Presented
to the
LIBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO by
MICHAEL GERVERS
^Q
VOTJAK NÉPKÖLTÉSZETI HAGYOMÁNYOK.
A
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL GYJTÖTTE
D'
ES FORDÍTOTTA
MUNKÁCSI BERNÁT.
Í»EBNYE! ISTVÁN
^#-
BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1887.
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMCAJA.
TAETALOM. Lap
V— XV
Elszó
Lap
-.'••
1
.
.3.
A' szegény leány és a boszor-
káhy'asszony
Babonák.
I.
A)
Az Ocs
folyó vidékén.
a) Allatok és növények b) idjárás
c) bajos
___
napok
d) álmok...
....
__.
...
....
'..-" ...
...
...
...
... ...";
e) betegség és halál. __
J)
az
g) az .4
házbau
...
mamád hi telepein
Papfi Miska
s
-
-.
ii
mezn ...
...
...
^Vft'.TJJÍÍsék
III. 1.
2.
A A
A Vu-murt
4.
Az Erdembernek verekedése
ember...
3.
4. 5.
6. 7.
__.
...
...
vízözön és a sörnek kelet... ...
__.
._.
Az asszonyok bne ... ... Az óriási embernek kiveszése s
50
Ki az
3.
2.
1.
.
1.
A nap sógora A békav ..
... ...
...
_—
... ...
...
...
__.
Egy asszony
A A
...
12<»
124 130
—
131
és a szeretje... 133
bolond Sunyi
...
biróasszony
...
—
...
...
...
...
— —
138 142
Imádságok.
Vuzs-Dzsumja faluban
61
2.
Sakta-pi faluban
66
3.
...
4.
Multán faluban ... Aktámír faluban ...
5.
Vandámo
...
69
6.
Uszja faluban
77
7.
Mozsga faluban
V. Tündér- és boszorkánymesék.
2.
—
...
....
...
57
mondák.
A Kalmáz-hsök ... A votják imádság...
...
VIII. Tréfás mesék.
IX.
1.
116
h'i
1.
IV. Történeti
114
szúnyognak beszélgetése a dongólégygyei
52
2.
...
ers?
—
.. .
róka és a farkas
A
56
...
nyúl és a róka
5.
54
...
A A
4.
holdban álló ember__. ... Miért van csupán a méhnek
A
.._
— —
...
111
hegyei és miért rövid a farka? 118
a kis embernek megjelenése
sok méze
—
108
Miért feketék a nyvdnak füle-
33
3.
bne
85
88
VII. Állatmesék.
49
világnak keletkezése
Az embernek
...
...
...
és egy asszony ...
a Vízemberrel
22 29
...
80
a vízi és erdei manóról.
3.
2.
...
...
2.
Kosmogoniai mondatöredékek.
kezése
...
...
...
... ...
voljáli
...
Találós mesék. ..
...
...
A bolondosa Vu-murt-. ... A Vu-murt és a kötélver
:A.
1.
II.
...
hái'oni varázsló
1
16
kerület
...
5.
13
embernek élete embernek dolgai a
és
B)
A
.
:-_.-.
...
4.
...
faluban ...
...
„ ...
... ...
... ... ...
147 152 1H1
168
165 16
168
-
.
TARTALOM.
IV
Lap
Lap
X.
Az Akaska ünnep
leírása 169
f)
szerelmi tanácsok
XI. Ráolvasó igék.
kodások
Igézés ellen való ráolvasás
1.
...
177
1.
Szembetegség ellen való
'?,.
Szemverés ellen való ráolvasás 183
4.
Varázsige
olvasás
—
—
...
.
...
Idegen bántása
5.
ráolvasó ige
dicsekedések
ej szerelmi
—
-
— —
...
ellen ...
rá-
...
... g) ledérkedés h) szerelmi bumor
183
Közmondások. XIII. Átokszók
C)
b)
Lakodalmi
191
192
szülföldtl
kedvesektl...
ség
...
196
205
Keserg szerelem
c)
... ..
...
...
szeretet
...
253
—
...
.
- r>-
ivás, részeg-
— — — ...
269
280
...
...
...
— —
206
...
...
—.
testvéri ...
— —
283
...
295
d) életgond, szerencsétlenség. ..
302 307
b)
barátság
c)
árvaság
—
... _...
...
...
...
—
f) istenimádás..g) természet, növény...
h) szüliöld
szerelmesek a távolban
d) szerelmi bókok
...
—
...
vendégek
D) Vegyes tartalmú dalok.
világ
B) Szerelmi dalok.
b) boldog szerelem
...
és
lakoma,
e) néppolitika
és
—
b) a katonai élet szenvedései ...
a)
vendéyseyi dalok.
és
a) Gyermeki, szüli és
194
A) Katonai dalok.
...
233
249
...
d) dithyrambszer dalok
192
XVIII. Népdalok.
a
...
192
XV. Esküforma ... XVI. Személynevek XVII. Helynevek ...
Bvicsnzás
...
...
a vendéglátók dicsérete
185 188
XIV. Köszöntések...
a)
230
...
a) Vendégségi és nászút
c) éneklés,
XII.
okos-
és
181
való ...
...
...
228
...
i)
... ...
... ...
kereskedés, vagyon
213
j) különféle
218
Sajtóhibák...
222
Helyreigazítások
... ...
... ... ...
... ...
...
---
--
---
és
állat-
...
—
— — ...
—
— — ...
...
—
...
300
309 311 321
322 326
330 333
EL Az
megjelen
imitt
S Z Ó.
eredeti votják népnyelvi szövegeket
—
melyek tartalmuknál fogva egyszersmind a votják népköltészet hagyományai
— az 1885 év nyarán gyjtöttem azon tanulmány utam
-
ban, melyet a Magyar Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságának
megbízásától a votjákok földén tettem.
elször
módom
e
Jelen alkalommal nyílik
tanulmányút eredményérl beszámolni, miért
is
legyen szabad mindeneltt annak rövid vázlatát elrebocsátanom
kapcsolatban megismertetnem a tanulmányomban és gyj-
s vele
tésemben követett
eljárást
valamint a szövegkiadásra nézve szük-
séges egyéb tudnivalókat.
Tizenöt napi utazás után az említett év április 25-ikén érkez-
tem meg Kazánba,, azon helyre hol elleges megállapodásom szerint tanulmányaimat megkezdend voltam. Baudouin de Courtenay dorpati tanár úr szívességébl néhány ajánló levél állott
rendelkezésemre
;
ezek közül legelsbben
is
itt
az Ilminszki igaz-
gató úrhoz czímzettet vettem használatba, kinek tanítóképz intézetében annak idején Bálint Gábor úr
is
szíves támogatást nyert
tanulmányaihoz. Ilminszki úr lekötelez nyájassággal fogadott
s
azonnal rendelkezésemre bocsátotta az intézetnek legérettebb vot-
ják növendékét,
—a
vj atkái
gubernium szarapuli kerületébl való
Nikolaj Ivanov-ot, ki ettl fogva tanítóm és befejeztéig
mindvégig útitársam
grammatikai állott,
tusával
feljegyzésekben
és
volt.
késbb, utazásom
Foglalkozásunk eleintén
szókincsbeli
anyaggyjtésben
melyek a votják nyelvnek egy eddigelé nem ismert dialek-
— az
Oé
mellékivel
— ismertetvén
meg, kedvre és biza-
lomra serkentettek munkámban.
Késbb néhány mese
szövegek följegyzéséhez és dal Nikolaj
is
hozzáfogtunk, de minthogy
Ivanov-nak összes tudományát a vot-
ják népköltés terén kimerítette
:
azon feladatot szabtam elébe, hogy
ELSZÓ.
VI
jegyezze össze emlékezete után a votják néphitre vonatkozó ismereteit, s
kúl. így jött létre
hiszem
azt
votjá-
«babonagyüjtemény»-enmek els része mely
—
— nemcsak mint nyelvészeti anyag, hanem mint adalék
a votják nép szellemének megismeréséhez
értékes.
is
— Május
megismerkedésem Iván Michailov Szokolov-val,
vége felé történt &'L
meg
együtt való foglalkozásunk idején szerkeszsze
intézetnek egy másik votják eredet növendékével
gubernium, mamadis-i kerületébl),
(a
kazáni
után
ki a tanév berekesztése
egy kis jutalom fejében szintén késznek nyilatkozott a tanítói
Örömmel ragadtam meg
szerepre.
ez alkalmat, annál
is
inkább,
minthogy Iván Michailov votják nyelve egész hangzásával még idegenszerbbnek mutatkozott eddigi ismereteimhez képest, mint a Nikolaj Ivanov-é.
A
vele való foglalkozásom
tatár- votják szótár (illetleg Bálint
eredményei
:
egy
G. tatár szótárának votják for-
dítása), egy érdekes votják ünnepnek, az Akaska-nak részletes vot-
ják leírása, több dal és babona.
Ezen eltanulmányok után indultam útnak június zánból a votjákok földére. Kezdetben a Volgán
mintegy 00 versztnyire éjszaimak lovakkal utazva, 1
Ka-
majdaKáma
lefelé,
folyón felfelé hajózva eljutottam Szarapui városáig,
:23-án
honnan ismét
— jún.
J8-ikán
megérkeztem Vuz-.jumjá-ba, (Hobuh CeHTHrt), Nikolaj Ivanov szül falujába. Teljesen tájékozatlan lévén a votják életmódban, tanácso-
sabbnak látszék egyelre
nem magán
es
hozzá csak három versztnyire szállást fogadni, s
a votják telepen,
Ljuk
nev
hanem
a
orosz egyházfaluban
onnan való kirándulások utján elbb megismer-
módon idmnek csak egy részében gyjtéseimmel útamnak ezen els
kedni a votjákokkal. Bár ilyen foglalkozhattam nyelvészeti
:
állomásán aránylag elég eredményt érhettem
OmeV Takjanaj dalgyjteményem legjobb tem
fel
a
bvöl
el.
szolgáltatta
Itt
darabjait, ekkor jegyez-
igék nagyobb részét, a kosmogoniai
mondákat
és
a jelesebb meséket. Minthogy a néhány hét múlva beálló kirarsur
—
azaz:
szándékom
«lombünnep»
volt
még
—
alkalmára amúgy
egyszer visszatérni e helységbe
az épen megindult szántási
kokkal való közlekedést
—
munka
júl.
is
határozott
s
másrészrl
igen megnehezítette a votjá-
25-én a továbbutazásra határoztam
ELSZÓ. el
magam. Az
szerint a
hogy
volt csupán a kérdés,
szomszédos glazovi kerületben
sodik állomáshelye, de ide
lem
VII
— egy
nem
:
hova ? Eredeti tervem volna utazásom má-
lett
semmi különös
volt
ajánló leve-
általános, nyilt ajánló levél megérkeztét pedig
vártam Kazánból. Többrend figyelmeztetések
s
fképen a
épen
ljuki
pap
gyanúsításaiból eredt egyes kellemetlen tapasztalatok óva intettek a kell irat-felszerelés nélkül való utazgatástól
s
azon'eltökélésre
hogy míg amaz ajánlataim megérkezhetnek, oly helyen
bírtak,
fog-
lalatoskodom, hol pártfogásra és vendégszeretetre bizton számithatok. Ilyen
helynek tetszett nekem a jelabugai kerületben Unijaks-
kaja egyházfalu, hol Borisz Gavrilov
élt,
sok hasznát vette Bálint Gábor úr
is
amaz érdemes
férfiú,
tanulmányaiban
s
votják nepéletre és költésre vonatkozó munkájával pár évvel
magam
foglalkoztam a
is
kinek
kinek a
elbb
((Nyelvtudományi Közlemények)) -ben.
Visszautaztam tehát ismét Szarapuiba, hol hajóra ülve eljutottam a Vjatka folyó torkolatához közel
es Szokolki
faluig. Itt kiszállottam
azon szándékkal, hogy a Vjatkába betér legközelebbi hajóval Mamadis-ba, utazzam, mely városon át legkényelmesebben juthatni Umjakskajába.
sem,
midn
Azonban képzelhet, mily nagy
volt levereté-
a parton várakozó utas népségtl azon szomorú hírrl
értesültem, hogy Borisz Gavrilov halálos ágyán küszködik. Kétel-
kedni
nem
lehetett a hír valóságán,
emberek mondották
s
mert többen
és tisztességes
magam is hallottam Kazánban, ember. A gordiusi csomót, melynek
ezenfelül
hogy Borisz Gavrilov beteges
teendk kérdése elttem feltnt, ketté oldotta egy hajónak másnap déleltt Kazánba kell vala Egy pillanat mve volt azon gondolat és elhatározás, hogy
színében a
váratlan megérkezése, melynek jutnia.
személyesen menjek
el
Kazánba, szükséges irataim megsürgeté-
sére, illetleg megszerzésére.
legfbb eredménye
volt,
Fáradságos hét következett, melynek
hogy a kazáni gubernium kormányzója
részérl egy nyilt engedelylevelet sikerült kinyernem a szabad utazbatásra és lakhatásra egész Oroszországban. Ez irat megszer-
zésében szíves segítségüket nyújtották
dékán
úr,
:
Beljajev egyetemi rektor és
Ilminszki szemináriumi ig,\zgató
kinek nevét a legmélyebb hála érzelme nélkül
úr
s
nem
különösen
—
említhetem, ki
ELSZÓ.
VIII
szükségemben nem mint pártfogó, hanem mint barát viselkedett irántam Stepan Kirovics Kuznyeczov úr, akkori idben a kazáni :
archaeologiai és ethnographiai társaság titkára, jelenleg a tomszki
Miután még Kuznyeczov és
egyetem fkönyvtárnoka.
urak részérl nyilt ajánló levelekkel ismét útban voltam Jelabuga rint Nikolaj Ivanov-xal
restem én Nikolajt egy
felé,
elláttam
magamat,
júl.
3-án
hol levélbeli meghagyásom sze-
találkoznom kellett volna. Hasztalanul keálló
napig Jelabugában,
vala — mindenesetre
tózkodik
is
Ihninszki
meg
kellett
— ha
kit
volna találnom, mint-
hogy az éppen az nap dühöngött nagy tzvész (melynek a város három
ott tar-
következtében
egész utczája áldozatul esett) a lakosság-
nak nagyobb része az utczákon tanyázott. Azon hitben, hogy Nikolaj megunva a reám való várakozást hazautazott, 5-ike hajnalán
magam
is
útnak mdxütamSzarapul
véletlennek
!
— midn reggel
felé.
De ime
— min játéka a
a födélzetén körül tekintek, egy
én Nikolaj Ivanov társamat ismerem
guggoló alakban ez
A
felé
viszontlátás, átélt bajok s a jobb
jöv reményei
fel.
bizonyos kelle-
mes hangulatot adtak utazásunkhoz, melynek czélpontját VuZel. Épen jókor jöttünk. A votjákok már nagyban készüldtek a Kicar-sur ünnepre, a mit már távolról észre :
Rumját 7-ikén este értük
lehetett
venni a kertek alján füstölg kumiska-fzö katlanokról.
Maga
ünnep 10-én
véget.
az
Els
hatodnapra
este vette kezdetét és csak
ért
napját a votjákok ájtatos komolysággal ülték meg,
gyülekezeteket tartván a budjin-kua-nak nevezett szent sátorban és a lud-uüs, a
«
föld istenét)
kozásuk helyein.
papjának házában
Még nagyobb
nap, mely kizárólag a
«
— áldozásuk és imád-
ünnepélyességgel folyt
föld istenének*) a lud-nak
temben.
A
közben
az utolsó
van szentelve,
melyen a szent berekben, a lad terebélyes fenyje és italáldozatok hozattak
le
s
alatt vér-, étel-
megfelel egyéb szertartásokkal egye-
es napokban
tartották a éuan-t, az idei
meny-
asszonyok utolsó lakodalmát, oly vendégeskedéssel és vigadozással,
mely minden fogalmat felülmúl. Mindezen ünnepségek nyújtottak
jegyeztem továbbá
nekem fel
t.
nyelvészeti i.
anyagok beszerzésére
;
b alkalmat
ezen
id
alatt
a 3timjai imádságokat és találós meséket,
— különösen a Dintám faluból a
suan-Ta, jött
leánynépség
EL8ZI részvétével
—
19 nagyobb dalt.
IX
l.
—
Júl.
17-én este érkeztem
meg
fekv Multán nev
egy-
a mintegy GO versztnyire éjszaknyugatra házfaluba, hova Kuznyeczov úrtól
Engem
magán
s
ekkor
mégis ezen róvid
is
s
alatt
még egy grammatikai -20
nem
úr, kihez két
Az
egy imádságot
fekv
Solti
itteni lelkipásztor,
részrl
s
ezeken
leg viseltetett irántam
;
helységben
két kocsit szerelt
együtt beutazta egyházkerületének
felül
Másnap
este
maimisi ke-
(a
ft. Vladimir Kapacsinszki
volt ajánló levelem,
is
:
kevesebb, mint 14 nagyobb dalt, 50
vázlatot lehetett följegyeznem.
versztnyire éjszakabbra
rületben) voltam.
a
így éppen csak a vasárnapi
csak pár órán át lehettek rendelkezésemre
id
találós mesét, két elbeszél mesét,
a
is volt.*)
Noha épen akkor
igen kedvesen fogadott az itteni nép.
szénakaszálással voltak elfoglalva
napon
ajánló levelem
csaknem nagylelkü-
fel
számomra
reám nézve érdekes
s
velem
helyiségeit
:
Madjar,Jumiji, Omga, Sakta-pi falukat. Anyaggyjtésre különösen
a két utóbbi helyet totta,
helyesen; a
ajánlotta, s
mint a következmény bebizonyí-
Kalmáz-hsökrl
szóló, eposzi részletnek beill
mondát, a költi becs méh hívó éneket, imádsággyjteményem legértékesebb darabjait e helyek szolgáltatták,
még
több dalt, találós mesét
s
egy terjedelmes
Mostan utamnak legfáradságosabb része következett.
A
s
—
ezeken
s
bvöl
igét
egyúttal leghálátlanabb
glazovi nyelvvel való foglalkozásra
«
többrend
pontnak Balezino (votjákúl: Usa)
ajánlás folytán legalkalmasabb
helységet tartottam, mely a
felül
is.
város » -tói (így nevezik a votjákok par
excellence Glazov-ot) 20 verstnyire délre, Solti-tói pedig mintegy
120 versztnyire éjszakkeletre
esik.
helyre való utazásom, melyben elég
szor felborúit, egy helyen pedig
*)
Két nap és két éjjel tartott e ominosusan szekerem három-
utam egy
ég fenyerdn
Híres-neves volt akkor ez a falu Európában.
A
vezetett
Névától az
Amurig mindenfelé beszéltek az orosz lapok egy éppen ez idtájt itt végbe ment votják rituális gyilkosságról, melynek egy orosz pap volt volna az áldozata. Az egészbl pedig annyi bizonyult valónak, hogy a votjákok egy ket sérteget diaconust meg akartak verni, ki aztán bosszúból bocsátotta világgá.
—a
kiállott
ijedelemért
— az
említett
hírt
X
ELSZÓ.
keresztül. Balezinóba érve, sajnosán
vettem észre, hogy az
votják népség az eloroszosodás utolsó fokán is
már
beszélnek
imádság nyelve is
gyermekek
a
— st
csak ritkán látható.
áll
itteni
a legkisebb korban
;
oroszul, orosz a ruházat, orosz az
a votják életmódnak sine qua nonja a kwa
Midn
valamely népfaj egy másiknak ers
befolyása következteben jellemz sajátságait elveszíteni kezdi, e
processus legelsben
is
tészet verses alkotásai
abban szokott nyilvánulni, hogy a népköleltnnek az emlékezetbl. Tudva ezt, igen
érthet, hogy minden utánjárásom es kérdezsködésem daczára votják dalt,
kapnom
*)
vagy akár votják pogány imádságot
e helyen, s
nem
hogy összes szerzeményem csak egy
sikerült
gram-
kis
matikai vázlat és szójegyzék lehetett (mely utóbbi ft. Utrobin úr szívessége folytán készen jött kezemhez). Miután egy kirándulásom
a környékre sikertelenül ütött
ki, jul.
29-ikén elhagytam Balezinót,
honnan egyetlen kellemes emlékem az a melyben a helység víg élet értelmisége most ismét a Káma
felé
szíves vendégszeretet, részesített.
—
Ustje-Recki (yc-Tfce-PtMKH) falunál ertem
el.
Kitzött feladatomnak ezután még csak két része hátra
:
Utamat
vettem, melyet 130 versztnyi út után
az ufai gubernium birszki kerületében
lett
a yjatkai
s
volna guber-
nium jelabugai kerületében lakó votjákok meglátogatása. Azonban megfogyatkozott pénzkeszletem s más részrl azon körülmény, hogy a hosszú utazás következtében összes holmim, különösen ruházatom ersen megviseldött, st nagy fáradsággal másolt textusaim
bepiszkolódtak,
is
— utazásomnak
szakítását tették szükségessé. Miután tehát
rövid
idre
való
még mintegy 40
meg-
verszt-
nyire utazva a Buj folyó mentében (cseremisz és baskír telepeken keresztül)
faluba
eljutottam a tiszta
s itt is
pogány votják lakosságú MoSga
feljegyeztem egy kis textusanyagot
visszautaztam Kazánba.
A
Ivanovval való teendk befejezéséhez láttam,
A
:
augusztus 7-ikén
szükséges restauratio után
itt
a Nikolaj
mire ugyancsak
*) gyjteményemben található, glazovi kerületbl való kis altató dalocskát ft. Florov úr valahonnan a vidéken való utaztában szerezte.
ELOSZt
XI
».
szükség volt már, minthogy a nevezett az és nélkülözésekkel járó
Az ö részvéte szükséges
immár harmad hónapos
nomád életmódot derekasan unni kezdte. volt fképen néhány feljegyzett textusnak
magyarázatokkal való ellátásához és a Wiedemann-féle votják szótár revisiójához.
türelmet
is
volt hálátlan
gyarapodott jelentés, s
Az utóbbi munka több mint két
próbára
ezen
felül
heti és kitartóbb
mint 600
arra,
vagy mindakett dolgában
és
adattal
új
ismét több száz olyannal, mely alak, vagy eltér az eddigi ismert adattól,
— Ez idköz-
igy vagy dialektikus változat, vagy helyesebb adat.
ben az ess
nem
de azt hiszem,
;
általa a votják szótár több
;
s
tev
fáradságba került
hvös szi idszak
is beállott,
hogy utazásom hátralev részével
is
tus 28-án tehát ismét útnak indultam a
hajnalra megérkeztem Jelabugába.
mi ers intjel
volt
lehetleg siessek. Augusz-
Kámán
fölfelé s
másnap
nagy ethnographiai
Rittich
térképe es Potanin úti rajza után tudtam, hogy a legközelebbi votják telepek a Tujmt folyó közepe táján
kezddnek,
s
ezért
minden
részletesebb ismeret hijában erre felé tartottam. Kurakova egyház-
faluba érve a helybeli pap
s
különösen Ovszjannyikov jegyz úr
személyében igen szíves vendégszeret emberekre akadtam. Az utóbbi szives volt velünk együtt rögtön kocsira ülni
s
a volosztnak
egyik legalkalmasabb falujában Aktamir-hen (más nevén: Jelkibaj,
E;iKHa) a sztarosztának s a falu népségének beajánlani. Épen kedvez idben jöttünk. A votjákok a méz-szüret ünnepét oroszul
ülték
s
:
á teljesített áldozati szertartások után rendkívüli
adták magukat. saikba
s
Örömmel engedtem magam belevonatni mulatozá-
a votjákok tudták a vendéglátás kötelességét. Két
át se vége, se
hossza
nem
volt a
—
a votják asztal más-
s
nem csemegéivel. Hiába akartam bérelni tlök utazásra, a votjákok a bért
a
napon
vendégeskedésnek a legfölségesebb
sejtmézzel, cu£ tabannysd, kumiska-val
el,
vigalomnak
minden unszolás
szekeret a tovább-
mellett
a legjobb lovakkal szállítottak vissza Kurakovába.
jegyz úr társaságában Vandamo
(oroszul
:
sem fogadva Itt
ugyancsak
MaHameBa) faluba
utaztunk, hol az egybegylt nép a falu jegyzjének magyarázata
alapján a kért dalok és imádság kiszolgáltatását oly kötelességnek fogta
fel,
mint akár az adó
lefizetését,
minek következtében
itteni
ELOSZo.
XII
gyjtésemet
alig
egy óra alatt elvégezhettem. Ezen nemkülönben
eredményes, mint élvezetes expeditio után szükségesnek a további utazgatást
még
e
találtam többé
elbocsátván Nikolaj Ivanovot,
s
szeptember 2-án visszatértem Kazánba. ezután
nem
A három
hét
alatt,
helyen eltöltöttem, megjött Iran Michailov
nagy örömömre egész
földjérl
s
melyet
utasításaim szerint a
íme nagyjában vázolva
kis
melyet
is
dal-gyüjteményt adott
szünidk
alatt
szüláltal,
otthon gyjtött.
így folyt le utazásom a votjákok föl-
dén. Azt hiszem, kitetszik belle azon ftörekvésem, hogy lehetleg a votjákok lakta összes
gyjtsek
s
vidékekrl szöveg-
és szótári
anyagot
ez által alapot szerezhessek a votják dialektusok meg-
ismeréséhez.*) Ezen tisztán nyelvészeti czél mellett különös figyel-
met fordítottam a votják nép szellemi életének kozása módjának, szokásainak tanulmányára
némileg egybekapcsolni igyekeztem az els
:
hitének, gondol-
is;
st
ez utóbbit
feladattal, olyképpen,
hogy nyelvészeti följegyzéseimben kezdettl végig a néppsychologia
szempontjából
érdekes
tartalomra
tekintettem jelesül a mondákat,
bvöl A
igéket, babonákat,
találós
alakja megállapodott
s
a
Ilyeneknek
meséket, dalokat, imádságokat,
mely fajokból gyjteményem
szövegek följegyzésében
ság, ráolvasás és
törekedtem.
könny dolgom
mese tárgyuaknál
;
áll.
volt a dal,
imád-
mert ezeknek nyelvi
közlnek kényelmesebb
volt a diktálásra.
Szükség esetén elmondattam ugyanazon szöveget több közlvel
s
minthogy mindegyik ugyanazon szavakat ismételte, följegyzésemet lehetleg biztossá tehettem. Másképen
gek fölirásánál. ki
A mesél ember
különben sem
ejti
—
állott
a dolog a meseszöve-
rendesen valamely faluvéne,
ki tisztán a szókat
s
hozzá
még örökösen
Tapasztalatom szerint öt dialektust lehet megkülönbözm. a sarapulit, maimisit, glazovit, kázánit és ujait. Ezek közül a többi ellenében kiválik különösen a kazáni az által, hogy a többi dialektusok i, és szókezd ; hangjával szemben e, ü, d' hangokat ejt. A sarajiulinak jellemz sajátsága a 4, g. hangok használata a közvotják s, c illetleg i, 5-vel szemben. Az ufaib&n jellemz az g s szókezd d' (= j) hang. Ennyit e kérdésrl egyelre. *)
tetni a votjákban, u.
e>
ELOSZ<
pipát tart a szájában
XIII
».
— zavarba jön beszéde megszakításánál. Teljes
— azaz nem bizo— alakban tudott nyelvanyagot diktálva, illetleg
lehetetlenség számára, hogy vm lamely elbeszél
nyos határozott
mondatonkent
beálló pausákkal adjon
Ha
el.
arra kérik,
hogy
ismételje valamely mondatát, akkor rendesen egy bizonyos szót
kezd magyarázni, melyrl azt
meg
után el,
e
e
közben
el is ejti
hiszi,
nem értették meg. Aznem tudja hol hagyta veszti a meséléshez. Hogy
hogy
a beszéd fonalát,
egyszóval kijön a sodrából
s
kedvét
bajon segítsek, a következ eljáráshoz folyamodtam. Meseközlés
alkalmával mindig
magam
mellett tartottam votják segédemet, a
többször említett Nikolaj Ivanovot
s
mialatt a
mesélt egyfolytában
beszelni hagytuk —jegyeztünk mindketten különösen arra ügyelve,
hogy az elbeszélés forduló
részei
papíron legyenek. Késbb,
midn magunkra
dattam
magamnak
a
s
föltn
használt
kifejezések
maradtunk, elmon-
Ivanovtól az illet mesét oroszul
teljesen tisztában voltam a tartalmával, fölszólítottam,
s
miután
hogy immár
adja el az egészet diktálva votjákúl. Természetesen most már módomban állott figyelmeztetni rá, ha bizonyos részeket kifelejtett,
vagy a közlnek valamely sajátságos kifejezését
nem
- a maga helyén —
alkalmazta.
írásmód dolgában
— mint
szokásos eljárást követtem.
szükséges volt
— általában
látható
A hangok pontos
még néhány
új
jegyet
is
mint
i
az i-hez; az orosz
bi-tól
nálunk
azonban
fölvennem, melyeknek
jelentésérl a következkben adok számot e-hez,
a
följegyzésóre
:
é
úgy viszonylik az
csak abban külömbözik,
hogy kiejtésénél a nyelv hátrahajlása nem történik oly mélyen, mint amazénál. Ugyanígy jelzett tatár hangját.
|
ü
középhang
ajak kissé elretolódik, de pl.
a magy.
ö,
Iván Michailov a Bálint G. í-val
ejti
a hangoknál).
nem |
ö és
ü között. Kiejtésénél az
képez energicus görbületet (mint
a szarapuli é és 4
hangok diphthon-
gusok, melyeknek alkotó részei a nyelv elrésze lapjának es az
mypadlásnak érintkezésébl származó t, d és s, i-féle haugok. A magy. es és dzs hangoktól tehát abban külömböznek, hogy zárlatuk az ínynek sokkal hátrább é = { +
s.
— Némely
meglév
es
részén történik.
|
d
=
d'
+
z \
jegyet kissé módosított értékkel
ELSZÓ.
XIV
használok, így a
módú
nem
a finn, vagy tatár legnyíltabb
hanem a magyar
jelenti,
dialektusok i-jével i.
|
|
a magyar zárt
e
áll
szemközt
ver vér, ter fejsze) igen zárt,
(pl.
abban külömbözik az ö-tl, hogy nincs oly merev
©
ajakzárlata és átmenetet képez mintegy
diphthongusok, z
hanem olyan
ejtésüek,
rendesen úgy hangzik, mint az orosz
sokszor eset
hangot
e
(vagy ujabb
é
szerint: e); a kazáni dialektusban ott, hol egyéb
jelölés
csaknem
nyílt e-t
azombanúgy
különösen
e és
i
is,
mintha az
tle az
c, 3
s és
e-hez.
mint a niagy. palatális
d\
|
f,
l',
nem
gy, ty, ly
\
s,
hangzók eltt,
zjésülése volna (az utóbbi
eltt tapasztalható).
A mennyiben a votják nyelvnek nyen megjegyezhet szabályra a hangsúly-jegyekkel
hangsúlyozása néhány köny-
szorítkozik, fölöslegesnek tartottam
tarkítani a szöveg alakját s csak ott hasz-
is
náltam az ékezetet (— ), hol a hangsúly
kivételes, pl. ásta, ójdo, java,
azonban több szónak egy hangsúly alá
mali, kában. Megjelöltem
való tartozását olyképen, hogy az illet szókat apró kötjelekkel (-)
egymáshoz kapcsoltam, ilyen összekapcsolt szóknál csak arra
kell ügyelni,
hogy vájjon az utótag egyszer
vagy
névi,
tételnek része-e, vagy pedig valamilyen határozó szó
igei össze-
(pl.
névutó,
kötszó, nyomatékosító szócska). Mert az elbbi esetben az összetételnek legutolsó szótagja viseli a hangsúlyt: az utóbbi fajta szók és szócskák sari,
ellenben
hangsúlytalanok
;
tehát
kuskod-burjbd, sisa-jusá; de: jaratíd-kii, pú-vilin,
só-p<mna ; niljós-no pijós-no
;
tú£-ik, kidaéz-ik ;
a rendes hangsúly-szabályok a következk: utolsó tagjára esik a fhangsuly,
mellékhangsulylyal ejtdik
;
2.
ud
.
állító ige J
.
oj,
ed) után;
3.
1.
tá-dirja,
Uktíd-a? Egyébként általában a szónak
mely mellett az els szótag
mindig az els szótagon van a
fhangsuly az igék parancsoló módjában (ug,
jued-naúed, éuz-
:
és a
verbum negatívum
az utolsóeltti szótag hangsúlyos az
többes számában. Példák járatod, múnco, kápkadi, júboez
ug tódki,
:
ej tódsal ; járati,
úja!
\
todómi, todódi
;
éotími, sotídi ;
kulsálzi.
Fordítás tekintetében természetesen a nyelvészeti szempont, vagyis a lehet
hség
volt
elttem irányadó. Ennek
talán elnézésre számíthatok, hogy több helyen
kijelentésével
— különösen
az
ELSZÓ.
els
ívekben
—
szántszándékkal
XV
magyartalanul
fejeztem
ki
magam, illetleg a votják vagy tatáros szerkezetet a maga való minségében tüntettem fel. Azoknak, kik szövegeimet kritikailag akarják használni, azt hiszem jó szolgálatot tettem, hogy a külö-
nösebb szók
és kifejezések
magyarázatait az eredeti orosz vagy
tatár alakban közöltem a jegyzetekben.
Végül legyen szabad kifejeznem legmélyebb hálámat a Magy. Tud. Akadémia
iránt,
mely erkölcsi
és anyagi segítségével
gatott utániban s visszatérésem után
is
módot
támo-
nyújtott rá, hogy
gyjtéseimnek kell alakban való közzétételén dolgozhattam. Budapesten, 1887. márczius havában.
Dr. Munkácsi Bernát.
VOTJAK SZÖVEGEK. i.
Babonák. A) Az Ocs (( )
1. Itt
Uksoaz
l
oj o
s
n
i
;
j>
i
folyó vidékén.
é*p uj o s
no
-
t
ur i mj o
ta
uksodá
:
settid:
settid
settid
;
«ws, ukso
:
ton ~tu£ sudo-no luod, uzirmod-
— lud-kecán-ká ud uzirmi; — osán-ká urod luoz — adamiján-ká tu£ sudtám-no
-no-so
s.
settikid, sozijdnid jotkisa, so-bordi táji su
gondirán-ka settid
/a
-no
Lu
(M/K-t)
:
:
mar-kd-
luod, vistdm-
mis-no luod. 2.
Gondir guzd gurt-dori matá-kd gudfíiz
3. Valjosidlán iznásjossi
puniskizí-kd
:
so ar seso-kabo luoz.
:
pudo-ut'ised gidad ulá.
4.
Puni-ká vuziz
5.
Koéis petjossd-kd
6.
Pars jukirtisa karaz kuro-ká nulla: kwag kejit
7.
Tulís kin
mar-ka- no-so urod
:
mal'l'az
:
kwag
muzemáz paré-ká
giriz
8.
msjaláz voldkam-dirjaz-ká ad^id
9.
Koni
10.
luoz.
éobaloz.
:
:
so
arinju uz
so ara kulod.
tolaltáli kiz-kulijáz tiros-kd l'uka
Komakdz
kutsa,
luoz.
udalti.
suandn surd-ká nuid
:
:
tol kejit luoz.
kílam komakjos jur-
tisttd kocozi.
11. Sir siam 12.
nana
sisa
Koédzd-kd nanáz
:
pined uz
sir tuzges siiz
13. Tulis tilo-burdo vag-ká vuiz 14. Lun-ajd-kd ataz corjaz 15.
Kurdged ataz s seán-ká
MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
1.
vis-ni.
:
:
:
siédez so arin uz udalti.
vuono guzdm sünit
luoz.
o£ luoz.
corjaz:
isan luoz. 1
VOTJAK SZÖVEGEK,
2 16.
Kuraged pen = puz-kd puzaz
17.
Kriig aksan-diro^-kd
lean luoz.
:
oz puksi
18. Korka-jild kwaka-ka j^uktiiz
isan luoz.
:
ta jurtin
:
19. Jurtád poski, libo didik uliz-kd uliz
I.
kuldm murt
sudo ulod
:
—
;
luoz.
vecd-kd
urodmod.
:
20. Kikiles kikdmzd éifcjilad-ká kilid: so arin kulod. 21. Tulis niris-ik bed'onodz-kd kilid luozi;
— kwazijaz-ka
kilid
:
22. L'om-taj jir-dorad-kd mertciz
ka uld-kd
:
;
ar Sozd valjostd kejes
valjostd urodes, sutdmes luozi. :
pised kué budoz
,•
—
kttci-
pised vakéi budoz.
23. Ted't tara kan jurtád isanan kildoz. 24. Jurtád sod kujil'i-ka
k'ildiz
sudo luod.
:
25. Korka-puetd picej gopjaz-kd
markd-no-so isan
:
26. KikUpuni-kwarles saskazd-kd settid: adkttdk
med
luoz.
kot'-kitci
pird-
luoz.
27. Limí-uUn toljam kudi f/uzaz-kd 28.
N
tl
-
pu-bordi
kicar-jtld
,
:
kof} i so arin udaltoz. usiz
mol'-kd
mus
:
arin
so
cecio luoz.
29.
Piézpu-vilié
kicar
tolaltdoykd
ussa
oz
bir
:
ar
so
sokit luoz.
Állatok és növények 1.
Midn
meg
fák és füvek).
kincset találsz, ruhád elrészével megérintvén így
hozzá: «essél
szólj
(tkp. lelkesek
le,
légy kinccsé
medvéül) találtad ezen kincsedet
te
:
Ha medve
!»
—
alakjában (tkp«
nagyon szerencsés
is leszel,
meg is gazdagodol ha nyúl alulijában találtad nem gazdagodul meg ha bika alakjában találtad valamiféle baj lesz ha ember alakjában találtad: igen szerencsétlen is leszel, meg is bolon;
;
—
:
:
dulsz (tkp. megbolonduló -2.
Ha
a
—
is leszel).
medve odúját a faluhoz közelásta: az az esztend
gazdag lesz vadakban
majd
;
(tkp.
vadas
lesz
;
úgy értve hogy sok vad
tesz
kárt a falunak). 3.
Ha
lovaidnak
[istenséged] istállódban 4. 5.
Ha Ha
sörényei
a kutya vonit a
macska
összegöndörödnek
:
él. :
valami baj
füleit törülgeti
:
lesz.
csúnya
id
lesz.
marharz
BABONÁK.
Ha
6.
hideg
Ha
meg
évben
8.
deg
a disznó röfögve szalmát hord alomhelyére: az idjárás
lesz. 7.
látod
S
:
abban az
szétnyúlás
idejében)
tavaszkor a fagyos földet a disznó túrja fogsz halni.
Ha
a sündisznót szétnyúlva (tkp.
abban az évben meg fogsz halni. 9. Ha az evet télire sok fenytobozt gyjt össze
:
a
:
tél hi-
lesz.
10.
Ha
poczot fogván lakodalommal (értve
séggel és énekléssel) a patakba viszed
a
:
:
lakodalmi nép-
megmaradt poczok házad-
ból ki fognak költözni. 1
1
1
2.
Egér
ette kenyeret
A min
nem fog dúsan] 13. Ha tavasszal
olyan
nyár meleg 14. 15. 16.
17. 18.
19.
Ha Ha Ha Ha Ha Ha
majd
fog
fájni.
(tkp. evett)
:
teremni azon esztendben. a madár jókor jön
a kakas délben kukorékol
meg: a
jöv)
beálló (tkp.
Ha
a tyúk
háború
lesz. lesz.
nem
ül
el
:
baj lesz.
estig: baj lesz.
a háztetre varjú ül: ezen házban halott ember
a házadban ;
[fali]
fecske,
— ha vecá-fecske
a
Ha
:
tyuko.l piczike tojást (tkp. hamu-tojást) tojik
él
vagy galamb
meg
lesz.
él: szerencsé-
elszegényülsz.
:
kakuk kakukolását szarodon
meghallod
[ülve]
:
fogsz halni.
tavasszal legelsben a fürj
egész éven át kövérek lesznek lovaid
meg
nem
fogad
tyúkod kakas módjára kukorékol: baj
abban az évben 21.
:
lesz.
sen fogsz élni 20.
evén
gabonát az egér különösen pusztított
;
[hangját]
hallod
— ha a harismadárt
meg: hallod
lovaid soványak, kiéhezettek lesznek.
:
22.
hosszúra 23. 24.
Ha
a kullancs nyakszirtedbe csimpaszkodott
n — ha akárhova alább ;
:
kendered rövidre
:
kendered
n.
A fehér csótán házadban bajnak (tkp. bajjal) jelenik meg. Ha házadban fekete hangya jelenik meg: szerencsés
leszel.
25
Ha
valami baj 26.
Ha
megtalálod
szobád belsejét (tkp. házbelsdet) a szú lyukasztja:
lesz.
:
a páfrány fnek (tkp. kakuk-kanál-levélnek) virágát látatlanul
akárhova
bemehetsz
(tkp.
bemenésed
lehet). 1*
VOTJAK SZÖVEGEK,
4 27.
Ha
a hó alatt
^fekete]
telelt
I.
megfoltosodik
áfonya
a
:
borsó azon évben ^dúsan^ terem. 28.
Ha
a pichta-fenyöfa mellé, a levélre
bméz (tkp.
méh azon évben 29. Ha a levél a fáról hull (tkp. esvén el nem fogy) Jegyzetek,
lulojosin
mézes)
télig
méz
[fái]
esik
a
:
lesz. tél
(t. i.
mind
beálltáig)
le
nem
az az év bajos lesz.
:
.
.
Az
.
«állat»
és
«
növény »
fogal-
makra, mint sok más nyelvben, nincsenek külön szók a votjákban
;
úgy hogy kifejezésükre a nép többféle körülíráshoz, vagy részletezéshez kénytelen folyamodni. Az « állat » fogalmat pl. Nikolaj Ivanov a III. szánni kosmogoniai monrlában eredetileg így fejezte ki; «mindenféle
kot-kocá pudo-zivot, sos-kab, tilo-burdo, nimi-kut, azaz
lábas marha, fenevad, szárnyas, szúnyog-légy » is
elégtelennek
látta
találván
általános
az
n
az
állat »
de ezen kifejezést
;
czélszerbbnek
említett fogalomr.i,
fogalmat a
szkebb tartalmú «vad
és
szárnyas » fogalommal helyettesíteni. Az 1847-ben megjelent orosz votják textusú
és szarapuli
midn
pl.
aaiBOTHua
A.3yKa
is
módon
ugyanilyen
a 49. lapon az orosz textusnak e mondatát
3eMHbm noTOHy.iu következképen
De
megtaláljuk már a lulo «lelkes, lélekkel bíró; eleven»
lapokon)
nyomán
midn
indult Borisz Gavrilov
szerkesztett lat»
is,
nyomtatványaiban rendesen a
értelemben
pl.
(1.
Nacs. 3.; Szvjascs.
használja ugyan a lulo képzést
(pl.
ebben:
s
el, i
:
pudo-zivotjos-no, zverjos-no, tilo burdoos-no vijsa birizi.
«állat» kifejezésre (pl. a 18. és 20.
jár
h npo iia fordítja mukát :
ugyanitt
szót
is
az
ugy látszik ennek
kazáni votják nyelven lulo szót 5.
9.
11.).
használja «ál-
Maga
a nép
lulo azves kenyessö, tkp.
mesék 21. sz.) de hogy e használatban a lulo irodalmi szónak tekintend. Hasonló rövid és alkalmas szót, a « növény » fogalomra nem találunk s pl. a szara«eleven ezüst» vagy luloaz lultám uloz
nem éppen
puli
az
nyelv A3yKa
1.
Tal.
;
íequivalense gyanánt; úgy
«állat»
a
«
noBe.it .it>
3eM.it npoii3BecTii pacTtHÍa»
mondatot így adja kosiz-no muéemli pis-puáz-no, turumáz-no pottini. Ugyanez a glazovi A3yKa-ban kosiz-no muéemli pottmi pispuosiz turiu budamzá-no (17. 1.) a Nacs. 3. lapján: muéeme pii, :
:
;
guédor budttem. 1.
ukso
s^tcb He
TBoero Ka*TaHa
|
jetkh
»,neHi>rn», 3a/i,tTb,
a
»K.ia,ni>»
npiiKOCHyTbca
sezijdnid no.ioio
|
|
so-bordí t.
e. ki>
BABONÁK. gondirán, lud-h ián, o&an
í.-.ia.iy
ih>.
I
úhiKa
3ai"ma.
5
bhaom opasoifL Me;iBT.,m. vütámmini cvfeiaTBca
n>
i>,
mar-ká-no-8o iito iuióy;u>
|
|
nc.íYMHblM'b.
punidkizi-ká
3.
cobiotch
cc.ni
|
pudo-udé ocooeHHoe,
He-
cymecTBO KOTopoe oxpanaeTb aoMamHaro cnoTa n ;i;n(» különös, láthatatlan lény, mely a házi jószágot rzi és a baroinudvarban lakik») ula ;kiibctt> (He ocTaBbii;uimoc
Bcn,
ckothomi> jBopf,
Bi>
|
TBOÜ JOMt).
.niCTT.
(cooana
4. vuzni BhiTb
mat
ö.
úy
am
YTiqiaTi.
|
11:111
bo.ikt.).
kicuj zobalnz HeHacTbe,
HCiueTaa noroja
(.en..
gukirtini Bii3;KaTb
6.
7. talis
éuéjal
B.
|
karos Bt CBoe rHtajo
|
nulla
hociiti..
BeCHOK).
esi
s<>
\
9. tolaltáli j.ia
10. kornak
arii
=
fto
arin.
shmh.
spuca
|
éuan
cBajba CBajeHbiü napojt. ;
— sua-
nán npii iiíhíii cBajeÖHbix7> ntcHeii. Ha CBajbót aiBimy yB03flm> iio,ío6ho ceMy n Kpucy yHOcart Bt ptny npii II3T. jo>iy po^iiTe.ieii ntHiu cBa^eHbix-b írECHeö. Coo6pa3HO Cb tími, «rro jtBima noc.Tfc ;
CBajbH
h Kpbicbi jojjkhh KOTopoMt ohí oCimui! («A lakodalomban a leányt elviszik a szülk házából, hasonlóképen a poczot is elviszik a patakba lakodalmi dalok éneklése mellett. Annak megfelelöleg, hogy a lakodalom után elhagyja a leány a szüli házat, a poczoknak is kell elhagyni a házat, a melyben laktakw). 11. sir siam x.Yfci>, KOTOpuü t.m mhiiiii, ee.m th öyjeuib bCTb, y Tea He yjyT'b óo.ií>Tb syÖti. 12. tuzges no o.ibme. ocTaB-iaeT-b pojirre.ibCKiii jomi>, TaKi.
ocTaBHTb jiomi,
bt>
.
.
.
14. hut-aja bt> no.ijeHb.
16.
pen puz Ma.ieHbKoe aiiuo
19. poski KacaTo^iKa
rustica)
|
|
puzaní cHecTii aüuo.
(mauerschwalbe) veéá jacTO iiKa (hirundo |
urodmini cjtftaaTbca ntaHbiMi,.
20. kikámzá
.
.
.
KyKOBame KysymKH Kórja ra
yc.ibiuiemb
ciuh .... 21. nirié-ik bt> nepBbrii
tensis
:
pa3t
|
kwaSi KopocTe.ib (crex pra-
wachtelkönig, wiesenschnarrer)
nix dactylisonans
;
fürj)
|
|
bed'ono nepene.Tb (cotur-
kej acnpHHÍi. chthíí.
D
VOTJAK SZÖVEGEK, -2-2.
tom-táj K.ieuj,b
I.
mertetni 3aH03iiTb
|
BiiBaTbca
;
a 154.
(1.
pii KOHon.iH.
bab.) |
23. tarakan
TapanaHb
(csótán)
isandn
|
AOpy
He
kt>
|
kildoz
IIOflBIITCa.
25. korka-puétá
HyTpb
h3üm
TBoeíi
gopjani
picej ^iepBaKB
|
|
AtjaTb OTBepcTie. (páfrányf
nanopoTHiiKt
26. kiki'puni-kwar
;
kakuk-
tkp.
kanál-levél; nyilván a páfránygyökér kanál alakja miatt)
|
adkiták
He HOKa3aBIHHCb. 27'.toljini npoBecTii 3HMy| kudi 'iepmiKa
naTHaMii
28. mol' ^peBecHbiü
29. tolaltdoj
Me.a.'b.
#0 3hmh.
b) 30.
guzani noKpuBaTbca
|
kégi ropoxi>.
|
Kwaj
K w a j.
éukna-ik kutkisa, zoríz-kd
31. Zor-ulin silsa
:
32.
Zor muhm-cild
33.
Limi
lun-ajd-berá uz zor-ni.
:
badjin budod.
usikiz, jurt-jer-bordi-ka l'akiékd
34. Kicaj gudirjaki, purtdstd
Sajtanan-valcá toná-no
kema
ussa, pulsaskei-kd : kicaj
Inmar
busán voj:
zoroz.
sunitli.
:
otci
Sajtan piroz, soki
éasjoz.
35. Nirié-ik tulis-gudiri-dirja vidsa, pogiWaski. 36. Kicaj gudirjaki, punidd korkad
an voj
so-bordin Sajtan
:
vetld.
37. libo
Inmar msjdm-berd pozar-kd
éukasdn ; imán kisdmed uz 38. 39.
:
kis libo surán, libo jolin
lu.
Inmar éaejám pudz krrej-kd le étid kirejedtuzvajié luoz. In-kil'i muzemá ussa, nil'don salem ulsi pirá ; so-berd úil'-
don nunal
:
ortcisa,
muzemis nos-ik potd.
40. Ujin in-vozodz adjid-kd luliz ;
luiz
ta in-kil'ijáz kutilni kiskit.
«óstd/» su
;
so
kuldm vedínldn
ad'amilán lulzá baétini oji vetld. 41. Tulis sundi surds vilié limijdz durán-ká suutiz: so ara
valds-nan udaltoz. 42. Tulis kurág-puzáz tiros an 43. Tulis tuz án Íz
:
éuzdkton
éi
:
éuSákton
liktoz.
liktoz.
BABONÁK. //. Tulís vu kil'iz
ber ki gain
:
gog-kd koékiz
:
7
ca£ kiga/mju udaltoz
;
— berd-ká
ju udaltoz.
45. Guzatn lun-agdaz-kd ed ut:
kiraj gudirjaloz-no je-zorön
jued-úaúed sakkoz.
Guzdm
46.
joaz sundi-sori-kd pottilid
éukkirjaékoz-no, zoroz-no
:
kivág gudirjaloz-no,
sóin joaz sogsa pottilni küld.
;
47.
Guzdm vuán mid pazad-ká
48.
Sundi puksiki ah
%z
:
kwag
zoroz.
jirid visoz.
:
Idjárás. 30.
Ha
reggeltl fogva esik az
kezdvén esszik) 31.
32.
délután
nem
ess (tkp. ha
33.
Ess alatt állván nagyra nsz. Ha az ess a földre esvén, buborékot :
vet
:
soká fog esni
Ha
a hó estében a ház-[fal-]hoz tapad
:
melegre (értsd
:
mutat).
34.
Midn
mennydörög
idjárás mennydörög) kés-
(tkp. az
táskádat (hüvelyedet) üresen ne tartsd [és]
az idjárás reggel
fog esni majd.
idjárás soká fog esszni).
(tkp. az
lesz, v.
:
akkor Inmar téged 35. Az
is
leüt
:
oda Sajton be fog menni
[mennykjével] Sajtan-nal együtt.
els tavasz-mennydörgés idejében lefeküdvén
[a földre],
hengergzzél. 36.
Midn
mennydörög, kutyádat ne tartsd szobádban
:
mellette Sajt an járkál. 37. sörrel,
sod
Ha Inmar mennykütése
akár kvászszal, akár
nem 38.
vízzel
nem
olthatod (tkp. oltá-
lesz).
Ha az Inmar ütötte
fává alakítod 39.
után tzvész támad: oltsd akár
tejjel;
:
kireghárfád jó
A mennyk
(értsd
:
mennyk-ütötte)
zengés
lesz (tkp. igen
fát kire$"héx-
zeng
a földbe esvén, negyven rfnyire
lesz).
megy
alá
:
azután negyven nap eltelvén a földbl ismét kijön. Ezen menykövet fogdosni félelmetes [dolog.
40. Ha éjjel lidér ez fényt látsz, mondd «Uram !»; az egy megboszorkánynak a lelke; az embernek lelkét elragadni jár úgy. 41. Ha a nap tavasszal az utón [lev' havat oldal:
halt
vást olvasztja:
teremni.
abban az esztendben a nyári
vetés [dúsan] fog
VOTJÁK SZÖVEGEK,
8
42. Tavasszal sok tojást ne egyél 43. Tavasszal sokat ne aludjál
Ha
44.
tavasszal a víz (értsd
korai vetés fog [dúsan] teremni
;
:
:
I.
sárgaság jön
:
sárgaság jön
"rád].
[rád].
az áradás) gyorsan elmegy
—
ha késre marad
:
a
a kései
:
vetés (tkp. vetett gabona) fog [dúsan] teremni.
Ha
45.
nem
nyáron
meg
tartod
nem
(tkp.
ügyeled meg) a
mennydörögni fog és a jégess elveri a gabonádat (tkp. az idjárás mennydörögni fog és elveri jégessvel...). (az idjárás) menny46. Ha nyáron a nap elé jeget hordasz ess] azért a jeget befedve [az dörögni fog, csattogni fog, esni fog delet
a déli pihent)
(t. i.
:
:
;
kell hordani.
47.
Ha
48.
Midn
nyáron
vízzel felfelé locsolgatsz
a nap leáldozik, ne aíugyál
Jegyzetek: kic.
litert.,
:
esni fog (az ess).
fejed fog fájni.
:
npnpo^a, noro^a: kw. limja CHi>ri> zob noro^a HeaaronpiaTHa, kw. jugit noro,n,a acHa, ktraj
kw. pel'nt tcmho, kw. suldir
npnpo^a
Becejia.
30. lun-a^d-berd nocrfe noji^HH. 31. hadain budod
budoz (bab. 22.
a mondatszerkezetre nézve pised kué
v. ö.
,-
sz.).
32. pulsaská-ká ecin ny3bipn .utjaiOTca. 34. purtds HOiKHbi
nycTHMt
bus
|
|
vopii ^epacaTb
vaha
|
BMtcrfc. 35. vidni
|
pudz
félkör alakú,
rycjrn;
jwgittaskini nepeBepTbiBaTbca.
jie iib
38. éasjdm
H3i> .npoBi.
fekv
MO.mieio yiiTaro .nepeBa
hárfa szer zeneeszköz
|
|
kire 5
vágni ,naTb
tojiocl.
40. in-vozo 3.
1.
bolygó mocsárfény;
lidércztz,
2.
meteor,
egy mezei virág neve, mely a szegfhöz hasonlít és piros szín
(Potanin szerint: pseonia;
G. (votják
nemzetiség
iiíoht,,
CocHOBCKaro Kpaa» értekezése megfelel a
mi
»
Mapbim-b KopeHb); 4.Verescsagin
író) szerint
Uram
Isten
!
»
még
:
6orb
16. lapján)
|
üoji.h.hh
«óstd.'»
felkiáltásunknak,
(1.
«Bothkii
a votjákban
vagy az orosz
«rocno^H!»-nak. 41. durán-ká suntiz BecHOio, Kor^a cojiHije rp-feerb Ha toü CTopoHt ^oporn, eb KOTopoö na^aioTt co.iHe^Hbie .
CH'fcr'b
midn
ocTaeTca Bbinie a
.
.
npoTHBOiiojioacHOH cTopoHbi
CHtri.,
Jiymi,
(« tavasszal,
nap olvasztja a havat, az útnak azon oldalán, mely fell
BABONÁK.
5í
a napnak sugarai esnek, a hó magasabban marad meg, mint az
ellenkez oldalon « válik)
|
ii!.
I
minek következtében a hófelület rézsútossá
;
valds-úan spOBOfi
í.
x.it,ói>
éuiákton aejrryxa. viá
45. ed
paasHBi. ut'
th He
eciii
y^emb
hogy akkor pihensz a munkától,
mve
babonáról Verescsagin említett
46. 8undi*éori-ká .... ee.m
CHTb
.le^'b
|
coö.ho^utl nozxeHB(t.i. azzal,
Bvebben
alszol, eszel stb.).
