&^ Presented to the
UERARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO by
DR. PÉTER I. HIDAS
MAGYARORSZÁG 1848
ÜÉ?!
FÜGGETLENSÉ&I
Umm
KATONAI TÖRTÉNETE. irta:
B. (A
SZERZ lí.
SAJÁTJA.)
KÖTET
A TAVASZI 4
J".
HADJÁRAT
CSATAVAZLATTAL.
s^
BUDAPEST,
1897.
NYOMATOTT MÁRKUS SAMU KÖNYVNYOMDÁJÁBAN V.,
BÁTHORY-UTCZA
20.
v.\BRA^ M\ ^^/v V;/'/' .
ö 200Í
A
^^5/ry OF TC^^Í
iMinden jog fentartva.
TARTALOMJEGYZÉK. a második kötethez.
A ma l.'-i4Sí.
NEGYEDIK RÉSZ. y a r támadó hadjárat.
g'
márczius elejétl május végéig.
fejezet. Elkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz hadrend, hadmveleti tervek. Bevezet hadmüveletek a fseregek körében 1849. márczius elejétl április elejéig A losonczi rajtaütés 1849. márczius 24-én A magyar fsereg átkelése a Tiszán Huszonkettedik fejezet A dönt támadó mveletek meginditása a magyarok gj-zelme Isaszegnél; 1849. márczius végétl április
Hnszonegyodik
;
:
1
29 35
;
elejéig.
.
.
.
•
A A
hatvani ütközet 1849. április 2-án tápió-bicskei ütközet 1849. áj)rilis 4-éu Lovas összeütközés Hatvan eltt 1849. április -én Az isaszegi csata 1849. április 6-án Huszonharmadik fejezet. A Komárom felmentését czélzó hadmüveletek 184!). április elejétl végéig A. váczi ütközet 1849. április lO-én Pest eltti események Windischgrátz felmentéséig a fparancs:
43 47 54 58 61 77 80
A
nokság
alól
A
nagj'sarlói csata 1849. április 19-én Komárom felmentése a Duna bal|)artján Pest felszabadulása és Komárom felmentése a Duna jobb partján komáromi csata 1849. ájirilis 26-án Huszonnegyedik fejezet. Buda visszavétele 1849. május elejétl végéig Haszonötödik fejezet. Bem újbóli támadólagos mveletei Erdélyben 1849. február elejétl ápriüs közepéig piskii csata, 1R49. február 9-én Zsurmay mveletei Heydte ellen Úrban mveletei Riczkó ellen , Bem elnyomulása Úrban és Malkowsky ellen a borgó-diossényi és borgó-2irundi ütközetek 1849. február 23-án medgyesi csata az els csatanap 184*^. márczius 2-án a második csatanap 1849. márczius 3-án Nagy-Szeben bevétele 1849. márczius 11-én feketehalmi ütközet, illetleg Brassó bevétele 1849. márczius " 18— 20-ig Huszonhatodik fejezet. délvidéki események. Perczel Mór támadó mveletei a Bácskában 1849. márczius elejétl április közepéig Huszoniietedik fejezet. Perczel és Bem együttes támadó mveletei a Bánságban 1849. április közepétl május közepéig
A
.
.
;
A
•
86 90 95 97
100 107 125 125 132 134
;
.
A
:
.... ....
135 137 142 146
A
148
A
MELLÉKLETEK. 1.
Az
2.
A
3.
Buda
4.
A
isaszegi csata vázlata. nagysarlói csata vázlata. bevétele.
medgvesi csata
vázlata.
15G
164
NEGYEDIK
RÉSZ.
A magyar támadó hadjárat 1849. márczius elejétl
május végéig.
HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Elkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz veleti tervek.
Bevezet hadmveletek
;
hadrend,
hadm-
a fseregek körében.
1849. márcziiis elejétl április elejéig. Windischjiiatz berezeg- kápo hiai g-yzelmét tnlhppsiilvftj az annak lefolyásáról és eredményérl Ö Felségének küldött jelentésében többek között azon reményének adott kifejezést, hogy ..pár nap múlva
Debreczenben leend s a pártütés fészkét hatalmálDa keriti." Ezen g-yzelmi jelentés az osztrák udvari és kormán}' körökben végleg- megérlelte az elhatározást, miszerint a már régebben tervezett
s
Felség-e elé márczius
4-én szentesítés végett elter-
mely Magyarországot, eddigi kiválta többi tartományokhoz hasonlóan az össz-
jesztett „birodalmi all-oimmiyt/'
ságainak eltörlése mellett birodalomba kebelezte, kihirdesse. Ezen tény által a nemzet és d3'nasztia között fennálló viszály békés kiegyenlítésének lehetsége végkép megsznt, minek fol3'tán a két fél össze nem egyeztethet kívánalmainak dönt eszköze gyanánt továbbra is a kard, a fegj'-veres erszak maradt alkalmazásban. A gondviselés, mint alább látni fogjuk, ugy akai-ta, hogy a gyzelem istennje egyidre a magyar zászlókhoz szegdjék, mety körülmény viszont a mag^^ar intéz köröket késztette egy elhamarkodott, sajnálatos lépés megtételére. A honvédelmi bizottmány elnöke, 1S4S;49. kat. tort.
1
Kossuth Lajos ug-yanis a kihirdetett „birodalmi alkotmányra-' válasz gyanánt április 14-én a debreezeni ország-g'yülésen az uralkodó házat trónvesztettnek, Magyarországot pedig tle füg-g-etleunek nyilvánította. De valamint a kápolnai túlbecsült g-yzelem csakhamar sokkal jelentéktelenebbnek bizonyult, semhog-y az óriási szobormnek, az összbirodalom megtestesített eszméjének elég szilárd talapzatául szolgálhasson, épugy a boszu és megtorhís démona által sugalmazott s a fegyverdicsség múlékony, csalóka fényében megfogamzott függetlenségi nyilatkozat,
nemcsak
katonai,
nélkülözte
ama
hanem úgy
biztos,
szilárd
illetve
az általa teremtett helyzet
kül- mint belpolitikai lekintetben is alapot,
mely
a
felkorbácsolt
szen-
vedélyek vad viharában egyensúlyát következetesen megtartani képes lett volna. De hagyjuk ezen. inkább a ])olitika körébe vágó események vázolását s vegyük fel újból a fseregek körében történt hadi ese-
mények
A
leírásának félbeszakadt fonalát.
fparancsnoksággal Dembinski
lemondása után ideiglenefparancsnokkal közösen uj hadmveleti tervet dolgozott ki, mely éppen ellenkezje volt Dembinski elbbi tervének, amennyiben szerinte a gyöngyösi utón a VII. hadtesttel tüntetés, a fervel pedig Szolnokon át a ftámadás lett volna intézend. Ennek értelmében a II. hadtest, melynek j)arancsnokságát az idközben tábornokká kinevezett Aulich vette át, szintén Szolnok felé indíttatott útba. Az uj terv értelmében Oörgcy régi óhajához képest ismét teljesen önálló seregrész parancsnokává vált: ámde az magasra tör ambicziója most már evvel sem elégedett meg s titkon még magasabb rang elnyerése után, a fparancsnok! méltóságra vág3'ódott, mire nézve a Kossuth ellenzékét képez úgynevezett békepárt részérl hathatós támogatásban részesült. sen megbízott Vetter tábornok a volt
Knnek kieszközlése végett, hadtestét Poroszló eltt a faképnél hagyva, Debrecztmbe utazott itt azonban már fait accom])liva talált, amennyiben odaérkezése napján az altábornagygyá elléj)tetett Vef/cr neveztetett ki végérvényesen fparancsnokká. Azért Görgey útja még sem volt hiábavaló, amennyiben a Dembinski-Vetter-felé tervet halomra döntve, uj hadmveleti tervvel állott el s annak elfogadását részben ki is eszkíizölte. Az ez alkalommal létrejött megállapodásokat Kossuth márczius 9-én a hadsereghez intézett következ kiáltványában tette közzé Magyar,,A magyar nemzet nevében, a magyar hadsereghez ország vitéz hadseregeinek hsies bátorsága, fáradhatlan kitürése és hazafiúi lelkesedése által azon pontra jutottunk, hogy édes hazánk megmentését isten segítségével, gyzelem és siker felé ;
I
E gyzelemnek és sikernek két föltétele van. Az egyik föltétel összpontosított er, melyet hsies elszántság lelkesít. A másik föltétel egység az akaratban és rendelkezésben s pontosirán3'0zhatjuk.
a rendel.-tek végrehajtása kürül. Az els feltétel, az elbb uoryhadsereg-nek üörg-ey tábornok jeles vezérlete alatt dicsséges ütközetek és dicsség-es fáradalmak után az tiszai vonallal tört-'nt eg-yesülése által és az alsó duna-tiszai hadsoreg-nek Damjanich táborSzolnokig- fülvonulása s magának Szolnoknak nok vezérlete mellett márrzius i)-én trtént gyzelmes bevétele által teljesedésbe ment. És ezen erk íisszpontositásának teljesedése után. a nemzet vitéz seregeinek bajnok indulata mellett, már csak arra van szükség, hogv egvség és üsszhangzás legven a fvezérletben pontosság a kivitelben, s magasztos hazafiúi készségtl lelkesitett miszerint az igazsáo-os istennek seaitségével mihamai'ább elmondhassuk, hogy szegény nyomorgatott hazánk szent földe ki van tisztítva az ellenségtl, a vitéz hadsereg pedig a hálás haza kebelén azon édes érzettel pihenhessen meg borost^'ánain, hogy e magyar hazát mentette meg. Ezen második feltétel szükségétl áthatva, én, az ország kormányának elnöke a nemzet parancsából, s a nemzet akaratánál fogva reám ruházott hatósággal ezennel tudósítom Magyarország hadseregeit, hogy valameddig a Tisza vonalán jelenleg' két külön pontokon, úgymint a tisza-füredi és szolnoki pontokon állosúg-
ui'vezett felsüduDai
—
-
másozó hadsereg osztályoknak egy közös mködésre alkalmazása a körülmények szerint szükséges leend, ezen több rendbeli hadsereg osztályok két nagyobb hadtestben egyesülteknek tekintendk, melyeknek egyike a felsmagyarországi, a másik pedig a középmag3'arországi hadsereg nevét viselendi és a felsmagyarországi hadseregnek vezérletét Görgey tábornok, a középmagyarországinak vezérletét pedig Damjanich tábornok viendik. Az egyik és másik hatlsereg-testekbe beolvasztott vagy változtatva beolvasztandó hadosztályoknak eddigi számai tovább is meghagyatván. Hogy petüg ugy ezen, Görgey és Damjanich tábornokok vitéz vezérlete alatli derék hadseregek, miot szintúgy a szeged-bácsi és marosvonali (aradi) hadosztályok, nemkülönben az ország várait védelmez hadseregek, valamint egy lélektl egy hazaszeretettl és a dicsségnek közös érzetétül vannak lelkesítve ugy egy czélra egy irányban, az ország kors egymást kölcsönösen támog'atva is mködhessenek mánya az országgylés hozzájárultával szükség'esnek találtaVetter altábornag3'Ot Magyarország minden hadseregei fvezérévé megbízni és kinevezni, kinek tehát ezennel fvezérlete alul csupán az erdélyi hadseregek, melyeket Bem tábornok vezérel, a Debreczen és környékén alakított tartaiéksereg, mely a szükség szerinti rendelkezé.-re fentartatik s a magyar határszéli és erdélyi passusokat seregek, mint melyeknek kiszabolt rendeltetésük van, vétetnek ki. Midn én mint a nemzet akaratából az országot ideiglenesen kormányzó honvédelmi bizottmány elnöke, a kormány ezen rendelkezését, ezennel a nemzet nevében hazánk hadseregeinek tudtul adcm, egyúttal szintúgy a nemzet nevében rendelem és parancsolom, hogy minden a fentebbi ;
:
rz
1*
nem foglalt hadsereg-testeknek, bármi néven nevezeit Cáoportoknak és osztály-oknak f- és alvezérei, parancsnokai, tisztjei és minden vitézei összesen és egyenként a nevezett fvezérnek mind-
kivételben
mig' ez
addig-,
ország-
kormánya máskép nem intézkedendik,
fel-
engedelmeskedni és rendelkezéseit és kiadandó parancsait azon pontossággal és szinte készséggel teljesíteni elengedhetlen kötelességüknek ismerjék, mely nélkül minden kiontott nemes vér gyümülcstelenül lenne kiontva, és melyet a hadi fegyelem a katonának vitézsége mellett ezen f dicssége oly bizonyosan megkíván, mint a min bizonyos az, hogy katonai fegyelem nélkül a legvitézebb hadsereg is gyenge, a haza pedig meg nem menthet. Vitézek, a katonai pálya a dicsségnek pályája de legdicsségesebl) akkor, midn a bajnok katona igaz és törvényes ügybon hazája megtétlenül
—
—
;
mentéseért harczol. Minden olyan dicsség hiu, és sem isten elit eltt nem becses, melynek más kútfje van, mint a rendithetlen hü ragaszkodás azon szent ügyhöz, melynek a katona vitéz karjával oltalmára esküdött. És ez az eskü szent az örökkévaló isten eltt, szent az emberek eltt, szent a sziv bels birája a lélekismeret eltt. Én tudom, liogy Magj-arország hadseregeiben nincs és nem lehet olyan ember, ki érdekében a hazának, melyet véd, érdekében önmagának és érdekében azon katonai becsületnek, mel^yol zászlója alá felesküdött, ne osztozzon velem azon érzelemben, hogy a köteles katonai engedelmesség mellett, melyet a nemzet által reám ruházott hatalomnál fogva fentartani tudok is, fogok is, akkor termi meg a hazára nézve legbiztosabban gyümölcseit, ha a kötelességérzet a szivnek azon bens készségével párosul, minélfogva mindenki nemcsak megteszi, hanem örömest teszi meg azt. mit törvényes felsbbsége a haza érdekében parancsol. Ezen szives készség biztosítja a pontosságot, a pontosság pedig hadi munkálatokban nélkülözhetlen, mert különben vagy elvész a mogbecsülhellen id és a gyzelemnek kedves alkalma, vagy hasztalanul ontatik ki a legnemesebb vér, mert hiányzik azon pontos támogatás, melyre a siker és a bajnok katonák vérének megkímélése számítva vau. Midn tehát engedelmességet a nemzet nevében parancsolok, zen szives készség az, melyre hazafiúi érzülettel felhívom, melytl lelkesítve látni óhajtom a hadsereget. Vitézek a mint szent elttem a haza, olyan szent elttem e haza védinek, az ország hü hadseregeinek irányában az érdem méltányhitának kötelessége. En gyakran és sokat leendek körötökben hogy szemtanuja lehessek azon készségnek, melyre ezennel felhívlak, szemtanuja érdemeiteknek, és meg vagyok g^'^zdve, hogy édes mag3'ar hazánk vitéz hadseregei, nekem, a haza kormánj-elnökének, sürüen fognak kedves alkalmat nyújtani, hogy tettleg bizonyíthassam, miként a nemzet, mely a kötelességnek teljesítését kivánja a maga részérl, mint én is a magam részérl, nem ismerünk édesebb kötelességet, mint a hála-
nem érdem, sem emberek
:
!
az
(latosság-ot
érdem
iránt.
Elre
tehát,
mint a fvezér
rendeleiidi,
haza megmentésének dicsséges ösvényén Ezekbl áll. mit a nemzet nevében rendelek és parancsolok. Senki annak ellenére, a hon elleni fellázadás biinsnlyának terhe alatt, másként nem csolekvendvén. Kelt a kormány és országgylés ideiglenes székhelyén. Debreczenben, márczius S-áii 184*,». év. Az országos honvédelmi bizottKossuth Lajos.'" nián}' elnöke a
Ugyanezen tárgygyal fogialkozik Kossuthnak ugyanaz napról Klapka ezredeshez intézett alábbi levele is
keltezett s
:
„Tisztelt ezredes
ur
I
Alár régóta gondolok arra. hog}^ a Görgey hadtestével a Tiszánál történend egyesülés után valamennyi elkülönitott csapatosztály együttes irányban és ugyanazon czélra kezdje meg mködését és nagyon sajnálom, hogy Dembinski altábornagy nagyon késn s a hadmvelettel egybe nem hangzó módon adta Damjanich tábornoknak a támadási utasítást. Szolnok abban a perczben vétetett rohammal be, melyben a fhadsereg a helyett, hogy elnyomult volna, már a Tisza mögé vonult vissza. Meggj'zdtem róla, hogy a hadmüveletek egysége most okvetlen szükséges, mivel Damjanich tábornok Szolnok bevétele által nagyon kedvez alkalmat nyújtott az elnj^omulásra, melynek hanj'ag felhasználása 0I3' hátránynyai járna, melyet késbb egy egész évi hadjárattal lehetne csak jóvá tenni. Attól is tartok, hogy ha a két hadsereg, a fels és alsó nem mködnek együttesen^ az ellenség egész haderejét könnyen az egj'ik vagy másik hadtest ellen fordítja és minket az uj hadmveleti alapról egészen leszorít, mi által ismét a Tiszavonalra leszünk szorítva, hol 75.000 ember élelmezése, Szegedet, az aradi tábort és a debreczeni tartalékot beleértve, egészen lehetetlen lenne. Az oroszok megkezdett interventiója Erdélyben a gyors és erélj^es elnyomulást még szüksé-
f
gesebbé tette. Még a brüszeli kongresszusnál fogva is attól tarthatni, hogy ha a fváros gyors visszafoglalása által nem szerzünk magunknak impozáns állást, az olasz ügy könnyen hátrányunkra intéztetik el. Ily fontos indokok arra indították az országgylést, hogy Dembinski leköszönése után, ki, mint utóbb beláttam, az együttes haderk alkalmazásánál, a viszonyok nem ismerése következtében nagy hibákat követett el, nekem mint a kormány képviseljének meghagyta, hogy a hadmüveletek egysége szempontjából fparancsnokot nevezzek ki az összes magyar csapatok fölött. Miután Dembinski lehetetlenné lett és Bem jelenléte Erdélyben nélkülözhetlen, én csak három férfi Vetter, Görgey és Damjanich közt választhattam. Görgey sem az alsó tiszai (bács- bánsági) csapatok elnyeit, sem azok gyengéit nem ismeri, de még sokkal kevésbbé ismeri Arad, Szeged. Szabadka és Pétervárad állapotát és az ottani népélet fázisait, melyek :
vidéken a hadmüveletek fraozzanatait képezik. Hasonló van Damjanich tábornok a fels hadsereo-re, valamint a fcldnnai. jelesül a komáromi üíryekre nézve is. A kísérlet, mindeme viszonj'okkal megismerkedni, igen sok idbe kerülne, melyet most nem becsülhetünk eléggé. Vetter tábornok azonban állásánál íogva mind ezen állapotokat jól ismeri, azonfelül a legidsebb a tényleges tábornokok közt. En ennélfogva azt határoztam, hogy a tiszai csapatok két hadsereget képezzenek, az egyik Görgey alatt a 2. és 7. hadtestbl, az utóbbi Damjanich alatt az ön és a bácsbánsági hadtestbl. Az összes hader fparancsnokául Vetter tábornok van kinevezve, ki egyszersmind altábornagygyá is clléptettetett. Azon felül az országgylés azt kivánja, hogy a mennj'ire tehetem, a hadseregnél leg3'ek és személyesen rködjem a fölött, hogy bens villongások ne veszélyeztessék ismét azt, mit a csapatok a hazának kivívtak. Midn ezt teimi mcgigérlem, az országgylés azt a kérdést intézte hozzám, kezcskedhetem e róla. hogy Veiter tábornok a kormánynak mindenben fog engedelmeskedni? Mire én azt feleltem, hogy mindig rködni fogok a fölött, hogy a fparancsnok csak jól és czélirányosan inlézkodjék, hogy én kivált Görgey és Damjanich, valamint az ön ezredes úr honfiúi jellemében helyezem teljes bizalmamat, hogy e férfiak, túlemelkedve minden önzésen, jellemük szilárdsága által a csapatoknál mindenütt engedelmességet fognak eszközölni és a ki a hadseregnél ez vagy ama vezér iránti ragaszkodásból a nemzet létének veszélyeztetésével viszálykodást akarna szitani, az ily bujtogató halállal fog lakolni, vagy ennem térek élve vissza, mire az országgylés teljhatalommal ruházott föd a hadsereg fölött. Most tehát isten és a haza nevében felkérem önt, hogy a nemzet megmentésére nyújtson kezet nekem. Igyekezzék a csapatokat oly hazafiságra és lelkiismeretre buzdítani, melyet önnél oly nagyra becsülök. Mindenki meglegyen gyzdve róla. hogy a kormány rendeletei iránti engedelmesség és minduyájok készséges közremködése a haza megmentésének életf()ltétele. Tudom, hog}' Damjanich Vetter altábornagynak nem személ^-es barátja, de azt is tudom, hogy mindenek eltt hazafi és katona, és elvárom tle, hogy minden személyeskedés mellzésével, fegyelme által, mely nélkül siker nem várható, mindnyájuknak példányképül fog szolgálni. Ez értelemben irtam Damjanich tábornoknak. Szerencsés véletlen hozta épen most Görgey tábornokot Debreczenbe, hol alkalmam volt vele személyesen szólhatni. Olyannak találtam t, a minnek az
alsó
lu'lj'zotben
—
—
képzeltem, tiszta, lelkesült hazafinak. A mellékelt kiáltványokat mint kormányelnök intézem a hadsereghez, s ezekbl töbl) példányt küldöttem Vukovics kormánj'biztosnak is azon meghagyással, eszközölné ki Damjanich tábornoknál, hogy azok napiparancs által tétessenek közzé a csapatoknál. Néhány nap múlva a hadsereghez
jövök és nagyon fogok örve)ideni az ön
férfiúi
jobbját legszivélye-
sebben
Az
szorithatiii.
niárczius 9-én.
A
isten
áldja
meg
thit.
—
Debreczen,
1849.
honvédelmi bizottmány elnöke.
Kossuth Lajos."
A
Güi'írey által ajánlott terv szerint az
Tokajon Szolnokon át
])arancsnoksága
az
alatt
át,
a
II.,
I.
és VII.
III.
hadtestnek
és IV. hadtestnek
kellett volna támadólag- fellépDamjanich alatt Hosszas rábeszélés után ezen tervnek hadmveleti részét végre Vetteris magáévá tette, melynek mint a fent közölt levélbl látható, csupán eröelosztása szenvedett változást. Ámde ezen tervnek sem volt hosszú élete, amennyiben Vetter, Dembinski által befolyásoltatva, nemsokára ismét az általuk közösen megállapított terv kiviteléhez ragaszkodott, vagyis tüntetés Tokaj fell, ftámadás Szolnokon át. Közbevetleg megjegyezzük, miszerint késbb, midn arról volt szó, hogy az eszme tetté váljék, tulajdonképpen ezen tervek egyike sem
pedig" nie.
:
be szorosan. Vetternek fparancsnokká történt kinevezését illeti, az a legtöbb magasabb parancsnok helyeslésével találkozott. Hog}' Görgey e dologról mikép vélekedett, annak legvilágosabban márczius 10-én Klapkához intézett levelében ad kifejezést, melybl az alábbi részletet vesszük át:. .Egyek 1849. márczius 10. Vetter az összes magyar hadak fparancsnoka és altábornagya. Az ég tisztítsa meg keblét minden kicsinyes tekintettl és töltse be honszeretettel. Sikert fog aratni, ha tanácsotokat követi és az enyémet vissza nem utasítja. De ha téved, akkor az osztrákok megcsalják t. Tervetek teljes beleegyezésemet birja, de Vetter kinevezése által minden lépésünk egyelre meg van bénitva és az idnek és alkalomnak nagy része elveszett. Azon meggyzdés tölt el, hogy Damjanich. Aulich, te és én. sokat, igen sokat vihettünk volna végbe, noha nem lett volna fparancsnokunk. Én ma Csegénél át akartam kelni a Tiszán, de a magyarok istene ezt meghiusitotta, est küldött és most Tokajnál kell átkelnem. " Ezen sorok tendencziózus színeIsmét egy nap veszett el tartatott
Ami
zete
els
pillanatra
szemünkbe
ötlik.
Mieltt Görge}' Debreczenbl Poroszló eltt álló hadtestéhez visszatért volna, Vetter élszóval kiadta neki a legközelebbi teendkre vonatkozólag az utasítást, mely szerint a II. hadtestnek, egy 2 zászlóalj és 10 ágyúból álló különítménynek a tisza-füredi hídfben való visszahag3'ása mellett, azonnal a sereg zöméhez Szolnok felé kellelt útba indulnia, mig Görgey hadtestével Tokajnál a Tiszán átlépve, az eger-gyöngyösi utón nyomuljon elre. Mieltt az ezen rendelkezések folytán történtek megbeszéléséhez fognánk, elbb a császáriak táborában idközben történteket kell felemlítenünk.
Windischgratz berezeg a szolnoki ütközet napján fhadiszállását Budára tette át s épen azon eszmével foglalkozott,
Gyöngyösrl
ujabb seg-élycsapatokat kérjen. Még' jobban ezen elhatározását a Karg-er-dandár katasztrófájáról beérkezett hir, miért is ZedUcitz gróf ezredest, már márczius 6-án az alábbi legalázatosabb elterjesztéssel küldötte Olmützbe „Ismételve volt már alkalmam Felséged legfelsbb figyelmét a rendelkezésemre álló haderk elégtelenségére felhívni. Ez az oka, hogy a hátráló ellenséget hatásosan üldözni képtelen vagyok, amenj'hogj'
(-)
Felség'étul
siettette
sem hagyhatok megfelel tartalékot hátra, a hogyan nagy kiterjedés föllázadt országban, szükségessé válnék,
n^'iben sehol az,
fleg
ily
mintán a rossz hangulat és az eln3'omulásunkat gátolni igyekv megfeszült törekvések csakis anyagi er által nyomathatók el. Leginkább érezhet a hiány lovasságban, fleg a könny fajtájából, melybl csak igen csekély létszám fölött rendelkezem, holott az ellenség fereje ebbl áll, és a terület, melyen hadmveleteim folj-^nak, annak alkalmazását kívánatossá teszi. Rendelkezésre álló lovasságom legnagyobb része vértes és dragonyos ezredekbl áll, melyek könn}^! lovassági szolgálatot kénytelenek teljesíteni, miáltal a nehéz lovak feltnen szenvednek, amellett sokat szenvedtek lovas ezredeim legén^'^s ég-ben, de Idvált lovakban részint ág^'utz által, részint a huszárokkal történt összecsapásokban, a mi fkép utóbbi idben gyakran fordult el s a melyekben a magyar csapatok jobban megálltak a helyet. Ennél fogva a legmél^'ebb hódolattal kérem Felségedet, nyújtsa nekem e tekintetben legfelsbb támogatását, meh'^re oly nag}'' szükségem van." Ezek után rámutat a berezeg az Olaszországban csak kivételes esetben alkalmazható fölös számú lovasságra, melybl legalább 2 ezrednek átengedését kéri. „E mintfolytatja a berezeg egy 20UU emberbl álló fogyaték pótlására elterjesztésében majdnem hasonló számú magyar fogl^^ot küldíittem már Olaszországba, miáltal az olasz hadsereg 2000 szuronynyal szaporodott, melyek ott bizonyára több hasznot tesznek, mint ugyanauityi számú lovas. Kérem tehát Felségedet egy nelbbi jóváhagyó legfelsbb határozat hozatalára. Windischgriitz berezeg."" Ezen elterjesztés eléggé bizonyltja, miszerint Windischgrátz nézete az ismert l>ápolnai gyzelmi jelentés óta alaposan megváltozott, mindazonáltal Karger kudareza annyira felböszitette, hogy azért stante pede megbszülni kivánta magát. Ez értelemben Schlick és Wrbnának még G-án parancsot küldött, miszerint hadtesteik menetét Czegléd felé lehetleg siettessék, miáltal az ottani hader 28 zászlóalj, 32 lovas század és 92 ágyura emelkedett. Jászberényt az elvonuló Schliek helyett a Porgenés Doym-dandároknak kellett megszállaniok. Bamherg altáborn8g3\ a ki a helyett, hogy a Götz és Jablonowski-dandárokkal a kapott parancs értelmében a magyarok hátában megjelent volna, február 28-áig Kassán idzött s csak márczius 1-én érkezett Miskolczra, egyidejleg utasittatott. hogy Kápolnán át
—
—
—
—
Jászberénybe induljon.
Mindezen intézkedésrl a bán azon hozzáadással értesiüelett, miszerint iparkodjék az ellenség erejét és állását a meg-inditandó támadás szempontjából kipuhatolni és rendelkezésre álló csapatjait akként csoportosítani, hogy a kivívott elön3'ök az ellenség kezébl „mert úgymond njból kiragadhatok legyenek, az senimi esetre sem járja, hogy ily nagyszámú haderk jelenléte mellett a szenvedett kudarcz megtorlás nélkül maradjon." Válaszul erre a bán márczius S-iki kelettel Windischgratz nem csekély boszuságára, azt jelentette, miszerint a vele szemben álló ellenség számára való tekintettel czélszerihiok vélné, ha saját
—
—
hadteste elretolt állásából, Abony és Czegléd vidékérl, Berezel, Alberti és Pilis környékére vonatnék vissza s a heh^ett Abonyba é^ r'zf^g-lédre a II. hadtest tolatnék elre. elismerleg legyen kiemelve, hogy a herczeg ezen tanácsot el nem fogadta, hanem ragaszkodván korábbi elhatározásához. Schlicknek még az este parancsot küldött, miszerint az eredetileg Jászberén3'ben visszahagyandóknak jelzett dandárokat is haladék nélkül Czeg-léd és Tápio-Szelére irányítsa, miután szándékában van összes erejét a Szolnok-Czibakháza eltt gyülekez ellenséggel szemben összpontositaui. Ezen utasítás már nem találta Schlicket Jászberényében, miután az Jellachich. Wrbna és Zeisberg fölhivása folytán az nap tanácskozás czéljából Czeg-lédre utazott, honnan "Windischgriitznek a három hadtest parancsnok által szerkesztett alábbi együttes elterjesztés Irsa,
küldetett be
:
„Egybehangzó hirek szerint a velünk szemben álló ellenség ers, a mihez annál kcvésbbé férhet kétség-, miután minden erejét ugy hírlik továbbá, miszerint a túlsó a Tisza bal partjára vonta parton jobb szárnyunk ellen is mozognak ellenséges hadoszlopok. Ennélfogva sürgsen szükségesnek tnik fel elttünk, hogy mi is ;
egész hadseregünket Czegléd-Alberti között összpontosítsuk, mieltt bárminem vállalathoz fog-nánk. Kérjük tehát herczegségedet, rendelné
íDeym. Fiedler, Krigern és el. hogy a még hátul lev dandárok Montenuovo) Jászberénybl sürgsen Czeglédre vonuljanak, hasonlóan kivánatos volna, hogy Ramberg altábornagy is siettesse ideGyöngyös s végül hogy valamennyi szállítható beteg védrségévol együtt haladék nélkül Pestre vonassék. Czegléd, 1849. márczius S-án esti 9 órakor Schlick. Wrbna. Jellachich." Igen természetes, hogy Windischgriitzet ezen, alárendelt tábornokai részérl szokatlan eljárás kissé meglepte s kellemetlenül érinezen tette, másrészt azonban jól eshetett lelkének a tvidat, hogy elterjesztésnek betürl-betüre már elbb megfelelt s így a herczeg a helyett, hogy hadtestparancsnokainak eljárását komolyan kifogásolta volna, megelégedett annak kijelentésével, hogy a közóhajnak már
jövetelét,
korábban
elearet
tett.
10
Egyébként a kellemetlen állapot nem soká tartott, mert eyy Ottingertl 10-ike folyamán vett jelentés szerint a rettegtetett ellenség az elnuilt éjjel njból visszavonult a Tisza müg'é s az ottani hidat mag-a mögött fölégette. Erre a bán a támadó elnyomulást mint tái'gytalanná váltat teljesen feladta, Szolnokot még csak meg sem
hanem azt csupán járrök által tartatta figyelmmel. így ment ujb()l füstbe Windischgriitznek kétség kiviil hely(>s érzék által sugalmazott támadúlagos alapra fektetett hadmveleti tervt\ a miért a felelsség és mulasztás els sorban Jellachichot illeti, kinek beavatkozása és befolyása a hadmüveletekre, akár csak túlnan immár fenyeget mérveket öltött. (törgey-é Mihelyt a bán Damjanich visszavonulásáról a Tisza mögé jelentést vett. a további teendk iránt azonnal a kíivotkez elter..Mintán az ellenség Szoljesztést továbbitottii Windischgrátzhez nokot odahagyta s igen valószinünek látszik, miszerint szándékában van magát teljes erejével Thodorovich tábornokra reávetni, ennek folytán a legfontosabb s legsürgsebb teendk egyike, hogy ezen tábornoknak haladék nélkül kezet nyújtsunk, a mi annál kön^^nyebben eszközölhet, miután biztosan tudom, hogy a Thodorovich hadtest jelenleg részint Szabadkán, részint annak környékén áll.*) Miután minden pillanat drága, bátorságot veszek niaganniak herczegségedet az alábbi rendelkezések sürgs megtételére legalázatosabban felkérni: 1. Hogy Thodorovich tábornok személyes felelsség terhe alatt erltetett menetekben Halasra vonulni utasittassék. t2. Hogy a parancsnokságom alatt álló I. hadtest haladék nélkül Kecskemétre meneteljen, mig Czegléd a Hl-ik, Körös pedig a II, szállatta.
—
—
:
hadtest által szállassék meg. 3. Hogy Thodorovichnak meghagyassék, miszerint azonnal parancsnokságom alá lépve, menetének megkezdését nekem, az arra vonatkozó menctterv elterjesztése mellett azonnal bejelentse. Az utóbbi rendelkezés nemcsak idnyerés czéljából, mely sohasem volt drágább mint épen jelenleg, feltéllenül szükséges, hanem az egyúttal utamat a szerb ügj'^ek küszöbön álló rendezéséhez is elnyösen egyengetni fogja. A midn bátor vagyok herczegségednek ezen legbensbb meggyzdésemen alapuló néze-
temet eladni, kérem azt egyes egyedül a monarchia ügyei iránt érzett határtalan odaadásomnak tulajdonitani, mely jelenleg üdvét csakis erélyes elhatározásokban és határozóit tevékenységben kereshi'ti és találhatja
fel."
Windischgrátz berezeg ezúttal elég gvenge és engedékeny volt, hogy a bán javaslatait teljtartalmnlag magáévá tegye s még márczius 10-én tudomására hozta, miszerint az elterjesztésében foglallak nagj-részt már folyamatban vannak s hogy a még szükséges kicgészitd intészkedéseket haladék nélkül nieoteendi. •)
Thi'odorovich hadoszlopa ez idtájt luni Szabadkán,
Kanizsán
állott.
banem Török-
ii
r2-én
Márczius
a hiidtestek
el
újonnan
fo;:lalták
is
kijelölt
Ramberg
altábornaoy pedig- 11-én kelt parancsesal a Fels-Tisza szemmeltartása czéljából Jászberénybíjl Hevesre ren-
helyeiket, deltetett.
hadseregének
Ezzel og-yidejüleg- márczius 12-én a berezeg újonnan elrendelt alábbi beosztását is közzétette.
Fparancsnok
Windischgriltz herczeg tábornagy.
:
Hadtest.
I.
Parancsnok Vezérkari
bán altábornagy. Zeisberg vezérrnagy.
báró Jellachich
:
fnök
:
HartUeb altábornagy hadosztálya 1.
5.
vadász zászlóalj
?>.
zászlóalj likkai
± 6. 2.
:
dandár. Gramont vezérrnagy. 1
gradiskai számú 6 fontos üteg ,
,
.
.
I
.
,.
)
3.
zászlóalj
1.
,.
zászlóalj
2.
az
1
.
,
I
ottochani
j^^^-^-j^
1
üteg
1
zászlóali
^
ogulin-szluini báni ezred 3. zászlóaljából 4 század számú fontos üteg j
1.
Károly fherczeg gyal.
3.
sz.
5.
számú 6 fontos üteg
ezr.
3.
dandár, Dietrich vezérrnagy. 2, báni ezred 4. zászlóalja (Budán) zászlóalj
varasd-krösi határr
az Eckher kombinált 2.
zászlóalj
1.
sz.
szluini
zászl<')alj
határr
zlja
\
r
í j
7.
10.
számú Wallmoden szamu Hardegg számú lovas üteg
")
,
^'^^^^^ )
üteg
1
zászlóalj
1
„
üteg
zljkint
1
zászlóalj
csak 4 4 század
1
—
1
„
1 1
,6
^^^^^
1
1
Otting er vezérrnagy hadosztálya 6.
„ „
1
szlavóniai ö fontos gyalog üteg
dandár, Sedelmayer ezredes.
1 1
:
dandár, Kleinberger vezérrnagy. A 2. báni ezred 3. zászlóalja 2. bródi határr zászlóalj
4.
1.
„
^^^^^^^ )
Schulzig altábornagy hadosztálya
2.
zászli'ialj
1
dandár. Rastich vezérrnagy. 1.
1.
1
üteg
:
lov.
6
,
1
üteg
század
12
dandár, Steritherrf ezredes. 1. sz. Ferencz József császárdrag'onj'osok a 3. számú szász király Aértes ezredbl banderialis huszár 5. számú lovas üteg'
A
hadtest tartalék-tüzérsége
2
számú G fontos gyalosf üteg" szániu lovas üteg számú szlavóniai fél lovas üteg
íi.
2.
IG. 1.
o 13.
számn ) ,
2
parancsnok
6
„
1
üteg-
Petcr
.
.
szánni 12
/ íontos
„
rnagy. üteu'
1
rí»p]ientyü üteg"
-
számú
;
6 lov. század
..^
utcg
1
„
^2
^
1
„
1
.,
1
utász század 4 hídkészlettel
1
utász szd
Összesen: 14 zlj, 2G lovas század, 11' 2 üteg (G9 löveg), 1 utász század 4 hadihidkészlettel, állománya mintegy 20.000 ember.
II.
Wrhna gróf altábornagy. fnök Pott ezredes.
Parancsnok Vezérkari
Hadtest.
:
:
Csorich hdró alláhornagy hadosztálya 1.
dandár,
Wyss vezérrnagy.
vadász zászlóalj 4 százada 56. sz. FürstenAviirther gyalog ezred 29. számú Schönhals ^ „ 59. számú Badeni ezred 1. landwehr 2. számú lovas üteg 2.
2.
1
3.
zlja
1
1.
„
1
zlja
dandár, Colloredn berezeg vezérrnagy. 6. vadász zászlóalj 4 százada 58. számú István fherczeg ezr. 1. és 2. 21. sz Paumgarten gy. ezr. 1 landw. zlja 8, számú 6 fontos üteg
Edmund
Schivarzenherg 1.
:
zászlóalj
„
1
zlja
1
üteg
1
zászlóalj
2 1 1
üteg
herczeg altábornagy hadosztálya:
dandár, Sehütte vezérrnagy. (Esztergomi és budai helyrség.) Fischer 1 zászlóalj Richter 1 gránátos zászlóaljak Bittermann 1 12. sz. G fontos ütea 1 üteii I
,.
J.
|
2.
daiitiár.
Lichlcr vezérniaoy. (Budapesten helyrség üyaiiáiit.)
Schneidor
zászlóalj
1 |
Martini líattay
3.
>
üi'áiiútüs
zászlóaljak
1
1
I
17. sz.
Hohenlohc gy.
13. sz.
G fontos üteg
ezr.
4. zlja,
dandár Bellegarde vezérrnagy. Auersperg vértesek János füherczeg dragonyosok
4.
század
„
1
üteg
1
6
Civallart dsidások 4.
számú lovas üteg
Hadtest tartalék-tüzérség; parancsnok: Schmit rnagy. 1
/ 6.
15. 1'
8.
^
sz.
fontos üteg
számú fél lovas üteg számú röppenty üteg >
számú 12 fontos üteg
számú utász század
2 üteg V2 1
„
-i
"
1
utász század
14
Liechtenstein Fercncz heirzeg altábornagy hadosztálya
dandár, Fiedler vezérrnagy. István fherczeg ezred 3. zászlóalja 1.
zászlóalj ottocani
9.
sz.
Hartmann
sz.
o.
1
g-yalog ezred 2
zlja
gyalog ezred
lU. sz. Mazzuchelli
1 zászlóalj
határr zlja
3.
1
6 fontos üteg
üteg
1
dandár, Parrot vezérrnagy. 8. sz. Károly porosz herezeg vértesek a 2. sz. Sunstenau vértes ezredbl a császár che\eauxlegers ezredbl a Kress cheveauxlegers ezredbl 3. sz. lovas üteg
A
^
1
hadtest tartalék-tüzérség
;
imrancsnok
lov.
század
2
„
„
'i
„
3
„
1
üteg
„
GroftsicJc százados
:
fontos üteg
Schlick-féle
gácsországi röppenty üteg röppenty üteg és 11. sz. 12 fontos ütegek
sz.
4.
1
Vj
12. sz. fél 5.
I2V3 zlj, 15 lov, összesen: körülbelül 11.000 ember.
4.
sz.
6
szd,
8I2
üteg
Tüzér -futa rtalék. fontos üteg (Gyrött)
1 1
_
ágyú)
(51
üteg
1
4
7 ,*) 8.
összesen
^
2
és 11.*) számú lovas ütegek 13., 17. és 23.**) számú röppenty ütegek 6., 7.*) és 8. számú 12 fontos ütegek 1.,
:
üteg
1
3
„
3
üteg (66 löveg) mintegy 2500 emberrel.
Ez ütegekbl csak 01 2 volt a fhadseregnél a többi tergomban, Gyrött és Simunich hadtesténél Komáromnál. :
4'-'
Esz-
ObermüUer rnagy. UtászJcar; x>aranesnoh század 10 fölszerelt és 1 föl nem szerelt hídkészlettel, ezek közül század Simunichhoz volt beosztva, 1 :
Osszeg^ezés I.
hadtest
II.
„
III.
„
Tüzérségi ftart. rtászkar
:
1.-.
„
1--.
..
„
09 ásvu, 63 \:
12^3
,
15
„
„
íl
„
„
„
39
„
^
-^
14
— —
zlj,
2t')
luv. szd,
— —
,.
„
—
-
1
utász szd,
4hidk.
1
„
.
-
,
„
„
„
— —
n
^
— 5^
„ „ ,.
y^
41*3 zlj, 56 lov. szd, 222 ágyú. 7 utász szd, 13hidk. összesen: mindössze körülbelül 48 50.000 ember.
—
*)
Simunich hadosztályánál Esztergomban.
**) Fele
Komárom
eltt
1")
Ami Windischgratz mértékben
hadmveleti
uj
felvilágosítást nyújt
torvét
illeti,
márczius 14-én kelt
arról
teljes
következ
in-
tézkedése ,,A hadsen'g-nek befejezett összpontosítása folytán Kecskemét-Czegléd között, iine elérkezett az idpont a Tisza vonal megszállására és az azon való átkelés foganatosítására a rai annál sürgsebbnek látszik, mivel ezáltal az ellenséget, melynek erejérl és Tisza balparti állásáról semmi bizonyosat sem tudunk, legjobban kényszerithetjük dönt mozdulat végrehajtására s ezáltal valódi szándékának nj'ilváiiitására, a mi nekünk további magunktartására nézve irányadóul szolgáland. Ezen feltételezés mellett els sorban arról van szó. hogy a szolnoki és czibakházi átjárókat magunknak tartósan biztosítsuk és egyáltalában a Tiszán oly alapra tegyünk szert, a honnan minden további mvelet biztossággal végrehajtható leend és a hol minden esetleges veszélyeztet behatás ellen biztosítva maradunk. A szándékolt czél elérése czéljából legmegfelelbl) mozdulat gyanánt elrendelendnek tartom hogy az I. hadtest Alpárnál fofjanafosit^a átkelését és a Tisza és Hármas Krös között felfelé nyomuljon elre, mig a III. hadted a czibakházi átjáró felé vegye útját és miután az ottani viszonyok támadás szempontjából igen kedveztlenek, a folyót az állandó átkel ponton alul vagy fölül lépje át és azután haladéktalanul állítsa helyre az összeköttetést az I. hadtesttel. Vájjon Szolnok a 111. hadtest néhány' zászlóalja, vagy pedig a Csorich hadosztálynak egj erre alkalmas, minden esetre megfelel tüzérséggel ellátott csapatosztaga által szállandó-e meg. azt a hadtestparancsnok urak egyetért belátására bizom és csupán megjegyezni kívánom, miszerint az ellenség erejének foglalkoztatása és megosztása czéljából ezen pontról is nyomatékos tüntetés tartandó fenn. emellett természetesen megakadályozandó, nehogy maga az ellenség Szolnok közelében a Tisza jobb partjára átkelhessen. Az átjárók Czibakháza és Szolnoknál, mihelyt a Tisza balpartján állunk, sánczmunkálatok által megfelelen biztositandók és a szükséges tüzérséggel ellátandók. A báró Csorich altábornagy parancsnoksága alatt álló csapatok rendeltetése egy Alpár és Czibakháza között hátul fekv központi állásban, minden esetleg jobbra vagy balra szükségessé váló alkalmazásra vagy a szükséghez képest oly ellenség' ellen készen állani, a ki Csongrád fell, vagy netán még délre fekvbb vidéken eszközölt átkelés után, talán Féleg-yházáu át ellenünk elnyomulhatna és az átkelést Alpárnál veszélyeztethetné. Különben határozott aJcaratom, miszerint a két hadtest megelz egyesülés után csak azon esetre menjen a Töiök-Szent-Miklós és :
.
:
:
Kardszag
által jelölt
vonalon
tul,
ha teljesen
meggyzdtek
arról,
miszerint az ellenség fereje elttük áll. Ennek figyelembe vételét a legkomolyabban ajánlom, miután súlyt fektetek azon eshetség kikerülésére, hogy talán gyengébb ellenséges oszlopokat kövessünk, mialatt az
ellenség
fereje
esetleg a
Fels vagy
Alsó-Tisza
felé
16
veszi útját és eg-y leplez osztagának védelme alatt moztlulatokat kísérel meg' a folyam jobb partjára.
A
újból
támadi'i
mi ehö
fel-
a Tiszán. További hadmüveletoinU. melyek a biztosított átkel poutok által minden esetre^ elkészítve maradnak, az ellenség- magatartásától tétetnek függvé. Én az ekként elirt mveletnek csupán alapvonásait jelölhetem meg- és felkérem a hadtestparancsnok urakat, miszerint a részleteket saját kipróbált belátásuk szerint szabál^'^ozzák, e mellett azonban mindig' üsszliangzúlag- mükíldjenek közre, miután csakis ily módon lehet sikerre A müvelet azonnal meg'kezdend. mihelyt a szükséges számítani. elkészületek megtétettek és a megkezdés iilpontja nekem csupán bejelentend. Midn e tekintetben a legszigorúbb titoktartást ajánlom, remélem egyszersmind, hogy a szükséges országos szállító eszközük összegyjtése a seregszükségletek, fleg kenj'ér és fa utánszállitására Szolnokról a Tiszán át minden feltnés nélkül mái' most megkezdhet. Mennél inkább siettetnek az erre vonatkozó elkéadatniih
:
hiztos
eJhchjczlcedés
—
születek, annál jobb,
nehogy az ellenségnek id engedtessék, hogy
másnem
mozdulatokra határozza el s ennek folytán oly ponton jelenhessen meg, a hol mi számra nézve gyengébbek vagyunk. Kamberg hadosztálya egyelre Hevesen marad s Poroszló felé a tiszafüredi átjáró szemmeltartására megfelel osztagokat tol elre, melyek azonban folytonos mozgásban tartandók, nehogy állandó állásfoglalás által vereségnek tegyék ki magukat. Hasonlóan utasítva van Ramberg altábornagy, miszerint megbízható kémek által mindenrl, ami az ellenség oldalán, a Tiszán fiilfelé Tokajig eladja magát, tudomást szerezzen és nekem minden fontosabb eseményrl azonnal futár által jelentést tegj'^en." Elismerem, hogy ezen oldalakra terjed parancs teljtartalnm közlése által nagyon is próbára tettem az olvasó türelmét; az is kétségtelen, hogy a helyett legfeljebb 10 sorban pontosan és talán elég részletességgel is beszámolhattam volna Wíndischgralz herczeg legújabb tervérl, de ugy a jelen esetben, mint a leírás késbbi folyamán szándékosan nyúlok a szószerinti közlés eszközéhez, hogyannál biztosabban alkalmunk nyíljék a császáriak parancsteehnikájával kissé behatóbban megismerkedni, mivégbl azt hiszem nem ártunk az g3^nek, ha az éppen közölt parancshoz néhán}' megjegyzést fznk. Rlíndenekeltt konstatálnunk kell, hogy ez, legalább jelenlegi fogalmaink szerint, voltaképpen nem is parancs vagy intézkedés, legalább katonai szempontból tekintve nem, amennyiben a katonai
magát
akaratnyílvánulás els kellékét, a határozottságot nélkülözi és szorosan megszabott és körvonalozott meghagyások helyett inkább irányelveket tartalmaz, a melyekbon a sok felesleges szóbeszéd közepette az ingadozás és bizonytalanság érzete az uralgó. Az, a mit Windischgriitz, illetleg annak meghagyásából vezérkari fnöke a jelen esetben papírra tett, az nem annyira parancs, mint
17
inkább a helyzot fölötti tndések, fontolg-atások, pro és conlra érvelések halmaza, mely mostani fofialmaink szerint azon munkát jelképezi, mely a parancsnok agyában, a tulajdonképeni parancsadást
megelzleg' végbemegy. lehet és nincs is szándékomban a herczeg ezen kiadványa
Nem felett
rosszaló kritikát gyakorolni tudjuk, hogy jóval
;
ez annál kevésbbé volna helyén,
késbb, rendezettebb viszonyok 71-ben a francziák részérl 1870 ennél is hosszabb, terjengsebb, is még mindig találkozunk, talán regénystihisban fogalmazott parancsokkal, melyeknek közös jellemz tulajdonsága a hosszadalmasság. Ezen körülményre óhajtottam leginkább az olvasó figyelmét felliivni, amit legjobban a fenti rendelkezés szószerinti közlése által véltem elérhetni. Es legyünk szinték, valljuk be, hogy magyar részen sem állott jobban, vagy talán még igy sem a dolog ; a kölcsönös mérlegelésnél azonban nem szabad szem ell tévesztenünk azon körülményt, miszerint Windischgrátz 1849-ben képzett vezérkarral rendelkezett s ig}'' ily összeállítású mert hiszen között,
1859.,
186G-ban,
—
st
fparancsnokságtól azt hiszem inkább elvárható, hogy parancsainak fogalmazásánál egyszer, világos és határozott legyen s hogy azok ugy tartalom, mint alak tekintetében a tökélynek egy bizonyos mértékét megüssék. Ha Kossuth nem katona létére leveleiben terjengssé ví'dik, vagy ha a magyar tábornokok, az egj^más között majdnem magán levelezés alakjában folytatott Írásbeli érintkezéseknél az elbeszélésszerü, tehát kevésbbé katonás hangot és modort használják, azon megelz iskolázásuk hiányában kevésbé csodálkozhatunk. A dolog érdemére áttérve, csupán azt jegyezzük meg, miszerint nem érthetünk egyet a herczeggel a Tiszán való átkelés módjának elrendelésére nézve az átkelés megosztott sereggel oly hatalmas folj^ón mint a Tisza, három egymástól 1 1 napi menetre fekv ponton már magában véve ig'en veszélyeztetett vállalat színében tnik fel, amenmáben az ellenségnek, melyrl tudva volt, hogy közvetlenül a Tisza mögött tömören összpontosult,, módot nyújtott, hogy az átkel oszlopok egyikére túlervel reávesse magát s miután avval g.yorsan végzett, hasonlóan kedvez viszonyok között a másik rész felé forduljon. Alegnehezitette továbbá ezen megosztás az oszlopok összmködését is, még pedig annál inkább, miután a herczeg a kivitelt a hadtest parancsnokok bölcs belátására és köz;
megegyezésére
—
bizta.
Megjegyzend különben, hogy
beálló szükség esetén a parancs-
egy a herczegtl kapott meghatalmazás folytán a bán volt hivatva átvenni, bár ugy Wrbna, mint Schlick nálánál idsebb rangú altábornagy volt. Ezen mellzés a bán magas politikai állására való tekitettel Schlick elleg-es tudomásával történt, mig "Wrbna ez idtájt a katonai kerületi parancsnokságot az összes seregrészek
nokságot átveend, Budára 1S4S/49. kat. tört.
fölött
rendeltetett. 2
18
Kzalatt az ellenséoTl. leginkább
kémek
utján szerzett
ellent-
mondó
hirek érkeztek be. Wrbna, eltávozása eltt arról értesült, hogy az ellenség a Fels-Tisza felé vonul, míg (íableuz rnagyait jelenté, miszerint Görgeynek hadteste kivételével a magyar az Alsó-Tisza, Szeged felé vette útját. Ebbl is eléggé kitnik, miszerint a lovasság hírszerz és felderít szolgálata vajmi gyenge lábon állhatott, a mi különben annál kevésbé lephet meg bennünket, miután 1849-ben az enilitelt feg^'-vernera majdnem minden hadseregben a harczon kivüli, illetleg az azt közvetlenül megelz tevékeuA'ség rovására, ugy szólván kizárólag mint csatalovasság a harczbau nyert alkalmazást s igy hirek szerzése tekintetében a hadakozó felek a nem ritkán mindkét fél által fizetett bérenczek kétes és megbizhatlan állításaira voltak utalva. Hog}'' a mag\'arok a szabadságharcz alatt s;iját országukban ez utón sokkal több és megbizhatóbb hirek birtokába jutottak, az magától értetd dolog. Az osztrák részrl elrendelt támadó mozdulatok elkészítése
fer
márczius 16-án egy Damjanich által a Czibakházán parancsNagy Sándor ezredeshez czimzett következ tartalmú levél fogatott el s küldetett be Windischgratz herczeghez „Az ellenség lefelé voiml. minden attól függ, hog\^ hadtestem Czibakházánál bontakozzék küldjön tehát ers csapatosztálj'okat mintegy kémszemlére Kecskemét és Krös felé, de ne tegye ki azokat. Én pedig gyors menetekben fordulok Tisza-Füred felé, hol hidat vernek Yalknál, hogy az átkelést Tisza-Fürednél könnyítsék. Éhez nekem 3 nai)i idre van szükségem, Görgey tábornokot ersen fogom támogatni és most, miután az ellenség azt a hibát követte el, hogy a vasúti vonalat elhagyta. Gyöngyösön és Hatvanon át Váczra fogom vetni magamat és meglátom, vájjon erszakolhatom-e az átmenetet a Dunán. Foglalkoztassa az ellenséget. Czibakháza ers, de Szegedet és Szentest ajánlom önnek. Török-Szent-Miklós, márczius lP)-án ls4í). Damjaalatt,
nokló
:
;
nich táboi'iiok."
Windischgratz o levél valódiságában erdeti aláírása és i)ecsétje daczára nem igen bízott, attól tartván, hogy azt a magyarok, tévútra vezetése czéljából talán készakarva juttatták kezeihez, amint valószínleg tíirtént is, anienn3'iben akkor mint alább látni fogjuk, a támadás Czibakházán át már el volt határozva. Ezért a berezeg 14-iki intézkedésén lényeges változást már nem eszközöltetett, csupán újból lelkére kötötte a bánnak, miszerint a támadást kelet felé csak akkor folytassa, ha valóban az ellenség fereje álland eltte másrészt a Hevesnél álló Hamberg hadosztálynak esetleg szükségessé váló támogatása czéljából meghagyta, miszerint a Csorich hadosztályt a Bellegarde dandárral iie vonja le jobban délfelé, hanem X.Krösnél hagyja meg. De ha már Windischgratz nem hajtott a jó szóra s az átcsempészett levelet eléggé figyelembe nem vette, volt rá gondja
lí)
a l)áiiiiak, liog-y az elrendeltek foganatosítása ellen ujabb érvekkel lépjen lel s ezért válaszul a 14-iki intézkedésre, efr}' márczius 16-ár61 kelt ujabb elterjesztéssel élt. melyben többek között ezeket mondja „Ami pedig" magát az átkelést illeti, részemrl az alábbi okoknál fogva a szobiak i poiif mellett foglalok állást. Alpárral szemben a fsapatmozdulatok és fejldések a sok sás és mocsaras helyek miatt álliiólag igen meg vannak nehezítve. Czibakháza ellenben fíildrajzilag annyira hátrányosan fekszik, hogy az itt keresztülvíend átkelést Ottingcr tábornok a legnagyobb mértékben bajosnak és bizonytalannak tarija. legtöbb elny az átkeléshez Szolnoknál mutatkozik itt a jobb part a baloldalit messzire uralja s miután Kardszag és Debreczen képezik egyelre hadmveleti tárgyainkat, nem kevesebb mint () mérföldnyi térséget nyerünk harcz nélkül stb." És Windischgrátz ezen elterjesztés folj'tán kelletlenül bár. de engedett a bán :
—A
kívánságának. Jellachich ezalatt megkajita a berezegnek IG-áról kelt levelét, de ekkor már megint ujat gondolt s desavouálván a szolnoki átkelésre vonatkozó elbbi javaslatát, immár mirabíle díctu etauditu azt tanácsolja Wíndíschgratznek, miszerint legjobb volna az I. és III. hadtesttel lesétálni Szegedig, ott a Theodorovich-csal eszközlend egyesülés után a Tiszán átkelni s azután a hadmüveleteket Nagyváradon át Debreczen felé foh'tatni Ezen legújabb tervet Windíschgrálz méltó megbotránj^kozással fogadta s a hosszas alkudozásoknak végét szakítandó, személ3'esen utazott le Czegiédre, a hol Jellachíchot a szegedi kirándulás eszméjének elejtésére bírta a további teendk iránt azonban ugy látszik nem történt megállapodás, miután egyelre semmi sem történt. A tanácskozások befejezte után Windiscbgriitz a sereg feletti parancsnokságot újból a bánnak adta át, maga pedig Budára tért vissza. Ezek után keressük fel újból a magj-arok táborát. Görgey Debreczenbl márczius 9-én hadtestéhez Tisza-Füredre visszatérvén, a Vetterrel szóbelileg megbeszéltekhez képest, azonnal megindult a Gáspár, Kmet}' és Pöltenberg hadosztálj'okból és a fhadiszállás hadoszloi)ából álló, mintegy 20.0(10 emberre men hadtestével Egyekrl Tisza-Polgár, Büd-Szentmíhály, Tisza-Lök Nagy-Falu, Kakamazon át Tokaj felé, a hova a januárban elégetett régi hidat helyettesít dereglye hídon a Tisza jobb partjára átkelvén, márczius 14-én érkezett meg\ hnien a fparancsnokságtól vett meghagyás folytán S huszár századot a fsereghez, Czíbakházára kellett útba indítania s azután menetét Gesztelyen át, hol a Hernádot már elbb álhidaltaita, feltartóztatlanul Miskolczig folytatta, a hova márczius 16-án -vonult be. Menetteljesítménye 6 nap alatt körülbelül 85 kilométer, a mi a rósz idjárás és ugyanily utakra való tekintettel elég szépnek mondható. Miskolczon Görge}^ ujabb kikülönitést eszközölt, a mennyiben
—
—
!
:
:
2*
20
—
400 gyaloBeniczld) alatt a 15. honvéd zászlóalj 3 századát (300 egy szakasz huszárt és 2 ág-yut az északi megyékbe küldött, hog"y az ottani tót népfülkelést, mely a Götz és Jablonowski dandárok elvonulása után Blaudeh alatt Kassát, Ejiorjest. Lcsét, Rozsnyót és általában a Szepesség'et megszállva tartotta, elszéleszsze. Ezen kikülünitések folytán a VII. hadtest Miskolczon már csak mintegy gos),
lU.OOO embert számlált. Ezalatt a fsereg is megmozdult 10-ike óta Török- Szent-Miklós körül elfoglalt állásából. Yetter márczius lo-én a fparancsnokság átvételére Török-Szent-Miklósra érkezvén, onnan a következ nai)on Czibakházára utazott, hogy hadmveleti ter^-e értelmében az elkészületeket a támadás megkezdésére megtegye. Bár Görgey még
Debreczenben szóbelileg megkapta volt utasításait, azért Vetter nagyobb nyomaték és biztonság kedvéért még a következ írásbeli is elküldötte neki: „A támadási hadmüveletek Pest irán3"ában holna]) reggel 17-én} kezddnek meg, innét Damjanich tábornok és Klapka ezredes hadtesteivel. Tábornok ur ezennel felhivatik és utasittatik. hogy a támadás megkezdésénél szintén közelebbre vonuljon a hadmveleti tárgyhoz és akadályoztassa meg, hog3^ az ellenség" egész ereje ne forduljon az innét elnyomuló hadtest ellen. Az ellenség fereje a czegléd-nagykrös-kecskeméti vonalon áll összpontosítva Minden fontossabb kémjelentés, valamint a mozdulatok eredményei részletesen közlendk velem. Czibakházi
rendeletet
(
.
fhadiszállás márczius 16-án 1849." A másik Írásbeli rendelet a Tisza-Füreden
visszamaradt
kii-
lílnítmény parancsnokának szólt s szószeriut következleg hangzott ,,A támadási hadmüveletek Pest irányában holna]) reggel kezddnek
meg. innét Damjanich tábornok é.s Kla])ka ezredes hadtesteivel. A dandár imrancsnokság ezennel utasittatik. hogy az ellenséget szakadatlan tüntetésekkel foglalkoztassa Poroszlón tul. hadereje egy részét lekösse és a Tisza ága fölötti híd újraépítését megakadályoz-
elnyomuló hadPoroszló megszállása által. Továbbá a tervelt szöggát elkészítése a jobb parton, az ottani tiszai híd védelmére szintén szigorú folyónak kötelességévé tétetik a dandár parancsnokságnak. A Tisza-Füredtl Tokajig való szemmel tartására fölállított nemzetröknek a leghatározottabban megparancsoltatik. hogy az ellenség minden hidverési kísérletét akadályczassák meg és pontosan, gyorsan és tüzetesen tegyenek jelentést mindarról, a mit észrevesznek. Az ellenség fereje a czegléd-jiagykrös- kecskeméti vonalon van tassa, valamint az összeköltetést is eszközölje ki az
testtel
összpontosítva. Minden fontos kémkedési hir és a mozdulatok síkerei pontosan jelentessenek nekem. Fhadi szállásom eg3'elre Czibakháza. Czibakháza. márczius Jíi-án 1S4Í). Vetter altábornagy."
A 18-án
megállapított tervhez kéi)est az I. kelt Czibakházánál a Tiszán,
át is
és III. hadtest s
inárczius
miután azokat 19-én
a
ül
.az eo'ész sereg sürü ködben Xag-y-Körös felé nyomult elre, mely eltt mintegy 2 mérföldnyire meíiállapDdott. ^lost Vetter a támadás folytatására adott parancsot, azonban Damjanich rámutatván a feneketlen rósz utakra s azon kedveztlen kíirülményre. miszerint a vállalat kedveztlen kimenetele esetén a seregháta mögött a Tiszán át csupán egyetlen hid áll rendelkezésre, a további elny omulást semmi szin alatt sem vélte koczkáztathatónak. Ennek folvtán a serea' a rákövetkez éjen át csatarendben maradva,
Il-ik hadtest is követte,
—
elfoglalt
helyén szabad tál)orba
Másnap
szállt.
támadásra adott parancsot, azonban Damjanich, kivel Aulich is egyetértett, ezt annál kevésbé vélte kivihetnek, mivel mint monda az éj folyamán beérkezett kémjelentések szerint a X. Krös és Czegléd között összpontosult osztrák er az övékénél legalább is 12.000 emberrel ersebb. Ezen nagymennyiség csapatösszpontositás arra enged következtetni, miszerint tervük el van árulva, vagy hogy az osztrákok idnek eltte (2(>-án) Vetter újra
—
—
átlátták azt.
