Presented to the. LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO GEORGE BISZTRAY

<

[

f

O)

Presented

to the

LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO by

GEORGE BISZTRAY

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding írom University of Toronto

http://www.archive.org/details/rgimagyarsgmOOfj

KÖNYVEK

SuthtsM

UítíSt^

lícflíft

m>»rff 'fttfOftrfftoft'fhiitony

Féja

A

régi

Géza:

magyarság

A

magyar irodalom förfénefe

a

legrégibb

idktl 1772-ig

MftY

Nyomta

.Pa*l«s'

*

könyvnyomda, Preíov.

Mioden jog

A

fenni(>drtva.

kötési Jánoska Tivadar ferverte.

Copyrigfii by Táira könyv- és lapkiadó

Printed

in

Czechostovákia.

r.-4.

Elhang. magyar szellem egyik legjellemzbb vonása az, hogy éppen olyan eredend ervel tör elre, mint gyökerei felé. A mai és holnapi magyar sors keresése sohasem homályo-

A

sitja

smveltség

az ósors, az

el

és

shaza

kérdéseit. Nincs

korszak, mely néhány új vonással ne gazdagítaná a mégis csak homályba rejtz ómagyar arcot. Egyre tisztábban lát-

melyeknek színjátékai között a magyarság született, de az ómagyar lélekre s kultúrára ma már csak következtethetünk. A múlt

juk a történelmi rengéseket,

s

az

skultúrák

arcát,

magyar irodalomtörténete a volgai lovas alakját idézte elénk. Ma már tudjuk, hogy ezzel a romantikus történelmi képpel távolról sem merítettük ki a keletkezés nagy kérdését. Hon-

nem volt egyoldalú katonasors, a legújabb kutatások éppen azt bizonyítják, hogy nagyon élénk foglalás eltti életünk

részünk volt Kelet-Európa gazdasági életében is. A fejlettebb, bonyolultabb élet pedig bizonyára fejlett mveltséget zsendített életre.

A

magyar smveltség a kereszténység befogadásakor el teljesen, hiszen Bornemisza Péter még a XVI-ik században is nyilvánvalóan pogány eredet bájoló

sem

pusztult

imádságokat jegyez

fel.

De

az

smveltség

a kereszténység

élszó utján örökld életet élhetett, mert a magyar irodalmat a kereszténység alapította meg a maga vallásos céljainak szolgálatára. Els magyar nyelv emlékünk, a Halotti Beszéd* valószínleg idegennyelv szentbeszéd forfelvétele után

dítása

s

nyelvi jelentsége megbecsülhetetlen.

Beszéd, mint els nyelvemlékeink egész

lotti

nyire csak azt a friss

*

A

mveltséganyagot

„XIII. század elejérl.

jelzik,

De úgy

sorozata,

mely

a

Ha-

több-

a keresz-

ténység befogadásával, mint új réteg, az

smveltségre

rá-

mutatják a magyar lélek magatartását az új dolgok áramlása közepette. Az ómagyarság a korai Árpádok alatt belsleg tovább élt, heves kitörésekben lázadva, maborult,

s alig

elzárkózottságban bujdosva és lassú átalakulásban oldód-

kacs

azonban irodalmi síkon alig lehet szó. kereszkeresztény irodalma nemzetközi középkor A tény mveltségbl táplálkozott, de egyre több magyar elemet szívott magába, ezek azonban csak napfoltok a vallásos eszme egyeduralkodó fényében. A kereszténységben átalakult magyar alakja Temesvári Pelbártban szemlélhet, a sumunkássága is latin nyelgarak benne futottak össze, de az va. Megnyilatkozásairól

v

volt.

Irodalomtörténetünk els fordulópontja a humanizmus, mely azonban szélesebb rétegeket nem érintett s késbb a protestantizmus erein keresztül szívódott fel a magyarság

A

nagy fordulópont mindenképen 1526, a mohácsi vész, illetve a XVI-ik század. Irodalmi nyelv lesz a magyar, testébe.

végig árad az országon a protestantizmus, felszabadítja az

összegylt történelmi „ellenzékiséget".

A

magyar tudat

ki-

lombosodik, jelentkezik a társadalmi élmény, merész szár-

nyakat kap a társadalmi bírálat, megmozdul a középkor merev nagy rendjébe szorított ember, fölzendül az emberi test

De a vallásos eszme, bár kiszélesedett, még mindig pántjai között tartja az irodalmat. Csakhogy e pán-

és lélek lírája.

tok között

A a

immár sok minden

elfér.

vallásos gondolat uralkodó szerepe

XVII-ik században, melyet

a katholikus

nem sznik meg reformáció korá-

nak nevezhetünk. Eltekintve az ellenreformátor Pázmánytól: ebben a században írja meg Zrínyi Miklós a keresztény hskölteményt, a „Szigeti Veszedelmet".

meg

8

a

E

században indulnak

nemzeti küzdelmek, melyek átnyúlnak a XVIII-ik

szá-

s minden nemzeti színezetük mellett a vallásos ihletet magukban hordozzák. Bukásuk után pedig egyelre nincs

zadba, is

eszme, mely a helyükbe léphetne, egészen a magyar felvilágosodás hirdetinek jelentkezéséig. Tehát a vallásos eszme uralkodó szerepe az irodalomban egészen átfogó nagy

1772-ig,

Bessenyeiék jelentkezéséig számítható,

közös fonala és a

végs

ok,

s

1772-ig

ö

idk

az

minden korszakos

ren-

dülés és rengés megfér a keretei között. tehát, hogy két nagy korszakra kell felosztamagyar irodalom történetét: a régi magyar irodalomra, melyben a keresztény vallásos eszme az uralkodó, s az új magyar irodalomra, melyben a vallásos eszme helyét birtokába veszi az ember. Az új magyar irodalom kezdete: 1772, mikor Bessenyeiék végleg leszámolnak a múlttal, s az

Világos

nunk

a

irodalom középpontjába immár végérvényesen az embert, a világot s a nemzeti mveldés gondolatát teszik. Ha pedig az

irodalom egy nemzet lelkületének, életformáinak, történel-

mi magatartásának és sajátságos végzetének a költi megnyilatkozása, akkor a magyar irodalom tulajdonképeni kezdetének idpontját a XVI-ik századba kell helyeznünk. Könyvem a magyar irodalom történetének els nagy korszakát tárgyalja.

t^g

A

termés csoportosítását a

dönt

jelen-

áramlások szerint vittem végbe. Ezek: a középkor,

a

humanizmus, a protestantizmus, a katolikus reformáció, a nemzeti küzdelmek s az utánuk következ átmeneti évtizedek.

Merev határokat nem

csinálhatunk.

Az

áramlások

messzire nyúlnak, bels jelentségük megelzi és túléli az

idpontokat, gyakran egymásba is folynak. A szellem és az élet igazságát többre becsültem a rendszer merevségénél. Irodalom:

Jen

A

könyv adatai szempontjából

lásd

Pintér

irodalomtörténeteit. Horváth Tibor: Árpád, 1936.

9

Az omagyarsag. Az ómagiyarság kora

az

reszténység megszilárdulásáig

shazában kezddik tart. Óriási

korszak ez

és s

a

ke-

meny-

nyi történelmi rendülést és vállalkozást, erszakos hatást és

bévülrl rügyez sorsfordulatot rejthet magában. Szellemi arca störténetünknél is rejtelmesebb. Annyi biztos, hogy a magyarság még a honfoglalás eltt két népelemnek, a finnugornak s a turknak összeömlésébl keletkezett. De a két „összetev" störténete és smveltsége csak a tájat, a talajt jelzi, melybl az „új nép" kiszakadt. De mit is keresünk a csaknem teljesen szétfoszlott ómagyar irodalomban? Az shaza és az eredet, a beírt történelem eltti út, a honfoglalás és a kalandozások mondáit. E

mondák

egyrészt keleti

kútfkben

találhatók meg, másrészt

az árpádházi királyok alatt keletkezett latinnyelv történel-

mi mvekben,

idk

viharaitól,

tükrözdnek megtépve Árpádok udvarának szemléletmódján

az ú. n. Gestákban s

az

szrve. Ugyanígy történt a honfoglalás és mondáival is. Azok a gestaírók dolgozták

a

az át-

kalandozások

fel ket, akik a népnek „csácsogásait" megvetették. Mindazonáltal olykor merítettek a megvetett népi mondakincsbl. De az általuk merített s átszínezett anyag természetesen nem mutatja az si mondaréteg

legnagyobb

hagyományrz

rétegnek,

a

eredeti gazdagságát.

Az si mondahagyományból

a gestaírók felszívták mindami a nemzeti-udvari dicsség képeinek megfestéséhez szükséges s e törekvésükben használható volt. De keresztény érzületük alapján megvetették s lenézték mindazt, ami mitoazt,

lógiai

nek

íz

volt,

ítélték halálra.

10

egy lerombolt világ tovább kisért szellemé-

a megnyilatkozása, ösköltészetünk legértékesebb elemeit

Arany János nagyon

jól látta,

hogy a mítosz,

pogány mitoez hiányzott naiv eposzunkhoz, a „naggyánövés" e nélkülözhetetlen eleme. A keresztény világszemlélet csak a XVII-ik század Zrínyijében fejldött eposzi méretekké. Zrínyi Miklós „Szigeti Veszedelme" pótolja a középkor hiányzó nagy magyar s keresztény hskölteaz eltemetett

ményét. Irodalomtörténetíróink a gestaírók

mondák gyar

mveiben tükrözd

alapján eleinte színes, nagy képet rajzoltak a ma-

smondák

világáról.

Késbb

a

kételkedés

jött,

mely

hol tudós, hol pedig tudákos módszerekkel rendre lerontotta

ezeket az elméleteket. Holott igen valószín, hogy a „túlzók"

csupán tárgyi vonatkozásban tévedtek. Ma már bizonyos, hogy a honfoglaló rajok magukkal hozták a hun mondát, a gestaírók azonban csak e forrásából,

monda

tudatát vették át eredeti

tartalmát pedig külföldi

kútfkbl

varrogatták

Az störténeti kutatás ma már a mondát igazolja: a magyarság eredetét magyar-ugor s hun rajok feltehet érintkezésében keresi. A történeti magyarság ebbl az egyesülésbl alakult. Ez volt az els „török hatás". A második a bolgár-török hatás, s a honfoglaló magyarság még két nyelvet össze.

A

harmadik török hatás az uj hazában érte népünket, a mai tudományos felfogás szerint ugyanis: „Tiszántúl és Erdélyben a hunok íttlakásától, beszélt:

a finn-ugort

s

a

törököt.

tehát az V. századtól fogva a honfoglalásig, tehát a IX. szá-

zad végéig

meg nem

szakadt török népi, tehát török nyelvi

folytonosság van".

A magyarság az új hazában nem csupán idegen, hanem rokon törzseket is talált (Mén Marót). Maguk a törzsek letelepedésük után egyelre még igen laza egységet alkottak. Szent Istvánnak egységesít mve, nemzet-alapítása tehát nehéz történelmi feladat volt. Mve: a királyi hatalom egységesít erejének érvényesítése s a kereszténység nem hatot-

11

ták át általános és

egyenl mértékben

A

az országot.

társa-

dalmi, érzületi és szellemi ellentétek egész sokasága keletkezett és gyarapodott. Gondoljunk csak az

bensleg

foglalók, a

is

slakók

és a hon-

kereszténnyé vált magyarok

s

a

tit-

kon pogányok, vagy félig pogányok, a római kereszténység s a magyarság egyes törzseihez és az slakókhoz régebben eljutott keleti kereszténység, az udvari ember s a mezei úr (legendáinak

6

még Tinódi

is

a

ról" beszélnek) ellentéteire.

birodalmi gondolat felütötték fejüket.

felé,

Ennek

„XVI-ik században,, paraszt urakmagyarság haladt az egységes

A

de törzsi semlékezései

Gesták az egyedüli kifejezi.

mi mvek, mint ki,

is

folyton

a különös árpádkori lelkiségnek a

A

Gesták ezért inkább irodal-

történetiek, inkább a kor lelkületét fejezik

mint történelmi életünk valóban megtörtént eseményeit. Jakubovich Emil Gestáinkban régi hsi énekeink nyomait fel. A finnugor skultura mellett az ótörök emléke-

fedezte

ket

is

figyelembe vette,

s

e

megbvült látókörbe

énekeink kérdését. Azt az eredményt szrte

helyezte

si

hogy mon-

le,

szájhagyomány útján továbbél hsi énekek alkották. Szilády Áront is nagyon meglepte a XVI-ik század hatalmas históriás ének-kultúrája. Lehetetlennek tartotta, hogy igen mélyre nyúló hagyományok dáink

így Gestáink forrását

s

is

a

nélkül egyszerre a XVI-ik században

ntt

volna ki a földbl.

„Minden nyom arra mutat, hogy skori nemzeti epikánk történeti énekeink krónikaszer láncolatából állott minden kornak megvoltak a krónikaszerz lantosai. Az ezek nyomán támadt els történetírók mit tettek? Kivagdalták, kiollózták legtöbb esetben tönkre tették az eredeti képek .

.

.

.

.

.

arányait".

Jakubovich eredményei abban különböznek

Szi-

hogy szerintük si epikánk távolról sem volt krónikaszer (Gestáink modora sem krónikás modor!), hanem mint az si ugor és türk énekek: a megdicsült, lády

12

felfogásától,

istenült

sök

kinyilatkoztató

Az énekmondó kekben, az

s

Irodalom:

énekeinek sorozatából

állott.

egyénisége egészen eltnik ezekben az éne-

szelleme szólal

Hóman

Bálint:

meg bennük. Magyar történet

I.

kötet; Ja-

kubovich Emil: Honfoglaláskori hsi énekeink eladóformája; Melich János: A honfoglaláskori Magyarország.

13

A A

keresztény középkor.

kereszténység felvételével a magyarság Európa ke-

resztény kultúrájának, a középkori kereszténységnek áram-

vonalába jutott. Az új vallás térhódítása párhuzamosan futott magyar állam megszervezésével és a még törzsi

a keresztény

szerkezet társadalom mélyreható átalakulásával. Az egész átalakulás alapfeltétele a keresztény lélek volt, az új közösség csakis az

alapjaira épülhetett.

emlékeit azonban az új rend ezért

maga

az irodalom

is

lélek ellen s a keresztény

nem

A

pogányság nyomait

irthatta ki

és

egykönnyen,

s

pogány

elssorban magyar lélek megteremtéséért eszköz volt a

fo-

lyó harcban. Lelki gyakorlat volt az irodalom, új irány a bel-

s

kötelez

életnek,

Az

lelki

törekvésekre szoktatta az embert.

irodalmi mveltség kéziratos könyvek,

kódexek apácák írtak

ú. n.

papok és „könyv" tehát még csak a szellemi vezetréteghez jutott el. Az irodalmi mveltséget a nép felé elssorban az egyházi szentbeszéd közvetítette. A reánk maradt kéziratos könyvek anyagának keletkezési idejét bajos megállapítanunk, mert legtöbbjük másolat. Legfeljebb a másolás útján terjedt, melyeket szerzetesek,

és másoltak.

A

idpontjáról beszélhetünk.

Az irodalom nyelve

latin s

nyelv jelentségét az irodalom

magyar

még nem

volt.

ismerte.

A A

nemzeti latinság

századokon át kultúrnyelve volt a magyarságnak. Olykor a

magyar nyelv kulturális szerepe el is törpült mellette. Éppen ezért régi magyar nyelvemlékeink jelentsége elssorban nyelvi jelentség.

Legtöbb nyelvemlékünket században

14

s

a

s

a legfontosabbakat a

XVI-ik század elején másolták. Mintha

XV-ik a kor

végs

a halál eltti

Ámde

meg

erfeszítéssel

akarta volna örökíteni

mvek

nemcsak korukat, hanem az egész korszakot jellemzik. Századokon át érleldött és fejldött mmagát.

veltséganyag

A E a

e

végs megfogalmazásai.

keresztény középkor vallásos irodalma.

vallásos irodalmat két csoportra oszthatjuk.

Az egyik

Ide tartoznak a szent beszédek,

vallásos ^szakirodalom''.

melyeknek irodalmi lendületérl többnyire

alig beszélhetünk,

az imádságok, a szerzetesi élet szabályai, erkölcsi intelmek és tanácsok,

s

A

rokonaik.

másik csoportnak már nagyobb az

irodalmi igénye, mert a vallásos kedélyt, a vallásos eszmék-

tl

megindított, izgalomba hozott emberi szellemet akarta

kielégíteni.

A

magyar kódexirodalom

lelkigyakorlatainak

kezdetlegessége és egyhangúsága helyett tehát magasabbren-

d

irodalmi eszközökre volt szüksége. Ide tartoznak a szent

énekek, a példák, a legendák, a vallásos hsköltemények, a látomások, mint a vallásos ihlet

A

magyar középkor

vallásos

élénken emelkedik a korszak vége

végs

elragadtatásai.

irodalmának felé.

s

Ebben

színvonala az

idben

a

kolduló szerzetesek, elssorban a ferencesek élénk kapcso-

már Európaszerte diadalra jutott misztika már a kereszténység kétségbevonha-

latban állottak az akkor misztikával. tatlan

A

európai

ugyan, de célja

diadalának

már nem

a

gyümölcse.

hát a lelki fegyelem gyakorlása, lélek szárnyaltatása.

ember érzelmi

A

világát,

érzelmi átélésébe

Vallási

gyakorlat

a vallási igazságok beidegzése, te-

hanem inkább

a keresztény

misztika felszabadította a keresztény

megteremtette az Isten szeretetébe

merül

s

vallásos kedélyt. Kialakult a legma-

gasabbrend keresztény életforma:

az elmélkedésbe

merül

15

egyén,

kedtet

s

az elmélkedés alapja az olvasmány irás.

Kódexeink

tele

lett,

az elmél-

vannak ilyen elmélkedtet

ol-

ezeknek szelleme túln a vallásos szakirodalom keretein. Az egyénhez szóltak, az egyén lelkét akarták táplálni, közelebb jutottak az emberhez és éppen ezért egévasmányokkal,

s

szen önkéntelenül

is

irodalmi eszközöket használtak.

Az irodalom anyaga nemzetközi. Az Egyház nemzetek feletti tényez volt, s e kiváltságos helyzetét nem utolsó sorban az a nemzetközi irodalmi anyag san átszrt az egyház

rköd

biztosította,

tekintete.

melyet gondo-

Magyar nyelv

nyelv-

emlékeink legnagyobb része tehát fordítás, átköltés, átdolgozás. Irodalmi szempontból mint nyelvi megoldások érdekelnek bennünket, magasabb fokon pedig az a szempont vezérel, hogy mennyire sikerült a saját életünkhöz, sorsunkhoz hajlítanunk ket.

Ez az irodalmi anyag, ha nagyobbrészt nem is eredeti, tényez a magyar irodalom s még inkább az európai magyar szellem fejldésének történetében. Hiszen pontosan kifejezi az els nagy európai kultúráramlatot, mely szellemünkbe hatolt. A félbarbár s a kultúra elcsarnokában forrongó népek számára a kereszténység adta meg mégis fontos

az élet új gyújtópontját, az új értékrendszert, a földi világgal

szemben az

égi világot, a

Megteremtette a bels

pogánnyal szemben a szentet.

élet vonzóerejét.

Hst

csinált a szent-

bl, magányos bels életébl pedig izgalmat, mesét,

ese-

ményt, olykor kalandot alakított. A középkori keresztény irodalom elssorban a bels élet ingerl zártságát töri fel 8 vetíti

eseménnyé, történetté.

Szenvedéseik, küzdelmeik,

A hsök

mind

kínzatásuk,

a

bels

élet

hsei.

önsanyargatásuk

és

magasabbrend szellemi örömért történik. S így: új erények, bels képességek, lelki vonások fejldnek ki bennük. Az európai mveltség s az euróönfeláldozásuk mind bels célért,

16

pai népek nagy iskolája ez a folyamat.

Ezek

az

erények

ezek a képességek Európa magasabbrend szellemi életének útját egyengették,

s

mint fejldésképes bels erk, mint az is megmaradtak, amikor

európai lélek bels formái: akkor

ismét új célok és új élmények kerültek az emberi érdekldés

középpontjába.

Irodalom: Fábián István: Kúdexirodalmunk és a misztika.

A Három patak

egyesül a

líra.

magyar középkor

vallásos lírájá-

ban: a Szentirás zsoltárainak fordításai, a középkor egyházi

énekkincsének átültetései,

s

gyérebben eredeti vallásos

versek. „Világi" vers alig maradt.

Irodalmi tudat hijján a költiség csak gyéren lenül tör el. hallgat

A

anélkül,

Megkapnak „Az

s

vélet-

költ ilyenkor egy-egy pillanatra ösztöneire hogy ennek teremt jelentségét belátná. istenes élet reguláinak"

üde képei, egyszer-

ségük a népdaléval rokon: „Piros rózsát, ha szednek

Pünkösd idejében. Miként annak illatja Is

megvigasztalja.

ígyen Urunk Jézusnak

öt mély sebet gondolván Keresztfán függesztvén Vigasztalja szivünket

örök kárhozattól. 2 Féja,

A

régi magyarság.

17

Gyenge rózsa meghenrad Mikor hség éri.

Szz

Mária hervada

Szent keresztfa alatt."

A

Vinkler-kódex két verse a szerzetesi élet érzelmi me-

legségérl tadósit. Egészen egyedülálló ez a közvetlen ders, szent Ferenchez ill hang:

Asztalnak szent dicsérete.

„A

szent alázatosság

Szerzetös asztalát ékösiti, dicséri

és felmagasztalja,

az szent vesztegségtartás

tet igön gyöngyözi és megverágozza,

az szent áhitatosság

tet megédösiti és érdömösiti.

Az

alázatos szerzetös

nagy édösön eszik, mert méltó reája amit eszik, iszik és

neki

a Krisztus

nyájaskodó barátja és

asztalnoka,

mert eltte mi vagyon

mind

a Krisztus szerzötte,

kirl adjunk nagy hálát."

18

.Jó és gonosz szerzetösnek dicséreti és szidalma.

^Az

jó szerzetösnek

szive Krisztus kerté,

benne plántálta mert verágoknak szépségét, mert szent alázatosság verágzik

benne

mint kék viola szeretetnek rózsája tisztaságnak lilioma

benne kevélyködnek. Szerzetösnek gonosza

mit terólad mondjunk, teljes

szived méröggel

nagy álnoksággal, mert engödetlenség és

és az

gonosz gylölség

tégöd mind elgyzött, az kevélység meghatott és

ekképen ördög bír

kivel viszön nagy kínra.**

„Énekek Éneke"; Halábori Bertalan prózai fordításában maradt reánk. Már Kazinczy Ferenc észrevette nyelvének költi szépségét: kivált Halábori Bertalannál a „Mely gyönyör nyelv Bereg vármegyében nemzettnél! S mivé leve ez a gyermeki uyájasságu szép nyelv az által, hogy benne ert véve az elmélked ész, s mindent igazított, törvényszerbbé tett és ** inkább szóla az olvasó hideg értelméhez, mint érzékéhez.

Az

átültetések közül messze

.

.

kimagaslik

az

,

19

(Erdélyi levelek.)

künknek

a Halotti

Bertalan pap nyelvében els nyelvemlé-

Beszédnek tömör ereje forr össze

A

zinczy által dicsért ^nyájasságga^^

a

Ka-

kifejezés ereje tömör,

de vonásai „nyájasak**, „öntött szavak, kik egyre olvadób-

bak" ....

Salamon éneklése.

„Én mezei

virág vagyok. És völgyeknek lilioma, miként

liliom tövisek között:

ugyan én barátom leányok között. Mi-

ként nemes fa erdei fák között: ugyan én szeretm fiak között.

Kit én kivánok vala annak árnyékában ülök. És

gyü-

vn.

mölcse édes én torkomnak. Király engem borpincébe

Én bennem

szerelmet szerze. Virágokkal ékesítsetek engem. Mert szeretet miatt ellankadék. balja én fejem alatt és jobbja engem megölel. Ó Jeruzsálemnek leányai esketlek benneteket kecskéire és szarvasaira: én szeretmet fel ne serkentsétek. Fel se ébresszétek: mig nem akarja. Én szeretmnek szava ime ez hegy közbe szökdösve jött, dombokat által

szökött.

jnhoz.

íme

kakucsol.**

Én szeretm kecskéhez mi falunk alatt íme én szeretm

áll,

hasonlott és gimbor-

ablakon néz

szól

énnekem:

és

rostélyon

kelj

fel

én

barátom, én galambom, én jó termetem: siess és jöjj. Mert immár tél elmúlt, hideg eltávozott és elment. Mi földünkbe virágok jelentek. Irtásnak ideje bejött.

Mi földünkbe

ceszó hallatott. Fügefák bimbóztak, virágos

szllk

gerli-

illatokat

galambom és jöjj Ers klyikakba, krakások vermébe. Mutasd meg te or-

adtak. Kelj fel én barátom, én szépem, én el.

cádat énnekem, te szód hangosoljon én filemben, mert édes te szód és ékes te orcád.

** Kukucskál.

20

Fogjátok meg magatoknak az kis

Kik szlt pusztítanak: mert mi szlnk megnekem, ki virágok között ül. és Míg nap támad és árnyékok elhajolnak és szeretm tér meg. ravaszokat.

virágzott.

Én szeretmnek

Légy olyan mint kecske: avagy Bethel hegybeli gimborjak.^^

Az

egész Döbrentei-kódex Bertalan pap kezeírása

nújele annak, hogy a XVI-ik század legelején

s

ta-

immár milyen

dús hangszer volt a magyar nyelv.

Figyelemreméltó a Szent László királyról szóló ének, megtaláljuk benne László király emberi arcát:

„Te arcra

szép piros valál

teljes

Tekintetedben embereknél kedvesb

Beszédedben ékes, karodban ers

Lám mindet Te Tagodban

ejted, ki tevéled küzdik.

ékes, termetedben díszes

Válladtól fogva mindeneknél magasb

Csak szépséged császárságra méltó

Hogy szentkorona téged méltán Testedben

tiszta,

illet.

lelkedben fényes

Szivedben bátor, miként vad oroszlán, Azért neveztek bátor Lászlónak,

Mikoron méglen ifjudad Vásárhelyi András éneke

Szz

Boldogasszonykultusz sajátoságos

voltál."

Máriáról már a magyar

ízeit

hozza:

„Halottaknak megszabadítója.

Törököknek megnyomorgatója. Királyoknak jó tanácsadója.

Magyaroknak megoltalmazója.*^

21

A világi énekek egyike Mátyás király halálát siratja. Fennmaradt egy virágének töredéke. Apáti Ferenc feddéneke már a társadalmi kritika hangját csendíti meg, tehát a holnapot jelzi.

Elbeszél

A

félig

keresztény és a

költészet.

már teljesen megtért tömegeknek

egyaránt szemléltetni kellett a keresztény életet

s

a keresz-

tény sorsot. Ez a szükségérzet a középkor vallásos epikája-

nak szülje.

A

Tehát

a

módja szélesmedr minden erecskéje utat

szemléltetés

sos kedély és képzelet

középkori irodalom nagy

mfaja

volt, a vallátalált

a legenda,

a korszak egész világképe, az ember, az ég

s

benne.

melyben

a föld viszonya

kibontakozott.

Az alkotó szellem elfojthatatlan szabadsága mfajban talált utat. A legendaíró olykor még

is

ebben a

a Szentírás

szabadon bánt, így Ádám és Éva bnbeesésének bibliai történetébl egész kis költi elbeszélést alkotott. A paradicsomból kizött sszülk bnbánatot tartanak. Ádám anyagával

is

Jordán vizében áll s Éva a Tigrisben. A vízben állva böjtölnek napokig s az örök hullámok mossák tisztára ket. De Éva megint gyenge, másodszor is bnbe esik. Ismét hallgat a

a sátánra, s a bnbánat betelte eltt kilép a folyóból új bnhdés és szenvedés felé. Még a lírai hang is erteljesebben tör ki a legendák teremt szabadságában, néha mintha valami nagy kozmikus líra

hangjait hallanánk:

„Ha énnekem

annyi nyelvem, mint az égnek nek,

még sem tehetnék

csillagi és

eleget te

neked

ezer szám volna és

mindazok zengenéaz

te

méltóságos

nagy jó voltodról óh én szent asszonyom*\ A legenda a bibliai életet is középkori keresztény életté

22

Jeruzsálem felé, megyén vala. népeknek módja szerint, mikoron vendégségbe mennek más városba. De mint illik vala, mennynek-földnek királyné asszonyához alázatosan, lefüggesztvén szemeit Nem nézvén tétova, fejét lehajtván Nem drága alakítja:

Nem

Mária ^eleredvén

.

.

.

az világi

.

.

.

.

öltözetben. Mezítelen lábbal. a mostaniak, olvasója

is

Nem

.

.

aranyos csizmában, mint

kezében lévén, olvasván

és

imádkoz-

ván, mint alázatos szerzetes.^*

S megjelennek a kor jellemz hsei: Szent Elek, ki megszökött nászéjszakájáról, a földi boldogság küszöbérl, hogy egész életét

szegénységben és önkéntes vezeklésben

élje,

szent Ferenc, a keresztény életstílus költje, a világegyetem

megért

testvére.

A

magyar legendairodalomba beáramlot-

tak kelet és nyugat jellemz vallásos mondái. Legendairo-

dalmunk

a keresztény

világmveltség nagy gyjtedénye.

da.

A legenda mellett a kor másik jellegzetes mfaja A példa a legteljesebb költi szabadsággal alkotott

csi

célzatú mese. Kisebb

a középkori lélek

igény mfaj, mint

még elemibb ervel

a pél-

erköl-

a legenda,

de

tör fel benne.

Az együgy apáca. „Treverensiomban* raktak vala egy klastromot,^ kiben lakoznak vala szent apácák. Ez apácák között ilyen régi szo-

k

kás vala, hogy senkit be nem vesznek apácaságra, hanemha csak hét esztends volt, avagy kevéssé kevesebb. Ezt kedeg' teszik azért a sororok az ártatlanságnak, együgységnek megtartására. Vala kedeg egy soror ugyanazon klastromba, mely soror idvel nem vala ifjú, de az világi dologban oly igen ifjú vala és gyermek vala, hogy velági embert alig választhat, esmérhet vala meg baromtul. Ez kedeg azért vala.

23

mert minekeltte az szerzetben ment vala, ezekrl semmi esmereti nem vala, azaz, hogy sem barmot sem velági parasztembert nem tud vala minem. Sem pedig az szerzetben nem szokott vala réseken, ablakokon velági embereket, férfiakat, asszonyállatokat, leányokat nézni, kakucsolni^,

hanem csak

szokott vala lappagni^ Jézusnak sebének likában, vermében.

Annakokáért mikoron egy napon ez együgy soror volna az kertben és látá tehát az kertnek falán beszökék egy kecske. Kit mikoron látna az együgy soror, nem esmeré meg, mi volna az. Tahát^ monda az sorornak, ki mellette áll vala: Kérlek tégedet, jó soror, hogy mondjad meg énnékem, micsoda ez? Ez társa látván ez sorornak együgységet, pakocsában^ monda neki: Ez az velági asszonyállat. Mert mikoron az velági asszonyállatok megvénhesznek, akkoron oztán^ szarvak kél és szakálok leszen. Tehát az együgy soror alétá', hogy igazat mondana, és örül vala, hogy

együgy

ilyen bölcsességet tanólt volna. És ez

együgy

soror az

példájával mivelkedeteivel az egyéb sororokat meg-

vigasztalja vala.

Ezeknekutána ez együgy soror esek nagy nehéz kórságban úgy, hogy csak alég szólhat vala. Mikoron az beteggel bánó^" ez beteg sorort meglátogatta volna, tahát ime látá az beteggel bánó,

hogy az cinterim^^

teljes

vala nagy sok

mind aranyos szz vonagodni^^; és mikoron

szép fegyverösökkel, kik lovoknak nyerge

Ezen órában kezde az

la.

sororok

trieri

mondván: Adjatok püspökségben.

^

helt;

Kolostor.

hagyjátok ide jönni '

Pedig.

'*

Kukucs-

Lappangani. * Tehát. ^ Tréfából. ® Azután. * Vélte. Ápoló. ** A kolostor temploma körüli temet. *^ Vonag-

kálni. *"

A

az

hozjá közelben jövének, kezde ez beteg nagy tiszta

szóval ivölteni,

^

va-

'

lani (haldoklás közben).

24

ez urakat.

ség

Mert

látja vala az cellát teljesnek csodálatos ékes-

és fényes személyekkel; és láttatik vala

aranyos

ruhájuk.

Ezenképpen ez boldog

nekik

szíz

lenni

elnyugovék

Úrban." (Példák könyvébl). Irodalom: Katona Lajos: Középkori legendák és példák.

Udvari irodalom.

A

vallásos irodalommal

szemben

a

latinnyelv Gestákat

udvari irodalomnak tekinthetjük. A királyi udvar légkörében keletkeztek, a királyi udvar szellemét fejezték ki. A középkori magyar irodalomnak a Gesták a csúcspontjai. A magyar régiség képe elssorban bennük tükrözdik, a Gesták

magukba az élet szélesebb területeinek szk vallásos nézpont fölé emelkedtek. íróit szívták

gyarság élete, érzülete és gondolkodása

a nedveit,

az egész

irányította,

s

a

maakár

egyet értettek vele, mint a hivatalos udvari felfogással, akár

énekmondóknak „csacska énekeit", de tekintetbe vették mindenképen s számoltak vele. Hol a magyarok teljes „történetét" írták meg

kárhoztatták, mint a hegedsöknek, a népi

egészen a legmélyebb múltba visszatérve, hol pedig csupán

egy korszakét.

Bels mélységben

az akkori

magyar

élet egé-

szét bejárták.

fk

A

Gesták anyaga igen változatos. Külföldi és hazai kút-

és

hagyományok voltak

a forrásaik. íróik a külföldi kró-

nikákat éppenúgy felhasználták, mint a felsbb társadalmi rétegek hagyományait

s

a törzsek

si mondáit, de

természe-

tesen egész anyagukat a királyi udvar levegjén és felfogá-

sán szrték

át.

£ gazdag szttesbe

azután saját korunknak a

25

színeit

besztték.

is

íróikat

választékos

írói

magatartásra

való törekvés jellemzi, ami az udvari ember sajátossága. Közös forrásuk, a Szent László korabeli s-Gesta, elveszett.

Az els

Gestát

III.

magyarok bejövetelérl, szélesítette és

ódát

is

Béla király névtelen jegyzje a

honfoglalásról.

megszépítette.

Nemcsak

írta a

Az eseményt kiirt, hanem

históriát

a hódító magyarokról, a katonáról.

A

második Gesta körülbelül egy évszázad múlva keletkezett, szerzje Kézai Simon, Kún László király udvari papja. Kézai mve élénken tükrözi a Gesták szellemének fejl-

Mve

már nem olyan egyhangú „hsköltemény", mint hanem mélyen belenyúl a magyar életbe, korának társadalmi viszonyaiba. Nemcsak színeket és felfogásmódot merít korából, hanem társadalmi alkatát is jellemzi. Mve a magyar társadalmi és politikai gondolatnak els dését.

a névtelen jegyzé,

komoly megnyilatkozása. Másik jellemz vonása Kézai krónikájának a nagy idegengylölet, elssorban a németgylölet. Szár László fiainak (Endre, Béla, Levente) nemzeti ellenhatása diadalmaskodott 8

Kézai e diadal szemüvegén keresztül nézi Szent István ko-

rát

is.

Menti István minden cselekedetét, melyek a nemzeti

szellem mérlegén kárára billentenék az egyensúlyt. Gizellát és környezetét terhelik,

A bnök

mely Péterrel együtt „né-

met vadsággal dühöngve megvetette az ország nemeseit,

a

föld javait pedig a svábokkal és olaszokkal együtt felfuvalfalta. Az erdöket és várakat minden méltóságát pedig a magyaroktól elvette és a németek és olaszok kezébe adta". A Szent István után felszabaduló nemzeti szellem hangja ez, mely Endrétl kezd-

kodottau és telhetetlen szívvel és az ország

ve uralomra jutott és megcsinálta a középutat Szent István idegen hadai és a pogánysághoz visszaszító Jánusok és Vat-

hák között.

26

A

magyar Gesták harmadik komoly állomása

a

Bécsi

Képes Krónika, mely Márk barát mve. A díszes kézirat Nagy Lajos király számára készült. Már határozottan az író szólal meg benne, az elbeszél, kit a történések izgalmának a sodra vezérel.

A

névtelen jegyz lenézi a parasztok „csá-

csogásait", Kézai fölényes bírálattal intézi el a

Bécsi Képes Krónika azonban valósággal

komoly

írói tehetség:

de ugyanezért:

monda

s

mondákat, a ket. Mint

felszívja

merített legtöbbet a mondakincsbl,

alakíthatott

Legenda,

rajtuk legtöbbet.

valóság az elbeszél kedv szerves, természetes hul-

lámaivá válnak nála, igazi epikus mvész. Az árpádházi királyokról Kézai többnyire szkszavúan beszél, Márk barát

krónikájában viszont már az Árpádház fejlett, gazdag mondakincsét kapjuk. Eldjeinek szokott egyszinségével szem-

ben

a jellemek, az

mvében: növeked

a józan,

egyéniségek egész sokasága bontakozik ki fontolgató Géza, az ers, mindenki fölé

fondorkodó Vid ispán, a hség hse: Erney, Toldi Miklós se: Bátor Opus, a férfier nyughatatlan László,

a

lávája.

Salamon (Részlet a Bécsi

király veszte.

Képes Krónikából).

„A király a gyzelem után átkelt a befagyott Tiszán Tokajnál és megszállott Péter fiának kúriájában. Itt értesült, hogy Géza egyesült László és Ottó hercegekkel és ers Az

Vid pedig bujtogatta a királyt e szavakkal: „Megint tönkretesszük seregét, az elkelket megöljük, t megriasztjuk. Most cselédeket szedett össze, kaszásokat toborzott és ezeknek seregébe veti erejét:

sereggel feléje közeledik.

semmi

utálatos

kétség, egy pillanat alatt elnyeljük

ket;

a

regét pedig, amíg a többi társaim nyugszanak, én

csehek

se-

magam

a

27

bácskaiakkal a korai halál veszedelmébe döntöin*\

mindig békeszeret

De

Erney,

mikor ezt hallotta, sírt. Salamon, mikor látta, hogy sír, ezt mondta: Erney ispán! Ugy látom, te a herceg embere vagy, csak szinlelésbl maradsz mellettem. Erney meg válaszolt: „Nem ugy uram de nem tetszik nekem, hogy te testvéreiddel harcolsz és a vitézek egymást gyilkolják, az apa a fiút, vagy a fiú az apát^\ Azután Vid ispánnak ezt mondta Erney: „Te biztatod urunkat, hogy testvéreivel harcoljon, mert amint mondod, csak kaszásokat és villásokat szedtek össze. Meglátod, hogy amit ezer kaszás vág, tízezer villás nem tudja majd összeszedni és csak Isten tudja számát adni. Nekünk illend a királyért meghalni, de

ki

volt,

bár jobb tanácsot követnénk'^

A

király hát bizakodva Vid beszédében, megindult se-

regével és szerdán megszállott a Rákoson. és Ottó volt,

De

Géza, László

hercegek és az egész magyar hadsereg, amely velük

megszállottak Vác táján. És ottan volt egy nagy

erd

sem tanyázott benne, csak Vác nev szentélet remete, akinek nevérl nevezte el késbb Géza herceg az ott alapított várost. Mikor így az említett sereg Salamonra váraés senki

kozott, egy reggelen a hercegek lovaikon tanácskozás céljá-

ból azon a helyen állottak, ahol most Péter apostol

nája

áll,

colni.

és

arról beszélgettek,

kkápol-

hogy miképen kellene har-

És amint ott állottak, szent László fényes nappal égi

lá-

tomást látott és így szólt testvéréhez Gézához: „Láttál valamit?" Felel az: „Semmit". Erre folytatta szent László: „Amíg itten tanácskozunk,

íme az Ur angyala

leszállt az

égbl, arany

koronát hozva kezében és azt fejedre tette: amibl biztosan tudom, hogy gyzelem adatik nekünk és Salamon leverve,

számüzötten fut ki az országból, a királyságot és koronát pedig az

Ur neked

adja". Mire

Géza igy

szólt:

„Ha

az Úristen

velünk lészen és megoltalmaz bennünket ellenségeinktl

28

és

ez a látomány beteljesül,

itt

ezen a helyen a

szz

szent isten-

anyának, Máriának templomot építek/' Erre tábort bontottak és megszállottak a Cinkota tanyán. Egy

Mogyoród

nev

nev

hegy feküdt a seregek között és csütörtök pittymallatkor meg akartak ütközni, de a keletkez sötét köd megakadályozta ket ebben. A követ-

sr

kez

éjjel

azután paripáikat kantárszáron tartva, lestek a nap-

Pénteken szürkületkor a király fellovagolt a Moés megparancsolta a poggyászhordozóknak, hogy maradjanak a hegy oldalán, hogy az ellenség csapataikat rségnek gondolja, ne teherhordozóknak. Vid pedig felkeltét.

gyoród hegy nyergére

igy

szólt:

fognak

„Mihelyt seregünket megpillantják, tüstént

futni".

De

a

hercegek

elrendezték csapataikat és László,

is,

midn

meg

kelvén,

reggelre

felfegyverkezett, a

földre borult, a mindenható jó Isten kegyelméhez fohászkodott és fogadalmat tett szent Mártonnak, hogyha az Isten gyzelmet ad nekik, ott azon a helyen szent Márton tiszteletére templomot fog építeni, ami meg is történt. Középre he-

lyezkedett a bihariak serege, László balfell, Ottó ról állott,

meg

jobb-

Gézát pedig a nyitrai sereggel középre állították;

ezenkívül mindkét oldalon háromszor

három csapatot

állítot-

tak fel négyes sorjában. És mikor a király leszállott a hegy-

rl, Géza serege, mely alacsonyabb helyen egész seregénél

magasabbnak

látszott.

Salamon Erney csapatok meg-

állott,

Aminek

láttára

Vid ispánhoz: „Csodálnám, ha ezek a futnának ellünk, mert hiszen a Duna van a hátuk mögött; inkább azt hiszem, azt tették fel, hogy gyznek vagy meg-

igy szólt

halnak." László herceg pedig nagy lován körben lovagolt

se-

rege eltt, hogy buzdítsa és lelkesítse övéit és amint lándzsájával megérintett egy bokrot, csodálatos

módon

egy kis

fehér menyét ült a lánzsájára és végig futva azon, ölébe szaladt."

29

Géza

és László

sóhajtozva

ló

Erney ispán

megnyerték

lovagolt

a

a csatát.

holttestek

^Mikor pedig Lász-

között,

megpillantotta

holttestét és tüstént leugrott lováról, átölelte

és sirva szólott:

t

„Erney ispán, békeszeret ember! Siratlak

téged, mintha testvérem volnál, mert szived és eszed békes-

séges vala". És fölemelte saját kezével, megcsókolta és meg-

hagyta katonáinak, hogy Bácson tisztességesen temessék

el.

És mikor tovább ment, megpillantotta Vid holttestét és így szólt: „Fájlalom halálodat, bár mindig ellenségünk voltál. Bárcsak gyztél, megtértél volna és békességet szereztél volna közöttünk. De csodálkozom azon, hogy noha nem származtál hercegek nemzetségébl, miért óhajtottad mégis a hercegséget, sem királyok vérébl, miért vágytál mégis a koronára? íme, szivedet, mely a hercegségre sóvárgott, lándzsa járta át, és fejedet, mely koronát kívánt, kard hasitotta is eltemettette. Hanem Géza és László kaszét." De azért tonái, kik a Vid keltette harcban testvéreik, vagy fiaik ha-

t

lálán keseregtek, tüstént leugrottak lovaikról, keblét késsel felhasították, azután

szemeinek estek

és

azokra földet dob-

mondván: „A te szemeid sohasem laktak jól kinccsel és méltósággal, most hát lakják jól kebeled és szemed földdel." tak,

A

csehek hercege, Ottó pedig, ki életét tette érettük kockára,

gazdagon megjutalmazva hazatért."