ír e
26. lapján.
th
iipn
co.mut óyjemb buho-
áukkirjaékon oqeHi. cTpaumbiíi rpo>n> n mo.ihííi
|
sogni
nOKpbITb. 47.
vih'i
paéad-ká .... ec.m th .tbtom-l
bt>
Bepxt Gyjeuib
pbi3raTb. 48. pukéiki
.
.
Kórja co.iHue 3aKaTbiBaeTcn.
.
c) 49.
Se k
1
1
n u n a Ij o
s.
ugani dn kutkí
Seredád-no, pdtnicdd-no
ta
:
nunaljos
sekit eé.
50. Vil tole^d kijedno kujani, kof-mar ui-no u^ani dn kutki: ta dir sekit.
51. Vil tolejd vordkdm pinaili tuá sekit luuz. 52. VH'tolejdz adjísa, vesaskí
53.
Vil'
54.
VW
ar ujd-kd ed kicardz,
vil'
Íz
:
:
uied aélan luoz.
ves ar éozd ííis
lisdz
vil'
ud
la.
ar vutoj-kd sutid
kwaj puz-
:
merjaloz.
55. Dedi'kuston-nitnald puni-no uz lesti
:
ut,
tilo-burdo-no kar uz
so tuz sekit nunal.
56. Dedi'kuston-nunal ceber-kd luiz
:
ar kapci luoz.
57. Velikoj cetverik uja uksodd lidjísa 58.
:
uksoed íiros luoz.
Tirojca-nunal kustdm sutdi'-pued surd vijiz-kd
:
so ara
kulod.
59. Mikola-nunald u$*asa
Bajos
:
artozd uied a$o luoz.
(tkp. nehéz)
napok.
49. Szerdán és pénteken ne kezdj el dolgozni
bajosak.
:
ezen napok
VOTJÁK SZÖVEGEK,
1
Ujholdkor trágyát hányni és
50.
ne kezdj meg: ezen
id
Ha
54.
55.
nap
A
nem
(értsd
56.
enyhe
58. :
levelet, :
dér
t.
i.
Ha
fogsz
(tkp. új év
be (tkp. az idjárás «derezni» fog).
sem a madár fészket nem készít igen fontos és komoly ünnep).
a szán félretevésének napján [az
Áldozó
:
sem a
az igen nehéz
id] szép: az év
át
(tkp.
nagy) csütörtök
Ha pünkösd
az évben te
meg
:
alá-
fogsz halni.
Miklós napján, ha
dolgozol (tkp. dolgozván)
munkád elre
(tdk.
50. vil tokja
dad, patnicáa (bab. 49. sz.);
5:2.
olvasván pénzedet
napján a patakba dobott ribiszkecserjéd
elre halad munkád
nalá (55.
éjjel
lesz.
Jegyzetek:
;
v. ö. so arci (bab. 8. sz.)
lun-agá (30.
sss.)
;
egész
:
való lesz).
sere-
;
uja (53. sz.)
;
nu-
sz.).
aélan luoz Bnepe^t n^eTb.
53. vil ar uja-ka
y^eniL cnaTb
|
|
víl'ar iijh vil
jeHb npopoKa
próféta napja »
es id)
|
.... ecan th
H0 iib Ha hobhíí rojt He
;
hobhü rojb;
H.iia («újév;
3T0ti>
%ewb 20-thü
ezen nap Julius iO-ika, Éliás
voltaképen csak egy ezen ker. szent napjához
sutid coxacenib
55. dedi-kuston-nunal
y BOTHKOB'b
bt>
4ozá Bee BpeMa.
54. Us XBOii
közel
feny] -tlevelet újévig
új
áll
szán félrevetésének (tkp. elvetésének) napján
abban
59.
Iiojh,
nem
lesz.
57.
éven
egész éven át
ugat,
pénzed sok
merül
:
alszol:
leszel alvói.
új
elérkeztéig) égetsz
kutya
nem
újév éjjelén
nem
aludni (tkp.
dolgot végezni
gyermeknek igen bajos lesz t. i. élte]. dolgod elre halad (tkp. lesz).
52. Újholdat látván, imádkozzál
Ha
bárminem
bajos.
51. Ujholdkor született
53.
I.
9tott> jeflb
:
|
puzmerjaloz vmeü y^eTi..
22-poü jeHb MapTa, ÓJiarOBimeHie
o^eHb
TaiKe.io
;
qnTaeTca («márczius 21-ik
napja, gyümölcsoltó Boldogasszony; a votjákoknál ez a nap igen
fontosnak tartatik»
;
sekk nunal
:
voltaképen ismét csak egy az említett keresz-
es
votják
eddigelé e
szólás
tény ünnephez közel
ünneprl van
szó)
|
ütni
jaaTb |
«bajos nap»-nak van fordítva;
minthogy minden esetben valami bajos jelenséget tulajdonít a babona a sekk epithetonnal ellátott napnak. Itt ezt nem mond-
BABONÁK.
11
babona tartalmából, hogy a dodi-kuéton-nunal «nehéz» volta szigorú és komoly ünnepiességében áll; ezen a napon jelesül nem csak az ember tarmint minden más votják ünnepen, tózkodik a munkától hanem az állat a kutya es madár is. 58. sutar-pu CMopojima (a vörös ribiszke cserjéje). a.y> luoz Biiepe;i:B no59. Mikola-nunal 9-thü ;ienb Maa hatjuk
mert egészen világosan kitetszik
:
a
—
—
:
|
iuctl, .ieruo
T,acTc>i.
r
Vetjos.
(J )
Vetakid vuá-ká
60.
ud
kid,
61. Vetasa tiUmajá-ká adgikid, luoz
;
—
62. Vetasa lipát-jílis-ká usid
kulámed
sutiz-ká
kuaj
:
suldír
budod.
:
:
acid kulod, libo jurtád
libo
luoz.
64. Ukso settisa vetad-ka
uksodá
teníd libo tiriskon-vuraskon liktoz.
:
iétod.
65. Vetasa jumsasaz-kd adjid -az liktí
cisto
cisto-ká ez sut: Sob luoz.
63. Vetasa vil jurtdz-ká adjid
libo
— ed-hdvij-
vijid-ká: ton kulod;
usid,
tusmonjos bordiétid kuékozi.
! *
:
kílán vison liktoz
66. Popáz-ka vetasa adjid
:
jurtád kulám murted
Vetam veted «as-vtlam med-az
67.
,•
tviéon med-
susa, Kilddjli 4uz talán kusti ! luoz.
us /» susa: nirié-ik pedlo
potikid, sit'-vdad saljisa kelti.
68. éukna murt-dorá nan kurtciták-ká potid: solán urod vetez ton Vila usoz. 69. ízikid ístanida jir-ulad-ka ponid
vetalod.
:
Almok. Ha álmodban
60.
merülsz
meg
:
(tkp.
fogsz halni
;
midn
—
álmodol) a vizbe
ha nem merülsz
alá
esel, :
ha
nem
alá-
halsz
meg, az ellenséges szellemek eltávolodnak tled. 61. Ha álmodván valamiféle tzet látsz, ha egészen elégette ha egészen nem az idjárás derült lesz t. i. az ég tárgyat) ;
:
égette el 6:2.
:
—
borúit lesz.
Ha álmodván
a
háztetrl
leesel
:
nni
fogsz.
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
2 63.
Ha álmodván
vagy halott
64
vagy magad halsz meg,
hogy pénzt találtál neked vagy valami fizetséged
azt álmodod,
ván álmodol)
:
lesz (tkp. jön),
65.
:
házadban.
lesz
Ha
házat látsz
új
I.
(tkp. (tkp.
ha pénzt
talál-
fizetés-birság)
vagy elveszted pénzedet. sétálót látsz ragadós betegség fog [reád]
Ha álmodván
:
jönni; «a betegség ne jöjjön
!»
— mondván KH'daj
]istenség-]-nek
tojáslepényt (tkp. sárga lepényt) dobj. 66.
Ha álmodván
papot látsz
:
házadban halott embered
lesz.
rád ne jöjjön (tkp. « magamra ne elször kimész (t. i. szükséged végezni), köpj szarodra (tkp. szarodra köpvén hagyd ott). 68. Ha reggel máshoz mész a nélkül, hogy kenyeret haraptál volna (tkp. haraptalanúl) az rossz álma te rád esik. 67.
essék
!»
Hogy álmodott álmod
—
mondván)
midn
:
:
69.
lodba)
Ha
nadrágodat,
álmodni
:
|
kuékozt
61.
alszol, fejed alá teszed (tkp. feja-
íogsz.
Jegyzetek: ;i,yxT>
midn
yTOHVTb Tea. cisto Bcé qTO-HMy^b 60.
OTCTaHyrt
maja-kei
vijni
|
tus inon
BpajK^eÓHuii
ott>
zob
|
|
luoz
HeHacTbe
tfy,a,eTT>.
6i. tiriékon-vuraskon
65. jumsas
iuaTa h
ry.ijnomifi
mTpa
T>
|
istini
nOTeparb.
Hapo^t jumsani sétálni; szorosabb ünnepek estéin mindkét nem;
értelemben a következ népszokás
:
beli ifjúság összegyl egy házba, azután hosszú sorokba állva, kimegy a falu végére. Innen kezdve aztán sorban minden egyes házba bemegy, hol rövid ideig táncczal és énekléssel mulat a kireg zenéje mellett. E mulatság hajnalig tart, mely közben egyes párok ki-kiválnak és félrevonulva kéjelgésnek adják magukat. Az orosz erkölcsi felfogás befolyása alatt a jumsan népszokás mind-
inkább kivész
s pl.
Balezino-bsni, a glazovi kerületben
már isme-
különben a votják életmód legkiválóbb specialitása, a ha nem jobban, de legalább oly kwa sem található s az ifjúság folyékonyan beszél oroszul, mint votjákúl). Megjegyzend még,
retlen (hol
—
hogy az orosz ryjiHTb
«
sétálni » szó is használatos
értelemben a szarapuli kerületben kilan vison
«
|
«kurválkodni»
kit 3apa3HTe.ibHaa 6ojrE3iib
ragadóssággal [járó] betegség*)
|
;
KU'daj cymecTBO,
13
BABONÁS.
6ojrfc3HH (* ragad ós betegsége-
pacnpocTpaHHiomee sapaSHTeoBHua ket terjeszt lény »)
mindennem t. i.
|
éuitaban Híe.iTaa aimnaa
áldozatoknál szerepel)
kusti dobj
|
!
(ezen lepény
a mennyiben
a Kil'dáj rendesen valami elhagyott helyen, mély völgyben,
hegyhasadékban
a hová neki az áldozatlepényt dobják.
stb. székel,
67. niris-ik pedlo potikid bt>
.ierieiiiKa
HyjKHnK-b
|
saljisa
68. murt-dorá kt.
usoz ero He
xopomiü
70.
apyroMy
|
ocTaBb
pa.Tt litems
tatáros szerkezet.
!
kurtciták He BKyciiBHiii
cy^eTca Ha
coht.
e)
th bb nepBHÜ
Kor,ia
n.iioHyBiHii
kel'ti
ton-vilá
|
xeoi.
Visonán kulonán.
Tonestid pi
rágdá-no, éoMá-^agügdá-no, kot'-mar gec uidá-no ad'ami tusmon-
éinmin-ká uckiz
sin uskitoz.
:
71. Kil'dn visikid, Kil'dájli mar-kd-so siz tisa, ul'cáá
;
sizsa, gustirija kert-
kenir kusti, ta Lustám kenirdá kin-ká settiz-ká, aciz visni
kutkoz. 72. Gogijed-ká virjiz:
tibirtid
gigirtiUa tibirid «lurs, lurs»
sutojaz gutjati; libo kotta majtalán majall'asa zibilni kind-kd kos. 73.
Gundié ad'amijüz
74.
Visiso a$is sorad ne-no-kiná-no
mizga
tibiraz
:
gundámcz puékaz koskoz.
án oi ;
— oüd-kd
so vison
ton sori minoz. 75. Pudo-zivoted kijad-kd oz ul
vuzam-seün
sot
;
— £okiin-ká oz
76. Surás-vilis
umoj luoz
-jumli
77.
ul
:
:
sója kinli-ká
kwinmütiezli
semna-puékad
sot.
mar-kd-so sion-ká settid: sojd ton an
si,
ám-
!
Kiros-kalad
kerttisa
ladon
nulli
:
ladonles
tusmon
pegsd. 78. kid, tinad
79.
popU
Kulám murtlán
uckámin-ká házi
;
— oz-kd
Kulám
vi
:
girobd poni-
sultiz
:
sojd
aciz kuloz.
murtli girob lestám-berad, soles seldpjossá kulám
murttá vatni nuikid, kitci-ká, úurá-gopá 81.
:
Popldn cerkin vosam-beraz-ká kulám murt
vini küld
80.
sinjosiz
gurtad kin-kd-so nos-ik kuloz.
Kulám murtlán
od-kü kar: tonid urod
luliz
luoz.
kusti.
pota girobistiz
:
sóin soli kiston kar
VOTJÁK SZÖVEGEK,
14
I.
Vit jurta potsa, jurt-kugoed-ká
82.
kvliz
:
mtzon
ton-no,
kil'amjosíz-no uzírmodi.
88. Kijiétid nan usiki
Betegség Ha
70.
a
sojii
:
és halál
te kis
kirfámjos kisko.
(tkp. betegséggel halállal).
gyermekedet, vagy lábas jószágodat, vagy
vagy réczédet, ludadat, vagy akármely jó munszemet ejt kádat egy ember ellenséges szemmel megszemléli történik). (értsd szemverés 71. Ha ragadós betegségben (tkp. betegséggel) sinyldöl (tkp. csibédet, tyúkodat,
:
:
sinyldtödkor), fogadj
(t.
tégy fogadást) valamit Kíl'dáj-nek
i.
;
fogadván, dobj az utczára rongyba kötve darát, ezen kidobott darádat ha valaki megtalálja,
Ha
7:2.
maga kezd
el
sinylödni.
köldököd kirándul: hátad fell átöleltetvén magadj,
mig csak hátad
alurs,
lurs»
hangot
—
nem
nem mond
ad lurs-ot
—
(azaz: oroppantasd ki a hátad») emeltesd magad" vagy pedig valakinek parancsold, hogy hasad szappannal kenegetvén, nyomogasson. a fúldoko73. Az [ételtl] fuldokoló embert öklözd hátba lást eszközl étel (tkp. fúlása) belsejébe megy. :
Olyan helyrl, hol beteg van (tkp. beteges hely ell) senkit ne hívj ha hívsz, ama betegség utánad fog
74.
magad után
;
—
menni.
Ha
75.
(azaz
:
sínyldik)
módjára 76.
:
:
azt
add oda
— ha akkor sem
Ha
él
él
meg
közt
árú
nem
lábas jószágod kezed alatt (tkp. kezedben)
valakinek családbelijeid
meg add oda egy harmadiknak. azt te meg :
az úton (tkp. útról) akármi ételt találsz
:
ne edd, jó lesz orvosságszernek. a töm77. Hordj kereszt-[tartó] zsinórodon kötve tömjént jéntl fut az ellenséges szellem. 78. Ha a holt embernek szemei nyitva maradnak (tkp. :
nézben vannak): midn meg fog halni.
Ha
sírba
teszed,
faludban valaki ismét
ember feltámad, [miután] a pap plomban imádkozott (tkp. a pap imádkozta után) meg kell t ölni; ha nem öli maga hal meg. 79.
a
holt
—
80.
[érte" a :
a
tem-
papnak
:
Miután elkészítetted a koporsót
(tkp. elkészítésed után)
15
BABONÁK.
annak
embernek,
a holt
midn
forgácsait,
emberedet
bolt
temetni viszed (tkp. vittedben), dobd valahová, a völgyszakadékba. 8
A
.
I
embernek a
holt
lelke
kijár koporsójából
végezz halottáldozatot (tkp. öntést, libatiót)
nem
azért neki
:
ha halottáldozatot
:
végzel, rossz lesz neked.
Ha
82.
meghal
te
:
új
is,
házba költözködvén (tkp. menvén), a házi gazdád megmaradottak is meg fogtok gazdagodni.
a többi
Ha kezedbl
83.
kiesik a kenyér (tkp. kiestekor a k.)
:
azt a
halottak húzzák.
Jegyzetek. CBH3aTi>
|
71. éieni
oútmarb
guétiri
TpanoiKa
|
|
kerttini
kenir Kpyna.
CBHXHyn>cs gigirtini oúhhtl lurs ssysi npogutjani iipiiiiojHiiMaTB. hcboxhmhh, Kórja rionpaB.iHioT'L nyn*B A « köldök-kirándulás egy bels hasbetegség, mely pl. nagy teher emelésébl származhatik. Mondják oroszul is: nyiit cjepHy.ica «a köldök leesett, kijött helyébl ». l'o. gundini iio;uibiití>ch ott. íjm mizgam ko.iotiitl ky.iu72. vir$in\
|
|
|
»>
|
komt>; ettl:
niiíil;
étel»-féle értelme
írtott szóban ,a
is
A
ky.iuki>.
mutatkozik, melyben az
eszközlö
tént', ,a fuldoklást
7~>.
78.
«fuldokolást
olyan átvitelbl támadhatott,
mellyel írnak'. Azaz 74.
gunddmez
g unciám
,a
,író
f
min
pl.
eszközlö a magy.
egyértelm evvel
étel*.
viiíiso ágié ii3T> icscra, rjt ecTL o.ibHaro. ám-jum .ienapcTBO. uékámin oTKpwTH ponikid Korxa th K.iajeuib ero |
-ka-so KTO-Hiiúyji.
;
v. ö.
:
mivel a fuldoklás tör-
|
km-
mar-ká-no-so q'ro-Hnóyji..
nin.
79. IIoc.i1. Toro, KaKi>
coBepuin.ii> bt> uepKBii naHiixiuy
Ha^lj nOKOÜHIIKOMI. .... 80. selap iuenKa
|
vatta
noxopoHUTL
|
nur-gop
jlofb, or.iy-
G.ieHie.
81r potant blixojhtl kiéton kar |
xfc.iaii
homhhkh! A halottak
tiszteletére a votjákoknál kétszer (vidékenként
csak egyszer) esz-
tendnkent ünnepet tartanak, melyben a halottak sírjainál külömböz áldozati ételeket letesznek és imádkoznak (hogy ket otthon a halottak lelkei meg ne látogassák és hogy ellenséges szellemektl, tusmon-aman-tól, Kitdáj-töl stb. megvédjék). Ezen ünn<-pek neve :
kidton-karon-nunal
(1.
róla
bvebben
Borisz Gavrilov könyve 184.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
16
s
köv.
úgyszintén
11.,
Max Buch
82. potsa iioce.niBmiicb
Wotjáken»
«I)ie
mve 145. lapján.)
jurt-kugo íviaBHbm xoshhhT) jomh.
epyxb, THHyn>.
83. kisko
Ada mi la n
f)
|
I.
ul o n
z-v
e
ilo n
(minn,
e z
kilón,
adjon, sion-
-juon, vonlon, salán, kijan).
puksiH
;
minikid, busán- ka pumiékid, soki Utcce beritkí
;
minikid,
Kid'oká
84.
korkaétid potikíd, jus-vilad
ogi-ká od kar surased uz tupa. 85. Kitci-ká ton
junmá
vetlod.
86. Pijos-murilán
kisno-murt-ka potiz
ajtiz
:
pijos-murtldn
surdsez uz tupa. 87. Siskdm-berad jokdz kotirtisa potid-kd Vosaékon-gop-jilti potasa
88.
Tir-vamántid
90.
tátin ji romod.
tona suded-bured kustoz.
:
89. Pinaljos tir-vaman potasa
:
:
uz budd-ni.
potaz
kisno-murt-ka
tusmonjos
:
tiredles
uz ki skála- ni. 91. Gondiraz adgikid, picaldá
vizmid-kd van,
pical-vamdn an pot
ta
Viénan-nor-vilti potsa
92.
ajad .'
'
»
;
kusti, táji tusa
:
«tinad
soki so uz pot-ni.
corig ud kut-ni.
:
93. Je-vild sultondn-no voj-diran kuspiu kilziskikid kilid-ká
a) kensad
kilid
:
jued uz
Hktis girlijáz-ká kilid
nóaloz
;
—
kulam miirt 94.
karámdz
«sarr, sárra
karámáz-ká
:
lu,
jued
:
tiros luoz ;
judá éned ;
jurt-utís
kin-ka-so nilzá sotoz
o) berdámáz,
libo
— §)
— r)
:
«cas, cas»
surás-vilti
teníd, libo piez kis-
pu'koramdz-kd kilid: so arin gurtad
luoz.
Bur pdinid-ka
kilid:
ar éozá jec ulod ;
— pattan petinid-
-kd kilid: pétid uz kil-ni. 95.
Vu-murtdz,
97.
tona
bura
Albastijdz adjid-ká. jurtád urad luoz.
libo
96. Sinmid-ká lidiz
:
bordód.
Vikikid, kin-ká-so tona bura
vaja
:
kind-kd
maipasa
vaja.
todamed-ká potá, kin
cinidd kotti, so cinijdnÍd-no
éin-gactá mattá/ uckisa cinijad, kiskiskiz-kd simgac-goned
adamied tona bura vajam luoz muri tona bura vajam
luoz.
;
—
:
malpam
ez-ká kiskiski kin-ka-so mizon
BA150NÁK. 98.
Korkan an
99.
Judd-úandd
sulci.':
1
Sajton l'ukaskd.
lolikid, sula
.'
sulamanid
:
100. Koto kisno-murtldn ketiz jilso-ká -kd
7
toldz etod.
pi vordoz
;
,
—
kotirds-
nil vordoz.
:
101.
vordam
Nil-pi
kisnoldn
kinmo
nonijosiz-kd
solan
:
vorddtn pinal kuloz.
Ukno'seri-kd salad
102.
ufised-vordised ton-bordís kuékoz.
:
103. Kwa-dorá sit'ad-kijad-ká
Untam
.-
104. Pici pinal kina-ká kijaz-kd
:
luod.
so ad'ami pinal kisnoas-
kikiz, juoz.
105. Sundi'Sori-ká sitad-kijad
Vud-ká kigad:
106.
:
gÍzí-vÍIjosid cagaskozi.
kisnoedlan viriz tiros luoz.
107.
Vilad-tirad gon-ka potiz
108.
Tsed
badgin-ká ház
:
.
sudo luod.
sudo luod.
109. Pinal pici dirjaz-ik-kd vizmo luiz 110. Siskikid settoz, soki
kurtcildm
nan-paldstd
:
kuloz.
an
kelti.'
punt
sini
jir-vizmid uz lu-ni.
111. Ódig sordm nanaz sini kutsa, bidtitdk vundtid-kd, soin-no
mizon soramáz-ká kutid 112.
Pinaljosid
113.
Surié
ton dord kuno liktoz.
:
sisa
nandd-kd judo
:
jurtád
kined-kd-soid
kuloz.
vudz
vidsa-ká juid
:
Vu-murt
tustid
kutoz-no
vu-pidsí nuoz.
114. Im-dorid, kijid ceci sisa, oz-ká sodákti 115. Pici pinaláz nondmles dugditni sirdn
l'akilo,
:
kulod.
:
nonizd sudn saptalo
poé-turiman ziralo.
116. Vedin-kisno-murtdn izid-kd
:
so tond uz vedna-ni.
117. Vedinles oéit-no-kot virzd-kd vijatid
:
tond vednani
uz*
bigat-ni.
118. Gogfcvandis-mumid cicaskis-kd luiz:
kema uz
vordkdm pinaled
ul.
Az embernek élete
(tkp. élte-lete).
(Menés, hallás, látás, evés, ivás, szülés, köpés, hugyozás). 84.
Midn
messzire mész (tkp. mentedben)
MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
1.
:
üldögélj 2
[még
VOTJÁK SZÖVEGEK,
18
egy
kicsit;
kor)
;
padodon, miután szobádból kimentél
(tkp.
kimented-
— ha úgy nem cselekszel utad nem sikeri. Ha valahová mentedben üressel találkozol,
85.
fordulj vissza; hiába jársz.
Ha
86.
megy a
egy
férfi
útján)
férfi
Ha
87. el
I.
:
n megy
eltt egy
el (értve
nem
a férfinek útja
(akkor) inkább
hogy keresztül
:
sikerül.
evés után az asztalt körüljárva mész ki: az
erdben
fogsz tévedni.
Ha
88.
mész
az imádkozó gödör fölött
át (tkp.
menvén
át)
:
szerencséd-javad téged elhagy (tkp. eldob).
Ha gyermekek
89.
fejszén
mennek
keresztül:
nem nnek
majd meg.
Ha
90.
nem
92.
Ha
fog
Ha
a horogvessz fölött elmész (tkp. elmenvén)
usarr, sarr»
;
házrz
dben
—
5)
[azt]
hallod: a) [hogy]
ad (tkp. ha
—
;
r
p)
ha
[azt] hallod,
94.
Ha
]hogy csröd]
gabonád nem ha úton jöv csen-
cas, cas tevését hallod):
istenség] söpri gabonádat;
—
y)
ha sírást, vagy pedig favágást hallasz házadban halott ember lesz.
fogsz élni;
az]
nesz van (tkp. hallod csrödben a «sarr,
getyüt hallasz: valaki lányát neked adja, illetleg vesz
:
halat.
«cas, cas» neszt
a
!»;
a jégre való állás ünnepe] és a vajas hét (tkp. vajid)
sarr» tevést): gabonád sok lesz
lesz,
puskádat dobd elibéd,
látsz (tkp. láttodkor),
közt hallgatózván (tkp. hallgatóztodkor)
csrödben
az ellenséges
fog [rajta keresztül] menni.
majd
93.
:
félnek majd.
«ha neked eszed van, ezen puskán keresztül ne menj
:
akkor az
nem
nem
Ha medvét
91.
igy szólván
ment
fejszéden keresztül egy asszony
szellemek fejszédtl
jobb füleddel hallasz
— ha bal füleddel hallasz
valamit] :
füled
:
:
fia
feleségül
abban az eszten-
egész éven át jól
nem
fog
majd hallani
(azaz: megsiketlsz).
Ha
95.
házadban 96.
97. (tkp. sítsd
a
Vu-murt-ot
(Vizembert),
vagy
Albasti-t
láttad
baj lesz.
Ha a szemed Ha csuklasz
ha tudásod
meg
viszked :
:
sirni fogsz.
valaki emleget téged.
jön), ki emleget téged
:
Ha
tudni akarod
valakit gondolván nedve-
ujjadat és azon ujjaddal kend
meg szemöldöködet
!
Ujjadra nézvén, ha kitépdött szemöldök-szröd: gondolt embered
BABONÁK. lesz
téged emlegetett
az, ki
(ember) lesz
A
98.
az, ki
— ba nem
szobában ne fütyölj
Midn
rással), fütyölj
szült
valaki
más
Sajtan készül
:
(tkp.
összeszedi
gabonádat szelelteted
(t. i.
lapátolással és felszó-
fütyöléseddel a szelet hívod.
:
(t. i.
Ha
101.
:
).
100. Terhes asszonynak,
— ha kerek
tépödött ki
téged emlegetett.
magát "hogy hozzád jöjjön 99.
;
19
a hasa)
:
ha hasa hegyes
:
fog szülni
fiat
;
leányt fog szülni.
gyermeket szült asszonynak emli hidegek: az
gyermeke meg fog halni.
Ha
102.
mögé köpsz: rz-tápláló
az ablak
"geniusodj
el
fog távozni tled.
Ha
103.
szemtelen) 104. fog,
a kwa oldalába szarsz
[ésj
hugyozol:
vak
(tkp.
leszel.
A
kit
kicsiny
midn ama gyermek 105. Ha a nappal
gyermek lehugyozott: az az ember inni házasodik (tkp. feleséget vétekor).
szemben
szarsz
körmeid töve
:
(tkp.
körömtöveid) felhasadozik. 106. (értsd
:
Ha
a vízbe hugyozol:
feleségednek
sok lesz a vére
ártalmára lesz a sok vér).
107.
108.
109. 110.
Ha testeden szr n (tkp. jön ki) szerencsés leszel. Ha szakálad naggyá lett szerencsés leszel. Ha a gyermek kicsiny korában okos meg fog halni. Midn edegélsz, ne hagyj meg kenyérdarabot, melybe :
:
:
beleharaptál (tkp. beleharapott kenyérdarabot) találja enni,
akkor majd
nem
lesz
eszed
(t.
i.
:
a
kutya meg-
emlékez
tehet-
séged).
111.
Ha
egy darab kenyeret enni kezdvén, elfelejted egészen
elfogyasztani (tkp. elfogyasztatlanúl elfelejted)
meg
kezdesz
112.
kid
meg
(t. i.
Ha
enni)
:
s
azért
más darabot
hozzád vendég jön.
gyermekeid kenyeredet morzsolják: házadban vala-
fog halni.
113.
Ha
nekifekve iszol a patakból vizet: a Vu-murt (Víz-
ember) szakálodnál megfog és a vízfenékre visz alá. 114. Ha mézet evén szájad táját, kezed be nem piszkolod:
meg
fogsz halni.
115. tessék,
A
kicsiny gyermeket,
meggátolják) a szopástól
hogy elszoktassák (tkp. megszünemljét (t. i. az tet szoptató :
VOTJÁK SZÖVEGEK,
20
I.
emlt) korommal bemocskolják, fagyantával bemázolják, paprikával bedörzsölik.
Ha
116.
az téged
boszorkány asszonynyal hálsz:
nem
fog
többé megboszorkányozni. téged
117.
A boszorkánynak ha
nem
tud többé megboszorkányozni.
Ha köldökvágó anyád gyermeked soká nem él. 1
tett
csak egy kevés vérét folyatod: az
(azaz
18.
Jegyzetek:
bábád) kurválkodó
:
HíMTbe-biTbe
ulon-vüon
;
ettl:
:
szüle-
ulni-vilni
JKHTb-ÖblTb. 84. $us jiaBKa (pad
;
itt
a ház eltt elhelyezett pad értend)
|
uz tupa He y.neT'b no.ie3Ha. 85. busán q-feMb
HHyjb
nycTbiMb, Ha npiiM.
;KeHin,nHa
ecjiii
nycTHMii Be,npaMH, caHH Bb .tbcb hjih bt> MeübHiiny (((valami üressel, pl. ha egy asszony üres vedrekkel megy, vagy ha pumiskini a szán [üresen] megy az erdre, vagy a malomba»)
H^eTt
ct>
|
BCTpt^iaTbca
|
beritkhú BopoTHTbca
;
v. ö. beriktini
nepeBopoTHTB
junmá HanpacHO. 86. pijos-murt
Mya^iHHa, MyacHK-b
(« férfi »
;
de
korántsem
potiz ecin My/K^ranfe ,a,opory »kerl», mint Wiedemannál ) .... 3ieHm;HHa nepecb^eTb 87. siskám-berad notBHiH kotirtha OKpyaíHBb, ooü^a Kpy.
.
.
|
|
roMb jiromod 3a6jiy^HHJbca. 88. voéaskon-gop orayJieme MbCTa 5KepTB0iipHH0uieHÍH Ha ^Bop-fe, obiKHOBeHHO okojio ma.iania (« mélyedés az udvarban, rendesen a kwa köri, mely az áldozathozatalnak helye »>; ebbe a |
gödröcskékbe bocsátják jelesül az áldozati állat vérét s ide teszik az egyébféle áldozati eledelt is, melylyel a házi isteneknek kedveskednek)
|
suded-bured TBoe c xiacTÍe.
89. tir-vamdn qpe3-b Tonop-b
|
uz budd He BtipocTyrb.
90. potaz.. ec;iH /KeHm,HHa nepexo^iLTb iipe3b tboü Touopt .
|
ynyrb
oaTbca. 92. viznan-nor npyri) y^HJiHma
uz kiskald He
|
potsa nepemarHyBb.
Kpenjeme \jo-vild sulBpeMH Mea^ny KpememeMb h MacjiHHHH,eio. Ajo-vild sulton ünnepet Nikolaj Ivanov « Kpememe » fordítása mellett sem mondhatjuk « vízkereszt »-nek; mert a jo vilá sulton összes szer93. voj-dir MacjiflHHu,a \je-vild sulton
tondn... kuspin
BABONÁK.
21
E
nap jelesen a Vu-murt (Vízember) van szentelve, melyen az egész falu népsége kimegy a
tartása pogány jelleg. letére
s ott léket vágva kacsaáldozat mellett imádkozik.
A
tiszte-
jégre,
kacsa vérét és
bizonyos testrészeit a vízbe dobják egyéb áldozati ételek kíséreté-
A KpemeHie
hogy a Vuünnepe Vízkereszt tájára esik. Efféle naptári corapromissum keresztény és pogányünnepek közt több más adattal is igazolható. kilziékikíd Kor^a aiymaemb. OÓukbobchho bt. 8T0 BpCMH MO.10.HUe JUO^H XO.H.HT'b C.iyiUaTb nO HO'IaMl Ha IlOJie, okoko aMapa, bt. óaHio, Ha ryMHO h iiOHB.ieHie oacHAaeMux'b iipnben.
fordítás tehát voltakép azt mutatja,
)Hnrt-n&k nevezett
|
y^ymee
oupcxfiJiHeTL
mihi-l
ezen
(«rendesen
idben
a
fiatal
emberek éjszakánként kijárnak hallgatózni a mezre, a hombár köré, a fürdkamrába, a szérre és a várt okoknak [helyesebben: jeleknek] megjelenése meghatározza a jövt*)- Ki kell egészítenünk még e jegyzetet avval, hogy a leirt hallgatódzás voltaképen csak egy részlete a nyári jumsan -okkal hasonló természet (l. fentebb 12.
téli
1.)
mulatságoknak, melyeket az ifjúság bizonyos gyülö-
helyeken szokott tartani
3ByKi>, npoii3Bo;uiMun, Kor.ua
3epH0 («azon hang, mely gabonaszórásnál jön
.leTCH 3ByKi., («
mrr
|
npH BUMeTaHÍn
iipoii3BOAHMUü MeT.iOMi.
azon hang, mely valaminek kisöprésénél jön
létre »)
cun|
éaé
qero-Hiiyib
létre »)
|
girli ko-
.10K0.Hl
Az
95.
istenség, különösen
Albasti
alkalmával szerepel.
«boszorkánynyomás»
L. természetére nézve
a
»
Kwaner nUan-no
vedin-kimoán* mese végét.
HKaTL
97. vikini talni,
dicsíteni 98. sulani
(I.
|
CBHCTaTb
99. telikid
bura vájni
1.
cnoMHHaTbca;
az imádságokban); áldozni
Kor.ua
|
|
2.
magasz-
knttini MO'iHTb.
l'nkaska coóiipaeTCH.
th Btenib
xjitoi
Ha BbTpy
|
etod
npn-
30BeiIlb.
100. jilso ocTpoe
;
v. ö. jiliis
:
tdl'-j.
BepxyuiKa
jrí>ca.
102. salam n.ieBaTb \uíiúvordU cymecTBO, KOTopoe ii
jacTb a;u3Hb h
ad
/KiiBeTi.
és körötted él»)
vannak
|
|
kuékoz ocTaHeTi> oti>
kwa a votjákok nyári Mgani MOiHTbCH.
103.
xpaHHTb
oko.io tcöíi («azon lény, ki riz, életet
105. mndi-sori npoTiiB'b coimija
Tea.
melyben a
sátra,
|
fétisek elhelyezve
cagaúkozi pa3menai0TCH.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
22
106. virus tiros luoz
I.
SHaniiTb, mto npc-Bb nociyaniTb en bo
:
Bpej-b.
107. viltir Ti.io; earn Ha TBoeM-b tíub BbipocTyrb bojioch. 110.
x.TBÖa
nan-jjalas Kycoicb KOTopbrii th Kyca.ib titom coaKB He nona.ica Ha Cb-fejeme jir-viz
kurtrilám
settoz
|
.
.
.
|
|
IiaMHTfc.
111. sorom Kyco-Kb
|
112. judni KpoHiiiTb
He KOH^nBimi
bidtitdk |
kined-kd-soid
|
sóin
KTO-miy^b y
no axoniy. Teöa.
113. vidsa npn.ie'-Ka.
115. dugditni ocTaHOBHTb
su caaca
|
|
MapaTb
saptani
|
sir
cipa ^peBecHaa lakni Ha>ia3biBaTb pes turim népem. («paprika» |
|
;
a «bors» ismeretlen a votjákoknál).
g) A
d'a
m
i
l
a n u£j o
s
i
z
b u s ij i
119. Ana-meja-vilti Inmar vetla
n-n o j u
r
1 t
n.
sóin anddz-mcjddz girni-
:
no, saptani-no selik.
120. Anaedldn kijimtd ajiz-kd
kil'iz
kijis
:
murt
so
ara kuloz.
121. Todámed-ka pota, jued-úaúed tud udaltoz-a, uz-a -ar
ujin
tod'í
jok-kísüted-vila
úan-koldijdz pensa,
adjid
sultísa jek-ulin éezijdz, libo jegdz-kd
jued-naned
:
:
vit-
éukna
kelti/
tiros
luoz.
122. «Jud-nand udaltoz-a uz-ah) susa toddmed taji-no luá basti kivin
kurdg-puzdz ; ta kivin kurdg-puz puekis aélo bastisa mer-
tamez-kd sekit luiz sekit
luiz:
:
sor
:
vaj
ki jani
ki jam
ju udaltoz
—
ju udaltoz;
;
—
mertamez-kd
sordti
berloez-kd
ber
:
kijámez
udaltoz.
123. Gumiján cumolo puktitoj sudid-kd
:
kiváj puzmerjaloz.
124. Suanis bertikid, mizon gurtles jeg-sezi-sepsdz-kd vajid: tinad ves gurtad nan udalüni kutkoz.
125. Arakid, udisistid-kd voekilid
:
kijid vankoz.
126. Arakid, muzon murtldn surlodniz tinad surloed kiz-kd
so murtldn, libo tinad kijid vankoz.
:
surlodnid so murtldn surlo-bordaz jetki
«med-az vanki/» susa
.'
jegaz-kd
127. Busijin arakid, kik-sepo
sukkis-
settid
:
jued-naned
tiros luoz.
128. Kutsani kutkíkid, niris-ik kuttodd kapci-kijo murt med
sukkoz
,-
—
éekit-kijo
murt-kd sukkiz
:
kutds-sumisjosid cigilozi.
BABONÁK.
23
129. Pudo-zivottd hunija pottlkid, tleéak med nuoz/t susa, an tiékaiH, úe-no-mír-ik
urod
an
kil-no
vera
tusmon-aman
:
soki
pudo-Iivottd uz isa.
130. S6z-jajd
pensa
-pijad
niris-ik
soz'-ultid potti ; oji
Mus
132. 80
pottíkíd
mus
so
:
hiroz.
tubíkid, kot-kina mus-tubon-intijad viuim
murtdz ed-ká sud,
so vihiaskisa uckoz, sóin
silid-ka
:
amínam pudo-zivot-vordon-sudd
kondonzd,
libo
hiroz.
dun-vilin
stl
;
—
pudo-zivoted uz ul-ni.
134. Pudo-zivotaz vuzakid, libo vostikid
—
murtd sud;
mused
133. Vordini pudo-zivot baétikid kema an
kema dun-vilin
derám-
:
kársa koéo-kwaka uz isa-ni.
131. Mus-penna tiskaskisa
—
sur-víld
kus-kerttonzd aslid
135. Tdl'in ad'ainiles
ton-sori
:
so vuzan adamiedles
med-az
susa
kos'i.'a
—
.'
kel'ti
úimza verasa, an ke ski
Palds-murt
;
sor ad vajoz.
136. Surds-intijd jurt an jmkti 137.
kuzmiz
Muncod
kirostd
an
urod luoz.
:
nulli
:
muncod
nullám
138. Gid-ut'isedli tupastdm gono valdz-kd bastid
uz
kirosldn
hiroz, sóin puiez uz lu-ni. :
so
valed
ul.
139. Kwin-pol ódig dstdm pir-ni
;
muncod pirdm-herd
ntldti-pol
an
soki Albasti pird.
140. Serdz kijistid pírak murtldn kijaz an sot; kusti muzd, otis so
med
baétoz.
141. Kuso kapka-jilad ponsa, tusmonjos jurtád uz pirald-ni.
142. Jir-vilad puzdz an pen
:
143. Izikid, jir-ulad kuso pen
ud bud-ni. :
tusmon ton-dord uz
likti-ni.
144. Puni-pijdz tir-bam-viUú sudsa, pun\-pi tir-kad lek luoz. 145. Sured uz-kd udalti isandn. 146. Kind-kd
kwasmdm cagdn-kd
sukkid
:
so
adami cag-kad
kicasmoz.
147. Cag-pumis usdm agirdá an loga
H8.
pasaz mar-kd-no-so so
:
f y eged dgirjoz.
Sircik-pijos lobjdm-berd sircik-umortodd intijistiz bastisa,
umortodd Inmar
tujalti ;
casjoz.
— o^i-kd ed
kar, otci Sajtan piroz, sóin
24
VOTJÁK SZÖVEGEK,
Siam kurdg-jmzedles semzd
149.
I.
sorili
—
;
od-kd
serili,
otci
Sajton piroz, sóin kuráged uz puza-ni. 150. Kind-kd vojmaskod-kd dorad: pici pinalles táji susa,
jua:
ton-dorá liktoz
;
—
ropnám
usinmam-ká suiz:
«sinmad-a, pel'ad-a?»
«pel'am»-kd suiz
uz
:
ad'amied
likti.
151. Adamiles salam istopkaza niris ássa verjati ; so-berd £okvilá jotíilisa ju.
152. Kind-kd oskitikid, Inmardz bura vajsa,
nem-ka
síid: oskitdmed
zam med
luoz;
lecit purt-jilis
— zam-kd oz lu
:
tova Inmar
casjoz.
153.
Gur
dstikid, ágir-ká teskilí'a
kin-ká-no-so ton-dord liktoz.
:
154. Val-si, libo kisno-murtldn jir-siez vuin kema-kd uliz
:
so jir-si pidd merteié sera luoz.
155. Saberdijosldn sor-nukazi portmaskis uld. Kuéodn-no Vuí-
gumjddn kuspin paéka7n sik-nuk van
;
so nukin tuz koskdmit port-
maskisjo< tdo.
Az embernek dolgai 119.
A
a
pásztaföld mesgyéje fölött
taföld mesgyéjét föszántani, vagy
120.
ember
(t.
i.
121.
Ha ki
és a
Inmar
bemocskolni
házban.
jár; azért a pász-
bn.
pásztaföldednek bevetetlen helye maradt:
ama
Ha
földet bevetette)
vet
a
abban az évben meghal.
tudni akarod (tkp. tudásod jön), terem-e [dúsan] az
gabonád,
idén
mezn
vagy
nem
:
újév
fehér asztalkenddre
éjjelén
tévén egy egész kenyeret (tkp. einen laib brod), hálasd
[ott]
;
ha
reggel fölkelvén, az asztal alatt akár zabs/emet, akár rozsszemet,
meglátsz: gabonád sok 122.
igy
is
jást;
lesz.
«Gabonám terem-e
megtudhatod
(tkp.
tudásod így
is lehet):
— mondván
végy három tyúkto-
ezen három tyúktojás közül, ha az elsnek vett
vévén) súlya lesz a legnehezebb san] teremni;
:
a korán
— ha a középsnek súlya
vetett
lesz
(tkp.
elbb
gabona fog
legnehezebb
:
[dú-
a közép
—
ha az utolsó (lesz gabona fog [dúsan teremni] teremni. [dúsan] legnehezebb) a késn vetett gabona fog
[idtájt] vetett t. i.
sem?»
[dúsan], vagy
;
:
123.
Ha
füszár-síppal játszol az asztagrakás idejéig (tkp.
asztagraktáig): dér áll be (tkp. derezni fog az idjárás).
25
BABONÁK.
Ha más
124.
hozod,
midn
falunak rozs- [vagy] zabkalászát [magaddal]
a lakodalomból visszatérsz (tkp.
visszatértedben)
:
egész faludban [dúsan] kezd teremni a gabona. L25.
Ha
kezed meg
Ha
126.
összeütdött
sarlód,
midn
aratsz (tkp. arattodkor):
hogy ne vágódjon meg)
Ha
127.
gabonád sok
[keze],
vagy a
te
sarlójával
meg
kezed
fog
— mondván (vagyis: ha azt akarod, amaz ember
érints sarlóddal
két kalászos rozsot találsz,
sarlójához.
midn a mezn
aratsz:
lesz.
Midn
28.
ember üsse
:
más embernek
aratsz,
amaz embernek
:
vágódni. «Ne vágódjék meg!»
1
midn
pasztádból kilépsz,
fog vágódni.
könny kez
csépelni kezdesz legels kévédet
— ha
;
kez ember
nehéz
üti,
csépszíjaid el fognak
szakadozni.
Midn
129.
lábas jószágodat a
neszted), ne szitkozódjál, [hogy]
valaminem
(tkp.
semminem)
tod
:
Midn
nem
:
akkor az
bántja.
kacsa- és lúdcsibéidet legelsben a patakra haj-
ingkebeledbe téve, ruhád elrésze alatt bcosásd ki [ket[
tévén, a szarka
s
varjú (értsd
:
ragadozó madár)
131. Méhért veszekedvén, az a 132. ki
;
mondj
rossz szót ne
ellenséges szellem lábas jószágodat 130.
mezre kihajtod (tkp. kimemanó vigye el!» sem
«az erdei
Midn
mézet szedsz
így
fog pusztulni.
méhmászásodkor), bárkit, a
(tkp.
meg (tkp.
vendégeled meg, az
el
;
fogja bántani.
minden méhmászó helyedre jött ha amaz embert nem sóvárogva fog nézni [s] azért méhed el fog
méz8zedö helyedre jön
embert) vendégelj
(tkp.
méh
nem
adj neki enni)
;
—
pusztulni.
133.
Ha
ne alkudjál jószágod
(tkp.
nem
134.
lábas jószágot veszel eltartásra (tkp. nevelésre), soká
fog
Midn
ne
állj
majd
az áron)
;
—
ha soká
alkuszol,
lábas
élni. :
— «az én
!»
mondván
lábas jószágot eladsz vagy kicserélsz
lábasjószág-nevel szerencsém
te
utánad ne menjen
ha azt akarod, hogy a te szerencséd lábas jószágod eltartáilletleg, át ne menjen ahhoz, kinek odaadtad marhádat) egy sát fillérét, vagy övét (tkp. csipkötjét) hagyd magadnak 135. Az erdben az embernek nevét mondván ne kiálts A Patiis-mttrt (erdei manó) fog visszahangozni. (értsd
:
—
!
!
136.
Ut helyére házat ne
épits (tkp. helyeztess)
:
baj lesz.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
26
A fürdkmarába ne
137. vitt
keresztnek elvész az ereje
Ha
138. vészel
vidd be kereszted; a s
azért
nem
fürdkamrába
nem lesz nem tetsz
haszna
istállórz Istenségednek"
az a lovad
:
I.
majd.
szr
lovat
fog megélni.
139. Mintán háromszor bementél (tkp.
bemenés után) az
egyszer ftött (tkp. egy ftött) fürdkamrába, negyedszer ne menj
már be akkor
az Albasti
;
A
140.
kezébe
nem
földre,
Kapud
141.
be.
köszörkövet ne add kezedbl egyenesen idegennek
dobd a
;
megy
onnan vegye
fölé
fel.
ellenséges szellemek
tevén a kaszát, az
járnak be házadba. 142. Fejedre ne tégy rostát
Midn
143.
szellem hozzád 144.
dühödt
A
lesz
fejed
alszol,
nem
fog
majd
:
majd nem
nni.
fogsz
ellenséges
az
kaszát:
alá tégy
jönni.
kutyakölyköt fejsze oldaláról étetvén: a kutyakölyök
mint a
Ha 146. Ha
fejsze.
nem
sered
145.
sikerül
nem
(t. i.
jó)
— bajjal
valakit száraz szilánkkal megütsz
:
(t.
az az
i.
jár).
ember,
mint a szilánk elszárad. 147. det)
148.
rl
A A
hegyérl
szilánk- "gyertya]
ne taposd
el
;
rozsod
meg
seregélyfiókok elrepültével, seregélyházikódat helyé-
elvevén, nyilasába tömj valamit bele
Sajtan
leesett szenet (tkp. szene-
fog üszkösödni.
megy be oda
[s]
azért
Inmar
;
— ha úgy nem
gélyházikód. 149. Megevett tyúktojásodnak héját törd össze
töröd össze, oda be fog menni a Sajtan
majd
teszel,
a
leüti [villámával] azt a sere-
[s]
;
— ha
azért tyúkod
nem
nem
fog
tojni.
150.
Ha
valakit vársz
magadhoz kérdezd a :
tl (így szólván:) « szemedben-e, « szememben » várt embered el :
mondja
«
fülemben »
151.
kóstoltasd
Ha
:
nem
jön
füledben-e ?»
vele (tkp. egy
152.
Midn
—
mondja ha
[azt]
italt
nyújt neked: azt
elbb
embernek adott pohárkáját elbb
valakit elhitetni akarsz [s]
[azt]
el.
magát kóstoltasd); aztán az asztalra koczintva valakit elhitetésedkor)
Ha
fog jönni hozzád;
egy ember egy pohárka
meg
kicsiny gyermek-
(tkp. érintve), igyál.
valamire nézve (tkp.
Inmar-t emlegetve
(tkp. jóra felhozva;
27
BABONÁK. értsd
esküdvén), éles kés hegyérl
:
igaz legyen; —
153.
Ha
ha nem
lesz igaz,
kenyeret eszel
midn
a szén pattog,
:
elhitetésed
Inmar téged lesújt [villámával]. kemenczét fütesz
:
valaki
hozzád fog jönni. 154.
a vízben
:
155.
Ha
a lószr, vagy asszonynak haja soká van (tkp.
az a hajszál lábba csimpaszkodó nadálylyá
A
Saberdi-belieknek
él)
lesz.
középs völgyszakadékában
csoda-
mvel [szellem] él. Kxiéo ós Vuz-jumja között egy mély (tkp. alányomott) berkesvölgy (tkp. berek-völgy) van, abban a völgyben igen félelmetes
csodamvel
Jegyzetek:
[szellemek] élnek.
119.
ana-meja
Meata
no.iocbi
|
saptani
OCKBepHVTb. 1:20. kijimtii
ajíz iiesacBMHoe mbcto.
121. nan-koldi OBeci.
|
KopoBaü x.ita
|
kelti
ocTaBb Ha ho^b
|
sezt
E babona megértéséhez szükséges még megjemidn az éléstárból behozzák a kenyeret, igyekez-
jeg poao>.
gyeznünk, hogy
nek már úgy
járni az éléstárban,
hogy a bocskorra, vagy ruhára
rátapadjon pár gabonaszem, mely aztán a szobában véletlenül leeshetik a padlóra s jó eljelül szolgálhat.
123.
KOHHH Ha
(in
mi ^yjKa
ii3b
TpaBhi
|
puktítoj noKa He nocTaBHTb
nO.TE.
124. E babonának magyarázata, hogy a kalász ellopással el van lopva az illet falu gazdasági szerencséje is. Hasonló szokásról
Magnyiczkij
a csuvasoknál értesít
MaTepia.iH
(1.
kt»
oacHemio
—
CTapoü HyBanicKoíi Bbpbi 40 43 11.) 125. udis mbcto, KOTopoe KTo-HHyjb 3aHnMaeTb Ha no.iocB bo BpeMa híhhth («azon hely, melyet valaki a pásztaföldön elfoglal
aratás
nopisaTBca
idejében»; |
ez
röviden
nepeMBHHTb
voékini
maga mbcto
a
paszta)
|
(voltaképen:
vankini «
lépni,
kilépni')).
126. jetkini 3a^BTB.
128. kutfo chohb
|
kutas mo.iotii.io.
129. lesak .ibchoíí, .TEHiaKb; igazi votjákneve: palás-muri,
vagy nulas-murt
\
tiskaskini
opamiTbca ne-no-mir-ik Himero isani |
|
TporaTb, ^,pa3HUTb. 130. pi
BopoHa).
na3yxa
|
koéo-kwaka bcb xiiuiHbia iithuh (copona-
28
VOTJAK SZÖVEGEK,
I.
mus tubikid midn méhet mászol. E kissé különös kifemézszedésnek az magyarázza meg, hogy a votjákok méhköpüiket az erdben magas fenyfákra ersítik oda, a hová 135.
jezését a
természetesen mézszedéskor
raászniok
fel kell
|
viznaskini
h xo
i
tcTb, a He moíkctl, viénaéká.
ieTi>
KOneÜKn(«akopékának negyedrésze*)
134. kondoimeTBeipTb kelti
«sóvá-
KymaHbe
rogni»; Nikolaj Ivanov magyarázata: kto cMOTpnTi> Ha
|
ocraBb. 135. keskini KpimaTb. 137. kiros KpecTb;
hordanak |
itt
azon kereszt van
put' noju>3a.
KaMeHb
140. ser TO'iii.ibHbiü
^pyrofi
muzci
|
(s
|
pirak npaMO
nem muza) Ha 30010 okt. Tonopa
144. tir-bam
145. uz udalti He yjacrca 148.
melyet nyakban
értve,
cKBopen.'b
sircik
|
ellenben
;
mart uyacoii n
|
muzema
30010.
bt>
sudsa noKopMiiBimi.
|
|
imndn He jopoMi,.
loh^ini
jieTaTt {lobfiám-berá Kórja
umorto méhkas; sirctk-u. seregélyházikó; így nevezve azért, mivel a seregélyek számára hosszú rúd tetejébe helyezett
y.ieTHTT>)
|
faházikó külsejére ép olyan mint a méhkas pas OTBepcrie |
BOTKHy
!
|
|
tujalti
casjoz yóbeTT, Mo.iHÍeio.
sorilni pa3HTb, c*KpymnTb. mondottak úgy értendk, hogy a vendéget váró hirtelen odaszól a gyermekhez «szemedben-e, fnledben-e?». A gyer-
149. sem cKop.iyna 150.
mek nem ha azt
Az
érti,
feleli
«
|
itten
mit kérdeznek tle,
hanem zavaijában
151. fotopka piOMKa, cTaKaH'inKi.
BaTb
jettiltsa |
npiiKacaacb
152. oskitíktd ec.in
foglalja
|
verjatí
3acTaBb ero npoo-
(kt> ctojiy). |
jilis
Ch KOHua HO>KHKa (ocTparo)
|
ziirn
— mint látnivaló — a votják esküvési szertartást |
A
valamit;
Koro-Hiiyjb th yB^paenib Inmará bura
part
vajsa iioöoaíHBimicb
npaBja.
felel
szememben »
textus
magában.
153. teskitCani me.iKaTb (Ha np. naabuaMii). 155.
tiaberdi
(ByK0'iyj3ii)
Saberdi
\
;
v.
ö.
BOTCKoe
Ha3Bame
Kua-berdi pB iKa i
kur-nuk cpe^Hiü OBpan>
cymecTBO
jyxoBHoe,
|
jepeBHii bt>
Tpex-b
:
Vu-ko-éud^i
orb
BepcTaxi)
pertmaékts (ettl: pertmaskini)
3.iOBpejam;ee
.iro^aMt,
HB.iaiomeeca
bt>
qyjtOTBopHHx'b oópa3axi> («egy szellemi., az embereknek gonoszul ártó
lény,
mely
csudatev
jelenségekben nyilatkozik")
|
Kuéo
BABONÁK.
(
-2 .)
BOTenoe HasBanie xepeBHii Tilo-éudgi (T:io«iy um) Vu2-$umja BOTCKoe HasBaiiie .icpeBiiu HoBaro Cchthp a (Nikolaj Ivanov r
|
szülhelye; az oroszok «új»-nak nevezik azt a gyarmatot, melyet a bennlakó votjákok «ó»-n;ik; ellenben Vit-gumja az oroszoknál
CTapuii C e HTiri) paékam
B;i,aBiiBiiiiii
|
koskdnt
Nikolaj Ivanov
Följegyeztem
ban,
|
iik
r.iyxoö jtbcl
|
CTpaiiiHhiü.
Kazán-
közlése után,
1885. május havában.
B) A Vudz
156.
kurlad-kd
mamadis-i kerület votják telepein.
:
((picin
«taza üviil»
susa,
Vu-kuzo tond kutésa, mugorad
susa
susa,
d'a
gi'zlo,
poské potoz, da
((hcas»
sinmid sokér luoz. 157. Ludáz kurlasa reraskid-kd,
hida-pidda
t'sutértoz, d'a
korad-kd:
sindd sokér karoz.
158. Vu-durd kiíad-kd, éitad-ka géélo, d'a
pissá-puzá
d'a
Vu-kuzo
:
kutésa, pércijad
poské potoz.
