Presented to the. LiBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO. Dr. Iván DeBeky

Presented to the

LiBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO

h Dr. Iván DeBeky

MAGYAR

ORVOSI

KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT ALAKILT

MI)('('CI,X1IT-BAX

^

A MAGYAll r

r

ORVOSI K(lM\ ki ADÓ TÁRSULAT

KÖNYVTÁRA LXXXIII.

KÖTET

GYORY TIHOH \I\(;VAl{OKSZA(i

1900

I)«

ORVOSI HlllLIOGRAPHIA.lA 147-2— is<m

BUDAPEST A-

TÁKS

I

i.

AT -SAJÁTJA

1900

JAKAB LAS2LÜ

'' ;

íf/fy

MAGYARORSZÁG ORVOSI BIBLIOrTRAPHIAJA 1472-1899

A MAGYARORSZÁGBAN ÉS HAZÁNKRA VONATKOZÓLAG A

KÜLFÖLDÖN MEGJELÍJNT ORVOSI KÖNYVEKNEK

KIMUTATÁSA összeállította

GYKY

TIBOK

I)«

y y.^^,

A MAUYAK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KIADTA TAU.TAI SZÁMÁRA

A

MAGYAR ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT

BUDAPEST AZ ATHENAEUM ÍROD. ÉS NYOMDAI 1900

R. T.

KÖNYVNYOMDÁJA

lUBLlOdRAJMIIA Mi:i)TCA

HUNGÁRIÁÉ 1472— 18í)i)

ÍATALímUS LIBRORUM MEDICINALIÜM QUI ÍN HUNGÁRIA

VEL REM MEDICINAT^M PATRIAE NOSTRAE

ATTTNT.KN Ti:> KTIAM EXTRA

IX

D"

SIBSIDIIS

IN

LUCEM PRODIERÜNT

oRpiNRM redp:oit

Tir.KUH

S

hí:

(ÍVIÍV

ACADKMIAK SriKXTIAUr.M IN i:SLM

SÍK^IETAS

HUNGARUM

HI'XCiAKlC'AK

SOCIORLM SUORÜM EDIIHT

HUNGARK'A LIBRIS MEDiriNAUBlIS PUBLICAXniS

BUDAPESTINI

STMPTIBrS ATHENAKI 1900

ELÓSZO. ÍA szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkéj) száll a huszadik századra. Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvel csak

egy tudományszakot is teljesen felölelhessen. Szükségkép kellett tehát, s az- anyag torlódásával együtt, a methodikának is kifejldnie, hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetvé téve, megbirkózzék a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesül methodikus gondolkozás teremtette

meg

a külföldnek máris terjedelmes

A budapesti

tudomány-egyetem orvoskari Endre tanár indítványára elhatározta, hogy a magyar orvosi bibliographiát czédula-katalogus alakjában összeállíttatja, hogy ennek alapján a magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár egybegyjthesse és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg. Egy bibliographia medica hungarica kiaflásának eszméje a bibliographia-irodalmát. tanártestülete

is,

1898. deczember havi ülésén, Högyes

Magyar Orvosi Könjrvkiadó Társulatban már kereste

az

orvos-tanártestületet,

katalogust egy ily

l
felmerült;

meghogy az összegyjtött czédula-

a társulat tudomást vévén a kar fennebbi

intézkedésérl,

bibliographia létesítésére átengedje.

A

tanár-

Könyvkiadó engem bízott meg. Örömmel és lelkesedéssel fogtam hozzá, a magyar tudományosságot szolgálni hivatott e munka létrehozásához. Régen érzett hiányt óhajt testület

ebbe készséggel bele egyezett

s

az Orvosi

Társulat a bibliographia megírásával szintén

az ])ótolni; de létrejöttét csak az fogja

méltányolni, a ki

tudja,

hogy mily fáradságos dolog a forrásmunkák felkutatása, egybegyjtése az ilyetén támasz nélkül s ha tekintetbevótelük olykorolykor elhanyagoltatott, els sorban hazai irodalmunk vallotta ;

Uyry:

B'bliogi-aphia medica Hungáriáé.

^

«

VI

minden okunk

jogunk van rá, büszkeséggel tekinteni littera túrájára is. Az els lé|)és természetesen a könyvalakban megjelent munkák czímének összeszedése volt. A gyjtéshez fogva, a »hungaricum« fogalmából kiindulólag, összeállítottam: 1. mindazon orvosi könyveket, melyeket magyar születés vagy illetség, avagy hazánk földjén mködött szerz írt; 2. mindazokat, melyek hazánk területén nyí)mattak; 3. azon külföldön megjelent, idegen szerzk mveit, melyeknek kárát, holott

hazánk nemcsak

uj,

s

de régi orvosi

tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra. tosan

Az els csoportot illetleg sokszor ma már elhagyott szokás igazított

illet szerz tüntette.

munkájának

csak egy régi, sajnálaútba, az

czimlai)ján a születése

t.

i.,

hogy az

helyét

fel-

is

Nagyszámú idegen hangzású családnévvel biró szerzmegjelent s idegen nyelv könyveinek czímét

nek külföldön

fel magában, hungaricumok ezek? De magamat is sokszor csak a név mellé függesztett születéshely megnevezése volt kéjjes útbaigazítani aziránt, hogy e szerzk munkáit ha ugyan még más magyar bibliogi-aphus elttem oda nem sorozta — a hungaricumok

látva

a szives utána lai)Ozó, azt a kérdést tehetné

miért

is

—

közé felvegyem. Tekintettel kellett továbbá lennem hazánk mindenkori földrajzi határaira

;

a

mely helyen egyébkor »külföldi«

mvek

láttak

napvilágot, ott hazánk szerencsésebb idiben, földrajzi határainak kiszélesbedésével, hungaricumokat nyomtattak.

Nemzeti féltékenykedéssel nem vala szabad számolnom. Hiszen Sommelweist annak idején nemcsak hogy ideadták, de egyenesen reánk hárították az osztrák szülész-professorok ma pedig tán bécsi assisteivskedése néhány éve révén, vagy német ;

neve miatt?

—

sajátjuknak követelik.

Az sem lehetett reám nézve irányadó, váljon érzelmileg magyarnak vallotta-e magát az illet vagy sem ? Voltak, ha gyér számmal is. kik rövid pár évi tíivol- ós jól-lét után megfeledkeztek szülhazájukról s többszöri leveleimre, melyekben irodalmi munkásságuk összpállítását e l)ibliogniphia részére kértem, egy szóval sem, vagy l>edig elutasítólag válaszoltak De ezekkel szemben voltak olyanok, mint a min pl. Loebisch Vilmos volt, az innsbrucki egyetem ny. r. tanáni, a ki 1890 március 24-ikén kelt somit büszkén végzi e szavakkal: »Ime, mennyire vagyok k<'pí"< "2] t'vi távollét után

anyanyelvemen

felelni.

r

vn De

ezzel

Munkám Károly

már

a gyjtés

Petrik Géza-féle általános

s

magyar nagymesterének mathematikai

A

módjainak körülírását érintettem. vállain, és pedig a Szabó

meglév könyvészetek

a

és

:

fleg a

s

bibliographia-íras

Szinnyei Józsefnek, 1875-ig elvezetett

természettudományi könyvészetének vállain

áll.

helyenkinti pótlásokat nemcsak a nyilvános könyvtárak tekin-

télyes anyagából, de a külföldi

men ben

jegyzékeibl

nagy antiquariátusok halomszámra

merítettem. Orvostörténeti kutatásaim köz-

is

akadtam még elkönyveletlen munkáki-a. Az 1875 után formában fellendült orvosi munkásságot sok jóaka-

is

oly életers

nem

de

rattal,

terjedelemben és

bibliographikus

alapossággal

megjelent jegyzékek. Ezen negyedszázad termékeinek összeállítását felette nagy gonddal és kömltekintéssel kellett végbevinnem. E czélból »kérelmet« intéztem a írták össze évrl-évre

magyar orvosokhoz azt a

külföldön

és pedig

él

nemcsak hazai szaklapjainkban, de

hazánkfiai

miatt az ottani tekintélyesebb

megküldöttem, melyek azt csaknem kivétel Bizonyosság kedvéért azon külföldön él magyar orvosoknak, kiknek hollétérl sikerült tájékozást szereznem, levélben is megírtam e kérelmet. Mind ennek meg is volt a maga eredménye, mert a belföldrl úgy, mint a legmesszibb külföldrl temérdek számban érkeztek a szíves közlések, a meorvosi lapoknak

is

közölték

nélkül

is.

lyeknek e munka, feldolgozásakor, is

Ezen utak

és

orvosi bibliographia.

ne legyenek. a

nem

nélkülözhetett

hasznát

látta.

munka

Nem

módok alajyán jött végül létre e magyar Minden ermbl azon voltam, hogy hézagai a

tökéletessé

» kérelmet*

—

válasz

neheztelések tétele

vezetett

elkerülése, de

benne,

midn

els sorban említett

az

—

mindenfelé publikálbár jelentem ki, hogy

reménye fejében

—

8 ha mindezek mellett magam munkámnak a nyomdábaküldés perczében, de st most:

tam.

—

kész

hogy

mégis is elttem ismert hézaga nincsen hézagai legyenek, úgy ennek egyedüli oka az, hogy tökéletes bibliographiát még soha senki sem írt; a bibliographia fogalalakjában

mához

szinte

E

De hogy e hiáminden tlem telt kartársaimat, hogy ha akár hiánym mégis akadnának,

hozzátapad a hiányosság jelzje.

nyosság a lehet minimális elkövettem.

kell,

helyütt kérem

legyen,

meg

t.

fzd

nevükhöz, akár más nevéhez s e bibliographiábau valamely önálló

azért

knyr

alakjában

megjelent a*

VIII

munkának

hijját

velem közölni. Lesz

látnák, szíveskedjenek azt

hogy e netáni hiányok j)ótoltassanak. a könyv beosztását s használatának technikáját illeti, meg kell jegyeznem a következket Az egész irodalmi anyag

rá mócl,

Ami

:

szakok szerint beosztva soroltatott fel. Szerzk szerinti beosztását teljesen ])ótolja a könyv végén található névmutató. Oly

könyvek czíme, melyek egyaránt vágnak két- vagy többféle itt is, ott is fel van tüntetve; de csak akkor, ha ez múlhatatlanul szükséges volt. A tudományszakok határai tudományszakba, úszó határok

a határkérdések

s

—

különösen mostanság

—

na|)i-

renden vannak. így a könyvet használni kivánó gyermekgyógyász nem fogja elkerülhetni, hogy az alkalmazott kór- és gyógytan különféle egyéb szakmáinak anyagösszeállítását fel ne üsse.

A

mindenütt az illet szerz nevét, könyvének czímét, megjelenése helyét és évszámát tüntetik fel. Elégségesnek tnt több s az eredetivel azonos kiadás megjelenése esetén czímek

csakis az

akkor

els

és utolsó

írni ki újra a

kiadást jelezni

nyomás

helyét, ha

utóbbi

az

s

az

nem

mellé

csak

azonos az els

kiadáséval.

Használhatósági szemi)ontok kívánták meg, hogy egyes szi'íkkörü szakmák a tágabb keretbl, melybe tartoznak, kikapcsolígy pl. hogy a tudomány által egyedül a beloi'vostan fejezetébe utalható syphilís a nemi betegségekkel együtt más és külön helyen tárgyaltassék. tassanak és önállósíttassanak

;

Önálló fejezetet nyitottam a

> Különfélék «-nek

tartalmuknál fogva egyebüvé beoszthatlan

müvek

;

egyrészt a

miatt, másrészt

mert a munka tökéletesbítésére helyet óhajtottam adni azon orvostudori értekezéseknek is, melyek nem orvosi tárgyúak. Valamikor talán tájékoztatóul szolgálhatnak az illet értekez orvos személyére vonatkozólag. Végül ide vettem fel az orvosi tudománynyal csak teljesen laza összefüggésben lév munkákat, de a melyek esetleg történelmi idjelzkként szerepelhetnek, mint ]>i. a hálaimák valamely lefolyt cholera-járvány alkalmaazért,

tosságából, stb.

A

»Curiosum«-okat

orvos -történe Imi

vennem, vagyis tekintettel lennem olybá

veendk

arra,

méltatás

alá

kellett

ha váljon azok meg-

vagy csak a tudo-

jelenéstik

idején

mány mai

curiosumoknak monCsakis az elbbieket vettem ide bele. S hogy e feje-

danunk

?

is

voltak-e,

állá8|)ontjáról tekintve kell azokat

!

való könyveket még a legutolsó években is írtak st egyetemet végzett orvosok, s ezen okból azok e helyen kerültek elkönyvelés alá, magukat, ne mást okoljanak érte S most végül meg kell jegyeznünk, hogy e bibliographia nem egyedül a már említett czélból készült, hogy t. i. a kutatás

izetbe

;

munkájának szolgálatába álljon; de azért is, hogy az orvosi hungaricumok gyjtését egy erre a fáradságos munkára vállalkozó központba lehetvé tegye. A budapesti tudomány-egyetem orvoskari tanártestületét ez a hazafias czél épp oly mértékben foglalkoztatta, mint a tudomány érdeke. Mert csak akkor, ha ez a

gyjt-központ meg lesz teremtve s ilyenként respectálva, idrl-idre s késedelmezés nélkül kiadható foly-

lesz lehetséges

tatásait e bibliographiának nyújtani. Másrészt

azonban egy olyan

könyvtár, melyben minden hungaricum megleend, a magyar orvosi

tudományosság Pantheonját fogná képezni. Azonfelül, hogy az orvoskari tanári könyvtár a beszerezhet régi hungaricumokat anyagi költségek árán össze óhajtja gyjteni, óhajtandónak tartja, hogy e czélra a szerzk ezután megjelenend mveik egy-egy példányát a könyvtárnak beküldeni, valamint hogy nyilvános könyvtáraink a birtokukban lev régi könyvduplumaikat ez orvoskari tanári könyvtárnak adományozni szívesek legyenek. Soraim zárta eltt igaz köszönetemet kell hogy kifejezzem az orvoskari tanártestület könyvtárosának Högyes Endre dr. munkámat minden tanár, minist, úrnak, a miért egyetemi tanácsos úton-módon támogatni s a nehézségeken bölcs és jóindulatú tanácsaival keresztülsegíteni mindenkoron kegyes volt. Vajha munkám szerény mécsese lehetne a magyar tudományosságnak :

!

Budapest

(IV.,

Zöldfa-utcza

21.),

1900 september 25.

Györy Tibor

dr.

CONSPECTUS. I.

1—

Biológia 1.

Anatómia. Embryologia. Anthropologia

Physiologia. Histologia physiologica Patiiologia 1. Anatómia pathologica. Histol*gia patliologiea. Cliomia physiologica ot pathologica. Uroskopia. Parasitao (animalos et vegetabiles) 2. Pathologia generális et experimentális. Diagnosis generális Therapia generális 1. Principia generalia therapiae. Ars medenrli non-pharmacologica a) Cura diaotetica et curae specialos. íllectro- et mechanotherapia. Adiumenta curationis h) Balneológia et balneotherapia. Hydrologia et hydrotherapia. Klimatológia et klimatotherapia. Aquae minerales 2.

II.

III.

—

2.

Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagraphologia. Collectiones fornnilarum medicarum. ~ Pharmacia

Auxilia repentina IV. Pathologia et therapia applicata 1. Pathologia et therapia speciális interna 2. Chirurgia 3.

3.

Ophtalmologia

Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus Dermatologia. Cosmetica 6. Morbi venerei 7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia 8. Psychiatria 9. Paediatria. Vaccinatio V. Medicina publica 1. Hygiene generális et speciális. Prophylaxis generális. Diaete4.

5.

tica. 2.

(Makrobiotica.) Statistica

Medicina forensis

VI. História

iX. Varia 1. (ilossaria. 2.

Encyclopaediae Miscelianea

3.

Ciiriosa

.".

Supplementiim Index auctonim

7

17— 17 19

28

—

27

75

28 28

31

53 74 76 76 108 115 119 125 128 131 134 136 144

— 143

— 164

144 161

165-172

modica

História medica. Biographiae. Orationes memorales VI 1. Scripta periodica 1. Scripta periodica regiiiaria 2. Scripta periodica per occasionem. Reforata, expositiones, catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc Vili. Medicina veterinaria

...

16

1

165 173 173 179

185—196 197-217 197 198 213

218 219

BIOLÓGIA. 1.

Arányi

Anatómia. Embryologia. Anthropologia.

agyi dúczok tóbbszörösségérl. BudaLóstájner) Lajos Orvosgyakorlási tanulmápest, 1880. nyok a mell-r zsigereinek táj- és De la Mettrie. Az ember egy gép. leíró boncztana körébl, némi, az Közérdek embertani s életböleselmi orvosi rajzok czélszerü elkészítésére értekezés. Átdolgozta Krieg1er vonatkozó útmutatással. Buda, 1865. Mór. Gyr, 1875. Augustinovic Gjuro. Kurzgefasste Dessort Henry. Kalauz Dessort Henry topographische Anatomie und Vernépismei és boncztani múzeumában such einer illiríschen Terminologie az ember testalkata körébl való der Anatomie. Inaugural-Díssertation. mvészeti mutatványok legnagyobb

(elbb

György.

Wien, 1844. István. Disputatio anatomica de pulmone. Wittenberg, 1710. Balogh, (almási) Pál. Diss. inaug. med. de evolutione et vita encephali.

Auner

Pest, 1862. Disp. inaug. med. de generatione, augmentatione et decretioni microcosmi. Lugd. Batav. 1689.

Donáth Gyula.

Die Entwicklung der

Morál. Budapest, 1893.

-Pestini, 1823.

Bihari Péter. Embertan. Budapest, 1885.

Bock Károly Ern. könvv. P'ordítá

gyjteményében.

Dimien Pál.

Boncztani zseb-

SchmidtGyörgy.

Fest-Vortrag. Stuttgart, 1898. partibus humani corporis et animae potentiis libri duo adjectae morborum et medicamentes.

Dresser Máté. De

Pest, 1862.

Brünnauer Dávid Lrincz. Az

— Az emberi szellem kezdetérl. Budapest, 1898. — Die Anfánge des monschlichen Geis-

agy

vázlata. Orvostudori értekezés. [Micro-

encephalographia. Dissertatio inaug. anatomicaj. Buda, 1843. Crassó Antal. Útmutató .... ethnologiai és boncztani múzeumára, valamint az ember szerv-életének körébl való mvészi készítmények legújabb gyjteményére nézve. Pest, 1868. Czike Ferencz. Az olajfestészetrl.

:

torum communissimorum appellationes (cum dedicatione Peti-o Literato Somogino in oppido Ungariae Bathor habitanti). Lipsiae,

Erds

1586.

János. Vezérfonal az izmok,

szalagok és izületek bonczolásához. Budapest, 1885. Fejér György. Anthropologia vagyis Kézikönyv mkedvelk számára. Másoaz ember esmértetése. Buda, 1807. dik bvített és anatómiával kiegészí- Fitzinger L. J. Über die Schadel der tett kiadás. Az emberi test idom- és Avarén, insbesondere über die seither aránytanával. Budapest, 1898. in Österreich aufgefundenen. Mit 4 Darwin Charles, Az ember szármaeolor. Taf. Wion, 1853. zása és az ivari kiválás. Fordította Frederik Jen. A lét bírálata. Az S e r e s s László. Budapest, 1897. els szervezet fejldésérl és mveDavida Leó. Az ágyéki és gerinczldésérl általában, és az életteGyöry: Bíbllographia medica Hungáriáé.

1

FRlDELlUS-HVRTIi

2

— —

vékenyséj? lényegérl. A szervezeti -- Anatómia uniana dcscrittiva »• t(»po alakuhistan (fpjlödósi- ós mvelódósgraflca esposta in 6.'i7 tigure. 1. ediz. rövid kísérleti tan) alapvonalainak italiana. Eseguita suUa V. odiz. tedesea tárpj'alása. Budapest, 1892. per cura del G i u s. L a p p o n i. Wien. 1890. y. a. teljes átdolgozásban, 189H. 1897. Álláspontom és a divatos szervezeti II. kiad. leszármazá.stan. illetve a kiválási Hempel Adolf Frigyes. Az egészelmélet ellen irányzott eg^es ellenséges emberi test l)oncztudoinányának vetéseimnek alapgondolatai. Budapest, alapvonaljai. Németbl ford. B u g á t 1898.

Pridelius János. Kx Antbropologia de principiis nohiscum natis disputatio. Vittebergae, 1661. Gabányi Árpád. .Arczisme. Lavater, Mongs. Kieldings. Hircel, Szokoly Viktor. Szentpáli Janka stb. müvei nyomán. Budapest, 1893. Gktitner Menyhért. Beitiage zur totálon Darstollung des menschlichen Oríranismus im .\hsoluten. I. Bd. 1. 2. Stiiok. Lcutschau. 1804-1805.

Gall Ferencz József. Doctrina de

—

cerebro, crania et organis animi. Historice exposuit et quaestionibus nonnullis illustrare studuit. p]d. J o a n. S z e l) r i n y i. Posonii, 1812.

Anatomie et physiologie du systcme nerveux on général et du cerveau en particulior.

G<5tli

i'o.^t.

1822.

—

Pál

i

i

1831.

Hrabovszky Ker. János.

physiologico

considerata. Dissertatio Kudao. 1847,

György A

zés.

József.

ac physico inaug. med.

Orvostudori

teiTOészeti testeknek

Hyrtl József.

— Lepidosiren Paradoxa. Monographie. Prag, 1845. — Vergleichend-anatomische Untersuchungen über das innere Gehörorgaii des Menschen u. der Saugethiero Prag, 1845.

— Lehrhuch der .'\natomie des Men.schen. mit

—

Az emberi nem eredete és torzsfája. Két eladás. A II. kiadás után ford. György .\ a d á r. 1

dung. Prag, 1846. Xlll. Aufl. 187.->. Handbuch der topographischen .anatomie u. ihrer praktisch niedicinischchlrurg. Anwendungen. 2 Bde. Wien. 1847. VI. umgearb. u. in den prakt Capiteln verm. .\ufl. 1871. Beitráge zur vergleichende Angiolo-

—

—

gle.

Antal

—

1871.

Alajos. Dissertatio inaug. med. sistens primum vitae stádium evolu-

anatomice. physiologice et pathologice consideratum. Pestini, 1822. Heitzmann Károly. Die descriptive tionis

und

topographische Anatomie des .Men.schen In 600 Abbildungen. 2 Ede. VIII. Aufl. 1896. descriptive and topographi-

illustrations.

Knglish

byLouisHeitzmann.

1887.

1849.

Boncztani szótárral.

Buda, 1849. Beweis dass die l'rsprünge der Coronar-.Arterien. wáhrend der Syptolo der Kammer, von den Semilunarklappen nicht bedeckt werden und dass der Kintritt des Blutes in dieselben nicht wührend der Diastole .stattfln-

Wien, 1864. Manuale di anatómia umana avuto riguardo al fondamento flsiologíco ed álla applicaziono. Príma versioné italiana fatta sulla III. ediz. rig. dl

Pietro de

edl-

Wien,

tdr.-ok.

det. -

Wien, 1869-73. 625

Wien,

-— Az emberboncztan tankönyve tekinélettani indokolásra s a tettel az gj'akorlati alkalmazásra. Magj'ariták Foltén yi János és

Heda

cal In tlon

auf physiologischt' praktische Anwen-

u.

Rhédey

Pestini, 1821.

Anatomy

Rüeksicht

Begründung

Haeckel Ern.

—

de

ophidiis vatis in nuperrime observatis, rerum gnaris oblata. Pragae, 1837.

Habermann

Pest,

Strena anatomica

pulmonum

novis

értekelépcsön-

kénti kifejldésérl. |De graduata corponim naturae evolutione. Dissertatio inaug. physiographica.] Pest, 1836. Dissertatio Bernát. inaug. med. sistons tortium vitae stádium docrementi anatomice, physiologice et pathologice consideratum.

Psychica med.

signiflcatio cranil. Dissert. inaug. Postini. 1842.

Henrik József. Femina respectu

anatomico,

2 kötet. Pest. 1828.

által.

Elementa anatómiáé corporis humani sani. 'luxta editionem quintam in latinum transtulit idioma S g i sm u n d u s S a p h r. Tomi 2. Pestini.

—

pen.sa

I

IV.).

Guarinoni Vienna, 1864

(l)is-

61.

Chlamydophori tnincatl cum Dasy-

I

JANKOVICH — KRAUSE pode gjTnniiro comparatum examen anatomicum. Viennae, 1855. - Über die Plica nervi larj'iigei. Wien, 1857.

—

— —

neale Retzii in der vorderen Bauchwand des Menschen. Wien, 1858. Zwei Varianten des musculus stemodavicularis. Wien, 1858. Angebome Mangel der unteren Nasen-

—

muscheln n. Wien, 1859.

d.

Siebbeinlabyrintlies.

schenschádel und ihr Verháltniss zur Form der Hirnschale. Wien, 1871. Die Kopfarterien der Haiflsche. Wien,

— 1872. — Die CoiTOsions-Anatomie und ihre Ergebnisse. Wien, 1873. — Anatomische Praeparate auf der Wiener Weltausstellung. Wien, 1873. — Catalog mikroskopischer InjectionsPraeparate, welche durch Tausch oder

Handbueh der praktisehen

Zerglie-

Kauf zu beziehen

deningskunst als Anleitung zu den Sectionsübungen ti. zur Ausarbeitiing anatoniische Praparate. Wien, 1860.

Jankovich Antal.

— Über die Trochlearfortsatze der menschlichen Knoehen. Wien, 1860. — Über wahre u. falsehe Schaltknochen in der Pars orbitaria des Stirnbeines. Wien, 1861. Über die accessorrische Strecksehnen der kleinen Zehe, u. ihr Ver-

—

— Ein insulárer Schaltknochen im Seitenwandbein. Wien, 1870. — Das Nierenbecken der Saugethiere des Menschen. Wien, 1870. — Die doppelten Schláfelinien der Menu.

Über spontáné Dehiscenz des tegmen tympani und der eell. mastoideae. Wien, 1858. Notiz über das Cavuin praeperito-

-

—

— — — — — —

sicht.

1838.

—

^

—

Universalis corporis humani contemplatio. Wittebergae, 1598. Pro anatome sua actio et ad spectandum invitatio. Wittebergae, 1600. Invitatio ad anatómiára. Wittebergae, 1601.

Anatómiáé Pragae anno 1600 abs se solenniter administratae História. Accessit ejusdem de ossibus tractatus.

— —

Wittebergae, 1601.

:

;

der Universitat zu Strassburg. Pest,

1869.

der

Placentar-Arterien.

gyakorlati

normalen u. abnormen Verháltnissen. Wien, 1870. Ein

1822.

Knogler János

tájboncztana. HjTtl nyomán orvosnövendékek használatára, l. füzet. A fej és nyak tájboncztani leírása. Sárospatak, 1869. Die Blutgefasse der menschlichen

Nachgeburt

—

Ofen,

Wien, 1864. De ossibus tractatus. Wittebergae, Über normálé \i. abnorme Verhalt1605. nisse der Sehlagadeni des UnterAnweisung zur Wund-Arznei, nebst schenkels. Wien, 1864. Anhang von der Kunst die todten Ein freier Körper im Herzbeutel. Körper zu balsamiren mit einem kurz Wien, 1865. entworfenen anatomischen Abriss und Über endlose Nerven. Wien, 1865. zweifachen Register. Nürnberg, 1674. Ein Pancreas accessorium u. Pan- Kardos Károly. Embertan (Ánthrocreas divisum. Wien, 1865. pologia). M.-Sziget, 1868. Eine quere Sciileimhautfalte in der Kieninger Boldizsár. Prograniin über Kehlkopfhöhle. Wien, 1865. die Zergliederungskunst. Pest, 1820. Über Anomalien des menschlichen Kilián Hermann Fr. Anatomische Steissbeines. Wien, 1866. über das neunte Untersuchungen Vergangenheit u. Gegenwart des Himnervenpaar, oder Nervus glossoMuseums für menschliche Anatomie pharyngeus, nebst angehangtenBemeran der Wiener Universitat. Wien, kungen über das anatomische Museum

— Die Bull)i Wien, 1869. — Az ember —

Wien, 1873.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.

knochen. Wien, 1863.

Über die Einmündung des Ductus coledochus in eine Appendix pylorica.

sind.

Pesth u. Ofen mit ihren Einwohnern, besonders in niedizinischer und anfhropologischer Hin-

halten zum liganientum interbasicum dorsale der zwei letzten Mittelfuss-

—

3

in

pracorneales

Gefassnetz

Menschenauge. Wien, 1870.

am

Kristóf. Theoreniata anatomica de variis humani corporis partibus. Argentorati, 1653.

Korányi Sándor. A

szemlencse

ldésének els mozzanatairól a

fej-

gerín-

czeseknél. Budapest, 1885.

Krause Károly. A

leiró

emberboncz-

tan kézikönyve. Különös tekintettel az orvostanhallgatók, gyakorló orvosok, sebészek és törvényszéki orvosok

V

KRIESCH — PATAY igényeire. Saját vizsgálatai nyomán. A Il-ik kiadást átdolgozta K r a u s p Vilmos. Fordít. M i h á 1 k o v i c s Gí'za. 1. kötet. Budapest, 1881. 2. kötet: 1882. Kriesoh János. Boncz- és élettani tanulmányok a nadályokról. Pest, 1860. (Jutalmazott pályam). Zoltán. Az ember gjakorlati tájboncztana. 1 füzet. Sárospatak, 1869.

—

—

jutalmazott m.)^

Margó Tivadar, összehasonlító boncztani ké.^zítmények a bécsi

Hartinger Antal és tábláihoz. Ford.

Bécs.

é.

fia

—

szöveg

boncztani

fali

Lendvay Ben.

n.

Ijenliossék József. Dissortatio inaug. anat.-phytiica de iride.

Budae,

1841.

—A medencze visszeres torlata. Pest, 1871. — Das venöse Convolut der Beckenhöhle beim Manne. Wien, 1871. — Hyrtl tanár Corrosio boneztanáférfi

J.

—

világkiál-

mag>-arországi tanügyi osztályában. Budapest, 1873. Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the Chair of .Anatomie in the Owen's College. Kdinburgh, 1874. Mergl Ödön. Táblázatos leirása az emberi testnek nép-, polgári és középiskolák, tanitó-képezö intézetek és fels leányiskolák számára. Négy 90—64. cm. nag>', színnyomatos vastag papiiTa ragasztva és bármikor használatra alkalmas tábla. PozsonyBudapest, 18H8. lítiis

Kun

Kundrath János. Ma^^arázó

1843. (A franczia akadémia által 1858ban koszorúzott pályam.) Traité d' Anatomie microscoplque. Paris, 1847. (A franczia akadémia által

nak bírálata és saját tapasztalataim. Mihalkovits Géza. Az agy fejldése magasabb rangú gerinczesek- és emPest, 1873. ébrényekben tett vizsgálatok beri Knorpeláhnliche u. wahre Knocliennyomán. Budapest, 1877. bildung im mánnliclien Gliede eines Ugyanaz németül. Erwachsenen. Berlin, 1874.

— — —

— Hjrrtl Corrosio anatómiája. Budapest, 1874. — Az emberi vese visszér-rendszere. Budapest, 1875. — Az emberi koponyaisme. Cranioscopia. Budapest, — Deák Ferencz koponyáján tett mé-

1884.

— Ugj'anaz németül. — A leiró emberboneztan és a tájboncztan tankönyve. Budapest, 1888. — A központi idegrendszer és az ér-

187.5.

rések és ezekbl vont következtetések. Budapest, 1876. Az emberi vese Malphigi-féle lobrai. Budapest, 1877. A mesterségesen eltorzított koponyákról általában, különösen pedig egy Csongrádon és Székely-Udvarhelyen talált ilynem makrokepiial és eg>- Alcsutlion talált barbár korból szánnazó koponyáról. Budapest, 1878. A szeged-öthalmi ásatásokról, külö-

—

—

zékszervek morfológiája.

—

Budapest,

1892.

Az ember anatómiája és szövettana. Az uj anatómiai latin mnyelv hasz-

nálatával. Budapest, 1898. Fejlödé.'^tan. 1. rész. 1899. ónodi Adolf. A csigolyaközötti

és ideggj'ökerek Budapest, 1884. c'zok

du-

fejldésérl.

— Az együttérz idegrendszer fejldése. Budapest, 1885. — Utnmtató topogratlkus bonczolások-

—

felfedezett s-magyar, ó-római és kelta sírokban talált csontvázakról, továbbá egy ugyanott talált .•sphenocephál és katarrbin hypercha-

nösen az

Általános boncztan. Budapest, 1881. A gerinczes állatok kiválasztó és ivarszerveinek fejldése. Budapest,

ott

hoz.

Orvosnövondékek részére. Buda-

pe.st,

1H87.

végre egy — Az orrüreg és melléküregei. Bonczmesterségesen tani metszetek ut
—

koponyáról,

Budapest, 1886. boncztani rendollfno.'í.ségek. Budapest, 1886. Mandl Lajos, .\natomie microscopiquo l'áris, 1838 -1H5H. .Manuel d'anatomie générale appliqué á la physologle et la pathologie. Paris, -

I'rogén

liondon,

kop(»nyák.

1895.

Faszlavszky József. Az ember.

Mihály. Ritkább

szervezeti^ fajtíii.

é.x

Thíuné

kiegészített

—

Fatay I

az

().

Budapest.

1880. értt>kezé8 kifejlésérl. Pest, (1844).

kiadás.

József. Orvostudori

életmség

Testi

störténete és W. nyomán. Il-ik

élete,

PATZEK — SCHÖFPT Fatzek Károly.

Orvostudori

aequivoea). A növények, állatok és emberek öseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Pest,

érteke-

Emberesmértetö töredék. [Fragmenta anthropognostica. Dissertatio

zés.

inaug

raed.] Post, 1833.

1869.

Paudex Emánuel.

Dissertatio inaug. med. de respiratione embryonis humani. Pestini, 1837. Pauer Sámuel. Dissertatio inaug.

med. de

Sesamoideis.

ossibiis

S.

Rónay

Jáozint. Fajkeletkezés. Az embernek neme a természetben és

régisége. Pozsony, 1854.

Rosenmüller

János Keresztély. Handbuch der Anatomie naeh Lebers Umriss der Zergliederungskunst zum Gebrauch der Vorlesungen ausge-

1.,

1746.

Perényi József. Népszer eladás koponyáról. (Embertani s vázlatok.) Budapest, 1883.

a arczismei

—

arbeitet.

II.

Aufl. Pesth,

Ezen czimmel

1811.

Ers-

Allgemeine medizinische Handbibliothek oder Auswahl

Zergliederungskunst des menschlichen Leibes zum Gebrauche bei Vorlesungen. Aus dem Lateinischen übersetzt. Wien, 1780.

der vorzügliehsten Werke des medieinischen Wissens. 4. Bd. 1812. Rostagni A. Az emberi test idomainak arányai. (Öt táblán, 22 ábrával).

Plenck (Plenk) József Jakab. tor Umris.s

-

der

in. verb. Aufl. 1796.

Pest,

— Compendium

is

:

1862.

anatomes pro tyronibus Sabiz (taubenspergi) József. Dischirurgiae. Viennae, 1775. (Névtelenül sertatio inaug. med. de habitu germa-

norum

jelent meg.) Primae lineae

— —

antiquo, et structura corporis

anatomes. In usum aevi modemi. Viennae, 1737. praelectionum. Viennae, 1775. Bditio Safári János. Dissertatio inaug. med.IV. multum aucta. 1794. phys. de hominis varietatibus. VindoUmriss der Zergliedeningskunst d. bonae, 1838. menschl. Leibes aus d. Latéin von Scbenk S. Lipót. Mittheilungen aus F. 1. v. Wasserburg. "Wien, s. a. dem embrj'ologischen Institute der ;

— Neue Aiifl. 1796. Politzer Ádám. Zehn Wandtafeln zur Anatomie des Gehörorgans. Wien,

—

Universitát

—

1873.

—

medicáról,

chírurgiáról :

cziáról. Pest,

1794.

József. Az embertan vázlata.

Az alapneveléstanhoz alkalmazott

föl-

osztás szerint. Pest, 1869. Rayger Károly. Disput. med. de fluidorum catholicorum foetus motu. Alt1695.

Reisinger János. \ nemek különbés

és elssége természet-, boncztekintetben. Kolozsvár,

élettani 1845.

Réthy Pál

Az snemzés. (Generatio

Entwicklungsgeschichte.

Wien,

1896.

nyelvre

is.)

inaug.

med.

II.

(Lefordíttatott

de

Auflage. lengyel

Dissertatio sexuali.

systemate

Tyrnaviae, 1776.

és bába-

Második darab A törvényes orvosi tudományról és az orvosi poliságról.

sége

Wien,

probe. Wien, 1872.

Schimert János Péter.

Az anatómiáról, physiolog. patholog.

(iorf,

Hefte.

Anatomiseh-physiologische Untersuchungen. Inhalt Bauehspeicheldrüse des Embryo. Einiges über das Verhalten des Chlors im Organismus. Über die Vertheilung des Klebers im Weizenkorn. Beitráge zur Lehre vom Stickstoffgehalt des Fleisches. Die modiflcirte Pettenkofersche Gallen-

giae institutio. Pestini, 1785.

— A borbélyi tanításoknak els darabja.

Bapos

12

:

Die Anatomische und histologische Zergliederung des mensehliehes Gehörorgans im normalen und kranken Zustande. Stuttgart, 1889. Pólya József. Az ember nemi tekintetben. Leírása az ember nemi részeinek egészséges és beteg állapotjokban. Pest, 1848. (Czimlap nélkül.) Rácz Sám.uel. Compendiaria myolo-

m.

Wien.

1877—1891.

Schmidt

Ágoston. Az emberi test. A szervek és azok szerkezetének

magj'arázata színes széthajtható és összerakható ábrákon. Budapest, 1894. Schmidt T. A boncztan alapvonalai. Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok P u rd. számára. Magyarra ford. jesz Z s. Budapest, 1881. Az emberi fej és nyak boncztana Írásban és képben. Budapest, 1895. Schoepf-Merei Ágost. Belrésztan képekbon, kre metszett 3 füzet. Buda, é. n. Scböfft. Izomtanltmány képekben. Beli

—

SCHUBERT — ZÜCKERKANDL

*i

résztan képekbon,

magyarázatokkal.

—

Fost, 1841.

Nándor

Schubert Károly. kol

mindennapi

a

leteire.

Különös

embertanról.

az

t(>ttPl

Schubert

ós

Tonn(''.szptrajz,oiLfy fü}ígelék-

élet

Tanítóképezdék,

Pest, 1868 (67). Budapest, 1875.

.

.

.

tekin-

szükségszámára.

IV. jav. és böv. kiad.

Grundzüge einer systematischen Kraniometrie. Methodische .Anleitung zur kraniomotrischen Analyse der Schadelform für die Zwecke der phys. Anthropologie, der vergleieh. Anatomie, sowie für die Zwecke der medizin. Disziplinen (P.^ychiatrie, Okulistik, Zahnheilkunde, Geburtshilfe, gerichtl. Medizin) u.

SchwBjrz Ede. A system

logicai investigations as a means for the difterential diagnosis of hiunan race. Somé generál results of the Measurement. The insti-uments required invented and established of

der bildenden Künste

(plast.

.\na-

tomie). Ein Handbuch fürs Laboratórium. Stuttgart, 1890.

of antropo-

Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani buvárlatához. Budapest, 1894.

—

Jelentés III. Béla magyar király és neje testereklyéirl. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1894. Somogyi Géza. Embertan. Tanítóképczdók, Mm) nép- és ismétl iskolák Adatok az emberszabású lények .számára. Budapest, 1880. koponya-átalakulásához. Egy fiatal gorilla-koponyáról. Budapest, 1894. Stütz Ignácz. Dissertatio inaug. anatom. sistens anatómiáé pragmaticae Turnovszky Frigyes. Die Anatomie und Physioldgie iUm- Záhne. Inaug.fragmenta. Viennae, 1841. Dissertation. Wien, 1841. Sydney Herbert. Az ember származása vagyis a megczáfolt Darwinis- Vandrák András. Lelkileges embertan, vagyis psychicai anthropologia. mus. .Angolból fordította M c h a 1 e k Eperjes, 1841. .Magyar és latin azöManó. (Kiadja a Szent István-társu.

.

.

Vienna, lh62.

—

i

lat.)

Pe.st.

veggel.

1872.

Szabó Mihály. Emberisme. Képezdei Venos Zsigmond. s

luaganbasználatra.

III.

.\z emlkrl boncz-, ép- és kórtani tekintetben. (Orvostudori ért<>kezés.) [Dissertatio inaug.

bvít, kiadás.

Szeííod, 1881.

med. de mammis respectu anatomico, physiologico et pathologieo.| Buda,

Szentpáli Janka.

.Arczisme. (Fhysiognoniika.) .Magyarország sok nevezetes fél-fia és hölgyének arczképével. Budapest. 1892. Szokoly Viktor. Lavater és Gall.

1841.

Verebély

József. .Az ember rendes mibenlétét ismertet boncz-, élet- és egészségtani vázlatoknak tankönyve Arczisme és phrenologia mindenrendü kisdedóvók. elemi tanítók számara. olvasó számára. Közli és jegvzetekkel Budapest. 1873. kiséri .... Pest, 1864. Veszély József. Der Men.sch in BeUj olcsó kiad. h. és é. n. ziehung auf sein AVerden. Bestehen Téglás Gábor. \ kkorszak ember und auf seinen Tod naturgemáss ernyomai Hunyadmegyében. Déva, 1877.

—

i

Teilyesniczky Kálmán. Mvészeti bonezolástan az emberi test formáinak ismertetése mvészek és mvészet iránt érdekldk számára. Buda;

forscht.

Zlamál Vilmos

az anaBudapest, 1896. Topinard Pál. Az anthropologia kézikönyve. Elszót irt hozzá B r o c a Pál. Az eredeti III. kiad. után ford. Pe t h (} y u 1 a és Török Aurél. Budapest, Í8H1. Torday Ferencz. Az ember-boncztan, élettan és életrendtan rövid kivonatban, tomatanltók sz. Budapest, 1876. Török Aurél. Cher einen UnlversalKraniometer. Zur Kefonn der kraniometr. Methodik. Leipzig, 1888.

ifj.

kézikönvve. Pest,

Thanhoffer Lajos. Eladások kitréböl.

György.

Dissertatio 1709. boncztan rövid

anat. de cerebro. Wittebergae,

pest, 1899.

tómia

Wien. IHW.

Vette János

-

II.

bv.

A

18.54

1862.

kiad.

Zuckerkandl Emil. (ber —

—

eiue bisher

noch nifbt be.sehriebene Drüse in der Regio suprahyoidea. Stuttgart, 1879. Normálé und pathologische .Anatomie der Nasenhöhle u. ihrer pneumatischen Anhönge. Wien, 1882. II. Bánd. 1892.

Anatomie der Mundhöhle mit besonderer

Beriicksichtigung

der

Záhne.

Wien, 1891. Anieituniren 1891.

f.

den Secirsaal. Wien,

APATHY — CHERNAK Über

-

d.

vierten

epitheliale Rudiment eines 1775. Compendium anatomes pro tjroMahlzahnes beim Menschen. nibus chirurgiae. L. P 1 e n c k Jó-

Wien, 1891. zsef. Útmutató a bonezolásban. Fordította 1831. Km'zgefasste Anthropologie, oder Baján dr. Budapest, 1892. Lehre von den Menschen, nebst AnZur Craniologie der Nias-Insulaner. weisung zur Erhaltung der GesimdWien, 1894. heit. Ein Leitfaden f. Lehrer u. SchilAtlas der topographischen Anatomie ler etc. Leipzig u. Kaschau. des Menschen. Wien, 1899. 1867. Von den harten und weichen

—

Geschleehtstheilen. Der Kopf des Kindes. Pest. (Czimlap nélkül.)

2.

Physiologia. Histologia physiologica.

Apátliy István. A sima izomzat gya-

actionem

rapodása és pótlódása. Budapest, 1885. Babits János. Orvosi értekezés az életmvek rokon- és ellenszenveirl. Buda, 1846.

concuiTunt,

Bacli Miklós.

Dissertatio inaug. nied.

de itinero pedestri. Budae, 1840. Bagellardus Pál. Parastatis de prandio ot caonaratione. Lugduni, 1538. Bakody József. Dissertatio inaug. med.

hámja

—

actionum

et consensus ratio explicatur et imiversa hominis oeconomia traditur. Libri III. Amstelodami, 1656.

Bskella Demeter.

Dissertatio inaug.

med. sistens ideám generális hointnis physiologice rati.

et

pathologice conside-

Budae, 1826.

Benedek Károly.

Dissertatio inaug. praecipuis, in

de lusibus naturae disponendis niuseulis

tüdöhólyagcsák

faciei.

Viennae,

1835.

Bierbrauer Nep. János.

feletti vita. Pest, 1865.

A karyomitosis szeri 1884.

homine

in

recensentur,

modus

sistens salutare natui"ae et artis connubium. Budae, 1820.

Bakody Tivadar. A

modo

quoque

és a biologikus orvosgj'ógytan alapelve. Budapest,

med.

inaug.

de

Dissertatio alineatione mentis.

Budae, 1840.

Bódogh (nemes-bikkesi) Mihály.

Bállagi János. A gyomor hámsejt-

Historieo-critica biosophiae disquisitio. Lipsiae, 1818.

jeirl. Budapest, 1881.

Balogh Kálmán. Az ember

élettana.

2 kötet. Pest, 1862-64. Az agy befolyásáról a szívmozgásokra. Budapest, 1876. Az agj' féltekéinek és a kis agynak mködésérl. Budapest, 1876. - A vér szétosztásáról az emberi testhon. Budapest, 1880. Balogh-Soós Mihály. Dissertatio inaug. physico-anatomica exhibens osteoganiam humanam. Trajecti ad Rhenum, 1766. Bartsch Ede Sámuel. Dissertatio inaug. med. sistensophthalmobiotieam.

— —

Braun

Lajos. Über Herzbewegung und Herzstoss. Jena, 1898. Breuer János. De vita hominis. (Disputatio

anti-Placentiana.)

VI.

Witte-

bergae, 1661.

Bruck Pál

(Hidasi). Az Bevezetésül

gj'ógjítása.

zás élettana

:

elhízás és táplálko-

A

népszeren eladva. Buda-

pest, 1886.

Bruszko med.

de

János. somno

Dissertatio et

vigiliis.

inaug. Pestini,

1836.

Budge Gyula.

Említhetk a részletes emberi élettanból. Vezérfonal a tanmagány-tanulmányban. eladásés Pestini, 1820. Magj-arítii R h é d e y A n t a 1 és F o 1Bauer József Károly. Dissertatio János. Buda, 1849. inaug. pract. med. Vita hominis phyt é n y siologice disquisita. Viennae, 1837. Bugát Pál. Éptan. Tanítványai szái

Bausner Bertalan.

—

cordis 1654.

humani

mára szerzé

de -

Pest, 1830.

phonologiai eszméi. Pest, 1854.

Burg Károly. Dissertatio inaug. phy siol. do hypnologia. Vindobonae, 1834 humani quibus ea omnia quae ad quamque Chernak László. Dissertatio inaug

De consensu partium in

Disputatio

actionibus. Lugd. Batav.

corporis

CSAPÓ — GYÜRKY

8

med. de respiratione volucrum.

Oro-

ningao, 1773.

Csapó József.

Disquísitio do praesentía in

actlone

constituto et do cavitato muscularium. Argontorati, 1756. Csausz Márton. Dissortatio inaug. lued. de intestino sanguinis motu ut praecipuo circulationis adminiculo. Postini, 1820. Cselii (Szigeti) Sámuel. Dissertatio inaug. inod. do vita naturap conV(Mii(Mit(\ Vindobonae, 1836.

Csernyei József.

Orvosi értekezés a

vízrl. Vont, 1846.

Csiky Péter. A

táplálatok. Orvostudori Pest. 1836.

Csókás (Monedulatus) Péter. Do hoinine, magnó illó in rerum natura miraculo, et partibus ejus essentialibus libri duo. Wittonborgao, 1585.

Czermak Nep. János. theilungen Institute

aus

in

dem

Pest.

(1.,

Wien, 1859-60. Das physiologische

—

versitat Post 1858

Kleine

Mitk. k. physiol. 3. Reihe). 2.,

Institut der UniPost, 1860.

60.

Dahlmüller József Vilmos. inaug.

tatio c'ordis.

Deutsch

Pestini,

1835.

liquidi iiervpi in rausculo

('rtokozé.-;.

de accllmatísatione hominis.

Miod.

do

Disserpalpitatione

Vionnao, 1774. József. Dissertatio inaug. de t'onstitutione individuali.

med. Budao, 1833.

Fuker András.

Dissertatio inaog. influxu lucis chemicopiiysiologico. Pestini, 1837. Gaberle Ignácz. Dissertatio inaug. quam de a(jua physiologice et pathologiee sunita inelytae auctoritate facultatis medicae elucubratxis

medica

est.

de

18.37.

Po.xtini,

Gall Ferencz József.

Anatomio

otdu corvau on parti(;ulier.Pest,1822. Physiologie des Menschen, odor Darstellung des Absoluten in den Functionen des Oeistes rál

Gaitner Menyhért. und

den roellen

Organismus

construirendon Oriranen.

Jena, 1812.

in den.

(1811).

G^nersich Antal. Zur Lehre von den der Comea. Wien,

Saftkanálciion in 1871.

Giltay E. Bevezetés

a mikroskópiába hét tárgj- segítségével. A szerz által átdolgozott és bvített német kiadás

után fordította pest.

DeérEndre.

Glaser Ferdinánd. Menstruatio

inaug. med.] Buda,

1842.

Draskó János.

Dissertatio inaug. med. (If soinno ot vigiliis. Pestini, 1836. Ebhardt György Zsigmond. Dissertatio inau;í. iiiod. do statu inosenterii naturali et praeternaturali. Jenae, 1755.

Edl Kálmán.

Orvostudori értekezés a kávéról, különösen életrendi tekintotbon. Post.

1842.

Felletár József.

Dissertatio

anatomioo-physiologica sanguinis. Budae. 1829.

Fark

de

inaug. circuito

Incze. Dissertatio inaug. med. Dentitio physiologicp et thorapeutice oonsiderata. Buda, 1837. Fleckles Lipót. Der Schlaf, in seiner Bozioiiung auf die geistige und physische (íesundheit der .Mensohen. Für PYeiindeoines gesundenund erquickendon Scblafes. Nach den bestén Quellon boarbeitet. Pest, 1831. Franzos D. Dissertatio inaug. inod.

re-

spoctu phvsiologico. Dissertatio. Budae, 1843.

Goldberger Móricz. Dissertatio inaug. phil.-mod.

primas linoas pathologiae psychos.

sistons

physiologiao

(Dissertatio

Buda-

1896.

ot

Deutscíi József Dávid. Orvostudori Vindobonae. 1837. értekezés. Az úszás orvosi tekintet- Gosztoni Mihály. Theses ex ben.

ot

physiologio du systénio norveux gene-

tutionibus

physiologicis

insti-

deeerptae.

Vionnao, 1777. Henrik József. Feniina respectu aiiatoniico. physiologioo ac piiysico considerata. Dissertatio inaug. med. Budae, 1847. Graber Vitus. \z állatok mechanikai

Gótli

niüszoi-oi.

Fordította

Thanhoffer

La j OS. Budapest, 1896. Greiszing János. Disputatio

de vita universi oorporis naturális. Wittebergae. 1688. Gulyás János. Dissertatio inaug. med. physico-inod. de oircuitu sanmiinis. Pestini.

18.36.

Guttmann

Adolf.

Dissertatio

inaug.

conspoctum physiologicum organismi humani relato ad difforontias quas praecipuo sexus et med.

sistons

aotas pariunt. Pestini. 1840.

Gyürky Lajos Márton.

Synnpsis

physiologiao infantis ad paodiatriani Spocinion inauLr iiumI. adplicatae. Pestini, 1837.

:

HABERMANN — JELLACHICH

Habermann

Bernát.

Dissertatío

9

Horst Ferencz.

Dissertatio

inaug.

mpd. sistens tertium vitae stádium decrementi anatomice, phy-

med. de femina respectu physiologico. Budae, 1840. siologice et pathologice eonsideratum. Hgyes Endre. A vese szereplése az Pestini, 1821. anyagforgalomban. Pest, 1872. Hagymási (Cybeleius) Bálint. A vese vérkeringési viszonyairól. Opusf'ulum de laudibus et vituperio Budapest, 1873. (Németül is.) vini ot aquae. Hagenau, 1517. Az associált szemmozgások idegHambaclier János. Dissertatio phys.mechanismusáról. Bevezetés. I. A fejmed. de theoriae physicae tubnlorum és testmozgásokat kisérö associált capillarium ad corpus humánum appliszemmozgások tüneményei emlsökeatione. Halae Magd., 1842. nél s az embereknél. Budapest, 1880. Hamler József. Dissertatio inaug. II. Az idegrendszer egyes részeiphvs.-med. de temperamentis. Pestini, nek befolyásáról az önkénytelen asso1828. ciált szemmozgásokra. Budapest, 1881. inaug.

— —

—

Hammerschniidt Ferdinánd. Orvostudori értekezés a vademberek állatias és testgvakorlati életérl. Buda, 1838.

Hanekker Ferencz.

Orvostudori értekezés a csontszövetrl és az elhalt csontok visszaszerzdéséröl. [Thema inaug. med.-physiologicum sistens textui'am ossium, eonimque regenerationem post necrosim.] Pest, 1834.

Hartmann Fülöp

—

III. A szemmozgás associáló idegmechanismusa részletes berendezésé-

rl. Budapest, 1885.

Huszthi ván.

physiologiea prima quae est de hominis automato seu corpori

II.

kiadás szerint. S.-Patak, 1847.

inaug. physiologiea bonae, 1839.

L

de

Dissertatio vita.

Vindo-

Heda

Alajos. Dissertatio inaug. med. sistens primum vitae stádium evoluphysiologice et anatomice, tionis Pestini, eonsideratum. patholoffice 18^2. János. Programmá de flbrae

P

Hedwig

vegetabilis et animalis ortu. Sectio I. Lipsiae, 1790. Adolf. Disquisitio physicoLiberkühni anipuUulanim microseopica. Sect. I. Lipsiae, 1797.

Hedwig Román

Zur

1572.

Henszlmann Imre. lued.-physiologica.

quo,

praecipue

ex

structura, nil ad

eas eonferente mente humana per eausas et eíTecta breviter deducuntui-.

—

Lugduni Batavorum, 1693. Dissertatio .... secunda

quae est

de natura mentis ejusque fímctionis tum earum, quae nullum pláne commercium habent cum corpore resultant, i. e. qua corpus et mentem

—

Lugduni Batavorum 1693. Pars tertia in qua existentia Dei ex existentia nostri, seu e suspenda mentis corporisque nostri fabrica, functionumque utriusque natura, metaphysice adstnictura breviter deducitur. Lugduni Batavorum. 1693.

requirant.

Hutyra Ferencz. A

zsírok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt. Budapest, 1881.

Huxley Th. H. Eladások az élettan körébl. Ford. M a g y a r d

r.

Átvizsgálta

elemi S á n-

Balogh Kál-

mán. Budapest, 1873. Hyrtl József. Cber die Selbststeuerung

Kenntniss

der Dünndarmzotten. Wien, 1869. über das ProtoUntersuchungen plasma. Wien, 1873—74. Mikroskopische Morphologie des Thierkörpers im gesunden und kranken Zustande. Wien, 1883. Henisch György. Oratio de modo nutiitionis in corpore humano. Lipsiae,

—

in

des Herzens. Ein Beitiag zur Mechanik der Aortenklappen. Wien, 1855. Jácz Ferencz. Orvostudori értekezés. és féi-íl k()zti különbségek. [Diflerentiae inter virum et foeminain. Dissertatio inaug. med.j Pest, 1841. Jellachich József. Orvostudori értekezés. .Az emberi életmúvezet els változásairól. [Dissertatio inaug. physiologico-medica sistens primam metamorphosim organismi humani.] Buda, Dissertatio inaug,

Heitzmann Károly.

—

:

artiflciosissima ejus

tész János. A szerztl megbv.

Hausknecht Perenoz.

animali

oeconomiae animalis functiones

Károly. Az ember

szelleme, viszonyaiban a testi élethez vagy a gondolkodás élettudományának alapvonatai. Orvosoknak, phUosophusoknak, és a szó magasb értelmében embereknek .... után Sol-

nevén Szabó) Ist-

(családi

Dissertatio

De

voce. S.

1.,

1837.

N

1836.

;

:

JENDRÁS81K — LENHOSSÉK

10

Jendrássik Jen.

—

Kráter Beitrag zur Analyse der Zuckunj^swpllo der querífestreifton Muskolfasor. Wion, 1875. Dolííozatok a k. m. tud. ejfyetem

—

élettani intózetéböl. Budapest, 1. füzet 1878., 2. füzet 1881., 3. füzet 1883., 4. és 5. füzet 1885., 6. füzet 1887., 7. füzet 1888.

A magától

sorakoztató

esö-myo-

graphium és alkalmazásának vázlata. Budapest, 1881.

— Értekezés a myo-mechanika körébl. Budapest, 1882. — Helyreifrazitó észrevételek Thanhof-

— Az enyv mint tápanvag. 1890. — kz érzékszervek élettana.

Budapest, Budapest,

1896.

Koós Gábor. A kávé

történelmi, irodalmi, élettani s veg>-tani szempontterményei chemiai ból. Pörkölési szempontból saját kutatásai nyomán. Budape.
Kövesy Pál.

1840.

inaug. med. de íluxu cooliaco. Budae, 1833. fer Lajos umak e czim szókfoglaló Kriesch János. Bonez- és élettani tanulmányok a nadályokról. Pest, értekezéséhez » Adatok a harántcslkú 1866. (Jutalmaz(ttt pályam.) izmok szerkezete és idegvégzödéséKrüger János Gtottlieb, De theoriae hoz. Budapest, 1882. physicae tubulorum capillarium ad Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. corpus humánum applicatione. Halae, TliPsos dispiitationis 111. de liomine. 174:^. Wittebergae, 1594. De íreneratione et vitae humanae Kyr Pál. Sanitatis stúdium, ad imitationem aphorismonim compositum periodis. Tractatus duo. Wittebergae, alimentorum vires breviter et item 1602., Oppenheimii, 1610., Francofurti, ordine alphabetico positae. Corona, 1619. 1551. '\xpoa3i; de anima et corpore uniLandesmann G. Dis.scrtatio inaug. versi. Pragae, 1605. incd. do alinientis. Pestini, 1837. Joffe Antal. Dissei-tatio inaug. med. de .sanguino in statu sano etmorboso. Laufenauer Károly. Agyszöveti vizsgálatok. Budapest, 1879. Pestini, 184H. Vizsgálatok az ag>' corticalis lát^iKastler Rudolf Mihály. Dissertatio mezójéröl. Budapest,' 1880. inaug. mod. de alimontis hominum Az emlékez tehetségrl. Budapest, írenoratim con-sideratis. Vieunae, 1815. 1884. Kempelen Farkas. Mechanismus der Sprache nebst der Lencsés József Antal. A helyes menschlichen seiner sprechenden emvsztésnek mest^'rsége. F'ord Beschreibung Pest, 18.32. Maschine. Wien, 1791. Le mecanisme de la parole. Vienne, Lendvay Ben. Az ember, vagj-^ in ilyen testünk belseje és hogy mköd1791. nek szerveink. Könnyen érthet testKétly Károly. .Az idegrendszer némely es élettan, közép-, polgári- és felsrondí's és beteges mködésérl. Budanépiskolák számára és önoktatásra pest, 1881. E b e n h e c h P. után. PozsonyKiko Károly. Ein Wort über Metalll)is.><ertatio

:

—

:

—

— —

—

und Biomagnetismus. Pest, 1845.

Bndai»est.

Vizsgálatok az emlsök fülcsigájáról. Budapest, 1873.

Klug Nándor.

— A szinérzé.sröl indirect látás mellett. Budapest, 1875. — A látásról. Budapest, 1878.

Az emberi hang és a beszéd. Buda-

~

pest, 1886.

Az emberélettan tankönyve. Eladásai

nyomán

Altalános

Irta

....

élettan.

I.

köt.

Különös

I.

rész.

élettan

eröforgalom élettana. II. rész. II. Az anyagII. köt. Különös élettan forgalom élettana. Az egjénforgalom élettana. Budapest, 1888. I.

.\z

:

II.

átdolff

kiad. 1892.

1H92.

Lenhossék

—

József. Über den felneren Bau der gesammten Medulla Spinalis. ResultAte neueren in dem physiologischen lnstitut<> der k. k. Wiener Hochschule gemachten Untersuchungen. Wien, 1854. Beitriig«í zur Erörtei-ung der histologischen Verháltnisse des centralen Nervensystems. Wien, 1868. Étude du Systéme Nerveux Central.

— Paris, 1858. ~ Neue UntersiK'hungen über den felneren Bau des centralen Nervensystems des Menschen I. Medulla Spinalis und derén bulbus rachiticus. Wien, 1856. :

LENHOSSEK — NAGY

— —

II.

vermehrte Auflage. 1858.

i

]

eredeteinek tájviszonyai. (Székfoglaló

—

.

értekezés.) Pest, 1867. Az emberi gerinczagj', nyúltagj- és

Varolhid

ázer\ezetének górcsi

und vermehrte

Aufl.

Leipzig und Wien, 1896,7. Mandl Lajos. Sanguis respectn physiologico. Dissertatio inaug. med.physiologica. Pestini, 1836.

Margó Tivadar. zdéseirl.

táj-

viszonyai. Pest, 1869. Polymikroskop. Szerkesztette és leiita .... Budapest. 1877. Lenhossék Mihály. A gerinczvelöi idegek hátulsó gvökereiról. Budapest, 1889.

— —

yoUst. neu bearb.

I

A közép idegrendszer szürke állományának ós az egyes ideggj-ökök

11

I

—

j

I

Az izomidegek vég(Akadémiai székfoglaló

beszéd.) Pest, 1862. über die Endigung der Nerven in der quergestreiften Muskelsubstanz. Pest, 1862. kbreiter Fülöp. Dissertatio inaug. phys.-physiologica de electiicitate.

Mar

I

j

Adatok a gerinczagjú duczok ismeViennae, 183.3. retéhez a békán tett vizsgálatok alap- Martinovics Ignácz. Physiologische ján. Budapest, 1885. (Németül is.) Bemerkungen über den Menschen. St. Der feinere Bau des Nervensystems Petersburg, 1789. im Liehte neuester Foi'schung. Berlin, Martissi (kóbori) István. Orvostudori 1892. értekezés. A nnem élet- és kórtani n. gánzlich umgearbeitete Aufl. 1895. tekintetben. [Sexus sequior intuitu Die Gesehmacksknospen den in physiologico et pathologico. Dissertatio blattförmigen Papillen des Kanininaug. med.] Buda, 1837. ehenzimge. Eine histologische Studie. Mátrai Gábor. Adatok a zsíifelszivóWürzburg, 1893. dáshoz a gyomorban. Budapest. 1881. Beitráge zur Histologie des Nerven- Mátyás István. Positiones med. inaug. systems und der Sinnesorgane. de irritabilitate et aliis quibusdam (9 dol" gozat.j Wiesbaden, 1893. medicináé capitibus. Traj. ad. Rhen. I

!

— ^ —

i

!

'

—

Lenhossék Mihály Ignácz.

1756.

Intio-

—

ductio in methodologiam physiologiae coi-poris humani. Pestini, 1808., Viennae, 1810. Phvsiologia medicinalis. Vol. I— V.

^

Pestini, 1816—18. Institutiones physiologiae

Méhes Sámuel. De maliuiu 1810. tatio inaug.

organismi

vitalium in 183.5.

Mezger Kristóf Dániel. phvsiol.-pathol. Altdoilii, 1685.

rtuxu

latin mnyelv pest, 1898.

inaug. Viennae,

(1835.)

Lovász Imre. siol.-med. de Pestini, 1831.

!

Müller Kálmán. A tüdrl

—

(Regéczy) Imre. Adatok a

szüi'ödés tanához. Budapest, 1881. Kísérleti adatok a PoiTet-féle izom-

tünemény

Physiologia

et

;

és lélek-

zésrl. Budapest, 1882.

Nagy

Dissertatio inaug. phyperspiratione cutanea.

pathologia ventriculi. Dissertatio med. Cassoviae, 1837. Mahler Gyula (pozsonyi illetség). der Physiologie. II. Repotitorium

Buda-

1837. I

I

Magyar Victor György.

használatával.

Orvostudori értekezés az emberrl. [Homo physioDissertatio consideratus. graphice Buda, medico-physiologica.J inaug.

organlsmum I

humánum, specimen

anató-

új anatómiai

Mirsvinszky Ignácz. !

in

Dissertatio cutieula et cute.

miája és szövettana. Az

I

electricitatis

de

Mihalkovics Géza. Az ember

Vindoin-

Dissert. inaug.

med. de nutrice. Pesthini, 1822.

Iiészai (fogarasi) Dániel. Dissertatio inaug. anatomico phys.-pathol. de dentitione prima et secunda inve-

Lippay (zombon) Gáspár. De

Disser-

med. de enorniitate virium orgraniímo humano. Budae,

Mekossinyi Mihály.

2 Vol. V'iennae, 1822. Darstellung des menschlichen Gemüths in seinen Beziehungen zum geistigen und leibliehen Lében. Für Aerzte und Nichtarzte höherer Bildung. 2 Bde. Wien, 1814—25. ~ II. unveránd. Aufl. 1834.

novis illustrata.

ani-

Heidelbergae,

Meinert Hermann Ágost.

humani usui acaderaico accomodatae.

stigationibus bonae, 1829.

respiratione

commentatio.

—

jelentségeinek

kérdésé-

hez. Budapest, 1888. Vizsgálatok az izomrángás

lefolyá-

sának különböz behatásokra beálló módosulatairól,

a

Jendrassik

össze-

NEÜELKO — RÉCZBY

12

non

hnzödási elméletének alapján. Budapost.

Nedelko Demeter. do

physlol.-pathol. 1839.

Dissertatio inaiig. sonectute. Pest,

a jrógp beidegbonctanához, ^élettanához és kórtanához. Budapest. 1894. Dio Innorvation des Kehlkopfes. z(^s(''nok

Wion, 1895.

Ossikovszky József.

.Adalék a tyrosin

skatol vpíryi Budapest, 1880.

szerkezetéhez.

Falumbini Mátyás.

Di.>«putatio acad.

('.>*

a

Thomé

szített kiad.

().

W. nyomán.

Budapest,

Pásztvy Antal.

Michaelem 1796.

II.

matologia

—

et potulentis. Viennae, 1785. Ugyanez németül. 1785.

Ev

fixTj.

M.

kiegé-

Bro-

de esculentis

doctrina

s.

Poulios György.

1880.

latin

1.

IIpa^^KrceTa

1823.

ílzo-a.

'fuaioXo-

(Lenhdssék

munkájának kivonatos

for-

dítása.)

Dissertatio

vita ac modo irandi. Posthini, 18;{2.

de

illonim

vitia

Plenck (Plenk) József Jakab.

de illó, quod ost primum in aotlonibus hunianis. rionae, 1679. Paszlavszky József. .Az ember. Testi szervezete é.s élete, störténete és fajtái.

^irtate8,

coplose proponuntur. Distinetus in pulcherriraam partitionem, repletus doctrini'; medicelebratissimoinim conim et philosophonim, oum multis eniditis ac proflcuis historiis naturalibus. Ex italico idiomate in latinum genuine versus per A. R. D. Kalmár. Zaprabia.

Ónodi Adolf. Adatok

—

solnin

minute deteguntur, verum etiam remedia ad eorrigendos deffectus eomm

18!M.

inaug. prolon-

eam

Prodan Lajos.

Vina.

Dissert.

inaug.

med. Pestini, 1837. Rácz Sámuel. Az emberi élet általáPataky (sárospataki) Dániel. Disnos ismeretét tanító könvve. Buda, sertatio inaug. phy.s. med. de aére 1772. atmosphaerioo. Vindobonae, 1830. II. kiad. 1802. Paulini János. Di.ssertatio inaug. Dissertatio inaug. med. de encomio phy.siol.-pathol. de autocratia naturae laetis. Budae, 1778. in conservanda et restituenda sanitate. A physiologiának rövid sommája, Pestini, 1834. melyet a magvar olvasóknak haszPechanetz József. Dissertatio inaug. nokra kiadott :'. Pest, 1789. ined.

— — —

.

de nutrimentis et poniientis. Kudae, 1843. Péczely Ignácz. A szivárvánv hárt>-áról. (Iris.) Budapest, 1873. A fertzés szomoríi következményeimed.-diaetetica

-

tekintet'.'ból

lágosítás az ivarszervek állapotáröl. Budapest, 18^5. :

felvi-

élettani

Dis-

sertatio inaufí. med. si.stens históriám vitae et mortis. Pestini, 1838. Pertik Ottó. Myelin és idegveKí. (Szövettani tanulmány.) Budapest, 1880. Petrovich Máté Phvsiologia. Vacil,

et psychioam.

cziáról. Pest,

1794.

in

usum domesticae

exercita-

tionis edidit. Budae, 1801. — Editio altéra aucta. 1802.

— —

Notio potentiarum incitantium

quam

qua supplementum ad suam vitae Pesthini. 1805. notionem editit Physiologia. Kx Hungarico in Lati.

per Jos.

.

.

Sebast. Peterka

versa. Pestini. 1810.

Ranke

ani-

Az agyvelft és a

tanulásra kidolgozta .... A harmadik átdolg. kiad. után magjarra ford

Disserta-

med. de causa ealoris Tyrnaviae, 1776.

inauíí.

Piderit Tivadar.

A törvényes

János. Az ember-élettan alapvonalai, tekintettel az egészségügyre. Orvosok és orvostanhallgat<')k gyakorlati igényeihez alkalmazva maírán-

Budae, 1838.

Pfentner János György. ujalis.

:

— Notio generális vitae corporis huniani,

num

1K(»7.

Pfeffer Mihály. Dissertatio inaug. med. de nexu inter vitám physicam

Második darab

orvosi tudománvról és az orvosi poli-

quam

Pernits-Pericht Nep. János.

tio

borbélyi tanításoknak elsó darabja. Az anatómiáról, physiolog. patholog. m. medicáról, chirurgiáról és bábaságról.

—

nek kikeriilhetése

A

szellem. Az élettani lélektannak vázlata, gondolkodó közönséf? számára. Ford. József. Arad,

Horváth

1879.

Pisanelli Boldizsár. Tractatus

de

naturn ciborum. et potus ... In quo

id.

Purjesz

Zsigmond.

Kft

kötet. Budapest.

1876. Rayger Károly. Dissertatio med de salivae natiira et vitiis. Argent., 1H67.

Réczey

Imre.

Budapest. 1883.

Hogjan

mozgunk

?

,, :; ' 1,

RBISINGER — SÜLTÉSZ Reisinger János. A nemek

különbsége és elssége természet-, bonczés élettani tekintetben. Kolozsvár, 1845.

Réthi Leopold. Der Beziehungen

seine

Schlingact und Kehlkopfe.

zum

Wien, 1891.

— Die Nervenwnrzeln Rachen- imd — Gaumenmuskeln. Wien, 1892. — Der periphere Verlauf der motorid.

—

schen Rachen- und Gaumennerven. Wien, 1893.

13

Bauchspeicheldrüse des Embrj'O. Einiges über das Verhalten des Chlors ím Organismus. Über die Vertheilung des Klebers im Weizenkom. Beitráge zur Lehre vom Stickstofifgehalt des Pleisches. Die modiflcirte Pettenkofersche Gallenprobe. Wien, 1872. Grundriss der normalen Histologie des Menschen. II. Auflage. Wien, 1891. (Lefordíttatott olasz és orosz nyelvre.)

ScMmert János

;

med.

inaug.

i

Péter. Dissertatio

de

systemate

sexuali.

Das Rindenfeld, die subcorticalen Tyrnaviae, 1776. Bahnen und das Coordinationscentrum Schmid János Keresztély. Disserdes Kauens und Schluckens. W'ien, tatio inaug. med. de mixtione corporis |

|

]

humani. Jenae, 1765.

1893. !

Rhédey Antal. A

csokoládé életrendi tekintetben. (Orvostudori

és orvosi értekezés). Pest, 1844. Rigler András. Dissertatio inaug. phys.-med. de aére atmosphaerico ejusque salubritate. Vindobonae, 1825.

Roboz

József. Az álom.

A

siketnémák és vakok álmai. Lélektani tanulmáuy.

Scbwartzer

siologiao globulorum sanguinis dissertatio inaug. Pestini, 1834.

\

Segner János András. actione

!

—

1834.

Roth. János Péter. Dissertatio inaug. med. de vino. Viennae, 1828. Rothmann Ármin. Az izommagvak-

—

Budapest, 1885.

intestini

coli

Disputatio de

qua contenta

1732. pressionibus, quas flla corporibus certis circumducta et utrimque viribus aequalibus tracta in ea corpora exercent, et lineis in eorum corporum superflciebus describendis, quibus imposita eo modo illa quiescunt. Göttingae, 1735. propellit. S.

1.

Programmá

de

Disputatio de sensibus in genere. Göttingae, 1741. Seidner Ignácz. Dissertatio inaug. med. Homo respectu physiologico.

Észlelej

tek az aggkor élettani és kórtani váltakozatai körébl. Pest, 1865. Rutta Rudolf. Das Pferdefleisch als Nahrungsmittel aller Standé. Pesth,

Az

Sch.warz János Jen. Tentamen phyi

Roth. Dániel. Dissertatio de mutuo animae et corporis commereio. Cibinii,

ról.

Ottó

álomról. Budapest, 1888.

Budapest, 1892.

Rózsay (Rosenfeld) József.

(babarczi)

j

j

Budae, 1844. |

Slioterius Mihály. Dissertatio inaug. 1854. med. de sensibus externis, eorumque inter se commereio, Vindobonae, Saly Imre. Orvostudori értekezés az j

élet fentartásáról. Pest, 1840.

1765.

Siess Károly József. Dissert. inaug. somno. Viennae, med.-physioí. de

Salzer József.

Dissertatio inaug. med. do nuti'ice. Postini, 1840. Sass Albert. Experimentelle Untersuchungen über die Beziehung der

motorischen Ganglienzellen der Modullá spinalis zu den peripheren Nerven. Inaug.-Dissertation. Doi-pat-

j

j

1836.

Silvestri tatio

állati

munka

és

Simkó Endre.

annak

forrása. Pest, 1870.

Sch.affer Károly. A hypnotismus élettani, gyógytani és törvényszéki szempontból. Budapest, 1895.

Schemberger András.

—

med. de

lactice.

Dissertatio 1678.

Schenk

Dissertatio

Jenae, 1677. med. de archeo. Jenae,

S.

.siologische

Lipót. Anatomisch-phyUntersuchungen. Inhalt :

med. de

Disser-

laiúdo. Pestini,

1843. \

1888.

Say Mór. Az

Hyacint András.

inaug.

[

Összefoglaló deductiv

áttekintés a lélek mibenléte, egyéni élete és sarkalatos mködései felett. Eperjes, 1895. Simon József Sándor. A szép, mint agyideg-tevékenység. Budapest, 1884. Soltész János. Az ember szelleme, viszonyaiban a testi élethez, vagy a gondolkodás élettudományának alapvonatai. Orvosoknak, philosophusoknak, ós a szó magasb értelmében

embereknek.

H

a

r t

m a n n Fülöp

után. S.-Patakon, 1847.

8PKCH

14

— THAXHOFFKR

Speoh

S!de. Dissertstio inaag. med. de aöro, commotiono et aqua. Vlndobonae, 1846. Staub Móricz. A biolo^Mai tudomá-

nvok

('S

inódszoriik történpti f('jld('*so.

Szántay (tasnádi) József. A

Budapost, 1894.

Stech József.

Dissertatio inaug. med. Functionum cerebri collustratio physlologica. Pestini. 1836. Ferencz. Dissertatio inaug. physiol. (!»' vita. Vindobonae, 1889. Streim György. Dissertatio inaufr. iiicd. de pilo liominis. 1829. I'estini,

Steme

Stricksr Salamon.

Ueber

MuskelVereine zur natarwissenschaftlicher Verbreitung Kenntnisse in Wien. Wien, 1867. Mikroskopi.'sehe Unteríuchmig des arboit.

Vortratí

im

— Saugothierkreislaufe.'í. — Han(H)ueh der Lehre —

sistens momenta praeoipua, qnibus niulier a viro differt respectu physico et psychico. Budae, 18.35. Szabó Ignácz. A látás szerve. Psycliülfiíriai tanulmány. Ejrer. 1886. tejrAI.

[Dissertatio iiiauií. nifMl. dt' lacte.] í'ost. IHOA. Szathmári (paksi) Pál. De mort«> naturali. P'ranequerae, 17.58. Piditio altéra. Claudiopoli. 176<). Szegedi (pesti) Sámuel. Dissertatio inaug. med. sistens physiologiam et pathologiam muci. Trajeeti adRhenum, 1772. Székely György. A qualitativ ('izelmok psvchoiofíiája. Sárospatak, 1896. Szent-Pétsri Jónás. Dissert. inaug. phvs.-niod. de conditione corponini. Halap Magd., 1741. ()rv(».>itu(l(»ri

<''rtt'i<ezr'.>^.

—

Wien, 1871. von den Geweben des Mensehen und der Thiere. Szirmai Jakab. Az ember testi munünter Mitwirkung herausgegeben. 2 kája. Budapost, 1887. Bde. Leipzig, 1871—73. Szkalla Ferencz. Dissertatio inaug. do thormogenesi. Budae, jiiod.-pliys, A manuel of histology. In cooperation 1K32. with Th. M e y n e r t (and others) transl. by Henry Power of Lon- Szontagh Ábrahám. Cber die Bedindon, James J. Putnam and J. gungen der Grösse der Arbeitskraft Orne Green of Boston, American mit Berücksichtigung einiger Haustransl. edited bv A b e r t H. B u c k. thiere. Ein popularer Vortrag. PressNew-York, 1872. burg, 1859. Studien über das Bewusstsein. Wien, Szotyory (szotyori) József. Kate1

— 1879. — Studien über gen. Wien. — Studien über

Sprachvorstellun-

188().

— — —

— —

Bois-Reymund

in Berlin.

Offener Brief an den Prof.

—

die Bewegimgsvorstel-

lungen. Wien, 1882. Neuroelektrische Studien. Wien, 1883. Studien über die Association der Vorstellungen. Wien, 1883. Physiologie des Rechts. Wien, 1884. Offener Brief an den Herausgeber des Archivs für Physiologie. Prof. l)r. E. du 1885.

Dr.

Herm

Wien,

Hofratti

Emst von Brücke. Wien,

188.5.

Du iangage et de la nuisique. Traduit par Fródóric Schwiedland. Bibliothéque de Philosophie contemporaine.

:

Szke Zsigmond.

Stur Károly.

Hissertatlo inaug. med. sistens Kangiiosi nervonim systematls in temperamentorum dilTerentias influxum. Viennae, 1818. Suohanek Sámdor. Dissert. inaag. anat. phvs. de dentitione. I'estini, 1H3H. Dissertatio inaug. med.

Az

ember

mint

kis-világa nagy-világban. (Orvostudori értekezés). |Homo ut microcosmus in macrocosmo. I)is.«;ertatio inaug. phvsioloííica.l

Pe.st,

1837,

Sztupkay János Godofréd.

Disser-

aére corpora mundana totállá ambiente. Jenae, 1763. Tarczy Lajos. Természettan. II. kötet. A txilajdoiiképponi természettant, azaz hévtant, fénytant, mágnes és villanytant és az élettant magában foglaló. tatio de

Veszprémben.

18.38.

Tescbler György. Adatok fotrak ttnornabl)

Paris. 1885.

Szabó András.

khota az az diótótikai n'ivid kátókhózis magyarázója a szülék és tanítók számára készítette. Két értekezéssel együtt az életról és savanyú vizelaól. Maros- Vásárhely, 1832. :

die

;

a

dentin

zerkezetének ismer-

tetéséhez. Budapest.

1879.

Thanhoffer Lajos. Adatok

a zsírfelszívódáshoz s a vékonybél bolyhok szöveti szerkezetéhez. Pest, 1873. A szív koszon'is üterelnek megtelö-

— 1874. déséról. H. — Adatok a szem porczhártyája szövetn.

éi élettanához. Budapest. 1875.

THOME — WUNDT

— — — —

A

táplálkozásról. Budapest. 1878. Budapi-st, 1879. A mikroskop és alkalmazása. Az álta.lános szövettani technika vezérfonala. On'osok és egyetemi hallgatók használatára. Budapest, 1880. Adatok a harántcsikú izmok szerkezete és idegvégzódéséhez. (Akad. székfogl. érteke) Budapest, 1881. A nag\'ítókról ós a mikroszkópokról. Budapest, 1882.

Tóth Miké. A

Az érverésrl.

— — Helyreigazító észrevételek Jendrássik

— — —

1892.

— Ujabb vizsgálatok, az izmok szerkezetérl. Budapest, 1892. — A mikroskop és alkalmazása az

—

W.

Paszlavszky

—

József

tanár.

Budapest, 1874. II.

kiegészített kiadás 1880.

Tissió H. Az elfáradás és a testgyakorlá.s.

Francziából

p d i István. hasonlította pest, 1899.

Az

fordította

Klug Nándor.

Toldy

C

s a-

eredetivel össze-

Buda-

(Sch.edel) Ferencz. Physiolo-

gia pulsus. Pestini, 1828.

Torday Ferencz. tan,

Az

lító

natjai.

Mag\-anil kiadta Pesten, 1829.

Lánghy

István.

Tumovszky

Frigyes. Die Anatomie und Physiologie der Záhne. Inaug.Dissertation. Wien, 1841. TJngerhoffer Xav. Ferencz. Compendia matériáé medicae Pars I. Continens alimenta, et quatuor cardiacorum simplicium classes. Dissertatio inaug. med. Viennae, 1759.

Venos Zsigmond. Az emlkrl bonez-, ép- és kórtani tekintetbl. (Ors'ostudori értekezés.) [Dissertatio inaug.

med. de mammis respeetu anatomico, phvsioloírico 1841.

et

pathologieo.]

Buda.

Verebély

József. Az ember rendes mibenlétét ismertet boncz-, élet- és egészségtani vázlatoknak tankönyve kisdedóvók, elemi tanítók számára. Budapest, 1873.

Vinchler Imre József.

Disseiiatio inaug. med. de Gangliis. Budae, 1783. Vogel Károly. Dissertatio inaug. med. de itinere pedestri. Pestini, 1841. Vojtitz Móricz. Dissertatio inaug. med. de vi venarum absorbente. Pestini, 1830. Wachtel Dávid. Mors physiologice Budae, disquisita. Specimen inaug. 1833. Márton. Dissertatio inaug. phvsiol.-med. de sanguine. Vlndobonae, 1778. Wailand F. A helyes emésztés és a máj bajaitól való megmenekedésnek mestersége. Pest, 1853. Walther Mátyás. De visu. Wittebergae. 1677. "Werniscliek János Jakab. Dissertatio inaug. med. de homine intemo. Viennae, Í759. Systema medendi naturale. Tractatus

Wagner

—

primus complectens naturam et cete-

kivonatBudapest,

ras potentias in corpore sano. Vindobonae, 1776. Wittelshöfer Lipót. Homo et ejus praerogativa jure naturae. Dissertatio inaug. med.-phys. Vindobonae. 1841.

ban toraatanítók számára. 1876.

Dolgozatok a

kolozs-

egyetem életszövettani Az állati szervezetek intézetébl. él alakegységei. Tanulmány az állati vári m. k. tud.

sejtelmélet fölött. Kolozsvár, 1876. József. Népszer ember-élettan. Tanodák és a mívelt közönség használatára. Debreczen, 1881.

Török

Lajos. Az összvehasonélótermészettudoraányok alapvo-

ember-boncz-

élettan és élet-rendtan

Török Aurél.

Kalocsa.

Trautmann

álta-

lános szövettani technika vezérfonala. Orvosok, orvostanhallgatók és természettudományokkal foglalkozók használatára kútfk és önálló vizsgálatai alapján. Budapest, 1894. A szövetek és szervek szerkezete és azok vizsgáló módszerei. Orvosok, orvostanhallgatók és a tennészettudományokkal foglalkozók használatára kútfk és önálló vizsgálatai alapján. Budapest, 1894. Az ember testének Thoraé O. szerkezete és élete. Dr. Thomé után

mikroskop.

1881.

Jen

ur >Hel>Teigazító' ezim észrevételeire. Budapest, 1882. Az öfszehasonlltó élet- és szövettan alapvonalai. Budapest, 1883. Adatok a központi idegrendszer szerkezetéhez. Budapest, 1887. Ujabb adatok a harántcsikos izomrostok idegvégzdéséhez. Budapest,

15

Wunt

Vilmos, Az emberélettan Wundt nvomán irta G e bhardt Lajos. Buda, 1869.

alapvonalai.

—

köny\-e. átdolg. kiatl. Fordította Aurél. Pest, 1871.

Az ember élettanának kézi II.

teljesen

Török

ZECHMEI8TBR

16

— ZS1VK0V1C8

Zechmeister inautr.

de

humani, eorum

Ferencz. Dissertatio auditu. Vimlobonae, 1840.

Ziegler András

fluido

et actionibus.

Krfordiao. 1764.

Károly. Dissertatio inaag. (lolkész). De corpore Ziegler mod.-physiol. de digestione. Vindohuinano exercitatio X. quae ágit de bonao, 1841. sensuum extemorum et vocis atque sermonis instnimentis propriis. Witte- Zsivkovics Jakab. Dissertatio inaug. iiicd. de systeniate absorbente. Vindobergae, 1606. bonae, 1818. Ziegler János. i)o nervis corporis i

|

I

1

|

j

1' ! 1

II.

PATHOLOGIA. Anatómia pathologica. Histologia pathologica. Chemia physiologica et pathologica. Uroskopia. Parasitae (ani-

1.

males

et vegetabiles).

Alexy Lajos.

Animalia medicinalia. Dissertatio inaug. med. Budae, 1838. Ancell Henrik. Liebig's Thierchemie imd ihre Gegner, ein vorzüglieh für praktische Aerzte berechneter ausführlicher Commentar zu dessen physiolog., pathol. und pharmakologischen -Vnsichten. Xach dem Engl. bearb.

respondente Isaco Zabanio. BrodsanoUngaro, 1658. Beddeus Sámuel Siegfrid. Dissertatio inaug. med. de verme, taenia dicto. Viennae, 1776. Bollinger O. A kórboncztan alapvonalai atlasszal. Shmitson A. festmvész tennészet után készített rajzaival. Fordították Minich Károly Kelen Béla kötet. A vér

und mit Armerkungen vermehrt von

A W. Krug. Pest, 1844. Arányi (elbb Lóstájner) Lajos Gyögy. Memoranda der pathologi-

I.

és ke-

a légzö és az" emészt szervek, valamint a máj, az epeutak és a hasnyálmirigj-. (Orvosi kézi atlaszok, m. kötet.) Budapest, 1897. Fordították Krompen. kötet. i n i c h c h e r Ödön és Károly. A húgyszervek, az ivarszervek, az a csontok. (Orvosi idegrendszer, kézi atla-ízok. IV. kötet.) Budapest,

ringései,

Sfhen Anatomie für Praktiker und Legalarzte, mit Berücksichtigung der Rigorosanten, enthaltend nebst speM cieller und alígemeiner pathologischer Anatomie die pathologisch-anatomische Technik, Terniinologie, Beschreibungslehre und die Diagnostik zum Deter1897. miniren der pathischen Zustánde an Borsos (nagy-enyedi) Márton. Disder Leiche. Pest, 1855. sertatio inaug. med. de contagiis in A kórboncztan elemei. Gyakorló és genere. Pestini, 1832. törvényszéki orvosok számára. Sokratesi modorban tárgjalva. Buda, 1864. Constantin Mihály. Értekezés a holttestek balzsamozásáról. Pest, 1834. Azary András. Életvegytani értekeDissertatio de methodis balsamendi zés a tápszerek átalakulásáról az cadavera humana juxta antiquos et állati testben. Buda, 1845. i

'

í

—

|

{

—

|

j

j

—

j

j

Babes Viktor. A

recentiores. Pestini

bakteriológia rövid

tankönyve, fötekintettel a fertz betegségek kóroktanára és kórboncztanára, orvosok használatára. Buda-

|

pest, 1886. i

Balogh. Tihamér. A parányi gombák jelentsége a

fertz

I

betegségeknél.

Orvostudori értekezés a bélférgekri. Buda, 1842. Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás törvényszéki és kóitani esetekben, jegyzkönyvi példákkal Genersich Antal utasításai nyomán. Budapest, 1874.

Budapest, 1880.

Bayer János. De

1834.

Csencs Ferencz,

jrnomone sciatherico,

livHív: Bibliogiiqiliia inedica Hungáriáé.

[

Ebhardt György Zsigmond.

Disser-

ERBER — SCHEIBKR

18» tatio inau^.

natmali 1

ot

ex lingua germ. Viennae, 1793.

mod. de AaUi mesenterii Jenae,

praeternaturali.

75.

Kaiser Károly. A

Erber Márk Móricz. zés a

};ol(>>!ztiii(')l.

versa.

Tomi

2.

bakteriológia rövid

tankönyve, különös tekintettel a vizsgálati módszerekre. Budapest, 1899.

Orvosi érteke-

[Dissertatio inaug.

Kollarovich István.

supor taenia.l Buda, 1842.

Dissert. inaug. analysi urinae. Pestini, 1840. adjofta ieono. Lipsiae, 1674. Kontúr Béla. Mindennapi bakteriológia. Orvosok, gj'ógyszerészek és orvosFodor József. Bacteriuinok az élö tanhallgatók részére. Budapest, 1893. állat vérében. (Székfoglaló értekezés.) Budapest, 1885. Loebiscb Vilmos. Anleitung zur AnaPörster Ágoston. A kórboncztan tanIvse des Hams. Wien, 1876. könvvo. Ford. L e n d v a y UI. Aufl. 1893. Pest. l«»)í). Mandl Lajos. Traité pratique de Microscope et de son emploi dans Prenreisz Ferencz. Dissert. inaug. l'étude des corps organisés, suivi de sistens .seriem reagentium chemicodes recherches sur l'organisation ruin maximé usitatonim. Budae, 1832. animaux infusoires par D. C. Q. Presenius Károly Hezuig. BevezeEhrenberg. Paris, 1839. Német fordltés a minóleges veg>'elonizésbe, vagyis tíisa Ehrenbergtöl. a mtételek, a kémszerek és az Mémoires d'anatomie pathologique. ismertebb testeknek a kémszerek Deuxiéme mémoire sur les rapports iránt valé viseletének tana, valamint rendszeres eljárás a gj'ógyászatban, qui existent entre le sang, le pus, le mucus et l'épiderme. Paris, 1840. elforduló testeknek fölismeréstb. Die Malariasére .... A XII. újra átdolgozott és Mannaberg Gyula. Parasiten.. Wien, 1893. javított kiadás után fordította S a y Meczner Ágost. Orvostudori értekeM (» r c z tr. Buda. 1868. Károly. Dissert. inaug. zés. \ kórboncztan haszna. (Utilitas anatómiáé pathologicae. Dissertatio med. Anatómia pathologica genitalium inaug. med.í Buda, 1841. feminae. Budae, 1837. Ganzler Lázár. Dissertatio inaug. Mlinaricb József. De vermibus in med. de uro.^^copia. Pestini, 1846. corpore homano obviis. Thema inaug. Genersicli Antal. Tetemvizsgálati Budae, 1832. jetryzlvönyv. rlap. Kolozsvár, 1890. Lajos. Dolgozatok a fvárosi bakteriológiai intézetbl. Budapest, Gnaedinger Ferdinánd. Dissertatio 1897. inaug. med. de urina ut signo in morhis. Vindobonae, 1S34. Orth János. Kórboncztani jelzéstan vezérfonala s útmutatás a bonezolás Groeber Ferencz Gyula. Dissertatio Ákos. végzésére. Fordította hominis. H)ntozois inaug. med. de Budapest, 1877. Budae, 1842. iikmI.

De

Ettmüller.

monstro

Hungarico

jiK'd.

(le

Ben. —

—

i

Prommhold

Nékám

Azary

Gruby Dávid.

—

Observationes

Gyry

pathologica

hepatis. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.

Plósz Pál. A fehémye jelentsége a vizeletben és annak kimutatása. Budapest,

1891.

az ember (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. zoologico-physiologico-mediea sistens entozoa homi-

(nádudvari) Albert. Über Pólya József. Értekezés

Oxvuris Spirotheea (nov. spec). Wien,

belférgeirl.

1856.

Hoppe-Seyler Félix. Az ve<,'ytani

élt- és kór-

elemzés kézikönyve.

A

IV.

nis.]

kiadás utiin fordította Plósz Pál. Budapest. 1876. Hunyady János. Semiotica urlnae.

Pest, 1830.

Pósonyi

János.

Dissertatio

inaug.

med. de helminthis intestinalibus hominis.

l'e.^tini.

1H2<).

Rózsahegyi Aladár. A

Dissertatio inau^. Pestini. 1836.

Jacquin József Ferencz báró.

Lehrmedicini-

—

Mór. Anatómia

Fatzek

micro-

scopicae, ad moiphologiam pathologicam spectantes. Viennae, 1839. pathologiMorphologia íluidorum corum T. I. Acced. tabelláé V -VII. Viennae, 1840.

ról.

baktériumok-

Budapest. 1887.

l)uch der allL'cmcinen und Soheiber S. H. A ketts torzszUlés schen Chemie. 2 Thle. Wien, 1793. boncztana. Pe.'^t. 1870. (Németül és Elementa Chemiae univers. et medic. románul is.) 1

SCHENK — BACHMAIER Schenk

S. Lipót. Gniudris.s des Bakteriologip fül- Aerzte und Stiidierende. Wien, 1893. (Lpfordíttatott angol és orosz nyelvre.)

Vagbi György.

19 Dissertatio

inaug.

med. de insectorum in corpore humano genitoram varia forma et indole. Wittembergae, 1741.

ScMff Ern. Adatok

az els életnapok Verestói (cséri) Sámuel. Specimen annotationum helmintologicaiiim. Prafolyamán elválasztott vizelet quantiösszetételéhez. nequerae, 1772. tativ-cheniiai BudaVezérbalmi Z. V. A fonalóczok (Tripest, 1892, chinae). Népszer értekezés a fonalóSchlesinger Ede. Dissertatio inaug. czok természetrajza, az általuk elnied. sistens cerebruni et pulmones respectu anat.-pathol. Budae, 1845. idézett kór s az az elleni védszerek Scliöiibauer Mihály Lajos. Disserfölött orvosok, gazdák és iparosok számára. Pest, 1866. tatio inaug. med. sistens generalem et breveni ti'actatum de anomaliis Wekerle György. Thema inang. de monstris. Pestini, 1827. monstruorum Vindobonae, 1831. Schreibers Károly. Naehricht von Werther György Kristóf. Dissertatio inaug. med. de monstro Huneiner beti'achtlichen Sammlung thierigarico. Lipsiae, 1707. scher Eingeweidewürmer. In deutscher und lateiniseher Sprache. Wien, 1811. Winkler József. Theses med. de uiina i-ubra cum sedimine lateritio. Viennae, Szabó Ferencz. Tájékoztató eszmék 1758. a kórboncztan küszöbén. Orvostudori Ziegler Adolf. Húgj-kémlés a betegértekezés. Pest, 1848. ágyánál. Orvosok számára. A második Tangl Ferencz. Útmutató a baktekiad. után magyarra áttették Kövér riológiában. Vademeeum bakteriolóGábor és Széles Antal. Kiadta giai s ezekkel kapcsolatos szövettani Poor Imre. Buda, 1868. vizsgálatokhoz. Budapest, 1894. A húgyvizsgálat alapvonalai. A legTorday Ferencz. Az ember-boncztan, újabb kiadás után magjan-a fordíélettan és életrendtan rövid kivonattotta Purjesz Ignác z. Budapest, ban tornatanltók szám. Budapest, 1876. 1881. Ultzmann Róbert. Útmutatás a húg>különös tekintettel a Zuckerkandl Emil. Normálé und vizsgálatra, pathologische Anatomie der Nasenhügykészülék bántahnaira. Irta höhle und ihi'er pneumatischen AnDr. Hoflfmann Károly bécsi egj^etemi hánge. Wien, 1882. magántanár közremködésével. MaBánd 1892. II. Széli Lajos. gyarra fordította

—

.

.

.

.

—

Budapest, 1875.

2.

Pathologia generális et experimentális. Diagnosis generális.

Dissertatio inaug. path.de morbis aetatum vitae humanae.

Auer Károly Gábor.

Pestini, 1835.

morbifleo. Pestini, 1819. József. Dissertatio inaug. med. de investigandis hominum morbis. Pestini, 1834. Auner István. Dissertatio inaug. mod.

Abelles József.

Dissert.

inaug

med. de athmosphaera et eius intluxu

Adler Hermann. A g>'óg>'tani rendsze- Auerbach rek Paracelsustól korunkig. Pest,

(1.

füzet).

1846.

Albrich János. Dissertatio

inaug. med.

do vulneribus eonindemque symptomatis. Wittebergae, 1712. Arnold Ábrahám. Dissertatio inaug. Balses Victor. Annales de l'lnstitut de Pathologio et do Bactóriologle de med. de febri in genere. Budae, 1835. Bucarest. Bucarest, 1892 Attomyr S. Primordien einer Naturgeschichte der Krankheiten. 2 Bde. Bachmaier János. Dissertatio inaug. med. Aetiologiam morborum cachectiII. (Titel-) Ausgabe. Pressburg, (1851) corum pertractans. Vindobonae, 1841. 1856. de haemorrhagiis in genere. Traj. ad. Rhen., 1709.

.

— BALOGH — FISCHER

20

Baloeb. Kálmán. Általános

—

possim easdem dilucidare, ac dilnere secundum sympathica principia. Poso-

kór- és

kórjelzéstan. Pest. 1865.

Lázas bántalmak zöjt^röl.

ofryik okbell ténye-

nii,

Bara (zágoni) István.

acutanun inflammationmn male

Bunzel

Dissertatio

diri-

phys.-

De

lingua ut signo. Pest, 1832. István. Dissertatio inaug. med. de juvenum dispositione ad morbos pulmonum. Halae Magd., 1740. Conrad András. Dissertatio inaug. med. de depositionibus criticis. Göt-

Closius

tingae. 1748.

Sámuel. Ephemerides mete- Csiky János József. annorum

1780 1793. Volumina 5. Vindobonae, 1794. Novae ephemerides astronomico-

reologico-medicae

Dissert.

inaug.

med. sistens funetionem organico animalium repentinam suspensionem. Vindobonae, 1826. Csorba Lajos. Gondolattöredékek a mellnyavalyák vizsgálódó módszere körül, kórisméi és gj'ógj'módi szempontból. [Dissertatio inaug. med. sistens fragmenta idearum circa methodum exploratoram morborum pecto-

annorum 1794—1801. In inclyto eomitatu Borsodiensi signanter in regio camerali oppido Miskolcz factae. Vindobonae, 1802. Ratio medendi arcanis mixta juxta medicae

—

Gábor.

med. inaug. de aninio sanitatis et morborum. Pestini, 183h!. Cajus Q-ábor. Dissertatio inaug. med.

gente. Gottingao, 1756. Bekella Demeter. Dissertatio inaug. med. si.>;tons ideani generális hominis phvsiologice et pathologice considerati. Budae, 1826. Bendiner Antal Miksa. Dissertatio inaiif:. med. de morbi ortu et natura. Vindobonae, 1838.

—

Közönséges kórtudomány.

Tanítványai számára. Pest, 1830.

Dissertatio inav^vralis de theoria inflammationis, vulgari venaesectionem in curatlone

Benk

1737.

Bugát Pál.

Budapest, 1878.

synopsin nosologiae methodicae.Classis I. de febribus. Classis II. de inflammaris, tam diagnostico, quam therapeutionibus. Classis III. de tico respectu.J Buda. 1845. cachexiis. Classis IV. de effluviis serosis et Deccard János Vilmos. De morcruentis. Classis V. de retentis. Classis borum acutoi-um prae ohronicis maligVI. de doloribus. nitate et lethalitate. Jenae, 1747. Classis VII. de nevrosibus. Miskolczini, 1818. Demiány P. Dissertatio inaug. med. Bettelheim Lipót József. Disserde orrhymenitide psyctica. Pestini, tatio inaug. med. de asphyxia. Vin1835. dobonae, 1830. Diószegi István. Dissertatio inaug. Boer (szkoréi) László. Dissertatio med. de causo. Trajecti ad lihen., inaug. med. de atrophiis. Vindobonae, 1727.

Drauth. Sámuel Frigyes.

Dissertatio inaug. med. de ortu effectimm imprimis febriimi ex irritationi. Jenae, 1763. Duohon Emánuel. Dissertatio inaug. men. sistens influxus athmosphaerae in corpora tenestria. Pestini, 1H32.

1840.

Bókay Árpád.

Dolgozatok a kolozs-

vári l'erencz-József tud. gyóg\'szertani ós általános int(''zVtóböl.

egyetem kórtani

Budapest, 1888.

Borsos (nagy-enyedi) József.

Dis-

med. de examine functionem infantum pathologico. Vindosertatio

inauí.'.

Elhard János

bonae, 1835.

Brakovitzer Nándor. De

pervigilio

Erlenmeyer Albert. Az

.specimen inautrurale. Budae, 1832.

Brecht (breohtenbergi) József Kelemen. Disp. inaug. med. de febribus. Argentorati,

ses

doniinis Galenicis

második Oy n 1 a

Feja (nagy-rákói) Alajos. De

The-

dissertatio

De

salubritate

Finály

modicis ad discu-

hae-

genere. inaug. med. Budae. 1825.

morrhagiis

a nie .... concinnatae, ac

.synipathiíM»-medi('ae,

medioo sympathico

agyüterek

Fordította értömülése. a K o11er kiadás nyomán Buda, 1867.

1684.

Buokisoh (lövenfelsi) Károly,

Kristóf. De suspecta inaug. med.

valetudine. Di.^sertatio Lipsiae, 1757.

in

Zsigmond.

tiendum oxpositae, gratia experiendi febrium in morbi.**, eastis omnis aevi eonindem contra artem .sympathotiobsenationibus conllnnata Specimen ram diftleultates mihi fors hact^mus inaug. med. Bucbie, 1k37. ignota.*!, ut si quac tales emerscrint, Fischer Antal Frigyes. Grilndlicbe i

j

FISCHER — GRUNDEL Darstellung der Schleinikrankheiten hitziger und chronischer Ai-t. Mit besonderer Berücksichtigung der BrustEin und Unterleibs-Verschleimung. Hilfsbuch für AUe, die darán leiden.

enthaltend Palpation,

tatio inaug.

Disser-

med. de Plethora in sensn

medico .«:emper spuria. Jenae, (1757). Fodor József. Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriiunokkal. Budapest, 1886.

Foges Farkas.

:

Inspection,

Mensuration,

und Ausculta-

Percussion

nebst einer kurzen Diagnose der Krankheiten der Athmungs-Kreismikrosdie laufs-oi^ane. Anhang copisch-chemisch-pathologische Untersuchung von Dr. Joh. Fr. Heller. 1846. tion,

:

Pesth, 1833.

Pischer Ferencz Gottfried,

21

—

II.

Aufl. 1849.

Gábor

József. Dissertatio inaug. med. de aetate diversa. Budae, 1836.

és Vas Bernát. Útmutató klinikai laboratóriumi munkálkodáshoz, orvosnövendékek és gj-akorló orvosok számára. Bud^est, 1894. Constltutio Gensel János epidemica inferioris Hungáriáé 1711, 12 et 13. cum historicis, et meteorologicis observationibus. S. 1. et a.

Gara Géza

Dissertatio inaug. mediea de auscultatione. Pestini, (1841). Ádám. Fortmayer Nándor. Dissertatio inaug. med. de inflamniationibus in genere. Budae, 1840. Frankéi S. Dissertatio inaug. med. de Greie János. Orvostudori értekezés a gangraena. Vindobona, 1839. bör-vlzkórról. [Dissertatio inaug. med. Fronius András. Dissertatio inaug. de anasarca.j Buda, 1844. med. de febriiim malignarum indole G^rhardt Károly. A hallgatódzás és et curatione. Halae Maird., 1740. kopogtatás tankönyve, különös tekinFronius Márton Gottlieb. Dissertettel a mell és a has szemlélésére, tatio inaug. med. de differentia gratapintására és mérésére a kór megduali morborum malignorum. Erforhatározása czéljából. U. bóv. és jav. diae, 176.. kiadás után ford. Fuchs Mátyás. Dissertatio inaug. Budapest, 1873. med. de .
Lendvay Ben.

—

dieser Krankheit niannstadt, 1867.

Die

entnommen.

Her-

Wuthkrankheit der Thiere in zum Mensehen. Her-

ihrer Beziehung mannstadt, 1868.

Furiakovics János

Ern.

Dispositio

in morbos ex diversitate sexus. Dissertatio inaug. medica. Pestini, 1838.

Gaal Gusztáv. Das

Nöthigste über Auscultation und Percussion und ihre Anwendung in der Medizin, Chirurgie

med.

—

Physikalische Diagnostik und derén Anwendung in der Medizin, ChiruiTgie,

und

Gebui-tshilfe,

morborum

ftca

universae

medicináé

stiiietura corporis

princípium

in

humani mechanica

reperiendum. Halae, 1732.

Grundéi György.

Wien. 1842.

Oeulistik, Otiatrik

diagnosim

philos.-med. inaug. methodo .^cienticonscripta, qua sistitur verum

Besonderer Geburtshilfe, mit Berücksichtigung der physikalischen Behelfe der Erkentniss der Brustund Herzkrankheiten, nach den neuesten und bestén Quellén zusammen-

und

gestellt.

sistens

systematis biliferi et uropoetici. Vindobonae, 1764. Goldsclimid Ignácz.Dissertatio inaug. med.-practica de colica in genere ejusque praecipuis speciebus. Vindobonae, 1822. Gömöry Dávid. Dissertatio inaug. phys.-med. sistens tentamen de indole aeris Hungarici. Vindobonae, 1765. Grosse András Károly. Dissertatio

—

Disputatio

med.

de Syncope. Jenae. 1682. Dissertatio med. inaug de oedemate. Jenae, 1683.

GYÓRY — JACOB

22

Gyry

(nádudvari) /,ur

triií.M>

Wien.

Lohro

Albert.

logice consideratum. Pe.stini, 1822. János. Epistola de praecipitantiao in addisconda medicina noxis. Lipsiae. 175").

Hedwig

iHH.

Habermann

tionis anatomice, physiologice et patho-

Boi-

dor Bionchophonie.

Bernát.

Dissert.

inauji?.

med. sistons íortium vitae stádium docremonti anatoniice, physiologice Pestíni, í»t pathologice consideratum.

Heitzmann Károly.

Mikroskopische Morphologie dos Thierkörpers im und gesunden kranken Zustande Wien, 1883.

1821.

Hager Mihály.

Rlntzündungon, beschriobcn und durch Boispiple orlau-

—

t«rt.

Herznann András.

Dissertatio inaug. pro-

med. de fluxus haemorrhoidalls vocatione. Halae Magd. 1719.

Wien, 1835.

Die Wunden, Risse, Quetschungen und Erschüttoniníren, beschrieben und Herritz Alajos Benedek. Dissertatio inaug. med. sistens notiones quasdurch Beispiele erlautert. 2 TTieile. dam de summis morborum generibus. Wien, 1837. Viennae, 1815. Die Geschwülste. Beschrieben und durch Beispiele erlautert. 2 Ede. Hertzka L. Láhmung und Krampf. Pcsth. 1870. Wien, 1842. Die allgemeine Pathologie und The- Herz Márk. Über die Bnitalimpfung und doren Vergleichung mit der rapie, in Uebereinstimmung abgehanHumánon. Post, lH02. erlautert. delt und durch Beispiele Hirschel Mihály Náthán. Theses Wien, 1843. pathoj.-therapeuticae inaug. de causis Die fremden Körper ira Menschen. intermittentium febrium, earumque Beschrieben und durch Beispiele erpertinaciae ratione. Halae Magd., lautert. Wien, 1844. 1733. Die Entzündungen im menschliehen Körper, beschrieben und durch Bei- Hlatky Márton. Dissertatio inaug. med. de haemorrhagiis in genere. spiele erlautert. 2 Bde. Wien, 1846. Vindobonae, 1H20. Die Anzeigen zu Amputationen, Resektionen und Hoffer József. Orvostudori értekezés Exartikulationen, a lázakról. (Cíeneralia de febribus. Trepanationen, die NervenkrankheiDissortatio inaug. med.] Buda, 1844. ten und die Auswüchse am menschliehen Körper, beschrieben und durch Horváth Antal. [Dissertatio inaug. Beispiele erlautert, nebst einer Uebermed. sist. generállá icteri. Pestini, 1831. der Eintzündungen im Allgesicht meinon. Wien. I84N. Horváth János. (I.) Dissertatio inaug. Hahnemann Sámuel. Organon-a (Éle^ mod. do gcnosi morbonim einiditos mve) a g>óg>'múvészségnek vagy adfligontium. Hudae. 1836. homoeopathiája (Hasonszenve). A IV. (II.) Orvostudori értekezés az öröklött jobbított kiadás után magyarítva. kórokról. Dissertatio inaug. med. de morbis hereditariis.) Pest, 1844. (Bugát Pál.) Pest, 1830. Haiszler György. Rövid értekezés, Horváth (hosszufalvai) Sámuel. Dissertatio phys.-mod. inaug. diversa mi jobb, a tormószetes-e vag>' a mes-

—

—

—

— —

—

:

aoris in c(»rponi diversa agendi ratione. Trajocti ad Hhen.. 1776. On^ostudorí órtekezés a kopogtatásról és hall- HöflFer Henrik Adolf. Disputatio de [Dissortatio dolore. .\rgent<»rati, 1652. gatódzásról. inaug. de percu!<siono et auscultatione.] Pest, £ndre. Die experimentelle 1K41. Basis der antirabischen SchutzimpfunHanekker Ferencz. Orvostudori értegen Pnsteur's. Stuttgart, 188U. kezés a csontszövetrl és az elhalt Hutter Jakab. Dissertatio inaug. med. csontok visszaszerzödéséröl. |Thema Senectiis ipsa morbus. Halae, 1732. inaug. nied.-physiologicum sistens tex- Illés (Edvi-) László. Dissert. inaug. túrám ossium, eoninique regeneratiomed. sistens iniasmata. Vindobonae, nem post necrosim.] Post, 1H.-Í4. ia39. tei-s(''g('s

himlöz<''s? Pozsony, 1791.

Halász (dabasi) Gejza.

Hgyes

Hathvani István. De morbonini

a(>stimatione

Iványos Ferencz.

Dissertatio

inaug.

ex facie. Ba^iliae, 1748. med. de asphyxia. Viennae, 1815. Heda Alajos. DissertAtio inaug. med. Jacob Christfried. A klinikai viz.ssistenü primam vita© stádium evolugálati módszerek atlasza a belg^'ógyá-

,; . ,

JESZENSZKY szati diagnostika és a

— LASZLAVIK Klein Mihály.

különös kór- és

gyógytan

alapvonalaival.

Fordította

Ritoók

Zsigmond.

Budapest,

Klesky Perencz.

noxius peragit, cognitione disp. Hl. et IV. Wittebergae, 1566. De morbis, quos venena intra corpus í?umta eognita et occulta qualitate efflciunt. Disp. V. Wittebergae, 1596. De morbis, quos venena exti'insecus morsu ictuve illata committunt. Disp. VI. Wittebergae, 1596. De morbis tota substantia naturae nostrae contrariis. Wittebergae, 1596. Methodus semiotica de cognoscendis morbis. Wittebergae, 1601. De sangvine véna secta dimissio judicium. Pragae, 1608.

— — —

Viennae, 1820. Physikalische Untersuchungen über den tj-mpanitischen und nichttsTnpanitischen Percussions-

ti-ice.

—

schall. Berlin.

principalibus. inaug. med. Budae, 1842.

Kopetsni József.

i

Korányi Sándor. Az

élettani viszonyaira és kóros eltéréseire vonatkozó

vizsgálatok.

Korompay

József. Orvosi értekezés az álhalálról. Buda, 1836. Kováts Mihály. Antiorganon, azaz orgonarosta. Similia similibus. Broussaiság, 1830.

Bécs, 1791. Kis-Witzay József. Dissertatio inaug. med. de lingua ut signo in morbis. .

Tymaviae, 1773.

Pest,

universam medicinám. Lugduni

Bat.,

1668.

Kresztits János. Dissertatio med.

sistens

disquisitionem

inaug.

spasmi

pathologicam. Viennae, 1825.

Krieger Keresztély tatio inaug. de

Ern.

Disser-

morboiiim temporibus.

Posonii, 1773.

Küttel György Sámuel.

Wien, 1837.

.

nadálydühösség.

Disputatio med. de hydrope. Wittenbergae, 1668. Köpeczi János. Disput. med. inauguralis continens positiones varias per

Dissertatio inaug. med. rationalem symptomatum, comitantur, theoriam quae febres exhibens. Argentorati, 1742. Frigyes. Dissertatio inaug. in morbos. pathol. de dispositione Budae, 1840. Landshut Sámuel. Dissertatio inaug. med. de stethoscopio et eius pro applicatione. Vindobonae, diagnosi 1831. Lányi Pál. (I.) Dissertatio inaug. med. sistens ulcerum pathologiam. Jenae,

Lamm

j

Dissertatio. Vindobonae, 1838. Kis József. Az érv'ágásnak pathologiája, .

vagv

Kölsch Márton.

infestis.

magjar borbélyoknak hasz-

betegvizsgálat egy új Budapest,

1896.

>

Dissertatio inaug. med. (le pathologia sanguinis. Pestini, 1845. Khien Nándor. Dissertatio inaug. med. sistens Wittebergae, 2T/7vO/7//iV. 1667. Kislberger György. Dissertatio inaug. med.-pathol. Contagium. Budae, 1838. Kíbb Antal, ^'oci^'us influxus aéris

a

A

módszerének alapvonalai. ;

Beiti-ag zur ErkenntBrustkrankheiten mittelst

írt

folyadékok

osmosis-nyomásának

:

Kátser Simon.

nokra

állati

j

der des St^thoscops und des Plessimeters und mehrerer physikalischen Kennzeichen. Nach den neuesten Quellén

mehet

inaug.

ujabbkori kérés gyógjian módszereirl. Budapest, 1880'

—

atmosphaeriei in sanitatem humanam.

Dissertatio

Korányi Frigyes. Az

Viennae, 1814.

bearbeitet.

et ejus Dissertatio

med. de gangraena Pestini, 1836.

Katona Mihály. niss

hydrope

speciebus

1

Notis et

nismo humano quam maximé

1874.

Kohn Sámuel. De

j

Francofurti 1618. 1618. castigationibus ad hodiema et vera artis medicae principia accomodatum a Jac. Pancratio Brunone med. Altorflno. Norimbergae, 1668. Jikeli Frigyes. Dissertatio inaug. med. de inflammatione. Vindobonae, 1838. Judenhoffer Mihály. Dissert. inaug. med. de miasmatibus contagiosis orgaIbid.

inaug. geni-

morbomm

Klug Nándor.

geniti tota substantia naturae nostrae adversi efflciunt. Disput. I. Wittebergae, 1596.

— De morbis partium similiarium. Wittebergae, 1596. — De morbi, quem aer tota substantia

Dissertatio

med. de Atmosphera

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. Ue morbo quem humores in corpore

—

Dissertatio inaug. med.

de autocratia naturae in consen'anda et restituenda sanitate. Pestini, 1831.

18í>8.

—

23

'

17.53.

Lászlavik

Jen

András.

inaug. med. sistens Pestini, 1822.

Dissertatio

fonnentationem.

LENH08SÉK — PINEL

S4

Lenhossék Mihály Ignácz.

Unterlioidcnschafton und üeniüthsalTeoten, als l'i^achen und Krankhpit<>n. Pest, Heilmittel der 1804. suchun>í»Mi

üb*>r

Lippich Ferencz Vilmos.

Nosogra-

sive methodus emplricoconrationalis históriás morborum oinnandi. Patavii, 1836. Lissoviny János. Dissprtatio inaug. mod. dp artp sanandi ppr morbum. Halap Magd., 1739.

phologia

Ludwig Christ.

Gottlieb. Einleitung Pathologjp. Aus dpm Latéin, übprsotzt von J o h. H e d i g. Erlangon. 1777. Madács Péter. De modo regenerationis vasoruni. Pars I. generális. Wittpmbf'rgao, 1770. Dániel. Dissertatio inaug. nuHÜca
die

w

Máday lH9!t.

Mádai Dávid Sámuel.

Dissertatio inaug. med. de raorbis occultis. Halae Magdeburgicae. 1732.

Mandl Immánuel Zoppelmann. Üisspitatio

inauír.

med.

.^istons

no-

xium inlluxum vitae urbanae in organismum humánum. Vindobonae, 1827.

Mandl

Lajos. Memorie-s d'anatomie puthdlogique. Deuxiémo memoire sur les rapports qui existent entre le sang, le pus, le mucus et l'épiderme. Paris, 1840.

Nedelko Demeter. physiol.-pathol.

de

Dissertatio inaag. senectute. Pest,

183í».

Nékám

Lajos.

Neuroftbroma multi-

plex. Budapest. 1893.

Niemeyer

Pál. A kopogtatás és hallgatódzás alapvonalai. A 11-ik német kiadás után fordította K e r é kir y n r t <» L o r á n t. Budapest, 1879. József. .\ fertOzó betegségek kóroktani szempontból. Rendszeres összeállítása a fertzési betegségeket illet legfontosabb buvárlati eredményeknek. I''ordította Ba1 ag János. Budapest, 1883. Onódi Adolf. Kísérleti adatok a ftépo hüdéseinek tanához. Budapest, 1890. Pachner Miklós. Bomorkungen über die Entstehung, Verbroitung, Ansteckungsart und des Ansteckungsstofifes letzin der orientalischen Cholera tern auf reine Erfahrung gegründet. Tyrnau, 1832. :

Nowák

1

:

i

;

Paecken

Dissertatio Keresztély. med. do causis et efTeotis inaug. plothorao. Wittembergae, 1751.

Pál Jakab. Fragmente

aus

dem Ge-

biete der experimentellen Pathologie. Wien u. Leipzig, 1894. Pallehner Henrik. Dissertatio inaug. mod. de cyano.^íi. Viennae, 1832. Pándi Kálmán. A reflex jelenséjrek

diagnostikai

órtt'-kesíté.se.

Budapest,

189H.

Méhes Sámuel. De

disquisitione ge-

neráli morborum hydropicomm. Dissertatio inauíT. Vindobonae, 1848.

Patrubány Gergely. Virchow kórtanának

ismertetése.

Patzkó György. Thema

sejt-

1863. inaug. sis-

Pest.

Molitor Boldizsár.

tens divisionem febrium ex symptomatibus praovaientibus. Pe.>itini, 1828. Moller Dániel Vilmos. Dissei-tatio Paulini János. Dissertatio inaug. de diobiis critiois. .\ltdorfl, 1688. physiol.-pathol. de autocratia naturae Molnár Ádám. Dissertatio inaug. med. in conservanda et restituenda sanisistpns disíiuisitionem causarum stetate. Pestini, 1834. riiitatis hominum utriusque sexus. Pávai Vájna Gábor. A divatról orHalao, 1747. vosi tekintetben. Pozsony, 1891. Mutschenbacher Béla. Az általános Peetsi Péter. Dissertatio inaug. med. táplálkozási zavarok l<^nyeg<>r61. Életsistens praenotionem haemorrhagia^s kórtani tanulmány. Budapest, 1893. rum. Trajecti ad Khen. 1758. Mylius János Frigyes. Dissertatio Perényi József. A divat mint az eminauíí. med. morbos oorumquae afflberi test eltorzítója. Budapest, 1885. nitatpm px incompletis motibus hae- Pfeiffer Mihály. Dissertatio inauj;. moiThaglciöoctossistens. Lugduni Bat., med. de siinilitudine signonim judi1724. cationis et mortis in febribus aoutis Nagel J. Dist^ertatio inaug. med.-praot proxime instantis. Jenae, 1745. sistens phra^fmenta physiognomioes Pinel Ph. Oesaramte Fieberlehre, oder pathologicap. Vindahonae. 1841. tlie Krkenntniss u. die Kur der Her(nyiri) Lajos. Dis.><prtatio inaug. ren Foumier und Valdy. Deutsch mod. de no.<(»gonia et difliMentia inbearbeitet v(m »I. K. u. F. rtammationiim. Vipnnae, 1817. .1. Nebst e. Abhandl. 1 1 m a n n. incd.

Nagy

(lo

crusta

Dissertatio inaug. lactea. Budae, 1783.

.

W

.

.

Kenard

i

PLECKER — SCHRAUD über

arztliche Gelehi-samkeit ... Thle. Pest, 1820.

—

Von den Blutfliissen dem Blutbrechcn u. Französischen sében von J. K.

d.

Wittmann.

R

Reindl János. Febrium

Aus

e

Pest

febrilibus.

Viennae, 1768.

mit Zusátzen vern a r d u. F. J.

\i.

med. de exanthematlbns

2

in allgemeinen,

Blutspeien.

25

u. Leipzig, 1821.

et

inflamma-

tiouum charac teres pathognomici. Dissertatio inaug. Vindobonae, 1838.

Reiner Móricz. Dissertatio inaug. med. Norma históriás morborum rite

Plecker János Gottlieb. De sensieoncinnandi. Pe.stini. 1842. bus internis morborum causis. Disser- Renard J. K. és "Wittmann F. G. tatio inaue.

med. Lipsiae, 1772.

Plenck (Plenk) József Jakab. Xovum systema tumonmi quo hi morb. sua genera et species redigunturi Pars prior. Viennae, 1767. Neues Lehrgebaude von Geschwülsten, worinnen dieselben in ihre Geschiechter u. Gattungen gebracht worden. Aus d. Lateinischen übers. Dresin

—

den

—

u. Leipzig, 1769.

—

11.

Aufl. 1776.

Pathologia Chirurgica, seu doctrina generális de morbis chirurgicis. Viennae, 1778. Hygrologia coi"poris humani sive doctrina chem.-physiol. de humoribus, in corpore humano contentis. Viennae,

— —

1794.

Hygrologie

d.

menschl. Körpers

;

aus

Latéin. Wien, 1795. Dasselbe in e. and. Uebersetzung mit Anmerkung v. d.

W. D

av

i

dso

n.

Mit

e.

Vorrede

v.

Hermbstadt.

Berlin, 1796. Posta István. Dissertatio inaug. med. de hydi-ope. Pestini, 1838. Ignácz. Dissertatio inaug. med. de diebus criticis. Budae, 1781. Procopius János. Dissertatio inaug. med. de morbis hereditariis in genere. Elrlangae. 1758. F. S.

Pöck

Purjesz Zsigmond

ifj.

A

kórisme

megállapítására szükséges vizsgálati módszerek. Budapest, 1874. Hácz Sámuel. A borbélyi tanításoknak els darabja. Az anatómiáról, physiolog. patholog. m. medicáról, chirurgiáról és bábaságról. Második darab. A törvényes orvosi tudományról és az orvosi policziáról. Pest, 1794. Raenner Theopliil. Disputatio medica, qua febris in genere históriám proponit 1701. HaJae Magd.. 1707.

Die gesammte Fieberlehi'e, oder die Erkenntniss u. die Cur der Fieber. Aus dem Französischen der Herren Pinnel, Foumier u. Vandy deutsch bearbeitet von ... 2 Theile. Pest, 1820. Rossbach. M. J. A természettani g>'ógyrendszerek tankönyve orvosok és orvostanulók számára. Ford. Rákosi Béla. Budapest, 1883. Rózsay (Rosenfeld) József. Észleletek az aggkor élettani és kórtani váltakozatai körébl. Pest, 1865. Adatok a járványok oki viszonvaihoz. Pest 1870. Röscbel János. Thermometri natura. Wittebergae, 1709. Sailler János. Dissertatio inaug. med. de suffocatione. Jenae, 1753. Sauer Ignácz. Doctrina de percussione et auscultatione, quam juxta principia cel. D. eoncinnavit. Vindabonae, 1842.

—

Skoda

Scbaffer

diversitatis

morborum

Raymann

Sámuel. Dissertatio

inaug.

med. qua praeiudicatae quaedam de venae sectiono opiniones expendentur. Halae Magd., 1738. Raymund József. Dissertatio inang.

idegrendszer

monarchici per universam naturam vivam vigentis, commentatio. Budae, 1830.

Schoepf-Merei Ágost. Orvosi

—

szerek-, gj'ógj'módok- 8 tárgyakról. Pest, 1835.

A mellbetegségek

rend-

némely rokon

biztosabb megis-

merése és gyógjitása a hangtömesz, kopogtató és bonezvizsgálat haszná-

funda-

mentiset curatione diversa. Dissertatio inaug. med. Lugd. Bat., 1712.

Az

—

Raymann János Ádám. (I.) De praecipuis

Károly.

szöveti elváltozásai a veszettségnél. Budapest, 1890. Az intrahj'pnotikns reflexcontrakturák morphologiája és a suggestionak behatása ezeki-e. Budapest, 1894. Schanckebank János. Dissertatio inaug. med. Generállá monita cii'ca prognosin rite instituendam tradens. Halae Salieae, 1733. Scbedius Lajos. De notione atque indole organismi, tamquam principii

latával. Pest, 1842.

Scbraud Ferencz. Tentamen theoriae generális febrium, edidit dum medicam apud Szegedienses provinciám

—

capesseret. Pestini, s. a. De febribus tentamina duo. Viennae, 1797.

SCHÜLLER -- vAMOSY

86

—

De febribus observationes

perlodum

hnbontibus Vindobonae,

novap.

1797.

János

(sonnenbergi)

Sohuller

Dissprtatio inauf;. med. sistons fpbriuni continuarum thooriam !U' thorapiani. Halap Maíídeburgicae, 1748. Schwannenfeld Ignácz. Disseitatio

Gk)ttlieb.

inaii^'.

tiHHl.

siston.-;

Vicnnao.

riurn.

divisionem

:

—

1886.

Dissertatio orothistica.

Vindobonao, 1H37.

Segner János András. .

.

.

a.

morbo-

Seifert Ottó és

—

1890.

Skizzen aus experimentelle

MüUer

Wien. 1892. Studien

diajínostika zsebkönyve. .\ Miiller F. által jav. t'S böv. legújabb kiadás után fordította i d. :

Purjesz Zsigmond.

Budapest,

1HH7.

Seuler Lukács.

Disputatio med. inaug. do febribus. Hadorvici, 1689.

Simonyi (magyar-igari) Imre.

ür-

és

Orvostudori értekezés a ragályokról. [Dissertatio inaug. med. de contagiis.] Buda, 1844. Szebényi János. Dissertatio inaug. nicd. do contagio. Postini, 1831.

quid quid

Sontag Sámuel. De sf'de

sich

metastasl,

sive

andere

;

:

Spilenberger Dávid,

Disputatio medloa inaug. de niorbis periodicis. iiUgduni Bat.. 1685. Sprengel Kürt. Handbuch d. Patholofrie. 3 Thlo. Pest, 1801. Steinhart Antal. Dissertatio inaug. de congestionibus sanguinis. Budae, 1837. Stern Samu. .\ physikalis vizsgálati

módszerek tankönyve. Budapest, II.

jav. ós bóv. kiad.

é. n.

1892.

Stricker Salamon. Studien aus dem Institute fiir experimentelle Pathologie in Wien. aus dem Jahre 1869. Wien, 1870.

Ueber giftes.

die Kntdeckung Wien, 1871.

— Beitráge zur Wien, 1872. — Voriesungen —

med.

des

Eiter-

Pathologie des Blutes.

über allgemeine und

experimentelle Pathologie. Wien, 1877 1883. Entgegnung auf die Mittheilungen

Károly.

Dissertatio

pntpulsandis morbis virtus artis praesidia

in

naturao valeant sive celebris illa sententia natura morborum medieatrix, quartum in se veri complectatur. Viennae, 1813. :

Jen

inaug.

17.*J1.

(1M87).

János

inau)/.

mutata oder wie Krankheit in die verwandele. Halae Magd., Szlavik

m()rb(»niin öfters eine

alapvonalai. N'ómet kidolgozta .... Pest,

1H64.

orvoslásra lehet befolyásukról. Pest, 1846.

szerint

Szabadfy János.

Széky

t^rtekez-í^s

s

Leipzig

Cholerafratfe.

hallgatódzás

minta

a rokon- ós ellenezeknek betegségekre s

szenvrl

zm*

Frigyes. Szabadföldy Mihály. A kopogtatás

A kórodai

vostudori

der Lehranstalt für Pathologie in Wien.

und Wien. 1893.

1747.

nini. (löttinfrae.

—

Disputatío de

voinica pulnionis S. 1. et Disputatio dp imitationibus

Institute für all-

gemeine und experimentelle Pathologie der Wiener Universitát. Wien,

17t)H.

nicd. do dobilitate

dem

aus

Arbeiten

feb-

Schwarzenberg Ignáoz. inauf;.

des Herm Vulpian » Ueber die Gefássnerven in den sensiblen Rückenmarkswurzeln.o^ Wien, 1878. — Allgemeine Pathologie der Infectionskrankheiten. Wien, 1886. Mittheilungen aus dem Institute für allgemeine und experimentelle Pathologie der Wiener Universitát. Wien,

sistens 1822.

tini.

András.

Dissertatio

fermentationem. Pes-

Ádám. Dissertatio inaug. med.-seniiotioa sistens physiognomiam ut signum in morbis. Budae, 18.39. Textoris Dániel. Dissertatio inaug. mod. de incubo. Jenae, 1740. Thanhoffer Lajos. A gyuladásról. önálló kisórlotok alapján. Budape.st, 1879. Torner Mihály. Thoses inaug. med. de crisibus. Viennae, 1762. Tóth Lajos. A heveny fertz betegségek tanának átalakulása. (.\ BalassaSztankovits

díjjal

jutalmazott pályamunka.) Buda-

pest,

1884.

Tóth (fels-szopori) Sándor. tatio inaug.

Disser-

med. de cvanosi. Budae,

1833.

Töltónsd Szaniszló.

De

patholdgiao generális

libri

l)onae,

Vindo-

1h31.

Vámosy Mihály. A ról.

principiís VI.

(Orvostudori

betegségek okaiértekezés.) (DisHer-

VETTE — ZOLLNER

27

momentis pathogeni-

Paulfieber ? Warum sind die Frieselfleber so selten ? Ist jenen nicht vor-

Vette János András. De noxis ex

zukommen, und wie könnte dieses geschehen ? sammt der aus Erfahrung gezogenen und durch'praktische Falle

tatio inaug. cis.]

Pest,

de

1836.

oohibita suppuratione.

Vörös György.

Lipsiae,

1740.

Exercitationum

phy-

bekraftigen Antwort. Wien, 1786. mutationibus morboram. Göttingae, 1747. Winterl Jakab József. Dissertatio inaug. med. proponens inflammationis theoriam novam. Viennae, 1767. Wipacber Dávid ifj. Diss. inaug. med. de phlogisto animali, ut varioWedekind György. ÜberdieKaehexie im AUgenieinen. Ofen, s. a. rum morborum causa. Lipsiae, 1753. Disput. de phlogisto animali, ut vaWeiser Maxim. Dissertatio inaug. med. de neurosibus in genere. Vindoriorum morborum medela. Lipsiae, 1764. bonae, 1818. Weiskirclier Pál Keresztély. Dis- "Woodbead Sims G. Gyakorlati kórsertatio inaug. med. de similitudine, tan. Kézikönyv orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. A U. jav. quae plurimas inter haemorriiagias naturales, verasque inflammationes és böv. kiadásból fordította L ö t e intereedit, hanimque natura et sede. József. Budapest, 1885. Halae Magd., 1771. Wunderlich A. C. A test hömérséWeitzenbreyer Frigyes. Dissertatio kének viszonya a betegségekben. inaug. med. de metamorphosi. Budae, A második bv. kiad. után magyarra

sicarum

disputatio quinta de affectionilius corporis naturális in genere et in speoie de quantitate, qualitate, loco et tempore. S. 1., 1654. Wajnárovich József. Dissertatio inaug. med. sistens generalia hydropis. Pestini, 1825.

Wieland Károly. De

—

1842.

idsebb P u

fordította

Werniscliek János Jakab. Medendi

mond.

r

j

e s z

Zsig-

Pest, 1871.

norma ad dignoscendas evellendasque Zlatarovich. József. Dissertatio inaug. med. de genio morborum stationario. ipsas morborum causas. Pars I. de causis aetionum omnium et motuum effectricibus. Editio altéra in breves paragraphos redaeta et multis practicis

animadversionibus locupletata. Pars

n. de causis

—

morborum

effectricibus.

Viennae, 1780—1786. Frage Woher entstehen die vielen :

Viennae, 1830.

Zoltán József. Disquisltio in

tj^jos

febrium

phys.-pathol.

intermittentium.

Rhenum, 1745. Fülöp, Dissertatio

Trajecti ad

Zöllner

med. de haemorrhagiis Budae, 1838.

in

inaug. genere.

III.

THERAPIA GENERÁLIS. Principia generalia therapiae. Ars medendi non

1.

pharmacologica. a)

Cura

diaetetica et curae speciales. Electro- et therapia. Adiumenta curationis.

—

Barna Ignácz. A

szöUókuia

tiszteletreméltó aggnak, kinek erejét három évi alkalmazás után a mechanikai gj'ógymód adta vissza, ajánlja a szerz ujabb tanulmányai e gyümölcsét, melyeket Stockholmban szer-

Olasz eredetibl Ju tassy '] ó X s e f. Budapest, 1894. Batizfalvy Sámuel. Házi gyógj-testgyakorlat a magjar klr. természetzett.

domesticis scholis Rhen.. 1727.

lia.>
latának rövid foglalatja. Dr. K a u fm a n n szerint. Pest, 1865. Basso-Amauz. A masszázs és a stockholmi mechanikai gyógjintézetek. Kossuth Lajosnak, a kilenczven éves

:

Schreiber

get^'e. Pest,

Beniczky

elvei 1857.

K Irma.

nyomán

pest,

1885. l)(»tegápolás ott-

hon és a kórházban. Kézikönyv családok és bet<>gápolónók számára. l''ord.

Rákosi

Béla.

Budapest,

1882.

Böck János

(petruseviczi) József Perencz. ('ommentatio in electricitatem modicam regii musaei physici Quinque-Ecclesiensis. Zagrabiae, 1789. Reflexiones, quibus auctor commen-

—

de electricitate mediea in physico Quinque-Flcclesiensi experimentis comprobata Julii Tranquilli animadversioni in eandem Zagrabiae anno 1789 editae respondet. Budae, 1790. (Névtelenül jelent meg.) Commentatio altéra de electricitate mediea, in museo physico QuinqueEcclesiensi experimentis comprobata. tationis

museo

— —

Pestini, 1793.

Ars electricitatom aegris tiito adhibendi, cum propriis, tum aliorum vi-

rorum celebemmorum experimentis innixa. Pestini. 1795. Kditio secunda. 1796.

(modori szárm.). Dissertatio inaug. med. de nonnullis circa morborum curam in genere. Viennae,

Dömök

1813.

Dubay

Diószegi István. Succincta morbos eurandi methudos, sui< niHljtoribus in

ad

Domin

kácskönyv. Dr. VViel munkája után, tekintettel a hazai viszonvnkiM iinda-

Billroth Tivadar. A

Traj.

korló orvosok számára. Budapest, 1884. II. kiad és orvostanhallgatók számára. Átdolgozott és magyarázó kortörténetekkel bvített kiadás. 1886.

—

fejte-

Életrendtani sza-

dictata.

Dollinger Gyula. A massage. Gya-

tudományi társulat 1856-iki gylésein dr.

mechano-

Qergely. Theses med. de

praesidiis (luibus mechanismus utitur in morbis curandis. Ba.'íiliae, 1758.

Miklós. Az idegbetegségek

gyógymódja. pest. 1882.

Metallotherapia.

uj

Buda-

1

:1 ';;: :1

EDER — MEYER

— Ujabb jelentés a metallotherapia jelen állásáról. Budapest, 1884. — Az idegbetegségek ujabb gyógy-

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De methodo medendi. Theses generales.

Budapest, 1897. József. A testgyakorlat kézikönyve. Tartalmazva: A tanodái, toranegyleti, házi, hadászi és nói testgyakorlást, valamint az úszás, vívás és egyéb a tornászat körébe vágó gyakorlások elemeit is. A legjobb tika.

—

Pest,

Kelen

külföldi müvek nyomán. Pest, 1871. Kisfy Zsigmond. Dissertatio inaug.

1835.

Ers László.

Értekezés az orvosi vilde electricitate mediea.] Buda, 1831. lanjTól.

med. de methodo endermica. Pestini,

pissertatio

Esmarcli Frigyes. Mi módon

Wittebergae, 1600.

Kelen István. A svéd-gyógygynmas-

módja. Metallotherapia. Népszer ismertetés. Budapest, 1889. Ujabb megfigyelések és tapasztalatok a metalloskopia és metallotherapia terén. 1891. augusztustól 1895. augusztusig. Budapest, 1896. Eder Perencz. Orvostudori értekezés a vérkiürítésekröl. pissertatio inaug. chir.-med. de evacuationibus sanguinis.J

29

1847. I

tehet-

Koppéi Zsigmond. med.

\

de

Dissertatio inaug.

morborum cura

diaetetica.

nek a nök hasznos szolgálatot háború Pestini, 1833. esetén. Ford. Gutmann Lipót.' Kracsovszky Adalbert. Dissertatio i

Gyr,

med. de Viennae, 1770.

1888.

József. Dissertatio inaug. mediea de methodo enderniica. Vindo-

bonae, 1838.

i

FromnLhold Károly. A

villamégetés (Galvanocaustik) és a saját módosítható villamkí'szülékem. (Galvanocaustischer Apparat.) Pest, 1863. Eleetrotherapie mit besonderer Rücksicht auf Nervenkrankheiten. Yom praktischen Standpunkte skizzirt. Pesth, 1865. Der eonstante galvanische Strom, modiflcirbar in seinem Intensitátsund Quantitatswerth. Xachtrag zur Eleetrotherapie. Pesth, 1866—67. Electrolysis und Electrokatalysis vom physicalisehen und medicinischen Gesichtspunkt. Budapest, 1874. Grellei Miliály, Abriss einer Molkenu. Landkuranstalt für verschiedene hartnáckige Krankheiten. Wien, s. a.

Zoltán. Értekezés a villamosság alkalmazásáról s gyógj'hatásáról a

Sárospatak, 1893. szanatóriumokról. Budapest, 1897.

Kuthy Dezs. Tüdvészes

— j

Über LungenheUanstalten. Wien

•

;

'

i

i

I

\

i

Fodor

Orvostudori értekezés a betegek életrendérl. [De regi-

mine aegrorum

!

j

| '

A massage

és alkalmazása a gyógyászatban. Budapest, 1887.

:

Theoretisch und praktisch dargestellt. Gratz, 1858.

János.

De

Erwármung der Kinderstube und des gung der

Wohnungen

mit

Berüeksichtikleiner imd des Sparheerdes. Der

Feuervs'irthschaft

mütterlichen Liebe gewidmet.

Dissertatio inaug. med. de phlebotome in acutis. TjTnaviae, 1777. Ivanovics András P. M, Autoiatria.

(Lebens-Magnetismus)

Saphrani

clysteribus eorumque effectibus, pro gradu doctoris 1781. publice disput. Halae Sax., s. a. Meissner Pál. Die Ventilatíon und

|

pMl.

disserit.]

Magvassy Mihály és Somló Lipót.

Krankenzimraers

Dissertatio inaug. med. sistens principia generalia therapiae. Pestini, 1836.

diaetetico

Buda, 1839.

Manikati

Gruby

Selbstheilarzt.

ápolás mód-

szere. Átnézte és bevezet szóval ellátta József. Budapest, 1884. Lissoviny János. Dissertatio inaug. med. de arte sanandi per morbum. Halae Magd. 1739.

Mágocsy Vincze. |

József László.

Huszty (raszinyai) Zachariás Teo-

u.

Leipzig, 1898.

Lederer .cLbrabám. Az i

(Ofen, 1794.)

Gwotli(gwotlifalvi) Jónás Teophil.

gyógyászat terén.

i

—

;

1842.

difflcüis. Pestini,

Kun

—

Dissert. de dystherapeusi sive quibusdam curationum impedimentis. Viennae, 1821. Dávid. Appareils et instruments de l'art médical historique de Société de vecours aux blessés, 2 parties. Paris, 1867.

Kreith Ede Károly. Dissertatio inaug. med. Momenta quaedam curationis

'<

—

Gemya

sangvinis missione.

inaug.

Fabek

Wien,

1852.

Meyer Mór. A í

i

villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban. A harmadik teljesen átdolgozott és bvített kiadás után fordította L e n d v a y

:

Ml Ts( iií';m;\(I1

;{(»

M

••

II

sen

M

Ford.

illaiii.uaiiKik

\

I\

1

I'

1

li(>l\ tit'lisjt('>t'.

I\;ir.

i

Ziems-

c-iitHlva;

lliizza vnii

A

:

/i-:\ii

1n7(i.

I'i'st.

Mutschenbacher Béla. A

tliai'trtika

alapvonalai. Útmutatóul e<í(''sz.
Ney

József.

inassagp

.A

svcil l'vih

('>s

nasztíka. kiiiíiníis tt'kintottol a >Mitnki int'''Zrin'. lliidasvód-firymna^/tikai

\Hm.

pest,

Nóvák Pál Ferdinánd.

