 3V2 hatfontos üteg lov.

2.,

3.

és landw. zlja 4 1

zlj „

2 lov. szd, 21 löveg", 6 „

üteg-

18 fontos 16 „ A hadosztály összege: 11 zlj, 4 lov. század és 69 löveg. Pott tábornoh önálló dandára :

a Deutschmeister ezred 4. zlja 1 zlj a Koudelka-ezred 3. zlja 1 „ a Fürstenwarther-ezred 3. zlja 1 „ a Haynau-ezred 3. és 4. zlja 2 „ Civallart-dsidások 2 lov. szd, 11. sz. 6 fontos üteg6 löveg összesen 5 zlj, 2 lov. század és 6 löveg. :

Az egész

hadtest összege: 16

zlj, 6 lov. század, 75 löveg; állománya 12.000 ember 1300 lóval. Ezen csapatok, miután az I. hadtest Komárom körül elfoglalt állását odahagyta, következleg helyezkedtek el Barco dandára a Herkály pusztától az Ácsi erd mentén a Dunáig húzódó vonalat szállotta meg s kisebb küKinitményeket Csém pusztára, Mocsara és Almásra tolt elre. Liehler dandára a Csallóközben állott és Aranyost, Kszegfalvát és a nagy-léli hidft tartotta megszállva. Pott dandára a Vág balpartján Martost, Ó-Gyallát és Bagotát szállotta meg és elrseit július 24-én Hetény, Kurtakeszi és Marczalháza vonalába tolta elre. A körülzáró vonal mentén sánczmunkálatok emeltettek. A Duna Lovadnál, a Vág Koszogfalvánál, a Xyitra pedig Martosnál volt áthidalva s igy a dandárok egymás között össze-

II.

:

köttetést tarthattak feini.

Augusztus 19-én KlapJca azon örvendetes hirt vette, hogy Görgey Vácznál az oroszok fölött fényes gyzelmet aratott, csakhogy ezt már másnap a keser valóság váltotta fel, amennyiben a váczi csata közben szétugrasztott néhány száz honvéd bebocsáttatást kért a várba, a kik aztán tövirül hegyire, talán kissé túlzottan is elmondották Cörgoynek váczi vereségét s hogy ez Váczról Losoncz felé vette irányát.

Július 24-én értésére esett Klapkának, miszerint Tatán, mel3êt az osztrákok csak gyengén szállottak meg, jelentékeny élelmi szerek vannak felhalmozva elhatározta tehát azok kézrekcritését. feladat keresztülvitelével Kosztolányi ezredest bizta meg, a ki 1 zászlóaljjal, 1 század huszárral és 2 ágyúval a következ napon délután 4 órakor Naszály, Billeg és Grebicsen át Tatára menetelve, az ottani gyenge rséget meglepleg körülfogta és azt az ott lev tár;

A

30r

szekerekkel és a bécsi postakocsival hatalmába ejtvén, még" azon éjjel visszatért Komáromba. A postakocsiban több fontos közlemény, ezek közíitt a körülzáró hadtest teljes és részletes hadrendje találtatott egy másik iratban ellenben Klapka ereje mindössze 6 8000 nem igen fegyelmezett emberbl állónak mondatott. Kosztolányival egyidejleg egy az övével egyenl erej különítmény Mócsa felé tüntetleg nyomult elre, mely este felé minden említésre méltó inczidens nélkül újból a várba tért vissza, A postakocsiban talált irományok tartalma alapján Klapka nagyobbszabásu kitíirés végrehajtását határozta el, mihez augusztus „Eg}^ 8 zászlóaljból, 29-én este a következ intézkedést adatta ki 4 lovas századból és 1 lov. ütegbl álló oszlop Kosztolányi ezredes parancsnoksága alatt a július 29-ikérl 30-ikára hajló éjjel Komáromból a hetényi országúton nyomul elre feladata ezen helységet birtokába ejteni, az ellenséget belle elkergetni és összhangzólag a Rakovszky-oszloppal, Szt. -Péteren és Gyallán át Érsekújvár felé elszoritani. A 3 zászlóaljból, 3 lovas századból és 1 hatfontos ütegbl álló RaTcovszky- oszlop Marczalházánál kel át a Zsitván, hogy az ellenséges állást Szt. Péter fell megkerülje, a hol aztán az 1-s oszloppal egyesül. Egy harmadik, 2 zászlóaljból és 1 hatfontos ütegbl álló oszlop Sultz ezredes parancsnoksága alatt a tartalékot képezi és az 1-s oszlopot megfelel távolságban követi. Ezen támadás leplezése czéljából Horváth alezredes 3 zászlóaljjal, 1 háromfontos üteggel és 1 huszár századdal Aranyos felé tüntet, hogy

—

;

:

;

—

—

—

az ottani ellenség figyelmét lekösse. hadosztályba által marad megszállva.

—

Az

elsánczolt tábor

Janik

A

Rakovszky-hadosztály egyik zászlóalja 2 hatfontos löveggel 0-Sznyt, a Kosztolán}^ hadosztály 1 zászlóalja pedig a 8. számú redoutot szállja meg." Kosztolányi aug. 30-án reggel 5 órakor Heténynél az ellenségre bukkanváö, azt Szt. -Péter felé szorította vissza erre a helyszínén megjelent Pott tábornok csapatjait harczolva a Szt.-Péter és Bagota közötti magaslatokra vezette vissza, a hol mindaddig tartani akarta magát, mignem a Kurtakeszire és Marczalházára kikülönítve volt 2 zászlóalja, 1 szakasz dsidása és 1 lövegje hozzá nem csatlakozik. Ámde Kosztolányi ersen nyomja ellenfelét s miután Siiltz oszlopa is felbukkan a láthatáron, Pott egy még hátrább fekv állásba vonul vissza, a hol az elbb emiitett különítmény is hozzája

^-

;

csatlakozott, a melylyel együtt aztán Bajcsra húzódott vissza. Ezalatt Sultz Halomszegre érve, az ottani osztrák rsöt Martosra, majd Káván át Kszegfalvára szorította, mialatt egyik különítménye a Puszta Konkoly és Csuzynál álló osztrák rsöket Bagota felé kergette, a honnan azok Naszvadon át csatlakoztak dandáruk zöméhez. Pott, hogy a Zsitván való átkelését biztosítsa, 3 gyalog-, 1 lovas századból és 6 lövegbl álló hátvédét a bajcsi erd megszállására rendelte ki, a hol egy teljes óránál hosszabb harcz fejldött 1848—49. kat.

tört.

20

306

mely után az osztrák hátvéd ép akkor húzódott vissza a Zsitva mögé, annak hidját járhatlanná tevén, a midn liakovs^ícy oszlopa

ki,

Uj-Gryalla fell kissé elkésve érkezett a harcz színhelyére. Pott^ a ki még" aznap Érsekújvárig- folytatta visszavonulását,

219 embert, 9 lovat és 1 lszerszekeret vesztett, ellenben a magyarok vesztesége jóval kevesebb lehetett. Horváth alezredes ugyanaznap reggeli 4 órakor két oszlopban indult el Aranyos felé a Nemes-Örsön és LTjfalun álló osztrák rsök Puszta-Pálig húzódtak vissza s miután itt tetemes ersbitéseket kaptak, az ottani árok mentén nemcsak szívós ellentállást fejtettek ki, hanem még ellentámadással is fenyegettek, minek folytán Horváth^ kinek különben is csak tüntetnie kellett, 60 darab marhának ;

behajtása mellett déleltt 11 óra felé ismét a nádorvonal mögé húzódott vissza. Vesztesége 3 halottból és 11 sebesültbl állott, mig a Liebler dandárbeli csapatoknak csak 1 halottjuk és 2 sebesültjük volt. A balparti sikerült kitörés után KlapJca legközelebb a jobbparton is hasonlót akart megkisérleni, hos-y azonban ezen szándékát

folyamán Kosztolányi^ B,al<<wszhy és Sídtz a balparton hagyta és pedig Kosztolánjáét BajSultzét O-Gyallán, Rakovszkyét Szt. -Péteren, a

leplezze, július 31-ike

még

külíinitményeit

csou és Bagotáu,

honnan észak

nyugat

és

felé

gyakori járrmeneteket kellé

fentar-

Az egyik Surány felé indított különítmény arra birta Pottot, hogy már augusztus 1-ére hajló éjjel Érsekújvárt elhagyva, Tardoskedig húzódjék vissza. A Kszegfalva felé kiküldött mindhárom fegyvernembl álló különítmény pedig az ottani, már eltte való taniok.

napon felszedett hidat a legnagyobb zavarba

elszállítani kívánt osztrák utász

különítményt

és rendetlenségbe hozta.

Július 31-én délután SuUz, augusztus 1-én Kosztolányi, 2-án pedig Rakovszhy ismét a táborba tértek vissza, minek fotytán azon kivül csupán az elrsök maradtak. Erre Pott augusztus 3-án újból Érsekújvárig vonult elre dandáráuak zömével. A jobb parton tervezett kitöréshez KlapJca augusztus 2-án következleg intézkedett A támadás 5 oszlopban volt végrehajtandó :

és pedig' alakult

:

az

els (megkerül) oszlop Aschermann ezredes

alatt a 25., 48., 52., 56. honvéd-, a Sándor ezred 3-ik és a Uom Miguel-ezred 1-s zászlóaljából, továbbá 1 hatfontos és 1 lov. ütegbl, valamint 4 század Württemberg-huszárból a második oszlop Kosztolányi ezredes alatt a 18., 37. és 64. hon-

parancsnoksága

véd zászlóaljakból, 1 hatfontos ütegbl és 2 század Württemberga harmadik oszlop Krivácsy alezredes alatt a 61., 62. és 54. honvéd zászlóaljakból, 1 hatfontos ütegbl és 2 század Bocskay huszárból; a negyedik oszlop Sultz ezredes alatt a 15. és 57. honvéd zászlóaljakból, V^ hatfontos és 1 három fontos ütegbl, vala-

huszárból

;

Sul

mint

2 szakasz huszárból

;

az ötödik oszlop JaniTc ezredes

alatt

a

honvéd zászlóaljb(31 és 1 taraczk üteg-bi. Aschermajin oszlopának, mely Rahovszky és Bnmszvih alatt két aloszlopra tagozódott, 0-Szönyön át Almás felé kellett vonulnia s mintán az ottani osztrák rséget visszavetette, Tömörd felé kellett elfoglalásáról, Nagy-Igmándon itt bevárván a hirt Mócsa letérnie és Ácson át Barco háta mögött a Lovad körül elterül magaslatokat kellett megszállania, hogy ilyenformán az osztrákok visszavo70,,

71. és

4().

;

nulását elvágja.

A

Kosztolányi és Krivácsy oszlopok, mely utóbbi amazt

tar-

Mócsa felé vonulnak s miután azt rohammal bevették, Aschermannal összeköttetésbe lépnek s azután Csémet és az ottani sánczozatokat lehetleg oldalban támadják meg; ennek megtörténte után Sultz elnyomuló hadoszlopával együtt a pusztaherkátyi és ácsi sánczokat veszik be és az ellenséget a Dunának talék viszonyban követi,

szorítják.