Salamon pedig

futott.

Pozsony

és

Mosony várába

vette

be magát.

Arany János azt vallotta középkori mondakincsünkrl „Naiv eposzunk" c. tanulmányban, hogy meg volt bennük a lehetség egy naiv eposz kialakulásához. Gondolatát a bécsi krónika irodalmi levegje megersíti. Irodalom:

Ungarorum.

A

Hóman

Cyrill irodalomtörténete.

30

Bálint:

A

Szent László-kori

Gesta

magyar történetírás els korszaka. Horváth

Magyar szentek

A

legendái.

legendaírók igen korán feldolgozták a magyar szen-

tek sorsát, hiszen

k

sebben hihet példát

nyújtották a közeli, a legtermészetea keresztény életre.

legendáit két csoportra oszthatjuk:

A

gyarnyelvekre.

A

beli.

magyar szentek

nem csupán

különbség azonban

nyelv-

két csoport élénken tükrözi a középkori magyar

lek fejldését

A

A

latinnyelvekre és ma-

XI. század végén

s

a Xll-ik század elején készült a

két Gellért-legenda, a két István-legenda gendája.

lé-

is.

E latinnyelv

s

Imre herceg

le-

korai legendák szelleme teljesen val-

Idegen származású papok írták ket, kiknek egyetlen szempontjuk a keresztény vallás megersítése volt. A ke-

lásos.

reszténység megalapításának

s

az egyház szervezésének

mun-

kás és küzdelmes korszakát ábrázolják e legendák. Szelle-

mükre nézve jellemz, hogy

a László-legenda egészen elmossa

az uralkodónak, a katonának, a

pen az sel.

hsnek

az alakját, holott ép-

hs a nemzeti hsmaga útján s tágranyilt szemét egyetlen ha a mulandó földi élet eseményeire

alakjában forrott össze a vallásos

Megy mereven

a

mozdulattal lezárja, kellene pillantania.

A

késbbi

kézírásos

gyar szentek legendái, de kialakulására lásos

már dönt

irodalom

könyvekben is megjelennek a mamár magyar nyelven. E legendák

hatást gyakoroltak a Gesták, a val-

összefonódott

az

udvari

irodalommal.

így

A

jámbor író Gellért püspök vesztét már a kegyetlen Péternek tulajdonítja, akár Kézai. A történelmi hség itt még gyengébb lábon áll, mint a gestákban. azután a legenda nemzeti színezetet kap.

A középkor vége felé az ember valóságérzéke egyre ban növekedett. A legenda csodálatos köntösén egyre

jobjob-

31

ban átütnek a valóság körvonalai. Boldog Margitnak, IV. Béla király lányának legendája már pontos életrajz s hi-

v

képzelet mellett a valóság ízei jelentkeznek benne.

szent életének tüneményes lett

bels mámora

megjelenik az elgyötört

A

és szárnyalása mel-

test valóságos, szinte naturalisz-

tikus képe: a királylány önkínzásoktól gyötörve, féregtl ki-

nozva, éhezve, önmagát sanyargatva, ostorozva, apró ellenséges indulatok között szenvedve áll elttünk.

De mindezek

dacára egyre tisztultabb lelki békét és fölemelkedést teremt a margitszigeti kolostorban.

A

Irodalom: Horváth Cyril:

magyar irodalom

története.

Temesvári Pelbárt. (1435(?)— 1504).

Ha ját

a

középkori vallásos irodalom legkimagaslóbb alak-

keressük,

Temesvári Pelbártnál

kell

megállapodnunk.

A

középkor vallásos irodalmának minden útja összefut benne: a legenda, a példák, a hittudomány, tudományágak, a mint a hittudomány függvényei, a vallásos képzelet gazdagsága, a szónoki képesség és az írástudás,

leheleteként a

fejld

s

az újkor

valóságérzék. Életérl

nem

els

friss

sokat tu-

dunk. Temesvárott született, mint ferencrendi szerzetes a

krakkói egyetem hallgatója

ban él és tanít, ír dicsér Stellárium

volt,

és szónokol.

1483-ban a budai rendház-

Munkái közül

és a szent beszédeit

a

Szz

Máriát

tartalmazó Pomerium

a legnevezetesebb.

A benne vel

32

középkor határmesgyéjén teljes ervel fellángolt középkor egész naiv, tiszta hite. De ugyanolyan er-

a

izgatta

t

már

a

vallás

világának minél közvetlenebb,

minél érzékelhetbb emberi ábrázolása. „Jámborul bizonyára

—

elképzelhetjük

—

a Stelláriumban

írja

hogy a világ

remtése eltt a Szentháromság személyei közt

ennek

folyt

a világnak

a

megteremtésérl

.

.

.

te-

tanácskozás

Els

kérdés:

Vájjon kell-e teremteni angyali természetet? ... Az els kérdés tehát a Szentháromság tanácsában tárgyalás alá került".

Az egyházi

zsinat

képe

mezkre

ez, égi

vetíteve. Isten gon-

doskodott, hogy az „égi haza polgárok hiján ne maradjon",

akár a földi király az államáról. Az isteni Gondviselés nála

emberi megfontolás alapján cselekszik: „A Szentháromság személyeinek tanácsában egy második terv keletkezett arról, hogy mikor kell a megtestesülésnek történnie, avagy a világ kezdetétl fogva, a bnbeesés után mennyi a józan

idre

halasztható el?"

Egészen valószer módon érzékelteti a szent család memennyi nekülését Egyptomba: „Ki tudná eléggé átérteni, nélkülözésen, fáradságon és könnyhullatáson ment akkor éjjel-nappal keresztül Mária ilyen pusztaságon, ahol még egy

vendégfogadó sem volt, csak folytonos küzdés, aggodalom remegés!" De rögtön mellette ragyogó szökforrásként mondja Mária kecsap fel a vallásos ihlet: „Szomjúhozol mért nem tudtam Neked vizet resztfán kínlódó fiának nyújtani én, aki mikor csecsem voltál égbl patakzó szzi

és

—

—

tejjel tápláltalak!"

A az égi

keresztény irodalom elször átfestette a földi életet

mezk

Utóbb az beribbé. s

A

színeivel, beléje lehelte az isteni tájak lelkét.

égi sorsot alakította földivé,

érzékelhetbbé, em-

Stelláriumban Mária csodálatos

ékességérl

szól,

mind

a nagyság,

mind

testi

szépségérl,

a szin és

küls

báj

szempontjából:

„Ami gyon 3 Féja,

kicsi

A

a

sem nagyon magas, sem nahanem olyan nagyságú, mely megfelel a

nagyságot

nem

volt,

régi magyarság.

illeti

.

.

.

33

ni alkatnak. Színe fehér-piros volt. Haja nem lehetett fodor, mert ilyen csak a nagyon hideg természet embereknek van. De ritkás és szke sem volt, mert az ilyen hajfürtök tompult elmére vallanak.

és taníthatatlan

vérmérsékletre

vall, tehát

A

vörös haj viszont forró

bizonyára barnába hajlók voltak a

szent szzi fürtjei, szemei pedig feketék." Arca a ^tejnek és

rózsának színeivel volt telefuttatva." ,,Szentséges szája vonminden édességgel teli. Ajkai pirosas színek,

zó, kellemes és

nem nagyon

duzzadtak, az els ajak kissé elre nyúló

tebb a felsnél

ismerk

s

ez igen illik hozzá.

szerint ugyanis ez a

Az elbb

nagylelkség

s tel-

említett arc-

hsiség vonása.

és

Fogai hófehérek, egyenesek, egyformák és ragyogók.

Álla

vonzó szabású, egy kissé négyszög alakra hajló. Nyaka nem nagyon testes, nem is sovány, de szép ívelés. Kezei fehérek, arányosak. Ujjai gömbölyek, vékonyak, hosszúak, kecsesek. Lépése nyugodt, fegyelmezett. Járás közben magáratartóan szemérmes, s fejét kissé a földre hajtja, mint szemérmes és alázatos szz. Hangja tiszta és cseng, édes és kellemes. Ál.". Pelbárt lelandóan szerette a csendet, keveset beszélt Mária ebben a csodálagendájában az ájtatos szerzetesnek .

tos testi

.

ragyogásban jelenik meg.

Pelbárt ragyogó színekkel festett

soraiban

éreznünk

nagy ragyogásnak, a reneszánsznak sugarait. Szinte reneszánsz-képet festett Máriáról a szentélet szerzetes, ki kell

a

Mátyás udvarának reneszánsztól áthatott világa ellen dörgött a szószékrl, de íme eredenden magában hordozta az újat, mely ellen tudatosan még küzdött. Pelbártban a szociális érzés is megmozdult, ezt prédikálta a törvényrl: „A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb

ál-

A

dongó beléje latokat, a nagyobbak azonban átjutnak jutva széttépi s kirepül belle, a kis légy azonban fennakad rajta.

benne. így hágják át a törvényt az

34

elkelk

és

fejedelmek

nem fogják el ket, sem büntetésben nincs részük. A kis embereket azonban sújtja a törvény'\ £ kis szikra majd a

és

protestáns irodalomban

n

Az idézetekre nézve bárt

mveibl

c.

tzzé.

1.

Brisits Frigyes:

Az els magyar Az

Temesvári Pel-

munkáját.

egész Szentírást elször

biblia.

Tamás

és Bálint

deákok

for-

dították magyarra, kik 1438 végén, vagy pedig 1439 elején

futottak Szerémségbl Moldvába, mint husziták Márkiai Ja-

kab pápai vizsgálóbiztos üldözése ell. Fordításukból csak maradtak reánk. A középkor óriási katedrálisán az els repedést ugyanazon kinyilatkoztató könyv okozta, melyre az egész középkor épült: a Szentírás. A hatalmas katedrálisban az alap, a gyökér kérdése izgatott egyre többeket. A XV-ik században útnak indult egy szellemi áramlat, melynek a Szentírás közvetlen emberi élményt jelentett, s ezt az élményt szegezte a tekintélyre épül középkori szellemi katedrális ellen. £ mozgalomban jelents szerepük volt a világi elemeknek, ezért vilárészletek

gias vallásos

mozgalomnak

is

nevezhetjük.

lelket tekintették zsinórmértéknek,

s

A hiv

keresztény

a keresztény lélek jogait-

hirdették a tekintély rendjével szemben.

A

hívt egyenjogú-

nak vallották a pappal. £ mozgalom prófétája a csehországi Húsz János volt, kit Zsigmond király-császár végeztetett ki a konstanzi zsinaton. Húsz vallásos reformjai nagy hatást gyakoroltak a magyar papságra is. Tamás és Bálint papok az tanítása nyomán fordították le az egész Szentírást anyanyelvünkre, hogy a keresztény hivk közvetlen élményévé lehessen. •3

35

A

magyarság azonban a kitárult bibliából elssorban A magyar huszitizmust, mint val-

szociális igazságot merített.

lásos

mozgalmat, Márkiai Jakab hamar megtörte, de a vilányomán a XV-ik században megindultak or-

gias vallásosság

szágszerte a parasztlázadások. Pozsony

megyében Balázs

bíró.

Nyírségben Márton bíró parasztserege ntt ki a földbl, Erdélyben pedig Budai Nagy Antal állott a mozgalom élére. A husziták csehországi mozgalmaival szemben, melyek már-már a

vagyonközösség elvét hirdették, mértékletesség jellemzi

e magyar mozgalmakat. Budai Nagy Antalnak egészen komoly sikerei voltak kétszer is megverte a nemesi seregeket 8 Kolozsmonostoron egyességet kötött a nemességgel. Az

egyezség rendezi a püspöki tized ügyét, biztosítja a jobbá-

gyok szabad költözködési és végrendelkezési jogát. Legérdekesebb pontja pedig a következ: „Évente az Ur mennybemenetele ünnepe eltt minden falunak, vagy mezvárosnak két-két okos örege gyljön össze a Bábolnahegyen avégett, hogy megtudják, nem sértette-e meg szabadságukat valamelyik nemes. A történtekért senkit ne vonjanak felelsségre (t. i. a lázadásért). Keressék meg a szent királyok leveleit s ha megtalálták, a szent királyok adta szabadság lépjen életbe, ha nem, a most kötött egyezség lesz irányadó mindörökké". Az egyezségben a parasztság tehát csupán jogainak biztosítását követelte, együttmködésre ajánlkozott s fölvetette a parasztországgylés tervét. Késbb a nemességnek sikerült levernie a parasztokat,

s

a

kolozsmonostori egyezség

megsemmisült.

A

mozgalom nálunk nem öltött hatáde mélyen átjárta az egész magyar életet. El-

világias vallásos

rozott alakot,

készítje a protentántizmusnak éppenúgy, mint a Dózsa-féle lázadásnak. talanság és

36

Az méhében kezd a Szentírás az emberi nyugteremt hevülés forrása és melegágya lenni. Reá

hivatkozva és támaszkodva alakul ki nálunk az újkori ember és a társadalmi tudat.

Mígnem

az Ige könyve, a Biblia, a

XVI.

század vallási forradalmán keresztül Károlyi Gáspárnak, az ^istenes

vénembernek" fordításában szellemileg

ismét konzervatív

ervé

és nyelvileg

nyugszik.

A huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Meg kell jegyeznünk, hogy Tamás és Bálint pap bibliafordításáról a fenti álláspont a legelfogadottabb. Vannak azonban vélemények, melyek szerint az els magyar biblia nem a huszita mozgalom terméke. Irodalom: Tóth Szabó Pál:

37

A A

királyi

humanizmus.

udvar Mátyás király korában nemcsak a ma-

hanem otthona

gyarhoni mveltség központja,

kultúrának

zépeurópai és

A

is.

középkor

az egész kö-

szellemi

határait

feszeget humanizmus szivesen húzódott meg vagy a véle rokonszenve© egyházi udvar védszár-

korlátait

a világi

nyai alatt, ahol a klasszikus ókor élményétl megittasulva

emberi életet élhetett,

a teljesebb és korlátlanabb

A

és életstílust alkothatott.

felépítése

még

mveltség

mveket

alulról induló szerves

ismeretlen fogalom volt, de az udvarban a

humanista szellem nap és

csillag

lehetett.

Pályát futhatott

be és ragyoghatott. S a humanista és a reneszánsztól ittasult szellemeket többnyire elssorban a nagy pálya izgatta.

A volt,

humanizmus egyelre

teljesen nemzetközi

mozgalom

mveltség

leváltását,

hiszen a nemzetközi keresztény

vagy átszinezését akarta. Nyelve elssorban melynek itt Közép-Kelet-Európában megvolt nös jelentsége: az egymás mellé sodródott,

a a

latin

maga

nyelv,

külö-

st egymásba

nyúló népek számára a természetes életközösség és kultúrközösség nyelve

lett.

Az els magyar humanista udvart Vitéz János, a késbbi esztergomi érsek alapította még nagyváradi püspök korában. Mátyásnak már csak ki kellett szélesítenie ezt a hagyományt, ami annál könnyebben ment, mert Mátyásban forró latin vonzódások éltek,

s

kortársaitól

meg nem

értve,

eleitl fogva tudatosan középeurópai politikát csinált. Cseh király és osztrák herceg

hek, osztrákok

levegje

s

s

is volt.

németek

közismert

is

Kancellárjai magyarok, cse-

voltak, udvarának középeurópai

bkezsége

ide vonzotta a vándorló hu-

manistákat.

A 38

humanista szellemek együttmködésének módja:

a

mindenek felett. Az élszó kultusza lobogott magasra, a túlb humanista egyéniségek mindenek felett a szónoklás zuhatagában törtek ki. A humanista, mint korszakalkotó emberi nyugtalanság „kalandos életet" élt, országok, udvarok, hatalmak között forgott. Egyéni életük is az új emberi korszak egyelre szinte kielévitatkozás, a szónoklás és a levél volt

gíthetetlen nyugtalanságát példázza. író, tudós, diplomata és

Bzónok a legtöbb, mert országokon átnyúló pályát csakis az egyéniség csillogásával, a lélek sokarcú kibontakozásával

le-

hetett befutni.

Késbb lata

is.

felvetdött közöttük a szellemi társulás gondo-

Konrád

Celtes

a dunai tudós

társasággal kísérlete-

mely szellemi igényt tartott egész Kelet-Közép-Európára. De milyen szellemi területeken dolgoztak a humanisták elssorban? Egyetemes volt náluk a világegyetem iránti érdekldés. Nagyon izgatta valamennyit az állampolitikai gondolat. Az udvar légkörében természetesen az uralkodónak szellemi tápláló forrásai és igazolásai akartak lenni. Megelzve a reformációt hittudományi munkáikban már vitatták és hirdették az emberi ész fontosságát a középkor gyermeki, zett,

Költik többnyire

alázatos hitével szemben.

a klasszikus köl-

tészetet korszersítették. Érzéki verseikben a test lázad és

követel sokszázados lefojtottság után. írtak történelmi

mve-

ket díszes ünnepélyes prózában; klasszikus hasonlatoktól és

hemzseg dicsít hsköltemények

ragyogó szónoklatoktól rendszerint ezek, de a sait Í8 szívesen

a latin

nyelvrl

lefordította

a

mindennapok

sziporkáit és csillámlá-

megörökítették. Egyes képviseli a

már

áttértek

magyarra. Báthori László, pálos szerzetes

Szentírást,

Magyar Gábor neve,

de

mve

ki latinul és

ké, ki magyarul verselt.

elveszett

magyarul

Mveikbl

és

s

fennmaradt Gergely deá-

azonban, sajnos, semmi

sem maradt.

39

A

magyar humanizmus irodalmi

nem

útja

állt

meg Má-

tyás udvarában. Hatása több százados hatás lett s legelssorban is az egész szellemi folyam beleömlött a protestáns

korba, tehát a legközvetlenebb jövbe, volt

idkön

minden magyar

keresztül

ntt eközben,

pedig egyre

eleven vérkeringés

s

Íróban. Mátyás alakja

az irodalomban éppenúgy, mint

a néplélekben.

Irodalom: Kardos Tibor: Magyar reneszánsz irók. Csáuki

Dezs: Mátyás udvara. korában

s

Ábel

Jen

A Mit teremtett

Békési: Magyar irók

reneszánsz a

Hunyady Mátyás

idevágó értekezései.

—

humanizmus

ember. és

a

reneszánsz Magyar-

országon? Elssorban két nagyszabúsú és korszalkalkotó

remtményérl

kell

beszámolnunk: Mátyás királyról

te-

és a hu-

manista történetírásról. Mátyás király alakja eszménykép és

irányt

volt korszakok szellemi élete számára.

A

humanista

történetírás pedig tovább építette és kiszélesítette az udvar

történelmi és birodalmi hagyományát.

Máyás testi

és

király igazi reneszánsz

lelki

ember

volt

s

elssorban

életének páratlan összhangja tette azzá. Föl-

bels gazdaságában örömökkel élvez test. Vidám,

szabadult, izmaiban, erejében, rejtelmes

gyönyörköd,

az életet finom

egészséges, elpusztíthatatlan ösztönök táplálták óriási szelle-

mi erfeszítéseit és hatalomvágyát. Történetírója, Bonfini, azt írja róla, hogy testébl többször különös illat párázott, mint Nagy Sándoréból. Nem csupán az udvaronc hizelkedése ez. Bonfini azt akarta éreztetni, hogy Mátyásban milyen ragyogó értelmet nyert a szép emberi

test.

Pályája tüneményes volt. Családja a mélybl, csaknem

40

az ismeretlenségbl sugárzott el néhány nemzedék eltt. Mögötte véres tragédiák árnya sötétlett. Friss, serej vér lüktetett benne s a szerencse két kézzel segítette. Nagy szelleme természetesen s bámulatos eréllyel helyezkedett bele a királyi méltóságba. Friss vére pedig lehetvé tette, hogy emellett nagyon ember maradjon. Minden ebédjét magasröpt viták fszerezték, a pohár mámora közben szellemi mámorok nyíltak ki, de ebéd eltt benézett a konyhába is. Ke-

ménykez

uralkodó, méltóságteljes minden mozdulata, de a

„cseh hadjáratban hiányzott neki a szükséges pénz, ezért tehát szavakkal és holnapra vonatkozó ígéretekkel tartotta

fenn hadseregében a

lelket.

napja elérkezett, amelyet már

Amikor

nem

a

zsold kifizetésének

tudott ígéretekkel tovább

halasztani, a gyalogos és lovaskapítányok kockázásában vett részt:

egész éjjel játszott és folyton nyert. Tízezer aranyat

nyert azon az éjszakán és kifizette

A

belle katonái

még mieltt tovább vonultak

volna,

zsoldját." (Bonfinius.)

reneszánsz-ember legfbb ereje az egyéniség varázsa.

A

középkor megkövesedett életformái lassan repedezni és omlani kezdtek, szelleme félig-meddig már kihülben volt. A merevedni készül emberi életet Európaszerte a reneszánszegyéniségek óriási forrósága mentette meg. Mátyás is éltet és melegít nap volt, pótolhatatlan egyéniség a magyar sors számára. „Midn a magyarok az annyi eredménnyel felruházott királyt elvesztették, hirtelen akkora félelem fogta el ket, hogy úgy érezték, mintha a királyukkal együtt bátorságukat, erejüket, merészségüket, a magyar nevet is elvesztették volna. St ezzel kimutatták, hogy inkább kaptak a királytól ert, bátorságot és bölcsességet, mint az tlük" írja egyik humanista történetírónk. A reneszánsz-ember szélsségeket bírt egyesíteni magában, ezért gyakorolt olyan átfogó emberi hatást. „Attila óta

k —

41

elször vette rá a nyakas magyart az engedelmességre" Mátyás király, de ugyanakkor demokrata is volt, széles rétegekkel érintkezett, ajtaja nyitva állott,

emelte

fel

a mélybl. Óriási

öltözködött.

gon beszélt

pompát

emberek egész tömegét fejtett ki s egyszeren

Nagy mveltsége mellett közvetlen emberi hanés írt. A kemény hadvezér a táborban is szívesen

áldozott a szerelemnek, amiért Pannóniai János versben di-

t. Egyéni életét is korlátlan szabadsággal intézte, de mélyen vallásos volt, st babonás: „semmibe sem fogott a horoszkóp tanácsa nélkül/* csérte

mondák

Egyénisége nyomában legendák és

szállottak.

Alakja teremtésre ingerelte a szellemet. Sikerült a magyar birodalmi gondolat értelmévé emelkednie.

századokat sugárzott be

Szellemi hatása

elöntötte az irodalmat és a nép-

s

magyar lelket. Irodalom: Kardos Tibor: Magyar reneszánsz

költészetet, az egész

irók.

Pannóniai János. Mátyás korán elhunyt pécsi püspöke

e korszak tagadha-

tatlanul legkiválóbb költje. Csodagyerek volt, kiben az élet

háromszoros lánggal Latinul a

irt s lírai

csíra, ez a

gekrl

égett, s

hamarosan

el is

égette egészen.

lénye csaknem csirájában elpusztult, de ez

keménylevel

kis

virágbimbó gazdag lehetsé-

beszél.

Olaszországban töltötte s örök sóvárgás élt benne az olasz mveltség után, költvé mégis a magyar föld tette. Ha nem jön haza, talán örökre utánzó marad. Ifjúságát

r,Ezt a

csomó epigrammát küldöm

hol csupa jég a határ

42

s

zajlik a víz

mély Duna melll komoran.

a

Gyönge

sorok, de azért ne csodálkozz rajtuk! e föld

barbárabb

Hidd 8 az,

el

s

ez úgy

is

a környezet

hogy hol

Ügy küldte

érzik a is

itt

mveimen.

befolyásolhatja a költt

született, érzik a vers

ütemén/'

e sorokat Csezmiczei János,

mint panaszt,

pedig éppen ez a barbárabb föld szinezte egyéniségét erede-

E keser-forró

tivé.

honi élmény húzta

le

t

az új klassziciz-

csillogó közhelyeibl az emberi mélységekbe. A latin irodalom színgazdagságában jelentéktelen utánzó maradt vol-

mus

na, mint a legtöbb humanista költ. Itthon felrázta

t

azonban mélyen

az emberi fájdalom.

Idézett verse annyiból

is

nagyon érdekes, hogy

dezte a környezet hatását az irodalomra. Tillanás ez és János költészete tele

Nagyszer

szellemi

van ilyen villanásokkal.

is szerette az epigrammát, amely igen alkalmas hogy az ilyen villanásokat megörökítse.

Ezért

Bels tüzeitl hamar tek

8

csigázott, félig

már

arra,

elégett törékeny teste és életihle-

kínlódások váltakoztak benne.

föltört az elfojtott

felfe-

Ha

elszunnyadt az

ihlet,

emberi szenvedés, megszólalt az agyonelégett test,

megdöbbenten szinte han-

gon:

„Nézd

e

renyhe a

nytt tagokat, nincs bennük er, sár, amibl mesteri kéz faragott.

csenevészek,

Hol csupa jég a kezem, lüktet a láztól a bröm, nap-nap után ez okoz gondot, olyan beteges! Nátha gyötör folyvást, a fejem zug és belesajdul, majd a két szemem ég s könnyezik, annyira fáj Sokszor a vér is elönt, gyulladt a vesém s ha a gyomrom dermedten didereg, májamat rli a láz.** .

.

.

43

E

kétségbeesett emberi panasz végére azonban lehelet-

szeren finom élni akar,

elégiái vágyat helyez:

a további élet vágyát,

nem

de mint virág, erd, madár, vagy méhecske,

hanem az emberi sorsot unta meg. Ösztönösen feltör pogány vágyakozás ez. A reneszánsz és a humanizmus az életet,

embere

rájött,

sen pogány. is

De

magában

hogy az ember mennyire és milyen örökleteúj pogányság volt ez, mely a kereszténységet

A

ringatta.

középkori világrend tekintélytiszte-

letével,

szellemi zártságával, középkori

a harc,

s

János

is

nem

emberies tartalmával.

kivette a részét,

menetel ember

volt,

is

életformáival

E

elssorban

új

korszak felé

de eredend kereszténysége

nista szelleme együtt vezették el a

huma-

s

szenved néphez:

„Istenem, ó ki nagy úr vagy az égben, a csillagokon nézz

le

túl,

szeliden e csúf földre, hol rületes

harc, szomorúság dúlja a békét

s

csörgeti kardját

Mars is, amerre rohan. Pusztul az élet Uram! Áldd meg e földet. Atyám, nyugalom kell végre Fájnak a harci sebek s oly szomorú a halál!"

Nála jelentkezik elször a magyar telen téli

folyt

harcból Pannóniai

mezk,

táj

a népnek.

élménye, a vég-

lápok, mocsarak, befagyott folyók

s

hóval

befútt utak vidéke. S vad érzéki lángolás mellett a szerelem-

nek ama keletiesen finom leheletszersége, amely mindvégig ott él a magyar lírában. Pannóniai János részt vett egy mozgalomban, mely Mátyás

király ellen irányult, menekülnie kellett a király ha-

ragja ell

A

bujdosása közben nemsokára elérte a halál.

fordításokat

magyarul"

44

s

c.

1.:

Berezeli A. Károly:

könyvében.

„Magyar költ

Három

m.

Hunyadi Mátyás hatalmas birodalmi gondolata tovább humanista történetírók mveiben. E birodalmi gondolatot a késbbi humanista irók is fenntartották és tovább testálták. Istvánffy Miklós tovább folytatta Bonfininek, Má1495-tel megszakadt mvét tyás udvari történetírójának, nemzetünk történetérl. S hogy milyen elevenen élt benne a nagy birodalmi hagyomány, Zrínyi Miklóssal, a szigetvári hssel mondatott beszédje is mutatja. Zrínyi, Mátyás király gondolatát mondja a császárnak: „Tehát ne úgy tekintsd, mintha a keresztény közösség valami bnös dolgot, vagy kétes kalandot kérne, hanem azt, hogy elssorban a lesújtott Pannoniának megdlt és szétrombolt szabadságát és épségét a teljes hanyatlás és pusztulás küszöbérl visszarántsd és ha élt a

az égiek segítségével sikerült, akkor ezáltal Germánia, vala-

mint egész Európa szabadságát biztosítsd és megersítsd." A magyar ügy a legjobbak szemében Mátyás óta véglegesen

magyarságnak európai szerepet szántak. humanista történetírók valamennyien e „nagy mvet" ír-

európai ügy

A

lett s a

ták.

E nagy humanista álomra alaposan rácáfolt a valóság. magyarság európai szerepéhez Mátyás óriási egyénisége el tudta teremteni a szükséges erket. Utána, méltó utód hijján, ezek az erk csakis társadalmi úton törhettek volna el. A parasztság Zsigmond alatt a gyztes erdélyi lázadásban (Budai Nagy Antal) társadalmilag eltérbe nyomult (1. a

A

kolozsmonostori egyezséget). 1514 elestéjén pedig kínálko-

hogy elhasználatlan erejével várrá építsék a török által fenyegetett birodalmat. Mátyás király friss vérét és roppant tetterejét egy egész társadalmi réteggel lehetett volna pótolni. De Dózsa keresztes hada belefulladt zott a lehetség,

45

Mátyás utáni viszonyok posványába, s az azután követboszú századokra elitélte a parasztságot és kizárta a nemzeti életbl. A második m: Werbczy István Hármaskönyve* e boszszú légkörében született. Érdemei elvitathatlanok, mert összea

kez

gyjtötte, Írásba foglalta a magyar jogszokásokat

s

megve-

magyar jog alapját. Másrészt azonban ijeszt példája annak, hogy a magyar látókör Mátyás után mennyire összezsugorodott. A parasztság eddig sem volt tagja a nemzetnek, de idnként részesedett a királyi gondoskodásban. Mátyás törvényei a legszebb példák erre. Werbczy azonban tette az írott

a föllázadt parasztság ellen érzett rendi bosszúból törvénye-

ket kovácsolt. Törvényei, melyeknek keletkezésében

is

élénk

része volt, földhöz kötött, jogtalan szolgává süllyesztették a

parasztságot, szinte a rendek vagyontárgyává tették

s

a ki-

váltságok megdönthetetlen bástyáival vették körül a rendeket. Jogalkotása

éppen a török veszedelem küszöbén mélyí-

amúgy is ijeszt társadalmi szakadékot. Hármaskönyv volt századokon át nemcsak a magyar életnek, hanem társadalmi berendezésünknek és gon-

tette végzetessé az

A jogi

dolkodásunknak is a szent és sérthetetlen könyve. A rendi Magyarország az emlin nevelkedett, volt a legolvasottabb magyar könyv. a

Werbczy korlátlan jogi és társadalmi hatalmat adott rendek kezébe. Holott a rendi Magyarország önmagában

már képtelen volt történelmi feladatának, az ország védelmének teljesítésére. Dózsa hada 1514-ben több mint százezer embert számlált,

26.000 emberrel és hácsi

1526-ban a rendi Magyarország csak vezérekkel bírt kiállani a mo-

csatamezre. Mohács után pedig a bosszúálló rendi

* 1517-ben jelent

46

s

könnyelm

meg elször.

gondolat megtestesítje, Szapolyai János, képtelen volt kirá-

hatalmat és birodalmat szervezni. Az ország darabjaira

lyi

hallott szét.

A

harmadik

m:

Szerémi György

mélyrétegek életérl értesít

könyvébl olvashatjuk

kell

s

ki a széthulló

könyve.

kritikai

Szerémi

a

érzékkel az

Magyarország

sorsát.

Szerémi György. Lajos és Zápolya János udvari papja volt.

II.

gyarország romlásáról szól

s

eseményeket. Egészen egyedülálló helyet foglal

élt,

szített.

mámorban

keinek fényében. ber.

el a

humanista

A

Mátyás halála után,

szellemi

Ma-

humanista történetíró a valóság az életet ünnepélyessé szépítette. Rajongott és

történetírók között. lött

Mve

1484-tl 1543-ig tárgyalja az

romlás napjaiban

is

dí-

magasrend

Mátyás birodalmi eszméinek

élt:

Ám

a

fö-

s

emlé-

Szerémi György teljesen másarcú em-

Számára nem voltak ilyen magasságok,

nem menekült

a szellem vigasztaló szigetére, az élet hullámai közt állott

mindhalálig,

s

róluk számolt be.

Nem

szrte meg az

életet

választékos stíluson keresztül, vádolt, panaszkodott, átkozódott.

Történelmi forrás volt számára az egész

amit

látott, hallott s tapasztalt.

úgy, mint kóborló katonák,

A

élet:

minden

történelmi tények éppen-

keserg parasztok,

ijedt

polgárok

beszéde. Mintha az lett volna a célja, hogy a kor egész és s

bels

valóját:

hiedelmeit

küls

eseményeit, szellemét, mondáit, pletykáit

mvének

vásznára fesse.

A

történetírást öntu-

datlanul szinte regénnyé, regényes korrajzzá szélesítette.

Mátyás király emlékét nemcsak a humanista történetírók ápolták,

hanem

a

néplélek

is.

Az utóbbiról elsnek

Szerémi György tudósít. Egyik „mondája"' Mátyásról, a „for-

47

Kezdetben igen szegény volt Mátyás

télyosról" szól.

király.

Volt egy hatalmas rokona. Szobi Péter, aki látván a király szegénységét, elszomorodott

s

így szólt: „Megsegít az Isten,

meg

ha megfogadod szavamat. Hívasd össze a furakat, hívd

ket

mondjad nekem, hogy foglyod vagyok. Én azonban nagyon szabadkozom majd, hogy mi ebédre

s

az ebéd végén

rosszat tettem néked." így tett

Mátyás király

és Szobi

Péter

megígérte, hogy ötvenezer forintot ad a király fölsegítésére.

nem mégy

így felelt a király: „Többet adj, mert

el

Budáról,

mig hatvanezer márkát nem fizetsz". Péter a nyolcadik napon meg is fizette. A többi nagyurak hallották ezt, remegtek s nem mehettek ki Buda kapuján, mert be volt zárva. Mit tehettek? Ki negyvenezer, ki százezer márkát igért a királynak. Megtelt Mátyás király kincstára s elindulhatott a

török ellen.

Mátyás halálát

is

népmondák nyomán

beszéli

el.

A

mág-

nások összegyltek, hogy mit csináljanak a királlyal, mert ismét háborút akar indítani. István kincstárnok így felelt: „öljük meg". S vállalkozott, hogy

a

király

szállására

be-

A király éppen a tz mellett komornyikjának: „Nézd meg, hogy

csempészi ket. Kopogtattak.

melegedett

s

így szólt a

kicsoda! István kivételével senkit se eressz be!" Kinyitotta az ajtót a komornyik, s az urak megragadták a torkát. A komornyik könyörgött, hogy ne öljék meg s beengedi ket.

így

is

tek?"

lett.

De

A

király rájuk tekintett: „Barátaim miért jötte-

érezte vesztét, hiszen

hogy borzalmas

már régen megjövendölték,

halállal fog kimúlni

s

monda: „Gyorsan

te-

gyétek, amit tenni akartok!" Megragadták, az asztalra fek-

farába döfték a kardot egészen a melléig.

tették,

s

nap

három

és

éjjel üvöltött

fájdalmában

a király.

Három

És sokan

akarták látni borzalmas halálát, de senkit se engedtek be hozzá.

48

Dózsa György lázadásáról a néppel összeforrott pap szempontjából szól. Dózsa eredetileg Konstantinápoly elfoglalását tzte ki céljául. Csáki Miklós csanádi püspök durván megsértette t. A furak a jobbágyokat nem engedik a táborba, a szökevények családján pedig bosszút állanak. Dózsához csatlakozik az alsópapság egyrésze,

meket

papok,

járt

s

szerbek

a

is

Az egyre növeked népmozgalom új jelszót:

„Gyertek a pogányok

mvelt, külföldi egyetecsatlakoznak seregéhez. élén Dózsa kimondja az

és a

htlen magyarok

ellen

az én koronáztatásomra!'' Szapolyai János csellel töri le a

mozgalmat. Levelet küld Dózsának, hogy támogatni fogja. Óvatlan pillanatban elfogatja és kegyelmet igér neki. De a

furak

rábeszélésére tüzes trónra ülteti és testét jobbágyok-

kal és hajdúkkal eteti meg. II.

Lajos kora következik. Mária nevezet „német leányt"

vesz feleségül, ki

ány Ferenc

Óbudán

száll partra.

Móré

László, Batthy-

hasonló „latrok" várják, Budára vezetik

és

s

királyn szolgálóival rosszalkodnak, kiket Németországból hozott". Közeleg a török veszedelem, de „kutya hiszi." Jöttek a követségek Lajos királyhoz, hogy mozduljon Nándorfehérvár védelmére, mert ha ez azontúl „a pad

s

a kárpit alatt a

a vár elvész, az egész kereszténység romlásba jut. Senki se hiszi.

nek

Nándorfehérvári

és

szalánkeméni szerb polgárok jön-

a királyhoz naszádjaikon. Segítséget

kérnek a

királytól,

aki Pál préposthoz, a kincstárnokhoz utasítja ket. Ez vette

kérvényüket és csúnya dologra használta fel, majd pedig arcukba vágta. „Nem tudta a lator, hogy miként áll a magyar királyság a határon." Másodszor is felkeresik t, de

a

hiába, naszádjaikat ezalatt az udvaroncok kirabolják. Erre a

magyar

zászlót a földre dobják, így szólnak: „Isten veled

Magyarország!" S visszatérnek hazájukba.

eltt vigan sikkasztják 4 Féja,

A

régi magyarság.

a

hadi pénzeket.

A

A

mohácsi vész

királyn pénzt

és

jq

kincseket harácsol, országból.

kérnek II.

Lajos halála után magával viszi az

II.

s

A furak

a nagy veszély pillanatában

a királytól. Itt a

mohácsi vész, mint az

Lajos halálát igy beszéli

el

egy katona.

is

birtokot

Ítélet.

A

király me-

nekül, többen kísérik. Batha község mellett azt indítványozza Szapolyai György, hogy pihenjenek meg.

lan pillanatban neki király!

Te

megy

veszítetted el a

események rohannak, jön borzalmas áradat volt e eset példázza. 8

A

II.

mek

mi királyságunkat!" S megöli. Az Buda felé. Hogy milyen történelmi tragédia, a következ

pestiek és budaiak menekülésre készülnek

és terhükre

így könyörgött:

fogok

el

ne árulja a me-

ne legyenek. Egy nagyobbacska gyer-

„Édesanyám! ne temess

el,

igazán

nem

sírni!"

E kép

a legteljesebb

társadalmi,

és

óvat-

a török

gyermekeiket vízbe dobják, hogy sírásuk

nekülket

Majd egy

Lajosnak: „Te király! Bestye

bomlás képe, nemcsak történelmi is. A „birodalom"

hanem emberi bomlásé

megsznt. Szapolyai János és Ferdinánd kora következett, szörny esztendk, hadak gázolnak és a bels erk is egymást marcangolják. Könyve egyre valószerííbb lesz, saját tapasztalatait írja, de mondái és hiedelmei is vallomások a kor lelkületérl. Szerémi György társadalomszemlélete: az „alulról néz" társadalomszemlélet, mely a protestánskor irodalmában teljesedett, élénk példája annak, hogy a késbbi humanisták mennyire elkészítették és színezték a protestáns kort. Szerémi minden tekintetben a népi szempontot érvényesítette a történetírásban,

egyedül álló

át

50

s

s

páratlan jelenség.

e tekintetben

századokon

A

protestáns kor. XVI. század.

A

reneszánsz és a humanizmus

nem

meg

törte

az egy-

ház szellemi hatalmát. Az író, a gondolkodó bármennyire is új utakra tért, világképe bármennyire is különbözött az egyház által századokon át kikristályosított s gondosan kiérelt világképtl, az egyházhoz

fzd

kapcsolatokat mégis,

la-

zábban, vagy ersebben, de fenntartotta. Pannóniai János a

maga reneszánsz-lényét összeférhetnek tartotta a püspöki méltósággal, az egyházfk udvarai pedig többnyire bölcsi voltak az új világképnek.

A

reneszánsz-egyéniség az udva-

rokban, a hatalom védszárnyai alatt virágzott, nagy tettek, nagy pályák s határtalan hatalomvágy izgatta, éppen ezért a legnagyobb hatalomban, az egyházban, megért szövetségest keresett. Belsleg pedig kifejlesztette a régi s az új világkép kettségét. Az egyház hittételeit, mint olyanokat, elfogadták, de világi életükben az új csillagok intését kö-

Némelyek a Szentírás bírálatáig merészkedtek. Az emberi szabadság gondolatát életükkel megvalósították, de az éietelv szellemi és vallási következtetéseit vagy nem von-

vették.

vagy csupán annyira vonták

ták

le,

kat

nem

A

le,

amennyire ez pályáju-

zavarta.

világias vallásos

mozgalmak már sokkal messzebbre

mentek, mert nyíltan szembehelyezkedtek az egyház tanításával és tekintélyével.

E mozgalom

kozásai tagadhatatlanok. halt,

mieltt megfelel

testantizmus új vallásos

A

megszületése

A

azonban meg-

vallási rendszert épített volna.

tehát

a

élmény megfogalmazására

ra volt szükség.

népi gyökerei és vonat-

világias vallásosság

„levegben

A

pro-

lógott":

az

és életének biztosításá-

protestantizmusnak szabadságharcot kel-

51

törvényeket, új bels formát kellett terem-

lett vívnia és új

tenie

fölkavart lelkek számára.

a

A

protestantizmus szét-

töredezte az egyház egységét. Mikor pedig osztó ereje Ma-

gyarországra

ért, itten

már egy nagy

politikai széttöredezés-

A

magyar egység Mohács után jó idre darabjaira hullott, s e darabokon hévül újabb osztódást hajtott végre a protestantizmus. A Jagellók közönye s csöndes züllésbe fulladó évei után Magyarország robbanó harci katlanná alakult, re talált.

önálló királyságra törekvk

s

Habsburg-pártiak, törökbará-

tok és németbarátok, katholikusok és protestánsok, kálvinisták és unitáriusok, önálló Erdélyért ég hitek s magyar egységrl álmodozók állanak egymással szemben. Az ország szétosztódásával egyidben köszöntött reánk Európa vallási szétosztódása.

A A

vallás élete

középkorban

s

a vallásos

a vallásos

irodalom teljesen átalakult.

irodalom tekintélyszeren közölte

világképét a tömegekkel. Most azonban egy új vallási világ-

kép emelte harcos

tehát elkeseredett harc indult meg.

A

igen válogathatja a fegyvereit, a vallási harc

is

fel a fejét,

nem

átcsapott a szorosabb értelemben vett vallásos élet határain.

A

protestantizmus csakis úgy birt megállni a talpán, ha gyors s e hatás elérésére egyelre csak

tömeghatásra tesz szert

szellemi fegyverei voltak: a szónoklás és az irodalom, természetes tehát,

A

gyors

nyelvre

hogy különös ervel ragadta meg e fegyvereket.

tömeghatás céljából vetette rá magát a nemzeti

is.