159.
Kurág
knlan-intijd kizad-kd, sit'ad-kd: kurdg-sin luoz.
160. Küs-ual kiíiné, geréné
arnazn'nal-ká potid
:
nan uz
potid-kd
:
ar sortom luoz
;
—
'dalté.
161. Vélad-pédad gon-kd potiz
:
sudo luod.
162. Késno-murtlan banaz gono log potiz-kd
:
sudo luoz.
163. Kétsi-ká, kétsi-ká ménéked, voS-potam murtlé ucérad-kd: surdsed uz
'dalté.
164. Kuéuj-nénal ter ponélo,
iijén
uhw-vézéjosd purt
ortcdmez ug lu»
vécUm-murtjos vetlo
;
soké üs-vé£éjosa
d'a kort ponélo, skort-vamán vedonldn
susa.
:
165. Kiston-nal kuldm murtjosldn lulzé korka bertd.
166. Vélis
kiéil'i
167. Irímén bézo
bétmon luoz* —
((kin-kd
kuldm-dér» suo.
vetliz-kd:
add zugiakon,
:
kiéil'i
d'a
dunja-
bugélé-papa
kuldm
suo.
168. Korka
murtldn
usiz-kd
bugélé-papa,
périz-kd
:
ta
luléz.
169. Kuldm-berd murtldn
luléz
gud pérétdk tíüldon nénal
muéem-vélén vetld uldp dérjaz vetldm intéjosaz.
30
VOTJÁK SZÖVEGEK,
I.
170. Kulcim-berá védon-murtldn d'erla-pal guez gop lusa üsd. 171. Lud-gajdgjos sünét muzem-palas lobésa, léktékézé,
urddskén adtfid-kd réd visoz
;
kiit-urddskéd visoz
:
— azin adjid-kd
;
—
tebérén ad$id-ká
:
kiit-
tebe-
kiitéd visoz.
:
172. Tides cén azla-ik kivaz gudérjamdz sundé-pukson-palaédn kélid-ká
ar dec luoz
:
— muzon palásán kélid-ká
;
173. Vütasa biirdid-kd 174.
Vüte'n
azves-ukso
:
dec uz
:
lu.
sum-potod.
adgid-kd
:
biirdon
— érgon-ukso-kd
;
adjid: sum-poton. 175. Murt'vordiskámaz vytén adjid-kd luoz
;
—
kulam murtdz-kd adgid
:
:
korkad kulam murt
dec luoz.
156. Ha a [folyó-]vizet kicsinek mondva, nem tisztának mondva, vagy sekélynek mondva (tkp. « kicsi » mondván, «nem tiszta» mondván, «kiszáradt» mondván) becsmérled: a Vu-kuzo (Vizúr) téged megfogván, testeden kosz és daganat fog kiütni (tkp.
vagy szemed vak
kijönni),
157.
Ha
lesz.
a Lud-ot (Földistent) becsmérled (tkp. becsmérelve
mondod), vagy [szent] fáját kivágod: kezed, lábad megbénítja, vagy vakká teszi szemedet. 158.
Ha
a vízpartra hugyozol
[és]
Vu-kuzo (Vizúr)
szarsz:
megfogván téged, seggeden kosz, vagy daganat üt 159.
vakság
Ha
(tkp.
160.
a tyúk háló helyére hugyozol
tyúkszem) lesz
Ha
kedden ;
nem
:
a gabona
161. 162.
Ha Ha
:
ki).
az esteli
napon) mész ki vetni, szántani:
— ha pénteken
napon)
jön
ki (tkp.
szarsz
[rajtad].
(tkp. száraz
az év esötlen lesz
[és]
(tkp.
hétnapon, azaz
:
utolsó
fog [dúsan] teremni.
n
testeden szr (tkp. jön ki): szerencsés leszel. asszonynak arczán szrös szemölcs szerencsés
n
:
lesz.
163. Bárhová (tkp. bárhová, bárhová) mentedben,
emberrel találkozol utad
nem
(tkp.
ha haragja
jött
ha haragvó embernek elébe mész):
sikeri.
164. Kusuj napja éjjelén boszorkányemberek járnak
;
akkor az
ajtóküszöbökre fejszét tesznek, az ablaktalpakra kést, vagy vasat tesznek; «a vason át nem mehet a boszorkány*) (tkp. a boszorkány-
nak átmenése nincs)
— mondván.
BABONÁK. 165.
A
166.
Ha fölülrl
háború
1
embereknek lelke hazatér. mondják « valaki (tkp. meghalt valószínleg (tkp. meghalt lesz)».
halottáldozat napján a holt
valaki, valaki)
Ha
167.
3
csillag esik
azt
le,
:
«vagy
az égen üstökös (tkp. farkas) csillag jár:
(tkp. verekedés),
Ha
vagy a világ elpusztulása
lesz»
mondják.
ment be: embernek a lelke. 169. Az embernek a lelke halál után a nélkül, hogy a sírba menne (tkp. a gödörbe menetlenl), negyven napig a földön jár 168.
a szobába pillangó (tkp. pillangómadár)
ez a pillangó holt
éltében (tkp.
él
idejében) járt helyein.
170. Halál után a (tkp. fejoldali gödre)
Ha
171.
boszorkányembernek
sírja a fej oldalán
mélyedéssé válva beesik.
a vadludakat,
midn
a meleg vidék (tkp. föld) fell
röpülve megjönnek (tkp. megjöttükben) oldalról (tkp. hasoldal-
meg
ban) láttad
meg
láttad
:
:
— ha hátulról — ha elölrl láttad meg
oldalod fog fájni
a hátad fog fájni
;
(tkp.
;
:
hátban)
a*hasad
fog fájni. 17:2. Ha tavasszal az els mennydörgést (tkp. az idjárás legha els dörgését) napnyugat fell hallottad meg az év jó lesz más fell hallottad meg nem lesz jó. 173. Ha álmodván sírtál: örülni fogsz. ha 174. Ha álomban ezüstpénzt láttál: sírás (t. i. lesz); rézpénzt láttál öröm (t. i. lesz). 1 75. Ha ember születését láttad álomban szobádban halott ember lesz ha halott embert láttál jó lesz. :
;
—
:
—
:
:
;
—
:
Jegyzetek: da
H.1H
|
156. kwas Me.iKÜa
(«
sekély »
;
tkp.
«
száraz »)
|
iioski qnpeii.
ebbl
157. iiuterténé , bénítani'; 158. vu-dur
epert
p-BKii |
t'sut
,béna
c .
peréé acona.
HonyeTb (itypima) kurág-sin KypeHHaa CTBnoTa (egy szembetegség, mely abban áll, hogy a beteg egy ideig este teljesen elveszti látó érzékét; Vikár Béla barátom értesítése szerint e betegséget Somogyban farkassötétség nek hívják). 160. küs-nal ... A hét napjai a következk: Arna-ber szom159. külan-inti r^i
bat,
|
due arna vasárnap, due arna-ber hétf, küs-nal kedd, ver-nal
szerda, pokci arna csütörtök, arna-rínal péntek tini (a többi
dialektusokban).
|
daltini
=
udal-
32
VOTJÁK SZÖVEGEK, 161. vel-péd
= vél-tér = téjio.
162. Kusuj-nénal az Akaska
desen Áprilisban
I.
|
ünnep eltti hetekben van, ren-
ter Tonop'b.
165. kiston-nal
].
a 81. számú bab jegyzetét.
KTO-HHy^b aöomca.
166. kin-kci, kin-kd
168. bugili-papa
|
-dér BipoHTHO.
Iván Micháilov közlése után Kazán ban A közl született és felnevelkedett gubernium mamadis-i kerületének Ulin-gurt
Följegyeztem
1885, június bó els napjaiban.
a Kazáni
(oroszul: Hiijkhnh Yqa, tatárúi:
Tüban Uca) falujában.
II.
Találós mesék. (Mad'kon-kiljos.)
ves.
1.
Ada mi
2.
Ódig sulik
S.
Ogez pukoz, ogez
4.
Ar-jilin kanos, kdnos-jUin
ulin nit
— fiagáglán pidiz 5. In-giir-ulin 6.
— vargán. — jeg-kukjos.
kwaráttiták hvaraez uz poti.
id-men cimalo.
kiloz.
—
lijalán kipija/n.
sur-puni, sur-puni-jilin zafiari
vilin kokijez, imiz-niriz, éinmiz.
£uz cipi.
—
sor.
Kojikldn kitöm intijaz k/car uz pot.
7.
Korka
8.
Korka-sigin Hz bugor.
9.
Korka-sigin vej-tus.
kotirti si-bin-gozi.
—
— gwr.
§iiji.
— — sundi.
didik.
— jir-sinam. — hupcaskoz. — piz. ug
10. Korka-jilin pal-kwa.8 íáskilaloz. 11.
Garogaro
iskal
gir.
12. Jurgo-valldii pifijáz 13.
todki.
Tod'i lud-kecldn sulmiz sod.
...
murjo.
— — süoz-no vugerez uz adkd. gu. Sursez dktoz, capkoz. — valldn
14. Dolit kener-puc- vilin limi uz tupta.
iskal-sur.
15. Siloz, 16.
nü'ez
sursez biziz,
nil'ez
pidiz.
17. Sioz, sioz-no guaz piroz.
— purt.
18. +:uz koblalán ad'ami kijattitak ki;,ez uz pot.
19. gualoz, gual oz, zirimez vijaloz. 20. ii^ol tir oé ko.ikoz. MrNKACSI. VOT.7ÁK NYELV.
1.
— je
—
— samovar.
kej-til.
ulin corig vetld. &
34
VOTJÁK SZÖVEGEK, 21. Luloiiz lidtdm
II.
— valan ddijan. — górd murtlan — kivamin
ul'oz.
22. L'ipat-viUn palej-l'elían.
23.
Pué'pum
catir,
jiriz.
iz-sit'an.
kittir.
24. Pirtkiz piroz kitaj-disdn, jiotikiz potoz tedi sod-derámán.
— nin-puppL 25.
Badjin
gid'is pici
26. Busi kotirin
gidd
síl'-tdrki.
— ágirán uéogán.
jriroz.
—
tilo-burdo-kar.
27. Busl-sortn voi-jiro saldat.
—
bi£.
— —
28. Busi-sorhi kustdni kion cel'jaskoz. 29. Viéki-viltn viéki, taptabU'a sogi.
usi.
utfi-gumi.
30. Marijan-no Dóriján vacd-sin nckisa ido.
— voldatán-no
poldn. 31.
Muez
tedi,
kidhez sod.
— gozjaskdm.
32. Minikiz kirjasa imnoz, bcrtíkiz caT-caT bertoz.
— vedra
ru
vajikid.
1.
lanúl),
Ha
ember nem hangoztatja (tkp. ember hangoztatjön. Harmonika. Egy menyasszonykendö alatt négy menyecske hunyorítja az
hangja 2.
[szemeit]. 3.
—
nem
— Asztallábak.
Egyike
ül,
—
másika fekszik.
A
fatörzs és
tke
(tkp.
törzszsel tkével). 4.
Az asztagtéren csr, a csr
kanál tetején kékes-zöld gyöngy.
tetején szarv-kanál, a szarv-
— A lúdnak lába
fölött testtörzse,
arcza, szeme.
— Nyest.
5.
Égbolt alatt sárga csibe.
6.
Jávorszarvas fekv helyén
f
(levél)
nem
kél ki.
— Ke-
mencze. 7. 8.
9.
10.
11. 12.
13.
14.
szarv.
Ház köri
szrkötél.
— Moh.
— Galamb. — Nap. — Fej-fésülés. csuszkái. Ház tetején hókorcsolya Gar, gar [hangúj tehén keresztet hány. — Mozsár. Poroszkalónak nyomát nem ismerem meg. — Csolnak. — Kémény. Fehér nyúlnak szíve Sima kerítésrúd hegyén nem tapad oda a hó. — TehénA
házpadláson kék gombolyag.
A
házpadláson vajas csésze fél
fekete.
(tkp. vaj -csésze).
35
TALÁLÓS MESÉK. L5. Áll, áll;
16.
nem
de árnyéka
látszik.
—
Ezre tánczol, négye tapsol.
négye a lába. 18.
jön
—
ki.
A
lónak ezre a farka,
— Kés.
Eszik eszik és vermébe megy.
17.
— Gödör.
Sárga lónak búgyja, ba az ember nem bugyoztatja, nem Szamovár.
—
Faggyúgyertya. Ég, ég, taknya folydogál. 20. Teli £i$ol bika járkál (értsd a §. tele van bikával 19.
:
a 3.-ban járkálnak).
— A jég
—
21. Lelkest lelketlen hajt.
szánnal).
A
23.
Kúdvég kiemelkedik, Bementekor kékes (kitaj-,
A
és
ló
feje.
v.
nankin-) ruhában
ruhával,
(tkp.
Lehántott hárs.
A
na?y akolból a
mennyiben
cze (a
szenet a nyilasnál 26.
A
kis
akolba megy.
— A szén
lev
a ló összeganajoz
kis
elodúba, az
be,
—
elkemen-
uéog-bsb).
— Madárfészek.
Szántóföld
s
Kád
:
—
fej katona. [Ló]-fark (melyet mely ennélfogva zöldes).
közepén
csiptlen farkas hánykolódik.
Borona. 29.
és
ki.
szántóföld környékén (tkp. körül) hústányér (értsd
27. Szántóföld közepén zöld
28.
megy
jön
inggel)
kenyérsütéskor a kemenczébl kihúzzák a
pl.
húsdarabolásra való tányér).
t. i.
a szán (tkp. lóval,
bázfedelen pales-B&jt.
kijöttében fehér sztt ingben
25.
ezek
— Vörös embernek a harmincz remeg. — Jubszar.
22.
24.
s
a bal.
alatt jár
fölött kád, csecsés
kefe.
(?)
— Angyalfü
—
(angyélika
:
Archangelica). 30. Máriával Daria (tkp. Dariával)
— Fedél
és padló.
31. Földje fehér, vetése fekete. 32.
sza.
Jegyzetek: jiocb
kes
|
— 4.
mad' ki ni találós mesét föladni.
kwarattini sacTaB.iaTL, ||
éviik
selyemkend, mellyel s
melyet
tér visz-
vizet emelsz [vele].
vargán rapMOHnica
—
befödi
írás.
Mentében énekelve megy, visszatértekor gyorsan
— A veder, midn 1
—
szemtl szembe néznek.
késbb
:
>ito6h 'iTO-Hiiy^b
—
ar.j'l
ro-
azon rendesen igen értéa menyasszony fejét és arczát 1.
az ajson-ra, akasztva
hátul
visel
3*
;
—
VOTJÁK SZÖVEGEK,
36 2.
teknalakú edény, melybe
ságban)
raasa
|
a Kakta-pi-i imád-
cimani 3aatMypHTfc
vannak elhelyezve
;
keki Ty.iuBiime (átvitt ért.); eredeti értelemben
|
nk
melyben a votják
kis kasféle,
hordják
(1. |
azon térség, melyen az asztagok
asztag-állvány
azon
lisztet szitálnak
ici-men menyecske, fiatal asszony
iir
||
II.
gyermekeiket hátukon
im-nir .nmo.
|
5. in-gur-ulín
és gur-ul «az
.
.
Nikolaj Ivanov szerint összetétel az in «ég»
áll alsó része
szavakból
•>
s
átvitelesen az
«ég álla
» ezt jelentené «az ég alatt ». Elfordul a-csoport számú találós meséjében is, mely helybl világosan kitetszik, hogy in-gur-uUh jelentése «az égboltom*, vagy «az égbolt alatt». Azt lehet hinni, hogy ez összetételben nem ama gur-ul « áll alsó melynek átviteles használata az említett módon része » van is hanem egy külön gur szó, igen különös volna külömben melynek jelentése pl. «b Jtozat, bolthajtás ». 6 kwar uz pot TpaBa He BbipocTen. 10. kojik .iocb
alsó részeben
:
42.
:
—
—
—
iují mox"l
;
|
BHiui;a
sifi
||
3
|
no^Bo.iOKa
kwas
||
.ibiaía
|
nisküani Ka-
TaTbca.
—
3ByKb cry ii kii («a mozsárnak hangja») kupcaégir mozsár, mely szerkezetre és nagyságra kiui KpecTiiTbca nézve hasonlít a mi ágas kútunkhoz. Az utcza egyik oldalán egy 11
15.
.'/•
|
||
háznyi magasságú gerendán keresztbe van az ágas rúd, mely alá s föl,
jobbra és balra mozogható; ezen függ a hatalmas niuzsár-
tör, mely egy hordónagyságú famozsárba lós
mesében elforduló «tehén»-féle hasonlat
nagyságán, a
«
himbálódzásán pit'i
töri
e.itj'L
16
vény a
—
||
keresztvetés » s
xepjb oropo,na
20. capkiní x.ionaTb
votják korka
|j
s fel
21 (
=
—
akol
(1.
|
való járásán alapszik
||
egyik szögletében, melynek alja kamrául, Itt
a jéggel beborított folyó van pl.
kwa-tir
teli
kwa,
az imádságokban).
25. paleg
paima
jl-nan, mint UTaú
=
(de
nem
A
ü'-naú).
,vad berkenyefa')
bogyó
catir
|
catirtini BbiCTaBin"b o^.iiH'b KOHeirb
lettan sajt
mint a téglavörös paley kiemelked, kimered catiram megmeredni yMiipaTb
hajaszíne
puc-pum rúdvég
|
«vörös ember* fejének alakja
olyan mint a sajtgomolya, ||
idomtalan
a gir
tuptani y;iep;i;aTi.ca.
hozzá hasonlítva. gigol-tir olvan kifejezés, mint !lid'-tir teli
talá-
^izol egy széles, alacsony emel-
pedig hever helyi szolgál.
teteje
A
a keresztrúdnak jobbra, balra való
a mozsártörnek alá
kener-puc
a kendert.
kiálló, ;
;
;
TALÁLÓS MESÉK. (Bi.
iiepeHOCHOMTi
=
éod-derám
i'MMc.it,
1
|
kittir Tpeneiuaioiuiii
apása
éort-d.; Sort
\\ i
|
puppi
||
kitaj urrafisa |
xjtotjiksl.
26—32. kustám 6e3noflCHufi taptabita Nikolaj Ivauovnak Ugyan e találós mese más alakban Gavrilovnál ||
érthetetlen szó.
is
a 152.
számú, hol
maradt
|
e szó totobita-wik
ujji-gumi sopoBKa
van írva
(pacreme)
s
szinten fordítatlan
vadá-éin vis-;t-vis;
||
r.ia^i,
ii]mitiib'í» r.ia.ía.
Följegyeztem Vuz-;,u injában a szarapuli kerület (
déli része-
Alexander Pa v lies, MikallyalvanovésOmely Takjanaj közlesei után a kwar-sur ünnepén (1885, július ben)
1
1
l-ike
közt).
33. Ódig éuri-vilin 34. Ódig
kwamin
tur pukoz.
búrt cin- kisat'ulin
úil'
i<
— korka-veldat. hordoz. —
inteti
$ek-
kukjos.
— giü. — kurag-puz. ogez minm. — kipiján Uja-
35. Oilig puéim-bordin vif dendor luoz.
36. Odíg bekcajin kik portám rina luoz. 37.
Oi/ez suoz
vidom, ogez silóm,
Ián pis-pu-jilan. 38.
—
Ukno-pirti todi cozmiir potaloz.
ven-pirti sinis vetlá.
48.
— kuj kulásmá. — Ultám-vajtám Koribej hordoz. — takmaan uétonán. — cu-juis-pukmn. zarni-buko — Koraloz, selápez uz kurag-áiám. — Korka-bordtn Korka-sergin lodigar gu gujoz. — — Korka-berin Saca — Korsóin surttam. — teUékám. Kotirds
49.
Kussd pertcisa
39. 40.
Ullasan habon gibdaloz.
Ve^ej-kiz.
ven.
41. orji kokijin
4:J
.
43. 44. 45. 46. 47.
50.
In-jur-iiliu
lu>z.
koraloz,
ué.
taka-sin.
gir, libo
ul.
cut
zolob-vu-vija
luoz.
vajo
jir-si-pundt.
oé bursoz.
tin vvr-zor soroz.
kuloz. cirtizá éogsa uz kul.
— nan gurá tiram. — ánn — pié sostam. Kik nuk-kuspin kion son — sapág. na pal-durtiz soraz Kuí
bizjem koéo gura
sit'aloz.
51. Kul'ijez tod'i, piükez górd.
52.
— Hz-pu.
53. Kii.
éiékoz.
kutsa,
birto.
VOTJÁK SZÖVEGEK, 54.
Kionán gondirán
uaéá-sin
Gono gonán ráca
cuoz, ukata
II.
uckozi.
—
kosakán gur-im-
nloran.
55.
miliz potoz.
—
sin
iéám
potikt.
56.
Guez sismoz, juboez
kxloz.
—
ktit.
57. Gulbecin urod 311c kiéno-jir luoz.
58. Gur-tir ralin n
pel'iz
mg. —
éartci-nan.
— kwáka-kar.
59.
Tátin
60.
Turímles lapag, kizles gugit.
sil'-tarki luoz.
— gur-éuzon.
61. Dumát-jilin val kirajoz. 62. Seragli-bida tordám iz
—
surds.
— cersdm. —
válás.
kil'oz.
— kut-kutan. — kij-pu. — Suri-kuéa éuz Sod bigdr pizoz. — purti. — Sikts dera — acama. lapag, — iskalldn N'W iska-vin N'W pidjem, nWdon vogrijem. — kában. — górd Lud-dorin górd ici-men — kwas-vilin retlam. Lultdm lulodz Pidiz surs-polds. — kwaro pu. — paleg-pu. górd
63. Sikti-pikti kar karoz. 64. Sil'tz sismoz, kuez
65. 66. 67.
cipi bíííloz.
70.
71.
72. 73.
tir todi
luoz.
jir-vijim.
valles gugit.
nonijosiz.
og-aj<( ibiliéko.
luoz.
nil'-pu.
nulloz.
ódig, jiriz
74. Pel'-durrn 75.
cag-til.
sit'amzd
68. L'ozles
69.
kil'oz.
sogi luoz.
Budáin aksejlán
kener-vilaz limi uz tupta.
Budgin
77.
Mumizles, ajizleé juatdk intnard tuboz.
78.
Minoz, minoz, vugerez uz
79.
Minoz, minoz, punaz uz
lu.
vu.
—
tifi.
— — surds. sur.
80. Minikiz gurtiiz uckoz, bertikiz tdlaz uckoz. 81. Mikajla aga} uj-no,
iskal-sur.
— Ujai-vilié limi.
76.
aksejlán iéijez kicil'ak usoz.
—
nunal-no dktoz,
tod'i
—
tir.
sitez potoz.
—
vu-ko-izam.
33. 34.
lábak.
—
Házfedél. Egy rúdon harmincz fajd ül. Egy bársony kend alatt négy menyecske
sír.
— Asztal-
TALÁLÓS MESÉK. 35. 36. 37.
egyik)
.10
— —
Köröm. Egy feny mellett öt ólompénz-ékszer van. Tyúktojás. Egy hordóban két különféle pálinka van. Egyik mondja felküdjünk, másik álljunk, harmadik (tkp.
—
menjünk. A fatke, fatörzs és fatet. 38. Az ablakon át fehér menyét járkál.
jár a czérna. 39.
Az asztag
alulról rothad.
—
A
ttifokon
— A szösz kevesbedik (ti.
át
alul-
ról a fonásnál).
— T. — A lakat és kulcs. 41. orgi gyermektartójában Kecibej — Szivárvány 42. Égbolt arany (szekérrúd-tartó)
40. Rügyetlen, ágatlan Ve^ej-lúczfeny. sír.
alatt
ív.
(tkp. vízszívó öv).
— Mozsár, vagy a tyúk evése. — Rügy. — Ereszcsatorna béna .... gödröt
43. Vág, vág, forgácsa
44. \-ö.
Ház
nem
Házsarokban
ás.
(?)
vizének folyása.
«b
esik.
mellett kecskeszem.
— Hajfonat. — Fingás. — Szelelés az
46.
Ház mögött kétágú vessz van.
47.
A kútban
48.
Kerek tóba véres
ökör
bg.
arna» gabnaszemeket
esik.
(t. i.
által,
hogy a
lapáttal felszórják s azok a kerek gabna-
rakásba visszaesnek). 49.
Ha
a csípjét (értsd, csípje övét) megoldják, meghal
nyakát levágják, kiszárad,
nem
hal meg.
—
A lúczfeny
(mely
;
;
levagdalt ágait).
Hosszú farkú szarka kemenczébe
a kemenczébe tevése (tkp. töltése). 51.
ha menten
ha valahol a derekán, hacsak egy hüvelyknyire is körülellenben minden baj nélkül kinöveszti újra felülrl
háncsolják
50.
t. i.
Fasza
fehér, pinája vörös.
—
bogyója domború fehérfej száracskán
szarik.
— A kenyérnek
Málna (melynek
t. i.
vörös
ül).
—
52.
Két völgyszakadék közt egy farkas inat
53.
Mindkét oldalánál fogván, a közepébe betolom. Csizma. medve szemtl szemben néznek. Az ablak-
rág.
Kender-
törés.
— —
54. Farkas és
fázat és kemenczeszáj.
55.
A szem
Szrös szrössel együvé
(voltaképen szempillák),
56.
jön,
midn
Gödre rothad, oszlopa marad.
még jobban kedve álma
—
jön.
Bocskor.
jön.
—
40
VOTJÁK SZÖVEGEK,
57. A keinenczekuczkóban A kemenczesepr.
58. Teli 59.
kemencze lónak
Erdben
60. 61.
a lúczfenyönél magasabb. a ló.
'ikötöféke fölött
»
—
búsdarabolásra való tányér)
:
— Fonás
orsón a czérna mindinkább szaporodik
elbbi
asszonyfej van.
— Réparétes.
füle szeg.
hústányér (értsd
A fnél alacsonyabb, A kötfék fölött bízik
muszka
rósz
— Varjúfészek.
van.
II.
s
— Út.
mennyiben
(a
t. i.
az
az által az orsó «a ló»,
vastagodik).
— Ágy. — Bocskorfonás. 64. Húsa rothad, bre marad. — Nyírfa. 65. Rúd hosszában sárga csibe szaladgál. — Fenyszilánk-
6:2.
Minden sarokban
felfúvódott juh fekszik.
63. Sikti-pikti fészket készít.
gyertya (tkp. tz, melynek lángja
t. i.
67. 68.
A A
láda
«a sárga csibe
— Katlan.
66. Fekete tatár szarát fzi.
fehér vászonnal (tkp. vászon).
teli
»).
— Agyvel. — Nyereg
kacsánál alacsonyabb, a lónál magasabb.
(nyeregpárna). 69.
Négy szomszéd egy helyre ldögél.
— A tehénnek tgye
emli).
(tkp.
70.
Négy
71.
A
lábú,
negyven hulla mgyürüjü.
szántóföld
vörös
mellett
— Asztag.
menyecske van.
— Vörös
pichtafeny.
74.
— Hókorcsolyán-járás. Lába egy, ezerszeres. — Lombos Fül oldalán vörös kefe van. — A pah$-i&.
75.
A
72. Lelketlen lelkest hord. 73.
feje
fa.
nagy császárnak kerítésére
a
hó rá
nem
tapad.
—
Tehénszarv. 76.
rl
Nagy császárnak sapkája
(?)
leesik.
— A fatörzs-
a hó. 77.
Meg nem
kérdezve atyját anyját (tkp. atyjától anyjától
kérdezetlenül) égbe száll.
— Füst.
78. Megy, megy, árnyéka nincs. 79.
80.
— Patak. — Ut.
Megy, megy, végére nem ér. Mentében a falut nézi, visszatértében az erdt
nézi.
—
Fejsze.
81. Mihály bátyja
jön
ki.
— Malom rlése.
éjjel
is,
nappal
is
tánczol, fehér szara
TALÁLÓS MESÉK.
Jegyzetek:
32
'l-l
— 89. tur Terepein.
dendor, demdor ólorn-
||
pénzékessóg a votják nök nyakán es Kezén gibdtuii
T.it.Ti.cii;
num., rop&ra
talaját
képez
réteg
kuj Kyje.ib
|
10
férfi
jegyzetét
|
|
lakma saMOK'b
||
orjí
ni
személynév
in-->iur-idin
||
if.
||
— 50.
értend
npyxi.
sara ||
bizjem
rajta a hosszú
kemenczébe
tésztát a
öl
— 60.
kait*
korsó
||
lodigar
||
.iGMaTb
bizo
||
GO
éartci-nan
y;u>
,
|
|
||
b,t.1ítl
(Ha
pis sestini koho-
\
np.
ven-pisijá
iiotomy uto hu Bepe-
jf>.iaeTca suipHbiMi.; (« kövérré
válik; mert az orsón szaporotordini pa3xyrbCH,
||
H3o6paseHÍe
sikti-pikti bbvkj.
j/biicTBia npii n.ie-
aanOTB «hang, mely a bocskorfonás jelzésére szolgál»); (
opyjbe
;i.ih
el
ímeTema .laiioTi. tal. mesében ugyané szó
cikti-pikti
,soco-BpHBO
így van fordítva:
s
sik-
ííbocskorfonásra való eszköz i).
Gavrilovnál a 105. fordul
situ
pojt mrpoxKH.
dik a czérna és az orsó vastagabbá lesz»)
xeHiii
;
de csak
pitik aíeHCKÜi y;u>;
sen eyxovKii.iie
cyhytl,
TeHO CTaHOBUTca TO.ime
||
pBaTi.
koco copoKa
teszik (•gUalozt).
— 65. kuajoz
Ha np. Bojoii
burstni
|
farkas, farkú'
rúdú kemenczelapát, melylyel a kenyér-
My;i;ci;iii
birtiní
|
Ko.icaeu'b
|
=
lányoknál, vénebbeknél: patak
tan
me3e
pukron aoacRa; vu-juié-p. psmyra Ivanovnak is érthetetlen szó.*i Hasonlít hozzá lodiga
pertóim pa3Bfl3aTi>
siiz b.j
rügy
ul
((bokacsont».
.H'.Li,ira
ii.iri
Keibej
|
az 5. sz. tal.
1.
|
Nikolaj
||
erd
Ve$ej tulajdonnév, melyet egy jeles,
fenyfának adtak
személynév
;
paSHUfl
gibád az
:
kuldsmini yMeiibiiniTbca.
|
ul-iaj cyii-e
tiszteletben álló
portion
||
ettl
növényi hulladékokból alakúit tzeg-
level s egyél)
'[..j.
Öesrb ;u.imh
(6e3T.
alakban
nopfUKa)',
azaz: ,ferdén-görbén (rendetlenül)'.
66 pidjem
= (•a
sikís
cyhtykl
pido ,lábas'
|
dera
|
xu.ictl
||
vogiri Ma.ienbKia bo.ihm
bastirikn (megfejtése szerint)
;
bastirik
árama Ha
boj.t>
eT,;ie.ii;a :
||
vogrijem
cryneBH Ha CKiipjax-b
lépcsk az asztagokon»). 71
,
/O.
=
— 75. lud ezen
földisten'
polás
|
kik-p. dis-kut
*)
A
vidéken szántóföld'
-szeres:
ketts öltözék
is
,
kik p. (pl.
korka
r
(=
bust),
nem
iBYxi>:»Taa;Hbiii
csak
jtflwb
;
alsó és fels kabát).
jelentésnek megállapítása czéljából történt revisiónál nern kap-
hattam meg
a közlt.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
\-2
70— 81.
kicilak c.iobo
;u>i
nsopavKeimi
(«az esés jelzésére szolgáló szó»>).
magyarázza-e Nikolaj Ivanov szintén c.iobo
meg van
így.
Nagyon
nem lév
kétes,
nézve
szó kiceltik alakban; erre
e
na^ema
;veííctbí>i
hogy helyesen Gavrilovnál a ~2Ö. tal. mesében így szól:
Ha entry (((haszinmará a csillámokat a havon»)
HeynoTpeiiTe.iBHoe, 03Ha'iaeTT> 6
nálatban bt>
II.
szó, jelenti
.i
e c tk
ii
||
HeGo.
Följegyeztem Multan-ba,u
dor Vasziljev
közlése után
malmi s-i
(a
kerületben) Fe-
1885, július 19-ikén.
;
c.
Mad'o-madb éed kozí-dirob
:
82. Aslaz luliz evei, üjaz-no nunaláz-no vetla ved.
83.
Og palaz
— gizu — kában. — ken —
—
cas.
van, og palaz evei.
84. Ódig bekcálcin kicafton ágásez. 85. Ódig katanci-ulin nil
vil'
hordoz.
86. Ódig bekcájin kik tarló araki. 87. Ódig murt-bordi nil'don murt
88.
— es-kal.
kézit tel.
vetloz
uorttiloz.
kakit- ves.
91. Korka-jílti 92.
kukej.
kii ska.
kunoka juasa. — Ukno-ultiz — vu-ko-izám. eezinar — Kaki ma sandikin — pal-kwas — sundi. Korka-sigin
89. Izikar-kotírti 90.
les-kuk.
suliim.
miskil'a.
sin.
vir-tus.
+-
93. Korka-jilin pal-nan. 94. Korka-berin
tordám
95. Korka-kotirti
Íz.
tolej.
—
tusok.
voz kuca-pi uüsa vetloz.
96. Kii: gin-vilin kiié bigár kiloz.
—
—
97.
Gordo-jumal pu-sulmin. — umortois
98.
TÍUz
kor
hil'lá.
ceci.
— pusner. — saldatjos kuspin zoroz. —
evei, kijiiz suta.
99. Surám-polin pil-ingi.
100. Sod
zolob-vu-vijam.
jiiji-vilin
gin-rib'i sir
101. Cik uknoez evei, esez evei, niliz-piez
korka-tirosaz.
kiijar.
102. Luloáz lultam
vijoz.
áksej.
teliskeim.
—
— valán — valán
103. Li-pidaz kort-pid uloz. 104. Li-pidáz pu-pid uloz.
kiizilijáz sir vija.
gdri.
ded'i.
—
43
TALÁLÓS MESÉK.
—
105. Pereé-giná abi busijáz kottirtoz. 106. Peres-gind abi vir éalaloz.
— jo~birdam. Busi-sorín suron-minder. —
107. Bazarsandik
108.
iurlo,
— éag-pan-agir.
tir uiltik.
usi.
109. Bittir dünneáz éuSoz-no ódig jir-kotirad
tíz
110. Vidisa atasleé lapdg, sultd-kd called juzit. Vestd-nil pel'az azveú
111.
112. Murjo-éorin koj-nuéi.
—
113. Murjo-éorin
numirgám
114. Kesdk pil'em
tvd'i zoroz.
Mese-meskete
—
igi.
Magának
82.
(tkp.
suzi.
—
—
sin.
ad'ami.
— kaband kinmámje. pisej.
— cuzjem. — puzniskdm.
tusak.
mesélek, meselek), fekete borsósrét:
lelke nincs
"s
mégis]
éjjel
Óra. 83. Egyik felén van,
másik felén nincs.
is,
nappal
is
jár.
— Köröm (mely
t. i.
a tenyér egyik oldalán van, a másikon nincs).
—
Asztag. Egy hordónak hatvan abroncsa. Egy függöny alatt négy új asszony (tkp. meny)
84. 85.
Az asztagtartó-lábak (tkp. lábszár). 86. Egy hordóban kétféle pálinka. Tojás. 87. Egy emberhez negyven ember fogózkodik.
—
(melyet
t. i.
Ablak
88.
tmely
sokan fognak meg).
t. i.
alatt
járkál a háziúr kérdezgetve.
— Aj
sír.
—
tó -zsinór
— Hideg szél
fütyöl az ablak alatt).
— Malom rlése. 90. Domború ládában drágak-gyöngy. — 91. Háztetn hókorcsolya csúszkál. — Fés. — Nap. 92. A ház padláson Háztetn kenyér. — Hold. Ház mögében felfúvódott juh. — Derékalj. — Ereszcsatorna 95. Ház körül zöld kutyakölyök ugatva
89.
Kfé8zek körül hölgymenyét
futkos.
Szív.
fél
vértál.
93.
fél
94.
jár.
vizének folyása. 96. Hosszú nemezpokróczon hosszú hon gerenda fekszik.
— A mo-
— A méhkasból való] méz. — Csalán. a kezet
í>7.
Vörös-édes fabélben.
98.
Lángja nincs,
de
tatár fekszik.
égeti.
41
VOTJÁK SZÖVEGEK,
II.
— A kato—
99. Polyva között drágagyöngy (tkp. pii-gyöngy).
nák közt a császár. 100. Fekete neinezprokróczra gyanta esik (tkp. eszik). Gabonaszelelés v. szórás (a mennyiben t. i. a gabona gyantaszínü). mégis" gyermeke
101. Epenséggel nincs ablaka, nincs ajtaja,
van 1
— Uborka. — A hangyát megöli a fagyauta. vasláb. — A ló és a szántóvas. — A és a szán.
házzal (tkp. bázteljében).
teli
102. Lelkest
megöl lelketlen.
103. Csontlábat hajt
104. Csontlábat hajt faláb.
ló
105. Öreg anyó (tkp. öreg csak, értsd: habár öreg) körüljárja
a
— Sarló.
mezt.
106. Öreg
anyó vért köpdös.
—
A
végén a szén. 107. Vásáros láda teli
Mez
108.
(?)
közéjéén börvánko?.
fenyszilánk- gyertya
— Jégre fagyott
víz
.
— Borona.
nem
109. Egész világot átéri, (de) egyedül fejed köré
ér.
—
Szem. 110. Fekve alacsonyabb a kakasnál: ha lónál.
fdlében
Vestá-leány
111.
ezüst
—
magasabb a
— Az asztagba
fülbevaló.
fagyott jég.
113.
Macska. Kémény mögött zsíros sulyok. Maláta. Kémény mögött elférgesedett derékalj.
114.
Egy darab felh fehér est
112.
—
feláll,
— Ember.
—
ereszt (tkp. fehéret eszik).
Szitálás.
Jegyzetek: crort
turlo féle
||
lektusokban)
MHKHHa
||
=
82
— 100.
miskil'ani
=
no^cTaBKa, Ha KOTopyro k.uuytj, kutiékh (más diakiiskini
ii3i>
=
||
niskitani
pil-in$i HceMiuyra
|
les
tatár törl
(l.
tal.
,T.oporoii
mese
10,
paKOBimbi
sz.)
suriim
||
v. ö. tatár-
;
arab pel elefánt, mely szerint votj. jnl elefántcsont' lehet. ,
100 talán e tal.
mam
=
— 114.
tir viltik
tir vilti4k
mese
.
3B0HK0CTH) kifejezése»
||
:
sa következ
CyH^yKi> asapiibiii óbipt
—
.
jelentését
,ugyancsak színig
ilyen alakban
(54. sz.)
.
nem határozhattam meg;
tele'
;
hazai- sandík
Gavrilovnál bír
viltik
is
—
elfordul jo
kim-
fordítással, illetleg magyarázattal: Bbi.iTbiKT,
(Bbipaateme
npoqHOCTii
ii
.ic^'b. Tehát szerinte «a tartósság és csengöség pisej Vestá ni személynév suron K0>KaHHbiíi ||
||
TALÁLÓS MESÉK. somica
numir^ini
||
ii.M.ii.n;m.. iim
nuái kifejezést Gavrilov (135.
nek
(«
hájas
chtomi
.", |
henyél «)
sz.
fordítja
>
puiniékini
||
gepBHEauH
isHpHufi
inese)
tal.
||
a hej
.il.niiBem>-
cbhtl ptmeTOMi,,
meséhez a következ magyal szólást .szitál az es') obi = peiaj anyó, nagyanyó. Följegyeztem Aktamir, más nevén JlHbaj (oroszul E n(v.
találós
e
ö.
:
||
.1
:
ajelahugai
faluban,
6 a fi)
(vulgo:
Pokoj)
1;
Pjotr Yasziljev
kerületben
közlése után; 1885, augusztus 30-ikán. D.
— — gudiri.
115. Kant tu-palan Hz val adgká. 116. Kani tu-palan val girdaltá.
117. Kitak, pidtiik,
119.
I
kUontam veraéká.
kilu'ik,
— suras, Sir kik Mian. — kut
118. Kuiít
né.
pil'eni.
— goitát.
sur, kener.
gozijosin.
— sundi. Lud-kuéa korjos kaja min. — meza. — Hr-kar. Lud-sorin tárki — Bord-puékin górd — Muri-vilin
120. Lud-sorin zarni-éikis. 121. 122.
123.
124.
silau.
úrim.
cabej.
liz
:
saldat.
<
15.
A Káma
túlsó oldalán
116.
A Káma
túlsó oldalán ló nyerít.
117.
Kezetlen, lábatlan,
1
beszel,
— írás.
118.
Három
hosszú [van].
—
kék
ló látszik.
—
Felh.
— Menydörgés.
nyelvetlen,
hallástalan
— Út, folyó,
[a
mégis;
kerítés.
Egér két farkkal. A bocskor madzagaival. Nap. 20. Mez közepén aranyláda. 121. A mez hosszában gerendák vannak elhányva. mesgye. 122. A mez közepén egy tányér hússal. Egérfeszek. 119. 1
A
in.
123. 1
:24.
—
— — Poloska. Kemény tetején kék katona. — Füst. A
fal
belsejében vörös búza.
Följegyeztem 1885, július 30-ikán Sarkán faluban
Verescsagin
kerület éjszaki részén)
ezeknek orosz fordítását spaa*
—
mvében
(1.
63.
ki is adta
l.i.
det, nyelvjárása azonos
A közl
volt
iá
szarapuli
G. úr közlése után, ki
«Bothkii CocHOBCKaro
votják
nemzetiség
a fentjelzett helységével.
és
ere-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
46
II.
E.
130.
— koto — vu^ko-keán piSdn. — Insir-sorin kustám kion — cicaskám. Sintám cozmdr — Papaez pirogez górd. ame§. Pisles-pules ku$, turin-kwarles lapág. — surds.
131.
Maja
132.
Majd fogd ohm
125. Ar-eoS cirsatá nanza. 126. Izzkorka-kotirá
127.
ktsno.
tol pettd.
édtcaloz.
128. 129.
tod'i,
Egy
125.
sikisá pidsani ug lu?
ug
lu
— éundi-jugitaz.
— kurdg-puzdz.
t
évig (tkp. évidig) savanyítja kovászát.
asszony.
—
127.
A malomk és Kszoba köré szél fú. A szér közepén csiptlen farkas ugrál.
128.
Vak
126.
— Baszás.
(tkp.
— A terhes
liszt.
— Csép.
szemetlen) menyét gödrét ássa folytonosan.
129. Fasza fehér, pinája veres.
mese
kutas.
fiuzd gu.joz jalan.
— Málna
számú
az 51.
(1.
tal.
fordítását).
— Ct. — A napvilágot. 131. Mit nem lehet bezárni a ládába? 132. Mit nem lehet szegre akasztani. — A A
130.
fnél alacsonyabb.
fánál hosszabb, a
tojást.
Följegyeztem a
IInoiípD
falujában
malmi s-i kerület Hakta-pi (B o l ui h Szem on Vasziljev Chorosavin .i
j
közlése után; 1885, július 22-ikén.
F.
— sugon. — pin, — meia. Lud-surin Lud-durti joz kiskarain. — busi-kener. — cag Peres kisno-murtldn
133. Kurdg-puz jiUn sas.
134. i\$ol-tir 135.
136. 137.
tod'i cipi.
burís.
zir'imez
vijaloz.
guakí, agi-
rez uéd.
138.
Budáim
dksejldn azbaraz Sag ussa, ulamez ug
133. Tyúktojás tetején sás.
— Hagyma. — Fog.
134.
A
gigol teli fehér csibével.
135.
A
mez
közepén gerenda.
—
Mesgye.
lu.
—
sin.
TALÁLÓS MKShK.
mez
13(3.
A
137.
Öreg asszonynak taknya
47
— Szántóföld-kerites. folydogál. — midn a feny-
oldalán drót van búzva.
szilánk- "gyertya; ég, szene leesik.
A
138. császár)
nagy császárnak udvarába szemét esvén, élbet (tkp. élése nincs). Szem.
Silo-Pur falujában
i.
a
m a lm s-i kerület Jumgi-Omga, más nevén Ografina Ivanovna és Vasjika Va-
Följegyeztem a
sziljevna
(t.
—
meg nem
i
közlése után; 188"), július ^3-ikáu.
Ríni fej 139. Korkaéanlán,
t
találós mesék.
gidiéánlán
—
knbijiin
— osonan-no — iétirán-no
insiran.
nimzi
ódig
lo.
kobladn.
140. Kiválásán, gid'isan nimzi ódig.
ost'iu.
141. Korkasdn-no itimiéán nimzi ódig.
Ta gurtisán-no zavodisán nimzi
142.
ódig.
—
Nazarán-no
bazaran. 143. Muziéán-no inmiéán nimzi ódig.
jóm
;
—
kijiíijiin-no nigiHi-
tolegán-no tolásán.
— os-kalán
iskal.
— kini-corigan
kinis.
144. Gid'isiin-no korkasán nimiz ódig.
145. Vuisan, kwalaéán nimiz ódig. 146. Korkaéanlán, gureg-vliéánlán
nimzi ódig
lo.
—
gurán
surán.
U agiéánlán, éumiéánlán
147.
nimzi odtg.
— puzijan puzimiin.
148. Bakcaisánldn, éumiéánlán nimzi ódig.
— kusmanán suk-
manán. 139.
A
140.
A kwa-bl
szobából valónak és istállóból valónak nevük egy.
— A meritkanál Az akasztó 141.
(Izs folyó
és bazár.
valónak és istállóból valónak nevük egy.
—
és ökör.
A
— A kapcza \í'2.
ós kancza.
szobából valónak és
s
a szérstérbl valónak nevük egy.
szér.
Ebbl
a faluból valóknak
s
az Ha;eBCKÍn 3aB0j,i.-ból
melléki fegyvergyárból) valóknak nevük egy.
— Nazar
VOTJÁK SZÖVEGEK,
48 143.
A földbl valónak
II.
égbl valónak nevük
és
egy.
lag es giliszta, hold és "egy éves" csikó.
144.
Az
istállóból és szobából
valóknak nevük egy.
—
Csil-
— Ajtó-
zsinór és tehén. 1
15.
A vízbl
es /.i/íís-gerenda.
146.
Kemencze 147.
Hírazésm 1
48.
A
és patak.
hegyaljából valóknak nevük
egy.
és
feny.
A kertbl
— Pisztráng
— ruhás kamrából valóknak nevük egy. — — ruhás kamrából valóknak nevük
szobából és
A fenyvesbl és
valóknak nevük egy.
és kiva-böl
egy.
és
Retek és szokmány.
Az utóbbi
A -csoporthoz, az
E
mesék közül a 140
találós
a 139.
sz.
— 143.
számúak az
a 5-hez, a 144. és 145. a C-hez, a 146.
hez, a 147 és 148. sz. az F. csoporthoz tartoznak.
Jegyzetek: kulí mvhíckíh tir ted'i cipi
y,a,T>;
1
15
tkp.
— 148.
,madár
|
KOTopoMT. MO.iOTflTt |
= murjo kemény papa = = pitik, tkp. ,rétes' gigol ||
pirog
||
olyan szerkezet, mint a 107.
kenakjos, kor-gid tiros cuz valjos
pbibi)
muri
(
||
Nazar
j|
sz.
dalban:
oson Btma.iKa
férfinév
||
kini
||
korka tiros
insir tokt>
Ha
necTpymKa (po^t,
klnis oldalgerenda a kica tetzete alatt.
III.
Kosmogoniai mondatöredékek. l.
D u tin elán Ta dunnelán
intijaz
•giná veé kotirttsa idiim.
ki
ne-no-mir-no vilimtá
niríé-ik
Inmar
Idám ez.
vu-vilin
ta
;
ódig vu-
badjin piíán ujasa
vet-
mon tatci dunne küditom lám. ogi vetlisa og-pol Inmar tkigi susa Sajtanáz ot'ám. Sajtan vitám-berá Inmar soli «ton min al'i
—
vu-puéki pirsa ; pidásiétiz majá-ká settid iminid potti/»
Sajtan Inmarlün kiljaz vu-pidsi le^kini kutkám.
mur vulün ptdasaz puniéküm.
— susa rak
miniékod ?»
«kitci
kema
ne-no-ki$Í-no ug vu. tuz
•maja ton malpani
kittkid
—
.'»
ta
— kosám. lejkisa
le^kisa,
dir ortcisa rakán
soleé-pü jua ini. «vu-pidsi
— suám Sajtan —
mar-ka éuriz-kü iminim potto*
caékiéko, otié
'»
rakli.
ta
ar ulisko ini-no úe-no-ku-no soles pidassá agilamá evel-na.» «ójdo éok ali lejko/» kisa Sajtan
Jutkám.
— susa
mirdán vulün ptdasaz vuám-no
Inmar-dorü
liktisa,
ndig gigizá-no imád an kilsa tmali
Sajtan nos-ik lejküm. tuz- no tu£ kema vaé-
med-ag
ta
Inmar
kelti./»
Inmar
tátié luoáz
muzem
luiz
,
keltini
imiétiz
kel'titük kusti
muzemzá
pazgám
luoez budsa,
imaz keltám luoez-no budni kutkám. Inmar
Sajtanleé piktilám bamjossá adjisa ódig gigizü-no
baétisa
— suám. Sajtan Inmarleé kosümzá oz le§H — imam
ódig gigizü-no
susa imiétiz luozá cisto pazgimtá. soki vu-vilá budsa,
imaz
luozá imiétiz pazgini kosám,
suám
«mali ton moétim od kilziéki ;
val-ug
? / »
— veram-no
kuétini kosám. ta Sajtanlán imiétiz kustám
-ká ej lusal, veé dunne-vilin
muzem
Sajtanli
muzem-
ioékit lusal. so kustümániz
zem-vilin nukjos-gopjos-no badjin gurejjos-no kildilTajn. MTTNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
*
mu-
VOT.TÁK SZÖVEGEK,
50
III.
A világnak keletkezése. Ennek
a
köri
egy nagy hajóval hajózva szer
Inmar
világot?»
neki
—
[és]
a mindenséget.
(tkp.
úszván)
gondolkozott:
[így]
«
elhívta Sajtant.
parancsolta:
ezt]
kezdetben semmi sem volt;
világnak a helyén
egyedül csak víz vette
a mittalálsz, hozd
el
«
járt.
Inmar ezen a vízen Ekkép járván egy-
hogyan teremtek én most ide Sajtan megérkezte után Inmar
eredj te bele ebbe a vízbe s a fenekérl,
a szádban
!»
Sajtan Inmarnak szava szerint
a víz fenekére ereszkedni kezdett. Ereszkedvén, ereszkedvén, sehogy
sem
ér a víznek fenekére. Igen sok
«Hová mész?» onnan a mi
—
id múlván
a rákkal talál-
«A vízfenékre szól számban » mondta arák; Sajtan a ráknak. «Mit kezdtél el te gondolni! én ebben a vízben tizenkét éve élek már, de még sohasem láthattam a fenekét ». « Nosza hagyjuk, most már aláereszkedem!)) kozott.
szállok alá,
kérdi tle most a rák.
—
[elém] akad, felhozom a
—
— —
szólt Sajtan s ismét ereszkedett [alább].
Igen, igen soká szállván
nagy nehezen a víznek fenekére ért és innen homokot vévén szájába, felemelkedett. Inmarhoz jvén, Inmar azt parancsolta, hogy a homokot szórja ki a szájából: «egy homokszemecskét se hagyj szádban !» mondta. Sajtan Inmarnak parancsát alá Sajtan,
—
Inmar miért nem enszámban ?» a homokot szájából. Akkor a vízre szórt
hallván, [így] gondolkozott:
«
vájjon ez az
—
gedte meg, hogy egy homokszemecskét se hagyjak a s
nem
szórta ki teljesen
homokja nvén, nvén földdé lett s nni kezdett a szájában hagyott homokja is. Inmar Sajtan-nak feldagadt pofáit látván, így] szólt «miért nem fogadtál nekem szót? hiszen megmondtam volt, hogy egy homokszemet sem hagyva meg, ]mindent dobj ki (t. i. szádból) ? » s megparancsolta Sajtan-nak, hogy dobja ki szájából a :
!
földet.
—
Ha
Sajtan-nak ezen szájából kidobott földje
az egész világon a föld sík volna.
dobott
ki,
Az
hogy
által
nem
lett
volna,
[a szájából földet]
a földön hegyszakadékok, völgyek és a
nagy hegységek
keletkeztek. 2.
Vu-n
u r
t
u n a n
surl
a n k
i
l
da
m e z.
Vaékala dirja Inmarlan Noj nimo járaton ad'amijez vilam. Ta
Noj tdunneáz badgin vu nurtozt
— susa
tuz~
badgin piS
leétini
hit-
KOBHOGONTAI MONDATÖREDÉKEK.
lam.
ugaz kaznoj nunal so kuin av éoSá
tti
öl
koskitdmzd sodsa, Sajtan og-pol Xojldn kisnoezles vetlafi
—
veratom
all $oja
— pa Sua — med sur
.'»
tvg-ka
juaj-no ug vera*,
— susa, Sajtan
so surdz
;
vera
acma'os
lika
Noj-kiinoH tugdz vojmatdm. «ton»
ita tugdz viékijad ponsa,
luoz
«kitci tinad kartcd
— pa iuam Noj-kiino
iusa,juam. «acim-n<> ug todki» vetld,
•olo-kitéi 03Í
Nojlei gurttitiz
vetliim.
Xoj juiz-kd
vuan píian pvzti,
so poéta-
vetldmzd veraloz tOnid».
kitci
Noj-kivno Sajtanldn disdtdmez-sedn sur peztisa kartdz kudjitam. kudjisa, Xqj kisnoezli tpii lestini vetlisko*
veramza Sajtanli veram.
kartezles
muzemdz
ves
Xoj
sorilam.
cisto
vil'
pii
lestini
— susa
kik ar éoéá
kutkam.
tuz badjin vu bastini kutkam.
kosdmezja piiaz pirám-no Msnoza-no éortá «ójdo.'» ta
— suam
kiliiz
Xoj tekaniz nosik
Sajtan kilsa
pirdm. piSin
ujasa
kami kosám.
ta$i
tmona
vetlikizi
veram. Noj-kisno
soki Sajtan Nojlei leitam pizza
Xoj
tajd odgisa Intnar
int.
kiénoez-pá ug pir.
kisnoezli
otiz.'»
—
lestdm-beraz
—
«ójdo cort pir!*
suam-no kisno-sori so-no
og-pol Sajtan sirli
Nojlei pizza pas
pas karam-beraz piiii vu pirni kutkam. so pxzxn
lev vildm. soki-ik so lev ódig nir-pisijistiz kij pottdm, odigiitiz koéié
pottám.so koéisan kijön sirdz bittHTam-no NojU Sajtan ne-no-mir-no
kar ni bigatimtd.
sörnek keletkezése. idben Inmar-nak egy Noj nev kedves embere
A vízözön és Hajdani
a
volt.
—
így] szólván: «a világot nagy víz fogja elárasztani" ^gy igen nagy hajót kezdett készíteni. Ezen munkájára három évnyi ideig járt minden nap. Sajtan észrevevén, hogy Noj falujából
Ez a Noj
kijárkál, egyszer
így]
kérdezsködók Noj feleségétl: «hovájár
te férjed'?»
—
Sajtan Nojnénak
neki
—
jár szólott Nojné, «Magam sem tudom valahová; kérdeztem, de nem mondja meg». «Ha nem mondja monda meg, nohát most magunk fogjuk vele megmondatni
úgy a
«>
s
komlót mutatott
.
«Te»
—
—
mondja
—
vízzel és liszttel; az a fze-
komlót kádadba tevén fzd meg ha azt a sört Noj megissza, meg fogja neked mondani, hogy hova jár ». Nojné Sajtan- nak tanítása szerint sört fz«ezt a
ted sör lesz
;
vén, férjét lerészegítette. Noj lerészegedvén,
nek
:
megmondta
feleségé-
«hajót készíteni járok». Nojné férjének mondását megmondta
VOTJÁK SZÖVEGEK,
52
III.
Sajtan-nak. Akkor Sajtan a Nojtól készített hajót egészen Össze-
Noj
törte.
új hajót kezdett készíteni.