Sultz alezredes oszlopa az igmándi utón egyenesen Pusztaellen nyomul s ott az ellenséget mindaddig foglalkoztatja, mig az elbbi oszlopok Csémet bevették, azután azokkal együtt Herkály ellen komoly támadásra indulva, ezt és az ácsi erdt ro-

Herkály

hammal veszi be. Az elbb emiitett oszlopok munkálkodása

alatt JaniJc ezredes a magáéval az ácsi erd eltt emelt sánczok ellen eleinte tüntetleg viselkedik és csak akkor megy a nevezett erd ellen rohamra elre, midn a Csém és Herkály puszták bevétele után az erdbe beszorult ellenség jobb szárnyát a többi oszlopok bekerítéssel fenyegetik. Az elsánczolt táborban rségül minden zászlóaljtól 2 század volt visszahagyandó. E szerint Klapka az ekként elirt minden esetre kissé mesterkélt és- komplikált müvelet által az ellenség- állásának, annak jobb szárnyán kezdd fokozatos felsodrását tzte ki czélul, amit ersebb körülzáró csapatokat feltételezve, nem igen állithatunk oda követend példa gyanánt; a kitör félnek, hogy szándéka sikerüljön, több helyen eszközölt tüntetés mellett ferejét

egy döntnek elismert ponton kell latba vetnie. Barco dandára a kitörés végrehajtása idejében a következ állásokat foglalta el :*) a balszárnyon, a dunamenti Megyfa-erdt a Mazzuchelli ezred 3-ik zászlóalja, a középen, az ácsi erdnek a múttól keletre es részét és Puszta-Herkályt a 4. ottochani zászlóalj s végül a jobb szárnyon, a Fuszta-Herkálj^tól jobbra es magaslatot a Paumgartten ezred landwehr zászlóalja tartotta megszállva; az ezen vonalon emelt 7 sánczban 2 tizennyolcz és 8 tizenkét fontos löveg volt elhelyezve, 2 Civallart-dsidás szakasz elrsön volt, 5

A

*) leírandó ütközet szinliclj'ének terepét lásd a csata ütközettervón, ^

komáromi második

•

20*

308

szakasz V^ ]ov. üteg-gel pedig- Herkálynál állott fel. Az ácsi erd mög-ött tartalékban a Mazzuchelli ezred 1. és 2. zászlóalja 4 tizenkét fontos lüveg'g-el állott ezen tartalékból 3 század a lszertelep ;

rizetére Ács helységbe rendeltetett. Puszta-Csémet V2 század, Mócsát 3 század 1 dsidás szakaszszal tartotta megszállva. Almáson pedig éppen Slernfeld rnagynak 3 gyalog, 1 lovas századból és V2 lov. ütegbl álló portyázó különitménye tartózkodott. Aschermann még augusztus 2-án este 9 órakor 0-Sznyben gyülekeztette oszlopát, a melytyel aztán Almás felé nyomulva, hajnali 2^/2 órakor meglepen megtámadta Sternfeld rnagynak itten álló különitményét, mely rövid ideig tartó védekezés után Neszmélyre húzódott vissza. Üldözésére Ascfiennann csak gyenge járröket rendelt ki, hadáiiak zömével ellenben a vett intézkedés értelmében Tömörd felé fordult, a hova reggeli 9 órakor megérkezve, fáradt csapatjainak több órai pihent engedett. Ezalatt Kosztolányi és Krivácsynak az elsánczolt táborból reggel 7 órakor elindult oszlopai a hullámos terep által fedve észrevétlenül közeledtek Mócsa felé, melynek rsége Kosztolányi által arczban és jobb oldalt, Krivácnj által bal oldalt, a huszárok által pedig hátulról meglepen körülkerittetvén, déleltt 1 1 óra tájban rövid, de makacs védekezés után lerakta fegyverét. Az ekként elért els fényes siker után a két hadoszlop Csém felé, a szintén értesített Aschermann pedig Nagy-Igmánd felé folytatta elnyomulását. Rövid id múlva Kosztolányi azon nyugtalanító

Igmándról Mócsa felé egy ers ellenséges oszmelyrl azonban csakhamar kiderült, hogy az nem egyéb mint egy 2000 ökörbl álló s az osztrák-orosz fseregnek szánt marhaszállitmány, melyet a huszárok természetesen hamarosan kö-

hirt veszi, miszerint

lop mozog,

rülfogtak és az elsánczolt táborba tereltek. Mihelyt Barco tábornok a Mócsán történtekrl értesült, a Puszta-Herkálynál álló 5 gyalog" századdal, 5 lovas szakaszszal és V2 lov. üteggel azonnal útnak indult Mócsa felé, mig" az elhagyott Herkály megszállására 1 zászlóaljat ás 4 tizenkétfontos löveget a tartalékból rendelt ki és egyidejleg a történtekrl elöljáró hadosztály parancsnokát, gróf CoUoredo altábornagyot is értesítette. Csém mellé érve, észrevette Barco a szemben közeled magyar hadoszlopokat, mire további elnyomulását beszüntette. s

Rövid id múlva CoUoredo altábornagy is megérkezett Csémre miután útközben jelentést vett, miszerint az Ácsi erd felé szintén

nyomulnak elre ellenséges csapatok, meghagyta Barconalc, hogy a csapatokat ismét Herkály mellé vezesse vissza, a hol aztán Colmég rendelkezésre álló tartalékot is magához vonván, 15 gyalog századból, 5 lovas szakaszból és 1 1 lövegbl álló hadát következleg vonultatta fel a jobb szárnj-on a Puszta-IIerkátytól délre fekv magaslaton Jantner fhadnagy tizenkétfontos ütege foglalt loredo a

:

309

ettl 200 lépésnyire balra 2 tizenarczczal Puszla-Csémnek nyolczfontos vonult fel arczczal IJj-Sznynck ezen két tüzércsoport között 1 osztály Mazzuchelli g^yalogos és 1 század Paumgartten gyalogos rajvonalba oszolt fel. A Paumgartten landwehr zászlóalj fenmaradó része osztály tömegekbe alakulva a magaslatok mögíitt s még jobban hátra 2-ik harczvonal gyanánt 8 Mazzuchelli század foglalt állást. Gróf Nosiitz ezredes végre az 5 dsidás szakaszszal és V2 lov. üteggel a jobb szárny mögött kamó alakban visszahúzva állást,

;

;

a

veszélyeztetett jobb oldal biztosítására állott

fel.

Amint Klapka^ Kosziohmyi és Krivácsy oszlopaival délután 3 óra tájban Csém alá ért, ott már csak a Herkályra visszavonult ellenség utóhadára bukkant, mely azonban szintén kitért a támadás ell, néhány társzekeret hagyván vissza az üldöz huszárok martalékául. Csémrl KlajjJca Sultziiuk és Janiknak parancsot küldött támadólagos elnyomulásuk megkezdésére s bár Aschei tiiann közremködésére, a ki idközben a nagy-igmándi magaslatokon újból megállapodott hadával, egyelre nem számíthatott, délután 4 és 5 óra között a Kosztolányi-Krivácsy oszlopokat dönt támadásra renmelyek ellen kivált Nostitz félütege Scherpon fhadnagy alatt kiváló tevékenységet fejt ki, ugy, hogy e szárnyon a támadás csak lassan halad elre. Ekkor azonban döntleg közbelép Sultz hadoszlopával Uj-Szny felöl s bár Colloredo végs tartalékul visszadantartott 2V2 századját ellentámadásra rendeli ellene, az osztrák dár hsies védekezés és a mag3ârok túlereje daczára Qgy óránál tovább tartó dicséretes kitartás után, mely alatt holtakban és sebesültekben 5 tisztet és 76 embert vesztett, hátrálni kénytelen. Colloredo az Ácsi erd délkeleti csücskénél csapatjainak egy delte,

részével egjddre újból állást foglal, hogy hadának zöme lehetleg' ugyanezen zavartalanul kelhessen át Ácsnál a Czonczó patakon czélból maradt vissza az üldöz huszárokkal szemben Noditz is lovasságával hátra, a ki feladatának többszöri merész közbevágásai által valóban dicséretes módon felelt meg. Mialatt Colloredo azon volt, hog}^ a közvetlen parancsnoksága alatt álló osztagoknak Ácson és Lovadon át a Duna balpartjara való ;

visszavonulását lehetvé tegye, aközben az Ácsi és Megyfa erdben is, a hol Teuchert tábornok vezette az ütközetet, kenyértörésre került a dolog. Mihelyt ugyanis Janik ezredes Sultz elnyomulásáról elnyomulását a nevezett erdk is megkezdte támadó értesült, felé, a hol az osztrák csapatok már az általános helyzetre való tekintettel sem fejthettek ki hosszabb ideig ellentállást. Mire azonban hátrálásuk közben az Ácsi erdbl a Czonczó patak felé bonta-

kozni kezdenek, ujabb veszedelem érte ket, amennyiben Klapka Colloredo üldözésével Ácson át csupán a Kosztolányi— Krivácsy oszlopokat bizván meg, Sultzot a Czonczó patak és az Ácsi erd között a Duna felé indította útnak, hogy ezáltal a nevezett erdben harczoló

310

osztagoknak teljesen elvágja a visszavonulást. Ilyenformán az empatakon még át nem kelt osztrák csapatok a magyarok leghevesebb tüzelése közben a pataknak a Dunába való beömlése helyére tömörültek össze, a hol óriási tolongás és zrzavar közepette a patakon átgázolni iparkodtak, miközben azonban két darab tizenkétfontos az iszapban megakadván, az üldöz magyarok kezébe került; hasonlóan foglyul esett a hátvédül kirendelve volt egyik Mazzuchelli század is. CoUoredo a Czonczón nagy ügygjêl-bajjal átkelt csapatjait a lovadi hid köré gyülekeztette, a hova Lvhler a Barco dandár felvétele czéljából 1 zászlóaljat, 1 szárny dsidást és 1 hatfontos üteget rendelt ki, mely csapatok esti G órától kezdve Kostitz dsidásaival egyetemben a legönfeláldozóbb módon teljesítették reájuk rótt feladatukat, minek folytán a Barco dandárnak ersen megviselt osztagai a teljes felbomlást és elfogatást elkerülhették. Nagyban hozzájárult éhez, hogy Aschermann^ a kinek intézkedésszerüen a lovadi hid környékét már jó eleve meg kellett volna szállania, már csak akkor érkezett oda, midn este 8 óra tájban az osztrák hátvéd a Duna balpartjára átkelvén, a lovadi hidat maga mögött részben hasznaveiitett

hetlenné

A

tette.

vett osztrák csapatok még aznap este Nagj'Lélig hátráltak, Klapka jêdig csapatjait következleg helyezte el: Aschermann és^ Janik oszlopait Ács és Lovad között, Kosztolányi és Krivácsyét Ács eltt, Sultzét ugyanezen helység mögött elrsök ugy Göny, mint Nagy-Igmánd irányában állíttattak ki. Az osztrákok vesztesége igen jelentékeny volt Szillányi szerint a foglyok száma 1500 körül lehetett, ezek közíitt 28 tiszt; Raming a foglyul esettek számát szintén 1000 fnél többre teszi s azonkívül 5 halott és 12 sebesült tisztet névleg nevez meg\ A halottak és sebesültek száma hozzávetleg 300-ra tehet. Ezenkívül zsákmányul esett 74 ló, 2 tizennyolcz-, 2 tizenkét- és 2 hatfontos löveg, 1 hétfontos hosszú taraczk, 4 lszerkocsi, 7 tár- és 32 podgyászszekér továbbá augusztus 4-én Gönyn 700 mázsa lpor, Nagy-Lélen pedig még 14 tizennyolczfontos, melyeket az osztrákok 80 halott és beszögezve hagytak hátra. A magyarok vesztesége

harczban részt

;

;

:

;

:

130

sebesült.