S

nem

lehetett megállania a hittételek vitatásánál,

ott kellett az ellenségbe szúrni, ahol a legérzékenyebb:

gánélet, történelmi események, tények és pletykák, vallásos irodalom érvei közé tolulnak. és célkitzései

sos irodalom

A 52

továbbra

magába

is

Az irodalom

ma-

mind

a

jellege

vallásosak maradnak, de a vallá-

szívja és tükrözi az egész életet.

protestantizmus miközben széttagolja a különben

már

úgyis darabokra hullott országot és társadalmat, új szellemi

egységet teremt: nemzeti irodalmi nyelvet és teljesen nemzeti

A

színezet irodalmi kultúrát.

dig a felocsúdó katolicizmus

elindulva csinálja

meg

az

is

következ században peirodalmi nyomdokain

a visszahatást. Emellett a protestáns-

kor irodalma közvetítette egészen széles rétegek felé a mveltség eddigi anyagát. Megindul a keresztény mveltség átadása: a biblia- és zsoltárfordítások,

minden mondata,

az egyház

minden

s

a vita:

a

szentírás

tétele felett. Verses el-

beszélésekben dolgozzák tóriáktól öntik.

A

fel a szentírást, s a latinnyelv hiskezdve egész történelmi hagyományunkat versbe protestáns prédikátorok többnyire humanista

m-

veltséget szívtak

magukba

s

a

humanizmust

is

nemzeti kul-

túrkinccsé érlelték. Sajátságos társadalmi helyzetüknél fog-

va sokat merítettek a népkultúrából. Az eddig már

nyelv

mivoltánál fogva

is

szk

latin-

rétegeket tápláló mveltség

most a magyarság közkincsévé válik. A „kódex" helyét pedig most már végérvényesen a nyomtatott könyv foglalja el.

A

politikailag,

társadalmilag

s

vallásilag széttöredezett

országban egy új egység körvonalai kezdenek kibontakozni: a nemzeti kultúráé. A nemzeti lélek egyszerre szélesedni és

gazdagodni kezd, a mveltség a tömegek felé árad. S ez elssorban a protestáns irodalom érdeme.

A

protestáns író és az

E korban eltnik

új

közösség.

magányos cellájában

ül, másoló középkor jellegzetes írója, s az udvar és a kastély légkörében sütkérez história-író éppenúgy, mint a hatalom fényében fürd humanista és reneszánsz-ember s hea

szerzetes, a

lyükbe a harcos prédikátor

lép.

Eltnik

a

tekintély iránt

53

érzett alázat, a let,

hatalommal szemben

vallott lelkesült tiszte-

az író elssorban új dolgok hírnöke és hitvallója.

Az

író

új

netelétl anyagi gött. (Volt

lyeit

s

erkölcsi sorsa,

olyan hitvita

E

fizetett.)

nagy harcba csöppent belé, melynek kime-

harc az író

indulatait kavarta

s

st nem

ritkán az élete füg-

melynek végén a vesztes életével legmélyebb bels rétegeit, szenvedéis,

fel.

A

középkori irodalom egyéni

s

áhítatos hangját a teljes mér-

színeket nélkülöz „kollektív*^

tékben felszabaduló emberi hang váltja világ ellen

Az

badságérzete volt.

melyeket

dott,

fel.

Világ harcolt

az alkotó ihlet többnyire az új világ

s

a

kitör

író az élet olyan területeire

középkori szem észre se

bírt,

is

sza-

elsodró-

vagy mert

venni.

A élete

bels

is.

na sem.

élet e sodrával

párhuzamosan

futott az író

küls

nem bírt megállapodni, még ha akart volEllenséges furak s fpapok, olykor pedig az ural-

Legtöbbje

kodó haragja ell

kellett menekülnie.

A

neves papokért ver-

senyeztek a gyülekezetek. Török hordák ell futott, török s

német rabságban sínyldött

az ország másik sarkába. dáját

s

szele, a

árusította

a prédikátor. Hitvitákra sietett

Maga

cipelte a vállán kézi

szomjas nyugtalanság, önkéntelenül

ízlelte a

magyar

Merben

s

nyom-

id

könyveit. Külföldi útra küldötte az is

belátta,

meg-

az európai élet szélesebb területeit.

átalakul az íróra figyel közösség

is.

A

közép-

kori író szavának a teljes egyházi és világi tekintély adott súlyt.

Az

zében

volt.

azonban most már az új közösség kemost is pap, de egyelre egyedül áll az

új író sorsa

Az

író

zrzavarában, legjobb esetben egy-egy földesúr védszárnyai alatt, éppen azért forró és mély kapcsolatokat teremt a közösséggel, s a reá testált kultúrát széles rétegek kenyerévé gyúrja. Más e közösség alkata, mint a középkorié: élet

nem

54

ájtatosan figyel szemeket meresztettek a prédikátorra,

hanem kétségeiknek megoldását várták tle. Eltérbe nyomult az ember egyéni Ítéletének a szerepe, lat

mindenek

fölött várakozás

szállotta

világképek és hatások közül várt inkább vonzó hangra és hatásra. leszállt

a tömeghangu-

meg

és figyelt a

A

s

az emberi lelket;

számára

leg-

vallásos gondolat tehát

sokszázados magaslatáról a közösség körébe: a gyüle-

kezetekbe.

Az írónak nemcsak

az irodalommal, mondanivaló-

jával kellett szervesen összeforrnia,

A

s

felszabadult lerögzítettségébl. Kételkedés, ingadozás

hanem

a közösséggel

is.

közösség nyelvébl, lelkébl kellett merítenie, a közösség

bels alkatához vül elnyomott

s

kellett

mondanivalóját hangolnia. Ezenkíis a nép mellé, a Azután mégcsak a minap volt

többnyire üldözött helyzete

népi érdekek mellé

állította.

melyben az alsó papság jórésze a parasztság mellett állott, a kései humanisták is telítve voltak e láa Dózsa-lázadás,

zadás emlékeivel

Mi

volt

s

jelentségével.

mindennek

az irodalmi hatása?

Megnövekedett

az író valóságérzéke, társadalomszemlélete pedig felfedezés-

szer ervel zi

tört föl.

Az

alulról való társadalmi látás jellem-

az egész század irodalmát, Szerémi György

magva lom-

bosodott ki benne.

A

vetel néptömegek

élére kerül. Persze e század társadalom-

középkor „Istenországa" s a humanisták nagy birodalmi álma helyébe a valóság lép: német és török hordák, kegyetlenked furak, könyörg jobbágyok, fene hajdúk és portyázó katonák. Az író panaszkodó és kö-

szemléletét

még

teljesen áthatja a vallás. Meglátják

s

kikiált-

ják az elriasztó társadalmi tényeket, de mindennek mélyén vallási,

vagy legjobb esetben erkölcsi okot látnak és keresnek.

Az ezerszer megrázott, heged sebekkel teli írói lelkekben egy új fogalom szirmai kezdettek bimbózni. Ügy hívják e fogalmat, hogy „magyar sors". Az író dönt kérdésnek érzi azt, hogy mi végett is van e nép a világon, merre is

55

tart az útja?

számára,

méri

össze,

nemcsak datnak

is

Történelmi mértéket keresnek a magyar sors

Farkas András prédikátor az ószövetségi sorssal

s

óriási vallásos

az írót,

megvan

hanem

gyöker bntudat

az országot

a valláson

is,

túlnöveked

szállja

de ennek a

meg bntu-

jellege: befelé irá-

mérni kezdjük önmagunkat, pályát tervezünk életünknek és erinknek. A magyarság önmagára eszmél. A látóhatár fekete, a sors szörny. Megismeréseirl, nyítja a tekinteteket,

immár vallomásokat önismerésérl, önmagáraismerésérl mond. Nagy elkeseredéssel, de még nagyobb megújhodási elszántsággal.

Az

új

mfajok.

Az író 8 az irodalom teljes átalakulása természetesen új mfajokat hozott létre. Három nagy mfajban fejezte ki ez a kor a mondanivalóját: a prédikációban, a históriás énekben és a lírában.

A prédikáció volt a faja. A prédikációt kiki

kor legszabadabb, legátfogóbb a

maga

m-

sajátságos hajlamai és ké-

pességei szerint teremtette meg. Belezsúfolhatták mindazt,

ami semmiféle

mfaj

keretei közt

sem

fért el:

hittudományt

és tapasztalatot, lírát és epikát, tudást és költészetet, áhíta-

tot és érzelmi viharokat, lás,

merengéseket

és indulatokat.

A

val-

az egyház és az igehirdet sorsa a prédikáció hatásán

fordult meg, a szellem tehát benne lobogott és benne bonta-

kozott ki a legélesebben és legjellegzetesebben. ció

hirdette

a

kötelez magatartást az

élettel

A

prédiká-

szemben,

s

mondott bírálatot az egész életrl. Éppen ezért nem számzhetjük a szorosabb értelemben vett vallásos irodalom terü-

mint a vallásos vitairatok egyrészét. históriás ének vallomás a kor egész emberi érdekldésérl. Benne épült ki a XVI-ik század mveltségének egész

letére,

A

56

szemhatára. zelmúlt

8

A

históriaíró versekbe foglalta a régmúlt, a kö-

a jelen

minden eseményét,

a

mondát

és a törté-

nelmet, a bibliát és a klasszikus ókor eseményeit, az erkölcsi életszabályokat és intéseket. Lényegében kétféle hang ural-

kodott a históriás énekben: az egyszer puritán, igazsághoz ragaszkodó, krónikás modor, melynek Tinódi Lantos Sebeslyén a legjellegzetesebb képviselje,

a

s

lírai

hevületektl

ég hsi modor. A históriás

ének jelentségét sokáig félre értette irodalomtörténetünk, csupán nehézkes verselését, rossz rímeit és formai kezdetlegességét vette észre. Holott nem versrl

hanem énekrl,

ha Tinódi kezdetleges ver-

van

itten szó,

seit

énekelni kezdik, egyszerre megszépülnek,

met

és jelentséget nyernek.

s

A

mvészi

értel-

prédikáció mellett az ének-

XVI-ik században a mveltség leghatalmasabb eszköze és közlési módja. A zenetörténet különben már megmutatta Tinódi verseinek kezdetlegességével szemben Ti-

lés volt a

nódi zenéjének magasrendségét.

A

ének legközelebbi rokona a széphistória. Bennük már teljesen a kor költi hajlama nyilatkozott meg a históriás énekeknek történeti hséghez való ragaszkodáhistóriás

sával szemben. rince.

A

széphistóriának

Nagy kalandok

ember szenvedélyeivel

már

a

képzeler

a

ge-

világa bontakozik ki bennük, az újkori és vágyálmaival.

Az

életet és az

em-

bert a széphistória már önmagáért szemléli, így szólt Voltér király Grizeldiszhez: „Eléggé megláttam szivednek mélységét." Üj mfaj ez, mely az ember mélységeit s az emberi lélek és sors csodálatos útjait akarja „meglátni".

A

líra

komoly csúcsra ér Szkhárosi Horváth

költészetében,

a zsoltárfordításokban

zik Balassa Bálintban. Balassa lírája

De

alig

ismerjük e korszak

lírai

s

András

teljesen kibontako-

már európai

színvonal.

mélyrétegét, népköltészetét,

57

melyrl olyan

elismeréssel

Sylvester János.

szólott

E

lírai

mélyréteg pedig tápláló dajkája lehetett Balassa Bálintnak

meg

is.

az írott vers

mformáját^ az énekelt

költeménnyel szemben megalapította

a líra független birodal-

Balassa teremtette

ö

mát,

„nótákra'*

is

változatosságok és

írt,

de versei a nóták nélkül

Éppen

tökéletességek.

ezért

is

formai

iskolát

te-

remtett és hatása századokra szólt.

Irodalom: Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje. zad magyar históriás zenéje.

A

A

XVI.

szá-

középkori magyar énekmon-

dók kérdéséhez.

Az Ószövetség, zsoltárok és a magyar tragikus pathosz Farkas András az ószövetség keres, tévelyg, komor

folyamában látta meg a XVI. század magyar sorsának mását. Az Ószövetségnek, mint sorsnak és kultúrterületnek magyar értelmet adott ezáltal. A nemzeti bntudat s a vele kapcsolatos

resett

nagy történelmi elégedetlenség hangokat, kifejezést ke8

ilyenirányú vágyai természetszerleg az ószövetségi

zsoltárokban találtak megnyugvást. vallásgyakorlat része zsoltárfordítás.

kozás

lett

a

A

lett,

zsoltár

s

már

A

ezért

zsoltár

protestáns

a

korán megindult

is

azonban ezenfelül

magyarság számára. Fleg

a

a

megnyilat-

lírai

korai zsoltárfor-

dítóknál tapasztalhatjuk ezt: a zsoltár számukra keret, mely-

be beönthetik a maguk tragikus magyar

líráját.

A

zsoltárok

két vetületben hatottak a magyar lírára, egyrészt mint a méltóságteljes,

áhítatos,

tragikus

panasz

és

igéi

ritmusai,

másrészt pedig mint fedd, panaszkodó és átkozó énekek.

Az els

vetület

megrizte

vallásos

jellegét,

torkollott a politikai lírába. Közös hatásuk: ban folyton fel-felbuggyanó tragikus pathosz.

b!)

58

másik bele

a a

magyar (1.

lírá-

még Adyt

A

magyar zsoltárírók közül költi szabadság dolgában ment legmesszebbre. Prózai zsoltárokba, zsoltárszer imádságokba öntötte könyörgéseit és kétségbeeséseit teljes költi szabadsággal. A Báthori István, Rudolf országbírája

mezei ember közvetlen, meleg beszédét halljuk nála a zsoltárosság tragikus dobverésén keresztül: „Engemet Uram melegítettél szárnyaid alatt: ugy uram, az mint az anya tyúk szokta

szárnyai alá gyöjteni, szorítani, melegé-

fiait tollai és

vel meleggetni

.

.

.

De

te szent és irgalmas

vagy ó nagy Jeho-

Ki szereted az mi lelkeinket, és legelteted az te szent mezdön, örökkül és örökké ... Az én üstököm uram, csak az te kezedben vagyon, és az én nyakam az te szentséges talpad alatt legyen". így könyörög gyermekért: „Adj az meghlt fának ágat, és az ágnak zöldell levelecskéket, az leveleknek virágot, az virágnak termést és jó gyümölcsöt". Azt

va!

kéri másutt,

hogy „járjanak tábort, uram az

te

angyalaid

körülettem."

Hogy ni

mennyire egyézsoltárfordíMihály Vég-Kecskeméti arra

a korai zsoltáríróknál a zsoltárból

költemény

lett,

tása a legszebb példa:

LV.

zsoltár.

„Mikor Dávid nagy busultában, Barátai miatt volna bánatban,

Panaszolkodván nagy haragjában, magában. Ilyen könyörgést kezde Istenem, uram!

kérlek tégedet,

Fordítsd reám szent szemeidet. Nagy szükségemben ne hagyj engemet.

Mert megemészti nagy bánat szivemet.

59

Csak sirok-rivok nagy nyavalyámban. Elfogyatkoztam gondolataimban.

Megkeseredtem nagy busultomban, Ellenségemre való haragomban.

Hogyha énnékem szárnyam lett volna Mint az galamb elröpültem volna, Hogyha

az Isten engedte volna.

Innét én régen elfutottam volna.

Akarok inkább pusztában laknom. Vadon erdben széllel bujdosnom: Hogynemmint azok között lakoznom, Kik igazságot nem hagynak szóUanom. Éjjel és

nappal azon forgódnak

Engem mimódon megfoghassanak, Beszédem miatt vádolhassanak, vigadhassanak. Hogy fogságomon

k

Látod jól Uram álnok sziveket. Csak szemben való szép beszédeket, nyelvöket. De zabolázd meg az Ne tapodják le híremet, nevemet.

Ugyan szemmel jól látom ket, Én reám való gylölségeket. Fülemmel hallom káromlásokat. Igazság ellen feltámadásokat.

Egész ez város rakva haraggal.

Egymásra való nagy bosszúsággal, Elhiresedett az gazdagsággal.

Hozzá fogható nincsen álnoksággal.

60

Gyakorta köztük gylések vágynak, özvegyek, árvák nagy bosszút vállnak. nem gondolnak. Isten szavával

k

Mert jószágokban felfuvalkodtanak.

Keserségem ennyi nem volna. Az ellenségtl nyavalyám volna, Bizony könnyebben szenvedtem volna.

Magamat

attól

Én barátomnak

megóhattam volna. az kit vélek volt.

Nagy nyájasságom

kivel együtt volt,

Jó hirem nevem, tisztességem volt. ellenségem most látom, hogy az

F

volt.

Csuda szerelmét énhozzám láttam, Kivel sokáig mind együtt laktam,

Az

Istent véle együtt szolgáltam,

Ily álnokságát sohse

Keser

nem gondoltam.

halál szálljon fejére.

Ellenségemnek Ítéletére, Álnokságának büntetésére. Hitetlenségnek kijelentésére.

Én pedig Uram hozzád

kiáltok,

Reggel és délbe, estve könyörgök.

Megszabadulást tetled várok.

Az ellenségtl mert

igen félek.

Megszegték ezek esküvéseket,

htket, Régen elhagyták az hiszem immár Nem egy beszédeket. Mert megpróbáltam hitetlenségeket. 61

Ezeknek szájok

zsirosb az vajnál,

Sikosb ajakok az faolajnál, Élesb az nyelvek az éles kardnál,

Szájokban nincs egyébb álnokságnál.

Te

azért lelkem gondolatodat

Istenbe vessed bizodalmodat.

Rólad elveszi minden terhedet, És meghallgatja Igaz vagy

Uram

te

könyörgésedet.

Ítéletedben,

Az vérszopókat 5 idejekben Te meg nem áldod szerencséjekben. Hosszú életek nem lészen ez földön.

Az Az Az Az

Ha

igazakat

mind

te

megtartod.

kegyeseket megoltalmazod. szegényeket felmagasztalod. kevélyeket alá hajigálod.

egy kevéssé megkeseritöd.

Az ég tzben el-bétaszitod Nagy hamarsággal onnét kivonszod. Nagy tisztességre ismét felemeled. Szent Dávid irta ezt zsoltárkönyvben,

ötvenötödik dicséretiben.

Melybl

az hivek

keserségben

Vigasztalásért szörzék igy versekben."

L.:

62

Régi Magyar

Költk

Tárát.

Bornemisza Péter. (1535—1585)

ö

az

els magyar

író,

kiben a mveltség összes ténye-

XVI-ik századnak legátfogóbb írói arca. zi találkoznak, A korai protestantizmus képviselje, kiben az új hit még nem ölte meg teljesen a középkori örökséget, még benne a

középkor misztikus hajlamai.

remegtek

a

szentel

népi babonának

a

els magyar drámát,

könyvet

Egész

(ördögi kísértések), megírja az

óriási prédikációs köteteket

ád

ki, ver-

set költ, neveli Balassa Bálintot, igét hirdet, ellenséges

f-

urak ell menekül, családapa és nyughatatlan csavargó, „bujdosása^^ közben lázasan ír, megállapodik, nyomdát tart fenn és

kitn

gazda

lesz

hány helyre zte

belle. Érdemes végigfutni állomásait,

t

Szered-Nagyszombat-ZólyomBécs-Ungvár-Huszt-Pozsony-Galgóc-Sempte - Szered - Beckóváaz

élet:

ra-Detrek ... a fbb állomások. Dús hangszer volt néki a prédikáció. Olykor meglep lírai zengés, mintha Balassa Bálint versét olvasnók: „És elj a nagy, szép, melegít meg ékesít, teremt és éltet nyárid, kiben mindenek megújulnak, megelevenednek, sok állatok, vadak, madarak, barmok, tyúkok, ludak, borjuk, bárányok élednek, sok szép kerti, mezei, szli vetemények növekednek és újonnan ismét a megéhezett, fázott szegények melegittetnek." Tavaszi seregszemle ez

nak való", de nem vitézi vendezés els hangja.

De ugyanennyire

tavasz,

hanem

is,

akár a „Borivók-

a paraszti-mezei ör-

biztos eszköze volt a

drámai hatás

„Igen röttenetes volt annyi kis gyermekecskének hirtelen haláluk,

mind

is

is;

mind

sírásuk és sokaknak sebében kéz láb

nélkül való fetrengésük és holt-eleven mozgásuk és annyi

»ok kicsinyeknek holt-eleven fekvésük.

63

De

az édesatyák, anyák, nénék, báttyok, rokonságuk és

mennyi rémülést, esedezést, óhajtást, sirást, mveltek rajtok kiknek sikoltásuk ország szerint terjedt és fölhatott az égre". így beszéli el Heródes gyermekgyilkosságát. Bornemisza nyelve s egész írói magatartása már komoly irodalmi fajsúly. A humanista szellemen nevelkedett Bornemiszának az volt legfbb írói törekvése, hogy a mveltséget az újuló id az idegenek

is

rivást

.

.

.

számára átadja, a természetes közösséghez közelebb hozza.

humanizmus második nagy lépése, mely teljesen összeA humanizmus idtlen szellemi világának a protestantizmus adta az idszert, a közösséget Ez

a

forrott a protestantizmussal.

átfúvó izgalmakat, a

friss

hullámokat, elssorban az egyre

jobban kibontakozó nemzeti tudatot, ott ringott a vallási

érvei között a nemzeti

—

és a közvetlen, átfogó

nyelvet.

—

melynek bölcsje küzdelmek forrongó érzelmi nedvei és

Bornemisza

közel hozta a közösséghez.

A

emberi hatás eszközét,

a vallás

középkor

vliágát

is

egészen

maga képére

a

és

hasonlatosságára alakította át a Szentírást, Bornemisza pedig

az

újszövetségbl valósággal népmondát csinált az író

ösztönös szabadságával: „Mária és József Názáretbl a vár-

megye székibe Betlehembe ment Jézusnak születésekor még csak egy zsellérházacskája sem volt. Idegen földön. Betlehemben, más ember barmos istállóiban, szegény nyava.

.

.

.

lyás leányzótól,

meleg

víz, lágy

.

ruha nélkül, posztócskában,

szalma közibe" született.

Bornemisza tömérdek gyökeret bocsájtott az életbe, s felszívott. Els, bár öntudatlan folkloristánk,

minden nedvet

mert lebocsájtkozott

a

néplélek

legmélyébe:

babonáinak,

hiedelmeinek világába az „ördögi kísértésekben".

bels népi korrajz egyik legérdekesebb

E

nagy

része így szól: „Pré-

dikátortársam Huszár Gál beszélt egyszer egy bbájos em-

64

bérrel, ez a kígyóból ételt

értette az állatok beszédét.

az ételbl, a szolga eltt

fzött 8 aki fztjébl evett, megMikor szolgája alattomban evett

sem maradt

titok a tyúk, ló, tehén

miként adta hírül egy légi követség a verebeknek, hogy egy szamár elöntött egy zsák búzát az nton s igy a madarak vigan lakomáznak a búzából'^ Régi meseanyag ez s érdekes a fejldését nyomon kisérnünk. Magát a meseanyagot megtaláljak a néhány évtizede feljegyzett somogyi népmesék között. Csak a bbájosság, a varázslat szine kopott le némileg róla s nemesedett emberies tartalommá: a kígyót megmenti a tzhaláltól a juhász, s a kígyó ezért hálából olyan képességgel ajándékozza meg, hogy a beszéde. Meghallották azt

is,

juhász megérti az állatok beszédét,

dagsághoz

s

így kincsekhez és gaz-

jut.

A

magyar shitrl s ezáltal a magyar slélekrl nála elször hiteles nyomokat: bbájos igéket, ráolvasásokat, melyekben érdekesen keverednek az si pogány babonák a felszívott kereszténységgel. Különösen a csúz eltalálunk

len való báj

s

a torokgyík ellen szóló érdekes:

Csuzról való báj.

„Uram mindenható Isten mulék rögös nagy út, rajta vala áldott Urunk Isten, eltalála hetvenhétféle vecsuzt. Monda áldott Urunk Ur Isten: hová indultok ez

megyén res

rögös régi nagy nton? megszólala hetvenhétféle veres csuz:

Ha minket azon úgymond mink re.

is

kérdesz Urunk

Ur Isten hova megyünk, elmegyünk úgymond ez fekete föld színé-

Áldott az testbe: teremtett ez lélekbe: szálas busát szag-

gatjuk, piros vérét megisszuk, száz tetemét tördeljük, száz izit

száz porcikáját.

5 Féja,

A

Hogy

régi magyarság.

azt hallá áldott

Urunk Ur

Isten: /-»-•

00

Tük

mehessetek úgymond ez fekete föld színére, az én

se

áldottam testbe, teremtettem lélekbe, tük

is

siessetek el a

tenger szigetibe, kegyetlen óriásoknak szálas busát szaggasvérét

piros

sátok,

ménének tenger

Azt meghallak, elsietének, Ez embernek szemébl, szájából,

megigyátok.

szigetibe.

fejébl, ki siessen és eloszoljon hetvenhétféle csuz, veres

kék

csuz,

csuz, fejér csuz, szöderjés csuz, köszvény, fájdalom,

kelevény, kioszoljon, kiromoljon hetvenhétféle nyavalya az

emberbl." Akinek a torkába ereszkedett. „Föld édes anya te neked mondom elször, ennek torkába ers pörös torok ereszkedett, torokgyikja, békalevelegje, nyakfoga: Oszoljon, romoljon, benne meg ne marad-

ers pörös

hasson szoljon,

romoljon.

torokgyikja, békalevelegje, nyakfoga: o-

Istennek hatalmából,

boldog anya pa-

rancsolattyával."

A lágba

s

humanista Bornemisza visszatért az

ó-klasszikus

vi-

igen szerencsésen a görög tragédiához nyúlt, Sophok-

magyarra. Megtartotta a tragédia meséjét és alkatát, de a reneszánsz szellemét öntötte bele. Re-

les Elektráját költötte

neszánsz-emberek mozognak vedélyeivel

s

korlátokat

nem

drámájában koruk

tr

életvágyával.

ég szenA dráma

nyelve viszont a XVI-ik század magyar társalgási nyelve.

S emellett Bornemisza, mint a

fiatal

magyar protestantizmus

igehirdetje, kifejezett valláserkölcsi

darabjának. Ebben az egy

mvében

is

értelmét,

célzatot

ád

szerves egésszé fonód-

va ott élnek az összes mveltségrétegek, melyekbl táplálkozott és az er, mellyel ezeket az elemeket átfogja:

gazdag és színes nyelve.

66

tiszta,

A láljuk

protestánskor els

kiemelked alakjában már megta-

az egész kor legmélyebb irodalmi jelentségét,

azt,

hogy összekötötte a magasat a méllyel, a kor európai kultúrájának legmagasabb rétegei már éppenúgy izgatták és érdekelték, mint a népiség. A protestánskor alulról néz, a népi szenvedésnek hangot adó, szabad és bátor társadalomszemlélete is megnyilatkozik nála. Nemzetek és nemzetiségek, fajok és ellenséges fajok testvériségét hirdette. író

volt

s

nemcsak

annyira

Harcos szellem, de ugyanszellem is. ö fejezte ki elször

a hitvita érdekelte.

megért

és

megérz

magyar talajon sohasem felejthet mondattal „És hova nagyobb rajtunk a kínzás, annyival buzgóbb lesz a kiáltás is.'' az élet és az irodalom viszonyát ezzel a

Legjelentékenyebb verse a „Cantio optima."

Már

a ké-

sbbi kuruc motivum jelentkezik benne: két pogány közt egy hazáért; másrészt pedig versalakjának élénkségével egészen kiemelkedik a protestáns lírából:

vSiralmas

énnéköm

tetüled megváltom.

Áldott Magyarország Valljon,

Az

s

Tled

mikor leszön

jó

eltávoznom

Budában lakásom!

fölföldet bírják az kevély

némötök

Szerémséget bírják a fene törökök Valljon,

s

mikor leszön

Engömöt kergetnek

Engem Valljon,

Engöm

jó

az kevély némötök.

környiil vettek az s

Budában lakásom!

mikor leszön

jó

pogány törökök.

Budában lakásom!

eluntattak az magyari urak

Kiízték közölök az egy igaz Istent Valljon,

s

mikor leszön

jó

Budában

lakásom!''

5"

67

Legyön Isten hozzád áldott Magyarország. Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság Valljon, s mikor leszön jó Budában lakásom! Ez énököt szörzék jó Husztnak várában Bornemisza Pétör az vig kedvében, Valljon, s mikor leszön jó Budában lakásom!"

Méliusz Juhász Péter. (1536—1572)

A

protestáns

prédikáció másik nagy mestere Méliusz

Juhász Péter éppen az ellentéte Bornemiszának.

Nem

élt

benne Bornemisza szellemi sokrétsége, sem pedig Dávid Ferenc és Heltai Gáspár fejldési láza. Megállapodott a kálvinizmus szikláján és egy tapodtat sem mozdult le róla. Ezért kristályosodott ki olyan tisztán az élete és az alakja.

Debreceni püspök

volt,

ellenfelei

elvi

hajthatatlansága

miatt debreceni pápának hívták. Egész egyénisége a tiszántúli

magyarságot tükrözi. Valami bonthatatlan vad

ki benne,

a

er

tört

magyar düh els nagy jelentkezése irodalmunk-

ban. Egy-egy prédikációja valóságos indulatrohamként hat, visszafojthatatlan hatalomvágy élt benne, kiméletlen volt nemcsak a katolikusokkal, hanem a többi protestáns felekezettel szemben is, az egész vallási forrongást a kálvinizmus keretei közé akarta gyrni. Erszakosabb eszközöktl sem riadt volna vissza, az élet és az er embere volt. Minden képének egyedül álló érzéki ereje van: „Évának szeme a tiltott fán ragad." „A sátán Isten méltóságába

akar hágni."

„A

testi

élet

csak farka az örökkévalónak."

„Meghajtod fejed mint egy kávát."

68

Epikai

ízt

ád prédikációjának, hogy mélyen a kor

sadalmi életébe nyúl,

miközben

s

tár-

a hibákat ostorozza, átfo-

gó társadalmi képet rajzol: „Ne végy ott ötödöt, ahol tizedet kell venni, ne végy ott tizedet, huszadot, ahol egy forintból harmincadot, a községet, ne

három pénzt

vedd

venni.

kell

.

.

Ne

sarcoltasd

gyapját mind bröstl, ne edd

el

mint egy kenyeret a községet

.

.

.

meg

Csalárd, patvaros vámosok,

kik a száraz földért vámot vesztek.

.

.

Senkit

fejedelmek,

ti

katonák szolgáló rendek erszakkal, hamisan, minden igazság kivül meg ne bántsatokf kóboroljatok, mert ti katonák, mint az ég szenek olyanok vagytok." A kemény harcos azonban egy különös szelíd mozdulattal a föld felé hajolt.

hse,

ki lelke

A

zord szavak és kíméletlen viták

mélyén katona

„Herbáriumot"

volt,

írt

„az

fáknak, füveknek, nemekrl, termékekrl és hasznaikról."

Megnyitotta a híres debreceni „füvészek" sorát. Földiét, Fazekasét, Csokonaiét,

s

Tóth Árpádét, kiknek költészete mé-

lyén egy tiszta növényi kultúra szelíd lélekzése

élt.

Kedélye, harcmodora, nyelve hatalmas hatást egész hitvitázó irodalomra,

Pázmányra

tett

az

is.

Dávid Ferenc. (1513—1579)

A

magyar protestantizmus árnyalatai

gyakorta éles harcban állottak egymással.

a

XVI. században

Maguk

a prédiká-

torok hol a lutheránizmushoz állottak közelebb, hol pedig a kálvinizmushoz.

E

két felekezet a

maga módján

s

a Szent-

magyarázatának alapján meg akarta kötni a szabadságérzetnek elemi lendületét. E „kodifikálás" azonban nem ment olyan könnyen, mert a protestantizmussal beoltott embert írás

69

a szabadság érzete és tudata vitte, a Szentírás

élménye egy-

A

szabadságnak

re alakult és tovább kristályosodott benne.

meg Méliusz Juhász

e gáttalan ritmusa ijesztette

ezért

Pétert,

s

olyan elkeseredett harcot az unitáriusok és

indított

elssorban Dávid Ferenc ellen. Dávid Ferencék pedig úgy látták, hogy Juhász Péterek tulajdonképen a katolicizmus útjára kanyarodtak vissza, hiszen megkötötték az ember vallásos élményének szabadságát és fejldési lehetségét, a protestantizmus elindító értelmét. Méliuszék a reformációt

mnek

Dávid Ferencék örök elvnek. magyar nemzetes asszony fiának, Dávid Ferencnek célját, életelvét, egyik könyvének János Zsigmond fejedelemhez írott elszava már tisztán és világosan kifejezi. A ^világosságnak és békességnek útjára^ akarja vezetni a fejedelmet. A szellem elsrangú jussát jelezárt

A

tekintették,

szebeni

kézmves

és a

lentette be ezzel a világra. Egész életét,

minden megnyilat-

kozását az eszmei magasság jellemzi, sohase bírt leszállani róla,

tört. Az Ige egyszersége és tisztasága nem akart olyan szavakat használni, melyemeg nem 8zentelt'\ A vallási harcok mindent fel-

egyre magasabbra

volt fontos neki,

ket „Isten

kavaró áradata fölött

állott,

a

vallás szellemi kérdés, lelki

ügy volt számára.

meg Magyarországon elször

fogalmazta

a

maga

tiszta-

ságában a „lelki ember" mivoltát. Istent sem emberi viszonylatokban,

s

emberi indulatok fergetegében szemléli, mint Mé-

hanem a tánskor át meg

liusz,

szellem tiszta himnuszaival öleli át

át.

A

protes-

van szve az ószövetség komor élményével,

de Dávid Ferenc pályájának a csúcspontján teljesen és tudatosan

újszövetségi

lélek volt.

„A zsidók a

törvény alatt voltak,

mi pedig a kegyelem alatt." Krisztus számára „új világ építése" második Ádám, új embert számít a születésétl fogva: „Miképen az ótestámentumban egyedül az Tsten mindeneket

70

teremtett, és mindeneket akkor cselekedett Krisztus nélkül,

azonképen mindeneket az új testamentumban csinált és újonnan teremtett az új Ádám által, ki az ember. Jézus Krisztus, az 5 áldott szent fia". Dávid Ferenc legfbb izgalma Isten szellemi megközelítése. Isten tiszta szellemi megfogalmazása Csakis lelki fegyverekkel volt hajlandó a szellemi

volt.

él-

ményért harcolni. „A hadakozó szerszámokban és fegyverekben mutatkozik meg a különbség, mert a király istápja a szabja ...

A

Messiásnak

fegyverei

nem

testiek."

E

szellemi

tz, s az épít szellemnek ez a szinte mértani biztossága már nemcsak a prédikátoré, hanem a gondolkodóé és a mvészé. Ha támad is, ha vitatkozik, szinte indulatok nélkül teszi, a rostáló,

rendszerez, ellentétek feloldásán

át új egység felé

siet elme fölényével. Nemcsak hanem az új szövetségnek és Krisztusnak fölényes szelídséget és szabadságát is legtisztábban képviseli a XVI. száa vallás tiszta szellemiségét,

zad protestáns irodalmában.

Dávid Ferenc szinte átrohant a felekezeteken. Mint katolikus pap kezdte, majd egy-egy idre püspöke volt Erdélyben valamennyi protestáns felekezetnek. Mindig az élre volt számára került, de minden vallás egy-egy szellemi

m

8

tovább

sietett újabb, s

újabb

„m"

lem alkotó szabadságának gyönyörét, tantizmussal.

arca felé. 8

e

Az

ballada,

Élete:

felé. s

balladai

Megízlelte a szel-

azonosította a protes-

idmérték

istenélménye az emberi szellem

remekmvön

folyton ujabb alkotnivalót

útjának sohasem lehetett vége.

A

út Isten

remekmve,

talált.

Fejldési

protestantizmus megala-

pítóinak alkotó hsiességét a protestantizmus örök ritmusává

akarta tenni. S e visszafojthatatlan fejldési láz okozta, hogy

korának indulatait

le

tudta vetni,

s

az emberiességnek, a szel-

lemi és lelkiismereti szabadságnak szinte egyedülálló tiszta-

ságú

hsévé ntt

a

XVI. század Európájában.

71

Az egyházban

az örök fejldés

templomát

látta, a

nagy

kohót, melyben sohasem aludhat ki a teremtés forrósága.

Végs

állomása az unitárizmus volt, de ebbe sem bírt bele-

merevedni

és

ezért kellett otthagynia

templomát

és híveit.

Betegen, bilincsekbe verve, de töretlen lélekkel halt dévai vár börtönében, ahová a fejedelem vetette,

ö

meg

a

a szel-

lemi szabadság els vértanúja magyar földön.

Heltai Gáspár.

(1515—1574) Gáspárnak a bolygó sorsa adatott. A szellem „napjának", Dávid Ferencnek bolygója lett, híven követte merész útját, s utána rebegte nem kevésbbé merész hitvallásait, önálló utakat nem vágott, a vitának sem volt mestere, pedig a viták hevében bugyogott el az új kor termékeny Heltai

iszapja,

s

lobogott fel

maga

a szellemi

értelemben vett kor.

Heltai a kor összes szellemi szükségleteinek kielégítésére törekedett, író volt,

s

könyvkiadó, els könyvkiadónk, ki széles

elgondolás szerint dolgozott. osztotta önmagát,

s

A

„bolygó" folytonosan meg-

egész kis csillagrendszert teremtett.

Kolozsvári sajtójából rendre jöttek a tás, zsoltáros

mvek:

bibliafordí-

könyv, hittudományi fejtegetések, népkönyvecs-

kék, katekizmus, ábécés könyv, históriás énekeink

gyjteménye, meséskönyv, krónika, özvegye pedig Gáspár mester halála után

kiadta Méliusz

füvészkönyvét ilyen ajánlással:

„Az boldog emlékezet Heltai Gáspár meghagyott felesége kivan Istentl jó egészséget minden jámbor istenfél embernek. A kinyomtatásnak munkája és költsége enyim. Ezt én tlem szegény özvegy asszonytól a magyar nemzet jónéven vegye."

72

Meséit Aesopusból és egyebünnen gyjtötte, hogy „mi

okból

mveltem

legyen

ezt,

minden jámbor olvasó megért-

az értelmekbl, melyeket minden fabula mellé szerzettem és utána vetettem**. A mesék örök értelmét korszer

heti

értelemre fordította. Hitét, társadalomszemléletét,

mesékben

délyét e

fejezte ki.

Védi

s

írói ke-

a szegényeket, ostorozza

a hatalmasokat. Erkölcsi tanítások mellé gazdasági tanácso-

kat ád.

A

maró

szatírát

kedves humorral váltja: „És miké-

k

akarnak, azonképen az ebek akkor sántáinak, mikoron akarnak.'^ pen az asszonyállatok akkoron sírnak, mikoron Okoskodásába folytonosan közmondásokat, népi bölcsességeket kever. A tanító s a mulattató hang nála már összeforrott. Lefordította Bonfini históriáját a magyarok viselt dolgairól.

A

humanista történetírást tehát

sebb rétegek átalakította,

felé. s

a

k

közvetítette széle-

Bonfini Mátyás királyát azonban alaposan

Hunyadiak történetéhez hozzá fzte

az azóta

keletkezett mondákat. Ezt írja többek között: „Itt e helyen

szólanom kell az Hunyadi Jánosnak eredetirl gérl:

nem

és

az Bonfinius mesternek írása szerént,

igaz história szerént, melyet hallottunk azoktól,

nemzetsé-

hanem

kiknek

az

aty-

jok szolgálta régen az Hunyadi Jánost és sok ütközetben

forgattanak véle. Mert az olasz Bonfinius kedvesködni akar-

ván Mátyás királynak olaszt csinál belle, de a dolog nem ngy vagyon, hanem mint ebben az írásban, megtalálod írván, igy higyjed az históriát igaznak lenni". A szájhagyomány világa ez.

mond

Hunyadi János

király, ki birtokot

s

ben felismerje, gyrt ád Buthihoz megy feleségül,

a Morzsinai-lány fia. Atyja

jövt

ígér fiának és,

a Morzsinai-lánynak.

A

Zsig-

jövlány Vojk

hogy

a

csakhamar meghal, ekkor a kis Jankulával bátyjánál telepszik le. „Üd múlva az asszony monda az bátyjának Morzsinai Gáspárnak: „Szeret bátyám! e gyermekkel énnékem utam volna, mert fel kellene menaki

73

nem Budára, de nem tudom, mint mehessek: bátyám

kérlek édes

mert netalántán te se bánod/^ Monda a bátyja: „Jó húgom! igen messze a Buda. Mi patvart járnál te ott?" Monda az asszony: „Vagy messze vagy nem messze de énnékem fel kell mennem. Ha eljössz velem nagy hasznot tessz a kis Jankulának, st az egész nemzejere velem: kérlek vigy oda,

tünknek". Hallván ezt Morzsinai Gáspár elálmélkodék rajta

monda: „Hadd haladjon a dolog valamennyére: im gondolkodom felle. Meglássuk". Egy néhány nap muIva az asszony mosni készül vala: és letette vala az Janknlát a földre, hogy ott hallgatna és játszódnék a porba, és igen ersen kezde a gyermek ott sirni. Az asszony oda méné és a Zsigmond király gyrjét adá a Jankula kezébe, hogy avval játszódjék és veszteg hallés

gatna a porban, egy holló meglátta a fáról a szép fényes

gyrt

az

gyermek kezébe

mek kezébl

a

gyrt

és

odarepülvén kikapta a gyer-

Az Jankula

és felvivé azt a fára.

telen igen kezde kiáltani.

Az anya elhagyá

elfutamék az gyermekhöz, tehát nincs vén a fára, tehát a holló orrába fémlik és és

a

her-

az szappanyozást,

gyr.

Feltekint-

ott praktikái rajta.

Elijede az asszony és mindjárt a bátyjához futamék és ott

nagy zokogással megbeszéllé néki mint

volna és monda:

járt

„Szerelmes bátyám! Megyünk? Az átkozott holló

elkezdi

minden szerencsénket elveszteni. Mert orrában vagyon a Zsigmond király gyrje, melyet jegyül ada énnékem midn

megmvelem gyrt, nem énnékem rály

akaratát.

az

Ha

az gonosz holló elviszi az igéretét,

gyr

nem merek

tött.

Bizony a

elejbe kerülni,

nélkül soha

sem merem

a

74

az bugával.

íme

a ki-

szegény Jankula dolgát

eltte emliteni. Jaj! Jaj hová legyek". Morzsinai is elijedvén megragadá

méne

melyet

fogja a király megállani az

ijját

és

tegzét

s

el-

tehát a holló ott vagyon a fán és

gyrvel. És mindjárást egy

praktikái az orrával a

nem

hozzá aránza:*) de a nagy hertelenkedésbe

nyillal

találá a hol-

Más nyilat vén és avval mellybe lövé az hollót, hogy alá esek mind gyrstl, és nagy örömbe lnek mindketten." lót.

Fölmennek Budára, Zsigmond szeretettel bánik a Jankulával, s Hunyadot és Dévát ajándékozza neki. „A lót pedig,

aranygyr

kinek egy

merül az Jankulának

és az egész

Heltai krónikája a magyar

A

pontja.

kis

hol-

volna orrába, azt adá

cí-

Morzsinai nemzetnek."

mondaképzdés

humanista Mátyáshoz hozzá

illeszti

egyik góca

mondák

népkirályát. Bonfini csak annyit tudott, hogy Mátyás paraszti

népe bajairól. Heltai kapások közé vegyült, velük együtt dolgozott, így tudta meg a népnek róla alkotott ítéletét. Keményen megbüntette a jobbágyokat kínzó kolozsvári bírót, a ruhába öltözve

már

azt

is

járt s kelt, így értesült

tudja,

hogy

szebeni polgármestert.

a

Mátyás

Heltai élesen kidomborítja népet

nem

szent királyok

törvényeinek

véd

tárgyalásánál

intézkedéseit.