Erre Vetter.
nem akarván
liázára visszamenni, oldalmenettel
ismét a Tisza
X.-Abony
felé
balpartjára. Czibakszándékozott kitérni,
végre azonban Damjanichnak ismételt ellenvetéseire beleegyezett. hogy a hadsereg újból a Tisza balparljára vezettessék vissza, a mi 20-ika és 21-ike folyamán, nagyobbára a két nap közötti éjjel, végre is hajtatott s 22-én az I. és III. hadtest i.smét Szentmiklósra, a II. pedig*
Mez-Túrra
vonult.
a dologban, hogy mikép Windiscbgriitz maga egész müvelet az osztrákok tudta nélkül hajtatott vég-re, a mihez persze a 19-én uralgott ködös id. 20-án pedig* ers hózivatar is nagyban hozzájárult. Ez is ujabb bizonyiték a mellett, hogy a felderít szolgálattal osztrák részrl senki sem g'ondolt. Még feltnbb ezen körülmény, ha tekintetbe vesszük hogy Jellachich hadteste 18-ika folyamán Kecskemétrl X. -Krösre vonatott, tehát a legveszélyesebb oldalmenelet hajtotta végre, nem is sejtvén, hogy jobb oldalában majdnem lövés távolság*nyira egy egész ellenséges hadsereg áll Kossuth, a ki idközben újból megjelent a hadsereg* körében, és a mérvadó körök, vigasztalhatlanok voltak a fölött, hogy a támadó eljárásból ismét semmi sem lett s csak miután a visszavonulás okait részletesen feltárták eltte s a fbb parancsnokok egy leg*közelebb. sokkal kedvezbb viszonyok között vég*rehajtandó müveletet helyeztek kilátásba, nyugodott bele Kossuth a történtekbe. És valóban legfbb ideje is volt már. hogy a hadsereg* czéltalan ide-oda dobatásának vége szakadjon ezt követelte sürgsen az ország*, ezt a sereg hangulata, melyet csakis egy kivívott gyzelem volt képes a már-már mutatkozó közömbösség* letharg*iájából kiragadni. Ily nyomott hangulat közepette a Bem erdélyi diadalairól szóló
Legkülönösebb
álhtja. az
I
:
22
hirok jótékony hatásnak voltak, melyek a tábornokok által kellen felhasználva, a tettváayó serea- kedélyére is felelevenitle
Vetter parancsnoksága L. 11. és III. hadtest zott A fsereg-
—
—
:
Tisza-Füredre vonni s miután itt a folyamon átkel, a gyöngyös-pesti nagy országúton a VII. hadtesttel egyesül s aztán az összes ervel a fváros felé nyouuil elre. Ezalatt Szolnok és Czibakházán át az osztrák fsereg' tévútra vezetése czéljából eréh'es tüntetések voltak eszközlendk. mi vég-bi Ashóth alezredes tartalék hadosztálya. Újvárosból a közép Tisza mög'é rendeltetett, a hol az közbevetleg legyen meg'emhtve — reá rótt feladatának nagy ügyességgel és szakértelemmel felelt meg'. A Tiszának szenmieltartására Szentes és Tisza-Füred között, nemzetrök állíttattak fel. Görg-ey hadtestével Miskolczon nem sok idt veszfeg-etett, hanem másnap folytatta útját Mezkövesd felé s ig'y márczius 18-án az élen menetel (láspár hadnsztálylyal Füzes- Abonj^ környékét, a Kmety hadosztályh-al Szihalmot, maga pedig' Pöltenberg-g-el MezKövesdet érte el. mely felállításban esapatjait eg'y napi pihenben óhajtotta részesíteni. Utóbbemlitett helyen Görg'ey csakhamar azon alatt
—
kémjelentést vette, miszerint a g'^'^öngyösi ország'ut mentén ellensécsapatok eg-yáltalában nincsenek, ellenben Heves tájékán már hosszabb id óta egy ellenséges sereg"test. Ramherg hadosztálya tartózkodik. A Götz és Jablonowski dandárokkal február 22-én Kassára bevonult Bamberg altábornagy ug-yanis Windisehg-riitz felszólítását, hogy a fsereg'uek Kápolna felé intézend támadó el-
g'es
nyomulásával eg'3ndejüleg- a magyarok hátában Miskolcz felé nyomuljon elre, kissé késn, a kápolnai csata utáni na])On kapta kézhez s igy csak márczius 1-én indult el Kassáról, mely napon HidasXémetire. 2-án Forróra. 3-án pedig Miskolczra érkezett, a honnan S-án Windischgrátz állal Kápolna-Arokszálláson át Jászberénybe, i]men pedig" márczius 11-én, kivált a poroszlói Tisza-átjáró szemmeltartása vég-ett. Hevesre irányittatott. A Ramberg'-hadosztály Hevesen való idzésének hírére Göi'gey 20-ikára a menet folytatását határozta el és pedig' egy oszlo])])al Erdtelken, a másikkal Besenj'u át Heves felé, Ramberg még 19-én neszét vévén Görgey közeledésének, másnap az összeütközést kikerülend, hadosztályával Jász-Apáti felé vonult vissza. Ezt látván Görgey, a déli irányban megkezdett további elnyomulást beszün-
nagy országút
felé vette irányát oly czélból, ellenséges csapatot vonjon el dél fell, azon hiszemben lévén, hogy a fsereg támadó elnyomulása NagyKrösön át még mindig folyamatban van. Ekkor márczius 22-én Dormándon Vetter azon értesítést veszi, miszerint a fsereg fölhagyott az eredetileg szándékolt támadással s immár Tisza-Fürednél tette
hogy
s újból a ])esti
ez által minél
több
l'(t
l('ük()Zolel)l)i
a
azután
a
\'lí.
napokban
a
folyó
jobb
partjára
átkcbii.
ho<íy
hadtestlel eoyesülve folytassa útját Pest felé. uiiért is
Beseny-Erdtelek tájékén egyelre várakozó Ez persze íiüriieyt ismét boszantoita, aminek ejiy
utóbl) nevezett ha
loülaljon.
uiivanaznaj) Vetterhez és Kossuthoz intézett levelében Kossuth következleo' válaszolt
kifejezést
is
ad. Erre
barátom! Önnek Dorniándról márez. 22-én 25. sz. a. Ön futárja által válaszoltam. Azóta meg-kaj.'tam az Ön elbbi levelét, márcz. 21-rül 22. sz. a. Ide melléklem \'etter fvezér márcz. 25-iki levelét, a melybl tábornok ur látni íogja, hogy a fhadsereg nemfog"idt tékozolni elszállásolásokkal, mert a fhadsereg" ma (2;}-án) Tisza-Füreden van és holnap (24-énj a Tiszán az Ön ag"g'Odalma tehát indokolatlan. Arról is biztositát fog" kelni hatom Önt, tisztelt barátom, hogy a hadmveleti tárgy most is ugyanaz fog- maradni, mint elbb, azaz Hevesrl a hatvani utón fog' elnyonnilui, vagy egyenesen Pestre indul, ha elég" szerencsések vag-j-unk az ellenséget megverhetni és Pesttl elvágni (mert ez esetben nem hiszem, hogy Buda magát tartani akarná, ha ugyanis Ön elbb érkezik Pestre, mint a megvert ellenség és a Dunán átkelve, alulról indul Buda felé), vagy pedig, ha ez nem történik, Yáezra nyomulhat és azután Komárom várrségének felével egyesülve, hátulról mkíidhet Buda ellen. Az egész külömbség csak az, igen
tisztelt
liozzáni intézett levelére az
;
hogy a czibakházi
átkeléssel az szándékoltatott,
Krös vidékén veressék meg,
és
hogy az ellenség Nagy-
Önnel ugyaneg'y vonalban történjék az
elnyomulás, most pedig Ön (ha szivétyes egyetértés és közremködés nem hiányzanak), velünk egvesülve annál biztosabban elbb fog megütközni az ellenséggel. Az ok, a miért a czibakházi expediczió nem sikerült, nem Vetterben keresend mert annak eszméje nem ;
tle származott.
Ö már
vázlatban találta az erre vonatkozó intézkedéseket, midn a fparancsnokságot átvette. A szolnoki hid már le volt égetve, minden hídkészlet Czibakkázára leusztatva és már 11.000 ember leküldve, ha a hadsereg a kedveztlen idjárás és az ellenség állitólagos túlnyomó hadereje miatt visszatért a körösi menetbl anélkül, hogy czélt ért volna. Damjanich, ki a bontakozást Czibakházánál rendezte, legelször szavazott e vállalat abbahag^^ására, st nézetére nézve megkérdeztetvén, ellenezte a szárny menetet Abony felé, melyet Vetter akart tenni. És most azt kérdem, gyanusithatjuk-e ezért Vettert? vagy gyanusitsam-e talán Damjanichot ? Isten rizzen, hogy még árnyéka is megforduljon ennek a fejemben. Damjanich országunk ol}^ hü fia, a min csak valaki lehet. Az egész fátum volt, mint már elégszer történt, de azért a bizalom senki iránt nem csökkenhet. A tisza-füredi bontakozásra nézve meg voltak aggodalmaim, melyeket azonban csak azért adtam föl, mert Klapka és Aulich Vetter eszméjét tökéletesen helyeselték és Damjanich sem kifogásolta azt. Azért Isten nevére kérem Önt tisztelt
24
barátom, ne engedjen gyanakodásra helyt. Magara leszek jelen Tisza-Fürednél, magam becsületes hazaszeretetemmel önzetlen keblemben, a nemzettl gyenge vállaimra suh'osodó hatalmammal és a nemzet bizalmával. Az Isten így akarta, nem kerestem a hatalmat, és óhajtok attól menekülni; de ugy van és ez nyom valamit a mérlegben. Ismerem Vettert és az jellemét. nem bilincselik 0I3' kötelékek hazánk üg^'éhez, mint minket, azért habozott a fparancsnokság elfogadásánál. Ue miután azt egyszer elvállalta, inkálil) darabokra vagdaltatja magát, semhog}' visszalépjen, vagy gyalázatosságot kövessen el, ezért a nemzetnek jót állok. És én valóiban nem vagyok bele szerelmes. Gyzelmünk bizonyos, ha önök szívélyesen egyetértenek egymással, ha nem akkor azt mondom szegény haza Csak egy gyzelemre van szükség, egyetlen egyre. Mészárosról is fogok önnek valamit mondani, mit önnek becsülnie kell és beesülni fog. O gyönge, de becsületes. Azért egj-etértés
t
—
:
!
—
Mig
!
—
az ellenség elttünk áll. Gondoskodni fogok arról, hogy ne történjék tulkapás, hogy a haza ügye ne koczkáztassék. Holnapután látjuk egymást. Ölelem önt igaz barátsággal. Debreczen, márczius 23-án éjjel. Hü barátja Ko?*suth. Még érdekesebb Kossuthnak az elbinok folyományát képez alábbi levele egyetértés
!
:
Kedves barátom! Az ön Dormándról keltezett levelét ágyhan betegen fekve kaptam és holnapra fölkelnem egészségesnek kell lennem, és a táborba utaznom, mert ugy hiszem hazánk ügyéiben dönt I^eicznek megyünk elébe. Ell)b önnel az ügyrl, azután az érzésekrl fogok szólani, és ezt azzal az szinteséggel teendem, melylyel férfi férfinak, barát barátnak tartozik. Tegnap véletlenül éppen Ludvig által küldöttem önnek levelet, melyben a czibakházi expediczió silíertelenségét kifejtettem. E dolognak sem több, sem kevesebb fontossága nincs.
A tábornokok
kötelességükhöz képest
szi'unot
adtak
nekem visszavonulásuk okairól, de egy szóval sem emiitette sem Vetter, sem más valaki, hogy azért vonultak vissza, mert nem tudták, hol van ön. Én Czibakházáról visszatérve már Török-Szt-Miklóson voltam, midn Ludvig váratlanul megérkezett. Azt beszélte nekem, hogy ön akkor Mez-Kövesden volt. Azt tehát senki sem mondotta és a dolog igy áll. Továbbá azt is beszélte, hogy Vetter egy huszár ezredet küldött cl stb. Erre Vetter azt felelte „Ily fonfparancsnok csak véletlenül tudok meg. Ha Ludvig ur véletlenül és váratlanul ide nem téved, még mai napig sem tudok semmit Görgey állásáról és ép oly kevéssé arról, hol áll a huszár ezred igy én most hasztalanul teszek három napi menetet, melyet nem kellett A'olna tennem, ha Görgey tábornok ur elindulásáról és uti menetérl jelentést tett volna nekem, mert hadviselésben a körülmények gj^akran változnak. Mint fparancsnoknak nekem összes hadmveleteimet összhangban kell tennem a had:
tos dolgokat én, mint
;
25
mióta fparancsnok vag'yok, még- egy sor irást sem vettem Görg-ey tábornoktól, noha a kölcsönös egyetértés anynyira szükséges, hogy a nélkül sikeresen mködni teljes lehetetlen." Ez az, a mit Vetter mondott és egy betvel sem többet. sereg- vezéreivel
t''s
—
Hogy
az ön hollétének bizonytalansága oka a czibakházi expcmeghiúsulásának (mert veszteség- annál nem volt) szóval sem cmlitette. Ez tehát a dolgok állása. Éhez járul még hogy Mészáros önt, tábornok ur 11-én Tokajba rendelte, mert Vetter akkor még nem vette át a fparancsnokságot, azóta nem avatkozik többé a hadmveletekbe és ezt nem is szabad tennie, a mi már most az érzéseket illeti^ én önt Isten és a haza nevében kérem, ne legyen felette ingerlékeny. Lássa, tisztelt barátom Midn ön Váczon kibocsátott kiáltványában azt mondotta, hogy ön senki másnak nem engedelmeskedik, csak Mészáros hadügyminiszternek, vagy helyettesének Vetternek akkor a kezeink közt lev Magyarország bosszankodott önre és pártütnek tekintette íint, ki Dumouriez vagy Monk szerepét akarja játszani, nag}- katonai forradalmat akar elidézni és emberek jöttek hozzám, az országgylésen interpellácziók történtek és hosszú szónoklatokkal be akarták bizonyítani, mennyire fájhat nekem e tapasztalás! Ha én akkor elragadtatva a fájdalom érzetétl mert fájt, hogy azon nyilatkozat a rosszérzelmüeknok alkalmat nyújthatott megtagadni a kormánytól az engedelmességet, melynek ön is felmondotta azt és akkor a haza elveszett volna. Ha én tehát elragadtatva a fájdalom érzésétl helyet engedtem volna a haragomnak, s egy pár annak megfelel rendeletet adtam volna ki, mi lett volna bellünk ? Most már az ellenség uralkodnék fölöttünk, mert a polgárháború borzalmai a haza keblét szétszaggatták volna. Csak ettl mentse meg' a szabadság könyörületes Istene szegény hazánkat, legalább addig, mig az ellenséggel végeztünk. Akkor a nemzet is veszekedhet kissé magával, ha éppen kedve lesz hozzá. Látja ön, lelkem barátja Ezer lelki fájdalom, ezer nyomorúság közt, önzésteli s fondorkodó egyének közepette kezeim közt tartottam a nemzet sorsát, mi által tarthatom ezt fenn? Az által, hogy a jDillanatuyi boszuvágj'nak nem engedek hatalmat a nemzet iránti érzületeim fölött és mindig azt mondottam Értsünk egyet még elforduló hibáknál is, én engedtem, hol a nemengedés szakadást idézett volna el, csak arra figyelvén, hogy baj ne történjék, mely a nemzet jó vagy balsorsát vonta volna maga után. Kis hibákat igyekeztem jóvátenni, nagyoknak ellene mködtem, trtem, szenvedtem alig hihet önmegtagadással, nem engedtem a pillanatnyi felhevülésnek és most már valóban ott vagyunk, hogy mindenki hiszi, miszerint az ellenség mit sem tehet ellenünk. Ön azt mondja: menjünk, haljunk meg. mint tiszta szándékunk vértanúi elárvult hazánkért. Szívesen halok meg hazámért és ez részemrl nem is érdem, mert azonkívül nem is élhetek, de nem benne sem, ha ral)dicziü
!
—
—
—
!
:
2G
szolg'aság'ba esnék. De derült kedvvel niondliatora, hojyy raost nem a reménytelenség", hanem liazánk megszabadulása elestéjének éljünk, nem fog-unk meghalni, hanem hazánk fölszabaditásának élni. Azt mondja tisztelt barátom hog}' hadseregének szemei megnyiltak és nincs bizalma Vetterben (itt van ismét a bökken), sem Mészárosban sem az országgylésben. En pedig azt mondom használjunk fel minden eszközt legjobb belátásunk szerint klasszikái egyszerüséggi 1, minden személyes arroganczia nélkül, hazánk fülszabaditására és ne veszélyeztessük o nagy czélt személyek elleni ellenszenv által. Ismerem a hibákat, a hiánj^okat, de azt is tudom, hogy birok anD}^ ervel, hogy e hibákat, e hiányokat elhárilsam, hog}' a nemzet gyzelmét ne koczkáztassák. Azért is minden elem felhasználandó ; gyzni kell és mindent rendezni, hogy a gyzelem után távol a veszélytl senki se követeljen oly méltóságot, mely a nemzet szabadságára nézve veszélyes lehessen, arról ketten egyetértve gondoskodni fogunk. Legyen tehát vig és jókedv, tisztelt barátom Mindenekeltt csak sikerek és szabadság bárki által is, az mindegy. De ne bizgassuk az alkolmánj^os hatalmat. Eljövend az id, melyben ezek kölcsönösen kiegyenlítik magukat és azon érzetben, hogy küldetésüket teljesitették, a hatalmat a megszabadiíott nemzetnek engedik át. De ha id eltt ingatjuk meg azt, akkor polgárháború tör ki, és végre nyomorult szerzdés köttetnék, melyhez az áruló, minden gyáva, minden kimerült ember járulna, mig összetartás és elmozdító elemek által a nemzet gyzelme bizonyos és mi nyugodtan nézhetünk a pillanat elébe, a melyben a nemzet kára nélkül is kiforrhatnak a szenvedélyek és a személ3'es kevélység. Vájjon látni fogjuk-e egymást kérdi ön? bizonyosan látni fogjuk egymást, még pedig holnapután. Püspököt is viszek magammal, ki a papság szent fényével a hadsereg fegyvereit meg fogja áldani. Akkor küzdjön, g^'zzön, a többit egyesülve majd elvégezzük. Mint már teg'nap irtam, dönt gyzelem az alap, melyen isteni és emberi jogoknál fogva rendezhetünk. Mindaddig ne legyen más jelszavunk, mint egyetértés, hogy gyzhessünk. Minden más szenvedél}" szoruljon háltérbe, a sértett kedély hallgasson cl Vetterre nézve csak egyet mondhatok öiniek, senuni áron sem fog becstelen teltet elkövetni, errl biztosítom. Egyébiránt ott leszek a táborban (!) Ölelem önt igaz barátsággal. A szabadság istene legyen velünk. Halálban és életben az ön hü barátja. Kossuth. Gögey közeledésének els hirét Windisehgriitz berezeg Hanibergtl kapta, a ki 19-én a kílvetkezket jelentette „Miskolczról éppen visszatért kémem teljesen hitelt érdeml állítása szerint nevezett város és a körülötte fekv falvak tömve A-annak Görgey hadtestbeli csapatokkal, mel3'eknek erejét 40.000 emberre becsülik, tényleg azonban nem tesznek ki tíibbet is. ()()() embernél, és pedig részint sorgyalogság, részint honvédek, továbbá !
:
!
!
:
27
IdOO huszár rs 40 áoyu. Midn a kt'-m teg-nap dS-án) ro2<2el Miskolczra elindult, Göro'oy szintén indulólV'lben volt már Aloz-Kövesd felé. Déleltt 10 órakor a Pöltenberg- dandár Ábrányt érte el."* Ezon jelenlésre Windisehírratz méo- ugyanaznap a Il-hadtest í'sapatjaiból a Csorieh hadosztályt a Belleu'arde lovas dandárral és a tüzértartalékkal, (is^zeseu S zászlóalj. 13 lovasszázad és 48-áíjyut, a líamberü' hadosztálynak esetleg' szükség'essé váló támogatása czéljából Jászberén3''be rendelte. Midn 20-ika folyamán
a herczeg, Kambergnek egy ujabb jelentésébl arról értesült, hogy uemcsak Gorg-e}', hanem állitólag^ Klapka 15.000 enil)errel és 20 ágyúval szintén közeledben van, a Ramberg' hadosztálynak haladéktalanul meghagyta, miszerint komolyabb ütközetbe ne bocsátkozzék, hanem vonuljon sietve Arokszálláson át Hatvanba, a hova egyidejleg" a Csorich hadosztály a Bellogarde lovas dandárral, valamint Schlick hadteste is útnak indíttatott. Hasonlóan parancs küldetett az I. hadtestnek is, miszerint Nag-y-Krösröl Czeglédre vonuljon s onnan figyelje meg a Tisza átjárókat Szolnok és Czibakházánál. Egyidejleg hirek szerzése czéljából, két portyázó különitmény indittalott útnak és pedig gróf Almás-ty ezredes 1 dzsidás századdal és 2 század Baumgarten gyalogsággal Beszterczebáíiyáról Losonczra, Zaqitzek alezredes pedig Winpffen zászlóaljjal és 2 röppenty h'iveggel Yáczról szintén 1 Losonczra, a hol mindkettnek 24-én találkoznia és egyesülnie kellett, E két különitmény parancsnokának a berezeg a legnagyobb óva-
tosságot kötötte lelkére. Végül a Hatvanban egyesitend erk szaporítása czéljából 1 zászlóalj, 2 lovas osztály, és 4 üteg Pestrl
Hatvanba zászlóalj,
indíttatott el, mely ponton ezen rendelkezések szerint 28 34 lovas század és 123 ágyúnak összpontosítása szándé-
koltatott
Bamherg altábornagy a
fenti intézkedés folytán 21-én Árok22-én pedig Hatvanig vonult vissza s még Hevesrl történt elindulása eltt jelentést küldött a berezegnek, miszerint az ellenség hadmozdulataiban talánj'szerü megállapodás történt s hogy kémek jelentése szerint Görgey mintegy 14.000 emberrel és 47 ágyúval Egernek vette útját. Hogy ezen jelentésbl a berezeg min következtetéseket vélt levonhatni, az márczius 22-én Schlickhez intézett alábbi levelébl tnik ki „Ramberg altábornagynak e hó 20-án Hevesen kelt egyik jelentésébl azt veszem ki, miszerint az ellenség mozdulataiban nyugat felé a megállapodásnak egy neme állott be. S igy most kétféle eshetség eltt állunk. Vagy azt szándékolja az ellenség, hogy mig arczvonalunk eltt csendesen marad, illetve színleges visszavonulása által bennünket g.vors elny omulásra késztet, addig
szállásra,
tetemes ervel a hegység felé fordul, hogy aztán Eg-eren, esetleg Aliskolcz-Putnokon át is Komárom felmentésére nyomulhasson elöre^
28
vagy pedig- Gyöngyösnél bennünket tévútra vezetni készül s mialatt figyelmünket oda irányítja, erejének tetemes részével újból a Tisza mög'é s annak balpartjáa gyorsan lefelé vonul, hogy a Czibakházánál álló hadtestet megersítve, avval együtt a bánra vesse magát. Hogy tehát minden eshetségre elkészülve legyünk, legczélszerübbnek tartanám, ha Méltóságod egyelre az egész III. hadtesttel l-ö>ponti állásában Jászherénijnél megmarad, mig a Csorich és Eamherg hadosztályok a Bellegarde lovas dandárral Hatvanig menve, azon helyezetbe jutnak, hogy az ellenség által az Ipoly és Rima völgyén át irányuló felment kísérletének egy a helsö^ tehát legrövidebb vonalon Váczra és Ii^olyságra végrehajtandó eln^^omulás által a legnj'omatékossabban elejét vehetik. Méltóságod ellenben Jászberénynél, a mozdulatok középpontján olyképpen áll, hog}' onnan, a szükséghez képest bármelj'' oldal felé fordulhat, a hol a rendelkezésére álló haderk által az eseményekre döntöleg folyhat be, támadjon bár az ellenség Szolnok, avagy Gyöngyös fell. Miután azonban, fleg' a jelen körülmén^-ek között kiváló fontosságú, hogy az ellenség fell folyton informálva legyünk, ennek folytán méltóztassék Csorich altábornag}' urat Hatvanban mindarról, a mire a fentiekre való tekintettel szüksége van, tudomásba heh^ezni és egyidejleg utasítani, miszerint nemcsak megbízható kémek által, hanem mefifelelö erej é:i összeállitásu portyázó hülünitmények által is a szükséges hirek l)irtokába jutni iparkodjék és az ellenséget ugy szólván egy pillanatig se hagyja figyelmen kívül. A Rambcrg hadosztálynak elvonulása által Hevesrl egyszerismind szüségessé válik, hogy Jászberénybl Heves és Kaál felé szorgos járrmenct tartassék fenn. Ily értelemben tevékenykedik az innen és Beszterczebányáról Losoncz felé Ahnássy ezredes és ZagitzeJc alezredes alatt kiküldött portyázó különitméu}', valamint a Pásztón át Pétervásár felé útnak indított Wrbna chevauxlegers század is. Magától értetdik különben, hogy a Csorich és Ramberg hadosztályok feletti parancsnokságot Méltóságod továbbra is megtartja s az azoknak szánt rendelkezések Önnek közvetítése utján adatnak ki. Mindezek egyébként csak általános támpontok, amennyire innen egyáltalában adhatók voltak s nagjon természetes, hogy azok Méltóságod által az id és egj'éb viszonyokhoz képest, valamint az ellenség mozdulatairól szóló hirek folytán kellleg változtathatók lesznek Felállításáról Jászberénynél, nemkiilíinbcn minden fontosabb eseményrl méltóztassék a bánt tudomásba helyezni s avval a további összeköttetést fentartani." Ezen intézkedés egy a következ napon Schlickhez intézett levéllel annyiban nyert módositást, hogy a két lovas század és egy üteg által megersített Ramberg hadosztáh' Váczra irányittatott, a mit a berezeg levelében következleg indokol Kzen csapatelosztás által azon helyzetbe jutunk, hogy azon esetre, ha Görgey Eger és Pétervásáron át Komárom felszabadítására I
,.
29
az Ipoly vüloyébc vonulna, mirl a Losoncz í'elé iri'nn'itott portyázó különitniényok bennünket remélhetleg tudonuist)a helyeznek, annak Ipolyságnál kell szánni ervel útját állhatjuk. Komárom ostroma meíjzavarásánah elejét állani, jelenlef/ a legfontosabb Icivánalmak egyike (?) épugy, mint az ellenség teljes erejébl az ellenkez után törekszik, mi mellett tévútra vezetésünkre számítani látszik." Windisehg-riitznek ezen hosszadalmasan körülírt s mindent a legapróbb részletekig okadatolni vág3^ó rendelkezéseivel kétségkívül a mindent biztosítani akarás nagy hibájába esett, mely minden körülmények között erelforgácsolásra vezet, a mi a jelen esethez hasonlóan rendesen megbszülni szokta magát. A kiadott intézkedések alapján a sereg márczius 24-én a következ helyzetbe jutott: a Ramberg hadosztály Váczon, a Csorich hadosztály a BeUegare lovas dandárral Hatvanban, SchlicJc hadteste pedig Jászberén3'ben állott. t/eZ/öfc/iiíc^ hadteste még 21-én Czeglédre vonult s a Rastic dandárt 3 lovas századdal a Tisza szemmel tartása czéljából Abonyba tolta elre. AsbóthnaJ: Szolnok ellen nagy hü-hóval végrehajtott tüntetése folytán Rastic 23-án a következket jelentette ,.ug3' hírlik, hogy a lázadók Akolkertnél (?), Török-Szent Miklóssal szemben, a Tiszán át hajóhidat építenek Szolnokon 12.000 ember részére szállás biztosíttatott, ugy szintén Czibakházánál is jelentékeny csapatok keltek :
;
melyek Várkonyon át fol3'tatták menetüket ..." Ezen Budára továbbított jelentéshez a bán még hozzátette, miszerint a magyar fer Czibakháza, Török-Szent-Miklós, MezTur között összpontosítva áll s hogy az ellenség valószín szándéka, magát túlervel az I. hadtestre vetni, miért is sürgsen szükségesnek vélné, ha Schlicknek legalább egy hadosztál3'a Tápió-Szelére
már
át,
mdittatnék útba. Windíschgrátz,
a mióta a komáromi felszabadító kísérlet eszvált, nem igen volt hajlandó a közlötteknek hitelt adni, bár, mint késbb látni fogjuk, a magyar fer 23-án még valóban Mez-Tur Török-Szent-Míklós tájékán állott. Nézetét ennek fol^-tán oly hozzáadással közölte Schlich-kel hogy csakis
méje
meggyzdésévé
sürgs szükség
esetére tegyen eleget a bán kívánságának. Ezalatt a két hadtestparancsnok már egymás között közvetlenül kicsinálta a dolgot, minek alapján Schlíck elhatározta, miszerint hadtestével Jászberénybl még 24-ike folyamán Xagy-Kátán át
hogy 25-én legalább egy hadosztályh'al Albertinél állást foglalhasson, míg a másik hadosztályt Kata körnj'ékén szándékozott vissz ah agj'ni. elindul,
A
losonczi rajtaütés.
1S49. márcz. 24-én.
Schlicknek fenti elhatározásáról szóló jelentésével egyidejleg 25-én azon kellemetlen hír is érkezett be Wíndischgrátz fhadiszál-
30
lásába, hog-y az Alnuissy és Zagittek kühiiiitinények Losonczou 24-én túlnyomó ellenség által mealepve, széjjelverettek. Beniczky külünitraénye ugyanis Miskolezon márezius l(j-án Görg-e^nl elválván, a tót népfolkeléá széjjelugrasztása czéljából Eperjesnek vette útját. Ezen feladatát elvégezvén, Beniczky Görg-eytl azon parancsot vette, miszerint Windiscbgriitz tévútra vezetése czél-
jából portyázását immár Komárom iráuA^ában folytassa s az Ipoh' völgyében netán elnyomuló osztrák csa])atoknak útját állja. Kzen meghagyás folytán Beniczky, feladatának els részét valóban dicséretes gyorsasággal elvégezvén, márezius ll-én már Putnokra, 22-én pedig Rima-Szombatba ért, a hol egy napi pihent szándékozott tartani. 23-án arról értesülvén, hogy Losonczra még aznap osztrák csapatok érkeznek. Rima- Szombatból este 8 órakor elindulva, különítményével Osgyánig menetelt, a hol az éj fenmaradó észét töltötte. Másnap igen nagy hózivatar dühöngött, melynek leple alatt a különítmény Apátfalváíg" észrevétlenül nyomult elre. Itt Beniczky kiadta a rajtaütésre vonatkozó rendelkezéseket, melyek szerint a különiiményuek a Losonczon minden biztosítás nélkül, teljesen gond-talanul osztrák csapatokat egyszerre három oldalról kellett megrohannia. A világos nappal végrehajtott rajtaütés a legfényesebben sikerült a mit sem sejt osztrák csapatok között leirhatlan zavar keletkezett néhány hevenyében összeszedet osztag megkísérelte ugyan a Tugár patak hídjánál az ellentállást, de csakhamar tágítani volt kénytelen; egy század .^íícw^o fhadnagy parancsnoksága alatt a kaszárnyát szállotta meg, de csakhamar körülvétetvén, foglyul ejtetett. Majd Schreiter fhadnagy egy szakasz dzsidást összeszedvén, a magyar tüzérségre ront, de a huszárok ezt is visszavetik s igy most már mindenki menekült, a merre csak tudott. J.//3?t/86'?/ ezredes a csapat maradván3^aíval a majdnem 50 kilométernyi utat Gyarmai
idz
;
:
még ugyanaznap
és a rá következ éjjel telte meg s ott az eléje hadosztálylyal egyesült. A rajtaütés az osztrákoknak igen érzéken}^ veszteséget okozott foglj'ul esett: Inkeii Ede dzsídás rnagy. Schulier báró lovas százados, Schreiter, Hoffm'tnn és Zuccuío íhadnagyok, 36 dzsidás és 56 ló a gyalogságtól azonkívül még más 3 tiszt és mintegy 200 ember részint elesett részint foglyul ejtetett, A dzsidások zászlója és hadi pénztára, ug}' szintén a tiszti podgyász nagyobb része a kezébe került. Beniczky a jól elvégzett munka után különítményével ismét Rimaszombatba tért vissza. tig
küldött
Ramberg
;
gyzk
Almássiinak jelentése folytán, mely Beniczky csapatjait legkevesebb 6000 emberre becsülte, holott mint tudjuk, alig tett ki többett 400-nál, a berezeg egy perczig sem kételkedett többé, miszerint a magyaroknak egy jelentékeny része tényleg Komárom felmentését czélozza s szinte jól esett lelkének a tudat,
tervét
már
jó eleve átlátta.
Ebbl
kifolyólag
hogy az ellenségnek Bamherynek azonnal
31
paraiicsott küldölt, miszerint hadosztályávul Váczról lialadélv nélkül az Ipoly vülg-yébe, Balassa- Gyarmatra voiniljon. Támog-atásáia Csorich altábornagy 6 zászlóalj, (i lovas századdal s a megfelel tüzérséggel Váczra irányittatott míg' Gödöllnél Bellegarde alatt csak 2 zászlóalj és 7 lovas század maradt vissza, hova még SchlicJc hadtestének is be kellett vomdnia. Utóbbinak szemruhányáskép a berezeg egyidejleg megjegyezte, hogy „ezen a csapatf)kat nagymértékben fárasztó ide oda menetelést könnj'-en ki lehetett volna kerülni, ha az ellenségállása, ereje és szándékáról megbizható hirek szereztettek volna s (Schlick) menetét Albertire, még mieltt erre vonatkozólag- parancsot vett volna, végre nem hajtja." Ezen rendelkezések folytán az osztrák sereg állása márczius 27-én a következ volt A Ramherg hadosztály a Losonczról el;
:
zött Almássy csapatmaradvánj'nyal
egj^esülve, Balassa-Gyarmatnál Váczon, a hova már 27-én este érkezett meg; Schlic/c hadtestébl a Lohkovitz hadosztály Gödöllnél, a hol J^eZ/er/rtrc/e különítményével egyesült a hadtest másik, Lierhtmstdn hadosztálya Tápio Bicskénél foglalt állást, honnan másnap Clödöll felé, Dánjng és Kókáig nyomult elre. JeUachich Czegléden maradt, Rastic dandárát azonban Szolnokig tolta elre. Az ezen újonnan elrendelt helyzet eléréséhez szükséges s a rósz idjárás folytán feneketlenné vált utakon végrehajtott menetek a csapatokat nagy mértékben kifárasztották. A magyarok mozdulatairól ez idtájt a bán igen ellentmondó ás gyakran felette túlzott hireket kapott. így Ramherg altábornagy többek között azt jelenti, hogy az ellenség Beniczky különítménye) állott;
a
Csorich hadosztály
;
(
a losonczi rajtaütés után Rima-Szombatba húzódott vissza. „Azon esetre irja az altábornagy ha az késbb a bányavárosok felé venné útját, szándékom t nyomon követni, mialatt báró Csorich altábornagynak Zólyomra kellene elnyomulnia hog-y az által az ellenség-et két tüz közé foghassuk. Különben Biztos hirek szerzése czéljából holnap (28-án) Balassa-Gyarmatról Ludányra s holnapután Losonczra menetelek. Innen Rimaszombatig szándékozom elnyomulni, ezáltal a fels megyék jelentékeny részét biztosítom, Gömört uralom, a Tiszolczon át a Szepességbe vezet közlekedési vonalat számomra megnyitom, a bányavárosok és Komárom ellen minden vállalatot lehetetlenné teszek, G3^öng3'öst, Egert és Pétervásárt oklalban fenyegetem, és beálló szükség esetén Beniczky hadtestét Aíiskolezról újból elkergethetem s onnan aztán a Görgey hadtest háta ellen operálhatok." Enn^'i legyet egy csapásra még ahoz is, hogy valaki ilyet kigondoljon, valóban magasröpt fantázia kell. Windischgrálz természetesen nem is állott rá a hivatlanul felajánlott tanácsra, hanem Ramberget Csorich parancsnoksága alá helyezve, szigorúan meghagyta neki, miszerint Balassa-Gyarmaton tul ne menjen s hogy hirek szerzése czéljából csupán portyázó különítményeket küldjön ki.
—
—
•
;
!
32
Loblovitz altábornagy 27-én GüdüUrrjl azt jelenté, hog-y ugy Hatvan, mint Gyöngyös ellenség-tol ment, ellenben Kápolna, Kaál és
Kompolton ers
ellenség-es sereg-testek állanak,
28-án este 7 órakor Csorich altábornagytól a következ jelen„Eg-y Gyöngyösrl jöv kereskedtl vett értesítés tés érkezett be szerint, Görgey már 20-án Mez-Kövesdrl Verpeléten át RimaSzombatba menetelt. Én (Csorich) azt hiszem és legvalószinübbnek tartom, hogy Görgey 25-én vag"y 26-án Kimaszombatbid Vámosfalván át Zólyomra indult." Majd 29-én ezt jelenti az altábornagy: „A heg-ységen át Gyöngyös és Losoncz felöl jöv fuvarosok állítása szerint Guyon és Beniczky 15.000 emberrel Losonezon, Görgey 15.000 emberrel Gyöngyösön áll. E két hadtest Szt. Jakabon (Szurdok-Püspöki) át tart összeköttetést egymással." Még nagyobb rémhíreket terjesztett azonban a bán. többek között 27-én, hogy „egybehangzó jelentések szerint az ellenség a Tisza bal partját sürüen ellepte elrsökkel hogy Szolnok és környékérl senkit sem eresztenek át. Többek állítása szerint Bem is ide érkezett s a tiszai hadsereg ersbitésére szánt 10.000-nyi serege szintén útban van már. Mindinkább bizonyossá válik, hogy Kunhegyes, Török-Szent-Miklós és Czibakháza túlvannak tömve csapatokkal." Majd ugyanaznap délben ezeket jelenti „Ep most fogtak el az elrsök két tótot, kik tegnap hag3^ták el Kecskemétet s személyesen látták, hogy az nap délután egy gyalogság és lovasságból álló egész ellenséges hadtest zeneszó mellett vonult be a városba. Az ellenség állítólag Czibakháza fell jíitt. E két ember hitelt érdemel. Az ellenséges járrök már X. -Körösig portj^áznak." :
;
:
A bánnak másnapi (28.) jelentése szerint az (.'löbb emliti'tt két tót vallomása oda módosult, hogy Kecskeméten 26-án^ tényleg megjelent 3 zászlóalj gyalogság és 1 lovas ezred, metyek azonban nagymérv harácsolás eszközlése után újból visszavonultak, Márczius íjO-án ScJclicl' Gödöllrl a következket jelentette: ,,IIatvan és az egész körülötte fekv vidék szabad az ellenségtl. Kémek és szemrevételez különítmények jelentései megegyeznek abban, miszerint az ellenség fereje 29-én este még Heves környékén állt, fleg pedig Kaál, Kompolt, Kápolna, Kerecsend, Maklár és Szihalmon, moly helységekben 80 84 ágyú vonult fel. A csapatok száma állítólag igen jelentékeny s azok ereje jóval felülmúlja a velünk szemben eddig állott csapatokét. mi a.z ellenség szándékát illeti, ugy hirlík, hogy az ma (30-án) elnj^omulását megkezdi
—
A
kinek parancsnoksága alatt Guyon és Klapka is Pásztón át Vácz, vag}-- talán Komárom felé fordul, míg Skrzj'necki (?) egy m.ás, Heves körül összi)ontosuló hadtest felett vette át a parancsnokságot s innen Pest felé veszi irányát. Ebbl az következik, hogy az ellenség megosztja magát és pedig Görgey a lázadó sereg fegyelmezettebb, mozgékonyabb részével a hegységen át Vácz és pedig Görgey,
áll,
—
33
és Komárom felé operál, mialatt a seregnek kevésbé rendezett része a Tiszához közel és Heves körül foglal állást." Schlick ezen jelentése beláthatlan következményekkel járt, amennyiben a berezeg ez idtl fogva figyelmét folyton, st mint késbb látni fogjuk, még közvetlenül az isaszegi dönt csatát megelzleg is, Komárom miáltal magát felmentésének ellensúlyozására í'orditja. esetleges Isaszegnél egy egész hadosztálynak közremködésétl fosztotta meg. tanácsát és Ezen jelentéssel egyidejleg Schlick egyszersmind javaslatát is felajánlotta a berezegnek, mety szerint a fer Gyöngyösig s onnan balra a hegység felé nyomult volna elre, hogj' Görgeyt utóiérve, megverje, a mi a fennálló viszonyok között Schlick véle-
f
j
ménye
szerint
könny
és beláthatlan sikerrel járó vállalat
lett
volna.
Igaz ugyan, hogy Buda és Pest idközben veszélj-eztethet. csakhogy ez keveset nyom a latba, ha csak Görgej'^t megverni sikerül. Ezek nagyjában azok a hirek és jó tanácsok, melj^ek a „Winterfeldzugban" felemlittetnek és szintén megA^allva, a sok ellentmondó hir tömkelegében nem volt könny feladat a helyes
ösvényt megtalálni.
De
háborúban ritkán volt és ritkán lesz ennél sokkal kedveéppen a valódi hadvezérnek istenadta elengedhetlen tulajdonsága, hogy az ocsuból buzaszemet böngészni tudjon s hogy egy kis fantázia segítségével magának a sok apró, laikusok eltt jelentéktelennek látszó jelenségekbl a helyzetrl helyes összfogalmat alkothasson. Ha pedig az állapot annyira komplikált, hogy az ellentmondó jelenségek zrzavarából a dolgok valódi állását megállapítani nem lehetne, üj esetben legjobban cselekszik azon parancsnok, a ki a legvalószínbbnek látszó körülményeket és helyzetet alapul véve. bármely még ha nem is a leghelyesebb irányban a gordiusi csomót hatalmas kardcsapással kettévágni iparkodik. Éhez persze mindenekeltt szilárd elhatározás és a kitzött czélt, az eléje gördül akadályok daczára minden áron elérni törekv akarater, nemkülönben az alparancsnokok részérl feltétlen engedelmesség
zbb
hiába,
a helyzet s az
—
—
szükségeltetik. Hog}- ezen kellékek a jelen esetben nem igen voltak azt az eddigiek után hosszasabban bizonyítanunk alig szük-
meg,
séges s igy nem is csodálkozhatunk azon, ha a berezeg lába alatt a szilárd talaj inogni kezd s zavarában félrendszabályhoz, a takerszakos tikának ez idben még igen kedvelt korcsszülöttjéhez kémszemléhez nyúl, mialatt seregének fenmaradó részével egy mindenféle eshetségre szánt felállítást óhajt elfoglalni, mi mellett az erelforgácsolás természetesen kiterülhetlenné vált. A márczius 31-én kiadott intézkedés szúszerint következleg hangzott „Miután az ellenség ereje, állása és szándékáról mindenbiztosabb hirek hiján vagjmnk, mi sem marad hátra, mint hogy azon irányban, a hol kémjelentések szerint a lázadók egy jelentékeny része állást foglalt, egy nagy h'mszemlét hajtsunk :
:
nem
184S/49. kat. tört.
3
3i
végre, mi által az ellenaég-et erejének kibontakozására s ezáltal talán szándékának leleplezésére is kény szeritjük. Ezen kéniszemle a III. hadtestnek tétetik feladatává. Hogy azonban állandóan azon hel}'zetben leg-^nink, miszerint a csoportok egymást kölcsönösen támogathassák s hogy minden kedveztlen eshetséget magunktól elháríthassunk, szükséges, miszerint az I. hadtest közelebb vonassák s egyáltalában hogy haderink felállítása akkép szabályoztassék, hogy azok rövid térközökben, vagyis a Monor, Gödöll, Vácz és Vadkert által jelölt vonalon azonnali összpontosításhoz, vagy egyik vagy másik helyen kölcsönös segélyezés czéljából készen álljanak. Ezen általános támpontok alapján a III. hadtest április 1-én Bagh-ig, 2-án Hatvanig, 3-án G^'ongyösig n3'oniul elre s ezen mozdulat által teljesen azon helyzetben marad, hogy a fent jelzett követchnényeknek megfeleljen. Mindazonáltal Schlick altáhornagyot óvnom kell. nehogy túlnyomó ellenséggel Jcrtes himenetelü harci'ni bocsátkozzék. Ha a III. hadtest netán tulers ellenségre bukkanna, ugy az a legnagyobb óvatossággal Bagh felé vonuland vissza. Továbbá ;ijánlom, hogy a hadtest Gyöngyösön ttd ne menjen, miáltal folyvást megmarad a lehetség, nevezett hedtestet bármely pontra iránjüthatni, a hol az
ellenség túlervel felléphetne. Schlick altábornagy engem naprólBáró Csorich értesit az ellenség fell beérkez hírekrl. altábornagy, kinek hadosztálya Vácznál ugj'szülván rendelkezésre álló tartalékot képez, melj' ép ugy Gödöll felé, mint Kamutóbb berg altábornagy sürgs támogatására készen lartandó, emiitett altábornagy urat utasiiani fogj.i, hogy figyelmét Losoncz III. hadtett baloldalának biztosítása czéljából felé megkétszerezze. báró Csorich altábornagy egy 2 dzsidás és 2 vértes századból ala-
—
napra
—
—
A
kuló s egy derék törzstiszt parancsnoksága alá helyezend portyázó különitraényt, melyhez egy vezérkari tiszt is beosztandó, Váczról elindit, mel}^ holnap április 1-én Nagy-Berczelig, 2-án Szent- Jakaezen kübig (Szudok-Püspöki) s 3-áu Gj'^öngyösig nyomul elre lönítmény Szent-Jakabra érve, saját bal oldalában Terennye felé is ;
felderít.
Az
I.
hadtest ápliris 1-én eddigi
részt Szolnokra különít ki,
egy s mozdonyokat,
marad
állásában
hogy még ugyanaz nap
a
vaggonokat, sókészletet, kincstári pénzeket s egyéb czikkt'ket biztonságba helyezhesse 2-án a hadtest Albertire, 3-án Monorra menetel. Ezen mozdulat legjobban eszközölhet egy meg'felel hátvéd fedezete alatt, mely az ellenséget a fell, a mi részünkrl történik, lehetleg sokáig bizonytalanságban tartja. Az oldalak hiztositása •nemkülönhen az összeköttetés a III hadtesttel, annak elönyomnlása közben is, legalább portyázó különitmények által elengedhetlen. Monori állásában az I. hadtest ugy a szohiokí, mint a kecskeméti utat is uralja, Pestet fedezi és egyúttal bármely északibb irányban netán szükíéggessé váló alkalmazásra rendelkezésre áll." Végül a herczeg parancsot adott még, hogy a Garam Kéméndnél áthidaltas;
35
sék, hog"y a Ramberg- hadosztály kényszeritett visszavonulása esetén, azon fennakadás nélkül átmohessen.
A a
fenti
parancsból kifolyó események tárgyalását az idközben körében történtek utánpótlása czéljából most
mag3'^ar fsereg-
egy idre felfüggesztjük, közbevetleg azonban feli kell cralitenünk, hogy e borús pillanatban Windischgriitz legalább egy oldalról kapott kellemes
hirt,
O
Felsége
ugyanis
Hammerstein lovassági tábornokot
tudomására
utasította,
hozta, miszerint hog}' a herc^eg támo-
Magyarországba indítson a legközelebbi jövben, a nagy számithatott, de a tény, hogy Gácsországból a magyar sereg hátába egy ily tekintéh'-es oszlop közeledik, tisztán erkölcsi súlyánál fogva is sokat nyomhatott a latba. Windischgrátz Felsége kegyét megköszönve, egyúttal további szándékáról is nyilatkozott, mely nem volt éppen a legkecsegtetbb. gatására
10.000
embert
Gácsországból
Ámbár Windischgrátz ezekre távolságnál fogva még nem igen útba.
—
—
úgymond „Ha Komárom elesik, akkor Simunichot nagyobbrészt magához vonva, újból támadni fog, ellenkez esetben, ha Komárom rendes ostrom alá vétele szükséggessé válnék, ugy a támadó föllépés a további eisbités nagyságától függne." Erre O Felsége a herczeget rö\'id idre fontos tanácskozásra magához hivatta Olmützbe annak elhatározásáról volt ugyanis szó, vájjon a viszály a magyarokkal békés utón kiegyenlittessék-e, vagy pedig a hadjárat folytatása czéljából az orosz intervenczió igénybe vétessék. Ezalatt a seregoél a helyzet pillanatról-pillanatra feszültebbé ln, miért is Windischgrátz szükségesnek látta elutazását egyelre elhalasztani s annak okáról márczius 30-án következ levelében tudatta O Felségét „A Felséged fhadsegéde által vett legfelsbb parancs folytán Olmützbe indulófélben veszem a hirt tetemes ellenséges hader közeledtéröl Gyöngyös irányában^ minek folytán a legközelebbi napokban összeütközésre kerülhet a dolog. Ennek folytán Felség-ed legkegj^elmesebben meg fog bocsátani, hogy ily fontos pillanatban a hadsereget el nem hagj^om és a szerencsét, hogy Felséged eltt megjelenjek, néhány napra elhalasztom, annyival is inkább, mivel a megbeszélend kérdések a küszöbön álló itteni események által talán közelebb jutnak a megoldás lehetségéhez. Mindazonáltal leg'sürgsebb kötelességemnek tartom a harcztéren elfordult eseményekhez mért pillanatot felhasználni, hogy a legfelsbb meghíváshoz képest Olmützbe utazzam." ;
:
—
A
mag'yar fsereg; átkelése a Tiszán
A magyar fsereg Vetter tervéhez képest márczius 23-ikákezdve útban volt Tisza-Füred felé, a hol 26-án a III. -ik 27-én pedig a II. -ik hadtest kelt át a Tiszán; ezt követte Klapka tól
3*
36
hadteste, ugy, hogy már 29-én az eg"ész sereg a legkisebb kellemetlen inczidens nélkül a jobb parton állott; létszáma: 5Ü.148 fnj-i gyalogság, 8134 lovas és 188 ágyú; ebbl Görgey hadtestére esik: 16.644 fnyi gyalogság, 24.36 lovas és 68 ágyú, a többi három hadtestre pedig összesen 33.504 fnyi gyalogság^ 5698 lovas és
120 ágyú.
Még mieltt a fsereg a Tiszán átkelt volna, a hadügyminisztérium az összes haderknek 8 hadtestbe osztását rendelte cl, moly szerint az I., II., III. és VII, hadtest megtartotta eddigi elnevezését és rendeltetését, a IV. és V. hadtest a bács-bánsági déli hadsereget képezte a VI. az erdélyi hadsereget, a VIII. pedig Komárom várrségét. A fhadsereg I., II. és III. hadtestét Vcttcr akként osztotta be, hogy a dandárok hadosztály kötelék nélkül egyesittettek hadtestekké. Midn késbb Vetter megbetegedése után Görgey vette át a fparancsnokságot, az I., II. és III. hadtest beosztásán újból apróbb változások történtek s a Vll-ikhez hasonlóan ezek is kivétel nélkül hadosztályokba osztattak be, a mint az az alábbi beosztásból látható. ;
Fparancsnok: hadtest
I.
Vezérkari
:
Tüzér parancsnok 1.
késbb
parancsnoka
;
fnök
Vetter,
:
Oörgeij tábornok.
Klapka tábornok.
Antus százados. :
Karahelli százados.
hadosztály, Dessewffy ezredes.
Bobich alezredes dandára. 28. I
46.
\
47.
)
honvéd
1
század Lehel huszár
1
hatfontos üteg
rnagy
Dijyold
6.
>
52.
\
1
dandára.
honvéd
lovas század 8 löveg
század Lehel huszár hatfontos üteg
rnagy ^
19. oj^'
Vs
3 zászlóalj
zászlóalj
2. hadosztály,
Zálcó
lovas század 8 löveg
1
J
26. 1
3 zászlóalj
zászlóalj
) \
Máriássy
1
ezredes,
Msöhb Kazinczy.
dandára.
honvéd
század
zászlóalj
Hunyady huszár
V2 tizenkét fontos üteg
2 zászlóalj Va lovas
4 löveg
század
37,
S'chuh
daudára.
öriiag-y
17.
39.
honvéd zászlóalj számú Don Mig-uel ezred
3.
zászlóalja
század Iluiiyady huszár tizenkét fontos üteg
V:2 V-J
1
zászlóalj
1
„
V2 lovas
század
4 löveg-
Mesterhtlzy ezredes lovas-dandára. 1. szániu Császár huszár ezred 8. számú Coburg' huszár ezred 1 hatfontos üteg
8 lovas század
4
„
8 löveg
Tartalék tüscrség. hatfontos ütés:
1
8 löves"
15 lov. szd és 40 löveg; 9200 gyalogos, 1600 lovas, 800 tüzér, mindössze 11.600 fnyi állománynyal;
összesen 10
II.
zlj,
hadtest
Vezérkari
fnök
;
:
Tüzér parancsnok 1.
parancsnoka
:
Aulich tábornok.
Messéna alezredes. Jonah százados. :
hadosztály, Szehulics alezredes.
Mihályi alezredes dandára. 25.
1
54.
\
56.
(
zászlóalj
3 zászlóalj
század Lehel huszár
f2 1
honvéd
\^ lovas
hatfontos üteg
Biittler gróf
rnagy
század
8 löveg
dandára.
48:/ 60.
/
61.
\
honvéd
V2 század 1
3 zászlóalj
Lehel huszár
V2 lovas
tizenkétfontos üteg 2.
rnagy
Joliig
zászlóalj
39. 52.
hadosztály.,
Hertelendy ezredes.
dandára..
számú Don Miguel ezred 1. honvéd zászlóalj (Bocskay)
zlja
2 század bereghi önkéntes 1 század bécsi légió 1
Mándy
hatfontos üteg
ezredes lovas dandára. számú Württemberg huszár ezred 1 hatfontos üteg
G.
század
8 löveg
1
zászlóalj
1
^s
„
''e
„
7 löveg
6 lovas század
7 löveg-
38
Tartalék tüzérsrg.
háromfontos
1
1000 lovas, 800
III.
hadtest
6 löveg-
üteg'
(tsszesen 8V2
zlj.
tüzér,
7 lovas szd és 36 löveg-. l-!000 gyalog-os,.
müidössze 9800
parancsnoka
;
:
föiij'i
álloiiiáiiynyal.
Damjanich tábornok.
Vezérkari fnök Csermelyi rnagy. Tüzér parancsnok: ^Yarmer rnag-y. :
hadosztály,
1.
Wisocki ezredes.
Gróf Leiningen rnag-y dandára, 3
)
i.j"
honvéd
2 zászlóalj
zászlóalj
I
54. sz. Hesseni ezred 2. zászlóalja
század
1
hatfontos üteg
3.
1
számú Ferdinánd huszár
1
lovas századi 1 8 löveg
Kiss Pál alezredes dandára.
honvéd
9.
zászlóalj
1
lengyel légió
zászlóalj
2
„
60.
1
1
számú Wasa ezred 3. zászlóalja század 3. számú Ferdinánd huszár
1
1
hatfontos üteg
8 löveg
2. hadosztály^
Nagy Sándor
„
lovas századi
ezredes.
Knézich ezredes dandára. 60. 34. 1
honvéd zászlóalj számú Porosz herczeg ezred
1
2.
zászlóalj
1
8 löveg
hatfontos üteg
Kászonyi ezredes lovas dandára. 2. számú Hannover huszár ezred Ferdinánd huszárok leng3'el dzsidás 1
zlja
8 lovas század:
4 1
.
..
8 löveg
hatfontos üteg
Tartalék tüzérség. 1
hatfontos üteg-
8 löveg-
15 lovas szd és 40 löveg, 92UU gyalogos, 2000 lovas, 800 tüzér; mindössze 12.000 fnyi állomáiiynyal.
összesen 9
zlj,
39
VII. hadtest
:
parancsnoka
Vezérkari 1.
ínük
:
:
Görgey tábornok.
történi kinevezése után
(Utóbbinak íoparancsiiokká
Bayer
Gáspár ezredes.)
alezredes.
hadosztály, Gáspár €P.rcdes (elbb Aulich), Gáspár után Kossuth
rnagy. Horváth d and ára. 39. honvéd zászlóalj 9. számú Miklós császár huszár ezred szániu G fontos (lovas) üteg
2.
1
zászlóalj
6 lovas század
5 lövecf
Waldherg rnaiiy dandára. 60. szánni 4.
Wasa
ezred
számú hatfontos
zászlóalja
1.
Petheö rnagy dandára. Neográdi zászlóalj Újházi vadászok 2 század utász Pozsonyi hatfontos üteg 2.
rnagy
Gergely
\
23
1
zászlóalj
8 löveg
üteg*
1
zászlóalj
2 század 5 löveer
hadosztály
Kmefy
ezredes.
dandára.
honvéd
2 zászlóalj
zászlóalj
1,
század utász
1
3.
számú hatfontos üteg
7 löveg
Ujváry rnagy dandára, 45. honvéd zászlóalj
1
század
zászlóalj
2 század vadász 10. 4.
számú Porosz király huszár ezredbl számú hatfontos üteg
TJechtriiz
rnagy
dandára.
33.
honvéd
zászlóalj
beszterczebányai zászlóalj 12. számú Xádor huszár ezredbl 5. számú hatfontos (lovas) üteg 2.
3. hadosztály,
rnagy
Kossuth 1
.
honvéd
8 lövesr
1
zászlóalj
1
„
2 lovas század 6 löveg
Pöltenherg ezredes.
dandára. zászlóalj
1
4.
beszterczebányai zászlóalj sz. Sándor nagyhg huszár ezredbl
5.
számú hatfontos
1.
4 lovas század
ütes"
zászlóalj
1
2 lovas század 7 löveo'
40
ZámWdy
alezredes dandára.
14. lionvúd zászlóalj
zászlóalj
1.
pesti ünkéiites zászlóalj
4.
számú Sándor huszár ezredbl számú hatfontos (lovas) üteg-
1.
A
lovas század lövegf
fhadiszállás hadosislopa, Simon alezredes.
Weissél alezredes dandára. 4 század gránátos
48
Ve zászlóalj
Ern
1
fherczeg ezred század német légió
()
taraczk
sz.
zlja
2.
1
6 taraczk
Liplay alezredes dandára. 4 század tiroli vadász 1 század utász
Ve zászlóalj 1
taraczk (lovas) üteg Vs röíjpent^'ü üteg
2 löveg:
Beniczhy különítménye. A 15. honvéd zászlóalj 3 százada
^/g
Beniezk}^ önkéntes a Nádor huszár ezredbl Pozsonyi üteg
Tiszafüred és környékén 13. 2.
század
5 taraczk
1
A
,.
'
4
zászlóalj
század
2 löveo-
lev
külöuitmény.
honvéd zászlóalj számú Sándor császár ezred
zászlóalj 1.
zlja
2 század utász
század
számú Miklós császár ezredbl 10. számú Porosz király ezredbl 4. számú Sándor huszár ezredbl Hunyady huszár ezredbl
lovas század
5).
26 V4 lov. szd, 68 löveg, 14.400 g^^alogos, mindössze 18.910 fnyi állományúval levonva ebbl a 2600 gyalog-os, 1000 lovas és 40 tüzér, összesen 3640 embert számláló két különítményt, marad rendelkezésre 15.300 ember. összesen 18
3150
lovas.
1360
zlj,
tüzér,
Összegezés I.
hadtest
II.
2lj-
„
összesen
lov.
szd.
15 26V,
18
45V2
15 7
9
III.
VII.
10 8V2
:
zlj.
63V4 lov. szd,
40 ágyú 36 „ 40 „ 68 „ 184 ágyú
ll.GOO ember
9800 12.000 18.900
52.300 ember
41
Eszerint a 4 hadtest közül számbeli er tekintetében különösen Gíirgey hadteste tnik ki, mely e^j-ymag-ában majdnem oh' ers volt, mint az I. és II. hadtest eg'3'üttvéve. Klapka, Aulich és Damjanich hadteste 2 — 2 gryalog hadosztály 8 löveg erej tartalék tüzérés 1—1 lovas dandárból, továbbá 6 ségbl állott, Görgey- é 3 gyalog hadosztályból és egy negyedik, ezekkel majdnem azonos beosztású seregtestbl, a fhadiszállás hadoszlopából de lovas dandár nélkül. A könnyebb vezethetés czéljából felette gj'^cngén tartott gyalog dandárok az akkori idben s fkép 18U8 óta szokásos módon nagyobl)ára mindhárom fegyvernembl gyalogság, lovasság és tüzérségbl alakultak anélkül azonban hogy az összeállitásnál a fegyvernemek egy bizonyos számaránya mérvadóul tekintetett volna. A legtöbb dandár 2 vag3' 3 zászlóalj, V2 1 lovas század és 5--8 ágyúból alakult; egyes dandárok lovasságot egyáltalában nem kajDlak. A különböz számú századból álló zászlóaljak magasabb (ezred-) kötelék mellzésével osztattak be az egyes gyalog dandárokhoz. Az I. és III. hadtest lovas dandára 12, illetve 13 lovas századból és 8 8 ágj^uból állott; a II. hadtest lovas dandára csak 6 lovas századot és 7 ágyút számlált. Evvel szemben az osztrák hadsereg a márczius l2-iki beosztás szerint a következ feltnbb jelenségeket mutatja. A 3. hailtest közül az I-s, két gyalog és egy lovas hadosztályra, a II. és III. pedig egy tisztán gyalog és egy kombinált gyalog és lovas dandárokból álló hadosztályra tagozódott. Ezen felül minden hadtestnek külön alkotó részét a hadtest tartalék tüzérség (5V2 ágyul képezte. A gyalog dandárok csak két fegyvernembl, 3 vagy 4 zászlóaljból és 1 1 ütegbl, a lovas dandárok 12, 14, vagy 15 lovas századból és 1 ütegbl állottak. A zászlóaljak itt is közbees magasabb kötelék nélkül közvetlenül a dandárparancsnokok-
—
—
;
:
—
—
:
—
—
l
—
hoz utalvák. A seregnek álkelése alatt a Tiszán, márczius 26-án Görgey, majd 28-án Kossuth is megjelent Tisza-Füreden, elbbi, mint emlékirataiban állitja, haditanács összehívását kieszközlend, miután az eredménytelenül \égzdött czibakházi hadmüveletek után Vetterben még kevésbé bizott, mint Dembinskiben. Erre vonatkozólag különben már a Szemeréhez intézett következ levelében a legnagyobb kiméletlenséggel nyilatkozott: Dormánd, márczius hó 22-én 1849. Ma Hevest akartam megtámadni, de az ellenség tegnap Arokszállásra vonult vissza, ennélfogva a hadseregnek pihenési napot engedtem és holnap Kerecsenden leszek. Yetter megszakitá hadmveleteit. Miért? Nem tudom mert az ok, melyet eladott, nem kieiégit. Azt mondja, hogy a hadseregnek ruházatra van szüksége, ha valamelyik hadtestnek erre szüksége van, ugyazaz enyém. Én e végett Kossuth elnöknek irtam, hogy szemmel tartsa Vettert. Némely apróbb körülményekbl azt vettem észre, hogy Yetter nem ;
42
bennem, a ki azonban bennem nem bizik, abban én mi'o- kevésbé bizom. És ha nem csalódom, az az ha Velter kétszín ember, akkor, ha senki sem merészH azt tenni, én fogom t ártalmatlanná tenni. Mészáros mindig a régi, környezetének bábjátéka. Mondjuk ki már egyszer, mit akarunk. Magara kész vagyok, mint közember hazánk igazságos ügyeért küzdeni, de legyen valaki, ki minket vezet. Tegnap egy tisztet lövettem agyon g^'ávaságért, Ha vannak elszánt íérfiak, lépjenek ki a harczmezre, ne kinozzák a szegény hazát, hanem inkább akaszszuk fel magunkat. Az a szerencsétlen békepárt Semmi békét, de nyaktilót, nyaktilót Azt mondják az ellenség közeledik Gödöll fell 30 ágyú ersítéssel. Mennél többet küldenek ellenem, annál jobb. akkor legalább az a kétszín Vetter elmegy. A ki mer, az nyer. Nyerjen a magyar, de merjen is. bizik
!
!
Görgey.
A
tiszafüredi találkozás alkalmával újból igen heves jolenotek
jádszódtak le s midn Vetter a siker érdekében az alparancsnokok feltétlen engedelmességét követelte, fleg Damjanich igen kínos jelenetet provokált. Vetter a dolgot szolgálati utón akarta elintéztetni, de Kossuth békitleg közbenjárt. Vetter a nagy felindulás következtében még ugyanaznap epelázba esett, ugy hogy Debreczenbc kellett szállítani, hol életveszélyes állapotban hat hétig az ágyat volt kénytelen rizni.
Az ekként megüresedett fparancsnoki
állás néhány napig mely idre Kossuth a táborkari teendk végzésével Klapkát bízta meg, mirl ez Görgeyt következ levelével értesítette: „Füred 1849. márczius 28-án. Vetter altábornagy hírtelen megbetegedett. Hogy ez által a hadmüveletekben zavar ne támadjon, a kormányzó engem bízott meg a hadsereg táborkari teendinek ideiglenes vezetésével. Els gondom, a sereget a Tisza mocsaraiból az országútra kihozni, a hol semmise gátolja többé a minden pontról visszavonuló ellenség üldözésében. Ha a fparancsiiok
betöltetlen maradt,
betegsége netán hosszabb tartamú lenne, s holnap, legkésbb holnaputánig, javulására remény nem mutatkoznék, akkor természeteí^ea mint rangban legidsebb, Te leszel hívatva a fparancsnokság ideiglenes helyettesítésére. Két, három napi fáradalmak, biztos kilátás mellett arra, hogy nemsokára jól és gyorsan elbbre juthatunk, remélem nem fogják a sereget elkedvetleníteni. Erdély teljesen kitisztult, Bem 20-án bevette Brassói és az osztrákok utolsó töredékeit a Tömösi szoroson át Oláhországba kergette. Klapka."
És csakugyan ugy is történt. Görgey végre elérte czélját, amennyiben Klapkának és Damjanichnak sürgetésére a kormányzó ápliris ]-én t nevezte ki fparancsnokká, s melléje a táborkari ügyek vezetésére Bayer alezredest rendelte ki.
HUSZONKETTEDIK FEJEZET. A
elönt támadí) müveletek megindítása; a magyarok íryözelme Isaszegnél.
1849. márczius
végétl
április elejéig.
A márczius 29-éii a Tisza jobb partján összpontosult mag-yar seregnek a további elnyomulást két oszlopban kellett volna folytatnia és pedig a VII. hadtesttel az országút mentén, az imént Tisza-Fürednél átkelt hadtestekkel pedig Heves-Jász- Apátin át a szolnok-pesti vasút vonal felé. A feneketlen s teljesen hasznavehetlenekké vált utak azonban egyelre az egész sereget a gyöngyöshatvani országútra terelték s igy márczius 80-án a VII. hadtest Kápolnát, elvédje Halmajt; az I. Füzes- Abonyt, Dormándot és Besenyt érte el, mig a II. hadtest Erdtelek és Bod, a III. -ik Kerecsend és Maklár között foglalt állást. Márczius 31-én a VII. hadtest Gyöngyösre, a III. Halmaj és Visontára menetelt, mig az I. és II. a Tárnáig elnyomulva, Kaál és Fels-Debr helységeket szállotta meg. Gyöngyösrl a VII. hadtest elvédjét Tas-ig, jobb és baloldal különítményét pedig Pata és Adácsra tolta elre. Apliris 1-én a III. hadtest Gyöngyösön a Vll.-hez csatlakozott, mely utóbbi egy hadosztályt kémszemlére Hortra küldött. Az I. és
Karándot, Ludast, Detket, Ugrat, Halmajt, Visontát és Öárt szállotta meg. E napon tehát a sereg 10 12 kilóméternyi területen teljesen összpontositottnak mondható, ugy hogy bármely pillanatban csatára kész. Az elnyomulás eg^'elre kisebb menetekben történt, hogy a még hátullev lszerkészlet, valamint a legénj'ség és lovak kiegészít szállitmánj^a szintén a sereghez csatlakozhassék. Az ellenségrl ez id tájt azon hír volt elterjedve, hogy az zömével Gödöll tájékán összpontosult. Errl bizonyságot szerzend, a VII. hadtestnek Hortban elretolva volt hadosztályának meghaIl-hadtest
gyatott,
hogy még
—
április
a szemrevételez gatra foglalt állást, mig a felé
;
itt
szállotta
meg.
folyamán kémszemlét tartson Hatvan külöuitmény lovassága a várostól nyunem nagyszámú gyalogság magát a várost l-e
Ai
Az ekként elhelyezkedett külünitményt csakhamar az ellenség közeledésének hire verte fel nyugalmából, Schlicl- ugyanis hadtestével a vett meghagyáshoz képest hadtestével április 1-én megindult Hatvan felé, melynek közelében a hadtest elvédjét képez Parrot dandár magyar huszárokra bukkant. Utóbiak látván a velük szemben álló túlert, csakhamar visszahúzódtak ugyanezt tévé rövid csatározás után a várost megszállva tartó g^'alogság is. Parrot ennek folytán dandárával Hatvant nag^'obb ellentállás nélkül megszállotta, mig Schlicl' a hadtest zömével Aszódnál és Baghnál. a Lichtenstein hadosztály lenmaradó része pedig Túrán és Hévizén vonult éji nyugalomra. :
megemlítend még. hogy Gödöllrl történt elindu-. a IH. hadtest hadrendjén némi változtatás történt, amennyiben az a kötelékébe tartozott 3 határr zászlóaljat a bánnak engedte át, a íuiért ez viszont a Károly fherczeg ezred 3-ik zászlóalját és a kombinált Eckher (késbbi Braisach) zászlóaljat Schliknek bocsátotta rendelkezésre. Utóbbinak hadteste ezek után a következ beosztást nyerte Pótlólag
lását
megelzleg
:
LohJcoiüitz herczeg altábornagy hadosztálya
:
Parrot vezérrnagy dandára a 2. vadász zászlóalj 2 százada,
Károly fherczeg ezred 3. zászlóalja, Vilmos 1„ „ a Parma ezred 1. landwehr zászlóalja, a Xugent 3. zászlóalja, „ a Császár-chevauxlegersek 1. százada. a a
a 36.
számú hatfontos
üteg.