Augusztus 4-én az egyesült Barco és Liehler dandárok Nj^árasd és Guttáig, 5-én Lég és Szerdahelyig. 6-án pedig Csölle (Waltersdorf) és Bruckig húzódtak vissza, a hol egyelre megállapodtak. Evvel kapcsolatban Foü szintén parancsot kapott a Ykg mögé, illetleg a Pozsonyba való vonulásra, de már Diószegnél megállíttatván, újból a Vág- vonal megszállására rendeltetett elre. Klapkának augusztus 3-án kivívott fényes sikere más körülmények között, ha t. i. a fhadiszintereken még nem állottak volna oly végtelen rosszul a dolgok, az osztrák fsereg mveleteire is esetleg

3Í1

döntleg- érvfc'ii3'csitlietto volna befolyását, amennyiben Haynau közvetlen összeköttetése Bécscsel tényleg- megszakadt. Ig-y azonban tudjuk, miszerint a táborszernagy a komáromi események hirére pedig- azon biztos csupán Jahlonowszhi dandárát küldötte vissza, reményben, hog-y a mag-yar íosereg-, ha erélyesen és nyomon követi, sokáig' nem ig-en tarthatja mag'át, feltartóztatás nélkül haladt tovább a czéltudatosan meg-állapitott irányban elre. Klapka., nem lévén értesülve a délvidéki és erdélyi eseményekben beállott szomorú fordulatról, a legjobb reménytl sugárzó levelekben tudositá Kossuthot és Görgeyt augusztus 3-án kivívott gyzelmérl, csakhog}^ ezen közleményeket Kossuth már csak Tíirökországban, (lörgey pedig a fegyverletétel után Nagyváradon kapta meg. Hogy imént kivívott sikerét tle telhetleg kizsákmányolja, elhatározta Klapka^ miszerint seregének egy részével Gyr felé nyomul elre, másik részét pedig Aschermann és Kászonyi alatt az elsánczolt táborba küldi vissza. Ezen müveletekhez seregét követ-

kezleg

osztotta

be

Mozg^ó hadtest. Kosztolányi hadosztálya: a 18., 37., 64. honvéd- és a Sándor 1 osztály ezred 3-ik zászlóalja Meze}^ és Jancsó hétfontos ütegei ;

;

Württemberg-huszár. Rakovszhy hadosztálya: a 25., 48., 56. honvéd- és a Dom Miguel ezred 1-s zászlóalja; Mihálovics lov. ütege 1 osztály Württemberg-huszár. Gróf Eszterhásy hadosztálya: a 15. és 57. honvéd zászlóalj; osztály 1 Illovszky háromfontos ütege és Va tizenkétfontos üteg Württemberg-huszár. Megszálló hadtest. A 98., 99., 70., 71., 52., 46., 60., 61., 63., 49„ 54. és 40. honvéd zászlóalj Petes hat- és Janecsko háromfontos ütegei, 1 taraczk-üteg és Kern Va hatfontos ütege 3 század Lehel-huszár, 2 század Bocskay-huszár és 1 század kún-huszár. Augusztus 4-ikét Klapka pihen napul szánta 5-én Kosztolányi Gönyig, az itt állott huszár század pedig Gyrig nyomult ;

;

;

;

;

elre; honnan az 1 zászlóalj- és 6 lövegbl álló osztrák rség már a 3-ikáról 4-ikére hajló éjjel Pozsonyba vonult vissza. Rakovszhy hadosztálya augusztus 5-én Puszta Szt. Jánosig, 1 1 huszár század és Szt. Iványig, az Eszterházy hadosztály Ácsig vonult. A megszálló hadtest augusztus 5-én az elsánczolt táborba vonult; innen, az 52. honvéd zászlóalj, 1 osztag Bocskay-huszár és Va háromfontos üteg Mednyánszky rnagy alatt a fölkelés szervezése czéljából augusztus 6-án Kocsra, 7-én Kis-Bérre, 8-án Romándra, 9-én Zirczre, 10-én pedig Veszprémbe menetelt. Egy másik, a 49. honvéd zászlóaljból, 6 szakasz Lehel-huszárból §s 2 háromfontos lövegbl álló különítmény Bohory rnagy parancsnoksága alatt

Bny

—

312

Tatára küldetett. Végül Horváth hadosztályának 3 zászlóalja 2 huszárszázaddal és Kern V2 hatfontos ütegével a Csallóközben a mozgó

egyenl magasságra tolatott elörc. Augusztus G-án délután 2 órakor KlapTia a Kosztolányi és Ralcovszhy hadoszlopok élén Gyrbe vonult be, elrseit Lesvárigés Abdáig tolván elre Eszterházy e najôn (iönyt, Horváth NagyMegyert érte el. Augusztus 7-én Eszterhásy hadosztálya Gyrött a másik két hadosztályhoz csatlakozott, Horváth pedig egy-egy oszloppal Bst hadtesttel

;

—

ámbár a komáromi túlvérmes el. Gyríitt Klapka melynek élén Thaly alezredes állott, azt kivánta, hog}^ a honvédek most már Bécsig meg se álljanak mindaddig megállni szándékozott, mig a fsereg mveleteirl biztos hirek birtokába jut a Gyrött talált tömérdek hadi és élelmi készleteket, melyeket ott az osztrákok egybegyüjtíUtek volt, Klapka azonnal Komáromba küldötte, hasonlóan oda szállittatla a néhány nap alatt felavatott 5000 6000 és Szerdahelyi érte párt,

—

;

—

a hol azok 5 uj zászlóaljba osztatván, azonnal felfegyvcreztettek és begyakoroltattak. Hogy az osztrákokat, a kik Mosony tájékán, mint alább látni fogjuk, újból gyülekezni kezdenek, szándékai fell tévútra vezesse, augusztus 8-án Klapka Kosztolányi hadosztályát Enesére tolta elre, honnan az B-Sárkányt és Csornát kisebb osztagokkal szállatta meg. Augusztus 9-én Klapka tábori isteni tiszteletet és csapatjai felett szemlét tartott, mely alkalommal a 3-iki kitörés alkalmával magukat kitüntetett eg^'éneket sajátkezüleg díszítette fel a nekik adományozott érdemrendekkel. Ugyanaznap érkezett be Mednyánszkytól a hir, miszerint Noszlopy kormánybiztos, a ki eddigelé Nugent hadait többször sikerrel támadta meg és nyugtalanította, a Balatonon átkelve, a 127. honvéd zászlóaljból, 2 század vadászból és 1 század huszárból álló hadával Füredre érkezett. Klapka erre Noszlopyt is Mednyánszky parancsai alá helyezte, meghagyván ez utóbbinak, miszerint ekként megersített hadával Székes-Fehérvárt szállja meg s onnan Buda felé portyáztasson. Ezalatt osztrák részen is minden lehett elkövettek, hogy a Fels-Duna mentén egy tekintél3''es sereg szerveztessék, melynek feladata leend Klapkát újból Komáromba visszaszorítani. E czélból mindenekeltt a szétugrasztott II. hadtest ujabb ersbitések bovonása mellett Pozsony tájékán gyülekezett s állománya most már ismét 18.000 emberre és 43 lövegre szaporodott fel. Ennek ersbítésére a hadügyminister a 3-iki események hírére a qróf Nohili altábor-

ujonczot

is,

nagy alatt Bécs körül és a Morva völgyében gyülekez I sz. tartalék hadtestet minteg}^ 8000 fnjá állománynyal és 26 líiveggcl Magyar-Ovár felé rendelte elre. Hasonlóan parancsot kajjott Nugent is,

miszerint a mintegy 10.000 emberbl és 30 tartalék hadtestével Székes-Fehérváron át

számú

lövegbl álló II. Klapka hátában

S13

jelenjék meg", s vég-ül a Sárvár tájékán dandárnak északi irányban Szt. Miklós

portyázó felé

Lederer

kellett

Ágost

támogatólag-

közremködnie Miután Nohili hadtestének zömével augusztus 10-én Mosony Magyar-Óvárra ért, ennek csapatjai a II. hadtesthez csatoltattak, miáltal ennek állománya 80 zászlóaljra, 9V2 lovas századra és 69 emelösszesen mintegy 32.000 embernyi létszámmal lövegre és

—

—

kedvén, a következ ujabb beosztást nyerte Gróf Nohili altábornagy hadosztálya a Chizmla és Lederer Ágost dandárokkal: í) zászlóalj, 2 lovas század és 18 löveg; Herczeg Colloredo altábornagy hadosztálya a Liehler és Barco dandárokkal: 10 zászlóalj, 3V2 lovas század és 18 löveg; Ftt tábornok önálló dandára 5 zászlóalj, 2 lovas század és :

:

6

löveg"

Teiichert tábornok század és végre

önálló

dandára:

6

zászlóalj

és

2

lovas

a hadtest tilzértartaléh : 4V2 üteg, vagyis 27 löveg. Klapka ez idtájt azon eszmével foglalkozott, hogy mig hadának eg-y tetemes részét, a Strauhe hadosztályt, Mosony felé táannak fenmaradó részével Sárvár madólag rendeli elre, addig Körmenden át a stájer fváros felé nagyobbszabásu cseltámadást

Ezen müvelet megkezdését megelzleg KlapJca augusztus 11-én ismét tábori misét és csapatszemlét tartott, melynek befejezte után összes törzstisztjeit lakomára hivta meg magához. A midn ez a legjobb hangulatban majdnem vége felé járt, azon jelentéssel szóHtották ki Klapkát az asztaltól, hogy valaki sürgsen óhajt vele beszélni. És ez a valaki Almásij Pál volt, az országgylés alsó

intéz.

^

a felismerhetlenségig szegényesen ölfájdalommal adván tudtára Klapkának, hogy véleménye szerint az ország ügye veszve van; Nagy Sándor serege Debreczennél, Dembinslúé Szeged— Szregnél szétveretett, Bem serege pedig Segesvárnál teljesen feloszlott ily viszonyok közíitt kedvez

házának

tözvê,

elnöke,

majdnem

meghatottan

s

;

fordulat

már

alig várható.

várt megszomorító hir, melyet egyelre nem mélyen lesújtotta, ugy, hogy azonnal lemondott minden további támadó mozdulatról. Még megdöbbentbb szinben tnt fel a helyzet, midn 13-án egy ujabb hirnök a temesvári vesztett csata hirével állított be Klapkához, a ki erre rögtön a Komáromba való visszavonulást határozta el, mely következleg hajtatott végre: Kosztolányi hadosztálya még aznap Bánára, £'s^íer/iá2'?/é Mez-Eörsre vonult, Gyrött csak RaJcovszky maradt vissza hadosztályával. Mednyánsiky parancsot kapott, hogy 16-án Kis-Bérre •érkezzék. 14-én Kosztolámji Nagy-Igmándig, Eszterházy Kis-Bérig-, RaTcovszhy - 1 lovas századnak (xyrött való visszahagyása mellett Bánáig jutott. Horváth hadosztálya a Csallóközben Nem. Bogyáig

Klapkát ezen

Is

közölt

tiszti

nem

karával,

—

?.14

15-én Alednyánszky kivételével a többi oszlopok ])ij\ugusztus íQ-án Kos^tolmiyi és Enzterházy Mocsara, i?aA-oi;5^^?/ Ácsra, íTori'áí/ipedig- Aranyosig vonult visszahadosztályával. Még' ugyanaznap Klapka haditanácsot tartott, melyen a beér-

vonult

.visriza.

hent

tartottak.

kezett megszomoritü hireket elterjesztvén, erre a tag-ok eg-y része fejét. Hosszasabb vitatkozás után határozatba ment,

kétkedleg rázta

—

miszerint a sereg, Mednyáuszlcynak az 52. és 56. honvéd zászlóaljból, 2 század vadászból (somogyi önkéntesek), 2 század huszárból és Va hatfontos, 1 hárorafontos és V--2 egyfontos hegjü ütegbl álló és a Balaton mentén a Bakonyban visszamaradó portyázó különitményének kivételével, melynek feladata leend, hogy a Komárom újbóli körülzárására elnyomuló ellenséget nyugtalanítsa, az elsánczolt táborban vonandó össze. Augusztus 18-án tudta meg Klaphn egy újság czikkbl a megxlöbbent hirt Görgey világosi fegyverletételérl. Ugyanaznap a sereg következleg helyezkedett el az elsánczolt táborban Kosztolányi hadosztálya a 8., 9. és 10. számú müveket, Escierhásy a csillagsánczot, Rakovsskyé a 4., 5., 6. és 7. számú müveket, Janik pedig a Monostort^ szállotta meg. A lovasságból Vs Va század Cséezek elrseiket kiállítva, mcn, Mócsán és Ácson m.aradt vissza Bábolna, Göny és Puszta Szt. János irányában portyáztak. A lovasság fenmaradó része L'j-Szny melletti régi fektanyáját foglalta el. Az osztrákok részén augusztus 12-én a Chizzola dandár Mosonyból Lébény (Leyden) és Öttevény (Hochstrass) felé szemrevételeztetett, mely alkalommal kiderült, miszerint az emiitett két helység már csak gyengén van a magyarok által megszállva. Augusztus 14-én qróf (íyulay altábornagy hadügyminiszter jelent meg a sereg körletében, minek legels következése lett, hogy a hadak azonnal kiadott intézkedések újból elre tolattak Komárom körülzárására. szerint a Chizzola és i?a;"CO dandárok augusztus 15-én Öttevényt, Szt. Miklóst és Lébén3^t szállották meg, a Teuchert dandár pedig Mosonyig' nyomult elre. E mellett a baloldalban Héderváron át üunaszegre,. a jobb oldalban pedig Szt. Péteren át B-Sárkánj^ra oldaloszlopok küldettek, mely utóbbi a Szt. Miklóstól Csornára elrenyomult Lcderer dandárral állította helyre az összeköttetést. Azon hirre, hogy ^Gyrt a magyarok már 13-ika folyamán odahagyták, Lederer dandára még 15-ike folyamán Eneséig folytatta eln3ômulását, a Csallóközben álló Liebler dandár pedig Csötörtökig (Luipersdorf) és Somorjáig (Sommerein) nyomult elre. 4 zászlóaljból, 3 lovas >századból és 2 ütegbl álló JablonowszJci dandárt, melyet Haynau Pestre visszairányított s a mel}'' oda augusztus IH-án érkezett

— :

—

;

A

A

meg, Oyulay Székesfehérváron át Klapka hátába irányította. Augusztus 16-án az osztrák sereg akadály nélkül Gyrt szállotta meg, honnan 17. és 18-ika folyamán Pápa és Székesfehérvár

31^

felé

erosobb portyázó különítmények küldettek

erdben Mednyánffslcy

ki,

melyek a Bakony

jelenlétét konstatálták.