„Mi is

a

jobbágyul adtuk a szegény népeket és

falukat a városokhoz, hogy a bírák és tanácsosok rabul bírják azokat.

.

.

Még

a

nemeseknek

is

nem adtuk

hanem csak

jobbágyul avagy rabul,

a

a szegény népet

földet

adtuk nékik

vitézségekért, hogy majorkodjanak rajta és a szegény-

az ség

majorkodjék

is

rajta.

És miért, hogy

a

szegények élik az

földjüket, azért adót adjanak nékik a király adója mellett és

bizonyos napokon

is

szolgáljanak nékik: és ezért viszontag

tartoznak a nemesek véle, hogy gondjukat viseljék és meg-

oltalmazzák ket."

A rály.

protestáns irodalom fejedelmi eszményképe ez a ki-

Nem

nehéz felismernünk, hogy a világias vallásosság

*) célozott.

75

szelleme virágzott

ki,

mint végs eredmény, ebben az

esz-

ményképben.

Szkárosi Horvát András politikai (1542-töl 1549-ig

A

társadalmi

írt,

lirája.

Tállyán volt református pap.)

gondolat

terén

Szkárosi

messzebbre ment minden kortársánál,

Horvát András

ö már

tudatosan egy

társadalmi osztály, a földmíves szegénység történelmi pana*

szának a kifejezje.

A

protestánskor írói a bajok okát hitbeli,

s

erkölcsi

okokban keresték. Teljesen átbatotta ket a nemzeti bntudat érzése, mely a történelmi csapásokat Isten méltó büntetésének tekintette. Ez a tragikus, si emberi félelemérzetekbl és a sivár jelen ijeszt képeibl táplálkozó tudat természetesen az Ószövetség haragos és bosszúálló Istenéhez vezette

ket. Az újra feltámadt ószövetségi istenarcot Szkárosi Horvát költészete tükrözi a legtisztábban.

Szkárosi az

Ószövetségre hivatkozik folytonosan,

ver-

magvát és alapihletét onnan meríti, de beléjük szövi a XVI. század magyar társadalmi életének keser kritikáját. A vallási gondolat burka alatt társadalmi gondolatok magvai érnek. Az „Átokról" nevezett komor versének ihletét Mózes V-ik könyvének 28-ik részébl merítette, de a haragos Istennel, s annak rettenetes bosszújával való fenyegetést az úri rend ellen irányítja, mert siralom völgyévé s bn tanyájává tette ezt a földet. Mózes átkának erkölcsi bátorsága vezette t a magyar szociális átok erkölcsi bátorságához. Már Szilády Áron észrevette, hogy az 1514-ik évi parasztlázadás milyen komoly hatást gyakorolt a század irodalmára. „Mindenkiben a szegény földmível ellenségét látja sei

76

(t.

Szkárosi),

i.

s

egy új Dózsa György mellett hiheten vál-

lalkozott volna Mészáros

Lrincz

A

szerepére."

még

mellett e nagy társadalmi esemény

humanizmus

eleven emléke

szi-

nezte legersebben a XVI-ik század társadalomszemléletét.

XVI-ik századtól kezdve „bujdosásairól" beszél naszkodik

Ez volt az

mindenki.

megfelel magyar életforma. Az

ószövetségi

építhettek

maguknak „házat"

gyezték magukat.

mában

A

pa-

összezilált és folytonosan ka-

magyar „hívk"

vargó, martalék sorsra jutott országban a

nem

és

sorsérzésnek

s

az utakkal örökre elje-

sors elhelyezetlensége

s

imbolygása nyo-

Hungária bolygói lettek e hazában, s túl bujdosás sorsa a késbbi századokban még jobban

a választottak

e hazán.

A

megntt, még dúsabb érzelmi Szkárosi a bujdosásnak

„Nem

is

és

szellemi tartalmat kapott.

társadalmi okát adja:

tudjuk immár mely felé hajoljunk

Urak, miattatok mind bolygóban vagyunk, Kegyetlenségtektl, mert oly igen félünk,

Semmi Az

segítséget

írás az

bennetek nem értünk."

szemében már prófécia. Isten üzenete:

^Nem

mondhatjátok, hogy nem tudtátok Isten akaratját Mert minden pap, deák, gyermek, hegeds nagy nyilván [kiáltják.

Ám

meglátjátok miként várjátok az

ítélet napját/^

Hangja: harcos, humoros, szatirikus, jóízzel felesel, profetikus-fenyeget, átkozó, fedd, puritán hang. Tulajdonké-

pen egyetlen nagy támadja

szociális

feddéneket

írt

folytonosan. Meg-

a fejedelmeket:

77

^Romlásainknak egyik oka fejedelmek vattok. Nagy óhajtván'*') mindez ország panaszol reátok, Kémélletlen, az föld népén csak hatalmaskodtok,

Az Istennek Az

tisztességét

nem

oltalmazzátok."

urakat:

„Oly igen féltek a hús-ételtl, túrótól, tikmontól** És az Istennek szent szerzetitl, a házas papoktól

Semmit sem

A

társadalmi

vénység

volt.

A

meztelenségében

féltek a részegségtl, az paráznaságtól*'.

bnök gyjtedénye riasztó

látta

meg

hatása alatt gyökerüket

A

reste.

Szkhárosinál a fös-

társadalmi jelenségeket és is

fejezte ki.

De

tisztára erkölcsi

a

a

maguk

korszellem

okokban

ke-

fösvénység az oka mindennek: „Fejetlen lábbá az urakat tötted,

Az sok

dulásbói

ket

felemelted,

Kegyelmes uraknak ket mind nevezted."

A ta

fösvénység döntötte nyomorúságba a föld népét, hoz-

a hamis

vást,

törvényeket és harmincadokat, dézsmát

az ispánságot és hamis birságot.

és

osztály a fösvénység rabja:

,,Mert teneked szolgál lám

minden mesterség

Kalmárság, komplárság, minden szekeresség, Vargaság, molnárság, hopp, mely szép tisztesség" *) sóhajtván ** tojástól.

78

ro-

Minden társadalmi

Az

áldozat egyedül a föld népe:

„Néked fáradoznak mind a szegény szántók Nagy éhen szomjan tereád kiáltók Neked verejteznek a szegény kapások, Tebenned fázódnak az szomjú halászok. Neked sütközdnek az futó vadászok." Költészetében a nép

felel a

történelemnek.

A

népi pa-

naszt harsonázza:

^Ezerötszázban és az negyvenötben,

Az urak valának nagy kegyetlenségben. És szegény község nagy szertelenségben, Tállyán az polgárok nagy egyetlenségben".

Verselése kezdetleges, mint a históriás éneké általában,

de helyenkint nagy irodalmi hivatásához méltó, tömör, csupa-

izom nyelvet teremtett, melynek epikai kiszélesedését vetkez században egyedül Zrínyi Miklós képviseli:

a kö-

„Érccé válik fejed felett a szép csillagos ég Vassá válik talpad alatt az nagy jó zsiros föld Port, harmatot, aszn hamut eszik az aszuföld,

Megrepedez, ugy panaszol reád az szomjú föld." Szkárosinak sikerült megütnie a magyar politikai

líra

egyik idtlen alaphangját.

Lásd: Régi Magyar

Költk

Tárát.

79

Két költ. Pesti

Györgynek

id

mutató módon az

Ádám, akár

esett

Ádám

a halálról írt verse példázza igen sietését.

Megjelenik nála

a középkori legendában.

beáll a nagy folyóba,

tára és bntelenre. Milyen

De

a

is

a

meg-

bnbe

legendában

hogy hallámai mossák ismét tiszmás a XVI. század Ádámja. Ki-

zik a paradicsomból:

„Ily mesztelenségébe atyánknak.

Csak egy ködment reája adának, Csépet, kapát eleibe rakának,

Hogy nagy kínnal földön munkálkodnának."'

A él,

verítékez

Ádám nyomdokában

fejedelmek hatalma

„A

a halál ballag s

míg

alá jut, kik:

szegénységet annyira nyúzzátok,

Hogy

csak az haját, szakállát hagyjátok.^**

Kibontakozott a társadalmi látás és Ádámból szegény jobbágyot faragott.

Különösen rokonszenves alakja e kornak Szegedi Kis madárnak nevezik, mert egész keserves, szenvedésektl csorduló életét telesztte szelíd dalokkal. Tasnádon volt iskolamester, de Fráter György egyik tisztje megfosztja kétszáz könyvétl, félholtra vereti, azután elzi. Gyulán, Cegléden, Makón, Temesvárott, Túron, Békésen lelkészkedik, itt Losonczy István egyik alvezére mindenébl kifosztja, alig tudja az életét megmenteni. Laskóra megy, s baranyai szuperintendens lesz. Török rabságba kerül, szörny szenvedések érik, majd kiszabadulása után Ráckevére István. Dalos

80

Néked virágoznak bokrok, szép violák Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak.

Az

jó

hamar lovak

is

csak te benned vigadnak.

Mert fáradság után fejeket, tagokat Szép harmatos fvel hizlalod azokat, Uj ervel épitvén zéshez inokat.

St még a végbeli jó vitéz katonák, Az szépszagu mezt, kik széjjel bejárják, Most azok

Í8

vigadnak, az

üdt

mulatják.

Ki szép füven lévén bánik jó lovával. Ki vígan lakozik vitéz barátjával, S ki penig* vitéz fegyvert Újul

még

a föld

is

mindenütt tetled.

Tisztul homályából az ég

Minden teremtett Illy jó

idt érvén

tisztittat csiszárral.

állat

is

tevéled

megindul tebenned.:

Isten kegyelmébül

Dicsirjük szent nevét fejenkint jó szivbül.

Igyunk, lakjunk, egymással vigan szeretetbül.'^

Kiben köszöni Cupidonak hozzá való kegyelmét, tudniillik, hogy Coeliát szerelmére felgerjesztette, s kéziben adta. „Kegyelmes szerelem. Ki illy jót tél velem, Áldott légyen Te neved * Pedig.

89

Veszend voltomban Hogy segéllél mostan Hála legyen tenéked Kérlek panaszimért

Ki téged gyakran Jódat rólam

ért

ne vedd.

el

Keserves fájdalmim

Gyötr gondolatim Távozzatok

Kik mind

el

tülem

éjjel,

nappal,

Csak búval, bánattal Forgottatok körülem: Mert megkegyelmezett

Minden

jót végezett

Goelia én fellem.

Ez föld szép virágja Éltet illatja

Hogyha szivemre

hatott:

Miért szomorkodjam S vigan miért ne lakjam Mért viselek bánatot? Hiszem elég eddig Az még nem voltam vég,

Hadd Az

éljek

már

jó napot.!

ország csillaga,

Szerencsés világa

Hogyha fejemre

Nekem

Más ell eltnik,

90

terjed

szolgál, fénylik

Csak egyedül rám gerjed, Ha mi bút rettegek,

nem örvendek? Lám nem érzek kint, Miért

s

terhet.

Ez világ minékünk Kiben most élünk, Vendégfogadó házunk, Kiben ha ma lakunk, Vagy jót, vagy bút látunk.

De holnap meg kimúlunk, Azért azon legyünk,

Amig

tart életünk.

Legyen vig telünk, nyarunk."

Rimay János és a magyar irodalmi

tudat.

hséges tanítványra barátjában, Rimay János-

Balassa Bálint nyelve és verskincse s

követre

talált

kortársában és

ban. Rimay, mint költ, jelentéktelen; egyetlen érdeme, hogy

Balassa nagy vívmányát, az öncélú szépséggé érett verset is

közvetítette a

írásai,

Rimay

jöv

felé.

Annál fontosabbak azonban prózai legmagasabbrend iro-

képviselte századában a

dalmi tudatot.

Prózájában

is

az

maradandó, ami Balassa Bálintról

Rimay Balassa hségében hez

írt

szól.

virágzott ki. Balassa költeményei-

elszava vallomás a nemzeti nyelv mérhetetlen

iro-

dalmi fontosságáról. Élesen kikel azok ellen, akik a költ-

nek kéziratban közkézen forgó verseit javítgatják, s így elIdézi Balassa Bálintnak errl panaszkodó levelét.

torzítják.

Pálcát tör a szerelmes versek létjogosultsága mellett.

A

la-

91

tin költészet

elhalványodnék, ha a szerelmes verseket

is

törölnék belle. Hangsúlyozza, hogy a latin mveltség jelenti

csupán a hittudományt.

ber szavai ezek. S rámutat

Petrarcának

s

A

humanista

ki-

nem

mveltség em-

Dantenak, Boccaccionak irodalmi jelentségére. Érezte, az uj latinságnak,

hogy Balassa Bálint világirodalmi méret dolgot

csinált é«

világirodalmi mértékkel kell mérnünk.

Azt szes

írja Balassáról,

ón*''.

S szemrehányással fordul a magyarokhoz, hogy

lélhetünk.

nem

hogy „arany Írásában nincsen peni-

Balassa: „elméjének bársonyán skárlátszint'*^ szem-

bírják saját értékeiket, saját szellemi termésüket meg-

„Neked úgy ajánlom ujobban könyvét, vagy ítélettel olvasván minden

becsülni.

megbecsüld

azt, aki életiben

ez könyvet, Balassa részét, holta

való kis becsületivei

zó éles és tudós elmét viselt eltted

s

ki

után

ie

ily virág-

nagy hasznodra

is

tudott volna lenni, ha elméjével te tudhattál volna élni."

Hosszabb költeményt

írt,

„Az Nagyságos Gyarmathi Ba-

Bálintnak Esztergomba való készületirl, menybemene-

lassa

telérl, megdicsülésérl".

mélked

magyar,

Rimay

az

els irodalom

felett el-

elmélkedésének eredményei méltók a

s

magyar irodalomhoz. Sáfárja

a múltnak, igazolója a porladó,

sokat szenvedett és üldözött költnek.

Tinódi Lantos Sebestyén. (1505

— 10

között született, 1556-ban halt meg.)

Tinódi eleven, vetett

és

csácsogó

s

vándorló históriás ének

énekmondók,

volt.

hegedsök

A

meg-

folytatója,

csakhogy már teljesen az úri rend számára énekelt. Belenyúlt a magyar történelmi múltba, a bibliába, a klasszikus

mondákba.

92

Nem

naiv énekmondó, ismerte a történetírókat,

értett a hadviselés módszereihez, mélyen bepillankor politikai szövevényeibe, politikai tadata is magasrend volt. De legfbb érdeme, hogy mint vándorénekes bejárta az egész országot, átfogta az egész jelent. Tinódi hi-

komolyan tott

a

vatást viselt a széthullott országban, 5 a

magyar egység

iro-

dalmi képviselje: „Ti magyarok, jobb ha mind eggyé lésztök

Mint eddig egymást, ne ugy szeressétök

Ugy ad

az Isten jó szerencsét tinéktök.

És megszabadítja idegen néptl földetök.

No ha ebben nem

akartok elvenni

Ennél inkább kezdtök fogyatkozni. Két fél között mindenestl elveszni

Mint az két szék között puszta földön maradni." Históriás énekeinek

bestyén szörzése:

Els

gyjteménye

a „Cronica, Tinódi Se-

részében János királ halálátul fogva

minden hadak veszödelmek, revidedön szép nótákval énökbe vadnak. Más részébe különb idkbe és országokba ltt dolgok, Istoriák vannak. Colosvárba 1554 esztendben". Elszavában megjegyzi, hogy adatait igazmondó, jámbor vitézektl kapta, és „sem adományért sem barátságért sem félelemért hamisat bé nem irtam, az mi keveset irtam, igazat irtam." így azután egyik fforrása lett az utána következ történetez esztendeig

Dunán

innét Érdél országgal ltt

íróknak.

Zsigmond királyról

írt

krónikája

h

verses kivonata a

humanista történetírásnak, a végén azonban érdekes színfolt következik. Zsigmond meghal, s eltemetik, „nagy sok rendbéli papok és kövérnyaku barátok". De Tinódinak nagy kétségei

vannak afell, hogy vájjon a mennyekbe

jutott-e?

93

„Énekbe hallottam, vagy volt, vagy nem volt, Tar Lrinc, hogy pokolba bement volt. Egy tüzes nyoszolyát ott látott volt, Négy szeginéi négy tüzes ember állt volt. Szózatot ott Tar

Az

Lrincnek adának,

nyoszolyát tartják Zsigmond királynak,

Érsek, püspök, két paraszt urak voltának.

Az négy ember hamis urak

voltának.

Érsek az hamis dézmáért kárhozott Kancellárius levél-váltságért kárhozott,

A

két nemes ur dulásért kárhozott, Hamis vámszerzésért egyik kárhozott.

Nagy sok csodát Tar Lrinc látott volt, Egy tüzes kádferedt ott látott volt, Zsigmond császár, hogy benne feredett Mária királ leányával

volt,

ott forgolódik volt."

Tar Lrinc elbeszélte látomását Zsigmondnak, aki hogy lesz néki arra gondja:

felelte,

„Mint

ágyát pokolból kiiktassa-,

És hogy menyországba igazgathassa.

Koronának egy kis ágát elrontá. elszakasztá., Tizenhárom várast Nyolcvanezer forintért zálagasitá,

Budán Szent Zsigmondot

avval rakatá.

Belé gazdaságot, papokat szörze. Jószágot, nagy sokat oda engede,

Szent Zsigmondnak

Hanem 94

azt felnevezteté.

ha ágyát avval kivethette/*

azt

A

kétségbeejt verselés sem

üdeséget.

A

sorakoztató

felszívott

monda

szürkeségében,

zenéjében nyilatkozott meg.

mint Szerémi

és Heltai

töri szét a régi

népmonda

ritka szinfolt Tinódi adatokat

hiszen

E monda

mondáié

költi

különben

ereje

szelleme

ugyanaz,

Ahol

a népiség

és meséié.

benyomul az irodalomba, egyszerre érdekes

és

dús epikai

szinek jelentkeznek.

Tinódi sorsa eléggé sanyarú

él

író, s

hogy miképen

élt,

volt.

ö

az

els hivatásából

arra fényt vet „Budai Ali basa

históriájá„-nak befejezése:

„Ennek

ln

irása, az jó

Kolozsvárban,

Tinódi Sebestyén könyvnyomtatásában, Szerzé nagy buvában egy hideg szobában,

Gyakran fu körmébe, mert nincs pénz tarsolyában." Sokat átkozta a kulcsárokat és udvarbírákat, akik nem adják meg neki, amit az urak rendeltek. Rossz bort adnak, s lovától

megvonják az abrakot.:

„Az boros

víz nádat

Egészségöt

nem ad nekem dolgomban.

terömt orromban,

Kisebbedik gégém az krónikában, Kiért udvarbirák esnek átkomban."

Katona

is

volt, egyik

karján súlyosan megsebesült. Do-

hogásaitól eltekintve dicsekvés és panasz nélkül írta be útját s táplálta a

„tudós jámborokat" és a „magyar vitézeket".

Irodalom: Szabolcsi Bencze

id.

mvei.

95

A A

históriás ének.

kötelez erkölcsi és társadalmi a históriás ének a kötelez, a szentesített

vallásos irodalom

magatartást

jelzi,

a

nemzeti és történelmi magatartást oltotta a közösségbe,

s

a

nemzeti hsiesség, a történelmi helytállás példáit szolgáltatta.

A

mfajokat lehetetlen a XYI-ik század (protestáns kor), s XVII. század (katolikus reformáció kora) szétválasztása útján szemlélnünk. A históriás ének végigömlik a két száa

zadon.

A

krónikás jelleg és

Névtelen

Költ

a katonákról)

modorú

énekek közül a (Szép ének

históriás

„Cantio de militibus pulchra"

költeménye a legkimagaslóbb.

c.

Meglep

kor-

végvárak katonaéletérl. Az uralkodók a végtelenül fontos végvárak vitéz magyar katonaságával bántak a legrajz a

mostohábban. Néha évekig nem kapták zsoldjukat, portyázásból éltek, inkább nyomorogtak. gyulai vitézek

jókora

is

id

óta

Az ének

szerint a vég-

nem kapták hópénzüket:

„Szolgáinkat csak hazugsággal tartjuk.

Lovainkat zabszalmával hizlaljuk^. Elkeseredésük a kapitány ellen fordul: r,Ha

nem

adja hópénzünket minekünk,

Mind fejenként kapitányra ökleljünk. Mert lovastul az fát meg nem ehetjük."

A kat,

kapitány fizetés helyett portyázásra küldi a katoná-

egészen Bngacig száguldanak,

de fele magyar

a

fbe

nyást tesznek a kapitánynak:

96

meg

is

verik a törököt,

harap. Visszatérve súlyos szemrehá-

megy. Bedalolta az egész országot bánatos, szelíd hangon, minden megnyilatkozása csupa emberiesség és jóérzés. A század jeremiádjainak zord hangjából közvetlen emberi panaszt teremtett.

Legjelentsebb verse ratja, a

a kétszázéves tragikus

menetet

török rabságba hurcolt magyarok menetét,

is

si-

részt

vett benne:

^Jámbor vén népeket Az csecsemket is egy

k

tisztelni

szálnyira

nem

tudják.

sem szánják.

Rettenetességvel, nagy kegyetlenségvel

ket

szablyába hányják.

Tisztességet

semmit

k az vénnek nem tesznek,

Az gyermek szülkön semmit nem könyörülnek, Sok gyermekágybeli asszonyi

Az

állatot

lóhátra felvonnak."

A gyermekek hiába kérnek vizet, szomjan pusztulnak. Nyers lóhúst kapnak, s a csikók vérét, kancák tejét. Csak a költemény végén tör ki belle a keserség, s kéri Istent, hogy „verje torkon ket". L. Régi

Magyar Költk Tárát.

Balassa Bálint. (1551—1594)

A tési

XVI-ik század e legnagyobb

helyét

nem

tudjuk

ben, vagy Zólyomban

nyugtalan és

lírai

pontosan.

született. Családi

vakmer hevület

már korán kalandok után

vitte,

villanásának szüle-

Kékkn,

Dévény-

öröksége elssorban a

vér volt. Emberi természete

nagy életizgalmak kellettek

neki, a végzet folytonos kihívása és merész harc a végzettel.

Beleszületett a 6 Féja,

A

reneszánszba, melyet Magyarországon

régi magyarság.

már

81

csak a lelkek riztek, mert különben elemi,

s

vad

élet-halál-

kérdések csatája dúlt.

Vérmérséklete rokon Balassa Menyhártéval, a hirhedt cél, a gyújtópont volt más, melyben

garázda fúréval, csak a

izgalmai összefutottak. S e ponton emelkedett messze osztá-

nagy nyugtalan huUá mai neki már kifejezés gyönyörségéért kellettek. Azért ke resté a válságokat, hogy versben, tehát kisugárzásban, kié te neklésben a szellemi Dél édes, tiszta öve alá vezesse. lya és kora fölé:

költ

volt, s az élet

meg Magyarországon az els igazi lírai életstílust sorsa már nem a religióért harcolt, hanem a poézisért

rémtette

Az

S hány verse, kiszakadó éneke hullhatott így, a

szét, veszhetett el,

XVI-ik század háborgó, hányatott életében,

Balassa

s

Bálint háborgó, hányatott életében.

fúr

Társadalmi szemmel nézve lefelé hulló ja, ki

egyúttal nagybátyja

ló ösztönével

is

gondoskodott

Gyám-

volt.

volt, a Ballassák ismert harácso-

róla,

hogy

a lába alól csússzék

minden, amit könnyelmsége nem emésztett fel. S életének irama egészen más partok felé törekedett, semhogy folyki

tonos anyagi veszteségeit pótolni tudta volna.

De

kitört, há-

el, s ha kellett kegyetlenkedett is közben. Hiszen az elfojtott és megsebzett hatalomvágy min-

borgott, csínyeket követett

dig kegyetlen.

fúr nagy

A

Balassa-vér, igazi

fúri vér

volt, s a

magyar

harácsolásai és szerzései mélyén, háborgó küzdel-

mei közepette mindig valami

elveszített fejedelemséget, ha-

talmi tudatot keresett. Balassa Bálint azonban e lefelé hullás

keserveiben, megaláztatásaiban, kilengéseiben és csalódá-

saiban kitermelte bévülrl az ellenmérget: a költészetet, az

„elsség" új értelemben vett „jóságát", az magasabb értelmét. Ütja szülföldjétl az Oceánumig ívelt hazai halálba.

82

De ebbl

az életútból

már

élet és a

hatalom

és hullott vissza a

költészet

lett.

Eltte

csak

lírai

villanásokat láttunk, lírai alaphangokat hallottunk.

Balassa Bálint azonban

már

lírai világot

század magyar érzelmi világából.

Nem

teremtett a XVI-ik

zárkózott be azonban

magyar életbe, a XVI-ik század magyar mveltsége különben Í8 meleg s boldog frigyet kötött a európai mveltséggel. Kevés ennyire európai, s ugyanakkor ennyire befelé forduló korszaka van a magyar irodalomnak. Balassában is jó talajra a

találtak az újkor határán újjászület európai irodalom hullá-

mai, renesszánsz, a

humanizmus

ságos újjászületés

is

történt benne: a

tonasors

szellemmé.

tét

tisztult

fejezte ki elször.

geknek gyzhetetlen

Az

A

üzenetei, de egészen saját-

magyar katonalélek, kamagyar katona érzelmi éle-

Istene valóban „roppant sere-

Istene^' volt. így

fohászkodik hozzá:

„Te vagy szál kópiám, Te vagy éles szablyám Jó lovam hamarsága,

Elmémnek

vezére,

Karjaim ereje, S szivemnek bátorsága: Bizván szent nevedbe

Megyek örvendezve, Bátran káromlóidra.

Hogy vidám

orcával,

Szép hálaadással

Én

felmagasztaljalak

Ez széles világnak Téged hadnagyomnak

örömmel

kiáltsalak,

Vérrel festett szablyát.

Kit adsz olyanoknak.

Kik zászlód

alatt járnak.'^

6'

83

S ez a nyugtalan, száguldozó katonalélek színezte legerteljesebben tájélményeit is. Ott tükrözdnek verseiben

mindama

tájak,

vásárolt,

„bujdosásának^'

melyek között élete elviharzott: a nagyszombati országút, melyen fiatal dervel mulatozni vágtatott, erdélyi havasok alja, amerre „jó hamar lovakat és flovakat" partja, ahol tiszta 8

tája:

Lengyelország,

nagy ihletek köszöntöttek

lált

benne

lehet adni,

a

pünkösdi

s

kapni.

A

mez:

Oceánum ucca

De mindenek

a kis Zsuzsannával töltött emlékezetes óra.

felett élt

az

reá, a bécsi

a vitézi élet tája, ahol ha-

boldog tavaszi kép, melyet csak

vak, száguldó harcok után lehet ennyire szépnek és

élnek

mikor a megpihen emberbe jóles kortyokban visszacsordul a béke édes íze. Mikor bujdosásnak indult, s búcsút vett mindentl és mindenkitl, akiket szeretett, legutoljára az „angyalképet mutató szép szüzeknek^' intett, azt kívánta, hogy az „Isten és a jó szerelem" maradjon vélük. A szerelmes Balassa Bálint hangja ez, kinek mégis mindenen túl az asszony volt a legnagyobb élménye. A szerelem nemcsak eredményes és eredménytelen epekedés, s az udvari „galantéria" lírai kifejezése

látni,

volt nála.

Az asszony

elérhetetlen magasságot

is

jelentett ne-

Losonczy Anna volt az elérhetetlen igazi asszonya. Az elérhetetlen testbl, Losonczy Annából, elérhetetlen eszményt csinált, folytonosan feléje ki, szinte a

Boldogasszony

vízióját.

sietett és köréje kristályosodott életének

szág csillagának"

s

a csillagok

jobbik

„Jó és nagy szép voltát, Áldott Júliának

Ha

ki tudni akarod:

Égi planétáknak gondold S azonnal megtudhatod

84

fele.

Az

„or-

rokonának vallja „az asszonyt":

mivoltát,

Mert

rajta látszanak.

Erei azoknak

Kikrl

A

arányoztatott.**

szerelmes Balassa ihlete a költi kifejeaés

húrját megborzolta, megzendítette.

mámorát

és a

leheli ilyen

mámorban

Egyik

verse

minden a

tánc

szinte látomássá tisztaló szépséget

párafinom képekben: ^Tagjaidnak hordozása Mint vizeknek szép folyása

Csöndes elmúlása.

Kézhez magad szép adása. Nyárban, mint szl nyilasa, Nekiujulása.

Oly kedves vagy mindenekben Mint narancs is idejében

A Gyakran

te

kebeledben."

szinte tobzódott a jelzkben, a képekben:

„Fényes haja

Nap

csillaga

Vagy sárarany

sárgája."

Máskor egyszer, tiszta képeket merített: Anna olyan hogy nem ér fel vele sem „a szép tej", sem a „gyolcs",

fehér,

„kit

nem Azt

fogott füst." írja

egyik versében, a „Darvaknak szóló énekben"

hogy szerelmese miatt

visel szivében

„szörny

kínt", ez köz-

hely lenne, de hozzáteszi, hogy ruhájában pedig „sötét szint".

Másik versét így

fejezi be:

85

y,Szerzéin ez nyolc verset, víg és szabad elmével.

Gylésbe indulván

jó ruhás legényekkel

Vitézi ifjakkal

Nem keheg

vénekkel."

Ezek nem díszít jelzk, hanem az tatlan ízei.

A

élet friss és

hervadha-

katonanyelvnek, tehát a nép nyelvének egész

frissességét beolvasztotta költészetébe.

S

ebbl

dott vitéz

költbl szinte kitaganem akart és nem mert komomég egy jobb várkapitányságot sem, nem vállalt. „Az hibei bíróságot ve-

az istenáldotta, sorsverte

lett.

Bécs

lyabb hivatalt rábízni, alárendelt állást pedig

gyem-e fel?"

„Én

—

írja

keseren egyik

öccsének.

levelében

az vén cigányként csak cseréléssel élek ezután, mert

lá-

." Bizony csíszárkotom, hogy a jó királynak nem kellek dott, borral kereskedett, „bujdosott" az országban, s azon is .

.

túl.

De

lett

„község csudája", rágalmazott és üldözött költ, koldus

vitéz és

önérzete és öntudata sohasem halványodott

fúr.

E bels

töretlenség

már

a

költ

el,

hiába

töretlen ereje.

Balassában már a magyar költ szükségszer bels öszszetettsége élt: a katona nemesedett benne szellemmé, tehát

Ugyanakkor azonban él szerves sejtje volt az európai kultúrának, s nemcsak a nyugateurópai mveltség táplálta, hanem a magyar, lengyel,

századok élménytömege szabadult

horvát, török, tehát

Amit

a

a

fel.

keleteurópai skultúra,

világirodalomból merített, azt

ízeivel:

„Török szép versekbl Szerelmese fell

Csak nemrégen forditá, Igérl-igére

Nem De

86

szinte teheté

hertelen jobbitá."

is

nótakincs.

áthatotta

a

maga

E

„hertelenség" a saját felcsapó ihlete, mely lendületet,

többletet, új szint, új arcot adott az átdolgozásnak. Balassa

magasabbrend egyéniség tüzében edzette minden élményét, irodalmi élményeit is. Rokona volt ebben jóval késbb Csokonai Vitéz Mihály, kinek minden fordítása egy

„jobbított'^

több az eredetinél,

s

így az átdolgozás szinte az eredetiség

igényét követelheti.

A

katona vad, száguldó és feleltlen életét kalandjaiban

dozott

s

landó

bnbánat

tört

nem

volt válogatós.

el

lelkében,

élte,

kalan-

De ugyanakkor

szégyenlette

ál-

gáttatlan

életét:

„Könyörgök, nekem is hogy légy már vezérem, Mert im bujdosni nagy hu és szemérem. Én Istenem! ebben ne vesszen el vérem, rizz meg gonosztól, felségedet kérem."

z

A

„bujdosás'N mely Balassa Menyhártnál

gés, harácsolás és útszéli les volt, Bálintnál

resése lett,

8

„szemérme"

már

még

esküsze-

„új élet" ke-

erkölcsi nyugtalanság lett: folyton

kiújuló párbeszéd a végokkal. Istenélménye egyik „bujdosása" közben virult ki legtisztábban, Lengyelországban:

„A tenger partján, Oceánum mellett, Kilencvenegyet

Mikor jegyzettek Másfél ezer felett."

Egyik verstöredéke

szerint,

a

szociális

érzés

is

feltá-

madt benne:

87

„Szegénység nyuzását,

Egymás vérszopását Mindenitek elhagyja: Isten hatalmával Inkább, hogy sem mással

Könnyebb hadat Évrl-évre fogyott nagy vele a reá

nehezed

birnia."

kedve, mely elfelejttette

fiatal

szegénységet,

s

vígan ragadta kalandok,

felé.

Mikor már minden beborult

felette, a vitézi halált kereste.

Odatért, ahonnét elindult: a

bujdosások, új állomások végekre, a katonasorba.

A

meg

halált

ostrománál, Esztergom falai

alatt-

is találta Esztergom Ágyúgolyó sebezte meg

mindkét lábát. A hadiborbély mtétet végzett rajta, s közben Balassa ers szívvel és tiszta lélekkel Vergiliust idéste. Holttestét Hibbére szállították, s apja mellett temették el. Népszerségére jellemz, hogy halálát egész sereg költemény siratja s költeményei csaknem két századon keresztül táplálták a magyar lírát. Életrajzi adataira és a Balassa szövegek kritikájára né«-

ve lásd: Dézsi Lajos Balassa-kiadását.

Balassa Bálint verseibl. Borivóknak

való.

„Áldott szép pünkösdnek gyönyör ideje Mindent egészséggel látogató ege Hosszú utón járókat könnyebbít szele.

Te nyitod meg rózsákat

88

illatozásra

Néma

fülemile torkát kiáltásra.

Fákat

is

te öltöztetsz

sokszín ruhákba.

^Igen örülsz Te a gazdag prédának.

De nem szánod sok jó vitéz halálát Ha mindnyájan mi oda vesztünk volna, Csak tenéked gazdag prédát hozhatnánk.'^

A

históriás énekek szokott krónikás egyhangúsága hemély bepillantást nyújt a végvári élet társadalmi mély-

lyett

ségeibe.

A hsi, lírától piruló históriás ének legszebb példája Ködi Farkas János éneke „Kádár István emlékezetérl. ^'^

„Szörny nagy romlásra

készült Pannónia.

Kinek, mint tengernek megáradott habja

Sok búnak, bánatnak környülvett nagy Mert a vitézeknek esett ma egy hija."

árja.

Tragikus hullámzás már a költemény kezdete, folyása; az a

hs

s

egész

esemény megduzzad, hogy méltó kerete lehessen

önkéntes és ünnepélyes önfeláldozásának:

„Fölemelé Kádár szemeit az égre. Mondván: Uram Jézus, légy segitségemre.

Nosza jó katonák harcoljunk két kézre. Mert nem látok embert jönni segítségre.

A

zászlótartónak felszóval kiálta:

Vidd

el

fiam, vidd

el a

zászlót

más

útra!

ne vesszen, mind Urunk kevés hada. Mert Magyarországért meghalok én még ma.''

Hogy

7 Féja,

A

el

régi magyarság.

97

E

két század legnagyobb bels eredménye, hogy az élet

minden vonatkozásában

A hs

hitvallássá érik.

Krisztust és élete csúcspontján életével

meg

s

béviil viseli

vérevei valósítja

Krisztus önfeláldozását. S megindul a halál eltti nagy

vallomások, a legtisztább emberi kinyilatkoztatások folyama.

Megszületik vári

hsében

az

etikai

mvé,

forr és árad nagy

A A

hs,

aki

éri el csúcspontját,

Zrínyi

Miklósnak

amint a hsi ének

összefoglaló

is

sziget-

benne

mremekké.

széphistória.

széphistória útja ott

kezddik, ahol

a „történelem^^

körvonalait elnyomja a kaland gyönyörsége.

Bankó leánya

megtréfálja a királyt, miközben menekül, a hajóról szép

máit mutogatja az üldözk

felé.

A

al-

magyar széphistória két

csúcsa: Ilosvai Selymes Péter Toldija

s

Gyergyai Albert Ár-

girus királyfia.

ének egyhangú sodráNevét „Az híres neves Tholdi Miklósnak

Ilosvai Selymes Péter a históriás

ból emelkedett jeles

fenn.

tartotta s

ki.

cselekedeteirl és bajnokságáról való história" (1574) Históriáját

„történeti

történeti alapjait kutatták.

valóban

éppen

élt,

a

szép hivatalokat viselt

történeti

írt,

s

A

sehogysem egyeztethet magyarázat nagyon egyszer: Ilosvai

hse nem

a történeti valóságot tükrözi,

költ jogán s a mesél nép jogán Toldi „salakja" is már költi alkotás.

hanem

a

Sok

Miklós

Nagy Lajos korában, de

valóság Toldija

össze Ilosvai hsével. széphistóriát

éneknek" tekintették,

Kiderült, hogy Toldi

vita folyt arról

is,

keletkezett.

A

vájjon a Toldi anyaga történeti

tények lecsapódása, si magyar mitológiai elemek napszínre bukkanása, népmondák összefutása, vagy pedig idegen hatá-

98

sok egybeötvözése? Legvalószinbb, hogy a hs bölcsjénél mindezek az elemek ott állottak. Toldi Miklós egy vagy több cselekedete útján bejutott a

mondák

világába, .,tovább élt"

folyamán egyre több és több vonatkozás tapadt hozzá. Valószin, hogy Ilosvai ezt az anyagot még kiegészí8

„új élete"

tette.

Toldi Miklós elssorban a határtalan férfier hse. Va-

erimádat vonul végig

lóságos

a költeményen,

nem

csoda,

hogy egyes kutatói ujgur hitregékkel hozták kapcsolatba. Az er mindent igazoló jogát és szépségét érezzük folyton Ilosvai kemény, többnyire nehézkes soraiban. „Ers vastag gyermek, Toldi kicsi korában". Malomköveket emelget, vendégoldallal mutatja meg a Budára vezet utat, rudat hány, bikát fékez, óriási kondorokat könny szerrel cipel. Nagyfaluban hal meg:

„Ott vagyon mostan

is

Miklós feje csontja.

Szertelen temérdek agya-kaponyája:

Még most

ott

is

vagyon nagy öklel

fája

Hires ez világon szive bátorsága."

Ilosvai

nem

megszépített

a

hst

adja.

beszédekbl alakult hagyomány hsét: dort,

erényeivel

cselekedeteivel,

ember,

s

és s

félrecsúszásaival,

a

Inkább

a

kósza

katonát és kalan-

„szertelen

temérdek"

kacagtató naivságaival. Hirtelen indulatú

indulatában gyilkol

is.

Csúful megtréfálja

özvegyasszony, akibe szerelmes. Egyszer sirrablásra

is

t

az

vállalko-

kiszínezett Csupa nyershagyomány ez, illetve naivul hagyomány. Ilosvai Toldija nem megszépített nemzeti költemény, mert Ilosvai igazi „népkölt". De más rétegek is élnek ebben a költeményben. Miklós hangja néha a lázadó közzik.

^*

99

nemes beszéde. Mikor néhányat, azután a

„Király ha

apródok kicsúfolják, megöl közülük királyra mordul: az

nem nézném

vitézi voltomat.

Majd fejedhez verném hét tollú botomat, Másszor megfeddenéd apró kölykeidet, Hogy meg ne csúfolnák vitéz, vén fejemet." S van a költeményben líra is, az öreg, félretolt Toldi magányos beszéde szakállával, ez már egyéni, költi hang, Ilosvai ihletének felcsillanása.:

„Lám akkoron

szintén Kassa városában

Tholdi Miklós vala egy szép, palotában. Széllelvigyáz vala világos ablakban,

ígyen dörgöldik, fedddik

magában:

Oh én vén szakálom, hívatlan vendégem! Budára hivatott mostan király engem, Az ifjú vitézek megcsúfolnak engem. Király parancsolta, fel kell mennem énnékem. De ha megállandod

ott az te bosszúdat.

És megtanitandod most serdült ifjakat.

Gyönggyel megfüzetlek, mint jó szakálomat: De ha nagy szégyenbe hozod tennen magadat: Szálonként tégedet én

el-ki szaggatlak.

Város piacára, szemétre hihánlak:

De ha megmutatod magad Gyöngyben

100

és

az ifjaknak,

aranyban téged befoglaltatlak."

A

másik kiemelked széphistória* Gyergyai Alberté, 8 nev királyfiúról és egy tündér szz leányról"

„Egy Árgirus szól.

A

história elején altató szél fuj: a

mese bbájos

szele,

A „szép", a „csodálatos", a „titokzatos" világa következik. A titokzatos fa éjjel aranyalmákat terem, melyek reggelre eltnnek. A király a jövenmely átalakítja

a világképet.

dmondótól kér

tanácsot a nagy feladatra, a csodálatos gyümölcs megszerzésére. Az si mesehagyomány szerint ki is vállalkozhatik erre, mint a kis királyfiú? Gyergyai Albert

természetesen választékos ruhába öltözteti a mesehst:

„Szép egyenes teste az ifjúnak

vala.

Idejének szintén virágjában vala,

módra termett vitézi járása. Minden dolgaiban tökéletes vala. Úrfi

Nem

felette karcsú,

És kiterjedt

feje, s

Két fekete szeme

közép ember

vala,

szép sima homloka.

és piros orcája.

Tekintetreméltó kivánatos vala."

A

leány

is

igazi reneszánsz-virág.:

„Aranyszin haja Étszaka igen

is

földig terjed vala,

ugyan fénylik vala:

Nyoszolyája részét árnyékával

tartja,

Fénylik gyenge testén testszin ruhája.

Termete szép karcsú, magas állapatja. Gyenge, ékes, lassú, zengedez szava. teste, mint hattyúnak tolla, Fejér az Istenasszony *

A

módra termett

ábrázatja."

költemény legrégibb töredékes másolatai 1600

tá-

járól valók.

101

S jön a mese örök átlényegülcse: a hattyúból tündérleány

lesz.

Az

és rossznak, a

egész esemény a mese két életelvének, a jónak

szépnek és rútnak örök harca,

immár határtalan

s

e két életelv

kivirágzása. Árgirus királyfinak bujdosnia

most esztétikai értelmet kap: a szerelem kertjébe vezet. Tiszta reneszánsz kép ez is: kell a leányért, ismét „bujdosás^\ de

virágokkal, pázsitokkal, fákkal

tele

szolyákkal.

Közepén

a szerelem

s

szerelemre hívó nyo-

temploma, körülötte az eget-

földet vivó szerelem ünnepe.

A A dráma

protestáns kor drámája.

protestáns korban komoly magaslatra ért a magyar is.

mákban

Bornemisza kezdeményezése késbb az iskoladránem méltó folytatást. De mellette

nyert szüljéhez

két úton folyt a drámai törekvések tapogatózása: egyik a társadalmi kritika, a társadalmi dráma útja, másik a kor

legfbb szellemi izgalmának,

a hitvitának dramatizálása.

A

hitvitáknak a formájuk

is drámai volt, s folyásuk tele volt drámai fordulattal és ingerrel. A protestáns írókban ezért korán ébredezni kezdett a drámai mforma tudata. Sztá-

rai Mihálytól, a híres zsoltárfordító és hitvitázó paptól két

hitvitázó

párbeszéd maradt, tele nyelvbéli

jóizzel.

de

leg-

ket. Nagy nép beszél, ítél, s gyz. Komoly fejldési lépés a „Debrecennek Blandrata György és Dávid Ferenc által való unitária hitre tért históriája", más néven „Debreceni Disputa" 1570-bl. A „Debreceni Dispután" meglátszik, hogy az unitárizfeljebb kezdetleges drámai csíráknak tekinthetjük

jelentségük, hogy a nép jelenik

mus méhébl be,

8

102

jött.

meg bennük,

a

Bizonyos unitárius átszellemültség lengi

finomabb, szellemes irónia. Arról

szól,

hogy az unitáriu-

8ok miképen gyzik

le a vita

során „Péter pápát", Méliuszt.

