Presented to the. LiBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO. Olivér Botár

St'k

Presented to the

LiBRARY ofthe UNIVERSITY OF

TORONTO

hy

Olivér Botár

Z,<

%u.

-'h-

^"^^

^''^

v^

a'/p^a ^/'-^

KATONA LAJOS IKODALMI TANULMÁNYAI ELS

KÖTET

KIADJA A KISFALUDY-TARSASAG

BUDAPEST F R A N K L I N - TÁR S U Li A T MlaVAR IHOD. INTÉZET

1912

K8

KÖKyVMYÜMI>\

ioo(^

r VI

FRANKUN-rÁRSüLAT NYOMOAjA,

TARTALOM. Katona Lajos

Katona

élete,

Császár Elemértl

5

„_

F^ajos irodalmi taniilinányai. Folklóré.

„ A A népmesékrl _ „ A uaagyar népmesérl szóló irodalom „ „„ A niesevizsgálat legközelebbi feladatairól népköltés a néplélektan tártívkörébou

__

107

,„

146

__.

Magyar népmese-typusok ,„ Két magyar Cymbeline-mese Ludas Matyi „., „ Az Akastyán-hegyrl _ __ A Kedd asszonya .,

Jegyzetek

.. ,

,.,

_

-

,„

,„

„

I

_

„.

_

_.

!21G „,,

á96

,

323 330

„ .._

,

_„

„,

__

>^'2

200

,,_

„.

és rokonaik ,

,.„

„

,

„

345 375

1*

KATONA LAJOS ELETE IRTA

CSÁSZÁR ELEMÉÉ

munkában eltelt embermeg e lapokon. Nem pár

Eövid, de súlyos szellemi életnek emlékét

örökítem

magasztaló szóval akarok áldozni Katona Lajos emléhanem egész életírással, szenvedéseinek és

kének,

örömeinek, küzdelmeinek és diadalainak rajzával.

gondolom, méltóbb is

ez

a

hozzá,

ki

többre becsülte a legegyszerbb

a

tényt,

Ügy

tudományban mint a

leg-

szebb szót.

Az utókor különben is mostoha a tudósokkal szemNagy költó'ink életét. Arany, Petfi pályáját, ben. jobban ismerjük ma, mint mikor még közöttünk jártak. A tudósok munkásságának eredménye, a mit leraktak könyveikbe,

megmarad

a

késbbi koroknak, de

egyszer, szürke életüknek eseményei lassanként elhals mire a régi nemzedéket fölváltja az új, ha kegyeletes kéz a kell pillanatban össze nem gyjti életüknek adatait, nevük puszta szóvá finomul, melyhez tudományos képzeteket igen, de személyi mozzanatokat már nem fz a maradók. Elérkezett a pillanat, most még megakadályozhatjuk, hogy a homály úrrá legyen Katona élete fölött. Vannak most is számosan, s lesznek a jövben, a kik igazabb, ersebb fényben tudnák bemutatni Katona Lajos tudományos érdemeit, de hiszem, hogy életének fordulatait és mozgalmait jobban ismerem, s hiszem, hogy egykori barátságunk, mely immár kegyeletté

ványodnak,

alakult

át,

ad elég ert tollamnak. Vajha az akaratot

!

és a tettet

ne választaná

el

h

mély szakadék, vajha életérl, s benne az

képet tudnék adni Katona Lajos

emberrl

és a tudósról

Katona Lajos

1862 jún. 4-ikén született Váczott,

Egyszer mesterember volt meddig csak visazakísérhetjük családját, körülbelül a XIX. század elejéig, a férfitagok mind kezük fáradságos munkájával keresték meg mindennapi kenyerüket, sokszor valóban csak a puszta kenyeret. Mintha átok ült volna a Katona-családon s mindazokon, a kik hozzá tartoztak, munkájuknak nem volt kell foganatja. S a mi nagyobb baj, igazi becsületes iparos családból.

apja, nagyapja, dédapja, s a

szerencsétlenség volt a családra, a férfiak életük virág-

jában, kora halállal pusztultak

Alig hogy betöltötmunkában, vagy lap-

el.

ték a 40. esztendt, megtörtek a

pangó kór, a tüdvész, vitte sírba ket, st az egyikük, Katona egyik dédatyja, meg épen megrázó halállal halt.

Ács

ö és

az

volt

egyetlen,

a

kire

cserépfed üzlete már-már

mosolygott a

sors.

fellendült, szerzett

egy

mikor a maga emelte ház tetejérl oly szerencsétlenül bukott le, hogy sérüléseibe belehalt. Valais fiatal özvegyet és apró árvákat hagyott mint utódai, kis ingatlant,

maga után

A

s

többi özvegy

csomó

egy

még

behajthatatlan

követelést.

rosszabbul járt, férjük után kész-

pénz helyett pár száz forintnyi tartozás maradt reájuk, s

gyászuk els napjait

még jobban

megkeserítette

a

hitelezk zaklatása.

Ez a

sors várt

Katona Lajos édes anyjára

is,

Eol-

leda Katalinra. Férje, Katona atyja, István, 44-ik évé-

ben az 1873-iki kolera-járvány áldozata napi szenvedés után árvává tette rét,

Saroltát.

lett

;

három-

ntestvé-

és kis

fiát

Milyen remónynyel tekinthetett az anya

gyermekére, a kinek vérszegény, vézna, törékeny testére a korai halál végzetes öröksége nehezedett

"?

rencsére az apák gyöngeségét testileg ép, lelkileg

anyákkal egyenlítette özvegységre,

gyönge

a

ki

Mind

sors.

vállukon

nem

a folytonos munkában, ha

A

dédanyát,

az

gyermeknevelés

a

a lélek

is

ácsmester

bele

ifjú

nem

ölte ki lelkének fino-

érzelmeit. Vallásossága, a mit szintén

rendületlen

jától örökölt, dött.

akaró munka,

beletördött, de

ütött,

korában keresztül ment,

mabb

volt,

Az unoka. Katona édesanyja, inkább a de a sok sanyarúság, a melyen

fásult.

is

nagyanyjára

és

megedzdtek minden kára

özvegyét, kissé ri-

nem

deggé tette a megfeszített, sznni

leánya egy árnyalattal gyöngébb

ers

fiatalon jutva

családfönntartás terhes gondjával, idegeik

nélkül.

Sze-

Megérezte,

hogy

hitté

«a

és

nagyanybizalommá ersö-

szegénynek drága kincs a

rajta; hitte, hogy az minden özvegyek és árvák atyja, nem hagyja el t nagy nyomorúságában és még nagyobb gyámoltalanságában, de tudta, hogy ezt a támogatást ki kell hit 9,

csüngött

egész szívével

s

Úristen,

érdemelni, jó szívvel

magadon

és

az

Ég

és is

nehéz munkával.

Isten végtelen irgalmában bízva, szinte

Gyermekei

iránti szeretete,

A

«

Segíts

közmondást,

megsegít*

a jó

megfordította.

hagyományosan ers érzés emelkedett. Szeme eltt

családjában, igazi szívjóságig állott a

maga

ifjúsága,

kezdve mint a állott

tatlan

midn már

gondok,

bajok

legzsengébb korától

és

anyja és nagyanyja mellett,

gyermeki

szórakozásokban

munkák s

osztályosa

a derííben,

jóformán

ár-

semmi

10

sem volt minden ároa azon volt tehát, hogy szkös viszonyaik között is, a mennyire lehet, gondtalan, ders gyermekkort biztosítson szülötteinek. Reménye megvalósult hogy azonban gyermekeit része

:

;

nem

kellett

ideje eltt beavatni a

nélkülözések rideg

hogy a kis Katona jóval többet mulatott és élvezett, mint hasonló sorsban lév gyermektársai, azt az édesanya a maga lelki erején és szorgalmán kívül elssorban nagybátyjának, gyermekei gyámjának, Böhm Nándor nyugalmazott gyalogszázadosnak köszöntitkaiba,

hette.

Mintha Dickens valamelyik félzsoldon él kapitánya kelt volna

mau

e

derék

a kapitányságig,

három

Igazi self-made-

férfiúban életre.

föl magát négy kapitulá-

közlegénységbl küzdötte

a ki a

volt,

s

mikor

kiszolgálta a

mint agglegény elvonult ruhában is megmaradt katonás természete. Egyszer, szinte ós kissé nyers volt, de alapjában jószív és nemes gondolkodású. Magára keveset költött, s mivel harminczhárom évi szolcziót

és

rokonaihoz.

gálata

hadjáratot,

Polgári

alatt

tkét gyjtött, még arra

kis

is

telt,

hogy Katonáékat támogassa. Katona úgy emlékezett meg róla, mint a kinek szülei mellett legdöntbb volt a hatása élete sorsára. Neki köszönhette gyerkis földszintes mekéveinek legderüsebb napjait, az háza volt Katona « gyermekreményeinek s bánatinak tanyája*. Még deresed fvel is hálásan emlékezett

—

vissza

a

házra,

a

kertre

—

ós

fáira,

köztük a kurta

s

beszéd, derék öreg úrra, leghívebb pajtására. Valóban az

volt.

Nem mint

A

volt

kis

épen

társaié.

nem

Lajos félónk,

Csak vad,

s

fiús

szerette

kedélye

a

fiú-társaságot.

friss,

mulatságaikban

derült volt,

nem

érezte

.

11

magát.

jól

A

még

czolni

említette, a

vízre azonban,

ban

ós testi ügyesség emelte

nem

neki való. Tán-

volt

melyhez valamikor konyított.

nem tudván

bizonyos

is

az

sorból,

megtanult, de ez volt az egyetlen sport, a

mint tréfásan

A

er

hol a nyers

embert a

ki az

úszni,

respektussal

még

korá-

érett

Nem

tekintett.

is

volt

mint a két Trummer fiú, szelid lelk, jól nevelt gyermekek, a kikkel nem kint a mezó'n lapdázva, mulatozva töltötte idejét, hanem benn a szobában, élénk beszélgetésben, mely rendszerint az iskolai élmények és tanulmányok körül forgott, vagy

más

Váczott

misézgetve. házi

barátja,

ugyanis

Barátai

ruhákat kaptak

s

atyjuktól

magukra

azt

miniatr egyöltve,

áhítatos

mímelték a szent miseáldozatot. Egyikük, a kisebbik Trummer fiú, Ferencz, híí is maradt gyermekkori kedvteléséhez, s mint czeglédberczeli espereslélekkel

plébános szeretettel emlékszik vissza

ifjúi

vére,

temperamentumát

engedte szabadjára

:

itt

váczi

Katona,

seikre és szelid játszótársára.

maga

nagybácsi

a

volt,

s

misézgeté-

ha fölpezsdült kertjében

az öreg úr

hálás közönség méltányolta gyermeki tréfáit és

mint

mókás

ötleteit.

De

e

derék katonának köszönhette a mi Katonánk

neveltetése jó részét

is,

haladó áldozattal fiúkat

nem

szakítva a

azt,

hogy

szülei erejüket

nem kézmvesnek

meg-

adták, ha-

hagyománynyal tanult emberré akar-

ták nevelni. így, miután 1872 nyarán elvégezte szül-

városában az elemi osztályokat, beadták a váczi piaristák jóhírü gimnáziumába.

A

kis Lajos rögtön

föltnt

értel-

— —

nemcsak az osztály els tanulója lett maradt is gimnáziumi tanulmányai befejezéséig

mével,

s

hanem mind

tanulótársai,

mind

s

tanárai kivételes jelen-

n sógnek,

mazó

csodatehetsógnek

tehetségét bámulták

jutalmazták

érte.

s

Különösen

tartották.

egy izLen nyilvánosan

fogal-

meg

is

Veszedelmes kézbl kapta a jutalmat,

könynyen végzetessé válhatott volna. A 70-es évek közepén vagyunk, mikor prózánkon megérzett ugyan már Gyulai vels, tömör stílusának hatása, de a mkedvelk még mindég Eötvös körmondatos stílusát utánozzák. Amennyire illett ez a méltóságos, nehézkesen hömpölyg kifejezésforma Eötvös mély gondolataihoz, ép olyan gazdag forrásává

zók merev kezében.

A

lett

a szóvirágoknak az után-

gondolat-áradat szóáradattá vált.

A

szóvirágoknak utolérhetetlen mestere volt az a tanár

is,

a ki Katonát a poétikára oktatta,

s

dolgozatát meg-

jutalmazta. Tanítványai kábultan, de gyönyörködve hall-

gatták remekül kiesztergályozott mondatait. Egyiket föl jegyezte Katona gyermekkori barátja,

A

költészet definitiój át adja a

tészet

következképen

azon mvészet, mely a mértékileg

szabad szó varázsvesszeje

által az

is

Trummer Ferencz. kötött,

:

lA

köl-

de mégis

emberi kebel oczeánjából

tündérszigeteket varázsol el, melyek bámulatra ragad-

S ezt a hangzatos frázist meg kelkönyv nélkül Katona volt az els, a ki hogy tanárja csillogó szavai értéktelen szókigúnyolta ferde ízlését. A gúnyos szavak

ják a szemlélt.* lett

tanulni

fölismerte,

virágok

s

!

eljutottak a tanár füléig, volt

de nagyobb baja

nem

is

értük kellemetlensége,

történt.

Nem erre a veszedelemre czéloztam, hanem Katona maga

is

öntudatlanul rabja

lett

arra, hogy ennek a beteges

iránynak. Túlzásait kigúnyolta, de a hat esztendei gyakorlat

megrontotta egyidre stílérzékét,

gomban stílusa,

Koltai Virgil

hatása

még legels munkája,

s

noha Eszter-

alatt kétségkívül javult

a

Völund

kovácff,

er-

13

magán

sen

a

viseli

mondatokkal, melyeknek kedöre, mint

ben

a

:

frázist,

is jegyezte,

inkább mester-

szerkesztése

St még késbbi mvei-

vall.

annyira

hajlam,

szerzett

németek

de

Amennyire gy-

szeret színesen írni.

a tárgy szárazságát

szerette

meg

hogy írásaiban inkább a spanyolok, mint találja

szája ízét

élénk és színes,

el,

stílusa túlságosan

s

megfelelen a magyar nyelv rheto-

meg

pathosának,

rikus

soros bonyolódott

elleplezni. Mestere, Schuchardt, tréfásan

képekkel a

— 30

fölismer szik ez a fiatalon

is

megnemesülve lölte

mvészre

Tele van

nyomait.

tanítás

régi

messzirl keresett képekkel,, 20

magyar jellem hevülékeny

a

természetének. Kialakult, egyéni stílusának másik saját-

magyarázza.

ságát, a tömörséget, tárgyai természete is

Eddig nem ismert

tényekkel

és

súlyos tudományos

fogalmakkal dolgozván, kevés szóval sokat akart mon-

nem osztja el több egymástól függ mondatba, hanem belekényszeríti egyetlen, a szólamok egész sorát magába foglaló mondatba, a mi dani, ezért a gondolatait

tartalmassá, de nehézkessé teszi stílusát. Némileg talán

még

ez is váczi örökség.

Az 1878-ik év szén, mivel Váczott csak lyos, ú. n.

íkisgimnáziumi)

volt,

hatosztá-

tanulmányai folyta-

gimnáziumba ment. Jötmegelzte jó hírneve, s az osztály eddigi els tanulói aggodalommal várták. Els megjelenése nem

tására az esztergomi benczés tét

keltett föltnést.

vézna

fiú

volt,

Csinos, s

csak

de az

sápadt

orrán

és beesett arczú,

ékesked szemüveg

szerzett neki tekintélyt. Szellemi fölénye

az

els órákon kitnt. Szabatos, kerek

a váczi kissé

stílus-tanítás

czifrák

voltak,

hatása

alatt

azonban már melyek

feleletei,

választékosak,

meglepték tanárait.

st

Igazgatója,

li

késbbi pannonhalmi fapát, a ki fizinem gyzött betelni tanítványának a

Feliér Ipoly, a

kára

tanította,

pedanteriáig pontos

Virgil formás

Koltai

feleleteivel,

magyar dolgozatait példaadásul fölolvasta az osztály eltt. Olyanok ezek a dolgozatok, szokta mondani, hogy menten nyomdába lehetne ket adni. A görög nyelv tanára, Hollósi Rupert, most czelldömölki apát, gyakran emlegeti ma is, hogy 35 éves tanári pályáján nem volt olyan éleseszü tanítványa, mint Katona Lajos. Szónoki tehetsége is korán kitnt. Osztálytársai ma is emlékeznek, hogy 1879-ben, Mindenszentek napján, mint az Önképzkör elnöke, elhalt tanáraik fölött beszédet mondván, az egész közönséget, ós tartalmas

tanárt, diákot, vendéget, sírásra fakasztotta. Sikerei ós

nem idegenítette el tle osztályhogy megérdemli s kiválóságát maguk is elismerték. Legragaszkodóbb társa épen az lett, a kit az addigi elsségtl elütött, Tóth Márton. A többiek is tisztelték. Katonából ekkor is, késbb is hiányzott az tanárainak kitüntetése társait. Látták,

álszerénység

nem

nézte

kezleg

;

ismerte értékét, de

mindég

szívesen

tudományát. Az írásbeli lenségbe

is

kérkedett vele

rendelkezésükre érettségin

st

egy

s

ellen-

bocsátotta

kis kellemet-

sodorta jó szíve: egy osztálytársának, a ki

a fogas kérdés megoldásába nyújtott,

nem

a kik nála kevesebbet tudnak,

le,

s

rköd

az

belezavarodott,

tanár

csempészést. Büntetésül pár

éles

segítséget

szeme fölfedezte a

nappal utóbb

új

írásbelit

kellett tennie.

Bizalmas

vonzódásában

barátai is

itt

sem

több volt a

voltak,

tisztelet,

s

osztálytársai

mint a

szeretet.

Tóth Márton állott közel. Tartózkodásának azonban most már nem a félénkség volt az

Szívéliez az egy

»

15

oka,

hanem

az életnek korán jelentkez terhei.

Böhm

tartásáról ugyanis akkor egészen gyámja,

dor gondoskodott, nála

is

FönnNán-

Esztergom egyik

lakott kinn

külvárosában, Szentgyörgymezön, de mivel a félzsold-

meg

ból

a kis

tkébl

csak nagyon szerény segítséget

nyújthatott Katonának,

a

délutánjait

magán tanítással

ha volt, olvanagy kárára gyönge szervezetének, melyet a könyvek melletti görnyedezés még jobban megviselt. Bolondja volt már akkor a könyveknek, s bibliophil hajlamai korán fölébredtek. Nem tarthatjiik egyébnek, de jellemz, hogy már akkor, st Váczott könyvek érdekelték, s vonzalmát átis, fkép a régi

kellett töltenie.

sással

Szabad ideje

töltötte,

plántálta barátaiba ócska,

alig volt s

XVII

is.

Egész hajtóvadászatot rendeztek

—XVIII. századi könyvek után,

s

egy-egy

si-

került zsákmányát diadallal mutatta társainak. így került

kezébe

1770), Schiller Stuart Máriája

egy nagyon

spiegelnék

(Mors TiU Eulen-

Messiásának latin fordítása

Klopstock

Chiisti,

fametszetekkel

primitív

régi,

s

Ez utóbbi kedvelt könyve maradt egy kis dolgozatot is írt róla. Néha azon-

díszített példánya.

késbb ban nak

is

s

sikerült elcsalni könyvei melll. Kivitték Tóthék-

közeli pinczéjébe,

s

a

megoldódott Katona nyelve, s

a

maga

ömlött

«

gondz

igazi természetében

ajkáról

borocska mellett

kivillant

lelkének derje

mutatkozott.

Csak úgy

mesterségesen elhallgattatott

a

tréfa,

sziporkázó ötleteivel, finom malitiájával és kedves szeretetreméltóságával

elragadta

társait,

a

kik

csodál-

kozva, de gyönyörséggel tekintettek új alakba öltözött régi halványukra.

,

S mikor a jókedv tetpontjára hágott,

az osztály bölcse, a

restéit s rázendített a

gimnázium

dísze, énekelni

sem

Mégis bunda a huuda népszer

lü

dallamAra. Késbb,

móltóságokba

a

mint komolyodott

már csendesebben

került,

szívesen mulatott és mulattatott.

Ha

s

elkelbb

vigadott,

de

bizalmas körben

fehér asztal mellett vagy

volt,

mindég a társaság

lelke.

sima parkfetten, volt Adomázott és gúnyolódott,

magyarázott és élczelödött, jó kedvvel és szellemesen, st fölvillanyozott mindenkit, s még életé-

földerített,

nek utolsó évében

hanem

ket,

nyereség

is

lyet vele töltöttünk,

volt

minden

me-.,

este,

mert társalgása nemcsak értelmn-

a kedélyünket

is

gazdagította.

n.

De

az

idk

árját

épen 30 évvel elztük meg. 1880

ban, miután a középiskolai tanfolyamot kezdettl végip

eredménynyel

jeles

kijárta,

letette

kitüntetósser

érettségi vizsgálatot s pályaválasztás elé került. tés

nem

lehetett kétséges.

nak csak egy czingár, gyönge

pillantást ifjúra,

A

A

aü

dön-

phalanstére öreg tudósá-

kellett

volna

vetnie erre a

a kinek szemüvege alól

csodái

latosan értelmes, átható szem pillantott el, hogy megértse e könyvmolyból nem lehet más, mint tanár. Valóban az is lett, de nem egyhamar, nem egykönnyen :

8

nem minden

ingadozás nélkül.

Beiratkozott a budapesti egyetemre kel neki feküdt a

munkának.

s

szívvel-lélek-

Szorgalmasan látogatta

az eladásokat, különöseh a nyelvtudományiakat, egye-

lre minden rendszer nélkül, latin és görög, német és franczia, st arab tanulmányokat folytatott, s a magyar és német mellé, a melyeket már gyermekkora óta folyékonyan beszélt, a maga nagy nyelvtehetségével s vasszorgalmával liamar megtanult francziául

is.

Külö-

17

nöscn három tanára volt reá nagy hatással, P. Thewrewk Emil, Heinrich Gusztáv és Mayr Aurél, a kiktl

nemcsak positiv ismereteket, hanem a mi fontosabb, tudományos alapot és módszeres jártasságot kapott. Az ö hatásuk alatt mindjobban a latin és német philologia

fordult,

felé

müvelésére

lassanként egészen e disciplinák

s

Fejldésén

magát.

adta

azonban,

mely

tanulásának els idejétl kezdve egyenesen, egyre emelévek elején mind mélyebb Valami ideges nyugtalanság, kapkodás vehet észre életében, vágyak, melyek nem ersödnek akarattá, tervek, melyek nem érnek tetté. kedöleg haladt,

a

80- as

mutatkoztak.

repedések

Megszokott jelenségek az érzékeny lelkeknél, a kik az iékola megszabott korlátai közül az életbe kerülve

t&dnak

rögtön

kicsinyes viszonyai közé.

forrásból buzgott^ föl a baj, tovább

Gyönge, fvárosba,

gyönge

s

munkától megviselt az

élet

lepték

nem

kezdett

került

a

s

a nehéz órák-

tudott a kezébe venni, sötét

megrölt

vezete mindannyiukénál törékenyebb, betegebb,

negyvenedik

föl

terheket rakott

Egyre eldeinek sorsa a munka. S az

meg.

eszében, a kiket korán

tartott.

is

testtel

még nagyobb

itt

vállára. Betegeskedni

ban, mikor könyvet

gondolatok

nem

annak változatos, de Katonánál azonban mélyebb

beleilleszkedni

sem

esztendejéig

bírja

ki

a

jái't

szer-

még

küzdelmet

lét, ha nem nyújt neki maradandót alkosson Ambitióját bilincsbe veri á kérlelhetetlen végzet érdemes élni, dolgozni, fáradni hiába, a siker reménye nélkül?

az élettel

!

Mit ér az arasznyi

alkalmat, hogy nagyot,

''

:

A

tanári alapvizsgálatot

tüntetéssel, de jött neki,

elment

hogy

még

letette,

természetesen ki-

kedve a munkától. Szinte kapóra Bartal Antal egy gazdag pesti nagya

liutona Lujud tannlinán'jai.

{.

2

íb

keresked fiai mellé ajánlotta nevelnek. Elfogadta nz mely gondtalan, kényelmes létet biztosított számára, s elköltözött a Józsefváros szélére. Mint kis gyerállást,

mek,

itt

találkoztam

vele

elször,

de

csak húsz

óv

múlva eszméltem rá, hogy az a komoly, sápadt arczú nevel tulajdonkópen Katona Lajos volt. Megbecsülték és méltányolták, de a környezet

Pár hónap

maga

rosban sem

;

úgy

nem

érezte,

egészségét helyl'eállítsa

nevelnek.

már

Itt is

s

s

pár napi

szén

ert ment 1883 szén

vidékre

ki, s

hogy folytassa tanulmányait. Tóth Mártont és Hollós Lászlót,

volt,

szállást

kórt

tlük.

nem

körükben, de megint

elzmény

pesti leveg.

a további küzdésre

csak egy évig bírta

Pesten

újra

Fölkereste barátait, s

dolgait

megmaradni a fvá-

tudott

hogy megfojtja a

egy kis pénzt gyjtsön, 1882

és

neki való.

volt

titokban

helyett egy szép levelet hagyott. Izgatott, türel-

metlen hangulatában

Hogy

nem

összecsomagolta

miilva

Örömmel

sokáig.

nélkül, azzal lepte

újra

látták

minden

Egyszerre,

meg ket, hogy itt hagyja Idt sem engedett

végleg Budapestet, beáll kispapnak.

nekik, hogy szándékáról lebeszéljék, s

ment,

búcsúzott,

Schuster váczi püspöknél jelentkezett fölvételre.

A is

mint a következmények mutatták,

elhamarkodta, de megokolatlan

nem

ezt a

lépését

volt s

Katona

fejldésére igen jótékony hatású. Katona vallásos kör-

nyezetben ntt

föl,

st

élt

szívóben a

hit,

ságai, testi és lelki

ték,

nem

—

mély

jától és édesanyjától s

a mint

láttuk

—

dédany-

vallásos érzést örökölt.

ekkor,

m'idn

az élet

Épen

nyomorú-

bajok szinte elborítással fenyegetfölcsendült eltte anyjá-

természetes- e, hogy

nak biztató szava, hogy az Isten pártul fogja a szenvedt, a vigasztalásra szorulót ? A kétségek hullámaiba

19

elmerül ember makacsságával kapaszkodott a reményszálba, hogy a világ támadásai, ridegsége ellen magánál az Istennél keres menedéket, úgy, hogy életét neki szenteli,

A

püspök, a ki a kis váczi tudósnak ismerte jó hírét,

szívesen fogadta,

nem

s

mikor meggyó'zdött, hogy a hír

túloz, s fiatal kispapja

tehetségesebb társai

valóban legképzettebb, leg-

között,

nagyon kitntette. Gyak-

ran meghítta asztalához, elbeszélgetett vele egyházi és

tudományos dolgokról, s mindjobban bámulta növendékének fiatal korához mért széleskör ismereteit és éles ítéletét. Katona az új környezetben jó kedvvel

fképen

tanult,

a

szentírást,

legendákat olvasgatta.

men

A

szerzett latinnyelvi

az

egyházatyákat és a

gimnáziumban ismereteit

és az egyete-

a tökéletesség oly

mikor a következ évben SchuHugót egy latin dedicatióval kereste föl, az nem gyzött betelni Katona « csillogó, elegáns latinsá-

fokára emelte, hogy

chardt

gávab, a mi mellett ö legföljebb a vulgáris latinságig tud emelkedni. S itt szerezte meg Katona az egyházi latin

irodalomnak azt a gazdag

a mely

késbb

összehasonlító

gálódásainak szilárd alapjául a

véletlenek

ménye.

Ha

át

nem

mély

ismeretét,

szolgált.

viszi sorsa

vizs-

Az emberi

tekinthet lánczolatának

nem

Katonát

és

irodalomtörténeti

élet

ered-

egyházi pályára,

ha kiesik életébl ez a rövid, nem is másfél esztend, nem lett volna a középkor irodalmának Argus-

szem

kutatója.

megismerte,

Itt

szerette a középkort,

s

hamu

alatt,

másfél

Akkor

kitört.

A

majd

megértette

s

meg-

ez az érzelem, lappangva bár, a

évtizedig

hittudományokat egyébként

—

égett

lelkében.

saját vallomása

2*

"20

szerint

munka

—

Mikor

elhanyagolta.

után bemutatta azt a

egy

szorgalmas

évi

mvét, melyen

az éjét

is

nappá téve dolgozott, nagy volt Váczott a meglepetés, mert az ISS-i szén nyomtatásban is megjelent munka Valund vallásos tárgyú volt, de épen nem egyházi kovács és rokonai az árja regevilágban. A szerz tíz íves, egész könyvvé dagadó mvét «philologiai érte:

kezés* -nek nevezi

mely

;

az

a

is

szó tágabb

szerint a philologia az

értelmében

-

emberi szellem-élet bár-

milyen nyilvánulása történeti módszerrel megvilágítva valójában azonban vallástörténeti, pontosabban szólva összehasonlító mythologiai tanulmány.

Annak a Csodálatos könyv ez a Völuiid kovács tudÓHunknak els munkája, a ki a képzelet szerepét a tudományban a legkisebbre korlátozta s minden, még a !

legaprólékosabb adattól tiát

követelve

a

is

szinte

mathematikai eviden-

legtipikusabb, de legexactabb részlet-

kutatásokat nyújtotta. Ebben az els munkájában egy

más Katona Lajos romantikus. falazott

nem

a

a realista helyett a áll elttünk irodalmunknak egy pár rosszul be-

Nem

:

kövét cserélte ki újabbal, ha-

vagy porladozó

germán ösmonda apró törmelékeibl, akárcsak

a mesebeli legkisebb királyfi, egy ragyogó, bvös-bájos palotát emelt, egy arányos, kidolgozott,

minden

részé-

ben összeill palotát. Kiindulva abból a gondolatból, hogy az egész árja mesevilág egy egységes conceptiónak mérsékelten diffe-

ennek következtében tele van egymásnak megfelel,

rentiálódott szövedéke s

közös

eredetükrl

tanúskodó,

lényegükben megegyez alakokkal czaitól

lerázta

fiatal

lelkének

Pegasus

képzeletét,

száguld

:

megszabadítja láns

az

mint a

fékét

évezredeken és földrészeken

21

keresztül.

Egymásra halmozott, merészségükben bámu-

latos föltevésekkel és

úgy

kal,

görög-római-germáa kapcsolatokismét

sikerült

véli,

maga

«a

egybeállítani

kosmikus allegóriát, mely valamennyi indogermán nép közkincsébl átvett örökségmég romjaiként tovább gyarapodva és átalakulva azon

teljességében

.

ban

is

vallja szétszórt

világosan

.

.

egységes

részeinek

eredetét*. Megfejti a Völund kovács regéjét

—

szerelmébl

más

is.

A

Nap-

az nak a tengerrel vízbl párolgó következtében hség lesüt égrl születik a felh, s a felh fia, Völund, a villám. S e való

szóval

—

magyarázat keretében, egy ízben a regét tudatosan és büszkén megkorrigálva, a mythosnak eddig homályos vagy jelentéktelennek látszó vonásai mind megfejtést nyernek, a mint ö naiv önbizalmában gondolja.

Ma már gel

kieszelt

tegetés

nyilvánvaló, hogy ez a páratlan ügyesség-

ép

és

semmi

akkora mvészettel

fölépített fej-

egyéb, mint utolsó kihangzása annak a

meteorológiai vagy pontosabban szólva solaris mythoselméletnek, melynek csírái

még

az ókorba, a lampsa-

nyúlnak vissza. Metrodoros s már ókori tanítványai a mythosokban csupa allegóolyan értelmet kerestek bennük, a mely riát láttak kosi Metrodoros tanításába

;

egészen eltért a

értelmétl,

szószerinti

s

a természet

tüneményeiben, fképen a nap fény- okozta változások-

ban

bírja magyarázatát.

tak

volna

deríteni

melyek között

a

A

helyett,

azokat

a

mythosok

többre a mythologiai kutatás elhomályosult,

hogy

szellemi

föl

megszülettek

nem

iparkod-

állapotokat, a

—

vállalkozhatik

irrationalisakká vált

ennél

— az

mythosokat min-

Ez mely már a XVIII. század végén Creuzer-

denféle mesterfogással rationalisakká akarták tenni. az elmélet,

áj2

nél új életre kelt,

Grimm Jakab

által összehasonlító

mythologiává fejlesztve a XIX. század közepén megragadta

romantikus képzeletét,

mythos-kutatók

a

s

Kuhn, Schwartz, MüUer Miksa és Cox György népszer tárgyalásaitól ersen túlozva a Völund kovácsban érte csillogó végét. S hogy ezt ilyen pontosan tudjuk, azt épen Katona Lajosnak köszönhetjük, a ki vagy húsz évvel késbben, 1896-ban, egy mesteri tanulmányában, Mythologiai irányok és módszerek czím alatt kimutatva

—

az elmélet végzetes gyöngeségeit

szk

területre

szernek

könnyelm

— az összehasonlításnak

korlátozását

való

alkalmazását

a philologiai mód-

s

— a Grimmék értelmé-

ben vett összehasonlító mythologiával

mvével

is

s

a saját ifjúkori

végleg leszámolt.

Mélyebben vizsgálódva ebben a nehézkesen megírt, keresett képekkel fölczifrázott dolgozatban szik egy és

más

a

is

fölismer-

késbbi Katona Lajosból. A korá-

hoz képest valóban

széleskör

tájékozottság, a forrá-

sok biztos ismerete, az irodalom lelkiismeretes fölhasználása,

nagy nyelvtudása, a

tudósának jellemz s

kezeskednek

arról,

vezetés alákerül

az igazi

s

hogy a

e fényes,

tudomány szürke

nagy megvannak, ember, ha kell

90-es, 900-as évek

sajátságai

már fiatal

itt

is

de délibábos utat elhagyja

útjáért,

nagy dolgokra

lesz

hivatva.

A vezet lelki

azonban egyelre még késett, s ö is nagy izgalmakon ment keresztül, melyek elvonták ta-

nulmányaitól.

A germán

mythosokkal többé nem

Edda

fog-

mit mint folyamatban lévt említ. Elöljárói nem vették jó néven, hogy növendékük egyházi tanullalkozott,

s

dolgozatában

így

elmaradt

az

lefordítása, a

23

mányok helyett ilyen világi tudományokba mélyed, maga Katona viszont észrevette, hogy az a remény, mely

t

az egyház szolgái közé vitte, tévútra csalta. Vallásos

érzülete

nem

de

szilárdan,

élt

csatlakozott

hozzá a

Mind jobban tapasztalta, hogy kett nem ugyanaz, s míg egyházi ruhája engedel-

papi hivatottság érzete. a

mességet és vak hitet követelt, tört és

semmiféle féket

nem

szelleme szabadságra

akart ismerni.

Megmaradt

jó keresztyénnek, de gondolkodó keresztyénnek. Tépeldött azon, a mit tanítói mint igazat terjesztettek

bírálat alá fogta a hitczikkeket, s a mit

eléje,

nem

elfogadhatónak,

tartott

természete, a

azt

elvetette.

ítélete

Gúnyolódó

mely késbb, életének szerencsésebb kor-

szakában, mint finom irónia jelentkezett, ifjú lelkébl

elemi ervel tört

Nem kímélte társai meggyzdését s

ki.

nevetségessé tette érzelmeiket; föllebb valóinak kicsinyeskedéseit merészen bírálta társai eltt

is.

Maró

s

már nemcsak magában, hanem

tréfái tetszettek

voltak hitükben, meginogtak, elkapta

lem eme bátor nyilvánulása, de az sággá tusa

intelligentiája és

sülyesztve,

eredménye

a

volt.

mináriumból, neki

s

az

;

a kik gyöngébbek

ket

meggyzdése

mi nála

a szabad

nélkül, frivol-

keseríí csalódás és lelki

Tanítványait eltávolították a sze-

— úgy

látszik

— megkegyelmeztek.

Idközben azonban könnyelm társaságba fölpezsdült

ifjú

szel-

módján nyilatkoztak,

ereiben

a

vér

is,

s

keveredett,

a mily

hirtelen

magát a papi pályára, olyan könnyen vett is búcsút tle. 1884 deczemberében engedelmet kért, hogy egy napra Pestre menjen colloquálni. Megkapta. szánta

el

is távozott, de többé nem tért vissza. Elkel gondolkozásának szép bizonyítéka, hogy évek óta gyjtött

El

könyvtárát, melyben sok értékes könyv volt, ott hagyta

24 a

papnevelben,

mintegy

kárpótlásul

a

másfél

évi

ellátásért.

Ez

volt az egyetemen

azonban nem

tett.

utolsó

is

Szigorlatot

féléve.

Az a mozgalmas pár esztend, melyet

érettségi vizsgálata óta átélt, sorsának folytonos inga-

fölmerül

dozása, gyorsan

és hirtelen

tovatn

tehát délelttönkint az

mint napidíjas másolta az átiratokat a körözvényeket,

Tudományos

élt.

remé-

A

míg Akadémia ftitkári hivatalában

nyei a robotszer tanulástól elvették a kedvét.

és szerkesztette

délután

egészen saját kedvtelésének

kérdéssel

foglalkozott, de valami sa-

játos tárgygyal, a milyennel eltte

még magyar

nem veszdött

keverék-nyelvet,

a

:

franczia-néger

tanulmányozta,

kreolt

tudós a

melyre a Harper's Wcelky

a

czímü new-yorki képes újság irányította a figyelmét. szövegeket s a mit

Megkerítette a hozzáférhetv kreol e nyelv

ismeri

otthonos

lett

Aurél, a ki

e

róla

majd csakhamar egészen Tanára, Mayr

írtak,

zagyvalék

késbb maga

nyelvben.

is írt

ilyen keverék nyelvrl,

a pedgen englishrl, szintén buzdította, úgy hogy

már

1885 elején hozzákezdett tanulmányai értékesítéséhez. A kreol nyelvrl írt dolgozata nem jelents mozzanata

Katona tudományos szakvizsgálatára

grammatikává

nem

munkásságának.

kidolgozta fejlesztette,

s

de

Késbb ugyan

rendszeres, ki

nem

tudományos

adta

s

tovább

Töredék

maradt az ö kreol nyelvészkedése, mint egyházi pályája, de ép oly jelents is folytatta.

sorsa irányításában.

m. Épen blatt

akkor, 1885 februárjában, olvasta a Litteratur-

für

germanische

und romanische

Philologie

25

1884.

számában

9.

Hugónak,

Schuchardt

egyetem nagy tudományú jelenségek széles alapon

romanistájának, álló,

a

gráczi

«a

nyelvi

legélesebb bonczkéssel

dolgozó speczialistájának», egy kreol tárgyú dolgozatát, s jó csillaga arra bírta, hogy február végén mint sze-

rény

kezd

hír

a hybrid nyelvek európai

szakértjé-

hez forduljon további utasításokért. Kezére játszott a véletlen is. Schuchardt épen azokban a napokban kezdett magyarul tanulni, így ketts érdekldéssel

magyar embernek hibátlan németségÉrdekldése csodálattá fokozódott, mikor a hosszú levél minden sorában ennek a specziális tudománynak beható ismerete szólt feléje, s mikor olvasta a fiatal

gel írt levelét.

olyan

adatokat

talált

melyeket ö sem ismert.

a

A

fiatal

kezdnek

mint maga

levelében, a

írta

Katonának

:

dZunáchst muss ich Ihnen nun sagen, dass Sie indem Sie

Belehrung verlangen, auch mir solche ertheilen.»

(1885 márcz.

2.)

tanulmányairól, tartózkodó

nyaira

is,

Majd utasításokkal

felelete,

látva

el,

kikérdezte

Katona szerény, melyben czélzott sanyarú viszo-

czéljairól,

terveirl.

meglepte Schuchardtot

:

nem

akarta elhinni,

hogy ez a három nyelven folyékonyan író s ennyi tudománynyal rendelkez ifjú senkitl nem ismerve s nem támogatva, mint napidíjas keresi a kenyerét. Erezte, hogy itt valami lappang, s bizalmasan, atyai jósággal és gyöngédséggel szólott hozzá

:

tárja föl szivét,

avassa be titkaiba.

ember elször szólt e hangon Katonához. t sohasem látta, s a ki mint egyetemi tanár és elsrangú tudós azon a polczon ült, a melyre ö csak titokban mert gondolni. Szíve hullámzásba jött, mint eddig még soha, s gátját szakította áradat módIdegen

Valaki, a ki

jára ömlött belle a hála, a lelkesedós, az eddig elfojtott 8

tárgyára

nem

eszmélt

ragaszkodás. Schuchardt

jövjében, munkamost már azt sem restelte eltte bevallani, a mit els leveleiben aggodalmasan titkolt, nagy nyomorúságát. Schuchardt megdöbbent. A mennyire erejétl telt, rögtön segített rajta, majd megnyerte Katona számára egy ismeretlen Maecenas jóindulatát és áldozatkészségét, azután módot keresett, hogy Katonát tanulmányai kiegészítésére Gráczba vigye. Nem ment olyan könnyen. Hiába ajánlotta t barátainak. Katona nem volt hajlandó pártfogást kérni. Végre is, a nélkül, hogy megvárta volna beleegyezését, szerzett neki

levelei visszaadták életkedvét, hitét

vágyát,

s

Wiesben a nyárra nevelséget, olyan fényes föltételek alatt, hogy fizetésébl valamit még télire is megtakaríthatott. Mikor szre Katona valóban Gráczban telepedett le, magánórákkal látta el, beajánlotta a Gráczban él Ujfalvy Károly magántitkárául és Fraknói Vilmos meg Kónyi Manó közvetítésével fordító munkát szerzett számára. E korban fordította le magyarra Klapka György Emlékeim czím müve III. kötetét. St Schuchardt még evvel sem elégedett meg. Nemcsak pesti barátainak, Szily Kálmánnak és Hunfalvy Pálnak, ajánlotta be, hanein Katona tudományos jövjét is kezébe

vette.

Katona ebben az idben nem volt az a czéltudatos, kitartó munkás, a milyennek mi ismertük. Hevülékeny, gyorsan föllobbanó s ép oly gyorsan elernyed természetével hol elérhetetlen vágyakat nevelt magasra, hol elkedvetlenedve, elkeseredve nem gondolt csak a mára. Dolgozott, ha megragadta valami a lelkét, de dött a jövjével. Schuchardt látta,

hogy

itt

nem tör-

energikusan

27

közbe

pártfogoltjának,

Kijelentette

lépni.

kell

hogy

megvárja tle terjoszsze el életének programmját. S hogy megkönnyítse dolgát, megrajzolta maga e pálya kereteit. Eomanistát akart belle nevelni. Az volt a :

szándéka, hogy egy ideig

ha majd költségén

ne

letette

kiküldeti

keresse

mellett tartja, azután,

Francziaországba,

Németországban

tehetségével ott a

maga

a doktori szigorlatot, a magyar állam

is czélt

kormány nem

érhetne,

térhet

ki

a

s

ha

visszatér,

érvényesülést,

az

hanem menjen föladat

elöl,

noha Pestre,

hogy az

ország fvárosában méltó tanszéket állítson a franczia philologiának,

s

ez a tanszék

t

fogja jogosan illetni.

S mindezt avval a természetes nyugalommal mondta el, a mivel barát szokott beszélni a barátjához, mintha csak a legközelebbi napok munkatervét dolgozná ki. A keresetlen szavakból kiérz szeretet és megbecsülés hatott Katona gráczi tartózkodását egészen a komoly munkának szentelte. A mint anyagi viszonyai fell tájékozódott, magához vette édes anyját. Nagy boldogság volt mindkettejükre, hogy újra együtt lehettek, s nagy szerencse Katonára, a ki a családi élet csöndes derjében, szeret anyja oldalán páratlan gondoskodásban részesült. Eletük nem volt sem változatos, sem könny. Katonának sokat kellett dolgoznia, hogy kettjüket fönntartsa, s még így is gyakran kopogtatott ajtajukon a szükség, különösen 1886,87 telén, mikor Katona hosszabb ideig komolyan beteg volt. A sok magánóra kimerítette, eleget is méltatlankodott Schuchardt, hogy :

az

cicerói stílusú tanítványa a latin abc tanításával

gyötri magát, s iparkodott neki egyéniségéhez méltóbb

tanítványokat szerezni.

így ajánlotta

t

magyar

tár-

'2^

elkel

salgónak két s

fiatal

leány mellé, a kikkel

Nehéz sorsát bizalommal trte a kis emberük volt, a kik törekerltek,

tlük is.

kellemessé

tenni

Hogy milyen nagy

volt a

telt,

mennyi érzék egy

azt

a

rázó

bizonyítja.

eset

Janotta Lipót,

menedéket.

anyagilag

párját

életében

Katona

egy

ritkító

iránt,

iránt,

meg-

jóakarója,

gráczi

kínzó betegségébl a halálban keresett

Mieltt

(1887 márcz.

Még

életüket.

rokonszenv Katona

tudományos képességei

az

tudósok

a

mert mennyire

család,

sok jó

s

könny

élvezetes volt a foglalkozás.

16.),

maga

ellen

följegyezte

fordította

végs

fegyverét

kívánságait, kö-

zöttük azt, hogy hagyatékából Katona Lajosnak tanulmányi czólokra juttassanak száz forintot. Ocscse híven teljesítette a reábízott kötelességet.

Egyáltalán Katonáéknak Gráczban mindenfell a legszívesebb fogadásban volt részük.

Hogy Katona mint

ren-

des egyetemi hallgató látogatta az eladásokat, az nem volt akadálya annak, hogy tanárai, különösen állandó

Meyer Gusztáv, a nyelvtudós úgy bánjanak vele, mint egyenrangú tár-

pártfogója, Schuchardt, és és folklorista,

Nemcsak volt rendes látogatójuk, hanem azok egy pár fiatalabb gráczi tanár, így a magát épen akkor habilitáltatni készül Pogatscher dr. (késbb prágai sukkal. s

egyetemi strassei,

tanár),

szintén

fölkeresték

t

majd Heinrich-strassei lakásán,

a s

Schiller-

ha Schu-

chardtnak valamilyen külföldi tudós látogatója akadt, mint 1886 tavaszán a franczia Hasden, annak is be-

mindig az rpáratlan, kitn tanítványát*. Tanulmányai tekintetében három férfiúnak köszönt sokat Gráczban Katona említett két tanárjának és mutatta

:

hazánkfiának, Ujfalvy Károlynak. Ujfalvy felesége fran-

29

czia

bárón

származású

a család társalgó nyelve

volt, s

a franczia. Katona sokat tartózkodván náluk és Ujfalvy

csakhamar annyira belegyakorolta vive, magát a francziába is, hogy tudományának Ujfalvy levelezését

igen jó hasznát látta épen akkor készül' munkájánál, Les Aryéns au Nord el au Sud de l'Hindoii-Kouche.

munka

közös

A.

szelleme, rejIö

s a fiatal tudós nagy tudománya, élénk csakhamar elmosta a társadalmi állásukban

különbséget,

Ujfalvy

s

neje

is,

ajándékozták meg. Maga Ujfalvy

nagyobb érdekldéssel kísérte segítség » -ének

('intelligens

szeretetreméltó

leveleivel,

titkárjának,

kis

pályáját, s

barátságukkal

is

haláláig (1904-) a leg-

mikor

az

ö

srn

fölkereste

Nagy

Sándorról

barátja közül,

kiketm-

vóvel megajándékozott, az egyik Katona volt.

De Katona

írt

is

díszmve

megjelent, a

nem

hálás volt,

tíz

felejtette

hogy nekik köszöni

el,

szép franczia tudását. i^a tudomány és jellem dolgában magasan kiváló férfiút», Katona egy ízben

Schuchardtot, ezt

egyaránt

Nem

atyjának nevezte. a a

tudománynak ki

czélt

tzött

Ezt a keretet

de

egészen

túlzott.

irányt

eléje,

tartalommal

Schuchardt

mányi búvárlat

hogy

töltötte

megismertette

s

de

ugyan

ki,

Segédeszközöket a nyelvtudo-

czéljaival és eszközeivel,

romanistika módszereibe,

is,

volt az,

fejldésének.

szabott

Katona

utasításaira.

rendelkezésére,

bocsátott

Talán az életnek

ö adta vissza. Láttuk,

azon másfél év

bevezette

alatt,

a

a melyet

módszeres romanistává, igazi tudóssá Tanulmányait ebben az irányban nem

mellette töltött,

képezte

ki.

gyümölcsöztette kellleg Katona, a

tudományosan nem igen elején

írt

könny

román

foglalkozott,

tollal

philologiával

mindössze pályája

egy pár német ujságczikket

Maupassantról

és

sebb, de szintén

népszersít

Moliérerl

rul,

Beauraarchaisröl

otthon

[Moliéve

még

1889). Elete utolsó éveiben

egy terjedelme-

s

czélú tanulmányt

a

és

magya-

társaságban,

egyszer visszatért ad

pristinum amorem, egy egész könj'vet írván Petrarcáról

esztendei foglalkozás a volt

medd

:

majd húsz esztendt jelzi. Az a másfél román philologiával még sem

közben

de a

(1907),

semmiféle romanistikai

eltelt

nyom nem

jó iskola volt számára,

meg tudományosan

Az

dolgozni.

mert ekkor tanult

alapos, részletmunká-

nak megbecsülése, az adatoknak pontos megállapítása, a semmi nehézségtl vissza nem riadó kutatás, a tényeknek szigorú megvizsgálása, az érvek és ellenérvek óvatos mórlegelése, szóval a philologiai akribeia, mely

késbb Katonát hatóbb

kapta

egyik legkiválóbb

philologusunkká

tette

Nem csoda, reá. A magyar

alapját.

büszke volt

s

talán legmegbíz-

ekkor,

:

Schuchardttól,

hogy tanára

is

rendkívül

vallás- és közoktatásügyi

miniszter

dékét

elé juttatott iratában így jellemezte növen«Er besitzt eine scharfe, gut geschulte Urtheils-

:

Gabe rascher Auffassung und glücklicher

die

kraft,

überraschend reichen Schatz posi-

einen

Darstellung,

am

tiver Kenntnisse. Sein Interessé

Stúdium,

und

besonders

Litteraturen,

alléra

Anfang

welche

ihn

dem

ist

der

ein so intensives, dass ich von

aufs Lebhafteste die

hinderten

ausschliesslich

sich

einem solchen Stúdium zu widmen, Autodidaxie auf

zuhelfen.

kann ohne

ich

Umstande bedauerte,

auch nur für einige Zeit

speciell seiner Icli

wissenschaftlichen

romanischen Sprachen

wahrend einer

manchem

Gebiete nach-

Uebertreibung sagen, dass

16 jáhrigen Wirksamkeit an den

Universitáten Leipzig, Halle und Graz keinen Studie-

31

renden habé kennen lemen, der in wissenschaftlicher Beziehung bessere Bürgschaften geboten hátte.» Viszont Schuchardt is sokat köszön Katonának. kellemes órákon kívül magyar tumagyar viszonyok ismeretét, melyeknek megszerzéséhez bven élt Katona segítségével. Az állandó érintkezés, egymás gondolat- és érzelemvilá-

Az együtt dományát

eltöltött s

a

gának alapos ismerete, a naponként megújuló, szavakban ós tettekben egyaránt nyilvánuló jóindulat a tanár részérl, az egyre részérl,

ersöd

csakhamar

Már 1887

viszonyukat.

hála és tisztelet a tanítvány

igaz,

bizalmasabb barátja Katona

jóformán

egyedül,

meleg barátsággá érlelték Schuchardtnak leg-

tavaszán

vele

;

ha

közli

vele levelez

elutazik, úti

élményeit és tudo-

véleményét óhajtja tudni mányos tapasztalatait, az els sorban a saját tudományát illet kérdésekben. Ezt a barátságot, mely innen kezdve Katona haláláig tartott s erejében id múltával sem vesztett, tartotta

Katona

gráczi

tartózkodása

eredmé-

legértékesebb

nyének.

A

másik tanár hatása nem járt ilyen mélyen, de elhatározó volt. Meyer Gusztáv mint tudós nem mérkzhetett jó barátjával, Schuchardttal, de szintén

szellemének gazdagságára talán vész volt

is,

tudománya

az

még

fölülmúlta. Nyel-

tulaj donképeni szakja a görög, s sajátos

albán

nyelvtan,

de

száraz philologisálásba merült volna

a el,

helyett,

hogy

a legnemesebb

értelemben vett népszersítést tartotta igazi föladatának.

Széles

sága

egyesült

lebilincsel

mások

látókör, az ismeretek

nála

eladással,

óriási

gazdag-

csodálatos

könnyed kifejez képességgel így

azt

a tudományt,

könyvekben halmoztak

össze,

és

melyet

utólórhe-

32

mvészettel tudta pár lapra összetömöríteni. kincs, ha valaki, mint Meyer, a

tétlen

Megbecsülhetetlen

mvelésére adja magát. A folklóré, bizonyos tekintve, mveldéstörténelem, s mveannyiban nehezebb amazénál, mert az ismeret-

folklóré

szempontból lése

nagyobb,

anyagot területrl tikai

tanulmányai

nem

dolgozott

Meyer kisebb

folklorisz-

methodikailag

kell összegyjteni.

igazi

föl

mestermvek

anyagán, biztos kézzel választja ki

s

uralkodik az

:

alakítja egységes

képpé a sok ezer vonás közül a legjellemzbbeket. Katona figyelmét nem Meyer irányozta a folklore-ra. Már a kreollal is azért foglalkozott, mert ebben az exotikus nyelvben «a folklóré javára értékesíthet kincsesbányáto sejtett s Schuchardthoz intézett els levelében, mesterével nyelvi

szemben, a ki a keverék nyelvekkel

szempontból

foglalkozott,

utal

e

csak

nyelveknek

nagy jelentségére. De Meyertl meríhogy a jövben a folklóré kérdéseit is tanulmányozása körébe vonja. Tle ismerte meg a fiatal tudománynak valódi föladatait, határait, eszközeit, 8 adta kezébe azt a könyvet, mely Katonát a Grimm-féle ábrándos mythologiától az ethnologia positiv területére vezette. Benfeynek a Pancsatantra német fordításához írt bevezetése volt ez a m, mely Katonának már is nyiladozó szemét egészen kinyitotta. A mint a göttingai tudós munkájából megértette, hogy az indogermán népek meséi nem egy közös mesetörzsnek öröklés útján szétágazó hajtásai, hanem vándorlás útján kerültek a különböz népekhez, belátta azt \>-. hogy az az allegóriái mythos-elmélet, melybl az ö Völund kovácsa született, szintén csak szép fantom. folklorisztikai

tett ösztönt,

Összeomlott

az

elmélet,

melyet

fiatalos lelkesedéssel

33

olyan

gondolt,

szilárdnalí

A

l'()7Mn(/ját is.

—

csalódás

romjai alá temette az ö

s

hitében

s

nyomában

a

járó

mint egy jó barátja, Solymossy Sándor, följegyezte oly mély hatást tett lelkére, hogy hatása alól soha sem tudott szabadulni, s a mi kiábrándulás

a

—

még

lesújtóbb

:

mivel fék nélküli képzelete

tikus álomvilágba' vezette, innen kezdve a

ily fantasz-

tudományos

kérdések megoldásából kirekesztette a képzelete

mun-

káját.

A keser nítette

el,

s

Meyej-t az új

tanítás csak lesújtotta, de

nem

kedvetle-

buzgalommal iparkodott irányban követni. Könnyen ment, mert

annál nagyobb

Katona rendkívül figyelmes tanítvány volt, s tagadhatatlan, hogy a két tudós, a tanár és a tanítvány, szellemi structurája között

Meyerrl

adott

Katonában több

is

volt rokonság.

kép nagyrészt

ráillik

volt az igazi tudós

A

föntebb

Katonára

is,

de

temperamentumá-

ból ós alaposságából, Meyernek viszont érdekldési köre volt tágabb. Egyetemes müveltségíí mind a kett, de a magyar fiú mélyebben, a német professzor többet látott.

Az

Katona Schuchardt ismételt hogy doktori szigorlatra áll. Benyújtotta értekezését, mely már a czímében öntudatlanul magában foglalja Katona egész tudományos életének programmját Über magyansche Folklorc, znv vergleichertden Liter aiurg csehi chte. Valóban az a bven számított negyed század, melyet ezután a sors neki munkálkodásra engedett, pusztán ezt a programmot valósította meg: Katona a folklóréból elindulva, 1887.

biztatására

év

elején

rászánta

magát,

:

az összehasonlító

irodalomtörténethez jntott

el,

a hol

legszebb babérait aratta. Katona

Lajoti tanalmúnijui.

I.

3

Miután a szóbeli szigorlat költségeit a pesti egyetem tanárai s els sorban Szily Kálmán elteremtették nem tudjuk, nem a pénzhiány volt-e Katona hosszas vonakodásának oka márczius 16-ikán és 22-ikén letette a román- és classica-philologiából, va-

—

—

lamint az ókori szigorlatot,

jesebb

történetbl és a philosophiából a két

egyhangú

elismerésével.

kérje az uralkodótól, ciis

imperatorisB

kitüntetéssel, tanáraiuak legtel-

Schuchardt ekkor azt ajánlotta, hogy az nevében «sub auspi-

avattassék

doktorrá,

biztosította,

s

hogy az egész egyetemet az oldala mellett találja. Nem a hiúságát akarta éleszteni, annak is, tanítványa is magasan fölötte állottak, hanem arra gondolt, hogy ha Katonát a gráczi egyetem a legnagyobb kiel, a mit csak hallgatójának ad abban az idben Gráczban szükebbmarkúan osztogattak, mint mai nap nálunk akkor ez a kitüntet doktori czím megkönnyíti Katona útját az egyetemi tanszékre. Katona, mint mindig, ha magáról volt szó, csak vonakodva engedelmeskedett mesterének, s az nem is sznik meg panaszkodni, milyen

tüntetéssel

hat

—

^

s

bocsátja

a mit

—

nehéz tanítványát a tartózkodás és szerénység bástyáiból kiverni. Végre zett

a

királyi

egyetem

is

engedett,

elhatározás.

nagytermében

s

július elejére leérke-

Július

Kübeck

13-án

báró

délben

mint a császár képviseljének jelenlétében Katona olvasta fölavató értekezését (jriffes

und

:

az

helytartónak,

Zur Bestimmtmg

föl-

des Be-

Umfanges einer Folkhre-Wissetischaft,

—

mire a helytartónak rövid, formás beszéde után melyben Katona magyar voltára tekintettel természetesen a monarchia két felének közös tudományos czéljairól

emlékezett

meg

—

Schauenstein rektor, Dölter

35

dókán

Graff tanár

és

mint promotor,

doktorrá

fo-

gadták.

A

próza váltotta s

Katona

gyrje

a császár

volna a

föl.

sorsát,

tudománynak

ünnepet csakhamar szürke idegen városban

fényes

13-iki

július

a

ott állott az

helyett,

még jobban

nem

bajnoka

fölesküdt

50 kr.-órt latin órákat,

hogy megkönnyítette Mint a

megnehezítette.

s

belátta,

adhat

többé

hogyjmagánleczkék-

még ha nem is volna méltatlan már gyönge egészsége miatt is lehetetlen vállalkozás. De mit tegyen? Tervekben és ajánlatokban nem volt hiány, de elfogadható, biztos jövó't ígér közöttük nem volt. A külföldi

bl

fönntartani

életét,

egyéniségéhez és méltóságához,

tanulmányút gondolata, melynek megvalósítására Gráczból Schuchardt, Pestrl Thewrewk és Szily mindent elkövettek,

az

akkori

államtitkár,

Berzeviczy Albert

Az a terv, a mit Pestrl ajánlottak, hogy habilitáltassa magát a gráczi egyetemen, aztán jöjjön Pestre egyelre ma-

fáradozásai

ellenére

is

meghiúsult.

szintén

majd rendes tanárnak, egyrészt nem

gán,

mot

nem

nézve lata,

vetett szá-

a reális viszonyokkal, másfelöl épen a közel

nyújtott

semmi

biztosat.

jövre

Schuchardt aján-

hogy irodalmi munkássággal keresse meg a ke-

jiyerét,

tetszetsebb

volt,

s

kétségkívül ez

illett

volna

nagy tudományos készültségéhez. Schuchardt észrevevén és helyeselvén, hogy Katona a folklóré terén szándékozik dolgozni, a merre csak összeköttetése volt, szakközlönyökbe, tudományos relegjobban az

s még a nyáron egy nagyobb dolgozatát (Zur Lilteratur und Charakteristik

vuekbe, napilapokba, beajánlotta

36 Folklóré) a Zeüschrifl für vcriilei-

der mafiynrisclicn

chendo lAlerdLiinjcxcliUhtehQ s két kisebbet a Magazin für Lüeraturha s a Rcvuc des TradUUius populai' yeshe helyezett el, pesti jó tmberui pedig a Jindapeali

Szemlénok

nehezen

kissé

nyíló

kopog-

vasajtaján

tattak.

A

kezdet

biztató

volt,

st

egy pillanatra

hogy nemcsak megvalósul, szen a német tudomány karjába

úgy

hanem Katonát

szott,

lát-

egé-

vezeti. Hettler Ágost,

a Zeüschrifl für verglelchende Literaíurgeschidile tulajdonosa, Berlinnek egyik legtanultabb s a tudomány,

fként az irodalomtörténet meg

ld

kiadója.

iránt érdek-

folklóré

Katonával ezen folyóirata révén

levele-

Katona odavetett eszméjét, hogy a folklóré számára tudományos orgánumot kelzésbe

lene

fölkapta

kerülve,

teremteni.

Maga

is

íiatal,

alig 27 éves, pályája

álló

ember

volt s a fiatalok

merészségével

rögtön

tettre akarta váltani az eszmét.

kezdetén

A

meginditandó

lalta,

s

Katonát,

egyébként

is

folyóirat

lelkesedésével,

íinancirozását

mint a kitl az

ötletet

fiatalságánál, rátermettségénél,

magára vette

s

vál-

a ki

tudományá-

nál fogva legméltóbb a föladatra, megkínálta a szerkesz-

A folyóirat czímének végleges megállapítását a Zeitftclirift für Volkskundet Katonára bízta valamint a 25 3(t ívt"- kötetek beosztását, ajánlotta megválasztásában in teljesen szabad munkatársak s a tséggel.

—

—

kezet

—

biztosított

neki.

Türelmetlen

moliósággal

sür-

hogy készítsen a folyóirat számára kidolgozott tervrajzot, a mit majd szétküldenek minden folkloristának, egyáltalán, a milyen hirtelen támadt a gondolat, olyan kedves volt eltte. Nagyon tetszett neki, hogy a

gette,

kiválasztott

szerkeszt

még

nála

is

fiatalabb

:

milyen

37

nagyszer közlönyt csinálhat

—

írja

— két

Katonának

ilyen tettre kész, lelkes, ifjú ember.

Bármilyen megtisztel, st valóban kitntet volt, hogy egy komoly kiadó t, a jóformán még névtelen magyar embert szemeli ki a német folkloreirodalom irányítására és vezetésére. Katonát nem a

csábító

szédítette

el

világban,

ha nem köti

ajánlat.

Ha egymaga

t

édes

öreg

talán belevág a koczkázatos vállalatba.

áll

a

anyja és húga,

Mert behatóbb

elemzés után észre kellett vennie a föladat koczkázatos

A mi

elnye volt, nagy vetudománya, az és mveltsége az nagyobb szedelmet rejtett magában. Ezen a jogon szeretett bele-

voltát.

Hettlernek, mint kiadónak,

avatkozni folyóiratának szellemi vezetésébe

is,

s

Koch

másik közlönyét, az összehasonlító szerkesztette, gyakran voltak e irodalomtörténetit, miatt egészen az összekoczczanásig kiélesed súrlódásai. Kissé könnyelm is volt, erején felül mert s zavarba juttatta, a kik hozzá csatlakoztak. Másfell ígért ugyan állandó évi fizetést, de nem annyit, hogy Katona a sorsát reá építhette volna. Végül le keltanárnak,

a

ki a

volna mondani a folyóirat kedvéért hazájáról s a magyar tudományról. Katonának nem volt oka, hogy a magyar irodalmi állapotokért lelkesedjók. Avval a pár lett

szemben, a ki t megértette, állott a nagy tömeg, a melynek hiába magyarázták volna, mit ér az tudományos munkássága. Míg külföldön két nyelven is megjelennek dolgozatai, s a német és franczia nyelv tudományos közlönyök nagytekintély szerkeszti, így Sébillot Pál, hízelg levelekben kérik föl, hogy dolgozzék számukra, hazájában jóakarói együttes munkájukkal sem tudják elhelyezni a kreol

jó emberével

3S írt nagyórtókü dolgozatát, sem egy rövidebb román philologiai tárgyút, melynek ma már czímét sem ismerjük. Egyikük, elkedvetlenedve a sok kilincselés miatt, keseren írja neki: «Sajnálom és bosszankodom, hogy igen szép czikkét nem tudom fedél alá

nyelvrl

Abderában vagyunk.* Katona gyakran kifakadt a tudományra

helyezni, de ne felejtse,

ekkor

nem

korábban

is,

elég

kedvez magyar

állapotok miatt

—

mégis,

hogy kiszakítsa magát közüvisszadöbbent, megértette, hogy bármilyen körül-

mikor arra került a lük,

is

mények

sor,

közé, de vissza kell térnie hazájába. Hettler-

nek felelt, a fölkínált szerkesztséget visszautasította. Gyors segítségre volt szükség, mert közeledett az sz, 8 Katona még mindég állás nélkül volt. Mivel maga megint nem tett semmit, Szarvas Gábor és Szily Kálmán vették kezükbe ügyét, annál nagyobb buzgabeszélték le arról az állásról, lommal, mert épen melyet Katonának már régebben kínáltak, s a mely kedvez anyagi feltételei folytán nagyon vonzotta is öt. A soproni Csöndes-féle magángimnáziumhoz hívta meg az özvegy tulajdonosn igazgatónak, egyelre tel-

k

jes ellátással és fényes

fizetéssel, s

avval az ígérettel,

hogy idvel beveszi üzlettársnak. Valóban, az ajánlat nem volt megvetend, s az els, de egyszersmind utolsó alkalom is Katona életében, mikor módja lett volna meggazdagodni. Elszalasztottá, de valakit,

Katonát

nem

többet ért az a szerény helyettes-tanári pártfogói

jól

tette.

Ha

boldogította volna a vagyon, s

közbenjárására

állás,

Klamarik János,

a

melyet közép-

iskolai ügyosztály vezetje, juttatott neki Pécsett. Jel-

lemz

az akkori kulturális viszonyokra, hogy Magyar-

ország egy tudósának az ország másik két tudósa sze-

-!

m állást, s a miniszteri tanácsos telegramm majd magánlevélben közli a helyettes tanárral az örömhirt. Talán mégis nagyon sötéten látott Katona, talán a közviszonyaink még sem voltak olyan feketék Az október 3-án történt kinevezésrl értesülve Katona eligazította gráczi ügyeit, elbúcsúzott ismer-

rez

tanári

baa,

seitl

—

megtelepedett szállást,

csak levélben, mert pártfogója

Schuchardtól

—

akkor úton volt

s

a

Pécsett.

innen járt

s

hó közepén családjával együtt A Malom-utczában fogadott a

francziára

reáliskolába

és

latinra tanítani az ifjúságot.

A nem

különös jelentsége.

hajlamok

Katona fejldésére

dunántúli városnak

kedves volt

élnek,

arra

A

kiben

nézve majdnem

milyen magyar vidéki városba veti a föltételei

egyformán kedvezk

A

mindenütt.

igazi

tudós

egyre

megy,

sors.

A munka

kedveztlenek majd

és

nyugalom, a csöndes

élet segíti, a

könyv-

tudományos világ hiánya megnehezíti a komoly munkát. Katona nagyon megsínylette az utóbbit, hogy meg volt fosztva tanárainak útbaigazításától

tárak

a

és

és kellemes

a könyvek kifogni.

társaságától, de

hiányán

kihasználta

az elbbit

Schuchardton kívül különösen egy

Herrmann

Antal, járt

könyvtárából

s

s

iparkodott jóbarátai segítségével

nagyon a

új

barátja,

kezére, a ki a

a pesti közkönyvtárakból

maga

egész szállít-

mányokat bocsátott rendelkezésére.

Herrmann Antal maga

is Katonával egy idben érdekldni s hírét vévén a gráczi magyar tudós munkásságának, nagy figyelemmel tanulmányozta annak minden nyomtatott sorát, úgy hogy mikor föllépett, büszkén vallotta magát Katona tanítványának. A két barát merben eltér

kezdett

a

folklóré iránt

:

40

természet

Ilerrmann

volt.

lieves,

könnyen

Iclkesedó,

merész optimista, a ki habozás nélkül vágott bele a vállalatokba. Ekkor is, midn a tudomány hazánkban még nevérl is ismeretlen volt, s annak legértékesebb anyaga, a népköltészet hogy Katona szavait idézzem a Kisfaludy- Társaság s a Afagyar Nyelvr vendégszereteHerrmann, egyedül Katona támogatére volt utalva tásában bízva, egymaga vállalkozott arra, hogy az új tudománynak megveti alapját, s módot nyújt a kifejldésére. Folyóiratot alapított, s hogy a tudományuk nemzetközi jellege miatt a magyar folklóré irodalmat belekapcsolja a külföld tudományos törekvéseibe, német nyelven szándékozott kiadni. Tervét

legkoczkázatosabb folklóré

mint

—

—

:

—

—

közölte

Katonával,

kikérte

tanácsait,

—

utasításait

—

a mint a laikus a szaktudósét, s maga írja Katona útbaigazításait fölhasználva, megindította 1887ben az Ethnologische Mittheilungen aus Ungam czímü füzetes vállalatot, megelzve evvel mind a vállalkozó szellemíí Amerikát, mind az adatokat megbecsül tudós Németországot. Az új folyóirat szerkesztje és áldozatra kész kiadója maga Herrmann, legbuzgóbh munkatársa Katona volt. így újabb ösztönt kapván Katona a folklóré velésére, egész erejét választott tudományának szen-

m-

telte.

Még kenyérkeres munkája

is

segítségére volt

Az osztrák-magyar monarchia számára magyarra fordította a német nyelv néprajzi, tájleírási és irodalomtörténeti czikkeket. Önérzetét és munkakedvét még jobban fokozta, hogy a külföld figyelme mind jobban feléje fordult. Nemcsak ismerték nevét Német-, Franczia-, a trónörökös nagyszabású néprajzi

vállalata,

!

41

—

mint p. o. Cosés Finnországban, hanem quin Emmanuel, a nagyhír franczia tudós 1888 febr. Olasz-

27-iki levelében

—

között emlegették,

gyar

leghivatottabb

a folklóré

folkloristának

mveli

mindenesetre a legkiválóbb

s

tartották

tanár, a ki 1889-beu

«der

beste

ma-

Braun D. hallei Kenner der Folklóré o.

(p.

Heimatn-nak nevezi). Dolgozatai iránt állandóan érdekldnek a külföldön, s az idegen tudósok^ son Munthe, Krohn Károly, Sébillot mint Áke Pál több ízben, és még mások sokan hozzá fordulnak, ha valamilyen népszokásnak vagy népmesének ma-

Ihrer

W

:

gyarországi elterjedésérl kívánnak fölvilágosítást.

A

folklore-közlönyök vezeti

külföldi

kérnek tle kéziratot Pitré

József

az

s

Archivo

elárasztják delle

Tradizioni

szerkesztje. (1888 nov. 18.) Mikor pedig az Ethnologische Mittheilungen után, is

fölmerül

ismételten

is

etimológiai folyóiratok

mint

bókjaikkal,

popolari

nem

sokkal

Németországban

terve,

a

szerkesz-

Weckenstedt Ödön 1888-ban, a bécsi Krauss Frigyes S. (Monatschnft für Volkskunde, 1889) nemcsak munkásságát akarják folyóiratuknak lekötni,

tk,

a

lipcsei

hanem az utóbbi egyenesen a mutatvány- füzet számára kér tle dolgozatot. Valóban e két év alatt, 1887 szétl 1889 széig, Pécs volt a magyar folklóré tudományának középpontja,

s

egy

diploma

nélküli

helyettes tanár a feje

h

Ez ösztönz mozzanatokhoz csatlakozott a Schuchardtnak meg nem bíztatása. Levelei tele vannak nógatással. 1888 szept. 25-ikén írt levelében meg épen egy nagy munkára biztatja. Komoly szavak-

szn

kal a lelkére köti,

st

kötelességévé

teszi,

hogy a mit

az újabban külföldön annyira föllendül folklóré

még

mindég uélkülöz

:

készítse el a

még

tájékoztató kézikönyvét,

tudománynak bevezet,

pedig németül, mert kül-

érzik a hiányát, mint Magyarországon. Az anyag egyre halmozódik, újabb gyjtések és részlet-

földön jobban

munkák

beláthatatlan tömegét vetik föl a kér-

szinte

adatoknak, nézeteknek

déseknek,

:

vezérfonalra

volna

mely a további munkát irányítsa. Nyíltan kimondja, hogy erre a nagy föladatra csak Katona szükség,

termett.

Köhler

barátjuk,

Meyer Gusztáv, nem

Eeinhold csak detailmunkás,

közös

elmélyed és de soha sem

elég

ere-

Gaston Paris egyre csak ígéri, csinálja meg benne minden föltétel egyesül, nagj' olvasottság és önálló ítélet, összefoglaló és rendszerez deti,

:

képesség a részletek iránti érzékkel.

Katona

ígéri

hogy megfogadja mestere

is,

elbb egy nagyobb

de

akarja

értekezését

szavát,

befejezni,

mely a népmesék eredetének, alakulásának kérdését tárgyalja. Az év végére el is készül tanulmányával, mely a különböz népek mesekincse között észlelhet hasonlóságot rendkívül ügyesen egy mesével {Ámor

—

és

Psyche) megvilágítva

és

Langék

—

a

Grimm -féle

vallotta anthropologiai

mythologiai

magyarázat helyett

Benfeynek vándorlási elméletével igyekszik megfejteni. Nem túlozzuk e dolgozat jelentségét, ha benne látjuk az els,

szigorúan

folklorisztikai

tán

tudományos módszerrel dolgozott Míg eddig a népköltést pusz-

értekezést.

irodalomtörténeti

mészetesen,

nézetem

szempontból vizsgálták szerint,

ú/y

is

teljes

—

joggal

ter-

—

Katona e dolgozatával belevonta a folklóré körébe. Ezután sokáig hordta fejében egy folklore-katekizmus tervét. így akarta nevezni azt a kézikönyvet, melyet magyarul, de Schuchardt tanácsára németül is

4ÍÍ

Az anyag összehordása nem oko-

kidolgozni.

készült

zott volna gondot, az elrendezés,

az egész kötet terve

mégis elmaradt, tájékoztató nagybecs, illetleg összezsugorodott egy Folklóré Etimológia, Ethnographia, értekezéssé, mely czímmel az idközben megindult Ethnographia czím szakfolyóirat bevezet czikkeként jelent meg. Csak az is

fejében, a kidolgozás

készen volt

alapfogalmakat

tisztázza,

elhatárolja

az ethnologiát

s

melyekkel

tudományoktól,

a

azoktól

de

érintkezik,

szabatos meghatározásaival, a czélok biztos kitzésével

%ladatát nagyszeren oldja meg, az a rendszer pedig,

mas

végén

értekezése

•nelybe

föladatait

kész, szilárd

is,

az

szerteágazó

ethnologia

ha talán itt-ott kissé rugalkezdet, mintegy tudományos tar-

összefoglalja,

talomjegyzéke az ethnologiai kézikönyvnek.

hazánkban is megindult az élet az ethnotudományának terén. Herrmann Antal idealis-

Ezalatt logia

musa

diadalt aratott

:

hosszú, fáradságos

munka után

az ethnologiai folyóirata mellé megcsinálta a Néprajzi

Az

Társaságot.

érdeme, hogy

a Társaság megalaeszmének az irányadó köröket, ö simította el az ellentéteket, melyek az ethnologiának tudományos és mkedvel iránya között kiéle-

meg

kult, ö nyerte

az

sedve az egész vállalkozást romlással fenyegették, végre ö volt, a

ki

lábát,

ajkát

és

tollát szinte

tagokat toborzott az új egyesületnek.

A

elkoptatva

Társaság

szel-

lemi berendezése

azonban Katona érdeme, övé a

dolgozott terv,

állapította

vonalozta

a

feladatát

1889 tavaszán, Pécsett ságot,

a majdan

ként, a

mely

életre

kereteit

és is

meg

a

kereteit,

rendeltetését.

ki-

kör-

Egyidejleg,

szervezett egy néprajzi társa-

kel

Néprajzi Társaság fiókja-

kissé bvítve,

mint Pécs-bara-

44 tiyai történelmi, régészeti és néprajzi társulat

meg

késbb

is alakult.

A

két

alapítót

a

váratlan

siker

elkapatta.

Szk

négy folyam vidéke, s az egész müveit világot a maguk folklore-tudományának szolgálatába akarták állítani. Magukhoz csatolva Krauss Frigyes lett

S.

nekik

a

a bécsi anthropologiai társaság titkárát, 1889

dr.-t,

nyarán Budapesten Folklóré czímmel egy nemzetközi folklorisztikai folyóiratot akartak megindítani, a mely «

magvas

egész

és

világ

specziális

tömör eredeti tanulmányokat folklore-irodalmát

vizsgálódásokat

elméletek ügyében egyes közvetít.

kek

s

ismerteti,

közöl, az

irányítja

a

valamint folklore-

ezek,

kérdéseket a tudósok között

megfelelen a czikmagyar, német, spanyol, orosz vagy latin. Mikor

Nemzetközi jellegének

nyelve

tetszés szerint

franczia, angol, olasz,

lehetett

Katona közölte folyóirata tervét Schuchardttal, az a fejét csóválta. Ismerve emberét, a kit az akadályok és nehézségek

még inkább nem arra

eszmemenetbe,

valósíthatatlan,

belehajszolnak a megkezdett hivatkozott,

minden emberi

hogy a terv meg-

ert meghalad, hogy

elenyész csekélyek az hogy a nyolcz-féle közl nyelv képtelenség, hanem kimutatta, hogy ez a szellemi

anyagi

és

óriási

föladat

eszközeik

megvalósítására,

egy «Folkloristische Zentralstelle^ létesítése, fölmerült már franczia tudósok agyában is (Gaidoz, Sé-

terv,

billot)

de

természetesen

és figyelmeztette arra,

Ha

átveszi

zóse,

nem nem

került a sor,

méltó hozzá.

ennek az egész világot átölel hetilapnak

szerkesztését, idejét lezés,

kivitelére

hogy a terv

egészen

lefoglalja az óriási leve-

a beküldött nyers anyag átvizsgálása és

a gyjtés irányítása,

stb. «Sie

Avürden sich

eUenr-

— hogy

45

um

tails,

nicht

habén, wáhrend die

Ihrige,

die kráfte

wir viele

;

—

folytassam

szavaival

a saját

zu

sagen

mit tausenderlei De-

Lumpereien,

zu

befassen

ich gewünscht hátte, eine Kraft wie

concentrierte sich auf Dinge, für

Aselche

Samler habén

Anderer nicht ausreichen.

Ordner und Bearheiter wenige. » Katona s eltemette a gondolatot, mieltt való-

értett a szóból,

ban megszületett volna. Minél nagyobb hullámokat ethnologia iránti

Katona

érdekldés,

vetett a

fvárosban az

annál érezhetbbé vált

annál sürgetbb a kívánság, hogy magyar ethnologus itt, az ország szel-

távolléte, s

a legkiválóbb

lemi életének középpontjában, átvegye a reá váró adatot.

Valamint Gráczban, most

sik után eszelték ki, persze

egyik tervet a

is

nem

Katona, mert

fel-

má-

ekkor

megmaradt a hagyományos nemtördömségében, hanem pesti barátai. Szó volt arról, hogy a minisztériumban megürül egy tanári hely menten Katonára gondoltak hívei. Késbb az Ungarische Revue szerkesztését szerették volna reá bízatni tekintélyes kormánysegítséggel. Majd az egyetem franczia tanárának, is

:

Rákosi Sándornak, halála

után az a terv merült föl, hogy a helyébe Katonát kellene kinevezni. S ez nem-

Herrmannak maga Schuchardt

csak a rajongó dolt reá

volt ábrándja, is,

szerettek volna Pestre híni. Legalább,

hogy az rel

állást

nem

szintén

mikor híre

járt,

hanem nyelvmester-

szaktudóssal,

kívánják betölteni,

hanem gon-

a kit egyesek

Mayr Aurél

útján akart a karra

hogy a tanszéket válaszszák ketté, nyilván azzal a czólzattal, hogy ha nem is azonnal, az egyik, az hatni,

elméleti

tanszékre

szenvedett.

Mi

Katona

törtónt volna,

kerül.

ha

A

ez az

terv

hajótörést

észszer eszme

testet ölt és

nem

rára,

volna-e

Katona húsz évvel korábban kerül kathed-

tudjuk

még

megállapítani,

tudomány. Hogy

vele a

azt sem, nyert

kitn

iskolázottsága

román philologusok kerültek volna ki keze alól, s maga a magyarországi philologia is nagy átalakulást ért volna,

folklóré

az

kétségtelen, de

elvesztette

volna

az

is

az összehasonlító irodalomtörténet

irodalom

nem

kez

búvárát.

nem

volt

találta

bizonyos, hogy a

leghivatottabb

volna

meg

s

mveljét

s

a magyar kódex-

páratlanul szerencsés

Minden úgy van jól, a hogy van, mondja Popé nyomán Bessenyei, nyugodjunk bele abba, a mit

mód

megváltoztatni.

Katona nem

is

tett

semmit, hogy pécsi állását f-

még a tanári vizsgálatával sem gondolt. Alapvizsgálata már 1882 óta volt, a szak- és paedagogiai vizsgálattal nem tördött. Régi ós újabb városival

cserélje föl,

barátai egyre nógatták, kértek, könyörögtek, fenyegették,

elkészítették helyette a folyamodványt, eljártak a

vizsgálóbizottság

tagjainál,

becsületszóval

ersítették,

hogy a vizsgálat nem lesz egyéb mint puszta formalitás, hiszen mindenki ismeri az ö nagy tehetségét és készültségét. Csak így sikerült rávenniük, hogy 1888 májusában a németbl ós francziából, a következ évben a latinból letegye, a szakvizsgálatot s ugyanakkor a paedagogiait, a mivel végre valahára megszerezte a tanári oklevelet. Még az évben összes jó embereinek,

fképen Szarvas Gábornak közbenjárására a budapesti ker. gimnáziumhoz helyezték át, miután a tanári

IL

kar

is

t

jelölte

a

17 pályázó (köztük Angyal Dávid

ós Haraszti Gyula) közül.

47

V.

1889 90-iki tanév szén elfoglalta állását s még 18 és fél esztendt töltött középiskolai kathedrán. Lelkiismeretes gimnáziumi tanár volt, de nem ambi-

Az

líj

vel lenézte volna

mintha a nagy tudós ggjémunkát, hanem mert a

köznapi

a

közben

középiskolai tanítás kiterjedt

Nem

érthet.

tiosus, s ez

nem

nyílt

alkalma a maga

tudományos ismereteibl merítenie.

A

nyelv-

minmagasabb törekvésnek. Azonkívül szerencsétlenbegyakoroltatása szárnyát szegte

tani szabályok

den

ségére többnyire a leghálátlanabb középiskolai tárgyat,

a németet, kellett

nem

Az

tanítania.

osztály

egyik felével

lehet megértetni az irodalom remekeit,

érti a nyelvet, s

másikra

is

a

:

a

ez

ólomsúlylyal

fél

mert

nem

nehezedik a

szükségképen hiányzik

tanításból

az

eredmény is, a mi kiöl a tanárambitiót. S ha Katonát mégis megbeból minden egység, a lélek és az

csülték és szerették tanítványai, ebben tárgyának volt része, csak szellemének és

jában

nem

az

az iskolásfiúknak,

is

volt mestere.

Törekv

egyetemen,

merítettek

hanem

tanártársainak

megelzték t hogy példájából

kartársai, a kik

hálával

ösztönt,

nem

humanismusának. Való-

ismerik

el,

munkásságából tanulságot,

igazgatója szavai szerint

«

s

az

valóságos philologiai provi-

dentiája volt az intézetnek ».

Katona tehát fönn nyezetben,

támogatta munkájában majd 1891-ben átvévén a

tár,

Ethnographi án&k lette

tudományos kör-

volt Pesten,

rendelkezéséi-e

állott

az

három nagy könyvúj

Néprajzi Társaság,

társaság

folyóiratának, az

szerkesztését, közlönye is volt, mel-

voltak barátai és pártfogói, kik

munkára

biztat-

•iö.

Maga

ták.

telve

volt

el

is

folklore-kézikönyv

a

vette

dolgozataiba

munkakedvvel. Újból

löl

kreol

akarta magát az egyete-

habilitáltatni

s

men. Idközben, 1891

belemerült

tervét,

elején, rendes

tanárrá

kine-

is

minden tényez közremködött, hogy nagyszabású tudományos munkásságot fejtsen ki, hogy az ország els tudósai közé küzdje föl magát Nem törvezték

:

tént meg, pályája elhajlott.

Els

sorban

tött,

télen, a

nem komolyan,

sem épülve

Els

föl.

S a

testi

bajnál jobban gyötörte a

sem

volt reá jó hatással,

—

kimélyültek. Megtudta

és

fvárosban

a

töl-

lelki.

most

repedések, melyek lelkét fölsértették, fölújul-

a

sbb

melyet

de hosszadalmasan, egészen soha

pesti tartózkodása

azok tak

okai voltak. Sokat betegeskedett,

testi

különösen az els

óvatosan

legközelebb

titkolt,

s

szívéhez

állottak

—

azonban ké-

a mit

még azok sem

sejtettek, a kik

hogy

gyönge,

szíve

mely mint balsejtelem már azeltt sok óráját megmérgezte, hogy is korán kidül a küzdk közül, ekkor mint apái, alapjában támadva. Az u

meg van

hit,

biztos tudattá ersült s ránehezedett a lelkére.

«post equitem sédet atra cura»

sor

tiusi

szólásmódja. S

ha a

volna,

szerint

a be

ték,

volna

azt

nem

hora-

kedvelt

megbékült

maga kívánsága

Lelke tele volt ábránddal,

hogy benne

maga

lelkét,

titokban

le.

is

A

s

avatottak, a kik csak a tudóst ismer-

hitték,

tudósnak,

az élet rövidségével

sorstól rendelt éveket a

élhette

míg

föltárta

még

lett

a

az

megtestesült

ember hü képe realitás

:

a

a

kik eltt

megdöbbentek merész álmain. Katona

nagystíl, szép

életrl álmodozott, a hol az

hajlama a maga igazi szerelemrl. dicsségrl, valójában jelentkezik, fényrl, ö gavallér

természete, nagyúri

49

tevékeny

aktiv,

A

mit

szintén

végs

mégis a szép

pontja

tudtak

kevesen

kifejlett

verseket és

malko-

finom hallásával nagyon

tásokat,

haláláig

—

hogy nem

sajnálta, s

élet,

élvezte

zenei

volt

a zenét

s

az esztétikai gyönyörség, ez volt az ideálja,

dicsség szíve legmélyére

—

oktatásban

ni báj iránt. Harmonikus, benne mint uralkodó elem

fogékony volt a

gondtalan, derült

volt.

ersen

róla,

Szerette a szép

szép-érzéke volt.

része

milyen csak az erseknek

életrl, a

Vágyainak

adatott.

rejtett

s a

költi

álma. S e bájos világ

mindennapi viszonyok közé heKüzdenie kell a mindennapi kenyérért, hatalom híján némán trnie, hogy törekvései útjába helyett

kicsinyes,

lyezi a sors.

akadályokat

göidítsen

egy

befolyásos

roszakarója, a

kirl élete végéig nem tudta, hogy mivel bántotta meg, gyötrdnie kórtól, bajtól, halálfélelemtl: nem csoda, hogy kedélyélete megromlott, szíve keserséggel telt

E

meg.

lelkiállapotnak szülötte az a pár költemény,

név

alatt tett

egyáltalán rén.

szólta

gyar

szívesen

Különösen

magyarul :

is,

minek

elején többnyire

mkedvelsködött

németül ölt

a miért

is,

magára német és

a költészet te-

nagyobb számmal,

tréfás verseket írt

ruha kényelmesebb

késbb

me-

Kovács Gergely közzé a szépirodalmi lapokban. Katona

lyeket a 90-es évek

Király Pál

frakkot,

meg

Idtöltésül

szebb.

is

mikor a ma-

még

mint 1905-ben, mikor Goethe római elégiái közül többet, s 19Ü6-ban, mikor rutén népdalokat szólaltatott meg magyarul. A 90 es évek elején készült költeményei azonban nagyobb mis

s2Ívesen

fordítgatott,

gonddal és ambitióval készültek.

nem nagy

is,

legalább

Ha

esztétikai értékük

h tükrei vívódó

Katona Lajos tanulmányai.

I.

lelkének. Sötét,

4

:

50 vigasztalan panasz szól mindegyikbl. Legmélyebb köz-

Nincs czímü

tük a

költemény,

melyet

{Élet,

Komor hangulatú

1891.)

legjobb

barátai

félreértettek,

is

cynismust olvastak ki belle. Avval vádolták, hogy az

emberiség legszentebb eszméit és ségbe

:

a kóros áll

ideáljait

Isten, szellem, erény, szerelem

anyag szüleménye. Pedig

a cynismustól, mint

melynek hatása

még

e vers

távolabb

Kölcsey Vanitaíwni vanilassL,

Katona nem a maga hanem mint Arany a Honnan

alatt keletkezett.

tolmácsolja,

kételyeit

vonja két-

— nincs, mindez

—

és y/omban melynek gondolatai szintén fölcsendülnek a Nincshen a materiális világfölfogás tanításait

—

keser gúnynyal. Épen az kor léha nemzedéke nem hisz az ostorozza

neki,

fáj

hogy a

ideáljaiban, s ez

keseríti el szívét.

Többi

verseinek

zük, hogy

ha

van

inkább

érzés

csak

lázongott,

végre

a szerelem-

alapjuk, ez

reális

képként

szerepel

konkrét

:

annak az érzelem complexusnak,

fejezése rott,

állandó tárgya a szerelem. Erezis

elfojtódott

versében

[Élei,

a

A mikor

elfojtotta.

Í3

1893)

így

mely

kifor-

vergd a

lélekben. Mert Pnrgalorium czímü

szólítja

meg

elérhetetlen

ideálját

Ha láttad volna, mennyit szenvedett, A luíg magasba tört, és hány sebet Kapott nemesre vágyva

az

már

az enyhülés jele.

h

szivem.

..

Enyliült a bánata, mert

el-

kábította magát. Munkával, ha egészségesebbnek érezte

magát, élvezetekkel, ha kínozta a szíve

morúság.

nak

—

«Hidd

nincsen

el

sok

—

írja

s

a testi nyo-

legbizalmasabb barátjá-

veszteni valóm.

Nem

hypochon-

»

51

dria,

hanem

a nagybetegek clairvoyance-a szól bellem,

velem, hogy dupla lépésben kell élnem, mert közel a slyesztö. » Az élvezetekben nem volt válogatós, s elmerült bennük, felejtve a jelent, nem gondolva a jövre. Mértéket nem ismert. Egy másik levelében élesen reávilágít a szervezeti gyöngeségében rejl okra, mely t ilyen szélsségekre ragadta. « Minden egészséges szervezetben csak annyi az élhetnémaz mondatja

mint az élhetség, s a beteges alkotás legjellemzbb vonása a kett között szükséges egyenértéknek az egyik vagy másik oldal felé való eltolódása. Én, a mióta eszmélek, mindig s mindenben többet akartam, mint a mennyit megbírtam. A tudós köröktl ez idben visszavonta magát, s komoly társaságuk helyett víg, mulatós ifjakét keség,

reste. Volt

egy pár gondtalan

fiú,

a kik esténként

az

kávéházában találkoztak. Fiatalok és szegények voltak mind, tele elérhetetlen vágyakkal, ép úgy, mint , de pezsg életkedvvel és büszke önbizalommal, a kik még hittek magukban, nagysá-

Andrássy-út

gukban

egyik

Merész reményeiket

és hivatottságukban.

egymást Közéjük került

fojtották szívükbe s

lelkesítve várták a

nem

nagy-

szer jövt. Katona is. Más szabású ember volt, de megtalálta náluk, a mi lelkébl hiányzott. Jól érezte magát körükben, mert el- elfelejtette mardosó aggodalmait, s voltak pillanatok, mikor az szíve is megtelt az optimismus derjével. Vagy 10 12-en lehettek, s beszélgetésük állandó

—

tárgya az ország kulturális elmaradottsága volt

köztük

európai

a

faj magyar,

s

mveltség emberek

azok

is,

volt. Kevés mint Katona,

voltak, a kik jól ismer-

ték a külföld irodalmi ós közmveltségi viszonyait, de 4«

mint a fiatalok általán, inkább csak annak legmodernebb jelenségeit, fképen a skandinávokat, a kik a múlt század utolsó negyedében divatba jöttek. Nem

hogy

csoda, ki.

Némi

mi rovásunkra ütött mi történeti érzékük

az' összehasonlítás a

igazságtalansággal, a

hiányából vagy elfojtásából következett,

nak

látták a jelent,

mvészetünk

nincs,

mint a milyen

volt.

még sívárabbTudományunk

dilettantismus, költink lélek nél-

kül pengetik megkopott húrjaikat. Csak az öreg Vajda

Kozma Andorban van

igazi mahevül, tettre vágyó, fiatal érthet, hogy nemsokára úgy érezték ezt gárda az elmaradt, fogyatékos mveltség, szegény magyar-

Jánosban és a gyar

ságot

—

k

fiatal

Könnyen

poesis.

:

vannak hivatva megváltani, kiemelni a pos-

ványból, mint

vésük

nem

János vitéz a fazekas szekerét. Törek-

volt hazafiatlan, de

nem

is

gyökerezett a

magyarságban a mi kultviránkban értékes volt, a százados múlt komoly munkáját nem tudták kellképen megbecsülni. Az elhatározást nyomon követte a tett 1891 elején folyóiratot indítottak meg, a mely :

—

:

mint a neve,

Élet,

is

mutatta

—

új

vért, új

életet

akart vinni az elpetyhüdt erekbe. Szerkesztnek meg-

legmveltebb, legtágabb szemKatona Lajost. A naiv rajongók merész optimismusukban azt hitték, hogy ha a külföld legmodernebb tudományos meggyzdéseit, az új filozófiát, melyet Nietzsche hirdetett, s az elméleti socialismust, az Élet útján matették

a

határú

tagját.

gyarul

is

íróikat,

kis

társaság

megszólaltatják, ha lefordítják kedves északi

a kik jóformán egyetlen olvasmányaik voltak.

Marholm Laurát, Brandest, Hanson Ólát, Ardne Gaborgot, akkor már megindították a nagyszer

Ibsent,

53

ment

eljárást és

a müveit

Magyarországot segítették fölemelni

nyugot szellemi

színvonalára.

Nem

vették

hogy vállalkozásukban nincs semmi rendkívüli, semmi világrendít, nem egyéb az, mint a modern eszméken föllelkesült fiatalságnak ismételten nyilváészre,

nuló erkifejtése, szerkesztett,

közl

s

maga

többnyire

az Élet egy ügyesen, élénten

st

szellemes,

okos

czikkeket

magyar kultúrának, de missiót nem teljesít. Egy nemzet kultúrájának emelése igen nagy szó. Bölcs államférfiak, mélyelméj tudósok, jó iskolák s nagy anyagi jólét, ezek a föltalán

folyóirat,

tételei,

nem

nyeresége

is

a

pedig hevülékeny ábrándozok

s

egy szép-

irodalmi folyóirat.

Anyagi eszközeik elégtelensége nemsokára kitnt. Az els esztendt 3000 deficittel fejezték be, a miben nagy része volt annak is, hogy lehítták Pestre Ibsent

K

s halványukat, mert Ibsent tartolták a legnagyobb írónak, méltóan akarták ünnepelni. Rendez-

és nejét,

tek jól

is a tiszteletére egy szép Ibsen-vacsorát, s olyan gondoskodtak róluk, hogy Ibsenek nem tudtak be-

telni a híres

magyar vendégszeretet

dicsítésével. Állan-

dóan számozatlan bérkocsik hordozták ket, s Ibsen irigykedve írta haza fiának, hogy milyen jó dolguk van a magyar íróknak, mindegyik a saját fogatán jár !

Az anyagi bajok mindenféle súrlódásodra a melyek következtében Katona 1892 elején szerkesztségbl, de egyideig

A

még

vezettek,

kivált a

dolgozott az Életbe.

következ évben azután végleg szakított velük. A^ újságírás azonban kedvére volt. Igen könny

volt a tolla, s

a

dolkodott, olyan

milyen világosan, határozottan gon-

könnyen öntötte gondolatait formába,

akár élszóval, akár írásban kellett kifejeznie. Átvette

tehát

egyidre

1893-ban.

Hazánk czímü

a

napilap

vagy három éven át, elbb itt, késbb a Pesti Naplónál dolgozott. Újságírói munkásságának legértékesebb eredményei tudományos jelleg folklorisztikai tárczaczikkei, de írt bármirl, a tárczarovatának vezetését

mire ket,

fképen

a Xéji-

operetté-eladásairól, ismeretterjeszt

czikke-

fölszólították

szinház

:

1893-iki svájczi

híreket,

s

színi bírálatokat

útjáról

külföldi

leveleket, napi-

melyekben sajátságosan egyesül az újságíró

könnyedsége

s

a tudós alapossága.

VI.

Az újságírás nagyot lendített anyagi helyzetén, de Katona ezt a segítséget drágán fizette meg. A ketts munka, déleltt az iskolában, délután vagy éjjel a szerkesztségben, kimerítette, s még nagyobb ártalmára volt az a

könnyelm, gondtalan

dolgozó

életmód, a melyet a gyorsan

él újságírók között megszokott kísértésnek nem tudott ellenállni, s a maga

és

Az utóbbi

gyorsan

törékeny szervezetével

is

részt

mulatós életében, de már a

vett

azoknak hangos,

fölületes, elhirtelenkedett

munkát nem szokta meg, nem még

a szerkeszti szo-

bában sem, annál kevésbbé az íróasztalánál, a hol ko-

moly tudományos munkáit írta. Mert e mozgalmas esztendkben az újságírás lázas munkájában is tudott páratlan enerKatona komolyan dolgozni, s ez az giájának, lelki

szervezete bámulatos rugalmasságának

leghatározottabb

bizonyítéka.