Augusztus 19-én Ledér er dandára F.

Szt. Jánosra, Chizzoláé Teuchert dandára tartalék gyanánt Gjaírig jutott, Liehler dandára pedig a Csallóközben Megyert és Guttát szállotta meg. JablonowsJci dandára Esztergomból Tatára vonult, Patt dandára ellenben a Vág és az Érsekujvári-Dunaág mentén elfoglalt állásában maradt. E napon délután Liehler az alábbi levelet intézte Klapkához „Lak, 1849. augusztus 19-én. Hadtestparancsnokom, báró Csorich altábornagy ur megbízásából Büttner törzskari fhadnagyomat hadiszokás és népjog szerint hadíkövetül Komárom várába küldöm, hogy önnek Haynau táborszernagy ur ídecsatolt kiáltván^âít kézbesítse. — Ebbl világosan látható, hogy a további ellentállás eltávolítaná önt és csapatjaít a császár Ó felsége legmagasabb kegyelEzért hadtestparancsnokom parancsára ez irányban törzsmétl. kari fhadnagyom által alkudozásba bocsátkozom s ezennel fel is hatalmazom t, hogy nevemben beszéljen és cselekedjék. Figyelmeztetem önt, kövesse Görgey példáját és ezzel az emberiest és jogost méltányolva, vessen véget a szerencsétlenséget hozó és pusz-

Gönyre, Barcoé Bnyre

mig"

vonult,

:

—

—

Jóságos uralkodóm határtalan kegyelmérl számÉs én azon leszek^ hogy^ az ön várfeladásí ajánlatai elljáró hadtestparancsnokságom által O felsége elé Válaszát még ma elvárom itt Lakon törzskari terjesztessenek. fhadnagyom által. Líebler, vezérrnagy, dandárnok."

tító

háborúnak.

talan példa biztosíthatja önt. -

—

Klapka a levélben foglaltakat a nyomban összehívott haditaterjesztette, mely hosszas vitatkozás után az alábbi válaszadásban egyezett meg: „Komárom, 1849. augusztus 19-én. Tábornok urnák szolgálati értesítésére azt válaszoljuk, hogy ide a bánsági és aldunai események fell még semmi hivatalos közlemény sem érkezett s így mi anélkül, hogy a hazaárulás vádját magunkra vennk, semmiféle tárgyalásokba sem bocsátkozhatunk. Komárom vára haditanácsából Klapka tábornok." Ugyané napon Bobory különitmén^ê*^ is bevonult Tatáról s a 49. honvéd zászlóalj a háromfontosakkal Ó-Sznyben, a lovasság pedig az elsánczolt táborban helyezkedett el. Mednyánszky portyázó nács elé

:

különítménybe Zirczre vonult. Augusztus 20-án a Lederer, Chi^ôla és Barco dandárok Ácsig jutottak s a Czonczó patak mögött foglaltak állást; egy gyengébb különítmény Bábolnán át Nagy-Igmándiâ rendeltetett, a jobb oldal biztosítása czéljából pedig Perre és Mez-Eörsre kisebb osztagok küldettek

ki.

E napon *)

érkezett

Lásd ezen kötet

Isakoiv

orosz

311. oldalán.

alezredes

Ácsra, a

Görgey

516

világosi

fegyverletételérl

értesítéseket hozván

Arad átadásáról szóló hivatalos Az emiitett alezredes gróf Alcaini

és

magával.

osztrák alezredes kíséretében hadikövetek gyanánt még aznap Klapezt Görgey példájának követésére, illetleg a vár feladására szólítsák fel. KlapJca tagadó válaszára Isakoiu alezredes egy 14 napi fegyvernyugvás eszméjét pendítette meg; Klapka •ezt a már különben is együtt volt haditanács eldöntése alá bocsátotta, mely hosszas pro és contra vitatkozás után az ajánlathoz hozzájárult. Éhez képest a küldöttség tagjai (fvf Zichy Ottó és Súllányi alezredesekkel nyomban visszatértek Gyulay osztrák hadügyminiszter ácsi fhadiszállására, a ki a magyar követeket igen elzékenyen fogadván, tudtokra adta, miszerint másnap az osztrák és orosz meghatalmazott a fegyvernyugvás megkötése végett njból megjelenend Komárom várában. így is történt és ez alkalommal a vonatkozó egyezség a következ pontozatokba foglaltatott össze „Mai napon egyrészrl báró Csorich altábornagynak, a Komárom eltti figyel-hadtest parancsnokának rendeletére, másrészrl pedig

kához küldettek, hogy

KlapJca komáromi

várparancsnok megegyezésével tizennégy napi fegyvernyugvás köttetett, mihez meghatalmazottak gyanánt a figjêlhadtest részérl gróf Alcaini cs. kir. alezredes ur, a várrség részérl pedig Szillányi alezredes törzskari fnök neveztettek és jelöltettek ki. Az alulírott meghatalmazottak ennek folytán, felsbb jóváhagyás fentartása mellett, a következkben egyeztek meg: 1. Mai naptól kezdve, még pedig déli 2 órától kezdve az osztrák-orosz csapatok és a várrség közt mindennem ellenségeskedés beszüntettetik. Az ellenségeskedések ezen beszüntetése azon csapat-osztagokra is kiterjed, meljêk jelenleg a várparancsnok közvetlen parancsnoksága alatt állanak. 2. Az ellenségeskedések beszüntetésének tartama tizennégy napban állapittatik meg azon kikötéssel, hogy az mindkét részrl az ellenségeskedések megkezdése eltt 48 órával fölmondassék. 3. Ezen id alatt mindkét meghatalmazott által a cs. kir. osztrák és szövetséges orosz csapatok részére a következ figyel állás határoztatott meg a) a Duna jobbpartján a cs. kir. osztrák vagy orosz csapatok megszállják a Czonczó balpartját Ács a fölött, Nagy-Igmándot, Tömördöt, Tatát, Szomodot és Süttt Duna balpartján: Némát, Tanj^t, Megyert, Ekecset, Guttát, innen a Vág jobbpartját Szeredig, innen az utat Nyitrán, Verebéljên át Léváig és azután a CJaram balpartját lefelé a Dunába való beömlésig. c) Semleges terület marad a Duna jobbpartján azon rész, mely a föntnevezett vonal és Herkály, Csém, Mócsa, Grebits, Naszály, Almás és Neszmély, a balparton pedig a fönt megjelölt vonalak és Ékel, Keszegfalva közt terül el azután a Vág balpartján egyrészt a Mocsonokról Érsekújváron át Párkánj^ra vezet országút, másrészt a mellékút, mely Újlakról Ürményen, Komjátin, Hullon és Farnáton át Kéméndre vezet, ugj'^szintén valamennyi ezen utak

—

1

:

:

;

;

317

fekv helység'. 4. Miután a kunuu'Oini várparancsnok ur a Délmagyarországon történtek fell mag-ának bizonyosságot akar szerezni, szabadságában áll, négy biztos nrat egy cs. kir. osztrák között

kiséretébcn az ottani esemén3'ek

tiszt

kíséretében

kiküldeni,

hogy

személyes meggyzdést szerezzenek. Ezen kiküldött urak kell meghatalmazást és biztos kíséretet kapnak 5. A várhoz tartozó, de künn lev portyázó csapatok, melyek a jelen egyesség megkötéséig a bevonulásra parancsot kaptak, akadály nélkül és biztos fedezet mellett visszatérhetnek a várba. 6. A cs. kir, osztrák és cs. orosz seregek által megszállott területen ujonczozás, politikai elfogatás nincs megengedve, ugyanez a várrség részérl által a felsbb is figyelembe vétetik. A jelen föltételek alólirottak

azok a

tényállásr(')l

megersítés kikötése mellett, a mai napon állapíttattak és köttettek meg. Kelt a komáromi várban augusztus 2I-én 1849. Gróf Alcaini cs.

kir.

Az

alezredes. Szillányi alezredes a táborkar fnöke.,, osztrák fhadiszálláson támasztott nehézségek folytán

az „A fent irt a következ záradékkal hagyatott jóvá: föltételek a 6. czikk kivételével megersíttetvén, kicseréltetnek. Ácsi fhadiszállás, augusztus 21-én, 1849. b. Csorich altábornagy, Klapka, a komáromi hadsereg és vár parancsnoka. Jungbauer, cs. kir. alezredes, a táborkar fnöke." Az egj'Czmény 4. czikke értelmében Thaly és Ruttkay alezredesek, a polgárság részérl pedig Kathona Zsigmond és Csapó József egy-egy cs. kir. osztrák tiszt kíséretében még aznap Nagyváradra és Aradra utaztak, a sereg pedig a kötött fegyvemyugvás idejére következleg helyezkedett el: Kosztolányi hadosztálya, a melléje adott 3 század Lehel-huszárral, Szt. Pétert, Ü-Gyaliát és Imely helységeket szállotta meg; RaTcovszky hadosztálya számára Kurtakeszi, Hetény és Marczalháza jelöltetett ki Horváth és JaniJc hadosztályai az elsánczolt táborban maradtak; Eszterházy hadosztálya a Nádorés Vág-vonalat szállotta meg. A Württemberg huszár ezred 0Sznyben, 1 század Bocskay-huszár Madáron, 1 pedig Újfalun he-

egyezség

;

lyeztetett

el.

osztrák sereg augusztus 22-én a következ állásokba vonult A BarcM dandár Ácsot, Puszta Lovadot és Gönyt, a Lederer dandár Nagy-Igmándot, Tömördöt és Kocsot, a Chizzola dandár Tatát, Tóvárosi, Szomodot és Süttt, a Teiichert dandár Gyrt, a Liebler dandár Gellért, Lakot, Szilast, Megyert, Ekecset és Guttát

Az

:

s végül Pott dandára a Vágón és Vág-Dunán kijelölt részt szállotta meg. AJaUonowshi dandár, miután 19-étl kezdve Székesfehérvárból Mednyánszhy portyázó különítményével szoros érintkezésbe lépett, melylyel azonban az egyezség folytán a további ellenségeskedést be kellett szüntetnie, 22-én Moórig nyomult elre, a hol szeptember l-ig- meg is maradt. Nugent, a ki hadtestének zömével augusztus 4-én Pécset érte

318

el és elcsapatjait tudvalevleg' a Dunáig" tolta elre*)

és a ki az aug'usztüs 3-iki események hirére szintén parancsot kapott, miszerint hadtestével Komárom környékére vonuljon,**) ennek folytán báró

Burits altábornagyot 3 zászlóaljjal, 2 lovas századdal és 1 ütegg-el nyomban Paksra rendelte ki, a hová azonban az csak augusztus 15-ike folyamán érkezett meg\ Ezen külonitményhez a következ napokban még' 4 zászlóalj, 3 lovas század és 2V2 üteg' csatlakozott, mely csapatokkal aztán Burits aug-usztus 20-án Duna-Földvárig', 21-én pedig' Székesfehérvárra vonult, a hol 22-én az eg-ész had együtt volt. Baranya és Tolna megye megszállva tartására í/ró/Pfí/yf}/ altábornagy alatt csupán 3 4 zászlóalj, 2V2 üteg és néhány lovas osztag maradt vissza. A fegyvernyugvás ideje alatt, miközben Klaplca 4 ujonczzászlóaljából és az augusztus 25-én az egyezség 5. czikke alapján a várba bevonult Mednyánszky portyázó csapathoz tartozó 127. honvéd zászlóaljból qróf Zichy Ottó ezredes alatt Qg^ uj hadosztályt alakittatott, a következ említésre méltó dolgok adták el magukat Augusztus 26-án két ujabb hadikövet, Aniishow orosz ezredes és Junqhauer alezredes, Csorich altábornag}^ vezérkari fnöke jött a várba, hogy az utat annak átadásához lehetleg egyengessék. Ez alkalommal Anitskow ezredes Görgeynek alábbi levelét nyújtotta át Klajjkának „Kedves barátom Klapka! A mióta nem láttuk egymást, bár nem váratlan, de eldönt dolgok történtek. A kormány örökös önzése, némelj" tagjainak aljas féltékenysége oda juttatta a dolgot, a hogyan én azt már áprilisban megjövendöltem. Midn az oroszokkal becsületesen megvívott több ütközet után Tokajnál a Tiszán átkeltem, az országgylés kinyilvánitá, hogy engem óhajt fvezérnek. Kossuth titokban Bemet nevezte ki. Az ország azt hitte, hogy én vagyok az, mert Kossuth annak ajánlatára jezsuita feleletet adatott. Ezen