Künigl alezredes dandára: a Vilmos fherczeg ezred 3. zászlóalja, a Koudelka ezred 3 zászlóalja,
a Latour ezred
2.
zászlóalja,
a Császár-chevauxlegersek 2. százada. a 34. számú hat fontos üteg.
Lichtenstein Ferencz herczeg altábornagy hadosztálya:
Fiedler vezérrnagy dandára
az István fherczeg ezred a kom])iiiált
:
3. zászlóalja,
Eckher (késbb Breisach)
a Hartmann ezred 2. zászlóalja, a Mazzuchelli ezred 3. zászlóalja.
zászlóalj 4 százada,
45-
Gróf Montenuovo ezredes dandár a a a a a a a
:
Császár-chevauxleg-ersek 2 százada, Porosz király vértesek
Sunstcnau
^
„
»
2 Kress-chevaiixlcgersek János fhorczeg- dragonyosok 2 százada 3. szánni lovas üteg', .,
Hadtesttüzér-tartcdéli
:
a Schlick-fóle hatfontos üteg,
a 11. a 12.
számú röppenteni üteg, száma fél röppenty üteg,
összesen H'^s zászlóalj, 16 lovas század, 0V2 üteg.
A Hatvan eltt történtekrl Schlick azonnal beszámolt Windischgrátznek s jelentésében többek között arról is tett emlitést, hogy vett hirek szerint a környéken volt lázadók cg}^ része Beniczky alatt Miskolcz felé vette útját s hogy véleménj-e szerint a jobb oldalban legkevésbé sem fenyeget veszély, „miután egy Jászberényig kiküldött járr ezen helységet megszállatlanul találta. A jelentésnek ezen utolsó passusa nagyban hozzájárult ahoz, hogy a magyar sereg zömének megkerül mozdulata Arokszállás-Jászberényen át majdnem az utolsó pillanatig felfedezetlenül maradt. Ezen megkerül mozdulat eszméje KlapTcától származott, a ki a sereg arczvonala eltt fekv mocsaras partu Zagyva és Galga folyókon való átkelés és az azok mentén eszközlend haczra fejldés nehézségeire rámutatva, az osztrák sereg jobb szárnyának megkerülését hozta javaslatba, mely a I II. és lll-hadtesttel Gyöngyös-Arokszállás-Jászberény-Nagy-Kátán át volt végrehajtandó, mialatt a Vll. hadtest az ellenséget az országút mentén lekötni és ,
foglalkoztatni volt hivatva.
Görgey e merész tervet, mely a YII. hadtestet az egyenkénti megveretés eshetségnek tette ki, eleinte nem akarta magáévá tenni és valóban elvitázhatlan, hogy döntés küszöbén a seregnek széjjel szakitásából két egy mástól 80 35 kilométernyire es csoportra, igen nag3^ veszel}' származhatott, mindazonáltal végre Görgey mégis
—
ráállt
Klapka propositiójára. Ezen terv, mint késbb
látni fogjuk, csakugyan sikerre is mely körülmény azonban nem gátolhat bennünket, hogy nézetünket róla legalább röviden ki ne fejtsük. Klapka aggále^ait az arczvonal eltt fekv mocsáros terepet illetleg, méltányolnunk kell s igy a sereg egy részével végrehaj-
vezetett,
tandó oldalmozdulat helyességét és szükségét feltétlenül elismerjük, csupán az marad kérdéses, vájjon Klapka az oldalmozdulat végrehajtására a helyes irányt választotta-e?
Csak
egy
pillantást
kell
46
hogy azon meg-g-yzdésre jussunk, mikép a kerül mozdulatot végrehajtó seregcsoport a terepakadáh^okat illetleg csöbörbl vödörbe jutott. A Klapka által javasolt iránA'ban végrehajtandó megkerülés vetnünk a térképre,
czélszerüsége ellen szól továbbá a
nagyátmérj háromnegj'ed
köriven
kerül mozdulat által involvált idveszteség is, mely a VII. hadtestet idközben könnyen a megveretés eshetségének tette ki. Vájjon a megkerülés, illetleg inkább csak átkaroló mozdulat, nem-e lelt
tervezett
volna könnyebben, biztosabban és gyorsabban az ellenség bal szárn^'a ellen Ecséd-Lrinczi-Yersegen át végrehajtható, fleg miután Vácz és Komárom fekvésénél fogva, Windischgriitznek különben is ez volt az érzékenyebb oldala, afölött legalább is vitatkozni lehetne. Hogy a vállalat a kifejtett hátrányok daczára mégis sikerült, az csak ujabb bizonyíték a mellett, hog}^ háborúban sokat lehet, szabad, Süt gyakran kell is koczkáztatni és hogy a mködés sikerét gyakran indokolatlan és helytelen elhatározások még' inkább biztosítják, am'^nnjnben az ez álial keletkez pillanatnyi helyzet az ellenségre
—
meglsj^leg
és
leverleg
hat.
p]s
ez
elég
világos
figyelmeztetés
hogy nem nagy tudományossággal és eszélyességgel kigondolt terv'ek, hanem a legegj^szerübb eszme kivitelében az akarater és következetesség", képezi a katonai sikerdus tevékenység éltet elemét. Háborúban a legjobb, gyakran ellensége a jónak
arra nézve,
s
azon parancsnok, a ki minduntalan a legjobbat hajhászsza, vajmi
ritkán éri el a babért.
Klapka ajánlata elfogadtatván, a parancsnoksága alatt megkeáprilis 2-án a' következ helyeket foglalta Az egész I. hadtest és a Ill-ikból Nagy Sándor hadosztálya
rülésre kirendelt csoport el
:
utóbb emiitelt hadlest másik, Wisock}^ hadosztálya hadtest pedig Adácsot és Vámos-Györköt. Hogy a további mveletek fell Klapka miként gondolkozott, az az 1-én kell s Görgeyhez intézett alábbi levelébl tnik ki. ,,Ha az ellenség tovább n3'omul hobiap a gyöngyösi utón, mit én azonban alig hiszek, ug}'' nézetem szerint a hadsereg holnapi
Árokszállási,
Csányt, a
II.
állása ol^'^an lesz, melyben derekasan fogadhatjuk t. Ha mai elnyomulása csak kémszemle volt, nincs veszteni való idnk s az én nézetem ez esetben az, hogy ne tartsunk pihen napot, miután már körülbell bizonyos, hogy elég nagy kiterjedésben ugj^an a Galga mögött van az ellenség összponlositva, hanem erlletetl és ha kell éjjeli menettel már 4-én menjünk a nyakára. Holnap igj'e-
kezni fogok beszerezni Arokszállásról és Jászberénj'-bl a szükséges értesítéseket és közlöm azokat veled, hogy azok szerint állapodjmik meg a teendk iránt. Várva várlak a fhadtesthez. Közeiléted nagyon szükséges Minél elbb Jászberényében szerelnék lenni. Ha oda is befészkeli magát az ellenség, egy dologgal többet kell végeznünk. A szolnoki hidat minden áron helyre kell állítani; azért kérlek küldj mindjárt holnap egy arra alkalmas tisztet oda."
47
A
hatvani ütközet
1849. április 2-án. Mialatt a
megkerül
csoport
a
fentiek
szerint
Árokszállás-
Jászberény felé útban volt. a gyöng-yös-hatvani utón. miután április 2-an mindkét fél elnyomulását folytatta. Görgey és Schlick hadteste összeütközésre került a dolog. Görgej' az 1-én tartott kémáltal figyelmessé téve az ellenség közellétére, 2-án reggel Gáspár tábornokot, ki idközben helyette a VIí. hadtest parancsnokságát átvette, a hadtestnek G.yöngyösön álló két hadosztályával Hatvan felé útnak indította, nehogy az elretolt hadosztály esetleg izoláltan megtámadtassék Midn Gáspár két hadosztályával Honhoz közel ért, a már ott álló hadosztálynak az elnyomulás folytatására adott parancsot. Alig hogy ezen hadosztály elvédje az Ágói patakot (Horttól nyuga'ra) átlépte. Schlick hadtestének elvédjére bukkant s avval a harczot felvette. Schlick t. i. 2-án szintén folytatta elnyomulását és pedig a Parrot dandárral, mint elvéddel, Hatvanból d. e. 10 óra tájban elindulva, az élen, melyet az ut«')bb emiitett város eltt d. u. 1 óra felé újból egyesült zöm is követett. Idközben Gáspár elvéd hadosztálya összes tüzérségével és gyalogságával harczhoz fejldvén, a nálánál gyengébb Parrot dandárt visszaszorította, mely azonban az eléje siet fcsapat által csakhnmar felvétetett. Ekkor mindkét részrl a hadtestek zöme is belevonatott a harczba, mely a gyalogság felfejldése alatt kivált a tüzérség által vívatott. Az osztrákok részén a harczfelállitás közepét a Parrot dandár, a balszárnyat, hadosztálya fenmaradó részével Lk-hiensfein s végül a jobb szárnyat, Schlick személyes vezetése alatt a LoM'ovifz hadosztály képezte. E szerint Schlick ferejét, bár ekkor még nem is sejtette, hogy a magyar sereg zöme Gyöngyösrl Árokszállás felé tért le, saját jobb szárnj^án, a mélyedésben alkalmazta. Evvel szemben Gáspár, a helyi viszonyoknak bizonyára megfelelbben, erejének zömét az országúttól északra fekv magaslatukra rendelte, miáltal Schlick balszárnyáí átkarolással fenyegette. Ugyanekkor felbukkant a láthatáron Csány irányából egy másik magyar hadoszlop is, mely a jobb szárnyon álló Schlick felé nyomult elre átkarolólag. Ezen hadoszlop a III. hadtest WisocJcy hadosztátya volt, a ki Csány ba érve a Hatvan irányából elhangzott ágyúszót meghallotta s további felszólításra nem várva, kötelességének ismerte, harczbakeveredett bajtársainak mielbb segítségére sieini. Schlick látván, hogy mindkét szárnyát átkarolás fenyegeti, annál is inkább a visszavonulás mielbbi megkezdésére határozta el magát, mivel érezte, hogy háta mögöt a hatvani szorossal helyzete esetleg igen veszél^^essé válhatik. A visszavonulás zavartalan eszkíizölhetése czéljábúl a Hatvan eltti magaslatokat a gyalogság és tüzérség egy részével megszállotta, a Zagyván át pedig a lovasság, kíizütt
szemle
.
.48
tüzérség- és
vonat használatára
még-
vezetése
alatt
eg-y
második hidat
veretett.
szárnyról megúnditott visszavonulás foltartózlatlanul tovább folyt, ezt követte a csatavonal közepe Parrot alatt, mig a jobb szárnynak leg-tovább kellett kitarPölteuberg hadosztálya mindenütt nj^omban tania. követte a visszavonuló ellenséget, mialatt d. u. 5 óra felé Csány irányából a Ezalatt a Liehtenstein
a
bal
Wisocky hadosztálynak Ctillich rnagy által vezetett éldandára is közelebb jutott. Hogy azonban legalább a lovasság és tüzérség egy része minél elbb közbeléjíhessen, s az ellenséget még Hatvanon innen elérhesse, Wisocky SzcnimiTclósy rnagy alatt a Ferdinánd huszárok egy osztályát és Német százados alatt egy lovas üteg'et küldött a hatvani magaslatokon állást foglalt osztrák tüzérség s annak 3 század Civallart-dsidásból álló fedezete ellen. A Ferdinánd huszárok által, a Német-üteg támogatása alatt két Ízben végrehajtott heves roham folytán Schlick tüzérsége a fedezettel együtt Hatvanba húzódott vissza, a hol a hidak körül óriási tolongás keletkezett. A kétségbeejt helyzetet legalább némileg trhetvé teend, az osztrák hátvéd Hatvanban az oda benyo-. Pölteuberg hadosztály részeivel makacs és véres utczai múló harczot vett fel. Az utolsó kemény tusa a Zagj^va hidjánál vívatott, melyet Kalchherg százados egy század Prohaska gyalogsággal hsiesen védelmezett, kinek elszántsága a becsapódó ágyú és puskagolyó zápor daczára, lehetvé tette a hidak lebontását, miáltal a közvetlen üldözés folytatása a magyarok részérl lehetetlenné vált. Kalchberg százados bátor kitartása elismeréséül a Mária- Terézia lovagjává lett, A Kalchberg" század visszavonulásának biztosítása czéljából Schlick tüntet mozdulat keresztülvitelére egy lovas osztályt egy üteggel rendelt elre, egyúttal meghagyván ezen különitmény parancsnokának, hog}^ a várost felgyújtassa, a mi azonban nem sikerült. Az üldöz elnyomulás folytatásában feltartóztatott magyarok a várostól északra és délre a Zagyva mentén állottak fel, hogy a visszavonuló ellenséget legalább tzzel üldözhessék, de abban már vajmi kevés kárt tehettek. Mialatt az osztrák gyalogság feltartóztatlanul Aszód és Bagh felé visszavonult, Schlick lovasságával és tüzérségével a Zagyva jobb partján Hatvannal szemben újból állást foglalt, hogy az ellenség* által netán folytatandó üldözésnek útját állhassa ez azonban be nem következvén, a sötétség beálltával a lovasság és tüzérség is bevonult az Aszód-Bahgnál elfoglalt táborokba. Veszteséi/ osztrák részrl a „Winterfeldzug" adatai szerint csak 95 ember és G3 ló ellenben a Schlick hadtestébp.n szolgált Koczic/ ka fhadnagy a veszteséget halottakban 68 ember és 56 lóra; sebesültekben: 1 tiszt és 48 emberre, továbbá 19 lóra; eltntekben: 85 emberre, tehát összesen 202 emberre és 75 lóra teszi. A magyarok vesztesége állítólag 150 fre rúgott. ;
;
49
A magyar MI.
hadtest, a Wisocki hadosztály segitség-ével g-yzehues ütközet által a Zag-y va vonal korlátlan birtokába a mi várakozó magatartására és feladatára való tekintettel,
kivívott jutott,
mig a sereg zöme
dél fell közbeléphetett, kiváló fontossággal birt. Schlick Aszódra érve, a visszavonulás folytatását Gödöllig* határozta el, miután nézete szerint az ellenség a Ijaí^hi állást könynyen megkerülhette. Éhez képest a III. liadtest márczius 3-án reggeli 3 órakor el is indult Gödöll felé, mig Aszód-Baghnál, a visszavonulás fedezése czéljából csupán a Montenuovo lovas dandár ma-
radt vissza.
A hatvani ütközetrl Windischgratz Lobkowitz alezredes szóbeli jelentésébl értesült, a kit Schlick még a visszavonulás megkezdése eltt vasúton Budára küldött, hogy a dolgok állásáról s a túlnyomó ellenséggel kezdeményezett ütközetrl a berezegnek kimerít jelentést tegyen. Erre Windischgratz még 2-án este 10 órakor Csorich altábornagynak parancsot küldött, hogy 3-án reggeli 4 órakor hadosztályával Váczról elindulva, a III. hadtest sürgs támogatása czéljából e^Y menetben Gödöllre nyomuljon s bal szárnyának biztosítására és egyúttal hírszerzés czéljából Qgy oldalvédet Kis-Ujfaluig
(Mácsától 2 klméternyire északnyugatra) toljon elre, továbbá hogy utasítsa, miszerint hasonló czélból Vadkertát Szt. -Jakabra (Szurdok-Püspöki) egy ers portyázó különítményt indítson útba. Az I. hadtest parancsnokának kinek a márcz. 31-én kiadott intézkedés szerint április 3-án Alonorra kellett bevonulnia,
Ramherq altábornagyot rl Romhány-Berczelen
—
—
Czeglédrl azonban még 2-ika folyamán sem indult el, miután mint jelentésében kifejté az élelmez szakosztálytól 1-én vett rendelet folytán Szolnokról sót kellett beszereznie (!) a herczeg" lelkére kötötte, hogy 3-ika folyamán legalább annyira vonuljon Monor felé, hogy szükség esetén a III. hadtest támogatására kéznél
—
—
legyen.
Midn az utóbb emiitett napon reggeli 5 órakor a berezeg fhadiszállására Schlicknek részletes harczjelentése a 2-án vívott ütközetrl beérkezett, a berezeg a fenti parancsot oda módosította, hogy Monorra Jellachich csupán egy gyenge dandárt rendeljen ki, mig a hadtest fenmaradó részével félbeszakítás nélkül Kóka- és Dányra meneteljen. Mindezen rendelkezésekrl Schlick a következ felhívással tudomásba „Az egész Csorich hadosztály által történt megersítése folytán remélem, miszerint Méltóságod azon helyzetbe
helyeztetett
:
hogy az ellenséget visszaszorítva, legalább a baghi állást újból hatalmába ejti, mely a legalkalmasabb arra, hogy az ellenségnek Vácz felé iránynló esetleges mozdulatának eleje vrtessék, a mi Gödöllrl nem igen akadályozható meg .... Mert ha egy ersebb
jut,
1848/49. kat. tört.
4
'50
sikerülne magát a II. hadtest és Raniberg Váczot elérni, iigy fezélunk, Komárom ostromának biztositása, nagy mértékben veszélyeztetve van." Ezen intézkedés arról gyz meg bennünket, miszerint Windischgratznek 3-án még fogalma sem volt a magj'ar sereg zömének kerül mozdulatáról Jászberénj'en át, hanem ellenkezleg valószinübbnek vélte, miszerint arcztüntetés melleit a fsereg egy jelentékeny része a hatvani országúttól északra fol3'tatja majd hadellenséges oszlopnak
kíizé beékelni és
mveleteit.
Egyidejleg a hcrczcg 3 án délután végre rászánja magát, a már jóval korábban kellett volna tennie, a sereg körében való megjelenésre s ig}^ még ugyanaznap Gödölln ütötte fel fhadiszállását. Elutazását megelzleg a budai várrségbl még 3 zászlóhelyeztetett készeniéibe, hogy azok els felszólításra esetlégaljat mit
mköd
sereg ersbitésére elvonulhassanak ezáltal a vár 3i 2 zászlóaljra olvadt le. A kiadott rendelkezések folytán az oszirák sereg április 3-án következleg állott A Csorich hadosztály a Kis/iUnger (elbb Bellegarde) lovas dandárral Gödöllnél ^V///í>/i>kcl egyesült ellenben az I. hadtest három dandárral csupáji Tápió-Bicskéig, keltvel pedig (Hastie és Sternberg) csak Tápió-Szeléig jutott, a mit a bán következleg indokolt: „ARastié és Sternberg dandárokat eg\'^ menetnyi távolságra hátul hagyandóknak véltem, nehogy igen gyors vi-sszavonás által az Végül a Ramellenséget gyors utánnyomulásra felbátoritsam." AZíhíÍsí/ különítmények Balassa-Gyarmat és Vadkertnél állottak. herg Az ellenségrl idközben a legtaikább hirek érkeztek be. Schlick jelentése szerint „az ellenség Hatvant szállotta meg, a Görgey hadtest fenmardó része az emiitett helység mellett táboroz." Miniitdlo báró alezredes, kit Csorich e^y zászlóaljjal és 4 lovas századdal Váczról Berczelen át Szt. -Jakabra küldött, azt jelentette, hogy Buják és Csecse között egy 6 huszár század, 1 honvéd zászlóalj és tüzérségbl álló különitményre l)ijkkant, a mely mögött ily az egyik erdszélen g^^alogsági osztagok is láthatók voltak körlménj^ek között tanácsosnak vélte Berczelen maradni s végül hozzátette, hogy a bujaki jegyz és pap állítása szerint az ottani (iOOO ember, Losoncznál pedig eg}^ egész hadtest áll. vidéken Brude.rmann százados, a kit Kamberg küldött Gj'^öngyös felé, Szurdok-Püspökinél ellenséges elrsökre bukkant s egy volt cs. hogy Patánál 6 huszár század, 3 zászlóalj kir. tiszttl megtudta, gyalogság és 1 ütpg, Hatvannál azonfelül 7000, Gyöngyösnél 8000 szintén a
-rsége Liehler
;
alatt
:
;
—
;
•")
—
ember áll. Klapka és Guyon állítólag Losonez és Rima-Szombat környékét érték el. A Raniberg altál)ornagy által Romhányon át Berezelnek irányított 1 zászlóalj gyalogság, 2 lovas század és '2 ütegbl álló különítménytl említésre méltó hír nem érkezett be. Végül a selmeczi állomás parancsnokság ápr. 2-áról keltezve .
51
flzt .jelcntettf?,
ho^y Hiina-.Szombatjiál egy 15.000 emberbl álló hogy Xóorád és Gümürmegyébeu a iiépfülkelés szerve-
hadt^
st
zesse
hatalmas léi)tekkcl halad elre.
áll
s
oldalról nagyobb mennyiség ellenség köazonban, hogy Jászberény tájékán a magyar fsereg zöme áll, még most sem tudta meg a lierczeg. Ily bizonytalan viszonyok között haiározta el Windisehgrátz .3 án este. hogy másnap seregének zömével az aszód-baghi állásba •vonul, a honnan a további elnyomnlást esetleg Hatvanig folytatja. Éhez képest a sereg 4-én reggeli 8 órakor el is indult Gödöllrl s Aszódra érve a Csorieh hadosztály a város közelében, a III. had*test pedig Bagh elölt foglalt állást. Maga a herczeg a lovassággal szemrevételezés czéljából még elbbre ment s Hatvan elölt a szintén kémszemlére indult tetemes osztagokra bukkant, melyek rövid ideig tartó tüzelés után a Zagyvd bal partjára húzódtak vissza. Az visszavonult az aszód-baghi est beálltával Windischgriitz szintén állásija, anélkül, hogy kémszemléje állal a helyzetet tisztáznia sike-
K
szerint
ii.ijuleji
zelléte jelentetett, azt
rült volna.
Aszódra visszatérve, a herczeg másnapra, 5-ére, általános táhatározott el, mely a bizonytalanságot eloszlatni hivatva. Ezen támadást az I. hadtestnek .s döntést elidézni volt támogatnia kellett, miért is a herczeg a bánnak szánt következ
madó elónyomulást
parancsot adta ki „Szándékom holnap (5-én) Bagh és Aszódról a Hatvannál álló ellenséget megtámadni. Miután azonban sejtem, hogy azon erk, melyeket az ellenség ma mutatott, haderejének •csak egy kis részét képezik, ennek folytán tiszta arcztámadás a hatvani szoros és a terep minségére való tekintettel igen nehéznek Ígérkezik, Ez okból kivánatos. hogy Xagyméltóságod állásából -egyidejleg Fénszaru felé nyomuljon elre, s iit a Zagyván átkelve, az ellenség szárnya és háta ellen hasson. Éhez a terep -minségére való tekintettel, kiváltkép lovasság alkalmas, melyhez azonban ers gyalogsági osztagok és a megfelel tüzérség is beosztandó lesz, a mennyiben feltételezem, hogy az ellenség- a fénszarni átjárást megszállva tartja. A Jászberén^Te vezet útra nagy figyelem fordítandó, miután nincs kizárva a lehetség, hogy azon ^gy ellenséges hadoszlop Pest felé eloyomuland.* Ha netán Nagyméltóságod sejtelmem ellenére teljesen biztos hireket venne arról, hogy egy ers ellenséges oszlop Szolnok vagy Czibakháza fell elnyomulva, mar Albertiig jutott, az esetben természetesen oda kellene figyelmét forditania. Az indulás idejét a baghi és aszódi állásból reggeli fél 9 órára rendeltem el, éhez képest Nagyméltóságod «aját hadtestének induló idejét akként méltóztatnék szabályozni, ;
.
* Tehát még" most sem tudja a herczeg hog-y a tulajdonképeui veszély ez iránvból feuveg'eti.
52
hogy Fénszarunál az átkelést még idejekorán végrehajthassa. A visszatér páran csrtiszt által kérem Nagyméltóságod erre vonatkozóválaszát/'
A
kért,
de bizonyára
nem valami
inye szerinti válasz, koráb-
ban semmint a berezeg gondolta volna, még a fenti parancs továbbítása eltt érkezett meg, melyilmajd késbb számolunk be, elbbazonban a magyarok tervérl néhán}- szót. A magyarok részén, bár névleg Görgey volt a fparancsnok, a további hadmüveleteknek nemcsak tervezje, tehát lelke, hanem úgyszólván végrehajtója is Klapka volt, amint az április 2-án Görgeyhez intézett alábbi két levelébl kitnik. Kla])ka — arra enged irja „Az ellenség mai mozdulata következtetni, hogy holnap talán nagyobb ervel fog támadni. Ha
—
(tartalék hadtest) is megteszi I, és III. hadtest, valamint a II. holnap kora reggel Jászberény felé az oldalmozdulatot, könnyen megeshetik, hogy az ellenség egész erejével a VII. hadtestre vetvén magát, ezt hátrálásra kényszeríti. Hogy e tekintetben megnyugtathassa magát, alulírott (I. hadtest) Damjanich tábornokkal (III. haddéli 12 óráig a most eltest) egyetértve elhatározta, hogy holnap foglalt állásban maradnak, annyival is inkább, minthogy Leiningen és Wj'socki dandárai is egész Hatvan Iájáig el vannak különítve, és igy hiányzanak. Ha az ellenség déli 12 óráig nem támad, innen az szes csajjatok Jászberény felé indulnak, még pedig ug^', hogy 4-én reggelig 30.000 ember már át fog kelni a Zagyván. Hogy mozdulatunkat leplezhessük, kérem, tessék a III. hadtesttel (Gáspár) Hatvanon át tüntet mozdulatot tétetni, I^einingen és AVysocki két dandárát pedig méhóztassék tábornok úr Csányba rendelni, hol az aztán a III. hadtesttl (Damjanich) fogja a teend oldahnozdulatra vonatkozóiaga szükséges utasításokat ka])ni. Az egyelre tett intézkedésekrl van szerencsém ezennel a következ jelentést tenni a hadi holnap regfparancsnokságnak Ha semmi további parancs nem geli 3 óráig a gyöngyösi fhadiszállásról, c helyütt maradunk. A hadtest egyébbiránt oly módon van felállítva, hogy az els jelre indulhat. Éhez képest várom emez intézkedéseim helybenhagyását, avagy más további parancsokat. Ha holnap egész ervel megtámadja az ellenség a hatvani állást, a IIL hadtest (Damjanich) elnyomul, hogy oldalban fogja az ellenséget, az I. hadtest (Klapka) pedig Árokszállás eltt marad s további intézkedésre vár." A másik levél igy hangzott. „Az ellenség Jászberényt még nem szállotta meg s beérkezett hirek szerint Fényszaruban sincs ellenség. Ez reánk nézve kedvez, de rögtön fel kellene használni. Én minden esetre még ma délután egy dandárt inditok Jászberénybe, hogy átkelésünket a Zagyván megkönnyítsem. Rendkívüli hordervel birna azonban, hogy még ma este elinduljunk innen s hónap reggelig egyesült ervel átkellhessünk a Zagyván. Tudom ugyan, hogy a
az
:
j
63
mi utászaink rosszak
Zagyván
az ellenség- eltt által éjszaka s ez kedvezni fog eljiyomulásunknak. Az én eszmém következ ; Én ma délután 5 •órára egész hadtestemmel Jászberényben leszek a nélkül, hogy kifárasztanám embereimet, mert különben is itt kellene táborozniok. mert ma Délután 6 óráig esznek s ismét menetképesek lesznek hét mérlíüldet se tettek s Jászberény innen szintén csak hét mértföldre esik. Damjanich tábornoknak azt a parancsot kellene kapni, hogy induljon, miszerint holnap reggel 5 órára a jászberényi hídtehát csak éjfél után indulna el. Ily módon holnap hoz érjen: déleltt 1 1 órakor 23.000 ember biztositaná az átmenetet. Ha Aulich tákornok (II. hadtest) reggeli 6 órakor a hidhoz ér, akadálytalanul átkelhet a Zagyván. Most haszontalan volna Jákóhalmára elkülöniteni. Miután az ellenség jobb oldalát fedezetlenül hagyja, mindjárt tartalékul követhet bennünket. A VII. hadtest egy részének, mihelyt mi mindnyájan szerencsésen átkeltünk a ZagA'ván, Fényszaru felé kellene fordulnia s ezzel be lenne fejezve az oldalmozdulat. Ha elfogadod javaslatomat s megengeded, hogy indulhassak, légy szi-
nem
s
e miatt a
kelhetünk, de holdvilágos az
:
t
ves ezt Damjanich és Aulich tábornokoknak is megparancsolni, legjobb lenne azonban, ha fhadi szállásodat még ma ide Árokszáliásra lenned át. Kérlek, kedves Görgeym. használjuk fel az ellenség által nyújtott alkalmat, mert meg vagyok gyzdve, hogy saját belátásod, is meg fogja ragadni a pillanatot, csupán türelmetlenségem késztet, hogy közöljem veled nézetemet.'-
Görgey Klapkának
ezen
levelére jóvábagj'ólag a
következ
átirattal válaszolt
ön mai jelentéseire támaszkodva, annál inkább helyeslem elrendeltem annak végrehajtását mert s rögtön .a Balassa- Gyarmatra küldött kémek eg3'behangzó állitása szerint az ott elkülönítve volt ellenséges dandárok már mind elvonultak onnan, hogy a hadsereg' zöméhez csatlakozzanak. Damjanich tábornok hadteste és Máriássy alezredes tartalék hadosztálya e szerint már parancsot kaptak, hogy tüstént Jászberénybe induljanak. Miután fél tizenkét órakor kelt levele ide csak este fél 9 ,,Az
az ön javaslatát
:
•órakor érkezett, az intézkedések
nem
voltak
elbb
kibocsáthatók."
folytán a magyar sereg április 3-án a követVII. hadtest Kossuth (elbb Gáspár) és Pölten-
Ezen rendelkezések
kez helyzetbe jutott A :
berg hadosztályai Hatvannál, Kmety hadosztáh'a Hortnál és Csánynál -állott az egész III., valamint az I. hadtest nagyobb része Jászberényben, utóbbinak egy része Egres-Kátánál s végül a II. hadtest Jákóhalmánál. Görgey fhadiszállását Jászberényben ütötte fel, a liová Kossuth is megérkezett. Asböth ezredes, miheh't Rastic Szolnokot odahag3'ta. átkelt a Tiszán s 3-ika folyamán Abonyig nyomult elre Április 4-én a VII. hadtestnek állásában meg kellett marad;
5(
egy része KátaFarmosra és Tápió-Szt.-Mártdiiig- volt elnyomulandó. Vég-iil Asbóth ezredesnek mejThagyatott, miszerint Czocrlédig menjen elre, a hol a Pest felé vezet vasutat hasznaveniá. az
és III. hadtest Nagy-Kátáio-, utóbbinak
I.
Bzt.-Mártonig-, a
II.
pedig"
hetetlenné tegye.
A
tápió-bicskei ütközet. 1S4!I,
4-én.
április
Jellachich hadtestének xiinie április 3-;'ui, mint tudjuk. Tápióa Siernlyerg- és Kastic dnudárok pedig* Tápió-Szelét éiték el. 4-éii reg-g"el a hadtest folytatta menetét és a zömmel déltájban Tápió Szecs-Kókáig- ért. Az ezt lö klmnyi távolságra követ Stern^ berg- és Rasfiú dandárok közül az elbbi reggel 10 óra felé ért Tápió-Bieskére, honnan a szecsi utón a hadtest vonatának vég-e még" látható volt. Ekkor Sternberg a banderialis huszárok visszaliag"yása után, dandárának többi 8 századjával kémszomlére indult Bicskét,
Nagy- Kata
sem
vett
nt
adott.
felé,
észre,
de miután a nagry Tápió folyóig semmi gyanúsat abrakolás czéljából dandái'ának hosszabb jiihe-
(!)
Ekközben Rastié is elérte Tápió-Bicskét s szintén egy órányi pihent rendelt. Midn ennek eltelte után éppen a továbbindulásra az elkészületek mint derült kék
folyamatban
égbl
voltak,
magaslatokon meg^szólal a m.agyarok
csak váratlanul, helységtl keletre fekv
eg"3'szerre
a villámcsapás, a
tüzérség'e.
Klapha ug-yanis reggel 6 órakor Jászberénybl indulva, elTédjével d. o. 10 óra felé Nagy-Kátára ért, mely helység eltt pabán hadteste az elmúlt éjjel Bicske körül táborozott, a hol vonatának egy része gyenge fedezet alatt még most is áll. Ezen hirrc Klapka azonnal támadásra határozza el magát s annak végrehajtásával a hadtest elvédjét képez Dipold dandárt bizza meg. A Bohich dandárnak 4 Kóburg húszár •századdal az elbbit támogatólag követnie kellett, niig a hadtest fenmaradó része a Nagy Tápió mellett tarialek viszonyban maradt vissza. Szándékáról Klapka úgy Görgeyt, mint Datnjaniclint azoinial •tudomásba helyezte. A Dipold dandár elnj-omulása közben a Nagy Tápió hidját Toegszállatlanul találván, azon lehetleur gyorsan átkelt és dandárát csakhamar a Bicskére vezet nt men'én a homokbuczkákon felfejldtette. Ekkor vette cí^ak észre liastic a fenj'eget veszélyt s csapatjával azonnal fegyvert fogatott. Hogy intézkedései számára és dandárának kiíejlÖdéséhez a szükséges idt nyerje, legelbb is a % •század banderialis huszárt indította támadásra, majd halfontos üterasztoktól arról értesült, miszerint a
gét a legelébb felkészült ogulin-szhiini határr-zászlóaljjal a hely-ségtl; mintegy 1000- lépésnyire északnyugatra égy kimagaslá
55-
(lombra
roiidolte,
hoay
a
tüzérség-nek
legalább
trhet
kilövése
log-yen. p]zalatt
ii
Dipold daiuJár a banderiális huszárokat visszavetve,, st annak egyes osztagai be is
etrészen a helys»'g' közelébe jiitolt, hatoltak a faluba, a mely látszólag
meg sem volt sziillva ellenséges Rastic két ottochani zászlóalját rejtekükbl szu-. ron^Tohamra inditj.i, moly ell a meglepett s a helységben gyorsan rendetlenségbe jntott Dipold dandár a közeli erdben keres menedéket. Idkíizben a Bohifh dandár is megjelenik, de a nagy zrzavarban ez sem találja fel magát s a két ellenséges zászlóalj ezt most aztán a magyaarok sorában is szuronyrohammal veti vjssza Tápió hidja óriási zavar és rendetlenség támad, mindenki a felé rohan visszn, magával ragadva a hátullev intakt osztacsapatok
által.
Ekkor
;
kogal
is.
Klapka, hogy csapatjait a végleges megsemmisüléstl megmentse, a bicskei ut mentén még 4 Kóburg huszár századot dob az üldözk elébe, kiket azonban az ottochaniak Ily kritikus helyzetben
Szintén szuronynyal
(!)
késztettek a hátrálásra.
A
Kóburg huszároktól jobbra Seb alezredes a Császár huszárokkal vonult fel, a hol néhány szazad horvát banderiális huszárt magával szemben. Seb hosszas fontolgatás nélkül támadásra mely alkalommal a horvát huszárok parancsnokával, Riedesel gróf rnagy g3'al valóságos párviRdalt viv, melyben Seb oly hatalmas vágyást mér ellenfele fejére, hog}'- ez holtan bukik le lováról. Erre a vezetjüktl megfosztott horvátok a magyarok által üldöztetve, hátrálni kezdenek. Seb egy ideig utánuk iramodik, de ellenséges ágyú és gyalogsági tzbe kerülve, s mivel most már a Sternberg dandár is megjelent a harcz színhelyén, visszafordulni s a hidon át menekülni kénytelen. Most már mi sem állotta az ellenség útját, hogy elbb a magaslatokat, majd a Tápió hidját is hatalmába ejtse. Ez alkalommal 10 ágyú és 4 lszerkocsi a gyzk kezébe került s a magyarok közül 2 tiszt és 123 embor foglyul esett. Csak kevés hija, hogy Klapka maga is hasonló sorsra nem- jutott, mert a hidról leszoríttatván, a Tápió jobb partján Tápió-Szele felé ellovagolva volt kénytalál
indul,
magának átjárót keresni s igy csak kés este juthatott el Nagy-Kátára, a hol újból hadtestére talált. Alig, hogy az ellenség a Tápió hidját megszállotta, a magyarok részén egyszerre kedvez fordulat állott be. Az I. hadtestet követ Damjanich ugyanis Nagy Katára érve, a Wisoc]:i hadosztálylyal éppen táborba szállni készült, midn Tápió-Bicske fell az ágyúzást meghallotta. Erre az emiitett hadosztályt rögtön fegyverbe szólította s azzal Xagy-Kátától déhn^ugatra felvev állást foglaltatott. Idkíizben délutáni félkettre járhatott az id megérkezett Görge}" is kíséretével Jászberénybl s a már elveszetttelen
—
56
nek
ütközet vezetését átvévén, parancsot adott, hogy a Wisock nyomuljon elre s fog-lalja vissza a hidat, mialatt a visszatóduló I. hadtestbeli csapatok is Wisocki támogatására újból elre rendeltettek. A nyert parancs folytán Damjanich mindenekeltt a Freiidenreich és Philipjiovsly századosok parancsnoksága alatt álló két üteget vonultatta fd az úttól balra s ezek jól czélzott vések által a hid eltt állást fog-lalt ellenséges lovagló üteget mihamar állásáhitt
hadosztál}- azonnal
l('i
nak
elhagyására kényszeritették. Nemsokára megjelentek a hires vörös sapkások, a 8. és 9. honvéd zászlóaljak is, melyek a 19. gyalog ezred vitéz 3. zászlóalja által követve, rövid tüzharcz után
rohamra indultak, mely ell az ellenséges ervalog'sáH" méfí- ideje korán a Tápió túlsó partjára húzódott vissza, hogy a hidat onnan vegye pusztitó tüze alá ezen a lelkes Földváry Károly rnagy 3. honvéd zászlóaljával éppen átkelni készült, midn a szintén jelenlev 9. zászlóalj emberei Kiss Pál alezredes alatt a 3. zászlóalj elsbbsége ellen tiltakozva, elre törtek, mely nemes ver;
sengés által a hidon pillanatnyi fennakadás támadt. Ennek Földváry azon szerencsés ötlettel vetett végett, hogy kezébe kapván a 9. honvéd zászlóalj zászlaját, „nos, egyesülten elre!" kiáltással a leghevesebb golyózápor közepette rohant át vitézeivel a hidon s az annak torkolata eltt álló ellenséget visszanyomva, megvetette lábát a Tápió túlsó partján. A 3. zászlóaljat Kiss Pál alatt nyomban a 9. követte, majd Leiningen gróf alezredes alatt a Wisocki hadosztály fenmaradó része.
Még
további
támogatásul
részei szolgáltak s igy a mét ki volt kíiszörülve.
Rastic
kon
dandárait
korábban
az I. hadtestnek visszarendelt szenvedett csorba gyorsan is-
a Tá])ió-Bicske eltt elterül
homokdombo-
melyeken mindaddig hsies ellentállást fejtett ki, mignem a Wisocki hadosztály összes csapatjai átkeltek a hidon. Ekkor a túlernek engedve, megkezdte visszavonulását TápióBicskén át. melj'et maga mögött felgyújtatott, hogy a magyarok utánnyomulását késleltesse. A Bicskétl nyugatra elterül magaslatokon Rastié csapatjainak egy részével újból állást foglalt, hogy a zömnek visszavonulását Tápió-Ság felé annál jobban biztogyjtötte
össze,
sithassa.
A magyar tüzérség csak kerül utón juthatván a Tápió-Bicsko mögötti magaslatokra, a visszavonulását feltartóztatlanul folytató ellenségben nagy kárt már nem igen tehetett s igy d. u. 5 óra felé a tulaj donképeni harcz befejezését nyerte. A fenforgó körülmények között Görgey Rastiéot már csak lovasság által üldöztette, mi czélból Xagy Sándor ezredes a Ferdinánd fherczeg és a Hannover huszár ezreddel rendeltetett ki. Ez azonban a helyett, hogy az ellenséget nyomban követte volna,
57
megmondhatója mi okból, Pánd felé, tehát egész ellenkez irányba csapott át s csak késbb követte eg-yideig", de ekkor is lanyhán a visszavonuló császáriakat. Ezalatt az I. és III. hadtest a Tápió-Bicskétl délnyugatra elterül magaslatokon gj'ülekezett, a hol aztán táborba is szálltak, A Isten a
hadtest ugyanaznap Nagy-Kátára ért itt ütötte fel Görgey is fhadiszállását. A Sternberg és Rastiú dandárok este 8 órára Szecsre értek, a kol a bán hadtestének zöméhez csatlakoztak. tápió-bicskei ütközet a magyaroknak körülbelül 800 emberökbe és 10 ágy uj okba került, utóbbiak közül nagyobbára eltntek azonban 6 részben beszögezve újból visszakerült. K?. osztrákok veszteségét sehol sem találtam kimutatva, de bizonyára jóval kevesebb II.
—
;
A
—
a magyarokénál.
A végeredményében a magyarok javára eldlt tápió-bicskei ütközet hatalmas lépéssel vitte ugyan elbbre a magj-ar hadvezénylet tervét a sikeres valósulás stádiumához, másrészt azonban könynyen ártalmára is lehetett az ügynek, a mennyiben a megkerül mozdulatot az ellenségnek idnek eltte elárulhatta. Valóban különös szerencse, hogy a bán két utóvéd dandárának kudarczát. mmtegy elpalástolni akarván, jelentésében ugy tüntette fel a dolgot, mintha maradtak vobia a g^'öztesek s csak önszána kemény tusában tukból csatlakoznának hadtestének Szecs es Kóka körül álló zöméhez, a mag}-arok erejérl s elnyomulási irányáról pedig, mint alább látni fogjuk, vajmi kevés biztosat hozott elljáró fparancsnokának
k
tudomására.
Az els jelentést a tápió-bicskei ütközetrl Windischgrátz, mint már elre jeleztük, ép akkor kapta kézhez, midn a bánnak az 5-ikére szóló parancsot kiadni szándékozott Ezen jelentés szókövetkezleg hangzik „Utóvédemet, a Rastic dandárt, az ellenség egy órával ezeltt megtámadta. Ug}" látszik, hogy az emhtett dandár a Sternberg dandártól, mely hozzám közelebb áll, különvált Az ers ágyútz Tápió Bicske irányából hallható. Ennélfogva kénytelen vagyok a további jelentéseket és eseményeket bevárandó, hadtestemmel Szecs és Kóka között megállani. Szecs, 1849. április 4-én d. u. 2 óra."* Ezt nemsokára a következ jelentés követte ,,A Rasti és Sternberg dandárok felvétele czéljából itt maraszerinti fordításban
:
:
dok a Szecs
és
Kóka
közötti
állásban.
vivott s az ellenségtl több ágyút foglalt
Elbbi kemény harczot melyek közül nekem
el,
4 darabot már be is küldött. Ezeket az ottochani zászlóaljak kerítették kézre, melyek nagy vitézséget tanúsítottak: a banderiális huszárok is gyzedelmesen (?) támadták meg az ellenséget, miközben azonban a vitéz Riedesel báró rnagv és Gvurkoviij százados
58
hs
halalt
lelt.
tetve vagj'Ok.
Dél fell az ellenség-
További mag-atartásoni
által nag-y
mértékben veszélyez-
iránt ])arancsokat kérek.
Szecs
1849. ápr. 4-én, d. u. 4 óra." Ezen jelentésekbl mindent, csak éppen azt nem lehetett kivenni, a mire Windiscbgratznek éget szüksége lett vohia, hogy hol, mennyi és miféle ellenség áll s hogy elnyomnlását elreláthatólag mily irányban fog-ja tovább folytatni? Válaszában á herczeg azon remén3'énok adott kifefezést, hogy .talán sikerülni fog a Rastié és Sternl)erg dandárok által a bár csak igen nagy feláldozás árán visszavert ellenséget a hadtest egy részével üldözbe rfc»i»2Í. " Egyúttal a herczeg njból felszólította a bánt, izenné meg neki, vájjon a másnap általa Hatvan felé intézend táínadásnál az I. hadtest közremkodhetik-e vagy sem ? A kért válasz végre jnásnap, ö-én d. e. féltízkor érkezett be s kíivetkezöleg hangzott „Miután Ilerczegséged feladatomat: Fénszai'uiiál a Zagyván átkelni és nyomatékkal az ellenség oldala és iiata ellen mködni, dönt horderejnek tartja, ennélfogva hadtestüuunel haladék nélkül elindulok, hogy magais parancsának eleget teg-yek. Eünek folytán nem vagj'ok azon helyzetben, miszerint Pest védelmére közvetlen befolyást gyakoroljak. Nagy Katán tegnap reggel, az ellenség ers volt. Rastic láboniok azt állítja, hogy dandara tegnap lU.OOO emberrel állott szemben. A sötétség beálltá\al az ellenség mindennem üldözéssel felhagyott. Elrsei iiinen egy tnrfldnyire Tápió-Bícske felé állanak. Hogy oszlopaival menetét mily irányban folytatja, vagy esetleg az éj folyamán Ibh'tatta. arról eddigelé tudmást szereznem nem sikerült.'' Ezen jelentés világ'os bizonyítéka annak, miszerint n-én sem a herczeg, sem a bán, de még maga Rastic is alig sejtette, hogy a múlt napi összeütközés Tápió-Bicskénél a kerül mozdulatot tev magyar sereg zömével következett be. :
Lovas összeütközés Hatvan eltt. 1^41*.
íipnlis
ö-rw.
Jellaeliíchnak fent közült jelentésében foglalt
aggodalma
Pest
szabadon hagyását illetleg, AVindiscbgriitz aggódó lelkében is viszhangra talált, miért is a szándékolt támadás eszméjérl azonnal lemondva, Hatvan irányában csupán- h'mséemle kivitelére határozta el magát, a bánnal pedig egyidejleg tudatta, iiog-y »legkiválóbb feladatát most ínár ismét Pest védelme képezendi, egy Jászberénj^ esetleg Czegléd fell jöv ellenséges hadmozdulat ellen s igy elfoglalandó állását ennek megfelelleg önmaga határozza meg. « St még azt is kilátásba heh'ezte a herczeg, hogyha netán hírét veimé, miszerint az ellenség HatA'anból délnek húzódott volna, ugy maga is a fsei'eggél együtt oda felé veendi irányát. ,.Pest védelme ug}'-
—
5»
—
mond
annál
is
inkább mulhatlanul szükségesnek
idközben (Budáról Wrbna
aliábornaoyJól
i
látszik,
hire érkezeitt.
miután
hogy
az
Szolnoknál és Czibakházánal átkelt a Tiszán.'Április 5-én reggel az Aszúd-Bag-hnál álló császári seregzöme az Aszódtól keletre fekv magaslatokon foglalt állást, honnan az a visszamaradt ZoW:oítzV^ hadosztályt kivéve, a herczeg személyes vezetése alatt a szándékolt kémszemle keresztülvitele czéljából az elnyomulást Hatvan felé megkezdette. A résztvett csapatok számára való tekintettel ezen vállalat messze túllépte a szokásos kémszemlék keretét s inkább támadó seregmozdulatnak tekinthet, mely a helyzetnek remélt tisztázása helyett a csapatok oknélküli fárasztását vonta mag'a után. Hatvan szegélyét a herczeg a legnagyobb mértékben védelemre berendezve s tüzérséggel busásan ellátva találta, a Zagyva hidja pedig egészen le volt égetve. Ezért a támadás kierszakolása elreláthatólag tetemes áldozatokkai járt volna, miért is a herczeg jobbnak látta, támadó szándékával felhagyni. E helyett Lichtenstein herczeg altábornagyot 4 lovas századdal és 2 röppenty ü; éggel kémszemlére rendelte elre, a ki Hatvan eltt néhány huszár századdal találkozott, melyek a császáriak közeledésérl értesülve, gyorsan eléjök vágtaitak. Az els összecsapásnál Lichtenstein lovassága rendetlenségbe jutott, de azután a mag^'arok oldalba és hátba fogva, a Zagyva felé nyomattak vissza^ 17 ember és több ló a- hol közülök 53-an lemészároltattak, 2 tiszt pedig foglyul esett. E kis kaland után Windiséhgia'z csapatjait újból az aszódbaghi állásba A-ezette vissza. Részint a Hatvannal látottak nyomán, részint a foglyok bemondásából a herczeg most már azon meggyzdésre jutott, miszerint Hatvannál az ellenségnek már csak csekélyebb része áll, mig a mag^'ar sereg többi részérl azt sejPest, illetleg tette, hogy egyik vagy másik szárnyát megkerülve. Komárom felszabadítására szándékozik elvonulni. Ily körülmények között állasát Aszód Baghnál nagyon exponáltnak vélvén, seregrészeinek a gödölli hadállásba való visszavonását határozta el, a segélyével, másrészt a -hol egATészt a terep nyújtotta elnyök bán hadtestének közelebbvonása folytán legjobban vélt ketts feladatának Pest. de egyúttal Komárom megvédésének is eleellenség- 3-án
:
get tenni.
Az éjjel
erre vonatkozó intézkedéseket Windischgrátz április
12 órakor adta
zottak
ki,
s
azok
lénj-eg'ükben
következleg
5-én
hang-
:
a III. hadfeít parancsnoTiánal; A IH. hadtest a Bittermann gránátos zászlóaljjal. 6 szazad Auersperg vértessel, a tüzértartalékkal és a hídkészletekkel április 6-án reggeli 6 órakor Gödöllre vonul és ott állást foglal. A szakácsok, átvételez különitmtnvek és vonatok ü'
:
•60
reg-gel 4 órakor indulnak el, hogy Gödölln az étkezést idejekorán elkészíthessék és a szükséges átvételezéseket eszközölhessék, hogy a csapatok szükség esetén menetüket fennakadás nélkül lovább folytathassák. A visszavoiuilás fedezésére egy lovasságból és fél lovas ütegbl álló hátvéd hagyandó vissza. b) Báró Csorich altábornagynak Hog}- hadosztályával, továbbá 5 század Civallart dsidással. 2 század János fherczeg dragonyossal és a II, hadtest tüzértartalékával 6-án reggeli 6 órakor Aszódról elindulva, egy menetben Váczra vonuljon. Itt az altábornagy csapatjaival akként tartson készültséget, hogy a szerint, amint az ellenség Pest vag}- Komárom felé nyomul elre, bármely irányban gyorsan
már
:
kéznél lehessen. Egyidejleg a Kamberg hadosztály újból parancsíioksága alá helyeztetett. c) a Jellachich bánnal- szóló intézkedés következleg hangzott kémektl és foglyoktól vett ,,A port3'ázó kiUönitményektl, .jelentésekbl azon meggyzdésre jutottam, miszerint az ellenség nincs oly jelentékeny ervel közvetlenül Hatvan míigött összpontositva, mint a hogy kezdetben látszott, st ellenkezleg, hogy csapatja! több más ponton, részint hátul, részint oldalvást vanriak felállítva. Minthogy tehát Hatvan ellen, vagy e ponton túlmen támadásom esetén nagy valószinüségoel haderejének csak egy gyengébb részére •bukkannék, miközben fereje más irányban talán Pest vagy Vácz felé mködnék s én ezáltal az elbb említett ponttól, melyet semmi esetre sem akarok fedezetlenül hagyiii, nagj^on eltávoznám s miután Nag\'méltóságod nekem azonfelül azt jelentette, hogy Szecstl keletre jelentékeny haderk állanak ennélfogva indíttatva érzem magam a III. hadtestet holnap reggel ;i baghi és aszódi állásból Gödöllre, a Csorich hadosztályt pedig Váczra áttenni. Ez állásban azon helyzetben vagj'ok, hogy csapatjaimat tetszés szerint és gyorsan bármely pontra vethetem, hog3^ egyfell Pestet, másrészt Komáromot fedezhessem; egyidejleg azonban kérnem kell Excellencziádat, hogy saját hadteste számára is oly állást válasszon, mely lehetvé teszi az I. és III. hadtest bármely ponton való egyesítését, hogy a föczélt Pe$t fedezését, teljes biztonsággal elérhessük. Felkérem Nagyméltóságodat, hogy engem ez értelemben választott állásáról annál biztosabban értesítsen, mivel ma reggel óta semmiféle jelentését sem kaptam s azt sem tudom, vette-e egymás után két küldöncz tiszt által küldött ama parancsomat, hogy az eln3''omulással Fénszarun át :
:
:
hagyjon
E
fel."
hogy a küszöbön álló dönt ütközethez összes erejét eg3'esitette volna, minden képzelhet eshetségnek megfelelni akarván, egy teljes hadosztályt nagyszámú lovassággal és tüzérséggel, Váczra különített ki, Jellachichnak pedig állása megválasztását saját tetszésére bízza s valóban különös szerencse, hogy utóbbinak nagy hajlama mellett az önálló gondolkoszerint a herczeg, a helyett,
61
zásra és cselekvésre a következ napi csatában az érintkezés Schlick. és a bán hadteste kíizött még-is helyreállt, ellenkez esetben a csata kimenetele a császáriakra még- vég-zetteljesebbé válhatott volna. És ez mind amabizonytalanság-ban leli magyarázatát, a mely a magyarok csoportosítását és mozdulatait illetleg- az osztrák fhadiszálláson uralgott. Háborúban a sikeres katonai ténykedés alapfeltételét a helyes elhatározás képezi, mely utóbbi els sorban a beérkezhirek és jelentések megbizhatóságától és alaposságától függ. Minthogy pedig helyes okozat csupán csak ugyanilyen oknak lehet következménj-e, világos, miszerint helyes elhatározás csakis helyeshireken alapulhat. Nyilvánvaló tehát, miszerint a hadmüveletek nagy épületéhez az alapköveket a hirszerzés nj'ujtotta adatok szolgáltatják, ha ezek rosszak az elhatározás, a terv sem lehet különb, a ki pedig tervét az ellenség helyzetének figyelembe vétele nélkül állapitja meg, az a legtöbb esetben homokra épit házat. Majdnem igy állott a dolog a császáriak részén az isaszegi csatát megelzleg is. ,
Az
isaszeg^i csata.
1849. április 6-án.
Az aszód-baghi állásban összpontosult osztrák csapatok márcz_ 6-án reggeli 6 órakor a kiadott intézkedés értelmében megkezdték a visszavonulást s mialatt a II. hadtest részei Csorich altábornagy alatt menetüket utasításukhoz mérten Vácz felé folytatták, a III. hadtest d. e. fél tizenegy óra tájban elfoglalta a számára kijelölt gödölli állást, mel3'et a Schütte dandár a besnj^i kolostor tájékán kiállított
elrsök
által biztosított.
Kevéssel ezután Windíschgrátz a bánnak márcz 5-én d. u. órakor irónnal egy papirszeletkére irt alábbi értesítését kapta meg l „Azonnal elindulok Zsámbokon át (? !) Dány^ba s holnap (6-án) Isaszegre. Délre tlem ellenséges oszlopok Pest irányábaa nyomulnak elre." Ezen jelentésnek kézhezvételét a herczeg d. melyben, mineku. 1 órakor egy terjedelmes levélben ismeri el, utána Jellachichnak lakonikus rövidséggel irt jelentése fölött megütközését fejezi ki többek között ezeket írja: ,, Miután Nagyméltóságod tudomásomra hozza, hogy délre tle Pest íránj'ában'ellenséges oszlopok nyomulnak el. ugy szíveskedjék azok menetirányáról és erejérl lehetleg biztos hírt szerezni egyidejleg van szerencsém Excellenczíádat megkeresni, hogy azokat, amennyiben sikerre való kilátással teheti, haladék nélkül támadja meg, annál is inkább, mivel a Nagyméltóságodtól vett els értesítésre képes vagyok délutáni 2 óráig az egész III. hadtesttel, vagy a körülményekhez képest annak egy részével innen Nagyméltóságod támogatására azon irányban elindulni, mehetnékem megjelölni jónak látand. Felkérem tehát Excellenczíádat, hogy mindenrl, a mit erre-
—
—
—
;.
.02
voiiatkozólao- olreiidehii jónak lát
— mi
molk'tt noin iueii volna
szabad
mennyiben az ellenséu' ma reg'íi'el még- Hatvannál állott, esetleg- azonban elre is nyomulhatna, engem is azonnal -értesiteni szíveskedjék s iijból hangsúlyozom, hog-y részemrl a leg-hathatüsabb támogatásra számithat. A jelen körülmények között bárinely, még kisebb erej ellenséges oszlopnak megsemmisitése is nyomós ercdménynyel járna. Természetesen kiváló fontosságú elttem annak Inztos megtudhatása is, hogy a Monorra kikülönitett JSliJi'ic (azeltti Pálffy), dandár jelenleg hol áll s hogy mily ellenséges erk vannak vele szemben. Végre felkérem Nagyméltóságodat, hogy az Isaszegrl Czinkota, Keresztúr. Vecsés és Mendére közvetlenül vezet utak
idt
veszteo'etni. a
állapotáról
melyeken
meggyzdést
—
szereátessen, miután ezek azok a vonalak,
a helyzethez képest Pest
körül
mozognunk
kell.
Erre
kérem értesítését Ami pedig egy ellenséges oszlopnak elnyomulását Kecskemétrl Pest felé illeti, e tekintetben ez ideig teljesen nyugodt vagyok, miután onnan tegnap a posta még feiniakadás nélkül Budára ért '' Egy órával ezen levél elküldése után érkezett be a bánnak ujiibb jelentése, hogy hadtestével d. e. 11. órakor Isaszeget elérve, vt)natkozólag
is
.
.
.
a helységtl u}' ugatra fekv magaslatokon táborba szállt s ott további parancsokat vár. Mai menete alatt úgymond 1 zászlóalj, 3 lovas század és 1 ütegbl álló ellenséges különítmény folyton n^'omában volt, hasonlóan elnyomult feléje és délre tle k(irülbelül 4 ellenséges oszlop, melyeknek erejét a nagy távolság miatt megbecsülni nem lehetett ez okból a bán czélszerünek véli, ha az I. és III.
—
—
;
hadtest mielbb egyesittetnék. Schlick hadteste ezalatt az étkezés megfzéséhez fogott, a Pestrl élelmi szerekkel beérkezett ezrekre jnenö kocsik pedig éppen í'elvonulófélben voltak Gödöll szabad terén és a Grassalkovich kastély eltt, midn déli irányból hatalmas ágyúdörej hangzott át, jeléül annak, hogy a bán komoly támadásnak néz eléje. Már ezt megelzleg, d. u. 1 óra körül vette Windischgrátz a jelentést, miszerint Aszód irányából egy ellenséges oszloji közeledik. A herczeg ennek folytán a Lohlcowitz hadosztál3't, melynek legénj'-sége a félig megftt húst szuron^'ára tüzvo hagyta cl táboi'helyét, a Gödölltl keletre kiszemelt állásba rendelte elre. A magyarok részén a tápió-bicskei csata napján, április 4-én, az I. és III. hadtest, mint tudjuk, Tápió Bicske mellett szállt táborba, a II. hadtest és Görgey fhadiszállása Nagy-Kátára ért, mig a VII. hadtest nagyjában véve megmaradt április 3-án elfoglalt állásában. Április ö-ikére Görgey következleg intézkedett ,,A VII. hadtest Hatvanban marad, a Kmetj' hadosztályt azonban magához vonja, megszállja Fénszarut egy zászlóaljjal s Ecsedre agy rsöt rendel ki. Az. I, hadtest reggeli 6 órakor Tápió-
«3
Bicskérl Sülyie nyomul elre. A III. hadtest az I-siiek elvonulása után Tápió Bicskérl Hzecsre, a Il-ik (tartalék) hadtest podi^i' a ftartalék Jászpont () órakor regijei Tó-Almásra menetel Berénybe. Kedveztlen kimenetel harcz esetén a Vlí. hadtest Gyöngyösre, az I., II. és III. hadtest Jászberényre húzódik vissza.'* ^lindezen mozdulatok végre is hajtattak anélkül, hogy azokról \\'indischgratz luikép (iörgeynek nagyon is volt oka tle tartani ;
—
—
tu(h)inást szerzett volna.
Április (i-ikára azon feltételezés mellett, hogy az ellenség még a Galga mentén Aszod és Baghnál áll, Görgey következleg intéz.kedetf.- A VII. hadtest Aszód felé a Galgáig nyomul elre sBaghot
támadja meg. Utóbb cmlitett helység minden áron hatalmunkba ejtend, legjobban Túra fell. A többi hadtestek sznitén folytatják a az I. hadtest Sülyrl az Isaszeg támadó elnyomulást és pedig felé húzódó hegyháton utóbb emiitett hel3'ség felé s balszárny dandárát Péczelre irányitja. A III. hadtest Kókán, a Király-erdn és a majoron át a legnagyobb óvó rendszabál^'ok mellett Isaszegre menetel s a Szt.-Király és Szt. -László majorokat különitmenyekkel szállja meg. Végül a II. hadtest Tó-Almásról Dánj'ra megy, s egy ers különitményt Zsámbokra indit. Indulás az I., II. és IJI. hadórakor. A hadtestek egymás közt a test részére reggel pont kölcsönösen .legszorgosabb összeköttetést tartják fönn, egymást értesitik és támogatják. A hadsereg fhadiszállása Sülj'^rl Tó-Almásra tétetik át. Csak bátran elre I'" A támadó müvelet alapeszméje tehát Az ellenség bal szárnj'áuak lekötése a VII. hadtest által, mialatt a sereg zöme I., az osztrákok jobb oldala ellen Isaszegen át .II. és III. hadtest dönt támadást intéz, hogy ezáltal az egész osztrák sereget a fvárostól el, észak felé leszorítsa. Ugy ezen, valamint az 5-ikére kiadott intézkedés egyszer, világos, rövid és érthet stilusa által tnik ki s szerzjének, Görgey nek, különösen pedig Bayer alezredesnek valóban dicséretére válik. De nemcsak forma, hanem fkép 1849-iki mértékkel mérve, tartalom tekintetében is figyelemre méltó e két intézkedés. Ha a tápió bicskei ütközet és az isaszegi csata közötti idben az egyes napokra elrendelt hadmozdulatokat szemügyre vesszük, azt találjuk, .hogy április 4-én a sereg arczvonala Hatvan-Tájjió Bicske között 35 kim., 5-én Hatvan-Tápió Süly között már csak valamivel több 25 klm.-nél, mig végül 6-án, vagyis a tervezett csata napján, a két seregcsoport egy mindössze lö klmtrnyi területre vonatik össze olyformán, hogy a fcsoport az Aszód-Baghnál vélt ellenséges f:
;")
:
—
—
ert az aszód-pesti országútról már teljes Látjuk tehát, hogy ezen intézkedésekben a
leszorítással
fenyegeti.
siker feltétele, a döntés
€ltti fokozatos eregyesités fontos elve a lehet leghatározottabban kifejezést nyer.
64
A 6-ikára kiadott intézkedés alapján Gáspár tábornok, mint a különálló VII. hadtest parancsnoka, a következ parancsot bocsáKelt Hatvanban á])rilis 6-án 184M. totta ki „477. sz. Az eg-ész hadtest elrenyomul Bagh felé. Kmety-hadosztúly képezi az. arczvédet reggeli 7 órakor indul ki és az aszódi országúton addig nyomul, a hol balra a mellékút letér Héviz felé itt balra egyenest
—
—
:
A
;
;
Hévíznek. Hévizgyörknek, Baghra menjen ... A Föltenhenj -hadosztálynak mel}' S órakor indul, feladata egyik részével a föiiton Aszódra nyomulni, egyik dandárjával pedig Kartal felé foglalkoztatni az ellenséget. Ezen hadosztály a szorulók megvédése által, meg-akadályozza, nehogy az ellenség- a fúton elre törjön s a megkerül csapatnak (a Kmetj'-hadosztálynak) útját bevághassa. Elleplezi az egész balra megkerül mozdulatot ezért a tüzelést kezdi meg. A Gáspár-hadosztály* 9 órakor kél útra, Túrán, Hévizén és Hévizgyörkön át Baghra mén és segiti a támadást utóbbi hely ellen. A Weiszl-dandár Hatvant megszállva tartja és visszahúzódásunk esetén védelmezi az átkelket ... A Zagyva mentén, kivált Lrincz és Apcz felé czirkálókat kell küldözni szekereken Hátrálási vonal Hatvan." A két ellenséges fél parancsnokának ezen intézkedései végeredményükben április 6-án dönt összeütközéshez vezettek, melynek leirása eltt annak színhelyérl kell méírnéhánv szóval megemlékeznünk. Az isaszegi csatatér a Cserhát hegység déli sokagii, nagyobbára erds nyúlványai által képezett donibvidékekon fekszik, melyet a Margita hegy (345 méter) alján fakadó és ugy Gödöllt, mint Isaszeget érint Rákos patak szel át. Utóbbi Péczel tájékán hirtelen nyugat felé fordul s miután a történelmi nevezetesség Rákos mezejét középen átszelte. Pest és Újpest között az Ördög hidjánál a Dunába szakad. Közlekedési akadályt a Rákos vize rendes körülmények között nem, csupán vizáradások alkalmával képez, ami a megelz gyakori havazás és eszések következtében 1849. ápr. elején éppen be is következett. Ily alkalommal az átkelést az iszapos meder és több helyen a mocsaras partok nagyon megnehezítik Gödöllnél, Isas igy a csata napján csak az áthidalt helyeken, szegnél, valamint utóbbitól néhány száz lépésnyire északra, továbbá a két helység között fekv Alsó malomnál lehetett rajta megelz elkészületek nélkül átkelni. Gödölltl keletre a besnyi kolostorig és attól délre egy másik medencze alakú mélyedés terül el, melynek folytatását északkeleti irányban a mocsaras mellékterepü Galga völgye felé, az Aranyos és Egres patak völgyszorosai képezik. A Rákos fels folyását mindkét oldalon délkeleti csapásirányu és szelid lejtü lapos dombhátak kisérik ezek közül csupán a jobbparti végzdik Isaszeggel szemben meglehetsen meredek hegy:
^
;
—
.