Valóban

is «küzdve Arany szavai szerint kenyérkeres munkától üres óráit

szentelte

s

az

kórral,

a

öreged bajjah, a

tudománynak

annyira ki tudta használni idejét és erejét,

55

hogy ez a hét esztend, 1889-tl 1 896-ig, a mikor mint ember legjobban szét volt tépve, mikor hivatalos kötelezettségein kívül még a jókedv czimborák is

nagy

részt követeltek életébl,

nyos munkásságának

is

egyszersmind tudomá-

egyik legjelentsebb szakasza.

Erre a korszakra esik folklorisztikai munkásságának a

zöme, legterjedelmesebb és legbecsesebb munkái.

A

folklóré

terv maradt. >'

majd

iránta

ban,

hanem

Egy

fiatal s

kézikönyve azonban mindvégig csak Schuchardt egy ideig még érdekldik is lemond róla. Nem egyedül Katoná-

a föladat természetében

máris

is rejlett

az oka.

rendkívül szétágazó tudománynak

eredményeit összefoglalni önmagában

is

nehéz, annál

inkább a folkloreót, a hol a sok

föltn

ség leköti a figyelmet

egésztl. Ezért várat

s eltéríti az

egyes jelen-

magára a kézikönyv még külföldön is. A tragikus csak az, hogy Katona ezt a munkát, melyre a külföld legnevesebb tudósai nem mertek vállalkozni, meg tudta volna csinálni, ha zaklatott életmódja rem kényszerítette volna arra, hogy részletkérdésekkel foglalkozzék.

A

nap-nap után kiszabott robot-munka, melyet órára,

st

perezre kellett elvégezni, a vele járó nyugtalanság

és izgalom,

nem

engedte meg, hogy nagyobb concep-

elmélyedést

Mójá,

és

munkába

kívánó

concentratiót

Kezdjen. Ha, a mint vágyakozott, a weimari, folklóré

szempontjából páratlanul gazdag könyvtárban Köhler

Eeinhold káját

oldalán

tölthetett volna

egy nyugodt, gon-

ment esztendt, megírta volna

doktól s

nem

élete

nagy mun-

aprózta volna szét tehetségét.

Nagy kérdés * L. a kötet

azonban,

nem

használt-e

végén lév jegyzetet (378

s k. Ik.).

így

még

többet a

mán

magyar

ügyének.

folklóré

Van

igazság Kár-

fejld

gondolatában, hogy a meginduló,

József

munkákkal* kell szolgálni. A magyar néprajzi tudománynak ezt az alapját, legkiválóbb folkloristáink egyhangú véleménye szerint, Katona vetette meg st hogy az a buzgalom, mely 1890- ben megteremtette a Néprajzi Társaságot, nem lohadt le, s hogy egyáltalán van magyar folklorekitartásának, példaadásának, muntudomány, az az tudományt

elször

«apró,

készít

;

kásságának az érdeme. köszönhetjük

Neki

meghatározását és

els sorban

az

tudomány

új

elkülönítését az ethnologiától,

éles

melylyel nemcsak a közszólás,

hanem még

a tudomá-

nyos szóhasználat i& gyakran összevéli. Katona a két tudomány mélyreható elemzésével megállapította határaikat,

területüket,

kijelölte

megszabta föladatukat.

Megállapításai a

folklore-ra vonatkozólag kissé rugal-

masak

némileg maga

s

idvel

is

módosította ket.

mindamellett szabntosabbak, mint a külföldi tek idevágó pontjai. Mivel

a köztudatba,

nem

elméle-

mind máig nem mentek

lesz fölösleges

át

röviden összefoglalni

eredményeit.

Az ethnologia és a folklóré nem egyenrangú tudományok. Az általánosabb, szélesebb köríí az ethnologia, mely mint önálló tudomány magában foglalja, alája rendelt tudományszakként, a folklórét. Az ethnologia

az

emberi társadalmak

anyagi

szellemi

és

életének leíró ós oknyomozó-történeti tanulmányozása, az a

zk

tudomány

tehát, a

mely a népet alkotó tényehomá-

összeségét fejldésük menetében egészen a

lyos kezdetekig

kíséri,

okaikat földeríti, tanulmányo-

zásukból leszri a társadalom- élettani elveket

s

a tüne-

menyekbl

összehasonlítás

alapján

fölismerhet tör-

vényszerséget.

A

—

ha vagy más szóval néphagyomány e szóval a tudomány tárgyát s nem a nevét kívánjuk megjelölni tulajdonképen egy jelentés a népkölfolklóré

-

—

de nemcsak a néplélek

téssel,

nyelvben nyilvánuló

mvészi

hanem

a

belefoglalva

minden olyan elemét,

költi,

összes

alkotásait

tehát a

értve

rajta,

népszokásnak a melynek a nép nyelvében néphitnek

és

valamelyes nyoma lelhet vagy a mely a nép lelkének mvészi alkotóképességével valamin viszonyban van.

Az a tudomány

tehát,

mely a néphagyomány-

nyal foglalkozik, csupán ága az ethnologiának

;

a na-

gyobb tárgykörnek csak egy czikkét, a föladatainak csak egy részét öleli föl. Ez a meghatározás egészen Katonáé, s eltér a külföldi tudósokétól Thoms Vilmos :

hagyományos cselekvésmód, babonák, népdalok és közmondások kategóriáit említi mint a folklóré elemeit, és egykori tanárának, Meyer Jánosétól, a ki a szokások,

Gusztávnak, meghatározásától, a ki a folklóré körébe a nép mondáit, meséit és dalait, játékait és tánczait, hitét ós babonáját, jogi fölfogását, szokásait és erköl-

—

humorát és bölcseletét sorozza mindketten szkebbnek is, tágabbnak is állapítván meg a tudomány kereteit. Úgy gondoljuk. Katona meghatározása is kissé laza szövés s a folklóré területét szükségtelenül megszkíti, mikor a népszokások közül cseit,

kelleténél

csak a nyelvben jelentkezket vonja a folklóré körébe.

Jogosulatlan tása,

is

az önkényfíleg ily

a

népszokásoknak ez a kétfelé osz-

a mint a gyakorlatban

módon

megállapított

maga Katona különbséget.

is

elmossa

Igaz,

hogy

ellenkezésbe kerül meghatározásával, mely

.ib

a

nyilvánulást

nyelvi

emelte

—

elengedhetetlen

de ez óhatatlan volt,

népszokások nem állanak mint Katona fölteszi. A

kritériumul

mert a népköltés és

alái-endeltségi viszonyban, a

folklóré az ethnologiának tulajdonképen történelmi, pontosabban szólva müvel-

déstörténelmi disciplinája, módszere az oknyomozó és összehasonlító,

s

a hová tárgya

is,

ennyiben érintkezik a philologiával, a nyelvben nyilvánuló hagyomány,

vonja.

A

folklórénak

három legfontosabb eleme

tehát a

népköltészet, a néphit (mythos és babonák) és a népszokás.

A

Katona

munkássága

kiterjedt

mindegyikre.

népszokásokkal, fként említett njságczikkeiben fog-

azokkal a mythos-törmelékekkel, a melyek mint egy messze múlt elmosódott emlékei egy-egy szólásunkban húzódnak meg, s babonáinkkal a Pallas 18 kötetének nagyszámú sokszor egész értekezésekké dagadó czikkeiben s az Elriographia hasábjain néplalkozott

;

;

tanulmányokban dolgozta föl. Az irányoknak e gazdagságával némi ellentétben áll, a mint azt hivatott helyrl is hangoztatták, hogy vizsgálódásai minden irányban a nép lelkének csak bizonyos természet nyilvánulásaira terjedtek ki. A népszokások közül csak azok érdekelték, melyek az óv bizonyos napjához fíízödve népünk vallásos érzelmeivel kapcsolatosak mythologiánk maga ezt a kifejezést, bár használta, nem szerette, mert úgy hitte, vonzotta hogy valami idegen képzet lopódzik beléje 8 egy ideig foglalkoztatta az a gondolat, hogy megszerkeszti kézikönyvét, de csakhamar belátta, hogy ez költésünket kisebb-nagyobb

;

—

—

az elmunkálatok hiánya miatt korai vállalkozás, s mindössze az eddigi kísérletek kritikai történetét s a

59

tudomány módszertanát

adta

nagy

népköltészet

a

;

birodalmából pusztán a csodálatos prózai elbeszéléssel, a népmesével, foglalkozott.

az

így kiélezve

ethnologia

az

ellentétet,

óriási

szkkörnek látmegmvelt terület. De csak látszik

birodalmához képest tagadhatatlan szik a

Katonától

annak, valójában legföllebb némi egyoldalúságot lehetne fölróni neki, a miért kat. s

azonban gazdagon pótolja kárun-

Vizsgálódásának szálai rendkívül sokfelé ágaztak

6gy-egy

kérdés

tárgyalása

egész tömegével szolgált.

kifejtette azt a kapcsolatot,

lása által

közben a tanulságoknak

Népünk

szokásait ismertetve

mely a magyarságot

egyetemes kereszténységhez,

az

a

val-

nyugat

s az irodalmi hagyományhoz fzte. Az magyar mythologia-elméleteket szótszedve ízeikre, eloszlatta azt a költi, de hazug fényt, a melyet seink vallásán a lelkes, de fantasztikus kutatók elöntötték, s megmutatta azt az utat, a melyen megmaradt csekély számú adatainkat tudományosan értékesíthetjük. Legnagyobb jelentségek mégis a nép-

szokásaihoz

ábrándos

mesékre

vonatkozó

A magyar népmese közelebbi feladatairól,

melyek szinte

A

tanulmányai, irodalma,

zárt

körét megvilágították.

A

A magyar egészet

A

népmesékrl,

mesevizsgálat

leg-

népmese-typusok, a

alkotva

a kérdés

egész

legnehezebbel kezdte, a nép-

mese eredetének vizsgálatával. Ebben a kérdésben a három magyarázat közül fajrokonság (Grimmék), vándorlás (Benfey s epigonjai, fként Cosquin), az em-

—

beri szellem

mködésének azonos

pologiai iskola

:

csatlakozott szorosan,

András

s

törvényei

Tylor, Láng, Lippert)

hanem Benfey

—

(anthro-

egyikhez sem

elméletét

Láng

az anthropologiai iskola többi hívének tani-

60 tásaival igyekezett mérsékelni.

gyjtéseket

Majd

az eddigi

és megrostálva, megállapította a

magyar

számbavéve

és elméleteket lelkiismeretesen

népmesék gyjtésének,

tanulmányozásának, összehasonlításának,

megértetésé-

nek követend módját, kitzte a magyar mesekiitatásnak egyelre végs föladatát meséink csoportosítását :

Hahn György,

és lajstromozását.

Society,

Gomme

^ainean

és

az angol Folk-Lore

példáját

utasításait

és

magyar népmesekincset aránylag kevés számú típusra akarta visszavezetni, oly módon, hogy a rokon motivumokból összeszövd meséket egy csoportba foglalja, a mi bennük közös, kiemelje, az eltéréseiket megállapítsa, meséink s motívumaik külkövetve,

földi

az

egész

párhuzamait kimutassa. De messzebbre is nézett. a magyar meséket a

Azt remélte, hogy beleiktatván

néptl néphez vándorló mesekincsbe, magának a népmesének eredetére is vet némi világot. Nem csak az elmunkálatokon dolgozott, hanem már készen állott fejében egy nagy 30 íves kötet terve, A }H(igyai' népinefte-íypuxoh, mely az egész könnyebben rendszerezhet anyagot magába foglalta volna.

St

is megkezdte 1 9 typus bennük 72 mese csoportosításával el-

a rendszeres földolgozást

fölállításával s

készült.

Késn

hozzá, a 900-as

fogott

mikor már mind

:

évek

jobban az irodalomtörténet

munkaköre elvonta

sére fordította erejét. Uj

munkája töredék maradt.

Nem

elején, a

mveléa régitl,

túlzunk, ha ebben az

szemmel, biztos tájékozódással, anemzclközi népmesekincs teljes ismeretével készült dolgozatban látéles

juk

—

csonk asága

—

ellenére is

a magyar

folklóré

legbecsesebb dolgozatát.

Ha

az a gazdaság, a

mirl

e

pár sor csak halvány

:

61

fogalmat

adhat,

kezménye

:

az

említett

egyoldalúságnak

csak hálásak lehetünk

érte.

követ-

De ennek

az

van magyarázata. Legtöbb folklorisztikai dolgozatában van valami közös vonás, a mi megfejti, mért foglalkozott épen ezekkel a kérdésekkel mind az oknyomozó s nem a leíró módszer kifejtésére adnak alkalmat. Katonát nem az érdekelte, milyen néphagyományaink vannak, hanem hogyan váltak ilyenekké, nem a nép körében él költi termékek, mythosok és szokások vonzották, hanem az út, a melyen kifejldtek, elsorvadtak, megmaradtak. S részben ez is a magyarázata annak a föltn jelenségnek, hogy «a magyar folklóré munkásai közt talán csak Katona Lajos volt az, a ki a néppel közvetlenül vajmi keveset érintkezett és a ki a népköltési termékek egyoldalúságnak

is

gyjtésével sem foglalkozott!). Az a megbízható, tudo-

mányosan képzett

idben

a gyjtés

országot bejárta, világra,

folklore-gárda,

a

mely az utóbbi

minden eszközével annyi

értékes

fölszerelten

az

anyagot hozott nap-

hogy valóban eröpazarlás

tona a földolgozásnak több elmeélt

volna, ha Kakövetel munkája

lett

gyjtésnek egyébként ép oly fáradságos és is vállalkozik. A mint féltréfásan írja egyik levelében « ahhoz én nagyon is könyvmoly vagyok, sajnos, hogy a néppel közvetetten érintkezésbe lépjek. 9 Az föladata nagyobb és nehezebb volt: a helyett a

hasznos munkájára

néphagyományoknak rendelkezésére álló gazdag anyagából kiválogatni azt, a mi a nemzetek érintkezésének kétségtelen nyomait viseli magán, a mi a hagyománynak ers szálával hozzá van fzve az emberiség kultúrájának többnyire írásban megkötött emlékeihez.

Ezt a föladatot csak az

bámulatos világirodalmi

:

tájékozottsága

nyomokat,

st él

meg.

oldhatta

Összekeresni

st

melyek századok,

világrészek

távolát áthidalva egy-egy a

niese-motivumot,

szokást a görög kölcstanítói

mondavilágba,

tásokba vezetnek

vissza

els sorban rengeteg gondolkodás

a

nép ajkán divatozó

középkor latin

római ünnepi

olyan

:

positiv

csodálatos

a

a

országok

nép körében

szólást, a

munkáiba vagy

azokat

ezredek,

er-

szertar-

melyhez másodsorban a

vállalkozás,

ismeret,

fegyelmezettsége

kívántatik

meg. Tiszta pillantás, teljes elfogulatlanság, független-

minden egyoldalú elmélettl, biztos ítélképesség íme Katona lelki adományai, melyek nagy nyelvtehetscgét és gazdag ismereteit kiegészítve t a magyar ség

folklóré legkiválóbb

St még

mveljévé

avatták.

sem tolmácsolja híven igazi jelentségét Sebestyén Gyula szerint «a folklóré terén nálunk mindenki Katona Lajos tanítványa*. Katona tehát nemcsak legkiválóbb míívelje a magyar folklórénak, hanem tanítómestere is. Ha a könnyen lelkesed Tóth Béla szavaiban van is túlzás, a ki Katona tudományáról mindég a legnagyobb rajongásez a megállapítás :

sal,

süt egyenesen ekstasissal emlékszik

klóré ták.

meg, higgyünk

hogy a foltudományos müvelését mindannyian tle tanulDe még többet ö ismerte föl nálunk a folklo-

a tudós

olijektiv

értékmegállapításának,

:

mód-

risztikai vizsgálódás helyes

szempontját,

biztos

A

népköltészet

termékeit

szerét

és igazi

czélját.

eltte pusztán esztétikai

egy szóval tették,

nem

:

philologiai

és

irodalomtörténeti

Katona a

elég joggal,

tanit állította

;

régi

—

szempont mellé

a régi szempont

az értékel

—

mondjuk

szempontból tekinelé

— st talán — a néplélek-

módszer helyébe az

össze-

63 hasonlítót tette és a jelenségek puszta közlése, illetleg

megfigyelésén alapuló leírása helyett azok naagyáráza-

tzte

tát

hogy a folklóré minden termékét okaikból és fejkörülményeikbl az összes, keletkezésüknél ki czélul, azt a követelményt,

a nép szellemének

leszt

közremköd tényezkbl tolóra a

bellük

meg

értesse

s

vegye fon-

esetleg kiinduló hatásokat.

VII.

ma

Katona Lajosnak e kiemelked helyzetét nemcsak látjuk meg, mikor egy munkásságban eltelt élet

eredményeire tekintünk vissza, hanem fölismerték már

magyar folkloristái is. Annál nagyobb aggodalommal látták a 90-es évek közepén, fképen 1894 95-ben, hogy e nagyra hívott társukon valami csüggetegség vesz ert. A tudomány nagy kérdései nem érdeklik s ha szóbakerülnek, közömbösen vagy a cynismus némi árnyalatával beszél róluk. Foglalkozik ugyan a maga tudományával, de inkább csak játékból

a 90-es évek

—

komolyabb föladatok ell.* Csak bizalmas barátai láttak a lelkébe, s tudták, hogy a közöny meg a cynismus nagy bels fájdalmak hideg álarcza. Tudták, hogy barátjuk az élet gondjaitól s

fáradtan, fásultan kitér a

gyötörve közel

áll

a

kétségbeeséshez.

Önmagával eléhogy minden

gedetlenül, napról-napra jobban érezve,

lépése messzebb viszi

magával. elé tzött,

bat

:

Az

ideál, a

czéljától,

melyet

fokozatosan

tíz

lassanként évvel

halványult.

leszámolt

azeltt

maga

Szárnyaszegetten,

* Ez években, 1894 1895, nem is dolgozott semmi komolyabegyetlen nagyobb szabású értekezése sincs e korból.

64

komoly tudományos ambitióiról szinte egészen lemondva, úgy vélte, hogy az újságírás köznapi gondjai s tudományának elhullatott apró morzsái töltik majd ki egész életét* Régebbi sötét gondolatai mind gyakrabban térnek

sem

sort

a melynek

ujjamat szívesen oda

Nem


vissza.

írni,

megírása

után

nem adnám, ha nem

egyik

az

írtam volna!

nekem soha egyetlen olyan eszmém, a mint horogba csak egy pillanatra is belekapaszkodhatnám Nem érdemlek legjobb meggyzdésem szerint jobbat egy jótékony golyónál, a mely lesz

melybe,

!

engem e világtól s a világot tlem megszabadítaná.* Ekkor hozta össze a jó sorsa avval a növel, a ki új életczélt ébresztvén benne, új, helyes

irányba terelte

Mint

a

lelke fejldését.

óraadó

tanár

bejárt

budai

tanítónképzbe s ezen a réven megismerkedett az intézetnek nagymveltség, fennkölt szellem igazgatójával, Thuránszky Irénnel, a kit 1897-ben nül vett. A mi ellentétes volt természetükben, az csodálatosan egészítette ki egymást, a mi rokon, lelkük nemessége, érzelmeik mélysége, ízlésük finomsága, az nem múló vonzódásnak és rokonszenvnek forrása lett. Katona nejét « lelke nemesebb felének*

Valóban az áldás

volt.

A

boldog családi

élet

nevezte.

a legnagyobb

minden emberre. Katonára kétszeresen az volt. st még a tudománynak is.

Ót visszaadta önmagának, Barátságos,

bizalmas

otthonában,

melyet nemsokára

egyetlen gyermekének, kis leányának, születése tett

*

Schuchardtnak keservesen pafiaszkodik,

magában semmilyen tudomány-szakhoz hajlamot tudja erejét egy tárgyra concenti-áhii, fon illa egészen kiesett kezébl ».

s

la

mr

hogy ntin úroz és hivatást,

nem

tudományos uu'iködésénck

65

Fokozottabb régi ambitií^ja. most már a czélnak biztosabb tudatával dolgozott. Határozott irányt vettek tanulmányai s munkássága is mind inkább concentrálódott. A régi melegebbé,

visszatért

munkakedvvel

s

tárgykörhöz új járult, a folklóré mellé az összehasonlító irodalomtörténet, s munkásságának súlypontja az elb-

birl mind jobban átkerült az utóbbira.

1896-ban, az

ezredévi kiállítás alkalmával, mint a kiállítás néprajzi

osztályának

egyik

eladója részt

berendezésének elmunkálataiban tartott föl

néprajzi

díszülésen

egy

(Ethnologiánk eredményei

továbbra

mégis

állandóan

is

azóta,

codexe

hogy

czím

vett a néprajzi falu s

a kiállítás területén

tanulmányát olvasta

és föladatai),

foglalkozott

A Geda Romanoruni

dolgozata

az

Egyetemes

Közlöny 1898. évfolyamában megjelent, sorban philologussá

Hogyan

nem nehéz

valamint

folklorisztikával,

Sztárai-

Philologiai

Katona els-

lett.

került át a néprajz terérl a philologiára,

megállapítani.

melyet ö legnagyobb

A

néprajznak az az ága, a

kedvvel mvelt, a mesekatatás,

Grimmék mythologiai irányának letnte

után, Benfey nyomán, összehasonlító módszerrel dolgozott, a néphagyományoknak és irodalmi emlékeknek sokféleképen összefonódott complexumából evvel a módszerrel iparkodott megállapítani a mesék eredeti magvát és a mesetárgyaknak sokszer elágazását. A népmesemotívumoknak leggazdagabb irodalmi tárházai pedig

épen a középkori példatárak, közöttük a legismertebb,

mi irodalmunkba is átkerült Gesta melyben az egész világon párját ritkító kaleidoskop módjára « ölelkeznek a napsugaras Kelet és az Oczeán ködébe vesz Nyugat tündérregéí».

legváltozatosabb a

RoHtanomm,

Kutoua

a

Liijun tanuhnáiijtú.

l,

5

66

Népmeséink

eredetének

foglalkozni

Gesíához,

vizsgálata

kezdett

vele,

elvezette

öt

a

mivel a nép-

s

könyvnek már régi redactiói nagy eltéréseket mutatnem az egyes mesék szövegében, hanem abban, nak hogy milyen meséket soroznak be a gyjteménybe

—

—

redactiók

az egyes

archetypusokkal,

a

kapcsolata

figyelmét

kutatókat, az

az

archetypussal vagy

mi már Oesterley fölkeltette.

is

rezvén egy magyarországi

óta ingerelte a

Tudomást szeels dolga

Ges/a-codexröl,

Eövid

volt e codex viszonyát a többihez megállapítani.

pár lapon szerrel

—

teljes

philologiai

részben

latin

készséggel,

nyelven

—

biztos

meg

is

mód-

oldja a

kérdést. lett Katona philologussá. Nehezebb megfejteni, els pillanatra tanácstalanul áll az ember, mint

így s

az

nyújthatott Katona, a ki eddig philologiai kutatásokat egyáltalán

bele

nem

nem

végzett

s

a philologiai részletmunkába

gyakorolta magát, rögtön az els

fölléptére

ilyen értékes dolgozatot. Talán joggal keressük a

gyarázatot

egyfell abban a

lázottságban, a

szigorú

melyen Katona Schuchardt keze

átment, másfell

épen

ma-

philologiai iskoalatt

mesekutatásaiban, a melyeket

ha más anyagon, de szintén a philologus erényeivel hogy végezzen. A gyakorlat nemcsak az izmokban fejleszt készséget, hanem az agyvel sejtjeiben is, 8 az egyszer megszerzett készséget könnyen értékesítheti az ügyes, illetleg eszes ember más, rokon föladakellett

tok végrehajtásánál

is.

Összehasonlító irodalomtörténeti

dományos

világ ép oly

dolgozatait a tu-

méltánylással

fogadta,

mint

Mihamarább kialakult a meggyzdés, hogy Katona a fiatalabb nemzedék legkorábban

a

néprajziakat.

67

közé

képzettebb philologusai téren,

tartozik,

melyre munkásságát

szentelte,

a

azon

ki

a

hovatovább a

tudomány legkiválóbb mesterei közé emelkedik. Küls sikerekben nem volt olyan része, mint a mennyi öt joggal megillette volna. A tudományos hierarchiában

nem

látszólag

ekkor

állástól

emelkedett ép

is

nem

évek végén. Mi

oly

az

s

messze

értékének megfelel volt,

mint a 80-as

tudomány

az intézményeket és a

embereit vonjuk érte felelsségre, mint többen tették,

hanem szegényes kultúrviszonyainkat és a sorsot, mely nem kínált alkalmat Katonának a küls emelkedésre.

A tudósvilág megadta sorjában mindazt Katonának, a mi hatalmában állt. A Budapesti PJiilologiai Társaság 1896-ban második, majd 1899-ben els titkárává választotta, 1901 szén pedig folyóiratának, az Egyetemes Philologiai Közlönynek

szerkesztését

bízta rá,

ö reá egyedül, szakítva a ketts szerkesztés régi gya-

Az

korlatával.

általános

philologiai

képzettségében,

sokoldalú mííveltségében teljes biztosítékát látta a társaság,

hogy a philologiának rendkívül elágozódó

ciplináiban,

classikus

és

modern nyelvekben,

lomtörténetben ós nyelvtudományban, találja

vezetésnek

a

Szintúgy kezdve,

biztos

választmányi a

Magyar

eszközeit

tagja

volt,

Nyelvtudományi

dis-

iroda-

egyaránt mega

szerkeszt.

megalakulásától

Társaságnak

s

Magyar Néprajzi Társaságnak. A Magyar Tudományos Ahadémia sem késett t tagjai 1906-tól

alelnöke

sorába iktatni és kitüntetést, a

legszebb dísze,

a

evvel megadta neki azt az elismerést mely a magyar tudomány munkásainak legbecsesebb jutalma. 1901 óta, mikor

s

nagy többséggel levelez

taggá választották, haláláig

igen tevékeny részt vett az

Akadémia

beléletében.

08

Egy

évvel korábban,

1900-ban, a budapesti

egye-

tem bölcsészeti kara az összehasonlító irodalomtörténet magántanárává képesítette, az egész kar egyhangú hozzájárulásával, söt annak kifejezéséül, milyen szívesen látja öt az egyetem falai között, irodalmi munkásságának méltánylásakópen nemcsak a szóbeli colloquiumot engedte el neki, hanem még a próbaeladás

Nem

alól is felmentette.

már régen

Pártfogói

magántanárt az legelején

90-es évei,

majd

volna

egyetemhez csatolni

maga

ö

esztendk,

érte korán ez a megtisztelés.

szerették

is

gondolt

reá,

az eröpazarlás

s

de a

mint

legalább s

90-es évek

a

közbejöttek a lelki

depressio

az irányváltoztatás, illetleg az új irányba

meg akarta várni, míg valóban tudományos eredmények js nem csak a biztató jöv reményében kérheti a magántanári képesítést. Mint magántanár szokatlan sikerrel tanított. Nem annyira eladásainak látogatottsága volt nagy báie tekintetben sem panaszkodhatott, volt félév, hogy való hajlás, s Katona elért

—

száznál több hallgatója akadt

tanítványaira

a ki

nyomon

tett.

— hanem a hatás,

akarta követni

eladásait,

a mit

mert annak nem-

Válogatott hallgatósága

volt,

csak nagyfokú elképzettséggel kellett bírnia, hanem nagy nyelvismerettel és philologiai érzékkel is. Nem szállott le egyáltalán hallgatói

azt kívánta,

S ez gyon

nem

hogy azok

volt

könny

színvonalához,

emelkedjenek feladat.

csak

ily

hanem

tárgyához.

Szántszándékkal

specziális collegiumokat hirdetett,

meggyzdve, hogy

föl

módon

na-

mert úgy volt teljesítheti

az

egyetemi tanárnak szerinte fontosabb föladatát, a tu-

dományos

nevelést. Határozott, bár némileg egyoldalú

fölfogása volt,

hogy az eladások (Vorlcsungen)

tulaj-

69

donképen már túlélték magukat. Az élszóval való eladásnál kényelmesebb és czélravezetbb eszköz a könyv. A tanár a kathedrán dolgozni tanítson, olyan tudós nemzedéket neveljen,

mely tudományos kérdé-

módszeresen megoldva tovább vigye magát a tudományt. Épen azért szándékosan nem tartott úgynevezett cszépj eladásokat. Bár az élszó hatalmában volt s még a legbonyolultabb problémákat is átseket

látszó

kereken,

formában,

csodálatos

szabatossággal

tudta kifejezni, eladásaiban arra törekedett, hogy ne szavakat,

hanem

közöljön. Arra hogy megmutassa, mint jutott rá

igazságokat, tényeket

fordította fgondját,

ezekre a tényekre. Szóval kat nyújtott,

melyek

tét,

nem

hanem azoknak

pusztán kész igazságoaz utaknak

ez igazságokra vezetnek.

az ismere-

Nem

is volt

nép-

szer a szónak mindennapi értelmében. Azok azonban, a kik tudtak és akartak vele dolgozni, nagyon megbecsülték, mert sokat tanultak tle s nemcsak adatokat, hanem azt a módot is, a mint dolgozni kell. Sikerei

Alig

nem maradtak

egy-két

rejtve az egyetem eltt. magántanári mködésének meg-

évvel

majd

kezdése után, 1903-ban, csészeti kar fölterjesztést

hogy Katona számára

1906-ban

«az

összehasonlító

történet behatóbb és kiterjedtebb

A

külön

talált

meghallgatásra, kétségtelen jeléül

szerveztessék.

vezet köreinkben nem az

ilynem

volt

meg

czóljá-

kérelem

nem

annak,

hogy

a kell fogékonyság

kulturális szükségleteink iránt.

runk a tudományok

irodalom-

mvelhetése

ból»

tanszék

újra, a böl-

iotézett a minisztériumhoz,

Nem

aka-

relatív értékének vitatásába bocsát-

kozni, annál kevósbbé, mert az egyes

kat összemérhetetlennek tartjuk,

tudományszako-

de e tanszék

fölállí-

70

tását jogosnak

más

volna

mint

középiskolai tanítás jogtalanul

tvé

akkor is, ha nem lett hogy Katonát föloldja a

vallottuk volna

czélja,

nem

az,

munkája

tartozik ide

tegye neki,

hogy

— joggal melyet — robotnak érzett, ós lehealól,

e,

tudomány

erejét egészen a

m-

nem akarnak nem a tanszé-

velésének szentelje. Az egyetemeknek, ha a szakiskolák

színvonalára slyedni, kekre kell embereket keresniük, hanem a tudósokhoz

A tudomány érdeke nem azt kívánja, hogy minden tanszéket jól-rosszul betöltsenek, hanem hogy a kitl az ifjúság tanulhat, annak megadassék a mód valódi tanszékrl foglalkozni vele. De a tervezett

tanszéket.

összehasonlító

Katona és

üdvös

történet

volna

el

giát ki

nyelv

irodalomtörténeti

kifejtette,

volna

lett

más

a mint

tanszéknek, hivatása

is

szoros

:

magyar irodalomés a többi philologia között. Ketts czélt ért vele egyetemünk. Egyfell a classica-philolo-

lehetett és

teremteni a

kapcsolatot

volna

irodalom

terjeszteni

behatóbb

a

középkori

tanulmányára,

a

latin

mint

történik,

egyetemén már évtizedek óta nálunk pedig, mivel irodalmunk és kultúránk

az újabb

idkig a

az a

külföld

legtöbb

még

latin

mveltség term

talaján ne-

érdek, mint egyebütt. Másfelöl érvényesült volna az összehasonlító módszer a magyar irodalom újabb korszakainak tárgyalásánál is, a melyek váltakozva vagy együttesen ható olasz, német, majd franczia, st angol szellemi áramlatnak hatását is mutatják. Ezeknek az egymást váltó és keresztez hatásoknak összefoglaló velkedett,

szükségesebb

és

fontosabb

áttekintése, valamint a mfajoknak és mformáknak, mízlési irányoknak ós általános eszméknek egyetemes

történelmi vizsgálata

szempontjából

is

az összehason-

,71

lító

valóban

tanszék

irodalomtörténeti

szükségletet

pótolt volna.

Ennek hiányában Katona, magára hagyva, mint a kar kebelén kívül álló magántanár dent, a

mi tle

telt.

mináriumi órákat

is

megtett min-

st

Rendszeresen eladott,

is tartott,

sze-

eleinte a legkedvesebb két

themájáról, a középkori erkölcstanító példatárakról

majd egy

népköltészetrl,

lépéssel

közelebb

s

a

kerülve

magyar irodalom történetéhez, kódexeink forrásairól. Ugyanebben a tárgykörben mozgott tulaj donképeni tudományos munkássága is, s még a haladás iránya is megegyezett. Els dolgozatai a középkor nagy példagyjteményeirl szóltak, a Gesta Romanorumon kívül a Xin. századi Etienne de Besan9on Alphahetum Nwrationumávól, az egy századdal korábbi Petrus a

Alphonsi Disciplina clericalháTÓl

s

az egy századdal

késbbi Scala coeliröl, Joannes Junior XIV. századi gyjteményérl, a melyekhez, mint a világszerte elterjedt mese- és mondatárgyaknak gazdag tárához, épen a népmesék vándorlását követve jutott el s lett a folklóré

mveljébl

Gesta kötötte

le

magyarországi a külföldön

tett,

még

s

megállapította, szinte a

exaet méreszközeivel, annak a hatás-

nak terjedelmét

munkra

for-

olyan kritikai apparátussal, hogy

is ritkítja párját,

természettudós

Fölkutatta

magyar

kódexeit, kiadta egyetlen

dítását, Hallerét,

Közülök a

irodalomtörténész.

legállandóbban figyelmét.

és mélységét, e

tárgyú

hét

melyet a Gesta irodalértekezésével

a tárgyat

annyira kimerítette, hogy a Gesta magyarországi

tör-

jóformán egészen lezárta. Innen azután két irányban haladt tovább, a melyek ismét több szállal vannak egymáshoz fzve. Eljutott a középkori latin

ténetét

72

irodalmunk legnagyobb

iilakjáboz,

Temesvári Pel bért-

hoz, a kinek egyházi szónoklatait, a

magyar szellem-

nek ezeket a dicsségeit, a külföld századokon kfresztül jobban ismerte és méltatta, mint ömiönmagunk, s bennük számos nyomot találván, mely a Grstára, utal,

nagy

ugyanolyan

példatárt,

szédeiben foglalt példákat. Pelbárt

mvei,

«

mint elbb

apparátussal,

földolgozta

a híres

De

minoritának

a Gesta

;

bt

még inkább

s

melyekbl majd minden codexünk

merített valamit*, elvezették öt a XV— XVI. század magyar egyházi irodalmának tanulmányozásához, így önkéntelenül is szkebbre szorult, de kimélyüli

érdekldési köre

:

kódexeink

forrásainak

kimutatását

tartotta igazi hivatásának.

S mivel irodalmunk prózai fele a mohácsi vészig puszta fordítás. Katona megtette a harmadik lépést, a melyre doktori értekezése még nem czólzott, mint az elbbi kettre a folklon :

összehasonlító irodalomtörténeten

tói az

keresztül el

érkezett a magyar irodalomtörténethez. Katona, munkásságának utolsó éveiben a magyar irodalomtörténet

mvelje lett. A közfölfogás nak

folytonos

talanul.

En

ebben a haladásban a tanulmányok-

változtatását

találok valamit

tában

is,

st még p.

egymáshoz

o.

A

Szerintem

alap-

bármilyen körbl meríti

történeti tanulmányaiban,

tárgyát,

látta.

Katona összes irodalom-

egyik-másik folklorisztikai

népmeíiékrl

szólóban,

a

a

dolgoza-

mi

ket

tudományszak keretei közé illeszti, E tudományszak meghatározásában azonban szembehelyezkedem a köztudattal, st magával Katonával

kapcsolja

és

egy

is.

Katona munkásságának

második

felét

az

össze-

73 hasonlító irotlalomtörténet területéhez számította

s

ezt

a tudományt nemcsak a tudományok önálló ágának tartotta, hanem szóban és írásban vallotta, hogy mint

tudományok hierarchiájában

ilyen a

fölötte áll a tu-

lajdonkópeni irodalomtörténetnek. St azt is kimondta, hogy minden irodalomtörténet csak akkor válik iga-

zán tudományossá, ha összehasonlítóvá emelkedik. De megilleti-e az összehasonlító irodalomtörténetet ez az

különben a mindennapi szóhaszis tulajdonít neki? Ügy

önállóság, a melyet

nálat

a külföld gyakorlata

s

gondolom, nem, korlati szükség

a gya-

evvel kapcsolatban a lazább szóhasz-

nálat emeli. Valójában,

nem

tudománynak pusztán

önálló

s s

sszehasonlitó

ha pontosan akarunk

irodalomlörténeiröl,

összehamnlító

irodalomtörténet

beszélni,

hanem

az

mdszeréxöl kellene

Az irodalomtörténet czélja szerint az egyes malkotások megértetése és értékelése, a közöttük lév szólanunk.

kapcsolat és fejldés

megállapítása,

remt

erk mködésének

Több sére,

és szabályozó

eszköz,

melyeket

több

módszer

szükség

áll

az

irodalmat

e czélból

szerint lehet

te-

kimutatása. rendelkezé-

és kell is hasz-

Naennek folytán önállóságra azért emelkedett, mert segítségével nagyszámú, föltn és szemmel látható eredményekre jut az irodalomtörténet, olyan eredményekre, melyeknek evidentiája nyilnálni, s ezek közül csak egyik az összehasonlító.

gyobb jelentségre

s

vánvaló.

A tona

vizsgálódásnak

azt

irodalomtörténeti

az

irányát, a

munkássága

melyben Kaha már

haladt,

egy szóval kell megjelölni, inkább tárrfijtrténctnek ne-

vezném.

A

költi tárgyaknak és motívumoknak vándor-

útja érdekelte

t

els sorban. Azt

vizsgálta,

rendsze-

74

mint vándorolnak ezek a

résen és módszeresen,

tár-

gyak ós motívumok egyik néptl a másikig, vagy egy nemzet irodalmán belül egyik költtl a másikhoz, a néptl a müköltészetbe és viszont. Épen ez az, a mit újabban a német irodalomtörténet Stoffgeschichlének,

mi magyar szóval tárgytörténetnek nevezünk. Ha ebbl a nézpontból vizsgáljuk Katona irodalomtörténeti tevékenységét, akkor az, a miben eddig bizos

nyos mértékben rendszertelenséget,

irányváltoztatást

láttunk, egységes, következetesen egy czél felé irányult

munkásságnak tnik föl. Vizsgálódásának anyaga változott, a néphagyományokat és népkönyveket követközépkori

a

ték

latin

példatárak

és

és példák,

de

majd a magyar legendák a czélja, a költi

tárgyak és motívumok

a Temesvári

s

nem

a

A

különböz idben kéA népmesékrl, a Geüa Romanorurn-

módí^zere, az összehasonlító. szített dolgozatai,

változott

vándorlásá-

nemzedékrendjüknek megállapítása,

nak,

ról,

prédikátorok,

nem

Pelbárt

valamint

példáiról,

nagy-

számú kódex-tanulmányai, mint egymással szorosan kapcsolódó jelenségek, ugyanannak a törekvésnek más szín, de egyenl jellem nyilvánulásai. S így tekintve tnik ki igazán Katona mködésének úttör érdeme. Az összehasonlító irodalomtörténeti

módszert

ténetében

:

nem

múltra tekinthetett nálta

Toldy

Sámuel

irata indult

Lapok,

vissza.

Ferencz,

és Meltzl

meg,

meg irodalmunk

honosította

mikor Katona

Hugó

Ismerte

a 7Ü-es

tör-

majd félszázados

föllépett,

már

évek

s

elvétve hasz-

végén

Brassai

szerkesztésében önálló folyó-

az ósszehasonlitó Irodalomtörténeti

majd Beöthy

magyar irodalomra,

Zsolt

és

Szilády

Heinrich Gusztáv

a

Áron a régi magyar ós

:

75

német irodalom kapcsolatára teljes sikerrel alkalmazták. St a fiatalabb nemzedék Katonától függetlenül, öt részben meg is elzve, módszeres tanulmány tárgyává tette mind a külföld nagy íróinak hatását a magyarokra, mind a régibb és újabb magyar irodalom kapcsolatos jelenségeinek

azonban

eltte inkább

földerítését.

csak újabban a müköltészetre.

kevés

tárgytörténet

a

mondák és mesék életére dön is elbb irányította figyelmét történt, az is

A

néphagyományok, a szorítkozott, a mint külföl-

csak

kivétellel

a népköltészetre

S a

mi addig

esetleges

s

e téren

és ötletszer

tudományos disciplinává, az irodalomtörténetnek, mondjuk, ágává Katona tette. E téren tanítványokat és utódokat nevelt, s ma már gyökeret vert tudomá-

volt,

nyunkban

az iránya.

VIII.

Katona szerteágazó irodalomtörténeti dolgozatait a módszer közös voltán kívül még egy kapocs tartja össze, a melyre Riedl Frigyes utalt, a tárgyi mind két nagy, egymással sokszorosan érintkez szellemi közösség termékeit teszik kutatás tárgyává. Egyik

czél és

a

néphagyományok közössége,

melyet az egyes

népek

az

irodalmi

az egyetemesség, a

termékei között

az

állandó érintkezés, a szóbeli termékek folytonos kicserélése teremt.

A

másik a középkori irodalom közös-

Az által, hogy a középkoron át az egész mvelt Európa kultúrája els sorban egyházi jelleg volt, s az egyháznak mind a szervezete, tanításai, szertartásai, mind a nyelve ugyanaz volt Herakles oszlopaitól a sége.

Vaskapuig, a Keleti

tengertl a Földközi tengerig

:

a

:

76

szellemi életnek,

a

muvcltsógnek

csodálatos egyetemessége támadt.

a körében maradjunk, Cheritoni

Odo

a

és

az irodalomnak

Hogy

csak azoknak

kikkel Katona foglalkozott

angol, Jacobus de Vitriaco olasz, Etienne

do Bourbon franczia, Petrus Alphonsi spanyol, Herolt

Temesvári Pelbárt magyar föld szülöttei, egy nyelven, egy szellemben írtak, mindannyian s mveltségükben fajuknak és származásuknak alig észrevehet nyomai vannak, st a Gesla RomanonuDról a tudomány még ma sem tudja eldönteni, Német-

Jílnos német.

országban vagy Angliában keletkezett-e?

Ezen két irodalmi közösség egyikénél állapodott Katona, bárhonnan indult el fölfödöz útjára. Mert valóban fölfödözés számba ment minden vállalkozása. Két irányban jártak vizsgálódásai nagy eredménynyel. Az egyik, a mely a szkebb kör magyar

meg

irodalomtörténet

határait átlépve az egyetemes iroda-

lomtörténet gazdagodását fölfödözött föl

nem

is

jelentette,

az

volt,

több, számszerint tizenkét ismeretlen

ismert

és

nem

méltányolt

hogy vagy

magyarországi

melyek az számottev tagjává emelkedtek. >'•' Reánk nézve fontosabb a másik eredmény, az, hogy tanulmányai földerítvén középkori irodalmunk nagy-

latin

kéziratot-*',

közöttük

olyanokat

is,

illet kézirat-család

* Az Alpluibetiim Narrationumn&k egy, u Gesta Romanonuniiak néííy (két gyulafehérvári, eg.v gyri én egy pozsonyi), n Katalin-legendáníik szintén liároiu (egy bn
Ádám

a M
cs

egy latin kódexet,

Domokos

életét tartalmazzák. ** Ilyen az els gyulafehérvári Gesta-kádex, mely a történeteket pontos betrendben adja. Erre az eljárásra a külföldi

redaotiókban

nem

volt példa.

77

számú emlékének csoknak egész

ismeretlen kap-

voltát, az

fordított

meg.

világították

sorát

Fölfödözések

mert kódexeink az eredeti munkára rendszerint semmi vagy nehezen érthet utalást tartalmaznak, néha meg épen félrevezetik a kutatót^ Érdekesebb megállapításairól röviden beszámolok.

voltak ezek

A

is,

legendákkal

állandóan

s

gendák élettana czím tanulmányt

is

—

forrásait különféle

Sienai

addig vezette

Szent föl

A

felét,

—

a

származású

szent

Makár-lcgenda) ki

;

a

részleteit vissza-

Dialógusainak Eaymon-

fordítására

latin

le-

(Érsekújvár i-kódex)

életének

derített

A

nagyobb összefoglaló

Éva

és

Ferencz-lcgendáinak kétharmad értékesebb

róluk

snyomtatványokból mutatta

forrásukra,

dustól készített

s

Teleki-kódex három legen-

Ádám

Katalin

nem

melyekkel

a sort, a

egy

alatt

kezdett.

(A)ma

dájának

meg

nyitjuk

legszívesebben foglalkozott,

;

a

Virginia- kódex

részét, kétségkívül az

a források egész

sorozatával állította

párhuzamba, melyek a XIIL század közepétl kezdve a

XV. század végéig

tatványok

terjedve a kéziratok és

változatos

tömegét

foglalják

snyom-

magukban.

A sokféle koczkákból bonyolult mozaikká rendezd kódexnek alkotó elemei az ö pontos összevetése szerint a Speculum perfectionis, Bonaventura Ferencz-legendája,

az

Aclus

h.

Francisci,

Pisai

Bertalan

Liber

Conformitatuma,, Temesvári Pelbártnak Szt. Ferenczrl szóló beszédei, a

Legenda aurea

Legrégibb könyvünkrl,

az

és a

Vitae Patrum.

Ehrenfeld-kódexrl, mely

* P. o. aí a latin kódex, melyben Katona a Domonkos-lódex egyik forrását megtalálta, Huiubertus Gestójának van nevezve, noha Gerardus de Fracheto Ktíaejét tartalmazza.

78

szintén Assisi Szent Ferencz életét tartalmazza, ö eltte is

tudományunk, hogy egy olyan latin kézmely a Siwcuhtm Perfcclionhi és az

tudta

iraton

alapul,

Actíis b. Francisci szövegét összeolvasztotta,

de ilyen

mint egy az Ehrenfekl-kódexnél jóval késbbi (1504) velenczei nyomtatványt nem tudott megjelölni. Katona egy budapesti XIV. század végérl (vagy a következ elejérl) való latin kéziratban az redactióul mást,

É'/í7'en/díí/-/r(5(/eíchez

tartalmilag jóval közelebb álló for-

ennek a segítségével azt is megállapította, hogy kódexünk másolója az elbb említetteken kívül egyéb forrásokat is használt, s megtalálta annak

rásra utalt,

s

a kódex-részletnek eredetijét

nem

szöveggel

is,

a melyet eddig latin

állíthattunk párhuzamba.

dikáló rend, a dömések, alapítójának

a Domonkos-kódex,

pré-

forrásaira

vonatkozólag

Ó kimuhogy a magyar kódex szövése épen olyan, mint

Katonáig tatta,

melynek

A másik

életét beszéli el

az elbbié,

azokat

tájékozatlanság

teljes

a

s

uralkodott.

megállapította fejezetrl-fejezetre haladva

latin

melyekbl egybe

szövegeket,

Antonius Chroniconját

és

rótták,

Gerardus de Fracheto Vitae

Fi'atrumát, miot az egybeszerkeszt legfontosabb vezérfonalait,

s

azonkívül

két

kevésbbé kiaknázott forrást,

Petrus Calus és Theodoricus szintén egy

közvetetlen, vagy is

de

múzeumi kéziratban

Appoldia

Vitáit.

St

a kódex egy részének

nagyon közel álló eredetijét nagy 316 lapos kéziratból minda minek eredetérl nem tud számot ahhoz

fölismerte, s a

össze 11

sor az,

adni.

Mieltt tovább megyünk Katona fölfödözéseinek a fölsorolásában,

állapodjunk

meg

egy pillanatra a Do-

motikoü-kódexei illet kutatásainál, mert ezek éles vilá-

79

Katonának mind módszerére, mind tudományos fölfogására. A végeredmény, melyre jutott a Szent Domonkos élete nagyobb részt Antonius C]irogítást vetnek

:

ntcoíijának és Fraclieto

Vitaejénék fordítása, tulajdon-

mert a Vitae megfelel részletei is a Chronicon közvetítésével kerültek a magyar szövegbe. A párhuzamos részek összeállításával a forráskimutatás, azt hinnk, meg van tovább megy. oldva. Nem így Katona szerint. képen jóformán egészen a Clironiconé,

A

legenda -irodalomban való nagy jártasságával, arány-

nem

is

Antonius

a

lag

nagyon veszdségesen, kimutatja,

Chi'oniconiát milyen forrásokból compilálta,

munkának megfelel

változtatva kiírt.

mányra magyar

és

s

részeivel,

a Chro-

állítja

fölösleges ez a csodálatos tudo-

szorgalomra valló forráskimutatás, mikor a

kézirat

szerzje

nyilvánvalóan

Antoniusból

Antonius forrásainak hírét sem hallotta ? Katonát nemcsak a tárgytörténész szenvedelme

fordított,

Nem,

Nem

s

annak a melyeket Antonius

nicont pericopákra osztva párhuzamba hét

hogy

maga rendkívül bonyolódott szerkezet

s

mikor a források mélyebb rétegeit kutatta. ez a magyar szöveg értékének megállapítására is. Antoniusnak az a szövege ugyanis, a mely a magyar fordító eltt állott, nem maradt reánk, vezette,

Szükséges volt

csak ennél a szövegnél késbbi, a sok

keztében hihetetlenül

másolás követ-

romlott nyomtatott szövegek, a

melyek nem adnak helyes fogalmat a magyar szerkezet s az eredetije viszonyáról. Ellenben, mivel Antonius szószerint írja ki forrásait, ha megkeressük azokat a régebbi, hiteles szövegükben bírt kézirati munkákat, a melyekbl Antonius a magáét kompilálta, nyilvánvalóan tudunk olyan latin szöveget megállapítani, a

80

milyenbl a Domonkos-kódex szerzje a Szent Domoiikús életét fordította.

nem

A

hosszú, fáradságos út tehát

tudta

csak így

volt czéltalan,

Katona a

kórlcxet

szembeállítani eredetijével.

Az Alexandriai Szent Katalin verses legendájára

nem

vonatkozólag

Nem

kísérte ilyen positiv siker kutatásait.

A

mint maga mondta, a képvállalkozott tudományunknak azt a szép föltevését döntötte meg, hogy a Kataliu-legendát is középkori irodalmunk dísze, Temesvári Pelbárt írta. Horváth Cyrill utáu, a ki bels érvekkel számított

is

rombolás

rá.

szerepére

hálátlan

Pelbárt szerzsége

küzdött

nyomósabb

:

a

ellen,

bizonyításban

külsket használt, s kérlelhetetlen logikával, a legtágabb körben végzett egybevetéssel e föltevést tudományunkból számzte. Mást helyébe még

nem

érveket,

tudott

állítani,

elkészítette,

de

a

megállapítván,

része, az ú. n.

következ kutatások útját hogy a legenda els két

Nativitas és Conversio állottak

leg egybeszerkesztve

míg a harmadik, a

Passió,

mely

már valószín-

magyar versel

a

eltt,

a Valgatán (a legenda

szerkezetén), a Legenda aureán eladáson alapul, esetharmadik 3 legalább még egy önálló. szerkesztés leg mint legelterjedtebb latin

A legendákon kívül a velük rokon szépprózai termékeknek, a példáknak, a származásával is foglalkozott, bár

kának

jó

Herolt

itt

nagy

János

Szilády Áron és Horváth Cyrill a részét

német

{De Tetnpore, 20.)

elvégezték.

dömés

két

mun-

Mégis sikerült neki

egyik

prédikácziójábau

(Érsekújván-kódex és Déldák

ugyanannak PrompliianumAhan szintén [Dehreczeni- kódex) magyar példának megtalálni

könyve),

két

az

eredetijót, inig a Gesla két történetét az Érsekújvári-

81

és a Dehreczeni-kódex egy-egy példájában ismerte

föl.

Ugyancsak a német dömés PrornptuariumáhdLn és Speculum eTompíoj'itmában, valamint a Legenda aureában, a Vitae Paírumban s Temesvári Pelbártnál nyomozta ki Katona kódexeink nagyszámai másainak forrását.

A

példákra vonatkozólag

legnevezetesebb munkája

Katonának akadémiai székfoglalója

A

liéllni.

túlvilági láto-

:

Temesvári Pelbárt

beszédeibe,

hires minorita-barát

követve a

középkori prédikátorokat, nagy kedvvel fzött rövid kis elbeszéléseket, a melyeket egyfell hallgatói figyelmé-

nek

fölébresztésére, másfelöl erkölcsi oktatás kifejtésére

Hatalmas prédikáczió-gyüjteményeiben föl. nagy számmal vannak elszórva, hogy Katona

használt

olyan

bellük négyszáznál több példát részüknek megjelölte erkölcstanító

szedett ki, s legnagyobb

forrását,

példatárakban,

többnyire

de

talált

a középkori

olyanokat

is,

melyek sokkal érdekesebb forrásból, a korabeli szóhagyományból, magyar népmeséinkbl kerültek Pelbárt munkájába (p. o. az Igazság és Hamisság meséje, melynek els, teljes és logikus nyugateurópai szerkezete épen nála olvasható).

közöttük

a

világvándorrá

és

A

köcsög meséje,

A

Gang nach

deni

ler-féle

az irigy, Les

ez az értekezés

tása

dolgozata,

egyébként

remete

is

és

la pesle,

az angyal, a Schil-

Eisenhammer tárgya

Katonának nemcsak leggazdagabb

hanem

sok

mesetárgy (A kevély,

animaux malades de

Kapzsi tejes

Mivel lett

egyszersmind

stb.),

ara-

tárgytörténeti

is minden más munkáját messze megKatona egy ízben Pelbártot nyelvemlékeink els rangú kincses bányájának nevezte. Ezt a bókot ép oly joggal visszaháríthatjuk a dolgozatára, mely a

szempontból haladja.

82

tárgytörtónetnek valóban Kár, hogy szerzje

els rangú kincses bányája.

nem aknázhatta

ki teljesen.-^'

Költi emlékeinkkel kevésbbé foglalkozott Katona, de azért e téren sem siker nélkül. A prózát és a költészetet egyesít Horiulus animae czím XVI. századi iraakönyvnek 23, részben verses, részben prózai rész11 kódexünk prózai szövegében találta meg s

letét

bellük 23 részlethez 51 párhuzamos szöveget idézett. Igaz, hogy a pár lapnyi szöveg kedvéért, a melylyel ez egyezéseket kimutatta, hét XYI. századi HortuluK animae kiadást tanulmányozott át Kimutatta továbbá két középkori magyar versünknek, Az Elet és Halál párbeszédének, valamint az Elmegyek meghalni refrainfí, Haláltáncz-szerü költeménynek latin forrását, !

az elbbit öt

budapesti

(egy

utóbbit két latin kéziratban

nem

is,

subiective

a

mindenesetre

nem

fölfödözéseket,

teszi e

és s

;

négy müncheni), az ha obiective

—

mi

—

még

véletlenül

értékesebbé

vagy pusztán

bukkant reájuk, hanem szorútján. A nagy német kéziratjegyzékét tanulmányozta

jó emlékezetétl segítve

gos

keresés,

tudatos

könyvtárak könyvát

a

s

raisonné k

támogatásával

találta

Egy harmadik, Jusle Index lesn kezdet valószínleg magjar eredet hymnus-

meg, a mit Christe

és

catalogue

kutatás

keresett.

nak meg épen négy fordítását találta meg kódexeinkben, a melyek közül azonban csak az egyik kísérti

meg

a

versnek

legalább

ritmusát

éreztetni,

a többi

lapos prózában tolmácsolja eredetijét. * A Haller Gcsía-forditásának kiadásához írt jegyzetek, bór bámulatos ismeretekrl tesznek tanúságot, a maguk óriási anya-

gával szintén csak alapot szolgáltatnak további tárgvtörténeti vizsgálódásokra. A Gesta példái s a párhuzamos hf-lyek csak megfelelnek egjTiiásnak. de nem egymás leszármazottai.

83

Mindezeket a fölfödözéseit meghaladja érdekességben az a kett, a melyek, Eiedl szavai

szerint, száza-

maradtak volna a tudomány eltt, ha Katona éles szeme, bámulatos olvasottsága föl nem ismeri a magyar köntösben lappangó deák költészetet. A tudós gandersheimi apáczának, Hrotsvithának, egy dokig rejtve

drámáját, a Dulcitiust, lírikusának,

s

a középkor legnagyobb olasz

Petrarcának,

kódexeink között magyar jelentségét

nem

latin zsoltárait

fordításban.

az adja meg,

mintha

találta

A

vele

meg

fölfödözés

irodalmunk

értékes költi alkotásainak számát gyarapította volna.

A

Sándor-kódex legendája a három szzrl Agapérl, és Chioniáról, a mely a Diilcitius-árámát foglalja magában, és a Festetics-kódex bnbánó zsoltárai, Petrarca magyar tolmácsai, kezdetleges, esetlen alkotások, még kodex-irodalmunk prózai termékei közül sem emelkednek ki, s az elbbiben csak nagy jóindu:

Irénérl

lattal láthatjuk

a

legrégibb

magyar drámát. Fontos-

ságuk inkább a kapcsolatnak a

szokatlanságában rej-

abban a nagy távolságban, mely forrásaikat többi kódexünk mintáitól elválasztja. Valóban példátlan jelenség, hogy a Sándor-kódex szerzje-*' egy középkori drámaíró színmvébl készít magyar legendát, s hogy

lik

:

a

Kinizsi Pálné számára nagy fénynyel kiállított imádságos könyvünk a zsoltárokért nem Dávid király

könyörgéseinek valamelyik paraphrasisához, hanem a renaissance els humanistájának töredelmes bnvallo-

másaihoz fordul, melyeket az nagy ban szíve legmélyérl idézett föl * Tennészetesen

nem

lelki s

nyomorúságá-

egészen

a

maga

a reánk maradt kézirat szerzjét értmelynek a Sándor-

jük, baneui azon régebbi mafíyar szövegét, a

kódex csak másolata.

6*

84

egyéniségének kifejezivé érzékét

tett,

még

rajongó természet-

belevitte.

is

IX.

A sora,

magyar

és

maradandó nevet tében. Vájjon

sége?

latin

szövegeknek

melyeket Katona

a

szerzett neki

fölfödözéseinek

csolatra

ez

az egyetlen jelent-

minden érdemét az vetett egy csomó eddig

'?

Ha

e kapcsolatok

a magyar irodalomra nézve

visszavezetett,

ttidományixnk történe-

Kimeríti

hogy fényt

az a tekintélyes

forrásaikra

nem

a

megállapítás,

rejtve volt kap-

foglalnak

magukban

tanulságokat, akkor érté-

kük nem nagyobb,

mint azon természettudós megnövény- vagy ásványfajokat födöz föL Becsesek volnának így is, állapításaié, a ki eddig ismeretlen állat-,

mert minden igazság, rozottan,

a

még

a legcsekélyebb

tudomány gazdagodását

jelenti.

is,

hatá-

A

dolog

azonban nem így áll. Katona, földerítvén középkori irodalmunk forrásainak egy részét, hatalmas lépéssel vitte közelebb tudományunkat czéljához, az irodalmi jelenségek megértetéséhez és értékeléséhez.

Mind

a két szempontból nagy

jelentségek

forrás-

kimutatásai. Kódexeinknek ugyanis a sok másolás kö-

vetkeztében gyakran olyan rontott a szövege,

s

a for-

gyakorlatuk és

stílus-

magyar szövegek értelmét úgy

kell az

dítóknak olyan tökéletlen az készségük, hogy a

írói

eredeti segítségével kihüvelyezni vagy épen reconstruálni.

hogy a kódex valamelyik részlete a vagy másoló hibájából nagy rendetlenségbe mint p. o. a Domonhos-kódcx els 28 lapjának

Megesett az fordító került,

anyaga,

is,

melyet

az

illet szerzetes ügyetlen keze

jesen össze-vissza hányt,

tel

úgy hogy a részek temószo-

85

tes sorrendjót s így a szöveg értelmét

csak Katona tudta

helyreállítani a latin eredeti segítségével. a szöveget

magát

mindenféle hely-

értjük, de és

annyira

el

Máskor meg

van halmozva

kortörténelmi és

személynévvel,

mveltségünk már nem tudunk meg-

egyháztörténeti czélzással, melyeket mi,

megváltozott tartalmánál fogva fejteni,

hogy csak a forrásoknak és a velük kapcsolaadatoknak pontos összeállítása vezet az

tos történeti

illet részlet teljes, philologiai megértésére.

Hasonlóképen nélkülözhetetlen a források ismerete, ha értékelni akarjuk azt a szellemi munkát, melyet végeztek. Eégebben kódexeinket nagy kódex-íróink részben eredeti magyar szellemi alkotásoknak tartották.

Majd Toldy, Volf György, Szilády Áron

és

Horváth

Cyrill

kutatásai kiderítették, hogy a reánk maradt szerkezetek,

mind régi magyar szövegek vezetendk vissza. A legújabb vizsgálódások, s els sorban Katona dolgozatai, még egy lépéssel tovább jutottak. Kimutatták, hogy ezek az elveszett régi magyar szövegek nem is compilatiók voltak, hanem puszta fordítások. A magyar szerzetes nem több latin szövegbl rótta össze a magáét, rövimelyek egy-két

kivétellel

másolatai, latin forrásra

összeegyeztetve forrásait, hanem rendmár kész szerkezet állott eltte, a- melyet híven vagy némi kis változtatással követett. A legtöbb dítve, toldva,

szerint

ha olyan történeket tolmácsol a melyek tle térben és idben távol esnek, vagy nagyon legendás, mesés jellemek, még esetben, különösen

magyar

író,

az átdolgozás

és

legcsekélyebb

mérték

értékek

stilizálás

az

tekintetében önállósága.

»

is

Az

«a

lehet

irodalmi

ilyen eltolódására legjellemzbb a Példák könyvénok említett két v^se, melyeket irodalomtör-

8fi

—

tónetíróink

Áron

Szilády

kivételével

—

közép-

irodalmunk legköltibb emlékei közé soroztak, Katona pedig gyarló középkori versezetek prózai forkori

dításának mutatott ki. Nem tagadható, hogy ebben a tudatban van valami lehangoló. Nemzeti önérzetünk nehezen tri, hogy kölcsönnek mutassák ki azt, a

mirl azt mánynak

hittük,

az

hogy jogos tulajdonunk, de

igazság-kutatás a czélja,

s

nem

a tudo-

a

nem-

érzékenység kímélése. Különben is, mennél inkább utánzásban gyökerezik a régi irodalmunk, annál job-

zeti

ban megbecsüljük pár eredeti hajtását, s annál nagyobb a következ korszakok érdeme, hogy íróink a másolásból

kiemelkedve

tek és sajátosan

a

maguk szellemébl

magyar,

merítet-

nemzeti alkotásokat terem-

tettek.

S e kapcsolatokból értjük meg valójában középkorunk szellemi életét. Megismerjük azokat az írókat, gyjteményeket, szellemi áramlatokat, melyek szerzeteseink lelkivilágát kimvelték. Mennyivel tartalmasabb a tudásunk, (21

— 31.

1.)

ha a Sándor-kódex

nem

egy

említett

részletében

ügyetlenül elmondott legendát,

hanem egy Terentius hatása alatt dolgozó német apáczának mvét ismerjük föl ha tudjuk, hogy azon a magyar zsoltárok, melyeket Kinizsi Pál neje áhítata ;

emelésére olvasgatott, Petrarca tatják

lelki

küzdelmeit szólal-

meg; ha nagyszámú Fcnmcz-legendánkheni

Assisibl

az

Európára átterjed Ferencz-cultus nyomait látjuk meg ha a példákban és legendákban, melyekkel kódexeink el vannak árasztva, fölismerjük azokat a hidakat, melyeken a középkor híres erkölcstanítói és prédikátorai nyugatról eljutottak hozzánk s elhozták magukkal a mesés kelet s a klasszikus ó-világ egész

;

87

liosszúólet vándorait, a

néphagyományba

is

elvegyül

mese- és mondatárgyakat.

Mindezeknél fontosabb, mert egész középkori irodalaz a megállapítása, hogy

munkra jellemz, Katonának

kolostoraink szorgalmas munkásai

különös

szeretettel

fordultak azokhoz a vallásos munkákhoz, melyekben a

kor romantikus szelleme a legélénkebben tükrözdött.

Abban a korban, mikor a nyes eseményei

a

lovagregényeket keltették

ban

is

sokból

lovagvilág kalandos, regé-

irodalomban

világi

életre,

a

fölvirágzik a regényes költi irány, a

szövd

romantikus

az egyházi irodalom-

mesés voná-

legendák, a csodálatos, a valószerség kor-

látain tulcsapongó példák és történetek, az ekstatikus láto-

mások. Ezekhez a bizarr alkotásokhoz természetszerleg

vonzódott

melyet az

a

középkor

aszkéta

élet

szerzeteseinek képzelete, a

amúgy

is

fölcsigázott

;

nem

ha kódexeinknek az a kis töredéke, mely a másfél századig reánk nehezed török iga alatt elkerülte a pusztulást ós tfízhalált, nagyobb felében a középcsoda,

kor

vallásos

szellemének

rizte meg, az eleven,

st

tarka, rikító

csillogó

alkotásait

színekkel festett ké-

peket, s csak kisebb felében a száraz, scholastikus szel-

lem

egyházi hagyományt, «a szilárdabb alapozást és

vaskosabb gerendákat, a theologiai tudomány nehezebb

Középkori vallásos irodalmunknak ez a romantikus jelleme jóformán egyetlen emléke népünk apparátusait.!)

regényes iránti hajlamának, mert kedveztlen politikai és társadalmi viszonyaink miatt a világi költészet nem ersödhetett meg, úgy hogy ennek elmaradt vagy elveszett alkotásaiért csak azok a romantikus emlékek nyújtanak némi kárpótlást, melyek amint a viharverte

madarak idegenbl hozzánk

tévedve, tépdesett szárnyak-

88

ideigoráig tartó

csonkáu-bénán, a kolostoroknak

kai,

békés menedékén hiizódtak meg.» Katona, a mint az utolsó megállapítása mutatja,

nemcsak másként látta a középkort s annak magyar irodalmát, mint mi, hanem mást is látott benne. Olyan jól ismerte, s olyan alaposan foglalkozott vele, hogy ha tovább él s folytathatja munszinte közhitté lett :

kásságát, a régi elméletek helyébe

újakat állítva egé-

magyar irodalom törtéa követelést, hogy Katona a

szen átalakította volna a régi

Ez a hit szülte azt eltanulmány után concentrálja

netét.

sok

nagyobbszabású

munkában

kör

kifogástalan

tudását és

hogy nem

Csodálkoztak,

juttassa

egy

módszertani jártasságát.

érzi

rendszeres összefoglalásának

és

erejét

érvényre széles-

s

szükségét

a

nem

ír

kutatásai

könyvel, miután

annyi értekezéssel gazdagította a tudományt. Jó emberei biztatták,

sürgették,

hogy

írja

lueg

a

magyar

eredményei szinte kötelességévé tettek. A föladatot mindig elutasította korán van még, volt a válasza. Ls mégis késn A mint elmaradt a folklore-katekizmus és a néplett mese-típusok, akként ez a terve sem valósult meg. Nem az erején múlt. Hogy volt a nagyobb compokódex-irodalom történetét, a mit eddig

elért

:

!

sítíóhoz

is

értékes írói

azt

tehetsége, életrajz,

mutatja Petrarca]^, ez az

mely nemcsak az

megszokott

tudományos apparátusával, hanem mvészien is szerkesztett képben mutatja be a középkor els humanistáját, beleállítva korába, s abból magyarázva. Katona tartózkodásának els sorban az a magyarázata, hogy tanulmányai a kódex-irodalmunknak csak egyik felérc derítettek világot, s úgy érezte, hogy az összefoglalást

még

a részletkutatások

befejezésének kell megelznie.

»:

:

;

89

Másfell nem bizott az eddigi elmunkálatokban. Mindannyiunknál jobban tudta, mennyi téves irodalomtör-

könnyelmen

téneti adat és

tudattá, s ez talán a

odavetett állítás vált köz-

kelleténél bizalmatlanabbá

tette

Mindennek maga akart legvégs forrásra ment vissza

az eddigi megállapítások iránt.

mindég

utána járni, s

a

a mint tréfásan mondta, Descartes elvére esküdött

dtibito,

nak

is

járt,-*'

ismeretességnek

De

még Arany

ergo sum. Jellemz, hogy

utána

állításá-

a megtestesült

a kit pedig

lelki-

tartott.

ennek a tartózkodásnak mélyebb oka

volt

a pár

szigorú önbírálata. Avval

ízben Köhler Eeinhold védelmére

szemrehányással

illették,

sorral, a

midn

írt,

«

kérdésekben

:

hasonló

úgy vélem, nemcsak mesterét,

hanem tudatosan vagy öntudatlanul maga-magát jellemezte:

is

melyet egy

Módszerének szigorúsága a kisebb

sem engedte

t

is

részlet-

soha odáig jutni, hogy

valamely tárgyban, a melynek roppantul elágazó szálait

korokon

és

népeken kutatni soha

el

nem fáradt, az aktákat

legalább egyelre lezárja s akárcsak ideiglenes következtetéseket vonjon le

Bármi

volt

búvárkodásának addigi eredményeibl.

is

az

tért ki a föladat ell.

sága, a

ok,

tudatosan,

meggyzdésébl

Bizonyítja egy kis verses apró-

melyet egy készül tudományos

dolgozatának

«verso))-jára vetett sebtiben, czeruzával

Elég ha én szántok-vetek, Oltogatok, nyesegetek Másra bízom az aratást, Másnak hagyom a szüretet. * volt,

Az Akdstyán-hegyrl czímü dolgozatában. Noha kétségtelen hogy Arany pontosan idézett, mégis visszament az eredeti

forrásra, s valóban talált olyan mozzanatot, melyet Arany, nem lévén rá szüksége, mellzött, ö azonban épen ezen adat segítségével vitte egy lépéssel tovább a kérdést.

90

íme, Katona munkásságának eredményei és értéke.

Nem

ha kimondjuk, hogy

jelentségüket,

kisebbítjük

az eredményeknél jóval

bámulatosabbnak

végzett, s a

tartjuk azt

eredmények kedvéért

a szellemi munkát, a melyet az

melyet csak a jegyzeteinek, kivonatainak,

másolatainak ismerje méltányolhat igazán. Ismerni kell

—

hogy saját, de nem azt a tömérdek anyagot, a mit tömérdek magára alkalmazott kifejezését idézzem

—

nyelven

irt

képe bontakozik

ki :

németül,

—

olvasott

még

irt

—

kétszerannyin

tudományok

szakismeretekkel.

átfogó

disciplináit

csak

francziául, olaszul és

általánosnál jóval nagyobb mveltséggel, a

A

polyhistor

elttünk, megáldva annak minden

és

legkülönbözbb

különféle

Egy

gazdag nyelvismerettel

öt nyelven, magyarul,

beszélt

számos

egybehordott.

forrásokból

jó tulajdonságával

latinul,

helyrl

ezernyi-ezer

apróságból,

polyhistorokat szinte óhatatlanul jellemz fölületes-

ség helyét

igazi

erények

philologus

foglalták el

:

az

aprólékosaknak látszó adatok megbecsülése, fegyelmeítél

zett

tehetség,

végtelen

lelkiismeretesség,

teljes

otthonosság a bibliographiában, páratlan szorgalom és kitartás.

Ennek

a két, egymással teljes ellentétben álló

típusnak összeolvadása adja

meg Katonának,

nak, jellemét. Kialakulásában nagy szellemi kívül, részét,

a tudós-

adományain

volt, hogy életének azt a mely a változatos benyomásokat legmaradan-

mindenesetre része

dóbbau tudja földolgozni, a 20-as és 30-as éveit, kütudományos disciplinák szolgálatában töltötte.

lönféle

Nem

részletezem

egyenként

vezetne. Csak azt a kettt

emelem

kiválóságait, ki,

messz*

a melyeket legérté-

kesebbeknek tartok. Az egyik az a szívós következetesség,

a melylyel

minden kutatá3ál;^n

eljárt.

Ha

talált

91

kis nyomot is, elindult rajta s nem nyugomíg a végs forrásig el nem ért. Ebben a tekintetben Katona philologusaink között párja nélkül áll. Vannak tudósaink, s elég szép számmal, a kik jóval

bármilyen dott,

több és sokkal jelentsebb eredménynyel gazdagították

tudományunkat, de a kutatás következetessége

nem mérkzhetnek

tekin-

Hányszor olvassuk, hogy egyik-másik kutatónk nagy buzgalommal nyotetében

mozván valamely irodalmi felé

haladás fáradságos

vele.

alkotás

útján

eredetét, a vissza-

megakad

:

tovább

nem

tud menni, mert forrásai elégtelenek, vagy olyan mun-

kákra volna szüksége, melyekhez férni

nem

tud

s

ezért

lemondva megelégszik közelít pontosságú eredménynyel. Katona mindég pontos eredményre törekedvén, ez az akadály eltte ismeretlen volt. Ha valamihez «uem íert», mert « közkönyvtárainka további vizsgálódásról

nem

csak annál jobban ingerelte, munkát, s nem nyugodott, míg kezébe nem került. Ha másként nem ment, elutazott Ha forrásai cserben külföldre egy könyv miatt is hagyták, addig kutatott, míg ráakadt a helyes nyomra. Nem túlzás, a mit Riedl említ Katona, ha egy köny30 vet olvasott, tudta, hogy a szerzje fölhasznált 20

ban

találliató»,

ez

hogy megszerezze a

!

:

—

hogy ezen kívül van még 10 - 20 könyv, mely a kérdést érinti s ennek a föl nem használt bibliographiai anyagnak is mindég utána járt. Nem Mózes volt, hogy vizet fakaszszon vesszejével a sziklából, hanem lelkiismeretes, tanult mérnök, a ki

könyvet,

de

azt

kutat, vizsgál és

A

is

tudta,

mér, míg rátalál a forrásra.

másik dolgozatainak módszere, az összehasonlító irodalomtörténeti módszer szigorúan tudományos alkalmazása. Addig a tárgy történeti vizsgálódásokban

92

gyakran még a forráskimutatásokban is az összehasonlítás nem volt egyéb, mint « a párhuzamos helyek rövid s nem is mindég pontos idézgetéseo, a tartalmi kivonatok puszta egymás mellé állítása, a történeti s

vagy

alap

lélektani

nélkül,

biztosítéka

egybevetés

mintsem a függés kimutatása. Egymásnak többé-kevésbbé megfelel részek, a melyek között Goethe inkább,

Mephistójának szavait idézve afehlt leider nur dasgeistige Band!» Katona evvel szemben a módszeres eljárásnak

következ

lépéseit állapította

meg:

ismeretes fölkeresése és lehetleg esetleges ismeretlen

rások megbírálása

;

a források

a

értékelése,

nem épen

lelki-

egybeállítása,

szerzjüknek kikutatása; és

ségestl, a valószíníínek a elkülönítése

1.

teljes

valónak

2.

a for-

a lehet-

lehetetlentl szigorú

a nemzedékrendi leszármazásnak meg-

3.

a közvetetlen forrás megannak kimutatása, mit és miért változtatott rajta a fordító. Ezeknek az elveknek szigorú alkalmazása Katona elméletét és gyakorlatát teljes harmóállapítása és igazolása.; 4.

jelölése s

niában mutatja,

s

ez teszi irodalomtörténeti tanulmá-

nyait olyan becsesekké.

A

forrás kimutatása

azonban az összehasonlításnak

csak egyik lépése, a második annak inegállapítása, mi lett az

eredetibl, a mint

évszázadokon, korszakokon

néptl a másikhoz vándorolt. Mi az a tárgyakban, a mi különböz korú és nemzetiség íróktól egyaránt megbecsülve, maradandó, lényeges, mi az esetleges mennyiben haladja meg az új szellemi termék a régit, vagy mennyiben marad el alatta. Úgy látszik, mintha ez a kérdés, az összehasonlításnak át egyik

;

esztétikai

és

Katonát.

Nem

psychologiai

egészen így

nem

fele,

áll

a

érdekelte volna

dolog.

Hogy jobban

93

vonzotta az els lépés, a forrás

kez tudományos

föltalálásában

élvezet, az kétségtelen,

jelent-

de hogy volt

érzéke a föladat másik fele iránt

is,

azt egyes elszórt

esztétikai megjegyzésein kívül (p.

o.

Tundal látomá-

sával kapcsolatban, a Dhciplina clericalis és a Teinesvúin Pelhárt példái,

A

Teleki-codex legendái

czím

dol-

gozataiban) leginkább Shakespeare Gymhelinejévöl

írt

tanulmánya mutatja. Hogy mégis többnyire megállt az els lépés után, azt vizsgálódásainak természete hozta magával. Olyan területen kutatott a tárgyak élete után, a melynek épen az az egyik legjellemzbb vonása, hogy az utód többnyire megelégedett a régibb

emlék puszta másolatával. dalom, a milyen termékeny pusztán

a

A középkori mezt nyit a

tárgyak vándorútja

köti

le

egyházi irokutatásra,

ha

figyelmünket,

olyan kevés alkalmat ad, fként annak magyar

nyelv

Ebbl a szempontmunka annál hálát-

része, az esztétikai vizsgálódásokra.

ból igen terméketlen

talaj,

s

a

magyar szerzeteseink a középkor közös irodalmi kincseit, ha nem másolták, akkor rontottak rajta. A mi esztétikai becs mégis akad kódexeinkben, annak jelents részét módszeresen földolgozta és finom ízléssel értékesítette Beöthy Zsolt A sizéppnnai elbelanabb, mert

széléí-íhen.

Nem

csoda,

ha

Katona csak elvétve

vállal-

kozott a kimutatott egyezések alapján esztétikai ítélet

mondására. Vájjon abban, hogy épen ezt az esztétikai tanulságokban medd irodalmi közösséget választotta kutatásai állandó tárgyául, része volt-e az esztétikai mél-

tatásokról való idegenkedésnek

is,

vagy pusztán mint

tárgytörténetileg rendkívül hálás terület vonzotta,

mérnk

eldönteni.

nem

i»4

X.

Katona irodalmi munkássága az közi érdekességü terrénumon folyt az ország határán túl

külföld

is.

is,

és

által

le,

hogy nemzet-

figyelmet keltett

eredményeirl tudomást

Sa mi viszonyaink között ez

vett a

igen jelents ered-

mény. Finn-ugor nyelvünk egészen elkülönöz a nyugat tudományától,

fként a nemzeti

a hol tudósaink a legnagyobb

Annál nagyobb elismerés tárgykörének

disciplináink

meg

illeti

egyetemes volta

által

Katonát, hogy s

meretétl támogatva a külföld számára

tvé

tette

Az

eredményeit.

terén,

sikerekre tekinthetnek.

az

nagy nyelvisis

hozzáférhe-

általános méltánylás,

magyar tudományra benne nemcsak a tudóst, hanem

melylyel nyugaton találkozott, a is jó

a

világot vetett,

magyar

tudóst

is

megbecsülték.

Különösen három stúdiuma szerzett neki igen jó hírt a néjjhagyományok kiaknázása, Ferencz-tanulmányai ós Pelbártra vonatkozó kutatásai. A folklóré, melyet sohasem sznt meg teljesen mvelni, nemcsak régi barátait, Krohn Károlyt, Cosquin Emmanuelt kapcsolta hozzá állandóan, hanem újakat is megnyert neki, a franczia H. Gaidozt, a belga Destrée (lyulát, a gráczi Ive Antalt. Majd az assisi «Poverello» életével sa reá vonatkozó legendákkal való foglalkozás a Ferencz:

rendi tudósokkal tier tanárral,

s

az Assisi Ferencz kutatókkal, Saba-

a Sludi

Francrscani elnökével, Fiumi-

Koncalli gróffal, Eegolo Casalival hozták összeköttetésbe,

st

az assisi nemzetközi Sz. Ferencz társaság (Socielá

Intemazionale di

Stui

Franccí^cani)

«méltányolva

azokat a tudományos szolgálatokat, melyeket a középkori legendák

némely homályosabb részleteinek meg-

95

fkép

világításával,

Assisi Sz.

Ferencz életére vonat-

források közlése

kozó kiadatlan

tagjává választotta.

A

füzettel (Trés variae

által tetts,

1902-ben

kitüntetést egy kis latin

Narrationes Nativitath

S.

nyelv Fran-

meg, a melyben a szent csodálatos születésének mondáját három változatban (Temesvári Pelbárt, a Vinea S. Francisci, Virginia-kódex) lenyocisci Ass.) hálálta

matta és kettejüket latinra fordította

kez

évben

Societü

a

(1904..)

A

követ-

húsvéti közgylésén Assisiben

megjelenve, a társaság vezetivel kötött irodalmi ismeretségét

meleg barátsággá

fejlesztette.

hosszú ideig a legnagyobb

meg

azokról a

«

még

Sabatier

elragadtatással emlékezett

feledhetetlen napokról*,

a

melyeket

együtt töltöttek.

Mind ezek kokkal

s

tisztelik

külföldi

a többi

meg

—

a mit

hozzá más, csak egy különnyomat

nem

tudós

könny s

nem

elérni,

üres bó-

nem

kell

egy udvarias levél

pusztán méltányolják munkásságát,

hanem

—

a leg-

több egyenesen azért fordul hozzá, hogy tanuljon tle.

Van olyan

is, a ki egyedül Katona nevét ismervén a magyar tudományos világból, igen különös természet kéréssel fárasztja. Az egyik, az említett H. Gaidoz

a katholikus autonómiáról kér fölvilágosítást, a másik,

Zibrt

Cenek

dr.

prágai egyetemi tanár

meg

a Mátyás

királyra és Beati'ixre vonatkozó irodalom iránt érdek-

német tárgytörténészek közül Christoph Menánderre vonatkozólag kér tle adatokat (1908), s megköszönve a küldött aérdekes közléseket*, hozzáteszi, hogy azóta hiába kutatott, Katona adalékait újabbakkal nem tudta ldik.

Bolté

János, a

egyike a legkiválóbbaknak,

gyarapítani.

A

legtöbben

azonban

Temesvári

Pelbártról akar-

!

'.i4>

tle megtudni.

nak egyet-tnást

Csehek

Polivka),

(G.

oroszok (Kulakovszkij Julián), németek (Lohr Erwin), francziák (Sabatier Pál), németalföldiek (R. van Ostroy, !i

bollandista),

st

amerikaiak (Milton A. Buchanan)

fordulnak egyenesen

vagy Becker Fülöp Ágost közha egyebet nem kapnának, legalább a Specimen rt elenclms czím müvét kérik tle. A legjellemzbb azonban Cosquinnek, a kiváló franczia

vetítésével hozzá s

folkloristának

Katonától,

(1903

kérése.

igaz-e

az,

okt.

,

mit

a

Azt

24.)

Cosquin,

régibb dolgozatában, hogy Pelbárt 1500

kérdezi

állított

egy

Rómá-

körül

ban lakott! A jegyzetét, a melyre támaszkodva ezt annak idején említette, elvesztette, s most Katonát kéri, állapítsa meg, milyen forrásból vehette ezt az adatát

A

legmeghatóbbak mégis egy egyszer ferenczrendi

szerzetesnek, a németalföldi Kruitwagen Bonaventurá-

1903- 1905 között

nak,

írt

Olthatatlan tudo-

levelei.

mányszoraj égett benne, de mivel minden vezetés híján

mint volt

autodidakta

teljes

a

tudományokkal.

mesterhez

ntt

föl,

tanácsokat,

fordul,

oldandó

feladatokat

ellenére

rászánja

igen

Katonához

kér

és

sok küzdelme

mint

ismeretlen

kap

is

tle,

s

érett

akarok

azok

hibájába

esni, a kik

kiemelve,

—

fként a

nemzetközi disciphnákkal foglalkozó tudósaink landók a külföld azt

közvéleményt

— haj-

véleményét kelleténél többre tartva,

értékben a hazai

helytelenül.

kora

magát, hogy Katona Ferencz tanul-

mányai kedvéért megtanul magyarul. A külföldiek magasztalásait ilymódon

nem

meg-

útbaigazításokat,

A dönt illeti,

s

bírálat

szó

fölé

emehii.

Bizonyára

mégis a hazai tudományos

a külföld

szakemberei

is

téved-

97

vagy,

hétnek,

a

mire

sajnos sok a példa,

megvesztegetheti politikai és

faji

ítéletüket

De

idegenkedés.

két-

ségtelen, hogy bizonyos esetekben nagyobb súlya lehet a külföld ítéletének, fként ha méltányló. Nagy súlyát azonban más mozzanatok adják meg. Nem azért kell többre becsülnünk a külföldi tudósok elismerését, mintha a külföldi fórum természetszerleg magasabb, mert tudományosabb volna, hanem egyszeren azért

—

mindenesetre sine studio nyilatkozik.

elfogulatlanabb,

A

szemében, a ki

tudós

külföldi

nem

ismeri az íiót

magyar szerz puszta név, s valóban annyit ér, mint a mennyit mvében nyújt nálunk a tudományos élet concentráltsága következtében,

és viszonyainkat, a

;

az irodalmi

m

elválaszthatatlanul összefonódik szerzjé-

nek személyiségével,

s

elbbirl

az

szólva, alig

tudunk

el-

vonatkozni az utóbbitól. S ha meggondoljuk, hogy a külföldi tudós,

elssorban a német, a lenézésnek bizonyos le reánk: a Katonának bven jut-

árnyalatával tekint

tatott elismerést joggal tekinthetjük kiválósága objectiv

mértékének.

De Katona a saját hazájában is próféta volt. Tudományos érdemeit elismerte minden hivatott tényez, tudósaink és tudományos egyesületeink egyaránt, s e véleményének nemcsak az említett kitüntetésekkel adott kifejezést,

hanem

bven

neki

juttatott

avval

részt s

is, hogy munkásságából épen a legnehezebbeket.

Az Akadémia, melynek egyik legszorgalmasabb (ilvasója volt, bizottságaiban

cniléklár

1905-ben

XV. kötetének egy

megbízta, hogy indítsa

A

sát.

régi,

a

szerkesztését bízta reá.

nagyszabású

meg

vállalata

I.

élére

majd

állította:

a Nyelvemlékiár új kiadá-

maga idejében hiányt

Kutoiia Lajos tanuhnányai.

föl-

foglalkoztatta s a Nyelv-

pótoló

Nyelv7

elavult, mert a puszta szövegközlósen s a kódexeknek bibliographiai leírásán kívül alig nyújtott egyebet, A fejld tudomány követeléséhez mérten

cmléktár

Katona kiadása a magyar szöveget a latin eredetijével párhuzamosan adta volna, a philologiai akribeia minden kívánalmát kielégít pontossággal, kimerít irodalomtörténeti bevezetéssel, pontos szó-, név- és tárgy-

mutatóval

A

ellátva.

vállalatból azonban, az irodalom-

nyelvtudomány végtelen kárára, mindössze a lelkiismeretes gonddal és nagy tudománynyal szerkesztett tervrajz készült el, eddigelé egyetlen emlékéül Katona eszméjének. Szintén korai halála akadályozta meg, hogy megfeleljen a Ki sfahuly- Társaság bizalmának, a mely t, noha még nem volt alkalma történet

a

s

tagjai sorába emelni, halála évében a Néphöllési

Gyj-

temény egyik szerkesztjévé választotta. Mennyi hasznos terv, mennyi nagyarányú vállalkozás reményét oszlatta köddé a fukar kezekkel mér sors !

Nem

kerüli el senki a sorsát

rendszerint

!

Ezt a szokásmondást

csak rossz értelemben veszik, de

A

a jó

áll

könyvében meg volt írva, hogy Katona egyetemi tanszékrl fogja terjeszteni tudomáláttuk, már 1885-ben tudták ezt ismersei nyát sorsra

is.

sors

—

—

csak az a kár, hogy ígéret,

olyan

késn

valósult

meg

huszonhárom évvel els fölmerülóse

1906-ban

Szóchy

Károly

ez az

után.

Az

halálával a budapesti egye-

temen megüresedett második magyar irodalomtörtékar nagy többséggel a bölcsészeti neti tanszékre t ajánlotta, s a felség 1908 febr, 4-ón a magyar s a külföldi tudományos világ nagy örömére ki Í8 nevezte. Az új állás nem volt az, a mit Katona kívánt,

a

mint

sokáig

vonakodott

is

benyújtani

a

99

kérvényét

pályázati

engedett.

szolásának

men

és

nagy

Bármilyen

tanszabadság, a rendes

a

un-

valóbaa csak jó barátai is

egyete-

az

kénytelen

tanár

szá-

a mot vetni az egész nélkül kára hallgatói országútjárói tudományok nagy alig térhet le. Katona rendkívüli tanulmányai, páratköveteléseivel

hallgatóság

s

a nép-

követeltek

volna,

lan tájékozottsága a középkori irodalmakban

hagyományokban különleges

állást

és

olyant, a milyent a kar régebben szánt neki, a mely-

ben minden korlátozó tekintettl menten a maga nagy tudományát pusztán tudósok s nem tanárok nevelésére használhatta volna. Föladatának azonban így is iparkodott megfelelni. Bár a magyar irodalom történetét összefügg eladásban tanította s megtartotta a hagyo-

mányos

s

monographiai szellemben körben maradt, de azt gaz-

tárgyát

kereteket,

fogta föl

aránylag

szk

dag tartalommal töltötte ki. Két-két féléven keresztül a magyar középkor történeti és vallásos irodalmát és a XVI. század elbeszél költészetét tárgyalta,

nemcsak minden felérl

megvilágította,

s

tárgyát

hanem

—

f-

képen az irodalmi termékek forrásainak kimutatásával foglalkozván

—

hallgatóit a kérdések

tudományos

dolgozásába, az összehasonlító irodalomtörténeti

föl-

mód-

szer ismeretébe és használatába is belevezette.

Még nagyobb

el szemináriumi óráin. Az szemináriumoknak egyetemünkön

hatást ért

irodalomtörténeti

vannak.

Gyulai tanári míl-

egyáltalán

szép

ködósének

értékesebb fele a szeminárium falai között

érvényesült,

itt,

traditiói

bizalmas

érintkezésben

hallgatóival,

szinte észrevétlenül szivárogtatta át beléjük a lett,

határozott esztétikai

ország

tanárvilága

még

ítéleteit.

a

maga

fej-

Annak, hogy Magyar-

legjelentékenyebb külföldi

lOí)

alkotásokat

is

Gyulai

értékelésével

tekinti,

nem

any-

nyira eladásaiban és könyveiben, mint inkább ezekben a szemináriumi közlésekben

van magyarázata. S milyen

figyelemmel, türelemmel hallgatta

mennyi

meg

dolgozatainkat,

becses útbaigazítást köszönünk neki

tosan éles szeme

egyik-másik

menten

nem

része

észrevette,

Csodála-

!

ha tárgyalásunk

illeszkedett bele szilárdan az

ha egyik-másik érvünk, föltevésünk ingatag alapon állott, ha szavakkal akartuk elleplezni tudoegészbe,

mányunk

hiányait.

Gyulai nyomdokain

riumi órákon

leszállt a

eredeti jelentésében vált,

haladt Katona

kathedráról

—

is.

A

szeminá-

— a szónak nemcsak

közvetetlenné és közlékenynyé

kérdéseket tett és várt, vitatkozott és vitatkozásra

buzdította

tanítványait.

nyos alapról

történt,

Az ellenmondást, ha tudomá-

mindig szivesen

vette,

még akkor

ha valamelyik hallgatója olyan tárgyról szólva, a foglalkozott, tle eltér eredményre is melylyel

is,

jutott.

St

nemcsak együtt

elismerése ilyenkor volt a legnagyobb. így hanem valóban

vezette a szemináriumi órákat,

dolgozott

hallgatóival,

dolgozott. Föladatokat

bocsátotta a

maga

tzött

st néha

helyettük

is

ki nekik, rendelkezésükre

páratlanul értékes könyvtárát,"^' meg-

szerezte a nehezen hozzáférhet forrásmveket,

megbe-

szélte a dolgozat tervét, átnézte és behatóan, de a leg-

nagyobb jóindulattal megbírálta a kész

részleteket, s a

* Könyvtára, mely Semsey Andor bkezségébl a M. Tud. Akadémia birtokába került, kötetszámra nézve nem volt nafívon

gazdag, de annál értékesebb a benne foglalt ritka vagy költséj^cs a ezért neforrásmvek miatt. Igazi jelentségét az adta meg vezhettem páratlannak hogy rendszeres, tervszeres összeállításban megvoltak benne az összehasonlitiS irodalomtörténet és folklóré

alapvet munkái.

101

legnagyobb tapintattal utalt a hiányokra. napvilágot

szem

nem

utólag

is

hogy egyik-másik vonását Katonának

fölismeri,

szellemi,

is

Még

melyben az avatott

értekezés,

egy-egy

lát

hanem

vonta

ujja

testi

!

A

kikben

mindenképen igyekezett megnyerni s megtartani a tudománynak, még arra is méltatta ket, hogy bevezesse családi tehetséget ós igyekezetet fedezett

A

körébe.

gráczi

nem

példa

föl,

azokat

vesztette el erejét,

bár

Katona visszaemlékezett, milyen ösztönz hatással volt reá mesterének bizalmas jósága, s most ugyanavval a szeretettel, a egy negyedszázad pergett

melyben neki Itt,

le

azóta.

volt része, bánt tanítványaival.

válogatott tanítványai bizalmas körében, bonta-

gazdag szelleme. Fölszabadítva

kozott ki valójában az

magát az eladás bilincsei alól, lenebb módján tanított s tréfás

a

társalgás közvetet-

ötletekbe, váratlan for-

dulatokba rejtve csepegtette lelkükbe a

maga nagy

tu-

dományát. Ekkor volt igazán elemében, ekkor ismerték meg tanítványai az igazi Katona Lajost. Elttünk is, a kiket barátságára

mének

akkor tárult

méltatott,

midn

föl szelle-

mindennapi társalgás fesztelen hangján szólott hozzánk. Rendkívül szellemesen társalgott, akár a közéletet mozgató kérdésekrl, akár a tudománynak még vitás igazságairól volt szóNem könnyed tréfákban, csillogó, de szappanbuborékegész gazdasága,

ként szétpattanó ötletekben

hanem

—

jelentkezett szellemessége,

—

hogy úgy mondjuk

Megjegyzései, gondolatai,

a

ötletei

tudományos mezben.

mélyrl

törtek

föl,

a

tudósnak lelkébl, de hirtelen, a pillanattól inspirálva. A kapcsolatok szokatlanságát jellemz erejük, merészségüket találó voltuk igazolta. közelébe

vitt,

fúr

és

A

paraszt,

kit a jó sorsa

Katona

tudós és gyermek,

n

102 férfi, egyaránt megérezte, hogy egy nagyesz, mozgékony elméj, az életet nyitott szemmel járó férfiúval áll szemben. Innen volt tekintélye még azok eltt is, a kik tanulmányaik eltér iránya miatt benne csak a szellemes, gondolatait kristálytisztán fogalmazó embert

és

méltányolhatták

gazdag tudóst.

s

nem

Igazi,

egyszersmind az ismeretekben

megért

lu'vei

természetesen a tanítványai.

philologusok voltak, tanárai, kartársai ós

Ezért

kísérték a szakemberek

olyan

osztatlan rokon-

egyetemi mködését.

szenvvel az

Sajnos, az a rakás kenyér, a melyet Mikes szerint

mindannyiunk számára tartózkodásunk változatos helyein lerakott az Ur, Katona számára nem volt nagy, s fkép az egyetemre jutott belle kevés. Az állandó, megerltetett

munka

következtében talán gyorsabban

hogy ennyire a végén sem gondolta. Gyönge szervezete ellenére komolyabban nem volt beteg, tulajdonképen még nem is betegeskedett, csak gyöngélkedett. Az a is

fogyott,

jár,

még

figyelmes,

anyja és

mint

kellett volna, de

családja

önfeláldozó

h

felesége

gond, ápolták

melylyel

a s

az élet

öreg

minden

édes kelle-

metlenségét, terhét anyagi gondját távol tartották tle.

-könnyvé tették életét, már test, munkának él ember naszkodott

a mennyire egy tördött sorsa

ugyan gyakran, hogy

munkát,

de

ményeit,

nem

látva

könny

fáradt,

lehet. Pa-

nem

bírja a

kutatásainak újabb és újabb ered-

kerestünk benne mást, mint a tudósnak

ártatlan kaczérkodását.

1910 júniusában pár napot töltöttünk együtt Dunán-

!

103

nyargós

melynek árnyékos

parkjában,

túl egyik kies utait,

páratlanul szíves házi gazdájukért

Bár így abban a környezetben

is

nagyon

nem

élvezte a természetet

leket írt feleségének. Iparkodott

is,

kedvelte.

a melyet otthona

volt,

után legjobban szeretett, állandóan lehangolt bírta a járást,

ka-

fáit,

lágyan hullámzó tavát önmagukért

volt,

nem

borús leve-

s

ugyan hozzánk

alkal-

mazkodni, a kik Eousseau jelszavát követve, élveztük a gondtalan

életet

hogy nehezére

szép

a

s

esik.

Egy

természetet,

este a

Elmerengve nézett Vörösmarty agyoncsépelt

nyörködtünk.

végig

mikor

sorával

hozzá, folytatva a verset azt felelte,

tnek, kincs,

— —

tlem

gyönyör

hír,

—

Hát mi? Az er, a

nem

de láttuk,

naplementében gyöa

tavon,

igaza van a köl-

boldogít.

kérdeztem.

testi

er

—

s

fordultam

volt

a

—

Ha

örökre

el-

válasz.

függene, athléta szeretnék lenni

Másfél hónap múlva,

1910 aug.

pihent gyönge, fáradt szíve.

3-án

KATONA LAJOS IRODALMI TANULMÁNYAI FOLKLÓRÉ

A NÉPKÖLTÉS A NÉPLÉLEKTAN TÁRGYKÖRÉBEN.

Ha csupán a magyar és a vele mveltségi érintkezés indogermán culturnépek szkebb körében maradunk,

a

nemzetet

népet,

jelent

szavak

eredeti

értelmeként leginkább két fogalom köré kijegeczedett

Az egyik (pl. a latin populus, magyar nép) csakis a tömeg, a sokaság fogalmát ragadja ki a népet jellemz vonások közül, tehát valami merben küls vonásnál állapodik meg. A másik (pl. a latin gens, natio, a magyar nem-

jelentés világlik

német Volk

zet,

s

ki.

talán a

már

a szláv narod)

kissé

mélyebbre

hatol és az

okfejtésnek legalább kezdetleges fokát mutatja a népiség mivoltát kutató emberi értelem

Ebben ugyanis már

munkájának

útján.

a közös származás tudatának vagy

emlékének összetartó és egybefz kapcsa jut kifejezésre, mely nemzedékrl-nemzedékre szállva, az ugyanazon söktl ered, vagy ilyenekül képzelt egyéneknek mind tágabb körét foglalja magába.