—

volt forrása mindannak, a mi késbb történt. Dembinski Szregnél megveretett, Bem Maros-Vásárhelynél széjjel ugrasztatott. Utóbbi Temesvárra sietett, melynek falai alá Dembinski visszavonult.

gazság

Bem

a temesvári csata

alatt érkezett

a harcztérre, helyre

is állitotta

néhány órára az ütközetet, de azután oly mérvben vettetett vissza, hogy 50.000 emberbl — Kossuth számítása szerint csak 6000-en maradtak együtt. A többi mind szét robbant, amint ezt nekem Vécsey jelenté. E közben az osztrákok Temesvár és Arad között mindjob ban elbbre nyomultak. A hadügyminister megparancsolta Dembinskinek, hogy természetszeren a barátságos Arad várra és ne az ellenséges Temesvárra húzódjék vissza. Dembinski azonban ezen parancs ellenére cselekedett. Miért? nem tudom meghatározni. De

—

*) ")


37. fojezoténok

312. oldalán.

xQgén.

319

irántam való ii>cii számos adut arra cng'od küvetkeztotni, liü<^y ez féltékenységbl történt ugy. Mindennek az lett a következménye, liogy én azon hadtesttel, melylyel Komáromot elhagytam, leszámítva abból a Vácz-, Hétság-, Göríinibíily-, Zsolcza-, Gesztely-, és Debreczennél szenvedett jelentékeny veszteségeket — egyedül állottam, délrl az osztrákok, északról az oroszok fereje által fenyegetve. Aôlt ugyan még egy hátrálási vonalam, Aradról Kadnán át Erdélybe. De a hazámra való tekintet, melynek minden áron békét akartam

hogy a fegyvert tegyem le. Elbb felszólítottam az ideiglenes kormányt, lássa be, hogy a hazán többé ug-y

szerezni, arra indított,

sem segíthet, st azt még csak mélj'ebben döntheti a szerencsétlenségbe, tehát mondjon le. Ezt meg is tette és a polgári és katonai fhatalmat az én kezembe helyezte, mire én, minthogy az id sürgetett, azt a gyors, de mindazonáltal jól megfontolt határozatot hoztam, hog}^ Ö felsége az orosz czár serege eltt feltétlenül leteszem a fegyvert. Seregem legvitézebbjei és legderekabbjai hozzájárultak éhez s az összes csapatosztályok Arad közvetlen környékérl önként csatlakoztak hozzám. Arad vára is Damjanich-csal élén kijelenté, hogy hasonlót akar cselekedni. Eddigelé oly bánásmódban részesültünk, a milyet derék katonának derék katonától várnia lehet. Fontold meg mit lehet és mit kell tenned. Nagyvárad, augusztus 1-6-án 1849. Görgey Arthur." Klapka a küldöttek eltt kijelentette, hogy feltétlen feladásról soha szó sem lehet, a kiküldött biztosok visszaérkezte eltt még csak tárgyalásokba sem bocsátkozhatik. Ezek végre augusztus végén vissza is érkeztek küldetésükbl. Butthiij alezredes, a ki Csapóval Nag3"váradon Paskiewitsnél járt ugy nyilatkozott, hogy ez utóbbi ket barátságosan fogadta s azt a tanácsot adta, hogy Komárom lehetleg gyorsan kövesse Görgey példáját. Ez utóbbival is beszélt ki azt üzentette Klapkának, hogy legyen óvatos. Értésükre esett továbbá a küldötteknek, hogy a fegyvert önként letett magyar tisztek máris ki lettek szolgáltatva az osztrákoknak. Még szomorúbb benjômásokkal érkezett vissza a Kathonával Haynaunál Aradon járt Thaly, a ki meglehetsen kimérten bánt el a küldöttekkel s a ki Klapkánah az alábbi levelet továbbította „Klapka urnák, ez id szerint Komárom parancsnokának. Az ön által ide küldött követek, Thaly és Kathona, személyesen meggyzdtek arról s a Görgey seregébl itt fogva lev tisztek szájából egész határozottan hallhatták, hogy a Szegednél, Temesvárnál és Lúgostól Déváig a cs. kir. hadsereg által személyes vezetésem alatt kivívott gyzelmek után az avval szemben állott hadtestek felbomlottak, hogy a hadtestek parancsnokai, a legénység és tisztek legnagyobb része kezünkbe s az összes lövegek birtokunkba jutottak. Épugy Görgey serege is le van fegyverezve s tisztjei, legém^sége és hadikészlete kezünkben van. így tehát ugy-

a küldöttség, a

:

320

nevezett tott

magyar sereg igazán nem létezik többé s a még megtarvára egészen magára van hagyatva, anélkül, hogy

Komárom

felmentésre legcsekélyebb kilátása volna, de egyszersmind anélkül, hogy rsége, ha a vár önként és mielbb meg nem adná magát, részünkrl a legkisebb kíméletre is számíthatna. Csapatainak sorsa tehát az ön kezében van. Szükségtelen sanyarúságot hozna ön rájuk, ha a vár kitartó védelmezésével kapcsolatos hadidicsség tévhitétl vezettetve, törvényes királyával és urával szemben saját kárára még tovább is lázadó ellentállásban akarna maradni. Komolyan felszólítom tehát, hogy a várat a körülzáró sereg parancsnokának, báró Csorich altábornagynak azonnal adja át, nehogy még továbbra is a legsúlyosabb felelsségnek tegye ki magát, melyet az átadás minden halogatása az ön fejére halmoz. Ó-aradi fhadiszállás, augusztus 27-én, 1849. Haynan táborszernagy cs. kir. seregparancsnok.

A

visszatért

meghatalmazottak elbeszélései nyomán a

helyzet

egész kétségbeejt valójában tárult fel a várrség eltt s igy a Klapka által szeptember 1-ére összehitt haditanácsnak akarva-nemakarva meg kellett barátkoznia a kapituláczió eszméjével, melynek feltételeit az alábbiak szerint azonnal papírra is vetették. „Komárom várának haditanácsa. Feltételek, melyek mellett Komárom vára a cs. kir. csapatoknak átadható. 1. Általános amnesztia a nemzet számára. 2. Altalános kegyelem nemzetiségi különbség nélkül az egész magyar sereg számára, mely már lerakta a fegyvert, vagy azt a jövben fogja lerakni továbbá haladéktalan hazabocsátása az eddig hadifogságba jutott magyar katonáknak. 3. A magyar kincstár által kibocsátott papírpénz értékesítése. 4. A tartózkodási hely szabad megválasztása mindenki által, ugy bel- mint külföldön a külföldre menk számára a szükséges útlevelek kiszolgáltatása. 5. Komárom rségének szabad elvonulása, mely katonai diszszel történik. 6. A tiszteknek egyhavi illeték, a legénységnek 10 napi zsold, még pedigbel- és külföldön egyaránt teljes érték pénznemben. 7. A magántulajdon megtarthatása mindenki által. 8. Ezen megadási feltételek jóváhagyott példányainak 8 nap alatti, tehát 1849. szeptember 8-igtörtén kicserélése. 9. Komárom városa és lakosai számára teljes feledés és semminem politikai üldözés, továbbá a vár kormányzósága által kibocsátott minden papírpénz beváltása. 10. Kártalanítása mindazoknak, a kik a komáromi várparancsnoksággal szerzdést kötöttek. Komárom, 1949. szeptember 1-én. Klapka, magyar tábornok." Ezen feltételeket gróf Eszterhásy és Kászonyi ezredesek Klapka alábbi levelének kíséretében még aznap Tatára az ostromló sereg fhadiszállására vitték. „Komárom 1849. szeptember 1, Az osztrák sereg sikerei az alvidéken nem leptek meg bennünket. Azon pillanattól kezdve, a midn Görgey fegyverletételét megtudtuk, a nagy küzdelmet befejezettnek tekintettük. A követek, kiket oda küldtünk ;

;

321

dlünk

nie,í^bi/.liat(') liirekct hozzanak, immár viszmelyet nekünk az ottani viszonyokról nyujf(»ttak, mrlyen meiirenditett bennünket és kiáltó elh^ntétben áll azon ht'kcbiztüsitásokkai. kil)éküléssel és politikai kiegyezéssel, melyet részint az öu hadikíivetci részint az ön ÍVihadiszállásáról visszatért hadikövetektöl hallani alkalmunk volt. A béke pálmája helyett, melynek e szerencsétlen ország" számára meg" kellett volna hoznia a helyett, hog-y a a rég' várt nyugalmat, vérpadokat állítanak fel

lioay a

szaérkcztck.

A

álláHái'(')l

Icirás,

;

kil)ékülés szavait hirdetnék, haditíirvényszékeket tartanak és Ítéleteket

hirdetnek ki és a mi szegény testvéreinket, kik í'eg'}' véreiket letethogy a szerencsétlen országnak, ha mást nem, legalább ugy megadják a békét, halálra Ítélik és kivégzik. A hetyett, hogy nagyh^lkü magatartással a nemzetet megnyerni törekednék, az osztrák hadsereg fparancsnoka azt tartja, hogy ezentúl is ragaszkodnia kell üldözési rendszeréhez, melynek már annj'ian áldozatul estek. A k(ivetkezmények mutatkozni fognak majd. Altábornagy ur pedig be fogja látni, hogy ezen hirek éppen nem alkalmasak a kedélyeket a vár átadására hajlandóbbakká tenni, ellenkezleg', a helyrség nagyrésze immár a kapituláczióról sem akar többé hallani s Haynau táborszernagynak nyers felhívása a vár feltétlen átadására a legigazságosabb megütközést vonta maga után. Altábornagy ur felmentés reménytelenségérl meggyzdve, ne tessék szilárd és rendithetlen elhatározásunkat, melyre ilyen körülmények között jutottunk, bizonyos illúziók következményeiül, hanem csakis azon meggyzdésünk eredményéül tekinteni, hogy ezen az utón becsületünknek mint katonák és magyarok eleget tehetünk. A kapituláczió feltételei, méhnek alapján Komárom vára alkudozásba bocsátkozni késznek nyilatkozik, mellékelvék. Ha ezeket a cs. kir. ostromló sereg parancsnoka a fegyvernyugvás lejártáig elfogadja, akkor Komárom kapui a cs. osztrák csapatok eltt megnyalnak ha nem, akkor tudni fogjuk, mivel tartozunk katonai kötelességünkték,

!

A

mely ezt a drága kincset reánk bizta és e Ezt a határozatot az fogunk cselekedni. Altábornagy ur összes tiszti kar hadi tanácsa hozta, egy oly tisztikaré, melynek minden egyes tagja, hazájára és szerencsétlen testvéreinek szomorú sorsára gondolva, életét teljesen értéktelennek tekinti. Fogadja stb.

nek

és a nemzetnek,

szerint

!

Klapka, magyar tábornok."

A Csorich-csal közölt megadási fehételeket Klapka egyszersmind Pétervárad parancsnokának és rségének is megküldötte, azt hasonló eljárásra hiván fel. Alig tért vissza Kászonyi és Eszterházy Csorichtól, a ki a hadiköveteket elzékeny szívességgel fogadta, szeptember 2-án Komáromban ujabb hadikövet jelent meg Haynaunak következ tartalmú levelével: „Komárom várparancsnokának, Klapka urnák. Pest, augusztus 31-én, 1849. Jóllehet nem kételkedem, hogy a várból 1848—49. kat.

tört.