Méliusz szatirikus jellemzése mesteri; irodalmunk els teljes, nagy szatirikus jellemrajzai közé tartozik. így elmélkedik a

dráma

elején „Péter pápa":

„Óh boldogságos Szent Három-

ság a te szent fiadért hála légyen neked, hogy engemet sze-

gény nyavalyás bnöst, ilyen igen jó szerencsével szerettél, ez világon gazdagsággal látogattál. Bvölködöm mindennel,

gyönyörségben él, itt e világon, én is azonképen élek. Hires nevem olyan nagy van, hogy majd ama bölcs Alexandernak se volt nagyobb. és

miképen

a szép halacska mily nagy

Bizonyára ha az állapotomat tekintem, akármely királynál boldogabb vagyok, mert neki az országra gondja vagyon,

is

hadra gondja vagyon, énnékem semmi afféle gondom nincsen. Szólok, beszélek valamit vasárnap a vak parasztságnak, s hetedszaka osztán csak nyugszom. Feleségem szép gyenge vagyon, gyermekeim

is

szépek vágynak, élek mint az ur.

majd Kimegyek a kertbe, onnét osztán gok mig az ebédet késziti a szakács."

A nép,

hitvitába

„Ugy

át.

fut

formátus pap

itt

is

a

sok parasztság rám"

— vhogy

De

tóhoz balla-

élénken beleszól a nép. Az izgatott

nyugtalansága vallásos

szociális

a halas

egymást

csap

nyugtalanságba

—

panaszkodik

éri és azt kérdik,

a

re-

hol van a

Szentháromság a Bibliában?" A magyar könyvkiadás máris elvégezte munkáját, a harcos protestantizmus népi iránya nemkülönben: a nép olvas és okoskodik. Erre mondja Péter pápa: „Mit tudtam belé, hogy ez következik belle?"

bels átalakulását egyedül E dráma legnagyobb értéke a

a hitvitázó

zik.

nyelve.

vetlen, a

meleg ereje

izzik benne. Tiszta

A

kö-

drámák tükröAz élbeszéd köz-

zösség e

drámai nyelvvé forrott

prédikáció elejétl fogva drámai hatásokra

törekv

be-

szédmódja.

S igen érdekes, hogy a protestantizmus „szabadságának"

103

merészségét ebben a darabban már az unitárizmus veszi

Ugyanazokat

a

vádakat szegezi

a

át.

kálvinizmus ellen, melye-

ket valaha a kálvinizmus szegezett a katolicizmus ellen. így szól vita közben Gál bíró: „Nem olyanok voltak a hitet csa-

lárdok

(t.

i.

Méliuszék) mint a régi pápisták".

Szépen példázza ez a darab azt is, hogy a vallásos küzdelmek közepette egyre jobban fejld és érleld szatirikus látás miként vezeti az írót a tökéletesebb emberábrázolás felé.

A

kérlelhetetlen indulatok lírai kitörései helyébe

sankint finomabb humorral oldott szatíra,

rend

emberábrázolás

A

ezáltal

las-

magasabb-

lép.

kor drámai csúcsa a „Comedia Balassi

protestáns

Menyhárt

s

második választott János királytul"*. Névtelen unitárius szerz mve, 1569-bl. Már az els felvonás végzetes magyar szakadékról tudósít. Már csak két állásfoglalás létezik Magyarárultatásáról, mellyel elszakad az Magyarországi

országon: a szellemi birodalom hívinek egyarcú hsége, hitekkel való kereskedelem, a császár-király, Erdély

s

s

a

a török

között alkuvó urak romboló üzletei. Balassi így fejezi ki „hitvallását":

„Az nagy

Istenre

mondom, hogy soha semmi-

nem

vagyok, mint ebez, mert nagy jó és hasznos kereskedésnek esmértem az hittel való kereskedést

hez olyan kész

mindenkor, kihez az több kereskedések, mind semminek tetszenek, kit én meg is próbáltam, mert én tolvajlottam is, bort is

áruitattam, szilvát, dinnyét, ugorkát és egyebeket sokat,

posztót,

gyolcsot

brgyüjt

is,

tettem vala: in

*

104

és

timár

is

egyéb kalmárárut

is

bottal

voltam, az arany cementet

summa

mind semmi

János Zsigmondtól.

tartottam, is

megizelí-

az többi az egy hittel

való kereskedéshez képest, mert csak ezzel találtam minde-

nemet, Szakmárt, Bányát, Detrekt/'

Egyre

nnek

a harácsoló alak „méretei^',

hanem

nem

is

Balassi

idtlen arcáról. „Alföldi királynak'' is mondja magát Menyhárt ur. Kereskedik a hitekkel, „megtér", s gyónni megy az esztergomi érsekhez. E gyónás a XVI-ik század legkülönb jellemrajza: „Még gyermek valék, hogy egy gazdám házának az padlását bell az szobából hosszú fúróval megfúrtam vala éjjel, és minden zabja alá futott vala rajta. Az gazdámat ugy loptam vala meg. Ugyanakkor az szentegyházat is feltörtem vala és az monstrantiájából az szakramentumot kiráztam vala és a Menyhártról van szó

itten,

a „kiskirály''

Még anyám méhében és azután gyermekkoromban szerettem én az ezüstöt és az aranyat, anyámat vén korában, özvegy voltában minden marhájából monstrantiát elloptam vala.

is

kitolvajlám és fosztám, ki miatt bánatjában megbolondula

megnyomorodván más ember házában hala meg. Mikor Gyarmatban lakom vala, akkor Mátyus földjét mind elpusztiés

tám, Lévából elrablám és elfosztám a népet, ismernek vala

népek is, fképen a Bars és Nyitra vármenemes népek, kiket rabbaimmá töttem vala Immár most búdosásomat számlálom el. Hogy Ferdinándus császár kivere országából latorságomért, Fráter Györgyhöz bujdosám, ki Diódot és Létát ottan ajándékon megadá, és nagy ers hitre megesküszöm neki és hitlevelet vn tlem, de ott nem maradék sokáig, mert királyné asszony szolgája lk az szombati áros gyei

.

.

.

.

.

.

Hogy megbékéllek királyné asszony Fráter Gyerggyel, kinek is az asszonynak ers hittel megesküdtem vala és levelet is adtam róla, ismét királyné asszonyt elhagyám és Fráter Gyergyhez állék. Én a hitet mindenkor annyira böcsültem, amennyire látom, hogy hasam és erszényem teljesedhessék belle, annak kivüle énnekem sem hitem, sem Istenem." El-

105

mondja, hogy egyszer levágta elárulják

mind

t

„és

fnrdala.

király

alföldi

összeesküv valék, de

társait,

ez

hogy soha nem nyughatám. Ugy

a

nehogy

lelkiismeret

tetszett mint-

ha éjjel-nappal a földbl, mikor ettem, ittam, aludtam és egyebet

is

miveltem, reám tátva szájukat, kiáltottak volna az

én társaim'^ Nyers lélektani vonások, „adatok" ezek, melyekbl nagy magyar dráma nhetett volna.

£

„komédia*^ már teljesen kiszakad a vallásos gondolat

körébl, kegyetlen

szatírát

nyújt és a társadalmi gondolat

szinte brutálisan jelentkezik benne.

Már

társadalmi mérték-

frangúak kezében „kereskedelem" lett belle, gazdasági eszköz. Balassi Menyhárt a XVI-ik század tipikus zavarosban halászó fura volt, kel méri a vallást

azt hirdeti,

is, s

hogy

nyers, kegyetlen, kapzsi és kiméletlen.

Szerz századok

telen

srítette össze. lassi

Menyhárt

bokra

tép

szociális

A mvész

De

keserségét

alakjában a Névés tapasztalatait

szintetikus látásával dolgozott. Ba-

magyar birodalmi gondolat egységét daraS az író jelzi is, hogy egy életforma

a

oligarha.

tragikus folytatódásáról van szó. bálja

a

Menyhárt ur

fiát,

Tamás deák oktatni

Boldizsárt: „egy Barbarus vagy

pró-

mind

természetbe és erkölcsbe .... Te az apád természetit, kiben

nemcsak megtartod, hanem amint

születtél és felnevelkedtél,

teszi: „az Ur mondása szeÉn Ur meglátogatom atyáknak álnokságokat fiakon

látom öregbited". Majd hozzá rint:

harmad-negyed íziglen" Boldizsár

úrfi

mind megjárom ket, utakat,

így a

.

Ugyancsak hiába prédikál, mert

mutatkozik be: „Hozzák ki a paripát,

ahol áros embereket, kik morvaiak és bécsiek

ket

kességet elveszejtené és

sokszor hallottam,

106

.

bokrokat, völgyeket és leshelyeket, erd-

lesznek, megleshetjük

tól

.

.... ha az Isten a sok bestye bé-

amaz arany idt elhozná, hogy

akit atyám-

könnyühullajtással

óhajtott,

arany

idnek nevezvén

ben

sok aranyat gyjthet vala."

és

híván a háborúságnak idejét,

ki-

Menyhárt komédiája még nem dráma. Az elnyomott és elnyomó rétegek küzdelmét szeretné ábrázolni, de éppen e küzdelem maradt ki belle. Az író csak az egyik Balassi

oldal alakjait bírta megteremteni: az elnyomókat,

lükben él, tlük

függ

A

„középréteget".

lott

és ezért szintén és

másik

oldal,

csak mint visszaverdés szerepel.

az

s

a köze-

szükségképen rom-

elnyomottak

De amit megcsinált

élete,

az ese-

dékes drámából, abban remekel. Eleven életdarabok fogóz-

nak egymásba, az egyénekbl a kor nagy folyama ömlik. Méltó folytatása századokig késett.

Károlyi Gáspár.

(1529—1592)

be.

Két könyvvel írta be nevét a magyar irodalomtörténetegyik: „Két könyv minden országnak és királyoknak

Az

jó és

bl

gonosz szerencséjének okairul és micsoda jelenségek-

esmérhetjük meg, hogy az Istennek

„Döbröcönben"

jelent

meg

jóval nagy

ítéleti

mve:

a

közel vagyon."

Magyar

Biblia

(1590) eltt.

Els

mve

fölveti a

nagy vádat, hogy mik

is

a

magyar

romlás okai? „Miképen az Esdrás pap az Istennek népének papja, Babyloniában dik,

sírván

nyughatatlankodik és búslako-

tudakozván magában mi legyen oka, hogy a zsidó

or-

szág szerencsétlenség alá vettetölt és az assziriai birodalomtul

olyan igen megrontatott: azonképen mostan sokan bu-

és gondolkodnak, tudakozván magokban, mi legyen az oka, hogy az mi nyomorult országunk és nemzetségünk ilyen szerencsétlen és az pogány töröktl ilyen igen

songanak

107

megrontatott és pusztíttatott, kik az Istent

nem

nem

esmérik, és

hivják segitségür^ S megcsinálja a bibliai történethez a

magyar párhuzamot: „Mert mint a zsidók ellen, azonképen mi ellenünk az Isten fegyverközett fel és vonta ránk az eresztette ránk az

kézivét,

az constantinápolbeli török császárt sá nélkül

még

csak szivébe

támasztotta reánk

fegyverét, .

.

.

Mert Istennek

nem jne

is

indítás-

az török császárnak,

hogy Magyarországot rontassa, ha az Isten nem indítaná az szivét."

E komor bntudatot

Károlyi átfogó történelem-

szemléletté szélesíti. Isten sújtó kezének

bnök,

imádás, a szociális

nemcsak

a bálvány-

a részegség és a tobzódás az oka,

hogy királyaink nem tudták, nem akarták Isten országát megalapítani a Duna-Tisza táján. Mikor a királyt koronázzák, kezébe kellene adni a bibliát, „hogy azt olvasná mindenkor, asszerint élne mind 5 maga, mind pedig az népet

hanem

az

is,

az mellé hódittatná^.

A

bibliából fejti ki az igaz uralkodó jó

uralkodásának alapelveit, mert Magyarország nem Isten országa, de azzá kell lennie. Bntudatának és történelemszemléletének nincsen

még

kátor „Az országban

felekezeti éle. Magyari István prédi-

teszi

sok

való

könyvében az egész vádat

romlásoknak

okairól"

a katolikusok ellen fordítja,

s

c.

ket

felelssé a török elretöréséért, az ország pusztulásáért.

ebbl

bntudatból sarjaztatja nagy éppen olyan elevenen élt a magyar egység végs szükségének tudata, mint Zrínyiben. A fejedelemnek joga és kötelessége, hogy az egyenetlenkedket fegyverZrínyi pedig

a nemzeti

eposzát. Károlyiban

rel is kiirtsa.

Tanításának fundamentumát így foglalja össze:

Els: „Valamely ország szolgál, el kell

108

és

annak

nemzetség teneked veszni.

(t.

i.

Istennek)

nem

Másod: Csókoljátok az Istennek

fiát,

jen és elvesszetek. Mert

haragja fel ne gerjed-

hogy az

hamar

felgerjed az 5 haragja. Bó-

dogok kik benne biznak.

Harmad:

íme

az Istennek szemei vágynak az

bnös

országon, hogy

el-

terölje azt ez földrl.

Negyed: igazságát és min-

Keressétek az Istennek országát és az

denek megadatnak néktek.^^ fordította hosszú éveken dét":

a

át ,,az

Bibliájának nyelve

Szentírást.

örök életnek beszé-

kemény költanyag,

melyet a protestantizmus, a vallási forradalom, öntalajából nevelt. Tele van magyar jóízzel és latinos mondatszerkezettel.

A

fordítást

nem

végezhette századjának lázadó, gyönyör,

forradalmi nyelvén. Súlyossá,

kkeménnyé

kellett forraszta-

ni a kifejezés módját. Másrészt pedig a „latinság", a

nista kultúra

ves része volt a

s

véle együtt a latin nyelv

mveltségünknek.

A

neveldajkája volt

A

a latinság,

Szentírás lefordítására

huma-

még egészen

szer-

latinosság nála a törvényt,

rendet, a kimért ünnepélyességet,

ill méltóságot jelentette.

is

a

végs igazságokhoz

magyar kultúrának éppenúgy mint Károlyi Gáspárnak. S

a

volt a legalkalmasabb, ki bizonyos

fölénnyel nézte a vallási harcok világát, magasságokhoz szoktatta szemét, az

id

harcait távlatokba emelte

hangja a protestáns kifejezésmód uralkodó ize

az Isten

s

országát akarta meghonosítani a földi tereken.

Nyelve

lett

és

századok

számára.

109

A ció.

kafholíkus reformáció kora.

A XVII.-ik század egyik csillaga a katholikus reformáMvét Pázmány nagy nevével szokták összekötni s a

katholikus reformáció sikere szempontjából kétségbevonhatatlanok

Pázmány személyiségének

rendkívüli értékei. Azon-

ban nem szabad megfeledkeznünk arról a hatalmas változásról sem, mely a lelkekben ment végbe. A XVI-ik század szellemi forradalom volt, csupa merészség és elretörés. A XVII-ik században azonban nagyjából megtorpant ez a lendület, legalább

még mindig

is

a vallási élet terén (tehát a szellemi életnek

központjában, így történt a dolog), s a haladás feszít ereje más területre csapott át. A XVII-ik század vallási

helyzetképe:

(Pázmány)

s

zése (Geleji

A

a

katolicizmus

a protestáns

Katona

hadjárata

visszahódító

forradalom lezárása

és rendszere-

István).

lelkek nagy fordulatáról Veresmarti Mihály protes-

táns lelkész megtérésének históriája

leghívebben.

tudósít

„Csuda fene ember volt" s egy öregasszony sem végezhette tle békében imáját a szentegyház eltt. S igen érdekes, hogy legelször a középkor misztikus, költi, gazdag világának a visszacsillámlása okoz bels fordulatot az életében. A legendák, a hagyományok, a már-már eltemetettnek tetsz középkori izgalmak találnak hálás talajra benne.

Mátyus-

földön lelkészkedik, csupa katholikus község fekszik körülötte, s

Forgách Ferenc nyitrai püspök fogságba

ságban katholikus könyveket kap, olvasni egyszerre

megn

benne

a

tekintélytisztelet.

vin az újítók elemi hatásával

110

idk

A

fog-

ket

Luther

és

és

Kál-

dolgoztak és hódítottak, de

„forradalmuk" után újult ervel emelte sabb ellenfelük:

veti.

kezdi

fel fejét

patináját visel tekintély.

A

leghatalmakinyíló te-

kintélytisztelet a kételkedések labirintusát nyitja fel Veres-

martiban,

most már rendszerre van szüksége: nyugtató bizmelynek köveit a tekintély ereje forrasztja

s

tos építményre,

Pázmány

össze.

észrevette a kor e szükségérzetét

ban az „ers várat"

A eri

s

Kalauzá-

fel is építette.

A

disputa újsága elmúlt.

vitatkozó hév indulatai,

lírai

hátrálni kezdtek a rendszerépítés betsorai ell. Veres-

már

marti

így

nek egyedül

támad elhagyott nyájára: „Reménységek ezek-

a disputáció.

Disputációjuk pedig olyan mint a

hogy gyzelmesek legyenek valamint valahogy lészen is." Régi beidegzettségek kezdenek feltámadni benne, a másfélezeréves mise, a pappá

barmok

vívása, csak azon vannak,

szentelés

megkapó

még

szertartása,

protestáns pap, de mi-

kor a pstyéni hévvizeknél üdül, a katolikus harangszó hallatára önkéntelenül a süvegéhez kap. S végül is visszatér a katolikus egyház kebelébe gálatának,

„A

gát:

a

vallási

Szentírás

s

tagadja a szentírás szabad vizs-

élmény szabadságának a

próbak nem

létjogosultsá-

lehet a község kezében",

s

a

katolikus doktorok tekintélyének fontosságára mutat.

A

kor

e

Pázmány

zán.

nagy fordulata Pázmányban

testesült

vállalta az utolsó csapások harcát,

s

meg

iga-

a „rend-

szer" teljes kidolgozását, megersítését, de nagy bölcsességgel belátta sal

mvének

határait

mikor

is,

az erdélyi fejedelemség, a protestáns

szüksége és létjogosultsága mellett foglalt

A

katolicizmus

politikai elrelátás-

magyar birodalom állást.

gyzelmének irodalmi hatása egészen

XVIII-ik század végéig állandóan érezhet. többsége vallásos és katolikus.

A

A

a

könyvek nagy

visszahódító katolicizmus

mellett másik uralkodó színe ennek a korszaknak a sérel-

meket szenvedett rendek nemzeti mei.

A

„bujdosó sors" megárad,

s

ellenállása

és

küzdel-

országépítésre vállalkozik.

111

.

Évtizedeken át kuruc izgalmak járják végig a nemzetet, melyeknek eredetét Zrínyi Miklós körül kell keresnünk. II.

Rákóczi Ferenc a nemzeti küzdelmek utolsó vezérl alakja, s midn mozgalma a majtényi fegyverletétellel végleg lehanyatlik, ismét sorsfordulat köszönt a nemzetre.

A

szinte két-

százesztends harc után a béke légköréhez kell alkalmazkodnia, még mindig megoldatlan sorsának és történelmi helyzetének nyitját a béke másarcú küzdelmeiben és erfeszitéseiben kell keresnie.

irodalom

is

E nagy

társadalmi átalakulás

útját az

pontosan mutatja.

Pázmány

Péfer, az ellenreformáfor.

(1570—1637)

A

katholikus reformáció harca, sikere

fzdik. Magyarország Mátyás

király

Pázmány nevéhez

óta igen

gyorsan és

közvetlenül élte át Európa nagy szellemi áramlatait.

A

hu-

manizmusnak Temesvári Pelbárt próbált gátat vetni, sikertelenül, s így a magyar humanizmus nem kapott erteljesebb ellenhatást és nyugodtan betorkolhatott a protestantizmusba.

A

ldési ervé renc útjára.

protestantizmus a magyarságban bámulatos

protestantizmus,

mányt

is

fej-

és készséggé ntt, gondoljunk csak Dávid FeAz ellenhatás Pázmányban érkezett nemcsak a

hanem

az egész ^jfejldési láz" ellen. Páz-

nyugati áramlatok táplálták: az európai ellenrefor-

máció, a bárok

s

a jezsuitizmus.

De

éppen úgy áthasonult, éppen annyira

a nyugati elem átalakult,

benne

mint a pro-

testantizmusban.

Pázmány tisztán látta, hogy a XVI-ik században szellemi forradalom történt: „Mikor az pogányok megszünének, az ördög veszedelmesb ellenségeket támaszta, az eretnekeket .

112

.

De ezek

is,

mint a hóharmatok, hamar elolvadának; ée noha záporesbl támadott árviz, nagy zúgással

gyakran, mint az folyának; de

A

hamar megszárada

megtorlott zajok'^

az

forradalom végének bejelentése

ez.

Az áradás

.

.

.

ellen jött

fegyelmezett eszmecsapatokkal, az emberi keresés és kétel-

kedés izgalmai ellen a renddel.

De

erk

gén belül szintén forradalmi

rendjén, fegyelmezettsé-

lobogtak

s

mint a tavaszi

nedvek: pattanó csirává duzzasztották minden szavát. Ellen> forradalmár volt tehát, ki az ellenfél összes eszközeinek

fel-

eri

szi-

szívásával és harcba vetésével gyzött. Forradalmi

nültig telítették, frissítették,

duzzasztották a katholicizmus

újonnan megfogalmazott kereteit, de sehol sem törték át. (Méhe hullott a lelkek nagy sorsfordulata, a biztos törvény rend után kivánkozók tapogatózása. Annálinkább és elssorban azért, mert nem merev, idült ellen-

és fegyelmezett is

hatást

hozott,

nemcsak

„reakció'',

ellenáram volt, hanem

egyúttal élettl duzzadó tevékenység, teremtés

Pázmány Péter egészen

is.

egyedülálló, egészen sajátságos

egység. Egyrészt újra elfogadtatta a középkori eszméket, a test megvetésének a tanát, az aszkézis szépségét, a földi javak megvetését, másrészt pedig mint igazi bárok egyéniség-

ben: óriási életigenlés izzott benne. Egyfell újra jogosultságot és becsületet szerzett a középkori látomásnak

ber természetfeletti

hajlamainak,

sejtelmeinek,

az emmásfell

s

pompába öltözött. A középkori örökséghez a XVI-ik század öröksége csatlakozott, ezért ha-

nyelve a legéletesebb érzéki tott ellenállhatatlan

ervel. Hatalmas mveltsége a tekintélyi

érvek egész fegyverraktárával látta

el,

de az egyszer népi

bölcsesség módszerét és eszközeit éppenúgy megbecsülte.

mvelt

hittudósban a népi szólásmondások és közmondások

szelleme eddig

Pázmány 8 Féja,

A

A

nem

ízlelt

módon

építette fel a

virágzott ki.

modern magyar katholikus

szel-

régi magyarság.

llo

Az

lemi katedrálist.

egész embert tartotta

egész emberi lélek számára épített,

zadában.

A

s

e téren

szem

eltt, az

egyedül

áll szá-

katedrálisépít a szellem mértani törvényeit ép-

pen úgy szem eltt

tartotta,

mint az ember esztétikai

igé-

S felfedezte a lélektani hatás fontosságát és törvé-

nyeit.

minden beszéde gondos, hibátlan lélektani építmény utolsó sorban annak köszönheti, hogy száz esztend hatalmas vallási hullámzása után minden megnyilatkozása formai tökélesség volt, nemcsak a szellem, hanyeit, is.

Gyzelmét nem

nem

egyúttal a szépség kényszere

is.

található Érdemes Krisztus születésének Pázmánynál leírását Bornemisza Péterével összehasonlítani. Bornemisza egyszer, melegszavú népmondát csinált a bibliai történetbl. Pázmány nagy hittudományi bevezetvel kezdi, szinte szellemi templomot épít a születend isteni kisded számára, ö is megadja a valóság súlyos ízét, de ugyanakkor fénybe is borítja az eseményt, bels szépségét bontja ki és misztikus ízeket kever bele. S minden lehet alkalommal áttöri a protestantizmus puritánságát, legendává oldja a bibliát, mely önmagában ragyogó s kiegészíthetetlen szent könyv volt a

XVI-ik században: Mária Krisztus születésekor „térdre borulván, hihet, hogy eképpen szólott néki: Óh áldott gyermek! óh felséges Isten! óh édes fiam! óh én mennyei szent atyám, óh Uram, Teremtm! ki vagyok én, hogy alázatos szolgálódat ily nagy jóval látogatod? Szoptassalak-e téged mint fiamat, vagy imádjalak mint Istenemet? Bétakarjalak-e mint anyád, vagy

tiszteljelek,

mint szolgálód? Tejet adjak-e, vagy temHogy lehet Uram, hogy ölembe ve-

jénnel áldozzam néked? gyelek, téged, ged, ki

minden

ki

az

egeket betöltöd? Mint tápláljalak

állatot eledellel tartasz? Efféle sok és

té-

mit-

lünk gondolhatatlan ájtatosságok után, végre ölelvén, csókolván, sírván, örülvén, ölébe vévé és nagy böcsülettel bé-

114

takargatá Fiát, Atyját, Istenét". a katholikus

A

Pázmány

újra felszakította

legenda forrásvidékét.

irodalom általában ers gátlásokkal küz-

katolikus

dött, egy ideig

nem merte

a

protestánsok irodalmi „szabad-

ságát" követni, eszközeiket használni. Halkabb, szellemibb,

vérszegényebb

mányt

a

A

volt.

jezsuita

nevelés

korszer „fegyverhasználatra",

szabadságára,

ezzel

s

felszabadította

harcra termett, lobogó katholikus

Páz-

megtanította

nagyobb

az eszközök

gyökeresen magyar és

tüz temperamentumát.

els

az

aki szóban és írásban egész egyéniségét ki

magyar,

meri és tudja vetíteni, aki író a szó megújhodott értelmében. A prédikáció sokhúrú hangszer volt számára is, s himnikns lendületek és nekiszárnyalások csak úgy jellemzik, mint a drasztikus hatásokra való törekvések. A nagy gondolat s az

elmélkedés

tiszta

párája mellett a félelem és undor-keltés

is

fegyvere volt. Az ember születését így írja le: „Közelebb való származása, az anyák méhébl, mely szemérmetes! Mint a írás, tejet kifejik és megoltyák: azonképen mondja a sz. hogy vérbl és oltómagból származik testünk: tíz holnapig egy setét, büdös rejtekbe, egy ganéjos rut tömlöcbe rekesztetünk: melybe

nem

vigasztalás szózattya,

juthat

semmi

semmi kedves

hanem amit köldökén magához sinlik és

A

nevekedik

a

világosság sugara,

semmi

ételek, italok vidámítása:

szíhat

anyja vérébl, azon

gyermek."

harc szikrázó nyelve mellett megteremtette az elmél-

kedés szelídebb szólásmódját

is,

mikor lefordította

resztény elmélkedés egyik legtisztább vetését"

Kempis Tamástól. S

mvét:

a

ke-

„Krisztus kö-

teljesen tisztában volt a

mfor-

elszavában: „Azért a hívek vigasztalására magyarra fordítám e könyvecskét. Igyekeztem azon, hogy a deák bötünek értelmét híven magyaráznám; a dítás követelményeivel. Ezt írja

szólásnak módját

pedig úgy ejteném, hogy ne

láttatnék

''

115

deákból csigázott homályossággal repedezettnek, hanem oly

kedvesen folyna, mintha elször magyar embertül magyarul Lelkének,

volna."

íratott

írói

is

szinte vallásos

mámort

eredend vonásai

ihletének

mindenütt kigyúltak. Nagy hatást

tett

találunk.

A

,,Imád8ágo8könyvé"-ben Szentlélek

tásáról", Krisztus „kifolyó teljességérl"

tatásakor így könyörög: „Részegíts

ír.

A

„bels

izga-

mise Orfelmu-

meg engem Uram

szent

pohároddal."

Megírta az igazságra vezérl Kalauzt.

ebben

könyvben

a

Pázmány

katholicizmus

egész epikai erejét beoltja a világmagyarázatba

természetmagyarázatba. Lankadatlan

és

fejld erket

kenysége folyton mozgó,

ben

A

segítségül hívja az egész világegyetemet.

óriási látott a

bels

és

tevé-

mindenség-

hitvédelembe burkolva költi prózában tulajdonképen a világteremtésnek és a lüktet világerknek hskölteményét s

írta.

Szent Ferenc szivével, de jezsuita agyvelvel írta

meg

a

katholikus világképet, forradalmi alkattal, de ellenforradalmi

programmal. Feleletet adott az emberi szellem minden kérdésére s az emberi révület minden villanására. S a Kalauz XVII-ik század emberének látóhakinyilatkoztató mondatok következnek

a hitvédelmi célokon túl a

tárát

is

kifejezi.

Ha

hanem a költ kinyilatkoz„Az mi akaratosságunknak dagályát az földnek emiékezetivei megfojtsuk". E mondat egymagában is képes századokon át zengeni, s a változó id új és új benne, akkor nemcsak a pap, tató hangját

is

halljuk:

értelmét viselni.

S e kozmikus

költ

mellett a misztikus hangját halljuk

Aki belekerül stílusának sodrába, az misztikus sngalatainak borzongtatását sem kerüli ki. Folyton a láthatatlanul jelenlév s az érzékek határán túles világ valósá-

saüntelenül.

gára és jelenlétére figyelmeztet bennünket: a szférák zenéjére,

116

angyalok láthatatlan suhanására, emberfeletti szépsé-

gekre, „noha az Isten szépnek mondatik, de ség vagyon

benne, az

mint küls

nem

oly szép-

érzékenységünkkel meg-

foghatunk/' És így a maga dús világát és ragyogó természetét egyszersmind templommá szenteli. Isten óriási lakhelyévé teszi.

Híres ellenfele Alvinczi Péter, a harcos prédikátor az

Pázmány ellen: „Jól lehet ha ugyan csudát kivannak, nem köz csudát mutathatunk, ezt tudni illik, az egy ertlen, minden világi gyámoltól üres emberke Luther Márton, az egész világi megkeményedett szivü kegyetlenek ellen, minden bántás nélkül csakhamar ez világnak négy szegeletire kiárasztá az Evangeliomnak igaz üdvös„új csodák'^ arcát szegezte

séges értelmét." ,vA.z

Pázmány

viszont az

si

csodafolyót zúgatta:

jövendmondások"

természet ereje fölött való csudák és

hullámait.

Egy személyben

vállalta az egész harcot.

gasló prédikátorral kiállott a küzdtérre,

s

így

Minden kimaazután minden

legmélyebb egység fzi a többihez: egyetlen nagy alkotnak. Vitairataiba bele vitte a hajdani nyilvános

vitairatát a

mvet

disputák egész drámai levegjét.

Nem

is

ír,

hanem

beszél,

kiabál, fenyeget, csúfol, érvel, okoskodik, egyszóval szónokol

bennük.

A

szónoki ert, színességét, drámaiságot: mind

fordította a próza nyelvére. S Ízlését,

st: ez az

ízlés a

sava

nem

meg minden mvének. vetette

a harcos

le-

kor

Alvínczit így

én valaha tégedet paráznának? valónak? disznónak? k .nak? pellengér alá gennyedtségnek? hitetvilág latrának? ver ártánynak? nek? bolondnak? pokolból származottnak?" Ellenfele: „Hat leckézteti: „Valljon Alvinczi neveztelek-é .

fél réf

.

ember", „nyelves haris", „Büdös borcégér", „cégéres

cigányságok és orcaszégyenít hazugságok" hirdetje.

Pázmány nyelve azt,

teljes

erbl

folytatta és kiterjesztette

amit Méliusz Juhász Péter kezdett: minden gondolatát

azonnal

közvetlen,

forró,

életteljes

érzéki képre váltotta.

117

Még semmiféle szakadék sem

volt a kifejez nyelv s a valóban lélekz világ között. A halálos ágy „vonagló ágy", „délszinre hozza" az igazságot, a káromlásoknak „dandárát" kárhoztatja. Ezzel a forró, érzéki kifejez ervel közelíti meg a természetfölöttit, a misztikumot is: „sovány, kopár és semmire-

kell

eképpen

vala:

a

mi lelkünk, minden mennyei

zásra elégtelen és haszontalan, ha

jó

gyümölcsho-

nem

malaszttal

vastagodik magtalansága." „Isten téged a keresztségben megmosogatott, fiává fogadott, lelki áldomásokkal felékesített."

A

szavak úgy hullanak az élet fájáról, mint az érett gyüs dicsérte annyira Kazinczy

mölcsök. Ezt a nyelvet szerette

Ferenc a tudákos, körülíró nyelv borzalmaival szemben.

A

protestantizmus erkölcsi tudata felvetette a közösség

kérdéseit, kigyújtotta a társadalmi gondolatot.

Pázmány

visz-

mindent visszavezetett az egyéni üdvözülés kérdéséhez. A XVI-ik század alulról néz társadalmi gondolata lehanyatlott. Ezt írja Thurzó György nádorhoz: „az Nemesszatért

s

ségnek

is

privilégiomit szeretem és tehetségem szerint oltal-

mazom: mert noha most az sok hadak között megszomorodott az Pázmány nemzetség, de azt megbizonyíthatom, hogy Szent István király ídejitül fogva jószágos nemes emberek voltak az eleim

ma

ellen

.

.

.

Azért soha bizony az nemesség privilégió-

nem törekedtem, ne

is

adja Isten, hogy töreked-

jem". Teljesen a rendi Magyarország álláspontján

állott.

A

múlt században a bibliafordító Erdsi Szilveszter János már dicsérte a virágénekek szépségeit, Pázmány azonban éppen úgy, mint a prédikátorok, nem bocsájtott meg a világi és világias

könyve

is

poétáknak: „Ha az ifjaktul még az Isten

megtiltatott

mikor félelmes

volt,

hogy ezekben meg

ne ütközzenek: mentül méltóbb, hogy ama sok hitván énekek,

ama

énekekre

118

fertelmes poéták tilalmazva légyenek". is

felette haragszik:

„Akár

minem

A

virág-

rendbéli embe-

rek azzal mutogatják éles elméjeket, hogy undok virágéne-

keket irkálnak, melyeket mind gyermekek,

nyok kardére tudnak gedeznek."

és

A kemény

mind

leányasszo-

csaknem minden házak ezekkel

középkori

zen-

meg itten. De költ egyesíti, nem is sok

Ítélet szólal

éppen Pázmány neveltje, Zrínyi, a év múlva, a Pázmánytól „helyre állított" mel 8 a felvilágosodás els körvonalaival.

A

s

csillagos ég

vallást a türelem-

fia.

(1574—1633) Szenczi Molnár Albert

még

kis

egy éjszakán egész családja kifutott a

gyermek

mikor házból; egyedül mavolt,

radt és sírni kezdett. Visszaszaladt erre az édesanyja, kivitte, 8

megmutatta az üstököst

(ezért sietett ki

mindenki)

s

a csil-

imago semper haeret in animo": „melynek képe mindörökre lelkemben függ." A gyermek fölött megjelent a nyughatatlan tragikus pálya égboltja. „Bujdosó" lett is, de bujdosása szinteréül egész Európát választotta. „Natus in ea sum família in qua vetus lingua Ungarica mansit íncorrupta." „Olyan családban születtem, melyben a régi magyar nyelv romlatlanul maradt meg." Ezt az egyetlen kincset kapta fajtájától Szenczi Molnár Albert, kinek családja Erdélybl költözött Pozsony megyébe. S e kinccsel tarsolyában a nagy sorsot választotta: vándorolni, az európai hullámok fölött suhanni s hallgatni a világ melódiáit. A bujlagos eget. így emlékszik erre naplójában: „cuius

dosás nála a nagy hazának, Európának, az európai kultúrá-

nak fölfedezése lett. Bujdosott, hogy a benne várakozó tiszta magyar szavak szárnyra kaphassanak. 1590-ben a nagy földinduláskor Bécsbe megy, s jönnek az állomások: Prága,

119

Drezda, Wittemberg, Heidelberg, Svájc és

A

Itália.

protes-

éppen olyan otthonosan járt-kelt, mint az templomokban. Közben a magyar hiányérzések égtek

táns egyetemeken olasz

benne,

s

felelni törekedett az

Nyelvtant tett,

írt,

ég

kérésekre és kérdésekre.

szótárt szerkesztett, vallásos könyveket készí-

gyjteményt bocsájHuszonnégy mvérl tuprogramot keresett, szinte Keresztel Jánosa.

fordította a Szentírást, prédikációs

tott ki, lefordította a zsoltárokat.

dunk. Magyar szellemi tervet,

Apáczai Cseri Jánosnak volt a Közben haza-haza tért, de nem találta helyét a honi sors apró hullámcsatái között. Hívta a világ és újra kifeszítette

vitorláit. Még Bethlen Gábor sem bírta a honi röghöz kötni t, pedig mindenre kész volt érdekében. Molnár

megtépett

pedig tisztán látta Bethlen Gábor birodalmi gondolatának jelentségét.

De nem

tudott egy-egy zárt kis közösség életéhez

alkalmazkodni, egy rokonszenves fúrnál éppenúgy lapodott meg, mint egyetlen tájon sem. Itthon az utakat rótta

pályájától

s

is

a veszedelmek és szenvedések

eltántorítani.

A

honi

hség

s

nem

ál-

állandóan

sem bírták

az európai távlat

együtt égtek benne mindhalálig.

Nagy mve, zsoltárfordításai szétáradtak az egész közösMolnár zsoltárai megtalálták a széles közösséget átfuvó hangot, s formát. Ez volt az nagy ajándéka a protességbe.

táns magyarság számára.

XC.

Soltár.

„Te benned bíztunk eleitl fogva,

Uram

téged tartottunk hajlékunknak.

Mikor még semmi hegyek nem voltának. Hogy még sem ég sem föld nem volt formálva, Te voltál és te vagy ers Isten, És te megmaradsz minden idben.

120

Az embereket te meg hagyod halni, És ezt mondod az emberi nemzetnek: Legyetek porrá kik porból lttetek,

Mert ezer esztend eltted annyi, elmúlása. Mint a tegnapnak És egy éjnek rövid vigyázása.

Kimúlni hagyod ket oly hirtelen, Mint az álom, melly el-múlik azonttul, Mihelt az ember fel-serken álmábul. És mint a zöld füvetske a mezben, Amelly nagy hamarsággal el-hervad. Reggel virágzik

s

estve megszárad."

Az

utazó.

(1594— 1662[?]) Szepsi az utazás,

Csombor Márton az els világjáró magyar, kinek a magyar látóhatár épitését jelentette. Mvének

címe: „Europica Varietas", európai változatosság, de csak a

cím

mvét

latin,

szk

látóhatár

színes, ízes

magyar nyelven

írta.

A

magyar

és kezdetleges volta fájt neki, a „sok háború-

ság miatt pusztaságba került haza", melyben a ritengert a

Dunához

Európa neki: emberi változatosság és könyve els magyar keresztmetszet a kon-

hasonlítják."

emberi tanulság,

s

tinensrl.

Mve rajzot,

Európa élményét

vezeti szomjas földünkre. Föld-

gazdasági földrajzot és tájrajzot ad, történelmet és

mondákat, néprajzot és megfigyeléseket közöl. Megfigyeli a csecsemk és a gyermekek nevelését, Fríziában a jól öltözött parasztokon akad meg a szeme, Hollandiában észreveszi, hogy nincsen koldus. Összeveti az árakat az egyes országok-

121

ban, Parisban nagy drágaságot tapasztal

s

kikutatja gazda-

Mondhatjuk, hogy volt az els magyar „újságelssorban érdekes dolgokat akart mondani, s az élet minden ténye, eseménye és fordulata számára szempontot s kifejez hangot talált. Könyvének egyik legérdekesebb része sági okait. író",

Anglia leírása:

^Hittak ezeltt Albionnak és Albaninak is az fejér hegyektl, kik az bemenknek nagy távolból megtetszenek, minthogy Cretával, Alabastrommal és fejér márvány kvel ez ország felette bves, annak utána nevezték Brittanniának az Silviusnak Bruttó nev fiától, az ki negyven esztendvel Trójának elrontása után hadnagy lévén ez szigetbe jött és az benne lakó Aborigineseket fogytig mind levágatta. Ez országban volt régen az hires Caledonia erd, az emberrl az szigetet is annak utána Caledoniának nevezték. Sok folyó, vizei,

b

népe, sok városa, sok portusa, és az szélén

sok apró szigetek, kik közül az Monia

nev

igen hires. mi-

hogy fundamentoma nincsen, hanem az hova a szél fújja hatvan mélyföldig oda, s meg vissza megyén. Az nép Angliában az nemzetségének ers oltalmazója., még csak akár mely rossz is, ha ember vele beszél, az genealógiáját nagysághoz avagy király nemzetségére viszi. Tzrevaló enyve és kénköves knek igen nagy bsége nálok, csudálkozol rajta, vel

hallanád, gyakorta az koldusok Isten nevében köveket kér-

nek. Azt

mondják önönnmaguk

sokkal jobb és mértékletesebb

az benne lakók, hogy Anglia

eg

,

hogysem mint

Gallia,

nincs oly nagy hideg, nincs oly nagy meleg benne: búzája,

mind kerítésben vannak az szántó honnan megtetszik hogy drága, mert az nép sok hoz-

rozsa, árpája elég, csak

földek,

egyéb gyümölcse is bven. Barma sokféle, de fképpen juhoknak sokasága, kiknek gyapjúkból mindenféle szép posztókat csinálnak. Bizony mondom oly gyenge gyapja vazá,

122

gyón az juhnak, hogy míg br rajta, ha

csak szinte a

vagyon, ki

nem

sokat

rajta látja

különböz

vagyon

azt ítélnéd,

az fejér selyemnél.

hogy azért vagyon oly gyenge gyapja, az hogy az rozmarin nev füvön híznak, mely

Mond-

nyájoknak,

ják,

f

drága és mértékletes temperamentummal

szerint

hogy

pedig nagy bséges gyapja

természeti bír,

mely

dolgot annyival könnyebben elhiszek, hogy az juhoknak bu-

minek utána felmészárolották kedves nyörködtet szag érzik meg/^ sán

is,

Irodalom:

és

embert gyö-

„Europíca Varietas"-a 1620-ban jelent

meg

Kassán. Csombor ezután eltnt az irodalmi életbl.

Geleji Katona István.

(1589—1649)

A Ö

is

mus

protestáns „Kalauzt" Geleji Katona István írta meg.

kemény

falakkal vette körül a nagy magtárt, a kálviniz-

szellemi és szervezeti eredményeit,

s

végképen megtörte

Erdélyben Dávid Ferenc hagyományát. Nagy mvei, a „Titkok titka" (1645) és a „Váltság titka" (1649) gondosan bekerítették

a

kálvinizmust.

Katonában

a

szellemi birtokát

véd

és gondozó konzervatív protestáns típusa alakult ki. S nemcsak a hittudományt kristályosította ki, hanem az „öreg Graduálban" a protestáns énekeskincs összegyjtéséhez és „lezárásához" éppenúgy hozzá járult. Nem használt kiter-

jedt teológiai irodalmat.

kodássá.

E

A

Szentírást oldja fel érvvé, okos-

puritán Szentírás-kultúra a protestantizmus egyik

legfbb szellemi öröksége azóta is. S vallási jelentségén túl Katonában már a fajnak egy érett s dönt szerep képessége jelentkezett: a puritán gondolkozás.

123

E

puritán gondolkozás lámpájával

és

kemény

biráló

erejével nagy hittudományi rendszerezést csinált. Hiába ke-

ressük nála a vita hevében szikrázó, forrongó

irodalmi

íz

izzást.