I)i.<.<('rtati
inaui:. nicd. diac^taiii acirróniTii aliiiirn

tariain

Islíi,

lUidaiv

sistfii.-í.

Paecken Keresztély. Captui

t'iilUIll

spraioiip

—

poli,

1

Ed.

qili

nitlit'iiicii

Ars

llnll

nuMifiidi. iiumIící.

Sllllt

accmiKKlata. I'ctio-

7(i5.

1776.

II.

Paray János.

Kvacuationes sanguiiüs Spcciinni inaug. Budae, IH.'íh.

topica*'

Fáriz (Pápai) Ferencz.

Dissertatio iiiorborum

ili' thciapia mod.-pract. morali. Hala." Ma-d.. 171

inauíí.

iiK'd.

(!<'

phvsiolofrico ot Postini, 1842.

|ii>>citatio

L-ymiiastica jjuhIíco. diactctico respeetu. Dis-

iuaug. inod. de oloctiicitato ejusque usu therapeutieo. Viciinao, .sertatio

Dissm-tatin

inauL'.

mcd.

thci'apiaf' jnothodi.- in Lü'iicie spcc-

Hudao, 1836.

Rína (sarenbachi) Repertórium

di-i-

Ern

lovag. Kiir-

vnrziiirliclisti'ii

arten, Heiliiiittíd. opfiatiiiiisiin'thddcii otc, welche wáhrend der Ictztcii vior

Jahrzohondeangewendet wnidcii sind.

—

Gottlieb István. Hand-

Schuster Jakab.

Dissertatio inaug. de prarcipuis adjunientis et impiMiiiiK'iitis t'clicis iiiurborum euratiouis. Halac. 174s. Segner János András. I>i' d
iKiii.

(iottingae, 1750.

Siklósy Károly. Gyógytestgyakoriati és vizgyógy-intézete Budán. Pest, 1856. Ignácz. Dissortatio inaug. •hiniiL'. nicd. ilc i'\ acuatioiiüms san^uinis. I'cstiiii. Is.Jd. •

Spitzer Károly. Néhány szo

a gyógy-

Surányi Miklós. A módok

phvsiologiai dapest, 1899.

diaetetikus gyógyalapelveirl. Bu-

Széky János Károly.Dissertatio inaug.

1819.

Rem,bold L. tatis.

J.

der l)iát<>tik, nebst Beitrágen zur praktischen Hellkunde. Mit einer Rioirraphie des Verfassers.Wien, 18<)6. Schoppel Andrájs. Uisputatio inaug. iiKHl.-pnK't. de varietate pra<'tica diversionis veterum per revellentia et derivantia. eonimque operandi ratiíme nipchanifa. Halat', 17 !i. SchulerMóricz.hi.-M'itatioiiiaii-.iiH'd. dr i'vacuatioiic -^anguinis. Budae, 1H40. l)ucti

kezelésrl. Debreczen, 1868.

Raics (nagy-megyeri) Sámuel.

dp

Schimko

Sommer

1.

Demeter.

Radulovics

hatásáról és az elektroth('ia|da\al i-lerednif^nyekröl. Budapest. lM97.

('rtietA

Imíi'

Aiztc

u. ciiipfiddiMi

n.

Wuudíiizti'

als kliiiischc .Mi'iiKualiilicn etc. I- 1\ Bdo. Wien u. (íüns, J 833— 36.

.

in propulsandis morbis quid natuvirtus artis praesidia, quid valeant sive eerebrisilla sententiarnatura mormedicatrix, quartum in se veri iiii'il

rai'

bomm

complectatur. Viennac. !s1-! Tannenberg Fr. Modii> a->isten(li aegrotis et moribundis cuni -iicriali retlexione ad reos uliimn >tii>piici<> anicit'iulos. (Latin, \"[

magyar, miurt

nyt'lven.) Posonii,

c->

1846.

Tege (konkolyi) Mihály.

Dissor-

tatio int'd. pliysi(d.-tlicra|>i'iit. inaug. ezen czímmel is »Klinisches Jahrbuch des laufenden de rec'to usu et abusu phlrlMitnniiae. Jahrzehend.s oder Kurart«n, Heilml^ Trajecti ad. Rh. 1777. József. Dissertatio inaiig. tel, Operations-Methoden etc, welche Traiber mt'd.-i)sychol(i de tatio inautf. nied dr dia
^'S

Abth.

II.

centhun. Altdorfli,

RÖBsler Therapia

Scheiber

Antal.

ií«'neralis.

S.

borum medela.

il7:>(i)

Disseitatin

H. A

Pestini.

iiiaiiu.

l^l.f

villamn^

aram

Zomborcsevics

Lipsiae. 1864.

Vincze

Medendi

methodiis dciivaiis. Dissfitafiu Pestini.

1832.

iiiauir.

ADA^MÍ

BERNATH

31

b) Balneológia el

balneotherapia. Hydrologia el hydrolherapia. Klimalologia el klimalolherapia. Aquae minerales.

Adami

—

Pál. Dissertatio inaug. med. Hydrographia comitatus Trencsiniensis. Viennae, 1766. (ügj'^anezen mü gróf Illésházy Józsefnek ajánlva é. n.) Specimen hydrographiae Hungaricae, sistens aquas communes, thermas, et Trencsiniensis, acidulas comitatus physice, chemice et medice examinatas. Viennae, 1780.

Adler Alajos.

Die

Batthyány (németujvári; Ferencz gró£ Tárcsa. Füidö és környéke. Tatzmannsdorf. Bad und Umgebuner.

Wien. 1864.

Bauer Sándor.

Ungam.

Beck János Nep. Baden

—

in Niederösterreich, in topographisch-statistischer, geschichtlicher, naturhistorischer, medicinischer und pittoresker Beziehung. Wien, 1822.

Chronik der Heilquellen von Baden 18:i7. II. Jahrgang

in Österreich. I. Jahrgang 1828.

1826.

der

Stefan-

Wien, 1859.

Herkulesbader

náchst Mehadia. Zum Gebrauche für Aerzte und Kui'gaste. Pest, 1865. Aloys Károly. Í3ie SchwefelqueUe zu Töplitz niichst Trentschin. Pi-essburg,

Untersuchung

Mineralquelle des Erzherzog Schwefelbades St.-Georgen in

:

Altér Hermán. Der Kurort Pystjan in Ungam. Die k. k. Militar-Badeheil- Beér Lipót. Les :

Anstalt inbegriffen. Aerzten und Laien gewidmet. Mit einer KrankheitsTabelle, Eisenbahnkarte und Instruction. Pressburg, 1875.

Altstádter

Móricz.

Szegedin

bains sulfureux de Trenchin proprement dits de Teplitz prés de Trenchin en Hongrie. Günz,

—

als

1836.

Die Trentschiner Báder, oder die Schwefelquellen zu Teplitz náchst Trentschin im Königreiehe Ungam. Pressburg, 1839.

Winteraufenthalt für Brustleidende, im Vergleiehe mit Vénedig, dargestelit f. Aerzte und gebildete Laien. Behrens L. A. H. De aquis Saneti Huberti medicatis in Budae convalU. Szegedin. 1859. Halle, 1845. Arany Zsigmond. Karisbad gyógjfürdó és az oda javalt betegségek né- Békésy G«za. A gjermekek fürdzésének közegészségi és gyógyászati pies-szakszer leírása. Budapest, 1899. jelentsége. Budapest, 1895. Babocsai József. Boldog Zala vármegje Keszthelyi hévvizedról mél- Bélteki Zsigmond. Conspectus systematico-practieus aquarum mineralium tán neveztetel így attól, a ki ezen Magni Principatus Transylvaniae indirendeket irta dicséretedre. D. B. J. genarum. Vindobonae, 1818. Sopron, 1795. !

Bakó

János. Stubnya gj'ógyfürdö és vármegyében. Turócz

Benk

hévfoiTúsai

dulis

Budape.st, 1896.

Balló Mátyás. Budapest fváros

ivó-

vizei egészségi szempontból és néhány ásványvíz elemzése. Budapest, 1881. Barbenius József Benjámin. Chemische Untersuchuugen einiger merkAvüi'digen Gesund- und Sauerbrunnen des Székler-Stuhles Háromszék in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1792.

Barlay Vilmos.

Dissertatio

inaug.

med. de aöre respectu diaetetico considerato. Pest, 1836.

Bartsch. Gusztáv. Feketehegy-fürdö Szepesmegyében. Vizgyógyintézet és klimatikus gjógjhely. Budapest, 1895.

—

Sámuel. Tentamen aquae Rankensis in

inclj-to

aci-

comitatu

Abaujvariensi sitae, theoret. pract. Cassoviae, 1778. Topographia oppidi Miskolcz historicoDenuo edita medica. Cassoviae, 1782. cura Josephi Szathmáry med.

—

doctor. Miskolcz, 1818.

Berkó

József. Orvosi értekezés a hideg fürdkrl. Pest, 1837. Bernáth József (vegjtudor). A budai keserüvíz-források rövid természettudományi leirása. Budapest, 1874. A budai keserüsó-források 1874-ben. Buda, 1874. Adatok Magjarországi ásványvíz isméjéhez. Budapest, 1876.

— —

1

BESZBDITS — CHYZER

82

— Közlemények a budai keser forrásokról. Budapest, 1876. — A budai Kinizsi-forrásvíznek vegyelemzése. Budapest, 1876. — A mafo'arországi ásványvizek

pesten és keservíz forrásai természettudományi és orvosi szempontból. Budapest, 1894. Bunsen Róbert. Útmutatás az ásványleivizek elemzéséhez. Ford. K. K a rhelyei. Budapest, 1877. (t e j z a. 1 o V s z k y Budapest, 1888. Beszedits Ede. Tárcsa és ásványvizei, Carl Alajos. íJie Schwefelquellen zu természet', vofrj- és gyógytani tekinTopiitz im Königreiche Ungam. Presstetben. Szombathely, 1865. bur;í, 1826. Blum Ödön. A jiaralyticus neurasthe- Carteílieri. A szétküldözött franzensnia u hydrothorapia. Budapest, 1895. badi (ferenczfürdi) ásványvizek haszBoissarie. Lourdes története orvosi nálatáról, mint gyógyterv a szétkülszempontból. Magyar nyelven közzédözött carlsbadi vizek használata teszi H a c z K á m á n. Esztergom, után. H. és é. n 1H96. Caryophilus Paschal. De usu et Bókay Árpád. Hazai és külföldi pracstantia therinanim Herculanarum ásványvizek és fürdk összehasonlídissertatio epistolaris altéra quae tása. Budapest, 1895. 1737. confecta, nunc primum prodit. Boleman István. Vihnye vastartalmú Adjungimtiu* in fine accessiones et hévviz Barsmegyében. Selmecz, 1878. emendationes. Mantuae, 1739. A fürd-tan kézikönyve. 1. kötet. De thermis Herculanis, super in .s

1

i

1

— Új-Tátrafüred, 1884. — Magjar gyógyfürdk A magyar

—

és ásványvizek. szent korona országai bal-

—

epistolaris.

Editio 11. post Vindobonensem an. 1737. secundis curis aucta et emendata. Mantuae, 1739. Editio 111. post Vindobonensem an. 1737. secundis curis aucta et emendata. Trajocti ad Rh. 1743. Chalupka Rezs. Búrtfa-fürdö történcti'iiok vázlata. Eperjes, 1897. Chorin Zsigmond. Emlékirata a -

neologiai egjesületének megbizásából összeállítva. Budapest,

Dacia detectis. Dissertatio Vindobonae, 1737.

1892.

— Vihnye vastartalmú hévviz Barsme- — gyében. Budapest, 1895. — Magyar fürdk és ásványos vi2ek. Az ezredéves országos

kiállítás alkal-

mából. Budapest, 1896.

Boros Antal. Harkányi fürd.

(Bara-

magas magyar miniszterelnökséghez a Hercules-fürdben létez viszonyok és az ott létesítend reformok tár-

nyában.) Fost, 1858.

Bosányi Béla,

Merán.

Klimatikus

íryógyhely Dél-Tirolban. Különös tekintettel az Oertel-féle gjógjTendszerre. Betegek és orvosok számára

g>'ábnn. Pest, 1872.

Chyzer Kornél. Az

Moran, 1886.

Brassoványi Péter.

Orvostudori értekezés néhány átalánosság az ásványvizekrl mint gj'ógyszerröl. Pest,

—

:

1846.

Braun Gyula. A

gyógyviztudomány

rendszeres tankönyve.

II.

átdolgozott

fürd

pest, 1881.

bvítve Kohden ti-, lippspringeni fürdorvos értekezésével, a tüdkiadás,

vész g>'óg>viztani és égalji kezelésérl. Fordította Lendvay

Beni

Pest, 1871.

— Zemplénmegje ásványvizei. Budapest, 1882. — A czigelkai Lajos-forrás jódtartalmú sós-savanyú víz ismertetése legújabb, dr. Kik Gusztáv által. 1881. évben véghezvitt vegj'elemzés alapján. Sátor-

i

Brehm

János. Vorlaullger aus der Erfahnmg geschöpfter Unterricht den

innerlic'hen undáusserlichon (iebrauch

Tazmannsdorfer Mineralwassere betreffend, zum Nutzen derjenigen, die Hülfe und Heil an diesem Kurort

j

i

'

—

(les

trachen wollen.

Stelnamanger, 1813. Brém János, Párád gyógyfürd ismertetése. Budapest, 1895. Jakab. Erzsébo^só8fUrd Buda'

Bmck

erdö-bényei

Útmutatás orvosok és betegek számára. Sárospatak, 1877. A Rank-Herlányi fürd s Európában legnagyobb artézi idszaki szökkútjának ismert<>téso. Útmutatás betegek, orvosok és touristák számára. BudaismertetJ'se.

—

Alja-Ujhely, 1882.

A szobránczi fürd ismertetése. Útmutatiis orvosok és betegek számára. Budapest, 1882. Mag>'arország gyógyvizeirl, azok értékérl s értékesítésérl. Debreczen, 1882.

— Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. S.-A.-Ujhely, 1885.

CONEAD — ÉDESKUTY

^— ai

33

Magyarország gyógyhelyei és ásványde admirandis Hungáriáé aquis. Tyrvizeinek térképe. Terv. Rajzolta naviae, 1713. 1 k a J. Arány 1 1.440,000. Czilchert Róbert. Szliács. Irta orvoHo Budapest, 1886. sok és betegek számára. Pest, 1838. .

m

.

.

:

— A magyar fürdkrl. Egy eladás. Budapest, 1886. W — Balneologiai munkái. Budapest, 1896. — A Torjai büdösön lev bálványos für-

Czirfusz Dezs. San Remo.

drl.

Demian János András.

Dar.stellung Oesterr. Monarehie, nach den neuesten statistischen Beziehungen. 4 Bde. Wien, 1804—7. Gyógj'vizeinket és hazánk természeti viszonyait mellesleg (a 3. kötetben) tárgj'azó

Budapest, 1897.

der

Conrad András. Kurzer

Unterricht

von den Wirkungen und nützlichen Gebrauche des Wolfser Bades bei Oedenburg. Oedenburg, 1772.

Cornet Raimund. de

Dissertatio

munka.

inaug.

aqui.s salinis ferratis imperii

triae.

Aus-

Denboffer Vincze József. Succineta

Viennae, 1836.

notitia virtutum et usus medici

Cranz Henrik Nep. János.

Analyses thermanim Herculanarum Daciae Traiani celebronimque Himgariae (nempe Budensis a Cranz, Pösthenensis a Torkos et Cranz, Stubensis a Cranz, Trenchiniensis ab Adami). Accedit aquarum Hungáriáé, Croatiae nomenclator. Viennae, 1773. De aquis medicatis Transsylvaniáé.

— Wien, 1773. — Gesundbrunnen

Téli kli-

matikus gj-ógyhely az olasz Riviérán. Budapest, 1895.

m-

aquae

soteriae Budae ad thermas caesareas recens inventae. Budae, 1804. Deutscb Ferencz József. Buziás. A magyar orvosok és természetvizs-

—

gálók negyedik nagy gylésének emlékéül. Temesvár, 1843. Heilquellenkarte von Ungam mit einer übersichtlichen

Zusammenstel-

hmg der bisher bekannten chemischen

Analysen ungarischer Mineralwásser. Temesvár, 1847. Monarehie. Wien, 1777. DietI Ferencz Xavér. Dissertatio. Synopsis fontium Austriae provininaug. med.-chemica de imperii ausciarumque subditarum. Viennae, 1778. triaci aquis medicatis. Viennae, 1772. Creutzer. Tapasztalatok a távol vidé- Dietl József. Die Heilquellen von keki-e szétküldözött Ferentz-fürdi Bartfeld in üngam. Krakau, 1850. gyógyvíz hatása fölött H. és é. n. Kurort Korytnica in d. gallizischen Csaplovics János. Das Bartfelder Karpathen in hist. topogr. unt theraBad. Wien, 1817. peut. Bedeutung Krakau, 1857. Cseh. Károly. Borszék gyógyászati és Dietrich Gusztáv Henrik. Cheminemzetgazdasági szempontból. Budasche Analyse der Mineralquellen von pest, 1873. Tusnád in Siebenbürgen von G. H. Borszék vom therapeutischen und naDietrich, controllirt und als vollkomtional-ökonomischen Gesichtspunkte. men zuverlássig befunden von Dr. S. Pest, 1873. Wislicenus Professor der Chemie an Les Thermes de Borszék au, point der Universitát Zürich etc. Wien, de vue de la Therapie et de l'Écono1866. mie Nationale. Traduit sur le manu- Domby (gálfalvi) Sámuel. Relatio scrit Hongrois. (Analyses de 10 sourde mineralibus inclyti Comit. Borsoces, dönt 7 par le professeur T h a n). diensis aquis facta ad excelsum conBudapest, 1873. silium regium locumtenentiale 1763. Vindobonae, 1766. The Borszék Baths from a medicinái and national-economist point of Doruer József. Das Bánat in topograWien. Translated frora the Hungárián phisch - naturhistorischer Boziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Ms. With a Sketh of the »Principal Herculesbáder niichst Mehadia und spring« and a special map. Budapest, der österreichischen

—

—

—

—

—

ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839. Draiir- Frigyes. Dissertatio inaug. med. tractatum de balneis sistens. adás. Budapest, 1885. Vindobonae, 1838. Cselkó Ignácz. Dissertatio inaug. med. Rudinienta physiographiae comitatus Eckert József. Héviz und Balaton. Balneologische Skizze. Pest, 1864. Trenchiniensis. Budae, 1839. Csiba István. Dissertatio hist.-phys. Édeskuty Lajos. Európai gyógyfür-

—

1873. (Ezenkívül

román

nyelven.)

Borszék gyógy- és fürdhely,

Oyöry

:

Bibliogru]))ii;i

wifiliia

II.

ki-

Hungáriáé.

ELBMÉRY

84

— FRÖHLICH

—

ásványvízforrások hirdetési A Balaton-tihanyi eehonak eleven Hudnpost, 1875. zengése a füredi savanyu viz fon*áElemóry Perencz. Értekezés keserfl sánál versekben. Buda. 1779. vizekrl általánosan, különösen pedig Fejes Mihály. Az egri fiirdók orvosi az alsó-alapir(')l és eleö évi jelentés és helyleirási tekintetben. Kger. 1839. ezen víz használatáról. Pest, 1855. Die Erlauer Báder in medizinischer Abhandluns< über Bitterwasser lm Beziehung. Aus u. topographischer Allgemeinen und des Alsó-Alaper insdem ungeri.sehen übersetzt von Lubesondere. Samnit er.sten Jahresbekas Li e b h a r d t. Erlau, 1839. richt der Trlnk- ud Badekur zu Alsó- Pelletár Emil. A parádi kén- és gyógyAlap. Pest, 1855. vizek veiryhontása. Pest, 1861. Elhard János Kristóf. Aetiologica Festorazy Alajos. Kurze Abhandlung dissertatio sexta de contraria mediüber das Zsélver Stahlwasser. Presscina ad lejres chiniicas praecipue burg, 1H38.

dök

és

összoHllítiisa.

—

—

,

salluni. Lipsiae, 1756.

Éltes Károly. A jegenyei fürdó alkatrészeinek

és

veg>'-

Fisclier Dániel. De terra medicinali Tokayensi a chimicis quibusdam pro

gj'ógyhatásának,

solari habita, tractatus

medlco-physi-

fekvésének és jelen berendezésének, c'us. Wratislaviae. 1732. az építési viszonyoknak rövid és ala- FÍ8ch.of J. W. Szliács das Pyrmont pos ismertetése. Kolozsvár, 1881. wie es wirkt und wie es UngaiTis ;

Emresz Károly. chomiea

Dissertatio exhil)ens analyses

inaug.praeci-

puorum fontium medicatorum HungáViennae, 1838.

riáé.

Entz Ferencz. A

Sió mellékének váztermészetrajzi és orvosi szempontból. {A pesti orvoskar által koszolata

rúzott pályamunka.) Pest, 1847.

Erdey Pál.

Parádi gyógyvizek.

Pest,

—

angewendet werden

soll.

Pest, 1847.

Bericht über das hydriatische Verfahren in der Kaltwasserheilan.'^talt zu Lunkány und der hydropatischen Winterheiianstalt in Pest. Pest, 1855.

Pleckles Lipót. Der

ürztliche

Weg-

weiser nach der vorzüglichsten Heilquellen und Gesundbrunnen des oestreichischen Kaiserstaates. Wien, 1834. hideg víz derék munkalatjairól az emberi test ersítésére és számos nyavalyák elhárítására, de

Floyer John. A

1853.

Ettinger Móricz. De thermis

Pöstyénionsihus. Dissertatio inaug. med. \ iennae, 183«j.

Pabricius. Das Ganzé der Heilkunst kaltem Wasser, oder deutliche Anweisung, die meisten und gefáhrlichsten Kiankheiten der Menschen auf die sicherste Weise durch den üebrauch des kalten Wassers schnell und gründlich zu hellén nebst einem Anhange, eine AuswahI von Krankengeschichten enthaltend. IIL umgearb. mit

;

Aufl. Pesth.

1836. in

gyomor-

csúz,

aranyér, toldalékkal

bénult.^iír

fejfájás,

az eezet ellen sat. Egy tej gyógj-erejéról. A ll-ik javított német kiadás szerint magyaritá H ( o rváth) J(ózsef) orvostudor. Pest. 1834. ;

és

Fodor András. kules

Mehádia. vagy a HerÉs utazás Hunyadkeresztül a mehadiai für-

fürdk.

megyén dkre, onnan Drenkovára a mehadiai fürdk tulajdonságaik s hasznok, ;

Pabritius József. Die Mineral-Quellen zu Zajzon

fképpen a köszvény, bajok,

Siebenbürgen.

Natur-

némely nevezetességeinek

leírásával

Schwarzott szerint. Kolozsvárt. 1K44. Fratta, Marco della, marchese. Pajth Péter. A tudományos vizgyóg>Relazione deli' aque minerali deli mód í'lméleti és gjakoriati tankönyve Regno d' Ungheria. Venetia, 1687. Tognio 1837-ben kere.-tette és az orvosi közönség számára. Budal)r. pest, 189<). jutalmat tzött ki feltalálójának (Szinbistorisch u. medizinisch dargestellt. Wien, 1845.

Palconer Vilmos. éghajlatnak

nak

s

Észrevét<»lek

az

emberre, erkölcsi és polgári tekintetben. Kiadta Csorbefolyá.sár<)l az

Pest, 1K33. Fejér Antal. A füredi savanyuvíznek hasznárul kiadott versek. H. n., 1777.

b a

.1

ó z s e

f.

nyei).

más természeti okok- Frenreisz.

líiikóozy Mineral-Bltterwasser bei í>fen. Budapest, 1873.

Freund Henrik. Siklós mellett.

Harkány fürdhely 1871. Dissertatio

Pe.st,

Fröhlich Adolf.

mediea de balneis aquosis bus. Viennae, 1839.

inauL' simplici-

FRÜHBECK — HANAK

—

35

Ern.

Vorgenommen im Jahre 1842. KronDie Sauerbrunnen von RoWion, 1851. stadt, (1843.) Früh.beck Ferencz. Behlerung über Greiszing József. Was ist Jod u. welches sind seine Heihvirkungen ? den Gebrauch und Wirkung der Dampf Mit Kurbildem aus dem Badeorte und Douche-Bader. Nach Doctor WilWerkchen >Die Zaizon. Kronstadt, (1868.). helm Dollmanns Welches sind Heilwirkungen des Dampf- u. Douehe-Bader* zur AnleiEisens ? Als Fortsetzung der Kurbiltung íur P. T. Badende in dessen zu der aus den Trink- u. Bade-Kurdiesem Behufe neu eiTichteter BadeAnstalten Zaizon. Kronstadt, 1868. anstalt. Hermannstadt, 18;}. Károly. Die Mineralquellen zu ZajFurlani (felsenbergi) János Anzon in Siebenbürgen, sowie die bedrás. Collocuttones de Novis Rákosirühmten Kurorte Siebenbürgens Borensium thermis. Examen physieoszék, Árvapatak u. Baaszen. Naturmedieum. Sopronii, 1738. hit.
—

—

Gaberle Ignácz. Dissertatio quam de aqua physiologice et logice

inaug. pathoinclytae fa-

sumta auetoritate elucubratus medicae

cultatis

Pestini,

.

.

.

gyógj'-

—

íui'd és kénfoiTásai. Budapest, 1895.

Gúmán

Béla. Rohitsch-Sauerbrunn országos gvógvfüi"d Stájerországban. Budapest," Í896. Gastl "W. A Mattoni-féle giesshübli természetes lúgos savaujTi^lz és a hasonnev gyóg\itóhely. Budapest,

—

Lipót. Az erdbényei fürd,

hely-,

történetrajzi és orvosi szempontból, a vele kapcsolatban lev savó- és szöIlö-gyóg>Tnódok leírásával orvosok és betegek számára. Pest, 1858.

Das Bad von Erd-Bénye vom tound medicinischen

pogr.-historischen

Standpunkte. Pest, 1858. Orvostudori értekezés, az ásványvizekrl egyáltaljá-

Gergelyffy András. De

aquis et thermis mineralibus terrae Siculorum Transylvaniae. Cibinii, 1811. Analysis quarumdam aquarum mineralium Magni Principatus Transylva-

—

ban és azoknak használata. Pest, 1847. Mór. Szliács, szénsavdús vasas fürd Zólyom mellett. Legújabb ismertetése helyi intézményeinek, gyógj-forrásai-

nak és gyógyjavallatainak. Budapest,

niae. Claudiopoli, 1814.

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos. Budapest fürdi és ásványvizei.

—

Útmutatíis a vidéki nép használatára. Nagy-Várad, 1855.

Grünwald Adolf.

1895.

—

dargestellt.

Grósz Albert. A nagyváradi fürdk.

est.

1837.

Gallia Rezs. Tienc^én-Teplicz

historisch u. medizinisch Wien, 1855.

Budapest, 1891. Melyik fürdre menjünk, milyen vizzel éljünk? Budapest, 1893.

1887.

— bv. és teljesen átdolg. kiadás, 1898. — A vasas hévvizekrl. Különös tekinII.

tettel Szliáesra.

Budapest, 1897.

Glatter Ignácz Ede. Das Dampfbad Gvadányi József gróf. A pöstényi seine Wirkunsrcn. Uuír.-Altenburg, 1856.

u.

Gömöry Dávid. Publicum von dem

an das Georger Schwe-

Nachricht St.

felbade. Pressburg, 1793.

— Commontatio de quibusdam Hungáriáé thermis. Viennae, — István. Dissertatio inaug. med. de s.

a.

aqua soteria Sancto Ladislaiensi quae in inclj-to comitatu Vespremiensi sita 1777. est. Posoni ,

Granichstaedten

Zsigmond Mi-

hály. Handhuch der Wasserheillehre (Hydxiasologie) oder des naturgemás-

sen geregelten Heilverfahrens mit kaltom Wasser. Wien. 1837. Greiszing József, Miller József és Scbnell Péter. Analyse der Ferdinands- und Franzens-Quelle in Zaison.

a melyet az ottan történt mulatságos dolgokkal él magyar nyelven versekben foglalt. H. és é. n. Habermann B. Der Kurort Szliács insbesondere in sanitárer Beziehung geschildert. Ödenburg, 1856. Hárdtl Ágost báró. Die Heilquellen u. Kurorte des österreichischen Kaiförödés,

serstaates u. Ober-Italien's. Mit einem J o h an n Vorworte von Hofrath u n d. p p 1 z e r und Kari S i g Nach ámtiichen Mittheilungen bearbeitet von .... Wien, 1862. Halaváts Gyula. A szegedi két artézi kút. Budapest, 1891.

m

Hammerscbmid József. Monographie des Soolbades Polhora Comitate ()l)er-Ungarns.

Hanák Mihály.

im

Arvaer

Pest, 1872. Dissertatio inaug.

HANKÓ — HOPBAUER

36

med. sistens annly>ini triuin fdiitiuni de Béel in Apátfalva ooniitatus Borsodiensis pronimpontium. Ppstini, 1826. Hankó Vilmos. A bábolnai meleg Mátyás-forrás* és a szóvátai 'Fekete-tó* hidejf sósforrás chemiai elemzése. Budapest. 1880.

Hassenberger E. L. Die I

í

Hathvani István. Thermae

\

—

simul

tarl,

cum

physico

et

observationibus medi-

non de

sale medio in iis contento. Cuius occasione dissertatio

nec

cis,

inseritur, de natura salium nominatim ver de salibus, qui ciroa Debrecinum collegiuntur nitro nostin temporis et

fürdfti

Borosznó, Bréb, városligeti Artézifürd, Császárfürdó, Lukácsfürdó, Margitsziget, Büdöskó, Harkány, HerkuLeibic, lesfürdó, Kóhalom, Kolop, Párád, Pöstyén, Szejke, Szobráncz, Trencsén-Teplicz. Budapest, 1895. A hazai szénsavas fürdk és ásványvizek. Budapest, 1896. Hasenfeld Manó. Orvosi szemle az lH60-ik évi fürdói idény fölött Szliácson, egj'bekötve a fürdóintézetnek leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861. Saison Szliáes. Bericht über die

Vara-

medíco subjectae item de illarum usu saludionses, oxainini

•

— A solymosi hideg savanyú ásvány víz chemlai elemzí^se. Budapest, 1881 — Hunyadmegye ásványvizei. Budapest. 1883. — Csílcmegye és ásványvizei szóban ós képekben. Budapest, 1890 — Az erdélyrészi fürdók és ásványvizek leírása. Kolozsvár, 1891. és 92. — Az ásvánj'vizek kezelése. Budapest, 1895. — Külföldi fürdók, gyógyltóhelyek ós ásványvizek. Budapest, 1895. — Hazai kénesfürdök. Al-Vácza, Balf,

Cnrorte und

Heilquellen Oesterreích-Ungams. Innsbruck, s. a.

veterum,

seu nitro idest, alcalino vei saponario Debrecinensi. Viennae, 1777. István. Dissei-tatio inaug. med. do psychrolusia. Viennae, 1839. fossili

Hayd

Heksch Sándor. gjógyhely

lati

—

F.-Tátra-Füred éghajés vizgyógyintézet.

Bécs, 1881. A trencsén-tepliczi fürd leírása. (Magyar, német és franczia nyelven.)

Pozsony, 1884.

Heller Flórián. Chemisehe Analyse des Wassers und der Gase der neuen Bohrquolle zu Lippik in Slavonien.

Wien. 1871.

Helm

Tivadar. Észrevételek a Fran-

gjógyforrásokról Csehországban Eger mellett. H. és é. n. Hermann András, üe thermis Trenzensbadi

tsinoiisibus c'onimontariolus historico-

— phys.-mod. Lipsiae. 1726. 1860. Wien, 1860. Hertzka Imre. Karlsbad gyógj-hatá— Eaux ferrugineuses thermales de nyainak és egyéb helyi viszonyainak ismertetése. Eg>' étel- és ital-jegySzliáes (en Hongrie). Paris, 1862. — Der Kurort Füred am Plattensee. zékkel mézes hug>árban szonvedók számára. Budapest, 1879. Wien, 1866. — Szliáes fürdó gyógyhely Zólyom mel- — kiadás 1898. II.

gyógytani hatásairól .... Orvosok és fürdóvendégek számára. Pest, 1871. Der Curort Szliáes, náchst Neusohl ín Ungarn .... und seine pathologischen und therapeutischen Wirkungen. Für Aerzte und Laíen. Wien, élet- és

lett

—

—

1867. Szliáes fürdögyógj'hely Zólyom meltörténeti, földtani, terlett. Tájképi, mészettani és vegyi tekintetben, éle^ és gyóg>'tani hatásairól és a gyógyhely eg>'éb ügyeirl. Orvosok és

fürdvendégek

számára.

Budapest,

1878, ~ Külföldi és hazai ásványvizek íryójrvhelyek. Budapest. 1892.

Hasper Ferenoz. geri

fürd

és

Budapest. 1895.

Herz Vilmos.

Die Heilquellen Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1859.

Hintz

Henrik.

Cirkvenica. Tenklimatikus gyógyhely.

gyógyfürd

Sáros vármegyében és égvényes-sóssavas savanyúvíz forrásai történeti, balneoloyíaí rs g>'óg>'ászatí szempontból.

Biidapo.st,

1895.'

Pichler V. Die Báder, Quellén und Kurorte Europa's.

Hirschfeld Stuttgart.

Hirschfeld

J.

és

1875. J. Les

Eaux minerales

les

pius fr('(|unntéos de l'Hongrie. Víenne, 1875.

Hirschfeld Miksa. Der Kurort Buziás und

s

B.irtfa

í\o^

seine

Stahlquellen.

Temesvár,

1871.

Hlaváos Samu.

Lucski gyógjfUrdnek rövid vázlata. Budape.st. 1886.

Hof bauer Inoze. »Magyar Baedeeker.« Az

ös.szes honi

fürdk

és ásványvizek

KOFFER — JÓSA egyedüli ingyenes útmutatója. U. évf. Budapest, 1899.

87

Janota Jen. Historisch-topogr.

Skizzé des Bades Bartfeld. Wien, 1861.

Hoffer Ferencz. Vorhandlungsregeln Jánnay László.

dem

und Badegebrauche des Tazmannsdorfer Mineralwassers. bei

Trink-

Güns, 1834.

Hoffmann Frigyes.

Gründlicher Be-

von dem Selterbrunnen, dessen Gehalt, Wirkung und Kraft, auch wie derselbe sowohl alléin, als mit Milch richt

vermischt, bei verschiedenen Ki'ankheiten zu gebrauchen ist. Ofen, 1772. Hohifeld Lajos. Fürdö-utmutató. Budapest, 1895.

Hollán Adolf.

Dissert. inaug. med. Clima respectu medico consideratum. Pestini, 1837.

Horner István. Az els magyar karisbadi tanácsadó. vagj'ontalanabb

Különös tekintettel hazánkfiaira.

Pest,

tikus gyógyhely

környéke. Budapest, 1885. Ó-Tátrafüred (1797—1897) és környéke. Ó-Tátrafüred fennállásának 100-ik éve alkalmából. Budapest, 1897. Jemelka József. Dissertatio inaug. med. sistens thermas Gasteinienses, respectu geogr.-geognost.-phys.-chemico et therapeutico. Budae, 1845. Joachim Vilmos. Die Bitterwásser Pannoniens in chemischer, physiologischer und vorzüglieh in therapeutischer Bezichung. Oedenburg, 1865. Jordán Tamás. De aquis medicatis Moraviae commentariolus. Francofurti,

—

II

kiadás 1586.

—

Tübingae

a Balaton

—

Hufeland Kristóf Vilmos. Über

saná.« czimmel. Brünn, 1580. Succincta n^rratio de origine et usu

thermarum Teplicensium prope regiam

lauwarme Báder nebst Anweisung zu

civitatem

ihrem

Regno Hungáriáé mira

Gebrauche.

nützlichen

Ofen,

idben Ferencz forrásnak nevezett ásványvíz gyógyhatása ül életmód következtében fejlett alhasi bántalmakban. Pest, 1822. Huszty (raszinyai) Zachariás Teoph.il, Prüfung der Nachiieht an das Publikum von dem St. Georger Sehwefelbade. Pressburg,

1793.

.

einer

physikalisch-medici-

luhii

1840.

Jacqnin József Ferencz báró. Die artesischen Brunnon in und

um

Aladár. A

balatonfüredi

gyógyhely és kirándulási helyei. Buda1878.

.

—

übertragen. Cum licentia ordinarii. Olmütz, 1755. De usu et origine thermarum Trenchiniensium. H. n. (1580.) Übersetzt

Olmütz 1782. aquanim Scrutiniuni mineraliuni in Possessionibus Sindlér Comitatui Sarosiensi et Lipótz I. ingremiatis e.xistentium. Cassoviae, 1799.

und gedruckt István.

Wien. Jósa

Wien, 1831.

Jalsovics

.

Mahrischer Sprach beschrieben. Alsdann in dem Jahre 1752 von einem anderen mit Beifügung selbst eigenem jáhrlichen Erfahrnuss in das Latéin verfasset Jetzt lauffenden Jahr aber 1755 auch in die teutsche Sprach

Margit-forrás

vegyi elemzése. Budapest, 1878. Imhof György. Orvostudori értekezés a hidegvíz orvosi használatáról. Pest,

inclyto

Kurzer Bericht vom Ursprimg und Gebrauch des weltberühmten Teplitzer, oder sogennanten Trentschiner Bades in Königreich Hungarn .... Vormahlons in dem Jahren 1580 von den berühmtesten Aerzten .... in

nisehen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1847. Ilosvai Hugó. Hol nyaraljunk ? Fürdöutmutató egészségesek és betegek számára. Budapest, 1895.

Ilosvay Lajos. A

in

1572.

—

Illés (Edvi-) László. A budai hévvizek, különösen a császárfürd s gyógyintézetei. Legújabb átalakulásokban. Pest, 1843.

Versuch

Trenchinium

providentia Divina in salutem plurimonim aegrotantium a pluribus saeculis scaturientium. Ex vetusto codice praestantissúni quondam medici anno 1580 idiomate moravico impressio desiunpta et latinitate donata a quodam Thermophilo moravo M. J. S. Olomucii,

1817. Az égeri ujabb

pest,

1606.

:

füredi savanyúvíz környéke. Kéziköny\Til a savanjTivizi s a balatongözsi minden kari s rendi tisztes vendégeknek. Magyar-Óvár, 1848.

—

1575.

Ugyanez cseh nyelven »Knyha o wodach hogitedlnych neb Teplicech Morowskyeh. Slawnym Cztyrem Stavuom Markhrabstwij Morawstého píip-

Horváth. Bálint. A

—

clima-

—

1863. s

Tátrafüi'ed

Szepesmegyében és

in

KAMENSZKY — KOFRANYl

88

Kamenszky

István. Orvosi értekezés a ma^yarorszáíri leveg egészséges létérl általánosan és felelet azon három kérdésre melyek a köznép közönségesebb nyavalyái Magyarországban ? Milyen okokból erednek azok ? S micsoda diaetetikai életmód:

wünschen. Ins Deutsche von Mor i tz p p enh e

übertragen i

me

r.

Pest,

18H6.

Kienast Mátyás. Der

Vor-

Pomme-

—

rische Heyl-Brunn. Greifswald, 1690. Descriptio inedicati fontis Kentzeriens. Straísundi. 17(»1.

azo-

Bliesewetter Alajos Ferdinánd. Das

Elarlovszky Lajos. A gyóg>i"ürdk és

hochgrüflich-lllésházy.schenüchstTrenschin im Königreich Huujzarn gelegene Töplitzerbad. Brünn, 1774.

dal lehet elkerülni katy Pest, 1H25.

s

megelzni

égvényes savanyúvizek alkatrészeinek hatása különösen Hársfalvára

—

£atona Mihály.

Etwas von dem Markgrafthume Máhren im Hradischer Kreise gelegenen

alkalmazva. Kperjes, 1871.

Bemerkenswerthe

Hofgráflich Vincenz Serényischen sogennanten Luhatschowitzer MineralÓesundbrunnen in einer Heihe von Briefen an einen seiner Freunde kenden, aromatischen, kampferhaltivon .... Hungarisch-Skalitz, 1810. áthorisch-öhliggen, weingeistigen, ten, harzigten, schwefligten, dann für Kis József. A P'ert tava vizének és oiví.si tulajdonságinak fürd g\-anánt die erweiehenden schmerzstillenden arztliche Nachricht über die in Wien zu errichtende Anstalt für die stár-

leírása. lV.
Damfl)áder,

fels Ausztriában. Iblany és büzony forrásai gyógyhatiísának és a gyógyhely viszonyainak rövid vázlata. Budapest, 1877.

mével magyar nyelven kibocsájtotta bártfai keresked.

Kéler Dániel

—

Kelen István. Borosznó gyógyfürd.

—

Budapest, 1897. A hidegvizgj'ógymód fürdinkben massage és gyógj'gimnasztikával kombinálva. Budapest, 1898.

—

Keler István Ede.

Dissertatio inaug. chem.-pharm. de aqua ininerali liberae et regiae civitatis Bártfa. Vindobonae, 1839.

Eelin Amadé. maiiini

—

Analysis

aquae ther-

novanim Reieczensium

praemissa brevi oanmdem deseriptione topographica. Viennae, 1793.

Ueber die neuentdeckten warmen Bader zu Rajecz etc. Aus dem Latéin. Wien, 1793. Kentzler József. Oleichenberg (Steierorszáirbani fürdhelyének rövid vázlata különös tekintettel tájviszonyai, belberendezése és gyógyhatására.

1

— De aqua soteria thermarum Budensium. Budae, 1804. — Examen thermarum Budensium. Neosolii, 1804. — Vorlauflge Nachricht über das Szalat-

— —

nyaer Minerahvasser (in der GrossHonther Gespannschaft). (Pest, 1802.) Rövid tudósítás a szalatnyai bor(sós, savanyu) vizrl (Hont vármegyében). (Pest, 1872.)

Thermarum Stubnensium examen. Neo.xolii,

Un>fvár, 1885.

Kern Henrik. A

Kassa, 1801. Vorlauflge Nachi-ichtüber das Bartfelder Mineral-wasser. Mit Bewilligung des Verfassers in Druck gégében von Dániel Kéler Handelsmann in Bartfeld. Kaschau, 1801. Uwiadomienie tyczace sie Bardyjowskiej wody mineralnej. za pozwoleniem autóra w polskim tumaczeniu wydane przez D. K e e r a. Krakowie, 1802.

1808.

Klein F.

Die Herkulesbader nachst Wien. 1858. Kéry (Bittner) Imre. A mennyházai Knöpfler (zarándi) Vilmos. Geognostisch-baineologische Skizzen aus ásvány-forrás veg>'- és gyóg>'tani teet a. Siebenbüríreii. S. kintetben, némi tájékozá.'^ul azok számára, kik ezen gyógyfürdt hasz- Koch £. F. Die Mineralquellen des lipiki

jódfürdö és

hfornisa. Budapest, 1878.

M(
I.

—

nálni óhajtják. Pest,"l8HH. Die Heilquellen zu Menyháza in ehemischer u. mediziniscb-prakti.scher Bezíehung zur Richtschnur für Jené, die derén Heilwirkungen zu benützen

gesammten hist.

Kaiserstaates, in topogr. phys. ebem. u. therapeutúscher

Bezíehung. Wien.

Kofrányi Adolf. A

184.5.

gráfenbergi (hideg)

vlzgyógymód. Nép.szerü irálytan

tájé-

KOLB — LALANGUE kozásul

a

kezelésnél. Pozsony,

vízi

39

Kreuziger. Der Kurort Deutsch-Alt^nburg in Nieder-Östen-eich. Pressburg,

1885.

Kolb Bertalan.

Orvostudori

érteke-

1852. 1856.

vízrl életi'endbéli s gyógy- ~~ II. Aufl. tudományi tekintetben. (Dissertatio Kreysel János Zsigmond, Tractatus de acidulis sive thennis Scepusieninaug. de aqua respectu diaetetlco et sibus, ínstituta ubique exploratíone therapeutico considerata.) Pest, 1838. chymica, superioram jussu conscripKolbány Pál. Bemerkungen über den ansteckonden Typhus der ini Jahre tus, et anno 1768. inclyto comitatu 1809—1810 in Pressburg herrschte exhibiüis. S. 1. et a. über die Wirkungen des kalten und Kroczkievicz. Physlsche Beschi'eibung des neulublauer salinisch eisenhaltiwarmen Wassers, als eines Heilmitgen Mineral-Sauerbrunnens. S. 1., tels im Fieber und anderen Krank1802. heiten, naeh seiner innern u. aussern Anwendung und über den innerlichen Kun Zoltán. Értekezés a pneumaticus gyógykezelésrl a légz szervek bánGebraueh des kalten Wassers als talmainál. Sárospatak, 1877. Geti'ank im Fieber durch praktische Erdbénye klimatikai gyógyértékéFalle erlautert und naher ins Licht rl. Orvosok és fürdvendégek tájégesetzt, naeh Gesetzten der razionelErdbénye koztatására. Függelékül len Heilkunde. Pressburg, 1811. sebészeti szempontból. Irta M a t o 1 a y Komároiny János Péter. Tractatus Károly Sárospatak, 1897. chem.-medieus de fonté salubri in pago Tatzmansdorf, Tárcsa Hungaris Kunitsch Mihály. Historisch-topographische Beschreibung des Mineraldicto, prope Sclaning, Pinkafeldae bades Topusko im Königreiehe Croavieino in Comitatu Castiiferrei scatuzés

a

;

;

—

:

riente. S.

1.

tien, seiner

et a.

Korányi Frigyes.

—

emelé.«:érül.

Szinyelipóczi

SalvatorfoiTásról. (Ki-

vonat a budapesti orvosegylet fürdbizottmányában 1885. évi deczember 14. felolvasott jelentésébl). Budapest,

—

1886.

Kósa (közép-ajtai) Mózes.

—

Értekezés

a vízaknai sós fürdkrl. Nagy-Szeben, 1847. A vizáknál kamarai iblanyos sósforrások végy- és gyógytani tekintetben összehasonlítva a külhon e jeles sósforrásaival. N.-Szeben, 1847. Die jodhaltigen Soolbáder bei Salzburg (Vízakna) im Hermannstádter Bezirk des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Chemisch und therapeutisch

sina in eben diesem Königreiehe. Mit Situationsplan. Karlstadt, 1827. Historisch-topographische Beschreibung der Varasdin Töplitzer Sehwefelbades im Königreiehe Croatien. Ein nicht unwichtiger Beytrag zur

Balneographie überhaupt; und insbesondere für die Königreiehe Ungarn, Croatien, Slavonien und Dalmatien, wie auch für die angránzenden Provinzen, und entfernten Lánder. Va-

nem

—

Hermannstadt, 1848. József. Die Mineralquellen von Borszék in Siebenbürgen und ihre

dargestellt.

—

rasdin, 1828.

Die Sauerbninnen Jamnieza im Kö-

nigreiehe Croatien. Agram, 1831. Kurz Antal. Borszék, Siebenbürgens beiühmtester Kurort, nebst einem kurzen Anhange über Belbor. Kron-

König

stadt,

lung über das Baden und dessen Nutzen, besonders über die Heil-

—

Tractatus de aquis medicatis regnorum Croatiae et Slavoniae etc. etc. Zagrabiae, 1779. lUiti izpiszavanye vrachtvenih vod

—

horvatzkoga y slavonzkoga országa nachina nye usivati za poti'ei od bochu lyudíh. Zágráb, 1779. (Horvá^ ország és Slavonia gyógyvizei és azok használata horvát nyelven.) De aquis Hungáriáé medicatis. Nagy-

quellen in Töplitz bei Trenschin, im Königreiehe Ungarn. Pressburg, 1838.

Kratzmann

Enail.

Legfontosb szé^ gyógyvizekrl.

küldözött marienbadi Pe.st,

1847.

Kramer János György. et observationes rico.

de

VIennae, 1739.

Cogitationes climate Hunga-

1844.

Lalangue Ker. János.

Heijwirkung. Kronstadt, 1843.

Kratochwilía Tamás. Kurze Abhand-

Eigenschaften, Heilkráfte

und Wirkungen nebst einem kurzen Anhange von dem Sauerbninnen Las-

Emlékirat a fürdk Budapest, 1886.

Károly, 1783. —

-

A magyarországi a betegségekben

orvosvlzekröl és azokkal való élés-

40

LEHOTZKY

nok szabott módjairól a szo^'ényeknek kodvokórt. Naííy-Károly, 1783. Lehotzky Nándor. Das Dainpfbad und dio condonsirton Wassordampfc als Naturhoilmittol in den wichtigsten Krankhoiten chronischor Fonii, die auf arznoilichpin Woifo koino Heilung

MANGOLÜ spectus therniai-um Budensium. Tbema inaug. Budae, 1832. Die wannen Heilquellen der Hauptstadt

Ofen im

Königreiche L'ngani.

Geschichtlich und naturhi.storisch beschrieben nebst Angabe ihrer Einrichtung, Anwendungsweise und Heilttnden, Hautkrankhoiton. Skropheln, kraft. Pesth, 1837. die Gicht von auftalondpn Rpsultaten Lippich Ferencz Vilmos. Medicini.-íche Tdpograpliic Lailtadi.^i.Iiaibach, in ílrkaltunfískiankhpitpn, Krampfe, 1K34. Wechselflebern, Sexiiaikrankheiten, in der acuten Gicht u. a., als diatetisehes Lissoviny János, Scrutinium phyMittel zur Abhartung und Hautkultiir, sico-medicum, quo aquarum Stubnenzur Sicherung gogen kliniatische und sium medicatarum in inclyto comiathmospharisohe Kinílüsse, Endemien tatu Thurotziensi scaturientium ad und Epidomien, zur Erhaltung der domínium liberae regiae montanaGesundhoit und Verlangerung des rumquo primariae civitatis CremniLebens. Aus eigenen Erfahrungen. tziensis pei-tinentium suftlciens varii Loipzig. 18H0. caloris ratio ; elementa, utilitas et Lengyel Béla. A szulinyi ásványvíz raodus utendi genuine expeduntur. vpgyplenizésp. Pest, 1869. Tyrnaviao. 1748. Chemische Analyse des Szuliner Loew András. Duorum Hungáriáé Minerahvassers. Klein-Lipik, 1874. modicatorum fontium, quanim altér A rank-hprleini Os szpjkpi ásványpenes lacum Pisonium in Sempronivizpk chemiai plemz;''so. Rudapest, ensi comitatu ad pagum Wolffs, altér in 1880. Castriferrei comitatu penes Pinkafeld enascitur, suecincta descriptio; ex aucA mohai Ágnps-forráí^ vcí.-^vilnipzf'sp. Budappst, 1881. toris schediis posthumis cura et studio íllii Car. Frid. Loew ^edita. S. 1. et a. A parádi timsós, IIonavülLixi tinixis és a Clarisse-forrás vizf'nok \f-vrU'iii- Lomnitzy Vilmos. Átnézet a feketezise. Budappst, 1883. hegyi vizgyógyintézetrl (Schwarzen(przemysli) Dániel. Orvcstudori berg) Szopesmegyében. Rozsnyó, 1883. c'rtpkozés a fürdk gyógyerejóról s Losteiner Gyala. Párád gyógyhely használatáról. Buda, 1842. Hevesmegyében kénsavas vasas-timFürdól-Zsebkönyv. Mag>ar-, Erdély-, sós fürdókkel, égvényes-kénes-savaHorvát-Tótország, a Szprbvajdaság 's nyuvizü forrásokkal. Orvosok és fürdTemesi-Bán.ság, nemkülönben a Havendégek számára. Budapest, 1885. tárórvidék ásványvizei s fürdö-inté- Macher Mátyás. Die den Gránzen zetei ismertetését tárgj-alva. Pest, der Stcierinark nahen Heilwásser in 1853. Ungarn, Kroatien und lllyrien. Physik.Die Heilquellen u. Báder Ungams, medizinische Beschreibung von TatzSiebenbürgens, Croaliens sammt Slamannsdorf und Sulz, der Schwefelvonien, der serbischen Wojwodschaft, hiiltigen Báder zu Varasdin u. Krapina des Temeser Banats und der Militárund der Thermen zu Stubitza, Tschagránzlánder in medizinisch-statistitesch und Neustadt. (íratz. 1834. schpr Hinsicht. Ppst, 1854. Mandel F. Ungarn.s Báder und HeilLénk Adolf. Dissertatio inaug. med.quellen. Nach den bestén Quellén bearpractica de balneis friííidis. Pestini, beitet. Pest, 18H2. .Anhang Ueber 18.32. die körperl. Erziehung der Kinder. Liebig Justus. Rövid uta.sitas a RáJoachim. Di.«;sertatio de aquis raekóczy és a kissingeni, boekleti és (licatis Hungáriáé. Paviae. 1842. brückenaui egyéb gjógyforrásainak Ifangold Henrik.. Der Kurort Füred alkatrészei, gj'ógyhatiisai és hasznáam I'lattensee. Weszprim, 18H3. latáról, mint bebizonyult legjobb szeDer Kurort am Plattensee (Balatonrek a leggyakoribb altesti s más idúlt füred) in bistor.. etc. Beziehung. ^len. betpgfségpk ellen. Bécs, 1873. 18«(). Lindenmayr Imre P. Die Mineral- - Balaton-Füred, gyógjhatányainak és queiien zu Huzias. S. I. et a. helyi viszonvainak rövid rajza.. Pest, ;

— —

— —

— —

—

:

—

Linzbauer Ferenoz Xavér.

Con-

1872.

III."

bv.

kiad.

1884.

; ' ! 1

MARIKOVSZKY — >USKOLCZY ^-

—

—

Balaton-Füred zsebben. Vagyis a nevezett fürd gyógyhatányainak rövid rajza. Budapest, 1875. Balatonfüred gyógyhatásai és gyógyhelyi viszonyai. Orvosok és gyógykeresök számára. Budapest, 1889. Balatonfüredi (Millenium) emlék a

fürdvendégek

bv

tájékoztatására. Budapest, 1896.

kiad.

nézve, és fölállított

1857.

zu Élpatak in

IV.

—

Piiysische und analytische Beschreibung aller Mineralqueüen des löbl. Gömörer und Klein Honther Koniitats.

.

i

Dis-

med. Die Heilquellen von Pöstjén im Königreiche Ungam. sertatio inaug.

:

'

Ofen, 1838.

Martin Alajos. Bittersalzquelle 1872.

Die Hunyady János zn Ofen. München,

:

j

MaTithnsr Lajos Vilmos. Die

Heil-

kráfte des kalten WasserstraUs. Mit einem Rückblicke auf die Geschichte und mit besonderer Rücksicht auf das Staubregenbad und kalte Báder. Wien, 1837. Mayer Antal. A nag>'váradi héwizek történeti, természeti-ajzi, természet-, végy- és gyóg>-tani tekintetben. Nagyvárad, 1861. Mayer Imre Lipót. Disseit. inaug. med. de aquis mineralibus arte factis. Budae, 1841.

Mazúr Ern.

Orvostudori

;

:

értekezés

Worin

die zweckmássigsten Mittel angegeben werden, um dieses schrekliche und den menschlichen Körper

a fürdi életrendrl. [Ditsertatio. inaug. med. de diaetetica thermarum.l Pest, 1842. Menich János. Dissertatio inaug. med. de aqua ejusque usu modieo in statu

Vindobonae. 1840. (felsó'-kubini) Pál. Orvostudori értekezés a hidegvízrl, élet-

so sehr entstellende Uebel zu verhünebst neuer Methode, ausge-

ten, j

frigido.

Meskó

j

rendbeli

orvosi tekintetben [Dis-j sertatio inaug. diaetetico-med. de aqua frigida.] Buda, 1840. s

i

wachsene Knaben und Mádchen zu behandeln. Kaschau 1835. Mihálovits S. Ueber die Anwendung und Wirkung der russischen Dampfbáder Pest, 1841.

Miller Jakab Ferdinánd. Hercules

Meyer Henrik.

Mehadiensis

Exaraen thermographicum mineralis balnei aurei \'uIgo

Goldbad, situati in territorio ill. dni Andreáé Sauberer etc. Casso\iae, 1762. Meyr Ignácz. Rövid utasítás a gzfürdók hasznossága és használatára

Die Heilquellen von Borszék in Siebenbürgen. In naturhistorischer und

—

Marsclialkó Tamás.^ Lipik gj'óg>füid Szlavóniában. Égvényes jódos

Marschall Márton Ferdinánd,

Ki'on-

—

erejérl és hasznairól.

hévviz 64" C. állandó hómérsékkel. Budapest, 1895.

Siebenbürsen.

1863.

stadt,

therapeutischer Beziehun? dargestellt. Kronstadt, 1863. Borszék gyógyvizei. Természettudományi szempontból, leirta Németbl fordította t r o b á n. Nándor. Brassó, 1863. Inviatíune spre a intribuintia cu folosu ápele minerále de Borszék in Transilvania de ... Brassoviu, 1863. Milhaud János Jakab. Der freundliche Ai'zt an der Toilette jnnger Damen und Herren oder Neuester erprobter Rathgeber zur Erhaltung imd Erhebung der Schönheít, enthaltend die bewáhrtesten und zugleieh auch natürlichsten Schönheitsmittel. Femer Eine gründliche Anleítung. zum zweckmássigen Gebrauche der warmen, besonders aber der kalten Báder, und der wimderbaren Heilki'áfte des Kalten Wassers überhaupt, als das unschuldígste und einfachste Mittel, die Reinheit, Festigkeít und Lebensfarbe der Haut zu frisehe befördem Vertreibung der Warzen und Sommerflecken Behandlung der Haare, Mittel zur Beförderung des Haarwuchses, Fárben der Haare, Anleítung zur Bereitimg guter und unschádlícher Pomaden etc. Mit einem Anhange über das Auswachsen junger Leute, insbesondere aber der Mádchen.

Leutsehau, 1814. A nagj'-rezei orvos-vizeknek elbontásáról, orvosi Rozsnyó. 1829.

leírása a brassai újonnan gzfürdöintézetnek. Brassó,

— Traité des eaux minérales d'Elöpatak. Vienne, 1862. — Abhandlung über die Mineralwásser

Marikovszky (n.-tornyai) György.

—

41

ticis

animadversioníbus

cri-

ilhistratus. Pestini, 1806.

Miskolczy

Károly. Balaton-Füred víz. Vgy a mint van, minden oldalról regényesen eladva

mint savanj-u j

....

által.

Veszprém, 1837.

1! ; ! ' :

MITTER-MAYER — 08ANN

42

Mittermayer Ferencz. im

Mnk Manó.

Boschreibunír

C'omitat zu Sulz (Sós-Kút) bettndliehon und chemisch untcrsuehton MinoraI-NVas«prf!. Steinainaniíor, 1824. MoJ8Í80vic8(moisvári) György. Dissortatio inaiig, inod.-pharm. sistens actiononi ot usuin thorapputicum balneonim siniplicium tppidorum. Vindobonae. 1826. Molnár János (vegyész). Das Lukasbad in naturhistoriícher Beziehung. Vorgetragen von ... in der Sitzung (les

Naturforscher-Vereines

de.s

am

A Herkules fürd és körTermészettudományi, orvosi,

nyéke.

Eis(«nburffer

tekintetben.

füvé.«zeti és .statisztikai Pest, 1872.

MüUer

Károly. A pülnai keservíz rövid ismei*tetése. Bécs, 1844.

Nagel Ede.

Der

t'urort

Trenchln-

Toplitz in Ingani und seine S<'hwefolthcniien. EOca, 1874. Gusztáv és Otrobán Nándor. Élpatak és vidéke. Brassó, 1875. József. Dissertatlo inaug. med. sistens thermarum deseriptionem

Nagy

Nagy

Büdöskóensium. Vindobona,

17.

s.

a.

Nendtvich Károly. Az ó-bébai ásvány-

Juli 1858. Ofen, 1858.

— Monographische Skizze übor das víz vegybontiisa hazánk ásványOfner Raizenbad. Pest, 1863. vizeirl általánosan. Pest, 1860. — A bik.szádi ásványvíznek (Szathmár- — A stxibnyai hévvlzek. Budapest, 1878. — A Beregmegyében lév bilásoviesi ban) vegybontá.«a. Szathmár, 1864. — A hévvizek Buda kornyékén. Pest, Irma-forrás ásványvizének vegj'elme1869. zése. Budapest, 1885. — Naturhistorische Beschreibung von — A vámfalusi és turvékonyi ásványé.s

Szinye-Lipócz und seinen Mineralquelien im Sároser Coraitate Ungams. Pesth, 1869. A borhegji ásványforrás Erdélyben.

— Pest, 1871. — Magj'arhoni keser források. Pest, 1872: — A Budai Rákóezj* keser viznek vegjelemzése. Budapest, 1876. — »Aeseulap« budai uj keservíz III.

vizek vegyelmozése.

Budapest, 188.5. egyedüli ala-

Nyugotfalvi Géza. Az pos okszer gjógyszeres

gyógymód mellózve a gyógymódot, vizg>'ógytan. A szülök és népnevelók nélícülözhetlen kézikönyve. Számtalan szak-

!

j

értk

és vizgj'ógyintézetek adatai és Debreczen, sikerei után.

fényes

>

1881.

!

Nyulas Ferencz.

II.

.Az

erdélyországi

|

orvosvizoknck bontásúról közönsége-

vegytani elemzése. Budapest, 1877. Munde Károly. A graefenbergi vlzgyógyintézet és priesznitzl gyógj'mód

körülményes leírása, mindazon betegek számára, kik Graefenbergbe

sen. 3 darab. Kolozsvár,

dem Relc'he des kalten Wassers, entworfen zu Gráfenberg im Jahre 1839.

\

menni

—

vagj' a gyógjitást otthon végbevinni szándékoznak. Toldalékkal a lovak különféle betegségei gj'ógj'ításáról. Priesznitz Vlncze arczképével. II. kiadás. Kolozsvár, 1838. Die Gráfenberger Wasserheilanstalt und die Priessnitz'sche Curmethode. Nebst einer Anwei8ung,die am háuttgsten Krankheiten, vorkommenden als Gicht, Rheumatismus, Scropheln, Syphilis, Hámonholden, Fieber, EntzUndungen, Influenza, einer Menge acuter und chronischer Übel, durch Anwendung des kalten Wassers mit Schwitzen naoh der (iráfenberger Cunnothode gründlich zu hellén. Ein Handbuc'h für diejenigen, welche nach Griifenberg, oder irgend andem Kaitwa.sserhellanstalt zu gehen, oder die Cur zu Hause zu gebrauchen geson-

Pest,

nen II.

sind. Pest,

1837.

verm. Aufl. 1888.

— VI. Aufl. 1846.

1841.

Oesterreicher József. Analysis aquarum Budensium item aquae SárisaI

|

—

plensls et acidulae Fürediensis, praemlssa methodo professoris Winterl, cum tabellis. Viennae, 1781.

Nachricht von den Bestandtheilen und Kráften des Füreder Sauerbninnes. Wien. 1792.

Orzovenszky Károly.

:

—

1800.

Oesterreiclxer Illés. Fragmente aus

j

i

j

— —

j

186.H.

i

— i

Balaton-Füred és gyógyhatasa. .\ helyi viszonyok, a fiird története, gj-óg>'hatasa és a gyógjeljárás ismertetése. Pest, 1863. II. kiadás 1871. Bad Füred am Blattensee. Selne Heilwirkung. Pest, Heilmittel und 11.

Aurt.

1866.

Osann E.

Physik.-medizin. Darstellung der bekannten Heilquellen der vorzüglichst<»n Lánder Enropas. 2 Theile.

Berlin,

1829—82.

OSSIKOVSZKY — PREYSZ

—

II.

Aufl.

1839—41.

Ossikovszky József. A

fürd

bártfai

ásványvizének

chemiai elemzése. Budapest, 1885. Ottó C. T. Physiologische und therapeutische Einwirkung der Seeluft auf unseren Organismus mit besonderer Rüeksieht auf unsere Küste. „ Fiume,. 1894. Ötvös Ágoston. Orvostudori értekezés Erdélyország gyógj'vlzeirl. [Aquae medicatae Transylvaniae. Dissertatlo inaug. chem.-med.] Buda, 1836. Palócz Ignácz. A villamos fényfürdök. 1899.

Petrovich Máté. Eigenschaften des Füreder Mineralwassers in Ungam, und Krankheiten, in welchen dieses heilsam ist. Ofen, 1814. Petrycy J. De Rusbachiensibus et Leukoviensibus thermis in Scepusio. S.

Dissertatio

Plichta Soma. Nógrádmegye

Alsó-Tátrafüred climatieus gyógj'hely vasas lápfürdöi és vizgyógyintézete. Budapest, 1895. Pataky Sámuel. Deseriptio phys.chem. aquanim mineralium Transsylvaniáé. Jussu exc. r. gubernii in con-

Kaiserbades zu Ofen in Ungam. Wien, 1860.

Heilquellen von Harkány kurz dargestellt. Fünfkirchen, 1830. A harkányi hévviz és gyógyereje. Pécs, 1846.

Patrubány Gergely. Az

1864. évi

füi'didény a budai császárfürdben. Gyógytani szempontból irta Pest, .

.

feketehegyi vizgjógjdntézet. Rozsnyó, 1882. Pólya József. De hydriatria nonnulla. Occasione festi semisecularis laureae doctoralis medicae Francisei Ant. Christen 1838. 9. die mensis Maii. .

.

Dissert.

Pawelka Ern.

:

Preysz Kornél. Idegbetegségek

inaug. med.circa

—

mediSclavoniae thermain inclyto Varasdiensi comitatu ad venerabile ac antiquissimum eapi-

cum, sivo regni

mm

tulum almae ecclesiae Zagi-abiensis dominii spectantium succincta et dilucida deseriptio. Annexis cautelis in acidularum usu observandis.

jure

Graecii, 1709. 1784.

—

Constantin. Rukovoditel k'izgubljenom zdravlju. (Hidegvizzeli

—

physiologiai

ha-

II.

Cirkvenica,

—

1840.

Pete Zsigmond. Értekezés a

fürdk

1893.

S.

Peitsits

1.

tengeri

— A Balaton fürdi és azok hatása. Budapest, 1893. — Siófok, Balaton-fürd és klimatikus gyógyhely. Budapest, 1893. — kiadás 1896. — Klimatikus gyógyhelyek. Abbázia,

1786.

mogítás.) S.

A

különös tekintettel az északi és keleti tenger fürdire. 1892 nyáron tett tanulmányútja alapján. Budapest,

Csik-Tusnád és gyógy-

Reimpressum Zagrabiae,

pest, 1893. tása,

Payer János Lipót. Modicum

1.

bal-

neotherapeutikus kezelése, különös tekintettel a hydrotherapiára. Buda-

forrásai. Brassó, 1885.

—

.

klimatológia és a klimatotherapia kézikönyve, különös tekintettel a tüdvész klimatikus gyógykezelésére. Függelék BalatonF'üred klimája. Budapest, 1892. Pósa Gábor. Tudósítás a daruvári és lippiki ferdökröl. Bécs, 1818.

.

observationes hydropathias. Pragae, 1838. sistens

.

.

Budae, 1838.

1865. pract.

.

Polyák Lajos. A

Pestini, 1820.

Patkovics József. Die

Patzelt József.

felvi-

déke, éghajlati és közegészségi tekintetben. Budapest, 1875. Pohl J. J. Chemisehe Analyse der Heiiquelle u. der Amazonquelle des

Polónyi Károly. A

Papp Samu.

—

Disser-

de aquarum martialium oflícaeia. Tyrnaviae, 1774.

med.

tatio inaug.

inaug.

med. Pestini, 1843.

pendium redacta.

1636.

1.

Pillmann István Lrincz.

Pántotsek L. V. Aquae minerales Alsó-Sebesienses.

4a

fürdés-

rl. Budae, 1862.

Fürdi életrend, vagyis min szabályokat kövessen a fürdvendég, hogy az ásványvizeket, savót, a fürdket sikerrel használhassa. Pest, 1866.

—

Lussin,

Piccolo,

Corfu,

Rovigno, öörz, Meran, Bozen, Qries, Arco, Velence. A Riviéra, Ajaccio, Algier, Cairo, Davos, Görbersdorf. Budapest, 1894. Klimatikus gyógyhelyek. Barlangliget, Csorbaitó, Feketehegy, Iglófüred, Koronahegy, Lucsivna, Matlárháza, Stoósz, Szepes-Remete, Három- TátraTátra - Lomnicz, füred, Tátraháza, Thurzófüred, Biharfüred, Marilavölgy, Tusnád. Budapest, 1894. A klíma hatása. Budapest, 1894.

PREYSZ

44

— Hazai

— RÓZ8AY

sósfürdök. Akna-Szlatina, Görgény-Sóakna, Kolozs, Korond, MarosUjvár, Pávelfürdö, Székely-Udvarhely, Szováta, Torda, Vízakna, Herkulesfürd, Erzsébe^Sósfiird6, Magyar-Isla, Csíz, F'elsö-Bajom, Nádpatak, Polhora, Gyopáros-tó, Halasi, Konyári sóstó,

Fuskás Ferenoz.

Borszék története.

Budapest, 1882.

Rácz Sámuel. Anmerkungen

über den Sauerbrunn. P<^>
Gebrauchsweíse und Wirkung. Zusam-

Melenczei,

Ruszanda-tó, Nyireg^'házi sóstó, Palics, Telegdi sósfürdö. Buda-

mengestellt von D. L. P. Nebst der chemischen Analyse von Wien,

pest, 1894.

1855.

— Balaton-Füred gryójryeszközei s azok hatása. Budapest,' 1894. — A Balaton fürdói Kenése, Almádi,

.

.

.

Rakovecz Elek.

Die Schwefelthenne Warasdin in Croatien (Wara.sdiner Töplitz). Wien, 1863. B.-Püred, Szepczd, Keszthely (Héviz), Reckert E. Károly. Chemische UnterBoglár, Siófok, tekintettel a meteorosuchung der Heilquellen náchst Mehálógiai viszonyokra. Budapest, 1894. dia. Hermanustadt, 1863. A fürdöismertetések kellékei. Buda- Riedel. Tapasztalatok a karlsbadi Tí)plicz('

bei

:

— pest, — A

1895. tuberculosis

szempontjából

s

a

közegószségügy

annak gyógyítása,

tekintettel a hazai fürdinkre. Budapest, 1897.

(Károly-fürdí) szétküldözött ásványvizek hatiisaról. H. és é. n. Rik Gusztáv, Az >erd6bényeí vastimsós ásvány\iz« vegji elemzése. Budapest, 1877. Ritter Keresztóly. Die Wunder des kalton Wassors, als Heílmíttels in víelen Krankheiten. Eíne Sehrift für Nichtárzte. Kaschau, 1835. II. verm. und verb. Auíl. Pesth, 1836.

— A fürdhelyek kellékei a hygienia szempontjából. Budapest, 1897. — A Szobránczi fürd ismertetése. Budapest, 1897. — A Ránk-Herlányi fürd és Európá- — ban legnagyobb artézi idszaki szök- — A hideg víznek mint sok nyavalyákkútjának ismertetése. Budapest, 1897. ban gjógj'ító szemek csudái. Nem— A czigelkai Lajos-foiTás jódtartalmú orvosok számára .... német munsós-sav anyu víz ismertetése. Budapest, kája után. 1836. — Die Wasserkur für geschwáchte 1897. — Tudósítás a Bártfai fürdrl és külö- Miinner und Jünglinge, oder das BrunKas.^ía,

nösen annak 1861-iki idénvérl. Buda-

nonwasser und kaltes Flussbad als Heii- und Starkungsmittel geschwáchter Manneskraft und daraus entstehender Krankheiten und Uebel. Als

pest, 1897.

— Fürdink múltjáról, jelenérl és ldésük eszközeirl. Budape.st, 1897. — Fürdink vendégforgalma 1876— 1895-ig. Budapest, 1897. — Magyarország gj'ógjvizeirl, azok

fej-

ért^^kérl s értékesítésérl. Budapest,

Anhang die gründliche Heilung der goldenen Ader íHamoiThoiden) mit kaltom Wassor. Pest, 1836.

Rosenberg Zsigmond. Aquae

soteriae Daruvariensis. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1837. Albert. A líppai gj'ógj'forrás ismertetése, .•^rad, 1871.

1897.

Preysz Móricz. Mölczer György gedi

ásványvizének

Pest,

1868.

sze-

vegyelemzése.

Friessnitz. A hideg víz-gyógytan elmé-

Róth

Rózsay (Rosenfeld) József. Muraköz

és

gyakorlatilag egész kiterjedésében. Az eredeti V. kiadás után s tulajdon nézeteivel közli Virágh letileg

József. Pest, 1843. Frochaska. Kin ige Nachrichten und Bemerkungen über die vvarmen B^er in Píestan ím Neutraer Comitat des Königreiohs

ím

Ungam vom

.lahre 1809.

Professor

P.,

Wien, 1818.

Frúny Imre Mihály.

—

—

helybeli tennészettani és orvosi szempontból. Irta Rosenfeld József. Németbl ford. E d V i Illés László. H. n. 1840. A marienbadi iszapról. Pest, 1860, A gróf Széchenyi István-keserúforrás Budán. Helyviszonyai, vegyi-, élettani- és g>'óg>tulajdonságai és alkalmazásának módja. Buílapest, 1874.

—

graphische Abhandhing des Curortes Párád sammt seínem Schwefel-, Eisen-

Die Gráf Stefan Széchenyi Bitt+'rsalzquelle zu Ofen. Ihre P)ntí
und Alaunwüssem. Pesth, 1833.

thelle,

Medizin.-topo-

physiol.,

wíe

therapeut Wlr-

SAAROSY — SEIDLER

45

kungen und Anwendungs-weise. Buda- ScMosser József. Die Heilquelle zu pest, 1874. Teplitz náchst Warasdin in therapeuSaarosy József. Czigelka ásványos tischer Beziehung. Agram, 1839. vize, természettani és orvosi tekin- Schneider P. C. Untersuchung der tetben. Eperjes, 1846. Thermen von Trentschin-Teplitz und Das Mineralwasser von Czigelka in des Sáuerlings von Kubra. Wien, 1874. naturwissensehaftlieher und med. Be- Schoepf-Merei Ágost. Die Heilquelzieliiing. Eperies, 1846. len von Szliács in Ungam in ihren Sadler Mihály. Specimen inaug. siseigenthümlich ausgezeichneten Wirtens svnopsin salycum Hungáriáé. kungen für Aerzte und Nichtárzte. Pestini, 1831. Herausgegeben von einem Badegaste. Sassy János. Czíz. Jód- és brómfürdö. Pest, 1841. Budapest, 1898. Scholtz Jeremiás. A sopronyi biroSaxlehner András. Hunyady János dalomban lév Balffl Feredö mértékkesenívízforrá.^a. Budapest, 1885. letes állapotú természetinek, munká-

—

;

Say Mór.

lódó erejének és használatosságának

—

magyarázó megírása. Csepreg, 1631. Descriptio thermarum Wolffsensium ad Sempronium quae ignis beneflcio

Analyse des Mineraiwassers zu Lippa in Ungam. Wien, 1854. Analyse der Bitterwasserquelle des Herm Franz Neuwertii in Ofen. Ofen,

—

1855.

caleflunt. Csepregini, 1631.

Scheint Dániel Theophil. Die

Heil-

Schönvizner István. Ode

quelle von Borszék, nach eigenen Erfahrungen in Kürze besctirieben von

praktischen Arzt. Mit dem litiiographirten Situationsplan des Borszéker Sauerbmnnens. Wien, 1824.

einem

— —

Anzeige, das kohlensaure Borszéker Gesundlieitswasser betreíTend in Beziehung auf die Cliolera morbus (Brechruhr). (Kronstadt, 1831.)

Scherer P. E. Die heissen Quellén (Piestján) in

Ungara. Leipzig, 1837. Sch.erfel W. Aurél. A tátra-füredi Castor és Pollux ásványforrások vegytani elemzése. Budapest, 1874.

— A Lejbicz-kénfürd kénesvizének vegyelemzése. Budapest, 1875. — A szepesmegj'ei leibiczi kénfürdö kénes

Sacrisapionsis

in laudem Quadriburgium

Budae, 1788.

dicti.

Schraud Ferencz. De aqua

soteria

thermarum Budensium, quae Caesareae dicuntur. Budae, 1804.

Schulek Sándor.

n. Aufl. Pest, 1825.

und Bader zu Pöstyén

balnei

vizének vegyelemzése. Buda-

pest, 1876.

— A felsö-ruszbachi ásvánj^úz vegyelemzése. Budapest, 1880. — A czemétei ásványvíz vegytani elemzése. Budapest, 1883. — A Sibrai (Sivabradai) fürd ásványvizének vegyelemzése. Budapest, 1883. — A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. Budapest, 1885. — A koronahegyi fürd (Smerdzonka)

Analysis aquarum mineralium. Dissertatio inaug. med.chem. Budae, 1842.

Schümmel. Der

nützliche Rathgeber

des Kaiserbades. Pest, 1835. Scliwartzer Viktor. A hortobágyi keservíz elemzése. Budapest, 1877. Scliwarzott J. G. Die Hercules-Báder bei Mehadia. Ein monographischer Versuch. Wien, 1831. Mehádia vagy a Herkules-fürdk és utazás Huny ad megj'én keresztül a mehádiai fürdkre, onnan Drenkovára. A mehádiai fürdk tulajdonságai s hasznok, némely nevezetességeinek leírásával s hozzáadásokkal kivonatban Schwarzott szerint írta lugosi Fodor A n d r á s. Kolozsvár, 1844. Sch.weiczer Antal. A gyöngyösi gzfürd rövid leírása. Gyöngyös, 1871.

—

Schweiger Zsigmond. Franzensbad gyógyhatányainak ismertetése. Budapest, (1874).

Schweigert József. nou

errichtete

kénes vizének vegyelemzése. Buda-

in

pest, 1885.

1844. S.

St.

Xavér I.

Bericht über die Kaltwasserheilanstalt

bei et a.

Agram ím Jahre

ScMesinger Miksa. Die wirksamsten Schwimmer Dávid. Der

nützliche

Rathgober für Curgáste im KaiserProceduren, ihre Anbade. Pest, 1835. wendung, mit bosonderer Berücksichtigung der hydriatischen Behandlung Seidler Károly. Kurze Beschreibung von Infectionskrankheiten. Pozsony, des Trentschiner warmen und Gesund1899. bades auf der graflich Iliésházyschea. hydriatischen

.

SHITISCH

46

- STOCKKR

Herrechaft zu Tppliz in Ungarn. Wien, 17í»7.

SMtisoli József. Physik und Beschreibung des Stubiczer Bades. Agram, 1814.

Sieger József Ferdinánd. Die

Heil-

von Topuskn in Crootien. Kür Aorzto u. Loidondo bosohrieben.

(luollcn

Carlstadt, 1840.

Sigmund

(ilanori)

Károly Lajos,

Kürod's .Minoralquoll(Mi und dor Plattensee, für Aeizto und Badofriisto

fürd

veg>'- és gs'ógj'taní tekintetben.

Nagy-Kanizsa, 1874. Smith John. Von der heilsamen Kraft u. Wirkung des gemeinen Wassers, oder die Vortheile desselben in Vorbaung und Heilung vieler Krankheiten. Aus den Schrilten verschiedenen Aerzte und einer langer als vierjáhrigen Erfahrung gesammelt. Aus von übertragen dem englischen C h r s t i'a n R 1 1 e r. Pesth, 1838. Soltész János, orvosi értekezés a hi(ÍP!í vízrl. Buda, 1834. i

i

nach den vorhandonon Hilf.>sniittpln und eigenen l'ntersuchun)íen daige- Solymosi Lajos. A (Dissertatio inaug. med.)

stellt.

1837.

— — —

Pest,

Gleichenberg,

seine

MinoralquPllen

und der Curort. Aerztliohe Mittheilungen. Wien, 1840. II. Aufl. Mit Bemerlcungen über den Gebrauch des versendeten Wassers. 1846.

Südliche kliniatische Curorte. mit besonderer Rücksioht auf Vénedig, Nizza, Pisa, Moran und Triest. Beobachtungen und Rathschlage von Wien, 1857. II. verm. Aufl. 1859. f 'luTsicht der bekanntesten zu Badebenützten Trinkcur-Anstalten uiul Minoraiwasser Siebenbürgens. Nach den neuesten geologischen Aufnamen, chemischen Analysen und amtlichen Erhebungen in den Jahren 1858. u. 1859. Herau.sgegeben und eingeleitet Wien, 1860. von II. durchgehends unigearb. Aufl. 1868. .

—

.

—

.

.

.

Sihxüszky Alajos.

Dissertatio inaug. niod. dp balnoi.s. Cassoviae, 1837. Siklósy Károly. A vízgyógymód. Utasítás a leggyakrabban elforduló beteg-

—

—

felsó-rákosi savanyúvíz, valamint a székely-udvarhelyi hideg sósfürdö chemiai elemzése. Budapest, 1880.

A homoródi vasas savanym1z-források chemiai elemzése. Budapest, 1881.

Sólyom Jen. Buda

déli környéke és keserüvíz-fon-ásai történeti, régészeti, helyirati és természettudományi szempontból. Budapest, 1877.

Spányik(liala8i és köröskónyi) József. A csik-zsögödi égvényes-földes, jód és vastartalmú ásványfürd. CsikSzeroda. 1874.

Stadler János Mihály. Versuch über dio uralten

römischen Herkulesbader Verordnung. Wien,

auf allerhöchste 1776.

Staehling József Ferencz.

dum

medicatas. Posonii, 1772.

Staindl József. Thermae ConstantiÜas Kaiser Constantinische Bad im Königreiche Croatien. .\gram, nianae. 1H22.

Steinbach József. A természetes

és

mesterséges lápfUrdókröl. Budapest, 1895. (Németül is). ségeknek gyógyítására. A szenvedk liasználatiira irta ... a budai vizgyógj- Steiner Albert. Szliács természetes meleg vasfürdóirl s egyéb g>*ógyintézet tulajdonosa. Pest, 1859. foiTásairól és azok élettani s gyógyágegründeBeschreibung der von szati jolentöségéról. Budapest, 1881. ten Wasser-Heilanstalt in Ofen am Fugse des kleinen Schwabenberges. Stekker Pál. Ijégtan, melyrl orvosBuda, tudorrá létekor értekezett Pest, 1859. .

.

.

.

—

Uisser-

chem.-med. sistens methogeneralem explorandi aquas

tatio inaug.

Harminpz évi tapasztalat a vizgyóg>'ászat terén dióhéjban.

mvelt

olvasók

számára.

Orvosolc és Budapest,

.

Stenner

Péter

József.

Die

Ferencz.

Hoil
Singer Bernát. A

I)i<>

keszthely-hévvlzi

Heil-

quollen von BaaszcMi. Kronstadt. 1843.

SterkGy.Marienbad. Kézikönyv

1876.

Simon

.

1836.

gj'ógj^-

vcndéy^ok számára. Bécs, 1875. Sterz János. Tapasztalatok a franzensbadi égeri rétforrás hatásáról, tüdvérzésekben és idült gjomorl)ajokban. H. és é. n.

Stooker Lrinoz. Themiographia Budensis,

seu

scrutinium

phys.-med.

1 ,! '

STOLLAR — SZONTAGH aquanuii mineraliiun Budae scaturientiura, de earuni origine. sitii, antiquitate, numero, mineralibus, virtutibus et usu medico, tam intemo,

nee non vicinas provincias Austriacas,

\

—

]

quam

externo, per frequentia Mechanico-Spagyrica experimenta et multi-

propriaspernovemdecim nunc annonmi decursum observationes med.-theoret.-praet. elaboratum et bono Augustae publico ia lucera data per Vindeliconun et Graecii, 1721.

—

.

.

i

Stollár Gyula. Az alsó-kékedi gj'ógythemiai

foiTás 1880.

Stoltz

elemzése.

Budapest, i

Sámuel Ágost.

Dissertatio

inaug. med. Aquae Minerales-Sulphureae Hungáriáé. Pesthini, 1833. Störk Sámuel. Besehreibung der Ofner Miueral-Bader zum Gebraueh und Anleitimg für Kurgaste. Pest, 1866. Strasser Alajos. Das Verhalten des Stoffwechsels bei hydriatischer Therapie.

,

1

I

und

der Zahl der königl. Freistadte, MarktverDörfer u. Prádien bunden mit einer ausführlichen Besehreibung aller Mineralbáder, Gesundbrunnen und Heilquellen der Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien Siebenbürgen, hinsichtlieh ihrer u.

flecken,

;

;

—

Szatmári Imre. A

császárfürdó Buda-

pesten. Történeti, természettudományi s orvosi szempontból. Budapest, 1881. Szem.ere Albert. Szliács természetes meleg vasfürdóiról s eg>^éb gyógyforrásairól és azok élettani jelentségeirl. Budapest, 1881. Szenger Ede. Mexikó felvidéke életós kórtani tekintetben. Budapest, 1878. Szentkereszti Dániel. Dissertatio med. de aquis mineralibus inaug. salutaribus. Hafniae, 1694.

Szepesházy

Károly.

Directorium

itinerantium juxta stationes, ex praecipuis locis inclytonim ad districtum

Cassoviensem spectantium eomitatuum Abaujvariensis, Borsodiensis, Gömöriensis, Sarosiensis, Scepusiensis, Tor-

nensis,Unghvarensis,et Zemplinensis; ad omnes regni Hungáriáé, Croatiae, Slavoniae, comitatus et districtus ;

.

.

.

chemischen Bestandtheile, medicinischen Wirkung, Unterkunft, Lage,

Szabó Vazul. Élpatak

gyógj-forrásainak ismertetése. N.-Szeben, 1875. Szalay J. Wegweiser für die Reisenden nach deni Kurort zu Szczawnicza. Krakau, 1857. Przewodnik dia podrózujacych do wód Szczawnickich. Krakow, 1859.

.

Wegweiser durch das Königreich Ungarn u. nach allén angrenzenden Lándem mit statistischen Angaben

;

—

.

in alphabetischer Ordnung bearbeitet von .... 2. Bde. Kaschau, 1825.

Szabó (vári) János. A

budai Sárosfürdó (Blocksbad). Pest, 1871. (Czímlap nélkül borítékán a fürdó rajza.) II. böv. kiad. Budapest, 1878.

Be-

Reiche

brannen, und Uebersicht des ganzen Königreichs. Nach offleiellen, von den Behörden eingesendeten Daten, und andera authentischen Quellén,

Wien, 1895.

— Umschlage, ihre WirkungsAnwendungsweise. Wien, 1896. — Hydrotherapie. Wien, 1898.

diesem

his-

beflndlichen zwei und vierzig königlichen Freistadte, sechszehn Zipser Kronstádte, Jazygiens, Gross- und Klein-Kumaniens, der privilegirten Hayduken Stádte, der Berge, Höhlen, Seen, Flüsse, vorzüglichen Gesund.

.

C. Merkwürdigkeiten

I.

sehreibung aller in

Budae, 1729.

II.

és Thiele

Königi-eichs Ungem oder: torisch-statistisch-topographische

j

Editio

ordine alphabetico expositas, cum deductione topographieo synoptica. Cassoviae, (1817.).

des

plices easque

.

47

Umgebungen, Lebensart, Zersti-euungen, Theuerung oder Wohlfeilheit

'

\

Szigeti Márton. Gleichenberg

(Stájer-

ország) klimatikus gj'ógyhely. pest, 1893.

'

[

Kaschau, 1827.

etc.

í

|

Buda-

Sziklay János. Balatonvidéki Kalauz. Kézikönyv turisták és

fürdzk

ré-

szére. Budapest, 1889.

[

Szilágyi (székely-földvári) Miklós.

A

hideg

fürdkrl

általánosan és Bor-

székrl különösen. Pest, 1856.

Szontagh Miklós.

—

Korj-tnieza gyógyés fürdhely egyedirati vázlata orvosok, természettudósok és fürdvendégek számára. Egy tájképpel, vasúti s heljTajzl térképpel. Budapest, 1873. Monographische Skizze des Cur- u. Bade-Ortes Korj'tnicza für Aerzte, Naturtorscher u. Curgáste, verfasst Mit einer Landschaft, einer von topographischen u. Eisenbahn-Karte. .

.

.

Aus dem Ungarischen übersetzt. Budapest,

1873.

— Új-Tátrafüred. Climatologiai ésgyógyismei tanulmány. Budapest, 1877.. — Képes kalauz a tátraalji fürdkbe

SZOTYORY — TRALL

48

magas Tátra hegyvidékére.

és a

nek

hatásáról együttérzésbl keletkezett mellbajjal szövdött idült természet lobos májdugulásban. (Pest,

Igló,

1885.

—

A Magas Tátra és hegy vidéke, különös tekintettel a tjitravidéki fürdkre és nyaraló helvokre. Új-Tátra-

—

füred, 1895.

Tátrakalauz. Útmutató a Magas Tátrába s a Tátravidéki fürdkbe. A Magyarországi Kárpátefryesület közremüködósóvel szerzetté Budapest, .

.

.

1843.)

—

Wirkung der versendeten Eger-Salzquelle bei chronisch-entzündlichen Leberinfarct. (Pest, 1843.) ToUius Jakab. Epistolae intinerariae, cura f't studio Honrici Ch. Henini. Amstelodaini, 1703. (Gyógyvizeinket

IHím.

jiielle.sleg

tárgyazó munka.)

Szotyory (szotyori) József. Katek- Tonházy János. Abhandlung über das heta azaz di'.Hótikai rövid katékhézis magyarázója a szülék és tanitók számára készítette. Két értekezéssel egvütt az életi'ól és savanvú vizekrl. Maros- Vásárhely, 1832. Szuchy Sáxauel. De aquis Szliacsensibus. Dissertatio inaug. med. Pestini, :

herühmte Pistyaner-Bad und .spjne .Anwendunff in verschiedenen hartnáckigen Krankheiten als Handbuch für Bade-íxáste und Liebhaber dieses Bade-Orts. Pres.sburir. 18í;1.

:

1842.

Szusz Dávid. Aquae minerales

conii-

;

Torkos Justus János. Schediasma de thermis Pöstheniensibus. Posonii,

—

tatus Trenchiniensis. Dissertatio inaug. mod. I'ostini, 1842.

Tarczy Zoltán. A

Taude

budai Sárosfürdö.

1883.

Bu(lape.st.

Vincze.

—

fontium Austriae. Dissertatio inaug. Viennae, Synopsis

1779.

Temple R. Das

Mineralbad Krynica.

A lajos.

über

(la.<

Zyolor

Kurze Abhandlung

Stahhva.sser. Pres.«-

1838."

burír.

Tlaan Károly. Az ózon képzdésrl •ryors-'géseknél. A polhorai sósforrás vegyelemzése. Pest, 1867.

Thermae Almasienses, quoaíl eanim situm, aspectimi contenta, virtutes et proprietates jussu camerae regiae Hungar. deseriptae. Posonii. 1746. Bericht von der königl. des Königreichs Hungam Freistadt Pressburg Ijage, Wássem und Luft. Nebst boigefügten diaetetischen Unterricht, wie man sich derselben zur Erhaltung der Gesundheit und Bewahnmg von Krankheiten bedienen solle. I^ress-

Wien, 18H4.

Testorazy

1745.

—

burg. 1764.

Balneum aquae

dulcis, oder Bericht

vom Nutzen und Gobrauch

des Donaubades als oin Nachtrag zu dem Bericht von der Lage, Wássem u. Luft der königl. Freistadt Pressburg. Pressbui^,

— A harkányi kénes hévvíz vegj'elem765. 1869. zése. — A margitszigeti hévforrás vegyi — Bericht von dem natürlichen schen hungarischen Mineralsaiz und elemzése. Budapest, 1875. — A városligeti artézi-kút hévforrásának von denen aus demselben bereitetcn Polychrest-Tinctur, liquor alcalicus vegyi elemzése. Budapest, 1880. — A szliácsi források chemiai elem- wie auch alcalícum polychrestum, oder alcalisehen l*olychrest-Salz, zése. Budape.st, 1885. — Az ásványvizeknek chemiai consti- theilet und auf Erfordem zum Druck Pe.-ít,

1

alcali-

sal

er-

totiójáröl és összehasonlításáról. Budapest, 1890.

Thomas Lajos.

Der Curort TatzmannsBalneologische Skizze geologischen, physikal.-chemi-

dorf. (Tarc.'^a.)

vom schen-

und

dargestellt.

—

therapeut.

Standpunkte

Wien, 1870.

Tárcsa és ásványvizei, természet-, vegj- és gyóg^iani tekintetben. B e-

szedits Ede

leírása alapján. Kels-

Eör, 1885.

Tognio Lajos. Néhány

—

szó Magyarhon ásványvizeirl. Pest, 1843.

Az

ejíori

gogobon. Pressburg, 1766. József. A két magyar haza elsrangú gyógyvizei s fürd intézetei. Természet-, végy- s g>óg>nani sajátságaikban elterjesztve. (A m. tudós-

Török

pályakoszonfizott 1848. II. újra átdoig, s tetemesen böv. kiad. Debroczen, 1859. Saluberrimae PestiTrajan nenses (Pösténv) thermae. Trentsini, tiirsaság

m —

ka.)

által

I'est,

Ádám.

1642.

Trall. Vizgyógyászat, a valódi g>'óg>jnód, ellentétben a g>-óg>'.
m

1';;,

TROMBIT S

— WOITA

m

móddal. Fordította V e 1 i s 8 i o n. Budapest, 1875. Trombitás (visolyi) Sámuel. Értekezes az ásványos \izek használások módjáról. [Dissertatio inaug. med. de usu aquarum soteriai"um.] Pest, 1830. Tumer Ferencz. A szobránczi fürd gyógy- és természettani tekintetben. Sárospatak, 1860. Kurze Darstellung der Bestandtheile der Sobranzer Mineralwassers u. bün-

—

49

Trinkwüsser. Die merkwürdigen Schwefelráueherungen des Herm Dr. Galés in Paris. Wien, 1817. Nebst einem II. Aufl. Abhandiung Berichte über den medicinischen Werth der Schwefelráueherungen in verschiedenen Krankheitsformen des menschlichen Organismus. Wien, 1818. "Wagner A. Heilquellen von Pj'stj'án in Ungam. Wien, 1859. Dániel. Die Heilquellen von Szliáes in Ungam in physik.-chem. Beziehung dige Unterweisung bei dem Gebrauche u"tersucht von Pesth, 1834. derselben. S. I. et a. (Függelék az! u.

{

j

—

I

.

.

.

j

| '

j

:

—

;

—

elöbbenihez).

.

Lukács.

.

.

Dissertatio

inaug.

med.-

chem. de aquis medieatis M. Princ. "Vajay Imre A bikszádi gyógyfürd Transylvaniae. Viennae, 1773. Szatmármegyében. Szatmár, 1886. Vályi K. András. Magyar országnak "Wallicli Manó Farkas. Über die Báder in Klein-Pöstyén oder Pösleirása. Mellyben minden hazánkbéli tj^én, auch Pistján, in Neuti'aer-Comivármegyék, városok, faluk, puszták tate des Königreichs Ungam. Wien, uradalmak, fábrikák, hufcik. hámorok, 1821. savanjm és orvosló vizek, fördházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó- Weinberger S. Der Cui-ort Pistyán in Ungam und seine Heilquelle mit vizek, tavak, szigetek, erdk, azoknak '•

;

'

\

'

hoUételek, földes urok, fekvések, történettj'ek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a betknek rendgyek szerént feltaláltatnak. 3 kötet. Bndán,

1796—99.

j

1

\

'

Weisz Ede. Schwefelschlammbad Pös-

Vaskovits János. A

budai vízgyógyintézet. Annak leirása, klimatikus viszonyai, társadalmi jellege, alapszabályai és házirendje, továbbá a \izgyógymód javallatai száz kóreset által megvilágítva. Budapest, 1880. Ventum Sebestyén. Die TrenchinTeplltzer Sehwpfelthermen in Wien, 1857.

tyén. Budapest, 1899.

Weninger

László. Magyarország hömérséki és csapadék \iszonyai. Budapest, 1880.

Wemher György

Ungam.

Konstantin.

Rudimentum

.

.

.

1876.

Wacbtel Dávid.

u.

Wáchter József.

Abhandiung über den Bader

Uíigarns Kurorte Mineralquellen. Ödenburg, 1859. (iebrauch (íyiliy

:

der

vorzüíriiohsten

Bililiof^'i^pliia

medica Hiingariae.

aquis Hj'po-

1549.

Viennae

— H>T)omnemation de aquis in Scepusio admirandis. (Viennae, 1551.) — Von den wunderbarlichen Wasser

Wien, 1836. physiogi'aphiae Moldáviáé. Dissertatio inaiig, med. Budae, 1836. Vetter Arnold, (pénzügj-óri fbiztos). Theoretisch-praktisches Handbuch der allgemeinen und fpeciellen Heilquellenlehre. Berlin, 1845. Virágh József. A hideg vízgyóg>'tan elméletileg s gyakorlatilag egész kiterjedésében. Prieszniczi elvek szerint a legújabb eredeti V. kiadás után Pest, s tulajdon nézeteivel közli 1843. Vogel Gusztáv. Korjinica. Budapest,

kormányzó).

Basiliae 1551. Basiliae 1556.

J. Eigenthümliche Heilverschiedener Mineralquellen.

Vernav

(sárosi

De admirandis Hungáriáé mnemation.

Vering H. kraft

besonderer Rücksicht auf die Electricitat. Wien, 1875. Weissenbach. Andenken an Trenehin, oder Abhandiung über das Trenchiner Bad. Brünn, 1817.

zu

Hungem

Bericht. Wien, 1558. Dissertatio inaug.

Wetscli Ignácz.

med. sistens examenchem.-med. aquae acidulae Tarcsensis, vulgo Pinkenfeldensis dictae (in Comit. Castriferrei). Editio altéra. Viennae, 1763.

Winterl Jakab József. soteria 1804.

De aqua thennanun Budensium. Budae,

"Wipaclier

Dávid

Ribarensibus

in

ifj.

De thermis

Hungária.

Liber sin-

|

gulari.s.

Lipsiae,

1768.

Woita Antal Károly. Examen

phys.-

med. thermamm Sclenensium, Sehemnicium inter et Cremnicium ete. Untersuchung nach der Natúr- und .\rzney-Kun.«ít des Sclenitzisch- oder (}la.s-Hütten-Baades, so zwischen denen kais. könie.N'ieder-Hungarisehen Berg-

'

!

WOLFP — 1821

50

Stadton Schemnitz und Cremnitz gelegen. Wodurch dosselben Wpspnheit, nebst denon Zufülligkeiten naturlich und nach der Scheid-Kunst piforschet, und dessen Modicinisoher Brauch und Missbrauch vorfjestellpt wird. Ein ©rst nach dcm Todo des Verfassers herausf,'ekoininon('s 1753.

"Wolff András.

lol)t'i-

Wcick.

;

—

\aú)v-

lang nouontdockten Wasserbnmnon. nebst einer chomischen Analyse desHermannselben. Untersucht von .

stadt.

.

.

1798.

Wrablanszky János Zeresztély. Dirpctoriuin thonnalo, seu informatio rec'to usu therinarum, ubi olare exhibetur, quid anto usum, in et post faciendnm sit, documenti.s utilissimis, ex probatis scriptoribus adomata, lucique publicae, ad usum praesertim Tymaviae, paupeinni exhibita per 1725. Edit. secunda, multo leeupletior ad utjum eoruni, qui thermis Trenchiniensibus sanitatis recuperandae gratia utuntur ab ipso authore aucta. Ibid. 1737.

phys.-clieinico.

de

.

.

Carl Nasse. Alleu

Dr.

Vindobonae, 1840.

Zsigmondy Vilmos.

Mittheilungen

über die Bohrthermen zu Harkány, auf der Margaretheninsel náchst Ofen, zu Lippik und den Bohrbnmnen zu Alcsuth.

.

—

Pe.st,

1873.

1681. Descriptio thermarum WolffsenJeremiás. sium. L. S c h 1 z 1752. Succincta nan-atio de origine et usu thermanini Theplicensium, prope regiam civitatem Trentsinium in 1. Kegno Hungáriáé Ülomucii. 1755. Kuiizer Bericht vom Ursprung und Gebrauch des weltberühmten Teplitzer oder sogenannten Trentschiner Bades im Königreich Hungarn. 1

Wurm

János. .\nleitunír zum Gobiaucho áov Mineialvvasser und Biidor mit besonderer Hinsicht auf das Füreder Mineraiwasser. Pres.sburg,

.

1807.

Závori Sándor. Gleichenberg

Von

kaiten Wassers. Mit einer Krklámuií dor Krankheitsursachen und Auffühder sichersten Gegenmittel. nnig nebst einem Anbange, enthaltend viele Beispieie vollkommen gelungener VVasserkuren. Pesth, 1836. Zsigmondy Adolf. Dissertatio inaug. nied. Synopsis fontiiim medicatoioiin Hungáriáé praecipuorum respectu

NVion.

boi

diMi

einwlrke.

Freunden der VVasserkuren dringend empfohlen und dem Hm. Dr. Nasse insbesonders gewidmet. Pesth, 1834. Triumph der Heilkunst mit kaltom VVasser, oder Uuí an allé Menschen zum zweckmássigen Gebrauch des

klímája,

.

.

Olnuitz.

1772. Kurzer Unterricht von den Wirkungen .... des Wolfser Bades. L. C o n r a d A n d r á s. 1780. Kurzer Unterricht von dem FüreBiiziás. Wien, 1859. der Sáuerling, welcher in dem VeszZedlitz L. Balneographisches, statisprimer Comitat im Königreich Ungarn tiseh-historisches Hand- und Wörtersich beflndet. Wien. l)uch. Leipzig, 1834. Zerkowitz Emil. Bálványos-fürd és 1793. Nachricht an das Publicum von dem St.-Goorger Schwefelbatie. L. a torjai kénes- (büdös-) barlang gyógyG (t m ö r Dávid. fürd és klimatikus gj'ógyhely. Budakeszt1795. Boldog Zala vármegj'e pest, 1897. helyi hévvizedról. Méltán neveztetel Zieleniewski M. Die Heiiquellen von Szczawnica. Wien, 1853. így attól, a ki ezen rendeket irta dicséretedre. D. B. J. Sopronban. Wody iekarskie Szrznwiiickin. Kra-

gyógyvizei és gj'ógj'czólra szolgáló berendezése. Budapest, 1882. Zebraki A. Die Bninnenkur von

i

!

—

1801. De aqua .soteria thennarum Buden sium quae caesareae dicuntur. L Szliács S h r a u d F e r e n c z. in Nieder-Ungam. Ein in topogr.-niedicin. Weigweiser f. Fremde. 1817. Andenken an Trentschin. oder Abhandlung über das Trentschiner Neusohl und Schemnitz, 1827. Bad. Brünn. Zoczek C. Antihydria.'íis, oder Wiederlogung dos ununistösslich sein wol- 1820. Physi.sch-chemische Untersuchung der Mineralquelle von Stubitza In lenden Beweises dass das kalte Croatien. Agram. Wíisser für die Krankheiten unserer Zeit durchaus kein Heilmittel sei, son- 1821. Die besuchtesten Badeörter und Gesundbninnen des oesteiTeichischen dern im höchsten (írade nachteilig kow, 1853.

Zipser Keresztelj A. Der Badegast

(í

[

:

;,

1822

— 1851

Ein Buch für HeilbeFreunde der Natúr und der Vateríandskunde in topographischer, freschichtlieher, naturhistorischer und

'

Kaiserthums.

leírása

51

mindazon betegek számára,

kik Graefenbergbe menni vagj- a gyógjitást otthon végbevinni szándékoznak. Toldalékkal a lovak külömbmedicinischer Hinsicht. 2 Thle. Brünn. féle betegségei gyógjitásáról. II. kiad. Kolozsvár. 1822. Thermae Constantianae. Das Kaiútmuter Constantinische Bad ini König- 1889. Vízgj'ógy-rendszer, vag>miként kell használni a fris reiche Croatien. Agrani. tatiis vizet mint gyógyszert embernek, és 1825. Die Heiiquellen von Borszék baromnak nyavalyáiban és sérelmeinach eigenen Erfahningen in Kürze ben A-tul Z-ig. Segédkönyv orvosok, beschrieben von einem praktischen sebészek, bábák, lelkészek, tanítók, Arzte. Pesth. elöljárók, birtokosoknak s áltáljában 1826. Darstellung des ungaritch-Töpmindeneknek ajánlható. A vízgyóg>litzer-Baades bei Trenfc?chin mit Rückegyesület három alapitója Oei1;el, sicht auf die Vei-sehönerungs-Anstalt Kolb és Kirchmayr után magyarázta desselben. Pressburg. egy hazati. 1827. Die berühmtesten und besuchtesDas Bánat in topogr.-naturhistot«n Bader und Gesundbninnen von rischer Beziehung, mit besonderer Ungam, ihre Eigenschaften. HeilBerücksichtigung der Herculbáder krafte und Gebrauehswesen. Wien. náchst Mehadia. Pressburg. Beschreibung der neu errichteten Kurzer Bericht über die BestandEi^enbad-Anstalt zu Pe.sth in der einfachen eisenhaitigen theile des Sommergasse. Pesth. Mineralwassers in der Bade-Anstalt 1828. Ueber die Wirksamkeit und den zu Pesth, in der Theresienstadt. Pesth. richtigen Gebrauch des eisenhaitigen Mineralwassers in dem Eisenbad zu 1842. Vizgyógy rendszer. L. 1839. sub Analyse der Ferdinands und FYanSomniergasse Pesth in der Nr. z^l. Pesth. zens-quelle in Zaizon. Kronstadt. 18S0. Kurze Beschreibung der Eisen- 1848. Die Mineralquellen von Boi-szék in Siebenbürgen und ihre HeilwirMineral-Quelle und derén bacher kung. Kronstadt. romantischen Gegenden. Sehemnitz. 1834. Die Mineralbader, Gesundbninnen 1846. A püJlnai ke.íer víz hatása s alkalmazása módjáról azon betegek Heiiquellen des Königreichs und száraára, kik véle élni kívánnak. Ungarn, Croatien, Slavonien und Siedürftige,

:

—

—

—

i

j

—

[

Vázolá egy berlini gyakorló orvos. benbürgen. Kaschau. Pest. A hideg víznek csudái. Pest. Der nützliche Rathgeber für Kur- 1847. A vízaknai kamarai íblanyos jódfon~ások. L. Kosa M ó z s e s. r. gáste im Kaiserbade. Von Dr. Sch 1850. Kurze Beschreibung der EísenPesth. bacher Mineralquelle. Sehemnitz. 1886. Geographische Tabellen der MineDie Heiiquellen von Bartfeld. I^. ralwasser und Báder in den deutschen Dietl József. in Unagm, Frankreich, Staaten, Em Aufmf an Nach Ungam Schweiz, Italien und Grossbritannien, welche die Auswandemngslustige, mit einer Hydracologie begleitet, vor-

1885.

—

.

.

.

— —

'

!

j

j

züglich für Aerzte.

Von

J.

L. Zürich.

1887. Die berühmtesten und besuchtesten Biider und Gesundbninnen in

weite,

tén

—

chin. 3. Pöstjén. 4. Toplika. Bartfeld. 8. Párád. 7. 6. - Wien. 9. Szliács.

5.

Ofen. Füred.

Die warmen Heiiquellen von Ofen. Pest.

gefáíulíche

;

ihre Eigenschaften, Heilkrafte Gebrauohsweise. Nach den bes-

Quellén und eigenen Unt^rsuchungen für Aerzte und Heilbedürftigen dargestellt. 1. Mehadia. 2. Tren-

und

über das Meer zu vermeiden insbesondere an I^andwünschen wirthe und Gewerbtreibende. Eíne gedrángte Skizze des Wissenswerthesten über die staatlichen und con-

Reise \

Ungam, und

kostspielige

|

fessionellen j

i

'

agrari-

Einrichtungeu.

schen und conunerziellen Zustánde, sowie des Schul- und Medizinalwesens, und der klimatischen Beschaffenheit dieses fruchtbarsten und den-

noch

schwach

bevölkerten

Landes.

Leipzig.

1838. A graefenbergi vízgyógyintézet 1851. Gesammelte Notizen über die Wasserkur zu Grafenbenr. Neusohl. és Priesznitzi gyógymód körülményes 4*

1

)

1853

52

-EV

NÉLKÜL

1868. Gleichenbeiíf, a stajerhoni tiyógy- 1888. A

tnag^'ar kir. kiiiotar fürdhelyei és ásványvizeinek ismertetése.

fürdö. Pest.

1854. Értekezés az Erzsébet császárné keserúvízfoiTásról, hatása s alkalmazása módjárói. Ölen. über Abliandiung die Kaiserin Eikabetli-Bittersalz-Quellen zii Ofen.

budai

—

8.

Budapest.

1884. Buziás. Gyóg>fürdhely. Temesmegyei nagyköveresi vallásalapitványi uradalom. Budapest. A Margitsziget füi'dó-gj'ógyászati és helyrajzi szempontból Buda-

1886.

1.

Chemische Analyse der drei Mlne-

pest.

Kor^-tnioza auf der ralquellen in k. k. Kameral-Hen'scliaft Lykava im Liptauer Comitat. Neusohl.

1887. Tátrafüred éghajlati gyógj'hely vasas és szénsavas forrástelep, hideg\iz és törpefenyö fürdhely, valamint Ausführliche Beschreibung sammtl. kies fekvés vadregényes környékédes Königreichs Mineral-Bader kének rövid leirá.sa. Kassa. üngam. Kaschau. 1899. Führer durch die Bade-Brunnen 1857. Kurort Korjinica in die galliziund Luftkurorte von Mittelouropa. seiien Karpathen in hi.st. topogr. und Wien. D i e 1 1900. Die Báder und Mineralwásser Bedentung. L. therapeut.

—

József.

der

1859. Statistik des Medicinal-Standes der Kranken- und Hiunanitüts-Anstalten, der Mineralwásser, Báder ete. von Ungani. Wien. Beschreibung der von Dr. C. S i kgegründeten und dirigiiten I ó s y

—

Wasserheilanstalt in Ofen. Pest. 1861. Das Ivandaer Bittei-wasser und dessen chemische Analyse, Wirkung

und Gebrauchweise. Pest. 1862. Az olcsó orvos vagy

leveg haszna,

több

a fris magjar úrhölgy

kiv.inafcira angolból fordította tr. Pest. (Czimlap nélkül).

— Der

wohlfeile Arzt oder der

W.

K.

:

és vízgjógyintézet. Budapest. 1880. Kács-fürd (Kács-Tapídca). Gyóg>-fürdö tej- és savó yyÓL'vmóddal. Budapest.

nélkül. (Sine anno.) Füred és a und der Plat-

tensee. H. n.

—

—

— —

Karlsbad, annak forrásai, sói, szappanai és ezek szállítá.sa. Bécs. Marienbad gyógj'vizei és használati módja. H. n. Abhandlung über den rechten und heilsamen Gebrauch der Mineralwásser. Kaschau. Beschreibung sámmtlicher Mine-

Gesundbiimnen

und

Heil-

quellen des Grossfürstenthuras Siebenbürgen, hinsichtiich ihrer chemischen Bestandtheile und medizinischen Wir-

—

kung. Hennannstadt. Die Heilquello von Borszék, naoh eigenen Erfahiimgen in Kürtze bepraktischen von einem schrieben Arzte. S.

-

—

leirása, eg>- régi fürdvendégtól. Pest. 1878. Margitszigeti fürd. Pest. Das Margarethenbad. Pest. 1878. Tátra-Füred. Éghajlati g>-óg>'hely

Ungams.

Balaton vidéke. Fiirod

ral-Báder,

Constantinés ivóforrásai forrás, Emraa-fon'ás és sz. János-kút és a remete-aczél-forrás ásványfürdk és savó-gyógy-intézet. Pest. Korj'tnicza fels-mag>'arországi gyóg>'fürd rövid ismertoté.se. Pest. 1889. A budai császárfürdó legújabb

Lándertheile

then Vérein. Kolozsvár.

Év

Werth

der fri.cchen Luft. Auf Wunsch mehrerer Ungarischen Damen aus dem Englíscben übersetzt von Ür. W. C. Pest. (Ohne Titelblatt 1864. Tárcsa. Fürd és környéke. L. Batthyány F e r e n c z gr. 1868. A gleichenbergi gyógyhely Stiriában

erdélyer

Herausgegeben vom Erdélyer Karpa-

—

—

1.

Universal-Wasser-Doktor, oder die Wirkungen des kalten herrliche Badens und Trinkens des kalten Wa.'^sers zur Stárkunir des menschl. Körpers, Verhütung und Heilung vieler Krankheiten. nanientlich des Fiebers und verschiedener Leibesgebrechen. Pest. Descriptio thorniiirum Vara.sdiensium. S. 1. (Czimlap nélkül).

Tentamen

KanAba-Ujvariensi sitae theoret.-practicum. Casso-

aquae

acidularis

kensis in inclyto comitatu

viae.

ÁBEL — BERXATH

m 2.

53

Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagrapholoformularum medicarum. Pharmacia.

—

gia. Collectiones

Ábel

Jen

és Vári Rudolf. Scholia vetera in Nicandri Alexipharmaca. Adiecta sünt Scholia reeentia. Budapest, 1891.

Bacsó Bálint,

i

—

Emánuel.

Abelsberg

Dissertatio inaug. sistens chlorium antiphthisicum. Pestini. 1831. Abonyi József. Az altatószerekröl,

különös

a

tekintettel Budapest 1891.

bromaethylre.

:

j

nis forma. Pestini, 1830. Dissertatio inaug.

Baintner Ferencz,

med. de praecipuis basibus vegetabi-

Ackerl József.

Dissertatio inaug. medica. Castoreum. Pestini, 1840. András. Dissertatio inaug.

lium

:

.

—

corum

et pharmacopolarum Pestini, 1850.

Balassa Kornél, ujabb Budapest, 1898.

5.

Balogh (szent-imrei) József. Specimen Lnaugurale botanico-medicum

7.

Causticoiaim).

sistens praecipuas plantas in m. principatu Ti'anssylvaniae sponte et sine cultura provenientes ac ibidem usu reeeptas. Lugduui Bat., 1773. Balogh. Kálmán. Gvógyszertan. Pest, 1866.

Dis-

med. solennis de lauro.

Angyal

Antal, Gyógyszeres értekehigany-ibolatról (hydrargjTum jodatum) és a fojtósavas hamagról mitras lixivae). Pest, 1830. Aurél. Gyógj-szeAngyalffy res értekezés a sóskasavról (acidum fojtósavas oxaliiun) és jegesített ezüstagról (nitras argentici chrj'stallisatus). Pest, 1836. zés

a

Márk

Angyalosy

György,

Gyógjszeres

értekezés a tiszta faeezetröl (de acido pyrolignoso depurato) és a fojtósavas sulyagról (de nitráté barjiae).Pest,1835. Antal László, Dissertatio inaug. med.pharniaeologica de digitali pui-purea. Vindobona. 1836. Arz Ágoston, Dissertatio inaug. med.de quibusdam recentiorum l)harm. medicaminum. Viennae, 1840. Attomyr J, Beytrage zur (homöopathischent Arzneimittellehre. Das Fett(Titel-) Ausgabe. Pressburff, gift. II. (1851) 18.56.

és legújabb útmutató.

Resolventium. Detergentium.

3.

Agnetbler Mibály Tbeophil. sertatio inaug. Halle, 17.51.

usui.

Gvakorlati

gj'ógvszerek.

:

Relaxantium. 4. Suppurantium. Exsiccantium. 6. Vindobonae. 1762.

nomina

continens

ceutico-chemicus

praeparatorum chemicorum officinalium tani nova, pure chemica, quam sjTionyma antiqua et trivialia. Medi-

medica exhibens partém tertiam formularum. (Continentur ea 1 Antidota generalia. 2. Olea eocta. 3. Venena vegetabilia acria et nervea. 4. Venena fossilia acida. 5. Alcalina. 6. Drastiea. 7. Siccantia frigida. 8. Glutinosa. Formuláé 9. Heteroalita animalia. ehirurgiae 1. Classis repercutientium.

salinis. Pestini, 1830.

Bajnok Antal. Nomenclator pharma-

Adami

2.

Historisch-chemische

Betrachtung über die Wurzel des mánnlichen Famkrauts. Wien, 1826. Dissertatio chemico-pharmacologicomediea sistens praeparata quaedam aevo reeentiori in usum medicum vocata simul cimi dosi et applieatio-

—

A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. GvógA'szertani kézikönyv". 2 köt.

Budapest, 1879.

Balogh (almási) Pál. és

csokoládé

kávé, théa természetés orvosi tekin.\

történeti,

históriai, diaeteticai

tetben. Pest, 1831.

Baumgarten János Keresztély. Dissertatio inaug. de corticis ulmi campestris natura, viribus usuque medico. Lipsiae, 1791.

Bayer Jámos András, De medicamentosis artefactorum tio altéra.

hydrargjTÍ

pharmacorum

vii-ibus

et

inde

disserta-

Lipsiae, 1783.

Dissertatio inaug. de moscho. Ticini Regii, 1841. Berault Th. A hemoneurol. Paris, 1897. Bernáth József, A zászpadékról (verahamanyvasány kékletrl és ti-ina) (cyanuiatum kalii ferratum). Pest,

Béldi Károly.

1829.

BBRZON — BRUCKMANN

54

Berzon

József

Dissoi-tatio

bl. Korányi Frigyes negj'edszázados tanári mködésének meg-

inaug.

Mosfhus. Bmlno, 1838. Beythe András. Fives könüv, füveknek <''s fáknac novökrftl, termezetokröl, es hasznoknil Írattatott es szöröztetöt magj'ar nyelvön az f6 Doctoroknak ós termeszét tudó orvosoknak, Dioscoridosnok os Matthiolusnak bölcs

ünneplésére, írták K é 1 E ischpr Gyula, Endre, Irsai .Arthur, :

l)o viiiJms ot usu auri dehita praeparati, d. i. vom

und (jpbrauch der wahren Gold- und Silberarzneien, als die aus Nutz

Takács

Mór, Pollák Siegfripd, Friedrich

Vilmos, Tauszk Ferencz, Vas Bernát, Korányi Sándor, Weiszm a n n Frigyes, Fodor Géza.

18.39.

arí,'eiiti

Károly,

I

Bikfai János. ot

i

Schwarcz Arthur, Déri Zsigmond. Stern Samu. Gyurmán Emil, Hirschler .4goston, Udránszky Lász ó, Terray Pál, Polyák Lajos, Mann

irásokbul. Nt-mot-Ujváratt, 1595. Biel György. Üisspitatio inaug. med. aciduin hydrocyanicum sistens. Vln' (lohonai>.

1

1

—

Budapest, 1890.

Ujabb gj'ógj'szerek. Gyakorló onosok

gvógj'szerészek

és

igényeire

metallischen Fönn in eine würkliche Medicin gebührend und rechtmassig gebracht. .^uss ctiichen .\utoribus, wie auch eigner Erfahrung, zusaniniengetragen. Sammt Bericht an dipjenige, so dergleichen Medicamenta begehren. Dann vom Gebrauch des Silberwassprs in Kpilepsia. Nürn-

Gyakorlatilag fontosabb méi^ezések. Budapest. 1896. Bókay János. Gyermekkórházi vénygvüjtpménv. Budapest, 1882. ill. bóv. kiadás 1900. Bokotnitz M. Dissertatio de sulphure.

berg,

Bolafflo

einer

1686.

Bili János. Az phet6 és mérges gom-

—

bákról.

A

1864.

natban

Irta

közli

magjar

Gönczy

kivo-

Pál. Bécs,

1872.

18.35.

pp.-ítini.

Jakab.

Dissertatio

inaug.

minpralo^Mco-chpmico-níPdica de fen'o. 1H29.

Bondam

Péter. De analysi et natora terrap aluminaris. Traiecti ad Rhenum, 1776. Boschek József. (íyógyszeres értekezés a jpgpsítptt fojtósavas ezüstagról. Pest, 'l837.

Binz

C. A recept-biinök s azok követe kpzmónypi. Ford. HpII Aladár. Budapp.>^t.

-

Po.stini.

ehetó és mérges gombák alakjairól. Magj'arázó jegj-zetek a Hartinger A. és'^Becker M. A. 12 fali feitiinó

tábliijához.

tekintettel. "Budapest, 1891.

1H98.

Blauhorn Ignácz Lajos.

Disquisitionps nonnullap pharmacologico-medicap circa ópium. Budap, 1834.

Bhm

János. Az eczet égényröl (Aether aceticus) és maró szikagról (Xatinim causticuni). Ppst, 1840.

Böhm

Examen

Ephraün.

János

.
Wittoltcmap. 16H3.

Braun Károly Ágost.

Specimen

Bock József (Iplkész).

inaug. med. dp Nicotiana. Pestini, 1817. Flantanim secun(lum pharmacopopam Austriacam anni Brigelius János Ádám. Dissertatio inaug. med. hist.-chem.-med. sistens 1820. oftlcinalium, quot-quot in Magnó alosanthos, tentamen de veterum Transilvaniap Principatu .spontp proChaldeorum borith. Hebraeorum neter, veniunt descriptio, Linnaeo et praeArabum bevrpk, (iraecorum nitro, sertim Thumbergio duce in systema Hispanonim soda. tanujuam analogis sexuali-artiflciosum concinnata. Quam

publice defendpndam con.'Jcripsit

.

.

.

.

í'il)inii..lK.{2.

Bókay Árpád.

—

Dolgozatok a kolozsFprencz-József tud. egj'ptem vári gyóg>'szertani és általános kórtani Intézptéból. Budapest, 1888.

Vénygyüjtpmény a magjar gyógy-

11. kiadása és pótfüzete alapján. A legújabb ír>ó>ryszerekre s tekintgettél. >r>'ermekg>akorlatra a Budapest, 1889. -- V. jav. és tetemesen bóv. kiadás. 1897. Jubiláris dolgozatok az orvostan köré-

.szerkönyv

—

Hungarorum

sziksó. seu natro í*annoVicnnap, 1777. Brown János. (ínindsátze der ArzneiIphre. Aus d. lateinischer übersetzt e k a r d. Ofen. 1798. von M. A. Bruck Lipót. Házi g>'óg>-tár. Közhasználatra összpálUtotta .... Budappst, ni<'i.

W

i

1HH.3.

Bruckmann Ferencz Ern.

Speci-

botanifo-med. pxhibens furtimen cem Koszodrpwina. eiusque Balsamum I.

Koszodrewinowv víg,

1727.

(»b'v


}ínin<-

»

1 ;

BRUZ — DILLNBERGER

—

otanlco-med. sistens Specimen U. pharmacolog. de opio ejusqae praearborem Limbowe Drewo, eiusque paratis. Pestini, 1845. oleum Liinbowy Oley dictum. Bruns- Csiky Ferencz. Rövid vegj-tan-gjógyviír.

'

1727.

Bruz László.

Dissertatio inaug. de gramine niannae sive festuca fluitante. Viennae, 1775. Házi Patika. Kolozsvár. 1781. Brüll Ferencz Mihály. Dissertatio inaug. phar.-med. de coitice Peruviano. Vindobonae, 1837. Bugát Pál. Gyógjszerek ái-szabása Magyarország és a hozzá kapcsolt tartományaihoz alkalmazva. Pest, 1843. (A gyógytestek megmagj'arosításában volt munkatárs.)

Bun

János. Gyógyszerész értekezés a fojtósavas hamagról (nitras lixivae) és a rhabarbaradékról (rhabarbarina). Pest.

1841.

Burián Aladár. Kálium maró készítményei.

Buzinkai György.

et

Dissertatio

hist.-

antidotis.

Candidus Candor. Alexipharmacum nectareo-phrophylacticiun. Az az vipera mérgébl, vipera marás ellen elegyíhalál ellen való tett térjék, vagyis próbált recipe. H. és é. n. Cliristen Kristóf András. Dissertatio inaug. med. sistens ópium historice, chemice et pharmacologice consideratum. Pestini. 1819. :

Cloetta-Filelme. Gyógjszertani

tan-

könyve. A Vili. jav. és böv. kiadás Zoltán után fordította Átnézte Bókav Árpád. Budapest,

Vámossy

(acidum

sul-

phuricum concentratum purum) és a viznélküli lansról Pest, 1834.

(alcohol Richteri).

Csurgay Kálmán.

Gyógjszerészeti

tankönyv gyakornokok számára. Elméleti és gj'akorlati útmutató gj'ógj-szerész gyakornokok képzésére, a gj'ógyszerész segédi vizsgálatra stb. Budapest, 1883.

Ki'ankheiten.

mit Pest,

Aus dem Französischen, von Dr. R e n a r d.

Zusátzen 1822.

Adalbert. Dissertatio inauy. med. de acido acetico. Pestini, 18237

Czirbusz István. De

chlorido

zinci inaug. med.-phamiacologica. Budae, 1839. Cziser János. Dissertatio inaug. med.pharni. de chloro. Vindobonae, 1832. Czompo János. Dissertatio inaug. med.et pasta canquoin. Dissertatio

euphorbiaceis Hungáriáé, Transsylvaniáé, Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837.

bot.

de

Croatiae,

Czvaina

József. Dissertatio inaug. med.-pharmac. de morphio. Pestini, 1835.

1894.

Connert György.

Dissertatio

inaug.

med. de cantharidum usu extemo. Vindobonae, 1827. Csatáry Lajos. Orvosi kalauz, különös

els magyar

gj-ógj-szer-

grammsúljTendszerre. 576 vénymintával. Pest, 1872.

Csécsi (Nagy) Imre.

Dissert. inaug.

med. de fontium medicatorum principio efflcaoi. Vindobonae, 1837. Csendits József. Dissertatio inaug. med. de sale ammoniaco. Pe.stini,

Degré Ignácz. Gyógjszeres

értekezés a poró-sa\Tól (acidum boraeicum) és borkó-sa\TÓl (acidum tartaricum). Pest, 1829.

Dehaat. Kis

orvosi tanácsadó mindszámára, kik az úgynevezett Dehaut-féle labdacsokat használják. Paris é. n. Pest, 1863. Kolozsvár,

azok

1874.

Denk Ferencz Xav.

József. Dissermed.-pharm. de terebinthina. Vindobonae, 1839. tatio inaug.

Detsényi

18:34.

Cseresnyés (fels-ri) Sándor. Rövid oktatás Ijalich József veszettséget és mérges kigjók harapását gjógjitó módjáról. Pápa, 1840. Az ugodi sós, vasas, gj'antáros, iboiyos. hideíT fon'á-^okról.

Csesznek Pál.

tisztatömény kénsavról

Czillinger

Franpquera, 1733.

tokintettel az könyvre és a

Csillagh Károly. Rövid értekezés a

Cullerier. Ueber das Quecksilber und Xati'ium seine Anwendung gegen syphilitische

Budapest, 1889.

med. de vénen is eorumque

szerészi értekezés az ibolóról (Jodium) és a büzanjTól (Bromium). Pest, 1841. Csiky (homoród-oklándi) S. Dissertatio inaug. med. de spilanthe oleracea. Pestini, 1836.

Pápa, 1841. inaug. med.-

Di.s.sertatio

Frigyes

és

Vomacka

Adolf. A recepturának kézikönyve. Bécs, 1884.

Dillnberger Emil. Gyógyászati vénybel- és külbetegségekre, valamint a szem-, fül- és bórbajokra nézve a bécsi iskola szerint. A harmadik javított kiadás után magyarra

zsebkönyv a

DIÓSZEGI - PKIGE!.

56

— —

fordította idsb Pest, 1867.

u r

j

«»

Z

s z

s

p

i

ni.

sulyrendszpr szerint Budapest, 1877. Gyógyászati vény-zsoblcönyv a n6nézve a és gyermekbetpgségelíre bécsi isicola szerint. MagyaiTa ford. Icíadá.'^.

Purjesz Zsigmond.

Pest,

fíramm

sulyrendszer szerint átdolgozott iíiadás. Budapest, 1878. a

Sámuel.

Diószegi

füvészfüvész-lcönyv praktilca részo. A füvészet és nem füvészelc számolcra készült, és köz-

könyv, mint

0^^'osi

ina^'-yar

íi

:

Erkel Rudolf. Orvostudori értekezés. A leggyakoribb mérgezések s ezeknek

Hungarica vemaculis

orvoslata. [Dissertatio inaug. med. sistens frequentiores intoxicationes et harum medelas.] Pest. 1844.

nas, lingvis in

doductus. Budae, 1830.

Dobay

(kis-dobai) Gyula. Disserchemica de sapone. Vin-

tatio inaug.

dobona,

Domby

18.31.

t>-én

Mellyben

de vino ad Rhonuni. 17.58.

tatio inaug. phy.-^.-choin.-inod. T(»kajfMisi. Trajpcti

Doslern Károly.

Üissertatio

inaug.

chemico-med. exhibens divisionem oleonim in genere ex tribus regnis potitani. Viennae, 1777. Drabek Károly. Gyógjszeres érteszikhamagról kezés a borkösavas (Tartras Lixivae et sodae) és a szénsavas vasacsról (femirn carbonicum). 1836.

János. Dissertatio

inaug. mod.-pharm. d*- vino. Viennae, 1834. Egger Ede Illés. Üissertatio inaug. anatoniice, med. de cantharidibus phvsiologicp et chemice consideratis. Posthini, 183.3.

Eggerth

Dissertatio

niészany kenetrl. (Sulfuretum

calcii.)

1H.30.

Eismann

József. Gyóg>'szeres értekezés a zöldl-gyulatsavas sulyagról (Muriai^ barytae) és szunnyasztdékról. (Moi-phina.) Pest, 1830.

Eitel Frigyes,

(lyógj'szeres értekezés a jalappadékról (Jalappina) és hamany

zöldletrl. (Chloridumkalii.) IVst. 1829.

Antal. (íyógy szeres

kezés a nehézany piatiní) és

(phosphas

alii

érte-

zoldletröl

(chlori-

a viiisavas

szikag-

t»odae).

Pest,

1834.

1801.

gyógyszerek

locskcndéso.

kiadás nvomán Buda, 1867.

:

li

Ford. e n d v a v

a

111.

Ben.

Exelbirtb Ede.

Dissertatio inaug. modic'o-praotica. Vcnenorum eftectus pt modola. Pestini, 1842. Fábri János. Dissertatio inaug. me.Magdeb. dica do adamante. Halae 1737.

Faby Móricz. macputicae

8ystemata

Tyrna-

in

mentis demonstrandi Tyrnaviae. 1772.

phar-

artis

universitatis viensis laboratorio quotannis

pars

experi-

1.

et

II.

Fáklya András,

(iy egyszeres értekezés az alszénsavas húgyagról (sul)carmonas ammóniáé) és a higanykettedkékletrö! (bicvanidum hydrargyri).

József.

inaug. phanii.-mod. do eoflfea. Budae, 1833. Eibel János. (Jyógj'szeres értekezés a i)(»rk6savról ^Acidum tartaricum) és

EUmáyer

Erlenmeyer Albert. A l)(>r

(gálfalvi) Sámuel. Disser-

Dworzak

értekezés

(Alcohol) és az éget hamagról (Lixiva púra). Pest. 1829. Enyedi János. Falusi emberek patikája, a falun lakó minden keresza lángról

Írattak iiwis. Ivolozsvár.

exhibens

ról

sistens

Dissei-tatio inaug. med. plantas offleinaies indige-

Ditrich Lajos.

dum

Dissert. inaug. aninia
med.

Debreczen,

tétetett.

181.{.

Vi'M.

Engel János Jakab.

valláson lév tiszt, papokhoz. a falusi embereknek legnevezotesebl) nyavalyáinak orvoslások

hasznavphetvé

iVst,

Uie Mediösterreichiííohen des l'harmakopöe. Handl)uch fiir Ein Acrzte und Apotheker. Wien, 1842.

Engel József. Gyógyszeres

1868. II.

Endlicher István László. cinai-I'ttanzen

gramm

a

II.

átdolgozott

idsb

—

i*

I'.'st.

1K43.

Febrenbach

Ferencz. Gauglitz Ferencz ós Hartmann Károly. Abliaiid('hemisch-pliarmafeutische luntí über die Práparate des Opiums. wek'he ... in dem Laboratorio der k. ung. Unlversitiit dargestellt worden sind von .... ("andidaten der I'harma-

cie

im .lahn* 1H41

42.

Pesth.

Feicbtinger Sándor. Animalia

s.

a.

vertebrata Hungáriáé obtutu [)harmac(>logico considerata. Dissertatio inaug. medica. Biidae. 1840. Peigel Zsigmond. Gyógyszeres értekezés a fojtó savas ezüstagról (Xitrns és a szénsavas r.'zagos argentioi) hamagról (Sulfas euprici ammoniacalis).

Pest. 182ÍÍ.

FEKETE

— GLATZ

Fekete Ignácz. Gyógyszeres

értekezés a csucsordékról (solamina) és a halvsavas ham-éleííröl (chloras káli).

—

Pest,

Emberök egessegökre rendölt. Ecclesiast. 38. Tiszteld az orvost az sziksegert. Monyorókerék, 1588.

ból,

Frantz György. Rövid

1842.^

Károly. Értekezés a

szoralról. vostiidori értekezés. Pest, 1840.

Or-

kezés

a

savnak

chemiai érteibolatról és fojtó tisztáltatásáról. Veszprém,

hamany

Felletár Emil és Kátay Gábor. 1827. A gyógyszerészeti tudományok alap- Friedrich Vilmos. Vény-gyiijtemény vonalai. Tankönyv pályakezd gyógyés orvosi utasítások, betegsegélyz szerészek használatára. Egyszersmind hasznos segédkönyv az orvosi, gyógyszerészi szigorlatok és sebészi vizsgákhoz! elkészületekre. Pest, 1865 67.

—

Feueregger

Károly.

Dissertatio inaiig, medieo-botanica de valerianeis Hungáriáé, Croatiae, Transsylvaniáé, Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837.

Fischer Justus Vilmos Keresztély. Handbuch der pharmaceutischen Praxis,

oder Erklái-ung der in den Apothe-

ken aufgenommenen chemischen Zubereitungen. Mit ganz vorzüglicher Rücksicht auf die neue Preiissisehe Pharmacopoe herausgegeben von S i g i s m u n d F' r i e d r. H e r m bstedt. Pest, 1811. Fleischer Frigyes. Dissertatio inaug. pharm. de virtute narcotieonim.

számára, kik állami vagy nyilvános alap költségére gyógyszereket rendelnek vagy készítenek. Budapest, 1893.

Frivaldszky (frivaldi) Imre.

Dis-

med. sistens monographiam seipentum Hungáriáé. Pessertatio tini,

inaug.

1823.

Gaal Gusztáv.

Tascheneneyclopádie der praktischen Medizin, enthaltend die Symptome, Diagnose u. Therapie aller inneren Krankheiten, sowie die

Anwendungweise und

Dosen aller Medicamente in alphabetischer Ordnung nebst einer grossen Anzahl berühmter Heilformen. Mit besonderer Berücksiehtigung der Wiener Schule Budae, 1839. für Aerzte u. Studierende zusammenTam.ás A. Dissertatio inaug. megestellt. Wien, 1861. dico-pharm. de ipekakuanha. Vindo- Gáli István. Dissertatio inaug. de praeparatis kalinis respectu pharmabonae, 1823. .

—

orvosok, hatósági-, gyári-, egyleti stb. orvosok számára. Mellékelve az általános szabályzat azok pénztári

.

.

Flückiger. Fontosabb szerves gyógycognistico. Viennae, 1840. szerek vegyi kimutatása. A német Gallik Sámuel. A hamany ibolatiól (Joduretum kalii) és a tömény sósaveredeti után fordította és a magyar gyógyszerészkönyv 11. kiadásához alról (Acidum muriatieum concenti-atum). Pest, 1829. kalmazta Rottenbiller^Ödön. Elszóval ellátta B ó k a y Árpád. Gallus Vilmos. De chloro. DissertaBudapest, 1894.

tio

Fiuk (raggambi) János.

Dissertatio inaug. med. de vipera beró. Pestini, 1827. Fodor (nánási) László. Dissertatio inaug. de gvajaco. Pestini, 1834. Fortmayer József. Dissertatio inaug. chem.-nied. de jodio. Budae, 1827. Francisci András. Positiones de medicamentis causticis. Regiomonti, 1697. Franka Károly. Dissertatio inaug. med. do sulfure. Pestini, 1840.

Frankovith Gergely.

.

.

.

pathikus és adagokról. Pest, 1863.

Gaudi Vilmos Károly,

Pharniaeeutisch-chemische Abhandlung über das Morphium und die Weinsteinsaure, Acidum tartarieum. Pesth, 1836.

Gebb(geroltzliofeni) János. Médium praeservans et curans corporis humani metuendo contagionis tempore periclitantis clara et succincta methodo expressum ac approbatum. Claudiopoli. Hasznos És

szikseges könyv, az Isten és vtet tel hiueknek lelki vigaztalásokra es testi epöletökre szeáltal. Mellyben sok rendreztetett béli betegsegök ellen való orvosságok is be vannak irua. mellyeket Isten az nagy io voltabul es ajándékáFölötte fiainak

Budae. 1838. Értekezés a homoeogyógy- és gyógyszertanról

inaug. med.-pharm.

Garay János.

1746.

Gergelyi József. Gyógyszeres

érte-

kezés a tiszta tömény eezotsa\Tól (acidum aceticum punim) és a tiszta kénsavas keseragról (sulphas magnesiae purus). Pest, 1835. Dissertatio inaug. med.-

Glatz Sámuel.

GOLDBBROER — HENISCH

58 pharm. de

vitíosa

medicainontorum

combinatione. Vionnae. 1837.

Goldbsrger Adolf.

Dissortatio inaug.

Grünfeld Vilmos,

Dissortatio inaug.

mod. sistens chlorum, chemice, pharmaceutice et pharmacodynamice con-

sidoratum. Pestini, 18.30. med. -pharm. dp auro ojus(|Uf» praeparatis. Vindobona. 1830. Guilló. Értekezlet az elnyálkásodások okairól, hatíisáról és azon betegségekGroldschmidt Adalbert. Di.ssei-tatio rl, melyeket a szervezetbon okoznak iiiauir. iiK'd. (lo ars(Miioo. l'o.stini. 1832. és a követend gyógykezelésrl gyöGorgiás János. Pharni.-chem. Abhandkeres g>'ógyltásúra az Klixir Tonique luriiron iil)(>r dio Bernstoinsaurp (aciAnti - Glaireux dum .Niiccinicum) und das Schwefelönhasználata által. Függelékkel egyéb gyógyszerek albiaustoflf-Kalium (sulfo-cyanidum kalii).

Fo.st,

kalmazá.^áról

1834.

Oótzy Károly,

k/.

arany szikany

deletiól (cbloridum auri

és

a

ketted-férjagsavas

(biarsonia.s

káli).

zöl-

natronatuiii)

hamagról

Pest, 1830.

Göldner Károly. Gyógyszeres

XXXI.

Gyöngyösy tatio ricis.

érte-

kezí's a horgaidról (liores zinei) és

a

jegesedéit oczetí^avas rézagról (acetas cupricus cr>"stallisatxis). Pest, 1836. Gömöri Dávid. Praxis medica usui

más íVst.

kiad.

betogséírek

ollón.

I86í».

(petényi) Pál. Dissor-

med. do remediis empiHardorov, 17.i3. Újra nyomt.

inaug.

Lausanne-ban 1760. és a *Disputationos Hallorianao ad Históriám morborum. VII. No. 233. p. 141. « mben.

Gyulaváry.

Biztos sikerrel használt házi gyógyszerek. Kézikönyv minden falusi és orvosi háztailiis, minden apí)thpi>a(' manuális pharmaceuticae accomodata. S. 1. et a. esaládatj'a és gazdasszony számára, a kik az embereknél, valamint a házi Götz Károly. Gyógyszeres értekezés és egyéb hasznot hajtó állatoknál a szín aranjTól (aurum regulinum) és leggyakrabban elforduló betegségea szabad lángról (alcohol absolutus). ket gyorsan, biztosan s olcsón akarRuda, 1K41. ják önmaguk gyógyítani. Pest, 1870. Greiszing József. Was ist Jod u. welc'hes sind seine Heilwirkimgen ? Mit Haas Rudolf. Di.ssertatio do Rheo. Budao. 184.'i. Kurbildern aus dem Badeorte Zaizon. Hackenberger C. M. Chomisch-pharKronstadt, (1868.) macoutischo Abhandlung übor dio vorWelches sind Heihvirkungen des züglichston Ptlanzon-Siiuren u. PflanEisens ? Als Fortsetzung der Kurbilzon-Alkaloido. Ofon, 1841. der aus den Trink- u. Bade-Kur.An.'. et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837. Grosso András Károly. Observatio - Von dóin Apothokon. Posth, 1786. de coctura Mercurii vulgáris in aqua Hanke János László. Zineum et eius praoparata. Dissertatio inaug. simplici, eaqup postea virtuta anthel-

—

Hahnemann

minthica praedicta. Cibinii. 1734.

Grosz (Nagy) Ferencz.

(íyógj'szer-

ismoi jegyztök. Hajdu-Sz(»boszló,l895. Frigyes. Dissertatio inaug. chom. -pharm. -mod. de chinina et cinchonina eanim e eorticibus chinae

Grósz

educendi mothodo, at(|ue usu medico, observationibuK comprobato. Vindobonae, 1826.

chem.-pharmacolog. Pestini, 1840. Házi kincstár. Sok száz titkos szer. hasznos tudnivalók a háztartás, gazda.ság, egészségtan sth. körébl. s a mindennapi élet H. tetemesen bv. kiadás. Budapest,

Hankó Vilmos.

1896.

Heinzely Márton.