21

322

seregem táborába küldött két követnek saját nieg'gyzdésén akipuló nemkülönben önhöz intézett felhívásom következtében is, Komárom vár rsége nnnden további szükségtelen ellentállással felhagy s magát a törvényes kormánynak aláveti, azért a megkötiitt fegyverszünet letelte eltt mégis ismétlom parancsnok ur, (inhoz intézett felhivásomat, hogy a mennyire hatalmamban áll, minden további szükségtelen vérontást elkerüljek. Ennélfogva ezen átirat vétele után rségével együtt késedelem nélkül feltétlenül adja meg magát a cs. kir. osztrák ostromló csapatok íjarancsnokságának, Komárom várát pedig szolgáltassa ki minden benlev hadiszerrel együtt jogos kormánya közegének. Nem miüaszthatom el (int komolyan (')vni azon elhatározástól, hog}^ a várat a cs. orosz hadseregnek adja át, mert becsületszavamra biztosithatom önt, hogy az-

jelentései folytán,

orosz sereg nemcsak a fíilkelk összes vezéreit, hanem a magukat megadó csapatokat is az összes hadikészlettol együtt legott az én kezembe szolgáltatja ki, a hogyan ez üíirge}' hadtestével és Arad várának (3rségévcl is tíirtént. Az esetben pedig, ha az rség' niegkisérlené, hogy magát a törvényes kormánynak való meghódolás alól kivonja, ebbl nemcsak hogy elny nem származnék önre nézve, st ezáltal még minden igényét a kíméletre is eljátszana; mert becsületszavamra ismétlem, hogy mindazon felkelk, kik a cs. orosz csapatoknak adták meg magukat, ugy a vezérek, mint a csapatok és minden hadiszer immár kiszolgáltattak kezeimhez. Out illetleg parancsnok ur még hozzá tehetem, hogyha a vár haladéktalanul és

csapatoknak, ön személyét illetleg megnyugvással számithat nagylelkségemre, egyébként is olyan ember lévén, a ki mind Ígéreteit, mint fenyegetéseit be szokta váltani. Végül tudomására hozom, hogy Görgey Arthur egy általam hozzá intézett levél szerint, teljes bocsánatot nyert. Haynau

feltétlenül átadatik az osztrák teljes

táborszernagy. felhívást is a haditanács határozata elé terjeszez akként formulázta a választ, hogy az ('irség már alkudozásokba bocsátkozott Csorich altábornagygyal s hogy a vár kapui

Klapka ezen

tette

s

csak a közölt feltótelek elfogadása mellett nyilnak meg az osztrák csapatok eltt, ellenben feltétlen megadásról soha szó sem lehet. Szeptember 2-án délben a fegyvernyugvás felmondására kiszabott határid letelvén, Csorich altábornagy a kíivetkez levelet intézte Klapkához: „Tata 1849. szeptember 2-án délben. Miután 4-én délben 12 órakor a kíitött fegyverszünet lejár, és a vár átadására vonatkozólag kíizíilt kapitulaczionalis pontok nem felelnek meg a fíiltétlen megadásnak a fegyverszünet ezennel felmondatik. Csorich altábornagy." Az ellenségeskedések újbóli megkezdése esetére Klaplca csapatjait augusztus 2-án következleg helyezte el Kosztolányi hadosztálya O-Sznyt és a 8., 9. és 10. szánni müveket, RakovssTcy :

:

323

hadosztálya a 4., 5., 6. és 7. szaiiiúakat, Janik hadosztálya a MonosZichy hadosztálya a bels várat, Horváth hadosztálya, melynek parancsnokság-át Horváth moo'bctegedése folytán szeptember 7-én Nedbál alezredes vette át, a Nádor-vonalat és az Apáliaszigetet s véoiil Eszterházy hadosztálya a vágmenti müveket szállotta meg-. Elrsök gyanánt kijelciltettek a Duna jobb partjára 10 huszár a szakasz s ezek mög-é második vonalba 2 zászlóalj gyalog-ságbalpartra és pedig- a Csallóközbe, Újfalu és Kcszegfalva megszállására 1 század Bocska}^ huszár, Léva felé pedig 3 század Lehelhuszár, melyek Hetényt, Ó-dyallát és Szt. Pétert szállották inog. A körülzároló csapatok kílrében a fegyverszünet ideje alatt még a következ mozdulatok hajtattak végre Székesfehérvárról Nugent Veszprém, Füred és Tihany megszállására ersebb különitményeket rendelt ki s azonfelül a Balaton mentére, külíinösen Kenése, Siófok és Szántódra, az idkíizbeu a Tapolczáig elrenyomult Balaton mindkét oldalán, Marczal és Knezevich dandárral való összeköttetés helyreállítására apróbb mozgó csapatokat küldött ki. 10 zászlóalj. 5 lovas század és 5V2 ütegbl álló ferejét Nugent, augusztus utolsó napjaiban Székesfehérvár és Veszprém között egyesitette, honnan Komárom felé elvonulván, szep-

tort,

:

;

tember 1-én a Czonczó patakon ('sépuél foglalt állást. Hasonlóan Komárom felé vonatott Pashiewits hozzájárulásával a Tisza melll a bányavárosok megszállására visszairányított Grabhe különítmény is, mely augusztus 24-én Báthig, 2r)-én Léváig menetelt, hogy onnan a (raramot Ó-Barstól kezdve a Dunába való beömlésig megszállja. Xugent beérkezte után azonnal átvette a fparancsnokságot a kíirülzáró had fíilíitt, meh^ most már a következ csapatokból állott II.

hadtest báró Csorich altábornag^y alatt.

Colloredo hadosztálya a Poit és Liebler dandárokkal: 13 zászlóalj,

4

lovas

század

és 28 löveg

Xobili hadosztálya a Teuchert és Lederer Ágost dandárokkal: IOV3 lovas század és 18 löveg összesen: 23V3 zlj, 7. lov. szd. és 46 löveg. II.

lóalj,

tartalék hadtest gróf

zászlóalj,

Nugent táborszernagy

alatt.

Pálffy hadosztálya a Lhizzola, Jablonotvslci és Alcaini dandárokkal: 15*2 4V-2 lov. század és 24 löveg

zász-

;

Burits hadosztálya a JablonsJci, Montennovo és Barco dandárokkal U zászlóalj 1 lovas század; összesen: 24',2 zlj, 15V2 lov. szd. és 24 löveg, továbbá :

és

1

3

a tüzértartalék 84 lövea'o.

21'^

324

löveg-

Mindkét hadtest összege: 47'Vo zlj, 22V2 állománya 44.000 ember és 5440 16. líhez járult még- Grahbe külíinitményo

lov,

század

és

154

;

10 zászlóaljjal, 16 lovas századdal és 56 löveggel. Kölcsíinös megállapodás szerint szeptember 3-ikára Klapka és Csorich kíizött Mócsán értekezletnek kellett volna lennie, mel}^ alól azonban Klapka többek rábeszélésére betegség ürügjê alatt a következ „Azon betegségbe való visszaesés, a melylevéllel mentette ki magát bl csak az imént lábadtam fel, gátol, hogy a megtisztel tanácskozáson altábornagy úrral részt vehessek, a mi engem annál kellemetlenebbül érint, mivel meg vagj'ok g^'zdve, miszerint a személyes találkozás altábornagy úrral nem egy véleménykülönbséget oszlatna el s hog}'' az a békének, melyet senki sem óhajt inkábli :

mint mi, csakhamar útját egyengetné. Klapka tábornok." Szeptember 4-én a körülzáró sereg íisszes csajâtjai közelebb vonultak Komárom felé. Colloredo hadosztálya a C'sallókíizben Ara-

nyos tájékán foglalt állást és elrseivel Szt. Pált, Újfalut, Nemesjobbparttal ürsöt, továbbá Keszegfalvát és Vizvárt szállotta meg. való összeköttetés czéljából a Ceres nev gzös lôvad mellett kötött

A

és eg3ádejiileg intézkedés tétetett, hogy Xagy-Lélnél hadihid veressék. Nohili hadosztályából Teuchert dandára Ácsot és az ácsi

ki

erdt, Lederer dandára Puszta-Herkályt szállotta meg. Jablonowski dandára Puszta Csmnél, Chizioláé Cirebits és Billegen, JahlonsJáé Mócsán, Barcü lovas dandára pedig Ácsnál állott. Grahbe különítménye Hetény^ Kurtakeszi és Szt. Péternél foglalt állást. Egyszers-

mind

Xiií/e)it

mindennem

intézkedéseket

mely már szeptember 5-én

lására,

telt

teljesen

a vár esetleges ostromkörülkerítettnek és cl-

zártnak volt tekinthet.

Utóbb emiitett napon Csomortányi rnagy ;5 század Lehelhuszárral Klapka jelcnlétéb(>n Hetény mellett egy ellene támadásra indult kozák külíinitményt szétugrasztván, abból több kozákot lovastul

elfogott.

Grahbe különitményc átkelt a Zsitván, a Süttnél álló csztrák csapatok pedig Almásig még szorosabbra vonatott. A Würtvonultak elre, miáltal a temberg-huszár ezred erre O-Sznybl a hol csupán 1 zászlóalj, ^2 háromfontos t(!ggel maradt, az elsánczolt táborba húzódott vissza. kisebbszer kitörést terve10-ikére Sze])tember Klapka zett a Grahbe által elfoglalt vonal ellen, a kirendelt különítmény azonban az oroszok ébersége folytán csakhamar újból visszahúzódott. Felemlitendnek tartjuk e hel3ên, miszeriut, bár az rség hangulata és viselkedése általál)au igen jónak volt mondható, részint az ország nnnden részeibl érkez lesújtó hirek, részint a vár belSzej)tcmber

Duua

7-én

jobb[)artján

gyr

fondorlatok behatása alatt, elbb a 48. zászlóaljnál tót és oláh njonczokkal kiegészített 00. zászh')-

sejében

szított

majd

nagyobbára

a

325

mind gyukoriahbalv k-ltok a szíikési esetek. Ezen íelello vêszélycs jelenség' Klapkát a ríig-tün itél biróságok kihirdetésére indította, minek folytán két 48. zászlúaljbeli szökevény elrettent })éldánl hasonlóan átadattak a rügröutílnitélet alapján azonnal fbelílvetett tíiiiilél birósáií'nak az elfouott 00. zászlúaljbeli sziikevények is. Még" nag-yobb lett a veszély, midn a Bocskay-huszár ezred egyik századjának leg-énysége egy szép napon felmondta a szolgáaljnál

;

fegyvereit elhányván, azonnali clbocsáttatását kíivetelíe. Haszket parancsnokuk, Kasrap rnrgy kíitelességükre visszatéríteni, st miután még Khijji'i jóakaratú íigyelmeztetésére sem hallgattak, mindannyian a rögtíinitél törvényszéknek adattak latot s

talan igyekezett

meh^ ket

gyalogságbeli szökevényekkel Ítéletet a Bocskay-huszároknál megtizedelésre, a 60. zászlóalj szökevényeinél pedig csak a legbniiseblíeknél ersítette meg. Ennek folytán az ítélet 7 huszáron és 8 honvéden augusztus 14-én a Czigánymezön golyó és lpor által végrehajtatott. A drasztikns példa hatott, mert ezentnl sem szíikések, sem lázongások nem fordultak többé el. Szeptember 11-én Klapka a következ értesítést vette íí«?/?ía?(tól : „Pétervárad vára f. hó 7-én föltétlenül megadta magát s azt a cs. kir. csaj)atok szállották meg. Midn errl a vár és csapatparancsnokságot értesítem, a várparancsnokságot és Komárom rségét ismételten felszólítom hasonló megadásra, ellenkez esetben csak magának tulajdonítsa az rség kivétel nélkül a hosszabb, hasztalan át,

kivétel nélkül a tíibbi

együtt, halálra

Klapka ezen halálos

Ítélte.

vonakodásból és ellentállásból okvetlenül származó és jól megfontolandó szomorú következményeket." Erre Klapka a haditanács nevében következleg válaszolt „A vár feltétlen átadását illetleg tegnap ideérkezett felhívásra van szerencsénk válaszolni, miszerint Komárom szilárdul el van határozva, :

hogy inkább

utolsó

emberig

feladási feltételek nélkül

tartja

feltétlenül

magát,

semhogy

megadja magát.