Inkább

a

végs

s

éppen ezért

igazságok érzetének

h-

vösebb higgadtságával beszél. Logikája néha azután egészen aprólékos okoskodássá, szinte „szaktudománnyá^' fajul.

Katona eladásmódja

szigorúan ragaszkodik a Szent-

is

írás szelleméhez, csak tiszta s eifojthatatlan természetihlete

enyhíti olykor e puritánságot. ihlet

volt

a

Ügy látszik, hogy e természethumanista kultúra legegyetemesebb ajándéka:

„Aki bimbónak neveztetik hasonlatosság szerint (t. i. Krisztus), mert amiként tavasszal a mezítelen és leveletlen fa ágából a bimbó minden emberi munka nélkül, csak a tavaszi éleszt szélnek fuvallásából kifakad és sugárvesszvé nevekedik: ugy a Messiás Krisztus Izsainak törzsökébl mint egy reves tkébl, tudniillik a Dávid nemzetségébl való alázatos Szznek, a Máriának a méhébl, minden férfi illetés nélkül, egyedül csak a Szent Léleknek béárnyékozásából és ihletébl fogantatván szülétek és idvel tökéletes emberségre felhuzalkodék", („Titkok titkából").

Könyveinek korfest

részei

elsrangúak. Megrajzolta a

folytonos történelmi zavarok között harácsoló pogány arcot.

Eláradt „az Epicureus szerént való szabados tisztátalanság és

Istentelenség." Ismer olyanokat, kik a paráznaságot vé-

teknek

nem

tartják,

hanem

a hetedik parancsolatot (katho-

likusoknál: VI. parancsolat)

a lelki paráznaságra, a bálványozására korlátozzák. Szerintük kiki annyi feleséget tarthat,

amennyit akar, sem feltámadást, sem poklot, sem pedig mennyországot nem hisznek, „és azt merik mondani, hogy amit most bírnak Erdélyben, a föltámadás után is övék lészen". A megátalkodott ember azt vallja, hogy „laknék bár Isten mennyországában, csak lakhatnék Szent-Demeteren."

k

124

A

szakramentomokat csak haszontalan ceremóniáknak tartnem kereszteltetik gyermekeiket, az aggkori emberek

ják,

közül

is

goztatja:

tének,

s

sokan kereszteletlenek. Nullitárius úr ezeket han-

„Én jókora

inas voltam már,

hogy megkeresztelte-

eléggé vigyázék reá, hogy száll-e

de én bizony semmi

jelét

nem

reám

a Szent Lélek,

érzettem bennem."

A

negyven

esztends emberek sem választanak hitet maguknak. Mások a négy religióból akarnak csinálni: egyet. Sokan azt állítják, hogy minden religióban üdvözülhet az ember, csak az egyik által egyenesebben mehet mennyországba, mint a másik által, mint „aki Fejérvárról Colosvárra indul Felekre is elmehet s Ajtón fell is, csak hogy amarra általabb az ut s imerre kerülbb

s

több eféle istentelen szók hallatának t-

lük."

Katona már a vallási gondolat csillagának lefelé A XVI-XVII-ik század vallási harcaiban kimerült ember tapogatózni kezd a felvilágosodás felé. Egyelre bizonyos cinizmussal s durván történik ez a tapogatózás. De késbb ez a nedv is megnemesedik. Geleji

hullásáról értesít.

Zrínyi, a

klf.

(1620—1664)

Az apátlan-anyátlan árvát Pázmány, a nagy ellenforradalmár nevelte. Katholikus iskola, humanista s bárok mveltség s nagy vállalkozásokra, tettekre termett vér: családi ezek voltak az ifjú útravalói a férfikor

felé.

A

férfi

hen

sáfárkodott örökségével, de egyszersmind hallatlanul föléjük is ntt. Eltte másfél századon keresztül szinte csupa egyvágányú sors ütközött a végigdúlt magyar földön. Ám Zrínyi

Miklós az egész ország bels és küls kiegyenlítésére, egységbe forrasztására született.

125

Zrínyi Miklós „Phoenixnek nevezte" Mátyás királyt, ki-

rl tanulmányt

írt s ugyanígy hívta Zrínyit a magyar köznemesség vezére, Vitnyédi István, soproni fiskális, aki kor-

társai közül tán egyedül érezte

vagy kétszázados

r után ismét

s

látta

egészen tisztán, hogy

testet öltött az európai szem-

határú magyar birodalmi gondolat. Zrínyi mindenképen Má-

vetésébl készült kenyér volt. sokrétegsége benne

tyás király

bels

A

összetettsége,

akár egy virulással megrakott

Állambölcsel

Az

táj.

ki

igazán,

Lírikus volt és epikus.

gyakorlati politikus.

és

humanista lélek

virult

Katonai

és

politikai

magyar hiányérzetekre teremt tervekkel és izgatásokkal felelt. Aki a „Szigeti veszedelem" elszavát írta, az már az egész magyar látóhatárt befogadta és röpiratíró.

nem

összes

nem

tudott,

akart beleveszni egy-egy részletébe. Félke-

más feladatokra feszítette, de félkarja messze túlntt minden kortársa erején. Természetes tehát, hogy mindenekfelett határtalan nyugalom és fölény honolt zével

másik

írt, a

felét

is

benne, az uralkodásra született lélek fölénye, kiben a kor

zrzavaros

élete a

megoldások öve

alá tért.

költ inkább nagy költi lehetség. A költészet alkotóerejének els nagy rohamai közé tartozik. Ez az er beszáguldottá az egész magyar glóbuszt és nem volt ideje s alkalma többé, hogy els állomására visszatérjen. A fiaZrínyi a

tal

Zrínyi megzendítette az

ját,

mikor

idill

hangját,

majd az

elégia hang-

kisfia Izsák meghalt:

„Tudom

miért köllött most szintén az Urnák

Paradicsom kertiben

kis virág Izsák,

Tavasszal ugyanis virágot plántálják

Ütet

is

most

Nagy mve,

126

ültetik kisded angyalkák."

a „Szigeti

Veszedelem"

az

els

magyar

meposz, kiáltja ki,

Nemcsak a „magyar kérdést" hanem vallomás Európa „felszivásáról", az euró-

tehát európai ének.

pai kultúrával kötött szövetségünkrl

is.

Szépapjának, els

Zrínyi Miklósnak szigetvári hsiességét írja

de ezt a históriás énekek szerzi akart és többet

is tett:

vágyálmot

denekfelett birodalmi éneket.

könyörög,

a

meg benne, ám-

megtették. Zrínyi többet

is

is írt,

Az eposz

vallomást elején

is

min-

és

Szz Máriához

keresztény Múzsához:

„Musa!

te, ki

nem rothadó

zöld laurusból

sem gyönge ágbul; Hanem fényes mennyei szent csillagokbul.

Viseled koszorúdat,

Van kötve koronád holdból

és szép napbul."

S mindjárt az eposz elején jelentkezik a humanista távlata,

ki a

magyar kérdést ösztönösen európai kérdéssé

szé-

lesíti:

„Mindenfell ránk néz az nagy kereszténység. vitéz kezünkben van minden reménség;"

Mi

A középkor keresztény egységének, az „isteni birodalomnak" a magyar énekese, korszer modorban, a bárok egész pompájában. De éppen olyan méltó otthonra talált benne a XVI-ik század öröksége is. Érezte, hogy a XVI-ik század

haragvó,

pott a lelkekben

rettenetes s

bosszúálló

ezt a súlyos szép

Jehovája

élményt

oltárt

ka-

fel kell oldani.

Erkölcsi Ítéletei megegyeznek a prédikátorok erkölcsi

ítéle-

mintha Károlyi Gáspár hangját hallanók. Isten

látja,

teivel,

hogy Magyarországon:

127

w . .ü szent nevének ninceen tiszteleti. Ártatlan fia vérének böcsületi, .

Jóságos cselekedetnek nincs keleti,

Sem

De

öreg embernek nincsen

tiszteleti.

sok feslett erkölcs és nehéz káromlás.

Irigység,

gylölség

és

hamis tanácslás.

Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, Lopás, emberölés és örök tobzódás.

De immár ideje vélek ismertetnem: Én vagyok ama nagy bosszúálló Isten.^^ Zrínyi e keser, lesújtó ószövetségi tudatnak meghozta a „jó hirt*\ a keresztény „feloldozást^, a

fölemelked

porból

új élet reménységét. Itt nyilatkozik

és sárból

meg

keresz-

tény ihlete, a folytonos újjászületés tudata:

^De ha hozzám térnek megbánván bnöket. Halálról életre ismég hozom ükét. Jaj, török,

Te

a

néked, haragom vesszejének!

vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek."

Érdekes, hogy akár Szkárosi, is legfbb bnnek, a szociális bnök

észreveszi az országot rontó politikai

a fösvénységet tartja

gyötedényének, de

bnöket

is.

haditanácsban így vélekednek Magyarországról:

„Az magyarok

ezek, kik fej nélkül vannak,

Mint törött hajó

széltül,

ugy hányattanak,

Miulta elvévén életét Lajosnak,

Sokan koronáért mást

128

is

vonyakodnak.'"

A

török

Tisztán látta tehát, hogy a „nagy törés" 1526 volt, ek-

kor kapott a magyar birodalom halálos sebet.

A

török hadi-

tanácson keresztül keményen megtámadja a Habsburgok magatartását, honfitársai

mveletlenségét

s

széthúzását.

A

tö-

„mint eget a fölyh ellepte az földet", s a vésszel Zrínyi a szigeti kapitány fordul szembe maroknyi rök megindul,

s

magyarjainak elszántságával és erkölcsi erejével. ri

hs

A

szigetvá-

felajánlja Istennek életét és Isten elfogadja:

„Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. Zrini, hallgasd meg most, mit fogok mondani,

lm

te

jövendidet fogom számlálni."

A hsnek

tehát Isten jelöli ki szerepét. Zrínyi az „er-

birodalomban" él, isteni törvények ujja nyomán cselekszik, a középkori keresztény hs megtestesülése. Acélpena ge, kit Isten bevet a legnagyobb tzbe „próbára", akár kölcsi

Az eposz hs:

mártírokat. zengés.

A

e

bevezet részek után

„Holttestek között

Török vérben

Egy

pillanatra

csupa

hadi

mint kegyetlen halál. mint tengerben kuszál;"

jár,

gázol,

sem retten meg

a halál színe eltt. Utol-

só levelében ezt írja a királynak:

„Ha kérded mint vagyunk, mint

közel halálhoz",

Töretlenségéért Istentl kap koronát:

„Mikor bán visszanéz, meglátja, távulrul Elmaradt serege török kard miatt hull, hamar megfordul Mint pásztor nyájához, És igy szól hozzájuk nagy hangos torkábul: 9 Féja,

A

régi magyarság.

129

^Eddig éltünk vitézek, tissztességéért

Annak, ki körösztfán holt szabadságunkért: Most meghalunk öröméét jó hírünkért Vitézül meghaljunk azért mindezekért.

Ahon Ahon

nyitva látom Istennek országát,

ismerem nagy Eloim fiát! Esmérem, esmérem az Isten angyalát, Ronthatatlan ágbul tart nekünk koronát^. jól

Gábor arkangyal angyali a

végs harcban

sors.

A

ságot?

szigeti

hs

és isteni

s

Úrhoz

földre,

a

vigye.

Ez

hogy

a Zrínyi-

önfeláldozásával megváltotta a magyar-

Nem, de megmutatta

kötelez erkölcsi

t

légióval száll

elesett lelkeket az

a megváltás útját.

Sorsában a

történelmi magatartást szemléltette a köl-

jóváhagyást adott e történelmi magatartásnak.

A

de a jelen mítoszát csinálta meg. Zrínyi, a költ átvette a históriás ének legmagasabbren-

múltba

d

tért,

örömmel hal etikai mámorral

teremtményét, a nemzeti hst, ki önként

meg Magyarországért,

sorsával,

vérével

s

követi Krisztus nagy példáját. Kádár vitéz e lanásából Zrínyinél tudatos nemzeti ének

s

gyönyör

lett.

vil-

S egy nagy

bels fordulat jelentkezik nála, mely élesen elválasztja a XVI. századtól s új évszázadgyr dndorodása a magyar

A XVI-ik század az Ószövetség sr, fojtott légkörébe burkolózva úgy fogadta a romlást s a halált, mint Isten méltó büntetését és teljesen elmerült e bntudatban. Zrínyi leszámolt e terhes örökséggel, éltetbb élménybe oltörzsön.

vasztotta: a megváltás gondolatába.

ntt benne uralkodó

130

megváltás gondolata

gondolattá: az eposz elején tökéletes

XVI-ik századot szemlélhetünk, a nemzet, az eposz

A

bnökbe

rogyva

végén pedig már a megváltás,

tévelyeg a felemel-

kedé« vidám ezárnycsapáaai sahognak.

A

bosszúálló

haragját pedig a kiengesztelhet Isten jósága váltja

leten

fel.

Az

ószövetaég Istene helyébe az Üjszövetség Istene lép. S így a Szigeti Veszedelem'* mintegy mitológiai háttér Zrínyi rop-

pant országépít szándékai számára.

m

Zrínyi olykor szinte szétrobbantja a

kereteit,

s

a

saját katonai élményeit és vágyait, hadi zengését írja bele.

ö megy a hadak nok,

aminket

deti, az

katonák as

élén,

vitézei, az aivezérek

akart magának,

szépapja az

s

olya-

eszméit hir-

érzelmeit önti meleg, súlyos szavakba. Azt csinálta

meg

az epika síján, amit Balassa Bálint a líra síkján: a katoná-

nak, a várúrnak, a hadvezérnek világképét bontotta és átszellemült vallásos érzéseit világ, a

átszövi a

is

hadak kemény Istenének arca üt

ki.

Mély

kemény katonai

át a jóságos Isten

vonásain, az angyalok úgy állanak Isten eltt, mint a harci

keménységbe öltözött vitézek. Zrínyi igazánban csak katonai erényeket ismert; a mindent kockára vet hsiességben ízlelte meg az ember értékét. Zrínyi

is

látta

a

„Toldi-víziót", a

védi a „hadfölyht". Deli Vid

férfiksziklát, mely

mezn

s úgy tartja dár„nagy sugár tölgyszált", akár Toldi a rudat és olyan messzirl, mint az „egyenes kfal^. Az er határtalan öntu-

áll a

dáját, a

data zeng folyton a versben, a mindent biró férfi hangja, az

er

örök értelmének az élménye,

s

ez a

hang nem tud

elhal-

kulni a halál színe eltt sem: ég, ha nem fed koporsó, órám tisztességes csak legyen utolsó. Már farkas, akár emésszen meg holló:

„Befed ez a kék

Mindenütt

fellyül ég, a föld lészen alsó".

(Az

id

és hírnév.)

9*

131

Ugyanezt

a

hangot halljuk a Szigeti Veszedelem bere-

kesztésében:

„Véghöz vittem immár nagyhír munkámat, Mellyet irigy üd, sem tz el nem bonthat, Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat.

Sem

az nagy ellenség, irigység

És mikor az

a

nap

eljön,

nem

árthat.

mely testemen

Csak uralkodhatik, foggyon

el

éltemen

Hatalma, magamnak ugyan nagyobb részem Hordoztatik

széllel az

magos egeken.

S honnan Scitiábul kijött Magyar vitéz, Merre vitézségét látta világ nagy rész,

Azokrul helyekrül minden szem reám néz, Hirrel, böcsülettel valamig világ lesz.

De híremet nemcsak keresem pennámmal. Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal; az ottomán hóddal Vígan buríttatom házam hamujával".

Míg élek harcolok

Még

a gyengédséget

is

csak roppant

er

színe eltt tud-

ja éreztetni.

„Mert az én érdemem nálad annyit tészen. Mennyi vizet kis fecske szájába vészen. Az megmérhetetlen tengermélység ellen, Annyi én érdemem te kegyelmed ellen". ^

132

Ezért tudott epikai nyelvet, eposzi zengést teremteni.

Nyoma

benne a históriás ének körülíró, ragasztgató terjengs elbeszél modorának. A jelzs fnév éles, plasztikus kép nála, a kép széles emberi vagy kozmikus jelenetesincs

ket ábrázol, az igékben az élet eleven, forró ritmusa ver.

olykor

Ihltete

Berzsenyire

emlékeztet

ódái szárnyalásba

csap:

„Uram,

Oceánum tenger

ki

Határoztatod neved

„De s

be

is

az lágy

sztte

fölyhk

mvét

is

s

vizével

az egekkel",

engem biztatnak,"

—

vallotta,

lágy felhkkel, elégiadarabkákkal. Zrí-

nyi fia apjával akar meghalni, de atyja elküldi

t

s

igy bú-

csúzik:

„Elragadt tégedet

vakmer

bátorság,

Mint széltül hajtatik az ingadozó ág, Lészen oly üd is, hogy benned vidámság Ugy fog tündökölni, mint kertben szép virág.' S beírta eposzába az „idillumot", a „csurgóknak folyását", az

egész természetörömöt. Legszebb megnyilatkozása a

török gyermek éneke:

„Miért panaszkodjam szerencse ellened.

Ha bvíted minden nap én örömemet.

Nem Hogy

szakadsz

el

tlem,

az mint vagyon híred,

állhatatlanságban van

minden kedved.

Kikeletkor áldasz az szép zöld erdvel, Szerelmes fülemile éneklésével, Égi madaraknak sok különbségével,

Víz lassú zúgással,

szél lengedezéssel.

133

Nem irigyled nékem az én jegyesemet. Inkább bozzá segitsz, szeressen engemet, Soha el nem veszed az én víg kedvemet. Neveled óránként gyönyörségemet. Adsz nyáron nyugovást Szép Ciprus árnyékot,

és szép csendességet.

hvös

Gyönge tvel varrott szép

szeleket,

sátor

ernyket.

Szomjúság megoltó jó szagos vizeket.

sszel sok gyümölccsel, citrommal, turuncchal,

bven szép poma gránáttal, Erdn vadat nem hagysz, mert nekem azokkal Bven kedveekedel és jó madarakkal.

Ajándékozsz

De

télen az

Mikor

mikor minden panaszkodik.

az én szivem inkább gyönyörködik.

Ers förgetegen szüvem nem aggódik. Mert szép lángos tznél testem melegedik. És vagyon császáromnál nagy tisztességem.

És mindenek között van nagy böcsületem. El

nem

Van

fogy hát soha az én sok értékem.

jó lovam, éles szablyám, szép szerelmem.

De kötve vagy Mert

Ha

szerencse az én lábamhoz.

elfutottál volna eddig

volnál, szabadon, de

gonoszomhoz.

rám gonoszt nem

hozsz.

Mert kötve vagy szerencse az én lábamhoz." Zrínyi egész életén keresztül

nem

kapott méltó szerepet.

Bécs megtagadta tle úgy a fvezéri kardot, mint a nádori

134

ezeket, hiába voltak fényes hadi sikerei, tervei.

Életmvének másik

mukássága

s

röpiratai.

A

s

s

nem kevésbé

országot átalakító fontos fele: prózai

katholikus magyarság nagy össze-

Isten birodalmának hirdetje, megírta

foglalója,

önálló

az

is. mumagyar egységhez vezet utat. A „megváltó új" éppenúgy megntt benne, amint összesrsödött a hagyomány. Bels összefoglaló ereje nem maradt férfiizmai mögött. „Harmóniája", sokarcú erinek boldogan összezeng viszonya ksziklán nyugodott. Legnevezetesebb prózai mvét, a „Török áfium ellen való orvosságot" azért írta, hogy önálló magyar hadsereg magyar vezetés alatt valósítsa meg az ország felszabadítását. Minden haditette int és bizonyító példa volt e nagy terv mellett. Kidolgozta a magyar hadiélet törvénykönyveit is, de ugyanakkor meglátta a katonának, a

s

európai súlyú magyar nemzeti birodalom terveit

tatta az új

hadseregnek az egész nemzeti gését. Zrínyi a

nak

jobbkarja

ömlesztette,

élettel való szerves összefüg-

katona mindinkább Zrínyinek az államférfiúKatonaegyéniségét

lett.

nemcsak

hanem nagy birodalomszervez tervbe

rodalomszervez terv bontakozik elmélkedéseiben

is.

ki a

eposzba is.

E

bi-

Mátyás királyról szóló

Társadalmi vonatkozásokkal, indulatok-

s vádakkal éppen eléggé megtelt a XVI-ik század. De a nemzet mint helyesen épült s él, szerves test, mint hivatást visel rétegeknek egy célban való összeforrása, mint tiszta tudat: Zrínyi Miklósnál jelentkezik elször. S e nagy biro-

kal,

dalmi gondolat keretében megsznik a vallásos gondolat ural-

kodó szerepe, eltnik

a felekezeti

nézpont. Minden eddigi

tagoltság helyét egy új tagolatlan egység: a nemzet foglalja

A

XVI-ik századot a háborgó, teremt düh jellemzi. Zrínyiben ez a düh is átalakul bíráló keménységgé. A költn,

el.

katonán a

s

a

buzgó katholikuson túlntt valami: az államférfi,

nemzeti tudat szinte felvilágosodott viselje.

135

„Nevelje"

8

legfbb ihletje Hunyadi Mátyás

dasági téren pedig sokat király

hagyományából merítette

volt.

Gaz-

Bethlen Gábortól. Mátyás

tanult

eszményi ma-

a szineket az

gyar uralkodó arcképéhez. S ez a hagyományból felépített uralkodói arc mindinkább tükör lett számára, érezte, hogy egyre inkább hozzá

ni

s

egyre ersebb izgalmak és kísérté-

sek súgták, parancsolták a szembefordulást az idegen-jámbor, felekezetileg elfogult, egy századdal legalább gött baktató, a magyarsággal

semmiképen

Európa mö-

is

össze

nem függ

uralkodói arccal, mely éppen ezért érzéktelen volt minden terve és kiáltása iránt.

Ha

a hirtelen halál le

déldunántúli erdben, bizonyára féle szövetkezés feje,

s

talán

lett

nem

teríti

a

volna a Wesselényi-

komoly irányt

és

cselekv bá-

torságot tudott volna adni ennek a szerencsétlen sorsú szö-

vetkezésnek.

Zrínyi

nyomában.

A

magyar köznemesség legjobbjai Zrínyit tekintették vezérüknek. A fnemesség sohasem állott komoly ervel melléje, de volt az új társadalmi készüldés gyújtópontja: az eszmélkedni kezd köznemesség „Phoenixe*'. Elssorban Vitnyédi Istvánnak,* a soproni fiskálisnak köszönheti

ezt. Vit-

ember volt, csak apja emelAz elnyomott mag szökött ben-

nyédi. Zrínyi ügyésze, alulról jött

kedett föl a jobbágyi sorból.

ne törzzsé

s

lombbá, mintha évszázadok mulasztásait

né pótolni. Egész sereg iskolát támogatott, küldte a lutheránus ifjakat nyugat lezett,

*

136

felé.

s

szeret-

ösztöndíjakkal

Fejedelmekkel leve-

kereskedelmi kapcsolatokat szerzett Zrínyi számára,

(1612—1670).

katonákat tartott

a saját

példájára. S megfo-

költségén az

galmazta Zrínyi pályáját: „Elébb a palatinusság, azután a hercegség

végül amit az Isten akar." Hiszen: „sokáig fára-

s

dozott a természet, ameddig alkotta t." Vitnyédi a hit melegével

tos

tartogatta

óvta,

politikai

Zrínyit,

mint a legkülönb magyar

lehetséget. Nehéz, elhatározó precekben csodála-

módon mindig

begördült Zrínyihez a kocsija, vagy meg-

érkezett a levele. S szavaiban Zrínyinek széles közösség szavát kellelt éreznie.

A

nagy humanista birodalmi gondolatot Vitnyédi fordíXVII-ik század nyelvére: latin befolyásra támaszkodó nyugati magyar birodalma volt az eszménye, a francia totta le a

király legyen Magyarország királya,

De

idben

ez

élt s

Zrínyi a helytartója.

s

éppenolyan komoly lehetséget

látott az

Erdélyben felzsendült magyar birodalmi gondolatban „napkeleti birodalomban",

maszkodnék

s

nagy emberi szerepet vállalna benne.

királlyal levelezett tervei érdekében, de a

A

latin

sarka,

a másik:

is.

Erdély politikájának örök gerjesztje, Bá-

mámorának

jével a törököt

s

Bethlen Gábor józan, súlyos fon-

is

túlélni

képes keleti birodalmi

Vitnyédi Magyarország örök vándora

volt.

kai célok siettek nyugtalan szekerén. Lángolt

Zrínyiért

s

egy

gyönyör birodalmi

amíg „bábukat"

össze,

lehetett, s

toborozta mögéjük az

mélybl

politi-

szervezett

s

ö

lett.

jött

terveinek

De

„vezérek" még bábuknak sem jók, a

terv.

Nagy

tartotta

a folyton szétfutni készül vezéreket,

értelmét: a köznemességet.

belle

szívós ere-

s

álomért. Zrínyi halála u-

tán pedig a Wesselényi-féle szövetkezés lelke

tört

francia

román vajdával

tolgatásainak gyümölcse: a törökre támaszkodó

igazi

A

a tá-

Európával való szerves kapcsolat volt terveinek egyik

thory Gábor

a

is,

mely Kelet-Közép-Európára

s

látnia

ekkor

ember örök

s

harcainak

hogy a ervel kimámora: a

kellett, teljes

politikai

137

forradalom. El akarta fogatni egyik utazása alkalmával a császárt,

hogy fogságba vessék

gyar kivánságokat.

A

és igy csikarják ki

tle

a

ma-

szövetkezés vezeti visszariadtak ettl,

Vitnyédi élete pedig csakhamar elpattant, mint a túlfeszített rúgó.

Az szerepre a

el

roppant szivóssága varázsolta

magyar köznemességet.

„hse" Werbczy,

a

A

bosszúálló; Zrínyi

új

történelmi

XVI. század nemesi s

Vitnyédi nemesei

azonban a nemzeti tudatot, Zrínyi életének legfbb értelmét hordozzák. Legszebb példa erre Bónis Ferenc éneke, mely történelmi s emberi vallomás a XVII-XVIII. század nemzeti tudatáról:

„Fekete gyásszal beborult Magyar Nép,

Ha elnézem

benned, nincsen egy pontnyi ép,

Mert sok gyülevész nép, már mindenfell tép. Ki miatt csak oly vagy mint senyved kép. Rettegés félelem környékezett téged.

Minden bontogatja vékony békességed.

Nem

állhatsz

ellene,

nincsen ersséged.

Mellyel rettenthetnéd fene ellenséged.

Ügyed porban hever, rád sok veszély

tódul.

Régi szabadságod szolgaságra fordul.

Vigasságod helyett szemedbl könny csordul,

Kemény

sziv sorsodon,

amely meg nem indul.

Csak magad maradtál, mint mezn a tarló. Melynek ékességét lemetszi a sarló, ó édes Nemzetem, mely igen vagy gyarló. Mert nincs az udvarban éretted udvarló.

138

Ugyan

elbágyasztott kínod, mint törött ág. Rendeld elértek s a jajt hozó szív csak rág, Nemzeted majd elfogy, kit ellenség csak vág, Ujabb méltóságra vájjon mikoron hág?

óh kemény

állapot,

kinn

éjjel

s

nappal

nem

Szivem, hogy nemzetem békességgel

Magam

sir

bir.

senyvedek nincsen enyhít ir. Fogságom sebére, mely volna kedves hir. is

Neked édes hazám vékony erm szerint Mindenben szolgáltam, nem mutattam csak Mint tudtam rólad elhárítottam

Ugy cselekedtem

a

szint.

kint,

és igaz Hazafikint.

Igaz ügyed ha volt, kiköltem melletted.

Nagy

ínséget láttam szüntelen feletted,

Melyet méltatlanul szenvedek helyetted. Éltemet

nem

szántam, mert megérdemletted.

Sérelmes sebedet én gyakran kötöztem. Borral és olajjal szívesen öntöztem,

Javaimmal magam soha nem töltöttem, St a magamét is néha rá költöttem. Oltalma megromlott sorsodnak voltam én.

Nem

is

igyekeztem soha

a

magamén

Ugy, mint a magadén ügyed keserülvén.

Mind

azért szállott

rám most

ez lángozó szén.

Boldogságod, hogy nincs, szivem mely igen

Tudom

e fogságban fejem véget

nem

sír.

ér,

Elraenetedre többé vissza nem tér. ma tetled hív bocsánatot kér.

Azért

139

Isszonyu rabságot kik velem szenvedtek

Magyarok czimeri, nemes ágból lettek. Ha mikor vétettem, míg éltem veletek Lelkem áldására mind fejenkint gyertek.

óh szivem öröme Márjássy

életemnek

s

Annám tudom

fele:

szived tele

Bánattal, mert ennek elborított tele

Sehonnat nem fú rád vigasságnak

szele.

Paisod tenéked a nagy Isten lészen

Sr

bánátidban kedves véget tészen s kedvében bevészen

Ingyen irgalmában

Csak

tiszteljed nevét

mindenkoron készen.

A

Jákob oltalma neked is oltalmad. Édes kisded fiam s hséges tutorod, Keserségidben enyhít orvosod Felhozza

még

egyszer vigasságos napod.

Téged édes hazám,

ki ínséget szenvedsz,

Szörny félelembe majd

szintén elepedsz,

Senkit oltalmadra sehol

nem

remélhetsz

Istennek ajánlak, fordulj a vezérhez.

Rajtad

a

nagy Urnák áldása maradjon.

Irgalma mint a víz

Mikor

bven

rád áradjon.

vívsz a harcon, karod ne fáradjon.

Ellenség

trében néped ne akadjon.

Igazság és jóság szeretettel egymást

Csókolgassák benned ugyan szemlátomást, áldomást Lásson határodban minden

b

Tiszteljék az Istent fiaid és

140

nem

mást.

Szentséges Jehovám, látom életein

Tovább nem

lm hitem

már

nyujtatik, fényességed

is

vár,

leteszem kezedben, semmi kár

Nincs benne, épségben megállott, vizsgáld bár.

Uram

elvégeztem, melyet biztál reám,

Igaz vallásomban melyben szült volt

anyám

Hiven megmaradtam, jövel kedves atyám Lelkemet vedd hozzád, add meg szép koronám.

Az ezerhatszázban

A

Sz.

és a hetvenegyben György havának harmadik hetében

Poson városában rabságba lettemben így kesergem sorsom s hazámat ügyében. dolor, o dolor

oh ingens dolor, o ingens dolor!"

Bónis a Wesselényi-szövetkezés alkalmával fölkel zempléni

nemesség vezére

s

a

mozgalom egyik

ápr. 30-án fejezték le Pozsonyban. Verse

1671

lelke volt,

éppen olyan

óri-

jelentség adalék koráról, mint a „Siralmas panasz". Elején a késbbi Rákóczi-nóta egyik motivumával találkozunk, folyama népdalrészletet is ringat. Vége felé felcsillan Kölcsey Himnuszának fohászkodása. A verselés itt is kezdetleges, de a vers érzelmi felépítése, a bels ritmus már meszsze az átlag fölé emelkedik. S a küls forma már nem tagolja s zilálja szét a mondanivalót, a vallomás a maga egéási

szében ömlik a forma edényébe. Formailag is

se

a korai

is

és tartalmilag

kuruc költészetnek.

Bónis tudósít róla, hogy a fölkel kuruc

már

lelki

alkata

Zrínyi korában készen volt, történelmi szemlélete

megszületett, sajátságos érzelmi zsúfoltsága

már

„sérelem" került a magyar élet gyújtópontjába,

már

lobogott.

A

hs

a

s

a

141

nemzeti sérelem stigmáit vállaló nemes zad

társadalomszemlélete elsorvadt,

s

A

lett.

a

XVI-ik

sza-

XVI-ik században

bontakozó magyar eszmiélkedés nemesi-nemzeti tudattá

ala-

A

fölkel nemesség a nemzeti tudatot a maga rendi és alkotmányos sérelmeinek viseljévé tette. Aa „ügy"-höz csatkult.

lakozó fnemességben természetes vezetit

A

kereste a ,,fejedelmet^\

s

köztük

elz

század-

látta,

mélyréteg, mely az

ervel elretört egy forradalmi kisérletben s egy szellemi kultúrában, most csak másodrend szerepet kaphatott, s ha kezdeményezett is, kezdeményezése beolvadt a nemzeti küzdelmekben új s széles, országos szerepet vállaló nemesség vállalkozásába. Bónis Ferenc els hitvalló képviban

teljes

selje e „megújhodott" nemességnek.

Sokan Zrínyi Miklósnak tulajdonítják a „Siralmas pacím röpiratot. Annyi bizonyos, hogy Zrínyi környezetében. Zrínyi „pártjában" keletkezett s a „kurucság" els nagyvonalú prózai megfogalmazása. Az ország legfbb megnasz*^*

nembl

rontójának az idegen

való királyt tartja.

házainkat a német maga vesztette

el,

F

vég-

vagy pedig miatta ve-

el. Kihordják országunkból a kincseket, németeknek kótyavetyélik a koronajavakat. „A Dunamelléki ma-

szítettük

gyarokat magukhoz kapcsolják vagy hazugsággal ée álnok szinmutató kedvezéssel: azonban a Tiszamellékikeket és Erdélyieket gylöltetik, utáltatják, üldöztetik, hogy igy egymást

Megtörtént tehát,

fogyassák."

kurucokra nasz"

és

is

nagy társadalmi hasadás:

labancokra oszlik az ország.

már nemcsak

(labancok)

a

a

A

„Siralmas pa-

küls, hanem a bels „ellenségtl"

óvja nemzetét.

Irodalom: Hörk József: Muzsaji Vitnyédi István. Fabó

András: Vitnyédi István lomtörténeti

142

levelei.

Bónis F. versét

Közlemények 1917. évfolyamában.

1.

az Iroda-

Apácai Cseri János. (1625—1659) Dávid Ferenc, Misztófalusi Kis Miklós s Apácai Cseri mveldés hsei. Sorsuk éppenolyan jelents, éppen annyira „m^% mint alkotásaik. A viszonyokhoz mérten forradalmat akart mind a három a mveldés három nagy területén: Dávid az egyház életében. Kis Miklós a könyvkiadás terén s Cseri a magyar közoktatás és közmveldés intézményeiben. Apácai Cseri Jánosnak eddig bölcseleti mveivel foglalkozott legbehatóbban az irodalomtörténet, holott e mvei inkább tankönyvkisérletek, s igazi jelentsége gyönyör, tragikus sorsában, beszédeiben János mindhárman a magyar

és

mveldési

terveiben rejlik.

Cseri János árva jobbágyfiu volt.

A

tizenegyéves, elha-

gyatott gyermek egy délután a szomszéd faluba csatangolt. Vándorló diákok tartózkadtak éppen ott, a korcsmában mudaloltak.

lattak,

csatlakozott,

is

tetszett éneke, s

majd pedig

vári,

A

fiú

hallgatta

énekelni kezdett.

magukkal

az

éneket, azután hozzá-

A

diákoknak nagyon meg-

vitték. így került

elbb

a kolozs-

a gyulafehérvári iskolába.

Cseri Jánosban az örök székely életforma bontakozott

úgy ment napnyugat felé, akár késbb Körösi Csoma Sándor keletre: a kis székely törzs óriási életösztönével és élet-

ki,

„Aki tanulni akar, egy helyen sokáig ne maradjon! Állj inkább, mint ülj, fuss, mint menj". Ez volt az életelve. Apácai Cseri Jánosnak megadatott a tiszta értelmi ihlet, melynek az els nyilt s tudatos jelentkezése ezen a földön. Az emberi értékek rangsorában els helyre már az értelem gyönyöreit teszi. Az emberi tudás fáklyáiról, az snyelvekrl mond himnuszt: „Hozzád tér sietve beszédem, héber nyelv, mint a nyelvek anyjához. Mert hiszen te rejted igényeivel. .

.

.

143

magadban magának az Istennek és az isteni dolgoknak ismeretét. Téged maga az ur teremtett az els ember számára. .

Rajtad

.

Téged használt

szólott.

Ádám

paradicsomban,

a

te

hangzál a világ kezdetén. Te a zord Mózes, a homályos próféták, a barbár királyok ajkán megszólalván ezeket simán,

világosan és ékesen szólókká varázsoltad. Te szent vagy, te bölcs vagy, te isteni vagy.

A

Midn

minden más nyelv elenyé-

fenn maradsz, az örök életben

szik, te

is

zengeni fogsz."

ember számára megfogalmazta az aszkézis törvénykönyvét: „Fuss mindentl, valami az embert kényelszellemi

messé teheti

.

.

.

Hálj

mény kövön, mint

örömest száraz deszkán, avagy ke-

lágy párnán, vagy gyenge ruhán.

nem

olyan ételeket jobb szivvel, melyek

.

.

Egyél

igen kényesek az

Kerüld, valami gyönyörséget hoz. Soha tudományi fegyvereket kezedbl le ne tedd, az munka közt virágzik az virtus. Nem derekas dolog úgy tetszik az, melyhez fáradság nélkül juthatsz. Qui cupit, capit omnia. Aki törekszik, elér mindent. Az tudománynak gyükére keser, gyümölcse pedig gyönyörséges. Nos tehát: ha mellyedben vagyon még elevenség ha szivedben csak virtusnak szikrája maradt, távol legyenek tled minden lágy, könny, kényes dolgok, keményeket keress, ksziklákon, havasokon járj, kelj." így készüldött a németalföldi egyetemekrl hazafelé, edzette magát a zord honi éghajlathoz. Az utakat dicsérte, tudományszomja messze földre vitte. ínynek.

.

.

.

.

Tele volt szent terhekkel, az emberi sors értelmét ismerte

meg, az emberi szellem értékeit gyjtötte össze, hogy népének hozhassa ajándékba. Tudta jól, hogy otthon egyedül fogja az ébredést hirdetni az „álmos és

gyaroknak". Tudta, hogy az ra)

tartja

sötétség.

144

kezében az

Mi

lesz

sálom

élet fonalát,

és s

hályogosszem ma-

Bacchus

bölcstl

(a

a

bor mámosírig

úr a

tarsolyának sorsa, melyben éppen a böl-

ceességet hozza? Hiszen a

magyar

világ „roBSz apák, gyenge

anyák, rakoncátlan gyermekek, fortélyos, vereked, kegyetlen urak

s

htlen

csalárd

szolgák^' világa. S az egyház? Báb-

alakok a papok, kik a kereszténység alapelveit

is

alig isme-

Kósza árnyak, üres álcák az iskolák tanulói. A közéletben: megvásárolható birák s Bileám-követ ügyvédek. Minden mipari dologban idegen kézre szorulunk. Zokogó parasz-

rik.

éhez falvak, gondozatlan városok. Egykormányzott közügy."

tok, feldúlt házak,

szóval: „rosszul

Gyökerekig ható társadalomszemlélet ez, keser és komor, de éppen ezért annál mélyebbrl fakasztja fel a teremtés vágyait. Szabó Dezs jól látja Ady nyomán, hogy a magyarokból mindig a halál rettenete vonzotta ki a legigazibb életforrásokat. Apácai

eltt csodálatosan

is

e feldúlt,

életteljes

és

romlott társadalom szine

valószer,

sokkal fölér elgondolásokban rajzolta és

mvelt magyarság

minden képe dús

országát és arcát.

s

meg

mégis látomáa fölemelkedett

Minden

gondolata,

esztétikai tartalmat kapott, eszméi tavaszi

virágzásban, vagy pedig szi gyümölcsök érettségével jelen-

nek meg elttünk. Az aszkéta, éppen, ezért csupa

bels

der

a és

keser társadalombíráló bizakodás

Mikor

volt.

bölcsesség tanulásáról beszélt, jóformán az emberi

egyetemes

ugyanúgy gyományt

történetét

épít

és

hagyományát

foglalta

a

szellem

de

össze,

magyar szellemi hais: „A Szegedieknek, Molnároknak, Gelejieknek, Csulaiaknak, Gidófalvíaknak, (és hogy az erényt az ellenfelekben is elismerjem) a Pázmányoknak, Csanádiaknak, Enyedieknek. Dalnokiaknak emlékezete els leheletre szétzi és szemmel láthatóan bizonyítja, hogy nem nemzetünk barbár és

hittel

mutatta

fel

a

szellemében rejlik eme szerencsétlen elmaradás oka, hanem a szerencsétlen

A 10 Féja,

közoktatásban."

magyar szellem nagy hagyományaira támaszkodva

el-

A

i r-

régi magyarság.

^

145

tervszer nemzetnevelés gondolatához. Zrínyiben bontakozott ki a politikai és katonai nemzet fogalma. Cseri számára pedig a nemzet már szellemi és erkölcsi építmény jutott

volt.

a

Megelzte Bessenyeit

Már

Széchenyit.

és

tisztán látta

az anyanyelv mérhetetlen szellemi és közéleti fontosságát

is.

Megkezdte a nyelvújítást, tehát Kazinczyék életmvének csirája is benne élt: „Kétség kívül igaz, hogy az oly szerencsétlen nép, mely a tudományokhoz csak idegen nyelven jut, vagy késn, vagy soha nem emelkedik a tudomány tökéletesE nyelvnek (t. i. a magyar Fordítani kezdtem. ségére. nyelvnek) elegend szók nélkül szkölköd volta s mintegy .

.

.

már kezdetben

mezítelensége

Áldott

.

elijesztett."

f oly óknak tartotta a

szellem erit és áramlásait:

„Ezek amaz igen kedves folyók, melyek

felfrissítik az álla-

mot és az egyházat." Szellemi folyamrendszert akart építeni, szemében melynek ágyai az iskolák. Alapok voltak az az iskolák, melyekre a nemzet szellemi temploma épül. Magyarnyelv népiskolák tömegét sürgette, nélkülük „az ország tartomány és a város a tömérdek tudatlanságnak ten-

messze vagyon." analfabétizmus sötétsége jön, s a nép soha

gerébe borul bé és az Isten országától

Nélkülük az

is

sem lesz a politikai nemzet tagja. És középiskolákat sürgetett, tervbe vett iskolanehogy a kezdetnél megdermedjünk. Az népiskolát, követelt: tagozatot rendszere már három nagy középiskolát

s

egyetemet.

„Valóban elébb érhetné el valaki kezével a csillagokat, elébb szoríthatná az óceán hullámait egy kis árokba, elébb mozdíthatná ki Archimédessel helyébl a földet, mint a mvészetek és tudományok lankadatlan és buzgó mvelése nélkül a nemzetet pallérozottá tehetné. Mert ami a testben a szem, kedves hallgatóim! az a tartományban a fiskola, vagy akadémia." A fiskola „alapja nemcsak az egyháznak, ha-

146

nem

az államnak

is."'

A magyar mveldés ö

tervszer programja megszületett,

hatalmas, józan,

küldte

haza

egykor

„De mihaszna, ha távolról csak henyélve nékedves hazámnak siránkozásra méltó állapotát? Orvos

Cseri Jánost:

zem és

a

orvosság kell a nyavalyának." Elindult egykor hazafelé

tanárnak, oda, ahol minden tanár tÖrpe volt mellette, jött

szabad lélekkel, holott a vallási élet már régen megmerevedett,

8

készen volt Geleji Katona puritán protestáns Kalauza.

Jöttek a félemberkék folytonos támadásai, a fejedelem korlátoltsága,

dó lós

fia

s

meg

az özvegy fejedelemasszonyon kívül, kit uralkois

urak közül csupán Bethlen Mik-

rótt ezért, az

csüngött fiúi lélekkel rajta, az a Bethlen

szintén mellékalakká alacsonyítottak,

be

életét.

hamar

A

gyét.