A

nép

és

fogalmánál mertetjelet

tummá,

a

is

még pusztán anthropologiai mert már szellemi ismeg a névadásnál dönt momen-

nemzet többet tesz

görög

e

fejez ki,

s&vog.

Ennek

tövében

népként a

;

lOS

közös

meg

életszokásúak, az

itt

Midn

egy-erkölcsüek

meglep mélyen e szó

a közös

járó

csoportját jelöli

görög

óletszokásban

nyelvszellem.

ismeri

egy néphez tartozás egyik legjellemzbb kor a nép

szó

értelmének mai

ethnologiai

nyos meghatározásához egyengeti az

A az,

néppel foglalkozó tudományok

a mely a népet

összességét

kezdetekig

az

fel

vonását, ak-

tudomá-

utat.'^'

sorában ugyanis

meghatározó tényezk fejldésük menetében egész a homályos alkotó

kíséri és a

és

tanulmányozásukból levonható

társadalom-élettani elveket

leszri,

is

óletszokást foglalja, a közös nyelv és

szintén a közös

egyöntet

világ-

néphez tartozás legkiemelkedbb jegyeinek háromságába. Ez az

nézet,

hitvilág

(mythos)

mellett, az egy

egymással szerves egységbe kotja

Wundt

olvadó

három

jelzek al-

szerint a néplélek tartalmát is ;**

háromnak közös hagyomány útján a

mind

életjelenségeként pedig legjobban a

nemzed ékrölvaló fönnmaradás, nemzedékre örökldés domborodik ki, úgy, hogy akár

* A nép és nemzet fogalmának szabatos meghatározása nagy nehézségeirl 1. Renan Ern tamilmányát Qu'est-ce qu'une nation. 1882. Ebben nyolcz rendbeü társadalmi alakulat vonul fel egymásután elttünk, a melyekre többé-kevésbbé ill módon valamennyire alkalmazható a nép, st részben a nemzet név is de voltakép csak annyiban illik rá a nép valamennyire, ha ezen csak az égyiivétartozás bizonyos nemébe foglalt embertömeget értjük a nemzet pedig csak azokra közülök, a melyeknél ez az együvétartozás a közös származás, vagj' a közös nyelv, vagy a közös kormányzat, vagy az államkötelék bélyegében, néha ezekbl többnek a jelzékében fejezdik ki. ** Ebben a háromban látja már Hunfalvy Pál is {Magyarország Ethnographiája, 48. 1.) a nála a nemzettel egyértelm nép kialakulásának fötényezit. lA nemzetit, úgy mond, tlesz nyelvé, :

;

A hit és a társadalmi szerfejtegetésekbl (48—51. 1.) kitetszöleg kezet az ehhez ugyanaz, a mi Wundtnál a mythos és az ethos. hite és társadalmi szerkezete által. »

fzd

109

bátran egybe

is

mány

legtágabb

A

népleiket

pedig jelöli

mind a hármat a hagyoértelm szavában. összetev hagyományok egyetemét

foglalhatjuk

egy aránylag

kelet angol

új

legszabatosabban, a miért

nemzetközi polgárjogot nyert.

E

szó,

a

az

szót

folklóré

id

alatt

angol

folk

elég rövid

is

(nem egészen az, a mi a német Volk) és az elavult lre ('csak körülbelül annyi, mint a német Lehre) szavak összetételébl Thoms Vilmos János alkotta, vagy használta legalább legelször mai közkelet értelmében. Thomsnak Ambrose Merton álnévvel jegyzett czikke ugyanis a londoni Atlienaeum 1846. aug. 22-iki számában a Folk-Lore szót ajánlja mindazon tárgyuk összefoglaló elnevezéséül, a melyek a népszellem bárminem nyilatkozatai és akármi tekintetben jellemz alkotásai. Mint ilyenek az ethnologia roppant tág

kör is

ismeretanyagához tartoznak, de

vajmi sokat és

nem

merítik

ki.

lap levelezje

sokfélét

Az

az

azt,

foglalnak

maguk teljesen

tudományos

említett angol

ajánlott szó

bár

egybe,

heti-

fogalomkörének tüzete-

sebb meghatározása czéljából egyebek közt a szokások,

hagyományos cselekvésmód, babonák, népdalok és közmondások (manners, customs, observances, superstitions, ballads, proverbs) kategóriáit sorolja föl, mint annak a hagyománynak az alkotó elemeit, a mi nála körülbelül

a

popular

antiquities

(népies

régiségek),

popular literature (népies vagy inkább népi irodalom, népköltés) kifejezésekkel körülbelül egyértelm.

tárgyakban

még annak

alá foglalni szokás,*

*

Meyer Gusztáv

is,

a mit

csak egy

(1885.) a folklóré

ma

része

a

A

fenti

folklóré szó

van meglehets

körébe tartozónak mondja

i

un rendszertelenül összeválogatva.

De annyi

e

csupán pél-

dául idézett kategóriákból és az új szóval féligmeddig

egyértók

régi elnevezésekbl is kitetszik,

egyfell a néphit és a rajta alapuló

hogyThoms más-

népszokás,

részt pedig a népköltés összefoglaló elnevezéséül szánta

a szerencsésen alkotott új mükifejezést.

rövidségén és képzékeny alkotórészei

voltán

Ennek férdeme

még

kívül

hogy

az,

jellemz értelmi árnyalatban térnek

el

a

velük rokonjelentésü people, nation ós science, literature szavaktól.

inkább csak

nyabb

és

rosabban

Folk

ugyanis

az

angolban

azt a népréteget jelenti, a

ma már

mely alacso-

még si hagyományokhoz,

elmaradottabb mveltségénél fogva ragaszkodik

ilyenekben gyökerez

az

vagy ilyeneket tápláló

nézethez és erkölcsökhöz.

szo-

az

világ-

lre szó is, bár más valami, mint

Másfelöl a

a német Lehrevel egytestvér, mégis

a vele egyjelentósünek látszó science, a szó valódi ér-

telmében vett tudomány, vagy a tulaj donképeni irodalom. Inkább csak azt a tudást és irodalomnak csupán fönntartással nevezhet költészetet lyet a szó

valódi

jelzi,

a me-

tudománytól

értelmében vett

és a

müköltéstl épen az különböztet meg, hogy évszázadokon, st néha évezredeken át a szájról-szájra s nemzedékrl-nemzedékre szálló hagyományban él, fej-

ldik

és tenyészik

és csak

Ez többnyire már kiveszben van

csak

írásba.

ingadozni kezd az

e

aránylag

akkor

hagyomány,

késn

foglalják

történik, a

mikor

vagy legalább

is

értelmi és erkölcsi alap, a melyen

inindazt, a miben a nép bens és küls élete minden irányba) nvilváuul mondáit, meséit és dalait, játékait és tánczait, liitét és babonáját, jogi felfogását, szokásait és erkölcseit, buniorát é.bölcseletét. (LVd//*' '""' ^tii'li>-ii I. Hn. Berlin 1885.) :

111

felépült, kifáradt a

term

talaj,

a

melybl éltet ned-

veit szívta.

A lre juk

a

szóban tehát alkalmas

népszellem

amaz

megjelölését láthat-

nyilvánulásainak, a

összes

melyek átöröklödésüknél és faji jellegüknél fogva mintegy ösztönszerekké váltak vagy legalább is a reflexmozgások természetét öltötték az idk folyamán magukra s ép mint ilyenek nemünk lelki életében hajdanta általános, de ma már egyéb mveltségi hatások által gyérített és

részben

átalakított jelenségsorozato-

kat alkotnak.

Szemben állanak velük olyan gondol-

kodás-, érzés-

meg cselekvésmódok,

is

csak az

értelmileg

a melyek még ma magasan kiemelked s elbbre

haladott kisebbségnek sajátjai; de

ségnél

méivel

is

minduntalan a régibb

és

keverednek.

érzelmeivel,

A

még

ennél a kisebb-

fejldési fokozat esz-

hajlamaival

és

törekvéseivel

folklóré, vagyis a legtágabb

értelemben

néphagyomány tehát a néprl szóló tudományok körébe tartozik, mint e tudományok egyikének tárgya,

vett

nem

pedig mint azoknak egyik ága, mint talán a német Volkskunde szóval elég gyakori összetévesztése és vele egyértelmként vétele alapján gondolni lehetne. A német Volkskunde szóval ugyanis valóban hol az Erdkunde, Pflanzenkunde stb. analógiájára a néprl szóló tudományt (Kundé vom Volke), hol a nép tudását (Kundé des Volkes) jelölik. Helyesen azonban csak az utóbbit, a mikor is az angol folklóré szóval körülbelül egyértelmnek vehet.*

*

Megvan

ez az ingadozás a folklóré

értelmének kétfélcsége

közíitt a francziáknál is, a hol Gaidoz (Méhmiie V. 34.) a folklóréról szintén úgj- beszél, hogy az inkább módszer, mint tudomány ;

tehát elismeri, hogy

tudománynak

is

vehet,

nem csupán

a róla

líú

A néprl szóló összehasonlító és oknyomozó tudomány nevéül mégis csak alkalmasabb a nemzelközi a mely második

ethnologia szó,

grapbia pusztán leíró egyúttal

megjelöli

tagjában

azt

is,

az

ethno-

szemben világosan

feladatával

hogy a vizsgálatának

tár-

megismetörvényszerségének

gyai körébe tartozó jelenségek fejldésének rését,

okaik lehet felderítését és

kimutatását

is

közé sorolja.

feladatai

sokan az anthropologiával egynek

Legtágabb értelmében véve logia az

ember

ugyanis az anlhropo-

testi és szellemi

térl szóló tudomány,

Ily értelemben

is veszik.

természetérl és

éle-

mindazon ismereteknek rendszere, a melyek az emberre, mint természeti és történelmi

tehát

tényezk fejleményérc vonatkoznak. Vala

mivel szkebb jelentésében

csak

azoknak az emberi

életjelenségeknek vizsgálata, melyek az embert csupán

történelmi élete kezdetéig kisérik.

mében pedig pusztán tettel

az

faji jellegére és e jelleg

elfeltételeire.

Els

Még szkebb

ember testének

leírása,

értel-

tekin-

kifejldésének természeti

értelmében

anthropologia

az

az

ethnologiáéval azonos czél szolgálatába szegdik, mint-

hogy az ember testi-lelki

nyezkön

tapasztalati

tulajdonainak

megfigyelés

körébe

összességére a természeti

kívül a társas együttélésnek

is

es té-

nagymérték

fejleszt hatása van.

tudomány tárgyának. Jeanroy podig Grand Encyclopédie • Folk-Lorc » czikkében

így liatározzii niog a

szóló

«La scicuco de la des usagcs popnlairos.* De a népszóló tudományt czélbzorühb Völkcrkundo-nak nevezni már csak azért is, mert ebben a szóban az elrész tobbes-szánni legalább azt is megjelöli, hogy a néppel foglalkozó tudományok már természetüknél fogva összehasonlítok s így az összes népi k életében matatkozó analóg jelenségek oknyomozó tanulmáuyoz:i sara kell kiterjeszkedniök. littératnrc, des traditions et

rl

:

113

tól

Czélszerbb mégis az etimológiát az anthropologiámegkülönböztetni s inkább melléje, mint alája

rendelni.

Az

utóbbit tette

Waitz,

pl.

a kinél az an-

thropologiának az ethnologia csak egy alárendelt (Allfiemcine Etlniogmphie liogy az

Homo az

antliropologia

§.

1.)

szerintük

megegyeznek abban, az embert mint a

Sapiens állattani fajnak egyedét

embernek

feje-

ellenben Miiller Frigyessel

zete. Heilborn-*' és Sehurtz*->'

veleszületett

tekinti,

és lelki

testi

(!)

tehát

tulajdonaz

egyes

emberben már bizonyos társadalmi egyesülés

tagját

ságaival

foglalkozik;

holott

ethnologia

az

nézi.***

Kaindl az anthropologiát, a mely nála német néven Völkerkunde, az ethnologia (Völkerwissenschaft) alap-

vet tudományának

tekinti, míg a folklore-ral egyértelm Volkskunde szerinte az ethnologiának az az ága, mely e tudomány inductiv-összehasonlító mód-

szere

számára a szükséges anyag nagy részét besze-

rezni van hivatva. földrajz Schurtznál

gia

Az anthropologia is

h.

(i.

3.

s

s

köv.

mellette 1.)

még

a

az ethnolo-

alapvet tudománya míg mindazok az ismeretmelyek az ember valamely tulajdonságával ;

ágak, a

vagy tevékenységével foglalkoznak, tehát a nyelvtudo-

* AlUiemeine Völkerkunde, Leipzig 1898. ** KutcrJiismuí^ der Völkerkunde, Leipzig 1893. *** llunfalvy Pál e tekintetben szintén MüUer Frigyeshez csatlakozik és azt a nézetet vallja, liogy az anthropologia taz embert úgy mint állatot, természetes tulajdonságai szerint tekinti*, az ethnographia ellenben taz embert úgj' tekinti, mint tagját liizouyos erkölcsük, hagyományok és közös nyelv által megalakult társaságnak.* Az ethnographia és az ethnologia elnevezésekben Hunfalvy nem lát lényeges különböztetöket s ép úgy, mint a német Völkerkunde szóval, mind a népek leírását, mind HZ eredetükig felmen kutatást egybefoglal hatónak véli. (Id.

m,

47.

1.)

Kuluna LajuS

tíini(lnn'iii>/'ii.

I.

8

114

mány, jogbölcselet, erkölcstuD, statisztika, illetleg ennek demographiai része, az ethnologia segédtudományai. Vele való kapcsolatukból kiszakítva persze mindenik önálló tudomány is, a mint hogy csak oly ismeretrendszer lehet egy másiknak segédtudománya,

mely már önmagában is megállja a helyét, bár maga is mások segítségére szorulhat némely vonatkozásaiban. Az ismeret tárgyainak egya

viszont

fogva különben

mással való sokszoros összefüggésénél

mindenik tudományág annyira öeszefonódik a többiekkel, hogy hol ez szorul amannak, hol meg amaz ennek a segítségére bármelyik juthat a többivel szemben középponti helyzetbe, vagy lehet egy másiknak, mint középpontinak, a küllje. A tudományok elnevezésében tárgyuk mellett olykor meg van jelölve a szempont is, a melybl e tárgyat tekintik, vagy legalább a mód, a hogyan e tárgy gyal foglalkoznak. Az utóbbit látjuk az ethno-

is

;

graphia (néprajz) és az ethnologia elnevezésben,

nóptan)

(népisme,

mely megkülönböztetésre, mint az Hunfalvy Pál nem vetett nagy súlyt a

imént láttuk, Ellenben Eatzel* elválasztja a leíró néprajzot a kutató nópvizsgálattól, s az utóbbinak czéljául az elbbiben leírt

jelenségek okainak felderítését

tíizi

legalább a Néprajzi

nevében,

Hunfalvy

ki.

A magyar

de

nálunk,

Társaság és a Néprajzi

Múzeum

néprajz szószerint csupán az elsre

Pált

követve,

illik,

szót

e

valamivel

mert vele ép úgy, mint az említett társaság folyóiratának czímével, az EOtnotágabb értelemben veszszük;

graphiávsA,

*

felöleljük

Völkerktmde,

T.

az ethnologia

Leipzig 1887.

3.

és 5.

kiterjedtebb kö-

1.

115

rébe

lemz

:

a szorosan vett népleírást

tulajdonságok,

testi-lelki

okainak kutatását hasonlító és

nát

ismerettárgyakat és szemléleti

összes

foglalható

módokat

is

;

meg

a népet jel-

népéleti

jelenségek

a pusztán leíró mellett az össze-

oknyomozó módszerrel dolgozó

discipli-

is.

Ép

a

így

népköltés

szót

is

többféle értelemben

lehet és szokás is használni. Szorosabban véve csak a

költi,

néplélek összes

mvészi

a folklóré szóval

az

tehát

egész

szóbeli

nyilvánuló

népszokás minden

olyan

valamelyes

értenünk.

rajta

hagyományt

pusztán a költi alakba nyelvében

nyelvben

a

De mikor egynek veszszük, akkor ezeken kívül

alkotásait kellene

alája

öntöttet,

elemét,

nyoma

foglaljuk,

hanem a

lelhet,

nem

a néphit és

melynek a nép vagy a mely a

nép lelkének mvészi alkotó képességével valamin viszonyban van a mi a szkebb értelemben vett nép;

bármin irányban commentálja, magyarázza benne nyilvánuló néplelki mködések megérteté-

költést és a

törvényszerségük felismeréséhez hozzájárul. Mindez pedig az imént már szóba került néplélek

séhez,

tartalmát alkotja. gálat

A

vele foglalkozó

végs eredményeinek,

a

tudományos

megfigyelt

vizs-

jelenségek

ok- és okozati kapcsolatában felismert törvényszerség

megállapításának, a tömérdek egyedi vonásból a typi-

kus átlagok helye.

kihüvelyezésének a néplélektanban van a

Ez az egészen

a philosophiai

új,

mindenesetre a legifjabb ága már 1860 óta önálló

disciplináknak

folyóirattal követelt

magának

létjogot,* de áttekintlie-

* Lazarus és Steintlial Zeüschrift für Völkerpsychologie Sprachwissenschaft. Berliu und Leipzig, 1860. :

und

116

több rendszerbe csak napjainkban foglalta a

lelki élet-

jelenségek indactiv alapon való vizsgálatának, a psycho-

physikának pfnfcJtoUx/ie

nagy

mestere,

Wundt,

czím nagy munkájához

kinek

Völher-

a tervvázlat

már

alapvet munka maga csak most van megjelenben. Eddig a nyelvrl szóló els s a mythost és vallást tárgyaló második könyv 1888-ban

megjelent,*

míg

az

látott napvilágot összesen öt

vaskos

kötetben (1900

—

1909), az els és részben már a második könyv is idközben tetemesen bvített és átdolgozott második kiadásban. De már a tervvázlatból és az els résznek bevezetésébl is elég világosan kitetszik a szerznek a néplélektan tárgyáról és feladatáról, valarnint követend módszerérl való felfogása.

A

néplélektan

öntudat

azon

tárgyai

tényei

emberi psychének

az

mivolta a társadalmi tatkozik.

és

Wundt

az

szerint

jelenségei,

a

lényegesen

állatitól

szellemélet

emberi

melyekben az

különböz

eredményeiben mu-

Ezek az eredmények olyanok, a melyek létremár egyszeren az az egy

hozatalára az egyes embert

* Philonophiache

Studien IV. Üher Ziele und

Wegc der

Völ-

Nemcsak Wundtot, de Lazarust és Stcinthalt is jóval megelzte a mi Erdélyi Jánosunk a néplélek fogalmának megalkotásával. Már 1847-ben, a Népdulok és mondák U. kötete kerputjchologie.

végén megjelent, Népdalköltéxzetünkról czím taimlmáuyában írja ezeket «Van azonban az irodalmin kívül más tekintet is, melly szükségévé teszi, s ez a a népi költészetet a kor egyik és magyar nép lélektudománya.* Tehát jóval annakelötte, hogy a ncimzetközi tudományba a néplélektan (Vtilkerpsvchologie) mint tóbbé-kevésbbé szabatosan körülírt aterminns technicusn bevomilt, nálunk már megvolt nemcsak e tudománynak világosan megjelölt czélja és szükségességének élénk érzete, hanem kevés csupán azzal a csekély különbséggel, híján az elnevezése is hogy Erdélyinél a nép és a félektudomány még nem ötvözdtek szóösszetételbe s ebben a. nép és a lélek még nem forrott szorosabb egységbe. :

f

;

117

körülmény egyesre

is

képtelenné

nézve

teljesen

nélkülözhetk

volna.

lettek

nyelv és a nyelvben mint

fejld által

fogalmi

hogy azok ö rá, mint vagy legalább is Ilyenek mindenekeltt a

teszi,

fölöslegesek

szervében él, vele együtt

gondolkodás

;

továbbá

örökldés

az

mintegy második természetté váló hagyományos

szokás {e^oq, Sitle) kással

;

párhuzamosan

nemkülönben

a nyelvvel és szo-

alakuló, velük folytonos kölcsön-

hatásban, csereviszonyban álló

si

világnézet, a melyet

midn

jobb szó híján a mythos nevével jelölünk,

ezen

az ethnikus vallást, bölcseletet, tudományt, illetve in-

kább csak tudást

(az

angol

lre,

a

német Kundé)

értjük.

Mindezek egyfell mélyen belenyúlnak az imént

st

folklórénak nevezett hagyománykincs tárgykörébe, azt tetemes részében födik

;

másfell pedig az egyedi

psychologia tapogatódzásainak ígérnek az eddigi ered-

ményeknél biztosabbakat, a mennyiben tapasztalat és

önmegfigyelés

szk

a szükségkép társadalmi légkörben

ségek inductiv vizsgálatából

ez az egyéni

korlátain túl lépve,

fejld

lelki jelen-

gyarapíthatja a

maga

is-

meretanyagát.

Midn

a nyelvben,

hagyományos szokásban

és a

mythosban

látjuk az emberi szellemélet

nulásait, a

melyek csakis a társas együttélés fejleszt elemében képzelhetk el, ezzel az eth-

és

nevel

nologia

tárgykörének

egymásra való

szorosabb

azon nyilvá-

összetartozásban

kölcsönhatásban álló

három

és

részletét

meg. Ezek a szelleméleti nyilvánulások az emberiségnek népekre tagoltságában, egy-egy nyelv és irodalom életével jellemzdnek a legszembeszökbb

jelöltük

módon.

A

nyelv ós irodalom,

mint a népszellem

leg-

118

jellemzbb alkotásai

és egyúttal

alakítói,

tudvalévleg

egy az etlmographiánál és ethnologiánál sokkal régibb

tudománynak,

tárgyai. Ez a név a azoknak a nyelveknek irodalmaknak kezdetleges tanulmányozása korából

classikus és

szállott

a

philologiának,

örökségeképen

ókor

korunkra,

nagy nevel

mvelt-

a melyeket a görög-római

kell

megbecsülésébl folyólag jó sokáig, egészen a legújabb idkig a behatóbb tanulmányozásra egyedül érdemeseknek tartottak. A görög és római nép nyelvét, irodalmát és mvészóval egész szetét, magán-, vallás- és államéletét, ség

liatásának

mveltségét, lelkének egész gondolati, érzelmi és akarati tartalmát,

a

mennyiben

lékekbl utángondolhatólag állítható, a philologia

az a reánk és

maradt em-

utánérezhetleg vissza-

(az említett

lag a classica-pllologia) foglalja a

népekre szorítkozó-

maga tanrendszerébe.

Ez a philologia tehát a fentiek alapján nem egyéb, mint két, sokáig kiváltságos népnek a dolog terméholt nyelvekrl és kihalt népekrl szete szerint holt betre és néma emlékekre szorítlóvén szó

—

kozó

s

—

ennyiben korlátoltabb ethnologiája.

Ugyanezt az ismeret- és tárgykört mások a legtágabb értelemben vett raüveltségtörténelera neve alá is foglalják. Eljárásuk annyiban jogosult, a mennyiben az

ember

társas életében

kialakult lelki jelenségek és

ilyenekben gyökerez anyagi és szellemi alkotások és intézmények, melyeket a kultúra nevével szokás egybefoglalni,

mind történelmi fejldés

alapon tehát az összes néplélektani

eredményei.

tárgyak

az egyetemes müveltségtörténelem körébe

is

Ily

egyiíttal

tartoznak.

Csakhogy a néplélektan inkább csak a mveldésnek a tömeglélek jelenségeiben

adott

alapfeltóteleit

vizs-

119

gálja

;

már

pedig

a müveltsógtörténelem

tételek alapján

megindult idbeli

ok- és okozati

kapcsolatában

az ezen

fejldést

feltntetni.

fel-

igyekszik

E

szerint a

mveltségtörténelmi kutatás oknyomozás útján a jelen-

bl visszamenleg pedig

végs

tömegpsychologiához

a

eredményeit

történelem tanulságaiból szri lal,

hogy

e

tanulságokból

ságban

él ember

Ehhez

képest

egyéb, mint az

a

lelki

nép-

egyetemes

az

le

vezet

;

ez

mveltség-

azzal a további czél-

aztán megállapítsa a társa-

mködésének törvényszerségét. vagy

oknyomozóvá

világtörténelmi szemlélet

:

tömeg-psychologia és

alig

bölcselkedvé mélyített

Montesquieu és Herder út-

tör munkásságának gyümölcse.* Ezzel

el

van döntve az a kérdés

logia a természet-

is,

tartozik-e? Tárgyának testi oldalánál

életjelenségeinek

összes, testi és lelki feltételei (lakhely,

vajon az ethno-

vagy a történettudományok körébe fogva

s

e tárgy

természeti el-

növény- és állattermészettudományok segítségére

éghajlat, ásvány-,

világ) tekintetében a

fképen az embernek, mint társaságban él lénynek, mint valamely nép tagjának történelmi fejldés útján szerzett tulajdonait vizsgálja, szorul; de mivel

* Az egyetemes vagy világtörténelem fogalmának meghatározása és feladatainak kitzése körül elévülhetetlen érdemei vannak Lafiteau J. Fr. jezsuitának, ki már 1724-ben hangoztatta, Moeurs des sauvages américains comparées aux moeurs des premiers temvs (2. köt.) czim derék munkájában, hogy a népek puszta leírásával nem szabad beérni, hanem hogy lélektani egybevetések útján kell az emberiség társadalmi életének fejldését kutatni. 8 mindjárt maga ád erre példát, mikor az északamerikai (kanadai) indiánok szokásait a görög-római mythologia és a biblia némely elbeszélésével, ókori népek szokásairól és erkölcseirl szóló feljegyzésekkel hasonlítgatja össze. Analógiái ugyan sokszor helytelenek, a hasordítás alapja nem egyszer elhibázott, vagy nagyon szk kör de a vezérl szempont a mai tudomány ítélszéke eltt is teljes elismerést érdemel. ;

120

inkább

nézvést

való

ezekre

körében van a helye

kör

zású, legtágabb

;

st és

történettudományok

a

azonos a legmélyebb alapo-

legmesszebb elrelátású törté-

nettudománynyal.

A

fönti ekböl

kitetszik,

hogy a nép- vagy tömeg-

psychologiává bvült lélektan ugyanolyan

van az embernek, mint egyednek

és

viszonyban

társadalmi lény-

nek leírásával (anthropologia és ethnographia), továbbá az ezt oknyomozólag kiegészít történelmi kutatással

mint a milyenben

(ethnologia),

lények

szerves

milyenben a physika

ebbl

és az

Az

ily

a biológia áll a többi

leírásához és fejldéstanához; vagy a és

chemia a kosmographiához

önállósított geographiához és geológiához.

értelemben

vett

psychologia tehát arra törek-

mythos

három kategó-

szik,

hogy a nyelv,

riája

sorában feldolgozza az emberi szellem fejldésé-

és ethos

nek a történelmi búvárlat útján

felderített s az össze-

hasonlítás segítségével megvilágított elemi tényeit

els, a nyelv,

itt

természetesen

nem

szorosabb értelemben vett nyelvtudomány

nem mint dolat-,

a

tárgya, ha-

az irodalom, tehát az összes nyelvbeli gon-

érzelem- és akaratközlés

irodalom

Az

pusztán mint a

e legszélesebb

tudomány

is

eszköze

szerepel.

Az

fogalmában a költészet mellett

benne van. Amannak a mvészi ábrá-

zolás czélját szolgáló eszközei az aesthetikában,

emen-

methodikában találják rendszerüket. Az aesthetika azonban nem csupán a nyelvbeli kifejezés mvészi formában jelentkez részének, a költészetnek, hanem a többi mvészeteknek is elvtudománya* Ezek között a képzmvészetek a mythos-szal vannak a sokszoros kölcsönhatás viszonyában, A mythos ós vallás pedig az összehasonlító valJástudományhoz vezet, nek

alapelvei a

121

mint elvtudományhoz.

Az ethos kategóriájában nak elhelyezést a társadalmi rend, kormányzat

talál-

és az

anyagi életszükségletek megszerzésére és gyarapítására, fönntartására

és

elosztódására

munka

irányuló

tör-

mely részleteiben mint jog-, állam- és gazdaságtörténet ágazik el mindezek alapelveit pedig a

ténete, a

;

államtan

jogbölcselet,

(politika)

és

közgazdaságtan

foglalja rendszerbe.

Ezek

részben

és

már

ratszabályozó tartalma

a

mythos meg a

vallás aka-

együttvéve a néplélek

ethikai

melyeknek az értelmi fejldésével párhuzamos törvényszersége, a mint az a megfelel elvtudományok végs következtetéseiben összegezdik, némi elrelátást enged és ehhez képest teend jelenségeit teszik ki,

társadalmi

a a

A

intézkedéseket javasol.

ermtanából

levonható ezen

végs

társadalmi élet

következtetéseket,

mennyiben a múlt tanulságai és a jelen kívánalmai jövt alapozzák, a sociologia értékesíti. Hogy ekként

több

után végre

ezredéves tapogatódzás

értelm társadalmi mechanikája

is

élet

a legtágabb

tüneményeinek elemzése

beleilleszkedik

az

és

tudományok

exact

keretébe, az kiválóképen a Comte Ágost és Spencer Herbert nevéhez bölcseleti positivismus föérdeme. Az nyomaikon indulva aztán, az idközben

fzd

tetemesen fölhalmozódott néplélektani vizsgálati anyag els, nagyobbszabású rendszerbe foglalását, a fent vázolt

be

els az

programm alapján Wundt kísérletté meg. Még fejezett nagy müvének eddig csupán a két

nem

része

emberi

van elttünk, s az öt kötet elme összefoglaló képessége

közelíthet tökéletességnek,

kivált ily

ban, vajmi ritka

mutatja

mértékét

;

mindenike által

magas s

meg-

életkor-

habár a

fel-

i

lil:>

dolgozott óriási

nem

anyag nagy

része, a dolog természete

elsrend

forrásokból meríthet és mindig ós minden részletben teljesen megbízható, azért egészében mégis a legbámulatosabb alkotások egyike lesz, ha a nagynev tudósnak hatalmas tervezetü épületét a még hiányzó harmadik részszel szerint,

így

nem

tet

volt

is

alá juttatnia sikerül.

n.

Mindezek elrebocsátása után most már talán felvethet a kérdés, megilleti-e a népköltést a középponti hely a néplélektan tárgyainak körében e

kérdésre els sorban

vagy csak

alkotó,

attól

átvev,

vájjon

függ,

áthasonlító

?

A

a

válasz

népnek

(assimiláló) és

hagyományozó szerepe van-e a népköltésben? A népköltés s a néphagyomány többi elemeinek figyelembe vétele els idejében, az iránta mutatkozó érdekldés legkezdetén, a fenti kérdésre abban a szellemben válaszoltak, a mely ez érdekldés természetéforrásaival és

vel,

czéljaival

megegyezett

leginkább

;

tehát ugyanabban a romantikus szellemben, a mely a

népköltésnek

s a

néphagyománynak

eleinte inkább csak

szempontú értékelésével szorosan összenéphez, mint minden eredeti, tsgyökeres

aesthetikai függ.

A

szellemi

nyilvánulás,

minden

igazi

mvészet

és jel-

lemzetes költészet hamisítatlan forrásához* azért tcrt «A való uemzoti poesis eredeti szikráját a köznépi daloknyomoznin, Írja Kölcsey Élfit és J.iteratura I. .50. 1. (1826.). Erdélyi János pedig 1842-ben igy ír a Kixfaludy-Társaságbau Népköltészetünkrl tartott székfoglaló beszédében «A tenger soha ki nem fogy felhibl, bármennyi eaö esik ilyen tenger a nép, az élet. Ha belle merít a költ, lesz, a ki öt hallgassa. *

ban

kell

—

:

:

123

elz

mert egy

vissza ez a szellemi irány,

iránynyal

ellentétben olyasvalamit várt és remélt tle, a

szükségét

élénken

hiába keresett. szintén vértelen

érezte

s

a mit

az

minek

elhagyott iiton

Az elernyedt mköltészet mvészetek felfrissítésére,

a többi,

s

megifjitá-

sára azért folyamodott ez az iskola a természetesnek,

ernek

ehhez az üdít kútfejéhez, hogy mindazok a bvös hatások, a melyeket e forrásnak tulajdonított, csakugyan benne rejlenek, és csak meríteni kell belle, hogy mindaz a csoda, a mire ezt a forrást képesnek tartotta ez irány, csakugyan be is következzék. Természetes, hogy a nép szellemének ilyen értékelése, ilyen felfogása, az az

és igazságnak

mert szintén

e

hitte,

szellem képességeirl táplált ilyen

a népet kellett

költnek, alább

is

az istenséggel

megközelít

a legnagyobb,

képest

—

csodahit

mellett

st az egyetlen majdnem egyenl, azt

a legnagyobb,

st

az

igazi leg-

ernek, egyetlen mvésznek tartani. Hozzá alkotó

tehetségnek

minden idk egyes költi

és

és

másfajta

—

mvé-

ha nem is épen kontárok legfölebb csak szerencsés utánzók és ennek az egyetlen igazi teremt ernek a tolmácsai vagy töredékei. Minden idk és népek nagy költi e tanítás értelmében csak azért és annyiban voltak nagyok, csak abban és az által alkottak nagyot és maradandót, örökbecst, mivel és a szei

mennyiben a nép lelkéhez sikerült férkzniök, e lelket mintegy a magukévá tudták tenni, illetleg az lelkük is ebbl sarjadt vagy táplálkozott, mint növény a

maga term

talajából.

legnagyobb költi

csak

E

felfogás értelmében a világ

a

maguk népének

s

e

nép

szellemének legjellemzbb kifejezi voltak mindabban, a

mi

értékeset alkottak.

lU

E nem

a mi

tanítás sok ignz mellett,

m- !y('n rejlik,

a

vagy

veszedelmes

túlzást

és

helytelenül

értelmezett

tények

alapján

keztetést

tartalmaz. Igaz és megdönthetetlen alapon

egy

is

félreismert,

épült

követ-

hogy valamely nép a maga koronagy egészében természetesen nagyobb eröösszeget tesz ki minden irányban, mint annak bármely, még a legkiválóbb egyénei is egyenkint. A túlzás és a hiba csak abban van, ha a nép áll

i

benne

i.

kat és

az.

átfogó

tereket

szkebbnek

szó értelmét kellnél

mveltség

alsóbb, a csekélyebb

véve,

azon csak az

néposztályokat értjük.

Már pedig mikor népköltésrl, néphagyományról egj'általán

szólunk, akkor

népéletrl

és

rendesen ebben

az értelmében használjuk a nép szót.*

Ha

tehát

nem

egész

az

ség a

és

szkebb eszmevilágú

hanem annak mvelt'-

alacsonyabb részét

mindjárt

következtetés

fenti

nemzet,

képest

csak a saját életköréhez

értjük,

megdl;

akkor

mert

az

ert önkényesen olyan néposztályra és társadalmi rétegre korlátozza, a mely ugyan sok j élességgel dicsekedhetik a többiekhez mérten, de semmikép sem lehet ennek az alkotó ernek a kizárólagos l)irlokál»;m. Avagy azt tegyük fel talán, hogy a magaalkotó szellemi

sabb mveltség,

ernek

a tágult

okvetetlenül

egyenesen

a

szemhatár ennek az alkotó a csökkentje, hanem A népköltés romantikus

nem csupán

incuolMJí

;'

túlbecsülésí'nck konihaii

.

.

.

némelyek nem állottak igen

* Imént, a folklóré szó értelmének körülírásánál, épenséggel is vetettünk a folk szónak erre a korlátozó, kirekeszt érteluióro, melylyel szorosan összetartozik, mert belle önként következik a lre szónak is bizonyos irányban korlátoltabb jelentése, iriiiit a milyen a ví'le rokonértelmü science vagy literasúlyt

ture szué.

125

ettl az akkortájt igen

messze

azzal kellette magát,

mely fleg

veltségnek kivált

mvészetek bizonyos

az

elernyedt,

általában,

elvénhedést,

tetszets

hogy

tanítástól, a

a raffinált

hanyatló

különösen pedig bágyadt

m-

koraiban a a

költészet,

modoros

utánzásra,

Az

virtuózkodásra való hajlamot tanúsítanak.

is

igaz,

hogy ezzel szemben épen az egészséges reactio természetes

jelenségeként

szokott

jelentkezni

az eredetihez és jellemzeteshez

a népieshez,

való visszatérés, vagy

egyelre legalább az arra való visszakívánkozás, majd pedig ennek alapján a megkívánt jobbnak,

st hova-

tovább az egyedüli jónak túlbecsülése.

Ennek a valódi értéknél magasabbra becsülésnek még egy dolog félreismerésében, vagy föl nem ismerésében látjuk az okát.

Az, a mit a népköltés

iránti

érdekldés els kezdetei korában népinek, jellemzn népiesnek néznek és becsülnek, nem is mindig a szó-

nak

olyan

értelmében

milyenben azt utóbb a zés veszi.

vehet

népi

fejlettebb,

Mert ha ilyen lenne,

jellemvonás,

a

tudományos elem-

aligha

találná a túl-

ságig mesterkélten, az agyonraffinálton megcsömörlött,

de

még mindig nagyon kényes

olyan ínycsiklan-

ízlés

dozónak, hogy valami újra, valami

ingerlbbre sóvár

vágyát véle kielégíthetni remélné. Csakis azért tetszik

meg neki

mert habár nagyon különbözik benne orvosságot és üdítt keres, attól még sem üt el oly merben, hogy ne tudua benne gyönyörködni. A miért pedig gyönyörködtetnek találja, az a megszokott tápláléktól elüt íz mellett is mindig még olyan valami, a mi hozzámérhet az eddigi érzetek értékhatározóihoz a mi ugyan nagyobb vagy kisebb mértékben mutatja az immár el-

attól,

a

mi

annyira, ellen

;

-

126

egyik-másik

tompult ingerek

elemét, de

még mindig

csak ezeknek az elemeknek az eddigitl eltér arányú

A

keveréke.

népköltéshez való visszatérés tehát tulaj

donképen csak egy úgyszólván mennyiségileg és nem minségileg másféle, talán csak régibb mköltéshez való elhajlás egy megunt,

azonban

elhasznált

hogy

avulttá lesz, úgy,

feledésbe merült

s

újabb

müköltéstöl, a mely

megszokása folytán szemben a régibb, már

fogásainak vele

a feledés porából kiásott kezd most

az újnak ingerével hatni.

Jellemz

példáit

ennek a szelleméleti

mutatja

lenségnek a népmesék vajmi szerényen

kezdd

Francziaországban, mely Perrault Károly

e téren kor-

meg; vagy Percy

szakot alkotó fellépésével indul

je-

divatja

és

Herder lelkesedése, amazé csak az angol és skót, emezé az egyetemes népköltészet balladai és lyrai részeért továbbá nálunk Erdélyi János buzgólkodása a magyar népköltés sokáig elhanyagolt mezején, melynek legszebb virágai régibb müköltésünk elvadult ;

kertjeibl kerültek az útszélre, a kimerült talajból er-

dk

s

eleinte,

rétek kövérebb televény-földjóbe.

mikor a népköltéssel

Egyáltalában

leginkább

felfrissítése czéljából foglalkozni, vele

a

mköltés

tördni kezdtek,

gyöngyeit koszorúba fzni érdemes és érdekes dolog-

nak

látták,

get a nép

képeni

akkor még egyfell

népköltés

között.

alig tettek különbsé-

mköltés

szája íze szerinti

Másfell

és a tulajdon-

meg abban

az

elfogultságban leiedzett a népköltést illetleg az álta-

annak mögötte valami erej tömeglélek rejlik, a mely az

lán uralkodó vélemény, hogy titokzatos

egyéni

alkotó

teremt

és alakító

er

szinte teljes kizárásával,

jóformán ösztönszer biztossággal szövi a maga eszme-

127

szálait

;

valami

törvényszerséggel

veleszületett

önti

remek formába a hagyományos anyagot. A mi ebbl a mi pedig igaz, az a mköltésre nézve is érvényes túlzás benne, az a népköltés terén sem igazolható. ;

Egyáltalában arra az álláspontra kell vészi és így a költi alkotó és alakító

ma már a mlelki erk te-

hogy lényeges különbség vagy a mköltés terén nincsen. A népköltés termékei is egy-egy emberi elme kohójában születnek csak abban térnek el nagyon jellemzn a mköltés szülötteitl, hogy ennél rendekintetében ez

helyezkednünk,

erk mködésében

a nép-

;

meg

sen

tudjuk a születés

körülményeit állapítani,

helyi

idbeli

és

s

egyéb

míg a népköltés gyümölcseit

illetleg ezek iránt sokszor a legnagyobb bizonytalan-

ságban maradunk,

s

telesebb esetekben

ismerjük;

nk, akkor bátran hetnk a szülöttét.

E

szerint

tehát

kivált a szerzt

a

a

csak a legkivé-

mert hiszen ha ismer-

mköltés rovatába

nem

népköltés

is

könyvel-

lenne

egyéb,

mint rendesen névtelen, ismeretlen nev költk alkotása Csalódnék, a ki azt hinné, hogy ezzel a magában helyes meghatározással a népköltés jellemz '?

vonásai közül olyant emelt

ki,

lényeges különbséggel választja

den ismeretlen

a

mi

el.

szerzj költemény

azt a

Hisz'

mköltéstl ekkor min-

a népköltés körébe

lenne sorolható; tehát akár a legmesterkéltebb sonett,

madrigál és sestina

is,

ha alkotójának neve nélkül

marad az utókorra. Ezt azonban senki sem fogja komolyan állíthatni. Másban kell tehát a megkülönböztet jellemvonásnak rejlenie. Aligha csalódunk, ha azt a népiség azon elemeinek ersebb kidomborításában keressük, a melyeket a mköltés is kiemelhet

128

több vagy kevesebb ervel,

ez a tudatosság,

alig van meg, hogy már az ösz-

mértékben,

viigy csak oly csekély

tönszernek

mindig tudatosan

elltiiben a népköltésben

szándékosság

a

ez

de ezt

míg

és szántszándékkal teszi,

szinte elemi

és a tudattalan biztosságnak

mködik. A mi továbbá

erejével

a népköltést a müköltéstl lényege-

hagyományok rajta a melynek ugyan a mköltés termékein sem ismerhet félre teljesen némi nyoma; de ez rendesen mégis csak olyan csekély érték, hogy alig jön számba, vagy csak kivé-

sebben

meg,

különbözteti

az

jelentkez alakító és átalakító

a

ereje,

nagy korhatárok közt nyújt számbavehemérlegelhetbb értékeket. A mköltés olyan termékei, mint az úgynevezett «naiv» eposzok, például a Homeros nevét visel görög hsköltemények, vagy

telesen és

tbb,

Nibelung-ének is mutatnak egyes részleteket, a melyeken meglátszik, hogy nem az eredeti fogalmazás sztte, hanem a késbbi hagyomány toldta foldta beléjük. De ezek épen rikító színeikkel árulják el maa

gukat

korántsem

és

válnak

az

tételére.

Ellenben a népköltés

dolgozó

hagyományt ép

túlnyomó számában

az

csiszol,

egésznek

díszesebbé

termékein szabadabban

hogy

jellemzi,

az esetek

farag és javít az eredeti-

durvább tömbön lesúrolja a kezdetben érdesebb, kerekebb formába önti azt és idomtalanabb anyagot

leg

;

;

mind több kis

csínt és arányt visz belé,

remekmvé

míg végre egész

esztergálja ki a kézrl-kézre,

illetleg

szájról szájra adás többé-kcvésbbé hosszú útján.

Nem

mintha ez a folyamat olyan törvényszer lenne, hogy kivételt itt-ott ne szenvedhetne. De egészben mégis azok

közé a szabályok

közé

tartozik,

a

melyeket a

129 a mennyiben ezek a megersítenek körülmények zavaró hatására vetnek világot, a mink csak annál jobban feltetszvé teszik a szabályszer jelenség élettani feltételeit s ezek oksági

kivételek

csak

;

kivételek olyan

kapcsolatának törvényes rendjét. a

De a raiképen egyfell a népköltésben a meglévt jöv nemzedékre átszállító hagyománynak nagyobb

mint a mköltésben. úgy másrészt a népköltés jobban függ a megelz, a messze miiltba visszanyúló hagyománytól, szerepe és nagyobb játszótere

van,

mint a mköltés.

Ebben

viszont

alakító erejének és

saját

személyes

az

mvészi jellemének van nagyobb

és

egyén

értelmi,

tudatos erkölcsi

érvényesülésre

alkalma, mint a népköltésben, a mely inkább az átla-

hagyomáMindezek alapján még sem mondható, hogy a különbség a kett között bármely tekintetbl olyan nagy és lényegbe vágó lenne, mint a milyennek a népköltésért való gos,

a typikus gondolat- és érzésvilágnak a

nyos díszít elemekkel

stilizáló

kifejezése.

naiv lelkesedés korában, értékének túlságos felbecsüli a is

mköltés rovására megvolt

azonban

hitték és tanították.

legalább

az

a

sokáig érdemtelenül elhanyagolt népköltés a

népmvészet

és

az

egész

népélet,

E

túlzásnak

haszna, s

hogy a

egyáltalán

mint

minden

nemzeti sajátszerség és önálló létre való jogosultság alapja,

olyanok részérl

sülni, a kik

is

addig rá sem

figyelemben kezdett részehederítettek.*

Ezeknek az

* így Franczior szagban Louis-Napoloon, az akkor még elnöki czímet visel államf, csak néhány hónappal az államcsiny eltt, a mely ni. Napóleon néven császárrá tette, közoktatásügyi minisztere, Fourtoul, által rendeletet adott ki a Francziország egész területén gyjtend népköltés tárgyában. E nevezetes rendelet, N. Károly országában az ö hajdani törekvésének egy érdo-

t

Kutona Lajus tanulmányai.

I,

9

l.iU

alvó

érdekldése

okvetetlenül

felébresztésére

liangosabban kellett a harsonába

fújni,

s

kissé

olyan szép-

sem ártott a szegény Hamupipkét, a népköltés sokáig sutban

ségekkel és csodálatos erényekkel félreismert

kuczorgó tündérét, felruházni, a melyek részben csak rajongó lovagjainak élénk képzeletében és szere-

az

lemtl megvesztegetett szemében voltak meg.

Emberi

értelmünk kedves gyarlóságai közé tartozik s másrészt fajunk skori gondolatszegénységének és jóra való restségének az emléke, hogy minden nagyobb szellemi

elrelépésünk

bizonyos

ddik, a melynek

giája rendesen túll

meg

heroikus

nekilendüléssel kez-

mohósággal felserken enereleinte kissé a czélon. Másfell

fiatalos

olykor a késbbi józan

belátás

szerényebb ön-

mérséklésébl azt a tanulságos tapasztalatot vonhatjuk kitzött czél és a felcsigázotle, hogy a magasabbra tabb reménység nélkül még ezt a szerényebb eredményt

sem értük volna el, mert illusiókban ringatódzni szeret természetünk mindig csak a többért tartja érdemesnek azt a munkát is elvégezni, a mibe sokszor a kevésnek elérése is kerül. Néha azonban szerencsére fordítva

is

áll

a

apjának szamarait koronát

talált,

a

dolog,

s

keresni

mint a indult

bibliai s

Saul,

helyettük

a ki

királyi

tudományok történetében sem

egé-

szen példátlan az eset, hogy a szerényebb polczra ki-

kési utánzata, 1852 szcpt. 13-án következkép határozza meg a gyjtés kes

kelt és ej^yebek közt h czélját: iUn grand et

monument élévé au génié anonvuie et poétique dii peuple». Napóleont számkivetése idején, Svájczban tartózkodásn alatt, Firnienich, Gemianien* Völkemtiminen kiadója nyerte volt meg ez eszmének, a mely ilyen nagy arányokban még nzóta sem talált utánzásra. A gyjtött anyiig különben jórészt még azóta is kiadatlanul Lever a párizsi Nemzeti Kányftáiha.n. complet

131

tzött

czélt követve,

magasabbat

sokkal

sikerül elér-

nünk. így történt

azokkal

is,

a kik

eleinte

csak

koruk

agyonraesterkélt mköltészetének

hajszálfinom czikora

népköltés

üdébb,

túlhajtott

mvé-

nyáit

megiinva,

ertl

duzzadó termékeihez,

szetet

megint sforrásához, a természethez kalauzolják

vissza.

A

azért

fordultak

hogy a

Herderek

Montaignek,

nemzeti irány úttöri aligha olyan

szellemi

nálunk a népieshogy ezzel egy

és

sejtették,

mozgalomnak a sodrába kerültek

kább, mintsem azt megindították, a melynek

sejthet végczélja

az,

hogy valamikor, a távol jövben

az egész emberiséget egy egységes

kultúra testvéri

in-

ma már

kötelékébe

értelmi és erkölcsi

foglalja.

S ennyiben még

az imént vázolt ifjúkori botlások és tüzeskedések

sem maradtak üdvös következmények nélkül a népies hagyományok búvárlatának elég síkos terén. Itt, ha valahol, ismétldött annak az alchymistának az esete, a ki aranyat akart csináhii rült feltalálnia, a mivel

s

a porczellán-gyártást sike-

csakugyan aranyat érvé tudta

varázsolni az agyagot. Hasonlót nem egyszer láthatunk a többi tudományok történetében is, de kevés

tanulságosabb példát annál, a melyet a néppel foglal-

kozó

tudományok rendszerének

fokozatos

kiépítése

mutat. Itt

a helye, hogy

már most ennek

a történelmi alakulására

a rendszernek

vessünk legalább egy futólagos pillantást. A népköltésnek a néplélek és a népélet egyéb nyilvánulása] hoz való sokszoros viszonya, velük

bens

is

kapcsolatban és szüntelen kölcsönhatásban érezhet, hogy a népköltés behatóbb,

állása mellett

okfejt vizsgálata a népre vonatkozó tudományok it*

fej-

132

ldésétöl elválaszthatatlan,

bennük és általuk mind öntudatosabbá. mind szilárdabb elvekhez ós tett szert mind

ersödött jutott

és

ntt

nagyra,

velük,

vált

módszeresebb eljárásra.

A már

népköltés iránti általánosabb érdekldés, a mint fentebb

szülötte

;

érintettük,

tehát azon

melynek hatása jára

—

az

az

irodalmi

romanticismus

irodalmi ós mvészeti

alatt

—

él nyelvek

irányé, a

a classica-philologia és

irodalmak

mintá-

tudományos

rendszer és módszeres kutatását, az úgynevezett « modern* philologiákat látjuk kifejldni.* Él nyelvek és irodalmak lehetleg teljes és minden irányban kimerít tudományos feldolgozásáról, oknyomozó és genetikus élettanáról lévén szó, kikerülhetetlenné

hogy

e

nyelveknek

figyelhet élete

is

Már ebben

táj szólásaikban

mind behatóbb

legjobban

kutatás

vált,

meg-

tárgya

le-

minduntalan a vizsgálódás anyagának, a népnyelvi szövegeknek, nem csupán nyelvészeti, hanem egyúttal irodalmi szempontú értégyen.

kelése

is.

A

is

fölmerül

különféle

nyelvi

jelenségek

egybevetése

* «\Veil ic'h lernte, dass seine S]>ruchc, sein Recht und sciu Altertum viel zu niedrig gt^stellt waren, woUte ich das Vatermondja Grimin Jakab a DetiUche MyDtoUujie land crheben* Hasonló eszméket fejteget i. kiadása elszavának végén (184-1-). Ipolyi is Magyar MytholugiA]ii elszavában. (L. különösen a VI. felfogásnak a kési visszhangja, ugyanennek a romantikus 1.) S egészen másféle szellem korunkban igazán örvendetes kivétel, az a jóles melegség, a melylyel Sebestyén (Jyula A regnakTbi irt nagy tanulmánya végén megszeretett tárgyától búcsúzik s így -

zárja le tanulságos fejtegetéseit és kutatásait: íMidön az itt föleredményeket az Árpád-kori magyar költészet történetének átszolgáltatjuk, az a lélekemel tudat legyen jutalma fáradozásainknak, hogy ezután már aligha érezzük szegénységünket, ha lapozgatjuk a királyi regösökkel egykorú troubadourok, trouverek, jongleur()k, minnesiingerek, menestrelek, vngunsok és goliardok színdús történetét. » (1. h. U.W). 1.). tárt

;

133

nem vet a

pusztán a nyeld tények körében, hanem a nyelmvészi ábrázolás eszközéül használó irodalmi

termékek, mint ilyenek

ád

A

terén

dolog természetébl folyólag linává

fölhasználására.

mert a

önkéntelenül,

tehát

vizsgálata

népköltés

mind több alkalmat

is

módszernek

összehasonlító

az

összehasonlító discip-

is,

lesz.

minden irodalmi, st egyminden történelmi tanulmánynak okvetetlenül

Ilyenné kell különben általán

maga

válnia, mihelyt a

feladatát

a jelenségek

idk

mélyebbre alapozza

nem

leírással be

vagyis mihelyt a puszta

hanem fejld

éri,

folytán és térben eloszlólag

körülményeikbl, szóval a rájuk ható összes tényezkbl kívánja megmagyarázni, egyúttal pedig a bellük kiinduló hatásokat is fontosorát okaikból és fejleszt

lóra akarja venni.

A

népköltésnek tehát nemcsak a természettudomá-

nyok körében

van köze, st hogy bizonyos értelem-

ethnologiához

fölserdült

vele olyan szoros kapcsolata,

ben ennek a tárgykörébe vagy

szellem-

Amannak által

a

körébe

alakított

értend,

is

alanyánál

tárgyánál

fogva

és

a tisztán

philologiához

részben

sorakozik,

ez

a

annyiban, hogy benne a nép a

is.

alany

mi úgy

hogy a népköltésnek a nép elször

alanya, vagyis a megalkotója;

magát,

hanem

tartozik,

történettudományi

az

is

de viszont a tárgya

maga

önmagának a legjellemzbb

lelkét, tehát

vonásait,

is

ön-

legmé-

Ezeknek a megértéséhez pedig elengedhetetlen mindazoknak a tényezknek az ismerete, a melyek a nép lelkét alkotják,

lyebb vágyait és törekvéseit tükrözi.

alakítják és módosítják

;

tehát az ethnologia

rébe tartozó összes ismeretágak

minden

rendsze-

nevezetesebb

ÍU Emehhez, a philologiához

tanulsága.

mint a mint kifejez mvészet, mint az pedig

költészet egyik fajtája, tehát a nyelvben,

eszközében

él

ábrázoló

vele

ós

irodalomnak egyik jelentkezési formája tartozik, a mely mint ilyen csakis a philologia kipróbált módszereivel vizsgálható

és

Ennek körén

elemezhet.

összehasonlító irodalomtudomány

lebbrl a

belül

is

az

követelheti legköze-

maga

vizsgálódási tárgyául, minthogy az módszer alkalmazását a népköltésnek kor- és népközi nagy számú és szembeszök analógiái minden más irodalmi tárgynál hangosabban követelik. Ennek az összehasonlító szempontnak az irodalmi

összehasonlító

jelenségekre nézve

kívánatos

érvényesülésót és üdvös

hatását a XVII. század nagy polyhistorai ször hangoztatni.

czólkitz lángelméje

maga

itt is

korát

szokás,

a

messze

túlszárnyalta e kor

;

kezdik el-

úttör és megelzte, a mint mondani avagy helyesebben szólva,

LEiBNiznek

oly sok téren

átlagos

felfogását.

Pedig

mint az ilyen korszakot alkotó nagy szellemek rendesen tenni szokták, csak az volt az ezzel épen nem kicsinylett érdeme, hogy ers gyjtlencseként összefoglalta elz századok nagy gondolkodóinak e tárgyra elszórtan es eszmesugarait s azokat késbbi idk vezérl gonútjaira vezette kalauzoló világul. Az dolatai azonban még inkább csak a nyelvnek, kevésbbé az irodalomnak az összehasonlító bírálatához egyenutat Kortársa, Morhof Dániel György getik az (1639 1691) azonban, Unterncht von dcr Teutschoi Sprache und Poesic (Kiél 1682) czímü munkája má-

—

sodik részében

már nem csak

egész európai irodalom tesz igen

figyelmet

els

érdeml

a

német,

hanem

az

összefoglaló

áttekintésére

kísérletet

Morhof egy-

135

látja s meg is jelöli, hogy ez összefogennek a nála még kezdetleges összehasonlító módszemek mi a tulaj donképeni czélja, midn azt az

úttal

is jól

a,zt

lalásnak,

tanulmányában

irodalom

azért

tartja

szükségesnek,

«damit solches desto gründlicher geschehen könne», mint ö mondja. Ha az ilyen rendszeresebb úttör igyekezetek mel-

hogy

lett

az minél alaposabb legyen

még

:

inkább csak ötletakarnók innen-onnan

az ide vonatkozó elszórt,

szer eszmeszilánkokat

is

föl

korok íróinál is lelhetnénk egyetszempont alá tartozik. Habár a XVI. század elejéig, a mikor az anthropologia neve elég jellemzen megszületik,* böngészetünk vajmi szerény lenne, mivel addig a népies még jóformán egyértelm régibb

szedegetni,

mást,

a

volt

mi

a

e

nemzetivel,

pedig a

ez

kultúra egyházi jellegéhez

nemzetközi

képest,

körülbelül a vulgáris jelz alá esett. is

azt

sejteti

vevést,

a

kicsinyl

melylyel

a

vallásában

még

a

Már maga vagy

véleményt,

középkor alkonyáig,

egységes

magasb

ehhez viszonyítva

középkori

nyugat

fel

e

szó

sem

vagyis

a

általános

mveltségének megoszlásáig, e határozottan egyházi mveltségnek birtokosai a népszellem saját-

jelleg

szer

nyilatkozatai,

tettek.

*

Nem

Els

hiába

tehát a népköltés

állott

már

kimutatható nyoma Magnus

de natura honiÍ7Üs

czím munkájának

Hund Anthropologm sive czímében található, mely

Még ugyané

1501-ben jelent meg Lipcsében. eltt követte e szerény kísérletet

iránt is visel-

a biblia választott népé-

század lealkonyulta

Caasman Ottó Psychologia

anthropologica sive anirnae humanae doctrina czím könyve (Hannover 1594), melyet két évvel utóbb Fahrica humani corporis czimen az ember testi életének leírása egészített ki. Ezzel az anthropologia még vajmi fiatal és tapogatódzó ismeretkörének rendszerébe az ember testi és lelki életének egymással kapcsolatos kutatása illeszkedik be.

13Ü

szemben a népek (xa i&vr^) pogány szag még a középkor második felében is odatapadt mindahhoz, a mi sajátszer jellemzt a népek a maguk nyelvén énekeltek és regéltek, saját zamatú szólásmódjaikban, szokásaikban és erkölcseikben a régmúlt hagyományaiból megriztek s minden irtás és üldözés ellenére is, a vei,

az ogyetlen igazi néppel

megbólyegztítt összessége. Valami

ösztönével ápol-

kegyeletes ragaszkodás elfojthatatlan

nemzedékrl nemzedékre

tak és az utókornak

Még

jó,

medd

hogy a sok

{edvtxoq) és világi

költészet

{Xatxoq)

legalább az ellene hangoztatott és feddések révén, egyet- mást

és

átadtak.

ez si.

igyekezet

pogány

kigyomlálására,

dörgedelmes tilalmak

számunkra

is feljegyzett

megmentett bellük.

S valóban, a középkori prédikátorok és moralisták jámbor törekvésének, a melylyel nem fáradnak belé a sok pogányszagú népszokás és népköltési maradvány gyomlálgatásába, ennek a szerencsére mégis csak nem egészen

középkori

keresztényekké ennél

még

is

buzgólkodásnak köszönhetjük

sikeres

becsesebb

lett

kevesebb,

feljegyzéseket

nyugoti

kevéssel

reánk

juttatott

;

elbb

mit az ókor a maga

jóval gazdagabb és színesebb hit- és

világából

a leg-

népek emlékeibl.* Még az, a

sajnos,

a

kivéve

hagyomány-

természetesen

az

ókor két vezet kultúrájú és egyetemes világmüveltség termelésére jutott is

De ez meg szá-

népét, a görögöt és rómait.

csak a saját hitvilága

emlékeit

riztette

* Különösen gazdagok c tekintetben a XIII. század elejérl Heisterbachi Caesarius, valamivel utóbb Jacobus de Vitriaco, majd ugyané század vége felé Thomas Cautipratanus, a következkbl Joannes Junior és Bromyard nagy példatárai, melyekrl V. ö. Temesvári Pelbárt példái ozim akadémiai értekezésemet. (Ertek, a nyelv- és széptud. körébl, XVIII. 2.)

lo-

munkra gondosabban legalább a költk által, a kik azonban már a maguk haladottabb korának változott ffogása ós a saját egyéni alkotó tehetségük prizmáján keresztül

szrik az si hagyomány sokszorosan színeire Az igazi népies vallás és

bontott és megtört sugarait. költés, a

pezsg népélet emlékei bizony

rómaiak szellemvilágának fönnmaradt csak vajmi

a görögök és

alkotásaiban

gyéren szövdnek a hivatalos

szer intézményeibe éa a

is

vallásrend-

magasb értelmiség bölcselked

elemeinek merevebb dogmáiba.

De még

ez

hagyján

!

Nagyobb kárt szenvedett az ethnologia az ókor két legmveltebb népének egy másik mulasztása folytán, a mely abban áll, hogy görögök és rómaiak, bár elég alkalmuk kínálkozott a legkülönbözbb fajú, nyelv és életszokásii nemzetek megfigyelésére, e téren örökké sajnálható közömbösséget tanúsítottak. Mennyi értékes ethnologiai anyag pusztult el így, mennyinek veszett ki még az emléke is a miatt, hogy a görög és a római ember a maga fajtáján kívüli emberiséget egyszeren a barbárok színtelen tömegébe sorolta és nem igen tartotta an-a érdemesnek, hogy testi-lelki sajátságaikkal, annyiféle szín és jelleg népéletükkel, szokásaikkal és erkölcseikkel tördjék, ezeket leírja és így az utókor számára is,

megörökítse.

Még

Aristoteles

az ókornak ez a nagy encyclopaedistája, csak vajmi

kevés

néprajzi

megfigyelést

sztt

oldalú tudományos munkásságába.

bámulatosan

sok-

Az ókori tudomány,

mely tulaj donképeni értelmében a görögöknél vele kezddik, s a rómaiaknál, st az egész középkoron át sem igen megy túl rajta, egyáltalában szinte érthetetlen nemtördömséggel tért ki az ell a hálás feladat ell, hogy földünk akkor még a mainál jóval tarkább

KJN

térképének

néprajzi

legalább

a

kezdetleges

vázlatát

ránk hagyja.

A

dolognak legelfogadhatóbb magyarázata

mveltség

az ókori

és társadalmi

az, hogy rend a rabszolgaság

intézményén épült föl, ez pedig a másfajú népek emberszámba nem-vételén alapszik, csakis ebbl meríti a

maga nyugodt ténység legalább

nyugati

a

A míg

lelkiismeretét.

tekintetben

P

gyökeresen

emberiség

át

tehát a keresz-

nem

alakította,

addig e várhatnánk egyebet, mint a legnagyobb közömbösséget az uralkodó népfajtól különböz más téren alig

nemzetek

is

egyénisége,

lelkülete

nyilvánulásai iránt Valami tatkozik

böz

világnézetét,

még

az egyfajúak

néprétegek sajátszern

erkölcseivel és

ennek

és

jellemz

hasonló nemtördés mukebelén belül is a különszínezett

életszokásaival,

hagyományos viselkedésével szemben a

magasabb társadalmi körök részérl A görög

és római ember, kivált a fejlettebb irodalmú alexandriai kortól kezdve, a mint a nagyjában egyöntet átlagos mvelt-

ségnek arra a fokára jutott, a melyen körülbelül a mi kultúránk körében a közepes tanultságú és értelm társadalmi le

réteg

áll,

minden a maga

olyanféle

fajtáján

önelégültséggel

kívülit, a

nézett

görög a rómait

a mveltségben mesterét, a görögöt mint a hogyan körülbelül az angol ember a maga gyarmatainak meghódított nópfajaira, a yankee a négerre és kinaira, vagy a kínaiak ránk európaiakra, is

és ez viszont

is,

ket leigázó angolokra Képzelhet, hogy még mennyivel mélysé-

Kelet-India tisztavér árjái az tekintenek.

gesebb megvetéssel sújtotta fia

a hellenistikus

mveltség

Hellas és a

és

Kóma

büszke

római állampolgár-

ság ketts kultúrai kötelékének körén kívül álló népe-

139 ket és osztályokat,'

még ha

az utóbbiak eredetük sze-

rint vele egyfajtájúak voltak

tük miatt

nem

is,

de társadalmi helyze-

válhaltak vele ugyanannak a mveltség-

és ugyanazoknak a polgári jogoknak részeseivé Hasonló volt körülbelül a viszony az ókor más mvelt népei és a velük érintkez idegen fajok között, mint azt az asszir-babiloniai, az egyiptomi, a zsidó és más nevezetes ókori kultiirák emlékeibl következtetnünk lehet, a mennyiben ez emlékek, ha még oly gyér, de mégis némi ethnographiai vonatkozást tar-

nek

!

talmaznak.

egyéb

és

Ezekbl legfölebb az egyes népfajok testi küls megjelenésében felötl különbségek

iránti érzék és

jelzésére

ezeknek a különbségeknek valamelyes

irányuló

tnik

törekvés

ki

;

a

mélyebben

rejl, nyelvben, szokásban és hitvilágban, költészetben

erkölcsökben nyilvánuló különbségek

és

ldésnek,

ilyenek

mutatkoznak a

feljegyzésének

itt-ott elvétve

mi ilynem

iránti érdek-

azonban csak

némi nyomai. Az a

kezdetleges jelenség az

alig

kevés,

ókorból reánk

maradt, Homeros és Herodotos néhány becses adatán kívül

már

les

Sándor korszakalkotó felfedez had-

a N.

járatán inneni

idbl

és epigonjainak,

való

s

Ktesias,

a

már

említett Aristote-

Strabo és Plinius föld-

es természetrajzi munkáiban található. A római világbirodalommal ismét tetemesen tágult szemhatár, bármennyi új nép kerül is megfigyelésének körébe, csak vajmi kevéssel gyarapítja az alexandriai mveltség

föld- és néprajzi

és

, a

ismeretanyagát.

érint az ellene védekez kelta germán fajokról egy-egy jellemz vonást; de sem sem az els ethnographiai essay szerzje, Tacitus,

Július Caesar

ugyan

maga romlott erkölcs

honfitársai

elé

tükörként

un Geroíaxmjában,

állított

nem zsákmányolták

ki eléggó

kedvez alkalmat arra, hogy ezen akkor pezsg életerejü fiatal népek testi-lelki képét

a páratlanul

még

oly

részletezbb

ecsetvonásokkal

ós

jellemzbb színekkel

ábrázolják.

A

középkor két utolsó századáig, habár a kereszháborúk által némileg megint tágult, legalább is az ókorban elért határokig újra kiszélesedett a földtes

rajzi látáskör,

de ebben alig haladt elbbre a néprajzi

tudomány alapozása annál a vándorlás

koráig

mozgalom

juttatta.

romai

birodalom

körüli kultúra-öv

foknál, a melyre a nép-

szakadatlan

A

lánczolatú

mveldési

nagy rázkódást, mely a nyugat-

összeomlásával

érczgyrjét

a

Földközi-tenger

szétrobbantotta, az ebben

fölhalmozott

ismeretanyagnak elkallódása követte, s ennek több százados hanyatlás és tespedés után csak a humanismus hajnala, a XIV. század, vetett határt.

Ebben legalább

az ókor szellemi kincstárának még meglev romjai kerülnek i'ijból napfényre, s bennük elbb csak gyönyörködve, majd rajtuk mindjobban épülve és ersödve, bellük mind többet tanulva, lassacskán megint odáig jut az emberi tudás, a hol már az alexandriai mííveltség

Errl

korában egyszer

állott volt.

a fokról aztán, egyéb erforrásokból és fölfede-

zésekbl

is

táplálkozva, csakhamar magasabbra emel-

kedik a tudományok és mvészetek már öntudatosabb

mely egyúttal a legfontosabb kö-

föléledése korában,

vetkezmény

münk

földrajzi

fölfedezésekkel

is

gazdagítja ne-

ismerettárát.

Piano

Carpini

s

a többi

hittérít

ferenczesek és

dömések, köztük a mi Julián barátunk és társai a XIH. században, kevéssel utóbb pedig Marco Polo útleírása

141

a mongol fajról és ennek sajátszer kultúrájáról hoznak meglep hírt Nyugat-Európának, a mely akkorig már teljesen elfeledte, hogy e népeket, legalább Indián Sándor expeditiója nyomában támadt át, már a szellemi mozgalom is a maga legszéls hullámfodraiba

K

A

vonta.

reformáczió és a

renaissance, a vallási

föl-

meg találmányok korának szellemi forronember és az emberi nem egészen új szem-

fedezések

gása az

pontú vizsgálatát teremti meg. Jellemz, hogy a XVI. század els évében jelenik meg elször egy szerény latin

Hund

munka homlokán az anthropologia szó, Magnus fönt már említett könyvének czímében. Az emserdül népleírással karkorok és égalj ak eméletmódját mindjobban meg-

bertan a földrajz keretében öltve, a

mint a legkülönbözbb

bereinek

testalkotását,

ismeri, eljut lassankint

nemünk

fajok

szerinti osztá-

lyozásának els kísérleteihez. (Blu)iienhach,

Imniani

vanetate

Göttinga

itativa,

1795.) Ekkortájt tíínik föl a népleírás a legáltalánosb

elterjedés

Nürnbergben

1791-ben

liildcr galerié

ettl

szigetvilág,

és

tudományának

neve, az ethnographia, az

megjelent

század

fölfedezéseinek gazdag az

generis

1781.

EtJtnograpJiische

czímlapján.* Anyagát tetemesen növelte

a XVII. és XVIII.

majd

De

1776.,

még

tovább,

Polynesia,

kapitány (1769

újabb

irodalma

— 1779)

;

az

földrajzi földrész,

fekv

szétszórt

keletre

fokozatos s

nevezetes az ötödik

megismerése,

Cook

nyomában Forster

J.

E. világkörüli útjának néprajzi tanulságai.

* ]Je a német Völkerkunde szót már jóval clöbb, 1777-ben liasználja Herder egyik, a népköltés értékét legjobban méltányoló, az etimológia alapvetése szempontjából egyébként is fölötte

tanulságos értekezésében.

142

Idközben állóságra

a philologia

vergdött,

tankörében már némi önutóbb, a XVIII. század

kevéssel

végén pedig elbb bölcseletivé, válik a

nyelvtudomány

hozzájárul borító

is,

emberiség

az

homály

maga részérl

vezérl

Herdernek a

szintén

skorát történet-

eszméi, a mint tovább

Kantnak a romantikusokkal egy-

fejlesztik Schiller és

korú epigonjai (Fichte, Schelling, látó történelmi

életének

szellemi

eloszlatásához.

bölcseletet új irányba

majd összehasonlítóvá

és a

fölfogással

mélyebbre

Hegel),

be

világítanak

az esemé-

nyek bonyolult szövevényébe, és az emberiség életében czél- és törvényszerséget igyekeznek megállapítani. Javára válik e történelem-philosophiai iránynak a franczia forradalomra tikai reactio

szintén

ges

is,

meg van

átmeneti

következett

társadalmi és poli-

a melynek, mint annyi a

maga

fokozat

sivár és sekélyes

jó oldala.

ugyanis

volt

világnézete,

A

más

rossznak,

milyen szükséa

rationalismus

épen oly

hamar meg-

elre törMikor ennek a nagyon is józan észszerségnek ellenében a romantika s vele együti megint az élet mystikus oldalainak fürkészése válik divattá, ezzel együtt a politikai fordulat is melegebb érdekldést kelt a népek sajátszer jelleme, történelmi hagyományai és egyéb középkori öröksége, a sokáig lenézett s lomtárba került ócska holmi iránt. A romantikából táplálkozik az ú. n. népies régiségek iránti Németországban a általánosabb figyelem, a mely Grimmtestvérek, Angliában pedig leginkább Walter Scott nevéhez fzdik. Amazok eltt Herder* és a haladta ezt az álláspontot

tet emberi

is

a szüntelenül

szellem.

* VolkxUedfr 1778 dern czímen).

7í>.

(KP8fil)h Stimnifii drr

í'ölh'r

i)i

I.if-

Uí Arnimmal ogyütt Brou-

Hainbuncl, a két Schlegel és

tano,* az angol regényírónak pedig Percy püspök tört utat kiváló szerencsével.**

hogy az

Igaz ugyan,

mékek

iránt

eleinte

érdekldés

még

s

azután

e népköltési teris

jó

sokáig

na-

gy obbára csak szépirodalmi, majd azonban már legalább is philologiai szellemben nyilvánult. Ennek pedig

már

jóval korábban egyengették

az ösvényét

másfelöl

így,

is.

kivált a

itt-ott,

elvétve

rationalismus

hazájában, a hol talán legkorábban mutatkozik a népköltés értékének felismerése.

A

poésie

els

populaire

apológiáját

Montaigne

késbb Herder is népdalainak bevezet tanulmányában.*** Montaigne, kit méltán neveznek a maga százada Rousseaujának, még csak a természeteshez, az egyszerhöz és

írja

meg

(Essais

54), s ö reá hivatkozik

I.

szintéhez való visszatérés nevében veszi pártfogásába a népköltészetet. is

De egyben már arra az analógiára mveltebb népek alsóbb osztályaiaz ú. n. vad népek ilynem kezdet-

rámutat, a mely

nak költészete

és

leges kísérletei között észlelhet. Ezzel tehát az össze-

hasonlító és genetikus a

népek

állít

föl

lelki

irodalomtudomány

életének

útjelzket.

Nem

bölcseleti

és egyúttal

elemzése

számára

hiába olyan ellentétes egyéb-

* Des Knaben Wunderhorn, 1808. ** Reliques óf Ancient English Póetry, 1765. *** «La poésie populaire et purement naturelle a des naifvetez et graces, par oú elle se compare á la principale beaulté de la poésie parfaicte selon l'art comme il se veoid ez villanelles de Gascoigne, et aux chansons qu'on nous rapporte des nations n'ont cognoissance qui d'aulcune science, ny mesme d'escripture la poésie médiocre, qui s'arreste entre deux, est dcRdaignée, sans honneur et sans prix.i Az utóbb említett vad népek költészetérl is szól már elbb s két példát is idéz belle a 30. értekezésben {Des Cannibales), mely szintén útjelz az ethnographia történetében. :

:

144

kónt

is

a

XVI.

század

mélyjárású, eredeti

hasonlóan

áramlatával

uralkodó

Montaigne százada

is

ö

az

Rousseau korához

gondolkodása.

a közép-

a múlttal,

hagyománynyal való erszakos szakítás jegyében született. Kimúlása eltt pedig ez is, amaz is keser kori

resignatióba temeti

meg nem

az ilyen visszaesések az illet kor

valósult

De

ábrándjait.

mindig csak látszólagosak. Csak

szkebb határain

nem vehet

belül

jól

nagyobb távolból mindjárt világosan föltetszik, hogy a részleteiben alá s föl hullámzó mozgásnak egészben mégis csak folyton emelked az iránya. észre, ellenben

Ezzel a vigasztaló tanulsággal zárhatjuk

emelked

költés fokozatosan áttekintését

is.

a nép-

le

értékelésének e futólagos

Annyi ugyanis,

azt

hiszem,

könnyen

fölismerhet belle, hogy a múltba való visszatérés, a jelennek a múltból való megértésére irányult törekvés itt

a szónak csak jó értelmében

lélek

mindenrend

A

vett reactio.

nép-

tudományos

alkotásának mélyebb,

vizsgálata különben, a mint egyfell elvászthatatlan a

úgy másfell a

ersbödésétöl,

történelmi érzék

ter-

mészettudományi módszernek

a

ségeire való kiterjesztésével

szoros kapcsolatban

is

szellemi

jelen-

élet

áll.

A kik tehát ennek a módszernek a^ élet és tudomány mind több ágában való érvényesülését fajunk jobb és szebb jövje

érdekében

godtak lehetnek ságok

;

megrzését,

mert a

állónak

látják,

ki a népi és

azok

is

nemzeti

megbecsülését és ápolását

nyusaját-

e saját-

ságok fejldésének megértése alapján sürgeti, az egyben az egész emberiség oly irányú haladását munkálja. a mely annak természetével és így

rendeltetésével

is

a legjobban megegyezik.

A

népköltés, néphit és népszokás e tanulmányából.

145

más nemzetek hagyományával egybevetésébl ugyanis egy nagy tanulság szrdik le. Az, hogy nemcsak «nyelvében él a nemzet», mint a szállóigévé lett igazság,

is

a nemzet lelke

értékeset

de

tartására irányult

Tehát

kifejezi.

ténelmi

ers

a

egyéb úton

részben

Mindabban, a

teremtett.

mivel a maga sajátlétségének

zen

hanem mindabban,

de csak féligazság hirdeti,

a mit részben a nyelv által,

annak fenn-

tudatát,

akaratát és törekvését

jellem-

szokásaiban és erkölcseiben, tör-

viszontagságainak

arra az önfenntartásra,

a

sajátlétség megrzésére czélzó minden mozzanatában, azt biztosító litikai

míg azok

E

minden intézményében

eszményeiben

e czélra irányulnak, azt

czél pedig társadaloméleti

függetlenség mellett

badság

és jólét,

mveltség

is

;

és törekvéseiben is

soha

e

szerint po-

mindaddig, a el

nem

vétik.

kifejezdésében a nemzeti

elérhet legnagyobb egyéni

sza-

a nemzeti szinezet erkölcsi és értelmi

munkával

alapján. Erre kell válvetett

igye-

keznie mindenikünknek. Ezt szolgálja csendes dolgozó-

szobája

szk

falai közt a tudós,

iskolában a pap és a

ta^jító,

kezében a munkás,

a földmíves, pörölyével és

vésjével a

ügy bármely tisztvisel

irodalom

mvész ágában

ezt

;

;

ezt a szószéken és az

erre törekedjék

ekéjével ecsetével

erre a közélet mezején, a köz-

a

fejezze

polgár, ki

az

államférfi

legnemesb

és

a

virágaiban az

ennek szolgálatában szólaltassa meg lantját ha mindnyájuk egyesített, egy czélra törekv munkája az egymástól tanuló, egymáson épül nemzedékek során közelebb jut a nemzeti ideál megvalósításálioz, azzal az egyetemes em;

a nemzete lelkétl megihletett költ. S

beriségnek

is

megtette a tle telhet legjobb szolgálatot.

Katona Lajos lanabnánijai.

l.

10

A

NE1?:\IKSEKR0L. I.

A mese az eposzban

az epikai is

költészet azon

szerepl

jogosultan

mfaja,

a

nemcsak megtri, de annyira megköveteli, hogy csodálatos elem nélkül

nem

menve,

a

a

csodálatost,

is

képzelhet,

természet

mely

csodálatos elemet

st

ilyen

tovább

tapasztalati

úton

megismert rendjén kívül állót nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tnteti fel. A mese ebbl következleg mindenütt otthonosnak tételezhet fel,

a hol a dolgok természetes rendjének, ok- és oko-

zati összefüggésének ismerete

nem

a legszilárdabb ala-

pon áll. teliát minden nép gyermekeinél s a gyermekekhez sok tekintetben hasonló, velk majdnem ugyanazon értelmi fokon lév, többé-kevésbbé fejletlen és mveletlen népeknél, st a mvelt népek kebelén belül is

az alsóbb, tehát értelmileg elmaradottabb

néposztá-

lyoknál.

A

mesét a vele némileg rokon, de mégis nevezetes

különbségeket mutató

mondától

legjellemzbben az

hogy nemcsak maga a mese, hanem a tárgyát alkotó képzelt történet is mindenütt otthon lehet, vagy ha tetszik sehol. Más szóval, hogy nincsen

választja

el,

semmiféle helyhez, képzelet

st idhöz sem

luitártnlan világa,

kötve.

Morus Tamiis

Színtere a /7«'/tíVíja,

e

147

-tzó

tulaj donképeni

értelmében.

Történetideje pedig az

ma, a melyben valamennyi mesének változatlan dátuma, a kényelmes « egyszer* találkozik s békésen örök

megfér egymással.

A

reális

idtl

való

lót

e

két

teljes

elemi

kategóriájától, a tértl és

elvonással együtt jár a

mesének

azon más epikai mfajoktól való szintén igen lényeges

hogy az

eltérése,

nézve,

a

kebelén belül feje lágya,

egyátalában

elbeszélés ezen formája, legalább arra

már ilyennek

ki

—

is

mindaz

veszi,

tehát

eltt, a kinek

a legkisebb mértékben,

nem

viseli a

st

hihetségnek

még a nép már bentt a a legtöbbször

azt

a

jellegét,

minden más elbeszéléstl meg

a melyet többé-kevésbbé

szoktunk követelni, vagy legalább megkövetel az illet elbeszélés tulaj donképeni közönsége.

Talán egy nyelvben

mesének a valóság követelményeitl és feltételeitl független szabadsága jellemzbben kifejezve, mint a magyarban, a hol a mese szó egyenes ellentétét fejezi ki a való történetnek. «Nem mese az gyermek », mondatja nyelvünk szellemével, mint mindig, úgy itt is szép összhangban Arany a Családi kör csonka honvédsinos

á

jának elbeszélésérl, itt

s

azt

akarja vele értetni,

valóban megtörtént eseményrl van

szó.

hogy Ebben az

magyaron kívül még más nyelvek is « mesénk ))-nek megfelel szade egyikben sem oly éles az ellentét. Nem pedig

értelmében

a

használják ugyan a mi vakat,

mert a legtöbb európai nyelvnek nem igen van elbeszélés vagy beszéd értelm szava a mese fogalom jelzésére. azért,

más, mint

Megvan különben, legalább

a

mese mai fejldésének

fokán, ezen a képzelet ingerlésével kizárólag csak mulattatásra

czélzó

elbeszélés

tartalmának

valótlanságáról lU*

»

148

nyoma

eléggé meggyökeresedett nézetnek

meséinek

a legtöbb nép

szokásos és hagyományos bekezdéseiben

Hogy ismét

csak a magyar

is.

az ehhez legközelebb álló

s

—

maradjunk, mi más, mint a mese tartalmába vetett naiv hittel való pajkos játék az, midn a mi meséink nagy feneket kerítve monpár idegen példánál

dandóiknak, a sok óperencziás stb.

stb.

(ihol

tengeren

volt,

is

czikornyával

túl,

nem

liol

még

volt,

az üveghegyeken

mindössze velejében

az

innen*, csak

azt

hogy volt, annak, a ki hiszi, és nem volt annak, a ki már okosabb, hogysem higgye, de azért mégis jóízen elmulat rajta. «Volt is, meg nem is volt» írják körül,

szószerinti fordításban az oláh, albán és oszmán-török

meséknek a mieinkhez leghasonlóbb bekezdése. Jó volt ezzel

nem

ártott volna,

mindjárt

eleve

tisztába

jönnünk,

s

ha a mesék jelentésének els kutatói

több figyelmet szántak volna e mellékesnek látszható, de azért nagyon jellemz körülménynek. Akkor ugyanis

minden esetre igen érdekes tanulmányához sok fontos adattal járuló termékeket annyira túl, hogy csupa mythost lássanak minden legapróbb részletükben. Mieltt azonban a mesék e nagy, túlságosan is nagy tisztelethez jutottak, aligha becsülték volna e

és a néplélek

elég sokáig voltak úgyszólván

a magukat vajmi

közmegvetés tárgyai

a

felvilágosodottaknak

tartó

tudós és

mvelt társadalmi osztályok eltt. Egészen egyébiránt még ma sem oszlott el ennek a lenézésnek minden nyoma. Akadnak még ma is tudósok* ós müveit «

egyének, a kik és búvárlatra

röfifel

és fonton

méltó vagy

«

mérik a megfigyelésre

nem

méltó dolgokat.

rencsére azonban mindinkább terjed logiára vonatkozólag nyilvánított

Eenannak a

azon

Szephilo-

egészséges né-

149

hogy a tudományban egyáltalán nincsen jelenmely komoly és

zete,

téktelen részlet, nincs olyan apróság, a

beható vizsgálódásra ne volna érdemes. Jóllehet a mesék összehasonlító irodalomtörténeti

néplélektani nagy

és

fontossága csak elég késn, igazában csak a XIX. száelismeréshez,

zad eleje felé jutott

korán

séket aránylag elég

magukat a népme-

kezdték

el

gyjteni

és fel-

jegyezgetni.

A

legrégibb vagy legalább

könyv

tartalmazó

nagyobb számú mesét

is

Olaszországban

napvilágot.

látott

Czíme Le piacevoli Notii (Mulatságos éjszakák), szerzje Giovan Francesco Strapaeola da Caravaggio. Megjelent két részben; els fele 15oO-ben, a második :

1554-ben

1599-ig valami

s

18 kiadást

kisebb-nagyobb

kiadás

65

valódi

népmesét

elbeszélést,

A

tartalmaz.

keret,

egyes elbeszélések be vannak illesztve,

cameronej ára emlékeztet, de

olaszok,

A

ért.

legtöbb

köztük

több

melybe

a

melynek els sorban

a

az

Boccaccio Deaz

aztán az egész világ novella-irodalmában

számos utánzója akadt. Straparola 12 hölgygyei és két innen a úrfival beszélteti el történeteit 13 éjen át ;

gyjtemény késbbi czíme volissime)

Notti.

A

:

Tredici piacevoli

bennünket

népmesei részleteket a szerz,

hagyományból átvéve, a

is

darab

él

pedig

gyjteményébl van melybe megint csak a nép ajkáról kerültek.

középkori erkölcstanító példatárakat

Jacobus de Vitriaco

hagyva, elvétve

ben

piace-

vallomása szerint,

egyik-másik

gyjteményeket (mint Scala calis,

(x.

kizárólag érdekl

30 évvel idsebb latin

Morlini

A

merítette,

itt

itt-ott

coeli,

és

beszéd-

a Bisciplina cleH-

beszédei) figyelmen

kívül

egy szintén régi históriás könyv-

akad sok egyéb fajú elbeszélés közt egy-egy

:

150

igazi

Értem a Gesla Romanorumot,

népmese.

középkoron

át

ezt a

páratlan elterjedésnek és közkedveltség-

nek örvend erkölcsi példatárt, a mely Haller fordításában (a Dares és Dictys trójai háborúja és a PseudoKallisthenes Nagy Sándora közé ékelve) egészen száza-

dunk

elejéig a

magyar népnek

is

kedvencz olvasmányai

közé tartozott. Kizárólag

népmeséket

egy

tartalmaz

idrendben

mindjárt Straparola után következ szintén olasz könyv, a

mely 1637-ben

meg elször

jelent

azóta számos

s

kiadást, továbbá két német, egy angol s két olasz fordítást ért.* Giambattista Basile,

homlokán

vagy a mint könyve

anagramm mögé rejtzve

magát

nevezi

Gian Alesio Abbattutis, megint csak Boccacciót utánozva, Pentamerone czímen 50 elbeszélést ad 5 napra elosztva s egy 51. mesébe mint keretbe elég ügyesen befoglalva.

Még ugyancsak

a XVII. században, de

már annak

nem

az említett

vége felé,nem tudni egészen biztosan,

olasz példákon buzdulva-e, Francziaországban láttak a

is

hozzá-

népmeséknek egyelre pusztán irodalmi mu-

latságból és mulattatási szándékkal való feljegyzéséhez.

a

mese gyer-

mekded naivságának hü tolmácsolásában

a francziák-

Charles nál utói

a

Pereault

nem

melyet

ért

adta

ki

mintaképül tekinthet gyjteményét,

csakhamar

1704-ben jelent fordítása.

1697-ben

meg

Galland

e

egész

az

sereg

utánzat

követeti

Ezeregyéj meséinek

müvének Európa-szerte

franczia történt

* Olaszt íb, luei-l nápol,yi tájszólánban van írva, ez pedig úgy viszonylik az olasz irodalmi nyelvhez vagy az északolaszországi tájszólásokhoz, mint a riattdeutscli Schiller és Goethe nyelvéhez vagy az osztrák dialektuslioz.

körülijeiül

151

gyors elterjedése és szinte

páratlan világirodalmi

ha-

tása eléggé ismeretes.*

A

népmesék

s

velük együtt aztán a népies hagyo-

mányok minden neme

melegebb

iránti

azonban csak a XVIII. század vége

felé

Francziaország-

zottabb és öntudatosabb alakot ölteni,

ban Rousseau, a németeknél

érdem

Hkrder hatása

alatt.

érdekldés

kezd határo-

pedig az

e téren

A Stimmen

der

kiváló

Völker

in lyiedeim kiadójának üdvös példaadására vihet vissza a romantikus iskola azon törekvése

sidk

és a keresztény

is,

hogy a pogány

középkor régiségeinek gondos

még él hagyomá-

összegyjtése mellett a nép száján

kell figyelemben részesüljenek. Ki ne gondolna itt els sorban a Grimm testvérekre, a kiknek Kinder- und Ifausmarchen czímü gyjteménye (Halle, 1812) korszakot alkot a mesevizsgálat tudomá-

nyok

is

nyának történetében.

Grimmék

jelesen szerkesztett

úttör jegyzetekkel

kísért

a

s

maguk nemében

könyve hazánkban

metté gyümölcseit. Elég korán,

már

jével hozzálátott nálunk is egy pár buzgó

mesekincsünk feljegyezgetéséhez megismertetéséhez.

János

gr.

Gaal Gtöegí

is

megter-

a húszas évek ele-

és

férfiú a

mi

a külfölddel való

1822-ben,

pedig 3 évvel utóbb adta ki meséit.

Majláth

Mind

a

kett német nyelven, minthogy a honi közönségnél

nem

számíthattak

iránt, a

volna elég érdekldésre oly dolgok melyeket minálunk csak a legutóbbi idkben

kezdenek komolyabb figyelemre

méltatni, jóllehet az

* Az általánosan elfogadott vélemény az arab gyjteményt az Al-Mas'údi korában, Kx. u. 944 körül dolgozó Hasár Afsánah nevéhez fzi. Az ö elveszett s csak hírökböl ismert perzsa meséinek átdolgozása az Ezeregyéj.

I

:

('

.1'

toron

is

nagyérdem

gyjteményének délyi

népmesének

Ki^ifaliiihi-Tú, sasai/

is

népköltési

(1846-1848: Erkötet: Arany László

surozatíiban

1872— 1910-ig

János,

Gyulai Pál,

és

két

tíz

majd Vargha Gyula) igen helyesen megfelel helyet

juttatott.

Ugyanezt

a

tette

czím székely népköltési gyjteményében emlék Kriza JÁNOsunk (1863), a ki mel-

Vdilrózsák áldott; lett

még Merényi László Pap

(1862).

Gyula

(1861

— 63),

(1865—1890),

Arany László Kálmány Lajos

(1867—1891), IsTvÁNFFY Gyula (1890), Pintér Sándor (1891), a Afagyar Nyelvr (1872— 1910-ig XXXVIIL kötet) és az EiJmograpIna (1890— 1910-ig XIX kötet)

megemlékeznünk. nem maradtunk el e részben a külföld mögött messzebbre, mint a mennyire általános irodalmi és mveltségi viszonyaink között a dolog természete szerint elmaradnunk kellett. De látjuk másrészt

meséirl

kell

Látjuk tehát, hogy

a

még

kiaknázatlanul

hever

óriási

kincshalmazra való

hogy alig jutottunk el ez irányban csak odáig is, a meddig nálunknál kisebb ós sokkal kedveztlenebb körülményekben él nemzetek, mint pl. a velünk rokon finn nép, vagy a néphagyományok istekintettel

azt

meretének

egyik-másik ágában a lengyelek

is,

haladtak.

IL Összehasonlítván a legkülönbözbb népek akár csodás akár tréfás tartalmú népmeséit, egybevetvén pL, hogy

elbb

csak Európában

maradjunk, az izlandiakéit az mind-

ujgörögökéivel, a spanyolokéit az oroszokéival,

ezen annyira különböz életszokású és e fajta

—

nyelv nemzetek

termékeiben a legfeltnbb hasonlóságokkal

fo-

153

gunk

találkozni.

alapeszmékre

A

közösség

nem szorítkozik csupán az hanem elég meglepen

egyes elemekre,

s

eszmék egész lánczolatára, valamint azon mely szerint az egyes elemek mindenütt kerek és egységes egészszé vannak fzve. E tény eléggé ismert és elismert manap, s ha akadna mégis olyan, a kit talán meglep, az is könnyen meggj'özó'dhetik róla, ha saját meséinket bármily idegen

kiterjed ezen

módra

sorrendre, a

és

népéivel akár csak futólagosan

is

összehasonlítja.

Hogyan magyarázzuk meg már most magunknak

meglep

A fel

e

e

hasonlóságokat?

GniMM-testvérek,

és tetszets

a kik egyúttal elskül vetették

annak els pillanatra

kérdést,

megnyer

fölötte

megoldását hozták forgalomba. Elméletök,

melyet MüUer Miksával élkön sokan magukévá

tettek,

azóta határozottabb alakot nyert, élesebb körvonalzatú

fogalmazásra

György, a

jutott.

Különösen egy osztrák tudós, Hahn nagy buzgalommal fogott hozzá szélesebb és mélyebb alapra fekte-

volt az, a ki

Grimmék

téséhez.-^'

A

tétele

ekként foglalhatjuk össze:

tételt körülbelül,

Az európai népek legnagyobb hoz, az árja törzshöz, tartozik.

része

A

mint

egy e

shazájukból

szétszóródtak,

nukba, közös

snyelvük egy-egy tovább

lásának ezzel

tekintend

szerves

saját

népcsalád-

népek

magukkal hozták

ázsiai

uj

nemzeti nyelvük mellett,

összefüggésben,

hó-

fejlett táj szó-

mythologiájuk

st

magvait.

Ezen közös forrásból eredt mythosok anyaga, mindeme egy törzsbl szétágazott népek e közös öröksége, id folytán

* L.

tovább

fejldött, átalakult

Hahn, Griechiscke und

1864. a bevezetésben.

s

legvégs alakula-

alhanetische Márchen,

Leipzig

»

i:.4

tábau a uópmesók alacsonyabb rangjára sülyedt. csodálni való sincs tehát abban, ha mioflen

meséi oly

feltn

Semmi

árja

hasonlatosságokat juutatnak,

nép

— mert

mesék vógeredetökben ugyanazon, valaha közös mythosokra vezetendk vissza. «E mythikus elemek, a melyek valamennyi mesében

hisz e

—

úgymond Grimm valamely drágaknek a gyepes ós

fellelhetk,

Vilmos,

szemnek

Jelentósök régóta elveszett, de

fellelnie.

hasonlók

virágos talajon szerte-

szórt töredékeihez: csak a legélesebb

ket

—

sikerül

még min-

ez az, a mi a mesét oly kiváló érté«A népmesék így szól Grimm Jaaz skori mythosok végs visszhangjai. Hiú kab** ábránd volna azt hinni, hogy ezen vagy azon a kedvez helyen termettek, a honnan ilyen vagy amolyan úton késbb minden irányban elterjedtek. Más szóval, a népmesék közötti hasonlóságokat nem szabad az egyes

dig kiérezhet,

kvé

teszi.

—

9

—

s

—

népek között törtónt kölcsönzés, adás-vevés, kicseréléssel írja magyarázni. » ^A népmesék elemei, csirái még abban a kttrban támadtak, a Müller Miksa *** ugyanaz a mely az árja faj szétszóródását megelzte

—

—

—

;

nép, a mely északnak vagy délnek haladó vándorútjára

magával vitte a nap ós hajnal hazulról hozott nevét, az nyelvében, ég ragyogó istenségeibe vetett sliitét mythologiai ós közmondásos szólásmódjaiban magával vitte e többó-kevósbbé kifejlett magvakat is, a melyeknek egykoron okvetetlenül ugyanazon vagy legalább is fölötte hasonló növényeket kellett teremniök minden

—

talajon és

minden

éghajlat alatt.

* Kinder- und Hausmiiichen III. köt. 3. kiad. 1856, 4<)9. 1. ** L. a Pentamerone Liebrechttöl való német fordításának Ixvezotését. Breslau, 1846. a VIQ. lapon. *** Chips from a (jhernuin Workshop, 11. köt. 2áü. 1.

155

Nem akarunk bocsátkozni

;

ezen

nagyon

elmélet

részletes

taglalásába

soká kellene a legkétségesebb

is

Mindha be nem vallanók, hogy Hahn Györgynek Grimm Jakab és Vilmos alapgondolataihoz írt commentára kitn szolgálatot tett a népmesék tanulmányának. A Grimm-testvérek általán bizonyos költi határozatlanságba és ködös homályba feltevések és állítások út\ osíító'jében bolyongnunk.

azonáltal

lennénk,

hálátlanok

burkolták

Hahn

gondolataikat.

sabb és szabatosabb

s

szerencsénkre világo-

példáján okulhatnának a szelle-

mesnél szellemesebb elméletek ábrándozói, látván

hogy

;

a szappanbuborékkal ugyancsak csínján kell bánni.

Hahn

ép akkor pattantotta szét a csillogó habszülöttet, mikor állandósítani akarta.

Elég tolás

ugyanis e feltevést kissé komolyabb megfon-

tárgyává tenni, hogy a legsúlyosabb ellenvetések

egyikét lássuk vele

meséi

közt

Az európai népek els pillantásra

szembeszállni.

található

nagyszámú

szembeötl hasonlóságok

t.

az alapeszmékre, a mint

i.

azt

terjednek az alak

legapróbb

csoportosításának

egész

halljuk az ellentáborból,

nem

és

szorítkoznak csupán

már említk, hanem részleteire

s

az

ki-

elemek

is. Már most azt hogy a mesék a különböz

mikéntjére

népek valaha közös mythologiájának szétforgácsolt e népek shazájukból hoztak magukkal Európába. Ezen oszlásnak indult mythosi árja

hulladékai, a melyeket

hulladékokból

keletkeztek, azt áUítják,

mindazon

ele-

mek, a melyek ezer meg ezer változatban csoportosulván, a népmesék tarka mozaikját alkotják. » Számos tündérmesénkrl, mondja Müller Miksa, egészen határozottan

(!)

félreértett,

tudjuk,

hogy a

jól-rosszul

régi,

késbb

kitoldozott

félig elfelejtett,

mythosok maradva-

ir,6

nyaiból és törmelékébl

áll.»

(Ifi.

akkor hogyan magyarázzuk meg

mv. azt,

233.

hogy

1.)