becsületteljes

A komáromi

várban tartott haditanácsból. 184Í). szeptember 12-én, Klapka, magyar tábornok Szeptember 14-én Klapka ujabb haditanácsot hívott egybe, a melyen hosszabb beszéd kíséretében a szomorú helyzetet egész „Ha nem is harvalójában tárta fel, azután pedig ekképpen szólt czolhatunk többé hazánkért, kérni még kérhetünk érte indítványo•'

:

:

zom

a szabott feltételek els négy pontját, s kérelem alakjában terjeszszük azokat Ausztria császárja elé, mert meg vagyok gyzdve, hogy feltételképpen soha, kegyelemképpen igenis elérhetjük azok teljesülését." Hevesebb vita után a haditanács magáévá tette Klajjka indítványát, melyet Asdiermann ezredes azzal toldott meg, hogy az osztrák foglyokat szabatlon kellene bocsátani. Éhez képest nyomban az alábbi két szolgálati levél szerkesztetett ,,Gróf Nugp.nt táborszernagy nagyméltóságának és az os:

tehát

hagyjuk

el

326

Mellékelve van szerencsém Nagykomáromi helyrségnek egy felsége Ansztria császárjához intézett kérvényét meg'küldeni. Ezen kérvény a megszabott feltételekben felsorolt els négy pont engedélyezése iránti

ti'omló sereg'

par;incsnokának.

méltóságodnak

a

császár felségének igazságMintán tehát ezen szeretetében bizva, elterjeszteni bátorkodunk felsége a császár négy pont, melyet szerencsétlen hazánk nevében kegyelmére bizunk, elesik, a helyrség nevében, késznek nyilatkozom, hogy a t(")bbi pontok alapján, melyeket csak katonai szempfHitból és mint katonák és becsületes emberek szabtunk, részletes ezen alkalomból Exczellencziád ismert hutárgyalásba bocsátkozom manitására számitok s azon reményt táplálón], hogy Excellencziád egy a legvégs védelemre elszánt helyrség eme követeléseit tekintetbe véve, oda fog hatni, hogy minden további vérontásnak mihamarabb eleje vétessék. A helyrség kívánsága, hogy az emiitett 2 tagjából álló külkérvényt, egy a helyrség és városi lakók 2 felsége a császárhoz, hogy az erre díittsége személyesen vigye felségétl hallja. Ha ezen kivonatkozó határozatot, kíizvetlenül küldetés ell(3n nem merülne fel kifogás, úgy szíveskedjék engem ellenkez esetben csupán Excellencziád neve az, errl értesíteni

kérelmet tartalmazza, mel.yet mi, a

.

;

—

;

—

s mi számítunk arra, hogy ezen mely nekünk azért kezeskedik felsége a császár trónjáig el fog jutni. Klapka alázatos kérvény

tábornok."

A másik irat magyar fordításban ('kké])p('n hangzik „Az itt osztrák hadi foglyok közt kíirülbclül GOO beteg és lábbadozó van, kik az eddigi elhelyezésben (sátrakban és barakkokban) a most beállt hvös idjárás mellett nem csak hogy nem szedhetik magukat össze, hanem az éghajlat szokatlan volta miatt még emészt lázba is esn(üí;. Emberi érzéstl áthatva, van szerencsém Excellencziádnak tudtára adni, miszerint kész vagyok ezt a 600 embert minden akadály nélkül a cs. kir. osztrák táborba szabadon bocsátani, a- hol ápolásukról (inök jobban, mint mi a legjobb akarat mellêcses válaszát lett is, gondoskodhatnak. Mire nézve Exczellencziád :

lev

kérem, Klapka, tábornok." A foglyok átadására vonatkozó ajánlatot Xugent egy szeptember IG-ikáról kelt levelében örömmel vette tudomásul, a kérvén^'t felsége elé azt haladéktalanul illetleg pedig kijelenté, hogy terjesztette, kinek erre vonatkozó további parancsait várja. Midn ezt Klapka a nyomban összoliítt haditanácscsal kíizlé, Thaly albeszédben, melyben ersen kardoskodott a ezredes hosszabb már eddig is folytatott alkudozások és a vár feladása ellen, egyszerre csak Klapkát gyanúsítani kczdé. mire ez az alezredest rögtön fogságba helyezte. Ebl3l aztán Tlialy barátjai a „Komáromi Lapok" hasábjain nagy h- hót csaptak. felsége szárnysegédje Szeptombci' líl-én Hartmann ezred(\s.

327

és Jiinghauer aleziiMles, az ostromló scrog' vezérkari íViiiíike érkezett a várba s a kíivetkezn larlahnu iratokat nyújtották át Klapká-

„Ácsi íüliadiszállás, 1S4Í). szeptember lí). Leg-alázatosaljb elterjesztésemre 6 felsége a császár és király eng-em Schönbrunnban í. hó 17-én kelt legmagasabb kéziratával megbízni méltóztatott^ hogy a Komárom várának átadására vonatkozólag a vár- és csapatparancsnokság' által f. hó lü-iki kelettel közölt feltételeket és kérelmeket a mellékelt utasítások szerint intézzem el. Kivárom, liogy a vár- és csapatparancsnokság' ezen kíizlésre elhatározását az felsége által megszabott határidn belül, azaz ezen sorok vételétl számított 48 óra leteltével tudatni fogja és nem mulaszthatom el hozzátenni, hogy ha ezen határid be nem tartatnék, vagy ha a válasz kielégít nem lenne, én bár szinte sajnálattal, de minden esetre kitartó erélyh-el ki fogom vinni azon felette szigorú rendszabályokat, melyeket a kíirülmények parancsoló kötelességemmé tesznek. Nugent, táborszernagy." A mellékletként csatolt utasítások következleg hang;zottak Az „Politikai tárg3'ak a tárgyalásból egészen ki vannak zárva. összes legénység rmestertl lefelé, mely a forradalom kitörésének pillanatában a cs. kir. csapatok soraiból átment s Komáromban vagy Komárom mellett tartózkodik, teljes amnesztiát nyer. Azon hadapródok és ex propriik vagy altisztek, kik a fölkelkhöz tíirtént átlépésük után tisztekké lettek elléptetve, ezen amnesztiába belefoglaltatnak, nemkülönben a fölkelk azon tisztjei is, kik elbb nem szolgáltak a cs. kir. seregben és a kik különíisen megjelölve nincsenek, azonban a beosztásuk és alkalmazásuk iránti további rendelkezés fentartásával. A komáromi helyrség azon tisztjeinek, kik a cs. kir. seregbl mint ilyenek mentek át a fölkelkhöz, ki kell jelenteniök. haditörvényszék elé akarnak-e állíttatni, vagy pedig el akarják-e hagyni 10 12 napi határidn belül a cs. kir. országokat, hogy azokba soha többé vissza ne térjenek, mert máskülönben a törvényes eljárásnak utólag vettetnének alá. Ezen feltételek elfogadása iránt a helyrségnek 48 órán belül nyilatkoznia kell. Nugent, táborszernagy. KlapJca a közlemények vétele után még aznap délután 5 órára haditanácsot hívott egybe, melyre a rendes tagokon kivül minden törzstisztet berendelt. A zajos ülésen a feltételek visszautasítása miatt hova-tovább oly ingerültek lettek a kedélyek, hogy a tanácskozást más napra kellett halasztani, a midn hosszas ingerült vita után elhatározzák, hogy az rség igenis hajlandó alkudozásokba bocsátkozni, de csakis a közölt feltételek alapján, mi czélból Kássonyi József és gróf Eszterliásy Pál ezredesek elnöklete alatt még aznap 14 tagú bizottság indult Nugent fhadiszállására. Szeptember 22-én este a bizottság azon válaszszal tért vissza a várba, hogy Nuijent nem térhet el a Bécsbl vett utasításoktól.

nak

:

—

328

Erre

Klapka

ujabb haditanácsot tart s miután ezen a beszámolt, ünnepélyes liang-on, jobbját égfelé emelve, ekképpen szól: „lísküszöm a mindenható istenre, hogy mi az utolsó haditanácsban kimondott elveinkhez hiven, mint magyarok és katonák becsületünkre hivatkozva, a várat az utolsó emberig védelmezni fogjuk." Zajos és egetver éljenzés kíivette Klapka eme szavait, melynek hatása alatt este fáklyásmenetet rendeztek tiszteletére. Az alkudozásokban beállt fordulatról Klapka bajtársait a következ kiáltványszerü napipai\ancscsal értesité Bajtársak Ravaszság és árulás vitte szegény hazánkat a romlás szélére. Az errl szóló hir a legtisztább igazságban jutott hozzátok és ti azt bár mél}' fájdalommal, de egA'Szersmind azon nyugalommal és elszántsággal vettétek tudomásul, mely az erteljes, rendithetlen férfihez illik és a mely az igazságos üg3'et, melyért eddig véreteket ontottátok, emléketekbe véste. Bajtársak! ismerlek benneteket, ismerem gondolkozásraódotokat; nem kellett hazudozásokhoz folyamodnom, nem kellett csalóka reményekkel kecsegtetnem benneteket, reményeket, mink a gyávák fülemelésére szükségesek, hogy a félelemtl, mely az elpuhultat és a gazembert megreszketteti, szabaduljanak, a mely azonban elttünk férfiak eltt, a kik százszor néztüuk a halál szemébe, ismeretlen. Igazsággal szolgáltam én nektek, jól tudva, hogy az igaz l:)eszéd a legjobb. Es ti, bajtársak, megszégyenítettétek azokat, a kik azt hitték, hogy hiu altatások szükségesek arra, hogy ti szent kötelességteket és esküt(iket hiven teljesítsétek. Mindennem szerencsétlen hirek daczára szilárdan, határozottan és lelkesebben álltok ti most, mint valaha, bizottság

.,

2;J-áii

eljárásáról

!

mert fölfogtátok dics feladatotokat. A megegyezés útja, melyen mi a fegyverek letétele által a hazának nem magunknak nem csakis a szegény elvérzett hazának szolgálni akartunk, most már el van vágva, mert a részünkrl megszabott követelések viszszantasittattak, mi által mi kényszerítve vagyunk, hog}^ a már ki-

—

—

.

.

.

alvófélben volt harczot újból életre, halálra fol3'tassuk, hogy legdrágább kincsünket, fegyvereink becsületét megmentsük, vagy férfiasan dicsteljes halált haljunk a hazáért. Bajtársak mi egyedül önmagunkra vagyunk utalva segítség és szabadulás csakis tlünk, eg3êtértésünktl és együttmködésünktl várható. Jaj annak, a ki (>zt szétrombolni akarná A gondviselés sorsotokat kezembe tette le és rajtam nyugszik isten és ember eltt a felelsség gondoskodni arról, ne hogy az néhány nyomorultnak gyalázatossága és árulása életem, fol3^tán koczkára tétessék. Bajtársak ti ismertek engem !

;

!

—

!

;

mükíidéscm a haza és az általános jólét érdekében nN'iltan áll elttetek. Vizsgáljátok meg minden léptemet, minden tettemet és akkor kérdezzétek meg magatokat, megérdemlem-e bizalmatokat A szeretet hozzátok, azon férfiakhoz, a kikkel én örömben és bá(uldigi

'?

—

329

aatban, dicsségben és veszélyekben osztozkodtam, ezen ragaszkodás hozzátok és a határtalan szeretet hazánkhoz az egyedüli indokok, melyek tetteimet eddig vezérelték és ezentúl is vezérelni fogják. Öntudatom tisztasága adja meg az ert, hogy ezen eldíint pillanatban vezéretek legyek, ez ersit meg egyúttal elhatározásomban, liog-y ott, a hol szükséges, a rendet és fegyelmet fentartsam.