;
*
Kossuth Srnag-y parancsnoksága
alatt.
65
lukban, mely a falut, az eléggé tágas, de ersen átszeldelt terepii vülg-yet és az átellenben fekv hegyoldalnak egy jelentékeny erduientos részét is uralja. A besnyi kolostor és Isaszeg- által jelült vonaltól keletre
fekv
tereprész nagyobbára
erdvel
van
borítva,
1849-ben pedig- a Király-erd nevét viselte s Isaszeget félkör alakban vette körül. A Királyerd mintegy 14.0(JO lépés hosszú s közepén, az isaszeg-dánj-i ut mentén legkeskenj^ebb, északi végén, az Alsó malommal szemben mintcg}^ 1200 lépés ellenben mintegy 4000 lépés s déli végén még ennél is valamivel szélesebb, jól gondozott szálas erd, mely a mozgást nem igen akadályozta. A benne lev számos tisztás a tájékozást és a csapatok inelyjelenleg- több nevet,
—
;
A
áttekintését és vezetését nagyban megkönnyitette. rákosbalparti te'rcpfedezékek közül említést érdemel még* a Királyerd északi végéhez csatlakozó nagyobb kiterjedés szl, valamint a Gödölltl Rákos jobbparti magaslatok a keledélkeletre elterül Vadaskert. tieknél változatosabb tagoltságot mutatnak ugyan, de nagyobbára erdmentesek, nyiltak s igy betekinthetk.
A
Az emiitett tulajdonságoknál fogva a rákosmenti terep a hadakozásra kiválóan alkalmasnak jelezhet. A véd, a jobb parti magaslatokban a Rákos vizével az arczvonal eltt, ers s a tüzérség íclállitására igen elnyös támpontokra talált a választott védállás jobb szárnya a Várhegygyei, a vele szemben fekv Péczel ;
eléggé elnyösen záródott le, a balszáry Gödöllnél ellenvolt téve az átkarolás, illetve megkerülés lehetségének. Egy másik hátránj-át képezte továbbá a védállásnak Isaszegnek elnytelen fekvése az arczvonal eltt, mehiiek keleti szegélye nem igen volt megszállatlanul hagyható, miáltal az emiitett helység úgyszólván elretolt állássá, de egyúttal az ellenség öászpontositott tüzének is czélpontjává vált. A támadó, a sok erdséget leszámítva, mely különben a födött közeledést tette lehetvé, szintén eléggé elnyös, az erk kibontakozását legkevésbé sem gátló s szintén jó tüzérségi állásokkal rendelkez terepre talált. A lovasság alkalmazása ugy a támadó, mint a véd részérl, egyrészt a sok erd, másrészt a Rákos vizenys völgyiapálya, nemkülönben a süppedékes homokos talaj miatt, részben korlátozva volt. Az ápr. 6-ikára kiadott intézkedések értelmében a Gáspár hadtest elvéd (Kmety-) hadosztálya déltájban Baghra érve, azt nagy meglepetésére az ellenségtl szabadon találván, menetét a gödölli nagy országúton tovább folytatta, melyen csakhamar, körülbelül délután fél 1 óra tájban a Sckliek által hátvéd gyanánt visszahagyott Auersperg vértesekre bukkant. Az ezen összeütközésrl szóló jelentésre Windischgratz, mint tudjuk a Lohhowitz hadosztályt azonnal elrerendelte, melyet nemsokára a Lichtenstein hadosztálynak is követnie kellett vohia. Ámde Kmety valószínleg^ Gáspár meghagyása folytán, csak lassan és tapogatózva nyomult elre s igy Windischgratz daczára,
ben inkább ki
^
1848/49. kat. tört.
5
66
csakliamar belátta, hogy Aszód iránvábói leg-feljebb tüiitotéssel lecnd dolga, minek folytán a Schliek-hadtest másik (Lichtenstein) hadosztályával az idközben szintén megtámadt I. hadtest támogatása czéljából a Vadaskerten át a Királyerd felé indult el. Idközben Kmety felvonultatta ugyan tüzérségét a vele átellenben felfejldött Lohkowitz hadosztáljiyal szemben s lovasságát is rohamra inditotta, komolyabb támadást azonban még csak meg
miután tudta, hogy hátulról támogatásban nem részeamennyiben Oúspár elérvén azna])ra kijelölt racnetczéljat, Baghot, ott a PöUenberg és Kossuth hadosztályokkal megállapodott.
sem
kiséi-elt,
sül,
Ezzel az ezen napi tevékenység a csatatér északi szárnyán nag}'jában véve befejezését is nyerte s bátran áttérhetünk a déli szárnyon s középen történtek leirására, JeUachich hadtestével d. e. 11 órakor Isaszegrc érve, fáradt csapatjaival a helység mögötti magaslatokon táljorba szállt, mirl, mint tudjuk, Windischgrátznek jelentést is kükh'Ut. A nyugvó hadtest biztosítására a menet alatt hátvéd szolgálatot teljesiteti Rastic dandár a Kü-ály-erdö keleti szegélyét a Kókáról Gödöllre és Isaszegre vezet ut mentén, atlól délre pedig az emlitelt erdnek délkeleti csúcsát a Gramont dandár tartotta megszállva. Klapha déltájban Sápra érve, megtette intézkedéseit az eltte fekv Király-erdn való áthatolásra nézve, mi czélból a Zá^'o'-dandár maga eltt sürü csaiárlánczczal, az utón volt menetét Isaszegre folytatandó ezt követte a Bohich-á-awákr a hadtest tüzérségével és a lovassággal. Emlitelt úttól balra, a szabad kilátást nyújtó magaslatokon át az erdnek délkeleti csúcsa felé Scktih daudára irányitintézkedésnek megtatott s végül a i)i;joZ(Z-dandár, a hadsereg ;
felelen Péczelnek vette irányát. Midn a Zít/.'ö-dandár kevéssel 1 óra után a Királyerdt mintegy 1500 lépésnyke megközelitette, északi irán3-ból. a üányról az erd felé viv utón lövések voltak hallhatók, jeléül annak, hogy Damjanich elvédé ellenségre (a Rastic dandárra) bukkant, mely utóbbi, hogy a látszólagos túler ell zavartalanul menekülhessen, az erdt több helyen felgyújtatta. Eközben Klapka megtámadta az erd déli végét s Zál'ö rnagy az eltte álló horvát és vadász zászlóaljakat köiniyü szernyugati szerel visszanyomván, ép akkor bontakozott ki az erd gélyén Isaszeggel szemben, midn a Rastic dandár a Hákos túlsó partjára készült átkelni. A bán, nehog}' Klapka Rastic visszavonulását s átkelését a Rákoson megzavarhassa, a Schnlzig hadosztály két dandárát inditotta ellene, p] támadást a Zakó dandár nem birta ki s rövid védekezés után hátrálni kezdett, mikílzben oly nagy zavarba és rendetlenségbe jutott, hogy még a mögötte álló Hobich *
A
délutáu
1
óra körül beállt hclvzetct lásd a csatatcrveu.
67
dandárt
is
magával
rántotta.
Ez
kíiiülbelül
d.
u,
fél
3 óra tájban
töitént.
Bár a bán Damjanich közbelépése folytán üldözésre nem io-en els kudarcz Klapkát annyira leverte, iiogy egyelre minden támadólag-os visszavág-ásról lemondott. Ezalatt Damjanich is kibontakozott a Király-erdbl s g3''alogság'ával annak északnj'ug-ati szeg'élyét szállotta meg', mig- a lovaserd és Isaszeg' közötti szabad téren ság- Nagy Sándor alatt az állott fel. a hova nemsokára a hadtest 4 ütegbe is felvonult, élénk tüzharczot kezdve az ellenségnek szemben álló üteg"eivel. Damjanich éppen támadni készült g-yalogság-ával, midn a Zák dandár visszaveretését s az osztrákok utánnyomulását vette észre, minek fol^^tán a tartalékban áll(3 Kiss Pál alezredest a 9. honvéd zászlóalj és a Wasa ezred g-ondolt, az
zászlóaljával azonnal a bal szárny támog-atására rendelte ki. Jel'S. lachieh ennek folytán, továbbá mivel jobb oldalában a Sch\dz és bár utóbbiak a Zakó és Bobich Dipold dandár is láthatóvá lett^ dandárok meg'zavarodása folytán egy idre szintén meg-állottak. a támadás fol^'tatásával felhagyva, hadtestének visszavonását határozfa el a Kákos jobb parti mag-aslatokra. a hol legszéls haUzárnyával az ">. vadász zászlóaljjal a gödölli Alsó malomnál, a johh szúrnynyal (Dietrich-dandár) a Várhegy keleti lejtjén, hadtestének sönicvel pedig' Isaszeg mögött foglalt állást. Isaszeg délkeleti szegél^'^e ers gyalogsági osztagok által maradt megszállva. Jellachich hadtestének kiterjedése e szerint majdnem 10.000 lépés, minek folytán a védállás egy-egy lépésére átlag alig 2 ember ju-
—
tott,
erd a
—
ami soknak éppen nem nevezhet. A bánnal szemben ez idtájt d.
—
u.
3 óra felé
—a
Király-
Damjanich g3'alog'ságának nagy része állt. a ki Bobich dandárok hátrálása folj^tán már megkezdett tá-
északi A'égén
Zakó
és
abbahag3'ni s csupán az erd megtartására szoritkozni kényszerült, Damjanich gyalogságától balra még mindig Xagi/ Sándor állott a lovassággal, melynek balszárnyát azonban a Klapka hadtest részei szintén magukkal rántottak. Xagy Sándortól balra a Zakó dandár visszavonulása folytán hatalmas ür tátongott, mig Isaszegtl délkeletre Kiss Pál derekasan tartotta magát végül a legszéls balszárnyon Schith, s e mögött hátul Dipold dan-
madását
;
dára
állott.
Az erknek ily kölcsönös állása mellett mindkét részrl jóval több mint 100 ágyúnak részvétele mellett, jó ideig álló tüzharcz keletkezett anélkül, hogy egyik vagy másik félnek tért nyernie sikerült volna.
Végre Damjanich
látván,
hogy Klapka
a küldött
segélycsa-
patok daczára sem tör elre Isaszeg irányában, maga szánja rá magát a dönt táraadó lépés megkezdésére, miczélból gyalogságát két harczvonalba csoportosítva s a szárnyak mindegyikét
68
lovas osztagokkal j('tl ellátva, a Rákos lapályán át a jobbparii magaslatok felé támadásra indul. De alig kezdi meg- a támadó oszlop elön^'omulását, midn azt jobb oldalában, az Alsó malom és a Király-erd között elterül szlkci'tekbl az ellenség meglep ágyútüze és öldökl golj'üzápora árasztja el. Ezen fölötte kellemetlen
meglepetés bizonyára azon körülménj'ben leli magyarázatát, hogy Damjanich ersen számított arra, miszerint Schlicket a VII. hadBaghnál lekötve tartja s igy ezen oldalról teljesen biztosítotttest nak vélvén magát, sem Gödöll, sem a jobb oldalában elterül terjedelmes
erdn
át
Aszód
felé a terepet fel
nem
derítette.
A meglep
támadást Lichtenstein hadosztálya intézte, melylyel Windisehgatz, mint tudjuk mindjárt a csata bevezetése után Jellachich segítségére sietett. A Yadíisk értbl kiérve, a herczeg Kisslinger ezredes parancsnoksága alatt S lovas századot és 1 rüpiDentyü üteget a lovasság számára alkalmasabb terepen, a Rákos mentén, a bánnak közvetlen támogatására indított el, mig Monienuovo ezredes a lovasság l'enmaradó részével (4 század) a magaslaion maradva, a Királyerd északi csúcsa felé vette irányát. A két lovas oszlop között a hegygerinczen a Lichtenstein hadosztály feumaradó része menetelt a többször emiitett szlkertek felé, a hova Windischgrülz kíséretével elrelovagolt. Ide a herczeg a lehet legkedvezbb pillanatban, ép akkor érkezt tt meg, a midn Damjanich a szándékolt támadást megindította. Erre osztrák részrl egy üteg' a Hartmann zászlóaljjal és a Mazuchelli zászlóalj egyik osztályával haladék nélkül a szellbe siet, hogy tüzéA-el a támadási a indult magyarokat meglejije; az ütegek és a Fiedler dandár fenmaradó része az elbbeniektl b<^lra az erd felé folj'tatfa útját. Most látja csak be Damjanich nagy hibáját, melyet a felderítés elhanyagolása, illetve a jobb oldalában fekv magaslat meg nem szállása által elkövetett s a minek azeltt könny szerrel, kardcsapás nélkül birtokába juthatott volna, most csak megerltet küzdelem árán képes újból az ellenség kezébl kiragadni. Damjanich mindenek eltt Wisockif rendelte vissza a lengyel légióval és a 3. honvéd zászlóaljjal a Király erd északi sarkának újbóli elfoglalására, a hol Fiedler dandárának ugyanoda irányított csapatjaival heves és véres, de eldöntetlen ide-oda hullámzó ütközet keletkezett.
Az osztrákok részérl elbb
a Hartmann,
majd a Mazucbelli mely azonban 300
és Breisach zászlóaljak indultak ismételten rohamra,
lépésnyi térnyerés után a magyarok öldökl tüze által visszaveretett késbb, d. u. 4 és 5 óra között az idközben újból rendezkedett zászlóaljakhoz az István fherczeg zászlóalj is csatlakozott s azokkal egj'ütt újból rohamra indult, mel}* alkalommal báró Piatolli rnagy, a Hartmann zászlóalj parancsnoka is elesett, de ismét eredmény nélkül, után Damjanich idközben a Leininyen dandárt is visszarendelte
m
volt a Királv-erdbe.
69
Késbb, malom melli
alkonyat
felé,
midn
az
ö.
vadász zászlóalj az Alsó
szintén a harczvunalnak e szárnyára rendeltetett, mégegy negyedik rohamot is megkiséreltek a császáriak, de Damjanich idközben ujabb ersbitéseket nyervén, ennek is szívós kitartással állott ellent.
Idközben a
Klapka
küzdelem
szintén heves
mag-yai'ok balszárnyán
keletkezett s a helyzet, miután
els
vonalbeli
zászlóaljai
Isaszeg' és a Várheg-y irányából kereszttzbe vétettek, perczrlperczre aggasztóbbá vált, ugy, hogy Klapka reméuj'^ét és bizalmát végkép elvesztve, a rendetlenségbe jutott csapatokat az erd belsejébe rendelte A'issza. E válságos pillanatban jelenik meg Görgey d. u. 4 óra tájban a csatatéren, a ki d. u, 3 óráig messze elmaradt a tettek színDányban felhelyétl, anélkül, hogy mint saját maga állítja ütött fhadiszállását, vagy Isaszeg felé elrerendelt hadtestparancsnokait értesítette volna, hogy szükség esetén Kókán lesz feltalálható ennek folytán a csata állásáról csak véletlenül és jó késn, d. u. H óra tájban értesült egyik elrelovagolt lovásza utján.* Erre rögtön futártisztet küldött Dányba, hogy Aulichoi a II. maga pedig gyorhadtesttel azounal útnak indítsa Isaszeg felé san lóra pattanva, mulasztása érzetében ag^g-odalomtelt szívvel a legrövidebb utón a Királyerd felé vágtatott, a hol 4 óra tájban kellemes meglepetésére a 11. hadtestet már maga eltt találta, miután azt Bayer alezredes a csata els hírére saját intenczíójából elrerendelte, a mi valóban nag}^ szerencse, st a csata sorsára határozottan
—
—
;
:
dönt
befolj'ással volt.
Gáspártól jelentés érkezett, hogy az osztrákok Aszódot és Baghot minden ütközet nélkül odahagyták s hogy ennélfogva a VII. hadtesttel Gödöll felé nyomul elre. Erre Görgey az eredeti tervtl kissé eltéren, azon feltevés mellett, hogy Gáspár csakugyan folytatja elny omulását Gödöll felé, azt határozta, miszerint Damjanich halogató harcza alatt az ellenség mindkét szárnya ellen átkaroló nyomást intéz, még pedig dél fell az I. hadtesttel és az újonnan beérkezett II. hadtest zömével. Arról, hogy ezen ujabb is közölje, a harcz hetervet a VII. hadtest parancsnokával vében teljesen megfeledkezett. Elhatározásából kifolyólag meghagyta
Idközben
AidichnaJc,
bogy a Mihály dandárt, meljiiez még a
48.
honvéd
azonnal a jobb szárny támogatására rendelje ki, zömével pedig a III. és I. hadtest között keletkezett rbe vonuljon be. Ezen intézkedés kibocsátása után Giirgey még elbbre vágtatott, miközben csakhamar Klapkára bukkant, a ki ekkor már, mint
.zászlóalj is csatlakozott,
*
Rósz nyelvek
.asszony társaságában
azt álíitják, töltötte.
hogy Görgey
a délutánt
Kókán egy szép
70
tudjuk, reméiiytvesztetten vezette vissza csapatjait az evn belsejébe^ utóbbinak einh'kiratai szerint avval intlokolt^ amit az Görgey eltt „hogy g-yalog-sága már ki van merülve s teljesen elldüzte töltényeit, jobb lesz tehát ma nem erltetni tovább a dolgot holnap talán
—
—
;
inkább sikerülhet, a mi ma már ki nem vihet." Erre Görgrey hevesen azt viszonzá: ..Nekünk itt ma gyznünk ujbúl visszakuporodni a Tisza mocsarai míig-é íla a kell, vagy g-yalogságnak nincs tíilténye, van szuronya! Elre!" „Elre!" kiáltotta az I. hadtest parancsnoka is hirtelen fellelkesedve, s azonlul estig csakugyan emberül megállta a szavát, Klapka a Zakó és Bohicli dandárt újra összeszedvén, csakhamar ismét elfoglalta elbbi heh'ét, a hol idkzben KifS Pál dandárával csak a legnagyobb ermegfeszités árán tarthatta magát a hán ismételt támadásai ellen. Innen Görg'ey Damjanichhoz sietett, a ki magán kivül volt a fölháboi'odástól Klapka magatartása miatt, de Aulich közeledtének hire csakhamar ismét megnyugtatta. Ezek után Görgey, miután Damjanich-csal ujabb elhatározását közölte, melynek értelmében a III. !
hadtestnek egyelre halogató szerep jutott, ismét a csatavonal közepére lovagolt vissza, hogy ott a vezetést szeméh^eson átvegye. Innen most már egészen tisztán hallható volt, hogy a harcz a déli szárnyon perczrl-perczre élénkebbé válik, jeléül annak, hogy Klapka igéretét beváltani készül.
Mire Görgey az
erd
északnyugati széléhez visszatért,
itt
id-
közben következleg alakultak a viszonyok a Bohich dandár (46.. 47, és 28. honvéd zászlóaljak) az isaszeg-sápi ut mindkét oldalán fejldött harczra ettl balra Kiss Pál dandára (9. honvéd és a Wasa ezred 3. zászlóalja) tartotta még mindig hsiesen magát az erd legvégén pedig a Schiilz dandár (17. honvéd és a Dóra Miguel ezred 3. zászlóalja) fejldött, a mely mögött balra hátul a jiéczeli ut mentén Dipolcl dandára állott fel. Ugyanezen idben a II. hadtest zíime még csak fejld félben volt, a számára az I. és Ili. hadtest között kijelölt csatavonal közepe felé. Ez által az egész magyar seregnek fel:
;
;
fejldése 14.000 lépés kiterjedésben teljessé vonalnak minden lépésére átlag' 2.5 ember kifejtésre alkalmas csoportositásnak szintén
vált, esett,
nem
ugy hogy az arcza mi kiváló er-
igen mondható.
magyar részen mindezek történtek, az ellenfél táborában sem töltötték az idt tétlenül. Midn Windischgrátz látta, hogy a Királyerd északi sarkában a harcz a legnagyobb ermegMialatt
feszitések daczára eldöntetlenül
folyik tovább, d. u. 4.
óra
tájban
támadó elnyomulását újból kezdje meg s egyidejleg Ottingernek közvetlenül meghagyta, hogy lovasságával, melyhez Kisslinger 8 századja és 1 ütege is csatlakozand, az ellenséges felállításnak nagyobbára szintén lovasságból álló közepe ellen nyomuljon elre dönt támadásra. ])arancsot küldött a b'innaJ:. miszerint
71
Uttinger ennek folytán Isaszegnúl akart lovasságával kibontakozni, de a helység ekkor már lángokban állott, a Rákos hidját pedig a magyarok tüzérsége a leghatás<jsabb tzzel árasztotta el. Ily körülkf'izött Ottinger jobbnak látta, a Rákoson át más alkalmasabb átkel pontot keresni, a mit Isaszegtl északra meg is talált. Az átkelés a mocsaras talaj miatt természetesen nem a legyorsabban volt végrehajtható, s alig hogy a lovasság fele a tnlsó partra ért, azt az átellenben fekv magaslatokon felvonult magyar tüzérség, melyhez az épen megjelen Anlich-ütegek is csatlakoztak, oly pusztító tzzel árasztotta el, hog}'' Ottinger szándékolt támadása kivihetetleiniek
mények
bizonyult. Hozzájárult
még éhez, hogy Görgey idközben Nagy Sándor
támadásra rendelte, kiket azonban Fiedler tüzérsége a szlkertbl, valamint a gyorsan felvonult Kisslinger üteg is olhuszárjait
is
dalba fogott.
Ekkor elreront az «"»sszeütközés színhelyére sietett Montenuovo ezredes is 4 lovas századjával s a huszárokat oldalban s hátulról rohanja meg. Ezt a meglep támadást huszárjaink nem bírják ki s csakhamar a Királyerdbe kénytelenek visszahúzódni, a hol azonban újból nem várt csapás éri ket. Az épen lelvonuló egyik Aulich üteg ugyanis huszárjainkat ellenségnek tartván, hatásos kartácstzzel fogadja ket. Hasonló baleset történt különben a Királyerd északi végén is, a hol a Mihály dandár folytatott tévedésbl élénk tüzelést a Wísocki hadosztály csapatjai ellen hátulról. Ezen meghiúsult lovas támadást nemsokára egy ujabb lovas összecsapás követte Nag}^ Sándor ugyanis lovasságának még érinalezredes tetlen részével, melyhez a II. hadtesthez tartozó Mándy is csatlakozott századjaival, els harczvonalának kudarcza után még' nagyobb hévvel reáveti magát Ottinger és Kisslinger osztagaira. Ezen ujabb attak eldöntetlen maradt, a mennyiben a nehéz, homokos talajban a lovak már a rajta-rajta alatt annyira kimerültek, hogy a felek az els összecsapás után egymásról visszapattanva, ezután már csak ill távolságról néztek egymással farkasszemet. Ezalatt Klapka Aulich által támogatva,'fogadalmához híven sikeresen nyomult elre Jellachich jobb szárnya ellen, a ki eimek folytán a AVindischgriitz által megparancsolt támadás eszméjétl végkép elállott. így aztán a magyarok csakhamar benyomultak az ég Isaszegbe, honnan a császáriakat rövid harcz után végkép kiszorították, majd felhatoltak a Rákos jobb partján fekv magaslatokra is, a hol azonban már nagy ellentállásra nem találtak, miután Jellachich már korábban elrendelte volt a visszavonulást Gödöll felé. Klapka és Aulich hadteste az említett magaslatokon este 8 óra tájban tábort ütött anélkül, hogy a visszavonuló ellenség hathatós üldözésével egyikük is gondolt volna csupán a II. hadtest küldött, de csak rövid távolságra Jelich százados alatt néhány lovas osztagot a hátráló császáriak után. A hadsereg fhadiszálláson Dányon tartóz;
;
72
kodó Bayer alezredes, mihelyt csapatjaink gyzedelmes elöiiyomulásáról hirt vett, rög-tön kiildönczüt menesztett Klai)káhüz,
miszerint az hadtest még" aznap fol^'tassa elnyomulását Kerepesig-, a mi ha meg-történik, a császáriakra nézve valóban végzetessé válhatott volna. De Klapka csapatjainak fáradtság-ára való tekintettel a vett meg-hag-3'ást eg-yszerüen zsebre dngta. amit Bayer késbb jog-g-al ig-en nag-y mulasztásul rótt fel neki. I.
Mig
e szerint Isaszeg-nél a iiarcz az
est beálltával
megsznt,
addig a másik szárnyon Damjanich és Lichtensteiu között a csatározás csak éjjel 11 órakor ért véget, mintán a bán visszavonulását sem a herczeggel. sem az osztrák bal szárnynyal nem közölte s igy az ellenfelek a Királyerd északi részében j('>val az Isaszegnél bekövetkezett döntés után ágyulövésnyi távolság])an állottak cg'3'mástól s csupán az éj sötétsége akadályozta meg ket, hogy ujabb jelentékeny összeütközést ne provokáljanak. Éjfél tájban Lichtensteiu, miután Jellachich visszavonulásáról értesült, zászlóaljait összeszedvén, 1 órakor a szlkertbe, onnan pedig a Vadaskertbe vonult el, a hova a hidegtl diderg csapatok reggeli fél 8 órakor érkeztek meg. Még mieltt Jellachich visszavonulását megkezdette volna, alkonj^atkor a további parancsok kikérése czéljából egyik szárnysegédét Windischgratzhez küldötte, a kinek utóbbi a következket hagyta meg „Jelentse meg ( )nagyméltóság-ának, hogy elrseit jelenlegi állásában állitsa fel, s hogy az ellenséget lovasság által üldöztesse ennek megtíirténte után az egyesülés a III. hadtesttel végrehajtható." Ezen meghagyás arra enged kíivetkeztetni, hogy Jellachich leg3'zetését valószínleg szépítgetni akarván, fparancsnokát a dolgok valódi állása tekintetében bizonytalanságban hagyta. Es valóban Windischgriitz este 9 óra tájban legalább is azon meg'nyugtató meggyzdéssel távozott a harcz színhelyérl Gíidöllre, hogy a csata sorsa eldöntetlen maradt. Ennek ellenkezjét csak akkor tudta meg, midn fhadiszállásába nemsokára a bán is megérkezett, jelentvén: ..hogy miután az I. hadtesttel éjen át elnytelen :
;
állásában vonulni."
A
meg nem
maradhatott,
kénytelen volt
Gödíillre vissza-
ily állásával szemben Windischgriitz elhatározta, sereget Pest elé vonja vissza s az erre vonatkozó rendelkezéseket még az éj folj'^amán bocsátotta ki. Az éjjelt a sereg, anélkül, hogy a nyugvó csapatok biztosítására elíirsök állíttattak volna ki, mely körülmény vállalkozó ellenséggel szemben bizonyára megbosszulta volna magát, üiidíill körül töltötte. csata szinhelyének odahagyása által a császáriak a gyzelem dicsségét minden kétséget kizárólag a magyaroknak engedték át. Az emlékezetes nap dicssége els sorban a lelkes magyar csapatokat, a magasabb parancsnokok kíizül pedig Damjanichot, Baj^er
dolgok
hogy az egész
A
73
alezredest, Kiss Pált és Görgeyt, a ki még éppen jókor lépett közbe, illeti nieo-. Klapkának csüo'geteg' magatartása fölött a esata kezdetén
csak legmélyebb sajnálatunkat fejezhetjük tére válik azonl)an,
hogy Güvgey
által
ki,
annál
inkább dicsé-
felbuzditva, az
események
további folyamán derekasan megállta helyét. Kllenben Oáspár magatartása elejétíil végig passiv maradt. Utólagos védekezése, hogy Baglniál további parancsok hiján maradt meg, semmi körülmények közíitt sem fogadható el mint önálló seregparancsnoknak tudnia ;
volna, mi a kfitelessége,
kellelt
midn
Ijajtársai
alig c
méríVild-
nyire délre élet-halál harczot vivnak. S hány derék magyar vitézt menthetett volna ö meg az ehérzéstöl, ha túlerejével Lobkowitz hadosztályát visszan^^omva, a délután folyamán Damjanich jobbján megjelenik A csatában részt vett magyar haderk létszámát 48.()()0 emberre tehetjük, ebbl azonban jó ideig csak az I. és III. hadtest, eg3'iittvéve körülbelül 2;}. 000 ember vett részt a harczban. Midn éhez késbb a II. hadtest is járult, a tevékeny mag^'ar haderk összege mintegy 38.00Gemberre emelkedett, mig a seregnek majdnem egy harmada, a VII. hadtest, a csatatérhez közel téllenül áll. x\z osztrák I. és III. hadtest részérl a csatában tényleg részt vett csapatok létszámát körülbelül 27.000 emberre tehetjük: leszámítva a Gáspárral szemléén maradt Lobkowitz hadosztályt, marad mint!
egy 20—21.000 ember.
A magyarok
vesztesége csak hozzávetleg van SOO
— 1000
em-
berrel feljegyezve, a mi a harczolók 3Vo-ának felel meg. Az osztrák seregrészek közül csupán a Lichtenstein hadosztály vesztesége
melynek nagysága halottakban 8 tiszt ember, sebesültekben 7 liszt és 78 ember, eltnt lö ember összesen 10 tiszt és 154 fn3'i legénység, azaz körülbelül szintén S'/o. A császáriak összes veszteségét némelyek 600, mások pláne löOO emberre becsülik. Április G-án a gyztes magyar sereg folytatta elnyomúlását
puhatoltatott ki részletesebben,
és 61
:
;
a fvárosok felé, s ugyanaznap Kossuth is Gödöllre ért. a hol délben, a sereg vezéreitl környezve, a III. hadtestet elvonultatta maga eltt. A csapatok lelkesült , éljen I" kiáltásokkal üdvözölték Kossuthot, mit kalapja lobogtatásával viszonzott. Gödöllrl Kossuth a következ hadijelentést bocsátotta ki „A dicsség napjait éljük, melybl a nemes honfiak vérén vásárolt babérokkal a haza szabadsága fog felvirágozni. Mély hálával hajoljon meg a nemzet hadseregei és azoknak vezérei eltt. Ki ezt a vidéket és itt a természettl hegyszakadékok, hegyek és erdk által képezett ers hadállásokat ismeri s oda képzeli ezekhez az eg^'csült osztrák hadsereget dölyfös fparancsnokának Windischgratznck vezetése alatt, annak, ha hadseregünknek feltarthatlaa diadalmas elnyomúlását három nap alatt Jászberénytl idáig
74
lia különben mag-yar. keblét okvetlenül büszkeség tülti mert megérte az imént még szolgasággal fenyegetett nemzet dicsségének legszebb napjait. De vezéreink s a vitéz hadsereg nem ismernek semmi fáradságut, nem kívánkoznak nyngalom ntán. Mig hazánk szent földe meg nincs tisztítva az ellenségtl, nincsen más Elre Ez az Allelujah molylyel Üdvöjelszó elttük, mint hogy zitnk feltámadásának na])ját a szabadság oltára eltt üdvözíiljük Ennyit örvendetes elzetes hirül Kés éjjel van és én fáradtan, de gondtalan mellel abban a hálószobában hajthatom nyugalomra fejemet, mel^'bl Windischgrátz ma reg-gel isten igazságos haragja elöl menekült, ki csapataink gyzelmében és vitézségében nyilvánult
meo'gondolja, el
;
:
!
!
!
I
ellenében."
hogy Jellaehich állását odahagyva, az Isaszegrl vezet ntat a magyaroknak átengedte, Windischgrátznek, feltéve, hogy Pestet biztosítani akarta, ainint hogy tényleg arra nagy súlyt is fektetett, mi sem maradt hátra, mint Gödöllnél összpontosult seregét mihamarabb Pest felé visszavezetni, hogy ottani állásfoglalás által a rnsg^^ar sereg további elnyomulásának Azáltal,
kíizvetlenül Pestre
útját állja.
E mellett szólt még a seregnek szükségletekkel való ellátása ameiniyiben a „ Winterfeldzug" szerint a csapatoknak már egyetlen adag kenyerük, úgyszintén a lovaknak egyetlen adag zabjuk sem legkönnyebben s leggyorvolt. Az égeten szükség^es kiegészítést sabban Pest eltt lehetett eszközölni, mig ellenben a másik vonalon Vácz irányában, mely a magyarok legrövideijb ("tsszeköttetési vonaellát jelezte Komárom felé, erre nézve eddigelé még semmiféle készületek sem tétettek. Az ennek értelmében szerkesztett parancs még a 6-ikáról a III. had7-ikére virradó éj foh'amán adatott ki, mely szerint mellett, a Kerepesi utón, az test megfelel hátvéd visszahag^-ása hadtest pedig ettl délre mellékutakon irányittatott Czinkota I. Csorich Kákos-Csaba felé vissza. Egyidejleg a berezeg és altábornagynak meghagyta, hogy hadosztályával Váczról haladék nélkül elindulva, Dunakesz-Kerepesen át csatlakozzék a sereg zöméhez. Ezenkívül liamlierg parancsot ka])Ott, hosry \'áczon Csorich helyét foglalja el, s végül a Buda korinán3'zásával megbízott ^Yrhna gróf altábornagy utasíttatott, miszerint a Pest felé visszavoiudó csapatok élelmezésérl sürgsen gondoskodjék. Április 7-én a sereg a kiadott intézkedés értelmében visszavonulását úgyszólván bántatlanul hajtotta végre, csak midn a III. hadtest már a Kerepes és Czinkota kötzött elterül magaslatokra ért, jelent meg a kerepesi erd szélén a mag3'ar VII. hadtest elvédje, anélkül azonban, hogy komolyabb támadást, avagy üldözést kísérelt volna meg. Ennek folytán a császári sereg d. u, 2 órakor következleg foglalta el a Kákos patak mögött kijelölt állását: a III. is,
7S
az I. hadtest az llli-nt mentn, a a Kcicpesi-ut nicntén mostani Kispest-Szent-Lrincz tájékán; Csorirh hadoszlálya pediír, nicly már Czinkotánál csatlakozott a sereg zöméhez, tartalék g-yanánt Kbányától északra állott fel. Hasonlóan a sereghez csatlakozott, Horváth ezredes csa])atoszlálya, valamint a 6-ika folyamán a szolnoki múton kikiilíinitve volt Mihic (elbb Pálífy) dandár is, mely az Isaszeg eltt diihíing harcz alalt egészen Sápig portyázott, a mi a Klapka hadtest vonatában némi zavart okozott, st a SchulZj de különösen a Dipold dandár elönyomulására sem maradt befolyás nélkül ez okozhatta, hogy utóbb emiitett dandár a csatában egyhadtest
:
;
általában
nem
is
mködött tevékenyen
közre.
A magyarok
részén az isaszegi csata után következleg fejldtek a viszonyok. Mihelyt Görgey észrevette, hogy Jellachich Isaszeg melletti
következleg intézkedett: „Concentámadás Gödöllre, még pedig a Görgey- {Gáspár-) hadtest Aszódról és Baghról Gödöllre a Damjanich és Klapka hadtestek Isaszegrl Gödöllre Klapkának balszárny dandára Kerepesre az. AuUch'hadtest a Szentkiráh'i erd hosszában Gíidöllre a hadseregfhadiszállása Tó-Almásról Dánja-a. Indulás pontban 5 órakor regtámad. A VII. hadtest a jobb gel. Valamennyi hadtest egyszerre szárnyat képezi a Damjanich hadtest a középet a Klapka hadtest a balszárnyat s az Aulich hadfest a tartalékot. A felállítás három harczélben történik, a lovasság azon osztagok kivételével, melyek az 1. és 2, harczél szárnyait fedezni hivatvák. a harmadikban. Nagy Sándor ezredes az egész lovasság felett parancsnokol Az ütközet balvégzdése esetén visszavonulnak a VII. hadtest Aszódra, az I. hadtest Sülyre, a III. hadtest Szecsre, a II. hadtest TóAlmásra s a fhadiszállás X. -Katára. A Fénszarnn álló vezénylet állását elhagyta, április 7 ére
trikus
:
;
;
;
;
;
—
ezen dispositióról közvetlenül
Ezen parancsból reggel a VII. hadtest
:
—
—
értesíttetett,
Görgey s. k." Gáspár tábornok április 7-én parancskönyvének 478. folyószáma szerint kifolyólag
következleg intézkedett A VII. hadtest tüstént indul (7-én reggel) támadásra Gödöll ellen. Három harczélt képez els harczél Kmethy-hadosztálya második a Kossuth (volt Gáspár) és Pöltenberg-hadosztályok harmadik a hadtest összes lovassága Horváth János alezredes vezetése alatt kivévén a Zambelly-dandárt. Mindenik hadosztály megtartja két század huszárját, ágyú- és oldal-fedezetül. A Zámbelly-dandár Iklád felé nyomni: figj'eli :
:
—
;
:
:
,
—
az ellenséget a váczi utón s addig védleg tartja magát, mignem az ellenség kiszorult Gödöllbl s az egész hadsereg egy színvonalra ér vele, (t. í. a Zámbelly-dandárral), amikor ez annak széls jobb szárnyát képezvén, szintén elrenyomul Jíácsa ellen. Jobb oldalt szakadatlan czirkáltat, hogy az ellenségnek onnan való közeledését ideje korán tudtul adhassa. szoroson be a legnagyobb
—
—
A
76
A
völgyön menetel hadoszlop elegend magát, melyek a hegylejtkön vele lépést tartanak. A lovasság a])ródonkint követi, mig helyet kap a völgyben. A röppenty-ütegek jobbra-balra osztandók el s az els harczélhez adatnak. Tárvonat Túrára. A lszertartalék egy része Aszódon marad. vigyázattal kell nyomulni.
ers
oldalvédek
által
—
biztosítja
—
—
(jráspár
s.
k.
Ezen rendelkezések folytán a VII. hadtest nemsokára meg is indult Gödöll felé, melyet nagy meglepetésére az ellenségtl elhagyatva
Az
lalált.
II. és III. hadtest elindulása kissé elhalasztódott, mintán a csapatok április 6-án lszerkészletüket nagyobbára elldözték, a tartalék löszerkocsikat pedig csak nagy ügy gyei-bajjal s idveszteséggel lehetett a még mindig erdn át a csapatokhoz juttatni. I.
ég
Végre a déleltt fol3^amán
ezen
hadtestek
is
megindultak
s
d.
e.
11 óra tájban egyesültek a már elbb Gödöllre érkezett VII. hadtesttel, mely utóbbi egyik dandárát, a lovasság egy részével az ellenség üldözésére rendelte elre, ennek azonban egyéb foganatja nem volt, mint hogy Windischgratznek Czinkota tájékán álló hátvédével néhány ágyúlövést váltott. Ezután az I. hadtest egészen Kerepesig nyomult el, a hol állást foglalt, mig a II.. III. és VII. hadtest Gödöll mögött szállott táborba, miközben a III. hadtestnek -egyik hadosztálya a váczi útra tolatott elre.
IIUSZOXÍIARMADIK FEJEZET.
A Koniárom
felmeutését czélzó hadmüveletek.
1849. április elejétl végéig.
Lipótvár megadása után Windischgratz Komárom körülzáromiután Rambcrg altábornag}^ a Görgey hátában a Szepességen Gütz és Jablonowsky dandárok feletti parancsnokság átvételére utasittatott, február elején Simunich altábornagyot bizta meg',*) Welden táborszernagj-nak pedig egyidejleg meghagyta, miszerint nevezett altábornagynak a szükséges sánez- és ostromszereket a Bécsben felhalmozott készletekbl rendelkezésére bocsássa. Márczius elején a nehéz ostromágyuk meg is érkeztek Komárom alá, a felázott talaj azonban nagyban megnehezitette azok felállitását, minek folytán a vár szorosabb körülzárolása csak lassan haladt elre. Komárom várában ez id tájt a várparancsnokságot a császáriakhoz átpártolt Majthényi helyett Pul-y Miklós kormánybiztos ellenrzése mellett, Török mérnökkari alezredes vette át, a ki márczius 11-én 3 zászlóaljjal, 1 huszár századdal és 4 löveggel Zsitvat irányában kirohanást eszközöltetett, mely azonban a Yeigel- (azeltti Lobkowitz-) dandár által rövid harcz után visszaveretett. íklárczius 20-ig Simnnich végre 2 hatvanfontos és 8 harminczfontos ostromágyuból megkezdte a vár és város bombáztatását, anélkül azonban, hogy azokban jelentékenyebb kárt tehetett volna. Márczius 30-án Welden ujabb erösbitésekkel és nagymennyiség ostromszerekkel személyesen érkezett be Komárom eltt s mindjárt másnapra erszakos támadást parancsolt a hidf ellen. A Simnnich altábornagynak ez idben rendelkezésre álló tábori csapatok Lederer, Sossay és Yeigel alatt 3 dandárba tagozódtak, melj^ek többszöri változtatással a következ csapattestekbl alakultak a Welden és Hess ezred 3-ik zászlóaljaiból, utóbbi ezred 1. landwehr zászlóaljának 2 századából, a Khewenhüller-ezred 1. és 2. landwehr zászlóaljából, a Konstantin nagyherczcg. a Császár és Vilmos fherczeg ezred 1-s landwehr zászlóaljaiból, a Ceccopieri ezred 2-ik. a Hartmann ezred
lásával,
mköd
:
*)
Lásd az
I.
kütet 172.
és 221.
oldalán.
78
Hayuau ezred 3-ik zászlóaljából, a 4-ik szluiiii zászlóaljból. vadász zászlóalj 2 századából, a Xiig'cnt ezred 1-s laudwehr és a Lajos fherczeg" ezred 3. zászlóaljából, 6 század Ficquelmont dragonyosból és 2 század Károly foherczcs' chevauxleg-ersbl összesen 13 zászlóalj, 8 lovas század és 42 tábori ágyú, melyeknek létszáma 11.206 fnyi gyalogságot, 1121 fnyi lovasságot és 1756 1-sü, a
•a
12.
;
fnA'i hadmérnök- és tüzércsapatot tett ki. Az elrendelt erszakos táraadás helyett márczius 31-én az alparaucsnokok részérl emelt ellenvelések folytán csupán tüntetés végrehajtása határoztatott el, miczélból a 5'ossa_?/-dandárnak a Csal-
lóközben három hadoszloppal és egy tartalékkal következleg kellett elnyomulnia az egyik oszloppal KeiíJiaiise?- mérnökkari százados vezetése alatt a Vág balpartja mentén Puszta-Lovadon és Apátin át a Xádorvonal jobb szárnya ellen a másik gróf Neipperg rnagy által vezetett oszloppal a Vág jobb partja mentén a Nádorvonal közepe ellen a harmadikkal Wolter mérnökkari százados vezetése alatt Nemes-Örs fell a G3^r-Dunai Sziget (Kriegs- vagy DonauInsel) és a Nádorvonal balszárnya ellen. Ezalatt a LefZerer- dandárnak a Duna jobb partján Uj-Szny fell az elbb emiitett szigetet,a várat és a hídft tüz alá fog-ni, a várba vezetc) hajóhidat lerombolni és esetleg a szigetet és hidft elfoglalnia kellett, miczélból rohamoszlopok állíttattak készenlétbe. A rcz^eZ-dandárnak a Vág és a Duna balpartjai között szintén 3 oszlopban kellett elnyomulnia, mel^'^eknek egyike >S'cAeí&e)i/io/'mérnökkari százados által vezetve, a Vág mentén Várfölde felé, másika Gassgeb vezérkari százados parancsnoksága alatt, a Zsitva melll, késbb az elbbivel egyesülve, a vágmenti hidf felé s végül a harmadik, Stenglein vezérkari fhadnagy vezetése alatt a Duna mentén Izsán át a lportorony ellen s azután a vágmenti hidf keleti csúcsa irányában irá:
;
;
ny ittatott.
A kémszemlére kirendelt támadó oszlopok márczius 31-én reggel meg is indultak s különösen a vágmenti hidf körül, a hol a magyarok 24 és 18 fontosaikkal a császáriakat hatásos kereszttzbe fogták, heves küzdelem keletkezett. A magyar ellentámadás végrehajtásánál különösen a 17. honvéd zászlóalj és Beöthy Zsigmond fhadnagy tüntette ki magát, a ki pár nap múlva itt kapott sebeibe bele is halt. Este felé a császáriak látván, hogy a magyarok mindenütt résen vaimak s hogy különösen tüzérségük derekasan megállja helyét, az egész vonalon újból visszahúzódtak. A kémszemle a Sossaj'-dandárnak müidössze 1 halottjába, 3 sebesültjébe és 3 lovába, a Veigel-dandárnak 8 halottjába. 23 sebesültjébe és 7 lovába került a császáriak összes vesztesége 14 halott, mintegy 40 sebesült és 13 agyonltt ló. A magyarok vesztesége halottakban és sebesültekben :
mintegy 60 fre
A
rúgott.
kémszemle eszközlése után Welden táborszernagy Bécsbe
79
ennek utána ffig-yolmét fkép a ellen április 4-ikétül kezdve 36 ostiomág-j'u a leg-nel/ezebb fajtából szünet nélkül mködött, látszólag a vár elszigetelése mindazonazfiiiban csak kevés oredménynyel kelt s Görgeyhez intézett által. Kossuthnak április 1-én Egerben levele után Ítélve, ugylátszik teljesen sikerült. A levél vonatkozó része következleg hangzott: „Nagy nyugtalanság-gal értesültem róla, hogy se Guyon, se más pénzzel Komáromba küldött tisztek, kik ezeltt 4 5 héttel indultak oda, be nem juthattak. Egyrészrl ezt nagy üg3'etlenségnek nevezem, mert ha Komárom annyira körül van még sem gonis zárolva, hogy egyes ember se csúszhat be oda, dolható, hogy az rség nem tesz kirohanást és egy bizonyos ponton utii/ott vissza,
dunai liidí
Simunich
felé
pedig"
irányozta,
mely
;
—
át
nem
tör a zárvonalon, az odaküldött tisztek feladata volna aztán
közelfekv helységben tartózkodni és a körülményeket megfigyelve, a kirohanás perczét felhasználni és a vett parancs értelmében a pénzt gyorsan a várba vinni. De ezek az urak nem a ig}' cselekesznek, hanem megpróbálják az utat, ha nem sikerül, helyett bog}'' a közelben vonnák meg magukat, kedvez alkalomra várva, egyik Egerbe, a másik Szabadkára megy, a harmadik isten tudja hová, higy a sült galamb a szájukba rcjjüljön. így szenved Komárom szükséget Meg' volnék ují^ugtatva, ha a jelenlegi várparancsnokság erélyes volna, de ez fejét vesztette.'" Es április közepe táján csakugyan szomorú is volt már a hangulat a vár lakói és védi körében, ugy hogy már a legtöbben a megadást közelfekvnek vélték, midn egyszerre hire érkezett, az isaszegi gyzelemnek és hogy Görgey útban van már a vár felmentése érdekében. A magyar fhadiszálláson ugyanis, miután a 7-ikére elrendelt concentrikus támadás a császári seregnek Pest alá vonulása folytán abbamaradt, még ugyanaznap délután megállapították a további hadmüveletek tervét, melylyel legközelebbi hadmveleti czél gyanánt, bár Kossuth eleinte a fváros közvetlen visszavétele mellett kardoskodott, Komárom felmentése tüzetelt ki. Ezen, Bcujer alezredes által szerkesztett terv szerint a II, (Aulich-) hadtestnek (900<» ember) Asbólh ezredes hadoszlopával (2000 ember), mely legutóbb a szolnokpesti vasútvonal fedezésével volt megbízva s most már szintén a hadsereghez csatoltatott*), az elbb emiitett vasutvonalat, a keresztúri utat és a Kerepesi országutat kellett megszállania s tüntetleges magatartása által Windischgrátz herczeget lehetleg sokáig azon hiszem ben megtartani, miszerint vele szemben a magyar hadsereg A'alamely
A hadoszlop állománya a 49. zászlóalj 3 százada 611 ember, a 63. zászlóalj 813 ember, a pozsonyi vadászok 130 f, 160 utász és két század Bocskay huszár 300 lovas, összesen tehát 1714 fnyi gyalogság, 430 lovas és néhány háromfontos ágyú. *
honvéd
:
80
zöme
áll.
A
VII. (Gáspár-) hadiestnek (15.000 ember) a fóth-dunahogy ezáltal az íisszeköttetés és Vácz küzütt megszakittassék. Ezen erk leple alatt az
keszii vonalon kellett állást foglalnia,
a fváros
(KlajÁ-a-J és III. {Damjanich ) hadtestnek (az elbbi 12.000, az ntóbbi 10 000 ember) Gödöllrl a legrövidebb utón Váczra kellett
I.
hogy ezen várost, ha ellenség megszállva tartaná, hatalmáivá keritve, Rétságon, Xagy-Oroszin, Ipolyságon át megállajjodás nélkül Lévára meneteljen, Váez elfoglalása után a VII. hadtest Föltenherfi és Kossuth hadosztályának, a visszamaradó A'wíe//y-hadosztály leple alatt, dunakeszi! állását odahagyva, az I. és III hadtestet kellettkövetnie. Végül, müielyt a VII. hadtestnek két elvonult hadosztálya útjában Váczot is elhagyta, utóbb einhtelt várost Kmetynek kellett megszállania, me\y idtl kezdve ennek tüntetési vonala FóthDunakeszinél szintén a II. hadtestre szállt át. Az I. és III. hadtestnek, az ezeket követ VII. hadtestbeH két hadosztálylyal a Garam folyó átlépése után egyenes irányban Komáromfelékellettelnyomulnia. indulnia,
A
váczi
1849.
A
fenti
ütközet
ápriUs 10-én.
hadmveleti terv értelmében
Görgey április 8-ikára intézkedett: „A VII. hadtest Fóthra megy s egy csapatosztályt a váczi vasút megszakítására Dunakeszire küld a III. hadtest Mogyoródnál áll föl, a II. Isa szegnél az I. Kere-
következleg
;
;
AsbóUi hadosztály Gyomron és Monoron marad a lSzcnt-Márton-Káláról Dányra- megy a fhadiszállás Gödölln marad. A lszer az összes fegyvernemeknél még a mai nap folyamán kiegészítend. A Duna-Keszinél álló lovas különítmény elrseit Pest és Vácz felé állitja ki és Csornád és Szada felé a hadsereg jobb szárnyát biztosítja. A VII. hadtest nitézkedjék, miszerint hídkészlete még ma Hatvanról Aszódra hozassék." pesnél, az
;
szertartalék
;
„Az I, elrsöket állit
Április 9-én:
Vácz
felé
hadtest
Kerepesrl Csomádra menetel,
bah-ól a
Vll-ik, jobbról a Ill-ik keres összeköttetést. A VII. hadtest Fóthon marad. A III. Mogj'oródról Veresegyházára nyomul, Vácz felé elrsöket állit fel, balról az I. hadtesttel lép érintkezésbe s jobbról szárnytámasz gyanánt Mácsát szállja meg. Balsiker esetén a visszavonulás Gödöllre vezet. A II. hadtest Isaszegrl Czinkotára nyomul elre. Csömör felé kikülönít, Fóthon a III. hadtesttel összeköttetésbe lép s elrsi lánczát Péczeltl Csabán át Csömörig terjeszti ki az Asbóth hadosztály Üllre nyomul a fhadiszállás Gödölln marad. Április 10-én: „A VII. hadtest Palota ellen demonstrál, s elfogad minden az ellenség által felajánlott ütközetet. Este 5 órakor a hadtest Dunakeszinél üt tábort, egy dandárt Fóthon hagyva. Elrseit azon esetre, ha Vácz 10-én kezünkbe esik, csakis Pest ki,
s
hadtesttel
:
:
81
felé állitfa ki
nulási
pont.
;
A
ez esetben Vácz, máskülönben Güdöll a visszavomarad s a Mog-yorodon fóthi dandár kikülünitve
álló kiilöiiitnu'n}' által a II. hadtesttel összekTtttetésben marad. A II. hadtest délután 4 óráig- harczkészen áll s aztán arczczal Pestnek, kerepesi táborába száll, csapatosztályokat küld baloldalt Péczelre, jobboldalt Mogyoródra, miáltal jobbról a Vll-ik hadtesttel, balról elrsi lánczát Xag-y-TarAsbóth oszlopával lép összeköttetésbe visszavonulási pontja Gödöll. csától Csabán át Ecserig vonja reggel pont órakor Veresegyházáról Szdön át III. hadtest Váczra indul, beveszi a várost s az ellenségnek a visszavonulhatást Nógrád felé elvágni s azt Balassa- Gyarmat felé elszoritani igj'ekszik. Vácz bevétele után a III. hadteste várostól északra üt tábort; Az I. vereség esetén Veresegyházán át Gödöllre A'onul vissza. hadtest reggel fél nyolcz órakor Csomád felé elindulva, a III. hadtestet a fenti iránj'ban követi. Az Asbóth hadosztály Ülln marad, s elrsei Ecseren a II. hadtest elrseivel lépnek érintkezésbe. A lszertartalék a II. hadtest fedezete alatt Gödölln marad, fhadiszállás, ha Damjanich elfoglalja Váczot, ide tétetik át, kü;
—
;
A
—
—
A
lönben GíidöUön marad." Váczot ez idtájt a császáriak részérl a JRamherg hadosztály tartotta megszállva, mel}' a Göi.^ és Jahlonovsky dandárokra tagozódva, a következ csapatrészekbl alakult: a Nassau-ezred 1., 2., 8.ésl. landwehr zászlóaljából, a Polombini ezred 1-s és a Bianchi 2V2 század Káezred 3. zászlóaljából, a 12. vadász zászlóaljból roly fherczeg-, 2 század "VVrbna chevauxlegersböl, 2 század János fherczeg dragonyosból, és egy század Kress chevauxlegersböl 1 század utászból, 1 hatfontos gyalog- V2 lovas-, 1^/^ röppenty és tizenkétfontos ütegbl 1 összesen 7 zászlóaljból, 7V2 lovas századból és 27 lövegbl, összesen mintegy 7500 fnyi állománynyal, A parancsnokságot a hadosztály fölött néhány nappal elbb a komolyan megbetegedett és Budára elszállított Ramberg altábornagy helyett Götz tábornok vette át, a ki Windischgrátztl azon parancsot vette, miszerint óvóintézkedéseit megkétszerezze, vonatát és betegeit azonnal Esztergomba küldje vissza s hogy túler által megtámadva, a Duna mentén vezet utón Szálka és Kéménden át a Garam mögé vonuljon vissza. Ezen parancs kézhezvételét Götz ápr. 10-én reggeli 8 órakor ismerte el, s egyúttal a herczeget a SzentEndrei sziget fontosságára figyelmeztette, miután ugj^mond ugylátszik, hogy a magyarok azon át a Duna jobb partjára szándé;
;
;
—
—
koznak
átkelni.
Másfél órával ezen jelentés továbbítása után Götznek nem kis meglepetésére megszólaltak Danijanichnak a várostól délre felvonult ág3'ui.
A
támadás Vácz ellen az eredeti terv szerint Damjanich által a III. Szd fell arczban volt végrehajtandó, mialatt Klapka saját
hadtesttel
18-18/49. kat. tört.
6
82
hadtestével Hartyánból a Xaszál déli nyúlványain át. Váczot megkerülni s aCzigáuyvároson tul az ellenség' eg-y ellen visszavonulási vonalát, averczei utat az ellenség hátában megszállani volt hivatva. Damja-
uich azonban, Klapka ellenvetései daczára csakhamar megváltoztatta a fenti intézkedést s az I. hadtestet is a magáéhoz csatlakoztatta, hogy ntúlibinak tartalékául szolgáljon, mig a megkerülés végrehajtására a kijelölt irányban csupán a Bohich dandár hagyatott meg de ez is a nagy ködben útját eltévesztvén, a kalauz vezetése mellett 2 század Császár-huszárral és 1 hatfontos üteggel a helyes utón elresietett és a kell heh'en beérkezett parancsnokon kivül, Yácz helj-ett valahol Pencz tájékán bukkant ki s mire a felkeresésére küldött segédtiszt a szlkön át Yácz alá visszavezette, a csata már rég el volt döntve. így aztán nem csoda, hogy Damjanich reggel 9 óra tájban Szdbl kibontakozva, nem igen gyzte a megkerül oszlop közbelépését bevárni, minek folytán egymaga ment neki következ beosztású hadtestével a kiküldött czirkálói állal Yácznál jelentett ellenség ellen. ;
A
III.
hadtest beosztása
a váczi
i'Jlcö.zet
napján.
Hadtest parancsnok: Damjanich tábornok
Knézich hadosztálya Kiss Pál a
.'54.
í).
gyal. ezred
honvéd
1-s
dandár a
és o-ik zászlóalja
zászlóalj
V2 üteg
KöJcf'nyessy Szaniszló (}~).
honvéd
dandára
zászlóalj
az 52. gyal. ezred ÍJ. zászlóalja 2 vadász század 2 utász század 4 hadihidkészleltel '
-
röppenty üteg
Wisockl hadosztálya Ciillich
A 42.
dandára
lenggel legio
honvéd
zászlóalj
a 00. gyal. ezred U' üteg
o.
zászlóalja
83
Leininr/en ii
;i.
IIL ^yal.
ezred
honvéd
zászlóalj
.'5.
dnndára
zászlóalja
S löveg"
Kászonyi dandára huszár ezred 2 lanciers század S löveg •'!.
PiJcéty ezredes osdojKi 2.
huszár ezred
hajdu-osztag-
összesen 10 zászlóalj, 2 vadász század, 14 lovas század, 3V2 üteg és 2 ntász század 4 hadihidkészleltel. gondolt komoly támaGöts: tábornok úgy látszik, nem igen dásra s igy a helyett, hogy Váczot azonnal kiürítette és az a mögött fekv védelemre igen elnyös szoros bejáratánál foglalt volna állást, csapatjait eg^^raás után a város déli szegélye eltt elfolyó Gombás patakig*) tolta elre, a hol azokat a Duna és a A'asuti töltés között csatarendbe állította. Damjanich Vácz déli külvárosa, Hétkápolna elé érve, szintén harczrendbe állította csapatjait s mindenekeltt tüzérségét vonultatta fel a vasút mentén elterül halmokon, melynek bevezet tüze alatt a Czillich és Leiningen dandárok balra a Dunának, Kiss Pál és Köhéiiyessy Szanisrdó dandárjai pedig jobbra a magaslatok lejti félé bontakoztak. A Klapka hadtestnek a III. hadtestet követ részei tartalék viszonyban jóval hátrább állottak fel, ugy, hog}' az ütközet eldöntésében már alig mködtek közre. Miután a III. hadtest csapatjai felfejldtek és a megkerül oszlop még mindig nem jelentkezett, Damjanich türelmét végkép elvesztve, a balszárnyion álló Wisoclci hadosztálynak rohamot parancsolt. Ezt a hétkápolnaí khíd ellen mindenekelú'tt a lengyel légiónak kellett volna végrehajtania, •de ez az eg3'szer teljesen felmondta a szolgálatot, magával ragadván az követ többi hadosztálybeli csapatokat is. Helj'ette a kezdeményezés szerepét ismét a hs Földváry Károly által vezetett s már a tápió-bicskei ütközetben is hsies magaviselete által kiválóan kitnt 3. honvéd zászlóalj rag-adta magához. Az els roham a császáriak szívós €llentállásán csakhamar hajótörést szenvedett, mely alkalommal egymás után két lovat lttek ki Földváry alól. Azonban az els kudarcz niég legkevésbé sem volt képes vitézeink akaraterejét megtörni, s Földváry a hátullev csapatok által segélj^ezve. immár gyalog vezeti a második rohamot, melyet rövid elkeseredett harcz után
t
")
A
részletes térképen Csörög víznek nevezett patak.
84
Földváry ugyanis a meg-int csak az élre került is koronáz honvéd zászlóaljjal szuronj't szeg-ezve, a leghevesebb golyózáporban a hídon keresztül ellenállhatatlan hatalommal a városba tör. Ezek után a vasúti töltés mentén is kenj'értörésre került a dolog-, a hol a császáriak még eg-y óránál is tovább hsiesen tartották magukat. De elvégre is Götz látván, hogy ellene jelentékenyen túlsiker
;
3.
nyomó er
áll, a harcz félbeszakítására határozta el magát, miczélból JahlonoirskynnJc parancsot küld, miszerint a városban lev csapatokkal a Vácztól északra fekv szoros bejáratánál foglaljon állást.
Ennek folytán Jablonowsky 1 tizenkét fontos, 1 hat fontos és 1 röppenty üteggel gyalogsága egy részének fedezete alatt a Vácz északnyugati kijárata eltt elterül magaslatokon (Czigány h.) akként foglalt állást, hogy a város kijáratát teljesen pásztázó tüze alá foghatta s balszárnyának fedezésére Sfrasdil ezredes alatt a Nassau ezred landwehr zászlóaljának 4 századát és 1 Polombini századot
szlhegyekbe különitette ki. Ezen elnyös állásában vette fel Jablonowsky a városban és annak környékén lángra lobbant harczból kibontakozó és egj'más után elég jó rendben visszavonuló csapatokat, melyek közül a Götz személyes vezetése alatt visszamaradt 12. vadász- és a Bianchi zászlóalj részben a temetben, részben magában a városban még jó sokáig hsies cllentállást fejtettek végre azonban a túler által agj^onnyomással fenj^egetve, ezek ki is hátrálni kényszerültek, miközben igen érzékeny veszteséget szenvedtek. Ez alkalommal maga Götz tábornok is halálosan megsebesítve, a közelfekv Esteezredbeli katonai nevelintézetbe vitetett, a hol másnap elhalálozván. (TÖrge3'- által teljes katonai pompával temettetett el. Götz elestével a fentebb emiitett két zászlóalj még nagyobb zavarba jutott s az utánuk rohanó magyar csapatoktól az utczai a
;
harczban érzékeny veszteséget szenvedtek különösen sokat vesztett a 12. vadász zászlóalj, melynek parancsnoka, Brandenstein százados embereitl elvágatván, foglyul esett. Jablonowsky Götz harczképtelenségérl értesülvén, azonnal átvette a hadosztály felett a parancsnokságot, melynek csapatjait a már elbb említett állásban egyesítette, honnan ol}^ hatalmas ágyutüzet fejtett ki, hogy a Damjanich által üldözésre kiküldött csapatok kibontakozása Váczból lehetetlenné vált; az ugyanezen czélra kiküldött lovasság Nagy Sándor alatt szintén csak lassan és tapogatózva nyomult elbbre, Bohich megkerül oszlopa pedig egyáltalában még életjelt sem adott magáról. Ily körülmények között Damjanich minden további támadásról lemondva, szintén csak ütegeit vonultatta fel, melyek még jó ideig folytatták a harczot az ellenfél tüzérségével. Jablonowsky látván, hogy most már komoly megtámadástól nem kell tartania, lassankint megkezdte a visszavonulást Verczén, a hol újból hátvéd állást foglaltatott, majd innen Nagy Maros-Szobon át az Ipoly völgyébe, melyet Szálkánál éjjel félegy órakor elérvén^ ;
85
az ottani hidat hátvéde által felg-yujtatta. Strasdil ezredes, kinek a visszavonulás alatt a hadosztálj't baloldalban kellett volna biztosítania, útját eltévesztvén, Kospallag",
Mária Nostra. Tülg-y és Ganodon
12-én a hadosztályhoz Kéméndnél. A déleltt 10 órától délutáni 3 óráig tartó váczi ütközetben mindkét fél dicséretre méltó elszántsággal harczolt; a magyarok részén kivált Földváry Károly, továbbá a 3. és 9. honvéd zászlóaljak tntek ki. A császáriak részérl különösen Götz tábornok és a két legutoljára visszavonult zászlóalj, melyek önfeláldozó elszántsággal állottak ellent az óriási túlernek, csak hogy a hadosztály többi csapatjainak az állásfoglalást megkönnyítsék. A császári hadosztály vesztesége igen jelentékeny volt halottakban 2 tiszt és 56 fnyi legén}'a ség. sebesültekben 10 tiszt és 60 fnyi legénység, eltntekben 215 f lovak közül 23 agyonlövetett, 9 megsebesült. 10 pedig eltnt. E szerint az összes veszteség: 343 ember és 42 ló. Magyar részrl a veszteség halottakban és sebesültekben állítólag 150 fre rúgott. Vácz bevételének hirére Görgey fhadiszállását még ugyan az át csatlakozott április
:
;
napon
éjjel
Gödöllrl Váczra
tette
át,
a
honnan
a kiadott intézke-
12-én az I-sönek Léva felé kellett elindulnia. Utóbb emiitett napon vonultak be Váczra a YII. hadtestnek Pöltenberg és Kossuth hadosztátyai is és miután azok már másnap szintén tovább indultak, helyettük Váczot 13-án a Kmety-hadosztály szállotta meg. Április 14-én a III. hadtest Ipolyságra, az í-s Xagy Oroszira, a Pöltenberg és Kossuth-hadosztálj'-ok pedig Rétságra értek az ekként elrenyomult hadsereg balszárnyának biztosítására a VII. hadtest állományából 4 lovas század 2 ágyúval Horváth alezredes parancsnoksága alatt a Duna mentén a Garam alsó folyásához különitletett ki. Áprihs 16-án a hadsereg a Garam balpartján összpontosult és pedig állott: a III. hadtest 0-Barsnál, az I-s kis és Xagy Szecsén. a VIÍ. hadtest két hadosztálya Nagy ódon és Zsemléren. a hadsereg fhadiszállása Lévára tétetett át. Hogy a további elnyomulás alkalmával a hadsereg háta is biztosítva legyen, 16-ika folyamán Görgey Ármin rnagj" parancsnoksága alatt egy mozgó hadoszlop a bányavárosokba, és pedig mindenekeltt Selmcczbán^-ára küldetett, mely különböz zászlóaljakból vett 13^2 századból, 2V2 lovas századból, 1 'hatfontos ütegbl és 4 röppenty lövegbl, összesen mintegy 2300 fbl és 10 ágyúból alakult. Ezen és egyéb kiklönitések, valamint az eddig szenvedett veszteségek fohián a Garamnál összpontosult magyar hadsereg zömének állománya 31 zászlóalj. 24 lovas század és 112 löveggel, mindössze mintegy 26.000 fre és 5(>00 lóra olvadt le.
dések szerint
április
11-én a
;
III.
hadtestnek és
66
A
Pest eltti események "Windischgrátz felmentéséig- a rancsnokság alól.
fpa-
A
Pest eltt elhelyezkedett császári sereg" eg-j'elre tervtelenül vesztegelt kijelölt állasaiban, amennyiben Wmdhehgratz a magyarok ereje és szándékáról a legnagyobb mérv bizonytalanságban volt. kételyeket eloszlatandó, a berezeg már április 8-ikára nagyobbszabásu kémszemle keresztülvitelét tervezte, mely azonban a csapatok kimerülésére való tekintettel a hadtestparancsnokok ajánlatára
A
abbanmaradt. Másnap hírszerzés czéljából csupán messzemen járküldettek ki és egyidejleg kiadatolt az intézkedés az április 10-én végrehajtandó, pagyobbszabásu erszakos kémszemléhez; végi pedig a Váczon lev líamberg hadosztály utasitást nyert, miszerint
rök
tiers
ellenség
által
megtámadva,
Komárom
fedezése
czéljából
Szálkán és Kéménden át a Garam mögé húzódjék vissza, a hova ez idtájt ujabb erösbitések is útban voltak már. Bécs katonai parancsnoka, háró Welden táborszernagy ugyanis felsbb rendelet folytán Morva, Chehország, Austria és Stiriából felrendelt csapatréhadsereg ersbitésére szánt szekbl a Magyarországon aláblii 3 dandárt alakította
mköd
Herzinger vezérrnagy dandára Paumgarten-ezred 3. zászlóalja, KhewenhüUer ezred 1. landwchr zászlóalja, 4 sz. ogulini zászlóalj, Wrbna-chevauxlegersek 2 százada, :
a a a a a 18.
sz.
hatfontos üteg Teiichert ezredes
dandára
:
a Mazzuchelli-ezred 1. és 2. zászlóalja, zászlóalj Hóra gránátos, 1
a Ferdinánd császár vértesek 2 százada, a 20. sz. hatfontos üteg
Theissing vezérrnagy dandára
:
a 4. sz. ottocani zászlóalj,
István fherczeg ezred 1. landwehr zászlóalja, Estei Ferdinánd fherczeg ezred 2. zászlóalja, század Civallart dsidás. 19. sz. hatfontos üteg; összesen 9 zászlóalj, 6 lovas század és 18 löveg; mintegy Ki.OOO embernyi létszámmal, ezek között 900 lovas. Ezen csapatok hadrendjét április 7-én közölte "Welden AViudischgrátz-czel, a ki erre 10-én következleg válaszolt ,Xag}^ örömmel értesültem Xagyméltóságod jelentésébl, hogy f. hó 15-ike táján áll rendelkezésre, a Garam és Pozsony között mintegy 10.000 egyben azonban felhívom Excellencziádat, miszerint a hátullev az az 2 a
:
f
87
csíipatrészokf't utasítsa, miszerint a
lehet
lef.'-o-yorsabban
.Simunicli
altabornaiíylioz csatlakozzanak, kitl a további utasításokat nyerendik. Szándékom nagyjában véve oda irányul, ho^jy a bécsi 3 dandárt a
Voigel dandárral és a Ramberg' hadosztálylyal egyetemben tekintélyes hadtestté egyesitsem. miáltal az események ura maradok, hogy minden felmentési kisérlctet Komarom felé, melyet az ellenség esetleg szándékolna, n3'omalékkal meghiusitsak,st még arra nézve is, hogy a felsömag-yarországi megyéket egyszer s mindenkkoramegtisztitsam a lázadóktól s végül, hogy a Tiszánál túlnyomó ervel léphessek fel, mihelyt a
Gácsországból elnyomuló hadtest Eperjes és Kassán tul elrenyonnüt stl)." A fontemiitett hadtest feletti parancsnokság átvételére az olasz hailszintérl felrendelt Wohlgemuth altábornagy volt hivatva. Az njonnan érkezett ersbitések közül április 9-én a Herzinger dandár Érsekújvárig jutott, a Teuchert dandár ellenben még nem lépte volt át a Vágót, mig a Theissing dandár még hátrább állt. Siraunich altábornagy utasítást nyert, miszerint az emiitett dandárokat mielbb Kéménd és Köbölkutra, a Veigel dandárt pedig' Kurtakeszibl Párkány és Esztergomba vonja elre. A herczegnek fentközölt válaszában emiitett s Ö Felsége parancsára báró Hammerstein lov. tábornok, Gácsország fhadparancsnoka által alakított gácsországi hadtest*) részben még alakuló félben volt, elvédje pedig már át is lépte a határt és április 8-án Eperjes felé tolatott elcre, mig a zömnek ugyanezen hó l.'~!-igDuklánál kellett összpontosulnia. Ezen hadtest feletti parancsnoksággal Vogel altábornagy bízatott meg beosztása és állománya ;
Benedeh vezérrnagy dandára Polombini gyalogság
2 zászlóalj
Parma herczeg gyalogság
1
Károly Lajos fhcrczeg chevauxlegersek
2 lov. század
Hatfontons üteg
G löveg
Barco vezérrnagy dandára
:
Deutschmeister gyalogság
2 zászlóalj
Hartmann
1
„
Császár-chevauxlegersek Hatfoutos üteg
„
2 lov. század
6 löveg
Liidwig vezcrörnagy dandára:
Weklen gyalogság Havnau „ *)
Lásd
a 35. oldalon.