De

hát

húsz kü-

e

lönböz népnél, megannyi különböz életszokások

és

körülmények között szétforgácsolódott mythikus roncsok végeredményben mindenütt megint annyira hasonló,

st

a legtöbbször ugyanazon a

mesékké

ós csoportosultak

hogy

érthet,

?

Vagy

a

módon mi több

közmegegyezés,

elleges

egyesültek

— hogyan

megállapodás

számos népnél épen ugyanazok és nem más mythikus elemek rendezkedtek e vagy ama határozott nélkül

jelleg

s

mindenütt ugyanazon közös vonásokat mutató

elbeszélésnek a keretébe

?

Nem

határozott képtelenség-e

mit a fönti feltevés magában foglal

tehát, a

?

Vegyünk csak egy példát szemügyre, azaz kísérjünk egyet a legelterjedettebb népmesék közül figyelemmel vándor útjában

s

aztán vessük

fel

a kérdést, helyt áll-e

Grimmék

a tapasztalati tényekkel szemben

elmélete ?

IIL

Antoninus Pius

és

Marcus Aurelius római császárok

uralkodásával egyidben, körülbelül 125-tl

nem tudn

pontosan

ahhoz, a

meddig,

de

171-en

túl,

elég

az

második században élt az afrikai Madaura városból származó Apüleids, kora mveltebb s az igazság után szomjúhozó elemeinek egyik legérdekesebb képviselje, a kit a lealkonyuló pogányság s a Kr.

u.

dereng keresztény

hit

közötti

habozása a dolog

ter-

mészete szerint az újplatonikusok táborába, majd mindenféle zetek

bbájos mesterséggel karjába

hajtott.

vagyis Álváltozásoh-

foglalkozó titkos feleke-

Fmve

XI könyve,

a a

Melamorphoseon, korának

melyben

157

csodadolgokkal

képtelen

szatirikus

egybeszó'tt

rajzát

csakugyan

adja. Önéletírás alakjába öltöztetett, részben

saját éleményeit is tartalmazó elbeszélésének tervezetét

Lukianosnak vette,

a

Lucius vagy

czím

szof^iár

iratából

a melyet legalább Wieland fordításából olvasóim

egy része

is

bizonynyal ismer. Minket

Apuleius fan-

itt

tasztikus regényének csak a 4-töl egészen a 6. könyvig

Ers

terjed része érdekel, a mely kissé

vonzóerej történetét tartalmazza. mindjárt

elöljáróban

(Ámor)

mindazonáltal

de

túlcziczómázott,

Csak

Psyche

és

halhatatlan azt

lesz

jó

megjegyeznünk, hogy a mytho-

nevek könnyen tévedésbe ejthetnének bennünket, ha az alább következ mesében róluk mondottakat úgy érteimeznk, mintha akár görög, akár római mythosszal, tehát hitregével lenne dolgunk Apuleius Átváltozásamak ez epizódjában, a mely allegóriái vonatkoztatását bizonyára csak akkor kapta, még pedig alighanem görög kézbl, a mikor a nép ajkáról a mtíirod alomba került át tehát oly korban, a mely allegóriákat bvében, de mythosokat e szó tulaj donképeni értelme szerint már nem termett. Még a római utánzat mesterkélt logiai

;

dagályosságán keresztül

is

kicsillámlik

itt-ott

az egy-

szer, kedves népmese naiv alapszövege, a melyre a

hagyományos kezdszavak

quadam rex

vallanak:

is

—

már

«Erant

in

mintha csak a mi meséink szokásos bekezdését hallanók: Hol volt, hol civitate

nem

volt, volt

et

regina »,

egyszer egy király és egy királyné

S ha már belekezdtünk,

hát

folytassuk,

.

.

.

legalább

rövid kivonatban.

A

mondott

királyi házaspár

legíiatalabbnak csodálatos

képzelhett

Psyche,

három leánya közül a fölülmúlt minden

szépsége

ez volt

a

bájos teremtés

neve,

158

még otthon pártában, már amúgy is aggódó

a mikor gyer-

csak egymaga volt

mekük

sorsán

parancsot adja,

jóslat azt a kegyetlen

szörnyeteg

kiteszik a veszthelyre,

vár

rá,

mint a mivel a

személyesített

fogja ragadni.

Psychét

kez, de akkor

majdnem való kissé.

viszi.

egészen

férj

remeg

óhajtja,

meg

szüzet

éjjelenként

nejévé

a kíváncsiság

Psyche másokkal

bántja

Addig könyörög urának, a míg az elhozatja

E

szolgájával, Zephyrrel, nvéreit. felbiztatja smj^ény

Psychét,

s

ér-

lesz.

teljesen boldog; osak boldogságának

közlését

más

Zephyr, a

fenyegette.

egy csak

Itt

láthatatlan

is

azonban

jóslat

ki

^paajd va-

karjára veszi a

szell,

egy varázspalotába

el

hol

a

egy

hogy tegyék

honnan

a g^önyöríí leányt jegy sziklafokra, a

lami kigyóalakú

szüleinek

egy

h

két irigy teremtés

hogy valami úton-qjdBon

igyekezzék férje féltékenyen rzött titkát fellebbentem.

A

mikor gonosz nénjei hogy hátha a titkolódzó férj csakugyan undok szörnyeteg, a milyennek különben a moadta, akkor végrer- .ingadozni kezd s a láto-

menyecsl^

eleinte vonakodik, de

azzal rémítgíÉtik,

valami jóslat is

gatók távozása után, tanácsukat követve, egy

lámpával egyik

oda lopódzik

gyilkos

s

férje

ágyához.

szeme; de

nem

ügyel a lámpára, a

jaj

hull az alvó vállára.

A

látja

öröm-

szegény lelkeik, elragadtatásában

melybl egy csepp forró olaj Az éget fájdalomtól felriadt isten

szemére lobbantja nejének engedetlenséget lanul távozik.

ég

Utálatos szörny helyett a

leggyoüQyöríibb alakot, a szerelem istenét, ittas

éjjel

szerszámmal másik kezében

szerencsétlen^

s

bnbánó most

irgalmatútra kel

megy, ha kell, akár a világ végéig. Hosszú bolyongás után végre anyósának, Aphrodite-

férje

után

s

Venusnak udvarába

ér,

a hol a üa mesalliance-a miatt

159

istenn csupa lehetetlen vezeklési feladatoliat Elször is egy nap alatt válaszsza ki egy garmadából annak mindenféle magból ö^zekevert alkotórészeit. Egy jószív hangya megkönyörül a kétségbeesetten siránkozón, s miután liaragvó

ró eltte porban térdel menyére.

egész

nemzetségét elhítta, a fekete

sereg

hozzálát a

nagy munkához s szerencsésen el is végzi a kiszabott idre. Aztán valamely bszült csodakosok arany gyap-

meg

a mint már épen a legkömagát vetni, megszólal egy nádszál, megtanítván t, hogyan oldhatja meg a képtelenségnek látszó feladatot. Ez mind nem elég, most hozzon a sárkány rizte alvilági Styx folyó vizébl egy üveggel. E munkát Jupiter sasa teljesíti Psyche li^lyett. Végül 6gy ,^lenczét ad a könyörtelen anyós '^keservesen bíínhdnek, hogy vigye azt le az alvilág királynjéhez s hozzon benne egy kevéskét ennek szégs^ébl. Má-, sodszor akarja már magát a halál karjába dobni af üldözött s e szándékával fel is megy egy magas toronyba, hogy onnan leugorva nyakát szegje, a mikor szerencsére az érzékeny épület megmondja neki, hogyan kell az istenn e kívánságát saját maga veszélyeztetése nélkül teljesítenie. Psyche felhozza a holtak országából

jából kell szednie. Itt

zelebbi folyóba akarja

a varázservel töltött szelenczét, de vesztére, másodszor is

enged a kíváncsiságydsértésének

s

még abban

a pilla-

natban, a mint a szelenczét felnyitja, mély álom száll szemére. Férje odasiet hozzá s felkölti elég^ megkínzott kedvesét, a ki

ható

szerelme

ségesek

most már örökre az

—

természetfölötti

segélyével, az

igaz

—

le

övé, mert mindenervel bíró szövet-

tudta

gyzni

a leg-

nagyobb akadályokat.

Nagy

elfogultság

kellene

ahhoz,

hogy

ebbl

az

160

Apuleiiisnál

is

canilis

dajkamesónek

vagy

magyarán anyóka egyszer történetbl a néhány jelentéktelen mellék-

fabula »-nak,

nevezett

három fszemély nevén s körülményen kívül valamely mythologiai elemet akarjon valaki kiböngészni. A mi ilyesféle elvétve akad benne, azt nyilvánvalóképen az irodalmi fokra emelt népmesének, még pedig korántsem kizárólag görög, hanem a mint azonnal látni fogjuk, az egész föld-kerekségen elterjedt népmesének újplatonikus szellemben allegóriává történt átalakítása vitte bele az eredetileg sem Erosról, sem Psychórl, sem Aphroditérl semmit sem tudó szövegbe.

Az

Apuleiustól

a

mtíirodalom

aristokratikusabb

légkörébe emelt mesének különben egészen a legújabb

idkig majdnem minden európai népnél számos utáns maga hamar közkincsévé

zata akadt,

az eredeti lett

vezetesebb feldolgozások közül

meg

fordítások útján, elég

is,

az olvasó közönségnek. itt

A

ne-

csak futólag említjük

a Parthenopeusról szóló középkori lovagregényeket,

melyekbe persze megint az illet nemzetek él hagyományaiból is szövdött nem egy vonás. A franczia irodalomnak a XVn. században virága

hárman

zott legjelesebb díszei közül

is

foglalkoztak e

tárgygyal. Lafontaine 1669-ben regényalakban írta

(Les Amoiirs de Psíjché

et

meg

de Cupidon), Corneille és

Moliére pedig Quinault és a zeneszerz Lullyvel szövet-

kezve látványos daljátékban liozták színre Psyche tör-

Századunkban annyi más jelentéktelenebb terLaprade franczia (1844) ós Hamerling német költeménye (1882), az utóbbi Thumann gyöténetét.

mék

nyör regét.

között,

rajzaival ékítve, újítja

fel

ez

örökifjú

szerelmi

161

De nem

a

mirodalom

melyek bennünket els népmesék ama hosszú

e

ékkövei

csiszolt

lánczolata,

azok, a

hanem

sorban érdekelnek,

a

melynek az imént

röviden ismertetett görög-latin változat csak egy szemét alkotja.

Lássuk most rendre a

ha nem

többit,

is

vala-

mennyit, legalább a legjelemzöbbek közül néhányat egyúttal az egymástól legtávolabb

fekv korok

és

s

népek

képviselit.

Az Asiatic Journal

kez mesét forráshoz

közölte

j

1833. évi

mosón

kötete egy benaresi :

magát a

Series,

* Tiüisa, egy favágó

vízért, a

voL

11.)

ama

leánya,

melyben Basnak Dau, a kígyó-

A

király ütötte fel tanyáját.

nézi

(New

elbeszélése ntán a követ-

víz tükrében.

szép ifjú leány tetszelegve

Egyszer csak

megszólal a

forrás ura és lakója s kérdi Tulisát, akar-e nejévé lenni.

A

leány atyjához utalja

semmi

kérjét.

ellenvetést. Tulisát

A

gyönyör

favágó

nem

tesz

kastélyba viszik,

a hol boldogul él egy ideig. Férje csak éjente

látogat

Ez id alatt véletlenül egy evetke életét menti meg a jószív leány, a minek késbb még nagy hasznát fogja venni. Boldogságát irigyli anyósa s minden áron el

hozzá.

vesztére tör.

Egy vén asszony belopódzik hozzá hogy kérdezze meg férjétl

lotába

s

Tulisa

enged a kísértésnek;

ráveszi,

faggassa többé, de hiába

férje

esedezve

végre kifogy

;

a

a

pa-

nevét.

inti,

ne

kígyókirály

türelme s megmondja nevét kíváncsi feleségének. Még azon pillanatban megsemmisül a fejedelmi pompa, mely

ket

körülvette

favágó-leány.

—

* L. Brockhaiis

kében (I.

e

s

Ekkor

Tulisa ismét a korábbi segítségéi-e

j

a

kis

szegény

mókus,

a

Sonuuleva-lovdít&stí (Leipzig, 1843) függeléfordítását és Benfey P(mcáatantra]kha.n

mese német

á55) a kivonatát.

Kulonn Lajos Utnídmányai.

l.

11

:

162

melyet

maga

iránt boldogabb napjaiban lekötelezett,

kesergnek, hogy keresse

azt tanácsolja a

magával vive kebelén egy kell ott melengetnie,

nem a

Huma-tojást,"*' a melyet addig

míg abból

Tulisa útnak ered

kel.

szedje

a csodálatos

s cl is

anyjához, a ki

kígyókirály

tle, hogy

s

anyósát,

fel

madár

ki

érkezik nagy sokára

elször

egy edénybe ezer

kívánja

azt

is

különnem

virág

Jólelk méhecskék segélyével megteszi. Második kívánsága a szívtelen anyósnak, hogy magvakból rend-

illatát.

kívüli mesterséggel szép ékszert állítson össze számára,

már

a mit a

Ez

kétszer említett evetke tesz

Huma

a

alatt

is

meg

helyette.

kikelt tojásából s kivágja a ki-

rályné nyaka köré font kígyó szemét, a mivel a kígyó-

leköt varázs is megtörik mindörökre egymáséi lehetnek. S most hagyjuk el a szent

királyt

s

a szerelmesek

Ganges

immár

partját,

a

melyen százezrével tolonganak a vezekl hindu hívek, hogy az istenektl áldott folyam hullámaiba merülve, mentül elbb lemossák bneiket. Hagyjuk el a tündérmesék legtermékenyebb talaját, ezt a természeti csodákban oly dúsgazdag országot, a melyben a való élet is annyi rendkívüli jelenséggel bvelkedik, hogy csupa varázslat közt vél járni a szülötte,

ha ide

ott legyek, a hol

pillantás alatt

erdejében,

tölgyek

a

alatt,

fölfordított

A

ellátogat.

a

*

A

hol

szép

holdvilágos

meztelen rajkók és

teknn

Huma

föld

<
akarom » igéjével teremjünk egy szemsomogyvármegyei Barcs czigány-

ülve, ill

lt vásárlunk magunknak tündérmesékben.

más szegényebb

népmeséknek

s

nyári

tisztes

estén,

vén

dádék között,

bagó-honoráriumon mesóhallgatjuk a következket

gyakran üuilegetott Plioenix-féle uiadái' az indin

163

fia.

A három

magának idegen országból

szép fele-

Volt egyszer egy király

idsebb már

hozott

ségei a legifjabb azonban

hon várta a

erdQ jolt s

jó

s

még legényember volt s ottMeg is lelte egy nap az

szerencsét.

jártában, a mint szomjasan egy forrás fölé hanagy ijedelmére egy gyémántkoronás kicsi kígyót

látott arczába szökni

a királyfi

nem

s

kígyó elátkozott

ersen belekapaszkodik mondja, addig

ajakába, a honnan, a raint

válik, a

esküszik.

A

habokból.

a

királyleánynak vallja magát

le

annak négy

míg a berezeg

vele

hétszer

Mit volt mit tennie az ifjúnak

—

meg nem megeskü-

Erre aztán a kis kígyó meghagyta neki, hogy ekkor meg ekkor és így meg így jöjjön el érte és vigye haza feleségéül, a mit a királyfi meg is tett. Szülei is belenyugodtak íiok sorsába, annál is inkább, mert a dött.

kígyó roppant kincset hozott a házhoz.

zik,

A

nászéjen a

királyleánynyá válto-

kis szörnyeteg a leggyönyörííbb

a kinek mellén a nap, hold és csillagok ragyognak.

De minderrl

férjének a világért

sem szabad senki

elölt

egy árva szót sem szólnia; mert ha valaki rajtuk kívül

akkor vége boldogságuknak. Az ifjú azonban semmivel sem titoktartóbb a két elz mese e titkot megtudja,

hsninél

s

kibeszéli

a

dolgot

anyjának, a

édes

ki

másnap éjjel belopódzik gyermekei hálószobájába, s a íiiiat menye átváltozása megtörtént, hirtelen megragadja a levetett kígy óbort

s bedobja a kandalló tüzébe. Erre az elátkozott királyleány feljajdul s kijelenti, hogy

még

csak egy napig kell vala várnia

s

akkor mentve

így azonban csak akkor válthatja meg férje, ha rászánja magát a legrettentbb próbák megállására.

lett volna.

Mindenekeltt menjen a kúthoz, volt,

s

tadja

meg

ott,

melynél

találkoztak

milyen úton juthat ismét li*

el-

1

Be-

veszett neje birtokába. A berezeg fel is kerekedik s a kúthoz érvén, ott egy gonosz varázslótól elször is azt

a feladatot

hogy a legközelebbi napfelkeltéig körülfekv erdt, szántsa fel a föld-

kapja,

irtsa ki az egész jét,

vesse be

s

másnap

a

reggelig

lisztjébl süssön neki új kenyeret. hajtani,

soh'se

meg

többé feleségét.

látja

megoldja a másodikat

gabona

érett

is

Ha nem

tudja végre-

Természetfölötti

a mely abban hogy magától az Üdvözíttl hozzon arany húsvéti tojást. A meny ország felé vezet hosszú útjában a vándor berezeg elször Nagy-Szerda, aztán Nagy- Csütörtök, majd Nagy-Péntek s végül Nagy-Szombat megszemélyesített s jólelk vén anyókáknak képzelt alakjaival tasegítséggel

is,

áll,

lálkozik, a kik egyúttal sógorasszonyai a húsvéti tojásért

men

Az

királyfinak.

említettek

míg

mind

szívesen látják

Nagy-Szombat hogy legifjabb testvérök: Ujhold-Vasárnap (Húsvét) majd eljuttatja t czéijához. Úgy is törs

egyre

tovább

utalják,

végre

azzal biztatja,

ténik.

Az Üdvözít áldott jó szíve megesik a rettent megküzdve érkez ifjú láttára s tel-

út fáradalmaival jesíti kérését.

Még sajátkez

bizonyítványt

is

mellékel

hogy annak valódiságát minden kétség fölé helyezze. A második kívánságát is teljesítve látó gonosz varázsló szeme rögtön kipattan méra

hímes tojáshoz,

gében, az egymástól sokáig elválasztott házaspár pedig újra egyesül. Csakhogy

rödött aggastyánná

hogy a másvilágra hervadatlan

lett,

a

min aztán úgy

szállítja

ifjúságban

ismernek többé sem is,

idközben a halandó

sem

mindketten

töpö-

mesénk,

híí szerelmeseinket,

virulnak

bajt,

férj

segít

s

a hol

nem

bánatot.

Érdekes e mese egyéb tekinteteken kívül már azért hogy itt a két fszerep, a több lényeges vonás meg-

165

Hogy e nevezetes válhárom helyen ugyanazon

tartása mellett, ki van cserélve.

mind

tozás ellenére mégis

a

mesével van dolgunk, azt e rövid kivonatokkal is eléggé igazoltaak vélhetem. Még feltnbbek lennének a hasonlóságok, ha a részletekre

is

kiterjeszkedhettem volna,

a melyek tárgyalását azonban értekezésem bott kerete

meg nem

szkre

sza-

engedi.

E három jellemz változaton kívül sorra vehetnénk még vagy másfél százat. E helyett elég lesz itt, ha földrajzi áttekintést adok a például vámese elterjedésérl. A kezemben lév gyjteményekbl és a régebbi olvasmányaimból készített kivonatokban az Ers és Psyche themáját, az említett hármon kívül, 124 mese képviseli. Ezek közül, hogy a román népeken kezdjem

csak egy kis lasztott

a sort, a s e

francziákrajut

8,

az

olaszokra

feltnen nagy számnak magyarázatául

azon körülmény

34,

egyrészt

hogy Olaszországban pás gyjtik még mindig a népmeséket, másrészt pedig saját, épen ez irányban részletesebb és behatóbb tanulmányaimnak köszönhetem, hogy e földön volt legdúsabb az aratásom. Portugál mesét e czímhez hármat ismerek, köztük egy brazíliait is, a mely azonban elég közel áll európai szolgálhat,

ratlan szorgalommal gyjtötték

testvéreihez.

A

honos

innen

és az

Pyrenaeusok franczia és spanyol lejtin

pez katalánok zattal

s

túl

lakó nép

közt átmenetet ké-

egy váltoahhoz a tarka bokrétához, a melyet 24 külön-

böz nyelv nép kertjébl

is

járulnak

legalább

egész földgömbön összehordanom sikerült

és az

oláhok meséibl is kerül két A germán népekre térve át,

szerteszét, szórt s

a

melyhez az

virágszál.

a

németeket

14,

H)6

norvégokat

a 1

a

nd

a k a

i

deket

dánokat

—2

i

z

v

é

s

a

A

szlávok

s

-

oroszok a szerb-horvát szomszélengyelek változattal szerepelnek. Hogy

közt az

1

és a

kivált

itt

kutatóra,

nem

,

1

még sok fel nem fzött drágagyöngy vár a azt mondanom sem Jíell annak, a ki a szlávok

aknázott

luesekincsérl

magúnak megközelít fogalmat

E

2

mesével látjuk bevegyiilni a karba.

1

dok 6

ki

a velük legközelebbrl rokon

2,

valamint a

t,

már közöltek után

a

alkotott.

roppant kiterjedés néptörzstl egyfell a

vánokhoz

1 i t

h-

indogermán népek közötti rokonság szorosabb köteléke, másfell pedig az ú j g ö r öesik tokintetünk, ha figyelembe veszszük, hogy gök r Leonidas

ós

vezet az

Pori kies utódait a közös vallás és a török

igának szii/adokon át közös viselése szoILmuí.

a

mérv

juttatta

vcrkevoL-cdcs

a délre sziii'mazott sz;imít;'i

tozat.

sitii

jöhet

OL'ószen

pedig

szlávokkal. 1

1 i t

h v

apróbb

az

atyafiságba

testi

;í

n

Nem

csoda,

nagy-

az

lia

újg()rög

12

és

is

itt

vál-

legközelebbrl

részletekig,

kzik a megfelel szláv JucsékkoL Ugyanezek liatiísát mutatja az a S magyar és o s z m á n - t ö r k \;ii-i;iiis is. a mely e csoportba Jogi Melegebben érdekl tartozik. A minket itt honi mesék közül kettt Merényi Dunainclléki íl, -J^. és II, 7. egyet ugyanannak Kmlril ?\'('pmrscihen 1.), criul

()

1

I

(I,

3.

egyet

1.),

Erdélyim'l dl, (I,

330. rs

11.

Gaal gyííjtoméuycben 3.)

kis törzsének, a ((rv

szintén .

a hol

a

(35.

Xi/drör

('x

sz.).

egyet

rolynmuibiui

^IXl) találhat az ('•rd.díludM.

Mogomló k('/.\>''n f.trv

kettt

és

m

\l;'

l'ain'ipa

baszkoknak ide

sorolandó

India.

;i

im-i

k

oh/.iucirh

ki'i

és

1»

r o

niesój(''i-l. <

i;i-

ikii-

t

!

álló

o u o k u a

le

átkellietünk földje,

ígéri

167

a

legbségesb szüretet. A jegyzékembe vett 8 hindu Pancsatantra {= öt könyv) czím

változat közül egy a

világhír

s

már a középkorban minden európai

s

a

gyjteményben, tehát a

legtöbb ázsiai néphez eljutott

népmesék egyik legnevezetesb irodalmi forrásában lelhet. Egy másik a Szinhászana-dvátrinziká (= a trón 3:2

elbeszélése) szintén igen régi keretes regefüzérben,

egy haímadik pedig a XII. század földjén

élt

SzoMADEVA

ról

továbbit újabb

Bengálban

s

{= mese-

czím költeményében

folyamok tengere)

Négy

folyamán Kasmir

Kathászaritszágara

idben

jegyeztek

fel

foglaltatik.

a nép

ajká-

végül egy, ép úgy mint a fent közölt

benareszi változat, az Asiatic Jowimal 1833. éri folya-

mában

látott napvilágot.

Az utóbbi meglepen hasonlít s még közelebb áll az elbb kivonatban elbeszélt barcsi czigánymeséhez, mint a Tulisa története. Míg ugyanis a favágó leányának ós a kígyókirálynak egybekelését tárgyazó benareszi mese különösen bekezdése, valamint a Huma-tojás részlete

varázs

és

záradékának egy vonásával,

okozója

szemevilágának

kozik szorosabban zathoz, addig

ségétl való szerepének

a

t.

i.

a gonosz

elvesztésével,

drávamelléki

csatla-

oláhczigány válto-

ennek az ide tartozó mesék nagy többleglényegesb

megcserélése

m. a

eltérése, ú.

teljesen

is

n

és férj

megtalálható

az

utóbb említett másik indiai recensióban. Indiából

—

az igaz,

nem

egészen a népies hagyo-

—

mány, hanem már inkább a könyvirodalom útján a kalmükokhoz vezet sétánk, a kiknél egy hindu könyvnek, a :25

Velálapancsavinzati

elbeszélése) átdolgozásával

mesénknek egy változatával

is

s

{=

a

síri

szellem

ebben a többi közt

találkozunk.

Mondanom

iCS

kell

se

talán,

hogy az

Ezeregyéj óriási tárházába

is

bekerült egy teljesen a felvett theraánkhoz szóló darab,

nem is tekintve, hogy e legnagyobb részt indiai eredet mellékágakból táplálkozó hatalmas perzsa-araö mesefolyam számos más fejezetében, más motívumokkal összeszve is akad egy-egy jellemz vonás, a mely azt

szintén idevonatkozó reminiscentiának tekintend.

Afrika kontinensén

még nem

hasonlító mese-vizsgálat.

A

sokat kereskedhetik a

világrósz épköltészetébl csak a legújabb idben került közkézre egy-két

adalék,

s

gazdagítja.

az

többnyire

is

A mi

nem

állatmese

az

idevonatkozót e területen

jegyeztek, azt alább

mert

fekete

birodalmát eddig

fel-

más összefüggésben említjük

fel,

tartozik szorosan ide

s

felvetésére fog alkalmat nyújtani.

egy egészen

De van

új

kérdés

Afrika mellett

egy kis földdarab, a melyhez engem személyesen többoldalú érdekldés szálai fznek, szeretetreméltó

lakója

s

a

melynek egypár

iránt igen le vagyok kötelezve.

Értem Mauritiust, «az indiai óczeán gyöngyét a mely még ma is franczia kézen lév testvérével, Réunion ->,

(az is

eltt Bourbon) szigettel együtt 1810-ig politikailag

oda

tartozott, a

hová még most

is

vonják népessége

színejavát a közös nyelv ós a meleg rokonérzés hatal-

mas tényezi. bírják

az

Mauritius, jóllehet

angolok,

cziának vallja

még ma

magát

s

is

már majd egy

százada

szívvel-lélekkel

fran-

a franczia nyelv egy érdekes

nem pedig az angol az, a luit a más szín lakosság nagy tömege e szigeten (ép úgy mint minden franczia vagy volt franczia gyarmat területén) beszél. Ez a kreol, vagyis ez esetben négerhybrid- alakulata, fajú és

franczia ós madagaszkárí-franczia keveréknyelv

engem közelebbi ismeretségbe Mauritius

hozott

szigetével

és

:

IGÍ)

annak egyik legderekabb ki

több kiváló

fiával,

mve

becs

elzevir- kötettel örvendeztette

Ennek 28 mesébl álló kutatóit.

Baissac

Károlyival, a

után 1888-ban egy szép kis

meg

a népies

hagyományok

könyvecskének legjava részét az a exotikus virágfüzér alkotja, a melyet a

már

Baissac

még épen

jövben

bekövetkezhet kihalásuk eltt, válogatott össze

legjobbkor, vagyis

a

a közel

hona rendkívül tanulságos népköltészeti termékeibl. E 28 mauritiusi mese között is van az Ers és Psyche történetének egy változata, a mely félre nem ismerhetleg indiai eredetnek vallja magát s legközelebbrl mesék kettejével (Slokes 25. sz. és Lal Behari Day 8. sz.) érintkezik. Alighanem az indiai kulik hozták magukkal, a kik 1842 óta folyton az említettem bengáliai

növeked mértékben sziget lakosságának

árasztják el Mauritiust

68% -át

mintegy

s

ma

a

teszik.

IV.

Ha már most

e hosszabb, de tán

telen kitérés után a

vitás kérdéséhez

nem

mesék eredetének

kerülünk vissza

s

egészen érdek-

és elterjedésének

a Grimm-testvérek

iskolájának elméletét a választott példa 124 változatából levonható tanulsággal szembeállítjuk,

nem

zárkóz-

semmiképen sem annak belátása ell, hogy e 124 különböz recensio 24 más-más eredet, lakóhely és mveltség, részben pedig 2000 esztends idköztl hatunk

el

elválasztott népnél

még akkora

— a lényegtelen mellékkörülmények — alapjában és

eltérései ellenére

is.

velejé-

ugyanazon fmotivumok kerek egészszé csoportosított feldolgozása. E motívumok, ben

vagyis

az

összes

vázlatok

közös

lényegesb pontjai a következk

alapszövegének leg-

;

170

Alapeszme

:

Az egy

vagy szörnyalakba

idó're állat-

varázsolt férjet vagy feleséget a megfelel másik házas-

minden áldozatra kész hü szerelme

társ

b-

feloldja a

báj alól.

L

a)

1.

hös vagy

Ez alapeszme egyik törzs-feldolgozásában a

hsn

vagy szörnyalakja

állat-

kívánságának következménye

rázslón átka folytán

szállt a

akarta a boszorkány leányát

E

két

elsrend

vagy

;

:

hsre, a miért

nül

bnös

szülei

b) valamely va-

nem

ez

venni.

változat mellett olyakkal

is

talál-

kozunk ugyan, a melyek a szörnyalak magyarázataival adósak maradnak. Ezek azonban, a legtöbb ilyen eset

még

elég világos czélzásainak tanúsága szerint, többé-

kevésbé

csonkítottakul

föntiek közt az

gyönyör

szerelem

tekintendk. Ilyen

Apuleius

látogat el nejéhez,

istene

meséje, a

ugyan

de mégis

mindjárt a

melyben Ers, a

nem

szörnyalakban

titkolódzik és legalább a

valamint nvérei gyanúja mégis azzal rémítgetik

jóslat,

csaevum vipereumque malum», undok kigyóféle szörnyeteg a férje, a ki épen nem akarja magát neki mutatni. (i) Az emberi házasfélnek nem szabad a felsbb-

Psychét, hogy valami

m.

a.

azért 2.

rend látnia 3.

élettárs valódi alakját,

vagy

;

melyet éjente visszanyer,

b) legalább elárulnia.

Anyiától vagy nvéreitl elcsábítva, a

megszegi Itt

:

n vagy

több változatban az elvarázsoltnak

ideiglenesen

brét elégetik illet mese csak

levetett állat- (többnyire kígyó-)

rencsés kimenetellel, akkor az t.

i.

férj

e tilalmat.

;

ha

sze-

részben,

a brlevedlés raotivumát illetleg tartozik ide, egész

szerkezetót nézve azonban 4.

A

más körbe

való.

titkát elárulva látó házasfél elhagyja a

másikat

171

a mire az eltaszított vezekl útra kél. Ez útjában majdnem minden mese egyértelm vallomása szerint különféle állatokkal találkozik, a melyeket 5.

valamely jó szolgálattal maga iránt lekötelez. Ez állatok (vagy esetleg egyéb, akár élettelen lények

utóbb segítségére lesznek a megoldandó nehéz

is)

adatok

kivitelében.

maga

(Kivételesen

látva vagy látatlan,

házasfél segít,

az

fel-

eltávozott

kétségbeesett

élet-

párján.) 6.

A

feladatok (többnyire, de

nem

okvetetlenül há-

rom) egyike, mely leggyakrabban ismétldik, abban

összekevert magvakat

hogy

áll,

kell különválasz-

(A barcsi czigánymese erdirtása és csodaszántása,

tani.

a mely ugyan tulaj donkép

még egypár ide tartozó mesében elfordul, más thema kiegészít része, t. Jason-

egy

i.

formáó.)

Igen gyakori egy másik feladat

is,

t.

i.

az alvilágba

mely már az Apuleius változatában is megvan s a földkerekség számos és legkülönbözbb fajú népénél feltn, még a részletekre is kiterjedt hasonlóságokkal utazás, a

ismétldik.

Az els motívum második

változatában, a hol a

szörnyalakja a leánya visszautasíttatása miatt

hs

bosszús

varázslón átkának tulajdonítandó, ehhez képest a megoldás

nap

is

eltér kissé,

a

mennyiben

elvált

itt

a

nejének

vesztét

saját

az

maga

a

férj

a lehetetleneknek látszó követelmények

szerelmük ádáz ellenének a megkínzott tervez ármánya épen az irigy baj szerz leányának romlására üt ki.

sljesítésében, s

l

ép

czéljához, a

leg kellene esküdnie. Itt aztán rendesen 9gít

hsn

mikor férjének ama boszorkány leányával mégis csak

ér hosszú viszontagságos útja

:

IL

1.

A

bevezetés

;

második törzsalakiniiak

et^'y

to-

kinthetö azon alapeszméjük szerint szintén idesorolandó

melyekben a szörny egy úton lev nagy hínárból kimentvén, e jótetténék jutalma fejében azt követeli az atyától, hogy legifjabb

mesék els

része, a

atyát valami

és legszebb leányát adja neki feleségül. Igen sokszor a

leány s

vakmer

kívánsága sodorja az apát a kelepczébe,

kimenekülésének

árát

persze

épen

a

nagyravágyó

vagy lehetetlen után sóvárgó gyermek adja meg. 2. a) Miután végül mégis csak a szörnyhöz erltetett

leány mint annak neje

^) "^^gy

annak

ki

nem

kiállja a rárótt

próbát

állása esetén bánatával jóvá

teszi elkövetett hibáját

az elvarázsolt férj visszanyeri ember- alakját

s

bol-

hü nejével. A ki már most el akarná velünk hitetni, hogy a népmesék valóban csupa mythibus elemekbl, a vándogul

él

dorlás kizárásával vagy

egyes kivételes esetekre

csak

szorításával, egymástól függetlenül rendezkedtek

több

lOO

népnél,

meg

1(X»

esetben

^0

és

majdnem ugyan-

azon dispositióval bíró elbeszélésekké, annak elször is be kellene bizonyítania azt, hogy pl. az imént taglalt

mese még az árja törzsnek shazájából való kivándorlásával egyidöben

került el

fellelnünk sikerült

s

adott, de

mindama

ott azóta

mindig ama helyre

ján származott

le

lielyekre, a hol

hségesen korlátolt

szájról-szájra

liagyomány

út-

egészen a mai Ya,uy az illet napig,

Másods/dr romlrc ki kellene feljegyezték. mutatnia a sokat emlegetett mythosi elemeket, a melyeket mi sehogysem vagyunk képesek akár ezen, akár

a melyen

más mesében

oly szerencsés találékonysággal felfedezni,

mint azt a hasonlító mythologia

jelesei

—

az

igaz,

173

hogy csupán a esetben

külön gyönyörségökre

saját

már meg

hogy az általuk

a nélkül,

is tették,

— egy pár

mythologiai vonatkozásiiaknak tekintett részletek való-

bán ilyen voltáról az óvatosabb bírálatot meg tudták volna gyzni. Harmadszor pedig meg kellene tenniök a

azt,

mi

teljes képtelenség,

t.

i.

meg

kellene czáfolniok

a mesék vándorlása mellett kétségbevonhatatlanul bizonyító tények

ama

sokaságát, a

csak két, egyéb tekintetben

is

melyek közül ezúttal jellemz és tanulságos

példát kívánok idézni.

Lönnrot, a Kalevala halhatatlan följegyzje, a kö

vetkezket

1855-ben

írja

ízben eszembe

Schiefnernek

jutott egy

finn

vájjon hol

tanulta azt a sok szép

hallottam,

így

norvég, majd

felelt

szor a vihar

a

«

Midn

mesét, a mit át

velk

halászattól

egy

megkérdeni,

felváltva

halászbárkákon szolgáltam

orosz

resztül-kasul jártam

,Több éven

:

:

halásztól

tle majd s

ke-

a jegestengeren. Valahányfeltartóztatott

bennünket,

mesemondással töltk idnket. Igaz, hogy nem egyszer több mint egy szó, st hosszabb részletek is érthetetlenek maradtak elttem az orosz és norvég mesélk elbeszéléseiben; az ilyeket aztán saját találmányit vagy

más mesékbl

átvett toldalékokkal egészítettem ki,

kor hazatérve a hallottakat tovább adtam'".* ször

is

láthatjuk,

mint

cserélik

rííbb és legtermészetesebb

zású és

nyelv népek

módon

ki a

oly

mi-

Ebbl el-

lehet legegysze-

különböz szárma-

mint a finnek, norvégok és másodszor pedig érdekes világot vet a derék halász naiv vallomása a népmesei részoroszok mesekincsöket

* Ermaii, Archív far

xxn,

014.

is,

;

irisafmchnftlirhc

Kundé von

Rug»la7id.

174

letek

sokszor

tokkal

igazán

veszd

meglep combiaatióinak

különösen

de

leggyakoribb,

egyik

magyaráza-

szellemes

a

mythologusok részérl még igon kevés

figyelemre méltatott felreértett részletek

közvetítjére: a

nem

vagy

értett

meg

önkényszerö pótlással, máskor

stereotyp helyekkel való kitoldozására.

De

lássuk a másik példát. Maspéro párizsi egyetemi

tanár, a ki az egyiptomi régiségek egyik legalaposabb

egyéb

kutatója,

mellett

midn

az srégi

tudományos munkái

nagyfontosságú

egy remek

kis

meséskönyvecskét

is

adott

ki,

Egyiptomnak a múmiák melll nap-

fényre hozott mulattató olvasmányát franczia fordítás-

ban a mvelt világ közkincsévé egy szép napon (1885 február

tette.

A

havában)

jeles

azt

tudósnak egy

írja

Luxorban lakó exirópai ismerse, hogy az említett hely melletti Neggadó faluban a lihampsinit inoséek egy a nép száján él, tehát folytonos szájhagyomány útján leszármazott változatát hallotta. Gondolhatjuk a derék tudós örömét és lázas igyekezetét, a melylyel a jelzett változat inegkerítésén dolgozik. Fáradságot, utánjárást, irka-firkát

nem

kiméivé, végrevalahára

sikerül

is

a

neggadói franczia ügyviv, Ibrahim Badir útján ennek li éves fiacskájával tozatot. 8.

De mit

feljegyeztetni a szóban

látunk, ha ezen

sorozatának VI.

kötete

li9.

a s

Jounwl köv.

lév

vál-

Asiniiijn-

lapjain

le

nyomatott szöveget a Herodotos elbeszélésével összcliasonlítjuk? Azt, a mit már Maspéro is rögtön észrevett, mikor a népies versio fölötti örömének a hidegebb kritika eltt

hamar

szétfoszló káprázatát a prózai való-

sággal volt kénytelen felváltani

:

az állítólag folytonos

szájhagyomány révén a Fáraók korából egészen a mai fellahkra leszállt mese tulajdonkép nem egyéb, mint

175

épen a Maspéro franczia fordításától közvetített jó elbeszélése, a mely a franczia tudós-

öreg Herodotos

nak egy Egyiptomba megtelepedett európai ismersétl a nép szájára, alig két-három évvel azeltt, hogy Maspéro kerül úton felle ismét tudomást vett. A híres egyiptológus ugyanis a piramisok honában

került

járván, valami Odescalchi nevezetíí olasz iskolamester-

nek, jó

közt

való

szolgálataiért

már

elismerése jeléül, egyebek

említett egyiptomi

Az

meséinek egy példányát

tanító, ki majd Erment, majd Gurnó, majd egyéb falvakban oktatgatta éveken

is

odaajándékozta.

át az arab és el

olasz

gyermekeket, ezek' mulattatására

fellah

szokta nekik mesélgetni a franczia tudós

eltanult meséket. takat, a

A

könyvébl

fiúk aztán tovább adják a

melyek csakhamar a karavánvezetk

hallots

kávé-

mesélk közkincsévé lesznek s ezzel egész Egyiptomban, st még jóval távolabbi vidékeken is elterjednek, házi

így került a mese a Luxor melletti Neggadébe is, innen pedig vissza Párizsba, a honnan ezúttal egy hollandi merített papiroson remekül kiállított kis könyvecskében

vándorlására kiindult

volt.

így és még egyéb, nagyon természetes utakon és módokon terjednek a mesék szemünk láttára egy nép-

tl a másikhoz, st egy világrészbl

a másikba;

mert

az emberi szellem termékei közt alig van cosmopolitább

valami a gyermeteg képzelet

e

kedves szülötteinél,

a

melyek már évezredek eltt gyönyörködtették az emberiséget

s

a Gangesig

csereforgalomban jártak-keltek és

vissza

—

úgy a mint

ma

a is

Nílustól folyton

vándorolnak és kölcsönbe járnak a föld minden nyelv, fajtájú és

szín népei

közt.

176

A

meséknek vándorlás útján való korlátlan csereellenében, csakis öröklés révén történ s csupíín egymással rokon népek szkebb körére szorítkozó átszállásukat egészen mereven csak addig lehetett vitatni, míg a mesegyüjtés Európa nyelv- és részben vérrokon nemzeteinek, az indogermán népcsalád tagjainak, e nem hagyományain túl nem terjeszkedett. forgalma

De már

a

években,

:^ü-as

Grimmék

elméletének meg-

szilárdulása idején, az akkori gyér és

adatok mellett

hézagos

fölötte

némi elfogultság kellett ahhoz, hogy a mesék mytbikus jelentésének veszdséges és háládatlan kihámozása kedveért, teljesen szemet hunyjanak a tudomány romantikusai, pl. a magyar, tehát egy is

eredetére

és nyelvére korántsem indogermán nép meséibl levonható következtetés eltt. Ma mind bátrabban

mondják

ki,

hogy a

mesék, valamint egyéb

ha-

gyományok, kölcsönös kicserélése nem annyira vagy legalább nem egyedül a rokonságtól, hanem annál inkább történelmi ós földrajzi érintkezés ki sebb vagy nagyobb fokától függ. A föld faj

:i

legellentétesebb

tikus

pontjain,

viszonyban

nem

egymással álló

semmiféle gene-

népeknél

honos

mesék

feltn egyezéséhez minden újabb gyjtemény s annak majdnem minden darabja becses adalékokkal szaporítja e bizonyítékok számát, úgy hogy ma már alig juthat valakinek eszébe, magát a mesék vándorlását tagadni

s

a Grimm-féle iskola tanítását a

kereken

maga

eredeti

naiv.ságában fenntartani.

Az 50-es évektl innen Benfey Tódou

koi szakot

177

alkotó munkájának, a írt

Pancsaküúra német fordításához

terjedelmes bevezetésének, továbbá a nevezett német

tudós egyéb hasonló tárgyú dolgozatainak üdvös hatása az összehasonlító mesevizsgálat

alatt,

gyermekkorának

szivárványszín ködképeitöl lassankint meg\"álva, sabb alapra helyezkedett.

mesék vándorlását vagy

nem vagy

A

reáli-

nevezett göttingai tudós a

öröklését

ténykérdésnek,

pedig aprioristikus feltevések szolgálatába

tetszés

ízlés szerint bekényszeríthetó' és forgatható alter-

natívának tekintvén, komolyan hozzálátott, hogy a tör.

téneti kritika éles világítása

melyeken az

az utakat, a

ezek

révén

aztán

a

mellett, ázsiai

többi

ha

leliet,

fellelje

és európai népek, s

világrész lakóinak legtöbb

hagyományos elbeszélése elterjedt. További czélja az volt, hogy a vándorlás útjainak pontos követése által lehetleg magáig az illet mesetárgy forrásáig eljutván, a benne nyilvánuló esz-

csodás és tréfás tartalmií

mék

és világnézet segélyével

meghatározza

a

kort

és

mely azt szülte. Benfey a keleti és nyugati irodalmakban való páratlan

népet,

ottlionosságával, vasszorgalmával és lelkiismeretes ala-

ama tömérdek apróságból összehordandó szilárd alap megteremtésére, a melyen utána ma az összehasonlító iroposságával alkalmasabb volt bárki másnál

dalomtörténet

munkásai tovább építhetnek. Ez alap egyes kövei, meglehet, id haladtával el fognak mállani, a mikor aztán helyöket majd másokkal kell kitölteni: de a mi Benfey alkotásában örökéletíi, az a geniális vezérgondolat és a módszer megbízhatósága, a melyet követve kutatásaiban a conceptio merészségét mindig

A Pancudanlra bevezetésében em'ópai meséink nagy részén

a legkritikusabb óvatossággal tudta egyesíteni.

Kutonu Lajos tanulmányai. L

12

178

számos

legtöbbjét, valamint

adomát

lést,

lett

uovellatárgyak

tréfás és pajkos

elbeszé-

és ólczet, furcsaságot és ráfogást, a

község

egyik

vel

közkeletvé

a középkorban

kívül

másikat világszerte

a

epika

szóval a népies

kötetlen

beszéd

nem igen kötött termékeinek Indiából, még pedig korántsem ama helyhez

népek bölcsjeként tekintett skori

hanem

min-

—

faggatja,

határozott

s

java tömegét sokáig az árja

(helyesebben csak

históriai

Indiából látjuk

ki-

Benfey a legtöbb mesének eszme- csapadékában, a

cso-

képzeleti),

a

sugározni.

dálatos és képtelen történetek eseményeiben nyilvánuló

felfogásban és világnézetben határozottan b u d d h t i

ku

gondolatokat és hitelveket vél látni

s

meg különösen

jelöli

a

cseréket,

a

mesékben

fölötte

lélekvándorlásba vetett

i

s-

ilyenekül

s

gyakori alak-

hitet,

a jótétemé-

nyekkel lekenyerezhet állatok háláját, az önmegtagadás

és

ert

s

önsanyargatás árán megszerezhet

még számos

ki a jeles

csodatév

mást. líendkívül érdekesen mutatja

orientalista

lépten-nyomon ez

alapeszmék

többé-kevésbbé világos, néha félreértésektl elhomályosított

vagy idegen,

st

czélzattal elferdített

ellentétes

töredékeit, a melyeket egykori összefüggésökbe visszalielyezvcn,

számos mesénkben

buddhista példázat csés

reconstriictióiból

azt

a

a

hajdani

szövegét.

Szeren-

megtalálja

eredeti

következtetést vonja

le,

hogy meséink legnagyobb része a buddhismussal, a föld legelterjedettebb vallásával, együtt született s eredetileg

ugyanazon czélra

példázatai, t

Késbb foldá.s,

e

i.

szolgált,

mint az Evangélinni

valláserkölcsi tanok hirdetésére.

példázatok részben

részben

a

buddhismussal

önkéntelen

toldás-

szembeszálló

más

179

vallások

tanítóitól

szándékos

eszközölt

módosított alkalmazások

ferdítések

és

ersen megviselve, egy-

által

kori színezetöket sokszor egészen elvesztve, útrakeltek s is,

számos oly helyre

eljutottak világkörüli sétájokban

a

hol

az

mátornak soha még ködtetik

sem

hírét

immár évezredek

beriséget szín,

faj,

majdnem

óta

teljes

az egész

em-

különbsége nélkül,

vallás és nyelv

brahma-hit követit a

refor-

hallották, s gyönyör-

holott valaha csak arra voltak szánva,

het üdv:

illetleg

indiai vallásalapítónak,

hogy az

elfajult

önmegtagadás útján

elér-

megsemmisülés tanának

a nirvána, vagyis

megnyerjék.

E

máris nagyon hosszúra nyúlt fejtegetésem

nem

kísérheti tovább Benfeyt elméletének részletezésében és

nagytudományú bizonyításában. Csak annyit mondhatok, hogy az utak követése, a melyeken az állítólag buddhista parabolák Indiából kiindulva az egész föld-

kerekségen elterjedtek,

lehet legtanulságosabb,

a

annyi érdekes felfedezéssel biztatja a

még

az epigont

és is,

mennyit egykönnyen az emberi szellem történetének

sem lelhet a kutató. hogy e tan is elég és több oldalról emelt ellenmondásra is talált ? Az összehasonlító mythologusok ki nem engesztelhet és meg nem

talán egyik provincziájában

Hogyan van

mégis,

téríthet táboráról

nem

itt

anthropologiai

Angliában számlál néhány híveket.

ben,

Ez

irány

szólván, csak az ú. n.

is

iskolát

említem,

jeles vezér

egyfell

a

a

mely fleg

nyomában

positivista

lelkes

bölcselet-

más oldalon pedig a darwinismusban gyökerezik, Líng András, a londoni Folklore-

és vezérféríiának

Society ez

elmével

és

id

szerinti

igen vonzón

elnöke, tekintend, írt

nagybecsíí

a ki éles

munkái közt 12*

180

ismételten

tekinti többé

népmesék eredetének

u

rátért

lásának kérdésére

Az

is.

utóbbit különben

kérdésnek, hanem

értend tényként számol szerte

S

feltn

vele,

hasonlóságainak

és vándor-

Láng sem

egészen magától

mint a mesék

világ-

f okával.

egyik

hogy ezen ok mellett Láng és követi még is nagy súlyt lielyeznek, mia mesék szembeszök hasonlóságainak magyará-

ez,

t.

i.

egy másik körülményre

dn

zatát keresik

—

mi

ez az, a

az anthropologiai iskolát

Benfey tanának nagyon is merev és kizárólagos fogalmazásától elnyére megkülönbözteti. A másik ok, a melyben Láng ós a nyomán járók

nemcsak a mesékre, hanem a népies hagyományok

feltn megegyezések

egyetemére nézve a gondolják

lelni

denütt

ós

:

minden idben közös mkö-

dési törvényei, mindenkor

zött

alapját fel-

emberi szellemnek min-

az

és

a melyek

De

születését teszik lehetvé. ki az anthropologiai

sokszor egészen

vándorlás tanát,

irány

csak

midn

lehetvé,

túlzóival

fölöslegesnek

teljesen függetlenül

analóg viszonyok kö-

minden helyen hasonló termékek emeljük

szemben, a

szeretnék

kik

feltntetni a

arra utalnak, hogy egymástól

keletkezhetnek a föld száz külön-

böz

pontján teljesen hasonló mesék mindaddig, a míg

ama

szellemi dispositió

s

a szükséges egyéb körülmé-

nyek, a melyek közt ilyen alakulatok teremnek, ott

is,

meg amott

is

szemben csak annyit jegyzünk meg tetett ós elterjedésében

például,

—

a fent ismer-

figyelemmel kísért mesét véve

— hogy mi ugyan

egyfell szívesen elismerjük

a legtöbb mese fmotivnmniban az

beri

itt is,

egyenlképen fellelhetk. Ezzel

jellemvonást, a mely

bátran

általános emfeltehetvé tenné,

181

liogy az illet

diában,

akár

egyes elemei

elbeszélés

a

piramisok

eszkimók, zulukafferek teljesen függetlenül és

—

aztekek közt

és

akár In-

vagy

lionában

akár

az

egymástól

is,

bármely idben, st ismételten

de azt meg másrészt semmikép sem engedhetjük meg, vagy csak a lehet legnagyobb

is

megteremhettek,

valószíntlenség csodával határos esetének tekintenök,

hogy ezen elemek a földgömb száz meg száz helyén egészen önként és természetesen rendezkedtek ugyan-

azon mvészi mozaikká, ugyanazon fesemények analóg

ugyanazon

sorozatába,

egészen

hasonló

mutatva minden

lését

A

mesék eredetérl

e futólagos e téren

peripetiával

expositióját,

sok a

és elterjedésérl

teend

állapodott véleményhez

míg

dráma

kis

és

kifej-

égalj alatt.

átpillantásából

még

bíró

bonyodalmát

is s

hogy addig egészen meg-

jutni egyáltalán

az egész világ összes

szóló nézetek

láthatunk annyit, hogy

népeinek

e

nem

nem

lehet, a

termékei

jellemz példákban elttünk nem feküsznek, a mikor is a lehet legteljesebb adattárból tiszta és áttekinthet képet alkothatunk magunknak az emberi szellem ezen naiv nyilatkozatainak keletkezésérl, valamint a ben-

nök megtestesült eszmékrl és érzelmekrl, nézetekrl és reflexiókról, nemkülönben az utakról és módokról is, a melyeken a nép vagy egyes kiváltságos egyének képzeletének e kedves szülöttei örökifjú vándoréletök ka-

landos pályáján keletrl

nyugatra

rég

korokból

rültek,

innen

—

elfeledett

még kés unokáinkra

is

s

innen vissza ke-

egész napjainkig s

átszállanak.

A MAGYAR NÉPMESÉRL SZÓLÓ IRODALOM. Mint az els nagyobb magyar népköltési gyjtemény, Erdélyi Jánosé, úgy a népmesérl szóló els magyar tanul-

mány

is a Kisfaludy-Társaság aegise alatt jelent meg. S ugyanaz az Erdélyi János, a ki a Népdalok és Mondák három gazdag kötetét egybeállította, szerkesztette akkoriban a Kisfaludy-Társaság folyóiratát, a Szép-

irodalmi Szemlét, a melynek 1847. évi 117.,

133.,

152.,

321., 346.,

360.,

379.

100.,

lapjain, tizennégy

kötete 81., 213., 228.,

czikkó

fel-

;i

felolvastatott.

(L.

Szépir. Szemle

1.)

A zés,

11.

200.,

e

Társaság ülésében 94.

181.,

tanulmány Henszlmann Imre tollából megmiután kevéssel elbb, 1847 július 31-én,

aprózva jelent,

164.,

«sok olvasásra ós combinatióra mutató* érteke-

— a milyennek

irat szerkesztje,

bizonyára maga a gyjtemény körül

fárad-

—

egye-

e dolgozatot

a népköltési

hatatlanul buzgólkodó Erdélyi János nevezi,

folyó-

lre még vajmi csekély anyagát Gaal György és Mailáth János német nyelv és a Népdalok és Mondák két magyar nyelv kötetébl meríti a magyar mesékre vonatkozólag; míg az oláh meséket illetleg Schott Arthur és Albert Walachische Márchen (Stuttgart, 1845.) és a tótokat nézve

Rimauski János Slovenskje

183

(Lcse,

Povesti

1845.)

czím gyjteményeire

hivat-

kozik.

Henszlmann a meséket a következ három

osz-

mehomályosabban vagy világosabban a küls idomot és eladást nem tekintve, bizonyos, a mesét költött népnek vagy személynek vallásos hitét vagy a tályba

sorozza

lyekben

:

Jelképes

1.

mesék,

i.

t.

azok, a

«

természetrl képzett nézetét

mag

tárgyazó

rejtezik ».

Jellemz mesék, vagyis mindazon népies elbeszélések, amikben a természet vagy képzeldés egyik lényének jellemeztetése felemnek tekinthet ». Ez osztályba számítja Henszlmann az állatmesét, megjegyezvén azonban, hogy ennek népies fajtájában «a didak2.

tikai czél, az

irány egészben sokkal

kevésbé

kitn,

mint a mvészeti költészet ugyané nemében ». Ugyanez osztályba tartoznak nála « mindazon sokszor inkább anekdotáknak tekintett elbeszélések, melyek által a nép többnyire szomszédait nevetségesekké tenni czélozván,

szólókat

A

helységek

közel

egyes

(talán

nek többnyire satiricus

vagy más nyelven törekszik ».

3.

Schwankfurcsaság, bohózat) nevez,* miben a nép-

népköltészet

nak

lakosait,

vonásokkal jellemezni

azon

nem

neme, «mit a német

gonoszság nélkül járó nedélye és

vonása jelentkeziki).

Például

itt

a

német

Eulenspiegelt és az oláh Bakalát idézi.

A

mint

látható, e felosztásban a 2. és a 3. csoport

nem különbözik elég élesen egymástól s mind a kettnek közös vonásaként Henszlmann sem mulasztja el kiemelni, hogy «a csodálatosba felöltöztetés*) egyiknek

sem lényeges *

jele.

Megjegyzi továbbá, hogy számosá-

Alább a 347. lapon a dévajka szóval próbálja magyarítani.

184

vannak az olyan mesék,

val

« mikben mind a liárom osztálynak vagy azok kettej ének jellemvonásai

felállított

összevegyülnek ». szerint kell a

A

Ilyenkor

szerinte a

túlnyomó elem

mesét osztályozni.

mesét illetleg Henszlmann ahhoz, az mely a Grimmtestvérek elméletének mondható, midn azt « minden ugyanazon fajból származó népek közös tulajdonainak tekinti. «Több száz különféle nép meséit vizsgálván» úgy mond (85. 1.), «és egymással összehasonlítjelképes

ö korában uralkodó nézethez csatlakozik,

bennem azon ers meggyzdés

eredt, hogy a mesék valamennyiének ugyanazon egy s eredeti mese szolgált alapul, mire építé minden külön nép a maga meséit ». Ebben a merész feltevésben áll Henszlmann elméletének az eredetisége a minden jelképes mese si magvául te-

ván,

jelképes

osztályba

tartozó

;

kintett

terméí^zelvallási

st/mholikus tartalom azonban

már ismét korának eltérben

álló

mythologiai iskolá-

Ez a jelképes smese Henszlmann szerint «az úgynevezett négy elem körül forog, fhelyre tevén a meleget, mint fképen életadót ez elemek közti viszony és a természet álma télen, felébredése tavaszszal az, mi körül a mesék magyarázata forog». Kalauzai gyanánt e mag kihüve-

jától,

Grimm-félétl való

a

átvétel.

;

lyezésénél

Henszlmann a két Schott testvért nevezi oláh mesegyjteményükhöz adott kom-

meg, kiknek

mentárja tudvalevleg a fejlesztése,

s

azzal

Grimmék

elméletének tovább-

a makacs következetességgel er-

szakolja a mesterektl átvett formulát a sokszor vajmi mereven ellenszegül tényekre, a mely már a lelkes tanítványok mindenkor közös jellemz vonása. Henszlmann ez elméletet még a Schotték példáinál

185

is

teljesebben

látja

sékben, melyeknek

igazolva a Kimauski-féle

b

kivonata és aprólékos

tót

gatása miatt, egyébként meghaladott tanulmánya

ma

me-

bonczol-

még

olvasásra méltó kivált azoknak, a kik e mesék-

is

kel eredeti

nem

nyelvükön meg

ismerkedhetnek. Saj-

Henszlmann, hogy a magyar mesék, melyek rendelkezésére állanak, «sem nálkozással említi dolgozatában

oly tiszták,

sem

sak eladási

de

még

abban

az oláhok látja

az

meséi

is»

hogy

okát,

pl.

(85. «

sem

oly sajátságo-

a németek, tótok, 1.).

ismert

Ennek

egyrészt

meséink nem a

hanem más népek már meglev

közös gyökbl,

bl

oly jelentékenyek,

idomaikban, mint

meséi-

minek egy további bizonyítéka

eredtek », a

sze-

hogy sokkal bonyolultabb szövevények, mint más népekéi. Másfell azonban nem mond le a reményrl, hegy « vannak még eddig nem ismert és a rinte az,

gyökbl eredt jelképes meséink ». Es ezt a reményét arra alapítja, hogy a legeredetibb és legegyszerbb magyar mesék az eddig ismertté lettek közül a Kisfaludy-Társaság kiadta gyjteményben foglaltak. Vagyis ez más szóval annyit tesz, hogy a Gaal- és Mailáth-féle feljegyzéseket sem tartja egészen megbízhatóknak, a mennyiben a nép igazi eladásmódján

közös

hoz szorosabban ragaszkodó feljegyzésektl tanulságosabb eredményt

hogy mikor e taniüságot olyannak véli, a mely azt támogathatja. De jóllehet ebben csalódott, annyiban mégis csak igaza volt, hogy a feljegyzés pontosságával kétségtelenül egyenes arányban áll minden népköltési termék tudományos czélra való használhatósága és ebben nemcsak a tün-muló relatív az

becse,

vár.

Igaz,

elmélete érdekében reméli, akkor

hanem

egyúttal

a

maradandó absolut értéke

18(.

is.

Mert az

id

elméletek

haladtával váltoSinak

egyik a másiknak a romjain épül retes pontossággal

fel

;

az

s

de a lelkiisme-

feljegyzett tények és megfigyelések

minden rájuk emelt elméletnek adnak valami mara-

mibl

dandó, becses alkotó elemet, a

kez

tanok legmegbízhatóbb

a

késbb

helyesen értelmezett tények domborodnak

Korszer haladást mutat

a

a

ki.

Henszlmann

séhez képest a második, nagyobb

követ-

megint csak

részéül

értekezé-

szabású tanulmány,

mely népmeséinkkel foglalkozik. Ez Arany LÁszLÓ-nak ugyancsak a Kisfaludy-Társasóghan, még pedig székfoglalóul, 1867 május 29-én olvasott dolgozata, mely Magyar népmeséinkrl czímen a társaság Évlapjai IV. kötetében (Pest, 1870) jelent meg a 108—191. 1. Míg Henszlmann 1847-ben csupán 14 magyarnyelv mesébl vonta le következtetéseit, addig Arany László húsz

évvel

mesekönyvtárra

s

már

utóbb

ebben

nem

18 kötetnyi egész

kis

kevesebb, mint 240

me-

bevezet része e melybe a

sére támaszkodhatott. Értekezésének kis

könyvtár bibliographiájával

tulaj donképeni

kezddik,

mesegyjteményeken

A magyar nép adomái

ez.

könyve

Mór

kívül Jókai

(Pest,

1856)

is

fel

van véve, mint a mely az adomákon kívül nyolcz mesét is tartalmaz. Elvétve a szerz egyéb anthologiákba, folyóiratokba és gyermekek számára való könyvekbe elszórt mesét is figyelembe vesz, tehát a mint látjuk, az összes akkori

anyagra

Ez a vizsgálódás a «mese» rozásából indul

László

is

ki, s

«kiválólag

kiterjeszti vizsgálódását.

szó fogalmának meghatá-

a népet követve, az

oly

mesének Arany

elbeszéléseket» mondja,

amelyeket se az elbeszél, se a hallgató igaznak tanak, melyek

nem

tar-

sohasem megtörtént dologként, hanem

1Í

mint költemények, gyönyörködtetésül járnak szájrólszájrai). A mesének ezen meghatározásával szembe a amondá»-ét állítja, a mely szó ugyan a nép nyelvében ismeretlen, de a vele irodalmi

lom

azért világosan él a

vagy «história» szóval

nyelvünkben

jelölve.

(Id.

Másfell az adomától határolja

ban

itt

már

jelölt foga-

nép tudatában, a «történet» 111.

h. el

1.)

a mesét; azon-

a dolog természeténél fogva kevósbbé éles

minthogy a két

a megkülönböztetés,

mfaj

sokszor egészen összefolynak. Fejtegetésének szét azzal zárja

le,

hogy elször

a természet felettibe, vagy

is

a

népmese

határai

ezen ré«

tárgya

legalább a megtörténi) et-

s másodszor, hogy az elbeszél nép mint csupán költeményeket beszéli azokat

ségen túl csapong

maga eh

is

(114.

1.).

Maga

is látja azonban e meghatározás hiányait, melyek sorában a legszembeszököbb az, hogy némely esetberi nagyon nehéz, még a nép eszejárásának az

ismerete

mellett

beszélteket

beszéléseket, a

nás hiedelem László

a

eldönteni, vájjon az illet az el-

is

hiszi-e,

vagy nem.

él

volta

tuldonképeni

a mint látszik, a

Ez utóbbiak

(U. o.)

melyeken az alapjukul

még

csupán az irodalmi

meg sem

el-

babo-

világosan feltetszik. Arany

népmesék közül

mondák közé

és a

Az olyan szolgáló

kirekeszti és

sorolja.

«rege» között, mint a melyekkel

nyelv

él,

élesebb megkülönbözte-

mesék osztályomelyben új módot követ, mivel sem az idegen, kivált német írók osztályozását, mint a mi meséinkre nem illt, sem a Henszlmann- félét kielégítnek nem tartja. A hármas osztályozást azonban mégis átveszi tle, csakhogy az ö második kategóriáját más

tést

tenni

zására,

kísérelve, áttér a

:

ISS

tartalommal töltve meg, a következ hArora csoportba sorozza mesekincsünket 1.

tanmesék

mszót megalatt nem

megjegyzéssel, hogy e szó

azon

minden esetben mythologiai

akar 2.

mesék, a Henszlmann alkotta

jelvi

tartva, de

jelviséget

érteni

;

azonban akarja oly merevnek tekintetni, hogy annak ke-

nem

furcsaságok.

3.

;

Osztályozását

lebeg átmeneti bennük mégis csak felismerhetön túl-

retein belül az egyes csoportok között

alakulatok, a

nyomó elem

szerint

gyenek. (118.

ide

vagy oda sorolhatók ne

Az els csoportba Arany László álló

le-

1.)

a rendelkezésére

mesean.yagból 170 darabot, tehát az egésznek jóval

nagyobb ötféle

részét

az ide tartozó

számítja, s

mesékben

elemet különböztet meg, a melyek elseje a

tisz-

másodika a keresztény vallás tanainak befolyása az egyes részletekre, vagy egész mesékre is, harmadika egy többé ki nem kerekíthet tán költészeti

alkotás,

mondakör maradványai, negyedike

s

és

ötödike

pedig

homályos töredékei. (126—127. 1.) Az' elsn nem csupán azt az alakító befolyást érti, «mely a mesék eladási modorára, vagy szerkezetére gyakorol módosító hatást ». De röviden erre is kitér és magyar meséink egyik legjellemnépek

az árja és altáji

zbb

stílusbeli

térnek szerinte

követve ö

sajátságának, a melylyel leginkább a

el-

szomszéd népekéitl, Henszlmannt 1.) Ehhez mert egyrészt épen az

a bonyolódotlságot tekinti. (129.

is

mindenesetre

még

korában

vallásának

sok

szó

szerte

fér,

divatozott

mód

mesefeljegyzési

magyar nép meséi sokkal bonyolultabbaknak tetszhettek, mint a milyenek rendesen a nép igazi mellett

a

eladásában

;

másrészt pedig

nem hiányoznak

a

ve-

180 és ezek rokonainak meséi melyek a bonyolítás szinte vészi tökéletességére nézve a mieinkkel bátran mérkó'zlietnek. Ilyenek elssorban a szlávok és az oláhok meséi, még a jobb és eladás tekintetében megbízha-

népek

szomszédos

lünk

között

m-

olyanok, a

is

tóbb gyjteményekben

A

költi

László föl,

8

itt

szól,

a

azonban, a melyrl Arany mesék eladásánál jóval többet ölelve

középhelyen

áll

valódi anyag-alkotás költészete

is.

productio

vitt

a pusztán

küls

alakítás és azon

skor

között, melyet egy

végbe

s

vallási

melyet mythologiának neve-

zünk ». (131. 1.) S nyomban utána «E productio abban áll, hogy a nép folyvást teremt új és új részleteket, valódi új anyagot told a mesékbe ». Ezt a szerz alkal:

mas példákkal

is

tanulságosan

Megöl

mi után

igyekszik igazolni, a

resztény elem feltüntetésére tér igazítván

helyre

át,

a ke-

a 141. lapon igen

Kriza

egy tévedését a

még néhány mese székely eredetét illetleg. Arany László értekezésének a f érdeme s kivált a Henszlmannéhoz mérten nevezetes módszertani haladása épen abban áll, hogy a mesék vándorlásának Istefán

{Vadrózsák

477.

1.)

és

Benfey óta mind több figyelemben részesül tényét mindenütt számba veszi, s a nélkül, hogy e tény alapján az említett német tudóshoz hasonlón ismét kizárólagos elméletet

állítana fel, a másik, vagyis a puszta

öröklés theoriáját

is

kell értékére

szállítja le.

Ép

ily

józan mérsékletet tanúsít a mythologiai elméletek na-

gyon önkényes magyarázataival szemben

rl igen helyesen jegyzi meg (125. mennyi csak többé-kevésbbé sikerült, hiányos feltevésnek tartandó.

is,

1.),

a melyekhogy vala-

de egyoldalú és

1!)0

A tanmeséknek

két

faját

különbözteti

meg

;

az

melyek valamely erkölcsi vagy élettapasztalati oktatás magvát foglalják magukban», a másikon pedig azokat, « melyek valamely lényt (állatot, növényt stb.) jellemezneks. (149. 1.) Az utóbbiak tehát körülbelül mindazt felölelik, a mit aetiologiai viondának szoktunk ma nevezni, s így már túl

elsn azokat

értve,

*

némileg azokon a határokon, melyeket értekez a mese fogalmának meghatározásában e

terjeszkednek az

mfaj

A

köré vont.

tanmesék

gyarnál

is

csoportja,

mint minden népnél, a ma-

szegényebb

jóval

az

elsnél,

ismét

s itt

meg Arany László, hogy «az Aesopus-Phaedrus-féle modorú fabuláknak a népköltés nem igen barátja. Nemcsak maga a nép nem alkot hasonlókat, hanem a különben annyira ismert s elhelyesen

figyelte

.

terjedt Phaedrus-,

.

.

vagy a franczia Lafontaine-, vagy a

magyar Fáy-féle mesék sem tudtak soha, és egy népnél sem közforgalomba jutni». E kétségtelen ténynek az értekez; de nyíltan hogy eredetükben az ilyenféle, utóbb csak irodalmi élet mesék mégis milyen viszonyban állhattak si forrásukkal, a legkezdetlegesebb néaz okát

is

jó

liagyja azt

a

peknél

is

helyen

keresi

kérdést,

föllelhet

állatmesével, a

szellem helyenként valóságos cyklikus

melybl

a

nép-

sorozatokat, az

állateposz kísérleteinek tekinthet alakulatokat fejlesztett,

A

mint

pl.

a finneknél?

anyag torlódik össze az értekez mely a magyar néphumor sikerült jellemrajzává szélesedik ki, mikor a jórészt nemzetközi elterjedés anyagnak sajátszei legvegyesebb

alkotta

csoportok

liarmadikában, a

nemzeti színezödését azzal a congeniális érzékkel ismeri

191

Arany László, a mely

és tnteti fel

az

ö legbecsesb

apai örökségének tekinthet.

Tanulmányáról

még mindig

a

még ma

is

hogy

elmondhatjuk,

legbecsesebb mindazon dolgozatok so-

magyar népmesérl Írattak hogy van mélyreható és termékenyít gondolatokkal, a miben egyenl mértékben osztozik a szerz széles-

rában, a melyek a

;

tele

kör

irodalmi

tájékozódottságával

józan, ízrl-

az

magyar észjárása, érzése és ítélete. Arany László értekezése óta nagyobb tanulmány a Pintér magyar népmesérl csak egy jelent meg

ízre

:

Sándor soncz,

bevezetése

tizenhárom palócz meséjéhez (Lo-

mely

1891),

azonban csak «jóbarátok számára

ötven példányban*

ben aligha

látván

napvilágot, szélesebb

kör-

lett ismeretessé.

Pintér elég nagy

feneket kerít 66 lapnyi dolgoza-

melybl, az igaz, 10 lap az ajánló levélre esik de már ebben is kimond egy-két tételt, köztük olyant is, a melyhez vajmi sok szó férne. Ilyen a többi közt a szerznek az a meggyzdése (10. 1.), hogy «El nemzetünk családtörzsei között ... a palócz nép, habár ezer esztendnél régebben érintkezik a tának, a ;

szláv családhoz tartozó néptörzsekkel, is

legközelebb

elbb

áll

si

még meséjében

eredetéhez ». Azt

is állítja

egy

nagy faj szeretettl megvesztegetett ítélet szerz, hogy igen sok germán és szláv mesét olvasott át, de ezeket a mieinkkel összevetve, azon meggyzdésre jutott, shogy azoknak alapgondolata a mi népünk meséitl egészen különbözik ». Kár, hogy nem fejti ki bvebben, mit talált ama germán és szláv mesékben alapgondolatul. St a magyar népmesének szerinte minden más népétl annyira elüt jellemét sem

lappal

a

192

domborítja ki világos körvonalakkal. Mindössze abból

meggyzdése szerint ez a nagy olaz hogy «mi sem a latinokkal, sem a görögökkel, sem más történelmileg ismert népekkel rokonságban nem vagyunk, nemzeti géniuszunk semmi más nemde még szomszédságunk zet géniuszával nem rokon bármily messze tekintsünk vissza az ember mü is újabb kelet, mint népveldésének történetébe következik

tórés,

;

—

—

meséink alakulása« (31. 1.). Ennek megértéséhez persze tudnunk kell, hogy a szerz a népmese eredetérl saját elméletet alkotott magának, a mely szerint * minden nép meséjének forrása saját egyéniségében, szellemi erejében van, indító

oka pedig, hogy véghez kori történelem, tal,

ha ugyan

tát a 40.

az

A mese skor

tehát

vel szóba

is

egyút-

jól értettük a szerzt, a ki e gondola-

nem foglalt

férfikorát

nemcsak s-

története

lapon elég homályosan így

a népmese

ma

hanem

cselekményét tle telhe-

vitt

tleg maradandóvá tegye».

fejezi ki:

m

Talán

egyéb, mint a nép gyermekkori eszé-

azon idbeli

saját története,

él ugyanazon nép

melyet

mesél*.

Ez pedig a köréje gabalyított köd burkolatából kihámozva nem egyéb, mint az anlhvopologiai meseelmélet túlhajtása, a mely a vándorlás tényét teljesen

népmesét az irodalomtörténet talajáról emlékek sorába helyezi át. A másik irányban való túlzás, ha a földkerekség bármely két különböz pontján följegyzett két mese, vagy tagadja ós

egészen

a

a

praehistorikus

akármilyen hagyomány

hasonlóságában

a

rándorlús

hogy ennek nem is a valószínfíségét, de akár csak a lehetségét is számbavenné. Ép ily merev és egyoldalú

kétségtelen

bizonyítékát

látja

valaki, a

nélkül,

193

annak idején a myihologiai elmélet

volt

líözös ösnyelvj, ösvallási és erkölcsi talaj

meséit

a

így

a mely a

rokon népek összes hagyomá-

tekintette az egymással nyait,

is,

termékeinek

Az igazság

is.

egyszer, mint akármelyik

téren

e

sem

oly

elmélet kizárólagos

alap-

annak megalkuvást nem ismer hívei

vélik.

ján

állva,

Ha

valahol, akkor

más eredet elembl

különnem

és

más-

alakult szellemi termékek

vizs-

ilyen sok

itt,

szempontot egymással egyeztetni

gálatánál kell

több

és a dolgokat

lehetleg sok oldalról vizsgálni, minden

eshetséget oldalú

semmiféle nagyon

számbavenni,

is

egy-

függ magyarázatban sem

elfeltevésektl

és

feltétlenül megbízni.

E ponthoz kapcsolva pár szóval kifejtem, mint vélekedem a népmesék eredetérl. Nézetem szerint e kérdések

az

fejtegetésében

ú.

n.

eredetek

és

végs

okok kutatásától idegenkedve, csupán a megfejthet és kimagyarázható jelenségek bonczolgatására kívánom a vizsgálatot korlátozni. Ennél jó segítségnek tartom az említett elméletek bármelyikét is, a medindító

dig a jelenségek

okszer kapcsolatának

felderítésére

megrendül a hozzávaló bizalmam, mihelyt olyan magyarázatot erszakol a tényekre, melynek azok kereken ellentmondanak. Nekem tehát elégséges

;

de

azonnal

;i

jó a

Grimm-féle elmélet addig, a míg csakugyan

nyelvi rokonság talaján álló és

még hozzá

fejtésérl, s

ket a

nyelvtudomány

ságtétele támogat.

elmélet

a

De

a

maradó analógiák meg-

olyanokéról van szó, a melye:

és a történelem

a

jó

egybevágó tanú-

Lang-fóle

mennyiben bizonyos kor-

anthropologiai

népközi hasonlóságok vagy egyezések megfejtését kínálja, melyek is,

magyarázatára

és

sem a törzsrokonság, sem a vándorlás

Katona Lajos tanulmányai.

I.

13

194

még

józanul

lás legalább

mellett

venni,

sem koczkáztatható. Ter-

feltevéskópen

azonban, hogy mindaddig, a míg a vándor-

mészetes

még

valószín,

is

amazt

inkább

is

az

fogom

öröklés lehetsége elször szemügyre

mint általánvéve természetesebb, egyszerííbb

gyakoribb magyarázatát a hagyományok

és

hasonlóságá-

nak. És csak a legvégs esetben folyamodora

az

em-

si közösségébl és az s állapotok következ értelmezéshez, minthogy azzal

ber természetének analógiáiból

mindig nagyon csínyján

rend,

kell bánni,

összetettebb ós bonyolultabb

mikor magasabbjelenségekrl van

milyenek a népmesék is nagyobb részükben Bevezet értekezésében sokkal tágabbkörü feladatot tzött ki maga elé H. Jones, a Keopf Lajos honfitársunkkal együtt kiadott angol nyelv gyjtemény * eltt. E bevezetésben Jones a magyar néphagyományok összességérl, st a magyar nemzet múltjáról és

szó, a

.

eredetérl

is

koztatni, a

igyekszik az angol olvasót

mi néhány

elég jól sikerül

neki.

is

lapon jellemzi a szerz, mellett

rokon és

nem rokon

melyrl a

a

m

tájé-

tárgyi tévedést kivéve

népmesét a

XIX —XXIV.

az emberiség

skori közös

A s

röviden

.

magyar nép meséiben, azoknak

öröksége

ján,

kisebb

.

népekéivel való egybevetése alap-

becses jegyzetei tanúskodnak, kivált

a következ elemeket látja kidomborodni. Elször

is

;i

mely szerinte a legszembetnbb a majd a történelmi viszontagsászékelyföldi mesében goknak, elssorban a török hódoltságnak emlékeil. helyi színezetet,

;

^ Tlie Folk-tales of the Magyars. CoUocted by Kriza, Erdélvi. Pap and others. London. Fulk-lore Society. A bels czíinlapon

1889. (Az 1886. -ra szóló illetmény, 18. sz.) Ismertetését nától az Ethnographia 1891. 89-44. lapjain.

1.

Kato-

:

195

melyek

közé

analógiák jó

meséinkben

a

sorolja

részét

De nem

is.

feltetsz

feledkezik

középkori

resztény vallás hatásáról és a

keleti

meg

a ke-

nyngoti

ro-

mantikus irodalom termékeinek átvételérl sem, melyeknek csatornái népünk számára régebben a széphÍ!
utóbb pedig a legújabb korig amazok korcs

ivadéka, a ponyvairodalom, valának. Végül megemlíti a

nagy mesemondót

meseközvetítt,

és

vándorlásának és csereberélésének

nyabb garaboncziását arra szemelt volna

:

ki

az

egyik

népmese

a

legmozgéko-

mintha csak

obsitost, kit

a folklóré dévaj manója, hogy

minden egyoldalú meseelméletet

csúffá tegyen a

maga

imitt-amott összeszedett tarka poggyászával.

E

rövid,

népmese

de

egészben

irodalmának

Lajos

érdemük

jellemzést a

80-as

évek

végéig

magyar terjed

csak a Kál-

gyjteményei hiányoznak.

Értékük és a szerz

szerint

Henszlmanii

találó

melybl

vázlata és statisztikája

mány

a

és

követi, a

emlékezik

Arany

utóbbinak igen jó

meg

László

hasznát

is

ugyanitt

is. Az magyar mese-

értekezésérl vette a

irodalom ép idézett összeállításában.

Az

elszórt értekezésekben, kivált iskolai

ben található adalékokat* mellzve, szólnom

értesítkkell

azon-

ban még a magyar népköltés azon általános jellemzésérl és népköltési gyjteményeink azon történeti át* A számbavehetök, a melyeket Katona egyenkéat ismertetett (az ismertetések helyét 1. a czimek mögött, zárójelben) Körösi Henrik, A magvar népmesék anyagáról, (Egy. Phil. Közi. XIV, 130), Sárffy Ignácz, Népmeséink néhány jellemz vonása stb., (u. o. XVi, 346), BuLC Tivadar, A mese általában, különösin tekintettel a román népmese költészetére, (Ethnogi-. X, 65), Hársing István, A tündérvilág rajzolása a magyar népmesékben, (u. o. Xll, 137) és Wastlkiewicz Viktor, Népköltési gyjteményeink története és értéke, (u. o. XII, 43 és Phil. Közi. XXV, 756).

13*^

l'.Mi

tekintésérl, a mely

BeÖthy-féle nagy képes iroda-

a

lomtörténet U. kötetében

a harmadik kiadás 22G

s

népmesét, a

230. lapján a

Gydla szak-

Dr. Sebestyén

meg

avatott tollából jelent

253

257. lapon

pedig

népmese irodalmát ismerteti. Ezen összefoglaló és jához képest szkszavú tömörséggel sokat mondó

már

gozat

a

nézetek

tisztultabb

világánál

— a

czél-

dol-

tekinti

a

magyar népmese eredetének kikutatására irányult kísérleteket, midn ezek legtöbbjének meddségéért nagyon helyesen azt a törekvést teszi felelssé, «a mely a

nem a sok mindenbl nem a most él mesevonásaiban, hanem a mythologiai-

nemzeti tulajdont

specifikus

gyúrt anyag életre keltésében és világ esetleges

nak

sejtett

pedig

:

mi

<(A

faji

alkotórészek eredetiségében agyafúrt

pusztai

keresi*.

Alább

népünk a mesealkotó

ernek egészen más irányban nyitott teret. Ertjük a meseszövésben nyilvánuló kifogyhatlan leleményt és a hasonló gazdagságú humort, tehát a képzelemmel versenyt csapongó

ságaiban

elkülönöd Ezzel

elmeélt, a

gyökerezik

a

faji

s

a

mi egészen mi meséinek

faji is

tulajdon-

igen élesen

vonásokat kölcsönöz ».

futólagos

áttekintés

fonalán egész a leg-

újabb idkig jutottunk. Mieltt azonban

még

e soro-

magyar népmese irodalmához egy igen becses külföldi járulék került, a mely a Kropf és

kat lezárhattam, a

Jones-féle angol

gyjtemény

és legértékesebb a

mellett a legörvendetesebb

hozzá hasonló czélúak sorában.

Azt hiszem, sehol sem emlékezhetném meg e könyvrl alkalomszerbben és inkább a maga helyén,

mint itt, a hol a puszta véletlennél talán valamivel mélyebben rejl ok is azt akarta, hogy egy német nyelv gyjtemény zárja le egyelre azt a nyolcz év-

197

melynek ugyancsak egy német munkácska volt az els szerény lánczszeme. Csak nemrég jelent meg Lipcsében a Dieterich-czég kiadásában egy XXL és 300 nagy nyolczadrét lapnyi csinos kötet, mely Unqainxche Volksmarchen ozímen, nagyobbrészt Sklarek Erzsébet fordításában 4-8 magyar mesét mutat be a németül olvasó közönségnek. szinte örömmel látjuk e szemelvényt, nemcsak a kiválasztott tizedre nyúló sorozatot, a

mesék, miatt

is.

hanem a

eléjük

az

írt

(GcleilwoH)

bevezetés

mely Schullebus A. hazánkfiának néprajzi szakértelmérl és tárgy-

téren jól ismert

és

szeretetérl

újabb értékes tanúságot.

tesz

elismert

E

bevezetés

mindazon jellemrajzok közül, a melyek eddigelé a magyar népmesérl idegen nyelven megjelentek st mivel a magyar szakirodalmat is teljes mértékben és helyes mérlegeléssel aknázza ki, még a magyar olvasó is nagy tanulsággal forgathatja, ha meg akarja magát kímélni az összes elz kétségtelenül

a

legmagvasabb

;

dolgozatok átolvasásának nem épen mindig valami kellemes munkájától. Schullerus a magyar

könny

s

népmese irodalmának

nem rövid,

de minden lényegeset felölel átnézete után, mely bevallottan e

sorok

írójának

kincsünk jellemzését kétségbe

alig

kísérli

vonható

alapul, mese-

dolgozatán

meg

tételt

s

itt

állítja

mindjárt

azt a

kiindulópontul,

hogy amolyan igazán autochthon, seredeti magyar mesék, a melyekben a pogánykor mythosai tükrözdnének, s a milyeneknek legalább a durva körvonalai nagyjában a magyarsággal rokon finneknél nál

még

A

találhatók,

ma már

kereszténység gyors és aránylag

dése népünknél

nem

és

hippok-

nincsenek.

könny

elterje-

a legutolsó bizonyítéka a többiek

198 mellett annak, hogy

már

a honfoglaló magyarság

jesen érett volt a nyugati népek vallásának és

ségének

felvételére.

Ezt pedig csak saját si pogán>

hitrendszerének nagyon theistikus hatások teszi

érthetvé,

A

tel-

mvelt-

által

züllött,

régóta

több rendbeli ostromlott

mono-

állománya

keresztény kultúrával együtt a nyu-

gat egyházi és világi irodalmának számos terméke került

már jókor

és alakult

a magyar nép új honában módosult hagyományai közé. Az irodalmi források

ból merített népmesék, kivált

mondák

s

ezek közt

is

fleg legendák száma csakugyan alig kisebb nálunk, mint a többi európai népeknél. Hogy nálunk ezek

ersen kidomborodó bizanczi hazánk helyzetébl és történelmi viszontagságaiból könnyen kimagyarázható. Az irodalmi források sorában kiváló hatásúnak tartja Schullerus a Hármas Istoria középrészéül mamellé a nyugatin

hatások

is

kívül

járulnak, az

Romanorumoi, a is elterjedt Gesla melynek még nálamnál is nagyobb befolyást tulajdonít népünk meséire. Nekem azonban eszemágában sem volt a (iesta liomanorumnak népmeséinkre gyakorolt hatását a kell mértéknél kisebbre becsülni. Csak e hatás közvetell vagy közveleUen nyomai tekintetében sürgettem Binder Jenvel együtt a szigorúbb módszer egybevetést; fleg az oly dilettáns hasonlítgatásokkal szemben, a melyek e bonyolult kérdéseket inkább csak összezavarni, mint felderíteni alkalmasak. Ezek sorában korántsem számítom az oly józan ítélet és nagy körültekintéssel dolgozó folkloristát, a min Schullerus, kinek bevezetését és a mesékhez irt összehasonlító jegyzeteit magam is nemcsak nagy élvezetgyar fordításban

tel,

hanem

tanulsággal

is

olvastam.

199

A

mily áttekinthet és világos nála a magyar nép-

mese elemeinek

taglalása, ép oly

a mesekincs osztályozása

népmese

tárgyszer

eredeti és sajátszer vonásainak

megjelölése,

miben

a

azt

már Arany

nyomán pedig Sebestyén Gyula

nem

és helyes

valamint végül a magyar

is,

és

e

abban való

László

az

sorok írója

is

mesék gondolatvilágában, a mely csakugyan alig mutat nevezetesebb eltérést más népekéitl, hanem az eladás, szóval a küls és bels találja

:

t.

i.

elrendezés,

a

e

meseszövés,

kezd

a

stílus,

a

fordulatok

és

formák nemzeti színezetében, a mely népünk egyéb genuin alkotásainak jellemz stereotyp

vonásaival oly

és záró

szembeszökn egybevág.

A MESEVIZSGÁLAT LEGKÖZELEBBI FELADATAIRÓL. A

minap, hogy egyik legrégibb kelet

s

talán leg-

ártatlanabb ós legmaradandóbb kedvtelésemnek hódolva

egy szép képeskönyben lapozgatok, szinte

elállt

a léleg-

növények életérl szóló eme díszes könyv egyik lapján azt olvasom, hogy az eddig ismert, leírt, osztályozott és rendezett növényfajok száma megMekkora káptahaladja a másfél százezret. Uramfia lan annak a botanikusnak a feje, a ki ezt a 150,000 füvet, gombát meg a többi istencsodáját mind fát, eszében tudja tartani. Szédülni kezdtem az ilyen zetem, a mint

a

!

már csak az elgondolásáMásnap aztán egy kedves jó ismersöm, a ki

szörnységes tudománynak tól

is.

nálamnál valamivel többet konyít a botanikához, azzal hogy azon a 150,000-féle növényen szépen meg is lehet osztozni, s hogy elég, ha a botanikusok mindenike behatóan csak egy-egy parczelláját

nyugtatott meg,

ismeri ennek

a

rengeteg

egésznek, a

többit illetleg

pedig csupán az egyes családokat, osztályokat és rendeket jellemz typusoknak és az egész rendszer vázának áttekintésére szorítkozik. így kell tennünk mentl elbb az elhnographiai s

ezen belül különösen a

folklorisztikus

ról-napra geometriai haladvány

szerint

kutatás naptáguló terüle-

201

ugyanily arányban emelked ha nem akarjuk teljesen elveszíteni azt a fonalat, a mely biztos kalauzunk lehet ebben a mindegyre chaotikusabb tömegbe gyüleml zsibvásárban. tén

ismerettárgyainak

s

garmadájával

De

is,

szétágazó

talán a folklóré

annyi más tudo-

s

ismeretanyagának

mányszakkal érintkez

egyik

pro-

vincziájában sem sürgetbb a rendszerezés, tájékoztató lajstromozás

mint a mesék

szüksége,

a hol egészen a legújabb irányii kísérlet J.

összefoglalás

csoportosítás,

elkülönzés,

áttekintés,

idkig

alig történt

vagy 25 éven

követk

át

Hahn

kül maradt buzgalmának köszönhetünk.

görög és albán meséinek (Lipcse,

egyéb

ily

Hahn György

annál az egynél, melyet

követésre méltó, de

és

vizsgálatában,

nél-

ugyanis

terjedelmes

18G4.)

bevezetésében negyven egynehány typikus mesére próbálta leszrni a saját

gyjteménye

ezeknek keze

es szk

ügyébe

dolgában persze kissé évek közepe táján

Hahn

volt

még

—

Az utóbbiak s

a hatvanas

igen lehetett sokkal tágabb

is

látóköre annál, a melyre jeles eldeinek és mes-

tereinek,

HL

nem

darabjaival együtt

párhuzamait.

a

mesegyjteményük

Grimm-testvéreknek,

kötetében

(1856.,

leltározott

kiad.)

3.

ismerete

kiterjedt.

Grimmék

s

az

alapvet munkálatai

nyomukon óta

induló osztrák tudós

annyira

benépesült e látókör, hogy

kiszélesedett

ma már

s

úgy

a Hahn-féle typu-

sok legnagyobb részébl csak a föléjük

írt

szinte con-

ventionálisokká vált czimek és nevek maradtak épség-

ben az e czimek alá csoportosított motívumok kerete azonban hol tágult, hol szkebbre szabódott, vagy egy másik typus általánosabb értékvé lett schemája alá ;

került, az

idközben ismeretesekké

vált és itt-ott

már

202 lajstromozásra jutott párhuzamok

rengeteg szaporula-

tához képest.

Ebben

a lajstromozásban a legtöbb érdemet eddig

a londoni Folk-Lore Socicty szerzetté magának, a mely

1883-ban

negyedéves,

1883-ig

1878-tól

és

1884-ben

—

innentl fogva ismét negyedéves (1878 1883: Folk-Lore Record I— V. 1883—1890: Folk-Lore Journal I Vn 1 890-tl Folk-Lore czímü) folyóiratában ismételten rámutatott a mesék áttekinthet elemzéséhavi

s

;

—

nek,

;

elemzés

ezen

az

registrálásának

útján

az

és

nem

tartozó

közös vonások kieme-

összes változataiban elforduló léseinek, valamint a

motívum oh mesék

kihámozott

egy typushoz

közösektl való elkülönzésé-

nek éget szükségére. Valamennyire is kielégít formulárót azonban e több oldalról megvitatott és megvilágított követelmény teljesítésére csak meglehetsen hosszú vajúdás után adott az angol társulat,

tében {Folk-Lore

elbb

kiosztván az angol

gyjteményeket a közt, mindjárt rint

folyóirata

Jowmal VIL

—

úgy a

érkeznek

—

a

is

a hol

1.),

önként

vállalkozók

kezdi a felállított schema

mint épen tabulatiót.

munkát egyelre egészen tatta az a

169.

nyelven hozzáférhet mese-

lajstromozásra

meg

évi 2. füze-

1889.

köt.

néhány buzgó

sze-

a szótküldött rovatlapok be-

A

következ füzetekben a

az 1890. évi tag, a kit a

1.

füzetig foly-

lajstromozás ezen

(L. Gomme) maga köré csoporLegutóbb azonban, iigy látszik, megcsappant a munkához való kedvük még az ilyesmik megoldására kiválóan alkalmas angoloknak is. Jó része lesz ebben alighanem annak a finom skepsisnek is, raely-

módjának megindítója tosított.

lyel

Láng András,

a Folk-Lore Society ez

id

szerinti

203

székfoglaló

L'lnöke, 1.

fenyegetz

L

köt.

feladattá

nni

(Folk-Lore

beszédében

márczius) e

1890.

füzet,

sisyphusi

vállalkozást commentálta.

nem

S valóban

csoda

olyan szellemes és min-

az

den egyoldalú pedanteriától annyira idegen, mondhatnám mvészi temperamentumú s a dolgok folyását a

magasb

lelkek

kiváltságos

tekint

igazi tudós

Myth, a Myth, Ritual

m

szelídebb

és

részérl,

min

a

and Religion

iróniájával

Cusiom and

a

annyi más

s

jeles

szerzje. Igazán természetesnek találom, ha az ily

felsbb álláspontú szemlélje a völgy fenéken nyüzsg kínlódásának, némi elkel szánalommal nézi azt a nagy erpazarlással folyó munkát odalenn, a melynek legnagyobb részét a tökéletlen szerkezet gépek egyes részei közt lév szerfölött nagy súrlódás emészti meg.

targonczások

keserves

kicsinyléssel és jóakaratú

Ne

egy

sajnáljunk

látni

min

fogjuk,

midn

F. L. S.,

a

számvetést

kis óriási

tenni

munkába

néhány

lelkes

s

azonnal

fogott a londoni

vállalkozó közt ki-

osztott 77

gyjtemény mintegy 3000-re tehet mesé-

jének

alábbi

az

Nem

rovatok

szerint

feldolgozását

való

mint arról van szó, hogy e kerek számmal 3000-re becsült mese mindenikét a nyomban következ, szándékosan a legrövidebbek közül kiválogatott példa mintájára elemzik s megindította.

kevesebbrl,

aztán a szétszedett részeket

ismét többféle szemponteszközlend csoportosításnak vessék alá Gomme úr önkéntesei, a kik mellesleg ne felejtsük el meg-

ból

jegyezni

—

—

e

pusztán gépiesnek csak látszó, de

nem

csekély tudást, ítóltehetséget és mindenekfölött szigorú lelkiismeretességet

kívánó munkájukkal

csak azt a hálátlanabb

részét

végezik,

az építésnek

a

melynek a

:

204 pilótázásához

ós

aliípvetésliez

hasonlóan

semmi

lát-

szata sincs, bár elengedhetetlenül szükséges elfeltétele

nyugvó mutatós alkotmánynak. Lássuk pl. a Szalmaszál. Tüzes üszök és Babszein csipetnyi meséjének tabulatióját, a Folk-Lore Journal a rajta

VII.

kötete

kivül

még

mellékletének

azért

39.

lapjáról.

(Rövidségén

választottam ép ezt a mesét, mert

is

mint Arany László Eredeti népmeséinek 23. sz. darabjával párhuzamosat, nálunk is ismertebbnek leheföltételeznem.)

tett

íme

tehát

az

illet

számú)

(15.

táblázat tetemesen rövidített fordításban

.1

mese czíme.

—

Szalmaszál, Tüzes üszök és Babszem.

Dramatis Personae.

—

üszök.

—

Vén

asszony.

— Szalmaszál. —

Tüz<

Szabólegény.

—

A mese rövid tartalma. asszony szalmával tüztt 1. Öreg hogy babot fzzön mellette. A babnak fazékba öntése közben egy szem a tzhely alá gurul az ott hever szalmaszál mellé, hová csakhamar egy darabka tüzes szén is esik. Beszédbe elerak,

gyednek s elhatározzák, hogy iá. mindketten szerencsésen elkerülvén végveszedelmüket, ezentúl elválhatatlan pajtások maradnak s újabb veszély elöl menekülendk, elvándorolnak. Patakhoz érkezvén, a szalmaszál keresztül fekszik rajta a tüzes üszköt, mely elégeti

a

s ezzel fele

s

átereszti

magán

útjában saját vesztét

i>

babszem ezen akkorát nevet, hogy mcL pukkad bele. Arra men szabólegény megkönyörül rajta s nál lév fekete czérnával összevarja. Azóta látni minden babszenun éri.

:í.

e varrás

parton

álló

nyomát.

Az események betrendes sorozata. Babszem edénybe öntés közbem leesvén, megmenekül föléstl

a me^'-

(1).

Babszem mások balesetén nevettében megpukkad; összevarrja

szhIh

(•{).

viselik magukon, mert (:{). Szalmaszál elkerüli elégését, kicsúszván tüzet rakó vén asz-

Babszemek varrás nyomát szony

ujjai

közül

(1).

.

.

.

;

:

205 Szalmaszál

hídként szolgál tüzes üszknek, mely elégeti

s

maga is vízbe esik (á). Tüzes üszök elkerüli elhamvadását, leugorván a tzhelyrl (1). Grimm, Kinder- und Hausmárchen (angol ford. Forrás.

—

London,

1884. 18. sz. mese,

A gyjtemény

köt. 76.

I.

közelebbi megjelölése

1.

Eredeti-e, vagy fordítás-e

2.

Ha

szóbeli közlés

?

1.)

;

—

vájjon

Hunt Margit

közvetetlen

fordítása.

kiteeudö

felvétele,

sél neve. 8. Egyéb megjegyezni valók. A már nyomtatott meséknél a h özlö

esetleges jegyzetei.

mék

1.

jegyzetei

(az

angol fordításban

az

köt.

I.

a

me-

— Grim-

3.57.

s

köv.

lapjait).

A

táblázatkészitö jegyzete.

vények egyes sajátságainak

—

A

fönti

mese az

állatok és nö-

okát adó (aetiologiai) mesék sorába

tartozik.