Cseri

a

gyulafehérvári

s

ki

fiskolán

elveszítette tanártársai jóindulatát

Miklós,

rizet

s

tanított, a

kit

alatt fejezte

csak-

fejedelem ke-

kolozsvári „kis iskolához" helyezték. Ez volt a lelki

szúrás testi betegsége mellé.

Ama

székely falu korcsma-ablaka alatt megkezdett éne-

ket folytatta egyre zengbben, de most tisztaálmn diákok, gatták.

A

már nemcsak fiatal hanem nagyurak, áltudósok s papok hall-

készül szellemi

csillag

befejezdött,

s

egy kis

országra akart fényt borítani, de kevesen voltak a hivatottak.

.

.

Mikor egy-egy „igen kedves folyó" kiszakadt belle, 8

elöntötte a szomjas erdélyi földet, nagyot szorított csontos

kezével bordái között a halál. Egyedül volt, üldözött volt, élettársára és kicsi sarjára

is

csak halált tudott hagyni.

Irodalom: Paedagógiai munkái, összegyjtötte István. Tavaszy Sándor: A. Cs.

J.

Hegeds

személyisége és világnézete.

147

A

polgár tragédiája.

(165a— 1702)

A

protestáns pap olykor

maga nyomtatta

melyik hordozható nyomdát cipelt

a

könyveit. Né-

hátán vándorlás köz-

ben, másik házában rendezte be a nyomdát, mint Bornemisza

egyidben

Péter, Heltai Gáspár

adványainak szentelte egyházuk tekintélyével

tisztára

nyomdájának

és ki-

de papok voltak mindannyian és szervezetével a hátuk megett. Egy

életét,

Belgiumban moVilághír nyomdát rendezett pápának dolgozott amsterdami mhe-

erdélyi diák. Tótfalusi Kis Miklós azonban

dern, be,

európai polgárrá

fejedelmeknek

s

a

vált.

id, hogy targoncával tolták a pénzt szállására. író, hanem nyomdász és könyvkiadó, iparos és

lyében. Volt

Nem

volt

keresked, de a kultúra tiszta igényeivel. A „sorsot" sem kerülte el. Németalföldi talajon felépített egy életformát s egyszerre csak úgy érezte, hogy el kell vinnie az erdélyi földre. Visszajött, hogy „könyvekkel bvítse és olcsóitsa e hazát." Olcsó bibliát és zsoltároskönyvet tervezett elssorban, hogy a mveltség minél jobban terjedjen. Hazajött óriási munkakedvvel s azzal a puritán polgári öntudattal, mely Nyugat-Eurúpában már becsülést, politikai és társadalmi súlyt szerzett ennek az osztálynak. XVII-ik század magyar szellemi életében elcsittult az elszázad társadalmi kavargása. A nagy vallási rendszerzések (Pázmány, Geleji) s a felekezetek birtokállományának

z

végleges kialakulásával kapcsolatban a „társadalmi rend"

még jobban megmerevedett. Kis Miklósnak, nyomdásznak (ugyan veltségét lett

a polgárnak, a

ki vette emellett figyelembe

nagy

m-

érdemeit?) ebbe a merev társadalmi rendbe kel-

volna beilleszkednie.

Nagy

148

s

is

lendülettel kezdi a munkát, de az urak után kell

ha

somfordálnia, intézni.

ügyeket

egészen apró hivatalos

Gylésekbe

kell „koslatnia^^

s

akar

el

ott kénytelen ,,az

idt

miközben a nyomdájában szeretne dolgozni. Megindulnak a kolozsvári pletykák és rágalmak. Adókedvezményt kér, s felesége rendes ruhát mer viselni! Búzát vesz eltekeregni"',

a

piacon

s

takarékosságból otthon sütteti a kenyeret, mire

a táborszájú sütasszonyok nyelvére kerül.

Az urak

lenézik

6 foghegyrl beszélnek vele, hiszen „csak^' nyomdász. Eljött Németalföldrl, ahol ^egy közönséges embernek is derék könyvtára vagyon", ahol szép pályát és boldog életet teremt-

magának: „Belgiumban, azt merem mondani 30 nem szültem és vénültem volna annyit, amennyit itt a 9 esztendtl fogva." Már-már képtelen munkáját folytatni, mikor utolsó léhetett

volna

esztendeig

pésre szánja

nek

és

el

magát. Röpiratot

ír

„személyiségének, életé-

különös cselekedeteinek mentségére" 1698-ban. írá-

sának kortörténeti becse igen nagy, mély és szinte pedig megható.

A

végén

felveti a kérdést,

hogy mit

lírája

tehet?

is

„Mindazt, valamit ennyi esztendk alatt annyi költségem-

mel

és

Haza hasznára készítettem, leverjem lábamról mondénhozzám. Azután ahová a végzet hely

véres verejtékemmel

mind összerontván még

a

a port is

ván:

Nem

visz,

bujdosásra indulván, az Erdélyi Méltóságoknak hitleve-

lüket,

méltó ez a

mint Amurates

a

Lengyel Lászlóét, a kopja hegyébe

függesztvén, valahol járok-kelek Európában, tele szájjal hir-

dessem

ezt:

Ez az erdélyieknek hitük, így

és így nyomorítot-

meg a haza javára teljes lélekkel igyekez szegény legényt. Az én életem szüntelen való halál, midn lelkemnek ták

szüntelen való fájdalmával,

eszem kenyeremet

és

a

a

véghetetlen

sérelmek

alatt

szám nélkül való meggyzhetetlen

akadályok célomtól felette igen messze vetnek."

Ezek után az eklézsia megkövetését kívánták tle

s

mve 149

Az

visszavonását és megsemmisítését.

bánt az urakkal, amint

nem

illett

volt a vád,

hogy úgy

volna. Megtört. Engedel-

csakhamar elpusztult. A nyugateurópai polgár tört be véle a XVII-ik század Erdélyébe. Hulló csillag lett belle is. meskedett

s

Elkobzott röpiratát Gyalui Farkas adta ki újra, bevezetéssel s jegyzetekkel. 1902.

Gyöngyösi

István.

(1625—1704) Gyöngyösi István elssorban „az elmúlt idk bizonyA históriás ének történelmi szelleme élt benne, a ^halált nem ösmér krónika" volt az eszménye,

sága'' akart lenni.

ö

a

magyar

históriás

mert a széphistóriát keletkeztek eposzai.

mveit

ének öntudata is

és új dolgot

is

mvelt,

beömlesztette a históriás énekbe. így

Maga Gyöngyösi

állítja

Tinódi Lantos Sebestyén énekeivel,

s

párhuzamba megállapítja,

hogy Tinódi hagyományát követte, de a históriát „fabulákkal**

színezte.

Népszerségének

ez az egyik titka: egyesítet-

kor két legnépszerbb mfaját: a históriás éneket és a széphistóriát. De meg is újította, díszes bárok ruhába öltözte a

ket. Mveit elborítják

párhuzamok, leírások, elmélkedések, a bárok díszít elem néha egészen elborítja az eseményt, s pótolni próbálja a teremt, az alakító mvészt. tette

Zrínyi Miklós szabadon

a

kitérések,

teremtett az adott történelmi

anyagból, alakított. Gyöngyösi a kész történelmi vázat csu-

pán

feldíszítette.

Zrínyi mitológiája a keresztény lélek ter-

mészetes kikristályosodása. Zrínyi

magába

Gyöngyösi mitológiája gépezet.

szívta az európai

meposz

szellemét.

gyösi felszívó képessége csak külsségekig terjedt.

150

Gyön-

Leíró mvészete helyenként nos a

ie

meglepen

Arany

érett.

Já-

rámutatott a kovácsmhely leírásának elevenségére

riKemény

Jánosban''*:

„Hatan állnak el kovácsok számából. Vaspor szennye ülte hízott pofájokat, Szenek pozdorjája füstölte nyákokat, Sok szikra csipdeste feltürött karokat. Egy-egy pöröly tölte befogott markokat. Ritkult a szakállok csapdosó tüzekkel.

Éktelen homlokjok pörzsöllött szemekkel,

Orcájuk varasult gyakor égésekkel;

Mer

félördögök kormos személyekkel."

Sokat tanult Gyöngyösi századának nos epikába tévedt lírikust látott benne, letei

Arany

lírájától. s

valóban

Já-

lírai rész-

fölérnek a kor legszebb költeményeivel. Eposzai tele

vannak ilyen kiemelked

s

önmagukban

is

él

lírai

dara-

bokkal, amilyen Wesselényi els találkozása Szécsi Máriával:

„Le sem veszi szemét szép ábrázatjáról. Mint a saskesely mikor naphoz járul, örömest rózsákat szedne orcájárul.

—

Nem

lehet: énekét igy kezdi szájárul:

Szivem rejtekének tündökl csillaga! Heléna szépség kedvemnek világa! Felderült napomnak nálad van világa! S uj fénnyel

tündökl

estvilágossága!

151

Hattyúi termeted mert, szivein, igen 8zép,

Vagy

Í8

Nyelved

Magad

A

vidám, deli egész testedben ép. friss, eszed nagy, orcád is kedves kép.

kelletése szemeket fogó lép."

XVI-ik század

s

Zrínyi Miklós kemény, súlyos

veret

nyelve után kedves, lágy, könnyed költi beszédet alapított.

Arany János azt vallotta, hogy Zrínyi alakító erejével s Gyöngyösi költi nyelvével meg lehetett volna írni az esedékes nagy magyar eposzt, s Gyöngyösi nyelvét, mint forrást, egyenrangúnak tartotta a népnyelvvel. Gyöngyösi az élhetés embere volt, jellemében számos udvaroncra valló vonást találunk. Tudott idvel,

s

élni

s

változni az

mvei életének politikai kanyargóit is pontosan A királyh Wesselényi szolgálatában indult éle-

feltüntetik. te, s a

„Murányi Vénuszt" nem utolsó sorban urának udvar-

lása céljából írta.

De 1663-ban már

Imre házasságáról

írt,

Zrínyi Ilona

s

„tántorgó öregségében" pedig

János erdélyi fejedelem sorsát foglalja versekbe.

ember

volt és sikerült megalapítania a

Thökölyi

Kemény Korszer

korszer éneket.

Irodalom: Arany János: írói arcképek: Gyöngyösi

Ist-

ván.

Névfelen költk.

A

XVI-ik században kezddik a világuk, a XVII-ik s a korai XVIII-ik század a virágkoruk. Nagyon közeli viszony fzi legtöbbjét Balassához, mint a virágot termföldjéhez. Utódjai, rokonai, epigonjai és sokban teljesíti.

Tudvalév

152

dolog, hogy Balassától a XVIII-ik század vé-

géig hiába keresünk nagy lírikust, nincs költ, kiben az ér-

mveltség

zelmi

Balassában.

£

gazdagodott

és

is

A s

e

volna,

mint

fejldéstörténeti hiány,

terjedelmes korszakban nagy költ, de

Balassából föltör

magába

líra

tovább

élt,

fejldött

szívta az idt, a sugarak éltek, csak

nem egyesültek nagy lírai hanem egyenkint villantak

tk

mégsem

hiány azonban

mert ha nincs van nagy líra.

összefutottak

sugarai

összes

egyéniség összefoglaló fényében, fel,

„névtelen", ismeretlen köl-

verseiben. Kéziratos daloskönyvek és

snyomtatványok

ha szerzit itt-ott ismerjük is, gyakran azt se tudjuk, hogy költrl, vagy pedig másolóról tartották fenn ezt a lírát,

s

van-e szo?,•?

E

keletkezése

líra

népköltészetéhez. jáig,

A

és

kialakulása

nagyon hasonlít

a

népköltemény megállapodottabb alak-

határozottabb arcáig hosszú út vezet, melyet összeének-

lésnek

nevezhetünk.

A

népköltemény vándorolt, olykor

a

félországot bejárta, az egyéniségek egész sora alakította és

tovább teremtettie, míg olyan alakot nyert, melyben az alko-

megnyugodott.

tó ösztön

rint csak egy-egy tájra

E „megnyugvás"

alakja

is

rendsze-

nézve érvényes. Harsányi és Gulyás

hogy daloskönyveinkben miért annyi a rokon szöveg? S mindjárt meg is felelnek reá: vették át a hozzájuk került szövegbl, ami meg-

felvetik a kérdést,

megegyez a leírók azt

s

hozzá írtak, néhol két-

tetszett nekik,

de alakítottak

három versbl

írtak új költeményt. Irodalmi

is

rajta,

megrögzíti

vol-

tak a „népdal" keletkezési és kialakulási folyamatának

Az

is.

„összeénekléssel" teljesen párhuzamos és rokon folyamat

ez az „összeírás".

De

miért elssorban Balassa Bálint szerves és természe-

tes folytatója ez a líra?

ségében a

költk

Nemcsak

azért,

mert Balassa örökazért is, mert

hanem

lírai

kincsesbányát nyertek,

véle

rokon gyöker, vagy sorsú egyéniségek voltak.

153

A

létében megingott, vagy pedig létét hsiesen kockára

magyar nemes sorzérzése

A

a költészetben.

és életszemlélete

katonasors

vet

uralkodik ebben

mámora tovább

élt és éltetett,

jobbak osztályrésze a nemzeti küzdelmek idejében. „bujdosás", a történelmi rengések közepette talaját vesz-

volt a

A

ember menekülése, panasza, keresése, s küzdelme az új a legfbb lírai izgalmak egyike maradt. Egyre jobban a líra középpontja felé nyomult a felszabaduló szerelmi érzés. Nem nehéz mindebben a Balassa-sorssal való rokontett

életért:

ságra ismernünk.

De

Balassa hatása fleg a szerelmes versekben érezhet. a

fejld

szerelmi költészetbl eltnt Balassa „szemérme".

Balassa féktelen szenvedélyeinek tombolása közben szégyenletté

szenvedélyeit.

megnemesedése

A

volt,

viruló szerelmes líra

éppen vad életének a „a test lett benne igévé". A nyomában azonban csupa érzékiség. Az újkori emköltészet néki

lírai hangot teremt: a vallomás gáttalanul szinte hangját, az érzés és a kifejezés között meredez gátak rendre eltnnek. Ez a szerelmes líra a humanizmus s

ber egyszerre új

a reneszánsz

nyomán

az ó és uj klasszikus irodalmakból

táplálkozott, mint Balassa Bálinté, a

bárok kultúrát.

A

késbb

is

pedig befogadta

két klasszicizmus világa egyrészt díszít

elemeket adott, másrészt mitológiát a felszabadult szélesebb, teljesebb ember számára és igazolására. A lírai kultúrában kivirágzott a reneszánsz uj pogánysága, mely különben a ke-

resztény mitológia egyes elemeit

szer átmenet

is

magába

szívta.

Szükség-

volt ez a sajátságos mitológia mindaddig,

nem alakult az újkori ember mitológiája, illetve giai mélység és jelentség eszmecsillagzata. Az egész világ egy nagy szerelmi ünnep ebben a ki

Hangja hol klasszikus díszekkel egyszer és életteljes:

154

míg

mitoló-

lírában.

terhes, hol pedig vérpirosán

r,Nagy szorgalmatosan kerestelek,

Minden utcában téged

lestelek,

Igen akarom, hogy megleltelek.

Jó illatokkal terhes az házam,

mindenem és jó mirhám. Szépen füstölg minden jószágom. Elég van

Szép nyoszolyámat már megvetettem, Selyem paplannal beterítettem, Szép sznyegekkel ékesítettem.

Ifjúságodat ne töltsd héában. Míglen vagy élted szép virágában, Járj, szívem kedved kévánságában.

Mellyemet néha selyemzsinórral.

Néha aranyból vert pántlikával. Tzöm, megrakom szép virágokkal. Mint nevendékeny plánta oly vagyok;

Ugy mint pünkösti

kinyílt virágok.

Hol fehéredek, hol pirosodok.

Néha fejemre csak fátolyt vetek. Melyre szép szemmel ifjú legények Néznek: de róla mit tehetnek?

k

Keskeny derekam arany párta-vvel. Mely vagyon rakva szép drágakvel.

Kontyom

is

ékes szép arany tkkel.

155

Vranyos végit patyolatokkal. Szép himmel varrott gyenge fátyollal^ Nyakamat körülveszem fodrokkal.

Megékesítem magam ezekkel, Gyönyörséges él tiirkekkel,

k

Én

tíz

el

ujjomat arany

nem unnám

gyrkkel.

véled játszódni.

Jeles beszédben elgyönyörködni.

Tudok emberrel én

Ne szomorkodj, lám

beszélgetni.

senki sem bánt,

Töltsd be kedvedet, kit szived kévánt.

Majd egészen süttetem az S emellett a népi

iz

és

báránt.^*

színezet egyszerség zengését

halljuk lépten-nyomon:

„Az hol Az hova

te jársz: rózsa keljen!

lépsz: gyöngy teremjen! Ez világon hírünk legyen. Szerelmünknek oka legyen.

Az hol te jársz: az nap megáll, Pávamódon nézvén csudál. Minden ember téged kíván. Soha téged nem bánt halál. '^

Bónis Ferenc búcsúzó énekének egyik része

is

feltnen

egyezik a népdallal.

A 156

lakodalmi költészet csúcsát a házasok énekei jelentik.

Igen kedvelt

mfaj

volt ez, részben tanító, részben enyel-

g, néha gúnyos hangú. A fás,

komoly

házasokat

inti, a

házastársak tré-

beszélgetéseit önti versbe. Legszebb darabjuk az

..Adhortatio mulierum" a Szamosmelléki névtelentl. férj oktatja

benne „szép

„Asszony szép társam

Ha

Az

ifjú

házastársát:**

és szép

virágom,

Isten minket ketten öszvebir,

Tanítlak kérlek, hogy ne bánjad.

Ha mikor

asszony tegöd szólítlak.

Mondj akkor engem édös uradnak. Mert ha nem mondasz édös uradnak, Ifjak kik látják, csak megcsúfolnak.

Tegödet mondanak szólhatatlan társnak.

Ha mikor

ketten egy utón megyünk,

palástodat hátamra ne add:

Mert ha palástod hátamra adod. Ifjak kik látják csak megcsúfolnak:

Engömet mondnak asszony szamarának.

Ha mikor követök házunkhoz Te meg ne

felelj az

jönnek,

követöknek.

Mert ha megfelelsz az követöknek. Ifjak kik látják, csak megcsúfolnak: Tegödet mondnak Simon bírónak.

Ha megfogadod, magam ígérem Morhám és pénzem mind tied leszen, Te

enneköm nagy tisztösségöm. meg nem csúfolnak: Engömet mondanak nagy bódog embörnek. léssz

Ifjak kik látják

157

Ha nem

fogadod, Isten ne mentsön

Bottul pálcátul az te hátadat, Piros orcádat szégyönvallástul.

Hátadnak hosszát szép sudár Továbhra sors. el,

tás

A

is

lírai forrás

maradt

pálcátul.'^

a biblia

s

a prédikátor-

prédikátor harcos, ostorozó hangja ugyan

nem tnt

de többnyire megszelídült és új emberi s költi magatarvirult ki benne. A XVI-ik század a folytonos harc közben

elrenyomuló protestantizmusé.

A

XVII-ik században ez a

terjeszkedés megakadt, st: az üldözés a gályarab-sorsig fajult.

E védekez küzdelem

közepette alakult ki a magyar

protestantizmus második arca, melyben elhomályosodtak a harcos prédikátor ló

ég, kemény vonásai

s

helyükön a

hitval-

kezdtek derengeni. Szellemibb fegyverekkel foly-

szinei

tatták a harcot.

Kemény

haragos, vérpiros virágai.

csapást kapott a

fa,

s

lehullottak

De rögtön halványabb, áttetszbb,

szellemibb virágokat hajtott könyörgésül és engesztelésül az

idnek.

A

második protestantizmus legjellegzetesebb verse 1671-bl. Egész Czeglédi István halálát sirató ének eposz,

8

a prédikátorság

bels „történetét"

zengi.

a kis

Czeglédi

Kassa városának volt prédikátora, szegénységben élt, „Rómával állott sok harcokat, mert lelki vitéz volt." Rebbelisnek nyilvánították „az ártatlant"

elfogták

magának

8

(Wesselényi-féle szövetkezés!),

Czeglédi István ekkor elmondja híveinek és ön-

a lelki vigasztalás énekét:

„No már

ellenségim, csak

hozzám

lássatok.

Mert a Krisztusnak én ért búzája vagyok, Megérttem, és immár, csak megarassatok. Megadják a bért is, csak várakozzatok!"

158

Pünkösd havában szekérre

tették,

hogy

a pozsonyi vér-

törvényszék elé vigyék. Nagyszombat határában azonban „a

gabonák között"

érezte,

hogy

itt

az utolsó óra. Feleségéhez

szól:

„Kelj fel és öntözd

meg

elepedt nyelvemet,

Tedd

feljebb

Nem

soká hurczolod gyötrelmes testemet.

megbágyadt hideg kezeimet;

Mert elküldte Isten mennybl követemet."

Gyermekét Erdélybe: „Páthmos szigetére" ritán prédikátor

gyalok

serege

végs látomása már

áll

körülötte.

Lelkét

küldi. S a pu-

misztikus látomás: an-

„Krisztus

markába"

ajánlja.

A

politikai tudatot

s

költészetet

még mindig elevenen

Mátyás király emléke. Bethlen Gábor is reá emlékezteti a lírai kedélyt és a névtelen költ Bethlenben Mátyás táplálja

király

E

föltámadását,

friss,

korszer

újjászületését

szemléli.

korszak politikai lírájának egyik leghatalmasabb megnyi-

latkozása mindenesetre Bethlen Gábor birodalmi éneke, névtelen

költtl:

„A magyar nemzetnek S az körösztyénségnek

Én vagyok Gedeona, Sok fejedelmeknek És minden rendeknek

Függ rám szeme

világa;

Süveg emeléssel Tisztességes füllel

Jámbor nevemet

hallja.

159

Astyáges régenten

Ágyában feküvén Hlyen álmot látott volt: Hogy szép leányának Mandáne asszonynak Ágyékából szl ntt. Kinek szép árnyéka Egész Ázsiára

Messze földre elhatott. Szivében félelmes Astyáges álmától igen

is

megrettene:

Hogy leánya fiát Maga unokáját Veszteni igyekeze,

Kit lám az nagy Isten

Jövend üdben Királlyá helyheztette.

Ha Cyrus

országát

Királyi hatalmát

Szlllugas példázta. Ki az nagy Persiát S mind az két Ázsiát

Árnyékával befogta: így születésemet

S nagy hercegségemet

Nem

vakszerencse adta.

Dávidot az Isten Nagy veszedelmekben

160

Kegyesen megtartotta, Serény vitézséggel

Okos bölcsességgel Ott megajándékozta, Izrael országát

Saul koronáját

Lám

végre neki adta.

Régi magyaroknak Jeles királyoknak is nyomdokit nyomom. Hunyadi Jánosnak Amaz nagy hadnagynak

Én

Bátorságát én birom,

És az Attilának

Két él pallossát Oldalomon hordozom. Egész napkeletnek,

Napnyugoti résznek Féleimire én vagyok:

Az

föld

Sok

Ha

is

megrendül

fül hirrel csendül:

trombitát fujatok.

Sok diadalmakkal Szerencsés csatákkal

Kit megbizonyíthatok.

Ferdinánd császárnak Sok számú hadának Sokszor gátot csináltam,

Tompérnak, Bucconak 11 Féja,

A

régi magyarság.

161

Sok német uraknak Holtokig hadakoztam.

Kiknek halálával

Az nagy

iga alól

Nemzetemet föloldtam.

Az Hunyadi

Mátyást,

Amaz magyar

királyt

Az németek mint félték: Az bécsi asszonyok Siró gyermekjeket

Mátyással ijesztgették.

Engem sem kivannak Valakik karomnak Erejét megismerték.

Emlékezetemre S nagy dicséretemre

Az lészen a jutalmam: Hogy királyi székben Pozsonyi gylésben

Közvox-ul választattam.

Melyre én magamat

Minden érdem alatt Ugyan nem méltóztattam. Elég vala nékem:

Hogy vala érdemem Az magyar koronára;

Nem

akartam venni. Fejembe tétetni. Másnak gyalázatjára;

162

Csak

Ám

tartsa határát

viselje gondját

—

Nincsen bosszúságomra.

De

az közigazság,

Hitbéli szabadság

Igen nagyok elttem; Melynek oltalmára

—

Bosszuállására

Magamat

Ha

lekötöttem.

ki ellenem jár:

Mig életem fönáli Kardomat le nem teszem!" Egyik legkiemelkedbb mfaj: a nagy pillanat verse, a eltti búcsúzó, a börtönének, a veszthely eltti fo-

halál

hászkodás. Bónis Ferenc

s

Czeglédi István éneke

toznak tulajdonképen. Részben giák ezek, mint

Nagy Péter

is

ide tar-

tiszta lírai ellágyulások, elé-

sárvári börtönéneke:

„Férfiak, asszonyok, szüzek, szép virágok. Széjjel imitt-amott

ti

az kik bujdostok.

Bölcsben feküv gyönge liliomok Az Jézus nevéért ti megbocsássatok!" Részben nagy vallomások, az mint Bónis Ferenc verse.

élet

értelmének felmuta-

tásai,

Kéziratos daloskönyveinek kedvelt

mfaja

a „gajd", a

gúnyos, tréfás, humoros, gyakran obszcén vers. Pajzán éne-

kek

s

szabad szájjal csúfolódó versek. Az újkori ember sza-

badságérzete nyújtózkodott ki bennük, egyelre minden gátakat lerontva korlátlan örömmel. 11*

163

Irodalom: Thaly Kálmán: Vitézi énekek. Adalékok. Vásárhelyi daloskönyv. Sziveket ujitó bokréta ratos dalosköltészet

A A

—

s

anyagának elszórtan megjelent

a

—

kézi-

közlései.

kuruc költészet.

kuruc költemények szorosabb értelemben a Thököly s fzdnek. Tágabb értelemben azonban

Rákóczi-korszakhoz ide sorozhatjuk s

mindama költeményeket, melyek

a XVII-ik

XVIII-ik század nemzeti szabadságmozgalmaival összefügg-

nek

a nemzeti tudatnak e

s

korban

srn

kigyúló fényjeleit

Keletkezésük, kialakulásuk úgy történt, mint a „névtelen költk'^ verseié általában, azzal a különbséggel,

fejezik ki.

hogy 6 versek gyújtópontjában országos gondok, aggodalmak, politikai és hadi események állanak. De átirások és tökéletesítések egész sorozatán keresztül juthattak ezek a költemé-

nyek

„végs

is

a

népköltészetben tovább

A

A kuruc költészet két ága külön Thalynak tulajdonított balladák s a

alakjukhoz^*.

elmélyedést kíván:

él

kuruc-élmények.

nemzeti küzdelmek korában a protestálás politikai

gondolattá érik.

Az elnyomott

vallás

s

az elnyomott nemzet

panaszai és lázadásai eleinte összefonódnak, a vallásszabadságért

mvé

s

a

nemzet függetlenségéért folytatott harc egyértel-

válik.

A

protestáns biblikus líra

is

kuruc költészetébe. Már a

h

magáévá

sérelmek ügyét.

tette a protestáns

beolvad a korai

katholikus Zrínyi

A

is

teljesen

magyarság két

csoportra szakad: kurucokra, kiknek tudatát teljesen elöntötte a nemzeti sérelmek feletti fájdalom

ben

a

sérelmek

nem

kockáztató ellenállássá. a s

s

labancokra, kik-

hevültek mindenre kész és mindent

A

korai kurucköltészet: állásfoglalás

királyh katholikus papság s fnemesség politikai szerepe az országra nehezed német uralom ellen:

164

„Agyadban nem Asztalod

nem

fekhetsz, mert elordinálta.

tiéd,

mert

rajta az kártya.

Több német urakat kártyázásra várja; Ez Magyarországnak egyik nagy igája.

Az

kártyát elunván kezd az kockázáshoz.

Ezzel sem elégszik, alkalmatlansághoz

Másra

lépik,

Abrakot Szép

és

mely nincs országunk javához.

szénát kér az lovainak,

fejér, lágy cipót

hordat éh gyomrának,

Gyönge levest, tyukhust parancsol szájának Édes lángíz bort hordat 5 torkának."

A

kurucköltészetben

a

sérelmeket szenvedett

rendek

társadalomszemlélete bontakozik ki teljes ervel. Legjellemzbb vonásai: a sérelmek hánytorgatása, a nemzeti-rendi függetlenségre való törekvés, a vallásszabadság követelése és

(Miütha Kézai szavai csendülnének meg ezekben a németgylöl versekben.) II. Rákóczi Ferenc fölkelését parasztlázadás indította útnak. De, az

a

elkeseredett németgylölet.

bécsi politika önkéntelenül gondoskodott róla,

hogy moz-

galma ne maradjon népi ügy, midn kitartóan fokozta a rendek sérelmeit s üldözéseivel létalapjában ingatott meg egyre több nemest. Sokasodott a „bujdosók" száma, kik a kurucságban országos politikai s katonai vállalkozásra szövetkeztek. A sérelmes rendek II. Rákóczi Ferenc mozgalmához szegdtek és a népi kezdetbl nemesi-nemzeti ügy lett.

A

kurucság társadalmi alkata

felel

arra a kérdésre

is,

hogy a kurucköltészetet népi terméknek tekinthetjük-e? Arany János ezeket sincs:

vasztja

irja

Gyöngyösirl: „Külön népiesrl még szó

ami nemzeti az népi is: az elemet költnk úgy olmagába, hogy sehol meg nem látszik a forradás."

165

Ez fokozatosan érvényes

a

A

kurucságra.

kuruc költészet

részben a vázolt történelmi események tükrözdése, részben a „nemesi-nemzeti forradalom" érzésvilágának lírája. szívott népi

elemeket jóformán teljesen áthatotta

mozgalomban uralkodó szerepet

A

folyton föllángoló harcok

A

fel-

a kuruc-

rendi-nemzeti

ihlet.

nyomán megszületik

a ku-

játszó

ruc-epika, a harcokat és „veszedelmeket" elbeszél költemé-

h

nyek sorozata. Közvetlen s beszámolók ezek a kor eseményeirl, de már eltérnek az elz korszak száraz krónikás modorától. Az írót magával ragadja az esemény s nem rideg beszámolót ád, hanem az együttérz kortárs lírával telített élményeit

s

tapasztalatait fejezi ki. Általános formájuk: a jaj-

gatás, panasz, fohászkodás

s

a csata, a pusztulás képei:

„Feketehalomnál esik nagy vérontás,

A

holott hallatott

Mint az

sr

szerny nagy

sikoltás,

nyilat az puskaropogás,

Véres fegyver eltt egymásra borulás."

(Gyászének

A kés A

a holdvilági és

feketehalmi harcról.)

kurucversekben más költi magatartást találunk.

siralmas, panaszos hangot a vitézi

hang

váltja fel.

Leg-

inkább Balassa Bálint vitézi verseihez hasonlítanak ezek az énekek:

„Mikor Balogh Ádám a kardját emelte: Sándor László akkor dandárt reávitte.

Vedd fel fiam bátran németnek lövését. Ne mutasd szivednek semmi röttenését, Ne mutasd szivednek semmi röttenését!"

E

—

sorok a „Kölesdi harcról" szóló versbl valók, melynek

166

Thalynak tulajdonítják. Annyi biztos, hogy úgy költi hang, mint pedig lírai színvonal tekintetében messze kiválnak azok a költemények, melyket Thalynak, a kuruc korszak szellemi rendezjének eredetiségét többen tagadják,

tulajdonítanak,

a verset

s

„kuruc balladáknak" neveznek.

s

Beszélhetünk-e egyáltalában „kuruc balladákról"? Anynyit

minden kétkedéssel szemben megállapíthatunk, hogy a él a balladai hajlam. Mert mi a balla-

kurucköltészetben ott

da lényege? Nyilván: sajátságos elhajlás az epikai mértéktl, új költi állásfoglalás az epikai anyaggal szemben. A balladát elssorban

A

balladává. s

nem

hanem idmértéke teszi epika merevebb idmértéke

„tragikuma",

ballada lázadás az

valóságérzéke ellen egy szintétikusabb (átfogóbb) életérzés

A

nevében.

ballada szabadabban bánik az anyaggal, az

vel és eseményekkel,

rákényszeríti az eseményre az

s

ember sajátságos lírai-drámai ritmusát. Az epika súly köti, a ballada ihlete: szabadabb

színének nyomait.

A

ihletét ezer

idmértéket, sritet-

Az epika magán hordozza

tebb kifejezést követel.

idátél

az

id

ballada az idtlenség színében lép min-

dig elénk.

Ha

a

kuruc-élmény a népköltészetbe került, rendesen

balladás szint kapott.

E

népköltészeti lecsapódásokat gyj-

tink több mint egy századdal

A

a kurucság után jegyezték fel. különben is legmagasabb fejldési magyar ballada. Erdélyi gyjtése rizte meg e kuruc

népköltészetben érte

fokát a

gyöker

kis

el

költeményt:

„Musztafa, Karafa

És az akasztófa:

Mind ezen három fa Mind a három rossz

— fa.

167

Körtefa, körtefa.

Gyöngyösi körtefa:

A

szegény katona

Megpihen

alatta.

.

Karddal szántja

.

földét.

Vérrel boronálja:

Mégis 5 Felségét Igazán szolgálja/^

E

vers

nem fzdik idhöz

s

eseményhez,

nem

is

u. n.

„ka-

tonaének", több annál: srített, szinte expresszív modorban a katonasors róla,

örök folyását

fejezi

ki.

de megmaradt mindaz, ami

Az idszer

az

idk

lefoszlott

számára riz

és

felmutat valamit. Tökéletes ballada-csíra, de ballada-esszen-

ciának

is

nevezhetem. Ugyancsak Erdélyi jegyezte

fel a szé-

kely kurucok dalát, mely igy végzdik:

„Bukefal lovát Kardját

si

S

s

szorítja.

fogát ácsoritja,

javát, szabadságát

Vérrel védi hazáját

A

—

lófej!

Medvebrös

kurta kozsók

S bogzott haja a vállán lóg; Mellette lép

szz hajadon

—

Fejér fátyolos menyasszony'*

Ez az

igazi balladás összeütközés (tragikum),

komor képpel

.

.

mikor

a

habom

szembeállítja az otthon, a béke arcát: a fejér-

ruhás menyasszony alakjában.

168

.

A a

XVII.

s

XVIII. század

szociális

kesersége leginkább

„bujdosók" énekeiben összpontosul. Ennek az alaknak a hozzá fzdött

sorsa példázza a társadalmi elesettséget, a

legmélyebb emberi szánalom.

A

—

bujdosó katona sorsának

természetes társa és folytatója a népköltészetben a betyár.

A

bujdosó katona éneke és a betyárnóta

is

összefonódott

késbb.

A

Thalynak tulajdonított „kuruc balladák" sokkal köállanak a népballadához, mint bármelyik költnk mballadáihoz. Nem csoda tehát, ha eredeti népi termékeket láttak bennük. A kételkedk azután alapos tanulmányokban zelebb

mutattak rá arra, hogy Arany János hatása is meglátszik helyenkint rajtuk s nyelvükben itt-ott a XlX.-ik század sajátságos szinei fedezhetk fel. Mindez annyit mindenesetre

hogy Thaly beléjük írt, átjavította, átfésülte ket, képtelenek vagyunk tehát Thaly az utolsó „átírójuk". De elfogadni azt a feltevést, hogy Thaly írta ezeket a verseket, hiszen akkor a teljesen jelentéktelen költ balladáiban Arany János mellé emelkedett volna. Lélektanilag érthetetlen, hogy Thaly mindvégig sekélyes költészete e néhány és sajátjának nem vallott versben egészen rendkívüli költi magasságba bizonyít,

A

„kételkedk" szétfoszlattak egy látszóugyanakkor sokkal csodásabb csodaelméletet gyártottak. Azt is elismerjük, hogy a Thaly által közölt kuruc ballada sok esetben XlX-ik századbeli feljegyzése egy bizonyos vidéken szájhagyomány útján megmaradt sszövegnek. Ebben sem találunk különöset, ha az irodalom élettanát ismerjük. A mély rétegek megriz képessége mindig sokszorosan ersebb, mint a fejlett rétegeké. Bornemisza

emelkedett volna.

lagos csodaelméletet, de

Péter feljegyzett egy érdekes népmese-töredéket a XVI-ik században, mely a XlX-ik században összegyjtött népmese-

anyagban kerül ismét elénk, szétlombosodva, de hen. Arany

169

János

is

egy

feljegyzett

szájhagyomány útján fennmaradt

kurucéneket.

Magának

a

Rákóczi-nótának

több

változata

van.

El-

hogy zenéjét Bihari szerezte, de ez még távolról sem bizonyítja azt, hogy nótája és sszövege nem közvetlenül a kuruc korszakból ntt. St: gyökerei még régebbiek, hihisszük,

szen

kezd motívumát már

láljuk. is

A

beszél.

ben

el is

Bónis Ferenc énekében megta-

sok változat nemcsak széles,

hanem hosszú életrl

Thaly különben a Rákóczi-nótához fzött jegyzetárulja módszerét: „Csak magam tizenhét variánssal

rendelkezem, tizenhét különböz példány használatával és egybevetésével adtam a föntebbi közleményt." Thaly képessége tehát nem eredeti költi alkotóer, de mindenesetre elsrangú rendez képesség volt. maga nem hozott termést, hanem a csirák továbbérleléséhez nagyszeren értett. A Thalynak tulajdonított kuruc költemények az egész kuruc korszak legmagasabbrend költi megnyilatkozásai. Balladás menetük kifejezi a korszak életformáját és egész érzelmi kultúráját. Thaly a költ s Thaly a történetíró is

képtelen volt ilyen

z

magasrend

megnyilatkozásra.

De

rende-

ereje szabályozta a kurucköltészet folyamának útját.

Kuruc ^Te vagy

tábori dal.

Tyukodi pajtás! mint Kuczug Balázs, Teremjen hát országunkban jó bor áldomás.

Nem

a legény

olyan mint más,

—

.

Nem

egy

fillér,

— de két

tallér kell ide pajtás!

Szegénylegénynek olcsó az vére:

Két-három fillér egy napra bére; Azt sem tudja elkölteni mégis végtére Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!

170

.

Rajtunk német

dul,

rajtunk török

jár,

Tüz-vassal pusztul ország és határ; Ez az istentelen német annyi kárt tött már:

Hozzá képest hogy mit sem

tött török,

sem

tatár!

Az nagy uraknak mézes szókat hány, S hozzá hódúinak*), mint bódult zsákmány. Hej nagy urak! nem keresztény, az pogány: Rosszabb penig még ennél is labanc, valahány. .

.

—

Mindent igér, de csak szorultában, Semmit be nem vált, ha szabadjában; ebhitünek fogadásában Az németnek mint az ebnek ugatásában többet, bizz Ne

—

Pusztitani jött,

nem

segítségre,

—

Hogy elfoglalja országunk végre; Álnoksággal nemzetünknek esküdt vesztére:

De

az Isten ráfordítja

még

fejére!

Csak azt nézd pajtás, hogy labanc hol van? Csak azt vágd pajtás nagy búsultodban. Mert e pogány kiöl mindent édes hazánkban, Vágd tehát még az magyart is társaságában!

kupámba Német vesztére

Tölts

lelkemnek bort;

üljük

meg

az tort.

Virradatra ugy üssük

meg

az

Ma

*)

bort, az

egymással

—

— bajnoktárssal együtt iszunk bort: német tábort!

hódolnak.

171

Töltsd az kupákat, töltsd az pulhákot.

Készen tartsad

Ugy

igyál bort,

Vért ihassál,

A

s

jó,

sullyos szablyádot.

hogy ha hallod az trombitákot német testbül rakj garmadákot!

—

XVI-ik század erkölcsi páthoszából tragikus nemzeti

páthosz

E

lett.

páthosz ettl fogva szerves eleme a magyar

Thaly XIX. szájhagyományok alapján közli. Feltehet, hogy végs formáját jóval a kuruc korszak után nyerte. Gyökerei azonban a kuruc korig nyúlnak.) lélek elemi megnyilatkozásainak. (E kurucverset

századbeli

A

menet

balladás

kuruc versek közül

egyik

kéletesebb az

Ocskai Lászlóról való ének.

„Kurucok, kurucok, hajh szegény kurucok

De

megsötitedett

Óh gonosz Trincsíni

ti

fényes napotok!

szerencse, óh keserves óra!.

meznek

Sok ezren borultak

Mások tántorodtak

.

ott

önnön vérekben.

régi hivségekben.

Labanc már Ocskai; sok vitéz hadnagyi labancságát: Átkozva siratják az Verje

meg

Kemény

Ama 172

.

vérrel borítója.

az Isten állhatatlanságát!

Beleznai, seriny Jávorkával,

Bornemisza, híres Rácz Miskával

legtö-

.

.

EBküsznek Újvárban egymásnak kezére,

ers

esküvéssel Ocskai vesztére:

—

törtínjék halálom. Bátor vérontásom Álnok árulónak bosszúját megállom, Álnok árulónak bosszúját megállom!"

—

sz sürü ködében S nyárnak hévsigében Kergetik Ócskáit nagy kegyetlen télben. Beleznai kétszáz labancát levágja Pilátushoz küldi

köt

—

vacsorára.

Bornemisza véle gyakran kergetdzik, Rácz Miska éjjel is ott környül leskdik

.

.

—

Jávorka pediglen paraszti ruhában Egynihány vitézzel csak betör házában,

„Héj Ocskai László! a nagy tobzódástul Kelj föl immár, érted elgyöttünk Ujvárbul!

Vérünk

árulója most add

meg magadot!"

Fölkele Ocskai, de fegyvert ragadott.

.

ugy homlokon vágják Vér elboritotta mint a két orczáját.

Kiverik kezébül

s

—

Viszik már, viszik már, kötve paripára,

Nyargalton-nyargalvást

Hogy

—

viszik

már Újvárba

vitték a kapun, istrázsa kiáltott:

„Itt hozzák, itt

hozzák az Ocskai Lászlót!^

173

Hadi szék bírái Hitszeg felett

ott

egybe gyülének,

k széket ülének.

írjátok furérok, irjad sereg diák

—

Vérveres téntával a nagy szentenciát: „Világ példájára feje elütessék,

Várnak bástyájára karóba tzessék.

Hadd

lássák mindenek: az lator mint jára.

Ki megszegvén

hitit,

támadt hazájára!"

Mikor rézdobokat megütték Mikoron a sipot megfújták

Akkor

az piacon álltak

a vártán,

a bástyán:

mind fegyverben.

Kihozzák Ócskáit vasakkal terhelten. Ott felzöndülének vitézek, hogy látták:

„öld meg az árulót! Hozzá!. S ha fejét nagy

.

hamar hóhér

."

el

azt kiálták.

nem

csapja;

Testét vitézl rend izekké szaggatja!

Föltüzték az fejét a bástya fokára,

A

mely néz Nyitrára, egy nagy árbocfára.

—

Nagy fekete hollók sürün szálldosának S ott környül kerengvén, ekkép károgának: „Kár, kár, kár vala Ocskai Lászlónak, lenni árulónak!

Hyen nagy vitéznek

174

De nem

kár, hazáját, vérit eladónak

Szemeit kivájni, fekete hollónak!"

Már Ocskai

László

másoknak nagy példa:

Gonosz árulónak így lészen halála! Lelkeket világon szélvészek kergetik

Azután pokloknak lángjára

vettetik.

Ezt szörzék Újvárban, ezerhétszáz tiszben.

Szegény magyarokat segétse az Isten."