Miután két évnyi
ideig készí-
az egész földet egy nagy víz kezdte befogni. Noj ezt látván,
tette,
Inmar parancsa szerint hajójába ment és feleségét is híjjá márszólt Noj haragjában ismét Felesége nem megy be. «Nosza!» « nosza ördög, gyere be!». Ezen szavát Sajtan megfeleségének i& hallván azt mondta: « engem hitt » — s az asszony után
—
—
!
bement. Sajtan
Midn
a hajóban hajózva (tkp. úszva) jártak, egyszer
parancsolja az egérnek, hogy Nojnak hajóját lyukassza
[azt"
Miután így kilyukasztotta, a hajóba
ki.
víz kezdett
bemenni.
Ama
hajón volt egy oroszlán. Akkor amaz oroszlán egyik orrlikából kígyót bocsátott ki, a másikból macskát bocsátott ki. Az a macska és kígyó elpusztította az egeret és így Sajtan
Nojnak
semmit sem tudott
csinálni. 3.
A d'a m ildn Mali
ad'amili
:
Inmar
busi-sori pukto-no kot'-kocd
tostid virdd pottini lego, sot
e z.
van idtogaz kur-adgini-no pumaz kulni küld
pereéjos tagi disato. kilditdm-berd
mon tona
soli k
sojosli ton
ad'amili tagi
sosdz-kabdz,
veram
:
—
«votf
tilodz-burdodz
ne-no-mir-no karni astd od-kd
ton tuZ-no tuz gec ulod, ne-no-ku-no ud
sion-juon-no,
kulili,
dié'kut-no tonid utcani küld uz lu. sojos tostid virdd pottini bigatizi-kd
:
ton kona-kd idsa kulod, vari ultogad jalan tu£ kur-adgisa
ulod, vir ustog posasa ugatok aslid sion-juon-no, dis-kut-no
vei uldmed-vildmed ta-ponna luozit.
lu-na vildm
;
mar-ka dunne
sos-kabjos vuzdmdnizi
soki
vilin vildm
muzemdz
adami
Uktd. uájfv
setti,
adamildn sildmez- no ug koskdmit, zurod
sirmitsa, cisto
so-dord
likto.
dunne-viUn vildm tol-vu-ko-burd-kad burdo tilo-burdojos sirto.
ud
bidgdes
mar -ka
cisto so-vild
ne-no-kigi-no sojosli ug sotki. ber-vilaz golgiri-no doraz
— sua cerdkjasa ad'ami — «Inmar-kad'josiz oz bigatd-no
tdj-kad'ez bigatoz-a?
bittimtd, golgiri
Uk
alí,
ugilTirikn
tona
—
mon ug
ulTaskif» ad'ami kilzd-no
gind susa ad'amiles nebit jir-pidzd
kukcaltisa vir pottiz. golgirili tagi sotkdm-berd ad'ami
Inmar
vera-
mez-sedn kulild-no, van ultogaz jalan-gind sionli-juonli, disU-kutlh
ugasa
idd.
KOSMOGONIAI MONDATÖREDÉKEK.
.">;{
Az embernek bne. Hogy miért
az embernek egész éltén át
kell
végtére meghalni — arról ezt tanítják az öregek.
Inmar
így szólott az emberhez:
A
én téged a
«íme,
kínlódni
és
teremtés után
mez
közepére
megengedem, hogy mindenféle fenevad, szárnyas a te véredet ontsa. Ha te azoknak magadat meg nem adod, hogy ellened valamit tegyenek (tkp. ha te azoknak semmitsem tenni magadat
helyezlek
nem
s
adod)
:
te igen,
neked
és ruházatot
italt
igen jól fogsz
te véred ontani bírják
:
nem te
soha meg
élni,
nem
halsz, ételt-
fog kelleni keresned. [De]
csak egy ideig élvén
meg
ha azok a
fogsz halni,
egész életeden át mindig nagyon kínlódva fogsz élni, verejtékes
munka nélkül magadnak sem sem ruházatot nem találsz, egész élted léted ezért lesz». Akkor az ember még csak meg sem állhatott (tkp. megállása sem volt) a mik csak a világon rettenetes, boglyanagyságú fenevadak voltak, mind hozzá jönnek ordításukkal a földet rengetve. A mik csak a világon szélmalom- szárnyhoz hasonló szárnyú madarak reá csapnak le. De az ember azoknak sehogy sem voltak, mind mondja adja meg magát. Utoljára a veréb is hozzá jön. «Ej !» «Inmar-hoz hasonlók nem gyztek le, tetühöz nevetve az ember (tkp. véred eséséig izzadsággal való) ételt-italt,
;
—
—
hasonló fog-e legyzni ? jer ide csak (most), téged én lek el
!».
Az ember szavát sem
fejezte be s a veréb
nem
kerget-
egy csip-csirip-
mondva csak) az embernek lágy feje tetejét megmegvágva orrával), vérét ontotta. Minthogy a verébnek így megadta magát, az ember Inmar mondása szerint meghal és pel (tkp.
fyil'Urik-ei
csípve (tkp.
•egész éltén át
mindig csak
ruházatért dolgozván
étel-italért,
él.
4.
Kién o-m urtlán
se lik ez.
Vaékala dirja in korka-polat-kad' idin
viliim ; gugit ad'amijos
kijinizi-no inmii su$ozi viliim, og-pol kisno-murt kutkiim-no nihpi-
•kutatsa
mar
in-vilii-
hcastmi
kuétiim.
kariimzii-no ug sed-ni-ng,
l'ekániz
Inmar
me étim
«ta adatni jirza
inaz tu£ vilá gutám, soki ad'amiliin
ugatak veé kuroez-no, sepez-no
cisto
vilii
ponsa
— éusa nan tu£ udaltoz vilám —
ulon-intimá-no saptan
nan luoz vilám.
ta nan-tirosiin
VOTJÁK SZÖVEGEK,
54
nanles sizá-sanzá-ik ez sod vilám.
adtatni
tajá adjisa ad'ami
((veramed-sedn
med
—
luoz!i>
ináz gatám-berá
uá Inmará, badjin
ad'amiles nanzá-no bastdm.
rám
III.
Inmarah
ujiláz-sepáz kot kelti, o$iták
— suám Inmar ad'amijáz
mon
—
Inmar tel'mi-
kulo-ug!*
zallasa. so-tirts
ta-berd ad'amili karo-jilin sepin-giná potá-na.
Az asszonynak bne. Hajdani idben az ég mint [valami] házi ágypolcz alant volt is égbe értek volt. Egyszer egy asszony ;
a magas emberek kezükkel
fogta [magát] s gyermekpelenkáját az égre dobta szárítani. «Ez az
ember fejét magasan hordván (tkp. magasba téve), ime már [azt] sem tudja, mit tegyen; még az én lakó helyemet is bemocskolja') monda Inmar s haragjában az eget igen magasra emelte föl. Akkor dolgozás nélaz embernek gabonája igen dúsan] termett volt kül az egész gabonaszár is, kalász is csupa gabona volt. Ezen gabonabség miatt az ember a gabonának becsét sem ismerte. Miután Inmar az eget fölemelte, elvette a gabonát is az embertl. könyörgött ezt látván az em«0h Inmarom, nagy Inmarom!» « hagyd meg legalább a hegyét, kalászát, hiszen külömben ber szómeghalok». «Hadd legyen kivánatod (mondásod) szerintit) lott Inmar, megsajnálván az embert. Azon idtl fogva az ember-
—
—
r
—
—
—
nek csak
is
a gabonaszár hegyén, a kalászban terem [a gabonája].
5.
B ad
,5 i
n
m urtlán bironez, pici murtlán kildone
Vaékala dirja ta dunnein mizon martjos uliUam
z..
— tuS badji-
nes marjos-ká. odig-pol siée badjin ad'ami tdlin vetlikiz, umorto pod-
masa pakié, acmá-kad' pici addmijdz ad^ám. «ta
éizzpi-ug lesa/»
—
sasa badgin ad'ami so pici ad'amijáz kutám-no kaltaaz pensa gurtaz
nuám. «náná-u/»
— pá
sua gurtaz vasa
olo-mali sié-piles badjingás-kad' potá.n
ad'ami
tah
—
iuam mumiz
so
— «mon
sié-pi
setti-no
«á pia, pia; ta sié-pi evei,
acmd murtd adjisa
— nta-berá
taée
murtves dunneüti volkkoz ; acma'os odigtám birom». ojt sasa mumiz piezlipici ad'amijáz intijaz kastini kosdm. pici ad'ami so-berá Mat'vej-
-girámá minin, tátin ulsa, so tála tilo-burdo-vijos, lud-kec-koijos, sor-
KOSMOGONIAI MONDATÖREDÉKEK. -korjos puktildm. to vijosaz, korjosaz
55
suram tilo-burdodz, ioiaz-kabdz
asliz sion karsa uliim. odig-pol to ad'amildn vijaz as-kad'ez-ik
ad'ami suram valdniz, urobodniz ri-kujo al'i,
lik,
valcd.
vijistiz
tuz kiskani kutkdm, vijez-dori-no
iiiris
mond mozmiti
njistid
—
.'»
sudm
vijá
mar-kd
ad'amijdz adjisa to
pa minni ug
disti. «lik
suram murt
vi-kujoli.
vi-ku^o minsa, mozmitdm. so-berd ta$i veraskini kutkiUam
— susajuam vi-kujoles mozmitdm — nimid ? tgumja* —
tfnad nimidf*
—
ittam
(taslad
ki.ji
murt. ta jumja kisno-murt rildm.
adami.
n
«kiji
:
Sdjtdg
sua vijá surildm
tminam kisnod luod-a
— juam
?»
Sdjtdg jumjales. «luo-kd, luo-no, ton monestim kilmd kilzi/a
—
sudm jumja iznivxdh
«ja»
—
türánid muzemdz tui-no tui kwin-pol sukkisa acid
— sudm Sdjtdg
;
muéemdz
so-berd
ummd
sukkisa muéem-vild viddm-no sor-sor
kiriú-pol tirdniz
usdm. so
Hon
vaksin
muéem-vild jurt-jer-no kilddm, adamili dis-kut-no kilddm, kot'-mar
mar-kd adamili kuld dunne-vtUn
cisto
kilddm. so-berd Sdjtdg jumja
kisnodniz tui jec idni kutkiUam, tiros nil-pi vordiUam. soki Sdjtdg tto
Lug-sur
durti
kotir
muzemdz kreposdn
mdm, biram-ini ; acmd
ta
muéemdz asUm
s.o
—
Lug-sur
susa ves
krepos ta-berd kwaékam,
intijan-intijan-gind ber-viljosiz adkild-na. so
kalik dunnein
ulon-dlrja-ik
kotirtdm.
karo.'»
i-olkkini
mumizi veram-sedn
kutkdm
;
sis-
rié
badjin
murtjos
a kis
embernek
Sdjtdg
biril'l'am.
A z óriási embernek kiveszése, megjelenése.
— olyan
Hajdani idben ezen a világon más emberek éltek
egy nagy ember az erdben járván, egy magunkfele kis embert látott meg, a mint épen a fánj embert ülve ménkast állított fel (tkp. egy méhkast állítván ül. szóllott a nagy emlátott meg). «Ez bizonyára harkály lesz.U ber, s azt a kis embert megfogta és picziny táskájába tevén lakásába vitte. «Héj anyuska !» mondja lakásába érve, «én egy igen nagyfélék. Egyszer
ilyen
.
.
—
—
—
harkályfiókot találtam, de valamiért nagyobbfélének tetszik (tkp. ,jön ki') egy harkályfióknál ». «Ej fiam, fiam; ez
ez
ember
látván;
!»
—
— «
szólott az anyja azt a
ezután az
efféle
ember
el
nem
harkályfiók,
magunkféle embert megfog terjedni az egész vilá-
56
VOTJÁK SZÖVEGEK,
III.
gon; mi pedig egytl egyig kiveszünk*)
így szólván az anyja, megparancsolta fiának, hogy a kicsiny embert tegye (tkp. dobja) az
helyére.
élvén
az
A
ember ezután
kicsiny
.
Mat'vej-szántóra, ment.
erdben madárhurkokat, nyúltröket, nyesttröket
Itten vete-
Ezen hurkaiba és treibe jutott szárnyasokat "és] fenevadakat magának eledelül használva (tkp. téve) élt. Egyszer ezen embernek hurkába valami magaféle ember jutott bele lovával, szekerével együtt. A hurokban lev embert meglátván a huroknak gazdája eleinte igen félni kezdett, hurkához hozzá sem mert menni. « Gyere csak, gyere, szabadíts ki engem hurkodból*) szólt a hurokba akadt ember a hurok gazdájának. A hurok gazdája oda menvén, megszabadította. Azután így kezdtek beszélgetni getett (tkp. helyezgetett).
— :
— kérdezte a megszabadított em— — magadnak mi a neved?» «Dzsumja» — mondja a hurokba került ember. Ez a Dzsumja nember «Leszel-e az én feleségem?)) — kérdezte Szájtág Dzsumjától. Leszek bizony ha leszek hallgasd meg az én szómat!*) — Dzsumja — romszor ersen megcsapván fejszéddel a feküdj aludni — helyes, Szájtág; azután a há«mi
hogyan) a te neved ?*> ber a hurok gazdájától. « Száj tág » (tkp.
«s
felelt ez,
volt.
leszek,
(tkp.
«
de] te
romszor megütvén esett.
Az
le
!»
földet
szólott
tetszik)
(tkp.
((há-
;
földet,
((Jó!*>
is),
szólott
fejszéjével, lefeküdt
a földre
s
igen mély álomba
alvása közben a földön háztelek keletkezett, az ember-
nek ruházat,
el; mindenféle, a mi csak embernek minden eltermett. Azután Szájtág és az Dzsumja felesége igen jól kezdtek élni, sok gyermeket nemzettek. Akkor Szájtág [így] gondolkodván: «ezen Lyug folyó körüli földet magamévá teszem!*) az egész vidéket a Lyug folyó partja mentében várral vette körül. Az a vár ezután leomlott, elporlódott (tkp. elrothadt), elpusztult (már) csak belylyel-közzel látszanak még maradványai. Azon idtl kezdve ez a mi fajunk (tkp. népünk) a világon szétterjedni kezdett a nagy emberek [pedig] még Szájtág élte idején, anyjuk mondása szerint, kivesztek. lábbeli termett
kell a világon,
—
;
;
6.
Tle gin Adgid-a ku-ka
tolegin
silis
kwag
ad ami.
ceber-dirja vedra-karnanan silis
ad'amijáz? ta-saris jwresjos tagi verasko. vaékala dirja ódig nillán
KOSMOGONIAI MONDATÖKEDÉKEK.
mumiz
kulsa, ajiz vtí kísno baétám.
uno kur-adjdm. odig-pol so nildz rilin
to$»
sur-mumizles kwaúer
ta
sur-mumiz vaj éúkna kejitdn purudd
sudm
—
tod'i
«eok, lucce jiri
tle ja. '»
nil tuz
vidi istdm.
maipasa, maipasa so nil tuz bordni kutkdm.
—
/
— jo-vild-sultondn-no umiétonan vukin — éurás-
«taji kur-adji-
med btrozh Táji
minám-no l'ukmdsd tdtcdm. ne-no-kiji-no jugit
S
sasa purud-vila
sojá vu bastimtd. na, vilié
— tel'mirdm jormisa kuaner
nil
— «adjiskod-a —
med-ag ta kur-adjdmmd, vu-no mond ug basti-ni-ug? /» *adjisko»
ima
tolej so
so-tiris ta-berd
vedra-karnandntz
nildz
adkd so
nuppi-gina
valéd
gutám.
nil karnaniiniz tolejin.
A holdban álló ember. valaha
Láttad-e
a
holdban,
midn
az
id
szép, a veder-
embert? E fell az öregek így beszélnek. Hajdani idben egy leánynak anyja meghalván, atyja új feleséget vett. Ezen mostoha anyjától a szegény leány igen sokat szenvehordó rúddal
álló
dett (tkp. kínt látott). Egyszer
pek] közt (azaz
:
— a jégreállás
és az umiéton 'ünne-
karácsony és vízkereszt idtáján)
— azt a lányt
mostoha anyja jókor reggel a hidegben a tóra küldte vízért. Az úton gondolkodván, gondolkodván az a lány igen sírni kezdett. szólott «no, inkább a fejem «A helyett, hogy így szenvedjek**
—
vesszen!». így szólván a tóra
ment
—
és a lékbe ugrott.
De
a víz
sehogy sem fogadja be. «Ej, fent lev fényes fehér holdam könyörgött kínlódásában a szegény lány,
—
«
a hold
s azt
—
látod-e talán ezt az
én szenvedésemet; íme engem a víz sem fogad be!»
monda
!»
«
Látom »
—
a leányt vederhordó rúdjával együtt nesztele-
nül felemelte. Azon
idtl
fogva látszik az a leány vederrúdjával
a holdban. 7.
Mali musldn-gind ceciez durincildn kabz a ov ol
tiros,
m
aj si la n e£it,
— peresjosldn veram-sednizi Inmar
kiúigain táji go&tdmin. odig-pol Inmarldn ta muéem-vUiii idisjosiz
toddmez-adjdmez potdm.
ta-ponna inmistiz vaskisa
kot'-kiti
vetld
vildm. majsi-dora vusa, soles vizzd sinani cecizd kurdm. so-dirja
majsildn tuz uno ceciez vildm-no «ta
Inmar mostim cecimd
bastoz-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
58 ug
f
—
»
-sana».
maipasa,
—
«ovol»
—
—
—
suam
mon-sana cecied med-az lud. majsi-doris
l'uam soles
Inmar
;
lek tusa sojá
«
cecied van-a !»
Inmar. durinci majsi-sedn maipasa «cecid ódig
ulto-
—
suam.
— sasa sin-kil'i
med
uevel-ká evel-ik
véé pir vi^ijad ódig kos sused-sana ne-no-mirrd-no med-az lu.'»
musldn so-dirja kot-kinldnles
suam
utiros
sisa uz bitÜD.
med
kargam, *veé
majsildn ceciez tuz oíit
so-tiris
luili-nif*
duriúci-dori vudm.
— susa kargam sojd-no Inmar. —
•pinaljosmá erakcan*
npir vi^ijad ne-no-ku-no pinaldz ordkca-
bidja-no ovol, kos susá-gind van» luoz
—
suam
Inmar majsildn ordkcamezli
jad-viltojad»
III.
lo,
tátié koskisa
van, táu Inmarli
ttu£ gecf*
Inmar mus-dori vudm.
ceciez o£Ít vilám- no !
ves
Inmar juaki
dunne -kálik pir-vi$ijaz-no
— suam Inmar
bilagoslovit'tísa
ves dunneié kálik pir vi^ijaz sisa tostid cecidd
med
ceskit puékis ceskit sión
luoz.'».
«vaii»
so tiris
musldn
—
nofji-ik
med-az
bitti,
ceciez iirosgds-
-no, ceskitgds-no.
Hogy miért van csupán a méhnek sok méze, ellenben] a vad méhnek kevés, a darázsnak pedig épen semmi — az öregeknek mondása szerint Inmar könyvében így van megírva. Egyszer Inmarnak kedve jött kiismerni és megnézni az ezen földön élket. Ezért egébl leszállván, mindenfele jár vala. A vad méhhez érvén mézet kért tle, hogy az gondolkodását (tkp. eszét) kipróbálja. Azon idben a vad méhnek igen sok méze volt, de gondolván, hogy «ez az Inmar az én mé:
zemet bizonyosan "a mivel]
el fogja
gyermekeimet
venni»
"kell
—
Így] szólott: «nincs, kivéve
csalogatni").
Inmar a vad méhnek
hazugsága miatt megharagudván, megátkozta öt: (tkp. át
éltedben-letedben)» — azt mondta —
«
egész éltedben
«összes nemzetségeden
sohase legyen immár több] mézed, mint a mennyivel gyerme-
keid csalogathatod (tkp. gyermek csalogatásra valót kivéve).
Azon
idtl fogva a vad méhnek méze igen kevés szokott lenni. A vad mehtl Inmar a darázshoz érkezett. « Van-e mézed ?» kérdezte tle Inmar. A darázs úgy gondolkozván, mint a vad méh, [így] szólott: « mézem egy könny mennyiség (tkp. nagyságú) sincs, csak száraz viaszom van Ha nincs, ne is legyen csak; egész nem-
—
i).
«
zetségeden át az egy száraz viaszt kivéve ne legyen
semmid
!
»
—
KOSMOGONIAI MONDATÖREDÉKEK.
Inmar
59
Innen elmenven Inmar a mehhez jutott. A méhnek azon idben méze kevesebb volt mint bárkinek, de midn Inmar kérdezte, eztj mondta: « van, sok van, hála Inmar-nak az egész világ népsége összes nemzetségén át sem fogyasztja el». «Igen jó!» szólott Inmar megáldván [t" «úgy is legyen az egész világnak népe összes nemzetségén át egye a te mézed s mégse fogyassza el; az édes közül legédesebb étel legyen !» szólott
megátkozta öt
8
!
is.
—
—
;
Azon idtl fogva a méhnek méze legtöbb
is,
legédesebb
Följegyeztem a kosmogoniai mondák közül az
I.,
is.
V.
II. és
Lavrenkej apó után s Nikolaj Ivanov szerkesztésében. A többiek és tartalmilag is Nikolaj Ivanov közlései Kázán-
számuakat Vuz $u mjá-b&n közlése alakilag
1
885. június 24-én
ban augusztus hava utolsó napjaiban.
Jegyzetek: nycTb!
|
II.
cnycKaTbca
I.legkini
iionacTbca
siirni
|
|
éok!
giií iiecmiiHKa.
nurtini
saTonurb
|
Hy
ískii
TaKi. (úgy látszik összetétel a
föltételez -ka szócskából és egy az ojt, ozi ,úgy' névmási adver-
biumnak megfelel magashangú pa3pyimiTb, caoMaTb
|
IH. koskamit CTpauiHbift
sí
|
dár röpülésében azon mozzanat, szárnyait lebeg a levegben,
hang
jelzése,
adverbiumból)
jígy'-féle
3BaTb
éortvni
|
cort
|
rmitni Tpacrii
midn
sxrtini
|
ma-
a
:
egyenesre kiterjesztvén
vagy pedig lecsap
melyet a veréb elhoz,
sorilni
|
lev .ieBi).
midn
|
jilUrik
:
azon
orrával valamihez hir-
telen hozzá kap.
IV. niUpi-kutát ne.ieHa cth)
sizii-sanzii
|
HBHy
jirzii vilii pe/isa (értsd
V. badjines marjos-kii Kanie-TO O'ieHb do.ibuiie
podiim
lestíni
hoktb
ta sié-pi ug les-a
;
MO'iKa,
;
podiim y.ieö, cnt-iaHMbrii 3to
HocuMaa BoTanaMii
mali ... He 3Haio 3a
volkkb pacxo^HTb
KaaieTca
npii
yfcM'b, ohtj |
oti>
:
|
rop^o-
ero.
noaci
bt.
,a,aT. |
^epeBt |
|
|
podmani
=
sié-pi .naivie-
kalta Ma.ieHbKaa cy-
-u 3BaTe.ibHbiü
3ByKt
|
olo-
mh1> Kaa<eTca no o.ibiue ^aivieHKa
odigtám jo e^imaro
|
|
Matvej-giram HasBame
B"b atcy, Haxo^am,eüca bi> 5-h BepcTaxT, o^,b HoBaroCeHTara Ha loroBOCTO'iHoii cTopoHt («egy bizonyos erdei térség neve, mely Vuz-^umja falutól éjszakkeleti irányban, mintegy 5 versztnyire fekszik ») vi .lOByuiKa cjfaaHHaa iun> .iomaAiiHbix'b bo-
MtcTHOCTii
|
60
VOTJÁK SZÖVEGEK,
lOBynma, ciBaamma
kor
.loc'L iieT.iHMii I
sos-kab
3Bipn
.fumja
y
lakóinál
liio-ká luo-no
loz jia^HO,
xopomo
éismini crrniTb
|
;
|
pl.
(«
sor KpBnKiü cohb
:
|
|
|
sic
!
!
|
= jara|
parud npy^i.
Egy
orákcant sana
ceskit
ja
adkila-na noKasbiBaiOTca Tenepb.
nuppi-gina 6e3"b bch-
|
efféle szent
.
.
.
is
peeHKa («minden
könyv mondai emlékét (1.
150.
1.)
\pir vigijad
csak annyi van, hogy gyerme-
keimet csitíthatom, csalogathatom csak vele
Iánké
|
kwaékani pa3Ba.niTbca
fölemelik az alvó gyermeket").
VII. Inmar-kiúiga.
|
|
pyccKoe Ha3BaHÍe jepeBHii Vué-^umja falunak nevezete a
megtaláljuk Gavrilov gyjteményében
bo BceMTb po^t
KyHima
az orosz Sent'ag, vagy Sent'ag neve-
v. ö.
VI. umiston karácsony
sor
cp.
Karo 3ByTta, KaK-b Ha np. nojHHMaiOTB cimmaro nesz nélkül, mint
|
nO/Ka;iy csBJiaTbca to cuBJiaiocb
ber-vil c.iluij
|
opeBem,
ii3i>
Sajtag Ha3BaHÍe ^epeBHn Vué-
;
Cehterb
.11160
iV'í7<jrí-mellék |
N'Ugi-vil
>KiiTe.ieii
C e h t a r i> zetet*)
;
sos oöjKop.iiiBhiü
III.
|
Ina óbiBaerb
puékis éeskit (a superlativus körlírása).
|
kot'kin-
IV.
Történeti mondák. 1.
K a m a z-b a k a l
Va-ékala dirja
—
$uc kalikldn
muéem-vilin porán-no ud-murtcin lán nimaz bakatirjossi •kad' ulilTam
aüa palaz
rj o
liktdmezleé azlo
tatéi
ulil'l'am.
s.
sud'it'tozi
vildm, oz-dirja kaliklan gec~,
bakatirjossi Kaliniiz-vilin ulill'am. taée bakatirjos vililTam
Cuni-pi L'ukmijis, viniz solan S'oltalas,
vunátontám
ugzdz peresjos
bakatirjosles
usjasa-danlasa veralo
ataee lua
;
ti
nasa veralo Cuúi-pijosles koskdmit -pol
Kuzmo Bigra
Mon
t'amiston
no/»
iékdmis kiliskd, mindmez
minam
«kitéi
minkod muso kartál*
bittilozi».
kisno-kenakd, no vala
— java,
monim.'» küzd
Bursin 4uz val-vilaz tdtcisa ta
porjos joznasa dasal'íam.
sugd-l'ekd vui-kd,
vusa,
!»
kwat
— — jua ;
tan min,
«minni kidd
iUan sabl'amd
leg
t'uo-sedn vorttoz.
sur-vamdn lestdm badjin tatéi
ibiliskiz
peres dadád odig-pol
zurkatd. ta Bursin bakatir
an min! jec migordd sormalozi, duno jirdd
bittitdk
vigiasa-joz-
veralo kigi odig-
«porjos-dori ozmaskini, kuzmojosin joznaskini
Mudro-ajtn sur van;
sulmis
vilin bakatir koskd. l'ogdmez
muzcmdz
por Mudrod dasaskd dallasini. kisnoez.
;
Bursin?
:
S'ezolis. ta
tud-no
— suo jalan.
kuzmo
:
muzem
uja,
uli-vuisli
iékám idsisan por bakatirdn
aláz puktisa ta vigi-kildz ver az
Inmin pitém
Kuzmo Bigra
ozmaskdmzds
pinal vol, ali-no todko-na ki^i
ta
kun-aksej
kalik-polin
ud-murt kaliklan kot-kudizleé
vildm.
—
kikezlán-ik ta kalikjos-
ta bakatirjos
víldm.
oztdm-dirja kalikdz
;
vetlozi
t i
vijles jubojossd
Bursin bakatirldn éuz valez
VOTJÁK SZÖVEGEK,
62
pirimta. éuk-dor val-vilaz puksoz
puksoz; kuéo val tiprak gudiri ovol, hadain -j)ol
tdtcisa
tdtcisa
vig-vild kildoz. gudiri
kiliská-no
kicaéka bakatirán ralsd. Bursin bakatir ódig -
rig.
— amin kiinoa — susa tuj-nido
suoz ini Bursin bakatir iston-koso?iezli
-dóri, UTan-sabl'amd
med
lejoz, su /»
sokta iUan sabl'ddz le$oz
«il'l'an-sabla
Amaltdm
sablazd malpam.
agilskoj
so-no uz pir. berat azkuéo val-vilaz
vu-durá kildoz. por jos kugiHi-éeán íukasko so-kotird. amin
—
calak.f »
;
IV.
ma karom!*
bakatir sablatdk kijiniz-giná ozmaskini kutkoz. por-jirjos siéil'zor-sedn uso.
so
kisnoez valatdk das-kik pud
«ki$Í karom,
soli.
»
ozmaskd kik nunal,
—
Bursin
ozmaskd ódig nunal, por-jirjos kubista-jir
-sedn uso. kwinmdti nunalaz kuzmiz so-bordistiz-no l'ukiskd. kat'tdm-
-vitdm lusa kii
ma
:
— kesaskoz kurdktdmdniz —
«d kaltak, viztdm kenak /»
valasai-kd,
mon
ta%i oj birsal,
jirmd
sep kisnodz-no, kuéo valdz-no kargam.
murt-kalik kenakdz bastitoj koto nildz
tán
med
binaltoz
biron-pum so
;
nijilili oj sotsal.'» so-berd
«ta-tiris»
med
kuéo valán-no pirak por
— .swam —
bastoz, jirzd kisno-kisd-
med
vetloz
— ud-murtli
.'»
Porjos Bursin bakatirles
kaftdm-vitdm ludmzd adgisa, sója
kutil'íam-no zil'ijdn duril'l'am. ta-berd bad$in juon lestilí'am.
bakatir kulon-agaz porjosli sit'-suldniz kussds kerttini,
pizsa sini kosi z. porjos
«ta bakatir val.'»
•beraz solan kiljaz kar ni. sit'-éulzd
«ud-
«Mar med-ag
—
Bursin
sil'zd til-jilin
susa, ez diéta kutöm-
luozh)
—
susa, juri
soles'
jubo-kotird kerttilizi. jubo soki-ik pil'emoj gutkiz. taée port-
maskiz Bursin bakatir kuldm-beraz-no. Bursinldn
viniz,
S' olta-bakatir
nunal éozd vo^mam. so-berd tnunaa susa,
vildm.
nundezles
bertdmzd
.'»
—
nunazd utcani minoz. Bursin bakatirldn miji-kudiro subdez usubdezja settof*
—
susa S' olta-bakatir surds-vUti
miji-kudiro subddz jualoz. gurtli-bidá pirosa, kolikiz «orol-a» l
—
das-kik
ki^i-kd sugd-l'ekd vuiz sat
«ta gurtin kinldn-kd miji-kudiro
ummd
kdm-no sotdk
Mudroá vudm.
ug uski».
kot'-kitis
— suoz
subdez? aslestim gurtam rundt-
táji jualTasa ne-no-kitin-no sedtitdk
otin sotil'íam-no so soki-ik «ta
nunddldn subdez
/»
—
susa todmam. porjos S'olta-bakatirles liktdmzd sodsa otcaskilTam. «kifji-kd-no o§i sojd viono!»
-ossd kortan
duril'l'am
— susa otcaskdm-kalik
éukna
soles
keln cum-
sultisa, S' olta-bakatir ves cum-íipdtdz
TÖRTÉNETI MONDÁK.
mid dórin
io-berá
koshoz,
pottisa
res
63
Mudro-gurtáz lími uskitsa,
limijdn sogoz. p<>r jos tuja adjísa, to-éori ujiskini kutkozi. S'elta-bakatir
«pifima med-az todmald
ka mzá vu-vajié kutkozi.
nos-ik
— fosa gondir
kariéhoz, gondir karié-
nil adjiz. ta nillan kiljaz porjos gondir-éori ujiékini
*oki S'lta-bakatir lijal-rilii pukéoz-no duéás kariékoz. otié
Mudroá
le ét i Ham.
.'»
lobbisa
res gurtáz tilin sutoz. porjos othi
ril'
jurt-jer
S'olta-bakatir válté minsa, porjosiz sutsa, oSmaza kuétoz.
kwinmátiaz mrnsa porlei piüzá-no
z
ketti-ni.
ta;,i
Mudroié por
Lalik bírám.
So-berá S'lta-bakatir kema uliz-na, as ud-murt kaliksá kot-kece tuémonleé
ved
ut'sa,
vordsa. rormiz guéáz-no, bigeraz-no. so kultki
ud-murt kálik tuz kurdktiz, berdiz «uz luá-ni ta-berá ud-murt
kalik-polin ta Kahndz-bakatirjos kad'eéjosiz
A Kai m azHajdani idben
— az orosz
h
s
.'
i
— susa.
ö k.
—
ezen a népnek ide jötte eltt földön cseremisz és votják lakott. Ezen népek mindegyikének (tkp. mindkettejének) saját (tkp. nevükre, t. i. való) hsei voltak. Ezen hsök a nép között fejedelemként éltek: háborútlan idben a nép fölött bíráskodnak vala (tkp. a népet Ítélik vala), háború idején a népnek élén járnak vala. A votják népnek legjobb és legersebb hsei a Kalmáz [folyó] mellékén laktak. Ilyen hsök voltak: Bursin-Cuni-pi (Jobbszem Csikón) L'uk-bó\, az öccse S'eltaból, Ers Bigra S'e£ol-hó\. Ezen felejthetetlen hsöknek tetteit az öregek máig is szívbl dicsérve, magasztalva beszélik a serdül nem« ilyenek legyetek ti is! » zedéknek (tkp. alájövnek) mondják mindig. Mesélve, magyarázva (tkp. taglalva) mondják a Csikófiaknak rettenetes harczát beszélik, hogy lövöldözött egyszer Ers Bigra nyolczvan verszt távolból egy cseremisz hssel Én gyermek valék, de most is tudom még hogyan beszélte el egyszer öreg nagyapám térdére ültetve [engem ezt a mesét. Az égen felh úszik, a földön hs járkál. Lépése hat versztrl hallatszik, menése a földet döngeti. Ez Burszin hs a cseremisz Mudro-ba készül verekedni. «Hová mész kedves férjem '?» kérdi neje. «A cseremiszekkel hadakozni, ersekkel vagdalkozni.)) «Ne menj, ne menj Jó testedet szétvagdossák, drága fejed elve;
—
;
—
!
—
64
VOTJÁK SZÖVEGEK,
szitikw.
de érts
IV.
Mennem kell feleségem, ángyom (tkp. feleségángyom), meg bizonnyal ha veszedelembe kerülök, küldd el nekem «
;
tészta szablyámat!»
Szavát be sem fejezve Burszin sárga lovára
az ezen patael. Mudro eltt patak van nagy hídnak oszlopfáit a cseremiszek elre szétvagdalták (tkp. szétvagdalva készítették). Ide érkezvén, Burszin hsnek sárga lova nem megy rá (a hídra). Fehér sörény (? rojtos oldalú ?) lovára l, az sem megy rá. Végül pej paripájára ül a
pattan
kon
s
nyílként nyargal
;
át épített
;
pej ló egyet ugorva a hídon terem.
nem menydörgés;
hs
Meny dörgés
a nagy híd omlik alá a hssel együtt. Burszin
A
egy szökéssel a vízparton terem.
szin
apródjának —
hs
el
nem
!»
—
mondja most Bur-
«menj feleségemhez, mondd meg neki,
tészta szablyámat!»
réznyel angol
cseremiszek hangya mód-
»Menj gyorsan
jára gyülekeznek köréje.
hogy küldje
hallatszik, de az
«
Tészta szablyát »
mondván,
szablyáját gondolta. Furfang nélküli felesége
értvén [t] tizenkét
pud súlyú
meg
tósztaszablyát küld neki. ((Ho-
gyan tegyek, mit tegyek !» Burszin hs szablya nélkül puszta kezével kezd hadakozni. Hadakozik egy nap, a cseremisz fejek szi es módjára hullanak. Hadakozik két nap, a cseremisz fejek káposz-
taf módjára esnek. Harmadnapra
tle
is
elvál ereje. Tehetet-
lenné, ertlenné válván kínjában [így] kiáltoz: «óhjaj, esztelen
ha szavamat megértette volna, én nem vesznék így el s nem adnám fejemet a féregnek)). Azután az özvegy asszonyt is, a mondta pejlovat is megátkozta. « Ettl fogva » «a helyett hogy votják ember (tkp. nép) ángyot (értsd: özvegyasszonyt) ángy
!
—
—
vegyen
el,
[inkább] vegyen
el
terhes leányt; [inkább] kösse be fejét
asszonyi kendvel; pej lóval pedig mindig cseremisz járjon
votjáknak pusztulás oka az
A
cseremiszek Burszin
látván, megfogták
hsnek
ertlen voltát
tehetetlen,
t ós lánczczal megvasalták. Ezután nagy ünnepet
rendeztek. Burszin
meg, hogy kössék
—
!»
hs
halála eltt a cseremiszeknek azt hagyta
át bélével
csípjüket, húsát pedig
tz
fölött
meg-
hs
sütve egyék meg. A cseremiszek úgy gondolkozván, hogy «ez vala!» nem mertek az halála után szavai szerint cselekedni.
—
«Ugyan mi
— gondolván,
lehet [vele] ?»
lop köré kötözték a belét.
kedett, így mívelt csodát Burszin
Burszinnak öcscse,
szántszándókkal egy osz-
Az oszlop ugyanakkor
S'olta
hs
halála után
hse, bátyjának
a felhig emelis.
visszatértét tizenkét
TÖRTÉNETI MONDÁK.
65
napnyi ideig várta. Azután így gondolván « bátyám valahogyan veszedelembe került tán!» elindul bátyját keresni. Burszin hsnek :
hódprémes ván S'olta
(?)
subája volt.
hse
«
Subája után megtalálom
!
»
—
mond-
az út mentében mindenütt (tkp. mindenhonnan)
hódprémes subát kérdezget. Minden faluba bemenvén, midn alunni feküdt, így szól vala: « nincs-e ebben a faluban valakinek hódprémes subája a magamét otthon feledtem ós a nélkül nem esem álomba*. így kérdezsködvén a nélkül, hogy [a hódprémes '?
ruhát valahol megtalálta volna, Mudroba jutott. Ott adtak "neki"
mindjárt fölismerte:
s
A
hsének
cseremiszek S'olta
—
bátyámnak subája
«ez
!»
— mondván.
megjöttét észre ve vén összegyülekez-
—
Akármikép tehetjük, de t meg kell ölni!» mondta az összegylt nép s az hálókamrájának ajtaját vassal megvasalta. Reggel fölkelvén S'olta hse, az egész kamratett másik oldalára fordítván, elmegy. Azután havat eresztve (tkp. ejtve) egész Mudro tek.
«
falut hóval födi be.
A
csermiszek ezt látván
kezdenek utána zni). jek
S'olta
hse
meg nyomomat!» medvévé
látja
változik.
Medvévé
veszik (tkp.
ismer-
<*ne
változását
meg-
egy vizet hozó leány. Ezen leánynak szava után a cseremi-
zbe.
szek a medvét veszik ölyvvé változik. zel égeti föl.
hse
t zbe
gondolkozván:
[így"
A
Akkor
S'olta
hse
Onnan ismét Mudroba repülvén
egy fatkére ül és az egész falut
tz-
cseremiszek ottan új telepeket készítettek. S'olta
— fölgyújtván
újból odamenvén, a cseremiszeket
házaikat],
Harmadik ízben menvén nyomát sem hagyta már a cseremisznek. így pusztult ki Mudroból a cseremisz nép. legyzve hagyja
el.
Azután soká fele
élt
még
S'olta
hse
népét minden-
saját votják
ellenségtl oltalmazván. Legyzte az oroszt
is,
a tatárt
halálakor az egész votják nép nagyon szomorkodott,
sírt,
is.
Az
így szól-
ván: «nem lesznek már ezután a votják népben ezen Kalmáz-
hsökhöz hasonlók!» Följegyeztem U,
és
a
malmis-i
kerület
Sakta-pi
(B o
.i
b ni a a
Szavva Vaszjilyics apó közlése után Nikola jlvanov szerkesztésében 1885, július hava 22-kén.
u
hp
h) falujában
;
Jegyzetek: sült
Kalmaz, oroszul Ku.ibJiecb a vele egye-
Luptiai-md a Vala egyik mellékfolyója, mely ismét a Vjatká-b&
ömlik. Ezenkívül több falu neve, különösen a Vala mellékén bakatir |
JfüNKiCSI, VOTJÁK XTELV.
I.
5
VOTJÁK SZÖVEGEK,
66
öoraTHpb Mejio i
m
nimaz cboh
|
IV.
uli-vuis MO.io^eacb
|
|
pa3apaTb #0
joznani
koskámit crpainHbiii \íamiston iéküm vlsisán Ha 80 BepcTi>
|
pascTOflHia feleség, ki
|
aláz Ha KO.rEHa
|
kenak ángy; kisno-k. özvegyasszony-
De
ezeltt mostani férjének ángya volt.
t. í.
ez az
itt
ángy» értelem sem veend szorosan, hanem úgy pl. mint a magyarban a «húgomasszony», vagy « nénémasszony)), mellyel nyá«
jaskodva bármilyen fiatalabb, illetleg idsebb asszonyt czímez-
Csak így érthet a lejebb elforduló átok az özvegyasz-
hetünk.
hol
szonyra,
a
mondahsnek
sep
sormani pa3pt3aTb
1.
küzd bon
sz.);
sug-l'ek
onacTHOCTb, HeiipiaTHOCTb
jávalei cjiynraTe
(1.
|
java
\
cin
:
állatmesék
HenpeMtHno t'uo=pukis
cTp-fcjia
|
;
cuk-dor -fe.iorpiiBaa (Nikolaj Ivanov fordítása; pedig
\
egyébként
|
magának a
kenakáz bastito^
:
OTBopaÜTe, HenpeMtHHO uoc.iyunrre
usjala bon j. He
t'uoán ibo
kargam kifejezés után
kisnoáz
idézett szavaiban ezt találjuk
étik
=
tat.
cuk
rojt, bojt és
na KOHeirb, Ha nocrkAOKT, cTparo CKaKaHÍa
;iouia^ii
|
|
baétkof^
.
berataz
|
s
tésztakard a sütés követ-
így hasonló e tekintetben a réz-
vhwb B3arb B^OBy,
kuéo valán por med vetloz
meket így
A
tuj-nido ...
|
keztében vöröses barna szín nyeiü kardhoz
dor oldal, mellék)
típrak SByKT,, npoiicxo^;an;ÍH ott. bi-
.
.
Jiy iraie
|
pirak
Bcer,n,a |
Nikolaj Ivanov szerint a síró gyer-
ijesztgetik: kvco valán
bad$in korobaz kort üliján dumiloz
por üktám, ün hord! ;
azaz
:
soli
sotom,
«pej lóval cseremisz
jött,
annak adlak, nagy kasához vas lánczczal fog oda kötözni» miji-kudiio. Nikolaj Ivanov csak annyiban érti, hogy valamilyen « drága prém» de "Wiedemann
ne
sírj
!
|
biron-pum iipmnraa koh'ihhm
|
;
szótárában votj. mij, möj, zürj. moj biber.
elttem homályos
|
otcaskini
A
kudir igazi értelme
copaTbca Ha cxo^i
|
ktji-ká-no ogi
sojá viono ! ero hvíkho yuTb mid dórin pottisa nepeBopoTHBX bi> ^pyryio CTopoHy ujiskini 3a kémt, Hiiy^b cjit^OBaTb, norHaTbca |
|
|
válts CHOBa. 2.
Ud-murt Ud-murtlan kilzi
al'i
vosez
v o
kot'-kinlünles
s.
badgin,
zám-ik bodrin.
—
mostim acid-no adjod .... odig-pol ves dunneüz uj bastáni,
ta uj kiciií
av6saska»
nunal eo£á vUám. budjin áksej kiskasa, kosoz gucjosli
— suoz — «InmardHi acta-seán/»
:
sucjos vosaskozi-no uj
ne-no-kifji-no uz bir. soki búdéin áksei bigerjosiz
kosoz:
«vosaská»
TÖRTÉNETI MONDÁK.
— suoz —
•ta-berd
actd-scdn
ti
.'»
67
bigerjos voiaikozi-tio-putéz nos-ik
biger-berd budjin dksej tuí uno kalíkli
uz-lu.
puüz
ne-no-kinldn vesaskdmezldn
luitntá.
kosUdm vesaskhú-no
berataz budgin iiksej ud-
immár jugtt
-murtli kosiz vosasktni. ud-murt kutkoz-no soki-ik
«ud-murtlan vosaskonez kot'-kinldnles badjinn
luoz.
— suam ta-berd budjm
nksej kalikjosizli.
— so-bera — por badjin
Odtg-})ol
adjam, jnikd-pd
vl^-vxlti potikiz
so viz-vilin badjin sindit sínaékisa.
tui koskdmani kutkdm. «ma\s karom. '»
—
por
—
— susa
kobza
so
ud-murt
por as vessd luám.
—
t
kustisa,
vcram
ta
»
ud-murt -sedu
susa, so-bera ud-murt -sedn vosaskini
kutkdm-no Vu-murt soki-ik koskaim. $in.f »
tajd adjísa,
susa vosaskini kutkám.
vesaskdm, vesaskdm as-sean\z-no Vu-murt koskimtd. vesasko, uzkoéki-a med-agí*
Vu-murtd:
ud-murt res kofkinldnles bad-
ud-murt vesd piram; so-bera cisto
zdm, Inmar-kinigalán
kiliz ta.
A votják imádság.
A
votjáknak imádsága
bet ér). Hallgass
egész világot
éj
!».
s
fogta be, ez az
magad is belátod éj három napi ideig
— mondja —
oroszoknak
ezt]
:
töb-
Egyszer az tartott.
A
föl-
parancsolja
:
«Inmar-otoknak a magatok módAz oroszok imádkoznak, de az éj sehogysem enyészik.
«imádkozzatok» jára
mostan rám
megfelemedve az
császár
séges
mindenkiénél nagyobb (értsd
Akkor a fölséges császár a tatárokat fölszólítja «imádkozzatok» mondja «ezután ti a magatok módjára !» A tatárok imádkoz:
—
—
nak, de haszna megint nincs.
A
tatár után a fölséges császár igen
sok népnek parancsolta, hogy imádkozzék
;
de egyik imádkozásnak
Végi a fölséges császár a votjáknak parancsolta, hogy imádkozzék. A votják megkezdi s az ég azonnal világossá lesz. A votjáknak imádsága bárkiénél nagyobb !» mondta azután sincs
haszna.
—
a fölséges császár népeinek.
Egyszer
— azután — egy
cseremisz,
midn
egy nagy hídon
átment, megpillantotta Vu-murt- ot (Vízembert). Az a nagy hídon
fésvel fésülködve félni.
«Mit
is
imádkozott a
ült.
tegyek!')
A
cseremisz ezt meglátva elkezdett igen
mondja
maga módjára,
s
de a
imádkozni kezdett. Imádkozott,,
Vu-murt
nem ment
el.
«Votják 5*
VOTJÁK SZÖVEGEK,
68
IV.
—
módra imádkozom, nem megy-e talán el?» mondja s azután kezdett el imádkozni módra s a Vu-murt votják azonnal elment. szólt az a cseremisz s »A votják imádság bárkiénél nagyobb !«
—
saját hitét (tkp. imádságát) elhagyván votják hitre tért (tkp. votják
imádságba ment tiszta igazság,
be);
azután egészen votjákká
Inmar könyvének szava
Följegyeztem
Nikolaj Ivanov
ban; 1885, augusztus 13-ikán.
lett.
— Ez a beszéd
ez.
közlése
után
Kazán-
V.
Tündér- és boszorkánymesék. 1.
Sun dt- ám Vadlan pid-jilaz taz bertini potom,
urod ulám.
ad'ami kidbkin, mizon sajirin ulsa, gur-x
solan gurtaz ne-no-miriz-no vilimtá, tuz-uo tuz
nas-pal kalikáirim kof adko
kema
surás-vilti
vetíts
es ~pi.
.'»
— susa
bertámez potám.
bertsa, bertsa, odig-pol sod badjin tála
vuám. tátin
£itmam. taz pel'mit luám-berá badgi?i kipi-bordi moggisküm-no so kutkám. »á Inmará, Inmará.' tagi
kipi-jilü puksisa berdni
vetliéko-no kelan'-ti-no ng settiski-ug
suám.
a ej,
;
kitin
vetlisko,
med-ag kolom-ini?»
sec ad'ami, an kurákti, mon-dorü pir-no vidsa kel
! »
veram soli kipi. so kipi-dorá pirsa, kólám, éukna sultisa, kipi soli kiz
veram
:
— —
*
kel'a-
utón minsa,minsa,ti ad^od, so tijin kivin niljos pilaskozi,
ta niljosles odigezles dissá-kutsá vat-no,aciz kurták
karid, sudo luod».
ad'ami kipiles kilzám.
kipilán
án
sot
;
—
ofíi-ka
veram-seániz-ik
surás-vilin tijáz settám, so tijin kirin pilaskis, tuá ceber, zaríd-jir-éio niljosiz
adjcim. odigezles dissá-kutsá kutsa, taXa vatkám. pilaskám-
-berazi niljos disaskini kutkil'l'am. kikez disaskisa, gurtazi koskitt'am.
kicinmátiez dissá-kutsá sedtiták «kin
dismá-kutmá bastiz?» dismá-kutmá,
mon
—
susa veram
med-ag mostim
—
(monestim)z
«kin-ká bastiz, sot inestim
so sotisli kisnoli-no bizsal.'n o$i suám-beraz
tál'is
ad'ami so nilles vatám dissá-kutsá pottisa, asli sotám. «táu, táu.'»
suám
so nil
— «mon
toná kisnoli ug basti,
mon tonán idomít
ta-berá kisnoed ini
minam
—
.'»
ttáu karod-ka kar,
—
mon
jurtá-jerá-no, ne-no-miri-no evei, kitin
süni kutká vilám ad'ami-no nil vójdo, án
VOTJÁK SZÖVEGEK,
70
acmdos
kurákti, og-agin ulsa,
peggini edja-vildm
vil'
um
V.
—
biráa
susa alám. soki ad'ami
cok íská, kigi-kd acim ulo, ogi-ik ton-no ulod/» asliz kisno
Ta
4
— susa ad'ami
kisnodn kartan so pid-jil murtldn nos-ik gurt-palaz minni
uzir-no gec ulis
Ta
medojos-kuspin tagi
usjaskdm
kudgisa,
ad'ami
union ódig uj-kotirin ta gorodldn ved
:
ulca'astiz (ulcajostiz), pirolka' astiz sur lego, ta
sur-vamdn kot'-mar
küzd adamiled medojosiz gorod-
ulcddti, pirolkddti vig. vigjalo/» ta
veraUam. gorod-kugo abdirasa, adamijdz-pd doraz ota
-kugoli
veramed zdm-a, ovol-a
jaratki
gorodin tuz
gorod-kugo vilam. ta gorod-kugo-dord sojos ülni
medjasküí'am. odig-pol tain (tátin) idon-kuspazi
«so
nildz
karám.
kuikiltam. Minsa, minsa, sojos ódig gorodd vuilíam.
5
«ójdo,
kisnoezled-no kisnoez doridtiz kilímtá.
;
?
mon
sóin kigi-kd ver ad, og% kar
jirid peX-pum-vilad uz lu-ni»
—
ini.
usjadkid, ordkcadkid ad'amijdz ug !
od ka bigati éuk-agd-ik tinad
sudm gorod-kugo Uktdm
ad'amili.
ad'ami-pdbordsa, mind ini kisnoez-dord. kisnoez kartsd adgisa, nmali ton bordkod
—
? »
soli veraz, kisnoezli
-ug,
an usjadki
!
—
an kurdkti! acim 6
susa juam. kartez soki veram. susa,
mon
mar-ka gorod-kugo
tonid jalan veradko-ug
tond ug kustin
uj-sor vusa, so kisno-murt pedlo -no,
cisto
«ogi ton rie-no-ku-no mostim
—
susa,
;
ud
kilziski-
no jdo
bujgatdm kisnoez
potdm-no táji susa, sultdm
:
cok,
sója.
apiciez-
badginez-no dunne-vüin mon-dord ! » soki-ik ved dunne-vilid
-kinjos
— muéem-vilin-no, inmin-no, vuin-no
ulisjos
—
cisto
olo-
so-dord
lukaékiUam. ta'asin (tajosin) kisno-murt sundi gugatog-no ugamtd kigi-kd,
mar-ka küld vilam
ujin-ik cisto
permitiUam. éukna
ta
ugdz
adgisa, ved gorod-kalik abdiram. kona-kd nunal ortcisa, nos-ik usjas-
—
—
pa sua kdm so ad'ami kudgdmdniz. «mon» muzemdz girsa, udjasa, kigsa, judz árasa, kutsasa, 7
nali
vil!
'dedn-ik
ódig uj-kotirin
izsa,
pizsa 4uk-
ta kiljossd gorod-kugo nos-ik kilsa, soli azlo-
iíanvuto». «
«
veramed- dedn-ik od-kd
bigati,
éuk-agd jirdd 4ogo/»
—
susa, verani kosdm. soki so ad'amildn kisnoez nirid-dedn-ik olo-kin jurttidjosiniz kartezldn veramezja uj-kotirti cisto
permitdm.
Ta-berd ad'ami kisnoezled koi-mar karni bigatámzd adgisa, azloled-no ukata sug
matni bigato»
—
ugdn usjaskdm. «mon sundiled gugamzd vog-
sudm.
tali
ukata tuz abdirasa, gorod-kugo nos-ik
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK. rerani kosüm
nbigatü-ka,
:
mon
oz brgati,
ofji-ka
adami
kilsa,
71
med vofimatoz monim sundiles iuiamzii éogo/o
soles jirzá atasles-seün
kiénoezli veram.
vistdmmid-a, mar
«oj,
kik kisüt
pen
— juam
/»
mon
soto,
éug ui-
— Suam
kwalákjasa kartez.
kurákti, aslestim-ginü ktlmá kilzi,
an
«ójdo, cok
karom bon?
h
tája (tája)
a, tu£
-bordi ton kutkid, acma'os ta-berü kemali l'ukiskomi ini» kisnoez. «no ki fitos nos
;
ud
bir.
ma, tonid
odigza bur kisijad pen, odigzd pattan kisijad
so-berd ta bugoráz soto, ta bugordz afiad kusti, hitei ta bugor
;
miniz, otci-ik min, kitci piriz otci-ik pir/»
utam. adami kisnoezlan
kid'okd
kustdm. ta bugor -sori
— susa, kisnoez kartsü
kiljaz gurtiétiz potsa, bugorzá afiaz
tu£ kema minsa,
surds-vilin tuz
fiec
9
jurt-jer
adfiám. bugor pirak ta jurt-j era piriz. ad'ami-no so-sori pirsa bmkisijistiz kiédtsd-pá pottiz.
tid
h
— juam
iska.'n
—
adami
jurUkufio-kisno.
kin kisnoez, kitci mind
minam
«á, ta kisdt
—
cisto
surzilan-ug, kitis
so kisnoli, ki fii kisnoasküm,
veram.
minam ümes-piü-ug
«ton
susa, jurUkufio-kisno ad'amijdz tuz utam, oktam, haltam.
tátin kolsa,
adami
kisdtezja «mil'am dmes-pimi /»
akjossa
kisnoezles
kema minsa, minsa, bugo-
nos-ik surasaz potüm.
vudm.
rez-sori azlo-kad'-ik fiec jurt-jer -dóri
adfidm.
— susa todmalTam.
so
jurt-jerüz
adfidm,
tátin sundílan
kik bultirjosizldn
adami
ofii
kiksd-ik
valüktamezja
fiec
ta jurt-jer-dori
ptrdm. adami so-sori pirsa, kiksd-ik kisütjos
minam
—
adami ulon-vilon-jug-durzd cisto veram.
sum-potdm. «pir
medaz
setti ;
dmes-pizd
al'i,pir
dmes-pid
acim sion-juon
fiifiolü
fii fiola-,
lestini
suam sundi-mumi
fiifioUs
«ta
n
juam sundi-mumi.
tüjü kilsa,
sundi-mumi tuz
sundi-pid vud-no tond sütni
minoh
—
sasa
sundi-mumi
— pa sua — «acmdlan korkan
olo-mar adami-zin van, kin-kü vetliz-ama
fii fiola
susa,
pirtüm. so vafisin sundi inmis vaskisa, korka-doraz
vudm. korkaz pirüm-beraz «náná-uf*
soli
vusa, pirak puékaz
kisdtsd pottdm.
kisijistiz
nililün-ug, kitis settid ín
fiec
üksejlan-no-pü ovol
siée fiec jurt-jerez budfiin
mumiz uldm. bugor
10
tátin palí'an kisijistiz
surüs-kuza dunne-pumofi minam. dunne-pumá vusa, tuz-no tuz
soki
set-
—
/»
ultktiz,
piü, liktizn
-
uümes-pimi Uktiz, ton med-ad sut susa, mon
pirni kosi»
ümes-pizü pottdm.
uískü, «oj
mon
sojü potto ati/»
muso dmes-pimi,
sajird vuid?» — juall'am sundi muminiz.
anion
— susa sundi
ki fii ton tatci, »
— pá sua —
mizon «kis-
12
VOTJÁK SZÖVEGEK,
l'l
noálán kiljaz
sundiles
njaraloz , jaraloz
liktám mar-ka*, is
menim
vui,
tatéi
V.
gugamzá adgini
éukna
!