Ez egy minimális terjedelm s a lehet legegyszerbb szerkezet mesécske táblázatos feldolgozása, a melyben az összehasonlító apparátust a forrás jegyzetére való egyszer utalás helyettesíti. Jóval nagyobb munkát ad s a fönti példa terjedelmének sokszor a a tízszereséig

földuzzad

is

egy átlagos,

ú.

n. tündér-

mese déponillementja kivált ha a registráló maga jár a párhuzamos meséknek utána s e kutatásában valamire való könyvtár áll rendelkezésére. Mondjuk, hogy ;

csak egy ismertebb szertár, a

példát

minvel Cosquin

meséi (Contes populaires

idézzünk, E.

de

olyan

dolgozott

irodalmi

lotharingiai

Lorraine, 2 köt. Paris,

Vieweg, 1886) kiadása és commentálása közben, a hol

84 darab, egyetlen faluban gyjtött meséhez 171 más

mesegyjteménybl a folyóiratokról

s

idézett forrásokról

keresgélte össze a

párhuzamokat

egyéb, a jegyzeteken belül ritkábban

nem

jegyzéket vévén számba,

is

szólván,

csak azt a könyv-

mely a munka végén össze-

2«)i)

állítójának nemcsak óriási szorgalmáról és bámulatos türelmérl, de egyúttal oly kedvez anyagi viszonyairól is tanúskodik, a minkkel minden tizedik folk lorista

sem dicsekedhetik. S még ehhez a bséges,

mesehasonlításban eddig

páratlan

s

vagy Köhler Eeinhold apparátusához mérve náló

irodalom-jegyzékhez

felsorolásával

száztíz olyan

is

is impokönyvnek

Szaniszló, a Cosquin

járul Prato

;i

még egy Benfey

mun-

káját ismertetvén {Ti'adiíion, Paris 1889 decz. IIL köt.. fz.), a melyeket a

12.

adója elmulasztott

Montier-sur-Saulx-i mesék ki-

számba venni.

vetve különben a pótlást

és

Prato példáját kö-

kiegészítést

majdnem ad

infinitum lehetne folytatni, mert minden valamire való

ismerje a meseirodalom egy-egy provincziájának jó csomó ujabb könyvczímmel gyarapíthatná a Cosquinféle lajstromot, a mely könnyen érthet okokból korántsem lépett

s

nem

is

léphetett

fel

a teljesség köve-

telésével.

Az ilyenrl jóeleve

le kell

mondania mindannak,

a ki a sors egyéb kedvezményein kívül lélek

pünkösdi

ajándékával

hol az a Mazzofanti,

zugának lyen

azt a száz s

az

eddig

nincsen

még

a Szent-

megáldva. (Mert

a ki a világ minden zegénekegynehány nyelvét értené, a me-

napvilágot

látott

mesekines közölve

van ?) Az általánosabban ismert tolmácsnyelveken is hozzáférhet mesék száma ugyanis még mindig vajmi a csupán eredetiben olvashatókéhoz képest. Csak a minket legközelebbrl érdekl példák mellett maradván, milyen potomság mindjárt az a kis törecsekély

déke saját mesekincsünknek, a melyet a külföld összehasonlítás tárgyává tehet

legbvebb

!

A magyar

mesék eddigelé

és leghasznavohetöbb fordítása a

Folk- Lre

!

áoi Society kiadásában megjelent Kropf és Jones-féle

gyj-

London, temény. (The Folk-Tales of the Magyars 1889, de 1880-ra szóló tagilletménye a kiadó társu.

bl

mindössze

hozzá

—

darabot

53

.

Pap, Erdélyi és Merényi meséi-

mely Kriza,

latnak),

.

Kriza és Pap

Mi

tartalmaz.

nem

meséit

ez

számítva

(s

még

—

mi-

mutatvány nemde minség tekintetében is) ahhoz

jellemz

lyen gyarlón és hiányosan

csak mennyiség,

mérten, a mit eddig közlésre jutott vaeséink hatszázat

meghaladó tetemes összege a nemzetközi tudományos búvárlat számára mind az alak, mind a tartalom szempontjából jelentene ha e szép szám tizenegy tizen:

ketted

része

nem

lenne

hét

lezárt titok a

pecséttel

reá méltán kíváncsi külföld szakkörei eltt

még

Pedig hol állunk

a mesegyjtés terén

nyire megelztek

bennünket kisebb nemzetek is Csak

e

részben

a

s

meny-

nálunknál

egyébként is utánzásra méltó rokonainkat, a derék finneket említem, a kiknél !

többet a kis nemzetek egyike sem tett

közül

is

csak

bajosan

akármelyik

is

— és a

—

nagyok

a folklóré

eredményes mvelése, feldolgo-

tudatos, módszeres és

zása és a nemzetélet

javára

való

értékesítése

dolgá-

ban. Elég csak az összehasonlító irodalombúvárlat

kárára

oly

korán

elhunyt

idsb Krohnra

és

nagy

hozzá

méltó

fiára. Károlyra hivatkoznom, kik közül az elbbinek lankadatlan szorgalma új világot vetett a népies epika mhelyére s nem egy balvéleményt oszlatott el az eddig nem minden czélzatosság nélkül bizonyos

romantikus ködbe burkolt székét illetleg;

mesék

míg

néplélek

az ifjabb ez

id

titokzatos

filiatiójának bonyolódott kértléseiben

tekintély

s

amiigy

is,

mint a

szöv-

szerint az állat-

folklorisztika

elsrangú els egye-

908 igen üdvös propagatorius mködéssel nemcsak saját szaktudománya érdekeinek, hanem egyúttal nemzete közremködésének fellendíté-

temi

tanára,

járul hozzá

séhez

is.

De ne sopánkodjunk

a munkások csekély száma mikor így is az a dolognak legalább a látszata, mintha inkább aembarras de richesse»-ró'l panaszkodhatnánk a mesék tekintetében, mint az anyag gyér voltáról. Persze, hogy inkább csak látszata a dúsgazdagságnak az, a mi nálunk e téren is úgy mint sok máson uralkodik. Mert ha szigorún megrostáljuk a magunk eddig mintegy 600- ra tehet kiadott mesémiatt,

jét (a folyóiratokban szétszórtak közül csak a

Nyelv r-éit

magasb követelményeinek

számítom), a folklorisztika

mindenben megfelel csak vajmi kevés akad közöttük. Ilyeket inkább majd csak a közeli jövtl várhatunk, a mikor már mesegyüjtés tulajdonképeni czéljaival és feladataival ismersebb, a módszerben jártasabb és egyébként is jobb elkészültség gyjtk fognak ez ügy szolgálatában buzgólkodni. Azonban eddig kiadott mesekincsünk hasznavehetbb része (mint a Kriza, Arany L., Arany-Gyulai, Kálmány Lajos, Pintér gyjteményei

s

a

Nyelvr meséinek java tömege) már

jókora feldolgozni való

hogy még

a selejtesebb

elhanyagolnunk, együtt

már

anyaggá gyülemlett,

eddig

az is

részét

ebbl szép

s

sem szabad

levonható

is

mintteljesen

tanulságokkal

áttekintést s nagyjában he-

lyes következtetéseket enged.

Mindenesetre elérkezett már is annak az ideje, hogy mesekincsünkkel a nemzetközi összehasonlítás, lajstromozás és elvonás napról-napra sürgetbb munkájából

mi

is

kikérjük

a

reánk

es

részt

s

azt leg-

:

209

jobb tudásunk és igyekezetünk szerint becsülettel

tel-

E

közben azonban pillanatig se szüneteljen a további gyjtésnek még csak ezután valóban hálás és kellkép méltánylandó munkája, a melynél nem lehet

jesítsük.

eléggé melegen a finnek e téren

is

utánzandó példáját

ajánlanunk. Vikár Béla legközelebb megjelenend so-

mogyi gyjtése, a melyre mint az e részben nálunk els mutatósabb kísérletre hivatkozhatunk, már is valóságos revelatióképen derít a

mink

egyes oly pontokat,

fel

a gyjtés, feljegyzés és közlés eddigi hiányos

módjai mellett a dolog természete szerint teljesen árnyékban maradtak, vagy hamis világításba kerültek. Legközelebbi teendink tehát a mesevizsgálat terén, a mint a fentiekbl, azt hiszem,

önként következik

s

könnyen levonható, röviden összefoglalva ezek lesznek 1. Minthogy mesegyjteményeink közül a legrégi ebbek sem nyúlnak vissza régibb idbe századunk harmadik tizedének elejénél (Gaal s Mailáth gyjteményeinek els, német nyelv kiadásai: 1822 1825.), meséink életének történetébl jóformán csak az arasznyi

—

és aligmúlt az, a mit úgy a hogy ismerünk. Utána kell tehát még oly szórványos és jelentékteleneknek látszó nyomdokaiknak is járnunk a régibb

jelen

irodalomban, lett

nók.

s

ilyeneket

Nagy

és

találni

fogunk szorgalmas kutatás mel-

sokszor ott

fáradságos

is,

a

olyan, a melynél mindig talál a

egyszer Saulként egy

hol legkevésbbé vár-

munka

hitvány

ez,

de szerencsére

keres valamit

s

nem

szamár után járva, ha

nem is épen a királyi koronát, legalább ilyennek a gyöngyét Meséink számos, eddig homályos és érthetetlen vonása,

egy-egy

gyakran elkerül,

eddig magyarázatára váró név csak Katona Lajos tanulmányai.

I.

ily

de mind-

úton lesz 14

fel-

íJlO

De hasznát

deríthet.

tája felül kiinduló

fogja látni

ennek a folklóré por-

cserkészetnek

a

atyafiságban, álló nyelvtudomány és

st mányok lem,

a szorosabb is,

értelemben

a melyeknek

mi

a

vissza szokta fizetni azt, a mit

velünk amúgy

is

mveltségtörténe-

vett

természettudo-

disciplinánk busásan

tlük hébe-korba

köl-

csön kér. Ez az egyik. 2.

kell,

A nép ajkáról való gyjtést tovább is folytatni mint már futólag elbb is érintettem, még pedig

az eddigi gyjtés alapos kritikájából

A

ságok értékesítésével. feljegyzése

ugyanis

és közlése

feladatoknak

és

meríthet

hagyományok

népies

egyike

tanul-

ellesése,

a legnehezebb

számos oly tulajdonságot

követel, a

melyek a legritkábban talíílkoznak egy emberben. De azért mégis csak találkoznak olykor. E tulajdonságok legelseje a vizsgálat vagy valamely irányú vallatás alá fogott népnek vagy néptöredéknek elzetesen szerzett oly ismerete, a mely kiterjed annak saját színe-

zet

nyelvjárásán

életmódjára

rend

minden Hisz ez

és

filius

túl

az

eszejárására,

szokásaira, jó

ante

rossz

és

patrem

—

érzületére,

hajlamaira

ízlésére,

tulajdonaira.

hajlandó

Hogyan

s

?

talán valaki

mondani. Már pedig a dolog úgy van, hogy a látást mindenben, de különösen a finomabb szerkezet tárgyakra s a tünemények komplikáltabb sorára nézve csak hosszas gyakorlat útján lehet eltanulni. és hallást

Röviden ethnograplius nascitur et fit. Éleslátás és hallás azonban csak az elfeltétele a minden tekintetben kielégít feljegyzésnek, a melynél a s Len ograph iában való lehet legnagyobb és még a tájszólási fino:

mabb árnyalatok

visszatükrözésére

ság az egyik fkellék.

E

nélkül

is

még

kiterjed jártasa legjobb esetben

211

s

az illet dialektussal

letett s vele

él gyjt

még is

oly jól ismers, beleszü-

csak átlagos és

nem

egyéni,

min-

csak schematikusan általánosító felvételt nyújt, a

nek az értéke pedig a tudomány aranymérlegén már

ma

csak talmi számba megy.

A

3.

mind

a

további gyjtéssel párhuzamban kell haladnia

már

eddig

mind

összehordott,

a

meglevhöz

Még

folyton hozzájáruló újabb anyag feldolgozásának.

Mint egyebütt, úgy itt is joggal várhatjuk a legszebb eredményeket a munkafelosztás elvének alkalmazásától, ha abba jól átgondolt terv szerint egy szerves középpontból intézked vezetés önt éltet lelket. Az egyik irányú munkásság szervezésére, a mint az imént láttuk, történtek már bizo-

pedig egyszerre két irányban.

nyos

Ezek s a róluk két különböz mondott bírálatok együttvéve már is

elkészületek.

szempontból

szolgáltatnak annyi

mennyi egy

a

tanulságot,

czóhra-

valamennyi jó oldalát minden egyoldalúságát, vagy egyéb hibáját

vezetöbb, az eddigi javaslatok

egyesít

s

óvatosan kerül újabb tervezet kidolgozását tetemesen

megkönnyíti.

A

mesék tabulatiójának vagy inventálá-

sának a Folk-Lore Society részérl ajánlottnál

czél-

szerbb módját értem, a minnek megállapításában jó hasznát fogjuk venni egyfell Ploix Chakles (Revue des Traditions populaires IV. köt., 503.

Láng

ról

megjegyzéseinek.

bíráló

1.),

más

oldal-

L

(Folk-Lore

köt.

fleg a 8. lapon.) Amaz a következ rovatokat ajánlja: A mese czíme után 1. személyek; 2. események 3. tárgyak 4. helyek 5, idpontok. Az utóbbi 1.

füz.,

;

;

;

pedig az alábbi

kategóriákba

a mesék szétbonczolt elemeit dás)

események

;

2.

szeretné :

1.

beosztva látni

természetfölötti (cso-

szokásokat jellemz vonások

;

3.

nem

14*

212

csodás események szereplök

;

5.

4.

;

konsági fokozatuk,

suk és

nevük

c)

természetfölötti, emberi és állati

az emberiek további osztályozása a) rob)

társadalmi állásuk

A

szerint.

s

foglalkozá-

mily világosan kikandikál

a Ploix javaslatából a mögötte nem elég ügyesen ravaszkodó mythologia meteorologica ép oly szembetn az anthropologiai iskola vezérének a másik lajstromozással kifejezett czélzata. A meséknek motívu:

mokra

való szétszedése,

legelemibb

tehát a táblázatos lajstromo-

leglényegesebb része egy vagy más alakban mindkettejüknél megvan s ennyiben találkoznak közös kiinduló pontjukkal, az angol társulat Gomme-féle javaslatával, a melyet teljes párzás

s

egyúttal

mi szemünkben. Másrészt mind a Ploix, mind a Láng módja több oly momentumra is

tatlansága ajánl leginkább a félreismerhetetlen, hogy

módosított rovatolási kiterjeszkedvén,

men

melyek a

F.

L. S. táblázatában figyel-

kívül maradnak, lényegesen hozzájárul kell szak-

értelemmel való érvényesítés mellett a mesekincs dolgozásának megkönnyítéséhez.

A

fel-

Lang-féle lajstro-

mokban pláne már jóformán készen koztatva

búvára

találja

mindazt,

folyólag a

a

és rendbe soravagy a néppsychologia evolutionistikus elméletébl

sociologia

a

mit

népmesékben

keres.

Egyet azonban okvetet-

lenül észre kell vennie bárkinek

is,

a ki e lajstromok

akármelyikét a feldolgozandó mesék oczeánjához méri.

S

ez az,

hogy a lajstromozási munka oly

szk

körben

való kiosztása, mint azt az angol társulat eszközölteti,

semmikép sem vezethet kielégít eredményhez. Nem pedig sok mellékesen kívül két fokbóL Ezek egyike az, hogy az a 71, angol nyelven is olvasható mesegyjtemény a benne lév vagy 3000-re tehet mesével

213

töredéke

csak jelentéktelen

elbbinél

ez tán

s

hogy

az,

még

az

fordítások, sok-

ferdítések,

részben

vajmi hiányos tabulatiót lehet

csak

melybl sokszor ép fekv anyagból

készíteni, a

minek

—

valóságos

szólva

után

kivonatok

—

összehalmozott

eddig

az

másika

nyomósabb

is

igazabban

szor

A

mesekincsnek.

egész

az

fog hiányozni, a

következtetni kívánó,

az eltte

specziális kutatási tárgyára vonatkozással, legtöbb hasz-

nát vehetné.

Ha már

szor vét azzal

a följegyz

utána

az

jöv

is

vajmi sokat és sok-

feldolgozó érdeke ellen,

hogy számos, neki apró-cseprnek és jelentéktelennek gyjtés és leírás közben mennyivel inkább ki van e vétség akár önkéntelen, akár látszó vonást elejt

:

szándékolt elkövetésének része,

téve

fordítók

a

nem

kik eddigelé a legtöbbször épen

tikus czélok szolgálatában

készítették

s

legnagyobb folklorisz-

vajmi sokszor

a saját egyéni vagy nemzeti ízlésükhöz szabták átdolgozásaikat.

Ezekbl immár kett következik. Elször is az, hogy a tabulatiót a maga meséire nézve minden nemzet

kebelén belül az e munkára leghivatottabb, a tag-

lalandó mesék genuin szellemével teljesen ismers, de

egyébként

is jól

—

s a mi minden egyoldalú

elkészült

elfogultságtól ment,

a

f

—

minden

elmélettel szem-

ben tárgyilagos kritikát gyakorolni tudó egyének végezzék. Szigorú és nehezen teljesíthet követelmény

tudom de hát az tudomány nem is a ez,

;

kedvtelése tehát

nem

csak az igazságot keres

mindenki úri

többé-kevésbbé

kenyere.

Ezt

a

úri

munkát

magyar meséinkre vonatkozólag nekünk magya-

roknak de

vagy

igazi,

kell

elvégeznünk,

mégis mentül

jobban.

még

pedig

A

másik

mentül elbb, és ennek

—

214

megemlítése

visszavezet

oda,

a

hol

imént a

az

to-

párhuzamosan megindítandó két irányú munkásságról szóltam a másik pedig az, hogy e mellett a természetesen valamelyik világnyelven is hozzáférhetvé teend táblázgatás és lajstromozás mellett ne mulaszszuk el mesekincsünk legjavát, gyjtéssel

vábbi

—

h

legjellemzbb részét és még az aprólékosságokban lehetleg gondos fordításokban a külföld szakkörei-

is

vel el

nem egészen úgy járva hogyan azt eddig némelyek tán de épen nem tették.

megismertetni. Azonban

is

e részben,

mint a

helyesen tenni vélték,

4. Végül az összehasonlításról kellene még szólnom, mint a mesevizsgálat óriási munkájának legnehezebb, legnagyobb apparátussal végzend részérl Itt csak az eddigi, inkább dilettanskodónak mondható eljárással való teljes szakítás és módszeresb munkásság

De

vezethet czélhoz. általában

már ma

vájjon látjuk és láthatjuk-e egy-

a czélt, a hová e

nagy fáradsággal

A gyengébbek kedvéért néhány ersebb lélek elég jóindulatú és veszdséggel járó hasonlítgatás vezetni fog?

volt ilyen czélt,

vagy legalább

olyanfélének a látsza-

tzni a párhuzamok my riadj ai közt vezérfonalat keresk elé. S jól tették, akár Benfeyvel élükön Indiát,

tát

akár másokkal világításban

a

vezzék annak a szerint

hetk

Nilus

dereng

onnan

völgyét,' akár

még

a

kétes

s-czivilizácziók bármelyikét ne-

góczpontnak, szétáradt

a melybe az elméletök

sugarak

ismét

visszagyjt-

vagy véljék bár az anthropologiai iskola híveivel a lényegében mindenütt egy primitív ember dadogó ;

filozofálásában

együtt a lid

mesék

látni

a

hagyomány

csiráit is: ez

nem

többi

változtatja

eszközökkel és tiszta lelkiismerettel

elemeivel

meg

a szo-

dolgozó kuta-

-215

melyben mindnyájunkat kielégít czólsoha sem juthaelre láthatjuk tunk, de a mely azért a végtelen út közben nem egy

tás menetét, a

hoz ugyan

—

—

ezt

érdekes kilátóponthoz

ösztönz eredményhez

s

további lankadatlan kutatásra

vezet.

MAGYAR NEPMESE-TYPUSOK. A népmesék mesék

az egyes

az

felbontását,'

összehasonlító részletes

egy-egy

vizsgálatának

során

tabulatióját, elemeikre való

visszavezethet vál-

typusra

Ez irányban Hahn J. György úttör kísérlete^ után csak Gomme Gy. L.'* és Sainean Lázár* schemái mutatnak némi haladást, bár tozatok

csoportosítása

követi.

Folk-Lore Socieiy kézikönyvének szerzje mint az oláh mesék derék monographusa, mindegyik els sorban csak a saját nemzete meséinek anyagára szabta s ennek rendszerezésére alkotta meg az

angol

ép

úgy,

a

maga

raesetypusait. Valamivel

Gomme

nosabb mégis

a könyvében feldolgozott

átnézeteképen sítása te

elvontabb és általá-

70 typusa, holott Sainean csakis

román mesekincs -összefoglaló

typusait, a melyek csoportoén különben nagyon kitetszleg Hahn nyomállítja

dokain

jár.

összes

meséinek

Olyan typológiát, a mely valamennyi nép rendszerezésére

legyen, valami bajos

bajosabb, az

fel

a

is

rövid,

egyaránt

szerkeszteni

egy-két

a

;

szóban

alkalmas

mi pedig még a

typus képét

* L. a Hunfalvy Alhumh&n megjelent A mesevizsijálat lef/közelehhi feladatairól ez. czikkeinet. (E kötetben jelen értekezés élött.) 2 Griediixche úrul albanesiechf Márchen. Leipziií, 1864. 1. 4.5 61. 1.

» The Handbook of Folklóré. London, * Ba-tmele Eománe. BncureBoi, 180:").

189().

117

13.1.

1.

217

jellemzen összefoglaló elnevezések megállapítása. E tekintetben Hahn a maga elméletében elfogultan, nagyon is

eltérbe tolta a görög és germán mythologiai neveket,

s

részben

még

és Sáinean is

olyan

rista,

;

az ö elnevezéseit tartják

meg Gomme

részben pedig, kivált az angol folklo-

czimeket

alkotnak,

a

melyek csakis az

angol, illetleg csak az oláh mesékre illenek.

Midn mi

a

magyar népmesék typusainak megszer-

kesztésére teszünk kísérletet, nagyjában szintén említett

eldeink nyomain maradunk de természetesen kénytelenek leszünk typusaik számát ott, a hol mesekincsünk ;

kívánja, újabbak beékelésével szaporítani; ott pedig, a

hol az egyes typasok kevéssé illenek a

helyükbe másokat

állítani,

melyekre nálunk példák lzni.*

A

mi meséinkre,

részben pedig olyanokat, a

nem

akadnak, teljesen mel-

typusok egymásutánjában

egyelre minden

rendszerezéstl tartózkodunk.

=

* Az idézett gyjteményeket jelz rövidítések értelme Gail^ Máhrchen der Magyarén bearbeitet und herausgegeben von Georg von Gaal. Wien, 1822. Gaal* Gaal György Magyar Népmesegyjteménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferencz. 3 kötet. Pest, 1857 1860. Mailáth^ Magyarische Sagen und Maehrchen von Johann Grafen Mailáth. Brünn, 1825. Mailíth* U. annak második bvített kiadása. Stuttgart ii. Tübingen, 1 837, két kötetb. Mailáth Magyar regék, mondák és népmesék. Gróf Majlátli Já:

=

=

—

'

=

= =

nos után Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest, 1864. Erdélyi ^ iVepdaZoíc és Mondák. A irií!/aÍMíZi/-rársaíá<; megbízásából szerkeszti és kiadja Erdélyi János. 3 köt. Pest, 1846—1848. Erdélyi 2 Erdélyi János, Magyar népmesék. Pest, 1855. Stier^ üngarische Marchen und Sagen. Aus der Erdélyischen Sammlung übersetzt von G. Stier. Berlin, 1850. (Erdélyi ^ két els kötete 15 meséjének német fordítása.) Stier 2 Üngarische Volksmarchen. Nach der ans Georg Gaals Nacblass herausgegebenen Urschrift übersetzt von G. Stier. Pesth, 1857. (Erdélyi* német fordítása.) Arany Eredeti Népmesék. Összegyjtötte Arany László. Pest, 1862. Kriza Vadrózsák. Székely népköltési gyjtemény. Szerkeszti Kriza János. I. kötet (több nem je_lent meg). Kolozsvártt, 1863. Merényi! Eredeti Népmesék. Összegyjtötte Merényi

=

=

=

=

=

=

;

218

I.

Cupido és Psyche.

Hahn

1.

A)

Az

1.

és 7.

GoMME

állat-

1. 9.

21. és 58. ^ainean

L

1.

A.

vagy szörnyalakba varázsolt a)

vagy ilyennek

született b)

2.

idnkint ember alakban találkozik feleségével, de ennek ez alakban nem szabad t látnia a) vagy titkát másoknak elárulnia b)

3.

a

n

4.

s

ezzel férjét hosszabb

5.

a

n

férj

;

e tilalmat

megszegi

idre elveszti vezekl útra indul férje után s több nehéz

próba megállása árán vele egyesül.

B) férjet

és

C)

1.

Az

állat-

v.

szörny alakba varázsolt

nejének önfeláldozó szerelme váltja meg,

—

=

László. _á köt. l'est, 1861. Merényi ^ SajovóVí/yí Eredeti Népmesék, ÖsszegjTijtötte Merényi László, á kötet. Pest, 186!á. ÚrRks-íi'"* Dunamelléki Eredeti Népmesék. Összegyjtötte Merényi László. 2 kötet. Pest., 18G3 1864. Abany - Gyulai iMapuar Népköltési Gyjtemény. Új folyam. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztik Arany László és Gyulai l'ál. 3 köt I. és II. Pest, 1872. in. Budapest, 1882. Kkíiiktix ^ -^ Koszorúk az Alföld vad virágaiból. Köti Kálmány Lajos. 2 köt. Arad, 1877 és 1878. KálMÁNY* Szeged Népe. 3 kötet: I. Os-Szeged népköltése. II. Temesköz népköltése, in. Szeged vidéke népköltése. Összegyjtötte Kálmány Lajos. I- II. Arad, .1881 és 1882. UI. Szeged, 1891. Palócz Népköltemények. Összegyüjté és kiadta Pap Gyula. Pap Sárospatak, 186.5. Istvánfpy Palócz Mesék a Fonóból. Meséli Istvánffy Gyula. Liptó-Szt.-Miklós, 1890. Pintér J Népmesékrl. Xin eredeti palóczmesével. írta és leírta Pintér Sándor. Losoncz, 1891. Kbopp The Folk-tales of the Magyars. CoUected by Kriza, Erdélyi, Pap and onthers. Translated and edited, with oomparative notes, by the Rev. W. Henry Jones and Lewis L. Kropf. London, Folk-Lore Society Xin. (188(;. De a bels czímlapon 1889.) Klimó =-= Contes et Légendes de Hongrie par Michel Klimo. (Les Littératures populaires de toutes les nations. Tome XXXVI.)

=

=

=

=

=

=

=

1898. Sklabek Ungarische Volksmarrhen. Ausgewáhlt und übersetzt von Elisabet Sklarek. Mit einer Einleitimg von

Paris,

A. SchuUerus. jegyzeteiveL)

=^--

Leipzig,

1901.

(Bolté J.

becses

összehasonlító

219

mit esetleg a nö irigyeinek ármánya folytán újabb bonyodalom s ennek szerencsés megoldása követ. a

2.

A) Kígyóbr.

Der Scldangenpi'inz.

1.

Gaal Öreg

±

Királyné kölykes kígyót látva, azt kívánja, vajha

1.

*

364

:

gyermeket

királyi pár

óhajt.

gyermeke lenne, még ha kigyóalakú 3.

Kígyópikkelyes

4.

Királyfinak a

hogy

kell,

megjósolja, hogy

varázsló

ruháját nászéjén elször

de vigyáznia

is.

születik.

fia

s

el

aztán

ne

minden

veszítse.

Lámm-

Felesége (királyleány, kit a német szöveg

5.

kígyó-

éjjel levetheti,

chen-nek nevez) rövid boldog együttélés után áldott állapotba jut jára

a

mivel attól

s

kigyóhrt,

a

elégeti

addig ne szülhesse föl

nem

A

férj

mire

a

meg

szörnyalak-

egy

s

nem

éjjel

megátkozza, liogy

férje

nyer

s

egy

;

férjét

ugyanaddig

kerül, a

szigetre s

t

a) a

Hold ayiyjához,

h) a

Nap

melynek

választja urának.

Elhagyott felesége útnak indul

c)

férje

tilalmat

le lábairól.

eltnik

özvegy királynéja belészeret 7.

hogy

a

magzatát, a míg eltnt

tle bocsánatot

lelve,

czipit ne vethesse 6.

tart,

ráfeledkezik », megszegi

s

anyjához,

a Szél anyjához jut,

aa) a Hold anyjától egy arany orsót, hb) a

Nap

a

Szél

cc)

csirkével lakik.

kap

s

anyjától arany motollát, anyjától

arany

tyúkot

hat

arany

a Szél arra a szigetre viszi, a hol férje

:

no A

8.

királynó

elbb

az orsóért,

majd

6gy-egy éjszakára a férjével engedi a

éjjel

férj

áloniportól elaléltan

a motoUáért,

hálni, de

nem

ébred

fel

az

els

kedvese

költöget szavára. Második éjjel azonban egy hü kamarás segítségévél kiderül a gonosz királyné ármánya, s mikor a harmadik ajándékért újabb éjszakára akarná kikölcsönözni

elveszi

urát,

büntetését;

megszüli gyermekét, miután czipi Feljegyzés helye és ideje

a

hü

feleség

leváltak lábairól.

is

nincs kitéve.

Közlés ideje 1822,

nyelve német.

Gaal 2 35. (III. 86.) A kígyó királyfi. (Csak az elbbitl eltér vagy újabb vonások felsorolásával.) öreg királynéval egy bbájos (2.) Gyermekóhajtó asszony egy csomó virágot szagoltál s ettl teherbe 2.

:

esvén a királyné kígyót

szül.

Hét esztends korában kígyó fára jár fütyübii, a mit a bbájos asszony arra magyaráz, hogy házasodni akar elbb egy vén királyleányt adnak neki feleségül, (4.)

;

de azt mindjárt az els éjszaka megöli

;

erre egy szegény

ember leányát adják neki s ezzel egy ideig boldogan él. A többi mint fönt, csak (5.) azzal az eltéréssel, hogy a kígyóruhát az öreg királyné égeti el. Addig ne tudjon szülni, míg férje a

nem

kezét rá

c)

teszi.

{Czipö

(6.)

Tündérkirályné

(7.)

Sorrend

más

:

nem

szerepel.)

férje lesz az elbujdosó királyfi.

a) Szelek király)téja, h) Hold,

Nap; Tárgyak részben mások aa) arany orsó, bh) aranyfonó rokka,

cc)

arany

karszék. (8.)

{Epizód: Tündórországban egy leány a király

221

kendjébl

vérfoltot

harmadik

éjjel

nem

hiúsul

lév

tud kimosni, vándorúton

Kamarás

királyné kimossa.)

meg

helyett

hü

Csak

inas.

a

a tündérkirályné ármánya.

Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve. Közlés ideje 1860.

Merényi*

3.

nyegesebb

s

3

I.

— 40:

A

kigyóhr. (Csak a

a fentiekkel párhuzamos mozzanatok

léfel-

sorolása.) 1.

Szegény gyermektelen házaspár gyermeket óhajt. ha mindjárt fél-kígyó, fél-emher

Az asszony óhaja lesz

:

is.

—

4

Feleségül királyleányt kap. Klgyóhó'r cserben

5.

hagyott tündérkirályné

ményekkel. ) Feloldás és

:

átka.

elz-

(Ellenmondás az

a hitvestárs egy

egy napi

évi,

egy órai titoktartása. Az asszonyt anyja veszi rá elégetésére. (A kígyóbör minden arany-

a kígyóbr

pikkelyébl egy-egy tüz-tojós

tzmadár

egy-egy

lesz, s

ezek mindegyikébl

megannyi

kel ki,

szolgalélek, a kik

A

denevér alakban repülnek ki a kéményen.)

Csak az újra a

n

magzatát, de

koptathat

el,

míg

férj

átka

keze feltevése után szülje

föllelt férj

elbb

odajut.

tizenkét

(Ellenátok

:

meg

pár vasbakancsot :

A

feleség felha-

három csepp vér a férj ingébl ne legyen mosható, míg a feleség azt saját

sadt ujjából kiserkent

addig ki

kezével ki

nem

mossa.

V.

ö.

az elbbi

mese

8.

epi-

zódjával.) 7.

c)

cc)

a)

A

líold

a szél anyja

;

anyja

(Dávidné), b)

a

nap anyja,

aa) Két aranyhal, bb) aranyguzsaly,

egy pár aranyorsó. (6.

és 8.

Második asszonytól való megvásárlása a

férjnek hiányzik.) Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve. Kösslés ideje 1861.

in 3.* Sklabek

41.

:

L. hozzá a 289.

Pap

4.

3.

sz.

:

(Az elbbinek német fordítása.

1.

összehasonlító jegyzeteit.)

1.

/4

kígyó ruJia. (Átmeneti és töredék

alakulat.)

Szegény ember

1.

haza 2.

erdn

kígyót

fatörzsben,

talál

magával.

viszi

Kígyó enni kér s kiküldi nevel apját az tele aranynyal s minden jóval.

élés-

Nevel anyját a kígyó a meg tle legifjabb leánya

hogy

kamrába, mely 3.

kérje 4.

kal

királyhoz

küldi,

kezét.

Király odaígéri, ha egy ember magasságú zsák-

teli

aranyat küld neki a kígyó, a ki

ezt megteszi.

Mikor a leány vlegényével a palotában megjelenik, hol ugyanakkor a két nénje lakodalmát ülik, 5.

a király a

baromfi

furcsa

nehezed átok 6.

vt

leányával együtt kikergeti

udvarba számzi.

Itt

élnek,

s

a

míg a kígyóra

(12 évig tartó) ideje le

nem

Erre a kígyó elbb szép aranyhajú

telik.

ifjúvá lesz,

majd fehér galamb képében haza (igazi apjához) repül s onnan vitézi fegyverzetben, deli ifjúként nyargal vissza a királyi udvarba. Itt elbb az egybegylt vendégeket feleségét

mindenféle átváltozással mulattatja aranyos-ezüstös

ruhába

öltöztetve

s

aztán a apja

elé

vezeti. Feljegyzés helye ég ideje ninos kitéve. Közlés ideje 1865.

4.* Kropp L. 282.

1.

(Az elbbinek angol fordítása.

L. hozzá a 417. lapon Jones jegyzetét.)

223

BJ Szóló szölö Erdélyi

5. és

cseng

343.

11.

:

A

szóló

szl, mosolygó alma

haraczk.

Király

1.

^

stb.

három leánya vásárra

men

apjuktól

i'«-

szlt

stb.

kémek.

sárfiát

a) aranyos ruhát h) ezüst ruhát c) szóló

nem

megveszi, harmadiknak

Els kettt

•2.

kívánságát

Hazamenet kocsija elakad. Ronda, szurtos sertés^) kiszabadítja, ha legkisebb

teljesítheti.

3.

«

leánya kezét odaígéri néki. Sertés

4.

fa%ÁÍ

/(tm'a királyleányért jön; paraszt-

leányt akarnak helyéhe csempész7ii, sertés kifordítja a taligából s az igazi királyleányt elviszi.

Ólban

5.

tartja

de mire másnap a leány felébred,

:

tündé)yalotá\)a.n találja magát. Sertés helyett ifjú fogadja, kertbe vezeti s itt a

mölcsöket

is

melybl csak

szlt

stb.

gyü-

felleli.

folytán

Varázslat

6.

gyönyim

kívánt csodás

az

volt

sertés-alakba

leány válthatta meg, a

a

átkozva, ki

szóló

nincs

kitéve.

kíván.

Feljegyzés

helye:

Monostor (melyik?),

ideje

Közlés ideje 1847.

5.* 139.

1.

Stiek 8.

sz.

56.

'

5.** Kbopf dítása

6.

s

(Az

1.

elbbinek német

fordítása,

a fordító jegyzeteivel)

XXV.

130.

1.

(Ugyanannak angol

for-

hozzá a 383. lapon Jones jegyzete.)

Merényi^

I.

128

— 133:

A pnnczeszné

és

a sün-

disznó. (Csak az eltér vagy új vonások felemlítésével.)

2á4

ruhát kér a raásorlik leány.

(1.)

b) hiboros-háí'sonyos

(3.)

kis

(4.)

kétszer akarják rászedni,

sündisznó

a király kocsiját

segíti ki

elbb juhászleány nyal,

aztán kondásleánynyal.

Mind

a kettt ksziklához vágja.

Szörnyalak oka nincs említve.

(6.)

Nyilván csak az elbbinek változata,

st Merényi meseközlö

módjának ismerete alapján* nincs kizárva annak a gyanúnak az alapossága sem, hogy nem más, mint az elbbinek népiesebb stílusba való átdolgozása. Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve.

(Az egész gyjtemény állítólag Dunamelléki.) Közlés ideje 1863.

Ntelvb

7.

tér vagy

új

rséros disznó. (Csak

a) h) ezüstös-aranyos ruhát

(1.)

nagyobb leány;

szl

{szóló

A

'233:

II.

c)

el-

cseng

kér

mind a két alma

mosolygó

baraczk,

elmaradt).

disznó segíti ki

vcsérosr)

(3.)

az

vonások felsorolásával.)

a kátyubu) a

királyt,

a
(vaj

izej

miután elbb háromszor Qda-

igérte neki a legfiatalabb leányát. (4.)

A szomszéd leányával

disznót.

akarják megcsalni a cséros

(A csalást észrevéve, csak

kiszállítja a

talics-

kából.) (6.)

Varázslat oka

itt

sincs említve.

Feljegyzés helye Dohronak (Zalamegye

alsólendvai járása),

ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 187:^, nyelve tájszólási.

jegyz: Fater Tájszótár

ill.

József.

Merényi''

E

több

II.

7

— 48:

A

ill.

1.

Felaz új

sü7idisznó.

mesébl összesztt darabnak csak

* L. errl Arant 1.

csodaszörny cséros jelzjét

szavát.

8.

443—467.

A

Jánob

bírálatát,

összes

a 20. lapig

munkái V.

kötet,

:

225

Ebben is, úgy látszik, a jellemz példájával vau Merényinél szálból indul három párlmzamos helyett Egy dolgunk. a mese, a mely aztán egészen más typusba megy át. Az idetartozó els rész a következ fbb mozzanatok-

tartó

els része

tartozik

ide.

gyakori lialraozás

ból

áll (1.)

a) hulmnr, h) király, c) szeqény enihcr

b) vadászni, r) száraz galyat szedni

megy

az

;

a) és

erdre

s

ott eltévednek. (3.)

mind

a

hármat

süinUszn

/;>s

igazítja az vitra,

ezért jutalmul

a) a kalmár

h) a király

leányát

El

(arany, ezüst, réz) pénzt

három

koc>^i

pénzt

s

a

legszebbik

;

szegény ember fiának fogadja.

c) a (4.)

három zsák

legszebb leányát ígéri neki;

s

jön hozzá

is

egy ideig ott

s

él

nála. ^íeg-

em-

takarított két csizmadia-lallérját elkéri a szegény

bertl

s rajta

a piaczon áruló vénasszonytól egy fekete

kakast vetet

vele,

f
mind a kettt

a kakast s

azon

egy szíjgyártótól

állít

«két

be a kalmárhoz

szánt pénzt és kiválasztja a

útközben megtartja

látja, s

hogy

vele a

meg rongyos nycregáron*

sír,

nevel

közips

;

felkantározza

s elviszi

leányt.

visszaviszi, a

a neki

De mikor

pénzt azonban

apját meggazdagítja.

—

Ki-

ennek legkisebb leányát kapja s elmegy vele. Útközben kérdi tle, nem utálja-e, mikor azt hallja, hogy nem, tüstént gyönyör ifjúvá változik át. A mese foly látása a mellzött középs kalmárleány ármánykodásával van az elejéhez fzve, de aztán egy

rálytól

—

alábbi typusba (a Genovéva-félékkel rokon alakulatba)

megy

át.

Errl

tehát majd ott lesz szó.

Katona Lajos tanulmányai,

l.

15

22G Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve

(az

egész gyüjtemén\

Duntanelléki-nek van jelezve.) Közlés ideje 1801.

—

Merényi^ II. 103 1:25: A rsodaszörny. Gazdag kalmáruk két szép leánya van:

9. 1.

/((/

nooelnek, rózsa nyílik arczukon, lia sirlak, igaz gyöngn

szemükbl, lábuk nyomába arany hullott a sarmig hunt nem köveinek el. Kalmár hosszú útra megy. Mit hozzon leányainak?

hullt a

kukból. Mindez csak addig, a 2.

a) selyem ruhát, b) rózsát kíván.

Leányai mindegyikére egy-egy bokor rozmaringot hogy szorgalmasan öntözgessék rózsavízzel, míg

3.

bíz,

nem

haza 4.

jön.

Selyem ruhát

szigetre

jut,

ott

vesz,

talál. Egy minden ma-

de rózsát seholsem

varázspalolába

jut,

hol

gától {láthatatlan szolgalelkek kezeivel) szolgálja ki

Keggelre kelve a kertben 4.

Erre

fekete

öt.

feJtér rózsát szakít.

felhbl

ott

terem

egy kígyóhajú

csodaszörny, ki harmadnap elteltével a szebbik leányát követeli tle a rózsáért váltságul. 6.

Távollétében a nagyobbik leány rozmaringja

el-

hervadt, csodás tulajdonságai megszííntek. kerül. Eleinte magánéha tündérszép ifjút. Egy szer egy aranyhaj szálat is hagy nála az ifjú, de ez reggelre serleszrré változik. Egyszer, a mint unalmá7.

ban

Kisebbik leány a szigetre

él,

csak álmában

ban valami él

lény

csodaszörny, de mert

tnik, hívja,

után a

kívánkozik,

leány irtózik

megjelenik tle,

ismét

;i

el-

egy harangvirágot hagyva hátra, hogy azzal ha kívánkozik utána. Utóbb megteszi, majd

gyakrabban 8.

lát

Övéit

ad neki,

hívja, végül egészen megszereti.

kívánja

látni.

Csodaszörny varázsgynil

mely nevetlen ujjára húzva

s

lefekvéskor

:

227

háromszor megforgatva reggelre hazaszállitja. De egy hét mixlva vissza kell térnie. niásik hazatérésekor ellopja tle a mely hazaszállította és visszavitte volna, s csak két hét múlva adja vissza. Mikor visszatér, a 9.

Irigy nénje

hvös

irt,

csodaszörnyet

kertben

a

könyeivel és csókjaival

nyör

aléltan

életre

De

találja.

kelti,

még

forró

pedig gyö-

ifjú alakjában támad életre. Elmondja elbvölósének okát: Boszoi'kány volt a szeretje. Egyszer megleste, a mint a fejét maga elé

24 éves

10.

téve szépítgette.

Erre

él

lényt

kvé

de a boszorkány

ott hagyta,

átkozta t, szörnyalakká varázsolta

A

változtatott.

s

el-

palotájában minden

szép leány varázsvessz-

mindent életre kelt s a tündérkirályfi felesége lesz. Kalmár idsebb leánya irigységében boszorkánynyá lesz. vel

Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve. Közlés ideje 1861,

10. 1.

Nyexvöb

I.

330.

Az

Szegény asszonynak

elátkozott gróf úrfi. /iá

rom

leánya.

T^Jienet kell

közben egy folyón átkísérni. 2. Két nagyobb leány restelli, tehén tgye üres marad. Harmadik megteszi. legeltetni s

3.

Túl a folyón elátkozott kastélyhoz

4.

Ott hál. Éjjel ablakon zörgést hall.

rös fekete

ember zörget

s

ér.

Csúnya, sz-

így szól

Tenyeres talpas,

Szép leány mátkám, Nyisd ki az ajtót!

Majd pedig így: Tenyeres talpas,

Szép leány mátkám, Terícsd

meg

az asztát!

15*

iJ5J«

Harmadszor meg: Tenyeres talpas, Szép leány mátkám,

Fekügy ide mellém.

Nagy félelemmel ugyan, de megteszi mind a

5.

hármat.

Másnap reggel a szörny helyett szépséges gróf maga mellett. Azzal, hogy vele hált, meg-

6.

úrfit talál

váltotta. Feljegyzés helye Aszód (Pestmegye),

jegyz

közlés

ideje 1872. Fel-

Steiner (Simonyi) Zsigmond.

:

C) Békaprincz. 11. 1.

Eedélyi^

Apa három

m.

312:

A

csuda-béka.

leányát egymásután kútra küldi vízért.

Kút fenekérl nagy béka felkiált, hogy csak ledobott arany gyrért ad vizet. Csak a legifjabb leány (Örzsike nev) teszi meg s kap vizet. a) enni, majd b) inni, végül 2. Béka érte jön s c)

fekvhelyet kér és kap. 3.

zéps,

Sorba kéri az embernek a) a legidsh, c)

a legifjabb

leányát.

Els kett

b) a kö-

vonakodik,

harmadik hozzá fekszik. 4. Béka a meggyújtott mécsest háromszor kioltja. 5. Reggelre a béka helyett szép barna legény van a leány mellett. 5.

Két nénje irigyen nézi a legifjabbnak nyalka

vlegényét. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1848.

Kropf XLII. 224.

ll.->'

irodalom:* Grimm, Kinder- und Hamm.

Összehasonlító

m.

144. s a

1., 88.,

108., 113.,

nak

számokhoz tartozó

Márchen.

(Az elbbinek angol for-

hozzá a 404. lapon Jones jegyzetét.)

dítása. L.

e

1.

1-27.,

kötet

jegyzetei.

14., 31., 40., 43., 57., 71., 73.,

.S.

(1856. évi) kiadásá-

Hahn, Griech. und 100.; 7., 102. s

albán.

a hozzájuk

való jegyzetek. Krauss, Sagen xmd Márchen der Südslaven

I. 43.,

typusok alá sorolt meséi. Stbapakola (Schmidt-féle ném. ford. 2i9. 1.) Basilb, Pentamerone II,

II.,

^AiNEAN az

66.

id.

5.,

1.

9.,

3., 4. s részben a II, 2. is. (V. ö. a Liebrecht-féle német ford. megfelel jegyzeteivel.) Gonzenbach, Sicil. Márchen 15., 26., 27., 42., 4.3. Köhler R. becses jegyzeteivel. E. Köhlee, KI. Schriften

V,

I.

315—319.,

V.

ö.

511. és 588.

1.

Gosquin, Contes pop. de Lorrain

a hozzájuk való bséges jegyzetekkel. Benfey, Pantscha-

63., 65.

I. § 92. (254—269. 1.) Liebeecht, Zur Volkskunde 239. s Glouston. Popíilar Tales and Fictions I. 205—214. és 469. Cupido és Psyche meséjét illetleg 1. még ennek gazdag iro-

tantra

—

k. Ik.

A

dalmából a Teuffel, Gesch. d. röm. Lit. 5. kiad. 928. 1. felsoroltakat; továbbá G. Meyek, Essays und Studien I, 195. s k. Ik. A. Láng, The Most Pleasent and Delectahle Tale oj the Marriage (London, 1887, Nutt.) bevezetését és of Cupid and Psyche ScHALLEE, De fabula Apuleiarui quae est de Psyche et Cupidine. I^eipziger Diss. 1901. J. W. Beck, L. Apulei fabula de Psyche .

.

.

—

A fent 9. sz. a. lajstromozott Cupidine. Groningen, 1902. MEHÉNYi-féle mesét illetleg, melylyel a 10. számú is rokonságban vau, 1. A Szép és a Szörny czimü ponyvairodalmi terméket. et

melynek egyelre csak azonos kiadása (mind a kett aligBucsánszky Alajosnál, Pesten, 24 1. 8-r. van kezemnél hanem a Mad. Villeneüve meséibl származó Junge Amerikanerin oder Verkürzung müssiger Stunden auf dem Meer (Ulm, 1765), vagy

Ez

a «tüadéries és tanúságos elbeszélés*,

egy 1866.

és

1870. évi,

teljesen

—

a

Mme

(L.

de Beaumont Magasin des Enfants-]& V. beszélgetésében la Béte czim meséjére vezetend vissza.

La Bclle et Ghimm i. h. in,

lév.

309.

1.)

Ralston, Beauty and the Beast (Nine-

teenth Century Dec. 1878.).

*

E

czim

munkákra

alatt

utalok, a

kély fáradsággal

is

mindig csak a legkönnyebben hozzáférhet melyek segítségével az összehasonlítás csetágabb körre terjeszthet

ki.

;

230

IL Fehérlófia.

Hahn

A

1.

Gomme 32. ^ainean II. 1. A. erej hs egyéb kalandok után az onnan egy v. több hajadont szaba-

37. és 40.

csodálatos

alvilágba száll

s

dít ki;

testvérei

2.

(v.

árulása

társai)

folytán

maga egy

ideig az alvilágban marad. 3.

De utóbb

4.

s

htlen

csodálatos segítséggel visszatér testvéreit

(v.

társait),

a

kik egy ideig

diadalmaskodni látszanak, leálczázza és megbünteti, a)

vagy pedig nagylelkn megbocsát nekik, h) Ezt rendesen bevezetésül megelzi a hs csodálatos születésének

s

ifjúkori kalandjainak

(v.

csínytetteinek)

története.

E

typus

csak

az

az körben mozgó elemzését 227—231. és 364—371. lapjain. Itt tartozó magyar változatok fbb mozza-

szélesebb

Ethnographia alája

1.

I.

natait adjuk.

12. 1.

2.

Arany 202: Fehérlófia. Fehér ló fiát hét esztendeig, sikertelen erpróba (fa kérgének lehántása) után

üjdbh hét évig szoptatja. 3. Próba megismétlésekor sikerül, a

fiiit

anyja

vi-

maga kimúlik. 4. a) Fanyüv, h) Kömorzsoló, c) Vasgyúró óriás legyzése után Fehérlófia velük erdben megtelepszik h) Kömorzsoló, végül 5. a) elbb Fanyüv, majd c) Vasgyúró marad otthon kását fzni, míg többiek vadászni vannak Hétszünyü Kapanyányimonyók mind lággá küldi,

;

;

231

a

hármat megszégyeníti, csak Fehérlófia fog

ki rajta s

a szakállánál fogva egy fához kötözi. 6.

A

megkötözött magával rántja a

egy lyukon a

c

másvilágra »

tnik

fát s vele együtt

el.

h) Kó'morzsoló, utóbb 7. Elbb a) Fanyüvö, majd í. illeVasgyúró próbál leszállani, de gyáván tleg Va útról visszahúzatják magukat. 8. Fehérlófia leszáll s lenn egy házikóban találja f)

'

H. K.-ot, megeszi

hasáról

a

vele akarta volt tenni)

s

a

kását

egy fához

'

.i,

(mint az elbb

köti,

aztán odább

megy.

Réz mezvel

erdvel körülvett réz várban háromfej sárkány; h) ezüst mez és erd körítette ezüst várban másikat, elbbinek testvérét, kinek ura a hat fej sárkány ; c) arany mez és erd körítette arany várban harmadikat, elbbiek legifjabb testvérét, kinek ura a tizenkélfejü sárkány ; aa) réz sz&rün, bb) ezüst szérn, cc) arany szémn megbirkózik az illet sárkányokkal s mindeniktl kiszabadít egy-egy királyleányt. 9.

a)

és

királykisasszonyt talál, kinek ura a

10.

Ezeket a kosárban, melylyel leereszkedett,

szállítja,

míg maga lenn marad

ereszszék

le,

s

fel-

hogy

érte is

három

fiókját

várja,

de hiába.

htlenül cserben hagyják.) 11. Giiff madár fészkében ennek zápores ellen a szrével megvédi (Társai

12. ezért hálából griff felszállítja a felvilágra (az útra

három kenyeret

és

három tnázsa

szalo7inát visznek

mikor az elfogyott, Fehérlófia a saját levágott balkarjával, majd a jobb lábával csillapítja a griff éhségét. Hálából a griff utóbb csodatév borral

magukkal,

s

helyreállítja teste épségét.)

232

A htlen

13.

társaknak

niegbiiutetósc

után

F. a

legifjabb királyleányt feleségül veszi. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve, közlés ideje

Közl

isii-j-

Aranj" László.

Nyelvr

13.

IL .370

:

^fe!
a Lfi Jankuni.

1-3. hiányzik. a) alighanem csak a feljegyz

4.

tévedése

folytán

els viadal kimenetele, de már b) és c) ú. m. fönt csupán a sorrend van megcserélve elbb lévén a vasgyúró, mint a kmorzsoló. Az elsnek itt nyírfa-nyöü (nyírfa nyöv) a jelzje. 5. Az erdei kalandban a Jiöcsön szakállú szerepel, (a ki nem a. m. hosszú szakállú, mint a feljegyz mondja, hanem /léí .sm(7 szakállú v. ö. az elbbi mese Hétszünyü-jéYé\, mely szintén ebbl van elcsavarva,) s fordítva történik

az

;

:

;

vele

6.

szállnak

együtt

le

az

7

—

13.

hiányzik

helyette csak

s

(mesénk

alvilágba

asu ivindiána.k nevezi, a mi talán az India

elferdítése).

a felvilágra való

visszatérés következik a «höcsön szakállú* segítségével,

kinek tanácsára mindenféle csúszó-ináKz állatbúi 10 darabot szednek össze

s

ezek

segitsógóvel

jutnak

fel

(a

mese nem mondja meg, tulajdonképen hogyan), s mikor felértek, a három társat leliajigálják, mert a mese szerint

azok

E déke

olyan

miatt jöhettek

nincsen megmondva, miért

s

nehezen

mese, a mint e vázlatból

is

látszik,

a fenti teljesebb szerkezetnek, de vele

tnen elejérl

egyezik is

a

meglév

hs

állati

föl,

de

miképen.

részében.

csak

töre-

mégis

fel-

Hiányzik ugyan az

szárniazásánfík

és

csodálatos

nevelkedésének eladása, de az elbbire világosan czéloz a

hs

/.()/'

neve.

233 Feljegyzés

közlés ideje

Göcsej,

lielye

1873.

Közl:

Pfeifer

Nyelve göcseji tájszólás.

Jiilia.

Erdélyi^

14.

Juhász a

1.

III.

319: Juhász Palkó.

mezn

talált

csecsem

fiúcskát

anyajuh

által szoptattatja.

Erpróba és kétszer hét évi szoptatás (mint 12-ben). a) Fanyüv, h) Kömorzsoló, c) Vasgyúró (mint

2.

4.

12-ben).

Hegyes szakállú törpe emberke. 7 mint 12-ben. 8. hiányzik.

5.

— —

6.

sárkány megfelel szér hiányzik, de kastély mindenütt varázsvesszvel érintve aranyalmává változik s Palkó magával viszi.) a)

9.

Itat-,

ezüst,

(réz,

10

—

12.

h) tizenkét-, c) tizennyolczfejü

arany

mez, erd

és

hasonló 12-hez csekély eltérésekkel

a

fel-

szállás részleteiben. 1

3.

Mint 12-ben csak a kastélyok motivumával meg-

toldva. Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve, közlés ideje 1848.

14.

Kropf XLVI. 244.

dítása, a 407.

15.

1.

(Az elbbinek

angol for-

lapon Jones összehasonlító jegyzeteivel.)

Pintér 67

— 78.

1.

:

.^fest'

Juhaczi Peeterreö még

Heecsin szakálaó ördög reö. J.

1.

P. juhásznak

hoszorkányn?L\ a esik teherbe 2.

3 két

fia.

a)

sánta juh

képében rejtz láha rúgásától

!)

Hét esztendeig

— 4.

és

(Anyja a juhász szopik.

Hegyforgaiaó, h)

els mérkzés velük

Fanyve,

c)

Kgyúraó

;

sikertelen, csak újabb kétszer

hét évi szoptatás után sikeres.

—

;

;2o4

nagyjá5. Czímben nevezett ördöggel való kaland ban ugyanaz, mint a 12. és a 14. sz. mesékben. 6. mint az idézett mesékben. 7

—

9.

8.

hiányzik.

a)

hétíejn,

h)

ördög

tizenhétíeiü,

liuszoi>nógt/íein

c)

együtt az apja: a Hétsingszakállú

sárkány (utóbbival is)

aa) réz szérn, bh) ezüst szérn, re) arany

f^zériin

történik a sárkányokkal való birkózás. 10. Felszállás

három

részletben

ármány jobban

s

motiválva, mint az eddigi mesékben. 11

—

(nem

madár csak «rémiszte nagy» motívuma hiányzik. Útravaló ha-

12. Felszállító

Jtála

griffm.),

mint az eddigiekben,

sonló,

s

áldozó készsége, mint a 12.

Hs

13.

különösen

J.

P. önfel-

mesében.

sz.

az áruló társaknak megbocsát.

Feljegyzés holye és ideje nincs megjelölve, feliPintér Sándor. Közlés ideje 1891, nyelve palócz tiíjs/nliis.

Nyelvr

16.

±

1

YII. 37:

Á

-/!<>

rrrr^ jnhnrshn.

Vörös juhocska megesik

a

juhásztól

s

fiát,

Pétert hét, majd két erpróba (de másféle, inkább a 12. sz. mesében lévre emlékeztet kísérlet) után újabb kétszer hét esztendeig szoptatja. (2.)

Epizód

Anyja magára hagyja

:

apjához, ki azóta (v.

ö.

az 1.Á)

Jiri

raruzssipni ad

fúvásával segítségül 3. 4-.

múlva

f(>lcséget

noki, mel>Tiek

meg-

liívliatja.

a) Uoqytolö h) l-j-döbtMi

t kerestében

typus iiómoly változatának hasonló

iiK -(

vonásával), a/.tán

visszatér az

és

mshm'sl.-orl injöH cl

/•W/////;ív'».-

tanyáznak

s

(haiuadilc hiányzik).

vadii-zií-aliiak.

kíván mauiiuak mindenik.

Egy id

235

Odúban

5.

asztalt

terített

találnak.

Meg akarják

els nap Hegytoló, h) másodnap Fanyövö marad otthon, de mindegyikük elalszik. 6. Péter macskalövist tesz a lyuk elé, a honnan lesni,

lesi

kik laknak

a)

s nem alszik Három gyönyör menyecske

a történendket 7.

s

ott,

a legszebbiket

A

(íi.)

magának

alatt említett

el.

jön, kiket P.

meglep

választja.

síp

alább

használatának alkalmát a különben

nem is

kerül

szóba,

töredékes mese

elejtette.

Feljegyzés

helye Megyer,

Nógrádmegye. Feljegyz: Gonda

Béla. Közlés ideje 1878, nyelve palócz tájszólás.

Kálmány^

17.

1.

2

II.

115—118.

1.:

Igekén

fijú,

szép,

Jankó.

vitéz

Tehén

—

3.

a fiát 7 esztendeig szoptatja.

hiányzik.

Kmorzsoló, c) hiányzik. Kásafzés motívuma összeszve a 16. számú mesének 5. mozzanatával, de ez oda módosítva, hogy 12 hattyúból lett Tündérleány a Hétsing emhr szolgálatában nyomtat a agilícze tüskön ». 6. Miután Jankó a Hétsing szakállút legyzte s az eddigi mesék legtöbbjébl ismert módon a szakállánál fogva fába szorította, a Hattyúnk legszebbike. Tündér Ilona, Jankó felesége lesz és együtt elbujdosnak. A mese végén nyilván töredékszerü s benne más mesekörbl valók a Hattyúnk. 4.

a) Fanijüvö, h)

6.

Feljegyzés helye Száján, közlés ideje 188á. Feljegyz és

Kálmány

Lajos. Nyelve Szeged-vidéki tájszólás.

18. IsTVÁNFFY 11

— 27.

1.:

Bahszeni Jankó.

közl

236

E

legalább

mesetypushoz

két

is

elzkbl

Az

fele való ide.

csodagyerek

részekbl

tartozó

kezdd

kevert változatnak csak a 18. lapon

második

hs

csak annyi, hogy a

itt

egy gyermekeitl megfosztott özvegynek gyermekáhító kívánságára habszeinhöl születeti fia.

is

:

Hetednapra születése után már kalandra indul s elbb kiszabadítja eltnt testvéreit. (E kalandok más mesekörbe tartoznak.) Testvérei irigysége

hazuról

elüldözi

kezddik mesénknek a fentiekkel párhuzamos része, mely elé még a buzogány-kovácsolás eddig el nem fordult, de számos külföldi rokon mesében meglév motívuma ékeldik. 4. a) Fanyöv, h) Kgyúró, c) Hegyhengerget. Birkózás nélkül szegdnek hozzá pajtásokul. s

csak

5.

itt

Hétsinyü szakállú

((Hétsingü-,

leányát, e miatt

B.

J.

rf

hét

V.

(a

feljegyz

szerint

is

szakállú) elvitte a király

a m.

három

király városa gyászba van vonva.

a

és társai vállalkoznak kiszabadítására.

Erdei ka-

land mint 12-ben, 6.

mint az

id.

változíalja alakját,

babszem*, 9.

Föld

s

követi a föld alá

alatt a)

lábon forgó vár

ban

a

mesében; B. most akkora

legifjabb

J.,

ki tetszése

lesz.

szerint

«mint egy igazi

tnt Hétsing

szakállút.

pnlyka-láhon, b) lúd-lábon,

kacsa-

c)

mindegyikben egy-egy, a harmadik-

s

királyleány

varázsvesszvel

;

várak aranyídmákká változnak, mint a 14. 10. Felszállásra

B.

J.

próbára

maga

sz.

érintve

mesében.

nagy

helyett

követ köt a kötélre. Cserben hagyatva, 11

—

12. Iiálás griffmadár,

ütött fiát

B.

J.

feltámasztja,

hús, B. J. a saját húsából 13.

Armányosok

melynek jégestl agyonfelviszi

nem

(iitravaló

6 font

kénytelen megtoldani);

leálczázása leányoktól kapott

gy-

237

inik segítségével.

B.

Büntetésül felakasztatja

ket

a király,

pedig elveszi a legkisebb királyleányt.

J.

Feljegyzés helye nincs megjelölve,

közlés ideje 1890.

Közl

és feljegyz Istvánffy Gyula.

Gaal

19.

^

77

Die Speckfesiung. (A német nyelv

:

közlés ideje 1822.) 19.* Gaal ^ IIL 72 A szalonnavár. Az elbbinek magyar eredetije, mely azonban sokkal rövidebb eladású, mint a régibb német nyelv közlés. I. E mese bevezetése más typushoz tartozik. Benne egy királynak három fia van s egy szalonnavára, melyet :

a két nagyobbik

nem

egy a szalonnát pusztító

sárkánytól

tud megvédeni, míg a legkisebb meglesi, hogy

sárkány a szalonnával egy földalatti :2.

gának

üregbe

száll

a le.

Buzogányt (40 mázsás vasbotot) kovácsoltat ma(v. ö. a 18. sz. mese bevezetésével) s aztán le-

száll a föld alá. 9. Három sárkánynjail megvív, mindeniknek hatalmából egy-egy királyleányt szabadít ki, a kik segítségére vannak a) és b) varázsítalM, mely 7000, ill. 8000 ember erejét adja neki, c) pedig egy gi/ilrÜYe], mely még több ert önt belé, ha az ujján megfordítja, mint az elbbinek adománya. Arany vesszvel megvágja a harmadik várat s azt arany almává változtatva ma:

gával viszi. 10.

Bátyjai cserben

sékben a II.

hst

társai.

hagyják, mint az

eddigi

me-

(Próbára vasbot a kötélen.)

Öreg asszony tanácsára védi meg záporestl.

a,

griffrnadár

fiókjait a

12. Felszállás

mint

a 12. s a többi hasonló

mesében

338 (útravaló csak egy ökör a griff körmei közt, önfeláldozás nélkül).

A

körülményesebben

másként,

Leleplezés

13.

eddig.

legszebbik királyleányért

verseng

mint

irigy test-

vérektl ez három évi haladékot kér. A kitzött idre a legifjabbik királyfi a városba érkezik s elbb egy szabóhoz, majd vurgához, végül ó'ít'öshöz szegdik legénynek, hogy a menyasszonynak czipöt,

és

gyrt

Mind a hármat

készítsen, a

ugyanolyan

mint

ruhát,

odalenn viseli

a magával hozott

arany almából va-

hogy kastélylyá

változtatja. Bátyjai-

rázsolja el, úgy,

nak nagylelkn megbocsát. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1860.

összehasonlító irodalom: L. az Ethnographia i. h. közölt czikkemben említett meséknt, továbbá az Ethnol. Müteil.: I. 108 170. egy finn meséhez fzött jegyzeteimet s különösen a CosQUiN 1. és M. 8z. meséjének hasonlító jegyzeteit, továbbá

—

KöHi.ER, KI. Schriften

I.

29a— áí>6.

és 54ÍJ

54-6.

1.

in.

Hamupipke. A) leány

Hahn A)

17.

—

GoMME

(Cendrillon).

és 20.

16.

—

Sainean

IT.

6.

és B).

árva leányt mostoha anyja és mostoha1. Egy nvérei cselédsorba juttatnak és sanyargatnak. segítséggel (rendesen megholt édes2. Csodálatos

anyja a segít) az üldözött árva diadalt arat irigyein a) czip-próba nélküli h)

czip-próbás

1

J

...

.

;

239

B)

—

Hahn 16. 1. Három

GoMME

(Tuhkamo). 18.

—

Sainean

II.

Aj és B).

1.

fitestvér közül csak a lögifjabbnak sike-

nehéz

valamilyen

rül

fiú

feladat

megoldása

(rendesen

menyasszonyért versengnek). 2. A két idsebb a gyztes ifjabb vesztére tör s egy idre hatalmába ejti menyasszonyát. 3. Az ifjabb csodás segítséggel megmenekül, vissza-

nyeri aráját

s

vagy megbünteti irigy bátyjait, a) vagy nagylelkn megbocsát nekik,

h)

A) 20. Ebdélyi

^

ni.

252

:

Az özvegy ember

és

árva

leány. 1.

Özvegy ember,

asszonyt szereti,

vesz

kinek

feleségül.

egy

Ennek

leánya vau, özvegy két leányát

ép

lígy

mint a magáét, de ezek anyjukkal együtt gy-

lölik a mostohatestvérüket. 2.

Vásárra

men

apjuk a mostoha leányainak min-

az édes leánynak csak háron minthogy egyebet nem is óhajt. (V. ö. az 5., 6., 7. és 9. sz. mesék bevezetésével.) 3. Mindenik dióban egy-egy ruha : az elsben a) réz, a másodikban b) ezüst, a harmadikban c) arany. 4. Három ízben mennek templomba, királyfi is ott van. A szegény mostohának azalatt otthon szemetes búzái kell szemelnie, els ízben fél vékányit, má-

denféle diót

szép

holmit,

hoz,

ízben kétannyit, harmad ízben háromannyit. Galambok segítik mind a háromszor. Templomban elbb réz, majd ezüst, végül arany ruhában jelenik

sod

:;

240

Mindig elbb ér haza, mint a nénjei, s mikor is rámondja, mit láttak, hogy láttu h) a palánl; fels desza) létráról a kémény melll

meg.

elmondják,

;

kájái'ól,

c)

az epcr/'áról. (A létrát félreteszik, a palánk

Ehhez hamotivum a B) typus meséi közül a 27. számúban található, a hol H. elbb a kerítésrl, majd ólról,

tetejébe tövist raknak, az eperfát kivágják.

sonló

végül a ház irigy

bátyjai

a 26.

sz.

tetejérl

mind

a

látta

állítólag

hármat

a

történteket

lerontatják.

s

Hasonlókép

mesében, a hol elbb egy fzfáról, majd egy látja állítólag H. a történteket kivágják, emezt ledöntik. V. ö. a 23. mese

magas kéményrl amazt 3.

pontjával 5.

is.)

Királyfi

minden alkalommal

az inasát küldi a

H. nyomába, de ez csak harmad ízben jegyezheti meg

mely mögé a leány eltnt, egy arany rózsával. szúrt rózsáról a leányt keres kifelismeri a házat, de mivel H. idközben mos-

a kaput, 6.

rályfi

Kapufélfába

toháitól elüldözve falu végén szegény asszonynál lakik,

a rózsa elindul

ama

egészen

s

eltt szállva mutatja az utat

királyfi

házig, hol H. tartózkodik. Királyfi

ma-

gával viszi H.-t 7.

már

Útközben,

csak

elre siet vlegényét, hintóval

kez sonló

három mérföldnyire

H. egy fzfa galyai

lakától,

akar

leány újabb

különben

is

érte

és a

ki

jönni,

arany

közeli

öltözettel

bevárja.

Három narancs

mese

királyfi

közt húzódik meg, hogy

—

Itt a

s

királyi

Csonka-

mese-typusához ha-

elzhez, mely rokona az ép említett typus mekapcsolódik

séinek és R. M. Cox alább

az

idézend Cinderella mono-

graphiájában vele egy fczím alá

is

van

foglalva.

Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje

is-is.

241

The widoivcr and his daughter. Kbopf 207 elbbinek angol fordítása, a 401. lapon Jones

20.-*^

(Az

:

összehasonlító jegyzeteivel. V. 244. és 297.

21. Pintér 91

Nem

ö.

M. E. Cox, Cinderella

1.)

— 100.

Mese.

1.

mint az elbbinek palócz

egyéb,

tájszólású,

népiesebb nyelvre való átírása.

kétségtelenül

22. Erdélyi

II.

354

A három

:

királykisasszony.

három leánya; nem bírja ket eltartani. Mostohaanyjuk tanácsára erdbe akarja ket vinni s ott elhagyni. (E bevezetés más mesetypus rendes kezdete. L. alább Babszem Jankó alatt.) 1.

2.

Szegény királynak

Legkisebb

leány

megy,

resztanyjához

szülei

tervét meghallván, ke-

«bvészn»

ki

s

(!)

Tle gombolyag nem lenne szabad

latosa szállítja el hozzá.

de mostoha zolnia.

ízben zacskó

elbb,

testvéreit

Megkönyörülvén s

hamu

rajtuk,

az útjelz.

ennek

kis

czérnát kap,

haza kalau-

mégis megteszi. Másod

Most

is

iigy tesz,

megszegi keresztanyja tilalmát

s ezért

mint har-

madszor nem mer hozzá menni, hanem zacskó borsóval jelöli meg az utat, de hiába, mert madarak föleszik a borsószemeket. Erdei kaland, mint a fönt említett másik typus meséiben. Csak ennek vége felé kerül vissza mesénk a Hamupipke typus körébe. 3. Óriás pár fogságában lev testvérek közül legkisebb kimenti

ket

s

erdei kastély birtokába lépnek.

Két idsebb szomszéd városba megy királyi tánczmulatságba. Legkisebb otthon marad. Mindent felkutat,

kéményben arany

kulcsot talál,

próbálgatás után egy szekrényt Katona Lajos tantdmánijai

l.

kvel nyit

leüti s hosszas

fel vele,

melybl 16

242 ezüat rnhát

Kis

vesz

már

tótoft

felölti s

ki,

várja

ö

is

szélsebesen

s

nénjei xúán megy.

tánczmulat-

viszi

mindenki töri magát utána. Nénjei eltt ér haza, s mikor ezek elbeszélik, mi történt a királyi kastélyban, azt mondja: Hátha én voltam az az ezüstruhás? Ezért megütlegelik. Más vasárnap ugyanúgy, csakhogy most arany, harmadik vasárnap pedig gyémánt ruhában. Ekkor siettében egyik czipjét olt ságba, hol

haqyja,

megtalálja

királyfi

:

megbetegszik, csak

úgy

gyógyul meg, ha övé lesz a czip tulajdonosa. Czippróba. (Idsebb leányok lábukat megcsonkítják.) Legkisebb tátoson eléjök vág, királyfi neje lesz; visszaszerzi

tle

apjának

«elorzott birodalmát ».

Feljegyzés helye Pest, ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1847,

22.* Stier

binek

német

^

34.

1.

Dic drei Königstöchter. (Elb

:

fordítása,

a

137.

lapon

5.

sz.

alatt a

mely a mese keverékalakulatát helyesen emeli ki, a német Hánsel und Gretel-re való utalással. De abban nincs egészen igaza, hogy csak a végén látja a Hamupipke typus vonásait, mert ezek

fordító

egyik

jegyzetével,

lényeges

eleme,

tündéri keresztanya, 22. -^^^ Kkopf elbbinek angol

hasonlító

144.

1,

az elején

is

szerepel.)

The three princesscs.

:

fordítása, a 388, lapon

jegyzeteivel,

45, és 398.

a csodálatos segítséget nyújtó

már

V.

ö.

i\I.

(Az

Jones össze-

E, Cox,

Cinderella

1.)

23. Nyelvöií

XX.

140.

1.

:

Czím

nélkül.

Szegény ember és szomszédasszonya, mind a ketten özvegyek amannak szép, emennek rút leánya 1.

;

van. Összeházasodnak. (A házasság

közvetítje a kOl-

uz csnkért szénvon lapát, mint a Nyeilvöe XIL 524. és lev hosszabb eló'adású, de további mene-

562. lapján

tével csak rész szerint idetartozó

mesében.)

Mostohaanyja rosszul bánik a szegény ember szép leányával. Vasárnap, mikor a többiek templomba mennek, az árva otthon marad s egy véka hamu 3.

meg egy véka

keverékét

lencse

Jótev tündér

getni.

kénytelen kiszemel-

meg

jelenik

eltte

s

elvégzi

a

ruhában templomba küldi. KérAz árva azt mondja, hogy a ganéja templomban történteket Mostohája

dolgot helyette, ezüst

dés mint fent. domhról látta a dombot széthányatja.

egy véka gatni a

;

Másodszor egy véka kását kevernek össze, azt kell szótválo-

lencsével

arany ruha

;

a kapufélfáról látta a történteket,

Harmadszor mákot templomban történteket

kaput szétszedeti a mostohája.

lencsével

;

gyémánt

mha

;

a

a hidas tetejérl látta. 4. Az árvaleány czipöje harmadik alkalommal a templomnak szurokkal leöntött küszöbén ragad. Czipöpróba. A mostohaanyja az árvát kád alá bujtatja.

kukorékoló

kakas árulja

el

tivum más összefüggésben a is

a leány hollétét. (E

Nyelvr XIL

mo-

562. lapján

elfordul.)

Feljegyzés helye Hanva, Gömörmegye. Feljegyz Albert János; közlés ideje 1891. Nyelve gömörmegyei palócz tájszólás.

24.

Nyelvr

XII.

524.

és

562.

1.

:

A

bába

és

az

öreg ember.

Az elbbihez hasonló bevezetés után más meseát, mely a 22. sz. mese erdei kalandjához hasonló elzmények után, az 563. lapon ismét a 1.

typusba csap

Hamupipke

typushoz

tér vissza.

16*

2U lemplomba-inenés

Csak egyszeri

2.

;

czipö elvesz-

máskép magyarázva grófné lesz. (Most ismét más typusba csap át a mese a mostoha további ármányaival az aranyhajú ikreket elsikkasztja, az aszszonyt megöleti, ennek ganéjdomb alá temetett testébl ki, melynek két arany körtéét csak a vízkörtefa tése

;

;

n

bl

kihalászott

s

ismét

megkerült ikrek szakíthatják

is tudják. A mese e része nagyon rövidesen, jóformán csak kivonatosan mondja le,

el

édesanyjuk

kik

sorsát

az eseményeket.) Feljegyzés helye Domokos, Szolnok-Doboka megye. Feljegyz

M. Németh Sándor. Közlés

ideje 188H.

Nyelve megjelölt vidéki

tájszólás.

Nyelvr XXIV.

25.

—

189.

1.

:

A Hamupipke.

Egy asszonynak két leánya, egy édes meg egy mostoha, amaz rút, emez szép. Hamu közé öntött 1

2.

köleskásái kell kiszemelgetnie a mostohaleánynak, mialatt

anyja az édesleányával a templomban van.

(ia-

mely ezüst ruhát hoz. Másodízben kétannyi mákot öntenek hamu közé, arany ruhát, arany czipt hoz a galamb. Harmadik vasárnap megint kölest ; a galamb gyémánt ruhát hoz. (^zipöje

lamh jön

segítségére,

szurokba ragad. Czipöpróba. Mostohaleányt a padláson

tekn

alá dugják

el.

kakas

áinilja el hollétét.

Feljegyzés helyo Csetény, Veszprém megye. Feljegyz Halász Ignácz. Közlés idje

Nyelve dunántúli tájszólás.

l«í)5.

B) 26. 1.

Gaal « n. 133

:

Hamupepejke. kett fia,

Egy apának liárom

* szép, egy pedig

945

Halála eltt azon óhaját nyilvánítja,

«hamupepejke)).

három éjjel rködjenek. Mind a három éjjel a legkisebb

liogy sírjánál 2.

virraszt

s

arany kantárt, harmadik éjjel még kap, melybe belefújván, minden óhaja

a) réz, h) ezüst, c)

egy trombitát

is

teljesül. 3.

Hét országos királynak három leánya; annak

adja az egyiket, a ki lóhátról arany koszoinit és arany gyiírüt a bástya tetejérl leveszi.

Hamupepejke

ruhában ruhában c) arany lovon, arany ruhában háromszor megoldja a kitzött feladatot s elnyeri versenyz bátyjai ell a díjat; harmadik (legkisebb) királyleányt meg is csókolja ez, hogy utóbb ráismer4.

a) réz lovon, réz

b) ezüst lovon, ezüst

;

hessen, levágja H. félhunczutkáját.

Megkapja a legkisebb királyleányt, két idsebbet Itt az elbbihez újabb mese fzdik, melynek során H. elbb vadászaton, aztán háhorúban 5.

egy-egy herczeg.

megszégyeníti

megbélyegzi két

s

sógorát,

kik

t

le-

nézik, s így a király hét országának örököse lesz. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1857. 11. 367 Hamupipke. Egy parasztnak három fia. Sorban

27. Erdélyi 1.

^

:

kiküldi

ket

a szlejét rizni. Mindenikhez béka jön s kér a pogácsájából, de csak a legifjabb, a

belle. Erre a)

«

hamupipke* ad neki

arany vesszt kap tle. Egy a) réz, b) ezüst, és c) arany ló jelenik meg, hogy a szlt összetiporja, de H. a megfelel vesszkkel megszelídíti ket s mikor szüksége van rájuk, el is

réz, b) ezüst, és c)

varázsolhatja.

246

három vasárnap magas

Király

3.

a templom

kendi tzet, leánya

almát, c) selyem

onnan lóhátról H. a)

4,

h) ezüst, c)

meg mind

a

gához

s

azé lesz, ki azt

arany lovon

három

és

fegyvev-

feladatot

igazolván, megkapja a királyleányt;

megbocsát

állít

unaiy

leveszi.

réz,

zelhen oldja

fen;/$znla.t

a) arwi.y voziimringot, h)

elé, tetejére

s

magát

irigy testvéreinek

gazdagon megajándékozza ket, apját mahalála után ennek országát örökli.

veszi, király

Feljegyzés helye Pat, ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1847.

27.* Stieb

német

91.

^

Aschenbrödel.

1.:

142. lapon a

fordítása, a

27.** Keopf 149.

1.

:

(Az

fordító

Cinder Jack.

elbbinek

jegyzeteivel.)

(Az

elbbinek

angol fordítása, a 389. lapon Jones összehasonlító jegyzeteivel. V. ö.

M. E.

Cox, Cinderella 459.

és

525.

1.

76. jegyz.)

28.

«

NíELVR

V. 419: (Czím nélkül.)

Egy embernek három

1.

olyan

félbolond

forma,

a

fia,

ki

két

nem

okos tett

meg egy

mást, mint

hogy mindig a szemétdombon keresget ». Az udvaron egy szénaboglyát kell megrizni, melyet minden éjjel széjjeltúrnak. {Pogácsa, mint a 27. sz mesében, de hiányosan.) Csak legifjabb rzi meg. Kis egér jön hozzá és pogácsát kap tle. Három ménes, a) réz, b) ezüst, c) arany szokta széjjel tárni a boglyát. 2. Egér tanácsára legifjabb fiú mindenik ménesnek a legszebbik lovára kapaszkodik

maga

fel

s

azt megfékezi, a

szolgálatába hajtja, tle a) réz, illetleg b) ezüst

éa c) .arany sipot ós

ugyanolyan ruhát kap. (Ha szük-

ségbe jut, a sípot fújja meg.)

;

247

Király a piaczon fenyöszálat

3.

állít,

arra nádszálat,

ennek a hegyibe vesszt, ennek a tetejébe tt s arra egy arany almát szúrat. Ki azt onnan leveszi, azé lesz a leánya.

Három

4.

próbával a harmadikra szerencsésen

kapja a legifjabb

A

5.

fiú az

le-

almát.

legitimatio hiányos.

A

sapkának a mesehs

motivam csökevónye, mely Aranyhajú kertészbojtár, a Grindkopf különben rokon typiisával köti össze mesénket

fejérl való leütése teljesebb az is

helye Orosháza, ideje nincs

Feljegyzés

Feljegyz

1876.

:

kitéve. Közlés ideje Veres Imre. Közlés nyelve orosházai tájszólás,

29. LsTVÁNFFY 86.

—

1.

IJiiina[iiii('íke.

Királynak három

fi<( és egy selyem-rétje, merzeni mert a boglyába gyjtött szénát reggelre mindig elhordják. Pogácsa, mint a 27. sz. 1

á.

meg

lyet

kell

mesében, de a H.-nek csak derczéböl sütve. Segédállat kis szegérke. Három paripa eszi föl a szénát. H. is elalszik, is

de az egérke fölcsipkedi.

tanácsára történik

az

A

lovak megfékezése

(módja körülményesebb).

Arany, ezüst, réz kantár, ugyanolyan 3.

Szomszéd

királynak

szép

szr

leánya

arra négyemeletes palotát, ennek

csináltat,

ablakán kidug egy fenyöszálat, ennek a a)

arany

tesz

;

ki

gyrt,

mind

b)

aramj almát,

a hármat

lóhátról

c)

lovak.

üveghegyet

;

a

legfels

hegyébe egy

arany kendt

lekapja, azé

lesz

a

királyleány. 4.

Három próba

b) ezüst

szr,

c)

a három tárgyért, a) réz szr, araiiyszr lovon (ugyanolyan szer-

szám, ruha és a H. haja 5.

is).

Az eltnt H.-ét a királykisasszony keresni

indul,

248 s

mivel úgy sznrtosan, a hogyan

a királyi apja fejére, ez

sipkát

(1.

az

elbbi mesét)

az arany gi/ürü, arany

s

találja,

ekkor a sipka

abna

szégyent hoz

mérgében a fejérl a

leüti

és

alól földre hull

arany kend, a mirl

menyasszonya ráismer. Erre nagyot néz a király íiok olyan íudalmasn (!). királyné, «hogy az

és a

Feljegyzés helye és ideje nincs kitéve. Közlés ideje 1890.

Összehasonlító irodalom A hamupipke, hnmupepejke ne1. Munkácsi Behnát czikkét a Nyelvr X. .529. s k. :

vet

illetölefí

A

lapjain.

niieinkhez

legközelebb álló finn

délszláv meséket illetleg

és

Ethnol. Milteil.

1.

1.

orosz, valamint

áG8

270.

1.

saját

egybevetéseimet. Továbbá fleg: Mabian Roalfb Cox, Cinderella. etc. With an Andrew Láng, London, Folk-Ijore Sooiety 1893.

Three hundred and forty-fwe variants of Cimlerella Introduction by

E. KöHLEE, Kleinere Schriften i.

h.

I.

246—2.57.

1.

A B)

I.

62., 190., 270., 274., 368.

typussal behatóan

Cosquin

foglalkozik

leg-

újabban Panzer, Hilde-Gudrun, Eine Sagen- und literargeschichtl. Untersnchung. Halle a. S. 1901. Max Niemeyer.

IV.

Igazság és Hamisság.

GOMME 1.

Két

63.

—

^AINEAN

II.

8.

B.

/9.

útitárs (két testvér, v. úr és szolga, v. gaz-

dag és szegény) fogad, az egyik valami nagyobb összeg szemevilágába; az els arra,

pénzbe, a másik a saját liogy a hamissággal, a

másik

arra,

hogy az igazsággal

vihetni többre. 2.

A

liaraisság

bírák,

kiknek

pártolójának

döntésére

adnak

a

igazat,

dolgot

bízzák, a

mire az igazság

védelmezje elveszti a szemevilágát. 3. Ördögök (v. állatok) éjjeli beszélgetését

kihall-

:

249

vak szemének gyógyulása módját tudja meg ugyané módon még egyéb gyógyításokat is végez

gatva, a s

még más

(esetleg

Az igazságtalan

4.

e czélból

s

losbe

ezeket

Gaal

30.

ezt megtudja,

hasonló jutalomra

megvakítván magát, ugyanazon helyen

^

175.

Die dankharen Thiere.

1.

három

Szegény házaspárnak

fia

megy

világgá

anyjuk mindegyiknek egy-egy kenyeret süt

A

is érté-

de ott érik és rajtaveszt.

áll.

1.

s

a miért nagy jutalmat nyer.

kesíti),

áhít

titkok tudójává lesz

;

iitravalóul.

Ferkó nev, sokkal szebb a két bátyjánál,

legifjabb,

kik irigykednek rá

s

útközben, míg alszik, összebeszél-

hogy megeszik a kenyerét s aztán csak úgy adnak ueld a magukéból, ha egy-egy falatért elbb az egyik szemét s az egyik lábát, majd a másik szemét és lábát nek,

is

feláldozza.

Vakon, bénán magára hagyják.

2.

Másnap

reggel

az akasztófa alatt kihallgatja két holló beszélgetését s

ebbl megtudja, hogy

a füvek hannatától visszanyeri

szemevilágát, a közeli

tóban

A

3.

lábú

gyógyít

lábai

tó

meg

telezik neki 4.

kik

megfürödve pedig

vizébl egy korsónyit visz magával. Útközben a) egy sánta farkast, b) egy törött egeret és c) egy törött szárnyú méhkirálynét

épségét

a csodás

erej

Királyi udvarba jut

a

hálára kö-

vízzel s ezek

magukat.

királylyal

s

elhitetik,

ott

találja irigy

hogy gonosz

bátyjait,

varázsló,

leányát akarja megszöktetni. Erre a király

három

ki fel-

adatot ró rá a) egy nap alatt kastélyt

;

építsen

a

királyénál

szebb vár-

:

;

2r)0

h) egy

nap

alatt íakanlsa be az egész aralásí

egy nap

c)

gyjtse

alatt

össze

az

egész

ország

farkasait

aa) a méhkirályné, hb) az egér és cr) a farkas segítségével F.

mind a három

farkasokkal a gonosz

falatja, a király szép leányát

st

feladatot teljesíti;

királyt és irigy bátj-jait

a

fel-

is

pedig feleségül veszi.

helye és ideje nincs kitéve, közlés ideje 1822, német, terjengs, Musáus-féle stíl, cziczomás eladás. Belekerült a KLETKE-féle Marchenmal-h& is, 1. II. 19. 1. Feljegyzés

nyelve

Gaal^ ni.

31.

Mint az

1.

176.

A

1.

szerencsétlenség jól

eseti.

elöbbi\)en, csak sokkal rövidebben

;

hs

névtelen, a lábak megcsonkítása nélkül. 2.

Bátyjai vezetik az akasztófa alá

berek leszállnak gyógyító

szemet

a

har)t)at

bitófáról

a

ós

s

akasztott

;

ök árulják

emel

a

királyleány betegsége

(Fejvánkosa alatt lév varas békát kell elégetni.)

titkát. 3.

éjjel

Elbb

a közeli városban

született fiát gyógyítja

feleségül

kap

meg

;

egy embernek vakon

aztán a királyleányt, kit

a viczekirályságot.

s vele

Irigy

bátyjai

ugyanazon király seregében szolgálnak, de bnhdésük csak az, hogy elcsapják a « regementtl » ket. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje

Mailáth^

32.

157.

1.

(= Mailáth^

J.

171. 1.):

18(i0.

IHe

Brüder. 1.

Két testvér; egyik szelid

erszakos

ós

irigy

balra indul világgá.

hogy a

természet.

jó, másik gonosz, Egyik jobbra, másik

és

Utrakelósük eltt megállapodnak,

ki kettejük közül többre viszi addigra, a

ismét találkoznak, a másiknak

mikor

kiszúrja a két szemét

251

A

i.

gonosz

kiszúrja a jámbor két szehogy ha megvakította, egy

vitte többre,

Ez csak an-a

mét.

kéri,

keresztfa alá vezesse

de e helyett büófa alá

;

viszi.

Itt

három holló, há)'0)>i szomorú királyról mond hírt. egy ezüstgyüniölcsöt term krlefája (() Az egyiknek

nem

akar

mert a tövénél egy

gyümölcsöt teremni,

varangyos béka (akkora, mint egy disznó) min-

óriási

b) a másiknak a fia vak ; den ezüstöt magához szí c) a harmadiknak udvarában üvegkoporsóban egy gyö;

nyör

n

szép leány alszik, a koporsó napról-napra együtt

vele.

Mindenik holló

elárulja azt

ebbl

hogyan leliet mese kerekedik,

is,

e

bajokon segíteni

a

melybe ismét egy harmadik, a hóleány meséje van A mi mesénk az egésznek csak széls ke-

s

hosszií új

beillesztve. rete,

a

mi alighanem Mailáth

leleménye,

A f-mese

hogy 3. a jámbor fiú meggyógyítván a vak királyíit ugyanazon módon, a hogyan a saját szemevilágát visszanyerte volt (e mód feltnen hasonlít a Pelbárt alább idézend meséjében lévhöz), s már elbb viszszaállítván az ezüstgyümölcs körtefa termerejét, három ezüstkörtével sok kaland után {czivódó hegyek, vége

az,

Charon-fóle révésznö stb.) eljut a fehér griff országába s

ennek egy tollára

tesz

szert,

a

hóleány történetét. Ez a jámbor 4.

Lakodalmukon megjelenik

akarja a dolgot

de

csinálni,

a

mely aztán

leírja a

fiú felesége lesz.

irigy bátyja is s utána bitófa

alatt a

három

holló széttépi.

82.* Mailáth

"

98.

1.

A

két testvér,

Ferencz magyar fordításában.)

(ü. a.

Kazinczy

252 Feljegyzés helye és ideje

nyelv) közlés

ideje 1825, a

33. EiiDÉLYi 1.

Szegény

II.

nincs

359.

1.

A

Az

Jiiegjelölve.

magyar

ft)rdításé

lS()i

elfift

Jiárom testvér.

embernek három

Útra kelnek, a

fi ti.

legifj
elbb

neki a magukéból

s

nem adnak

is

kitolják.

A

sárból visz magával egy cserépben.

i2.

Kútba

esik,

(német

*

;

még

meg a

leg-

szemét

ennek sarától gyógyul meg a szeme.

3. Útközben meggyógyít
c)

jével, csak a 4.

A

sodik kissé kastélyt,

sorrend

feladatok

is

más ós a síp új.) majdnem ugyanazok,

eltér a Gaal-fóle

hanem

csak a

megfeleltl,

t.

viaszhidal kell építeni, a mit a

segítségével tesz meg.

A

vég

is

má-

nem méhek

i.

körülbelül ugyanolyan,

mint Gaal meséjében.

^

Feljegyzés helye Pest, ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1847.

83.* Stier

német

^

65.

1.

Die drei Thiere.

fordítása, a liO. lapon 10. sz.

a.

(Az elbbinek

a fordító jegy-

már észrevette, hogy e mese feltnen Gaal imént id. meséjéhez. Az ebben szerepl Ferkó név délibábos nyelvészkedéssel való magyarázgatása azonban elrettent példája annak az iránynak. a mely a népmesékbe mindenáron mythologiai vonatzetével, a ki

hasonlít

kozásokat

akart

követett abban

erszakolni az

idtájban.

s

a

melyet Ipolyink

Stier

még

* Franczia fordítása megjelent a Semaine de$ FamiUet 1866 évf. 4. lapján.

is

hozzá, talán

7.

;

:

253 ír, majd ferk-i a Gaalnál lév Ferkó helyett, s aztán farko-ia. csavarja el a nevet, ezt meg a magyar fa rka-s-síú próbálja rokonítani.)

csak sajtóhibával, Forkö-t

33.** Kropf 152.

nek angol

fordítása,

1.

llie Ihree hrothers. (Az elbbi-

Jones

391. lapon

összehasonlító

melyek egyebek közt az alább következ KRizA-féle mese rokonságára is ráutalnak.)

jegyzeteivel, a

Az hjazság és Hamisság ulazása. L és H. utaztokban találkoznak s megegyeznek, hogy elbb az L, aztán a H. «útikttségéto fogyasztják el. Mikor a H.-éra kerül a sor, ez az I.-nak elbb a szemét, majd a kél karját követeli az eleség fejében. Aztán vakon-csonkán nem a város kapuja elé, hanem 34. Kriza 403.

1.

1.

az akasztófa alá vezeti. 2.

ördögök beszélgetése

Itt éjjel

a) vakok

s

bénák gyógyulása az akasztófa

alatti

ÍKirmattól

lév városon

h) vizszükéhen

nek felásása

mind

3.

I.

4.

H.-gal

elbbieket vezeti,

:

segíteni lehet egy

k-

által.

a kettt megteszi találkozik

szemet

s

most

szemért,

s

nagy jutalmat nyer. visszafizeti

kezet

a hol ö kihallgatta volt

az

kézért.

neki

az

Ugyanoda

ördögök beszédét,

de ezek most óvatosabbak és széttépik. (5.)

Porát a szelek széjj elhordták az egész világon

«s ez az oka,

ságnak lenni

hogy a hol csak ember van,

:

hamis-

kell».

Feljegyzés helye 1868.

ott

:

Háronutzék. Ideje niucs kitéve. Közlés ideje

Nyelve székely tájszólás.*

* Kriza e mesének egy udvarhelyszéki változatát a Szépirodalmi Figyelben közölte, luiut a Vadrózsák 544. lapján ö inaga megjegyzi.

254 34.* Kbopf 36. liood.

The Iroveh

1.

Triith 'ind Falsc-

of

(Az elbbinek angol fordítása, a 32á. lapon Jones

összehasonlító jegyzeteivel.)

Nyelvr

35.

XIII. 378.

Ciüzdnr) és szegény,

1.

1.

A

:

kél lestvér.

fogadnak

ítólbírák

;

föl-

:

desúr és törvényszék.

Gazdag a szegénytl elbb

'l.

)imgvaküja ós az akasztófa alá

elveszi ökreit, aztán

viszi.

Kél holló árulja

hogy a réten fakadó forrásvíztl a vakok visszanyerik a szemük világát. 3. Szomszéd város vakjait meggyógyítja, a miért annyi pénzt kap, hogy vékával méri. (Bátyja a kölcsön adott vékában maradt aranyakról tudja meg, hogy öcscse milyen dús, mint a Kis és Nagy Kolos meséel,

jében.) 4.

Utána akarja

csinálni

s

magát megvakíttatván,

az akasztófa alá viteti, a hol a két holló megöli.

Szolnok-Doboka megye ideje 1884. Feljegyz: M. Németh Sándor. Nyelve megjelölt vidéki tájszólás; eladása igen kuszált. Feljegyzés

nincs

helye

megjelölve;

Domokos,

közlés

36. Etiinol. MiTTEnj.

;

ideje

II.

38—43.

1.

saját

német

for-

dításomban közöltem egy csángó mesét Rccld und Unrecld czímen, melyet llertelendyfalván jegyzett fel a 80-as

években

oda

telepített

moldvai

csángók

közt

Zsidó Domokos, pancsovai vámellenr. Kézirata e me-

sének

dr.

Herrmann Antal birtokában

német fordításom, mely eredetit,

szószerinti

van.

(Az

ón

hséggel követi az

elször 1891-bon jelent meg az

i.

h.,

s

aztán

következ czímü gyjteményben Buch der Jngend. Für die Kinder des Proletariats herausgegeben újra a

:

255

von Emma Adler. Berlin, 1895. Verlag und Expeditiou des «Vor\várts». 99. 1. Minthogy e könyvet tömérdek németországi

terjesztette el a kiadóczég a

példányban

egyelre a legszélesebb körben ismert magyar népmese valamennyi között. Az említett ifjúsági könyv ezen kívül még több munkás-körökben, alighanem ez

mesét 1.

tartalmaz

is I.

lesz

más népekéibl.)

H. keresztúton találkoznak. Vitába elegyed-

és

nek (fogadás nincsen említve, de valami ilyesnek homályos emlékezetére vall az egész vitatkozás menete és

következménye). Kcrcszl tövében keresnek hálóhelyet.

Almában 2.

L-t a H. megvakítja

Három

beszélget

holló

ott hagyja.

s

a)

:

szkébe

víz

MÍros piaczán egy követ kell felásni, alatta b) tíz lépésnyire a

kereszttl

)t

lév

forrás

;

csodatév kút, melynek

vizétl a vak szemevilágát visszanyeri hi'teg,

a

c)

;

királyleány

mert három évvel ezeltt áldozás után hazatérve

rosszul lett

s

kihányta a

r'irangyos béka

kapott el

az ágy alatt Mihelyt

királyleánynak,

szent ostyát, a melyet egy

máig is ott rejtzik vele tle s újra beadják a meggyógyul. Minden úgy

s

elveszik

nyomban

történik. 3.

Sok pénzt kap

(egy harisnyával,

újra jöhet, annyit kap, a 4. ;

Künn

mennyi csak

a város kapuja eltt

megtudván tle a

történteket,

s

ha

elfogy,

kell neki).

szembe

j

vele H.

;

kereszt alá megy, ott

érik a hollók és apró darabokra szakgatják. Ezért

van

i

,

ma

\:

KiuzA-féle

is

mindenfelé annyi hamisság a világon.

mese záradókát.)

37. Gyulai '''.

kiad.

L

(Lásd a

234.

Pál: 1.)

íyazság

cs

Hamissáy. (Költem.

Mesénknek csak az

elejét

dolgozza

:

:

2Ó0

akként, hogy a vándonítra kelt I. és H. testvérek. Anyjuk mindeniknek :2(» pogácsát ad útravalóul. Elbb az l.-ét fogyasztják el s mikor ez elfogyott, II. .íz fel

füle, két keze, két lába és két szeme ellenében ád egy-egy pogácsát. így vándorolnak azóta a világon akként, hogy a vak és béna Igazságot a HaNémetre is lefordította Dux misság vezeti. (1861. -

I.-nak két

Adolf.)

Hazai változatnak tekinthet az alábbi latin is, minthogy Temesvíri Pelbárt egyik prédikácziójába van beleszve. L. róla bvebben l'ciiiesrt'iri l'clbári példái czím akadémiai székfoglaló értekezé38.

nyelv

semet (Ertek, XVIII. lapon.

nyelv-

a

köt.

t>.

Maga

a

szám.