Az Az

erdélyi emlékirat.

erdélyi emlékirat tulajdonképen Mindszenthi

Gábor

naplójával kezddik*, de igazi virágkora a XVII-ik század

második

fele

s

a XVIII-ik század eleje. Mindszenthi naplója

meg a „h udvari ember" hálatelt s elfogódott hangján. A késbbi emlékiratok azonban már szélesebb sodrú mvek: Kemény JáSzapolyai János életének utolsó napjait örökíti

nos fejedelem önéletírása, Szalárdi János krónikája. Cserei Mihály históriája, Apor Péter s Bethlen Miklós emlékezései.

S történelmi köntösükön átüt az irodalmi szándék: egyéni vallomás az életrl, egyéni állásfoglalás a történelmi szemé-

A XVII-ik század magyar minden más mfajnál különbül tükrözik. A Mátyás halálával porba hullott magyar birodalmi gondolatot Erdély emelte fel újra. Mátyás európai magyar politikát csinált, Erdély keleteurópait. Az erdélyi birodalom a lyekkel és eseményekkel szemben.

életét

* 1540-ben jelent meg.

175

Mohács utáni Magyarország erinek els valószer mérlege: kiegyezésekre kész

podó, megtartó, fejedelme

s

s

a kiegyezéseken belül elszántan gyara-

megriz

okosság birodalma.

Legnagyobb

Bethlen Gábor

igazi megtestesítje pedig

volt,

kinek Szalárdi szerint, „sok volna elszámlálni az építésben való telhetetlenségét."

Bethlen Gábor „épülete" azonban méltatlan utódok kezén csakhamar veszendbe ment, az erdélyi emlékiratok

szerzi már a pusztulás éveibl tekintenek vissza Bethlen Gábor birodalmára, akár egykor a humanisták Mátyás király roppant álmaira. S igazi

írói

ihlettel

megcsinálják Bethlen

Gáborból az élet s a magyar valóságérzék épít hsét. Erdélyben fejedelmek és fejedelmi szándékok nttek folytonosan egymás mellé, mintha a törzsi semlékezés még mindig felütné a fejét. S ennek megfelelen: csupa bels hadakozás az erdélyi élet, pártok viszálya, az

emberek hónuk

alatt hord-

ják a fejüket. Kitnt, hogy a rendi Magyarország nagy ural-

kodó egyéniség nélkül mennyire képtelen az államalkotásra. Bethlen le tudta vezetni a nyugtalan erket s mi több: nagy vállalkozásokba rendezte ket, Erdély egysége és ereje az sokrét zsenialitásának eredje s eredménye volt. A nagy fejedelem egyúttal ravasz, eszközökben

nem

válogató gazda

keresked. Politikai arcát legmélyebben Kemény János rajzolja meg. Nagy józanság, magasrend politikai tudat s valami nagyon színes látás jellemzi Kemény Jánost. Wallensteinrl ezeket írja: „. halálban buburékolva gyönyörköd ember volt." Egy mondatban: a zsoldoshordák egész arca! Szalárdi János „Siralmas Krónikájában" (1662-ben jelent meg) már kivirágzik Erdély fejedelmi és emberi eszménye: az épít férfiú. Cserei Mihály Históriájában pedig az és

.

.

erdélyiség, az erdélyi birodalmi gondolat

lúvá lesz.

176

A

„két pogány", tehát a török

már

teljesen öncé-

a

német között

s

magyar önállóságot kalandos álomnak tartotta s Keuralom igen könny fa járom volt s kár volt a német vasjárommal fölcserélni. „A török nemzet tovább egy seculumnál nagy boldogságban s nyugodalomban tartá az erdélyi fejedelmeket." Gylölte a maa teljes

letre adta le szavazatát: a török

gyarországiakat, a nyughatatlan forrongás hiveit,

és

örök lázadás

kik folytonosan kalandokba csábítják Erdélyt

ki-

s

mozdítják ertgyüjt. békés vegetációjából: „Mindenkor Erdély romlása pusztulása Magyarországból következik, mindenkor az erdélyi jó takarékos gazdák javaiból épültének azok a here, ggös, nagyravágyó, semmivel nem biró, haszontalan, tékozló, magyarországi állhatatlan, nyugtalan emberek." Csereinél a legszembeötlbb az író közvetlenebb líraibb, naivabb életszemlélete a történetíró hvösebb elvontságával

szemben. S emellett a protestáns lélek puritán keménysége jellemzi.

A

végzetet akarja megírni:

„Ezer hatszáz hatvanegy esztendtl fogva Micsoda fátnmokon forgott Erdély dolga. És ki miatt származott nagy nyomorúsága.

Ez az

írás igazán

megmondja.'^

bevezetjébl valók e sorok. S Teleki kanApafi hatalmas tanácsadójából igazi epikai ervel

Históriája verses cellárból,

alkotja sát.

meg

„Bzbe

a romlás hsét, nagy Bethlen

keverte Erdélyt"

,

Gábor

ellenlába-

aki Magyarországból mind-

össze „két lóval jött vala be Erdélybe." Telekiben összpontosítja

tiszta,

naiv indulattal korának minden bnét, vér-

pocsékoló kalandorságát Teleki a jobbra

is,

balra

s is

állhatatlan politikai kapkodását.

tárgyaló és ígérget,

minden épít

ösztön hijján folytonosan politikai kalandokat kever, óriási

birtokokat harácsoló úrnak „örök arca".

12 Féja,

A

régi magyarság.

.

__

Cserei Mihály

nem

vágyott

már

a ,,hadak útjára''. Eiité-

Teleki Mihályt, hogy Magyarország ellen vezet hadat, „ho-

li

lott azok is magyarok valának; s mi kárt tettek a németnek, ha magyar a magyart prédikálja és pusztitja?" A kurucmozgalmakat is gylölte: „soha nem tudja a föld népe, a kuructól féljen vagy a magyar labanctól, mert az egyik eb a másik

Nem

kutya."

hitt

már

a fegyverek jussában, az élet fegyve-

magyarság kezébe adni: „Isten nem fegyverrel már, mint azeltt, hanem patientiával s igazi megértéssel akar minket felébreszteni régi szabadságunk megszerette volna

reit

a

nyerésére."

Apor Péter Erdély „változásáról" (Metamorphosis Trantudósít. A régi erdélyi életmódot írja le meleg kedvesen dohogó hangon: a vendégségeket, ebédeket, vacsorákat, köntösöket, nyájasságokat, utazásokat, lakodalma-

sylvaniae) 8

is az aranykort siratÉppenúgy, mint társai, Mindnyájuk mveit az sz aranyos borongása szövi át.

kat, táncokat. ja.

Az

újkori

ember jelentkezése:

Bethlen Miklós.

(1642—1716)

fember volt Apafi Mihály korában, akár nagy ellenfelét Teleki Mihályt. Bánfi veszthelyének árnyékában élt s Béldi futásának sorsától remegett. Többször viselt fogságot, s „bujdosva" mentette Erdélyi politikus és

8

Apafit

életét.

A

futottak

is

túlélte,

kor összes erdélyi izgalmai, tervei, szándékai összebenne, korszakot viselt magában. Éveket töltött

nyugaton, európai volt akkor

is,

midn

a

legjobbak

is

csak

a honi indulatokra támaszkodtak és csupán az erdélyi fortyogás kifejezi voltak. Teleki Mihály „franciának" csúfolta

t.

178

önéletírása tulajdonképen Erdély önvallomása egy szá-

zad életformájáról. Cserei Mihály „fekete könyvet" csinált korából. Bethlen Miklós szinte a maguk „tisztaságában" szemáramlásait, és örökítette meg korának mozdulatait önmagát védve, de senkit se ítélve, józan világossággal a végs okokig nyomozva. Erdély romlása történelmi méretekben éppen ezért nála bontakozik ki igazán: a sors szilárd lélte s

vonalai és

már

teljesen

megtörtek, csak bujdosások, tiprások

lázadások vannak, céltalan utak

s

jóvátehetetlen szaka-

dékok.

A

feltáró vallomás éppen olyan teljes és mint az „erdélyi vallomás". Bethlen Miklós maradéktalan, az els újkori magyar, kit már az élet teljessége érdekel, szép és rút, a nyílt s a „titkolni való" dolgok: minden egyként fontos számára, ami emberi. Az els magyar író, kinek emsaját

életét

beri szemlélete újkori méretekig szélesedik.

Kz ember emész-

tése, testének eseményei éppen úgy érdekelték, mint lelki válságai. Erkölcsi intelmeit a boldog házasélet testi titkaival

együtt hagyta utódaira.

Ott volt Zrínyi Miklós halálánál:

id

majd mindennap vadászmindenkor alám. 18 novembris erdei disznókra menénk, ebéd után hintón, volt ugyan parijobbpa is, Vitnyédi az els, én a hátulsó ülésben bal s fell ültünk csak hárman; egy fabulát beszéle, méltónak, tartom leírni, nem tudván , hogy három óra múlva meghal, talán „Ezalatt szép szi

járván,

ni jártunk, paripát adatott

cygnea cantiója helyén

volt.

Az pedig

ez:

Egyszer egy embert

az ördögök visznek volt; találkozók egy barátja szemben véle, kérdi:

nek.

Hová mégy kenyeres? Nem megyek, hanem

visz-

hova? Felelék az ördögök: Pokolba. Mond emez: ugyan rosszul vagy, kinél rosszabbul nem lehetFelele: Rosszul bizony, de mégis lehetnék én ennél is

Kik

s

Jaj szegény, nél. ^^'

179

rosszabbul. Melyre bul, hiszen a

emez álmélkodva: Hogy lehetnél

rosszab-

pokol mindennél rosszabb. Felele: Ugy vagyon

k

engemet noha pokolba, de a magok de mégis visznek vállán, hátán, hogy már nyugszom addig; s hátha megnyergelnének, magokat is velem vitetnék, mégis úgyis csak azon az,

pokolba mennék, hiszen rosszabbul volnék ugy ennél Applica Magyarország

s

ö maga

No, elmenénk vadászni,

levetvén

csizmát, melyeket a telekes bocskorra

kával beméne,

lve

és

szokása

szerint

vége

s

ln

nagy

a

b

felvonhatott, pus-

is

csak egyedül

egy nagy erdei disznót, a gyalogok

szállónál

is.

Erdélyre, és a törökre, németre.

búkálván,

lövének egyet

is

a

a vadászatnak. Kisereglénk a hintóhoz,

az ur is, hogy immár hazamenjünk, estefelé is vala. Azonban odahoza a fátum egy Páka nev jágert, ki monda horvátul: én egy kant sebesítettem, mentem a vérin, ha utána men-

Az nr mindjárt monda nékünk Zichyhogy el akarunk menni véle: öcsém uraim, kegyelmetek csak maradjon itt; Vitnyédinek, Guzics kapitánynak: csak beszélgessen itt kegyelmetek, öcsém uraimékkal, csak meglátom, mit mond ez a bolond t. i. Páka, mindjárt visszajövök. Csak bocskorban lóra kapa, stucz kezében, Páka után nyargala; egy sabaudus, Majláni nev ifjú gavallér, Guzics öccse inasa, még egy Angeló nev kedves olasz nénk, elveszthetnk. vel ketten, látván

mi

inasa és a lovász nyargalának utána;

szélgeténk. Egyszer csak a bátyjának:

hamar

hamar

a hintót,

oda az

hintó nyargalhat és osztán gyalog a ott fekszik,

gén hala.

vert,

még balkezében

amint

ur.

mondja

Menénk amint

srbe

a

befuték én, hát

tetszett, a pulsus

gyen-

de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meg-

Majláni igy beszélte: hogy amint Páka után bement

a disznó vérin az

hallják a jajszót;

180

,

ott a hintónál be-

ihol nyargal Guzics,

k

erdbe, amig a lovakat kötözték, csak Páka szava volt. Majláni legelébb érkezek,

hát Páka egy horgas fán, az ur arccal a földön, hátán;

s

a

kan

a

hozzá l, elfut a kan, érkezik Guzics és Angeló, az

ur felkél és mondja: rútul bánék velem a disznó, de ihol egy fa

(melyeket csatákon

is

magával hordott zsebébe)

állítsá-

tok a sebnek vérét véle, de hijába, csak elfolyt a vére, elször ülni, azután hányat fekünni, végre csak

meg

mert a fején három seb vala: egy balfell

a fülén feljül a

feje csontján

ment

csak, és a

szakasztotta rútul a feje borit;

mt

kellé halni,

kannak agyara a homloka felé más ugyan a bal fülen alól az

kett semmi, nyaka csigájánál ment hé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén; volt a kezén valami kis körmöcslés, de semmi sem volt. Rettenetes sírás ln az erdben, a legalábbvaló, csak a gyermek is siratta. Azt akarják vala, hogy én vigyem a hirit a feleségének, de én, mint uj ismeretlen ember elvetem magamról Zichy Pálra. Fogók a testet, és amely kétfell ereszts hintóban kimentünk volt, abból az üléseket kihányván, abban orcáján, a szeme felé,

hanem harmadik jobbfelén

szakasztás; de ez

a fülén alól a

,

nyújtóztatok, és én az ablakban ülék és hazáig fejét, mejjét tartottam.

Otthon fejér bársony dolmányba öltöztették

és

osztán eresztették a feleségét hozzája, aki eszén sem volt

buvában. így

ln

vége Zrínyi Miklósnak; csuda, olyan vitéz

sem ltt, sem vágott

a kanhoz, stucz, spádély lévén nála."

181

A A mak

XVIII-ik század.

majtényí fegyverletétel után megindult a forradal-

felszámolása.

A

kurucság végleg lehanyatlott, elfonnyad-

tak az országalkotásra

törekv erk; akik

a fölkelések ter-

mészetes egységbe forrott seregébl megmaradtak és itthon

maradtak, egyéni utakra tértek. Letnt kora, a hadvezérbl gazda

a

„villám"-emberek

a forradalmak népe pedig a mindennapi életbe kapaszkodott. A „bnbocsánatnak'^ s a

szép királyi Ígéreteknek szerelését tése,

nem

lett,

nem

sok foganatja volt, a lelkek

le-

követte a lelkek tartós és igazi megbékélte-

de mégis béke

volt.

hsi lendüemberek gyönyör

S a béke a nagy pazarló

letek után, a lírai kor, lírai lélek

s

lírai

tzijátékának végeztével az egyszer építés idejét hirdette.

A

korszak irodalma teljesen kifejezi e történelmi hangulatot.

Az

író

immár nem

államférfi, katona, „bujdosó", kalandor,

s

Nincsenek országra szóló álmai, izgató páthosza és regényes élete. A költi teremter, a magyar lírai természet pompás tzijátéka háttérbe szorul, s el-

vándor lantos

is

egyúttal.

térbe lép a gondolkodó és rendszerez értelem, a tudomá-

nyos irodalom. így e korszakban a látszólagos fáradtság mellett mégis nagy összefoglaló mvek és tervek születtek.

Ezek az évtizedek élénken példázzák az lom, a társadalom és a mveltség viszonyát.

élet és az iroda-

A

kurucság for-

radalmi közösséget teremtett, e közösség most hullott.

A

életét

vagyonát kockáztató,

s

fnemes

nemzeti önkormányzatért, vagy s

darabjaira

függetlenségért

fejedelmi tudatot hordozó

helyébe a birtokszerz oligarha lépett, kinek gróf

Károlyi Sándor a legjellegzetesebb alakja.

A

köznemesség

visszasüppedt a magyar mezei életbe, a parasztság pedig a robotba. A magyar társadalom minden rétege feladta egyidre elsrangú igényeit, s ezzel párhu-

néma fájdalommal trt

182

zamosan a költészetben, az irodalomban is hiába keressük az elsrangú teremt erket. E hiányt a tudományos elmélkedés egészen rendkívül elretörése pótolja. Czwittinger Dávid megírja latinnyelv magyar írói lexi-

Bod Péter magyar nyelv „Athenása" pedig több mint mködését ismerteti. Pray György jezsui-

konát,

ötszáz író életét és

ta megalapítja a történelmi kritika írt

módszerét latin nyelven

„Annaleseiben." Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész

szintén a történelmi kritika képviselje

s

megalapítja a tu-

dományos földrajzot is. Sajnovics János jezsuita „Demonstratiója" pedig a magyar nyelvtudomány hsi könyve. Általános megbotránkozás közepette vitatja összehasonlító módszerrel a magyar és a lapp nyelv rokonságát. Cornides Dániel a magyar svallásról írt könyvet. Különösen a történtírók szaporodtak el ebben a korszakban: Sinai Miklós, Batthyány Ignác, Benczúr József, Timon Sámuel, Katona István és társaik hosszú sora tanúskodik errl. szellemi

E nagy

szellemi kultúra, ez az új elmélyedés és

felkészülés készíti

el

a

magyar irodalom megúj-

hodását és európai értelm kiszélesedését.

A II.

hív.

Rákóczi Ferenc* környezetében többen

is

készítettek

emlékiratot. Ezeknek az emlékiratoknak alig van közük a magyar irodalomhoz. A kuruc eseményekrl száraz idrendben beszélnek, s csak akkor élénkül meg a hangjuk, mikor íróik,

fut

mint bujdosók külföldre kerülnek

szemük

elé.

A

s

a látnivalók

özöne

szürke hadseregbl messze kiemelkedik

II.

Rákóczi Ferenc két emlékirata. Egyik magyarországi hadjáratát tárgyalja *

s

francia nyelven írta, a másik önvallomásait

(1676—1735)

183

tartalmazza

latin

nyelven.

Ezeknek

szont alig van közük a kurucsághoz,

hanem

fejedelem

a

s

az

emlékiratoknak

nem

a kuruc írta

vi-

ket,

a távlatokba költözött, az élet fölé e-

melkedett ember.

Finom

8

halk

líra járja át

Rákóczi könyveit, melyek mind-

végig töretlen lélekrl tesznek tanúságot, csakis töretlen ember

tudhatta ennyire összeforrasztani a nehéz sorsban megszerzett

alázatot a méltóság öröklött

tudatával.

A

bels rend embere,

s

kifinomult érzésével és

tekintete hideg és nyugodt,

ítélete biztos, érzelmei rendezettek, látóköre tág. Lelki éle-

tének mélysége és finomsága egy kicsit sem sorvasztotta

el

bels életét ugyanolyan határozottsággal mint kockán forgó birodalmának sorsát, míg az

gyakorlati érzékét: irányította,

emberek között benne: a

végs

élt.

S mégis állandó, sohasem

hl

igazságba vetett hit érzelmi tüze.

tz

A

égett

magyar-

könyvének elszava: „Ajánlólevél a végs igazsághoz^' s olyan mint az imádság. Emlékirata egyik magyar emlékirathoz sem fogható. országi hadjáratról írt

Egyén, politika, osztály, szkebb közösség,

rang, hajla-

táj,

mok, vonzalmak, érdekek, mindaz, ami „korszer*^: idegen dolog volt számára.

A végs

igazságot akarta, a

ság mértékével mérte önmagát

s

végs

igaz-

a magyarságot. Szigorát jo-

gossá és támadhatatlan értékké teszi önmagával szemben

kalmazott szigorúsága. Szinte a katholikus gyónás áhítata

al-

ntt

benne irodalmi formává, s mert született fejedelem volt, gyónásában nemcsak a saját lelkének, hanem országának bels térképét

A

is

megrajzolta. Társadalmi ítéletei

is

végs

ítéletek.

nép hozta vissza Magyarországba, miután sikerült a bécsújbörtönbl megmenekülnie. Rákóczi ezt sohasem feled-

helyi

te el és

hvös

mondatait meleg áramlás futja

szor a jobbágyakra kerül a szó.

adta mozgalmának a lendít

184

A

ert,

át,

valahány-

forradalmi köznemesség s

mindig meleg rokon-

szenv hangján beszél errl a rétegrl. Legjobban a saját osztályát Ítéli felfelé

el,

néz

lelkületére,

a

frendeket, kik nem a mélyben

áhítatával

tekintettek

hanem némileg

rá,

értette

ember

terveire,

A méazonban

az egyenlség fölényével.

lyebben álló osztályok érezték t, saját

nem

álló

eszméire,

osztálya

meg, ezért volt eleitl fogva magányos ember

8

korán beárnyékozta a tragédia. A magányos ember a történelem mélyére látott, s fölfedte az egész „alkotmányos küzdelem" reménytelenségének legfbb okát is: „Minden erlködésem dacára sem akadályozhattam azonban meg bizonyos törvény hozatalát az 1707-ben tartott erdélyi országgylésen mely erdélyi hadaimat egészen tönkre tette, hogy

—

—

megegyezése nélkül katonává lett jobbágyát minden földesúr visszakövetelheti. Bármily képtelen legyen is ez a törvény: oly természet háborúban a mint mi viseltünk, mégis t.

i.

teljesen föllázasztotta volna a kedélyeket, ha visszavetem; mert meg lesznek vala gyzdve, hogy tagadó válaszom csak azon szándékból ered, miszerint saját jobbágyaik fegyverei De ez a által akarom magamat korlátlan urokká tenni. választott fejedelmek sorsa, t. i. hogy mindig gyanakodnak rájuk, s ha tulajdon lelkiismeretük meg nem nyugtatná ket, mindig szerencsétlenek volnának. Pedig nincs ábrándszerbb valami, mint azt hinni, hogy eskük és törvények által megkötheti ket, ha tulajdon lelkiismeretük meg nem köti. Nehéz volt az erdélyieket kielégítenem, még ha meg is tartom kellett törvényeiket. A nemzet ferejének a székelyekbl volna kikerülni, akiknek mindnyájuknak nemesi jogokat kell .

.

.

k valójában természetöknél fogva ügyeengedelmesek lévén, igen alkalmasak vettettek a háborúra. Azonban k tulajdon

vala élvezniük. És

sek, szinték, bátrak

s

tiszteik által

szol-

Én azt tapasztalam, hogy ezen seim korában annyira virágzó és harcias nemzet nagyon elszegényedett, nem-

gaságra.

185

hanem önnön tiszteinek gazságai semmikép sem volt elegend az or-

csak a németek zsarolásai, miatt

is,

elannyira, hogy

szág védelmére. És, ha ezen okból magyarországi

hadakat küldöttem Erdélybe: ezeket az erdélyiek idegenekül tekintették, s panaszkodtak, mondván, hogy szolgaságba akarom ket hajtani. Az említett törvény után a földesurak olymódon

bántanak katonáskodó jobbágyaikkal, hogy valójában megesett a szivem. Nem is voltak ezután nagyszámúak erdélyi hadaim.'^ Rákóczi tisztán látta, hogy milyen társadalmi erk, s micsoda áthidalhatalan társadalmi szakadékok között senyvedt el ügye. Ilyen biztos történelmi itélert s elfogulatlanságot hiába keresünk a magyar emlékiratok sorá-

rl

ban.

Két fejedelmi csára.

Az

ág: a

Rákóczi

természetes virág volt.

A

nemzet

acsarkodó, vakon száguldozó

teremteni

s

a

Báthory benne ért csúbenne

országszervezés és a nemzetalkotás terve

s

ezt az összhangot,

zetés keser napjaiban sem a lelki élet síkjára.

szétszórt,

eribl emberi mint a bels veszítette

el,

egymás

ellen

összhangot akart

élet rendjét: a

szám-

hanem átmentette

Éppen olyan természetes méltósággal

s

lelki alázattal viselte a számkivetést,

mint a fejedelemséget.

Már semmi köze sem

s

s

volt a világhoz

vallomásaiban a vég-

minden vétkét, hogy megszabadulhasson tlük, de még mindig volt haragja a okkal. Istennel beszélgetett,

nemtelenség, az üzletesség ellen.

néhány

sorral alább

elszámlálta

Bnei

felett siránkozik,

„Károlyit halálra itélendnek"

de

tartja

békekötésének szégyenletes és üzletes módjáért. A „bujdosásnak'\ az idtlen magyar életformának egész lényét és szépségét átérezte.

Mikor elhagyta

hazáját, tudta,

mint vallomásaiban írja, hogy két út között kell választania. Egyik a vitézi halál, melyet bizonyára Kádár vitézhez hasonló fohászkodással teljesített volna. A másik út a bujdo-

186

mely szürkébb és csendesebb, de Rákóczi úgy érezte, hogy a bujdosók sorsa táplálja nehéz és elfáradt napokban a közösséget. S a bujdosó kemény Ítéletet mondott a sás volt,

„képzelet" ral; a

felet.

„Ó

képzelet!"

képzelet a való világ

szág álmait jelentette.

De

s

—

intett feléje elhárító kar-

a lelkében ringatott

hiába mondott

ítéletet,

Magyaror-

mert ez

a

„képzelet" mindvégig megmozdította szárnyait benne, visszaidézte a régi

napok

ízeit,

holott 5

már

Isten melegségében

vigasztalódott.

Mikes Kelemen. (1690—1762)

Ha Zágoni Mikes Kelemen nem

kerül ifjú fvel

II.

Rá-

kóczi Ferenc udvarába, valósziníileg valamelyik erdélyi kú-

riában békés, boldog

da

lett

idill

közepette telik

el

volna, derék családapa, barátságnak

fszere

s

a

könyvek

végzete, utóiérte

t

a

barátja.

De

II.

az élete. Jó gazs

csevegéseknek

Rákóczi Ferenc

magányos, szemléld

és

lett

mereng

a

fér-

ervel sodródó bolygója lesz a tettekbe siet férficsillagnak. A számzetés keserves éveiben el is sóhajtotta, hogy nem a szabadságért került a Marma-

fiú sorsa, ki ellenállhatatlan

ra-tenger partjára,

hanem egy

szép, tiszta ábrándért.

Mikes költött levelekben írta meg a bujdosók sorsának A legközvetlenebb, legmelegebb irodalmi formát vá-

folyását.

lasztotta,

s

egészen új lapot nyitott az erdélyi emlékiratok

sorában. Hiába keressük nála az erdélyi emlékirat

komor

történelmi arculatát és méltóságát. Mikes az élet nyelvén, a

mindennapok nyelvének vidámságával s jóizével beszélt. Humora egészen magasrend, s távolról sem anekdotákba fúló humor, mondhatjuk, hogy humoros volt a világszemlélete,

187

dert

A komor

csöppentett minden képére, minden sorára.

vonalakat, a

sötéted érzéseket, panaszokat eredend

ösz-

tönnel játékosra kanyarította, vidámító csengésre hangolta.

Olyan dolog jelentkezik nála, olyan

melyet eddig a ma-

íz,

gyar prózában hiába kerestünk: az emberi beszéd nyájassága és bája.

A

Tele van meglepetésekkel,

francia király haláláról

lélek

kiment belle,

kedni, pajkoskodni,

ír s

a halál

nem

várt fordulatokkal.

tudósítását igy fejezi be:

benne maradott." Szeret

„A

incsel-

huncutszem megfigyeléseirl számol

be.

S ez a pajkoskodás a legnagyobb emberi indulata. Mikor ve-

már rátette kezét a vénlegény Kelemen utolsó reménységére, Kszegi Zsuzsikára, akkor is csak a csíps tréfáig merészkedik: „Elég a, hogy a jövendbéli vlegényt, vagy is inkább vembert nem a köszvény háborgatja, és Zsuzsiért gyakrabban megmosdik;'' Egészen lírába ill finomságokra képes: „A való, hogy az elmúlt holnapnak minden résziben és ráncában csak a restség nem engedte, hogy írjak." Tudatos mvész volt és naiv kedély ember. A magyar próza erejét, keménységét, férfiasságát, költi törekvéseit eddig is láttuk, de a „szépprózát", a tudatos gyönyörködtetés nyelvét Mikes Kelemen alapította meg. Sajátságos sorsa, a bujdosás, hajtotta ki benne a reménységnek, az emberi vigasznak ezt a virágos, tarka ágát. Enyhülés kellett, kedv, s e hiányérzést Mikes a mindennapok megszépítésével elégítette ki. Mérsékelt, de szines és életteljes díszítés jellemzi Mikes stílusát, mint a szétélytársa, Bercsényi gróf,

.

kely stílust általában.

„Vannak olyanok, akik

.

.

leírják,

amit

néme-

akarnak mondani, de csak száraz, sótalan

és ízetlen:

lyek pedig a legkisebb dolgot

tudják ékesíteni,

olyan

ízt

saját írói

adnak annak, hogy

is

ugy

tetszik".

fel

Nagyszeren

hogy eredeti modorából kizökkenne, nagyon mélyre

188

jellemzi

modorát. Ez a pajkos játékos szem olykor anélkül, lát.

így

jellemzi a török tunyaságot, El-Ázsiát: tó lévén

„A ház

mellett egy

abban vagy buszig való bialokat hajtottak,

és azok-

kal egészen felkevertették a tót, és a sárból a kezekkel von-

ták ki az emberek a sok halat.

gény halaknak

Minden ló

gondolatok

veg

ízét,

nyerhet dérkert.

a sáros vízben.

írása elé.

elbeszéd

Néha

és

Nem

lehetett úszni a sze-

Török halászat."! mentegetzés a hazafelé

szál-

szinte visszateremti az erdélyi le-

máskor pedig úgy tnik

fel a

már soha

vissza

nem

haza, mint az elérhetetlen hegyen rejtezked tün-

A

honi békeévek egyszer életére vágyott,

leg-

s

alább jó tanácsokat küldött hazafelé a gazdálkodásról,

a

gyermekek nevelésérl. De mindezeken túl: megcsinálta a székely író bels formáját. Stílusának bája, furfangos észjárása, világot és sorsot bíró humora a székely népköltészetet éppenúgy jellemzi, mint a székely Tamási Áront. Legmeghatóbb írása a fejedelemmel való összekoccanását szánja-bánja. 1736-ban írta, mikor Rákóczi már halott volt: „Sokszor jut eszembe a szegény urunk jövendölése, mert egyszer a többi között a vásárlónál való számadást hogy oda adtam volna, mert én vásároltattam, ami kön-

—

tösihez és a házbéli eszközökhöz kívántatott ter,

aki

—

-

a fizetmes-

nekem számot adott, számadást megmutattam a fejedelemnek. De

vásárolta

parancsolatomból,

én pedig azt a azt jó megtudni elre, hogy szegénynek olyan természete volt, hogy a számadásban nem nézte, hogy miért adtának harminc vagy negyven

tallért:

hanem ha

tíz

vagy tizenkét poltura

portékát olcsón vettek-é vagy drágán.

—

Az olyan apró

ér

állapot-

ban mindenkor gáncsot talált. A számadásban tehát egynehány poltura ér portékán megakad a szeme, és kezdi mondani mintegy nehezteléssel, hogy drágán fizették, nem kellett volna úgy venni. Én azon szokásom ellen felindultam, mert nekem ugy tetszett, mintha bennem kételke-

189

dett volna, és dik,

mondáin mint goromba: ha bennem kételke-

parancsolja másnak,

semmit nem

felel,

tlem érdemem

ki

a

Erre szegény

vásároltasson.

csak kezembe adja számadást, és elfordul

szerént. Ezzel én

kimegyek. Másnap sem

is

mit sem szól hozzám, én pedig csak várom, hogy szóljon

Még másnap, akkor sem

— a már

nekem ne héz volt, mert megüsmértem ostoba cselekedetem. Harmad napján már nem trhettem, bemegyek utána az iróházában szól

semmit

is

ott eleiben borulok és könnyes szemmel csókoltam kezét, és kértem bocsánatát. Erre az a ritka és nagy ember megölel és mondja: „Megbocsátok sokszor eszedbe jutok én ne ked, ha meghalok sokszor megemlegetsz engemet: de ak kor kés lesz". Ha akkor sírva hallottam ezeket a szókat most könnyes szemmel jutnak eszemben. Bé is teljesedtek Isten így akarta mindenben dicsértessék szent neve." Ez volt az utolsó tisztelgés a nagy fejedelem emberi

—

—

—

—

nagysága eltt.

Faludí Ferenc.

(1704—1779)

A

magyar költ mindeddig szinte kivétel nélkül harcos magyar közéletnek. Sorsát, mint Zrínyi mondotta, „nemcsak pennájával" fejezte ki, hanem tudatosan, vagy tagja volt a

ösztönösen, de a vátesz szerepét fegyverletétel után

Ferenc

a legtökéletesebb irodalmi

latnak: az els „sziget", költi világba, mtárgyak,

Eleinte csak fordított, edzette.

190

Gyjtöget

játszotta.

is

egyelre meghalt ez

s

a

a

A

majthényi

a szerep,

s

Faludi

kifejezje ennek a fordu-

„kivonulás" az életbl a tiszta választékos

csiszolt,

múzeumába.

nyelvét alakította, gazdagította,

tehetség volt,

s

„Jegyzkönyvében"

tö-

mérdek közmondást, érdekes jelzt, lálunk, melyeket régi írókból

s

s

megkapó

az „élet

nyelvébl" szedege-

tett össze.

„m"

Tisztában volt a költi

kifejezést ta-

fogalmával.

A

m

öncélúvá

legfbb feladata. A súlyos, viaskodó, robbanó erej magyar prózából finom, szökell csobogást csinált, megtörte a magyar vers nehézkességét, felolérett nála,

s

mgond

a

volt

dotta páthoszát és méltóságát, színekre törte egyhangúságát

A

nyers

ösztönös megnyilatkozások hagyományát irodalmi

kultúrával próbálta felváltani, ból

sem merült

ötvösmvész

ki a formai bravúrban,

volt,

de távol-

mint például

Amadé

László. Faludi csupa elegyítés, nyelve bárok zsúfoltság ro-

kokó-finomsággal oldva. Idegen versszakképleteit gyar ritmussal töltötte meg. Tudatos gonddal,

s

tiszta

ma-

az európai-

ságból és a magyar hagyományból gyúrt költi világot.

rokokó

A

is írt, de jellemz pásztoridilleket kevert ezekbe a költeményekbe. Az

ízlésére annyira

valódi népi hangot pásztorai

már

is

így társalognak:

„Ide felénk pásztor avval a dudával

Menalcas

jó sipos társával,

is itt lesz,

Uj csákóm van látod, új bocskor lábamon. Tejünk, túrónk, sajtunk, van öreg gesztenyénk,

Ómánk, szilvánk, körténk, szép puha berkenyénk. Répánk, borsónk, lencsénk, csörgés szalonnával. Szeretem a lencsét, csörgés szalonnával."

A világ,

ta

költészet számára

már

melyet teremtett kedves,

költi gond bája ragyog

zárt szellemi feladat lett. friss,

üde mvilág, de

a

A

tisz-

rajta.

Irodalom: Horváth János:

A

magyar irodalmi népiesség

Faluditól Petfiig.

191

Várkonyi

Amadé

László.

(1703—1764)

A

szilaj,

A

költ nagy formai

szabadszájú

változatosságot

magyar irodalom leggazdagabb formamvészei közé tartozik. Máskülönben nem lépte túl a kéziratos teremtett.

régi

A

dalköltészet határait. líra

ö

nem.

írta

A

els

vers tovább fejldött benne, de a

Amadé

finomság

verseiben alaki játékká süllyedt.

regényünket, de ez a

lírai

mve

még mindig

lap-

pang, vagy elveszett.

Legszebb verse „Toborzó"-ja. Nyersanyagát valószínleg a

népköltészetbl merítette:

„A

szép fényes katonának

Arany, gyöngy, élete Csillog villog

minden fell

vitéz fegyvere.

Jó

Szép élet. Víg élet

Soha jobb nem lehet! Hopp hát jöjjön katonának. Ilyent ki szeret!

A

zöld

mezn

Nyer az

A

megpuskázik

ellenségtül,

kvártélyban mulatozik.

Nyer

a

Szép

élet.

Víg

menyecskéktül,

élet,

Soha jobb nem lehet! Hopp hát jöjjön katonának. Ilyent ki szeret.

192

Szikrát üt a paripája,

Nagy városon Hogy jó lovas

nézik. és vitéz

is,

Mindenütt dicsérik. Szép élet, Vig élet.

Soha jobb nem

Hopp

lehet!

hát jöjjön katonának.

Ilyent ki szeret.

Mind

ország,

mind

Félnek

és szeretik,

A

dámák

szép

és

az hazája

leányok

Sokszor ágyát vetik.

Szép élet, Vig élet.

Soha jobb nem lehet! Hopp hát jöjjön katonának, Ilyent ki szeret."

Orczy Lrinc. (1718—1789)

E korszaknak Orczy nyeiék számára

volt a leghíresebb lírikusa. Besse-

készítette a talajt,

s

mködése

átnyúlik a

magyar irodalom megújhodásának korszakába. Mégis igazi elkészít, korszakok, mozgalmak és irányok határmegyéjén kintt plánta, nemesített magyar falusi virág. Mária Terézia híres tábornoka, a vitéz katona, mihelyt hazatért, messzire kanyarodott a hadi zengéstl. Feltámadt

benne

a

mezei

úr,

s

vádat emelt saját múltja, a háború ellen:

193

^Hallatik mindenütt fegyverek csörgése,

Százezer gyilkosnak

Ezeknek

mezn

vagyon

ölésért

van gylése,

fizetése,

Isszonyu azoknak, vágása,

lövése/''

Európa, a véres Európa „hagymáza'^ ellen

írt:

„Lásd meg ím a mezn, mellyen sok keresztet, Rakott szántó, vet, most temet testeket. Réten, kin takarnak volt

sr

Most gödörbe bánnak

puffadt dögöket.*^

föl

rendeket.

S a királyok ellen fordul:

„Földi bálványokat, a fejedelmeket

Kérdem, mért emésztnek

A

francia felvilágosodás szele

ártatlan népeket?''

t

elször a magyar

érintette

költészetben. Boldog az, kinek:

„Szarvas argumentum

nem

fárasztja eszét,

Melly Theológusnak lepi az elméjét,

A

harmadik égnek nem tudja

seregét,

Antipodákról sem indítja beszédét.

Hány

szárnya van a

fbb mennyei

Tollas-e vagy nem, vagy

angyalnak,

mikép szóllanak,

Az égi lakósok, nemde gondolkoznak. Az elementumok mikép hadakoznak/' Voltaire szatírája

194

s

Rousseau nagy

s

szent

Természete

De a felvilágoBodás merészségét megkötöteredend konzervatizmusa és a patriarkális érzelmi kul-

csírázott benne. te

A

túrája.

felvilágosodásból, az új latinságból,

klasszikusokból, az ólatinságból azt szívta

fel,

éppúgy

a

ami eredeti

s

s

legnagyobb élményének, a magyar mezei idillnek megfelelt:

Az

idill

zengett benne mindenek fölött:

„Vegyed észre sorsodat, szemlélvén ügyöket. Boldog csendességben te mívelsz földeket. És danolva kapálsz sok fürtös töveket. Nyájas mulatsággal, szedsz sok gyümölcsöket."

Az a

idill

merengését, egyszer emberi bölcsességét tekintette

legfbb jónak:

„De

a nyugodalmat, kit szül jó csendesség.

Kit

nem

csábit,

nem

ront elfajult dicsség.

Mivel tle árad minden gyönyörség, Dicsérem, kedvellem, mert ez az édesség."

ö

vette észre elször az alföldi tájat,

s

verset írt a bugaci

csárdához:

„ó

csárda! becsesebb nálam te szegleted.

Befogadsz, negyven

is

sokszor a vendéged.

Jobb szállásom vagyon nékem Szükségben nyugvást király is

te melletted. lel

benned.

Maradj tehát békés puszta közelében Kecskeméti kenyér süljön kemencédben Körösi bor

bven

keljen a pincédben.

Sok ntas nyugodjon faladnak tövében."

195

A

parasztsághoz

„Boldog

írt

verse a végén ódába szépül:

a te sorsod,

nagy a dicsséged,

Megmarad, örökös lesz te fényességed, Mert minthogy a virtus adja a Nagyságot,

A A

hibák, a vétek az alacsonyságot: szelid jó

ember

így emeltetik

király lesz igazán,

fel a füstös

kacagány."

Társadalomszemlélete idillikus de szinte rokonszenv és tiszta líra

és

romantikus szemlélet,

benne. Megteremtette költi levelet is. Utódjainak, Bessenyeiéknek, szellemi forradalmát nem jó szemmel nézte, hiszen a Tisza szabályozása él

a

a

kereskedelem élénkülése sem tetszett neki.

A

felvilágoso-

dás lényegében csak levegtisztítás volt számára, orvosszer,

hogy az idill még szebben ragyogjon. Gyakorlatias érzék ember volt. Költi leírásai igen sikerültek, valóságábrázolásuk olykor egészen feltn és megkapó. Szerény költ, hatása és híre

dacára névtelenül adatta ki verseit.

legösztönösebb poétája.

196

A

korszak

„A

Régi Magyarság" önálló könyv, összefügg korszak

irodalmi arcát nyújtja, egyúttal azonban egy háromkötetes

m els

könyve.

A három

nek történetét öleli fel közben jelennek meg.

Az „irodalom": adatok

s

s

a

kötet a magyar irodalom egészé-

következ kötetek

1

—

a felhasznált irodalmat jelzi.

filológia-felsorolások

közlése

nem

volt

1 évi

id-

Közismert

könyvem

célja.

197

Tartalom. Oldal

— — — — — — — — — — Elhang Az ómagyarság — — — — — — — — A keresztény középkor — — — — — — — A keresztény középkor vallásos irodalma — — A — — — — — Asztalnak szent dicsérete A gonosz szerzetösnek dicséreti szidalma — — — — — — — Salamon éneklése Elbeszél költészet — — — — — — — Az egyii£:y apáca — — — — — — — — — — — — — — Udvari irodalom Salamon király veszte — — — — — — Magyar szentek legendái — — — — — Temesvári Pelbárt — — — — — — — Az els magyar — — — — — — A humanizmus — — — — — — — — A reneszánsz-ember — — — — — — Pannóniai János — — — — — — — Három m — — — — — — — — Szerémi György — — — — — — — A protestáns kor — — — — — — — — A protestáns az közösség — — — — Az mfajok — — — — — — — — Az ószövetség, a zsoltárok magyar tragikus — — — — — — — — — páthosz Vég-Kecskeméti Mihály: LV. zsoltár — — — Bornemisza Péter — — — — — — — Csúzról való báj — — — — — — — Akinek torkába ereszkedett — — — — — Bornemisza Péter: Cantio optima. — — — líra

_________

jó és

és

biblia

író és

új

új

7

10 14

15 17

18 19

20 22 23

25 27 31

32

35 38 40 42

45 47 51

53

56

és

58 59 63

65 66 67

Oldal

— Méliusz Juhász Péter Dávid Ferenc — — — Heltai Gáspár — — — Szkhárosi Horvát András Két költ _ — _ — Balassa Bálint — — —

— — — _ —

— — — — — —

— — — — — —

politikai lírája

Balassa Bálint: Borivóknak való

— — — — — — —

Balassa Bálint: Kiben köszöni Gupidónak ...

Rimay János

magyar irodalmi tudat

és a

— — — — — — — — A históriás ének A széphistória — — — — — — A protestáns kor drámája — — — — — — — — Károlyi Gáspár — — — katholikus reformáció kora — ellenreformátor Pázmány Péter, az — — — — — A ég — Szenczi Molnár Albert: XC. zsoltár Az utazó — — — — — — — — — — — Geleji Katona István — — — — — Zrínyi, a költ — — — — — — Zrínyi nyomában Apácai Cseri János — — — — — A polgár tragédiája — — — — — — — — — — Gyöngyösi István — — — — — Névtelen költk — — — — — A kuruc költészet — — — — — Kuruc tábori dal Ocskai Lászlóról való ének — — — — — — — Az erdélyi emlékirat Tinódi Lantos Sebestyén

csillagos

Az

újkori

fia

ember

jelentkezése,

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

Bethlen Miklós

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

68 69 72

76 80 81

88 89 91

92

96 98 102

107

110 112

119

120 121 123

125 136 143

148 150 152

164 170 172

175

178

Oldal

— — A hív — Mikes Kelemen Faludi Ferenc — — Várkonyi Amadé László — — Orczy Lrinc

— — — — —

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

_________

XVIIIik század

IS2

183 187

190 192 193

o