Dissertatio inaug.

do modo agondi romodiorum diaphoroticonim ot sudoriferorum. Grj'phisGrüner Frigyes Zsigmond. Kurze waldiao, 1762. Al)handlun}r übor l'ran und dessen Verbindungon. Vorfasst bei Gelegen- Henisch György. Artzbüchlein des Arnold Mizaldus. Basel, 1574. heit iiber ölTentlirhe Darstellung im 11. kiadás 1577. chemischon Laboratorio der kön. ung. üni versitat zur Krlantrung der pharma- -- Neunhiindert (todiichtnu.sswürdig© Basol, (íehoimnuss von Kroiitorn. ceutischen Majristraten-Wilrde. Ofon. 1842.

I.')71.

:

HERMANN — HUNY ADY

— Artzneybuch Sexti Platonici. 1574. — kiadás 1615. — Artztgarten von Kreutern.

temng der Prage

ob der natürllche und reingewachsene Zinober als eine menschlichen Leib .\rznei in dem ohne Gefahi" gebraucht worden könne.

Basel,

II.

1

Basel,

575.

—

kiadás 1577.

II.

Hennann András.

Epistola

gratula-

zur Bewahrung und Wieder-Erlangung menschlicher Gesundheit entgegengesetzt dem umlángst von Joh. Gottfried Beckem etc. herausgegeben Unfug des Zinobers etc. Schleswig,

de usu et abusu nitri. Halae Magd., 1721. De nativo sale cathartico in fodinis Hungáriáé recens invento dissertatio epistolica. Posonii, 1721.

Hernád

orvostudor

Patikája.

Herold Imre.

Gyógj'szeres értekezés az eczetsavas ezüstagról (acetas argentiei) és a higanykettedibolatról (perioduretura hydrargjTi). Pest, 1836. Herri Antal. Dissertatio inaug. botmed. de plantis nareoticis. Hung. offleinalibus.

1711.

Pest,

1870.

Pestini, 1832.

:

Leipzig, 170.''. Die vortreffliche Güte des natürlichen jedoch rein gewachsenen Zinobers

toria

—

59

Honigberger János Márton. FYüchte aus dem Morgenlande oder Reise-

—

Erlebnisse, nebst naturbistorisch-medizinischen Ertahnmgen, einiger hunund dert erprobten Arzneimitteln Medialeiner neuen Heilart dem Systeme von .... Wien, 1851. Verm. Aufl. 1853. (Angol kiadásban

»Thirt>- ftve Years in the East. Two volumes. London, 1852.*) Gebrauche fiir Schulen und zur Beherzigung fiir Jedermann. Mit illuminir- Horetzky Ferencz. Dissert. inaug. med. de creosoto. Pestini, 1834. ten Ábbildungen der vorzüglichsten Giftprtanzen, Giftsehwánune und eines Horony Mihály. Orvostudori értekezés. A mérgezésrl általában és némely tollen Hiindes. Pressburg, 1826. közönségesen orvosgjógytani tekinHlavacsek E. Ágost. Coffea. Specitetben. [Dissertatio inaug. med.-theramen inaug. med. Budae, 1839. peutica. De intoxicatione in genere HoflHbauer Ignácz. Gyógyszeres érteet de veneflciis maximé obviis in érczkermesröl (Kermes kezés az

Hlatky Antal. Gesundheitsregeln zum

minerale) és

Hoflfer István

specie.] Pest, 1844.

ibológjúlatsavacsos

az

hamagról (Hydriodis

Kaii). Pest, 1829.

Mihály.

Horváth Alajos.

inaug. bot.-med. systens lycopodineas Hungáriáé. Budae, 1839.

Huber

Hueher János Sámuel.

Dissertatio inaug. med. de ipeeacuanha Americana. Halae Magd., 1744.

Hoffmann Frigyes.

Dissert. inaug. phys.-med. de vini Hungarici excellente natura, virtute et usu. Halae

—

Magd. 1721. Gründlicher

Mensch heit

láng

ist

könne.

Dem

ein ausfühi'licher

Ulm, 1745. József. Dissei-tatio inaug. med.-pharni. de aása foetida. Viennae, Autl.

Hoffner 1822.

Hoffory

János. Dissertatio inaug. de venenis inflammantibus et eorum ad organismum humánum relationibus. Budae, 1835. Hofsteter János Ádám. Kiírze Erörmed.

BJristóf Vilmos. Szegé-

patikája, egjszei-smind

—

tapasz-

hasznú gj'ógjszerek és orvossá-

gok választott gyjteménye.

wie ein Lében und Gesund-

252—309.) von der Bericht (pag. Natúr, Eigenschaft und herrlichen Kraft des ungarischen Weins. etc. 3.

nyek

Unterricht

conserviren

noeh beigefügt

Hufeland talt

etc. sein

inaug.

jodio. Pestini, 1838. János Kristóf. Dissert. inaug.

phys.-ehem.-med. de auro vegetabili Pannóniáé. Halae Magdeb., 1733.

Hoffinger János G-yörgy. Sendschreiben an Herm WoIIstein über Gebrauch des Tobaeks. Schemnitz, 1780.

Dissertatio

med. de

Dissertatio

A

VI.

kiadás szerint fordította s a gyógyszerek magjar szótárával az Orvosi-Tár kedveért megtoldva kiadá S c h e d e 1 Ferencz. Buda, 1831. Háziorvos, vagyis 500 logjobb házi szer, 145 betegség ellen. Nátha, köhögés, ffájás stb. Ezenkívül útmutatás, miként kell élni, hogy 100 éves kort érjen el az ember, továbbá a hidegxlz csodagjógy erejérl, Hufeland úti gjógyszertára, a XI. kiadás után magyarította dr. L. Pest, 1862.

Hunyady

László. Dissertatio inaug. med. sistens plumbum respectu orjc-

tognostico. Pestini, 1823.

'

HUNYOR — KERTÉSZ

60

—

Hunyor Imre.

Orvostudori értekezés a húnyonól. jDissertatio inau^r. med. do heilphoro.] Post, 1834. Huszthi (családi novc'-n Szabó) Istvákn. Dissortatio inaujr. moá. do prudonti medioamptitoniin applicatione in tempore. Halap, 1H95.

:

Durastantis da Acida Scillino atqup Alop lupdicantis. Traotatus II. npc non Nicolai Curtii dp mpdicamentbs lenientibus, praeparantibus et purgantibus Libellus. (üp.ssae, 1614.

Huszty (raszinyai) Zachariás Teoph.il. Kritisolior

— —

Kommontar

Juhász Máté.

iihcr dic

gok, melyek

üstíMToichischo Provinciai Pharmakopopp, mit pinpm Entwurfp zu einpm gempinniitzifíon vprbpssprton Disppnsatoriuni. Ppsslmrg und Leipzifí, 1785. GekröntP Prpisschrift übpr dip Vprbesspnin^' dpr k. k. FVldapfKhpkpn und dps Studipnwpspn.s an dpr JospphsAcadpmip zu \V|pn, Prpssburfí, 1795. Idepn zur Vprbpssprunfr der östprreichischen Provinzialpharmakopoep. Prps.*;burír. 1797.

Institoris (Mossóczi) Mátyás. sortatio

inautr.

Halap Maird..

nio(l.

de

Adversus pestem oonsilium, cum pjusdem de Mithridatio et Theriaca disputatione. Aceedunt Jani Matthapi

Házi különös orvos.sáorvosok nélkül sz-

az

kölköd betegeskedknek

vigasztalá-

sára következó-képpen a betk rend*' szerént külön-külön nyomtatá-sokbói é.s Írásokból szedettek egj-ben. Kolozsvár. 1761., 1785. (Névtelenül jelent meg.) Jüttner Victor. Pliarm.-chem. .\bhandliiiig iiiter (las schwefelsaure Silber 1111(1

(las

Jod. Ppst, 1836.

Kaffka Károly.

Gyógj'szpres értekezés a faeczeti'l (de acido pyrolignoso), és a sósavas aranyszlkagi'ól (demu-

I)ís-

panacpa.

riato auri iiatroniti). Pe.st, 1833.

17.}(i.

Issekutz Hugó. Jakabházy Zsig- Kaiser József.

Dissertatio inaug. med. sistens experirapnta ad comparandani

mond ós Nyiredy Géza.íJyófryszpiniafryarázó szövp^fírpl a

i.snip,

gyógyszprkönyv

II.

magyar

vim antisppticam aceti, nitri, salis communis et chloreti calcis instituta.

kiadá.><ához. Orvos-

Budae, 1831.

és gj'ógj'szprésznövpndókpk ha.^znála-

Kajdacsy István.

tára, a tiszti orvo.si vizsgálatra készü-

igénypire és a gj'ógyszprtárok viz.sgálatára való tpkintPttpl. Stiláris szpmpontból átnóztp és elszót írt hozzá I> ó t p J ó z s p f. Kolozsvár, 1895. Istvánffl Gyula. \ magyar phptö és mérgps gonii)ák könvvp. Kolozsvár, lök

inaug

(le

anthrakokali.]

Kálmán

Plan-

1835. Dissertatlo inaug. nípd.-botan. sistpns literaturam doctrinap dp fungis venenatis, susppctis et pdulibus accpdpntp synopsi speciemm Hungariconim amanitae. Pesluitaii.-pharniacol.-med.

Pestini,

•

',

Károly. Gyóg>szpres

értekezés. -Az pczptsavas szunyasztdékról (acetas morphinap) és az eczptsavas szikagról (acpta.< sodap). Pest, 1838. Jánossi György. Dissertatlo inaug. mpdicampntorum simplicium praecellentia. Trajpcti ad Rhpn., I7fi4. Jelenffy Károly. Orvosi értekezés a dohányról. [Dp nicotiana. Dissertatio inaiiL'. mp(l.| Buda. I8.-JK.

Jeszenszky (nagyjeszeni) János. De mithridatio et thcriacji. Wittpltor1.598.

érte-

pczetíf:ava.s

Karczag-Ujszállási Márton. chymicfi-ined.

(!<»

acido.

I>is|)ut

Lugduni

Hat..

1H7().

Karlovszky Károly Lajos. inaug.

med.-pharmacol.

Dissei-t.

de Creosoto.

Budae, 1835.

Karlovszky K. Geyza. A

18.38.

Jandó Antal. Gyógyszeres

Disquisitiones

higacsról (acetas hydrargj-rosi) és a kéngj-úlatsavas hugyagról (hvdrothionas ammóniáé). Pest. 1836.

officina! ium

Jakovosich Antal Pál.

Miklós.

érte-

fDissprtatio Buda, l84o.

nonnullao pharmaoologico-med. circa rpmpdia novissima. Budap, 1845.

Hungariap indigpnanim phanpronmgarum. I)is.sprtatio

gae,

k(')szi'nmíigról.

kezés az

tarum

tini.

a

Kalitowski

1899.

Jacobovics Antal. Elpnchus

Orvostudori

kczí's

I

I

gj'óg>'sze-

rek magyar

tudományos-, népies- és táj-elnevezései, latin jelentésekkel együtt. Gyakorlati kézikönyv gj'óg>szerészek használatára. Budapest. 1887.

Kátai Gábor. íekintpttpi 1H65.

a

Kertész A. Dip

Növénytan,

különös

gyóg^^szerisniére. Ppst. .Anilinfarbstoffe.

Kígen-

schafípu. .\nwpndung und Reactionen. .\uf prakt. (ínindlage bearbeitet fülFárber des Chemiker. Colorísten, Woll- und Seidenfaches. sowie für

KERTÉSZ - KRAMER

61

Interessenten der Anilinfarb- Eoriosánszky "Vilmos. Gyógyszeres Braunschweig, 1888. értekezések a kénsavas rézagról (sulZertész József (I.) Gyógyszeres értefas c'uprici) és a tiszta timagról (alukezés a jalapadékról (Jalapina) és a inina púra). Pest, 1835. hamany vasany kékletröl (Óyanu- Kóssa Gynla. Mérírezések. Budapest, sonst.

'

stofte.

letiim Cali ferratum). Pest, 1833. Dissertatio inaug. botan.-med. de viola. Vindobonae, 1763.

1898.

Keszler Ferencz Antal.

Eosutány

(nyirlugosi)

Tamás.

Analytische Bestimmung u. pflanzenphysiologische Bedeutung einiger Bestandtheile der Tabakpflanze. (Inaug.

Kilián C.

J. Die Hausaiznelkunde, oder voUstandige und deutliche Amdissert.) Ung.-Altenbui-g, 1873. weisung, wie mann in allén gefáhr- Kováclx Aladár. Els segély heveny lichen und schnell tödtlichen Krankmérgezések esetében. Budapest, 1889. heiten bei Abwesenheit eines Arztes Kovács Lajos. Gyógj'szeres értekezés sich selbst die nöthige Hilfe vera kénsavas rézhugyagról és lepárolt schafTen kann, und zwar einzig und Dippelolajról. Pest,' 1833. alléin durch Diát und Hausmittel. Bin Pál. Dissertatio inaug. ehem.-pharm.Handbueh fiir Jedennann, zunachst med. sistens alcaloidea et acida planaber fiir Gutsbesitzer und Reisende. tarum roborantium. Pestini, 1837. Pest. 1819. Kováts István. Praeparata chimiea Kiss Béla. Gyógyszeres értekezés az ofílcinalia. Dissertatio inauíí. med. eczet ógénjTól (aether aceticus) és a Budae, 1837. levált kénrl (sulphur praeeipitatum). Mihály. Magyar patika, azaz MaPest, 1834. gyar- és Erdéiyországban term paKoch. Gottfried Antal. Dissertatio tikai állatok, növények és ásványok, inaug. med. de moscho. Pestini, 1829. orvosi hasznaikkal egyetemben. A faKoharits János. Orvostudori értekelusi külorvosoknak, földesuraknak és zés az ebvé.szmagról. Pest, 1844. lelkitanítóknak számokra. Hogy a Zolbány Pál. Ungarische Giftpflanfalusi ügyefogyott, beteg adózó népen zen, zur Verhütung tragischer Vorkevés költséggel és azoknak bizofálle in den Haushaltungen, nach dalmas kívánságok szerént segíthesihren botanisehen Kennzeiehen, nebst senek, í. és II. rész. Pest, 1835. III. den Heilungsmitteln. Pressbui-g, 1791. rész. U. 0. 1836. (A harmadik rész ezen Abhandlung über die herrschenden külön czímmel is Magj'ar patika Gifte in den Küehen, nebst den Gekalauza. Ó és új chemiai szótár. Orgengiften. Pi-essburg, 1792. Wien, vosi terhek és mértékek. Patika vizsi

—

—

—

:

—

—

Í793.

gálat.)

Kozma

József. phami.-med. de

Giftgeschiehte des Thier-, Pflanzenu. Mineralreiehs, nebst den Gegengiften u. der raedicinisehen Anwendung der Gifte (Cum nomenclatura lat. fferm. slavon. et hungarica). Wien,

—

Pestini, 1831.

Kölbel

Soproniensi. Basiliae, 1715. Koós Grábor. A salicylsav tudományos tekintetben, s alkalmazása a háztartásban, müiparban, testünk épentartása körül és a gj'ógyászatban. A salicylsavirodalom alapján, saját tapasztalataival bvít\"e. Budapest, 1877. Korbuly Sándor. Orvostudori értekezés a gyógyszerek összetételérl szempontból. [Dissertatio vegytani inaug. med.-phai-maceutica de sjTithesi pharmaeorum respectu medico.] Pest, 1844.

Dissertatio inaug. Peniviano. cortice

Kmves

verni. u. verb. Auflage 1807.

Komáromy János

Péter. Dissertatio phys.-med. inaug. de Vino Hungarico

Ágost.

pharai.-med. de Pestini, 1833.

1798. II.

inaug. Dissertatio coitice cascaiillae.

'

Pál Ádám. Dissertatio de oleo minerali secretissimo ver axiro potabili, cujus conílciendi modum apposuit. Viennae, 1752.

Kralovanszky

László. Chemische Abhandlung über das Lithium. Wien, 1827.

Kramer János György.

Medicina bewáhrte Arznei, im Féld und Guaruisons unter Soldaten grassi rendé Krankheiten. Diesem ist angehángt I. Concastrensis wider die

:

das

ist

medieum de dysenteria. II. De morbo castrensi epidemieo anni 1734. Auf das Neue von dem et 1735. .\uthore übersehen, und mit einem silium

—

KREMZIR

«2

- liE

do cliiiiato Ungrarisf* imd darinnen xu consorvirender Gesundhfit vermehrt. Wion, 1739. Uirvanaz Wion und Niü'nbprff, 1755. Consillo

Idfiszerüeii átdolgozta

d

:

Kremzir Mózes.

órteke-

Orvofstiidori

[Disquisitio

vizsírálatn.

quoninulam romodioruni

critica

popularium

Zriegler Mór. Önmpntö. Számos mellókolt vt njinintákkal. Orvosok s mindkét nombeli botPfrok számára. N.-Ka-

Simon.

ós az Budapest, 1876.

.•
Krompecher inauír.

A

f^rammfóle vónyirás.

orvosi

Sándor.

Dissortatio

mod.-pharinacol.

de arsenico.

Pestini,

etc. werden auf »Würmer-Chokolade« aufmerksam

Eltem, Seelsorger

Debreczen, 1863.

—

U.

o.,

1863.

Xubányi András.

Dissertatio inaug. mfnl.do hyoseiaino nigro. Pestini, 1818. András. A borkósavas szik hainagról (tartras lixivae et sodae) cs az alfojtósavas bátragrél (subnitras

inaug. med. sistPiis intoxieationem per arseiiici praoparata. Vindobonae, 1826. Lajos Ferencz. (íyógyszeres értekezés a borsadékról (Piperina) és a narancsszín kéngyulatsavas dárdacsrói (sulfur auratiim antimonii). Pest, 1829. IgnáLcz. (íyégyszeres értekezés az olmany ibolatrél (joduretum plumbi) és az eczetsavas ezüstagról (acetas argentici). Pest, lSíi8.

Lamer

Lange Márton.

Recensio remedionim praocipuonim Transsylvanicis domes-

értekezés az eczetsavas szunyaszdékról (acetas raorphinae) és szénsavas va.sagról (carbonas ferrlci). Pest. 1830. Lányi Pál (II.) Gyakorlati méregtan orvosok, orvostanhallgatók használa-

Werber alapján

A.

méregmásodik kiadást

»Gyakttrlati

mint

.\

r p á d.

und

Land-, Stadt

Lajos.

Pesten,

18.53.

-- Készített sós-borszesz, mint háziszer. Pest, 1866. Franzbrandtwein als Heilmittel. Pest, 1866. Lemberger Hermán. Dissert. inaug.

med. de pharmacocatagraphologia. Vindobonae, 1841. Lanhardt József. Arzneyen ohne

—

.Masko. j Bde. Leipzig, 1781 és 1787. Neumodige l'urgirpillen für die beiQuiicker, den den medicinischen

Herrn Hofrath Ziegler zu yuedlinburg u. den Herrn Hofrath Ziegler zu Quedlinburg u. den Herrn Hofrath Fritz zu Halberstadt. Dessau. I7h2.

Erste

Dosis.

Lenhossék Mihály Ignácz. Taxa medicamentorum pro regno Hungáriáé

ungu-

Lántz József. Gyógyszeres

tan*

Bóka y

—

bismuthici). Pest, 1830. Dissertatio

Lackner Károly.

tára.

u-

Franczia pálinka és só,

Komáromi

Xuk

ticonnn. Oflenbach. 1788. Lemi György. Dissertatio de ente .Armario. I^ipsiae, 1640.

K

t

mindenféle küls sérülés, seb, kütey^ és sok bels betegség és nyavalya ellen az angol L. W.-tól feltalált franczia pálinka és só mint általános gyógyszer által, mellynek e füzetben leirt helyes használata által már sok ezernyi szenved ember meggyógyult, s fájdalmaitól megszabadult. Fordít.

1863.

gemacht.

lHít2.

o U c r

vagy biztos és gyors önsegély és önorvos a szenved emberiség számára

—

die

ellátta

Budapest,

K

fordítva. Átnézte és

NüiTiberg. 1H95.

a szül'k. lelkészek stb. a •gilisztacsokoládéra.* Debreczen, 1862. U.

—

elszóval

Lee Vilmos.

1K4(».

Kröczer Ágoston. Figyelmeztetnek

0.,

Németbl

:

1M7(>.

Kriszhaber

f.

Haus- und Arzneybuch, in welchein angezeiget u. erwiesen wird, wie man denjenigen Krankheiten, welche ein ganzes Land odor mehr Oerter anstecken, so dann durch Kontagion und .Anklebung ander weitig fortgepflanzet u. ausgebreitet werden, als da sejTi Die Pest, Pestilenzial- und Fieber, imgarischf petechialische Krankheit, rothe Ruhr, Kindsl)Iattern etc. mit (iottes Gnade und Hilfe, sowohl durch geringe als kostbare Mittel ^Vide^stand thun könne. Etc. etc.

hunííariconini. Dissertatio inaufr. med.| ['ost. iN.n.

iiizsa,

1

Lebenwald Ádám.

zós. N(>m(»ly inafíyar iK'-pfryó'íryszprek

biráló

ROY

etc.

Budae. 1H29. Tractatus de virtute

Leo Bernát. mediorum med.

l'estini.

Le Roy. ereje,

re-

specillca. Dissertatio inaug.

1844.

A gyógyszernek csudat-v gyógyász segéd nélkül, vagy

tettlegesen bebizonyított kiürit gyógymód. A XlV-ik kiadás után a szenved emberiség ha.sznára niír^i' nyelvre tett*^ H. F. Kolozsvár, 1'

;

:;

UBAY — MARTINI ~

kiadás. 1845.

II.

Gusztáv

Libay

tatio iiiaui:.

Lutheritz Károly Frigyes.

HáziPatika vag\- szükségben segít orvosi könj'vecske a nemorvosok számáia. A külsó és bels nyavalyák legnyomósabb és a való.ságos tapasztalás által bebizonyosodott házi on'osi szereknek esmeretére, kiválasztására és alkalmaztatására, vagy használására az abban elforduló nyavalyáknak betk szerént kidolgozott tökélletes laistromával, és az azok ellen alkalmaztataudó orvosi szerekkel egj'ütt. Dr után fordította és a mind a városokon, mind a falukon való haszna Ihatásához alkalmaztatta Szabó József Szabolcs vármegye orvosa és physikusa. Kassa, 1830. II. olcsóbb kiadás. 1835.

!

Teophil.

Disser-

med.-pharraacologica de

i

jodo, pjusque praeparatis. Vindobonae, 1837. Lippe Salamon. Jodum ejusque praeparata ipspectu chem.-phaniiafologico. Disspitatio inauír. med. Pesttni, 1845.

i

Lippicli Perencz "Vilmos. Grundzüge der üipsobiostatik oder politischarlthmetische, auf arztliche BeobachDarstellung gegriindete der Nachtheile. welehe durch den Missbraueh der geistigen Getranke in Hinsicht auf Bevölkerung und Lebensdauer sieh ergeben. 1. und 2. Hundert der Beobachtungsfálle. Laibaeh, 1834. Iiitsohauer Károly. Disseitatio inaug. med. sistens coitieem chinae historice chemice et pharmacologice considera-

tung

Budae, 1824.

tuiu.

.

Kiuze N'achvon dem Xutzen und Gebrauch bewáhrten Medicamenten, einiger welehe in Halle Lm Magdeburgischen in dem Waisenhause dispensiret werVII. den etc. II. Aufl. Halle, s. a.

i

—

Iioew (Loevius) Károly Frigyes.

—

Dissertatio iiiaug. lued. de polypodio.

Jenae. 1721.

Aufl. 1779.

Kurze Beschreibung der Wirkung Anwendungsart der bekannten

u.

Iioimann F. W.

hallischen Waisenhausarzneien. Umgearb. v. J. F. G. Düffer. Halle, 1808. Mahler Gyula (pozsonyi illetség). Recepttaschenbuch. Wien, 1892. III. Aufl. 1894.

Cheniisch-pharma-

ceutische Abhandlung über das chemiseh reine Silber, und essigsaure Silberoxyd. Pest, 1842.

Lorsinger Frigyes Vilmos A

—

leg-

Maizner János. A magyar

nevezetesebb ehet, gyanús és mérges gombák természethú képekkel Í2 színnyomatu táblán. A cs. kir. alsó-ausztriai orsz. közegészségügyi tanácsnak megbízásából összeállította .. Ford. R e n n e r Adolf. Bécs,

gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) második kiadásának (1888.) ismertetése. Kolozsvár, 1889.

Majovszky János. petei-sáuie Pest, 1842.

(1877.) j

Löw

Henrik.

Dissertatio inaug. med.

complectens botanieam chera.-physio-

!

Mannó

I

offleinalibus.

Vlen-

I

I

nae, 1841.

liukáchy József.

Gyógj'szeres értekezés a tiszta szénsavas keseragról (carbonas raagnesiae purus) és a sósavas kinadékról (murias chininae). Pe.st,

—

tekezések

a

ér-

húgyagról

(carbona.-^

ammóniáé

sic-

t.

A m. hely-

18.3«.

Marikovszky(nagy-toronyai) Már-

í

ton. De discussione !

sósavas földagról (muszénsavas

Pest, 1836.

vegytan.

egjetem orvosi karának

Orvos-gyógyszerészi

benhagyatával. Pest, 1842. Marcegíia József. Dissertatio inaug. med. de mercurio dulci. Vindobonae,

rias tellurici) és a száraz CU.S).

Alajos. Vegj-tani gyógj'szer-

1841. kir.

183H.

Lukáts Constantin. Gyógyszeres

Sal-

I

Lukács Márton.

Orvosi értekezés a kénsavról. [Dissertatio inaug. med. de acido sulfui-ico.] Pest, 1835.

die

Quecksilberbromür.

(Pharmacognosis), melyet a t. orvosi kar helybenhagyásával az orvosok c's gyógyszerészek használaPest, tukra készített és kiadott

Vindobonae, 1840.

med. de metallis

und

isme

gi'aphieam principalium pharmacorum.

Löwy Ignácz. Dissertatio inaug. chem.

Chemich-pharma-

ceutische Abhandlung über

.

n.

.

richt

IV. Autl. 189-2.

é.

.

—

Wien, 1879.

neiniittel.

.

Mádai Dávid Sámuel. ;

Loebiscli Vilmos. Die neueren Arz~

63

i

;

et

medicamen-

discutientibus in genere. Dissertatio inaug. meg. PhIangae, 1755. Martini Dániel. Dissertatio inaug. med. de corrosivoinim natura usu ot abusu. Jenae, 1H98. tis

MARTINOVITS

64

J&nos. Dissertatío med. practica de arnicn, ciim icono. Viennae, 1779. Martinovits József. Dissoitatio de acldo tartarico (Weinsteinsaure) et do Naphtha vitrioIi(Schwofol-aether). Pes-

IH^.

tini.

- MIZALÜ miniszteri rendeletekkel, magyarázat és betrendes tárgymutatóval ellátva. Bndape.st, 1884. Meskó János. I)issert. inaug. pharni.ined. de caniphora. Budae, 1830.

Mészáros Ferencz, Gyg>szeres

Marzloff Lrincz.

kezés a

Dissertatío inang.

med.-pharm. de bromio.

Vindobonae,

Alajos. Gyógyszeres értekezés Metelka Ferencz. Gyógyszeres

a kénsavas keseraírról és az élej^edett sóska.savas hamajíról (Káli oxalicum neiitnim). Pe.st, 18:^9.

Massiczay Róbert.

Dissertatio inauir.

de carbonate charato. Budae, 1841. iiH'd.-pluuni.

ferri

—

hamag) vor-

Abh. Chem.-phaiin. József. über die reine concentiirte Salpeter-

sáure acid. nitricujn conc. pur. und das Sandelroth, Santalin. Ofen, 1842. Meissner Pál. Vorschliige zu einigen neuen Verbesserungen pharmaoeuti.scher Operationen nnd dazugehöriger Apparate, auf dem Wege der Erfahrung bearbeitet und als Beitrage zur Begriindung einer zweckniá.ssige und vortheilhaften .\pothekerpraxis. Wien, 1814.

Cheoiísche Aequivalenten- oder Atomenlehre zum Gebrauche für Chemiund Teehniker ker, Pharmaceuten gemeinfasslich dargestellt.

2

Bünde.

Wien, 1834.

Neue unveranderte Ausgabe. 2 Bde.

— —

de

DisserMarté. Vindo-

ÍH-JH.

József. Handbuch der

Pharniaeologie, ais Krlauterung aller in der österr. Pharmacupöe v. J. 1834. enth. Arzneymittel. Mit besond. Küeksicht auf andere Dispensatorien. vorzugsweise auf die k. k. oest. Militairu. kön. preussische Landes-Pharmacopíie. Zum Gebrauch für Aerzte, Wundarzte und .Apotheker. Güns, 18.35. II. verbesserte u. vermehrte Aufl. 1838. Vollstandiges Recep^Tasc•henbuc•h

zur neuesten österr. Pharmacopöe. Für Aerzte und Wundarzte. Supplement zu dessen Handbuehe der Pharmacopöe vom J. 1834. 2 .\bthlgn. Güns,

—

183H.

II. vermehrte u. verbesserte Aufl. 1844. -- Pharmacologisehe Blatter zur Mittheilung und Besprechung des Xeue.sten und Wissenswerthesten aus dem Gebiete der Arzneimittellehre. Für praktische .Aerzte und Wundiirzte.

1840.

(iiins,

Mihály ik Gejza Sándor.

Dissertatio inaug. phariiiacol. de exploranda virtute inedieamentoruni. Budae. 1838.

Miké (csomortáni)

József.

(lyóirN-

értekezés a hamany vasany kékletrl (cyanuretuin kalii ferratuni) és a kénsavas rézagos húg>'agr(d szeres

1838.

Melczer de

raed. 1H29.

János. pyrola

Dissertatio inaug. umbellata. Pestini,

Helius (Horhi Juhász) Péter.

Her-

liarivm az Kaknac, l''vv»'kn(Hs nevekrl, természetekrl és hasznairól, Magj'ar nyelwre és ez rendre hoszta az Doctoroc Könyveibl az Horhi .M e u s Pété r. Kolozsvár, 1578. Menesdorfer. A kénsavas rézagos 1

med.

inauir.

Meyer Károly

Chemisch.-pharüber das Kreosot (creosotuin) und über das reine Aetz-

Mayr

—

tatio

.\bhandluiifr

kali (Tjixiva púra, Tiszta getragen. Pest, 1836.

Pest, 1837.

biuMi).

Meyer Ferencz Seraphius.

Gusztáv Adolf.

mac.

—

euni

l)onae,

Dissertatio inaug. ined. de opio. Pestini, 1829. Antal, Dissertatio phami.-med. Digitális purpurea. Biidae, 1833.

érte-

az eczetsavas horgagról (zinaceticum) és a dárdagról (sti-

kez«'S

sa-

Mayer Adalbert.

érte-

kinadékrl (murias

ehinínae) és az alfojtó-savas bátragról (subnitras bismutici). Pest. 1835.

1833.

Massa

sósavas

i

híiyyagról (cuprum ammoniatum) ós borksavas dárdaesos hamagról a (tartarus emeticus). Pest, 1830. Merényi Dezs. Magyar g>óg>'szerészeti trvények, kiegészítve az érdekl

(sulfas 1835.

oupri

Pest,

aMunoniacali.**).

Miskovicsew Miksa Miklós. sertatio 1834.

de

conio

maculato.

Dis-

Budae,

Mizald Antal.

Kerti dolgoknak leírása. könyvf>klten rendesen l)é-f«>glaltatott .Mellyek közzúl .... az harmadik kerti holmiknek orvos hasznait

Négy

:

rendre írja ki ... Mindezek gyönyörséggel és ki-mondhatatlan haszonnal rakvak .... mairyarrá peníg fordíttovábra-is tattak és sok helveken ,

;

; 1'

MOLNÁR — PAZMANDI értelmessebben magyaráztattak N adanyi János által. Kolozsvár,

vom

Scheintode.

1669.

István. Az alföldi sziksótermelésról, vegyi és orvosi tekintetben. Pest, 1869. Moscovitz Mór. Dissertatio inaug. ined. de eiibebis. Pestini, 1832. Möes Móricz. Gyógyszeres értekezések a sóska savról (Acidnm oxalicum) és a higany-elöibolatról (protoiodidum hydrargj-ri). Pest, 1833. Károiy. Phai'ra.-chem. Ab-

—

Schuster, Prof. Pest. Pest, 1819. A méreggel tos

ment

vitette pesti kir.

b

tanító

tracta.

—

!

inauff.

nap,

Dissertatio

med.

inaug.

Narcis Ferdinánd György. tatio botan.-medica

|

universitásnál rendes professor.

orvostdr., Abaujmegve tiszti physikusa. Kassa, 1821. Segédkönyv a mérgezések és tetsz-

de

Disserchaerephyllo.

is,

Orzovenszky Károly. Emetica med. •

— |

j

Gifte,

dem Scheintode der

und

zur Unterscheidung des Wirklichen :

inaug.

T^-rnaviae, 1775. botanica. Dissertatio inaug. Pestini, 1842. József. Dissertatio inaug. pharm.med. de ipecacuanha. Pestini, 1834. Patzek Vilmos. Veg>'- és gj-ógyszerin intermittentibus.

Az

tapasztalások. H. n. 1801. Természeti csudálatos magyar sóval való hasznos orvosi tapasztalások. H. n. 1801. Orfila M. P. Rettungsverfahren bei

und

Dissertatio

med. sistens corticis peruviani usum

Pap

találtatott természeti

Mitteln zur Erkennung der verfálschten Weine

Pancera Gáspár.

Paníic József. Toxiocologia

—

nebst

— Ed. n. 1776. — Pharmacopoea Castrensis. Petropolii. 1778. — Ed. n. 1782.

j

j

általam mag>-ar csudálatos sóval (sal mirabilis nativus hungaricus) való hasznos élésrl orvosi

Oesterreicher József.

Pharmacopoea Rossica pro iis, qui in exercitu imperali medicinám facixmt. Petropoli, 1765.

j

j '

inaug. fungis

Dissert. inaug.

med. de venenis. Regensburg, 1717.

;

Ofen, 1839.

Oesterreicher Illés. Dissert. med. exbibens generállá de venenatis. Pestini, 1832.

res-

Pestini, 1840.

Paecken Keresztély.

chem.-pharmac. ctum reraediorum medicatorum et illa decomponentium. Viennae, 1837. Nendtvicli Károly. Grundriss der Stöchioraeti'ie, nebst einem gesehichtlichen Ueberblick derselben für angehende Chemiker und Pharmaceuten.

a

lehet

pectu therapeutico. Dissertatio inaug.

1877.

Dissertatio inaug. coraplectens eonspe-

által

meg

Rosenzweig

j

1711.

Miklós.

melyek

különböztetni. Ehhez kapcsolva mentó Schuster János gyógj'szertár után. És végre a halottkémekrl, szerJózsef, keszté hites orvos és szülész. Buda, 1846.

|

A Carbanilid és kénviselkedése légenysav Tudori értekezés. Kolozsvár,

Vergiftungen

Németbl

Szabó józsef

tetszhalált a valódi haláltól

veg>-ületének

újonnan

a chemiát

;

Nerties György.

Némethy

meg-

Schuster János,

ben azon jelekrl

'

Gr>-phiswaldiae,

Oyry

patikáról szóló toldalékkal

j

de opio. Budae, 1847. Nagy (nyíri) Ferencz. Darstellung der neueren Ansiehten über die Natúr der Salzsaiu'e. Wien, 1819.

iránt.

megmentése;

halál körül és azon szerekrl, melyek a mérgek és meghamisított borok felfedezésére szolgálnak nem külön-

1838.

Dissertatio

lévk

;

Vindobomed.-pharmaeologiea. '

Nagel Mór.

Chemie in

der

magj'arra fordította

pharm.-med. sistens alealoidea recen-

Nadenitsek Domonkos.

Französi-

a mérgek és hamisított borok ismeretére s a valóságos halálnak a látszatos haláltól való megkülönböztetéegyütt. sére szolgáló eszközökkel Francziából németre fordította és egy

handlung über Vauqueltn's Blausáure und das Chinaeextraxt. Pest, 1834. Mühlhofíer József. Dissert. inaug.

usum medicum

dem

megétettettek és látsza-

halálban

Mumiann

aevo in Pestini, 1843.

Aus'

schen übersetzt und mit einer Rettungsapotheke vermehrt von J o h.

Molnár

tiori

65

Bibliographia inedica Hungáriáé.

:

értekezés az ömlesztett fojtósavas ezüstagról és az al-eczetsavas

tani

olmacsról. Pest,

é.

n.

Pávai Vájna Gábor. Az

antifebrin-

rl. Pozsony, 1887.

Pavich. Sándor Antal. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de nicotiana tabaco. Vindobonae, 1827. Dissertatio Inaug.

Pázmándi Gábor.

PKKARIK

66„

— PLOHN

phys.-chom. sistens

extemos

veterum

1775. Kditio

nitro

natii Hungaricae analogi. Vindobonae,

1770.

Pekarik András. inont(»niin.

Kxíuiicn

medica-

1834.

Hiiiiao,

Pekarovits Gábor.

(Orvostudori «''rtekezés.) (Plantae offlcinalos Hungáriáé indlgenae. Üissertatio inaug. bot.-pliarm.mpdica.l ÍVst. 1843. Pentz Perencz. Gyógyszeres értekezés az arany .sziiíany zöldletról (Chloriduni auri et natrii) ós az eczeteavas horgáéról. (Zincum aceticum.) Pest,

—

azaz

Dániel.

Medicina

szog.''nypk

számára

orvosságoknak

az köztök leginkább ós leggj'akrabban uralkodni szokott nyavalyák ellen való alkalmaztatás az mindennapi könnyen feltalálható ós megszerezhet eszközök-

bl

e.

Bandagen

;

:

von J. P. hagen, 1776.

téin

— —

183H. j)auppruni, való házi

Verzeichniss d. Werkzeuge u. aus d. Latéin. Wien. 1770. Chirurgische Phannacie, oder Kehre von d. zubereiteten oder zusammengesetzten Arzneimitteln aus d. Iranebst

növt'Miyok.

Perliczy János

Vlennae.

solent.

— nova 1791. Kditio secunda, emendata. Viennao, 1780. — Auswahl d. chirurg. Arzneimittel.

Disspitatio inaug.

do salicinu. Pc.^^tini, 1836. Peller József. Maííyarországi orvosi iikmI.

adhiberi

— —

kinyújtatott. Buda, 1740.

II.

Autt.

G.

Pflug. Koppen-

1786.

Chinirgische Pharmacie. oder Lehre von den zubereiteten und zusammengesetzten Arzneymitteln. welche zur Heilung ausserlicher Krankheiten pflegen angewendet zu werden. .\us der lateini.schen zweiten .Ausgabe ilbersetzt.

Wien, 1780.

- Ibid. 1790. verm. Aufl. 1786. Pharmacologia chinirgica sive doctrina de medicamentis, quae ad curationem morborum extemorum iMlhil)eri solent. Viennae, 1782. Toxicologia seu doctrina de venenis et antidotis. Viennae, 178. II.

— Testi bókessógre vezórló útitárs. Azaz — a sokféle nyavalyákkal kü.szködö testnek szükségére alkalmaztatott házi — Editio 1801. és patikácskának rövid és sommás — Lehre von dem Giften Gegenleirása. Buda, 1740. giften. Wien, 1785. Pick József, üissertatio inaug. med.- — Chirurgische Pharmakologie oder II.

uti

u.

pharm. de radicae Artemisiae vulremedio antiepileptieo. Vindobonae, 18.31. Pillér Károly. (íyógjszeres értekezés a kónsavas kinadókról (sulfas chininae) és a kéklógj-ulatsavTól (acidum hydrocyanicum). Pest, 1829. Pillmann Perencz. Gyógj-szeres érte-

Lehre von den Azneimitteln, welche zur Heilung áusserer Krankheiten pflegen angewendet zu werden. Aus

gáris

az er-zetógónyról (aether aceticus) ós az olvadhatatian zöldl gjni-

— —

1829.

Plenck

(Plenk)

József

Jakab.

Schreihen an Herrn liumpelt von der Queksilbers und

— — —

Wirksamkeit des Schierlings. Wien,

—

Wien, 1771. 111.

—

—

— —

1766.

Matéria chinirgica, oder I^ehre von den Wirkungen der in der Wunderarzney gebrauchliehen Heilmítteln.

Ibid. 1807-18. Elementa pharmaco-catagraphologia

seu doctrinae de prae.ticriptione fornnilanim medicinalium. Viennae, 1799. Anfang.sgründe der Pharmako-Kataoder Lehre. Arzneigraphoiogia. mittel zu verschreiben. Wien, 1799. Elementa chymiae pharmaceuticae etc. Viennae. 1802. .Anfangsgründe d. pharmaceutischen Chymie oder Lehre von der BereituníT u.

— —

verb. Aufl. 1780.

Pharmacia chirurgica seu Doctrina de medicamentis praeparatis ac compositis, quae ad curandos morbos

Icones plantarum medicinalium seLinnaei digest. ciun syst. enumer. virium etí'. Viennae, 1788—91.

cundum

kezf'-s

latsavas hugyagos higagról (mercurius praeclpitatus albus). Pest, 1836. Pintér József. A vasany kékletról (cyanuretum ferri) és a fojtósavas higacsról (nitras hydrarg\TOsi). Pest,

Latéin iíbersetzt. W'ien, 1786. U. verb. Aufl. 1787.

d.

—

Zusammensetzung der Arznei-

Wien. 1803. Pharmacologia med.-chirurg. speciális. Partes III. Viennae, 18í)4. Specielle med.-chinirg. Pharmacologie, oder Lehre von den Kraften der Arzneimittel. 3 Thle. Wien. 1804—5. mittel.

II.

.Aufl

1H16.

Plohn Lázár.

Dissertatio inaug. med.

POLLÁK — RÓSA .

sisteBS artem formulas concinnandi. Posthini, 188;}.

Pollák

chem.József. Di:-s(ntatio de chlorido auri et natrii

pharm.

(Gold- und Xati'ium chlorid) et ioduroto plumbi (Jodbley). Pestini, 1836. Povolni József. Dissertatio inaug. med.-pharmacol. de seeali comuto. Budae. 1834. Prandt Ármin. Dissertatio iaaug. med. de vesieantibus. Viennae, 1768.

Purcher János. Vera

relatio et

effl-

eacia pulveris Hermetici et aquae lunaris aquae quidem quotidiano usu ultra XX. annos, pulveris ver plus quam decennali experientia in pluri;

bus Gerraaniae et Hungáriáé loeis eomprobatonim. Trentíinii, 1646. Purjesz Ignácz. Gyógyászati vénybujalvóros betegsógelcre zsebköny\ .

nézve. Budape.«;t, 1884.

Quitswasser Jen. Gyógyszeres

(eyanuretum kalii feiTatum) ós a festagsavas ólmacsról (chromas plum-

.

bosi). Pest,

Dissertatio inaug. med. de abusu emetiei. Viennae, 1756T K. Bácz Károly, Gyógyszerészeti-reálencyclopaedia. Gyógyszerészeti tudományos magj'arázó szótár. Összeállította .... Füírgelék a legújabb gyógy-

anorganicorum. Dissertatio ehem.-med. Pestini, 1839. Risdörffer (izdenczi) Ferencz. Tabellarische Uebersicht der Arzneimittel, nebst Angabe der gebráuchliehsten Synonyma, der Anwendungsweise, Dosis und Taxe derselben, bearbeitet nach der Arzneilehre des Hm. Prof. Dr. Med. Carl. D. Schroff und dem pharmacologischen System des Herm Prof. Carl Hartmann. Mit einem Anhange, enthaltend die Ordinations-Norm der Ki-anken-, Armen-, und Versorgungsanstalten, sovie iiber die 500 Vorschriften der bekanntera zusammengeund gebráuehlichern setzten Arzneimittel. Ein Hilfsbuch für angehende .\erzte und Wunderarzte bei der Vorbereitung zu den Priifungen, bei dem Besuche der Kliniken u. im Anfange der praktischen Laufbahn. Wien, 1839.

— n. verm.

Bertalan, Gyógyszeres

man n. ér-

Aufl.

durchgehends umgearb.

bereichert mit übersichtlicher Darstellung der neueren Heilmittel, der besonderen Heilmethoden, der Toxicologie, der vorzügliehsten in- u. auslándischen Mineraiquellen u. herausA n t o n D i n g e 1gegeben von

u.

szerekrl. Budapest, 1885—1891.

Radány

Analysis

chemioa venenorum

ér-

(tartarus emeticus). Pest, 1836.

1836.

RicMer Dániel Antal.

tekezés a tiszta feleresztett fojtósavról (acidiim nitrieum dilutum puioiin) és a borkösavas dárdaesos hamagról

Haab Ferencz Mihály,

67

Wien, 1847.

Rochlitz János Sámuel.

tekezések a kékl gjnilatsavról (acidum hydrocyanicum) és a férjany ibolatról (joduretum arsenici). Pest, 1833.

Dissertatio

med. arsenico. Pesthini, 1817. Rohrbach Antal, Taxa medicamentorum. Gyógyszerárszabvány. Agyógyszer árszabvány hivatalos kádasába IRadnbszky András. A tiszta tömény fel nem vett gj-ógjszerek árszabváeczetsavról (aeidum aceticum purum) nyával bvített, a méterrendszer saeés égetett keserasíról (magnesia usta). Pest,

rint átdolg.

1830.

Bandics

Fortunatus,

Dissertatio inaug. med. de astromontano antidoto veneni animalis KAT'EnOXHN viperini. Vindobona, 1840. Raudnitz L, A stájer növénynedv. orvosi gj'ógj-ereje és hatása részlete, utasításokkal egj'ütt. A harmadik kiadás után magj'aritva. Pest, 1857. U. 0. 1867.

—

Reithammer Abhandlung

I,

iiber

A.

Chem. -pharm.

das anderthalb Cyan-

eisenkalium (Sesquicyanuretum kalii et fem) und iiber die reine concentrlrte Salpetersáufe (Acid. nitr. conc. pur.).

inauíí.

S.

Remetei

1.

et a.

József. Gyógj'szeres értekezések. A hiwnany vasany kékleti'l

.

—

kiadás. (Mag>'ar, latin és

Buda-

német nyelven.) Kidolgozta pest, 1876. in. kiad. 1884.

Rokotnitz M.

Dissertatio inaug. med.-

pharm. de.sulphure. Pestini, 1835. Rokszer Ágoston. Gyógyszeres értekezések a hamany vasany kékletröl (eyanuretum kalii ferratum) és a kénsaVas rézagos hugyagról (sulfas .

eupri ammoniaealis). Pestini, 1837.

Ronkovits Pál. A

dárdanyról (stibium)

és dárdanvkészítményekröl rata stibiiK Pest, 1830.

Rósa György Konstantin. tatio inaug.

mentis, ejus nae, 1812.

Disser-

medicaot diimno. Vien-

med. de iuxu foiitil)us

(praepa-

in

;

ROSENTHAL — SEIZ

68

Rosenthal Ágost. d<'

ni('(i.

oiiiotiois.

Sclunidt János.

Dissertatio inang.

Budap, 1842.

Rózsay (Rosenfeld)

József.

A

kén-

égenygóz

hatása, különösen seborvosi tekintetbl tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Pest, 1847. Die Schwefelather-Dampfe und ihre

I

;

—

operatíve

ftuf

j

öflentlich vorgetiagen an der k. ung. Universitát bei Bereitung dieser Prá-

I

vorzüglich in Bezúg Chirurgie. Auf That-

Wirksamkeit,

Dissertatio inaug. de acido hydrodyanico. Pestini, 1825. Schnell Péter, l'harmazeut.-chem. -Abhandlunfí über den Schwefelalkohol und das basisch-mangansaure Káli,

medico-pharmaool.

parate im Monat Juli 1834. Pest, s. a. Díssertatio inaug. med. de vinis. (De vino Hungaric'o p. 18—23. De Tokayensi in specie p. 47—50.) Viennae, 1769.

!

j

sachen gegründet von .... Pest, 1847. János. Dissertatio inaug. med. de venenis in genera et curandis

Rock

Scbosulán János Mihály.

I

intoxicationibus. Pestini, 1830. F, Vezérfonal a khémiai frj'akorlatokban orvostanhallgatóik számára. Fordította Alfréd. Budapest, 1891. Röszler Alajos. Dissertatio inaug. med. do cantharide. Budae, 1840.

Schraud Ferencz. Beobachtungen

aus der Arznt'ikun(l»>. Wien, 1792. Schreiber E. .\ hasonszenvi házi-orvos. Minden kóros jelenetek eladása, Huber betúrendü sorozatban a megfeleló homöopathiai >íyóg>szerek kitételével. Kivonatban. Pest, "18:39. Ruland János Dávid. Pharmacopea Schröder József. A tiszta tömény nova in (lua reposita sünt stercora kénsavról (acidum sulphui'icimi conete. Ijoutsohoviae, 1644. centratum pui-um) és a borkösavas Sapkir Zsigmond. De auro ejusque hamagról (tartras kali). Pest, 1830. praeparatis. Specimen inaug. pharma- Scbulek Sándor. Vegytani készítcol.-med. Pestini, 1826. mények. .MagyaiTa fordította némely Say József. Dissertatio inaug. med. készítményekkel és vegj'tani szótárde coniino. Budae, 1839. ral b6vít<»tte Jakab ;

Rhmann

i

Donogánv

Schódy Sándor. A magyar

gyógj'szerészetre vonatkozó törvények és szabályok gyjteménye. Tekintettel a hazai gjógj'szerészek reformtörekvé-

seire.

Po.st,

Sobulbof Jakab med.-pharmacol. thini,

— — —

magyarázattal, valamint bet&rendes tárgymutatóval ellátta .... Budapest, olcsó kiad. 1893.

Scheidenberg Antal.

Gyógjszeres

értekezések

a jegesített fojtésavas ezüstagról (Nitras argentici crj'stalli.satus) és a hamany vasany kékletról ícyanuretum kalii ferratum). Pest, 1834. Scherz János. I'harmac.-chem. Abhandlung über die modicinische Seife u. die reine kohlensaure Magnesíe. Pest, 1834.

Schiel

Heinrich. (ínindzüge der l^flanzenkunde nach ihrem gegenwártigen Zustande mit líUcksicht auf Medicin und I*harmacie. Güns, 1838. ScMmbeck András. (Jyógjszeres értekezés a levált kénról és a higanykettd

ibolatról.

Schlesinger

l'e.«t.

1833.

Bernát.

Dissertatio

de remedionim domesticorum abusu. Viennae, IK32. inauír.

—

de

camphora.

med.

Szigfried. Venena eorumque dota. Dissertatio. Budae, 1837.

antl-

Pes-

1834. opio.

Pestini, 1819. De iodo. Pestini, 1H27. De ferro. Pestini, 1829.

Gyógyszerek árszabása. Buda, 1829. (Névtelenül jelent meg). Sebeök (szent-miklósi) Sándor. Dissertatio inaug. med. de tataria Hungarica. Viennae, 1779.

1887. il.

inaug.

(I.) Dissert.

A » Magyarországi gyógyszerész- Schnster János Szilárd. De

egylete megbízásából összeállította és

—

1851.

Sebestyén (acsádi Károly. sistens

f.-gerzseni) inaují. med. pharmacocatagraphologiam. -s

Dissertatio

Viennae, 1838.

Seeburger János med.-pharni. bonae, 1822.

j

de

br. Dissert. inaug. chainphora. Vindo-

|

t

Segner János András.

—

Disputatio de penetratione salis alkáli in interstitia salis acidi. Jenae, 1722.

Profrramma, centia salium ^ae. 1737.

de eííervesexpenduntur. Göttin-

q\io ali(|ua

Seivert Mihály. med. de

Dissertatio

inaug.

medicamentls resolventibus

praecipue topicis. Halae, 1743.

Seiz János Keresztély. Der Beirleiter

tiir

gebildete

árztlich(^

Kamilien auf

'!',' !

SIGMUNÜ — SZEREMLEY dem

Lande. Ein Handbuch der popu-

6»

és b6vit<' Magj'arítá Pest, 1852. U. kiadás 1862. Stockinger Mihály Grottfried. üissertatio inaug. med. de medicamentorum purgantium natura et usu. Erfordiae, 1728. Stollmann Károly. A szoritdékról II. Aufl. 189. (Stj'china) és a felkénsavas hamagról Sigmund (ilanori) Károly Lajos. tanár bécsi egj-etemi Vényminták (Supersulfas káli). Pest, 1830. koródájából. A koródán leggj-akrab- Störck Antal báró. Pharmacopoea austriaco-provineialis. Posonii, 1779. ban rendelt, az eladásokon különösen jelzett vényminták, s a venerieus és Svirbély József. Gyógyszeres értekezések a kékl gyulatsavTól (aeidum bujakóri betegek ápolása és kezeléhydrocyanicum) és az ibolygj-ulatsénél követett rendszabályok gj'üjte(hvdriodas natri). savas szikagról ménye. A UI. átdolgozott, bvített és javított kiadás után magyarra ford. Pest, 1833. Gábor. Pest, 1871. Szabó (negyedi) Alajos. Orvostudori értekezés. Ment szerek rögtöni életSimon Imre. Magyar gyógyszerészek veszélyben. Pest, 1842. évkönyve 1862. Temesvár, 1862. Sim.onides Antal. Gyógjszeres érte- Szabó Dávid A mádi bor természetes ors ostudományi tekintetben. Orvoskezés a tiszta kénsavas keseragról. tudori értekezés. Pest, 1838. (Sulfas magnesiae purus) és a lángról Szarka János Nep. Gyógyszeres érte(Alcohol). Pest, 1834. kezés a jegesített fojtósavas ezüstagSinay Dániel. Gyógjszeres értekezés ról (nitras argenti chrj'stallisatus) és az arany szikanyzöldletrl (chloriMoscat fekete higacsról (mercurius dium auri et natrii) és a ketted kénmoscati). Pest, 1835. (Bisiüfas káli). Pest, savas hamasTÓl '" Szatlimári (paksi) Pál. Dissertatio de 1834. latinul

i

laren Heilkunde und Dietátik, zur; richtigen Erkenntniss der Krankheiten und deren einfacher Cur, nebst Angabe der unentbehrlichsten ArzneiGebrauch. Pest, mittel und deren 1855.

—

i

Hamari Dániel.

j

—

I

;

.

.

.

Kövér

\

'

!

,

'

l

Sipcz Ferencz. (aeidum

A

suceinum)

gyantársavról és a kénsavas

simplicium romediorum prae operose concinnatis praestantia. Franequerae.

Pest, 1830.

1757. Editio altéra. Claudiopoli 1760. Szennert Ker. János. Elemi vegj^tan kezd orvosok és gj'ógyszerészek

vasacsról (sulfas ferrosi).

—

Soltész József. Gyógjszeres értekezés a jalapadékról (J alapina) és a

hamany

vasanv kékletról (Cyanuretum

Kalii

használatára segéd kézi könyvül. Buda,

ferratiim). Pest, 1833.

1847. Soltész Miksa. Meraoranda der allgemeinen Botanik und die Medizinal- Szentbe Károly. Gyógjszeres értekezések a tömény eczetsa^TÓl (aeipflanzen der österreichischen Phardum acetieum concentratum) és a macopöe für Mediciner und Pliarmahamanv vasanv kékletról (cyanuretum eeuten. Wien, 1854. Somp János, üissertatio inaug. phys.- kali ferratum)!! Pest, 1837. I

1

Szent-Mihályi Mihály. Házi orvosmed. Sanguisuga. Budae, 1834. ságok, mellyek különös munkával Soós (Bádoky) Károly. A higany egybe szedetvén, három részre oszelózöldletrl (Protochloridum Hidrarnémely közjóknak tattak. Ezekhez gjTi) és a fojtósavról (Aeidum niti'iés a rozs virág hasznainak feljegj"cum). Pest, 18i9. zése is adatott. Vácz, 1791. Sperlágh Gyula András. Dissertatio inaug. med. sistens descriptionem Szentpétery János. Az anyarozsról. (Orvostudori értekezés). [Secale coroleorum .synopticam. Pestini, 1823. nutum. Dissertatio inaug.] Pest, 1841. Staurótzky László. Gyógyszeres értekezés a borsadékról (Piperina) és a Szép József. Vegytani értekezések a kénvasacsról (sulfui'etum ferrosum) és borksavas dárdacsos hamagról (Taraz ötkénoshamélegrl (pentasulfuretanis emeticus). Pest, 1835. tum kali). Buda, 1844. Steinensis Kristóf. Oleum juniperi, qua ratione omnibus fere bumani Szeremley Mihály. Vénjminta-Tár a magj'ar gj'ógj'szerkönyvhöz. Pharmacorporis aegritudinibus medeatur. Craoologiai alapon összeállította .... coviae. 1545. Budapest, 1876(75.) Stetter József. Orvosi vénj'tan. Irta I

i

I

!

|

.'

— VAJDA

SZILAGYI

70

Szilágyi József. Értekezés a mérges Torkos Justus JsLnos. Taxa pharmagombákról általánosan. (Orvostudori ceutica Posoniensis, cum instructionibus pharmacopoeoi-um chirurgicorum et obstetricum speciali mandato ex-

értokozés.) Pest. 1830.

Szkalla László. A strophantus ilu.><

hispi-

ííyóír>szortani lsmortetósp.(üyógj'-

szerésztudori 1895.

Szopkó Dezs.

Cortex

erythrophioei

tryófryszeri.srnójp. (Gyógj'szerésztudori

értokozés). Bu'dape.st,

—

1895.

Sztupa György. Rövid értekezések iiK'Szanvzöldletról és 11 horfragról. Pest, 1H34.

Takács János.

a

— —

kénsavas

Dissertatio inaug. med.

vonenatis phanerogamis Hun<:ariae. Vindobonae. 1839.

de

planti.<

—

Tamassik István. A

iiadraírulyadókról a hiírany kettódzöldletról (dcutochloriduni hydrar^''yri).Pest,1829. Tarr Sándor. A káv( ról éi-tekezik. [Dissertatio inaug. pharmacologicomedica de coflfea.] Pest, 1836. Tegze Imre. Értekezés a dárdany készítinónypirl vegytani s orvosi tekintetben. (Dissertatio inaug. med.pharmaoologica pertraotans praeparata antimonii.| Post, 1840. (atropina)

i's

Ternajgo József. Gyógyszeres

consilii regii looumtenentialis Hungarici assumpta per regiam sanitatis comissione revisa, relata ac per titulatum pxc. cons. reg. locumtenent. superrevisa, approbata. Posonii, 1745, Polychrestus Uquorjáról való tudósítás. Pozsony, 1754. Wynavcenj, de liquore polychresto. Presspurku, 1756. Bericht von doctoris .... liquore polychresto, oder Gall- und Schleimtinctur. Pressburg, 1757. Sal minerale alcalicnm nativum Pannonicum et ex eodem parata remedia liquor polychrestus alcalicus et sal polychrestum alcalicum nuncupata desiderio et voluntati multorum sati.sfacturus candido calamo explicat. celsi

Budapest,

értekezés).

Posonii,

s.

a.

Tóth. István. A higany kettedibolyatról (perioduretum hydrargj'ri) és a tiszta kénsavas vasaosról (sulphas ferrosus

cum

aqua). Pest, 1835. Dissertatio inaug. mercurio. Viennae, 1821.

Tóth József

érte-

(I.)

iiuni. (lo kezés a villó savról (Acidum phosphoricum) és a tiszta timagról (Alu- Trajánkovits

mina

Teutsch

András.

Dissertatio

chy-

Than Károly. A

—

magas hómérsék és

karbolsavírz hatása szerves testekre. Budapest, IKHO.

Th.eodorovits

számára. Sarkad. 1868.

Trandaphill Cosnias. Bases

Máté.

(íyógjszeres értekezés a sósavas dárdacsróí (murias stibii) és a folyó aleczetsavas ólmacsról vag>' ólomeezetrói (subacetas pluml)!

liquidus).

Thoma János

plantaniiii acrium.

phann.-mod. Biidae. 1837.

Pest, 1836.

Dissertainaug. pharm.-med. de ferri ejusque praecipuis praeparatis. usu et virtute modica. Viennae, 1834.

Tomanek

Perencz. Ohemisch-pharm. Abhandlung über das krystallisirte salpetersaure und chromsaure Syiberoxyd. Pesth, 1840.

Tomssik Lajos. Gyógyszeres kénégenyröl

érteke(Aether sulphnri-

i

sése és a véifoltok felismerésére orvostörvényszéki végy vizsgálatoknál. Róbert és Dr. Ott^o veg>"tanárok nyomán vegyészek, orvosok, gjógyszerészek, birák s jogászok

Gyula

számára

kíizlik

:

Pest,

1871.

Tumler Ignácz.

(jyógyszeres értekezés a póris savról (acidum boricum) és a higany-eló-ibolatról {joduretum hydrariryni.Pest. 1836,

(Káli

Ungerhoffer Xav. Ferencz. Com-

Versuche mit der mehreren leidenden

pendii matériáé medicae I'ars 1. Continens alimenta, et quatuor cardiacorum simplicium olasses. Dissertatio inauir. med. Viennae, 1759.

pus) és az éget hamagról causticum). Pest, 1830.

Tonházy János.

et aoida Dissertatio inaug.

Trstyánszky Károly és Kövér Gábor. Útmutatás a mérgek kikere-

Ferdinánd.

tio

zés a

Gyógysze-

egy-két havi lati útmutatásául g>akorlati gyógyszertiiri üzletterv - takeresztülvitelével s mérleggel nulók és önoktatást nyerni kivánók

de

tineturis martialibus. Trajecti ad Rhenum. 1693. mio.(»-nied.

Ágoston.

részeti könyvvitel. Különösen agjó^'-yszerészeti rend elméleti és gyakor-

púra.) Pest, 1830.

Blausiiure, an Thieren nebst einigen auf dieselbe sich beziehenden Ansichten und Beobachtungen. Pressburg, 1824.

Vajda Péter. Növénytudomány. irvar-latin

fiivé.sznvelv

és

Ma-

rendszer-

.

1

VESZELSZKI — ZELIZY

71

egyetemes

isme. Orv^osok, gyógj'szeresek, kerté-

ban

szek

Budape.st 1879.

stb.

szániára. Pest,

1836.

tartott

Wawrik

Veszelszki Antal. A növény-plánták országából való erdei és mezei gyj-

Miklós,

kiállításról.)

üissei-tatio

inaug.

de vii-tute medioa vegetabilium esculentonim. Vindobonae, 1839. temény, vagyis fa és fszeres könyv, melyben azoknak deák, magj'ar, né- Weber János. Bases et acida. Dissertatio pharm. med. Budae, 1837. met, franc, cseh és dák neveik, küls, bels és közhasznaikkal egyetemben Wedel G. V. De opio. Budae, 1667. Mathiolusból s más több fa- és fü- Welscli Gyula. Dissertatio inaug. pharm.-med. sistens brevera conspecvésztrókból a közrend hazafiak kedtum remediorum novorum vtrtutis vekért szálanként egj'beszedettek eorundem medicae ac morborum in által. Pest, 1798. quibus adhibentur. Budae. 1844. "Wachter Bódog. Der durch ErfahJános Menyhért. De vini hungarang bewáhi'te, heilsame Gebrauch rici excellenti natura, vtrtute et usu. des Wachholderöls bei Behandlimg der Halae, 1721. Cholera-Kranken, nebst andeni naturXav. Perencz. Dissertatio gemössen auf Erfahrung gegründeten inaug. med. sistens quaedam de diuHilfsmitteln und beachtungswerthen retieis. Vindobonae, 1825. Andeiitimgen. T^iTiau, 1831. "Wagner Dániel. Pharmaceutisch- "Werther (numvári) Prigyes. Készített sós-borszesz háziszer sat. Pest, medicinische Botanik oder Beschrei1866. bung \md Abbüdung aller in der k. Cs. k. kiz. szab. életital. Pest, 1866. k. österreichisehenPharmacopoee vom K. k. ausschl. priv. Életital (LebensJakre 1820. vorkommenden Arznei.

.

—

Wemer

— —

pflanzen, in botanischer, pharmaeentischer, medicinischer, historischer n.

—

Selectus

medicaminum

sertatio

inaug.

kiválasztása kérdésének jelen állása, a sjT)hilis gyógyítására. Budapest, 1894. Wolff András. Was ist von der Oeleinreibung, als einem neu endeckten Pest, tischer Praeparate, Droguen Heilmittel gegen die Pest zu haltén, 1860. und wie muss dieses gebraucht werGyógyszerisme (Pharmacognosia) orHermannden Untersucht von vosok, gyógjszerészek, iparosok és stadt, 1798. kereskedk számára. (4 fzet.) Pest, Grábor. Gyógyszeres értekezés az 1862—65. eczetsavas ezüstagról (Acetas argenUjabb kitnbb gjógyszerek jeg>'tici) és a kéngjTilatsavas hugyagról vorzglichster Verzeichniss zeke. (Hydrothionas ammóniáé). Pest, 18.34. neuerer Arzneimittel. Buda, 1866. József. Dissertatio inaug. med.Perencz. Gyógj-szeres értekezés a pharmacologica de moseho. Vindohamany ibolatról (joduretum kalii) és bonae, 1833. a tiszta folyó hug\agról (ammónia "Wolfstein József. Dis.itatio inaug. púra liquida). Pest, 'l836. med. de plantis venenatis phanoroJános Antal. Chemisch.-pharm. Ab•ramis I. Comitatus Pesthiensis. Buhandlung über das Magnesium und

tempore detectorum et nonnullorum antiquiorum et novo adhibitorum. Fasciculus I. Budae, 1839. pharmaceuifj. Preisverzeichniss .

—

Dis-

pharmaeol.-med. de aui'O. Vindobonae, 1826. Winterl Jakab József. Systematis artis pharmaeeut. in novo TjTTiaviensi laboratorio quotannis experimentis demonstrandi. Tj-maviae, 1772. reeentiori Wohl Mór. A higany felszívódása s

chemiseher Beziehung mit besonderer Rüeksicht auf die botanischen Arzneistoffe mit getreuen, genau nach der Natúr gezeiehneten und ausgemalten Abbildungen. 2 Bde. Wien, 1828—29. ;

—

trank). Pest, 1866.

Werzár Emánuel János Nep.

.

tekintettel

.

j

•?

|

—

i

—

i

|

—

—

|

j

[

i

I

—

j

dae, 1826.

Quecksilberoyanid. Ofen, 1843.

Wallaszky Lajos. Modus menta

"Wolny

medica-

adplicandi. Dissertatio inaug. med. Pestini. 1838. Vince. Veg>-tani és gyógyanyagok és készülékek, szerészeti (Hivatalos jelentés a Parisban 1878-

I

István.

pharm.-med.

Dissertatio

inaug.

de oleo gadi morrhae.

Pestini, 1833. !

Wartha

i

Zelizy Dániel. Gramm és gran. A gránrendszerról a gramm rendszerre történ pontos átszámítás pontos meg-

ZEY — 1804

78

könnyítése végett orvosok és gyógyszerészek használatára. Debreczen,

—

Abhandlung von Natur-Eigenschaft

der u.

vortrefflichen

Würckung des

Ungarisehen Weins. Üresden u. WarOlajoknak több másféle schau. najíy hasznú orvosságokkal egj'ben, 1767. Erdélyben a szebeni zöld erdben szedett gomba, ugyan Szebenben megmelyek az ember egészségére mind készíttetvén, és egy uri asztalra fel kivül, mind belól igen hasznosan szolvitetvén, kinek minémü nyavolyát gálhatnak, declaratioja, melyeknek okozott, másoknak tanúságokra, hog>' is különös hasznok mind itt Váralján, magokat minden esméretlen gombámind a mag>'ar korona alatt lév nak ételétl niegtartüztassák, minekminden tartományokban tapasztalhatóutánna könnyebbülését ér ette. rövid képpen observáltatott és compróbálMatheaus Badmagyar versekkel játszadozva ki irta tatott. (Colophonja racharzán Apoth. et Magister oleorum. M e r c u r u s. Szebenben. Andreas Zey Doct. Medic. Varalien- 1773. Házi különös orvosságok, egy 1875.

Zey András.

:

i

—

H. n. é. n. (Pozsony, XVII. század.) Újra lenyomatott szerzk és nyom-

tatási hely

megnevezése nélkül 1744-

nek

ben.

Zsigray Károly Lajos.

viga.«ztalására

következképpen

betk

rendé szerént külön-külön nyomtatásokból és Írásokból szedet-

Dissertatio

a

inaug. med.-botan. sisten.< enumerationem oentaureanini Hungáriáé. Pestini,

—

Kolozsváratt. Házi különös orvosságok, mellyek az orvosok nélkül szkölköd betegeskedk-

toldalékkal,

sis).

tek egj-ben. U.

o.,

178.5.

1779. Taxa medicamentoi-um

1888.

Zsoldos János. Histoi-ia croticis Rhus (Jotini cum observationibus dinicis

macopoea

in

austriaco-provinciali

—

pharcon-

Taxe der in den östertentonim. reichisohen Provincialpharmacopooo praemio coronatis. Jaurini, 1815. enthaltenen Arzneyen. Pressburg. Zwick Zsigmond. Chemische Abhandlung übor das salzsauere Eisenoxyd 1785. Házi különös orvosságok. L. 177.Í. Kommentár über die Kritischer Ammóniák u. die reine kohlensaure

—

Oesterreichische I*rovinzialpharmak(»poee, mit einem Entwurfe zu einem gemeinnützigen verbesserten Dispen1780. Magyarázatja az P^ranz orvos élet-essentiájának, mely eránt Prágásatorium. Pressburg. u. Leipzig. ban az n. orvosi facultásnak rende- 1791. Házi orvosságok. L. Szentlésébl Gelhausen s Erbény doctor Mihályi M i h á 1 y. uraimék által P'ranz János 1730-dik 1798. Gesohichte der Entstehung u. des esztendben megexamináltatott. H. n. Foi-tganges der Török'schen Spiessglanz-Tinktui*, nebst theoretisch-prak1782. Antidotarium sive pharmacopoea nova civitatis Cassoviensis in usum tischen Anleitung zu ihrem zweckpublícum, rejectis antiquitatis, virimássigen Gebrauche. Kasehau. busque evanidis, secundum Augus- 1801. Házi orvosságok, melyek az emberi tanam. et dispensatorium Viennense testnek külömb-külömbféle nyavalyáicelenovissimum, selectissimisque nak meg-orvoslására nem csak némely briorum medieorum compositionibus, esméretesb füvek bels s küls, haprout etiam endemiorum morbomm nem köz-ha.«;znai is rövideden egj'be convenientibus Alexypharmacis, et szerkesztetve találtatnak. Most pedig medicamentis restaurata, revisa, atque hogy annyival-is inkább édes nemzeper medicos infra denominatos approtünknek természeti hajlandósága felbata et publioata. Cassoviae. indittass'''k a méhtartiis tudománya 1748. Haus Apotheken, d. i. gute, leichte is helyesen és röviden hozzá adatott. u. heilsame Mittel zur Zeit der Pest. Váez. Ka.schau. 1804. Taxa medicamentorum emendata 1744. Az olajoknak több másféle nagy pro regno Hungáriáé et adnexis parhaí^znu orvos.ságokkal egjben ... L. tibus edita. Budae. - Taxe der ArzZey András. neyen, welche umgearbeitet für das Taxa pharmacentica Posiensis. L. Königreich Ungam u. einverleibte i'roTorkos Justus János. vizen herausgegeben wunle. Ofen. 1761. Házi különös orvosst^^. L. JuIbid. 1807. .Pro anno 1ho8.. Ibid. - .Taxa novior hász Máté. 1809. Ibid. 1810. Bittererde. Pest, 1836.

.

.

.

;

;

;

—

—

—

.

1807

— 1898

-

medicamentorum emendata .c és német czimmelés szöveggel). .

—

.

—

1845. Taxa medicamentorum. 1850. Taxa medicamentorum

(Latin

— Más

73

I

1

.

j

.

L. 1804. .

Supple-

»Taxa mentum anni 1843. L. 1804. medicamentorum in pharmaeopoea 1852. Franzbranntwein und Salz, oder austriaco provinciai contentorum ...» sicherer und schneller Selbsthülfer Ibid. 1816. (Latin és Ibid. 1815. und Selbstarzt für die leidende német czimmel és szöveggel). »Taxa Menscheit bei allén áusseren Fermedicamentorum in pharmacopoeae letzimgen .... und vielen inneren Austriacae editione tertia contentoKrankheiten und Uebeln durch das

II

kiadás. Ibid.

Ibid. 1812.

••

i

—

rum -

»

.

.

.«

;

—

i

— —

m

deckte

és hozzá kapcsolt tartomáArzneyen nyokra alkalmaztatva.

szágra

W

i 1 1 i a Lee entUniversalmittel Franzbranntwein und Salz. Pesth, 1852.

vom Englánder

1822.

Ibid.

Gyógyszerek árszabása Magj-aror-

IV. Aufl. 1860.

1870. Hernád doctor patikája. Pest. 1871. Magjar gyógyszerkönyv. Pharmaeopoea Hungarica. Pest. plementum taxae medicamentorum 1872. Gyógyszer-árszabvány az 1872. magyar g^ógj-szerIbid. 1850. évben kiadott anni 1843. könyvhez. Hivatalos kiadás. Pest. 1807. Taxa medicamentorum emendata. Függelék a (gj-ógjszerészi) árszabL. 1804. vány II. kiadásához. Pest. 1809. Taxa medicamentorum. L. 1804. Taxa medicamentorum. Az 1872. 1810. Taxa medicamentonim. L. 1804. 1829. (Latin, magjar Ibid. 1830. szöveggel.) Ibid. 1845. SupIbid. 1844.

Taxe és német

—

Ibid.

—

—

.

—

.

— —

1811. Taxa medicamentorum.

1812. 1815. 1816. 1819. 1821.

Taxa medicamentonim. Taxa medicamentorum. Taxa medicamentorum.

De

opio. L.

g>'ógj"szer-árszabványnak a hivatalos kiadásba fel nem vett gyógj'szerek árszabványozásával és jegjzetekkel bvített kiadása. (Magjar. latin és Arznei-Taxe. Neue. német nyelven.) mit dem amtlich nicht taxirten Arznei Mitteln vermehrte, ungarisch-. lateinisch-, deutsche authorisirte Ausgabe. Kidolgozta az orsz. gj-ógj'szerészek központi bizottmánya. Pest. 1876. Gyógyszer-árszabvány az 1872-ik évben kiadott »Magyar Gyógjszerés részben átnézve könyv«-höz, grammsulyra átszámítsa. Hivatalos kiadás. Budapest. 1888. Függelék a magjar gyógj'szer-

1804. L. 1804. L. 1804. L. 1804.

L.

—

Schuster János.

Házi orvosságok, melyek az emberi testnek külömb-külömbféle nyavalyáinak megorvoslására nem csak némely esmeretesb füvek bels s küls, hanem köz hasznai és röviden egj'be szerkeszt\'e találtatnak. Vácz. 1822. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1825. Der ei-probte Eathgeber für Hausváter und Hausmütter in der Stadt xmd beim einsamen Landleben. Nebst einem medicinischen Hausbuch, das könyvhöz. Additamentum ad pharmadie bewahrtesten Mittel der berühmcopoeam hungaricam. Budapest. testen Arzte, bei den Krankheitsfállen der Menschen, in alphabetischer Ord- 1884. Magjar Gyógjszerkönyv. Pharmaeopoea hungarica. Budapest. nung enthált. 2 Bde. Leipzig und 1872. az Gyógjszer-árszabvány Kaschau. évben kiadott »Mag>'ar gyóg>szer1827. De iodo. L. Schuster János. könyv«-hez s annak 1883-iki függe1829. De ferro. L. Schuster János. lékéhez. Hivatalos kiadás. Budapest. 1829. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1880. Házi patika vag>' szükségben 1888. Magjar Gyógyszerkönyv. Phaimacopoea Hungarica. II. kiadás. Edikönyvecske a nem segít orvosi tio secunda. Budapest, 1888. orvosok számára. Kassa. 1880. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1892. Formuláé nosoeomiales. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium, 1881. Elenchus medicamentorum praeBudapest, 1892. ter taxám pharmacorum anni 1829 pretio inde a 1. Nov. 1831. usque 1898. Utasítás a gyógj-szerek ei.'ízámolására. Kiadja a m. kir. honvédelmi ulterioris ordinationes auctorum et minisztérium. Budapest. 1893. diminutorum. Budae. 1881. Taca medicamentorum. Supple- 1895. Katonai gj-ógjszer-árszabás. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztementum. L. 1804. rium. Budapest, 1895. és 1899. 1848. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1844. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1898. Adatok az 1891. évi katonai

—

:

|

]

1

I

1

BALOGH

74

—

— RAJNER

gyógj'szerköny vben elírt g>'ógytestek készítésénél megközelitó számítás szerint elálló származékokról. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest, 1898. Katonai g>'óg>'szerkönyv. Kiadja ii m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest, 1898.

3.

Év nélkül. (Sine Kiesow

anno.) Észrevételek

használata iránt és a fjyófryászat elmélete és gyakorlatára némely metíjejrj-zések, továbbá néhány különnem eset megemllt(!^'se, mikben e mef^becsülhetetlen használtatott. sikeresen ffyófr>szer dr.

élet«>.';.s('ntiájúnak

Augsburgban.

Auxilia repentina.

Balogh Tihamér.

Klsó segedelem elóforduló betegségek és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint. Budapest, 1889. Bene Ferencz ifj. Tetszhalál, megégetés és egyéb rögtöni életveszélyekrl mentszereikkel együtt. Pest, 1843. hirtelen

Az els sególy-nyujtás kézikönyve*

— — —

I.

és

II.

kiadás. Budapest, 1892.

Mentés dióhéjban.

Budapest, 1896. Gyakorlati útmutató mentk használatára. Budapest, 1897. Az »elsö segltség-nyujtás* rövid vázlata mindenki számára. Budapest, 1899.

Bertholdi. Wegweiser zur homöopat- Kováts Mihály. Szükségben való és hischen Selbsthilfe in den gewöhnlich vorkommenden Unpásslichkeiten, und bei gefáhrlichen.schneller Hilfe bedürfenden Krankheit.sfállen oder kurzgefasste .\nwei8ung, so wie man sich nach den ürundsátzen der Homöo-

segedelem pásról, a

selbst

behandein

Pest,

soll.

megakadásáról, gz miatt megfulásról sat. egy veszett kutya rézre metszett képével. Pest, ben

való

179"8.

— A hirtelen halál ve.«;zedelmeiben segedelem.

Burián Aladár. Az

Orvosi Mentés Kézikönyve. Írták: Nékám Lajos N a v r aS., J e n d r á 8 s i k E r n , Tanárky Árpád, til Imre,

a veszett kut>-a hara-

való

;

pathie 1834.

tíibla

mérgekrl, a falatnak gégé-

—

I.

II.

tábla.

való

Rozsnyó,

1820—21. Rettungsmittel in plötziichen TodesII. Tafel. gefahren. Herausg. v I. .

.

.

Pesth, 1820.

Prochnov József, Csapodi Kresz Géza. Els segély rögtöni baleseteknél az orvos megérkezéséig. István, Szabó Dénes, Bakó Uta-ítás a vörös-kereszt egjietek, Sándor, Bókay János, MoravEmil, Ónodi Adolf, E. Böke Gyula, Rothman Ármin, Tóth Lajos, Burián Aladár, Basch Imre, Tauszk Ferencz, ChyzerBéla, Kenyeres Ba-

csik

lázs. Kiadta a »Mentk Lapja* kesztje Budnpe.st, 1891. .

.

szer-

.

Cservinka Ferencz Xavér. tatio inaug. tinis in vitae

Disser-

med. de auxiliis repenperieulis. Vindobonae,

18;}7.

Esmarch Frigyes.

Rögtöni

segély

eladásban szamaritánus-iskolák számára. Ford. Kreisler Károly. Budal)alesetekben. Vezérfonal

öt

pest, 1883.

Fabini Frigyes., Das in KrankhoitíMi, wo

Heilverfahren schnelle Hilfe

Hermannstadt, 1846. Kováoh Aladár. Els segély heveny mérgezések esetében. Budapest, 1889. nöthig

ist.

rendrség, hatósági és községi közegek, vasúti-, tzoltó- és gyári személyzet, valamint a népiskolák és mindazok számára, kik baleseteknél az els segélj't nvujtják. Budapest, 1885.

Kriegler Mór. Önment. Számos mellékelt vénymintákkal.

Orvosok

s

mind-

két nembeli betegok számára. Nag>Kanizsa. 1876. Lóstainer Antal. Orvosi tanítás a hirtelen veszedehnet okozható betegségekben való serény segedelemhozásról, mely a munkás falusi népért a sebész ifjak fölszabadulásokkori próbatételökre alkalmaztatva kiadott. Pest,

18.T).

Plichta Soma.

Segélynyújtás

veszélyeknél, liosonez,

Rajner Dániel. Els

é.

élet-

n. (1889.)

segély szerencsétlenségek és baleseteknél. Különös

:

RIBDL — 1847 tekintettel a vár, 1890.

háború esélyeire. Kolozs-

Pár szó

a hullák Szatmár, 1875.

'

Riedl József. De

auxiliis in repentinis vitae periculis. Dissertatio inaug.-med. Budae. 1842. ScMllinger Ferencz. Mentó eljárás tetf-zhalalnál és az életet rögtön hetesséareknél. Selmecz, fenvejretö 1876. Schosulán János Mihály. A falusi embereknek iit oktatás, melybl kiki

megtanulhatja, miképpen kellessék a vízben holt, felakasztott, megfulladt, megfagyott, a hségben elájult és a menykótól üttetett szerencsétlen felebarátján segíteni és mitl rizkedjék leginkább a szabadító, hogy maga életének ne áitson, melyet német nyelven kiadott, most pedig T o 1 n a y Sándor magyarra fordított. Bécs, .

.

.

1786.

Stadler

Károly.

Az

életmentésrl.

Gyr, 1874. Szabó (negyedi) Alajos.

elégetése

ellen.

Tóth. Imre. Mentó eljárás vérzések és séi-üléseknél. II. kiadás. Selmecz, 1876. 1779. Bewáhrte Hilfsmitteln, wie denen eitrunkenen und erstickten, auch anders verunglückten Menschen zu helfen seye, auf allerh. k. k. an die königl. ung. Statthalterey erlassenen Befehl bekannt gemacht worden. Pressburg. 1780. Bizonyos oktatások, minem gonddal kellessék a vízbe esett, s abban elfúladott, vagy másféle szerencsétlenségekbe esett embereken hathatósan segéteni melyek felségének a magj'ar kir. eonsiliumhoz 1779. észt. böjtel-haván bocsátott nyilván való parancsolatjábul közönséges haszonra és értelemre nyomtatásban kiadattak. Pozsony. Approbata medica aquis submersos ;

—

et suffocatos ac alia ratione infortuOrvostudori natos homínes aptissíme juvandi quae in obsequium sub 5. febr. 1779. ad értekezés. Mentószerek rögtöni életexcelsum regium locumtenentiale conveszélyben. Pest, 1842. silium hungaricum emanatae altisTersánczky József. Népszer oktatás símae regiae resolutionis pro communi a balesetek alkalmával szükségessé utUitate et notitia publicantur. Posonii. válandott segélj-nyujtásban az 1876. évi XIV. közegészségi t.-ez. els része 1812. Szükségben í egítö tábla a vízben fuladtakra, megfagyottaki-a, akasztotV. fejezete kifolyásából. A nép, takra nézve. Gyr. népiskolák, hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetk, bányászok, 1833. Der Arzt u. Rathgeber bei allen Unglücksfállen, wo die schleunigste rendrök, halottkémek, halottakra felHülfe nöthig ist. Leipzig u. Kaschau. ügyelk, betegápolók használatára. 1847. Egészség és rögtönesetek gjógyX.-kanizsa, 1«81. tana. A tanítóképz intézetek haszTomcsányi Imre. A tetszhalottak nálatára. Buda. fölélesztésére vezéilonal. Függelékül

IV.

PATHOLOGIA ET THERAPIA APPLICATA 1.

Pathologia et therapia speciális interna.

Abeles Simon. ChoiPa

sancti

Viti,

med. Biidae, 1837. Ábrahám Adeodat.Dissortatio inaug. nicd. sistons novrosos oculorum. Vicnnao. 1841. spociinon

Ángyán

—

^

Trias dissprtationum physico-medicaniin de quibiisdem affectibus singu-

De

Mirachiali. 2. De porcello Cassovionsi 3. De eructatione flammante. Lipsiae, 1746. laribus.

1.

affectu

Agats Gusztáv. De morbo

Hungarieo.

med. Berolini, 1840. Aizinger András. Emphyseraa. SpeciDissert.

men

inaug.

járvány

endemio hagj'máz

.

.

.«

ez.

— —

de

.';corbuto.

Pestini,

Amer Miklós.

1832.

Dissertatio inaug. med. de asthmate millarí. Budae, 1832.

.

.

Mag>'aráztn

Különféle betegségek hasonszenvi (homoeopathiai) gjóg>ltása. Nem orvosok és kezd hasonszenvi or^'osok

használatilra. Pest, 1847. ID. böv. II. bvített kiadás 1855. kiadás Hahnemann életrajzával 1858. -^ V. böv. IV. bv. kiadás 1862.

— —

kötetben »Ha.sonszenvi és gj-ógyszertan* czlmmel VI. böv. kiadás 2. kötet.

2

gyógymód

—

—

1864. 1868. (69.)

Homoepathische

Behandlung

ver-

schiedener Krankheiten fürangehende Aerzte und gebildete Nichtarzte, mit

munkája.

1

.

practica de cephalaigia. IV.stini, 1836.

kiadás

Albrich János. Observationes

de pesté Barcensi, praesertim Coronae,saeviter an. 1718 et 1719 grassante. (Kézirat. Kivonatot közölt belle K ö e s é r i Sámuel, szerz nevének elhallgatásával az ».\nnal. physico-med. Vratislav. Tentamen VI. « ez. mrtl)en. Szinnyoi.) Áldor Adolf. A cholerúrl. H. n. 1873. Aldor Lajos. Viz.>
malagai

s

Bérezi János, l'est, 1805. Argenti Döme. Dissertatio medico-

rok, i^udapest. 1892.

gyüjteményben ezen név alatt szerepel Schüiler János Györgj' »De morbo

hideglelé.srl

nak parancsolatjából

inaug. Hiidae, 1832.

Halier-féle

1891.

orvos^olhatásáról, irtaTruxillo Péternek a malagai katona és polgári dolgok igazgatójá-

Alapi Henrik, A húgyszervek némely betegségétl függ emésztési zavaAlberti Mihály. A

Budapest,

Arejula János Manó. A

Adolphus Keresztély Mihály,

Dissertatio nied. inaufjr. de porcello Cassoviensi. Lipsiao. 1728.

Béla. A cholera indiea kór-

és gyógytana.

iiiaujr.

Lebensbe.'schreibung Hahnemanns. d.

.\iis

Ungarischen von Dr. Schleicher.

(Nebst Portrait des Verfassers). Pest,

—

1860.

Hasonszenvi útitárs rögtön támadt betegségek elhárítására. NemorvosokPest, 1863. nak irta Hasonszenvi g>'óg>'mód és Hahne.

mann —

.

.

életrajza. Bpest, 1877.

Hasonszenvi

kezd h. nem orvosok haszHahnemann életrajza. gyógymód

orvosok, értelmes nálatára, VIII.

újra

és átdolg.

kiadás. Budapest,

1895.

Aspécz Rudolf.

Dissertatio

medica

:

ATHANASIEVITS — BELLONY de febre intermittente. Vindobonae,

Bankó AntaL

1823.

Athanasievits inauíT.

med.

Vazul.

de

sistens 1825.

Díssertatio

glossltide.

Pestini,

77 Dissertatio inaug. med.

hypochondriam.

Vindobonae,

Barbenius József Benjámin. De haemon'hoidibus

18M6T

Attomjrr

Briefe über Homöopathie. Jan. bis Dec. 1833 u. Jan. bis Juni 1834. Leipzig, 1833—34. Ausfeld Kristóf. Relatio med. de pesté ui'bis Szegedinae In Hungária an. 1708. saevi^nte, ad incl. caesareum consilium bellicum anno eodem Szegedino transmissa. (Német nyelven.) Austerlitzer Simon. Dissertatioinaug. med. de calculo urinali. Pestini, 1831. Ayrer János Kristóf. Disputatio de

vesicae in genere et in specie. Dissertatio inaug. med.

I.

morbo Hungarieo.

TjTnaviae, 1777.

Baross Károly. Az éhség rültjei. A pellagra Magyarországon. A pellagra Olaszországban. A pellagra betegség. Mi a teend ? Budapest, 1899. Bárra (homoród-almási) Imre. Dissertatio inaug. med. de hydrope ventriculonim cerebri acuto. Viennae, 1822. Bárra (homoród-almási) István. Értekezés az epekórságról. (Cholera

morbus.) Pest, 1831.

Basiliae, 1631.

Bácsmegyei István Pál.

Observa-

Baruch Manó. Dissertatio inaug. med.

morbo csömör Hungáriáé Semiotica cardiopathiarum synoptice endemio intertextae. Lugd. Bat. 1717. exhibita. Pestini, 1847. Bácsmegyei János, üissertatio inaug. Bastler Antal. Utasítás miként óvamed. sistens podogram, juxta genuikodjunk és meneküljünk on'osi segély nam optimamque artis methodum érkezéséig a cholerától choleraeurandam. Erfordiae, 1726. óvcseppei által. Pest, 1855. Bagellardus Pál. De universalis Báty János. Specimen inaug. med. morbi articularis praecautio et curatio. sistens discriptionem quorundam morLugduni, 1538. borum hungaris endemiorum et remediorum iisdem familiarium et quasi Bajamonti Gyula. Storia della pesté domesticorum. Trajecti ad Rh. 1775. che regno in DaLmazia negli anni 1773—1774. Venezia, 1786. Theses inaug., pro priv. doct. subm. tiones de

.

.

.

—

Baján Miksa. Ne

TjTnaviae, 1776.

féljetek a kolerától

Kimerít útmutatás miként óvjuk meg magunkat az ázsiai kolera ellenében.

Baumgarten Samu. A

hólyag daganatainak kór- és gs-ógj-tana. Budapest,

Budapest. 1892.

1896.

Bakody József,

Homoeopathische Heilung der Cholera zu Raab in Ungam im J. 1831. Stein ara Anger, 1832.

Bakody

Tivadar. A tiasonszenvi iskola természettudományi módszere. Bpest, 1877. A karj^omitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve. Budapest, 1884. Bálint Bezs. A tabes dorsalis complicatióiról. Budapest, 1898.

—

Ballá Manó. Orvosi értekezés a

szél-

hüdésról. Pest, 1847.

Ballus inaug.

bonim

Károly Lajos.

Dissertatio sistens diagnosim morsystematis uropoétici. Pestini,

med.

1834.

Balogh Endre. iszákosak

Orvosi értekezés az reszketeg félrebeszédéröl.

értekezés a cholera morbu.sról Temesvár, 1831.

hüdésról. Pest, 1847.

szél-

Dis-

sertatio inaug. med.-chirurg. de hydrothorace. Vindobonae, 1840.

Bausner Sebestyén.

—

Tractatus de pesté ejusque cm-atione. Cibinii, 1550.

De remediis adversum feram. Cibinii. 1550.

Bsck János Nep.

luem

Dissertatio

pesti-

inaug.

med. de pateehiis. Viennae, 1816.

Bednárik János.

Dissertatio

inaug.

med. de aneurjsmate. Pestini, 1823. Beér Lipót. Dissertatio inaug. m.-practica de febribus nervosi.s secundariis. Viennae, 1826.

Bebrens György.

Dissertatio inaug. NTilgo dicta

med. de lue Pannonica

die Haupt- oder ungarische Krankheit. Erfurti, 1687. Bél János Tbeofíl. Dis.sertatio inaug.

med.

Pest, 1841.

Balogh, (almási) Pál. Rövid orvosi

Balta Manó. Orvosi értekezés a

Baumgartner Walfrid Antal.

de

cholera humida. Göttingae,

1747.

Bellony

József. Dissertatio inaug. med. de struma. Budae, 1836.

Bellony Károly.

Dissertatio

inaug.

med. de nostalgia. Pestini, 1836.

— BLAl de- — Medizinische

BENCSIK

78

Bencsik Mátyás. Genuína

pestis

Bphemeriden von den Jahren 1780 -1793. Aus dem Latéin übersetzt und mit der Topograpbio Miskolcz von vermehrt .1 o s c Flyerel. 5 Bde. Wien. 1794.

quae ann. 1739. Debreczini

scriptio.

gra.'ísata est ...

Bene Ferencz.

.

Kurzor

Inbeírriff der nöthigston (inind.siitzp zur Konntniss und Hoilunfr der gewöhnlichpten inneren Krankheiten der Menschen, fiir anfrehendo Wnndürzte im König-

reich Úngern. Pont. 1801. Hllementa medicináé practicae e publioi.'í edita praelectionil)U.>< illius u n. Tomi V. per Franc. Pestini. 1833—34. ^— ifj. Dissertatio inauir. med. sistens

t

Bensa Ferencz Xavér.

partes infestantis, cum adjunctis .specialíbus observationibus in lazaretho

—

Bene

quaedam memorabilia

—

—

töni életvpszélyelíröl mentöszereikkel eg>iitt. Pest, 1843. Rudolf. Dissertatio inaug. med.practica sistens casuum memorabilium LXXXVI. in sehola clinica annis

Bentzig Mátyás. incd.

(lolore

(i<'

Maiid..

Viennensi inaug.

Dissertatio cephalico.

Halae

1731.

ined.

(le

tol)r('

Dissertatio

Hungarica

inaug.

seu cas-

Kriangao, 1759. Sámuel Dissertatio inaug. med. de insomniis. Budae, 1778. A hólyagos himlóröl való tanácsadás. Mikópen kelljen a móg meg nem himlózötteket, mikor e nyavalyába esnek, orvosolni, hogj- mind testeképségekben nek szépségekben és megmaradjanak, mind pedig igen kevés lazámmal haljanak meg. Kassa, tronsi.

Benk

1781.

Nóvum quod

in

febris

—

Dispiitati(» mod. de poripneumonia. P'ranequerae. 1695. Dissertatio inaug. med. de colica

passione. Frano(|uerae.

scarlatinae

genus,

:

Sámuel.

fekete epés

raértékletnok. és az alatt elrejtezett .•számtalan és tündéres betegségeknek, nevezetesen pedig a köszvénjTiek, úg>' az ót-varnak és aranyérnek, az uj tapasztalásokból,

különösen pedig Grant Wílhelm képzoményeiböl leírása, elkeriilése és meggj'ógjitása részben angolból ma.

.

.

;

g>'arra fordítva, részint pedig kidolgozva. Két eredeti értekezéssel toldván azt meg a tejvarról és aranvérról. IVst, 1791.

IHü.").

Bereczky (torboszlói) Károly. med.

sertatio

inaug. Viennae. 1839.

de

Disdiabete.

Berger József.

Dissertatio inaug. de 1k35. Beszterczey József. Dissert. inaug. niod.-practica de arthritide. Budae, 1837. Bethke Károly. Über Schlagfliisse und Lahinuniron, oder üeschichte der Pe.stini,

Apoplexie. Paraplegie und Hemiplegio aus iiltern und neueni Wahrnehmungen. 2 Theiio. Ofon. 1799.

Betlehem Fülöp med. de delirio Budae, 1835.

Dissertatio

inaug.

tremente potatorum.

Biatzovszky János. Utaslt>ánya

—

300 innocuis infantibus obser-

vatum. (A kir. helytartótanácscsal közölte.) Magjarra fordítva »A skarlátos hidegnek leírása és orvoslása.* Pest, 1784. Kiadta R á c z

A

György.

vortijrino.

1 Sitit.

Benkótzi István,

—

quam

Vionnae, 1717.

scbolastico 1824/5 in nosocomio aca- Berdacli Gyula. Bericht íiber die Moningitis-Epideniie Trifail im demico regiae scientianim universiin -laluo IHMK. München. 1899. tatio Hungaricae collecta. Pestini, 1825. Briccius (vízaknai) Tetszbaíál, megégetés ós eg>'éb rög- Bereczk v.

Hudapp.«ít,

—

Posoníensi.

factis.

Anno

1837/8 et 1838/9 observatorumsuccinetam enan-ationem. Pestini, 1840. Benedict Henrik. Az appendicitisrl.

—

tam

j

ciinioa.

Historica

iclatio pestis anni hujus saeculi XII. Xlll. XiV. Au.>
—

az

openiirigy elkerülése és orvoslá.sa módjairól. Nag>-Szombat. 1831. Instructio quoad média praepediendi et curandi morbi cholerae. Tvniaviae. 1831. Krátki Mauíeni abí choleru nedostal.

Trnawc. 1831.

Bibó Gedeon. (le

Dissertatio inaug. med.

scorbutí». Viiulobonae, 1831.

Billitzsr Fülöp. Dissei-tatio inaug. med. (|p i)aralysi. Budae, 1835. Bing Hermán. Dissert. inaug. med. (le t'pilepsia. VoM, 1831. Binnenfeld Izsák. Orvosi értekezés a ha.«menésról. [Dissertatio de díarrhoca.] Buda, 1845. Birly Ede Flórián. l)is.>íert. inaug.

Viennae, 1814. med. de dysphagia. Viennae. 18.38. incd.

(le

t'pilepsia.

Blau Vilmos.

Dis.sortati(» inaug.

:

;

BLECER — BURGGR.WEN Bleuer Miklós.

Orvosi

értekezés

a

tüdólobról. [Dissertatio med. de peripneumonia.] Pest, 1844.

i

1

I '

Blosius Sebestyén.

Disputatio medica (Ip felni Ungarica Tubingae, 1626. Ödön. A paralyticus neurasthenia s a hydrotherapia. Budapest, 1895. Blumenfeld Ábrahám. Dissertatio inaug. med. sistens gasti'o- et enteroinalachiam. Pestini, 18.37.

Blum

^

Bodnár Sándor. Az és

annak

emésztési zavar gyógjkezelése. M i 1 n e r

Krakauer

—

Fothergill és után. Budapest. 1886. II.

J.

kiadás 1894

Bókay Árpád. Kétly Károly, Ko-

i

Braun Sándor.

Dissert. inaug. med. diaphragraatitide. Pestini, 1834. Bráuer József. Dissei-t. inaug. med. sistens observata in clinico medico pro medicis reg. st-ient. Universit. Hungar. semestri altero anni 1829. colleeta. Pestini, 1830. Breslauer Jakab. Dissertatio inaug. med. sistens hydrocephalum intenium acutum. Budae, 1833. Brewer János. Disputatio inaug. de arthritide. Wittebergae, 1663. Disputatio de ictero flavo. Wittebergae, 1664. Breznai István. Dissertatio inaug. med. de chlorosi. Pestini, 1820. (le

—

rányi Frigyes. A belgyógyászati Broussais. Reláción de kézikönyve.

Ángyán

6

kötet.

Béla,

las epidemias de la coleramorbus observadas en Hungria, Moldávia, Gallicia en los anos de 1831 y 1832. Paris, 1832.

Munkatársak

Baumgarten

.

.

.

Egmont, Bókay János, Csas D n g e r G y u a. Bruck t á r y Á g t,

11 i

1

Havas Adolf. Hirschler

Ágost, Hochhalt Károly, Hogy e s E n d r e, H u t y r a F e r e n c z, Irsai Arthur, Janny Gyula,'

Jendrássik Ern, Kétly László, Korányi Sándor, Laufenauer Károly, Lóri Ede, M ü e r Kálmán, N a v-

(hidasi) Pál. Az elhízás és gjógjitása. Bevezetésül A táplálkozás élettana népszeren eladva. Budapest, 1886. Brundel György. Dissertatio med. :

sistens

—

Imre,

Nékám

Lajos. Bruszt Lajos.

Ónodi Adolf, Pertik Ottó, Plósz Pál, Puky Ákos, R éczey Imre, Róna Sámuel, SchWjimmer Ernó, Stiller

Bertalan, Székács Béla, Szontágh Félix, Tauffer Emil, Tauffer Vilmos, Tauszk

Ferenc z, Terray Lajos.

Pál,

Budapest, 1893—1899. Schutz, Verhalten und Heilmittel gegen die Cholera. 1866.

Boros Sámuel. de chorea

Dissertatio inaug. med. sancti Viti. Pestini, 1815.

Bosányi Béla. A tekintettel a

köszAény. Különös gyógykezelésre és élet-

módra. Budapest, 1894. Értekezés a mocsárokról kóroktani és orvos-rendórségi

Botka Imre.

tekintetben, pissertatio inaug. sistens paludes. respectu aetiologico et pol.medico.] Buda, 1842. Böck János (pozsonyi szárm.). De cura cholerae Indicae in Európa. Posonii. 18.31.

Braidsvér Benjámin. Orvosi ,

Dissertatio inaug. de Budae, 1842. Buchfelder János. Dissertatio inang. med. de tj'pho abdominali. Vindobonae, 1839. Buchwald Gyula. Dissertatio inaug. med.-practiea de cura pauperum. Viennae, 1837. József. A fekete asszony vag>' az oroszországi pestis, annak keletkezése, óvszerei és on'oslása. Budapest. 1879. Bugát Pál. Dissertatio inaug. med. sistens encephalitidem. Pestini, 1818. Bulbuk Antal. Dissertatio inaug. med. sistens observata in clinico med. pro medicis regiae scient. univ. Hungaricae mense octobri anni 1837—38. colleeta. Budae, 1839. Bulla Károly. Dissertatio inaug. med. de hepatitide. Pe.stini, 1819.

morbo

Brightii.

Török Buday

U d r á n s z k V László.

Boldini Róbert. Pest.

Dissertatio inaug. med. de oedemate.

Jenae, 1683.

1 1

ratil

aegrium laborantem sjTieope.

Jenae, 1682.

érte-

kezes a szines halálról. (Dissertatio med. áo a.sphyxi.] Pest, 1832.

Burggraven János Ern.

Tractat

von der ungarischen Hauptkrankheit, auch anderen epidemischen Fiebem,

sammt derén Praeservation

—

u.

Curen.

Frankfurt, 1627. Tractat von der ungarischen HauptSchwachheit, auch anderen epidemischen giftigen Fiebem, deroselben vieltaltigen Zufálien, sammt ihr»n

CALOVINO - C8APL0VICS

80

und

PraeservatifB-

Frankfurt

a.

Coratifs-Mitteln.

Calovino József Ferencz. med. de Vindobonae, 1825. tio inaug.

Disserta-

tussi oonvulsiva.

Canestrini Antal.

Dissertatio historica d(> pi'stp quaií ab aiitumno anni 1770. usque ad mensom februarii

1771 in comitatu Zempliniensi frrassabatur. Ca.ssoviae, 1777.

Carceus Márton.

Dissertatio inaug.

moii. áo haomoptj'si. Lugd. Batav. 1671.

Cardilucius János.

Kiirz verfasseter Bericht von der Jctzigen gras.sirenden, und tödtlichen Láger Seuche, oder

Ungerischen Fleciíen- und PedeckenNebst einem umstandiiSucht. chen Tractat von der rtben Ruhr. Nürnberg, 1684. Kurtzer Bericht von der neulichst .

—

.

—

História pestis Transylvaniae anno1771. Opus 1770, posthumum jussu regio edidit et praefatus est F r a n c i s c u 8 S c h r a u d. Budae» 1799. Chernyei János. Dissertatio inaug. mod. (le .•iimulatione morbonim. Tyrnaviao, 1776. Clirist János Nep. Dissert. inaug. med. tussi convulsiva. Pestini, 1817. Chyzer Kornél. Népszer oktatás a choloráról. Budapest, 1874. Cleoptias Mihály. Disputatio de febre jiialigna Hungarica. Wittebergae, 1662.

rum

M.. 1H40.

Coberas Tóbiás. Observationum

.

grassirenden und

tödtlich

ca-

strensium et Ungaricarum decades II. scilicet Austriaca et Silesiaca. Fran:

cof.,

—

1606.

Observationum medicaram castrensium Hungarioarum decades trés. Helinstadii, 16b.

an.steken-

den Láger Seuche oder Ungarischen Colerus János Jeremiás. Disputatio Plecken- und Pedecken-Sueht .... inaug. mod. de dyssenteria castrensi Nebst einem umstandlichen Tractat (Hungarica). Kiíordiae, 1704. von der rtben Ruhr. Saltzbach, 1684. Conradinus Boldizsár. Febris hun(Tartalma ugyanaz, mint az elbbi garica. Kurtzer rnt<>rricht, wie ein miK'.j

Cartheuser.

De

morbis endemiis. F'rancofurti ad Viadrum, 1771. (A gj'arországi betegségeket részletesen emlitl.)

Centner János. Dissertatio inaug. med. de sudoris ambulatorii

salubritate et insalubritate. Míigdeburg, 1740. Cliarcot J. M. Eladások az idegrendszer betegségeirl, tartotta a Salpétriére kórházban. Ü.sszegyüjté és közié B u r u e V i 1 J e. Ali. kiadás

után ford.

—

Az&ry Ákos

Budapest,

1876.

Eladások az idegrendszer betegségeirl. Összegyüjtó és közié B o u r:

neville. Fordította Koller Gyula. Budapest, 1879. Elösídások az idegrendszer betegségeirl. III. köt Ford. Moravcsik E. Emil. Budapest, 1889. Chenot Ádám. Tractatus de pest«, sive de origine, progressu, fatis, flne pestis in Daciae Transylvaniae, quibusdam locis ab initio oct. 1755. ad flnem januári 1757. Vidobonae, 1765. Abhandlung von der Pest. Aus dem Latéin Ubersetzt von J o s. i 1 h. Schweigart. Dresden, 1776. Hinterlassene Schriften übor die ftrztiichen und politischen Anstalten bei der Pestseuche (vom Jahre 1769,

—

i

—

W

—

70, 71.).

VVion, 1798.

jeder sein Hau.-s in diesen gefehrlichen Leuffen des malignae Epidemialischen Fiebers, die Ungerisch Sucht genant .... leger haltén vnd regiren soll. S. 1., 1571. De febris Ungaricae ejusque symptomatum curatione liber unus, a J acobo Sutero in Latinum conversus. .Adjectum Cratonis oonsilium de febribus malignis. Passaviae, 1594.

—

Copeland

Tamás.

Beobachtungen

üher dio Symptomon-Behandlung des krankhaften Rückgrates. Aus dem Knglipchen von F r. Kilián. Pesth, 1819.

Corvisart Lucián. Popsin

ein natürlichor Verdauungsstoffzur Hoilung der

Dyspopsie

u.

Franziisischen

Consumption. Aus horausgogeben

dem von

T ö r ö k. Pest. 1857. Cosmini Jakab. Thoses inaug. med.1

o s

f v.

practicao. Vionnao, 1780. Pál. Dissertatio inaug. med. de dolore colico et illius contractura. Basiliae, 1614.

Cramer

Csáktomyay

József. Értekezés a tüdsorvadás csirájáról. [Dissertatio inaug. med. de gennlne phtiseos pulmonalis.) Buda. 1846.

Csaplovics János dio befreit zu 1815. .\Ilo,

Guter Rath an von rhoumatischen liOiden werden wünschen. Wien,

CSAPÓ Csapó József. II —

— DONÁTH

Dissertatio inaug. med.

Hungarica. Basiliae, 1759. Probléma theoreticum et practicum de pleuritide enodatnin. Basiliae, 1759.

Cziegler Ferencz.

de febre

Csatáry Ágost.

Klinikai tapasztalatok

a iipphriti.^ekról. Budapest, 1891. Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug. med. de ihaehitide. Franequerae, 1702. Cseh-Szombati József. Dissertatio

med.

de

81 Dissertatio

med.

de animi deliquio et asphyxia. Pestini, 1841.

Czilch.ert Róbert. Dissertatio inaug. med. sistens potentias nocivas morbos metallurgorum generantes. Vindobonae, 1832.

Czuker Sámuel.

Dissertatio

inaug.

med. sistens eholeram orientalem in

morbis glandularum

possessione Péteri I. Comitatxi Pestiensi ingremiata obsenatam et curatam. Pestini, 1852. Daubrova Ignácz. Orvostudori érteBuda, 1842. kezés. A görvélykórról. [Dissertatio Cserey Zsigmond. A eholera gj'ógyinaug. med.'de serophulosi.) Buda, 1839. kezelése K o c h elmélete alapján. Demeter Vincze József. Dissertatio Szeged. 1885. de morbis sinmiatis. Pestini, 1838. Cseresnyés (fels-ó'ri) Sándor. Or- Dentulinus Tamás. Luem epidemivosi értekezés a köszvénjTól. Buda, cam seu pestem sub eo schemate quo 1826. nunc incedit proponit. WitteberDissertatio inang. med. de arthritide. gae, 1682. Buda, 1826. Dercsényi (dercséni) János. PjTetoCséri János. Az egészséges és beteg logiae practlcae tentamen. Viennae, gyomor. Népszer útmutató gyomor1780. és bélbetegek számára. Budapest, Ed. ÍI. 1783. inauíí.

secundum aetates. Viennae, 1782. Csencs Ferencz. Helminthiasis. Specimen inauü-urale. (Masvar szöveegel.)

.

—

.

.

—

— —

1891. II. kiad. 1895. Az ujabb vizsgálati

I. Henrik. A t>-phusrecidiváról általában, különös tekintettel a koró-

Déri módszerek gyo-

morbántalmaknál. Különös tekintettel a mindennapi írvakorlatra. Budapest, 1891.

Csorba (szakácsi) József.

Dissertatio

med. de phlebeoiysmate in de haemorrhoidibus. Pestini,

inaug. specie 1817.

dán

elfordult esetekkel szemben. (Jutalmazott pályam). Kolozsvár, 1891. Déván Károly. Dissertatio inaug. med. sistens históriám cholerae morbi in proeessu extraneo incl. comitatus Posoniensis grassantis. Budae, 1832.

Diablanovszky Péter. Sed

libera nos

a malo. (Értekezés a pestisrl.)

Csorba Lajos. Gondolattöredékek

a

S.

1.,

1601.

mellnyavalyák vizsgálódó módszere Dieballa Géza. Az eosinophil-sejtekkörül, kórisméi és gyógymódi szemnek jelentségérl súlyos anaemiákpontból. [Disseitatio inaug. med. sisnál. Budapest, 1897. Haematologiai tapasztalatok a chlotens fragmenta idearum circa methodum exploratoram morborum pectoris, rosisról. Budapest, 1898.

—

Dissertatio inaug. med.

Dávid. Dissertatio inaug. med. de dyscrasia biliosa cum atrophia flava hepatis acuta. Pestini, 1845. Dimits Sándor. Dissertatio inaug. med. de erjsipelate. Pestini, 1824. Diószegi István. Dissertationis med. de hydrope, et ejus curatione pars prior et posterior. Traj. ad Rhen., 1727. (petruseviczi) Ignácz. Dissertatio inaug. med. de haemorrhoidibus. Vindobonae, 1836.

de delirio tremente potatonim. Budae,

Donátit Gyula. X neurastheniának

tam diagnistico, quam respectu.| Buda, 1845.

therapeutico

Czanaki Máté.

Döghalálról való rövid elmélkedés, melyben a döghalálnak mivolta, eredeti okai, eszközei, tulajdonsági, végei orvossági a szentírás-

természetnek folyásából, históvilágosan megmagyaráztat-

ból,

riákból

nak

.

.

.

által.

Kolozsvár, 1634.

Czappert Lipót. med.-practica bonae, 18.S6.

Czerndits Pál.

de

Dissertatio ptjalismo.

inaug.

Vindo-

Czicker Sámuel. sistens Pestini, 18.32.

Domin

hysteria és dementia küiönös tekintettel a hydrotherapeutikus kezelésre. Budaelkülönítése

1880.

med.

Dietrichstein

Dissertatio

eholeram

liyry: Bibliographia

inaug.

orientaleni.

a

paralj'ticától,

pest, 1895. inetlieu Hniigariue.

6

1

'11''! 1

DOXOGANY — FEJES

82

— — —

I. Hemiatroprogressiva (*gy esete. II. Bemhardt-Roth-fóle paraesthesia egy esete. Budapest, 1897. Az epllepsiás vúndoiösztön. (Poriomania.) Budapest, 1899. Adatok a Basedow-kúr pathologia és thorapiiijílhoz. Budapest, 1899.

faoialis

Donogány Zakariás.

klinikai Jpl('nt6s(''
und

Franz. von

K

ö

chemice, dynamice

biotice consideratum. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1h21. Entz í'erencz. Dissertatio inaug. med. de febri hoctica. Vindobonae, 1831. Enyedi (benedeki) Sámuel. Disseret

\

1

I

tatio

1

i

1897.

Die Selbstbe-

i

ihre Foljíen. Aus dem i n g e r. Pesth, 1808.

ff

med.

—

rantium.

duorum aegro-

Medicatio

rum aneurismate

I

Az urobilinurla

Doussein -Doubreuil.

—

menn meohanice,

Az idegkórtan körébl.

phia

Ulti*aj,

gangraena

et

labo-

1H51.

Dis.sortatio inaufr. med. de ictero. Traj. ad Khen. 1653. Erber József. Dissertatio inaug. med. de íingina catarrhali. S. 1. et a.

j

U. Aufl. IHIH.

Dubravetz Sándor Gergely.

!

Ercsey (tóglási) Imre.

Orvosi érteaz aranyérrl. [De baemorrhoidis. Dissertatio inaug. med.] Buda.

kezés

Disser-

tatio inauií. ined. de diarrhoea.

Vindo-

bonae, 1835.

18.39.

i

Ebner János Lipót. Dissertatio inaug. Erdélyi Ferencz. |

£cker Alajos.

Dissertatio inaug. med.praetiea de chlorosi. Vindobonae, 1841. Eckert Antal. Dissertatio inaug. med. de hypochondria. Budae, 1841. Eckstein Frigyes. Dissertatio inaug. med. sistens memorabiiia clinica anno r.

coUecta

inaug.

Esze Gábor.

Dissertatio inaug. medpractica de typho abdominali. Vindobonae, 1H41.

Eysenmenger János

1825 in nosoeomio acadeuniversitatis Hungaricae habito imprimis respectu

s('hola.stico

mico

Dissertatio

med. variolis. Viennae, 1765. József. Dissertatio inauguralis med. de cholera Indica et febre interraittente pernieiosissima. Budae, 1833.

mod. de parotide tumente. Budae, 1780.

Bericht wio regierende hitzige tzer

s.

'

Kristóf. Kui-

man

die

anjetzo

Hauptseuche ver-

hüten und sammt ihren zufállen kuiiren soUe. Frankfurt aM., 1621. Die epidemische Cholera beobachtet in Pest in den Monaten Juli, August, Fabern János. Von den ungarischen September 1831. Nebst einem Anhange Krankheiten. Ingolstadt. S. a. über Nicht-Contagiositat diesor Krank- Facetius Illés. Dissertatio medica a febre Hungarica. Lipsia?, 1668. heit und die Anzeigen zur kalten und warmen Behandlung derselben. Pest, Farkas István. Dissertatio inaug. de

typhi contagiosi. Pestini, 1825.

—

u.

Leipziíí,

statu et resuscitatione Trajecti ad Rh. 1762.

1832.

Ehrenreich Lajos. A

malária betegségek kórtani, oktani, gyógytani szem-

Fazakas Sámuel. Summás

értekezés a pestisrl, aniuik tulajdonságairól, eredetérl, magános és köz ellenzirl, egybe.szedve sok régibb és ujabb

pontból. Különös tekintettel Magj-arországra. (100 aranynyal jutalmazott pályam). Budapest, 1890. EibenscMtz Móricz. Dissei-t. inaug. med. de febri biliosa. Budae, 1835. Eich. Di Heilung des Stotter-Uebels und sonstifrer Sprachfehler. Pest, 1857. Eisel Fülöp. De febre castrensi seu Polonica et Hungarica. Erfordiae, 1716.

Elsaszer Ferencz. Drvostudori

De

pestis orvo.sok tudósításaikból és kor-

mányszékek rendeléseibl. Kolozsvár, 1824.

Federer János Jakab.

Brevis et compendio.«a febris Ingaricae curandae, cognoscendae, et ab aliis febribus dlscemendae methodus. Friburgi.

—

érte-

kezés. A í^örvélykór esmértetése, okai és megóvása. [N'otio causae et prophylaxis morbi scrophulosi. Dissertatio inaug. med.| Buda, 1839. Eltér József. Dissertatio inauguralis. morbillis. Budae. WiH. morbillis. Dissertatio inaujr. med. Pestini. 183Ö.

semimotuorum.

1624.

De secunda burgi,

|

Fehér

febre

Ungarica.

Fri-

1624.

"Vince.

.\

tüdóvész hosonszenvi

gyógyitiisa. Czegléd. 1892. !

i

Engel József. De

l

Fejér György. Az álombeli

látások és eleveérzések (.Ahndungeni fejtegetése. Vont, 1H17. Fejérvári István. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Lugd. Batav, 1684.

Entresz Ferencz. Mors qua phaeno- Fejes Mihály. A kholera mint j

jár-

FELDMAXN vánv Indiában

s

most Európában. H.

1831.

n.

Peldmann János Ede.

Dissertatio med.-practlca sistens brevera niorbonim cordis synopsim. Vindobonae, 1831. inauíT.

Feleki Hugó. A

cystitis

kórisméje

ós orvoslá.
Pellner dali.

Vindobonae,

183(J.

Felsmann Kristóf Theophil.

Discastrensi seu Pannoniea. Eríordiae, 1732. Pelvinczy Sándor. Pestisrl való rövid l)eszélgetés. Debreczen, 1679. Perber János Jakab. Ist es vortheilhafter die silberhaltigen Erze und sertatio de dyssenteria

anzuquilí;en, Schmelzhüttenprodulcte sammt Hofíinals sie zu schmelzen Ob gers Beantwortung der Frage und wie weit das Anquicken der Erze der Gesundheit der Arbeiter "?

:

schadlich sei

'?

Leipzig, 1787.

Perentzy (vizkeleti) Miksa. inaug. med. sistens pituitosam. Budae, 1836.

jiien

Piczek Perencz Máté.

Speci-

phthisim Dissertatio

mediea sistens observata in clinico medico pro medicis reg-scient. nnivorsitate Hung. semestri altero

inaug.

anni 1826. coUecta. Pestini, 1828.

Pinály Zsigmond. Studien über Wechseltteber-Recidiven. Budapest, 1864. Piscber Adolf. Az idült Bright-kór. Kórodai tanulmány. Budapest, 1880.

—

—

Eg>' uj orrcsap az orrüreg kimosására, s egy uj pös-csap a hólyag kiöblítésére. Budapest, 1880.

Antal Frigyes. Die Kunst, eine von der Geburt aus schwáchliche Köi-perbeschafifenheit zu verbessem und hiedurch die Anlage zu forterbenden Krankheiten zu tilgen. Zur Belehrung für Gebildete aus allén

—

—

FRANKEL

83

Accedunt relatio de variolis durante grassatione pestilentiae verae in Hungária annis 1740, 41, 42 item observationes de usu lactis dulcis intemo in variolis. Erfordiae, s. a. Jakab. A neurasthenia. (Az idegrenyheség) Budapest, 1892. József. Dissertatio inaiiir. med. de tremore. Budae, 1782. Fitz József. De erjsipelate spuiúo. Dissertatio inaug. Pestini, 1836. Fleischer Gúbor. Dissertatio inaug. med. de isehiade nervosa cotunni. Pes;

— —

tini,

1834.

—József János. Dissertatio

inaug. med.

de arthritide podagrica. Pestini, 1817. Flesch Ajnadé. Dissertatio inaug. de arthi'itide. Budae, 1843. Flór Ferencz. A tetszhalottak feU

—

élesztésökról szóló tanítás. Pest, 1835. Hivatalos tudósítás a hagymázjárvánjTól, mely szab. kir. Pest város polgái'i kórházában 1846— 47-ik évben uralkodott. Pest, 1848.

Fodor

(lugosi) András. Leírása azon

jíirvány cholera nyavalyának, a mely Hunvadvármegvében 1831. jnlius 27. ütött ki. Pest, 1832. Fogarasi Sámuel. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Franequerae, 1703. Fogel Ferencz. Felelet Hanák Mihály Eger érseki város forvosának kérdésére miért a hideg vízzel (C urri e szerint) orvosolt vörheny többnyire halálos? Pest, 1835. Forty Károly. Dissertatio inaug. med. de dolore faciale Fothergillii. Budae, 1833. Föggler János. Dissertatio inaiig, de phthisi. Wittebergae, 1661. Förster R. Az általános betegségeknek és az egyes szervek bajainak viszonya a látószerv változásaihoz és betegségeihez. Ford. Imre József. Budapest, 1878. :

Fraenkel Albert. A tüdbetegségek Standén. Pest, 1833. diagnostikája és általános tünettana Das Altér, dessen Gebrechen und eladásokban. Orvosok és orvostanKrankheiten. Oder gründliche DarFord. Szenthallgatók számára. .
—

De

remedio rusticano per balneum primo aquae

Dániel.

variolas dulcis post ver seri lactis fellciter curandi, in comitatu Arvensi superioris

cum optimo suecessu commentatio.

colica. Altdorfli 1678.

Francz

Alajos.

Dissertatio

inaug.

med. de catalepsi. Budae, 1839.

Frankéi E.

Dissertatio

inaug.

de ictero. Pestini, 1836. 6*

med.

.

FREISINGER- GRAILICH Freisinger Ignácz.

Hungwriea.

insug.

Dissert.

Erfurti,

Fridelius M. János.

Disputatio inaug. Nittoborgae, líifiH. József János. Dissortatio ined. apoplexia. Vindobonae,

(le

iihmI.

Friesel inaug.

Gerber Lipót.

Dissertatio inaug. med.therapoutlca de typho contagioso. Pes-

aiitrina.

tini,

Gernya József László. iiiauir.

I

Frommhold

Károly. A

I

—

l)i.<.<ertatio

hydropo in gonore ot anaí^area. Vionnao, 182<».

niod. do

in .spocio. 1)0

féloldali ide-

ffájiis (Mlííralne). Pest, 1868. Dle Miffraine und ihre Heilung durch Electricitat. Pest, 1868. Fronius András. Dis^ert. inauf:^. med. do fobriuiii iiialitrnanim iiidole et curatiítiio. Halao .Mai.nl., 1740. Fruschics Demeter. DLssertatio inaug. 1110(1. do ictero. Viennae, 1815.

1831.

I

j

1769.

med.

inang.

Disqnisitio 16K7.

[

plfMiritido liiliosa.Bu{lae,1783.

1110(1. (lo

Gerschics István. Spocinion

jLM\<

(lo I

catalop.'íi.

inaug.

Kudae, 1834.

Geyer Sámuel. Dissertatio

inaug. med.

I

(lo I

tussi convul.'^iva. Kudae, 1837.

Gillenius Arnold. Do Kebre HungaBibliotheka loimieaja (.\dami emliti mint XVI. vagy XVII. század-

riea.

nyomtatványt).

boli

!

Fuker Mihály. Dlsquisitiones nonuUae Girald (máskép Gothard) Mihály. i

hypoohondriam.

Postini, 1833. (iastrobrosis. Dis-^ortatio Inauír. Budae, 1845.

circa

Füzy Rudolf Vilmos, Gaal Gusztáv.

anoury.
tini,

inaug.

Dissertatio

de

IVstini, 1847.

Disser-

med. de nephritide. Pes-

1824.

Gebhardt Xavér Ferencz. A n().«

tudomány orvosi kötet.

nyavalya

orvosi

íati(»

('•s

külögyógyítíis

Gogolák Imre. Dissertatio (lo

]

j

j

inaug.

!

aegrum ischuria laborantem oxhibens. .Jenae. 16«}».

História pestis Hungaricae et Vionnensi.'í anni 1711. (Misoellanea naturae curio.soruin). S. 1. ot a. Georgi András Gáspár. De fobre

his-

gának, mind az egészséges testnek megoltalmazásában, mind pedig az döglelotos nyavalyában önnön maga orvosa lehet. (íyör, 1739.

Graben János András.

(íar kurtz

Jodooh nothwondigo Krinnor und .Anweisung wio iiian sioh bei der jotzigenhin-und widorhoíftig gi'así^ii'ondon

Eríln-

Dissertatio med.

in

—

oiner loichten und sieheren Heiiart der Wechsolfleber, allen das

Gensel János Ádám.

colica

toriao Fobris Hungaricae. Dissertatio inaug. Ticini Rogii, 1840. Gömöri Dávid. l)i.s.«ortatio inaug. med. (lo poripnounionia. Jenao. 1733. A postifiu)! való orvosi tanáeslá.-j. a melyben miképpen kiki okos értelmének és az orvosi tudomány fundamentomának útmutatása szerint, ma-

dung

Königroich Ungarn bewohnenden Xationen als ein in diesem Clinia eben so nöthig als nütziiches üeschenk darírobracht von Ihrem PYeund und Vorohrer. Post, 1805.

Diii-eoi-tatio

do

Gopcevich György. Specimen

1837.

báró.

Ignácz.

inod.-praclica

gonoro oju.s(}uo praeoipuis speciebus. Vindobonao. 1822.

lh28— 38.

Gemmingen Eberhard

inaug. med.

ictoro poriodico. Budae. 1778.

Goldschmid

I

alapvonaljai. (A különös és therápia). Két

Gelcicli Ferencz, üissertatio inaug. med. Tractatiis de podagra. Viennae,

—

János Mihály. Dissorinaug. med. do febre catarrhali.

Jonao, 1738. i

pathologia Po.'^t,

.
j

I

Gajzágó Lukács Marczel. tatio inaug.

!

\

Wion, 1861.

Gaál János.

do

sensibilitate, hypochondriacorum oju.
j

Taschcnencyclopadio Glatzinger

derpraktisfhon Medizin, enthaltend dio Syniptomo, Diagnose u. Thorapic aller innoron Krankhoiton, sowio die Anwondungweige imd Dosen aller Medicamente in alphabetischer Ordnung nehst einer groísen Anzahl berühmter Heilfornien. Mit besonderer Berücksichtigung der Wiener Schule für Aerzte u. Studirende zusammengostolit.

Dissertatio inaug. mod.

j

SeuchederrngarischenHaupt-Kranckheit verhalten. dieselbe wol orkonnon und aufl' hogobenden Fali mit (íoettl. Verleihungin der Zeit curiren moege

—

1663. Vom Fleokflobor.

S.

.

.

1.

schen

Mnsom.

Krankhoit. (íio.<son,

Von der ungiu'iVon Blattom u.

1665.

Graefe János Mihály.

Dissertatio

mod do hopatitide. .lenae. 1737. Grailich Ágoston. Dissertatio inaug. med de morbo sorophuloso. Vindoinaug.

bonae, 1832.

I

.

GRANDJEAN Grandjean János Ker. inauí?.

raed.

de

variolis.

— HA.\LMER

Dissertatío

nak hasznokért magyar nyelvvel meg-

TNTnaviae,

ajándékozott S z e í i

1776.

Károly.

Bécs,

1775.

Grant Vilmos. A

fekete epés mértékletnek és az alatt elrejtezett számtalan és tündéres betegségeknek nevezetesen pedig köszvénjTiek és lábköszvénynek, ugy az ótvaniak az uj tapasztalásokból, különösen pedig képzeményiböl vett leirása, elkerülése és meggyógyítása részszerint angliából magj^arra fordította, részszerint pedig kidolgozta B e n k ö Sám u p 1. Pest, 1791. Gratz Miliály. Dissertatío inaug. med.prat'tiea de apoplexia. Vindobonae, .

Hager Mihály.

Die Anzeigen zu Amputationen, filxartikulationen, Resekl ionén und Trepanationen, die Nervenkrankheiten u. die Auswüchse am menschlichen Körper, beschrieben und durch Beispiele erláutert, nebst einer Uebersicht der Entzündungen im AUgemeinen. Wien, 1848.

.

;

Hahn

Tivadar. A choJera és annak gyógjitása hideg vízzel. R a u s s e elvei szerint és saját tapasztalata után íi'va. II. kiadás. Németbl V e 1 i s Si-

mon.

Kolozsvái", 1867.

Haidenreich János Lajos. De

1834.

Gregorius Jakab. Theses de

tabe

seu phthisi. Basileae, 1586.

Groder Antal. Angina membranacea.

—

Dissertatío inaug. med. Budae, 1837. Gross FerenczXav. Dissertatío inaug. med.-practíea de tussi convulsiva. Vindobonae, 1830.

Grósz Lipót. Az

1872

— 73. évben ural-

gott oholera-járvány keletkezése, terjedése és lefolyása, valamint ez alkalommal tett tapasztalatok. Budapest, 1874. Grundéi György. Disputatio med. de Syncope. Jenae, 1682. Grünfeld Dávid. Dissertatío inaug. med. Phlebitis. Budae, 1845. Jakab. Dissertatío inaug. med. de hydrothorace. Pestini, 1834.

—

Grünhut Jakab. De morbo Specimen inaug.

loso.

tabellaribus. Pestini, 1831.

Gunesch. János.

Meditatio víri arthrivaira de Varén Belgice diéta laborantis. Trajeeti ad Rhen., 1658.

tido

Gyöngyösy

(petényi) Pál. Chorea Gedonis mili-

castroiiini sub tessera tari. Francofiu-ti, 1730.

Gyry

Ferencz.

Dissertatío inaug. erysipelate. Viennae, 1818. Gyuricsics Sándor. Dissertatío inaug. med. de tussi convulsiva. Pestini, 1847. Hackell András, Dissertatío inaug. inod. de haomoptj'si. Viennae, 1829. Antal. Oktatás miképpen lehes-

med. de

Haen

hólyagos fejér himlket legkönnyebben és szerencsésebben meggyógyítani. Melyet a n. Magjar Hazáka

I. darab. A fbb hideglelésekrl, a pestisrl és a hideglels kiütésekrl. Veszprém, 1801. II. darab. A hosszas nyavalyákról, ü. o. 1802. III. darab. A gj-ermekkor és nnem nyavalyái-

ról.

U.

0.

1837.

— Rövid oktatás a prém, 1831. — Kurzer Unterricht

choleráról.

Vesz-

über die Cholera.

Aus dem Ungarischen ins Deutsche übersetz, und durch Grossmuth des

Pestini, 1830.

observationum quas de oholera orientali anni 1831. in lib. regíaeque civitatis Pest coUectas sistunt. Cum iconibus morbi ac relationíbus numericis

ast-

ralgo ex scapo epístola informatoria. Pestini, 1786. História astheniae scorbuticae in multís gremialibus locis inclj'tí comitatus Aradiensis anno 1803 graviter saevíentís, jussu ejusdem i. comít. conscripta et consesta. Temesvaríni. 1803.

Haiszler György. Orvosi munkája.

serophu-

— J. Károly és Pólya József. Summa

sen

85

hochwürdigsten Herm J o h. v. N ik 1 e s z Probst von Fels-Örs im Druck erschíenen. Veszprim, 1831. Károly. Dissertatío inaug. med. de ictero. Viennae, 1833. Hajós Lajos. Az idegesség férfiaknál

—

és nknél. Budapest, 1899.

Halász (dabasi) Géjza. A

kholera járvány Pesten az 1872. évben. Pest, 1873.

Hamary

Dániel. A szívbetegségek különös kór- és sívógytana. Komárom. 1865.

Hambacber

János. Dissertatío medica de pingvedine. Wittebergae, 1710. Hanuner Antal. Geschichte der Pest. die von 1738 bis 1740 im Temesvarer Banate herrschte. Ein aus glaubwürdigen Quellén geschöpfter Beitrag zur Geschichte dieses Landes. Mit einer Planskizze und topogr.-hist. Beigabe.

Temesvár, 1839.

HAMRÁK — HONIGBERGER

86

Hamrák

József.

Dissertatio

inaug.

Hirseh József.

ixi cholera mit besonderer Berütksichtigung des Choiera-typhoids. Beol)a('htungen aus der jüngstenEpidemie Siebenbiirgens vom Jahre 1873. inaug. Dissertation. Berlin,

(Ivsonteria ejusque speoíebus. Ppstini, 1820. Haraszty Mihály. Dissertatio inaufr. iiiod. (1(> a|)0|)l(>xia. Pesthini, 1819. iiied. (1p

Harmath Márton.

Typhus contagioexanthf'inaticus observatus in clinico inodico pro medicis regiae scient. universitatis Hungáriáé. Specimen inaug. nied. Kudae, 1839. .<us

Hermán.

Dipiitiieritis.

Specimen inaug. med.

Pestini, 1837.

Hasenfeld

Hauser József. Systema observationum circa epidémiám in bonis cameralibus

tanim.

Batsiensibu.s Dis.>íertatio

Havas Ignácz.

anno 1831

cap-

Hedwig

Mihály. Dissertatio de membranacea. Budae. 1832. Hoflfelder József. Dissertatio inaug. aniíina

jned. sistens therapiam felirium intermittentium. Yindobonae, 1828.

Hoffinger János György.

—

Dissertatio inaug. med.

János. De emesi

Hegyi János K.

— —

elforduló g>akori betegség le3. A selmeezi bánya számára felállítandó kórház tem-ajza. közt

inaüg.

morborimi epidemicorum et contagiosorum quonmdam diagnosin et prophyiaxin politico-medicam. Pes-

írása.

sistens

tini,

1830.

Heim Károly morbis

Ede.

Dissertatio

de

simulati.s. I'estini, 1836.

Heinisch Antal.

Dissertatio inaug. a
med.

de

asthmate

Henisch György, tica,

.\etiologia, semojeet tberapeutica morborum acu-

torum

Dissertatio inaug. med.-practica de volatica seu eiysipelate erratico. Viennae. 1780. Send.schreiben über den Einfluss der Anquiokung der gold- und silberhaltigen Erze auf die tíesundheit der Arbeiter. (Lásd Ferber János Jakab.) Schemnitz, 1790. Vermisehte medizinisehe Schriften. 1. Bánd mit des Verfass. Bild. u. 3 Kupfer Tafeln. Wien, 1791. Tartalma: 1. Selmecz város orvosi helyirata. 2. A seimeczi bányászok :

in febribus

IJpsiae, 1759. Dissertatio

acuti.-;.

1875.

Hirtling

inaug med. Pestini,

de prosopalgia nervosa. Pe.stini, 1828. Hazucha Mihály, láermo de variolis humanis et utilitate vaccinae occasione inchoatae insitionis generális habitiis. Magno-Varadini, 1815.

(

diutumoi-um Aretaei Cappa(íraece et Ijatine edita etc. .\ugustae Vindeliconim, 1603. et

Hoffmann Károly.

(I.) Dissertatio inaug. med. sistens rationem medendi in clinico medico pro chinirgis regiae scient. univ. Hungaricae anno scholastico 1827—28. Budae, 1828. Dissertatio inaug. med. sistens observata dinici pro chirurgis anno scholastico 1832-33 in. r. scient. universitate Hungarica collecta, subito imprimis respectu catarrhi epidemici (Influencae) anno eodem in rbe et clinico dominantis. Pestini, 1834. — (II.) Dissertatio inaug.med.de haemorrhoidali. Budae. 1838.

—

Hoffstaedter G. Márton.

docis,

inau!/. tini.

med. de

Di.-<sertatio

tussi convulsiva. Pes-

1831.

Ádám. Dissertatio inaug. de anorrhexia seu fame abolita. Herczog Zsigmond. Orvostudori érteJenae, 1687 kezés az aranyercs életrendrl. Buda, Hollaender Leo. Dissertatio inauií. 1847. med. (le bronchitide. Pestini, 1832. Adolf. Klinische Keitráge HoUing Edmund. De fomite Luis ziir Krkenntniss und Behandlung Huníraricae. Iny(»lstadti, 1592. .-fhwcrer Krankheitsfiille. Wien, 1868. Honigberger János Márton, (hóJános. Di.>i.sertatio inaug. med. iéra, its cause and infallible cure and si.>ii'iis artem apparenter mortuos on opidemics in generál. Calcutta. ie.«iii.-
Herczl Fülöp.

Orvostudori értekezés

Hofsteter János

a hay-ymázrói. Pest, 1847.

Hermann

—

—

:

HORNER — JESZENSZKY durch Eininipfung des Quassins. Aus:

— —

dem

Engl. übersetzt. Wien, 1859. La cholera. Traitement et tíuérison. Notices aceompasmées de flguresexplieatives. Paris, 1859. Die Cholera, derén Ursache, unfehl-

bare Heilung und die Epidemien lm Allgemeinen. 3 Brochuren. Eine Uebersetzung aus dem Engiischen mit einem Zusatze von neueren Eifahrungen. ^Vien, 1865.

Homer

István. Dissertatio inaug. med. de scarlatina. Pesthini, 1832. A szórványos és görcsös eholerának egjszení és biztos orvosIása.Pest,1848. Horstius G-ergely. Bericht von der Hitzigen Kranekheit, sonsten aueh die Ungarische ílebersucht, fleckenfleber oder Haupt-Schwachheit genand. Vor 30 Jahren in Ulm von dem Axithore,

—

Hutta János.

87 Dissertatio

inaug med.

de paralysi. Pest, 1831.

Irnsinger Simon. ausführliche

Bericht,

wie auch warzu

Beschreibung,

nemlichen

dieses Pflaster erstlich nutzlich seye. Zum andem, wie es recht applicirt und gebraucht werden soU. Von neueni inventirt und componirt durch Burger u. Han-

delsmann in Nürnberg. Naeh dessen Absterben aber einig und alléin bey seinem Testaments-Executom Johann Georg Gruber, welehem ers vor seinem tödtlichen Hintritt anverti'auet, mit nebenstehendem Wappen allé Schachteln bezeichnet. In der neuen Gassen, am Spital-Kirchhofl" zu ílnden. S. 1. Zum vierzehendenmal aufgelegt und gedruckt im Jahi" 1672. (Kencs többek közt, 1. pont alatt, a magjar betegség

nunmehr aber allhier in Fi'anckfurt ellen.) an den Tag gégében von J o h. Dá- íváncsevics Miklós. Dissert. inaug. haematuria. Vindonielé H r s t i o. Franckfurt, 1663. med.-pract. de Horváth. Sámuel. Rövid oktatás, bonae, 1838. miképpen kellessen magunkut a pestis Jacob Christfried. A klinikai vizsgálati módszerek atlasza a belg>-óg>-áellen védelmezni és a pestisben lev betegeket orvosolni. Gyr, 1806. szati diagnostika és a különös kér-

Horwitz Nathan.

Dissertatio

inaug.

med. de phthisi hepatiea. Pestini, 1832.

Höffer Henrik Adolf.

Dissertatio inaug. de pleuritide. Argentorati, 1654.

Hó'gyes Endre. A veszettség

g>ó,g>'í-

tásáról. Kísérleti és statisztikai tanulmány, tekintettel különösen a Pasteui'-

—

íéle prophvlacticus g^'ógyltásra. pest, 1888.

Buda-

és

gj'ógytan

alapvonalaival.

Ritoók Zsigmond.

totta pest, 1898.

Jacobi János

Ern. De

Fordí-

Buda-

lue Panno-

vulgo diéta die Haupt- oder ungarische Kiankheit. Erfurti, 1687. nica

— Rudolf Keresztély. Disput.

inaug.

proponens casum de febre castrensi oder polnischen und ungai'ischen

Krankheit. Erfordiae. 1716. Die experimentelle Basis der antirabischen Schutzimpfungen Pasteur's. Jacobovics Miksa Móricz. Morbus csömör, critice illusti'atus. Specimen Stuttgart, 1889. inaug. Pestini, 1837. Lyssa. (Spec. Pathologie u. Therapie, herausgeg. von H. Xothnagel). Wien, Jácz Alajos. Dissertatio inaug. med. de cholera orientali. Budae, 1831. 1897. Honig Ignácz. Orvostudori értekezés. Jakubovits Ferencz. A roncsoló toroklob és óvmódja népszeren fejRövid vázlata a kövérségnek. (Distegetve. N.-Károly, 1878. sertatio inau!?. med. de ob;>sitate.]

—

Jankovich Antal.

Pest, 1835.

Hrebenda János. med. de

—

febri flava

Amerieana. Budae,

clinica in nosocomio civili Pesthiensi anno 1826. collecta. Budae, 1826.

József. Dissertatio inaug. med. de

morbo haemoiThoidario. Dissertatio arthritide. Budae, 1842.

Pestini, 1829.

inaug.

de

Hudelist Ignácz János. Nap. De 1772. Antal J. Dissertatio. Morbi Budae, 1843. .
cephalalgia. S.

Hmmel

].,

inaug.

memorabilia

med.-practica sistens

1819.

Mihály.

Dissert.

Dissertatio inaug.

.

.

.

— Die epidemische Cholera in den Jahren

1817—1832. ihr Wesen, Ursache und rationelle

Behandlung.

Janson Nep.

János.

Ofen,

(1832.)

Hydrophobia.

Dissertatio inaug. med. Pestini, 1848. .\ szervi szivl)ajok orvoslása. Budapoíít, 1891.

Jendrássik Ernó'.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De morbi Gallici investigatione. Disp. VII. Wittebersrae, 1597.

:

JOFFE

88

—

Do

— KNOGLER

pesté Asertio. Wittebergae, 1597. cavpiida pesté. Prajrae. 16U*>.

!)<>

Quellén

ne.uesten 1H37.

Kaufmann

Joffe Antal. JJissertatio inau}?. med. de sanffuine in statii sano et morboso.

mod.

(le

bearbeitet.

Károly.

Wien,

l)i.<sertatio inaug.

Pestini, 1830.

carditido.

Kelemen Miksa.

A sziv helyzetA'áltoztatásáról. Budapest. 1879. über die Lageveründerung des Herzenn. Budape.st. 1M79.

Pestini, 184H.

Jordán Tamás.