éukna sundi ámes-pizü tu£ vag sajkatám. «
kulá, sóin
adgod» — éuám sundi. — pá suá — «ucki f
»
kik tuz badgin purti, ogez ne-no-ku-no dugdilták biráktam
tattn
vuán poésa biráktam
idei,
j
ogez
p&étisa
potko
vuo purtijáti potko».
je-purtijáti
so-berá
inon
idei.
gugakim jo-purtijü pirsa,
pukstkim
;
sundi
vuo purUjii
biráktam
mon gugasko
micki,
—
ini/»
susa, veramez-seán jo-purtijü biráktam vuo purtijá pirsa cué-z zi
guiam.
—
luoz-ah) 14
—
nunalaz adami
kajta
«kigi-ká
susa,
juam
mon toná
imon
valákto,
ogi-gina
karín
sundhseán-ik sundilán valáktámezja gugam. vei
— dir
veram sundi
adami
vusa,
gugasa, sundi intijin
dunneáz kotirtám. git-agá rusa, sundi soles-pá juam. «kigi
mája (maja) adgid? vera kotirti
ini aslim.'»
kil'i ;
kudiz kuskiniz eoé -vilin.'»
tuz seliko adamijos-no
vir-puékin vetlo
— suam ad'ami
van, kudiz cirtijániz éoé,
mar -no, mar-no
;
evei ta dunne-
nunalaz gec
siindUi. kicinmáti
sundi- ám es-jn kisnoez-dorá gurtaz intijin
vetlid,
dunneáz
«tuz tiros adgi, ves
lumagá-sori vusa, ad'amijoslán selikánizi mirdán, mirdán-
;
•giná usták
15
minam
intijad gugasal,
ton
«luoz, luoz.'n
sundiles.
potom,
tatéi
vusa,
sisa, jusa
aciz
sundi
gugasa gorod-kugoli sundi-gugamáz vogmatám. kajta nuna-
laz gorod-kugo
«mon acim-no ta-berá gugalo /»
—
susa, sundi-ámes-pi
•seán kegit purtijis pezié purtijá pirám-no ali-no otin pezsa ulá-na. ves
mar-ka gecez-burez vilam gorod-kugolán sundi-ámes-pili luüm.
minam-no so-dorá
sundi-ámes-pi ali-no tuz uzir, tuz gec idá.
lamá van, tuz gee
vet-
sudiz, sektaz.
A nap sógora. Hajdan egy lábán
i
járó (értsd
:
földhöz ragadt szegény, kinek
lova sincs, melyen járjon) ember messze, idegen vidéken élvén elindult,
ban;
hogy visszatérjen
de igen rosszul
igen,
vidékebeli népet»
—
(tkp.
élt.
gondolta,
«
Neki semmije sem volt
Legalább viszontlátom a s
kedve
jött
jött).
visszatérvén), egyszer egy sötét
beesteledett.
falujá-
magam
hazatérni (tkp.
—
Az úton soká menvén, menvén hazanagy erdbe ért. Itt Miután igen sötét lett egy nagy fatönkhöz akadt és
mondván, visszatérése felé
falujába.
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
«Inmar-om lnmar-om!
aina fatönk tetejére ülvén sírni kezdett. járkálok, járkálok és csak hálóhelyet
—
már hálni?»
sem
7^!
;
hol fogok
lelek; vájjon,
mondta. «Ej, jó ember, ne búsulj, jöjj hozzám hálj mondta neki a fatönk. meg!» és lefeküdvén a fatönkhöz
menvén, meghált. Reggel
midn
elkísérte
három leány fog
felkelvén, [így] szólott neki a fatönk,
«te mész,
:
mész
s
egy tót fogsz
látni,
azon tóban
fürdeni, ezen leányok egyikének rejtsd el a ruhá-
add oda az ö
ját s ne
2
—
(tkp.
—
maga) kérte nélkül;
ha úgy
teszel,
szerencsés leszel». Az ember szót fogadott a fatönknek (tkp. -ti).
A fatönk mondása szerint az úton tavat talált abban a tóban három igen szép, aranyhajú fürd lányt látott. Egyikének ruháját ;
elvevén, elrejtzött az erdbe. Fürdésük után a leányok öltözködni kezdtek. Ketteje felöltözködvén haza ment, a harmadik
vén ruháját, így vette
el
adja
el,
szólt:
«
ruhámat
az én
;
nem
lel-
ruhámat? akárki 3 én az eladóhoz (ahhoz, a ki
vájjon ki vette
el
az én
eladja) férjhez is mennék (tkp. feleségnek is futnék, t. i. bozzá)». Miután így szólt, az ember elhozván a leánynak elrejtett ruháját,
oda adta neki a leány
(tkp.
magának). «Köszönöm, köszönöm
— «én ezután immár feleséged [vagyok]
».
!»
— mondta
((Mondhatsz bár
köszönetet (tkp. ha köszönetet teszel, tégy), [de] én téged
én
—
te veled ?»
gatta
«nosza,
:
nem
nekem házam, telkem, semmim sincs hol élek kezdi vala mondani az ember. De a leány csitítne búsulj, együtt élve mi nem fogunk elveszni !»
veszlek feleségül
;
;
—
Akkor az ember el akart vala futni új feleségétl, de felesége nem maradt el mellle. « Nosza hát, hadd legyen, a hogy magam fogok élni, ugyanúgy fogsz élni te is» mondta az ember s a leányt
—
feleségül vette (tkp. tette).
Ez a feleség és férj megint útnak] log (tkp. lábon való; azaz: lóval
vén, menvén,
dag és
jól
nem
indult (menni kezdett) a gya-
bíró)
ember
faluja felé.
4
Men-
k egy városba értek. Ebben a városban egy igen gaz-
él
városúr volt. Ezen városúrhoz szegdtek
megélhessenek
(tkp. megélni).
Egyszer
itt
k, hogy
tartózkodásuk alatt (tkp.
élésük közben) az ember megrészegedvén, a béresek közt így dicsekedett:
«én egy
éj alatt
(tkp. körül) ezen
városnak minden utczá-
ján, sikátorán át folyót eresztek, ezen folyón át valamennyi utczán,
Az embernek ezen mondását megmondA város ura csodálkozván, magához most az embert. a Az a mondásod igaz-e, nem-e ? én dicsekv,
sikátorban hidat építek. »
ták a város urának béresei. hívja
5
74
VOTJAK SZÖVEGEK,
V.
hazudozó embert nem szeretek; azért amiképen tégy; ha
beszéltél, úgy már válladon a eljött embernek. Az ember sírva
nem
—
fejed !« mondta a város ura az megy most feleségéhez. Felesége sírsz
—
te?»
jél;
férjét látván, kérdezte
«miért
:
«Úgy nem
hallgatsz lám te sohasem rám én neked mindig, hogy ne dicsekedde nosza, hadd legyen, ne búsulj, én (tkp. magam) téged el
tlem)
;
nem hagylak 6
lesz
Férje akkor teljesen elmondta feleségének, amit a
város ura neki mondott. (tkp.
nem
bírod [megtenni", reggelre
mondom
hiszen
(tkp. vetlek)
— vigasztalta t
»
nagyja
is
a világon én hozzám
állatok (tkp. valakik)
—
Éjfél
felesége.
az az asszony kiment és így szólván füttyentett:
jvén
«kicsinye
is,
Akkor az egész világról való a földön, égben és vízben élk mind !»
—
hozzá gyülekeztek. Ezekkel az asszony napkeltéig valahogy munka nélkül, a mi kell vala, az éjjel mindent elvégzett. Heggel a munkát látván az egész város népe csodálkozott.
ember részegségében »En» mondja «egy
az
—
ván, 7
—
(tkp. éj
Néhány nap múlván az
részegedtével)
bevetvén, a gabonát learatván,
ismét dicsekedett.
megszántván, boronál-
alatt a földet
kicsépelvén,
megrölvén,
megsütvén reggelre friss (tkp. új) kenyeret teremtek el ». Ezen szavait ismét meghallván a város ura az elbbi módra megmondatta neki: t. i.
«ha mondásod szerint
tenni), reggelre
sége az elbbi
leütöm a fejedet
nem !»
módra bizonyos (tkp. mondása szerint, egy
elvégzett férjének
tehetsz (tkp.
nem
bírsz,
Akkor az embernek a felevalaki) segítkkel mindent éjen
át.
Ezután látván az ember feleségének mindentehetségét (tkp» bármit tenni bírását) az elbbinél is bajosabb munkával dicseke-
mondotta «én a napnak fölkelését megbírom mutatni ». Ezen még inkább csodálkozván a város ura, megint megmondatta s neki: «ha bírja, hadd mutassa meg nekem a napnak fölkelését ha nem bírja úgy (értsd: a mint mondta), én leütöm a fejét, valamint egy kakasnak». Ezt hallván az ember elmondta a feleségének. «Ej, ej, megbolondultál-e, vagy mi ? Nagyon bajos munkához fogtál te, ezután immár mi sokára (tkp. -nak) el fogunk válni » mondta a felesége. «Na ugyan hogyan is cselekedjem ismét ?» kérdezte megf élemedve a férje. « Nosza, hadd legyen, ne búsulj csak az én (tkp. magamtól) szavamat hallgasd meg s nem fogsz elveszni. Nesze, neked két kendt adok, egyikét jobb zsebedbe tedd, másikát bal zsebedbe tedd. Azután ezt a gombolyagot adom ; dett. [Azt]
:
;
!
— — ;
TÜNDÉR- ÉS BOSZOHKÁNYMESÉK.
?•">
gombolyagot dobd magad ele 8 a Lova megy ez a gombolyag, te is] a hova bemegy, oda menj "te is be». Ezzel felesege elküldte férjet a távolba. Az ember felesége szava sze- 9 rint kimenvén falujából, gombolyagát maga elé dobta. Ezen gombolyag után ig- n soká menvén, az úton egy igen szép bázat (háztájt, házat-telket) látott. A gombolyag egyenesen ebbe a házba ment be. Az ember is bemenvén utána, jobb zsebébl kihúzza kendjét. « Ejnye, hiszen ez a kend a mi húgunké; hol (tkp. honnan) találtad?» kérdezte a háziasszony. Az ember annak az asszonynak mindent elmondott, hogyan felesegesedett meg, ki a felesége, hova megy. « Hiszen te így az én sógorom vagy]!» mondta s a háziasszony az embert jól megvendégelte, jól ellátta(tkp. rendbehozta). Itten meghálván az ember, ismét elindult útjára. 10 Soká menvén, menvén gombolyaga után egy az elbbihez hasonló szép házhoz ért. Itten bal zsebébl "való kendjén ismerték meg, hogy az sógoruk (tkp. «a mi sógorunk !» mondván). Úgy látta meg az ember feleségének mindkét nénjét. Ama két sógornjének jó magyarázata szerint az út hosszában elment ezt a
oda menj
;
—
L
—
—
L
—
a
világ
végéig.
A
világ
végére
házat látott; olyan szép háza Itt
a napnak anyja
egyenesen befelé
élt.
még
Az
egy igen, de igen szép
a fölséges császárnak sincs.
A gombolyag
ment.
kendjét kihúzta zsebébl.
nyomé
érvén
ezen háztelekhez érvén
ember bemenvén utána mindkét 11 «Hiszen ezek a
— kérdezte
kendk
az én
leá-
Akkor az ember elte, léte körülményeit mind elmondotta. Ezt hallván a napanya igen megrült. « Gyere be csak most, gyere be vejem a padozatkamrába, a napfiam megjön s meg ne találjon téged égetni ételt, italt megyek készíteni » mondta a napanya s vejét a padozatkamrába bujtatta. Akközben (tkp. azon idben) a nap leszállva az égrl házához ért. Miután bement házába «mama. a. a. !» 12 « a mi házunkban valami emberszag van; jött tán mondja « vejünk « ?» valaki mondta a napanya Jött, fiam jött !» t;sógorunk)jött, hogy te meg ne égesd (mondván), én neki azt parancsoltam, hogy a padozatkamrába menjen ». « Nohát én kihozom most öt!» mondta a nap s kihozta a padozatkamrából sógorát. «Oh kedves vejünk (sógorunk), hogyan jöttél te erre az idegen tá((felemondja kérdezték a nap és az anyja. «En» jékra?)) ségem utasítására (tkp. szava szerint) jöttem ide nekem a napnak ;
hol találtad
?
!
»
a napanya.
;
—
.
—
— —
— —
—
.
—
—
;
—
.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
76
látnom; ez
fölkelését kell
V.
a miért jöttem (tkp. abban van a
az,
« Jól van, jól van! reggel mégmondta a nap. Reggel igen jókor felköltötte sógorát. «itten két igen nagy katlan [van], egyike mondja
jövés mije; értsd: ügye, oka). is
—
látod»
<«Nézd!))
—
—
soha meg nem sznve
fölkelek a jeges katlanba ki
;
midn
f, másika jeget fz
forró vízzel
midn
;
én
bemenvén
a forró vízü katlanon át jövök
viz
katlanból a jeges katlanon át
leáldozom, a forró
Azután a nap [így] szólván: «nézd, most ime fölkelek!* úgy a mint mondta, a jeges katlanból a forró viz katlanba bement [és] szépen, lassan fölkelt. A következ napon az ember
megyek
ki».
kérdezte a naptól 14
—
«Lehet, lehet
«én fölszállanék a te helyedben,
:
—
!»
mondta a nap
—
nekem lehet-e ?» ahogy
«csak tégy úgy,
neked magyaráztam » Elérkezvén az id, az ember a napnak magyarázata szerint nap módjára felszállt. Nap helyett fölszállván, az egész világot köri járta. Estére megjvén kérdezte tle a nap !
:
«hogyan
jártál,
mit láttál?
mondd
el
láttam, az egész világot körüljártam
(tkp.
is,
15
is
ne estem
le
igen
bnös em-
—
nincs ezen a világon ?!»
Harmad
nak.
;
vannak, ki a nyakáig, ki a csípjéig járkál vérben; mi mondotta az emher a nap-
is
mi
«Igen sokat
a déltájékra érvén az embe-
;
maradtam leesetlenl)
csak nehézséggel
berek
!»
miatt csak nagy nehezen lehetett, hogy
bnei
reknek
most nekem
napra jól evén, iván a nap sógora elindult feleségé-
maga
szállt föl a
hez falujába.
Ide érvén,
tatta a város
urának a napnak
fölkelését.
nap helyett s megmuA következ napon a
—
város ura [így] szólván: « ezután én magam is fölszállok !» úgy mint a nap sógora egy hideg katlanból forró katlanba ment és
most
ottan
is
f
még.
él.
Én
is
jószága csak volt a város urának,
A
nap sógora most is igen gazdagon, jártam nála (tkp. nekem is van hozzámenésem),
mind a nap sógoráé igen jól
A mi
lett.
igen jól etetett, megvendégelt.
Följegyeztem
a
Lavrenkej
CeHTar^) falujában
Ivanov
kerület
Vu£-gumja
apó közlése után és
(Hobhü
Niko
1
a
szerkesztésében; 1885, június 24-ikén.
Jegyzetek: Hbifi, 6fc,a,HHü
kel'ani
szarapuli
|
éajir
npoBo;uiTb
|
pid-jüaz
cropoHa
vetlis |
Ha Horaxi. xo^ainhíj Ge3,T;oMmoggini HaTKHyn>ca
kijn KOJio^a
|
pirolka nepey.ioirL; pirolka'astiz
=
j
yholka-
jostiz
|
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
77
ukata sug
eme Tpy^HLiiiuee
permitni cjÉ.iaTb, coBepuiirrb
|
kosmogout'ni yrocriiTb, no^'iiiBaTb oktini-kaltini mond. II. jegyz.) ak óo.ibiiiaa cecTpa ulonntlon-jug-dur ocToaTe.ibCTBO yopaTb shshh; jug-dur önállóan nem használtatik va$ paHO Hraktinx cu£ c.iobo no^pa-KaeMoe MCT.TeHHOMy poztini BapHTB Kiinf,Tb BOcxoHí^eHÍH) co.iHija («a nap lassú felkelését fest szó»). Ovfc.io)
|
ki^ios K.rh-Hx'e
pirak npflHO
|
niai
|
iékti
HyTaui.
(v. ö. |
|
|
|
|
|
|
j
%
B aka- times- pi. Ódig adamilün kwin piez
viliim, so ad'ami-no, soltin
kisnoez-noi
kulam. sojos kultim-berti kuití pijos tuz urod ülni kutkilTam, ne-no-mirzi-no vilimtti. kiénoaskon-dir vusa, ta'asli kertes karilTam, kinli
minni kisno jüant
kitci
pukisaz tbom
—
kinlan kitci
,•
«kicitinami-ik pukis lestom'-no so
susa.
iiéiz
pukisez, otci
suilTam. 051 susa, kwiúnazi-ik pukisstiz
minomi kisno juani))
—
hadain piltin pukisez
ibil'l'am.
azir murtltin azbaraz ustim, sortitiezltin nos-ik
muzon
uzir martian
azbaraz ustim. pokciezltin pukisez nur-sori ustim. badjin pijos sum-Á -potsa, uzir murtjos-dori kisno juani koskilTam. pokciez tuz bordsa, -vilti
minm,
nur-vilin bordsa, silikiz
doraz
liktis baktitiz
nur
adjcim. baka
sámblik, xámblik ttitcasa, so pokci pi-dorti vutim. vutim-beraz tmali ton 031 tuzbordkodh)
— susajuam.
jos-dorti kisno juani koskizi,
um
berd, nunjosi geé murt-
menim kisno juani tatis
bordsa, pokci pi. baka nos-ik suoz kulti.'v táji
(iki^i
:
kildtim»
aviéttim, tin berd,
— ueram
sum-potni tonid
sutim-beraz baka sámbilak beritkám. soki-ik pokci piltin
s
sin-ajaz tuz badjin jurt-jer kildtim ; siée bad jin, uzir, jec jurtez-jerez
budjin tiksejltin-no pa evei.
kil'tim-no tu£ taza, ceber
jurUjer-puékaz pirttim. vajtim. «burji, burji/»
tonid kisno jisa,
suan
—
sutim
tu£ ceber-no, tu£ taza jono
ulilíam. times-pizti
baka
tatéi pirtisa, so-dorti
med luozft pokci pi
lesttim.
soki-ik
vilistiz baka-dissti
ad'ami Inam. Táji lusa, baka pokci pijtiz as
—
tuz uno ceber ttiljosiz
nkudiz-kti tonid uksaz, soiz-ik
kisno burjini kutkám. burjisa, burniltiz setttim. soki
baka tu£ badjin
suanjosiz das nunal éo£ü odig-no dugdilttik sisa,jusa
suan
ortcam-berti
kisnotiniz
gurtaz
baka tu£ jeces lentim,
tiros
valjosiz
kitkisa
nunjosiz vinztis todmalTamta,
4
VOTJÁK SZÖVEGEK,
78
—
tkin-ká so búdéin dksej.'»
sh-polín tuz jec uhu kutkdm.
koialTam.
051
so pokci pi
nunjo-
kona-kd ar ortcisa ktsnodniz nur-
baka-doni kunod minám. nur-vüd vusa, nos-ik bakddz adjam.
-vila 5
V.
baka sámblik, sámblik tdtcasa-pd vusa,
baka
jurt-jer
kildam.
likta nos-ik. azlo-éedn-ik sojos-dora
nos-ik tuz badjin
beritkám-no nur-vilin
sámblik-gind
baka kunojossá tuz ut'altam, ceskít éion-juon-no,
mar-no pumtdm-jiltdm vilám. hanoin kema
ulsa,
baka-dmes-pi nos-ik
gurtaz bertám. badjinjuon vusa,baka-dmes-pildn nunjosiz kisnojosinizi
varmajjosazi kunod koskil'l'am. sokt baka-dmes-pi-no varmajiz-
dord minni sdasaékodt))
dasaskini kutkdm. ktsnoez tája sodsa, «mar ton ojí t\ros
— juam.
•baka-varmajáli gec dis-kut dasasko, ta diéma-
oh
-kutmd-kd kujmaj, soki so baka-dmes'pi.
kuldh)
«mali
— susa juam
tenkl
7ios
kisnoez.
minam
«mon
"1
bak a- dis -kutsa suto
vetloz
;
sudm
a jüan ad'ami-sedn vetldmez
ad'amiles ker-potko, acmá'os ogja
ajul-dord minikimi bakddz adjiskom soles
—
ad'ami-sedn jalan vetlozn
ta
;
dis-kutmd-kd
éoti,
mon
soki so jornúsa, jalan ad'ami-dií-kutan
;
o$i-ká vctliz aemd'os ne-no-kinles-no ker
um
potá-ni*.
—
veram baka-dmes-pi. oji susa, so dasam dissd-kutsa kutiz-no HSnoániz
minám. baka dmes-pizd aélo-sednik hadain
nos-ik baka-dord kunod
jurtaz-jeraz pirtdm.
baka dissd kÜ'dm-beraz,
kám pedlo potsa, sutám
;
so-berd asleétiz
ta dissd
dasam
dmes-piez lué-
dissd bakalí
kujmam.
dmes-piez gurtaz bertdm-btraz baka asleétiz dissd utcani kutkdm. utcasa, utcasa, disezles ódig penzd-gind settdm-na. iá kaltak, haltak ta
ad'ami-dmeS'pidldnuiezn —
baka-dmes'pilán
susa, baka dmes-pizd kargam. so-tiris
vetldmez-no luímtd-ni, baka-no
baka-dori
.'
ad'ami
luilhntd-ni. táji haltalán ad'amijdn ulonez budin.
A Egy embernek bárom
1
b ékav
fia volt.
ö.
Az az ember
is,
az
felesége
Az ö haláluk után a három fiú igen rosszul kezdett semmijük sem volt. Elérkezvén a házasodás ideje, tanácskozást tnek, hogy kinek hova rkellene" menni feleséget kérni. kinek • Mind a hármunk nyilat készitünk s azt a nyilat kiljjük; mondták. kerui» a hova esik a nyila, oda megyünk feleséget Akkép szólván mindhárman kiltték a nyilukat. A nagy fiúnak
is
megholt.
élni,
—
—
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
79
középsé ismét egy
nyila egy gazdag embernek udvarába esett; a
másik gazdag embernek udvarába esett. A kicsinek nyila egy mocsárba esett. A nagy fiúk örvendezve mentek el a gazdag emberek-
A
hez feleséget kérni.
kicsi
nagyon sírva ment a mocsárhoz
látott
A mint ott sírva állott a meg. A béka hipp-hopp
jvén
kérdezte:
(tkp. -ra).
«
»
«miért sírsz
te
mocsárnál, egy
hozzájöv békát
jött. Hozzá «Hogyan ne sírkérni, nekem úgy
ugrálva a kis fiúhoz
olyan nagyon?"
bátyáim jó emberekhez mentek feleséget van határozva (tkp. megjelentve), hogy iunen kérjek feleséget" mondta sírva a kis fiú. A béka ismét szól « esztelen, ne sírj, neked
nék
;
—
:
örvendezned
Akkor
kis
a
Miután így szólt, a béka egy hoppal visszatért. fiúnak szeme eltt egy igen nagy ház jelent meg
kell
!»
;
olyan nagy, gazdag, szép (tkp.
Akkor a béka berre
lett.
levetette
jó)
háza a fölséges császárnak sincs.
magáról békaruháját
és igen tiszta, szép
Ilyenne válván a béka bevitte a kis
a
fiút
em-
maga házába.
Miután
ide bevitte, igen
sok szép leányt hozott
válassz
!
«a melyik csak neked megtetszik, az (tkp.
— mondta —
ugyanazzá) legyen a
te
A
feleséged!"
Választván, választván egy igen szép
s
hozzá.
«
Válassz,
kis fiú választani kezdett.
igen
tiszta,
csinos leányt ta-
Akkor a béka igen nagy lakodalmat csinált. A napnyi ideig szünet nélkül (tkp. egyet sem szünetelven) ittak. A lakodalom eltelte után a béka sok pompás lovát
lakodalmasok
lált.
ván, haza küldte vejét a feleségével.
öccsüket;
ama
Bátyjai
(-valami fölséges császár az!»
—
nem
ettek,
befog-
ismerték
gondolták.
tíz
meg
Akképen
Néhány év múlván, vendégségbe ment feleségével együtt a békához, a mocsárra. A mocsárra érvén ismét meglátta a békát. A béka «hipp-hopp» ugrálva hozzájuk érvén, egy hoppal (csujön ismét. Az elbbi módon pán) ismét visszatért és a mocsáron ismét egy igen nagy ház jelent kis fiú igen jól kezdett élni bátyjai között.
meg. A béka jól megvendégelte vendégeit, édes étel ital s egyéb is (tkp. mi is) vég nélkül volt. Soká lévén vendégségben (tkp. vendégben) a békavö ismét visszatért falujába. Nagy ünnep (tkp. ivás) jvén, a békavnek bátyjai feleségeikkel elmentek apósaikhoz vendégségbe. Akkor a békavö
is
készülni kezdett apósához (menni).
Felesége észrevevén, kérdezte: «mit készülsz te olyan sokat?"
—
Békaapósomnak jó ruhát készítek; ha ezen ruhámat [neki] ajánmondta a talán ember módjára jár mindig" dékozom, akkor •
—
békavö.
«
Ugyan minek
kell neked,
hogy az én atyám ember mód-
80
VOTJÁK SZÖVEGEK,
—
jára járjon?»
emberektl
kérdezte felesége.
embertl)
(tkp.
békát látunk
;
;
midn
V.
«En szégyellem magam az mi atyádhoz megyünk, egyre
ha neki adom
békaruháját ezt a ruhámat, én az megszorulván mindig emberi ruhában fog járni;
elégetem; akkor
jár, mi senkitl sem fogjuk többé szégyelleni magunkat* mondta a békav. Akkép szólván, elvette elkészített ruháját s feleségével ismét a békához ment vendégül. A béka vejét az elbbi módra bevitte nagy házába. Miután békaruháját levetette, titkon kimenvén elégette azután a maga ezen ruháját a veje
ha úgy
—
—
—
szatért falujába, keresni kezdte a
maga
vén ruhájának egyedül csak hamvát ez az én
átkozta.
hoz
s
embervmnek mve»
—
;
A
békának ajándékozta.
készítette ruhát a
béka, miután veje visz-
Keresvén, keres-
ruháját.
találta
még meg. «Oh
mondta a béka
jaj, jaj!
vejét
s
meg-
Azon idtl fogva nem járhatott többé a békav a békásem lett többé emberré. így sznt meg a békának
a béka
az emberrel [való] élete.
szarapuli kerület Vuz-gumja (HobhííKresztyina Afanaszjeva közlése után Nikolaj Ivanov szerkesztésében; 1885, június 2 2-ikén. Följegyeztem a
CeHTart) falujában s
Jegyzetek:
nur óojioto
|
sámblik, sámbilak 3bvkt>, npoH3-
bo^hmliíí CKaKaHieMt .inryniKH («a béka ugrásánál létrejöv hang») higi
um
herd KaKb
uksani HpaBHTbca 2. jiio^H
eme
j
mhb He |
!
|
burjini
nsapaTb, BbiónpaTb
jono mero;iBCKÍfi, CTaTHiifi
Ha CBa^,b6t éoz nopa |
varmaj TecTb
josazi)
njiaitaTb
;
különös
-hoz értelemben, a
|
|
utaltini yrocTiixb
itt
az
egyszer
jelen
suan |
1.
mar-no
l
j
CBa^ba; ii
illativus rag
apyria
(varmaj-
helyett ezt várnók : ku^mani no^apHTb jor-
kifejezés
varmajjossi-dord, vagy varmajjos-dorazi
\
|
mini Hyat^aTb, Bt Hyaí^B öbiTb.
3.
Kiv aner nil an- no vedin-kisnoán. Vaékala dirja ódig ad'amilán kivin niljos tata venik tijani minillam.
lam.
«a Inmard,
Inmardf
—
ulnmar
vilam. odig-pol ta
— susa borda apajjosi!* — suoz
git-ug ini, kitci piromi-na? /»
kik badjinez niljos bordni kutkillam. lijatsa suzarzi
niliz
tátin kenia tijasa, kabzd jiromil-
«dn
jec, as nilzd-pizd uz kusti /».
ta veram-
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMKSIK.
—
-beraz aciz tmajá-ká ug adjí-a med-ag?»
tubsa puni-utdmdz kiloz. »ójdo-ld
minm
•
—
ójdo-lá.'»
so punvutám-sori
81
susa
suoz
;
kiskasa
puni-jírlcs
ta
métám suzarmildn
— kesaskd
aatas -torja.'* ;
ójdo-ld
minm
ketna
minsa,
minsa
luoz
Suammi
— susa
.'»
ta
anion tuboz.
ta atas- éor jam- sori
—
kíz-jilíédn
tta jecli
akjosiz nos-ik Idlziékízí.
!'»
atas-jíraz-giud
«um miná-ni
settozí.
— susa
lesak acmd'os nulla ta viztdm-sorií /•
kin
val-ug,
tmar
ini taft
so ini sum-potsa
nos-ik
settizi. akjo-
— suozi —
armdli biron-pum-ug
lo.'»
kwaner suzdrzi nos-ik kiz-jUd
kiljaz liktim,
karom?
nos kiji-o
tá haltak, kaltak/»
—
vaskisa
kiji-kd-no otin adatni van
Akjostz kilzishozi. mínsa, mínsa berataz puní-jiráz-gind síz
tuboz.
kiz-jild
kíz-jilis
akjos tískaékíní kutkil'íam suzdrzds. kicaúer suzdrzi bordsa, kicinmái4%n, éiü/»
tuboz kiz-jílá.
tijaz
vaskisa, akjosizli tin-dori
— susa kesaskd ta-berd-no
kíz-jílíú
minní kenesoz. ein-sori mínsa, tuz urod
jurUjer-dorá vuozi. otin tuz koskdmit vedin-kísno-murt ülöm. solan jir-éiez lud-kec-gon-kad puristam, im-niraz ódig kuez-no, liez-no-sana
«lej ali kenakd, korhad.'»
ne-no-miriz-no evol-ni.
nvenik tijaní vetlim'-no tála jiromim' » -kisno-no tabandníz sojosiz sudoz.
dasaskozí kodi,
ini.
mon
a
tilediz
hitei
'» !
«kin ta es-ajam
bígatoz
so
:
fiinez níljos
med
koskoz
ta
dun
*ti
koskiní odjas-
/»
med
kiloz!)) kik
iA-a-a!t
bad-
— suoz vedin-kisno —
ta-berá ton
minam
veram-beraz kwaner niláz korház pirítsa, tvofima
—
minit
kitci,
nili ini
ali ton tatín,
ma-sori med-ag tagi limi?»
ta
vuaz adjisa, kwaner
—
Susa bordni kúthoz. l
bordsa, bordsa so-dorx tuz urod saptaskám enni matáktoz. *máli»
suoz ta cuní
sudm
níl
—
mond iuk
—
«ton oji
tmoná
poztísa
tatci ,éio ."
KCNKÁCSI. VOTJÁK NYELV.
tuz bordkod ?*
tolo-kin
kisno-murU
keltiz-no aciz kenir izni miúiz
suá-val
;
.'»
sudm-no aciz koskdm. vedin-
-kisnolán jurt-kotiraz tuz badjin vu kilddm. tá,
»
— suoz vedin-kisno
kwiú-pol tdtcísa koskozi, suzdrzds kiciúmátijaz tátcikiz
acim ki-koán kenir izni
nil
—
tírtákadi ug lej tilediz.
gir-jiltim kwin-pol tátéisa potni
tátéini bigatímtdcd-ponua
?
? !
bigatimtáez tatci
vedín-kisno sozítiz kiskisa uékitoz, asurid-a
vedín-
éukna koskiní
bordni kutkizi. «vot
tatís,
—
apíra, pird.'n
.
vedin-kisno
puktám badjin
niljos
tátin kolsa, niljos
ceberdi-ponna sudi-a
niljos ta kíljosíz kílsa, tuz
—
— suoz
— suozi — suoz
;
—
—
kenirániz
,taúi peggo' éuko-val-no ta jurtáz D
VOTJÁK SZÖVEGEK,
82 uf koéa badjin vu
acim toná
puksom
?» uéuéalti
tan herd, án herd, as-vilam púkéi alt
kotirtdf*
palánto
tatís
!'»
V.
tec-ec-ec, ton
jürgim !
kigi
mon
ton-vilá
moná turim-kivarün / — suoz cuni — túe-no-mir
jurjim-tio uz lu-ni». nil éuéaltisa, cuni-vilá jmksoz-no so éintám-pel-
vedin-kisno gurtaz bertám-berá
tám vorttisa badgin vu-seri potoz.
nilán cunijánles peg gámzas adjisa, tu£ lek luoz. lekániz borsazi ogecti vari-ka
mon
sutsa
beritká,
lidás-somdás joznalo.'»
til'estid
kesaská. tta agistimi sur-sori-giná kigi-ká potono val* siz
—
cuni
kilsa
vi^sa-no uz-na vud-na vedin-kisno- no sur-durá vuiz. pottid sur-sori
? »
— suoz cuni —
— juaz
ej
kiljo-
bigatsal
tcitciz.
suráz
thigi ton sója
curíUes kesaskisa vedin-kisno. nadgiskod-a
tsurla/n ton-palaz vu-ko-ko-no, piz-no van,
'!
»
pal-pidad
keáz, pal-pidad pizáz.'» vedin-kisno ogi kársa, vuá piroz
so
kertti
— suoz
«so-vamán vedin-kisno tu2 kanilán
ta-berá cuni zurak-giná kariskiz-?w éur-éeri
potni».
— susa
ini-no ke vijsa, piz loptisa kukjossd vajak lesílTam. otci-ik so vedin-
•kisno birám.
so-berá nil cunili táu kársa guiiaz bertoz.
uj-sora vusa, tuS
kema esüz
gurtaz
uétitni turttoz. jigaékoz, jigaskoz-no soli
esdz uz ustá. jormisa, kivaner nil kor-gidá minoz. ujin Albasti-no niláz
tatéi liktám.
Albasti niris zibilni kúthoz, so-bera ódig jh~
'éijossá-giná kel'tisa, cisto sioz.
kor-gida
iskal-sit'
éukna
apajezles jir-sizü
odigez
kujani minozi.
nillán j^icies vinjosiz
sultisa,
kogasa,
pumzá imaz ponsa, sudni
kutkoz.
vagoz
«oj atajá, atajá
suám val?
:
-ginü ceber sudá/»
suoz
—
—
ukeéd-gina ta
!
uéti, oj-a
suám
usti, oj-a
todmasa
—
val
.'»
«o-t-to-to, koéá-
/>
susa, ta pi jir-siza ajizli nuoz. «d'ad'a.'» si
ceber
jir-si azlo-seán-ik gozo-jusio '!
val-si
soki jir-si aciz bordsa,
vágd;
kilzi al'if»
nos sudni kutkoz.
kwaráán bordsa vagoz:
tá haltak, kaltak
anilUi esáz tistimtáánim
.'»
—
—
«oj atajá, atajá.'
susa, keskiz ajizi nilzá
mar ngáz mon
tagi
n^aj,nilmá
cilkak as kijinhn bitti-ug /»
3.
A szegény leány
és a
boszorkány asszony.
Hajdani idben egy embernek bárom leánya volt. Egyszer erdbe nyírvesszt (tkp. fürdöseprt,
ezek a leányok elmentek az
mely
t. i.
összekötött leveles
nyírfavesszkbl
áll)
tördelni.
Itten
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNY.MEsl.k. soká tördelvén egészen eltévedtek. «Oh lnmar-om, hiszen már este
mi most
van, hová fogunk
betérni?!*)
—
mondván
— Inmar
jó,
nem
maga egy feny
nem
(tkp.
látok-e
hagyja
el saját
tetejére mászik, vájjon .
.
.
;
nem
lát-e
meg valamit?
Felmászván kutyaugatást
mondván).
— mondja leszállván a fenyrl, —
«Kajta!»
a két nagyob-
—
nénéim !» vigasztalja húguk !» gyermekét Ezen beszéde után
bik lány sírni kezdett. «Ne sírjatok
hall.
menjünk ama hogy ember van!».
«rajta,
kutyaugatás felé; akárhogyan, de ottan lehet,
Nénjei szót fogadnak. Menvén, menvén, végül csak egy kutyafejet
Nénjei ezen kutyafejtl megijedve
«óh jaj, [így] szólnak ennek az esztelen húgunknak beszédére hiszen ez nekünk már pusztulás oka !» «Hát ugyan hogyan cselemondván szegény húguk ismét egy feny tetejére kedjem én?!»
találtak. jaj
!
mit jöttünk mi
:
[ide]
;
—
—
most örvendezve a feny menjünk «ez jóra lesz; rajta, ezen kakaskukorékolás felé » Nénjei ismét szpt fogadtak. Soká menvén, menvén ismét csak egy kakasfejet találtak. «Hiszen megmondtuk volt, hogy nem megyünk tovább, micsoda erdei manó hurczol bennünket ezen mondván szidni kezdek a nénék húgukat. esztelen után?!» Szegény húguk sírva mászik fel harmadszor egy feny tetejére. mászik.
«
Kakas kukorékol
tetejérl, —
!»
kiáltja
!
—
cFüst, füst!»
—
kiáltja
ezután és leszállva a
feny
jeinek azt tanácsolja, hogy a füsthöz menjenek.
A
tetejérl nén-
füst felé
men-
vén egy igen hitvány házhoz érnek. Ottan egy (nagyon) rettenetes boszorkánynémber élt. Az haja nyúlszrhöz hasonlóan szürke,
brén
és csontján kivl semmije néném házadba !» mondják a « nyírvesszt jöttünk mi törni és eltévedtünk az erdleányok; mondja a boszorkányasszony és ben». oJertek be, jertek !»
arczán (tkp. száj-orrán) csupa
sincs már.
—
«Eressz csak most
lepényével eteti
már
a lányok.
elmenni akartok
—
— ket. Itten meghálván, reggel elmenni készülnek «Hová?!» — mondja a boszorkányasszony, —
«ti
;
tán én titeket szépségetekért etettelek ?
A
nélkül,
hogy az árát megfizettétek volna, nem eresztlek el benneteket)). A leányok ezen szókat hallván nagyon elkezdtek sírni. «Ime !»
—
—
mondja a boszorkányasszony, «a ki ezen, ajcóm elé tett nagy mozsáron háromszor át tud ugrani, az hadd menjen el innen; a ki nem tud (tkp. a nem bírója) hadd maradjon itt la A két nagyobb leány háromszor ugorván elmegy húgukat harmadszor [való[ ;
ugrásakor a boszorkányasszony ruhaaljánál fogva meghúzván, 6*
VOTJÁK SZÖVKGEK,
84 «Ohó!»
elbuktatja.
—
V.
mondja a boszorkányasszony,
vagy-e fogva? mivel ugorni
nem
—
nem
tudsz (tkp. ugrani
«meg
bírásod
én lányom [vagy] immár » Ezen beszéde után « várj csak a szegény leányt házába bevívén [így] szólt [hozzá] !» rölni megyek darát most te itten, magam a kézi malomkvel miatt), ezután te az
!
—
:
A boszorkányasszony háza körül egy igen napy Ezt a vizet látva a szegény leány, [így] szólsírni ván: «óh hová, merre kerültem vájjon én ekképen?» közeledik sovány, piszkos csikó igen egy sírván kezd. Sírván, és
maga
elment.
víz keletkezett.
—
— — mondja ez a — mondta a leány — asszony csikó,
hozzá. «Miért» «
Valami
maga
»
darát rölni ment;
«sírsz te olyan «
engemet
itt
nagyon
?»
hagyott és
fzve engemet, azt megeszlek). «Ime most elfutok»
darájával péppé
hogy megesz» (tkp. [magamban] «de ezt a házat, nézd, min nagy víz sírj, ne sírj, ülj csak most reám, én elviszlek «Ne veszi körl!» téged innen!» «Hess, te utálatos! hogyan üljek én te reád?»mondja a csikó — « semmi utá«Törölj meg engem íülevélleb)
mondja
vala,
mondom
vala»
;
—
latos
sem
lesz
többé [rajtam] ».
A
leány
t
megtörölvén a csikóra
ül és az se látva, se hallva (tkp. vakon, siketen) nyargalván át
A
a vizén.
boszorkányasszony haza
a lány és a csikó szökését látván, igen dühös toz utánuk:
«ha jó dolgotok
megy
(tkp. falujába) térte után, lesz.
Dühében
kiál-
(tkp. jótok) van, térjetek vissza;
föl-
égetvén [benneteket] én össze aprózom csontotokat és pikkelyeteket » « Csak ezen elttünk lev folyón (tkp. folyó mögé, folyón !
kellene valahogy átjutni »
túl)
— mondja ezen szókat hallva a
csikó,
—
«azon a boszorkányasszony igen könnyen nem tudna által jutni». Ezután a csikó egyet pattant csak (tkp. csak zur-rá vált) és
Mégcsak át sem mehetett a folyón (tkp. a sem érkezett) s a boszorkányasszony is a folyópartkérdezé kiabálva a «Hogyan vitted te t át a folyón?)) «Látod-e?» mondja a csikó, a boszorkányasszony.
a folyón
át
szökött.
folyót átkelve
hoz
ért.
csikótól
«a folyónak te [felli] fél
— —
—
oldalán egy
lábadra kösd azt a követ,
fél
malomk
és
—
egy csolnak van;
lábadra a csolnakot
!
»
A
boszor-
kányasszony úgy tevén, a vízbe megy most. A malomk alámerülvén, a csolnak meg fenn lebegvén lábszárait széllyel szakította.
A
boszorkányasszony odaveszett. Azután a leány a csikónak köszönetet mondva, falujába tér vissza. Falujába éjfélre érkezvén meg, igen soká fáradozik, hogy az ajtót kinyitássá. Kopogtat, kopogtat,
85
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
de
nem
nyitják ki neki az ajtót. Szorultságában a szegény leány az
megy
istállóba
Éjjel idejött az Albasíi
hálni.
A
is.
leányt Albasti
elször fojtogatni kezdi, azután egyedül csak haját hagyván egészen megeszi.
mennek tehénganajt
istállóba
meg
Reggel fölkelvén, a leánynak kicsiny öccsei az
Egyike nénjének haját
lapátolni.
lószrnek gondolva, a végét szájába tevén játszani kezd [rajta. Akkor a haj maga sírva hangot ád «ej atyám, atyám, nem mond:
tam
nyisd ki
volt-e:
szépen játszik
!»
—
[t.
mondja a
— mondja, —
«Apa!»
hallgasd csak (most)
az ajtót"
i.
!»
«Ej-haj, milyen különös
? !»
fiú
s
atyjához viszi a hajszálat.
wmilyen különös szépen szól ez a szrszál; .
Ismét játszani kezd
atyám,
—
nem mondtam
fölismervén a leányát
kiált fel az atyjuk
nem
nyitottam
—
«
szól
? !».
:
hajszál az «
atyám,
ej
«Oh
jaj, jaj !»
mivel leányomnak
az ajtót, mily dolgot cselekedtem én ? hiszen
ki
magam
éppenséggel a
nyisd ki [az ajtót]
volt-e,
A
[rajta],
elbbi módra keserves-rimánkodó hangon sírva
Följegyeztem
a
kezével vesztettem
szarapuli
el
lányomat Vuz-gumja (Hobhü !
kerület
€eHTHn>) falujában Konda Kalya (Mnxan.ii. KoH^paTbeBTb) közlése után és Nikola j Ivanov szerkesztésében; 1885, június 21-én.
len
Jegyzetek: (de nem éppen
3a5.iyj.iiTbca
Heub lini
|
mon .
zeteiben
|
vagyonilag szegény)
|
tijani .lOMaTb \jlromini
ójdo-lá plurálisa az ojdo alaknak
|
nos kiji-o karom
paHUTb
surni ; v
kivaner sajnálatra méltó, szegény, szerencsét-
? !
Hy
KaKb-JKe
|
berataz HaKO-
mhí ^t.iaTb?
|
tHkaé-
limni nonacTbca dun tirtákadi hc san.iaTUBb ö. jelentését Kosmolog. mond. I. és V. számainak jegykttcí, ma-sori ... Kyja-iKe a TaKb nona.iacb palántini |
|
|
|
bordám (beréad, bersaz) yja.mTb juráim rajKiü, npoTUBHbiü 3a jb, CTE^b 3a mhok), (tboio) cuúijdnles (sic !) sem cKOpayna (halvajak coBCBMb no no.iaaib pikkely, tojáshéj) katalán jierKO turtthii CTapaTbca Albasti 1. bab. 95. sz. vágni jrti, 3Bynb $ozojusio kwarddn bordni njanaTb npH iHTbiBaa ropecTHbia c.TOBa. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
l
4.
Kw
i
n
ved i nj o s.
Odig-pol kabaka kivin vedlnjos 4oéasa, kuspazi éengásni kut-
kiUam. «ton»
— suo
ogzili ogzi
— tne-no-ndr-no
karni ud bigatki,
VOTJÁK SZÖVEGEK,
86
mon -sori (i(7,
(tonestid) jtiz.'n.
toétid
—
.'»
mon
.-
— suoz
bigatí fogni
éi&to siam. «á,
mon-
mar-gind ta? mon aslestim sinmii
itilad
celovaúnikli sotozi.
mi vutoj, jirdá
ujin, sojos
közi.
al'i
berlosez sinjossd oktisa. so-berd ta vandilam sujjossds,
sinjossds
kilzds,
uckd
í
— suoz ogez-no vera-
aslestim ktlma vandof*
mez-sedn küzd vandoz. nkto.'r,
majd todiskodi
kiciúmdtiez-no kiksá-ik kizd gir-pumtiz vandilam.
síu'im
mar-gind
ta
«ti
V.
bittom.'it
—
nvogfu
—
suozi
«ed-kd
celovannik kel'toz-no sojos kos-
koskdm-berd celovannikles koéisez vedhi kel'tdmjosiz
mar karom-na
ini
susa celovannik tuz kurdktoz.
?
minamjiri biroz-ug
ta-berd.'»
—
so vijin (viin) celovannik- dor a peres
— ad'ami «máli» — suoz — kurdktiskod suoz celovannik — vmon um ódig nunal-sana minam ulond — suoz peres murt evel-nifn. nan sulmaski kurdkton todsa — van, sukkisa vijdm luékaskis-vorldn pirsa,
utón oji tuz
?» «kijí»
kurdkti,
celovannikles
.'»
jiinnza
«otin, othi
soles sujjossd vandilisa vaj tisa vaj
! ;
—
sin*
suoz
tam-beraz peres murt kiljaz cisto tupatdm.
sejiz
tinad
;
—
cumad pars-kil van,
«ta koéistd vandisa bastih) táji valdk-
jjirs potsa, koskoz.
kajta
sojd-no bas-
celovannik peres murtldn
nunalaz vedlnjos-no vuozi. celovannikles
bastdm sujdn, kildn, sindn aélo-sedn-ik acsdsiz (? acsddiz) burmitizi.
burmitdm-berazi sojos nos koskizi. kona-kd tolej ortcisa,
éomskozi kabakd-no uged?»
sujjosiz
I
ogziles ogzi jualozi
sujzi
!
:
«kocd»
) vandildmez suoz:
«
—
suozi
minam
—
n<>s
ntinad
sujjos azlo-kad
ovol-ni } jala7i luckaskini kiskon pars-kiloez suoz: «kof-kÍji ceskit tiros .
sisa-no pars suraltdmdz sitdk ug "tuz abdirasko
;
ujin
kot'-ki,jÍ
cidaski-ni».
koéis-sinmoez suoz:
tuz iéikim-no pehnhis sirdz sedisko-no,
adjisko-no». vedinjos tiros todo, no kot-md ug todo.
A három varázsló. Egyszer egy csapszékbe három varázsló gylvén, egymás közt
— mondja egyik a másiknak, — semmit sem tudsz néz«Mit tudtok én nálad ügyesebb vagyok — zetek csak most én felém mindkét kezét a harmadik — levágta fogva. «0h, micsoda ez én a nyelvem vágom
vetélkedni kezdtek. «Te tenni,
vállától
mondja a másik te
ti?
».
!»
ós
szólott
ki»,
;
és a mint mondja, kivágja nyelvét.
dolgod (tkp. a tiéd)? én a szememet tolom ki!»
«
Micsoda ez a
—
mondja
az
87
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK. utolsó kitolván szemeit.
Azután ezeket a levágott
karjaikat, nyel-
— mondják; — hanem bírod megtartani a míg megjövünk, elvesztjük miután ök elmentek, marad k távoznak. A csapláros vüket, szemeiket a csapiárosnak adják.
«
Tartsd
meg
!
fejedet
ott
!»
Éjjel,
s
a csapláros macskája teljesen megette a varázslók ott hagyott taghagyottjait). «Óh, mit tegyek
jait (tkp.
oda
majd
vész
idben
!»
most, hiszen az én fejem
— mondván, igen búsul a csapláros.
a csaplároshoz egy öreg ember
megy be
s [így]
Abban
szól
:
«
az
miért
Hogyan ne búsuljak — mondja a csap— «még csak egy nap nekem nincs többé életem «Ne — szól az öreg ember, megtudván a csapláros búsulása aggódjál okát; — meg egy agyonütött tolvajnak van a holt
búsulsz te oly nagyon ?» láros,
»
«
[ez]
!»
s
!»
«ott
teste,
ott
hozd el; kamrádban disznónyelv van, ezt a mondja, azt is vedd el hogy pedig szemet szerezz macskádat vágd le!» Miután így utasította, az öreg ember egyszerre kimegy és eltávozik. A csapláros az öreg ember szava szerint mindent elrendezett. A következ napon megjönnek a varázslók is. A csapiárostói átvett karral, nyelvvel, szemmel ugyancsak
annak vágd
le
a karjait
s
—
—
;
helyreállították magukat (tkp. elbbi szerint magukat gyógyították). Miután magukat helyreállították, megint elmentek. Néhány hónap
múlva megint összeültek a csapszékbe másikat:
A
god?!)
nem
«hogy foly ki
(tkp.
milyen)
és kérdezgetik egyikük a
— azt mondják — a
a karjait levágta, az azt mondja: «az én karjaim mái-
olyanok mind elbb, mindig lopni kényszerítenek
nak)*).
A
te dol-
disznóny elv mondja
:
«
(tkp.
húz-
akármilyen sok édest eszemis,
ha csak disznóhabarékot nem eszem, nem csillapodom meg». A macskaszem mondja: «igen csodálkozom; éjjel akármily ersen alszom is (tkp. aludtomkor), a sötétbl észreveszem az egeret és látok is ». A varázslók sokat tudnak, de mindent (tkp. bármit)
nem
tudnak.
Följegyeztem a
malmis-i
Makszim Alekszejev
kerületnek
közlése után és
Multán
falujában
Nikolaj Ivanov
szerkesztésében; 1885. július 19-ikén.
Jegyzetek: «
a
uedin-t
itt
«
varázsló »-nak fordítom
boszorkány »-nak; mert ebben a mesében
férfiak a
s
nem
szereplk, míg
magyar « boszorkányt) csak nre vonatkozik. Az elbbi mesében
mindenütt vedin-kisno-ról lóvén
szó, természetesen csak a «boszor-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
88 kány» fordítás vódni
9T0?!
kellett
|
éengasni
inon jetiz a .iyyme
|
|
oktini 1.
-kaltini kifejezésben
celovannik
2.
BHHyTb (Ha
synonymja az
iriuiOBa.-ibHiiKT.
vi
|
tatár cefinüsmák perelni, czí-
öo.ibiue yMtio
;
copaTb;
=
V.
|
mar-giná? Hy íto
ta
np. maaa);
3.
az oktini-
ufaltini, ütni yrocTiiTí,
szónak
|
BpeMa. Nálam ugyan hapaxlegome-
non; de kétségtelen adat otin, otin TaMT>-TO h TaM^-TO pirs Bbipa>KeHÍe .hMctbíh cKopocTH («a gyorsalkodás kifejezése») |
|
j
Nikolaj Ivanov szerint náluk ilyen alakok
acsádiz.
is
hallhatók
:
acmádiz minmagukat, actádiz tinnenm agatokat, acsádiz önnönmagukat s tényleg mondott is az itten elforduló acsádiz-en kivül egy acmádiz alakot
is
elbbi mese
az
(melyet azonban
elején
föl). Ezen sehol sem több helyütt, de kérdezsködtem különös alakok után igazolhattam mást mint a 2. ez. actádiz-t. Az 1. szem. rendesen
egyetértleg vele az acináz
ocmamiz, a sujjosiz az
mely ennek
itt :
kin lesak a. alakkal váltottam
:
a mint a végzet elemzése
3. sz. acsüsiz,
is
én igazításom a Nikolaj Ivanov mondotta
elttem
érthetetlen
alak
|
megkivánja
|
sujzi helyett,
összevonása
kot'-má nyilván
ki-mája, kot'-máá.
kot'-majá,
5.
Mikalla-Pop. Odik pop
ta
kiiSé kiziz.
küzé dec daltiz-no so umojtám
:
olo-
-kin üj én léktésa,l'ogané-no isané kuckiz sojá. tajá adjésa pop>-késno
nmen, voéma acid
— sua popezlé.
kiizijáz.'»
•vélá me°ná-no voráz
üj vuésa
vozmasa dér-ana-vélá védá. tazé védésa analán
sor-vacsaz (vajsaz) nonis néUpi-bürdámáz kélá.
mintha, ana-vélén kiikijin
Pop
mon acma
suésa némaj sojá!»
lán néimé-pimé üviilh
pop
kélTis nél-pijáz adja.
doraz bastá-no Mikalta-Pop suésa noezlé: npop-késno,
:
pop kü^é-busé-
néma
so bürdis-pala
pop
ta
nél-pijüz
gurtaz bertésa, kés-
sojá.
kiizé-busé-vélié nél-pijáz setti-noMikaUa-
— suésavera. «ójdo,rordéné kuckóm sojá,acmá-
— suésa verapop-késno. vordésa,vordésa,nél-pi
ubo-vélén budis nemié-küíé-kajik cat budá-no
badgém kuzméz ad£-
kéné (ackéné) kucká. odik-pol pinaljos-dorá sédéné méná. tapinaljos ncort-pi,
settám-jn
.'
»
—
suésa serákt'alo sojá.
MikalTalan voéez
potésa, odégzélán d'éraz sukká-no solün d'érez soké-ik tégéllasa usá
mugor-bordiskéz.
ta-berá Mikalla gurtaz bertá.
vijám pilán atajez
89
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK. van kalékáz &ená lukasa,
pondmed
hétté
más runzá-ik
potd, otsé-ik pon settam pidci, so mileékém nél-pijos-
vijoz/*
— suésa vera
«todiékomé»
sole'
todidkelá-ica ti?»
ta kionjos nidás-pér ortcié-vetliéjoséz
so nuláskén d'atér kionjos van
;
ug
udaraloz,
lezo, sojos
kot'-kina éio».
hitdin kionjos /»
•mén
— suésa
MikalTaáz dijéne
«ta
kalék.
— suésa dua pop kaud — veralo pijos-murtjos — utuS had^ém nuláskáz,
bégatié olo-kecá sutámáz léklié.
pop az -no üténé kom. pop vuésa tbaéko,
ot sé
—
sue'sa
mon
vera pop. gurtaz
otsé lezo sója, le'ktésa
med
pop settam
éiozé
piezle
MikalTa, líuláská, méniákám éz-takajosmá ulla otié gurtá.'» vera. MikalTa nuláská koskü. tatsé vue'sa odik tépijaz vé£i-
jánési éákaltá. éskaltám-beraz
van
kotértiz bizésa, so-dord sutdin kion-
jos lékto. so bad gém tépézü zutd-no kionjoséz gurtaz ullané kuéká, •
—
menü, mind éz-takajos gurtaf*
suésa.
ullasa,
id'l'asa
lukaékám
kiondz popiám kapka-doraz vuttd-no tatén poplé akétsé, backo, éí-ta-
—
kajoséz boréano/t
séz!