1 l
zászlóalj
88
Vilmos fherczeg gyalogság" 1 zászlóalj Bianchi 1 „ Treiik gránátosok 1 Sunstenau vértesek 2 lov. század '2 Császár-chevauxlegersek „ „ Hatfontos üteg (> löveg lovas üteg 6 „ összesen 11 zászlóalj, S lovas század, 24 löveg Ezen hadtestnek eredetileg Kassán át Miskolczra kellett elnjomulnia, az isaszegi csata kedveztlen kimenetele folytán azonban Windischgriitz április 10-én kelt felhivással Hammerstein lov, tábornokot oda utasitá, miszerint a megváltozott viszonyokra való tekintettel immár a hadtestet ne Miskolcz, hanem Kima-Hzombat felé inditsa ntnak.
Az ntóbb emiitett napra a föserereg körében elrendelt kémszemléhez reggeli 7 órakor az I. hadtest csapatjai az Ottingcr dandárral az élen Czinkota, a III. hadtestbeli csapatok pedig Palota irányában nyomultak elre, mig a II. hadtest Pest eltti táborában menetkészen várta a dolgok fejleményeit. Mindkét hadtest elcsapatjai csakhamar ellenségre bukkantak: a mondott napra, mint a Vácz elleni támadás napjára, a magyar VII. hadtest azon utasitást vette, miszerint a Vácz eltt történendket leplezend, egészen Palotáig nyomuljon elre és az ellenséggel, ha kell, meg is ütközzék, délután 5 órára azonban újból duna-keszii táborába térjen vissza; a II. hadtestnek minden eshetségre délután 4 óráig harczkészon kellett maradnia. Amint Aulich a császáriak elnyomulásáról hirt vett, is megmozdult várakozó helyzetébl és csapatjait Csömör Csik Tárcsa vonalában a nagj'^obbára szlboritotta magaslatokra rendelte elre, a hol azok fedett felállítást foglaltak^ s a honnan a hadtest 5 ütege élénk tüzelést kezdett az elnyomuló császáriak ellen. Erre utóbbiak is tisztes távolban megállottak, a maguk részérl is csupán tüzérségi tüzet fejtvén ki. Miután Aulich fedett felállítását cl nem hagyta s azonkívül reggel óta szakadt az es, Windischgrátz anélkül, hogy kitzött czélját, a felvilágositásszerzést a vele szemben álló magyarok erejérl, legkevésbé is elérte volna,
—
csapatjait újból régi táborhelyeikre rendelte vissza. Ugyanez történt Palota tájékán az osztrák Ill-ik és a magj'-ar VII. hadtest kör-
letében
is.
Április 11-én déleltt Windischgratz azon hirt vette, miszermt a mag3''arok Dunakeszinél a folyam jobb partjára átkelni szándé-
koznak, valamint hogy íJuna-Földvárnál jelentékeny haderk már át is keltek, lílnnek folytán a berezeg báró Horváth ezredest 2 zászlóaljjal, 2 lovas századdal és a 6. számú lovas üteg felével Szt.Endrére, báró Eschrich huszár századost pedig 2 lovas századdal és 2 röppenty üteggel a Duna mentén délnek különítette ki.
S9
hadtest az Ufjyanaziiap délután 2 órakor a inaí>yar Il-ik és VII egész vonalon lüntetlog- nyomult elre, minek hírére a rákosmenti osztrák tábor, miután a fhadiszálláson az eg-ész magyar sereg komoly támadására számítottak, fellármáztatolt, hololt a magyaroknak más czéljuk nem volt, mint hogy az I., III. és VII. hadtest elvonulását leplezzék. Czinkota és Palota tájékán ez alkalommal ismét csak ágyuharcz fejldött ki, mig ellenben a déli szárn^'-on, a hol Asbóth hadosztályával egészen a kbányai szlkig hatolt elre, komolyabb ütközetre került a dolog, mely az Ottinger lovas dandár közbelépése után délután 5 óra tájban Asbóth visszavonulásával végzdött, kinek hadosztálya e napon 18 halottat és
28 sebesültet
vesztett.
Az
ellenség lekötésére rendelt magyar csapatoknak ezen kétségtelenül ügyes és helyes viselkedése folytán Windischgratz ellenfeleinek szándéka fell valóban jó sokáig bizonytalanságban maradt ol^'annyira, hogy még április 12-én, a váczi ütközet liirére sem volt még tisztában magával, hogy a hadi színhely mely részére kellend a fsúlyt fektetnie s ig}'" a helyzet tisztázása czéljából 13-ikára megint csak kémszemle kivitelét határozta el. Annyi bizonyos, hogy
fleg a váczi ütközetrl szóló hír mindinkább valószínvé tette, hogy a magyar sereg egy tetemes része Komárom felmentését czélozza kémszemle <3z esetre, mirl teljes bizonyságot a 13-íkára tervezett ;
szolgáltatni, a berezeg Pest eltti állását teljesen felhagyni szándékozott, hogy Budán és Esztergomon keresztül újból a Duna balpartjára átvezetend csapatjaival, valamint a már szintén a üaram felé útban lev tetemes ersbitésekkel, melyekrl elbb
volt hivatva
már Ezen
szólottunk, a
magyaroknak Komárom
tervét Windíschgratz
felé
vezet
útját elvágja.
egy a két hadtestparancsnok és vezér-
tette
fnökeik' részvétele mellett megtartott hadi tanácson terjeszel, mely ellen azonban a hadi tanács tagjai egyhangúlag ál-
lást
foglaltak.
kari
Ezen tervvel ellentétben Jellachích bán még ápr. következ kivonatilag közölt írásbeli elterjeszbán egy 35 zászlóaljból, 44 lovas századból és 150
12-ike folyamán a tést tette
:
A
lövegbl alakítandó úgynevezett .,déli sereg"-gel haladéktalanul támadólag nyomuljon elre Kecskeméten át Szabadka felé s miután Szegednél vagy Kanizsánál a Tiszán átkelt, az ottani szerb ós egyéb fölkel csapatok által ersbitve, Debreczen és Nagyvárad felé vegye irányát. Ezalatt 10 zászlóalj 6 lovas századdal Komáromnál, 6 zászlóalj
G
lovas
századdal
pedig
Buda
és
Pest
megszállására
maradt volna vissza, míg- a sereg fenmaradó részének az „északihadsereg"-nek eleinte Pest és Komárom fedezésére vissza kellett maradnia s csak ha az ellenség Debreczennél a csatát elfogadja^ lett volna hivatva gyors menetekben Szolnokon és Kardszagon át Debreczen felé elnj-omulni ha pedig az ellenség az összeütközés ell kitérne, a támadó müveletek Mískolcz felé lennének folytatandók. ;
so
WindiscJu/ráf.t ezen raindeii<>setre kissé kalandos tervre nem hanem eredeti terve mellett maradt meg", annak kivitelét
reá,
állott
azonban a 13-iki kémszemle eredménj'étl tette füg-g-vé. Ezen kémszemle, mely a 10-ikihez hasonlóan meg-int az I. és III. hadtest ellenvetése által lett- volna vég-rehajtandó, a hadtest parancsnokok
—
—
lovas századdal és 2 2 üteg-folytán hadtestenkint mindíissze S gel vitetett keresztül s Í2ry csupán jelentéktelen löveghiirczra vezetett,
í-!
anélkül, hog-y a kívánt adatokat szolgáltatta
volna.
E
helyett
Horváth ezredesnek Szt.- Endrérl 12-én este 7 órakor kelt jelenlése szerint Vácz mellett az ellenségnek minteg-y 12-15.000 embere ütíitt tábort, melynél állitólag- Görg"ey, Klapka és Damjanich szerepelnek parancsnokok gyanánt. Ezen hirre Windischgratz vég'kép elhatározta többször emhtett tervének kivitelét, mieltt azonban Pestet odahagyná, az a körül állást foglalt gj^enge magyar csapatokra elbb a következ napon, 14-én egy ers csapást szándékozott mérni. Az erre vonatkozólag- kiadott intézkedés következleg hangrésze Vácz felé zott: , Miután az ellenséges haderk legnagyobb elvonult s igy arczvonalunk eltt csak gyenge ellenséges erk állhatnak, indíttatva érzem magáin holnapra (14-ére) általános támadást elrendelni. Ezen támadás az I. és III. hadtest által oh'formán hajtandó végre, hogy a csapatok táboraikból reggel 3 órakor indulnak el. A III. hadtest Czinkota, az J. Keresztúr felé vesz iránj'^t stb/' A kapott intézkedésre, annak kivitele ellen a két hadtestparancsnok éjjeli fél 12 órakor azon ellenvetéssel élt. hogy miután megbízható hírek szerint a keresztúri szorosok oly ersen vannak az ellenség által megszállva, hogy azok megtámadása igen nagy nehézségekkel járna, az elrendelt müveletét abbanhagyandónak vélik. Két órával ezen kellemetlen inczídcns után Windischgriitz fhadiszállására Felségétl futár érkezett, mely a berezegnek a hadsereg parancsnokság alóli felmentését hozta magával. Az újonnan kinevezett hadsereg parancsnoknak, báró Wcldeii táborszernagynak beérkeztéig" a hadsereg parancsnokság ideiglenes vezetésével JelJachich bán bízatott meg, kinek legels teendje volt a Windischgratz által kibocsátott rendelkezéseket megmásítva, a 14-íkére elrendelve volt támadást beszüntetni és a Garam felé útban lev, illetleg a már annak mentén összpontosult csapatokat Esztergomnál a Duna jobb partjára átrendelni. ( )
A
nagysarlói csata
1849.
JaUonowslcy
április
altábornagy,
l!)-én.
miután
április
12-én
hadosztályát
Kéméndnél clil,
a
április
újból rendezte, mel}'^ alkalommal az egyik dandárt Slrasmásikat Dreyhann ezredes parancsnoksága alá helyezte,
l.'l-ika
és
14-ike folyamán a
Garam völgyén
fölfelé
Káinára,.
91
a niiiyas vizállás és áradás folytán a niag-yarok ezen leg-valószinübb átkel jjontjára nyomult elre, miközbcu a zselizi átjáró szemmeltartására 1 lovas századot hag-yott vissza. Kálnánál a hadosztály a ^'ácznál szenvedett veszteségek pótlása g-yanánt a Tenchert dandártól 2 Mazzuclu'lli zászlóaljat, 1 császár- vértes századot és 10 löve-
t
kapott. Jablonowsky ínég- alig- helyezkedett el Kálnán. midn Jellachich fenti elhatározása értelmében újból Kéméndre, onnan pedig" Eszterg-omba rendelte vissza. Ez ellen Jaljlonowsky a kálnai átjáró fontosságára való tekintettel két izben is felszólamlott, de miután Jellaehich hajthatlan maradt, a hadosztály, a Henyén hagyott Nassau-zászlóalj és a hadosztály íisszes lovasságán kivül IT-én újg-et
Kéménden
volt, a hova idközben a ^er^irí^er, Theissing és Tendandárok is beérkeztek, mig- a Veiyl-daináiv Esztergomot szállotta meg. Aj^rilis IB-áu egyszersmind beérkezett Kéméndre Wohlqcnuith altábornagy is, a ki hivatva volt a Garam mentén IV. számn
ból
chert
haderk
felett a jiarancsnokságot átvenni. állománya: A Jablonowsky-hadosztály 7 zászlóalj, 7V2 lov. század és 27 löveg, mintegy 7000 f; a Herziuger, Teuchert és Theissing dandárok, összesen 9 zászlóalj, 6 lov. század és 18 löveg, mintegy 10.000 fnyi állománjmyal. A Veigldandárnak eredetileg S'/s zászlóaljból, 4 lov. századból és 3 ütegbl kellett volna alakulnia, a valóságban azonban csak 11 gyalog-, 1 lov. századból és 2 ütegbl alakittatott, mintegy 1800 fn^-i állománynyal e szerint a hadtest összege: 18 zászlóalj, 14V2 lov. század és 57 löveg, 16.000 fnyi gyalog'sággal és 2200 lovassal. Wohlgemiith^mmiknki^v. 16-án Pozsonyban a seregnek újonnan kinevezett fparancsnokával, Welden táborszernagygyal értekezett, az utóbbitól kapott utasítása értelmében hadtestével azonnal a Léváról Komárom felé vezet utak megszállására indult el s igy már eleve lemondott azon elnyrl, hogy a magyarokat esetleg' már a Garamon való átkelés közben támadja meg illetleg, hogy azok át18-ika folyamán kelését legalább megnehezítse és zavarja. Április Wohlgemuth seregrészeit a következ állásokba helyezte el a Jablonowsky hadosztályt, valamint a Theissing és Teuchert dandárokat Xagy-Málas és Bese között ezek mögé a Herzinger dandár Csekére, Veiglé Jászfalura irányittatott. Welden^ miután Simunieh-csal a további teendket megbeszélte, azonnal parancsot küldött Jellaáprilis 17-én Esztergomba érve. chichnak, miszerint a Csorich hadosztályt haladéktalanul egy menetben Esztergomba küldje, maga pedig az I. és III. hadtesttel erélyesen támadja meg a vele szemben álló Aulichot. Ehhez képest a Csorich hadosztály ápr. 18-án Esztergomba beérkezvén, annak IVyss daudára 19-én Kéméndre, utóbbinak egy Garam-Kövesdnél átkelt különitménj'e pedig Szálkára az Ijíoly völgybe tolatott elre.. A Colloredo dandár egyelre Esztergomban maradt.
összpontosuló
hadtestté
Az újonnan
alakitott hadtest
;
:
;
92
Az április 16-áii a Garam balparljáii ílsszpontosult mapyar hadernek 18-ika folyamán küvetkezoleg- kellett a folyón átkelnie: a III. hadtestnek 0-Barsnál, az I-snek Szecsénél s a VII. hadtest két hadosztályának Zsemléméi ámde az áthidalás a rendkivül naoy vizállásnál és megfelel hidanyag- hiányánál fogva mirl kell idben nem gondoskodtak, kivált a két utóbbemlitett helyen igen nagy ;
nehézségekbe ütközött; az ó-barsi
hid, bár itt a viszonyok a hidaránylag legkedvezbbek voltak és a hadsereg utász parancsnokának, Sotffriecl rnagynak a magával hozott tal})hid is rendelkezésére állt, csak nem akart elkészülni, miért is Görgey 17-én este a ÍII hadtestet is Rzecsére rendelte, a hol az emiitett éjjel elkészült hidon elbb az I-s s utána a III. hadtest is átkelt, minek
verésre
folytán az elbbi még 18-ika folj-ainán Garam-Lök és Alsó-Pélig. az utóbbi pedig Derezslényre, egy csapatosztál^'a pedig a zsemléri hidverés biztositására Vészeiére tolatott elre. fhadiszállás egye-
A
lre Léván maradt. Alsó-Pél megszállása után Klapka
q^^j kisebb Sarlóra rendelt ki. Másnap, ápr. lí)-én a Desseirff'tj hadosztály, mint a hadsereg jobb szárnyoszlopa Alsó-Pélen át Nagy-Sarlóra irányittatott, a hol a Jászfalu felé elnyomuló sereg zöméhez, az I. hadtest fejimaradó részéhez és a III. hadtesthez kellett csatlakoznia a VII. hadtest két hadosztályának, mint a sereg balszárny-oszlopa, Zselizt kellett elérnie végül egy huszár külonitmény Verebélyen át Nyitra felé por-
különitményt azonnal
Nagy
:
:
tyázott.
magyarok mozdulatairól csak kevéssé volt csupán annyit tudott, hogy átkelésüket Kálnánál még nem fejezték be s hogy Nagy-Sarlón és környékén élelmi szerek gyjtése rendeltetett el. Ez utóbbinak megzavarása czéljából a 15. sorezred 3 zászlóaljából, 1 hatfontos és 1 röppenty ütegbl álló Strasdil-áíinákv 19-én reggeli 5 óra 30 perczkor paranWolilfjcmiiÜi
tájékozva
s
a
Welden
szerint
csot kapott, miszerint az emiitett helységet birtokába
ejtse.
A
vett
parancs folytán Strasdil két oszlopban Nagy-Sarló felé elnyomulva, Klapkának ott lev különítményét ugy szólván harcz nélkül visszavonulásra birta. Klopl'a az els puskalövések hallatára azonnal Híilvényre sietett elre, a honnan a helyzetet átpillantván, mindenekeltt Nagy-Sarló elfoglalását határozta el, mirl eg^údejüleg Damjalüchnak is jelentést küldve, tle támogatást kért, amit az a WisocJdhadosztál}'- elreküldése által tényleg teljesített is. Ennek beérkezte után Klapka reggel 9 óra tájban a támadásra nézve következleg tetie
meg
Hölvényi
intézkedéseit: a
erdn
át
Dessewffy-híidos7Aúi\y
a Nagy-Sarlótól
i)y;o/rf-dandára
a
délnyugatra fekv erdnek (a jelezve) vesz irányt; Kazinczy
részletes térképen Zálogos erdnek hadosztálya az országút mentén Nagy-Sarló északi kijárata, attól l)alra a Wisocki-ha.dosztá.\y az emiitett helj'ség északkeleti szegélye •ellen nj'-omul elre Nagy Sándor a lovasság zömével, mely az I. ;
9»
századából és a III. hadtest lovasság-ából alakult, a bal hadtest szárnyat oldalt követte. Tartalék o-yanánt a Dessewffy-hadosztálynak melynek egyidejleg- a Fakó-Vezekénytl északra Bohich-ilauúíwa a ílölvényi erdnél, íckv») magaslatokat is meg kellett szállania
—
—
a III. hadtest ^í/e^'/c/i-hatlosztálya pedig- Hölvénytöl északra állott fel. Gáspár egyidejleg szintén értesíttetett a támadás megkezdésérl. A seregrészeknek lentemlitett felvonulása közben Damjanich is az els vonalba érkezett és Klapka intézkedéseit mag-áévá téve, a támadás megkezdésére adott parancsot, mely déleltt 10 óra tájban ig-en élénk ág-yuzással vette kezdetét. Ezalatt a Kazinczy és Wisocki hadosztályok csak ig-en rövid ideig folytatott puskatüzharcz után, szuronyt szeg-ezve gyorsan a helység kijárataira vetik magukat és a császáriakat, a kik a jelentékeny túler daczára a helység egj-es szakaszait a legnagyobb önfeláldozással védelmezték, majdnem eg}'órányi makacs ellentállás után visszavetik. visszavert 6'/ra6-(?i7-dandárnak még ahg volt ideje magát a Xagy-Sarlótól délnyugatra elterül magaslatokon nagyjából ismét összeszedni, midn Wohlgemuth ujabb támadást parancsolt neki az imént elvesztett helység visszafoglalása érdekében, mi czélból az
A
hadosztálynak másik, Dreijhann dandára is köEzen parancs folytán a harcz Xag3^-Sarlóban és annak környékén csakhamar az elbbinél még nagyobb hévvel megújult, bár az eredmény a felette egyenltlen erviszonyok folytán elrelátható volt. A két dandár benyomult ugyan Nagy-Sarlóba, de csakhamar érzékeny veszteség árán ismét el kellett azthagyniok. Wohlgemuth erre fölhagyott a további támadó kísérletekkel s a Jahlonoicsliy
emiitett dandárt a
vetnie kellett.
hadosztályt a helységtl délnyugatra fekv magaslatokra rendelte. Idközben Damjanich és Klaplca az utczai harcz alatt összekeveredett csapatjaikat a város délnyugati szegélyén újból rendezték,,
hogy Nagy Sándor lovasságának közremködése
mellett
Jablonowskyt
ujabb állásából is elzzék, a midn a legszéls jobb szárnyon a Hölvényi erd táján egyszerre csak heves harcz lobbant fel a Csekénél álló Herzinger ugyanis az ágyúdörgés hallatára, hog}' a Jablonowsky hadosztály és a surányi országúton Besénél elszigetelten álló Teuchert és TAeissin^-dandárok között az összeköttetést helyreállítsa mely utóbbiak azonban a csatában ugy látszik vagy egj'általában nem, vag-y csak egy kisebb klönitménynycl vettek részt, pedig Klapka oldalában és hátában esetleg döntleg mködhettek volna közre, saját elhatározásából egy osztaggal a fakóvezekényi magaslatokon, a dandár zömével pedig a Zálogos erdn át szorongatott bajtársainak segítségére sietett, a ami az elkeseredett élethalál harcznak ujabb tápot adott. Az utóbb emiitett dandár oly vehemencziával vetette reá magát az izoláltan álló i)?j;oZ(/-dandárra, hogy az esveusulvát vesztve, a Hölvényi erdben volt kénytelen :
—
—
menedéket keresni, a hol
azt a .Bo6/c/i-dandár vette
fel.
Ezen
kritikus-
94
Gnyon állott a két dandár élére, a ki tulajdoiiképen csak mint önkéntes szemlél volt jelen a csatatéren s a ki mint tudjuk, már régóta buzgólkodott, de hasztalanul, hogy vett parancsa értelmében Komárom várába bejutva, ott a parancsonkságot átvegj^e. Guyon szokása szerint most is, az idküzbcn ersbitésekkel szintén e szárnyra érkezett Klapkával együtt, halálmegvetéssel votette magíit a Herzinger dandárra, ugy hogy az csakhamar tágitani volt kénya harcz ezen fázisában kiilünüseu a 28-ik és a Jehey Kcunnhtelen által vezetett 47. honvéd zászlóaljak tüntették ki magukat. Ezalatt délután 3 óra is elmúlt már és Dairijanich. miután Kaqy Sándor a lovassággal a nehézkes és teljesen leiázott terejion csak igen lassan hatolhatott elre, csak most készült Jablouowsky ellen a dönt lökemct végrehajtani. Ekkorára azonban WoJilf/enudli, túlnyomó ert látván maga eltt, már elhatározta a visszavonulást s csupán csak azon czélból állott hel3^t a magaslatokon, hogy a Besénél álló két dandárnak ideje és alkalma legyen a hadtesthez leend csatlakozás czéljából Jászfalu felé tért nyerni. Ámde most hirtelen ujabb erk bukkannak fel a császáriak jobb szárnya felé Fölttiiherq ugyanis a VII. hadtest lovasságával és egy lovas üteggel a zsemléri hidon átkelvén, sebcsszárnyn sasként a harcz színhelyére siet, hogy annak eldöntésében még részt vegyen. Ezt látván Wohlgemiith délután 4 óra körül a már korábban elhatározott visszavonulást tényleg meg is kezdette, melyet ih' viszonyok között, a hadtest zömével amennyiben Nagy Sándor Pöltenberggel egyesülve Nagy-Málas iránj'ában intézte iökemét, a hol az ellenséges lovasság eg;y részét még utóiérni és széjjel vernie sikerült továbbá hogy az ujabb sikert alig igér összeütközést Komárom tszomszédságában elkerülje, már nem Jászfalun át egyenes iráuyban Komárom felé, hanem Csekén át Érsekújvárra a Nyitra m ögé hajtatott végre a Fei^Z-dandár Jászfaluról jve 20-án a Zsitvánál hátvéd alakjában csatlakozott a zömhöz. Április 21-én Wohlgemuth hadtcsttével a Vág mögé vonult vissza, mely napon a Perrin (azeltti Teuchert-) és a pillanatban
;
:
—
—
;
Theissing-ádd\á'áYo\í Sellyén,
a
Z)re?/ /ía?í?i- dandár Királyfalván,
a a Herzinger- és Veigl dandárok a Njútra szennneltartására még a Vág balpartján maradtak. A császáriak részén a nagysarlói csata súlya úgyszólván teljesen a Jablonowskj^-dandárra nehezedett, miután a fvezénylet a többi négy dandárt, vagyis a hadtest kétharmadát a csatához egyesíteni elmulasztotta, mely utóbbiak közül az egyik dandár mint tudjuk, parancsnokának saját elhatározása folytán lépett segélyhozólag közbe. szívós ellcntállás, raelyl3^el a Jablonowsk^^-hadosztály az óriási túlernek ellentállt, teljes mértékben dicséretet érdemel. magyar csapatok közül különösen a 3., 9., 28, és 47. honvéd, továbbá a 19. 39. és 60. sorezred 3 zászlóaljai tüntették ki magukat a csata helyes tervezése Klapka érdeme. Damjanich pedig megszokott vitéz magatartása miatt érdemel említést. Strasdil-áSiVíákv pedig
Ueákin
helyeztetett
el
;
A
Á
95
Wcldcn a császáriak vcszlcségét, kiknél a csata iiapján és a isren sok volt a mag-^'arok kezébe került maradozó, mindössze 800-ÍHtO emberre teszi. un
következ napon
azt, mindenesetre kis>é túlozva 2000-re becsülik. A magyarok vesztesége Klapka szerint 600, Gelich szerint 700 f, Gönjeij vezérkarával együtt, bár az ág3'udörgést meghallotta, egész nap megmaradt lévai fhadiszállásán s a csata menetét állit(jlag' részben az ottani várból személyesen figyelte meg, részben pedig kiküldött parancsrtisztek által informáltatta magát a dolgok állásáról. így aztán nem esoda. hogy a. csata kimenetelérl csak kés este kapott hirt. Egyébként a fenti megfigyelésen kivül a hadsereg fparancsnokának tevékenysége és befolyása ezen valóban dönt horderej csatára, saját bevallása szerint csnpán abból állott, hogy fhadiszállásáról Qgy csapatosztályt oly utasítással küldött a kálnai hidhoz. hogy az a csatatérrl netán elfutó s a Garam balpartjára menekülni óhajtó csapatokat azon, esetleg erszak alkalmazása által is. át ne bocsássa. Külíinben ezen elvigyázati rendszabály ez alka-
lommal, a mint azt emlékirataiban maga is állitja, honvédeink vitéz magatartása folytán teljesen feleslegesnek bizonyult. Egyébként Gör(/ei/ a nagysarlói csata napján különben is igen roszkedvü volt ekkor értesült ugyanis hivatalosan Ludvigh kormány:
14-iki függetlenségi nyilatkozatról, mely lépésével az ország kormánya a jogos önvéaelem határait túllépve, biztos utján az április
az
erszakos
visszatorlás ösvényére lépett.
Komárom A
nagysarlói
felmentése a
csatára
Duna
következ
éjjel
bal partján.* a mag^^ar
fsereg követ-
hadtest Fajkürt mellett, a III. Fakó-Vezekény és Málas között s végül a délután folyamán Zsemléméi a Garam jobb partjára átkelt VII. hadtestbeli két hadosztály Zseliz eltt az esztergomi utón. Április 20-án az I. és III. hadtest a hozzájuk csatlakozott hadsereg fhadiszállással együtt Jászfaluig hatolt
kezleg
elóre.
ütö'it
mig
tábort
:
Az
I.
Garam mentén lemiközben Kéméndnél a Wyss dandárra buk-
a VII. hadtest két hadosztályának a
felé kellett haladnia,
kantak**, melyet röv'id harcz után visszavonulásra kényszeritettek, mire az különben a császári serege fparancsnokáiól amúgy is parancsot kapott már. Visszavonulása közben a Wyss dandárt párhuzamosan a Garam tulsú partján Horváth csapatosztálya kisérte, melyet Görgey még Váczról inditoit útnak az Alsó-Garam felé***; Horváth lövegeit heh'lyel-közzel felvonultatván, többször lüzeltetett a folyón keresz-
*) **)
***)
Komárom Lásd a Lásd a
hadi térképe a Ill-ik kötethez mellékeltetik.
91. oldalon. 85. oldalon.
96
a császári dandárra, a mi ugyan az ntóbliira nézve kellemetlen, veszteségteljes aligha lehetett. Horváth hailoszlopa, miután a Wyss dandárt a Dunáig- lekisérte, újból visszafordult s miután Kéméndnél, a hol a VII. hadtesthez leend csatlakozás végett a Garam jobb partjára kellett átkelnie, a hid el volt rombolva, nem tül
de
maradt egyébb hátra, mint hogy az átkelésre a zsemléri hidat használja fel, honnan ujabban vett parancsa szerint Verebélyen át. a hova a 20. és 21-ike közötti éjjel Jászfaluról már 4 lovas század elöreküldetett, a Nyitra felé kellett portyáznia.
Április 2l-énazl. és III. hadtest Szent-Péterig- nJ^omult elre; a VII. hadtest két hadosztályának Kéméndtl jobbra kellett fordulnia,
hogy Köbölkuton át csatlakozzék a sereg' zöméhez. Uaryanezen napon sikerült végre Guy ónnak is 60 huszárral Komárom várába bea hol a várparancsnokságot azonnal átvevé. április 21. és 22-ikc közötti éjjel az elrombolt Zsitva-hidak helyreállíttatván, azokon keresztül Klaiúa hadtestének elvédje élén 22-én reggel, miután a Csallóközben lev Sossay dandár a legutóbb történt események folytán szintén visszavonult a vár közelébl, a lakosság örömrivalgása és a dunajobbparti körülzárolok és körülzároltak ágyúinak bömbölése között bevonult a "v^rba. Az I. hadtest fenmaradó része és a III. hadtest a Vág-hidf eltt szállt táborba, a VII. hadtest két hadosztálya pedig Köbölkutról Bátorkeszig nyo-
jutni,
Az
mult elbbre Április 23-án beérkezett Párkányra a nagysarlói csata után Váczról a hadtest zöméhez rendelt Kmety-hixáosziiúx is az eg-ycsitend VII. hadtestet Görgey most a másik kettvel együtt Komáromba akarta vonni, azon álhirro azonban, miszerint Wohh/emufh a Xyitra felöl a magyarok hátában újból támadólag akar fclléi)ni, az eredeti intézkedés oda módosíttatott, hogy a VII. hadtest, melynek parancsnokságát a függetlenségi nyilatkozat folytán a szolgálattól búcsút vett Oáspár hel^^ctt Pöltenherg vette át, Wohlgemuthtal szemben Bajcs és Perbeténél álljon fel. E szerint most már a bal parton Komárom felmentése befejezett tény volt, a jobb parton ellenben a hidf körül Simmiich a Z/gfZerer-dandárral még mindig körülzároló gyürüt alkotott, ennek eltávolítása volt tehát egyelre a legels teend. Ennek megvalósítása végett azonban mindenekeltt hidat kellet verni a Dunán, miután a régi hajóhidat, moly a várost a hídfvel összekötötte, Simunich ágyúi már korábban hasznavehetetlenné tették. Ámde Görgey hidászainak munkaképessége, mint már a Garamnál kitnt, nem volt valami bizalomgerjeszt és tényleg most is mindenféle nehézségekkel állottak el, kijelentvén, hogy a Dunán talphidat. melyhez az anyag kevés pótlás hijján megvolt, verni eg3'általában nem lehet. Az egyszer azonban Görgey rájuk ijesztett, s ime a lehetetlenség lehetvé vált,, amennyiben a tal])hid a fennálló nehézségek daczára az április 20.. :
és 2G-ika közötti éjjel elkészült.
97
Komárom felmentése
Pest felszabadulása és
Weldeu
a
Duna jobb
partján.
a iia^ysarlói csata kúiienetclérl, miro a KéméiKluél álló ll'í/s.s-dandániak rügtöu parancsot küldött az Esztergomba való visszavonulásra s hog^'' maga után a hidat elrombolja. Esztergomból az említett dandárnak a Simunicb-csal leend összeköttetés helyreállítása végett Tatára kellett menetelnie, míg Esztergomban és avval szemben Dorognál továbbra is a Colloredodandár hagyatott meg. Ezen intézkedések kibocsátása után Welden Buáprilis 2()-áii értesült
dára sietett, honnan azonnal a AS'c/iíü(í?*^eíiZ'e?7/-hadosztályt is, melynek parancsnokságát Csorich altábornagy vette át, Esztergomba rendelte. Budán tudta meg Weldeu az április 19-én az I. és. III. hadmely alkatest által Aulich ellen intézett támadás kimenetelét is, lonunal végre kiderült, hogy utóbbi tüntetéseivel oly hosszú ideig és oly ügyesen tudta sakkban tartani a Pest eltt összpontosult császári
fert.
Ily
körülmények között Welden csakhamar
tisztába jött
ma-
gával a további teendk iránt; belátta, hogy oly idben, midn a magyar hadsereg gyzelemrl gyzelemre halad a Dunán fölfelé, miáltal esetleg nemsokára még' Bécset is fenyegetheti, a sereg zömével továbbra is Pest eltt vesztegelnie nem lehet, minek folytán mindenekeltt a rendelkezésre álló haderk összpontosítását határozta el, hogy aztán esetleg újból a támadó müveletek szinterére lépjen. Ezen összpontosítás hetyéül egyrészt Komárom és az ott összpontosuló magyar fer szemmeltartása, mászrészt Bécs födözése czéljából, Pozson.y vidékét szemelte ki. Miután azonban ez idtájt nemcsak a közép Duna mentén, hanem a délvidéken és Erdélyben császári csapatok mveleteiben is kedveztlen fordulat állott be, Jellaclúchnal; már korábban és ismételten kifezett óhajához képest, annak parancsnoksága alatt egy úgynevezett ,.déli hadsereg'" létesítését határozta el, melynek a bán eddigi hadtestébl és a már különben is a délvidéken álló szerb és horvát csapatokból kellett alakulnia. Tervét Welden azonnal közölte a Budán lev két hadtest parancsnokkal és bár azok részérl nem egy tekintetben mer ellenzésre talált, nyomban hozzá is látott a végrehajtó intézkedések kibocsátásához. A parancsnoksága átvétele idejében rendelkezésre álló haderk állományát Welden következleg' tünteti fel
mköd
:
r. zlj. lov.
hadtest Jellachich alatt
I.
11.
„
m.
,
lY.
„
Csorich Schlíck
„
Wuhlgemuth
szd,
löv.
14*
11-6
„
15-
alatt
IG
f,
ágyukkal egyiitt Simunich hadteste Burits portyázó
Tüzér-tart. ostrom
csapataival eg'yütt a
Bakonyban 1 2*. g
Vogl hadteste
1
összesen 1848/49. kat. tört.
SOS
70 343 57800 5650 65-450 7
98
Más
forrás szerint a sereg- állománya
:
99
raktárak nn'fifV'lcl
t's
feg-yvertárak ki üritrse s az ezekbl képezett szállitmán3'ok alatt a szállítható betegekkel és seljcsültekkel. a
ff'ílczet
tüzérség-gcl, a pénztárakkal és egyéb értékes Ladi kellékekkel, a hadsereg fhadiszállás irodájával és egy csomó politikai polgári fogolylyal, valamint a fvárosok megszállása alkalmával a császáriak szolgálatába szegdött gyászmagyarkákkal április 22-éu és 2;:!-án két egymás után következ szállitmány gA'anánt Székes-
tartalék
Fehérvár felé indíttattak, hogy onnan utjokat Veszprémen, Pápán és Sopronon át fennakadás nélkül folytassák. A félelmez raktár a betegek és sebesültek egy részével a seregoszlopok vonalán, át irányittatott. Az elvonulás fedezésére a II. hadtestnek Tatánál és Dorognál álló két dandárán kivül AZjíoc/í ezredesnek egy különitménynyel Szt. Endrénél. Horváth tábornoknak pedig i)orU'ázó csapatával Adonynál kellett felállania. Miután mindezen intézkedések és elkészületek megtétettek, a III. hadtest Lichtenstein hadosztálj'a április 23-án éjjel megindult Budáról s még azon éjjel Biára ért; a hadtest fenmaradó része 24-én indult et Budáról, mely napon az egész hadtest Bánhidánál egyesült, honnan 25-én Nagy-Igmándig folytatta útját. Ezalatt a CW/oref/o-dandár Esztergomból és Dorogról a visszavonuló III. hadtest jobboldalában Újfalun és Tatán át Mocsara menetelt, a hol a II. hadtestnek Csriek altábornagy alatt álló zömével összeköttetésbe lépett. Ettl n3'ugatra, Ácsnál Sununich állott a Zec/erer-dandárral s a nehéz ostromágyú teleppel. E szerint tehát április 25-én a császári hadak zöme, a III. hadtest hátvédét és a Bánhida és Kocs között visszamaradt Montemiovo lovas dandárt kivéve, minden baj és veszedelem nélkül Komárom eltt egyesült. Miután a III. hadtest Budáról elvonult, április 24-én napfelkeltekor Jellachich is odahagyta hadtestével Pestet, hátvédének parancsot adván, miszerint a hajóhidat rombolja széjjel s a lánczhidnak burkolatát felszedve, a hid közejjére a lakosság elrémitése czéljából egy nagy üres lporszekrényt állítson fel. Mindezek eszközlése után az I. hadtest még 24-ike folyamán promontori állásába vonult s miután a budai várat vágómarhával ellátta, Adonyba, onnan pedig Duna-Pentelén és Duna-P'öldváron át Eszékre menetelt, a hova a hadíkészletekkel megrakott és elre küldött gz- és teherhajók már 25-én megérkeztek. Közvetlenül a bán kivonulása után. Pestre a lakosság örömrivalgása között Aulich huszárjai vonultak be, másnap 25-én pedig Aulich egész hadtestével a fváros tszomszédságában ütött tábort s Asbóth hadosztályát Soroksáron helyezte el. Aulich táborát az örömittas nép ezrivel lepte el, a fváros legels házainak egyikében felütött fhadiszálláson pedig csakhamar a városnak egy küldöttsége jelent meg, a diadalmas vezért és sereget üdvözlend. Erre Aulich még ug^'anaznap a következ kiáltványnyal felelt „Polgárok
Kocson
:
!
lO Diadalmasan közelit a mag-yar hadsereg a rövid idn szabad Mag"3'arország' ívárosa felé. Mi szabadsáoot, függetlenséget és békét hozunk nektek. Hozzuk nektek a Icglbb javakat, hogy élvezhessétek azokat jövben. Ennélfogva felhívunk benneteket, lássatok mindennapi foglalkozástokhoz s ne zavarjátok a fváros n3'-ugalmát és rendjét. Testvéri üdvözletünket küldjük nektek és együtt kiáltjuk veletek lelkesülten: „Éljen a haza!" Pest eltti tábor, 1849. április
25. Aulich tábornok és a 2-ik hadtest parancsnoka."
Welden fhadiszállását 24-én Bábolnán ütötte fel. Itt knpta örvendetes értesítést, hogy a Székes-Fehérváron át irányított szállilmányoszlopok a Bakony erdején nagy fáradsággal bár, de veszteség nélkül keltek át s hogy azok 2r)-én Város- Lödre érnek, honnan az egyik Pápán, a másik Jánosháza-Sárvárou át folytatandja menetét Sopron felé. Ily körülmények között a kétség kivül sok ügyességgel elrendelt és végrehajtott veszélyes oldalmenet a sikeres befejezéshez már közel állott, miért is Welden nyomban parancsot adott Simunichnak, miszerint az ostromágyukat és a lszerkészletet állásaikból visszavonva, Gönyre, honnan annak egy része hajókon az
—
a többit pedig Gyr-Kaposváron át Sopron Simunich iparkodott is tle telhetleg ezen parancsnak megfelelni, 4 huszonnégy- és 3 tizennyolczfontos ostromlöveget azonban mozgathatlanságuknál fogva uj-sznyi állásukban egyébként minden eléggé simán folyt le, vissza kellett hagynia kivéve, hogy az egyik lszerrel megrakott uszályhajó Gyönynél a
volt tovaszállitandó, felé inditsa útnak.
;
levegbe
röpült.
Egy másik intézkedésével Welden &' Trí/.?s-dandártmég 24-ike folyamán Gyrön és Öttevénj'-en (Hochstrass) át a Szigetköz megszállására rendelte ki,
mig annak Ó-Sznynél
sába a CoUeredo-áünákvn2ik hadiszállását
Gyrbe
tette
kellett
bevonulnia
elfoglalt ;
korábbi
állá-
Welden 25-én f-
át.
Mindezen rendelkezések folytán Komárom
tulaj donképeni körülzárolása a jobb parton is véget ért, emellett azonban a Welden elhatározásából kifolyó intézkedések is egytl-egyig sikeresen végre voltak hajtva, anélkül, hogy Görgey Komáromból zavarólag lépett volna közbe.
A komáromi csata 1849.
áprihs 26-án.
hidmunkálatok jobb biztosítása végett Görgey a várrségbl alatt április 23-án a Csallóközben álló SosfCiy-úeindár ellen kirohanást eszközöltetett, minek
A
alkotott hadosztály által LenJcey tábornok
Ny arasd felé visszaszorittatván, összeköttetése a csapatokkal, amennj^ben Lenkey a lovadi hidat széjjelromboltatta, megsznt. Ezalatt a hidmunkálatokat a legnagyobb erélylyel folytatták, ugy, hogy a tutajhid a 25-ikérl 26-ikára hajló.
folytán az utóbbi
jobb parton
álló
101
elkészülvén, a sereg- a jobb partra való átkelését megkezdhette. és intézkedéseket ezen müvelet véareliajtásához Görg-ey felliivására, miután Haj'er, a ki a mvelettel egyet nem értett, beteget éjjí-'l
A
tervet
Klapka készitette s azok ennek feljegyzései nj'-omán következleg hangzottak: „A támadás Knézich ezredes parancsnoksága
jelentett,
dandár által a 25-ikérl 26-ikára hajló éjjel hajtandó végre. hadtest Kiss és Kökényessy daiidárai éjfélkor a legnagyobb csendben átkelnek a Dunán s a támadáshoz a hídfben a csillagalatt
A
ö
Ili.
sáncztól jobbra csoportosulnak. Emiitett dandárokat az I. hadtest és Zakó dandárai követik, melyek az elbbeniektl jobbra,
Schuh
vonulnak fel s a jobbszárny redoutokat üj-Szny felé ers osztagokkal szállják meg. A Dipold dandár éjfél eltt kezdi meg dereglyék segítségével átkelését, a hidfnck 0-Szny felé es sánczaiba n3^omul be s csapatjaioak egy részével az utóbb emiitett helység- felé
intézend támadáshoz készenlétben
áll. Mindezen dandárok az est beálltakor a sikozaton és az uj erdben gyülekeznek s innen kezdik meg elnj'-omulásukat. A meglep támadást a iíTiss-dandár kezdi meg, mihez adott jelre a hídfbl a Monostor (Sandberg) felé gyorsan elretör s azt puskalövés nélkül szuronynyal beveszi. Kökényessy dandár Kisst támogatja s ers tartaléknak hátrahagyása mellett a Monostoron, mindketten az ellenséges vonalat fölsodorni iparkodnak. Eközben Schids is eltör és Uj-Sznyt veszi be. Ezután az összes oszlo])ok minél gyorsabban Monostort (az igy nevezett pusztát) ipar-
A
kodnak
miben a komáromi várrségnek eg\ ers osztaga mel}'- Guyon parancsnoksága alatt a Dunasziget nj'ugati csúcsától dereglyéken a folyamon átkelve, az ellenséget hátuliól támadja meg. Ezen támadással egyidejleg intézi Dipolcl is a magáét 0-Szny felé. Az ellenség összes állásainak még napielkelte eltt birtokunkban kell lenniök ekkor aztán a két hadtest fenmaradó által
elérni,
támogattatnak,
;
része a tüzérséggel és lovassággal bontakozik ki s a birtokba vett magaslatokon az egész sereg csatarendbe fejldik, a hol a VII. hadtest beérkeztét bevárja, hogy a gyri utón a további elnyomulást megkezdje. Az ezt követ csatában, ha egyáltalában arra kerül a dolog, Klapka a balszárnj^at, Damjanich a középet, Görgey pedig a jobb szárnyat vezémii. VII. hadtest a tartalékot képezi." Ez utóbbi hadtest ennek megfelelleg még 25-ike fol3^amán Bajcs és
A
Perbetéri Komáromba
Az erknek
rendeltetett.
elrendelt
csoportositása
az
éj
leple
alatt
teljes
rendben és csendben ment végbe s a tulaj dónk épeni támadás hajnali 2 és 3 óra között Kiss dandára által a Monostor (Sandberg) ellen kezdetét vette a megrohanás teljes mértékben sikerült, amenynyiben ez alkalommal a monostori sánczokban elhetyezve volt nehéz ostrom üteg, miután a körülötte áhást foglalt Hohenlohe-zászlóalj ;
nagy része felkonczoltatott, illetve fogh'ul ejtetett, mindjárt az els rohamnál a magyarok kezébe esett. Késbb a császári 2. vadász
102
zászlóalj iparkodott uoryan a Monostort újból visszafog-lalni, de erlködése hasztalannak bizonyult. Kissel majdnem egryidben SchHl:^
Uj-Sz(inyt rohanta meg' s azt, bár itt az ellenség- komolyabb ellentcsakhamar szintén hatalmába keritve. a császáriakat délnyugati irányban, a Monostortól délre fekv magaslatokra szorította vissza, a hol azok a már említet 2. vadász zászlóalj és egyéb ersbitések segítségével ujabb ellentállást szándékoztak kifejteni. Ekkor azonban ép jókor érkezik be Gnijon 2 zászlóaljnyi oszlopa a császáriak hátában, minek folytán az egész Lederer-áí\\\ú.i\Y az Ácsi erdn át harczolva a Czonczó patak mögé húzódott vissza, ahol a legszívósabb ellentállást készült kifejteni, hogy a még csak kevés tért nyert ostrom- és lszer- telep visszavonulását fedezze. állást lejtett ki,
Az Ü-Szny ellen irányított Dipold-ánnákY kissé megkésett, folytán már világosodni kezdcit, mikorára az a támadáshoz készült. Ezt az ott rségen álló Líe/>/er-dandárbelí csapatok még minek
idejekorán észrevevén, az összeütközés ell Mócsa irányában kitértek a dandár hátvédét képez 2 Deutschmeister-század két Kóburg huszár századunk által elvágatván, els meglepetésében szó nélkül lerakta a fegj'vert. Reggel (3 óra tájban a midn Görgey is a csatatérre érkezett, a kölcsönös helyzet nagyban véve a következ volt A magyarok jobb szárnyán Simunich-csa^^ illetve a Lederer- dandárral szemben a Duna és az ács-komáromi ut között részben az Ácsi erdben f/idve, Kiss dandára a hozzá csatlakozott Guyon hadoszloppal a középen, azaz a Monostortól délre és délkeletre elterül magaslatokon pedig Schulz-á-Awákva. állott: utóbbival szemben a Herkály és Csém puszta között elterül magaslatokon Sehlich alatt a III. hadtest és a II. hadtest zöme fejldött fel a Kiss és Schulz dandárok mögött csapatjainak egy részével a Monostoron, Köl'énye'isy dandára állott a balszárn3'on a mócsaí ut mentén és balra egészen U-Sznyig kiterjeszkedve, Dipold dandára foglalt áhást Liebler dandárával szemben. A magyar lovasság zöme Nagy Sándor alatt második harczvonalban a közép mögött, 4 század pedig a Dipold dandárnál nj'-erte beosztását a császáriak részén 3Io7itemiovo lovas dandára útban volt Kocsból Mócsa felé. A Klapka és Damjanich hadtestek fenmaradó része a komáromi várrség egy részével a Dunai hídfnél állott fel s végül a VII. hadtest útban volt Szt-Péter fell. Görgey a harcz színhelyére beérkezve, nyomban elnj'omulást parancsolt, mire a tulajdonképeni csata kezdetét vette. Mig Görgey a harczterv értelmében számára kijelölt jobb száryra sietett, addig Damjanich a hídfnél álló csapatok nagy részével Schulz ersbítésére nyomult elre, a mi csak igen lassan történhetett meg, miután a császári körülzároló csapatok által a rendszeres ostrom folyama alatt ásott s az elterepet keresztül-kasul átszeldel futóárkok a moz;
:
;
;
:
:
103
fiást oly nagy niéiiékben akadályozták, hogy azokat a tüzérség- és lovasság eln'juthatása czéljáb(')l sok helyütt elbb be kellet tölteni ez okozta, hogy Damjanich csak körülbelül cl. e. II órakor bocsátkozhatott harczba a Herkály és Csém puszta között teljesen felfejldött és SchlicJc parancsnokság-a alatt álló ellenséges középpel és nag-yon
természetes, hogy ily körülmények között ellenséges tzben, araagyar csa])atok harczhoz lojldése nem csekély nehézségekbe ütközött. Tekintve, hogy ugy a magyarok, mint a császáriak részén a ferk, melyek számra nézve eg-ymással majdnem egyformák lehettek, a középen nyertek alkalmazást, határozott elnyt a harczszinhely ezen részén egyikök sem volt képes elérni s igy itt a küzdelem egyelre álló tüzharczczá fejldíitt. Damjanich-csal eg-yidojüleg Klapka is, bár ujabb ersbitéscket nem kapott, támadólag nyomult elre a DipoJd dandárral a Liehler ellen utóbbi eleinte védleg viselte magát s csak midn látta, tüzérségi tüzének hatása alatt, a gyengének is mutatkozó el-
dandár
hogy
;
lenség elnyomulása fennakadj
elnyös
állását,
hogy
a
hagyta
el
a magaslatokon elfoglalt át támadásba. Klapka
maga részérl menjen
ez ell olj'i'ormán tért ki, hogy Liebler dandára elnyomulása kílzben a hidfben elhelyezett A'árágyuk hatásos körletébe jutott, a mi a császári csapatoknak rövid id alatt érzékeny veszteséget okozott s igy azok újból csakhamar visszahúzódni voltak kénytelenek, mire Klapka természetesen újult utáiniyomulással felelt. Mig ezek a déleltt fol.yamán a középen és balszárnyon történtek. Görgey a jobb szárnj^on Simunich- csal tartott egyensúlyt, miczélból a Damjanich által fel nem használt csapatokat mind magához vonta ez okozta, hogy Klapka elejétl végig' tisztán csak a négy lovas század által megersített Dipold dandárra volt utalva. Ez volt a dolgok állása, a déli órában, midn Schlick, mint a csatatéren jelenlev legrangidsb császári tábornok, általános támadást parancsolt. Schlicknek ezen intézkedése a helyzetnek igen helyes megítélésére vall, mert bár a császári sereg elvonulása Pozsony felé a sereg fparancsnoka által kiadott rendelkezések folytán megdönthetlenül elhatározott ténynek volt tekinthet, mindazonáltal a támadólagos felléi)és njaijtott leginkább biztosítékot az iránt, hogy az útnak indított ostromkészletek zavartalananul nyerhetik a kívánt térbeli elnyt, másrészt hogy az estenden megkezdend általános visszavonulás akadálytalanul és az ellenség háborgatása nélkül leend végrehajtható. A vett parancs értelmében Simunich a Lederer dandárt újból az Ácsi erdbe rendelte elre, a hol Görgey 4 zászlóalj és 10 lovas század felett rendelkezett. Az osztrák jobb szárnyon az általános támadást elrendel parancs beérkeztekor ugyan nem a Kgjobban állottak a viszonyok, amennyiben Liehler csak kevéssel elbb volt kénytelen, mint fentebb említettük, csapatjait a várágyuk tüzkörlelébl kivonni, de e helyett annál kedvezbb befolyást gyako;
lQ-1
rolt, mint legott látni fogjuk, eg-y másik véletlen körül in ény a császáriak itteni mveleteire. Mihelyt ugyanis Naqy Sándor észrevette, hogy a császáriaknak a várlüveg'ek által jól meg'dolg'ozott jobb szárn^'a Klapka által követve, hátrálni kezd, elérkezettnek látta az is közbevágjon a harcz menetébe. E idt, hogy vég'bul Damjanichtól baloldalt az ujszu}' nagy-ig-mándi utón akart a parancsnoksága alatt álló IG huszár századdal és a lengyel légió dsidásaival elrenyomulni, hogy Schlicket jobb oldalában és hátában támadja meg. Ellovaglása eltt Nagy Sándor a közelben álló 47. honvéd zászlóaljat és egy 12 fontos félüteget is felszólított támogatásul, melj'^ek a felszólításnak eleget is tettek. Schlick, már szintén korábban Lichtenstein Ferenci berezeg alatt üssszevont lovasságát, a Miklós-vérteseket, János-dragonyosokat és Civallart-dsidásokat c(!:y röjipentyü üteggel rendelte Nagy Sándor támadásának felfogására, minek folytán a két lovas tíimeg a Csém pusztától délkeletre ütközött össze egymással az els rohamban a császáriak részérl a Kisslinger vértes dandár a rö])pentyü üteggel, a mag^^arok részérl pedig a 2. és 3, huszár ezred és a lengyel dsidások vettek részt s eredménye ln, hogy az ágyútz által is szenvedett huszárjaink rövid kézi tusa után visszadobattak. Erre a Kászonyi ezredes által parancsnokolt s Nagy Sándor második harczvonalát képez <3. huszár ezred indul rohamra, hogy Kisslingert legalább az üldözésben feltartóztassa ezt látván az elébb viszavert, de már az ács-mócsai útnál legalább nagyjából újból rendezkedett els harczvonal, a maga részérl is megújítja a támadást e perczben azonban felbukkan Mócsa irányából Monienitovo lovas dandára s a legnagyobb vehemencziával huszárjaink jobb oldalába veti magát, minek fol^'^tán azok teljesen szétmállva futásnak erednek. Erre az ellenséges lovasság a 47. zászlóaljra veti magát s azt is széjjelugrasztja s csak kevés hijja volt, hogy a 12 fontos félüteget is hatalmába nem ejtette. Ekkor azonban a közelben harczüló 26. honvéd zászlóalj parancsnoka, Beöthy rnag}'-, dicséretre méltó buzgósággal, anélkül hogy felsbb helyrl erre parancsot várna, szorongatott bajtársainak segítségére siet, és csakugyan sikerül neki néhány össztüze által a 47. zászlóaljat végzetes helyzetébl kiszabaditani s n)iután Klapka nemsokára a kíizclben lev lövegeit is az ellenséges lovasság felé iránjütja, Kts
—
;
:
;
105
mint a l'J. és (iO. sorezred zászlóaljait ef^ymás után rohamra az citl ellen, melyek, bár helyileg- mindamiyiszor tért és elnyt nyerniíik sikerült, ogységes felhasználás hiján állandó sikert még sem vívhattak ki. Ennélfogva, valamint arra való tekintettel is, hog^'' Schlich lüvasság-ának sikeres fellépése által felhátoritva, idközben gyalog'ság'ával is meg-kezdte a támadó elnyomulást, miáltal Damjaíiicliüt igen könnyen veszélyes helyzetbe hozhatta, továbbá, mivel a \'II. hadtest még* mindig nem érkezett be a harcz színhelyére, Görqeii délután 1 óra után a harcz félbeszakítását s csapatjainak a hídf körüli összpontosítását határozta el. Schlíck, miután ily formán tulajdonké])eni czélját elérte, szintén fclhag-yott a megkezdett táiadás folytatásával s így ezek után már csak több óráig tartó hatástalan ágyuharcz keletkezett, mig végre délután ;} óra tájban a már mindkét részen jelentkez lszerhiány miatt, ez is végkép elnémult. A YII. hadtest álhtólag terepakadál3^ok által gátoltatva és mivel a Duna-híd két órára hasznavehetetlenné vált, elvédjével csak a harcz elnémulása után este, a zömmel pedig csak az éj folyamán érkezett be a Duna jobb partjára, a hol az I. és III. hadtesttl balra, Ó-Szny eltt szállt táborba. Az ellenséggd az érintkezést az éj folyamán csak gyengébb csapatosztagok tartották fenn. Klapka a császáriak veszteségét 1200 halottra és sebesültre, 1000 fogolyi^a, 7 lövegre sok lszerrel és két nagy sátor táborra teszi a magyarok vesztesége szerinte csak mintegy 800 fre rúgott. A császári sereg az éj leple alatt még a csata napján a Czonczó patak mögé húzódott vissza, honnan 27-én reggel a III. hadtest Gyrön át Öttevényig (Hochstrass) a Il-ik Gyrig vonult vissza a csapatok fenmaradó része, melj'ek Simunich parancsnoksága alatt az I. számú hadtestté egyesitteltek, a sereg' hátvéde .'i.
;
;
gyanánt Goiiy és
Bny
között maradt
vissza.
A mondott napon
reggel Pöltenhergnek a VII. hadtest egy részével a visszavonuló császári sereget üldöznie kellett volna, melyet azonban csodálatos
módon
utóiérnie már nem sikerült. Görgey még a csata napján a következ ríivid jelentéssel számolt be a kormánynak „Fhadiszállás Komárom, ájirilis 26-án 1S49. Damjanich és Klajíka hadtestei a megszállva tartott Komárom felszabadítását ma végkép befejezték. A Duna jobb partján lev üteget rohammal bevették s ez alkalommal hat 24 fontos ágyút és két taraczkot eKogtak továbbá 600 fogotyt tettek, köztük a Deutsch:
;
meister gyalogságának egész gránátos osztálya tiszteikkel együtt. Halottjanik és sebesültjeink száma: 600; az ellenségé lOOO-nél is több. A fsereg a Duna jobb partján á'il. az osztrák sereg' visszavonult, a mennyire kivehet, Görgey." Ezen rövid felé. jelentést másnap a következ részletesebb követte: „Komárom fhadiszállás április 27-én 1849. Elöleg-es jelentésemet a tegnapi gyzelmes csatáról a következ, eddig tudomásomra jutott részletekkel
Gyr
106
toldhatom
meg.
Az
ellenség-
Komárom, de
tökéletesen helyreállított Diinahid elleni
különösen
lövöldíizéseit
f.
;iz
hó
ismét 25-iki
akkor elbb Knezics osztálya s utána félói'ai Damjanich hadtestei a Dunán átkelvén, mégazon éjjel az ellenség"es sánczok megrohanására rendbe alakultak. Éjfélután 2 órakor a megrohanás Knezics osztálya és Dipold alezredes dandára által oly vitézség'g-el és erélylyel történt meg, melyhez hasonlót a hadviselés tcirténete ritkán mutat. A sánczok els rohamra éjféltájig folytatván,
közökben Klapka
és
bevétettek, daczára az élénk ág"yutüznek és az
nek,
kiket
a
rohanók szuronyszeg'ezve
ers
részint
gryalog* rsereg--
leszúrtak,
részint
Napviradtával Ü-Szony is az I. hadtest (Klaj^ka) seregei által szuronynyal elfoglaltatván, az ellenség megkergettetott. Reggeli 8 órakor minden sánczok kezeinkben voltak. Ezután az Ofztrák ostromló sereg az Ács felli utón fölállott, s miután az ellenség fereje Tata fell a csatamezre érkezett, a mi csak akkor kifejld osztályahik ellen öszpontos támadást készült tenni. Ekkor a mi két átkelt hadtestünk, valamint a komáromi rségnek e<xyrésze, 4 zászlóalj Guyon tábornok vezérlete alatt elre menvén, tüzes viadal támadt, mely délutáni 2 óráig a csatasikon folj'tattatott és seregeinknek minden pontokoni g3'zelmével végzdött. Az ellenség végkép visszavonult, s minthog}^ aznap tovább elnyomulni szándékunkban nem volt, csak kisebb lovascsapatokat küldtem utánok. Knezics ezredes vitéz seregeit személyes kitn bá'orsággal vitte rohanásra osztálya pedig aznap csodákat tett és a legkitnbb vitézséggel vivott. Atalában a tegnapi csata sok vitézekiiek adott
foglyokká
tettek.
—
—
;
maguk
kitüntetésére alkalmat. így például a 2G-ik zászlóalj, melj'et sokkal nagyobb lovas osztály körülfogott, magát derekasan addig tartolta fenn tömegben állva, mig a 47-ik zászlóalj felszabadítására sietvén, a lovasságot visszavonulásra kénjí^szeritette. Ezenkívül Németh tüzérföhadnagynak derék viselete minden dicséretre méltó, vrdamint a Zerdahelyi féle üteg egy irányzójának önmegtagadása külünösen kiemelend, kinek egy rakéta orrát elszaggatta és egész arczát tetemesen megsebesítette, de ki szörny sérülése daczára ágyuját addig oda nem hagyta, míg az üteg a tzbl ki nem takarodott, s csak azután ment a kötöz helyre az orvos segítségét igénybe veend. Ily telt dicsér szóra nem szorult. A rohanás és a csata eredményei mikhez a sánczokban talált tömérdek mennyilegszólóbb tanúságai derék vitézeink ség lszerkészlet is járul, minden dicséretet túlhaladó hajthatatlan bátorsága és szilárd elszántságának. Ma kis mozgó csaj)atot indítottam el Acs felé, mely alkalommal az erdben nagy mennyiség bombákat, több hordó li)ort, számtalan sánczszereket és Ács helységében 24 nagy fuvarszereket találtunk és azokat birtokunkba ejtettük. Ma mindenfell hozattak be foglyok. Ács pedig seregünk által megszállatott. Görgey tábornok."-
—
HUSZONNEGYEDIK FEJEZET. Buda
visszavétele.
1849. május elejétl végéig-.