Pestis phaenoniena, seu de iis (juac circa fel)rem pestilenteni apparent. exercitatio. Accedit Bezoar lapidis descriptio, et ejusdeni auctoris ad Ij a u r. J o u b e r t i paradoxon VII. decadis 11. responsio. Franoofurti, 157H, 161H. (A l^arado-

Kempner

József.

Orvosi

értekezés

a fövény és köszvényról. Pest, 184H. Kende Mór. A tabes aetiologiája. Budapest. 1.S9H. Kercselics Mátyás. .Assertiones inau-

xonra való Yála.
gmales

med-practioae

Viennae.

1599. Szinnyei.) Bnino-gallicus, seu luis novae in Moraviae exortae descriptio. Francofni'ti, 1577. 1588. (a szerz arczkópéfurt,

—

de

phthisi.

17H().

Gyula. Belklinikái diagnostika, különös tekintettel a viz.';gálati módszereki'o. Budapest, 1895. Kéry (Bittner) Imre. Dis.-íort. inaug. Keresztszeghy

vel). j

Június Florilegus. A részegségnek

med. de cholelitbis humanis. Budae. |

gylölséges

állapotja. .\ngolbol fordí-

Diószegi

totta

Bon

i

s

Mátyá

—

s.

1825.

A

Bánság

poslázairói.

magyar

{\

|

Loydoii, 1649.

Kain Dávid.

Orvostudori értekezés a hagymázról. (Dissertatio. inaug. med. de t>'pho.j Pest. 1845. Kapu Lajos. Dissertatio med. de cholora. Postini, 1832.

Karczag-Ujszállási Márton. tatio iiiauir.

—

(le

Lugduni

haoiiioptvsi.

167 1. Consideratio

mediea inaug. Ludduni Bat., 1672.

nagygylése

i

zés.)

i

fluxus

Dissertatio inaug. med. de enteritide occulta. Viennae, 1830. Descriptio morbonim anno 1831. Jaurini epidemicorum cuni adversariis pathologico-therapeuticis. Vindobonae, 1833.

Kastenliolcz Honorius Vilmos.

Dis-

inaug. mod. .si.stons consectaria quaedam theoretico-practit-a ex historiis quatuor febrium tertianarura .sertatio

intermittentium

deprompta.

Altoríli,

1745.

—

—

Orvosi tapasztalatok az lM73-ik év nyarán hazánkban dühöngött cholera-járvány idejérl. Nézetek és javaslatok. Debreczen, 1874. Katona József. Jelentés. A tUdóvész

—

nulszerlegi gyógyításáról. Pest, 1848. Mihály. Í)issertntio inaug. med.practica de arthritide. Viennae, 1832. .Abhandlung überdie(irippe( Influenza) in Wien in deni Jahre 1833. Wien, 1833. Beitrag zur Erkenntniss der Brustkrankheiten mittelst des Stetho.^eops

und

de.s

PIes.«>imeters

und

Dissert. inaug.

mehrerer

physikalischen Kennzeiehen. Naeh den

pest, 1881.

Kórodai tanulmányok az arczideg bántalmairól. Budapest, 1886. A mellhártjalobokról, különös tekintettel az aetiologiára és therapiára. Budapest. 1891.

Khien Nándor.

Dissertatio

inaug.

med. sistens svnkopen. Wittebergae, 1667.

Király István.

Dissertatio inaug. med.

de simplicissimo doloris podagrici remedio. Halae Magd., 1697. sajátlagos Bliriny Kornél. Biztos gvógyszer a keleti cholera ellen. Pest.

—

Kátai Gábor.

—

koszorazott érteke-

által

1847.

Kestenband Bernát.

Karpf Antal.

—

Pe.>ít,

de arthritide. Pestini, 1836. Kótly Károly. .\z idegrendszer némely Disserrendes és beteges mködésérl. Buda-

Bat.,

hepatic'i.

orvosok és természetvizsgálók pécsi

!

1855.

Heilmlttel die orientalische Cholera. Pest.

Ein sicheres speciflsches

gegen 1855.

Klein Ignácz Mór. med. (le cvananche Budae. 1839." —

Dissert.

Lázár. Dissertatio inaug. haeuKtptysi. Pestini. 1835.

Klobusitzky Pál.

I

>er

inaug.

membranacea. med.

de

moralische Arzt

die Chídera. Pest. 1831. György. Hysteria. Specimen inaug. Huííae. IH.32. Knie Márton József. Dissert. inaug. med. de f(>l)re putrida. Budae, 1781. Slnogler Márton. Dissertatio inaug. fiir

Kmetby

KNOTH — KOVACH med.

de hydrocephalo. Halae Magd.,

Innem

Knoth

kik szellemileg frissek és testileg egészségesek akarnak maradni. Németbl ford. Bárány Z s i g a. Naumburg, 1882.

—

Imre.

Dissertatio inaugnralis med.

observata in clinico medico pro medicis reg. scient. univers. Hnngaricae. Mense Martio anni 1834 sistens

—

coUeeta. Pestini, 1835.

Genius morbonim epidemicus

—

tatio

inaiig,

(II). Dissertatio inaug. med. de angina membranacea. Viennae, 1821. Kontúr Béla. A koleráról. Budapest, 1893. Kopff Arpold Fülöp. Dissertatio de febre castrensi quam vulgo cephalalgiam epidémiám vocant. Rinthelii, 1691. Korányi Frigyes. Az ázsiai hány-

székelésrl (Cholera Asíatica). Budapest, 1873.

— A fertzeti betegségek meggátlásáról. Budapest, 1886. — Kórodai adatok a vegyes fertzeti betegségek ismeretéhez.

med. de metallicolainim

morbis.

gratulatoria,

qiia

Accedit

epistola Stephanum Ant.

kochlatsch, cum Halam gradus doct. capessendi causa peteret, comitari, et qiiaedam de usu et abusii niti-i praeferre voluit Andr. med. doctor Neosoliensis Hungar. Halae Magd., 1721. Zoclinieister Sámuel. Dissert med. do apoplexia. Wittebergae, 1668. Kocsis István. Dissertatio inaug. med. sistens observata in clinico medico pro medicis regiae scient. univ. Hunííaricae a 24-a Április usque ultimam iNlaji 1838. coUeeta. Budae, 1837.

;

innerlichen

burg, 1811.

illustratns. Pestini, 1835.

Zochlatsch. István Antal. Dissernonnullis

u.

de'i

Kolosvári Sámuel

in cli-

regiae scientiarum universitatis Hungaricae anno scho36. observatus et hislastieo 1835 toi'lis morbonim ibidem tractatorum nico pro medicis

aussem Anwendung

und Gebraueh des kalten Wassers als Getrank im F'ieber durch praktische Falle erlautert, und naher ins Licht gesetzt, nach Gesetzen der rationellen Heilkunde. Pressüber

1725.

C. L. A. Dissertatio de paedopnoumototano. Viennae, 1838. Koch. Albin. Az idegek ersítése, ||br mint a szellem erösbitése és az ember sok bajainak orvoslása. Egy tanácsIF adó idegbetegeknek és mindazoknak,

89

—

(Akadémiai

székfoglaló.) Budapest, 1888. Die Zoonosen. Wien, 1896. szul is).

(Oro-

— Sándor.

Az ideggyógyászat alapvonalai. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Budapest, 1895.

Koronapay

József. Orvosi az álhalálról. Buda, 1836.

Herrmann

értekezés

Kosa (nemesnépi) Károly.

Disserinaug. med. de epidémia anno 1824—25. Pestini regnante. Pestini, 1826.

tatio

—

(közép-ajtai) Mózses. A mérges marások azok bajelözo gyógymódjával, és a valódi

állapottóli

halálnak a tetszhólt

megkülönböztetése felntt

emberek és ujdonszülötteknél, jelesb

kútfkbl szerkesztve, magyar orvQVersuche und Beobachsok, falusi lelkészek, gazdák és gazdatungen über die Wirksamkeit der tisztek használatául. N.-Szeben, 1848. tliierischen Gelatina znr Heilung intermittirender Fieber. Der allgemeinen Kossel H. A diphtheria gyógykezelése Behring-féle gyógysavóval. A szerz PressBeherzigung übergeben von Brauer által jogosítva fordította burg, 1805. Á r m n. Budapest, 1895. — Beobachtungen über den Nutzen des lauen und kalten Waschens im Kovách Aladár. A kolera. 1. Mi a kolera, mi okozza a kolerát és mi a Scharlachíieber. Pressburg, 1808. teendnk vele szemben ? 2. Mikor vaKernére Nachrichten von der glückgyunk egészségesek és hogyan óvjuk lichen Anwendung des kalten und meg egészségünket? 3. Mit együnk warmen Wassers im Scharlachíieber. és igyunk? 4. Mit ne együnk és ne Pressl)ur^', 1808. igyunk ? 5. Hogyan pusztítsuk el a Bemerkuníren über den ansteckenfertz anyagot ? 6. .Mit kell fertözden Typhus der im Jahre 1809-1810 teleníteni ? 7. Hogyan fei-tóztelenítünk über die Wirin Pressburg herrsclite ág>at, lakást, ruhákat stb. ? 8. Mit kungen des kalten und warmen Wascsináljunk a kolerás beteggel ? 9. Mit sers, als eines Heilmittels im Kieber csináljunk a kolerában meghaltakkal V und anderen Krankheiten, nach seiner

Kolbány Pál.

.

.

.

i

—

—

;

KOVÁCS — KUCZYNSKI

90

Táblázatos szabályzat. Mire ügyel- Zrafft-Ebing Rudolf báró. Kgészlakásban, hogy a fertzést séges és beteg idegek. Fordította Osváth Albert. Budapest. 1885. elkerüljük ? Budapost. 1892. •— l)ip Cholera. Budapest. 1892. Krakovitzer Ferdinánd. De pervigi!i(» specimen inaug. Budae, 1832. Imre. Az asztracháni pestis. Népszer tíijékoztatds a pestis lényege, Kramer Alajos József. Dissertatio inauir. mi'd. de ciiiphvsemate. Budae, terjedése, megelzése és orvoslásáról, 1784. e járvány rövid történetével, 2 rajzzal. Budapest, 1879. János György. Dissertatio epistolica de scorbuto militari apud HunKovács (tatai) György. Disput. megaros militi Cacsareo maximé peri(lica inaug. de podairra. Lugduni Bat., 1670. culoso et quotannis sporadico. Norim10.

jünk a

—

—

— József L. Dissertatio inaug. med. bergae, 1737. — Medicina castrensis: das de arthritide. Vindobonae, 1838. — Sebestyén Endre. Orvostiidori ér- Arznei, wider die im Keld

ist

nison unter Krankheiten. Consilium I.

tekezés a heliegésröl. Pest, 1841. Hercules vére cog-

Kováts György. nitus,

—

cei-tus

exul,

idest

epilepsiae

a

Köiesóri (keres-eeri) Sámuel.

— Pestis Daciae anni et cura. Cibinii, 1709. — Tanáts adása. Melyet

17(J9.

tendben Kolozsváratt

—

—

scnitinium

az 1719. eszmeg-újúlt, és

az erdélyi fejedelemségben széllyel uralkodó pestisnek alkalmatosságával, a közönséges jóhoz kész indulattal viseltetvén, deákul közönségessé tött. Azután pedig magyarul-is kinyomtatott. Kolozsvár, 1719. Monita anti-loimica oceasione pestis an. 1719. Claudiopoli recnidescentis, et passim per Transylvaniam grassantis. Claudiopoli, 1719. Proteus febrilis novissima Virmondtlana aftliirens. Cibinii, 1722.

Zölsch Márton. litido.

Disput. med. de pleu-

\Vittonl)('rgae,

s.

a.

Kszegliy Mihály.

Orvostudori értekezi's köszvényról. [Dissertatio a inaug. med. de arthritide.] Pest, 1833.

Kövesi

Géza. A gyomorpathologia néhány napikénlésérl. Hudapest, 1899.

Kövesy Ferencz.

orvostudori értekezés a szlvgyuladásról. [Dissertatio inaug med. de cardltide.] Buda, 1836.

Kraeger János Mihály. inaufí.

iiied.-therap.

universltate

Dissertatio

de epilepsia

Pestiensl

submissa. Budae, 1843.

:

Krammer med.

Dis-

Meditorraneo.

seorlmto sertatio (le Cibinii, 1707.

in

disquisitioni

—

nem Consilio de climate Ungaria? und daiúnnen zu conservirender Gesundheit vermehrt. Wien, 1739. Idein Wien u, Nürnberg, 17..').

érte-

veszettségrl. [Dissertatio inaug. med. hydrophobia.] Pest, 1823.

kezés

II.

1822.

Kozarics György. Orvostudori

gi-assircnde

Diesem ist angehiingt medicum de dysenteria.

De morbo castrensi epidemico anni 1734. et 173.5. Auf das Neue von dem .^utbore übersehen, und mit ci-

vera dignotio et eiusdein certa curatio. Lugd. Batav., 1670. Mihály. Értekezés a hinilö kiirtásról. Szerzé a lelkitanitók számokra. Pest,

Soldaten

bewáhrte und (íuar-

(le

Károly.

Dissertatio inaug.

chloiosi. Pestini, 1832.

Krasser Frigyes.

Dissertatio

inaug.

de coxaigia. Vindobonae, 1844. Kresz Géza. .\ cbolera és az ellene való védekezés. Biidajx'st, 1892.

Kreysel János Zsigmond. tio inaug.

Disserta-

med. de morbo Hungarico

sive febre casti'ensi. Jenae, 1741. elveszett idegernek visszapótlása. Vénymintákkai. Orvo-

Kriegler Mór. Aa sok

—

s

betegek számára. N.-Kanizsa,

1876.

Ijázbetegségek, azoknak veszélyei

a gjógymódja

.s

különös tekintettel a

vízgyógyászati-a. Németbl közérthet nyelven átdolgozta. Szeged. 1878. Kriek Rudolf. Descriptio typhi contagiosi, (jui a mense octnÍ)ri anni

1H3.

usque

mensem

junium

anni

saeviit incolas. 1836. in Pestanos Dissertatio inaug. Pe.stini, 1836.

Krisoh Károly Henrik. De usu v<>sicatorium in trensi. Halae Maüd., 1761. rio

Kroyher Ignácz.

necessafebre ea.s-

Behandlunj.'^

(!•'.>

Scharlachrtebers, welche den Kolgekrankheit<>n dieses .Ausschlages sicher verbeugt, oder die bereits eingetretenen heilt, und die Dauer der Krankheit um die HUlfte abkUrzt. Li'ipzig, 18;í4.

Kuczynski Salamon. jued.

(!<•

(lyspha;ria.

Dís.sert. inaug.

Huda:>, 1887.

;

KULTSÁR — LENHOSSÉK Eultsár Demeter. med. de pesto

Dissertatio inaiig. 1839.

tio inaug.

—

1085 1312] erschreckliehen

von der

wie

:

de

scirrho 1830.

sie

—

História

Menschen

vom Anfang

Langen

La Rose Ferencz. Lasky

—

Tófor János. Kórboncztani értekezés a gyomor és bélfekélyeki'l. [Dissertatio inaug. anatomico-pathologica sistens ulcera tractus intesti-

u.

nalis.] Pest,

einreissenden hiesiger Ürten Seuche insgemein die Haupt- oder Ungarische Ki-ankheit genant, nechst Göttlicher Vorleihung durch bequeme u. leichte in gantz geringem Preiss erkáutliche Mittel vor u. abzukomZeit

hasznái'a F.

tott

.

született

m

ály uram. Kranekerában, 1741. Landbeck János György. Disserta.M

i

li

állásáról.

Lenhossók Mihály Ignácz.

kór- és

BudaObser-

vanda circa febrim scarlatinam. Budae,

í

—

i

Hozzá

.

pest,' 1899.

nyelvén ki-botsá-

Bányai István.

.

gyógvtanának jelen I

adattak a Dög' halálnak idejére alkalmaztatott két Buzgó Könyörgések, ári mellyeket írt Tiszt. T. S z a t h .

Erfurt, 1665. men Lengyel Lóránt. A köszvény

Debreczen, 1741. A Döghalál nyelven írt pedig nemzete rom-

Sz. F.

Gileádbeli balsamom. ellen. Mellyet német

lásának okait s az Isten igaz utait tudakozni kivánó kegyes Lelkeknek

1845.

Leich.ner D. Eocardus. Kurtzer und heilsamer Unterricht, wie der jetziger

F. A. Gileádbeli balsamom a döghalál ellen, melyet a felsbb 1713. esztendben a Pestisnek alkalmatosságával közönséges használatra ford.

Mostan

világából.

1836.

Lampe

.

idegélet

Lehmann

—

.

idegességrl.

Ph.. Az anaemiák beható kezelése. Paris, 1898. Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés a veszettségrl. [Dissertatio sistens curam politico-med. inaiig, hydrophobiae.] Pest, prophvlaeticam ^

1897.

.

Budapest, 1886. Eladások az Budapest, 1899.

Laurent

Leipzig, 1898. Lajos. Dissertatio inaug. med. de febre interraittente. Pestini, 1834. Leitner Hermann. Dissertatio inaug. med. de masturbatione. Pestini, 1844.

volt

Gyula. Dissertatio cum tremore.

Laufenauer Károly. Az

Tüdvészes szanatóriumokról Buda-

Hunyadi

János

inaug. med. de delirio Pestini, 1837.

Rákosi Schulhof

—

Dissertatio inaug.

med. de tenesmo. Budae, 1779.

^

Ueber Lungenheilanstalten. Wien

Keresztély. De morbo Hun-

Vindobonae, 1784.

Dissertatio inaug. med.-practica sistens observata in clinico-medico pro medicis regiae .scient. univ. Hungaricae mense Januario 1841 eollecta. Pestini, 1842. Kunze C. F. A gyakorlati orvostan Kunze liasontartalmu kézikönyve. munkája nyomán és a magyar országos egyetem irányának tekintetbe vételével kidolgozta Szabadföldi Mihály. Pest, 1865. Gyakorlati orvostan. Különös tekintettel a kórboncztam-a és szövettanra. Béla. I. kötet. Fordította Jakab. II. kötet. Ford. Budapest, 1880. Kuthy Dezs. Tapasztalatok a mellhártyalobokról. Budapest, 1895. pest,

med. Vindobonae,

garico castrense. Lipsiae, 1649. Larisch Tamás. Dissertatio inaug. med. pract. de phthisi pulmonali.

tigste gcAuithet).

—

venti-iculi.

Rudimenta doctrinae de pesté. Viennae, 1784. Rudimenta doctrinae de pesté, quibus pestis additae sünt observationes Transsylvanicae 1786. Editio altéra, priori auctior et emendatior. Oft'enbach, 1791.

Kunewalder Zsigmond.

—

1677.

Lange Márton.

dieses Saeculi bis auf das Jahr 1715 von Orient aus durch die Polnische, Ungarische etc. Reichen von Jahren zu Jahren, von Ort zu Ort aufls heflf-

Pestilenz,

Swobaco Franus,

Láng Gusztáv. Dissertatio inaug.

Kristóf. Rariora naturae et artis, item in re medica oder Seltenheiten der Natúr xmd Kunst des Kundmannisehen Naturalien-Cabinets. Breslanu. Leipzig, 1737. (Magyarországra orvosi vonatkozású [pag.

med. de morbo Hungarico

sive Castrensi.

orieiitali. Pestini,

Kundmann János

része

91

j

\

1

1826.

Animadversiones circa curandam choleram orientalem et alios epidomicos morbos in regno Hungáriáé nunc vigintes, secundum captas hactónus observationes exaratae. Budae, 1831.

..

UEBEZEIT

92

— le

maniera

il

észrevételek

a

keletindíai

choleráról. Pest, 1831.

— Kurze Andeutunfíen über die Brechruhr (Cholera morbus). Pest, 1831. — Bemerkunf?en über die Behandlung

— —

—

1831.

Rövid

der orientál iüchen Brechnihr (Cholera orientális) u. einijrer anderer gefj:enwartig im Königsreiche Ungam her."íchenden epidemischen Krankheiten, nach den bisher fíesammeltenBeobachInnsbruck, s. a. tungen entworfen Osservazione intomo al modo di curare la cholera oriantale etc. Traduzione dal latino. Innsbruck, 1831. Die Wuthkrankheit. nach bisherigen .

.

.

Beobachtungen und neueren Erfahningen patholofrisch und therapeutisch darfrestellt. Pest und Leipzig. 1837.

Liebezeit György Zsigmond. .<('rtatio

inauir.

niod. do

niato.>ío podajrrico.

med. de

1730.

protomedicum.

Dissertatioinaug.

febri epheniera. Jenae, 169H.

medicamentis sublato.

—

Wien,

lá.sának szomorú következései, meg azon mód, mely által attól megsza-

badulni lehet.

—

—

—

S.

1.

Károly

—

nath

November und Üecember

grassi-

renden contagieusen Catarrh-Fiebers, vomehnilich aber wie solches in Wien einjíerissen, was sich darbey vor verschiedene Umstiinde zugetragen, woher es gerühret, und wie dieses sicher und vollkommen curiret worden. Wien,

—

173().

De morbo

petechiali, qul an.

1683.

iránt.

József.

tüdólobról.

[Dissertatio

inaug.

med.

de pneumonia.j Pest, 1845. Lövy Márk. Delírium tremens potatorum. Di.ssertatio inaug. med. Pestini, 1842.

Löwy

Adolf.

Dissertatio inaug. pract.

med. diphtheritide. Budae, 1835. M. A toroklobról. Baja, 1887.

Lumnitzer Károly. med.

anirina

(le

Dissertatio inaug.

membranacea. Budae.

1839.

Lutheritz Károly Frigyes. A

házi-

orvos az idegek nyavalyáinak és a fó szenvedéseinél. Egy vezérló oktatás Eg>- toldalékkal, a vér-mértékletek ró! (Temperamenta) és a kedély (üemüthi s lelki nyavalyákra való hajlandóután mag>arul kiadta és ságról .

.

.

.

a maga észrevételeivel s tapasztalataival megbóvltette S z a b ó «I ó z s e f, Szabolcs vármegj'e rendes forvosa.

.Frigyes.

durch írantz Európa Anno 1729. im Mo-

Budapest. 1890. Orvostudori értekezés a vörhenjTöl. (Dissertatio inaug. med. de scarlatina.] Pest, 1847. Rudolf. Orvostudori értekezés a

theritis)

et a.

(Loevius)

Orvosi tanácsok, mellbetegek szánmra. Budapest, 1878. Kormányrendeletek és gyógykezelési

Lrinczy

medico ordinario.

Kurtzo, doch griindliche l'ntersuchung vom Anfang, Fortgang und Ende des

1837.

módozatok a roncsoló toroklob (Diph-

Loew

legationis Svevicae

I'est,

Lrinczi Ferencz.

Loew András.

—

1..

Lóstainer Antal. Az onánbiln gyakor-

18ÍÍ3.

Dissertatio inaug. de niorbo Hungarieo. Jenae, 1682. História epideinica Hungáriáé (et quideni Posonicnsis an. 1688. Soproniensis ver annorum 1697 1709.) in qua pláne singularia cum de aliis tum de morbis acutis inprimis ver de febre petechiali, morbillis, variolis etc. recensentur, coininunicata nunc a lllio Car. Frid. regiae

pauci.«;.«:imis

1730. Dissertatio inaug. med. de asthmate acuto periodico millari. Pestini. 1820. Lonovics Miklós. Dissertatio inaug. med. de dysenteria. Budae, 1835. S.

Lomnitzer Sámuel.

Lipszky Pál.

Dissertatio inaug. med. de febre asode. Erlangae, 1764. Uissertatio inauír. de phthisi. Tyrnaviae, 177H. Loebisch Vilmos. Cber die neueren Behandlunir.-iweisen der F'ettleibigkeit.

Nicolaum de Garelli

Bibi. caes. praefectuni.

de morbo complicatissimo

Uis-

tumoré oede-

1

De morbo complicatissimo pauci.<simis medicamentis sublato. Bononiae.

— Epi.^tolaad Pium

Halae Magd.. 1713.

Liefmann Frigyes.

epidoniice Posoníi grassatus est. S 1730.

di

cholora niorbus orientale e varié malattle epldemiche. Padova,

curaro

—

suUa

Conisiderazioni

— MÁDAI

—

Kassa, 1831.

Péter. Dissertatio inaug. meg. de

noxa furti

et ois

utilitate

ebrietatis. Franco-

Viadnun. 1740.

Mackenzie.

(íyorshizlalásban tett leg-

újabb tapasztalások. Kassa.

18.36.

Mádai

Dá\rid Sámuel. Szükséges oktatás, miképen kiki e mostani behatott döghalálban és elragadó beteg-

ségekbon isten keg>elme által magát rizheti és orvosolhatja, némely hihet

MADAY relatiókkal

— MAÜTHNER

egyetemben, mely jeles

hathatóssági voltának légyen e traktácskában dicsért orvosságoknak. Prussiában sat. Hallá városában, 1739. R i c h t e r C. S. a pestis(Ezen

mnémet

rl

mvének

íi't

Margó Tivadar.

Morbi lethales in elinieo raedico Pestien.si. Annis seholasticis 1838. et 1839. Pestini, 1840.

Margonyai

vosa eotrmni. Pestini, 1834.

Marikovszky (nagy- torony ai) Már-

Abhandlung von den sogennanten oder Wechselíiebem. Halle,

ton. Ephemerides SjTmienses, seu observationes physieo-medicae in constitutionem anniversarium 1. comitatus Syrmiensis, vieinarumque partium etc. ab ineunte vére an. 1763. methodo Hippocratieo-Sydenhamiana praetica, huicque superstructa theoretica demonstrativa concinnatae. Part. duae. Vindobonae, 1767.

kalten

—

1747.

Kurzer Unten'icht das dreitágige Fieber nach Anweisimg der herausgegebenen Abhandlung von kalten Kiebern, sieher und balde zu curiren. (Halló),

1748.

Máday György.

Dissertatio

med.-practica de dobonae, 1823.

haemoptysi.

Inaug. Vin-

Marinkovits Farkas. med. de

Maehlr Jeremiás.

Dissertatio inaug. de praesorvandis literatonim morbi.s. Halao, 1733. Magda fcliani) Károly. Dissertatio inaug. med. de hepatitide. Vindobonae, 1826. Magyar Victor György. Physiologia [)athologia

ventriculi.

Dissertatio

med. Cassoviao, 1837. Malatides (kis-babóti) Dániel. Az önszeplözés és faraszály, az érzékeny szülék, lelkes nevelök és a bizonyos veszélynek vaktában rohanó ifjúság

—

intelmére. Pest,

J. Móritz. Orvostudori értekezés a dermengésrl. [De cata-

gyítása. Pest.

inaug. med. de

Hungaris

endemio.

sertatio inaug. med.-practiea de soorbuto. Viennae, 1785.

Martini Dániel.

—

Károly.

a

tubersanatoriu-

Másznyi József Miklós. inaug. med.-practica. De

Dissertatio apoplexia.

gyógyítása és mok. Budapest, (1897.) culosis

Budae, 1833.^ Disser-

Mathias A. Über

die Merkurialkrankoder genaue Darstellung der Geschichte und wesentliche Beschaffenheit aller sich durch Quecksilbermissbrauch im menschlichen Körper erzeugenden Übelseinsformen, nebst einigen Bemerkungen über die gegenwártige Behandlungsart der Lustseuche. Nach der 3. englisch Orig.Ausgabe übersetzt und mit praktischen Anmerkungen versében von H.

morbo Tsömör Lugduni

heit,

Batav.,

Dissertatio

inaug.

1846.

Lajos, Mémoires concernant

pathologia et la thérapeutique des organes de la respiration. I. partié Anatomie pathologique et la phthisie tuberculeuse. 1. livi-aison. Paris, 1855. (Töijb része nem jelent meg.) Mangold Salamon. Podagra. Specimen inaug. med. Kudae, 1839. Mannaberg Gyula, Die Maiari aKrankhoiton. Wien, 1899. Manovill Miksa. Dissertatio inaug. med. de haomorrhoidis. Pestini, 1847. Manovitz Lipót Imre. Dissertatio inaiij^-. med. sistens enterilidem. Pesla

:

tini,

Robbi. Pesth, 1822. Matussek István. Dissertatio med.-practica

inaug.

dysenteriam.

Budae, 1842. Dissertatio

inaiig,

med. de haemorrhoide. Viennae, 1815.

Maurer Nep. János.

Dissert. inaug. Pestini, 1819. Vilmos. Disserta-

med. de hydrothorace.

Mauthner Lajos tio

inaug. nied.-chirurgica de peripneu-

monia notha

János. Scorbutus.

Dissertatio med.-practiea. Budae, 1838.

sistens

Mátyus György.

1820.

Mányik

inaug.

Jenae, 1702.

mod. sistens ondoearditidem. Pestini,

Mandl

Dissertatio

med. de Enterocele. Lipsiae, 1696. Dissertatio med. de calculo renum.

Maszák (Szegedy-) Elemér. A

1717^

Máltás

inaug. pathologica.|

Marsovszky (marsovai) József. Di:-

1862.

Maleter (Milleter) János. tatio

lepsi. Dissertatio

Pestini, 1844.

1847.

Aranyér, vagyis az altest bántalmai, azok megismertetése és okszer gyó-

Dissert. inaug. epilepsia. Pestini, 1830.

Markstein

niod

ct

(Fleisolier) Gábor. Dismed. de ischiade ner-

sertatio inaug.

fordítása.

Szín nyel.) ~

93

s. -

Sydenhami.

Viennae,

a.

Bemerkungen über dastyphöse Fieber

,1

MAXIMOVICS

94

iXuLn mit NasfMituaii'l wficht's iiii \\ iiili'i' l>;.il Mililar

ilcin

iroluMTscIit

r.ciliii.

liat.

Mayer (lo

nd

Montégre.

inain.'.

inod.

Meissner Pál.

Boitiiiíío zur Konntniss der Cholora, und zwar Nnfhwois dor

N'cuf .Ausgalx'.

(íeobachtungen und l'j-faliim Jahre !«•')() aiisiicbroiIuMicn vorheerenden Seuche get'ol-

inaiiir.

Nesztor.

Milko Lipót.

do cioiip iaryngo(».

de saluina IJudac ITT.s.

viaiiini.

Milunovits

do

M'Liid;

Viennae,

•

inaug. nied.

i)i.-s<'itatio

líiidac.

gyr(».
I

S.

i>

'17:{>.

ITii.i-liaii

i

.Mullcr'.-

sohl

—

in

i|i~ci\ ;itiuiic.-,

I

ilii'

i'>-<'iitiani

.

Con.siIiiitn

vor dor

jc-ilirlifniM'

L'ngai n

Halae Magd l'f^t

—

oktata.^,

t«u)i po.

Ciiren.

(

>

I

L\

I

irm >i,\\. .1. T n i:

i'i'-tiiii.

mrd.

pesté, cum pracsidi- Siiii. l'auii Hilseheri prolu-imii' i'\liiin'nte cxplicatinni'in ctTati incdici l'nlsus bonus, iiiina Imna, ct a('i.'(«r moritur. Jenae. ITln.

i

nmi an.-ti'ckcndi'u KraiiU-

k<'l!<>?sék

iiii'il,

de

-

mikipiK'ii

(dudiTai' indi-

iiiaiiL;-.

:

|

•

Buda-

ialiorantein. denae. 17.')^;. i)issertaiÍM iiiau^:.

uif inan sifh

hoiton und Sfiicln-n |iraf-<'i\ •ti'. Horausgi'LM'licn \>in .1. k (» ,-. i'rt's.^lmri:. \~'iU. Consiiinm nuMÍiium, azaz

Jakab. Xatura

lM<>(M'tatin

Nagy György.

Ncu-

ITnti

nn'iii.inn.

irörvély-

giimkúrluiz.

Dissertatio inaug. med. sistens vidiiam MO annonim ehiorosi

siind('i-liar<M'.

ilulcmi zn

Dissertatio

Budae. 1778.

Myss Márton.

S/iiiii\('i.i

(Inrcli

1825.

1878.

MüUer

kinyomatott.,

i>

inauL-.

de

ITiMt.

!..

a

"

pe.st.

i

de cnranda pcstf

piai'.-<'r\ atii'iiilui.--.

viszonya

kér

iiiiU,

''nnsiliiiiii iihmIíímiih riiiii

Vieniiai'.

l)is.->t'riatiu

(|uaedam de hydiar-

Mutschenbaclier Béla. A

(:ii'.

l'ositioncs

]k(»4.

inaug. med. de raucitate.

isl.").

Arnaldia. pcculiaii niorbi specie. Altdortii.

beteg-

XindiilHiiiiic.

Mudrányi János Jakab.

ct iicdtciicdrinii

Moller Károly Ottó.

Tirnawe,

I>issfrt. inaii^j.

(dilnrn.-i.

dt'

ini'd.-piai't. .
pt-stilmtia

i>i'

observationibus constans, cuni appcnfohriiini ppstilontium Huiigaii•aiiiin ctc AiiL'. \'iiidol., 1619. Tussis convuisiva.

W

más ragályos

Mraovich Sándor.

dipp

Minnich Ede.

iirtdoáeni.

Pál. .Az idegesség és az idegbetegségek gyógyítása. A nagy közönség számára átdolLTizta Haján M.

Xav.

votorum

panu-

Möbius

Budapest.

unus

Hodno-

wrii

is;{t;.

Dissertatio sistcn.-i niiMl. sciagrapliiam inauL'. inori»i(nini cdidis. VitMinao. 1817. liber

;

C. Frigyes.

iii('ii.-pi-act.

Di.^sortatio

rachitide.

Minderer Raymund.

i

ii'irá.
Mossóczy

1816.

Minas Ferencz

und

I»i--i'iiati
zlioLít'ni

(Chiilcia cs

iN.;i.

priinaruiii

Sándor.

jnt'd.

iiiauir.

l

:

Dissi'itatio

niod.

inaiiL"-.

i'lrki-nntni.^.--

(pli liaiic.-i.

\Vipi>-ku

ziilK'n'k'dio

a

184().

I'ost.

meglíuda,

1.

Murnég Upiawici aneb tak ski-ez .... vidaiii. reíeni^g nemoci

177.">.

Péter.

('

i

gicég

Dissortatio inaiig, inml.

Milloradovics

l>

Morvay János woriii

do opilopsia. Franoqui'iai'.

11

sistens hydi'ocephaluiii iutfinum Pe.^tini, 182y.

iiK d.

Dissertatio dt' apoploxia. Vi(i(d)onae, 1828. József. Di-ssortatin inauu. iiumI.

Milesz

a

acutuiii.

1864.

Meszarovits

lidicr dic

Morhardt György.

ilcr

WiiMi.

l»

i

l,s:j;i.

iliMi

gert.

(•

i

I

,1

sdwio iiif Hcilung und

l-jitstcln'iis.

Vorlauf. nfiliiiL'iiiiL; ilirer iliii' Aiisbreitung aiif Mittel ircuiii dor IJasi> priinitivcr Natiirircsetzo.

\u-

r

)nagá-

t'.>

HtdiundlUMg dt>r Hiünoriiioidpn. Na(di praktische (lem Französischen für und HamoiTlioidal-Patienten Arzte deutPCíh bearbeitot und mit Aniner\\ 1 1kunu-en vor.cobon vdh l'j-. Tlilr. Li'ipzJL; und JN'.^th, i' 111 a n n.

]«;{•').

Lajos. Disscrtatio inaug.

luiiLit'ii

1' ('

>\\>.

l-'crditntta

i-fliii

\

17IU.

l>-.ít.

iiisscrt.

prosopaljria. Viiidol)onao, 1822.

Ursacho ilnrs

ln'i-uliana.-nklian

'jnndnt

lidvitctti'

i'iiidcnii.-cli

BiidiK',

sctdliiitii.

d«'

\alyaknak

.

tiniri-

-Sl;

(ializicii

iii

Maximovics Vazul, iikmI.

l!l;uiii;i-i'

— NAGY

ürvo.^i

o mos-

mérges nya-j

(pathi) Károly.

eb(iiv(i-nk orvosi klinikumában az 1828 |ofo|y;isa alatt g>'óg>ittattnk. J'>. i>s.i tátin \]]:\u[s. o|i.v(.r\;ita ilinica in (dinico niedieo azMii

piH

cliii iiiL'is

iiuUL'

1830

auim

rc^r

.
xiinl.

1828

nniversitatis 29] Pest,

NAGYPEJEÓ — PÁL í— Károly.

— — —

Morbi salutares. Specimen inaug. med.-pract. Pestini, 1839. Miklós. Uissertatio inaug. med. de febri uorvosa. Vindobonae, 1833.

(borosnyai) Pál. Tentamen

.

.

Oberndorffer János. Kurzer Bericht von der Natúr und Ursachen der Ungerisehen Krankheit, wie dieselbige recht erkennet und curirt werden uiöge. Frankfm-t

pract.

inaug. do dysenteria. Trajecti ad. Rh., 1780. Sándor (I.) A gerinczagy bántalmai. Orvos doctorrá avatási ünnepélyén Pest, 1847. írta

járvány Indiában

s

István. Medicatio duorum aegroiiim, palpitatione cordis, et febri ephemera laborantium. Ultrajecti, 1652. Disputatio med. de dolore colico. Fanequerae, 1653. Neskula Ferencz. Dissertatio inaug. med. do morbis potatoiiim. Pest, 1845. Neuhauser Fr. Dissertatio inaug. de debilitate spuria. Vindobonae, 1830. Neuhold János Jakab. Dissertatio inaug. med. de lienis genuino usu. Lipsiae, 1722.

—

Oehl Károly. 1832.

Oláh Gyula.

—

Tanulmány a keleti hányszékelés kór- és gyógytanára vonatkozólag. Jászberény, 1868. A kolera és a kolera elleni védeke-

—

zés. A nagy közönség és a nép használatára. Budapest, 1892. (újfalvi) Sándor. Az alhasi hagy-

máz. Orvostudori értekezés. Buda,1841. József. De paludibus et morbis

Opra

ab exhalationibus earum provocatis. Pestini, 1834.

Oroszi Mihály. Observationes

Niciphor János.

Dissertatio inaug. gastralgiam. Yiennae,

phys.-

med. inaug. cirea genuinas febris malignae tam epidemice grassantis sic quae pestilentialis, quam sporadice serpentis Himgaricae ita dictae caussas, solidamque ejus therapiam, nec non errores circa eani comissos.

Pest ün Burzenlaude 1786. Nebst einigen vorBemerangesehielíten allgemeinen kungen. Hermannstadt, 1793. sistens

Dissertatio inaug. med.

de dysenteria epidemica. Vindobonae,

Neustadter Mihály. Die

med.

Main, 1606. Dissertatio inaug. febri intermittente.

Vindobonae, 1840.

Kassa," 1831.

Némethi

de

med.-practica

cholera mint

most Em'ópában.

am

Oberster József.

.

Nagyfeje Mihály. A

95

Basileae, 1771.

Ostoich Jeromos.

Dissertatio

inaug.

med. de duabus constitutionibus epiNiemeyer Félix. A részletes kór- és demicis Dalmaticis (annor. 1766 67). gj'ógytudomány tankönyve. Különös , Vindobonae, 1778. tekintettel az élettanra és kórboncz- Ováry (csedreki) Pál. Értekezés a tam'a. Két részben. A VI. javított és léles-italokról, kór-oktani és orvos[Dissertatio bvített kiadás után. I. rész. Fordírendészeti tekintetben. totta L e n d v a y rész. II. inaug. sistens potus spirituosos reFordította Kátai Gábor. Buda, spestii aetiologico et pol. medico.J 1739.

—

Ben

— —

—

1865.

Pest, 1841.

Kórodai eladásai a tüdösoi-vadásról. Közli dr. Ott, a tübingeni orvosi koródának segédorvosa. Magyarra fordítá

Pajer Ferencz Xav.

Gabriely Kálmán

Pál Jakab, üeber

tanár.

Buda,

1869.

A tüdbetegségek pest,

Nieszner István. med.

gyógjitása. Buda-

1894.

de

Dissertatio

pneumonorrhagia.

Nóvák

Imre.

— —

— —

multiple Neuritis.

Monographie. Wien, 1891. Bleiláhmung. Wien, 1893. Colitis

und

Pericolitis

stercoralis.

Klinische Skizzo dieser Erkrankung auf Grund eigener Beobachtung. Wien,

Pestini,

Dissertatio inaug. med. de dysenteria. Budae, 1829. József. Dissertatio inaug. med. de febre intermittente exanthematica. Budae, 1783. Dissertatio inaug.- med. sistens quaedam do convalescentia. Pestini, 1832. Nowinsky Sever. Dissertatio inaug. mod. de prognosi. Pestini, 1839.

inaug.

1773.

inaug.

1837.

Dissert.

med. de morbis epidemicis. Viennae,

—

— —

1893.

Enterostenosc. Wien, 1894.

Monographische Bearbeitung des Gegenstandes, gestüzt auf eigone Untersuchungen. Bd. I— U. Polyneuritis.

Wien, 1896. Über amyotrophische paretische Formen der combinirton Erkrankungen von Nervcnbahn^n (sog. prim. comb. Systemerkrankung). Wien, 1898.

PALKOVITS — PLETNICS

96

Palkovits András. mod.

calculis

(le

Kristóf. Dissert. inaug. mod. do phronitido Pannóniáé idiopathioa. Halac Maírdob., 1739. Dissert. inaug. Póczely Ignácz. A tüdvószról s ennek

1778.

Palumbini Mátyás. do

iiicd.

phthi.^i.

Pap Dániel.

—

Peck János

Dissertatio inaug.

pulmonum. Budae,

kikorülhotóso vógott utasítás a heveny ós idült tüdöhuriitok gyökeres gyógyítására, líudapost. 1884. Peer Nep. János. Dissertatio inaug. mod. do rachitido. Postini, 1833. Pekáry Nep. János. Dissert. inaug. mod. do oholora. Postini, 1816. Pessel Ábrahám. Dissertatio inaug. med. do natura phthisis pulmonalis tuberculosao. Budao, 1835. Péterfl (kibédi) Pál. Dissert. inaug. mod. do diaboto. Vindobona?, 1824. Petó'cz Mihály. Cber die Sohádliohkeit dos Kaftotrinkons. Wien, 1817. Neue Mothodo die Wechsoltleber ohne China-Rinde sieher und loicht zu hollón. Prossburg, 1819.

fJcnao, 1679.

A

sáifrakórról. (Orvostudori órtekpzós). (Dissertatio inaug, mod. ictero.j Buda, 1842. Ferencz. Dissertatio inaug. mod. de paludibus et morbis ab oxhalationibus oarum provocatis. Postini, 1834.

— I^ácz. A cholora spocillciumai. Népioson Irta .... Pest, 1855. — Villanykór. (Cholera). Biztos segít i's

i

j

I

I

módok a cbolora ollón. Pápa, 1866. Parschitius István. Dissertatio mod. (le

Hungarico.

iiiorbo

Viadrum, 1693.

Pataki Sámuel. A mostan uralkodó skarlát forró hideglelés és torokfájásra nézve szükséges jegj'zések a falusiak számokra. Kolozsvár, 1801. Patay János István. Dissertatio do phthisi pulmonali. inaug. mod.

Vionnao, 1822.

Patkovich Boldizsár.

Tln si's inaiiir. med.-pract. do haiMnoiThagiis. Vienna >, 1779.

Patzek Károly.

Cholora nyavalyáról

tudnivaló.

Pauer Ágost Ignácz.

Pesten, 1831. Dissertatio de

morbis simulatis. Postini, 1827.

Kristóf Vilmos.

Dissertatio inaug. mod. de ossora. Postini, 1782. Pauschner Sebestyén. Libellus de remediis adversus luem pestiferam. Cibinii, 1550.

Pávay Vájna Gábor. A rl

annak

ós

tüdóvészragály-anyagáról a :

Koch-félo »bacillu8

— —

—

tuberculo8Í8«-ról.

Pozsony, 1884. Az idegességrl. Pozsony, 1891.

A

ttidövész gj'óg>'ító módjának mai állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán. Pozsony, 1891. A tuberkulózis gyóg>itiisáról Koch rendszere szerint. Berlini tapasztalatai alapján. Pozsony, 1891. A diftoriáról ós a Behring-félo vér-

savó

gjógyitómódról. (Népszer el-

adás.) Pozsony,

Pázmány (íyór.

1«95.

Zoltán.

A

hypnotismus.

I

!

j

Petraeus I

i

;

Henrik.

Pazurik József.

Dissert. inaug. 1827.

I'estlnl,

med.

Assertiono>

^t

quaestionesde genuina FebrisHungaiicao natura et cura. Marpurgii. 1618.

Petri G. Keresztély. De febri militari sou morbn Hiinirarieo. Krflurti. 1665.

j

1

Petrushevecz Ignácz Domin.

Dis-

mod. do haomoirhoidilius. Vindobonae, 1836. Petz Lajos. A gyóri kolera jái'vány. sertatio inaug.

Budapest, 1887.

Pfendner Imre.

.Amulotuni, sou sacrae

antiquao precos olim per R. P. K. ot

auctae.

Nunc demum

pestem,

contra I*. :

eolloetae

dum

ot

grassonte

in loois vioinis pe.st:^, oadem luos in civitate Tyrnaviensi timerotur, sumptibus devoti oujusdam eivis reimpressao. Tyrnaviae, 1739. Pillich János Ferdinánd. Dissertatio inauií. mod. do morbis viroruin.

Halao Magd., 1748.

Pinel Ph. Von den Blutflüssen im Allgemeinen, dem Blutbreehen und Blut.^^peien. Aus dom l-Yanzösisohen und mit Zusatzon vorsohen von J. K. 1 1 m a n n. R o n a r d und V. J.

W

Pest

i

Loipzig. 1821. Pinkus Lipót. Dissertatio inaug. med. do asphyxia ojusquo módis resuscitandi. H\uhu\ 1842. Pipán Ferencz. Dissertatio inaug. mod.-pract. do fobribus malignis. Ingol.stadii. 1788. Pirkler Antal. Dissertatio inaug. med. u.

do piKnnnonorrhagia. Postini,

Pletnics Imre.

1H92.

de scarlatina.

—

i

Disput. inaug. mod. do oolica. (iryphiswaldiao, 1656. Pataky (sárospataki) Dániel. A cholora Koio.-ívárt. Kolozsvár, 1832.

—

I

ad

F"rancof.

Parschitzius Miklós.

a leginkább

!

18.33.

Dissertatio inaug. med. de onania viti<> latissime disseminato. Pcstlni, 1821

'

PLÓSZ Plósz Lajos. Beavató az elmerevedésröl

! ,

— RANSCHBURG

Preisz Hugó. Adatok a veleszületett

orvoöi értekezés

(catalepsis).

97

szívbajok tanához. 17 Budapest, 1890.

Pest,

1832. A choleráról. Pest, 1867. Polgári Mihály. Dissertatio inaug. jiied. (lo rabié canina et hydrophobia. Trajet'ti ad. Rheii., 1768. Hermann. Dissertatio inaug.

—

i

Prelog Vilmos.

eset kapcsán.

Dissertatio

inaug.

med. de helminthiasi. Budae, 1842. Preradow István. Dissertatio inaug. med. de stnima. Pestini, 1825. PoUák Preysz Kornél. Idegbetegségek balmed. sisteiis varias auctonim methoneotherapeutikus kezelése különös dos taeniam solium et latam e cortekintettel a hvdrotherapiái'a. Budaporé huraano viv expellendi. Pestini, pest, 1893. i

—

Propper

1832.

med.

—

Pserhofer Sámuel. med. de morbo

Pucz Antal.

Értekezés a ragadó nyarizkedésröl.

tankönyve orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Budapest, 1885.

— —

átnézett és javított kiadás. 1894. különös kór és gyóg>^tan kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok iííénveihez mérve. BudaIII.

ifj.

A

pest, 1874.

Quapil Ker. János. j

!

—

nummerischen

Verháltnisse darstellenden Tabellen. Meissen, 1832.

—

den Weith den

Fluorhydrogensáure-Inhalationen

Sámuel. Orvosi oktatás, melyben a leggyakrabb és legközönségesebb beísö nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden leiratnak. (Névtelenül jelent meg.) Buda, 1776. II. kiad., melyet az autor magáénak esmért, szaporított és megjobbított. Az orvosságoknak magyai* és deák lajstromával. Pozsony és Kassa, 1778. A skarlátos hidegnek leíi'ása és orvoslása. Pest.

i

Dissertatio inaug.

med. de dysenteria. Budae, 1839. Sácz Ignácz. Casus octodecim feliciter curatoi-um febrium asthenicarum, a debüitate systematis organici pedentium coUecti et editi. Pesthini, 1806.

—

in Ungam, vom 23. Juli bis zum 20. Septbr. 1831. Mit Abbildungen der

bei Lungenschwindsucht.Wiesbaden, 1889. A tiidövész orvoslása. Budapest, 1892. Pósa Gábor. Dissertatio inaug. med. de apoplexia. Viennae, 1815. Posewitz Sámuel. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Vindobonae, 1826. Pracher Lajos. Dissertatio inaug. med. sistens colicam raetallicam ac vegetabilem in specie ver saturninam. Budai', 1835.

Vindobonae,

Purjesz Zsigmond. A belgyógyászat

erkennen konne. AUen Rittermessigen vnd Reissenden Personen, zu sonderm Nutz vnd fronimen. Gestellet durch Lueam Pollionem, der Artzney Doctoreni.F'ranckfiu'd an der Oder,1599. Pólya József. Beobachtungen über die asiatische Cholera, angestellt und gesammelt in Spitálem der Stadt Pesth

Polyák Lajos. Ueber

Dissertatio inaug.

cereali.

valyáki'ól, azoktól való Pest, 1816.

:

die

inaug.

in genere. Vindo-

1831.

—

und

Dissertatio

de

ischiade bonae, 1829.

'

buroklobról. Meningitis cerebro.spinalis epidejuica. Nagyvárad, 1880. Pollio Ltikáos. Bericht von der jetzigen geferliehen Ungerischen Haubtkranckheit, wie nian sich für denselben bewahren und sie curiren soU. Liiegnitz, 1596. Von den gefehi'Iiehen Heuptkranckheit, so in Ungern gewoenlich, die Kriegssleute vnd ander mehr anstossen thut kuitzer vnd Nuetzlieher Wie sich ein jeder, so bericht desselben Orts bégében will, sich oder dieselbe zu Hause bringet, oder sonsten damit vberfallen wird, Curiren und vei-wahren soll, Samht beygesetzten zeichen, wobey man sie

Krankheit

János.

I

László. A járványos agygerinczagy-

1

784.

(Benkö Sámuel

—

müve magyarra fordítva.) A borbély tanításoknak els

darabja. phisiolog. patholog. m. medicáról, chirurgiáról és bábasági'ól. Második darab. A törvényes i

Az anatómiáról,

orvosi tudományról és az orvosi policziáról. Pest. 1794.

Radojéic Milosin. med. de

tvpho

Dissertatio inaug. abdominali. Pestini,

1847.

PraunspergerElek. Dissertatio inaug. Banscliburg Pál. A

fejfájási-ól.

A

fej-

j

med. de empyemate. Vindobonae, 1819. Preiss Jakab. De cura medici cirea reconvalescentes. Budae, 1843. líyry

:

Bi>)liogríij)hiii

niedica HuTigaiia*^

1

:

fájás ok- és gyógytana, tekintettel a gyakorló orvosok szükségleteire. Budapest, 1897.

RAPPAPORT — R08BNTHAL

98

RappaportMarcus. i)iss(>i-tatio

ínaug. scorbuto. IVstini, 1833. Rausch János. Díssortatio inaug;. mcd. sistciis .scorbutuni. Budae, 1824. Rayger Károly. Dissartatio med. de im'dia. Arfíontor.. 1664. Disscrtatio med. de salivao natura et vitiis. Ai-freutor 1667. iiicd.

(le

—

.

Raymann János Ádám.

(II.) De in his

dyscntmaruin oautoque


passi huugariei

usu.

Halao Magdeb.,

nézve, a

kik

az

aranyérben kisebb

vagy nagyobb mértékben szenvednek. Itt eladatnak azon védrcndszabások is, miként óhajtja magát kiki a közönségesen elterjedt nyavalyától megrizni, és különös ti'kintetije vétetnek a vele rokon bajok is, úgymint a rósz emésztés, hasbelrészeinek dugulásai s Jiypochondria. Németbl fordítva

Horváth József által. Pest, 1830. r.

().

1836.

Ridárcsik Gábor.

175C).

Regéczy Miklós.

Dissertatio inaug.

elmélkedés med. de haemorrhoidibus. Vindobonae. a hirtelen nie^'-hiilésröl. Orvostudori 1841. értt'kezós. [Dissertatio inaug. med. de Riebe Adolf. Dissertatio inaug. med. de erysipelate. Pestini, 1833. reírigerio.J Buda, 1837. Regnaud A. A légutak betegségeinek Riedl János Vilmos. Dissertatio t'sz.'ízerü kezelése. Páiis, 1898. inaug. med. de febre nervosa. Budae. 1783. Reich Pál. .\ gyomor-betegek éti-endje. után L ó r i n c z i F" e r e n c z. Riegler Miklós János. Dissertatio .

.

Orvosi

.

Budapest, 1H76.

Reichard

J. De diabeto luellito. (Speinaug.). I'estini, 1834.

inaug. jued. de viae, 1774.

cibis

Tyma-

noxiis.

cimen Ritoók Zsigmond. A szivzörejek diagluisticus értékérl. Budapest, 1899. Reich.art Ignácz. Dissertatio inaug. med. (le erysipelate. S. 1., 1769. Roboz Józssf. A dadogás gyógjitása. Reisinger Ignácz. Dissertatio inaug. Orvosok, paedagogusok és mveltebb med. sistens conspectum febris nervoolvasó közönség számára. Budapest.

—

sae. Budae,

1894.

1829.

Das Wechselfleber, und dessen Hei- Rodlsperger Pál József. lung

Mittelst Pest. 1833.

Haus-

Répászky Endre.

Volksmittel.

u.

Cholera, epemirigy

vagy nyalni irigy és avval összekötött,

megelz

után követ bajok, úgymint elfojtott havi tisztulás, aranyér, megrögzött köszvény, rendetlen váltóláz és szélütés közelebbrli megismertetése és orvos távollétében azok orvoslása. Pest, 1855. Retteg D. Abhandlung von der Hundswuth. Pesth, 1814. s azt

—

Ferencz

s

Lrincz.

De

nosocomiali contagioso decade huj US annonim

tjT)ho príma seculi in inclytis

Dissertatio inaug. med. sistens dysenteriam. quae Tyrnaviae anno 1775. epidemice grassata est. Tyrnaviae, 1775. János. Dissert. inaug. med.pract. sistens morboi-um cordis brevem synopsim. Vindobonae, 1841. Rosen (rosensteini) Miklós. A/, hójagos és veres himlnek gyógyítására és beoltására való útnmtatása. Melyet németre fordított svéciai nyelvbl és jegyzésekkel szaporított

Romich

Murai

János András,

a gyermekek nyavalyájáról

.

.

.

könyvébl kiszakasztván, magyar nyelvre

fordított

írt

Báti János. Hozzá adván

a skarlát hideglelés históriáját ugyan azon auctorból. Kolosvár. 17h5. Károly Henrik. Die grassato. eum adjunctis quibusdam Rosenberg Kj-ankheiten der li.'spirations- und reflexionibus de statu nervoso, seu Circulations-( )rgane und derén Behandneurosi disseruit Pestini, 1812. Az szines halál, vagyis az szörny lung nach homöopathischen ünmdsatzen. VAn Versuoh zur Lösung der elevenen való temettetés elkerülésére példák által oktató könyvecske, melyet von der Société de méd. homéop. zu Paris aufgcstelton Preisfrag.^. Wien, közhaszon végett gyjtött s irt 1850. Buda, 1809. Az ál-halottak, vagyis az elevenen Rosenmann Pál. Dissertatio inaug. med. de hfctica febri. Pestini. 1826. eltemettetésének borzasztó példái után újra szerkeszté 8 z (e k r ó- Rosenthal Mózes. Dissertatio inaug. med. d«' abusu alcoholicorum. Vindonyesy) K. Pest, 1835. articulariter unitis Hungáriáé comitatibus Pest. Pilis et Solt iterata vice

—

mostan pedig

.

.

.

.

.

.

.

.

.

:

Riohter

F.

Tanácsadó

mindazokra

bonae, 1837.

;

ROTH — SCHMIDT

99

Roth Ferencz

Frigyes. Allgemoine Sailler János. Dissei-tatio inaug. med. Betraehtungen über das Tabakrauchen de suffocatione. Jenae, 1753. in Bezúg auf die Gesundheit. Wien, Sándor Atlianáz. Dissertatio inaug. 1830. (Orvostiidori értekezés.) med. do scrophulosi. Pestini, 1836. (telegdi) Gáspár. Dissertatio inaug. Sántha Ferencz. Diagnosis nevromed. de hypocliondriasi. Budae, 1833. sium acutarum. Dissertatio inaug. Lajos. Disputatio med. de febri med. Budae, 1839. üngarica. Tubingae, 1626. Sarbó Arthur. Ideggyógyászati megi

— —

;

Rótt

(eperjesi

szarni,

orvos).

párisi

figyelések. Budapest, 1897.

Jeles iratot bocsátott ki a keleti epc-

Sartorius János György. Hungaro-

ram magj^ar

(Szinnyei.)

lázról.

Rovenszky Pál. med.

:

Dissertatio

morbis retropulsis. Pestini,

de

morbo

inaug.

1824.

József.

Töre-

hoc est: de

betegség,

hungarico

dicto.

Bam-

berg. 1684.

i

I

Rózsay (Rosenfeld)

literari,

Sass István. Orvostudori

értekezés.

A

—

med. dék a Vid-tánczról. Pest, 1846. Szab. kir. Pest városi szegény gj'á- Sauer Ignácz. Der Typhus in vier molda (Elisabetliineum) és az aggkorCardinalformen. Wien, 1841. ban gyakran elforduló sajátságos Praelectiones e pathologia et thera-

—

kórok. Pest, 1861. Az 1864/5. és 1867-iki

szélütés. [Dissertatio inaug. de apoplexia.] Pest, 1847.

!

I

—

hagymáz

és pestvárosi

himlöjárvány a kórkórház és els ílókkórházában.

•1867-iki

Pest,

—

1868. 1866-ki

Adatok a hagymáz oktanához. Pest, 1868.

Röderth Ferencz Alajos.

Dissertainaug. med.-pract. Morbus Brightii. Budae, 1843. Ruland Márton. De perniciosae luis ungaricae tecmai'si et curatione ti'actatio

tus, historicis curis,

nec non quaes-

tionibus aliquot homogeneis tatus. Franeofurti. 1600., 1660. De morbo Ungarico recte

—

—

cendo et

—

ejus1855.

hányKözli

kholerajárvány a Sz. Schaffer Károly. A hypnotismus élettani, gyógytani és törvényszéki szemRóchusi fiókkórházban Pesten. Pest,

Az

1868.

—

—

pia speciali medica. Editae ab dem auditoribus. 6 tömi. Pest, Kórodai eladásai a keletindiai székelésrl. (Cholera ostindica). P r Imre. Pest, 18.55.

locuple-

Ibidem,

cognos-

ciu'ando. Tractatus auctus. Lipsiae, 1610.

feliciter

recognitus Tractatus

et

de morbo ungarico recte

pontból. Budapest, 1895. Az agykimerülésrl (cerebrasthenia) és ennek a terjed hüdéses elmezavarhoz való viszonyáról. Budapest, 1896. Scheiber S. H. A pellagra. Budapest, 1898. Schelle János. Dissertatio inaug. med. de chlorosi. Vindobonae, 1838. Scbemiz Károly. Dissertatio inaug. med. de angina membranacea. Vindobonae, 1835. Scbimko J. Gottlieb István. Tabula exigens diagnosin et therapiam prae-

—

cipuorumstatuum morbosorum geuera-

—

lium. Posonii, 1820.

tum curationibus historicis, tum quaes-

Pathogenetische Beschreibimg und zweckmássige Behandlung der asiati-

tionibus hactenus inter medicos controversis. Ajecto remni ac verborum indice. Editio II. aucta. Stettini, 1651.

schen Cholera. Olmütz, 1837. -~ Die asiatische Cholera. Pressburg,1866. Schlesinger Ignácz. Dissert. inaug.

cognoscendo

Rupp Nep.

et

feliciter

cui'ando

János. A cholorának nem

ragadós

voltáról. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. med. de non-contagiositate cholerae.] Pest, 1831.

Rusznyák Alajos.

Dissertatio inaug. med. Hypochondi'ia. Budae, 1846. Sailer Károly Vilmos. Az halálos dögleletnek a természeti és orvostudomány szerint való megvizsgálása, annak tulaj donságii'a, okaira és orvoslásának módjára. H. és é. n. (1739.)

med. de hemicrania

—

solari.

Viennae,

1832.

Jakab. Dissertatio inauguralis med. Prosopalgia. Pestini, 1842.

Schluga János Ker. Anzeige und der Entstehungsart der Ursachen, Kennzeichen, Vorbeugmigsund Heilungsmittel jetzt herrschender und Faulungsíieber etc. SabuiTal Pressburg, 1789. Elrklárung

Scbmidt Frigyes.

Dissertatio

med. de rheumatismo.

inaug.

Pestini, 1834.

-

SCHNEIDER — SCHWARZENBERG

100 —

József Kristóf. niod.

Dissortatio

inang.

Schneider Oáspár.

Dissertatio inaug. I'pstini, 1830. Schoepf-Merei Ágost. Dissertatio inaug. de i.sohuria. Pavia, 1H32. Népszer intések a mirigykór, csont-

mod. do

írnstralfria.

—

.*enyv, testi kinövések, elgörbülések stb. iránt magokban foglalván az ;

ezen bajok orvoslására szolgáló oithopaedi gyógjintézet szellemének, g>óg>-

módjának

—

kurzen

Darstellung des Geistes der Heilart, und der Einriehtungen der für die Behandlung jener krankhaften Zustánde l)estimmten orthopádischen Heil-Anstalt und der üymnastik in ihrer wohlthátigon Wirkung auf Gesunde, Krankliche und Kranke. Ofen,

—

Nachrichten vom Scharbock in UnJahre 1803. nebst Vorschriften der Medizinischen I'olizey für nicht ansteckende Volkskrankheiten und Beitrágen zur Geschichte des brandigen Ausschlages, welcher in Ungam Pokolvar genannt wird. Wien,

gam im

—

s belsó elrendeltetésének rövid ábrázolását s a gymnastikának épekre, gyöngélkedökre s betegekre jótékony hatását. Buda, 1836. Populare Andeutungen über Serofeln, englisehe Krankheit, Schiefwüchse, Verkrümmungen u. d. g. nebst einer

\vurde nebst Heitrágen zur Geschichte des brandigen Ausschlages, welcher in Ungam Pokol var gonannt wird. Pesth, 1804. tet

de lionteria. Budac, 1783.

1805.

Dissertatio Theophil. inaug. nu'd. de pnciiinoiiorrhagia. Vindobonae, 1S3H. Schubert János. Dissertatio inaug. med. de tussi conviilsiva. Budaf. 1832.

Schreiner

Schuller(sonnenbergi) János Gottlieb. Dissertatio inaug. med. sistens febrium continuamm theoriam de therapiani.Halae Maírdeburgicae, 1748. Schunn Jakab. Dissertatio de morbomm per morbos curatione. Jenae, 1746.

Schu8ch.ny Henrik. Középiskolai

i

latával. Pest. 1842.

ScliönbauerJózsef,(I.)Dissert. inaug. sistens euthanasiam. Pestini, 1820.

— (II.) Orvostudori éi-tekezés az

—

de angina dobonae, 18.SH.

ebdüh- Schüller

Dissert.

inaug.

Schönvizner Nep. János.

inaug. med.

d<'

1823.

János György.

Dissertatio

morbo endemio

hagj'-

oder

mve

med. de haeiiioptj'si.Vindobonae. 1836. Orvostu-

i.><

Mihály

szerepel.)

dori értekezés a forró idegnyavalyák kórhatározatáról. [Dissertatio inaug.

Soh.wab Keresztóly Joachim. K< média tam praeservativa, quam cura-

med. de diagnosi nevrosium aoutarum.] Pest 1842. .Az önfertözés (onania) ismertet je-

tiva contra luem pestiferani in Hungária grassantem. Leutschoviae, ]71(i. Kurzer u. höchst-nöthiger Unterricht.

következéseire és utóbajainak orvoslására Hgyelmezteti a .szillóket, nevelket és tanítókat. Pápa,

—

wie sowohl die

leire, okaira,

1843.

Schrand Perencz. Abhandlung von der Verbiiidiinü-

—

Dissertatio

Hitziííon Hauptkrankheit addito in ítne nov(t et specittco remedio in hoc morbo patriae usuali. Hálae Magdeburg, 1716. (Schülkr ezen neve alatt Alberti

máz,

inaug. membranacea. VinDissertatio

Schönherr Károly.

—

János.

inaug. jned. de

Schönfeld Lipót. med.

(•

1885. vomitii. Vindol)onap,

rl. Buda. 1838.

—

ta-

nulók idogcs.^ége. H. és é. n. A mellbetegségek biztosabb megis- Scbuster. A gerinczveló bántalmak kórisméje. A II., I)óv. kiadá.« után merése és gj'ógyltása a hangtömesz, Budapest. kopogtató és bonezvizsgálat hasznáford. Kr k Á r p á d. 1836.

dor

Lustseuohe mit derselben Hei-

Bewahmng

als

auch

die Curselbst bei jetziger Contagionszeit recht anzusttdlcn. Iieutschau,1710. Schwartz János Mihály. Disssertatio inaug. med. de ha-Miiorrhoidium pra"serx'atione. Halae-Magd.. 1727.

—

Sámuel. Nonnulla ad malum hypvichondriacum spectantia. Dissertatio De eo quod e.st in morbis epidemium. inaua'. med. Krianirae, 1757. Dum protomedici Hungari munus Schwarz Lajos. Psanunismus. Dissercapesseret dis.serit. I'esthini, 1802. tatio inauü^. med. Budae, 18-15, Nachrichten vom Scharbock, wel- Schwarzenberg Lajos. Dissertatio i" 'i"i"rn •.luitis cher im Jahre 1803 in mehreren inau>í. pract.-nn"l Oespannschaften von Ungam beobachPestini. 1830. deni Bcharbocke und lungart. Wien, 1791.

— SPERLICH

SCHWARZENFELD

101

Sch.warzeiifeld Ferencz. Dissertatio Singer József. Dissertatio inaug. med. inaug. inod.-pract. de febribus intersistens niorbum nigrum Hippocratis. Vindobonae, 1837.

mittentibiis.

Schwarzraeyer István.

S.

Dissertatio

do dyseutoria. Budae,1835. Scliweger Ignácz János. Dissertatio ined. sistens anamnesim et inaiiir. examon ae^rri. Tyrnaviae, 1777. Scliweitzer József. Dissertatio inaug. mt'd. do lepra. Pestiui, 1835. Scultsty György. Dissertatio inaug. med.-pract. do oephalalffia. Pestini, 1839.

Disputatio de niorbis ex intercepti iiaemorrlioidibus potissimuni varioribus. Göttingae,

—

1775.

inaug.

Dissertatio

med. de morbo scrophuloso. Viennae,

inauir. inod.

Segner János András.

1.,

Skauer Leopold. 1820.

Skreta

(schötnaui és zavorzizi) János. Bericht von der allgemeinen ansteckenden (Hungarischen) Lager-

sucht. Schaffhausen, 1685. Skultety György. Dissertatio inaug. med.-pract. de eephalalgia. Pestini, 1839. Slahy Ferencz. Dissertatio inaug.

med.

Viennae,

de haemorrhoidibus.

1767.

Smith Amand Vilmos. Entwuif eines

1741.

de

Disputatio

saraphrenitide.

methodisch-systematischen

Göt-

Ki'anken-

angehende Aerzte und Wundarzte. Wien, 1796.

examens zuniGebrauch

tingae, 1747.

für

Seiz János Keresztély. Gesciiichte einer seltsamen und unbegreifliehen Somogyi (somogyvári) József. Dismed. de scorbuto. Kranlcheit, an weleher ein Madchon sertatio inaug. in Waizen gclitten. Pest, s. a. Erfordiae, 1729. Selle Keresztély GottlielD. Medicina Sonntag Mihály. Dissertatio inaug. schen Praxis. Ofen,

med. de caussis Impotentiae in sexu potiori ex doctrina Hippocratis, veterumque medicorum. Cum programmate Neubaueri. Jenae, 1774.

der Medizini-

cliniea oder Handbueti

(1802).

Senff (Sinapi) Mihály Alajos.

Traetatus de remedio doloris otc. Amstelodanii, 1699.

Sennert Dániel. De morbo Franlvfurt, 1619. Ed. V. Franlcf. et

Mihály.

Witt ebeiig., 1653. Disputatio med. inaug. de

morbo Hungarico

sive castrensi. S.

1.

1677.

Sennor Frigyes. A

Soós Ferencz.

Hungarico.

eliolera s ered-

ményteljes

gyógyítás-módja.

tapasztalatai Váez. 1867.

nyomán

Saját összeállítva

—

Positiones de pesté, divinae revelationi, sanae rationi, experientiae longorum seculoinim conformes. Claudiopoli, 1720. A döghalál isten harcza az emberek-

melyben megmutatódik, mint kel, gyzedelmeskedik isten a testen stb. Kolozsvárt, 1720.

Sophianopoulo.

Relation

des épide-

.

mies du choléra-morbus observées en

Dissertatio inaug. med. do pe.sto. Viennae, 1763. Seyffert János Kristóf. Dissertatio inaug. mod. theoret.-pract. de dysenteria Pannonica. Hala? Magd., 1732.

Vienne en Autriche pendant les années 1831 et 1832 avec une histoire generálé de cetté maladie et son traiteavec ment préservatif et curatif de notes du professeur B r o u s s a i s.

Siemon.

Paris, 1832.

.

.

Hongrie,

Seredi Bálint.

.\

sérvek gyökeres gyógj-í-

Moldavie,

et

Gallicie,

á

;

.

.

.

vagy a sérvek és kidüled részek Soterius András. Dissertatio inaug. med. de dvsenteria. Von der rothen orvoslási módja oly csalhatatlan szer Ruhr. Hala'e, 1734. hozzáadásával, mely által az gyökeresen kigj^ógyittatik, és így minden Southey H. Herb. Über die Lungen schwindsucht, ihre Vermeidung, Entsérvkött nélkülözhetövé tesz. Függestehung und Heilung. Aus d. Englilékül a szélbántalmakról, hasszorutása,

lásról és az aranyérrl. kiad. után. Pest, 1864.

— Új

A

olcsó kiadás Budapest,

VIII. jav.

é. n. (1878.)

Sietnicky Sándor med.

schen. (Pest), 1820.

Spáth Pál.

Dissei-tatio inaug. sistens arthritiílem. Rudae, 1847.

Simonis Lajos Vilmos Gottfr. sertatio inaug. med. de dolirio tremore. Patavii, 1834.

Dis-

dis.

Generalia de morl)is cor1844. Dissertatio inaug. med.febre intermittente. Vin-

i'estini,

Spócz Rudolf.

pract. de dobonae, 1823.

cum Sperlioh Antal.

Dissertatio

inaug.

med. de igne sacro. Budae, 1780.

;

SPILENBERGER — 8ZÖÖTS

103

Spilenberger med.

inaujr. íh«\>
— — —

-

!';

Sámuel. de

gok

Dissertatio

morbo

LXXV. comprehonsa. fíasiliae,

Zur Zeit der Infoction soll mann vor alIen Dinpen nachfolgende Mittel liraiiehen. Leutschaw, 1622.

Dis.sertatio

inaují.

de oachexia e vaporibus Vindobonae. 1832.

Stáhly György. med. do

<>pilop.sia.

vis-

orvosok,

.

bedeutende

med.

Ursaohen der

reren Jahren. unter

seit

.

.

meh-

unsem Augen

so sichtbar zunehmenden Krankhelten. vorzüglifh der Fieber u. der so gefürchteten Cholera, sament Angebung der

hydrarjíj'ri.

Dissertatio iaaag. Kiidae, 1832.

Stainer Sándor István.

el61járói,

— —

alexiaeus reuovatiKS et in usiini eomiiiuneni eomitatus ScepusiensivS publlcatus. Leutschoviae, 1634. Pestis

Spiró Antal.

községek

—

1597.

lJi8.«!ertatio med. de dvtmon^ft eenim. Jenae. 1683.

(^s

állatorvosok, falusi lelkészek, tanítók s mezei gazdák számára. Pest, 185C). János. (II.) (tályai szárm.) l)issertatio inaug. med. de dysenteria ejusque specieims. Viennae, 1815. József. (I.) Dissertatio inaug. med. de scarlatina. l'estini, 1818. Lajos. Besnost, alebo psi bes V. I^reliporku, 18.">2. Szápáry Ferencz gróf. Flugschrift eines Oekonomen, über einige hüchst

Hunjararico,

gewiss wohlthátig dagegen wirkenden

Dis.sertatio

inaug. med. de haematemesi. Pestini, 1834. Stanzel Antal. Dissertatio inau?. med. (le niminationo in homine. Pestini,

Mittel. Pest,

Szász István.

1831. Di.ssertatio inaug.

med.

de asthmato inillari. Viennae, 1822. Szegedi (pesti) Sámuel. Dissertatio Ih;;-). inaug. med. sistens physiologiam et pathologiam muoi. Trajeeti adlíhenum, Stark Ede. Dissertatio inaug. med. de 1772. tetano. Vindobonae, 1839. Steiner Antal. Dissertatio inaug. Székely Ágoston. A tiidóvész gyógytana, (iyakorló orvosok használatára. med. de pnenmonorrhagia. Pesthini, Budapest, 1894. 1834. Behandlung der tuberkulíison LunSteits János. Dissertatio inaug. med. — gensehwindsucht. Berlin, 1894. (le dysonteria. Vindobonae. 1829. j

\

|

i

!

Stessel Lajos. Dissertatio inaug. med. Szidor Dániel. Dissertatio inaug. med. (io erysipi'late. IVstini, 1826. de soorhuto. Vindobonae, 1819. Stiller Bertalan. .Az ideges gj-omor- Szigetiiy Antal. Dissertatio inaug. med. de febribus intermittentibus bántalmak. Budapest, 1884. larvatis. Vindobonae, 1841. Stipsics Károly Ferdinánd. Dissertatio inaug. med. de natura et reme- Szinek Ferencz. Dissertatio inaug. (le scrophulosi. Budae, 1843. diis cak'iili. Posonii, 1774. Strauss Ferencz. Dissertatio inaug. Szmolay Vilmos. Orvosi éitekezés a iégmelln'fl. (Pncumothorax. Dissei"jiK'd. (le cardialgia. Vindobonae, 1819. i

Strázsnitzky János. Dissertatio inaug.

tatio inaug.

tetano. Vindobonae, 1819. Streibig Lajos. Dissertatio inaug. med. de morbosis cordis adfectionibus. Vindobonae, 1835. Streitt Vilxnos. Dissertatio inaug. med. Haematuria. Pestini, 1841. Strobel Pell. Studi sulla Malaeologia imgherese. I'avia. 1850. Ströbl Ferdinánd. Dissertatio insug. med. de apoplexia. IVstini, 1832.

Szoboszlai N.

med.

(le

Szabó (negyedi) Alajos.

Veszettség

vjigj- ebdüh. rtmutatásul mik^'ut lehet e betegsí^get az állatokon és az embereken megismerni kitör('>.«!(''t ds terjedését gátolni mint kelljen a megmart emberek és állatokkal bánni mjuryarazván eg>-szersmind e kór befolyá.xát, okait, tennészetí''t, s róla elterjedt káros balitéjeteket. Hatósá:

;

mod.] Pest. 1H45.

Sámuel,

üiscursus

inaug. do paralysi. Kranekerae, 1671. Szohner Józseif. A geliszta-kórról. (Orvostudori értekezés). Pest, 1847.

— Die

pneumatische Heilmethode oder Heilwirkung der comprimirten Luft in verschiedenen Brustkrankheidíe

ten. Budape.<5t,lH74.

— A légzó-szervek és szív betegségeinek gyógymódja s annak A pneumatometria, spiro-

pneumatikus története.

metria és thoracometria függelékével gj'akorló orvoi^ok és jelíiltek számára. Budape.ít. 1H77.

Szontágh Miklós. A Basedow-betegés sikeres orvoslása Uj-Tátnin 82 eset kapcsán. Budapest. 1899 séfí

Seööts András. Dissertatio praot. de arthritide.

inaug. med. Vindobonae. 1784.

:

SZOTS — THOMAS

Gyula, N e u p a u e r Gusztáv, Purjesz Ignácz, Schaffer Károly, S c h u 1 z Henrik és Tauszk Ferenc z. Szerkesztette

Szöts József. Dissertatio inaug. med.pract. de morbo regio. Viennae, 1821. Strazsik János Nep. Dissertatio inaug. med. de angina membranaeea. Postini, 1834.

Strázsnitzky János.

Dissert.

inaug.

med. de totano. Vindobonae, 1819.

Szuh.ány Márton.

1

:

—

~

der Indischen Cholera morbus zur Beurtheilung der Natúr der Krankheit und Würdigung der anempfohlenen Heilmethoden. Für Aerzte u. Sanitats-Beamte.

—

Slíizze

giose cholera morbus betreffend. Pesth, 1831.

Tabak

Pál. A tüdvész leirása s annak egyszer s leghelyesebb elvek szerinti gyógyitása. (A m. kir. belügyminiszter ö nagyméltóságához be-

Kaposvár, 1896. Takács Endre. A gerinczagy bántalmaitól függ mozgás-összrendezési zavarok. (Tabes dorsualis.) Budapest, nyújtott emlékirat.)

Budapest, 1892. Klinikai diagnostlka. 2 kötet. Ii-ták B a s c h I Géza, r e. .

.

Fodor m Gerlóczy Zsigmond, Grósz Emil, Hirschler Ágoston, 1 m r é d y Béla, Korányi Sán-

Kossá Gyula, M akar a Purjesz Ignácz, Schaffer Károly, Schultz Henrik, Tangl F e r e n c z, Tauszk Ferenc z, Terray Pál, Vas Bernát. Szerkesztette dor,

:

—

.

.

.

Budapest, 1893. A vérkeringési szervek klinikai vizsgáló módszerei. Budapest, 1893. A belvizsgálatokról általában. Buda-

— pest, 1893. — A belgyógyászat — —

alapvonalai. Orvos-

gyakorló orvosok számára. Budapest, 1895. A tüdövész és a magyar társadalom. Budapest, 1898. A szívbetegek balneotherapiája. Buda-

tan-hallgatók

és

pest, 1898.

1892.

A

neurastheniáról. Budapest, 1895. Tangl Ferenoz. A diphteria aetiologiája. Budapest, 1891. Tarczali Pál. Disputatio medica inaug. de arthritide. Lugduni Bat., 1677. Tary Alajos. A millár fuladozásról. (Ürvostudori értekezés.) [Dissertatio med. de asthraate millari.] inaug. Pest, 1837. Tattay (sárospataki) József. Dissertatio inaug. med. de gurgulionis prolapsu. Budae, 1783. Tátray György. Dissertatio inaug. med.-pract. de alvi obstructione ae

Vindobonae, 1826. Die wichtigsten námlich Krankheiten, chronischen öicht und Háraorrhoiden, in allén ileo.

Templin Mátyás. De

catanhis asylo ignorantiae. Vittembergae, 1735.

Terray Pál. A

—

Formen und Symptomen,

ihren

pathol.-therapeut.,

.

vár, 1837.

könyve gyakorló :

gyógyászat kéziorvosok számára,

Basch Imre, Brück

Miksa, KertészJózsef, Kóssa

befo-

in

casu

quodani

complicato. Halae

Magd., 1740..

—

dohányzás ve-

szélyei. Tekintettel a tanuló ifjúságra. 1. füzet. Budapest, 1888.

A dohány méreg

!

>A

dohányzás

veszélyei*. 2. füzet. A tanároknak, tanítóknak, nevelknek, szülknek, a tanuló ifjúságnak és általában mina magyar tanuló ifjúság üdvét den szivén visel embereknek kalauzul Budapest, 1888. ajánlja

—

.

.

.

— A

dohány méreg A dohányzás mas. » A dohányzás veszélyei. < 3. !

ártal-

füzet.

Budapest, 1888.

Thomas

.

Tauszk Ferenoz. A

motibus

Thewre'wk Árpád. A

als

.

A leveg oxygén-taitalmának

terriílcis

die

Popagra, Chiragra, Ischagra, Sand, Gries, Stein u. s. w. erscheinen, oder neuverfasstes System zurzweckmaszigen Behandlung imd gründliehen Entdie Auí" Heilung derselben. deckung neuer u. geprüft-bewáhrter TemesHeilmittel begründet von

Budapest,

légmellrl.

1895.

lyása az anyagcserébe. Budapest, 1879. Theisz Mihály Gottlieb. Dissertatio inaug. med. exhibens specimen

Taubert Vilmos.

írták

.

Lajos,

Pest, 1831.

Aus Erfahrung gesehöpfte Überlieferungen die im Monatii Juli u. August 1831. in der Icönigl. Freystadt Pesth herrschende, epidemisch-conta-

103

—

Ern

Ferdinánd

Disser-

inaug. med. de lientoria. Viennae, 1772. Epistola phys.-med. ad clai'issimos J. R. Hungáriáé medicos de solutiono Unde quaestione in difílcultatum morbi periodici stata sua observent :

.

TISSOT

104

— UNTZBR

tempóra, praecipuae f^bres intermittentps, tertianae, quai*tanao. Pesthini,

Trangus Mihály. med. de catarrho

Dissertatio

inaug.

uflVtcativo.

Jenae,

.'

1763.

18()4.

Tissot M. P. Von dor Oiinnie odor Abhandlung über dio Krankhoiton dio

Traupmann mí'd.

d(>

Lajos. Dissertatio inaug.

canlitide. IVstini, 1823.

von der Sell)stl>pfllpokunk honüliren. Treisch Ferencz. .A csomiöitöI. (OrNach der V. verni. Ausgabe. Aas vostudori (Ttokczés.) Kuda. 1M43. dom franz(i8ichen übersetzt. Agram, (krzowitzi) Venczel lovag.

Tmka

17»4.

Tognio Lajos. do novralgia

Dissert.

faciali.

inaug.

med.

Vindobonae, 1820.

Tolhonni Károly. Gyógyniódszere

az ela\Tilt niollbeteg.<;''geknek, avagyis a tüd sebjeinek és genyedséges részei-

—

De diabete nae, 1778.

conimentarius.

.Abhandlung

über

nem

—

— —

orvosnak, ki a hasznosat terjeszteni ezélul tüze ki. Buda, 1861. Kur der chronischen Bnistkrankheiten oder Heiiung dor Wunden und eiternen Theile in der Lunge. \^üv Arzte und Nichtarzte. Ofen. 1861.

und

Magén weh.

das

Leipzig. 17HK.

Trogmayr János Theophil. tatio inaug. ukmI. de

Disser-

intlammationum

nek or\oslása. Orvosok és nemonothcrapia. .It-nao. 17r»4. sok számára tapasztalt el- és kiadása Trost János Márton. egy

Vindobo-

Dissert. inaug.

med. de febre, per se nunquam íera. Halae Magd.. 1714.

lethi-

Tumler Lajos Kornél. De

inaug. med.-pract. Vindol)ona('. 1H23.

Turkovics Károly.

Dissertatio febre blliosa.

inaug.

Dissert.

med. de fobribus intermittentibus in Az elavult köszvény gj'ógyitása megregnis Hungáriáé et Slavoniae eudetisztítván a testet a Mercurtól. Alamiis. Vindobonae, 1840. posan összeállítva kiadja egy nem Tutius Márton. Dissertatio med. de II.

verin. Aufl. Pest, 1862.

Wittenbergae, 1683. catarrho epidemico. Kur der chronischen Gicht-KiankDissertatio inaug. med. Budae, 1847. heiten durch Reinigung des Körpers Uffer Or. J. Versuch einer Darstellung von Merkúr. Praktisoh zusammengeder Cholera-Morbus im Allgemeinen. stellt und herausg. von einem Nichtmit besonderer líücksicht auf ihre arzte, der sich zur Aufgabe gemacht im Jahre 1817 aus Bengalen hervorNützliches zu verbreiten. Pest. 1862. gegangeno epidemische Form. und Kur der chron. Gichtki-ankheiten die Knstehung, Verbreitimg, Erkenntdann der Kheumatismen 1862. niss und Stellung derselben. wobei Toperczer Jakab. Kernsammlung des auch die ihrem weiteren Vordi'ingen allgemein nützlichen practischen Arzentgegenzustellenden sanitJitspolizeites, einiger innerlich oft vorkommenlichen Sicherungsmittel berilcksichtiden PMeber-Krankheiten. Leutschau, get sind. l'est, 1831.

—

orvos, ki ezélul tüze ki terjeszteni Pest, 1862. .

.

hasznosat

—

.

.

arthritido.

Türk Vilmos. De

.

.

.

.

Ugróczy Mihály.

1803.

Toppertzer Tamás.

Dissortatin inaug.

med.

nied. sistens diiigiiosiín morborum cuni trenioribus. Pestini, 1826. Torkos Justas János. Dissertatio inaug. med. de fobre petechiali. Halae, 1724. (Krenmüller) Károly. Dissertatio inaug. med. sistens (juaedam de febrí' nervosa. Pe.stini, 1829. Tóthfalusi Károly. Dissert. inaug. med.-pract. sistens observationes me-

Ujhely

ex annalibus nosocomii medici

Lcse.

Tormay

dicas,

reg. gcient. univ. Hungaricae selectas, praemissis históriáé, ac rationis insti-

eiusdem linoamontis. Pe.stini. 1824. Töltényi Szaniszló. Dissert. inaug. med. .sistens dÍ!\LMK>*in tMT>íi|tolatis. tutl

Pestini, 1825.

annak

Dissertatio

inaug.

TvTnaviae. 1773. Ferencz. .\ veszettségrl, szárnmzásáról, rettente raga-

(le

canliaiiria.

dósságaról, mind emberen, mind más állaton cl-kezdó, folytató s végz rendszerént való jeleirl végtére az ujabl> s régiebb rendes orvoslása ;

módjáról szólló könyvecske, melyet hazája iránt vonzó szeretetérl ösztöníiztetvén. a község javára s használlására honni nyelveu kiadott .

Ujváry Aladár vositiit

und

.

.

181H.

(»Naturarzt«). Die Xer-

und Hysterie. ihre

natursíemásse

Knt.»«tohunir

Heilunt.'.

Leipzig,

1899.

Untzer (Vntzer) Mátyás. De

cui'anda pesté Hungarica. Halae. 1615.

UKNENITS Urnenits Mihály.

— WEBER

Dissertatio inaug.

ined.-praet. sistens obsen'ata in clinico

med. pro medicis reg. se. univ. Hung. mense aprili anni 1835 collecta. Budae, 1837.

TJxarevich Jakab.

Dissertatio inaug. Vindobonae. 1840. Vadovich. György. Dissertatio inaug. med. de niorbis artiflcum ac opiflcuni. Budae, 1828. Vaillant F. A helyes emésztésnél: és has hajaitól való megmenekedésnek mestersége. Szükségben segít közhasznú gyakorlati könyv. Saját észrevételeivel toldva németbl magyarázta J. Antal. Pest, 1833. Valich Józssf. Dissert. inaug. med.praet. de hysteria. Vindobonae, 1823. Vanczass Elek. Dissertatio med. de rabié. Budae, 1832. Váradi Mátyás. Disput. medica de variolis. Ulti'ajecti. 1667. Disputatio inaug. med. de phthisi. Franequerae, 1669. Varga János (I.) A szél-kórság. (Orvostudori értekezés.) Pest, 1832. med.-prac't. de ictero.

kór- és éptaujárói, meg az epekövecsedésrl. [Dissertatio inaug. med. sistens physiologiam et generalem pathologiam hepatis brevpmque tractatum do cholelithiasi.| Pest, 1838. Vittner Adolf. Aneurysma. Dissertatio inaug. med.-chirurg. Budae, 1837. Viszánik Mihály. Dissertatio inaug.

med. de fobri

Vas Frigyes. Tanulmány

—

rosisról.

arterioscle-

Budapest, 1893.

Tanulmányok az

idült nikotin-

és

alkoholmérgezésrl. Budapest, 1894. Vaszits Pál, (máskép Ungurian). Dis.sertatio inaug. med. de pesté orientali. Budae, 1832.

Vecker Károly Borrom. inaug. 1822.

med.

Veisz János.

de

Dissertatio hepatitide. Viennae,

Pyretologiae

practieae

tentamen inaug. Viennae, 1780.

Velisavljevies Sándor. inaug. med. de morbo

Dissertatio Brigthii in clinico observato. Budae, 1846. Veninger J. N. Dissertatio inaug. med. sistens specialia de morbis cordis. Pestini, 1845. Verebély József. Dissertatio inaug. med. de cholera indica ut febre intermittonte pernieiosissima. Budae, 1833. Vesti Justin. De febre Hungarica. Erfurt, 1H87. Vietoris Sándor. Dissertatio inaug. ined. do .-itruma. Budae, 1839. Virág Ferdinánd. Dissertatio inaug. metl. de anovrysmate cordis ver. Pestini. 1H30. Visy István. A víziszonyról (Orvostudori értekezés.) [Dissertatio inaug. med. de hydrophobia.] Pest, 1834. .

Pál. Oivostudori értekezés a máj

Vindo-

gasti'ica biliosa.

bonae, 1821.

—

Die asiatische Cholera. Nach eigener Brfahrung an mehr als zweitausend Choleraki-anken und mit Berüeksichtigung aller darüber erschienenen vorzügliehsten Schriften für Aerzte und gebildete Laien dargestellt. Wien,

Lencsés

—

105

1856. Disput. medica inaug. de passione. Franekerae, 1695.

coliea

Vizaknai Briccius G-yörgy.

Dispu-

—

tatio

medica de peripneumonia. Fra-

nekerae, 1695.

Vogel Gyula.

Kövérség, okai, megelzése és gyógjitása egyszer étrendi

szerek által a alapján írta ...

Banting A

III.

magyarra fordítva

bv.

rendszer kiadás után

Pest, 1865. Dissertatio inaug. med. de angina nervosa. Budae, 1779. Vurtzenberger József. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Pestini, 1831. E., A Bright kór. Ford. ifj. Árpád. Budapest, 1885. János. Dissertatio inaug. med. de gastromalacia. Vindobonae, 1835.

—

.

.

.

János György.

Wagner Horvát

—

Walla Ferencz. A

tetszhalálról.

(Or-

vostudori értekezés.) Pest, 1840. Wallaszkay János. Dissertatio inaug. med. de morbis peregrinantium. Halae

Magdeburg, 1734.

Wallis György. Die Kunst Krankheiten vorzubeugen und die Gesundheit wieder herzustellen. Ein Buch für Jedermann. 2 Bde. Ofen, 1799. Zsigmond. Dissertatio inaug. med. de suflocatione hysterica. Jenae, 1687.

Waxmann Weber

—

János. Amuletum, azaz

:

Rövid

és szükséges oktatás a Dög-halálról. Bártfa, 1645. Mellyet grófi" Kalnoki Borbála édes

nemzetemhez-való buzgóságomból, tulajdonköltségemmel újjabban ki-nyom-

—

tattatván világ-elejébe terjesztettem. A Csiki sarlós boldog aszszony Kalastromában, 1739.

Amuletum, das ist Ein kurzer und nothwendiger Bericht zur Zeit der :

Pestilenz. Bartphae, 1644.

WECKHER — ZSEBÓK

106

Weckher

(rosenecki) Antal. Kurz-

übor die einfachsto und nach dor l)isherigen Krfahrung zwpckniHssigstP Heilmethode, der aiich in unspror (iegend horrschomlcn Cholora. Zuni Bohelfe fiirLandwundürzto. Seplsorgpr, Bpamte und Hoiioratiorpn. StPinamangor. 1831. Weinsperger Dániel. Dpcadis II. disp. modicanun .soioctissimarummedii ventris X. pt ultiina. De syncope. rntorricht

irofíisstor

Witteberjrae, 1622.

Weiser Sámuel Károly. nípd.

inaiiL'.

de

Dissertatio hacmoptj'si. Vin-

dolionao. (1833).

Weisz Ede.

Észleletek az idült izületi csúz körébl. Budapest. 1894. A tai'kó s hátnak idült csúza, a raedenczebeli részeket bezárólaíp. Budapest, 1895. Hermán. Iszákos rezgkór. (Orvos-

—

—

tudori (Ttokezés.) [Dissertatio nu'd. de delirio

inaug.

—

Wipacher Dávid cur pleuritide

ifj. (íenuina ratio, vera saeviente venae

sectio aflfecti lateris alias derivatoria dicta praeoptanda sit. Lugduni Bat., 756. 1

Wohland Tamás.

Dissertatio inaug.

med. de arthritide. Budae, 1830. Wolff András. Was ist von der Oeleinreibunií, als einem neu entdeckten Heiimittel gegen die Pest zu haltén und wie muss dieses gebraucht werden ? Unter.'íucht von Hermann.

stadt,

.

.

17i»8.

Wolkmuth. István.

Értekezés az ebdühröl. (Orvostudori értekezés.) (Dissertatio inauíT. med. de rabié. Pest, 1847. |

WuUis

G. Die Kunst Krankheiten vorzubeugen, wie sie zu heilen. Ofen,

tremente potatorum.]

Pest, 1844.

—

inaug. med. de languore Pannonico. Krfordiae, 1714. Disput. med. de morbo patechiali epidemico. Jenae. 1716. tatio

1799.

Jakab. Az

elgj'engült férfier (tehetetlenség), annak sokneniü okai és alapos gyógyítása. Budapest. 1876. IV. kiad. 1881. (Németül is: Die

— geschwachte Manneskraft.) — Kivonata »az elgyengült

Wurda Leopold Sándor.

Dissertatio

med. sisten.>^ quaedam de momentis prognoseos in morbis. Vindobonae. 18.30. inauír.

Zacharides

György.

Dissertatio

med. de diaeta et roírimine annak soknemil okai és gyógyítá.sa« hypochondriaconim. Halae Magd., 1750. ez. miinek. Budapest, 1878. Zaják István. Dissertatio inaug. med. Sándor, l^is.sertatio inaug. med. de de febri nervosa. Budae. 1838. encephalitide. Pestini, 1832. Zapff János. Disputatio med. inaug. Weiszbach Miksa. Értekezés a tüdöde iiHtrbo castrensi seu Hugarico. inaug.

fértierö,

—

légdagról. Orvostudori értekezés. (Dissertatio inauíf. mpd. de emphysemate.| l'e.st,

184.

Welthem János Mihály. med. de prognosi Viennae, 178.5.

tatio inaug. bi."?

.Jenae.

acutis.

med. de morbis dobonae. 1841.

Disserin

mor- Zeviani,

inaug.

de pleuroperipneumonia chronica. Viennae, 1825.

Bláhun^fS-Beschwerden. .\erzten, besondprs aber Hypochondristen gewidmet. Aus dem Italienischen übersetzt. Mit .Anraerkungen des Übersetzers.

"Weszelovszky Károly.

Dissertatio inaug. med. de encephalitide. Budae, 1844.

Weszprémi (Csanády) István. 1

—

-

iiioctilanda pesté.

Londini,

Disputatio inaug. med. sistens observatlones medieas. Trajecti ad Rh., 1756.

Poliklinik

krankheiten.

Nerven-

1873. Dissertatio inaug. de colica. Budae. 1784.

Wimmer med.

Bericht über der in der

vorjíPkommenen IV'.st.

András.

Windisch János

Ofen. 1799.

András (lelkész). Disputationuni iiiedicarurn \V. de signis proirn<»sticis. Witteberirae, 1607. Theses medicae de cordis ventriculi mordente dolore, et colica passione. \Vittel)ergae. 1610.

Ten- Ziegler

7.55.

Wilhelm H.

Giovanni Verardo. über

Hypocboiidrie. Iiypochoudri.sche Flatulenz, Windsucht und die übrigen

ined.-pract.

(le

Dissertatio inaug. eiiiditorum. Vin-

die

Weninger György. Dissertatio

tameti

1666.

Zavisics Severin.

—

Ziemssen. A villamáramok sitése.

Korditottfl

K

é 1

1 i

helybeli-

Károly.

Pest, 1869.

ZoUer Márton.

DisserUitio

inau^'.

med. de hystoria. Vindobonae, }HiiH. Teophil. Disser- Zsebk József. Dissertatio continens

'

ZSIRAY — Év NÉLKÜL

107

für allé Kaffee-Freundinen und Freunde. Dr. K***. Pressburg. nosocomio acad. reg. scient. uni1826. Observanda circa febrim Scarlavers. Hungar. Budae, 1827.

observata clinica aniio schoL 1825/6. in

Zsiray Zsigmond. A

tinam. Budae. falusi gazda, Pholera-orvos vagy a cholera 1830. Cholera morbus utasítás. Buda. inivoltánalv felfedezése és annak házi- 1881. A cholera mint járvány Indiában mikép ereés most Európában. Azaz szereklíeli gyógyítása. Irta és saját dett e mostani járvány ? hogyan terköltségén kiadta .... Szombathely, jedett ? mi jelekbl ismerhet a be186(3. tegség, mi módon távoztatható rs Zsogovics István. Dissertatio inaug. gyógyítható ? Pest. med.-pract. de t>T)ho eontagioso. PesÉszrevételek arról, miképpen kelljen, tini, 1833. nem cholerában, hanem más a nép Zsoldos János. Choleráról. Gyr, 1831. között most uralkodó nyavalyákban Zsolnay Sámuel. Dissertatio inaug. fekv betegekkel examinált orvos med. de scarlatina. Viennae, 1816. megjelenéséig bánni. H. és é. n. Zuckerkandel Márk. De fumatione A nemorvoshoz rövid tanítás, hogy herbae nicotianae respectu diaeteticoa keleti cholera ellen miként óvja medieo. Pestini, 1843. magát és ezen betegség els megtámadásánál az orvos érkeztéig mit 1572. Artzney u. Ordnung wider die tegyen, egy a practicus orvoslást illet Ungerische neuve Krankheit. Augsfontos toldalékkal együtt, mely magáburg. ban egy ezen nyavalya uj gyógy1575. Kurtzer Bericht von der Hungemódját foglalja. Pest. rischen Krankheit und Kindsblattem, Kurzer Ünterricht über die Cholera. Wien. auch rten Ruhr L. H a i s z 1 e r György. 1634. Pestis alexiacus ... L. S p i 1 e n-

mint

:

—

—

.

.

—

.

1882. Beobachtungen über die orienb e r g e r S. talische Cholera, angestellt und ge1661. Pestis kész Orvossága, Az az, A sammelt in den Spitálern der Stadt Mii'igy halálról való rövid Tracta, Pesth. Meissen, 1832. mellyben egy Megszomorodott ember Der Arzt für allé Uebel und Fehler magavigasztalására, a mennyire lehedes Magens des Magenkrampfes der tett felvisgálta a Pestisnek ábrázolását, Magensehwáche und der krankhaften szerz és érdeml okait, végeit, ereit, Verdauung. Leipzig u. Kaschau. orvosságait és másokkal is szeretet1888. Pálinkakórság. Németbl szababl együgyüven közlötte. H. n. don fordította G. T. M. Kolozsvár. 1684. Ünterricht der bayerischen Medieonim gegen die hitzigen ungerischen 1842. Az önfertzés fonania) ismertet jeleii'e, okaira, következésére és utópedeckischen Krankheiten. S. 1. bajainak orvoslására való ílgyelmez1710. Döghalál ellen való orvosság. nevelöknek és tetés a szülknek, N.-Szombat. tanítóknak. Pápa. 1801. A mostani uralkodó scárlát forró 1848. A mérges marások. L. Kosa hideglelés. L. Pataki Sámuel.

—

1

'

I

I

M ó z s e s. Erflndung einer leichten und sicheren Heilung der Wechselfieber. 1865. A cholera eredete, lénye, nemei, gj'ógyításmódja és a megelzésére i n g e n. L. G e szükséges rendszabályok. Irta egy 1806. Ünterricht für die Wundárzte, gyakorló orvos. Pest, 1865. über die Erkenntniss u. Behandlung der gegenwártig in mehreren Gegen- 1878. A cholera óvszere és gyógyítása. Egy szakembertl. (A bécsi »Mediden Ungarns herrschenden ansteckenzinische Wochenschriftc után). Koden Krankheit. Ofen.

1805.

i

1

mm

I

I

1816. Értekezés a ragadó nyavalyákról, azoktól való rizkedésrl és mindjárt az elragadás után való bánás módjáról. A lelki pásztorok számára kiadta P. A.

—

I

I

Pest.

1817. Kritische Würdlgung der von Doctor M i c h a e 1 P e 1 6 c z erschienonen Broschüre über die SchadlichkeltdesKafifeetrinkens zur Beruhigung

lozsvár.

Populare Behlerung bezüglich des Heilverfahrens bei Cholerakranken. Für Bewohner des Ropser Stuhles als godnickt. Kronstadt. , Manuscript Év nélkül. (Sine anno.) Eszrovéte-

I

lek arról,

1

!

—

fekv

miképen

kelljen a cholerá-

betegekkel bánni. H. u. Észrevételek arról, miképpen kelljen,

ban

1! !

ALFÖLDI — BELL

108

nem

—

cbol érában, hanem már a nép között most uralkodó nyavnlyúkban fekv betegekkel, examinált orvos megjelenéséig bánni. H. n. Hatalmas orvos, az az az d. sz. Sebestény mái-tyr a veszedelmes döghalál ellen hatalma.s patrónus. De mivel a meg-vesztegetetett világ dögleletes gzöket ereszt-fel az egekbe, mellyekkel g>'akorta pártfogásának

hathatosságát meggátollya, e végre a rosznak gj'ükerei ki kerestetnek és ellenek n>Tijtatik hathatos orvosság. Készítette ezt, és ezen métely ellen a Székes-Fehér Vári számossan öszvegyült lakosainak, mid6n azon sz. pátronussához fogadott ájtatosságát, s bútsújárását végezné, eleikbe adta 1801. esztendben P. S. K. Pestben.

:

2.

.

.

.

Chirurgia.

—

Alföldi Uzor. Vezérfonal a

sebesültOsszegj'üjött kisebb müvei. Szergyógyszolgák kiképzésére. kesztette J a n n y G v u a. Budapest, 1875. .\ magj'ar kir. honvédség számára. Pancsova, 1875. Balsarati Vitus János. Magjai- chirurííia. Antal Géza. Az elvérzésrl, Budapest, a .sobgyógyulasnak mester1883 ségérl irt 4 könyv. (Toldy szerint nem lett nyomtatva.) A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gj'óg>i;ana. Budapest, 1888. Báron Jónás. A sebészi kór- és gyóg>tan alapvonalai. H e i t z m a n n K. Specielle chirurgische Pathologie u. nyomán. Pest, 1871. Therapie der Haniröhre u. Hamblase. A gyökeres sérvmtétekrl. BudaStuttgart, 1888. — pest, 1891. és Réczey Imre. Kovács J.

vivk

és

l

1

|

— —

j

I

I

—

tanár .sebészi koródája. Budapest,1876.

Arányi (elbb Lóstájner) Lajos György.

Orvostudori

pokolvaiTól, melyet az

értekezés

Ung

vize

a

men-

tében honilag uralkodó nyavalya (képében) észrevett, néhány jelesebb eseteivel világosítva, Buda,

Batizfalvy Sámuel. Gyakorlati

világosítva. Pe.st, 1869.

Atmer

István. Dissertatio inaug. med. de vulnorlbus eorundemque s^Tnptomatis. Wittebergaf, 1712.

Simon.

Austerlitzer inaug. med. tini, 1831.

—

Dissei-tatio

de calculo nrinali. Pes-

koróda!

(egjetlen) filzet. Pest, 1844. A hassérvekröl. Post, 1853. Unterleibs-Hemien. Vom kliuischen

mit topographisch- und pathologisch-anatoniLschen l>aten be-

— —

leuchtet.

Új

Wien, 1856.

Epist. gratui. história. Lip-

mtét modorok

az

orr-képlés

mfltétek (Operationcs tlcae). Pest, 1867.

pla."-

hólyag daganatainak kór1896. l)aunscheideredeti kiadás

Baunscheidt Károly. A X

ismus.

IX.

német

Szab ó

ut-iu main'arítá

— —

1865.

P. M.

Szeded,

—

Debreczen, 1866. baunscheidtismus gj'ógymódja. Fordította F e s z e y József fsebész. UíTjanaz.

.\

1

Pest,

körül, két kóresettel és tizenegy kre rajzolt táblával. Közli a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nag>gyüléso alkalmára. Pest, 1863.

A képz

János Keresztély.

és gyógytaim. Budapest,

1.

Standpunkte

rostacsont Budapest,

brc'vis trepani coronati

— Samu. A (íyakorlati sebészet. eladásai szerint kiadja

Kovács Sebestyén Endre.

— —

genvedésérl.

sejtjeinek 1896.

értekezés.)

siae, 1789.

Balassa János. B.

(Székfoirlaló

Baumgarten Egmont. A

1837.

test-

egyenészet. (Orthopaedia.) Pest, 1896. -- A testegyenészet (Orthopaedia) ujabb haladása s tudományos állása napjai nkl)an, három kiválóbb kóresettel föl-

1866.

Beaumont. Egy

Értekezése

a sérvekrl.

gyógymóddal egj'ütt. mely szerént a sérveket gyökeresen meg lehet gjógyítani. .A magjar seborúj

vosJiok .1

«'»

z s e

kedvükért f.

foi-ditotta

Pólya

Pest, 1830.

Bell Benjámin. LehrbegríffderWund-

BENKO — FISCHER dem Engl. miteinigen Zusiitzen und Anmerkungen. III. Ausgabo. 6 Bde. Pest, 1801—2. Sámuel. Probléma chirurgicum qualisnam potest esse animi pathematiiin in niorbos chinirgieos influxus, et quae remedia simt contra efifectus, qui ex ejusmodi influxu arzneikunst, aus

Benk

—

109

Csonttörések és ílczamodások kézikönyve. Orvostanhallgatók és orvosok számára. Budapest, 1899.

Csiszár Sámuel.

—

Oi-vosi értekezés a pokolvaiTól. Buda, 1839. De earbunculo. Dissertatio inaug. med. Buda, 1839.

Csorba (szakácsi) József. A magyarpossunt ? Ab illustribus acadeországi pokolvar, annak természete, miae regiao chirurgieae Parisiensis okai, óvó és gyógymódjai. (Másodrangú proceribus expediri desideratum, solpályamunka.) Buda, 1837. Cassoviae, 1783. vitui- per Cziegler József. Dissertatio inaug. oriri

.

.

.

Billroth Tódor. Az

általános sebészi

med.-chirurgica, sistens

maximé

scitu

gyógytan ötven eladásban. digna de hydrocele. Budae, 1829. Kézikönyv tanulók és orvosok szá- Demian Boldizsár. Dissert. inaug. mára. A második átdolgozott és famed.-chir. de asphyxiis. Pestini, 1830. metszetekkel böv. kiadás után fordí- Dollinger Gyula. Testegyenészeti totta G a b r i e 1 y Kálmán. Buda, közlemények. Budapest, 1885. 1866. Az emberi test elferdüléséröl. Egy Blaskovich. Ede. Dissertatio inaugueladás. Budapest, 1886. és

kór-

ralis de

orthopoedia operativa.

Blum

Donner János Zsigmond. Commentationis med.-chirurgicae

Perencz.

Dissert. inaug. Phlebotomia. Budae, 1837.

Bock

Pes-

1848.

tini,

med.

János. Orvosi értekezés a ferde

lábról. Pest,

1847. Jelentés,

Borbély Samu.

melyet a sebészet tanulmányozása végett államköltségen tett külföldi útjáról nm. Wlassics Gyula Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterének stb. felterjesztett Torda, stb. 1899.

Brasavola Antonius Musa. Examen omnium simplicium quorum in ofíi-

de gibbosiGöttingae, 1784. üruitt Surgeon. A sebészet kézikönyve. XI 1. kiadás. Szerkesztette Stanley Boyd. Fordította Bakó Sándor. Az eredetivel összehasonlította R é c z e y Imre.Budapest,1890. tate.

Pars

I.

Eckstein Perencz. Casus trés, in

—

publicum

artis

chirurgici

suae specimen

deseripti. Pest, 1803.

Tabellarische Darstellung der gebráuchlichsten chirurgischen Instiiimente, Binden und Maschinen álterer und neuerer Zeit zum Behuf der

Wundarzneibetlissenen verfasst und Ofen, systematisch geordnet von 1822. (Ezen czim alatt is »Akologie«.) Emmert Károly. A különös sebészet tankönyve. A III. teljesen átdolgozott mutationes quas subeunt calculi in rövidített kiadás után fordította s vesica ex Belgieo sermone in LatiN a v r a.t i 1 1 r e. 2 kötet. Pest, 1872—74. num translatae a Josepho Cseh Sz Ercsey Ern. A Budapest fvárosi sz. b a t h y. Pestini, 1784. Rókushoz czímzett polgári közkórház Chelius M. J. Sebészség, mellyet elKovács Sebestyén Endre fadási kézikönyvül kiadott. A IV. öregorvos vezetése alatt álló I. sebészi bített és javított eredeti kiadás utam osztályának mködése 1874., 1875. és a pesti m. kir. egyetembeli orvosi 1876-ik évben. Budapest, 1877. kar iskolai használatára fordította Bugát Pál, Smalkovics Mi- Pejes Mihály. Dissertatio inaug. de eautero. l'esthini, 1833. hály és Tamás. Buda, 1836 cinis usus est,

ad

illustriss.

et sere-

Principis Herculem Estensem Ferrarié Ducem et Renátám Galliam. 1535. Camper Péter. Observationes circa niss.

.

.

.

:

m

m

Kún

Peldmann Antal.

-1844.

Chopart Ferencz ésDesault.

Anlei-

tung zur Kenntniss aller chiioirgischen Krankheiten. Aus dem Französischen. 2 Bde. Pest, 1797.

Chudovszky Móricz. Vázlatok a sebészet tanításáról és mvelésérl Németes Francziaországban. Budapest, 1897.

Dissertatio inaug.

med. de moxa. Pestini, 1831.

Pergusson

Vilmos.

Sebész-boncz-

tani kalauz. Magyaritii P 1 i h á 1 Ferencz. Pest, 1862. (íyakorlati kísérlet a Pischer

Gyz.

sörvkötók kérdésének Budapest, 1890.

megoldására.

;

FOG EL — HOOPER

110

—

A Hostjing" kt'szülókok szerkezete és alkalmazása. Budapest, 1893.

inaug.

dureh Beispiele erlautert. 2 Bánde. Wien, 1836. Die Wunden. Kisse, Quetschungen und Erschütteningon, beschrieben u. durch Beispiele erlautert. 2. Theile. Wien, 1837. Die (ieschwülste. Beschrieben und durch Beispiele erlautert. 2 Bánde. Wien. 1842. Die Anzeigen zu Amputationen, Exartikulationen, Resektionen und Trepanationen, die Nervenkrankhei-

medico-chirurgiea de orchionco hydropico eiusque historiarum calci operis adnexarum cuniprimis una. proprio in organisino omni opera nuperrime

ten und die Auswüchse am men.schlichen Körper, beschrieben und durch Beispiele erlautert, nebst einer Uebersicht der Entzündungen im .\llge-

ohservata. Pestini, 1826.

meinen. Wien, 1848.

Károly Dániel.

Dissertatio inaug.

med. de calould vosicao urinariae. a niíuio vini Hunguiici potu in urethram propulso, ac singulari encheiiesi absque sectione exempto. Erfordiae, 1744.

— Péter.

.\

pítroplastikus

nemez

fiizö-

nyok

alkalmazása a gerinczoszlop (>líordül(''soin(''l. Budapest, 1882.

Fogel

Perencz.

Dissertatio

Fritze E. Kisded sebészi eszköztái' Haidenreich János Lajos. Instructio (armamentorium (^hinirgicum), avagy med.-chirurgica in usum gremialium a legnevezetesebb rajzai

.

.

.

Bugát

—

által.

eszközök

sebészi

magyan-a Pál és Flór F utíin

fordítva e r e n c z

Buda, 1837.

A nevezetesebb tételek,

sebészi

niralium chirurgiconim conscripta cui accedunt recusae Altissimae, normales Dispositiones, de revocandis suffocatis, submersis etc. Pestini,

véres mü-

1785.

Diefenbach Hartznann

bevezetve

Magyar és latin nvolven kiadva B u g a t P á által. Pest, 1839. Gerster Árpád G. K. The Rules of Aseptic and Aiitiseptic Surgerj'. New-

József A. Dissertatio inaug. chLr.-med. de intro-retro versioné. Vindobonae, 1840.

által.

1

Heitzmann

York, 1888.

— —

III.

—

The

—

kiadás 1890. Deformities of Boné, Osteoclasis and Ost^eotomy. Cyclopedia of the Diseases of Children. Philadelphia, 1889.

Technique

—

Aseptic íáurgerj-. Philadelphia, 1895.

Gruber Sándor. A

on

treatise

Budapest. 1892. Dissertatio nied. Fhlebitis. Budae, 1845.

inaug.

.

.

III.

— —

und verra. Aufl. von C. und J. 1875. 2. Bánd. Com-

verb.

IV. verb. Aufl.

Heitzmann.

Siir-

Philadel-

prostata bántalmai.

Grünfeld Dávid.

1869. 1871. -

Antiseptic and System of Surgery.

by american authors. phia and New-York, 1896.

.

W

of

A

Plastic Surger>'. ger>'

Compendium

Károly.

1. Bánd. Chirurgie (2 Bande) Compendium der chirurgischen Pathologie und Therapie. II. voUstándig i 1 h. Car1 umgearb. Aufl. von F 1 s c h e r s Compendium. Wien,

der

—

pendium der chirurg. InstrumentenVerband- u. Operationslehre von C. und J. H e i t z m a n n. W'ien, 1874.

Neue Ausgabe. 1881. A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai. A 111. javított és böv. kiad. után magjarra fordította idsb Pur-

jesz Zsigmond. 1. füzet. Budapest, 1874. 2. füzet 1877. József. Die Endoskopie der Hamröhre und Blase. Stuttgart. 1881. Helferich. H. A traumaticus törések ésttczamodások alapvonalai és atlasza. Ourlt. Útmutatás sebészi mtétek gyakorlására és alkalmazá.súra. A legFordította K u z m k P á 1. Budapest, 1898. újabb kiadás nyomán magyarra ford.

—

i

Varr ó

Gutmann

1

n d á

r.

Budapest, 1880. Orvostudori érte-

József.

kezés a hugykó-.szenvröl. [Dissei-tatio inaug. med. de urolithiasi.| Pest, 1836. Hager Mihály. Die chirurgischen Operationen. Wien, 1831. Die Brüche und Vorfálle. beschrieben und durch Beispiele erlautert.

Wien, 1834. 2. Theil. 1850. Die Knochenbrücbe, besohrieben und

Hennel

Ádám

Teophil

Dis.eertatio

inaug. med. de vulneribus lethalibus genere per se et per accidens in contingentibus. Krfordiae, 1726.

Hézsay János.

Orvostudori értekezés

a húv^vköszenvról. Pest, 1846.

HooperRob.

Chinirgisches Hülfsbuch. oder fassliche Uebersicht der Symptome und Ursachen, des Ganges und der Behandlung für chirurgische Krank-

;' , ; :

HORVÁT heiten.

— LÉVAI

111

JoacMm

Aus dem Englischen von W.

Vilmos. Zur Diagnostik und

Beeker. Pesth, 1822. Therapie der Abseesse. Wetzlar, 1856. Horvát József Antal. Orvostudori £amauf György Ern. Dissertatio G.

értekezés az alajk-rákról. (Carcinoma labii inferiorts.Dissertatio inaug.med.]

inaug. meil. de prolapsu ani. Pestini, 1785.

,

S[atona Gerzson (Géza). Kóresetek

Pest, 1846. J. Pi-aktische Bemerkungeu über die Ki'aiikheiten der Hamwerkzeuge, vorzüglich über die der Blase,

Howship

rajza a pesti sebész orvosi intézetbl. Orvostudori értekezés. [Casus clin.

memorabiliores in nosocomio chiruigico-practico reg. scient. universitatis

Vorsteherdrüse, und Hamröhi'e. Aus dem Englischen von H. F. Kilián.

observati.] Buda,

1839.

Hölbling Miksa. med.-ehirurg. 1835.

1835—6

hung. anno

Pesth, 1819.

de

J. Leó. A sérvek keletkezé.se, kezelése és gyógyítása. Népszer tudományos ismertetés. Budapest, 1895.

Keleti

Dissertatio inaug. ulceribus. Pestini,

Hültl Hümér. A hosszú csöves csn- Kéri (Bittner)

Imre.

tok sarcomáiról. Budapest, 1898. Ihrig Lajos. Vese- és ureter-sebészetröl. Budapest, 1896. Ivánchich. Viktor. Kritische Beleuchtung der Blasensteiuzertrümmerung, wie sie heute dasteht, gestüzt auf eine Erfahrung von 23 gelungenen

cholelithis

\

—

—

—

inaug. jned. de Budae, 1825.

Kézmárszky

humanis.

Dissertatio

de noma. Budae, 1833. Kovács (tatai) György. Disput. medica de renum et vesicae calculo. inaug.

—

Wien, 1842. Einundzwanzig neue Fáile von Blasensteinzertrümmerung. Aus der Praxis. Wien, 1846. Über die organische Verengemng Fállen.

nied.

1670.

Ulti-ajecti,

József.

A

húgykövekröl. Gyorsírói az 1883. szünidei cui-susban tartott eladások után. Budafeljegyzések

—

pest, 1883.

Gyakorlati sebészet. Els (egj-etlen) der Hamröhre und ihre auf patholofüzet. Budapest, 1890. gische Anatomie und zahli'eiche Er- Kraitsir Károly. Dissertatio de anfahrungen gegiündete vollkommenste thrace et pustula malisna. Budae,

Behandlung. Wien, 1846. Neuer Bericht über 19 Falle ausgeführter Blasenstein-Zertrümmerung.. Nebst einem Anhange Ueber den Fortschritt in der Lithotripsie dureh Beziehung der Aether-Narkose. Wien,

1829.

Kramer János György.

Medicina

castrensis oder pars secunda von allén áusserlíehen Leibes-

Chirurgica

:

—

Tamás.

Dissertatio

gebrechen die

den Soldaten sowohl

in Féld, als in der Guarnison zu befallen pflegen, sammt einer Praefation

1851.

26 neue Fálle volifülirter Blasensteinzertrümmerung zuweilen mit Beihilfe der Choloroform-Narkose. Wien,

medici oder chirurgi casItem einer Introduction von der Natúr und Chinirgie etc. 1854. Nürnberg, 1740. Janny G3rala. Az ujabbkori sebkeze- Kuzmik Pál. A bélvarratok bii*álata. léíiiöl. Budapest, 1880. Budapest, 1897. Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. Laner Antal. Disseitatío inaug. med.chii-urg. de acupunctura. Pestini, 1830. In Aureli Celsi caput 26. lib. 7. Calculi vesicae manu demendi rationem Láng E. A húgycs szkületek és egyes brbántalmak electrolytikus kezelétractans commentarius. Wittebergae, sén. Budapest, 1891. 1600. Gusztáv. Dissertatio inaug. med. Institutiones chirurgieae. Witteberde scirrho ventriculi. Vindobonae, gae, 1601. 1830. Anweisung zur CMrorgie. Nürnberg, de

offlcio

trensis etc.

;

i

—

— —

János Gottfried.

1614. j

— Anweisung

zur Wund-Ai'znei, nebst Anhang von der Kunst die todten Körper zu balsamiren mit einem kurz entworfenen anatomischen Abliss, und zweifachen Register. Nürn:

;

berg, 1674.

|

lennis do gae, 1702.

tllo

Lévai János.

Dissertatio somedicinali. Witteber-

Segélynyújtás sebesülé-

seknél. Budapest, 1895.

Lévai József.

.\

malum

pedisrl. Budapest, 1898.

perforans

.!:'1 : ; ! ; 1

LOEBLIN

112

Loeblin inauíT.

—

Ignácz. Disspitatio med. ined.-chirurgica do hydrocole. 1829.

Vind(>l)onrte.

Luzuniczer

kórtörténelmi és gyógyeljárási tekintetben. Pest. 1862. tani,

i

Sándor.

.

.

\

—

dissertatio inauguralis.] Pest, 1844.

Jelentés

kórház

—

évi

II.

Pest, 1870. ;

Sebészeti tapasztalatok a budapesti Rókus kórház II. sebészi osztályán 1875— 1876-ban. Budapest, 1878.

.•^zoti

Lajos.

.Az

eniló-rák

mai

kozelésénok

állása.

Sebészi

1867.

Alajos. Sebészeti adatok. Kíizlemény

j

szt.

Makara

l'est,

,

a Pest város szt. Rókus sebészeti osztályának 186H.

mködésérl.

(szalóki) Imre.

— Sebészeti adatok. Budapest, 1882. — Ujabb haladások az ag\'sebészet terén. Budapest. 1891. — Hültl Hümér ós Rosenberger

a képló sebészetrl általászempontból orvostudorrá léteirta [De chirurgia plastica .

Navratil mtéttan,

Orvos-sebészi

(''rtekezés

nos kor

PLBNCK

sebé-

Buda-

pest. 1897.

a Szt.-Rókus-kórház II. sebészeti s vele kapcsolatos oit-, gégebeteg osztályáról. (1895.-1897.) Budape.st. 1898. Neustádter Mihály. Triga casuum mod.-chirurgiconim. Krlangae, 1762. Tartalma: 1. Sphacelus penis egregiusque in eo corticis Peruavini usus. 2.

Martini Dániel.

Dissertatio med. de ciilculo renum. Janae. 1702.

I

Haemon-hagia enormis

vulnere sanata.

in

tibiae

ani conipleta cum leiita febra curata. Antal Róbert. A topláb nemeirl és az álizmeredésrl. (Orvostudori értekezés). Pest, 1844. Novotny Lajos. A hügjszervek betegségeinek feismerése. Útmutató gyakorló orvosok és orvostanhallgatók számára. I. rész. A betegségek felismerése a tünetekbl. II. rész. A betegségek felismerése a vizsgáló eszközök segítségével. III. rész. A húgy3.

F'istula

Maternia Cilano György Keresz- Nóvák tély. De chiinirgia cum medicina necessario conjufrenda. Helmstadii, 17.32.

Mauthner Lajos Vilmos.

Disserta-

de peripneumonia notha Sydenhami. Viennae, s. a. Mihálkovics Géza. Sebészi köttan. tio

inaui?.

iiied.-chirurg.

pályam.) Miskoltzy Perencz. Manuale

^

|

Pest. IHÜH. (Nyertes

chirui'-

gicum, avag>' chirurgiai útitárs, melyszervek gyakral)ban mutatkozó bajai. ben az egész anatómia, égi jegyekTükörképek a húgyszervek különnek ereje, a testi tagokon külsöképböz bajaiban. Betegfelvétel. Budapen történhet nyavalyák és esetekpest, 1895. nek a seb-kötés, ér-vágás, vagy akár- Olert Frigyes. Die vorzüglichen Methoden, don Stein aus der Blase minem chirurgiai foglalatosság által teendó orvoslása ezenfelül a flastrom zu entfernen. Inaugural-Dissertation.

—

—

I

;

j

ungventuinoknak készítése rövid kérdések által magyaráztatott és most elsben magjai' nyelven kiboc.«íáttatott. (Hozzá járul Vocabularium latino-ungaricum). A deák-nyelven meg-

Wien, 1844.

és

j

i

i

:

Ostermayer

Miklós.

A

sérvmet-

szésnél olfordulú hójyagsérülésekri. Budapest, 1896. Ottava Ignácz. Tanulmány a szemköthártya trachomás Itetegségének sebészi orvoslásáról. Budapest, 1893.

nevezett minden magán-magán való orvosságok az ö természetek és tulajdonságaikkal együtt az alphabetum Petrovicli Simon. Értekezés a húg>kövekrl. (Orvostudori értekezés). szerint magyarul. Gyr, 1742. [Specimen inaiig, de calculis vesicaliMiszlay Mátyus. Körömkor, vagy az emberi köröm minden nyavaláinak bus respectu diagnoseos. geneseos, alapos gyógymódja. Buda, 1842. et aetiologiae.j Pe.xt, 1840. Mojsisovics (moisvári) György. Vazul. Dissertatio inaug. med. de Dar.xtollung der Aequilibrial-Methode gangrneiia nosocomiali. Pestini, 1831. zur sicheren Heilnng der Oberschen- Piskovics Nep. János. Dis.««ertati<> kelbrücho ohne Verkiirziing. Wien, inaug. meg.-chirurg. sistens hemiam 842. inguinalom et cniralem incarceratam. Monau (Monavius) Frigyes. Bron- Budae, 1832. ;

—

1

ehotome i. e. gutturis artitlciose aperíendi tYxfior,,uc. Regiom.. 1644. Kd. II. (iryphiswald. 1652. Ed. 111. Jenae, 1711. Nagel Emil. A c8onttöré.sek kórboncz-

—

Plenck

(Plenk) József Jakab. Sammlung von Beobachtungen ül>er einige

tíegensánde der WundarzneiWien, 1769

\vi8.><ensehaften. 2 Thle. 1

770.

PONGRÁCZ — RÓZSAY

— — — —

Verb. u. verm. Aufl. 1775. Lehrsátze der praktischen Wundarzneiwissonschaft. Zum Gebrauche seiner Zuhörer. 2 Thlo. Wien, 1774 76. verb. Aufl. 1799. Selectus Matériáé chirurgicae. additxu" elenchus insti'unientoruia

fasciarum

— — —

chinirgicarum.

—

et

j

et I

Compendium institutionum chirurgicarum pro tyronibus chirurgiae. Par-

tes

3.

Pars

Viennae, 1775.

1.

—

Vn. Aufl. 1822. Elementa chinirgiae pro tyronibus chirargiae in Regno Hungáriáé. Vien-

;

I

:

Pestini, 1783. ;

A

borbélyságnak eleji, melyeket németül és deákul kiadott Magyarra fordította, két képpel és némely hasznos czikkel szaporította

Buda

.

és

.

Pest,

1782.

Anfangsgründe der Chirurgie für die angehenden Wundarzte im Königreich Hungani. Pest, 1783. Neue Anfangsgründe der chirur-

morzsolás.

(Orvostudori értekezés). Dissertatio inaug. med.-chirurgica.] Pest, 1837. A sebészi miitan alapvonatjai. Pest,

pe

i

1

i

!

Dissertatio inaug. seu eheilocace.

de

Réczey Imre (idsb). A hudhólyagkó-

í

j

lithoti-ipsia.

— 1838. — Grundzüge zur Lehre der operativen Chirm'gie. Pest, 1839. — Imre. A sebészeti gümös betegségek. Budapest, 1891. — Kovács József negyedszázados tanárkodásának (1869 — emlékére. 94.)

Bakó Sándor

Ünnepi dolgozatok.

1

Buday Kálmán

vel szerkesztette Budapest, 1894. Dolgozatok a budapesti k. m. tud. egyetem II. sz. sebészeti klinikumáról. 1892—96. U. rész 1896-98. 1. rész Rettig Ferencz Xavér. Dissertatio inaug. med. sistens caput obstipum. .

—

.

.

:

:

Riso Sándor.

ziniseh-chirurgischenMilitarakademie.

Rósa János Ferencz.

Pongrácz (fels-ri) Mihály.

Érte-

kezés a csonttörésekrl általánosan és különösen. (Orvostudori értekezés). Buda, 1835.

Praunsperger Elek. Dissertatio inaug. med. do empyemate. Vindobonae. 1819.

Preisach Lipót. A húgycsöszorokról. (Orvostudori

Prietto inaug. 1783r

értekezés).

Lipót med.

Buda, 1847.

János.

Dissertatio

de contracturis. Budae,

Privigyei Miklós. De paronychia. Francof. ad Viadnun,

s.

a.

Proch.now József Útmutató

a hadsebészetben. Biidapest, 1898. Puky Ákos. A sebkezelésröl, különös tekintettel Lister antiseptikus (iyöry: Bibliographia inedica Hungáriáé.

és

közremködésé-

gischen Vorbereitungswissenschaften angehende Wundarzte. Zum Gef. braueh der Anfanger in der k. k. medi-

Wien, 1785.

patholog.

labrisulcio Altdortti, 1698.

I

:

—

med.

'

j

cum

cziáról. Pest, 1794.

I

Werk- Rayger Károly.

zeuge u. Bandagen; aus d. Latéin, Wien, 1775. Anfangsgründe der chirurgischen Vorbereitunffswissenschaft für angehende Wundarzte. 3 Thle. Wien, 1777. UI. verb. Auflage »Zum Gebraueh der Antanger in der K. K. mediciniseh-

chiiou'giae

m. medicáról, chirurgiáról és bábaSágról. Második darab. A törvényes orvosi tudományról és az orvosi poli-

'

III.

nae, 1778.

necessaria

medicina conjunctione. Budae, 1779. A borbélyi tanításoknak els darabja.

Az anatómiáról, physiolog.

I

emendata 1797. AuswahI der chimrgischen Arznei-

Editio

Rácz Sámuel.

—

utili

I

1775.

.

—

és

i

j

—

sült

s az asepsis utján módoalakúit sebészi fogásokra néhány kórtörténet kíséretében. Budapest, 1879. í— II. kiad. 1885. Ciii Rácz Sámuel. Prolusio academiea de

chirurgischen Militárakademie.* 1790.

—

módszerére

Viennae,

mittel, nebst e. Verzeichniss der

—

!

I

—

III.

113

Budae, 1783. Dissertatio inaug. med. de urolithis. Vindobonae, 1833.

Dissertatio inaug. Praeceptionibus chirurgicis de hysteritide adjunctis observationibus chinxrgicis et thesibus. Budae, 1782. Róth. Adolf. Miért nem lehetett eddig és miért lehet most a test összes elgörbüléseit és az izületgyuladásokat meggyógyítani ? Budapest, 1892. Miksa. Beitrag zur Prophylaxis und Therapie der Scoliose. Wien, 1895. Rózsay (Rosenfeld) József. A kénégenygöz hatásti, különösen seborvosi tekintetbl, tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Pest, 1847. Die Schwefeláther-Dámpfe und ihre

—

—

Wirksamkeit, Vorzüglich auf

operatíve

Chinirgie.

in Bezúg Auf That-

RÜ\'TER

114

— TB88ÉNYI

sachen gegründet nnd wíssenschaftIVst, 1H47. lich prörtort von Ruyter O. <''s Zirchhoflf E. Az álta.

.

.

lános és részletes sebészet alapvonalai. Orvostanulók és gyakorló orvo-

szorulásról és az jav. kiad. után.

—

aranyérrl.

A

VIII

Pest. 1864.

Uj olcsó kiadás Budapest é. n. (1878.) (ilanori) Károly Lajos.

Sigmund Das

OpcrationsDarstellung der ford. ifj. K V á c s J ó z s e f. Átnézte der inncrn lílnKovács József I. rész. Álta- riehtung des Institutes, und Übersicht lános sebészet. II. rész. Részletes aller darin bisher gebildeten Operasebészet. Budapest, 1895. teurs, der hinsiehtlich derselben erfl<».«Sabatier. Lohrbuch für praktische senen Verordnungen und der Vorfiillc Wundjirzte. in wolchem diejenigen in der chirurgischen Klinik der Wiechinirgischen Operationen welche am ner Hochschule wiihrend des Operahiiuflgston vorkornnien, abgehandelt tions-Lehrcm-ses 18.39— 41. Wien. 1841. sind. Aus dom Französíschen über- Sikó János. Medicatio duoram aegrosetzt und mit Anmerkungon und rum, paronychia et combustione pedi.< Zusatzen bogleitet von \V i 1 h e 1 ra laborantium. Ultrajecti. 1651. Heinrlch Borges. Spitzer Bernát. A pokolvar kórtana Neueste und verb. Aufl. 3 Thle. Ofen, és gyógytana, mellékelt kórrajzokkal.

sok számára.

A szerzk engedélyével

k.

k.

chirurgischi-

Wien. Geschichte, sowie Institut

in

Ludwig

1799—1802.

1863.

Pest.

Scháchter Miksa. A sebek

gjógj-u-

iása s a sebkezelés

különös tekintetszerek értékére a

a ferttlenít sebkezelésben. Budapest, 1886. Schmalkovits Mihály. Orvostudori értekezés. A húgycs szkülései. tel

Stockinger Tamás. Útmutatás

a sebé-

im'iszerek elemzé.sére s bírálatára. Pest. 1867. szi

— Adalék a sérvkötök tanához. Budapest, 1873. — Beitrag zur Lehre von den Bruchbánden. Budapest, 1873. — Supplement a Doctrine des Bandages Hemiaires. et — A Supplement to the Doctrine

[Dissertatio inaug. med. de stricturls nrethrae.JBuda, 1833. la Schmid JSugó. Vezérfonal sebészi S. 1. a. mtétekhez. Budapest, 1883. ot Sebészi mtéttan. Orvostanhallgatók Herniary Bandaíres. S. 1. et a. és gj-akorló orvosok számára. A szö- Stojkovics Péter. Orvostudori érteveg közt szúmos ábrával. 1. és 11. kezés a sérvekrl általában. [Disserrész. Budapest, 1889. 111. rész. 1891. tatio inaug. de herniis in genere.]

—

Schoepf-Merei Ágost, szinte latkozat

a

kancsal

szem

s

nyi-

taggör-

büléscknek gyökeres gyógymfltések valódi becse körül, különös tekintettel a régtl megrögzött térd- és könyökzsugorodásra s útmutatás e mtétek tök'''Iete8hkivitel<''re; nagj'számu öntapasztalatai után írta Pe.st, 1844. .

.

.

Schwab Keresztély Joachim.

Disinaug. med. de contractura. Lugd. Bat., 1701. sertatio

Segner János András. (lo

caiciijo

gac,

corpori.^

Disputatio Göttin-

humani.

17.S7.

Seltmann Xav. Ferencz.

Dissertatio inaug. med.-pract. sistens animadversionis de febri nosocomiali. Viennae, 1 783. Siemon. A 8ér\'ek gyökeres gj'ógyitíisa, vag>- a sérvek és kidüledö részek orvoslási módja oly csalhatatlan szer hozzáadásával, moly által az gyökeresen kígyóg>'íttatik. és lg>-

minden sérvkötötnélkülözhetvé PUíTpejéküI

a

tesz.

széHwintal makrói, has-

Pest. 1844.

Sümegi

József. A gerinczoszlop

görbüléseinek

gj'ógj'kezelése.

oldai-

Buda-

past, 1892.

Szabó János

(I.) Kórodai tapasztalatok sebészet körébl a magyar királyi egyetem sebészi koródájában 1844/45. évben. Orvo.studori érteke-

a

mti

med. de momentosioribus operationibus chirargicis anni 1H44 45 in elinico chirurgico

zés. [Dissertatio inaug.

peracti.s.|

Pe.st.

1845.

Szénásy Sándor. Az

álképletek kórismézése. Budapest, 1885. - 11. átnézett kiadás 1893. Tatár János. A mellüri szervek sebészi Itjtntalinai. Budapest, 1896. Tellmann Gottfried. Di.ssert. inaug jiif'd.-pract.

(le

cpisUixi.

Vindobonae.

1IS3H.

Tessényi Zsigmond.

Dissert. ínaog. sistens brevem ellnfei chirurg.-pract. reg. sclent. univer.**.

med.-chinirg.

Hungaricae descriptionem per

decursum

annonim

aegrorum 1826 27

I

— CSAPODI tractatorum — Dissertatio THILL

29/30. in

eosdem

numerum

clinieo

memorabiliores tandem quosdam pracojusdom eliniei casus.

morbo

inaug. med. de coxario. Vionnaf, 1770.

et oporationes in iis factas,

ticos aegi'onim Pestini, 1831.

115

Vásárhelyi Imre. Essae thésie localo artiflcielle.

sur l'AnesParis, 1865.

Vittner Adolf. Aneuiysma.

Thill György Erib.

Dissert.

inaug.

consultatoi'ia aegrum passione ex hernia laborantem exhibens. Jenae,

jued.

1681.

Toppertzer Tamás. A magyarországi pokolvar, annak természete, óvó és gyógvmódjai. (Els rangú pályamunka.) Buda, 1837. Torkos János. Dissert. inaug. med.forensis de renunciatione lethalitatis vulnerum ad ceitum tempus haud

Dissertamed.-chirurg. Budae, 1837. Manó. A mindennapi sebészet. 1. kötet. Budapest, 1889. 2. kötet. 1890. II. egy betüi-endes tárgymutatóval böv. kiadás 1892. Zaborsky Ferencz. Des Hospitalbrand. Eine Preisschrift. Agram, 1850. Zuckerkandl Ottó. Atlas und Grundriss der chinirgischen Operationstio inaug.

Wein

—

München, Í897. Die galvanokausadstringenda. Gottingae, 1756. tische Operationsmethode. Wien, 1860. Töltényi Szaniszló. Pathologia et Zsivkovics János. Dissertatio inaug. therapia generális med.-chirurg. in med. de fuininculo. Budae, 1784. usum praelectionum publicamm. Vindobonae, 1843. 1872. Utasítás a honvéd sebesültvivök Török Guido. Die neueren Wundbeés gyógyszolgák számára, különösen handlungs-Methoden mit keimfreien a háromszög kendnek sebzéseknél Verbandstoffen. Wien, 1893. alkalmazását illetleg. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. BudaTrnka (krzowitzi) Venczel lovag.

De

lehre.

Zsigmondy Adolf.

prolapsu ani. Pestini, 1785.

3.

pest.

Ophtalmologia.

Ábrahám. Adeodat. Dissertatio

inaug.

med. sistens nevroses oculorum. Vien-

Blaskovics Fridolin. Szemészeti mtéttan orvostanhallgatók számára. Budapest, 1897.

nae, 1841.

Algöver János.

—

Orvosi értekezés a

mórról. Buda, 1840. Dissertatio inaug. med. de amaurosi.

Budae, 1840.

Avedig István.

Dissei-tatio

inaug.

med. de ophthaimia neonatomm. VLndobouae, 1831.

Beér György

József.

Gondviselés

az egészséges és gj'enge szemekre és arra való oktatás, niiképen lehet az eml)ernek önnön magán segíteni, a szemnek olyan hirtelen való betegségeiben, melyek tulajdon orvosi vagy seborvosi esmeretet nem kivannak. Magj'arra fordította V á r a d i Sámuel. Bécs, 1805.

József. A szemészet kézikönyve. Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók igényeihez alkalmazva. S c h a u e n b u r g C. H. munkája

Boscowitz A.

Billnitzer Móricz. Dissertatio inaug. med. de cataracta congenita. Pestini, 1844.

A szemüvemessze-

rövidlátó,

gyengelátó, fénykerül, valamint hályogtól gyógyított szemek számára. Utasítás a láttehetséget szemüvegek által czélszeren támogatni. Kolozsvár, 1869. Burger Péter. A szem egészségtana. látó,

Debreczen, 1899.

Capesius Vilmos.

Dissertatio inaug. an opelongaevitati obsit ?

med.-ophthahnologica de eo ratio

cataractae

:

Viennae, 1834.

Comnenovich Gergely.

Facies ophepidemico-contagiosi thalmocatarrhi seu ophthalmoblennorrhoe Aegypti. Budae, 1829.

Bernolák

után. Pest, 1868.

(opticus).

gek választásáról

Csapodi István.

íjátívspróbák.

Buda-

pest, 1886. 11.

-

bv.

kiad. 1897.

Útmutató a szemészetben. Budapest, 1890.

2.

kötet 1891.

Útmutató a szemészetben. Budapest, 1891.

8*

CSERESNYÉS — GRÓSZ

116

— A szlvárványhártya g^nilladása. Buda-

nek és az egyes szervek bajainak viszonya

a látószerv változásaihoz és betegségeihez. Ford. Imre J ózsof. Budapest, 1878. Cseresnyés Sándor. A ppsti (^s budai mí'ltósiíiros Aszszdiiy-pgyesülPt vako- Gárdos János. Or\'estudori értekezés. kat tárgjazó ispotívlyAban tett két A hályog mtéteirl. [Dissertatio osztendoi nevezetesebb szeniorvosláinaug. med. de operationibus cataracüie.l Buda, 1840. sokról a szemalkatnak leírásával Goldziener Vilmos. A .szaruhártj'a együtt. Béts, 1819., szalagszenl elhomályosodásáról. BuCsikyNep. János. Értekezés a holyagdapest, 1880. ról. IDi.'ssei'tatio inaug. med. de cataTherapie der Augenkrankh elten für racta.l Buda, 1K40. Demeter György. Diátetik der Augen. praktische Arzto u. Studirende. Stutt(()rvostud(»ri értekezés.) Bécs, 1841. gart, 1881. II. Aufl. Leipzig, 1899. F. A szemtükör és diagnosppst, 1895.

Bújás szpnibajok. Budapest, 189H.

;

—

Dimmer

tikai ha.'íználata. F'ord.

Imre József.

— —

Budapest. 1889.

Dominigg (Eszeghy) Gáspár. De amaurosi, dissoi-tatio inaug. ophthalmologico-med. Pestini, 1844.

—

— —

.

— —

—

—

Tanitmánya

a

.

szembetegségekrl.

Hydrophtahini.';. Budapest, 1896.

med. de keratonyxide cum discissione cataractae. Vindobonae, 1822.

Graefe Albert. A nyomkötésröl. A br alá fecskendésröl a szemészeti gyakorlatban. A roncsoló köthártyalobról ^Conjunctivitis diphteritica) és az edzszerek alkalmazásáról heveny loboknál. Ford. K 1 e r Gyula. Elszóval ellátta Hirschler Ignác z. 1

Buda, 1869.