és

széptudom.

mese Pelbártnál ekként

Serimmiii Pomerii

De

Tcinpare, poxelt.

szól

Y

<S

Exeujpla (inidem ponimiis saepe nnn

:

addiscant. FjSÍ autem

iiddisct'iitcs

iiimd

|H

ciuiuii taii

minus

institiam.

r

jtactn,

Ml""!

siiiis

i^i

(|uain

Contcntione muta ille

c,

nt

de

hoc

ambos

qnod

emcrcni Ecci

iniuslilia

jiia'Valit;

ct Ycniliioin.

ud

tilii

iudices.

iiiutuo

-t'

i)rflcvalcrct,

do-

auteni

Si

ocnloK. Iverunt

Venerimt ad

quendam

Tllc ant''m

rospon-

iiii|iiit,

onniia

dimiiniis

aii

sii\n:

adliuc paico. llequiiaiiiu-

|iliii'--,

icppondLiuut

cemtia

si

ciiiiii

ilopaujjeiarer.

pcrclidisii (Kiiilus, M'il

Venoruut ergo

ait

iniustitiani,

flurenos.

maííuuni niercntoj-íMn. a qno intf>rr<><javprnnt. dit,

per

iililii'axciuiit

anreos

iudicium.

quaererent

etiam in

Ad iiuim dominus

diiininus prubaret contrarium, .scrvu ciucret iiL'o,

Accidit, ([uocl

iustitia

in lioo pinliandu

dan

sibi

ut

iiistiini.

prosperatur liomn

pliis

servns

tenci'i'tur

iniustitia.

scd

-int,

qiiod íjuidain

c|nadam coram doiiiino diceret, qnod

hoc mundo jinivalit. Non est vorum, ({uhi

jiliilní-iíjdnis

ni

iia

IhIín.

siiiiilitudo

divcs cl iiiii(wus habuit servuin fidelem et HtTviis die

35—36.

és a

Excuipluiii ad id uarmtiir parabolicimi. Xuni ait

körébl,

oszt.

\—().

a

190^2.)

Ilii

il'o,

'ram;

siuiiliter

iii-lc

;

257 Iteram venerunt ad quendam magniim episcopum etiam temiit respondendo pro iniustitia. Veiienuit ad regein similiter respundit. Et sic dominus ainbos oculos servi cultro

iustitiam. ille illc

pimgendo

transfixit.

Tunc

permansit.

ille

Sed doo dante acies visualis

baculo devenit sub (luadam arbore, et

dum

glaciei intacta

raecatUH extra civitateui aiubnlaiis, cuui sdIo ibi se

posuit ad qiiiesce}!-

Media auteui nocte siipervenit túrba dacinoiium, capituluiu super illa arbore consedendo faciens. Cumqiie singuli sna facta mala in mundo referront, nnus daemon dixit Ego feci uí prasferretur iniustitia iustitiae sic et sic. Et princeps daenionum üli statim coronam dedit et secum sedere fecit in throno. Cui altér daemon invidens ait Certe pro modico ille sic lionoratur. Ego sub ista arbore scio talem esse herbam, quam si cfEcus tri^tis.

:

:

apponeret oculis,

omnem

extraheret, vulnera citraret

sangixineui

Sicque dsemones abscesseriint. Tunc csecus hoc audito invocavit denm et coepit varias herbas sub arbore deceret illmninaretur.

pere et oculis applicíu-e, et deo dante repperit

quam

Eex habebat

applicavit et sanatus est.

unam

inter alias,

tiliam, quae

oculis obtectis erat quasi caeca, nec curari poterat.

sanguine

Intravit iste

ad regem et promisit, quod illám posset sanare. Eex autem promisit

eam

sibi

cum borba

dare in coniugem,

praedicta sanavit et

si

sanaret.

eam

in

inuneribus ac possessionibus exaltatus

Et

sic perfeete

eam

uxorem accepit

et regls

Tandem

dominus

est.

ille

suus audiens, accessit ad istum et interrogavit, quomodo sanatus

modum, quod sub tali arbore haberetur quam tamen eidem non ostendit. Unde ille ex ava-

fuerit, illeque narravit talis ritia,

herba,

ut posset per

herbam

ditari amplius, ivit et plures

herbas

quod daemonum túrba iit prius supervenit et dixerunt Videamus, si aliquis est sub arbore auscultans nam pridem non conspeximus, et sic ille caecus nos fefellit. Unde daemones videntes istum ibi esse, apprehenderunt et eidem ambos oculos oronino eruerunt. Sicque patuit, quod iustitia, licet ad tempus opprimatur, tamen postea subhmatur, et coepit decerpere ac temptare. Accidit, :

;

iniustitia finaliter

ergo

hominem

homo, sequere

perdet, ut patet in Christo et Judaeis.

iustitiam.

összehasonlító irodalom 160

162.

kapcsán rajzi

Ik.

az imént

magam

:

emiitett

egybeállítottam e

Ethnol. Mitteil. aus Vngarn n.

csángó mese német fordítása

mese számos

változatát

föld-

sorrendben. (A fenti közlésnél Pelbárt Pomerium de Tempore

Katona Lajos tanulmányai.

I.

17

258 C7.. Ij.

beszédeinek 1501. évi hagenaui 4-e(lr. kiadását használtam.) továbbá elbb idézett akadémiai értekezésemet és az ott lev

utalásokat, különösen

Köhler, Kleinere Schriften. I. 281. és 90. s k. Ik. a 7. sz. meséhez szóló jegyzetben. A P
és

1.

CosQUiN

R.

h.

i.

I,

Hegeds

István magyar fordításában is megjelent, 1. E
—

8., 9. i.

h.

1810 á

de

tienne

és 158. sz.

249

I.

1885. V. (Liége

Különösen a

261. és 464.

s

k.

11—15.

Leipzig 1901)

et

keleti változatokra

nézve

1.

1.,

Oloubton

1.

V.

A I.

mindentudó doktor.

Véletlen körülmények (vagy szándékosan

szített csel)

folytán egy szegény sorsú és

ber valamely tárgy

nyomára

tében csalhatatlan

csodadoktor

hírébe II.

minek következ-

(bvész, varázsló, jós)

jut.

Valamely hatalmas úrnak

holmiját ellopják kik a tolvajok,

;

mennyiben ezek

a

(királynak)

értékes

a csodadoktor véletlenül rájön,

önmagukat árulják III.

vezet, a

elké-

együgy em-

félreértés

hogy

folytán

el neki.

Még egy próbára

teszik a jóst, a melyet ren-

desen úgy sikerül neki megállnia, hogy a kitalálandó saját nevével, melyet tárgy neve véletlenül egyezik az szorultságában emleget. 39. Merényi (I.) 1.

^

11.

143.

1.

:

h-ücsök János.

Csizmadia és varga egy házban laknak. Prücsök

János, a csizmadia, tanácsára a varga elrejti a bíró lovait

az erdbe, P.

J.

pedig mint bbájos, nagy «mágyiás»

259

könyvvel a hóna

könyvbl, hogy

alatt a

hol

megy

bíróhoz

vannak a lovak

és kiolvassa a

ezért

s

300

fo-

rintot kap.

(IL) á

A

—

Királynénak elvész az nvanj jegygyrje.

4,

Három

udvarba.

az

felhivatják

híressé lett P. J.-t

határid (halállal fenyegetés nélkül). 5 — 9. Ugyanaz nap kerül mind a három bnrészes a jós elé a) inas (ez az els, P. a tál ételt érti, meiKipi

:

hoz)

inas

az

lyet

úgy, mint elbb)

;

;

b) szakács

kukta

c)

(ez

második,

(ez a

ismét

a hannadik, mint az

Kegyelemkérés, 300 forint jutalom. Gyrt kanpulykának adják be. (IIL) 7. Másik próbát egy tanácsos ajánlja a királynak s az útközben történik. (No te Prücsök, vagy most kínban !) Gazdag emberré lesz s a komájáról, a vargáról sem feledkezik meg. imént).

Feljegyzés helye és ideje nincs megjelqjve. Közlés ideje 1861.

Arany 246.

40. 1.

1.

Dongó meg Mohácsi.

:

Másféle bevezetés a két czímben

nev

említett

obsitos egyéb kalandjairól. (EL)

Királynak

i2.

elveszett

olyan varázsgyünije,

melyet ha befelé fordított, meglátta

ha

kifelé,

egész sor

3

t

látta

jövend-mondót

meg

az

egész világot,

az egész világ.

akasztatott

fel,

Már

a kik fogad-

gyr

nyo-

jutni.

—

5.

Dongó megy

kalendáriumot

lopott

hogy

belle, fehér

meg

hogy meglelik, de nem tudtak a

koztak,

mába

akkor

papirt

lenül a

e'

:

s

három

fehér,

udvarba, magával visz egy mindegyre csak azt olvassa

az s

e'

fekete,

a fekete és vörös tolvaj inast is

e'

veres

betket

(a

mivel a

érti).

Vélet-

Fehérnek, Feketének és 17*

2('>0

Veresnek hívják. Megtoldva az elbbi mesében forduló számlálással az ebédeket

:

elértem

már

is

el-

egyel stb. (a mivel

érti).

Kiegyezkedés ára nincs említve. Király kedvencz

6.

pávájának adják be a gyrt. (in.) 7. Második próbát királyné

meg

ejti

kertben

(Egy dongó-legyet fog s azt szorítja kezében.) Harmadik próba is van ki kell találni, miközben.

sétálás

:

van a kert hátuljában. D. szorultságában

féle vadállat

felsóhajt

:

Már

róka, utoljára

a kérdéses

látom,

hiába csfíri-csavarja a farkát a

a verembe esik. Véletlenül épen róka

is

(E motivum csak az elbbinek az

állat.

is-

métlése.) 8. A mese még egy kalanddal van megtoldva, a mely ismét együtt szerepelteti a két czimborát, de ez már nem tartozik ezen typus körébe, hanem a megijesztett zsiványok esete, a kik rablott zsákmányukat cserben hagyva eliramodnak, s aztán a két kópé osz-

tozik a pénzen. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1862.

Nyelvr

41. (IL)

P.

1.

V. 125.

M.

nev

1.

:

Pücsök Miska.

szegény, lusta paraszt alig tud

megélni.

Királynak elvész

2.

els nejétl maradt

kedves

gyrje. vállalkozik a

keríti,

5.

ez

s

Három

4.

nem

nagy könyvvel hóna

P. M.

3.

rályhoz

az

Els

napi

gyr

határid,

felmegy a

alatt

ki-

elteremtésére.

ha ennek

leteltével

el

felakasztják.

nap,

egyik.

els inas jelenlétében

(De csak

a

napot

azt

érti,

mondja: No

inas

azonban.

:

261

minthogy bnrészes, megszeppen.) Másnap No ez a második. Harmadnap Ez a harmadik. 6. Erre inasok bevallják bnüket s könyörögnek, :

:

hogy el ne árulja ket, a gyrt úgy is odaadják. P. M. még száz forintot zsarol ki tlük. Gyrt beadatja a legnagyobb kanpulykának s azt leöleti, begyébl elkerül a gyr. Király markában szorít (IIL) 7. Második próba valamit, a mit P. M.-nak ki kell találni, különben «Na Pücsök, ha felakasztják. Szorultságában felkiált nem izzatta, hát izzaccz masts. Szerencséjére épen tücsök van a király markában. Megkapja a fél ki:

:

rályságot Feljegyzés helye rség, ideje nincs megjelölve. 1876.

Közl Könnye

42. 1.

Nyelvr

Nándor. Nyelve rségi

XVIII. 473.

1.

Közlés ideje

tájszólás.

(Czím nélkül.)

Szegény város szegény papja

és részeges

kántor

hogy emez ellopja a falubeliek « mindenét* s a papnak elárulja, hová rejtette, ez meg jó pénzért megmondja, hol vannak az ellopott holmik. 2. Kántor ellopja földesúr két szép csikaját, pap nyomukra vezet, jutalmat kap. E dolgot többször is összebeszélnek,

ismétlik.

Gróf leányának elvesz a gyémántos gyrje. Pap rájön azzal, hogy az els tál ételnél azt mondja No hála istennek még van éggy ! (Tolvajok 3.

4.

:

inas, ki az ételt hordja, szakácsné, szobaleány.) 5.

Gyrt

pulykába tömik.

Második próba egy zsákban lév holmit kitalálni. Papot Róka Jánosnak hívják, a zsákban épen 6.

róka van.

:

Í262

Feljegyzés

helye

Szolnok,

;

Nyelve tájszólás.

ideje 1889.

ideje

Közl

nincs megjelölve,

közlés

Csillag Béla.

összehasonlító irodalom: Benfey, Orient w. Occident I. 374—382. s hozzá Köhler B. u. o. m. 184. s k. Ik. (= Kleinere Schriften I. 39 41., v. ö. 584. 1.) Q. Ulrich, Opera nuova e da ridere o Grillo Medico, Poemetto popolare di autore ignoto

—

ristampato per cura di Storiche

század 1537.

els és

felében

—

.

Ijivomo, 1901. (Raccolta di Rarita

dirotta

Letteraríe,

e

da G. L. Passerini.) Egy a XVI.

többször lenyomatott olasz népkönrvnek az

1549. évi velenczei

kiadások alapján készült

új

lenyo-

mata a kiadó értékes bevezetésével, a hol a további bibliogr. utalások meglelhetk. Ezek közül 1. különösen Crane, Exempla of J. de Vitry 237. sz. 99. és a 232. 1. jegj'zetét. Smith-Meykh, Contes moralisés de Nicole Bozon. 62-63. 1. és a 247. 1. jegyzetét.

Ez elbeszélések azonban, valamint a velük kapcsolatban idézett párhuzamok inkább a botcsinálta doktor themájához tartoznak, melylyel mesénk különben közelrl rokon annyiban, hogy a csodálatot gyóayítás koczkázatos vállalatába a vilain mire és rokonai

körülbelül ugyanolyan

hsei

módon sodródnak

bele,

mint a mi mesénk

az elvesztett tárgy kikutatásának kalandjába s ezt rendesen

ép oly szerencsés véletlen folytán eszközlik, mint a hogy az áljós a két próbát (gyürü fellelése, kézbe rejtett tárgy kitalálása) meg-

népkönyvben a mi mesénk és a látszólag Ez utóbbi sokszor az ördög kényszerült segítségével történik és akkor az Arany J. Jóka ördöge ez. költeményében oly remekül feldolgozott fableau körébe csap át, a mely szintén ide tartozik a csodálatos gyógyítás középponti kalandja okán. Errl 1. Zlinszky A. érdemes dolgozatát az Iroállja.

Az

emiitett olasz

csodálatos gyógyítás egybe van fzve.

dalomtört. Köziem, IX. köt. (1899) 15. s k. Ik., továbbá

Kuoel

A.

Untersuchungen zu Moli^re's Médecin malgré lui (Zeitíchrift für franz. Sprache u. Litt. XX. 1-71., fleg 32—57.), a mely dolgozat

jóformán teljesen kimeríti a botcsinálta doktor mese-typusának összehasonlító irodalomtörténeti kérdését.

:

;

263

VI.

Amicus és Amelius. Az alábbi két változat közös forrása a Hét Bölcs Mester XV. számú története lévén, a typus ebben

het

lel-

Hívebben követi forrását az ERDÉLYi-féle mese. A GAAL-féle mese hsének, Világhiró Nagy Mátyásnsik, nevét alighanem a HéCJilcs Mester Alexanderjébl csavarta el a szóbeli hagyomány, mely az Alexandert elbb Világbíró Nagy Sándorva,, emezt meg a nálunk még népszerbb Hollós Mátyás-ra, váltotta fel. Hasonló elcsavarást sejthetni a Gaal-féle mese Gál királyá-han is, kinek az Erdélyi-féle mesében gulyások felelnek meg. Meséinknek már a forrása, a H. B. M. XV. sz. története is két themát olvaszt fel.

egybe

ú.

:

m. a) az igazolt jóslás (szülk megalázása,

hü harát Emennek fbb momentumai

meséjét.

gyerek-kitétel), h) a két

a)

A menyasszonyt

^)

A

megvív B helyett;

]-)

B

helyettesíti

szerez jB-nek

d) A-i visszatértekor

megnyomorítják s)

ennek

^-t

ezalatt

(kard a két hálótárs között)

folytán

mekei vérét

A

(esetleg

talmául

nem

nászágyában

;

felesége

és

ennek czimborái

;

B-hez jutva A, barátjának

kedése

;

visszanyeri

áldozatrakész visel-

épségét.

{B kiontja gyer-

felgyógyulása érdekében)

hiányzik)

/{

áldozatkészsége

csodás ju-

veszti el gyermekeit.

Ezen, a középkorban igen kedvelt legenda- és mesetárgy két Löse, Amicus és Amelius,

a katholikus

egyház szentjei közé

ia

áb* bekerült. L. Bihlioth. Hagiographica Latina (Brüsszel, 1898-1901) I.

8 k.

(üí.

év

s

1.

az ott idézett forrásokat.

43.

Gaal^ L

V.

N.

nyelvet 2.

hasonnev

királynak

hclvenhél

alatt

N'ign Mátyás.

Vilt'ighiró

1.

'A.

nev

M.

három

fia

köztük

tanul,

ni/clvel

a iiiddár-

is.

Egy énekl madárka szavából

valamikor apja

neki a

tartja

hogy

megérti,

7iios(lóláhil,

anyja a l-

rülközöt. 3.

Szülei ezt elkerülendk,

4.

V. N. M. négy nap,

közé,

itt

5.

vetik.

úszik a tengerek

éjjel

Gál király emberei élve kifogják. három leányát V. N. M. három

G. király

megtanítja hetvenhét

alatt

Dunába

négy

eljegyzi

magának,

de

év

nyelvre, jutalmul egyiket

esküv eltt egy

évi

próbára

indul. 6.

Útközben összebarátkozik

hasonló hozzá gálatba

mivel ez is

veszi

;

állnak. el

Szigetivel, ki teljesen

elérkeznek P^ejér királyhoz, kinél szol-

Ennek leánya V.

nem

Szigetit

veheti,

a

feleségül

közben jön Vörös

F.

vitéz,

király

N. M.-ba szeret, de

Ez el Lakodalmuk

ajánlja neki.

leányát.

kinek elbb

odaígérte volt a

leányát. V. N. M. megvív Vörös vitézzel, legyzi, visszaGál királyhoz, hogy mátkáját feleségül vegye. Ez-

7.

tér

Vörös vitéz felépül

alatt

lóhalálába

megy

s

újra

kihívja Szigetit, ki

barátjáért. V. N. M. ott hagyja

helyett hozzá teljesen hasonló Szigetit, elmegy

vív

Vörös

mellett hál

vitézzel,

három

mialatt

éjjel,

Szigeti

keltejük

barátja

közé

s

maga meg-

mátkilja

utezitelen kar-

dot téve. 8.

Királyné vén banya és édes anyja tanácsára

el

265

akarják

pusztítani a hideg férjet, de mire

vitelére

kerül a sor,

t

helyettesít

zsírral

Szigeti.

szurokkal

és

megjön V. N. V. N.

M.-t

összeégetik.

M.

s

tervük kihazatér

fürdben

a

Csak a

az

forró

marad

feje

ópen.

K

M. egy jólelk asszonynál hosszú id 9. V. múlva valamelyest kiépül, de nyomorék marad lóháton elérkezik Szigetihez, itt a gyürü által, melyet Vörös vitézen aratott els diadala után a királyleánytól kapott, felismerteti magát s szívesen látják. 10. Szigeti azt álmodja, hogy nyomorék barátja az ;

gyerinekeinek (egy fiúnak és egy leánynak) vérében

megfürödve, áldozzák

Feleségével

felgyógyulna.

barátjukért

gyermekeiket,

de

egyetértve

fel-

ezek csodála-

tosan feltámadnak, V. N. M. kiépül. 11.

Bosszút

áll

megnyomorítóin,

csak

feleségének

kegyelmez meg, 12.

Szüleihez visszatérve, sereg élén megostromolja

apja városát

t

s

betelik a jóslat,

mely miatt

el

akarták

pusztítani. Feljegyzési ideje éb helye ismeretlen. Közlés ideje 1857.

44.

Erdélyi*

(Csak a második ez.

11.

sz.

része.

114.

1.:

népkönyv keretének az elejébl

a kivonatos eladásából 1.

A

bölcs

királyfi.

Az els a Hét Bölcs Mester és a IV. novellának

áll.)

Hiányzik.

Alexander egy fülemüle énekébl megtudja, hogy egykor apja a mosdótálat, anyja a törülközt 2.

tartja neki. 3.

Apja a tengerbe

4.

Egy

sziklára

veti.

kapaszkodik,

gályások

(v.

ö.

az

ím elbbi mese

A

5.

(lói királyával

!)

kimentik.

Bemegy velük

melynek királyánál szolgálatba

a városba,

király feje fölött folyton

Okát csak A.

három

áll.

liolló

kereng.

tudja. ítéletet tesz köztük s erre elszáll-

nak. (Elbeszélés

Jutalmul királyleány kezét

hézagos).

még egy

évig

Király udvarában összebarátkozik Lndokivs

nev

Próbaútra indul, bölcs királynál

kapja. tanulni. 6.

inastársával (ez a H. B. M. Ludovicus-&), kinek meg-

királyleány

szerzi

viszonyukat

nev

ember », Öt

meg

kivel L.-nak

L. helyett hozzá

7.

ellenfelét.

Távozása

szerelmét.

után

királynak elárulja A. utódja, egy

ezalatt

Vályi

kell vívnia.

hasonló A. vív felesége

titkos «

meg

s

levágja

mellett L. helyettesíti,

egészen úgy, mint az elz mesében, meztelen kardot maga s az asszony közé.

téve

Királyné hazatért férjét meggylöli, másba sze-

8.

ret s

ennek

mérgezi,

egy vén asszonynak

és

mitl

A. koldusként L.-hoz megy, ott

9.

segítségével incg-

A. egész testén fekélyes lesz.

gyr által meg-

ismerteti magát. 10. roiii

Álomlátás L.,

fiái)

áldozta

nélkül

hogy A.

fel

gyermekeit

meggyógyuljon.

(Jtá-

(Gyermekek

fellámadása elmarad.) 11.

és

12.

felcserélve

a

sorrendbon.

Felesége

is

bnhdik. Ujra lenyomatva Heinrich G. Poncianux hútóríája kiadásában alább

i.

h.

54

64..

1.

Feljegyzési helye és idje nincs megjelölve. Közlés ideje 1855.

44.* Stier^ 12.

sz.

113.

1.

IHc debeu weisen Meisier.

(Ein Bruchstück.) Elbbinek német fordítása. Az elszó Vll. lapján a fordító jegyzetével

:

267

Olasz fordítása az elbbi mesének Teza tanár

44.*->'

La Gioventü

a Giornale

tollából

ez.

folyóirat V, kö-

tetében jelent meg, érdekes jegyzetek kiséretében. (Ez adatot Heinrich G.

Poncmnits-kiadása 53.

id.

1.

jegy-

zetébl veszszük.) Összehasonlító irodalom: Heinrich Gusztáv, Ponciamis {Régi Magyar Könyvtár V. 1573. Kiadta Budapest, 1898.) 53. és 229. 1. A mese forrásáról, a HBM. ez. népkönyvrl, általában pedig ugyané munka bevezetését, mely az históriája, Bécs,

.

egész reá vonatkozó irodalmat

kitnen

összefoglalja.

vn.

A

három

tanács.

(KuodUeb.)

Több közt

változata,

nem

lévén

mint az

alábbi,

egyelre meséink

ismeretes, typusát csak

ebbl

alkot-

hatnók meg, ha nem jönnének segítségünkre az összehasonlító irodalom adatai. Ezek alapján e typus a

következ I.

Férj

hosszabb

idre elhagyja

ifjú feleségét,

ki

tle már teherben van. n. Idegenben

évek

hosszabb során át szolgálván,

gazdájától búcsúzáskor jutalmul (többnyire szabad választása alapján) III.

E

három

tanácsot kap.

tanácsok két elsejének követése nagy vesze-

delemtl menti meg t, a harmadiknak követése pedig attól óvja meg, hogy félreértésbl felesége és gyermeke gyilkosává ne legyen, mikor hozzájuk hazatér. Mesénkben e motívumok elé még humoros bevezetés járul, mely e themától függetlenül is elkerül a

»

;

!268

mesék világában.

idsb kardos

(A

gyerekes

megszégyenítése

férj

felesége által s szégyenében hazulról való

elbujdosása.)

Gaal* 222.

45.

1.

A három

tanács.

Ugocsa megyében, Csedreg faluban gazdaember özvegyen marad. Feleségével kölcsönösen megfogadták egymásnak, hogy a melyik özvegységre jut, nem lép 1.

újabb

De gazdasszonyra

házasságra.

összeházasítja

tizenhárom

éves

lévén szüksége,

egy tizenhét éves

fiát

leánynyal. 2.

nak

még nagyon

Fiatal férj ételt

elegyedik

kell

vinnie

pajtásaival,

a

gyerekes

mezre,

két

kik az ételt

s

mikor apjá-

ízben

elköltik,

játékba

mi miatt

felesége jól elveri. 3.

Szégyenében az elvert

gálatba

áll

ifjú férj

elbújdosik. Szol-

egy gazdag embernél, kinél

tíz

évet

tölt.

Mieltt visszaindul hazájába, három jó tanácsot kap föl s

A se

útravaló költséget jó tanácsok

:

bven.*

a) «& járt utat a járatlanért soha

add b) a hol

szép,

azaz

fiatal

korcsmáros van, vagy pedig

korcsmárosné és öreg korcsmáros és öreg

fiatal

korcsmárosné, soha oly korcsmában c) az estveli

meg ne

hálj

;

haragot hadd reggelre, a reggeli hara-

got pedig estvére.

Útközben kereskedkkel találkozik, kik vakútra míg az országúton marad. Amazokat erdben rablók támadják meg, kettt leölnek közülök. Kiálto4.

térnek,

* Itt az épebb külföldi változatok a

kenyérbe sütött pcnzheli

jutalom világszerte elterjedt motivumát szövik közbe, melynek némi nyomát Arany Toldi-ia, X. énekében is felleljük.

269

zásukra odasiet, rablókat lövéseivel elriasztja

hálából

;

egy szekér portékát kap az életben maradottaktól. 5.

mába,

A

nem száll be a korcskorcsmárosné és öreg a fogadós. követve,

b) tanácsot

hol

fiatal

a

Kereskedk ellenben

kinn az ud-

igen. Éjjel meglesi

varban, kocsija alatt hálva, farkasbr-bundában érkez'

idegennek korcsmárosnéval találkáját. Elmetszi észrevétlen

idegen

az

bundájának egy csücskét

a lova

s

egyik fülének a hegyét. 6.

id múlva

Kis

megölték

asszony

;

kezében lev

nagy lárma támad korcsmárost kereskedket vádolja. Emberünk :

bizoyítékokkal

szomszéd városnak,

hol

leleplezi

a

gyilkost,

a

törvényt ülnek, szolgabírája

személyében. Jutalmul megmenekült kereskedk másik szekér portékát 7.

A

c)

is

neki adják.

tanács követése óvja

meg

attól,

hogy

fele-

idközben tíz esztendsre ntt fiát agyon ne lje. (Itt a mese eléggé valószíntlen, mert csak tíz évi idközt vesz fel, mialatt akkora legénynyé a hazatér bujdosó fia még nem serdülhetett, hogy ez a motívum alapjául szolgáló féltékenységre okot adhatna.) ségét és

Feljegyzés helye és ideje ismeretlen. Közlés ideje 1857. (Származását illetleg talán némi támasztékot nyújt a mese elején lev heljTneghatározás, mely az Ugocsa vármegyében lev Csedreg falut említi a férj lakhelyéül.)

Összehasonlító irodalom alteste

Román

nuel CosQTJiN, et le

conte

:

Friedrich Seileb, RvodKeb, der

des Mittelalters. Halle a. S. 1882. 51

La

— 70.

1.

Emma-

légende du page de Sainte Elisabeth de Portugál

des *Bons

1903. Janv. et Juület).

Conseils* (Revue

A

des

questions

historiques

Seilemél felsorolt párhuzamok közül

—

magyar mesénkhez leghasonlóbbak az a e változatok, kivált a—e. Cosquin tanulmánya a «jó tanácsok» meséjének fleg egyik ágával, a Fridolin (Schiller Gang nach dem Eisenhammer) themá:

val foglalkozik

;

ered

czolatából

* de ez

már

csak n tanácsok azon hosszabb lán-

alapmotivuriiánál fogva tartozik ide, a mely leg-

a Ruodlieb-hen van meg, hol e tanácsok száma Iá, Ugyané tanácsok egy harmadik temiója még egy mesetypusban kerül el, melyrl alább még szó lesz. Ez az állatok nyelvét ért férj és a kíváncsi feleség meséje, melynek az teljesebben illetleg

Vii.

a pointe-je, hogy az ember ne bízza fbenjáró titkát a feleségére, mert könnyen pórul jár, ha a kakas példájára, az asszonyt még

meg nem

idejekorán

regulázza.

vni. Apollonius. Forrása az alább idézend nópkönyv, illetleg az ennek régibb verses formájául tekinthet XVI. századbeli

szép

história.

fíomanoruín

(vulg.)

Emez 153.

pedig sz.

egyenesen

a

Gesta

történetének származéka.

Ennek viszonyát a História Apollorni regis Tyri teleladásához az alább idézend KLEBS-fóle monograp hiában.

jesebb

A

1.

GAAii-féle

mese helyenkint szabadon átalakítja, de nyomon követi a népkönyvet ellenben

egészben mégis a másik

már

;

csak kuszált rövid kivonat.

zat alapján typus alig szerkeszthet. is,

E

két válto-

Mesénk különben

a ^'L és IX. számúakhoz hasonlóan, csak mint az

illet ponyvairodalmi termékek olvasmányából az él-

hagyomány újabb sodrába került reminiscentia figyelmet a mennyiben tanulságos példája annak, mint alakul, az irodalmi és szóbeli hagyomány csereforgalmában, egy népmesébl egyszer már mszóbeli

érdemel

;

* En'öl 1. Temetvári Pelbárt péMdi ez. akadémiai értekezésemet. (Ertek, a nyelv- és széptndom. körébl. X'VUI. 2. 1902. 41- 4-i. 1.

271

termékké

költészeti

(novellává

és

verses regónynyé)

tárgy ismét népmesévé.

lett

UL

46. Ga.\l2

223

234.

Aitliochus királynak

1.

korában

1.:

ApoUonitis királyfi. Eleonóra, 15 éves

leánya,

elveszíti édesanyát.

Apja csak azt akarja nül venni, kinek lábára megholt feleségének czipje illik. 3. Minthogy a czip csak a saját leánya lábára 2.

illik,

ezt akarja

ad

találós mesét

seért

venni.

fel

nekik,

lakolnak.

halállal

>^:ekeren járok, 4.

nül

A

Hogy

a kérket elriaszsza, melynek meg nem fejtétalálós mese ez ördg:

anyai hússal élek.*

ApoUonius Eleonóra segítségével megfejti. Ki-

rály a helyes megfejtést letagadja. Apolloniust el akarja

nemének megválasztását leányára

veszteni. Halál ki

kbe

rakatni javasolja.

bízza,

Építmesterrel titkon meg-

hogy rejtett nyíláson át kedvesét táplálhassa. Mieltt atyja vele lakodalmát ülné, megszöknek. 5. Egy ideig puszta szigeten élnek. Innen ismét tengerre szállnak. Útközben Eleonóra leányt szül, mély ájulásba esik, holtnak vélik, ládában írásokkal s 200 aranynyal tengerre kiteszik. A. leánykájával tovább egyezik,

utazik.

sében 6.

kelti,

(Ennek további sorsa a zavaros eladású me-

nem

elég világos.)

E. koporsóját halász

kifogja, az asszonyt életre

ki egy ideig nála tartózkodik,

várván az alkal-

mat, hogy férje keresésére indulhasson.

* A Gesta Rom. 153. fejezetében a találós mese megfelel része így szól Scelere vehor, matema came vescor. Aztán még quaero fratrem meum, matris meae rirum, nec így folyik tovább :

:

invenio.

De ennek mesénkben már nincsen nyoma.

Apollonius ezalatt egy teugcri rablóktól szoron-

7.

gatott

királynt

az

ostrom

kezét

kaphatná,

de

nem

hárfás

megjelen

l;épébeti

már megtudta Antiochus

t választották

fbbjei

visszatérnek

s

alól felszabadít,

fogadja

feleségével,

halálát

Itt

el.

ós

jutalmul találkozik

miután elbb hogy az ország

királyokul. líél évi távollét után

boldogul élnek.

TeljegyzéB helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1860.

Nyelvr XIX.

47.

523.

Mese az apoílomm

1.

ki-

rályfiról. 1. Antónia ország királyának igen szép felesége meghalván, özvegyen maradt király csak az elhunythoz teljesen hasonló nt akar feleségül venni. Ilyen

csak

a

saját

leánya,

tehát

ezt

akarja

feleségévé

tenni.

Hogy egyéb kérket

2.

annak Hiába próbálkozó kér-

elriaszszon tle, csak

oda, ki álmái uiegfejli.

ígéri

ket karóba huzalja.

Az

3.

nem

(tpolloniai királyfi is eljön (anyja tanácsára

de

hallgatva,

tle mégis útravalóval

megfejti a király álmát, mely így szól él,

a felesége vén

keresi

fejtés

jársz

Igaz,

:

.

.

(Itt

,

tehát

ellátva) s

Anyai hússal cscsét, de nem találja. A meggazember, hogy liamis szekerén kettéosztva

:

megleljük

a

(1.

lí.

fent idézett egész találós meséjét.) 4.

A

király haragjában hadat

indít

az

apolloniai

királyfi országa ellen s azt elfoglalja. 5.

A

szenved

királyfi s

elvitorlázik,

egy szigetre

jut,

de

hol

útközben hajótörést egy király épen gya-

korlatot tart a katonáival. (i.

A

királyfi gyakoroltatja a király katonáit,

meg-

273 kedvelteti

jövevény

magát

vele

A lakomán

7.

miért

sáv
s

a király vendégséget rendez a

tiszteletére.

az idegen

kitnik hárfázdt, hogy leá-

királyfi

a király magánál

is

tartja

nyát hárfázni tanítsa.

A

8.

kérdésére

király

egyszer

fölfedezi

kilétét s

erre a király hozzá adja a leányát.

Runya (Gömör

Feljegyzés helye

jegyz

és

közl neve

:

m.),

közlés ideje 1870,

Tóth Lajos. Nyelve gömöri palócz

Összehasonlító irodalom: L. elször

is

a

fel-

tájszqláíi.

Haller János

Romanorum fordítása legújabb kiadásának (Régi Magyar Könyvtár XVUI. köt. 1900.) jegyzetei közt (a 153. számú törtéi.ixta

nethez, a 499. (1900.)

1.)

idézetteket.

246. s k. Ik.

Továbbá Irodalomtört

.

Közlem. X.

E. Klebs könyvének beható ismertetését,

mely hivatkozik a régibb e tárgyú Singer- és Smith-íéle munkákra s ftekintettel van a XVI. század végérl való magj'ar névtelen szerz széphistóriájára. Ennek els ismert (kolozsvári) kiadása 1591-bl való. De már 1578-ban említi e tárgyat, mint a magyar nép kedvelt meséjét, Bornemisza Péter, kinek a magyar népköltés régiségeire

nézve egyébként

is

SziLÁDY A., Régi M. Költk Tára

1.

I.

fontos ezen nyilatkozatát

340.

1.

:

«Immár csak mind

liiizngságnak hallgatására és hitságos mulatságra

Jeimek -

fülei, tisztátalan

álnok tanácsra, hamis és eretnek tanításra, rágalmazók, gya-

izók, fondorlók

sugarlásira,

trágár és peniszes csúfságra, bába

hrHzédre, álnokul költött fabulákra, óriásiról, Appolonitisról és hi'k

vágyódnak minhazug

és fajtalan beszédnek hallgatására,

királyfia kin Miklósról, poéták

egyéb hitságról; virág és szerelem éne-

hallgatására, lant, sip, dob, trombita-szóbeli hajjá hujjára és

temény ezer csácsogásoki-a*. (Negyedik része az evangéliumokból az epistolákból való tanúságoknak. Sempte 1578. 758. 1.) ('..

IX.

Brunsvik. Forrása Országi

a

Ki'l

Királyról.

Króniktt.

A'

Katona Lajos tanulmányai.

az

másik: I.

chö

SHilfrid

Bi'unczvik

C^elt

Stilfrid

18

274

Csehek

fiáról,

Királyáról

adása 1730-ból

való.

melynek

nópkönyv,

ez.

reánk maradt legrógibbi, de valószínleg

A népmese

typusa

nem els

ki-

ebben ke-

is

resend, de nem egyéb, mint a második, különben

is

érdekesebb mese derekának száraz kivonata.

Nyelvr

48.

Br.

1.

egy

nev

VI. 421.

nagyon ers ember erdben

oroszlánnal

viaskodnak csapásnál

és

egy

Br. az oroszlánnak

;

megsérül,

oroszlán

találkozik

melyek második össze-

sárl.áni/ni/fd,

Iiélfejii

segít,

formszló- füvei meggyó-

gyítja a megsérült kezét.

Egy

2.

együtt vándorolnak. Oroszlán szerez

ideig

élelmet. Egyszer távollétében Br.

csónakba ren

s

ül.

de

az

meg

oroszlán nlána

akar tle válni, úszik

a

tenge-

utóiéri.

3. Mágneshegyhez érkeznek. («Az a hegy uján vót, hogy odaszíta a zembert. ») Itt öreg kdlonákíól tudja meg, hogyan lehetne innen elmenekülni. Minden héten

odajön

a

griff

Majd a

ló

brébe

is

A

griff

lesz.

(«rik»)

madár

varrják

s

s

elvisz

abban

egy egy lovat.

elviszi a griff.

Úgy

fészkében lekaszabolja a madárnak és

fiainak a fejét.

Tovább menve, eltalál egy )mgy kaput, a meriznek. Levagdalja ket Másik kapunál az elbbieknek a fiai ülnek, azokat is. Elér egy kastélyhoz, annak egy szobájában talál egy szép 4.

lyet sáí'/cány-kutyák

királykisasszonyt s azt feleségül veszi.

Veszprém m. Közlés ideje 1877. Közl Feljegyzés helye Fischer (utóbb Halász) Ignácz. Nyelve dunántúli tájszólás. :

összehasonlitó irodalom: Ethnographia X. Az Akmtyán-hfiiynd. (L. e kötet 3;J0. Eeinfried v, Braumchweig-tíA 1. Goedbkr Grnndr.'^ 184.

1. :

(1899.) b 1.

k.

177

lapjain.)

á57.

:

275

X.

Focus. Rom.

{Gestn

Nyfxvr IL

49. 1.

Szegény ember

gazdag úr kérdi kilcitcz

fát

vág az erdben, arra

men

napszáma?

Csak

mennyi

abból

is

meg annak, a

Kettt adóba

sére fordít,

{Találós riiesék ez ím alatt.)

1.

tle,

krajczár, de

csön ad, kettt 2.

132.

57.)

fizet,

a

keill eldob, kellöt kölki

a tavali bnét

siratja.

kettt a papfiának a nevelé-

kettt a 7negesett leányának ad.

Feljegyzés helye: Gsepregh, közlés ideje 1873.

Közl Horváth

János. Nyelve tájszólás.

Nyelvr XVI. 187. 1. Mátyás és az öreg szántó. Csak egy része tartozik ide, t. i. a második és harmadik kérdés Hány pénzért dolgozik? Hitlert. Hányból él? Ket50.

h'ihl, a többit

sárba dobja

(a fia

nevelésére költi).

Feljegyzés helye Bélye, Baranya m. Közlés ideje 1887.

Közl

Deuijén Kálmán. Nyelve tájszólás.*

összehasonlító irodalom jezetéhez

:

L. a Gesta Romanoi-um 57. fe-

az OESTERLEY-féle

szóló jegyzetet

kiadásban (Berlin

Rom. ford. újabb kiadásának {Régi Magyar Könyvtár XVIH.) megfelel jegyzetét saját pótlásaimmal, melyek e történetnek Temesvári Pelbártnál és hazai codex-iro1870) és a Haller-féle Gesta

dalniunkban való elfordulására is kiterjeszkednek. (V. ö. Egyet. Philol. Közi. XXIII. 1899. 306—308. 1.) A magyar népmeséknek a

Gexiáho?.

való

viszonyát

235. és u. o. III. (189"2) 238.

K.

KöHLER

jegyzetét

L.

1.

illetleg

1.

Ethnographia

s az itt említettek

Gonzknbach

siciliai

II.

(1891)

közül különösen

meséinek

50. da-

rabjához.

18*

:

;

iJ7(i

XL Igazmondó juhász. (Baiier Wahrhaft.)

Typusa a Gesta Romanoruni s

ebbl származó, vagy

az

vele

111. sz. történetében

közös

forrású nép-

mesékben lelhet fel, melyek körülbelül a következ schemába foglalhatók 1. Valami csodálatos tulajdonságú állatot (aranyszarvú tehenet, vagy aranygyapjas bárányt stb.) megrzés végett pásztorára bíz az állat gazdája. Pásztor az állatra egy ideig jól vigyáz, de utóbb

2.

elcsábíttatja

magát

a) elaltatással

mint a G. R. 111.

fejezetében

lo-mythosra emlékeztet, mint a benne

(ós itt az

repl Árgus

és

n

mi mesénkben

sze-

vagy pedig prostitutiójával kapcsolatos, mint

Mercurius

b) a csábító

a

a csábítás

jár,

és az

is

mxxtatja)

;

Wmöht-

ehhez nagyon hasonló

középkori latin párhuzamban, mely a XIII. század-

féle

ból ered.

Az

3.

elcsábított pásztor

gazdája eltt számadásra

elbb hazugsággal akarja bnét nézve próbavallatást rendez, a maga

készülvén, erre

bottal

(s

reá tett

kalappal

elé

tzött

vagy egyéb tárgygyal)

lezvén gazdáját, de a hazugság 4.

palástolni

nem

je-

sikerül neki.

Igazmondásával magának büntetlenséget, a

csá-

bítónak büntetést (vagy mogszégyenülést) szerez. Keret

gyanánt,

mint a mi mesénkben

is,

néha

a

pásztor igazlelksége fogadás tárgya a gazda részérl, s

ilyenkor a csábítás értelmi szerzje

kezre

fogad.

az, a ki az ellen-

277 51. Erdélyi

ül.

*

306.

Mátyás király arany-

1.

qiiapjas báránya.

Mátyás király a burkus királylyal fogad, mindenik a fele országában, hogy aranygyajyjas bárányát 1.

rz

juhász

nem

hazudik.

Burkus király elbb pénzzel akarja a juhászt megvesztegetni, hogy a bárányt tle elcsalja, de nem 2.

sikerül neki. 3.

Erre a leányát küldi hozzá, ki a juhászt elbb aztán a kívánságát teljesíti, a miért cserébe

leitatja s

megkapja tle az aranygyapjas bárányt,

azt leöleti,

gyapját hazaviszi az apjának. 4.

Másnap a juhász

háromszor próbál szúrja a botját

hátrálva

vele,

mintha a

A hazugság sehogy sem próbánál

dik

mindig

egy

ürgelyukba

ráteszi a kalapját, aztán húsz lépést

s

beszél

elébe indul, útközben

király

hazudni,

azt

eltt állana.

király

akar neki sikerülni

mondja:

;

a negye-

aranyszr bárányt

«az

feketéért cseréltem ». 5.

Ugyanezt mondja az udvarnál

mutatja, kit ért a

is

tyás király megnyeri a fogadást a

is

s

egyben meg

bárányon, mire Má-

feketeszr s

a juhász

megkapja

burkus király leányát. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve, közlés ideje 1848.

Összehasonlító irodalom Ethnographia II. 6í2. 1. 7. sz. és V. ö. m, 284. 1. Oesterley jegyzetei a Gesta Romanorum :

236

1.

111.

R.

8z.

történetéhez

KöHLBR

jegyzete

és

Kirchhoff

Gonzenbach

Wendunmut-jsk

Sicil.

Márchen

II.

TI. 208.

190-hez. 1.

a

8. sz.

meséhez. Kkauss i. h. I. 55. A Gesta Rovi. id. történeténél sokkal közelebb áll mesénkhez a Wbight Sel. of Lat. stor. 1. sz. meséje, melyet egy XIII. századbeli cambridgei kéziratból közöl

W.

—

L.

még

a Gonzenbach

id.

meséjéhez szóló párhuzamok

!

!

!

278 közül különösen Straparola III, 5 s a fianczia kiadás (Bibi. Elzév. Paris 1857. I. köt. XXIII. 1.) jegyzetét.

XII.

Turandot.

Hahn

24-.

—

GoMME 32:

1.

—

Saikean

II.

7.

A.

Rendesen alacsony sorsú (gyakran egyúttal bárgyú) ficzkó egy kevély

királykisasszonyt, ki

már sok kért

hogy a) a neki feladott találós meséket megfejti vagy b) a magával hozott tárgyak épen a királyleánynyer

visszautasított, feleségül

azzal,

;

nyal folytatott szóváltáshoz illenek.

1.

A

Arany

216.

1.

Három

sváb

fiú,

52.

nyelves kiráíykisaHszony.

kik közül a legifjabb

a királyi udvarba indul, hogy a nyelves

«

eszels »,

királykisasz-

szony kezére pályázzanak. 2.

Útközben Jankó, a legifjabb

a) egy

egy

b)

tojásl,

rossz

'

talál,

szegei,

és fölszed c)

egy

:

rakás

ganéjt. 3.

A

beszédtorna a királyleány és Jankó közt ez

— De piros a kisasszony — Tz ég ám bennem. — egy süssük meg — Lyukas ám a serpeny — egy foltozzuk meg — Igen biz a — Az van egy sipkával

:

!

Itt

tojás,

Itt

szeg,

sz

is

4.

nála.

.

.

itt

Erre a királykisasszony

dani, hozzá kell

vele:

t

nem tudván mit mon-

mennie a bolondhoz.

Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve, közlés ideje 1862.

979 szóltam

Összehasonlító irodalom: Részletesen Litteraturgeschichte

für vergl.

Zi'itachr.

(Neue Folge)

II.

40-48. lapján

meséjének jegyzeteivel Philol.

III. 617.

133.

II.

R.

róla

a

Renaüsance-Litteratur

Cosquin

(1889). V. ö.

Köhler

és KI. Schr. II. 465.

1.

it.

i.

a Zeitschr.

h. 51. sz. f.

A mi mesénkhez

román. a leg-

hasonlóbb az összes (német, hoUandi, norvég, angol, litván, franczia, rumén, délszláv stb.) változatok közül a Vernaleken,

Haimnarchen (Wien

Oesterreichische Kinder u.

1864) 55. sz. alsó-

A

Cosquin említette párhuzamokhoz még 1. Kbaüss II. 805. IspiRESCü 2;5. sz. (á43— 252. l.) Legérdekesebb mindenesetre a Hagen Gesamtabentener III. 180 185. 1. olvasható középfelnémet verses eladás, melynek szerzje Heinz der ausztriai meséje.

—

(1. Goedeke Grundr.^ I. 223. 1.). E középfelnémet trufához fzi Köhler R. fentidézett tanulságos megjegyzéseit

Keltiére

XIIL

Három Három a nyelvét datkát)

balga.

testvér idegen országban vándorol,

nem

meg belle mindenik

tanul

melynek

csak egy-egy szót (vagy

tudják,

mon-

közülük, a mely

vesztüket okozza.

53. Erdélyi

^

33!J.

II.

1.

.4:;

ördög

és

a három

tót fiú. 1.

2.

a) 3.

nak

;

Három

tót fiú

vándorolni

megy Magyarországba.

Ördögtl tanulják ezt a három mondást * mi hárman; b) egy sajtért; c) az az igazság. Útközben egy megölt ember holttestére bukkan:

mellette éri

ket

fenti szókkal felelnek,

* Stereotyp

rom nap.

mesebeli

a csendbiztos.

A

vallatásra a

mire akasztani viszik ket.

vonás,

hogy a tanulási esztend

tiá-

:

ii{su

A

4.

halott

ördög

az

ki erre felugrik s

volt,

jót

kaczag, hogy így kelepczóbe vitte a szegény tót fiúkat. Feljegyzés helye

Monostor, ideje nincs kitéve; közlés ideje

1.S47.

b3.* Stier^ 25. 1, Dcr TcAifcl tind dic drri Jnngcn SlavoK (Az elbbinek német fordítása. 136. a ford. 1.

jegyzetével.)

53.** Keopf

Slovák

Lads.

12G. The Dcvil and llie Thrcr (Ugyanannak angol fordítása, 3S3. 1. I.

Jones jegyzetével,

a

:

hol

Stier

No. 25 helyébe pag.

teend.) Összehasonlító irodalom Szóltam róla az Ethnonraphia lapján S. sz. alatt. Az ott emiitett párliuzamoklioz 1. még Wright, Selection of Latin Storíeg (London 1842) 141. sz. 128. L De trihiis WaUensihiiH. Bonaventure des Périers n. 22 De troü frires qiii cuiderent étre pendus poitr leur latin. Wright a maga latin elbeszélését a XIV. század második felében virágzott John Bkomtakd angol dömés Summa Praedicantium ez. óriási példa:

11. 6á.

:

tárából {Scientia szó alatt) idézi.*

közel s

áll

E

középkori feljegyzéshez oly

a körülbelül 200 esztendvel

ifjabb franczia elbeszélés

az evvel közel rokon népmesék, hogy az

ily

csekélységekben

bámulatosan conservativ szóbeli hagyomány tér- és idbeli távolságokat átfogó egyetemességét alig lehetne jobb példával megvilágítani, mint e két eladás párhuzamos közlésével is

Bhomtakd

(Wriglit

i.

Des Péhieus

h.)

kiad. 106.

Narratur truffa,

exeuiplum,

aeu

de tribus Wallensibus,

dé íjnibus fertur (|uod

cum

por

(1843. évi párisi

1.)

Trois fréres de maison avuient longuement ris,

mais

ils

demeuré á Pa-

avoicnt perdn tout

* 1480. évi nürnbergi nagy ívrét kiadása (Kuliergcr Antal nyomtatványa. Hain, llep. :{9'.t4.). mely az elején kissé csonka, megvan a M. '!'. Akad. könyvtárában (Hellerrant, a M. T. Akad. könyvtárában lév snyomtatványok jegyzéke. 112. sz. 8i. 1.)

: :

281

.

Angliám eos transire oporteret,

leur

nec bene possent nisi Anglicum

á

convenerunt quotl qiiiunum verbum de Anglico

scirent, libet

ut

addisceret,

mimibug

saltem de comloqui

necessariis

et

quorum unus debuit

possent,

sj)ondere ad interrogantem qni

dicendo, «tres Wallen-

-ent, .-os»

alius signo facto ad eibimi

;

potum, insinuando quod illa ímere vellet, debuit venditoriIms dicere, «propter denarium in bursa» tertius emptori associatus venditori dicenti quod et

;

tiintum liabere vellet, ut cito et siue

verborum altercatione se verborum copia

expedirent, ne ris

dicere

deficeret,

iijustum

est».

debuit,

ergo

Illis

iter

per Angliám facientibus, contiirit

eos per locum transire, ubi

(|uidam ab aliquibus latronibus occisus fuerat,

suspiciouem

quibns propter

captis,

et

coram

judioe adductis, judici quaerenti

quis illum occidit, de

communi

trium assensu priuius quicquid de

scivit

ludici

Anglico

«no8

dicens

ver

expendidit,

temps á

pere les

courir, á jouer et

Advint

folátrer.

manda

s'en venir

dönt

;

leur

ils

furent fórt

ne savoient un seul mot de latin. Mais ils prindrent complot d'en apprendre chacun un mot pour surpris

;

car

ils

Savoir

leur provision.

est,

plus grand apprint á dire

le

trés clerici.

Nox Le second print son

théme sur

l'ai-gent, et

:

apprint

Pro bursa et pecunia. Le tiers, en passant par l'église, retint le mot de Dignum et

grand'

la

justiim

messe

est* Et lá-

dessus partirent de Paris, ainsi bien poiirvus, pour aller voir leur

pere

conclnrent

et

;

en-

semble que, partout oú ils se trouveroient, et á toutes sortes de gens, ils ne parleroient autre chose que leur latin se vou;

estimer par Iá les plus grands clercs de tout le iant

fairé

pays. Or,

comme

par un bois, les

gorge á un

ils

passoient

se trouva

ils

brlgands

que

avoient coupé la

homme

et l'avoient

Wallenses*.

laissé Iá apres l'avoir détroussé.

(luaerenti quare, se-

Le prévüt des maréchaux **

trés

Anglicum suum expendicens, «propter denarium

cundi;s

étoit

ilidit,

trouva ces

in bursa*. Judici dlírgo eritis

ver

dicenti,

suspensix, tertius

prés

apres avec ses gens, qui trois

de la oú

s'étoit fait, et

le

oú

* A misebeli Praefatio egyik Kesponsoriuma. ** Az országutakra felügyel csendbiztos. *** Ma meurtre, a. m. gjilkosság. :

que

tous trois pour

compagnons meurdre ***

gisoit le corps

2.S2

(inod

didicerat

cxpendidit, di-

cens, tjustum estt.

aVonez

mórt.

le

Qni a

^á, dit-il.

bomme

tué cet

Incontinent

?«

plus grand, á qui l'honneur

appartenoit

de parler

mier, va dire lio

Nos

:

prévt

dit le

!

quoi l'avez-vouB hursa

et

cond.

—

vót,

bien

et

—

Pro

dit

le

se-

I

juMum

Ainsi les

tiers.

enssent

dit le pró-

virent

á bon escient,

ils

le latin

de leur mere, et á dire qni

Le

le

credit,

ils

commencörent á parler étoient.

—

pauvros gens

q«e, quand

c'étoit

dit

est,

pendus á

été

u'eftt été

—

et pour-

:

vous en serez pendus.

Dignvm

que

pre-

fait ?

peainia,

Eh

le

trés clerici.

ils

prévót, qui les vit

jeunes et peu

fins,

•jue ce n'avoit

connut bien

jias été eux, ot

les laissa aller,

et fit la

ponr-

des voleurs qni avoient

siiite

fait le va-t-il

?

meurdre. Mais les trón Et qn'en aais-je ? mon

ami, je n'y étois pas.

XIV.

Emberláncz.

A fáról

kút mélységét, Icfüggö

híd

emberláncz

magasságát

stb.

széjjelszakad,

mér

vagy

mert a láncz

legfels szemét alkotó balga, erejét gyöngülui érezvén, a

markába köp (vagy a

legalsó,

a ki a földön

áll,

valami okból kiugrik), a mire vele együtt mindnyájan (vagy a legalsót kivéve a többiek) lezuhannak.

:

283

Nyelvr. Y.

54.

Palócz

1.

179.

madarat

tarka

Jézust)

(tarka

odvába eltnni. 2. Emberláncz az alsónak

lát

a fa

kíváncsisága miatt sza-

kad meg. szorul, le kell vágni 3. Legfelsnek a keze benn Sebaj, úgymond, csakhogy a gatyám nem szakadt el. Feljegyzés

helye

Nógrád m.,

Vecsekle,

Nyelve palócz tájszólás.

Közl Wolf

Összehasonlító irodalom Uec.

(les

137—140. I.

304.

1.

Trad. pop. 1.

ideje

Ethnographia n. 60.

:

(1887.)

11.

közlés

1876.

Vilmos.

í278.

1.

3.

sz.

Nybop a Románia IX.

1.

(Bibi. d. Litter. Vereins, 91—94.) hozzá Liebhecht jegyzete a Geiinania XTV. 390. 1.

Zimmerische Chranik

s

Blason poptilaire de Villedieu-les Poeh's. (Paris) 1888.

(Mesurage du Pont.) K. Köhler, KI. Schr.

I.

13.

1.

IV. sz.

112—113.

XV.

A GOMME 1. Egy

39.

2.

nem

ifjú

félni tanuljon.

meg nem

félszkeresö.

tud

(Addig

félni.

nem

Világgá

megy, hogy

akar megnsülni, míg félni

tanul.)

próbáknak

Különféle

vetik

alá

a

bátorságát.

(A legsúlyosabb próbát rendesen egy kísértetek vagy ördögök által háborgatott várkastélyban állja meg.) 3.

mire

Valami

hirtelen

hogy

elismeri,

meglepetéssel

megtanult

félni

ráijesztenek,

a

(helyesebben

megijedni).

55. Erdélyi 1.

^

III.

289.

1.

A

f'élelemkeresö.

Rakonczátlan parasztfiú {Pihán nev) szüleinek

^84

nem

akar

engedelmeskedni

;

apja

elveri

a

háztól

s

hogy mivel az apjától se fél, addig ne lelje nyugtát, míg félni meg nem tanul. 2. Korcsmában liáromszáz katonát hív ki birkózásra, de nem mernek vele kiállani, ekkor pálinkával kínálja ket, mitl mind elalusznak. (Itt a mese csonkának látszik.) megátkozza,

3.

Korcsmárostól kérdi, hol tanulhatna meg

Hót mérföldnyire lév várba dögök kísértenek.

utasítja,

félni ?

hol hét éve ör-

W

szekér fát, 26 szekér kalácsot, S6 hordó hwt kér s ezzel a fölszereléssel bevonul a várba, hol nagy dáridót csap. Három éjjel egymásután egy-egy ördöggel verekszik, mind a hármat agyonveri. (A harmadik ördög, mieltt kimúlik, azt tanácsolja neki, hogy a vár egy kamarájában markoljon behunyt szemmel a király kincsébl s kijövet mosdjék meg az «ajtónyíláson'> lév kis csuporból, a mitl azzá változhatik, a mivé akar. De P. nem követi e tanácsot, mert él a gyanúperrel, hogy az ördög csak a vesztét akarja. A kincstartó kád tüzfolyadékkál, a csupor választól' Ízzel van tele.) 5. A királytól egy aranynyal teli tüszt kórt jutalmul. Tovább vándorol s útközben eltalál egy koldust s most ettl kérdi, hol kaphatna félszet ? Egy várba utasítja, a melynek királya azért «szomorú», mert százhetven esztendvel ezeltt a nagyatyja zálogba 4.

Királytól

'26

szekér gyertyát,

adta a várat a tündér leá)iyoknak háromszáz

dre; de elbb 6.

P.

gyertyát,

szeretné

vállalkozik

t

eszten-

visszaváltani.

visszaváltásra;

16 szekér

fát,

hordó bort vitet a tündérleány jön a várba s a szoba négy

kalácsot,

várba. Éjjel

a

tlük

s

ugyanennyi

28r,

az

íarkárá,

ötödik

kezdenek P.-val

meg

középre

a

labdázni

állva,

egyik sarokból a másikba vagdossák,

s

mikor már majdnem oda felkapja a napnyugati szegletbl a legkisebbik tündért, az ágyba vágja s meUéje simul. Erre a házban tüstént sötét lett s a többi négy tündér eltnt. (Az addig ragyogó nagy fény a tündérek szetnébl sugárzott ki.) 7. Az ötödik « tündér 9 belészeret Piháriba s szíve-

míg egy

órai laddázás után,

van a sok ide

s

tova lökdöséstl,

nem

sen a felesége lenne, de ez

míg

meg nem

a félszet

leánytól,

egy pikszist ad neki útjára.

ki

megpihenve kinyitja a

pikszist,

kigyó ugrik az arczába

;

8.

akar addig házasodni,

ismeri. Elválik tehát a szép

Útközben

melybl egy

kis iüz-

ettl megretten.

Most a királyhoz megy, elmondja, hogy várát

visszaváltotta. Király neki akarja adni leányát, de P.

csak a maga kis tündérét keresi fel. Ez nem más, mint a király leánya, ki azért állt be a tündérek közé, hogy megölethesse ket s az apja várát tlük visszanyerhesse. P. feleségül veszi. Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1848.

55.* Pintér 133.

1.

Az elbbinek palócz egymáshoz való XIY. 197—203. 56.

Gaal

*

I.

A

feesz kercse.

visszonyát

ill.

A két mese Ethnographia

mása.

tájszólású

lásd

1.

139.

I.

(8.

sz.)

:

A

zöld dragonyos.

Az igen bonyodalmas és kuszált eladású mesének csak a bevezetését követ rész tartozik ide, melyben egy «zöld dragonyos* egy elátkozott várban tölt egymás után három éjszakát. Az els éjjel olyanformán

98fi

vele, mint az elz mesében Pihárival a Közös a két mesében a készületek egyike, a gyeiiya (de mindig csak egy szál), közös továbbá, hogy a megkínzott dragonyost a megváltandó prin-

labdáznak tündérek.

st

czeszné ápolja,

De

éjszakára.

sodik

éjjel

tanácsokkal

szabnak a

szíjat

meg nyárson

itt

három

ellátja a

is

a másik két éjszaka próbái mások. (Máliálából,

harmadik

éjjel

sülgetik.)

Feljegyzés helye és ideje nincs megjelölve. Közlés ideje 1857.

57. Merényi

*

20í2.

I.

1.

A

:

mészáros legény.

Csupán az éjjeli kaland hasonló némileg e typus meséinek megfelel részéhez. Itt egy mészáros legény egy boszorkány házába kerül, hol egy vörös sipkás ördöggel kell megverekednie. A mese második része, a kiszabadított

leányról

kis

szurokkal

a forró

s

teli

üstbe fojtott boszorkányról, kinek a 7iyelve csak nagy-

nehezen verhet agyon,

nem

tartozik ide.

Közlés ideje 1862.

58.

Nyelvr

I.

376.

1.

:

Az elkárJwztatolt

borbély.

Szintén töredék. 1.

Elátkozott kastélyban

gés támad. elfutnak,

A

minden

kastély ura katonákat

mikor a

kísértet jön.

éjfélkor állít

nagy

oda, de

zör-

mind

Ezer forintot ígér an-

nak, a ki a kísértetet elzavarja. 2.

Obsitos

vállalkozik,

csak

elég

enni-inni

való,

Egy czimborája szegdik hozzá. támad, mitl a 3. Éjfélkor nagy zörgés, csattogás czimbora ijedtében szörnyet hal. Az obsitos kitart.

meg

4.

kártya legyen.

A mennyezetrl

odalenn

e testrészek

kéz,

láb,

derék,

fej

hull

egy testté ragadnak össze.

U'.

287

Obsitos borral

5.

kendt

szappant, 6.

úton

bernek, ki

váltották,

nem

megboi'otválja az

s

borbély

Elkárhozott

meg nem

kínálja a kísértetet, ki borotvát,

vesz elö

azért

a

kísértett,

obsitost.

míg

ez

mert életében szegény em-

tudta a borotválásért járó garast

le-

a kabátját széttépte.

fizetni,

Feljegyzés

helye

Szeged

;

Feljegyz

vidéke.

:

Wolf VilmoR.

Közlés ideje 1872.

Grimm A', m. Um. Köhler KI. Schr. I.

Összehasonlító irodalom 57.

GoSQUiN

67. (U. 253.) R.

:

4.

Gonzenbach

68.,

110.,

258.

The Folk-Lore Record YU. Part. 2. Tabulation of folktales. N r. 2 (Marian Eoalf Cox.) Az 56. sz. mesét v. ö. a köv. hazai német ponyvairodalmi termékkel Fürchtenichts des Grnhöslers Lében. Bucsánszky, Pest, 1871. Bizonyára magyarul is megvan. Érdekes és semmi esetre sem véletlen találkozás, hogy az idézett külföldi mesék között a CosQuiN-nél felsoroltak egyikének, egy flandriai franczia mesének a hse is Culotte- Verte, VHonime:

:

mníí-Peur.

XM. Panczimanczi.

GOMME 50. 1. Egy leánynak nehéz 2.

Valami

neki azon 3. s

A

varázserej

feltétellel,

hogy

leány véletlenül

feladatot kell teljesítenie.

lény

(törpe,

ördög)

segít

ki kell találnia a nevét. kilesi a

felsbb lény nevét

így kimenekül hatalmából.

Arany 277.

59. 1.

1.

Panczimanczi.

Szegény asszonynak van egy nagyon rest leánya.

Királyfi

épp a házuk eltt megy

a leányát feleletül

veri.

azt

Királyfi

nyeri,

hogy

kérdi, azért,

el,

mikor az asszony

miért

veri a leányt;

mert mindent arany

^88 fonállá fon, a mi csak a keze üf^yébe akad. Ugyanú<
még

kétszer.

Királyfi feleségül veszi a leányt.

2.

hogy

azt fonja

meg.

Biisuló

királyné

nyitott

vásárol, 3.

egy

beszökik liossza,

ki kell

ablaknál

három

«

lent

-ablakon

ül,

arasz

volt

a

két röf a bajusza, egy sing a szakálla*. Meg-

hogy 3 nap

ígéri,

emberke

törpe

Tömérdek

megfonja a fonalat, de ez alatt különben magával viszi a

alatt

n

találnia

nevét,

királynét.

Király egy vadásza

4-.

a mint

egy

Panczi)nanczi, fözök,

erdn

véletlenül meghallja,

törpe emberke ezt kiabálja

én nevem

az

holnapután

szép

odahaza elmondja,

senki

menyasszonyt

királyné

is

«Én vagyok

:

se'

tudja, sütök-

hozok ».

meghallja,

s

így

Ezt

meg

van mentve. (E záradék csak némely változatokban van meg.)

5.

Király

még egy próbára akarja tenni a felesége fonóDe most ravaszsággal vágja ki magát. Há-

készségét.

rom koldumstízonyt

járultat a király elé, kiknek elseje

állítólag a sok fonástól attól

a melléig ér

le

púpos hátú, másikának ugyan-

az ajka, a harmadiknak

hasát veri a nyelve. Erre a király

nehogy a

eláll

meg a

a szándékától,

felesége is így elcsúfuljon.

Feljegyzés helye és ideje niucs kitéve. Közlés ideje 1862.

60. Kbiza 411.

1.

A

rossz fonóleányhói lett királyné.

Csak egyszer mondja az asszony a királyfinak fenti hazugságot leányáról. 2. Mint az imént. 3. Eleibe lép egy félsinges ember másfélsinges szakállal. A többi mint az elbb. 1.

289

A

4.

törpe az

erdben egyik s mind

fonalat motollált

dösött,

Az

éii

nevem Tánczi

Feleségem lessz

A három

5.

ágról a másikra szökazt dúdolgatta

:

Vargaluska,

Zsuska.

jó fonó

egyikének

koldusasszony

szeme

«a

úgy leflttyent, hogy az egész ábrázattyát eltamásik vót egy pittyett ajakú vén asszon, a karta kinek az ajaka szinte a térgyit verte a harmadik vót pillája

;

;

egy lapos az ülete,

fenek vén asszon, a kinek olyan mind egy kerek lapíttó».

lapos vót

Háromszék. Közlés ideje 1863.

GO.^Kbopf

46.

1.

77(6 lazy spliining-giii

who bccarne

a queen.

Az elbbinek angol

fordítása, a 330. s k.

lapokon

Jones igen becses hasonlító jegyzeteivel.

Nyelvr. XXVIII.

61.

(Csak

a

479.

1.

A

motivum,

középponti

pórul járt ördög. ördög nevének

az

fogós volta miatt tartozik ide.)

Egy ördög

1.

a kinek

nem

elhatározta,

hogy mindenkit

elvisz,

hosszabb * a neve, mint neki.

Szegény emberrel találkozik, ki átlátva az ördög

2.

elbb

tervét,

az

nevét kérdi. Ez

:

Ravasz csalatroki

lapátra püyerge. 3.

A

szegény ember erre azt mondja, hogy

t meg

Szen-pon- ponoló-vice-nversonologono- ViUpilikócki Já/íos-nak hívják. Erre az ördög

elfut s

meg sem

áll

pokolig.

*

A

közlésben hibásan

:

<(

Katona Lajos tanul) nánjai. L

kinek liosazabb.

19

a

li9U

helye

Feljegyzés

Jen. Közlés

Szatmármegye.

Patóháza,

:

Közl

Bartók

ideje 1899.

Összehasonlító irodalom Grimm K. u. Hm. 55. GonzknBACH 81-. CosQuiN 27. ^z. (I. 268.) licvue dc^ Traditioni^ popiilairrs n. 31. E. Clodd, The Pliilosophy of Rumpelstilskin. (Folk-I.on; liccord Vn. 135— 1«3. 1881).) R. Köhler, KI. Sdir. 1. 5i.. 7(i.. 13t., 403. 1. Az 5. számú uiotivum, a három dtorznlt fonóasszouy, más mesébl való. Ezt 1. Grimm i. h, 14. és Tfif Folk-lA>re :

Rccord \n. Part.

3.

Tab. of folktalcs Nr.

16. pag. 41.

(M.

\i.

Cox.)

melyek

alig

XVII.

A

számlálhatlan sok juh.

Három magyar térnek

el

ismerjük,

változatát

Mind

egymástól.

háromban keskeny

a

(pallón) kell átvinni a sok juhot.

A

hidoii

befejezést illetleg

a harmadik kissé eltér az els ketttl. 62.

Akany 326.

Nagy juhnyáj Feljegyzés helye

63.

Merényi*

(Csali-mesék

1.

—

ideje

és

I.

II.)

keskeny híd.

218.

nincs

közlés ideje 186J.

A számlálhatlan sok juh.

1.

Kissé körülményesebb

kitéve,

bevezetés.

kié a sok juh, a nyáj felét

el

A

gazdag ember,

akarja adni

s

számadó-

Útközben " olyan folyómelynek a Duna vagy Tisza lia sem le-

juhászával a vásárra hajtatja. vízhez értek, hetett. »

Feljegyzés

helye

Sajó-vidék,

ideje

nincs

kitéve

;

közlés

ideje 1862.

64.

Kálmány*

III.

186.

1.

(CsaU-mesók

5.)

Egy juhásznak 300 bürgéjc. Takarmánya akarja ket adni s átviszi a Tiszán.

elfogy, el

:

:

291 Feljegyzés

helye

ideje

Klárafalva,

:

nincs

kitéve.

Közlés

ideje 1891,

összehasonlító irodalom: Legrégibb ismert feljegyzése Pbtrus Alphonsi Disciplina clericaliskb&n (a XII. sz. elejérl) V. ScHMiDT kiadása (Berlin 1827) 13, 3, a párizsi kiadásban (1824) X. 70. 1. Itt a csali-mese igen ügyesen van a keretes elbeszélések lánczolatába beillesztve. A tanítvány az eddigi mesékkel be

nem

mind rövideknek ítélve, hosszabbat kíván mire a mester így szól (a párizsi kiadás szerint) Cave ne contingat inter nos qnod inter regem et sniim accitelve s azokat

hallani,

tlit

fabulatorem. Discipiüiis

giilis

:

Quid, care magister

?

qiiid

tandem

(Fabula X.) Bex qidam habuit fabulatorem qui sinnoctibus quinque sibi narrare fabiilas consueverat. Contigit

accidit

?

tandem quod rex

ciiris

mire, pluresque solito

quibusdam qiiaesivit

sollicitus

minimé posset lile autem

audire fabulas.

dortrés

super hoc narravit fabulas, sed parvas. Quaesivit rex plures. lUe ver nullatenus voluit, dixerat enim, sicut visum fuerat sibi, multas. Ad haec rex Plurimas jam narrasti, sed brevissimas :

:

aliquam rem narrare quae multis producatur verbis, et sic te dormire permittam. Concessit fabulator et sic incipit. (Itt kezddik a mi mesénk) Erat quidam rusticus, qui mille solidos

vellem

te

:

habuit stb.

xvm. Jakab. a) Prózai változatok.

Erdélyi*

65.

65.* Stier*

19. II.

204.

elbbinek a német

—

3.

bot

8.

biró.

4.

tz

—

1.

(20.

5. víz

—

Kindermürchen (az Jakab 2. kutya ökör 7. mészáros

sz.)

forditása).

1.

6.

—

— —

—

19*

66. 1.

Abany Kóró

—

tz

5.

—

madár.*

kis

farkas

3.

bika

7.

a

és

—

kecske

—

víz

6.

A kóró

1.

.

furkó

8.

— —

falu

4.

féreg

9.

kakas.

10,

Nyelvr XIV.

67. 1

9.

305.

—

— = 6.

az

4:24.

A

1.

—

elbbivel.

7.

a

kóró

s

ökör

—

madár. járom

kis 8.

—

saú. Feljegyzés helye

1885. Nyelve

Domokos, Szolnok-Doboka m. Közlés ideje tájszólá.s. Küzlö M. Németh Sándor,

:

vidéki

jelzett

b) Verses változatok,

68. Eedélyi^ III.

151.

1.

jon hol van az a kecske, 1.

5.

—

Kecske

—

tehén

anyám,

6.

Kálmány^

Kezdó'sor 1

6.

.

:

Váj-

—

— 7.

3.

—

puskás

halál.

víz

i.

(Refrain

:

—

Fejjed

fejjed.)

Feljegyzés helye

69.

farkas

:2.

mészáros

Kezdösor

(^J5!>. sz.)

stb.

:

Erdély. Közlés ideje Í8AH.

I,

151.

Emönt apám

— —

(bak)

puskás

:

Feljegyzés

7.

±

bot

—

karvaj.

helye

:

1.

sz.)

(30.

.1

hol és a hak.**

a vásárra, stb. 3.

tz

—

4. víz

—

5.

bika

—

(Refrain: Hej, daru dárom!)

Madarász-tó.

Közlés

ideje

1881,

Nyelve

tájszólás.

* BiNVEit Jbnö emliti, hogy egy ezzel a nyelvi saját- teljesen ságokat kivéve egyez hézdi-rásárhehji feljegyzése van neki. ** Káluíny a hozzávaló jegyzetben Ebiza Vadrózsák 133. 1, (291. fiz.) olvasható lánczmondókára hivatkozik, de ez csak n felpénz cnilítése révén tartozik ide, egyébként más typusú.

293

Nyelvr XVIII. 474. Kezdsor: Hol van az

70.

men.) 1.

5.

{Gyermekversikék

1.

Isten háza

—

víz

6.

bika

Feljegyzés helye

— — :

2.

az isten

f—

nagy mészáros

3.

Szolnok.

kasza

—

7.

—

4.

tz

—

(halál).

8.

ideje

Kö7.1é^;

czí-

háza?

Közl

1889.

Barta

Nándor.

XIX.

A trbe 1.

csalt udvarlók.

Egy vagy több (rendesen három) udvarlóját, trbe csalja egy ravasz menyecske. Az udvarlókat

férjével egyetértve, !2.

a)

nagy megszégyenítés

éri,

vagy

h) életükkel lakolnak.

Utóbbi

(3.)

esetben

kísérleteket lesz,

baduljon, a

holttól

(vagy

E

1.

Nyelvr Eavasz

III.

369.

magyar

A hamis

áldozatul esik.

menyecske.

^) az

orosz

(1. 26. 3.)

egyetértve

(gör.

kel.) ós

trbe y) a

—

mindeniktl 300 300 forina pénzen négy ökröt, vasas szekeret vesz,

(ev. ref.)

tot csal ki,

1.

is

csizmadiáné az urával

a) a pápista,

csalja

segítségével

közben néha még egy negyedik, a

dologban egészen ártatlan ember 71.

különféle

holtaktól) sza-

mi végre egy harmadik egyén

nekik.

sikerül

házaspár

ravasz

a

hogy a

papol

,

cselédet fogad. 2.

(A

A három

férj

vissza

:

pap fenti sorrendben verembe kerül. háromszor egymásután, más-más ürügygyei tér a) st, ^) hagymát, y) tiszta ruhát felejtett el

az asszony a tarisznyába tenni.) 3.

Huszár

szállást kér

;

szabadkoznak, hogy kisértet

SJ'Ji

jár a házba pap képében

nem

huszár

;

bánja.

Csiz-

madia létrát támaszt a verembe mikor a papok egymásután kimásznak, a huszár a gazda biztatására egyenkint zsákban kihordja s vizhe dohja ket. Útközben a fpap mindig kérdi, mit visz ? Mind a háromszor ugyanaz a párbeszéd ;

:

— Mit — Papot. — Mit csinált? — Gyakott. — Hová viszed? — A pokolba. viszel ?

A harmadik is

eset után a

fölkerekedik,

fpap

kíváncsiságból

maga

kinyargal a huszár nyomán. Ez épen

vele, s azt hivén, hogy a már háromszor vízbe dobott kísértet az bosszantására most lóháton kerül elébe, kardjnval levágja a fejéi s

visszatérben találkozik

ezt is a vízbe löki. Feljegyzés

helye

:

Gödényházu,

Upiocsa

rue^ye.

Feljepyzo

Székely Sándor. Közlés ideje 1874.

72.

Nyelvb XXXITI.

297.

1.

(Czím nélkül.)

A mese

a

mozzanatai megegyeznek az elbbivel, csak harangozó neje, szereplk állásában van eltérés :

három

szerzetes, katona.

lekvény helyhez kötött

:

A fpap

helyett bakter.

a katona a

Küküllbe

A

cse-

veti a

holttesteket. Feljegyzés helye

:

KÜküUö megye. Feljegyz Ösz

János. Köz-

lés ideje 1904.

Összehasonlító irodalom A. Pili.et, Dos Fableau von Troin liossiis méneKtnls und venvandtc Erzáhltmgen frülier und spáter Zeit. Ein Beitrag zur altfranzösisolien nnd zur ver:

dm

295

líX)l.

valt

Halle

Litteraturgeschichte.

frleichenden

L. külöuösen az V. fejezet

a.

Max Niemeyer,

S.,

végén, a 89. s k. lapokon tái-

népies változatokat, melyek közé a fönti magyar elbeszélés

már néhány

M'szkedik. Erre

évvel ezeltt rámutattam Heinrich

Ponciánmt históriája kiadásának {Régi Magyar Könyvtára. Is98.) 229. lapján, a XII. novella (Amantes) jegyzetében. Ugyanott

II.

megemlítem Csepregi Piros bugyelláris-kiia,k egy hasonló motívumát is, mely a mi fableau-nk kísértet-kihordásának sikerült (Török

átvétele.

huszár szeretje a furfangos biróné két

Zsófi

udvarlójának kiczipelésével vesztegeti

—

el

a remélt szerelmi légy-

A

Pillét munkájában idézett gazdag irodalomból csupán az alábbi munkákat említjük, melyeken az , a tárgyat jóformán kimerít dolgozata alapszik A. Keller Li romám de sept sages, Tübingen 1836, CCXXIII. s k. Ik. és U. a. Dyocletianus^ Lehen von Hans von Biihel, Quedlinb. u. Leipzig IS41, a Bevezetés 61. 1. Von der Hagen, Gesamtahenteur III. köt. ott

drága

idejét.)

:

XXXV. k.

11.

sának a in

s k.

19.

Cloüston, Popnlar Tales and Fictions.

Ik.

és 289.

s k. Ik. J.

könyvtár 209.

sában,

11. 332. s

Bolté Schumann Nachtbüchlein-}e kiadá-

novellához szóló jegyzetében (Bibi. des Litt. Vereins

Stuttg.) 197. köt.

u. a.

:

Tübingen

Tübingen 1893, 395. és 411. s k. Ik. Pótlások köt. Jákob Frey Gartengesellschaft-i& kiadá-

286. 1. Bédier, Les Fabliav.i; G. Rüa, Tra antiche Jiabe e novelle I. Le tPiacevoli Notti* di messer Gian Francesco Straprola. Roma, 1898, 121-129. 1. S. Fraenkel, Beitrage zur Volkskurule. i.

Festschrift, Kari

sischen Ges.

f.

281.

1896.,

kiad. Paris 1895,

és

236—250.

Weinhold

Yolksk.

3Í).

.

.

1.

dargebracht im

.

s k. Ik.

Namen

der Schlo-

(Ez utóbbi adalékban a

három

meséjének egy a IX. századból ered arab feljegyzésére történik hivatkozás ez egyelre a tárgy legrégibb ismert irodalmi feldolgozása.) Balogh Miklós, Egy fableau története. Egy. Pliil. Közi. 1905. 124. s k. Ik. Heller Bernát. Barátpónaljárt udvarló

;

kddencziák, u.

ott,

842.

s

k. Ik.

KÉT MAGYAR CYMBELINE-]\IESE ÉS ROKONAIK. Helyesebben Imogen-mesét kellene írnom, de egyéb okokon kívül az alkalom is, a mely e tarlózásra indít, a kevésbbé helyes

czím

használatát javasolja.

A

né-

met Shahespeare-Társaság évkönyveinek legújabb kötetében-*' ugyanis Eonáné-Sklaeek Erzsébet, ki magyar népmesék németre fordításával már igen jó szolgálatokat tett népköltésünk külföldön való ismertetésének,

Magyar

a Kisfaludy- Társaság VII.

kötetébl,

Gyjtésbl melynek sokat

a

Mailand

(Budapest,

tartalmára

a

mondó czímmel

1905),

hívja

föl

st

a

Gyjteménye Székelyföldi

egy mesét,

lefordít

Ungarn

Cymbeline in

miért jelzem e czímet kissé,

mondónak,

Népköltési Oszkár-féle

a

kissé

figyelmet.

Hogy

nagyon

sokat

talán

is

könnyen beláthatja mindenki, ha Shakespeare Cymbelinejét az illet magyar mesével egybeveti, mert a kettnek ugyan kevés köze van egymáshoz. Legfölebb annyi, hogy az angol darab meséjének egyik szála, az Imogen ni erényének törazt

vajmi

hetetlenségére' koczkáztatott

ményei,

valamelyes

fogadás,

kapcsolatba

és

következ-

hozhatók a

székely

* Jahrbnch der Deuttchen Sh.-Gesellschaft ini Auítrage des Vorstandes lierausgegeben von Alois Brandl und Max Föriter XLIV. .Jahrgang. Berlin-Schöneberg 1908. 118-125. 1.

29:

népmesével

is,

úgy a mint számos más mesével, és e már ismételten együvé

tárgy irodalmi feldolgozásaival

St

foglalták.

ez

többszörös

a

melynek már jókora

összehasonlítgatás,

irodalma van, jórészt

Shakespeare-féle darab forrásainak

a

épen a

kutatásából indult

vagy ha más oldalról eredt útnak, a dolog természete szerint hozzá tért vissza. Ezen az alapon teliát

ki,

mondai hír brit király neve csakugyan a legalkalmasabb czímszóul ajánlkozik az összehasonlító tárgytörténet szkebb vagy tágabb mezején minden oly munkálat vagy adalék számára, a mely a ni erény hajthatatlanságára történ férji (v. fitestvóri) fogadás gyökérmotivumából sarjadt mesék atyafiságával foga

lalkozik.

Persze nagyon sok ságot milyen széles

függ

körnek

hogy

attól,

ezt az atyafi-

veszszük. Bele foglaljuk-e

körébe mindazokat a meséket

legtágabb ér-

(e szót itt

telmében véve), a melyeknek vezérmotivuma, a további

kalandok kiinduló pontja, a hit

egyfell

(a

szeret

férj

fell pedig ezen erény

v.

ni

történ, sokszor a vesztes ?

részérl), más-

rendíthetetlenségének kétségbe

vonása, megkísértése, legtöbbször

alakjában

erénybe vetett szilárd

fitestvér

ellenfél közt

két

a

fél életébe

men fogadás

Ily széles alapon tárgyalja e

mesét Gaston

Paris egyik posthumus dolgozatában, melyet eladásai

számára készült vázlatos fogalmazványa és az Arturo Gráf tiszteletére kiadott Miscellanea kötetében megjelent

kivonata

XXXII. kében

alapján

(1903.) kötete

a

nála

csoportosítja,

Bédier

480—551.

közölt lapjain.

megszokott világos az

eltte

e téren

Románia Tömör czik-

a

áttekinthetséggel

kutatók

eredményeit

bírálva és megrostálva, a Cycle de la (uGageure*

mind-

álKS

azon meséit, a melyeket neki és eldeinek kinyomozniok

Mesteri

sikerült.

összefoglalása

után

jóformán

monographasainak több tekintetben kifogásolható kísérleteire visszatérni. Különben valamennyit pontosan idézi G. Paris, a kinek figyelmét a mi Vitéz Francisco czímü széphistóriánk sem kerülte el. Ráskai Gáspár verses elbeszélésének elég és pontos kivonatát Becker Fülöp Ágost, akkor még a budapesti, most a bécsi egyetem tanára, közvetítette számára. Jól esik itt megemlítenem, hogy a hazai tudomány nagy kárára tlünk idnek eltte elköltözött jeles romanista nem csak ebben az egy, fölösleges e tárgy

régibb

b

hanem több hasonló azzal

is

esetben

forgalmának

kitn

szolgálatokat

okulásának, hogy a mi iro-

és kölcsönös

dalmunk nemzetközi pl.

tett

a honi és külföldi philologiai kutatások cseretárgyai közül egyik-másikat (így

az Apollonius széphistóriáját

is)

a külföld egy-egy

monographusával megismertette. G. Paris mindenekeltt szabatosan körülvonalazza mesénket, hogy azt a vele rokon tárgyúaktól, a melyeknek

körébe

nem

változatának

egy

egyik-másik

motívumával belenyúlik, az elemzés módszeressége érdekében különválaszsza. Az eltte e tárgygyal foglalkozók

egy

része

úgy

is

hetet-havat összehordott e

czímen, mint azt különösen Simrock* és Hagen** teszik.

De még ezeknek retes

vázlatos kísérletei legalább lelkiisme-

forrástanulmányon

alapulnak

bízható kivonatokban mondják

*

(Bou

el az

és

eléggé

meg-

egybehordott pár-

Die Qutllen des SJutkespeare. Zweite Aufl. Neue Ausgabe. I. 270-288. 1. liXXXIII— CXn. 1. a LXVIII. u. Tübingen 1850.)

1872.)

** Oesammtabenteuer. lU. köt. elbeszélés beTezetésében. (Stuttg.

299 tartalmát, addig pl. Rochs Arthoe Über den Veüchen-Ronian und die Wanderung der EuriauíSage (Halle a. S. 1872) czímü értekezése teljesen értéktelen compilatio, melynek fogyatkozásaira és némely botrányos hibájára már Köhlee Reinhold rámu-

huzamok

tatott (Litteraturhl.

Erdeme

geiiii. u.

f.

rom. Phüol. IV. 270.).

szerint foglalkozik vele R.

Ohle Shakespeares

Cymheline und seine romanischen

Vorlaufer (Berlin

czím

1890)

dolgozatában, mely jóval

marad, de az

szkebb körbea

annak határai közt maga

kitzött

elé

irodalom idetartozó

feladatot, legalább a régi franczia

megközelít pontossággal oldja valószín következtetésnél biztosabb eredményre nem juthat, ott is hasznavehet munkát végez, a mikor a szerencsésebb és jobban fölszerelt kutatók számára az utat egyengeti s róla a gyomot irtogatja. Ma már ugyan senkinek sem költeményeit

meg,

illetleg,

a hol többé-kevésbbé

s

fog eszébe jutni, a ki az efféle kutatások helyes

mód-

van avatva, az Ohlenál tárgyalt költemé-

be

szerébe

nyeknek olyan

családfáján

tüntetni

föl

egymástól

minvel tanulmányának függelékéegybevetéseibl leszröd végeredményt szem-

származásukat, a

ben az ö lélteti.

Gaston Paris nagy körültekintéssel

tos elmeéllel

hogy a

kijelenteni,

egymással köztük

változatok

kettnek, mintegy

erdejét

egyenes leszármazása

tárgy

régibb

feldolgozásából,

többire nézve elveszett

nálkozik

valószínként.

alighanem a kisebb

bámulaátallja

áttekintve,

félszáz közül

kettnek, ismert

és

nem

rokonság különféle fokozatában

atyafiságos

csak

végén

vizsgálódása

végzett

mutatható

míg

az

csupán ki

a

összes

közbens kapcsok feltevése kíEzeknek pedig csak egyik,

része

volt

irodalmi

természet.

300

hagyomány lengébb

holott a többi a szóbeli

zékonyabb szövetébe

vándorolt

öltözve

és válto-

korról-korríi.

néptöl-néphez.

Vájjon csakugyan a távol Keletrl, a meséknek Benfey óta az összehasonlító irodalomtudományban kedvelt

sokat

és

emlegetett

Indiából, kelt-e ez a tárgy volt az

sformája,

e

öshonából,

a

a vándor útjára,

is

históriai s

melyik

fogas kérdésre G. Paris ke-

két

eltt már sokkal tartózkodóbban mint talán Bédiernek a fabliaukról írt forradalmi

véssel halála

lem

tanulmánya eltt

(2.

épen

nagyrabecsült

tanításával szállott szembe,

letnek

a

középkori

szel-

18!»5) válaszolt volna.

kiad.

Bódier e nagyszabású és rendkívül

vében

felel,

mély hatású

mesterének, G.

m-

Parisnak,

mikor a Benfey- féle elméelbeszél

franczia

költészet

egy

kedvelt mfajára, a dévaj elbeszélésre való túlságosan

nagy mérték

kiterjesztése és széltében hirdetése ellen

meggyz érvelése merész tanításának jórészt negatív eredményeivel óvatos kételketiltakozott.

Sokszor

désre oktatta az addig az indianista elméletben kellnél elfogultabb

kutatókat, köztük

nem

is,

a ki ugyan vitézül és

de

mind több engedményt

nagynev

mesterét

sikertelenül védekezett,

tett

a derék tanítványnak.

Hátrahagyott dolgozatának végén az általa taglalt tárgy indiai eredetét

ugyan

kérdésbe

nem meri valószínnek lemz szerénységgel és ez a vakmer állításnál non jövre bízza az

dásnál illbb, a és a

teszi,

tartani.

józan és

liqiiot

Az

de

épenséggel

igazi tudóst jel-

skepsis-szel ott, a hol

okvetetlenked bizonykoálláspontjára helyezkedik

esetleges

döntést.

Beéri

azzal,

hogy az utána jövk búvárlatai számára szilárd alapot teremtett, melyen tovább építhetnek ós az elme-

k

301

mozdító kérdések egész sorát vetette

mint megannyi helyesen

feltett

föl,

a melyekhez

problémához a termé-

keny kutatások lánczolata fzdhetik vagy legalább a világosan és szintén feltárt hézagok közé a hasznos pótlások és kiegészítések egész raja ékeldhe;

tik be.

Ilyen szerény pótlásra

vállalkozom

ezúttal

én

is,

mikor egyrészt a nagy franczia tudós értekezéséhez, részint pedig a német Sha k e íipear e- Társasa
czímzett széphistóriával.

Gaston Paris tanulmányában elször két nagy csoportba osztja e thema összes változatait, egynek kivételével,

mely egymagában

a

a második fejezetbe zattól

latban.

áll,

de lényegét illetleg

A mi mégis nnek a többi

csoporthoz csatlakozik.

osztását

igazolja, az a

eltér passiv

szereplése

Az els csoportba (A)

külön válto-

ebben az egy alakusorolt

változatokat

a

második csoportbeliektl lényegesen az különbözteti meg, hogy amazokban a erényét megkísért fél

n

jóhiszemleg

fogadását annak rendje és módja szerint megnyertnek véli és csak azért veszti el. mert a megkísértett ügyes ravaszsága más személyt csempész a maga helyébe s ettl szerzi meg a jár

el,

n

kísért a bizonyítónak

tanúskodó beszélés

walesi

E

jelt.

több

tíznél

mese

újgörög verses

egy

XIII.

el-

századbeli

(Taliesin), egy skót népballada, egy

még

elbeszélés (XV. századbeli írású,

de XIII. század második

ménybl

egy

változata,

középkori

kiadatlan

de végkifejletben ö ellene

vélt,

csoportba

másolt toursi

felében

gyjte-

keletkezett

Würzburgi Kuprecht

kézirat),

(Hagen,

Gesanimtzwein Koufmannen) és Ayrer Jakab egy 1600 körül írt drámája (Couiedia von zxveyen fürUlichen Ralhen. Opus (heközépféinéraet

verses

ahenteuer

köt. 68.

III.

elbeszélése

darab

:

Vo7i

atricum, Nürenb. 1618) tartoznak.

A kez

népesebb csoport (B) a követ-

második, sokkal

alosztályokra tagolódik

A

I.

félnek

hsnje testvérhúga;

kérdéses

n

elé

;

:

az erényében föltétlenül bízó

történet

az

ellenfél

megrágalmazott

a

rágalmazóját, hogy

olyasmivel

nem

n

kerül a

is

úgy

leplezi le

(erszaktétel és lopás)

minek a jogos tagadásával esik épen a bnös a kelepczébe, mert mikor tagadja, hogy az illet nvel valaha találkozott, azzal épen bevallja, hogy elbbi vádolja, a

dicsekvése teljesen volt.

Ez az

hiú

s

a bizonyítók álúton szerzett

alosztály megint két ágra szakad.

Az egyik

(a) liárom középkori franczia elbeszélést s egy ezekkel

szorosabb

kapcsolatú

spanyol

Jellemzi e négy változatot a lyet

A

csupán

a

megbízó

franczia elbeszélések

a legfiatalabb

(a

drámát

foglal

magába.

fogadás hiánya, fél

közül

fentemlített

hiú

dicsekvése

me-

pótol.

kett verses, az egyik, XV. századbeli kézirat-

ban lév) próza. Ez utóbbi s a versezetek elseje még A második, az elsnél jóval hosszabb ver-

kiadatlan.

ses r egény,

emennek

az

alapján

készültnek

látszik,

303

mint már az egyik föszemélynek mind a kettben közös neve is valószínvé teszi. (Amannak Giiillanme de A'/ '/>, emennek pedig G. de Dole a hse.)

Vilmos A

spanyol

drámának Eufcmia a czíme ós a XVI. virágzott Lope de Kueda a szer-

század közepe táján

zje.

A másodikban (h) csupa olasz, vagy legalább itáliai eredet változatot látunk. Valamennyinek közös jellemvonása, hogy az A) csoportbeli fogadás újra továbbá, hogy a megrágalmazott nö szerepel benne rágalmazóját valamely páros tárgy (czip, csizma vagy kezty) felének ellopásával vádolja. Egy prózában írt régibb (1474-bl való) s egy a XVIII. század második felébl ered verses olasz novella, valamint négy olasz * meg egy német (de olaszországi) népmese szo;

rosabb egységbe foglalható csoportot alkotnak

itt.

mely-

nek ugyancsak henye vezérmotivuma, a páros tárgy felének ellopása, alighanem más themából keveredett ide, de az ilyen vonások szívós életéhez képest a változatok egész sorában tartja magát, a nélkül, hogy az elbeszélés alapszövetéhez tartoznék,

tében szükséges itt

felsorolt

és

logikus

vagy annak mene-

lánczszemet

alkotna.

mesék egyikének egy mellékes

hogy a nvére erényében megbízó miatt lesz a király

(itt

fél

a

Az

részlete,

szép

írása

Portugallia királyának) titkára,

az utóbb szóba hozandó

magyar mesék egyikében fog

újra fölbukkani.

U.

A

történet

hsnje

felesége. Egy átmeneti

a két fogadó változat

(G.

fél

egyikének

Parisnál

B*

* G. Paris ugyan i. b. 495- 498. 1. hetet sorol föl, de ezek közül háromban a nö az cgrik fogadó fél felesége, tehát ennyiben a következ typushoz tartoznék e 3 extravagáns mese.

;50i

a

alatt,

már

kétszer

idézett toursi kéziratban) az

is

elbbi csoportban rendesen elforduló erszaktétel vádjával csalja kelepczébe a rágalmazót. Egyébként azonban ez a változat is a követközökhöz csatlakozik a leleplezés módjának azon lényeges vonásával, hogy a

n férfiruhában rejtzik egy megkísérli a alakulatban n sajátkezüleg) a htlennek

megrágalmazott

Ebben (itt

ideig.

az átmeneti

A

további

ismét

a másikban

;

két

ízre

szakad.

udvarában

a rágalmazó a király

(B''a)

(G. Parisnál B'')

változatok

idetartozó

mind

szerepe

van

vagy más férj

sikerrel

egyik,

felsorolt

itt

a

ládának

A

legtöbb

az

anyajegynek, a

melyrl

hogy feleségén kívül csak neki

a

másik

lehet

is;

így

egyik, pl.

és

a

a

tudomása. De sem az

motívum nem

változatokban,

nyoznék vagy az mindakettö

és

ismertetjelnek,

testi

csábítónak

járt

sem

lett.

a két alosztálybeli változatban lényeges

egyéb

azt hiszi,

Az egyikben ma-

leplezi le

ez az önleleplezés a férj régi

(B^'b)

lakában történik, mely a gálád csalóé idevaló,

férj

elpusztítását.

vélt

népies családja

gát

is

oly általános az

hogy kivételesen ne hiávagy a másik, vagy akár

mindjárt az idetartozó

Vitéz

Frniicüco széphistóriában. G. Paris e csoport tagjai

közül különösen hármat

elemez igen beható részletességgel. Ezek egy névtelen olasz novella a XIV. századból, melyet legelször IjAmi adott ki (Xovelle Iclterane puhblicaíe in Firenze, t.

XVII. 1756) s utóbb Manni is lenyomatott a BocDeaniieroiieiknk forrásairól szóló munkája

caccio

(Milano 1820) függelékében. .sok

ebben

a

Decameroneisx

novellában II.

napja

Lami

óta az olasz tudó-

hajlandók kilenczedik

látni

Boccaccio

elbeszélésének

305

Landau (Die Quellén des Dekám.

közvetetlen forrását. 142.

2. kiad.

ellenben épen megfordítva valószínbb-

1.)

hogy a névtelen merített Boccaccióból. Ohle megint a régibb véleményhez tért vissza id. értekezé-

nek

hiszi,

sében. G. Paris a két elbeszélésnek és

Nürnbergben

eltt

egy 1489 megjelent

minden legapróbb részletre elbb azt a következhogy mind a három rokon változat

német novellának is

még

nyomtatásban

elször tüzetes,

kiterjed összehasonlításából

tetést

vonta

egy közös,

le,

alighanem

eredetinek

olasz

(mely

nem

lehet a XIII. század közepénél régibb) a származéka.

Késbb,

az Arturo

Gráf

tiszteletére kiadott

tanulmá-

nyok gyjteményében, ezt a nézetét némileg módosította, a mennyiben a következ családfábain tntette föl a három változat atyafiságát. Az elvesztett (0) eretlctiböl

származott

elbb a névtelen olasz noközbens tag (Z) és ennek

volna

vella (A) és egy ismeretlen

lenne

két,

megint

egymástól

Boccaccio-féle

novella

független

ivadéka

a

(B) és a német elbeszélés (D),

melynek hollandi, dán (ebbl svéd) és angol népkönykben ma is élnek még az utódai. Itt

kerül

szóba e

csoport

Shakespeare Cymhclineie

tnek tudvalevleg

nál

is

E

legnevezetesebb

legkésbbi

egyik

tagja,

darabban, mely a köl-

(1609-bl való)

három mese szálai szövdnek a módon egybe. A költnek a szokott-

alkotása, legalább

legszeszélyesebb

is.

is

szabadabban csatangoló képzelete mindazonáltal

remek részletekkel tudta e kalandosnál-kalandosabb szövevényt mindig érdekessé, st helyenkint mélyen meghatóvá is tenni. Mennyit vett át s mily alakban kapta eldeitl, s mit tett a magáéból az átvett elemekhez, azt ennél a darabnál talán Kntonn Lajos tnnulmáni/ni.

l.

még bajosabb 20

el-

306

mint egyebütt.

dönteni,

Anders, a ki

kérdéseket

e

ismét fölvetette * és megoldani

legújabban

igyeke-

is

abban állapodik meg, hogy Shakespeare darabjának Holinshed krónikája mellett egy elveszett angol darab volt a közvotetlen forrása, ebben körülbelül

zett,

meg

még egy

az Iraogen-epizód Boccaccióból és

isme-

még még

retlen forrásból ered. Ohle az Imogen-epizódnak

egy oldallagos forrására

is

rámutatott, egy alább

régi franczia Miracle-ban. G.