A Komáromi csatfi után Görgey a további hadmveletek tervét megállapitandó, Klapkával és Bayer ezredessel haditanácsot tartott, melyen az utóbbi nagj'on helyesen a visszavonuló császári seregnek nyomon követése, illetleg- ühlözése mellett kardoskodott, mig Görgey
és
Klapka
ezt
megelzleg, fkép
politikai és erkölcsi tekin-
tetekbl elbb Buda visszavételét vélték szükségesnek, amit különben levélileg Kossuth is szorgalmazott. A folytatandó hadmüveletek kérdése, mety nemcsak a hadjárat további fol3"ama, hanem úgyszólván az egész ország sorsa fölött dönt befolyást volt hivatva gyakorolni, ennek folytán ez utóbbi értelemben döntetvén el, a sereg zöme már április 29-én Buda felé vévé útját, hogy ott Aulich hadtestével egyesülve, Buda megvételéhez fogjon, amit olyannyira könny dolognak tartottak, hogy még ostromágyukat sem vittek magukkal Komáromból. A seregnek egy kisebb része, a Pöltenberg hadtest két hadosztálya a császáriak megfigyelése czéljából Gyr felé tolatott elre, a hova azok május 1-én a császári utóvéd elvonulása után akadálj'talanul be is vonultak. Mieltt a sereg uj rendeltetési helj-ére elindult volna, a seregrészek legtcibbje parancsnokot változtatott, a mi az alábbi körülményekben lelte magyarázatát. Kossuth az április 14-iki függetlenségi nj'ilatkozat után az ország kormányzójává választatván, a újonnan alakítandó minisztériumban a hadügy miniszteri tárczával Görgeyt kinálta meg, a ki azt el is fogadta, de kikötötte magának, hogy egyelre a seregnél maradhasson s addig t a hadügyminiszterségben más helyettesítse, mely czélra Görgey Damjanich tábornokot hozta javaslatba. Ez azonban még Debreczenbe indulása eltt ápr. 28-án kocsizás közben a kocsiból való kiugrás alkalmával lábát törte s igy hosszú idre szolgálatképtelenné vált. Ily körülménj^ek között Damjanich helyett ^?a^>^a jelöltetett ki a hadügyminisztérium ideiglenes vezetésére. Az ezáltal involvált személyi változások az alábbi hadsereg parancscsal tétettek közzé
108
„442. szám. A hadügyminiszter és hadsereg fvezérétl. Napi parancs. Fhadiszállás Komárom ápril 30. 1849. Minthogy Klapka tábornok úr ideiglenesen a hadüg3'miniszterium teendit veszi által és Debreczenbe távozik, annálfogva az I. hadtest parancsnokságát ideiglenesen Nagy Sándor tábornok ur veszi át, megtartván a maga eddigi állását, mint a nagy hadsereg összes lovasságának fparancsnoka. G^'alogsági hadosztálynokok gj'^anánt ug3'anazon hadtestnél ezen beosztatuak Kiss Pál ezredes és Ka.~mczy Lajos alezredes hadtest összes lovassága parancsnokául pedig Dessewffy Arisztid ezredes ur. Knézich tábornok ur III. hadtesténél a két gyalogsági az hadosztályát Leiningen ezredes és Czillich alezredes vezénylik összes lovasságot pedig Kászonyi József ezredes. A VII. hadtestnél a tá\'Ozó Kossuth Sándor alezredes helyett Wahlherg rnagy ur vemivel továbbá Clemeniisz rnagy szi át a hadosztályparancsnokságot annálpedig ott a legidsb a rangban ezen hadtestbe beosztatik, fogva átveszi a Posía-dandárt. A helyettes hadüg3'miniszter kiséretébe és mellette való szolgálattételre vezénj^eltctnck Assermann Ferencz, Kossuth Sándor és Zál'ó István alezredesek, Ashóih Sándor, és Szász rnag3'ok, Prágai, Latinovics Gyrögy^ Szillányi és Sághy ;
:
;
:
:
századosok
stb.
A Buda kez
stb."
állomán3'a a követ-
beosztása és
sereg
rendelt
alá
volt;
Fparancsnolc
Bayer
fnöke
:
:
Görgey Arthur tábornok
tüzérségi
ezredes,
fnök
:
Psotta
vezérkari fnök az utász csapat
:
;
ezredes
;
Sodtfried alezredes. /.
hadtest.
Hadtestparancsnok Nagy Sándor tábornok vezérkari fnök Kleinheinz rnagv tüzérségi fnök Carahelli rnag3^ Gyalogság i"^K 6., 17., 19., 26., 28., 34., 43., 44., 47., 52. és a 116. honvéd zászlóalj, továbbá 2 utász század. Lovasság: Az 1-s (Császár-) huszár ezred 8, és a 8-ik (Coburg-) huszár ezred 4 százada. Tüzérség 1 hatfontos g3'-alog üteg, 2 lovas üteg, 1 tizenkétfontos telejiüteg, V^ röpentyü üteg. :
:
;
:
:
:
11.
Hadtestparancsnok séna
rnagv
;
tüzérségi
:
hadtest.
Aulich tábornok
fnök
:
:
vezérkari
fnök
:
Mes-
Jónak rnagy.
A
25.. Gyalogság: 48., 49., 54., 56., 60., 61., 63., és a 114-ik honvéd zászlóalj, 2 század bécsi légió, 1 vadász század, 3 utász század. Lovasság: a 6-ik (Württemberg-) huszár ezred 6 százada, a 17-ik (Bocskay-) huszár ezred 4 százada. Tüzérség : 2 háromfontos üteg, 3 hatfontos g3'alog üteg, 1 lov.
üteg,
1
tizenkétfontos telep-üteg.
109
IJl. hadtest.
recht
Knesich tábornok;
Iladtcstparaiiesnok
:
rnagy
fnük
;
tüzérséííi
vezérkari
fnök
:
.U/y-
Wanner rnagy.
:
Oijalürjság: A 3^, 9., 42., 6r,., 10!)., Il2., 113., 118. és a 121-ik honvéd zászlóalj, továbbá 2 vadász század. Lovasság : A 2-ik (Haimover-) huszár ezred 8 százada, a 3-ik százada. (Ferdinánd-) huszár ezred Tü.íérscg : 2 hatfontos g"3'alog- üteg, 2 lovas üteg. 2 hétfontos taraczk üteg, V2 röppenty üteg.
15-ik hadosztály.
Hadosztály parancsnok Kmety ezredes vezérkari fnök Albert százados: tüzérségi fnök: Köniff százados. Gyalogság : A 10., 23., 33., 45. és a 120-ik honvéd, zászlóalj. Lovasság: A 10-ik (Vilmos-j huszár ezred 4 százada, a 12-ik (Nádor-) huszár ezred 2 százada. Tüzérség : 1 hatfontos gyalog üteg, 1 lovas üteg, 2 röppent^'ü ;
:
:
'
üteg.
A
sereg létszáma tehát
3 vadász század, 2 század
:
34 honvéd
bécsi
löveg; állománya május 1-ével: I.
hadtest
8199
légió,
zászlóalj,
5 utász század,
42 huszár század
és 142
110
Nyársheg"3' (Karóhegy) mögött, a kis Svábhogj'ig- terjeszkedve kelettl balra az I. hadtesttel való összeköttetés fentarlett felállania :
Városmajor mögött és a Krisztinaváros felé a hadtest s végül a Viziváros felüli oldalon Kmety hadosztálya felállítást. Görgey fhadiszállását a Krisztinavárosban ütötte fel. tása mellett a
III.
vn
A bndai várban Welden elvonulása után a következ császári csapatok maradtak vissza védrség gyanánt Várparancsnok: Hentzi Arthiir tábornok; dandárparancsnok: Alnoch ezredes tüzérparancsnok Cherpon rnagy hadmérnök-igazgató Pollini százados térparancsnok RosciÚKium rnagy. Gyalogság : A "^^-ik (Ceccopieri-) ezred 1. zászlóalja, G század, parancsnoka: Beniqni százados, 628 ember; a bánsági 1. számú határr-ezred 3. zászlóalja, 4 század, parancsnoka Oyiiricli rnagy, 82G ember a varasd-krösi határr-ezred H. zászlóalja, 6 század, :
:
:
:
:
:
:
parancsnoka Hahiunocz ezred
3.
zászlóalja,
százados, í>42 ember: a 12-ik (Vilmos-) század, parancsnoka Trentinaylia százados,
1022 ember összesen 3418 ember. Lovassúg A János-dragonyosok 1. százada, parancsnoka Hiirf százados, állománya 101 lovas. Ti< térség : 1 hatfontos gyalog üteg, V2 tizeunyolczfontos üteg, az ö-ik tábori tüzér ezred 2. százada, a vártüzérség egy osztálysL, melyhez a Hohenlohe gyalog ezredtl 112 f nyerte beosztását; összesen: 546 f, 198 ágyúval. ;
:
Utász l'ülönitmény
'
'
-
század utász és 9 árkász,
löl
fnyi
állomány nyal.
yonat csapat 107 fnyi legénység 164 lóval. Az egész védrség élelmezési állomán^'a 47(J4 embert :
lovat
tett
és
293
ki.
Magatartását illetleg Hentzi "Weldentl, az utóbbinak emlékfoglaltak szerint, a következ utasítást nyerte: „További magatartását illetleg irja Welden meg ln hagj'va Hentzi tábornoknak, hogy Pestnek az ellenség által történend megszállása után egész ervel hiúsítson meg ugyan minden átkelési kísérletet ^ vár környékén, de a Pestrl jöv ellenséges ágjnizást csak kartácsokkal és golyókkal viszonozza; a város bombázása nem az ellenség elzésére, hanem csak az esetben alkalmazandó, ha a lakosságnak világosan a budai vár ellen irányuló felkelése ezt megtorlásul szükségessé tenné, vagy pedig még az esetben is, ha az ellenség a Duna bal partjáról lövetni próbálná a várat. Ha ellenben az erd a jobb part fell valóban komolyan veszélyeztetnék, illetve megtámadtatnék, ez esetben Hentzi azt a teljes számban meglev ágyucr alkalmazásával állhatatosan mindaddig védje, mig az erdítések állapota és a felszerelés ezt lehetvé teszik. Rendkivüli esetekben a tábornok az összes törzstisztekbl és fnökökbl alkotandó haditanács véleményéhez volt ugj'an utalva, ennek nyilatkozata azoniratában
—
—
lU Vjiiii
semmi
esetre
sem
v(jlt
kötelez az ofivedül
felels
j>araiics-
iiokra nézve
Uo
kitzött
hozzálátott az
erd
feladatának meg-felelhessen, Heiitzi nyomban kijavításához és ellentállóbbá tételéhez, mire
nézve külíinben a munkálatok kisebb-nagyobb mértékben már a
tél
Több
helyütt uj bástyafal épült, a lánczhid vizmíi pedig", mely kutak hiányában a várat vizzel
óta szakatlanul folytak.
bejárata eltt fekv vég-ül látta el, czölöpzettel ellátott sánczozatok által biztosíttatott s az rség- netáni kényszeritett visszavonulásának esetére a lánczhidon át, ez utóbbi a szintén megersiteit és védelemre berendezett Újépülettel egy czülöpzetekkel biztosított folyosó által köttetett össze, lánczhidnak esetleg-es felrobbantása czéljából Hentzi a budafelöli oldalon robbantó aknákat készíttetett, a régi hajóhidat ellenben utászai
A
által felég-ettette.
Rendelkezésre álló erejét Hentzi következleg* osztotta el :*) Tüzéranyafi (tábori lövegek, taraczkok és mozsarak vegyest): az I. számú köröndbe 6 darabot, a II. számúba 3 darabot, a III. számúba 3 darabot, a IV. számúba 4 darabot, az V. számúba 1 darabot, a VI. számúba 3 darabot, a bécsi kapu fölé 1 darabot, a VII. számú (Józse;-) bástyába 6 darabot, a VIII. számú köríindbe 5 darabot, a IX. számú (Fischer-) bástyába 4 darabot, a vizi kapu fölé 1 darabot, a X. számú köröndbe 5 darabot, a hadszertár elé
darabot, a XI. számú köröndbe 2 darabot, a várlakba vezet fels t) terepfokra 10 darabot, a közép terepfokra 1 darabot, az alsó terepfokra 5 darabot, a förséghez 2 darabot, a fels vizmü sánczozatba 4 darabot, az alsó vizmü sánczozatba 5 darabot, az ellipsisre 12 darabot, a hadszertárba tartalék gyanánt 5 darabot, s végül a lefenmaradó szerel ágyutelepbe 8 darabot összesen 97 darabot. tüzéranj'ag részben még javítást igényelt s igy csak az ostrom folyamán yijqyí alkalmazást. A gyalog csapatok következleg nyerték beosztásukat A varasd-krösi határr ezred 3. zlja a fels vizmü sánczozatban, az ellipsisen és a vizi kapu tájékán a Vilmos-ezred 3. zászóalja a lánczhid eltti erdházban, az alsó vizmü sánczozatban, a várkert alsó része és a várba vezet tere])rokon a bánsági határrezred 3. zászlóalja a bécsi kapunál, az V. számú bástyában, az I. és II. számú körbástj^ában, ezen zászlóalj adta egyszersmind az 1 tiszt és 70 embernj'i várlak
A
;
:
;
;
rséget is a Ceccopieri ezred 1. zászlóalja a várkaput szállotta meg; ez áUitotta ki egyszersmind a 2 tiszt és 100 fnyi frséget is. a várkapunál állott fel, másik szalovassúg egy szakasza kasza a Sándor palotában tartott készültséget, a fenmaradó rész pedig részint járrökbe osztatott fel, részint az Ó-Buda és a budai ;
A
szlk *)
felé kiállított
Lásd
a vár
elrsöknél nyerte
tervrajzát
beosztását.
U2
A
lakosság" felszólittatott,
lemmel lássa
hog-y
magát legalább
2
havi
éle-
el.
Ezek voltak fbb vonásaikban az intézkedések, melA'eket Hentzi védelmezése érdekében kiadott s a melyek értelmében a védrség az erd ellcniállási képességének foktzása érdekében lázas tevékenységet fejtett ki. Ezen munkálkodás közepette május 4-én déleltt 10 óra tájban tntek fel a láthatáron a magj-arok oszlopélei és pedig mindenekeltt Kmety huszárjai az óbudai utón, kik ell a császáriaknak a Császárfürdn tul elretolt rsei a vizmü sánczozatba húzódtak vissza. Erre Alnoch ezredes egy ersebb különitményt két hatfontossal a Bombatérre tolt elre, mely a feléje közeled huszár szakaszt oly heves puska és kartácstijzzel fogadta, hogy az
erd
azok a közeli utczákban voltak kénytelenek menedéket keresni. Miután azonban a császári kíilönitmény déleltt fél 12 óra tájban
nagyobb gyalogsági oszlopnak, az egész Kmety hadosztály közeledésének vette hirét, sietve vonult ismét vissza barrikádjai mögé. Ezalatt a többi magyar oszlopok is beérkeztek rendeltetésük helyére, a hol a kiadott rendelkezések szerint készenlétbe helyezkedtek. A tüzérségbl 2 hétfontos taraczküteg a Kálvária hegyen. 1 tizcnkétfontos telepüteg a Kis Sváb hegyen, Vs röppenty üteg a Nyárs hegyen s végül 1 hatfontos tábori üteg a Gellért hegyen vonult
fel.
Még
útközben Buda felé Görgey Klapkának egy levelét vette, melyben ez utóbbi a lvárosban hallottak és részben személ^'^es meggyzdése nyomán tudomására hozza a sereg fvezérének, hogy idközben a budai erd valóságos várrá alakittatott át, minek folytán legjobbnak vélné, ha azt Görgey egy kisebb csapatrészel csupán megfjgyeltetné, illetve körülzároltatná, a sereg zömével pedig a Welden^ alatt Pozsony felé visszahúzódott császári sereg zömét követné. Ámde Görgey most már nem akart elállani a már folyamatban lev müvelettl s fölteszi magában, hogy még rendszeres ostrom árán
is,
de beveszi
Budát.
Hogy
számított, mutatja azon körülmény,
eddigelé
Komáromból még nehezebb fajtájú hanem csakis tábori tüzérséggel indult
A
ily
nehézségekre
nem
hogy mint elbb már jeleztük, várlövegeket sem hozott magával, útnak.
lövetésének megkezdése eltt Görgey egy Stefnn Brla nevezet fogoly vérles fhadnagy által a következ fölszólitást továbbította Hentzihez, melyet ez utóbbi déli 12 óra felé kapott meg: „Tábornok! Buda a magyar seregek által körül van zárolva s ezek csak parancsomra várnak, hogy a várat avval az erélylyel támadják meg, melyet csak a nemzetnek kényszeritett élet-halálharcza képes minden egyes katonába önteni. Önnek feladata Budát hosszabb ideig védeni, vesztve van. Fogadja el az ajánlatomat, melyet emberségbl teszek Önnek. Adja meg magát. A feltételek a következk Becsületes hadifogság, a tiszteké fegyverrel, a legénységé A'
ár
:
:
113
fegyver nélkül. A tekintély, mol^'et a mag-yar seregnél élvezek a feg-yelem, mel3'et vaskezekkel tartok fönn és saját személyes becsületem, melyet eddig- senki, még Ausztria sem érinthetett meg büntetlenül (mint ezt Önnek a „lázadó csordák'' eddigi sikerei bizonyitják) kezeskednek Önnek az ajánlott feltételek pontos megtartásáról, melyrl ()nt szavammal biztositom. Gyr, í^zékes-Fehérvár, Komárom, Xyitra, Ilamsabég, a Bányavárosok, st az egész Vágvonal birtokunkban van Buda a legszorosabban körülzárolva. Az úgynevezett budai vár nem is ersség s Ön tábornok, megfoghatlan módon az osztrákok által arra kiszemelve, hogy Don Quixotte-szerü feladatot oldjon meg, a melynek a legtragikusabb kimenetele is aligha fogja Önt a köznevetségtl megóvni. És ha mindez nem renditi me^ Önt akkor rendítse meg a gondolat, hogy Ön magyar ember, hog}^ Önnek nagy tartozást kell hazája iránt lerónia s hogy ehhez, ime, én alkalmat szolgáltatok Önnek. Ha azonban Ön érett, férfias meggondolás után is megmarad azon elhatározása mellett, hogy az ugj'neakkor én vezett budai ersséget a legmakacsabb módon védje Önt egy támadó föUelkesült sereg szenvedélyeinek egyes kitörései ellen föltétlenül többé nem biztosithatom ugyan de az ejtett foglyok még ekkor sem fognak részünkrl kegyetlen bánásban részesülni, mivel ez ellenkezik lovagias hadviselési szokásunkkal és emberi érzésünkkel de ha Ön a budai úgynevezett ersségnek végletekig védelmezésével még a lánczhidnak, e gyönyör mestermnek lerombolását és Pestnek, a honnan Ön megállapodás szerint épen semmi támadást nem várhat, bombázását kötné össze, a mely akkor becsületszacselekedet egyenesen alávaló nevet érdemehie vamat adom, hogy Budának bevétele után az összes várrség kardra sem fognék az Ön családja jövjérl fog hányatni s én még jót állhatni. Ön Buda úgynevezett várának parancsnoka de Ön egyszersmind atya és született magyar gondolja meg mit tesz Én a haza nevében, az emberiség nevében szóhtom fel és feleletét legkésbb ma 3 óráig elvárom. Óvatossá téve azon minden becsületrl megfeledkezett alávaló rendszer által, mely szerint az osztrákok még hadi kíiveteinket is fogságba ejtik és velk ugy bánnak, mint gonosztevkkel, egy hadifogoly osztrák tisztet választottam jelen levelem átvitelére. Fhadiszállás Budán, május 4-én 1849. Görgey Arthur tábornok. A hadi követ délután V2 3 órakor csakugyan meg is hozta Hentzi válaszát, mely következleg hangzott „Tábornok! Önnek engem, mint „az úgynevezett budai ersség" parancsnokát rövidesen felhívni tetszett, hogy három óra alatt megadjam magam adjam fel a várat és magamat a vitéz várrséggel együtt kegyelmesen kisértessem el a hadi fogságba. Erre én azt felelem, hogy Budavára az Ön gyors elvonulása idején: folyó évi január 3, 4. és 5-én nem volt ugyan ersség, mit a magyar hadseregnek ;
;
;
:
—
:
;
—
men
—
:
I
;
;
I
;
1848,49. kat. tört.
8
lU De azóta Buda egy valóban tartbató melynek szerencséje leend Önnek a legbatározottabb módon ellentállani. Ezért felszólitcm Önt tábornok ur. hagy-
gyors futása
erddé
elégg-é bizonyított.
lön átalakítva,
jon fel tüstént teljesen hiába való tüzelésével Buda várfalai ellen mert máskép kénytelen leszek néhánj- nap raulva Pestet szintén ágyútzzel megtámadni, a mihez oly hatalmas eszközeim vannak, hogy Pest romlása elkerülhetlenné válik. S erre a támadásra már most is kényszerittetem, miután I^est fell ágyukkal támadtak meg. Egyébiránt ki kell jelentenem Önnek, hogy nem vagyok magyar, hanem svájczi származású és honosított osztrák: hogy Magyarország irányában semminem kötelezettségeim nincsenek hogy családom nincs az Ön hatalmában és még ha így lenne is, ez mit sem nyomna a latba. Ezért utt)lsó szavam Én ezt a helyet, kötelesség és becsület szerint az utolsó emberig védelmezni fogom. Feleljen Ön róla, ha eközben a szép testvérváros áldozatul esik. Budán, május 4-én 1849. Hentzi tábornok és várjiavancsnok." Az igazság érdekében az utóbb közölt nyilatkozat két passnsát rektifikálnunk kell, annál is inkább tehetjük azt, miután a vonatkozó kijelentéseket az osztrák források is kivétel nélkül téveseknek mondják. Az els feltéllenül téves álliiás, hos-y a vár Pest fell ;
:
ágyukkal
támadtatott meg, a másik valói )an furcsa kijelentés pedig, hog}' Hentzi magyar létét és származását tagadja. Tény, hogy szülei svájczi bevándorlók voltak, de maga az ország legmagyarabb városában, Debreczenben, 1785. évi október 26-án született. A válasz átolvasása után Görgey azomialjelt adatott a Svábhegyrl az ütegek tüzelésének megkezdésére, Kmetynek pedig parancsot küldött. hog3' a vízmüvet rohammal vegye be. Az ütegek közül a tüzelést a Kis Svábhegyen Barla lüzérföhadnag}^ alatt felvonult tizenkétfontos kezdette meg a IV. számú körönd ellen, honnan a magyar III. hadtest felvonulása a Városmajor mögött délóla folyton háborgattatott. Rövid ideig folytatott ágyúzás után az osztrák üteg a bástyafokot odahagyni kényszerült. A Gellérthegyben fclvoiudt üteg az I. számú köröndöt, a vái lakot, a és várkert terepfokait vette tüzelése alá, melynek eredménj^e ln, hog}'' este 6 óra tájban az rség épülete és egy raktárépület lángba borult. A Kálváriahegyre rendelt ütegek a tüzelés megkezdése alkalmával részben még esak felvonulófélben voltak s így az V. VI, és VII. számú köröndbl ellenük összpontosított tüzeléstl érzékeny veszteséget szenvedtek, ugy, hogy többször állást változtatni is kényszerültek. Végül a Xyárshegj'-en felvonult magyar röppenty üteg az I.
Gzámu köröndbl arczban lekötve, a II. és III. számúból pedig tz alá fogva, csakhamar a magaslat mögé visszahúzódni
oldalozó
kényszerit s csupán egyes lövések adására jelentek meg esetrl annak lövegei felváltva a hegyku])on. Kmety a kapott parancs folytán a vízvezeték védsánczainak
esetre
115
A
rolO. és 33. lionvéd zászlüaljat rendelte ki. a legnag-yobb g-olyózápor kíizepette a 10. honvéd zászlóalj kezdi mei;' s mire ez a vizni kíizveilen közelébe ér, a torlasz ka])uja hirtelen kinyilik s a legirtózaiosahb kartácstijz zúdul feléje,
megrohanására a
hamot
eg-y pillanat alatt 70 ifju honvéd életét oltotta ki. Erre pillanatnyi zavar támad, a rohanioszlop f'ülbomlik, de a lelkes csapat parancsnoka nem tág-jt, hamarjában újból összeszedi embereit s szuronyszegezve ismét csak elre vezeti. Ámde az uj rohamra indulókat most már nemcsak a torlaszok mögül, hanem a vár fokáról és a bástyákból is (ildökl golyózápor és kartácstüz fogadja, melj''nek rövid id alatt mintegy loO honvéd esik áldozatul. Erre az eddig tartalékban állolt 33. houvéd zászlóalj próbál szerencsét, meh'nek támogatására a Duna mentén 2 hatfontos üteg, a kapuczinusok templománál pedig 2 röppenty löveg vonult fel. Miután ezen harmadik roham is kndarczczal végzdött, Kmety végre is a medd támadással felhagyni kénytelen s megtizedelt csapatjait hadosztálya zöméhez a Császár fürdhöz vezeti vissza s a történtekrl a következ német szöveg jelentéssel számol be. „^,3 óra. A czölöpmü. bevételét lehetetlennek látom. Annyira meg van az rakva ágyukkal, hogy ágyúinkkal még csak közel sem juthatni, minthogy az ellenség lövegei mind az oda vezet utczákat széltében pásztázzák. A rohamot már megkisérlettem és tetemes veszteséggel vissza kellett vonulnom.
mely
Kmety
s.
k."
Görgey ezen jelentésbl azon meggyzdésre jutott, miszerint a várral szemben egyszer rohammal zöld ágra aligha vergdhetik, minek fol^vtán a rendszeres ostrom megkezdését határozta el, mi czélból Guyonnnl: Komáromba parancsot küld, miszerint a kell számú ostromszereket és nehéz lövegeket haladéktalanul Buda alá indítsa útnak, amit azonban ez. Görgey halálos ellensége lévén, eleinte telsiteni vonakodott s a parancsnak csakis Kossuth erélyes közbelépésére felelt meg. A budai várat körülvev hegyekrl Pestre áthangzó ágyuk moraja az örömujjongó népek ezreit csalta a Duna partjára, min Hentzi annyira felháborodott, hogy néhányszor a pesti parton tolongó néptömeg közé lövetett, majd este 8 órától majdnem két óra hosszat a várost lövette, mely id alatt 154 tömör-, 32 ürlövedék és 130 bomba röpittetett a megriadt város minden része fölé. Némedy a császáriak május 4-iki veszteségét 5 sebesült tisztre és 26 sebesült és halott emberre teszi a mag^-arokét halottakban 2 tisztre :
és 28 emberre, sebesültekben 12 tisztre és 127 emberre; a Dunaparton állítólag 7 ember vesztette életét. küldöttsége jelent meg Hentzi Estefelé a várbeli polgárok a testvérváros oltalmára és kímélésére felkérje, mire eltt, hogy ü a Görgeytl kapott feszólitást és az általa arra adott választ olvasta fel s egyszersmind kijelentette, hogy visszavonhatlan határo-
t
8*
lio
zata a várat az utolsó emberig elesett
—
úgymond
védeni
,.s
ha az
— mag-am veszem kezembe
lyel a világ- nyolczadik csodáját, a lánezhidat
ember
utolsó
is
a kanoczot. a mely-
mag-ammal
együtt a
levegbe rüpitem." A magyarok uj haditerve értelmében a nehéz lövegek beérkeztéig, nehogy csapatjaink hiábavaló veszteségeknek tétessenek ki, csupán tüntetleges magatartás volt követend, melynek leginkább ágyuharczból s éjjelenkint meg-megujuló felriasztásokból kellé állania. Az utóbbi czélra minden éjjel hadtestcnkint 4 század, a Kmety hadosztályból pedig 2 század rendeltetett ki, mely „estétl reggelig riadásban és viadalban tartsa az rséget". A legközelebb beérkezend nehéz lövegek számára pedig május ö-ikétöl kezdve a Nj'^árshegyen gátonj^ok építéséhez fogtak, ezt tartván legalkalmasabb helynek leszerel-, illetve réstör ágyutelep létesítésére. Ezen elhatározásból és annak mikénti kivitelébl kifolyólag az egész ostrom lefolj'^ása két különálló idszakra osztható a május 5-tl 16-ig terjed elkészít munkálatok idszakára és a komoly támadások, illetleg a tulajdonképeni ostrom idszakára május 16. :
és 21-ike között.
Május ö-én reggel az egész vonalon lassú ágyú- és helyenként puskaharcz is vette kezdetét, mel}^ déltájban hirtelen mindkét részrl beszüntettetett estefelé Kmety színleges támadást intéztetett, egyébként az egész éjszaka nyugodtan telt el, melyet a várbeliek szerény munkálkodásra, a lit rések kijavítására és egyébb erdítési munkálatokra használtak fel. Magyar részen egész napon át a leszerel ágyutelep létesítésén fáradoztak. Május 6-án a tüzelés még az elz napinál is gyengébb volt az ütegek kisebb-nagyobb, gyakran egész óráig tartó félbeszakításokkal lttek, a gyalogsági tüz pedig, kivált a várbeliek részén majdnem egészen elnémult a bécsi és várkapu a nap folyamán teljesen eltorlaszoltatott. Május 7-ike elég csendesen telt el a nyárshegyi résttörö üteg gátonyán serényen dolgoztak anélkül, hogy az ellenség tüzeGörgey fhadilése a munkálatokat érezheten gátolhatta volna szállása a Krisztina városból a Svábhegyre tétetett át. Este (J órakor másodszor megjelent a város polgári küldöttsége Hentzi eltt kijelentvén eltte, hogy a lakosságnak nag}' része a várat elhagyni szándékozik ezt a vár parancsnoka tudomásul vette s az eltávozásra minden második nap esti 7 óráját tzte ki, egyúttal azonban kijelenteUe a küldöttség eltt, hogyha a magyarok a támadással fel nem hagynak, ugy annak megtorlásaként Pestet izzó golyókkal és ;
:
;
;
;
bombákkal fogja lövetni. Május 8-ika szintén nyugodtan folyt le a várban fkép a székes-fehérvári-, bécsi- és a váikapu eltorlaszolásán fáradoztak, este pedig mintegy 300 várbeli lakos bocsáttatott ki a vizikapun át.
töltölt
;
117
A magyar
órakor ujljól megkezdték a tüzelést ütegek este 11 a vár ellen, mire Hentzi a megtartott haditanács határozata értelóráig újból Pestet, és pedig ezúttal már gyújtó mében reggel 4-tl és romboló lövedékekkel bombáztatá s 182 töltött 30- és 00 fontos liombát, 06 gránátot, O") izzó és 200 tömör, összesen tehát 510 golyót röpittetett a város felé, melyek abban óriási pusztítást vittek véghez. Egyébként május 9-ike csendesen múlt el s csak este 8 órától kezdve újult meg* egyidre a kölcsönös ágyuharcz. A nap folyamán végre 5 darab faltör érkezett Komáromból, de majdnem minden hozzávaló lszer nélkül; ezeket azonnal a Nyárshegyen épült réstör gátonyba helyezték el. Említésre méltó még, hogy e napon a várrségnél kolera és hagymáz ütött ki. Május 10-én semmi különös sem adta el magát, Pest lakossága tömegesen Pest környékére költözködik. A május 10-érl 11-ére hajló éjjel Hentzi két határr század és által Petrasz százados parancsnoksága alatt, a vizmü sánczozaton át kirohanást eszközöltetett, de siker nélkül; ennek folytán a kirohanás reggel 7 órakor Hentzi parancsára Sehröder százados által 2 Vilmos ezredbeli-, 1 határr századdal és 1 dragonyos szakasszal megismételtetett, mely alkalommal rövid csatározás után a császáriak a Vízivárosban elhelyezett mintegy 300 lábbadozó betegüket visszavitték magukkal a várba Ez alkalommal a kirohanást eszközl csapatok 2 halottat, 9 sebesültet és 1 lovat vesztettek, a Kmety hadosztály vesztesége ellenben állítólag 13 halottra és 22 sebesültre rúgott. Május 12-én a nap folyamán alig- történt említésre méltó dolog, este 9 óra tájban a vizm tájékán ujabb összeütközés keletkezett, a mi Hentzit arra indittotta, hogy a Vízivárost hosszabb ideig bombáztassa, minek következtében 9 ház porrá égett. Este harmadengeszor jelent meg Hentzi eltt a vár lakosainak küldöttsége, délyt kérvén arra nézve, hogy Görgey táborába küldöttséget meneszthessenek, mely a fparancsnokot arra birná, hogy a vár bombázásával a várbeli lakosok szánandó helyzetére való tekintettel hagyna fel. Ezt a vár pnrancsnoka kereken megtagadta s kijelentette aszószólók eltt, hogy ezentúl semminem küldöttséget sem fogad többé. a császáriak Május 13-ának délelttje csendesen folyt le a megrongált várfalak kijavításán, a magyarok a nj-árshegyi leszerel és réstör gátonj'on dolgoznak háboritlanul továob, mely munkálatok immár befejezésükhöz közel állottak. A Komáromból jöv nehéz lövegek elhelyezésének leplezése czéljából Görgey délután 3 és 4
egy utász osztag
;
óra között a Gellért és
Svábhegyrl
ers
tüzelést
tartatott
fenn.
órakor este megint csak Pestnek este 7 órától majdnem éjfélig tartó bombáztatásával felelt, mely id alatt nem kevesebb, mint 1483 lövedék röpittetett a város felé, ezek között 626 töltött bomba, 09 gránát, 5ö kartácsszer ürlövedék, 110 izzó és 023 tömör golyó, melyek az épületeken iszonj^u pusztítást vittek
Erre Hentzi
118
véghez. Viszont a magyarok egyik lövedéke a IX. sz. körönd mellett levü lszer kamrákba csapott be s azokat a levegbe röpítette. Május 14-ike teljesen nyugodtan folyt le s Hentzi már-már c-sajiatok érkeznek s hogy azt remélte, hogy Buda felé felment ennek folytán szorult helyzetébl csakhamar kiszabadul. A következ éjjelen Hentzi a Csepelszigetnél vert hajóhid elromboltatását szándékolta, mi czélból ég hajókat úsztatott le a Dunán, a müvelet azonban az utászok félénksége és hidrségünk ébersége folytán meghiúsult. Egyébként május lö-ike csendesen telt el. A magyarok részén a nyárshegyi leszerel és réstör ütegek teljesen elkészültek, minek folytán lö-ikátül kezdve a valóságos ostrom a vár komoly bombáztatásával kezdetét vehette. Éhez az ütegek következleg állottak fel a Kálvária hegyen 2 hétfontos taraczküteg, 12 löveg; a Városmajor és a vár között fekv téglaég-etnél azl. számú mozsárüteg. 2 löveg a tizenkéifontos telepüteg, 6 löveg a Xyárshegyen Kis Svábhegyen a 8 lövegbl álló leszerel-, az 5 líiveget számláló réstör üteg és V2 röppenty üteg 4 löveggel; a Gellérthegj'en végre az 1. és 2. számú tábori üteg, 10 löveg, és a 2. számú mozsárüteg, 2 löveg mindössze tehát 49 löveg, melyek reggeli 4 órától este fj óráig szakadatlanul szórták lövedékeiket a vár felé. Hentzi már reggel í) Óra tájban az egyenetlen harczot feladni kénytelen s rosszul födözött lövegeinek legnagyobb részét a bástj^afalról a szomszédos utczákba vonja vissza. Réstörö ütegünk most még nagyobb hévvel és eredménynyel dolgozik s este 6 óráig nem kevesebb mint 484 huszonnégyfontos és 124 tizennyolczfontos löveget röpit az I. számú ;
I
:
;
körönd és az attól délre fekv várfal ellen, a melyen ennek folytán máris hatalmas rés tátong, mig más részrl a királyi várlakból fél 7 óra tájban hatalmas lángtenger csapott fel. A kedvez körülményen felbuzdulva, Görgey éjfélkor megkezdend rohamot parancsol, mely az I hadtest részérl a ltt rés ellen, a Hl. hadtest 3, és 9. zászlóalja által pedig lajtorják segítségével a IV. számú körönd irányában volt végrehajtandó. A 11. hadtestnek és Kmety hadosztályának a vízmvek iránj-ában tüntrtleges szerep jutott. Hentzi a bombáztatás hatása alatt este 6 óra tájban újból hadi tanácsot hivott egybe, melyen megtorlásképen Pestnek jiorrá lövetését hozta javaslatba, a haditanács azonban PoUiní mérnökkari százados elterjesztése alapján egészen elállott Pestnek továbblövetésétl és e helj^ett az ágyuharcznak az ellenséges ütegekkel való újbóli felvételét czélhozvezetbbnek és megfelbbnek mondotta ki. így is történt, minek folytán este V27 órától kezdve a császáriak ágyúi újból a várfalakra rendeltettek elre.
A roham is
kezdték
érve.
neki
az is
keresztülvitelére kirendelt csapatok éjféltájban
meg
elnj-omulást. s az 1. hadtest emberei a várfalhoz támasztották létráikat a falnak, a melyek legtöbbje
119
bizonyult, amennyiben a bástyafalnak derekáig Erre csaknem valamennyi zászlóalj a rés felé tódul, hog-y ott próbáljon szerencsét, de itt is hiába, az odavezet domboldal oly meredek, hog-y lehetetlen arra felkapaszkodni, s még- kevésbé azon át a réshez jutni. Az I. hadtest parancsnoka, Xagy Sándor értesülvén a medd küzdelemrl, vezérkari fnökét Khinheim rnaoyot azon mcg'bizással rendeli elre, hogy a bást^'afalakrendelje, a mi csakharól pusztitó tznek kitett csapatokat vissza mar meg is történt. Kleinheinz rnagy rendelkezései közepette golyó által találva, holtan rogyott össze. Xem sokkal jobban járt a III. hadtest két vitéz zászlóalja sem. Néhány ügyesebb s hosszabb lét-
azonban rövidnek scni
értek.
rával felszerelt embernek sikerült ugyan a fal párkányáig feljutnia, azonban a A'árbeli gyalogosok által szuronynyal, a a honnan tüzérlegénj'ség által pedig vasdorongokkal a mélységbe dobattak vissza. Ily körülmények között itt sem volt mást mit tenni, mint még hajnalhasadta eltt jó szerivel odébb állani. magyaroknak ezen sikertelen roham alatt szenvedett vesz-
A
tesége csaknem 200 emberre tehet Xémedy (Bayer ezredes, Görgey vezérkari fnökének irói álneve) müvében a lII. hadtest vesztesége gyanánt 14 halottat és 89 sebesültet tüntet ki, az I. hadtest veszteségét ellenben Kleinheinz rnagj'- halálától eltekintve jelentéktelennek mondja. Az elhamarkodott támadásból ered kudarczért Görgey emlékirataiban a következ szavakkal magamagát okozza „Azt a meggondolatlanságot, úgymond hogy az általános rohamot már május IT-ére tztem ki anélkül, hogy alaposan meggyzdtem volna a rés járhatóságáról, els sorban az a nagyon is érthet felháborodás okozta, melyet Pestnek semmi körülménj-ek között sem igazolható bonibáztatása keltett bennem." A 17-én hajnalban végrehajtott roham végre meggyzte Hentzit arról, hogy a tulajdonképeni veszély nem mint eddig hivé, a viziváros fell, ahol eddig a legnagyobb éberséget fejtette ki, hanem a Krisztinaváros fell fenyegeti és nyomban hozzá is látott a Székesfehérvári kapu közelében, az I. és II. körönd között egy leszerel üteg létesítéséhez, melyet hevenyében összehordott homokzsákokból alkotott torlasz által védett a magyarok lövegtüze ellen. Ámde ez már nem igen árthatott a Nyárshegy gerinczén jól beásott leszerel és réstör ütegeinknek, minek folytán azok folyton fokozódó eredménnyel mködtek a rés tájéka felé. A lövegharcz 17-én kisebb nagyobb megszakitásokkal egész napon át folyt s csupán a réstör üteg lövedéket röpített czélpontja, a mindig nagj'obbodó rés felé, melyet a császáriak tlük telhetleg, de kevés eredménnyel betömögetni iparkodtak. A május 18-ikára hajló éjjel minden hadtesttl 2 2 zászlóalj újból álrohamot intézett, mibl reggelig tartó puffogtatás keletkezett, :
—
—
:
70
—
12n
melyet reggel a félbeszakadt ágyúzás váltott lel. Hentzi füfigyelmét e napon is réstör ütegünk felé fordítja, melyWel szemben a vár bástyáin még egy IS fontos üteget is állit fel, de evvel is csak falra borsót hányat réstör üteg-ünk 8-ika fol3'"amán 760 lövedéket röpit czélpontja felé, minek folytán a várfal koronája estefelé egyszerre csak beomlik, a rés pedig' majdnem 6 ölnyi szélességvé vált. Itt tehát hirtelen segíteni kellett Gorrini mérnökkari százados jiarancsot kap, miszerint az éj leple alatt önként jelentkez -i0--50 emberrel és egy utász osztaggal a rés betöméséhez fogjon, mi czélból az egyes embereket köteleken kellett a mélységbe süh^eszteni. Ámde ezen valóban fáradságos munka eredménj^ét a reggel felé beállott felhszakadásszer es majdnem egészen elhordta, hajoalhasadtakor pedig a Nyársheg^d réstör üteg megint csak megkezdte rövid idre félbeszakadt munkáját s 19-ike folyamán esti 7 óráig 803 lövedéket menesztett az immár járhatóvá vált rés felé. Mosl tehát Hentzi többi ütegei mellé 3 harmincz és ug}- annyi hatvanfontos mozsarat is felvonultat az ezekbl hajított líivedékcknek tényleg sikerült a magyar réstör üteg 2 lövegét egyidre harczou kivül helyezni, ez azonban most már csak kanálnyi víz a világtenger rengetegében. Hentzi is belátja, hogy ha csak az ígért, de még mindig nem mutatkozó felment csapat egyhamar be nem érkezik, sokáig a legnagyobb erlködés daczára sem tarthatja magát ámde azért még mindig konokul megmarad elhatározása mellett, a várat a legutolsó emberig védelmezni. Súlyosbította még a helyzetet, hogy az rségnél a ragadós betegségek ijeszt módon terjedtek tovább A május 19. és 20-ika közötti éjjel az ágyúzás mindkét részrl szakadatlanul folyt, melynek hatása reggel felé különösen a rés tájékán annj'ira érezhetvé vált, hog}^ Pollini százados kénj'^telennek érezte magát a rés körüli munkálatokat félbeszakítani azonban Hentzi most már könyörtelen s a golyózápor daczára a mun1
;
;
;
;
kálatok újbóli felvételét parancsolja meg, minek els áldozata Polszázados lett, a ki helyett a munkálatok vezetését a pusztító golyózápor daczára Gorrini mérníikkari százados vette át. Ezalatt a magyar fhadiszálláson kiadták a dönt roham keresztülvitelére vonatkozó intézkedéseket, metyek értelmében éjfél tájbau színleges támadást kellett végrehajtani, mely után nagyobb szünet után, hajnali fél háromkor a dönt eln3'omulásnak kellett bekövetkeznie éhez a réstíir ütegbl adandó jellíivésre az I. hadtestnek 2 zászlóaljjal a rés felé, 4 zászlóaljjal a terrasszok felé kellett elnyomulnia, a csapatok fenmaradó része a fúton tartalékban marad. A H. hadtest )\ zászlóaljjal a palotakertek, 2 zászlóaljjal pedig az alsó vizm ellen n^'omul s tartalékát a hidfürd mellett állítja fel. A III. hadtest 5 zászlóalja a IV. számú körönd mindkét oldalán iparkodik létrák segítségével a várba jutni, tartalékát a flini
;
121
Városmajor kü/oM-ljon hu<:yja vissza. Vúg'iil vadász századdal a vizmii palliszádjait 1 igyekszik b(!VL'niu s tartalékát a Bonibatércn hagyja vissza. A pesti oldalon löv zászlóaljnak dunaparti elrseit ni'3g'kettztetnie kellett, a ut(jn
;i
Kmety
léglaí'fj^ut ;{
és a
zászlóaljjal és
csapatok feiiinaradó része pedig' a lánczhidinenti palliszádoknál álrohamlian 19 honvéd zászlóalj, lel. Ezekhez képest a dönt 4 vadász- és a kell számú utász század vett részt, ezek mög'ött 1") honvéd zászlóalj eg-yelre tartalék viszonj'ban maradt. A dönt támadás idejére az összes lovasság-nak táborhelyein harczkészf^n kellott
lett
események fejleményeit bevárnia. Az tdnj^omulás a színleges, valamint az
az
ezt
követ dönt
támadáshoz tervszeren hajtatott végre. Máriássy János ezredes, Nagy Sándor hadteste egyik hadosztálj^ának parancsnoka, emlékjegyzeteiben a roham bevezetésérl következleg emlékezik meg „Az én hadosztályom, mely két dandárból állott, képezte a jobb szárnyat. IJriijuet alezredesnek a 44. és 47-ik zászlóaljjal és a Don Mignel-féle gyalogosokkal a résen kellett elnyomulni, Kyeref/járt rnagynak pedig a 34. és a 17-ik zászlóaljjal a rondellától keletre
létrákon megmászni. E dandárhoz négy századát a hegy tövében csatárlánczba osztottuk fel, hogy folytonos tüzeléssel a vár falain álló ellenséget lhessek s igy az elnyomulás sikerét biztosítsák. A
es
részen
tartozó
kellett a
várfalat
19-ik zászlóaljnak
létrák íülállitására a várfalnak az udvari istállók alatti részét jelöltem meg'. Ez a kiszögellés egy kertnek a falát képezte s legalább két öllel
alacsonyabb
fedel épület
volt a
körönd többi részénél. A kertben egy lapos
az épület felett volt a tulajdonképeni várfal. A tervem az volt, fölmászni elször erre a laposfedelü épületre, ide fölhúzni rövidebb létráink közül néhányat s aztán innen behatolni
a várba.
A
állott s
terv keresztülvitelére hadosztályom összes zászlóaljaiból
ogy önkéntes századot alakítottam s a vezetést egy fiatal és derék századosra, Ghyczyre biztam. Ez az önkéntescsapat képezte az élét a N^yeregjártó dandárának utána jött a 47-ik zászlóalj. A 34-ik zászlóaljat pedig- a rondella tövéhez küldtük, hogy a körülményekhez képest vagy a 47. zászlóalj után mászszék fel a létrákon, vagy ;
a Driquet dandárával hatoljon be a
résen.
.'• .
.
Ez utóbbi helyen a császári rség' makacsul védte magát, az udvari lovarda körn3^ékén ellenben, a hol a Ceccoi^ieri eredbeli olaszok álltak rségen, mihelyt a honvédek megmásztak a falat, az rség majdnem az egész vonal hosszában hamar és önként megadta magát. Mindez oly gyorsan történt, hogy hajnali 4 óra tájban honvédeink már egészen biztosan megvetették lábukat a bástj'afalakon s kevéssel utána már 3 zászlóalj n^ü legén vséír verdött össze a Szent- G^^ürg'}' téren, melybl 1 zászlóalj a hadszertár elfoglalására rendeltetett ki, 1 zászlóalj pedii a várkertek felé indult, hogy Aulich embereinek a munkát mea'konnvitse. a kik azonban már szintén
122
kitettek
magukért,
amennyiben
a
várkert
véd
falakkal
ellátott
a 61. és az ezt követ 49-ik honvéd zászhiába erólküdött az Alnoch ezredes által lóalj birtokában voltak PöÜand százados parancsnokság-a alatt ide küldött 2 Vilmos ezredterrasszai ekkorára
már :
beli
század a Scherpon
rnagy
alatt
már kezdettl
í'ogva
itt
harczoló
osztag-okkal a mag-yarok elönyomulását feltartóztatni, a halálmeg'vetéssel küzd kis csapat honvédeink által csakhamar teljesen körülkerittetvén, kénytelen volt feg-y vérét lerakni s igy reg-gel fél 5 órakor
a vár déli része a magyarok kezében volt, a kik örömujjong-va a Szent-György térre siettek^ a hol a János drag-onyosok százada nagyobb ellentállás nélkül megadta magát. Reggel 5 óra tájban már annyi csapatunk volt a várban, hogy annak bevétele immár vehet. Errl Nagy Sándor Görge3''nek az alábbi biztosra volt irónnal irt rövid jelentést küldötte be. » Reggeli 5 órakor, május 21-én 1S49. Ha isten is ugy akarja, tartani fogjuk magunkat a várban, melynek egy részét, az ólak táját, 9 zászlóalj hadtestembl már elfoglalva tartja. Honvédeim ugy küzdenek, mint az oroszlánok kivül; Tizenegy zászlóalj van a várban." Nagy Sándor s. k. Idközben Hentzi is, a ki az éj folyamán a Víziváros felli oldalon tartózkodott, értesült a dolgok állásáról s azonnal kiadta az intézkedést, hogy 2 határr- és 2 Vilmos ezredbei i század a vízmbl maga pedig gyorsan elrea Szent György-térre rendeltessék, érve, csaksietett a beállott krízis helyére. Az I. számú köröndre hamar egész valójában eléje tárult a helyzet tarthatlansága. de hogy fogadalmához hiven utolsó lehclletig minden tle telhett meg-tegyen, a fhadparancsnoksági épületen át a X. számú bástyára rohant és személyesen segített 1 háromfontosat a Szent György tér felé vonszolni. Ekközben beérkezett a vízmbl felrendelt 4 gyalog század és Henfzi kivont karddal azok élére állva, a Szent György-téreu gyülekez honvédek elé vezeti. De alig hogy az elszánt csapat a szabad térre kiér, Hentzi jobb oldalában a gj^omor tájékán puskahörg jajkíáltással a földre zuhan. „Csak elre! golj'ó által találva, rohamra fiuk! kell, hogy kidobjátok ket!" szól végs elkeseredésében a halálosan megsebesített várparancsnok és derék katonái iparkodnak is szót fogadni, de minden erlködésük hiábavaló. Ezen utolsó kétségbeesett élet-halál tusánál gyors egymásutánban esnek a ki önként csatlakozott a roel Gorrini mérnökkari százados, hamra indulókhoz, és a Vilmos század parancsnoka, Schröder százados. A megmaradt csapatmaradványokat Kristin, Vilmos ezredbeli hadnagy ismételten rohamra vezeti, de elvégre is a mindig nagyobbodó túler ellen minden további erlködés hiu reménynek bizonyul s a maroknyi csapat akarva nem akarva kénytelen meg-
—
adni magát. Ezalatt Hentzit segédtisztje, Josipnvich rnag}'- térparancsnok a kórházzá átalakított
hadnagy
és
Itosenhnum
iskolaépületbe
szállít-
12a
a honnan Alnoch ezredesnek parancsot küldött, hogy a parancsnokságot átvéve, a vizra további védelmezésével hagyjon fel s összes erejét a vár fels területén egj'csitse. tatták,
a IIL hadtest csapatja! is megmásztak a Bécsi kapu álló határröket visszafalait s az ott rségen nyomva, majd az Uri- és Országház-utezán elnyomulva, immár két szorítják a Disz- és Szent György téren még mindig tüz közé ellentállást kifejt császári osztagokat. Hasonlóan Kmetynek is sikerült a vízmvet, miután az annak védrségét képez csapatok legnagyobb része máshová rendeltetett, egy ujabb elszánt rohammal hatalmába ejtenie s igy most már a császáriak ereje és ellentállása, legelkeseredettebb élet-halál küzdelmük daczára, minden ponton tel-
Idközben
körnj'ékén a vár
jesen megtörtnek volt tekinthet. Alnoch ezredes, mihelyt Hentzi utolsó rendelkezését kezéhez vette, végs elkeseredésében boszutól liheg kebellel, a helyett hogy a várba sietett volna, a Jánczhid elkészitett ronbbantó aknái felé vévé útját s azokat gyors elhatározással saját kezével felgyújtotta a következ pillanatban óriási dördülés moraja hasitja végig a levegt s nyomban utána vastag füstfelleg száll az égnek a robbanás a remekmnek csak keveset ártott, Alnoch ezredes azonban a fölismerhetlenségig összepörkölt testtel ott terült el élettlenül a földön. Ép a robbanás idejében lépett a Pesten volt SzeTculits dandár a hidra, hogy szintén Budára keljen át. Ha a robbantás sikerül, alighanem az egész dandár odavész. Ezután a vár különböz pontjain már csak otykor-olykor éledt fel újra a nem sokára teljesen elhaló puskaropogás s körülbelül 7 óra lehetett, midn a védrségnek elkeseredett védekezése és kitartó ellentállása daczára, annak teljes megadásával és lefegyverzésével az ;
ostrom nagy munkája befejezését nyerte. Most jelent meg Görgey is a várban, lelkesült csapatjait a kivívott siker alkalmából üdvözlend. A császáriak vesztesége május 4-étl 21-ig: tisztekben, ellenséges behatás íolytán 26, betegség fotytán 4 f; legénységben, ellenséges behatás folytán 506 f, betegségek folytán 174 f; lovakban 15 darab vagyis összesen 710 ember és 15 ló. Hentzi a május 21-ikérl 22-ikére hajló éjjel 1 óra tájban halt meg kapott sebe következtében s 24-én Alnoch ezredessel együtt közönséges paraszt szekéren a budai temetbe vitetett, a hol egészen csendben elhantolták ket. Hadi fogságba került: 113 tiszt és 4091 fnyi legénység; a kézre került kincstári lovak száma 276. Azonkívül a magyarok kezébe került még 248 különféle rméret löveg, mozsár stb és ezekhez tartozó 8221 lövedék, továbbá 931 mázsa lpor, 5383 mázsa salétrom és 894 mázsa kén. A különböz hadi pénztárakban 55.766 forint :
érték pénznemek találtattak. A magyarok vesztesége sebesültekben 1 százados, 4 fhadnagy, 15 rmester, 20 tizedes és 630 közhonvéd; az elesettek száma 368
124
f a magasabb rangú tisztek közül az egyetlen báró Burdina rnagy, a Dom Migiielek 3. zászlóaljának hslelkü iDarancsnoka, vérzett el, a ki a legelsk között jutott be a résen át a várba. Az ostrom ideje alatt Pesten 40, Budán 98 ház égett le, ersebb rongá537 ház szenvedett. Legnagyobb lást pedig Pesten 61, Budán ;
\eszteségszámba ment azonban az havi id, mel}' közvetlen okozója
ostromra volt,
bog}"
teljes egy magyarság ügye
elpazarolt a
dicsségének tetpontjáról csakhamar a legborzasztóbb megaláztatás és a mérhetlen szenvedések örvényébe
sodortatott,
'Görgey Budavárának szerencsés visszavételéért országszerte ünneplés és köztisztelet tárgya ln, a nemzet kormánya pedig rögtön altábornagygyá nevezte ki és a katonai érdemrend nagy kereszazonban kicsinylleg egyszeren jével óhajtotta í'eldiszitcni, amit tartotta, visszautasitott, miután magára nézve szinte derogálónak hogy Kossuth kezébl kitüntetést fog-adjon cl. A vár bevételénél különösen Máriássy János ezredes. Driqnet Péter alezredes és Jnkey Kázmér, valamint Burdina rnagyok tünközül legvitézebbül harczoltak a tették ki magukat. A csapatok 47.,
43.,
28
és 44-ik zászlóaljak.
HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.
Bem
újbóli tániíidólagos
mveletei Erdélyben.
1849. február elejétl április közepéig.*)
A
piskli csata.
1849. íebruár 9-én.
Bem
a balul vég-zdött vízaknai csata után február tj-án estefelé
ersen megviselt hadával Szászvárosra ért, a hol másnap az utánnyomulú császáriak által újból megtámadtatván, serege maradmaga harczkozben jobb keze középványait parancsára, miután ujját
elvesztette.
Czeiz
Dévára
alezredes
vezette
vissza, a
hova
idközben HrabovszTcy alatt a bánsági segélyhad is beérkezett. A meglehetsen felbomlott sereg visszavonulását Dévára, a bánsági segélyhad felkeresésére már elbb
hátraküldött
Kemény Farhas
alezredes fedezte, a ki e czélból a 11. és 55. houvédzászlóaljakkal, 1 század Mátyás-huszárral és 10 ágyúval Piskinél a Strigy folyó mögött az ottani erdben födve foglalt állást. Ezen, valamint a Bánságból jött segélycsapatokkal együtt Bem hadereje most ismét 10 zászlóaljra, 5 rendes és 2 nem rendes lovas-századra és 28
lövegre szaporodott fel. És pedig állott e had: zászlóaljból a 11. honvéd zászlóalj 4 századából a 4. ,
800 f TOO „ 400 „ a 31. „ 600 az 55, 900 24. honvéd zászlóaljból a 900 az 1. székely „ 800 „ a Máriássy „ 1000 „ a torontáli rségbl 200 „ az aradi mozgó nemzetrségbl 400 „ Kemény zászlóaljából 300 lovas 1 osztály AYürttemberg-huszárból 300 3 század Mátyás „ „ 400 „ 2 bihari nemzetr lovasból „ a csapatok állománya tehát és 28 különböz minség ágyúból 6700 fnyi gyalogos és 1000 lovas a tüzérség személyzetét is beleszámítva, kereken 8000 ember. .,
.,
.,
;
;
")
Az elzményeket
lásd az
I.
kötet huszadik fejezetében.
las
Az ellenség'es hadak közül a hadiszinhely ezen részén ezúttal leginkább a következk jöhettek tekintetbe és pedig1. A Puchner megbetegedése fol3^tán Kalliany tábornok által vezényelt s Bemet nyomon követ erdélyi fer a következ beosztással
:
Kalliany tábornok dandár a 2 Sivkovich ezredbeli zászlóalj. az 1. oláh-határrezred -,3 zászlóalja, a 2. 1/3 „ „ „ 2 század chevauxlegers 1 hat- és V2 háromfontos üteg.
Báró Stutterheim
ezredes
dandár a
az erdélyi vadászok ^/2 zászlóalja, 2 Bianchi ezredbeli zászlóalj század székely huszár 1 1 hat- és 1 három fontos üteg
Losenaii ezredes
tártaiéi-
dandára
a Parma gyalogezred 3, zászlóalja 4 század chevauxlegers ^/2 háromfontos üteg összesen (i^/., zászlóalj, 7 lovas-század és 4 üteg, körülbelül mintegy 4500 fuyi g3^alügság, 1000 lovas és 24 löveg állománynyal. 2. Azon különítmény, mely Riebel rnagynak a fsereghez történt elvonulása után január végén a Bánságból Cernoevic százados parancsnoksága alatt a Marosvölgyébe, Dévára tolatott elre ezen különitmény 1700 gyalogosból és 40 szerezsánból, továbbá 2 ágyúból állott. 3. A Maros jobb partján a Strigy beömlésével szemben, Aranynál álló Károly Ferdinánd ezredbeli kombinált zászlóalj, mintegy 700 fnyi állománynyal. 4. Nagyszámú oláh népfölkelés Dohra, Buteanu és Salamon praefectusok vezénylete alatt, kivált Akmárnál (Horberek közelében) Vajda-Hunyadnál és Brádnál 1 — 1 nagyobb csoporttal. A császári sereg létszáma tehát, a népfölkelést nem számítva, körülbelül 7000 gyalogos, 1000 lovas és 26 ágyú. Midn Cernoevic százados febrnár 4-én Kemény Farkas közeledtérl értesült, hadoszlopával azonnal Vajda-Hunyadra, onnan pedig Hátszegre tért ki s az elbb emiitett helynél visszamaradó Salomon praefectusnak meghagj'ta, miszerint a Dévára bevonult magyarokat éjjeli rajtaütéssel lepje meg ez február 5-ikérl 6-ikára hajló éjjel végre is hajtatott, de az els meglepetésükbl ;
127
•csakhamar felocsúdott magyarok által fénj'esen visszaveretett, iig-y hooy Salomon hajnal felé, miután az éjjeli ütközetben 108 fnyi veszteség-et szenvedett, újból Vajda-Hunyadra húzódott vissza. Feí»ruár 8-án a császáriak fhadiszállásáról. Szászvárosról háró Bití-eck alezredes a Sivkovich ezred '4. zászlóaljával, 2 chevauxlejiers- és 1 székely huszárszázaddal, továbbá 1 háromfontos üteggel a i^iskii állás ellen kémszemlére rendeltetett ki. mely alkalommal azou meggyzdés szereztetett, miszerint a Strigy Piski körül i^en ersen van megszállva s hogy ott a magyarok szívós ellentállást szándékoznak kifejteni. Erre Puchner másnapra támadást határozott a Cernoevic-^ü\ös annak keresztülvitelével KaUianyt bizta meg nitmény és a Károly Ferdinánd kombinált zászlóalj eg^'idejüleg a támadásban való részvételre utasittattak. mihez az utóbb emiitett zászlóaljnak Bábolnánál a befagyott Maroson annak balpartjára kel;
lett
átkelnie.
Kemi'ny
alezredes
ers kémszemléjérl,
nyomban
értesitette
Bemet a császáriak
egyidejleg ersbitést is kért, miután iigymond a tuhiyomó er ellen aligha fogja magát sokáig tarthatni. Erre Bem. ki sebláza következtében ág\'ban feküdt, azonnal magához hivatta Czetzet és Kemény jelentését felmutatva, állitólag csak ennyit mondott neki „Menjen és tegye meg, a mit tehet, mert ha a hid elveszett, Erdély is oda van." És Czetz sietett a felhi vasnak eleget tenni, amennyiben hamarjában összeszedett 1 zászlóahij'i gyalogsággal, 1 lovasfzázaddal és 1 üteggel még aznap Dédacsig nyomult elre. Az elrendelt támadáshoz a császári oszlop február 9-én reggel 6 órakor indult el Szászvárosról s 9 óra tájban Pádra érve, a kitl
:
azonnal harczhoz csoportosult. KalUany az említett helységnél Herle tüzér-százados parancsnoksága alatt a Parma-ezred 3. zászlóaljának és 1 chevauxlegers osztály fedezete alatt, az országúttól északra 18 löveget, attól délre '/., háromfontos üteget vonultatott fel. A Kalliany- és Stutterheim-dandárok gyalogsága az országúttól délre elterül magaslatokon helyeztetett készenlétbe, hog}- a megfelel tüzérségi elkészítés után a piskii hid birtokát kierszakolja. Az ekként alakított harcz felállítás balszárnyát Kuiúch ruagj-, a középet pedig háró Stutlerheim ezredes vezényelte. Tartalék gyanánt Loseiiau ezredes alatt a lovasság V., háromfontos üteggel Pád keleti kijáratánál állott fel. A Maros jobb partján nagyszámú oláh népfölkelés és
1 lovas osztag foglalt állást. Cernoevic százados hadoszlopával csak reggel 9 órakor indult el Vajda-Hunyadról s déltájban Alsó-Pestesre érve, ahelyett, hogy a magyarok baloldalába és hátába iparkodott volna kerülni, a nevezett heh-ségtl délkeletre elterül erd északi szegélye mentén .figyel-
állást" foglalt s a Maros völgj-e felé csupán járröket terelt elre nagyon természetes, hogy ilyenformán a harcz menetére befolyást ;
egyáltalában
nem
s"vakorolhatott.
128
Az ütközet a Strig-y mentén Pád és Piski küzütt, majdnem két óráig: tartó ágyúzással vette kezdetét, mely azonban a nagy távolságnál fog'va meglehetsen hatástalan maradt. Ekkor aztán a KaHianj'-dandár g-yalogságának egy része szmonyszegezve indult a hid ellen, de visszaveretett. Erre a 11-ik honvédzászlóalj, melyet késbb az 55. honvédzászlóalj részei is köv^ettek, részint a hidon, részint a jégtl zajló s majdnem csipig ér vizén átkelve, vette a hátráló császáriakat. Honvédeinknek eleinte annyira kedvehamarjában 2 ág3'ut is hatalmukba kerizett a szerencse, hogy tettek, még pedig azokat, melyeket Bem Xagy-Szebennél vesztett
zbe
volt. Nemsokára azonban rohamra indult a Kalliany-dandár gyalogsága, a ^/„erdélyi vadász- és az egyik Bianchi zászlóaljjal az els,, a másik Bianchi-zászlóaljjal pedig a második harczvonalban és hon-
védeinket érzékeny veszteség mellett, amennyiben kolatánál
makacs
ellenállást
fejtettek ki,
-
vetette vissza, mire Herle százados tüzérségét
azok a hid torújból a Strigy mögé
elbbre vonva, egyik
ütegét a folyó partján a hidtól jobbra, másikát attól balra vonultatta része is, a fel. Hasonlóan elbbre vonult a két dandár fenmaradó lovasság pedig a jobb szárnyon a Maros mentén állott fel. Kemény hogy ersen szorongatott gyalogságát degagirozza, a Mátyás huszár-századot rohamra indította a hid kijárata felé, a hol azonban az kartács- és puskagolyó kereszttzbe jutván, jelentékeny veszteség mellett felbomlasztva visszafordulni és a gyalogság példáját követve menekülni kényszerült, mely alkalommal a század derék parancs-
noka, Horváth kapitány is életét veszté. E válságos pillanatban érkezett be Czetz segélyhadaival Dédács fell a csatatéren s azokat nyomban a hid felé vezette elre. Ebbl a hid környékén óriási tolongás támadt, magán a hidon pedig barát és ellenség csakhamar annyira össze-vissza keveredett, hogy magyar források szerint meglepetésükben a császáriak, osztrák források szerint pedig a magyarok, a megadás, illetleg békés szándék jeErre a harcz egyidre teljesen léül fehér kendket lobogtattak. megsznt s a helyett a két fél alkudozni kezdett egymással Ekközben a császáriak egy csoportja Keményet és Czetzet körülfogva, kardjaik átadását követelték, mire ez utóbbi lovát mogfordilva, a Máriáss}' zászlóaljnak és a tüzérségnek lni parancsolt. Ennek folytán a hidon és annak környékén újból a legelkeseredettebb harcz lépett a rövid ideig tartó barátkozás helyébe. Néhány perczig tartótüzharcz és rövid kézitusa után, mely az ellenségnek halottakban és sebesültcknon 10 tiszt, ezek kíizött a tartalékból elrevágtatott és halálos sebet kapott Losenau ezredes, továbbá 2(10 fnyi legénységébe és 1 lövegébe került, a mieink határozottan fíilülkcrekodnek s a császáriakat a hidon át visszavetve, hamar megvetik lábukat a folyó túlsó partján. Idközben Be7ii is megjelent a tett mezején és a nagyjából újból rendezkedett 11. és ö5. zászlóaljat, majd késbb-
—
129
lev két ütegét is a folyó túlsó partjára rendelte át: a ^^'ürttombe^g•-hllSzárok és a székely zászlóalj a Strigynek a Marosba ömlésénél keltek át a túlsó partra, a hol aztán az egész had kéznél
Hrahovs-ilcy és a jobb szárnyra rendelt Dohaij alatt újból csatarendbe állt. Miután a császáriak az országút mentén
vonalon visszavonulóban voltak már,
Bem
rnag-yok vezénylete
Pád
további
felé
az
általános
egész
el-
A
nyoniulást parancsolt. fenyeget veszélyt elháritandó, Kalliany egy vértes osztályt dob az üldözk elé, melyet azonban a Württemberg- huszárok csakhamar visszavetnek; erre háró Bitsfclc alezredes parancsnoksága alatt a két vértes osztályból és a székely huszárszázadból álló császári lovasság zöme is támadásra indul, melyet az egyik Bianchi-zászlóalj is támogatott tüzével. Ezen ujabb rohammal a Mátyás-huszárok akartak szembe szállani, kiket a bihari önkéntesek is követtek ámde még mieltt összecsajíásra került volna a dolog, lovasaink s fleg a bihari önkéntesek, az ellenséges gj'alogság jól czélzott lövései ell kereket oldanak, a közelben álló gyalog osztagokat is magukkal rántván. Körölbell ez idtájt érkezett be a Maros jobb partjáról a harcz színhelyére a kombinált Károly Ferdinánd zászlóalj is, mel3'et az éppen Szászvárosról beérkez Pnchner személyesen vezetett rohamra Bemnek a magaslatokon állást foglalt jobb szárnya ellen s azt szintén visszavetette, mire az egész magyar harczvonal körülbelül d. u. félnégy óra tájban felbomlásnak indult. Bem minden lehett megtelt és személyes bátorságának latbavetésével igyeis kezett a megbomlott rendet helyreállítani, de a futamlók árja magával ragadta a hídon át s igy a már kivívottnak hitt gyzelmet ismét kiragadva látta kezébl. híd köré tömörül honvédek az ellenséges gyalogság és tüzérség tüzétl iszonyú veszteséget szen;
t
A
vedtek
s
hogy tüzérségünk nagyobb része Württemberg-huszárok
került, az csakis a
a császáriak
kezébe nem
önfeláldozó
közbeveté-
Ha
Cernoevic százados, a helyett hogj a pestesi erdnél veszteg állott, a visszavonuló magyarok baloldalában, illetve hátában megjelenik, Bem hada kétségkívül teljesen széjjelmállott volna, igy azonban a császáriak által nem nagyon üldözött magyarokat Czetz már Dédács-Szt,- András vonalában megállította, a mi leginkább azáltal vált lehetvé, hogy a Maros jobb partján lev oláh fölkelk szemmeltartására Dédácsnál visszahagyott két székely szakasz a Württemberg huszárokkal az említett vonalon kordont vontak, melyen keresztültörni halálbüntetés terhe alatt tiltva volt. Ezen rendszabály valóban czélszerünek bizonyult, amennA'iben alig rövid félóra lefolyása alatt a csatarend a dévai országutat majdnem merlegesen átszelve, helyre volt állítva a gyalogsági és tüzérségi harczvonal közepe mögött a Mátyás huszárok, annak balszáruya mögött a Württemberg-huszárok s
sének köszönliet.