Grossmann

—

Trachoma

útmutató. A Trachoma elleni hatósági eljárás és az erre vonatkozó körrendeletek és a trachoma kór- é.s gyógj'tana kapcsán. Hatóságok és orvosok számára. Budapest, 1890.

— —

Die Augenpflege im gesunden und kranken Zustande. Populárer Leitfaden für allé die ihre Sehkraft wollen. Pest, 1872. n. Auíl. 1874.

A szem

orhalton

bujakóros Itántalmai. Buda-

pest. 1891.

Grósz

.Albert. Kinige Beobachtungen übcr dio egyptisch(> Augenkrankheit der Soldaten und Massregein um die Verbreitungzu hindem. Grosswardein,

~

1863.

Az ujdonszUlöttek szemlobjáról. Nép-

szer

oktatás .szülésznk számára. Bu-

dapest, 1883. —

Emil. int'''zet

A nagjváradi szemgyóv^y 50 éves története. Budapi'st.

1886.

átnézett kiad. 1898. Finck József. Dissertatio inaug. medico-oculistica de depressione cataIII.

raotae. Vindobonae, 1822.

Förster R. \z

Lipót. A szem ápolása

és kóros állapotban. Nép.szerü vezérfonal, kik látcrejüket épségben akarják foimtartani. Pest, 1872. <'
A második

—

Budapest,

Gözsy Ferencz Xav. Dissertatio inaug.

.

javított kiadás után foriUtii V a j n ó ez J á n o s. Buda, 1837. Feuer Nathaniel. Jelentés a kolozsvári tudománv egj'etem szem koródájának múködéséról, 1873. ápr. 28-tóI 1874. szept. 3f>-ig. Kolozsvár, 1874.

Budapest, 1889. A szemészet kézikönyve. 1891.

Fabini Frigyes.

Dissertatio inaug. med.-chiniririca de hvpopyo. Tubingae, 1K18. János Tófor. Dissertatio inaug. medica de amaurosi. Vfennae, 1816. Doc'trina de morbis oculorum. In usum auditorum suonim edidit Pestini, 1823. Editio altéra denuo elaborata: 1831. De praecipuis comeae morbis. Prolusio aeademica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebi-aret. Budae, 1830. Pflege gesunder und kranker Augen für Nicht-Aerzte. Leipzií? und Pesth, 1831. II. Autl. Leipzig, 183.. Dottrina dclIe malattie desíli oochi. Treviso, 1831.

Az idült ragályos szomgjuladások. A trachoma. Klinikai tanulmánv.

—

általános

betegségek-

— Szemészeti 1892. ~ A budapesti

diagnostika.

Budapest,

k. m. tud. egyetemi szemklinika mködése az 1893/4. iskolai évben. Budapest, 1894.

GROSZINGER — LANGE

—

—

A vasúti alkalmazottak látásáról. Budapest, 1895. Eladások a szemtükrözésröl a budapesti kir.

—

—

magj'artudomáQyegyetemen.

Frigyes.

Statistikai adatok a

Nagyszegény

für Arnie in Gross-

Wardein durch fünf und zwanzig Jahi-e von 1830—1856. Gross-Wardein, 1857.

Groszinger Károly. Orvostudori látásról.

érte-

Buda, 1843.

Hager Mihály. Dissertatio inaug. med.oculistica de conservatione oculorum et debito conspicillorum usn. Vindobonae, 1822. üeber die Erhaltung der Augen und

zweckmássigen Gebrauch der und Augenglaser. Wien, 1822.

den

festanvaa-

lera-

ismeretéhez. Pest,

1872.

—

Adatok a látaháilij-a-maradvány koróismertetéséhez. Budapest, 1875. skiaskopia (Árnyékpróba). Budapest, 1891. dái

váradon 1830. óta létez vakok gyógyintézetének mködésérl s néhány szó ezen intézet jövendjérl földmivelink közt gyakran elforduló vakság enyhítésére Magyarés Erdélyország több helyein felállítandó szegény vakok gyóg>'intézetei tekintetébl. Nagyvárad, 1846. Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Unganis. Statische Uebersicht der Leistungen der Privat-Augen-

kezés a

Adat a szaraháilij-a gj'urmájába kodott

Budapest, 1897.

krankheilanstalt

—

—

117

Hoor Károly. A

—

A szem fénj'törései és alkalmazkodásai, rendellenségei. (A fénj'törés és alkalmazkodás meghatározása.) Buda-

— —

pest, 1892.

Szemészeti mtéttan. Budapest, 1892. szemvizsgálás módjai. Budapest,

A

1892.

Hulimann

Pál. Dissert. inaug. med. sistens obscurationes comeae. Pestini, 1823.

Huszár András.

Orvostudori értekezés a kancsalságról. [Dissertatio inaug. med. sistens strabísmum et ejus opei-ationem.] Buda, 1843.

Illésy

Henrik László Adolf.

sertatio inaug. med. de lorum, Pestini, 1830.

Imre

József.

Dis-

examine ocu-

A trachomások meggjó-

gyítása. Budapest, 1893.

Jendrássik Jen. Két szeti

új

szemméré-

mód. Pest, 1867.

Kain Adalbert.

Dissertatio

inaug.

med. de amaurosi. Pestini, 1836. Ferencz. Dissertatio inaug. Kanka Károly. Beschreibung der für sámmtliche Augenoperationen nothmed. de adiaphanosibus oculi. Vindowendigen Instiaimente mit besonderer bonae, 1843. Rücksicht auf die an der k. Wiener Hardlicska János. Dissertatio inaug. Augenklinik ffebráuchlichen. Wien, ophthalmologica ágens de diagnosi 1842. niorborum oculi analogomm, facileque invlcem permutandorum. Pes- Kasper C. A. Vezérfonal a vasuti személyzetnél elforduló szinvakság tini. 1841. Brillen

Hammer

G

Hayd

Ferencz.

Disseitatio inaug. chirurgica de hydrope sacei laciymalis. Budae, 1836. raed.

Heinrich György. Allgemeine

niitz-

liche Bemerkung über den Gebrauch der Augenglaser und von derén Auswahl bei Anschaffung derselben. Kron.stadt.

1841.

(ómoraviczai) Nep. János.

Dissertatio inaug. med.-ophthalmiatrica sistens ({uaedam de diagnosi cataractac. Vindobonae, 1841.

Henry. Henry doctomak

és szemonosnak a szemeink épségben való niegtartiVsát és megersítését illet regulái. II.

de

iritide

in

genere

ejusque

speciebus. Pestini, 1820.

Kemer

János. Orvostudori értekezés a szemkiméletrl. [Custodia oculorum. Dissertatio inaug. med.| Buda, 1845. Kocsis Elemér. Útmutató a szemoperálásokban. Budapest, 1892. Köffinger Rudolf. Orvostudori értekézé.-; a hályogról. Pest, 1845. Kroszinger Károly. A látásról. Buda, 1843.

Láncz

Ferdinánd.

Szemmiitétek.

Bécs, 1844.

Ophthalmodiae-

tetica. Dissertatio inaug. med.-oculi.s-

1825.

Hirschler Ignácz.

med.

Láng Ferencz Ede.

Bécs, 1816: kiad.

meg\-izsgálására. Budapest, 1879. Dissert. inaug.

Kenszky Nep. János.

Tapa.sztalati ada-

a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal való visszaélésekrl, mint

tok

a láttompulat okairól. Pest, 1870.

Vindobonae, 1840. ophthalmia in genere et in specie. Dissert. inaug. med.-chirurg. Tyrnaviae. 1777.

tica.

Lange Márton. De

MALYUSZ — SZÉN

118

Mályusz Károly.

!)«» praecipuis cororganicis. Dissertatio inaug. niod. Postini, 18."{7.

iipno

—

morbis

Maxilian Frigyes Antal.

Dissertainaug. nípd. d(» hordoolo phlegmonoso ot scrophuloöo. Postini, 1821.

tio

Mihályik Szidor. A 1h7().

Miskolczy Mihály.

Orvostudori értekezi'S a szoiiiizominetszésröl, különös tekintettel a kancsal8ág-müt''tre. Pest, 1847.

Molír Mihály. Az árnyékpróba. Budapest.

—

vakokról. Buda,

—

Breve saggio suli' ottalmia, che negli anni 1822 e 1823 regno nel J. R. regimento italiano nr. 13. d'Infanteria barone di Wirapflen. Venezia, 1824. (Németi-e is lefordíttatott). Handbuch der theoretischen und praktischen Augenheilkunde. 3 Bde. Wien, 1830.

von

Lehre

den

zum Gebrauche

Augenkranklieiten

für praktische Aerzte,

Wundárzte, wi auch zur Benützunií als Leitfaden beim klinischen l'nterriohte. Wien. 1834.

Rosenthal Bernát.

18ͻ4.

inaug.

Dissert.

Nagel Emil. Népszer

med. sistens diagnosim nu»rbonim organorum lacrymalium. Pestini, 1832. szem gondvi:<eletéról. harczosok számúra alapított b. Hay- Santner Ferencz. Semiologia oculi humani. Specimen inaug. med. Pesnau gyóg>'intézet javára. Buda, 1850. tini, 1834. Nóvák József István. Dissert. inaug. I)i.ssert. inaug. med. iiied. do amaurosi ejusque speciebus Sauer Ignácz. értekezés a Az elcsonkult

Pestini, 1816. Dissert. inaug. jued. de cataractis in clinico ophthal1834/5. scholastieo miatrico anno tractatis. Pestini, 1836.

(le

et variotatibu.s.

Oesterreicher Ede.

Olexik Pál.

inaug. med. oculi. Vindobonae, 1826. (le iitrophia Ottava Ignácz. Tanulmány a szem-

Dissertatio

köthártya trachomás .•<el)észi

—

sistens

nium

1893.

.

medicináé ooularis. Viennae. 1818. Doctrina morbis oculorum. Xhmiiijh'. 1777.

—

Plenck (Plenk) József Jakab. Lehre

17H3.

von

den

.

Schulek Vilmos. A nézésrl munDisser-

—

II.

.

Pest. 1844.

prolegomena

Editio

1837. nyi-

'

Disser-

morbis oculorum. Vacii, 1804.

— —

Ticini.

a kancsal szem s taggöibüléseknek gyökeres gyógymütések valódi becse köiül, különös tekintettel a régtói megrögzött t-'-rd könyökzsugorodásra s útmutatás imtétek tökéletes!) kivitelére, nagyszámú öntapasztalatai után írta

tatio anat.-physiol. med.-chirurgica de

tatio inaug.-med. sistens

morbonim.

latkozat

kezelése. Budapest. IHÍIH.

Petrovich János Gergely.

:

oculi

Schoepf-Merei Ágost. szinte

Szembetegségek balneotherapeutikus

Peterka József Sebestyén.

Disser-

med.-ophthalm. in tabui is Prospectum synopticum om-

tatio inaug.

betegségének

orvoslásiiról. Budapest,

amaurosi. \iiulobonae. 1826.

Schaller Siegrid Traugott.

Aug(;nkrankheiten.

Aus dem Lateinischen übersetzt Xws dem Latéin v. F. II. verb. Aufl. X. v. Wasserberg. Wien, 1788. .

.

.

Heisinger Ferencz József.

Disserinaug. ophthalmologica de myopia. Vindoi)(inae, 1837. Réz József Imre. Dissertatio anatphysiol.-chirurtrif'ii df cMtaiíu-ta oculi. Pestini, 17íH. Rezsnyi Károly. Di.-.'-crtatiu inaug. med. de amaurosi. Pestini, 1K39. Rosas Antal. Dissertatio inaug. med.ehiiiirgica, quae, rejecta fl.stulae lacr>'tatio

malis idea, veram fistulae .saeci lacrj'malis notionem. et sanandi methodum, excepta occluri ductus na.»
kálkodás közben. Budapest, 1881. A szembogái'-szükitónek kiszabadítása. (Sphincterolysis anterior). Budapest, 1892.

Ungarise Beitrage zur Augenheilkunde. Unter Mitwirkung von Fachgenossen [B. Ábel, F. v. B a s k ov i c 8, S t. C s a p o d i, N. F e u e r. E. V. G r ó s z, F. H a u e r, J. I m r e, Juhász, W. 1 s s e k u t z, L. L. L e t n e r, \. L p p a y. \- K oV á c s, J. M á r k, G. N e u p a u e r, 1. 1

i

i

Ottava. E. Pólya, ('. Sehol tz, a n n|. i t z e r, B. a1 d H. S c h H»n"ausireíreben von Prof. ... 1. Bd. L<'il)zig und Wif'u. 1895. 2. Bd. 1899. Siklóssy Gyula ifj. .\ conjunctivitis tekintettel gonoiThoicuról, különös annak gyógyítására. Budapest, 1897.

w

W

m

Stellwag (carioni) Károly. A

gya-

korlati szemészet tankönyve. A III. javított kiadás után foi-dította Vi d o r Pest, 1868.

Zsigmond

Szén Károly. Specimen

inaug. med. de

— DECANI

SZILAGYI cataracta ab effluviis orta. Jenae, 1774.

aquae

Vajnócz János.

Szemápolás. (Orvosértekezés.) [Ophtalmo-diaetetiea. (Dlssertatlo inaug. med.)l Pest, 1832.

fortis

tiidori

Szilágyi Ede. Micronieter-Ophthalmosfop. (A szemtükör által adott kép móréséröl). Kolozsvár, 1893.

Vidor Zsigmond.

Szili Adolf. A szemüveg. Budapest,1882. Egy érzéki megtévedés magyarázata. Budapest, 1892.

Obstetricia et gynaekologia.

4.

Allbutt

H.

kézikönyve

Arthur. (The

wife's

!

o porodnictve Skalici, 1873. (Szülészeti

V

tót nyelven.)

— Szülészeti tankönyv szülésznk számára. Pozsony, 1874. — Irányeszmék a magyar állam terü-

Supplementum

in L. G. Boéri NatuMedicináé Obstetriciae libros septem. Viennae, 1826.

Bogdanovics

János. Kniha

pre baby.

—

ralis

i

Kelen

tankönyv

obstetricibus.

Dissertatio inaug. med. de febre puerperali. Pestini, 1816. Boér Lukács János. Natuialis medicináé obstetriciae libri septem. Viennae, 1812.

Oktatás arról, hogyan viselkedjék a nö a terhesség, gyermekágy alatt és a szülés után. Észrevételek a csecsemápolásról és még több más

Ambró

De

Bobor (bajniki) Károly.

Asszonyok handbook)

férjezett asszonyoknak fontos és tudnivaló dologról. A CCXX. kiadás utón fordította József. Budapest, 1897.

Rückbiick auf die

im Pester Kinderspitale vom 1. Jánner 1869 bis 31. Deczember 1871. behandelten Augenkrankh elten. S. 1. et a.

—

I

119

,

;

Atixentius.

Dissersistens amenorrhoeam. Pestini, 1847. Breuer Sámuel. Dissertatio inaug. med. de imminutione et suppresslone lochiorum. Halae, 1747. tatio

med.

inaug.

Brunner Ferencz. Femina

respectu pathologico considerata. Budae, 1838. Bugscb Gusztáv. Szülészeti jegyzetek Kéz á r s z k y tanár eladásai nyomán. Budapest, 1895 Ambrózy Canestrini Antal. História de utero duplici alteiiitro quarto graviditatis mense rupto in Hungária a. 1781. in Arnstein Hermann. Orvostudori éreadavere ab auetore invento. Augustae tekezés a gyermekágyi kórokról. Vind., 1788. Dissertatio [Dissertatio inaug. med. sistensmorbos Chernél Keresztély. inaug. med. de necessaria foetus in puerperales.J Buda, 1845. Bácker József. A ni genitaliák lobos onmi pai*tu praeternaturali, qui a situ versioné, dependet, l)ántalmai. Budapest, 1893. foetus vitiato cum suis cautelis. Jenae, 1756. Bakos Mihály. Specimen inaug. med. sisten.^ amenoiThoeam. Buda, 1834. Coda Sándor. Dissertatio inaug. de Bauer I. Dissertatio inaug. pract.-med. graviditate ejusque diaetetica. Vinde f'bri puei-perali. Pestini, 1834. dobonae, 1841. Berczeller Imre. A bábák oktatásá- Cranz Henrik Nep. János. Bábanak és az orvosok szülészeti kiképezmesterségre tanítí) könyv. P'orditotta tetésének reformja. Budapest, 1890. \V e s z p r é i István. Debreczen,

—

letén felállítandó bába-intézetek szervezésénél. Pest, 1871. A pozsonyi közkórház és a bábaképezde hiányai. Pozsony, 1880. (sedéni) János. Dissertatio inaug. med. de hydrometra. Viennae, 1819.

m

j

m

Berger Ignácz. A csecsem tásáról

és

azon

káros

táplálta-

hatásokról,

melyek a nre háromolhatnak, ha az

!

i

'

nem

szoptat, habár egészsége azt megengedhetné. Népszerií dolgozat gondos anyák számára. Budapest, 1889.

i

1766.

Csausz

Lajos Tódor. Dissertatio inaug. med. sistens febrem puerperalem. Budae, 1830. Csirke Lajos. Orvostudori értekezés. A sziilészimtétemények.fOperationes

I

Biatzovszky János. Disseitatio

obsteti'iciae. Dissertatio inaug.

inaug.

medico-

I

med.

(le

metrorrhagia.

Vindobonae,

obstetricia.] I

1830.

j

Buda, 1837.

Decani Ern.

Dissertatio inaug. med.

DÉRI — H1R8CH

lao

accedit

Frauen*

czim

memorandae ciiiusdam gratubap dextiae. Pro summis

kiadása

nyomán.)

de graviditate extrautoiina, descriptlo viditntis

(•

I.

Henrik. Az

Fux

gravi-

eclarap.'^ia

I

e r

1

I

m

legújabb

Fordította B e rr e. Budapest, 1894. Dissertatio Károly.

inaug. mediea. Anatómia pathologica genitalíum femínae. Budae, 1837.

Patavina submissa. Patavii, 1827.

Déri

<>

Fronunhold

inodicina artoque obstotricia honoin univorsitate ribus cappssondis in

müvének

József.

Dissertatio

inaug.

me-

matriúm et ueonatorum eorundem. Budae, 1844. ról. (Jutalmazott pályam.) Kolozsvár. Glaser Ferdinánd. Menstniatio res1891. pectu physiologico. Dissertatio lliidae. Deutsch. Adalbert. A nk betegségei. 1843. i'i-tekezés. [Dissertatio Orvostudori Zsigmond Miinaug. med. de morbis fVmiiuinun Granichstaedten (laruui, partuiifMitum rs

pucrperanim-

hály.

diversisj Pest, 1845.

Dimer Gusztáv.

de

diea

conservatione

Dí.<sertatío

inaug.

med.-prac-

icterum gravidanim ot neo-natonim. Viennae, 1825. Budapest, 1892. Domby (gálfalvi) Sámuel. Bába Grosse János. Die offenen Briefe an Professoren der Geburtshilfe von nioster.ség, mely Írattatott kérdésekDr. Ignaz Philipp Semmelben és feleletekben foglaltatott a weis s. Dresden, 1899. tekintetes nemes Borséd vármegyei bábáknak hasznokra. Pozsony, 1772. Haake J. H. A szülészet alapvonalai. Kórodai gjakoniokok és fiatal orvoDraskovich János Nep. Dissertatio sok számára. Magyarra fordította id. inaug. moú. do puerperio. Budae, 1841. P u r j e s z Zsigmond. Budapest. Dubay Miklós. Miért szoptassa az 1879. anya önmaga gyermekét? (A »budapesti orvosi kör* által jutalmazott pályainii.) Haiszler György. Orvosi munkája. I. darab. A fbb hideglelésekrl, a Biulapest, 1887. pestisrl és a hideglels kiütésekrl. Dubovszky Károly. Dissertatio inaug. Veszprém, 1801. mod. de morbis lactantiuni. l^udae, II. drb. A hosszas nyavalyákról. 1802. 1847. s < on III. drb. A gyermekkor és nnem Duka Tivadar. S e m e w

A nö vérzéseirl.

tica

sistens

"

|

i

m

1

c

I

i

— —

|

childbcd fever, its frevention and treatment. Hertford, 1892. Epstein László. A menstnialis elmezavarról. Budapest, 1896.

nyavalyáiról.

1837.

Hajnik (Bobor) Károly.

Dissertatio inaug. med. de lebre puerperali. Pestini, 1816. József. Dissertatio inaug. med. Faikas Ignácz. Bemerkungen zur (le metrorrhagiis pueiTjerarum VinKronologie der Hebaramenkunst im dol)onae. 1830. Grossfürst^nthum Siebenbürgen. S. 1., Harisch János. Dissertatio inaug. 1803. med. de ofílciis cirea gravidas. VinSándor. Értekezés a szülfogó dobonae, 1830. szerrl. Pest, 1847. Fest J. Károly. Dissertatio inaug. Haulik Gáspár. Dissertatio inaug. med.-patholojjioa de nexu inter foetum med.-praftica de metritide. Pestini, 1831. et matrem. Vindobonae, 1830.

Hanko

—

m-

—

Fleischer József.

Bábaság. Pest. 1H33. Sziilé.>
—

Fleischer Venczel.

Dissertatio inaug.

med. de fíraviditate extrauterina. Pestini,

1833.

Fodor (lugosi) András. gít

Szülést semesterség. Két

de doloribus post partum, et agendi modo remediorum eos aut lenientium, aut excitantium. Jenae, 1770.

Héya Mihály,

oktattts

szülésznk

számara. P.alassa-ífyamiat. 1887. kötet. Pest, 1817. Hirsoh Láizár. Die Indicationen für das Aniegen der Zange bei engem Fritsch Henrik. A négyóg>'á8zat tanBeeken. Inaug.-Disíiertation. Berlin, könyve. Orvosok és orvostanballgaték 1875. dor Krankheiten számára. (»DIp tud«>mány

és

;

HOLBROCK — LÓW'Y Holbrock.

F'ájdalom

nélküli

Kováts Antal.

szülés.

Útmutatás szülési fájdalmak enyhíté-

Dissertatio inaug. med. de amenorrhoea. Budae. 1828. Mihály. Rövid oktatás. Mit kell és mit nem kell cselekedni a falusi bábának a természeti szüléskor. Pest,

—

sére. Budapest, 1895.

Horn Ferencz. Dissertatlo de

catamonioinim

121

inaug. med. anomaliis. Vindo-

1822.

bonae, 1826.

Horváth. Elek. Orvostudori értekezés Kövesdy János. a szoptatás kötelességérl. fDissertatio inaug. med. de oföcio laetationis.] Pest, 1833. Hrebenda Péter. Dissertatlo inaug.

med. de

morbi.-*

rilitate mulieiiim.

Kron Frigyes.

Dissertatio de steJenae, 1743.

Dissei-tatio inaug.

med.

de metritide. Vindobonae, 1826.

Lábán Károly.

mammanun. Budae,

Dissertatio inaug.

De

metroiThagia. Vindobonae, 1847.

Lalangue Ker. János. Kratek navuk

1828.

Huberth Ferencz Xav.

od meztrie pupkorezne. Zagrab. 1777.

Dissertatlo

med. de scirrho, et cancro uteri. Budae, 1833. Jósa István. A helység bábáinak oktatása, melyet készített ... és ugj'aninaug.

—

(Rö\"id oktatás a szülészethez). Brevis institutio de re obstetritia illiti ki-atek na\-uk od mezti'ie pupko-

Mastonosologim seu morbos mammanim muliebrium nunc primum in systematicum ordinem digestos. Vindobonae, 1828. Eadisch Lajos. Regula prophylactieae

rezne za poti'ebochu muskeh y sziromeskeh ladanszkeh sen Hon'atczkoga országa, y okoló nyega blisnessek sztiankih. Vu Zagrebu, 1777. Láng Ágost. Dissertatio inaug. med. circa quasdam gravidarum molestias. Vindobonae. 1834. Lange Márton. A leányoknak, anyáknak és gyermekeknek orvos asszony-

de gravidis. Dissertatio med.-politiea. Patavii. 1837. Kallivoda József. Dissertatio inaug. med. de aboitu. Budae, 1843. Kassai Mihily. Dissertatio inaug. med. de diéta nutricnm. Viennae, 1783. Xenxpf József. Dissertatio inaug. med.philos. de sterilitate corporis feminei ob literanim et artium eulturam. Pestini, 1844.

A köz, a falu-helji; lakó népnek számára ii*atott könj-v, mely fképpen a falu helyt lév bábaasszonyoknak kedvekéi-t készíttetett, de minden jó anyáknak is az olvasásra hasznos és nékiek mint-egy ajándék az leányjaiknak férjhez menetelekkor ajáiiltatik. Kolozsvár és Szeben, 1791. Langer István. Tractatus de haemon-hagiis partium genitalium muliebrium

Kézmárszky Tivadar.

paitu et puerperio. Dissertatio inaug. Vindobonae, 1846. Lantos Fmil. A ni nemiszervek hunitjáról, különös tekintettel az endometritis gvósrvkezelésére. Budapest, 1893.

csak Szabolcs vármegj'e közhatározatából kinyomtattatott. Debreczen, 1823.

Józsa (bodosi) Dániel. inaug. med.

k.

t.

Dissei-tatio

sistens

jok.

sub graviditate,

Jelentés a m.

egyetem szülészeti koródájának

1869/70. tanévi

mködésérl. Pest,1871.

— A szülészet tankönyve bábák számára. Budapest, 1876. — VI. kiad. 1896. — Lehrbuch der Gebuiishilfe für Hebammen. Budapest, 1882. — n. Aufl. 1892.

Laszlávik Imre. Bábaság, melyet a kir. pesti egyetem szülészi koródáján tartott eladások után szerkesz-

m.

Pest. 1848. tett Kiessling Károly. Dissei-tatio inaug. med. si.stens quaedam de convulsio- Liebezeit György Zsigmond. Disser.

giav idarum parturientium et puerperarum. Vindobonae. 1826. Kzneti Pál. Dissertatio inaug. med. de haemon'hagia uteri non gravidi. nibus

Komeli Mátyás.

inaug.

Dissertatio

med. de leucorrhoea. Pest, Orvostudori

s.

a.

értekezés. inaug.

A növendék nónem.- fDissertatio

psyehico-physiologica de educatione physica et morali.]

sexus foeminei Pest, (1833.).

.

de abortus noxia et promotione. Halae Magd.,

tatio med.-legalis j

nefanda 1711.

Lippich Ferencz Vilmos. tatio inaug. med.-practica

Pestini. 1829.

Kovács Pál.

.

Disser-

de metritide

in puerperas grassante. Vindobonae. 1823.

septica

Losonczy József.

Dissertatio

inaug.

med. de abortu. Pestini, 1836.

Löwy

Ignácz.

chem.-mcd. de dobonae, 1828.

Dissertatio inaug. puerperali. Vin-

febri

LUKACS — RACZ

122

Lukács (borosnyai) János. med. de

tatio inaujr.

Neumann Sámuel.

DlssorI

febri puerperali.

Vindobonae, 182H. Q-yula. Thrombosi.s ós tüdöt»mb(tlia a gyormokáíryban és nögj'óiryászati müt'-tok után. Budapest, 1895.

Mahler

i

simul ad dubin contra mechanismum peotoris mota respondet. Jenae, 1746.

Mann

Jakab. Szülószeti mtéttan, orvosok ésorvostanhallgatók számára. Páriz-Pápai II.

1H95.

jav. kiad.

Ferencz.

Dissei-tatio

inaug. tribus consiliis medicis absoluta. Basiliae. 1674.

Budapest. 1884. -

Dissertatio inaug.

med. de fluxu mensium immodico. -•Vdnexum propemticum inaug. Geor. Hambergeri. quo disserKrh. et tationem X e u m a n n incidit,

I

Marschal Henrik György. .\ ntelen Pataky (sárospataki) Dániel. A és nehézkeseknek. uzaz

anyáknak és

hcsség,

,

kedvekért készíttetett, de minden jó anyáknak is az olvasásra hasznos és nékiek mintegy ajándék az leányjaiknak férjhez menetelekkor ajánltatik

1765.

Peterka József Sebestyén. A

bába asszonyoknak

levó

fordította G o o d r i J á nos. Kiadta Lange á r t o n. Kolozsvár és Szeben, 1791. Marussi (kóbori) István. Orvo.studori

M

:

'

i

;

j

I

nnem

I'est,

s.

der Hebammenkunst.

'

í

a. I

Maurer György

János. Dissertatio mcd.-praetica sistens íluxum catamenioriim. Kudae, 1835. Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio inaug. de lactatione. Altdoríli, 1685. inaug.

elkészített

i

értekezés. A élet- és kórtani tekintetben. (Sexus sequior intuitu physiologico ot pathologico. Dissertatio inaug. med.] Buda, ISHl.

Mátray Fr. Lehre

baba-

mesterséget targyazó katechismus, azaz kérdésekbe és feleletekbe foglalt oktatiis, az egj'ügyübb és falusi bábaasszonyoknak, nem különben minden renden lev asszonyságoknak és falusi bábáskodó seborvosoknak a számára, közha.szonra kidolgozott és

I

Németbl magyarra

által.

ter-

s gyer-

mm

gyennekeknek orvos-asszonyjok.Vagy a köz és faluhelyt lakó népnek számára Íratott könyv, mely fképpen a helyt

gyermekugy

meki els kor rajza, életrendi szabályokkal. Kolozsvár, 1840. Patuna Bertalan. Kpistola phys.-med. c'ontinens históriám foetus extra uteinventi, placenta intra utenim haerente. (Disseitatio inaug.) Viennae,

gyermekeknek az különös nyavalyájukban és változásaikban valé gyógyításokról és gondviselésekrl szóló oktatás. X leányoknak, anyáknak és

falu

szülés,

j

I

1

Mocsi Károly. A bába mesterségnek

.

.

Pest, 1814. inausr.

med. de mammarum inflammatione. Budae, 17IS4. Plenck (Plenk) József Jakab, Anfangsgrüude der Ueburtshilfe. Wien.

—

—

1768. VI. (YII.) verb. Aufl. 18U3. Elementa artis obstetriciae.

praelectionibus nae, 1781.

!

j

.

Pfisterer András. Disseitatio

Kditio

adcommodata. Vien-

— Doctrina de morbis sexus feminei. Viennae, 1808. — Anfangsgründe der Hebammenkunst.

I

melyeket a magyar bábáknak számára fordított és kiadott. Pest, eleji,

Pest.

'

Szilárd. Dissertatio inaug. med. de morbis gravidanim. Vindo-

1784. II.

kiadás 1785. József.

Molnárfy

bonae, 1841.

Pruny Mihály.

inaug. med. d»' febri pueri)erali. Budae, 1839. Munkátsy Mibály. Dissertatio inaug.

med.

(le

inorbis

Dissertati
mulierum.

Mylius Bertalan Farkas. med.

Disser-

si.stens loehia prae-

az orvo.soknak számoki'a niellesle::.-. ÍV>1, órái közt íita és szerzetté

i

.

i

ternaturalia. Krlangiae, 1763.

—

Naegele K. H.

Szülészeti tankönyve. Hctetedik kiadás, melyet a tudonulny haladásának megfelelleg átdolgozott és bvített Grenser o 1 d eni á r Lajos; magyarra fordította

W

Plihál

Ferenc z.

inaug.

Dissertatio

med. exhibens lactationis in matrum vafetudinem iniluxum. Vindobonae, s. a. Pestini, Rácz István (I). A szép nem, mind egéí
iK.'iít.

tatio inaug.

18()H.

Pomutz

Pest,

1870.

.

.

1825.

borbély! tanítá!«ok els amitomiáról. physiolog. patholog. m. medieáról, ehinirgiáról és bába-ságról. Második darab .\ törvényes orvosi tudományról és az or-

Sámuel.

darabja

:

.\

.Az

:

I

i

i

vosl policziáról. Pest, 1794.

'',' ; ;!

— SKOTAK inaug. — egészen

REVICZKY

Reviczky Antal.

Dissertatio

II.

123 átdolff.

és bóv.

kiadás.

Budapest, 1890. SclxTiltz Henrik. Szülészet a gyakorPestini, 1841. latban, a szülészeti poliklinikum háRiohterKároly Grottfried. Dissertamed. de infoecunditate rom évi anvagának kapcsán. Budatio inanií. pest, 1894. corporis ob foeeunditatem animi in A retroflexio uteri aetiologiájáról, foeminis. Von der Unlruchtbarkeit Weibes-Persouen. pathologiájáról és theopiá járói. BudaHalae Gelehrt^r pest, 1897. Magd., 1743. Péter. Dissertatio inaug. med. de Scliwarz Frigyes. Szülésznk zsebnaptára. I— III. évfolvam, Pécs, 1889 febri puerpeiali. Viennae, 1822. —1891. Ringenbach. M. József. Orvostudoii Szülésznk kézikönyve. Pécs, 1891. értekezés. A uö élet-, kórtani s orvosLeitfaden der Geburtshilfe für rendöri tekintetben. Pest, 1846. Hebammen. Pécs, 1892. Ross Ferancz. A gj'ermekágyi láz. Szülészeti és ngyógyászati közle(Ürvostudori értekezés). 'Dissertatio mények. Budapest, 1895. inaug. de febri puerperali.] Buda, 1833. A bábaügy hazánkban. Budapest, RupprecM Úrban. Auszug der Geined. sisteus generalia gvnaecologiae. '

i

|

—

—

'

:

— — — — 1899. — Bába-Káté.

Pest, 1872. Dissertatio inaug. med. de febri puerperali. Pestini, 1834. Inirtshilfe.

Scbáf Miksa.

Schaffer Oszkár. A szülés tanának

—

mtevó

szülészetnek alapvonaA IV. kiadást magyarra fordította Bácker József. Budaés a

lai atlaszszal.

Disputatio

rész.

II.

A

szülészeti

diagnosztikának és therapiának bonczatla.sza.

Magyan'a

Bácker József. Schehovics Lajos. nied.-praot.

de

—

fordította 1897.

Budapest,

Schjnidt János György.

Dissertatio inaug. med. de haemorrhagia uteri post paitum nimia seu íluxu lochionim 17.59.

—

tott.

.

hal-

.

Pozsony, 1784.

!

Abhandlung über

die Schádlichkeit Pressder Schnurbrüste. (Mieder). burg, 1784. s.skodil\vém Scnorowaclch. Dylo Presspurku, 1784. Dello illiti razlog zverhu. Skodli-

— W —

voszti Senzkih Moderezev. 1784.

Vu

Posonu,

an Hofrath Fr. Wilhelm Scanzoni,

Pest, 1861. Die Aetiologie, der Begrifl", und die Prophylaxis des Kindbettflebers. Pest. Wien u. Leipzig, 1861. Oflfener Brief an sámmtliche Professoren der Gebm-tshilfe. Ofen, 1862. Seyfried János. Dissertatio inaug. med. de fluxu menstiiio ejusque a norma aben"ationibus. Vindobonae, 1837. Sigmann Albert. Dissertatio inaug. med. de cura et privilegiis gravidamm. Pestini, s. a. Sigmund József. Dissertatio inaug.

—

héjas német vállaknak ártalmas voltukról való munka. Melyet német mostan pedig manyelven kiadott gyar nyelvre fordíttatván kibocsátta.

Göt-

—

cancro uteri. Vindo-

bonae, 1841.

inmodico. Jenae,

difflcili.

oflene Briefe an Hofrath Dr. Eduárd Casp. Jac. V. Siebold in Göttingen. Pest, 1861. Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth u.

Dissertatio inaug.

Scbosnlán János Mibály. Az

paitu

Semmelweiss Ignácz Fülöp. Zwei j

tani

de

tingae, 1743.

,

pest, 1897.

Szülészet.

Disputatio de

aboitu. Göttingae, 17.38.

j

—

Pécs, 1899.

Segner János András.

j

med. et

partus tractamen sub decursu naturali prout in instituto ob-

exponens

puerperii

normalique,

streticio reg. scient. univers. Hungaricae Pestiensis locum habot. Budac. 1839. Sims J. Marion. Kórodai jegyzetek

a méhbántalmak, sebészetek felett, Schroeder Károly. A ni ivarszervek különös tokintettel a meddség kezebetegségeinek kézikönyve. A 11. kiad. lésére. Ford. Báthory István után maevan-a fordította L e n d v a y Pest, 1868. B e n ó, Budapest, 1876. Schulhof Jakab. (II.) Fiatal nk út- Siró István. Orvostudori értekezés az emlkrl. [Dissertatio inaug. med. mutatója a terhesség és gyermekde mainuiis.] Buda, 1839. ágyban. A kisdedek ápolása. BudaSkoták Adolf. Dissertatio inaug. med.pest, 1877.

!,'!

SMETATSCHBK — VESZPRÉMI

1:í!4

polit.

de

officiis circa

—

^ravidas. Pestíni,

A bábaügy

állása

hazánkban az 1897.

évben. Budapest, 1899.

Smetatscliek

Antal. do

inod.

innuíí.

Temesváry Rezs.

Dissertatio

Vionnao, 1781.

Sporer György Mátyás. iiiod.

inaiiir.

Cber die AnvenElektricitát bei Frauenkrankheiten. Wien, 1890. Deir elettroterapia nelle mailati delle donne, Trad. dol Dott. M. F(M-nii. Parma, 1891.

dung der

morbis inammarum.

—

I)istjertatio

de catliarrho íronitalium.

Vionna<>, IHlí*.

—

Steidele János Rafael. Magyar bábaj

luesterscfí, ,

.

.

által,

írattatott

melyet

a

nyolven hatalmas-

iióniot

fels

—

sáiínak parancsolatjára 2H tábla rajzzal mefrmafryarázva

magyar nyelven

A ni betegségek balneotherapiája. Budapest, 1895. Elítéletek, népszokások ós babonák a szülészet körében Magyarországon. Budapest, 1899.

Szeli Károly.

Bocs, 1777. Tersánczky József. A falu bábája. Magaviselésére rendmutató regulák, A falusi bábák kiképzésére szolgáló melyeket a terhes, szül és gyermeksegédkönyv. N.-Kauizsa, 1878. ágyas asszonyoknak hasznára német Thill György Erib. Dissertatio inaug. nyelven kiadott ... és magyana formed. de fluoré albo. Jenae. 1682. díttatott G e 1 1 e í Mihály... gond- Tormay (KrenmüUer) Károly. Babászati kalauz. Kézikönyv falusi l)áviselése alatt. Buda, 1789. Zpráwa o kannstu babském, s píibák számára. Szegszárd, 1846. pogenyme Figurani, od II. bv. kiad. Pest, 1852. némecffl. jav. kého gazyka píetlumocena od Jana kiad. Pest, 1856. Chemeyho \V Pressporku. 1778. Wegweiser in der Geburtskunde. Steinbach József. Die Sterilitat der Ein Handbuch für Landhebammen. Kho. Wien. 1888. II. verm. Ausg. Pest, 1852. Szabó Dénes. A szülés vezetésének Terhességi naptár. A terhesség és elvei. Budape.-^t, 1892. szülés idejét biztosan kiszámoló, terterhes nk, bábák, orvosok, ügyvédek Sándor. Az abortus kezelésérl. Budapest. 1899. s törvényszéki bírák számára. Pest,

—

kiadott

—

.

.

—

.

—

—

—

Szász (komolói) Lrincz.

Kegiilae prfiphylacticae pro gravidis. Specimen inaug. Vindobonae, 1835. Szkolák Adolf. De offlciis circa gravidis.

l'f'stini.

Szohner

—

va^íy alapvonalai

Ni

egészségtan,

egy általános egész-

—

Ni

bal)aképez(le. 1873

95. H. n.. é. n.

emlkrl boncz-, és krtaiii tekintetben. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug.

Venos Zsigmond.

Az

ép-

med. de

mammis

physlologico

et

respectu anatomico, pathologico.j Buda,

1841.

Vette

János

György.

j

de

inautr.

catameniis.

Disputatio Harderovici.

1711.

i

Vierey und Pournier. Das Weib j

im gesunden und kranken Zustande. Naeh mit Annierkungen begleitet. 1 1 m a n n. von Kenard .

szülészet ügyé-

nek (bába-ügy) állása hazánkban, mint a g>'ermekág>'a8ok nagy halálozásának egyik tényezje. Budapest, 1891.

Klinikai szülészí mii-

tétek. Budapest. 1892.

A vízkezelés a ngyóg>'ászatban és szülészetben. Budapest, 1893. Velits Dezs. A poz.sonyi m. kir.

lhH4.

Tauffer Vilmos. A

1852.

Pest.

Tuszkai Ödön.

ségi ápolásnak, különös tekintettel a ni egészségre. Baja, 1859. Tarnay Elemér. bajok. A ni betegségek, azok lényegének, okainak, megelzésének és kezelésének népszeni ismertet<'se. A leghíresebb kutforrások és saját tapasztalatai nyomán. III. olcsó kiadás Budapest, 1893. A ni betegségek megelzése és gyógyítása. Népszerrt orvosi magya-

rázatok a ni test szerkezetérl, a nemi szervek mködésérl, a ni nemi részek egyes betegségei alakjairól. a ni betegségek kezelésérl, az általános gyóg>'ászatról, valamint a különleges gyógyászatról. Budapest.

Schwangerschafts-Kalender. Zur richBerechnung der Zeiti'áume der Schwangerschaft u. des Tages der Entbindung. Für Schwangere. Hebammen, Aerzte, Rechtsanwalte u. Richt^r. tigen

18:^6.

József.

1852.

.

.

ii

—

W

i

1818. Aufl. 1845.

Pe.sth, II.

Weszprémi (Csanády)

István. Búlta

WOLFF — JAHN

125

mesterségre tanító könyv. Debreczen, 1851. Némberek titkai, anyák és haja1 7H0. (C r a n z Henrik után). donok oktató könyve. Kolozsvár. "Wolff András. De veete Roonhuy- 1883. Dajkakönyv. Utasítás a kisdedsiano emendato. Dissertatio inaug. óvóknak (gyermek-kertészek) a falusi obstreticia. TjTnaviae, 1777. menedékhelyek vezetésére szánt dajZatrog Dániel. Dissertatio inaug. kák kiképezésére. >Az orsz. kisdedmed. sistens quaedam de muliere óvó-egyesület* megbízásából összeanatomice, physiologiee et patholoállítá az orsz. kisdedóvóképz inté-

mve

:

gice considerata. Pestini, 1822. Zazula József. Értekezés a dajkáról. [Dissertatio inaug. med. de nutrice.]

zet tanári kara. Budapest.

,

Ev nélkül. (Sine anno.) Igen hasznos es drága nemes receptum avagj' orvosság, mikoron az asszonyi állaton avagy szolgáló leányon tunya, rest, avagy czáczogó szín vagyon Errl a beteg-

183H.

Pest,

Zohar Ferencz János.

Dissertatio

med. pract. de leucorrhoea. Vindobonae, 1827. Zsoldos János. Asszonyorvos, melyben a szüzeknek, a házas, terhes, szül, szült és koros asszonyoknak nyavalyáik adattatnak el. Gyr, 1802. inaug.

Zucker Leo. De

metastasi

Antal Dávid.

:

:

—

Dermatologia. Cosmetica.

Orvostudori

der Füsse, das gefáhrliche Einwachsen der Nágel, Übereinanderliegen der Zehen u. dgl. m. Femer mit einem Anhange, worin mehi'ere grössentheils ganz unbekaimte und einfache Mittel

értekezés

\

angegeben werden, die Warzen im Gesichte u. an den Hánden, so wie die Sommersprossen und Leberfleeken gánzlich zu verti'eiben, und das regelmássige Wachstum der Nagel an den Püssen und Handen bestens zu befördern. Nach vielseitigen praktischen Ertahrungen zusammengestellt. Kaschau, 1835.

Brankovics Gyula. A ni szépség ápolása és fentartása. Ujabb adatok nyomán kibvítve. Budapest, 1894. Csóréj Demeter. Dissertatio inaug.

med. sistens monographiam adfeetiodermatis. Vindobo-

num cancrosarum nae, 1838.

Czanaki S.

1.,

Máté.

Seabiei

encomium.

Huszár Imre.

Dissertatio inaug. med.practica de herpete. Pestini, 1836.

1627.

— Nobile

Seabiei p]ncomium. 8.

1.,

1627.

Jacobovics Miksa Móricz. Note sur

Godenich (godenbergi) Venantius. Dissertatio inaug. med de tinea. Pestini,

l'anthi'akokali et

nouveau

Pólya

1819.

Grünschnek János. Dissertatio inaug. med. de pernionibus. Budae, 1784.

Hirschberger Ferencz Xav. Der Fussarzt.

Doctoroknae könyvekbl Az Tudós es Blcz Doctor által (kinec neve) Nem gondoloc vele összeszedttetet. Kolozsvár, XVI. századból. A szülészet képekben. H. n. '

a börszenvekrl, különösen a bubornyák, pikkelyek, hólvagcsák s bugj'ókról. Pest, 1845. Dissertatio inaug. med. de morbis ciitaneis, sistens papulas, squammas, vesicas et bullas. Pestini, 1845.

—

könyvébl,

talaltatot Bodalrius

es Aesculapiusbol, Galenusbol, Hypoerates könyvébl, Es egyéb bánatos

lactea.

Dissertatio inaug med. Pestini, 1836.

5.

:

ségrl

Neue erprobte

Mittel

und

—

í^ur

Temploi de ce du docteur

médicament dans

affections

herpéti-

Du molluscum. Recherches

critiques

les

ques. Paris, 1840.

sur les fornies, la nature et le ti'aitement des aflfections cutanées de ve nom, suivies de la deseription detaillée d'une nouvelle variété présentée á l'Academie royale des Sciences de

Recepté zur gründliehen Vertreibung der Hühneraugen, Frostbeuien, Fusschwielen, und des übermássigen FusParis. Paris, 1840. schweisses, nebst euier Abhandlung u. vielen nützlichen Behleningen über Jahn. A hajak ápolgatásáról, sok tapasztalatok után bebizonvosodott hasznos die Pílege, Erhaltung und Stárkung

!1 !

126

— MICHAUD

JKN'E

tudomány

mely által kihullások és ószülósök megakadályoztathatik növésök, hosszúságok és srségekre

eg>'es electroljükus börbántalmak kpzolésoi. Budape.-
;

;

nézve

elömozdittathatik,

ártatlan

Lange Márton. Lemberger

bizonyos eszközök eladásával egj'ütt; mint lehessen a kellemetlen szinúeknek tetszt adni s a már megöszülteket újra s tartósan megfesteni. Hazánk szépeinek kedvökért doctor utmutatíisa szerint honi nyelven szabadon kiadta S t (a u tj J(6zsef) cs. k. fh. Kassa, 1829. Jena C. A. Dissertatio inaug. de morbi.s <Mitanol.<. Vindohonae, 1841.

med. de cura

1847. Dissertatio inauü-. mod. do lichone. Budae, 1778. Lübeck János Károly. Die Toiletto der Grazién, oder die Kunst die Schönheit der Damen zu erhalten, zu erhöhen, die mangelhafte zu ersetzen u. die verlorene tíerzustellen. Pest, 1815. II. Ausg. >l)er Schönheitsfreund oder íirztlicher Rathgeber, die Sehönheit zu erhalten u. s. w.« czímmel. Pest, 1818.

bergae, 1601. inaui.'.

med. de

Jezsó István.

Dissertatio inaug. med.

1836.

—

Cosmetica.

hJudapest, 1H98.

Kozmetika. Budapest, 1898. kiadás 1899.

Kaposi Móricz.

I^athologie u. Therapie

dcr Hautkrankheiten in Vorlesungen. Wien, 1880. (Franczia, angol és orosz nyelvre lefordíttatott.) V, Aufl. 1899. Über die Behandlunfr v. Lupus, Lepra

anderen Hautkrankheiten mittels Kochscher Ijvmphe (Tuberculin*). Wien, 1891. Atlas der Hautkrankheiten. Wien, 1898—99.

u.

—

und Férd. Hebra.

liehrbuch der Hautkrankheiten. Krlangen, 1870—76. Kern Dissertatio inaug. med. de tylo.-;i. í^udae, 1H2.5. Kirclimayr István. Dissertatio Inaug. mfd.-tiKM-apeutica úo zostere. VindolK»na('.

'

Dissertatio inaufr. nu'd. do Psora. Viennae, 1819. Klenke Ármin. (íyakorlati széplté-l .szét. Az egészség és szépség természetszer ápolása. után K.-B en i c z k y Irma. Hudapo.st, 1878. Kövér (rétháti) Márton. Dissertatio inaug. med. d*' herpete. Viennae, 1819. Kriechenbaum János. Dissertatio inaug. mod. do .>!fabip. Vindohonae, .

Láng

E.

A

húgycs

.

i

.

szAkUletek

és

HiH5.

Dor fround-

an

der Toiletto juniror Damen und Herren, oder Neuostor erprobter Kathgeber zur Krhaltung u. Krhebung der Schönheit, enthaltend die bowáhrtesten und zugleioh auch Schönheitsmittel. Fernatüriichsten ner Kine gründliche .\nleitung zum zweckmássigen Gobrauche der wai*men, besonders abor der kalten Báder, und der wunderbaron Hoilkriifte dos Kalten Wassers überhaupt. als das Arzt

:

j

i

Mihály.

;

Michaud János Jakab. liche

1H4U.

(zilalii)

1754.

J. die

Altdortii, i

Ben.

Kiss

artis

über die regelwiedrigo Haarbildung, das Ausfallen der Haare auch von Seiten der Homöopathie betrachtet, endlich die Haarwachsbeffirdernden und die Mittel zur Fárbung der Haare. Für Árzte und Niohtárzte. Pesth. 1834. Ibid. 1840. Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio physiol.-pathol. do cuticula et cuto. haare

— —

in

F. Der erfahrene Haararzt, oder Haare des Menschon in ihrem gesunden und kranken Zustande. Eine voUstandige Anweisung, dio Krankheiten der Haare zu heilen. nebst einem Anhange über die physiognomische Bedeutung, diagnostische Wiirde, den Nutzen imd Schaden des Abschneidens dor Kopf- und Bart-

Hermann. Dissertatio inaug. med.-practica de aphthis. Vindohonae,

II

Cosmeticae

Francof. ad Viadr.

Merkel

Joffe

— —

Pestini,

formám redaetae specimen primum.

do psora. Pestini, 1834.

Orvosi

scaltioi.

Mázai Mihály.

Dissertatio

calvitie. líudae, 1784.

Jutassy József.

178.5.

Lipót. Dissertatio inaug.

Lupini Dániel Márton.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De cute et cutaneis affectibus. WittoJetteur János Joakim.

Ktwas über den Ge-

der Schminke. Wien.

l)rau(li

s

:

un.schuldigste imd einfachste Mittel. dio Reiuhoit, Fostigkeit und frischo

Lebensfarbo der Haut zu befördem Vertrolbung der Warzen u. Sommerfleckon Behandlung dor Haare, Mittel zur Befördoning des Haarwuchsos. Fárben der Haare. .\nleitung zur Bereitung guter und unschiidlioher ;

:

MORAUCHIK — SZABÓ Pomaden

etc.

Mit

einem

—

Anhange

über das Auswachsen junger Leute, insbesondere aber der Mádehen. Worin die zweckmassigsten Mittel angegeben werden, um dieses schreckliche und den menschlichen Körper so sehr entstellende Uebel zu verhüten, nebst neuer Methode, ausgewachsene Knabehandeln. ben und Madchen zu Kaschau. 1835.

m

lateinischen Handschrift des sers übersetzt von Kari Sigmund. Pest, 1837.

Poor Imre. A görvegek

(Scrofulides),

vagyis a görvélyokozta brbántaímak megalapítása és beigtatása a brbetegségek természeti rendsze-

de pemphigo. Viennae, 1815. József. Dissertatio inaug. nied. de achoribus. Budae, nied

—

rébe. 1. füzet. Pest, 1860. II. jav. kiadás. 1864.

Pucbly Constantin. Specimen

inaug.

med. sistens systema eutaneum pathologice disquisitum. Vindobonae, 1839.

1783.

med. de frictione.

Verfas-

Ludwig

Müehr Ferdinánd

inantr.

Beobachtungen über die Flechte und ihre Verbindungen nebst einem neuen speciflschen Mittel zu derén Heilung, námlich dem Anthracokali. Xach der

MoraucMk András. Dissertatio inaug.

Müller József Antal.

127

Dissertatio

Rósa Ferencz.

Tvmaviae.

.\ hajápolásról. (Orvostudori értekezés). Buda, 1839.

1777T

Nékám Lajos. Über die leukaemischen Roth Erkrankungen

der

Haut.

Alfréd és Szigeti Gusztáv. A brbetegségek gyógj-kezelésének

Hamburg,

rövid repertóriuma. (Az általános poIikJinika börkórtani osztályán divó gj'ógyeljárások). Átnézte Lajos. Budapest, 1899.

1899.

Obonyay János.

Onostudori értekezés a közhasználatú szépít szerek

Török

ártalmáról. Pest, 1846. Pipereasztal. Ártalmatlan és szépít illatszerek a mvelt hölffvek számára. Pest, 1846. Opra József. Dissertatio inaug. med. de myrnieeiasi. Pestini, 1834.

—

Pajor Sándor. Bórgjógyászati

Sch-winuner

Brkórtan. Buda-

— A szájür önszenvi nyáktelepei. (Leucoplakia buccalis. Budapest, 1878. — Tudományos dolgozatok. S c h w mm e r Ern betöltött 25-éves i

zsel>-

ta-

nársága alkalmából. írták De A m icisT., Barthélemv, Campana R., C r c k e r H. R a d c 1 i fif e, H a 1-

könyv. Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók részére. Budapest, 1891. Pataki J. Die Kunst schön zu bleiben. Mit einem Lexikon der Schönheits-

—

Ern.

pest, 1874.

:

lopeau H., Juliién L., Kaposi Morris M., N e s s e r A.,

pflege. III. Aufl. Wien, 1895. IV. ueue rev. u. verm. Aufl.

M.,

i

Th b J B e

1887. Pfeiffer Gyula. Dissertatio inaug. med. ile morbis eutaneis sistens classem prímám, exanthemata. Pestini, 1845. — Lajos. Dissertatio de Calvitie.

i

i

e r g e G.,

A

1

ap

i

H.,

B

a s c h

D e u t s c h A., Havas A., J u s t u s J., M a r s c h a k T., Popper M., R ó n a S., F e e k ,

c

k

C. S.,

1

1

H.,

Se

1 1

e

i

J.,

Török

i

L. Budapest,

1897.

Sellei József. A bór és bujakórtan alapvonalai. Függelék .Az idegrendPitner Gábor. Dissertatio inaug. med. hez svphilise. Irta Hajós Lajos. de herpete. (Budae). 178(». Budapest, 1899. Plenck (Plenk) József Jakab. Doctrina de morbis eutaneis, qua hí morbi Sennovitz Mátyás. Schönheitswasser oder einige Haupt-Recepte zur in suas classes, genera et species reErhaltung und Erhöhung der Sehöndigimtur. Viennae, 1776. heit für gute Madchen. Den 19. Feber Editio II. aucta. 1783. 1816. in der Eperiesser weiblichen ErLehre von der Hautkrankheiten. Aus ziehungsanstalt ausgetheilt. S. 1., 1816. dem Lateinischen übersetzt von F. .\ u ír u s t V. a s s e r b e r g. Wien, Stainz Ferencz Imre. Dissertatio inaug. med. de peticulis. Pestini, 1817. II. verb. Aufl. 1789. (1777. Pollák László. A brbetegségekrl. Steger Joachim Pál. Dissertatio inaug. med. de Tinea. Budae, 1782. értekezésül. H e b r a tanár nvomán " Szabó Ferencz. Diagnoses morborum Nagyvárad. 1869. cutaneorum illomm qui manifestantur Pólya József. Observationes de herper alienationem formae cutis. Dispete eius complicationibus et remedio sertatio inauff. Pestini, 1838. novo »Anthracokali.« Pestini, 1837. Budae.

s.

;i.

:

— — —

W

j

i

1

|

.

SZALAY

128

Szalay Imre tatio inauir.

— ElBER IV. kiad. után mag>'arra fordította Pest. ]H4-J.

(I). (aradi szárra.) Dísser-

mpd.

de

rosacea.

giitta

Budae. 1784.

"Weiszmayer Márk. Cosmetica

inaug. med. sist«ms synopsin morboi-um cutis secundum formás extemas dispositonim. Viennae, 1818.

Yang

Ssegedy (mez-szegedi) András. A zsebrí"'!!. ()rv(»stu(lori értok(>zó.><. [De aphtis. Thoma inauííuralo.l Pest. 1838. Thodorovits Lajos. Orvosi értelcezés

1816. Recepté, 24 untrUgliche, die jugendliche Schönheit dor Damen und Herren zu erhöhen, zu verlángeni

a br fizenveki'öl különösen a gumócsok, pörsegek, foltok s toldalékul a bujasenyvps kütegekröl. Pest, 1845.

zés).

nem

József. Egészséget

szépltö-.szerek.

(Ürvostudori

und herzu.st
rontó

érteke-

nézve elómozdíttatik, ártatlan s bizonyos eszközök eladásával együtt, mint lehessen a kellemetlen szintieknek tetszt adni s a már megószülteket

és gyógy-

I.

ta-

pasztalások után bebizonyosodott hasznos tudomány, mely által kihullások és szülésök megakadályoztathatik, növésök. hosszaságok és srilségekre

Buda, 1842.

— Lajos. Az ekzema kórtana. Budapest, 1892. — A bórkórtan kézikönyve.

.

innocua. Dissei-tatio inaug. med. Budae, 1844. A. A .szépség titkai. VI. böv. kiad. Szeged, 1890.

— (II.) (szombathelyi szárm.) lJ>issei*tatio

Török

.

Általános

rész. Budapest, 1898.

TJrbán László.

Dlssertatio inaug. med. újra s tartósan megfesteni H. n. df pomphigo. Viennae, 1822. 1887. A beretva, annak megéleslt^se Vajda Péter. A szépítés mestersége. és használata. Mind azok számára, Útmutatás a kellemetességek megkik (inmagokat vagy másokat beretszerzésére s kifejtésére, a bór (az válnak. Egy toldalékkal a szakálszöarcz, kezek, nyak, mell .stb.), a hajak, rök betegségeii'öl. Z. Dr. által. Kassa. bajusz, szemek, fogak stb. épentartáObservationes de herpete, ejusque sára, szépítésére s hibáiknak elhárítáoomplicationibus et remedio novo sára. Eg>' toldalékkal különbféle ékes»Anthrakokali.« Pestini. ségszerek készítésmódjáról. Kassa, 1884. A ni szépség, fentivrtásának, 183.5. ápolásának és növelésének titka. Irta Viráinyi Kálmán. Nincs tíibbé koegy nagyvilági hölgy. Budapest. Vagy alapos útmutatás a 1897. Az asszony.szép.><ég titkai. A szépl)asz fej haj-bajok íryógyítása s ép és szépen ségápolás mvészete. Irta Miklós tartására eirész kés koriff. Az eredeti mester. Budapest. .

.

.

—

{

{

!

6.

Morbi venerei.

Alapi Henrik. A húgyszervek némely Cullerier. Ueber 1

betfígségétl függó emésztési zavarok. Budapest, 1892. Antal Qéza. A húg>'szervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógj-tana. Buda-

—

Specielle

chirurgische Pathologie und Theraphie der Harnröhre u. Ham-

Krank-

Ein Beitrag zur Pathologie u. Therapie derselben.

honiö(»i)athis('he Leipzijí, 183«).

Bell Benjámin. Abhandlungen Uber den

Quecksilbor und

1822. Syphilis. Dissertatio inaug. nu'd.-pract. Budae. 18.38.

Dominkowski (junovczai) Fülöp Jakab.

bla.se.

heití'u.

da,<

seine .\nwendung gegen syphiliti.sche Krankheiten. Aus dem Französischen, mit Zusátzen von Dr. R e n a r d. Pest,

Diescher János.

pest, 1888.

Stuttgart, 1888. Attomyr J. Die venerischen

I

l)ösarti>í('n Tripper und die venerische Krankheit. Aus dem Enirl. über.«<etzt. 2 Bde. Ofen, 1798.

Dissertatio inaug. med. coníractatus de syphilide theoreticani partém. Pestini, 1829.

tincns

Eiber Antal. Die venerischen Krankheitsformen und ihre Behandlung. Nebst einem .Anhange ül)er Vorbauungsmittel syphilitische gegen

Anstockung Laien. Pest.

für angehendo Aerzte u 1861.

KKLKKI

— K— I w

^—

IV. Aufl. 1875.

Die

•

Fortpflanzung

Menschen.

des

Mit einem Anhange über die syphilitische Austeckxnig, Dr. R o d e t' s zu Lyon. Für ang(>hende Aerzte, Eltem, Erzieher u. Erwachsene beiderlei Geschlechts. Mit anatomischen Abbilduníren. Pest, 1862. ^IV. Autl. 1871.

Feleki Hugó. Az

—

ivar- és hiigyszervek blennorrhoeás megbetegedéseinek és az ezekhez csatlakozó bántalmak kérés gyógytana. A húgycs és hólyagtükrözés (Endoskopia), valamint az operatív eljárások különös méltatásával. 2 kötet. Budapest, 1890/94. A férfl idült hugycsblennorrhoeájának kórisméje s orvoslása. Budapest,

129

MI.'AíM'K

aus liciii menschlichen nebst einem Arkanuju gegen den Tripper oder weissen Fluss mánnlich und weiblichen Gesehleehts. Pressburg, 1818. Ausmerzuiii!

Geschlecht

;

La Mert Lima

és Sámuel. Az ön-

Orvosi tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben, melyek ílatalkori vétkek, nemi szerelem túlságos élvezete és ragály által származnak, gyakorlati megjegyzésekkel az id eltti tehetetlenségrl, ni magtalanságról és azoknak gyógyításáról. A X. kiadás után átdolgozta és saját megjegyzéseivel bvítette fentartás.

SiklósyKároly. Pest, 1865. Láng E. Hogyan óvjuk magunkat venericus

betegségektl

?

a Budapest,

1895.

1893.

Gábriel János Sámuel.

Laurentius. Személyvéd. Orvosi tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben, melyek titkos ifjonczi bnök, a nemi szerelemben túlzott élvezetek Garai Antal. Népszer útmutató a és ragály következtében szánnaznak nemi betegségek és ezek észszer Dissertatio inaug. medica de plica polonica. Pestiül, 1780.

;

—

gyógj'kezeléséhez. Budapest, il.

é.

gyakorlati észrevételekkel

n.

nsztehetetlenségröl

kiadás. É. n. (1886.)

Jen,

Gsnersicli

Ferdinánd.

Specimen inaug.

és azoknak gyógyításáról. Elsben közrebocsátotta S. La Mert

Londonban. Bvítve sokképen megs több gyakorló orvosok közremunkálatával kiadta .... Lipcsében. JáMagyan'a fordította E.

Syphilismus.

polit.-med.

javítva

Pestini,

1831.

Grossmann

—

— —

—

m

1.

Ged

Lipót. A szem bujakóros

bántalmai. Budapest, 1891. Guth János. Dissertatio inaug. nied. demedorrlioeaurethrali. Viennae, 1819. Huber Kristóf. Dissertatio inaug. med. de luo venerea. Viennae, 1768. Kaposi Móricz. Die Syphilis der Schleimhaut der Mund-, Rachen-, Nasen- und KehlkopíTiöhle. (HabilitationsMonographie). Erlangen, 1866. Die Syphilis der Haut und der angrenzenden Schleimháute, in drei Lieferungen, mit 76 Tafeln in Chromovon C a r 1 litographie ausgeführt H e i t z a n n. Wien, 1873 75. Pathologie u. Therapie der Syphilis. Heft. Stuttgart, Heft. 1891.

— —

nos,

állatorvos. Kolozsvár, Pest, 1850.

é.

n.

Az önmegóvás, vagyis ne csüggedj. Magyarra fordítva a XXXV. kiadás után 60 magyarázó boncztani ábrák-

kal aczéjmetszetekben. Lipcse, 1875. lue venerea. Jenae, 1680. Lukács János. Syphilis in genere. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1836. Miklositza Lrincz. Disseilatio inaug.

Loew András. De

med. sistens brevem conspectum históriáé et naturae verus syphilitici et emolumenta ex insitlone ejusdem. Budae, 1844.

Mojsisovics

1881.

ni meddség-

rl

Cura inunctoria. Dissertatio inaug. Vindobonae, 1841.

Goriupp

s

koráni

a

(moisvári)

György.

Darstelluug einer sicheren u. schnellen Heilmethode der Syphilis durch JodKüttel János. Kurze Anleitung, die Praeparate. Wien, 1845. und den Lustseucho zu verhüten venerischen Tripper bei Mánnern, auf Monau (Monavius) Frigyes. Cryputa luis venerae novae stallina, eine neue Art zu hellén. Pest, 1807. species. Bnmsvigae, 1665. Lahner Ferencz. Das Wesen der Lustseuche, die Natúr und Eigen- Mracek Ferencz. A syphilis és a venereás betegségek atlasza, patholoschaften derselben, .der Urspmng, die giájuk és therapiájuk alapvonalaival. durch dieselbe entstehenden Uebel, Átdolgozta és bvítette J u s t u s J die beste und einfachste BehandlungsBudapest, isíüt. art, die möglich oder unmögliehe II.

;

Györy

:

Bibliographia medica Hungáriáé.

9

NEHR — SIGMUND

130

Nehr (le

Lóránt.

Róna Sámuel.

Dissortatio inaug. med.

syphilido. Biulae, 1829.

Novotny

—

Lajos. A húgyszervek betegfelismerése. Útmutató gya-

s;''freinek

korló orvosok és orvostanhalliratók számára. I. rész. A betegségek felismerése a tünetekbl. II. rész. A bet<»gségek felismerése a vizsgáló eszközök segítségével. 111. rész. A húgyszervek g>'akrabban mutatkozó bajai. Tükörképek a húgyszervek különböz bajaiban. Betegfelvétel. Buda-

—

orvostanhailíratóknak. Budapest, 1894.

Rosenberg Károly Heinrich. Lustseuche

—

med.

de

plica

in allén ihren

Dissertatio inaug. Polonica. Pesthini,

1.

A!)th.

Pázsitzky Ede. Specimen

inaug. de lue apiu'odisiaca. Pestini, 1838. Péczely Ignácz. Utasítás a bujakór gyökeres gyógyítására és gyógyszereim mikénti használatára. Budapest, 1883.

(Plenk)

De

Dávid.

ulceribus

syphiliticis. Dissertatio inaug.

Budae,

1845.

Saint-Marie

Heilung Krankheiten Zusátzen u. einem Nachtrag. Herausgegeben von J. C. R e n a r d. Pest u. Ijeipzig, 1822. St. Cl)er veralteter venerischen ohne Quecksilber, mit

Jakab.

József

u.

Wien. 1850.

Róthberger

1834.

Plenck

Die

Formen

Stadien u. ihre gründliche u. schnelle Heilung. Eintheoret.-praktisches Handbuch für Aerzte u. Laien, treu nach Grundsátzen der rationell-speziflschen (homöopath.) Heilmethodeu.den Krgebnissen vieljáhriger zahlreicher Beobachtungen u. Erfahrungen bearbeitet

pest. 1895.

Oettinger József.

A férfiak heveny húg>'cskankója. Budapest, 1891. A buja vagy nemi betegségek. Kgyotemi eladásai fonalán orvo.'ioknak és

die

.Methodus nova et facilis argentum Sebein Mór. A svphilis gjógj-kezelése. vivum aegris venerea labe infectis Budapest, 1898. exhibendi. Accedit h>T)othesis nova Schneider. Hogj- óvjuk meg magunde actione metalli huius in vias salikat a syphilitikus ragályozástól ? Fügvales. V'indobonae, 1766. gelékül szabad-e házasságot kötniük Neue u. leichte Art den mit der a syphilitikusoknak ? Ford. és FüggeLustseuche angestekten Kranken das lékkel ellátta Baján Miksa. BudaQuecksilber zu gebén. Nebst einem pest. 1884. Vorsuche die Wirkung dieses Metal- Sellei József. A bör és bujakórtan alapvonalai. Függelék les in die Speichelwege zu erklaren. Az idegrendAus dem Lateinischen tibersetzt von szer s>T)hilise. Irta Hajós Lajos. Budapest, 1899. J. H. D. G. Wien, 1767. |

—

:

:

— IV. Aufl. — Doctrina de morbis venereis. Viennae, .

— —

.

.

(ilanori) Károly Lajos. Uebor die .Aufgabe der Heiianstalt und Klinik für syphilitische Kranke

1779. Editio

1787. II. emendata. Lehre v. d. venerischen Krankheiten aus d. Latéin, v. F. X. v. a s-

W

;

—

Sigmund

s e r b e r g. II. Autl. III. Auíl. 1793.

Pólya

Wien, 1786.

József. Az ember nemi tekin-

tetben. Leirása az ember nemi részeinek egészséges és beteg állapotjok-

in grossen Stádten. Einleitender Vortrag für das Studienjahr 1849 1850.

—

— —

ban. Pest. 1848.

Popper Mór. Az

ondófolyás és egyes

viliamárammal

—

Budapest, 1898. Purjesz Ignácz. (íyógyászati vényzsi^bkönyv bujakóros betegségekre nézve. Budapest, 1hh4.

—

bántalmak

prostata vah't

Rabolt

gyóiíyítíisáról.

József János.

inaug. med. de

Dissertatio

medorrhoca

nrethrali.

Pestini, 1817.

Rechnitz János. med. 1835.

de

cancro

Dissertatio in

genere.

inaug.

Budae,

—

Wien, 1849. Das von mir geübt.\nweisung zur Einreibungskur mit grauer Salbe Syphilisformen. Nach eigenen bei Beobachtungen.* Wien, 1859. umgoarb. Aufl. »Die F>inreiIII. bungscur mit grauer yuecksilliersalbe bei Syphilisformen. Anleittmg nach eigenen Beobachtungen* Wien, 1866. :

A bedörzsölési gjógymód bujakóralakoknál. A harmadik átdolgozót kiadás utiin nmg>'arra forditá G a br i e 1 y K á m á n. Buda, 1868. Vényminták tanár bécsi egyetem koródájából. .\ koródán leggyakral)ban rendelt, az eladásokon különö1

.

.

.

SPAXYIK — BAOIGARTEN sen jelzett vénjTninták, s a venericus és bujakóri betegek ápolása és kezelésénél követett rendszabályok gjiijteménye. A III. átdolg., bvített és jav. kiadás után magvarra ford. K öV é r G á b o r. Pest, 1871. Spányik (halasi és köröskényi) József ifj. A bujakóralakok kór- és gyógj-taua.

"Weber Károly J. A bujasenyv orvos nélkül. Népszer tanácsadó a két nem számára, minden ragálj-fertzés ellen magukat lehetleg biztosítani, vagy ha az megtörtént, egészségüket

utón ismét visz-

g5'ors és ártalmatlan

szanyemi. Magyaritá jos. Kolozsvár, 1852.

Tompa

La-

On'osok és mvelt nem "Wendt János. A bujakórság, vagj'is venusi nyavalya a maga egész kiter-

on'osok számára. (Pataky-díjjalkoszonizott pályam.) Buda, 1866.

Steinbaclier

131

J.

A

jedésében és formájában.

legényélet beteg-

"Winkler József. A

ségei. Budapest. 1894.

Szabados János Nep.

Orvostudori

Simon

tása.

Pest, 1830. bujakór és gjógjl-

hamburgi orvostudor

nvomán kivonatos

értekezés a bujasenyvról. [Dissertatio inaug. med. de svphilide.] Buda,

Németbl

Horvát József.

ford.

vázlatban.

Pest,

1864.

"Wohl Mór. A higany

1841.

Szilézy Sámuel. Népszer tanácsadó vagj' útmua titkos betegségekben hogy kell ilyen (bujasenyves, franczia) betegségekben on'os jelen nem létében bánni, hogy nagyobb baj és veszedelem nélkül elmúljanak. Pest, 1848. ;

tatás,

Szöts András.

A

vénusi

felszívódása s kiválasztása kérdésének jelen állása, tekintettel a s\'philis SA'ógyitására. Budapest, 1894.' Zanko József. Dissertatio inaug. med. de plica polonica. Pestini, 1834.

Zeissl Ármin. Az alkati bujasenyv tankönyve orvosok és orvostanhallszerelem gatók számára. MagyaiTa ford. id.

Purjesz Zsigmond.

nyavajának rövid leirása és bizonyos oi^voslása a legújabb tapasztalások szerint. (írták Szöts és Ekstein.) Kolozsvár, 1803.

Zlamál Vilmos

Pest, 1869.

A

bujakóros bántalmak kór és gyógytana. Pest, 1871. (Nyomatott Pozsonyban.) ifj.

Tóth János Nep. Az

elsdleges bujafekélyek kór és gj-ógytana. Pest, 1862. Török Lajos. A syphilis gyógj'keze- 1803. A venusi vagy szerelem nyavalyának rövid leirása és bizonyos orlése. Budapest. 1893. voslása az legújabb tapasztalások "Vajda L. Über den Einfluss des Quecksilbers auf den SyphUisprocess , szerént. Kolozsvár. mit Berücksichtigung des sogennanten Év nélkül. (Sine anno.) Személj^éd, orvosi tanácsadó a nemi részek minden Mercurialismus. Klinische und chebetegségeiben, melyek titkos ifjonezi mische üntersuchungen. Zuzammenbnök, a nemi szerelemben túlzott gesteUt von L. v. Vajda. Mit einem élvezetek és ragály következtében einleitenden Vorworte von C a r 1 L. származnak gyakorlati észrevételekS i g u n d Ritter v. Uanor, und E. kel a koráni nósztehetetlenségrl s ni Ludwig. Wien, 188C.

m

"Varga

:

Mátyás.

med. de

7.

s^-philide.

Dissertatio

meddösgérl és azoknak

inaug.

Vindobonae, 1827.

ról.

gj'ógjitásá-

Kolozsvár.

Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia.

m-

Abonyi

József. A fogászat és téteinek rövid kézikönyve. Orvostanhallgatók és gjakorló orvosok számára. Budapest, 1888. A mfogászat rövid kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Budapest, 1892. Aczél Sándor. A és a fogak. Budapest, 1895.

—

nk

Adler Ignácz.

Dissertatio inaug. med.

de morbis tubae Enstachianae. Pestini, .

1832.

Árkövy

József. A fogak gondozása a gyermekek és felntteknél. Budapest, 1881.

Barna Ignácz.

Fogászat. (Történelem. Kletrendi ügjiet.) Pest, 1871. Baumgarten Egmont. Az orrgaratür Élettan.

BEÉR — MALATIDES

132

—

ideg- és reflex idegbántalmaí. Tanulmány. Budapest, 1892.

Horváth med. de

József.

Dissertatio

otitide, et nonnullis

inaug.

ejusdem

Simon. A gégehüdésok

sequelis. Pestini, 1822. tanának azok okairól és tüneteirl. Irsai Arthur. Az I-s belklinika géfít*Klinikai tanulmány. Budapest, 1898. ambulatoriumának tlz évi fennállá.
mai

állása,

:

Beüky (fels-pulyai) József ván. —

Dissortíitio inaug.

Ist-

med. de ver-

mjhu.s nasalibu.><. Budae, 1782. Új lenyomat 1783.

Bké —

Fodor Géza, Gámán Béla, Gara Géza, Grosz Gyula, Preisach Izidor, Schrank Simon, Stipanics Elek, Tauszk Peren ez, Terray W e s z Ede Pá V as B erná

auirina suppuratoria. Postini, 1785.

(lo

Gyula. A külhangvezetók (mea-

tus audit. ext.) általaiban és mells és alsó falának megcsontosodása különösen. Pest, 1863.'

A fülgyógj-ászat tankönyve tanulók és orvosok számára. Buda, 1868. Coh.n L. F. Fogorvosi vezérfonal. Post.

1870.

—

t,

i

1893. Útmutató a gége és orrtükrözésben különös tekintettel a gyakorló orvosok és orvostanhallgatók igényeire. Budapest, 1894.

Janell Gyula.

Gyógyítása

minden

és fogbetegségeknek a valódi anatherin szájvíz által, használati utasítás és a rakhelyek hol a valódi szájvíz található. Bécs, é. n. iEaposi Móricz. Die Syphilis der száj-

Cseresnyés (fels-ri) Sándor. A hallás elömúszereiröl, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásáról. Veszprém, 1832.

Deákné H. Zsuzsa. A

1,

dr.-ok. Budapest,

Schleimhautder.Mund-,Rachen-,NasenKehlkopfhöhle. (HabilitationsMonographie.) Erlangeu. 1866. Faber Mária Károly. Utasítások a fogak és száj észszer épentartására. Kun Zoltán. Értekezés a ftílbetegekBécs, 1862. nél alkalmazható nz.sgálati módszerekrl s azoknak kórjeízési és gyógyFerk Incze. Dissertatio inaug. medica. értékérl. Sárospatak, 1879. Dentitio physiologice et therapeutice -~ Az orrtükrészeti'l s annak gyakorconsiderata. Buda, 1837. Fischer Adolf. Egy uj orrcsap az lati értékérl az orr- és fülgyógyászat orrürog kimosására, és egj' uj pösterén. Budapest, 1880. csap a hólyag kiöblítésére. Bpest, 1880. A gégetükrészetrl s annak ellenrzése mellett a heveny és idült huGaal Gusztáv. Die Krankheiten des rutos gégelob és szövdményeinek Ohres und derén Behandlunir nach gyógj'kezelésérl. Sárospatak, 1887. den neuesten u. bewáhrtesten Erfahrungen der berühmtesten deutschen, Lészai (fogarasi) Dániel. Dissertatio anatomico phys.-pathol. de inaug. engl. u. französ. Aerzte, mit Benütdentitione prima et secunda investízung eines englischen Aufsatzes von gationibus novis illu.strata. Vindoh a r t n Jones, systematisch T. bonao, 1829. darL'astellt. Wien, 1844. Glos Sámuel. Conservirung der Záhne. Löffler Károly Ágost. Tagliche Vordie Ziibne und das sichtjíregeln, Für Familienváter als Rathgeber u. Zahntleisch von der Jugend an stets praktische Aerzte, nebst Beschreibung von 6 neuen dentistischen Instrurein und gesund zu erhalten. Zum menten. Neusohl, 1852. Gebrauche für Eltern und Erzieher Herczegh János. Dissertatio phil.der Kinder. I*ressburg, 1842. de lapide mí'd. iiiauíí. Herculeo, Lri Ede. A garat, gége és légcs ejusquo virtutibus in haemorrhagia elváltozásai az emberi test különféle betegségeinél. Budapest, 1885. narium. Franequerae, 1703. Hermann Adolf. A gégetükrészet, Die durch andenvártigen P^rkrankülönös tekintettel az orvosi gj'akorkuntren bedinv'ten Erkrankungen des latra. Pest. 1866. Kachens, des Kehlkopfs u. der Luft— József. Orvostudori értekezés. Idült röhre. Stuttgart, 1885. és trgsiplob. Pest, 1846. Makara György. Orvostudori értekeHirschler C. M. Die Fehler und zés a fül és hallás bajairól. Pest, 1846. Kiankheiten der menschllchen StimmHalatides (kisbabóti) Dániel. D'' und Sprachorgane. Pest, 1862. fog egészség-

und

tana. Budapest, 1897.

—

W

—

gg

>IANDL

— TURNOVSZKY

Otalgia ejusque speeiebus frequentius oecurrentibus. Viennae, 1820. Mandl Lajos. Traité pratique de maladies 1872.

Purjesz Ignácz. A gj'óg>'ászat

(bikafalvi)

gjakorlati fülkézikönj-ve. Or\'osok és

orvostanhallgatók igényeihez mérve K i r c h n e r V. egjet. mti'. müve nyomán. Budapest, 1889.

du larynx et du phamix. Paris,

Máthé

Domokos. A Rauth Ede.

fogorvos. Utasítás a fogak és száj ápolásáról. Budapest, 1875. A legszükségesebb tudnivalók a fogak és a száj ápolásáról. Budapest, 1876. IV. kiad. 1885. Maurice. Nincs fogfájás többé Csalhatatlan útmutatás, mikép kelljen mindenféle fogfájást gyorsan és gyökeresen gyógyitni, a fogakat kés vénségig épségben megtartani, a romlottakat ismét heljTe állítni, a hiányzókat ujakkal kipótolni franczia munkája után X a s v János. Pest,

de

nt'pszerií

—

!

.

.

.

1842.

Navratil Imre. A gégebajok

133

otitide.

S.

Dissertatio 1841. 1.,

inaug.

med.

Réthi Leopold. Die Krankheiten

der Xase, ihrer Xebenhöhlen und des Rachens, mit Einschliessung der Rhinoskopie und der localtherapeutischen Technik. Wien, 1892. Motilitats-Xeurosen des weiehen Gau-

— mens. — Die

Wien, 1893. polj-poide

Rhinitis

und

ihi'e

BehandJung, nebst einem Berichte über 200 Ámputationen des hinteren Muschelenden. Wien, 1884. Rinaldi Péter C. Antal. Dissertatio inauguralis med.-pract. de phthisi lamiffea et tracheali. Vindobonae, 1829."^

helybeli

gjógykezelése gégetükör mellett. Pest, Stenczel Sándor. Dissertatio inaug. med. de phthisi epiglottidis. Budae, 1865. 1838. A gégebajok. Pest, 1866. Störk Károly. Zur Laiyngoskopie. Orrtüki'észet. Pest, 1867. - Gégesebészetí adatok, Pest, 1869. Ueber Erkrankung des Kehlkopfes und das operatíve Heilverfahi'en bei Larjngologische Beitrage. Bericht demselben. Wien, 1859. über die Abtheilung für Kehlkopfkranke im St. Rochusspitale zu Pest, Stur Lipót. Dissertatio inaug. med. de otitide. Vindobonae. 1834. umfassend die Krankenbewegung vom 12. Mai 1868. bis 31. Deczember 1870. Szuhány Márton. Dissertatio inaug. med. de odontalgia. Viennae, 1821. Leipzig, 1871. Neumann József. Lehet-e a chroni- Takács Pál. A szorgalmatos fogorvos, avagy megmutatott okai a fogfájásBudacus gégehunitot m'ógvitani nak, eg>'szei"smind a fogak tisztítápest, 1893. sának módja; és a fájdalom enyhíOnódi Adolf. Kísérleti adatok a gége tésére szolgáló orvossága az odvas s hüdéseinek tanához. Budapest, 1890. a nedvességtl megromlott fogaknak. Pete Zsigmond. A fogfájás és fogXémetbl. Buda, 1831. romlás s:\okeres g^•ógyszere. Pest,

— — —

'?

Tomka Samu. A

1867.

Plenck (Plenk) József Jakab.

—

Doc-

trina de morbis dentium ac gingivanim. Viennae, 1778. Von der Krankheiten der Záhne und des Zahnfleisches. Aus den Latéin, von F. X. V. a s s e r b e r g. Wien,

W

Ádám.

Die Beleuchtxingsbilder des Trommelfells. Wien, 1865. Lehrbuch der Ohrenheilkunde. Stutt-

— gart, 1878. — IV. Aufl. 1899. — Die anatomische

und histologische

mensehlichen Geim normálén und kranken

Zei'gliedenmg des

Ihörorgans I

—

Zustande. Stuttgart, 1889. Atlas der Beleuchtungsbilder Trommelfells. Wien, 1896.

des

egészségtana.

A caisson-munkások fülbántalmáról. A heveny dobüreg és csecscsontlob conservatív gj-ógj'kezeléséhez. Budapest, 1896.

Trnka (krzowitzi) Venczel lovag. cophoseos Vindobonae, 1778. História

1778.

Politzer

—

fül

Budapest, 1894.

et

barjecoiae.

Turnovszky Frigyes. Handbueh

der Zahn-Heilkunde und Zahnoperationslehre nach dem gegenwártigen Standpunkte der Kunst und Wissenschaft. Mit einem Anhange über praktischo Anwendung der Schwefeliither-Xarkose, sowie der bestén und neueston Instruraente, nebst derén Abbildung in natürlicher Grösse auf 7 Tafeln. Pest,

1856.

VÁJNA — KONRÁD

134

Vájna Vilmos. A pest.

Vali

foghúzásról. Buda-

—

18!t3.

Ern. A

csecsnjnijtvány felvésése és javallatai. Budapest, 1892. A küls hangvezeték elzáródása. Budapest, 1897. Vidéki Ferencz. Népszer értekezés míifogakról. Buda•a természetes és

med. de

Wien, 1800.

T

a k á

Dissert. inaug.

Vindobonae, 1763.

óSovxoX^ía.

A

1881.

szorgalmas

fogorvos.

I-.

Pál.

t s

1867. X fogfájás és fogromlás g>'ógy-

pest, 1881.

szere. Pest.

Wellner Lajos. A

fogakról. A fogl)ajl)an szonvodök flgj'eliébe ajánlva. Veszprém, 1886.

Zsigmondy Adolf.

Fogászati kalauz. Árkövy József, H a 1 1 y a s y Lajos és T i g e r m a n n Mór czikkei a Pallas

1894.

Nagy Lexikonából.

Die Schweissbar-

Or\'osok és orvostanhallgatók számára. Függelék Vénj'gyüjtemény. Budapest.

keit des kalten Goldes und das Plombiren mit Krystallgold. Wien, 1860.

8.

Antalkovich. (kalinyei) Imre.

:

Psychiatria. Dis-

Gerschics István. Specimen

med. de psychopathiis.

inaug.

catalepsi. Budae, 1834.

(le

Goldberger Móricz. Dissertatio inaug.

Benedek János.

Dissertatio inaug. med. de mánia et statu maniacorum in paroxysmo constitutorum. Trajecti ad Rhenum, 1762.

Donáth. Gyula. A psychikai kény-

—

Zahnarzt<>.

Zxirbrucken Mihály.

—

sertatio inaug. Viennae, 1840.

Über eine neue galvanische Batterie fiir

szenillapotokról (anancasmus). Budapest, 1896. Az epilepsiás vándorösztön. (Poriomania). Budapest, 1899.

phil.-meg. sistens primas linea«5 physiologiae et pathologiae psyches. Vin-

dobonae,

Erlenmeyer Albert. Hog>an

kell

az elmezavarokat kezdetükben orvosolni ? (A német »elmeg>'ógyászati s törvényszék-lélektani* társulat által teljes pályadíjjal koszorúzott értekejavított zés.) Negyedik bvített és József. kiadás után fordította

lelkek.

A

ter-

heltek circularis elmezavaráról. Bírálati tanulmány. Budapest, 1899. Haliczky Antal. Imago melancholiae. Specimen inaug. Budae, 1833. Mihály. r)szves dermengés

Hanák

Epstein László. A monstrualis elmezavarról. Budapest, 1896.

18.37.

Hajós Lajos. Ketts

s

—

—

önképen

kifejlett

álomjárás törté-

nete. Eger, 1832. História catalepseos compositae somnambulismique per se evoluti observata .\griae 1831—32. Agriae, 1832. Geschichte eines natürlíchen. durch sich selbst entwickelten Somnambulis-

mus. Beohachtet im Jahre 1831—32. Latéin, übersetzt von Leipzig u. Kaschau. 1833. Pest, 1864. Hetónyi Lipót. A/, elmebetegek étUj olcsó kiadás. Budapest, 1878. iszonya és miletetése az orrüregen Fischer Dániel. Dissertatio inaug. keresztül. Debreczen. 1883. med. de deliriis. Wittembergae, 1716. Fogarasi Sánxuel. Disputatio medica Hofsteter János Kristóf. Disputade inania. Franekerae. 1700. tio solennis medica de somnambula-

Déry

Aus dem

.

.

.

—

Frederik Jen. Az agyrémek

(víziók)

elragadtatásoknak és az álomlátó (eksztázék) eredetérl és természetéról. Rfry titkos természeti tüneményre vonatkozó független tanulmány. Budapest, 1892. Jakab. A hülyeség és a htilyeintí'ízetek, különös tekintettel Mag^'arország hülyéire. Segélyszózat a magyar nemzethez a nyomorultak legelhagyatottabbjai érdekében. Budapest, 1884.

Frimm

Halae, 1695. 1704. Keresztesi Pál. Disput. tione.

—

II.

kiad.

de somnambulis seu Franequerae. 1725.

Khien Nándor.

med. inaug. noctambulis.

Dissertatio

inauir.

med. .Athenaeo Lucoreo de phrenitide. Wittembergae, 1666. Konrád Jen. A terjed hüdéses elmezavar kezdeti szakai. Budapest, 1893. Az elmekórtan gyakorlatilag fontos

—

KRAPPT-EBING — SCHWARTZER tételei, tekintettel

a

Gyakorló és

orvosok számára.

tiszti

közigazgatásra.

Budapest, 1895.

— Elmebántalmakról a gyermekkorban. Budapest, 1895. — A tébolyodottsiig (paranoia) klinikai íonuáiról. Budapest, 1896.

Krafft-Ebing R. báró. Az elmebeteg-

135

W

Michae1 a g n e r. Wien, 1801. Politzer Lipót. Dissertatio inauguraübersetzt von

psychiatiica sistens dísquisitionem

lis

psychopathiae

memorabilis. Vindobo-

nae, 1839.

Ribot Th. A lelki átöröklés. Az V. jav. és bv. franczia kiadás után fordította Holló István. Budapest, 1896. Richet Károly. Az ördöngösök hajdan

ségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. Fordította és napjainkban. Taniilmány. PrancziáKároly. II. kiad. Budapest, 1883. ból ford. Erdélyi Béla. NagyAz elmebetegségek általános kór- és Várad, 1880. gyógytana. Fordították M o r a,v- Rigger Pál József. Értekezés az csik E. és Z ofáhl Re z s ö. Átördöngösségrl. Irta deák nyelven nézte Laufenauer Káról v. Magyarázta Pucz Antal. Pest, 1820. Budapest, 1886. Rill József. A hülyék nevelésérl és Psychopathia sexualis. A visszás ápolásáról. Budapest, 1882. nemi érzések különös flgj'elembe Salgó Jakab. A hypnotismus tudomávételével. Orvos-törvényszéki tanulnyos- és gyógj'értéke. Budapest, 1896. mány. A Vili. kiadásból fordította Az elmekórtan tankönyve. Budapest, 1899. P i s c h e r Jakab. Budapest, 1894.

Laufenauer

—

:

.

.

.

:

—

—

Laufenauer Károly. Az elmegyógy- Schaffer Károly. Az agjkimerülésrl intézetek

tíiltömöttségének

okai

(cerebrasthenia)

és

Lendvay Ben. A

hülyeség (cretinismus) a Csallóközben. Pozsony, 1887.

Martini Márton.

ról.

Ern

1826.^

Schwartzer Perenoz. A

deletekre. Budapest, 1888.

—

A perleked

tébolyodottságról. Buda.

pest, 1893.

Gyakorlati elmekórtan. Budapest, 1897. Béla. Az umingokról. Buda-

pe.st,

1895.

lángész és az elmekór. Két eladás. Budapest, 1885. Az elmebetegápolás, különös tekintettel Magyarország elmebetegségüg>'ére. Budapest, 1889. Gyula. Defect elméj kalandorok. Budapest, 1894. Pinel Ph. Philosophisch-medizinische AbhandUmg über Geistervorwirrungen oder Manie aus dem Pranzösischen ;

Elszó kórtan*

— —

Nagy

Oláh Gusztáv. A

lelkibetegek általános kór- és gyógytana, törvényszéki lélektannal. Orvosok, egészségügyi hivatalnokok és törvényszéki birák számára. Pest, 1858. (babarczi) Ottó. Die transitorisehe Tobsucht. Eine kliniseh-forensische Studie. Wien, 1880.

báró

Krafft-Ebing

Rikhárd

iránj^pontok.

Budapest, 1891.

L. Dissert. inaug. idiosomnambulismo.

Vindobonae, 1838. J. József. Dissert. med. inaug. de melancholia. Vindobonae,

—

szem eltt tartandó fbb

való viszonyá-

Schönböck

lati

— Az elmebeli állapotok megfigyelésénél

de

phys.-med.

Max

elmekórtan vázlata. Különös tekintettel az elmebetegekre vonatkozó hazai törvényeinkre s ministeri ren-

ennek a terjed

Budapest, 1896.

Schönaug József

Dissertatio inaug.

med.-practica de daemonomania et ejus vai'iis speciebus. Viennae, 1782. Mátyus István. Dissertatio med. theoret.-practica de melancholia universali et hypochondriaea. Traj. ad Rhen., 1756. József. Dissertatio inaug. med. de methomania. Pestini, 1835. Moravcsik Emil. A gyakor-

és

hdéses elmezavarhoz

elhárításáról. Budapest, 1875.

»A törvényszéki elmeczimü tankönyvéhez. Buda-

pest, 1884.

Valami az é.

n.

idegességrl.

Budapest,

(1886.)

»Csák«

Vörösmarty Mihály

téboly-

alakja. Budapest, 1890.

-Psychiati-iai jegyzetek. I. kötet. A szem psychiatriai tekintetbl. A gyermekkor psychosisainak legfontosabb physikai és psychikai okai. A terhesség, szülés, szoptatás befolyása a psychikai életre. Typhus és psychosis. Influenza és psychosis. Pneumonia és psychosis. Budapest, 1894.

—

II. kötet. Az elmebetegek jogvédelme a magyar törvények, miniszteri rendeletek és a jo'ggj'akorlat alapján.

;

SBNPP — BÓKAI

136

—

Magánjojri rész. II. Igazságügji I. orvosi közigazgatás. Budapest, 1895. Közigazgatási elmokórtan. Budapest, 1890.

Senff (Sinapi) Mihály Alajos. inanguralis Harderoviei, s. a.

.
Simon Tódor. Az

iiied.

Dis-

do inauia.

elmebetegek agy-

Xiedermann

lágjulá.xa. Fordította

Gyula. Budape.st, 1875. Stáhly György, Beschreibung Nachtwandlorin. Pest,

Viszánik Mihály. Dif

kon generáló morborum psychicorum.

einer

Viennae, 1837.

Szekulits Gergely.

Dissertatio inaug. 1110(1. do mánia. Budao, 1828. Ferdinánd. DisserTh.om.as tatin inaiig, philos.-physiol.-med. de l>;i>sionibHS animi. Vionnae, 1782.

Wipacher Dávid

Kmzo

C. R.

wichtigston

Kuhpockon.

P«>st,

Uebersicht über

lágosító 1877.

die

liibellus

de infan-

aogritudinibus ac romodiis. Patavii, 1742. Tractatus de aegritudinibus infantum. Patavii, 1487. De aorumnis infantium. Venetiis, 1487. De aegritudinibus infantium, et morbis puerorum. cum appendice Petri Tolloti. Lugdini, 1537. 1)0 morhis puerorum. Lugdini, 1538. Ballexserd. Fontos kérdés, miképen kelljen a gyermokoket természet szerint úgy nevelni, hogy egészségesek, nagyok, orösek ós hosszú életek lo-

— — —

—

hessonek ? Melyre leghelyesebben megfelelt az id6ben franozia nyelven melyért a haiiomi .akadémiától eg>' arany pónzzol megajándékoztatott, most pedig a magj'ar nemzet haszb y nára nóinetl)ól fordította D o Pozsony ós Pest, 1807. Sám u o Balogh István (lelkész). Az oltal.

.

.

m

~

—

>

-sfehér-

I8í)2.

(almási) Tihamér. A

.sajátlagos

roncsoló toroklob (l)iphtlioritis) oUen alkalmazott gyógykezel módszerek biialata. Budapest, 1870(75.) A roncsoló toroklob. Néhány felvi-

Budapest,

gyermek-ápolásról.

Bastaschich Pál.

Dissertatio de arrhooa infantum. Postini, 1819.

di-

és Kármán Samu. Itinutatú anyák (iyormokhygiono. Átszámára a gyermekápolásban. nézte és elszóval ellátta B ó k a y

Bauer Lajos

—

.János.

Budape.st, 1899.

Békésy Géza. A gyermekek fürdzésének közegészségi és gj'ógyászati jelentsége. Budapest, 1895. Bene Ferencz. Rövid oktatíis a ment himlnok eredetérl, természetérl és beoltásáról. Pest, 1802. (Megjelent latin,

német,

tót és

horvát nyelven

is.)

— ül. megböv. kia
Berend Miklós. A csecsemk stroentcritise. pest. 1897.

i.

dicséret

szülékhez.

Budapest. 1889.

tium

vár,

szó a

Bánóczy Gyula. A

1802. Dissertatio

do])onao, 1831.

mazó himl

ro-

solutus sistitur. Lipsiao, 1717.

der

inaug. mod. do opthalmia neonatorum. Vin-

Bagellardus Pál.

so-

Paediatria. Vaccinatio.

Krfahrungen

Avedig István.

id. Disputatio inau-

mod. qua casus aegri, mnambulationis morbo laborantis,

guralis

Ern

Aikin

und

—

18.85.

9.

Irronhoii-

Pílogoanstalton Doutschlands, FrankCrotinon-Anstalt reichs, sammt der auf dem .\bondi)orgo in dor Schwoiz. mit einigen Bemorkungon. Wien, 1845. Unterrichtsgnindzügo zur Bildung braut'hbarer, verlásslicher Irrenwürtor. Wien, 1850. Vizi (nagy-enyedi) József. Dissormod. sistons Diagnostitntií) inaug.

—

ga-

Cholera infantum. Buda-

és Preisich Kornél. A gyermokgvógvászat coinpondiuma. Budape.st, 1899.' ,

Bókai János lidsb). A

garatmögötti

tályogokról és a garatmötrötti nyirkmirigjiobról gyermokoknél. Budapest, 187i>.'

BÓKAY — ÉDESKUTY

Bókay

János. Gyennekkórházi vény-

gNüjteménv. Budapest, 1882.

— in. bóv. kiad. 1900. — A pesti szeffénygyennek-kórház története 1839— 1883-ig. Budapest, 1884. — Gyermekgyógyászati koiTajz. Közremködtek B r ü c k M k s É k e y Antal, Grosz Gyula, Szeg a,

i

:

Kálmán, H a n s s Géza, P atakyJenö, Szontagh Félix i

és

—

i

Vámos Gyula. Budapest,

1891. kó-

Közlemények a heveny fertz rokról.

Közremködtek

:

Szeg

inaug. med. de tussi convulsiva. Vindobonae, 1825.

Careno. A tehén-himlrl. Francziából ford.

Stand.

med. de tussi convulsiva. Pestini, 1817. I. Die Schutz- oder Kuhpocke in den königl. herzoglichen Herrschaft Hungarisch-Altenburg. Ein Lesebuch für den Landmann jener Gegend.

Costein

Pressburg, 1804.

Csákányi Alajos.

Dissertatio inaug. evolutionis organismi.

med.

Morbi

tálja,

Kis gyermekek ispumelyben különbféle nevezete-

1892.

A csecsemk

Pest, 1802.

Christ János Nep. Dissertatio inaug.

Pestini. 1840. Kálmán, Hgyes Ferencz és Szontagh Felix. Budapest, Csapó József.

—

137

mesterséges táplálásá-

sebb nyavalyái

Két eladás. Budapest, 1898. Borhek Ágoston és Schréter Dávid. Aufi'orderung an die Bewohner

gyermekeknek

ról.

—

Zipsens zm- willigen Aufnahme der Sehutzpocken. Leutsehau, 1804. Prohlássenj obj"watelum widjku spiského k rozmonozenj pok ochranugj-

cych Ytíjnené.

Boros Sámuel.

W

Lewocy, 1804.

Dissertatio inaug. med. Viti. Pestini, 1815.

de chorea sancti

Bors Lajos. Hogyan védjük gjermekeinketdifteritis ellen? Budapest, 1892. Dissertatio inaug. med. de examine functionura infantuni pathologieo. Vindobonae, 1835. - Márton. A csecsem- és els gjermekkor, házi nevelés tekintetében. Kolozsvár, 1838. n. kiadás, 1845.

orvoslásnak módjai hségesen megii'attak.

Nagj'-Károly, 1771.

— Valetudinarium infantile Hungaricum nóvum, sistens morbos infantium centenos, horumque tutos curandi módos subjunetis instructionibus cautelisque utilissimis centenis. Pestini, 1794. Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug. med. de rachitide. Franequerae, 1702. Csízy Pál. Dissertatio inaug. med.practica de morbis infantum. Budae,

Borsos (nagy-enyedi) József.

—

és küls liibái a kis és ezek eránt lehet

1838.

Czepecz János Jakab.

Dissertatio

med.-obsteti'icia de cura infantum recens natorum. Tymaviae, 1776.

Davida Sándor.

inaug.

Dissertatio

medica. Generállá Budae, 1840.

morbis infantum.

Dolezsalek Antal József.

Utasítás

gyermekekkel kisded koruktól kezdve czélszerüleg

Bossányi (nagy-bossányi) András.

mikép

Közönséges népoktatás a természetes emberhimlónek tulajdonságairól és a ment- vagv tehén-himlónek jeles

Domby

kell világtalan

elbánni. Buda, 1837. (Németül

is.)

(gálfalvi) Sámuel. Fontos kérdés, mint kelljen a gyermekeket hasznáról. Pest, 1808. nevelni. Pozsony és Pest, 1807. Ugyanez néUj lenvomat 1813. Ugj-anez t^tul 1809. Dövény Pál. A gyermeki rángatózásmetül Í808. ról. (Orvostudori értekezés.) [De coBöjthy János. Orvosi értekezés a Dissertatio infantum. noulsionibus tehénhimlrl. [Dissertatio med. de

—

—

—

variola vaccinaj Buda, 1836.

Braidwood Murray P. Anyák

tanácsadója és útmutatója gyermekeik ápolásánál. Az angol eredeti II. kiadás nyomán. Átnézte és elszóval ellátta E r s s Gyula. Budapest, 1897. Breger János. Dissertatio inaug. med. sistens semiologiam aegroti infantis.

Vindobonae, 1841. Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? Fordította Faragó Gyula. Budapest, 1892.

Brücke Ern.

Calovino József Ferencz.

Dissertatio

inaug. med.] Pest, 1836. Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét? {X »budapesti orvosi kör* által jutalmazott pályam). Budapest, 1887.

Dubay Miklós.

—

KoUer Gyula, Bókay János, Dirner Gusztáv, Csapodi István, Bké Gyula, Ónodi Adolf, Dollinger Gyula. Laufenauer Károly és Faragó Gyula. A gyermek testi ápolásáról.

Budapest, 1891.

Édeskuty Nándor.

Dissertatio inaug.

med. de variola vaccina.Viennae, 1840.

ELTÉR — HAISZLER Eltér József.

Dissertatío

inaug.

De Gesztessy László.

Budae, 1838. József. De morbillis. Disserinau^'. mod. Pestini, 1836.

morbillis.

Engel tatío

Erss Gyula. A

külsr»

hömérsék

Orvostudori érte-

Orvosi

szózat az anyákhoz. [Dissertatío inaug. med. De lactatione infantum.] l'est, 1842. Geyer Sámuel. Dissertatío inaug. med. de tussi convulsíva. Budae, 1837. kezés.

be-

a csecsemk szervezetére. Budapest, 1884. Giacioh. Antal Feliz. A kisdedek gyermekek Vizsgálatok újszülött fölnevelése és halandósága. Az olasz rendes hömórsóki viszonyaira vonateredetibl ford. Gribovszky Jen. kozólag, líudappst, 1885. Budapest, 1883. Koraszülött gjennekek ápolásáról. Gottvald Gáspár. Orvostudori értekezés. A gyermekek testi nevelése a Budapest, 1892. A csecsomók ápolása és gondozása. fogantatástól egész az emberkorig, Budapest, 1894. vagy azon rendtai-tiisok eladása, Az újszülött gjennekek viszonyai a melyek szerént a szülk gyermekeikszülházakban és magángj-akorlatban. nek ép testet és abban hasonló lelket Budapest. 1894. szerezhetnek. Pest, 1839. Faragó Gyula. Az egészséges baba. Gölis L. Antal. A testi g>ermekneIfju anyák számára. Budapest 1889. velés megjobbítá.sára szolgáló javalA boteg baba. Gondos anyák szálatok az els életszakaszokban, néjuáia. Budapest, 1889. mely makacs és hirtelen megöl Farkas Ben. Levelek a komámaszbetegségektl, ártalmas szokásoktól szonyiioz. ismertetése a legszükségeés vi.sszaélésektl és veszedelmes sebb tudnivalóknak a kisdedek áporuházatoktól véd intésekkel együtt. után lásáról és életük oltalmazásáról. KoA kezd anyák számára márom, 1896. németbl fordítá a II. kiadás szerint Filatow Nil. Klinikai eladások a H r v á t h J ó z s e f. Pest. 1830. bélhurutok Zsigmond Miíryonnekkori kórés Graniclistaedten gyógytanáról. A csecsemkorra külöhály. Dissertatío inaug. med. practica sistens ictenim gravidarum et nös tekintettel. Szerz engedélyével neo-natoniiii. Víonnae, 1825. fordította P o 1 i t z e r Alfréd. Bufolyása

—

— — — —

;

:

—

i

Ferencz Xav. Dissertatío inaug. med.-practíca de tussi convul-

Gross

dapest, 1894.

A

gj'ermekbetegségek kórisméje és tünettana. Therapeutikus útmutatóval. Szerz engedélyével a IV. eredeti orosz kiadásból

fordította

D

e

m j a-

Budapest, 1896. Flór Ferencz. Orvostudori értekezés. Kísdodápolás. |Cura infantum. Dissertatío inaug. med.] Pest, 1833.

nov

i

(•

h

Timii.

Folnegovich Ferencz.

Dissertatío inaug. nied.-practica de vaccinationis valore. Vindobonae, 1825. József. Dissertatío inaug. med.

Fux

de conservatione tfinun

matrum

ot

noonaér-

tekezés. Csecsem ápolás. [Dissertatío inaug. med. de cura neonatorum.I

Buda,

18.14.

Hauptbegriffe

über

die gofáhrlíche Tödtlíchkeit der nasíchcre (ielíndigkeit türlichen und der geímpften Blattern. Neusatz, 1797.

Gerhardt Károly. A gyermokbotegségok tankönyve. \

II.

teljesen átdol-

után magyarra fordíiotUik K é 1 1 i K á r 1 y és Torday Ferencz orvostudorok. Pest, 1872.

irozott

kiadás

siva. I

j

I

Vindobonae, 1830.

Grósz Albert. Az uj donszülöttek szemlobjáról. Népszer oktatás szülésznk

—

számára. Budapest, 1883. Gyula. A gyennekek alkoholismusáról orvosi szempontból. Budapest, 1899.

Gyuricsics Sándor. mod. do

Dissertatío inaug.

tussi convulsíva. Pestini, 1847.

Gyürky Lajos Márton. physiologiae adplícatae. tini, 1837.

Synopsis

ínfantis ad paediatriam

Specimen inaug. med. Pes-

Haidenreich János Lajos. Von

corundem. Budae, 1844.

Gelbstein Leopold. Orvostudori

Gellei Mihály.

j

der

Kinder und einigen Arten von Convulsionen, nebst einigen Mítteln dieselben zu verhüten und zu heílen. ^Víen, 1799. Hainiss Géza. A védhimIoIts\s (vaccinatio) kézikönyve. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Budapest, 1895. Haiszler György. Orvosi munkája. I. A fbb hideglelésekrl, a pestísról és a hideglels kiütésekrl. Veszprém, hosszas nyavalyákról. 1801. II. A

Nahning ganz

—

kleíner

1802. III. A gyennekkor nyavalyáiról. 1837.

<'s

nnem

HARTMANN — KRESZ

Hartmann Mihály. med.

morbis

de

Dissert. inaug. infantiae.

Katona Mihály.

sának könyve. A magyar

.

.

Kende Mór. Az

med.

J.

de

.

Keresztessy Frigyes Károly.

Disinauguralis phys.-medica de phvsica juventutis educatione. Budae, sertatio

R. Lipót. Dissert. inaug. atrophia infantum. Pestini,

1842.

Kétly Károly. A gyermekhüdés. Para-

1844.

Hoffstaedter G. Márton.

Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Pes-

tini,

lysis infantilis. Budapest, 1874.

Kis József.

18.31.

Horner István. Népszer

oktatás a tehén, vagy védhimlö oltásról. Eger, 1852. Ferencz. Tapasztalati adatok a szabályos és szabálytalan alsó vég-

Hgyes

tagok fejldésérl a gyermekkorban. Budapest, 1894. Hufeland Kristóf Vilmos. Az anyákhoz való jó tanácsa a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ö életöknek els esztendejekben. Íratott németül 1799. esztendben, mo.st pedig magyarra fordíés némely megjegyzésekkel s világításokkal a magyar szabásokhoz alkalmaztatva kiadta ri Fábián László. Pozsony, 1802. totta

—

alkoholismus különös idegrendsze-

tekintettel a gyermek rére. Budapest, 1899.

pest, 1898.

Hoenig

a veres

tekintetes nemes Borsod vármegj'ében 1841-ik év telel havában s e jelenvaló évbon véghez vitt bé-oltása s annak sikere felöl. Miskolez, 1842.

Aranyos kis csecsebimbócskáink ápolá-

faj szaporátlanságára tekintettel írta és a szülknek, szülésznknek, a tudós orvosi rendnek figyelmébe ajánlja Jubileumi, márczius 15-iki emlék. Kis-

Értekezés

himlnek

primae

Pestini, 1840.

Héya Mihály. mink nemzeti

139

—

Emlékeztetés a himlbeoltásnak hasznára, az önnön magzatjokat igazán szeret szülknek vigasztalására. Sopron, 1799. Erinnerung über den Nutzen der

Pockenimpfung an Eltem und Menschenfreund. Aus dem Ung. ttbersetzt. Oedenbiu'g, 1799.

Klimko János

Kereszt. Dissertatio med.-practica sistens semiologiam aegroti infantis. Pestini, 1834. Kolbány Pál. Einleitung zu einer vollstándigen Abhandlung über die Kuhpocken, das wahre Schutzmittel gegen Blattern-Ansteckung. Pressburg, inaug.

1802.

Kollarits József. Dissertatio Inaug. med. de eclampsia infantum. Pestini, 1833.

nevelése Jó Koller Gyula és Schmidt György. tanácsok anyák számára a gyermekek Kórrajzok bonczleletekkel a gyermektesti nevelésének legfontosabb pontgyógyászat körébl, észlelve a szejaira nézve, a legels években. Függegény gyermekkórházban. Közlik lékkel, fiatal házasok számára, a szüElszóval Balassa Jánostól.

A gj'ermekek

testi

!

.

letend gyermekek

iránti

elgondos-

IX. kodást illetleg. Az eredeti kiadás szerinti fordítást átnézte és elszóval ellátta P o o r Imre. Pest,

.

.

Pest, 1863.

Kollinsky Ignácz.

Dissertatio inaug.

med. de atrophia infantum. Pestini, 183.5.

Konrád Jen.

Elmebántalmakról a gyermekkorban. Budapest, 1895. világtalan gyermekekkel csecsem Kovácsy János. De hydrocephalo acuto infantum specimen inaug. Peskoniktói kezdve czélszerüleg bánni. 1865.

Jakab István.

Utasítás,

mikép

kell

Buda, 1H38.

tini,

1831.

Jansekowich. Miksa. Dissert. inaug. Kováts Mihály. Szükségben való és segedelem-tábla a vízbe fúlt, megmed. sistens quaedam circa examen fagyott és holtan születni látszott morborum infantum. Budae, 1829. kisdedekre nézve. Pest, 1798. Joó István. Dissertatio inaug. med. de lactatione infantum. Vindobonae, Köpf János Nep. A jó édes anya, kell a kisdedet okosan Orvostudori értekezés. [Dissertatio inaug. do offtciis matemis.l

vagy miként

183.3.

Karácsonyi János.

Orvostudori érte-

kezés. Kalászok a- gyermekkórjeltan körébl. [Semiotica morborum Infantilium in excerptis. Dissertatio inaug. med.] Buda, 1843.

ápolni

?

Pest,

1844.

Utasítás a gyermek tápápolása és felnevelésére. A szü-

Kresz Géza. lálása,

KRIEGBR — PATZEK

11(1

lök figyelmébe ajánlja 1885.

.

.

.

tnicíipitidis

infantuin.

therapiam

l'estini,

Krinner József. De prima •'ducatione uiod.

physica.

Dissüert.

1816.

fölserdülésröl érte-

Lenhardt de

—

Wien, 1844. Kinder-Diátetik. Eine Anleutung zur naturgemássen Pflege und Erziehung des Kindes. Wien, 1853. 111. verm. Auíl. 1857. Qodofród. Dissertatio inaug. med. de variolis vaccinis insitorum. tert.

Mayr

Viennae, 1825.

Medgyessy

Pál. Dissertatio inaug. med.de trachoitide acuta iníantumsive angina membranacea. Pestini, 1819.

József. Dissertatio inaug. Michailovics Konstantin. Disserconimodis ex variolarum tatio inaug. med. de tracheitide acuta

insitione. Jenae, 1770.

Löwy

Die Krank-

hoiten des Gehirii und IJückenmarks bei Kiudeni. Durch Krankheitsfalle aus dem ersten Kinderspitale erláu-

inaug.

kezik üivo>;doctoriá létekor. [Dissertatio inaug. nied. sistens pubertatem.] Budae, 18<}7. Kuthy Emil. Mi az oka annak, hogy oly sok ki.«< gyermek meírhal ? Kecskómót, 1HH8. Lengyel (przemysli) Dániel. Szülök kötelességei gjermekeik iránt azok születése eltt és a születések uUini eisó években. Pest, 1861.

med.

MauthnerLajos Vilmos.

neonati

Kudne. 1838.

Kugler Leopold. A

Orvosi értekezés a

szoptatásáról. [Dissertatio inaug, pol.-med. de lactatione infantum.j Pest, 1831.

üissertatio

eoinploctens

inod.

Mátófy Perencz. csecsemk

Krieger Lajos József, inauíí.

Budapest,

infantum. Pestini, 1837.

Adolf. Dissertatio

inaug.-pract. mod. diphtheritide. Budae, 1835.

Marikovszky György. A

t.

nagy

- toronyai ( ) n. Gömör- és Kis-Hont

törvényesen egyesült vármegyék rendéinek mély tisztelettel ajánlott a tehén- vagj' mentöhimlönek kiterjesztését tárgj'azóaszüléknek, nevelöknek, egyhtizi és világi elöljáróknak szivekre kötött buzgó kérése. Lcsén, 1804. Márkus Sándor. A tehénhimlöoltás felöl uralkodó elítéletek megczáfolását magyar nyelven kiadta

Minnicli Ede.

Dissertatio inaug. med.

Tussis convulsiva. Budae, 1845.

Mohr Mihály.

A gyermek szemének

ápolása. Budapest, 1895.

Mükisch István András. tio inaug.

morbis puerorum summo valore. Viennae, 1824. Müller Mihály József. Dissertatio inaug. mod. do varioloide vaccina insitorum. Vindobonae, 1823. Nagy Sámuel. Az oltalmazó himlrl. Irta a komáromi nép megvilágoin

Nagy-Várad, 1811.

Komárom,

sítására.

Marschal Henrik György. A nte- Nehrer Ede Antal. len és nehézkeseknek, azaz anyáknak és gjermekeknek az ö különös nyavalyájokban és változásaikban való fíjógyításokról és gondviselésekrl szóló oktatás. A lányoknak, anyáknak és gyermekeknek orvos-asszonyjok. Vag>- a köz- és faluhelyt lakó népnek

Dissei-ta-

mod. de symptomatologiae

med. de thrombo dobonae, 1830.

1801. Dissertatio inaug.

neonatorum.

Vin-

Neuhold János Jakab. Fundamentomos oktatás, mikóppon köUessék a gj-ermekekkel sat. a két közönséges betegség úgy mint a himl és kanyaró eltt, benne és utánna bánnyi. Sopron, 1736. (Németül is megjelent.) :

számára Íratott könyv, mely fképpen a faluhelyt lev bába asszo- Neustadter Mihály. Kubpocken-Kanyoknak kedvekért készíttetett, de toohismus od(>r .Anwoisung über die minden jó anyáknak is az olvasásra Art, die Kuhpocken einzuimpfen. Herhasznos és nékiek mintegj- ajándék mannstadt, 1801. az leányjaiknak férjhez menetelekUeber die Kuhpocken-Impfung. Ein kor ajánitatik által. paar Worte zur Beherzigung fiir allé Németbl

—

.

magyana

.

.

fordította

GeodriJános.

Kiadta Lange Márton. Kolozsvár és Szeben, 1791. Matavovszky Ferdinánd. Orvostudori értek e^és. \ görvélykór, annak lényege fölosztása és gyógymódja a pesti

gyermekkórházban

talatok után. Buda, 1844.

tett tapasz-

Familienviiter in niannstadt .1803.

Nynlas Ferencz.

Siebenbürgen. HerKolozsvári tehén-

himl. Kolozvár,

1802. Pantelin György. Dissertatio inaug. mod. do variída vaccina. Budae, 1832.

Fatzek Józsaf.

Dissertatio inaug, med. sistens vaccinam. Bndae, 1835,

.

PECHANY — SCHURM Pechány Adolf. A 1

mi

Plenck

—

gjei-mekek szelPozsony, 1894.

ólete.

(Plenk)

Jakab.

József

Doctiina de cognoscendis et curandis jiiorbis infantum. Viennae, 1807. Lehre von der Erkenntniss u. Heilung der Kinderkrankheiten. Wien, 1807.

Pluhovszky

Ferencz. Dissertatio inaug. med. .sistens modum infantem neonatura natiu'ae convenienter edueandi. Budae, 1836. Robitsek Károly. Az újszülöttek szemgjniladiisa. (Orvostudori értekezés.) [Dissertatio inaug. med. sistens ophtalmiam neonatorum.] Buda, 1841. Móricz. Dissertatio inaug. med. de ophthalmia neonatonim. Pestini, 1834.

—

(rosensteini)

Miklós.

—

Scboepf-Merei Ágost. Jahres-Beitrag zur praktischen Medizin und Chlrurgie in Kinderkrankheiten vom Pesther allgemeine Kinderspital. Enthaltend pádiatrische Gnmdzüge, eine genaue Darstellung u. Behandlung der akutén Fieber, Entzündungen, Tuberkelsucht, Skrofelkrankheit u. s. w. mit Arzneivorschriften und pathologischen SekOperationen, chirurgischen tionen, mit voUstándigen Abhandlungen über :

Az

hójagos és veres himlnek gyógjitására és beoltására való útmutatása. Melyet svéciai nyelvbl németi-e forjegj'zésekkel

és

dított

szaporított

Murai János András, Irt

fordított

BátiJános. Hozzá

adván a skarlát hideglelés históriáját ugj-an azon auctorból. Kolozsvár, 1785. Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak megesmerésekröl és orvoslásokról, melyet svéciai nyelven írt .

most pedig magyar nyelvre

m

Pest,

.

fordított

az 1781-dik észt. göttingai IV. by Sá kiadás szerint G. D o

—

die

...

nyehTe

—

Myo-Tenotomieen an krummen Gliedem, und die Operation des

mostan

a gyermekek nyavalyájáról könyvébl kiszakasztván, magyar

pedig

—

1.

1794.

—

Pozsony, 1812.

Rosenbaum

Dissertatio Bernát. inaug. polit.-med. de educatione liberorum. Pestini, 1844. Rothkrepf (Mátray) Ferencz. Orvostudori értekezés a kisdedek tördésérl és mosásáról. Pest, 1836. Saarosy József. Dissertatio inaug. phvs.-pathol. de infante. Vindobonae, 1834. Sávoly Victor. Orvostudori értekezés. Nézetek a gvermekkórtan körébi. Pest, 1846.

Schaller

János Nep.

Orvostudori

értekezés. Vitázás az uj szülött növelésérl. [Dissertatio inaug. med. de educatione neonati.] Buda, 1840. Schaubauer Máté. Dissertatio inaug. physiol.-pathol. de pubertate. Viennae,

Scbiff Ern. A csecsemk hurutos gyomor- és béibántalmainak mechanikai és diaetetikai kezelésérl. Budapest, 1892.

Schielens. Pesth, 1841. A pesti gyermekkórház és annak 31/4 évi hatásának rövid vázlatja az általa ingven orvosolt gyermekbetegségeknek "^áttekintetével. Pest, 1842.

— Kurze Beleuchtung der Pester Kinderkrankheiten. Pest, 1842. — Néhány szó általánosan megalapult

német

mue

Adatok az els életnapok folyamán

elválasztott vizelet quantitativ chemiai összetételéhez. Budapest, 1892. Ujabb adatok az újszülöttek haeniatologiájához, különös tekintettel a köldökzsinór lekötési idejére. (Az u. n. »tartalékvér« vér szerepe az újszülött szervezetében.) Budapest, 1892. Ignácz. Dissertatio Schlesinger inaug. med. de atrophia infantum. Pestini, 1839.

—

Rosen

141

ártalmas gj'ermeknevelési hiányok körül magyar szülkhöz. Pest, 1844. A csecsem kórtól a 15-ik évig terjed 8576 gj'ermekkóresetek rendezete orvosi és sebészmti tapasztalataim áttekintete. Pest, 1845.

— A pesti gj-ennekkórház 'U évi mködésének áttekintete. Pest, 1845. — A gyermekgyógyászat tankönyve.

A pesti gyermekkórházban tett vizsnyomán a gálatai s tapasztalatai tudomány ujabb álláspontjához képest, számos kóresettel s kórisméi táblákEls kötet. (A fejkal ellátva írta bántalmak.) Buda, 1847. Schubert János. Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Budae, .

.

.

1832.

Scbulbof Jakab

(II). Fiatal

nk

út-

mutatója a terhesség és gyermekágyban. A kisdedek ápolása. Budapest,

—

1877. II.

egészen

átdolg.

és

bv.

kiad.

1890.

Schurm med. 1825.

de

János. atrophia

Dissertatio

inaug.

infantum.

Budae,

SCHÜ8CHNY — WBSZPRÉMI

142

Schuschny Henrik. A csecsem lása.

ápoOrvosi tanácsok. Budapest, 1886.

Schwester József Károly.

Dissernutritione neonatonim. Viennae, 1815. Seth János. Versuch üher die Blattemtatio inaiig,

iiioil.

—

ér-

lelenczházakról. (Onostudori értekezés.) [Dissertatio inaug. pol.-nied. de brephotrophiis.|Pest, 1844. Spécz Károly. Dissertatio inaug. med. de a.>;phyxia, ophthalmia et aphtis neonatoruin. Budae, 1833. Starovessky Károly Fülöp. Dissertatio inaug. med. coniplectens patho-

tekezés

Szeg Kálmán. szat alapvonalai.

Jakab,

Budapest, 1875. Tanácsok a gyermek természetszer testi nevelésére. Ford. K. B e n i c z k y Irma. Budapest, 1878. Straub Fridrik. Erlauternde Abhand-

—

lungeii

iiber

Blattern,

Schutzpocken

derén Abarten. Für inipfende CivilWundárzte und Nichtárzte, besonders Familienváter und Vormünder, die mancher Vorurtheile wegen, die Impfung ihrer Kinder verweigem. Pest, u.

\H29.

Suták Mihály. (lo

thrombo

1.

Pest, 1867.

füzet.

(körösi) Sámuel. De ophthalmia neonatoruin. Vindobonae. 1829. Tamássy Lajos. Dissertatio inaug. med. de aphthis neonatonun. Pestini, 1820.

Terhes Benjámin.

Dissertatio inaug.

med. de ophthalmia neonatonim. Pes1822.

Thim

József. Himlöoltási útmutató, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Hatóságok, községek, hatósági, kör-, községi és tiszti vizsgára készül orvosok számára. Budapest,

Steiner János.

(^

Budapest, 1889.

Szts

bonae, 1833.

Gyermekgyógjászat orvosnövendékek és orvosok számára. A második jav. és bóv. kiad. után magjarra fordította S h u 1 h o f

alatt.

Szobner József. A gyermekgyógyá-

tini,

de

tehénhiml

A gyermek ápolása

az elsó három év

1816. pract.

vaccina©

impriinis, editus

boginja. Buda, 1818. (A oltásról szerb nyelven).

logiam traeheitidis iiifantum. Pestini, Dissertatio inaug. med.spasmis infantum. Vindo-

—

1896.

Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve, Icülönös tekintettel a gjakorlati eljárásra. Hatóságok, községek, hatósiigi, községi-,

egyleti

házi,

kör-,

pálya-, kór-

magánorvosok, gyógy-

szerészek, tanintézetek stb. számára. hatíírid naploval. 2 kötet. Budapest. 1897. Tormay (KrenmüUer) Károly. Utasítás a védhimlö oltonyozására. Szeg-

Három

zárd, 1845.

mimann

Mórioz. Hernia

umbilicalís med. Pes-

infantiini. Dissertatio inaug.

Dissertatio inaug. med. Pesthini,

neonatorum.

tini,

Vali

1844.

Ern

nves

1831.

A gyermekek heveny

középfül

gyuladása.

kerületi oi*vos-g>óg>szerész-egylet pályázati eszközlésébl, legközelebb a szabolcsmegyebeli családanyák számára. Nyíregyháza, 1872. II. változatlan kiad., 1873. Endre, (lyormekisme. Boncz és lélektani alapon. Kolozsvár, 1874. József (III.) (kolosvári). V'indiciae hominis na.scentis. Specimen inaug. sist^ns necessitatem et momenta in nogotio genorationis voci naturae suam re.stituendi auctoritatem. Vindobonae, 1834.

Szathznáry József. A tehénhiml

ol-

tásáról való rövid értekezés leginkább

ge-

I^dapest,

1894. Szabó Dávid. Kisgyermekes anyák könyve. A szabolcsmegj'ei s hajdu- Valovics^ QyTila. (íyermekeink

— — —

in-

hungarico in latinum ti-anslatus. Budae, 1818. - Kratko pokuSenie o kalamlenju kravli

a

Stein Lipót.

inoculatione

in

züge

Siklósy Károly, brvosrendrségi

Tractatus de

commodum plebis per ... Ex originali

de

Impfiing iind derén wesentliche VorBefördening dieser wohlziir thiitigen Krtlndung. Koniorn, 1801.

közrendek megvilágosítására

a

téztetve. Buda, 1818.

érde-

kében. Útmutatiis anyáinknak, miként ápolni. Budapest, kell gvennekeinket '^ 1884.

Váradi Sámuel. A tehénhiml, avagy a vakczina tennészetének és terjesztése módjának rövid eladása. A vakczina képével. Bécs, 1802. János. Dissertatio inaug. polit. med. de educatione infantum. Budae, 1841.

Wanyek

Weszprémi (Csanády)

István. A

kisded gyermekeknek nevelésekrl való rövid oktatás, melyben eladatik, miképpen kellessék azokkal bánni születésektói fog^'a három esztends

WIDMAXN —

143

1880

Hozzá-adattak a végin az 1802. Kolozsvári tehénhiml. II. böv. kiad. Kolozsvár. egészségnek fentartására és a hosszú Kuhpocken-Katechismus oder Anéletnek megnyerésére tartozó szükweisung die Kuhpocken einzuimfen. séges regulák. Kolozsvár, 1760. Widmann Károly. Dlssertatio Inaug. Nach der Art des Beckerischen Nothu. Hülfsbüchlein, aus den bestén bislued. de hydrocephalo acuto infantum. hero im Druck erschienen, die KuhVieuuae, 1841. pocken-Impfung betreífenden Schriften Wittmann Lázár. A gyermekápolás in Frag u. Antworten abgefasst. Herrövid kézikönyve, tekintettel a hazai korokig.

—

viszonyokra. Budapest, 1876. a gyermeknevelésrl. [Dlssertatio inaug. med. de educatione infantum.] Buda, 1844.

Zsidák Ágost. Értekezés

—

mannstadt. 1812. Praecepta instituendae vacciuationis pro medicis et ehirm-gis regni Hungáriáé. Budae. 1818. Praecepta instituendae vacclna-

^ tíonis ... h. 1812. leányoknak, anyáknak és gyer- 1888. Utasítás, mikép kell világtalan csecsem komktól gyermekekkel mekeknek orvos-asszonyjok, a közkezdve czélszerüleg bánni. Buda. és falu helji; lakó népnek számára Kolozsvár és Szeben. 1867. Von den harten und weichen Íratott könyv Der Kopf des Geschlechtstheilen. 1799. Emlékeztetés a himl-beoltásnak Kindes. Pest. (Czimlap nélkül). hasznára. L. Kis József. Erinnerung über den Nutzen der 1880. Torokgylkfélék és a diphteritisrl. A mvelt szülök számára. Nagykanizsa. Pockenimpfung. L. Kis József.

1791.

A

.

—

.

.

—

V.

MEDICINA PUBLICA. Hygiene generális

1.

Prophylaxis generális.

et speciális.

—

Diaetetica (Makrobiotica). Alföldi Izidor. Az egészségtan

kézi-

könyve a középtanodák, képezdék és a mveltebb közönség számára. Pancsova, 1885.

Alföldy Dénes. A különös tekintettel Temesvár, 1880.

Ambró

Baráth Ferencz. A

prostitutio és befolyása a közegészségi állapotra. Angol foiTús után átdolgozva. Pest, 1872. Barth László. A va.sámapi munka-

bor vegyelemzése, a hamisításokra.

N

valetudine. Cracoviae,

János.

i)olitico-phys.

hátrányára

lev

med.

de

aqua, politico. Budae,

Dissertatio

inaug.

dumtaxat

respectu 18vj5.

Bécsi Gedeon. Schule der Gesundheitspflege. IV.

Vortrag, gehalten in der

Versammlung des südungarischen

liOhrer-Vereines. Temesvár,

1872.

Békésy Géza.

Az egészség könyve. Mindenkinek érthet tanítás az egészség ápolásáról. Budapest, 1897.

elemzése. Budapest, 1881. Magán-egészségfelsbb (Diiitetika). Vezérfonal tan leányiskolák, polgári leányiskolák és tanitón-képzk számára. Budapest,

—

1889.

Bél Mátyás.

pestig prophylacticis. 1564.

dolgokról éi'tekezik.)

Bebrich József.

ásványvíz

Uj kiadás 1899. Egészségtan. Vezérfonal elemi iskolák .számára. Budapest, 1890. Balsarati Vitus János. De remediis

arte deco-

Lipsiae, 1791.

ivó-

Balogh Tihamér.

de

emberi test szépségének

ratoria. (Az

Balázs István. A

— —

Budapest, 1899.

Baumgarten János Keresztély. Dissertatio

néhány

Kármán Samu.

—

József. Adatok a vesztegl intézetek keletkezése, fejldése és jelen állásáról. Hivatalos fomisból

Balló Mátyás. Budapest fváros

és

Gyermekhygiene. Útmutató anyák számára a gj^ermekápolásban. Átnézte és elszóval ellátta B ó k a y

1535.

összeszedte .... Kolozsvár, 1858. kolozsvári piaczi tej egészségügyi szempontból. Tizenötféle kolozsvári piaezi tej részletes khémiai analízise. (Pályadíjjat nyert m.) Kecskemét, 1899.

nyomán

1876.

Bauer Lajos

Bakonyi

vizei egészségi szempontból és

m e y e r Pál

e

szonyainkhoz

Antoninus (Cassoviensis János). De tuenda bona

i

szempontból. hazai vialkalmazva. Budape.-it.

közegészségi

szünet

János. Irányeszmék a magyar

állam területén felállítandó bába-intézetek szervezésénél. Pest, 1871. A pozsonyi közkórház és a bábaképezde hiányai. Pozsony, 1880.

—

Statistica.

A gózzel való ferttlenítés és eszközei a gvakorlat igényeire tekintett<'l.

P.udapest,

Saicrnitanae

1898.

Klós medicináé, scbolae etc.

Posonii. 1721.

Bencsik Mátyáus. De

remediis pestis

prophylactieis. 17í39.

Bene Ferencz. A himl ellen való oktatás. Pest,

veszedelme 1800.

BENICZKY

—

— CSAPÜDi

rész

:

.szabályok.

11.

az óvintézkedésekre való tekintettel. A családi kör iarényeihez alkalmazkodva. Budapest"l894.

Bock Károly Ern. Az

—

—

egészség négy könyve. A magyar nép szükségeihez alkalmazva. Pest, 1859.

Az iskolás gyermekek testi és szelután lemi épsége fentartásáról magvar nyelvre ford. Göncz y Pál.

betegeket orvosolni.

nemes szabad

városa tis

királyi

magistratusa

melyhez toldalékú

:

Berényi Perencz. Járvány-ügyünkrl,

—

tatott

Az

emberi test Egészségi rész A leggyakrabban elforduló betegségek, azok külsó jelenségei s a betegápolás. Dr. B o c k, dr. M e n k e s más dr. R e c 1 a m, tekintélyek nyomán. Budapest, 1875. 1.

lev

tisben

meírbóv. kiad. 1801.

II.

Beniczky (K.) Irma. Egészség könyve.

145 írat-

Debreezen

rendelésébl,

ladattattak, a pes-

idejére alkalmaztatott

egynehány

könyörgések. Debreezen, 1739. László. Egészségi Kalauz a nép számára. Budapest, 1897. szép

Bben

—

n. kiad.

Büky

1897.

(fels-pulyai) József. Hiva-

oktatás a pestis ságával. Uj-Vidék, 1795.

talbeli

alkalmatos-

Cadet de Vaux Antal. Azon

eszkö-

zöknek jelentése, meljek által az árNlzben szenvedett lakásoknak egész-

—

D. ségtelen volta orvosoltathatik. P' e r r o német fordításából magyar nyelvre áttétetett. Pest, 1789. Intézet. Mi módon lehessen azon épületeknek, meljek a víz-áradástúl egészségtelenségeket szenvedtenek,

fentartására és helyreállítására. ÁtIzsó Lajos. Budapest, dolgozta

—

eltávozni. Pest, é. n. Uj kiadás. Buda, é. n.

1874.

Carro János.

1870.

Pesti

Egészségtan a nép számára, mely megtanítja az embert az egészség

Praktische Beobachtim-

gen über die Schwefelráucheningen. Aus dem Französischen tibersetzt von J s e p h \V á c h t e r. Wien, 1818. gozta Faragó Gyula. Budapest, Cliyzer Kornél. Zemplénmegje köz1890. egészségügj'i viszonyai 1871-ben, s Bodnár Sándor. Védekezés a eholera

Az egészséges és a beteg ember. A magyar közönség számára átdol-

javaslat

Budapest, 1892.

ellen.

azok rendezésére a megj'ei

— A difteritisz elleni védekezés. Buda- uj szervezetben. Sárospatak, 1871. — Jelentés Zemplénmegje közegészpest, 1893. — Egészségtan. Mesékkel és elbeszé- ségi viszonvairól. S.-A.-Ujhely, 1880. lésekkel. Népiskolai használatra. Bu- — Emlékirat az 1876-diki XlV-ik

t.-

dapest,

értelmében rendszeresített járasorvosi és körorvosi intézmény tár-

1894.

cz.

Bossányi (nagy-bossányi) András. Medizinisch-statistische

Relation

des

Kranken- und Versorffuns-lnstituts beim heil. Rochus Bürgerlichen

Pester

1805/6." S.

1.

et a.

Boldini Róbert.

Schutz,

—

—

Verhalten

gj-ában. S.-A.-Ujhely, 1882. Orvosügy a községben. A körorvosi intézmény hiányai. S.-A.-Ujhely, 1885.

Közegészségügyi bajaink összefüggése természettudományi ismereteink

a mocsárok-

hiányosságával. S.-A.-Ujhely, 1886. Az egészségüg>'re vonatkozó törvények és rendeletek gyjteménye.

kór-oktani és orvos-rendrségi tekintetben. [Dissertatio inaug. sistens paludes, respectu aetiologico et pol.medicoj Buda, 1842.

belügj-miniszter megbízásából összekiadáshoz.) I. állítva. (Pótfüzet az Budapest, 1894.

und Pest,

Heilmittel

gegen

die

Cholera.

186(i.

Botka Imre.

Értekezés

—

1854—1894. Hieronymi Károly m.

ról,

Buday

József. A feketeasszony vagy

az oroszországi pestis, annak keletkezése, óvszerei és orvoslása. Budape.
1879.

Bunzel Gábor.

Dissertatio phys.-med. inaug. de animo sanitatis et morborum. Pestini, 1838. Buzinkai Györgyi Rövid oktatás, miképen kellessék magunkat isten seífítségével jó praeservativák által a liestis ellen védelmezni, vagy a pes-

Gyry:

Bibliographia medica Hnngariae.

—

—

és

Niedermann Gyula.

kir.

Védeke-

zés a tüdóvész ellen. Budapest, 1897. Elmebeteg-ügy, iszákosok menedékhelyei és védekezés a tüdvész ellen. Jelentés, melyet külföldi tanulmányútjukról a m. kir. belügyminiszternek Kiadja a m. kir. benjTijtottak belügyminisztérium. Budapest, 1898. .

.

.

Csapodi István és Gerlóczy Zsigmond. Egészségtan. Polgári és felsbb leányiskolák számára. Budapest, 1889. 10

CSATARY -- V. kiad. 1H»H. -- Eg('>szst'g1;aii. Nt-piskolák Budapest. 18»<). III.

jav. kiad.

Eigenbrodt. A városok számára.

helyeink .sának

IHH.

Csatáry Lajos. f';ri''szs(''irü
— FEKETE

ós hajózási Kiulapost. 1885.

Cseh Károly.

Kgószsógügj-i levelek (>gy anyához. Budapest, 1878.

elrondítu-

megelzése érdekében, mint

az egészségi

Vasúti

tisztítása, lak-

növeked

talaja

feladata.

rendészet

Magyarra

legfontosabb Ko11er

fordította 1869.

(íyu la Budán. Elischer Gyula. A

halottak elégetésérl. Klöadás. Budapest, 1874. Csatáry Lajos. Vélemény és tenezet Über Leichenverbrennung. Ein Voraz orvfts-rendóri és ezzel eg>'ütt a trag. Budapest. 1874. kéjelgési ügy szabályozásáról. Buda- Erismann Frigyes. Népszeni egészpe.st, 1877. ségtan. Az eredeti II. kiadás után Cséri János. Budapest fó- és székford. Imre József. Az eredetivel város prostitutió-ügye. Budapest, 1893. összehasonlította F'odor József. Csernoch János. X halottégetésröl. Budapest, 1880. Ksztt'rírom,

Fabini Frigyes.

1887.

Csillag Gyula. Az

—

iszákosság korlá-

Budapest, 1894. J. Gyxila. Egészségtani ala[)isnioretek az <>gy és két tanítóval biró falusi népiskolák számára.

tozá.sáról.

Czizmadia

I'ozsony, 1897.

Csorba (szakácsi) József.

Hygiastika vagyis orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fenntartására és a betegség gj'ógjítására addig is, míg orvos érkezik. Pesten. 1829. — Észrevételek az álladalmi egészség rendezésérl hazánkban. Pécs, 1848. Csurgovich Sándor. Societas conjugalis a parte sanitatis considerata. Dissertatio politieo-medica. Pestini, 1826.

Dobrovits M. és Pávay Vájna G. Hog>an kell desinttciálni ? Pozsony szabad királyi város egészségügji megbízásából. Pozsony, 1886. Hogyan kell dezinftciálni ? Különös tekintettel a kolera ellen teend óvintézkedésekre, n. bvített kiadás. Pozsony— Budapest, 1893.

Di.ssertatio

inauu.

inhumatione mor-

politieo-medica de

tuorum. Pestini, 1822.

Fabris Girolamo. Saggio

di

topog-

ráfia storico-fisico-medico del litorale

Ungarico.

Fiiiuie,

1838.

Falkenstein Lipót. Kell kedések

a

oholera

ellen.

óvintéz-

Budapest.

1886.

Falta Marcel. Hogyan óvakodjunk

a

trachomától, vagyis az egjiptomi szemfájástól, és miféle baj az ? Szeged, 1899. Falusi Mihály. Okos gyermek nevelés példája a köznép használatára, melyben rövideden eladatik, miképpen kell a gyermekeket születésük napjától fogva mind testi, mind erkölcsi tulajdonságaikra nézve hasznosan és okosan nevelni. Pozsonv, 1805.

Fanta Adolf.

Székesfehérvár varos népesedési mozgalmának és közegészségügyének 10 évi története 1865-tl 1874-ig. Székesfehérvár, 1875. Fanzler Lajos. Egészségtan. A legDonáth Gyula. A modern kulturújabb tanterv szerint a polg. és felállanuik lakos.ságának testi elsatnyusbb leányiskolák számára, valamint nuigánliasználati'a. Budapest. 1888. lása, különös tekintettel Ausztria-Mag>'arországra. Budapest, 1894. Farkas Ben. Védekozés a fertz ber physische Kückgang der Bevöljárványos betegségf»k ellen egészségkening in der modernen (^^ulturstaaten, ügyi szempontbi. Komárom, 1883. mit besonderer Kücksicht für Oester- Fáy Aladár. Közegészségügji szolreicli-Ungarn. Wien, 1895. gálat a közsétrekben. Budapest. 1899. Dubay Miklós. X közegészségügj- Fejér Antal. .\ józan életnek némely ft'lvirágozásának alapföltételei hazánkregulaji. Kord. latinból ... II. kiadás. iian. Bndapest. 1875. Kiadja iijra Ha. Fejér Ele k. Pest, 1815. Duschak Jakab, observationes geo-

—

—

.

trraphiae incMlicinae. Dissertatio inaug. TMcd. Pesthini, 1846.

Edelmann Menyhért.

Kgy kuruzsló üzelmei. Adat Magyarország közegész8égüg>-ének jelenkori történetéhez. Naírs'várad, 1898.

Fekete Gyula. Az

iszákosság, annak befolyása a társadalom életrendjére, és az ellen való védelem irányelvei. (A magj-ar tudonuinyos akadémia által Sztrokay-dijjal jutalmazott pályam.) Budapest, 1891.

1; 1

FELEKI

— GALLIK

Peleki Hugó. A

divat befolyása az Budapest, é. n. (1886.) Feiix A. Wie der Teufel das Brannt^ weintrinken erfindet. Ung.-Altenburg, eírt'szsógre.