Paris** Ohle

nézetétl kissé eltérn utal egy hasonló

tárgyú angol

említend novellára

{Fishwife),

azt

s

véli,

hogy Shakespeare

akár egy közbens

régibb angol dráma útján, akár Imogen epizódot egy elveszett régibb

ilyen nélkül, az

elbeszélésbl (Posthumus) merítette, a melynek némely lényeges vonása a franczia Miracle-lal egyezett. Benne láda

csempészett

a szobába

is

szerepelt

zonyító tárgyak mellé csattanóként

jegy

csatlakozott; a fogadás színtere

is

a megoldás novellában,

körülbelül olyan t.

csatatéren

i.

részletesebb elemzését Elérkezt'

ben a

még

nk

azon

1.

história beható

Vitéz és

a lopott bi-

Kóma

volt,

történt. (Az angol novella

lakában leplezik részletre

s k.

Ik.)

a melyek-

(B^'b),

Franciscdnkat

minden

és

mint az angol

az Avglia VII, 15.

változatokhoz

csalót a férj régi

élére G. Paris a

lehetett,

;

az áruló anya-

le.

E

állítja.

csoport

A

szép-

kiterjed elem-

zése után, melyet igen becses összehasonlító jegyzetek

egy

kísérnek, * H.

R.

D.

német,

egy

norvég,

egy

gaél

(skót-

Andebs, Shaheapeare's Books (német czimmel Deutschen Sh.-Getelltchaft. I.

Sh.'s Belesenheit). Schriften der Berlin 1904. Í9

;

** Qaston Parisnak a CymbelineTe vonatkozó véleményét részletesen ismerteti Katona egy másik dolgozata; Shakespeare Cymbelineje. (Megjelen e mü II. kötetében.)

307

országi),

egy

erdélyi

oláh

egy

és

bukovinai

oláh-

czigány mesének a rövid kivonata következik. Ezekhez csatolható már most az a két magyar mese is, a melyek egyikének német fordításával Kona-Sklarek úrn a német Shakespeare-évkönyv olvasóinak kedveskedik, a másika pedig

Társaság Magyar

meg a KisfaludyGyjteménye IX. köte-

azóta jelent

Népköltési

magyar mesét. mese hosszú bevezetésének semmi köze sincsen themánkhoz, azt tehát bátran mellzhetjük. A fogadás meséje ott kezddik, mikor Hamujutka Jancsi, a kutyafej király legkisebb leányának a férje, a Veres király szolgálatába áll, mert hírét hallotta, a király) írásának máso«hogy az, a ki az (t. i. latját tudja, az minden napra kap másfél véka aranyain H. J. tehát megválik feleségétl, kinek mellén a nap, homlokán a hold ragyog, a jobb emlje alatt pedig nyolcz arany hajszál volt kinve. Mieltt útra tében.* Lássuk mindenekeltt e két

A

MAiLAND-féle

hüségpróbát

kel,

tesz

kettejük

között. Szorosan egy-

más mellé ülnek egy-egy székre, úgy hogy egy tt sem lehetett volna közéjük szúrni. Aztán felhajítja kardját a levegbe. Ha a kard estében egyiküket sem sérti meg, akkor igaz szívvel, hséggel maradnak egymáshoz. (Késbb a mese e szép motívumról teljesen megfeledkezik, mert

H.

J.

utóbb

gálád rágalomnak, melylyel feleségét király

városában

két szép

*

teszi, az

A

Veres

egy öreg emberrel, a ki

nszemélylyel jár karöltve

gúnyolódva szóvá

tötte

találkozik

mégis hisz a

illetik.)

sétálni.

Mikor

ezt

öregember fogadkozik, hogy

Népmesék Heves- éif Jász Nagykun- Szolnok megyébl. GyjBkrzb Nagy János. Budapest 1907. 71. sz. 504—510. 1.

20*

308

három nap

elcsábítja H.

alatt

megmondja

bizonyítékául

A

az asszonynak. kezik, kinek

ennek

feleségét s

J.

milyen anyajegyé van

csalásnál egy özvegyasszony segéd-

öregember házasságot

az

ürügygyei

azzal az

neki,

A

ígér.

ládát

csempészik a belé zárt csalóval a

királyné hálószobájába, hogy az özvegy rablóktól a

benne lév megtakarított pénzecskéjét.

lyuk van, azokon ber,

keresztül

lesi

ki éjjel

milyen jegyek vannak az asszony egészen

lokjegy persze

mellén

lév nap

is

mesei trigeminatio

A

az öreg

testén.

em-

(A hom-

tulaj donkép

fölösleges,

félti

ládán két

a

nö

szükségtelen tódítás, csupán a népés

e

vonás

stereotyp

széleskör

mesébe is.) H. J. most. fogadását elvesztvén, felakasztja magát a Fekete-tenger közepén egy sziget szélén. Az öreg ember birtoelterjedtsége vitte bele ebbe a

kába veszi H.

J.

országát (pedig csak a fele volt neki

odaígérve), kiíízi várából a királynét ezinkostársát.

indul

s

meg

A is

s

feleségül veszi

kiüldözött királyné a férje keresésére leli

t

az akasztófán

még

élve.

Az ura

szemére hányja hiítlenségét, a mire az asszony hsége bizonyítékául a tengerbe veti magát, a melybe sem

nem

fog belepusztulni,

sem

az ura

akasztófán meghalni, a míg az derül.

A

képtelenséget

nem

fog addig az

ártatlansága ki

képtelenségre

nem

halmozó mesé-

ben most hét esztendeig él az asszony a tenger alatt. Hét év elteltével a víz színére vetdik s a partra dobják a hullámok.

Itt

egy

hajóstól, a

ki

a parton fát

Ebben bemegy a Veres király városába 8 ott katonának áll. Egy hónap múlva már kapitány, három hónap múlva brigadéros. Ekkor a

vág, férfiruhát kap.

száz embert kér (a király ezret kínál neki), hogy velük abba a városba menjen, a hol az ura va-

királytól

309

Elre megmondja a tisztjeinek, hogy ha majd az ottani király vacsorára hívja meg ket,

lalm királykodott.

az asztal fölötti beszédeiket, az övét

pontosan írják

hogy

sora,

le.

miként

ki

A

jutott a rangjához.

mesét mondja, hogy

azt a koholt

a királyét

is,

is,

Vacsora közben arra kerül a beszéd brigadéros favágó

szegény

embernek a gyereke, katonának állt s olyan jól viselte magát, hogy a király «maga mellé vette ordináncz-

A

nak».

tle

ha

király szép leánya belészeretett, teherbe esett

fenyegetzött, «hogy

és azzal

nem

el

veszis.

Meg

is

kardba ereszkedik,

kapta, a leány apja

t

gene-

hogy a veje miatt szégyenkeznie ne kellErre a bitorló király is elmondja, de egészen szin-

rálissá tette, jen.

tén, a

maga királyságba jutásának

történetét.

Másnap

a brigadéros visszamegy a Veres királyhoz. Elküld az

akasztófa alá az uráért, a kit ott

még

életben találnak

mese nem tördve az elbbi adatokkal, azt mondja, hogy 12 esztendeje lógott), s elviszik a király udva(a

rába. Itt kiderül feleségét, a

a

gazsága

csaló

a férj

;

gazok elveszik büntetésüket

;

H.

megismeri a fele-

J.

ségével visszatér hazájába.

E nagyon

zavaros és sok fölösleges részlettel meg-

mesében, az egyáltalában

toldott foldott

nem

tartozó

els

mek

keveredtek a

is

kitl a kapja,

részt

f

is

themához.

keresésére

férje

hozzája

nem

számítva, egyéb idegen ele-

induló

A

tengerparti hajós,

h n

a

férfiruhát

nagyon hasonlít az Apollonius

meséjének jó öreg halászához, de hozzá hasonló alakot más, themánkkal közelebb vagy távolabb rokonságban álló mesék

is

ismernek.

A

ben hét (vagy

két házastárs közé tizenkét) évig

ugyanannyi ideig

a

tenger

es

kard, a sziget-

akasztófán lógó alatt

él

férj,

asszony,

az

mind

310

népmesei

olyan

díszletek,

semmi közük sem

a

volt

melyeknek

a

eredetileg

mi tárgyunkhoz. Viszont

azonban a koholt történet, melyet a brigadéros képében lappangó asszony a férje hajdani országában elmond, eredetileg alighanem szorosabb kapcsolatban volt vele, s talán

része (már történt

t.

az

asszony igazi kalandjainak egy

teherbe ejtésig és a valóban meg-

a

i.

házasságig"^ zsugorodott

benne össze a koholt

mesévé.

Nagy János meséje

B.

képtelenek

jóval

rövidebb és kevésbbé

is van motivumnépmesékben épen nem szokatlan szerlazaság, megokolatlan események s más efféle,

kalandjai, de ezekben

a

ismétlés és a kezeti

a

mi különben

akad

e tárgy

még

elégszer,

irodalmi

feldolgozásaiban

a legjavából valókban

is,

pl.

is

Boc-

caccio novellájában vagy Shakespeare drámájában.

A gazdag kaluiár czím mesében egy szegény meg egy gazdag kalmár között történik fogadás. A gazdag kalmár szép

A

leánya.

A

egy

egy

szegény

sát,

általában ócsárló

hogy három

nap

a

ki a

szegénynek az

beszédét és fogadkozáelcsábítja

alatt

gazdag kalmár

erdkerülnek

mulatságon történik.

erdei

gazdag kalmár dicsekvése hívja

asszonyokat

A

felesége

fogadás

az

asszonyt.

vagyona a szegénynek minden jószága ellen. A szegény kalmár kísérletet tesz a szép elcsábítására, de pórul jár mikor csókolni akarta, «az xígy eltaszította, hogy hetet bakázott ». Egy tét a

egész

n

:

ajánlkozik segítnek, a ki elbb a gazdag kalmárnál volt szolgálatban. A ládát azzal a szeszszel csempészik be az asszony hálószobájába, hogy a

öreg asszony

tulajdonosnje költözni

;

addig

az is

urával

összeveszett

engedje

meg

a

s

el

tle miben a

akar

ládát, a

311

A

kis holmija van, nála biztonságba helyezni.

kikötött

három nap közül e közben kett már eltelt a harmadiknak éjjelén a cselvet kibújik a ládából, a nagy ;

meleg miatt kitakaródzott asszony mellén meglát egy arany hajszálat. Visszabújik, a nélkül, hogy észrevenládát tulajdonosa elviteti, azzal a mahogy idközben kibékült az urával. A gazdag kalmár legyzöttnek ismeri el magát, mikor a felesége testén lév jegyet hallja említeni. Vagyonát átengedi neki csak egy puskája marad, azt is a feleségének adja, s az egyik jobbra, a másik balra, világgá

nék

másnap a

;

gyarázattal,

;

mennek mind erdkerülhöz

áll

rába kerül, mert fogta,

mind

Az asszony

a ketten.

be vadásznak.

férfiruhát ölt s egy

Onnan

a király udva-

olyan a puskája, «hogy

A

leltte ».

a mire rá-

hozzá akarja

király

adni

a

annak szintén leleplezi az kilótét s onnan egy másik király udvarába megy. Itt már csakleányát, de

nem

hozzá erltetik a király leányát, csak azzal tudja

elodázni

a

Ott vitézül

lakodalmat, hogy harczol

s

a

háborúba

mennie.

kell

csatatéren felismeri az urát,

nem

de elég sajátszeren most

áll vele

szóba,

hanem

visszamegy a király udvarába. Innen megint szabadságra megy, azzal az ürügygyei, hogy haza kell néznie a birtokára.

Fényesen

katonát

aranyos

s

meglát egy ura.

az

obsitos

mint a adnak melléje egy regement

felöltöztetik királyfinak,

kire a fél birodalom vár,

hintóban katonát, a

indul ki

útnak.

nem

Az

úton

más, mint az

Maga mellé veszi, a katonákat hazaküldi, meg fel nem ismer urával behajtat abba a városba,

t

a hol a csaló kalmárkodik. Betérnek a boltjába, a hol

egy pohár pálinka mellett boltossal,

hogy mikópen

elmondatják maguknak a

jutott a boltjához.

(Hasonló

:

:

;ni>

meg

helyzetben tudja

az

elbb

említett czigánymesé-

ben a férfiruhába öltözött asszony, hogy mi hír van a

A

városban.)

királyfinak

öltözött

asszony most meg-

magát az urával a csalárd úton meggazdagodott kalmár földönfutóvá lesz. Nem számítva a két királyi udvarban való kalandismétldést s a férjjel való kétszeri találkozást, nem-

ismerteti

;

különben a

csalódása utáni

férj

igen furcsa jelenetet,

mikor az asszonyt az ura egyszeren útnak

ereszti,

szemrehányást sem téve s ezzel alkalmat sem adva neki a maga igazolására, egyébként e mesében aránylag elég jól megtartott változata van elt-

egy szónyi

tünk a fogadás thcmájának. Még pedig olyan, a mely közelebb

áll

a

közül aránylag

ismertek

az összes eddig

Vitéz Francisco

még

a leg-

történetének legalább

a második részéhez.

De

azért

széphistória

még

ez a

egyenes

ettl leginkább

mese sem tekinthet

megkülönbözteti, az

helyzetbl, mely

a

magyar A mi

ágon való származékának.

több-kevesebb

a

kiindulás

változással, de

oly

nagy-

jában elég híven ismétldik e csoportnak még három meséjében st az ugyanide sorolt további két mesében is alighanem ilyesféle helyzetbl alakult ki az ;

immár nem

egészen

stílszer

bevezetés.

Az

átlagos

mely e hat mesébl luegalkotható (a Mailandfélét, mint nagyon romlott és illogikus változatot itt teljesen mellzöm), a következ Két keresked, egy gazdag és egy szegény között fogadás történik. A szegényebb fogadkozik, hogy bizonyos id alatt elcsábítja a gazdagabbnak nejét s bizotypus, a

nyítékul fel

a

n

(német mese

birtokában :

gyr,

lév

értéktárgyakat mutat

norvég m.

:

láncz,

gaél m.

313

gyr

láncz,

és

magyar m.

testi

e

—

m.

oláh )

vonás hiányzik). jegy

gyr,

:

egy

és

megnevezni

tud

jegyet

ben

:

(a

A

czigány m. testén

:

lév

gyr, titkos

norvég és a gaél mesé-

tárgyak megszerzésére és a

egy

kilesésére

n

a

nszemély

(az

asszony cse-

vagy bizalmas ismerse) segítségét szerzi meg a cselszöv. A leshelyre ládában csempészik be az illett (csak a norvég mesében nincs láda, az oláhban lédje

meg nem

a

cselvet,

hanem

czinkostársa, a boszor-

mese els része, mely meglehetsen egyez mind a hat közelebbrl rokon népies változatban. A második részben már több az eltérés az egyes variánsok között. Mindenekeltt az asszony további sorsában mutatkoznak lényeges kü-

kány, bújik

lönbségek.

a ládába). Idáig a

Feltn

egyezést e tekintetben csak az er-

mesében látunk, mi ezek területi szomszédságából könnyen magyarázható. Mindakettben az Igazság és Hatnisság messze délyi oláh és a bukovinai oláh-czigány

a

elterjedt

mesetypusának egyik lényeges elemével keveAz urától elüldözött (még pedig egyez

redik themánk.

módon

vízre kitett ós sorsára bízott) asszony csodála-

tos gyógyítást végez

egy vak királyon. (Az oláh mesé-

ben egy madár árulja el a csodálatos erej harmatot, a melynek ismeretére a czigány változatban álma tanítja meg az asszonyt. Valami hasonló van az alább említend, B * a csoportbeli olasz népmesében is.)

A

n

nagyon különböz kalandok (A németben katonaorvos lesz a dán hadseregben, a norvégben pénzver, a gaélben lovász, a magyarban a király vadásza, majd leányának vlegénye s trónjának örököse. Itt szorosabban érintkezik a két magyar mese egymással és mind a többi

után

mesében a

kerül

össze

férjével.

314

kett a Vitéz Francisco históriájával.) A férj valamennyi népies változatban ós a verses széphistóriában is nagyon szomorú és alacsony soi'sba jutott s

ebbl

kerül a

n

szolgálatába. (A széphistóriában és a

német mesében közkatona,

a norvégben csirkepásztor,

a gaélben egész elvadult állapotban veszi

a lovász

inasának, az

maga mellé

oláh mesében szegény sorsban

tengdik, a czigányban a zsidóknak hord vizet.) Közel rokonok e változatokkal a következk

is,

melyeket G. Paris B * jegy alatt ismét két alosztályra tagol. A mind a kettvel közös vonások, hogy az asszony ítélkezik a kibonyolításnál, s

hogy a csaló nem önként, Az els alosztályt

hanem

kényszerítve tesz vallomást

(B* a)

külön jellemzi a

nyolításnál. és

egy olasz népmesével,

a második

alighanem

novellájának,

A

n

Benne három

be

atyjának szerepe a kibo-

változattal, két irodalmival

találkozunk.

az elsnek,

nem

vallott

Amazok közül

Timoneda spanyol

szabad

átdolgozása.

spanyol novella olasz eredete valószín, bár

kell

épen

Boccaccio

elbeszélésére

nem

itt

gondolnunk,

mert

áll, mint a Vitéz Francisco közelebbi második alosztály (B * b) maga is többfelé ágazik. Az egyik ágban csak egy XIV. századbeli olasz verses elbeszélést (Elena), a másodikban egy orosz bylinát (afféle, mint a mi széphistóriáink), egy

ettl

távolabb

rokonaitól.

A

német-zsidó és egy

szicziliai olasz

harmadikban kerül szóba a már

mesét találunk

;

a

érintett franczia Miracle

(cCOton roi d'Espagne) és egy XIII. századbeli franczia próza- regény Le roi Flore et la belle Jehanne, mind a kettt lásd Michel et Monmerquó,

au moyen ágc

Paris 1835, 417

Théálre franfais

s k. Ik.).

Minket

itt

leg-

inkább az orosz bylina és a német-zsidó mese érdekel.

315

Themánkkal

össze

nem függ

bevezetés után nagy-

a történetnek, mint a Vitéz

jában ugyanaz a menete

n

köels felében. A csaló itt sem jut a anyajegyrl nincs szó, csak értékes aranylánczvén szobaleánya szerez meg, kit jumelyet a

Francisco zelébe

;

n

ról,

ígérete szerint

talmul a csaló aztán

F.-ban

V.

még

s

több

változatban).

nül vesz (mint A további kalan-

dok eltérk, csak a férj alacsony sorsa és az a vonás külföldön (Portugalliában) királyi hasonló, hogy a rangra emelkedik. A német-zsidó mese is a mi történetünktl idegen bevezetéssel kezddik. A portugaUiai

n

alkirály

szegény

de

szép,

fia

Egyszer úton van

s

leányt

egy idegen

kerül össze, a ki azzal kérkedik, hogy tani

a

hiába

j

háza eltt,

asszony

az

bejutni (mint V. F.-ban). Végre

tudná csábí-

csak

V.

nem

tud hozzá

egy vén dajka

segít-

n hálószobájában

ségével, ki egy éjszakát tölt a

hiányzik, akár

el

Nagy összegben fogadnak. A diák

feleségét.

ár-kel

vett feleségül.

városban egy diákkal

(láda

F.-ban), megszerzi a fogadás-

ban kikötött bizonyítékokat (anyajegy és ékszerek). A herczeg egy bárkában a tengerre bocsátja és sorsára bízza hitszegnek vélt feleségét. Ez férfiruhában egy álló

még

a

királya

lesz,

atyjának, az

férje

fejedelem

minisztere,

e

meg elbbi

magas polczra

csalóval

!).

a férj

(t.

i.

a

al-

szép írása miatt

Ez állásában aztán

összekerülve,

bntársát máglyára '

fölötte

állásából, egy alkirály szolgálatából

mind

Timoneda novellájában) és

is

yiég pedig olyanféle úton, mint a Mailand

magyar meséjében hívják

alkirálynak

majd pedig Portugallia

s

a

férjével

és a

kettt kivallatja (mint

kideríti az igazat.

A

csalót

ítélik.

íme ismét egy népmese, mely föltn hasonlósá-

-

316

gokat mutat

egyfell

a

\'iléz

FrcDicisco széphistóriá-

—

másfell azonban a magyar népmesével és a az orosz epikai dallal is. Ez mi megint jellemz meg a spanyol novella felé vezet hídnak kínálkozik, melyen keresztül alighanem Olaszországba visz a még további út. S vájjon innen hová?... Ignoranius ct ignorahimus. Mert lia G. Paris jeles tanulmányának

jával,

—

kalauzolása mellett a ó-franczia

Tioman de

la

hasonlításunk

még

hátralév,

Violetle

keretébe,

C

cisoportbeli két

Comle de Poüievs

regényt, a

verses

czímt

is,

melyben

a

és a

belevonjuk

össze-

tárgygyal

eddig

foglalkozó irodalom egy része az utóbbinak épensóggel

helyet jelölt ki, akkor sem teszünk egy sem elbbre abban az irányban, hogy a tulaj donképeni törzset, a melybl a sok érintett változat

középponti lépést

meghatározzuk.

kihajtott,

elemzése végén

Paris

G.

E

nagy

hogy a változatok közül

jut,

elmeéllel

végzett

csak arra az eredményre

is

mindössze csak kett

származik egyenesen egy (vagy több) megjelölhet ré-

gibbtl

Ronian de

a

:

Poitiers

és

a

la

Violette,

mely a

Cotnle de

(luillauine de Dole ivadéka, és a Big-

non állítólagos arab novellája, mely alighanem csak a Timoneda elbeszélésének önkényes átalakítása.- Épen azonban arra is megtanítliat bennünket, hogy nem vezet mindig czélra, lia minden eltér vo-

ez a példa

násért szont

a

változatok

egész

erdejét kutatjuk

fel

;

s

vi-

minden hasonló vonásban, mely egyébként eltér

változatokban

itt

is,

ott

is

fel-felbukkan,

nem kell bensbb

mindjárt épen ezek között a variánsok között genetikai

kapcsolatot és közös forrásra mutató jegyet

sejteni.

Az

efféle,

nagy fáradsággal

és

sokszor

bizony, ha

;

317

nem

is

hálásabb dologhoz méltó szor-

épen jobb, de

galommal végzett kutatások néha csak annyi eredménynyel járnak, hogy kissé mélyebb bepillantást engednek mind az egyéni, mind a tömeglélek költi alkotásokban nyilvánuló sabb értelemben

azonos

törvényeire, és

irodalmi,

vett

meg

az

ú.

a szoron.

népies

egymásra hatását is megvilágítják. Itt pl. azt látjuk, és erre épen a magyar széphistória és a két magyar népmese szolgált jó alkalhogy még az egyazon nyelvterületen keletkemul zett népies változatok is közelebbi rokonságban lehetnek más nyelvú'ekkel. ha földrajzi érintkezés a csereviszonyt megkönnyiti st még távolabbiakkal is, ha megint nyelvi közösség vagy közvetít kóbor és vándornépek (zsidók, czigányok) és sokat utazó társadalmi osztályok (katonák, diákok, munkások, házalók, kivánváltozatok

kölcsönös

—

-

—

;

dorlók) a földrajzi távolságokat áthidalni segítenek.

Az összehasonlító mesevizsgálat tossággal

ily

minutiosus pon-

min

mintadolgozatai azért,

végzett

a Gas-

ton Parisé, sohasem végeznek fölösleges munkát, mert

egyfell a fölszínesebb munkások következtetéseit vös,

könnyelmen

de jótékony

szelével

fújják szét

nem

hevenyében emelt kártyavárnak lenge másrészt

pedig

gyatékosságára olyan souverain

levont

helyesbítik és a józan kételkedés

h-

egy ilyen

alkotmányát

szerénységre és kutató eszközeink fo-

tanítanak az emberi elme és alkotásaival

szemben, a

képzelet

mink

egy-

dráma vagy Boccaccio -féle novella, de sokszor egy-egy népmese is. Ki gyzné itt minden vonásnak a családfáját s a vonások egy-egy egy Shakespeare-fóle

.

kerek egészszé fzött lánczolatának régibb alakulatokból való egyenes leszármazását

mindig nyomról- nyomra

318 kisérni és

minden változatnak

fejldésmenetet elkönyvelni

fekv esetben hatjuk, a az

nyilvánvaló

a

példáknál

többi

de

fárasztó,

ily

néplélektani

azért

az okát adva, az egész

Elég, ha egy-egy kézen

?

pedig beérjük azzal, hogy mindig hasznos kutatások

erkölcstörténelmi

és

-

kölcsönzéseket kimutat-

igyek-

tanulságait

szünk leszrni.

Dyenekre pedig

az adott példánál

itt,

is,

kínálkozik

az alkalom.

Mesénk

valahol,

—

ki tudja, hol,

már magasabb mveltség

—

és tagoltabb

de bizonyára

társadalmi élet

ölén megszületett. Csírája több vele rokon themának a

magvából

közös

mag

is

sajátszer

a

csakhogy

sarjadhatott, és

talaj

környezet

itt

e közös

hatása alatt a

többi themáétól lényegesen eltér fejldósmenetet köveIlyen

tett.

rokon themák a Musset Barhenneie

Griscldis-mese

ság ós kel

is,

st

a próbára tett

ni

erény

és

a

(tiszta-

hség) még egyéb törzsváltozatai is. De ezekszabad a mi tárgyunkat egy kalap alá

még sem

vonni.

A

leghelyesebb,

dást,

nem mint

motívumául a

középponti

hanem

az

n

G. Paris

tette,

ennek

erényére történ foga-

ellenfél álsikeré

t

beállítani s

ennek az

álsikemek a csalárd úton szerzett bizonyítókai köré csoportosítani a változatokat. Valószínleg

az volt a legrégibb

alakulatok

egyike, a

a bizonyíték látszólag megczáfolhatatlan

valami

anyajegyféle a

n

testén.

melyben

ez

testi jel volt,

Minden oly

változat

melybl ez a lényeges vonás hiányzik, egy vagy más okból csonkultnak és romlottnak vehet, így a mi Vitéz Fra)iciscónk is. De ennek a vonásnak a

tehát, a

liiánya

nem mindig

vezetend

vissza,

a

öntudatlan, tehát feledékenységre

mi

iigyis

csak

a szóbeli hagyó-

310

mány

útján

het.

Sokszor

szerz

terjed népies változatoknál lenne felteszándékos, és erkölcsi szempontok, a

kényesebb

hallgatóira

való

szeméremérzése

és olvasóira

tekintet is lehet az okozója.

A

vagy mel-

akkor vannak igazán a helyükön, ha arra valók, hogy a koronatanúnak, az anya-

lékes bizonyítékok csak

jegynek

a

csattanóját, a

fokozás

még jobban kidomborítsák így

és

elkészítsék,

fleg Shakespeare Cymbelmejéhen.

pl.

Kérdés azonban, hogy az álsiker

n

keretében

alakzata

mesterien

lév

már maga

e

f

bizonyítéka,

thema legsibb formájához tartozott-e, avagy nem ez is olyan módosítás-e már az eredetileg még barbárabb tárgyú mea

testén

jegy,

sén, a melyet a haladó

is

a

mveldéssel finomult

erkölcsi

mesénkbe ? G. Paris hajlandó e kérdésre igennel felelni s ennek alapján sibbnek tartja azokat a változatokat, a melyekben e jegyet az elcsábítottnak vélt vagy csak állított helyettesének levágott ujja pótolta. En azonban ezeket a meséket, a melyekben az egyik fogadó fél jóhiszemen jár el, mert valóban azt hiszi, hogy bírta az elcsábíthatónak vélt kegyét, teljesen kikapcsolnám e thema szkebb keretébl, mint azt már föntebb jeleztem, mikor a középponti mozzanatot nem a fogadásban magában, érzés

vitt

bele

n

n

hanem az egyik fogadó fél ál sikerében és zet ravasz fondorlatban látom. A többi, ehhez további

bonyodalom

az erre vea

mi aztán

és kifejlet gyíinánt csatla-

kozik, nagy változatosságot enged meg és részben a meseszövdés közhelyeknek tekinthet motívumaiból kerül ki, részint a korról- korra és néptl-néphez vándorló tárgy más-más társadalmi milieujében leli ma-

gyarázatát. Érdekes a változatok

egyik csoportjának

—

312ÍU

ugyanis

családról

hybrid

a

le

;

egyszerbb avagy épen fordítva,

ii

vitézi

tör-

polgári amabb(')l

talán épen a polgári rendet korán nagyobb

le,

szerényebb életsorba.

e

V^íéz FruHciscónk a franczia lovagregények vi-

lágába viszi

oly korban

vissza

már

az másutt is

hogy

tulán

jelentségre juttató Itáliában,

A mi

mivel igen sok

jellemvonása,

mely régebben

a

körben játszódott szállott

az

kalandok színterére helyezi át a

élet s lovagias

ténetet,

alig lehet szó,

itt

—

alakulat

(Boccaccio

a történetet, a mikor

rég honos volt a polgárság légkörében

s

még régebben

mény). Ugyanezt

teszi,

a középfelnémet költe-

természetesen

a

saját

czéljá-

hoz képest és drámája egy másik forrása miatt, Shakespeare

életek

is

s

le

CyiiibeUnejiéhen.

A kereskedk

st

kat a fogadást koczkáztató lovagrendek,

személyek mellett, kik mellé különben diák

is

azért szivós

egészen a mai népmesékig tartják magufejedelmi

itt-ott

egy-egy

sorakozik.

Az asszony férfiruhában átélt kalandjai is tarka színezdnek csak az mutatkozik a legtöbbször, tehát valószinleg közös eredetre megy vissza, hogy a férj, ha nem szánja épen vérontás útváltozatosságban

ján

halálra,

;

akkor tengerre

csátja s így bízza sorsára a

alacsony és nyomorult

helyzetbe

rencsés sorsfordulata menti ki t,

gyakori

közös vonás, hogy a

delmének a kegyeibe dálatos tulajdonsága

n

jut valami

(pl.

egyéb

(vagy

nt, a mire jut. s

vízre)

a férj

Ebbl

ismét

bo-

nagyon

neje sze-

érdekes és

idegen ország

feje-

rendkívüli vagy cso-

vitézsége, gyógyító

tudománya,

czéllöv ügyessége), esetleg éles elméje folytán. Ennek

legföltnbb, de más mesébl idetévedt gaél mesében, a hol thcmánk a Shylock e 1

jelét adja a e v e

nh ú

s-

321

zálogával

elegyedik. Általában elmondható, hogy mese kétségtelenül szellemi rokonságban van a Barberine vagy Devasmita történetével, a hol a ravasz, de hajthatatlan erény menyecske három udvarlót fz ez a

le

ügyességével. Itt

brutalitásán,

mer erény

is

ni

a

mikor az egyik

elmésség fog férfinak,

ki a férfiak

a férjnek, vak-

dicsekvése által kétségbe és válságba sodort a

másiknak,

a

csábításra

vállalkozó

ni

férfinak

megbüntetésében és a férjnek kemény megleczkéztetésében diadalmaskodik.

Egy Shakespeare

alkotó ereje

minden tárgyban az örökbecs költi értéket felfedez lángelméje kellett hozzá, hogy ennek az srégi és messze vándorolt themának is olyan formát adjon, a mely méltó keretül szolgálhasson Imogen hsies erény és mégis gyöngéden bájos nalakjának. Hogy hány helyrl szedegette össze e remek ni kép vonásait s miféle elemekbl rótta össze a keretéül szolgáló ágés

bogas mesét, azt

immár másfél évszázad

óta kutatja a

hangyaszorgalmú tudomány, de ép oly kevéssé tudta eddig minden izében megnyugtató eredménynyel kimu-

nem tudjuk máig sem Boccaccio párhuzamos novellájának, vagy a mi Vitéz Francücónknak a közvetetlen forrását megjelölni.

tatni,

mint a hogyan

Decamerone}Si

De még ennél nek, az e tárgy

sokkal szerényebb elmeszülemények-

körül

alakult

népmeséknek,* a csa-

* A Kisfaludy-Társaság Magyar Népköltési Gyjteményének legújabb, X. kötetében {Hétfahisi Csámfó Népmesék. Gyjtötte és jegyzetekkel kisérte Hoeger Antal. Budapest, 1908) még két Cymbeline-, azaz Imogen-viese került eléiu. Az egyik magában a gyjteményben, a 22. sz. A disznyópásztor leánya czimü mese, a másik pedig a hozzá tartozó jegyzetben idézett változat Lázárnak Alxófehér vármegye magyar népe czím uionographiája 179. 1. a XXI. sz. mese. két változat közül a Hoiger-fél<> a B. Nagy :

E

Katotia Lajos tanubnángui.

I.

"21

322 ládfáját illetleg

tunk

;

is

csak bizonytalan sejtésekig jutot-

csupán kivételesen sikerült talán egy-egy válto-

zatnak

közelebbi

rokonaival

gyanítható

ethnologiai

vagy földrajzi kapcsolatára rámutatnunk. Elég csekély, de talán

mégsem egészen megvetend eredmény.

palócz meséjéhez áll közelebb. Az alsófohér-vármegyei variánsról csak Horger utalásából van tudomásom.

János

LUDAS MATYI. Halász Ignácz a Pesti Napló 1894 április 5-iki számában szóba hozta egy magyar és egy norvég népmese feltn rokonságát.* Mert hogy a Fazekas Mihály Ludas Matyijab, melyrl Halász említett tárczájában szól, népmesei eredet, ahhoz nem fér kétség. Csakis az egész világ kor- és népközi eltérj edtség mesekincsének hézagos ismerete

vezethette e részben

an-

nak idején irodalomtörténetíróinkat félre. Mentségükre különben még az sem igen szolgálhat, hogy a népmesék behatóbb vizsgálata és tágabb körben mozgó összehasonlítása csak a legutóbbi évtizedekben kezd a dilettantizmus pólyáiból kibontakozni. Mert hiszen a Ludas Matyi csínyeinek feltn párját meglelhették volna a középkori mtíirodalomban is, a hová bizonyára szintén népies talajból szivárgott át.

Halász

egybevetésének

alkalommal csak

ezt a régi

szerény

pótlékaképen

ez

mirodalmi párhuzamot

kívánom kissé részletesebben ismertetni, holott a többi népmesei változatokat e helyütt csak sebtében fogom érinteni. * V. még ö. Kardos Albert dolgozatát Egyetemes Philologiai Közlöny 1894. 444. 1. A kérdés egész irodalmának ismertetését azóta Tóth Eezsö (Régi Magyar Könyvtár 17.), rö\-id, rendkívül szabatos összefoglalását Négyesy László (Magj-ar Remekírók fi.) adta, mindketten Fazekas életrajzával kapcsolatban. Kiadó. .21*

324

A franczia akadémia csigalassúsággal elre haladó nagy irodalomtörténeti munkája, a Jlisíoire littéraire de la Francé XIX. kötetének 734. s következ lapjain meglehets terjedelmesen mondja el egy középkori verses regénynek, a Román de TrubcHnek tartalmát, a melynek egyik epizódja tökéletes mása a mi Ludas Matyink históriájának. Csak a csínytettek kiinduló pontjában van eltérés a magyar mesetárgy és legtöbb népies rokona,

meg

a

középkori

verses

feldolgozás

melynek Douin de Lavesne az ismert szerzje. Ludas Matyi és norvég, katalán, olasz, franczia népmesei párjai ugyanis bosszúállásképen dögönyö-

közt, a

ik el oly irgalmatlanul a

nak

maguk ravasz

fondorlatai-

áldozatát, holott a gazkópé Trubert elejétl végig

csupa gonosz kedvtelésbl üldözi herczegét csínyeivel.

Ezek legcsattanósabb középpontja, a mutatja

a

franczia verses

kétszeri

elbeszélésben

is

Matyi tárgyával való legfeltnbb egyezést.

elverés,

a

A

Ludas liarma-

mely a legtöbb népmesében megvan, mutat a részletekre is több eltérést nézve, Douin de Lavesne költeményébl hiányzik. Az els kett azonban szakasztott azon módon folyik le, mint a döbrögi úr elnáspángolása. Trubert is fához köti elbb a maga herczegét és így rakja meg els ízben mikor pedig a szerencsétlen az ütlegektl betegen nyöszörög ágyában, megint egészen a Ludas Matyi módjára híres orvosnak öltözködve nyer hozzá bebocsáttatást, hasonló ürügygyei távolít el tle mindenkit, mint a Fazekas kis eposzában és másodszor is kegyetlenül helybenhagyja, mihelyt magára marad Arra is ép úgy gondja van Trubertnek. mint vele. Ludas Matyiuak, hogy megkínzott áldozata mindig dik

elpáholás,

de

már ezekben

;

325 megtudja, kivel volt dolga. paraszt Qczkónak

az

Kiterjed továbbá a ravasz

elrelátása

alatt kétségbeesetten ordítozó

arra

is,

hogy a verés

herczeg segélykiáltásaira

Elre

cselédsége valahogy be ne rohanjon.

figyelmez-

hogy a beteg a csodatev gyógyír rákenegetése közben keservesen fog jajgatni, de azért csak legyenek nyugton és ne háborgassák t ugyanis

teti

a

háznépet,

Ludas Matyink

munkájában.

tudniillik gyógyító

füvek

itt

más

fordulattal

küldi

szedésére

el

él,

a háztól

a döbrögi úr cselédeit.

Ugyané

csellel távolítja el

a beteg

melll környe-

római mese hse, a mely néhány párhuzamával együtt a Ludas Matyi themájánák egy külön csoportjába tartozik. E csoport tagjai a Miss Busk által feljegyzett római változaton kívül egy pro-

zetét egy idetartozó

vencei, egy toscanai, egy lotharingiai szicziliai

mese, a melyeknek

az

a

franczia és egy

közös

és a többi

párhuzamtól elüt vonásuk, hogy a kegyetlenül

meg-

tréfáltnak szerepét egy-egy kapzsiságaért lakoló barát-

nak

juttatják.

A raszt,

római mesében a magát együgynek tettet pakitl egy kolostor kapusa és az ennek kezére

játszó gvárdián elcsalták a malaczát, elször leánynak

öltözve lopódzik be a barátok közé

s

így kerül alkalma

els elverésére. Leányruhában fórkzik ahhoz, a ki rászedte, s a kin bosszút akar állani egy katalán mese hse is, a melyben azonban barát helyett egy erdben tanyázó rablóbanda

a gvárdián

kapitánya

rom

Ízben,

csellel,

kapja az ütlegeket.

Még

pedig

itt

csakhogy harmadszor kissé másféle

mint a minvel a mi Ludas Matyink

él.

már

há-

szövésíí

Ugyan-

csak rablófnök egy másik szicziliai mesének a passzív

326

melyben négy

a

szereplje,

ellopott csirkéjéért Peppe. ki

csínytettel áll bosszút az

elbb

kis leánynak, aztán

orvosnak öltözködve, suhogtatja irgalmatlan fütykösét.

Ez egymással szorosabb rokonságban csoportjában térés

barát, a

ved

másikban rablókapitány

A

falak.

el-

Az egyikben

elkülönzött alosztályt látunk.

által

mesék

álló

inkább csak egy árnyalatszerü

két,

is

volt az egyik, a szen-

két alcsoport között mintegy kapcsoló

lánczszemnek tekinthet az a lotharingiai mese, a mely aránylag

még

legkerekdedebb

a

szerkezet valamennyi rokona szen méltó párja a

a

s

legszabatosabb

közt, s e részben egé-

mi Ludas Matyinkníik, a meljTiek kötés norvég mesével szem-

ez érdemét a kissé lazább

ben Halász

is

igen helyesen kiemelte.

Ez a franczia mese már csak azért is megérdemli, hogy legalább rövid kivonatban közöljük a tartalmát, mert a Ludas Matyi themájának a mi magyar változatunk mellett jóformán a legteljesebb kialakulása, egyúttal pedig az apróbb s mellékes vonásokban a legtöbb eltérést mutatja a mi honi variánsunktól, a melylyel különben a tárgy lényeges alkotó elemeiben megegyezik.

Egy szegény öreg asszony

fia

malaczot vásárolt

erdn

s

vezet útjában találkozik egy remetével. Ez hitelben megveszi tle a malaczot s azt mondja, két hót múlva majd megfizeti. A fiút az anyja otthon jól leszidja, hogy ily könnyelmen hitelezett, de a legény fogadkozik, hogy majd u

mint hazafelé

megkeríti

hajtja,

a pénzét, csak bízza

mikor a remetét hiába bújik,

kosárkával

találkozik

az

a

át

rá.

Két hét múlva, leányruhába

várja, a legény

karján

kimegy az erdre

újra egy remetével, de

nem

av\'al,

s ott

a ki

t

327

hogy mit keres az hogy gyógyító füveket szedehogy a leányt beteg get. Ez kapóra jön a remetének, társához vezesse, épen ahhoz, a ki a fiúnak a ma-

oly csúnyán

erdben,

válaszolja,

A

adósa.

laczért

Kérdésére,

rászedte.

azt

legény,

leány,

illetleg

a

betegtl

hogy gyógyfiivekért küldi ket, s mikor magára marad vele, addig üti a ruhája alól kirántott furkósbottal, míg a szerencsétlen lefizeti adósságának egyelre csak a felét, a másikat pedig, a mint rimánkodva ígéri, majd nyolcz nap múlva adja mindenkit

eltávolit

meg.

azzal,

Egy hét múltán

vissza

a fiú orvosnak

öltözködve tér

mindenféle ürügygyei megint

s

tud a most

el

még súlyosabb betegségben sínyld melll mindenMost már kit küldeni, s másodszor is eldöngeti. megkapta a malacz egész árát, de még ezzel sem éri be, hanem harmadszor is elj, most papnak öltözve, s

azon

czímen jut be a beteghez,

a

hogy az utolsó

kenetet akarja neki feladni. Újabb veréssel tallért,

az elbbiekkel együtt

A

csikar ki tle.

hasonló

a

már

niese záradéka,

provencei

és

az

még

ötven

összesen százötvenet

melyhez többé-kevésbbé

egyik

befejezése, csak lazán függ össze a

szicziliai

hármas

—

változat

veréssel, a

mely a Ludas Matyi themájának a reá vonatkozó magyar közmondás tanúsága szerint is a szerves

—

magja.

E mag

különben

csak a világszerte

kála-, Eulenspiegel- és Naszr-ed-din

riák

elterjedt

Ba-

hodzsa-féle histó-

körének egyik epizódja, a melybe ilyenLudas Matyink is, a keletrl nyugatra

tágabb

formán a mi s

innen

meg

nemzetközi

vissza hullámzó, idtlen

mesekincs

beilleszkedik.

egyik

idk

óta vándorló

érdekes alkatelemeképen

328

Ha már

most a mi Ludas Matyinlnú

ismeretes párhuzamaival egybevetjük,

összes, idáig

fbb vonásai

köziu

els elverés módját egészen az apróbb részletekig egyeznek találjuk a norvég és a középkori franízia változatban. A második elpáholás már e szkebb körön jóval túl is, st azt mondhatjuk, hogy csekély eltéréssel minden idetartozó mesében megvan. A harmadik már ]negint többféle elágazást mutat, de tán sehol sem oly szerves és logikus következménye az els kettnek, mint a lotharingiai mesében. a két

A

kiinduló

pontra nézve

egyfell az összes

az eltérés másfell, ezek és a

A

kegyetlen

legnagyobb az mesék,

fentérintett

bosszúállás

magyar

csakis

s

egyezés

legjellemzbb

változat között.

ebben mondható

leg-

némiképen az okául szolgáló sérelemmel arányosnak. Mert csakis Ludas Matyinak van mit visszaalább

vernie.

A

vissza

ütlegeikkel.

rászedettek csak a pénzüket követelik

Az eladott, illetleg elcsalt állat a mesében malacz vagy hízó disznó, a proven-

legtöbb

ceiban

többi

tehén,

az

egyik

szicziliai

változatban tyúk, a

magyarban tudvalevleg lúd s ettl />?
nevének népetymologiai elcsavarása

telmem azonban még bizonyítékra

rejlik.

E

sej-

Jellemz vonás a leányruhába való átöltözés, a mely a magyar változatból bizonyára csak azért hiányzik, mert itt világi ember, földesúr ellen irányul a mese éle, de szorul.

mindenütt megvan, a hol barát vagy remete szerepel csaló

és

megbüntetett gyanánt.

szerepeltet variánsokba itt

is

már nincs meg a kell

St

a rablókapitányt

átcsúszott e mozzanat, holott szatirikus sava-borsa.

329

Magyar feldolgozásunk és alighanem már ennek a is, még abban tér el leginkább több külföldi rokonától, hogy nyoma sincs benne a mesehs akár valóságos, akár csak tettetett bambaságának, míg vonás például nagyon élesen kidomborodik a római és az ezzel legközelebbrl érintkez mesékbl. Amabnépies alakja

t'

hogy csak egy példát idézzünk, a malaczát hazaminden áron el akarja hitetni a barát, hogy nem malaezot. hanem szamarat hajt, s mikor a malaczba fogadnak, hogy kinek van igaza, a portás ban,

terel paraszttal

pártjára álló gvárdián a paraszt ellen

dönti

el

a vitát.

Hasonlóképen indul a dolog a provencei és a katalán mesében is. Hogy némely idetartozó mese meglehetsen sikamlós térre téved, azt a benne adott helyzet és a szerepl személyek okozzák. Másokban, mint különösen a provenceiben és a norvégban, is

némi obscoen

fordulnak el, a melyek azonban

részletek

más rokon themák-

melynek tüzetesebb vizsgásem hálátlan dolog. Irodalomtörténeti szempontból pedig, ha mást nem,

ból kerültek a mesekörbe,

lata néplélektani tekintetben

azt a tanulságot mindenesetre levonhatjuk e futólagos

hogy szorgalmasabb utánjárás véleménynek meghozza a helyreigazítását. Már pedig alig van tudományág, a melyben az elhamarkodott tegnapi és mai vélemények nagyobb számban várnák a holnap, vagy a késbbi jöv dementijét, mint az irodalomtörténetírásban. Luda^ Matyii illetleg e csattanós czáfolat felkutatásának az érdeme Halász Ignáczé. Nekem csak a szerény kommentálás kiegészít munkája jutott az övének kis

nem

egybevetésbl egy

is,

elhamarkodott

kapcsolatában.

:

AZ AKASTYÁN-HEGYRL. Csokonai Vitéz Mihály a Dorottya Elszavában, a

ma

ponyvairodalomnak nevezett kelendségérl szól, ezeket

hol egyebek közt

a

népies

históriák

nagy

mondja

(1813. évi bécsi kiad.

szép Királyfi, 's

I.

50.

1.)

gyémánt buzgánnyal,

a'

:

a'

«Hát még tátos

a'

lóval ?

több illyen álmélkodásra méltó Jelenések szinte az

Akastyányi hegyig, melly 50 Mértföldrl, az egy ers Griffmadáron kívül, mindent magához szippant ?» Világos, tes

hogy

népmesékbl is eléggé ismereaz enyelg költ, a kinek

a

itt

wágrnes-hegyre

czéloz

valamely olyan mese

vagy

szeme eltt, mikor

sorokat

si csodadolog

a

e

nem

lebeghetett lelki

história

a

írta,

kevésbbé

si

melyben

ez az

csodás

grift'-

és

madárral kapcsolatos.

További útbaigazítást az Akastyán-hegj geográfiai

még nagyobb költnknél lelünk, a kinek erre vonatkozó adatát Tolnai Vilmos volt szíves emlékembe visszaidézni. Arany János, nem is kevésbbé nevezetes helyen, mint

hosszúsága és szélessége iránt egy másik,

a Toldi Szerelme V. éneke

Toldiért sértdve

eped

5.

szakában, így énekel a

Piroskáról

:

Ott van, ki szeresse, ott az, ki gylölje Nincs távol, akárliol, maradása tle; Mint az Akastyán hegy, grifEmadarak honja,

Sz&z mérföldnyirnl

ia

maga

felé vonja.

331

Ugyancsak Arany János költeményének e soraihoz H. köt. 540. 1.) ezzel a magyarázattal kíséri a nála már kerekszámmal száz mérföldrl vonzó Akastyán-hegyet aAkastyán-hegy. Népies geographia szerint, mely a Brunszvik istóriából szivárgott népünk közé. Mágnes hegy a tenger közepén, mely minden hajót s egyéb közeled szóló 8. sz. jegyzetében {Összes müvei,

:

magához

tárgyat

ránt.s

Ezzel a dolog

már jóformán rendben

csak egy kérdés szorul felvilágosításra

—

:

is

van.

Mikép

Még

jelent-

—

vagy az mágnest ? Erre sem valami nehéz a felelet. Csak bele kell néznünk az els teljesebb történelmi német szótárba. Legjobban teszszük, ha mindjárt a GimiM-félét veszszük el ott heti

Akastyán

az

akastyán

—

(ha

köznév)

(ha

tulajdonnév)

—

a

—

megtaláljuk az

agstein szó alatt

kez

és

fontosabb

(I.

190.

1.)

a követ-

minket különösen érdekl adato-

kat: a Agstein, m. succinum, ^Xexvpov. Der bernstein wurde im mittelalter oft mit achat, gagat und magnet vermengt und danach benannt; wie der magnet das eisen, zieht der bernstein den halm an etc.» Tehát ha az akastyán szröstül-bröstül a német agstein v. agtstein átvétele, a miben kételkednünk már az eddigiek után is alig lehet, akkor tulaj donképen a. m. borostyánk. Egy testvér e szóval nemcsak eredete, hanem átvételi alakja szerint is mert az akastyán ;

szakasztott

alakhoz

:

úgy aránylik az agstein (tájejtési akstán) mint a borostyán a bernstein mellett táj-

szólás! és régibb borsiéin,

A mágnes tató a

Grimm

jelentést

testvérek

ill.

borstán-hoz.

illetleg is teljesen

magyarázata,

középkor naiv ásványtani munkái, az

a

ú. n.

megnyugmint azt a Lapidariu-

332

sok és

más

mészetrajzi kell tehát

liasonló, mesékkel,

babonákkal

munkák számos adattal a Grimmék azon kissé

elegy

furcsa,

ter-

Nem

igazolják.

is

mert ször-

nyen anachronistikus további tudákos megjegyzését komolyan számba vennünk, a mely szerint a mai természettudomány a mágnesség és az elektromosság közt közel rokonságot ismer. Ha valóban úgy is van, mi köze ehhez az ó- és középkor természettudományának ? Nyilvánvaló ugyanis, hogy az Akastyán-hegy csudálatos tulajdonságai ebben, és nem a mai természettudományi belátásban gyökereznek. Ugyanitt keresend a borostyánknek a mágnes vasérczczel való összetévesztése is, a minek alapján az agslein

=

akastyán

mágnest,

a

és

így az

Akaslyán-

v.

Akas-

tyány-hegy a mágnes-hegyet jelentheti.

Némi magyarázatra még csak az szorul, Grimmék nem világítanak meg teljesen, csak

a

mit

futólag

érintenek, hogy

nal

egybe

miként kerül az achat a borostyánMert hogy az agsíein, agtslein, közép-

?

felnémet agestein, agetstein,

+

az agat

stein

ófn.

az

összetétele,

agisíein csakugyan

nem

lehet

kétséges.

Erre valamivel tüzetesebben megfelel Weigand szótára (1873.

évi

kiad.

L

22.

I.),

a hol ezt olvassuk e szó-

ról: «Bernstein, Magnet, agalstein, ein Stein, in

welchem

das

setzung wol aus román.

stammt.» Ez

az

agata

schwarzlicher

erste

Wort der Zusammen-

(ital.

span.) die agata Achat

és gagate, középkori franczia

jagaz pedig nem más, mint a gör.-lat. achates és Ez utóbbi néven már Plinius is említ {História naturális, 36, 34.) egy földi viaszszal ersen kevert kszénfajt, a melyet «fekete borostyánk* néven gagálen.

ép úgy összezavarnak egyfell az igazi achattal (errl

333

másfell meg a borostyánnal, mágnessel tévesztik össze. Az eddigiekbl azt hihetnk, hogy a mi akaslyc'm,

Plinius

i.

h.

37, 54.),

mint a hogy meg

ezt a

illetleg mivel azon a két helyen, a hol eddig láttuk,

nagy kezdbetvel van írva és akár talaj donnévnek is vehet, tehát Akastyán- v. Akastyány-hegynnk a németbl került vendég, minthogy az értelmét legközelebbrl a német nyelv világítja meg. A környezet azonban, a melyben találtuk, ez iránt némi kétséget támaszt s ha tovább követjük az Aranynál elég világosan, de már Csokonainál is némi nyomra vezetleg megjelölt utat, akkor kétségünket teljesen igazoltnak ;

fogjuk látni.

Mert ha igaza van Aranynak, hogy e szó a Brunszvik históriából került népünk ajkára, a mire már Csokonai is czéloz, ha nem is ily határozottan, akkor

mi nem egyenesen német, hanem valószintíleg cseh közvetít kézbl kaptuk e szót. A Brtinszvik históriája ugyanis a vele rendesen kapcsolatos Stilfridével együtt, a

mint mindjárt

több

más nyelvre

Mieltt

látni is

azonban

fogjuk, egy

átültetett

ennek

az

cseh

nagyon elterjedt, népkönyv fordí-

igazolására

térnénk,

elbb látnunk kell, csakugyan benne van-e az Akastyán-hegy a mi Brunszvik-historiánkban ? Arany János ugyan e kérdésben teljesen szavahihet tanú, de a módszer mégis azt kívánja, hogy magunk is utána járjunk a dolognak.

Századunkból

öt

prózai

és

egy

verses

kiadását

Nemz. Múzeum ponyvairodalmi gyjteményében e históriának, \\. m. két évszám nélkülit (nyomt. ebben az esztendben) a III. elegyes kötet

néztük

meg

a

:

:

334 3.

hasonló

és az V.

sz.

vábbá egy 1856.

colligatum

budai

évi

egy 1859. évi debreczeni és (nyomt. Mátyus

To-

Ebben az öt prózai, egymásmajdnem mindig az Akastyáni

Péter).

eltér kiadásban

tól alig

darabját.

2.

(Bagó Mártonnál nyomi), egy 1861. évi nagyváradit

az Akastyán-hegye, v. az Akasíyán nev hegy alakokban fordul el. Csak a debreczeni kiadás

fiegy, v.

ír

egyszer Akastyánt, egyszer Ákasiyáni, majd Ákas-

tyánit, a nagyváradi

másszor

ket,

pedig egyszer akastyáni hegye-

nev

Akaxiyán

tehát csekélyek

és

Az

hegyei.

eltérések

számbavehetök. Ellenben na-

alig

gyobb mértékben eltér már a verses feldolgozás, a mely Nagykanizsán jelent meg évszám nélkül és Városy Mihályt vallja szerzjének. Egyáltalán tudákosabb és

nem

szabadabb, de épen naiv

nem

históriának, érthetetlen

toztatja.

s

szerencsés átültetése a régi

benne a versel az eltte

aligha-

Akastyán-liegyet móí/ncs-hegyre vál-

Egészben

azonban az eredeti história

véve

adataihoz simulva így

ír

róla (24.

1.)

Közel ment a hajó a nagy mágnes-hegyhez, Melyet világosság s iszonyú szag környez. a hegy a gályát magához ragadta, S az az oda vonzás csak egy perozig

Ez

Ez milyen

tárta.

az idézet egyben mindjárt fogalmat adhat arról,

kitn

érzéke

volt

átdolgozónak a népies

az

liang és szín iránt.

Sokkal érdekesebb

ennél

értékesebb, mert jóval régibb,

mékrl

lévén

igazán tisztes

szó,

a

s

még az elbbieknél is st ponyvairodalmi ter-

mely vajmi

régiségíí az

az

liamar

i73(). évi

elkallódik,

pozsonyi

ki-

:

335 a mely ugyanabban a Spajzer-féle nyomdában,

adás.-í'

Ferencz költségeivel

(iSpajzer

1751-ben adása

a

látott napvilágot, a hol

Hármas Isioria második kiDomonkos Ferencz betivel) meg-

Haller-féle

(Spajzer

is

jelent.

i)

(Spajzer

legtöbb

késbb

kiadványát,

így

a

Hármait

Landerer czég vette át). Nos, ebben az 1730. évi kiadásban az Akastyán-hegy még jóval világosabb jelét viseli magán nemcsak a maga, Istoriái

hanem

is,

az egész história cseh

az összes

pelnek,

a

eredetének. Itt ugyanis

tulajdonnevek, melyek a történetben

még

szere-

jóval kevesebb jelét mutatják az új

meg

lenyomatok útján hamar beálló elzüllésnek habár bizony már itt sem teljesen ép valamennyi, a mibl bátran következtetem, hogy ez az 1730. évi nyomtatúj

;

vány sem az els kiadása históriánknak. Illetleg a két históriának. Mert a czím is elárulja, melyet csekély eltérésekkel a késbbi kiadások is ismételnek, hogy itt «Két Krónika » forog szóban ú. m. Az els Stilfrid Cseh Or^izági Királyról. A Másik Brunczvik Stilfrid fiáról, Csehek Királyáról. Alább majd látni fogjuk, hogy az eredetileg egy krónikának e ketté szakítása épen egyike azoknak a kétségtelen jeleknek, a melyekbl krónikánk cseh származását könny kimutatnunk. Egyelre azonban lássuk csak benne az Akastyán- hegyet, 26. 1. «Itt már a' Brunczvik Fejedelem nagy veszedelemben volt hogy nem és úgy írják felle, messze az Akstani hegyhez közelgetvén a' Gallyával :

;

hozzája, ... és

midn már

ötven mélyföldnire voltak

* Ehhez járni még egy 1750. évi soproni (Spajzer Fer.), és egy 1798. évi váczi, a jelen századból valókhoz pedig egy 18:^1. évi budai (Landerer Anna), az Akadémia könyvtárában.

ilijfí

volna közel

ket

felette

nagy ers

szele,

hegyhez, meg-üti

a'

igen nagy

annak az Akstán nóvö hegynek, ós egy szempillantásban ket magához voná» stb. 28—29, 1. Brunczvik kérdi szolgáját, Baládot «Edes kedves hiv szolgám, miképen lehetne a' meg, hogy én innend kimehetnék mert én ennek eltte azt hallottam, hogy a' ki az Akstán hegyhez jut, annak ott kell maradni, és azon a' helen világossága, és

rettenetes

h

;

;

meghalni Griflf

arra felel Balad

;

a neve

és

annak

Vagyon egy madár, kinek szokása, hogy minden

:

olly

esztendben edgyszer ide az Akstán hegyhez repülvén j, és a' mi dögöt talál mind fel fallya, 's egy szem pillantásban innend el-viszi stb.» Tehát mindig az Akstán-hegyröl van szó,* a melyet csak a história mind népszerbb lette tördelt mind jobban a magyar ember nyelvéhez, csinálván belle el

teljesen a borostyán

analógiájára

tyúny-hegyet. Fordítónk Ak-ttá7ii,

lév

tót)

v.

is,

Akasszerint

nagyon melynek cseh

ehhez

legalább

eredetijében

talált

nem

(ha ugyan 26. lapon

vagy

Akstant,

ill.

hasonló alakot

Akastyán,

minden valószinség a

voltára vall sok egyéb mellett a

Zelátor

nev

«

sziget »

«melly név-

is,

nek magyarázattya. Gyönyörséges*). Átveszik,

itt-ott

némi elcsavarással a késbbi kiadások is így az els (Nemz. Múz. III. 2.) évszám nélküli kiadás Zelátolt ír (16. 1.), a másik (Nemz. Múzeum V. 2.) /A'laót, ;

a

debreczeni

ugyanígy,

s

Zelátost

(17.

valamennyi

«

1.),

a

nagj'váradi

(20.

1.)

Gyönyörséges »-nek magya-

* Ép igy az 1750. évi soproni kiadásban is, mely szintén Spajzer Ferencz sajtójából került ki és mindenben a '20 évvel idsebb pozsonyi nyomat hü mása. De már az 18.'J1. évi budai, mely Landerer Annánál jelent meg. Ahaslyánt, Akastyánit és eg}'Bzer alighanem sajtóhibával Akasztyánt ív.

—

—

337

mint hogy

rázza e nevet, a

eredetiben

az

is

körül-

belül ez a jelentése.

A

két krónika

eredetének bizonyítására elég

cseh

magyar népkönyv tartalmának s különösen a bennük szerepl személyek és fbb tárgyak neveinek összehasonlítása. Ennek czéljára a magyar

lesz a cseh

história

és a

kezemnél lév legrégibb

kiadását, az

1730.

mint az els átültetéshez még aránylag legközelebb állót használom a cseh népkönyv tartalmát pedig annak ama régibb, kézirati szerkezete szeévi pozsonyit,

;

mondom

rint

el

röviden,

melyet

a

b

kivonatban

Feifalik ismertet a bécsi akad. értekezései egyik régibb

kötetében

{Sitzungsberühte der

1859. 83.

egyetem

1.).

E

egy

adott ki (a

kézirati

phil.-liist.

XXIX.

Cl.

szerkezet, a melyet a prágai

codexébl elbb Hanka, utóbb Érben

közelebbi

utalásokat

1.

Feifaliknál

i.

h.

XVI. századból való ugyan; azonban, mint az els rész prózára feloldott, de még mindig eléggé feltetsz, eredetileg alighanem verses alakjából következtethet, az a régibb cseh átdolgozás, melynek 84.

1.

jegyz.), a

alapján készült, legalább

A

is

a

XV.

századba tehet.

melybl a

cseh népkönyv XIV. sz. els felénél. Mindjárt itt megjegyezhetjük, hogy ez a német eredeti szerkezet elveszett, vagy legalább eddig még nem került meg. Mert a braunschweigi Keinfrit kalandjainak azon középkori német feldolgozásai közül, melyeket Goedeke tárgyalt igen alaposan (különlenyomat

német

eredeti pedig, a

került, aligha lehetett

késbbi

az Archiv.

Ver.

170

— 285.

dcs

hist.

lapjairól,

für

Hannover,

a

Niedersachsen, 1851.), egyik

1849.

sem

te-

kinthet a cseh népkönyv közvetetlen forrásának, csak e forrással közös eredet testvérszerkezetnek. Katona Lajos tanulmányai.

I.

22

338

Hogy

ismét a cseh népkönyvhöz kerüljünk vissza,

ennek régibb

kézirati

sokkal fiatalabb, 1565

szövege

valamivel rövidített

jedt,

tér nyomtatott

mellett

van

egy

nem

óta számos lenyomatban elters

egyebekben

szerkezete

is,

a

is

némileg

el-

melynek valamelyik

kiadásában kell valószínleg a mi Stilfrid és Bmnczviknnk köz vetetlen eredetijét is keresnünk. Minthogy azonban e nyomtatott cseh népkönyvek egyike sincs ezúttal a kezem ügyében, egyelre csak a Feifalik már említett kivonatára vetésnél, a mit

támaszkodhatom az alábbi egybe-

annál jogosabban tehetek, mivel

mint ép ez összehasonlításból

is

kitetszik

—

—

a

az elté-

rések a kézirati és a nyomtatott cseh szerkezetek közt

valóban

A

nem

lényegesek.

két krónikának

már

a czime

is

annyira hasonló

magyar szövegben, hogy rögtön emennek amabból való fordítását tételezteti fel. A magyar czímet már láttuk az imént, azért itt csak a csehet idézem Dve kroniky, o knizaíech eskf/ch, prvni o Bruncvikovi. Az egész eltérés Styl/i'idovi, drtthá o míg a cseh czím fejedelmeket emleabban áll, hogy csak egyszer és összefoghsrl két a mind s ezt get addig a magyarban mindenik különlalólag teszi külön cseh királynak van mondva, az utóbbinál pedig még az is hozzá van téve, liogy az elbbinek a fia. a cseli és a

:

:

Lehet, hogy a nyomtatott is

cseh szerkezetek e részben

jobban egyeznek a magyar átdolgozással.

A

krónikák

elsejének, a

rövidebbnek, a

tartalma

Slilfrid király kalandja a nápolyi király udvarában, a hol a dicsségre szomjas fejedelem, nem lévén meg

elégedve czímerpajzsának üsí-jével, vitézi cselekedeteivel

arany

mezbon

szárnyaló fekete

.s-rr^/

vív ki

maga-

:

.

339

nak

A

czímerüL

nápolyi

kinek országát az

király,

angol király pusztító hadjáratától Stilfrid megszabadította,

Brunczvik is

adni

neki akarja

megköszönve,

ezt

elkíséri

oda

gét,

nev öt,

ígéri

s

az

hazatér szép

országa felét

országába

fiához,

látván a cseh

de Stilfrid

;

feleségéhez

hová a

és

nápolyi király

királyfi daliás szépsé-

neki a saját szép lányát, ki

késbb

csak-

ugyan a Brunczvik felesége lesz. Nemcsak a fbb események, hanem a részletek is annyira egyeznek a két népkönyvben, a csehben és a magyarban, hogy erre nézve jellemz adatokul csak

ama

vitézek névsorát és jelzékeit

Stilfrid

kikkel

ide,

M. (Pozsony

Cseh kézirat 1.

iktatom

a nápolyi király udvarában megvív.

Simforian z Levstítu (Lev-

1.

SimphoriánuB

1130.). (8.

1.).

stiku). -2.

Lipolt (ausztriai herczeg).

2.

Lipoldus

(Ausztiiai

fejed.

9.1.) H.

Rudolf.

3.

4.

Typartit (görög herczeg).

4.

•">.

Tlieobaltlus (rgróf).

.5.

6.

Opocani Tristram.

(}.

7.

Pitopas z Mezihradí.

7.

Nincs megfelelje. Görögöknek Fejedelme (9. 1.). Theobaldus (10. 1.). Opotsani Tristam v. TriszTripartitus

tam

(10.

és 11.

Pétopasz

V.

1.).

Pitopász

(ti.

és 12.). 8.

Adrián

9.

Brynda (Tas rgrófja).

(afrikai fúr).

10.

Benedictns (tyrusi

1

Naderépan (egy magyar

8. 9.

fejed.).

10.

Adrianus Affricai Úr (12.). Brinda (12, 1.). Benedek Tirusnak Fejed. (13.

1

úr),

11.

(13. 12.

Éibfid

(Tenemark*

delme). *

Nem

feje-

hanem

1.).

12. Sibrid

(U. Dánia,

1.).

Nagy András Magyarok Ura Temariai

Fejed,

1.).

az Ardennek vidéke.

22*

:

340

E

szembetn. Csupán a harRudolf esett ki a magyar átdolgozásban a fordító gondatlansága miatt a sorból, a két névsor egyezése

madik helyen

említett

minek nem szándékos voltát már az magyar átdolgozás is tizenkét

azért a

meg

hogy

elárulja,

is

ellenféllel vívatja

Nevezetes a két névsorban még a 11. kinek a csehben kétségtelenül a magyar ndor-

Stilfridet.

vitéz,

ispán-h6\

lett

nevét a magyar fordító

Nagy Andrást

csavart

nem

értvén meg,

Megemlítem még,

belle.

el

hogy a magyar krónika neveiben gyakoribb a latinos -US végzet, mint a csehben, a minek aztán kiegészítéseképen a magyar vusi alakban

fordító

szólíttatja

rendesen

-c

vég

vocati-

viadalra a vitézeket. így:

fel

Ez azonban a cseh

Stilfride,

Simphoriáne

tiben

is

gyökerezhetik, minthogy a szólító eset him-

nem

szavaknál ott

Ep

így

szövegben

M.

is

-e

vég, ha

egyeznek a többi

els krónikában.

az

stb.

:

A

Astronomus,

Philosophus.

A

fbb

nápolyi az

nápolyi

erede-

tudom,

jól

személyek nevei

mind

királyé

angliaié

Cs.

:

a

is

két

Filosofus,

Cs. M. Neomenia. Egyeznek néhány kivétellel a zászlók színei is, melyek alatt Stilfrid a cseh szövegben 12, a magyarban egygyel kevesebb vitézzel viadalra kél. Nevezetesebb eltérés csak az els lobogónál van, de itt sem a színben (Cs. M. fehér), csak abban, hogy a cseh :

király

leányáé

:

szöveg szerint a lobogón

tásban pedig

szt.

szt.

Venczel, a

László képe van.

A

magyar

fordí-

csehben harma-

diknak említett vörös zászló a magyarban hiányzik, a a csehben égszín, a m.-ban világoskék, a 7. a cs.ben bíbor, a m.-ban szederjes, a 9. a cs.-ben fakó, a

6.

m.-ban égszín, a sziny»

(13.

1.),

a

10. a cs.-ben szürke,

a m.-ban «Ö8Z

mi körülbelül mindegy;

a

11.

a

341 cs.-ben

skarlát,

a

m.-ban bíbor, a

12. végül

oroszlán képével díszes, a

magyarban alighanem

értésbl ((Oroszlán szín))

(15.

amott félre-

1.).

A

második krónika valamivel hosszabb az elsnél. a magyar szövegben a 3 22., emez ugyancsak a 23 48. lapra terjed, de számba veend, hogy a négy utolsó lap jóval srbb szedés, mint a többi. De nemcsak hosszabb, hanem sokkal változatosabb és érdekesebb tartalmú is. Míg amabban alig van egyéb a végtelenül egyhangú viadaloknál, melyekbl mindig Stilfrid kerül ki gyztesen addig emez Stilfrid fiának, Brunczviknak, a ki atyja halála után ennek trónjára került, csodás kalandokban gazdag útját mondja el. Brunczvik ugyanoly okból és czéllal hagyja el ifjú nejét, Neomeniát, mint annak idején az apja. is

—

Amaz

—

:

dicsséget akar magának és országának szerezni

elbb

az atyja az üst helyett

helyébe

oroszlánt

igazán mesébe

tnen

szerez

ill

meg most

sast,

magának

mellzöm

;

mint a sas

czímerállatul.

Az

hs

fel-

kalandokat, melyekben a

passiv szerep,

;

csak ismét azt jegy-

zem meg, hogy nemcsak az események sorrendje, hanem a szereplök és az említett helyek nevei is majdnem teljesen egyeznek a cseh és a magyar eladásban. A Zelütort már láttuk az imént Magyar mint említettük, mindig Gyönyörségesnek fordítják e szép rétet vagy mezt, melyet a cseh szövegeink,

eredeti

kivonatában

Feifalik

«Freudeninsel»-nek

ér-

telmez.

Minket itt leginkább kiindulópontunk, az Akastyánhegy érdekel, melyet az 1730. évi magyar szöveg A/fsíánnak ír. A csehben ennek hóra jakátynová és hóra Akutéin felel meg. A cseh nyomtatott kiadások

34-2

nem

lévén

nem mondhatom

elttem,

meg,

nincs-e

mely a mi A/rsíánunkhoz még közelebb áll? Annyi tény, hogy ez a cseh AkMcin tökéletesen egy a német Agstcinnel, tehát egyik kétségtelen jele a cseh népkönyv, illetleg az annak alapjául szolgált régibb verses feldolgozás német eredeazokban oly

alak, a

tének.

De hogy mi nem is

a

németbl

már

vettük, az

azért

bizonyos, minthogy a két krónikának egy oly német

mely a mi népkönyvünkkel egyez-

szerkezete sincsen, a

nék

;

holott

ennek

szakítása

olvasó

is,

kél

schweigi

részre,

apa és

való

Eeinfritbl

fiú

majdnem maga

való

a

mi

több,

kalandjaira való

cseh

átvétel

és

a cseh

alkalmazás

müve.

A

braun-

látszik, a

úgy

ízléséhez

szöveggel

szembetn. St

szószerinti egyezése

a történetnek

cseh

a

(Stilfrid)

ugyanis

maga

megifjult

Stillfrid

lett

csak a cseh feldolgozásban lesz a saját

másodlatának, egy Brunczviknak, az atyjává; holott a

német szerkezetek csak egy Brwiczwigket ismernek, a ki persze ról viseli

már

maga

Reinfried vagy Reinfrit

aBrünczwigk

a Reinfrit-Stilfrid

nevet. fia

s

csak az országá-

Ebbl azonban

lett,

a csehben

a ki különben nagyjá-

ban ugyanolyan, vagy nagyon hasonló kalandok hse, mint a német szerkezetek braunschweigi Eeinfritje. Igen érdekes és tanulságos lenne még a StilfiKí-

Bmnczvik krónikák cseh-morva-tót nagy

elterjedését és

vetni. ^^

kiváló

nyelvterületen való

népszerségét tovább kö-

Ez azonban sokkal távolabb

esik

ezúttal ki-

* Ebben FeifalUc idézett értekozéséu kívül igou jó kalaazuuk lehetne újabban Polívka e^y tantilmánya, melyríil 1. az Archív f. $lav. Philol. XIII. 300. 1. olvasható ismertetést.

:

343

jelölt tárgyunktól, a

tulaj donképen csak az A.kas-

mely

tyán-hegy nevének magyarázata volt eredetileg és csupán az ehhez fzd, nem épen érdektelen és kivá-

érdek népkönyv

lóan folklorisztikus

bennünket a nálunk

história e futólagos ismertetésére.

alább utat és

fbb is,

vonalaiban

miatt vezetett át

nagyon népszer Bninczvik-

is

Ebben

egyúttal, leg-

igyekeztünk kijelölni azt az

a melyen ez összehasonlító

mesevizsgálati szempontból

is

irodalomtörténeti

figyelemreméltó tárgy

tovább követhet. Nyomozásunk eredményeképen pedig

egyelre

beérhetjük

hogy az Akastyánnak,

azzal,

e

Csokonai és Arany János révén már szinte appellati-

vummá

lett

vendégszavunknak, családfáját kimutattuk.

Eddig egyetlen szótárunk sem vette fel valószinleg azért, mert tulajdonnévnek tekintették, ha ugyan ;

észrevették

azonban

szótárírók

a

és

már nem szabad

más czímen nem nek alapján számítjuk,

a

jóval

tengert

világosabb

vagy népkönyvi szavunkat Záradékul

Ezentúl

mellzniök

s

ha

de legalább ugyanazon, a mely-

Óperencziás

az ezt

is,

anyaggytíjtik. teljesen

is

szókincsünkhöz

eredet népmesei

leltároznunk

még megemlítem, hogy

a

kell.

Nyelvr meséi

is van egy Brunsvikvól szóló (VI. köt. 421. 1.), mely kétségtelenül a népkönyvön alapul, de annak csak elég ügyetlen és hézagos, st meglehetsen száraz kivonata. Jóformán az egész históriának csak a dereka van meg benne Brunszviknak a hozzá hálából hségesen ragaszkodó oroszlánnal való kalandja. A mágnes-hegy is elkerül mesénkben, de nincs neve csak annyit tud róla a veszprémmegyei mesemondó, hogy «Az a hegy uján vót, hogy odaszíta a zembert». A mágnes-hegyre azonban itt csak utóbb, már a hséges

közt a

:

;

344 oroszlánnal együtt jut

Bnmszvik

;

liolott

a krónikában

mindjárt annak az elején jut a csodás hegyhez, jóval

h

késbb

kerül

össze

az

szolgája, Bálád, tanácsát

magát a mágnes-hegyrl

s

oroszlánnal, mikor

csak

már

követve, a grififmadárral

elvitette.

A KEDD ASSZONYA. Magyar mylhologiája

Ipolyi

nevérl

napjainak

s

kedésekrl szólván, a kedd-völ

még

állna

a kcihl, miután

elavult szóra, vagy névre

figyelmeztet

fel

ezt írja

:

6

hét

a

babonás

véle-

nevezetesen

nem ismerhet értelm,

mutat

engem Karcsay

lapján

539.

fzd

a hozzájuk

utóbbira

;

különösen

közlése (gy. 320),

hogy

sok helyt kedden a mosás veszélyesnek tartatik, mert ú.

m.

a ki mos, megbünteti a kedd asizonya

azt,

;

a

kedd asszonya ? a felelet, hogy talán a B. Szz, mert ünnepei keddre esnek (?)», Az utóbbi magyarázat mellé tett kérdjel helyett Ipolyi, katholikus pap létére, bátran oda tehette volna mindjárt azt, hogy e magyarázat meg nem állhat, s így a rá épített feltevés is elesik mert a Boldogságos Szz ünnepei, Mária nevenapja és a Eózsafüzér ünnepe kivételével, a melyek az év egy-egy vasárnapjára, kérdésre

ki

:

ezen

;

t.

i.

a szeptember 8-ika utánira, illetleg október

vasárnapjára esnek,

els

nincsenek a hét valamely napjá-

hanem a vasárnapi bettl függleg mozognak a hét napjain végig, mint akár a karácsony, vagy az újév, vagy bármely szentnek a napja, az egy hoz kötve,

Mátyásé

kivételével,

innen a

«

Mátyás

mely szökévben egy napot

ugrása*

dáriumban. Hogy csak a

elnevezés

a népies

fbb Mária-ünnepeket

ugrik,

kalenemb't-

34(i

sem, melyeket a mi

ünnepel

Mária

:

szeptember

népünk

katliolikus

Szepltelen

8-ikára, a

ismer

is

ós

Kisasszony-napja

vagyis

születése,

fogantatás

ünnepe

deczember 8-ikára, Gyertyaszentel (Purificatio) február 2-ikára, Gyümölcsoltó (Annuntiatio) márczius 25-ikére, Boldogasszony

Sarlós

(Visitatio) július 2-ikára,

Havi

Boldogasszony augusztus 5-ikére, Mária menyberaenetele, vagyis Nagyboldogasszony napja augusztus 1 5-ikére tehát a naptár

esik,

mozdulatlan,

dátumait

havi

ellenben a hét napjain

illetleg

eo

ipso

csupa

mozgó

Ugyanígy a kevésbbé ismeretes Praesentatio ünnepe (november 21) is. Azt tehát Ipolyi nagyon jól tudhatta, hogy Karcsay vélekedésének semmi alapja sincsen. A Boldogságos Szznek egyik ünnepe sincsen a keddi naphoz kötve, de a vasárnapra es kettn ünnep.

kívül

bármelyike

épenséggel

eshetik

más

keddre

is,

ép

Ezen az alapon tehát a kedd mszonyál a Boldogságos Szzzel úgy, mint a hét bármely

napjára.

nem

azonosíthatjuk. De így is figyelemre méltó Karbabona, a mocsay adatában a keddi naphoz

fzd

sási

tilalom,

és

annak a kedd asszonyától várható

büntetéssel sanctionálása.

Még

mindjárt

meg,

csak azt jegyzem

itt

közbe-

mikor a kedd elnevezésben «fel nem ismerhet értelm, elavulto szót sejtett. Világossá teszik e szó értelmét annak nyelvjárási kedded (Göcsej, régi Tájszótár), keddöd vetleg,

hogy akkor

(Göcsej, Páka, Nyelcör

györgyvölgye,

A magyar I.

nyelv

ugyanis

I.

kiad.

alakjaL

III. I.

Ipolyi,

keded (Zala-m. Szent-

133),

II.

Nyelvr

423, n. 372)

Ezekbl

tévedt

is

46(5),

66

;

(L.

nyilvánvaló,

keld (Simonyi Zs. Nyelvr

Zala-m. Hetós, új

Tájszótár

hogy az

l.

1081.)

Ipolyitól

is

347 fölismert

szláv kölcsönvételekül

péntek

hozzátehetjük

(s

szerda,

csülöríök és

szombat) mellett a kedd

:

is

mennyiben nem más, mint az illet nap szláv nevének, a mely « második »-at jelent, egyszer fordítása. (L. errl Melich János-nak az Akadémiában felolvasott dolgozatát a Nyelvtud. szláv hatásra vall,

Közlem.

XXXIV.

a

259.

s.

k.

Ik.)

van intézve Ipolyinak i. h. 540. 1. koczkáztatott azon feltevése is, a mely szerint a kedd szónak valami köze lenne a kedves szóhoz s így a Ezzel

el

tündérféle kedves

Délibábos

asszonyokhoz.

nyelvész-

annyiban mégis csak van valami köze a mi feladatunkhoz, hogy a kedd asszonya kedés ez a legjavából,

de

elnevezés feszegetése során

olyan

körbe

vezet, a hol

nyomozás ennek a néphitbeli alaknak több, még mindig él emlékét kerítette felszínre. Ennek a kutatásnak az eredményei Kálmány Lajos

a további

buzgalmát

dicsérik,

istenasszonya

ez.

ki

Boldogasszony,

a nyelv- és széptud. körébl, XII. 9.

asszonyávB,

vonatkozó

gyjtötte.->'

A

kritikátlan

nélkül,

hogy

csak

a

sz.

e

szorgalmas

is

azt mégis hálával kell elismernünk,

is

egybe-

gyjtnk

és összehasonlító

legkevésbbé

Ertek,

1885) a kedd

hiedelmeket

alföldi

következtetéseivel

gatódzásaival

ösvallásunk

értekezésében (M. T. Akad.

tapo-

egyetértenénk,

hogy az

fárad-

hatatlan utánjárása nélkül ennek a néphitbeli alaknak s

a

hozzája

fzd

érdekes

babonáknak alighanem

* Kálmány közleményei alapján Kandba Kabos is szól a kedd asszónyáiól Magyar mythülogiá\& 92. s. k. lapján. Ugyancsak Kálmány közlésein alapulnak, de néhány hasznavehet további egybevetést is tartalmaznak Wlislocki Henkik idevonatkozó kivonatai, Axis dem Vólksleben der Magyarén (München, 1893) ez. köny\'e 153.

s

k. lapjain.

!

348 teljesen

elkallódott

minden

volna

nyoma azon

az

Karcsaynak vajmi gyér szavú feljegyzése alapján számunkra megmentett. Jelen vizsgálódásunk czéljaira nem mellzhetem, hogy Kálmáuynak idézett értekezésébl a kedd aszszonyáxdi vonatkozó fbb adatokat rendre föl ne soroljam. Elre kell azonban bocsátanom, hogy Kálmány szerintem túlságosan nagy súlyt vet egy körülményre, gyjtése szkebb köréa mely pedig talán csak az arra t. i., hogy a Szeged- vidéki nép a ben jellemz Nagyboldogasszonyon, ellentétben a Kisasszonynyal, következetesen (?) Szent Annái érti, míg a Kisasszony Szent Annának nemcsak örökké szz, de egyúttal gyermektelen (?) leánya. E felfogás nagyon elszigetelt s az egyház tanításában teljesen járatlan elemek sajátja lehet, mert ezen az alapon a Boldogságos Szz egyen

melyet

kívül,

Ipolyi

;

az istenszül Mária, a Jézus Krisztus

nem

is

maradna hely

anyja

számára

a Nagyholdogasszony és a Kis-

asszony között

Bármint legyen is azonban e részt a dolog, minthogy Kálmány adatait ellenrizni nincs módomban,

gyjtnek

kutatónak pedig, jóhiszemségét kétségbe vonni nincs okunk, egyelre megnyugodhatunk abban, hogy a nép egy része, kivált az egyház tanításában oly óvatos a

milyennek

t

és lelkiismeretes

ismerjük,

járatlanabb, de azért

nem

kevésbbé

áhítatos asszony-

nép Szeged vidékén élesen megkülönbözteti egymástól a Kisasszonyt. Itt már a Nagyboldogasszonyt és (iSzöregen. OSzt-Ivánon, szószerint idézem Kálmányt Klárafalván, Oroszlámoson és a többi Szeged népébl keletkezett községben a Nagyholdogasszony senki más, mint Szenl Anna csak a keresztyénséget kiválóan :

;

349

ismer hívek

Kérdezze bárki

szerint Mária.

ben járatlan, tanulatlan népet,

srn

kat, kik

is

a hit-

az asszonyo-

folyamodni

hozzá

szoktak

fképen

:

ki

az

a

Annát kapja«. « Hagyományaink szerint (I. h. 8. 1.) Alább pedig u. o, a Nagyholdogasszony az áldott állapotban levknek a pártfogójuk, hozzá folyamodnak a magtalanok is, kilencz keddet böjtölkik, hogy czéljokat elérjék, nek a tiszteletére pünkösd után. (Szreg.)» Itt aztán Kálmány, a kath. pap, csodálkozik azon, hogy miért választja ki a nép a Nagyboldogasszony

Nagy boldogasszony

Szent

feleletül

?

:

.

.

.

=

Szent

Anna napjául

keddei,

De

a hét napjai közül éppen a «noha ilyenrl a keresztyénség mit sem tud».

itt

már mi

rajtunk a csodálkozás sora, a kik

nehezen értjük, miként kerülhette

el

Kálmány

figyel-

hogy ugyan nem már az eleje óta, az egész katholikus világban a kedd a Szent Anna napja a hét napjai között. Lehet, hogy a hivatalos keresztény hittanítás e jámbor hiedelemmel nem sokat tördik de kezdet óta máig nem volt ellene tiltó szava, s e nap tisztelete már elég régóta, majdnem olyan általánosan bevett jámbor szokás, mint a hogyan a Mária tiszteletének van különösen szentelve a szombat, a Krisztus mét, katholikus legalábbvis a

pap

létére,

XV. század

az

vége,

a

körülmény,

ha

;

Szz

kínszenvedésének

emlékét újítja

fel

a péntek,

oltáriszentség napjául általán ismert és nepelt a csütörtök, Szent József tiszteletének

az

szánva a hétf.

a

szerda és az

angyalok

cultusának szól

Mivel a vasárnap tudvalevleg a

háromság

hetenkint

formán a hét egy

Szent-

meg-megújuló ünnepe,

napja

sem

marad

ün-

van

árván.

ilyen-

A mi

350

pedig a

napot

l;c(hii

mely bennünket

illeti,

rólag érdekel, annak

Anna

Szent

függ jelentségét Kálmány künkben

megtalcáJhatta

is

kizá-

itt

tiszteletével össze-

magyar nyelvemlé-

két

S

volna.

erre

a

fontos

adatra rámutatni volt e kis értekezésem fczélja, mert

ebbl

megvilágosodik

egyúttal

kérdés- csomó

bonyolódott

egész

az

a melyet az Ipolyi

is,

köré halmozott újabb feljegyzések

fentidézett adata

mind

csak

jo])ban

összebogoztak, a helyett, hogy feloldották volna.

Míg ugyanis

l.('il
Kálmány feljegyzéseibl hanem a Boldogságos Szz

ez,

Anna. De hogy miért napja a

nem

azonban

tud

kérdésre ott van a

dájában,

melyrl 1904-ben

a nyelv-

Értek,

Ott csak egy 77a

hogy

eg,

kit

és

hív

vizsgálódásaim

és

szent

adni.

Pedig a világos

r, „!,,,'

TdcI.-i

tudja,

Anna-legen-

értekeztem. (L. M. T. Akad.

körébl XVIII.

széptud.

E

hogy SzenI

anyja,

kérdezni

rövidke jegyzetben (14.

íí.ss;o»?/ának.

vett

Szz

csak

is

rá

felelet e

világos,

hogy miért az

ez és

Kálmány

azt

J.-fdil,

választ

hald

közlésébl

Boldogságos

a

(isszmiiid

addig

lenne,

nem

Karcsay

Jpolyinnk

adata szerint a

a

hívja

niiérl

eredményérl

10. sz.)

említhettem

magyar nép a

tovább

azóta

téren

1.)

folytatott

számolok be ez

alka-

lommal.

A zett

Teleki coilex említett Anna- legendája, mint idé-

értekezésem függelékében szószerint közölt eredeti-

jével igazoltam, egy a latin

compilatio

XV. század vége felé készült Ugyané latin eredetinek

fordítása.

kissé szabadabb átdolgozása ((xh-x egy részletében

alakban.

A

két szöveg

is,

maradt fönn a Kazinczij-

de

itt

egymáshoz

hoz való viszonyát illetleg

itt

már csak töredékes <

csak

>

Im./ds eredetij okid.

frtekezésemre

::

351

kedd asszonyát Ezek a következk.

utalok. Ezúttal a legendának csupán a

érdekl

részeire szorítkozom.

A latin legenda I. fejezetében, a használtam snyomtatvány (Hain 1112) 4 b. lapján (id. kiadásomban a 32. 1.) ezt olvassuk Szent Anna születésérl dTandem divina

praefatae verita-

benignitate visionis

actum ducere volente, non longa post tempóra deo supplex Emerentia gravida facta peperit filiam primogenitam in (crtia feria hebdomadae, quam appellavit Annám nomine. » Alább az V. fejezetben (id.

tem

in

snyomt. 8

b.

1.,

saját kiad. 40.

fecundata

est,

et

post

quadam

tcrtia

regálém filiain

vége

illám

k.

s.

1.)

novem mensium septiman®

feria

plantulam,

curricula

salubriter

Dávid

veri

Anna

«...

:

.

.

.

peperit

ante

sa?cula

praevisam Mariam.)) Ismét tovább a VII. fejezet

felé (id.

snyomt.

11 b,

kiad. 46.

saj.

1.),

a hol

van szó: ^corpus suum egressa est anima sanctissima septimo Kalendas Augusti, terlia quidem feria hebdomadae.)) Tehát e legenda szerint Szent Anna keddi napon született, keddi napon szüle Szz Máriát és keddi napon költözött el az élk sorá-

Szent

ból.

Anna

Ennek

így szól

invocata

:

haláláról

összefoglalásaképen az idézett fejezet vége

ePropterea novit

licet

succurrere

colentes exaudire, lertiis

moratio studiosius

quidem

tertia

est

feria

ubique et

tamen

feriií^

Christicolis

nata,

et

omni tempore

dignatur

terlia

clementer se

ipsius

comme-

observanda. feria

virginis"

Fit dei

matris divinitus praedestinata puerpera, ac tertia feria

ab ergastulo corporis liberata. »

-í^

* Az idézett helyek fordítása a Nyelveính'fitár Xll. 280): «onnekutanna efólvl meg mondót latasnac bizonsagat

:

:

Teleki -code.vhen (10. 1., az isteni kegehuesseg ukaraau betellesitteni

;

::

.;rr2

De még

sem éri be legendánk, hanem hogy vésdjék a jámbor hívk leikébe Szent Annának különösen a Icerldi napon kiváló áhítattal lerovandó tisztelete, annak malasztos voltát is ezzel

annál mélyebben

tanulságos példával világítja meg. kozló ifjúról

említend

Dorlandit^íéle

származású fiatal

legenda

ki a

szól,

ennyiben

s

elveszti,

X. fejezet egy

szövegében

té-

az alább

pl.

iiiaqiiarorxz('tqi

érdekelhet bennünket. Ez a

is

ember részben a

mindenét

A

némely,

könnyelmsége

saját

ér

de utóbb egymást

folytán

csapások

is

járulnak ahhoz, hogy második Jóbként sirassa egykori jómódját, meljmek

cserben hagyják t,

elbúcsúztával

mint amaz elképét is elhagyták, legjobb barátai. Szégyenében és nyomorúságában földönfutóvá lesz s nem tudván lelkének hová lenni. Jézushoz folyamodik, majd azt kérdi az Üdvözíttl, hogy melyik szentnek közbenjárását

kérje.

Erre

nem hossu vdónec

megjelenik

eltte

Szent

vtanna istenneo alázatos leana e scent emerencia ázzon teróbe esec os zvle az 6 ols6 leanat heddón mellet neueze annanac* Alább a 35. 1. (Nyelvemlékt. XII. 289. 1.) »a hetnec neminemv keddyn zvle édességbe zvlo az igaz dauidnac kyrali plantayat ez vilagnac eltte valaztot Icant* (itt fordítónk az eredetit ugyancsak félre érti, mikor az ante saecula :

:

:

:

:

:

:

filiam praevisam-ot így magyarítja:

az 57.

(Nyelvemlékt. XII. 297

1.

1.)

) :

«az edos ziz mariat.f Tovább «az scentsegós lelke az :

6 testébl kimene kvs ázzon hanac eltte heted uapal bizonaba a hetnec ked napyan.» Végül az 58—59. 1. {Nyelvemlékt. XII. «annakokaert ioUehet mendenvt es menden idbe 297. 1.) lüuattatnan tuggon segedseg lenni es meltoltassec az tet tiztelket kegesn meg halgatni demaga ked napokon a koreztyenóktvl az emlékezeti nagob zorgalmassagal meg tartandó mert Bizonaba keddón zvletec ez világra keddón a ziznek intennec annanac isteni zerzesbl valaztatec zvl annyaua es keddón zabadula meg a testnec tmlcebl.» A Kazinczy-codexm'k az els idézettel páriiuzamos helye (a többi e codexböl hiányzik) a 44. lapon (Nyelvemlékt. VI. 197. 1.) így hangzik: «Nem sok id el muluan ez bodogh emerencia az zenth stoUanostnl terben essek es id rea teluen zillo eg kednap els zillttet :

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

kyt annanac neueztete.i

:

:

:

353

Jakab

(A

apostol.

vagy a nagyobb, azt a mert a benne feljegyzett

kisehh-e,

legeada iiem mondja meg,*

hagyomány fia is,

Tle jon

mind

szerint

meg

a

azt a tanácsot kapja,

Szent

a két

Zebedaeusé

Anna

Jakab,

Szent

is,

Alphaeus

az

Anna

unokája.)

hogy minden kedden mondhárom Miatyánkot és

tiszteletére

három Üdvzlégyet, s égessen a szentnek képe eltt Majd meglátja, hogy meg fogja öt segíteni. Az ifjúnak arra a kérdésére, hogy miért kell ezt épen

gyertyát.

krddi napon tennie, így válaszol az apostol: nQuia U'iiia feria Anna beatissima nata est, ieríia feria virginis Mariae Christi matris puerpera effecta est, et

mortua.

terlia feria íq terris

»

(Id.

ó'snyomt. 16

a, saj.

Az ifjúnak azon további kérdésére pedig, hogy honnan tudja mindezt az apostol, ez a felelet

kiad. 55.

1.)

«Et ego eius

filiae

mea

natus sum, et avia

mina, veluti Jesu Chri&ti domini

est et do-

et dei nostri.

»->'*

—

Ennek a krd napra vonatkozó hagyománynak a mely a XV. század vége, vagy a következnek eleje óta hazánkban is ismertnek mondható a Telrki-codex vallomása

szerint

—

ennél a legendánál régibb nyo-

mát egyelre nem tudjuk Szent

Anna

A legendának apokryph adatai

megjelölni.

életére vonatkozó

többi

* E legenda Dorlaruhíii-iéle' eladásában az illet apostol a nagyobbik Jakab volt, a Maria Salouie és Zebedaeus fia. (L. Acta SS. BoU. Jiil. VI. 262. 5.) Pedig inkább a kisebbiket várhatnók,

mert a Protevangeliiuii Jacobit, az Anna-legendák legrégibb forrását, a kisebbik Jakabnak tulajdonítja a minden alap nélküli liagyomány. ** Teleki-code.t 91. 1. (NyelvemUlt. XII. 308. 1.) és Kazinczycodex 52. 1. {Nyelvemlékt. VL 201. 1.) Az utóbbi helyen azzal megtoldva, hogy Szent Anna nemcsak szíiletett. szült és meghalt keddi napon, hanem kedón fogantatek is anianak mehehen,\

mirl

az eredeti és az ezt hívebben

Érdekes példája ez Katona Luju»

is

a

követ

Teleki-codex

nem

tud.

legendák továbbfejldésének.

ittnulinánuni.

I.

23

;;

354

azonbaa jóval régibbek. így az a része, a mely szerint Szent Anna nemcsak a Boldogságos Szznek, hanem vele együtt három Máriának az anyja volt hogy Joachim halála után még kétszer lépett házasságra, ;

elbb

majd egy Salome vagy Salomas hogy a három Mária testvérisége alapján nevezik az evangéliumok az Úr testvéreinek a Kleofással,

nev

férjjel

;

kisebbik Jakabot, az Igaz Józsefet, Simont és Júdást

hogy ugyancsak Szent Anna unokái a harmadik Mária a nagyobbik Jakab és János apostol is mindezt

fiai,

már

:

a XIII. század utolsó

évtizedeibl való J.vgenda

aurea 131. fejezete is tanítja, st már ugyanabba az emlékeztet versbe is foglalja, a mely a mi legendánk

els

fejezetének

a

végén

olvasható.

is

Legrégibb, de

hagyományon alapul pedig a legeneleje, mely nagyjában a Protfvanf/t'liuni Ev. Pscudo-Mallluici és a De NfitiviUdr

szintén apokryph

dának az Jacobi, az

czím könyvek

Mui-ioe

A}>ocriipliti,

kiad.

2.

1.,

Tischkndorf,

(1.

51. és

ben elmondottak visszhangja, sal

Esmerin

I.

fképen pedig

fejezet

az

életének

gésbe juttató

Evangelia fejezetei-

némely újabb betoldás-

I.,

és

az

ettl

végén lév V. és VIII.

napra vonatkozó, nagyon Ennek a keddi napot

Anna

els

továbbá

nev nvérének

beiktatása az

1.)

Anna szüleinek Stollanus Anna egy Ismeria vagy

bvítve. Ilyen a Szent

és Etnerenlin neve,

113.

is

hagyománynak

fejezetnek a

l.ctidi

hangsúlyozott adata.

kiemel

és Szent

mozzanataival

összefüg-

annyira

legfontosabb

származóknak

nemzedék rendbe

aligha lesz egyéb alapja,

mint az, hogy a mikor a kedd már elég széles körben volt Szent Anna különösebb tiszteletére lefoglalva, akkor ennek valami okát próbálták adni. Ilyenül

355

semmi

sem

elfogadhatóbbnak

kínálkozott

annál

a

napnak ismételten kiváló szerepet juttat a szentnek életében. De miért épen ennek és nem más napnak? Azért, mert épen czl és nem mást kellett megmagyarázni. Ép így azt is kérdhetné valaki, hogy miért kellett Eómát Roiuulufinak és Remusnd.]í alapítania? A felelet az, hogy épen azért, mert Romd alapításáról és nevének az magyarázatnál,

a

mely

e

okáról kell naiv kérdésre naiv választ adnia az illet

mondának.