—

Csak nehéz szivvel nyúlnék a szigor végs eszközeihez, ha ezt a szükég és kitzött becsületteljes czélunk megkövetelné de megtenném, ha becsületetek és létetek megkívánná és nem rettennék viszsza százakat tönkre tenni, ha azok ezreknek sorsát veszétycztetnék. ;

—

—

A hol veszély fenyeget, ott engem életeken fogtok látni. „Halál a hazáért" marad jelszavunk, ha a végzet becsületünk más és sorsunk megmentését kizárná. Bátorság, egyetértés, bizalom nem lehet kétséges. Isten velünk! Komárom, 1849. szeptember '2r)-én Klapka tábornok." Szeptember 26-án újból megkezddtek az ellenségeskedések. Egy osztrák hadoszlop korán reggel Ú-Szny felé nyomult elre, hogy azt elfoglalja, amit azonban Füsti rnag}^ a oT. honvéd zászlóaljjal, V2 háromfontos üteggel és egy gyorsan odarendelt huszár osztálylyal csakhamar meghiusitott, mire az osztrák oszlop újból visszahúzódott. Ez volt a függetlenségi harcznak utolsó fegyverténye. Az osztrák vezetség átlátván a Komárom rendszeres ostromából keletkez óriási id- és pénzvesztegetést, végre még engedmények árán is a vár kézrekeritését határozta el. E czélból Haynau^ a ki 26-án Ácsra érkezve, személyesen vette kezébe az ostromsereg vezetését, a következ levelet intézte Klapkához: „A vár és csapatparancsnokságnak Komáromban. Ácsi fhadiszállás, 1849. szeptember 26-án d. u. V24 órakor. Éppen most érkeztem ide s átvettem a vár körülzárolásának közvetlen vezetését. Errl azon okból értesítem a vár- és csapatparancsnokságot, mivel szükségesnek tartom, hogy a vár- és csapatparancsnoksággal leend személyes összejövetel és megbeszélés által a vár átadása érdekében fotyamatban lev tárgyalásokat befejezzem. Ezen megbeszéléshez személyesen eljövök s felhívom a vár- és csapatparancsnok urat, hogy ahoz szintén személyesen jelenjék meg s mindazon vezetket és fnököket magával hozza, a kik leginkább ellene vannak az átadásnak, vagy a kiknek jelenlétét a vár- és csapatparancsnokság kívánatosnak tartaná, hogy az egész tényállás körülményesen megvitatható és végleges határozat hozható legyen. A hely megválasztását, ill távolságban a váron kivül, talán Puszta-Csémen vagy Herkályon, avagy a várparancsnokság által bármely más alkalmasnak látszó helyen, a várparancsnokságnak engedem át. A meg^beszélésnek holnap 27-én reggel 10 és 11 óra között kellene megtörténnie és a választ e meghívásra, valamint a megbeszélésre kiszemelt helynek tüzetes megjelölését szíveskedjék 27-én reggeli 7 óráig velem kö!

21**

nno

Fedezetül félszázad huszárt kérek elhozni, magiam is hasonló osztag'ot fogok magammal vinni. Hogy egyébiránt ezen meghivásomnak semmiféle más, az igazi katonai becsülettel és szavammal ellenkez szándék alapul nem szolgál, talán nem szorul biztosításra. Haynau tábor.szornagy." Klapka már elbb elliatározváu magál)an, hogy többé semmiféle alkudozásban nem vesz részt, Haynau levelét azon kijelentéssel zíiliii.

adta át a haditanácsnak, hogyha ez további alkudozásokba bocsátkozni szándékozik, úgy bízzon meg ezzel azonnal egy bizottságot, mert a maga részérl a meghívásnak nem szándékozik eleget tenni. A haditanács erre elhatározta, hogy a korábbi feltételek 2i7-én déleltt Haynau táborszernagygyal még egyszer kíizöltessenek, mimég eltte való nap este értesítették. rl

t

A kijelíUt idben és helyen mindkét fél bizottsága, melyben /ía?/?2aíí adlatusának Siisan tábornoknak kíséretében jelent meg, k()lcsünös üdvözlés után nyomban hozzálátott a feltételeknek pontonkénti tárgyalásához, miközben Haynau kivált az egykori osztrák sorkatonaság szabadon bocsátása és a komáromi pénzjegyek beváltása ellen foglalt állást, két órai tárgyalás után végre minden ])ontra nézve létre jíltt a megegyezés. A megkötött kapituláczió, melyet Haynau azonnal, Klapka pedig este í> órakor Komárom várában irt alá, következleg hangzott „1. Az rség szabad elvonulása fegyver nélkül; a tisztek kardja tulajdonuk marad. Azon tiszteknek, kik elbb a cs. kir. seregben szolgáltak, külföldre út'evél adatik, azoknak, kik ilyet nem igényelnek, szabadon hazatérhetnek, kivév'ê azokat, a kik (inként jelentkeznek. A honvéd titszteknek, vagyis azoknak, a kik elbb nem szolgállak, a szabadtartózkodás hazájukba jövend alkalmaztatásuk fentartása nélkül engedtetik meg. A cs. kir. ezredek legénysége kegyelmet kap s hasonlóan mint azon egyének, kik idközben tisztekké léptek el, szintén szabadon bocsáttatik s az itt említettek semmiféle további birói üldözésnek kitéve nem lesznek. 2. ITtlevél külfí'ildre mindazoknak adatik, a kik azt 30 napon belül igénylik. 3. A tiszteknek e^y havi illeték a legén^'ségnek 10 napi :

zsold adatik osztrák bankjegyekben a cs. kir. hadiilieték szerint. 4. Az rség által hadipénztári utalványok által elvállalt különböz kötelezettségek kiegjênlitésére 500.000 peng forint fizettetik ki osztrák bankjegjêkben. 5. A Komáromban lev nyomorékok s a kórházakban fekv beteg harczosok ellátása. G. Ingó és ingatlan niagánvagyonát általában véve mindenki megtarthatja. 7. A fegyverletétel ideje, helye, és módja utólagosan állapittatik meg. 8. Mindenellenségeskedés mindkét részrl azonnal beszüntettetik. 0. A vár hadiszokás szerint s megtörtént kölcsönös ratihikáczió után adatik át. Kelt a Herkáh'-pusztán, szeptember 27-én 1849. Haynau

nem

331

táborszernagy, Takács százados, (Jlasparitz százados, Mednyányszky alezredes, Prágay alezredes, gróí' Zichy Ottó ezredes, gróí' Eszterházy Pál ezredes. Janik János ezredes, Szabó Zsig"mond ezredes, Kászon^M -József ezredes, Ascherniann Ferencz ezredes-várparancsnok, Klapka ( ry ürgy vár- és csapatparaiicsnok." Az átadás és í'ogyverletétol következleg' ment vég'be Október 2-án az elsánczolt tábor és a dunai hidfó adatott át, az rség-bi pedig a Janik, RaJcovs^jJcy és Kosztolániji hadosztályok tették le a feg-yvert. Október 3-án az ó- és uj erd, valamint a Duna-szig-et az rségbl Zichy hadosztálya és a Württomberg-huszár adatott át ezred rakta le a fegyvert. Végül október 4-én a vágmenti védmüvekre, a Xádorvonalra, az Apália-szigetre és a városban lev kincstári épületekre és mindennem készletekre került az átadás sora, löveg összesen 519 darab adatott át. Miután e napon a Czigánymezn az Eszterházy és Nedhál hadosztályok is lerakták fegyverüket, délután 4 órakor nem volt tíibbé fegyveres honvéd. Ezzel a niagyar állam eddigi formájában cgyidre megsznt létezni, de csak azért, hogy az isteni gondviselés kegyelme folytán rövid id múlva a és gyztes félnek teljes egyenjogúsítása mellett, tehátannál szebben, annál tündöklbben támadjon fel hamvaiból. A nemzet és uralkodója közíitt támadt ezen félreértést jelenleg éppen félszázadnak engesztel leple borítja, mely id alatt, kivált az 1867-iki kiegyezés nagy müvétl kezdve, ugy a nemzet mint legnemesebb szív uralkodója vállvetve versenjêztek egymással, hogy a félreértés ütötte seb behegedjen. És bár adná az egek ura, hogy a bizalom és szeretet a nemzet és dinasztiája között a tökéletességnek oly fokát érje el, hogy mihamarabb még a sebnek helye és emléke is teljesen a feledés tengerébe merüljön. :

;

gyz

V E O

E.

:

332

Értelemzavaró

sajtóliiíiák és eíi;yél) lielyesMtések.

AZ

A

I.

KÖTETHEZ.

liasznált források jegyzékéhez pótlólag felveend még : 24. cs. és kir. bécsi hadilovéltárnak a tárgyalt hadjáratra vonatkozó forrás- és adatgyjteménye. 2.'í. Szinny(>i József, Komárom 1848 49-ben. 26. Die Vertheidigung der Festung Ofen vom 4. bis 21. Mai 1849

A

—

A A A

durch den 18. old. alul. .35.

„

„

41.

,

„

A 71. A 82. A 86. A 117. A 119. A 131. A 162. A 168, A 192. A 197. A 198. A 202. A 242. A 284.

a a az

alul. „

fölül,

„

alul.

„

fölül,

„

„ alul.

„

„ fölül,

„

„vált" és „szívvel"

„

,.a nemzeti rsereg^. „szeptember" helyett olvasd: „október". „Weissenberg' „ „Wessenberg". „

,

Az

A A A A

8.

o'd.

56.

„

109.

„

135. 165. 167.

„ „

„

„vállatában"

„

„Fenlakez" „Márássy' „hegységet"

„

„

A A A

A A

5.

17.

„

„

„

„

„

„

„

„

„

„

:

„

„vállalatában".

„Fonlak". „Máriássy". „helységeket".

„Kaposváron" „ „Kapuváron". „ „hegységet viszavonulásban" helyett olvasd:

„

„

, helységet visszavonulásban". a 4. „,, Magyarország helyett" olv: „Fels-Magyarország" „Jablonski'. a 18. ^.Joblonski-* „ „ „ „Károlyfej érvárig''. a 4. „Károly városig" „ „ „ „Szepességre". a 3. „Szepességbe" „ „ „ „Parrof. a 15. .Perrot" „ „ ^.Nagy-Abonyban '. az 1-s „ „Füzes-Abonyban" „ „ .,

II.

KÖTETHEZ.

„1-én"

a 2. sorb. az 1-s „ alul. a 4. „ fölül, a 18. „ alul. a 6. a 8. „ „ alul.

helyett olv

„Wisock"

fölül,

„ „

„április" „16-iki"

„Jankovácztól" helyett „Turun-Severinun" „

,,

A Az

,.

„

A

A

„62''.

5.

..

„

„Perlak" helyett olvasd: „Periasz". sor" szavak közé b szur;indó

„visel" és

„

a 2. a 18. a 11. „ „ a 17. „ „ fölül, a 6. „ „ a 18. és 19. a 7. „ alul. „

sori).

9.

„föl. a 10. és 12. „

Genoralmajor von Hentzi.

k. k.

15.

III.

:

„3-án."

„Wisocki". „május"

„

„

„ olv. „

„iS-iki"

,. :

„

Jarkovácztól".

„Turnu-Severinun"

KÖTETHEZ.

old. fölül, a 13. sorb. „Gieller" „Jurics" alul. a 18. „ „

helyett olv.: „Gfeller". „Zurics". „ „

32. fejezetben „Harkály" helyett olvasd mindenütt: „Herkály". „támogatásukra". 8. sorb. „támogatásaira" helyett olv. 104. üld. alul. a „idtájt". a 8. ridjf 105. „ „ „ „ „ :

118. 144. 168.

„

-

A A

„

fölül,

„

„

A

174.

„

alul.

A A

184. 205.

„

„

„

fölül,

a 19. a 9. a 10.

„

„helyezte"

„

„alkalmuk"

„

„

„

„helyezze".

„alkalmunk". jSzent-györgyi" és „ütközet" szavak közé beszúrandó „második". miután" és „rövid" szavak közé beszúrandó .,

,,

:

a

7.

,

,

„azt".

a 24. a

3.

„ „

„18"

helyett olv.

„megmaradjon"

"„

„

:

„48".

„megmnradjanak".

Sî^ös tudomásul. 189().

törzstiszti,

évben

jelent

felsbb

lovas iskola

meg

tiszti,

és a

magyar

kir.

honvéd

valamint a központi honvéd

tanfolyamában tansegédletül hasz-

tiszti

náltatik:

AZ

ÉVI

1870.

NÉMET-FRANCZIA HÁBORÚ TÖRTENETE hta

magyar

A

kir.

honvéd százados.

I.

rész.

Bevezet hadmveletek:.

II.

rész.

A

Saartól a

Gravelotte-tól Sedanig

év folyamán jelenik meg.

terjed

IVIoselig.

III.

rész

elreláthatólag

még

ez

I

1

^^^ LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO DR. PÉTER I. HIDAS. Presented to the

Recommend Documents