1H59.

Lcse,

osztályai számára, valamint magánhasználatra. Budapest, 1886. H. kiad. 1893. A tudományok, az egyetem és a közjólét. Budapest, 1895. A tiszti-orvosi kiképzés és minsítés reformja, tekintettel az egészségtudomány és közegészségügy igényeire. Budapest, 1898. Forgó György. Utasítás az egészségre ügvel hivatalnokoknak. Pest, 1831.

— — —

Pelvinczi György. De conservanda bona valetudine liber scholae Salernitanae. Az Angolországban lev Saleniitana scholának jó egészségrl való megtartásának módjáról irott könyve. Mely most magyarra fordíttatott és rhvthmnsokban alkalmaztatott,

147

|

i

Fraenkl

]694.

Jakab Gyula. Specimen

j

Fényes Elek.

Mayyainrszairnak s aj inaug. med. Circumcisio respectu medlco. Pestini, 1839. hozzákapcsolt taitomanyoknak mosAnweisung. tani állapota statisztikai és geogra- Friedenreich. J. Chj. wie man sich vor allén ansteckenden phiai tekintetben. 6 kötet. Pest, 1836 Krankheiten, insonderheit für jetzt 40. (Hazánk egészségügyi viszonyait grassirenden hitzigen Fleck- und Fáumellesleg tárgyaló munka.) lung-Fiebem verwahren könne. Für Ferro Paskal József. Nahere Untersolche, die nicht selbst Aerzte sind. .suchung der Pestansteckung und über Auf Verordnung eines Wohllöbl. MaSchiidlichkeit der Contumazen. Nebst 2 gistrats der k. Freistadt Bistritz luid Aufsátzen über Berichte aus der Moldes dazn gehörigen Distrikts. Für dau und Walachei. ,Wien, 1787. Féss Menyhért. Értekezés az em- hiesige Stadt- und Landleute zum Bestén und wohlmeinenden ünterricht ber testi nevelésérl. Buda, 1829. entworfen. Bistritz, 1791. Fischoff Ignácz. üissertatio inaug. med. de nocivo influxu vitae ni'banae Friedrich Vilmos. Gyárak egészségügyi intézményei, különös tekintetin sanitatem. Budae, 1839. tel a hazai közegészségügyi törvéFodor József. Az árny éksz ék-rendnyeki'e. Budapest, 1897. szerekrl, tekintettel a hazai és fleg Pál. Orvostudori értekezés. a pesti viszonyokra. Pest, 1869. A kui'íizsok orvosrendészeti tekintetKözegészs ^>güg>' Angolországban, teben. jMedicaster respectu pol.-medico. kintettel az orvosügyre, orvosi renDissertatio inaug.] Buda, 1841. dészetre és törvényszéki orvosi ügji-e, egészségügj'i adatok Statisztikai valamint a hazai \iszonyokra. (A m. Budapest fváros IV. kerületérl az tudom akadémia által 200 aranyas 1882., 1883. és 1884. években. Budanagj' jutalommal kitüntetett mii.) Buj

!

—

\

í

Fromm

—

—

dapest, 1873.

— Az egészséges házról és lakásról. Három eladás. Budapest, 1877. — A közegészségügy. (Hivatalos jelen—

tés a Parisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról). Budapest, 1879.

Egészségtani talajt

—

és

kutatások

vizet

illetleg.

a levegt, Budapest,

1880—81.

—

—

Hygienische Untersuchungen über Boden und Wasser. Braunsch-

animae,

Néhány készülék egészségtani eladásokhoz és kisérletekhez. Budapest, 1883.

Hygienische Versnchs- und Vorlesungs-Appai-ate. Budapest, 1883. A lakásviszonyok befolyása a cholera és tjphus elterjedésére. Budapest, 1884. a

et

praeeipiente practicae, corporis cultiiram etc.

Posonii, 181)4.

Fuker Frigyes Jakab. De

salubri-

morbis Huiiü-ariae schediasma.

Lipsiae. 1777.

Gaal (Gyulai) Miklós.

Anleitung Herstellung zweckmássiger Abtritte, Kloaken, Kanale u. s. w. nach den neuesten Erfahrungen und Verbesseningen, nebst Beschi-eibung eines neu erfundenen Sehlauch-Abtrittes mit freistehenden Schláuchen. Brünn,1841. Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek, edények, szövetek és egyéb házi zur

weig, 1881—82.

KL-^i'-szségtan

legrationis

tate et

Luft,

—

pest, 1885.

Puclis Ferencz Xav. Ars longaevae vitae per medicam corporis et animae ciu'am, quam quisque sibi debet ex

középiskolák

fels

vizsgálatára. ezikkek orvosrendri Orvosok, gyógyszer!'.-z(>k. lendörható-

/

>

GÁRTNER — HÉYA

148

sá^i közegek s kereskedk számára. S.-A.-Ujhely, 1879. böv. kiadás. II. tolj. átdolgozott Kaíísa, 1887.

Grünwald

Pál. Orvostudori értekezés a gyógyszertári vizss^latokról. Buda, 1839. Gurdélyi András. Orvostudori érteGártner Ágoston. A közegészségtan kezés. Az életiend. |L)issertatio inaug. alapvonalai. Orvosnövendékek, orvomed. de niodis vív(mu1í.] Pest, 1845. í^ok, építészek, mérnökök és köz- Habersack Ferencz Adolf. Mediigazgatási hivatalnokok számára. A II. cina Austro-Viennensis versice expobóv. és jav. kiad. után fordította és sita sive reguláé diaetetico-prophyjegvzotekkel ellátta R i g I e r G u s zlactico-euphoristae, non solum sanitati

—

s

tá

V.

conservandae, niorbis imminentibus avertendis, et praesentibus per reniedia obvia curandis, sed et honestis eruditonim diseursibus ommino idoneae, et tam medicis, quam aliis eniditione conspicuis, utilitate aeque, ac jucun-

P.udapest, 1896.

Gelléri Mór. Az ipari és gyári mazottaknak betegség esetím

alkal-

való szóló törvény végrehajtására és életbeléptet-'sére vonatkozó ministeri rendeletek. A segélypénztíirak alapszabályainak mintáival és a legfontosabb kezelési könyvek

segélyezésérl

berendezésére vonatkozó mintákkal. Budapest, 1892. Gelsen Károly. A mézes hetek egészségtana.

eredeti

.Az

után ford.

m

ditate

az Életrendi .^^ágtan

által átdolg. L.

S

inauír.

polit.-med.

Gömöri Dávid.

Pest, 18H4.

életbeléptetése tárgyában kiboosájtatott 1898. decz. 21-én 123.{XXj. sz. a. kelt b. ü.

Pestini,

m. rendelet s az ennek mellékletét képez a kórházak, gyógyintezetek és üdülházakról szabályrendelet, nemkülönben az ezen ügygyei összefügg törvény, rendeletek, kisérve a törvény mint javaslat indokolásával. Budapest,

az orvosi

tudomány fundamentonuinak útmutatiisa szerint, magának, mind az egésztestnek

megoltal mázasában,

mind pedig az dögleletes nyavalyában önnön maga orvosa lehet. (íyr, 1739.

1899.

Hegyi János K.

Graefe Károly Ferdinánd.

Pestis ragadvány ellen oltalom .... orvosi tanácsadása Torgau lakóinak. Németbl magyan'a fordította egy barátjai s felebarátjai javán töreked hazafi K. Sz. P. k. Bécs, 1814.

lehet elegendökép ajánlani. A harmadik kiadás utiin angoll)ól ma-

gyarra általtétotett. Kassa, 183ö. Gross Fülöp. De vino specimen inaug. (liactotico-politico-medicum. 1830.

Grósz Lipót.

Pestini,

Kmlékirat a hazai betegápolási iig>' keletkezé.'<e-, fejldése- s jelenlegi állásáról; különös tekintettel a beteg^polási költségekre. Buda, 1869.

inaug.

et prophylaxin i)olitico-nuHlicam. Pestini. 183Ó.

Herbert Tivadar Gottfr. Ein Wort über mögliche Verbesserung der Sumpfluft in den banatischen Ebenen dureh eine nnturgemásse I*ílanzen-

:

nem

Dissertatio

morborum epidemicorum et contagiosorum quorundam diagnosin sistens

Granville A. B. Egészség-Kathekizvag>' az egészség fentartására és kés vén.ség elérhetésére szolgáló egyszer szabályok, melyeket minden rend s rangú .személyeknek

t.-cz.

Az ennek végrehajtíisa és

A pestisrl való ormiképpen

vosi tanácslás, a melyben kiki okos értelmének és

és

z ab ó

fedezésérl szóló 1898. évi XXI. Syphilismus.

1831.

musa,

Boldog-

ember testi életére nézve. vezet az életen keresztül.

János. A nyilvános betegápolás ügye. A nyilvános l)etegápolás

1M91.

Ferdinánd.

et

Agriae, 1775.

Hegeds

szerepe a nemzetgazdaságban. Buda-

séges

.

bvített legújabb kiad. után

Antal.

Specimen

.

A Schreiber Mór

ötödik kiad. Budapest,

1894.

Goriupp

.

Hartmann Fülöp Károly.

Baján Miksa.

Gerlóczy Gyula. A közegészségügy pest,

commendabiles compositae

collectae

physiologie erláutert. Pesth, 1844. Népies egészségtan. tekintott(»l az egészségügyi rendrségre. Pest. lHtí«). Étude médieo-praetique sur lés épidemies et sur les moyens euratifs les plus efflcaces pour eombattre e«>s fléaux. Budapest, 1874. (Parisban nyo-

Herczeghy Mór.

—

matott.

Hermann járás.

János. Megyei orvosi

el-

Pécs. 1845.

Héya Mihály.

Oktatás

nek. Balassa-Gyarmai

haluttkéraek-

—

;!1,

HLATKY — KELEMEN Hlatky

Antal,

Gesundheitsregeln Schulen u. zur Beherzigimg für Jederraann. Mit illuminii'ten Abbildnngen der vorzüglichsten Giftpílanzen, Giftschwiimme und eines tollen Hundes. Pressburg,

zum Gpbrauche

kel megszaporitá

für

—

III.

magyar

K o v á t s Mihály.

kiadat. Buda, 1825.

Makrobiotika vagy hogj^an hosszabmeg életünket. K 1 e n c k e átdolgozása nyomán fordította K ebítjuk

mény Fülöp. Budape.^t, 1887. Huszty (raszinyai) Zachariás TeopMl. Diskurs über die medizi-

1826.

Homonay

149

(irmesi) Imre. Szabályok

egészség, illem, erkölcs, vallás és más nische Polizei. 2 Bde. Pressburg, hasznos dolgok tekintetében úri leány1786. kák és finevendékeknek. Életböleses- Illés (Edvi-) Pál. Gyermek-Diaeteségi tanácsok, régi, középkori és új tika az az életrendszabályok fl és történetekkel. Buda, ^1855. népnevendékek számára, emlékverHorváth Farkas. Értekezés az ársekben foglalva. Pápa, 1858. nyékszékrendszerek felett. Budapest, Institoris (mossóczi) Mihály, (ev. 1875. lelkész.) Impunitas vagae Veneris huSámuel. Rövid oktatás, miképpen mano generi reique publicae multum kellessen magunkat a pestis ellen noxia. Posonii, 1798. védelmezni, és a pestisben lev be- Ixel Soma. A borsodi orvosg^ógjtegeket orvosolni. Pest, 1806. szerész-egyletnek az orsz. közegészEndre. A veszettség gyógyítörvényjavaslatára ségügyi tanács tásáról. Kísérleti és statisztikai tanultett észrevételei, illetleg módosításai. mány, tekintettel különösen a PasteurMiskolcz, 1874. féle prophylactieus gyógjitásra. Buda- Jakab István. Dühös állatok marását pest, 1888. és veszettségét távoztató orvosi közHoffmann Frigyes. Gründlicher Unbátorsági rendeletek. H. n., 1836. terricht wie ein Mensch etc. sein Pestis elleni közbátorsági rend. Ford. Lében und Gesundheit láng consernémetbl. H. n., 1837. viren könne. Dem noch beigefügt ist Jakuhovits Ferencz. A roncsoló torokein ausführlieher Bericht (pag. 252 lob és óvmódja népszeren fejtegetve. 309.) von der Natúr, Eigenschaft und N.-Károly, 1878. hen-lichen Kraft des ungarischen Joachim Vilmos. Der GesundheitsWeins ete. 111. Aufl. Ulm, 1745. freund der menschlichen Seele. Stutt-

n

—

Hgyes

—

j

Hufeland Kristóf Vilmos. Az em-

gart,

1842.

j

béri élet térsége.

meghosszabbításának mes-

i

Joannes Antal. De tuenda bona

Német nyelvbl magj'an-a

fordíttatott, a

letudine. Krakkó,

Juba Adolf. Az

nehezebb helyeken meg-

va-

1535.

iskolák építése és be-

rendezése Németországban és Svájczban. Budapest, 1898. Kamenszky István. Orvosi értekehály. Pest, 1798. zés a magyarországi leveg egészII. kiadás. 1799. séges létérl általánosan és felelet azon három kérdésre melyek a közAz emberi élet hosszabbításának mesterségérl irott bvebb munkájanép közönségesebb nyavalyái Magj'arországban? Milyen okokból erednek nak rö\id foglalatja, Kolozsvár, 1798. azok? S micsoda diaetetikai életKunst prodíauíeni áivota lidského móddal lehet elkei-ülni s megelzni na swug nakiad \\ydal Jirj Palkowié. azokat? Pe.< 1825. Dwa diíij. We Wacowe, 1800. Ars longaevae et hilaris vitae, Kátai Gábor. Mit kell tennünk a enyhítésére ? csapásainak cholera (Posonii), 1805. Pest, 1866. Ugyanez szerb nyelven. Buda, 1807. Kholeraszabályzat egészségügyi haChudoáestva k prodolzeniu íivota tóságok, onosok és a közönség haszcelovjeceskajo s niemeckago na slanálatára. Fordítás G r i e s i n g e r, venoserbskij dialect prevedeno. Buda, alkalmatosság szerént a magyar hazára szabatott, néhol pedig megbövíttetett K o v á t s M ivilágosíttatott,

—

j

1

I

!

:

—

— —

I

—

|

•

—

í

'

—

Petten koffer

1807.

Makrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbít
I '

és

Wunderlich

tanárok nyonu\n. Pest, 1866.

Kelemen Miksa. A jöv

városa. Budapest, 1H94. (A hygienicus városépítésrl szól.)

:

KÉKV

lae

— küKiibV — A pestvárosi kolerajárvány 1872 és 1873-ban. Budapest, 1876. — Pestváros halandósága 872 és 1873ban és annak okai. Budapest, 1876. — Die Sterblichkeit der Stadt Pest in

Die Stadt der Zukunft. Budapest, 1894. Kszmc'k a közorvostan szabályozására Magyaror1848. (Koszonizott szájrban. Pest,

Kóry (Bittner) Imre.

1

••rtokoz»''s.)

Kessler János Mihály.

Dissertatio

morbis hiemalibus folicitor avertendis. Halao Magd., 1744. ;KÍ8 József. EfT^szséget tílrf^^azó katechismus, vafryis kórdi'>sekbe ós feleiimufí.

inod.

de

letekbe fo^'lalt oktatiis. ós az oskolába járó számára. Sopron, 1794. 11.

— —

A köznépnek gyermeknek

—

megbóv. kiad. 1796.

Klenke Ármin.

Gyakorlati szépítéj

egószség ós szópsóg termószetszen'i ápolása után K.-B en c z k y Ír m a. Budapest, 1878. Knie Márton József, Clinische Anekdotáin über die Sanitáts-Beschaflfenheit der königl. P'reystadt Szegedin. Pest, szét. .Az

i

—

den Jahren 1872- 1873 und derén Ursachen. Berlin, 1876. Budapest halandósága 1874 és 187.ben és annak okai. Budapest, 1877. Die Sterblichkeit der Hauptstadt Budapest in den Jahren 1874 1875 und derén Ursachen. Berlin, 1877.

—

Iníluence des habitations sur les causes des Décés et sur la durée de la vie. Paris, 1877.

A fvárosi Önvédelem

—

pest, 1879.

sertatio inaug. pol.-med. de necessitate necrooomiorum.] Kecskemét, 1844. József. Makrobiotika, hosszxi élet tükre. Pozsony, 1897.

Kolmár

Kontúr Béla. A

besonderer Berücksichtigung des Auftretens der infectiösen Krankheiten.

Kovachicli (senkviczi) József Miklós. Seholae Saleruitanae praecepta eonser\'andae valetudinis. Accesserunt alia diaetetiea. Budae, 1821. Kovács Áron. \ külállaniok nevezetesebb szárazföldi hadseregei egészismertetése. sógügj'i szervezetének Budapest, 1898.

István képviselnek a tárgyában

— —

Stuttgart, 1885.

Die Sterblichkeit der Haupstadt Budapest in den Jahren 1876 1881 und derén Ursachen. Berlin, 1885. Armuth und Todesursachen. Zugleich

jó egészség könyve.

Budapest. 1892.

—

Ueber den Einfluss der Wohlhabenund der Wohnverháltnisse auf Sterblichkeit imd Todesursachen mit

heit

1788.

Zocsis József. Orvostudori értekezés. A halottas házak szüksí^géröl. [Dis-

tartott

ein

— —

—

—

Kritik der Vaccinations-Statistik und neue Beitráge zur Frage des Impfschutzes. Denkschrift an den IX.

—

—

—

inteniationalen medicinischen Congress zu Washington 1887.Berlin,1891. Neue Beitráge zur Fi-age des Impfschutzes. Zweite Beobachtungs-Serie 1887-88. Referat an den X. International en medicinischen Congre.<<.s Berlin 1890—91. On the Influence of the age of Parents on the Vitalyti of their Children. Budapest, 1891.

A hevenyfertöz betegedések statiszaz 1881— 1891-iki évekrl és

tikája

az idjárás befolyásának vizsgalata. Budapest, 1894. Statistik der infectiösen Krkrankungen in den Jahren 1881 1891 und Kinflusses der Unter.suchung des

für (írosstiidte. Wien, 1873. emberi élet-taitam és halandóság

kiszámitúsáról. Budapest. 1874. Welche Unterlage hat die Statistik zu beschaffen um richtige Moitalitáts-

Tabellen zu gewinnen y Denkschrift im Auftrage der inteniationalen statistischen Comissidu I'.crlin, 1874.

der

Die Sterblichkeit der Hauptstadt Budapest in den Jahren 1882— 18H.') und derén Ursachen. Herlin, 1888.

Stati.stik .Az

.Methodologie

1887.

Krösy —

zur

Wien, 1886. Die Wiener impfgegnerische Schule und die Impfstatistik. Braunschweig.

prostitutió

Sebestyén Endre. Javaslat az áiladalmi közegészség és orvosi ügy rendezésérl hazánkban. Az orvosi kar választmánya tervezete szerint fogalmazta .... Pest, 1848. Zöleséri (keres-eeri) Sámuel Tractatus brcvis de nunliis, quibus vitae ae sanitas conservaretur et prolongaretur. Solnae, 1H93. József. I'lan einer Mortalitats-

Beitrag

Statistik.

beszéde. B.-Gyula,

1880.

halandóság kérdéséhez. felvilágosítás. Buda-

és

—

Wittenmg.

Berlin, 1894.

Die Pockenstatistik der Oesterreichischen Staatsbahniri'sellschaft. Kin Kei-

;

KRAFFT —

—

tia^ zur Kritik dci NnccinationsstaBiaunschweig-, 1896. Die Natalitáts- und Mortalitatsverhiiltnisse iingarischer Stadte in den Jahren 1878—1895. (lm Vérein mit G u s t a V T h i r r i n g). Budapest und Berlin, 1897. Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozcisa a halálokokra. Budapest, 1898. A himloltás véderejéröl. Nég>^ statisztikai értekezés. Bixdapest, 1898. Budapest székes-fváros halandósága az 1886— 1890-iki évben és annak okai. Budapest, 1898. Die Sterblichkeit der Hauptstadt

LINZDAIKI.'

Kyr

Pál. Sanitatis stúdium, ad imitationem aphorismorum compositum item alimentoi-um vires breviter et

tistik.

— ^

— —

—

Budapest in den Jahren 1886—1890 nnd derén Ursachen. Berlin, 1898. Zur intemationalen Nomenelatur der Todesursachen. Ki'itisehe Bemerkungen zu B e r t i 1 1 n's Vorschlágen. Berlin,

Krafft inauíf.

1899.

János György.

Dissertatio

:

ordine

Lange Márton.

—

—

— —

!

1886.

epidemiseh grassirender Faulfieber, besonders der Pest. Hermannstadt, 1786. Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés a veszettségrl. [Dissertatio inang. pol.-mediea sistens cui'am prophylacticam hydrophobiae.] Pest, 1836. Legányi Gyula. Az egészségi isme-

retek könyve. Középiskolák számára és magánhasználatra. Debreczen, 1890. Lendvay Huszonöt év Márkusfalva életébl. Elbeszélés a magyar nép számára. Kiadja az Országos közegészségi egyesület. Budapest, 1889. Pál. Közegészségünk miseriái, különös tekintettel a falvakra. Csepreg,

Ben.

—

1885.

A cholera és az ellene való védekezés. Budapest, 1892. Házi egészségügyi szabályok. (3 rész.) Budapest, 1894. kör.?.

sung für die

— —

in

den

Aiiwei-

k. Freistádten

des Königreichs Ungarn bestellten Todtenbeschauer. Ofen, 18i7. (Magyar nyelvre is lefordíttatott.) Instructio pro mortuomm revisoribus in liberis regiisque civitatíbus regni Hungáriáé constitutis. Budae, 1828.

Summa praeeeptorum in administrando variolae vaecinae negotio per regnum Hungáriáé quam altiore jussu concinnavit Budae, 1820. ratione, Diati'ibe de recta ut sunimo tuendae valetudinis praesidio, civibus academicis die 27. Junii 1830. dicavit Budae, 1830. Lessius Lénárt. Hygiasticon seu vera .

—

.

.

momm

.

.

.

ratio valetudinis bonae et vitae una cum sensuum, judicii et memóriáé

senectutem eonservandae. Cassoviae, 1726. integritáte ad exti-emam

Leszner Dezs. Hogyan

tanítsuk az Kis-Mar-

egészségtant a népiskolában

'?

ton, 1885.

Lévai

Izor. Közegészségtan, tekinteta gyermeknevelésre. Szülk, tanítók és a serdültebb ifjúság részére. II. kiadás. Szabadka, 1888. Linden Miksa József báró. A sáros, tel

Kun Tamás. A

—

Ueber die Lebens-

Lenh.ossék Mihály Ignácz.

lehetne Budapest fvárosát jó egészséges és megbízható tejjel és gyermektejjel ellátni ? Budapest, 1883. Gyakorlati tapasztalatok a berlini közegészségi kiállításon s útközben és azok értékesíthetése fvárosunkban. Budapest, 1884. A tuberculosis és annak pusztítása ellen való védekezés, tekintettel hazánk és a fváros közegészségi viszonyaira. Budapest, 1884. Táp- és élvezeti szerek és használati ezikkek hamisítása és ennek különösen a fvárosban megelzésérl kiállított tárgyainak felsorolásával. Budapest, 1885. A mentés és els segély szervezése a fvárosban. Budapest, 1885. Kanyaró és köztisztaság a fvárosban. Budapest, 1886. Állítsunk ferttlenít intézeteket a cholera s egyéb ragályos kórok terjedésének meggátlására Budapest,

—

Corona,

positae.

ordnung zur Zeit

Kresz Géza. Miként

—

alphabetico

1551.

med. de hygiene. Vindobonae,

1822'

151

magyar forvos

tiszti

Miskolcz, 1863.

egészségtelen s haszonvehetetlen vizek jobbításáról s ihatóvá tételérl. Kiadattatott németül és mag>-arra fork i a d ó j ádíttatott K a s s a n d r a tó 1. Bécs, 1794.

Magyarország közegészségi és oiTosi ügyének rendezése javaslati czikkekben. A tiszti orvosok mködését sza- Linzbauer Ferencz Xavér. bályozó rendeletekkel. Pest, 1869.

des

Medizinal-Standes

Statistik

der Kranken-

!1'!

—

— MUNKÁTSY

LÖRINCZl

162

und Huiimnitats-Anstalton dor Mineralwa-ssor, Bador, Trink- und Gesundbrunnon von Unsíarn. Wien. 1859. A magyar korona országainak nem-

Gesundheits-Comission allda zum befördert. Leutsehau, 1739.

Druck

I

Marikovszky (nagy-tornyai) Gusztáv. Dissertatio I

zotközi egészs»''güf?ye. Az egj'es igazgatási tárgyak fejldésének tört:^neti^vel. Hivatalos adatok nyomán. Pesten, 1868.

nosocomionim

iuaug.

de Vindobonae,

pol. -med.

utilitate.

1829.

Markó

László. A rtigály és védekezésünk. Hl. kiadás. Miskolez, 1893. A kolera és védekezésünk, li. kiadás. Miskolez, 1893.

I

i

— Das intomationalp Sanitátswesen der — ungarischon Kronliinder. Pest, 1868. — Néhány az a niagjar kormányhoz Maszák (Szegedy-) Elemér. A tiiberI

i

i

és a parliamonthez a közegészség szabályftzása tárgyában. Hudapest, 1874. Lrinczi Ferencz. A népszer egészségtan rövid kézikönyve. A népiskolák számára, külftiidi szerzit nyomán.

—

Budape.st,

n.

é.

Budapest, (1897.).

i

Mátyus j

i

szol-

—

I

gálat terén. Orvosok, gyógyszerészek, [

szülésznk, megyei,

—

városi, községi

tisztviselk, közegészségügyi bizottsági tagok használatára. Budapest,1882. Függelék a »Vezérkönyv a közegészségügyi szolgálat terén « czímú hez, orvosok, gyógyszerészek, szülész-

m-

nk,

megyei, városi, községi tisztviselk, közegészségügji bizottsági tagok használatára. Budapest, 1884. A népszer egészségtan rövid kézikönyve. Budapest, é. n. (1888.).

elébbi

Pozsony, 1787

medicináé. seholac Saloniitanae de conservanda bona valetudine praeeepta metrica. In usum adolescentiae edidit et perantiqua versioné bohemiea illus-

j

j

travit

?

1721.

a hygienia. mezgazda.'^ág és technika

szempontjából. I'.udapest. 1882. Gesundheitslehre für die »Iuirend, nebst einigen püdagoirischen Winken. Hernmnnstadt.

Mohr Frigyes Sámuel.

(kanonok). Egészségtan

kiad. Kger,

1885.

Maláich György. Matrimonium pectu pol.-medico.

med.

Pe.«
nöthiíj-e

ros-

Dissertatio inaug.

1844.

Maleter (Milleter) János.

Höohst-

wie sowohl die auch die Cur selbst,

Krinnerung.

Bewahrung,

als

bei besorgender Contaglon.«-Zeit anzustellen sei auf Anordnung einer löbl. :

1804."

Molnár János

Ksztergom. 1847.

Posonii.

..

Miklós Ödön. Városok csatomázása

életment tanácsok a nép számára.

III.

M(atthias) B(el).

\

Leipzig, 1898. és

93.

sive

Lutter József.

Majer István

;

Mediolanus Joannes. P'los

dapest, 1892.

Budapest, 1893. Dissertatio inaug. pol.medioa do nosooomiis. Pestini, 1840. Mahler Gyula (pozsonyi származású). Kepetitorium der Hygiene. 2 Thle. II. vollst. neubearb. u. verraehrte Aufl.

els darabját

Disputatio inaug. hygiastiea de exereitatione eorporis íirmo sanitatis praesidio. Francof. ad Viadr., 1755.

Budapest, 1890. A közegészségügyi közigazgatás kézikönyve. Orvosok, gj'ógyszerészek, szülésznk, törvényhatósági és községi ti.sztviselk számára. Ilí. kiadás. Bu-

tüdvész terjedése

diaeteticájának

Mázai Mihály.

theritis) iránt.

Hogjan menthetk meg a tüdögümökórosok és mikép gátolhatni meg a

a

és sok ide tartozó régi szokásokkal és jeles történetekkel meg-megvilágosította ....

módozatok a roncsoló toroklob (Diph-

—

:

:

bvebben kimagyarázta

— — Kormányrendeletek és gjógj-kezelési —

István, üiaetetica, ez az

egészség megtartásának módját fundamentosan eléadó könyv. Két darab. Kolozsvár, 1762—66. Ó és uj diaetetica, azaz az életnek és egészségnek fenntartására és gyámolgatására, istentl adattatott ne \ezetesebb termé.szeti eszközöknek a szerint való elészámlálása, a mint azokra reá kaptak, és eleitl fogva mind ez ideig magok károkra vagy hasznokra vélek éltek az emberek, melyben hat darabokra intézve a ma^'a jó

j

(1877.).

Vezérkönyv a Közegészségügji

fulosis gyógyitusa és a sanatoriumok.

'

—

(I)

.Melyet a két ns. nára készített ... vár, 1814—18.

Orvosi

t<>r\ény.

magyar haza

\\a>i/.-

2 db. Székesfejér-

Lajos. .Az erkölcsök, a közegészség és a i)rostituíió. Budape.'st, 185W.

Munkátsy Miklós.

< )rvosi értekezés a kórházak elrendelésérl. |I)i.>5ssertatio inaug. med. de coordinatione nosocomionim.] Buda, 18
MUTSCHENBACHER — PETERKA MutschenbaciLer Béla. Pár fvárosi küzegészségüsA'

>/.'• a kórdési'ht'z.

Budapest, 1882.

mebetegségügyére. Közalkalmazásban lev orvosok számára. Budapest, 1889. Gyula. Magyarország közegészség-

—

Müller

S. Zeitgemasse Mittheilimgeu beziiglich der Cholera-Epideinie in deneu nebst belehrenden u. beruhigenden Erörtemngen folgende die hohe Regiemng die Gemeinden u.

jeden Einzelnen sehr nah berührenden Fragen beaatwortet werden, als ob die Cholera ansteckend sei Ob und ^vie man den Ausbruch u. die Verbreitung dieser furchtbaren Epidemie verhüten könne ? Ob die bisherigen Massregein, als Contumaz-Háuser, Grenz-Cordons etc. zweckmássig :

ügy' i

seien

Pest, 1872. Antal (ügjvéd). Prepisi za likare ki-aljestva Ugerskoga. i ran \Tacitele Buda, 1825. (Utasitások orvosok és

—

U. böv. kiad. 1896.

—

Nagy

számára

állatorvosok

Magj'arorszá-

— József. Népiskolai közegészségi szabályok. Nyitra. 1870. — Belehrung und Verhaltungs-Maasreareln für die

Az egészségügj'i

— —

?

gon).

statisztikája.

személyzet és a gj'ógjszertárak statisztikája Magyarországon. Hivatalos adatok alapján. Budapest, 1876. Magyarország közegészségügji viszonyairól. Budapest, 1889. A községek feladatai a közegészségügyi szolgálat terén. A községi elöljáróságok, a községi- és körorvosok, valamint az egészségügyi hatóságok használatára. Budapest, 1891.

"?

:

153

— —

A ferttlenítés kolera idejében. Orvosok, hatóííágok, községi elöljáróságok- és kolera ellen okszenien védekezni akaró közönség használatára. Budapest, 1892. II.

kiadíis.

Az ember

1893. és az egészség. Budapest,

1899.

Osváth Albert. A ügyminiszter pest 1890.

Todtenbeschauer. Neutra,

ül-

jó egészség. Belmegbizásából. Buda-

Palóczy László. A tehénhiml beoltása

1871.

— Nyitramegye lakosságának egészségi

terjesztésének elóvitelére a felsbb rendelések hagjomásához képest a megyebéli tiszt\iselk, orvosok, szülök és a városok s helységek elöljárói számára. T. N. Borsod vármegye med. si.stens salubritatem et morbis által kidolgoztatott közönséges rendHimgariae. Vindobonae, 1836. szabás és utasítás. Feljegyzetté .'s Némethy Károly. A nyilvános beteg- kiadta . Miskolcz, 1814. ápolás költségeinek fedezésérl szóló Pásztry Antal. Dissertatio inaug. törvény magyarázata. Budapest, 1899. med. de vita ae modo eam prolonállapotára károsan ható viszonyokról, ezek megszüntetését czélzó indítványokkal. Nyitra, 1883. - (alsó-szopori). Dissertatio inaug.

.

Niedermami Gyula Károly, orvosi

és

statistika.

dasági minister által

eladták

.

.

.

közegészség mint közírazdasági ténvezó az államéletben^ II. kiad. Ungvár, 1893.

Sándor Ágoston. A rendes orvos viszonyai

Onosdoctorrá

helj-tartósági

s kötelességei.

iktatiisa

ünnepélyére

[Dissertatio inaug. pol.-med. sistens offleia et relationes physiconun in municipiis hungaricis.J Pest, 1842. Ocsváry Ede. .\ magyarnemzet szaporatlanságauak okai. Ungvár, 1863. Oertel Honorius Gottfried. Dissertatio inaug. med. de diaeta literatorum. Posonii. 1775. .

.

.

Oláh Gusztáv.

tkkel.)

Patrubány Gergely.

Nóvák Endre. A

irta

balsamon. Makrobiotikon nvelven és be-

Pest, 1864. (Uj-görög

.

Pest, 1869.

—

gandi. Pesthini, 1832.

A közgaz- Fasiotas.

szervezett sta-

tanfolvamban

tistikai

Tormay

.

.\z

különös tekintettel

elmebeteg-ápolás, Magj'aroi'szág el-

Jelentés Budapest fváros tiszti forvosi hivatalának 1874. é\i mködésérl. Budapest, 1875. Pávay Vájna Gábor. A kolera, különös tekintettel az óvó rendszabályokra, fertóztelenítésre és Pozsony közegészségügyi viszonyaira. Pozsony, 1884. A kutjakérdés ügj'ében. Pozsony, 1886.

— ~

Védekezés a tüdvész

ellen.

Ni^p-

szerü eladás. Pozsony, 1898. Dissertatio Constantin. inaug. med.-polit. de paupenim aegrocura. Pestini, 1h30.

Peitsits

mm

Peterka József Sebestyén. A

közönséges szegénysorsu publikumhoz szóló egésséget tárg>'azó oktató beszédje.

PETTKNKOFER — SCHÜTZENBERGER

154

melyet hivataljának a kezdetén viláVácz, 1805. gosságra bocsátott .

-

.

.

A

felséges királyi magyar helytartói tanácsnak rondolésein c'pült közönsi'gps egéss^fret tárgyazó rendszaItásai. Vácz, IH<»5.

Miksa.

Pettenkofer helyek

Temetkezési Magyarra

möglichst glücklicben Zustandes des Körpers u. des Oeistes Kin unentbehrliches Handbuch für Gebildete überhaupt, u. für Aerzte, .\eltern und Erzieher insbesondere. 4 Bde. Wien, 1H4H 47. .

Rosner Mátyás.

megválaszUisáról.

Gabrioli Kálmán

lorditá IKHH.

Rózsay (Rosenfeld)

Vilmos. Tanulmányok

Pillitz

al)sorptiója fölött.

szer értekezés

egészségtan a

t

i

1

1

m

.

.

r e

.

Pest,

XIU. kiad. Budapest, 1898. József. Milyen levegben alszunk és milyenben kellene aludni, hogy egészségünkre szolgáljon. A dr. ha^íontárgj'ú i d t m a n n röpirata felhasználásával. Kolozsvár, 1882.

Salamon

185H."

Scbermann Adolf.

Preysz Kornél. A mesterséges ásványa természetes ásványvizek védelme. Budapest, 1895. X tuberculosis a közegészségügy szempontjából s annak gyógyítíisa, tekintettel a hazai fürdinkre. Budapest,

szikvíz

177:{.

Raitsits Lajos. Beszterczebánya város

egészségügye,

sz.

különös

tekintettel az utolsó évtizedbeli assa-

munkálataira. Beszterczebánya,

l^i9H.

Rebrich József.

Dissertatio inaug. de

a<|ua respectu duntaxat politico sumta.

Budae,

Rigler

Gusztáv.

.Az

és iskolaorvosi viz.sgálatra készülknek. Budapest, 1H94. A vízrl, mint a typhus és cholera okozójáról. Budape.st, 1h95.

Rosenberg Zároly Heinrich.. Des üesundheitslehre. Briefo über Krziehung, Befördenmg u. Aufrechthnitung eines í.eÜH's u.

(ler

Hudape.-ít,

IhííI.

Gottlieb István. Die

J.

physische Kestauration der eivilisirten Völker, oder das Nothwendigste über Gesundheit, Nahningsmittel, Getranke, physische und geistige Kraft.

—

Olmütz, 1836. Die für (ieist

u.

Körper höcbst ver-

Wirkungen des

derblichen

Brannt-

Beziehung auf Sittlichkeit, (jesundheit u. WohUstand. Olmütz, weins

in

1845.

Sohluga János Ker.

.Anzeige

und

der Entstehungsart der Ursachen, Kennzeichen, Vorljcugunsu. Heilungmittel jetzt herrsohender Saburral und Kaulungslleberetc. PressErklanin^'

burfí.

179K.

Schraud Ferenoz.

1h;J5.

egészségtani viz.sgálatítk módszerei. Orvosok, orvosnövendékek és gyóg>'szerészek számára, ugy.szintén kézikönyvül a tiszti-

—

V. jav. kiadás.

Schimko

Értekezés a ragadó nya-

valyákról, azoktól való órizkedésröl. Pe.st, 1816. Rácz Sámuel. Dissertatio inaug. med. de sanitate eonservanda. Vionnae,

náló

miiveit közönség a Budapest, 1876.

s

1897.

Pucz Antal.

kir.

és egészszülök és használatára.

Test-

tan, középiskolák, tanítók,

Pest, 1866.

—

néhány

s

Népegészszó a

(1H87.)

a v-

Javaslat a kéjelkedés szabályozására és a bujakór terjedésének me^'^'-átlására. Nagyvárad, 1870. Poroszkay Ignácz (mérnök). Hasznos volna-e Pest városát körülcsatomázni?

a

József.

Egészségi és illemszabályok. Lo.«^oncz, é. n. (1886.) Egészségi, erkölcsi és illemszabályok. 11. bv. kiadás. Losoncz, é. n.

Pollák László.

vizek,

I.,

Ruttkay Sándor.

a talaj

N

S.

pesti vízvezetésrl. Pest, 1864.

Hiulapost, 1H7H.

után magyarltii

publica

az ivóvíznek

szempontból

ségi

Pisziing Vilmos Ferencz. Népszer r

Disimtatio

1660.

>Philatlies«. Titkos csoda és népszerek a reklám piaczán. Közmveldési és egészségügyi tanulmány a sajtó hirdetései és saját tapasztahítal alapján. Budapest, 1H85.

.

de generatione et corruptione.

Pest,

nomzotkíizi

.

Sf'cle vollstandige

Vorschrlften der iniandischen Polizey gegen die Pest und das };ell)e Kieber aufgestelit von .

.

.

Wien.

1S(»5.

Schröder József. sentaneus. polit.

Budae

Victus sanitati coninaug. med.-

Specimen (1840).

Sohützenberger Endre. Az

egész-

gyóiryitiisügy helyes szerve-

ségi-

és

zési*

községek szamara.

Különös

te-

kintettel a jelen viszonyokra, s az egészsé.güg>'i szolgálat államosítására. Budapest, 1894.

SCHWAB — SZELL Scliwab Keresztély Joachim. jiiertia

Spiess J. S. Az evés-ivás mestersége vagy útmutatás, mihez tartsa magát Hunaz ember evés-ivás közben, hogy Re-

tani praesorvativa, quaiii cura-

luem pestiferam iii grassantem. Leutschoviao, 1710. Kurzer u. höchst-nöthiger Unterrieht, wie sowohl die Bewahnmg als auch die Cur selbst bei jetzigerContagionsrecht anzustellen. Leutschau, zeit tiva coutia

iíaria —

egészséges, vidám, hosszú, erós életét fenntarthassa. A magyart illet egykét jegyzékei mellett fordította S o-

mogvi Csizmazia Sándor. Pest, 1830.

Stocker Ló'rincz. Ofnerischer

1710.

Sciiwartzer (babarczi) Ottó. Közigazgatási elmekórtan. Budapest, 1896.

Segner János András. Yoni

Böekel-

und geraueherten Fleische. Göttingen, 17.36;

—

155

Mihály. Dissertatio inaug. med. de prineipium sequentium tuenda valetudine. Jenae, 1734. Seredi József. Dissertatio inaug. histor.-med. sistens menteni saicaiiim circa sanitatem Viennae, 1816.

PestSchild, oder gründlich kurz verfasste Deduetion von Beschaffenheit der an. 1709. u. 10. fást durch das ganze Königreich Ungarn grassirenden pestilenzialischen Seuch. Wien, 1711.

Ágoston. Lelkipásztorkodási egészségtan, különös tekintettel a közegészségügytanra. A II. ered. kiad. után ford. a veszprémi növendékpapság » Pázmány köre*. 2 rész. Budapest, 1884—85.

Stöhr

legum mopublieam.

Struve

Seuler Lukács. De conservanda bona

gyenge

valetudine liber scholae Salemitanae.

Keresztély

Ágoston.

A

meghosszabbításának és a gyógjlthatatlan nyavalyák húzásának a mestersége. Fordította a tehénkilisekröl való tanítással, s sok tudósok értelmeivel megbvltve K o v á t s M i h á 1 y. 3 rész. Pest, 1802. Az egészség barátja az öregségben, avagy arra való oktatás, mint lehessen megtartani az egészséget, az életet meghosszabbítani s vigan tölteni az Magyarázta B é r c z y öregségben. élet

Coronae, 1696. (ilanori) Károly Lajos. Zur Pest- und Quarantalnefrage. Bemerkungen mit Beziehung auf die Sehriít (des M a x Heine) »Beitrage zur Geschichte d. orientalischen Pest.« ^Yien, 1848. (Czímlap nélkül.) Sikor Margit. Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. (A >Jó könyJános. Pest, 1806. vek* 250 frankos pályázatán díjnyertes elbeszélés.) Budapest, é. n. (1884). Szabó József (IV.) Az ivóvíz kérdése Budapesten. Három eladás. Budapest, Skollanics József Ferencz. Perde1877. raissa reflexió super benigno mandato regio, die 20. Maii an. 1767. Szalárdi Mór. A közárvaház és a gvermekhalandóság Magyarországon. emanato, in ptmcto averinincandae Budapest, 1879. luis per Hungáriáé regniun in annos ferre singulos grassantis. Posonii, Szántó József. Egészségügyi kalauz, vagyis Magyarország összes orvosai 1767. és gyógyszerészeinek statisztikája, Benignum Normativum regium in czím- és névkönyve, valamint az re saninatis anno 1770. emanatum. összes hazai kórházak és mindenPosonii, 1770. egj'éb gyógyintézetek hivatalos Smith. Edward. A tápszerek. Az erekimutatása czím és fennállási év deti negyedik kiadása után ford. Hogy e s Endre. Átvizsgálta F o- szerint. Budapest, 1882. Széchenyi Kálmán gróf. Eszmed r József. Budapest, 1877. töredékek a közegészségi ügyrl. Sófalvi József. Oeconomia vitae huSopron, 1883. manae, azaz az ember életét igazgató bölts regulák, ford. franeziából. Székely János. Mit tehet, mit kell tennie a tanítónak az iskolai és közKolozsvár, 1777. egészség javítása érdekében ? BudaSoltész János. Egészségtudomány. pest, 1883. Nemzeti oskolák számára. A helv. hitv. Tiszán-inneni. egyh. kerületi kor- Székbalnai Sz. M. és E. A. G. Jó tanácsok Népünk anyagi és szellemi mány rendeléséból. Sáros-Patak, 1839. jóllétének elmozdítására. Pest, 1872. Elemi iskolák számára. 1846. (Kgy népszer egészségtan.) Egészségtan. Népiskolák számára. Széli Lajos. Életmentés és <'giszs('gII. jav. kiad. 1861.

Sigmund

—

—

nem

:

— —

SZEXDEFFY — UFPER

156

Elemi

tan.

és

polgári

islcolaí

—

i

Márton. A

tudósítása, tudniillik hogy miképen kellessék az egészségnek fenn-

való

tartására és visszaállítá.sára vigyázni. Németbl a hazai nyelvre fordította P. J. S. (P e t e r k a J ó z s e f S e b e styén.) Pest, 1810.

Szentkereszti

Dániel. Dissertatio niedica de con.^ervanda sanitate. Be^ioinonti, 1693. Szilvássy János. KözegészséjLrüj^ji szoliíiilat a községeknél és törvényhatóságoknál, gyakorlati útmutatásokkal ellátva, törvényhatósági, községi és körorvosok szánuira. Budapest, 1885.

M arikovsz k Nagj-Károly, 1772. tanuló és beteges emberekhez

tatott nagj'-torayai

tan-

könyv. Budapest, 1884. Voz^Tkönyv az életmentés és egészsi'-frtanhoz. Budapest, 1884. Szendeffy Aladár. Hogyan védekezzünk a difteritisz ellen ? Oktatás a nép számára. Budapest, 1898.

Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter jelentése a törvényhozás mindkét házához az ország közegészs<'gi viszonyaira vonatkozólag az 1877-ik év második felére és az 1878. évre. Budapest, 1882. belügyminiszter jelentése a törvénySzohner József. Nöi egészségtan, hozás mindkét házához az ország vag>' alapvonalai egy általános egészközegészségi viszonyaira vonatkozóségi ápolásnak, különös tekintettel a lag az 1880. évre. Budapest, 1884. nói egészségre. Baja, 1859. Ugyanaz az 1882. é\Te. 18M5. Szotyoiy (szotyori) József. l>iététikai rövid kátékhezis, melyet az Toldy (Schedel) Ferencz. Diaetetika eloiiiei. Hallgatói számára. Buda, 1830. Krdély országi reformatum méltóságos fó consistorium rendelésébl, a városi Két könvve az egészség fentartásáról. 11. jav. kiad. Pest, 1851. alsóbb és falusi oskolák számára olvasó kézikönyvnek Irt. Kolozsvár, Tormásai Lajos. De dignitate diaetetici in curandis hominum morbis. Vien1830. - II. megjobbított kiad. Maros-Vásárnae, 1812. Tisza

—

—

hely,

Tormay (Krenmüller) Károly.

1831.

Tarnay István. A rányai

és

a

rósz pálinkák hát-

magj-ar

munkásital

elnyeinek ismertetése, különös

tekin-

az emberiség egészségügji érdekeire. Budapest, 1886. Taub. A tanító mint az egészség re. Fordította Ignác z. tettel

Holzmann

Pozsony, 1894. Tersánczky József. Községi orvos ezíme alatt. Útmutatás az egészség és élet védelmére. Az epés kórgyógytan, a közegészségügyi rendri rendszabályok elveii'e és a büntet törvényre alapítva. Nagj-Kanizsa, 1858. A nép orvosa. Egészségügyi intézkedések az egészség elmozdítására és megrzésére, esetleg a háborgatott egészség helyreállítására, az egészség, az orvosrendészet és a kórgyógy-

—

tan szerint. Nagj'-Kanizsa, 1881.

Thim

József. KgészségUgjünk jelen viszonyai és a reform. Budapest, 1895. -- Népszer közegészségtan. A mvelt

közönség számára. I'ozsony. 1898.

Thomas d<»

Ern Ferdinánd. Somnium

Ae.sculapio

iter

faciente

rognum Hungáriáé. S. et Tissot M. P. A néphez való 1.

ti.stische

per

i.

a.

tudósítás,

miképon kelljen a maga eirészségére vigyázni. Mostan hazánk állapotjához alkalmaztatva magyar nyelvre fordít-

—

Sta-

Beuíerkungen aus dem Sa-

nitiitsberiehte für (íie Stadt Pest vom Jahre 1852. Pe.st, 18.53. Medizinische Topographie der Stadt Pest, mit besond Beziehung auf die meteorologisch-sanitátischen Verhál^ nisse des Jahres 1853. Pest, 1854. A közegészség -állapota Pest szabad

—

királyi váro.siiban 1858-ik évben. Pest, 1 859.

Tóth. József (II.) Népszer egészségtan, összefüggésben az embertannal. Kézikönyvül néptanítók és tanitóképezdék számára. (Jutalomra méltatott pályam.) Székes-Fehérvár, 1876. II.

kiad.

1887,

Török János.

Kletrendi kalauz a nép az élet föntaitíisára, megszilárdítására s tekintettel a czélszer betegápolás és életmentés általános szabályaira. (300 forintnvi jutalomra méltatott pályam.) szánuira.

Pest,

Cdvös tanácsokkal

1867.

Uffar G.

J. Versuch einer Dai-stellung der Cholera-Morhus im .\llgemeinen, mit besonderer Hücksicht auf ihre im Jahi-e 1817. aus Bengaion hervorgegangene epidemi.^che Form, und dIe Entstehung. Verbreitung, Krkenntnlss und Stellung dorselben, wobei auch die íhrem weiteren Vordringen

.

.

— 1691

URS

157

entgegenzustellenden sanitatspolizeiTudós Weszprémi István élete leíráSichemngsmittel berücksichsának rövid kivonása, rézbe metszett tiget werden. Pest, 1831. epitaphiumával. Posonii, 1799. TJrs Nándor reudórkapitánynak bead- Winterlich József. Gesundheitskunde. ványa a fváros tekintetes tanácsához Der mit Kohlensáure imprágnirte Wein az élelmezés, illetleg az egészséges unter dem Namen des inlánder Champiaczi viszonyok létesítése tárgjában. pagners bekannt, als Praeservativ und Budapest, 1887. Heilmittel der Cholera Schemnitz, Vargyas Endre Egészségtan. Egy 1831. tanítóval bíró falusi népiskolák szá- Zalay Pál. Halottkémi kalauz. Gyamára. Budapest, 1895. korlati útmutatás a hivatalos szabályVásárhelyi Sámuel. Az egészséges rendelet alkalmazására és megértéhosszú életi'l való szabad elmélkesére a szabályrendelet hivatalos szödések, melyeket minden egészségeket vegével. Orvosok és képesített halottszeretknek praeservativául ajánl kémek használatára. Budapest, 1877. Kolozsvár, 1792. Zelizy Dániel. Mirl szól a közegészVerebély József. Az ember rendes ségi törvény ? Debreczen, 1876. mibenlétét ismertet boncz-, élet- és Ziegler András (lelkész). Disp. med. egészségtani vázlatoknak tankönyve r\'-a de sanitate corporis humani. kisdedóvók, elemi tanit<)k számára. Wittebergae, 1606. lichen

.

.

.

;

.

.

Zimmermann

Budapest 1873.

Victor Antal. Alimenta respectu med.polit.

Dissertatio inausr. med. Budae,

1844.

Viola József.

Diaetetik für einenRe-

írenten. Jassy, 1833. (Megjelent

évben oláh nyelven

Wachsmann

azon

is.)

András.

Dissertatio inaug. med. de genuinis sanitatis eon-

servandae fundamentis.

Halae Mag-

deburgiae, 1722.

Wallfisch

Ferencz. megóvása. Népszer

— — — —

Az

egészség egészségügyi

népiskola

bl

fordította

.

s

II.

kiad. Pest, 1872.

für Volksschulen.

Gesundheitslehre

Zsoldos János. Diaetetika vagy az egészséget fenntartó, és a betegség-

és

az

egészségügj-. Esztergom, 1885. Wegnxann Ercolani. A holttestek elégetése mint a legokszerbb temetkezési mód. Irta és az emberi józan értelemnek ajánlja Német eredeti.

Egészség

U. Aufl. Pest, 1872.

értekezés. Budapest, 1896.

Walter Gyula. A

Jakab.

rögtöni esetek gyógytana elemi tanítók s a nép boldogulását szívén visel minden hontiak számára. Pest, 1845. Népszer egészségtan, nép és vasárnapi iskolák számára. Pest, 1856. Populáre Gesundheitslehre für Volksund Sonntagsschulen. Pest, 1856. Egészségtan. Népiskolák számára.

.

Balázs Sándor.

Budapest, 1874. Wein János vízvezetéki igazgató jelentése a Dunafolyam és a balparti \izvezeték vizsgálata alkalmával 1874 75-ben szerzett adatokról. Bu-

—

dapest, 1877. prostitntio kérdése Budapesten. Budapest, 1878.

tl tartóztató rendszabások. Gyr,

1814.

— Egészség regulái versekbe fogGyr, 1817. lalta Zsoldos — kiadást a Tudományos Gyj.

.

.

J.

II.

temény intézete hasznára ajánlja Pest, 1818. Az egészség fentartásáról való rendszabások (diaetetika), az oskolák számára készítette ., versekbe foglalta Gerzson. S.-Patak, 1818. Constitutio rei sanitatis in Hungária partibusque adnexis. Tom. I. ab A. 1656—1818. (Papae), 1819. .

—

.

—

.

.

Fodor

"Weisz D. A

1572. Artzney u. Ordnung wider die Ungerische neuve Krankheit. Augsburg. emberi e^részség megrovásáról, vagjns a jöv 1617. Schola Salemitana, >De conservanda valetudine.* Leutschovíae. líyógyászatról. Budapest, 1891. Weszprómi (Csanády) István. Pan- 1680. Utilissima cautela tempore pestis. TjTnaviae. nóniáé luctus etc. Cui in íine recen1691. Utilissima cautela tempore pestis, ter aecesserunt I. Consolationes adversus terrores mortis ad mentem in qua praescribuntur certae reguláé ac praecepta, juxta quae unus quisDrelincourti ... II. Az egészségnek que hominum status se debeat, et fenntartására és a hosszú életnek possit dirigere. Nuper expensis I. megnyerésére tartozó regulák. III.

Weiszberg Zsigmond. Az

:

.

158

1739

— 1831

Hungaricae Posonionsis in 1794. Kgészséget tárgjaz katechismus Nunc denuo jussu. pt a köz népnek és az oskolába járó suinptibu:* emin. et rever. principis gyermekeknek számára, vagyis kérac dni dni Leopoldi s. r. p. cardinalit! désekbe és feleletekbe foglalt oktatás. Caiiiera«»

lucpm

(lata.

a Kolloniz, episcopi Jaurinensis, etc. Sopron. 1796. pro comniuni bono recusa. Viennae. 1796. Egészséget tárgjazó katekizmus. 1789. Kurtze Aiileitiin
.

—

.

.

.A^

—

—

:

—

.

—

lampnto sanitatis. S. 1. 1776. Angliai Saleniitana Scholanak L.

—

.

gyönyörködtet

Sanitáts-Befür die Instruction u. für das bei den Contunmz-

Anstalten verwendete Personale, zum Behufe die k. k. östen-. Staaten von

1770.

glthatiisában magát on'08. Kolozsvár.

.

hörden

.

1786. Ueber dlp Lpbpnsordnung zur Zeit ppidpmisch grassircndpn Kaulttebpr, u. bpsonders der Pest. Hermannstadt. 1792. Az egészséges hosszú életrl való szabad elmélkedések, melyeket minden egészségeket szeretknek praeservativául ajánl egy felebarátja bohlo-

.

dem Einbnu'he den in kaiserl. niss. Reiche herrschenden epidemischen Brechruhre (Cholera morbus) zu sichem u. lm. mögliehen Falle des Eindringens ihre Verbreitung zu hemmen. Auf allerhöchsten Befehl verfasst. j

Ofen.

1881.

Kivonatok

ama

uj

javallatbul,

1836

— ia55

mely a pestisre ügyel eránt

rendtartás a cs. klr. tudo-

szerkesztetett

mányok számára. Buda. - Késbbi rendszabások, melyek tis ellen

intézett 1770-dik

a pesesztendei toldalékul

eines

159 Arates

zu

thun

habé.

etnem wichtigen Anhange

prakenthaltend eine neue Heilmethode dieser Krankheit. Pesth. Sprawa pre zachowani zdrawa. NagySzombat. (Az ofré>:7s(''Lr fontartásáról tót nyelven. Extractus növi pinj' iti nniinis publicae seeuritatis advtisus pestis contagium pro Caesareo-ix'gii.- provinciis. tische

—

Nebst

füi"

Aerzte

felséges parancsolatokhoz szerkesztettek. Budán. - Tanács a cholerában ingyen adatik. M.-Vásárhely. - Tudósítás I. Melyhez magokat a Budae. községek elöljáróinak olyan esetekSupplementeles dispositiones ad Reben tartaniok kell, ha a napkeleti gulamentum adversus pestem de anno epemirigj' avagy más ragadó nyava1770. Budae. lya, közel uralkodik, vagj- pedig magok helységekben kiüt. II. A rend- 1836. Dühös állatok marását és veszettbiztosoki-a nézve, politikus ségét távoztát') orvosi közbátoi^sági tartó rendeletek. Budán. kiknek kötelességek azokban a helyMedicinisch-politiscln' Anordnungen, ségekben, a hol az epemirigy, avagy dem Bisse toller Thiere und der más ragadó dögleletes nyavalya kiWuthkrankheit vorzubeugen. Ofen. ütött, a szükséges foglalatosságokat Egészség kathekizmusa, vag>' az kiparancsolni. ÍII. Az orvosokra és egészség fentartására és kés vénség seborvosokra nézve, kik a dühösköd elérhetésére szolgáló egyszer szanapkeleti ragadó epemirigjek, avagj' bályok. III. kiadás után angolból ehhez hasonló dögleletes nyavalyámagj-arra általtétetett. Kassa. nak gyógyításával foglalatoskodnak. Instructio pro mortuorum revisoribus rv. utasítás a ragadós pestises nyacivitatibus regni liberis regiis in valváknak elforduló tisztítás módja

—

:

I

—

—

— —

felól. Pest. - Utasítás az egészségre a talok, nemkülönben

ügj'el hivapestismentó

—

Himgariae

constitutis.

Budae.

Medico-politicae ordinationes quibus

rabidorum animalium morsui et morho rabioso occurendum. Budae. 1837. Pestis elleni közbátorsági rend a cs. kii", austriai tartományokban. Budán. Hahnemann gj^ógymódjaikkal bvítve ns. Pest vmegye rendelésébl újra 1839. Dühös állatok marását és veszettintézeteknél felügyel személyeknek számára (a budai, 1830-diki kiadás, Leo, Berastein, Czigler, Schubert és

ségét távoztató orvosi közbátorsági nyomatott). Pest. rendeletek. Buda. Útmutatás az egészségre ügj'elö hivaEgészségtudomány. Nemzeti oskolák talok és a conturaáciák mellett szolszámára a helvét hitvallású tiszángáló személlyekre nézve hogj' lehesinneni eg>'házi kerületi kormány rensen az austriai monarchia határ-szédelésébl. S.-Patakon. leit megoltalmazni, hogj- a Muszka birodalomban ország-szerte uralkodó 1844. Das Hauski-euz, oder was vom Branntweintrinken zu haltén sei ? (epidemica) cholera betegség bé ne Kurz und erbaulich zusammengefasst jöhessen, vagy, ha bé találni jöni, in ein Gesprách. so auf einem Doife eltérj edhetését meggátolni. Kolosvárt. in Deutschland vorigen Winter wirkAnweisung nach welcher sich die lich gehalten worden ist. Zur Lelír Vorsteher der Gemeinde in jenen und Wahnmg für Jnng und Alt, für Fiillen zu verhalten habén, wenn die Reich imd Arm iiml zu Nutz und morgenlándische Brechnihr .... in Frommen für Jederniann. Kronstadt. der Nahe herrscht. Pesth. - Verhaltungs-Regeln, welche sámmt- 1845. A pálinkáról. Buda. lichen Bewohnem der kön. Freystadt 1846. Egészségtan. Elemi iskolák számára. A helvét hitvallású tiszánlnneni Pesth im Allgemeinen empfohlen wereg>- házkerületi kormány rendelésébl. den. Pesth. S.-Patakon. Kurzer UnterFür den N'ichtarzt richt wie er slch gegen die morgen- 1855. Utasítás, miként óvakodjunk és meneküljünk orvosi segély érkezélándische Brechnihr zu venvahren séig a cholerátl dr. BastlerAntal und was er bei dem ersten Anfalle eholera-óvszercseppei által. Pesten. dieser Krankh^it h\< zur Ankunft

—

:

:

— ÉV NÉLKÜL tájrajza. — Az 1888. évi 1869

160

1869. Fiume «^s környékének mintájú tábori fzTermészettudományi, orvosi, statisztiedények szerkezetére stb. vonatkozó utasítás. Kiadja a m. kir. honvédelmi kai stb. tekintetben. Emlékül a mag>'ar orvosok és természetvizsgálók minisztérium. Budapest. 1869-ben Fiume városában tartott 1898. Utasítiis a ferttlenítésre a m. XIV. nagygylése tagjainak. Pest. kir. honvédség számára. Kiadja a m. Topogratle von Fiume und Umgekir. honvédelmi minisztérium. Buda-

—

hung,

vom

naturwissonschaftlichen, und sanitaren

pest.

V e r i d c u s dr. Az egészsógügji közigazgatási reformjáról. Budapest. XIV. Versanunlung ungarischer Aerzte Utasítás az egészség ápolá.sara az und Naturforsc'her, herausgegeben auf altiszti és legénységi iskolák hasznáKosten der Stadt Fiume. Wien. latái'a. Kiadja a m. kir. honvédelmi Topográfia storico-naturale, statisminisztérium. Budapest. tica e sanitaria della Citta e del Cir- 1895. Utasítás az egészségüg>-statiszcondario di Fiume. Strenna pel XIV. tikai beadványok szerkesztésére. KiCongresso dei Medici e Natuialisti adja a m. kir, honvédelmi minisztéüngheresi publicata e spese della rium. Budapest, 1895. Citta di Fiume. Vienna. 1896. Szervezeti, szolgálati és személy1876. Halottkémi szolgálat kézikönyve, zeti szabályzat a m. kir. honvéda képesített és a hatóságilag megegészségüg>' számára. Kiadja a m. bízott, orvostudori vagy sebészi oklekir. honvédelmi minisztérium. Budavéllel nem bíró halottkémek hasznáII. kiadás 1898. [pest. latára. Budapest. 1898. Részletes óvintézkedések a ragá1882. Szabályzat a vasúti egészségügji lyos betegségek terjedése ellen. Szüvonatok számára. Kiadja a m. kir. lknek, iskolaszékeknek, óvoda-igazhonvédelmi ministerium. Budapest. gatóságoknak és lelké.szi hivataloknak ajánlja. P. dr. Budapest. 1882 85. Egészségügyi szolgálati szabályzat a m. kir. honvédség (ill. a Életboldogság. Elgészségi, erkölcsi, cs. és k. hadsereg) számára. Kiadja illem- és életezabalyok. Esztergom. a m. kir. honvédelmi ministerium. 1899. Óvintézkedések, részletes, a raBudapest. gályos betegségek terjedése ellen. 1886. A mi nem egészséges. Egészségi Szülknek, iskolaszékeknek és leltanácsadó. Német eredetibl jogosíkészi hivataloknak ajánlja P. dr. tott fordítás. Budapest. Budapest. Gyermekek öröklése. Egy szó tár1887. Galen ifj. »Megárt !« Az egészbajaink ségtan kis kátéja. Rövid útmutató, sadalmi és közgazdasági orvoslásának kérdéséhez. Irta y. miként lehet az emberi testet káros Budapest. behatásoktól megóvni s az életet okszer módon a végsó határig meg- Év nélkül (Sine anno). Rövid utahosszabbítani. I. és II. kiad. Bndapest. sítás arról a) Miképpen kelljen magát Közegészségügj'i törvényünk a gyamegmenteni ezen most hazánkl)an korlatban. Haját tapasztalatai után elhatalmazott kegyetlen betegségtl, megírta Paracelsus egyszeremind arról h) Mit kellessen R e d i v iV u s dr. Szeged. azon esetben ha ezen nyavalya valaHalottkémi szolgálat kézikönyve, a kit meglepne, addig tselekedni, mig képesített és a hatóságilag megbízott, valami orvosi személv nem érkezik. orvostudori vagy sel)észi oklevéllel H. n. Gesundheits-Katechismus nem biró halottkémek ha.sználatára. Kleiner II. átdolgozott kiad. Budapest. für Schulen zusammengetragen und A vízvezeték és a csatornázás kérabgefa.'*st von einem SchuUehrer. S. I. dése Ara
Standpunkte.

Gedenkgabe

für

die

1894.

i

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

AJTAI

P-

2.

— .GLADIUS*

161

Medicina forensis.

Ajtai K. Sándor. Az államorvostan

—

A

törvényszéki orvostudomány gyár kézikönyve, különös tekintettel a legújabb szabályrendeletekre orvosok, jogtudorok s tanulók száaiif Grundsátze der Phrenologie baslrt. mára. Budapest, 1873. Leipzig, 1842. Uj olcsó kiadás. 1888. Barta Ágoston. Orvosi értekezés. Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás törvényszéki és kórtani esetekben A felnttek erszakos halálozása fajai, különösen melyek az életre jegyzkönyvi példákkal Generszükséges külingerek megfosztásából sich Antal utasításai nyomán. Budapest, 1874. vagj' feleslegébl származnak. Orvosszempontból. [Disser- Dobsa Ferencz. Dicat et vocet hocce törvényszéki tenioris ingenii sui specimen, instar tatio medico-forensis sistens species prolusionis, seu qua fragmenta quaemortis violentae apud adultos.] Pest, 1844. dam ad politiam medicam spectantia et quidem ex philosoph. histor. natuBelky János. A törvényszéki orvosralibusque principüs deducta. Jenae, tan alapvonalai, különös tekintettel 1804. az új magyar büntettörvénykönj'ATe Ehrengruber Károly. Dissei-tatio irománypéldákkal. Budapest, 1880. inaug. medicae forensis de violenta Törvényszéki orvostan. Kézikönyv sexus sequioris violatione. Budae, törvényszéki birák, valamint jog- és tanítása és tanulásáról. Egj-etemi beszéd. Budapest, 1877. Attomyr J. Theorie der Verbrechen

korlati

—

—

1841. orvostudománjá karok hallgatói számára. A holttest jelenségeirl és a Elsass Náthán. De legibus Mosaicis ad politiam medicam spectantibus. személyazonosságról szóló részt kidolDissertatio inaug. med. Budae, 1837. ííozta Genersich Antal. BudaEltér József. Törvényszéki orvostan pest, 1895. (medicina forensis) orvosok, seborvoBene Ferencz. Elementa politiae sok, birák és törvéuNindósok számára. medicae. Budae, 1807. Pest, 1842. P^lementa medicináé forensis. Budae, Fekete Gyula és Salgó Jakab. 1811. A gyermekkorban lev bnösök. BudaBobor Lajos. Dissertatio inaug. med. pest, 1896. forensis de judicio medici forensis Felletár Emil és Jáhn József. saepe dubio. Pestini, 1846. Bük József. Methodus visa reperta A törvénvszéki ehemia elemei. Budapest, 1897. instituendi. Mire kell a visum repeitumban vigyázni ? (.Magyar és latin Földváry Elek. Törvényszéki orvosszakói-tói eljárás. Budapest, 1889. nyelven.) Debreczen, 1802. II. kiad. 1896. Büky (fels-pulyai) József. Dis-

—

—

—

positiones 1795.

medieo-politicae.

S.

1.,

Canestrini Antal. Monita med.-politica ad non paucos, eosque potissimum habitatores

Casper

J.

i-uris.

L. és

elmeállapotok a Budapest, 1878.

Cassoviae, 1776.

Limán

C. Kétes törvényszék eltt.

Csatáry Lajos. Törvényszéki

orvos-

Tö^^'énys2éki orvostan alapszabályai. Pest, 1843. Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek, edények, szövetek és eg>éb házi orvosrendöri vizsgálatára. czikkek Orvosok, gyógyszerészek, rendrhatósági közegek s kereskedk számára.

—

S.-A.-Ujhely, 1879. II. teljesen átdolg. és 1887.

bv.

kiad. Kassa,

különös tekintettel a büntet»Gladius.« törvénykönyvre. Nagy^'árad, 1858. tan,

—

Frommhold Károly.

Or^•osi

rendrség. Pest, 1863.

Györy: Bibliograpbia medica Hungáriáé.

A Tisza-Eszlári ügy ismeretlen hullája. Orvosi szakvélemény 11

;, ' 1

HENKE — PERLICZY

162

a közzétett bonczielot alapján. Buda-

Róbert

ppst, 1882.

gj'észek,

vegj'tanárok nyomán veorvosok, g>óg>szeré8zek, birák s jogászok számára közlik

Henke

Adolf. Törvény tszéki orvostudomány, inolyet elítadási kézikönyvPest. 1H71. vül és t^irvényszéki orvosok és jog- Krafft-Ebing R. báró. A bnügyi tudósok használataira kiadott lélektan alapvonalai. A német biro.\ tizedik öregbített és javított kiadás dalom büntet t(>rvénykönyve alapjára fektetve orvosok és jogászok számára. után a pesti m. kir. ogyetembeli orvosi kar iskolai használatára forMagyar nyelvre ford. RákosiBéla. ditá 1843.

ifj.

Bene

Hoffmann E.

P'

erén ez.

Pest,

—

lovag. A törvényszéki

—

Kudape.st, 1899.

Dissertatio inauíT. nied. de pulmonibus natantibus. Flrlangae, 1763. Inlander Jakab. Dissertatio inaug. med.-pojitica sistens veneflcia. Budae, 1841.

Vilmos.

—

Törvénykezési

—

II.

|

— \

büntettek és kegyetlenségekrl. Budapest. 1896.

!

Kenyeres Balázs.

Megfigyelési minorvosszakértöi ták jegyzökönyvek szerkesztéséhez. Hatósági orvosok számára. Budapest, 1896. Kindl Pál. Orvostudori értekezés a mérgezésekrl orvostörvényszéki tekintetben. Buda. 1843. Koermendi János. Dissertatio inaug.

med. sistens

quaedam ex medicina

Viennae, 1767. Koráts Mihály. Medicina forensis, vagy orvosi törvénytudomány a táblabíró, biró, ügyvédó, törvénytudó, törvénj-tanuló, orvos, tanuló orvos uraknak .számokra. Számos hazai példákforensi

kal megvilágosíttatva,

némely hazai

tudós orvosoknak dicséretes emlékezetekkel megdíszesíttetve és toldalék

Gábor

Károly. keresésére

és

1

Institu-

cadaverem

med.-legalein

circa

pro phymedicis, et chirurgis regni Hun-

gáriáé. Budae, 1829.

Útmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magyarországi physikusok, orvos-doktorok és seborvosok száimira. Buda, 1829. Anleitung zur gerichtiich medici-

nischen Untersuchungen menschlicher Leichen für Physiker, Aerzte, und Wundárzte des Königreichs Ungarn. Ofen, 1829.

Marikovszky

(nagy

Gusztáv. Törvényes bonczolás

s

-

toronyai)

halotti vizsgálat

or^'osi látlelet szabálya.

I

Roz.-ínyó. 1844.

Moravcsik 1

Ern

Emil. Kétes elme-

állapotok a törvényszék eltt.

Trstyánszky

Útnmtatíis a mérgek kivérfoltok és a felis-

merésére

orvostön'ényszéki vizsgálatoknál. () 1 1 o r y u (

1

vegya és

Buda-

pest, 1894.

— A gyermekkorban lev hüntetésekról. Budapest, 1896.

Orgovány

(fogarasi) Mihály. Do in dedarandis

controversa piiliiionuni infanticidiis

u»>.>timatione.

Trajecti

ad Viadnim. 1771.

Ossikovszky

Arsenkénei; József. mint méreg, s annak szerepe t<»rBudapest. kérdésekl)en. vénvszéki 188().

Perliczy János Dániel. Sacra

szótár. Pest. 1828.

Kövér

—

í

sexualis

Ottó.

A magj'. tud. Akadémia engedélye folytán megjelent II. újra átdolg. magyar kiadás. Budapest, 1891. Psychopathia sexualis. A visszás nemi érzések különös flgj^elembe vételével. Orvos-törvényszéki tanulmány. A VIII. kiadásból fordította F i s c h e r J a k a b. Budapest. 1897.

sicis,

Eelen

gásairól, a kéj gjilkolásról,

elmekórtan tanelszóval ellátta

humanorum investigationem

i

Kétes elmeálla-

nyomán. Kecskemét, 1875. József. A nemi élet elfajulásai. Tanulmányok a szerelem kicsapon-

és

Budapest, 1886.

tio

kiad. 1862.

potok a ^irvényszék elótt. A beszámítás és a rendelkezési képesség tana. Casper- Limán és egyéb források

Ford.

Lenhossék Mihály Ignácz.

orvostan rövid vázlatokban, irta orvosok és jogászok számára. Pest, 1854.

Kecskeméti Lajos.

trvényszéki

Babarczi Schwartzer

Hueber János György.

JoacMm

A

könyve.

orvostan atlasza. Fordították Ajtai K. Sándor István és Krausz

A rthur.

Budapest, 1876.

Th*'

nudos Hunirariae.e medicina illusti*ata. sive de ratione decideudi, casus fodubiis physicis et medicis obnoxios, manuductio, juri Hungarico, judiciisque provincialibus. comitatenrensis,

;

PLENCK

— WINCKLER

sibus et civitatensibus, praecipue, aetionibus fiscalibus adcomodata. Budae, 1750. Plenck (Plenk) József Jakab. Elementa medicináé et chirurgiae forensis. Viennae, 1781. Editio n. 1786. Anfangsgründe d. gerichtl. Arznei-

— — —

wissenschaft u. WundarzneUíunst aus d. Latéin v. F. X. v. \V a s s e rb erg. Wien, 1782. .

.

.

IV. Aufl. 1802.

Kácz Sámuel. A

borbélyi tanításokdarabja. Az anatómiáról, patholog. m. medieáról, physiolog. chirurgiáról és bábaságról. Második darab A törvényes orvosi tudományról és az orvosi policziáról. Pest, 1794.

nak

els

:

Rund

—

1877.

Szigethy Károly. Tönényszéki

tetben.

pulmonum

zés. Pest, 1869.

— n. kötet. Sebek és testi sértések, önelégés, faladás. 1870. — köt. Terhesség és szülés, életbiztosítás. 1871.

Torkos János.

Dissertatio inaug. med.forensis de renunciatione lethalitatis

vulnerum

Scbaffer Károly.

A

tani, gj'ógytani és

hypnotismus

Tormay (Krenmüller) Károly.

András.

Krenmüller

élet-

Török János. Az Prodromus

jm-is medici. Xeostadii Austr. 1690. forensibus judiciun et medieorum relationibus. Pestini, 1797.

vonalai.

Bewusstlosigkeitszustánde als Strafausschliessungsgründe im Sinne der neuesten deutschen, österrelehischen und ungarischen Strafgesetzgebung. Tübingen, 1878. Die transitorischxj Tobsucht. Eine klinisch-forensische 1880.

Studie.

Wien,

.

.

.

állatorvostan. Törvényszéki Községi orvosok, állatorvosok, községi után kivonatelöljárók számára ban szerkeszté Posgay János.

Aphorismi de policommodo Auditorum

Schwartzer (babarczi) Ottó. Die

s

Veith.

Scbraud Ferencz.

concinnavit. Pestini, 1795. De forensibus judieum et medieorum relationibus. In vicém introductionis ad medicinám forensem disserit. Pestini, Posonii, Lipsiae, 1797. Elementa medicináé forensis. Pesthini, 1802.

állam-orvostan alapgyakorló orvosok vázolta (Pályam.)

Kezd

használatára Sárospatak, 1873.

Scbmidt Ferencz. De

medica.

Rö-

vid útmutatás a törvényszéki orvosKároly. nak. Irta Szegszárd, 1844.

törvényszéki szem-

pontból. Budapest, 1895.

Schem.berger

tempus haud

certum

ad

adstiingenda. Gottingae, 1756.

1838.

—

tör-

vényesség és apaság, gyermekgyilkosság, nemi erszak, elmeháborodás,

subsiden-

experimenti prudenti applicatione. Halae Magdeb., 1728. Salgó Jakab. Kétes elmeállapotok a törvényszék eltt. Budapest, 1893. Sáy Sándor. Arsenieum respectu med.forensi. Dissertatio inaug. med. Budae,

—

kötet. Orvosi tanúsítás, hul-

I.

lákra vonatkozó kérdések és mérge-

III.

inaug. med. de

or-

vostani mikroskopiai és a vele kapcsolatos vizsgálatok módszerei. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Budapest, 1895. Taylor Alfréd Swaine. Az orvosi jogtudomány elvei és gj^akorlata. Fordította Balogh Kálmán. 3 kö-

tium

—

levelek.

forensis de morbis simulatis. Viennae, 1839.

Sailer Károly Vilmos. Dissertatio

tia

Törvényszék-elmekórtani Budapest, 1887.

Síkor József. Törvényszéki orvostudomány jogászok és orvosok számára. Több jeles szerzk, nevezetesen T a y 1 r, H e n k e és S c h ü rm e y e r nyomán írta .... Pest, 1871. Szép György. Dissertatio inaug. med.

Bernát. Orvosi jegyzkönyvek

boncz- és látleletek, ílgyelemmel a legújabb orvosrendöri és orvostörvénvszéki eljárásmódra. Budapest,

163

.

.

.

Pest, 1855.

Vietoris Dávid.

—

Dissertatio

inaug.

medici in foro politico versantis in genere. Jenae, 1763.

med. de

ofticio

Recusa Eperjesini, 1776. "Walter Ferencz. I)i.-;sertatio inaug. mod. si.-^tens tiactatiun brevem med.forensem de arsenico. Budae, 1847.

Weiss Sándor Adalbert.

Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de lite »An vita foetus illi matris, in casu ancipite subordinanda sit?« Vindobonae, 1823. "Winckler József. A mirenjTÖl orvosrendri tekintetl)en. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. med. de :

11*

ZBNGER — 1860

164 arsenico, respectu Buda, 1845.

sammt einer tabellarischen Uebersicht

medico-forensi.]

C. W. Das gerichtlich-chemische Verfahren bei Verffiftungen (lurch Arsenik. Neusohl, 1860.

der Vergiftungszufálle. des Leichenbefundos, der ehemischen u. natxirhistorisoheii Eigenschaften der ge-

Zenger

1829. Útmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magj'^ar-

—

országi physikusok, orvos-doctorok és seb-orvosok számokra. Buda. Anieitung zur gerichtlich-medicinischen Untersuchungen menschlicher Leichen fiir Physiker, Aerzte u. ;

Wundárzte des Königreichs Ungam,

—

wöhnliííhsten Gifte. Ofen. Institutio circa med.-legalem

verum

cada-

humanorum

investigationem pro physicis, medicis et chinirgis regni Hungáriáé. Budae.

1850. Instniction für die öffentlich angestellten Árzte und Wundárzte in den k. k. Staaten, wie sie sich bei gerichtlichen Leicbensfhauen zu be-

nehmen habén.

Kronstadt.

VI.

HISTÓRIA MEDICA. História medica. Biographiae. Orationes memoriales.

Jen

és Vári Rudolf. Scholia vetera in Nicandri Alexipharmaca. Adieeta sünt Scholia recentia. Buda-

Bakody Tivadar. Almás y

pest, 1891.

Balogh (almási) Pál. Hahnemann.

Ábel

Abonyi József. A fogászat Hippokrates korában. Budapest, 1899. Adami Pál. Beitráge zm* Gesehichte der Viehseuchen in den k. k. Erblán-

— —

Wien, 1781. üntersuchung und Viehseuchen in den Wien, 1782. dern.

Bibliotheca

Gesehichte der k. k. Erblándera.

Loimica.

Vindobonae,

Miksa

1784. (V a 1 e n t i c s F r. orvosi dissertatio gyanánt kiadta »Reflexiones pathologicae super chronolo-

giam pestium omnis aevi memoriansc

—

el.szóval. Vindobonae, 1784.Szinnyei.) Márton. Trostlied über den Todesfall des H. Spilenberg e r s. Leutschau, 1684.

Dávid

Adler Hermán. A

gyógytani rendszerek Paracelsustól líorunkig. (1. fü-

zet.) Pest.

1846.

Amatus Lusitanus.

In

üioscoridis

Anazarbei de medica matéria libros quinque eruditissimi enarrationes doetoris Amati Lusitani medici ae Philosophi celeberrimi, quibus non solum officinarum Septasiariis sed bonai-um etiam literarum studiosis utilitas adfertur, quuni passim simplicia graeee, latiné, italice,

hispanice,

germanice et gallice proponantur. Cuni triplice indice. Argentorati, 1554. Antal János (lelkész). Néhai orvos Gocsp Dániel életrajza, emberszereteti intézete és annak rövid felvilágosítása.

Maros-Vásárhely,

1840.

Pál

Baloffh

emlékbeszéd.

felett tartott

Bu-

dapest, 1876.

Emlékbeszéd, Buda, 1844.

Pesten

jul.

28.

1844.

Balogb Kálmán. Megemlékezés B e r-

nard Claude Bátbori Gábor

fölött.

Budapest, 1880.

hitv. superintendens). Néhai orvos-doctor tek. nemes és nemzetes Szombati József úr sírhalma. Pest, 1815.

(helv.

Cseh

Sámuel.

Batizfalvy

Emlékbeszéd

Muraközi Rózsay József, m. tud. Akadémia küls tagja

a

felett.

Budapest, 1889.

Bódogb (nemes-bikkesi) Mibály. Dissertatio inaug. med. de philosophematum omnis aevi, ae impriniis recentissimi in theoriam medicam influxu. S.-Patakini, 1817. Bókay János. A pesti szegénygyermekkórház története 1839— 1883-ig. Budapest, 1884. Brigelius János Ádám. Dissertatio inaug. hist.-chem.-medica sistens tentamen de veterum alosanthos, Chal-

deorum Arabum

borith,

bevrek,

Hebraeomm

neter,

Graeconim

nitro,

Hispanonim soda, tamquam analogis Hungarorum sziksó, seu natri Pannoniéi.

Viennae, 1777.

Bruck Jakab. n á

ez K

ü

1

ö

S o p.

mme we 1

i

s s

I

g-

Budapest, 1885. Bártfa-fürd törté-

Chalupka Rezs

netének, vázlata. Kperjes, 1897. História pestis Transylvaniae ann(»rum 1770, 1771. Opus

Chenot Ádám.

;

CHIAKOR — GOEÜRI

106

posthumum jussn reglo fatus ost F r a Kiulnp, 1799.

11

('

i

Chiakor György. ot

oltitu

Stephani

Claudiopoli,

s c

edidit et prae-

'

u s S c h r au d.

Epistola de morbo Rogis Poloniae.

Duka

1587.

Chyzer Kornél. A

orvosok

magjai-

tpniu'.szotvizsgálók vándorgyléseinek története 184ü-tól 1890-ig. A Nagyváradon 1890. aug. 16— 20-ig tartott XXV.. jubiláris nagj'gj'ülés alkalmára, az állandó központi vá-

—

^s

lasztmány megbízásából

Irta

.

.

.

—

[

mm

S.-A.-

—

értekezés

w

1892

ford,

Emlékbeszéd

Rádzsa Rádzsen-

á a M i t ra Budapest, 1892. d ra

l'jhely, ÍK90.

Comides Péter. Orvostudori

sehicht« der Blattem-Impfung mit derc Impfstoffe von der arabischen Pock© chronologiRch-synchroni.>;ch u. ethnographlsf'h dargestellt. Wien, 1829. Tivadar. Emlékbeszéd G r o t e A r t h u r a magy. tud. Akadémia kültagja felett. Budapest, 1«89. Se e 1 e i s s on childbed fever, its frevention and treatment. Hert-

1

i

Sir

Emlékbeszéd

We

akad.

k.

tagról.

Spencer

a mag5'. tud. kültagja felett. Budapest, IK99. a keleti dögvész történettani vázlatáról. Pest, 1839. Elsass Náthán. De legibus Mosaicis Conspectus historicus pestis orienad politiam medicam spectantibus. tális. Dissertatio medica. Pest, 1839. Dissert. inaug. med. Budae, 1837. Crato János. Epistola ad Joan. Sam- Enyedi István. Dissertatio inauír. de medicina HIppokratis mechanica. bucuni de morte imperatoris MaxiHalae Magd., 1719. miliani 11. nunc primum edidit C h r. G d. Gruner. Jenae, 1781. Fábri Pál. Antiquitates medicináé Aogyptiacae. Wittenbergae, 1756. Cseresnyés Sándor. R a d é 1 i n a k orvostudományt hallgatott nemes ifjú Fanta Adolf. Székesfehérvár város barátjának hamvai felett. (Költemény.) népesedési mozgalmának és köze10 története évi Pest, 1816. gészségügj'ének 1865-1874. Székesfehérvár, 1875. Csernanszky Sámuel. Dissertatio inaug.med. de medicináé apud Ebraeos Farkas Ignácz. Bemerkungen zur Kronologio der Hebammenkunst im et .Aegyptios conditione. Halae Magdeb., 1742. Grossfürstenthum Siebenbürgen. S. 1., 18f)3. Csiszár Sámuel. Az orvosi tudomány és az orvos egy halotti beszédben Fejes János. Memóriám P e t r i M amedicináé doctoris inclyti d á c s, Pataki Kolozsfelett. vár, 1824. districtus Kishontensis Physici ord. ne occidat, cul aetemitas debeatur posKálmán. A magyar orvosi teritati tradere voluit intimus defuncti rend története. Tekintettel a gyógyácultor Neosolii, 1807. szati intézmények fejldésére Magyarországon a XVllI .század végéig. (100 Fekete Lajos. A gyógytan t<»rténete rövid kiv(»natban. Pest, 1864. aranynyal jutalmazott pálvamü). Lcse, 1892. A magjaiországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. DebreBudapest, 1894. czen, 1874. Detsinyi Lipót. Mózes törvényhozási i'ptana, s a késbbi héberek gyógy- Finály Zsigmond, l'eber die wahre Bedeutung des Aussatzes in der tudományának rövid vázlata. [I)isserBibel. Sendsehreiben an Se. Hochwürtatio historico-medica de mosaicae den Hemi Leopold Löw, Oberrabiner legislationis diaetetica, nec non de In Szegedin. Szegedin. 1866. medicina heluaeorum tardiorum.] Orvo-ístudori értekezés. Buda, 1847. Gartemann János. Claudius Galenus. 1

s

1

—

\

j

I

I

!

!

i

:

Sámuel

j

I

Demkó

i

j

.

!

.

.

'

—

—

Déván Károly.

Dissertatio inaug. med. sistens históriám cholerae morbi in

processu oxtraneo ind. comitatus Posoniensis grassantis. Budae, 1832.

Dis.scrtatio Inaiig,

med. Pestini, 1833.

Gensel János Ádám.

História pestis

Viennensis anni 1711. (MIscellanea naturao curiosoruni). S.

Hungaricae

et

et a. Dézsi Lajos. Pápai Páriz Pere n c z. Budapest, 1899. Goedri János. Egy, sok próbára kisok országokat megjárt tétetett Doleschal Gábor. Életem, eszméI.

;

nyeim

éves ne>f>-viMikét {rvakorlatoni. .Miskoicz, 1882. s

Draut János Ferdinánd.

orvosi

Die Ge-

tudományokban jártas; és sok meggyzött érdemes nehézséfj-eket sok

orvos-doktornak,

t.

1.

néh.

K

ap os

i

GREISZING

— JHMJKASSIK

Molnár Ádám

úrnak az utolsó ellenségen, az halálon vett gj'ózedelméröl való rövid halotti tanítás, mellyet: novembernek 8. napján 1870. észt. történt halála után a Bolonyai Szász és Magj-ar templomban el-mondott. Mostan pedig S á nd r kinyomtattatott. Pozsonban, 1793. Greiszing József. Dissertatio inaug. med. ^stens vaccinae históriám. Vindobonae, 1823.

rövid jegyzetekkel világosította 1 e r Károly. Sopron, 1847.

Hirschler

Ignaz

János.

Philipp

S e m m e 1 w e i s s, der Entdeeker der Ursache des Kindbett-Fiebers. Leipzig u. Wien, 1898.

Grósz Emil. A nagyváradi szemgs'ógyintézet 50 éves története. 1886.

Budapest,

T ö p-

Megemlékezés

Ignácz.

Graefe

Albrechtról.

Pest,

1877.

Homer

Molnár

Grosse

167

K e s zorv^ostudor felett.

István. Gyászbeszéd

lerffy József Eger, 1858.

Hgyes

Endre.

Emlékbeszéd

logh Kálmán

a-

1890.

—

Emlékbeszéd

Lajos

—

B

Budapest,

felett.

m. tud. Budapest, 1896.

Markusovszky Akad.

tiszt,

tagról.

Emlékkönyv a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem orvosi karának múltjáról és jelenérl. Magyarország ezredéves fennállásának ün-

Guszmann Rudolf. Gráf S t e f a n neplése alkalmából. Budapest, 1896. Széchenyi in Piivat u. Irrenhause Hyrtl József. Antiquitates anatomicae zu Döbling. Pest,

— Gróf lingi

magántébolydában.

ford. B. J. Pest,

Hahnemann.

Garay V

é. n.

Széchenyi István s.

Emléke. t

y

t

ó

Németbl

a.

Költemények

Császár

János,

rös ni a r

a döb-

1.

—

rariores, quibus origó, incrementa et status anatomes apud antiquissimae memóriáé gentes, historiea flde illustrantur. Vindobonae, 1835.

Budán, 1844.

Haidenreich. János Lajos.

Historiea astheniae scorbuticae in multis gremialibus locis inclyti comitatus Aradiensis anno 1803 graviter saevientis, jussu ejusdem i. comit. conscripta et eongesta. Temesvarini, 1803. Antal. Geschiehte der Pest, die von 1738 bis 1740 im Temesvarer Banate herrschte. Ein aus glaub-würdigen Quellén geschöpfter Breitrag zur Geschiehte dieses Landes. Mit einer Planskizze imd topogr.-hist. Beigabe. Temesvár, 1839.

forscher

—

Aetiologia,

semo-

et therapeutica morbonim acutorum et diutuiTiorum A r e t a e i Graece et Latiné edita etc. Augustae Vindelicorum, 1603.

jetica,

Cappadocis,

u.

Aerzte

in

Wien am

16.

Wien, 1856. Vergangenheit u. Gegenwart des Museums für menschliche Anatomie an der Wiener Universitát. Wien, 1869. Sept. 1856.

Intze (nagy-baczoni) Mihály,

Hammer

Henisch György.

Einst u. Jetzt der Naturwissenschaft

Eröffnungsrede des in Oesterreich. deutscher Natur32. Versammlung

és

(es-

peres). Hazáját híven és serényen gj'ógyító szerelmes orvos néhai med. felett hadoctor lotti prédikáczió. Kolozsvár, 1763.

Zoltán József

—

(orvos). Dissertatio inaug. med.-histode nupera pesté Coronensi in

rica

maffno principatu Ti'ansylvaniae grassante. Pestini, 1822.

Ipolyi Arnold. Magyar

m\-thologia.

Pest, 1854.

(I). Ode viro clarismediea versatissimo J osephoWohlleben, dum onomasHerbert Henrik. Die Gesundheitsticum diem celebraretl789.Cibinii,s.a. pílege Hermannstadt bis zum in Ende des XVI. Jahrhunderts. Her- Jannsen Harry. Epikuros tana az

mannstadt, 1885.

Issekutz László simo

et in arte

élvezetrl. Budapest, 1895.

m n iezer Sándor felett. Budapest, ungarischen Reisetagobuch eines 1894. Arztes, mit besonderen Hinblick auf Oesterreich-Ungam wie es war u. Jendrássik Jen. Emlékbeszéd, melyet néhai SchordanZsigmond provisorisch ist. Wien, 1850. cs. k. tanácsos, orvostudor s az élet Hippokrates Aphorizmái. Ford. s a és fensóbb boncztan nyg. egj'etemi magj'ar orvosok és természetvizsgátanára felett 1862. szutó 3-án az egyelók negyedik nagygj'ülésének ajánlá temi nagy díszteremben tartott. Buda, a c h t e 1 D á v'i d. Temesvár, 1843. 1862. Aphorismái. Mag^^arra fordította s

Herczegliy Mór. Memoiren aus dem Janny Gyula. Emlékbeszéd L u

—

W

'

JESZENSZKY — LUMNICZER

168

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. Oratio d(> M a r t n o B e r in a n n i

a kórágyi intézet eredetérl és elmenetelérl. [Dissertatio inaug. de primordiis atque incrementis institu-

i

profess. medic. extraord. Wittonb. 10. nov. oninium luctu desiderato publice dicta actaque. Wittebergae, 1595. In Aureli Celsi caput 26. lib. 7. Calculi vesicao manu demondi rationem tractans commentarius. Wittebergae, desiffn.

—

tionis clinicao]. Pest.

Lenhardt

Vesalii, examen

servationum

anatomiearum.

i

(•

1

Ágoston

ob-

Hanno-

István. Ode Magn. Dno a L e n h o s s é k, ca-

i

Januarii 1827. Vacii,

loiidis

l'iil

felett. Pest,

a.

s.

—

Kaufmann Dávid.

Az érzékek. Adalékok a középkor physiologiája- és psychologiájának történetéhez. Héber és arab forrásokból. Budapest, 1884. Klug Nándor. P^nilékbeszéd J e nakad.

Emlékbeszéd

u d

w

i

m.

—

J.

B.

felett.

1832.

sanitario-medicinalis Hungáriáé ab incunabulis Regni usque ad nosti*a contempóra, studio et opera

r.

a.

Oratio qua Magn. Sp. ac Clar.

Samueli Rácz.

Dno

medicináé oma-

mento

—

Davis

Linzbauer Perencz Xavér. Codex

Elégia Magn. Dno. S t i p s i c s, illustri patriae viro anno 1806. die 30. Maji. In theatro pathol.-therapeutico. Budae, s.

Emlékbeszéd

homo, philosophus. níodicus. Budae,

akad.

tud.

Koppi Sándor. Ca

cs. kir.

Budapest, 18H5.

Károly

g

tagról. Budapest, 1897.

Férd.

Csausz

tanácsos a leiró boncztan nyilv. rendes tanára felett. 1864. sz. András hó 2-án az egj'etem dísztermében. Buda, 1864. Emlékbeszéd B r o c a Pál küls tag felett. Budapest, 1882. orvostudor,

Lindenmayr Imre P.Hippocrates Ij

Frigyes Vilmos küls

— —

tagról.

r.

Budapest, 1892.

—

Emlékbeszéd

József. és

1868.

drassik Jenó

chirurfriat' doctori et in reg. scient. univ. Hungarica artis obstetriciae et ophthalmoiatriae publico ordinario professori, regniae Hungáriáé oculistae XV. Kalend. Nov. 1809. porrecto exequias solvit. Pestini, 1810.

Márton

Bugát

£átai Gábor. Bmlékbeszéd

his-

Lenhossék Mihály Ignácz. Alexio

viae, 1607.

Kamenszky M h a

1834.

(íesammelte

tori.>
1600.

— Andreáé

József.

24. P'ebr. ann. 1807. fatis functo parentavit. Budae, s. a. Oratio qua Spect. ac. Clar. Dno

Tom. 1852—61.

gestus.

—

1

— Hl. (sect. — 1

A magyar korona

5.)

Budae,

országainak nem-

zetközi egészsógügj-e. Az egyes igazgatási tárgj'ak fejldésének történetével. Hivatalos adatok nyomán. Pesten,

1868.

Cseh-Szombathy

— Das Internationale Sanitátswesen der

1815. die 2. Kebruarii fatis functo viro eximiae scientiae anno eodem die 21. Febniarii in ecclesia reformatorum qua in aug. Vindobonensi universitate graduato parentavit.

der Kronlánder. .Mit ungarischen Entwickelungsgeschichte der einzel-

Josepho anno

.

.

.

I'estini, s. a.

Korányi Frigyes. Emlékbeszéd S k od a

W ó z s

»•

f

felett.

Budapest, 1882.

Kovács Sebestyén Endre.

Emlék-

BeneFerencz

l)eszéd néhai idsb volt egyetemi tanár és igazgató, kir. tanácsos felett. íVst. 1h58.

Laszlovich Ágost Károly. tatio

med.

variolarum

históriám illustrnns.

Lauschmann magyarországi

et

I'estini,

Gyula.

cs.

vaccinae 1838.

a

járványok

történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára. Székesfehérvár, 1898.

Ledniczky István.

variolarum. Viennao. 1772.

Loigk Antal és Werloschnig(pernbergi) János. História pestis, quae aii anno 1708. ad 1713. Transylvaniani, Hungáriám, Austriam.Prairani et líatis-

bonam depopulabatur, per

Disser-

Adatok

Verwaltung.>í-Gegestánde. Auf nen Grund iimtlicher Daten. Pest. 18K8. Lissoviny Sámuel Dániel. Dissertatio inaug. med. Kpitome históriáé

Iktatási értekezés

epistolas

medicís enanata. Styriae. (1715). Losy Pál. Orvostudori értekezés az etc.

conscripta

et

.\ustriae

orvosi tudomány korszakairól. [Di.*sertatio inaug. de medicináé periodis.] Pest, 1839.

Lumniczer

Balassa

Sándor. ,1

Emlékbeszéd

a n o s felett. Pest. 1872.

s

'

MAIZNER — RÓZSAY

Maizner János. A mányi irodalom

169

Papp Gábor.

magj-ar orvostudoKolozsvár

Jász-Xagj^kun-Szolnok

vármegye közkórházának

ITTO-iff.

1885.

története.

Szolnok, 1898.

Mangold Henrik.

Medizinischer Be- Pertik Ottó. Pasteur emlékezete. über die Wandersammlungen Budapest, 1896. der ungarischen Xaturforscher und Pollák Henrik. Dissertatio inaug. Aerzte in Pest, Maros-Vásárliely und historieo-med. Systemata medicináé a Pressbm-g. Historisch und kritisch Paracelso ad nostra tempóra. Fascirieht

dargestellt .... Meissner Pál T.

Pest, 1867.

eul.

am

Purjesz Ignácz. Adatok kus

—

mia kültagja fölött. Budapest, 1887. Emlékbeszéd Lenhossék Jó-

zsef

felett.

Budapest, 1893. Teként. Ns.

Moller Godofréd. Midón Nemz.

és

Hermann András

m

—

Frigyes.

H

i

|

j

e-

F a b r i c i i de A q u apendente opusculum de totius animalis integumentis et

edit.

S.

1.

1618.

Regiomont, 1642.

Müller Frigyes.

Geschichte der siebenbürgischen Hospitáler bis 1825.

—

et recen-

Honoribus Dni Ignatii Stáhly. Dum diem nominis pridie calendas Augusti eelebraret. Pestini, 1816.

Nendtvich Károly. Frivaldszky

Imre életrajza. Nóvák Lajos. A

Pest, 1872.

szegény gyermekek sorsa az ó-kori társadalomban. Budapest,

1879.

Dissertatio inaug. história vaccinae in Hungáriáé. Pestini, 1846.

A

de

himloltás

i

Magyaror-

—

biharmeg>-ei gyógyszerész-testület és az általános magj'arországi gyógyszerész-egylet III. kerület, IV. járás gyógyszertárai, testülete és egj'^letének története alapításuk óta. Debreczen, 1882. Pótlék és heljToigazitás a »Debreczeni és biharmegyei gyógyszerésztestület s az általános magj'ai'országi gyógyszerészek egylete 12 járása. gyógyszei"tárai, testülete és egyletének története alapításuk óta« czím

mhöz. Debreczen, 1884. Rózsay (Rosenfeld) József. Emlékbeszéd, melyet néhai Schlesinger

Disseitatio inaug. med. sistens doctrinae de viribus naturae

Ignácz

medicatricibus históriám brevem, expositionem vindicias. Dupoi-pati, 1807.

forvosa, a m. kar tagja ....

Orlay János.

történet*

után fordította a budapesti növendékpapság magyar egyhazirodalmi iskolája. 2 kötet. Budapest, 1886. Révész Imre (lelkész). M é 1 i u s z Péter emlékezete. Debreczen, 1873. Richet Károly. Az ördöngösök hajdan és napjainkban. Tanulmány. Francziából ford. Erdélyi Béla. Nagyvárad, 1880. Rótbsch.neck V. Emil. A debreczen-

Wien, 1856. József. A cholera Nyitramegyében 1831-töl 1874-ig. Nyitra, 1876. Neicliel Károly. Dissertatio inaug. med. sistens poUincturiam cadaverum tes. Pestini, 1821.

története.

Ratzinger György. Az egyházi szegényápolás története. A II. kiadás

Nagy

humanorum, juxta antiquos

Zsigmond (idsb). Az E b e r s-féle orvosi Papyrus. Tanulmány az orvostudomány története körébl. Az Éber által közölt adatok felhasználásával. Budapest, 1876.

szágban. Pest, 1846.

1694. i

pest, 1896.

polit.-med.

j

ny

a Szent-Róalapításához. Buda-

közkórház

Rakita Alajos.

Posonban, 1726. Károly Ottó. Disputatio medica a Hippoer. sect. III. aphorism. XXI.

r

fe-

Budapest, 1882.

Jan. eljegj-ezné, kötelességétül viseltetvén, igy akara üdvözleni G. M.

Altdorfl,

FlórFerenez

Pest, 1873.

Puskás Ferencz. Borszék

uram, Cardinalis Csaky Imi'e Eminentziája orvos doctora, Leidenfrost Mária ursébethet, Kastenholtz János András uram hagj-atott özvegyét, keresztjéén szokás szerént, magának kedves házastársul, Sopronban a. 1726. d. 8.

Monau (Monavius)

Emlékbeszéd lett.

Main, 1844.

emléke.

Pest, 1871.

—

1

—

Pestini, 1846.

Poor Imre. Sauer Ignácz

Mihálkovics Géza. Emlékbeszéd H e n e Jakab, a m. t. Akadé-

—

II.

J u s t u s L i e b i g, Doctor der Medicin u. Philosophfe, Pi'ofessor der Chemie etc. analysirt von P. T. Meissner. Frankfurt

volt orvostudor, szülészmes-

ter, sz. kir.

Kszeg városának kir.

egjetemi

felett

tisztel,

orvosbudapesti kir.

..

RÜPP— SUGÁR

170 ~m

Ungam beobachnebst Bojtriigen zur Geschichte des brandigen Ausschlawelcher In Ungam Pokolvar ges,

Gespannschaft^n von

orvosegyesUlet 1861. m&roz. 23. tarrendkívüli gylésében tartott

tott

—

.

Pest, 1861.

A gyógyászat

hóboreknél és a középkorban. Pest,

a

zsidó orvosok a 1862.

—

—

—

tet

.

Tanulmány a lioz.

—

régi zsidók orvostanú-

Budapest, 1875.

Emlékbeszéd néhai

bestyén Endre

Kovács lev.

tag

Se-

fölött.

Budapest, 1879.

Rupp Nep.

genannt wird. Pesth. 1804. Na<'hnchten vom Scharbock in Ungarn lm Jahre 1803. nebst Vorschriften der.Medizinischen Pollzey fiir nicht ansteckende Volkskrankheiten

Emlékbeszéd, melyet néhai G r ó s z Fülöp és H e r m a n n Adolf volt kórházi forvosok fölött arczképeik 1875. jun. 13. a pesti izr. kórházban történt leleplezése alkal-niával tartott. Budapest, 1875.

wurde

und

Beitrágen zur Geschichte des brandigen Ausschlages, welcher in Ungam Pokolvar genannt wird. Wien, 1805.

Schulek Vilmos. Az egjetem

—

törté-

nete 1890/91-I>en. Budapest, 1891. Notes historiques sur la chiniquo d'Ophtalmologie de rUniver-^ite Royale Hongroise de Budapest. Depuis son origine jusqu'a nos jours. 1801

János. Beszéd, melyet a tudományegyetem orvosi kar fennállásának százados ünnepén 1899. Budapcí^t. 1K99. 1871. nuíjus 13-án az egyetem dísz- Schuschny Henrik. A reforaiatio és termében mondott. A királyi alapítókorának befolyá-'^a az orvostan fej-

mayyar

kir.

nak, Mária-Thereziá-nak arczképével és egy történelmi pótlékkal. (Adatoka magyar kir. egyetem orvosi kar százados történetéhez). Buda, 1871. Kuss János Kristóf. Unsterbliches Denknuil auf A n d r e a s L ö w, Physikus in Oedenburg, in einer kurzen Rede. Regensburg, 1710.

Sabiz (taubenspergi) József.

Dis-

de

habitu germanomm antiquo, et stnictura corporis aevi modemi. Viennae, 1737. sertatio

iiiaufr.

nied.

Schódy Sándor (idsb). A .^zagi

ldésére. Budapest. 18«0.

Scliwartz János Theophil.

Disser-

med. complectens theses medicas theoret.-pract. e 1. Aphorismo Hippokratis deductas. Halae

tatio inauií.

Magd., 1714.

Ern. Die ersten .\nfánge der Heilkunde und die Medizin im altén Aegypten. Berlin, 1876. Emlékbeszéd H e b r a felett. Buda-

Schwininier

— pest, 1881. — Rendszerek

és

divatok

az

orvo.«i

magyaror-

tudományban. Budapest, 1M87. gvógyszorészet rövid története. Segner János András. Progranuna

I.

Budapest, 1897. et II. de t'ontoPliniano.Göttingae, 1737. A magj^arországi gj'ógyszerész-egylet Seredi József. l)is.^ertatio inaug. hu.szonötévi története. Budapest, 1897. histor.-med. sistens mentein legiim Schemniel J. Fr. Die bei-ühmteston mosaicarum circa sanitatem pubiicam. Aerzte und Ihre zwölf CardinalheilVionnae. 1816. mittel in dor Heilkunst. üng.-Alten- Sonntag Mihály. Dissertatio inaug. burg, IHO. med. de caussis impotentiae in sexu Schraud Ferencz. Geschichte der potiori ex doctrina H i p p o c r a t s, Pest in Sinnien in den Jahren 1795. veterum(iU(' medicorum. Cum proirund 1796. Nebst einem Anhange, ranimate N e u b a u e r i. Jenae, 1 774. welcher die Geschichte der Pest in Staub Móricz. \ biológiai tudományok fejlódé.'se. Ostgalizien, Vorschriften der Pe8^ és módszerük történeti polizei und Ideen über die AusrotBudapest. 1H94. tung einiger ansteckenden Krankhei- Stocker Lrincz. Ofnerischer Pestten enthált. 2 Theile. Pesth, 1801. 8child, oder gründlich kurz verta<sto História pestis Szinniensis annorum Deduction von Betíchaffenheit deraii. 1795 et 1796. Jussu regio scripsit 1709 u. 10 fást durch das ganze Tomi Hl. Budae, 1802. Königreich Ungam grassirenden pesGeorg. Stahli chir. doct. et tilenzlalischen Seuch. Wien. 1711. unlvers. Hung. prof. Vll. kai. Novem- Stricho Gyula. A Budapesti (")iik

—

i

.

bris

.

mortuo parentat. Pesthini, 1803.

tes Mf'ntö Kiíyesület tíirténete 1>-.

1H97. Budapest. 1897. Nachrichten vom Scharbock, welcher im Jahre 1803. in mehreren Sugáir Fábiusz. Orvosi Napló

Ma;r.viir

;

SZEPSI

— VISZANIK

és Erdélyország orvosai használatára. és II. é\-fo5'am. Pest. 1859—60.

I.

(Ennek egy része, mely külön is megjelent (1861.): Az orvosok s az orvosi

tudomány Magyarországban alegrégibb idóktül fogva századunk elejéisr.)

(Macer

Szepsi

János

cognítis adversus tetanum remediis instructus. Vindobonae, 1777. História leucorrhoeae omnis aevi observ'ata medíea continens. Pars I. Vindobonae, 1781. História amauroseos omnis aevi observata medica continens. 2 Partes. Vindobonae, 1781.

— —

György).

Philippi phrasti Paracelsi.

Theo-

Archidoxae

Cracoviae,

1.569.

— Geschíchte der Wechselfleber. Aus dem Latéin. Bd. Helmstádt, 1781. — História ophthaüniae omnis aevi obserI.

Szikszai Vazul. Oratio funelnis de vita et moite Joannis Viti Bal-

sara t

Wittebergae, 1.576. Szilágyi Ferencz. A szerelmes orvos, egy halotti tanításban lerajzolva mellyet néh. Pataki Sámuel ur utolsó érdemlett tiszt^sségtételére írt és elmondott 1804. szeptembernek 30. napján. Kolosváratt, 1805. Szotyory (szotyori) József. A marosvásárhelyi országos polgári gj^ógyintézet eredetének s felállításának rövid és igaz történetírása. MarosVásárhely, 1833. i.

Tamássy Károly. A

gj'ógj'szerészet után.

1887.

febr.

6-ára.

— —

welche allé von jeher gemachte medicinische Beobachtungen enthalt. Aus dem übersetzt. Lateiníschen

— —

Leipzig, 1784. História cardialgíae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1785. Oratio funebris in exequiis i c h a-

B

o

i

s-R e y

mond

tagról. Budapest, 1899.

Thann András. TrauergedichtzuEhren des weyland H. Dávid S p e e ni

1

Leutíchau, 1684. Tihanyi Mór. Az ókori görögök gjógj'ászati ismeretei; Az orvosi tudomány és orvosi rend fejldése Hippokrates eltt. Budapest, 1897. b e rg e r

M

elis

s.

— Hippokrates élete és mködése. Budapest, 1898. — Platón és Aristoteles hatása az orvosi

Schoretics

prof.

ab regia

scient.

— —

—

clini-

univers. Pes-

Pestiensi celebratis dicta a tíni, 1786. História rachitidis omnis aevi observata. Vindobonae, 1787. História tjmpanitidis omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1788. .

.

.

Geschichte der englischen Krankheit.

Aus dem Latéin, mit Anmerkungen.

—

—

Leipzig, 1789.

Geschichte des schwarzen Staars. Aus dem Latéin, übersetzt von G. P. Mogalla. L ThL Breslau, 1790. História haemorrhoidorum omnis aevi obsen'ata medica continens. 3 Volcus. Operis posthumi editionem procuravit Franciscus Schraud. Vindobonae, 1794 95.

—

tudomány fejldésére. Budapest, 1899. Ulil Károly Schicksale Trajánovits Ágoston. Az or\'osgj'ógyszerészet ó- és újkori fejldése s hanyatlása, tekintettel különösen a hazai gyógy szerészetre. Sarkad, 1874.

praxeos .

Budapest, 1888.

— Emlékbeszéd D u

Vindobonae,

1783. História febris hectieae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1783. Geschichte des hektischen Fíebers,

cae

Thanlioffer Lajos. Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története. Az állatorvosi szakoktatás hazánkban való megkezdése százados emlékünnepére.

vata medica continens.

okmányok

Hiteles Debreczeu, 1883.

története.

küls

171

über die frühem den jetzigen Bestand des Bürgerspitales u. der dazu gehörigen Kirche zum h. Ladislaus in (lelkész),

u.

Pressburg. Pressburg, 1830.

Trnka (krzowitzi) Venczel lovag. Valentics Ferencz Miksa. Memória

-^

História febrium intermíttentium, omnis aevi obsen'ata et inventa illustriora med. ad has febres pertinentia complectens. Vol. I. de febribus intermittentibus. Vindobonae, 1775. Commentarius de tetano, plus quam ducentis clinicis medicorum observationibus, nec non omnibus hactenus

epidemiarum chronologice

et pestium omnis aevi proposita. Vindobonae,

»Bibliotheca 1784. (Ad ami Pál Loimica<-ját tartalmazza a kiadó elszavával. Szinnyei.)

Viszánik

Mihály.

Leistungen

u.

Statistik der k. k. Irrenheilanstalt zn Wien seit ihrer Gründung ira Jahre

WAGNER — ÉV NÉLKÜL

173 1784. 1845.

big

zum Jahre

Wien, Zedlitz L.

1844.

Wagner JáLnoB. Emlékbeszéd néhai Sauer Ignác z, kír. tanácsos, a tanára az egye-

syskk. belgj'ógj'ászat

tomon,

felett.

Weszprómi

Buda, 1871.

Balneographisches statisund Wörter-

tisch-historisches Handbuch. Leipzig, 1834.

Zelizy Dániel. Megemlékezés K á t a i Gál) o r felett. Debreczen, 1878. Ziffer Károly. Az izraeliták körül-

metélése történeti és orvosi szempontIstván. ból. Budapest, 1880. Succincta medicoruni Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Centuria I. Lipsiae. 1774. Centuria II. Pars prior. 1816. Einige Worte über das Lében Paul von K 1 b a n y's. Pressburg. Viennae, 1778. Pars posterior. Ibid. 1781. Centur. III. Decas I. et II. Ibid. 1824. A közszeretett fájdalma, a néhai Pataki Sámuel Sáros-Pataki 1787. sírhalmánál, két halotti beur, Magyarországi öt különös elmélkeV. szédekben. Kolosvárt, május 9-dik IV. II III dések. I 1824. Kolosváron. A magyarországi szltökében ntt és nevelkedett aranyról, avagy Vl-dik 1880. Névnapi Szoborján, mellyet T. T. Bugát Pál urnák tanítványi hálaelmélkedés a magyarországi régi ordatosságból emeltek az ifjantz sebévos-doctoroki-ól. Pozsony, 1795. szek. Pest. Pannóniáé luctus etc. Cui in flne recenter accesserunt I. Consolationes 1882. Schmerz-Gefühle am Sarge des ermordeten Herm Constantin v. adversus terrores mortis ad mentem H a b e r I e, Professors an der k. ung. Drelineourti ... II. Az egészségnek Universitát zu Pest von Kranz ü fenntartására és a hosszú életnek Ofen. megnyerésére tartozó regulák. III. Tudós Wcszprémi István élete leírásának 1885. Bethesda budapesti betegápoló és diakonissa képzöintézet története. rövid kivonása, rézbe metszett epiBudapest. taphiumával. Posonii, 1799. Zágonyi Gábor. Dissortatio inaug. Év nélkül (Sine anno). S c h 1 ehánki sebész r Z i in o n d s i n g nied. de inventis hujus saeeuli iii aite tiszteletére szenteli a vándor Aessalutari novis. Trajeeti ad Rhenum, kulap 1837. (Komárom.) 1764.

(Csanády)

—

.

.

.

.

.

.

—

:

.

-s

.

.

;

:! ; ; 1!

vn.

SCRIPTA PERIODICA. 1.

Scripta periodica regularia.

hetilap. Szerk. B a j e s a y Mihály. Megjelent hetenként évfolyamban. 1883—1890. csütörtökön I. évfolyam 1870. máj. 26-tól aug. Szerkeszt^tulajdonos Ráez Károly. 28-ig. (Második évfolyama » BalatonÁllamorvos. A közegészségi, közigazFüred, Keszthely* czím alatt jelent gatási és törvényszéki orvosgj'akorlat meg). közlönye. Mellékletül a »Gyógyászat« folyóirathoz megjelent 1869-töl 1876-ig Balneologiai Értesít. Megjelent 6 évfolyamban havonkint. 1894—1899. idhöz nem kötve, 1876— 87-ig pedig Szerkesztette Preysz Kornél. havonként. Ekkor megsznt. Németül is: »BalneoIogische RundÁllategészség. Folyóirat állategészschau* czímmel. ségüs'vi ismeretek terjesztésére. Megévfolyamban. 1897—1899. Betegápolás. Megjelent 4 évfolyamjelent' 3 ban havonként. "l896— 1899. Szerk. Szerk. Rátz Istv á^n. e s z e 1 y I s t v á n és és kiadták Állategészségügyi Értesít. Megjetársa. lent 6 évfolyamban. 1894— 1899. Kiadja budapesti kir. Orvosegylet Eva földmivelésügyi m. kii', minisztékönyve. Szerkesztették 1874. évre rium. Bertalan. Budapest, Sti11er Állategészségügyi évkönyv. Meg1875. 1875— 78-ra K é 1 1 i K á r o 1 v, jelent 12 évfolyamban. 1888—1899. 1879— 1886-ra R é c z e y 1876—79. évente. Szerk. H u t y r a F e r e n c z.

Aesculap. Organuni Pharmaciae. Megjelent

8

j

.

i

\

W

!

A

:

—

i

i

Anzeiger

Heilbad

aus

Buziás.

Imre,

;

Ángván

évfolyamban hetenkint.

Megjelent 3

|

1897—1899.

Szerk.*^

és társtulajdonos

MartonJános.

S.

és

I

!

Bába-Kalauz. Mejelent

6 évfolyamban havonkint. 1894—1899. Szerkesztette D r n e r G u s z t á V. Balaton-Füred, Keszthely. Fürdószaki hetilap. Szerkeszt és kiadó B a j c s a y Mihály. Megjelent hetenként csütörtökön, Keszthelyen. i

92"-re

—

1887— 90-re Béla, 1888—91. — 1891 Pertik Ottó, 1892—93.

1880—87.

1893— 94-re

Székács

1894—95.

1895— 96-ra

—

Béla,

Bácker

József, 1896—97. — 1897— 99-re a, 1898—900. 1 m r é d y B é 1

:

A |

í

budapesti kir. orvosegyesület szakosztályágynaékologikus nak évkönyve. Szerkeszti 1896. óta T e m e s V á r y Rezs. Németül

»Sitzungsberichte der gj-naekologischen Sektion der kgl. ungar. Árztevereins zu Budapest*. (Ijeipzig.) Dentista. Megjelent 3 évfolyamban Balaton-Füredi Napló. Megjelent 1891—1893. Szerkeszti* havonként. 3 évfolyamban a fürdi idszak alatt a n n Zsigmond. S u s s kedden és péntekén. Szerk. és kiadta Tihanyi Viszhang. 1861—1863. Egészség. Folyóirat egészségtani ismeretek terjesztésére s a közegészségBalaton-Hévizi Napló. Fürdszaki II.

évfolyam

1871.

>Balaton-Hévizi jelent meg).

(Els évfolyamai czlm alatt

is

:

Napló<

j

A

j

m

:,

:

;1

EGÉSZSÉGI TANÁCSADÓ — GYÓGYÁSZAT

174

Ügy órdokoinok elmozdítására, Kiadja

nyok körébl.

közegószségi eg>'esület. Megjelent 13 évfolyamban 2 havon1887—1899. ként. Szerkesztették

tudományos akadémia ÍII. osztálya. Pe.st, 1867-1899. füzetenkint. (Az

az

—

orsz.

egyes

a magyar

Kiadja

értekezéseket

lásd

Fodor József, nevei alatt.) Kauser József, Téry Ödön Értesít a kolozsvári

a

szerzk

1887— 1890-ig

orvos-ter-

Lajos; 1891— 93-ig F odor József és Csapodi I8^ ván: 1894- 96-ig ezekkel egj-ütt

raészettudománytársulat gylésérl. Megjelent 24 évfolyamban.

Frank Ödön; 1897— 99-ig C s at V á n. Frank Ödön, p o d

H gye

T

és

ó

t

h

I

i

1876—1899.

Vili— XXIV.

évfolyamot K u g N á n d o r. (A XIV. évfolyamnál az összeállító neve el-

.><

I

R g e r Gusztáv. Egészségi Tanácsadó i

I— VII.

Összeállítják

Endre;

s

1

az ember és bajaiban. Az egészség és szükségben a lehet

maradt.)

i

Fizikai és diétetikai gyógyítóeszközeirl módok közlönye. Gyakorló orvosok önsegedelemrl alapos ismereteket számára. Szerk. P a ó c z I g n á c z. terjeszt folyóirat. Megjelent 4 évfoBudapest, 1899. novembertl megjelyamban minden hó 1-én és 15-én. lent havonként. 1864—1869. Szerk.-tulajd. P e t h e fvárosi kórházak évkönyvei. Zsigmond. A III. évf. »Közhasznú 187.1 18MÍ). folyóirat az ember életét, egészségét Fürdi Lapok. Heti közlöny a gyógyés jólétét érdekl ismeretek terjeszés fürdhelyek, fürdi tiírsasélet és tésére továbbá a házi orvoslás és természettudományok körébl a nagy a háziiUlatok

!

1

A

;

az állatorvoslás biztosabb módjainak ismertetésére* mellékczímmel. A IV. évf. »Az ember házi és állami

közönség számára.

—

élete körén« mellékczímmel.

Egészségi és Életmentési Tanácsadó magyar családok számara. Az

—

Megjelent 1868 máj. 18-tól szept. 21-ig. Szerk. Fellét á r Emil; társszerkesztk és kiadótulajdonosok Chyzer Kornél és Károly. Fürdészeti heti közlöny a hazai

Orzovenszky

egészség fenntartásának

gyógyhelyek érdekeinek elmozdítá-

életve.szélyek

sára. Szerk. K o v á c h kiadótulajd. S c h é d y István. Megjelent

s a rögtöni elhárításának módjairól. Megjelent havonként. I. évfolyam 1875. Szerk. Kelen József.

Egészségi és

hasonszenvi

Imre;

Köz-

—

a fürd idény alatt minden vasániap. 1874 máj. szept. Budapesten. Megjelent 6 évfolvamban havonként

—

löny. .Meiíjelent három évfolyamban. 1876—1879. Szerkesztette Dudits kétszer. 1894—1899. Szerkeszt és Miklós; fmimkatárs N o v o t n y kiadótulajdonos Bosányi Béla. Fr gyp Gyakorló Orvos. Megjelent 10 évEgészségtani Lapok. Megjelent 3 folyamban minden hó 1-sején. 1890. évfolyamban. 1876—1878. Szerk. és 1899. Szerk. és kiadótulajdonos .s.

i

—

kiadótulajdonos

Kodo

tal; fmunkatárs

1

ány

i

1890— 97-ig Roth Adolf,

An-

HammersbergJ

László. Egészségügyi Értesít. kir.

i

Kiadja a m. b('lüg>-minisztérium. Szerkeszti

óta Preysz Kornél. Megjelenik németül is. Élet. Népszer egészségtani, életbu várlati és társadalmi közlöny. Megjelent 2 évfolyamban havonként két-

I

189.'J

1878—1879.

Szerkeszt-kiadó Dudits Miklós. L évfolyama a 'Hasonszenvi Közlöny* havi melléklappal.

Életmentés és Egészség. tulajdonos

munkatárs

.Megjelent

Szerkeszt és

lap-

Dudits Miklós; Merényi S.

f-

lM>tenk'''nt 1875-lM«n.

Értekezések a természettudomá-

—

:

Az

szer.

.segéd-

szerkeszt 1895— 98-ig M s o n y iK ö n i g. 1898-99. felels szerkeszt Stad r Károly, fmunkatárs Oláh Gyula. Minden hó 15-dikén német nyelven is megjelenik »Dor practische Arzt« czím alatt. Tartalnm a magjar kiadáséval nem egészen

j

azonos. i

Gyógyászat. \z orvostudomány

hazai és külföldi fejldésének, különö.xeti a g>óg>-iryakorlatnak közlönye. Megjelenik 1H61 óta hetenként szombaton. Szerkesztették: 1861— 1874-ig Poor Imre; 1874— 1886-ig elbbivel egjütt; 1886 óta

Dulácska

Géza

Sohachter Miksa. 1884— 1886-ig 1886

óta

S

Kiadták

Dulácska Géza; h

Ji

c h

t

r

.Miksa.

; ' 1

GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK — KLINIKAI FÜZETEK Társszerk.

1861— 1865-ig

:

Nékám

jén megjelent* Hasonszenvi Lapok<-ba

Sándor; 1873— 1878-ig Kövér Gábor.

—

Fmunkatárs

1886 óta 5 z é n á s y Sándor. Melléklapok 1869— 1888-ig »Államorvos« 1888 1898 óta »Meóta >Honvédorvos«

II

;

15-én. 1864. jul. 1.— decz. 15. Gyöngyösön. Ezzel megsznt és a Pesten 1866 elején

dikus«.

1865.

Gyógyszeres értekezések, melyeket magyar tudományos mindenes-

ségben

megjelent

Sehuster János

t»k.

—

magyar

királyi oktató vezetése alatt a

nevendék

gj'ógyszeresek kiszabott készítményeik elállításakor közönségesen elmondottak. Pest, 1829—30. Gyógyszerészek Naptára. Szerk. a »Gyóg>szerészi Hetilap* szerkesztsége 1865— 67-ig. 186fc'-ra szerkesz-

Sehédy Sándor...

;

—

1873. I

j

tói

m

Gyógyszerészi Értesít. Megjelent évfolyamban havonként kétszer. 1894—1899. Szerkeszt-tulajdonos L u k á e s I s t V á n.

|

i

I

i

:

1882— 1887-ig C

Gyógyszerészi

Láng

kiadó jelent

— —

1848

15

u

15-én

— nov.

15.,

és 30-án. Nyitrán.

Hiradó. Megjelen 5 é\'folyamban havonként ingyen. 1895—1899. Szerk. és kiadótulajd.

Moder Dezs. Csurgay Karlovszky

:

Geyza.

Segédszerkeszt

1892-ben

Kende

ismereteket terjeszt folyóirat a homoeopathiáról. Megjelent 2 évfolyamban minden hó 1-én és -15-én. 1864 1865.

—

Horner István.

Ekkor megsznt és a Pesten 1866

ban. 1880—1891. Szerk.-laptulajdonos L r i n c z i F e r e n c z. Ifjúság és Egészség. Megjelent 2

1898—99.

évfolyamban.

Megjelenik

15-én. Iskola- és egészségSzerkeszt e rfolyóirat.

G

ügyi 1

ó c z y

nek

:

ler

Zsigmond:

Auj

e s z

közremködk y Aladár, K gi

Gusztáv.

Henrik

és

Wa

1

Schuschny d m a n n Fülöp.

Jó Egészség. Megjelent 2 évfolyam-

István. Hasonszenvi Közlöny. Alapos

Szerk.-tulajd.

Szontagh Ábrahám,

Kiadótulajd.

minden hó

Közlöny. Megjelent 16 évfolyamban. 1884—1899. Szerkesztk és kiKáladók 1884— 1892-ig 1892 óta K.

mán;

—

keszt Bakod y Tivadar; felels szerk. Balogh Tihamér. Hirlap. Szerk. és A. F e r e n c z. Meg- Hosszú élet. Megjelent 4 évfolyam-

minden hó aug.

—

dar

;

ban havonként 1895-1899. Fszer-

s

Kálmán. Társszerkeszt — 189.3-ig Lukács István.

gay

j

B a k o d y Tiva1873 75-ig. A 3. évf. »A homoeopathia hazai és külföldi vívmányainak közlönye* mellékczímmel. A 6. évf. »A homoeopathia, kórboncz- és kórélettan körébl* mellékczímmel. 1870—73.

r-

Sehédy Sán-

Karlovszky Geyza.

Fmunkatárs

;

mér

1892

:

K.

Ábrahám 1866—69.; Argenti Döme 1869—70. Balogh Tiha-

orvosegylet. ismeretterjeszt hetilap a magán- és közegészségügy körébl. Megjelent 1. évfolyama 1874-ben hetenként egyszer csütörtökön. Szerk.-tulajdonos Széli L a j s. A n. évfolyam »Közegészségi Lapok* czimmel jelent meg. HonxeopatMa. Megjelent 5 évfolyam-

Sehédy

és

folyó-

a homoeopathia körébl. Megjelent 9 évfolyamban minden hó 15-én. 1866 -7-1874. Szerkesztette Szontagh

késbb a m. hasonszenvi Meg- Házi Orvos. Közérdek

jelenik 1862 óta hetenként csütörtö1862—1898. Szerkesztették kön. 1862— 1894-ig Sándor; 1894 óta K. K a r 1 V s z k y G e y z a.

dor

Lapok. Ismeretterjeszt havi

j

tudo-

mányok fejldésének közlönye.

Kiadótulajdonosok

»Élet« havi melléklapja. Szerkesztette u d i t s M i k ó s.

D

;

j

6

Hetilap. A gyógyszerészeti

A magjar hasonszenvi ügj-pártolók társulatának lapja. Megjelent 4 évfo-

:

j

lent 6 évfolyamban, Budapesten, 1895-

:

Lapok«-ba

irat

Pesten.

fogva évente. A magyarországi gyógj-szertárak hiteles adatok alapján összeállított névjegyzékével. Szerk. C h y z e r K á 1 á n.

»Hasonszenvi

olvadt.

lyamban minden hó 1-én és 16-án. 1876—1879. 1878 és 79-ben mint az

Gyógyszerészeti almanacli. Megje-

—

Alapos ismereteket terjeszt folyóhomoeopathiárol. Szerk.-tulajd. Horner István. Megjelent min-

den hó 1-én és

;

tette

olvadt. irat a

:

a kir.

175

ele-

ban P'iuméban havonként kétszer. Riehtmann 1893-1894. Szerk.

M ó r. Klinikai Füzetek. Megjelent 9

évfo-

lyamban havonként. 1891—1849. Szerk(^sztotte

I )

o n

;i t

h

Gyula.

:

KÓRHÁZI SZEMLE — MAGYAR ORVOSOK STB.

176

Kórházi Szemle. A

hazai kórházak, ós orvosi irodalom MPfrjplent 2 t'vfelyamban

A

}i-yóg>'gyiikorlat

magyar fül és gégeorvosok egyesületének évkönyve. 1894

1S99. Szerk. P o y ii k L a j o s. Me-íjelenik német nyelven is. »Jahrbüpher der Gesellsehaft der ungarischen Ohren und Kehlkopfárzte* t-zimmel. Magyar Fürdölapok. Meiíjelent 2 7K aprili.stöl— szeptember évf. 1877 Közegészségügyi Lapok, tlpószségvégéig. Szerkesztette L6rincz i üL'-yi ós cletnK'iitt'si i.-íineretterjesztö Ferencz; kiadta Z i 1 a h y S áfolyóirat. Orvos- és mivelt nem-orvos m u p I. közönséi? számára. Szerk.-tulajdonos Magyar Gyógy terem. Megjelent 1880-

közlönye.

I

havonként

Pozsonyban. 1865-1866. Szerk.-tulajdítnos ifj. Z lani ál Vilmos fómunkatíirsak Gotthardt éa K a n k a trk. A II. óvf. >Orvo8Í Szemle* czlmmel jelent meg. :

;

—

Széli Lajos; fmunkatársak tól fogva jnint a Közegészségügyi Kalauz* melléklapja. 1880—1899. Kelen József és Tóth falus y Gyúl a. Pesten, megjelent minden Magyar Orvosi Archivum. Megje»

hó I-én és 15-ik napján. II. évf. 1875. (I. évfolyama »Házi Orvos* czímmel

kéthavonként 9 évfolyamban. Szerk. 1892—97. y Árpád, K1ug és P e r t'i k 1 1 ó 1898-99. B ó k a y Á r p á d és Perlent

:

Orvostan.

József. Közegészségügyi Kalauz. Megjelent 21 évfolyamban. 1«79— 1899. Szerk.-

Lórin ez

erén

ez. 1880 óta a »Magyar Gyógyterem* melléktulajd.

—

i

P'

lappal.

Lapok. Egészségügyi

és életmenismeretterjeszt folyóirat. Orvos és mivelt nem-orvos közönség számára. Megjelent 7 évfolyamban hetenként kétszer. 1874-1879. Szerk.-tulajtési

donos Széli Lajos; fmunkatárKelen József és Tóthsak fal n s i Gyula. (I. évfolyama »Házi Orvos* czlmmel jelent meg.) Szemle. Megjelent 4 évfolyamban havonként. 1^90— 1893. Szerkesztette :

— A

O

I

íi

h

(í

y u

1

a.

;

:

tik Ottó.

Moirjclent mint az »()rvosi

Hetilap* melléklete 2 havi számokban 1869— 1899-ig. Szerkesztette Fodor

Bóka

Nándor

meg 1874-ben.) Közegészségügy és Törvényszéki jelent

1893—95.

>rngarisches Archív

A

németül Medizin*

ftír

magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára. Pest (Hudape.
Magyar Orvosi Revue.

A

külföldi

orvosi irodalmat közvetít s orvostársadalmi folyóirat. Gyakorló orvosok .számára. Megjelent 3 évfolyamban, havonként 2 számban 1897—1899. évf. Mahler Gyula; I. szerk. a II. évf. -tói Mahler és B d n Károly.

Gyula

Magyar Orvosi és Természettudományi Évkönyvek. Tölih orvosok s

természettudósok munkálkodásával szerkeszti S c h o e p f orvostudor. Havi folyó-

kiadja és Auguszt irat. Buda,

évf.

I.

(I.

kötet,

füzet).

1.

Több ebbl nem jelent meg 1844-ben azonban mint »Magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi Évkönyvek*

Gerlóczy Zsigmond, 1895-ben újra föltámadt. Gerlóczy Zsigmond ésMohr Magyar Orvos-Sebészi 1896

ez.

alatt.

;

közkórházi orvostársulat évkönyvei. Szerkesztették: 1894-ben

Mihály; györgvi

is:

és

97-ben

Jordán

Szent-

Ferencz;

1898 és 99-ben Terray N é k á m Lajos. Budapest.

Pál

és

Szerkeszt

Augu

kiadó

és

vonként

orszu^ okleveles bábáinak hivatalos névjegyzékével. Szerkeszti I) r n e r Gusztáv. Megjelent: 1896—1899. i

éventí'.

Magyar Fogászati Szemle. A matologusok (fogorvosok)

stoorsz. egye-

sületének hivatalos közlönye. Megjelent 3 évfolyaml)an. 1897—99. Minden hónapban egyszer. Szerkesztik

Bauer SamuésPttrstKároIy.

:

s z t orvo.-tudor.

1H44.

és

Magyar bába-kalendarium.Magjar- Magyar orvosok

Ter-

s

Évkönyvek.

mészettudományi

S o h o e p f Megjelent haPesten.

184.'>-ben.

és természetvizs-

gálók vándorgyléseinek munkálatai. 1841.) 1842.)

B

és

t

-

és

1.

(Pest,

II.

(Pest,

Flór Fe-

(Beszterczebánya,

III.

Bugát

és

Flór.

—

IV.

Bugát

és Flór. V. (Kolozsvár, 1846.) S z ö c 8 Jó-

(Temesvár, 1844.)

—

Flór.

Bugát Pál

rencz. 1843.)

Szerkesztették:

u gá

zsef

Brassai Sámuel. — HölblingMiksa.

és VI. (Pécs, 1846.)

— A

M. SZ. K. 0. BALN. STB.

— AZ

177

— Vn. (Kassa-Eperjes, 1847.) Halász Gejza. — VIII. (Sopron, 1863.) Halász G. — IX. (Pest, 1864.) Szabó József. — X. (Marosvásárhely, 1865.) R ó z a y közre— XI. (Pomködésével Szabó

Lipót; fA n t,a 1. Orvos-Gyógyszerészi Értesít. I. évf. 1886. Szerkeszt ós kiadó-tulaj-

Rózsay

közremií-

Orvos-Irodalmi-Közlöny. Megjelent

és

3 évfolyamban kéthavonként. 1893 1895. Szerkesztette Purjesz Ignácz. I. évfolyama »Orvos-Irodalmi-

s

J.

J.

zsony, 1866.)

II

ORVOSI STB.

ködésével

J.

Kanka Károly

Flóris. — XU. (Rimaszombat, 1868.) B a t i z f a 1 V y Sá-

Rómer

B

kiadótulajd.

u c k r

Telegdi Béla; fmunka-

donos társ

r

Maj

munkatárs

Mu

1

d

i

n

Károly.

i

és Rózsay J. — XIII. (Eger, Útmutató« czímmel jelent meg. Rózsay J. közremködésé- Orvos-Természettudományi Szemle. Megjelent 16 évfolyamban havonvel Kátai Gábor és Montedeként kétszer 1875—1890. A bihargói A. Ferenc z. — XIV. (Fiume, vármegyei orvos-gyógyszerész és 1870.) Poor Imre és Rózsay J.

muel 1869.)

—

XV.

XVI.

Rózsay

(Arad, 1872.)

(Herkulesfürdö,

váth György. 1875.)

Fehér

(Élpatak, 1876.)

—

e r

1

—

Hor-

XVII.

(Gyr, XVUl.

Ipoly.

G

J.

1873.)

—

ó c z y Gy. és

G. — XIX. (M.-Sziget, — XX. (Budapest, 1880.) — XXI. (Szombatés K u r U. hely, 1881.) Gerlóczy, Dulácska és Müller K. — XXII. (DebreFrivaldszky czen, 1883.) Szabó — XXHI. (Buziás, és Staub M. 1887.) Staub M. és Scháchter M. — XXIV. (Tátrafüred, 1888.) U. — XXV. (Nagj^'árad, 1889.) Scháchter M. — XXVI. (Brassó, 1892.) Scháchter M. és Lakits P. — XXVn. (Pécs, 1894.) Lakits és — XXVUI. (BudaProchnow — XXIX. (Trenpest, 1896.) U.

Dulácska 1877.) U. a.

t z.

a.

J.,

stb.

a.

A

természettudománji egylet közlönye. Szerkesztették

Barlanghy

:

V.

Adorján 1875. jul. 1-töI — 1875. okt.-ig Hajdú Gyula 1875. okt. — 1876-ig; Bodor Károly 1. ;

1876—1890.

» Természettudo-

évf.

I.

mányi Szemle* czímmel. Orvosi Hetilap. Megjelent 43 folyamban, hetenkint vasárnap

Markusovszky

Szerk.

óta.

év-

1857

Hgyes Endre és Géza 1889-ben Hgyes

1857—89.

Antal

;

;

Endre

Fmunkatárs

1890—99.

1862—89.

Balogh Kálmán.

Mel-

»Szemészet« és lékletei: 1864—69 »Nö- és gyermekgyógvászat« ; 1869

1869—97 »Köz1899 » Szemészet* egészségügy és törvényszéki orvos1894—99 »üjabb gyógyszerek tan* J. 1898—99 »Gyerés gyógymódok* a. mekgyógyászat*. t'sén, 1897.) U. a. magyar szent korona országai Orvosi Heti Szemle. Megjelent 14 évfolyamban. 1886—1899. Szerk. és balneologiai egyesületének évés Flesch kiadták könyve. Megjelent 1891—1899. ÖszHeltai Manó; 1895 óta csak szeállította Löw Sámuel egyesü;

;

;

Nándor

:

Flesch Nándor. leti ftitkár. Mathematikai és természettudo- Orvosi Szakközlöny. évfolyamban havonként mányi értekezések, vonatkozólag a hazai viszonyokra. Kiadja a magj\ tud. akadémia mathematikai'és természettudományi állandó bizottsága. Pest (Budapest), 1861—1899 füzetenként. Lapja. Megjelent 2 évfolyamban 1889—90 havonta egyszer. Szerkesztette B u r i á n Aladár. és gyermekgyógyászat. Melléklet az »Orvosi Hetilapc-hoz. Megjelent

Mentk

N-

fogászati

folyókétirat. Megjelent 9 évfolyamban havonként. 1892—1899. Szerk.-tulajd.

s z a y József. Oktató Háziorvos. Megjelent 4 [

1

folyamban.

Gyry:

4

és

Aschner

Orvosi Szakvélemények. Megjelent 4

évfolyamban

(I.

évf.

1896

és laptulajd.

Orvosi és sok.

A

cs.

vel. H. n.,

—

L

havonként r

i

n

c z

Gazdasági és

kii",

kétszer.

évf. 1899.) Szerk.

IV.

i

Ferenc z. Tudósítá-

felség engedelmé-

1803.

és Természettudomámezején megjelent könyvek

Az Orvosi

havonként 1864.

Odontoskop. Magyar

—1899. Szerk. A r t h u r.

Megjelent

kétszer. 1896 kiad.

1882—1885.

Szerk.

év-

és

Bibliographia niedica Hungáriáé,

nyok

teljes lajstroma. Mellékletül a »Gyógyászat* czímú folyóii'athoz. Havonként kiadja Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedése Pesten, 1862. jan.—

szept.

12

.

— ORVOSI SZBMLB

178

:: 1 '

— VERHANDLÜNGBN

Szemle. A fryógyg>'akorlat, orvosi li'odaloin ós hazai kórházak á I közlönye. Szerk.-tulajd. ifj. Z 1 a Vilmos; fmunkatársak G e bK oh a r d t, K a n k a, K o 1 1 e r, ós ör. Z1 a á 1. r á n y i, Mpirjolent évnefO'edenkónt 1^66., Pozsonyban. Els ó^'folyama »Kórházi Szemlo« ezininiel jelent meg.

Orvosi

és természetes ápolásáról egészséges és beteg állapotában. Szerk. U n g e rleider hasonszenvi orvos.

m

Jónás

:

—

Nyíregyházán,

kétszer,

és 15-én. 1874.

1.

havonként

Természetszer Gyógyeljárás.Meirjelent 1,S94

évfolvamhan

(5

Szerk.

1H99.

havonként.

Vaisz

Lajo.<. A

Természettudományi Szemle.

Orvosi Tár. Havonkónt kiadták B ugát Pál és Schedel Ferenc z.

l)iharmegyei orvos-gyógyszerész egyközlönye. Szerk. Barlanghv V. Adorján, okt. 1-tól Hajdii

let

könyomatu arcz1833-ig 12 kötet. Pál és Flór F eKiadják r e n c z. Uj folyamat. Megjelent hetenként va.sárnap. Pesten, 1838—1848.

Minden kötethez

Megjelent j

m

Láng

U8W.

egj'

Gyula.

kép. Buda, 1831

Bugát

havonként

Megjelent

két-

szer Nag>'vára(lon. 1875.

"Vegyészet és Gyógyszerészet.

A

vegytan, gyakorlati gy(')gyszerészet s a vele rokon természettudományok általános közlönye. Szerk.-tulajdonos F e 1 1 e t á r társszerkeszt N é k á m

Orvosi Zsebnaptár. Szerk. 1870-74 Stilier Bertalan, 1875— 79 H o c hhalt Károly, 1880—85 Duhay^ Sándor. Megjelent minden hó 1-én Miklós, 1886 -99 Faragó Gyula. Orvosok Zsebnaptára. Megjelent és l-én. 1863-ban. Budán. 1873—96 Védhimloltás. Megjelent 4 évfoévenként. Szerkesztette évnegyedenként. 1896 lyamban Purjesz Zsigmond, 1897—99 :

;

Purjeszignácz.