—
vera pop.
aézjos-puska, éz-gid'd borza é£-takajo-
ceraht'a.
Mikalía popián veramezja kionjos ézjos-puska
pértd. pértám-berá éz-gidaz borza, cukna sultésa, uétü-?io
van
ézjos
MikalTa
éz-gid'áz
odik lukén kéllésa vandiskámén adja. Mikal'l'a
pop-dord méná-no vbacko, éz-takajos ézjoséz odik luká lukallam suésa vera
sole.
— vera pop.
«ulTa éz-takajos ézHfi&ish
kionjoséz éz-gid'is pottá-no sojos
méd-méd pala
;»
—
Mikalla
vorttésa kosko.
Ta-berá MikalTa nos-ik jnnaljos-dorá menü sédéné. pinaljos nos-ik éerakt'ané kuckó
:
«koské, ton keéaéküm diéo-kuto cort-pi.'»
—
suésa. Mikallalün voZez potésa,odik pilán kizá éskaltá. pijoslán ata-
jossé nos-ik zená lukadko-no otsé
med
potd, otsé-ik
pon
— — sua pop. month vanzá-ik vijoz.'»
so
mileékém pijosmás «kétsé ponom sojd
antdás todidkom — veralo pijos-murtjos — «so
ug
kot'-kina sijésa bédto».
gondérjos vetlo
;
ta gondérjos nulás-pér ortcéné-vetléné
pop gurtaz
al'i
nos-ik écá-tacá nuláská, ötén
vaj
giirtit',!'»
kosa. MikalTa
nos-ik éskaltá tépijaz vééijánéz. kotértiz
;
•backo, kétsé pona-
veralo pijos-murtjos poplé.
d'atér
—
popdz-no.
asliskéd settam pidd
nidüskén lezo,
üt'o
ménam
bertésa, Mikal'l'alé
osjosé vetlo, sojoséz ullasa
nos-ik nuláská koskd. ta
lukaékám gondérjoséz gurtaz
tatsé vuésa,
éskaltám bad^ém tépiján van ulla.
penmétkám
joséz popián kapka-doraz vuttá-no poplé:
luésa, gondér-
•backo, kétsé borzalom
90
VOTJÁK SZÖVEGEK,
osjosézh)
—
suésa cirdktani kucka.
puskii.,'»
—
suésa kosa pop.
-
V.
«gidd borza sojoséz, éskaljos-
MikaUa
oéi-ik-no kara.
tatén van
MikalTa gidaz uékéné mind.
cukna sultésa,
éskaljos odik
tkén
kéllésa
Vandámén adja. tbaéko/v — vera pop-dord ménésa — — suésa kosa pop. téréllam». nulla odik
«osjos éskal-
joséz
osjoséz gidis
l'ukii
MikalTa gondérjoséz
mécUméd-pala vorttésa kosko.
gid'iú ul'l'a-no sojos
MikaUa
Ta-berd
méná
pinaljos-dorá
azlo-kajik nos-ik serdkt'ané kuckó sojd.
—
mar-ká/»
iit'ésa
akétsé
vijoz
kudzd vaidmez luontám védtd
nos-ik zená
Tukasko.
popdz-no otsé
nwn
kétsé ponámed potd, otsé-ik pon sojd
;
sojd
ponom
— suo pijos-murtjos —
tén
«so
— sua pop.
í .'»
cortjos ulo
;
amur
.'»
tiiáz
intija ;
kaUa, écá-tacá
ménam
ötén
van, so
til
— verala
todiskomé»
lei sojd otsé, otis so
éortjosldn
tiiis
suésa vera Mikatt'a-no potd. gondérzd
bird
kijaz
«ddra-
rugad, bastésa vaj rugajoséz so éortjosldn kijiékéz/»
—
düdijaz
kétkésa,
puksá-no koskd. tü-dord vuésa, mérék-délén jJukis cort-pijáz «kétsé likti
mend
ton,
MikaUa-Pop
h>
adtfá.
«ti-dorá
suésa d'ua cort-pi.
backo-doris ruga kuréné, maiéti solé ud tériskd rugadás?*
suésa vera
MikaUa.
td pogillaská.
cort-pi kurdasa,
tiiis.
—
«
mérek délié usd-no bugor kajik
«mar küld
suésa d'ua peres cort. ubacko leiiz
kéd basténé.'»
—
so-bera
vera MikaUa.
adjom
:
mond «ailo
:
mi um
MikaUa-Pop
tinid,
h>
—
dórodé, rugajoséz küld tiles-
—
kuzémmás utcalom. '»
sua
bégatod-a ton mileském kuréné rugajosmds;
ójdo biiom og-aién! ton méniékém ortcid-ká
-kd ortci
—
ötén kiié-kd Mikallalis kíljossá atajezlé vera, soké-ik
puriétam, peres cort potd
cort
—
uz
mén, Mi-
berdcké inin. pop gurtaz bertésa tazé sua sedtdm piezlé:
loz.'fi
kizd
vozez potésa, kudizlis
mi düdiskomé téjiad sedtdm piedlé ; so mileském pijos-
((backo,
:
mds vanzá-ik solé.
pijos-murtjos
intijaz.
nos-ik sédéné. pinaljos
okoski ton cortldn piez, set-
Mikallaldn
suésa.
éskaltá, kudizlis d'érzá, kudizlis pédzd,
(vétta)
»
gondéráz kor-gid-vüzá, débo-bordd dumésa.
kelta tdk odik
tiirn
.'
:
soto rugajosmds
soteld til'edlé rugajosmds)).
«daraloz.'»
;
—
monvera
MikalTa-no kwak-éürá ménésa lud-kecdz kutd-no kwak-bordd kerttá sojd. peres
cort as intijaz pinal cortáz
iit'ésa
«bii cal'ak/»
MikaUalé. MikaUa kivak-sürá ménésa lud-kecdz •kajik takcésa
kudoká kelta
cort-pijdz. cort-pi
leid.
— vera
lud-kec papa-
biiésa, biiésa
éadd-no
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
91
atajez-dorá beráéká. MikalTa kwak-érié potésa, tkin kinlié ortéiz
—
— vera
tton*
d'ua.
cort
noé-ik utcalom kuzémtnüs
kuzméz
— Suésa
d'atcr !»
«ténad kuiémed badgém
lezom véld giráz
;
kin kud'oká leéoz, solan
;
—
«d'araloz!»
vera cort.
h
*6jáV ati
.'»
MikalTa.
vera
póttá, odigez kék pudo, kéktátiez kék girvenkajo.
tié kik giráz
tort
—
cort
nériézá Mikattalé sotá, kéktátizá asléz baétá.
kék girvenkajo
girzá vélá lezésa, so uz-ni adgké (aéké). MikalTa kék pudo girzd bur kijaz bastá-no serpalí'asa
—
«uck'
— vera,
so pitem-vélén keton!* cort
:'
kizé kud'oká inon ta giráz lezo
al'i,
nan leié ta giráz!))
«so mil'am vaskala mar-ka,
d'araloz
al'i
korniasa, «zaT, so gir vaskala tijá
pérá. keskenták
kék
pudo giráz
ind ug pérté azveé-no
.'
anion til'eskéd gir-
MikalTa
leétá.
— suésa vera
dude
—
«ukéo-ká éotiékodé, cortjos
ukéolé
td
sor-vacsaz
ukéo siTapaié sobértát-pas-pér düd'ijá
téros
luétoé, térméto.
—
,
soké «nu, euro
;
sil'apadz,
cort, kétkiéká
mé-
«o/íZ'
utcalom nos-ik kuzém más /»
al'i,
—
— suésa vera MikalTa. vjíurjaskom, kin — vera «kiéé mon taca kuz kukán — sua MikalTa. med nurjaékoz tonünéd
sua Mikattalé. adaraloz
(cibinán) nurjaékom
cortjos nuldo,nuldo
suésa kosa MikalTa odik pinái cortlé.
.'»
kind vormoz, ukéo solan !»
cortlé.
ul.'»
suo Mikattalé
suésa kosa MikalTa cort-
'» !
— kosa Mikall'a.
oSö/ném düd'ijá fa
cort kiiná.
—
sojoslé MikalTa.
«nu, térd silapamd
cortlé ukéoez zaí potá-no
vuá
cma/a
otis
ta-berá silapa-péddssá-no pas kársa, siíapazá sobértáU
cortjos siTapaa téro-no
ukéoáti
rugalé
nuésa
cortjos girzás tiiá
suésa vera sojoslé.
kiéd. átérd nos-ik.'»
nam
cortjos
diid'ézá sobértdtdn sobértésa, ta sobértátlün
-pas-vélaz vozá. joslé.
cort d'ér-sézd
poto, MikalTa-sorá ucko. MikalTa
zarni-no pottéléné kuckó.
vaja sü'apa téros»
pas
vera,
/»
punicazé kustd-no ubasteld girdá berán, söjd
sojoslé
—
— suésa — sua. ta-berá mar-ká val lezi !»
ruga-ponna ukéo, vozét potésa ön
ubastc
péro.
tiiis
Mi-
so azla palié*.
kalTa giráz siizijanéz borzasa, kijénéz serpaltd-no
dás cén kud'okis pil'emjos-sürd
;
— sua zaUasa
cort.
osá.'»
MikalTa gondérdz d'uskésa sojá cortán nurjaskétá. bédmon adugdété asliékéd ostá!»
náném med-az nurjaéké
ini,
mon
uksodá, ténad kuzéméd d'atér.'»
— Suá
tel'méresa cort
—
«mo-
ta-berá ug daulasiéké ini, baété
MikalTa gondéráz dugdétésa cortán
artá kédká (kétká)-no gurtaz bertá.
Pop
cortán, gondérán
bertié
92
VOTJÁK SZÖVEGEK,
og-aéd kor-gida borzasa pop-doni ména. rugajostá, kétsé sója
ponom
—
? »
cortaz gondérám
Mikalla
tu2 kardáné kuckd.
MihaTl'adz adgésa,
V.
mon
«nu, backo,
vaji ténad
suésa vera Mikatt'a poplé. pop
düdé-dorá ménésa diidijdz azvesdn-no zarnijün termámén adja.
ambard ponéné kosa. cuk-azájaz
-potsa, ukéozá
mon
«nu, backo,
vera poplé:
-pala, kétsé sitimé uckoz.'»
síun-
MikalTa taéé
sultésa
ta-berá ton-dorié kosko ini méd-méil-
—
suésa. taéé sudm-beraz Mikalla
c.or-
táz-no gondérdz-no bastésa, koskd.
Tuz kema ménésa, ménésa vu-ko-dorá vud. iii'ko-kuzo,
gondéráz
busijosti, coskét-aéti.
tis-oktis kard. aciz
keskentdk
Kam
vu-koén cortaz
ta
Undoka ména gurezjos-délti,
suon surdz adja. ta surldn dar-
-délaz kué méjégo murt puká-no pozérja (sura) méjégjosénéz
—
<wjdo zigét.'n
éinjosmé ucko
.'»
sua MikalTa kué méjego murtlé
—
«ménom.'» — sua kué méjego murt-no.
kék kuéa gureéjos-kuéa, coskét
aéti,
Kamaz.
*ménom
kiéer luo-vélti.
méno
kétsé sojos
taéé ménésa,
ménésa ódig gurezlán vézijaz tuz badgém gureé-murtdz ad$o.
ta bad-
gém gureé-murt gureédz cijlijdnéz seéa. «'jdo zigét gureé-murt, mé nom kétsé éinjosmé ucko.'» suésa vera MikalTa gureé-murtlé.
—
«ménom.'»
—
gureéjos-délti,
suésa
vera gureé-murt. ta-berd sojos kün kuéa
coskét aéti, kiéer luo-vélti.
méno
taéé ménésa, ménésa ódig
korka-dorá vuo. ta korkaldn kotérez kort-zaborán kotértdm. kotér-
tdmá p°résa, iiviil.
d'atér osjoséz ad$o.
korka pérésa, korkan ni-no-kin-no
gurd uckésa, gur téldiákámen. tméjégo murt.'»
— «dasa léné) -vélén
ton tatén milemlé sionáz,
— sua MikalTa
mi gureé-murtán dumsané
ménom.'» koskékézé kué méjégo murt osáz vijá-no
pézéné kuckd
(vet-
pijs dgér-
keskentdk gulbecis ad'ami potá. ta ad'ami
sojd.
gézé-bédsa (bétsa) mar-kd, tusez kUpos-kuéa, kutez éizém viú-kuéa. «d,
ti
kécd murtjos
?
—
/»
tatén ud sudiská-no das
sua ta ad'ami méjego murtlé
sil'dz
—
cosjoséz
éijiskodéfn taéé sudm-beraz badge m
méjego murtáz dér-sétiz késkasa nuldéné, mézékánéz éugéné, pédjosénéz l'ogané kuckd. zuga, zugd-no gulbecá koskd nos-ik. badgém mé-
jégo murt biirdésa pukd
. .
Mikatt'a gureé-murtán léktésa badgém méjégo murtlán dér-sézü
tugaúkámén adja, bafi-vélaz sin-kelijáz
murt bürdid?»
— suésa
d'ua Mikalla.
adffá.
«/(/',
mon
«malé iij
ton,
bürdé*
méjégo
— suésa
93
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK. «no maié ténad sin- kétied pofii?
vera méjégo mart. noS-ik
MikaUa.
d'ér-sétid
d'ua
?»
késkaz-ah)
ménidkém d'ér-sémd
»
— suésa
d'ua
ttmalé ténad dér-
«8o
tugadkámén
-sied
úulám* — sua méjégo murt. — suésa gureé-murt —
mond
ȟz, tijl
Suésa vera méjégo murt,
«olo-kiil-ka
ni-no-kin-no d'ér-sétim
tugaz,
ku mon gioTk-aéén osaz
kütsaz
pirsam
sil'dn térésa,
Urna
késka,
ijz
heréli*
MikaUa
—
nos-ik
d'umsané ména. badgém méjégo murtáz assijraz ijfd,gureé-murtlé
sil'
péíéné kosa.
MikaUa badgém méjégo murtdn ágér-vélén péSéléné kuckd sojd.
pijs
kosko. gureé-murt osaz vijésa,
keskentdk gulbecis so-ik gézé-
-bédsa murt potd-no gurez murtdz éugéné kuckd. *á,
— Suá —
uosjoséz tatén
ud éudiékd-no das
ti
kécá murtjos /»
sildz sijiskodé
beraz nos-ik gulbecd pérá. gureé-ad'ami bürdésa
pukd
.
.'
.
»
.
£ugam-
MikaUa
.
bad gém méjégo murtdn léktésa: «üz zugé-ica kin-kd tond gureé-murt ténad
d'ér-íied,
tugadkdmén-no ban-vélad sin-kélied potdm.'»
d'ua gurei-murtlié. potiz,
«
üz,
ni-no-kin-no
ku inon gur-dorén
séli
mond
dér-séma
;
— suésa vera gureé-murt.
osaz kéréli»
iiz
tijl
'.
— suésa
zugé; ban-vélam nulam
tugaz, ku
mon
gid'k-aéén
kijtsds sil'dn térésa, Mikal'la
méjégo martán gureé-murtdz d'umsané leéd, aciz sión dasané korkaz kél'd.
kd.
gézé-bédsa murt gulbecis al'i-no potdno MikalTaan zugiskéné kuc-
MikaUa
gézé-bédsa murtdz vormésa, tuz no tuz zuga sojd. ta-berá
gézé-bédsa murtdz
mérddm
luldn gid-kapk'-aéd vuttd-no gid'lis odik
serdgzd zutésa, otsé dongd solid túsza, dongdm-beraz aciz korka pérd.
MikaUa sojoslé Máéval uzez, «malé ti ménem ijd veraid, mar til'edlé luiz ménam ij.vidsuésa téskaskd sojos. pézdm sildz kurtcésa, gézé-bédsa
méjégo martán gureé-murt cal berdcko.
vanzd vera. -dérja
í .'»
—
murtdz uckéné méno. gifcserdg-dord kéUd-no aciz
ijvijl.
kema, kema
léktésa, serag-ulén tdk odik tusez
utcasa,
ni-no-kétis-no
agéíé-bédsa murtldn vaskamez tatsé lud-dér»
MikaUa badgém
gozijdz bastésa, esjosézlé
leéiskéné kurdasko.
purid dünjaén
soké aciz
MikaUa
leéit-'kd.
ug bégato
mur gudz
adgo.
— suésa veralo
sojos.
keskentdk gid'k-aéldn sor-vacsaz tuz
sedténé sojd.
gud leéiskéné
kosa. esjoséz
tatén puris dünja véldm.
kadz adga. otsé pérésa, basma-diú-kutdz vurié néldz adja.
méniskodhi
—
ta
kék nénál vetlésa, ber-punaz éuras-doris kor-
suésa d'ua
ta
nél
MikaUalis.
«kétsé
ukué tuso murtdz
94
VOTJÁK SZÖVEGEK,
utéaéko*
— suisa
vera MikalTa.
uso
V.
ménam
dünjajosá méniz túsza budáténe».
* sünit
Suisa vera MikalTa
netté,
— sua
babáján
«lek
monánem
al'i
— —
nil .'»
nil tupaékésa kijaz kurák-pezáz baétd-no
vez-sorá lmja. kurák-péz berga-no korka kurák-pezá berácká. nil ta
kurak-pézaz baétesa, pijaz pond.
Min
sojos
— suesa
— sua MikaXta.
ménam
eso
Mikalla?»
netté MikalTa. nil tupacká
;
— sua
babáján
sünit eé zarezjos-vilá miniz túsza budatini*
— suisa vera
sedto.
«kué tuso murtáz utcasko, so miniékim esjosmá
d'ua so nil.
sántám karizn
nos-ik korka
akitsi miniskod
urdák-dis-kut vurié neláz adjo.
pirisa
«
minim, minisa
kik kuza.
«lik
.
—
nil
monánem
al'i
.'»
kurák-péz baútd, sojd vií-
van korka so kurák-pizá beracka, nil so-berd aslaz
-vilti
tig itta,
jrijaz
pond kurak-pizza.
— min nos-ik
minisa, minisa
kuza.
kiin
éurás-durié kiinmáti korkaán punisko.
otse pirisa,
-murtáz ad 30
val.
;
so burtcin dié-kut vurd
oée-ik
MikalTalán nil-esjosiz. veraékdm-berazi ülik
— suisa vera sole-no Mikalla.
al'i
nos-ik niljos-
dua
ton-no
so-no, kiéi
monünim/»
nil-no tupackd, asliékiz korkazd
ta
—
kurdk-piza pogittd-no so-berd kurak-pizza pijaz pond.
men
nos-ik nuJt kuza purié düújaáti. minisa, minisa ecu inti ja vuo, kitin sojos-velin oskesa, iz-vüldám idd val. ta iz-vüldámin tijde
— suisa MikalTa
diiújaldn paéez!*
jego murt, gurez-murt, leid
al'i
tmi-
—
cirákta
veid
ulsa, gozijdz
lezo.
MikalTa. mijigo mnrtán gurez-murt paé-velin
murtán gurez-murt kustozn
tak
.'
«
MikalTa ta-berd
— suo-no MikaTTaáz jmrié
mar-ponna küld ménem
ta
ta
tta
nil-esjosiniz dugdo.
tatsi gozijdz.'»
MikalTa niris-ik hun neláz Sutiné kosa.
pas vilám.
adjisa mijego
ta niljosez
neljosez d'aratoz, mil'emez
dünjaié ug zuto.
purié dünjaá
«a kaltak, kal-
kel'inen
— suisa Mi-
kalTa üsebd uéd.
Ta-berd nos-ik ménéne kucká. minisa, minisa badgém gurezáz adja, so-viizen koces-jji bilelá. MikalTa. kocié-pi.
tan
vi
«mon tonü
vijo, kocis-pi
kel'tesa,
azla-pala
— sua
cijz-no
düújaáti azla-pala
— sua
suisa
viiéaékd
nos-ik.
minisa,
minisa, tü-vilen ujáé cüídz adja. sojá-no vijini daéaékd. « an
— amon
»
mend
mond, mon tinid dáralo.'v
MikaTTa sojd lulin
.'
—
vi
mond.'
»
tinid daraion. MikalTa ciizáz ug viji-no purié
menü
nos-ik. keskenták sojd mednnid-paltiz koter-
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMEsi tié
vudz adja.
so-dorii ujasa,
— sua
t
mar karom t
—
Mikatta. keskent&k
éu£ vud. apukéi mon-velam Mikatta, mon toná potto!*
Mikatta
sua Mikatta.
ved mon
ciiz ;
ciiz
toná
vijé}
iij
an
ciizlé,
Mikatta azla-pala ménd
ménésa, ménésa pufié dünjadti, bad gém gurez-dorá vud. ukizé éutiskom ta
téni*
nos-ik.
ta gnrez-
—
!*
— Sud koéés-pi
sua
so-dord
— union tubéto toad gurez-délá)). Mikatta koeés-pi-vélü puksd.
biéésa
ménésa, ménésa keskenták
tan!*
káttalé. rí/V,
mes gurez-délá ?
tpukéé mon-vélam.'»
dseblaskésa Mikatta.
ton-no
ri
MikalTadz uz uékété-no so ujasa
potd. pottüm-ponnaz tán karésa
-ulen kocés-pi biééld.
—
pukéésa uja. union toná uékéto!*
ciiz- véld
sua éu£ Míkattali. tan u^kété
moná.'n
— sua dséblasa
!»
95
k.
ton-no dn
u
mon toná
— sua Mikatta — vi
Mikatta, kuzéinü
suci kocés-pi
Mi-
azla pala.
nuéné toná; sijümá potá»
tmon
tóttá
iij
uékéto
— suésa vera nos-ik
Mikatta péd-kiit-sitzá vandésa, bastá-no sudd kocés-pijáz.
koééi-pi.
azla-pala ménésa nos-ik, odik-pol
jaáz?»
—
tan uékété mond; mon toná
mond!* méno, méno iiviil
uékéto. '»
— dua
uadjiskod-a Mikatta tiidé diin-
— sua Mikatta. — tsijámü potd* sua nos-ik
kocés-pi. tad^isko, tug ét luéné kucká*
ta-berá azla-pala
méno
nos-ik.
kocés-pi.
Mikatta muzon péd-kiit-sitzá-no vandésa bastá-no sudd kocés-pijáz. ta-berá azla-pala koiko nos-ik. uadjiskod-a Mikatta tiidé dünjaáz?*
—
— vera
suésa dua kocés-pi. tadjisko sundélis potámzá*
ménésa, ménésa ber-punaz
tiidé
Mikall'a.
dünjaá vuo. tatén kocés-pilé táu
karésa Mikatta koská. Tiidé dünjadti vetlésa, odik-pol piíitám peres murt surd solé
punicaz. tud todiéké-wa ton babaj, badgém méjégo murtá-no gurez-
-murta*
?»
—
peres murt —
suésa
dua Mikatta peres
«sojos tatisán
murtlis.
kwamén izkám
monlis-ana ni-no-kiúá-no ug lezo
;
—
ttodiéko*
éud
intijén ulo-no assd-dorá
kin-kü léktá-ká sojá vijo*.
Mi-
katta diszá-kutsá peres murtán vostésa pintdm murt, babaj kariékd-no
koská. baci gém méjégo murtldn-no gurez-murtlün ulon-dorazé vuésa,
peres murt-samán kesaékéné kucká. ulezá
kesaéká sojoslé. teát, babaj,
cat.'))
ati
mond dorade°!'*
— veralo
sojos
—
— suésa
utón mitemlé
todmo murt*. Mikatta sojos-dorá pérésa, vijá sojoséz-no aciz kucká ta-berá uléné so tu£ dec néljosén.
Ta
véZé-kéláz
veram
:
Urdo-gurt
némo gurtén due
kresfa-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
96 Rt*,
V.
Kapiton S'emon Oúéem.sto urt-mortjosén og-aéen
ulá. veralo urt~
-mortjos-no ássa kelénézé.
Papfi Miska. Egy pap borsót vetett el. Ez a baj, hogy] valaki
éjjel
jvén
a borsó jól tenyészett, csak az [volt]
elkezdte azt taposgatni és bántani.
Ezt meglátván a papné, «menj, rizd magad a borsót a papjának (pap urának). Éj jvén, elmegy a tolvajt vigyázva a
mesgyere
!»
— mondja
pap a borsómezre
és a
fekszik. így feküdvén, "egyszer csak" a
mesgye közepe táján csecsemgyermek sírását hallja. A pap ama síró felé menvén, a mesgyén egy bölcsben fekv gyermeket lát. A pap magához veszi a gyermeket s Papfi Miskának (tkp. P. Miska mond« papné, én a mi ván) nevezi t. Haza térvén, [így] szól nejének borsóföldünkön (tkp. -rl) egy gyermeket találtam és Papfi Miskának neveztem t». «Nosza, neveljük fel t, nekünk úgy sincs gyermekünk!") szól a papné. A mint nevelik (tkp. nevelvén),, a gyermek karón növ bab módjára gyorsan feln s meg kezd látszani nagy ereje. Egyszer a gyermekekhez megy játszani. Ezek a gyermekek [így] szólván: « ördög fia, talált fiu!» kinevetik t. Miska megharagudván (tkp. M-nak haragja kelvén), egyiküknek :
—
s annak a feje azonnal gurulva esik le testérl. Ez tér. A megölt fiúnak az apja az egész népséget haza Miska után gylésbe gyjti s oda hívatja a papot is. Megjvén a pap, [így] szól neki a népség: «atyuska, tedd ezt a talált fiadat oda, a hová tet-
a fejéhez csap
szik (tkp. tevésed jön)
tudtok-e
ti
;
«Nem meg bírná enni?»
megöli a mi gyermekeinket mind
valamiféle vadat, mely ezt a Miskát
—
!
»
— —
mondják az emberek kérdi a pap a népségtl. «Ismerünk sok farkas van ezek a faregy igen nagy erdt, abban az erdben megesznek kasok a járókelket nem bocsátják át az erdn, mindenkitu. «Jól van, én oda küldöm t, hadd egyék meg az éhes szól a pap. Haza jvén, [így] szól a pap a talált farkasok') fiának: «menj csak (most), Miska, ilyen-olyan erdbe, hajtsd haza onnan az én kosaimat !» Miska elmegy az erdbe. Ide érvén kitép egy tölgyet tövestül. Miután kitépte, mindenoldal fell (tkp. körös fölemeli nagy tölkörülte) futva, éhes farkasok jönnek hozzá. gyét és a farkasokat haza kezdi hajtani « menj etek, menjetek kosok ;
k
—
:
haza
\»
kiáltotta nekik (tkp.
mondván).
97
TÜNDÉR- ÉS B0SZ0RKÁNVME8ÉK.
Hajtván, hajtván, a papnak kapujához viszi az összesereglett «hova kell bezárni a kosokat itt kiabál a papnak:
farkast és
—
mondja atyuska ?» «Zárd a juhok közé, a juhakolba a kosokat !» a pap. Miska a pap mondása szerint a juhok közé ereszti be Miután beeresztette, bezárja a juhaklot. Reggel Miska fölkelvén, kinyitja a juhaklot s látja, hogy mind a juh egy rakásban hever s össze van kaszabolva (tkp. valamennyi juhot egy rakásban a farkasokat.
heverve, összevagdalva
neki:
«
látja).
Miska a paphoz megy
«Kergesd
ki
és
így; szól
a kosok a juhokat egy rakásba gyjtöttek mondja a pap. Miska a kosokat a juhakolból!»
atyuska,
!
—
kibocsátja a juhakolból a farkasokat s azok nyargalva
mennek
szét
mindenfelé.
Ezután Miska ismét a fiúkhoz megy játszani. A fiúk ismét [így] szólván « eredj te rongyos ruhájú ördögfi
kezdik öt kinevetni,
!
:
Miska megharagudván, kitépi egy fiúnak a kezét. A fiúknak atyái ismét gylésbe gylnek s oda hívják a papot is. « Atyuska, tedd ezt a ö megöli a mi fiainkat talált fiadat oda, a hová tenned tetszik mondják az emberek a papnak. «Hová tegyem én öt?» mind !» mondják az emberek mondja a pap. «Ismerünk mi egy erdt abban az erdben sok medve jár; ezek a medvék nem hagynak ;
—
senkit járni- kelni az erdn elpusztítnak)».
—
—
át,
mindenkit megesznek
(tkp.
megevén
A pap haza térvén, [ezt] parancsoljaMiskának: «menj
csak (most) ismét egy ilyen-olyan erdbe, ottan járnak az én ökreim, !» Miska ismét elmegy az erdbe. Ide érvén ismét kitép tövesti egy tölgyet. Ezen kilépett nagy tölgygyei mind a köréje sereglett medvéket haza hajtja. Besötétedvén (tkp. sötétülés lévén), a medvéket a papnak kapujához viszi és kezd kiabálni: «atyuska, hova zárjam be az ökröket ?»
azokat hajtsd (tkp. hajtván hozd) haza
—
parancsolja a pap. «Az istállóba zárd be ket a tehenek közé !» Miska úgy is cselekszik. Reggel fölkel ven Miska, megy az istállót
megnézni. Itten
látja,
hogy mind a tehenek egy rakáson heverve, « Atyuska! mondja a paphoz menvén
össze vannak kaszabolva.
— az ökrök a teheneket
—
egy rakásba rakták össze. »
«
Kergesd ki
— parancsolja a pap.
Miska kikergeti az ökröket az istállóból!*) a medvéket az istállóból s azok nyargalva mennek szét mindenfelé. Csupán egy medvét hagy meg, oda kötvén azt az istálló mellé, az oszlophoz.
Ezután Miska a fiúkhoz megy ismét MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
játszani.
A
fiúk I
úgy
98
VOTJÁK SZÖVEGEK,
V.
mint elbb ismét kikezdik öt nevetni, [így] szólván: « eredj, te ördögnek fia, talált holmi !» Miska megharagszik s kinek a kezét
úgy teremt helybe, hogy
tépi ki, kinek a fejét, kinek a lábát, kit
meg sem kukkan
(tkj). kit
szólása lehetetlenül fektet helyébe).
emberek megint gylésbe gyülekeznek. Oda híván a papot
Az
"így
is,
szólnak neki :« atyuska, mi bajban vagyunk a te talált fiad miatt;
megöli a mi fiainkat mind; tedd oda t, a hova tenned tetszik !» mondja a pap. "Egy mély tavat ismerünk «Hova tegyem én t » mondják az emberek, abban a tóban ördögök élnek; küldd nem fog többé visszatérni)). A pap haza térvén, el öt oda, onnan !
—
—
így szólt talált fiának;
ama
«
—
eredj Miska, egy ilyen-olyan helyre
ottan
;
ördögöknek kezében oda vesz az én papi bérem; vedd és hozd el a papi bért amaz ördögök kezébl !» «Jól van!» szól Miska és elmegy. Befogván medvéjét, szánjába ül egy tó van,
tóbeli
—
s elindul.
A
«Hova mész
tóhoz ervén, egy fatönk tetején te
Papfi Miska ?»
jöttem atyuska részérl kérni a papi bért
meg
—
ül
ördögfiókot
— kérdi az ördögfiók. ;
miért
nem
lát.
«Ti hozzátok
fizetitek
ti
neki
Az ördögfiók megijedvén, leesik a fatönk tetejérl és gombolyag módjára a tóba hengergzik. Ottan valamiképen elmondja az apjának Miska szavait. A tóból azonnal egy sz, vén ördög jön ki. iMi kell neked, Papfi Miska ?» kérdi a vén ördög. « Atyuska hozzátok küldött engem, az papi bérét kell tletek átvennem !» szól Miska. « Elbb próbáljuk meg ernket mondja az ördög, azután meglátjuk, követelhepapi béreteket ?»
!
szól Miska.
—
—
—
tlünk papi bérünket; nosza fussunk együtt, hate haladsz túl engem megadom papi bérünket, ha én haladlak túl nem adjuk meg nektek papi bérünket ». «Jólvan!» mondja Miska és egy bokor mögé menvén, egy nyulat fog s a bokorhoz köti (t A vén ördög maga helyett egy fiatal ördögöt híván, «fuss gyorsan !» mondja Miskának. Miska a bokor mögé menvén elbocsájtja a nyulat. A nyúl madár módjára szökvén, elhagyja messzire az ördögfiókot. Az ördögfiók futván, futván elfárad és visszatér apjához. Miska eljvén a bokor mögl, kérdi: «ki haladta túl a másikat (tkp. ki kit haladt t.)?» «Te mondja az ördög, a te
ted-e te
:
—
:
.
—
erd nagyobb
—
Nosza próbáljuk meg most újra ernket; dobjunk fölfelé súlyvasakat (tkp. súlyt) a ki messzebbre hajít, annak több az ereje !» szól az ördög. «.Jól van!» mondja Miska. Az ördög két súlyvasat hoz el, egyike két pudos (nyolczvan fontos),
—
!»
«
;
—
99
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK.
másika
másodika) két fontos. Az elst Miskának adja, a máso-
(tkp.
magának veszi. Az ördög felfelé hajítván két fontos súly vasát, az még nem is látszik. Miska jobb kezébe veszi a két pudos súlydikat
vasat és megforgatva
dobom én
messzire
azt,
szól:
így\
«nézd csak (most), mily
ezt a súly vasat; az a
—
felbn
fog
maradni
!»
—
az mondja sajnálva az ördög, «Ne dobd ezt a súlyvasat! nekünk régi jószágunk, használni fog az még jövre [is]». Miska
eltakarván ruhája aljával a súly vasat, kezével egyet lódit szól: «én a
súly vasatokat a legmesszebb
ti
Az ördög
tottam!))
fejét (tkp. haját)
es felhkön
vakarva mondja
:
s
így
túl hají-
«sajnálorn,
az a súlyvas régi jószág volt!» Ezután bemegy a tóba a papi bérért.
Egyszerre csak kijönnek az ördögök a tóból
s
Miskára néznek.
Miska szembe dobja nekik a két pudos súlyvasat hozzájuk:
«
vegyétek vissza súly vasatokat,
nem
szól
és [így~
veszik azt be az
Az ördögök a tóba czipelvén súlyvasukat, ezüstöt és aranyat mondják Miskának kezdenek onnan kihozogatni « nesze !» égbe
!
i
«végy
el
pénzt papi bér fejében, ne légy rósz indulatú
«Ha pénzt
haragudva)!*) felel
—
—
;
ne
(tkp.
hozzatok egy sapkával
adtok,
élj
teli
!
nekik Miska. Az ördögök bemennek a tóba a pénzért. Miska
betakarván szánját egy takaróval, ezen takarónak a közepe táján egy lyukat csinál. Ezután lyukassá téve sapkája fenekét is, a takaró lyukja fölé tartja sapkáját. «Nos, töltsétek
meg
a
sapkámat
!»
—
parancsolja az ördögöknek Miska. Az ördögök töltenek a sapkába,
de a pénz a sapkából a takarólyukon át a szánba folyik. ((Töltseparancsolja Miska. Az ördögök hordanak, hordanak tek ismét!«
—
[s]
töltik
a sapkát, míg a szán
ördög, fogd be csak
magad
rancsolja akkor Miska egy
tele
nem
lesz pénzzel. «No, szarvas
—
paökrömmel együtt a szánba !» ördögnek. Az ördög sajnálja pén-
az
fiatal
zét s így] szól Miskának « gyere csak (most), próbáljuk meg ismét mondja Miska. «Birkózzunk, a ki a máernket!» «Jól van!» mondja az ördög. «Hogyan birkózsikát legyzi, azé a pénz !» zam én egy ilyen szúnyoggal (tkp. hosszú lábszárral), hadd birkózzék mondja Miska. Az ördög belegyezik. Miska veled az ökröm :
—
!
—
—
kifogván a medvét, az ördöggel birkóztatja t. Veszedelem jön az
meg az ökrödet — mondja könyörögve az ördög, — ne birkózzék már velem, én ezután nem veszekedem többé vedd
ördögre. «AUítsd
;
a pénzedet, a
te
erd
több
!»
Miska megállítván a medvét, befogja
együtt az ördöggel és hazatér.
A
pap meglátván az ördöggel 7*
"és
VOTJÁK SZÖVEGEK,
100
medvével visszatér Miskát, nagyon
V.
Miska az istállóba
félni kezd.
együvé zárván be az ördögöt a medvével, a paphoz megy.
«Na,
atyuska, én elhoztam a te papi béredet, hová tegyem
szól
'?»
—
Miska a pajmak. A pap oda menvén a szánhoz, ezüsttel és aranynyal látja megtelve (a szánt). Örvendezve parancsolja, hogy tegyék a hombárba a pénzét. Miska reggel fölkelvén, ígv szól a papnak «No, atyuska, én ezután elmegyek már tled mindenfelé, merre :
szemem
lát
a medvét
s
!
Evvel
»
(tkp.
miután így
veszi az ördögöt és
szólt)
eltávozik.
ér. Ebben a malomban az ördögöt malomgazdának, a medvét gabnaszednek (tkp. magszednek) teszi. Maga messzire megy hegyek tetin, mezk
Igen soká menvén, menvén egy malomhoz
mentében, síkságon
át.
Egyszerre csak meglátja a
Kámának
neve-
zett folyót. Ennek a folyónak a partján egy hosszú bajuszos ember mondja ül és bajuszával hullámoztatja a Kámát. «Nosza ifjú! Miska a hosszú bajuszos embernek, menjünk merre szemeink látnak !» «Menjünk !» mondja a bajuszos ember is. Mennek
—
ketten hegyek hosszában, síkságon
—
—
k
át,
folyó
homokon
végig.
így
menvén, menvén egy hegynek tövében egy igen nagy hegyi embert látnak. Ez a nagy hegyi ember a hegyet a kis ujjával rázza. «Nosza, ifjú hegyi ember, menjünk merre szemeink látnak !» szól Miska a hegyi embernek. « Menjünk !» mondja a hegyi ember. Ezután hárman mennek hegyek tetin, síkságon át, folyó homokon végig. így menvén, menvén egy házhoz érnek. Ennek a háznak a környéke vaskerítéssel van körülvéve. Bemenvén az ud-
—
—
k
varba (tkp. bekerítettbe), sok ökröt látnak. Bemenvén a házba, a ház-
ban senki (•Bajuszos
sincs.
ember
Benézvén a kemenczebe, a kemencze be van ftve. mondja Miska, készíts te itt nekünk enni !
—
—
mi a hegyi emberrel sétálni megyünk » Midn elmentek, a hosszú bajuszos ember leöl egy ökröt ós sütni kezdi az izzó szénen (azt). Egyszerre csak a padlóaljból egy ember jön ki. Ez az ember köröm nagyságú (valami), szakála könyöknyi hosszú, bocskora hét csetvert hosszú. «Ej, milyen emberek "vagytok] ti?! mondja ez az ember a bajuszos embernek, ökröket itt nem valót,
!
—
—
!» Miután így szólott, hajánál fogva nagy bajuszos embert, [azután pedig] meg hurczol-
tápláltok, de a kész húst eszitek
kezdi czibálni a
gatja, öklével döngeti s lábával tapossa.
távozik ismét.
A nagy
Üti, üti és a padlóaljba
bajuszos ember sírva ül ...
.
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNVMKS!
101
K.
Miska megjvén a begyi emberrel, a nagy bajuszos embernek « Miért sírtál látja, arczán könnyet lát. te, bajuszos ember?» kérdi Miska. «Nem, én nem sírtam» felel a
baját szétzilálva
—
—
«Nos miért folyik
a bajuszos ember.
(tkp.
S miért van neked a hajad
ki)
hát a könnyed ?»
— mondja a bajuszos ember. — kérdi a hegyi ember; —
kérdi ismét Miska. «Az az izzadság*) «
jön
szétzilálva ?
«Nem, engemet hajamnál fogva, nekem a szel zilálta össze a hajamat, a midn az udvaron az ökröt kizsigereltem)) szól a bajuszos ember. Miután jól laktak (hasukat töltvén) a sült hússal, valaki tán téged a hajadnál fogva czibálgatott?»
sem
senki
czibálgatott
—
megy. A nagy bajuszos embert maga után embernek meg azt parancsolja, hogy húst süssön. Miska elmegy a nagy bajuszos emberrel. A hegyi ember megölvén egy ökröt, ezt az izzó szénen sütögetni kezdi. Egyszerre csak kijön a padlóaljból a köröm nagyságú ember és verni kezdi a hegyi embert. «Ej, ti min emberek 'vagytok" mondja; ökröket itt nem tápláltok, de a kész húst eszitek !» Miután elverte, ismét bemegy a padlóaljba. A hegyi ember sírva ül Miska megjvén a nagy bajuszos emberrel kérdi a hegyi embert: «neni vert-e valaki meg, hegyi ember? a te hajad össze van zilálva és arczodon könny folyik (tkp. jött ki) !» «Nem, nem vert meg engem senki arczomon az izzadság jött ki, a midn a kemencze mellett állottam; hajamat a szél zilálta össze, amidn az udvaron az ökröt kizsigereltem » szól a hegyi ember. Jól lakván hússal, Miska
Miska ismét
sétálni
hívja, a hegyi
—
—
!
;
—
sétálni küldi a hegyi
marad enni
embert a bajuszos emberrel
valót készíteni.
A köröm
[s]
maga otthon
nagyságú ember most
a padlóaljból és verekedni kezd Miskával.
is
kijön
Miska lebirkózván
a
köröm nagyságú embert, nagyon, de nagyon elveri t. Ezután a köröm nagyságú embert félholtan (tkp. alig lélekkel, alig életben) az istálló ajtaja elé viszi és az istállónak egyik sarokját felemelvén,
dugja az
A
bajuszos és
széli
oda Miután oda" dugta, maga bemegy a szobába. hegyi ember csakhamar visszatérnek. Miska elbe-
szakálát.
nekik egészen, hogyan volt dolga.
ti nekem, mi esett meg rajtatok (tkp. ben (tkp. az én nemlétem idején) ?»
evén a sült húsból
(tkp. a sült
«
Miért
nem mondtátok meg
volt nektek) az
én távollétem-
— korholja ket. Egy
keveset
mennek
a köröm
húst megharapván),
nagyságú embert megnézni. Az istállósarokhoz jvén, a sarok csupán csak szakála
fekszik, de
maga
nincs
ott.
alatt
Soká, soká keresik,
VOTJÁK SZÖVEGEK,
102
sem
de sehol
bírják
V.
t megtalálni. Egyszerre
táján egy igen mély gödröt látnak.
csak az udvar közepe
A köröm nagyságú ember
lószínleg ide szállhatott alá (tkp. alászállása ide lehetett) ják
k. Miska
egy nagy kötelet vévén, társainak azt parancsolj
hogy ereszkedjenek a gödörbe. Társai félnek leereszkedni.
—
«Hová mész?»
lát.
—a
—
ment
szakálát megnöveszteni!).
mondja a leány;
Miska a leánynak. zébe
s
A
volt.
az út
varró
«Egy «Az az én nagy-
kérdi ez a leány Miskától.
— szól Miska.
hosszú szakálú embert keresek »
apám
i,
Akkor
maga ereszkedik le. Itten a homályos (tkp. szürke) világ Ebben a homályos világban Miska két napig járván, végtére mellett egy házat lát meg. Oda bemenvén egy karton ruhát leányt
va-
— mond-
meleg vidékekre (tkp. világokba) mondja Gyere (most) velem !»
—
«
leány beleegyezvén egy tyúktojást vesz a ke-
a padlóra (tkp. padló
a háza tyúktojásba fordul.
A
felé)
dobja.
A
tyúktojás forog és
leány ezt a tyúktojást fölvévén, kebe-
lébe teszi.
k
ketten. Menvén, menvén ismét egy házat találMennek nak; bemenvén egy urdak-szövetü ruhát varró leányt látnak. kérdi az a leány. «Egy hosszú szakálú «Hová mész Miska ?»
—
embert keresek, az az én társaimat megsértette)) «Az az én
ment
szakálát megnöveszteni)).
a leánynak Miska. azt a
— mondja Miska.
a leány; — a meleg tengerekre — mondja «Gyere (most) velem
nagyapám — mondja
A
leány beleegyezik
!»
;
elvesz egy tyúktojást,
padlón hengergeti, az egész ház abba a tyúktojásba fordul s Mennek ismét hárman.
a leány aztán kebelébe teszi a tyúktojást.
Menvén, menvén az út mellett egy harmadik házzal találkoznak.
Oda bemenvén ismét egy leányszemólyt
látnak az selyemruhát mint a hogyan Miskának leányMiután beszélgettek, neki is [így] szól Miska; «gyere(most)
varr vala. társai. te is
Úgy
velem
tyúktojásba
!
kérdezget
;
is,
»
Ez a leány
s
azután kebelébe teszi a tyúktojást.
is
beleegyezik, belehengeríti a házát egy
— Mennek ismét
négyen a homályos világban. Menvén, menvén, egy olyan helyre érnek, hol fölöttük egy kfedél függ vala. Ebben a kfedélben egy mondja Miska s nyílás volt. «Ez a fehér világnak a nyílása!))
—
megáll társaival. «Bajuszos ember, hegyi ember, bocsássátok csak kiáltja fölfelé Miska. A bajuszos és hegyi alá (most) a kötelet !»
—
ember a nyilas fölött lévén, lebocsátják a kötelet. Miska parancsolja, hogy elbb emeljék fel a három leányt. Meglátván ezeket a
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMKM leányokat,
Miska hagy » jaj
—
!
gondolkoznak a bajuszos
[így^
103
K.
és a hegyi
ez után ezeket a leányokat fogja szeretni
— és nem emelik
mi miatt
fel
[a]
ember: »ez a bennünket el-
Miskát a homályos világból. »Oh
jaj,
nekem ebben a homályos világban maradnom*
kell
mond Miska
s bánatba esik. Ezután ismét menni kezd. Menvén, menvén egy nagy hegyet lát, a mellett egy macskakölyök futkos. «Én téged megöllek, macskakölyök!') mondja Miska. «Ne ölj meg engem, én neked hasznodra leszek i könyörög (imádkozik) a macskakölyök. Miska öt életben hagyván, elre megy ismét. Menvén, menvén egy tóban
—
—
!
úszó kacsát
Készül
lát.
t
is
megölni.
«Ne
ölj
meg engem
!
—
— en neked
hasznodra leszek ». Miska nem öli meg a kacsát és ismét elre megy a homályos világban. Egyszerre
mondja a kacsa
is,
csak egy öt minden oldalról körülvev vizet
«Mit tegyek ?!»
lát.
—
mondja búsulva Miska. Egyszerre csak egy kacsa jön hozzá úszva. « Ülj én reám Miska, én téged átviszlek') mondja a kacsa. Miska mondja a kacsa a kacsára ülvén úszik. «Én téged lebuktatlak !» Miskának. «Ne buktass le kacsa, lám én téged nem öltelek meg, mondja Miska. A kacsa nem bukne ölj meg te sem engem !»
—
—
—
tatja le
átjut a vizén (tkp. úszva) szerencsésen.
Miskát és
A
kacsá-
nak az átszállításért köszönetet mondván, Miska ismét elre megy. Menvén, menvén a homályos világban, egy nagy hegyhez ér. Ezen hegy alatt egy macskakölyök futkos. «Hogyan emelkedjem fel ennek mondja búslakodva Miska. a meredek hegynek a tetejébe ?!» én «Ülj csak én reám mondja a macskakölyök ö hozzá futva, felviszlek (tkp. felmászatlak) téged a hegytetre • Miska a macskakölyökre ül. Menvén, menvén, egyszerre csak azt mondja a macskamondja Miska, kölyök Miskának: «én téged lebuktatlak!') «Ne! !
—
—
—
.
— «ne buktass
le
nem
öltelek
meg, ne
meg
ölj
te
Mennek, mennek elre. «En téged lebuktatlak Miska szól ismét a erm, hogy tovább vigyelek, megéheztem')
sem engem nincs
—
engem; én téged
!
.
macskakölyök. Miska kivágta lábikrája húsát, fogja macskakölyköt. Ismét elre menvÓD, egyszer [csak
macskakölyök kezd lenni»
vagyokw
;
—
:
«látod-e Miska a fehér világot
?»>
vele a
s eteti
azt]
kérdi a
«látom, világosság
— mondja Miska. Ezután ismét elre mennek.
— mondja ismét a macskakölyök.
«Ehes
Miska kivágván másik
Ezután menkérdi a nek ismét elre. «Látod-e Miska a fehér világot?* lábikrája húsát, fogja s eteti vele a macskakölyköt.
—
104
VOTJÁK SZÖVEGEK,
V.
—
—
«Látom a napnak fölkelését" szól Miska. Mennek, mennek, végre a fehér világba érnek. Itt Miska köszöinacskakölyök.
mondván a macskakölyöknek,
netet
A
eltávozik.
ember akad elébe (tkp. neki ellenébe). «Nem ismered-e, te nagyapó, a nagy bajuszos és a hegyi embert ?» kérdi Miska az öregembertl. «Ismerem mondja az öreg ember innen harmincz versztnyire (tkp. versztnyi helyben) laknak, de kívülem senkit sem bocsátanak magukhoz a ki csak jön, azt megölik ». Miska kicserélvén ruháját az öreg emberrel, fogatlan öregnek, nagyapónak teszi magát és elindul. Elérvén a nagy bajuszos és a hegyi ember lakásához, öreg módjára kezd kiabálni. ((Eresszetek csak (most) magatokhoz » mondják így kiabál hozzájuk. "Mindjárt nagyapó, mindjárt! te ismers ember [vagy] nekünk». Miska bemenvén hozzájuk k, megöli ket és maga kezd ezután élni amaz igen szép leányokkal. Ezt a mesét mondotta Urdo-gurt nev faluban egy orosz fehér világban járkálva, egyszer egy fogatlan öreg
—
—
;
—k
;
—
!
—
—
Szjemjonov Anyiszjimov Kap it on.
paraszt
lakik a votjákokkal.
maguk
Beszélik azt
(t.
i.
e
együtt
mesét) a votjákok
is
a
nyelvén.
— melynek élénken emlékeztet — mint a votjákok meseköltészetének
Ezen érdekes mesét
eleje
Kullervo-mondára,
a finn
egyik példáját orosz nyelven mutatja be Verescsagin G. «Bothkh CocHOBCKaro Kpaa» mvében [48 56. 11.). Töredékesen és bizonyos változattal hallottam magam is Nikolaj Ivanovtól, ki ismét a Vug -jiimjá -ban lakó Konda Kal'a közlésébl ismerte. Reményem
—
volt
ugyan, hogy majd Nikolaj Ivanov hazatérése után
jában
is
meg,
s
megszerezhetem így az
e
mesét; de
eredeti helyett
teljes
reményem nem
a Verescsagin-féle
alak-
valósult
orosz
közlés
A kazáni gubernium mamadis-i
votják fordításával kellett beérnem.
kerületébl való
e
Ivan Michailov
volt a
fordító,
ki
a jelen
közlés alapjául szolgáló kéziratot a múlt év deczember havában
küldte
el
Budapestre.
E
kézirat a hangjelölés dolgában pontos és
következetes; úgy hogy az átírás, miután
egyes betüjegyek hangbeli értékét,
Sajnálatomra
semmi nehézséget nem
nem nyilakozhatom
votják nyelvének correctségérl. ellenére a fordító
nagyon
is
már elbb ismertem
az
okozott.
hasonló elismeréssel a textus
Minden elleges figyelmeztetésem
hen ragaszkodott
orosz eredetijéhez,
TÜNDÉR- ÉS B0SZ0KKÁNYMKSÉK.
105
minek következtében a textus csakúgy hemzseg a sok russicismusMutatkoznak ezek nemcsak szólásmódokban és szerkezetekben jii>:ineTT> «iepTa m e a 11{pl. éortáz m c In ka n karésa poniz no ohh 06a k am nojos kéknazé-no ackiz é k é é k a é á n B aajincB TpycaMH sojoslán kuéménézé leéiékiz adz: ci> tól.
i
i>
:
1.
.1
:
|
|
ím
íioMiiiiii.Kj
hanem
cnycTHACfl QSMb):
általában a szórend-
ben. Hogy e bajon segítsek, czélszernek találtam, bizonyos változtatásokat tenni a textuson, melyekben természetesen h
lehet legnagyobb óvatossággal, határozottan analog esetek szemmeltartásával jártam el. Ezen változtatások különösen a következ pontokra terjednek ki: lemzavartól
nem
— hacsak — egyszeren kihagytam hosszú
az oroszos szerkezeteket,
1.
kellett tartani,
érte-
;
2.
mondatokat aprókra bontottam 3. a mondat állíimányát állító mondatokban, ha az orosz módra a mondat elejére volt téve, a ;
mondat végére helyeztem oroszban: iiocbhjit> ellenben
(így pl. mindjárt a
nni
odik pop kijzé kiziz);
itt:
legels mondat az
ropoxt, a kéziratban: kiíiz pop küSé: 4. az egész elbeszélést
—a
votják meseeladásnak leghelyesebb módja szerint — rendesen pra^sens igealakokkal adom s csak ritkán alkalmazom a pneteritumot (így mondja, elmegy stb. s nem mondta, elment), míg a :
:
el mindkét
kéziratban vegyesen fordul
igealak, a szerint a
mint
— — különö-
az orosz textusban hol az egyik, hol a másik van alkalmazva. Természetes, hogy ilyen eljárás mellett
sen mondattani helytelenség, szeti
is
maradhatott
— elég a textusban
s
hogy
ez nyelvé-
használhatóság tekintetében általában kevésbé értékes az
itt
közlött többi, kivétel nélkül eredeti anyagnál.
Jegyzetek: Meacy
|
-no so
növény
(karó, melyre valamely
nak megszólító czíme) {t. e. BO.iKa)
|
penmétkiim luésa
|
óí>,na
|
dér-ana-véld Ha
|
d'atér
felfut)
=
|
uno
.
.
.
vn>
cyMepKaMi>
KOro vjiojkht'l Ha
\
ubo rpaaita (a pap-
!
lukaskdm kionaz téréÜ'am
|
míjctt.
mi diidiékomé ténad sedtám piedlé
tbohm'l Hafi^eHHnieM'b szorongani, elképedni
cTa,a,o
|
s
mm
ciíJia.iH
Tant,
cobc1>mt»
d'üdiékéné = tat. jöddmak piedlé = pied ponna v. ö.
;
;
iito
||
kudzá
h He ox-
He pa^M
ct»
bajban lenni, a
-lé
rag ilyen
mitam ataján anajmé sajénd medam mi evüllé anyánk búsulnak-e vájjon a mi nem létünk miatt:
használatára nézve
a mi atyánk
|
backo óaTiouiKa
borza né 3anepeTb.
cazamez luontöm
Herb
umojtdm ^a Ta
vordéné kuckóm sojd Öy^eMi. ero BOcmiTbiBaTb
:
106
VOTJÁK SZÖVEGEK,
V.
(ott nem pontosau van fordítva a következképen e3Ti Haci.); mi tau kariékom éédedle, kalaclis cesmi köszönetet mondunk ételedért, kalácsnál jobb iz ke-
Gavr. 58. dal
:
cKyuaionb-jm nanedlé
két
nyeredért (mli ö.iarojapmi'L 3a KyinaHMi n 3a so
tijiú
cortjoslan kijaz
pyra
xieHH
aa 'iepTHMii
nem
(a fordítás
MaxaTL
l'ané
=
gir |
pala «
szó szerinti)
dialektusokban)
tátcini, cátéini (a keleti
nipa
vaskala
|
npnrojiiTca Bnepe;ri»
elzárni, elrekeszteni")
igének, tehát
«
kwak kjctl
|
=
kudbk
|
CTapiiHHHii
borzain'
|
serpalténé
|
itt
:
d.
|
tkémé
\
kid'ok
\
d'araloz
|
=
serpal.
.
.
azla
3acaoHHTL (egyébként
momentán
egyet fordítni, ellódítani
Gavr. 166.
x.if.T.)
oaepa nponajaeTt y
:-»Toro
alakja a serpallané
hajításnál a követ »)
(pl.
[
Heo He iipHHHMaeTi> (szabad fordítás) ruga-ponna basté ukso epn BMtcTO pyrn jemsni vozét potésa an ul He noMEHa .ihxomí>
punicazé Ha BCTpt'iy
|
sojaina wg pérté ee
(t. e.
rnpio)
|
!
|
=
kuz kuk
=
cibin
sacHnHUKi.
tis-oktis
pozérjané
|
|
=
kijnéné coraaciiTLca.