;
18-18.'49.
kat. tört.
9
130
jobb
szárny
vég-ül
a
bihari
nemzetr
A szerint
mögött az imént oly rossz példával
lovasság- állott
eluljárt
föl.
visszavonult magyarokat csak lassan követ császáriak e csakhamar rendetlenül szétszórt tömeg- helyett eg-y jó rendbon
lev és a terepen elnyösen elhelyezett tekintélyes csapatot láttak maguk eltt. II3'' viszonyok között az újonnan választott védvonalban ismét rendszeres harcz vette kezdetét a császáriak eleinte leg'inkabb ágyúikkal dolgoztak, melyeknek tüzét Bem csak hosszabb tartanni idközükben viszonozta, majd azonban észrevevén. hogy az ellenség Nagy-Barcsa fell jobb szárnyát megkerülni igyekszik, a veszélyeztetett szárny ersbitésére a torontáli zászlóaljat rendelte ki. Ámde csakhamar kiderült, hog\" az ellenség-nek az esthomályban kezdeményezett megkerül mozdulata csak tüntetés volt. st csapatjainak nag}'' mérv kimerülésére és a már ugy a tüzérségnél, mint a gyalogság körében mutatkozó lszerhiányra való tekintettel Kalliann nemsokára a harcz félbeszakítására és a visszavonulás megkezdésére adott parancsot. Bem ezen kedvez pillanatot valódi hadvezéri éleslátással és erélylyel, csapatjainak az ellenfélét is felülmúló kimerülése daczára, egy ujabb támadó ellenlökem végTehajtására használta fel, miáltal a nap dicsségét és gyzelmét kétséget kizáró módon a mag'a javára fordította s bár ugy látszik, hogy dönt csapásának súlya már nem érte utói az ellenségéét a Strigy innens azaz nyugati oldalán, azért a császáriak xx^y a hidon való átkelésnél, mint a további, majdnem futássá fajult visszavonulásnál Szászváros felé, még jelentékeny veszteséget szenvedtek. Bem egészen Pádig követte ellenfelét, a hol a további üldözést az esthomályra való tekintettel végkép beszüntette. A változó szerencsével ide oda hullámzó igen heves csatanap mindkét fél részérl tekintélyes számú áldozatokat követelt és pedig 4 tiszt és 125 inyi legénységet; a császáriak részérl halottakban sebesültekben: H tiszt és 381 fnyi legénységet: eltntekben 2 tiszt és 141 fnyi legénységet: foglyokban osztrák forrás szerint csak 1 tiszt és 22 fnyi legénységet; a veszteség összege tehát 15 tisztes 669 fnyi legénj'ség, vagyis összesen 684 ember. A magj^arok vesztesége hozzávetleg szintén ugyanannyi lehetett. A piskii gyzelem Bem mveleteiben szerencsés fordulópontot képez, amennyiben, mint alább látni fogjuk, innen lióditó útjára indulva, rövid id alatt ismét egész Erdély birtokába jutott. császári sereg a csatára következ éjjelt Szászvárosban (Sibotl át töltötte, a honnan február lO-én hajnalban Alkenyéren Szász-Sebes felé volt visszavonulásai folytatandó, hogy az üldöz elnj'omulás alkalmával ott visszahagyott Co2;7>eí tartalék- dandárral újból egyesüljön. Alkenyérnél a Szász-Sebesre kocsin elresietett fhadjjarancsnoktól, Fachner altábornag3'-tól parancs érkezett, miszerint a Stutterheim-dandár Alvinczen, Kalliany dandára Szász;
:
:
A
131
Piánon. a lovasság' pedig Szász-Sebes és Péterfalván helyezend el, niig' a Szász-Sebesben lev Copi)et-dandárnak a Szász-Pián és SászScbes köziitti magaslatokon kellu állást foglalnia. Éhez képest a Slulterheiin-dandár az Alvincztól délre elterül s még Báthory István idejébl hires, húboritotta IveiiyérmL'Zn ütött tábort, a többi csapatok pedig a ])arancscsal kijelölt helyeiket foglalták el. Bem, bár sejtette, hogy a császáriak Xagy-Szebeube húzódnak vissza, hadtestének állapotára való tekintettel egyelre nem tartotta tanácsosnak azokat közvetlenül követni ezt megelzleg a Kü küll völg3'ét, illolleg Medgyest akarta elérni, hogy onnan egyrészt összeköttetését korábbi hadmveleti alapjával, Marosvásárhelyl3''el njból helyreállitsa, másrészt jDedig hogy a Székelyfölddel is, ;
honnan leggyorsabban számithatott segélj'csapatokra, ismét érintkezésbe lépjen. Ezen tervéhez képest Bem február 10-én korán reggel elindult Szászváros felé, meh'et a császáriak megelzleg már elhagytak volt, csupán nagyszámú beteget és sebesültet hagyván hátra. Miután a magA'ar had Szászváros mellett délig pihent tartott, a délután folyamán folytatta útját a Maros völgyén fölfelé s alkonyatkor elbb Alkenyérnél ellenség'es lovasságra, majd késbb a Kalliany- dandár elrseire bukkant, melyek rövid csatározás után Szász-Sebes felé húzódtak vissza az ellenségnek nem várt megjelenése Kallianyt arra inditotta. hogy daudáráv'al a Coppet-dandár mellé húzódjék vissza, mely állásban azok a következ nap regge;
léig harczkészültségben
maradtak.
Bem
a szászsebes! útra mindössze 1 zászlóaljnyi gj'alogságot néhány ágyúval és egy csapat lovassággal tolt elre, hadának fenmaradó részével pedig az éj leple alatt egész csendben Alvincz felé húzódott. Itt este 10 órakor a Shdterheim-dsLndéivra, bukant, melyet Czetz a Máriássy- és a 11. honvéd zászlóaljjal nyomban meg'támadott. Ez annyira meglepte a mit sem sejt császáriakat, bog}-- komoly elleatállásra nem is gondolva, rendetlen futással menekültek el Károly Fejérvár felé, miközben 39 halottat és sebesültet vesztettek. P^ebruár 11-én reggeliem hadát a Sibisán és Lámkerék közötti sikon állitütta csatarendbe, hogy itt a netán Szász-Sebes fell elnj'omuló császári sereg zömével a harczot felvegye, podgyászát pedig a sebesültekkel és betegekkel, a károly fejérvári erd kikerülése czéljából, Kémén}' alezredes zászlóaljának és 1 szakasz Mátyás-huszárnak fedezete alatt nehézkes heg^a utón, Girbón, Oláh Besenyn és Türön át Balázsfalvára inditotta, mig maga hadának zömével. miután Szász-Sebes fell ellenség nem mutatkozott Limbán, Csü-
—
—
geden,
Oláh-Girbán, Veresegyházán. Szász-Csanádon, Holdvilágon Asszouyfalván és Kis-Kapuson át mély hóban és a legdermesztbb hidegben Medgyesre vonult, a hova fáradságos és megerltet 4 napi menet után miután 12-én Bervén csapatjainak pihent engedett február 15-én szerencsésen megérkezett.
—
—
9*
132
A 12-iki pihent Bem arra használta fel, hog-y Kolozsvárra, Beszterczére, Maros-Vásárhelyre és a Székelyföldre futárokat küldjön, sikereirl és ujabb elnj'omulásáról hirt viendk. Kalliany és Coppet- dandárok február 11-én reggel Szász Sebes mögé húzódtak vissza, majd a Puchnertól beérkezett parancs szerhit még aznap Nagy-Szeben felé indultak útnak, a hova 12-il-e folyamán érkeztek meg. Ugyanide vonatott február lo-ike folyamán a Stuiterheim-dsindhY is, melyhez Károly- Fehérváron a Zaránd megyében eszközölt portyázásai után oda visszatér Károly Ferdinánd ezred 3. zászlóalja is csatlakozott.
A
CernoeviC százados hadoszlopával továbbra is Déva környékén maradt, hogy az itt, valamint Szászváros körnj'ékén véghezvitt portyázásai által, magj^ar csapatoknak a Bánságból Erdélybe való benyomiását megakadályozza. Hasonló czélból rendeltetett ki február 27-én gróf Leiningen tábornok is a temesvári örségbl vett InOO fnyi gyalogsággal, 2 dsidás századdal, 80 szerezsánnal és l'/2 üteggel Facsetra, a ki az összeköttetést Cernoevic-csal helyreáilitandi'). egy kisebb oszlopot Eissler rnagy alatt Dobráig tolt elre.
Zsurmay mveletei Heydte
ellen.
Miután a császári had zöme a fentiek szerint Nagy-Szeben köré gyülekezett, Bem a Xagy-Küküll völgyében alig talált magával szemben számot tev ellenséget csupán báró Heydte rnagy portyázó különüménye tartózkodott itten, mely Gedeon altáborufigynak január 20-án Nagj'-Szebenbe történt elvonulása után különösen a Székelyfcild szemmeltartására Segesváron hagyatott vissza.* Heydte január 31-én Va század vadász, 2 század oláh határr, szakasz dragonj'os, és *.2 ütegbl álló különitménj'ével a magyarok által csak gyengén védett Erzsébetváros el;t termett s miután azt hatalmába ejtette, február 8-án Medgyes felé folytatta útját; utóbb emiitett városnak Szilágyi százados alatt V^ honvéd zászlóaljból, 1 huszár századból és 2 lövegbl álló védrsége Paratélyig' eléje ment ugyan, de Heydte által visszaveretvén, Medgyesen át Nagy-Selykrc húzódott vissza, a hol akkor Zsurmay rnagy tartózkodott, a ki a szerencsétlenül végzdött február 4-iki vízaknai csata után a fseregtl elvált balszárnyhaddal Medgyes felé húzódott vissza.**) Szilágyi százados csapatjának felvétele után Zsurmay még ugyanaznap, február S-án éjjel Kis-Kapusig. onnan pedig alig néhány órai pihen után Medgyes felé folytatta elnyomulásál, a hol 9-én hajnali 4 órakor Heydte elrseit váratlanul megtámadta, mire a császáriak sietve Erzsébetváros felé tértek ki, mig ellenben Zmrmay ;
•) *j
Lásd az Lásd az
1.
1
kötet 296. és 302. oldalát. kötet 306. oldalát
i:-!3
vette útját. Heydte ennek folytán február 10-én vonult be, Bem közeledésének hírére azonban jobbnak látta kisded csapatát Sej^esvárra visszavezetni. Azonban itt sem volt sokáigmaradása: azon hirre, hog-y Bem február lö-énMedg-yesre bevonult és hog-y a Kiss Sándor alezredes parancsnoksága alatt Sepsi-Szt.-Gj'iirg-yrl február 10-én elindult és a Bemmel leend eg-yesülés czéljából Khalmon át Seg-esvárnak tartó székely had már szintén közel van, miáltal könnyen két tiiz közé kerülhetett vobia Hf-yclfe jobbnak vélte önszántából odébb állani, a mi február IG-án tényleg" meg is történt. Ennek fol3'tán a 3 székely-, a 12. honvéd zászlóaljból, 2 huszár századból és G löveg-bi álló székely seg-élyhad február 16-án akadálytalanul bevonult Segesvárra, minek folytán egyesülése Bemmel biztosítottnak volt tekinthet, kinek hada ez által, valamint az újból hozzája csatlakozott s a Vilmos-huszárokból, a Kress-féle ^-2 század könny lovasból s néhány század jól felfegyverzett szatmári önkéntesbl álló Zs2
Marosvásárhely
felé
újból Medjjryesbe
Ezen nagyobbára önkéntesekbl álló válogatott had élén Úrban február ö-én reggeli 7 órakor a gyülekez helyrl elindulva, 23 foknyi hidegben magas bérezek között, hóboritotta és majdnem
alakult.
járhatlan hegyi utakon végrehajtott 20 órányi menet után február (j-án hajnalban Borgó Prund és Marossény között meglepen az utóbbi helységnél elrsön álló magj^arok hátába került s az oda B Sándor gj'alog ezredbeli századdal, 1 szakasz Kóburg-huszárral és 2 löveggel elretolva volt Kofíer századost összes csapatjaival és vonatával együtt meglepen körülkerítette és foglyul ejtette. Föladatának ily sikeres végrehajtása után Úrban a busás prédával és a foglyul ejtett magyarokkal együtt még aznap visszaindult Pojana Stampiba. a hova minden veszteség nélkül, kivéve, hogy 45 emberének útközben a lába fagyott le, február 7-én reggeli 3 órakor érkezett meg".
134
Urbaimak ezen sikeres hadi lette arra birta az idközben altábornag-yg-yá kinevezett Malkotvshyt, miszerint az erdélj'-bukovinai határ mentén összpontosult összes császári hadervel Erdélybe törzászlóalj g-yalog-ság-ból, kevés melyoek elcsapatját Urbannak lovasságból és 2 üteg-bi álló hadoszlopa volt hivatva alkotni. Utóbbi éhez képest február 12-én csapatjainak élén Borgó Prundot szállotta meg, a honnan a Károly Ferdinánd ezred 2". zászlóalját 15 chevauxlegers-el Fackler százados parancsnoksága alatt a FelsSzamos völgj^ének szemmeltartása czéljából Naszódra különítette ki, mig ö maga, hadoszlopának élén másnap elönyomulását Jádig folytatta, a hol február 17-ig veszteg maradt. Magyar részrl ez id tájt Besztercze vidékén Riczkó ezredes
jön,
a kit Bem még január elején hagj'^ott volt vissza Urbannal szemloen s a ki a marossényi rajtaütés, valamint az egész bukovinai császári hadoszlop elnyomulásának hirére, Beszterczébl Király Németibe és Szeredfalvára húzódott vissza, a hol magát elsánczolta. Csapatjainak állománya akkoron 1 székely. 1 honvéd zászlóaljból,. 1 osztály lengyel légióból ifj. Woroniecki berezeg parancsnoksáoa alatt, 2 huszár századból és 1 háromfontos ütegbl állott. állott,
Úrban mveletei Riczkó
ellen.
Úrban február IS-ára Riczkó megtámadását határozta el, mihez következleg intézkedett: ..A Naszódon kikülönítve álló zászlóalj akként indul, hogy Szepnyeren át menetelve és 18-án reggeli 6 órakor Magyaros elé érve, ezen helységet birtokába vegye, hogy a Király-Németibl visszaszorított lázadókat oldalban és hátban táa föoszlop Beszterczét elhagyta, a Károly Ferdinánd ezred 1. zászlóalja. 2 század oláh-határr és 1 lovas szakasz 2 háromfontos löveggel Wieser rnagy parancsnoksága elzik s megfelé tartanak, a lázadókat innen Szeretfalva alatt támadó száDják a Sajó-hidat. miáltal a Király Németi felé tartó oszlop oldalát és hátát biztosítják. A többi csapatok Úrban ezredes személyes vezetése alatt a Király-Németinél elsácczolt ellenséget
madhassa meg. Mihelyt
f
támadják meg."
A
föoszlop éjféltájban indult el Jádi'ól és a megszállatlanul áthaladva reggel fél 6 óra tájban ért KirályBeszterczén talált Németi elé, a hol a helység eltt a lengyel légió tartott készültséget. Úrban azonnal támadást rendelt, de mire a helység eltt emelt sánczozatokhoz ért, Riczkó hadának élén már készen várta az elnyomuló ellenséget. A császáriak támadása két izben visszaveretett, a harmadszori rohamnál azonban Riczkó golyó által találva, súlyosan megsebesülve bukott le lováról, a mi csapatjait annyira zavarba ejtette, hogy a további ellentállással felhagyva, Deés irányában hátrálni kezdenek, minek födözésére a lengj-e lek még jó ideig hsiesen kitartottak állásukban.
i::3
A r(i(jszloi)i)al egyidejleg' Wiese?' övnag^-nak is sikerült .Szeledlalvál birtokába ejteni s az ottani magryar osztagokat 14 halott liirni. ('S sebesültnek visszahagyása mellett hátrálásra Az
rendben visszavonuló mag-yar hadat Magyaros veszedelem érte, a mennj'iben a Naszód felöl jöv Fackler százados ép jókor érkezett be zászlóaljával az emiitett helység* elrjtt s elég volt csupán fenyegetnie a támadással, hogy a magyar had a szándékolt rendezkedéssel felhagyva, sietve Deésig meneküljön. A Kolozsvárott parancsnokló Tóth Ágoston alezredes kisded hadával segély hozólag szintén közbe akart ugyan lépni, mi elég- jó
eltt ujabb
czélból
Úrban elnyomulásának
hírére el
is
indult
Szamos-Ujvár
meggj'zdésre jutott, miszerint sokkal gyengébb, semhogy a már bekövetkezett döntés után a császáriaknak sikerrel ellentállhasson s igy be kellett azzal érnie, hogy Deésnél a visszavonuló magyar had támaszául szolgáljon. Úrban a visszavonuló magyarokat csak gyengén üldöztette felé,
de csakhamar
azon
s azután hadával Beszterczére húzódott vissza, egy gyalog' századot pedig- ujbül Naszódra különitett ki. Vesztesége a 16-iki ütközetben osztrák feljegyzések szerint állitólag mindössze 1 tiszt, ö halott, 18 sebesült, raig a magyarok vesztesége ugyanezen forrás szerint lOO fnyi halottra és sebesültre, továbbá foglyokban 4 tisztre és 250 fnyi legénységre rúgott. Ezenkívül a császáriak hatalmába került még 3 ágyú, 2 lszerkocsi, több élelem- és társzekér lovastul együtt.
Bem elnyomulása Úrban sényi
és Malkowsky ellen a borg'ó-diosés borg^ó-prundi ütközetek
184ÍI.
:
február
28-án.
Bem Medgyesre bevonult, már másnap, február Urhan támadó elön3-omulásáról. minek folytán a következ napon, 17-én 3 székety és a 12. honvéd zászlcaljjal. a Vilmos huszárok és Kress vértesek 1 1 századával és 12 ágyúval utaak indult Maros-Vásárhelyen át Besztercze felé, melynek körnj'ékén, Xagj'-Sajóu át menetelve, Szász-Budaknál már 20-ika folyaAlig hogy
l(i-án értesült
—
mán
megérkezett
tette
meg.
s ig-y
a 150 klmtrnyi utat
mindössze 4 nap
Urhan Bem eln^'omulásának
alatt
hirére Beszterczén csak gyenelvédet hagyott hátra s 1300 fbl és 7 ágyúból álló ferejével Jaádon át Borgo-Diossényig húzódott vissza, a hol következleg állott fel: A Károh' Ferdinánd ezred 1. és 2. zászlóalja a háromfontos lövegekkel a helység nyugati bejáratát szállotta meg, mig a hatfontos üteg a Borgo hidnál állott fel, honnan a Besztercze fell jöv országutat egész hosszában tüz alá vehette a kord' n határrök a helység nyugati kijárata eltti magaslatokon csatár-
gébb
^.-i
;
136
mig a 2 oláh határr zászlóalj az összes lovasság-g-al magában a helység-ben állutt fel. Ezen ielállit;'is müo-ütt Borg-ó-Prundnál már napok óta a Malkowsky hadtest másik, Fi^^cher dandára állott, melynek állománya ^í^OO fnyi gyalog:ost, 140 lovast és 6 löveg-et számlált maga Malkowsky a hadosztály tartalékkal Marossényban ütötte fel fhadiszállását. Bem február 21-én Szász Budák fell jve, megtámadta Úrban elvédjét s kizte azt Beszterczérl, a hova aztán másnaj) Tóih lánczot vontak,
tartalék g-yanánt
:
alezredes
is
beérkezett Jiadával Deésrl.
támadó
folytatta
bontakozva,
Bem
útját
Borgó Prund
felé
Az s
egyesült had 23-án déltájban Húszból ki-
rövid ideig tartó lövegharcz után a dönt támadás Úrban egyideig kitartott állásában,
keresztülvitelére adott parancsot.
hogy Malkowsky részérl
támogatásban nem egy korábbi ])arancscsal Naszódon álló különítményét is magához vonta, a visszavonulás megkezdését határozta el, melyet egyelre csak Borgo Prundig hajtott végre, a honnan a Fischer-áAwá-kv idközben Malkoivsky parancsa folytán Marossényig húzódott vissza. Borgo Prundnál Úrban újból harczrendbe állította csapatjait és pedig a Károly Ferdinánd ezred és cordon- határrök 1 osztálya a hel3'ség eltti kerteket és 1 egyenként elszigelten álló házakat szállotta meg ezek mögött az úttól délre a U' hatfontos üteg, attól északra jjedig egy ottani záporpatak elrombolt hidja mögött, 4 háromfontos löveg állott fel. A két Károly Ferdinánd ezredbeli zászlóalj a jobb szárnyon az ágyuk mögött jobbra s azoktól még jobban északra, az állás jobb szárnya ellen netán intézend támadás elhárítására 2 a oláh - határr zászlóalj állott fel. A dragonyos század 1 chevauxlegers-szakaszszal és 1 Sivkovic ezredbeli gyalog osztály lyal tartalék gyanánt BorgoPrund helységben maradt. Bem a császáriak által újonnan elfoglalt állás eltt kés délután megjelenve, hadoszlopát újból támadáshoz csoi)ortositotta, mibl egész de miután
látta,
a kért
részesül, a harez félbeszakítását és miután
—
;
estig tartó csatározás keletkezett, a
midn Urhan
a
további ellent-
mely folyamán Marossényig, onnan pedig másnap, korán reggel a Fischer-ádiViúkv hátrahagyása mellett Tihuczáig hajtatott végre. A február 23-án vivott ütközetekben az Urban-dandár állitólug mindössze 25 halottat és lö sebesültet vesztett a magj'arok veszteség"e ismeretlen. Bem 24-ikére üldöz elnj^omulást parancsolt s midn hadának éle Marossény eltt megjelent, a Fischer-dandár sietve vonult vissza s többé a Bukovina kell közepéig meg sem állott. Erre Bem csa])atjait Marossénynél gyülekeztette s a még mindig Tihuczánál álló Urhan megfigyelésére, miután azt tovább is üldözni nem állhatott szándékában, csupán gyengébb osztagokat küldött ki. Úrban Tihuczánál márczius 6-ig maradt meg, a midn ismét a határ mögé, a tél folyamán Kimpolung és Wama körül állással
még
az
felhagyva,
csapatjainak
visszavonulást
éj
;
parancsolt,
137
állásokljíi liiizódoU vissza s egyidejleg' a parancsnokságot, miután maga is a Jiadánál már nagyon olharai)ódzó tifus betegségbe esett, Sprinyensfdd alezredesnek adta át. Ezen események után a hadiszinhely ezen részén június haváig, a midn az egyideig szünetel csatazaj az egész országban ismét újult hévvel lángra robbant, említésre méltó cselekmények nem for
:
folytán ismét vészterhes
felhk kezdenek gyülekezni.
A Az els
med§;yesi csata.
csatanap 1849. márczius 2-án.
Puchner altábornagy a piskii csata után a közvetlen parancsnoksága alatt álló császári had zömét valószínleg azon hiszemben, hogy Bem nemsokára egy ujabb összeütközés alkalmát keresni fogja, Xagy-Szebenben és környékén helyezte el és minden intézkedést megtett egy az emiitett város környékén sikerrel elfogadandó csatára nézve igy többek között egy dandárt elrsi szolgálatra Nagy-Csürbe helyezett el, a Brassóban elhelyezett Schurtter dandár felét pedig szhitén Xagy-Szebenbe rendelte s végül báró Heydte rnagynak meghagyta, miszerint különítményével további parancsig Ujcgyházánál (Leschkirch) tartózkodjék, nehogy Bem ezen irányban n^'itott útra találjon. Heydte különítménye ez idtájt a Károly Ferdinánd ezred kombinált zászlóaljából, az 1. oláh határr ezred ;
dragonyosból, és ^ háromfontos ütegbl, továbbá 5 század segesvári nemzetrbl állott s állománya, az utóbbiakat nem számítva, 818 fnyi gyalogság, IGO lovas és 4 löveg. Február 7-én híre érkezett Úrban marossényí síkeres rajtaütésének, mire a fhadparancsnok vezérkari fníike, Teidsch rnagy minden áron arra akarta birni Puchnert. miszerint támadólag elnyomulva, Bemet Medgyesnél, összhangzásban az észak fell elnyomuló Urbannal két tüz közé szorítsák, ámde Puchner egyelre sehogy sem akart ráállaní ezen propoziczióra. Február vége felé az olasz hadszintéren igen jó hírnévre szert tett Maroicic vezérkari rnagy érkezett be Szebenbe, hogy Erdély föhadparancsnoka mellett 2 századából, 2V2 század savoyai
1
-i
i;í8
a vezérkari fönökség-et elvállalja s miután az Urbau által KirályNémetinél kivivit g'3a"izelcm hirére, ez is a támadó elnyomulás mellett kardoskodott, PucJiner vég-re engedett a küzkivánatnak. A Szeben tájékán összpontosult hadtest a szándékolt támadáshoz a következ ujabb beosztást nyerte Hadosztályparancsnok gyanánt a megbetegedett Gedeon altábornagy helyett KalUany tábornok osztatott be. :
dandár^ van der Null ezredes.
I.
A a
41. sz. Sivkovic sorgyalog' ezred íjI.
Leiningen
sz.
„
„
1.
és 3.
az 1. „ üláh határr ezred 1 zászlóalja a savoyai dragonyosok 2 százada, hat- és 1 három fontos üteg 1 állomány 24S() gyalogos, 180 lovas és :
63.
sz.
12 löveg.
dandár^ báró SüiUerheim ezredes.
//.
A
báró Bianchi sorgyalogezred
1,
és 2. zlja,
az ~)l. „ Káról}'' Ferdinánd sorgj^alog ezred az 1. oláh határr ezred a székely huszárok 2 százada, 1 hat- és 1 háromfontos üteg.
állomány
z]j;i.
3.
2530 gyalogos, 16G lovas és
:
3.
„
.".
12 löveg
Tartalék- dandár, báró Uracca alezredes-
A
Parmai berezeg sorgyalog-ezred 3. zlja. báró Tursky 3. és tart. , „ Uracca gránátos zászlóalj, Szász vadászok '/s „ Bukovinai határ-kordonista Vs zászlóalj, Miksa fherczeg chevauxiegersek, 8 század, 24.
a 62.
1
sz. „
tizenkét-, és
állomány
Az egész zad és 6 üteg;
;
1
zlja.
hatfontos üteg,
2740 gyalogros, 580 lovas és
hadtest összetes
12 Liveg.
állománya: 13 zászlóalj, 12 lovas szálétszáma: 7750 gyalogos. 1>26 lovas és
36 löveg.
A
Medgyesnél
álló
magyar had megtámadása márczius 3-ikára következ intézkedés adatott ki Van
szándékoltatott, mire nézve a
:
der Null dandára február 28-án Szelindeken (Stolzenburg) összpontosul s márczius 1-én Egerbegyig (Arbegen), 2-án Asszonyfalváig (Frauendorf) nyomul elre. A jnásik két dandár márczius 1-én követi az elbbit, melylyel 3-án Aszonyfalván egyesülnek, honnan a további eluj^omulás a csatához kezdetét veszi. Az ellenség jobb szárnya ellen intézend tüntet támadás keresztülvitelére Vévers
139
százados })arancsiioksáfra alatt a Leiningen ezred 3. zászlóalja. 1 drag-onyos szakasz és V-' háromfontos üteg' van der Niill dandárá búi Soroslél}Ta különittetik ki öly meghagj'ással, hogy márczius 1-én, a károly í'ejórvári véderség egy osztaga által támogatva, Balázsfalvát támadja meg s miután az ott álló ellenséges hadoszlopot elzte, 8-án ismét dandárálioz vonuljon be." Heydtc portyázó különitmén^'énck 2-án Martonfalvára, í3-án Szász-AJmádra (Almen) kellé elnyomulnia, hog}' onnan a Medgyes ellen intézend fötámadással esyidejüleg- Muzsnán (Meschen) át az ellenség bal szárnya ellen kíidjék. Nagy Szeben védelmére Shariatin tábornok maradt vissza már korábban oda bevonult orosz hadával. A magj-arok részén Bem elvonulása után Úrban ellen. Czetz ezredes fparancsnoksága alatt Medgj'esen és Segesvárott az alábbi csapatok maradtak vissza
m-
:
Gyalogság
A Máriássj'-zászlóalj
:
14U
heey tövénél az országút mentén
épült korcsma, melyet 1849-ben körül, továbbá az igen mély bevágású s meredek oldalfalakkal biró Ivánfalvi patak, jobb partján az elterepel uralgó
ers palánk
vett
magaslat csoportozatokkal, a melyeknek hosszában Czetz tulajdonképeni s futólagos sánczokkal is megersített védvonalát választotta. Az emiitett szilárdan épült korcsma, illetleg az országút és a KüküU között vizenys rétek terültek el, melyeken több téglavet kemencze az azokat körülvev vizes gödrökkel a mozgást még jobban akadályozták. Czetz
a
császáriak elnyomulásáról értesülvén,
Kis-Kapusba
Herkalovich rnagj'- parancsnoksága alatt 1 zászlóaljat 1 lovas századdal és 6 löveggel rendelt ki oly meghagyással, hogy ezen különítmény az ellenség elönyomulását mindaddig tartóztassa fel, mig a sereg zöme a kijelöl^ védállásban elhelj^ezkedik. Márczius 2-án reggeli 9 órakor van d-r NüU dandára parancsához képest Asszonyíalvát érte el s laktáborkörletének biztosítására Kis Kapus felé elrsöket tolt elre, melyek útközben a Herkalovich külíinitmény elrseire bukkanván, azokkal harczba bocsátkoztak. Herkalovich erre egész erejével elöi-seinek támogatására indult s körülbelül egy óra hosszáig sikeresen tartotta magát a Kis Kapus és Asszonyfalva közötti magaslatokon, de miután lassankint az eg-ész va7i der Null dandár harczba bocsátkozott, a magyar elvéd csapatok kénytelenek voltak harczolva a fállás felé visszahúzódni, majd a mögé kerülve, HerJíalovich Aledgyesen tartalék viszonj'ban állott fel.
Tan tebb
der Null
emiitett
sl
hátráló
korcsmáig
magyarokat követve, egészen a fenmelynek megszállására az egyik
jutott,
Sivkovich zászlóaljat, az attól jobbra fekv magaslatokra pedig az határr-ezred zászlóalját rendelte ki a hatfontos üteg a korcsma és országút mentén vonult fel, mig a dandár fen maradó része, vagyis a másik Sivkovich zászlóalj, a savoyai dragonyosok 1^/4 százada és V2 háromfonfos üteg, egyelre tartalék viszonyban a magaslatok mögött fedve állott fel. Ezalatt Czetz csapatjait az Ivánfalvi patak mögötti elkészített állásba helyezte el, Hrabovsky alezredest pedig a torontáli zászlóaljjal. 1 osztál}' huszárral és 4 löveggel a balszárny biztosítása czéljából Muzsna (Meschen) felé tolta elre. Ekkor jelent meg Bem a csatatéren, a ki az elmúlt éj folyamán érkezett meg Marosvásárhelyrl Medgyesre, és hosszas fontolgatás nélkül a Czetz áloláh
;
tal szándékolt védelem helyett a korcsmánál elhelyezkedett császáriak ellen támadást parancsolt, melyet az elbbre rendelt ütegek
támogatása
alalt a Bánffy alezredes parancsnoksága alá helyezett 11. és 24. honvéd zászlóaljnak kellé keresztül vinnie. Ebbl a korcsma birtokáért csakhamar igen makacs harcz keletkezett. A 11. honvéd
zászlóalj rettenthetlen
parancsnokának, Inczédy
Samu rnagynak veze-
141
tése alatt a pusztító ellenséges ág-yú- és puskatiiz daczára ismételten
indult
rohamra a korcsma
ellen,
melyet végre megközelitenie sikerüli
vele lépést tartva, a 24. honvéd zászlóalj is felkapaszkodott a korcsmától délkeletre fekv magaslatokra, de még mieltt ott lábát megvetnie sikeiült volna, az ujoncz és még kevéssé harczedzett zászlóalj
az oláh határrök cllenlökeme által újból a vissza, a mi természetesen a 11-ik zászlóaljra
méh'ségbe
dobatott
gyaInczédy nem egykönnyen tágított s a hamarjában újból rendezkedett zászlóaljjal, támogatva a Máriássy zászlóalj által, ismét rohamra indul, minek folytán a korcsmánál felvonult ellenséges lövegekot is állásuk odahagyására kényszeríti. így hullámzott a harcz teljes 5 órán át változó szerencsével ide-oda, a midn van der Null a tartalékban álló Sivkovich zászlóaljat személyesen az els vonalba vezette elre s a magyarokat újból visszavonulásra kényszerittette, st, hogy pillanatnyi elnyét gyorsan ki is aknázza, dragoin'osait az országút mentén a hátráló és kissé megbomlott magyarok üldözésére támadásra rendeli ámde a téglavetknél fedve álló Zsurmay rnagy és Bethlen alezredes a Vilmos és Mátyás huszárokkal villámgyorsan a helyszínén terem s nemcsak a dragonyosokat vetik vissza, hanem a már üldözni készül császári gyalogságot is megállítják. Inczédy a kedvez alkalmat felhasználva, újból összeszedi zászlóalját, és támogatva az 55. honvéd zászlóalj és a Károlyi rnagy által vezetett Württemberg huszárok által, este 6 óra tájban még egy elhatározó rohamra indul a császáriak ellen s azokat a korcsma melll határozotlan visszanyomja. Miután idközben a Bem által újból visszarendelt 24. honvéd és a Máriássy zászlóalj is sikerrel nyomultak elre a korcsmától délkeletre fekv s a császáriak által csak gyengébben megszállott magaslatok ellen, van der Null ezredes maroknyi hadával kifejtett több mint 7 órai hsies védekezés után a visszavonulás megkezdését határozza el, melyet Asszonyfalva felé meg is kezd, a hol az ersen megviselt csapatokat az idközben oda bevonult Stutterheim dandár vette fel. Az Uracca tartalék-dandár e napon csak Nagy-Sclykig (Marktschelken) jutott. Bem a visszavonuló császáriakat, bár már este 9 óra felé járt az id, Kis-Kapusig üldöztette, a hol még egy ideig tartó utczai harcz keletkezett ezután Bem még majdnem másfél óra hosszat már csak tüzérségével dolgozott, metynek gránátjai Kis-Kapus egy korolt.
is
visszahatást
Ámde
;
;
részét felgyújtották.
A magyarok gyzelmével végzdött els csatanap mindkét részen tetemes áldozatokat követelt, bár van der Null veszteségét osztrák források csak 16 halottra és 83 sebesültre, az eltntek számát pedig 189 fre teszik. A magyarok részén csupán csak a 11. zászlóalj
állítólag
300 ft
vesztett,
Inczédy rnagj' pedig megsebeegyébbként az összes
a lovasság szintén sokat szenvedett veszteség nagysága ismeretlen. sült
;
;
142
A Már elbb
második csatanap 1849. márcz. S-án. emiitettük,
miszerint
Puchner
a medg-j-esi csatát
tulajdon képen
csak márczius 3-ikára tervezte s a 2-iki komoh'' harcz Bem egész hadával szemben csak nem várt körülmények közbejátszása folytán s a fhadparancsnok terve és akaiata ellenére következett be. Az emiitett dandárnak 2-án szenvedett kudarcza Puchncrt ug-}' látszik kissé g-ondolkoz(3ba ejtette csakis ennek tulajdonitható, hogy a tervezett támadás keresztülviteléhez csak 3-án délután fogott, látván, hogj' Bem 2-iki gyzelmét nem használja fel a támadólagos elnyomulás megkezdésére. A támadás a Stutterheim és van der Null dandárok által KisKapus fell arczban volt végrehajtandó, mialatt egy megkerül oszlopnak a magyaroknak a megelz napon felfedezett, az Ivánfalvi patak mögötti elsánczolt állását oldalban kellett megtámadnia. Ezen czélra gróf Daun rnagy a Parma ezred 3. zászlóaljával, 2 század vadászszal és a bukovinai határ-kordonistákkal már 3-án hajnalban indittatott el Xagy-Selykrl Szász-Iváni'alva felé. hogy oda beérkezve, Heijdte külíinitraényével együtt, meh'nek tevékenységérl alább leend szó, haladéktalanul támadásba menjen át. megjegyzend továbbá, hog3^ a Balázsfalva megtámadására kirendelt Véi'ers különítmény már Sorostélyról vonult be 3-án déleltt állománj'illetékes dandárához, miután tudomására jutott, hogy a balázsfalvi magyar rség már a károlyfehérvári oszlop ell minden ellentállás kifejtése nélkül elhagyta helyét s igy Vévers százados a további elnyomulást Balázsfalva felé czéltalannak vélte. Márczius 3-án déltájban, miután az üracca-ád^nákr is beérkezett Aszszonyfalvára. KaViany tábornok intézkedésszerüen megkezdte támadó elnyomulását a van der Null és Stutterheim dandárokkal Kis-Kapus irányában, mcl}'' helység eltt azok délután 2 óra tájban harczhoz fejldtek. Bem Kis-Kapuson Bethlen alatt csak egy 2 lovas századból és 4 lövegbl álló gyenge különítményt hag3^ott s hadának zömét a Nagy-Ekemez (Gr. Probstdorf) és Mártontelke (Mortesdorf) között elterül hegyhát északi ordmentes lejtjén, tehát a 2-iki harczban oly nevezetes szerepet játszott korcsma körül, illetleg az annak közelében elfolyó tarpatak balparti magaslatain (a részletes térképen „Breit Eichenrück") állította csatarendbe s hogy ezen állását baloldal támadások ellen biztosítsa, Zsiirmay rnagyot 4 gyalog-, 1 lovas századdal és 2 löveggel Baromlaka (Wurmloch) felé különítette ki. A fállásban a magaslat gerinczét a gyalogság, a hegylejtt pedig az országút mentén az összes tüzérség foglalta el, mig a lovasság ettl jobbra hátul, az országút és a Küküll között állott fel. Kis-Kapus gyenge rsége a túlnyomó ellenséggel szemben hamar ott hagyta heh'ét, mire Kalliany dandáraival Kis-Kapuson ;
143
elöronyonuilva, Bem hadállásával szemben következleg helyezkedett el a két dandár hatfontoíai az orszáírut mentén vonultak fel ezektl jobbra a ma^iaslat lejtjén a Leiningen és Károly a két dandár többi Ferdinánd ezredek :}-ik zászlóaljai fejldtek csajjatjai Kis-Kapus melleit, illetleg a részletes térképen ..Schemert tiil
:
;
:
jelzett magaslat mögöt födve állottak fel s végül legvégs gyanánt az Í^Vacfa-dandár Asszonyfalvánál maradt vissza, melynek 12 fontos ütegébl Maroicic rnagy 2 löveget a „Schemert Ebene" maiíaslat kúpjára vonszoltatott fel, raiczélból minden 10 lovat kellett befogni. löveg elé II) Ezen felvonulás befejezte után mindkét részrl délutáni 3-tól 5-óráig' tarló heves lövegharcz vívatott, melyben hatás tekintetében elvégre is a császáriak emelkedtek túlsúlyra, amennyiben Bem 6 ágyuja leszereltetett, 1 lszerkocsija pedig légbe röpült. Erre aztán Kalliany nemcsak az ellenséges tüzérséget, hanem a hegytetn lev gyalogságot is lövette ágyúiból, a mi ez utóbbit szintén csakhamar megrenditette. Ekkor aztán a Tursk}^ ezred 3. zászlóalja Maroicic rnagy parancsára a magaslatok gerinczén át az eid mentén Bem balszárn3'a felé átkaroló támadásra indult, miáltal ezen zászlóalj Bem közép- és balszárny gyalogságának legnagyobb részét magára vonta erre az eddig a közép mögött tartalékban álló Bianchi és Sivkovich zászlóaljak gyorsan a délfelé elhúzódott magyarok által elhagyott, illetleg már csak gj'eng-én megszállott magaslatokra nj^omulnak elre s azokat nagyobb ellentállás nélkül birtokukba ejtik. A gyalogság visszaveretése folytán a tüzérség sem tarthatta magát tovább, bár Bem oly makacsul tartott ki löveo-eivel állásában, hogy az ellenséges gyalogság egy csoportja már t is körülkeritette s maga a fvezér is csupán egy AVürtíemberg huszár szakasz merész közbevágásának
Ebene''-nek tartalék
—
:
köszönhette meg'menekülését.
De
a
lelkes
szabadon érezte magát, lövegeivel újból
vezér,
ahg hogy ismét
de az nj^omult és lehetetlenné tette azt s igy most már este 7 óra tájban az egész magyar had felbomolva, feltartóztatlanul futott az Ivánfalvi patak mögött elkészített s a tartalék által már kezdettl fogva megszállott állásba, a hol Czets a visszavonulókat a lehetséghez képest újból rendezte és a sánczok megszállására utasította. állást akart foglalni,
ersen utána
ellenség
Zsurmay^ bár Baromlakánál elretolt állásában meg nem támadtatott,
az
általános
helyzetre
való
tekintettel
Szász-Ivánfalvára
húzódott vissza.
Az
mentén e szerint újból rendszeres harcz melyben eleinte kiválóan a tüzérség vitte a fszerepet. Ezalatt beérkezett Marosvásárheh'ri a 4. honvéd zászlóalj, valamint Ivánfalvi patak
keletkezett,
tartalék által saját balszárm-ának biztosítására már a déleltt folyamán Muzsna (Meschen) felé kikülönítve volt szatmári önkéntesek és ugy látszott, mintha ezen ujabb osztagok megjelenése a
a
144
egyidre ulánnyomulásuk lassítására birta volna, a mit kiaknázni akarván, friss osztagait rohanna indította. Ámde a Leiningen, Károly Ferdinánd és Tursky zászlóaljak ekkor már az erds magaslatokon át észrevétlenül az Ivánfalvi patak jobb parti magaslataira jutottak fel s rohamoszlopokba tagozva s a mao-yarok állását oldalazva, a szaimárí ("mkéntesekre és a 4. honvéd zászlóaljra vetik magukat, minek folytán azok az összeütközést be sem várva, önként térnek ki a kevés kilátást njaijtó összecsapás ell ezáltal azonban az oldalában fenyegetett egész állás tarthatlanná vált s Bem csapatjai futva kerestek menedéket Mcdgyes védfalai mögött. Miután idközben teljesen besötétedett, Puchner nehogy Medgyesnél kellemetlen utczai harezba keveredjék, minden további üldözéstl eltekintett s fáradt csapatjaíval a magyaroktól elfoglalt császáriakat
Jieyji
védállásban töltötte az éjét. Most pedig pótlólag a Heydte és Daun különitaiények tcvéken3^ségérl kell még megemlékeznünk. Heydie rnagy külíinilményével márczius 2-án utasításához mérten Mártonfalvára menetelt s ezen helységbe érve, meghallotta a Kís-Kapus fell áthangzó ágyúszót, minek folytán a különítmény rövid pihen után Szász-Almádra folytatta útját. Itt este a van der Null dandár visszavonulásáról értesült, mely körülmény arra birta Hcydtét, hogy azonnal Mártontelkére meneteljen. 3-án déleltt a küKinitmény megint csak SzászAlmádra menetelt vissza; s miután Muzsna (Meschen) felé kiküldött századot küldött a járrei ellenség közellétét jelentették, Heydte Muzsnától délre fekv magaslatra, a hol azoknak a szatmári önkéntesekkel jelentéktelen csctepatéjok volt. Az errl szóló jelentésbl Heydte azon meggyzdésre jutott, hogy a magyarok l)alszárnyukon további nu'iködését az ellenség résen vannak, minek folytán 'ó
balszárnya ellen czéltalannak vélvén, különítményével Mártonfalvára vonult vissza, a hol a kés délután Medgyes fell áthangzó ágyulövésck daczára veszteg maradt. 4-én reggel Heydte 2. gyalogszázadot 1 dragonyos szakaszszal Muzsnára küldött elre, honnan
csakhamar azon
jelentést kapta,
miszerint a
magyarok
vesztett csata
után Erzsébetváros felé vonultak vissza, a mi arra birta He^'^dtét, hogy különítményével még aznap Riómfalván át Berethalomra meneteljen, a hol márczius 6-íg veszteg maradt. Daun hegyen-völgyön keresztül véghezvitt igen fárasztó menet után ép azon idben érkezett meg Szász-Ivánfalva eltt, midn be a hasona magyarok nem a legjobb rendben vonultak nev patak mögötti megersített állásba. Daun a kedvez alkalir^at kiaknázni akarván, hadoszlopát a szándékolt megkerüléshez akként fejldtette fel, hogy a bukovinai határ-kordonistákat csatárlánczba oszlatta, kiket második vonalban a vadászok, ezeket pedig tartalék gyanánt az oszlopba alakult Parma zászlóalj kíivette. Ekként harczhoz csoportosult külílnitménj^ével Daun, Szász-Ivánfalvát jobbra
145
támadó elnyomulását Mcdg'yes felé; de alicr patak tulsú partjára, niidöii Zö-?írmfl?/ rnagy, a ki mint tudjuk idkíizben Ivánfalvára vonult vissza és ott észrevétlenül húzta megmagát különitményével, hirtelen elretör rejtekébl és Daunt hátulról és oldalban mcg^lepöen támadja meg, a mi a császáriakban oly zavart és rendetlenséget okoz, hog"y azok a szélrózsa minden irányámindazonV)an széjjelfutva, a közeli erdl)en kerestek menedéket Daun veszteségét császári források mindössze 72 halottra, által sebesültre és fog-olyra teszik. A csata általános sorsára azonban ezen minden esetre érdekes epizód befolyást már nem gyakorolhatott és Zsurmay a föhadoszlop menekülését látva, kénytelen volt Berethalmon (Birtliiilm) át Erzsébetváros felé visszahúzódni, a hova a fervel a Küküllö jobb partján visszavonult Bem serege zömével, miután utkílzben a félreértés folytán Segesvár fell csak késn segítségére jöv Kiss alezredest is fölvette hadoszlopával, éjfél után 1 órakor érkezett meg. A császáriaknak a második csatanapon szenvedett veszteségét osztrák források, Daun elbb emiitett veszteségét nem számitva, halottakban mindössze 1 tisztre és 26 fnyi legénységre, sel)esültekl)enl tisztre és 137 fn3n legénységre, eltntekben pedig 59 fre, összesen tehát 224, Daun veszteségével együtt 296 emberre teszik. A magyarok vesztesége Gelich szerint 100 halottból, 200 sebesültbl és ugyanannyi elfogottból állott. Puchner márczius 4-én hajnalban, miután a magyarok elvonua helyett lásáról értesült, csapatjaival Medgyesbe vonult be, a hol két napi hogy gyzelmét hathatós üldözés által kiaknázta volna hao-yva, ineg-kczdte ért a
;
—
—
pihent
tartott.
Bem
5-én reggel vert hadával Segesvárra ért s azonnal hozzáa különben is megersitett és torlaszokkal ellátott város elsánczolásához s azonnal gondoskodott, hogy a Székelyföldrl ersbitéseket és kell számú lkészletet kapjon, Kolozsvárra pedig- hasonló czélból Herkalovich rnagyot rendelte ki. Igy és éhez hasonlóan tevénykedett Bem Segesvár körül, nap nap melleit várva az ellenség ujabb támadását, de az csak nem akart bekövetkezni. Végre márczius 8-án déltájban láthatóvá lettek az ellenséges oszlopok Holdvilág (Haltvelagen) fell, mire Bem serege gyorsan elfoglalta a már elre kijelölt helyet. Ámde a császáriak az egyszer csupán tüntettek s igy Bem Bethlen alezredes dandárát Dánoson hagyva, serege fenmaradó részével az éj tartamára este felé újból Segesvárra húzódott vissza. A márczius 9-én reggel Holdvilág, Bese és Keresd felé kiküldött járrök csakhamar azt jelentették, hogy a császári hndak az elmúlt éj folj'amán egymást követ kisebb oszlopokban a medgyes- segesvári úttól délre mellékutak felhasználásával kelet felé vonult el. Puchner ugyanis a Medgyesen tartott kétnapi pihen után a támadó mveletek fol3'tatását határozta el, miután azonban Bem látott
1848/49. kat. tört.
10
146
segesvári állását igen ersnek vélte, inkább annak megkerülését határozta el. mire nézve a következ intézkedést bocsátotta ki ;
„Báró Heydte rnagy
portj'-ázó
külünitménye
Berethalomrúl
6-án
Valdhidi-a (Waldhütten). 7-én pedig Sároson át a segesvári országútra menetel s feladata Holdvilágnál a Küküll bal partján állást foglalva, az ellenséggel, kinek elcsapatjai Dánoson vannak, elhitetni, hogy az egész császári sereg arra
(Dunersdorf)
nyomul
felé
a 7-ikérl S-ikára hajló éjjel a különitmény Besére (Beschendorf) menetel, hogy ezen helység megszállása által a hadtest balszárnyát biztosítva, a bekövetkezend támadásnál szintén közremködjék. Medgyesen a Tursky-ezred 3 százada marad vissza védrség
elre
;
gyanánt. Gróf Alberti százados 1' 2 dragonyos századdal Medgyesrl a Küküll jobb partján Erzsébetvároson át Marosvásárhely felé portyáz, hogy az összeköttetést az északi (IJrban-) hadtesttel helyre6-án Medgyesrl Riómíalvára Heichesdorf), álhtsa. Maga a hadtest 7-én Szt. Ágothára (Agnethlen), 8-án pedig Hégenre (Henndorf) és Apóidra (Trappold) menetel s innen Segesvár ellen támadásra indul. Ez utóbbinak déli része hegyszorosban fekszik, melyet a tle délre elterül magaslatok teljesen uralnak ha ezeket birtokunkba ejtjük, ugy a szorosban álló ellenség könnyen a teljes elvágatás veszélyének van kitéve." A szándékolt oldalmenet intézkedésszerüen baj nélkül végre is hajtatott. megjeg3^zend azonban, hogy Heydte Bcsét nem 7-én éjjel, hanem csak 9-én déleltt érte el. (
:
Nagy-Szeben bevétele 184í>.
Mihelyt
Bem
márczius
11-én.
márczius 9-én reggel a császáriak kerül
moz-
dulatáról értesült, eg^'et gondolt s nyomban kiadta a parancsot a Szebenbe való indulásra, minek folytán a sereg, dicséretére legyen mondva, két órával a vett parancs után, tehát még ugyanaznap déleltt 1 1 órakor útnak indult a Küküll bal pariján Medgycs felé s
szakadó
esben
Paratélyig (Pretai)
végrehajtott
menet
után
éjfél
után
2
órakor
jutott.
A Medgyesen volt 3 császári század, a Bem eln3^omulásáuak hirére portyázó csapaljával szintén oda húzódott Alberti századossal együtt 10-én reggel sietve hagyta cl a várost, melyet Bem déleltt 9 órakor szállott meg csapaljaival. Medgyesen Pereczy alezredes alatt miuteg}' 1500 ember 4 ágyúval maradt vissza, a sereg fenmaradó része pedig néhány órai pihen után Nagy-Selykig folytatta reggel útját, a hova éjfél után 1 óra tájban érkezett meg. Másnap 6 órakor a sereg ismét tovább indult s Szelindekre (Stolzenburg) érve, déh pihent tartott; innen 12 órakor ehndulva, délután 4 órakor Nagy-Csürbl (Gross Scheuern) bontakozott ki, melynek déli kijáratánál a seresr csatarendbe
állt.
147
Xag-y-Szebenbeu Puchner elvonulása utáu a császáriak részévissza mintegy 2 gyalog- zászlóaljjal, megfelö számú lovassággral és tüzérség-gel s azonkivül Skariatin ezredes 1960 fnyi gyalog-os, 120 kozák és 6 löveg-bi álló orosz
rl Pfersmnnn tábornok maradt
hadoszlopával. Bem közeledtének hirére, a mi különben medg-yesi megveretése után szinte hihetetlemiek tnt. a szeboni osztrák-orosz védörség a várostól északra elterül sikon. a nagycsüri magaslatok alján harczhoz fejldött és pedig az orosz csapatok a múttól nyugatra, a császáriak attól keletre. A két zászlóaljnyi szebeni nemzetrség a nagy körúton, Medgyes volt védörsége Alberti százados különítményével együtt iicdig" magában a városban állott fel tartalék gyanánt. Bem mindenekeltt tüzérségét vonultatta fel az országút mentén a magaslaton, melynek eléggé hatásos tüzét az orosz gyalogság példás rendben állotta ki, st a magaslatokra elretolva volt rajvonalak is hsies ellentállást fejtettek ki a feléjök elnyomuló magyar gyalogsággal szemben. Ezalatt Skariatin kozák-osztálya rohamra indult Bem jobb szárnya ellen, de az ott lev üteg által kartácstüzzel
robbanva menekült el saját gyalogsátöbbé egész nap nem mutatta magát. Idközben Bem mindig több és több gyalogságot vont az els harczvonalba. minek folytán Skariatin kissé hátrább fekv állásba húzódott vissza. A kedvez alkalmat felhasználandók, a Württemberg huszárok Szt. Erzsébet (Hammersdorf) irányában, a Kóburg- és Vilmos huszárok pedig Kiss alezredes által vezetve, az orosz hadállás balszárnya s különösen egy ottan izoláltan álló üteg ellen rohamra, a székely gyalogosok pedig az ellenség közepe ellen szuronyrohamra indulnak, minek folytán az osztrák-orosz hadak este 7 óra tájban a város véd sánczai mögé húzódtak vissza. Erre Bem tüzérségét is elbbre vonultatta s az erditvényeket s a várost gránátokkal lövette. Ezalatt annyira beesteledett, hogy Bem a város tulajdonképeni bevételét már-már a következ napra akarta fog'adtalván, teljesen széjjel
gának balszárnya mögé
s
halasztani, a midn az egy székely-, a 11. honvéd zászlóaljjal és egy vadász-osztáh'lyal még Paratéh'ból Muzsnán (Meschen) Baromlakán (Wurmloch) és Sályán (Schaal) át az ellenség jobb oldalába kikülönitett Bethlen Gergely
alezredes a város eltt megjelenve,
a
már elalvó félben lev harcznak ujabb tápot ád s az ellenséget mihamar a város elhagyására birja, ugy, hogy abba Bem gyzelemittas serege este féltiz óra tájban örömujjongva vonul be és itt az ellenség által visszahagyott nagj^mennyiségü ruházati czikkeket. fegyver-, töltén}' és élelmi készleteket, valamint 21 ágyút, ezek között a vízaknai csatában elveszitett lovas üteget is birtokába ejtette. Az ellenség az éj folyamán és a következ nap reggelén egészen a Vöröstorony szoros bejáratáig. Talmácsig, kisebb császári 10*
148
osztag-ok Zóod és Talmacselig- húzódtak vissza, a hol márczius IG-igbántatlanul maradtak. Az orosz csapatok a több mint 4 órai harcz alatt minteg-y 200 ft vesztettek halottakban és sebesültekben a magyarok vesz:
tesége 40 halott és 98 sebesült. Bem a csatára következ éjjel a mag-ával vitt s csak dsidákkal ellátott mintegry 2000 székely önkénteseit felszereltette és szuronyos feg-y vérekkel látta el és azokkal a 11. honvéd- és a Máriáss}'' zászlóalj állománj'át 1360 emberre egészítette ki s azonkívül Bánjf'y és Pereczy kikülönitvc volt mintegy 4000 fnyi csapatjait, valamint az elbb Kolozsvárra küldött Herkcdovich rnagyot az újonnan alakult 32. honvéd zászlóaljjal, továI)bá a Mátyás huszárok egy osztagával szintén magához vonta. Ekként megszaporodott s újból rendezett hadával aztán Xagy-Szeben és Schellenberg között ütött tábort s a Vöröstorony szorosnál álló ellenség szemmeltartására Károlyi alezredest Vesztém- (Westen) helységbe különítette ki, mig a Puchalatt álló császári had zömének felkeresésére Bethlen alezredest
ner
egy kisebb különitménynycl Dolmányon, Holczmányen és Ujegyházán (Leschkirch) át Erzsébetváros, illetve Segesvár felé.
rendelte ki
A
feketehalmi ütközet, illetleg: Brassó bevétele 1849. márczius
18
— 20-ig.
Pachner a császári sereg zömével már elbb közölt terve értelmében márczius 8-án a fhadiszállással és 2 dandárral Hégenig (Hennilorf). a lovassággal Újvárosig (Xéustadt), a van der Xüll dandárral pedig Apóidig (Trappold) raejieielt, mely utóbbi elrseit Segesd (Schaas) felé állította ki Bem járrei a mondott napon délután 4 óra tájban bukkantak az itt felállított elrsökre s tudjuk, hogy az errl szóló jelentésre Bem hirtelenül a Szeben felé való elny omulásra határoztad magát. Puchner vezérkari fnöke, Maroicic
rnagy már
a 9-ikére hajló éjjel óhajtotta a SegesA-ár ellen tervezett
támadást végrehajtatni, mibe azonban Puchner bele nem egyezvén, a csapatok csak 9-én déleltt 11 órakor indultak útnak Ápold felé, a hol délutáni 5 óráig pihen tartatott. Este felé az oszlu^j Segesdet érte el, a hol a Stutterheim és Uracca dandárok a lovassággal a beállott hózivatar közepette tábort ütöttek, mig a van der yull dandár folytatta útját Segesvár felé. Segesden értesült Puchner a Besénél álló Heydte rnagy jelentésébl, miszerint Segesvárról Dánoson át ers ellenséges oszlopok vonultak el s hogy Bem állítólag egész erejével Szeben felé fordult. A Bem elvonulása után Segesvároti megmaradt gyenge magyar védrség a császáriak eln^'omulásának hirére sietve Székely-Keresztur felé húzódott vissza, minek folytán van der Null este 8óra tájban zavartalanul vonulhatott be Segesvárra, a hová éjfél
149
tájban a Shdterheim-. másnap reg-gel 4 cjrakor pedig az Uracea dandár s a lovasság is beérkezett ugyanekkor Heydte vett parancsa értelmében Dánost érte el. Segesvárott Puchnert még egy másik kellemetlen hir is várta, itt tudta meg ugyanis Urixm és Malkoirskíjvak a Bukovinába bekövetkezett visszaveretését. Ez alkalonuual Maroicic rnagy ismét a haladéktalan tovább indulás mellett kardoskodott, hogy esetleg Bem Szebennél két tüz közé szorittassék, ámde Puchner a csapatok fáradtságára való tekinteltol csupán a van der Küll dandárt tolta még ugyanaznap, l
(
—
160
Fenyfalván
Stutferheim dandárnak is Alsó - Ucsáig, utóbbi Árpásig jutott. Itt érkezett be Slcariatin üzenete, hogy talmácsi állását csak oly feltétel alatt véli megtarthatónak, ha esy császári oszlop az Olt hidját Feleknél megszállva tartja. Ezen feladattal KaÜKiny Eiehel rnagyot bizta meg, a ki ennek folytán 15-én reggel saját oláh határr-zászlóaljával, a EloTcocsan rnagy parancsnoksága alatt álló Károly Ferdinánd ezred 3. zászlóaljával. 2 század dragonyossal és ^-2 háromfontos üteggel el is indult Árpásról Felekre. Maga Riehel Talmácsra sietett elre, hogy Skariatinnal személyesen értekezhessek, minek folytán a hid megszállására szóló intézkedéseket Klol'ocsan rnagy tette meg, melyek szerint délután 4 óra tájban 1 század dragonyos Fenj'falvánál, annak esetleges támogatására a nevezett helység és a hid közölt a Károly Ferdinánd ezred 3 \-^ százada, a fenmaradó ^2 század pedig a hid és Felek között s végül az oláh határr zászlóalj 1 század dragonj'ossal és a lövegekkel tartalék gyanánt Feleken állott fel. Mihelyt Bem a császári hadtest közeledésérl Szeben felé értesült, nehogy ott elfoglalt állásában két tüz közé szorittassék, Puchner mint veszélyesebb ellenfele ellen támadólagos elnyomulásra határozta el magát, szándékában lévén eg^'uttal, ha csak lehetséges, Brassót is hatalmába ejteni. Erre nézve Bem következleg" Xagy-Szeben megszállására Bánffy János tette meg intézkedéseit este felé a lovasság-g-al
követnie
kellett
:
álló
elbbiek még ug-yanazuap
:
ezredes parancsnoksága alatt mintegy 20U0 fnyi védrséget jelölt ki, a Vöröstorony szorosnál álló osztrák-orosz had sakkbantartására pedig 7/ia^ alezredest rendelte ki, kinek lehetleg Boiczát kell megnagyobb nyomaték kedvéért egyelre maga Bem is ezen szállania hadoszlophoz csatlakozóit, A sereg fenmaradó részével Czeiz ezredesnek márczius 14-én az Olt völgyén fölfelé a ftámadó müveletet :
megkezdenie, miközben este felé Fenyfalvánál JSiefteZ, illetleg KloJcocsan különitménj^ére bukkant, melyet elvéd csapatjai által nyomban megtámadtatott. Klokccsaa eleinte a hid mögött makacs ellentállást szándékozott kifejteni, de az este 10 óra tájban bekövetkezett támadásból látván, hogy ellene túler mködik, rövid harcz kellett
mely különitmén3'ének 71 fnyi gyalogosába és 9 dragonyosába került, este 11 óra tájban Felekre, onnan pedig Fogarasra vonult vissza, a hova 1 6-án este érkezett meg. Visszavonulás közben Kiebel oláh határr zászlóalja teljesen felbomlott s annak legénysége egy igen csekély részt kivéve, otthonába szökíitt. Ily körülmények, után,
immár nyitva állott az ut Fogaras felé. Mieltt azonban a magyar sereg zömét Brassó felé követnk, elbb hadd végezzük el a Vöröstorony szorosnál történteket. Skariatin ezredes márczius 16-án délben a feleki hid feladásáról és ers ellenséges osztagoknak Talmács felé elnyomulásáról értesülvén,
között Czetz eltt
az orosz hadaknak Oláhország- területére való
visszavonását
hatá-
151
rozta el s visszavonulása í'edezésfH a császári csapatoknak tette kötelességévé. Ebbl kifolyólag- a Talmacseliiél Xiepp rnagy parancsnoksága alatt álló Vü Tursky zászlóalj és a Károly Ferdinánd ezred tartalék-osztálya, továbbá a Zoodba kikülönitve volt Leiningen ozredb(?li és oláh határr-századok parancsot kaptak, hogy a szoros bejárata eltt Hoiczánál hátvéd állást foglaljanak. Ámde Xiejq> rnagy az emiitett csapatok legnagyobb részével márcz, 16-án délután 4 óra tájban az oroszokat nyomban követvén, a szoros bejáratának biztositására csupán csak a Károly Ferdinánd ezred tartalék osztáya maradt vissza gróf Heusenstamm százados parancsnoksága alatt, a ki még ugyanazna]) este 9 óra tájban Iház hadoszlopa által megtámadtatván, 91- fnyi veszteséggel a Vöröstorony-szorosba, onnan pedig a magyarok által már nem is üldöztetve, Oláhországba húzódott vissza, a hol márczius 17-ike folyamán Chineninél a Szebenben volt egész osztrák-orosz had tábort ütött. A Brassó felé visszavonult császári hadtestbl márczius lO-ika folyamán a van der Null dandár Vledényig^ az Uraeca dandár Persányig, a Stidterheim dandár a lovassággal Sárkányig s végül Heydte portyázó különítménye Vadig jutott. Márczius 17-én a van der Null dandár Brassóba vonult be, a másik két dandár a lovassággal pedig Feketehalmon maradt. A különítményével IG-ikáról 17-ikére hajló éjjel Fogarasból tovább indult Klolcocsan rnagy útközben a Stuttcrhoim dandárhoz csatlakozott. Heydte pedig parancsot kapott, miszerint Sinka Uj-Sinka és Pojána Alorului-on át Tohányra menetelve, útközben élelmi szereket harácsoltasson. Alárczius 18-án a van der Null dandár Brassó és Vidombákon (Weidenbach), a másik két dandár pedig Feketehalmon pihent tartott, Heydte pedig utasítást nyert, miszerint a Sinka völgybe visszatérve, onnan az
—
országúton elnyomuló mag3^arok hátában Persány és Vledény felé mködjék. KaUiany tábornok vezérkari fnökével, Maroicic rnagyg3'-al a mondott napon Brassóba utazott, hogy Enqelhardt tábor-
nokot
Ámde
a Brassó eltt vivandó csatában való részvételre birja. Engelhardt nemcsak hogy támogatását meg nem vonta, hanem
is
sürgsen
követelte, miszerint az elkerülhetlen visszavonulás biztositására a van der Null dandár már a csatát megelzleg a Tömösi szoros bejáratánál fekv ugj^nevezett Hétfalu (Siebendörfer) megszállására rendeltessék ki. Ennek folytán az utolsó dönt csatához mindössze két dandár maradt Kallianynak rendelkezésre, melyeknek a
megelzleg halom
megejtett
közötti
szerint a Vledény és Feketeaz országút mindkét oldalán kellé
terepszemle
erds magaslaton
állást foglalniuk.