Más kérdés az, hogy miért választották mégis épea a heddi napot az Anna-cultus számára akkor, a

midn

a

késbb

koholt ok

még semmikép sem

tett befolyással e választásra.

szerintem

Anna góbb

az,

valószín magyarázat században, mikor Szent

hogy a XV. nyugaton mind általánosabb

és buz-

tisztelete a

lesz,* a hét többi

tossági vonatkozások

voltak

foglalva.

napjai a fönt

is,

legjobban

illett

említett áhíta-

számára már jóformán mind

Lehetett

némi

hogy a kedd egyházi

annak tc'iiifi,

lehe-

A

le

része e választásban latin

neve, a Feria

a Metlt> rí ia-cnlinshoz,

a

mely-

* Keleten a szent tisztelete sokkal régibb. A róla szóló apois nagyobb volt kezdet óta a hitelük a keleti egyházban, míg a nyugati szentatyák és késbbi egyházi írók is (amazok közül pl. Szt. Jeromos, Szt. Ágoston, az utóbbiak sorában Alouin, Fulbert, Petrus Damiani, Szt. Bernát) nagyon tartózkodók, st határozottan elítél nézetek ez iratokkal szemben. I. Incze ^s Gelasius pápa teljesen elvetette ket. Konstantinápolyban már I. Justinianus (5:27—565) építtetett Szent Anna tiszteletére templomot. Eómában cultusának els világosabb nyoma az a kép, melyet III. Leo pápa {795— HÍ6) az ad praesepetemplomban elhelyeztetett. Ereklyéi a keresztes háborúk korában kezdenek nyugatra vándorolni. Tiszteletének egyik korai góczpontja Dél-Fraucziaország Apt városa egy késbbi az olasz Perugia, majd utóbb Németországban Köln s általában a Eajnavidék.

kryph iratoknak

nev

;

23*

356

rl

itt

még

danom. Lássuk

A

szót

a

alakjához

és többes

nom.-ához

gyanánt,

ersít maga

ság e használatot

és

névmások névmás egyes

birtokos

mutató

nélkül

kivétel

járul,

A

értelemmel.

szócskát.

Egy

a rendszámnevekre

vegyesen

élt

ideig,

egymás

úgy

látszik,

míg

mellett,

suffixum

középkori latinkiterjesztette

is

helyébe pracfixuuimá

a suffixum

magát.

szót

inctLeriiá

az ipxc

s

mon-

közbevetleg

tudvalevleg a klasszikus

szócska

csak a személyes

latinságban

s

kell

mindenekeltt

enklitikus

-ittet

legtöbb

egy-két

a kétféle

mrt

a

tette

is

használat

utóbb, kivált a pon-

gyolább latinságban, a prasfixumos használat vergdött

Az átmeneti alakok alighanem

túlsúlyra.

már

az ókori latinságban

alapján fejldtek,

bismet ipsis

(Cic.)

mink stb.

de mcriiel

:

az ilyenféle,

elforduló

is

szócsoportok

ipfto

(Cic), no-

í]zekben a hasonlókban, vala-

mint a szintén már ókori v//sf
hovátartozósága iránt sok által

is

megingott

zavarba jött az idegen

A

nyelvérzék.

behatá-

niemet

ipso és

nobismet ipsis vagy más hasonló összetételek, a

*-ii>emel

ipso és ^nobismet ipsis hangsúlyozás folytán, tipso és nobis metipsis stb. ejtésnek

nak

bl

helyet.

önálló

medesimo

A meí-nek szó

is

ipHmus-szsil

fejldik

prov. iiicdcsme

;

;

A

írásnak ad-

való

összetételé-

román nyelvekben

a r,

fr.

mc-

í/t

meg

iiiesme,

ma

:

ol.

inruH'

;

most miír //"/, st met középkori használata utóbb, mint már mondtuk, a rendszámokra, de egyes fnevekre is kiterjed, sp.

mismo

pl.

inrl

;

port.

'-'il'

nicsuio.

iirr<.j>,rinili<

-met,

ill.

inr)il/-<.

(1

,.

1

)nC:i

I

iL^r,

í,7.

357 Lat.

nied. et inf.

nézve pedig

361, 373 és 409.

Ducange

s k.

többire SjJr.^ 11.

Körting, Lat.-roman. Wörterb.

1.

Met-tertius,

sz.)

a Sachsenspiegelhöl

h.

A

met-septimus

gyakoriak a középkori latinságban.

is) .stb. i.

387.

Formenlehre der Lat,

Paderborn, 1891, 4433. (egybeírva

IV.

1845.

Paris.

Neue,

:

felhozott

példáit

számos mással lehetne szaporítani, a minek azonban nem itt a helye. Elég ennyi is annak igazolására, hogy helytelen az a vélemény, melylyel közkézen

munkákban,

ismeretterjeszt

forgó

pl.

a Brockhaus-

Conv.-Lexikon legújabb kiadásában és a Wetzer-

féle

Welte-féle

MetteHia

Kirchenlexikon-'bsin

vagy

(így)

is

Metterzia

mi már

legalább

Az

az írást illetleg helyesebb volna) olasz szó.

tudtommal nem ismerik, elfordul, akkor mint középkori szótárak

hogy

találkozunk,

(a

olasz

ha olasz íróknál

s

latin

szó

fordul

csak el.

Nézzük már most, hogy ezzel

összefügg

hagiographiai és

e szó

ikonographiai

értelme.

Mettertia

minden egyéb vonatkozás nélkül egyelre csak egy

nnem

míívészetben elször zolása,

is

Jézussal

Szent Jánossal,

mink

Cardellino

a

a.

m.

képz-

a szent családnak olyan ábrá-

melynek a Boldogságos

mellette a kis

M. del

Késbb

személy harmadmagával.

a

és pl.

Szz

Eaffael

(Firenze,

a

középs

alakja,

gyermek Ker. Madonnái közül a

szintén

Uffizi),

az

úgynevezett

Louwe), a M. della Sedia (Firenze, Pitti), valamint a mi Esterházy-Madonnánk a Szépmvészeti Múzeumh&n, hogy csak a legismertebbeket említsük. Majd a szent családnak olyan képeire is alkalmazzák a Mettertia nevet, a melyekben Belle Jardiniére

a

középs alak az

(Paris,

isteni kisded,

s

mellette jobbról és

358

Szz

Szz

a Bold.

balról

és Szent

Szent

és

Anna

foglalnak

József,

helyet,

vagy a Bold,

noha

az ilye-

nekre inkább a MelteHius elnevezés illenék a középs alakra való tekintettel.

De úgy

ersöd

Madonna-tisztelet és

volta a

már megszokott

maradásában.

—

látszik, a

mindinkább

középs alak kisded

elnevezést támogatták fönnIsmét egészen helyén való a Melter-

alak nyelvtanilag

lia

Szent

középpontja

a

is

a hol a

ott,

Anna

hármas csoport

mellékalakjai

és

Joachim

meg Mária vagy a mi sokkal gyakoribb, a hol Szent Anna mellett a kisded Mária és a szintén kisded Jézus jelennek meg a képen. És ez a legutóbbi MH;

/erí?V/-ábrázolás az, a

Ennek a

a gyakorisága

mely bennünket ezúttal érdekel. abban az arányban n, a mint

Mária-tisztelettel az Anna-cultus

fokozódó

is

mind

szélesebb körre kezd kiterjedni.

Nyugaton

e szentnek nyilvános

egyházi tisztelete

hivatalos elismerésben és jóváhagyásban csak 1378-tóI

kezdve részesül, a mikor VI. Orbán pápa az angolok-

Csak körülbelül száz esztendvel (1471—84). utóbb A szentnek július 26-iki ünnepét pedig csak XIII. Gergely ersíti meg 1584 május elsején. De természetes, hogy maga az ünnep jóval régibb, a mint azt

nak

azt megengedi.

teszi e cultust általánossá IV. Sixtus

már

az

elz

évszázadokból való e napi prédikácziók

nagy száma, többi közt a mi Pelliártunknál is három szent beszéd (De snnctis p. aestiv. XXXVI XXXVIIL),

—

valamint a XV. tanúsítják.

a

A

századból

ered

helyi

Officiiimók

legélénkebb volt mindenesetre e cultus

XV. század második felében, s föllendülése nyugaton elbb tartott bázeli zsinatnak 143!) szep-

a kevéssel

tember l7-ikén,

a 36. ülésben

kimondott határozata

:

359

óta

kezddik, a mely a Bold.

tatásának

hitczikkelylyé

lépés. ^

sebb

Szz

szepltelen fogan-

emelése útján a legnevezete-

Természetes,

bn

hogy Mária eredend

nélküli fogantatásának ezen hivatalos elismerése révén

édesanyjának,

Szent Annának,

emelkedett a jámbor

buzgóbb része

konynyá

min

volt

e

cultus

méltósága

szemében,

iránt

a Teleki -codéxhen magyarul

st

is

nagyon

is

kiknek

a

már amúgy

téve az olyan épületes

legenda. Láttuk, dos,

hívk

iratkák

túl-

fogé-

is

által,

a

megszólaló Anna-

hogy ennek alkotórészei több száza-

a magvát, az apokryph evangéliumokból

ered

kezdfejezetet illetleg, több mint egy évezredes fejldés eredményei. Bizonyára jóval

ezen alakjánál a benne lyek

mind annak Anna

régibb

lév csodák egy

feljegyzésük része

is,

me

az igazolására szolgálnak, hogy

suos prosperat cultores, iuvat et consolatur.

Annám

quisqiüs amat, felicia tempóra habebit, Et modo succedant fata secunda sibi. Si hane in temporibus adversis atque seciindis Pulsas cum precibus, mox tibi gestet opem.

Nam

qixicunque sua qiiassatiir mente dolore,

Hanc

vocet inanes non sinit esse preces. Haec lux post tenebras, nostrae via prima salutis, Quae facit, in portmn ut naufraga puppis eat, Anna suos tristes famiilos non sinit abire, Verum consolatur** undique mente pia. :

Hanc, rogo, continuis colé laudibus Crede, tibi dignas pensitet

(!)

et

venerare

illa vices.

* Az Anna-cultus emelkedésének e zsinati határozattal való szoros összefüggését igazolják egyebek közt azok az imént említett heljd Ofjiciuinok is, melyek a Hain-nál 8746—48. sz. a. vannak leírva s melyekre id. értekezésemben a 10. 1. 2. jegyzetében is hivatkozom. Ezek az OXftcumok mind idézik, st részben közlik is a bázeli zsinat említett decretumát. ** Ha Verum helyébe Sed-et teszünk, a versmérték helyreáll.

160

E

(listichonokkal

egybeszedegetett

be

vezeti

iratkáját

különféle a

az

forrásokhói

német minorita,

ki

alighanem a XV. század utolsó évtizedeiben írta meg latinul a mi Teleki és Kfizinczy rodexnnk Anna-legendájának forrását, a Hain sz.

a.

1111

— 1114.

(Én az 1112. sz. a. leírt kiadás nyomán adtam ki e legenda

liU7. évi

lipcsei

RepertoníiniB.

snyomtatványt.

leírt

már

szövegét fönt

többször

értekezésem füg-

említett

A

bevezet verseket és az elszót azonban ott mellztem, minthogy codexeink is elhagyják csupán az elszónak a szerzre vonatkozó

gelékében, 30.

s

Ik.

k.

;

czélzásait

A Szent

emeltem

Anna

ki

sen így hangzik

O

:

mcUevlu(

segítségemre,

vagy

Kik azok, a kik

melyre

fohász,

e

Anna, anyám jöjj meg luirmndinagdddal !) mclierliíi szóban még Szent Anná(0,

!

szent

;

segíts

ugyané legendák elég világosan

st egynémelyikük

képes

ábrázolattal

is

így a többször idéztem compilatio melynek a TX. fejezettl az utolsóig, a XV'It-ikig

szemlóihetvó is,

lapon.)

bizalommal folyamodóa róla szóló legendákban rendeftnncüt mnlev AniKt, nuiic inilii

val egybefoglalvák, azt

elárulják,

k.

s

segélykér

a hozzá áhítatos

kat oltalmába veszi,

saccurre

a 12.

varázserejü

szinte

ér

teszi.

második fele jórészt párhuzamos, legalább tartala DoRLANDUsféle Anna-csodákkal. (Ailtt SS. VI. 2G1 279.) E csodák közül különösen érde-

milag, Jul.

kelhet

itt

bennünket a IX.

(Dorlandus-nál

i.

h.

264.

fejezetben 1.

cap.

elbeszólt eset.

II.

15.)

Ennek

a

Telckicodex Anna-legendája forrásául szolgált latin szövegben olvasható eladása (id. snyomt. 14 a, s.ij. kiad.

i.

h.

51. s k.

magyar nemes

1.)

ifjú.

így

mondja

sziil<Mnek

el

a dolgot

cgyiilcn

fiii,

a

:

Egy

jivágai

361

egyetemen tanul

huszonkét

s

mvészetek mestere neki szánja

leánya

két

ez az ifjú neve. ki

A

magának.

és

is

éves

jogtudor

Procopius,

közül az egyiket.

választ közülök egyet s eljegyzi

dolog rokonainak

nincs

ezek egyházi pályára szánták a jeles

Ég sem

korában a szépEgy várnagy

lesz.

kedvére,

mert

S úgy

ifjút.

lát-

mert kevéssel az esküv' eltt meghal a menyasszony. Az apa azonban vigasztalja a gyászoló vlegényt s a másik leányával akarja összeházasítani. Most azonban a vlegény esik súlyos l)etegségbe s ebben már is az az

szik,

Isten ujját látja

nak

és

liagyja jóvá az ifjú szándékát,

s

felgyógyulván, búcsút

remeteségbe vonul.

elrejtzve.

Ájtatos

Itt

él

éveken

visszavonultságában

mond

a világ-

át a világtól

egyszer

láto-

mely Szent Anna fokozottabb tiszteletének terjesztésére inti t. Majd kevéssel utóbb egyszer kutat ásván, egy pogány vitéznek holttestére bukkan, melyen

mása

van,

aranylánczot

talál.

Ezt elviszi a királynak

s

arra kéri

hogy a talált aranyból Szent Anna tiszteletére érmeket veressen, a melyek egyik oldalán az ország czímere, a másikon pedig imago beatae Annae cwn öt,

fiiia

virgine

et

eius divina prole sculptae appareant.

Tehát az elbb említett Szent Annás Mettertia-ké-p, a milyent számosával láthatni a Szent Annának tiszteletére rendelt

kápolnákban

és

templomokban, a szent

oltárai fölött.

E képeken a két kisded elhelyezése több változatban látható. A legáltalánosabb azonban az, a mely a szentnek egyik karjára helyezi a gyermeknek ábrázolt

Boldogságos Szüzet, a másikra pedig a kisded Jézust.

Vannak azonban olyan ken Szent Anna ölében

yfeltertia-képek ül a

is,

a melye-

serdül hajadonnak

fel-

::

í?62

Szz

s ennek az ölében az isteni kishogy a Megváltó nagyanyjának melyik karján ül az unokája s melyiken a leánya,

tüntetett

Arra

ded.

Mária

nézve,

érdekes a Kitzinczy-rodex

egyik helyét egybevetni, a

mely legendánk X. fejezetének felel meg és azt szabadon fordítja, illetleg itt bvíti, holott egyebütt inkább rövidít

Ebben

rajta.

föntebb

a

fejezetben

idézett

Dorlandus megfelel szövegében sok

szintén

hogy

után jut oda,

viszontagság

egy

másik,

itviqiiar ifjú

Szent

Annát

módon védszentjévé.

választja az imént

már

Az

elmozdítására egyebek közt

tiszteletének fest

<í?;'/?Ví-képet

látott

egy templom

tornyának nyugat

néz falára, mintegy hatvan E képet a Ktninczy-cudex 56. 203.

így írja

1.)

megh

ira

le


:

(Nyelve) nléklár VI.

1.

urunkat

felé

magasságban.

singnyi

annanak kepét

zepón zenth

bal ólebe ira

:

il/ie/-

:

es iob ólebe azzo-

nunkat es az képnek fólóte imezt ira arán bóttókel mind harmad magadal segic megli enzent anna gómet». A Telfíki-rodcx párhuzamos lielyén (99. 1., :

:

NyelvemWdár

csak

XII. 311.)

anna ázzon kepét

ign nag

:

ezt

olvassuk:

zep ekesón

meg

«scent ira

:

a

bodog ziz mariaual es az ö édes isteni magzattyaual nag zeles aranas bót"^kel meg ira es a kep alat scent anna ázzon: segél mfnket harmad magaddalw. :

:

A

közös latin forrásban

57.

cum

1.)

:

odepinxit

(id.

imaginem

snyomt. sanctae

17 a, saj. kiad.

Annji'

decoram,

virgine beata et eius prole divina, subscripsitque

amplissimis metteriia!))

Sancta Anna, párhuzamos idézetbl,

aureis

litteris

Látjuk

e

:

succuitc liogy két

codexünk közül melyik fordítja az eredetit híven és melyik szabadon melyik ragaszkodik csupán a latin ;

363

szövegben

adatokhoz és melyik told ezekhez a

talált

sajátjából.

Épen

természet,

ilyen

t.

ikonographikns rész-

i.

van a Kazinczy-codex ezen fejezetének egy valamivel elbbi helyén is, az «Ime legottan 54. lapon (NyelvemlékLár VI. 202. 1.) urunk iesusnak kepe kyt zenth annanak balya felól kebelebe iratotuala az nag zeretetnek iegeert mert embrnek zyue bal felöl uagon kyböl az zeretet ky zarmazik iobia fell kegek kebelebe irattauala azzonunkat megh zolala vneky ...» Itt az elbb idézettartalmazó

letezést

betoldás

:

:

;

:

:

:

:

:

egyez elhelyezése a két kisdednek már meg is van magyarázva, a minek megint nincs nyoma sem tel

párhuzamos helyén (96. 1., Nyelvlatin forrásban.* 1.), sem a közös Kétségtelen ez idézetekbl, hogy a Kazinczy-codex fordítója, vagy inkább átdolgozója eltt egy hazai M('ííerí?a-kép lebegett, mely a legrégibbek egyike lehetett, tekintve a codex írásának idejét. Minthogy az elttünk lév másolat illet része 1526-ból való, a

Telehi-codex

emléktár XII. 310.

az eredeti bátran egy-két évtizeddel

korábbra tehet.

A

idbl

való lehe-

Anna

balkarján,

legendánál

tett

nem

sokkal

fiatalabb

tehát az a kép, melyen a Szent

a szívéhez

közelebb ült a kis Jézus,

a jobbján pedig

Szz. Annaherg szászországi bányaváros (az melynek már a neve is a virágzó Anna-cultus egyik nevezetes emléke a XV. század a Bold.

Erczhegységben),

legvégérl

(a

város

* Teleki-codex

i.

h.

:

1496-ban

forrás (i. h. 17 a, saj. kiad. 56. 1.) exsiliens de sinu imaginis sanotae

olymynt

Jesus

«a í^tumóc

duen a scent anna ázzon kepenec leböl :

monda.

:

nevét

de

keletkezett,

.

ki

vecken-

.»

A

«inquit puer Jesus,

Annae

.

.

»

latin

velut

364

késbb kapta I. Miksa császártól), czímeróben viseli a Mcllcrtía-'ké^^et De ezen a két kisded épen fordítva van ellTelyezve Szent Anna két karján, valamivel

t.

(a

balra (a

i.

néztl

néztl

jobbra) a Szent

balra) a kis Jézus.

Szz

és jobbra

Amaz serdül

leányká-

nak van ábrázolva, úgy hogy a lába majdnem földig lóg le édesanyja ölébl, míg az isteni kisded körülbelül másfél vagy két esztends gyermeknek van feltüntetve, Aimaherg e czímerének említése kapcsán megjegyezhetjük, hogy Szent Anna egyebek közt a bányászoknfík is védszentje.* Innen a sok Annakápolna és Anna nevével kapcsolatos hely- és tárnavagy akna-név, fleg az ezüstérczekben gazdag, de a szénbánya- vidékeken is. (PL hazánkban is Annavölgy.)

A

ezen

Mi?í<ecíia-tisztelet

után térjünk

már most azokra

a melyekben a szentnek

vázlatos

ismertetése

a különösebb esetekre,

oltalma

kiválóképen

üdvös-

hatékonynak bizonyul, a róla szóló legendák tanúsága szerint. Ezeknek a során fog majd világ

nek

ós

derülni a mi népünk Kedd asszonyánd^s. egyes legjellemzbb vonásaira is; egyúttal pedig kitetszik majd az is, hogy milyen viszonyban áll a népies cultus fokán a Szent Annával azonosított alföldi (szorosab-

ban Szeged-vidéki) i,

Nagyholdogasszony az

a Boldogságos Szzzel

népünknek a számára,

hit

kivált

;

ós

hogy

miért

igazival,

t.

foglalja le

dolgaiban tudatlanabb része az utóbbi

mikor

édesanyjával szembeállítja,

a

Kisasszony nevet. * Épp így az áinokníik U, u minek szintén a mi legendánk egyik elbeBzéiésében, az állványról ördögi ármány folytán lelökött s Szent Anna csodás segítségével megmenekült ifjú esetében van az alapja. Eredetileg ez is egy igen elterjedt Mária-csoda, mely csak utóbb ruháztatott át Szent Annára,

-365

Szent

Anna

a róla szóló legendák legrégibb részei-

melyek még a föntemlített apokryph iratokon alapszanak, tehát a Kr. u. II. századig vezethetk vissza, hosszas meddség után fogadja méhébe és szüli a Boldogságos Szüzet Miután azonban terméketlensége Isten különös kegyelmébl megsznt, teszik liozzá a késbbi legendák (ezek már csak a XII. századig kísérhetk fel), még két leánynak ad életet. Szent Anna ezen többszörös anyasága és azon hiedelem ellen, hogy a három Máriát három különböz férjétl szülte, az egyház hivatalos tekintélye mindig erélyesen tiltakozott. (L. Acta SS. Boll. i. h. 237. s k. Ik., §. III. és IV.) Mindazonáltal, mint a XV. századbeli compilatio és annak magyar származékai is bizonyítják, ez a hit elég szívósan tartotta magát; st maguk a róla szóló legendák késbbi toldalékai olyan csodákkal ersítik e hitet, a melyek az abban kételkedk bnhödését szemléltetik épületes tanulság ben, a

czéljával. (így a

V.

298

ö.

— 300.

efí'éle

mi legendánk

Teleki- codex 1.)

59

— 67.

VIII. 1.

és

IX.

fejezete.

Xyelveynléktár

XII.

Könnyen érthet már most, hogy

az

épületes iratkák és ilyeken alapuló prédikácziók

révén a nép közé csírázott.

Ennek

hiedelem

is

eljutott

a

csírázásnak

szintén a legendából táplálkozó

tek segítségére.

A

saját

magán

magva tovább

különben még más, vélekedések

is

jöhet-

tapasztalt és keserve-

meddség szégyenétl megváltatván, Anna, egészen természetes, hogy ép a medd asszonyok pártfogója és segítje lesz. Ép oly természetes, hogy a 20 évi meddség után, aránylag már elrehaladottabb korban háromszor is termékenynyé sen megsiratott

Szent

lett

szent asszony másrészt az áldott

állapotban

lév

36G

nk

nehéz szülésben vajúdók oltalmazója és keis egyúttal, a mit szintén a legen-

és a

megmentje

gyes

dájából tudunk igazolni.

A

Teleki- codex-he

corapilatio

mint

s

láttuk,

átment latin párhuzamos része, egyik fejezetében a magyar eredetnek egészében

teljes

ennek DoELANDUs-nál

mondott Procopius történetét beszéli kezdet fejezetet az imént csak odáig

E

el.

regényes

kísértük, a hol

a remetévé lett Procopius a királynak átadja a

pogány hogy abból Szent

vitéz

sírjában

Anna

tiszteletére az ö Me/íeríia-képóvel ékes érmeket*'

A

veressen.

lelt

arany] ánczot,

király ez

érmek egyikét áldott állapotban azt nyakán hordja. Hall-

lév nejének ajándékozza, ki juk már most legendánk snyomt. 14

a,

saj.

kiad.

i.

51. s k.

1.)

(id.

«Post hoc

:

reginam impraegnatam recreationis causa cum

contigit

sua comitiva circa nemus equitare heret

szövegét

szószerinti

h.

quemque

dum

et

;

sua tra-

voluptas, et altér ab altero sequestra-

tus solivagus incederet,

contigit

reginam

in

quodam

loco solam inadvertenter esse dimissam, cui inopinus

labor partus advenit. Quae

mulierum

dum

se

solam cerneret ac

solatiosa praesentia defraudatam, in angus-

tiis

periculisque constituta, deo volente cogitare coepit

de

beatse

sanctíP

mili

!

.

.

.

quaeso,

assistentiara ne

recoUige, in hac

mihi

visoque

nummo cum

cum gemitu

ac osculo hu-

patrocinio, alt

sancta mater Anna, nunc mihi succurre met-

:

tertia

Annae

Annae imagine,

mihi

deneges,

mea

peccatrici

loco

me miseram

necessitate

obstetricis

hóra

hac

liberationis gratiam

in te confidenti digneris impartiri.

* DorlandUHQál ez

in

Et

ecce,

érmek CHUpán Szent Auuti képét

mox

viBi'lik.

367

humano

sine

incolumis et gaudens

praesidio

suumque periculum imminens quiosum ausilium

A gét

Procopiust hálából

király erre

elhagyni.

(Acta SS.

i.

E h.

obse-

regi enarravit.»

bármint vonakodik

teszi,

peperit,

Anníe

et beatae

is

a szent

csodának 264.

1.

DoRLANDUs-féle

15.)

a

érsekké

prágai

ember remetesé-

dolgot

változata

még

azzal

a

hogy a királyn terhességének még csak ötödik havában volt s mégis teljesen ép gyermecsodával tódítja,

ket szült. Erre a Bollandista adója, megjegyzi,

hogy

a legenda ki-

Cuperus,

ezt a részletet

nem

tartja oda-

illnek és valószínnek: ('Eegina quinque mensibus gravida, ad laboriosam ac periculosam venationem exiens, et sola a suis relicta.

verosimilia videntur. »

E

cohaerent, nec satis

írója és még jámborabb s naiazonban aligha vetemedtek ilyen

legenda jámbor

vabb hit bíráló és

kony

Non

-^^

olvasói

kétked

készséggel,

észrevételekre,

mely

a

lelkek egyik legjellemzbb

hanem

szorongatott

vonása,

azzal a fogéés

hiszékeny

hajlandók

az ó-testamentomi Sárának és Eáchelnek,

meg

voltak a Sá-

muel próféta szintén Anna nevíí édesanyjának nyomába lép*"*' Szent Annát a magtalanok és a vajúdók

* Hasonló kritikus megjegyzésekkel kíséri a tudós kiadó a Dorlandusnál elbeszélt többi csodát is. Ennél és az elz fejezetnél minket különösen azok a chronologiai és topographiai ellenmondások érdekelnek, melyeket Cupenis nagyon helyesen emel ki, hogy az illet elbeszélések apokryph voltát megvilágítsa.

** Ezen ó-testamentomi elképeivel, továbbá még az ifjú Tóbiás feleségével folyton egybevetik Szent Annát a róla szóló legendák és prédikácziók, a mi szintén nagyon figyelembe veend körülmény a reá vonatkozó lcgir!.'ilili li.iL',\oin:inyok fejldésének megítélése szempontjából.

368

leghathatósabb

gyuk

pártfogójaként

szabadulásukért hozzá teljes

már

Érthetjük

körében

most,

kilencz

tiszteletére

vá-

bizalommal folyamodni.

miért

de egyebütt

is,

leghbb

tisztelni s

vagy halálos veszedelmükbl való

teljesedéséért,

böjtölnek

a

mi népünk Anna

a magtalanok Szent

is,

keddet,

a

pedig

Szent

ugyan

hozzá

tizediket

Joachiméra. Továbbá mórt folyamodnak

levk is. hogy szerencsésen szül(Kálmány L. i. h. 9. 1.) Nem kell azért a Szent Annával egynek vett yar/yboldogasszonyl vagy a Kedd ((sszonyál mindenkép pogány hitbeli eredet, életadó istenasszonynak tekintenünk, mint Ipolyi néhány elejtett megjegyzése és Barna Ferdinánd kritikátlan közleményei alapján Kálmány, nagyon is egyoldalú elfogultsággal, tette. Az ilyenféle hiedelmek

az áldott állapotban

hessenek.

keletkezésének vizsgálatánál

zelebb

es

meglep

A

nem

tanácsos mindjárt a

mikor elbb még a kötörténelmi talajnak a gondos átkutatása is

proehistorikus rétegbe

fúrni*,

fölfedezésekkel kecsegtet.

kereszténység

majdnem egy

évezredes kultúrájá-

nak iskoláján átment magyar nép, tény vallást

még régebb id

járó népektl, germánoktól, vette

fel,

szrökön

még ma

keletrl

pedig

át is kapott is

egyetmást,

és

—

óta

a

mely a keresz-

ugyanezen iskolába

szlávoktól és románoktól

bizánczi

hatásokkal

kap a nemzetiségek vajmi sokszoros

telített

révén

összetétel

és heterogén elemekbl álló mythosi maradvánj'okat riz még ma is lelke mélyén. Nem mondjuk, hogy e maradványok közt az egykori seredeti pogány vallásnak, valamint a kereszténység felvétele eltti más

monotbeistikus hatásoknak, vagy egyéb, idegen pogány vallásrendszereknek a nyomai szintén ne akad-

369

A jóval nagyobb és hatékonyabb része e hagyományoknak azonban abból a félhivatalos, vagy nának.

egyáltalában

ményen a

el

nem

el is ítélt

ismert,

st néha

csak trt,

ke-

alsóhh kereszténység rétegébl való,

mely annál ersebb, minél jobban közeledünk

az

egységes kormányzati! és szabatosan körülírt tanrend-

szer katholikus és

hitélet peripheriáihoz.

Nyugat közötti helyzeténél

és sokféle

Hazánk Kelet nemzetiség

meg felekezet lakosságánál fogva, különösen alkalmas területe e többrendbeli elemek és többé-kevésbbé az

közeled

eretnekséghez

Ilyennek érdekes sikus

az Anna-tisztelet

keveredésének. is

van egy

hazai nyoma, melyet a sok tekintetben clas-

tanú

Pelbárt

könyve

nézetek

túltengésében

I.

része

szembeszáll

érdemével fellép Temesvári

értékével és

tartott

fönn 1.

számunkra,

articulusában.

azoknak

az

Stellariuuia.

Itt a jeles

együgyeknek

IV.

minorita

(siniplices) a

hogy Szent Anna nem a természetes úton, hanem per soluni oseulmn fogadta méhébe Szz Máriát. E Pelbárt koránál jóval régibb balvéleményt az egyház sokkal késbb 1677-ben, mikor az megint felújult, hivatalosan is kárhoztatta. Ugyanekkor az Anna-cultus újabb fellendülésének néhány kinövését a tiltott könyvek jegyzékében is elítélte a szentszék. (L. Acla SS. Boll. id. h. 237a 1.) Pelbártnak tanúsága e balvélemény mellett annál becsesebb, mert a tévhitnek akkortájt hazánkban is meglév nyomát árulja el, s ebben egyúttal nagyon jellemz vélekedésével, kik azt hiszik,

bizonyítéka a Teleki- és Kazinczy-codex

dájában

is

magyar

eléggé igazolt

oly idbl, a mikor ersebb lendületnek

Anna-legen-

Me/ieríía-cultusnak

az a velünk határos külföldön indult.

JúttOHd Lajos tanulmányai,

l,

124

is

370

Ebben

melynek nevezetes irodalmi magyar codex általunk

cultusban,

a

terjesztje volt a nevezett két

—

Szent

Annának

eb-

jóvá

nem

hagyott,

st

közös latin forrása

fölfedezett

ben az egyház részben utóbb

ugyan

által

de részben máig

el is ítélt,

is

megtrt

—

van a gyökere azoknak a népies hiemelyek a Kedd asszonyáTa és a vele helytelenül azonosított Nagyboldogasszonyra vonatkoznak. Ez a Szent Annával összetévesztett S((gytiszteletében

delmeknek

és szokásoknak,

holdogasszuny csak a Kisasszo)iyiiSík dogságos

Szz

állapotban

helyébe

lévk

lép

gyermeket

és a

oltalmazója és segítje

lesz,

is

nevezett Bol-

midn

akkor,

áhító

liolott

az

áldott

magtalanok

a régibb századok

ketts tisztet is az Isteuanya viselte, mint azt számos róla szóló legenda bizonyítja. E tisztre azonban akkortól kezdve, mikor Mária alakMária- cultusában

ezt a

jában mindinkább a szzen-szülés, majd a szepltelen eszméje emelkedik eltérbe, a jámbor fogantatás-^'

hívk alkalmasabbnak gendája

szerint

anyasággal lön néphit

találták

megáldva

A'?sass2onv/a,

Szent Annát,

meddsége

hosszas

;

míg

után

a ki le-

többszörös

ellenben

az

alföldi

legalább az együgyek, a hitbeli

analphabeták felfogásában, nemcsak mindvégig szzen maradt, de egyúttal gyermektelen

A mi még Saqydsszony, nyát

illeti,

is.

ez elnevezés eredetét és a Hold off asszony,

Sagyh old og asszony

arról

is

kell

még

nevekhez való viszo-

ezúttal egy-két szót ejte-

nem. Mikor népünk a kereszténység tanaival, köztük különösen a Szz Máriára vonatkozókkal megismer-

* Ez utóbbit II laikusok közül sokiin uiég Összetévesztik az elbbivel.

ma

is

elég gyakran

371

szz

hajadon szókkal köúgy látszik, elkelbb kisasf^zony szót alkalmazta a scmper virgo egyenértékje gyanánt. Egészen olyan összetétel ez, mint a német Jungfrau, melyhez elemeinek értelmét nézve is nagyon hasonlít. Mikor aztán a Gellértakkoriban a

az

kedett,

és

rülbelül egyértelm, csak valamivel,

legenda-*'

sokszor

idézett

tanúsága

szerint

(a

Xm.

név helyébe, nagyobb tisztelet okáért, mindinkább a nagyasszony lépett, ép úgy, a mint a németeknél az unsere Hehe Frau, vagy csak Liehfrau, a románoknál a nostra Domina (fr. Nolre fejezet

vége

e

felé)

Dame), vagy mea Domina (ol. Madonna) kezd ugyanez okból mindjobban elterjedni akkor könnyen megeshetett, hogy a tovább is egymás mellett él két elnevezés, a kis- és nagyasszony (vagy tulajdonnévvé válVa immár Kis- és Nagyasszony) az együgybb népnél azt a vélekedést kelthette, a melynek némi nyomát :

* A Gellért-legenda ez adatát lényegesen kibvíti Temesvári Pelbárt Szent Gellértrl szóló beszéde (De sanctis p. aest. LXVI. D.) 8 ezen a helyen alapszik az Érdy-codexaek Kálmánynál is idézett helye, melyet azonban ö csak Toldy F. átírásában (Magy. Szentek Leg. III. fej.) közöl. Az érdekes Pelbárt-féle hely egész terjedelmében így szól «Item ad beatam Mariam virginem summa afficiebatur devotione, adeo quod quicumque pro nomine matris Christi ab eo postulasset, mox profusus lachrymis petitionem eius annuebat. Unde eius persuasii et arbitrio factum est, iit nomen matris Christi proprium in communi locutione ob reverentiam non exprimati^r apud Hungaros, sed tantiimmoclo beata :

domina vei magna domina mundi nuncupetur. ünde et Pannónia ii beato Stephauo rege appellata est família et regnum beatae dominae*. Az Érdy-codex megfelel helye (544b, Nyelvemléktár V. 326.) ekként hangzik «Az eedes zyz anya mariahoz kedeeg oly nagy ayo'tatussaggal vala hogy soha semyt nem keerhettek ew neweeben kyt nem adót volna es ottan eífakat vala syrwa. Es az ew tanacchanak ynteseeböl akkoron kelé ffel hogy az zyz mariaat az magyar orzagban Boldog azzonnak awagj- ez vylagnak nagy azzonyanak bywuaak. Zent ísthwan kyral ees ez zegheeu orzagot bodog ázzon orzaganak newezee». :

24*

zn mutatják néposztály T.

i.

Kálmány Lajosnak körében

hogy a nép

eme

hittantanításban

elemei a Kísasszony-MáriÚY&l

nak a

Szz

a Szeged-vidéki

alsóbb

tapasztalatai és feljegyzései.

tett

szemben

járatlanabb

JSagijafiszony-

Mária édesanyját tekintették

;

kivált a

mióta a kettt együtt, vagy Jézussarhármasban ábrázolva látták az oltárok

A mi még

fölött és házi

szentélyeikben.

hogy néhány szót szóljunk arról a tilalomról is, a mely büntetéssel fenyegeti Szent Anna részérl a neki szentelt napon bizonyos munkát végezket, kivált azokat, a kik keddi napon mosnak. Ezt a Kálraánynál (i. h. 10. 1.) egy kis példával is ersített babonát szintén számos hehátra van,

az,

lyütt megleljük többféle változatú

mondák

kapcsolatá-

melyek mind csak az ünnepronlm

ban,

a

kör

kategóriájába

tartoznak

s

a

legtöbb

tágabb

szent sze-

mély ünnepeivel szerves összefüggésben állanak. Ugyanebbe a körbe valók a vasárnap, a cmtörlök, a pénlek és a

szombat

hiedelmek,

megszentelésére

mondák

és

vonatkozó

legendák

is,

babonák

melyek

és

mind a

hót és a teremtés hetedik napja ó-testamentomi meg-

szentelésének a kiágazó

sarjai.*

Hogy

ez

a

hetedik

* Ez a tilalom a Mettertia-cnltnat nálunk sajátszer ellenmondásba keveri egy másik keddi babonával, a moly szerint meg éppen a keddi nap a szerencsés kezdet napja. (L. az Ipolyinál h. felsorolt adatokat.! Ilyen ellenmondás azonban szintén számosával akad a babonának világában, a hol sok, eredetileg össze nem függ dolgot kever együvé, viszont épen annyi, alapjában i.

összctartozót zilál szét az elhalt régi s a foliilkereked i'ijabb hiedelmek hol szerves, hol csak szervetlen f>iziója. Az elttünk lév példában a naiv népetymologiának is volt egy kis része abban, hogy a kedd a kedvez auspiciumú napok közé került; talán még akkor, a mikor az Anna-cultus nem foglalta le még a maga számára e napot vagy csak oly népelemeknél, a melyek felekezeti okokból nemcsak nem osztoznak, de st ellentétbeu ;

37j8

nap a kereszténységben a hét els napja lett, azt a Megváltás középpontjának tekintend feltámadás ünnepe, a húsvét vasárnapja okozta vagyis az, hogy az evangéliumok tanúsága szerint az Üdvözít a szombat utáni napon támadt föl. Annak pedig, hogy a mi Leddünk, a mely jelentése szerint, ép úgy mint ;

szláv

a

eredetije,

egybe az egyház

maga

hét

keltödik

miért

napja,

tertiajávai,

feria

annak

is

Az ugyanis onnan van, mivel a hétszámításunk, melynek nyomait a hétf, kedd, a

törtök

oka.

(=

negyed nap)

a szerda

(a.

;

Mittwoch), egy vasárnappal tesz tanúságot.

nevezések

A

pedig

latin

törvénye

munkaszünet

ból vagy feriahíA

is

állott.

számlálás mellett

secunda,

úgy értendk,

eltti és utáni két egész egyúttal

kezdd

feria

államvallássá emelkedése

Valentinianus

{=

csü-

ötöd nap) rzik,

míg a másik, a melynek emm. középs nap, tehát == a ném.

hétfvel kezdi a hetet léke

és pétitek

esik

megvan mi egyik

idején,

szerint

tertia stb. el-

hogy a kereszténység I.

Theodosius és

(389-ben),

a

II.

húsvét

hét

törvénykezési szünet és

volt,

tehát csupa dies feriata-

Ezek közül azonban az els,

a vasárnap, és az utolsó, a szombat, megtartotta

amúgy

sem pogány vonatkozású Dominica (KupcaxT]) és Sahhatum (Sá^^azov) nevét. Utóbb aztán épen azért, állanak e oiütus-szal. A mi meg épen a mosási tilalmat illeti, az magának a katholikus hitéleti alapon élsköd babonának szíikebb körében is ellenmondásba kerül egy másik hiedelemmel. Tudvalév dolog ugyanis, hogy a szombatia vonatkozólag meg

abban a vélekedésben él, nemcsak hazánkban, hanem egyebütt is, kivált az asszonynép, hogy Szz Mária e szent napja kedvez a mosás munkájának, mert a Boldogságos Szz is e napon mosta a kis Jézus ruhácskáit a miért is e napon mindig kisüt, legalább rövid idre, a nap, hogy a kiaggatott ruhát megépen

;

szárítsa.

.'.74

hogy a hét napjainak pogány istenségekre emlékeztet nevei teljesen kiszoruljanak s kiküszöbölésük által a

hívk

botránkozására

állandó

legyen, az év összes

fbb nem

egy

szent hétnek ezt az elnevezését,

nap

feriata

kevesebb

s

így lett a többi

Egy másik magyarázata

fena.

is

okkal

kiterjesztették a két leg-

heteire

annak, hogy a hét összes napjai fevia nevet abból a

még

már

új-szövetség

régibb szokásból indul

ki,

kaptak,

mely

szerint

közkelet volt a zsidóságnál, mint Eusebius, de már az evangéliumok (Máté 28, 1. Márk 16, 1. Lukács 24, 1. János 20, 1.) is tanítják, az egész hetet s annak minden egyes napját (az illet sorszámmal ellátva) a hét utolsó és legszenaz

tebb napja

után

nyugalom és egyenértékje a a

eltt

is

szomhalníLk

nevezni.

Ennek

pedig,

munkaszünet napjának, latin feria elnevezés, a mely aztán épen teljes

úgy az egész hétnek, utóbb a hét egyes napjainak a neve lett, mint a zsidó szombat.

is

JEGYZETEK

A) AZ ÉLETEAJZHOZ.

Katona Lajos jelen életrajza, noha késbben jelen meg, mint Katona fölött tartott emlékbeszédem, nem annak kibvítése, hanem fordítva az emlékbeszédet készítettem a terjedelmesebb :

életrajz alapján.

Itt

nemcsak az

életrajzi

rész

bvebb, hanem

Katona munkásságának méltatása is részletezbb. Iparkodtam megállapítani Katona mködésének, fként összehasonlító irodalomtörténeti dolgozatainak jelentségét és összefoglalni kutatásainak maradandó eredményeit. Annál nagyobb szükségét éreztem

ezen eredmények megrögzítésének, mert

—

a mint a II. kötethez utószóban kifejtem -- Katona dolgozatainak sajátos természete miatt épen a legjellemzbbeket, legfontosabbakat majdcsatolt

nem

teljesen kénytelen voltam mellzni.

Épen

azért,

hogy mun-

szellemében mutathassam be, a mennyire lehetett, fölhasználtam e méltatásban magának Katonának gondo-

kásságát az

srn latait,

st

Az

itt-ott

életrajz a

még a szavaihoz is ragaszkodtam. magam munkája ugyan, de hálásan

vallanom, hogy nagy mértékben éltem a Katona iránt segítségével.

kell

meg-

érdekldk

Kiaknáztam természetesen a nyomtatott forrásokat,

a Katona emlékét

megörökít nekrológokat, fként Riedl

Fri-

Sebestyén Gyuláét és Solymossy Sándorét, de nem erre czélzok. Azoknak a szíves támogatását értem, a kik Katona gyesét,

Lajossal bizalmas viszonyban állván, személyes élményeiket tár-

elttem.

Els

helyen kell említenem

tom özvegyét, a

férje

emlékét nemes kegyelettel ápoló Katona

ták föl

boldogult bará-

Lajosné úrasszonyt. Rendelkezésemre bocsátotta férjének könyvtárát és kézirati hagyatékát, s a legnagyobb készséggel ellenrizte

vagy épen pótolta a készül életrajz adatait. Herrmann Antal dr.

egyetemi m. tanár

úi-

végett BLatona hozzá

avval kötelezett intézett

le,

hogy átadta fölhasználás

leveleinek jóformán teljes gyjte-

:

378 menyét, s

Trummer Ferenoz

ves fölvilágositásaikkal derítettek

és

Katona életének,

melyeket a

magam

életrajz több

esperes-plébános úr, Lenkei és Alszeghy Zsolt

Tóth Márton tanár urak

barátom

Henrik

pedií,'

szí-

emlékeik közlésével világot fejldésének azon mozzanataira,

ifjúkori lelki

nem

tagasztalásából

ismerhettem.

Ha

ez az

puszta krónikánál, a megtörtént események egyszer

s egy és más tekintetben közlekedik a lelkirajzhoz els sorban az érdemük. Engedjék meg, hogy itt, a nyilvánosság eltt, mondjak mindannyinknak hálás szívvel köszönetet. A legtöbb hálával azonban még som nekik vagyok adósuk, hanem annak, a kinek életrajzát megkíséreltem vázolni, Katona Lajosnak. Az gazdag hagyatéka följogyzései, fogalmazványai,

följegyzésénél

:

:

lovélgyüjteményo kimeríthetetlen bánya volt számomra,

s

míg az

ö ódivatú íróasztalán, annyi becses szellemi termék szülhelyén,

elolvastam minden fönnmaradt betjét, megelevenedtek elttem nyomtatott írásai is, beleláttam a tudós lelkének legmélyére, a hová a kész mvek nem mindig világítanak be. így forrásaimban megvolt a szilárd alap, hogy Katona Lajos sorra

emléke hozzá méltóan örökíttessék meg. Sikerült-e megfelelni nem én vagyok hivatva megállapítani.

föladatomnak

—

Az

55. 1. 2. bekezdésében említett folklore-kézikönyvnek tervazonban elkészítette Katona két ízben is, 1889 végén s a íK)-es évek közepén. Mindkett reánk maradt s még a hozzávaló czímlapok is. Az els fogalmazás szerint a könyv czimlapja a

rajzát

következ

lett

volna

AZ

összehasonlító népköltéstan (folklorisztika)

alapvonalai

különös tekintettel a magyae nép haftyományaira ÍRTA Dl

KATONA LAJOS

:

379 Tervrajza pedig a következ

TARTALOM. BEVEZETÉS. Ethnografia. Etnológia. Folklóré. I.

A

SZAKASZ.

szorosabb értelemben vett folklorisztika

(népköltés-

tan) vázlata.

A) Mesék. 1.

A

§.

népmesék gyjtésének

és vizsgálatának

rövid története. 2.

A

§.

mesevizsgálat legközelebbi feladatai.

Magyar népmese-repertórium. B) Mondák. 3.

C)

§,

Epikus énekek (hsköltemények, románczok,

bal-

ladák).

D) Dalok

és

rokonnemüek

(tánczdalok, tánczszók,

dajkarímek, gyermekversikék E)

A

szóbeli

hagyományok

stb.).

szatirikus,

didaktikus

és vegyes elemei.

F) Népdráma. II.

Közmondások

SZAKASZ.

és szólásmódok.

m.

SZAKASZ.

Néphit (mitosz és babona) és népszokás (aethos*). IV.

Egyetemes iratok,)

SZAKASZ.

folklorisztikai és néprajzi irodalom.

(Folyó-

:

M) Késbb

a pzfmlapot megváltoztatta

ily

módon

:

AZ

összehasonlító

hagyománytan (folklobisztika)

alapvonalai egyúttai.

bevezetés a hasonlító népbajz és népebedettan (etnogeafia ÉS ethnologia)

TUDOMÁNYÁBA. IBTA

KATONA LAJOS

A A új

tervrajz

maradt a

90-es években

czim

régi.

bvebb

tárgykört akart fölölelni, a mint az

s az új ter\rajz is mutatja.

A

czím így hangzott

AZ

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉS OKNYOMOZÓ

NÉPÉLETTAN ALAPVONALAI ÍBTA

KATONA LAJOS

A

hozzá készített tervrajz kimerítbb, de a fogalmazásnak

kezdetlegesebb stádiumát tüntetvén kidolgozott,

L

olyan

:

Bevezetés.

IL Néprajz III.

nem

föl,

mint az elbbi, tgy hangzik

(szór.

ért.

ethnographia).

Folklóré. 1.

Szókincs (uépetymologia).

rendszeres,

381

3.

Közmondások. Mesék (minden

A.

Mondák

5.

Legendák (positiv mondák).

2.

6.

faja).

helyi).

(aetiologiai.

vallás

alapjaihoz

fzd

Epikus dalok. a) történetiek (mondai, h) balladák,

ill.

mythikus

és tört.),

románczok.

c) vegyesek. 7.

Néplyra.

8.

Tánczdalok.

9.

10.

Dajkarímek és gyermekversikék, stb. Blason populaire, stb szatirikus versek.

11.

Találós mesék.

12.

Népdráma (gyermekjátékok).

IV. Mythologia.

Animismus. Alomélet. Halál. Ostisztelet. Dasmonok. Ördög. Boszorkányság varázslás. Elemek. Allatok. Növények. Ásványok.

Bevezetés.

Istenek és

Szentek.

Abstractumok.

Ima.

Áldás.

Átok.

Áldozat.

Jóslás.

Kuruzslás. Bvölés.

V. Szokások. Születés. Házasság. Temetés. sok.

Evköri és ünnepi szoká-

Különösebb szokások.

VI. Néperedet- és fejldéstan. (Ethuologia szorosabb ért.).

VII. Néplélektan. VIII. Társadalomtani (sociologiai) eredm.

3S2

B) A

TANULMÁNYOKHOZ.

h

Katona tanulmányainak egy része lenyomata a folyóiratokban megjelent szövegeknek. Más részük azonban, s különösen azok, melyek itt az I. kötetben olvashatók, új alakjában stiláris javításokkal jelen meg. Katona ugyanis

majd minden dolgozatából bellük egy-egy

készíttetett különlenyomatot, vagy legalább eltett

s arra gondolva, hogy valamikor összegyjti tanulmálegnagyobb részüket átdolgozta. Ez az átdolgozás azonban volt mélyreható, inkább csak az újabb adatok pótlására, a

példányt, nyait,

nem

sajtóliibák mogigazitására s a stílus cgyengetésére terjedt ki.

utóbbira, különösen régibb dolgozatainál valóban szükség

Ez

is volt.

irt. Nem szerette a gondolatot széttördelni apró mondatokra, hanem rendszerint belefoglalta, söt itt-ott beleerszakolta egy-egy nagyobb mondat-complexumba, a mi egyfell tömörségre, de másfell nehézkességre vezetett. Késbb, dolgo-

Katona tömötten

zatíii

revideálásakor, iparkodott ezen a nehézkességen segíteni s

kissé

(Az

bvebben, de

könnyebben

ezáltal

fejezte ki mondanivalóját.

érdekld

inkább a

ezím

vesse össze p. o. A népmesékrl czimü, vagy még kötetben megjelen A karácsony-ünnep történetéhez

II.

dolgozat jelen alakját az

inkább

változtatásai

törlések

els

közlés szövegével.) Nagyobb

voltak

megfosztotta

:

dolgozaiait

alkalmi színüktl és elhagyta polemikus megjegyzéseit.

A

hol

állottak az

dolgozataira

ú. n. kézi

magam

tartottam

minden

Katona ö

igazítás

;

vonatkozólag

példányai,

ott

rendelkezésemre

természetcsen hozzájuk

a hol csak a nyomtatott szöveg volt elttem,

nélkül,

ott

adtam úgy a tanulmányt, a mint bet helyett

megjelent. Néhol azonban mégis kénytelen voltam a

a szellemhez ragaszkodni,

s

egy-egy alkalomszerségét

vesztett

vagy más dolgozatban újra olvasható részletet elhagytam, azonkívül itt-ott a tudományos apparátusnak a szövegben maradt részletét

tattam.

— A

szintén

hol

a

úgyszintén a hol

—

Katona példájára a jegyzetek közé ikmaga Katona igazított vagy t<)rölt>

szövegen

nekem

kellett

a

szövegen

változtatni,

arról

alább, az egyes tanulmányokhoz adott jegyzetekben beszámoltam-

Ha

valamely dolgozat változatlanul az els szövegezés nyomán jele, hogy nem állott rendelkezésemre

jelen meg, az kétségtelen •

kézi példányt.

:

383

A

népköltés a néplélektan tárgykörében.

Szetiile CXLI. kötetében. Katona Lajosnak ez az élete végén írt tanulmánya egyik legkorábbi tudományos dolgozatán alapul, a mely Ethnographia, Etimológia, Folklóré czím alatt épen hx^sz évvel elbb jelent meg (1890). St az utóbbi dolgozat nemcsak az elöbbin alapul, hanem nagyrészt annak anyagát adja, csakhogy megváltozott czéljához képest más elrendezésben. Eégebben a rendszerezés, itt a kifejtés volt a fczél, akkor az ethnologia állott érdekldése középpont-

Megjelent 1910-ben, a Budapesti

jában, ekkor a népköltés.

a dolgozat szerkezetén, a

maga egészében

az

A

czéloknak ez az eltolódása nemcsak

hanem új

az anyagán

is változtatott

:

noha

sokkal terjedelmesebb

fogalmazás

és

részletezbb, vannak részletek, melyeket a régebbibl elhagyott

vagy összevont. Mind a két dolgozatot

nem lehetett

miatt lenyomtatni, tehát csak az egyiket adjuk,

a sok ismétlés

természetesen a

késbbit, mely nemcsak értékesíti az újabb vizsgálódások eredményeit, hanem gondosabb stílusú is. Hogy azonban a régibbnek értékes megállapításai és magyarázatai ne menjenek veszendbe, az eltér szövegek közül

a

fontosabbakat

itt

a jegyzetek között

lenyomtatjuk, kapcsolatba hozva a második fogalmazás megfelel helyével.

A tanulmány bevez fejtegetéseiben (107. 1. 1. és 2. bekezdés) szerepl nép és jiemzet szavaknak a régebbi dolgozat megadja a b, tudományos magyarázatát «A görög giája

képz

szerint

ed-vog

—

szó

—

a benne

legelfogadhatóbb

világosan

etymolo-

felismerhet -vog

elmetszése után az éi% (régebbi ^(Tfe&-)

vezet, a

melyre

az £&-oq, rj&-oq

7)d£io-q (traut), ec-co&-a

(bin

(Sitté,

gewohnt),

thöz

Gewohnheit), éd-i^-o)

(ge-

wöhne) szavakban is könnyen ráismerünk. E t Curtius (Grundzüge d. griech. Etymologie 251, 4. kiad.) egybevetései alapján a szanszkrit svadhá (Wille, Kraft, anu svadhá-m nach Gewohnheit), gót sid-u-s, ófelnémet sit-u (Sitté), gót sidn (üben), továbbá a latin sue-sc

o,

sué-tu-s, consué-tú-do szavakkal egy családba

Ü81

Yaló

s

II,

134

+

dh(t

svadhá szónak Kuhn

a szankszrit s

köv.) feltevése szerint

(=

.ství

(=

(Zeitschr.

gör.

é, lat.

se)

ném. thu-n) elemekre bontása révén «eigenes Thun*, « sajátos cselekvésmód') alapgöri

&£,

jelentésre utal. Curtius, a ki K\ihn e feltevésében osztozik s annak legjobb ersségét az idetartozó s egy második t segítsége nélkül egyenesen a suu-s névmásból leszármaztatható latin szavakban látja, ezen

etymologiai összeállítása kapcsán így szól: dWie könnte die Sitté treffender bezeichnet werden, denn als eigenes Thun, eigenes Haltén eines Volkes ?» A gör. £o<s ilyenformán a német Sitté szónak nemcsak jelentésé-

ben megfelelje, hanem vele ugyanazon tbl s végelemzésben ugyanazon két gyökbl származik s ez alapon az e&-voq szó eredeti jelentéséül

az ((Ugyan-

is

azon életszokásúak, egy erkölcsek tömegét o lehet tételeznünk.

Mindenesetre

tegetéseinknél

mélyebb

számbaveend

is

s

még

föl-

alábbi fej-

nyilatkozik é

felfogás

mely kétségtelenül közelebb, jár a /?('';) fogalmának lényeges jegyeihez, mint a latin jwpuliis és plrbs, meg az ószláv plükü (túrba, populus) és pleinq (tribus) stb. szavakkal egy család béli német Volk (ó félném, fol, folc), a melynek csak a *tömeg» képzete szóból, a

szolgál alapul.

A

szintén

(V. «nép')

ö.

Curtius

i.

h.

277.)

jelentés gör. Xaóg és

vak elsejének a ném. Leute

(ófn.

liut.

dfjfjíos

populus,

szapl.

m. Xaóg) stb. szókkal való rokonsága ugyan szembetn, gyökének alap-

liíiti,

Leute) és az ószláv Ijiid

jelentésére azonban i.

h.

364.)

A

még homály

(a.

borul.

(V.

ö..

Curtius

másodikat illetleg tán még sem egészy»^

elvetend Weber Hugó gen, Halle 18G1

;

I,

8)

(Etymologische és Piotet

Untersuchun-

(Les Origines Indo-

385

européennes ou II,

Aryas

les

találkozó

390)

Homernál

231) leginkább e szónak sel

primitifs, Paris 1859, 1863;

véleménye, a melyet Curtius «

E

dívó használata miatt tart elejtendnek.

téssel

azonban

értelm

—

continens

analógiáját

szintén

a

*

(eredetileg

szemmel tartva

szárazföld*,

m.

a.

—

(i.

h.

ország » jelentés-

«

jelen-

ország*

«

összetartozó*)

a dfjfxoq szónak a

('szo-

rosabban együvé tartozók »

eredeti

vezet etymologiája nem

oly kibékíthetetlen ellen-

Ha

tétben.

a

gÖTs.

áll

£&voq szó az

képzetére

vissza-

együttélés egyik leg-

jelentsebb következményére utal, az egészen világos származású lat. gens és nalio (ép úgy mint a valószínleg ezek egyikének, még pedig alighanem az elsnek mintájára alakult magyar nemzet) a népi összetartozás

seredeti

okára, a közös

származásra

mutat

vissza.

Hogy

végül saját nép szavunkról

zünk, ennek 402.

tár

1.)

is megemlékez Budenz (Magyar-ugor összehasonlító szó-

c-homines

szerint

utriusque

('mindkét nembeli emberek » jelentésében

sokkal jellemzetesebb vonást annál, a mely a és

populus szavakból

72—73.

kitetszik.

lat.

/5?cfcs

{EthnograpJiut, 18'J0.

»

1.)

Az ethnologia föladatainak meghatározása eltt kezdés) a régebbi dolgozat az ethnologiának eredetét és hovatartozóságát érintette

«Az ethnologia a földrajz különzött, de mégis

y .ös viszonyban

ként

=

sexus»

sem látunk

s

1.

1.

be-

:

és történelem

eléggé el-

kezdettl fogva porosabb kölcsö-

fejldött

ntt mindaddig,

sszefonódott

(112.

miut tudománynak

utóbb

törzseinek

a

egy-egy

míg útjában

a

boncz-

és

a

hajtása-

két

élettani

hajtás

tudomá-

nyokból kivált anthropologiával találkozván, ekként a Katona Lajos taaulinánijai.

I.

25

-

szorosabb értelemben vett természettudományok és az

szellemtudományok határvonalán lebegett majd majd a másik oldalra lejtvén azon arányban, a mint mveli amahhoz vagy emehhez az isko-

ú.

n.

;

az egyik,

lához tartoztak.

Az elhnologia hovátartozósága. tulaj donképeni társ ettl függleg meghatározandó módszere iránt felmerül kérdések, a melyek minket itt els sorban érdekelnek, annál bonyolultabbak, mentül nagyobb az eltórós az ezen még kérdéses tudománynyal határos vagy részben közös tárgyú disciplinák feladatára és gya

területére vonatkozó nézetek

között.

A

philologia fo-

galmáról és czéljáról Wolftól egészen Gröberig annyiféle a

vélemény, a hány számbavehetö philologust ez

iránt

megkérdezünk.

A

nyelvbúvárok,

szik is vizsgálódásuk tárgya, tatás

más tárgyaihoz

nincsenek

gel

mondja ismét

meghatározottnak

Wundt, bármily kétségtelenül

lát-

ennek a történelmi ku-

való viszonyát illetleg épenség-

tisztában.

Schuchardt nem

is

reméli,

hogy a nyelvtudománynak a többi tudományok körében való állásáról mindaddig egyértelm felfogáshoz juthassanak, a míg a philologiának szerinte a zavart csak növel nevétl meg nem szabad ulnak.i^ A tudományok felosztásának, úgymond, a dolgok szemléletébl, nem pedig a nevek ós legkevésbbé már eredetükben

bizonytalan jelentés

ehhez

képest

folyton

ingadozó értelmezés nevek meghatározásából

kell ki-

is

indulnia

;

nevekébl,

*

melyek oly

idk

örökségéül

tudomány még Tárgyát tekintve az újabb kelet s a termé

szálltak ránk, a alig volt.

a

midn

s

tulaj donképeni

H. Schuchardt, Über die Lnutgeeetze. Berlin,

1885.

:J7.

1.

:

:

3f^7

szettudományok derültebb világánál pologia legalább

is

született

anthro-

oly szerencsés helyzetben van mint

mennyiben ez iránt semmi kétség sem támadhat. Már hogy az e tárgyon észlelhet jea nyelvtudomány, a

lenségek összege vagy csak egy része lódása el is

érnek a nézetek.

1

vájjon meddig

is,

eltérk

feladatát, az iránt

tegye-e

lehetnek

s

vizsgá-

valóban

Valamint annak tekintetében tudomány az embert tör-

kísérje e

már ismét

téneti fejldése útján. Itt tehát

ellenvéle-

ményekre akadunk, a melyek mind jobban összebonyokérdéseinknek

ethnologiára vonatkozó

az

lítják

tudományok fogalma

és

tárgyköre

vel egybefonódott szálait.*

elintézetlen

— 71.

{U. ott, 70

más

ügyei-

1.)

Az ethnologia föladatát pedig, szembeállítva a folkloreéval bvebben, több jegyre kiterjeszkedve határozza meg

(u. ott),

«A részét,

folklóré ... a népismeret

tárgyainak csak egy

nem

foglalja

pedig

azok

egészét

föntiek alapján teljesen kizár a

mely

e szóval

magát

minden

magába

s

a

oly értelmezést,

a népismeretet,

mint rendsze-

res tanegészbe foglalt s elvek és törvények megállapí-

tására vezérl lesz

vel

a

állandóan

tudományt és

Ez utóbbit legjobb

jelölné.

következetesen az ethnologia nevé-

czímeznünk. Ennek feladata az eddigiekhez képest

közös származás és nyelv kötelékével összefzött eni-

ben

lúrsadahnak,

mint szerves

port egyének anyagi és szellend

egészet

éleiének

alkotó

cso-

leiró és ok-

nyomozó-történeti tanulmányozása azon czélból, hogy e lannlniány és más hasonlórendü lársadahni alakulatok életével való telt

életjelenségek

függését

s

összehasoyililás

alapján, a felderi-

folyamatának ok-

a belátáshói

folyó

és

elrelátás

okozati összefJkellékél,

25*

a

»

388

es tünemények

vizsgálat alá

törvényszer kapcsolatát

felismerhessük.

Az

problémájának e körvonalozásából az, hogy akármely egyes nép tanulmányozása szükségképen más népek életének s mindinkább táguló körben az egész emberiség egyete ethnologia

elször

is

mének

a

szembeötlik

természete szerint

dolog

is

itt

statikára és

dynamikára oszló ermtanához vezet. Másrészt pedig világos, hogy midn a felsbbrend csoportegyén életének törvényeit kutatjuk, nem mellzhetjük az alsóbbrangú és egyidej jelenlétük mellett a társadalmi fejldés korábbi fokait is képvisel szervezetek beható elemzését. Ilyenek a nép keretén belül és megalakulása eltt egyszersmind

ismét a család

;

s

a

:

törzs

,

ezen belül és eltt

végelemzésben az egyén maga, a ki

ugyan az ethnologia keretében mindig csak mint az egész

alkotórésze

visszahatást {U.

otl,

A 2.

csoporton

a

ós

belül

fejld erk

pedig ép ezen erk mködésének a mutató függ-értéke jöhet tekintetbe.

vagy

összetevje,

79.

1.)

s a néplélektanra vonatkozólag (115. 1. némileg mást nyújt a régibb dolgozat:

néplélekre

bekezdés)

is

vA. nyelv,

és

riiythos

ethos

(Sitté)

3.,

llfi. 1.

háromsága, a

melyben az alsóbbrend életjelenségek az emberi öntudat tényeivé sublimálódnak, alkotja elemeinek szünazt, a mit összefoglalva )tép-

telen kölcsönhatásában

léleknek nevezhetünk. jegeczült fogalmából

E

népiéleknek századunkban kilegbiztosabban azon

vezethetjük

ismeretrendszert, a mely a legtágabb

értelemben

vett

etimológia czíme alá tartozik. Ennek tanulságai a népre, mint egységes jellem társadalmi elvekre

szervezetre vonatkoztatva

—

leszrt

ugyanazon tüneménytani

389

sorba is

tartoznak, a

melynek többi lánczszemei elször

az anyag általános tulajdonságait, valamint moláris

és molecularis

már

aztán a

mozgási jelenségeit tárgyaló

jóval

szkebb körre

physika,

szorítkozó

az anya-

s

got tovább elemzó' chemia, ezen túl a szerves élet álbiológia a utána

talános törvényeit kutató

öütudat szövevényébe behatolni

az

egyéni

igyekv psychologia.

Az utóbbin persze nem értvén annak a lélek akár spiritualistikus, akár monad- vagy atomszerfí, de még mindig substantialis képzetéhez ragaszkodó irányait, hanem azon tapasztalati, kísérleti s mondjuk ki bátran /erm me/tudományt, a mely a délek » szó-

—

—

val

nem

egyebet

jelöl

összegénél

s

,a

psychologiai

psychologiai

tapasztalatok

nem

nevez

észlelhet

szabá-

törvényeknek

mást, mint az ezen tapasztalatokon

lyosságot'^

—

Az ilyen positiv alapra helyezked lélektan mint Wundt ép most idézett szavai kapcsolatában mutatja

—

nem

idegenkedik a néplélek fogalmától, a

melyet a metaphysikai keretébe

átvett

irány

sehogy

míg Lazarus

illeszteni,

Herbarttól

a

ki-

psychologiai

és

sem tud

tanai

Steinthal

csak

felfogásukkal szembe-

szök ellenmondásban vergdnek el nagynehezen a tlük contemplált «Völkerpsychologie» meglehetsen kuszált programmjáig.

könny Paulnak

Ezen ellenmondásokba belekötve Herbart mellett maradó

volt a következetesen

(«Principien

der

munkája bevezetésében)

Sprachgeschichte»

zetében rejl visszásságokat kimutatni.

* Wundt, los.

Über

Studieu IV,

Ziele

17.).

czím

a Lazarus ós Steinthal terve-

Az

is

könnyen

und Wege der Völkerpsychologie (Phi-

390

érthet, hogy Paul, atomistikus

nem

jét

mereven ragaszkodik mestere

ki

lélekfogalmához, ezzel a néplélek

tudja

kibékéltetni.

E

eszmé-

feladatot a lelki

élet

tüneményeinek csak oly felfogása oldhatja meg, a mely a psychologiai jelenségeket

ködésének,

hanem

a

hatásai alatt fejldött

nem

egy kész gépezet

lársddainii

együttélés

szüntelenül

s

m-

kölcsön-

fejld ernyilat-

kozatok összegének tekinti. Ily felfogás alapján,

Paulnak a néplélektan tárgyát

kétségbevonó megjegyzései ellenében, inkább az egyéni lélek elszigetelt képzetének

midn

sessé,

tarthatósága

felosztás szerint érzéki

kérdé-

válik

meggondoljuk, hogy ennek a

szokásos

észrevételben, gondolkodásban,

érzetekben és akarati tevékenységben (emotiókban) nyil-

vánuló

mködése milyen szk

társadalmi lanatra

is

körre szorulna, ha a

együttélés fejleszt hatásától csak egy pil-

Avagy

eltekinthetnénk.

hol

maradna

a fo-

galmi gondolkodás szervének méltán mondható xyelv, hol

maga

a nyelvben

mint szervében él képzetelvo-

nás, ítélés és következtetés

— a beszél-képesség

feltéteül szolgáló társaságbanélés

nélkül

Hol

?

alap-

és ho-

gyan fejldjék a gondolkodás tartalmának lényeges részeként szerepl tnyUios, a mely szóval itt s tovább is

az egész primitív világnézetet értjük?

Azt a

világ-

mely különben a nyomán dereng tudomá nyos tünemény magyarázatnak a fejldés természetes menetében gyökeredz eldje. Hol az akaratnyilvánulásokat szabályozó ,elhos', az ember erkölcsi habitunézetet, a

sának változó formája,

—

kölcsönhatások híjában

?

kell

elismernünk

ama

ismét csak

ama

társadalmi

Szóval kétségtelenül igaznak régi

unus liomo nullus homo

:

mondást, a mely szerint

vagyis

hogy

a társadalom

:

:

:

301

kapcsolatán kívül

—

einher

álló

az

e

szóval jelölt

fogalom minden lényeges jegyét magába záró

mében

—

úttal.

{U.

»

nemcsak non-ens, hanem non-sens olt, 81—82. 1.)

értelis

egy-

Katona 1890-bl való dolgozata tiilajdonképen a késbbinek csak els fe/ezetét foglalja magában, a többibl csak részleteket. Itt,

az

I.

fejezet

után

(122.

1.),

illeszthet be leginkább az ethno-

logia tárgykörének részletes tervrajza,

szetszeren értekezése végére

melyet ö eredetileg termé-

Közöljük

tett.

e tervezetet

egész

terjedelmében az 1890-ben összeállított bibliographiával együtt

«Ha már most

tlünk, hogyan gondol-

azt kérdik

juk a föntiek alapján egy népre vonatkoztatva az ethnologia feladatát, e kérdésre a következ tervezet szolgáljon feleletül

A) AutocJithon népnél

szót természetesen

(a

viszonylagos és jobb belátástól I.

a)

függ értelmében

Geographiai (helyesebben chorographiai)

A

csak

véve)

:

rész.

lakóhely természeti viszonyainak teljes (hegy-

es vízrajzi, éghajlat- és földtani) leírása. b) Flóra

állatvilága

;

és

(Az

faana.

természetesen

illet

vidék

növény-

nem önmagának, hanem

és

csak

a nép életére vonatkozásának tekintetébl.) c)

Az ember

eszközölte

változtatások

(kultur-geo-

graphia). II.

Anthropologiai

1.

Leíró

a)

A

rész.

lakosság testalkotásának teljes képe.

(Soma-

tologiai anthropologia.) b)

Demographiai

egészségügyi,

bnügyi,

hol ilyenrl szó lehet 2.

Oknyomozó

:

Az

adatok

(népesedési

mozgalom,

táplálkozási, gazdasági és

—

I.

—

a

kultur statisztika). alatti

viszonyok befolyása a

392 testalkotásra cs a deraographiai adatoknak e befolyástól függése.

Ethnographiai

III. 1.

Leíró

rész.

:

a) Lakás, h) Ruházat, cj

Táplálkozás. (Függelékül az egészséges és beteg

test ápolása.) (I)

Az

((),

anyagának beszerzése,

bj és c) alattiak

illetleg termelése

:

a) vadászat és halászat

^J baromtenyésztés }•)

bányamüvelés

föld- és

útján.

d) ipar e)

kereskedés

C) rablás és c)

hadjáratok

Szokások és erkölcsök

:

a) az emberi élet cyklikus jelenségei sorában (születés,

nevelés, házasság és

és temetkezés)

elzményei,

házas-élet, halál

;

^J a természetes és társadalmi (vallási) évkor szerint

;

rendkívüli vagy a társadalmi fejldés magasb fokához tartozó jelenségek (politikai jogok és kötelesj")

fzd

hagyományos szokások, gyakorlatához kormányzati és igazságszolgáltatási szertartások). ségek

f) Népmvészet való viízonyáhau. 2.

Oknyomozó

:

a), h),

tfö

Az

1.

és

c,

II.

d) és c) alattiakhoz

alattiak

befolyása

a

Ill.-ban foglaltakra. 3.

sorban

Hanoiüiló

:

Az

1.

alattiaknak

egybevetése els

beékelt vagy szomszédos, másodsorban rokon,

;

393

aztán analóg viszonyok közt él, bár

továbbá egyéb

más

családbeli,

népre kimutatható

kérdéses

(a

hatást

népfajok leírásának megfelel vonásaival

gyakorolt)

az ezen összehasonlításból

s

következ tanulságok.

IV. Ehtnologiai rész (az e szónak szorosabb értel-

mében).

e

1.

Leíró

a)

A

:

él hagyomány

nyelv és a nyelvben

{folklóré

szónak a föntiekben megállapított szorosabb értelme

szerint).

b) Mythos (néphit) és positiv vallás s a kettnek egymáshoz való viszonya, kölcsönös átalakító hatása. c) A néphitbl folyó és a positiv valláshoz tartozó, vagy a kettnek combinálásából ered szertartások

(részben szerint

a

e)

III.

mint

alattiak

ugyanazon osztályozás

s

de a IV. h)-Te

ott,

való

vonatkozás

fel-

tntetésével). d)

A

nép

csapadéka az 2.

történelmi

Oknyomozó Az L, 11.

a)

tükrözdése

a

viszontagságainak

szellemi

h) és c) alattiakban.

a), :

és III. alattiak képzet-alkotó részének

nép nyelvében,

szóbeli

hagyományai-

ban, hitében és e hitbl magyarázható szokásaiban. b)

A

II.

1.,

IIL,

IV.

h) és c)

a),

1.,

levonható következtetések a nép eredetére viszonyaira (ethnogonia), múltjára

nek a 3.

positiv történelmi

Ha^onlitó (lásd a

adatokkal III. rósz

V. Néppsychologiai rész

Az I., II. és III. ennek a IV. részben többé-kevésbbé

alattiak

rokonsági

e következtetések-

való

egybevetése.

megfelel szakaszát).

:

befolyása a néplélekre

felsoroltakból

analóg

;

tartalmából s

viszonyok

s

levont jellemzése

közt

fejldött

más

:

:

394

népjellemekkel

egybevetés

való

s

az abból

meríthet

psychologiai tanulságok. VI. Sociologiai rész

Az

illet népnek a társadalmi

fejldés lépcszetén

intézményeinek absolut

(az

egyetemes emberiség haladására vonatkoztatott) és

re-

elfoglalt helye társadalmi

lativ (saját népisége

becse

fennmaradásának érdekéhez mért)

az ezen becslésbl levonható következtetések és

;

általános elvek rendszere

a nép jövjének a tudomá-

;

nyos belátás

szerint

ebbl

levezethet elvigyázat!

esetleg

megállapítható

prognosisa

s

az

(törvényhozási)

rendszabályok.

B) Nem-aulochihon népnél az A) alattiak a követJíezkkel 2.

I.

bvülnek Az shaza,

a régebbi lakóhelyek

illetleg

azoknak lehetleg a megvaló képe, ilyenrl szóló positiv adatok

positiv ismeretének esetében

idbl

felel

hiányában pedig a jelen állapotból következtetés útján eszközlendö reconstructiója.

Az anthropologiai képbl levonható

3.

II.

követ-

keztetések az shazára, illetleg a régebbi lakóhelyekre.

ni.

4.

IV.

Az ethnographiai adatokból

való következ-

ép említettekre.

tetés az

4.

(i)

Positiv

illetleg a régebbi jelenlegi

adatok az shazáról,

történelmi

lakóhelyekrl,

vándorlásokról és a

honba való beköltözésrl, valamint

annak

birtokba- vételérl. h)

a)

A

IV.

1.

meríthet tanulság

alattiakból

(nyelv, mythos, ethos)

shazát

és a régebbi lakóhelye-

az

ket illetleg.

^) a IL

A 1.,

régebbi lakóhelyek és érintkezések befolyása

in.

1.

és IV.

1.

alattiakra.

:

3Í)5

történeti

c) Positiv

és

adatok

palaeethnologiai

jelenlegi lakóhely régebbi birtokosairól

:

hatása a föléjök került népréteg anthropologiai

ethnographiai (IIL V. zések

E

A

1.)

(EL. 1.),

és ethnologiai (IV. 1.) vonásaira.

régebbi lakóhelyek, vándorlások

nyoma

a

ezek módosító

és

érintke-

a néplélek alkotó elemeiben.

tlünk legszkebb jemint a népléleknek a

tervezeten belül az imént folklóré,

korlátolt

lentésére

nyelv kategóriája alá sorolható alkatrésze, a következó'-

képen osztályozható L A szókincsbl meríthet

3

a) & néplélek képzet-

tartalmát, h) képzetelvonó sajátos eljárását megvilágító adatok.

Még

pedig:

az anyagi

1.

világra és erkölcsi élet-

rendre, 2. s

az anyagi világ mögött rejl személyesített

erkre

az erkölcsi életrendet szabályozó transcendentalis

fel-

fogásra vonatkozó képzetek sorában.

az

II. A közmondások és stereotyp szólásmódok megint els pont felosztása szerint. III. A szóbeli néphagyományok, illetleg a nép-

irodalom epikai 1.

része, ú.

Mesék: a)

ú.

n.

m.

:

tündérmesék,

h) állatmesék,

pajkos elbeszélések, adomák.

c) tréfás és 2.

Mondák

:

a) helyekhez kötött,

b) a néphit alakjairól szóló, c)

a positiv vallás alakjaihoz

d) magyarázó 3.

Epikus

balladák

stb.).

mondák

énekek

fzd,

(legendák

és

(hsköltemények,

elbeszélések).

románczok,

;

.

;

:

:

'.»6

A

IV.

1.

szóbeli

néphagyományok

1.

2.

dajkarímek, gyermekversikék

A

szóbeli

hagyományok

(a

mennyiben

szatirikus,

az

didaktikus

gúny versek, csúfolódó

rímek

és bosszantó

köszönt és ünnepi szokásokhoz fzodö mények, (pl. lakodalmi mondókák stb.) 2.

3.

:

m.

és vegyes elemei, ú. 1

m.

;

vagy magvai).

alattiak töredékei

V.

része, ú.

h/ríti

dalok, tánczdalok és tánczszók

játék-mondókák,

emlókversikék,

;

költe-

kiolvasó- ver-

sek stb. 4.

találós mesék.

A

VI. 1.

szóbeli

néphagyományok drámai s rokonnemek,

része, ú.

m.

mysterium-félék

világi népdráma, drámai formájú nópmulatságok és játékok. Természetes, hogy az elsoroltak legnagyobb része alig választható el a néplélek tanulmányának többi fejezeteitl s folytonos vonatkozásban van egyfell a 2.

3.

niythos,

más

oldalon

népélet jelenségeivel.

meg

a népszokás és általában a

Mindazonáltal külön csoportban

szorosabb összefüggésben eszközlend vizsgálatuk nemcsak kívánatos, de szükséges is. Els sorban a módszer tekintetébl, a mely az ide tartozó elemekre vonatkozólag azok természetéhez képest túlnyomóan irodalomtörténeti. Másodsorban pedig azért, mert

és

—

a mint

már elbb

—

említettük

a folklóré tárgyai a

népek közvetetlen vagy közvetett érintkezésében óta

máig

tosabb jogosult tárgyai.

is

vándorolnak

s

így

segédtudományának, létíí

összehasonlító

az

ethnologia

sidk legfon-

különben önállóan

is

irodalombúvárlatnak

is

a

397

Végül még az alábbi bibliographiára nézve megjegyzendnek vélem, hogy az épenséggel sem akar az ethnologia és folklóré tanulmányába bevezet irodalom teljes összeállítása

lenni,

hanem csupán fell bvebb

kezésben tárgyalt kérdések

keres olvasónak kíván némi

a jelen érte-

tájékozódást

útbaigazítást nyújtani.

Irodalom. Topinahd, L'Anthropologie. 4. kiad. Paris, 1884 (Magy. ford. Török Auréltól. Bpest, 1881.) J. Eanke, Der Mensch. 1887. Waitz, Anthropologie der Naturvölker. Leipzig, 1859-64, 4 köt.; az 5. és 6. Gerlandtól, 1870 71. Bastian, Der Mensch in der Geschichte. Leipzig, 1860. U. a., Dos Bestándige in den Menschenrassen Berlin, 1868. U. a., Ethnologische For-

Stuttgart,

.

.

.

schungen. Jena, 1871. U. a., Geographische u. ethnologische Bilder. u. o., 1873. Fr. MOller, Allgemeine Ethnographie. 2. kiad. Bécs, 1879. Peschel, Völkerkunde. 5. kiad. Lipcse, 1881. Ratzel, Tölherkunde. Stuttgart, 1887. Tylor, Researches int the early hintory of mankind and the development of civilization. 2. kiad. London, 1870. (Ném. ford. az ered. I. kiadás után Lipcse, 1866.) U. a., Primitive cultitre : researches int the development of mythology, philosophy, religion, language, art, and custom. 2. kiad. London, 1873. (Nem. ford. Lipcse, 1873.) U. a., Antropology. Introduction to the study of man and civilization, London, 1881. (Ném. ford. Braunschweig, 1883.) Bagehot, Der ürsprung der Kationén. Ném. ford. Lipcse, 1874. Bastian, Allgemeine Grundzüge der Ethnologie. Berlin. 1884. Virchow-Bastian Hahtmann, Zeitschrift für Ethnologie. Berlin, 1869 óta. Bastian, Beitráge zur vergleichenden Psychologie. Berlin, 1868. Lazahus-Steinthai, Zeitschr. für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft. Berlin u. Leipz., 1859 óta. L. különösen az I. köt. 1 73. 1. V. ö. Herm. Paul, Prinzipien der Sprachgeschichte. i. kiad. Halle, 1886. Einleitiing. Továbbá W. WuNDT, Über Ziele und Wege der Völkerpsychologie (Philos. Studien IV, 1 27). Bastian, Der Völkergedanke im Aufbau einer Mlssenschaft vom Menschen. 1881. A. Láng, La Mithologie. Trad. par L. Parmentier. Avec une préface par Ch. Michel. Paris, 1886. Bastian, Das Eeligiöse in ethnol. Auffassung. Jena, 1871. A. Láng, Custom and Myth. London, 1884. U. a., Myth, Ritual and Religion. London, 1887. F. Liebrecht, Zur Volkskunde. Heilbronn, 1879. Chamhers Encyclopaedia : art. «Folklore» (Tbomas Davidson-tól). Pcymaigbe, Folk-lore. Paris, 1885. P. Sébillot, Le Folk-lore. (Kevue d'Anthropologie, XV, 290—302. Paris, 1886.) GüSTAV Meyer, Essays und Studien zur Sprachgeschichte und Volkskunde. Berlin, 1885. («Folklore» 145 162. 1.) L. Katón*, Zur Litteratur und Charakteristik des magyarischen Folklóré. I. Allgemeine Cliar. der Folklóré. (Zeitsclir. f. vgl. Litteraturgescb. u. JRenaissance-Litteratur, Neue Folge, Bánd I, Heft 1, Berlin, 1887.) Folk-Lore Journal Vol. II Folk-Lore Terminology. Id. by

—

:

—

:

398 Vol.

Nutt.

Alfr.

III

Tlie Sciencp of Folk-IiOre

:

liy

Charlottc S.

Eunio. Id. b.v Cí. L. üomiiic, Id. \ty E. Sidiioy Jlartlaud. Id. b,v A. Macliado y Alvarcz. Vol. IV. Classification of Folk-liOre by Cliarlotte S. Bume. l'rinciplos of tho ClaKsification of Folk-IiOrc by J. S. Stuart Glennie. The Science of Folk-Lore, with Tables of Spirit Basis of Belú'f and CuHtom by Captain lí. C. Tcuiplc. Tke Journal of American Folk-Lore. Vol. I, p. 79. Notcs and Queries (on the teriii. «folk-lore»). Boston and New-York, 18.SS. Herbert Spencer, The cla.isijlcation of the mencen. '.i. kia
Az újabb dolgozat csak egy mondattal eleje)

arra

\ital

emberi

nem

(141. 1. 1. bekezdés nagy forrongásra, melyet az ember és az

a

vizsgálatában a renaissance,

A

fedezések és találmányok okoztak.

meg

sora után

9. .

.

.)

(.

.

.

egészen

így folytatódik

föl-

bvebben

Szövegünk idézett helyészempontú vizsgálatát teremti

amaz

új :

('Elbb egy elsülyedt világot gyújtotta

reformáczió, a

eredményeit.

kifejtette e forrongást és

nek

a

régibb szövegezés

fáklyafény

mellett

a

kellett a renaissance

görög-római irodalom

reánk maradt töredékeibl s a népvándorlás viharaiban betemetett, a középkor szellemi tespedése alatt

bemohosodott romokból új újra lehetvé

ember-ideál

mvészi alkotóernek

életre támasztani.

Az antik

szemléletén

elbb a

vált

kellett

megizmosodnia, hogy a

fest és képfaragó ismét megillet, de hosszú idn át elkobzott jogába helyezze az emberi testet, az igaz természetet. A félénken és bizonytalanul tapogatódzva

tudománynak

eszmél ert,

okulást

és

a

mvészet

lelkesedést

iskolájában

merítenie

kell

egyelre még

vajmi keserves küzdelmeihez.

De

a felszabadult szellem

minden

elébe

gördített

akadály daczára feltartózhatatlanul halad hódító útján, .A

dogma

lánczaira kötött földnek lehullanak bilincsei,

az ezer év óta

megdermedt vér

lüktetni kezd az

em-

399

ber ereiben

;

a lelkiismereti és gondolkodási szabadság

megszüli a társadalmi önrendelkezés jogának iésót

földrajzi

a

;

és

dása új életczélokat szab fajunk ismeri

elé,

tetemesen tágult határok

és térben

létét.

fel

Régi

követe-

kosmologiai ismeretek gyarapo-

pénzek

a

mely idben

között

mozgónak

mérföldkövek

és

után

bukkan Magóg népek

turkálás közben óriási csontokra és kövületekre

Góg

Eleinte persze a bibliai

az ásó.

és

hullamaradékainak vagy a természet hóbortos játékaileleteket. De sebaj A gyermekes nyomában derengeni kezd a helyesebb sejtés

nak nézik a furcsa tévedés s

utána

j

!

az igazság felismerése.

Az archaeologiának a természettudományokkal ként támadt logia,

érintkezésébl

s

az

nem

érnek.

A

találmányok

rapodó tárháza fegyverekkel

reibl mind nagyobb

emberiség

is

múlt-

betzgeti tovább onnantól

hová fajunk emlékkönyvei

fogva, a

vissza

idk homályában

a mely a történelemeltti

vezérfonalat nyújt a kutatónak ját a földkéreg történetébl

ön-

kibontakozik a palseonto-

és

hagyományai

örvendetesen gya-

látja el a váratlan sike-

merít

bátorságot

vizsgálódást

s

fürkésznek kristálj^lencsékkel ékesített szeme keresi, de nem leli meg a mindenség határait, kiméri az égi a

testek járását,

él

míg más oldalon

új

világokat födöz

fel

Az aranycsináló kohója az anyag összetételét elemz tudományos mhelylyé válik s a kuruzslás emberirtó szereit észszer orvosságok ezrei váltják fel. Az orvostan szolgálatában eleinte csak rejtzve, majd egyre szabadabban fejld az

szervezet szövedékeiben.

anatómia

felderíti az

tét s megleli

náját

is

emberi

test

bámulatos szerkeze-

a kapcsokat, a melyek a teremtés

kororokoni kötelékbe fzik az alsóbbrend lények-

:

Uk)

hogy méltóságát csorbítanák, midn birodalmának ós szüntelen haladása gyümölcsének ismertetik föl vele azt, a mit sokel

a

;

nélkül,

önerejével hódított

gyámkodó kézbl nyert kiváltságos ajándéknak » (Í7. oíl, 74-75. 1.)

káig

kellett hinnie.

Az újabb szövegezéssel szemben, mely csak futóbig érinti, hogy a népköltési termékek iránt az érdekldés kezdetben szépirodalmi, majd késbb is csak pliilologiai természet volt (143. 1. 2.

bekezdés), a régibb több vonással

utal botlásaira és a

«

heli

rajzolja ezt az érdekldést,

bellük való kiemelkedésre.

Olv. folytatólaj;

Innen érthet, hogy kezdetben kiválókép a szónéphagyományok gyjtése könil mutatkozik ör-

vendetes

sürgöldés.

ennek

inkább csak a mesében

is

töredékei iránt ébred

Legfeljebb

még és

a

mythos,

mondában

de

sejtett

némi figyelem, egyelre azonban

a nélkül, hogy a néphit tulaj donképeni forrását igazi

helyén keresnék. és a

Nem

csoda aztán, ha a szépirodalmi

romantikus ihlet philologiai

mkedvelés

nösen a meséknek a mythologia javára való

külö-

értékesí-

el sajnálatos botlásokat. Ezekhez járul nyelvtudomány romantikusainak etymologiai mesterfogásokra alapított mythologiai elmélete, a melynek tetszets volta mellett csak az a nagy hibája, hogy a szellemes magyarázgatok saját költi divinatiójukból

tésében követ a

kelleténél

pazarabb kézzel juttatnak a mythos-alkotó

skor embereinek. (Kuhn Adalb., Schwartz F. MüUer Miksa, Cox György, Gubernatis stb.)

E az

tévedés

helyreigazítását

útmutatása után

indult

egyfell

L. W.,

Benfeijnék

ós

összehasonlító-irodalom-

hangyaszorgalmú munkásainak (LiebKöhler R., Oesterley H., Comparett; D., Wesselofsky -S., Cosquin E. stb.) köszönhetjük, a kik történeti kutatás

recht

F.,

401

néphagyományok vándorlását és kölcsönös nyomról-nyomra követvén, e fáradságos és roppant tárgyismeretet követel munkájukkal kimu-

a szóbeli

kicserélését

hogy a legtöbb mythologiai forrásul kizsákmá-

tatták,

st a localisált mondák jó része is egémás világnézet népek irodalmából, még pedig nem is épen népies, hanem vajmi gyakran nunvodal-

nyolt mese,

szen

mából importált, tehát a kölcsönvev nép hagyományaiban szerves összefüggés nélküli anyag s mint ilyen a néphit képzeteinek

Más oldalon

felderítésére alig vethet

anthropologia

világot.

hagyományok búvárlatának

a népies

az

ethnographia mindegyre gyarapodó

és

tényeibl merített okulása hozta meg a jobb

belátást,

mely nem egészen esetleg ugyanott inaugurálja a helyesb irányt, a honnan az imént említett egyoldalú mythos-magyarázat hódító útjára kiindult. Angliában a

szervezkedett az ú. n. anthropologiai iskola

Láng

B,,

A.

stb.),

a

londoni Folk-Lore Society

E

zottá leginkább híveit.

az

els

kísérlet

a

e

s

A

szó..)

nem

{U.

135. és 141. lapon

Magnus Hundt, (le

társulatból indult ki egyúttal

egyöntetíi

rendszerbe

törekvéseknek jó szolgálatot

tett folklóré

s

ott,

76—77.

tett

át-

foglalá-

az ép érin-

1.)

Magnus Hund neve helyesen müvének helyes czíme hominis, hanem Anthropologium proprietatibus. V. ö. a német

említatt

a Katonától említett

Anthropologia sive de natiira

hominis natura, diynitate

bibliographiai

álló

propagandája útján tobor-

néphagyományok kutatásának

tekinthet és lehetleg sára

(Tylor E.

mely a vele közös alapon

munkákon

et

kívül a British

(Catalogve of printed Books,

Hr—Hunfredus

Katona Lajos lanulmányaí.

I.

Museum

katalógusát

887, hasáb).

26

:

4Uá

A

népmesékrl.

Az 1889-ben öuállóan megjelent II. kiadás alapján. Katona a 90-68 évek második felében tanulmányát akarta adni

újra

ki

dolgozatán egyet-mást változtatott. Jelen-

e czélból

s

tsebb, hogy az eredetileg fölolvasásra készült dolgozat alkalomszer bevezet és befejez fejtegetéseit elhagyta s tudományos jegyzeteket készített hozzá. A tanulmány itt a harmadik alakjában jelen meg, de jegyzeteibl csak a következ négj' maradt reánk

A

147.

2.

1.

bekezdésben olvasható «mese» szóról

254 s köv. még Homerosnál

Ethnographia, eredetileg (pl.

IV.

késbb különösen fleg

4.

is)

monda, rege, utóbb Grundzüge der griechischen

költött elbeszélés,

hitrege. L. Curtius,

ElymoJogie,

kiad. 338.

—

A

ládba tartozik fn-ri (beszélni,

mende-monda, tius

v.

megfelel

ö.

—

h. 297.

i.

frj-fXT]),

Az

igékkel

olasz

spanyol

cunio,

olaszországi

együtt,

a

zald

= szám

tájszólási

a

szónak

franczia

változatai

a

ö.

(pr)-{xi),

fa-ium

portugál

és

fa-ma

(hír,

Cur-

L.

stb.-vel.

conto,

dél-

cuenlo, franczia conte, a

a

compulure (összeép úgy mint ex-zahlen

latin

A

származékai.

fahle, :

ptbula egy csa-

latin

v.

számlálni, elsorolni, elbeszélni)

szülöttei

1.

A görögben fm&o? mindennem beszéd,

1.

az

olasz

velenczei

és

latin

favola

s

fabula

ennek

szicziliai

fiabe,

favuli, frauli, a liguriai foe, a bologniai föle. L. Pitré,

Biblioteca delle tradizioni popolari Sicüiane. Vol. IV.

Fiabe, novclle e racconti, vol.

I,

p.

XLIII.

—

A

:

gyö-

kében emlékezetes dolgot, hírt jelent német már-c/ien (v. ö. ófn. mari fáma) mellett a sage (a melynek

=

mi monda szavunk), valamint a skandináv nyelvek saga-ja, ós a német zahl-l&l egy

kaptafájára készült a

gyök telsel,

angol

—

tale,

németalföldi

mind csak

és

platt- deutsch

elbeszélést jelentenek.

ver-

így a dél-

403 szláv pripoviedka, az orosz skazka

értelemben használt povésti,

szó

szláv

lengyel przyslowia,

a

a montenegrói hasne

ö.

(v.

a legtöbb címese')

s

cseh-morva-tót

a

(pl.

a

stb.),

melyek között

ószláv ha-s-n-x, ba-ja-ti s

innen a magyar hü-háj), valamint a szintén szláv ere-

det

ismét

oláh bai^nw

visszautal

fa-ri és a

latin

a

megrzött indogermán bha gyökre. Elbeszélés a tulajdonképeni értelme a mese jelzésére használt finn tanná szónak is, míg az állatmesére alkalmazott satu alapjában a. m. eset, esemény, görög

szavakban

(pTj'Hl

is

történet.

A

148.

s

bvebben Zur

czím

hasonló

Charakteristik

A

149.

illetleg

1.

2.

bekezdéséhez

L :

und Renais-

kötetének 34. lapján.

Símparolát

és Morlinit

Geschichte

der Prosa-

Dunlop-Liebrecht,

1.

des

dolgozatomat a berlini

Zeitschrift für vergl Litteraturgeschichte

sance-Litteratur új folyama

oláh,

mese-idiotismusokról

und

Litteratuv

magyarischen Folklóré

Magyar meséink

:

hozzájuk

a

albán és oszmán-török

délszláv, 1.

bekezdés végéhez

1.

1.

bekezdéseirl

stereotyp

dichtungen.

A

150.

1.

1.

sorához

:

A

Gesta

Romanommvól

1.

munkáját és Oesterley (valamint a Régi Magyar Könyvtár Katonától eszközölt) kiadáDunlop-Liebrecht

id.

sának bevezetését. Pseudo-Kallisthenes Nagy Sándoráról

ugyancsak Dunlop-Liebrecht

a) jegyzetét

v.

ö.

Litt.-Gesch.

I,

1,

1.

—

a 246. 351.

s

köv.

A Dares Phrygiusnak

tulajdonított Trójai

Liebrecht

i.

h.

178.

i.

h.

1.

és'

és

1.

és 245-

Sagenkreise

438.

Dictys Cretensisnek

Háborút illetleg 1.

183.

Továbbá Grásse,

jegyzettel.

1.

ismét Dunlop-

valamint

és 239., 240. jegyz.,

Grásse Sagenkreise 114. és LitU-Gesch.

I,

2,

1257.

26*

1.

:

404 V.

még

ö.

és 423.

A

Tenffel

Gesrh. drr rum.

Lili.

4.

kiad. 471.

§.

magyar népmesérl

szóló irodalom.

Megjelent 1901-ben az Ethno(iraphiáhi\n. A dolgozat második felébl elmaradtak a subiectiv kitérések, s

a bírálatokból az, a

mi már nem idszer.

A

mesevizsgálat legközelebbi feladatáról.

A

Hiinfalvy- Albumban

(19()1.)

megjelent

tanulmány

válto-

zatlan lenyomata.

Vikár Bélának a 209. 1. 1. bekezdésében említett mesegyjazóta megjelent mint a Kisfaludy-Társaság Magyar

teménye

Gyjtemény, Uj folyam czím vállalatának VI. kötete. (Sovwyymeyye népköltése, rendezte és világosító jegyzetekkel kisérte Vikár Béla. Budapest, Athenaeum, 190.5. 8-r. XII, 472. 1

Népköltési

Magyar népmese-typusok. Az els

16 typus az Ethnographia 1903. és 1904. évfolyamából

egészen apró igazításokon kívül csak annyi módosítással, hogy a 21. és 55. mesénél elhagytam azt a párhuzamos mutatványt,

mesék átírt voltát igazolta, éB hogy a TX. népkönyv czímét, mely a fogalmazásnál maradt s így a nyomtatott szövegbl is hiányzik.

melylyel Katona a

typusnál pótoltam

Katona tollában

A XVI— XIX.

a

typus Katona hátrahagyott kézirataiból

itt

lát

el-

ször napvilágot.

Ugyanott találtam Katona egy terv-vázlatát, a mely szerint egyelre még a következ tizenöt typus megállapítására gondolt A cwnkakez Szamárbr. A béka komája. A veres tehén. Hófeliérke. Tündér Ilona. A három narancs. leány. Cordelia. Oedipus. Aladdin. zike. Jácorfácska.

— — —

—

—

—

—

—

—

Okos leány, A. és B.

A fogalmazvány ban öiegjelent

—

—

Megöl

Istefán.

—

Állatok

korábbi, mint az Ethnograplda

utolsó, VII. közlemény.

nyelve.

— — —

1904. évfolyamá-

405

Két magyar Cymbeline-mese és rokonaik. Megjelent a Shakespeare-Tár 1908. évf.-ban.

Töröltem belle azt a pár sort, melyben K'itona G. Paris összeveti Shakespeare Cymbeline'}ét Boccaccio Decameronejának megfelel elbeszélésével, mert Katona egy másik tanulmányában (Shakespeare Cy/nbelineje, megjelen e kiadás U. kötetében)

nyomán

újra részletesebben olvasható.

Ludas Matyi. Elször a Pesti Napló 1894. ápr. -5-1 számában. Az ujságczikk els és utolsó mondata, mint egészen alkalomszer, elmaradt.

Az Akastyán hegyrl. Megjelent az Ethnographia 1899-iki évf.-ban.

Két jegyzet híján változatlanul.

A

Kedd asszonya.

Közölte az Ethnographia iy05-ik évfolyama. Jelentéktelen igazításokkal.

\

<-> ^V, C.

\^ U'

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

4f

%,^<

'

1*4.^

^