(tkp.
menteben»
^ojiaMi. («völgyek ban)))
|
KOMapi.
;
gabonamag-szedö)
|
coskét azti
de tkp. «síkság mentében
surané 3aKpyqnBaTb
(«heftig
stürmen»)
méjégjosénéz-hen a plur. valószínleg russicismus, a hol
plurale tantum
kék kuza, kun kuza ^Boe, Tpoe
|
ycH
:
ycbraa, gurez-murt TopbiHa
méjégo
ezek tehát olyan
:
alakok a nép képzeletében, mint a Vu-murt és N'idás-murt
tam orpaja
|
téldéné
Tonsrb
;
teldiskéné
czal,
kotor-
nem
csak
egyszeren, hanem bizonyos neme a mulatságnak, mely táncz-
zenével stb. van egybekapcsolva
Természetesen a
mas
\
TOuuThca] d'uméané mellett
a vetléné zárójelben nyilván azért van, mivel a d'umsan «séta»
(
szó
kuz mejégo murt,
|
vagy máskép: hadiéin mejégo muri, esetleg rövidebben: murt az oroszban
no
hosszá-
v.
kifejezés,
«
sétálni))
mely
(1.
fentebb 12.1. 65. jegyz.).
fogalomra a vetléné sem egészen alkal-
tkp. járni-kelni,
utaznia jelentés
gulbec |
könyöknyi hosszú»).
no^no.iLe ki'pos-kuza (opo;i;a) cl .iokotokt.
(«
A
nem könyök*, hanem
|
«
ki-pos Nikolaj
Ivanov értelmezése szerint
«
kézcsukló, kézgyökér, a kéz és alsókar érintkez helye ».
lömböz magyarázat
a
külömböz
A
kü-
dialektusok alapján érthet.
|
sizém vis-kuza ^.ihhoh ceML neTBepTeü (qeTBepTb mint hosszmérték
=
1
ji
apmHHí>, orosz röf
=
4 BepuiOKi.)
|
kuza
bium («hosszában»), hanem jelzi jelentés, azaz
itt
=
nem
adver-
kuz (végze-
tére nézve egyezik a bédsa [bidja], sekita «nagyságú, nehézség))
alakokkal).
TÜNDÉR- ÉS BOSZORKÁNYMESÉK. tugaékéné pacTpenaTtcfl
noTh
Aulám vk
a p e h h a r
napim,
|
<>
(no.ie),
keskenták
mirn.
bt>
;
tugané paerpenaTB Aulám és lejebb |
kéréléné iiOTpoimiTb
Maca
;
v. ö.
107
|
pirsam
sil'án
.... Hat..inei.
az Oé-melléki pirni iiapiiTbca, pirtini
peront cTpunaTb szókat.
Bjpyn>
orpa^y)
|
mérdcm
|
lida/n
.
.
.
e.ie
acHBaro (npirra-
kurtéésa sanyciiBum (>KapeHHbiM'L
mhcomt>)
puris dánja szürke világ; értve rajta a félhomályos votják Hadest
|
;
vagy tdé dánja fényes, fehér világ Max Buch könyvében a 143. lapot és Bechterev közBtcTiiniit EBponu 1880. V. köt., 155. 1., babaj j.tx'b.
ellentéte az itteni iugét dánja, (1.
erre nézve
lését
:
iirdak-dié-hit
éz-gon
\
|
mepcTflHHoe iuaTbe
sántám karéné oÖH^tTb
|
('?);
«gyapjú» voltaképpen
tégétténe
noKaTiiTb
BHC't.Tb.
ténii u.iaroiio.iyqHO
|
mes KpyTbifi \pid-kiit iiKpH.
|
oSkéné
VI.
Mesék a
vízi és erdei manóról. l.
Vi
dm tin Vu m u rt-p
ét
-
Ódig adamilán kwiú piez
i
a
n.
so ad'ami pijosiniz ti-durá
viliim,
kartopka merttdm. potdm-beraz ta kartopkddz olo-kin ujli-bidd lue-
kani disdm. sóin ajiz sasa. bad$in pi uj-bit
pa
—
«mon
sordti pizd istoz. uj-bit
vof} ma
vd'ad'a
/»
—
?
'.
»
—
ajiz
«kitci siea
/» oji susa ajiz
pokcizd legtak
«dj»
badginez-samán sordti piez-no ne-no-mirá-no
kmnmáti nunalaz
cerod pokci pili vud ini. uójdo, minod-
— susa istoz ajiz pokci pizd.
viztam pi ti-durd vusa, gozi punni kutkdni.
Vw-murt-pi potoz. «mali-o»
ta
— suoz —
gozi-pundmzd
«ton 051 gozi
kartopkamaz olo-kin liUka-no sojd ta
(uniíestim
uj-bit
— suoz — avogma/n — suoz — min!*
-kd min víztani, tozo tdk kiWiskod!»
tiis
«
«min»
:
adamijdz kjom, cilkak viétam-no ton
adgilimtá.
pizá :
vogmasa ne-no-kind-no adjílimta. kajta nuna-
laz ajiz sordti pizd istoz
suoz polcéi piez
istoz ini badgin
adfjisa
punkod
h>
tidz kotirtisa, kiraé-
— veram viztam an mar-ka — éotom suoz Vu-murt-pi. ama-minda kartopkamdz kurod, — suoz viztam pi — «so-minda zárni pottitdkadi mon
tisa
kutni odjasko/o sojd
!
pi.
«tidz
isa,
'»
siidi»
ti-bor-
dié ug kuéki».
suozi?» viztdmli
«sil
al'i,
vo fma
!
t
— susa Vw-murt-pi per
mon
eijosiz- dóri
kurdmez-minda-ik zárni
sotni.
-mudz ad^kontdm zárni pottiliUam. (iójdo-ld/n -val
— suoz gurtaz vusa —
kiikah nunjosiz ug
— susa
peresjos-dori vetlo, sojos
«
mar
minoz. peresjosiz kosozi Vu-murt-pijos
kartopka-
soki viztam pi gurtaz bertoz.
zárni vájni minin, kivin
osko. «wo kot' kildm kartopkddz-no
kwin tirojka-valdn kartopka-mu-vild miniUam.
tirojlia-
vájom
/»
tátin vinzi-
MESÉK
109
A VÍZI ÉS ERDEI MANÓRÓL.
Uin veramez-samdn ves kartopka-mudz zarnijdn xogiskdmzd adjisa, tuí sum-potill'am. Jucin tirojka-valzas tirmtUa, ta zarnijdn gurtazi
ípumita)
berto ini. «kin-kd pufiita
susa, ,kartopka
vajkom'
*mar kartopka taft pop
berazi sojosin
—
sed'iz-kd
;
an vera ,zarni vajkom."
— d&Sato nunjosiz vi:tamzás. viztam pi — zárni! 03% vcraékdm-
su, jáva.'»
«ta
étid
jntniskiz (pumiskiz).
t.
imája' vajkodi tagi?*
—
tvel, jua pop. «kartopka» — suo viztdmleé mi zárni rajkóm.'* — kesaská viztam. pop sobirdtdz an — sua — zárni mon-no zarnijdz adjam. — Sua viztam — tmon min jirda ug vandi"min
susa,
sojosles
evei,
oski,
nunjosiz.
ustisa
«kitis»
-ama.'.'i)
tostid
pop mínoz sodaki
gurun
pop-klmo kartsd
tuboz.
vuili-a tatcíl*
— suoz
— sasa
otci, so-sori
viztdm-no minoz. ti-durd
vanddm-no mugorzd
vusa, viztam popleé jtrzd
éókin gurtaz nuam.
vajkodi,
fit
aíit
otcit.
ta
kustdm. jirzd me-
tid
mesokdz jus-uld ponsa, aciz gur-vila
utcasa,
aminam popd oz
ta'as-dord líktoz,
jualoz. ujiriz mil'am jus-ulami, mugoriz tiin»
viztam. pop-kisno viztdmli serdkjaz-gina, oz oski.
gur-vilis
pop-kisnoldn koskdm-beraz viztámlan nunjosiz jus-ula uckitíam-no pop-jir
pd
otin kilTd.
poniUam. popsd
ma
viztdmli
settitdk
— paplan
mesokdz pd póttá otis kec-jir
ta oji
usdm.
luiz,
ini.
ini ;
koskono
pop-kisno nos-ik tatéi liktd
jiriz
'
.'»
— susa mesokdz — suoz viztam serdkjasa —
sezjani
pop-jir val-no kec-jir Midiz*,
.'
«kitin»
ini.
—
vofimatüt. viztam gur-viliétiz vaskisa,
utáni.'»
«dj, aj
suoz pop-kisno lek lusa
kec-jirdz
tuz kiskasa, pop-jir-intijd jus-ula
aoj viztam,
— ntondnid veraskisa, acim-no
kutkdm-no «kíjí-os ali
viztam!*
—
viztdmmisko
»
A bolond és Egy embernek három ültetett a tópartra.
a Vu-murt
fia volt.
Ezt a burgonyát,
Ez
az
midn
-íi.
ember
fiaival
burgonyát
kintt, valaki
el
szokta
minden éjjel. Az atya kiküldi tehát most nagyobbik fiát rizd egész éjjel át !» mondja. A nagyobbik fiú egész éjjel át rizte de senkit sem látott. A következ napon középs fiát küldi ki az atya «menj mondja, rizz !» « Atyus szól a kissebbik fia, én megyek». «Eh atyja, hová küldjek olyan szól az embert, hiszen te tiszta bolond vagy ?» Ekkép szólván, az atya nem ereszti el a kissebiket középs fiát küldi ki. Ep úgy mint a
volt lopni
:
—
«
;
:
—
—
!
V
— —
!
—
—
HO
VOTJÁK SZÖVEGEK,
nagyobbik, a
VI.
középs fiú sem lát semmit. Harmad napra a kissebimmár a sor. Kiküldi az atya a kissebbik fiát.
bik fiúra kerül
«Nosza bolond, ha akarsz menni, menj
úgy is tétlen hevergetsz !• a tópartra érve, kötelet kezdett fonni. Ezt a kötélfonást meglátja a tóból egy Vu-murt-ü (Vizember-fi) s kijön. « Ugyan minek
A bolond
:
fiú
—
fonsz te úgy kötelet?» mondja. «A mi burgonyánkat valaki lopkodja, azt akarom én megfogni, [úgy hogy] ezt a tavat felforgatom és
— mondja a bolond «Ne bántsd a a mit kérsz azt megadom!*) — mondja a Vu-murt-ü. «A mennyi burgonyánkat megettetek, — mondja a bolond — annyi aranyat míg el nem hoztok, én tletek nem távozom. «Megállj csak én az öregekhez megyek, mit mondanak azok?» — mondja a kiszárítom!))
tót;
fiú.
fiú,
ti
várj
(most),
»
!
Vu-murt-ü. s öregeihez (szüleihez) megy. Öregei [azt] parancsolják,
hogy a mennyi aranyat
kért, [annyit] adjon a bolondnak. A Vumurt-üak annyi aranyat hoztak el, hogy a burgonya föld láthatatlanná lett tle. Akkor a bolond fiú haza tér. « Gyertek mondja haza érve, menjünk aranyat hozni, három hármas fogattal fogja;
—
—
három hármas lovat fogjatok be) !» Bátyjai nem «No hozzuk el legalább a megmaradt burgonyát !» mondják s három hármas fogattal (tkp. lóval) mentek a burgonyaföldre. Itten látván hogy, úgy a mint öccsük mondta volt, az egész burgonyaföld arannyal van befödve, igen megörültek. Három hármasfogatjukat megrakva evvel az arannyal, immár haza térnek. « Ha valaki szemben találkozik [velünk], ne mondd, hogy aranyat viszünk, [hanem] mondd, hogy burgonyát viszünk, de legyen !» tanítják bolondjukat a bátyjai. «Micsoda burúgy gonya ez? mondja a bolond fiú, ez arany !» Miután így beszélgettek, velük szemben jött a pap. «Mit hoztok úgy?» kérdi tlük a pap. «Burgonyát» mondják a bolondnak bátyjai. «Nem, nem, ne higyjed, mi aranyat viszünk !» kiáltja a bolond. A pap felemelvén (tkp. fölnyitván) a takarót, meglátta az tok be lovat (tkp.
hisznek
[neki],
—
—
—
—
—
—
—
— aranyat. Honnan hoztok oda mearanyat — mondja, — én «Menj csak (most) — mondja a bolond — «nem vágom «
ti
gyek.*)
talán a fejed ?!»
?
is
le
A
pap mindazáltal oda megy; a bolond is megy utána. A tópartra érve, a bolond levágta a papnak fejét: testét a tóba dobta, fejét egy zsákban haza vitte. Otthon ezt a zsákot a pad alá teszi, maga pedig a kemencze tetejébe mászik. A papné férj ét keresvén, ezekhez jón s kérdi: «nem jött-e ide az én
MESÉK A
VÍZI ÉS
ERDEI MANÓRÓL.
111
—
papom?» «A
feje a mi padunk alatt van, a teste a tóban» mondja a kemencze tetejérl a bolond. A papné csak nevetett a bolondon, nem hitte. Mikor a papné eltávozott, a bolondnak bátyjai
a pad alá néztek és a papfej [csakugyan] ottan fekszik. Igen megpad alá. A papné nem
ijedtek s a papfej helyébe kecskefejet tettek a
—
most ismét ide jön. «Hol van a papnak feje ? mondja a bolondnak, mutasd meg!» A bolond leszállván a kemencze tetejérl elhúzza (most) zsákját. «Ime itt [van]!» mondja s rázni kezdte a zsákot, de onnan kecskefej esett ki. «Ej, « ugyan mikép lett ez most így, mondja nevetve a bolond ej papfej volt [benne és kecskefej tnt el ». «0h bolond, bolond !» « veled mondja a papné megharagudván (tkp. haragos lévén) beszélgetve magam is megbolondulok már; el kell mennem* találván a papot,
!
—
—
—
—
—
1
—
!
malmis-i
Följegyeztem a
Makszim Alekszejev
kerületnek
közlése után es
Multán
falujában,
Nikolaj Ivanov
szerkesztésében; 1885, július 19-én.
Jegyzetek: 3. sz.
|
|
=
sod aki
Bee TaKii
|
|
|
v. ö.
ug kuéki ne OTCTaHy oti>
nOKpuTb
tozo = Toace (amúgy is) dun tirtdkadi Tündérmesék Baci. tirojka = TpoÜKa sogni
merttini ca^HTb
pottitdkadi noita He BHHeceTe;
|
|
sezjani Tpacrn.
2.
V u- m
ur
t
a n
go z i-p un is ad ami.
Ódig ad'ami ti-durin gozi pundm. punikiz so-dord Vu-murt
potdm. potsa, tagijuam:
«
ad'ami, ton
«ta tiled pidá&sa vattán puktiniv
ukir usjaskiskod
todomi kudmi
;
an
kuSmoh
atonid kitin
—
tahi gondir-dorá istdm. gondir ? .'»
— keskdm sotám
mondn
sudm
?»
ad'ami. «ton tu£-ama batir,
acmdos
usjaski, lucce
d'adadnim ríurjaski niris. '»
liktid
— sudm
mali puniékod ta gozidd
niris úurjaskom, soki
nurjaskini,
ad'ami.
Va-murtdz ad^isa
kwarádniz. tája
minam
táji susa,
kilsa,
:
peres
Vu-murtnz
nmáU
ton tatéi
Vu-murt tuz
ktca-
laktini kutkdm-no pid-jüistiz eSit-gind pogiramtá. so-berd jirzd-no
pid kársa
tiá
pegjam.
ata-berd oskiéko
:
tátin
ton tuz batir
acid ukata tuz kuzmo
lo.
ti-duris ;
adamijdz ad^isa, ta$i sudm
:
peres ajid-gind tinad koéd koskdmit,
sóin ta-berd acmdos bizsa utcalom, kin-ka
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
12
aüo
potiz,
l'am.
ti-kotírti
kwin-pol biésa vetlini tupatkil'-
tagi ti-kotirti biéilni kutkikizi ad'ami val-vilá
murtáz 'tuS
80-ik vormozv.
VI.
tája adgisa
tué kid'oká kelteim,
—
kufmo, seelká/»
veram ad'amili
mon toná
Jcofckigi-no
vininim bizsa éoéatkini
min
pici meijá-ká-
mon
ogi-no tana ej
vkitin tinad vinid
h
keltt
-kec
kiljaz tül-durá
— mám ad'ami — •minam pici atáH-durá minsa
adamilán pici
viniz, ójdo biésa
:
adj
va laktam
biésa, biésa, luel-kecáz
biéámié dugddm.
éuám: «zám-ik,
me étim timá!
ton
vot,
so-minda-ikn.
mi Vu-murtlí. Vu-murt
— sasa
mon
tátié ted'i-ak lud-
Vu-murt
liid'kec-éori
kabzá éinmiétiz utam. pum-al;
so-berá nos-ik ad'ami- dorá minsa, ta%i
kuémo meétim ; sóin mon
ad'ami
karám. Vu-murt
ad'-,
koskám-no kizá éapküsa
patám. «ta adamilán pici viniz.f»
zad'sa, so
acim
— sasa juam Vu-murt.
—
éoéatkom!, soki so bizoz»
biíni kutkám.
biéiel ;
ali lucce, soles eíjzá bastid-ká, soki
kidd- no éapkili, tagi-no ke ski
adamilán
ton
piáin biéilom f » «máli-gina tan esjo biéilni edjaé-
sut, sóin ta-berá
minn,
«oj, oj
— «valáz tun
sedn-giná pid-kuspad paékatid-no tu£ gog
kod-na,
pukéám-no Vu~
Vu-murt nos-ik
teétid kuriéko,
án
isa
tenid ukéo éoto, kena-ka baétini miied potá,
Vu-murtleé
«jaraloz.'»
ukéozá aslaz islapa-tiraz-giná
— suám. so-vajsin adatni gurtaz
bertisa,
azbaraz badgin gu gudgám. so-berá soleé vilzá Ulapei-pidás bidja-giná paé ortcisa,
kel'tisa,
éoksam. so paéá pidástám isl'apazá puktám. kena-ká
Vu-murt ukéoániz ad'ami-dórá liktám. ad'ami ukéozá islapaaz
Vu-murt kiékasa, kiékasa ukéozá adgilimtá-ni. ad'ami
kiétini koseim.
islapazá tirmitni
nos-ik
ukéo
vájni
Vu-murtU.
kosám
Vu-murt
vajam: isl'apüáz tirmitimtá ; nos-ik vajam: nos-ik tirmitimtá. o$t nullisa, nullisa
guáz siéimáti nunalá mirdán tirmitüm.
-punié ad'ami gec ülni kutkám, ódig juon-dirja
so-íirié gozi-
mon so-dorá
vuili
;
tuz sudo ulá.
A
Vu-murt és a
Egy ember (t. i.
a tóparton kötelet font. Fonása közben kijött
a tóból) hozzá a
minek fonod
Vu-murt. Kijvén így kérdezte: « ember, «Ennek a tónak fenekét felfelé
te ezt a köteled ?»
fordítani (tkp. helyezni)* tvagy],
kötélver ember.
— mondta az ember.
szerfölött dicsekedel;
«Te talán igen ersne dicsekedjél, inkább birkózzunk
meg (mimagunk) elbb, akkor megtudjuk
ki
köztilünk (tkp. kink)
MESÉK A
ersebb
«Hogy lehetne
!»
birkózzál az én öreg
az
erdbe
ÉS ERDEI MANÓRÓL.
VÍZI
(tkp. hol van)
apómmal
!»
1
1
3
én velem birkóznod, elbb
— mondta az ember. így szólván A medve
küldte a Vu-murt-ot a medvéhez.
—
Vu-murt-ot: «minek jöttél ide?!»
meglátván a
durva hangjával.
kiáltotta
Vu-murt nagyon elkezdett remegni és kevés híja i^tkp. kevés csak), hogy le nem esett lábáról. Azután fejét is lábbá teve a tóba futott. Itten a tópartbeli embert meglátván így szólott Ezt hallván a
:
«
ezután hiszem, [hogy]
"már -csak öreg apád
is,
ers [vagy]; milyen rettenetes magad még ersebb lehetsz. Azért ez-
igen
te
pedig
után mi (magunk) futva próbálkozzunk (tkp. keressük, próbáljuk meg); a ki elbbre halad, az fog gyzni». Megegyeztek, hogy
Midn
háromszor körül futják a tavat. körül, az
ember
lóra ült és igen messzire hagyta el a Vu-murt-ot.
Ezt látván a Vu-murt ismét
úgy
látszik igen
kezdtek a tó
így futni
[így] szólt
az embernek:
«Ej,
ej, te
vagy, a lovat te csak mint valami kicsiséget
ers
én úgy sem érteminek akarsz Ugyan lek el téged az emmondta is elhagylak te még futni, én téged bárhogyan ber; menj inkább most mérkzzél az én kis öcsémmel (futván), ha neki eléje kerülhetsz (tkp. ha elejét veszed), akkor magam
lábad közé szorítottad es igen gyorsan futottál ;
azért ezután gyalog fussunk
!»
;
«
—
—
fogok menni».
erd
szélire
bernek kis fog»
—
bernek öccse!»
öccse,
te
öcséd ?»
nosza
— kérdezte
—
szerint
erdbl
az
a Vu-murt.
össze kezeid és így kiálts
fussunk
versenyt
magyarázta az ember a Vu-murt-na.'k. szava az
kezeit,
«Hol a
menvén csapd
erd
szélire
egy fehér nyúl jött
gondolta a Vu-murt
s
ment ki.
:
hej
akkor
!
A
«Az
emfutni
Vu-murt az em-
és
összecsapván
«Ez az embernek kis
a nyúl után kezdett futni. Fut-
ván, futván, egészen elvesztette szeme ell a nyulat. Végtére is elfáradt s megsznt futni (tkp. megállott futásból). Azután ismét az emberhez ment s így szólott «igaz, te ersebb [vagy] nálam azért én arra kérlek téged (tkp. kérem tled), hogy ne bántsd az én tómat ;
:
!
íme en pénzt adok neked, annyit, a mennyit venni (tkp. vévén) csak kedved jön». Az ember a Vu-murt-tl csak egy teli kalap pénzt kért magának.
A Vu-murt
[azt]
felelte:
«legyen úgy!».
Akkor az ember hazatért s udvarán egy nagy gödröt ásott. Azután annak tetejét befödte, csupán egy kalapfenék nagyságú lyukat hagyván meg. Arra a lyukra ráhelyezte feneketlen kalapját. Kövid id (tkp. valamennyi) múlva eljött a Vu-murt az emberhez a pénzMUNKÁCSI. YOTJAX NYELV.
8
VOTJÁK SZÖVEGEK,
114
VI.
Az ember azt parancsolta, hogy öntse a kalapba a pénzét. A Vumurt öntvén, öntvén, nem látja (tovább) a pénzét. Az ember parancsolja a Vu-murt-n&k, hogy hozzon megint pénzt s töltse meg a ismét kalapját. A Vu-murt hozott: de nem töltötte meg a kalapot hozott megint nem töltötte meg. Úgy hordott, hordott (t. i. pénzt) míg végre] heted napra nagy nehezen megtöltötte a gödröt. Azon idtl fogva a kötélver ember jól kezdett élni; egy ünnep alkalmával (tkp. idején) én ellátogattam hozzá (tkp. érkeztem), igen boldogan él. zel.
;
:
Nikolaj Ivanov
Följegyeztem
közlése után
Kazán-
ban, 1885. május havában.
Jegyzetek: KpaciiBHÜ; Ha np.
nil
raTtca
tupaijdni
|
|
pici
|
ozit-ghia ... cl
\
koskamit CTpaniHBra oti>
KaateTca
sotám rpyÖMH, He B3jporHyTB HorB nyTB He CBa.in.iCH koskámani ohtbch v. ö. kiskani ncuy-
kicaláktini
s.
:
|
;
croBopuTBcs,
yciOBHTBca, Jia^uTbCH
sodka
|
majá-ka-seán-giná KaKB hto Hnóy^B Ma.ieHBKoe
pa4kam ciaBHTB
sütni
|
^orHRTB
|
éomtkini cpaBHflTBca
|
potám b.ibih 3aan,B m e .i k h y .i b éoksani 3aKpBiTb vuüi a noÖBiBa.iB. cb TaKofi BejinqnHBi naKB lud-kec
|
.
.
.
i
tod'Í-ak |
bid ja
|
3.
Vu m urtan-no -
ki
sno-murt a n.*)
Vaékala-dirja kisno-murt vu-durti vetlá vilám. se'á Vu-murt
adjam, kisno-murtáz doraz éortam. Vu-murtlán kisnoez visa vilam. se'á dós-kik pars-pi
noná vilám. Vu-murt pedlo
-murt sinmaz zirjám pol «se'á
gurtad
stopis.
soli
vilam. kisno-
Vu-murt sotám pester-tir
Vossud-jibo-idad pon.'n
kuinza-giná nuám. mk-ajaz
minm
so
Vossud-dorá
cisto
ágir.
nuni distimta. so
minám-no ukso
luam.
vagyis abban külömbözik a bogy egyenesen a közl szavait tartalmazza minden egyengetés és kerekítés nélkül. Érdekesnek tartom közlését, nemcsak mivel a Vu-murt alakjának felfogására nébány fontos adatot nyújt (pl. bogy felesége van, ki tizenkét malaczot szoptat), banem mivel mutatványul szolgálbat arra nézve is, bogy min alakban kaptam eredetileg azon közléseket, melyek itt a Nikolaj Ivanov eladásában vannak be'')
többi
Ez a mese nincsen
basonlónem
mutatva.
«
megszerkesztve »
feljegyzéstl,
,
MESÉK
A VÍZI ÉS
ERDEI MANÓRÓL.
kil'amez-dori. ovol-ni so ágir. so kisno-murt
risdn.
ukudiniz
(talán tévedés
h
— sudm
Vu-murt.
kud
dés
e
paU'andnim)
h.
1
15
Vu-murtaz adjam baza-
kudinidj sinminid adjis-
e h.
(valószínleg téve-
tpattanán iz»
— sudm kisno-murt.
Vu-murt pattan sinzd
dongisa, pilk pottdm. so-berd kisno-murt Vu-murtaz adjitl'amta-ni.
A
egy asszony.
Vu-murt és
Hajdani idben egy asszony a vízpart mentében
jár vala.
A
Vu-murt-
Öt meglátta a Vu-murt. Az asszonyt magához
hítta.
nak felesége betegeskedik vala. Öt (t. i. Vu-murt-nét) tizenkét malacz (tkp. disznón) szopja vala. A Vu-murt kiment vala az udvarra. Az asszony szemébe (? a beteg Vu-murt-iié szemébe) egy [valamit, pl. orvosságot, vagy talán rossz akaratból fél üveg .
.
.
A Vu-murt
pálinkát] kent.
egy
teli
kosár szenet adott neki.
«Ezt
nem
merte
tedd otthon ForsVZ-oszlopod alá!»
mind
elvinni.
Ö
csak hármát
]t. i.
a Vorsu d-hoz ment és pénzzé vált [t. i.
]t. i.
három [t. i.
az asszony]
darabját] vitte
Reggel
el.
A megmaradthoz
a szén].
visszament a megmaradt, ott hagyott szénhez]. Nincs
már
Az asszony meglátta a Vu-murt-ot a vásáron (tkp. -ból). mondta a Vu-murt. «A ballal» szemeddel látsz?»
[ott] a szén.
(íMelyik
—
—
A Vu-murt bal szemét megtaszítván, hirtelen (?) nem látta többé a Vu-murt-ot. a malmis-i kerület Sakta-pi (Bo.iMnan
mondta
az asszony.
kivette.
Azután az asszony
Följegyeztem U,nnpi>) falujában
SzemjonVasziljev Chorosavin
köz-
lése után; 1885. július 22-én.
Jegyzetek: «melyik szemeddel
balommal »
nem
pattancmvs. látsz ?»
A
Vu-murt-nstk ezen kérdésére:
az asszony nyilván csak így felelhet
Az
:
szóban tehát a följegyzett 3. személyü -Íz végzet úgy eredhetett, hogy a közl azon id alatt, míg a tle diktált elbbi mondatot leírtam elfelejtette, hogy «
s
«
baljával*).
idézett
a Vu-mu j-t-ot és asszonyt egymással beszélteti
nekem
mondotta, hogy az asszony
s
hozzám
«bal;Yíval, bal
fordulva,,
szemivel
tiszteletben álló
lát». |
másképen mídor, illetleg badjin midor azon oszlop a A««-ban, melyen a vorsud (vossud) nev
Vossud-jíbo, vagy
:
bálvány székel. 8
VOTJÁK SZÖVEGEK,
116
VI.
4.
N'u l a
s
-
m urtldn 2ug iékonez Vu-murtan.
Odik-pol N'ulds-murt Vu-murtan nalpaz éugiskéné.
vormozh)
—
suésa nalpaz so kema. kizé kuckéné ta u£áz. odik-pol
saldataz adjam- no sole
ménom Vu-murtan
«ójdo
suésa veram. saldat tupackiz. tü-dorá vuésa
— keéaéko.
kéné !»
kéné kuckie.
:
«
—
zugiskéné .'»
Vu-murt pot zugié-
Vu-murt tié potiz-no N'ulds-murtdn izdn zugié-
saldat
Vu-murt üz bégaté
kros kustiz-no
tiiá
sultiz-no kiée tül,
ini
tijii
N'ulds-murt saldataz pehpuh-délaz
péréné. Vu-murt dar-d'éld kuliz. bastésa,
«kiú kinti
so-kdm kuzmo, nuiz sod. saldatldn
d'ér-
N'ulds-murt saldatldn iziezlé berackésa, bastiz
-véliskéz iíiez usiz.
N 'iddsutiurt-dord
soa-no nos-ik ménéUam.
1
vuésa, N'ulds-murt sal-
datlé iéé-téros azves kuzmaz. so-berd saldat gurtaz berdckiz. zét-azd
N'ulds-murt
saldat-dord
kúra azvessd berdn.
léktd-no
saldatldn
késnoez azves-intijd val-d'érdz sotiz Nulds-murtlé-no so ta val-dérdz
daratésa bastiz-no koskiz.
A
N ulds-murt-Ti ak '
(Erdembernek) verekedése
a
Vu-murt-t &\.
Egyszer a N'vlas-murt a Vu-murt-tol akart verekedni. «Ki
Hogyan
gyzi
le
a másikát (tkp.
[lehetne] ezt a dolgot
megkezdeni
látott és [így] szólott neki: «nosza,
tal!»
A
katona beleegyezett.
gyere ki verekedni
!
A
A A
?
u
!
(tkp.
— gondolta
gondolt) régen.
Egyszer egy katonát
menjünk verekedni a Vu-murt'
tóhoz érvén kiáltják: uVu-murt
Vu-murt
verekedni a N'ulds-murt-tal.
kit) ?
kijött
a tóból és
kvel
kezdett
katona keresztet dobott a tóba
s
a
nem tudott többé bemenni a tóba. A Vu-murt meghalt parton. A N'ulds-murt vállán fogván a katonát, egyet fütyölt
Vu-murt a és
— mint a
szél,
olyan ersen
nának sapkája leesett a fejérl. katonának sapkájáért, felvette N' ulcis-murt-hoz
(t. i.
— elragadta A
(tkp. vitte)
t.
A kato-
N'ulds-murt visszafordulván a
azt és ismét [tovább] mentek.
házához) érvén, a N'ulds-murt egy
teli
A
sapka
ezüstöt ajándékozott a katonának. Azután a katona hazatért. Este
MESÉK A
VÍZI ÉS
ERDEI MANÓRÓL.
1 1
7
« X'ulas-murt a katonához jön és kéri vissza ezüstjét. A katonának felesége ezüst helyett egy lófejet adott a N'ulas-murt-n&k s szívesen (tkp. szeretve) vette ezt a lófejet és elment.
mesét orosznyelven közli Verescsagin G. «Bothkh OocHOBCKaro spaaa czím értekezésében. Votjákra fordította:
E
Ivan Michailov.
VII.
Állatmesék. l.
Mali lud-keclán p el-jiljo siz
s
edes-no mali biziz
vak ci? Vaékala dirja ódig lud-kec ulám. so lud-keclan tuz uno pici
korkan ula/m,
so pinaljosiniz lud-kec bodrin sod
uiliz-piez vilám.
sión utcani lud-kec kaznoj nunal
tdl'd
-kec tagi fogasa kettz vilám pinaljosiz
vetldm. gurtistiz potikiz lud-
«mon koékdm-dirja vutojam
:
ne-no-kinli-no osdz dn-no usjald, dn-no kwardtá/t gurtaz sionan bertikíz pici-giná
vilám: «ustá, ustá ceskit sionjos vaji
kivaráán verasa, nilizli-piezli ossd ustini kosoz niljosi-pijosi.' inon vui, tilad
jol-no,
:
mumidi, mon
til'edli
táji suám-beraz
kwar-no, kenám-no*.
odig-pol lud-kecles oji ustini
pinaljosiz soki-ik ossdz ustozi vilám.
kosdmzd kion kilzám. kajta nunalaz lud-kec sión utcani koskám-berá kion ludíkec-korka-dord liktisa, badjin kicaráán tagi süni kutkám ((ustá,
ustá niljosi-pijosi,
mon
vui, tilad
mumidi, mon
sionjos vaji.'n. lud-kec-pinaljos utínad kicaraed badjin,
milan kicaraez piciv -kec aciz bertám.
— susa ossdz
soles pici
kwarazá
olo-kin vetliz, badgin kivaráán «©/
vizmo
-kec pinaljosiz
—
nili-piá, oj
:
ceskit
milam mumi-
ustillamtá. kion koskám-berá ludkilsa,
ustilTam-no táji susa mumizili veral'l'am:
ziskdn.
til'edli
osmáz
lud-kec-pinaljos ossáz
«ton koskám-berá es-dorá
ustini kossá
vizmo nili-piá ! »
;
mi
soles
om
— susa usjam
kil-
lud-
«aslim-sana ne-no-kinli dn usjald, bon jáva/».
gurtaz kelsa, éukna lud-kec nos-ik koskdm sión utcani. koskdmezles azlo lud-kec pinaljosizli
mon vutogam ;
jun éogasa
ustidi-ká
til'ediz
:
«
ne-no-kinli-no
dn
ustelá ostás
gondir-no, kion-no siozn
— suám.
ÁLLATMESÉK.
1
1
kion, lud-keéles ta ueraskdmza
vaúnzzd-ik huzam
kosiki so os-s'erin ratkixa utam,
lud-kec koskdm-berd-ik kion os-dord
lud-kecldn pici kicardaniz táji süni kutkdm
liktisa,
josi-pijosi,
mon
vui,
mumidi,
til'ad
muzonjossd cistozds sidm.
—
peg3am
gyermeke lakott.
volt.
vudm ;
sed pici
suaskisa sedes luílíam. so-tiris ta-berd ;
sóin so vakéi bi£o.
nyúlnak fülehegyei
rövid Hajdani idben
vuam polai
—
ludzkeé-püan
hid-kecldn pel'-jiljosiz sedes-no biziz ickaltdmin
a
vo£
kion pirám, paéaékam Iwh
kion bizzd-gind iékaltini
soles
so
pel'-jiljosiz
Miért feketék
jel-no,
:
ódig Ind-kec-pi-gind peg jinx
kutkdm.
-vílisdn sod uknodti tatása,
uknoati potikiz
tudta, ustd nil-
ceskit sionjos vaji
lud-keí-pinaljos ossdz ustiU'am.
-.kec-pijosiz sini
:
kuaradn veraékd; aémáldn murhvmif*
kuar-no, kenám-no». tta pici
— susa
ktd-keé nstini
;
miért
és
farka?
a
egy nyúl. Annak a nyúlnak igen sok apró gyermekeivel a nyúl egy nagy fekete házban
élt
Ama
A nyúl minden nap
az
erdbe ment
eledelt keresni.
házából kiment, a nyúl ekképen intve hagyja vala
Midn
gyermekeit:
el
hogy én oda leszek (tkp. elmentem idején), senkinek ki ne nyissátok az ajtót s ne mukkanjatok « Midn az eledellel lakásába visszatért kicsinyke (tkp. csak kicsiny) hangon szólván gyer«
azalatt,
!
mekeinek, azt parancsolja vala, hogy nyissák ki,
nyissátok ki gyermekeim
én jöttem, a
ti
anyátok
;
«nyissátok
én tinektek
tejet is, levelet is, kendermagot is». Midn így gyermekei azonnal kinyitják vala ajtójukat. Egyszer meg-
édes ételeket hoztam szólt,
!
ki ajtójukat:
hallotta a farkas,
:
hogy a nyúl így kinyitni parancsolt. Következ
napon, midn a nyúl eledelt keresni ment, a farkas a nyúlházhoz jvén, nagy hangon így kezdett szólani: «nyissátok ki, nyissátok ki
gyermekeim, én jöttem meg, a
leket hoztam!»>
A
nyúlnak
anyánknak hangja
;így^
kicsinyt)
kas távozta után visszatért
—
ti
anyátok, en tinektek édes éte-
szóltak: «a te
nem nyitották maga a nyúl. Az s
hangod nagy, a mi ki ajtajukat.
A
far-
kis hangját hall-
így beszéltek anyjuknak «a te elmented után az ajtóhoz járt valaki, nagy hangon ajtónkat
ván, a nyúlnak kinyitották ajtajukat kinyitni parancsolván
mekeim, «
ej
;
s
mi nem hallgattunk
okos gyermekeim!*
engem kivéve senkinek
ki
—
:
reá ».
«Ej okos gyer-
dicsérte a nyúl gyermekeit,
—
ne nyissatok, bizonynyal úgy legyen
!»
120
VOTJÁK SZÖVEGEK,
VII.
Lakásában hálván, reggel ismét kiment a nyúl eledelt keresni. Mieltt kiment volna, a nyúl gyermekeit ersen megintvén [így] ha szól vala «senkinek ki ne nyissátok ajtótokat megérkeztemig :
;
kinyitjátok benneteket a
A
medve
is,
a farkas
is
meg
fog enni».
farkas a nyúlnak ezen mondását egészen meghallotta.
Midn
a
az ajtó mögött volt rejtzködve.
nyúl a kinyitást parancsolta,
A
meg
nyúl távozta után a farkas az ajtóhoz jvén, a nyúlnak kicsiny
hangján így kezdett szólani: «nyissatok ki, nyissatok ki gyermekeim, én jöttem, a ti anyátok, édes étkeket hoztam: tejet is, zöld levelet is, kendermagot is». «Ez kicsiny hangon szól: [tehát] a mi
—
mondták a nyúlnak s ajtajukat kinyitották. A farmegkezdte enni a szétfutott nyúlfiakat. Egy nyúlfiók menekülhetett meg csak, [úgy hogy] az ágypolczról a fekete ablakon anyánk!»
kas bement
s
keresztül ugrott.
Annak a
farkas csupán a farkát csíphette
Annak
többieket (tisztára) megette.
midn
;
le
Azon idtl fogva a nyúlnak fülhegyei
8
feketék és
.
van csípve; azért rövid farkú
Följegyeztem
a
a megmenekült nyúlfióknak,
a kis fekete ablakon kiment, fülhegyei bekormosodtak
feketék lettek.
farka
le
K á z á n-ban Nikola j Ivanov
közlése után,
1885. április 30 án.
Jegyzetek:
kwarátni rojioci> éogani Kptnno HRKa3aTb kajta Ha ^pyrift CneHb) ct>m kenám KOHon.iHHHoe BHKa3biBaTB án usjalá bon java.' He OTBopanre, HenpeMliHHO sana KpoMt iiocJiyniHTe vatkini cnpaTaTbca pazaskám pasBJKaBniiftca vucim sóin suaskini 3aMapaTbca ca/Keio iékaltini copBaTb ycnt-ii. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
no TOMy. 2.
Lud'kecan-no Vaékala dhja lud-kecán-no
fiicij án.
gicijá?i
bidán korka lestiUam. lud-
-kecpirijáz lestám, jicijoáz. tulis vuám-berá $ici-korka sunasa, vijani
kutkám. vijasa, vijasa kabzá bírám. ludikec-dori minoz.
«le$ ali»
rad, kinmisa kulko-ug
ded-ká raz
luoz, le$or>
lefjiz.
mii* «Máli um
— veraloz
— susa — vmoná kof
«ki$i karom-?iai»
— suoz
lud-kecli le$,
m ^ um
gici
os-do-
^e
3 i 3cc milki-
lud-kec. o$i susa, lud-kec %'icijáz es-do-
os-dorin puksa, gici «lud-kec aroma, ozit kot
moná
esjo
ÁLLATMES1 íalla-na
— suoz lud-kec —
jirijd!*
1 :>
— susa nos-ik
gur-dorad le$f»
;
K.
teímirini kutkoz.
-vila tubsa,
—
«tub,íub!»
nos-ik kuriékoz.
«lik, lik
«sunki!» jici gur-dord minsa, iá,
uromd, tátin ug sunaéki, bur-kar-ik, lej
-kecd,
kabdniz veljaskoz.
liul-
gur-rilado
al'i
I
—
suoz jec maipasa lud-kec. jici gurso-berd lud-kec kunoezli sión utéani
minoz. ta vaksin jici gur-vilin sunasa, «kiji med-ag ta lud-
tiiíd
talamá luoz
-kecles korháza
pasa
kiji
«sedti ini
í
vl'l'ani
— malpani tdjd!» — suoz /
kutkoz. maipasa, mai-
as puékaz.
bertamzd sodsa, setdm kwardániz tagi keskoz
nim
kualdktisa,
veraloz
mon um
vkiji
kion.
tod-ni. pidiz jettdk
koskoz.
berd,
—
lud-kec kabz'i veram.
susa jualoz
jirmá ponon-'tijd-no evel-na*
«kiji nos mali oji?*
lud-kec.
ullan-
berdsa vetlisa,
tuz
tdl'in
amáli berdkod lud-kec uromd?*
kionan pumiskoz. soles
pirni-no ug
kitci
as korka-doristiz tdtvasa,
-jirín
«uj, uj gijirds piúi-
:
kuz biéinim sonalto, ki jer sitánim pal'kkalto*. kwaner
gijirto,
lud-kec
lud-kecles
«ójdo, ójdo,
acim
—
—
abdirasa jualoz kion.
ul'l'alo
sojd
;
an berd!*
suoz SaUasa kion. lud-kec kionan sum-potsa, gurtaz bertd ini.
—
tatéi
vusa, kion lud-kecldn es-kuspaz-no l'ogiskini uz vu, jici azlo-sedn-ik
so-pumitd-no
uj gij'irds pininim gigirto, kuz bizinim sonalto,
«uj,
.
ki jer sifanim pal'kkalto*
sóin gondir pumiskoz.
susa, jualoz gondir.
-no sojd
susa, veraloz lud-kec.
suoz gondir.
ttáu,
;
ustir-tabir-gind
vetlini
kutkoz.
vetlisa,
umáli berdkod lud-kec uromdh)
tgurtiétim keskdmit jici
ug bigat-ni
ul'lani
kion
iusa kesazkoz.
kuaner lud-kec nos-ik berdsa
tátcisa, koskoz.
vetlisa
—
uUaz-no úe-no-kin-
kionaz etcaj-no so-no ez bigati*
tan kurdkti lud-kec
—
táu badjin agája.'*
vini,
—
acim uUalo sojd*
— —
suoz lud-kec sum-potsa-no
gondirdz gurtaz nuoz. gondir lud-kecldn os-ajaz-gind sultini imam, $iéi giir-vilin
nim ug
kil'lísa
kiond-sedn-ik keskdmatd
:
«uj, uj, gijirds pini-
gijirto ...» gondir dubir-dabir ussa kivaldkjamdniz tdtcdmez-no lu-ni.
sojd*
—
*a kaltak, kaltak
.'
ta-berd ne -no-kin-no uz bigat-ni tiltani
susa, lud-kec ukata berdni kutkoz.
berdsa, berdsa uj luam.
lud-kec kolon-'ti utcasa, atasldn Tipdt-idaz vuoz. utas soles jualoz
:
umálí*
— suoz —
ur jakiam, mali berdidí*
uz lu»
— suoz
soli lud-kec.
«ton tátin
;
otin kelsa,
éukna
tinad sinmid cisto
«veraj-kd-no, ej-kd-no vera tenid, puíez
«ójdo vera
ali,
vera! olo mon koí-kinles
VOTJÁK SZÖVEGEK,
i'2-2
duno luo
al'i
—
tonid*
ton-pumzá atasli kion, ez bigatl
cisto
;
uz —
uz,
veraloz.
gondh, ez
;
veram kosoz lud-kecli
susa,
ískd, mar-kii-so luoz, luoz
VII.
veralo
—
«ul'l'az»
bigat'i
;
.'»
—
atas.
«ójdo, éok
susa, aslestis kurdk-
suoz
—
«soja (.jicijáz)
kitin tenid siéá puzirli ul'íanih>
atas zám,zlim karisk'isa liubkec-pumitd veraloz: «utt'alo-a, ug-a, kin
korkadd-gina vojmati menvm.'t
todd: luoz
uz,
;
vusa, atas -éog-gind osdtiz piroz.
tatéi
mato»
—
keskoz
:
aójdo téka mar-kd-so
fjici
gur-vüin «nos-ik koskdatas soli-pumít ukata
susa, azlo-éedn-ik kesaskini kutkoz.
«ko-ko-ri-ko-o-o
;
kin tátin van, vaj menim, sot mon-uld
kiskamdniz viztdmmisa,
uknodti
tdtcisa pegjoz.
pirak
sum-potdmdniz ássd aciz-no sodimtd-ni
-kec
luoz,
uz — vogmato/* — susa, lud-kec atasaz korka-doraz nuoz.
:
.'»
lud-
mar-ka
kutkdm-no
víldm, cisto atasli kistdm. atas ta seiijdz gad'iz put-ak piliski-
tíeziez
toj sidm.
A nyúl Hajdani idben a nyúl
A
tek.
A
és a róka.
és a
róka mindketten házat készítet-
nyúl csepházat (tkp. csepüt), a róka jégházat készített.
tavasz eljöttével a rókaház
olvadván,
íolyni.
kezdett
széjjel
megsemmisült. «Mit tegyek gondolván a róka, a nyúlhoz megy. «Bocsásscsak (most) most!» mondja a nyúlnak, engem hacsak ajtódhoz, hiszen a hidegtl Széjjel folyván, széjjel folyván egészen
—
—
—
meghalok már». «Miért ne bocsássalak, miért ne bocsásha jó gondolkodásod van (értsd irántam), bocsátlak*)
(fagyván) salak,
—
:
mondja a nyúl. Ugy szólván a nyúl, ajtajához bocsátotta a rókát. Az ajtó mellett ülvén a rók^, ismét könyörögni kezd, [így] szólván
:
«nyúl barátom, könyörülj
egy keveset
mond
is,
bocsáss a kemenczédhez
a nyúl,
—
ismét kéreszkedik föl,
föl,
meg rajtam
melegedjél :
!»
A
!
i
.
«
engem), hacsak
(tkp.
Gyere, gyere rókám
czére
!
—
»
mondja
mászva egész
jót
nem melegszem
megy
ételt keresni
róka a kemenczén melegedve,
rabolhatnám
el
gondolva a nyúl.
A
«Hágj
róka a kemen-
testével (tkp. egészében) kiterpeszkedett.
után a nyúl az erdbe
"így]
kezdett gondolkozni:
[a
Az-
vendégének. Ekközben a
vájjon ennek a nyúlnak a házát
gondolkozván: «megleltem már
—
róka a kemenczéhez menvén,
«Ej nyulam, barátom, itten
tégy ugyan jót [velem, bocsáss most kemenczédre!». hágj föl
!
?
«
hogyan
Gondolkozván,
módját, hogyan kergethetem
ÁLLATMESÉK.
123
—
mondja magában. A nyúlnak visszacsúnya hangjával így kiabál: « j ujj jujj, csikorgó fogammal csikorgatok, bosszú farkammal csapintok, híg szarommal fecskendezek!)) A szegény nyúl megszeppenve, azt el (tkp. elkergetni) ezt!»
térését észrevevén,
,
menjen be). A nélkül, hogy lába hanyatthomlok (tkp. alá fejjel) ugorván saját házától elrohan. Az erdben nagy sírva járkálván a farkérdi a farkas kassal találkozik. « Miért sírsz nyúl barátom ?»
sem tudja már hová bújjon erintette volna
(t. i.
(tkp.
házát),
—
«Hogy ne mondja a nyúl.
tle.
A
farkas.
t; ne
letev helyem sincs már!»
sírjak én, fejemet «
Hogyan
mért úgy?»
s
nyúl mindent elmondott.
sírj !»
«
— kérdi
— mondja sajnálkozva a farkas.
A
csodálkozva a
magam
Rajta, rajta
—
zöm
el
nyúl örvendezve
tér ime vissza a farkassal lakásába. Ideérvén a farkas még a nyúlnak ajtóküszöbére sem érkezik rálépni, midn a róka, egészen úgy, mint elbb, elibe is kiabál «jujj, jujj, csikorgó fogammal csikorgatok, hosszú farkammal csapintok, hig szarommal fecskendezek!)) A farkas egy hoppal [odébb] ugorva, elrohan. A szegény nyúl ismét elkezd sírva járkálni. Amint járkál, járkál egy medve találkozik vele. « Miért sírsz nyúl barátom ?» kérdi a medve. «A házamból kikergetett a rettenetes róka és senki sem bírja már t elzni; híttam a farkast is, sem bírja» szól a nyúl. «Ne búsulj nyúl öccsém, magam kergetem t el» mondja a medve. «Hála, hála nagy bátyám uram !» mondja a nyúl örvendezve és a medvét lakásába viszi. A medve alighogy a nyúlnak ajtaja eltt megállott, "a midn] a róka a kemenczén fekve ép úgy mint a farkast ijesztgeti: «jujj, jujj csikorgó fogammal csikorgatok stb.!» A medve zuppanással (dubír-dabir [hanggal]) leesvén, remegtében ugrani sem tudott már. «Oh jaj, jaj ezután senki sem bírja :
—
— —
—
már
t elzni!)* — mondván
sírván
éj lett.
érkezik.
mondja, sírtál?» lesz*)
—
A
!
a nyúl
még inkább
sírni kezd. Sírván,
nyúl hálóhelyet keresvén, a kakasnak fedele alá
Ottan hálván,
— [vagy]
te itt;
a te
—
« miért tle reggel a kakas szemed egészen kicsipásodott, miért
kérdi
:
«Ha mondom is, ha nem mondom is neked, haszna nem mondja neki a nyúl. «Nosza mondd csak most, mondd,
hátha én bárkinél hasznosabb (tkp. becsesebb) leszek most neked ?»
—
mondja a kakas a nyúlnak s fölszólítja (parancsolja), hogy a «Nos, hadd legyen a mi lesz, lesz; [a mi] nem, nem elmondom » s ezzel a maga búsulásának okát egészen dolgát elbeszélje.
—
—
;
1
24
VOTJÁK SZÖVEGEK,
elmondja a kakasnak. oUzte [vele] a medve, nem bírt [vele]
— mondja — t a farkas, nem
;
mint
te (tkp.
VII.
hogyan zhetné
;
el
egy
A
hol neked afféle törpének elzni) ?»
bírt
afféle törpe
kakas komoly
szemben [így] válaszol: «elzöm-e, vagy nem, ki tudja? csak mutasd meg nekem házadat !» « Nosza legyen, a mi lesz, lesz; a mi nem, nem megmutatom!') mondja a nyúl s a kakast a házához viszi. Ide érvén a kakas egyenest bemegy az ajtón. A róka a kemenczén, hogy megint ijesztgessen (tkp. ijesztgetek' mondván), úgy mint képet öltvén [tkp. igazzá, igazzá tévén magát) a nyúllal
—
—
—
,
elbb, elkezd kiabálni. A kakas vele szemben még jobban kiabál «ko-ko-ri-ko-o-o, ki van itt, hozd el nekem, add alám! » A róka :
rettegésében eszét vesztvén, egyenesen keresztül ugrik az abla-
kon
sem
A
s elfut.
A
hintette.
maga magát mind a kakas elé
nyúl örömében magán kivül volt (tkp.
érezte már)
fogta,
:
a
mi zabja csak
volt,
kakas ezt a zabot begye repedtéig
ette.
szarapuli kerületnek Vné- gu m j a (Hobhü CeHTart) falujában Kresztyina Afanaszjevna közlése után s Nikolaj Ivano v szerkesztésében; 1885. június Följegyeztem
a
21-dikén.
Jegyzetek: KOHOn.ia
|
oohmb,
bidan
bur kar-ik.' nojKajiyücTa
=
|
OT^BJibHO
|
piri
kabániz cobcíjmb
ott.
copi. |
voljaékbn
pacKH^aTbca ponon-'ti p.-inti uétir-tabir 3bvki>, no^pa^amüi na^eme He oieHt 6o;ibiuaro npe^MeTa («nem igen nagy tárgy esését utánzó hang») dubir-dabir 3ByKT., no^paxamiii na^eme oienb 6ojií>maro npe^MeTa («igen nagy tárgy esését utánzó hang») |
\
|
|
4ok rHoeMb (Ha np. rjia3a) kurakton-pum npnöy^eTb to h öy^eTt
urgini, urtjaktini Hano.iHiiTBCff
iská T
. . ,
Hy nycTb,
iiiHa neiajin |
*ito
|
|
puzir MajieHbKiii ^iejiOBBKb
hhbihíh cepBesHbiií bhuT) pil'iskini
ci>
|
|
zám, zám kariskisa npn-
éog-giná npaMO, cmbjio, 6o^;po
putal; |
coBCBMb pacnopoTb. 3.
giéijan
ki
on a n.
Vaékala dirja ódig gici tué sudo ulám. solan
tiros jici-pijosiz
vilám. ta pijosizli £ici tiros sión lukam, zapas-kurágjosiz-no, 4ozjosiz-no solan tiros vilám. ta sionzci todsa, odig-pol so-dora sión kurni
ÁLLATMESÉK.
125
sutdin kion liktam. jiéi soli éotimtd. soki kion
kutkdm, ku
gurtiétiz koskoz.
fiiéi
fiiéili l'ek
hajt nunalaz
fiiéi
luxa, éaklaní
gurtiétiz koskdm.
aüo
kion so potam-berd-ik jiéi-pijos-dord pirdm. pirsa, kion
van zapas éionzd diám. so-berd pijossa
voéak pijossa bittimta. ta kildm
fiiéüed
kitt ham.
vandüni
iiíili
dini
kutkám.
fiiéi-pijosiz kion as lekdniz
vandilsa, fiiéilán ódig piez-gind
vandilsa,
kil'dm-na. kion ta kildm pizd-no vandini kutkdm.
don-dirjaz
fiiéi
kel'tdm.
korkaz bertdm. sojd adfiisa, kion viztdm-éamdn (éedn)
kion pegfiám-berá
*á haltak, kaltak
vüjitom
fiiét
vandilám pijossa
gurtiétiz
(ortcitornJJ a tafii bordsa, fiiéi
koskdm.
kema
so adatni bidds
giéi tafii
suám
itta
— susa
vetlisa
fiiéi
—
soki
mon
;
soles éorigzd éio».
aüa-palaz potsa, surds-vild vidám, adami «ta
tuz sum-potdm, sojd dod'iaz
fiiéi
tajd (tája) tod*a,
ad'amildn afiaz potsa, éurds-vild vido ;
susa,
valdn minis ad'amijdz
korob éorig nuá vildm.
kopása mond dod'iaz ponoz fiiéi
ummd uédm. éukna sultisa,
tmino sión utcanif*
vetlisa,
adjam,
:
bordám.
adfiisa, tuz
pijosi-no ovol-ni, éiond-no ovol-ni, kifii-gind ta
.'
solan tuz diamez potiri kutkdm.