Czets ezredes a magyar sereg zömével márczius 15-én Ucsáig nyomult elre, IG-án pedig Fogarasba vonult be s elöcsapatjait Sárkányig tolta elre. A következ napon a sereg, melyhez Bem is bevonult, Vledényt szállotta meg. Másnapra Brassó bevétele
12 tüzetelt ki czélul s az elrelátható
csatában egyrészrl Czetz had5 zászlóalj (öOOOío), 7 V2 lovas század (750 lovas) Vledény fell, másrészrl ^'^'aí/di^enZínarifZ alezredes parancsnoksága alatt a székely hadnak 2 zászlóalj (2200 f), 3 lovas század (300 lovas) és 10 löveg Szent-Péter (Petersbera) és Hrrmány Hornig-berg) fell kellett kíizremüküdnic. A rendelkezésre álló hadak összege tehát: 7 zászlóalj. 10' lovas század és
oszlopának és IG löveo-
—
—
—
—
(
1'
20 löveg s állománya 7200 fnyi g^^alogos, 1050 lovas és 2G löveg. Márczius 18-án reggel Czetz hadoszlopa intézkedésszerüen útnak indult Yledényrl és már a Feketehalomtól nyugatra fekv magaslatokon a császáriaknak 2 vadász és 2 oláh határol' századból, továbbá chevauxlegers osztályból álló elcsapataira bukkant, mel^'-ek ellen Czefjs azonnal támadást parancsolt és pedig el kellett nyomuhii 1 zászlóaljnak Kabs rnagy parancsnoksága alatt az országúttól délre, a Zeidner hegyen át Feketehalom felé 1 zászlóaljnak Nagii Dániel parancsnoksága alatt az országúttól északra az ellenség jobb szárnya ellen 1 zászlóaljnak a tüzérséggel Tohicuj rnagy parancsnoksága alatt az ellenség közepe ellen az 52-ik és a Máriássy-zászlóalj s c mögött az országút mentén az összes lovasság, egyelre tartalékban maradt. A gyenge császári osztagok az erds magaslatok által fedve, harczolva vonultak vissza az országút mentén s még mieltt a Feketchalomnál álló Stutterheim és Uracca dandárok segítségükre siethettek volna, a gyorsan utánnyomuló magyarok által már nagy1
:
;
:
;
körülmények között a még dandár szintén visszavonulni kényszerült, minek fedezésére a Parma- és Tursky-zászlóaljak kaptak parancsot ezek eleinte a magaslatokat, késbb pedig iparkodtak ugyan Feketehalom bejáratait elállani, de a magyarok által délrl és északról részt leszoríttattak a magaslatokról. Ily
alig harczba lépett
két
megkerültetvén, rövid ideig tartó
veszteségteljes ellentállás után
a
Feketehalom és Vidombák között elfoh'ó patak mögé, a hol idközben a két dandár zöme újból harczrendbe állt, voltak kénytelenek visszahúzódni- Czetz ugyanis látván a Feketehalomliól közeled ellenséges
oszlopokat, a balszárny -zászlófdj cr.sbilésére Bethltu még az 52. zászlóaljat is kirendelte, míg a középen Jfszens.ilitj rnagy tört elre a szintén els vonalba rendelt Máriássy zászlóaljjal, mialatt a jobb szárnyon Kabs rnagy saját erejébl is mindjobban elbbre jutott. császáriak, miután helyzetük már különben is eléggé veszélyeztetve volt, a tiilajdonképeni rohamot már nem is várták be, hanem sietve vonultak vissza, mint már fentebb emhtettük, a Bárcza-patak (Burzen B.) mögött állást foglalt felé. Bem a császáriak által elhagyott Feketehalom helységet azonnal megszállatta csapatjai által, de egyelre az ismét csatarendbe állt ellenség újbóli megtámadásától, illetleg mindennem üldöz utáünyomulástól eltekintett, miután a tulajdonképeni csatát Gerfjely alatt
A
fer
15J
Brassó birtokáért, üsszhangzásban a székely haddal, csak
másnap
szándékolta komolyan meo-vivni. A császáriaknak a feketehalmi ütközet 5 tiszljökbe és 2<j7 fnyi legénységükbe került a mag-yarok vesztesége ismeretlen. Kalliany látván, miszerint Bem továbln elnyomulását beszünazok a tette, dandárait este felé Brassó alá vonta vissza, a hol Bertalan kápolna körül tábort ütöttek. Nemsokára azonban hire érkezett, miszerint észak fell Prázsmár (Tartlau) iránj'ában ers ellenséges oszlopok közelednek, minek folytán Eiifjelhardt tábornok kívánságára nevezett helységbe még ugyanazon éj foh'amán a StuÜerheim dandár indíttatott útba s ig}' most már Brassó eltt csupán az Uracca dandár és a mögött a Tömösi szoros felé nyúló elvárosban, a minden pillanatban visszavonulásra kész orosz csapatok maradtak vissza. Hcíjdte márczius 18-án 3 gyalog századot Uj-Sinkáig tolt elre, a külíinitmény feumaradó részével pedig csak 19-én hagyta megszállása czéljából s igy eddigi elel Tohányt Pojana Morului veihez híven, a Is-iki ütközetben eg}' általában nem vett részt. Azon hirre, hogy a magyarok Feketehalmot birtokukba ejtették, a különítmény 20-án Rozsnyóig húzódott vissza. Utóbbemlitett napon a StuÜerheim és Uracca dandárok a lovassággal Brassótól északra a netán támadásra induló székely had ellenében csatarendbe állottak; a van der Null dandár megmaradt a Hétfalunál elfoglalt állásában, mig az orosz csapatok a Tömösi szoros bejáratánál gyülekeztek, metyen által a vonat már is megkezdte volt visszavonulását. Miután Eiigelhardt tábornok sehogy sem volt a Brassó eltt szándékolt csatában való közremködésre bírható, Kallianynah sem maradt egyéb hátra, mint hogy a csapatokkal az oroszoknak d. e. 9 órakor megkezdett visszavonulását kövesse éhez képest Engelhardt hadoszlopát d. e. 11 óra tájban a. StuÜerheim dandár a lovassággal, ezt pedig' az f/racm-dandár követte, mely után legvégül a van der Null dandár következett. Utóbb nevezett dandár Alsó-Tömösnél hátvéd állást foglalt a többi császári csapatok Fels-Tömösnél, az orosz csapatok pedig a Predeal alján kellemetlen fagyos szélben ;
;
;
ütöttek tábort.
Bem 20-án délben csapatjainak élén Vidombákig nyomult elre, a hol Brassó városának küldi iitsége ünnepélyesen átadta neki a város kulcsait, mire a sereg délután 4 órakor harsán}^ zeneszó mellett vonult be a városba, honnan Bem másnapra a visszavonuló osztrák-orosz had zömének üldíizésére a Tömösi szoroson át Szabó Ferdinánd alezredest rendelte ki háromszéki székely hadával, mig Paj) alezredes egy kisebb különitménynyel hasonló czélból a TörcsTári szorosnak vette irányát. A császári had. hogy a jeges utón csak nagy nehezen tova-
154
haladható vonatnak és az azt követ orosz hadoszlopnak kell idt csak márczius 21-én déltájban folj'tatta visszavonulását, miközben a hátvéd g-yanánt kirendelt van der Null dandár FelsTömösnél Szabó alezredes által utóiéretvén, heves harcz után a Predealnál álló Uracca dandárra vettetett vissza. A két dandár ellen hosszabb ideig" folyatatott ercdményteljes harcz után, mely a császáriaknak hallutakban és sebesültekben 180 emberükbe és vonatuknak eg"y tetemes részébe került, Szahó alezredes a további üldözést beszüntette. Márczius 22-én a császári had már oláh földön, Sinaianál, az oroszok még- hátrább, Komarnik és Rreazanál ütöttek tábort. Innen a rendkivül zord idjárás és élelemhiány által ersen megviselt a Stuttorheim és Uracca dandárok már két na]) óta, a csapatok van der Xüll dandár csapatja! pedig- az utolsó 24 órában eg-yáltalában nem juthattak rendes élelmezéshez Campina környékére helyeztettek el néhány napi pihenre. Heydte rnag-j^ azon hirre, miszerint a mag-yarok 2(»-án Vidombákot és Keresztényfalvát (Xeustadt) meg-szállották. különitményével sietve Törcsvárra húzódott vissza, ahonnan csak 21-ikén szándékozott tovább visszavonulni aligért azonban Törcsvárra, midn hirül vette, hogy nyomában egy 2 zászlóaljból és 8 ágyúból álló ellenséges különítmény van, mely állítólag másnap korán reggel Törcsvár ellen támadást intézni szándékozik. Ezt kikerülend, Heydte még az éj folyamán megmászatta csapatjaival a Törcsvári hágót, s másnap 21-én este a különítmény, 26 órai fáradságos menet után Rucaruba érve, az ottani török zászlóalj részérl szívélyes fogadtatásban részesült. így tehát a kisebb császári védrségek által megszállva tartott Déva és Károly fejérvár kivételével egész Erdély hihetetlen gj'orsasággal ismét Bem birtokába esett, a ki fényes diadalai által a nemzet legnépszerbb s mindenki által szeretve tisztelt vezérévé vált s a kit katonái bens ragaszkodásuk jeléül az „apó" melléknévvel tiszteltek meg. Az sz vezér ily valóban alig remélt, mesés diadalok után sem pihent meg babérain, hanem azonnal hozzálátott kissé szintén megviselt és megfogyott serege reorganizálásához, hogy ennek befejeztével Károl^'fejérvár és Déva váracsával is hamarjában végezhessen. Még' mieltt azonban nagy munkájához fogott volna, Szeben tájékáról ujabb nyugtalanító hireket kapott. Skarküin ugyanis a Szebenben a magyar fsereg* elvonulása alkalmával 2000 emberrel visszahagj^ott Bánff'y és az 1500 emberrel Boiczáig elretolt AaroZ?/í alezredessel úgyszólván nap nap mellett kisebb csetepatékba bocsátkozott. Ennek véget vetend Bem Brassóban 4000 embert visszahag3'va, sei'cge fenmaradó részével Szebenbe, omian pedig a Vöröstorony szoros felé sietett s ez alkalommal márczius 26-án SJcariatint eng'etljen,
—
—
;
155
visszavetvén, még Oláhország földén is jó messzire üldöztette. Ezek után Bem, miután a szoros védelmére Iház alatt 2000 embert hagyott hátra, újból Szeljonbe tért vissza s nyomban hozzáfogott a hadsereg újjászervezéséhez. így többek között az újonnan alakítandó gj'alog és lovas osztályok száraára mindenekeltt a már régebben szolgáló honvédekbl üg}'cs tisztek vezérlete alatt kereteket állított fel, melyekbe aztán a székely ujonczokat osztotta be, ugy hogy 2-3 hét leforgása alatt 13 uj rendes zászlóalj állott rendeléezésre. melyek 74-tl 86-ig terjed folyó számokat nyertek. Ezenkívül 10 székely nemzetr zászlóalj alakiitatott, melyek azonban a rendes zászlóaljak egy részéhez hasonlóan, lfegyverek hiján csakis lándzsákkal voltak felszerelhetk. Ezen nemzetr zászlóaljak következleg helyeztett(>k el: az 1. és 2-ik Beszterczén és környékén, a 3., 4. és ö-ik a Székelyföldön, a 6-ik Boiczán, 0-Sánczon és Tömöí^ön, a T-ik Törcsváron, a S-ik Törcsvártól a Vöröstoronyszorosig s végül a 9. és 10-ik a Vöröstoronyszorostól a Vaskapuig a zászlóaljak mindegyeikének állománya 1500 fre volt kiegészítend. A lovasság szervezése lassabban ugyan, de szintén biztosan haladt elre. Ezen megfeszített tevékenj'ség folj-tán az erdélyi sereg állománj-a csak;
hamar 30.000 emberre szaporodott fel. Marosvásárhelyen továbbá uj lpormalom állíttatott fel Gábor Áron kézdívásárhelyi ágyúöntödéje pedig az ottani löpormalommal együtt tökéletesen felszerel;
tetelt.
Azonkívül egész Erdélyben szorgosan dolgoztak ruházati és
felszerelési czikkek elállításán.
Ezen munkálkodása közepette kapta meg ben Kossuthtól a parancsot, hogy a Bánságba
Bem Nagy-Szeben-
vonulva, azt Peregyletemben az ellenségtl megtisztítsa. Éhez képest Bem rendes seregének zömét, mintegy 10.000 embert, Báiiffy János ezredes parancsnoksága alatt mihamar útnak indította Szászvároson át a Bánságba, mig maga Károlyfejérvárra ment. hogy a Kolozsvárról Torda és Nagy - Enyeden át szintén oda rendelt Kemriiy ezredessel a vár körülzárolásához fogjon. A körülzároló had, melyet Bem Borbánd— Drombár Maros-Portus vonalában állított fel. a következ csapatrészekbl állott: a 32. honvéd zászlóaljból 1000, két nemzetr zászlóaljból 1200 és az arany osszéki önkéntesekbl 200 fnyi állománynyal a Mátyás huszárok egy tartalék-osztályából 1 60 és az aranyosszéki önkétesekbl 60 lovassal. A tüzérségi anj^ag egyelre csak 6 hatfontosból állott, melyhez késbb még 4 hatfontos, 3 háromfontos s végtére ostromágyuk is járultak. Márczius 31-én Bem megelz hatástalan ágyúzás után a vár parancsnokát, August ezredest az erd feladására szólította fel, a mit azonban ez határozottan megtagadott. Ennek folytán Bem a rendszeres ostrom megkezdését Keményre bízván, maga pár nap múlva a Bánságba elre indított hadoszlopa után sietett, melyet a hátszegi völgyben április közepe felé utói is ért. czellel
—
:
HUSZüXHATUDlK FEJEZKT. Á
délvidéki események
;
Perczel
3Iór
támadó mveletei
Ji
líácskiibíiii.
184Í).
márcziiis elejétl
ájDrilis
közepéig.
A délvidéken február közepe táján lezajlott s a szerbekre nézve balul végzdött szregi és horgosi összeütközések után*) márczius elejéig szünet állott be a Hadmveletekben, mel}' idt a magyarok állásaik erábitésére, a szerbek pedig állományuk kiegészítésére használták fel. Márczius 4-én ez utóbbiaknak Zomborból felkerekedett s 13 ágyúval ellátott mintegy 4000-nyi hada Szabadka eltt termett, de itt az idközben elsánczolt és eltorlaszolt város oly szivós ellentállásra nyújtott kilátást, hogy szándékukkal felhagyva, mégugyanaznap Bajmok alá húzódtak vissza. A Szabadkán parancsnokló Gál alezredes, hogy a szerbek egy ujabb támadását megelzze, megfelel védrség visszahagyása után már másnap mintegy 8000 emberrel és a ágj'uval két hadoszlopban eléje ment az ellenségnek, meh^ Bajmoknál éppen uj támadásra készült. Ezen ftámadással egyidejleg a horgosi helyrségnek, a foszlopok oldalát és hátát biztosítandó, Ó-Kanizsa felé tüntetleg kellett elnyomulnia. Gál márczius 5-én d. e. 10 óra tájban bukkant az ellenségnek Bajmok eltt néháu}^ ezer lépésre egy patak mögött fedve elfoglalt táborára, mely ellen nyomban felvonultatta tüzérségét, melynek azonban a gyorsan állásba helyezkedett túlnyomó ellenséges tüzérséggel szemben csakhamar elhallgatnia parancsol, a mit kellett. Erre Gál g3^aiogságának is visszavonulást a szerbek a maguk részérl egy ers gyalogsági oszloppal és 3 ágyúval kezdeményezett ellentámadásba való átmeneteire használtak fel. De alig, hogy ezen osztagok a tábort a magyaroktól elválasztó patakon átkeltek, utóbbiak hirtelen visszafordulnak és egy merész visszavágással az ellenséges gyalogsági oszlopot halomra döntve, az ahoz beosztva volt lövegeket hatalmukba ejtik. Ezen váratlan ellenlökem még a táborban maradt gyalogságot is annyira
*)
Lásd az
I.
kötet tizenkilenczcdik fejezetét.
ir,7
minden ellentállásról lemondva, futásnak melynek csak Neraes-Militicsnél. a harczmeztl 3 mérföldnyire szakadt vég-e, A szerbek ezen rövid ütközetben mintegy 200 kihozta sodrából, liogy eredt,
ágyút, ezek között egyik kedvenczüket, az általuk .Csicsó"-nak elkeresztelt Is fontosat, továbbá számtalan társzekeret, lhalottat,
.'?
a magyarok vesztesége ellenben csak jelentéktelen lehetett. Ezen ujabb leczke után egyidre újból lelohadt a szerbek harczi kedve s a császáriakkal egyetemben csupán Pétervárad körül fejtettek ki említésre méltó tevékenységet. Pétervárad az Al-Dunán Eszék eleste után a magyarok egyedüli erssége. Csuha tábornok parancsnoksága alatt állott s védrzászlóalja, a 2. honvéd zász1 ségét a 82., 88 és 39. sorezred 1 allóalj, a Württemberg huszárok félszázada, és Bezerédy Miklós ezredes alatt mintegy 8000 fnyi nemzetrség, mely utóbbi az Újvidék körül fekv magyar és német helységeket tartotta megszállva, képezte. Ezen nemzetr és a közelben port3'ázó szerb csapatok között az összeütközések egész lánczolata keletkezett, melyek közül itt csak a legnevezetesebbeket emiitjük fel. Február 1-én egy szerbfelkel had Kuláról és Szent-Tamásról Kuczuránál gyülekezett, hogy innen déli iránj'ban portyázásokra induljon, de Bezeréd}' csakhamar elttük terem s széjjelveri ket. Ugyanezen hónap 18-án a magyarok egy különítménye, Hrabowski százados alatt Palánka eltt jelent meg s annak szerb védrségét a Duna jobb párjára szorította vissza. Február 19-én Újvidék körül. Piros és Kiszacs hel^'^ségeknél került összeütközésre a dolog, mel3'eknek védrségeit a szerbek eleinte visszanyomták ugyan, de miután a támadásról értesült Hrabowski százados 1 Este czredbeli és a 2. honvéd-zászlóalj 1 századával segítségükre sietett, a szerbek egy ágj'u és több lszerszekér visszahagyása mellett hamar kereket oldottak. Február 24-én, miután a szerbek vett hirek szerint Újvidéket készültek megtámadni, Bozó Manó rnag}" saját 2. honvéd-zászlóaljának 3 és ugyanannyi sorezredbeli gyalog-századdal, továbbá egy huszár szakaszszal és 6 löveggel a szerbek futaki tábora ellen küldetett ki Bozó az elsánczolt tábort meglepvén, a jelentékeny veszteséget szenvedett ellenséget sánczaiból kiszorította, melj' alkalommal többen a Duna habjai között lelték halálukat. Bozó két zsákmányul ejtett löveggel, több zászlóval és töltény-szekérrel tért vissza Péterváradra. Mialatt a vár körn3^ékén apróbb portyázásokra indult különítmények önmagukban véve bár jelentékeny, de az általános czélt tekintve, alig számot tev sikereket vivtak ki, annál rosszabbul állottak magának a várnak kebelében a dolgok. Alig hogy a Xugent táborszernagy által 2500, részben rosszul felszerelt emberrel kiküldött Mamula, ezredes a vár eltt megjelenve. szert, fegyvert és lovat vesztettek
,
;
;
—
158
Duna jobb
partján annak körülzárolásához fogott, a mag-át betegBlagoevich altábornagy tudtára adta az rségnek, hogy felgyógyult és újból átveszi a vár parancsnokságát. Ezt leginkább azért tévé, hogy az általa összehívott haditanácson a vár elszigetelt, kilátás nélküU helyzetére rámutatván, annak feladását hozza javaslatba, mihez azonban a többség hozzá nem járult. Úgyszintén nem vezettek eredményre a Mamula ezredes táborából ismételten kiinduló megadás iránti alkudozások sem. Miután Eszék eleste után az Al-Dunánál legfontosabb pontunk Pétervárad volt. melj'nek esetleges eleste dönt ÍDefolyással lehetett az egész alvidék sorsára, a kormány a Pest ellen intézend ftámadással egyidejleg a délvidéken is. az ott rendelkezésre álló csekély erk daczára, Pétervárad felmentésével kapcsolatos támadólagos fellépést határozott. Ezen mveletek vezetésével Perccel Mór tábornok bízatott meg, akimárczius közepe táján Debreczenbl Sze-
a
nek
jelentett
gedre utazott, hogy Hadildól a IV. hadtest parancsnokságát átvegj^e. Feladatának végrehajtására Perczel a következ hadmveleti tervet állapította meg Miután a szerbek Szt.-Ivánt, Szreget, Deszket és a marosmenti Zombort (Kis-Zombor) idközben újból megszállották, mindenekeltt ezen táborokat kellett széjjelverni, azután az ó-kanizsait Szegedrl, a zentait Szabadka fell szándékozott megtámadni és a Tiszán át visszanyomni. Ezek után a Szeged, Szabadka és Zenta által alkotta háromszöget hadmveleti alapul berendezve, rendes csapatjait Csantavérnél akarta összpontosítani, hogy onnan Hegyes és Szeghegyen át a Ferencz-csatorna menti szerb vonalat Verbásznál és Kulánál áttörve, onnan Ó-Kéren át Pétervárad felszabadítását :
eszközölje.
Ezen tervnek megfelelleg a támadó elnyomulás márczius 22-én a IV. hadtest csapatjai által az egész vonalon
megkezdetett
:
Per-
Szegedbl kiinduló foszlop élén Szreg felé nyomult elre, a hol idközben 4 — 5000 szerb felkel 12 ágyúval gyülekezett a félig oly ersen megszállt Szent-Iván megvételére Forget alezredes czel a
;
ki a Wasa-zászlóaljjal, mely az emiitett helységet 4 makacs küzdelem után hatalmába is ejtette. Szent-Iván elvesz-
rendeltetett
órai
folytán Szreg hátban fenyegettetvén. az itteni rség is feladta a küzdelmet, ugy, hogy az ellenség rövid id múlva egy ág}'u és több tár- és podgyászszekér visszahagyása mellett minden ponton sietve vonult vissza Béba és Ó-Kanizsára. A Deszken álló szerb osztály egyideig ugyan szintén megkísérelte az ellentállást, de visszaveretvén, Bébáíg üldöztetett. Szreg, Deszk és Szent-Iván a lángok martaléka ln, a szerbek sánczai pedig széjjelhányattak. Ugyané napon a makói rség is átkelt a Maros balparjára s a Zomborfalván tábort ütött szerbeket visszanyomván, ez alkalommal 150 fogoly és nagymennyiség gabonakészlet került a gykezébe. Ezalatt Czintula rnagy Horgosról ()-Kanizsára vetette tése
zk
159
niao'át,
lioiiiiiiii
a
szcibek
sietve a Tisza
bal
palijára menekültek.
A
legmakacsabb ellentállásra a Szabadkáról Zeuta mcg-vételére kiinduló oszlopunk talált az utóbb emiitett, jól elsánczolt város eltt, ugy, ho^y az itteni szerb állás a legnagyobb erömegfeszilés árán is csak másjiap. niárczius 23-áii került a magyarok Ijirtokába. mely ténnyel Perczcl tervének els része szerencsésen végre volt hajtva. Márczius 24-éu Perczel Csanfavérnél összpontosult gyzelemittas csapatjainak pihent engedett s itt állította össze ama csapatosztályt, melylyel Pétervárad felé továbbindulni szándékozott s mely a beosztott ncnizotríikkel együtt 6 zászlóalj, ugyanannyi lovas századból és 24 lövegbl állott, összesen ()()00 ember és GOO ló állományuj-^al. Ezen kis haddal Perczel márczius 25-én anélkül, hogy útközben ellenségre bukkant volna, Hegyes és Szeghegyig nyomult elre, a hol egy szakasz Württemberg huszárra bukkant, mely Fahh fhadnagy i)arancsnoksága alatt az ellenség által nagyon is veszélyeztetett utón a felment scregoszlop felkeresésére indult ennek megtörténte után a 12 lelkes huszár derék fhadnagyának vezetése alatt ueryanazon veszélyes utou sietett vissza Péterváradra, hogy a már-már reménytelen bajtársaknak a közeled felmentés örvendetes hirét tudomásukra hozza. Április 26-án Perczel terve értelmében 0-Verbász és Kulánál vonalát s 27-en áttörte a szerbeknek ferenczcsatornamenti gyenge Kis-Kérig nyomult elre. Itt vette a hirt, hogy hátában Pétervárad felé ers ellenséges oszlopok közelednek. Nurjent táborszernagy hadteste ugyanis ez idtájt következleg volt elosztva Mamula ezredes a Piret-ezred ^5-ik zászlóaljával, az Este Ferdinánd berezeg ezred 2 zászlóaljával, a szentgyörgyi határrezred 4-ik zászlóaljával, az 1-s báni határrezred 4. zászlóaljával, a gradiskai határrezred 4. zászlóaljával és 29 ágyúval, mint már emlitcttük Péterváradnál, Lederer Móricz ezredes 4 század szerezsánnal. 6 lovas századdal és ugj'^anannj'i ágyúval az Al-Duna szemmeltartására Mohács és Szegszárd között a tartalékhad Nngent személyes vezetése alatt, de egyébként Plattner rnagy parancsnoksága alá helyezve, Dálh'ánál ez utóbbi állott A Piret ezred 2 századából, a 2-ik báni határrezred 4. zászlóaljának 1 századából, a 9. vadász:
:
:
;
:
egy gyenge osztályából, a Windischgrátz chevauxlegersek egy szakaszából és 1 ágyúból. A hadtest összege: TVs zászlóalj, fiV2 lov. század és 36 ágyú, 6987 gyalogos és 581 lovas állománynyal a tüzérséggel együtt összesen mintegy 8500 f. Ezek kcizül teljesen felszerelve és felfegyverezve volt 2165 ember, teljesen felfeg3'-verezve, de csak félig felszerelve, 953 ember a többi sem felfegyverezve, sem felszerelve nem volt. Mihelj^t Xugent Perczel elnj'^omulásáról értesült, az Al-Duna zászlóalj
;
;
szemmeltartására
fercjével Szegszárdnál álló Ledérei- Móricz ezre-
desnek meghagyta, miszerint a Duna bal
partjára
átkelve, a
zom-
160
—
szerem rséget mag-ához vonja s azután, Péterváradot a bori szerb balparton elszig-etelenclo, Újvidékre induljon. Lederer iparkodott is azonnal megfelelni a parancsnak, azonban Perczeit útjában Pétorvárad felé megelzni már nem volt képes. Utóbbi a császáriak közeledésérl értesülvén, hadoszlopa zömét Xugent és Ledererrel szemben Kis-Kéren hagyta, maga pedig 2 honvéd gyalog-, ugyanannyi huszár-századdal és 1 üteggel Í)-Kér, Kiszacs és Piroson át Újvidékre nyomult, a hol márczius 27-én megérkezve, íiríimrivalgással fogadtatott, bevonulása Péterváradra pedig valóságos diadalmenethez hasonlított. Másnap, márczius 28-án, HoHún alezredes és Hrahovsky 32, sorgyalog-ezredbeli százados vezetése alatt Mamula ezredesnek Xamenicz és Karlócza kíizött csapatjai felé kirohanást eszközöltetett, dést meritette,
hogy a körülzárolás a
állást
foglalt
kíirülzároló
mibl azon meggyzDuna jobb partján aránylag
igen ers.
Ugyanezen napon a mag3'ar had zömével O- és Kis-Kérnél visszamaradt Oál ezredes Mihálovich rnagyot egy különitménynyel a despot-szent-iváni szerb tábor, melynek rendeltetése volt az (isszekíittetést Mamula, Xugent és T^edcrer között fentartani, megtáinadására rendelte ki. Mihálovicli az ottani rséget Zombor felé visszavetvén, a szent-iváni sánczokat széjjelromboltatta. Miután Perczel a várban a legsürgsebb ügj-eket elintézte s gondoskodott, hogy az rség élelmi szerekkel kellen olláttassék, márczius 3()-án visszatért a kiskéri táborba, honnan már másnap hadoszlopának élén Verbászra, április 1-én pedig Kulára indult, a hol Forget százados vezetése alatt 2 zászlóalj, Vj lovas század és 6 lövegbl álló ersbités érkezett be, melyet Igmándy alezredes küldött Szegedrl. Kuláról április 2-án ismét Verbászra tért vissza, honnan az egyesült hader 3-án amennj^ben Lederer ezredestl, a ki Perczel sikereinek hirére a Duna jobb partjára tért vissza, nem igen kellett tartania a bevehetetlennek híresztelt Szent-Tamás ellen fordult, melynek sánczai alá még ugyanaznap megérkezett. Szent-Tamás szerb rsége ez id tájt mindössze 14 löveggel ellátott
—
—
3000—4000 határrbl
állott.
magyarok Vcrbász és Kiskét oszlopban indultak el Szent-Tamás ellen, ^-vz egyik, az 5. és 8-ik honvéd és egy Wasa-zászlóaljból, valamint 2 ütegbl álló Oál ezredes alatt a csatorna északi partján nyomult elre, mig a másik, a 7-ik honvéd zászlóaljból, a Turski-ezred.l zászlóaljából, 4 század szegedi önkéntesbl és 1 ütegbl álló Kis-Kérrl, tehát déli irányból közelitette meg az ersen elsánczolt tábort, A két oszlopot tartalék gyanánt a csatorna mentén a somog3'i és egyéb nemzetr csapatok a lovassággal és 2 üteggel követték. Mindkét oszlop reggel 7 óra tájban ért a sánczozatok elé, mire a támadás több óráig tartó ágyutüzeléssel kezdetét vette. Az ezt követ többÁprilis 3-án hajnal hasadta eltt a
Kérrl
i<;i
szri sziironyroham a szerbek szívós ellentállásán és feg-yvertüzén mindannyiszor hajótörést szenvedett s már-már ujry látszott, mintha a sánczok bevehetetlenségének hire most is ig-azolná magát, midn a 7-ik honvéd zászlóalj eg-y osztagának Bach százados jiarancsnoksága alatt az árokba s onnan, az ezt követ szeg-edi önkéntesekkel eg-yütt Földváríj rnagy vezetése alatt, gyors iramodással a mellvédet elérnie sikerült. Erre Perczcl alezredes oszlopának fenmaradó is elretör s ig-y a magyarok a csatorna jobb partján emelt rövid id alatt hatalmukba ejtve, a szerb örséget déleltt V2II óra tájban a csatorna hidján át a városba szorítják vissza. Mialatt a déli oldalon mindezek történtek, Gál ezredes oszlopa a legnagyobb erfeszítés daczára sem vergdhetett zöld ágra. Csak midn az itt harczoló szerbek a déli oldalon történtekrl értesültek, hagytak fel a további ellentállással, nehogy két tüz közé kerüljenek ; azonban igy is a harczuak elkeseredettebb része csak ezután, a város falai között következett, mely majdnem valóságos mészárlássá fajult el. Végre is a szerbek belátván, hogy minden erlködésük hiábavaló, a szélrózsa minden irányában elmenekültek, élénken üldöztetve az idközben szintén a harcz színhelyére ért
része
is
hidft
legnagyobb részük a római sánczok felé vette egy csoporttá tömörültek össze. A szerbek 5 ágyút s azonfelül Klapka szerint 2000 embert, más forrás szerint, a mi hihetbb is mintegy 1000 embert vesztettek és még igy is bizonyára benfoglaltatik ezen számban az életüket nk és ártatlan gyermekek is. A magyarok vesztett polgárok, huszárjaink
útját,
által;
a hol ismét
vesztesége halottakban és sebesültekben
állítólag
nem
haladta
tul
Szent-Tamás még ugyanaznap a lángok martaléka lett, a sánczozatokat pedigPerczel április4-ike és 5-ike folyamánleromboltatta. Szent-Tamás bevétele után Perczel ffigyelmét, amennyiben Pétervárad miatt most már nem igen kellett tartania, a Csurogtól Kátyig terjed római sánczok és a Duna-Tisza által határolt sajkások területének meghódítására fordította, a hova a Szent-Tamás alól kizött szerbek nagyobb része is visszahúzódott. A római sánczok legersebb része Goszpodincze körül terült el ide felé vette iránj^át Perczel április 6-án Szent-Tamásról, mig egy mellékoszlopot Gál alatt Csurog ellen küldött. Április 7-én déltájban ért Perczel Goszpodincze elé és körülbelül négy óráig tartó ágj'^uzás után rohamot parancsolt. Ez alkalommal megint csak Földvári/ Sándor volt az
a 200 ft.
;
els, a ki vitéz szegedi önkénteseinek élén a nemzeti szinü zászlót a sánczok ormára kitzte A jó példát csakhamar a had többi része a mais követte, ugy hog}'' délután 4 óra tájban a sáncz teljesen g3'arok kezében volt az ellenség 8 ágyú, 3 zászló és nagyszámú fegyverzet és lszer hátrahagyása mellett a titeli fensikra menekült vissza vesztesége 8 ágyúra, továbbá halottakban, sebesültekben és ;
;
184S/49. kat. tölt.
10
162
foglyokban mintegy 500 fre rúghatott. Gál ezredes Csurognál egyáltalában nem talált ellentállásra. A goszpodinczei ütközet után Perczelnek, hogy eddig kivivott elnyeit teljesen betetzze, feltartóztatás nélkül a titeli fensik, mint a bácskai szerb hadállás utolsó kulcspontja ellen kellett volna elnyomulnia s nagyon valószinü, miszerint a meglepés hatása alatt ez is nagyobb áldozatok nélkül esett volna a magyarok birtokába. E helyett Perczel csak 2 napi pihen után indult el a római sánczok alól, még pedig nem Titel, hanem daczára annak, hogy Gáltól megtudta, miszerint Csurognál ellenség úgyszólván nincs is ide felé vette útját. Innen Földvár és 0-Becse ellen akari fordulni, de miután maga is meggyzdött, hogy ezen irányból semmitl sem kell tartania, Titel felé fordult vissza, mi czélból 11-én hadtestét Józseffalvánál (Zsáblyánál) összpontosította, honnan \2-én Kovil Szent- Ivánra vonult, a hova Újvidékrl Kátyou át, mely utóbbi helységnél ez alkalommal jelentéktelen s a szerbek visszavonulásával végzdött összeütközés történt, a mozgó hadtest ersbitésére egy csapatosztály érkezett be. Evvel együtt Perczel hada 4, egyenkint
—
1500 2000 emberbl következleg állottak
álló
dandárból
állott,
melyek még
április
12-én
az Irini/i-da.ndár a jobb szárnyon a káty-titeli utón Vilova ellenében, a För(/e/-dandár a balszárnyon Mosorin ellenében, a középen a Michálovich-danáéLV s mögötte tartalék gyanánt Perczel Miklós dandára. Az ersen elsánczolt titeli fensikon összpontosult szerbek fcilött Knicsanin parancsnokolt, a ki. mint tudjuk január végén hazájába fel
:
most ujabb felszólitásra mintegy 2000-nyi haddal újból Bácskába parancsnoksága alatt Titel körül mintegy SOOOnyi had 30 ágyúval egyesült. visszatért, de
bejött a
Midn
;
Perczel április 12-ike folj^amán dandárait a fentközölt készenlétbe hel^'-ezte, Knicsanin Titel körüli sánczaiból kirohanást eszközölt ellene, a mi természetesen az egész magyar tábort felriasztotta, mire a szerbek újból visszahúzódtak, az elrsi csatározás azonban csak este felé némult el tökéletesen, a midn a magyar zászlóaljak mindegyikébl biztonság kedvéért megfelel erej készültség különittetett ki. mig a legénység fenmaradó részének csakis kézben tartott feg\'verrel volt szabad nyugalomra térnie. Ezen magasfoku óvóintézkedések az egyszer valóban üdvöseknek bizonj'ultak, amennyiben a szerbek éjfél után 2 órakor egyszerre az egész vonalon élénk ágyú- és puskatüzzel lepik meg a velük szemben álló magyar táborokat, melyek azonban g^'orsan harczrendbe állanak. A legeréh^esebben megtámadt balszárny eleinte hátrálni kénytelen, de miután ersbitésére a középbl egy zászlóalj beérkezik, Forrjet ennek segítségével nemcsak hog}" újból helyreállítja a megbomlottrendet, hanem pitymallatkor maga megy át támadásba. A középen Mihálovich dandára, támogatva a tartalék által, szintén ipar-
módon
163
kodik cg-yensiilyát megtartani s reggel felé sikerül neki az ellenséget Vilovára visszaszoritani. A jobb szárnyon végre az Zriri^i-dancláraKovil eltt fekv erd megszállása által már kezdettl fogva elnj'ben volt s rövid idomulva a szerbeket teljes nj'omatékkal sikerült Gardinovácz felé visszaszoritani. Még jobban növelte a menekülk rendetlenségét e szárnyon a ;}-ik huszárezred egy századának közbevágása liagnsz százados alatt, kinek bátor fellépését az ütközetrl szerkesztett hivatalos jelentés különösen kiemeli, A végeredményében a magyarok javára eldlt éjjeli rajtaütés csapatjainknak mintegy 15(1 emberükbe került; a szerbek vesztesége ismeretlen. Kniesanin tevékenysége arról gyzte meg Perczeit, hogy a titeli fensik szándékolt elfoglalása, különben is gyenge hadtestének igen nagy véráldozatokba kerülne, miért is eredeti szándékától elállott s hadoszlopát még április 13-ika folyamán Kovil Szent-Iván mögé vonta vissza, a honnan másnap Újvidékre vonult, a hol 3 napi
pihent
tartott.
Itt
vette a
kormány
felszólítását,
miszerint
Bemmel
kartlltve a
Bánságot visszahódítsa, mirl a következ fejezetben leend
bvebben
szó.
ir
HUSZONHETEDIK FEJEZET. Perczel és
Bem
együttes támadó mveletei a liánságbau.
1849. április közepétl május
közepéig'.
A fsereg' küréljen. nemkülünbeu a Bem áital Erdélyben és a Perczel által a Bácskában oly rüvid id alatt elért fényes sikerek, egyrészt, másrészt pedig" a szállong"ó hirek a bekövetkezend orosz beavatkozásról arra birták az ország- kormányát, miszerint a délvidéki ellenségriek immár csak a Bánságra terjed hatalmát a bácskaihoz hasonlóan szintén minél elbb meg'törvén. annak meg'türlénte után ugy Erdélynek, mint a délvidéknek csak a legszükségesebb mérvben való megszállása mellett összes rendelkezésre áiló csapatjait a Duna mentén hatalmas sereggé egyesítse, mely egy ujabb osztrák, esetleg osztrák-orosz támadással is sikerre való kilátással szembe szállhasson.
A Bánság meghódoltatására vonatkozó terv nagy vonásokban Bem Erdély határainak kell biztosítása és a a következ volt Károlyfejérvári erd körülzárolásának bevezetése után a Bánságba nyomuljon, a temesvári rségnek az erdélyi határ felé elretolt részeit a várba szorítsa vissza s aztán az Aradot körülzároló Vécse3aiek kezet n3'ujtva, avval együtt Temesvárt bekerítse. Ezalatt Pcrczehiek a Tisza balpartjára átkelni s a Bánság délnyugati részét után legvégül a titeli kellett hatalmába ejtenie, minek eszközlése fensik birtokba ejtése került volna sorra. fejezetben ott szakíPerczel hadmveleteinek leírását az tottuk félbe, midn április 19-én Ó-Becsét halalmába ejtve, a Tisza ;
elz
balpartjára készült átkelni.
Már
ezt
megelzleg
a
Szegeden vissza-
ezredesnek parancsot küldött, miszerint hadosztálya legnagyobb részével Oroszlámoson át szintén hozzája csatlakozzék. Ennek folytán Kollmann az Igmándy alezredes parancsnoksága alá helyezett 4 zászlóaljjal, 2 lovas századdal és 8 löveggel április 14-én Szegedrl elindulva még ugyanaznap Oroszlámost, 15-én pedig ellentállás nélkül Tíiríik-Kanizsát szállotta meg. A még néhány naj) eltt elitt állott szerb had Theodorovich alatt Perczel sikereinek és hagyott
íro//)?2a?2n
Ifi."
nyomulásának
hirére Ó-Bocsc lelú, sietve visszavonult Nagy-lk^cskerekre, a Hánsá"' északi részében csupán nemzetr csa]jatokat ha
Szegedrl lerendelt önkéntes osztagokkal Czintula rnagynak hagyta meg, — a Tiszán való átkelése közben, melyet ájjrílis 20. és 21-ike folj'amán Adánál hajtott végre, sem talált számbavehet ellentállásra. Április 22-én este Kollmann hadosztálya a zömmel egyesülvén, Perczel 8 zászlóalj, 6 lovas század és 24 lövegbl álló hadtestét az Aranka folyó mögött helyezte el s elocsapatjait az emiitett folj-ón tul Mokrin felé tolta elre, miközben azok a szerb fölkelket rövid harcz után visszanyomták. Másnap, 2í5-án Kollmann hadosztályával a Mokrinnál Sirpan ncvü vezérük parancsnoksága alatt egyesült szerb fölkelket támadta meg-, mialatt a Bácsból jött hadosztály eg}' része a Török-Becse és Xagy-Becskerek felöl jöv utakat tartotta szemmel, mig Perczel a had zömével a fölkelk hátába iparkodott kerülni. A fölkelk a támadást nem várták be, hanem készen tartott szekereiken családostul együtt elillantak, visszavonulásuk fedezésére csupán két határr zászlóaljat hagyván hátra, melyek azonban rövid csatározás után szintén kereket oldottak. Erre Perczel még aznap megszállotta Mokrint és Xagy-Kikindát s az idközben szintén a Bánságba benyomult Bemmel leend összeköttetés felkeresésére és egyúttal Temesvár szemmeltartására egy ersebb különítményt Zsombolyára (Hatzfeld) tolt elre. Hadteste zömé\'el Perczel a következ napon Török-Becse és Bassahidra (Kis-Kikinda) nyomult elre s innen rövid ideig tartó harcz után egy ujabb fölkel szerb csapatot zött el. Ezek után Perczel Melenczénél összpontosította hadtestét azon szándékkal, hogy legközelebb Nagy-Becskerek ellen fordul, ahol Theodorovich tábornok a szerbek zömével állott. Ez utóbbi azonban nem várta be a meg-
hanem maga is 30 ágyúval ellátott mintegy 10.000 embernyi hadával támadólag nyomult elre Melencze felé. Április 29-én délután 4 óra tájban csapott egymásra a két had, félúton Melencze és Nagy-Becskerek között. A szerbek oly dühös elkeseredéssel támadták meg a magyarok balszárnyát, hog}^ az csak a legnagyobb ermegfeszités árán állhatta meg helyét. A harcz, mely délután 4 órától kés estig tartott, végre mégis a szerbek visszavonulásával végzdött. Theodorovich vert hadát a Temes mögé vezette vissza, melyet Jankovácztól Uzdinig szállott meg azon reményben, hogy ott mindaddig sikerrel tarthatja magát, mignem Puchnernek. ujabban támadtatást,
tábornok parancsnoksága alá hely^ezett volt erdélyi s Oláhországból Orsován át a Bánságba irányított hadteste vele összeköttetésbe léphet. És Perczel egyideig tényleg békét is hagyott kardcsapás neki, amennyiben Nagy-Becskereknek április 30-án j\IaU-ou:s/:y
166
nélkül történt megszállása után, saját személyére Zsombolyára utazott, hog-y az aznap odaérkezett Bemmel a további hadmüveletek iránt személyesen értekezzék. Innen visszatérve, május (j-áu hadtestével útnak indult a Temes felé s a kíivetkez napon a Jarkovácztól Uzdinig felállított szerb hadakat, kik fölött a parancsnokságot idközben Theodorovich meg-beteg-edése folytán Puffer császári ezredes vette át, minden ponton egyszerre támadta mega ftámadás a tomasseváczi hidfö ellen irányult s az eddig-i kudarczok által erkölcsileg- amug-y is lehangolt ottani szerb csoport már nem fejtette ki a remélt szívós ellentállást, hanem, a leg-elsö komol}' rohamnak engedve, otthag-yta a fontos átkel pontot. A rósz példa az egész vonal mentén általános rémületet keltett, a mi csakhamar az összes szerb hadak hátrálását vonta maga után. Ez által Perczel összes oszlopai ellentállás nélkül kelhettek át a Temesen, a hol újból rendezkedtek. Puffer ezredes sereg-e összeszedett részeivel Uzdiunál még;
egy utulsó ellentállást kisértett meg, de a nagy hévvei és lelkesedéssel elretör mag^'-arok ennek is hamar véget vetettek, minek folytán a szerb had rövid harcz után sok ágyú, tömérdek fegyver és lükészlet hátrahagyásával teljesen felbomolva menekült el Opova felé, a honnan Szurduknál a Duna jobb partjára kelt át, hogy ott biztonságba helyezze magát egy rész, a szerb-osztrák had jobb szárnya Pavletich rnagy vezetése alatt a szerb fejedelemség területére lépett át. Visszavonulás közben a sziavon. oláh és német határnJk a szerbektl különváltak s otthonukba visszatérve, önként hódoltak meg a kormány fíinhatóságának. Ezekhez hasonlóan bocsánat hirdettetett és visszatérésükre határid tüzetett kiafalvnikból családosti hosszú kocsi sorokban a Szeremségbe és Belgrádba menekült szerb lakosoknak is, kiknek legtöbbje a kedvez alkalmat szintén hasznára forditá. Május lO-én Perczel Pancsovára vonult be, melynek szerb lakossága már szintén korábban elhagyta volt a várost, mig ellenben a német ajkúak nyugodtan otthon maradtak s küldöttséget menesztettek a diadalmas magyar vezér fogadtatására. Pancsován nagyszámú gabnakészlet, továbbá tíibb löveg, 30 lszerszekér és minteg}'' 600 lfegyver került a magj'arok birtokába. Pancsova megszállásával Perczelnek fényes haditettekben gazdag diadalmas útja véget ért s még csak a titeli fensik megszállása hiányzott, hogy az ellenség ereje a délvidéken teljesen megtöressék. ;
A
had
szerb-osztrák
következleg
ecseteli.
:
állapotát
a
hivatalos
osztrák jelentés
.,Az uzdini vesztett ütközet és a
Szokulára
végrehajtott visszavonulás után nem volt többé lehetséges a csapatokkal helyt állani, minek folytán a hadtest zöme a S-ikáról 9-ikére hajló éjjel Opováuál a Dunán kelt át, mig a jobb szárny Pavletich,
a németbánsági ezred
rnagyának
vezetése alatt Alibunárnál elfog-
167
Szondriiél a szerb fejedelemség-be lépett át. hoíry BelgTÚdnál a íSzáván átlépve, ismét a hadtesthez csatlakozzék, mely idközben Uj-Karlóczánál ütött tábort. A titeli fensik megszállására Knichaiiin szerb ezredes parancsnoksága alatt mintegy 2()0()-nyi szerb segélycsapat, továbbá 2 sajkás zászlóalj. 1 zászlóalj jiéterváradi, 1 zászlóalj német bánsági határr és körülbelül 30 kisebb rméret löveg maradt vissza. A hadtest aláhanyattlott erkölcsi állapotánál, minden fegyelem és katonai rend felbomlásánál fogva, valamint alkalmas törzs- és ftisztek nagy hiánya mellett nem igen lehetett egyhamar arra számítani, hogy a seregnek ezen része a többiekhez hasonlóan, els sorban alkalmaztassék az ellenség eltt, még pedig annál kevésbé, mivel ennél a ruházat és tábori felszerelés úgyszólván teljesen hiányzott, felfegyverzése pedig
lalt
állásából
kés(')l)l)
nagyon hiányos volt.'" Most pedig térjünk vissza
szintén
Bem viselt dolgaihoz a Bánságban. korraánvtól vett parancs értelmében Bem a Bánságba leend utbaindilásra Dévánál Bánffij és Pereczij alatt 8 zászlóalj. 6 lovas század és 30 lövegbl álló két hadosztályt gyjtött össze, melyek közül elbbmek Dobra-Facseton át. utóbbinak pedig Hátszegen és a Vaskapun át kellett a Temes völgyébe benyomulnia, melyet ez id tájt a temesvári császári rségtl különvált s az erdéh'i határok
A
szemmeltaitására zömével Lúgos tájékára elretolt Lei«2)if/e7i dandár megszállva. A 4 zászlóaljból, 5 lovas századból és 24 ágyúból álló császári dandár egy ersebb különítménye Facsetra. 2 oláh határr zászlóalj és 12 löveg pedig a Vaskapu elzárására a Bisztra völg^^ébe, Vaiszlovára tolatott elre. Miután Bem Károlyfejérvár körülzárolására a szükséges intézkedéseket megtette. ápriUs 15-én az elreküldött Pereczy hadosztályt a hátszegi völgyben utolérvén, még ugyanaznaj) hatalmába ejtette ^ csak gyengén megszállott Vaskaput, másnap pedig a Vaiszlovánál álló 2 oláh határr zászlóaljat is visszavetvén, április 17-én minden ellentállás nélkül Karánsebesbe vonult be. Itt vette az értesítést, hogy az általa márczius végével Erdélybl Oláhországba kiszorított tartott
osztrák hadtest, jelenleg Malkowsky alatt Orsován át a Bánságba készül betörni. És tényleg Puchner volt hadteste, mel}" márczius 26-án Filipesti tájékán volt elhelyezve, az osztrák fhadparancsnokságtól parancsot kapott a Bánságba való vonulásra, minek folytán az áprihs 3-án ehadulva, Pitesti Krajova — Turun-Severinmi át Orsovánál áprüis 22. és 25-ike között mintegy 14.000 fnyi létszámmal átlépte a határt. Mmdazonáltal Bem elbb Leiningennel akart
—
Teregova és Karánsebesen pedig egy ersebb különítményt hátrahagyva, hadának zömével mindjárt másnap tovább indult Lúgos felé. melyet 19-én reggeU 7 a -órakor legnagyobb meglepetésére üresen talált az ellenségtl leszámolni, Szlatinánál
s
igy
miután a fels
megQgyel osztagok
Temes
által
szorosait
megszállatta,
;
Ití8
mintegy 1500 emberrel és 6 lövegg-el ott állott Leining-en ugyanis jobbnak látta Bem elnyomulásának hirére kíizelebb húzódni Temesvár felé s útközben facseti külünitményét is magához vonván, egyelre a Beg-a mentén Kiszetónál állott fel. Miután Lug-osra a DobraFacseton át elnyomuló Bánffy is bevonult 200ü-nyi hadával Bem most már eg'j'^esitett hadteste élén folytathatta elönyoraulását a temesvári nag-y ország-uton tette,
ennek oka abban
s
rejlik,
hog-y ezt mindjárt másnap meg- nem hogry az Aradot körülzároló Vrcsey
tábornokot megkereste, miszerint egy ersebb különitménj^nycl Leinivc/en hátában Rékást szállja meg", hog"^'' ezáltal annak dandára két tüz kíizé szorittassék. Vécsey azonban nem teljesitette Bem kérését s ig-y
Leining'en, a kinek különben sem volt szándékában Kiszetónál állani, április 24-én jelentéktelen utóvédharcz után, de külíin-
helj^t
beu minden nag-yobb
nélkül
baj
húzódott
vissza
Temesvár
véd
mögfé. Bem 27-én Rékást szállotta meg", a honnan, temesvári nag-yország-utat északra hagyva Frej^dorf felé tért bástj'-ái
melynek közelében
a le,
9000-nyi hadával április 29-én tábort személyérc Zsombolyára ment. hogy a további hadmveletek tárgyában Perezellel értekezzék. Alig tért vissza Bem a frcydorfi táborba, midn hirül vette, hogy Mall'otvsky 12 zászlóalj, 16 lovas század és 36 löveggel, vagyis összesen mintegy 1 2.000 ember élén már tényleg útban van a Csema völgyén fölfelé, minek folytán Bem azon elhatározásra jutott, miszerint Temesvárral szemben körülbelül 3oOO embert visszahagyva, hadának fenmaradó részével Malkotrsky ellen fordul, hogy ennek egyesülését Theodorovich-esal meghiúsítsa. E czélból Károlyi alezredes parancsnoksága alatt egy ersebb különitményt haladéktalanul oly utasítással indított el Csákóvá és Dentán át Verseczro, hogy onnan Oraviczát és Fehértemplomot hatalmába keritse. Malkowsky május 4-én hadtestével Szlatinát, Armenist, Teregovát, Domasnát és Mehádiát szállotta meg s kitzött feladatához mérten ütött.
Innen
minteg-j^
Bem másnap
saját
—
zömével Karánsebes Lúgoson át az rségekkel az összeköttetést felkeresni, mialatt egy kisebb oszlopnak Karánsebesrl Német Bogsánon át Theodorovich-esal kellett volna érintkezésbe lépnie. Miután azonban Malkowsky utktizben arról értesült, miszerint Theodorovich idkíizben Nagy-Becskerekre húzódott vissza, a vele való összeköttetés hel3Teállitására szánt oszlopot Bogsán helyett immár Fehértemplo-
szándékában arad
mon
volt
— temesvári
át
inditotta
hadteste
cszászári
útnak.
Károlyi alezredes május -én vonult Verseezre s még aznap Arányi huszár rnagyot 3 gyalog századdal, 3 lovas szakaszszal és 2 löveggel Oraviczára különítette ki, a honnan az az ottani császári rséget pgy órai harcz után visszavonulásra kényszeri tette. Május 8-án Károlyi hadoszlopával Fehértemplomig nyomult elre, a hol Malkowsky 300 fnyi oldalkülönitménj'ére bukkanván, azt
ICÍÍ
mefftámadta és Petiilova l'olé visszavonulni kénvszeritette. Bem május 10-én Fehértemplomba érve, azonnal az ellenség- üldözéséhez fogott, mt'ly, miután Fetrilovánál egy ideig helyt állott, nemsokára Szászkára vonult vissza. Malhowsky az oldalát és hátát fenyeget veszéh'rl értesülvén, foszlopának további elnyomulását is beszüntette és tekintettel az össze'S hadiszinterekrl beérkez felette kedveztlen hirekre, hadtestét újból Oláhországba visszavezetni határozta ol. mihez képest május 15-én, miután a Xera hidját maga mögött elrombolta, rövid és eredmén^í-telen hadmüködés után ugyanazon utón, a melyen jött, újból elhagyta a Bánságot s hadtestével Cernecz és Turnu-Szeverinu között szállott táborba, a melyben 40 napig veszteg maradt. A Malkowskyi ugyan nyomon követ, de azt már utói nem ért magyar hadlest május 10-án érkezett Orsovára, honnan Bem a kormánynak az alábbi hadi jelentést küldötte be: „Orsovai hadiszállás május 16. 1849. Különös szerencsémnek tartom kormányzó urat arról értesíthetni, hogy isten segítségével sikerült a Bánságot nagyobb áldozatok nélkül, Magyarország száraára visszahóditanom. Közeledésemre az ellenség mindenütt megfutott, oly gj^orsan és oty messzire, hogy nem birtam utóiérni. Orsovát is kardcsapás nélkül szállottam meg. A nép mindenütt barátságosan fogad bennünket, mert tudja a karánsebesiek példájából, hogy csak javát akarjuk. Az ellenség ers volt; hadereje mintegj' 14 000 fbl s 40 ágyúból állott. Ez éjjel hagyta el Orsovát és Sz.-Kolla-Glavodára menekült Oláhországba. Én a török pasához küldött levelemben ezen átkelés ellen tiltakoztam s a basát a népjog tiszteletbentartására s az ennek értelmében átkelt osztrák sereg lefegj'^'erzésére szolitottam fel. A sereg, melyet a Bánátból kiztem, Puchner régi hadtestébl, a temesvári rség egy részébl és két zászlóalj határrbl állott. Az ellenség a vidék szerencsétlen népének csaknem összes erejét kiszívta. A hadiszolgálatra alkalmas férfiakat mind magával vitte s csak aggastyánok, a és a gyermekek maradtak itt. Kötelességemnek tartom megemlitcHi, hogy mködésemben Perczel tábornok erélyesen és készséggel támogatott bátorságát, tehetségét nem szükséges említenem, mert ezek ismeretesek. Tén3% hogy segédkezése nélkül feladatunk nem végzdött volna oly gyors sikerrel. Még csak Temesvárt kell elfoglalni. A vár máris oly szorosan körül van zárolva, hogy az rség onnan nem jöhet ki többé, legfeljebb fegyvereiknek lerakhatása czéljából. Az rség kirohanást kísérlett meg, de az ostromsereg visszaverte, s azt hiszem, ily kisérlettl ezután óvakodni fog. Az ellenség viszszaveretésénél különösen Pereczj" alezredes tüntette ki magát. A várba 15 foglyot küldöttem, kiket Orsován fogtunk el. hogy lássa az rség azok sorsát, a kiknek a várat felszabadítani kellett volna. Ugy hiszem, hogy ez a vár megadását csak siettetni fogja, Bem" ;
nk
;
11**
170
Bem reménye Temesvár túlzott volt;
esetre
a vár
t.
i.
közeli
feladását
illetleg minden-
teljesen felszerelve és élelmi szerekkel
—
kellleg- el volt látva, ugy hogy mikép azt az elzménj'ekbl helylyel-közzel még Arad várát is kisegíteni képes volt. Azon kiviil a vár jjarancsnoka, báró Rukavina György altábornagy is
tudjuk
—
minden
vár feladására következetesen visszautasított. miután Leiningen dandárával április 25-én oda visszatért, a következ parancsnokságokból és csapatrészekbl állott Magasabb parancsnokok gyanánt a vár parancsnokon kivül, ki mellett a vezérkari fnöki teendket Staiil-ovits Lajos ezredes végezte, szerepeltek Olaser altábornagy mint hadosztáh^parancsnok, gróf Leiningen és háró Wernhardt tábornokok mint dandárnokok mérnökkari igazgató gyanánt S~imonoicicz rnagy, tüzérségi fnök gyanánt pedig Scherh rnagy volt beosztva. Gyalogság 2 Sivkovic zászlóalj, 231S í 2 Rukavina zászlóalj, 2316 f; 1 Leiningen zászlóalj, 1273 f. 1 oláh határr zászlóalj, 1257 és 4 Zanini század, 336 f. Lovasság a Schwarzenberg dsidások 3 osztálya, 912 lovas; 1 chevauxlegers szakasz, 74 lovas 1 század szerezsán, 85 lovas. Tüzérség: 213 különféle rméret löveg 12 tiszt és 239 kezel legénységgel. Hadmérnök csapat : mindössze 3 tiszt és 14 fnyi legénység. Az rség állománya tehát: 7500 gyalogos, 1071 lovas, 251 tüzér 213 löveggel és 17 hadmérnök csapatbeli egj'én együttvéve 8839 f.
A
vár
felszólítást a
rsége,
:
:
;
f
:
:
;
Evvel
Bem
szemben
elvonulása
után
Malkowsky
ellen
a
freydorfi táborban Pereczy alatt mindössze mintegy 3000 embernyi had maradt vissza, metyet Yécseynek legközelebb jelentékenj'en szapori-
tania kellett volna.
Május els napjai a vár körül elég nyugodtan folytak le említésre méltó összeütközés csupán 3-án történt, mely napon RuTcavína déltájban a vár és a Bega között épült elsánczolt táborból a juagyarok freydorfi tábora ellen erszakos kémszemlét hajtott végre, de miután Pereczy csakhamar 3 zászlóaljat, 4 huszár századot és 15 löveget csatarendbe állított, a kémszemlérc rendelt két csáágyúzás után újból visszahúzódott az elsánczolt táborba. Néhány nap múlva Rukavina altábornagy biztos híreket vett Bem elvonulásáról hadának zömével a freydorfi táborból, szári hadoszlop jelentéktelen
minek folytán a visszamaradt Pereczy ellen május 12-ikére egy nagyobbszabásu kitörés végrehajtását határozta el, melyben az alábbi csapatok vettek részt 2 Sivkovic zászlóalj 1200 fvel, 3 Zanini század 200 fvel, 2 oláh határr század 300 fvel, a Schwarzenberg dsidások 600 lovassal, 20 chevauxlegers, továbbá 16 tábori ágyú 3 :
röppenty
A
löveggel.
a dandár a következ tagozasa Sivkovic ezred 2-ik zászlóaljából, 5 dsidás századból és 12 lövegbl álló halszárny a vártól délre, a
támadás keresztülviteléhez
sál helyezkedett készenlétbe
:
171
Józsefvárost jobbra haw-yva; a kÖ2é2)et képez 1. Sivkovic zászlóalj 1 század dsidással és 3 röppenty üteg-g-el a Józsefváros délnyugati kijáratait szállotta meg- s vég-iii a 3 Zanini századból, a chevauxlegers szakaszból és 4 lövegbl álló johb szárny a Bega csatorna és a freydorli ut között n3'omuU elre tartaUk gyanánt a 2 oláh határr század tartatott vissza. Az oszlopok a támadó elnyomulást május 12-ón reggeli 3 órakor kezdték meg s a helyett hog}' a magyar tábort meglepniök sikerült volna, rövid id múlva a teljesen harczhoz fejldött magyar hadra bukkantak, mely a császáriakat már kibontakozásuk közben élénk ág3'u-és puskatüzzel fogadta. Az ezután ;
következ harcz, melynek folyama altt Pereczy nemsokára ellentámadásba ment át, csakhamar Leiningen visszavonulásával végzdött, mihez nem kis mértékben járult hozzá azon körülmény, hogy Giroda és Remete fell ers mag^'^ar oszlopok közeledése jelentetett, melyek Leiningen visszavonulási vonalát fenyegették. És tényleg Vf-csey a ^Bemtl vett felszólítás folytán minteg}^ 4000-nyi segélyhaddal Temesvár alá, a Vadászerdbe megérkezve, tudomást vn a császári rség folyamatban lev kirohanásáról, minek fol^'tán Pereczy segélyezésére nj'omban e^y ersebb különítményt indított el Girodán át Freydorf felé. Május 14-én Vécsey az ellenség által csak gyengén megszállott Gyárvárost vette be, mely alkalommal különösen Asztalos rnagy
magát 29. honvéd zászlóaljának élén. Az emiitett külváros elvesztése annál érzékenyebben sújtotta a vár rségét, miután az ottani vízmbl nyerte az egész vár vizzel való ellátását, amenytüntette ki
meglev kutak
nyiben a várban
általában igen rósz
ivóvizet szol-
gáltattak.
Május 15-én a vár körülzárolása az összes külvárosok birtokba vétele és megszállása által teljessé vált s a rendszeres ostrom beve-
zet munkálatai kezdetüket vehették. Arad vára körül a február elején
történtek után *) egyelre csak február vége felé sikerült Kiss Pál alezredesnek a Maros jégzajlásának elmultával a várat újból a folyó mindkét partján körülzárolni a kell ostromszerek hiányában egyelre minden a szoros körülzárolásnál maradt, remélve, hogy az rség kiéhezés által lesz majd megadásra bírható. így miüt el egész márczius hava is anélkül, hogy a vár körül jelentékenyebb esemény eladta volna magát. A vár rsége háró Berger János altábornagy parancsnoksága alatt, a ki mellé csapatparancsnok gyanánt Sziljálc Ferencz tábornok, mérnökkari fnök gyanánt Glcíser József alezredes, tüzérségi fnök gyanánt Rauinger Mihály százados, térparancsnokul pedig báró Saffran Ferencz rnagy nyerte beosztását, a következ csapatré-
szünet
állott
be
s
:
*)
Lásd
az
I.
kötet
19.
fejezetét.
172
Leiuingen gyalog-os 92 f, Sivkovic gyalog-os 108 gyalogos 50 f, az oláh bánsági határr ezred 4 századából 730 f, a 2. helyrségi zászlóalj 4 századából 347 f, a ScliAvarzenberg dsidások egy szakaszából 42 lovas, helyrségi tüzérségbl és hadmérnök csapatokból 80 f és 61 fnjü egyéb kezel legénységbl; összesen 1510 ember; a különféle rméret lövegek száma
székbl
alakult
:
f; Rukavina
havában
a 66-ot érte el. körülzároló csapatok parancsnokságát április elején Yecsey tábornok vette át s azok ez idtájt a következ csapatrészekból állottak; a 29. honvéd zászlóaljból, 1200 f: a 36. honvéd zászlóaljból, 1000 f, a 38. honvéd zászlóaljból, 1100 f, az 58. honvéd zászlóaljból, 1200 f, az 59. (azeltti békési) zászlóaljból, 1050 f, a 68. (azeltti debreczeni) zászlóaljból, 1200 f, a 95. zászlóaljból, 1150 f, 5 század Lehel huszárl)ól, 800 lovas, 2 század Heuss a csapatok huszárból, 320 lovas és 40 tábori és ostrom ágynból április
A
;
állománya: 7900 gj'^alogos és 1120 lovas. A parancsnokság átvétele után Vécsey azonnal hozzáfogott az els párhuzam emeléséhez s a vár parancsnokát megadásra szólította fel, mire ez válasz gyanánt legott a vár falán felállitott ágyiiit szólaltatta meg. Ezen meghiúsult kísérlet után Vécsey tevékenység dolgában nagyjában véve eldjének nyomdokain haladt, összes leményét a várörség kiéheztetésébc helyezvén, melynek június vége felé, a midna vár rsége csakugyan megadta magát, foganatja is lett.
A
tehát, miszerint Magyarország ügye összes hadi szintereken sikereinek és fényes hadi tetteinek tetpontját érte el, amennyiben hihetetlen gyorsasággal, úgyszólván az egész országot újból visszahódítania sikerült. Hogj'^ a szerencse koczkája oly rövid id múlva oly gyorsan és oly nagyot fordulhasson, a hogyan azt a nyári hadjárat folyamán eladni alkalmunk leend, kinek is lett vohia oka elre sejteni?!
május
leírtakból
láthatjuk
hava folyamán az
Vége
a második kötetnek
A NAGYSAII
LOI CSATA is
19-cn.
'>0
w ÍO CfQ
H W
\
A MEDGY 1849.
Je/ma 'yárazat
Mte/r/niesí .•
,%KÍ
Váziaí
Sorost
Om
/OOOm
már
,£g
2
óuiiítd
,
S
sí
CSATA
ius 2-án.
N
H