1899. Szerk.-tulajd.

Országos Orvos-Szövetség. Megjelent 2

évfolyamban

(IHi)s

—

9í»)

Domaci Lekar.

minden

II.

Gy

Ern;

J e n dsegédszerkeszt<'> a

évfolyam áprilisi számától kezdve r y T i b o r. Az országos orvos-

ként jelent

\

szüvotség tulajdona és hivatalos lapja.

Sebészet. Megjelent 6 évfolyamban. 1894-1899. Szerk. és kiad. Ker-

A

(A házi orvos.) Havon-

meg

szerb nyelven Pancsován. 1871- és 72-ben. Der Honvédarzt. Organ für das Sanitátswesen des Landwehr u. die Interessen der Landwehrárzte.MonatsMediz.Beilage zur »Ungarischen Chirurg. Presse.* Eigenth., Herausg. und Redacteur H e i n r i c h M a ngold. 1870. jan.- deez.

hó 15-én. Felels szei-kesztö

rássik

Intze Béla.

j

tész József. » Stefánia* szegény gyermekkórház egyesület évkönyve. Szer- Pester Medizinisch-Cliirurgisclie kesztette 1852—1882 id. Bókai J án o s 1883 1899 B ó k a y János.

Presse = l'ngar. Med.-Chir. Pros.-ic. TJngarische Medizinische Presse.

Szemészet. Megjelent mint az » Orvosi

Megjelent 3 évfolyamltan hetenként. 1ÍS99. Szerk. T u s z k a () d ö ii. 1H9(Í

;

Hetilap* melléklete havonként 1864 1899-ig. Szerkesztették H i r s c h I e r 1864— 84-ig 1 g n á e z Schu1ek 1884 1899.

1

Ungarisch.e Medizinisch-Ch.irurgische Presse. Megjelent 35 évfolyamban, az els hat évben havonta

:

;

Vilmos

Társulati

Szt.-László

Értesít.

azóta hetenkiut (1865—99). 1871-ben ^zimét »Pester med.-chir. Szerk. 1865 Presse«-re változtatta. —78 M a n g 1 d Henrik, 1871-tl vele együtt Hertzka Károly; kétszer,

4 évfolvainban évenkint legalább kétszer. (1888 1891.) Szerkesztette és kiadta az Igazgatóság. Szt.-Lukácsfürd. Megjelent 12 évfolyamban (1888 1899.) minden hó

Megjelent

els

B

s

napján. Felels á n y i Béla.

—

okt.

Megjelent 7 évfolyamban havonként kétszer. 1893 I89t».

Szerkesztette

Breitenfeld

szerk. és kiadótulajd. e s V á r y K e z s ö.

l-ig

Török Lajos. Unsere Gesundheit.

Szülésznk Lapja.

Ferencz;

ö w Sámuel; 1893—96 Tuszkai Ödön, azóta

1878—93 L

szerkeszt

j

1

Zeitschrlft filr Gcsundheit.^pfU'gc. Herausgeg. voji A 1 e X a n d <> r S z a n a. Megjelent 2 évfolyamban (1898-99.) évente H>

füzetben Temesvárott. Tem Természet-Gyógyász. Az észszer Verhandlungen des Vereins für élet- és gyógymód közlönye. Népszer Natúr- und Heilkunde. '!<-<1

895 óta

i

I

I

j

utasítások

az emberi testnek valódi

!

burg. 1869—70.

ZEITSCHRIFT USW.

— GENERSICH

Zeitschrift für Natúr- und Heilkunde in Ungam. Mit gleicher Berücksichtigung Sanitátsbeamte,

für

und

Pharmaceuten. Herausg. und von Dávid a e h t e 1, k. k. Kameralarzte. Megjelent hetenként egyszer 1850— 1860. Pesten.

j

Wundárzte j

2.

Scripta

sitiones,

periodica per occasionem. Referata, expostatuta, protocolla, almanach, etc.

catalogi,

Balló Mátyás. Budapest székes-fváros vegyészeti és tápszervizsgáló intézetének évkönyve. Budapest, 1895.

Batizfalvy Sámuel. A budapesti

se-

—

bészi és orthopaediai magángyógyintézet mködésének eredménye. Megjelent évenként Pesten, 18.59—75.

Biringer Perencz. Kimutatás a

évkönyve.

Dérer MiMly. Jegyzkönyv a

1881.

Déván Károly.

összeges áttekin-

Évi jelentés a pozsonyi magyar kir. országos kórháznak 1872-dik évi mködése eredményeirl.

tése azon betegek-, elmekórosok-, szülök- és aggoknak, kik a királyi Pest» szent Rókus* czímú kórházáa vele összekötött aggápoldában 1849 50-dik katonai évben ápoltattak,

város

ban

Pozsony, 1873.

—

é.

W. Verzeichniss aller in Pest praeticirenden Doctoren der Medicin und Chirurgie, dann der Zahnái-zte nebst Angabe ihrer resp. Wohnungen.

Dolezsal

s

Pest,

—

i

n. j

Summarische

sel-

meczi gyógyászati és természettudományi egyletnek 1881. évi január hó 29-én tartott közgylésérl. Selmeez,

1896.

Nyiti'a,

Brunner Ferencz.

utak orvosi szakaszaiban 1871. év január 1-tl 1871. év deczemb. 31-ig gyógj-kezelt betegekrl. Budapest, í 872. (Németül is.) Évenként megjelent. Jelentés a párizsi 1878. évi nemzetközi egészségügyi és orvostörvényszéki eongressusokról, tekintettel saját viszonyainkra. Budapest, 1878.

nyit-

ramegj'ei közkórház 1885. évi betegforgalmáról. Njitra, 1886. A njitramegyei orvos-gyógyszer.- és természettudományi egyesület 1895-iki

—

W

redigirt

Naturforseher,

Aoizti'.

179

Uebersicht der im Militár-Jahre 1850 51. im Bürgerspitale zum »heil. Rochus* in Pesth behandelten Kranken, Irren u. Wöchnerinnen u. in dem, mit demselben

—

j

Herausgegeben von Pest, 1837. Kimutatás és munkálatok a barakkórház VIII. orvosi .

.

.

Dulácska Géza. osztályáról

1878— 1884. Budapest, 1885.

verbundenen Versorgungshause ver- Eckstein Perencz. Relatio offlciosa ptlegten Armen. S. 1. et a. generális de nosocomiis pro nobili Bugát Pál és Flór Perencz. Mainsurgente militia Hungarica anno gvarországi orvosrend névsora. I. év. 1809. ereetis et administratis. Budae, 1840-re. Pest, 1840.

Bukovszky Gy. ferttlenít

1810.

Budapest

intézetének

központi

Englánder Mór

Budapest, 1892.

Büchler Ignácz.

l)etegek

Jelentés a kolozs-

tudomány-egyetem

Béla

—

dik tanévben. Kolozsvár, 1874. Ch,yzer Kálmán. Gyógj'szerészeti almanach. A magyarországi gj'ógyszertárak hiteles adatok alapján összeállított

névjegvzékével.

Budapest,

189.5(-tl évente).

Csatáry Lajos. Évi

— —

Prank Ödön. A

Má

c h i k tanár vezetése alatt álló belkórodájának mködésérl az 1872 73-

vári

jelentés az orszá-

gos közegészségi tanácsnak 1868/69-ik mködésérl. Buda, 1869. U. a. 1874/75. évrl. Budapest, 1876. Évi jelentés a magy. kir. államvas-

számára

—

Herz Vilmos

és

magán gyógyintézete

évkönyve.

.

.

.

mell- és altesti Pest, 1853.

Millenniumi közegész-

ségi és orvosügyi kongresszus tárgyalásai. Budapest, 1898. Az országos közegészségi egj'esület évkönyve. H. n., 1898.

Primm

Jakab. Értesít a gyenge elméjek és nehézkórosak nevel és

ápoló intézetébl. Budapest, 1884.

Ganz A.

Kranken-Ordnung im

blisseraent des Ofen, 1862.

Herm

.... in

Genersich Antal.

EtaOfen.

Jelentés a kolozsvár-koesárdi vasútvonal építésekor a munkásoknál elfordult megbetegedésekrl. Kolozsvár, 1875. 12»

.

GERLÓCZY — KlíESZ

180

Gterlóozy Gyulán A magyar orvosok természetvizsgálók törvényjavaslata a g^'óri és elópataki nag>'g>'ülések megállapodásai alapján, továbbá a közegészségi tanács, a biharmegyei orvos-gj'ógj'szerész és természettudományi egjiet bizottsága, Kátai G á b r, úgyszintén Karika A nt a 1 által készített és T i s z a Kálbelügj'miniszter ó nagyméltósága részérl elterjesztett közegészségi törvényjavaslatok felhasználásával. Budapest, 1876. (75.)

ványok a hely népességi

s egészségi viszonyainak statistikai összeállítása.

('s

Pest,

József. Torda városának helymagyar orvosok és természetvizsgálók V. nagjgjülé.sének emléiratai

Zsigmond. Az

1894.

szept.

1—9.

Budapesten taitott VIU. nemzetközi közegészségi és demographiai congressus munkálatai. Összeállította Budapest, 1896. Glatter Ignácz Ede. Jahiesbericht über die biostatischen und Sanitátsverháltnisse des Pest-Piliser Comitates .

.

d. J. 1857. Pest, 1859. Sanitátsbericht für Márz, April, Mai und Juni 1858. Pest, 1858. Goldzieher Vilmos. A budapesti ált. rciuioló irvógvintézet 1884-r61 szóló jelentése! H. n., 1885.

—

f.

Grósz Gyula. A

ii

kére. Kolozsvár, 1844.

Hartleben K. A.

Verzeichniss

der

mtMliciuischcn und naturwissenschaf^ lichen Bücher, die bei K. A. H. in Pesth zu habén sind. Pesth, 1829.

mán

—

1860.

Hanko

Hauszmann

Alajos. Tervmagyarázat

és indokolás a f6v. kuzkórházak építt'.^i torvoihez. Budapest, 1881. Hoffmann Károly. Osszeges áttekintete azon betegek-, olmekórosok-, szülök- és aggoknak, kik a királyi Pestváros » Szent Rókus* czímil polgári kórházában s a vele összekötött aggápoldában 1848 1849-ik katonai évben ápoltattak. Pest, é. n.

—

Hollán Adolf. A

pozsonyi m. kir. kórházban 1876. évben ápolt összes betegeknek táblás kimutatá.sa. Pozsony, 1877. Hölbling Miksa. Baranya vármegye orsz.

orvosi holyirata. Pécs, 1845.

hitközség H3rrtl József. Abschiedswort an die in Wien versammelten Naturforscher Bródy Adél g>ermekkórházának az 1898. évrl szóló jelentése. Budapest, u. Aerzte im J. 1856. Wien, 1856. 1899. Áratlicher Bericht über die .S2. Versammlung deutscher Naturforscher Frigyes. Erinnerung an die Naturund Aerzte zu Wien im September forscher-Versammlung in Pressburg pesti

izr.

•

—

—

von

26.

August

bis 2.

September 1865.

1856.

Wien,

18.58.

nebst einem alphabetischen Verzeich- Illés (Edvi-) László. Magyar- és Erdélyország (isszes gyógyszerészeiniss der anwesenden Herren Aerzte nek névtára. Vácz. 1874. und Naturforscher. Pressburg, 1865. Györy (nádudvari) Albert. Aerzt- Kózmárszky Tivadar. Jelentés a m. tudomány-egj'etem szülkórodájálicher Bericht aus dem provisorischen nak 1869—70. tanévi milködéséról. Krankenhause in der Leopoldstádter Pe.st. 1871. Cavallerie-Caserne in Wien 1862. VerWien, Klimó Menyhért. Terve egy felállífasst vom ordinirenden Arzte elmekórintézetnek. 1863. tandó országos Orvostudori értekezés. Pest. 1843. Haffner Mihály. Versuch eines Vorschlags an den löbl. Magistrat, und Enöpfler (zarándi) Vilmos. A marosvásárhelyi országos kórház alapídas I'íiblicum der k. f. Stadt Pest zur tásának és fejldésének rövid vázlata. Errichtung, Einrichtung und UnterMarosvasárhely, 18H2. haltimg eines zweckmássigen Kranken-Spitals. Eine Ijocalschrift. Pest, Korányi Frigyes. A budapesti k. m. tud. egyetemi 11. belgyógj-ászati ko1793. róda épülete. Budapest, rH82. Pest városa Nemes Tanácsának és Közönségének szólló Projectum egy Kovács József. A budapesti kir. magy. egyet<Mn 1. sebészeti kóro(la tud. alkalmatos Betegek Ispotálynak felépülete. A 1BH2 83. évi berlini egészállítására, beszerzésére és tartására. ség és menté8üg>i kiáll Itiis alkaUuáPest, 1793. Halász (dabasi) Géjza. Az els maból a vallás- és kíizokt. magyar kir. miniszter megbízásából leírta g>ar általános l)iztosít<) tiirsaság életBudapest, 1883. (Németül is.) biztositá.-menot, bizonyít- Kresz Géza. Az 1885. országos kiálli.

. .

—

.

.

.

—

!;;;1

LUMNICZER — RÜZSAY

181

tás néhány csarnoka egészségügyi gyülése. Gégészeti szakoszt. H. n. szempontból. Budapest, 1886. 1888. A VI. nemzetközi közegészségügjü Pávlovits Simon. Zombor város közdemográfiai s congressus kritikai egészségi állapota 1884. évben. Zomméltatása. Budapest, 1887. bor, 1885. Die Budapestéi- freiwillige Rettungs- Pesti Alfréd. Magyarország orvosaiGesellschaft. Budapest, 1888. nak évkönJ•^•e és különleges czlmtára. A B. Ö. M. E. új központi állomása. Budapest. 1890—99 évente. Budapest, 1891. Pfeifer Ferdinánd. Az orvosi és terDie neue Centralstation der Budamészettudományok mezején újonnan pester Freiwilligen Rettungsgesellmegjelent könyvek teljes lajstroma. schaft. Budapest, 1891. Mellékletül a »Gyóg>'ászat« ez. folyóLa societé volontaire de sauvetage irathoz, havonként kiadja ... I. sz. de Budapest. Budape.st, 1891. 1862. jan. Pest, 1861. The Voluntarj- Salvage Society of! Pintér Elek. Jegyzkönyv a selmecz" Budapest. Budapest, 1894. bányai gyógyászati és természetA Rima - Mui'ány Salgó - Tarjáni tudomány egjietnek, 1871-ik évi Vasm Rész vén jiiársaság bánya és márez. 24-én délután 5 órakor a vágj'ári munkás személyzete egészségrosi tanácsteremben tartott közgj'üügyi viszonyainak ismertetése. Budaléséröl. Összeállította .... egjieti pest, 1896. titkár. Selmecz, 1871. Lumniczer Sándor. Jelentés a Pest Piskovics Nep. János. Az 1841— 42-ik város szt. Rókus közkórház ü. sebékatonai évben sz. k. Pest városa sz.Roszeti osztályának 1868. évi mködéchus polgári kórházban orvosi segélyt séröl. Pest, 1870. nyert betegek, elmekórosok, szülök s Lupreclit Ferencz. Rede bei Gelegenebben létez agg-ápoló intézete állapotheit, da zu dem neuerbauten Kranjának summás áttekintése. Pest, é. n. kenhause bei den W. W. E. E. Summarische Übersicht der im 1841 42. im BürgerKlosterfrauen des h. Elisabeth-Ordens Militárjahre in der Wasserstadt der k. k. Hauptspitale zum heil. Rochus in Pest stadt Ofen der Grundstein gelegt behandelten Kranken, Irren u. Wöehwurde. den 9. Sept. 1804. Ofen, 1804. nerinnen u. in dem mit demselben Mangold Henrik. Magj'arország gyaverbundenen Versorgungs-Hause verkorló-orvosainak névkönvve. pflegten Armen. Pest, s. a. Pest, ' 1864. Popper J. Évi jelentés a miskolczi Beteg- és díjazási napló, gyakorló nyilv. közkórház 1865. évi mködése orvosok számára. Pest, 1870. eredményérl. Pozsony, 1866. Mautliner Lajos Vümos. Erster Révész Gyula. Évi jelentés a magj-. Jahresbericht über die wissenschafté. vasút betegsegélyz egjiete k. lichen Leistungen der k. k. Klinik 1882., 1883., 1884. évi mködésérl. fur Kinderkrankheiten im St.-AnnenBudapest, 1883., 1884., 1885. 1850 51. Rózsaffy Alajos. A fvárosi m. kir. Kinderspitale ira Jahre álIamrendrsóíT forvosi hivatalának Wien, 1851. Müller Kálmán. Az 1885. évi orszájelentése az 1883—1887. évrl. Budapest, 1889. gos orvosi és közegészségügji congressus tárgyalásai. Budapest, 1886. Rózsay (Rosenfeld) József. SaniNagy József. Közegészség évi jelentátsberieht über das Zwangsarbeitshaus und der Armen versorgungsanstalt tés Nyitramegyéböl. Nyitra, 1864 1884 évente. in Pest 1850—1859. 10 Hefte. Pest, 1850—59. Navratil Imre. Kimutatás a sz. 1861/62-ik évi orvosi jelentés a pestRókushoz ez. kórház gégebeteg oszagggj'ámoldáról (Elisabethivárosi tályáról 1868. évi május 12-töl 1869. neum) s értekezlet az aggok emészévi decz. 31-ig. Pest, 1870. tési bajairól. Pest, 1863. A fvárosi Baraque-kórház sebészeti Budapest fváros » Erzsébet* -hoz osztályának 1874. decz. 1-tl 1876. czímzett aggápoldájában és kényszerdecz. l-ig terjed, kimutatása. Buda-

—

— — —

— —

j

j

—

—

I

|

i

j

i

I

1

'

i

1

—

—

,

'•

;

j

{

—

j

!

I

i

—

j

—

— ,

—

pest,

1877.

Ónodi Adolf. A német orvosoknak ('s

természetvizsgálóknak 60.

nagj'-

dologházában 1873—75. évben ápolt on'osi jelent's. szóló betegekrl (3 füzet.) Pest, 1873—75.

SCHWARCZL —

182

1844

Schwarczl József. N'osocomium ci- TJnger Géza. tud. -egy etem viiiin I'cstionsium ad Sanctum Rochum .

.

.

ilesfi-ipsit.

dájának 1876—77. tanév

Pestini, 1834.

Scliwartzer Ferencz. A budai magán plmo-

désérl

.

évi mködésének eredménye. Buda, 1864. Bericht über die Wirksamkeit der Privát Irren- und Nerven-Heilanstalt in Ofen von ihrer Eröffnung den 1. Jünner 1851. bis letzten Decz. 1863. Ofen, 1864. Jelentés a budai magán-, elme- és ideggj'ógjintézet mködésérl 1865. évbVn. Buda, 1H66. Steinitzer Lajos. Az aradi magánkórház 1880. évi mködése. Arad, 1881.

alatti

mkö-

1877-78.

Vajda Ferencz. A

idogg>-óg^-int«^zot tudósítója

Í'S

Jelentéstételi a m. kir. bór- és bujaseny\'i koró-

rimamurány-salgó-

vasm-részvénytársaság salgógjári és házi személyzet egészségügyi viszonyainak kimuta-

és tizenkét

tarjani tarjáni

—

tésa. Budape.st,

188;').'

Walthier Ádám és Weiss Sándor.

magánkórház az aradi betegforgalmáról s mködésérl. Arad, Í878. Weiss Sándor. Kimutatás az aradi magánkórház 1878-ik és 1879-ik évi mködésérl és betegforgalmáról. Arad, 1879. Windisch Leopold. Gründliche Darstellung der Kinrichtung des bürgerSugár Fábiusz. Orvosi napló Magyarlichen Krankeuhauses in der königl. é.s Krdélvor.^zág orvosai használatára, és 11. "évi folyam. Pest, 1859-60. PYeistadt Pesth. (Pest), 1829. l. Szeg Kálmán jelentése abbáziai gvermekszanatóriumáról az 1897. és 1898. években. Budapest, 1899. Bericht über das Kindersanatorium 1829. Gründliche Darstellung der Einrichtimg des bürg. Krankenhauses in in Abbázia in den Jahren 1897 und 1898. Budapest, 1899. der k. Freistadt Pest. Pest. Székely Ágoston. A budapesti kir. 1840. Néhai or^•os Gecse Dániel, emberszeret intézete és anniik rövid magy. tudomány-egyetem orvoskari i/ iiu /rti felvirágoztatása. Kiadta tanártestülete könyvtárának jegyzéke. bizottság. M.-Vásurhely. H ö g y e s Endre tanár dékánsága Nyilatkozat egy testgj'akorló iskoalatt, Klug Nándor tanár könyvláról, mely részvény utón mindkét tárnok felügyelete mellett összeállínembeli ifjúság számára Pesten feltotta Budapest, 1895. állíttatott. Pesten. Szenes Zsigmond. Böke Oyula Statuten der Ödenburger Krankeneg>et. tanár 1885. évi ambulatoriuma. Anstalt für aniie Handwerksgesellen Budapest, 1886. Ugyanaz németül. Az 1k87. évról magyarul és németül. 1888. und Dienstboten. Oedenburg. Tanárky Árpád. A szegzárdi közkór- 1842. Instructionen für das bürgerliche Krankenspital der königl. Freystadt ház évkönyve 1892— 1895-re. SzegPest zum heil. Kochus. Pest. zárd, 1896. és Török Lajos. — Statuta regiae societatis medicae Temesváry Budapesti kir. Buda-Pesthiensis. .\ budapesti kir.orvosegj-esülot könyvorvosegylet alapszabályai. Pestini. tárának betrendes és szak-katalocs. és kir. 1848. .Alapszabályai az giisa. Budapest, 1896. fensége .Mária Dorottya föherczegn Thuróczy Károly. Kimutatás a nyitrapártfogása alatt álló pesti szegény megyei közkórház 1881. évi beteg- 1«82. gyermekkórház egyesületnek. Pest. forgalmáról. Nyitra, 1882. 57. 1883. évól. 1884. il. kiad. 1855 évról. 1883. Statuten des unter dem obersten 1884. évról. 1885. Krzherzogin Maria der Schutze Tomcsányi Imre. A szatmármegyoi Dorothea stehenden Pesther Armenorvos-g\ógyszerész eg>iet évkönyve. 1869-1871. Nagy-Károly, 1872. Kinder-Spitalvereins. Aus dem üngarischen übersetzt. Pe.sth. Tom.m Béla. Titkári jelentés a bihar18.55. Ausg. 1857. III. II. Ausg. tordai járásbeli orvostudorok körének mködésérl. Budapest, 1887. és 1888. 1844. Vorzeichniss der anerkannten bestén Schriften der neueren Zeit Tuszkai Ödön. Arztlich-pharmaceuüber Medicin, Chirurgie u. Geburtstischcr Almanwh Unganis. II. .\uíl. hUlfe, welche, nebst vielen anderen Wien, 18Ö9. Kimutatás 1877.

—

évi

—

—

.

.

.

—

Rezs

—

I

:

— — — I

I

i

.

—

.

.

.

.

.

—

— 1848

— 1896

in der Buehhandlung von Caii Gei bel in Pest vorrathig gehaltenen Wer ken. Pesth. 1848. Az erdélyi orvosok 1848. szeptem

183

1876. Értesít a kolozsvári orvos-term.

—

tud. társulatról. Kolozsvár. Tiszti forvosi jelentés

1874-röl.

Budapest. ber 4., 5. és 6. napjain tartott gyü 1880. Gyógj'szerészeti üzletek könyvlésének tanácskozási kivonata. Kolozs vitele, tekintettel a ketts könyvviteli vártt. módszer alkalmazására. Kiadja az 1857. A pesti szegény gj-erni ekkor házi ált. magyar gyógjszerészegylet. Buda-

—

egj'let alapszabályai. L. 1843.

Statuten des Pester

pest.

Armen-Kinder- 1881.

A

pozsonyi

természettudományi Új

és orvosi egjiet közleményei. folyam. 1875—1880. (Németül

Spital-Vereins. L. 1843. 1858. Segédi munka- és kórház-jánilékkönyvecske a polgári mészáros czéhtöl Pesten. Pest. Gesellen Arbeits- und Spital-Auflagen-Büchel von der bürgl. Fleischhauer-Innung in Pest. Pest.

is.)

Pozsony. 1888. Tudósítás a krösbányai kórházról. Déva. A magyar szent korona országai vörös-kereszt egjietének 1882. évi jelentése. Budapest. 1859. Bericht über das Pester Israeli1886. A budapesti általános rendel ten-Spital für das Jahr 1858. Pest. gj-ógjántézetnek II. jelentése 1885 Statuten des Pestofner kaufman1886.' nischen Vereines íui' Krankenpflege 1888. Erzsébet kórház 1884—1887. und für Pensionen. Pest. 1860. Statuten des Pestofner Concordia 1891. Verhandlungen des Vereins für Natúr und Heilkunde zu Pressburg Krankenpflege- und Leiehenverelnes.

—

—

—

i

I

i

;

Jahrg. 1887—1891. Pi-essburg. Ofen. 1865. Javaslat a közegészségügyi és 1892. Szabályzat a gj'óg>szerész-gj-akomok és gj-ógyszerész-növendékek orvosi ügy rendezésére hazánkban, Uj tartakiképzése tárgjában. mely a m. orvosok és természetvizslom I. Szabályzat a gjógjszerészffálók pesti naevgyülése által tétetett. gj-akomok kiképzése tárgjában. I. A Pest. II. .A gjakomoki id. 1. §., 14. §. 1866. A magyar hasonszenvi orvosgj'akomoki vizsgálat. 14. §., 23. <$. Statuten des egylet alapszabályai. lU. Segédi id. 24. §., 28. §. Vereins homöopathischer Aerzte UnII. Szabályzat a gjógyszerész-növengams. Pest. dékek eg^•etemi kiképzése tárgyában. Javaslat a gj^ógj-szerészi rendszer 1. §., 6. §. II. A tanI. Felvétel tárgyában Magyarországra nézve. folyam tartama és tárgyai. 7. §., 9. §. Entwurf einer Apotheker-Ordnung für

—

:

—

—

—

—

—

—

üngam. A

—

— —

1867.

A

m.

Elvizsgálatok. 10. §., 24. §IV. Szigorlatok. 25. §., 28. §. V. Gvakorlati szigorlat. 29. §., 34. §. Vi. Elméletí szigorlat. 35. §.. 42. §.

pesti gj'ógj-szerészi testü-

lettói. Pest.

—

budapesti királji orvos-egj^let tagjainak névsora 1866 67-ben. Pest. VU. Dijak. 43. ^ (iyi'ijyszpi tudorMedicinischer Bericht über di Wanság. Budapest, 18^:.^ derversammlung der ungar. Xaturforscher und Árzte zu Pest, M.-Vásár- 1898. A közp. járvány-bizottság jelentése az 1892. évi choleráról. hely und Pressbui'g. Pest. 1868. Napló gyakorló orvosok számára. 1894. Tiszti forvosi hivatal jelentése a choleráról. Budapest. Pozsony. Description de l'institution des médi1870. Bai-s-hontmegjei gj'ógj'ászati és

—

— —

—

—

cins de la police d'Etat Royale Hongroise á Budapest, ville capitale et résidence. (A székesfvárosi m. kir. leti állami rendrség rendrorvosi intézleti jegjzó.) Pest. ményének ismertetése.) Budapest. A debreczeni orvos-gyógyszerészegy1895. Belügyminiszteri jelentés az orlet alapszabályai. Debreczen. szág közegészségi viszonyairól 1891 1873. Évi jelentés a pozsonji országos —95-rl. Budapest. kórháznak 1872. é.vi mködési ered1896. Budapest vegyészeti és tápszerményeirl. L. Károly. vizsgáló intézetének évkönyve. Buda1874. Magj'arország s a hozzákapcsolt

termé.^zetbaráti egylet alapszabályai.

Vietorisz Sándor elnök, Szirté y György

(Kiadták

egyegy-

—

Déván

r'szek gyógyszertárai. Budapest.

pest.

1898

184

—

— ÉV

Útmutatóé az újonnan építend betege ápolóházak és csapatkórházak tervezósóre.

(Az

1895.

óvi

XXXIX.

t.-cz.

Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest. utasítás a m. kir. honvéd-közkórházakban való élelmezésre. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest. 1898. A pozsonyi m. kir. állami kórház 1897. évi kimutatása. Budapest. 4.

—

§-ához.)

Év

—

NÉLKÜL nélkül. (Sine anno). Napi Köz-

löny a magyar orvosok és természetvizsgálók Budape.sten tartott Ill-ik nagj'gj'üléséröl. Budapost.

Törvények, moUyokre azon betegek flg>'elmezni tartoznak, a kik a kas.«ai közönséges kórházban a Szent Három-

—

ságnál menedéket keresnek. Kassán. Napi Közlöny a mag>ar orvosok és természetvizsgálók Budapesten tartott XX. nagygylésérl. Budapest.

VIII.

MEDICINA VETERINARIA. Adami

Pál. Beiti-age zur Geschichte der Viehseuchen in der k. k. Erblan-

—

dem. Wien,

-

Pach

(

grünfeldi

tulajdonságairól. Pesten, 1830.

Balogh Kálmán. Der

1781.

Untersuchung und Geschichte der Viehseuchen in den k. k. Erblandern. Wien, 1782. Vorsichten und Mittel wieder die Viehseuche. Wien, 1800.

— Am

némelly orvosszereknek erejérl és

)

János

Praktische Lehre von dem Heerdekrankheiten oder Seuchen der grösseren nützlichén Haussaugethiere. Ein Handbuch für öffentlichen Unterricht und zum Privatgebrauch für Physiker, Kreischirurgen, Thierarzte

György.

marhatenyésztk, baromorvosok, tinóborjú-intézetekrei felügyelk stb. szá-

mára

—

Die

die Milzseuche

Erkenntniss Heilung und Vorbauung, durchaus nach eigenen Beobachtungen. Pest, 1819.

—

Ford. 1898.

und

des Hornviehes, ihre

házi állatok részletes Budapest, 1897. Balásházy János. Gyjtemény a juhtenyésztésrl, melly magában foglalja ezen gyenge szerkeztetésü állati-nem veszedelmes nyavalyájinak gyógyítását a többek köztt a métely betegségnek bizonyos orvoslása módját. 2 köt. Kassán, 1827. Ujabb kiadás 1833. Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány kérdések és feleletekben. Toldalékkal a marhaorvoslásról. Pest, 1830. A nagyobb házi állatok nevezetesebb nyavalyáiról, azoknak orvoslásáról, és

.

—

—

:

sebészet.

Lajos. N.-Várad,

1876.

évre

állatorvosok

és

187.5.

Állatgyógyászati tárczajegyzék életrendi eljárással számozva. Debreczen, 1886.

Károly. Der homöopathische

Eine Darstellung der wesentlichsten Erfordernisse für Gesundhaltung des Pferdes, so wie die Grundsatze u. Lehren der Homüopathio, mit ausführlicher Angabe ihres Verfahrens zur Heilung der Krankheiten des Pferdes. Pest, 1855. Der homöopathische Rindvioharzt, oder Darstellung der wichtigeren Krankheiten des Rindviehes, desen Ursachen, Erkennung und Heilung Pferde-Arzt.

—

;

— —

Állatorvosi

gazdák számára. Debreczen,

Boehm

gyógytana.

.

.

Wirágh József.

Alexander

naptár

Azary Ákos. A kór-

ford.

BékessyLászló.ÁUatgj'ógyászati zseb-

Über

den sogenannten Milzbrand oder die Karfunkelkrankheit der grösHaussaugethiere. seren nutzbaren Nebst einer Vergleichung dieser Thierkrankheit mit dem ansteckenden Typhus der Menschen. Pest, 1820.

;

Buda, 1845. Bayer József.

und Ökonomen.

Pest, 1819. Lungentaule, die Lungen-

Klauensehlauch

des Schafes (sog. Klauendrüse, sinus cutaneus, Klein.) Histologisch untersucht in dem physiolog. Institute der k. k. üniversitát zu Pest. Wien, 1860. Baumeister W. Rövid alapos útmutatás a szarvasmarhatenyésztés üzletéhez mezei gazdák, mint szarvas-

nach homöopathischen

—

Grundsiitzen.

Pest, 1857.

Der homöopathisclie Schafarzt, oder Darstellung der wichtigeren Ki'ankheiten der Schafe, derén Ursachen, Erkennung und Heilung nacli homöopathischen Ginindsatzen. Pest, 1860.

BORNEMISSZA — ERDÉLYI

186

—

—

Der homöopathische Thierarzt, oder Darstellung der wichtigeren Krankheiten der Pferde, Rinder, Schafe, Schweine nnd Hundo, deron Ursaehen, Erkennung und Heilung nach homöopathischen Grundsatzen. II. Auflage.

tanra, kUIlemtanra, patkolástanra, bel-

és külbetegségek megismerésére és gyógykezelésére. A II. jav. kiadást sajtó alá rendezte E r d ó d i Pál.

Kecskemét, 18P8.

Dely Mátyás.

Állatorvosi jó tanácsok. Saját tapasztalása nyomán. Budapest,

1862.

Pest,

Közhasznú hasonszenvi állatorvosi könyv vagy népszer oktatás, mely szerint a nem-orvos is a házi állatok legtöbb nyavalyáját, sokfélekóp tapasztalt hasonszenvi gj-ógyszerekkel egjszerfl, biztos ("'S majdnem költségtelen módon maga orvosolhatja. Pest, 1864.

Bornemissza Zoltán. Gazdasági

—

1876.

Állatorvosi jó tanácsok. II. könyv. beteg-állat-gyógjian, szülészet és hullavizsgálat. Saját tapasztalása nyo-

A

—

ál-

latgyógyászat. Gyakorlati útmutatás a házi állatok bels és küls betegségeinek gyógj'kezelésére. Gazdák és állattulajdonosok számára. II. kiad.

mán. Budapest, 1877. Állatorvosi jó tanácsok. Állatorvosok és gazdák számára. I. Az állat és élete. II. A beteg állat g>óg>'tan, szülészet és huUavizsgáíat. III. Sertéstenyésztés. IV. A beteg sertés orvoslása. Budapest, 1898. :

Dogossy Gáspár.

Gyakorlati óvszerek

a keleti marhavész s általában az állati betegségek ellen. Saját tapasztalatai Chorin Károly Zachariás. Dissernyomán. Vácz, 1880. tatio inaug. med. d»^ inorhillis animaDubravszky Róbert. A magyar közlibus. Viudobonao. 1H29. igazgatás szervezete és az állategészCseh (Boehm) Márton. Lovak orség-rendri igazgatás. Budapest, Í889. vossíigos szép uj könyvecskéje, melyAz állategészségügyi rendeletek gyjben sokféle próbált experimentumok teménye. Budapest, 1895. és or\'os;ágok találtatnak, kiket török, magyar és német országokban lakó Eisenmayer Sándor. Törvényszéki állatorvostan. Állatorvosok és gazdák fejedelmek és nag>' uraknak udvaszámára. Pest, 1866. rokban egj'ben szedegetett, leirattaáltal, mely németbl magyaira és Göbel Coelestin. Állatgjógyátott fordíttatott. Lcse, 1656. szat avagy a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések s egyéb Másik kiadás 1676. hasznos háziállataink betegségeinek Ein neues Buch von bewehrten Rossmegismerése és gj'ógj'ítása. Állatorarzneyen, darinnen allerhand stattwie vosok, falusi gazdák és gazdatisztek liche Experimont und Arzneyen számára. Pest, 1862. die Türkeyen in Ungarn, und in IV. kiadás. Budape.st, 1885. Niederlanden etc. zu Hauffen gesammlet und getragen jetzo zum Engelbrecht Károly. X szarvasmarZwölften mahle mit mehreren Kunstha, ennek fajta és külemtana, fogisméje, tenyésztése, takarmányozása, stücken verbessort lm Druck verferhizlalása, patkolása, a tej és sajttiget. Leipzig u. F"rankfurt, 1697. gazdaság bels és küls, szórványos Lovakat orvosló könyv, mely írattatott által, ki a törököktl elfoés járványos betegségei és gj'ógyígattatván, Konstantinápolyból kiszatásuk. Tanuló és gjákorló gazdák számára. Pest. 1872. badulván, a Brandenburgi föherczegflovászniestorévé lett, most — A gazda mint állatorvos a szükségnek ben, vagyis tiiblázatos kimutatása a pedig nemzet<^'hez való buzgó indulovak, szarvasmarhák, juhok, sertések latjából kinyomattatott Kiss Istpesti könyvárus és ó-budai és kutyáknak leggj'akrabban elforduló küls és bels, szórványos és könyvköt által. Pest, 1797. járványos betegségeinek és orvosláÚjra nyom. lH2á. sának. Keszthely, 1874. Cserszky Antal és Sztankó János A gazdasjigi állatboncz- és élettan. A marhadög leírása. Debreczen, 1829, Tanuló és gyakorló gazdák, állatte(Czímlap nélkül.) nyésztk és állatorvosok számára. Csokor János. Lehrbuch der gericht 1899 Budapest. lH7. iiehíMi Thicrhoilkinide. Wien, Dászkál György. Lóísme, tekintettel Erdélyi Mihály, über dle Drüsonkrankhoit der l'ferde. Wien, 1818. a bonczélettanra, a fajtan- és fog

Ungvár, 1894.

—

.

.

—

.

— —

;

—

—

.

.

.

ván

—

;; ! !

FEKÉSHAZY — GÜNTHER

— —

II.

Aufl.

vossága a marhadög

1834.

Grundlinien der Nerven- u. Gefásslehre der Haussaugethiere, insbesondere des Pferdes Als Ha dbuch für angehende Thierarzte bearbeitet-.

—

Wien, 1819.

—

Grundlinien der Eingeweidelehre der Haussaugethiere insbesondere des Pferdes. Als Handbuch füi- angehende Thierái-zte. Wien, n. Aufl. 1831.

— —

1819.

\

\

i

—

j

Versuch

Zoophysiologie des Pferdes und der übriger Hausságethiere, nebst einer Skizze der vorzüglichsten östen-. Pferde-Racen und Gestüte. Als Handbuch für angehende

—

eine

Thierai'zte und Oekonomen bearbeitet. Wien, 1820. II. Aufl, 1830.

— Darstellung der Zahnalters. Wien, 1820. — Grundlinien der Knochenlehre des Pferdes. Wien, 1819. — U. Aufl. 1834.

—

— —

Grundlinien der Muskellehre des Pferdes mit Berücksichtigung der Abweichungen bei den übrigen Haussaugethieren fiú" Thierarzte u. Ökonobearbeitet. n. Aufl. 1838.

Wien, 1829.

Anleitung zur Pflanzenkenntniss oder Botanik für den Landwii'th, Thierai'zt u. s. w. Wien, 1835.

Fekésliázy György. Marhadögrl az

ellen való jeg:^'zések Pest, 1787.

orvosságról

Fekés

—

j

— |

|

i

1

és

némely

Györgytl.

ellen, azzal való élésnek módja és haszna. Pest. (1791). Búvár, vagyis Fekésházy Györgj'nek különös rövid elmélkedése a marhadögrl, annak eredeti okairól és tulajdon oi-vosságárul, ugjmint az úgynevezett katonapomil, annak csinálásárul, erejérül, hasznáról és véle élésnek módjárul, nemes Magyar Hazának boldogulásáért világosságra

bocsájtott. Pest, 1794.

Barmok on'ossának, Fekésházy GyörgjTiek mai'ha-dög ellen txilajdon orvosságáról és annak hasznos erejélül hiteles bizonyságok. Pest, 1794. Búvár, oder Georg Fekésházy's besondere kurze Betraehtungen über die Viehseuche vorzüglichen ihi"e Ursachen u. eigentlichen Arzneyen, námlich über das sogenannte Soldaten-Pulver (katona por), dessen :

1

i

I

1

men

187

1

Verfertigung, Wii-kung, Nutzen und Ai-t es zu brauchen zum grösseren Glück und Vortheil meines geliebten Vaterlandes herausgegeben. Übersetzt ;

von

Joseph

v.

Katona.

Pest,

j

\

1813.

Fodor József

(uradalmi számadó). Tapasztaláson alapult radnóthi útmutatás a szopóbárányok hasmenése ellen. M.-Vásárhely, 1839. Frölmer Jen. Állatorvosi gyógyszertan. Fordította és a magj'ar gyógj'szerkönj'^-höz alkalmazta R á c z István. A magyar országos állatorvosegvesület segélyezésével. Budapest, 1892.

Von der aUgemeinen Viehseuche Fugger Márk. A lovak nevelésérl könyve, melyet o 1 s t e n und von dem Arzneimittel, sammt írt einigen zum bestén des gemeinen Amadé US János orvosdoctor

W

Mannes (Von

abzielenden

Anmerkungen.

Georg Fekesch.)

Pest,

1787.

—

Némely jegyzései az házi állatokban

term

ismeretes férgekrl mint sok nyavalyáknak, sót még marhadögnek els fbb okairól, a juhokról és házi baromfiak nevelésérl. Pest, 1789. Entdeekung der Urkeime vieler Seuchen, námlich von Ungeziefem, und Würmem der Hausthiere, dann von Schaafkrankheiten und etvvas

von gefliegelten Thieren. Pressburg,

—

—

1790.

Arzneimittel wider die allgemeine Vieh-Seuche, dann yollstándiger Unterricht von dessén Gebrauch u. Nutzen. Pest, 1791. Fekésházy Györg^Tiek hathatós or-

Bécsben,

cs.

kir.

i

barmok ispotályának

doctora, az 1578-ik esztendben költ editio szerint némely jegyzésekkel egj'ütt és második résszel megtoldva ékesebb német nyelven kiadott, most

pedig

Tolna y Sándor

magyarra

fordított és kir. privilégium alatt kibocsátott. Két kötet. Bécs, 1786.

Galambos

Márton.

Gyógyszertan

állatorvosok és mezei gazdtik számagyar vénymára több százra (recept) példával ellátva. Pest, 1871. Genersicli Sámuel. Behlerung für das Publicum der königl. Freistadt Leutschau in Hinsicht der hier sich geáusserten u. der in der umliegenden Gegend von allén Seiten sich áússemden Rindvichsouche. Leutschau, 1829.

men

Günther

Fr.

Ágost.

Hasonszenvi

. :

': ; !

GYARMATI — KNOBL

188

(homoeopathikus)

állatorvos.

Vezérj

mikóp lehet lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sert<''sek és kutyák kön\'\',

j

betegségei esetén hasonszenvi gyógymód által gyorsan, biztosan és olcsón

j

— A házi állatok fertz betegségeinek oktana. Budapest, 1888. — Állategészségügyi évkönyv. Budapest, 1888—1899 évente. — Útmutatás a maiha- és vágóhídi

|

segíteni.

A homooopath. gyógyszerek

i

megismertetésével. »Der homöopathischo Thierarzt* Vlll. bóv. és jav. kiadása után irta s saját költségén kiadta N á r a y i re üg>véd. Arad, 1857. Hasonszenvi állatoi-vos. Vezérkönyv gazdák és lótulajdonosok számára, mikép lehessen a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések s kutyák betegségeit hasonszenvi gj'ógj'mód szerint gyorsan és olcsón orvosolni. A hasonszenvi (homoeopathikus) gyógyszerek lajstromával és azok külön készítési módjának megkészítésének

rövid

— |

marhák, juhok, sertések

m

írta

Pe.st,

1865.

.

.

1M(X).

!

Jakab István.

Oktatás a marhadögFord. németbl. Buda, 1836. Mai'havész elleni új gj-ógj-mód. F'ord.

j

röl.

— németbl. Buda. — László. Útmutató

föld-

1839.*^

a ragadós állati betegségek elleni védekezésben. Kolozsvár, 1890. II. kiad. Budapest. 1893.

—

Janosch

elleni :

állat-'

ogészség-rondöri szervezetét, állattenyésztését és gazdasági szakoktatását ábrázoló térkép. Budapest, 1885.

István. Fünfzig jáhrige durchaus erprobte Krfahrungen über die Zucht, Pflege, Wartung, Krankheitsheilung und Benutzung aller Haus und Nutzthiere. Aus dem Nachlass das ungarischen Viehhándlers gesammelt, geordnet und herausgegeben in 4 Theilen von Christoph M a y e r, geprüften Thierarzte. Leipzig, 18.33— .34. .

|

Hauer Miksa.

.

.

ren(l.szal)ályok. Egor, 1850.

Nlagyarország

.

Perencz. Orvosságok marhák

betegségei ellen, melyeket hasznosaknak találván, t. n. Bihar vármegye közönségesekké tett. H. n.,

után összog>'üjtötte. Kassa, 1832.

Hátsek Ignácz.

.

Hüge

mivelónek ép és egészséges marhát binii s nevelni, ennek betegségeit megismerni s kig>'óg>'ítani. A szarvasmarha, juhok, lovak és sertések betegségeirl s gyógyításáról való orvosságok eladásával. Tapasztalás

marhadög

minden

sat.

betegségeit oi-vosi segély nélkül biztosan lehet g>ógj'ítani. Függelékkel Az állat-szülészetrl. B a u e i ster után. Számos évi tapasztalatai után

baromorvos. Csalhatatlan útmutatás, miként

Hanák Mihály. A

melynek

|

falusi

mely szerekkel lehessen a

Hasonszenvi házi(iyakorlati tanác-^adó, segélyével a lovak, szarvas-

állatorvos,

Kömény

és

3 kötet.

belgjógvászat.

Hübner György,

|

ismertetésével. XII. jav. és bóv. kiad. után Náray Imre beleegj-ezésével írta Arthur. PWt, 1868.

Gyarmati Sándor. A

Állatorvosi

bizto-

1894—98.

m

—

szemle megojtésére. Vágóhídi sok számára. Budapest, 1889.

Magyarország állategészségüg>-rondészete. Az érvényben levó törvények, kormány-rende- Király (Szathmáry) György. A

miniszteri elvi jelentség határozatok, felsbb királyi bírósági döntvények, minisztertanácsi és 111. fokú (miniszteri) ítéletekbl. Közigazgatási tisztviselk, tiszti állatorvosok, községi elöljárók, vágatási biztosok és hasznos háziáliat-birtoko.sok haüzuálatíira. Zsolna, 189.3. Havas Ignácz. Hivatalos jelentés a marhapestist enyhít bánásmódról. H. letek,

j

.

bar-

HKtkról Ausztriában tett rendelések, melyek az 1729-ik és 1730-ik esztendkben uralkodott mai'ha döglnek alkalmatosságával az uraságok majorosainak beadott tudósitásokbül szed»»gettettek és mind a megoltalmazásra, mind a gyógyításra készíttettek ....

Német

nyelvbl .... által magyar nyelvre fordíttattak s maga különn.«< jegjzéseivel is megnagyobbíttattak. j

n..

1839.

Hoffner József.

I

Di.ssortatio

veteririario-med. de intluxu zooiatiiae in antliropoiatriam. Pestinl, 1«2H.

Hutyra Ferenoz.

Kórboncztani diag-

nosztika, utasítással a házi állatok bonczolá.sára. Budapest, IH88.

Eger, 1760.

Elima Sebestyén. heiltar.

Die

Kinderpest

Pest, \H:rJ.

Knobl M.

Praktisohe Anleltung. Ein unentbehrliches Handbuch für I*ferdeiMvsitzer, w«imit Jedermann be.>íonders jiu.ssere Krankheiten leioht und sicher

.

KOCOUREK — LIEBBALD heilen kann. Auf mehrjahrige Eifah-

rung gegründet und herausgegeben. Pest, 1866.

von den vorzüglichsten Mittein, solehen abzuhelfen. Hermannstadt, 1790. Az Erdélyországban gj'akorta uralkodó marha-dögérl és annak eltá-

—

Kocourek Perencz. A

lótaknyosságról. Németbl fordította H o d o 1 y Sátoralja-Ujhely, 1875. El 1 e k.

voztatásának 1791.

pestisnek szembetnbb s állandóbb ösmertetö jelei, támadásának okai, természete és czélszer orvoslása rövid rajzolatban. Rozsnyó, 1839. Orvosi hivatalos jelentés a marha pestisnek Nagy- és Kis-Vesz verésen történt beoltásáról Sz. Jakabhava 26-án 1839-ik évben. Rozsnyó, 1840. Kovácsy Béla. Sertéstenyésztan. Kézi-

Lánghy

sertéstenyésztk ... és állatorvosok részére. Kassa, 1899. és Monostori Károly, A sertés, annak tenyésztése és hizlalása. Kézikönyvül sertéstenyésztk, hizlalók, tók,

—

mezgazdák

—

A ló és tenyésztése. Kézikönyv lótenyésztk, lókedvelók, állatorvosok és mezgazdák számára.

II.

Kassa, 1892.

Adsertiones veterin.med. adnexo tractatu de morbis epizooticis. Viennae, 1782. König János. Gestütskimde zum Ge-

Pest, 1829.

állataink

erdönyavalyája. Budapest, 1884. Lackner György. Két neme a birkanyáj járványnak, azok megismerése, óvszere és gj^ógyítása a birkatenyésztök számára több évi saját tapasztalása után gyjtötte Pest, 1863. Zwei Heerdekrankheiten der Schafe, .

—

.

.

derén Erkennen, Verhüten und Heilen. Für Scháfereibesitzer nach eigener vleljahriger Erfahi-ung veröffentlicht von Pest, 1863. Lahner Ferencz. Die Rindvieh-Pest, oder der Schlüssel zur Behandlung derselben, wodureh ausführlioh gelehret wird, wie die Seuche in jeder Jahreszeit sicher verhütet und geheilet wird. Mit einem Fingerzeig auch

auf die Schaaf-Pest aus einem noch in Manuseript beflndlichen Werke.

Viehseuchen

in

háuügen Siebenbürgen und die

gya-

.

.

.

—

—

Pest,

.

1830.

Az értelmes gyakorlott és gondos szarvasmarha-tenyészt gazda és orvos. Pest, 1831.

Az értelmes gyakorlott és gondos baromíi-tenyészt jó gazdasszony és orvos. Pest, 1831.

Leibitzer János. Lótenyésztés ... A lófajták leírása, a mének és kanczák kiválasztása, hágatás a lovak nevelése és taiíása a lónyavalyák ós azok gyógyítása Pest, 1825. A marhatartás vagy gj'akorlati oktatás a nevezetesebb fajták ismeretére, nevelésére, taiiására a marha hizlalására, a marha gj'ógyitására sat. Földes urak, tisztek, marhatartók számára, sok évi tapasztalás, vizsgálat és oktatás szerint kiadá .... Pest, 1835. Méhe-, selyembogár, disznó- s baromfitenyésztés, vagy alapos útmutatás a méhekkel, selyembogarakkal és szedres kertekkel bánásra úgy szinte arra, mint lehessen a dis-nóknak és baromfiaknak legjelesebb fajtáit megismerni, ezeket kellen táplálni, szaporítani, gazdailag használni, hizlalni :

;

—

.

.

.

.

—

.

.

;

;

s

betegségeiket

megismerni

s

gyó-

gjitani. Pest, 1835.

Lencsés József Antal.

Dissertatio

de lue bovilla, quae nunc in Hungária laté patenté horridum suum vírus cum ingenti damno domínonim ac colonorum fere pari in et extensione in pecus cornutum exerit. Pestini, 1838.

Lenhossék Mihály Ignácz.

Intro-

ductio de lue peconim pro dominiis chinirgisve. Budae, 1836.

Liebbald

Neuti-a, 1839.

Lange Márton. Ueber

értelmes

orvosoknak tapasztalásokkal teljes nmnkáikból öszve szerkesztetett és a magyar gazdák, gazdasszonyok és disznókereskedök hasznára kiadott

brauche l'ür Pferdei iebhaber, Ökonomen, Thierárzte etc. und als Lehrbuch zu Privát Vorlesungen. 2 Theile.

Krausz Károly. Gazdasági

Az

.

jav. kiadás.

Kováts Antal.

István.

és gondos disznótenyészt gazda és orvos. Magában foglalja a disznók természethistoriáját Sok értelmes s gyakorlott gazdáknak és

és állatorvosok számára.

Kassa, 1890.

eszközeirl. Kolozsvár,

korlati

—

hallga-

jelesebb

Gödri János.

Ford.

Kosa (nemesnépi) Károly. A marha

könyv gazdasági tanintézeti

189

J. T. Ueber die zweckgenmsseste Methode die Schafe von den Hlattem zu sichem. Wien, 1816—19.

)

190

.M,\(.\ \i;\

i'Ai;i viii:i;

Magyary Ferenos. A vész torjodésének

keleti marhabeoltás (''s állati

t>iztiisit('»-o
azzal járó folyadékszerek használatíinak utasítása, a

mikénti fennebb elsorolt nyavalyák eljeleinek s kórrohamainak megismerése, úgy a keletkezés oka, valamint a kórodai syógy-

Pest,

\Si\-J.

Marikovszky Gusztáv.

\

nagy

toronyai ) ( sz;irvasmarh;id('iL.' Ii'ii'asa. -

uiimI

Tehli

l>il.

Ivozsiiyii,

Mayer Ferencz Antal.

wio Naelitiiiallcn. Intorricht, Kanarionvögei, Finkon, Lerchen, (iim|ii'l. '/('isige, Stieglitze. Meisen, Roth-

und Taubon

faiiL'-on.

zii

und 11.

v.mI).

IV. Autl.

—

donsolbon

von

Autl.

zu

i'i'.-^th,

.szerek sztet.

licilcu

dította 1NH4.

,-iuil.

u.

\\\<'n.

zu lu'ilon. Pest

.

—

—

.

e

i;

I

Üuiiapest.

;i.

helybóli mozgás mveletére való tekintettel és a bonezolási elj.irasl tai-üyaló függel<'kke|. F.uiiapest, 1S77.

—

—

teljesen átdolg. kiad. 1892-93. szülészettan körébl szükséges tudnivalók. Budape,>^t, 1889. Antal (ügyvéd). Pi-episi za likare i ran vracitele kraljestva Ugerskoga. Buda, 1825. (Utasítások orvosok és állatorvosok sz;iin;irn Magyarországon. II.

Állati

Nagy

.

József. A keleti marhavész, marhaluarhapestis paozal aszály (Löserdürre). Komarom, 18ö3. Vvchodnv Úpad Ivchwi. Komárom, úiiís.

—

Könyv az egészséges

allatok gondozásáról és a betegek ápolásáról. Az állattenyészt és állattartó mezgazda érdekeire való tekintettel. Budapest, 1893. Állatgjógj'ászat. Kézikönyv az állatok küis és bels betegségeinek felismerésérl és g>'óg>'ltásáról. Az állattenyésztk és állattartók szükségleteihez mérve. 100 reczepttel. Budapest, 1896. A lóhus. Népszer ismertet r> \ kíizéletinezé.<í. lótenyésztés és .illatvedeleni

—

atdolír,

A

iMOa.

unhlfeiles geschwind u. .«:ieher heilende Pferd- und Vieharzt V. Auflage. Pest, 1821. Monostori Károly. Nozérfonal az állatorvosi tiszti vizsi.'-au. Az általános és r''szl('t<'s allatr<'ny<'szt''Staii es Sziü-orialra tiszti fóbb tételei. vizsgára készül állatnivosok és gazdák számára. Budapest, issü I)(M-

—

titkos

lHtí3— 186><.

különös

Gründliche Anleitung die verschiedenen Arten der Hundo n. Katzen zu (Mzif'hi'u. vnr I\'i'ankln'iti'!i zu bewah(Icii.'ícIIhmi

a

kiizli

A hasznos házi állaboncztanának kézikönyve.

tok leiró

jolont meg. Szinnyei.)

\nii

s

Nádaskay Béla.

isi.j.

durchgest'hene verb. uml veriu. 1H21. (Az els kiadás Bécsben

icu. u.

.;kért lajia.-ztalatai

Állatorvosi szemékiadás. For-

újonnan ÍM u . z

II.

'Írása.

•

,

l)irtokosa. ,Pest,

Möller Henrik.

zu

i

e;jylie\ai;"

szerkeszt

alapján

bcualinn

wai'ten, vor Krankhoitcii zu

alkalniaza-^aiiak M|-\i,-. kiilhnni

tekiiiti'lyek

X'ollstiindi-

L'-fM'

k«'l(rhpn,

:

"•líiekeire

pest,

\al(i

tekintettel.

allatuk gonheteirek ludasáról.

eij-észsr'ijes

dozásáról és a Budapest, 1H99.

ii

Morzsányisándor (idsb) Mai (iv-

és

gyóg},'m«'iil titka

:

ha vesz saL-^yis

a paczalvi'SZ, lépfene, f'ek>'l.\ loli. rovarbaj, tüdövész, v rt ilyo^r. -argaság:

mint marhavészt ok^zo s jegveszedelme.sebb nyavalyák ellen lia.>lih mar Magyarhonban is Iielíjzoiiyuit l>izti>^ ú\- i'v gJ'ÓgJ'SZel'

\liilel'--e-te|e

-i.ekx.il-

•

Állatv.

(II.)

I-k

i..i\.iiy-

Az állatvédelemre es aliategészségüi^yri' vonatkozó törvények könyve.

és rendeletek hetüsorns írvüitnniénve.

Budapest, 1898.

OefFner József. A himlnek ban való melyet .

.

a juhokoktativsa niaíTvar nyelvre fordított

béoltá.'íáról .

írt

Sziii- \u(lras. kolezsvaii

—

Ko|nz,-var.

c'U.-.

e.

jiíiy.-i-

n.

Comiueiiiatiu ile inoculationis varioo\e^ taetae usu aliorum in

laruni

l)ropriis(iue exiierjnieiiti- i'iun)irobato.

Pesthini.

|N!<7.

Könyv az

•'lleiii

Buda-

Sándor

^

Pap

1^o;í

Ignácz. A szarvasmarha

élet-,

kór- és gyógytani tekintetben. A hazankiiaii uralkodó marhadögöt targyazva >ajat tapasztalatai után. Vesz-

prém.

i>
Parkher György. 11

ve-

ip

\

_\'.r-Mn >> M/"-

lu(iivii>.

haziial, ut-

Kisy :-'yakorlati könytisztek. L'azilák. seii

ikedveliik.

lovaszme,--

nk >z;imára. loiuet

.\

XVII.

t'ordilasa ut.;in

-.

;,

:

— SCHMIDT 191 magyarra fordította Etédi Gedj — Magyar nyelven másodszor kiadta János. Kolozsvár, 1845. Pethe Ferenc Kolozsvár, 1827. Patellani Luigi, Delle Prinzipali — Közhasznlí baromorvosi könyv, vagy PATELLANI

z.

Razze

di

e Pecore in Ung-

Cavalli

népszei- útmutatás, lovakat, szana. marhát, juhokat, kecskéket, sertéseket, kutyákat fölnevelni, ápolni, táplálni, betegségeiket megismerni és

heria. Milano, 1837.

Pilger Frigyes. A

marhatartásról,

melyben megírja I. Hogy kelljen marhákat választani, vásárolni és szaporítani. II. Azokat táplálni, tartani :

orvosolni. díjnyertes

Pest, 1809.

nyomán írta

.

Obcinski áwinuraSitel

etc.

pálya-

Vunems-

1

.

.

i

c z a s s. (Közönséges baromorvosláíkönj-x' stb. Német nyelven kiadá

.

.

j

Gyr,

.

kom jeziku vandano pro Joanu N i k. R o h V e s etc. Na horvatski jezik preneseno po A 1 e k s V a n-

húgjszarvasmarhák-

orvoslása nál, saját tapasztalata

.

1854.

—

Pivonkay Antal. A rohamos köbajnak

toldalékkal

munkájának XVIII. javított kiadása után P r é 1 v István. Pest,

és nemesíteni. III. Oltalmazni, betegségeket megesmérni, elhárítani és megjavítani. A tanulóknak és gazdáknak számokra fordította D (e á k v)

F(ülöp) S(ámnel).

Egy

1865.

horvát nyehTe fordítá z a s s.) Zagrab, é. n.

stb., j

Po"wis Ricliard.Der neueste englisehe Hufschmied, oder Prüfungen und

c

V

.

a n-

Rohr Konrád. Der

Kurschmied in der Noth, oder Alles in einem. Agram, 1796. Rónaky Kálmán. A községi elljáró. Ság és a nép legszükségesebb tudnivalói az állategészségügji törvén>Töl. Kérdések- és feleletekben. Pécs, 1890Röll M, F. Az állati járványok, tekintettel az osztrák és német törvényhozásra. Állatorvosok és orvosok számára. Ford. és az állatjánányi magyar törvények- és rendeletekkel b.

Enfahi-ungen über die Zwechmássigkeit der neuesten in England erfun-

denen und daselb^t üblichen Hufeisén, Nach Massgabe der verschiedenen Beschaffenheit der Pferdehufe, sowohl für ki-anke und gesunde Pferde nebst der vorzüglichsten Krankheiten und Pehler der Pferdehufe auch Angabe der Mittel sowohl diesen Kranheiten nnd Fehleni vorzubeugen, als auch \'ítette zwei ZuRózsahegyi Aladársolehe zu heilen, von Budapest, 1881. gaben über dieselben Gegenstánde, nach Richárd Lavrence, Vete- Ruffy Pál. A házi állatok okszei-ú táplálása. Kulcs a takarmányfélék rinár-Chirurgen zu Birmingham. Aus emészthet tápanyagtartalmának kidem Euglischen übersetzt. Pesth, 1817. számításához. o I f Emil nyomán Preisz Hugó. Tanulmányok a sertés:

\

_

|

;

i

i

.

.

.

W

sertésseptikaemia okaira vonatkozólag. Budapest, 1897. Rácz István (II.) A baromfiak fertz betegségeirl. Budapest, 1894. Ragány István. Útmutató az állategészségügyi, illetve az él állatok pestis

és

és állati nyerstermények szállításanál követend eljánisra nézve. lU. kiadás. Átdolgozta Budapest, 1895. Rákos Béla. A sertésorbáncz és annak oltása. Állatorvosok, gazdák, állatorvosi é.-í gazdasági tanintézeti hallgatók szamára. Kassa, 1889. Reischer Endre. Juhtenyésztés és .

.

— !

j

Rolüwes János Miklós.

|

i

gyógjraód,

}

I

tudománvokat tanuló magyar Bécs, 1814.

j

I

|

.

.

.

hazafi.

w. Das neueste Haus- nnd Hülfsbuch für Viehbesitzer und Viehzüehter. 2 Thle in 1 Bánde. Kaschau, 1835—37. Sclunidt O. F. A juh fajai, betegsége, s.

j

Baromorvos

könyv. Német nyelven készítette Magjar nyelvre fordította szabadon egy a bécsi cs. fiskolában gazdasági

zucht, oder gründliche Anleítung zm* riehtigen Zucht, Waitung, Fütterunír, Veredlung und Heilung des Rindviehes, der Pferde, Schaíe, Schweine u.

j

gyajuismeret, a juhbetegségek ismére-

—

1888. n. jav. és böv. kiad. Budapest, 1888.

Sclunid Pál. Die voUkommene Vieh-

.

tével ésgAógjitiismódjával. Pest, 1864. II. jav. kiad. Budapest, 1878.

... Léva,

1

stb. Pest, 1848. Thierárztliches Rezeptbuch oder Auswahl der wirksamstenund zuverlássigsten Arzneymittel und Operationen in den innerlichen und áusserlichen Krankheiten der Pferde, des Hornviches, der Schaafe, Schweine und Hunde. Nebst einer Anweisung gegen welche Krankheiten dieselben theils als Vorbeiignngs-. theils als HeilungsMittel anzuwenden sind. Pesth, 1819.

— J.

G-.

8CHÖNBAUER — THONNECKER

192

—

Von der

Zucht,

Nachzucht,

Pflege

nnd Wartun^ dor Hundp, ihren Kiankheit<»u, und den aichersten Hoilniittel dafíefrcn. Nebst eiiier kurzen Naturgeschichte dersolben. Ppsth, 1819. Orvostudori (^rtekpzés az ol)iliitui»l. Kuda, 1838.

Schönbauer József.

Schrader és Schmalz. Gondos tapasztalt

juhorvos,

vajurjLs

c>s

leírása

nyavalyáinak és azok g^ógj'itiisnródjának, tekintettel a merino a juhok

és nemesített juhoki'a Ka;*sa,

szerint.

18.Í.

Sohulhof Károly.

Székely

Ádám

gróf. A marhák körül való austriai rend-tartás, mely is az 1729. és 1730. esztendben uralkodott marha-dög alkalmatos.'^ijL'ával az ura-

ságok gondviseljök, tisztartójok

ennekutánna elfordulható marhadögben mint praeservativa. azaz megelz, mind a curaló, azaz orvosló e.^zközökkel miként kelljen a marhák körül bánni. Az dicsségesen uralkodó :

császári

Dissertatio inaug.

nied. exhil)en.s generalia bi-utoruin. Pestini, 1835.

de morbis

Sextus Platonius. Artzney-Buch von Vöglen, wilden u. zahinen Thieren, wie nian dieselb in der artzney für allerhandt krankheiten brauchen sol, gantz lustig, nutzlich, und gut gemeinen hausshaltern, auch allén liebhabeiTi der artzney, zu lesen und zu wissen jetzt erstmals verteutscht Henisch von durch

Georgen

által

bé-adott tudósításokból szerkesztetett egj'ben. És hogy eg>-szersmind az

felség

az

által,

uraí«ág

és

szegénység hasznára kiadatott nyomtatott Bécsben Most ujabban németbl magyarra fordítván gróf B. J. ;

.

.

.

Székely Ádám által.

Szeben, 1763.

Szick György. A juh himlrl

és

ennek beoltásáról, mely által ezen dögleletes nyavalyának pusztító ereje elvétethetik, st a juhhiml az egész országból kiirtathatik munkájából Magyar- és Erdélyország hasznára .

alkalmaztatta Bécs, 1808.

.

.

Márton József.

Szind báró. A lovak orvoslásáról. Bartfeld. Basel, 1574. Magyarra fordította Német Mihály. Sind báró. A lovak orvoslásáról. Ford. Pozsony, 1796. — Újra nyom 1818. X m e t h M i h á y. Kassa és Pozsony, 1818. Szokolay István. Az állategészségügy rendezése. Az 1888-ik Vili. törvénySorge C. E. Mittel gegen dle HungersI'

1

noth unserer Hausthiere für den Winter 1834. u. 1835; und Mittel gegen Krankheiten, welche in heissen Jahres-

czik s az 1888-ik évi 40,0<^)0 .';zámú végrehajtási rendelet alapján. A törvény s a végi'ehajtási rendelet szövegével, magyarázatokkal, az állatzeiten vorzukommen pílegen.Pest,1834. betegségek ismertetésével és szakSproch. József. A marha dög és férutasításokkal. Meg>ei s állami tisztges juh dögrl, azoknak orvoslása viselk, községi elöljáróságok, jegymódjáról, úgy nemkülönben seregezk, földbirtokosok, bérlk, mezei sen járó járvány nyavalyáknak gyógazdák, orvosok, stb. számára. II. gN'ításáról és óvásáról. Buda, 1844. kiadás, kiegészítve az összes ujabb Szabó (negyedi) Alajos. A zürichi törvényekkel, rendeletekkel, minist, nemzetközi állatorvosi eongressus és utasításokkal 1889. é\tól 1897. év annak végezményei hazánk viszonyaivégéig. Budapest, 1898. hoz alkalmazva Irta Pest, 1868. Tátray J. és Tonna J. Az egészsé(Czlmlap nélkül). ges és beteg állatok ápolása. ÁllatA háziállatok boncztana, tekintettel tenyésztk és állattartók számára. az élettanra. Budapest, 1877. Budapest, 1892. Vazul. Figyelmeztetés a.raarhavész ügyében. Nagy-Szeben, 186*9. (Czímlap Tennecker Seyfert. A lókereskedés minden titkaival. kereskedési fortt'dyainélkül). val és a lószépítési mesterségekkel. Szász Ferencz M. A gyakorlott vaKézikönyvül mindazoknak, kiknek dász,, va;íy ismertet a vadászat köréminden hivataluk a lókereskedés. ben. Általános észrevételekkel a vizsla vag>' a kik csak itt-ott adják el munkopó-agár - közönségeoskolázás, kás lovaikat, valamint azoknak is, sebb ebnyavalyák és vadjaink termékik kereskedésre vairy maguk haszszetére nézve vadászi .«izenípontból. nára vá.*íárolnak lovakat, a dolgoknak N.-Szeben, 1842. .

.

.

— —

Szathmáry Károly György. A mokról

Ausztriában

Eger, 1860.

tett

bar-

rendelések.

mindkét

részrl

folytatiisa végett

mindazoknak

is,

;

haszonnal valamint kik

leend tovjibbíi

magoknak a

.

THANHOFFER

KP

— VESMÁS

lókereskedésröl hasznokról bvebb esmeretséget kivannak. Tehát lótenyésztöknek, lókereskedknek, lovastiszteknek, istálló- s lovászmestereknek, ménesi elöljáróknak, baromorvosi tanítóknak, ló-orvosoknak, orvos-kovácsoknak, mezei gazdáknak s minden lókedvellónek és lóbirtokosnak, a kik ezen tárgjTól tanítani, vagy taníttatni akarnak, Kamkeli KreU úrnak, néhai porosz istállómester és

193

tagionen und der vorzüglichsten sporadisehen Krankheit«n derRinde, Pferde, Schafe und Schweine, und der Hundswuth. Aus dem Latéin, von J o h. 11 h. Lux. Nebst einer vorJ o s.

W

angehenden

Abhandlung wie ein Thierhospital mit einer populáren viehárztlichen Anstalt in jeder grossen Stadt ohne Kosten der Regierung zu errichten sei. Neueste Aufl. Leip:

zig, 1817.

lókereskednek alaptételei szerint ki- Torkos Kristóf idsb. Bemerkungen über die Drehkrankheit der Schafe Második megjobb. kiad. után adta und andere Kiankheiten mit beigemag>'arra fordítva. Pest, 1833. setzten Mitteln, wie denselben vorzuThanhoffer Lajos. Négy közlemény kommen und abzuhelfen sei. Pressa m. kii', állatorvosi tanintézetbl. .

.

.

Budapest, 1876.

burg, 1807.

vosi tanintézetünk története. Az állatorvosi szakoktatás hazánkban való

Homviehes, mit beigesetzten Mitteln, wie denselben vorzukommen und abzuhelfen sei. Nebst einem Anhange von dem Vorwerke des

— A tenyészbénaságról. Kórszövettan vizsgálat alapján. Budapest, 1882. — Az állaton'osi tudomány és állatormegkezdése százados emlékünnepére.

Federviehes. Pressburg, 1807.

orvosló

korának meghatározása.

ló élet-

Pest,

1862.

Von der Nothwendigkeit und dem

— Állatevóffvászati vázlatok. Debreczen, 1871.^^ — Nádudvari luam az állategészségügyi

Nutzen der Thierarznei besonders für Ungarn. Eine akademische Rede bei Antritt seines Lehramtes gehalten Pest, 1787. von

tör\'ényrl a legszükségesebb tudnivalókat esteli beszélgetések alkalmával megismerteti. Budapest, 1889. A szarvasmarha és tenyésztése.

könyv, melyet a

—

die Krankheiten

Tormay Béla. Lófogtan vagj- a

1887. febr. 6-ára. Budapest, 1888.

Tolnay Sándor. Barmokat

Bemerkungen über des

kibocsátott

.

.

.

.

.

közjónak hasznára

Pest, 1795.

.

— Artis veterinariae compendium pathologieum de cognoscendis, de curandis antmalium epidemico-contagiosis, et praecipuis sporadicis morbis. Cum adnexis formulis et tabellis edidit Pestini, Posonii et Lipsiae, 1799. A lovak küls szép vagj' rút termetek s hibái megesmerésérl és azok.

—

— —

—

I.

III.

—

pest, 1892.

(Zrenmüller) Károly. A

fogak-

különösen a hasznos házi emls állatokat tekintve, azoknak életkorok megismerése végett. Irta K r e nról,

.

nak bels és kiUs betegségeik onoslásáról. Pozsony és Pest, 1804.

A szarvasmarha külsje. rész. javított és bvített kiadás Buda-

—

müllerKároly. Von den Záhnen

Pest, 1831. in besonderer Rück-

sicht auf die nutzbaren Haussaugethiere, zur Bestimmung ihrer Alters. Buda, 1816. Von Carl Krenmüller. Pest, üméni hogenj lichwy kniha ruínj o 1831. poznánj a hogenj obecné nakazj*tedlnych a zwlásstnych osobytnych nemo- Veith. Törvényszéki állatorvostan. Községi orvosok, állatorvosok, községi cech lichwj- spfjdawkem formul, a elöljárók számára .... után kivonattabuié wydana od A. F. nynj do sloban szerkeszt Posgay János. wenéiny z nafjzenj sl. stolicy tufPest, 1855. canske pfelozena skrz Martina Pán. Vesmás (széki) Márton. Erdélyi Banské Bystricy, 1808. méhes kert, avagy a méheknek tesOktatíis a marhadög megelzésérl tecskéjeknek és tagocskájoknak, terés orvoslásíiról. Buda, 1816. mészeteknek, nyavalyájuknak, azok Belehri'ng über Verbeuguns- und ellen való orvosságoknak és a vélek Heilmittel der Seuchen. Ofen, 1816. való dajkúikodás módjának lerajzolInstitutlones de j)raecavendis ae tatása. Mellyet részszerént sok tudós curandis luibus. Budae, 1816. méhészeknek Írásaikból, részszerént Praktisches Handbuch der Erkenntpedig bizonyos tapasztalásokból, a niss und Heilung der Seuchen, Kon-

W

Gyry

:

Bibliographia medica Hungáriáé,

13

WAGBNPBLD — ZLAMÁL

194

gyong(''knek hasznokért ei?ybeszedeés csekély magyar versekbe foglalt. Kolosváratt. 1774. "Wagenfeld. Általános bai-omorvoslásl könyv, vagyis alapos és népszpn'i oktjitás, mely a tenyésztt a házi állatok betegségeinek könny megismerésére s a legegyszerbb és legolcsóbb módoni orvoslására tanltja. Ford. a VI. kiadás szerint M i h á 1 k a

—

fíotott

— —

—

Alapos útmutatás a

16

betegségei gyó-

.

.

nak

orvoslásáról és gyógsitásáról való oktatás, melyet a szükséges és

Pest, 1846. jav. és böv. kiadás. 1861.

gyítására. Hasznos kézikönyve lovassági tisztek, lovászmesterek, lótenyésztk, barniászok s általában a lókedvelk számára. Egy toldalékkal a lovak vasalásáról. Magyarítá Bajnok Antal. IV.'^t, 1850.

tanitó hasznos melyet a paraszt embereknek kedvekért a m. kir. helytartó-tanács parancsára magyarítva kiadott Pozsony, 1785. A megromlott és különféle nyavalyákban slnldö, mint pedig a sért eszközök által megsebesített állatok.

Antal. III.

A barom-veszélyrl

kön>'\',

felette

hasznos orvosságokról

Magyarra

ford.

.

.

.

írt.

Szekér Káról v.

Bécs, 1785.

— Das Buch von Viehseuchen für Bauem. Pressbui^, 1785. — A barom-állatok seb-gyógj'ítása tudo-

als Heilmittel bei verdáehtigen Pferde-

mányáról írt könyvek, melyeket német nyelven kiadott, most pedig Tolna y Sándor nemzetének közhasznáért, tulajdon költségével magyar nyelven kir. privilégium alatt

drüsen. Wien, 1811.

kibocsátott. Bécs,

.

Waldinger Jeroxaos. Ueberdie Kohlé

.

.

1785.

— Ueber Nahriings- und Heilmittel der — Kni2ka o Nakaíenj (Padu) Dobytka Pferde. Wien, 1811. pro Hospodaru Sedlaku od Press— Therapie der grösseren Hausthiere. burg, 1785. (A marhavészrl tót nyelWien, 1813. ven.) — Wahrnemungen an Schaafen, um Wopperer János (lovassági századosi. .

—

Kurze Abhandlung von den

über ihr Beílnden urtheilen zu können. Wien, 1815. Specielle Pathologie und Therapie, odor Anleittmg, die einzelnen Krankheiten der nutzbarsten Haussáugethiere zu erkennen und zu heilen. Für angáhende Thierárzte und Landwirthe bearbeitet. III. Ai fi. mit Bemerkungen und Zusatzen von M.

P:rdélyi. Wien.

l«3.3.

— —

Ford. dor. Bécs, 1784. II. kiad. 1786. .

.

.

.

•

—

Pferdebesitzer, insbesondere für t)fflziere der k. k. Armee. Pest u. Wien. 1858.

Zlamál Vilmos. A

—

a barom-állatok megölettetésérUl a döglolotosségnek idein. Ford. T o 1 n a y Sándor. Bécs, 1784.

keleti

marbavész

(százrétú aszály). Több évi szigorú vizsgálatok és számos tapasztalatok után írta Pest, 1841. A lónak lábai (végtagjai) és kóros .

.

.

állapotukban különös tekintettel a sántitíis mindenféle nemeire s annak Állatorvosok, gazdák, orvoslására. kovácsok s lókedvelk számára. Budn.

nyelven.) :

11.

.

Pferd im und kranken Zustande. Kin unentbehrliches Handbuch für jeden

.

A marha-dögrl való jegyzések. Azaz oktatás, miképpen kellessék a dög-nyavalyákat megismerni s eltávoztatni, a megszökött marhákat orvosolni, s mlnémrt Ítélettel lehetünk

.

Lajos.

ge.«!unden

Knyga od Marvinskih Bolestth za sellyane od z Namaeskog u SloJezik po Marku Lukichu, Ramamo Csovicsjeg, i Marvinskog Likarstva Likam u Bécsu Pritiskano Slovamu Plemenitog Josipa od Kurzbek. 1784. (Marhavészrl horvát

.

Zech László lovag. Das

TolnaySán-

venski

und

verb. Anfl. Pest, 179M. Uissertatio inaug. veter.-med. de intluxu zoojatriae in anthropojatriain. Pestini. 1828. ."^tossen

Würtli

vészekrl való könyv, melyet a paembereknek kedvekért német .

in-

gen Beschádigungen. welche denen Pferden bei der Armee, im Féld und Quartieren am gewöhnlichsten zu-

raszt

írt

.

áusserlichen Kraukheiten und sonsti-

Wolstein AmadeuB János. A marhanyelven

.

—

1849.

Népszer

a marhavész elmegismerésérl s or%'o.-Várad, Iho. oktatás

hárításáról,

—

—

lásáról.

Különös állatí»k

kór-

és

gjogytan a házi

bels betegségeirl.

A hasznos

házi állatok

nyavalyái. Pest, 1853.

I'est. iH.Ví.

jánányo.-^

:

1760

—

— 1835

Allatgyógj'ászat különös tekintettel az embereknél elforduló, az állatókéhoz hasonló betegségekre. Mveltebb osztálynak, különösen papok s tanítók, mint a nép tanácsadóinak

számára. Pest, 1859.

—

Bannászat avagy a hasznos házi állatok betegségeinek megismerése és orvoslása különös tekintettel a gazdasági állatok okszer tenyésztésére. Pest, 1861. A keleti marhavész, több évi szigorú ;

—

vizsgálatok

—

után

.

.

.

A marhavész az egyedül

—

s

számos

tapasztalatok

Pest, 1862.

annak oltása mint marhavész végképeni kiirtására.

és

biztos szer a

szelidítésére s Pest, 1863. Részletes állatkór- s gj'ógj'tan, különös tekintettel a járványos kórokra s az állatorvosi rendészetre. Állat-

orvosok,

valamint

tiszti

orvosok

:

meggyógyításokra próbált hasznos eszközök találtatnak. Kolozsvár. 1805. Handbuch des Reiters zum Behuf der Oftiziere bei der Kavallerie von der nöthigen Kenntniss der Pferde, von ihren gewöhnlichsten Ki-ankheiten, den einfaehsten u. wohlfeilsten Mitteln dagegen nebst der Erklárung der übliehsten u. nothwendigsten Operationen bei der Pferdekur. Pesth. 1807. A hamar és ócson g>'ógjátó lóorvos, a\'\'agy értekezések a lónak szépségeirl, hibáiról, nyavalyáiról s azoknak gyógyításárúi és a lovaknak gondviselésérül, kivált az utón. Megtoldva hasznos oktatásokkal a szarvasmarháknak nyavalyáiról s azoknak gj'ógjitásárul s kivált a marhadögrül. Külömbféle jó könyvekbül magj'arra tetette, saját költségén kiadatta. Pest. 1816. Oktatás a marhadögnek meg-

elözésérl és orvoslásárúi, melyhez amaz országos, ragadós és egynehány kóborló nyavalyáknak gj'ógjátása is járul, melyek a lovakat, juhokat és sertéseket pusztítják. Buda. A marhadögröl. 1836—1837. Belehrung über die Vorbeugung und

s

mveltebb gazdák számára. Budapest, 1877.

A barmokrul

195

—

Austriában tett — Eger. Heilmittel gegen die Seuchen des 1763. A marhák körül való austriai Hornviehes. Ofen. rendtartás. L. gróf Székely Ádám. Oesterreichische Vieh-Ordnung. Aus 1828. Taschenbuch für Rossárzte, Hufschmiede u. Pferdeliebhaber, oder denen V. herrschaftliehen Wirthschafdreissigjáhrige durch gründliche, teren wegen anno 1729. u. 1730. Erfahrung erprobte Anweisung, allé grassirten Viehes Umfall eingereichKrankheiten der Pferde sicher und ten Berichten gezogen, u. mit so wol schnell zu heilen. Neueste Auflage. Praeservir- als Courir-Mitteln einKaschau. gerichtet, zum Xutzen derén Herrschaften u. Unterthanen in künftig 1881. Kutyapatika eborvos. Németül írta egy orvos, magj-arul egy nemsich ereignenden Seuchen, oder so Kutj'abagoson éppen most. orvos. genannten Vieh-Stauppen zu gebrau(Kolozsvár). landesfürstlichen chen, von einer hohen Obrigkeit herausgegeben. Her- 1833. Falusi baromorvos. Csalhatatlan útmutatás, miként és mely szerekkel mannstadt. lehessen a földmivelönek ép és egész1795. Patikai Lukátsnak egY séges marhát birni s nevelni, ennek meglett, próbált és okos szántóbetegségeit megismerni s kigyógyívet emberaek oktatásai a lovaknak, Kassa. tani szarvasmarháknak, juhoknak és sertéseknek betegségeirl s azoknak 1834. Marhatartás, vagy gyakorlati oktatás a nevezetesebb fajták ismegyógyításáról. A >Szükségben segít retére, nevelésére, tartására, a fejés könyv< olvasóinak. Pest és Buda. használatára, külömbféle sajtok készí1796. A szar\'asmarha nyavalyáival tésére a marha hizlalásjvra, a marha való bánásnak módja. H. n. Földesurak, tisztek, gyógyítására 1801. Az erdélyországi gazdaságbeli

1760.

rendeletek.

—

.

.

.

;

.

tárház, melyben mind a mezei, mind a házi gazdaság külömb-külömb tárgyainak jobbítására, mind pedig az emberek és barmok egészségben való

sok nemkülönben megtartásokra, közönséges nyavalyájokból leend

.

.

marhatartók számára sok évi tapasztalás,

vizsgálat

és

oktatás

szerint.

Pest.

1885. Gondos és L. S c h r a d e r.

—

Tapasztaláson

tapa.<5ztalt

épült

juhorvos.

disznótpnyó.«z18'

1886

196

malaczaik

olcsó hizlalás

(^s

disznók

fölnevel<''SP,

tar-

kíinny

nyavalyáik

ösmortctó jeloi, gyóa loölt disznó minden részének haszonvétele Egy disznós gazdától. Kassa. Sichere und untrügliche Verfah4. Guter Rath bei der i-ungsaii; s

íryltása,

.

.

—

:

.

.

26-án 183í)-ik évben. Rozsnyón. Lótenyészti-s vagy gyakorlati oktatás a lóiskolák kéíztt;''sérl, a régiek megjavításáról, a ménesek helyeztetésérl s a hozzá tartozó legelók elosztásjiról. \ ló fajták, a lovak nevelése és taittisa, a lónya-

1841.

.

.

gegenwartigheiTSchendenViehseuche u. andem versehiedenon Krankheiten des Hornviehes nach altér u. neuerer

Art zu

NÉLKÜL

1840. Orvosi hivatalos jelentés a marha pestisnek Nagy- és Kis-Veszverésen történt beoltásáról sz. Jakab hava módja, botogségeik

tés és orvoslás, azaz a tása,

— ÉV

helfen

;

5.

valyák s azok gj-ógyítása. A lókereskedés haszna és titkai. Gondolatok a

Schutzmittel

dijért tfirtént lófuttatíisról. Tapaszta-

gegenwártig an manchen lások vizsgálatok és oktatás szerint. Pest. Oertern grausam heiTSchenden Blat6. Zwei erprobte Schutzmittel 1848. A juh, annak fajai, betegségei, tern gegen die Ansteckung der Schafgj'ógj'mód, orvos- és óvszerek, takarpocken. Pest. mányozás, gyap és gj'apkezelés. Leiíjobb angol források után. Pest. 1836. Közönsége.s baromorvosi könyv, vagyis alapos és mégis könnyen ért- 1880. A kutyabetegségekröl és azok

gegen

die

;

het

mely szerint minden czélszeni gyógyítii.sáról. Irta egygj'amarhája nyavalyáit legkorlott vadász. Nagj^-Kanizsa. egyszerbb és legolcsóbb módon, maga 1883. Állategészségügyi intézkedések a l)udapes^kóbányai sertéspiaczon. és minden baromorvos segítsége nélkül, könnyen megesmérheti és gyöA piacz változatos története visszakeresen meggyógyíthatja. Kiadta egy tekintés a sertéstenyésztésre és seroktatás,

birtokos

a

;

nagytapasztalásu baromorvos. Kassa. téskereskedésre Magyarországban. Tapasztaláson épült disznótenyészBudapest. tés és orvoslás, azaz a disznók tar- 1894. A ló szerkezete és bels szervei. Ábrákban rövid szöveggel. N átása, malaczaik felnevelése, könny daskay Béla elszavával. Budas olcsó hizlalás módja, betegségeik pest. s nyavalyáik ösmertetó jelei, gyógyítása stb. Egy disznósgazdátul. Kassa. ,A ló szerkezete és bels szervei. Oktatás a marhadögröl, uradalmak, Ábrákban rövid szöveggel. Élbeszédseborvosok, falusi birák stb. számára. del ellátta Nádaskay Béla. II. Budán. átdolg. kiad. Budapest. Oktatás a mezei gazdák számára: 1895. Szarvasmarha szervezete é.s mikép kell a barommal életrendileg bels szervei. Rövid szöveggel maczélszen'ien bánni. Buda. gyarázott rajzokban bemutatva. ÉlBelehrung über die Thierseuchen beszéddel ellátta N á d a s k a y Béla. für Dominien, Wundárzte, OrtsrichBudapest. ter etc. Ofen. 1897. Szolgálati utasítás a m. kir. honés honvéd-gyógyUnterricht über ein zweckmassiges véd-állatorvosok diátetisches Verfahren mit dem Vieh kovácsok részére. Kiadja a magjar királyi honvédelmi minisztérium. für den Landmann. Ofen. (Ugyanez horvát, tót s román nyelven.) Budapest. Instructio de lue pecoinim, pro domi- 1898. Utasítás a pályázók orvosi meir niis.(íhirurgis, locoram primoribus etc. vizsgálására nézve a honvéd (katoetc. Budae. nai) nevel és képzintézetekbe való felvétel alkalmával. Kiadja a m. kir. 1887. Oktatás a marhadögröl. Buda. Oktatiis a mezei gazdák számára: honvédelmi minisztérium. Budapest. miképp kell a barommal életrendileg Ev nélkül. (Sine anno.) Bewahrtt' czél.szorüen bánni. Buda. Arznei-Mittol für da.-* Rind-Vieh Schweine. Guten Leuten zum Bcs Instructio de lue pecorum. Budae. ten. Getreu nach dem Originál. Fünf 1889 Gyógymód a marhavész ellen. Buda. kirchen.

—

—

—

— —

—

—

—

—

ii

IX.

VARIA. Glossaria. Encyclopaediae.

1.

AgnetMer Mihály TheopMl. B

Ste-

a n c a r d i Lexieon Medicum denuo reeognituni variisque accessionibiis locupletatum. Halle, 1748. p h a n

i

1

—

Újonnan kiadatott Gyrben, 1803. Pürst János Mihály. Compendium chimico-medicum. Viennae, 1752.

Hackelt Endre és Szirtey György. Bajnok Antal. Xomenclator pharmaA szükségesb orvosi mszavak deákceutico-ehemicus continens nomina praeparatonim chemieoruni offlcmalium tam nova, pure chemica, quam synonyma antiqua et trivialia. Medicorum et pharmacopolarum usui. Pestini.

német-magjar zsebszótára. Szerkesztették .... A »Gyógyászat« czlmú folyóii-athoz mellékletül kiadta Imre. Pest, 1863.

Henisch György. cináé. Basiliae,

1850.

Enchiridion

P

o ó r

medi-

1573.

Balogh. Kálmán.^ Orvosi mszótár. Karlovszky K. Geyza. A gyógyszerek magj-ar tudományos-, népies- és tájAntal Géza, Á r k ö v y József, elnevezései, latin jeientésökkel együtt. Belky János, Bóka y Árpád,

Fodor József, Liebmann Gyakorlati kézikönyv gyógyszerészek használatára. Budapest, 1887. Mór, Mihálkovics Géza, ifj. Purjesz Zsigmond, Rózsa-, Kovácsy János. Encyclopádisches Vademecum clinicum, enthaltend die hegyi Aladár, Tóth Lajos és Diagnostik u. Therapie zahlreicher in Vidor Zsigmond közremködésével szerkesztette Budapest, 1883. Orvos-gyógj'szerészeti mszótár. Budapest, 1884. .

.

.

Barts József.

Blancard István. Lexieon medicum, denuo recognitum, variisque accessionibus

Agn

Bugát

e

locupletatum curante h 1 e r i. Halae, 1748.

M.

G.

t

Pál. Természettudományi szó-

das

Gebiet der

Medicin,

Chinirgie,

und

Augenheilkunde einschlagender Krankheitsformen, nebst einem reichRepertórium arzneilicher haltigen Vorschriften mit besonderer Berücksichtigimg der in neuester Zeit entdeckten Síedikamente. Leipzig u. Pest, 1846.

halmaz. Összegyüjté és szószármazási Elováts Mihály. Három nyelv fej tó természethon titoktan orvostudományi elvekkel vegjité Latin-magj'ar mszótára, azaz Onomatologia, physiorész. Buda, 1843. - és Schedel Ferencz. Magjar-deák graphica, chemica, jatrica, triglotta, philologica. Buda, 1H45— 48. és deák-magyar orvosi szókönyv, az > Orvosi Tár« els két kötetéhez. Linzbauer Ferencz laver. Codex Hungáriáé ab sanitario-medicinalis Kiadák Pest, 1833. incunabulis Regni usque ad nostra Csere (apáczai) János. Magjar Encongestempóra, studio et opera cyelopaedia. Azaz minden igaz és tus. Tom. I— III. (Sect. 1—5.). Budae, hasznos bölcsességnek szép rendben 1852—61. való Ultrajectum, 1653. foglalása. Mahler Gyula (pozsonyi szánnazásu). (helyesebben 1655. Szinnyei.) .

.

.

.

.

.

NÉKÁM — BALASSA

198

bvítette Donogány orvosnövendék. Pest, 1851.

Therapeatísches Lexikon. Für prakt. Aerzte u. Stndierende der Medicin.

ral

Jakab

Vajda Péter. Növén^iudomány.

1899. (Olaszra is leford.)

Mafüvésznyelv és rendszerisme. Orvosok, g>'óg>'szeresek, kertészek stb. számára. Post, 1836. német-magN'ar zsebszótára. Szerkesztett(''k '.Melléklet a .Gyógj'ászat* Vali (nedeliczi) Mihály. Házi orvos czlm folyóirathoz. Pest, 1861. szótárocska, azaz bet szorént magyarul szóUó orvos könvvecske. Gyr, Rácz (K.) Károly. Gyóg^szerészetiliOipzií?,

Nókám

Sándor és Poor Imre. A orvosi mszavak deák.•^ziiksc-fíosl) .

gyar-latin

.

.

1797.

reálencyclopedia. Gyógj'szerészeti tudományos magj'arázó szótár. Összeállította Fügj?elékalegujabbgyóg>'szerekrl. Budapest, 1885—1891. Schlotterbeck Pál. Dissertatio inaug. .

.

Zedlitz L.

nípd. sistcns

Balneographisches

tisoh-historisches Handbuch. Leipzig, 1834.

.

u.

statis-

Wörter-

nomenclaturam morbo-

rum omniura et symptomatum prae- 1797. Házi orvos szótárocska, azaz bet szerént magyarul szóUó orvos könycipuorum synonymicam ab Hippocrate vecske. Gyr. L. Vali Mihály. ad nostra tompora usque. Pestini,1836. Schulek Sándor. Vegj-tani készít- 1862. Orvos-gj'ógj'szerészi múszó-g^üjmények. Magj'arra fordította némely készítményekkel és vegytani szótár-

2.

temény. Gj'jtötte és kiadta az »Orvosi Hetilap* szerkesztsége. Pest.

Miscellanea.

C. W. A tanító mint orvos. A kiadó engedélyével a negj'odik német, eredeti kiadás után fordították s kiadják L s n c z y László és M i k-

num Hessum

Adler

lerSámuel.

N.-Körös, 1878.

Adolphus Keresztély Mihály.

Disequitationis in acadomia Lip1713 proposita. Lipsiae, 1744.

academica eximio usu medico,

sertatio

siensi

de

1778.

Antoni Sámuel

(lelkész). De medicina aft'ectuum. Jenae, 1694. Dissertatio János. Apostolovits inaug. med.-philos. exhibens modum, quo affectus animi in corpus humánum agunt generatim. Halle. 1757.

Arányi (elbb

Agnethler Mihály Theophil.

Joann. Nop. Roen, Westphalus m. d. Plagii litterarii in regiae F'ridericianae parnasso graviter accusatus, convictus atque Hallensium musarum decreto condemnatus. Halle.

17.5Ö.

1H44. többi

ráti és ellenei tölvilágosít.isara. Pest.

1846.

Anerbaoh Miksa Ede.

Dissertatio inaug. med. phiiosophico-physiologica

.'iistens

hominis jure

praerogativas

naturae. Pestini, 1829.

Augustin Sámuel.

Prolegoniena

in

systema sexuale botanicorum. Dissertatio inaug. med. Viennae, 1777.

Ambró (adamóozi) Ignácz Romu- Bach

—

Lajos

közt a mai mag>ar zsidó is, közrebocsátá részrehajlatlanul Rudnó ba-

Ajkay(ajkai)Lajos. Dissertatio inaug. uKMlico-philosophica theseos dignitatis culturao medicae. Vionnae, 1840. Ajtai András. Dissertatio med. theoretica de medicináé et doctrinae morális nexu. Halae, 1714.

Lóstájner)

György. Rudnó és lelkésze és 1845-ben, meg még valami,

LauGesaneo-

ront

versn redditum. Pestini,

j

ald. Tht'scs inaug. medicae. Viennae,

(ie

1776.

tini.

Antal.

dignitate

Dissertatio

medici

inaug. me.l. talis. Pes-

vére

1816.

PanegjTicus dum a. 1778 die divao Balassa János. Dissertatio inaug. niedico-politica de juvene medico. Vieii Theresiae sacra primus physicl ordinae, 18.38. narii munus praetorio civitatis ad Székfoglaló beszéd, melyet okt. 9-én senatum populumque Neoplantensem 1843. a pesti orvosi kar termében de laudilius medicináé dictus. Accedit fényes gyülekezet eltt tartott. Pest. encoraium medicináé ad hymnum ex 1843. Krasmo Rotterdamo per Hélium Floba-

—

BALIGA Baliga Sámuel.

Dissertatio

— DUDITS

199

Boeckelmann János Frigyes.

inaug.

Me-

mod. de propositionibus variis medicis.

dicus romanus servus, sexaginta soliGöttingao, 1735. dis aestimatus ex editione M. G. Bakody Tivadar. A hasonszenvészet Agnethler. Halae, 1746. jogigényei a tudomány és emberiség Braun Miksa. A nemzés korlátozása. érdekében. Pest, 1868. Orvosi tanácsok a conceptio (fogamBalogh József. A jó praktikus. Melyzás) elhárítására. Budapest, 1893. rl az orvosdoktori rang megnyeré- Brown Ede. A brief aceount of somé sekor érkezett. [Dissertatio inaug. travels in Hungária, Servia, Bulgária politleo-medicinalis de bono practico etc. with ílg. of habits. and remark medico.] Pest, 1830. plán. London, 1673. (Megjelent német (almási) Pál. A visszaigazításra és hollandi nyelven is.) való feleletnek visszaigazítása. Fele- Brühl Károly Bernát. Einige Worte letül prof. Bugát Pál urnák a über die wissenschaftliehe Stellung, magj-ar nyelv ügj-ében. Pest, 1831. Bedeutung und Tragweite der ZooloAz olasz tudósok congressusa Velengie, insbesondere im Cyelus der mediczében 1847. Eladatott a magj'ar cinischen Wissenschaften, gesprochen orvosok és természetvizsgálók gyzur Eröfl'nung der Universitát Pest lésében szept. 24. 1863. A haladás im Winter-Semester 1858/59. Pesth, barátainak figyelmébe ajánlva. Pest, 1858. 1863. Buresch Ferencz. Medicina pastora-

— —

—

(almási) Tihamér. Párhuzam a lis, seu institutiones medicae in usum homoeopathia és allopathia közt. Vásacerdotum curatorum. Fasc. I. (Leolasz a » Gyógyászat* 1864-ik évfolyapoli). Pest, 1861. mának 41 44-dik számaiban megje- Buzinkai G-yörgy. Theses inaug. med. lent » Tanulmány a hasonszenvészet XXXV. varii argumenti. Franequerae, ismertetésére* 1733. czímü értekezésre. Pest, 1865. Csanády István. Medizinische PhiloBaronyay József. Általános elvei a sophie und Mesmerismus. Leipzig, köznépi orvostudománynak. Szerzé és 1860.

—

i

i

—

orvos-doctorrá emeltetésekor közrebocsátá Pest, 1834.

11.

Auflage. 1864.

Csajághy István.

Orvostudori értekezes a rokonszenvrl. [Dissertatio Természetirati értekezés a három inaug. med. de sympathia.] Pest, 1836. természetország lényei rokonságáról Csapó József. Orvosló könyvecske, és párhuzamos fejldésérl. (Orvosmely betegesked szegény sorsú emtudori értekezés). [Dissertatio inaug. ber számára és hasznára készült. Pozsony és Pest, 1791. physiographica de affinitate elementonim individuaüum trium naturae Csatáry Lajos. Tréfás rímek. Irta és elmondta a Marehal-társaság poétája. regnorum et parallela eoiomdem evoBudapest, 1899. lutlone.] Pest, 1833. Bartha Károly. A természet-világ Czapovszky András János. Theses inaug., quas .... publicao disquisifolyásáról orvostudorrá való felavatione submittit. Tyrnaviae, 1777. tásakor értekezett. Buda, 1834. Beké Kristóf. A betegeknek és hal- Darányi János. Orvostudori értekezés. A növények életérl. Pest, 1845. doklóknak lelki vigasztalására és épülésére szolgáló kézi könyv, melynek Debreczeni K. András. Disputatio theologica de pesté et eius remediis. hasznát vehetik azok is, kik a beteDebreeini, 1662. gekkel bánnak. Ford. s néhány toldalékkal megbövltette B. K. Buda, 1826. Detsi Sámuel. 'ioTf/ö; »iXo3d»oí bó&soí, medicus philosóphus deo hoc est Bene Ferencz. Az orvosi tudományaequalis effatum Hippoeraticum comnak rövid rajzolatja, melyet hallgaillusti'atum. mentatione academiea tóinak hasznokra készített. 2 köt. Trajecti ad Viadr., 1777. Buda, 1812—13. Kurzer Abriss des mediziuischen Deutsch Mór. Medicus. Disseiiatlo inaug. Budae, 1833. Unterrichtes für Civil- und Landwundárzte zur Grundlage für seine Vor- Dudits Miklós. A hasonszenvi gyógyászatnak alkalmazása a közéletben, lesungen entworfen. 2 Bünde. Ofen, nemorvosok használatára, különös 1813.

Bárra (homoród-almási) István.

!

i

:

:

—

DÜNAY — HABERMAN

300

—

tekintettel azon hatiirvonalak kijelölésére, melyen túl nemoivosnak {gyógyítani nem helyes. Budapest, 1874.

Hasonszenvi háziorvos, nemorvosok szamára. Különös tekintettel azon határvonalak kijelölésére, melyen túl gyóí?yitani nem hejutíinyos kiadás. Budapest,

nemorvosoknak lyes. é.

II.

j

1. I

füzetnél több

'

Garzó Gyula j

Antal. Araeon. Dismed. Pestini, 1843. Elisclier Gyula. A hölgyek némely ros.*;/

szokiUíairól. Budapest, 1895.

Fejérpataky László. Magyarországi városok régi számadás könyvei. Budapest, 1885.

Fischer Dániel.

Kpistola

invitatoria

Pannóniáé dicata, qiioad Acta Eruditorum Pannonica res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia edenda porhumaniter invitanoruditis

Brigae, 1732.

tur.

Pleischer Theophilus.

Dlssertatio

dr.

megyei forvos úr 1874.

Gebhardt Xavér Ferencz. Útmutaaz orvosi gyakorlásra, vagy bevezetés a beteg ágya mellett való orvosi tanításra. Pest, 1827. tás

Dunay Mátyás sertatio inaug.

jelent meg.) Felelet a

röpiratára. Gyula.

I

!

nem

(lelkész).

Kovácslstván

j

(1877.)

n.

Krankengeschichten und Kurarten. Heft. Kaschau, 18(X>. (Ezen els

Gensel János Ádám. Theses

phil(»-

sophico-med. sacrae caesareo-regiaoque majestati Josepho íf Romanor. imp. dicatae pro suprema in philosophia et medicina laurea consequenda. Patavii, 1703. Gerlach Gyermektelen szerelem. fogamzás A megakadályozá.sának módja. A ki gyermeknek életet ad, anélkül, hog>' nekik egészséget és jóllétet, szabályos nevelést, gondatlan gj'crmekségct és rendezett óletföltételeket szerezhetne, az galádul és

H

medica ostendens institutum könnyelmen cselekszik. Fordította clinicum praecipuum esse scholam Nádas M h á y. Budape-st, 1894. in quae medici suam in re medica Giacicli Antal Félix. Lezioni meobtineant culturam. Vindobonae, 1841. diche por naviganti. Terza edizione. Fodor József. A szellemi túlterhelésFiume, 187"). inaug.

:

i

1

i

rl. Koctori

Fit

Márton.

beszéd. Budapest, 1894. Disquisitio medica de

inotu in corpore humano ver medicináé principio, vitae medio, sanitatis flne. Halae Magd., 1734.

Forgó György. Oi^anona

a gyógy-

mvészségiiok, vagy Hahnemann S a m o hoinoeopathiája. Pest, 1830. Francisci András. Hypocrisis in meII

—

1

Quinquagena positionum e medicina. Regiomonti, 17(»3. Frank József. A nemorvosokat az orvosok megismerésére és kiválasztására vezérl útmutatás. Németül magyarul pedig és némely hazánkban és hasznavehet megjegj'zésekkel megbövitve közhaszonra kibocsátódott F e s ó-Ó r i Fülöp S á m u e orvosdoktor altal. Miskolcz, 1814. - Lajos Frigyes. Az orvos mint házi-barat, vagy egy orvosnak az atyák- s anyákhoz intézett barátságos oktatásai, minden gondoltatható nyavalyákról akármely korlian. A 111. német kiadás szerint fordítva Hor.

II.

.

.

I

váth József

által.

Pest, 1829.

Dlssertatio

medica. (ieneraiia medicináé Tyrnaviae. Tyrnaviae, 1773. inaug.

über liten

—

biosta-

1846.

Lebens-Chancen der Israegegenüber den christlicheii die

Confessionen. Biostatische Studle. Wetzlar, 1856. Die biostatischen Verháltnisse der griechischen Serben in üngarn. S. 1. et a.

tanári

intézménye.

Budapest,

Gruber János. Theses

1896. inaugurale.<

medicae. Viennae, 1777. Sociétés et Materiéi de Secours poiir les Blessés Militaires.

Gruby Dávid. Paris, 18H4.

Grünhut Ede. sistons

offlcia

Dlssertatio inaug. med.

medici

ei^

aegrum.

Budae, 1841.

Gugganberger Károly. értekezés.

.A

vallás

és

Orvostudori gyóg>ászat

kölcsönös viszonyaikban.

Pest, 1844. Dlssertatio inaug. de abusu in medicina. Pestiül. 1842.

Gurovits Tamás.

Gyarmathy

Sámuel. Continuatio pnK'lectionnin liafiiianarum. Viennae. 1

782.

Haberland János Godo&éd. Dlsser-

megjav. kiadás 1830.

Fuker Frigyes Jakab.

—

tikai viszonyai. Pest,

Grósz Eroil. Az egyetemek magán-

dicina. Regiomonti, 1701.

1

Glatter Ignácz Ede. A zsidók

tatio inaug. infelici.

med. de medioo

feliol et

Krford., 1689.

Haberman János. Calendarium Cbris-

HAIDEXREICH — JESZEXSZia'

Homonay

VrvTik Születése után 1632. Esztend Az melly Bissextilis. Pigj'elmetessen az Magj-ar és Erdélyországi Meridianusra írattatott által. Kotvs

—

.

nései vagy különös tulajdonságok és ritka történetek gyjteménye. Németbl ford. Kassa. 1830. Horvátovszky Zsigmond. Flóra Tymaviensis mdigena. Pars prima. Quam cum annexis thesibus etc. pro

.

losvarat, é. n.

Calendariuin és Sokadalniak után külön czímlappal Prognosticon Astrologicum Az az stb. Haberraan :

János

es

Avenarivs János által.

Colosvárat,

é.

— —

Aradiensis.

quam

scripsit

Temesiae,

.

.

connotavit é.

.

suprema

consequenda .

.

.

dísquisítíoni exponet 1774. (Kétséget nem

et de-

n.

m

W

Medicina Aradiensis, ti'actatus de ezen i n morbis in Dacia frequentioribus et de ki. Sziimyei.) singulari eos tractandi methodo. Pes- Hó'gyes Endre, tini,

.

Jedermann sollte sein eigener Arzt Aus dem Taschenbuch für

sein.

Freunde der Gesundheit. Ofen, 1784. I

—

Dissertatio inaug. med. de chinirgo insonte. Vittembergae, 1710. Sámuel. Xotitia indolis et usus

er

t

.

.

.

1

.

.

.

Tymavíae.

szenved, hogy tollából kenilt

Mann

Jakab.

Szabó Dénes,

Felsó oktatásügy Magyaroi*szágon. Az 1896. ezredévi orsz. kiállítás alkalmára a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásáBudapest, 1896. ból íi-tíik: Hrivanszky L. Dankrede gehalten ais die Cholera-Seuche in Pesth nachgelassen hatte. Pesth, 1831.

1783.

Haiubach.er János.

medicináé

laurea et juribus ac privilegiis eidem adnexis uiiiversitatis publicae

n.

Haidenreich. János Lajos. Medicina .

.

.

A

tudós Doctorok

(irmesi) Imre. Az emberi

lélek és testnek rendkívül való jele-

:

.

201

.

.

.

j

I

.

.

medici seaturiginmu Rusclibachen- Hndelist Ignácz János Nep. Theses iiiedicae. Viennae, 1776. sium. Posinii, 1778. Hauke Antal. Orvostudori értekezés. Huszthi(családi nevén Szabó)István. Dissertatio med. de subjecto sanitatis. A XIX. század gyógjászatja. [Mediet ejus divisione in elementa. Lipsiae. cina saeculi XIX. Dissertatio inaui

j

j

1694. Dissertatio phys. experimentális de corporibus, Ulorumque principiis et dissertatio prima de calore et causa affectionibus. Halae Magd., 1695. sanitatis ad rationes chymicas. LipHyciek Adalbert Szaniszló. Dissersiae. 1756. tatio inaug. botan.-med sistens systeHelmholtz Hermann. Népszer niaticam botanicam. Pest, 1842. tudományos eladások. Fordította b. és Jendrás- Iváncbicli Viktor. Dissertatio inaug. med. Musica medica. Pestini, 1834. s i k J e n ó. Budapest, 1874. Herczeghy Mór. Memória scientiflco- Ivanovics András. Specimen inaug. med. de magnete. Pestini, 1834. litteraria con pretazione del viagg>óg>rendszer Hasonszenvészeti dottore M. H. giatore ungherese (homoeopathia). Pécs, 1837. durante il suo soggiomo in Pavia András P. M. Hiteles bizonyítvánel Juglio ed Agosto 1853. Milano, 1853. nyok a dühös ebek által marott és Heuffel János. Dissertatio inaug. guralis.] Pest, 1842.

Hedwig

—

János. Aetiologiae chynücae

I

Eötvös Lóránd

i

j

—

I

I

I

—

'

med.-botanica

de distribntione plan-

tarum geographica per comítatum Hungáriáé Pestiensem. Pestini, 18^7.

Hoffinger

János

György.

Ver-

míschte medizinisehe Schriften. I. Bánd mit des Vertass. Bíld u. 3 Kupfer (Tartalma: Tafeln. Wien, 1791. 1. Selmecz város orvosi helyiiata. 2. A selmeczi bányászok közt elforduló gjakori betegség leirá.sa. 3. A selmeczi bánya számára felállítandó kórház tervrajza.) Hoffmann Vilmos. Értekezés az orvosi tudománv ujabbkori elmene-

—

teleirl. Pest, 1846.

már a kezd víziszonyban szenved betegek gyógj'ítása felöl.

részint

Debreczen, 1870.

Jendrássik Jen. egyetem

.\

élettani int

m.

k.

tudomány-

'/.•t 'iick

iiMrasa.

Budapest, 1877

Jenovay Károly. A mentó himl

ál-

Magyarázza két egj'házi beszédben a jótev mentó himl közönségesebb gj-akoroltatósának el-

dott találmány.

mozdítására. Pest. 1830,

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. Dena paradoxa physico-medica.

—

bergae, 1595. U. kiad. 1599.

VVitte-

JOACHIM

202

—

De gympathiae

— KUN

— —

miscellaneae.

Basileae,

1655.

Knöpfler (zarándi) Vilmos.

Disserpsych.-med. de influxu corpus et animani. Vin-

inaug.

tatio

musicae

in

dobonae, 1840.

— Természettudomány és gyakorlati élet. Pest, 1863. — Az élet és az ember. Marosvásárhely, 1871.

Kóczi Jonathán Bálint.

1600.

— De

inaugurales

et antipathíao reruin

naturalium causis disquisitio singiiInris. Wittebergae, 1599. —- Programmá de ortu et progressu 7nedicinae. Wittebergae, 1600. Decanus collegii medici in academia Witteborgensi benevolo lectori. S. d. Wittebergae, 1600. Philosophiae et medicináé solide studiosis salutem dicit. Wittebergae, nistico

tória.

Boemo

Dissertatio inaug. med. do generibus plantarum. Tyriiaviao. 177H.

cultrivorace his-

Pragae, 1607.

Joachim Vilmos. De

scientiis

pro-

Koíosvári Sámuel.

paedeuticis in praxim medicam. Dissert. inaug. Budae, 1839. Jordán Tamás. Consilia medica. Fran-

188. — Ibid. 1610. P^löszó királyi herczeg. K n e pp Sebestyén íisszegyüjtött eladásainak magyar kiadásához. Buoofurti,

József

—

i

dapest, 1895.

Justh Ferencz.

flin Wort über die Homöopathio. Ijoutschau, 1828. Károlyi Sámuel. Elemi növény-boncztan, vagy a növények egj'szenl részei.

(Jnostudori

értekezés.

[Dissertatio

inaug. med. de anatómia micrologica plantarum.[ Pest, (1844.). Kátai Gábor. Ismeretterjeszt az orvosi és természeti tudományok körébl. Budapest, 1874. Kazintzi Sámuel. Dissertatio inaug. iiied. de odio. Vindobonae, 1832.

Kempelen János András De cometis maloinim

Kristóf.

nuntiis.Venetiis,

1748.

.

.

1810. Dissertatio

orvos.

böl(ís

Pest,

fontes generales merita

medicorum dijucandi

—

Tentamen

.

Koppi Sándor. A

—

(I.)

systematici seu brovis descriptio methodica subtilium fluidorum et elasticonim, quae Gas, vei varii aeris nomino hodie venient. Trajecti ad Rhen., 1775. (II.) Theses inaugurales pro doct .•íubmittit Tyrnaviae, 1777.

sistens. Pestini,

1817.

Elégia quam inclytae facultati mediPesticináé regiae scient-univers. nensis in tesseram grati animi anno mense Augusto praesentat. 1807.

Budae,

.s

a.

Koppy Sándor.

Dissertatio de homoeopathia. Judicio eruditorum philosophicorum cominittit. Pestini, 1858. Kotzi Ignácz Bálint. Disseitatio

inaug. med. de generilms plantarum.

(W i n t e r viae, 1776.

eladásai

1

után.)

Tyrna-

Keresztesi Pál. Dissertationes med.- Kovách. Lajos. Orvostudori értekezés de utilitate ac necessitate medicináé. Franequerae, 1725. Klein Bálint. Drei neue Pestlieder. thoolog.

Hermán nstadt,

az öngyilkosságról. (Dissertatio inaug. med. de autoohiria.j Pest, 1842.

Kováts Mihály,

mér

.\llati

mágnesség

István. Szeszélyes orvos, vagy gyg>'úszi rendelmények a szen-

Serpenjal. Kísérlet az állati mágnesesség ál-baját az egészség és lélektudomány törvényeibl kimagj'arázni. Szerzé E s c h e na y e r K. A. Ford. toldalékkal megSerpenyú. K. M. bövitve ... II. megvizsgálja és megczáfolja E s c h e n-

ved

may er

1678.

Klement Mihály.

Dissertatio inaug.

med. de venatione morbiflea. Von der krankmachenden Jügerei.HalaeMagd.

m

1739.

Kmetty

és vigadó 1858. kiad. 1858.

emberiség számára,

T. T. (' s a u s z orvo.'j-tudor urnák, raidön

a boncztudomány nyilv. professorává tétettnék, hálás örömmel a sebészi tudománjTiak észképi részének matrj'ar hallgati nevében énekli K. I. I'étsett,

Knogler

....

állati

mágnesességérl

Bjrammer Ferencz.

Dissertatio inauir.

enumerans species hungaricas ranunculi

Linnaei. Pestini, 1844.

Krupinski András. Theses nuMÜcac. Vieiinae, 1772. Kun Tamás. Orvostudori

A homooopathia mint

1835.

János

—

1818.

Knezevich István.

Márton

I.

való munkáját és a toldalékot. Pest,

i'est, II.

serpenyíije.

Kristóf.

Thesos

ban. Pest. 1K43.

inaug.

értekezés. áltan vázlatok-

I

;

LALANGÜE — MATERMA Lalangue Ker. luralis. S.

János.

— Vractva ladanjska za potrébodii muáev i

Lösung der Aufgabe Wie lassen sich frühzeitige Todesfálle mit der Güte der göttlichen Regiem ng vereinigen ?

Medicina

:

1776.

1.,

siromakov horvatskoga orsaga l.rész.

Zágráb, 1776. (Népszeni orvosi könj'v a faluni'pe ós betegek számára.)

203

!

Leutschau,

i

a.

s.

Lippich Ferencz Vilmos.

]

Adversa-

ria medieo-practica. Patavii, 1836.

'

Landány Károly Ferenoz Vincze. Liscbovini András Ferencz. Dissertatio inaug. med.

Vom

nobili.

de sanguine adelichen Geblüt. Halae

!

Magd., 1745.

Láng Adolf Ferencz. a

Örömzengzet j

magyar orvosok

gálók Pesten

és természetvizstartott nagygjnilésére.

Pest, 1841.

— An Ungarns Aerzte und Natnrforscher bei ihrer ersten

den

29., 30.

und

Versammlung 31.

Mai im

in Pest 1841.

J.

Pest, (1841.)

Laurenti József. Specimen medicum cxhibens

synopsim reptilium emen-

mrész-

datani. Viennae, 1768. (Ezen

ben

Winterl Jakabnak

tulaj-

Hj-po-

medicina. Regiomonti, iVoi. List Sámuel. Theses inaug. pro summis in medicina honoribus. Tyrnaviae, 1777. Lovász Imre. Nevelést tárgj-azó értekezések. I. A tanuló gyermekeken gyakoroltatni szokott testi fenyítékrl psychologiai és oi-vosi szempontból tekintve. II. Nevelési elvek. (Ez utóbbi Mattemak »A tönény éknek a szokásokra s a szokásoknak a törvényekre való befolyásáról* írt s a franczia akadémia által 1 0,000 franknyi rendkívüli megkoszorúzott pályamunkájából fordítva.) Pest, 1836. n. kiadás. 1844. Mit tartsunk a homoeopathiáról Dr. K r a u s, M s t, C a s p a r i és H uf e 1 a n d német munkáik után (fkép) a nemon'osok számái-a közrebocsácrisis in

— —

doníttatik. Szinnyei.)

Lefevre György M. D. Die Wunderkraft der Wárme, oder populáre

"?

Winke, sich vor Erkáltung, Husten, Rheumatismus und Schwindsucht zu bewahren und sich von diesen Kranktotta Pest, 1838. heiten auf die leichteste Weise zu Lumnitzer István. De rerum natubefreien. Naeh der O. Ausgabe des ralium adflnitatibus. Dissertatio inaug. engl. Originals übersetzt und mit med. Posonii, 1777. (Winterl elAnmerkungen versében von einem adásai után.) praktischen Arzte. Leipzia- und Pesth, Majláth. János gróf. Der animalische .

Manardus János.

Orvosi tanácsadó városon és falun. Pest, 1861. II. jav. és böv. átdolg. kiadás. Budapest, 1888.

Lenhardt

József. Medicinische Wahrheiten und Erziihlungen zum Unterricht und Vergnügen bei müssigen Stunden. Dessau, 1782—83. Leutsch Albert báró. Megbetegedés és üdülés. Természettörvénji szempontból. Népszeren eladva Né.

metbl

— —

.

Magnetismus. Regensburg, 1852.

1845.

Lengyel (przemysli) Dániel.

—

.

.

tolae. Paris, 1528.

—

Basil., 1540.

Medicinalis epis-

— Argentorati, 1529.

— Lugd., 1549.

- Vene-

tiae, 1557.

i

— In artem Galeni medicinalem lenta expositio. Basiliae, 1529. — Editio 1563.

lucu-

II.

i

'

Margitay István. De

medicina organica ope empiriae rationalis construBudae, 1837. enda disserit Margó Tivadar. Darwin és az állat.

i

világ. Pe.st,

.

.

.

1869.

Rózsaági Antal. Markovitz Mátyás.

Dissertatio de atque tenebrarum, vitae et mortis. Jenae, 1733. Erkranken und Genesen. Von naturgesetzlichem Standpunkte betrachtet. Markusovszky Lajos. Orvostudori értekezés. Az orvos mint nevel. Populár dargestellt von ... III. verm. Pest, 1844. Aufl. Pest, 1859. Kaschau, 1861. Betegség és felüdülés a természeti Márton (mándi) Gábor. Dissertatio inaug. med.-practica de medico ad törvények szempontjából tekintse. lectos aegroruni. Vindobonae, 1841. Népszerii modorban Irta Vagyis azon elvek, melyeket a tátrafüredi Maternia Cilano György Zeresztély. Dissertatio med. de corruptelis természeti gjógjintézetben képvisel artem medicam hodie degravantibus. a szerz. Komárom, 1862. Pe.st,

ford.

discrimine

1859.

—

1

.

Liedemann Márton.

lucis

.

.

:

Versuch einer

i

Altonae, 1740.

MÁTYÁS — OROSZ

204

Mátyás Mihály.

Orvosi zsebkönyv.

(iyakorló orvosok és orvostanhallgatók számára. Kolozsvár, 18Hf).

Mauksch János Dániel.

Dissoi-tatio

inuiií:. nu'd. de partibus plantarum. Tyniaviao, 177«. Mayer Lajos Ern. Theses medicae. Vionnaf. 1771. Mayoor Zsigmond. Díssertatio inaug. mod. l'rublouiatica de mascula sobole procroanda. .AlloiHi, 172.i. Meissner Pál. System dfr lli'ilkunde aiis den allgemeinsten Natúréi 'x-tzen

irefolgert. \Vien,

1832.

Merkel Emil.

Orvostudori értekezés. .\ zene orvosi tekintetben. [Musica rospestu medico. Dissertatio inaug. med.l Buda. 1843.

Mészáros Rupert Ignácz.

Disserinaug. nied.-botan. de coniferis Hungáriáé. Pestini, 1839. Godofred. Dissertatio inaug. med. de aére í'odinaruni metallicanim noxio. Vom unterirdischen bsen Wetter. Halae Magd., 1730. Károly Ottó. Disputatio inaug. de divino in medicina. Altdorfii, 1696. Molnár János (I.) Paraenesis ad auditores chyrurgiae in lyceo regio academico Claudiopolitano habita <|uum primum sua collegia ordiretur anno 1791. Ciaudiopoli, 1793. onau (Monavius) Frigyes. Dissertatio inang. Lanx satura rerum mediearum. Tubing., 1622. tatio

MoUer

—

.

.

—

József. Enchiridion medicináé pasQuod usibus curatorum aninia-

toralis.

—

runi coniressit

.

.

1855. Dissertatio

nied. de potentia ot

impotentia oorpus organicum sibi junctum. Halae Magd., 1728. De potentia et impotentia animae humanae in corpus organicum sibi junctum. (Ob und wie weit die Seele in den menschlichen Cöi-per würcke.) Disinang.

animae hnmanae

—

Comaroiuii,

.

(torosnyai) Márton. in

quisitio philos.-med. in qua animae in producendis modibus voluntariis potentia, spontaneis ver impotentia, secundum philo.sophiae sanioris et medicináé rationalis principia, expli-

catur ac demonstratur. Halae Magdeburgicae, 1729. Navratil Imre. Emlékkönyv egyetemi nyilvános rendes tanár 30 éves tanári mködésének jubileumára. Bu.

.

.

dapest, 1897.

Nemes

Imre. Az emberi

test és szel-

lemi viszonyának bölcsészete. Nagyvárad, 1877. Némethi Sámuel. Az orvoslás raestcrséííérl. H. és

é.

n.

Neuh.old János Jakab.

Exercitatio

clinica de inunditatione capitis a

.suf-

ílaminato refluxu maris microcosmici, ubi occasione hujus argumenti, pauc« quaedam de infantibus suppositiis germanice Wechselbalg aliaque satis cuiúosa interseruntur. Jaurini, 1730. Observationes pathol.-therapeuticae, horis subsecivis con.scriptae, quamm nunc primam decadem ampl. academiae nat. curios. etc. speciminis loco exhibet. Altdorfii, 1733.

.

M

—

Mraz Lajos.

Gyógygyakorlati kalászok tekintetes Zemplén meg>'ei kórház nevezetesb eseteibl. Buda, 1843. Müller Clotár. Hasonszenvi házi és családi orvos a ha.sonszenvi gyógyá- Ott Perencz Endre. Útmutatás a betegségek olcsó és mégis biztos orszat tanainak és alapelveinek elannak bebizonyltíisával, voslására, adása a betegségek biztos gyógyítáhogy a patikák többnyire nélkülözsára. A legújabb kiadás szerint hetk és azok kevesbítése az országra, fordítva s értekezésekkel bvítve emberiségre, az orvosi rend s mvéLutze Arthur és ReichenIt a c h szetre nézve hasznos. F"ord. HorLajostól. Függelékkel a váth József, Hontmegye r. forházi állatok legfontosabb betegségei vosa. Pest, 1845. •s ezeknek hasonszenvi or\'oslása télül. Irta B ö h m e Károly városi Oláh GyTila. Tanulmány a hasonszenvészet ismertetésére. Buda, 1865. állatorvos Lipcsében. Pest, 1863. A hasonszenvészet értéke. Felelet Móricz. Kechtfertigung des Dr. Balogh Tihamér »Parhuzam a J o s e f V. B a k d y in Raab gegenhomoeopathia és allopathia közt« über die grundlosen Angriflfe zweier czím mvére. Pozsony, 1867. •lasijíer .^erzte, mit gerichtlich l)eOrosz Ádám. Homoeopathia. Eger, lílaubigten Melegen. Leipzig, 1832. 1841. Nagy (páthi) Gáspár. Kilekezés az orvosi hitelrl. (Orvostudori értekeAntal. Schoderiana. Rövid leirata kétszáznál több igen érdekes, részben zés.) IConfldentia in medicinám. Disbonyolult kóresetnek, valamint S o h osertatio inaug. med.| Buda, 1838.

—

—

—

'

..

'

OROSZHEGYI — PFEIFFER

der János,

orvostudor úr, delej-

zetes gyógjTnodora által e kóresetek gyógjiata folytán elért eredményeknek. Hasznos és vlgaszn^Tijtó leltárul mindejinemú betegek számára össze-

betegekre nézve jegj'zetekkel eg>ütt kiadá gyiijté

—

s

1

Bécs,

.

.

.

— —

|

.

.

.

.

.

.

— Lcsén,

.

.

.

.

— Mostan

1850.

vár, 1695.

Sehoderlana, oder kurzgefasste Besehreibung von mehr als 200 sehr interessanter Krankheitsfálle ... U. verb. u. verm. Aufl. Wien, 1850. Recueil abrégé par ordre chronologique de maladies traitées au moyen du magnétisme appliqué par Mr. Jean Schoder, et d' aprés sa Methode l'apper^u pathologique des resultats obtenus. Vlenne, 1851.

pedig ujabban az auctor fla Papai P a r i z A n d r á s m. d. inspectiója,

.

—

és falukon laknak, és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra, mennyire lehetett értelraessen, világossan magyar nyelven kiadott Kolozsvár, 1690. Másodszor kiadott Lcsén, 1692. Ez harmadszori kiadással egész könyvvel bvített Kolozs-

'

érdekes .

305

.

1701.

s némely helyeken tett igazítása alatt, sokaknak varasokra világra bocsát-

.

tatott.

Kolozsvár,

—

1747.

1774.

Parschitius Miklós. Conclusionum medicanim disquisitio príma. Regiomonti, 1652.

Patacsich D.

Dissertatio inaug. med. sistens erronea quaedam de medicina et medicis hominum judicia. Pestini, 1819.

— Der Magnetiseur Dr. JohannSeho-;

der und sein heilvolles Wirken in Wien. Zum Troste und zur Aufriehtung der heilbaren Kranken jeder Pataki Sámuel. Theses medicae :

-

Gattung, in versehiedenen constatirten und von den Geheilten selbst öflentlieh bestáttigten Heihmgsfállen

j

I

pro specimine Rhen., 1758.

inaug.

Trajecti

Pávai Vájna Gábor. Az

.

.

ad

orvosi ka-

marák érdekében. Pozsony, 1888. Oroszhegyi (Szabó) Józsa. Az ód Peitsits Constantin. Rukovoditele dargestellt.

—

1759.

'

Ofen, 1852.

és életdelejség közéleti értéke. Fölvilágosítás és utasítás minden érteimes embernek, mit kelljen a természethatányról hinni miképen közéleti kényleteki-e és egészségi ezélokra föl;

használni nevezetesen kat általa egyszeren gyóg>^tani. Szorgalmas zás és tapasztalat után ;

.

.

Buda, 1834. (Az elvesztett egészség visszaszerzésére vezet kalauz. Szerb \

nyelven).

Perliczy János Dániel.

Dissei-tatio

inaug. med. de natm-arum diversarum

indagine medica, sub schemate systematis diversarum machinarum inter

ideges kóroés sükeresen

se connexarum feliciter instituenda. Trajecti ad. Rhen., 1728. 1858. Peterka József Sebestyén. ÉrtekeOttmayer Mihály. Dissertatio inaug. zés az orvosi tudomány kezdetérl, anmed. sistens generalem ideám hominak díszérl és a polgári társaságba nis. Pestini, 1822. való hasznos befolyásáról orvosoknak Palatini János Jakab. Theses inaug. és nem-orvosoknak a számára. Pest, medicae. Viennae, 1777. 1824. Palócz Ignácz. Az egészség megóvása A díszes ntelenségrl és annak megtartása módjáról. Pest, 1824. és a betegségek gyógyítása. BudaPetcz Mihály. Neue Theorie der pest, 1898. Heilkunde. Pressburg, 1819. Páriz (Pápai) András. Dissertatio Ansicht des Lebens. Ofen, 1834. inaug. med. de ver et necessario mediconim arcano. Francofurti ad Petz Lipót. Predigt bey Gelegenheit der wegen der Cholera veranstalteten Viadi-um, 1732. Bussandacht, geh. im ev. Bethause Ferencz. Pax corporis azaz emberi A. C. in Oedenburg am 8. Febr. 1834. testnek bels nyavalyáinak okairól, Oedenburg, 1834. fészkeirl, s azoknak orvoslásának

tanulmányo-

írta

.

.

.

Pest,

—

—

—

;

módgj'ának való

él

tracta.

Melyet mind Pfeiffer

tudós tanítóinak száj okból, mind a régieknek tudós Írásokból, mind pedig maga sok betegségek körül való tapasztalásokból summásan öszveszedett az házi-cselédes gazdáknak és gazdasszonyoknak, kik városokban

Cosmae

Lajos. et

Panegyricus divis artis medicae academica S. Sigis-

Damiano

tutelaribus in mundi basilica coram S. P. Q. A. propositus, dum i. facultas medica universit. Budensis eisdem tutelaribus suis annua sacra solemni ritu facérét.

;

;

PICK

206

— RÉTHY

Anno

1778. die 27. mensis Julii. Budno, í5. a. Pick L. Üas Wort, zur Stiftung des neu zu errichtenden Hospitals in den Horzen unserer Mitbürger als Monumont. Steinanmnger. 1858.

kat csupán háziszerekkel gyóg>itanl nag>'obbaknál pedig, orvos nemlétében, a legszükségesb segedelmet njnijtani. ílgy közhasznú népkönyv két toldalékkal.

Piday János Nep.

Dlsseitatio inaug. praoliniinaria lepidoptcroloíriae. l'estini, 1823. Plecker Frigyes. Uissertatio inaug. nied. de dignitate .scientiae medicao. Dissortatio inaug. med. Patavii. 1833. si.>stens

iiuhÍ.

Plenck (Plenk) József Jakab. ot pathologia Vionnap, 1794.

Bakovecz Elek.

Phy-

sistens

Reoensio plantarum phanein com. Castiiferrei Hungáriáé iiucusque inventarum. Speciinon inaug. med.-botan. Budae, 1839. Pósa Gábor. A homoeopatiiia ügyében

—

nagj'-atódi Czinúrhoz, tek. Somogy

.-nak

írt leve-

leibl. Pe?t, 1834.

Pserhofer Sámuel. Ueber

die theopractische Beziehung zwischen Religion und Medicin. Pápa,

und

retische 1841.

Kácz István

Planematologia Jatrices seu diatribe medica, praecipuos errorum in medicina omnis aevi fon(I.)

tes critice sistens, item, quo pacto ab

hominum

et illis,

examinans curandis

in

cavendum

morbis,

losophice indigitans,

sit,

phi-

— quam annuente

incljla facultate medica regiae scientiarum univ. Hungaricae Pestinensis submittit Pestini, 1816.

des

;

rogamarum

dery László vármegj^e els alispánjához

hoiIl)ar! oder KntwickeProzesses, den Natúr und Kunst einzuleiten habén, um diese Krankheit zu hellén und Empfehlung einer ganz neuen und einfachen Heilmethode. Nach dem F^nglischen von F. S h i t. II. verb. Aufl. Pesth, 1836.

lung

— Károly.

.

inaug.

Auszehrung

Dissertatío inaug. med. sistens breve viariura pro proptianis asphyxiis succurentibus. Viennae, 1820.

.

Dissertatío

brevem mineralogiae conspec-

Ramagde Hopkins

Polák Ignácz.

törodt'kok,

foglalja

tum historicum. Vindobonae, 1836. Ferencz. Die

plautarura.

siíilogia

Az els magában

a legpróbáltabb háziszerek tarát betrendben. A második rövid utasítást a ni szépség fentartásaról és ápolásáról. R i c h t e r V. után íita, bvítette és a magyar nép természetéhez alkalmazta K. A. Szeged, 1856.

—

m

A tüdövész

gj'ógyítható, vagy azon folyamatnak kifejtöztetése, melyet a természetnek és mvészetnek kell választani ezen nyavalyának meggyógyítására, egy uj és egyszer gjógymódnak ajánlása mellett. Angolból átfordíttatott H o h n b a u m K. által. Magvarázta Németh y József.

1836. kiadás. 1842.

Pe.st, II.

Rang Ferdinánd.

Dissertatío inaug. et siderojatricao sistens. Pestini, 1819. Rapos József. A nevelészet és gyógyászatnak egymáshoz való viszonyáról. Budapest, 1874.

med. theoriam siderogeniae

Raulin

— Oratio ad sodales Marianos die 17. Mártii 1782. Budae, — Editio Pestini, 1794. — Orvosi praxis. Két rész. Buda, 1801.

József. Beobachtungen aus der Arzneykunst, worinnen man Anmerkungen flndet, die das Vonirtheil. so man von dem Gebrauch der Milch in der Schwindsucht hat, zu bestreiten suchen. Nebst einer Abhandlung über die Bestandtheile der Luft in ihrem natürlichen und widernatürlichen Zustande, oder als Ursachen der Kiankheiten betrachtet. Aus dem Französischen übersetzt von D a-

Radniczky Ignácz. Specimen

niel Christian Burdach.

.

•

—

.

.

.

Sámuel.

.

ropaiváasi;

x.

-.

X.

rjjLiüv

oioíXezTov

1 éiupjio laccvvoD Zaptpa.

'£v Ileaxd,

Ms-:cí'ípa3t>6Í3ai

ropd

.

'laTpizal et';

ttjv

1787.

;

s.

a.

111.

.

.

.

Leipzig und Pressburg, 1776. Renard J. K. und Wittmann F. G. -Auserlesone medizinisch-praktische Abhandlungen der neuesten französiquibusdam omnem sentiendi facultaschen Literatur. I. und II. Bd. 1. Abth. tera cum irritabilitate denegat. Vetero Pest. 1817-18. Praifae, 17.56. Rakita Alajos. Legújabb orvosi házi- Réthy Pál. Szegényeket ápoló és kórBékés-Csabán. intézet falállításáról Itarat vag>' az önorvos. Értelmes Szarvas. 1847. tanácsadó, mint kell a kisebb bajo-

inaug.

med. sistens experimenta quaedam, (luibus con.stitit, eas parte.s esse prae(iitas, quibus H a 11 e r u s cum aliis

RETTEG — SCHWARZ

207

Rationes - Editio V. Amstelodami, (161.5). seu decas relationuin annuariim me- Scbachter Miksa. Az emberi akarat dico physicarum, ad inclytam universzabadságáról. Budapest, 1889. sitatem comniitatuum Pest, Pilis et A gyakorlati orvostan haladása, Solt ai-tienlariter unitorum competenti kiadta többek közremködésével tempore porrectaniiu ab eorumdem Budapest, 1889—1894. ordinaiio-physico. Budae, 1807. Az igazságügyi oi-vosi tanácsról. Reussius Dávid. 15 Predigten, über Budapest, 1897. die Seuche der Pestilenz vor den Schiller Sámuel. Opfer des Herzens Haubt Obern in der Bergstadt CremGott dargebracht, íUr die Befreiung nitz im 80-ten Jahre als die Seuche von der verheerenden Seuche der regierte. Nebst Sermon von weiBrechruhr. Eine Dank-Predigt, gehalland Froelichii zu ten am 1831. ... 4. Dec. zu Kaschau. Leipzig, 1581. Harkau. Oedenbui^, s. a Ricliter P. Legújabb orvosi házibarát Schimko J. Gottlieb István. Systevagy az önorvos. Értelmes tanácsadó, maticus offlciorum medici conspectus. mint kell a kisebb bajokat csupán (Dissertatio inaug.) Viennae, 1817. háziszerekkel gj-óg>'ltani nagyobbakDas n'sche System (die nál pedig, orvos nemlétében, a leghomöopathische Heilmethode) in szükségesb segedelmet njTijtani. Egy mathematischer imd chem.-geolog. közhasznú népkönyv, két toldalékkal. Hinsicht betrachtet und widerlegt. Az els magában foglalja a legpróWien, 1828. consibáltabb háziszerek tárát betrendben. Le Systéme A második rövid utasítást a ni szépdéré et examiné sous le point du vue mathematique et chimic.-geoloség fentartásáról és ápolásáról után írta, b^itette és a magyar nép gique. Petersboui'g, 1829. természetéhez alkalmazta R a k i t a Scblesinger Ignácz. Medizinische Alajos. Szeged, 1856. Topographie der königl. Preistádte Rigler Zsigmond György. DisserPesth und Ofen. (Eine von der löbl. tatio inaug. botan. syngj'nesiae divimediz. Fakultát gekrönte Preisschrift.) sionibus. Budae, 1778. Pest, 1840. Rosenberg Károly Heinrich.. Fort- Schoepf-Merei Ágost. Die umstimsehritte und Leistungen der Homöomenden Einwirkungen und die Krankpathie in und ausser Ungarn nebst heiten des Körpers und der Seele wáhrend und nach der Ueberschwemeiner Darstellung ihrer Gnmdsátze von ihren gegenwártigen wissenmung von Pesth. Leipzig, 1839. schaftlichen Standpunkte und Hin- Schordann Zsigmond. Dissertatio weisung auf die Vortheile, die dai"aus inauff. med. de medicina populari. Pesthii, 1817. für Staat und Staatsbürger resultiPrimae lineae ren. Ein Wort für seine Zeit. Leip- Sobraud Perencz.

Retteg Perencz Lrincz.

—

.

.

.

—

Thomas

.

—

;

.

—

deHahnemann

.

zig, 1843.

Róth Albert.

.

Hahneman

—

.

.

stiidii

medici. Quas auditorum

suorum

Dissertatio inaug. polit.med. de influxu sexus sequioris in vitám et statum. Pestini, 1841. Sámuel. Generállá biostaticae. Dispolit.-med. Pestini, sertatio inaug. 1821.

Pestini, 1794. commodo duxit Scbreiber Moses. Dank-Predigt nach

niáé indigenarum. Pestini, 1820. Icones medicorum. Autverpiae, 1574.

Schwarz Ede.

.

.

.

überstandener Cholera-Gefahi-. Gehalten in hebráischer Sprache. Ins

von Moses Deutsche übersetzt E i s n e r. Pressbui^, 1832. Rozgonyi (rozgonyi) Gábor. Orvos- Schreier Norbert. De sensu communi dissei-tatio logico-metapbysica. Vientudori értekezés. Töredék az orvosi nae, 1778. hitelrl. [Dissertatio inaug. med. sistens quaedam circa confldentiam me- Schubert Lajos. Physiogi-aphia avium. Dissertatio inaug. Budae, 1841. dicináé.] Pest, 1833. Sadler József. Dissertatio inaug. med. Schulek Vilmos. Klinikai feladatok. Ünnepi beszéd a budapesti kir. tud. sistens descriptionem plantarum epiegjetem alapító ünnepén. Budapest, phyllospermaiTim Hungáriáé et provin1891. ciarum adnexarum atque Transsylva-

Sambucus János.

Reise der östeneichischen Fregatté Novara um die Erde, in den Jahren 1857., 1858., 1859 .

.

.

SCHWLMMKR — SZAPARY

2()8

Medizinischer

ThoiI.

1.

Wien,

Rd.

Stockmger Tamás.

Schwiminer Ern.

Hnilékirat a buda-

Störck Antal báró. Orvcs könyv, melyet az

og7)-olenipn a l)6r- (^s bujaliántalinalv olítatásánaií rondszoresití^sp tárgyában. Budapest, ISMl.

pesti

iiir.

Scotti Antal. Dic iíeligion und Arzneikundo in ihron wechselseitijs^en Beziehungen, dartrestellt von Mit einer Vorrede und einigen Benierkungen nach deni Italienischen herau.slíPireben von J. M c h. v. Ij e n h o ss «' k. Wien, lH24. .

.

.

i

Segner János András. De

— —

medicináé

principiis

íio

Dissertatio inaug.

Mrdicus. Budae, 1838.

1861.

natura

dissertatio

inaug. Jenae. 1730. Disputatio de praxi medicinali seeundum theoriam instituenda. Göttingae, 1741.

ausztriai német tartományokban levó tál)ori és falusi borbélyok számára német nyelven Irt. Maga nemzete hasznára pedig magyar nyelvre fordított M e s z József. Két kötet. Bécs, 1778. i

—

1

Orvosi tanítás, melyet az ausztriai borbélyok számára 1776-ik esztendr>ben német nyelven kiadott, mostan pedig magyarra fordított Rác z Sámuel. Buda, 1778—80., és orvosságok, melyek ebben az orvosi tanításban javasoltatnak 96 lapon. Orvosi praxis. Kiadta R á c z Sámuel. Két részben. Buda, 1801. Szanik Aurél György. Tractatus de moncsia. l)issertatio inaug. med.

—

an einem Freund, Ursachon angeführt Pestini. 1844. werden, wanim er Denjenigen nicht Szápáry Perencz gróf. Ein Wort antworte, die bisher seine Crisin über animalischen Magnetismus. Leip-

Sendschreiben

in

welchem

die

angefochten habén. Göttingae,

Senff

(Sinapi)

Mihály

1742.

Alajos.

.Absurda vera, sive paradoxa niedica. (lenevae. 1697. Serpilius Kristóf. Religio medici vore christiani. Regensburg, 1710. Sipos Károly. Orvostudori értekezés. A föld színe változásai. Buda, 1837. Soltész János. Népszer orvostan. (Medicina popularis.) Miveltebb nemorvosok számára. Sáros-Patak, 1851. Spécz József. Anrede bei (íelegenheit

Grundsteinlegung des neuerbauten Ofner Kaiserbades. Gehalten am 17. Mai 1842. Pesth, s. a. Spindler Pál. Observantium medicinalium centuria. Francofurti a.M. 1691. (jer feierliciien

Dissertatio inaug. cbirurgiae ad medicinára relatione. Pestini, 1833. Steer Márton. Dissertatio inaug. phil.mcd. examinans quonam idiomate libri medici sínt conscribendi? Viennae,

nauíbulen

— —

—

—

Tamás.

Dissertatio inaug. med. de oftlciis medici. Budae,

—

18.^5.

Stemheixn Károly. Siebenbürgens,

Uebersicht der den neuesten

Die magnetische Lehre der neuen Schule in Fragen und Antworten nach den Vorlesungen des F. Sz., von einem seiner Hörer. Regensbuig, 1845. Sz-s

Magnetismus von anno 1860. I.Gnmdton (zur Harmonie der Wissen-

Aries. Graz, 1850. et magnétothérapie. U. et augmenté d'une 3e gjromagnetisme, et partié sur le omée de 2 dessins allegoriques. Paris, 1854. (Az els kiadás 1853-ban jelent meg. Szinnyei.) schaften).

Károly Ferdinánd.

Ideali.>«

institutorum facuitatis medicae Pesthien8i8 adumbratio. Pesthini, 1791.

11.

Magnétisme édition revue

Handbuch der Magnétothérapie. Aus Französ. übersetzt

stedt.

v.

Wa

1

1

o n-

Berlin. 1855.

Table-.Morving. Sonmambulisch-MagTraumdeutung beurtheilt netische

.Auszüge aus den Protokollen der Heil-Fische und Heil-I*'«'dern einlger

.Magnetisch-Kranken

I

(Dissertatio inaug.)

Autoren. l^eipzig,

Paris, 1854.

—

Forschungen gemass na<'h Prof. E n di c h e r s genera plantamm in natürliche Familien geordent. Wien, 1846.

Stipsics

u. vielen

1845.

dem

1824.

Stephanovits

1840.

Katechismus des Vital-Magnetismus

Laufbahn nach Aussagen von Som-

de

Klóra

zig,

zur leichteren Direction des Laien.Magnetiseurs zusammengeti'agen wáhrend seiner zehn jahrigen magnetischen

Hermann.

Spitzer med.

—

Szapáry.

—

Moving«

S.

1.

des et

a.

Grafen (A

F.

»Table

folytatása.)

Das Tischrücken.

(teistige

.Agapen.

Psycholographische Mittheilangen der Pari ser Doutsch-Magnetischen Schule.

— TKEMl'ACHHiv^

SZKI.l

—

(A »Table Moving* foly-

Paris, 1854. tatása.)

Die

Magiiotische Lehi-o

in

und Antwoiten. Regensbui'g, Szeli Ábrahám. Dissertatio

F'ragen 1855. inaug.

med. de daninis gravioribus, oriundis

—

eoriimque genesi. AltoiHi, 1750. Károly. Theses inaug. med. pract. Vionna-', 1778.

Szemián Pál. Az

íingyillíolás orvosi tekintetben. (Orvostudori értelmezés). [Dissertatio inaug. med. sistens autochiriam obtntu medico.] Buda, 1839. Szépessy József. Dissertatio inaug.

med. de

diíínitate

medicináé. Budae,

209

mára, a kik a házassági boldogsággal ellenkez dolgokat eltávoztatni s a magok felesége szeretetét és húségét megnyerni s megtartani törekszenek. Németbl magyarra fordította Rév.

Komárom,

.

.

1826.

Tarsótzky Máté. Az

öszporhonukról. (Orvostudori értekezés). [Compositae. Specimen inauguráló botanieo-medicum.) Buda, 1839. Tauszk Ferencz. Válasz »Sic itur ad astra!« czim röpiratra. Budapest, 1896.

Tegz

Benedek,

(árkosi)

l'hiloso-

phiae et medicináé elosium. Patavii, 1639.

1836.

W. András.

Szepsi

Döghalál ellen

Teutsch András. E

naturali

való orvossás". (Praedicatio.) S.-Patak,

medica scientia

1662.

neae. Wittenbergae, 1690.

atque

po.sitiones miscella-

Szibenliszt Mátyás. Dissertatio inaug. Thanhoffer Lajos. A földmivelési, inod. sistt'ns anatómiám et physioloipai- és kereskedelmi miniszterhez giain piscium generalem. Budae, 1841.

(székely-földvári) Miklós. Dissertatio inaug. med. de sym-

Szilágyi

pathia. Viennae, 1824.

József Lajos. Dissertatio inaug. med. sistens divorsa oftieia medici. Viennae, 1834.

Sziller

Szirmay András Ignácz.

Di.-scitatio

inaug. med.-zoologica sistens

:

pisces

külföldi utazása alatt tett tapasztalatairól. Budapest, 1877.

jelentése

Thomas István Vilmos.

Toepler János Károly Ágost.

i

Szoboszlai József. A farsangot kö-

vet

nyavalyákriil. '

Németbl

ford.

.

.

.

s

természet-

vizsgálóihoz. Pest, 1841.

Tormay (Krenmüller) Károly. 1846.

c»rvosi

Tol-

hely népiiata. H.

n..

"

Tóth Pápai Mihály. A

keresztség-

nek orvosi szemekkel való megvizs-

Bécs, Í800.

Szohner József. Az

Fölszólítás Mag>"ar- és

Erdélyország orvosaihoz

namegye

Szinnyei.)

Dis-

de ratione et experientia duobus medicináé fundamentis. Vindobonae, 1823. sei"tatio inaug. philos.-med.

aquarum Hungáriáé. Vindobonae, 1840. Tognio Lajos. (Magyarország halainak megismertetését R e s i n g e r tanár monographiájábói kiírva és megrövidítve adja.

Questio

academica nervorum capitis augeri, an imninui debeat. Viennae, 1783.

allopathia és ho-

gálása. H. és

é.

n.

moeopathia közti viszony, vag>' a ha- Tóthfalusi Miklós. Az orvos viszonyairól. (Orvostudori értekezés). [Dissonszenv vázlata levelekben közfelsertatio iiuiug. med. sistens relationes világosítás érdekében. Baja, 1860. medici erga aegros, societatem et Czáfolata A r g e n t tdr. » A különsocios, adumbraus simul methodum haféle betegségek homoeopathiai qua medicus se exeolere ac perflcere sonszenvl gj'ógyítása* czim maposit.] Buda, 1839. gyar miívének, vagyis a homoeopathia alakja. Töltényi Szaniszló. Versuch einer tiszta szemüvegen vizsgált Kritik der wissenschaftiicheu GrundBaja, 1862. II. Hd. Wien, lage der Medicin. Szombathelyi (vihnyei) Gusztáv. iW Bd. 1840. 1838. - III. Bd. 18.3M. Dissertatio inaug. nied. sistens compendiiiin medicináé unicum inunere Török Lajos gróf. Neue durch Erfahrung l)e\váhrte Theorie der Heilkunde, medici. Vindobonae, 1837. iiach kosmopolit. - physiolog. - chemiTallar György. Vi.'íuin repertum anat.schen Grundsátzeii. Kaschau. 180^. chirurgicum, oder gründlicher Bericht von den sogenannten Blutsaugeni, Trangus Illés. Dissertatio iiuiug. med. Halae, (l(í sanatione divitum dlfticili. Vampier in der Wallachey, Sieben1731. bürgen u. Bannat. Wien, 1784. Talyga István (tanító). Huszonöt házi- Trempacher Mátyás. Dissertatio inaug. med. Hudae, 1837. orvosság az ifjú házas féiHak szá-

—

i

—

—

I.

•

íyory: Bililiofíiviphia

iiiedica Hiiiigariae.

14

.

VAJDA —

210

Vajda Péter. A

Mint kell

fóiHasüáir.

!

1789

Zay Sámuel.

Falusi orvos pap, vagy oly orvosi iitnmtatiis, melynél fogva leginkább a falukon uralkodni szokott nyavalyák orvosoltatnak. Melyet

H hínieit vaffyls fí'iHui tohotséfret kifojteni, fryakorolni s visszaszerezni. A hajdan s jelenkor tapasztalásai szerint ifjak í>s férfiak számára írta Kassa. 1835. .

minden valláson

lévó pap uraknak, seborvosoknak és értelmes házi gazdáknak készített a kiadó Pozsonv-

.

Varga János (Aiiiaijryar

(II). A habonák könyve. orvosok és természetvizs-

.

.

.

ban. 1810.

Zborovszky Ágost.

Notio terminonnu technicorum in scieutia medica occuVedrödi Viktor. Röpirat a fryógyrentium philologice deductorum. Uisszerészi fryakornokok kiképoztetésésertatio inaug. med. Pestini, 183»>. rl. Debreozen, 1889. Ziffer Károly. Népszer orvosi tanácsVerebóly József. Dolejtö. Az orvosi ado vagy házi lexicon az egészséges tudomány homályaiban a müveit köés beteg emberrl. Két kötetben 25m zönséfí számára. Pest, 1863. ábrával és Ifi tábhival. Budapest. 1881. Vering H. J. Compendium medicináé Zimmermann J. G. Von der Krfalil)astoralis, (juod in usum parochorum rung in der .Arzneikunst. .\gram, ífálók által 3(X) forint díjjal jutalmazott pályamil.) Arad, 1877.

j

\

'

dejrentium,

ruri

—

secundum

Vering,

propriis observationibus locupletatum edidit A n d r. H a c k e 1. Cassoviae, 1843.

1802.

i

'

j

Zipser Keresztóly A. Die Versammlungen ungarischer Aerzte und Xaturforscher mit besonderer Beziehung auf die am 4. Angust 1841 zu Xeu-

I

Lelkipásztorsági gyógytan kézikönyve .. után fordítva és alkalmazva G r ü n w a d P á 1 által. Pest, 1844.

\

.

'

I

Veszély József. Krinnerungen aus dom magnetisehen Schlafe. Pest, 1852. Virchow Rudolf. A tudomány sza-

í

—

í

badsaga modern államban. Fordította B a k o (i y Á r p á d. Budapest, 1878.

Viszánik Mihály. 111. ac o a n n N e p. Raima .1

i

sohl abgehaltene dritte Versammlunir. Neusohl. 1846. Oedenburg und die achte Versanimlung ungarischer Aerzte und Naturforscher im Angust des Jahres 1H47.

Zusammengestellt von

.

.

.

Pe.st,

1863.

Dno dum 1662. Speculum physiognomicum. (Jpera T y r n a v e n s s. ac una Astr phy

Clar.

n

n,

universalis nosocomii direetor,

i

1

i

i

ad inclytum régimen Austriae inferiTyrnaviae. oris consiliarius denominatur, piissimi 1718. Dank-Gebet wegen erlangten discipuli, gratitudinis perennis testiFriedens, nebst herzlichen Seufzern monium perhibent. Viennae, die 23-a um Abwendung der iSchádlichen PestiAugusti anno 1820. S. 1. et a. lenz und Misswachses. Ki'onstadt. Voigt György. A tanácsadó orvos, 1746. Medicus Romanus Servus, sexamint hív barát. Oktatás az egé.szség ginta solidis aestimatum, ex editione megtartására, a betegségek meggyóM. G. A g n e t h 1 r. Halae. Ülly igaz gyítására egyszer háziszerek .iltal. 1762. Gyász-ruha, azaz Hív és közönséges útmutató mindmegtérést mutató köntös, mellyben azok száraára, kik magokat akarják fel kell öltözni mind azoknak, valakik tanítani, vag>' nem mindjárt nyerhetamaz három közönséges Isten ítéletinek orvosi segedelmet szerint nek, ugy-mint: Döghalálnak, éhségnek Padavértei (V a d a Pété r). Lipcse, és fegyvernek idején magoknak vagy 1834. szabadulást, vagy boldog kimúlást 11. kiadás. Pest, 1834. kívánnak. H. n. Wallassek Vincze. Ode an Henn 1767. üde auf den Namenstag, des Herrn i n d l s c h. Von í r Kari G o 1 1 e b g o r K a p d e b o von Baraczháza, als derselbe den Verfasser aus F. P. Pressburg. einer gefahrvollen Kiankheit rettete. 1779. Selet'ta authoruni in medica, & su:

j

(

1

W

prema grammalices

Temesvár. 1810.

Werbancsics János. Az

i

orvos. (Orvostudori értekezés). Buda. 1845. Wolff András. Ueber einige orheb-

classe

praelegi

solltorurá. Cassoviae.

ifjú

1789. A keresztségnok orvosi szemekkel való megvizsgálása. Pozsony l»an iiche Hindernis.»íe der Gosundheit in Apolló imd Merkúr, oder das SchiikSiebenbürgen. Hermannstadt, 1793. sal der Aerzte. Pest.

—

;

1790

:

— 1836

211

gazdának minden betegségek ellen 1790. A keresztségnek orvosi szemekkel megvizsgálása H. n. orvos nélküli segedelmére. Pozsony és Pest. 1792. Gratiarum actio S á m u e 1 i R á c z med. dris, ac professori in 1818. Néma orvos. L. 1805., 1812., 1818. signuni sinceri, et veri grati animi 1814. Dankgebet zum öffentl. Gebrauch der evang. Kirchen testimonium eidem dominó personaliwegen der Befreiung Burzenlandes von dem im ter praesentata per qiiarti anni med. October 1813 ausgebrochenen, unter candidatos a. 1792. Pestini. Gottes gnádigen Beistande mit dem 1798. Ueber das B r o \v n i s c h e Sys16. April 1814 ganzlich gehobenen tem. Ofen. Pestübel. Kronstadt. Bin Wort für die leidende Menschheit auf Veranlassung der jüngst in 1818. .Néma orvos, azaz együgy cs hasznos házikönyvecske, mely a faOfen neu zu Absicht eines in lusi cselédes gazdáknak és gazdaszerbauenden, der itzigen Volksmenge szonyoknak, és orvos nélkül szkölzulanglichen. und zweckmassig einzuköd betegeskedknek segedelmekre richtenden Krankenhauses erflossenen és vigasztalásokra Íratott. Pozsony. Allerhöehsten Hof-Entsehliessung. An 1825. Statuten des philanthropischen das Publikum. Ofen. Vereins, welcher ... in der priv. 1799. Aliquid de systemate B r o wStadt Steinamanger, zum Wohl der n i a n seu fragmenta. 1. De scientia, leidenden Menschheit die Errichtung et talentis Brownii. 2. De principiis beabsichtigt. eines Ki-ankenhauses systematis Brownii. 3. De medieis Steinamanger. Brownianis. 4. De medieis Antibrownianis. Opposita anonymo antibrow- 1881. Törvények, melyeket azon betegek ttgyelmezni tartoznak, a kik niano, cujus scriptum hunc titulum a kassai közönséges kórházban a gerit: Ueber das Brownische System. szentháromságnál menedéket koresOfen, ünivers. Schr. 1798. Vacii. nek. Kassán. u e 1 i Gratiarum actio Dno S á Statuten der Oedenburger KiiinkciiR á c z, in regia scient. universitate Anstalt. Oedenburg. professori, oblata a physiologiae auditoribus anno 1799. die 21. Augusti. 1882. A Jászberényben felállítandó kórház és az arra való felgyeKs eránt Pe.sthini. kidolgozott észrevételek. Pest. 1802. Plán zu einer ungarischen Gesellst'haft für Naturkunde und Medi- 1885. A tanácsadó orvos mint hív barát, oktatás az egészség megtai-tására, a zin. Pest. meggyógyltására, egybetegségek 1805. Néma-orvos, azaz együgj'ú és szer házi szerek által. L. V o i g t mely a hasznos házi könj-vecske György. falusi cselédes gazdáknak s gazdaszBemerkungen zum antihomöopatszonyoknak és orvosok nélkül szkölNürnberg. in Reichstag hischen köd betegeskedknek segedelmeki-e Agram. és vigasztalásokra Írattatott S** E** Der neueste Hausarzt nach den által. Pozsony és Pest. Grundsátzen der Naturheilkraft, odér 1807. Prandia Jani in culina Aesculapii Belehrung sich bei Abwesenheit des per Bacehum parata anno 1805. MagnoArztes in den hauflgsten und gefahrVaradini. lichsten Krankheiten durch den Ge1810. Falusi orvos pap. L. Zay Sábrauch der einfachsten Mittel schnelie ra u e 1. Hilfe zu verschaffen, und insbeson1811. Bibliotheca Bölönyana, oder eine dere durch die innere und aussere sehi- zahlroiche Bücher-Sammlung aus Anvendung des kalten Wassers die dem theologischen, juridischen, mediGesundheit zu erhalten, den Krankzinischen, philologischen etc. Fache heiten vorzubeugen und die vorhanin deutscher, lateinischer, französidenen vollkommen zu heilen. Nebst scher, italiánischer, spanischer, eneiner Anweisung zur Selbstberoitung glándischer, niederlándischer, griechider darin vorkommenden Mittel und scher, iingarischer, böhmischer, illii-i.

.

.

.

B

I,

.

.

j

—

j

.

.

.

\

'

—

m

;

—

—

I

arabischer etc. türkischer, Spraehe. Wien. 1812. Néma orvos, azaz együgy és hasznos házi könyvecske a falusi scher,

einer Diiitik. Pest.

1888. Diaetetika dohányzók számára, vagy tapasztalaton alapult oktntjis, mikép lehessen úgy dohányozni, hogy 14*

i

;

-

1837

212

AZ ember ejfúszséKének ártalmára ne toldalékkal, mely néhány dohány- és burnótpáczokat fotrlal maffíihan azok kedvéért, kik mellük í^yönjresége miatt a természetes dohány szívását el nem viselhetnék. Kmbertársai javára kiadta ej^y praktikus dohányzó. Kassán. Száz uj csuda, vairy természeti és niívbeli ritka-sáírok, csudák, rémlete.s és borzasztó esetek rakhelye. Hasz-

lehessen.

—

Egy

18ÍK)

a tapasztalt tanácsadó kétes esetekben. XélküKJzhetetlen kézikönyv minden rend háztartásban, részint öntapasztalásaiból, részint másokéiból összeszedte s kiadta Pr. dr. R. N. .1.

I

I

j

t.

Borsodvánnegye

n.

táblabírája.

I

Bécs.

i

1848.

Az kolera

pe.
íratott sz<»-

morú

versek, mely Magyarországi)an uralkodott l831-dik esztendben.

'

I

Budán. j

nos mulattató minden rend olvasók számára. A természet és múvészség ritkaságok találkozó megyéjében iszonyú természetjelenések, földrengések, tzveszélyek, éhségek, ragávízárok s egyéb nyomorok lyok, (Mulékezetes utazás- és vadászkalaniszodok, borzasztó harczjelenések nyú halálnemek, szörny boszulatok, rémletes vétkek, emberi szörnyek, despoták, tyrannok életrajzai ... II. bóv. kiadás egy kötetben. Pest. Sieben imd zwanzig auserlesene Legenden, von Heiligen (iiottes,welche zur Zeit ausgebrochener Seuchen die Kranken pflegten. oder überhaupt in menschlichon L»'iden sich theilnemend erwiesen auch solcher, welche die Kirehe Christi als Festpatronen

1860. Személyes oltalom. Orvosi tanácsadó, a nemzórészek mindazon betegségeiben, melyek önfertzés, nemi

1

j

j

ö.«:ztön

I

I

;

—

;

verehrt. (iross-Wardein. Eine .Auditur et altéra pars freimüthige critische Beleuchtung der, in dem Beiblatte zur .\gramer politischen Zeitung. Nr. »3. den 21. Nov.

1887.

—

!

183

enthaltenen Ansichten,

chen

u.

ThatsaUrtheilc gegen die homoeopathische Heilmethode. .\gram. Oekonomischer n. popular-medizinischer Universal-Rathgeber. Eine Eneyclopadie der vorzüglichsten Lehren, Vorschriften u. Mittel zur Erhaltung des Lebens u. d«>r (íesundheit der Men.««chen, der nutzbarsten Thiere, sowie zur Beschützung aller für die Bedüi-fnisse, die Bequemlichkeit und (ia.-; Vergnügen der Meni-chtMi bestimmten Einrichtungen. I'roducten, und

Waaren. Von mehreren (íelehrten und Hausvátern verschiedener Lander ausgearbeitet.

III.

vcrb. Aufl. S.

1.

budapesti sebészek ogyleténok alap^zabalyai. l'est. A budai n>iigdij és betegápoló egj'O-

1846. A

kii',

— gtilet alap.'izabályai. Pest. — Statuten Pension.x- und

túlságos élvezete s ragály által

származtak gyakorlati észrevételekkel, a kora tehetetlenségrl, nöi masrtalanságról s ezek irA'ógvltásárói. ;

1

;

I

j

Pest.

1854. Von der Gesundhcit und Schönheit des Menschen. Erfahningen einer achtzigjáhrigen Frau. Pest.

I

i

1855. A

pesti

szegény gyermekkórház

egylet alapszabályai. L. 184íi. Statuten des Pester .Xrmen-KínderSpital-Vereins.

II.

Ausgabe. .\us

dem

rngari.schen übei-setzt. Pest. 1857. 1869. Egy nemorvos nézetei a horaoeopathia gyakorlati elnyei s az országban lehet elterjedése felett. Pest. Ansichten eines Laien tíber die praktischen Vorzüge der Homoeopathie u. ihrer möglichen Verbreitung ím Lande. Pest. 1879. Szabályzat a in. kir. honvédorvosi tisztikar kinevezésére, elléptetésére és minösítvényi táblázatainak szerke.sztésére vonatkozólag. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest. lH9í». 1881. Szabályzat az(in pályázók orvosi megvizsgálására, kik mint tengerészjelöltek, stb. növendékek, hajó-, gépvagy zenesuhanczok felvétetni óhajtatnak, .stb. Kiadja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest. 1894. Utasítás a honvéd-törzsorvosi elléptetéísekre törekv 1. oszt. honvéd-ezred<»rvosok viz.sgáinak megtartásáriv. Kiadja a m. kir. honvédelmi mini.sztérium. Budapest. Adatok a ma1895. Sic itur ad astra gyar plagisator mködéséhez. Buda-

—

!

—

—

pest.

A fogamzás elharit^i.sának haszna és veszélye. Irta G A. Budapest. Krankenprtege-Vereins für Ofner-Pesther Hand- 1896. Szervezeti, .szolgálati és személyzeti utasítiis a m. kir. honvédorvosok lung-lndividuen. Pest. ismétl tanfolyamai részére. Kimlja 1847. A c.<

;

1897 ii

— BAJKAY

honvédelmi minisztérium.

kir.

111.

!,; :

I^udapest.

1897. Utasítás a honvéd egjévi önkéntes segédorvos helyetteseknek és

^

P

gj'óg>'szerészeknek elméleti

és

—

írya-

korlati kiképzésére és vizsfíáira.

Ki-

adja a m. kir. honvédelmi minisztérium. Budapest. 1899. Tréfás rimek. L. r y , L a j o s.

A

—

nélkül. (Sine

anno.) I>auruiii ab inolyto medicorum or-

pollinis .

.

1

.

.

m

D avi di Gö öry eaudidato in alma salana solennl ritu eollatam foitunatam precabantur cives hungarici 1734. mense Januario. Janae. dine

)uo

medicináé

—

Ode

Magii.

Spect.

ao.

Clar.

Samneli Rácz, iiiagnornm in pátriám meritorum viro anno 1805. die 16. Augusti. Kudae. szemorvos Ditséró versek n. é. Réz József úrról, a midn a pesti királyi universitásban az on'osi í'acultastui a födoctori méltóságra felemeltetett volna Augustus holnapnak 3(). napján 1791-dik esztendben. H. n. Die Unentbáhrlichkeit geschickter Arzte wurde als Herr J o h a n n S i e g m u n d K r e y s e 1 aus Bartfa in Ungarn auf der Jenaischen hohen Schule den 19. Június 1741. den erhielt medicinischen Doctor-Hut in gegenwáitigen Zeilen glückwünschend erwogen von desseu allda studirenden Laiulslpiiten. Jona. :

Csata

Év

213

.

.

.

,

i

Dno

.

.

|

3.

Albrecht anyák

J.

és

A nnemi

Curiosa.

F. A némberek titkai, hajadonok oktatókönyve.

tisztulás

els

nemzésérl, a fogamzásról, valamint a fogamzás elhárításáról, a terhességrl és önmegtartéztatásról. Az

beállásáról

a tisztulás idszakának nyavalyáiról, a fehérfolyás kiválásái'ól, a nnem rendeltetésérl, a páros életrl, a házas felek viszonyairól, a terhesek, szülök, gjermekágyasok élet-rendérl.

eredeti totta 1894.

a természeti rendeltetés, a nemi élet szabályozása, a fogamzás, a terhesség és az önmegtartóztatásról. Egészséges gyermekek nemzése, valamint a

—

forés mpgl)r>viT\ <

á g v i Miklós által. Kolozs1851 Az ember és neme, vag>' egészséges gj^ermekek nemzését és az er s

Sz i vár,

l

nemzképesség

—

szerelem, természetczél, nemi élv vezetése, fogamzás, valamint a g>'engült nemz-képesség heljTeállítását és az önfertzés következményeinek, a magömlés és fehérfolyásnak g>ö-

Az összes, e könyvben tárgj'alt és még ezeken kívül több a néptl használt gyógj^tó-növények leírása és természethú ábrázolása. í. ós II. kiad. hez.

keres gyógjdtását tárgj'aló legújabb Függelék. Egy jó tapasztalatok.

—

melyeket férjezett leányához intéz. Pest, 1862. üj olcsó kiadás. Budapest, 1874. A nemi betegségek alapos gyógyítása. A kankó, bujafekély vagy bujakór által ragályos, e betegségek felismerése és önkezelés gyóg>'ítási módja. Számos vénymintával. Áz eredetinek XU. kiadása után. Budapest,

— —

—

fentaiisisa és vissza-

nverése czéljából. Fordította Baján \Iiksa. Budapest, 1894. A nemi közlekedéstl való tartózkodás következményei. Budapest. 1895. Baján Miksa. Növény-atlasz. K n e i p p S e b e s t y é n »Vizkurám« ez. könyvé-

egészség fenntartását czélzó. az érzéki

anyának

kiadása után fordíh á l V. Budapest,

i

— Az ember és neme. Physikai szerelem,

Hiedelemmel eladva. MagyaiTa dítva, újra átdolgozva

m XXIX.

Nádas M

szavai,

— |

i

Kempten, 1893. Szövegét fordította K n e i p p-naptár 1894. évre. A betegségek gyógj'ítására. K n e i p p S e1) e s t y é n plébános és néhány orvos .

.

.

hozzájárulásával szerkeszBudapest, 1894. A gyomor- és bélbetegségek és azok alapos gyógyítása természetes g>'ógymód alapján. Függelékül A fogak és száj ápolása. Hazai és külföldi tudósok nyomán. Budapest, 1894. barátjai

i

—

tette

.

.

.

:

1894.

Az ember és neme. Orvosi tanácsok nemi szerelemrl, a nemi élvezet Bajkay Endre. Az állati vagy életmagnetismus (delejesség tudománya), vezetésérl, egészséges g>'ermekek

a

|

BAUKR — FRAUENHOLÜ

214

mint bizonyos

Saját flán az omberisójr érdolvi'ben. (Különösen ajánlván a t. t. papsáffuak, hogy e tárgygjal megismerkedvén, elforduló esetben híveiket tanácsolhassák és segíthestPtt

czéljairól és kötelességeirl, valamint

ff>'ó|«:>'mód.

tapasztalatok után

líözli

sék.) Pest, 18Ö2.

—

Bauer

J. P. Der Mensch in Bezúg auf st'iii (ieschlecht, oder Aufsátze über Zeugung, Befnicíitung, Enthaltsamkeit.

törvényes örömeirl, valamint az elforduló physikai nehézségek mikénti elmozdításáról. Továbbá mind a két nembeli házasí)k s nem házasok számára szánt fontos s üdvös tanácsok s íigyelmeztetések. Magyarra fordította eirv írvakorló orvos. Pest.

jairól s

Khe u. a. áhniiche GegenNach den ueuesten Werken

líeischlaf,

stánde.

der französischen Aerzte bearbeitet.

—

IVsth, V. Aufl. Pest,

II.

Aufl.

—

1820.

Wien

u.

Leipzig, 1857.

Becker G.

"W. Tanácsadó az elhalás eltt, alatt s után. azaz rövid utasítás,

gj'ógyeljárás a közösülési képtelens ''g és terméketlenség körül a legújabb kiadás nyomán a szerz eszközlése folytán magyaiTa fordította egy gj-akorló orvos. London. I86f». Orvosi kalauz a háza-*ságban. Útmutatások a családi élet erkölcsi czél-

1869.

Dánföldi

J. J. A titkos betegségek. miként kelljen az elhalást, vagy nemi Budapest, 1H74. közösülést úgy gyakorolni, hog>' az Derzsi József. Élet könyve, mint egészségnek ne ártson, és szép, egészállandó házi orvos, vag>is egyedül séges és ers gyermekeket lehessen biztos, könny és ingyenes, mindenki nemzeni. Egy toldalékkal, melyben a által érthet, szükség esetén önmagara nemet s az ember nemzését illet és övéire azonnal alkalmazható gyógytitkok magyaráztatnak. Németbl formód. Budapest. IH96. dítva Horváth József által. Eiber Antal. A nemi élet titkai és

Pest. 1829.

Blmel

A. P. Der

praktische Frauenarzt. Anleitimg um die bei dem weiblichen Geschlechte am hiiufigsten vorkommenden Kraukheiten durch einheimische Heilpflanzen und bewáhrte Hausmittel ohne Arzt giündlich heilen zu kíinneii. Prcsshnrg. s. a. Böttger Gottwald Móricz. Csalhatatlan szer a veszett kutya marása (víziszony) ellen, ezernyi tapasztalások és orvosi bizonyítványok által helyben hagyva. Nyilvánosította németül .. magN'arázta J. A. M. .\. Pest.

—

veszélyei. Értekezés a nemzés-, terhesség-, önfertzés-, magömlés-, sápkór-, fehéifolyás-, közösülési tehetetlenség-, ni magtalan-ííágról stb. ez utóbbi betegségek óv- és Jíyógymódjaival. Pest, 1867. Vll. kiad. Budapest. 1878.

Ernst L.

— —

pestissé, azaz eg>'ügyíi tanítások,

Pes-

egynehány melyekben a pesoly

tisnek természete, okai, tulajdonsági, minémüségi, munkái stl). a szentirásl»ól megmutogattatván és felle megindult, nia is fenforgó villongások el igazíttatván, az köz vélekedés szerint rettenetessége megkisebbíttetik és nem oly szörnynek lenni mint az, mint ez világ alítja együgjképpen megtanlttatik. Debreczen, 1664. Curtis J. L. A n(>mz képesség és idöelötti

csökkenésének okai. valamint

oktatások annak tökéletes tásara.

vi.sszaálli-

Mindazoknak ajánlva, kik mér-

tékteh'n kicsapongás, titkos bilnök és ragály következményeiben szenvednek. Azonkívül oktatá.M)k a házasság

keznek. Budapest, 1874.

XXVI. Die

kiad.

1893.

SellKsthilfe.

Aerztlicher

Rathge-

allen Kraukheiten der Zeugung.stheile eto. Budapest. 1874.

1834. tis

tanácsadó

ber bei

.

Csipkés (Komáromi) György.

Önsegély. Orvosi

nemi betegségekben, melyek önfertzés .stb. következtében keletniiniien

Pazekas Dániel.

—

Ki akar egészséges Budapest. 1893. A természetes gyógyítási mód. .Az orvosi tiulomány refornuilásanak érdekében. Budapest, 1896. Iciini ?

1899. 11. bv. kiadás. Pischer Dániel. Tentamen pneuma-

tologico-physicum de mancipiis diaboli seu sagis. WittelxMiía". 1716.

Prauenhold Theophil.

I»ie (íeheini-

nisse (les schöncn (íeschlechts. Kin freundlicher Kathge!)er für imsere Frauen und Müdchen. die die Schönheit und (iesundheit des Busens. die Keinheit und Zartheit der Haut. die Fri.>
Krfahrung herausgegelten von Kaschau. 1834.

;

KNEIPP — RETAU

Kneipp Sebestyén. Gyermekápolás egészséges és beteg napokban. Javaslatok. Magyai-ul K ti r

szár

—

— —

irta V.

1

és kiadta HuSzékesfehérvár,

1891.

Vizkurám. 30 esztendnél tovább próbálva és Írva, a betegségek gyógyítása és az egészség föntartására. Irta és kiadta Huszár K á r o 1 v. Székesfehérvár, 1891. II. bv. kiad. Budapest, 1892. vizkurája, szükséges tanácsadó mindennem betegség, u. m. Angol betegség, aranyér, álmatlanság, brsenyv, búskomorsiig, csipöfájdalmak, vértolulás, csontszenv, csíiz. diphtheritis, delírium tremens. dugulás, ertlenség, fagydaganat, fehérfolyás, fülfájás-zugás, görvélykór, gyomorhurut, :

hólyaghumt, influenza, idegláz, köszvény, légrekedés, múigydaganatok, magömlés, orbáncz, orr-

\

vérzés, rekedtség, szemlob, sorvadás, sérv, üszök, vérköpés, vizeleti nehézségek, víszérdag, vízkórság, zúzódás stb.

ellen.

—

A Kneipp-féle

gj-arítva. Pest,

Magnus H.

—

vlz-

— —

!

i

1891.

Hogj»an éljünk Életrendi tanácsadó az egészség fentartására. Fordította Ilosvai Hugó. Budapest, 1892. Vizkurám. 35 évi tapasztalat alapján a betegségek gyógyítása czéljából és az egészség megóvására. Szerz arczképével. Az eredetinek XLU. kiad. után ford. Baján Miksa. Budapest, 1893. Testamentum Hagyatékom egészséges és beteg embereknek A N'ízgyógyászat módja minden betegségben, !

\

^

összegyjtött eladásai. A betegséés azok gyógyításáról. Budai

i

alapján kipróbáltam, a betegségek gyógj^ítása és az egészség megóvása czéljából. Ford. Baján,

tapasztalat

eredeti

m

Lll-iki,

I

hogy

más

párisi

orvos

utíin

fran-

ábrákkal.

Fr. Die Zeugung^unfáhigkeit

beider Geschlechter und die sichersten Mittel, sie zu heilen. Aus dem Französischen. Pesth, 1833. Falócz Ignácz. A természetes gyógymód kézikönyve. Megbecsülhetetlen tanácsadó mindenkinek az egészség megóvására és a betegség megszüntetésére. Budapest, 1897.

Péczely Ignácz. Útmutatás bli

kórisme

a

szemek-

tanulníányozásához.

Budapest, 1880.

jubi-

leumi kiadása után javította és átdolgozta Kelen József. II. bv. kiadás. Budapest, 1896. Koch. Károly. .\ nemzés minsítése.

s

Mondat

gekrl

Miksa. Az

.,

!

cziából fordítva. Boncztani Pest, 1868.

Budapest,

Vizkurám, melyet több mint 35 éves

.

vértisztítás által minden más gyógykezelés nélkül, egészségüket tökéletesen heljTeállítsák. X. kiadás után németbl. Kolozsvár, 1875. Mattéi Cesare gróf. Uj vade-mecum az uj és valódi útnmtató mindazok számára, kik maguk magukat akarják gyógyítani az electi'ohomöopathiával. Magyarra ford. K f a 1 v i Vidor. Szombathely, 1884.

pré

1895.

pest, 1895.

vért

a .

gyermekeket nemzeni. Bevezetés a nemzés nagy titkaiba. Dr. R u b e m-

ötven éves tapasztalatai nyomán mzáradékául. A Wörishofenben vei

—

.

csalliatatlan c.*!odája felfedezés. Miként lehet tetszés szerint flt vagy leányt, szellemdús és szép

:

—

1842. Tisztítsátok

Milit. Csodák

!

szokásos vizalkalmazások.

C.

Felhívás minden emberhez

:

—

Orvosi tanácsok a tetszés szerínti megtermékenyítésre. íFlu-e vagy leány ?). Budapest, 1894. Kuline Lajos. Az új gyógyító tudomány, vagy a betegségek egységérl szóló tan és az ezen alapuló egységes, orvosság és sebészi mtét nélküli gyógyítás. Tan- és tanácsad(j könyv egészségesek s betegek számára. Az eredetinek VIII. kiadása után fordította C s e r e y Adolf. Szombathely, 1895. Lani György. Disputatio physiea príma seeunda et tertia de í-tillícidio .sangvinis ex inteniiti hominis cadavere, praesente occisore. Wittebergae, 1667. Mackenzie. Nincs többé aranyér Tapasztalatok az aranyér eddig ismeretlen mivolta és eredete körül az egyetlen bánásmód közlésével, mi a szerint a legbiztosban, teljesen, ártatlanul s a leggyorsabban gyógyítathatik és elztetik. Angol után németbl ma!

gerinczbaj,

g\-óffvmód alapján írta A s k 1 e p i ad'e s.* Budapest. 1891. így éljetek Tanácsok és utasítások egészségesek és betegek sziunára. Ford. J a e z i <; a Lajos. Esztergom,

215

Reméle Nep. János.

A csodaorvos.

Bécs, 1846.

Retau O. Az j

|

szer és

a

önmegóvás. Az idegrend-

nemzszervek

önfertózés

j

RICHÁRD

216

— 1889 WInke zur Warnung u. Beherzigung. Hermannstadt. 1884. LegujabI) felfödözés mint lehessen némely csekély gyógyszer kell használata s kell magataitás mellett csupán az édes kútvíz által az önf<»rtöztetés következéseit, az akarat ellen való éjjeli magömléseket és a fejérfolyást legalaposabban megorvosolni s a férfluság elgyengült erejét visszameinende

és kícsapongások által okozott betegségoinek, valamint a tehetetlenség önkezeiés által való alapos gyógyítása. P'üggelékül a vizgyógymód alkalmazása. Az eredetinek LXXXl. kiadása után fordította Ha án -Miksa. Kudapest, 1893. Richárd R. Megif jodása a meggyengült idt'irrcndszeniek, vagy alapos gj'ógyítiisa u titkos ifjúkori bnöknek és kicsapongásoknak. Sok betegségi tíirténettel ellátva és az idegélettan legújabb fölfedezései szerint orvosok és :

j

betegek számára. A német VI. javíkiadás után fordítva. Pest, 1864. -- Uj olcsó kiad. Budapest, 1874. Schenk S. Lipót. X nemi viszonyokra gyakorolt befolyás. Budapest, 1898. Einflussauf das Geschlechtsverhiiltnis. Magdeburg, 1898. (Lefordíttatott magyár, angol, orosz, portugál és japán

szerezni. A VI. me«rjobbltott német eredeti kiadás utjin maíjyarosítá eg>emberbarát, a budapesti terníészetAizsgáló egyesület tagja. II. kiadás. Pest. 1852. Legújabb és legbiztosb fölfödözés. mint lehessen némely csekély gj'ógy-

tott

szer használata s kell magatartás mellett csupán az édes kútvíz által az önfertztetés következéseit, az akarat ellen való éjjeli magömléseket és a fejérfolyást legalaposabban mef:orvosolni, s a férfluság elgyöngült erejét visszaszerezni. XVUI. megjobb. eredeti német kiadás után magyarositá

—

j

j

nyelvre.)

Sernest.

|

Das

sicheres Mittel

Wunderrecept oder zur Verlüngerung des

i

|

—

Lebens, u. zur Erhaltung u. Befestigung der Gesundheit. IV. Auílage. Pressburg, 184íi. Csudarecipe, avag>' biztos óvszer az élet hosszabbítására és az egészség

—

föntai-tására és megszilárdítására. Találtatott irománvai közt. Németbl fordítva. Pozsony* 1843. 11. kiad. Pest, 1857. .

.

.

egy emberbarát. Pest. nép.«
—

utón ismét vis-szanyerai. Kolozsvár. 1861. A háziorvos, vagyis 500 legjobb Siklósy Károly. A természetes gyóg>'háziszer 145 betegség ellen, milyenek mód vagy a betegségeknek gyóg>a köhögés, nátha, ffájás, cholera. szer nélkül életrendi szabályok szogyomorsavany. gyomorgyengeség, ros megtartása általi gyógyítása, a gyomorgörcs, hasmenés, aranyér, S c h r o 1 1 által alapított s utóbb hypochondria, szonilás. köszvény, tökélyesltett rendszer alapján és poncsúz. szúkmellüség, sorvadás, nyál-

—

:

tos leírása a korunkban roppantul elterjedt görvély-kórnak (Scrophula)

és

—

bujasenyvnek,

azok

pontos

kásság,

vizelletrekedés.

hugj'kö,

gi-

bujasenyvek, gümkór. szembeteg.ségek, ájulás, szédülés, fülzúgás, süketség, szívdobogás, álmatlan.ság, börküteg, stb. Ezenkívül útnmtatás, miként kell élni, hog>- 100 éves kort érjen el az ember, a hidegés H u f evíz csudagyógyerejéról házi és úti g>-ógyszertiira. A 1 a n d XI. kiadás után magyarította di*. L. liszta, kólika,

gyó-

gj-ításával e<íyütt. Pest, 1863. 11. kiad. 186").

Váradi Gyula.

Egertói Wörishofenig és vissza. Útirajzok, külíinös tekintettel Wörishí»fenro és a K n e p p-féle líyóyyiiiodra. Eger, 1893. Wedeier P. Ajándék jegj-esek s uj házaspárok számara, vag>' a i

W.

Pest.

házasélet titkai. Tapasztalt tanácsadó 1868. Ámor és Hymen. A szerelem és mind a két nembeliek számára, a házasság lefátyolozott titkai. Nélkülözházasság eltt és után. Buda, 1864. hetetlen tanácsadó szerelmesek, jeházaspárok számára. g)'esek s uj Németbl a Íl. kiad. után. Pest. 1808. Beispielsammlung von ScheinII. jav. kiad. Kecskemét. 1864. todten nebst einigen Beiti-ágen zu 1864. .\mor és Hymen. L. 1863. Rochtfertigung des Volksglaubens, als 1876. Ámor és Hymen. könnten (lie Todten spucken. Wohl- 1889. Tisztítsiitok a vért! Felhívás

—

I

18iMj

_ 1896

21"

minden emberhez, különösen azokhoz,

pathia terén. .\ két félteke népei száM a 1 1 f irróf hagyatéka. \z olasz eredeti Vili. kiadás után forben, szkjnellú.ségbeii, puffadásban, dit\a. Budapest. emészthetetleuségben, dugulásban, 1892. K n e i p p-féle öntések, pólyák, aranyérben, köszvényben, bénulásban, fürdk és mosások. Pontos útmutatás búskomorságban stb. szenvednek, a K n e i p p-féle vízgyógymód helyes hogy véi-tisztltás által nünden más használatához. Budapest. gyógykezelés nélkül, egészségüket 1896. Ámor és Hymen, vagy a szerelem tökéletesen help-eállítsák. Kolozsvár. könyve. Jegyesek és házasoknak Írott tapasztalati útmutató. Budapest. 1890. Vade-mecum az electi'o-homeo-

a kik gyomorgj'engeségben, ffájásban, roszbüzú lélegzésben, ertlenség-

mára.

i

ÖUPPLKMENTUM. Kézmárszky Tivadar.

Klinischo

Mittheilun^eii

aiis

iryiiíi-kologisc'heu Univorsitats-Klinik in Budapest. .Mit

kurzor Üborsicht übor dic Jahro 1869

74.

der

Übor

1.

goburtshilílich-

dio Jahre

1H74— 82.

Horausgofrobon von

.

.

.

.

8tnttirai-t. ]MH4.*)

Schwimmer Ern.

—

Die

idiopathischen SchlPirahautplaquep

Wien, 1H78. Zur Therapie dor Variola voni Standpunkte der

(b-r

Mundböhlo.

Microcoecu.-^lcbn-. Leipziir,

18H0.

— — —

Die neuropathischen Derinatonosen. Leipzij; u. Wien, 1883. Hautkrankheiten. Leipzig, 1884.**) Die (ii-undlinion der heutigen Syphilistherapie. Haiuburír, 1888,*^

*)

ad pag. 121.

**)

»

»

127.

***)

»

»

130.

INDEX AUCTORUM.

A. bl

—

Jen

ö.-),

Amatus Lnsitauus

165.

Ambró

B. 118.

—

165.

Abeles Siinou 76. Abelles József 19. Abelsberg Emánuel 53.

Abonyi József 56, Ábrahám Adeodat

131, 165. 76, 115.

Angyal Antal

Ackerl József 53. Aczél Sándor 131.

Adami András

53.

— Pál 165, 171, 185. — Márton 165. Adlei- Alajos 31. — W. 198. — Hermann 165. — Iguácz 131. 31,

(J.

19,

Adolphns Keresztély Mihály 76, 198. Agats Gusztáv 76. Agnethler Mihály Theophil 53, 197, 198,

— —

Alberti Mihály 76, 100. Albrecht I. F. 213.

Albrich János 19, 76. Áldor Adolf 76. Lajos 76. Alexander Lajos 185. Alexy Lajos 17.

—

Alföldi Izidor 144.

—

Aloys Károly

Géza

108,

177, 197.

128,

János 165. László 53.

Antalkovich (kalinyei) Imre 134. Antoni Sámuel (lelkész) 198. Antoninus (Cassoviensis) János 144.

Apáthy István

7.

Apostolovits János 198.

17,

108, 198.

Arejula János Manó 76. Argenti Döme 76, 175, 209. Árkövy József 131, 197.

Arnold Ábrahám

19.

Arnstein Herrmann 119.

Arz Ágoston 53. Aschner Arthúr 177. Asklepiades 215. Aspécz Kudolf 76. Astrophylus Tyrnaviensis 210. Athanasievits Vazul 77.

Attomyr L

—

S.

53, 77, 128, 161.

19.

Auer Károly Gábor 19. Auerbach József 19. Miksa Ede 198, Augustin Sámuel 198. Augustinovics Gyuro 1.

—

144. 115.

AUbutt H. Arthúr

— — —

1,

Airinger Andi-ás 76. Ajkay (ajkai) Lajos 148. Ajtai András 198. K. Sándor 161. K. Sándor István 162. Alapi Henrik 70, 127, 128.

Algver János

53.

Angyalffy Márk Aurél 53. Ángyán Béla 76, 79, 173. Antal Dávid 125.

Arany Zsigmond 31. Arányi (elbb Lóstájner) Lajos György

199, 210.

Ágoston Elek 168. Aikin C. E. 136.

Uzor 108. AlfÖldy Dénes

(adamóczi) Ignácz Koniuald 198. János 119, 144. Ambrózy (sedéni) János 119. Amer Miklós 76. Amicis de 127. Am-Pach (grünfeldi) János György 187. Ancell Henrik 17.

119.

.n.

Altér Herrmann 31. Altschul Illés 76, Altstadter Móricz 31.

Aujeszky Aladár 175.

Auner István

1,

19,

108.

Ausfeld Kristóf 77. Aasterlitzer

Simon

77, 108.

INDEX AUCTORUM

222

A vedig István 115, KUi. Avenarivs János 201. Ayrer János Kristóf "7. Azary Ákos 18, 80, 185.

—

András

Bankó Antal

17.

B. Babes Viktor

17.

r.t.

Habits János 7. Habocsai József 31. Hach Antal 198.

—

3Iiklós

7.

Bachmayer János

19.

—

Backer József 119, 123, 173. tíácsinegyei István Pál 77.

—

János 77. Bacsó Bálint

Bádoky

53.

Károly. L. Soós Bádoky Károly. Hagellardus Pál 7, 77, 136. Haintner Ferencz 53. ík>Ó8

Bajamonti íiryula 77. Baján dr. 7. Miksa 77, 94, 130, 148, 213, Bajcsay Mihály 173. Bajkay Endre 213. Bajnok Antal 53, 194, 197.

—

Bakó János

21fi.

7,

77,

199.

Bakonyi József 144. Bakos Mihály 119. Malásházy János 185. Malassa János 108, 139, 168, 198. Kornél 53. Balázs István 144.

— —

Barthelémy 127. Bartsch Ede Sámuel Gusztáv 31.

—

7.

127.

Basso Arnaux 28. Bastaschich Pál 136. Bastler Antal 77. Báthori Gábor 165. Báthory István 123. Batizfalvy Sámuel 28, 108, 165, 177, 179. Batthány (németujvári) Ferencz gróf 31. Báti János 98, 141.

74,

7,

Barts József 197.

Baruch Manó 77. Basch Imre 74, 103,

31.

— Sándor 109, 113. Bakody Árpád 210. — József 77, 204. — Tivadar 165, 175,

77.

Bánóczy Gyula 136. Bányai F. István 91. Bara (zágoni) István 20. Bárány Zsiga 89. Baráth Ferencz 144. Barbenius József Benjámin 31, 77. Barlanghy V. Adorján 177, 178. Barlay Vilmos M. Barna Ignácz 28, 131. Báron Jónás 108. Baronyai József 199, Baross Károly 77. Ban-a (homoródalmási) Imre 77. (homoródalmási) István 77, 199. Barta Ágoston Ifil. Barth László 144. Bartha Károly 199.

Sándor 157.

Báty János 77. Bauer L 119.

— — — — —

J. P. 214. József Károly 7. Lajos 130, 144.

Samu

176.

Sándor 31. Baumeister W. 185, 188.

Baliga Sámuel 199. Bálint Rezs 77. Ballá Manó 77. Ballagi János 7, 24. Ballexserd 136.

Baumgarten Egmont

Kalló Mátyás 31, 144, 179. Hallás Károly Lajos 77.

Baunscheidt Károly 108. Bausner Bertalan 7. Sebestyén 77. Bayer János 17. János András 53.

Balogh Endre

—

— -

—

— — —

— — —

77.

(

7,

9,

53,

20,

165, 167,

Balogh (almási) Pál (almási)

Tihamér

1,

53, 77, 165, 199.

17,

74,

136, 144,

199, 204.

175, Soi'js

Mihály

7.

Balsarati Vitás János 108, 144, 171. italta

Manó

77.

108.

77,

77.

József 185.

Beaumont

108.

Bebrich József 144.

177, 185, 197.

—

Samu

Simon 132. Baumgartner Walfrid Antal

István (lelkész) 13R. József 199. szent-imrei) József 53.

Kálmán

79, 108, 131.

János Keresztély 53, 108, 144.

Beck

—

C. S.

127.

János Nep. 31, 77. Becker (i. 111.

—

G. W. 214. Bécsi Gedeon 144. Beddeus Sámuel Siégfried 17.

— INDEX AUCTORU.M Bednárik János 77. Beér György József 115. János 132.

Bikfai János 54. Bili

— —

Bing Hermán

—

i

i

—

Bélteki Zsigmond 31.

Bencsik Mátyás 78, 144. Bendiner Antal 3Iiksa 20. Bene Ferencz 78, 136, 144-145, 101,

— —

78,

—

IVidolin 115, 118.

—

Ödön

79.

Blumenfeld Ábrahám

Blmel

79.

A. F. 214.

— Lajos 161. Bock János 109. — József 54.

162.

—

Károly 7. Benedict Henrik 78. Beniczky K. Irma 28, 126. 142, 145. Benkótzi István 78.

Sámuel

20,

31, 68, 85, 97, 109.

Bensa Ferencz Xavér Bentzig Mátyás. 78.

78.

Bei-ault Th. '53.

119, 120. Bérczy János 76, 136, 155.

Bertlach Gyula 78. 78.

—

József 78. Berkó József 31. Bt-rnáth József (vegytudor) Bemolák József 115. Bertholdi 74. Berzon József 54. Beszedits Ede 32, 48. Beszterczey József 78.

1,

145.

7.

—

55, 57, 02. 79.

176, 197.

János 54, 74,

79,

136.

137, 144,

165.

Bokotnitz M. 54.

31—32,

53.

Bettelheim Lipót József 20. Beüky (fels-pulyai) József István 132. Beythe András 54. Biatzovszky János 78, 119. Bibó Gedeon 78. 54.

Bois-Reymond du 171. Bókai János (idsb) 136. Bókay Árpád 20, 32, 54,

178.

Bethke Károly 78. Betlehem Fülöp 78.

1.

Ern

Bodnár Sándor 79, 145. Bódogh (nemes-bikkesi) 3Iihály 7, 165 Bodon Károly 176. Bodor Károly 177. Boeckelmann János Frigyes 199. Boehm Károly 185—186.

Boissarie 32.

Bereczk v. Briccius (vizaknai) György Bereczky (torboszlói) Károly 78. Berend Miklós 136. Berényi Ferencz 145. Berger Ignácz 119.

Bierbauer Nep. János

Károly

119.

Boer (szkoréi László 20. Boér Lukács János 119. Bogdanovits Auxentius 119.

Imre

Bihari Péter

78.

Binnenfeld Izsák 7^:. Binz C. 54. Biringer Ferencz 179. Birly Ede Flórián 78. Blancard István 197. Blaskovich Ede itüt.

Bobor (hajniki) Károly

168, 199.

Bene Ferencz ifj. 74, Eudolf 78. Benedek János 134.

György

78.

Blau Vilmos 78. Blauhorn Ignácz Lajos 54. Blener Miklós 79. Blosius Sebestyén 79. Blum Ferencz 109.

Bellony József 77. Károly 77.

Biel

Fülöp

Billnitzer Móricz 115. Billroth Tivadar 28, 109.

Békésy Géza 31, 136, 144. Bél János Theophil 77. Mátyás 144. Béldi Károly 53. Belky János 161, 197. Bell Benjámin 108, 128.

Berczeller

János 54.

Billitzer

Lipót 31, 77. Behrens György 7Ji— Behrens L.' A. H. 31. Beké Kristóf 199. Bekella Demeter 7, 20. Békessy László 185.

Benk

223

Bolaffio

Jakab

54.

Boldini Róbert 79, 145. Boleman István 32. BoUinger O. 17. Bondam Péter 54. Bónis (diószegi) Mátyás 88.

Borbély Samu 109. Borges Wilhelm Heinrich Borhek Ágoston 137. Bornemissza Zoltán 186. Boros Antal 32.

—

Sámuel

79,

Ludwig

137.

Bors Lajos 137. Borsos (nagy-enyedi) József 20, 137.

—

(nagy-enyedi) ^lárton

Bo.sányi Béla 32, 79. 174.

17,

137.

178.

114.

224 Bci«chek József 54.

INDEX AütTORU.M

INDEX AUCTORUM Chudovszky Móricz 109. Chyzer Kálmán 175, 179.

— 'Kornél

32—33,

74, 80,

145,

Cserszky Antal 18ti. Cservinka Perencz Xavér 74. Csesznok Pál 55. Csiba István 33. Csiky Perencz 55. János József 20.

166.

C'leophas Mihály 80,

Cloetta-Pilehne 55. Closius István 20. Cobei-us Tóbiás 80.

— — — —

C'oda Sándor 119. Cohn L. P. 132.

Colerus János Jeremiás 80. C'onnert

György

C'opeland

Mihály

Tamás

S.

55.

Csipkés (Komáromi) György 214. Csii-ke Lajos 119.

55. 20, 33.

("onradinus Boldizsár 80. C'onstantini

Nep. János 116. Péter 8. (homoród-oklándi)

Csillag Gyula 146. Csillagh Károly 55.

t'omnenovich Gergely 115.

Conrad András

225

Csiszár

Sámuel 109, J. Gyula

Csizmadia

17.

166. 146.

Csizy Pál 137.

80.

Cornet Raimund 33. Coi-nides Péter 166. Corvisart Lucián 80.

Csókás (Monedulatus) Péter Csokor János 186. Csorba József 34.

t'osmini Jakab 80. Costein I. 137. Cramer Pál 80.

(szakácsi) József 81, 109, 146. Lajos 20, 81. Csóré j Demeter 125.

— —

Cranz Henrik Nep. .János 33, 119, 125. Crassé Antal 1. Crato János 166. Creutzer 33.

:

!

\

Crocker H. Radclifife 127. Csajághy István 199. Csákányi Alajos 137. Csáktornyái József 80.

i

I

Csanády István 199.

:

Csanaki Máté L. Czanaki. Csaplovics János 33, 80. Csapó József 8, 81, 137, 199. Csapodi István 15, 74, 115—116, 118, 137,

145—146,

I

'

— —

Imre

!

I

j

j

I

— —

(Boehm) Márton 186. Csehi (szigeti) Sámuel 8. Cseh-Szombati József 81, 109, 168. Cselkó Ignácz 33. Csencs Perencz 17, 81. Csendits József 55. Csere (apáczai) János 197. Cseresnyés Sándor 116, 166.

— (fels-eíiri) Sándor

55, 81, 132.

Cserey Adolf 215.

—

Zsigmond

í

j

1

Csernyei József

i

'

!

i

í

8.

livnvy: Bibliographia inedica Hnngariae.

Sámuel

81.

Cziegler Ferencz 81. József 109. Czike Ferencz 1. Czilhert Róbert 33, 81. Czillinger Adalbert 55. Czindery László 206. Czirbusz István 55. Czirfusz Dezs 33. Cziser János 55.

Czompó János Czuker Sámuel Czvaina József

55.

81. 55.

D. DahlraüUer József Vilmos

.

166.

Czerndits Pál 81.

!

i

Csemanszky Sámuel Csemoch János 146.

Czakó Kálmán 17, 161. Czanaki Máté 81, 125. Czapovszky András János 199. Czappert Lipót 81. Czepecz János Jakab 137. Czermák Nep. János 8.

I

I

81.

Cseri János 81, 146.

Cullerier 55, 128. Curtis J. L. 214.

—

55.

Cseh (csúzi) János 81, 137. Károly 33, 146.

Csurgay Kálmán 55, 175. Csurgovich Sándor 146.

(!zicker

174.

Császár 167. Csatáry Ágost 79, 81. Lajos 55, 146, 161, 179, 199. Csausz Lajos Tódor 119. Márton 8, 168, 202. Csécsi (Nagy)

8.

j

i

i

8.

214. Darányi János 199.

Dánföldi

I.

I.

Darwin Charles

1.

Dászkál György 186. Daubrova Ignácz 81. Davida Leó 1. Sándor 137. Davidson W. 25. Davis I. B. 168. Deákné H. Zsuzsa 132.

—

15

INDEX AUCTORÜM

22«i

Deáky Fülöp Bámuel

l'.U.

Debreczeni K. András 19ít. Decani Krnö 11». Deccard János Vilmos 20.

i

i

Dolezsal W. 179. Dolezsalek Antal József 137. Dollinger Gyula 28, 79, 109, 137.

Domby

De

la

Mettrie

Domin

1.

Demeter György

Donáth Gyula 1, 81—83, 134, Donner János Zsigmond 109. Donogány Jakab r,8, 198.

G.

— Vincze József 81. Demian Boldizsár 109. — Jáinos András

—

3.'?.

P. 20. j

Demjanovich Emil 138.

i

168.

!

Dentulinns Tamás 81. Dercsényi (dercséni) János 81. Dérer Mihály 179. Déri I. Henrik 81, 120.

—

Derzsi József 214. I

\

Mór

166,

—

179, 183.

Dézsi Lajos 166. Diablanovszky Péter 81. Dieballa Géza 81.

Duschak Jakab Dworzak János

140. 5G.

E.

Diefenbaoh llO. Diescher János 128.

Ebenhoeoh

Dietl József 33. Dietrich Gusztáv Henrik 33. Dietrichstein Dávid 81.

Ebhardt György Zsigmond Ebner János Lipót 82. Ecker .\lajos 82. Eckert Antal 82.

F.

67.

Diószegi István 20, 28, 81.

Sámuel

56.

Dimer Gusztán

11.

— József Eckstein Ferencz — Frigyes 33.

109,

179.

82.

116.

Dingelmann Anton

—

1'.

Kbers 169,

Dillnberger Emil 55—56. Dimien Pál 1. Dimits Sándor 81.

Dimmer

82.

Dudits Miklós 174, 199 200. Duka Tivadar 120, 166. Dulácska Géza 174, 177, 179. Dunay Mátyás Antal 200.

S.

81,

178.

Dubovszky Károly 120. Dubravetz Sándor Gergely Dubravszky Róbert 186. Duchon íhnanue! 20.

199.

Déván Károly

Doussein-DonbreuiI 82. Gergely 28. Dövény Pál 137. Drabek Károly 56. Draskó János {^. Draskovich János Nep. 120. Drauth János Ferdinánd 166. Sámuel Frigyes 20. Draáif Frigyes 33. Dresser Máté 1. Druitt Surgeon 109. Dubay Miklós 28—29, 120, 137, 146,

j

Adalbert 120. Ferencz József 33. József 8. József Dávid

Zakariás 82.

Dorner József 33. Dos lem Károly 5«.

—

Zsigmond 54. Déry József 134. Desault 109. Dessort Henry 1. Detsényi Frigyes 55. Detsi Sámuel 199. Detsinyi Lipót 1(56, Deutsch A. 127.

14';. 17:..

Dömök

Denhoflfer Vincze József 33. Denk Ferencz Xav. József. 55.

— — — — —

(petruseviczi) József Ferencz 28.

128. 1 1

Demkú Kálmán

33, 56, 120,

141.

Dominigg (kszeghi) Gáspár 1 16. Dominkowsky (junovczai) Fülöp Jakab

Dely Mátyás 18C.

Demiany

Sámuel

(gálfalvi)

136—137,

Endre 8. Degré Ii^nácz 5'>. Dehaut 55. l)eér

120, 137, 173, 176.

Dittrich Lajos 56. Dobay (kis-dobai) Gyula 56. Dobrovits M. 146. Dobsa Ferencz 161.

Eder Ferencz 29. Édeskuty Lajos S3. Nándor 137. Edelmann Menyhért

—

Edl Kálmán

140.

8.

Dogossy Gáspár 186.

Egger ¥Ae Illés 56. Eggerth József 56, Ehrenberg 18. Ehrengruber Károly

Dolcschal Gábor 166.

Ehrenreich

liajos 82.

161,

8,

17.

INDEX AUCTORÜM Eibel János 50. Eibenschitz Móricz 82. Eiber Antal 128—129,

Eich 82. Eigenbrodt 146. Eisenmayer Sándor

Eismann József

2U.

18tí.

227

Fabek József

29.

Faber Mária Károly Fabern János 82. Fábián László 139.

132.

Eisner Mózes 20". Eitel Frigyes ii.

Fabini Frigyes 34, 116, 146. János Tófor 116. Fábri János 51.

Fülöp *82. Antal 137. Eleméry Perencz

Pál 166. Fabricias József 34. Fabris Girolamo 146.

56.

—

—

—

jfckey

34.

Elhard" János Kristóf 20, 34. Elischer Gyula 146, 200. Ellmayer Antal 56.

Faby Móricz

Elsass Náthán 161, 160. Elsaszer Ferencz 82. Eltér József 82, 138, 161. Éltes Károly 34. Emmert Károly 109.

Fáklya András 56. Faconer Vilmos 34. Falkenstein Lipót 146. Falta Marczel 146. Falusi Mihály 146. Fanta Adolf 146, 166.

Emresz Károly 34. Endlicher István László 56, 208. Engel János -Jakab 56.

56.

Facetius Illés 82. Pajth Péter 34.

Fanzler Lajos 146.

József 56. 82, 138.

Faragó Gyula 137, 138, Farkas Ben 138, 146.

Engelbrecht Károly 186.

Ignácz 120, 166.

—

Englánder Mór 179. Entresz Ferencz 82. Entz Ferencz 34, 82. Enyedi Isóván 166. János 56. (benedeki) Sámuel 82. Eötvös Lóránd báró 201. Epstein László 120, 134. Erber József 82.

— — —

Márk Móricz

Ercsey

Ern

18.

169.

— (téglási) Imre 82. Enléljri Béla 135, 169. — Ferencz — József 82. 8ii.

—

Mihály 186—187, Erdey Pál 34.

Erddi Pál

Erds

János

186.

István 82.

Sándor 120.

Fáy Aladár 146. Fazakas Sámuel

82.

Fazekas Dániel 2, 14. Federer János Jakab 82. Fehér Ipoly 177. Vincze 82. Fehrenbach Ferencz 56. Feichtinger Sándor 56.

—

Feigel Zsigmond 56. Feja (nagy-rákói) Alajos 20. Fejér Antal 34, 146.

—

—

Elek 146.

György

1,

82.

Fejérpataky László 200. Fejérvári István 82. Fejes János 166.

—

1.

Erismann Frigyes Erkel Rudolf 56. Erlenmeyer Albert

Emst

194.

— — —

145, 178.

146. 20, 56, 134.

L. 214.

Eröss Gyula 137, 138. Ers László 29. Eschenmayer K. A. 202. Esmarch Frigyes 29, 74. Esze Gábor 82. Etédi Ged János 191. Ettinger Móricz 34. Ettmüller 18. Exelbirth Ede 56. Eyerel József 78. Eysenmenger János Kristóf 82.

Mihály 34, 82, 109. Fekés V. Fekésházy György 187. Fekete Gyula 146, 161. Ignácz 57. Károly 57.

— — — Lajos 166. Feldmann Antal 109. — János Ede 83.

Feleki Hugó 83, 127, 129, 147. Félix A. 147.

FeUetár Emil

—

34, 57, 161,

174, 178.

József 8. Fellner Antal 83. Felsmann Kristóf Teofil 83. Felvinczi György 147. Felvinczy Sándor 83. 15"

INDEX AUCTORUM

228 Fényes Elek 147. Ferber János Jakab 83. Ferentzy (vizkeleti) Miksa Fer)^98on Vilmos 109. Ferk Incze 8, 132. Ferro I>. 145. Paskal József 147. Fest I. Károly 120.

Folnegovich Ferencz 138. Folténjn János 2, 7.

Forgó György 147, 200. Fortmayer József 57. Nándor 21.

83.

—

Forty Károly 83. Fournier 124. Föggler János 83. Földváry Elek 161. Förster Ágoston 18.

—

Festorazy Alajos 34.

Féss Menyhért

147.

—

Feszely József 108. Feuer Nathauiel 116, 118.

Feneregger Károly 57. Ficzek Ferencz Máté 83. Filatow Nil 138.

Francisci András 57, 200. Pál 83. Francz Alajos 83. Frank József 200. Lajos Frigyes 200.

—

Finály Zsigmond 20, 83, 166. Finck József 116. Fischer Adolf 83, 132. Antal Frigyes 20, 83. Dániel 34, 83, 134, 200, 214. Ferencz Gottfried 21.

— —

— —

—

57.

•

— —

Freund Henrik 34. Fridelius M. János

178,

Frivaldszky (frivaldi) Imre 57, 169, 177.

Promni Pál

110,

138,

169,

176,

179.

(lugosi)

147.

Frommhold Károly

Floyer John 34. Fiuk (raggambi) János Flückiger 57.

Fodor

Fritze E. 110.

177.

Flór Ferencz 83,

András

57.

34, 45, 83, 120.

— Gerzson 157. — Géza 54, 103, 132. — József 20, 29, 146, 147, 197, 200. — József (számadó) 187. — (uánási) liiszló 57. 18,

155, 174,

18, 29, 84, 120, 181.

Fronius András 21, 84.

— Márton Gottlieb Frhlich Adolf 34. — Ei-n 35. — Tamás 207. Frhner Jen

21.

187.

Fruschics Demeter 84. Fríihbeck Ferencz 35. Fuchs Ferencz Xavér 147. Jlátyás 21. Miksa Victor 21.

— —

Fugger Márk 187. Fuker András 8. Frigyes Jakab

Fogarasi Sámael 83, 134. Fogel Ferencz 83, 110. Foges Farkas 21.

— —

Fit Márton

Furiakovics János

200.

84.

Frimni Jakab 134, 179. Fritsch Henrik 120.

57.

Nándor

2,

Friedenreich J. l"hr. 14T. Friedrich Vilmos 54, 57, 147. Friesel József János 84.

83.

Theophilus 200. Venczel 120. Fleischl Lajos 120. Flesch Amadé 83.

—

57.

—

József 120. József János 83.

Tamás

21.

—

Fitzinger L. J. 1. Fleckles Lipót 8, 34. Fleischer Frigyes 57.

— —

S.

Fratta Marco della, niarchese 34. Frauenhold Theophil 214. Frederik Jen 1 2, 134. Freisinger Ignácz 84. Frenreisz 34. Ferencz 18. Fresenius Károly Rémig IS.

Fitz József 83.

Gábor

174, 179. 57.

Frankovith Gergely Frantz György 57. Franzos D. 8.

J.

— —

Ödön

Franka Kái'oly Frankéi E. 83.

—

— Gyz 109—110. — Jakab ^3, 135, 162. — József 83. — Justus Vilmos Keresztély — Károly Dániel 110. — Péter 110. — Vilmos Károly 110. W. 34. Fischoff — Ignácz 147.

R. 83, 116.

Fraenkel Albert 83. Fmenkl Jakab Gyala 147.

Mihály

147, 200.

84.

Ern

21.

IXDEX AUCTORUM Farlani (felsenbergfi) Jáuos András 35. Fux József 120, 138. Fülöp (fels-ri) Sámuel 200. Fürst János Mihály 137.

—

Károly 176.

Füzy Adolf Vilmos

229

Gergelji József 57.

Gerhardt Károly 21, 138. Gerlach H. 200. Gerlóczy Gyula 148, 177, 180.

—

Zsigmond

35,

145

— 146.

175,

176,

180.

84.

Gernya József László

21, 29, 84. Gerschics^ István 84, 134. Gerster Árpád G. K. 110.

G. Gaal Gusztáv

—

—

67, 84.

21,

1.32.

János 84. (gyulai) Miklós 147.

Gabányi Árpád

2.

Gaberle Ignácz

8,

Gábor

Geyer Sámuel

Gillenias Arnold 84.

35.

Gábriel János Sámuel 129. Gabriely Kálmán 95, 109, 130, 154. Gaitner Menyhért 2, 8. Gajzágó Lukács Marczell 84. 187.

Gall Ferencz József 2, 8. Gáli István 57, Gallia Eezs 35. Gallik Géza 147—148, 161. 57.

Gámán

Béla 35, 132. Ganz A. 179. Ganzler Lázár 18.

Gara Géza

—

21, 132.

Garai Antal 129. Garay János 57, 167. Gárdos .János 116.

Gartemann

Gorgiás János 58.

Goriupp Ferdinánd 129, 148. Gosztonyi Mihály 8. Góth Henrik József 2, 8.

166.

.János

Gártner Ágoston 148. Garzó Gyula 200.

W.

Giltay E. 8. Girald (máskép Gothard) Mihály 84. >Gladius« 161. Glaser Ferdinánd 8, 120. Glatter Ignácz Ede 21, 35, 180, 200. Glatz Sámuel 57. Glatzinger János Mihály 84. Glos Sámuel 132. Glosius Sámuel 21.

Gnaedinger Ferdinánd 18. Godenich (godenbergi) Venantias 125. Gogolák Imre 84. Goídberger Adolf 58. Móricz 8, 134. Goldschmid Ignácz 21, 84. Goldschmidt Adalbert 58. Goldzieher Vilmos 116, 180. Gopcevich György 84.

—

Sámuel 57. Gallus Vilmos

84, 138.

Giacich Antal Félix 138, 200.

.József 21.

Galambos Márton

Gerzsó János 21. Gresztessy László 138.

Gauglitz Ferencz 56.

Gotthardt 170. Gottvald Gáspár 138. Gótzy Károly 58.

Gebb

Gbel

Gastl

35.

Gaudi Vilmos Károly

57.

(geroltzhofeni) János 57.

— E.

Ged

.János 129.

Gelbsteiu Leopold 138. Gelcich Ferencz 84.

—

Gellei Mihály 29, 124, 138. Gelléri Mór 148. Gelsen Károly 148.

Gemmingen

Eberhai-d báró 84.

Genersich Antal

— —

8,

17,

18,

161, 179.

Jen

129. Sámuel 187.

Gensel János Ádám 21, 84, 160, 200. Geodri (Gödri) János 122, 140, 166, 189. Georgi András Gáspár 84. Gerber Lipót 84. Gere János 21. Gergelyffjr

András

35.

Coelestin 180.

Gödri János. L. Geodri. Göldner Károly 58. Glis L. Antal 138. Gömöri Dávid 84, 148. Gömöry Dávid 21, 35, 58, 213.

Gebhardt Lajos 15, 178. Xav. Ferencz 84, 200. Gecse Dániel 165, 182.

István 35.

Gönczy Pál 54, 145. Götz Károly 58. Gzsy Ferencz Xav. 110. Graben János Andi-ás 84. Graber Vitus 8. Graefe Albert 116, 167. János Mihály 84. Károly^ Fenlinánd 14s.

— —

Grailich Ágoston 84. Grandjean János Ker. 85.

Granichstaedten 120, 138.

Grant Vilmos

85.

Zsigmond

Mihály 35,

INDEX AUCTOROl

230 Granville A.

K

Gvadányi József gróf

148.

35.

Gwoth (gwothfalvi) Jónás Theophil Gyarmathy Sámuel 200.

Gratz Mihály 85.

Ome

(ireen I. 14. (iregorins Jakab 85. (ireiszing János 8.

Gyarmati Sándor 188. Gyöngyösy (petényi) Pál György Aladár 2.

-- József 35, 58, 167. Károly 35. Grész .János 58. Greuser Woldemár Lajos 122. Gribovszky Jen 138.

—

—

József 2. (nádudvari) Albert 18, 22, 180.

—

Ferencz

—

85.

(nádudvari) Tibor 178.

Gyulaváry

Groder Antal 85. Groeber Ferencz Gyula 18. Gross Ferencz Xav. 85, 138. Fülöp 148. Grosse András Károly 21, 58. János 120, 167,

Gyuricsics Sándor 148.

Gyürky

35, 85,

Groszinger Kái-oly 117. Grote Arthur 166. Gruber János 200, Sándor 1 10.

—

Gruby Dávid 18, 29, 200. Grundéi György 21, 85. Gruner (.'hr. God. 166. Grüner Frigyes Zsigmond Grünfeld Dávid

84,

— Jakab 84. — József 110. — Vilmos Grünhut Ede 200. — Jakab 85.

100.

I.

Károly

Grünschnek

85.

.János 125.

Grünwald Adolf

— —

Mór

35.

35.

Pál 148, 210.

Guarinoni Pietro de 2. Guggenberger Károly 200. Guillé 58.

Gulyás János 8. Ctunesch János 85. Gurdélyi András 148, Gurlt 119. Gurovits Tamás 200. (íuszmann Rudolf 167. Gath János 129. (tutmann Józ»ef 1 1 0. (ínttmann Adolf 8. Lipót 29. Günther Fr. .Vgost 187-188.

—

8,

138.

58.

120.

Haberland János Godofréd 2»H). Haberle Constantin von 172. Haberman János 200, 201.

— —

B.

?

35.

Bernát 2, 9, 22. Habersack Ferencz Adolf 148. Hackell András 85, 210. Hackelt Endre 197. Hackenberger C. M. 58. Haeckel Ern 2. Haen Antal 85. Haffner Mihály 180. Haí,'er Mihály 22, 85, 110, 117.

Hagymási 58.

58.

—

200.

54.

Márton

I^ajos

Haas Rudolf Haake I. H.

116, 129.

Grósz Albert 35, 116, 138. 58.

58.

Gyurraán Emil

— —

— Emil 103, 116—117, 118, 167, — (Nagy) Ferencz — Frigyes 58, 117, 180. — Fülöp 170. — Gyula 132, 137, 138, 180. — Lajos = Csatáry. — Lipót 148.

58, 85.

Gyry

Griesinger 149.

Grossmann Lipót

29.

(Cybeleius) Bálint

Hahn Tivadar 85. Hahnemann Sámuel

22,

0.

58,

\tíí>.

Iti7,

85,

Ilo,

200, 207.

Haiczl

Kálmán

Haidenreioh

32.

János

Lajos

58,

167, 201.

Hainiss Géza 137, 138. Haiszler György 22, 95, 120, 138.

—

Károly 85.

Hajdú Gyula

177, 178.

Hajnik (Bobor) Károly 120. Hajós Lajos 85, 127, 130, 134. Halász (dabasi) Géjza 22, 85, 177. 180. Halaváts Gyula 35. Haliczky Antal 134. Hallope'au H. 127.

Hamari Dániel 69, 85. Hambacher János 9, 85, 20 1.

—

Sámuel 201.

Hamberger Geor. Erh. Hamler József 9.

122.

Hammer

—

Antal 85, 167. Ferencz 117.

Hammersberg lÁszló 174. Hammerschmidt Ferdinánd

—

József 35.

!».

INDEX AUCTORIBI Hamrák József S6. Hanák Mihály 35, 134.

Henke Adolf

Henry 117. Henszlmann

—

Hárma th Márton

— —

13,

148.

Manó

Herdegen Ede 120. Hermann Adolf 86, 132, 170. András 22, 36, 59, 89, 169.

— —

—

—

—

János 86, 148. József 132.

Hermbstadt F. S. 25, 57. Hernád orvostudor 59.

36.

Hasper Ferencz 36. Hassenberger E. L. 36. Hathvani István 22, 36. Hátsek Ignácz 188.

Herold Imi-e 59. Herri Antal 59.

Hattyasy Lajos 134.

Hertzka Imre

Herritz Alajos Benedek 22. Hertel János 120.

F. 118. Miksa 188.

36.

Hauke Antal 201. Ha ülik Gáspár 120. Hauser József S6. Hausknecht Ferencz

Hauszmann

86.

Herzl Péter 86. Heténjri Lipót 134. Heuffel János 201.

it.

Alajos 180.

Havas Adolf

— Ignácz 86, Hayd Ferencz — István 36.

36.

— L. 22. Herz Imre — Lipót — Márk 22. — Vilmos 179.

Haaer

—

9,

—

86. 9,

Imi-e

Herbert Henrik 167. Tivadar Gottfr. 148. Herczegh János 132. Herczeghy Mór 148, 167, 201. Herczl Fülöp 86. Herczogh Zsigmond 76.

35.

Hartleben K. A. 180. Hartmann Fülöp Károly József A. 110. Károly 56. Mihály 139. Hasenfeld Hermann 86.

162, 163.

Henle Jakab 169. Hennel Ádám Teophil 110.

188. Hanekker Ferencz 9, 22. Hanke János László 58. Hankó József 120. 180. Vilmos 35, 36, 58. Haraszty Mihály 86. Hardlicska János 117.

Hardtl Ágost báró Harisch János 120.

231

79.

Héya Mihály

188. 117.

120, 139, 148.

Román Adolf 9. Hegeds János 148.

Hézsay János 110. Hintz Henrik 36. Hippokrates 167, 168, 170, 171. Hirsch József 86. Lázár 120. Hirschberger Ferencz Xav. 125. Hirschel Mihály Náthán 22.

Hegyi János K.

Hirschfeld

Hazucha Mihály 86. Heda Alajos 2, 9, 22. Hedwig János 9, 52, 24,

—

—

86, 201.

86, 148. 86.

—

Heim Károly Ede

—

— —

Károly Lajos

I.

2,

22, 108,

110, 129.

36.

Helferich H. 110. Hell Aladár 54. Heller Flórián 36.

—

Jakab

9,'

—

Márton

—

86.

Helm Tivadar 36. Helmholtz Hermann 201. Heltai Manó 177. Hempel Adolf Frigyes 2. HriiiMh György

V.

M.

132.

22.

Hlavács Samu 36. Hlavacsek E. Ágost 59. Hochhalt Károly 79, 178. Hodoly Elek 189. Hoenig L R. Lipót 139. Hofbauer Ignácz 59.

2.

Heksch Sándor Held Máté 86.

— —

Ignácz 116, 117, 167, 178. Hirtling Mihály 86. Hlatky Antal 59, 149.

110. 9,

36.

36.

Hirschler Ágoston 54, 79.

Heinisch Antal 86. Heinrich György 117. (ó-moraviczai) Nep. János 117. Heinzély Márton 58.

Heitzmann

I.

Miksa

58.

167.

Incze 36. Hoffelder József 86. Hofter Ferencz 37. István Mihály 59. József 22. Hoffinger János Gyürgj' 86, 201.

— —

19-2,

19;

INDEX AUCTORÜM

232 Hotíinini

— — —

Huberth Ferencz Xav.

162.

FrifíVic.

....

.....

Károly 80, 180. Vilmos 201.

—

Hoffher József 59, 188. Hoftbry János 59. Hoflffetaedter

Máitou

(i.

Hofsteter János Ádám János Kristóf 1.S4. Hohlfekl Lajos 37. Hohnbanm K. 200.

—

80, 55t,

149, 203, 213, 117.

Hulimann Pál

la'.).

Hmmel

80.

—

86. 37, 180.

Homonay

(irmesi) Imre 149, 201. Honigberger János Márton 59, LG —8: Hooper Rob. 110. Hoór Károly 117. Hoppe-Seyler Félix 18. Horetzky Ferencz 59. Horn Ferencz 121. Horner István 37, 87, 139, 167, 17 Horouyi Mihály 59. Horst Ferencz 9. Horstiiis Dániel János 87. Gergely 87. Horvátii József Antal 111.

Antal

18.

:.'.!.

linn-

»i).

Huszár András 117. Imre 125. Károly 215. Mózes 87. Huszthi (Szabó) István 9, 60, 201. Huszty (raszinyai) Zachariás Theophil 29, 37, 00, 149.

Hutta János 87. Hutter Jakab 22. Hutyra Ferencz 9, 79, 173, 188. Huxley Th. H. 9. Hübner György 188.

Hüge Ferencz Hültl Hümér

188.

111, 112. Hyciek Adalbert Szaniszló 201. Hyrtl József 2, 3, 9, 167, 180.

Ihrig Lajos 111. Illés (Edvi) liászló 22, 37. 44, 18<>. (Edvi) Pál 149. Illésy Henrik László Adolf 117. Ilosvay Hugó 37, 215. Lajos 37.

22.

Árpád

105.

—

Bálint 37.

Elek 121. Farkas 149.

—

(I.)

(II.)

22.

12,

131,

132,

138, [200, 204, 214. 22.

Horvátovszky Zsigmond 201. Horwitz Náthán 87. Horwship J. 111. Höffer Henrik Adolf 22, 87. Hgyes Endre 9, 87, 149, 155, 174,

177,

182, 201.

Ferencz 137, 139. Hölbling Miksa 111, 170, 180. Hónig Ignácz 87. Hrabovszky Ker. János 2. Hrebenda János 87. József 87.

Mihály

87.

Péter 121.

Hrivanszky

201.

L.

Huber Alfréd

— —

91.

Alajos 59.

— György 177. — János 22. — János — József 34, 98, — Sámuel 87, 149. — (hosszáfalvi) Sámuel

— — —

J. 87,

— — —

Hollán Adolf Holling Edmund 86. Holzmann Ignácz 150.

—

LászV'.

Hányor

Holbrock 121.

— —

Antal

Hunyadi Sz. F. Hunyady János

HoUaender Leo

— — ~ — —

121.

Hodelist Ignácz János Nep. 87, 2ul. Hneber János (iyörgy 162. János Sámnel 59. Hufeland Kristóf Vilmos

145t.

68.

Imhof György 37. Imre József 83, 116, 117, Imrédy Béla 103, 173.

118,

Incze (nagy-baczoni) Mihály 167. Inlánder Jakab 162. Institorisz (mossóczi) Mátyás 60. (mossóczi) Mihály 149. Intze Béla 178.

—

Ipolj'i

107,

146.

Arnold

167.

Irnsinger Simon 87. Irsai

Arthur

54, 79.

Issekutz Hugó 60. L. 118. László (L) 167,

— —

Istvánffi

Gyula

00,

Iszlay József 177.

Ivanchich Viktor 111, 2ul. Ivaucsevics Miklós 87. Ivanovics András 201. András P. M. 29, 201. Iványos Ferencz 22.

—

János Kristóf 59.

Ixel

Soma

149.

Kristóf 129.

Imó

l.uy-

m:..

INDEX AUCTORÜM

333

Június Florilegus 88. Jóst Ferencz 202. Justus J. 127, 129. Jutassy József 28, 126. Jüttner Viktor 60.

Jacob Christfried 22, 87. Jacobi János Ern 87. Rudolf Keresztelj 87. Jacobovics Antal 60. Miksa Móricz 87, 125. Jacquin József Ferencz báró Jácz Alajos 87. Ferencz 9.

—

—

18, 3^

Kadisch Lajos 121. Kaffka Károly 00. Kain Adalbert 117. Dávid 88.

—

Jacziga Lajos 215.

Jahn

—

—

125.

József 161. Jakab István 139, 149, 188.

Kaiser József 60. Károly 18. Kajdacsy István 60. Kalitowski Miklós 60. Kallivoda József 121. Kálmán Károly 60.

—

íszló 188.

Cntal'Pál 60.

Jakabházy Zsigmond

60.

Jakubovits Ferencz 87, 149.

Kalmár Mihály 12. Kamaaf György Ern 111. Kamenszky István 38, 149, 168. Kanka Károly 117, 176, 177, 178. Kapdebo György 210.

Jalsovics Aladár 37.

Jandó Antal 60. Janosch István 188. Jánossi György 60. Jankovich Antal 3, 87. Jannsen Harry 167. Janny Gyula 79, 108, 111, Ja nóta

Jen

Kaposi Móricz 126, 127, 129, 132.

Kapu Lajos

167.

88.

Karácsonyi János 139.

37.

Jansekowich Miksa 139. Jansjon Nep. János 87.

Karczag-Ujszállási Márton 60, 88. Kartlos Károly 3.

Jármay László

Karika Antal 180. Karlovszky K. Gejza 32, 60, Károly Lajos 60.

37.

Jelenöy Károly 60.

— —

Jellachich József 9. Jemelka József 37.

Jendrássik

—

Jen

Ern

74,

79, 87,

117, 167, 168, 201. Jené C. A. 126. Jenovay Károly 201. Jeszenszky (nagy-jeszeni) János 23, 29,

10,

60,

87—88,

111,

126,

3,

10,

168,

201—202. Jetteur János Joachim 126. Jezsó István 126. Jikeli Frigyes 23.

Hermann

Jósa István 37, 121. Józsa (bodosi) Dániel 121. József királyi berezeg 202. Joubert Laui-. 88.

Juba Adolf

149. Judenhoflfer Mihály 23. Juhász Lajos 118.

— —

Máté Péter

60,

= Melius.

Juliién L. 127.

Katona Gerzson (Géza) 111.

— —

József 88, 187.

Mihály

23, 38, 88,

139.

Kátser Simon 23, 38.

126. Joó István 139.

Jordán (szentgyörgyi) Ferencz Jordán Tamás 37, 88, 202.

136, 144.

Károlyi Sámuel 202. Karpf Antal 88. Kasper G. C. A. 117. Kassai Mihály 121. Kassaudra kiadója 151. Kastenholz Honorius Vilmos 88. Kastler Radolf Mihály 10. Kátai Gábor 57, 60, 88, 98, 149, 168, 172, 177, 180, 202.

Joachim Vilmos 37, 111, 149, 162, 202. Joannes Antal 149. Joffe Antal 10, 88.

—

i;t7.

Lajos 38.

Kármán Samu

178.

17:..

Kaafmann 83, 176.

— —

28.

Dávid 168.

Károly 88. Kauser József 174. Kazintzi Sámuel 202. Kecskeméti Lajos 1C2. Kelemen Miksa 88, 149—150. Kelen Béla 17.

— István — István — József

29, 38. 38.

Ede 29,

Keleti

L Leo

Kelin

Amadé

119, 111. 38.

162, 174, 176, 215.

INDHX ALCTOUrM

-S34

Kemény Fülöp

Klenke Ármin 126, l4'.t, 150. Klesky Ferencz 23. Kliina Sebestyén 188. Klimkó János Kereszt. 13<.i. Klimó Menyhért 180. Klobusitzky Pál 88.

14».

Keinpelen Farkas lo. János András 202. Kenipf József 121.

—

Kempner József 88. Kende István 175. -- Mór 88, 139. Kenszky Xep. János

Klng Nándor 10, 15, 23, 168, 174, 182. Kmeti Pál 121. Kmethy György 88. Kmetty István 202. Kneipp Sebestyén 202, 213, 215, 216.

117.

Kentzler József 38. Kenyeres Balázs 74, 162. Kercselics Mátyás 88.

Kerékgyártó Lóránt

Keresztszeghy Gyula 88.

Knezevich István 202. Knie Márton József 88, 150. KnobI M. 188. Knogler János Kristóf 3, 202.

Kern Ben Henrik

Márton 88. Knoth C. L. A.

24.

Keresztesi l'ál 134, 202. Kereszt^ssy Frigyes Károly

—

Kemer

13!).

—

126. 38.

Kobert Kudolf

Kertész A. (50. József 61, 103, 178.

—

Kéry (Bittner) Imre 38, Kestenband Bernát 88.

Koch Albin 88,

111, 150.

Keszler Ferencz Antal 61. János Mihály 150. Keszlerfly József 167. Kétly Károly 10, 30, 54, 79, 88, 106,

—

138, 139, 173.

— László Kézmárszky — Tivadar

79.

Khien

Tamás

111.

119, 121, 180, 218. Nándor 23, 88, 134.

Kielberger György 23. Kienast Mátyás 38. Kieninger Boldizsár 3. Kiesewett^r Alajos Ferdinánd 38. Kiessling Károly 121. Kiko Károly lú'. Kilián C. I. 61. H. F. 3, 80, 111. Kindl Tál 162. Király (Szathmáry) György 188. István 88. Kirchboff E. 114. Kirchmann István 126. Kirchner V. 133. Kiriny Kornél 88. Kis József 139, 150. Kisfy Zsigmond 29. Kiss Antal 23. József 23, 38.

— —

•

— —

(zilahi)

Mihály 126.

Kis-Witzay József

23.

Kitaibel l'ál 38. Klein Bálint 202.

— — — —

89.

Knöpfler (zarándi) Vilmos

János 117.

F. 38.

Ignácz Mór 88. Láeár 88.

Mihály 23. Klemcnt Mihály 202.

— — — —

iSfn.

íR.

202.

62.

89.

E. F. 38. Gottfried Antal 61.

Imre

89.

Károly 215. Kochlatsch István Antal Kochmeister Sámuel 89. Kocourek Ferencz 189.

89.

Kocsis Elemér 117. István 89. József 150. Kóczi Jonathán Bálint 202.

— —

Kodolányi Antal 174. Koermendi János 1<*>2. Kofráuyi Adolf 38. Koharits János 61.

Kolb Bertalan 39. Kolbány Pál 89, 61,

89,

1

•'.

172.

Kollarits József 139. Kollarovich István 16.

Koller Oyula 14(i,

20,

80,

116,

137,

178.

Kollinsky Ignácz 139.

Kolmár József

150.

Kolosvári Sámuel 89, 202. Kománjmi Lajos 62. Komáromy János Péter 39, 61.

Konrád Jen 134— 13.^, 13». Kontúr Béla 18, 89, 150. Koós (iábor 10, 61. Kapetsni József 23. KoptT Arpold Fülöp 89.

Koppéi Zsigmond 29. Koppi Sándor 168, 202. Kuppy Sándor 202. Korányi Frigyes 23, 3'.'. 168,

178,

180.

— Sándor 23, 54, Korbuly Adeodat — Sándor 3,

10.

51.

79, 89,

103.

139,

INDEX AUCTORmi Koricsánszky Vilmos 61. Korneli Mátyás 121. Korompay József 23, S9. Kosa (nemesnépi) Károly 89, 189.

—

(középajtai)

Mózes

Ki"amer Alajos József '»<). János György 39, 01 Krammer Ferencz 202. — Károly 90. Ki-asser Frigyes 90.

39, 89.

i

Tamás Kratzmann Emil 39. Krause Károly 3—4. Kratoch^villa

—

Imre 90, 174. Kovachich (senkviczi) József Miklós 150. Kovács A. 118. l.íO.

(tatai)

!

,

J.

61,

—

Lajos József 140. Kriegler Mór 1, 62, 74, 90. Kriechenbaum János 12<;.

150, 170.

Kriek Rudolf 90. Kriesch János 4, 10. Krinner József 140. Krisch Károly Henrik Kriszhaber Simon 62. Kroczkievicz 39.

90.

61.

90,

.

139,

162, 197, 202.

,

Kron Frigyes 121. Kroyher Ignácz 90. Krompecher Ödön 17. Sándor 61. Kroszinger Károly 117. Kröczer Ágoston 62. Krupinski András 202.

\

j

215.

—

Köffinger Rudolf 82, 117. Kölbel Ágost 61. Köleséri (keres-eeri) Sámuel 76, 90, 150.

Kölsch Márton

Kmves Kuig

—

Pál

23, 90. 61.

Ádám

}

János 189.

I

József 39.

i

j

j

Krösy József 150 — 151. Kszeghy Mihály 90. Kövér Gábor 19, 69, 70, (rétháti) Márton 126. Kövesdy János 121. Kövesi Géza 90.

—

131,

162.

Pál 10. 90.

Kracsovszky Adalbert 29. Kraeger János Mihály 90. KraíTt János György lói. Kraflft-Ebing Rudolf báró 90, 135, 162. Kraitsir Károly 111.. I.

79.

Krakovitzer Fei-dinánd 90. Kralovánszky liászló 61.

Krger

János Gottlieb

iv.

Kubányi András 02. Kuczinski Salamon 90. Kugler Leopold 140.

Kuhne Lajos Kuk András

215. 62,

Kultsár Demeter 91. Kiin Tamás 109, 151, 2o2. Zoltán 4, 29, 39, 132. Kundmann János Kristóf 91. Kundrath János 4.

—

I

j

Kövesy Ferencz

Krakauer

!

I

Köpeczi János 23. Köpf János Nep. 139.

—

90.

i

Kozarics György 90. Kozma József 01.

Kfalvi Vidor

39.

Kreuziger 39. Kreysel János Zsigmond 39, 90, 213. Krick Árpád 100. Krieger Keresztély Ern 23.

90.

74,

111.

Kresztits János 23.

ifj.

23,

90,

—

!

90,

90,

>;2,

— Vilmos 4. Kransz 203. — Arthur 162. Károly 189. Ki-eisler Károly 163. Kreith Ede Károly 29. Kremzir Mózes 62. Krenmüller Károly n;;;. I"t3. Kresz Géza 74, 90. 139, 151. 189—181.

j

I

— Áron — 111. György — István 150, 200. — 108. — József 111, 114, 180. — József 114. — József L. — Lajos 202. — Mihály 149, 155. — Pál 61, 121. — Sebestyén Endre 108, 109, Kovácsy Béla 189. [168, — János 139, 197. Kováts Antal 121, 189. — György — István — Mihály 121, 61,

—

—

Kóssa Gyula 61, 103. Kossel H. 89. Kosatányi (nyir-lngosi) Tamás 61. Kotzi Ignácz Bálint 202. Kovách Aladár 61, 74, 89 90.

—

235

I

i

\

!

j

i

Kunewalder Zsigmond Kunitsch Mihály

Kunze

C. F.

Kurtz 177. Kurz Antal

91.

39.

Kuthy Dezs 29, 91. Kuzmik Pál 110, 111. Küttel György Sámael

—

János 129.

Kvr Pál

10,

91.

39.

151.

23,

2m

INDEX AlCTORUM Leibit zíT János 189. Leichner D. Eccardus

Lábán Károly 121. LHckner György 189.

Leitner Hermann 91. V. 118.

Károly 62. Lahner Ferencz 12!t, 189. liajos Ferencz G2. Lakits F. 177. Lalangue Ker. János 39, 121, 203. Lamer Ignácz 62.

Lemberger Hermán

—

—

La Mert Lima

—

Sámuel

—

Lendvay

Lampe

F. A. 91.

— Lengyel Béla — (przemysli)

Láng

A. Ferencz 175, 203.

Dániel 140, 203.

— —

13tí.

Leszner Dezs 151. Lcutsch Albert báró 203. Lévai Izor 151. János 111. 117,

120,

121,

Langer István 121. Lánghy István 15, 189. Láni György 62, 215. Lantos Emil 121.

— —

József 111.

Libay Gusztáv Theophil 03. Liebbald J. T. 189. Liebezeit György Zsigmond Liebhardt Lukas 34. 197.

Liedeniann Márton 203. Liefman Frigyes 92.

Pál (II.) 62. liupponi József 2.

Limán

—

Larisch Tamás 91. La Rose Ferencz 91.

Lasky János Gyula 91. íiaszlavik Imre 121. .\ndrás 23.

12 1.

92,

Liebig Justus 40, 169.

Liebmann Mór

Lántz József 62. Lányi Pál (I.) 23.

Jen

C.

161.

Linden Miksa József báró 151. Lindenmayr Imre P. 40, 168. Linzbauer Ferencz Xav. 40, 151 168,

Lippay A.

—

— 152,

197. 118.

(zombori) Gáspár 11.

Laszlovich Ágost Károly 168. Lanfenauer Károly 10, 79, 91, 135, 137. lAurent Ph. 91.

Lippe Salamon 68. láppich Ferencz Vilmos

Laurenti József

Lipszky Pál 92. Lischoviny András Ferencz 203. Lissoviny János 24, 29, 40. Sámuel Dániel 168. List Sámuel 203. Litschauer Károly 63. liOebisch Vilmos 18, 63, 92. Ix>eblin Ignácz 112. Jjoevr András 40, 92, 129. 170. (Ix)evius) Károly Frigyes 63, 92. Ijoigk Antnl 168. lioimann F. W. 63. Lonmitzer Sámuel 92.

20.1.

lianrentius 129. Lauschmann (iyula lOS. Lavrence Kichard 191. La/anszky Tamás 91, 151.

Lebenwald Ádám

62.

Ábrahám

29.

I/ederer

Ledniczky István 1<".>'. Le
liChmunn Tófor János 91. liChotzkv Nándor 40.

32,

Lóránt 91. Lenhardt József 62, 140, 168, 203. Lenhossek József 4, 10— 11, 168, 169. Mihály 4, 11, 91—92, 168, 208. Mihály Ignácz 11, 24, 62, 151, 162,

Lessius Lénart 151. Lészai (fogarasi) Dániel 11,

E.

—

105, 189. 21, 29,

168, 189.

— Ágost 121. — 111, 126, 129. — Ferencz Ede 117. — Gusztáv 91, 111. — János Gottfried 111. 62, 91, 126, 140, 151, 189. Langen Keresztély 91.

18,

Lénk Adolf 40. Leo Bernát 62. Le Roy 62—63.

23.

JÁag 178. Lange Márton

10,

10,

40.

—

G. 10.

Landshut Sámuel Laoer Antal 111.

4,

123, 135, 151. Lendvay Pál 151.

Láncz Ferdinánd 117. Landány Károly Ferencz Vincze 203. Landbeck János Györgj' 91.

Landesmann

Ben

56, 95,

129.

Frigyes 23.

62.

Lipót 126. Lencsés József Antal

129.

Lamm

91.

24,

40,

121, 203.

—

—

63,

INDEX AÜCTORUM Lomnitzy Vilmos

40.

237

INDEX AUCTORUM

238

—

Meskó János

József 192.

Marussi Kóbori István

Lrincz 64. Massa Alajos 64. Massiczay Róbert 64. Maszák (Szegedy) Plemér Marzlofif


93,

Meszarovits Nesztor 94. Metelka Ferencz 64. Meyer Ferencz Seraphius 64.

152.

^lászuyi József Miklós 93.

Matavovszky Ferdinánd 140. Mátófy Feréncz 140. Maternia Oilano György Keresztély 112, 31áthé (bikafalvi)

64.

— (fels-kubini) Pál 41. Mészáros Ferencz — Rupert Ignácz 204.

11, 122.

Domokos

133.

[203.

— — —

Henrik 41. Károly József

Mór

64.

28.

Meynert Tivadar

Mathias A. '.t3. ^latolay Károly 39. Mátrai Gábor 11.

Meyr Ignácz

Mátray

Michalek Manó

14.

41.

Mezger Kristóf Dániel

í'erencz 122.

Michand János Jakab

Matussek István 93. Mátyás Mihály 204. Mátyus (ryörgy 93.

Mihálka Antal 194. Mihálkovits Géza 4,

István 11, 135,

93, 112,

Maxilian Frigyes Antal 118. Maximovics Vazul 94. Mayer Adalbert 04. Antal 41, 04. Peren ez Antal 190. Gusztáv Adolf 64. Imre Lipót 41.

— — — — — Kristóf 188. — Lajos — Lajos Ern 204. 94.

.Tózsef 135.

Maxai Mihály 126, 152. Mayoor Zsigmond 204.

—

Ern

Mazur

140.

41.

Meczner Ágost 18. Medgyessy Pál 140. Mediotanas Joannes 152. Méhes Sámuel 11, 24. Meissner P. T. 169.

—

Pál 29, 64, 94, 169, 204.

Mekossinyi Mihály 11. Melczer János 64. Melius (Korhi Juhász) Péter 64, 169. Menesdorfer 64. Menich János 41.

Menkc

145.

Merényi Dezs

—

S.

64.

174.

Mergl Ödön 4. Merkel Emil 204.

—

I.

K.

126.

112,

1(>9,

197.

Izidor 118. (csoraortányi) József 64. Mikler Sámuel 198. Miklós Ödön 152. Miklositza Lrincz 129. Milesz József 94, 208.

Miké

181.

3Iayr Godofréd József 64.

11,

—

—

Max

126.

Mihalovits S. 41. Mihályik Gejza Sándor 64.

152.

3Iauksch János Dániel 204. Maurer György János 122. Nep. János 93. Maurice 133. Mauthner Lajos Vilmos 41, 140,

122, 126.

6.

Mattéi Cesare gróf 215.

—

11,

Michailovics Konstantin 140.

Milhaud János Jakab 41. Milko Lipót 94. Miller Jakab Ferdinánd 41.

—

József 35. Milleter János Maleter. Milloradovics Péter 94. Milit 215. Milner Fothergill 79.

=

Milunovits Sándor 94. Minas Ferencz Xavér 94.

Minderer Raymund 94. Minich Károly 17. Minnich Ede 94, 140. Miskolczi Károly 41. Miskolczy Mihály 118. Miskoltzy Ferencz 112. Miskovicsew Miksa Miklós 64. Miszlay Mátyus 112. Mittermayer Ferencz 42. Mirald Antal 64. Mirsvinsky Ignácz 11. Mlinarich József 18. Mocsi Károly 122.

Moder Dezs

175.

Mogalla G. P. 171. Mohr Frigyes Sámuel 152. Mihály 118, 140, 176.

—

Hojsisovics (moisvári) György 42, Molitor Boldizsár 24. Moller Dániel Vilmos 24. Godofréíl 169, 204. Káról/ Ottó 94, 169, 204.

— —

Molnár

Ádám

24.

1 1

2.

INDEX AtCTORUM

—

Ádám

(kaposi) 167.

2m

INDKX AUCTORIM

240

— — — — — — —

—

Róbert 70, 162. 6váry (csedreki) Pál Ötvös Ágoston 43.

Endre 153. Imre 95. József 95. József István 118. I^jos 16».

95.

P.

Ferdinánd 30. Sándor Ágoston 153. Novotny Frigyes 174. l'ál

Pacbner Miklós 24. Padavértei Vajda Péter. Paecken Keresztély 24, 30, Pajer Ferencz Xav. 95. Pajor Sándor 127. Pál Jakab 24, 95. Palatini János Jakab 205. Palkovits András -96. Pallehner Henrik 24.

=

—

Lajos 112, 130. Nowák József 24. Nowinsky Hzever 95.

Nyiredy (iéza (50. Nyugotfalvi Géza 42. Njrnlas Fercncz 42, 140.

Palócz Ignácz 43, 174, 205, 215. Palóczy László 153.

O.

Palumbini Mátyás Pancera József 05.

OberndorflFer Jánöfe 95. Obei-8ter József !».'). Obonyay János 127.

Pani

József 65.

Oeffher József 190.

Oehl Károly 95. Oertel Honorius Gottfried 153.

Pap Dániel

Oesterreicher Ede 118.

Oidtmann

Oláh Gnsztáv 135, 153. Gyula 95, 135, 153, 174, 176, 204. (újfalvi) Sándor 95.

— —

Olert Frigyes 112. Olerik Pál 118. í),

12,

Oppenheimer Móricz 38. Oppolzer Johann 35. Opra József 95, 127. Orfila M. P. 65. Orgovány (fogarasi) Mihály

162.

—

Ossikovszky József 12, 43, 162. Ostemiayer Miklós 112. Ostoich Jeromos 95. Osváth Albert 90, 153. Otrobán Károly 41, 42. Ott Fercncz Endre 204. Ottava Ignácz 112, 118. Ottmayer Mihály 205. Ottó C. T. 43. 70,

169.

Paracelsus Philippas Theophrastus 171. Paracelsus Kedivivus dr.« 160. Paray János 30. Páriz (Pápai) András 205.

Parkher (iyörgy

190.

Pasteur 169. Paszlavszky József 4, 12, Pásztoy Antal 12, 153. P»tac8ich J). 205. Pataki J. 127.

— — Jen 137. — Sámuel 43. Patay János István — József

15.

Sámuel 96, 166, 171, l72, 205. Pataky (sárospataki) I)ápi»' i? ""•.

90.

4.

E. 42.

Gyula

190.

Parschitius István 96. Parschitzius Miklós 9(5, 205. Pasiotas 153.

Orlay János 169. Orosz Ádám 204. Antal 204—205. Oroszhegyi (Szabó) Józsa 205. Oroszi Mihály 95. Orth János 18. Orzovenszky Károly 42, 65, 174.

—

96. 96.

Ferencz 30, 122, 166, 205. 24, 74, 79, 133, 137,

181.

Osann

— Ferencz — Ignácz — József Papp Gábor — Samu

43.

154.

Ónodi Adolf

I'ántotsek L. V. 43.

90, 65.

Illés 42, «5.

József 42, 65. Oettinger .József 130.

96.

12,

Pándi Kálmán 24. Pantelin György 140.

Ocsváry Kde 153.

— —

65.

162.

Pa tel la ni Luigi Patikai Lukács

191. 195.

Patkovics Boldizsár 96. József 43.

—

Patrubány (iergely 24, Patuna Bertalan 122. Patzck József 140. Károly 5, 96.

— —

Mór

18.

Vilmos 05.

43, 153.

1-22.

INDKX AUCTORCM

INDEX AUCTORUM

242 POór Imre 19, 127, 139, Popper J. 181.

—

Mór

1(S9,

174, 177, [198.

127, 130.

Poroszkay Iguácz 154. l'ósa

Gábor

Radubázky András

ü7.

Radnlovics Demeter 30. Rádzsa Rádzsendralála Mitra

Raenner

'l'heopliil

97, 113.

Ragszky

—

Fr. 44.

Rakita Alajos 169, 206, 207.

Rákos Béla

97.

97, 191.

Prelog Vilmos 97. Prely István 191. I*reradow István 97. I»rey8z Kornél 43—44,

97,

154,

Móricz 44.

173, [174.

Priessnitz 44. Prietto Lipót János 113.

Miklós 113.

191.

Rákosi Béla 25, 28, 91. Rakovecz Elek 44, 206. Ramagde Hopkins Ferencz 206. Randits Fortunatus 07. Rang Ferdinánd 206. Ranke János 12.

Ranschburg Pál 97. Rapos József 5, 206. Rappaport :Marcu8 98.

Procopius János 25. Propper János 97.

Ratzinger Györgj' 109. Raudnitz L. 67. Raulin József 206. Rausch János 98.

Pruny Mihály 122. Prúny Imre Mihály 44. Pserhofer Sámuel 97, 206.

Rauth Ede 133. Rayger Károly 5, 12, 98, 113. Ravraann János Ádám (I.) 25.

I»rivigyei

Prochnow József

113, 177.

Puchly (.'onstantin 127. Pucz Antal 97, 135, 154.

— 'jános Ádám — Sámuel 25.

Puky Ákos

RajTnuud József

113.

79,

Purcher János 67. Purjesz Ignácz 19,

—

67,

103, 130,

169, 177, 178.

Zsigmond

id. 5,

12, 26, 27, 56, 178.

120, 131, 169, ifj. 25, 97, 197. Puskás Ferencz 44, 169. 97, 110,

Putnam James

J.

lOfi.

25.

Ragány István 191. Raics (nagy-megyeri) Sámuel HO. Raiman János Nep. 21(i. Raitsits Lajos 154. Rajner Dániel 74.

Preisach Izidor 132. LipíH 113. Preisich Kornél 13 fi.

—

<>7.

16fi.

Radojí'ir Milosin 97.

Richárd 101. Ignácz 25. Pracher Lajos 97.

Hugó

Sámael 5, 12, 2ó, 44, 78, 97, ll;$, 122, 154, 163, 168, 206, 208, 211.

Radnitzky Ignácz 206.

l'íick

Jakab

l'.»8.

Károly 173.

Radeli

l'owis

Preiss Preisz

K. Károly 67,

Radányi Bertalan

43, 97, 206.

Posewitz Sámuel 97. I'osgay János 1(53, lí»3. Potonyi János 18. Posta István 25. Ponlios György 12. Povolni József 67. H. I'ower 14.

Prandt Ármin 67. Praunsperger Elek

— — —

133,

98.

25.

Rebrich József 154. Rechnitz János 130. Reckert E. Károly 44.

Reclam

dr.

145.

Réczey Imre idsb. 1 1 Imre 12, 79, 108, 109, 113, 173. Regéczy Miklós 98. ."í.

—

Regnaud

14.

(II.)

A. 98.

Reich Pál 98. Reichai-d

—

Quapil Ker. Kanos 97. (iuitswasser

.lo.nfí

67.

67.

Rabolt József Jáii' Kácz Ignácz 97.

—

(I.)

István

122, 2u»>. 173, 187, 191.

(II.)

98.

Reichart Ignácz 98. Roichenbach Lajos 204. Reimaiin János .\dám Reindl János 25. Reiner Móricz 25. Reischer Endre 191. Reisinger 209. Ferencz József 118. — ignácz 98.

=

R. Haab Ferencz Mihály

I.

J. 98.

—

Raymann.

INDKX Keitinger János

5,

Artlior 188.

Remetei József

Renard

67.

K. 24, 25, 55, 96, 124, r2í 13u, 206. J.

Renner Adolf 63. Répászky Endre 98. Retau O. 215. Réthi Leopold 13, 133. Réthy Pál 5, 206.

Imre

(lelkész) 169.

=

Richter C. S. 93. Dániel Antal 67. F. 206,

207.

Károly Gottfried 123.

Richtmann Mór Kidárcsik Gábor

175.

207.

Ern

lovag 30.

Rinaldi Péter C. Antal 133. Ringenbach M. József 123. Risdörffer (izdenczi) Ferencz 07. Risa Sándor 113.

Ritoók Zsigmond 23, 87, 98. Ritter Keresztély 98. Kobbi H. 93.

Róbert 70. Robitsek Károly 141. Móricz 141.

—

Roboz József

Rosenberg Károly Henrik

—

98, 141.

141. 98,

130,

154,

207.

Zsigmond 44. Rosenberger Alajos 112. Rózsay. Rosenfeld József

=

Rosenmann Pál

98.

Rosenmüller János Keresztély Rosen Miklós. Rosenstein Rosenthal Ágost 68. Bernát 118.

=

5.

— —

Mózes 98. Rosenzweig József 65. Rosner Mátyás 154. Ross Ferencz 123. Rossbach M. J. 25. 5.

113, 174.

— Albert 207. — Alfréd 127. — Dániel — Ferencz Frigyes — (telegdi) Gáspár — János Péter — Lajos — Miksa — Sámuel 207. 44,

József 75. Riegler Miklós János 98. Rigger Pál .József 135. Rigler András 13. Gusztáv 148, 154, 174.

Rik Gusztáv 44. Kin József 135. Kina (sarenbachi)

Rosenbaum Bernát

Róth Adolf

—

Zsigmond György

l:;n.

Rósa Ferencz 127. György Konstantin 67. Rosa János Ferencz 113. Rosas Antal 118. Rosen (rosensteini) Miklós

Rostagni A.

98.

Riebe Adolf 98. Riedel 44. Riedl János Vilmos 98.

— —

Romer Flóris 177. Romich .János 98. Róna Sámuel 79, 127. Rónaky Kálmán 191. Rónay Játczint 5.

l.

—

Reviczky Antal 123. Rayger. Reyger Károly Réz József Imre 118, 213. Rezsnyi Károly 118. Rhédy Antal 2, 7, 13. Ribot Th. 135. Rihard R. 216. Richet Károly 135, 169.

— — —

!'

Ronkovits Pál 67.

Retteg D. 98. — Ferencz Lorincz 98, 207. Rettig Ferencz Xavér 113. Reussins Dávid 207. Révész Gyula 181.

—

243

Rohlwes János MikluRohr Konrád 191. Rohrbach Antal 67. Rokotnitz M. 67. Rokszer Ágoston 67.

13.

Reithammev J. A. 67. Rembold L. 30. Reméle János Nep. 215.

Remény

AK TORLM

13, 98.

Rochlitz János Sámuel 67.

Rodet 129. Kodlsperger Pál József 98.

13.

99. 99.

13.

99.

30,

113.

Róthberger Dávid 130. Rothe Zsigmond Tlieoph. 30. Rothkrepf (Mátray) Ferencz 141.

Rothman Ármin

74.

13,

Rothschneck V. Emil •Rótt 99. Rottenbiller

Roy

= Le

Ödön

169.

57.

Roy.

Rozgonyi (rozgonyi) Gábor 207. Rózsaági Antal 203. Róz8aff>' Alajos 181.

Rózsahegyi Aladár 18, 191, 197. Rózsay (Rosenfeld) József 13, 25, 44, 68, 99, 113, 154, 165, 68.

169—170,

177, 180.

Rock János

Róderth Ferencz

-Alajos 99.

16'

INDEX AUCTORÜM

244

Robinann F. cs. RöU M. F. 191.

Schedias Lajos

—

Röschel János 25. Hössler Antal 30, Köszler Alajos

Schehovics Lajos 12:{. Scheiber S. H. 18, 30, 99, Scheidenberg Antal 68, Schein Mór 130, Scheint Dániel Theophil 45, Schelle János 99,

(58.

Hubempré

215. KuflFy Pál 191.

Buland János Dávid Márton 99.

—

Rund Bernát 103. Rnpp Xep. János

-.'.'.

Schédy István 174. Sándor 68, 175. (idsb) 170.

B8.

Schemberger Andi-ás Schemiz Károly 99.

99, 170.

Rus8 János Kristóf 170. Rusznyák Alajos 99. Rutta Rudolf 13. Ruttkay Sándor 154. Ruyter'G. 114.

Sebemmel

J.

Schenk

Lipót

S.

Fr. 170.

Ern

5,

170.

—

l

;...

99, 103.

'4.

n.l. 163.

207.

Sántha Santner Ferencz 118, Saphir Zsigmond 2, 68. Sarbó Arthúr 99. Sartorius János György Sass Albert 13.

99.

István 99. Sassy János 45. Sauer Ignácz 25, 99, 118, 169, 172, Sávoly Viktor 141,

Saxlehner András 45, Say József 68. 13,

18, 45.

Sáy Sándor 1«3.

5,

13.

Gottlieb István 30, 99, 154.

207. Schleicher 76. Schlesinger Bernát 68.

-- Ede 16. Ignácz 99, 141, 169, 207. Jakab 99. Miksa 45.

— — — — Szigfrid — Zsigmond

172.

Schmalkovits Mihály 114. Schmalz 192.

Schmid Hugó

114.

— János Keresztély — Pál 191. Schmidt Ágoston — Ferencz 163. — Frigyes — G. F. 191. — György 139. — G. 191—192. — János 68. György 123. — József Kristóf 100. — T. Schneider 130. — F. 45. — Gáspár 100,

13.

5.

99.

1,

J.

Miksa 114, 174, 177, 2u7. Schaf Miksa 123, Schaffer Károly 13, 25, 99, 108, 135, Schfichter

—

J.

Schlosser József 45. Schlotterbeck Pál üt 8. Schluga János Ker. 99, 154.

—

Mór

68.

68.

99. Ferencz 99,

—

Schimbeck András

Schimkó

Salzer József 13.

Sambucus János Sándor Athanáz

Schiff 19, 141. Schiller Sámuel 207. Schillinger Ferencz 175.

Schimert János Péter

Sailler János 25, 99, Saint Marié St. 130. 1

154.

Bcherz János 68. Sehiel Heinrich 68.

Saarossy József 45, 141. Sabatier 114. Sabiz (tanbenspergi) József Sadler József 207.

i

19, 216.

13,

5,

Schermann Adolf

Salamon Józs* Salgó Jakab Saly Imre 13.

163,

Scherer F. E. 45. Scherfel AV. Aurel 45.

s.

Mihály 45. Safári János 5. Sailer Károly Vilmos

13,

163.

5.

Oszkár 123. Bchaller János Nep. 141. Siegried Traugott 118. Schanckcbank János 25, Schanbauer Máté 141, Hclianenburg 115, íkliedel Ferencz Toldy.

—

=

C.

Schnell Péter 35, 68. Schoder János 205,

Schoepf-Merei

.ílgost

5,

114, 118, 141, 176, 207.

25,

45

i

INDEX AL( Toki M Schwartz János Jen 13. Mihály 100. Theophil 170. Sámuel 100. Schwartzer Ferencz 135,

Scholtz C. 118. Jei-emiás 45.

—

Schoppel András 30. Schordann Zsigmond 167, 2t»7. Schoretics Michael 171. Schosulán János Mihály 68, 75,

123.

— —

Schüflft 5.

Schnaug

(II.)

—

100.

Schwarz Ede

100, 192.

Mihály Lajos

Schnbock

(I.)

I.

— —

19.

József 135.

—

Schnherr Károly 100. Schnvizner Károly 45.

68,

80,

100,

154. 163, 165, 170, 171, 207.

Scnreiber E. 68. 148.

Moses 207. Schreibers Károly 19. Schreier Norbert 207.

68.

114, 123, 155, 170, 208. Mihály 155. Seidler Károly 45.

—

Seidner Ignácz 13. Seifert Ottó 26.

123, 141.

Károly 192. János

Gottlieb

26, 100.

142, 170, 175.

Schuster 100.

— Jakab — János 100, 30.

Sennor IVigyes 101.

Schuller János György 100. 45.

Schürmeyer 163. Schützenberger Endre 154. Schwab Keresztély Joachim 155.

Schwannenfeld Ignái/ Schwarcz Arthur 54. Schwarczl .József 182.

165, 167. Senf (Sinapi) Mihály Alajos 208. Sennert Dániel 101. Mihály 101.

—

175. Szilárd 65, 68i

Schümmel

Seivert Mihály 68. Seiz János Keresztély 68—69, 101. Selle Keresztély Gottlieb 101. Sellei József 127, 130.

Seltmann Xav. Ferencz 114. Semmelweiss Ignácz Fülöp

Schultz Henrik 103, 123.

Schunn Jakab 100. Schurm János 141. Schuschny Henrik 100,

45. 79, 127, 170, 208, 218.

Seeburger János br. 68. Segner János András 13, 26, 30, 68, 101,

45, 68, 198. 170, 178, 207.

(sonnenbergi)

Ern

Scultety György 101. Sebek (szent miklósi) Sándor 68. Sebestyén (acsádi és f.-gerzseni) Károly

Schuler Móricz 30. Schulhof Jakab 68, 91, 142.

Schuller

Schweiczer Antal 45. Schweigart Jos. W'ilh. 86. Schweiger Zsigmond 45. Schweigert József 45. Schweitzer József 101. Schwester József Károly 142.

Schweitzer H. 118. Scotti Antal 208.

G.

i^IL)

26.

Schwimmer Dávid

6.

Jakab

207.

Lajos 100.

—

Schreiner Theophil 100. Schréter Dávid 137. Schroeder Károly 123. Schrott 216. Schrder József 68, 154. Schubert János 100, 141. Lajos 207.

— —

6,

Schwarzmeyer István 101. Schweger Ignácz János 101.

Nep. János 100. Schrader 192. Schrank Simon 132. Schraud Ferencz 25, 45,

— — Károly — Nándor Schulek Sándor — Vilmos 118,

155,

Schwarzenfeld Ferencz 101.

—

Mór

182.

1.35-136,

Frigyes 123. Lajos 100.

Schwarzecberg Ignácz

Schönfeld Lipót 100.

— —

(babarczi) Ottó 13, 162, .163.

Schwartzer Viktor 45. Schwartzott I. G. 45.

József L. 135.

Schönbauer József

245

26.

Seimovitz Mátyás 127. Seredi Bálint 101. József 155, 170. Seress László 1. Sernest 216. Serpilius Kristóf 208. Seth János 142. Seuler Lukács 26, 155. Sextus Platonius 192.

—

100,

114,

12>J,

123,

lul.

136,

246 Seyffert János Kristóf 101.

INDEX AUCTORUM

LNDEX AUCTÜRUM

— András — Antal 148. — Dávid 142. — Dénes — Endre — Ferencz 127. — Ignácz — János 114. — János (IL) — János — 177. — József 102. — (IL) 92.

Antal 26.

.Steinhart

14.

Lajos 182. Steits János 102. Stekker Pál 46. Stellwag (earioni) Kái-oly 118. iSteinitzer

74.

14.

(I.)

(tályai) 102.

J.

(I.)

03, 05,

(lU.) 142.

Bertalan 79, 102, 173. 178.

Stipanics Elek 132.

Károly

Ferdinánd

102,

168,

—

Lrincz 46 47, 155, 170. Stockinger Mihály Gottfried 69.

—

(vári) 47.

(III.)

Stetter -József 69.

208. iStocker

.'"l.

19,

Stenner Péter .József 40. Stephauovits Tamás 208. Sterk Gy. 46. Stern Samu 26, 54. Sterne Ferencz 14. Sternheim Károly 2ii8. Sterz Jáncs 46. Stessel Lajos 102.

Stipsics

l-'4.

142.

Stenczel Sándor 133.

Stiller

241

Tamás

— — — — —

(IV.) 155.

Lajos 102.

Mihály 6. P. M. 108. Sándor 124. Vazul 47, 192.

Szalárdi

Mór

155.

114, 208. Stojkovics Péter 114. Stollár Gyula 47.

Szalay Imre (I.) (aradi) 128. (II.) (szombathelyi) 128.

Stollmann Károly 69. Stoltz Sámuel Ágost 47. Sthr Ágoston 155. Störk Antal báró 69. Károly 133.

Szana Sándor 178. Szanik Aurél György 2o8. Szántay (tasnádi) József 14. Szántó József 155. Szápáry Ferencz gróf 102, 2o8— 2n9. Szász Ferencz M. 192.

'-

—

— —

Sámuel

47.

Straub Fridrik 142. Strauss Ferencz 102. Strazsik János Nep. 103.

14.

Szatmári Imre 47. Szatmáry József 31. 142. Károly György 192. Szebényi János 26. Szeberinp Joan 2. Széchenyi István gróf 167. Kálmán gróf 155.

—

14.

Vilmos 102. Strichó Gyula 17u. Streit

Stricker Salamon Í4, 26. Strobel Pell 102. Stróbl Ferdinánd 102. Struve Keresztély Ágoston 155.

—

Szegedi (pesti) Sámuel 14, 102.

Szegedy (mezszegedi) András 128.

Szeg Kálmán

Stur Károly 14. Lipót 133. Stütz Ignácz 6.

—

137, 142, 182.

Székács Béla 79, 173. Székely Ádám gróf 192.

— — —

Suchanek Sándor 14. Sugár Fábiusz 171, 182. Burányi Miklós 30. 17;'..

Suták Mihály 142. Suterus Jacobus 80. Svirbély József 69.

124.

91.

Btrazsnitzky .János 102, 103. Streibig Lajos 102.

Sussmanu Zsigmond

47.

— István 102. — (komolói) Lrincz Szathmári Mihály — (paksi) Pál

Strasser Alajos 47.

Streim György

J.

=

Swaine Taylor Alfréd Sydney Herbert 6. Szabadföldy Mihály 2(>.

Taylor.

György

14.

János 155. Szekér Károly 194. Székhalmi Sz. M. és E. A. G. 155. Szekrényesy E. 98. Szekulits Gergely 136. Széky János Károly 26, 30. Széles Antal 19. Szeli

91.

Szabadfy János 26. Szabados .János Nep. 131. Szabó fnegyedi) Alajos 69,

Ágoston 102, 182.

—

Ábrahám

Széli Lajos 19. 75,

102, 192.

209.

Károly 85. 124. 209.

155—156,

Szemere Albert 47.

175, 176.

.

INKKX

L'l>

.>Zt'liil;ui

l'íll

\li

ToiaM

sztaiikó János

üii'.i.

180.

Széu Károly 118.

Sztankovits

Sándor 114, 11 b. SzendeiiN' Aladár 156.

Sztupa György 7(i. Sztupkay János Godofréd Szucby Sámuel 48. Szuhány Márton 103, 133. Szusz Dávid 48.

Széiiásy

Szenes Zsigmond 182. Szeujfer

Ede

4 7.

SzentkiTeszty Dániel 47, 155. Szentpáli Janka 6. Szentpéteri Jónás 14. Szép (iyürgy 163. Szepesházy Károly 4 7. Szepessy József J j\i ITI. Szepsi (Macer Ján Szepsi W. András -2vit.

Tabak Pál 103. Takács Endre 54,

— —

Szick György 192. Szidor Dániel 102.

—

Szilágyi

Ede

Tangl Ferencz

Tannenberg

182.

74, 19,

103.

Fr. 30.

— Tarnay Elemér — István 156.

119.

József 70.

Miklós 213. (székelyföldvári^ Mikl.'.s 47. 2on. Hzilézy Sámuel 1 -

124.

Tai-sótzky Máté 209. Tary Alajos 103.

—

Tatár János 114. Tátra y
1

Adolf

171.

Tarczali Pál 103. Tarczy Lajos 14. Zoltán 48.

Ferencz 171.

Szili

103.

Lajos 142.

Tanárky Árpád

127.

Sziklay János 47. Szikszay Vazul 171.

— — —

14.

70.

Tamássy Károly

Szigetliy Antal 102. Károly 163.

— Szigeti (iusztáv — 'Márton 47.

János

26.

Pál 133. Tallar György 209. Talyga István (tanító) 209. Tamassik István 70.

Mátyás 209.

Szibenliszt

Ádám

lli».

—

Sziller József Lajos 209.

J.

192.

Szilvássy János 156. Szinek Ferencz 102.

Tattay (sárospataki) Jó/-'

Szirmai Jakab 14. Szirmay András Ignácz 209.

Taubert Vilmos 103. Taude Vincze 70. Taufter Emil 79. Vilmos 79, 124. Tauszk Ferencz 54, 74, 79, Taylor Alfréd Swaine 163. Tege (konkolyi) Mihály 30,

Taub

Szirtey György 183, 197. 8zkalla Ferencz 14. László 70.

—

—

Szkolák Adolf 124.

Jen

András Szmolay Vilmos 102.

Hzlávik

26.

Téglás (iábor

Tegze Imre

Szoboszlai József 209.

—

N. Sámuel 102. Szohner József 1()2, 124, 142, 156, 209. Szokolay István 192. Szokoly Viktor 6. Szombathelyi (vihnyei) (iusztáv 209. Szombathi Cseh-Szombathi. Szontagh Ábrahám 14, 175. Szontagh Félix 79, 137. Miklós 47 48, 102. Szopkó Dezs 70. Szotyory (szotyori) Józsi-t 14, 4

=

—

—

•

171.

Szke Zsigmond

14.

András 102. Szts András 131, 190. Kzöilta

— —

József 103, 176. kr<ÍHÍ"i SAinnel 142.

'

156.

•

Tegz

103,

132,

[209.

6.

70.

(árkosi)

Benedek 209.

Teíegdi Béla 177. Tellmanu Gottfried 114. Tellyesniczky Kálmán c. Temesváry Kezsö l-i Temple R. 48.

iT^-.

182.

Templin Mátyás loa. Tennecker Seyfert 192. Terhes Benjámin 142. Ternajgo József 70. Terray Pál 54, 79, 103, 132, 176. Persánszky József 75, 124, 156. Téry Ödön 174 Teschler György 14. Tessényi Zsigmond 114. Testorazy Alajos 48. Teutsch András 70, 209.

INDEX AUCTOKUM Than Károly

48, 70. liajos 6,

Thanhofier

8,

14

—

15,

171,

171.

.

Theisz Mihály Gottlieb 103. Theodorovits Máté 70.

Török Aurél 6, Guido 115.

\V. st.

15.

15.

— — János 156, 163. — József 48, 80, 128. — Lajos 127, 128, 131, 79,

Trandaphill Cosmas 70.

Thuróczy Károly 182. Tihanyi. Tigermann Mór

—

Trangus Illés 209. Mihály 104.

—

Tihanyi Mór 171. Viszhang 173. Tissié H. 15.

—

Traupmann Lajos Trautmann Lajos

104. 15.

Tissot M. P. 104, 156. Tisza Kálmán 156, 180.

Treisch Ferencz 104.

Toepler János Károly Ágost 209. Togniü Lajos 48, 104, 209. Toldy (Schedel) Ferencz 15, 59, 156,

Tmka

Trempacher Mátyás 209.

178, 197.

Tolhonni Károly 104. ToUius Jakab 48. Tolnay Sándor 75, 187, 193, 194. Tomanek Ferencz 70. Tomcsányi Imre 75, 182. 133.

Tutius Márton 104. Türk Vilmos 104.

u. Udránszky László UflFer

— —

J.

192. lo3.

Tormássi Lajos 156. Tormay Béla 193. (Krenmüller) Károly 104,

—

156, 163, 193, 209.

Tomer Mihály Tóth Imre

— —

—

26.

75.

István 7o.

János Nep. 131. József (I.) 70. (IL) 156.

124,

Trogmayr János Theophil 104. Trombitás (visolyi) Sámuel 49. Trost János Márton 104.

= = =

Béla 182. Tompa Lajos 131. Tomssik Lajos 70. Tonházy János 48, 70. Toperczer Jakab 104. Topinard Pál 6. Topperczer Tamás 104, 115. Toi-day Ferencz 6, 15, 19, 138. Torkos János 115, 163. Justus János 48, 70, 94, 104. Kristóf ^idsb) 193.

Tormai Károly

lovag 104,

Venczel

(krzowitzi)

115, 133, 171.

Trstyánszky Károly 70, 162. Czanaki. Tsanaki Máté Cseh. Tseh Márton Csókás. Tsókás Péter Turkovics Károly 104. Tumer Ferencz 49. Turnovszky Frigyes 6, 15, 133. Tuszkai Ödön 124, 178, 182.

Tomm

Torma

182.

gróf 209. Traiber József 30. Trajan Ádám 48. Trajánkovits Ágoston 70, 171. Trall 48.

Clair. 4.

Tomka Samu

26.

15,

— —


15.

Töltényi Szaniszló 26, lo4, 115, 209. Töpler Károly 167.

Thonia János Ferdinánd 70. Thomas Ern Ferdinánd 103, 136, 156. István Vilmos 209. Lajos 48. Thoni?uu

Miké

—

Thewrewk Árpád 103. Thibierjíe G. 127. Thiele f. C. 47. Thill Györgj^ Erib 115, 124. Thim József 142, 156. Thiring Gusztáv 151. Thodoro^-its Lajos 128.

Thoiiié

Lajos 26, 76, 197.

Pápai Mihály 209. (fels-szopori) Sándor Tóthfalusi Károly 104. Tóthfalusy Gyula 176. Miklós 209.

193, 209.

Thann András

— — — —

249

142,

54, 79.

G. J. 104, 156.

Ugróczy Mihály 104. Uhl Károly 171. Ujhely Ferencz 104. Ujváry Aladár 104. ÜUmann Móricz 142. Ultzmann Róbert 19. Unger Géza 182. üngerhoflfer Xav. Ferencz

Unger leider Tamás

15,

178.

Untzer (Vntzer) Mátyás 104.

Urbán Mszló 128. ümenits Miliálv 105. Urs Nándor 157. Uxarevich Jakab 105.

70.

IMM'A

'J5()

\r(

TniMM

\(-/[)ri-ini István

V.

\\ i-,'prt-iiii

=^

Csaiiíiiji

Isi váll.

V;,,l,,>

,,.„

,.

,

V:i

\

V;...

1

111.')

i-:..

.

Vai.«z

l.ajns

7.'^.

V:ij:i\

lim-i'

+'.!.

.János András János (iyörfry '..

\'rz('i-'aa

N'ictnr

.\iital

Vidt'ki

Finiicz

1

ilnius

I'ávay

1,.

.

Vain rz .Tnnos 116, V;i

,4.

,

U-J. !'.•>.

K.

.Miliiilv

\':'il)in--\-

/nltiill

l.yiila

\':iraili

—

3lHtyá.s

— —

János

Mátyáf

\"ai'j\a<

\;,rr'.

\as

L'lii.

Voig-t

Iii.1:m

-1.

I-'iÍlív-

io;<,

:í4,

132.

157.

bimon

4

\rMIiL' Vcrr.iv

'

I

II.

.

.

.

i

.

l'.i.

.1.

mhhI 210,

k,,. ,!,,;!>,

Í'A

V* V. •Ital 1

1.'..

.\duli

.".."..

jr..

1Ip7. .li''Z-i'i

le'..

w.

u:

i

V'eresti'i

'-'lo.

w

-

Velits Dezs Velisavljevics Nándor 105. Veninger J. M. 105. Venos Zsigmond 6, 15, 124. Verebély József 6, 15, 105, 1'7. '—r-f^- Krdólyi. (Erdí'-Í--'

~

•

t

"'i.

71. 'JIO.

171.

Iá.

Imre 115.

105. n;3, 193.

Vcridicu-

1

ÜaNai'ati.

.M.'.rii/

Viirtzi/iibcrír

-lános

\.it:.

i:;ii.

It',-,.

]<<:<.

I,.

(iyíiriry

VöríisTuarty

in,-,.

=

Velis

Miiialy

Vör<»8 Gyíiruy

Vaskovits János 49. Vaszits Pál (Ungurian) 105. Vaux de Cadct Cadet de Vaux. \iTkci' Károly H.)rroni. 105. \.'(lr/;.li Viktor _'U». \' 1-/

lo,"i.

.\doll'

Voinacku

(;:..

1

!-.

1

l;.i:iai

— Vásáriiclyi — Sámuel

N'njtitz

I,"'7.

,".:;,

128. Jlo.

—

in...

i:;!.

l;ini(.lí

\":iri

lo.'.

44, 49.

—

14_'.

I'linlri'

1

1,>7.

Vízaknai Hricciu- fiv.'.r-v in,-,, Vizi (nagyenyfdi -I^/mm i.a;, Vogel íínsztáv 4'.i Gyula l'i,-,. János dyiiriíy lo.. Károly Iá.

2 Ki.

(II.)

>:.

]

líiulol)'

A'ilus .János

1(1,'.

- Sámuel ll.">, Varga János (I.

r.(7.

Ili...

"l'ál

\'iniicr

Vaiu/a.ss Elek 105, 191. \aiHÍr:ik -Vndrás 0.

I'.i,

1

.

K/iliij:'in

\'is/;iiiik

-ifi.

ói).

".

.l.'i/>.M'

Visy István ~

11-.

l'i'iiiinánd

Virchow

1,'!7.

i:;4.

hiiir

1-

\"ir;iiiyi

49.

.Xiidrás

(.yiila

\'aiiiii.-

1

.|..z-rt

ViraL';i

Valich József ln5. Xalnvif- (lyiila 142. \:il\i

VÍol;i \'ii-:tL;-

-Mihály

\^uc'dcliuzi)

171.

i.;|,i/t08)

1''.

.

i;.:.

):i\ iii

I

Sámlor

Vinckli ]'-.:.

\

1J4.

X'li'tiiii^

—

11!).

.Miksa

•!)(•/

.-.

'

V;i..

—

\:ijiia.

1;í4.

l-'4

p(''iizii'j'y.ái

/.-i'/iiiHinl

\'i.T<\

\

.Arnold Imi /.

N'f'ttfr

Vidor Vaj:

_m..

N't'ttc

—

1

I'.í.

:

.'li'.

49.

INDEX AUtTOKUM Wallassek Vincze 210. Wallaszkay János lOö. Wallaszky I^ajos 71. Wallenstedt 208. Wallfisch Perencz 1.j7. Wallich Manó Farkas

251

M'erzár Emánuel János Nep. Weszelovszky Károly 106. Weszely István 173.

71.

Weszprémi (CsanádyJ István

106,

4!).

Wallis György 105.

Wharton Jones

Walter Ferencz 1G8. - Gyula 157. Waltiier Mátyás 15. Walthier Ádám 182.

Widmann Károly

Wanyek János

142.

Wartha Yincze

71.

Wiudischi János Theophil 106.

127, 130, 133,

71.

Waxmann Zsigmond

105.

71, 105. 131. Weckher (rosenecki) Antal 106. Wedekind Gvörgy 27. I.

Wedel G. V." 71. Wedeler F. W. 2 IC.

AVegmann Ercolani Weíkard M. A. 54. Wein János l.")7.

—

Manó

—

Wohland Tamás 106. Wohleben Josephus 167. Woita Antal Károly 49.

115.

AVolf Emil 191.

—

Wolff András 50, 71, 106, 125, 210.

—

Weiskircher Pál Keresztély 27. Weiss Sándor 182. Sándor Adalbert lOo. Weisz D. 157.

Ede

49, 106, 132. 106.

Wovdhead

Jakab 106. Sándor 100. Weiszbach Miksa ln(>. Weiszberg Zsigmond 157.

AVullis G.

Wundt Vilmos 15. Wurda Leopold Sándor

27.

Wurm

János 50. Würth Lajos 194. 71.

Welthern János Mihály 106.

Wendt János

—

Yang

131.

Weninger György

A. 128.

106.

László 49.

Werbancsics János 210. Werloschnig (pernbergi) János 168. Werner Xav. Ferencz 71.

Wernherr György 4t». Wernischek János Jakab 15, 27, Werther (numvári) Frigyes 71. György Kristóf 19.

—

106.

AVunderlich A. C. 27. 149.

Wekerle György 19. Wellner Lajos 134. Welsch Gyula 71. János Meny bért

Szins G. 27.

Wopperer János 194. Wrablanszky János Keresztély

Weiszmaim Frigyes 54. Weiszmayer :Márk 128.

—

71.

Wolstein Amadeus János 187, 194.

Hermán

Weitzenberger Frigj^es

Gábor

— József 71. Wolfstein József 71. Wolkmuth István 106. AVolny István 71.

— —

71, 201,

—

157.

Weiuberger S. 49. Weinsperger Dániel 106. Weiser Maxim 27. Sámuel Károly 106.

— — —

210.

182.

202, 203. AVinterlich József 157. W'ipacher Dávid id. 136. ifj. 27, 30, 49, 106. Wirágh József 185. AVittelshöfer Lipót 15. Wittmann F. G. 25, 206. F. J. 94, 96, 124. Lázár 143. Wohl Mór 71, 131.

Weber János Károly

— Kari Gottfried — Lipót

Winkler József 19. 131, 163. Winterl Jakab József 27, 49,

lÚS.

—

T. 132. 143.

Wieland Kái-oly 27. Wilhelm H. 106. Wimmer András 106.

Wasserberg X. von 118.

Wawrik Miklós

ll't.

142, 157, 172. Wetscli Ignácz 49. 1-24,

30.

Zaborsky Ferencz 115. Zacharides György 106. Zágonyi Gábor 172. Zaják István 106. Zalay Pál 157.

Zankó József

131.

ZapÖ" János 106.

106.

50.

INDEX AUCTORUM

'2'yl

Zivkövios János és Jakab s= Zaivkovics.

/aiiuu

Dániel 125. Zavisics Severiu 100.

Závori Sándor

Zlamál Vilmos idsb 178, 194—195.

—

.'iO.

ifj.

«,

LJl, 176, 178.

Zlatarovich József 27.

Zazula József 125. Zborovszky Ágost 210. Zebraki A. 50. Zech liászló lovag l'.>4. Zechmeister Ferencz 1«.

ZofáhI Uezsü 135. Zohar Ferencz János 12'). ZoUer :Márton 106. Zoltán .József 27, 107.

194.

Zay Sámuel 210.

Zedlitz L. 50, 172, ZeÍHsl

Ármin

Zoczek

Zomborcsevics

ltt8.

W.

Zsebök

164. Zerkovitz Emil 50. C.

Zeviaui Giovanni Verardo lOC.

Zey András András

—

János 16. Károly 1 6.

—

.

16,

—

.Jakab

Zsigmondy Adolf Vilmos 50.

—

50,

115, 134.

Zsivkovics Jakab 16.

106, 157.

—

115.

Zucker Leo 125. Zuckerkaudl Emil G —

— Márk

l7.

J. G. 210. Zipser Keresztély 50, 210.

.János

Zsogovics István 107. Zsoldos János 72, 107, 125, 157. Zsolnay Sármiel 107.

Zielenievsky M. 50. ,Ziemssen 106. Ziflfer Károly 172, 210. Zilahy Sámuel 176.

Zimmemiann

i;>4.

.József lOö'

Zsigi-ay Károly Lajos 72. Zsii-ay Zsigmond 107.

72.

Ziegler .\dolf 19.

—

Viii' /

Zöllner Fülöp 27. Ziirbrucken Mihály

131.

Zelizy Dániel 71, 157, 172.

Zenger

C. 50.

—

.

107.

Ottó 115.

Zwick Zsigmond

72.

7.

EEEATA. Pag. 136. linea 27. 1742 .

178.

»

7.

:

1766:

lege 1472. »

1866.

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

gioMei

TORONTO LIBRARY