-beraz
éapak k ionian van-
korkastíz peg fiam. biésa pegfiikiz, so fiiéijaz jir-jilaz pogirtísa
fiiéilán
tolaz
fiiéileé
disa, éisa, kion
so
kuldm
ofii
sudm-
fiiéi
kuldm »
pondm-no vütiz éakandniz
tdm. aéiz nos-ik éurds-kuza minni kutkdm. so-vafisin
sobir-
adamileé
fiiéi
korob-piddssd pas karám, so paédtiz adamileé ved corigzd éurdsvilti
kujasa kel'tdm.
kujasa
lukam- no gurtaz nudm. -dord liktdm-no
tafii
aéiz-no potdm.
bittdm-beraz
éurds-kuéaié corigzd oktíni kutkdm. fiiéileé
oktisa,
corig
vanzd sodsa, kion nos-ik
fiiéi-
susa kurni kutkdm: uhumajd, kumajd, ozit-gind
koí éorigdd vaj ali monim, diámá potsa kulko iniJ» lekdniz: «ug éot»
so-berd
oktisa, corigzd og-afid
— sudm —
fiiéi
kionli tuz
uaslim kuld/» soki kion nos-ik juam:
«vera kot kitié ton sedtid corig? » jici soli veram: «mon surid kutili». «kifii
ton kutilid
asmd
valdkt' dli!»
fiiéi
sur-durd minsa, lukmdsd bizmd vettisa,
bizam tuz
tiros éorigjos kutkizi, soki
uj-bit
Ton-no odjaékid-kd éorig
-éamdn (éedn)
kutili
ton
puk
4oM
mon bizmd
éorigdz kúti.
.'
valdktini
dini,
kutkdm:
ofii
fiuti.
«mon
puki.íuknaofi vot ofii
mon
ta
min sur-durd-no mon-
éorigjos bizad kutkiki bizedli dokit luoz ; soki
tuz luékdm, éorigjos
med-az kiskald.
ofii
ton píiksa, éuknaofi
bizdd án fiut-no soki tuz uno éebereé éorigjosiz adfiod». kion
fiiéiles
126
VOTJÁK SZÖVEGEK,
VII.
disdtámezli kilziskisa, sur-durd mínám. vettdm. uj-b\t so tátin ini
tu£ ; sóin
puhám,
siutdi
turtisa, tuz
liktám.
—
bizi tuz sekit luiz»
lo
—
odig-pol kiskdm, kik-pol kiskdm
minám-no
kion nos-ik jiéi-dori
kinmdm
minam, mar karom-na
bizzd adjisa, kioniiz
c
bi£tdm
éiktam.
soles bizzd
suam:
ia$i
kumajá, kumajá
biti
«Oj kumajá tuz zal'-potkod ton
ini ?»
monim, tonukir kema vojid-lo bizdd ruin; sóin
—
kutkám.
kion bizzd gutni
uno kur-adjdm. so-vajsin sur-durd kisno-murt vu nuni
karnandniz zúgni kutkám. éugsa, zugsa
kilíz-ug
tiros lesa
susa btSzá gutni
biz ug pot-ni.
kisno-murt kionles Tukmása
ta
l'ukmásd
tatéi liktisa, bizzd
gugaki «éorigá bizam
soin-ik bxzdd-no gutni ed vormi-ni
lo.
corig tu£
an kurdkti
.'
uno suriz
lo
acim valdkto
toná bizdd budtini: ton pir kuroa, acim vilad kuro tíro; ku-kd kuroed
an
-éastirtini kutkiz, ton
jiéi kiondz
kuroa pirtám.
so-berd kuroaz
tdm.
«
minam
til
bizi
tám karid-ug
ton
mar karom-na acim toná
/»
—
sum-po-
susa, iníijistiz oz-no
vir-
bzstám-no kionles gonzá, küzd kabzd
til
kion
kil'sa,
gici-dori
7ios-iI:
mond, ta-berd biza-no
ovel-ni,
minam. vumoj-
gond-kud-no ovel-ni,
tán kurákti, án kurákti, ójdo as-soram Uk
ini h)
tála nuo, otin tinad
minam van
éastirtini kutkisa, kion tu£
budni kutkiz ini
euskam. Gontám, kutám
sója kabzd kuroan sogdm.
tatéi pirtisa,
p&nam. kuro
kuroaz soki kabzd
jU-ni.
virjid-kábizeduz bud-ni>>. táji susa
virjili,
al'i,
goned-kued-no potoz, bizid-no budoz
otin tuno-peUoa, so
ton-'i
;
burmitoz». táji susa,kionaz as-
-soraz nuni kutkám. tála pirsa, jiéi kioniiz pii-pu-uljos-polti, susi-pu-polti
nullám.
oji nullisa, kionles éuitaékdm
kujam. so-vajsin sojos suriis-vila ton jalán erdkcaékod / n
siamed-ka pota,
si
kion peg jini bigathnta
pegjámdd
-vilii
rid.'»
koskikiz
malas
—
—
adjam
jicili.
kion
«Lu-os
;
kionán
suras-vilii
var kesasa
«mon toná
mon
sio,
mond
tona ordkéaj
soki tona-ik úe-no-kin uz lu sudni*
.'
suiki suras-vilti girli Juliskám,
gini ;
potil'l'am.
— suam
kuzii var,
táji
?
fíici
giciján pegjini kutkilTam.
pogram.
jiéi «ton
án malpa peg-
adjisa, jaméik tona vijoz; ton luéée kulkkisa, surás-
suam
soli,
kion soles kilziékám.
jaméik lion-dorti
sojd-no jirza éogam. sohi jiéi sum-potsa vera:
mon vojmaj
éaldk-a tostid (tonestid) jirdá eogozi
iilnmar adjiz tostid soliktd
nezles urod ugza.
'
! »
táji
! »
beriiktiz jiéi aslaz
«ke-
— susa tusmo-
ÁLLATMESÉK.
A róka
127
és a farkas.
Hajdani idben egy róka igen boldogul volt.
Ezeknek a fiainak
lev
tyúkja (tkp. készlettyúkjai)
élt.
Neki sok rókafia
a róka sok eledelt gyjtött össze. Készletben
luda
is,
kacsája
is,
is
sok volt
Ezen eledelérl tudván, egyszer egy éhes farkas jött hozzá ételt kérni. A róka neki nem adott. Akkor a farkas a rókára megharagudván kémlelni kezdte, mikor megy ki a róka házából. Következ napon a róka kiment házából. Midn kiment, a farkas bement a rókafiakhoz. Bemenvén a farkas legelbb is a rókának összes ételkészletét ette meg. Azután fiait kezdte meg-
neki.
enni. Evén, evén
nem
mészárolni kezdte. csak.
fogyaszthatta
megmaradt rókafiakat
ket a
A
farkas ezt a
E
el a
rókának összes
fiait.
Eze-
a farkas a rókára való haragjában
mészárlásból a rókának egy
megmaradt
a farkas vágása közben haza
fiát is
maradt meg
t meglátván a farkas,
tér a róka.
Midn
esztelen módjára kimenekül a rókának házából.
a rókát leejtette volt lábáról (tkp.
fia
vágni kezdte. Egyszerre csak
feje tetejére
farkas megfutamodása után a róka levágott
kifutott.
döntve hagyta).
A
látván, igen sírt.
fiait
—
fiaim sincsenek már, eledelem sincs már, ugyan «0h jaj, jaj hogyan fogom, kihúzni ezt a telet ». így sírván a róka, álomba esett. !
Eeggel fölkelvén, nagyon megéhezett (tkp. neki evése kezdett nagyon jönni). « Megyek eledelt keresni !» gondolta a róka s kiment a házából. Soká járván, járván, "végre] egy lóval men embert pillantott meg. Az az ember egy egész kas halat viszen vala. Ezt megtudván a róka így szólt: «ezen ember elé menvén az útra fekszem holtnak gondolván engem, szánjába fog tenni, akkor én megeszem az halát ». Miután így szólt, a róka elre ment s az útra feküdt. Az ember gondolván (tkp. mondván): «ez a róka
—
;
megdöglött* kényével.
— igen
örült,
szánjába tette
Maga ismét tovább ment
embernek a kasa fenekét
t
és fölül befedte gye-
Akközben a róka az Ezen a lyukon át az emA mint mind kidobálta, maga
az úton.
kilyukasztotta.
bernek összes halát kidobálta az útra. is kijött. Azután az út hosszában a halat össze kezdte gyjteni.
Az összegyjtött halat egy helyre rakta
és
haza
vitte.
A
farkas
észrevevén, hogy a rókának hala van, ismét a rókához jött és így « komám, kezdett kérni komám legalább egy kevés halat (tkp. :
haladat) adj most nekem,
éhemben meghalok immár
!»
A
róka a
VOTJÁK SZÖVEGEK,
128
VII.
farkasra való nagy haragjában ezt felelte
nak
kell
Akkor a
!»
A
találtál te halat?»
kezdte tanítani
a farkamat
s
«
róka azt mondta neki
dMiképen fogdostad,
dostam)).
«nem adok, magam-
:
farkas ismét kérdezte:
taníts
:
meg
mondd
legalább, hol
«én a patakból fográ
engem
!»
A
róka
«én a folyópartra menvén, bemártottam a lékbe
:
Reggelig farkamra igen
egész éjjelen át úgy ültem.
sok hal fogózkodott, akkor én felemeltem a farkamat.
fogtam én ezt a halat.
Ha
te is
íme
igy
akarsz halat enni, eredj a folyó-
partra és fogdoss úgy a mint én Midn ahalak farkadra fogózkodnak, farkadnak nehéz lesz. Akkor te ülj csendesen, hogy a halak !
meg ne
Úgy
ijedjenek.
ülvén,
fel
ne emeld farkodat reggelig
s
akkor igen sok szép halat fogsz látni ».
A
tására hallgatván, a folyóparthoz ment.
Ide jvén, farkát a lékbe
mártotta.
Egész
«igen sok lehet
igen nehéz »
Napfölkeltekor [így] gondolván: a halam a farkamon, azért lett bizonyára farkam
éjjel ült
már
farkas a rókának taní-
itt.
— farkát emelni kezdte. Egyszer húzta, kétszer húzta
— a farok nem akar
A
kijönni.
sok kínt szenvedett (tkp.
látott).
farkas farkát egyre emelvén, igen
Akközben a folyópartra egy
asz-
szony jött vizet vinni. Ez az asszony a farkasnak lékbe fagyott farkát látván, a farkast ütni kezdte vederhordó rúdjával.
A farkatlan komám, komám oda
Az ütés
alatt a farkát elszakította.
farkas ismét a rókához
ment
maradt bizony a farkam, sajnállak én
s
így szólt
:
«
mit tegyek már most?» téged
;
te
«Komám, komám, nagyon
rendkívül soká tarthattad farkadat a vízben, azért igen
sok hal akadhatott bírtad emelni.
Ne
rá,
—
búsulj,
s
ugyanazért a farkadat már
én
—
föl
nem
megtanítlak a farkadat megnö-
—
én magam rakok föléd szalmát; Te bújj szalmába a mikor szalmád pattogni kezd, te ne mozgolódjál; ha mozogsz, nem fog majd megnni a farkad ». így szólván a róka szalmába bujtatta a farkast. Ide belebujtatva t, egészen befedte szalmával. Azután tüzet tett a szalmába. A szalma pattogni kezdvén, a farkas mondja s helyébl örvendezett. «A farkam nni kezd immár !» veszteni.
—
sem mozdul. Akkor a szalmát egészen befogta a tz s a farkasnak szrét, brét egészen leperzselte. Szrtelenl, brtelenl maradván a farkas, ismét a rókához ment. « Hiszen te rosszat tettél én velem; ezután farkam sincs már, szröm, bröm sincs már, mit tegyek most már ?» «Ne búsulj, ne búsulj nosza gyere (most) csak én magam viszlek téged az erdbe ottan a te szröd, én utánam,
ki
;
—
;
ÁLLATMESÉK.
bröd
kijön, a farkad
is
megn; nekem
is
Bemenven
kezdi vinni a far-
k az útra jutottak
Akközben
A
ki.
far-
«én téged megeszlek, te engem Ugyan mikor csaltalak én meg téged ? ha megakarsz egyel meg; deákkor bizony senki sem lesz, ki téged tápláljon táplálni))). Míg a róka így szólt, az út mentében csengetyü
kas igy szólt a rókának
enni,
egy varázslóm van,
így hurczolva a farkasnak megperzselt
el.
összevissza szaggatta.
csalogatsz
(tkp.
89
az erdbe, a róka a farkast fagalyak között, boróka-
fák között hurczolgatja
brét
ott
maga után
az téged meggyógyít", így 6zólván kast.
1
!»
farkas és a róka futni kezdtek.
futni, az útra borúit
A
le.
A
s
feküdj le az útra!»
A
nem
farkas
róka így szólt hozzá:
«
te
futásod meglátván a fuvarkocsis megöl téged
futásra;
tedd magadat holtnak
Midn
:
«
A
hallatszott.
folyton
tudott
ne gondolj inkább
te
;
farkas szót fogadott.
amaz meglátta t és Akkor a róka örvendezve mondta: «régóta vártam hamar fogják-e a te fejedet leütni! Inmar látta a te vét-
a fuvarkocsis a farkas mellett elment,
fejét leütötte.
már
én,
kedet!))
Kázán-ban,
Följegyeztem
ellenségének gonosz
a róka az
fizette vissza
így
Nik olaj Ivanov
tettét.
közlése
után, 1885, május 4-ikén.
Jegyzetek:
caklani cbm^Ijtb, cMorptTb
.menny éapak pasi, Bjpyrb Ha ro-ioBt kigi-giná KaK'i>->Ke vigjitni,
cBoeM'h rH-BBt Ha CBa.iHBiiiH
|
|
|
|
(BpeMfi): vigjitom iijiOBe^y
|
so-vagsin
bi»
a» lekaniz
|
Wb
jir-jüaz pogirtisa
npoBecTH
ortcitni
to Bpeiifl
|
sodni ho'ivhtl,
kumaj Kyiia vettini onycTHTB (Ha np. bi» moü xboctl oueHb MHoro pbifh. xBaTu.ioeb lesa-ini ... soin-lo ... Ha mocmb xbocte yiKe luékdm xaÜHO Káderen oqeHb MHoro Monxb pbióh, no 9T0My-ro biuho turtini b\íi k%liz-ug npoObiBaTb cikni OTopBaTbca; ciktini OTopBaTb uklr oneHb uklr so uzír ohj» O'ieHi. Bt.;ifa (ug) moü xBOCTb OCTaiCfl ymnvrb, no'iyBcTBOBaTb
BO,iy)
|
kutkizt
.
|
|
sa
. .
— |
|
|
|
|
:
|
óoraTb
vogid-lo biijho, »ito
|
th
co.iOMy
co.iOMbi
vu\jini HieBe.iUTbCH
oiia.niTb
jepeBO neatly
|
lik
n;qi
(arbor), |
|
i»
|
kmrodztiro
éastirüni 3BjWb, npoii3Be;ieHHbiíi npii roptHin
HaK.ia;i.y |
o'ieHb aoaro ;tep;Ka.i
pit
|
sogni iionpuTb, HaBa.niTb
tuno-pello BopoaíeH'b, :saroBopm,HK b
éttékani
|
pis-pu
,
|
J
pelti susi-pu Bepeirb (BepecKb) lignum Lujam coBcpmeHHO paso;i,pa.ia («KaKi>-bi |
|
var, var ketíasa
.iHcnua caMa
paapocaxa
MUNKÁCSI, VOTJAK NYELV.
kjiohkh Bo.i'iie u niKypbi»)
|
kulkkha o
(sic!)
130
VOTJÁK SZÖVEGEK,
npoKimyBiiiHCb MepTBMMi, jo.iro, cKopo-.iH
y Tea
VII.
éogni otcIímb
|
cal'ak-a
|
h jK^ajib
rojiOBy OTCEKyTi,.
4.
Kin batir? Odig-pol lud-kec
— susa —
gilit je-mlti bizii vilii,
sukkiskám-beras «ta
-no tuz suhkishiim.
biésa, bizsa zip usiim-
tué-ama batir med-ag
je
je tuz-ama batír?» — juam.
as puékaz, jeles utón
suiim je. vtojt batir ka máit toná sundi suntii
gas, sóin so tonii suntii
sundi -pala beritlisa -hii,
mali
nos-ih
sir
nbatir-ká
— suiim
m udii
?
mudié
sirles
«
:
mali nos tonii koéis
juani kutkam:
mali
«
(kuzmo) .'»
táji suüm-beraz lud-keé
— juam.
susa, lud-kec «batir.'»
gureysori suhkishishod
ton
«batir-
«batir.'»
—
«piTem ton batir-a ?»
ta-berii nos-ih gurejles
lud-keé.
?
sir,
gurej
mudié
táji suüm-beraz lud-kec nos-ik
ton
batir-a ?»
testid koéis batir
koéis, ton batir-a
mar karámza
—
juani kut-
«batir/» abatir-ká ton, mali tonii
mudié
éiii ?
lud-kec hoéisli kinles
—
;
sir testid batir /»
juam
»
«batir.'»
sundi testid batir-
.'
pitém testid batir. '»
kutkam:
(igurej, ton batir-a ?»
mudié
les
sundi ton batir-a.'
a
pil'emlcé juani
testid batirgiis»
kam:
— suiim lud-kec.
pitém éokta
tonii
pitém,
suiim
.'»
?
? »
»
batir f»
«
abatir-ka
lud-kec hoéís-
—
suiim koéis. sohi
koéis
kof-hinleé batir
batir
todimtii.
«
— susa
.'»
.'
suiim.
Ki az
ers?
Egyszer egy nyúl sima a jégen fut vala. Futván, futván «zupp ersen megütötte magát. Miután megütötte magát, !
—
elesett és
[így] szólt
magában:
«ez a jég vájjon igen
— —
ers?
s
megkérdezte
«Ers!» szólt a jég. «Ha te ers ]vagy], miért olvaszt el téged a nap ? a nap nálad ersebb, azért olvaszt el téged » mondta a nyúl. Miután igy szólt, a nyúl a nap felé fordult s /tle is] megkérdezte: « nap, te ers ]vagy]-e ?» «Ers!» «Ha ers [vagy], miért borít el téged a felh ? a felh nálad ersebb » — mondta a nyúl s ismét a felhtl kezdte kérszólott a felh. «Ha deni: wfelh, te, ers ]vagy]-e?» «Ers!» ers "vagy], miért ütödöl a hegybe? a hegy nálad ersebb !» felelt a nyúl. Ezután ismét a hegytl kezdte kérdeni: «hegy, a jégtl: «te jég igen
ers !
]vagy]-e?»
—
!
—
—
ÁLLATMESÉK. te
131
te ers [vagy], miért ás benned nálad erösebb N Miután vakondok ásó egér)? a
ers vagy-e ?»
«Ha
«Erös!»
a vakondok (tkp.
így szólt, a nyúl ismét a vakondoktól kérdezte:
ers vagy macska
«Ha ers vagy, miért
-e?» «Erös!»
nálad a macska erösebb
'?
!
—
»
felelt
•
vakondok,
meg
esz
a nyúl
s
te
hát téged a
most a macs-
—
szólt ers vagy-e ?» «Ers » a macska. Akkor a nyúl nem tudta már tovább, hogy^ ki mit csinál a macskának (tkp. a macskának valaki mit csinálását nem
kától kezdte kérdeni
tudta)
I
s
azt
Följegyeztem K á ss ö, június elején.
Oo.ibiuaro
npiUMCTa
A
mudid-sir Kport.
nem
«bátor,
hs»
tás helyességét
az
is,
macska,
szavakkal a
Vaékala
m
elírja
í l
a n
|
— susa
|
;
tatár battr bátor, bös).
közl
E
bizonyítja,
s
fordí-
hanem
a batir aequivalense gyanánt
szót említette.
v e r a s
ka
mez
l
u
;,
pici kwariiániz.
:
v
a n.
veraskoz vilim, ni mi
nimi-kut-no adami-sean
utcatd potsa, jualoz vilim lujles i
közlése után,
mindvégig «erös»-sel fordítottam
ív. ö.
a
!»
npn na^emn hc mudni puTB
toktant 3aKpbiTb
mese egész tartalma
hogy az utolsó sorban kuznw «ers»
i
Xikolaj Ivanov
ama pa3Bt
batir szót
nemcsak
A'
kitin
!
sbyk'i.. np<>u:iBe,ieHHbiH
zip |
n-ban
z á
tiszta votják
sión
te
mondta: «A macska mindenkinél erösebb
Jegyzetek:
a
»
:
nunaj, nunaj
«ug todki ..£..{..»..»
iskal,
val
— suoz
lu;
'.
t
badjin kuaraaniz-so-sarié pinaljosiz ta-berá kor-ka pirni kossá, tagi ki ék at o
:
«ut'
al'i,
ut',
nhni kiji
jtta tonii
N. (Mikafla, Vasilij) kitin?* no lug
éudonzá-no kuitisa,
soii.
Lábait korka
lujles: ,úuúaj, nunaj
soli
Sua
,
tini' ».
kwaner
.'
pici
nil-pi
}>ir
A szúnyognak beszélgetése
a
dongólégy gyei.
Hajdani idben a szúnyog, légy
is ember módjára beszélget kérdezi vala a dongótól menvén, vala. A szúnyog eledelt keresni vékony (tkp. kis) hangjával: « bátyám, bátyám! tehén, ló hol mondja a dongó vastag (tkp. van?» "Nem tudo-o-o-ru !»
—
—
nagy) hangjával. Azért a gyermekeket,
midn ket
a szobába szó-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
Vo'2
VII.
(tkp. a szobába bemenni parancsolván) így ijesztgetik vigyázz csak most, vigyázz hogyan kérdez téged a szúnyog a
htják «
:
dongótól:
«
bátyám, bátyám a kis N. (Miklós, Vazul) hol van? és
a dongó neki
azt]
mondja: «íme
gény gyermek a játékát Följegyeztem
is
itt
íme ez) !» A bemegy a szobába.
[van] (tkp.
eldobván, íziben
Káz án-ban Nikolaj Ivanov
sze-
közlése után;
1885. augusztus hó közepén.
Jegyzetek:
sóin kában (sic!) ceü'iaci>; bmIíct'Jí cl hthmj..
Ebben a gyermekijeszt
állatbeszélgecésben a nunaj, nunaj stb. szó-
kat a szúnyog hangjának megfelelleg igen vékonyan, az ug todki-t
a dongó hangjának megfelelleg igen vastag hangon mondják.
VUL
Tréfás mesék. l.
K
i n
l
m
o
u r
t -
d
n o
u s
i
m
e z.
Vadlan kartan kiénoán ulilTam. so ktsnolan dustmez vilám. odig-pol ta dusimo ktsnolan kartez vu-kod koskdin. so vaksin kisnoez
dusímza etám. dusimez vuám-berá kiéno milim pi&ni kutkam.
kis*
noezldn milim piznii-vajsaz kartez-no viuim. tatéi ousa, kartez uknodíiz
kiénoezleé dusimzá ad;,am.
gur-rild tubám,
tája adgisa,
luékám korkaz pirdm-no
pirámzá sodimtá azla-sedn-ih mi-
kisno kartezleé
rimzd pizam. mil'imez permám-berá tvej vaja
dod
.'»
— susa, dusimezU kisno-murt korkastiz
al'i,
vejták án
vej vájni
éi,
pun-
potom,
vej-
vaskdm-no kisnoezles dusimzá
-vajon-serkaz kartez gur-vüiétiz
•tiékin tiskaltisa vijdm. so-berá kos mil'imdz
imaz vurtnasa, aéiz
tir-
nos-ik
gur-vila tubám, kisnoez vej vajsa korkaz bertám. tátin kulöm dusimzá
adjisa
tán
:
éuám
si
bordni kutkam. £íiolaz
ral-ug,
so-berá
t hitéi
an
si
éuám
val.'»
— susa kisno-murt — susa dusimzá
penom-ini tája?/*
kukám, git-agá kisno-murt korkastiz og
kitéi-ká potám. sokí
kartez )tos-ik vu-kod minsa, valániz, pizániz gurtaz bertám. ujin kizi
toj,
oj
mar
ta
kiénoezleé. «óstd su
kisnoez. so-berá
iej-zin
al'i,
taéá
óstd su
akarta
ummá
korkant.'»
al'i !
usiz
mar
—
susa
juam
zin korkan htoz
lem inift
— susa
.'»
kartez
— éuám
kisno-murt
kulám dusimzá gigolis pottdm-no munéoá nusa pol-ulá vatdm. -vajstn kartez -sori
saf,
luékám mindm.
vilam.
kiénoezleé
potamzá sodsa, so-no
kisnoezles dusimzá
nos-ik gurtaz bertám-no
ummá
kit>'i
uskitkdm.
penámzá
i:i-
so-
kisnoez-
adjisa, kartez
kajta nunalaz éukna síd-
134
VOTJÁK SZÖVEGEK,
VIII.
Hsa, kartez kisnoezli munco ástini kosám. ta-berá ad'ami uiani
kartez aciz
muncozá
mind
munco
tumar
ástisa, pirni
mar adámi-sej-zináz kiliskod?»
éu
muncod pirüni-berazi
noez.
-ulistiz pottisa
koékám-berá
— mám, — susa juam .'»
kis-
kartez gurtaz koskám.
soki kisnoez pol-
kidiim dusimzá, matis umortojos-viski sultitdm. aciz
tatéi
so umortojoslan kujozi liktám.
—
-tubis vor lesa/»
«oj, oj ta kuliz-ug
mus-kujo kulám murtdz kutám-no bizsa tála pirtám.
bizsa, bizsa mus-tubis
tátin
vilám.
muésá
mué-
«ta ad'ami
susa mus-kujo so kulám murtlán jiraz zirín
sukkám. kulam murt kusin-ak usam muza, susa,
?
kUnozd-no seraz hutám, piron-vaj-
sazi kartez kisnoezli nos-ik «oj, oj tátin adami-sej-zin ug
«óstá su, óstd
ta-dirja
— susa kisnoez munco dstimtd. soki
inifn
adámiáz adjam,
tubsa, cecizá
.'»
—
táláti
so mus-tubis ad'ami kiz-jilin
sarbáán bin-gozi-kuza muza ie;jámso-vagsin so kulam
-no aciz umorto-murátjossá tupatjani kutkam.
murtdz nuis ad'ami kulam murtsá mus-tubisldn ceci-sarba-doraz puk-
tam
— ódig
kizá sarbaaz vettisa, ódig kizá imaz
so-berd bizsa palánkom,
mus-tubis adatni
curtnasa.
vaskini kutkam.
kiz-jilis
tusmon-adami-a, jec adami-a?
acim
ug-na-no
«kin so,
kin
vesa-na,
ug-na-no verja-na, ton vor-sean sini kutkam? /»
so,
— susa
mus-tubis ad'ami lekániz kidiim murtlán jiraz pirak tirantz sej nos-ik
muza lejkam.
«oj, oj
mon
tája viji-ug
sejáz kutám-no matin vetlis val-vila kerttilisa vetlisa, vetlisa sejáz
kani kutkam- ug !
«ma
mecl-ag
puktam. oji
val-vilin
zirín ujilni kutkam. ujilsa,
karom mi mon
ta vorli?»
—
kutkám-no jir-pidsaz picalán ibam. picalan ibsa-no vijimtá
azla-sean-ik val-vilin vorttilá.
-ag?
le jani.
— susa mus-tubis
val-kujo adjam, ukin-ma ma-ka ta? valmá lué-
— susa val-kujo sejáz
kalez biram.
tijilsa
soki
))
.'»
!))
—
pelíniz éoé
sasa,
nkiji
karom med-ag,
kiji
— susa
-dorá
viu'im.
;
vor
karom med-
ini ta
.'»
— susa
«mon
sojáz
tales jirzá
kiskamaniz ne-no-mirza-no sediltak sejáz kutám-
-no badjin vu-duris piéá puktam. so-berá so pizza vu-duris -no aciz bizsa
susa,
kutkdm-no valza nedd pirtám. kwaner val sokiik
nedd vijám. soki val-kujo nsuriz-ug
jiraz picalaniz sukkisa, kusin-ak pogirtam. val-kujo bitti-ug.'n
aciz
palankam. piz so-kuspin jalan
tája adjisa corigas
ama
ad.jiski-ama, otin set van; set-vild
turttiskod,
an min.'»
dongdm-
ujasa, ujasa corigas-
ma
turttiskod
?
ud
— susa sejaz dini kut-
135
TRÉFÁS MESÉK. kám.
soki forigai l'eküniz
alsa, alsa Sej ug ktlzi.
marzá-no
kutkam-no vesloaniz fojlan jir-pidsaz-ik Sukkom. Sej cukin-ak
soki-ik pxzaz
ni-dun'i luam.
ussa pirak run
sukkam-beraz
vu piram-no aciz píítstiz
murtlan kisnoaniz ulisáz
kot-kina
vijám.
o:ji
ralatdl,
Inmar
íajt kard.
Egy asszony Hajdan nak szeretje asszonynak a hoz
élt
egy házaspár
szeretje.
és a
Az asszony-
(tkp. férj és asszony).
(tkp. szerets)
Egyszer ennek a szerett tartó
volt.
elment a malomba. Akközben a felesége ^magá-
férje
Miután megérkezett a szeretje árpalisztFeleségének ezen lepénysütése közben meg-
hívta a szeretjét.
lepényt kezdett sütni. jött a férj
Haza érvén a
is.
feleségének szeretjét.
kemencze
férj, meglátta az ablakon keresztül Ezt látván, titkon ment be a szobába s a
Az asszony nem vévén
tetejére mászott.
észre férjének
bejöttét, sütötte lepényét ép úgy mint elbb. Midn a lepény elkéígy~ szólott az asszony szeretjéhez «most vajat hozok, szült, s ki]mert külömben] megfúlsz H vaj nélkül ne egyél "belle] :
—
;
ment
a szobából, hogy vajat hozzon szeretjének.
hozta, férje leszállott a
kemenczérl
s fejszefokkal
segének szeretjét, megölte. Azután a száraz (értsd zott)
lepényt a szájába dugta, míg
mászott.
itt
a vajat
:
be
nem
maga ismét a kemencze
fele-
vaja-
tetejére
azalatt] elhozva a vajat, visszatért a szobába.
Felesége
Megpillantva
Míg
döngetvén
« hiszen megmondmegmondtam, hogy ne egyél » Azután gondolmost már t (tkp. mondván, hova teszem .) s a
holt szeretjét sírásra fakadt:
tam, hogy ne egyél
!
;
hová tegye padozatkamrába dobta kedvesét. Estére az asszony elment valahová hazulról. Férje akkor ismét elment a malomba lovával s visszakodott,
.
tért lisztével a faluba.
kérdezte a
ban?!')
férj
feleségétl
:
— — gondolta
felelt
midn
«jujj,
«Uramisten! ugyan
szobában?!» már»>
Éjjel,
aludtak,
.
egyszer csak azt"
micsoda halottszag ez a szobácsak, micsoda szag legyen a
mondd
a felesége.
azután az asszony
«Férjem alkalmasint elaludt s kihozta a padozatkamrából
fürdökamrába vivén, eldugta a padló alá. Abban az idben férje ébren volt. Amint észrevette, hogy a felesége kiment, titkon utána ment is a feleségének. Meglátván, hogy hová holt szeretjét s a
tette felesége
Másnap
a szeretjét, ismét visszatért lakásába es elaludt.
reggel fölkelven, azt parancsolta a
férj
feleségének,
hogy
VOTJÁK SZÖVEGEK,
136
fütsön be a fürdökamrába.
«
VIII.
Micsoda fürd ebben az idben?!
—
felelt az asszony s nem most már az ember dolgozni niegy!» ftötte be a fürdkamrát. Erre a férj maga ftött be s magával vitte fürödni (tkp. gözöltetni magát) a feleségét is. Fürdésük közben ismét így szólott a férj feleségének «jujj, hiszen itt emberi holttest szaga van » « Uramisten! mondd csak, micsoda halottkérdezte a felesége. Miután megfürdöttek, a szagot érzel te?» férj haza ment. Akkor a felesége elhúzta a padló alól holt szeretjét s a közel lev méhkasok közé állította. Miután maga eltávozott, eljött a méhkasoknak gazdája. «Ez az ember bizonyára gondola a méhesgazda méztolvaj (tkp. méhet mászó tolvaj) !» holt embernek fejére rúddal ama a csapott. A holt ember s egy hanyatt esett a földre. «Ej, ej, ez bizony meghalt !» mondta a méhesgazda s megfogta a holt embert és bevitte futva az erdbe. Az erd hosszában futva egy méz-szed (tkp. méhmászó) embert látott meg. Ama méz-szed ember egy fenyfa tetején volt. Oda fölmászva (tkp. méhét mászva), mézét egy kártusban kötéllel bocsátotta alá a földre míg maga a méhkas nyilásfedöjét kezdte beilleszteni. Ezalatt ama holt embert czipel férfi a holt tetemet egyik kezét a a méz-szednek mézes kártusa mellé helyezte kartusba mártván, másikát a szájába nyomván. Maga azután elfutott. A méz-szed ember a feny tetejérl kezdett leszállani. «Ki az, ki az, ellenséges ember-e, jó ember-e? magam még nem is imádkoztam fölötte, meg sem kóstoltam még s te tolvaj módra már enni kezded ? » mondta a méz-szed ember s dühében egyenesen a holt ember fejéhez hajított a fejszéjével. A holttest ismét a földre ereszkedett. «Ej, ej, ezt bizony én megöltem !» mondta a méz-szed s kapta a holttestet és rákötözte egy közel :
!
—
—
—
;
—
—
!
—
járó lóra. «
A mint úgy
lovagolt, meglátta a holttestet a ló gazdája.
Kicsoda, micsoda ez; bizonnyal a lovamat akarja ellopni ?!»
gondolta a ló gazdája
s
rúddal kezdte üldözni a holttestet. Üldöz-
vén, üldözvén, kifogyott az ereje.
tolvajnak?» — gondolta ltt.
Nem
ölte
meg
a lovon, mint elbb.
mit tegyek már!»
mocsárba.
A
s
«
Vájjon mit tegyek már ennek a
akkor fogta magát
a puskalövéssel «
—
sem
;
Ugyan mit tegyek már
— gondolta
s
fogta
s
magát
(tkp.
hogyan
tegyek),
és belehajtott lovát a
szegény ló azonnal egész a füléig
belesülyedt a mocsárba. «Ez ugyan
puskával az agyába
a tolvaj ép úgy nyargal
(tkp. fülével együtt)
meg van már fogva
!»
—
szólt
tréfAs mesék.
a
gazdája
ló
fejbe ütvén puskájával a bolttestet, banyatt borí-
s
«Ezt ugyan kivégeztem
totta azt.
— gondolta a
gazdája
ló
ben fogta a bolttestet
(tkp. fejét
nem vévén
s
nagy
és a
Azután a csoluakot
lyezte.
A
137
megsemmisítettem)
észre
lev csolnakba hea parttól s maga elfutott.
víz partján
eltaszította
csolnak aztán mindig tovább úszva, egy halászboz jutott. Ezt
látva a balász, fenyegetni kezdte a holttestet
nem
igyekszel), mit akarsz,
menj a hálóra
!
magát
értvén), fogta
nek
ki
holttest
nem
és
(tkp.
hallgat a fenye-
oda csapott kormányrúdjával a
sem
holttest-
így rácsapott, a holttest izibe lefordult
Mindjárt víz hatolt be a csolnakba
víz színére.
test
mit akarsz
dühében esze nélkül levén (tkp. semmit
A midn
feje tetejébe.
A
«
:
hogy ottan háló van?! ne
látod-e,
— azt mondta.
»
getésre. Erre a halász
;t
!»
semmit sem félelmé-
s
maga
[a holt-
kiesvén a csolnakból, egyenesen alámerült a vízbe. Bárkivel,
más
feleségével
él,
Inmar
élt így
így bánik el (tkp. bárki
tesz).
Följegyeztem aszarapuli kerületnek VuS-gumja (H o b m CeHTHn>) falujában Kresztyina Afanaszjevna közlése után ésNikolaj Ivanov szerkesztésében; 1885. június 22-én. íi
Jegyzetek: B.'iHeMcn ust* iiociiIíti.,
nnlvn KymaHbe, KOTopoe
obchhoh MyKii
HTb
íi
|
npiiroTO-
Ha no.noi>e fuiimi permini no^aBHTbca (Ha up.
MacJia
iipiiroTOB.ieHHHMT>
newrcH
|
ggindini
sorkaz (bo BpeMH oiviyuKH) curtnani saTOJiKaTb cin si l>;i,bi) éuam vcU-ug ne tuib Biub, roBopn.ia a ósta (rocno^,n iiOMir.iyíí !) mar hsa KaJKeTCfl ummci uskitkám npimy^ii.Tb cea ko CHy mwnéo ta dirja ... renepb uTo-sa C>aHH, jiio^h n^yn, Ha paÖOTy
orb
|
|
j
|
|
|
|
|
pirni napiiTbca; tehát
gondolni,
pl.
itt
nem
«bemenni», melyet
a píron va^sazi kifejezésben lejebb
|
nem
is
kiliskod
:
lehetne Nikolaj
Ivanov szerint átvitelesen használtatik a kilni « hallani » a « szagot megérezni» értelemben is. viski = kvspi mus tubni iiOA.iasiiTi. |
iiue.iy
;
]iM iarb
1.
i
|
e kifejezés
magyarázatát a
\
1
32. sz. bab. jegyzetei közt zir |
kuéin-ák bo Tpii jiyrn (hanyatt homlok)
|
sárba
ypaKb
|
murát Ma.ieHbiH repüli, pycKii, cb KOTopbiMii 3aitpHBaeTCH OTBepcTie y.icü vettini BcynyTb, onycTHTL acim úg-na-no vosa |
|
caMb em,e He JiarooiOBiurb, He coBepmiiJib Mo.ieiiie. A votjákok a mézgyüjtés idején két napos ünnepet ülnek a mus-tubon ünnepét, melyen a buciéin kica-b&n a község, s ezenkívül otthon
—
—
VOTJÁK SZÖVEGEK,
138
VIII.
s megfelel imádkozási szertartások Ezen ünnep a jelabugai kerület Aktámir (E.iKiiaii) falujában 1885-ben augusztus 30. és 31. napjain tartatott. Ezen
egyesek részérl áldozatok
mennek
végbe.
—
ünnepre, illetleg a vele kapcsolatos szertartásokra czéloz az idézett
mondatban a vosa szó kin-ma ma-ka |
^orOHATt niz éoé
|
kto 3T0 Tanoö ? ujilni Bb HSHeMoaceHie peíia éundi-ámes-pi mese végén) ta
t
|
kalez bírám oöescu.ii.^'b, Bna.i-b
jo ymeü
(1.
ugyané
kifejezést
|
|
aim oiroBapiiBaTb, yroBapiiBaTt tehát tkp. ((lebeszélni; abreden, abraten von etwas» a magyarban az idézett szó helyett jobban megfelel a jelen szövegben a rokon értelm «fenyegetni». A sun;
mese
di-iimes-pi
AYiedemannál
záhmen»);
;
—
elején az alni
«
csitítgatni « -val
van fordítva
— beruhigen,
*alni verbieten, berufen
:
is, ha sír «alo», azaz mfhobchho HaiuoHiiTbCH.
a gyermeket
cukin-ak luni
«
(v. ö.
bándigen,
csitítgatják*.
|
•2.
Vizt a m S u Ódig adamilán
A
i.
piez viliim, pokciez viztiim Süni Aimo.
kiviií
og-pol suliin nunjosiz itimii kutsaskini minil'l'am-no so
kisnoez
tiijii
adjisa:
ajtiim, kutsa ton-no.'» siz-vozi sultisa
viztiim. '»
sojii
nos-ik koskoz.
tis éii»
ovol-ni-no ton
med-ad
'inurt-nuisiin
tuboz.
med
kisnoezli. «©, viz-
bittilá'
ini.'n
sii
—
soli
bitti.'o
val-uga susa,
—
Süni unusa-
kat'i
!
esjo.
monii»
veraj-no
«©, tus-
uoji-ik
kulit
«ton
tinad kíljad
vilii
kuliim-murt-nuiéün pumiékoz.
sosirmitojaz zugsa kustoz.
kisnoezli:
«o viztiim,
Süni kisnoez-
— susa gur-
suo
ofji
min
— Susa keéaékoz Süni. in-murt-nuié — (ojik)-no bordsa — suoz-no Sunimaja (maja) kuriskod-na
•vajsa úe-no-ku-no
mon/t
;
minoz-no nunjosuoz.
le.jozi.
— cagiékám
«iéká ta-berá
éurás-viliéán
— suoz
kiTiini.
kisnoez. «no, ogiin-ogiin tiéiz
so-penna-gína zugizi*
;
—
uéoz.'»
itimié zugsa
— jualoz
gurtaz
«ton itimii ud minki
viztámá! ,nusa-vajsa ne-no-ku-no med-ad
susa, valiiktoz kisnoez.
jiiz
med
tiéiz
ntinad kiljad vetlisa
:
tonii zugizi h>
uéoz." sui-no tárná,
Süni
— suoz —
kisnoezliin kiljaz itimii
togán-ogán
— susa, nunjosiz
-dóri bertoz-no
*máli nos
:
«máli»
—
Suúi suoz
—
vimon zugizi*.
pumiékid-ká
,ii,
otié
.'»
bordsa gurtaz bertoz-no
tviztámli-giná «ii,
kwaner,
haltak,
kwaAer ."
disátiskod,
kaltak! kulám-
—
susa
zal'l'a
13D
TRÉFÁS MESÉK. val ton sojá
6uo
.'
—
t
suoz kuriiktisa kisnoez.
— Susa nos koskoz Suúi.
ft
iiti
«a kwanerjos, kwanerjosf
miékoz.
tíéká
ul'riiiiti
«hÍjÍ-kii-no
kUnoez-dori.
mar-ka
tmar viétám
iualoz kisnoez.
-kalikdn pumidteua
tuz*
t
— susa dongozi-no
u$áz ugad
víztani
lo.'»
tinad küjad
/
kwanerjosf Sui-no
,kivanerjos,
—
vetli
ti
val-no bidáskin zongirtisa Sud val.'»
— valáktoz
Susa
éuan-
;
—
zalTaj»
tétlkak oiétam-ug, éükak viétám.' hadfin kire
Suoz Suúi.
—
sukkiskisa, bordsa bertoz nos-ik
ugatom
uiiiz
ogi-ik
montitediz tu£ iatlaéko-ug f t
Suoz Suúi sojosli. tkin-ma ma-ka tata viétám?
gaéolo pogirtüa kettzi. Sutit
tuki
ta-berii
minsa, íuan-kalikán pu-
kut
'/la
Suúi ta-bera
kisnoez.
kirejza kutsa, nos-ik uXéáá minoz. gurt-pumin tuz badjin óbiú sutkoz. halikies otci
biéámzá adjisa,Suúi-no kirejza zongir-ginii kársa, sudsa
minoz. tatéi vusa juon-dirja-ieán kor-vilii puksoz-no ukata tuz kirejza kálik tája adjisa,
sudoz.
aslestiz-no jirzii
pas kársa
Sunileé kirejzii-no cisto jüfötoz,
l'ekiiniz
kwaúer Suúi gurtaz mirddn
lejoz.
-no kisnoez so-vilii-ik esjo tiskaskoz. miiz adjisa, vedriiiiz kut val-no
— suoz Suúi —
nta-berii oji
«ton»
til-vilii
karó
— suoz —
vu kiska val*. «valaj, valaj
vesan-penna. Suúi «nos-ik
miliin
mirddn pottám
tilaz kistoz.
til
ta
ft
til
pottini turt-
— susa, vedra-tir
ugez-ponna adami
vuiin
adá-
sojii tibiriz
Hziiktitoj mizgaloz. gurtaz Suúizii kisnoez nos-ik tiskaskoz. ttont
Suoz
—
ti£-vosaéáz adjid-ka ,Inmar halni
med
bastoz, ceskit
budjin nunaloj simon-jumon med luoz."» — suvalft — susa vizmoes ton kemalas tagi
lo
valükti val
kisnozii. iziiz
odig-pol nos-ik busijin vetlisa,
vesa»
ceskit
.'
med
adamili.
— lo
susa, kisnoez veram-seán ;
sit'as :
med
usjaloz Suúi.
»
ad'amijiiz
nlnmar
kabil
bud jin nunaloj simon-jumon med luoz
kot'-hinli
—
nta'asiz
;
kiljosid,
.'»
sihl vusa, busijin iz-vosas
ini.'t
adamijáz adjoz. ta adami kot muzem-vilin tuz sugiin toz izzii
bertoz-
«obiú-sutkii-
adjam. «ta
med
bastoz,
—
veraloz
.'»
valano-kad, kiji so lejiz doristiz viétám Suúimii.
A bolond Sunyi. Egy embernek három
nev. Egyszer
az
fia
bátyjai a
volt; a kisebbik
;
bolond Sunyi »
pedig Ezt látván felesége, így szól: «miért nem mész te eredj lusta, csépelj te is » Sunyi feleségének szava sze-
otthon maradt. a szérre
«
szérre mentek csépelni
!
;
140
VOTJÁK SZÖVEGEK,
szérre megy
rint a
s
VIII.
oda állván bátyjai sorába
ezt
«egyenként, egyenként hulljon csak a gabonaszem len,
esztelen
—
!»
felelnek rá bátyjai
elvervén
s
mondogatja
«Oh
!»
t haza
:
eszte-
küldik a
szérbl. Sunyi visszatér feleségéhez s ezt mondja neki: «a te szavad szerint járván el, veréssel lakoltam (tkp. büfföt ettem) »
—
kemencze tetejébe mászik. «S ugyan miért vertek meg felesége. « Nohát azt mondtam csak egyenként, egyenként hulljon a gabonaszem' s ezért vertek meg csak» panaszkodott Sunyi feleségének. «Oh bolondom, bolondom, azt kellett volna mondanod, hogy soha ki ne fogyjál, hordjanak, hozzanak mindég! (tkp. vivén-hozván soha ki ne fogyjál)» magyarázza felesége. «No ezután úgy fogok már beszélni » felel Sunyi a
[aztán]
téged?»
— kérdi a
,
—
—
s
—
—
ismét elmegy. Az úton halottvív emberrel találkozik.
ne
fogyjál,
«0h
«
Soha
ki
— hordjanak, hozzanak mindig neki Sunyi. gonosz!» — mondja neki a halottviv — «úgy sincs már
erm
a sirástól
te
s
addig veri Sunyit,
haza
kiáltja
!»
még
Erre aztán
ilyet (tkp. mit) kívánsz ?!»
míg csak meg nem
bénul. Sunyi sírva tér
onnan
így panaszkodik feleségének: « te engemet egyre csak bolondra tanítgatsz; úgy beszéltem, mint mondottad és félholtra s
vertek».
nálnod
«Oh
jaj, jaj
!
volna
kellett
mondja szomorkodva fogok már beszélni !»
midn
hiszen
t
s
felesége.
—
a halottvivvel találkoztál, saj-
így szólanod
felel
:
,
szegény, szegény
!'»
—
Nohát ezután csakugyan ép úgy Sanyi és ismét elmegy. Amint az «
«Oh
utczán halad, egy lakodalmas népséggel találkozik.
szegé-
—
én benneteket bizony nagyon sajnállak !» mondja neki Sunyi. « Micsoda egy bolond ez !» mondják neki az emberek s úgy megtaszítják, hogy hátára esik (tkp. hátára buknyek, szegények
tatva hagyják).
Sunyi nagyon megüti magát
ismét feleségéhez. tél?!))
—
("Bizonyosan valami bolond dolgot mvelhet-
kérdi felesége.
«
Micsoda bolond dolgot tettem volna,
csak a te szavad szerint jártam
koztam
s
megsajnálva
szegények!*)
ket
egy lakodalmas népséggel
el,
így szóltam hozzájuk:
— mondja Sunyi.
«Hisz
kireg-edet (hárfádat) kellett volna teljesen)
merben bolond
el venned
és
pöngetve kellett volna játszanod rajta
neki felesége. Sunyi most elveszi kire~r él utczára.
A
falu
végén egy igen nagy
hogy a nép oda
fut,
és sírva tér vissza
oda megy maga
csr is
s
«
talál-
szegények,
vagy! nagy
hatalmasan (tkp. !» magyarázza
—
kimegy vele ismét az A mint Sunyi látja,
égett.
egyre csak pöngetve, játszva
141
TRE FAS MESÉK.
ünnep volna, leül egy gerendára s meg hangosabban játszik. Mikor a nép ezt meglátta, dühében öszsze-vissza töri a kirej-et és Sunyinak belyukas^tja a fejét is. Szegény kin-.} -en.
Ide erve, ep úgy, mintha
Sunyi nagy nehezen hazatér
s
ráadáBÚl (tkp. a fölibe)
még
a felesége
— mondja — midn hogy a csr öntened a volna elfognod volna egy vedret — — ezután Sunyi mondja tzre<>. Megértettem, megértettem!*) is
összeszidja.
«
Neked
láttad,
ég,
s vizet kellett
kellett
«
«
már úgy teszek !». Egyszer sszel egy juhot áldozó embert pillant meg a mezn. Az az ember nagy bajjal tud tüzet gerjeszteni a gonnedves földön, hogy juhát áldozhassa. «Ismét tüz van!» dolja Sunyi s egy teli veder vízzel leönti az embernek nehezen
—
meggyújtott tüzét. Ezért a dologért úgy végig öklözi öt az az ember, hogy csak úgy ropog belé a háta. Otthon ismét leszidja Sunyit a felesége.
«
Neked »
láttál, ezt kellett
zatot),
— úgymond —
volna mondanod
legyen édes
(t. i.
midn
fogadja
:
Inmarnak
«
el
juhot áldozó embert
Inmar
ez az áldozat)
;
az áldo-
«Ezek aztán az okos szók; így kel!». mondja már régtl fogva !» magyaráznod neked volna
való a ,nagy nap' ünnepig lett
(t. i.
legyen enni-inni
feleségét dicsérve Sunyi.
—
Egyszer,
midn
egy szaró embert pillantott meg. «Ez
ismét a
mezn
járkál,
juhot áldoz o
szintén
—
gondolja és felesége utasítása szerint ekkóp szól az embernek: «fogadja el Inmar, legyen édes, legyen enni-inni való a ,nagy nap* (tkp. bárkinek érthet), hogy mi bolond Sunyinkat. a ember magától az az bocsátotta el Följegyeztem a szarapuli kerületnek Vuz-gumja (Hobhm
ünnepig!*) Elképzelheti mindenki
Kresztyina Afanaszjevna közlése Nikolaj I van ov szerkesztésében; 1885, június 22-én. falujában
CeHTHT-b)
után és
Jegyzetek: lond Istók tis y.n.ap'b
v. |
Süni speciális bolondnév, mint nálunk a "boajtam .itHiiBbiü « Anton »
Miskau, vagy a nemetben
cagiskini aja.iOBaTbca
|
|
ofi-ik-no berdsa kata
|
.
.
.
h TaKi>
HtTt y MeHH mo iih vimon zugizi ^o nOJiyciiepTH h.iii kin-ma ma-ka taéá cihám kto 3To, 'ito :sa .nypab-b tahi TaK'b íi gaéolo Ha cmray cilkak cobcbmi. bidáskin jiynuiHM'b opa30MT> kivajaz sudni nrpaTb Ha ryc.iax'b obiíi obuht, KaK7> c.iíaoBa.io sugdii ci) ojibimiM-b TpyflOMTb budgin nunal a kazáni guberniumott> n.ia iia
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
ban Akaika néven ismert ünnep
(1.
alább votják leírását).
142
VOTJÁK SZÖVEGEK,
VIII.
ó.
Istarsina-kisno- m Ódig uroboaz
kartsá vukoá
kis?io-7nurt
penám.
nan-sukiri
kiz-vit'
gurtii ne-no-kigi-no
berti
iin
u r
vu-koá koskikiz kisnoez
istiz.
vta
kié-vit naniiz sisa bittitiik,
— éoga kisnoez
.'»
t.
kartsii ru-koii keíasa.
vu-koin kartez pizza iziim-no kisnoezliin kiljaz gurtaz bertitiik jalan naiiza
pá
—
pukkod-na?»
susa juam.
urohoam
bertiimd ug
noed-dorin dusimez ran
mon
tonii kisnoii-dorii
«ójdo
—
lo.'»
kutkdm. «ton acid
gurtaz éortám.
«© viztiim,
sisa.
ójdo,
kisnoed-doris dusimzá-kii settim settá:
:
—
aktsnoá
kiz-vit' bittitiik
suá vu-ko-kujoli
métám, cilhak viétám-ug
minam
kisnoii siéii evei ; juri
— susa
mon tonán
ton
monim
ad'ami vurko-kujoán eoéan gurtaz bertám.
adatni vu-ko-kujoiiz
istop riniiiin dall a so
istop vina baéti
ujaraloz /»
;
ton tátin- a
mar karod -kartiin
?
til
guati
al'i .'»
ta-berd tílin? /»
dallason-dirja
tagi
— suiim
em-ká
— susa
korház vutogazi kiváj tuz
pétmit luiim. sóin ta'as korka pirsa, ne-no-kinii-no adgiUamta. noii,
;
berti cal'ak, kigi-ka-no kis-
— suá/m vu-ko-kujo.
mon tonid bastofn
mali ton
«
:
susa, vu-ko-kuyj pukli ad'amijáz
viztiim,
nusa, vo~,mato/» íékü,
? »
naú-sukirijiiz
kiz-vit'
pukkod-a? ójdo
kisnoedles kilzisa, tátin
raliiktini
ta
kisnoii bertini &z le$»
lu,
dugdíüák
nanzii ódig -no
le^iz,
— sua —
sisa bitto-pii»
pukkod, mar naniiz oji dugdUtak sikod
nan-sukiri pensa
minam
nanma
«al'i
nunalaz vu-ko-kujo nos-ik jua
kajta
uso-berii berto.'» tátin táji
tajá (tája) adjisa, vu-ko-kujo «máli tátin ton
sisa pukii.
ad'ami.
— susa kisnoez
til
vu-ko-kujo korkas
a
kis-
«ójdo vidsa iz
al'i,
guatimtá. jiotsa,
kisnoán-
adjis-kilis
utcani koskiim. utcasa, utcasa mirdiin suriis-vilti koskié gorsok-vuza-
settám-no
siiz
sqjii
mÍno!»
—
minam.
so vajsin
susa, g&rsokjossii
vn-ko-lujoiin les
seraz agiéli-Mlisli éortám.
Mz-ulá puktilam-no
ad'ami til-sukkonán
vu-ko-kujo-sori
gersok-vuzas korkaz pirsa, tátin korka -kujoán kisno-
ooji-ik luoz vet sui
hitii
pirni-no todimtá-ni.
ginii
pa
susa
«íéka
korkaz til-no pottíni vuám.
dusimzá utcani kutkilíam. utcasa, utcasa,
pottilí'am.
gorsok-vuzas
tiitca
«
mon
.'»
istop viniiii
—
polat'-vílis
dijakoniiz
susa, sum-potis vu-ko-kugo
minam,
istop viniiii
minam !»
vu-ko-kujo. soki mizonjosiz «vina berlo luoz
al'i!
»
TRÉFÁS MESÉK.
—
1
susa, kiino-murtá sud'ittini kutkiíl'am.
-pid-no evei, kiji
mona
ti
sud'ittini
Héka burjom istarsinddz ; kin-bon
lu,
éuam
bérm
—
noi-ik kiéno-murt
vu-koza kujoták
kéttíz,
ku;,<>-no ovol».
«oji,
uz
zám verad/»
ton
vetli
burjod-no dijakon.'»
—
— suiim
kiino-
—
nískd
d'ez
? !
istaréina
korka-tir
éistozi
luozh)
—
med
luoz ini istaréinami
moná
— suilíam
istaréináa ponni.
akemalas
kisno-murtli.
susa kiéno-murt sud'ittini kutkiim.
kilmá od
so-berii
«kin-bon
kisno murtles.
— éuam kiéno-murt. nos-ik keneésa, keneésa
settilTamta-ni kisnó-murtáz éana
tim
oz-nokutili,
— susa kisno-
ieráktiUam.
susa jual'l'am
nkiná-oé
so-berii
ini
tkin-os
acta os adjiskodi, ne-no-kin-no ti-polin istaréináa pirono-ka-
ovoh>
lu!*
uz lu geréok-
semjáez-no kot-tiro
éuam kiéno-murt.
istaréináa pirni, so
soli
—
istaréináa pirono murt gersokjossii
bittimtd
ta-berii
—
lu, so
mizonjosiz
lu,
sud, liktiz-no kunan-kad' polafii lejkiz»
luoz
«ovol.'»
piramez uz
monán oz-no ni
suil'lam.
utarünáá kié-vit
-murt
r era
—
! »
soli
suil'l'am
med luoz!* «uz
éuiUam mizonjos. oj kitin
«oj,
—
so geréokjossá vuzasa
'.
aciz-no ej jormisah '<»
ej lej, so bertiz*
«soliin-no istaréináa
istaréináa piramez;
kiz-ulti kujasa,
lusal,
luoz ini istaréina
jir-
kiéno-murt.
éiiiim
soták vu-koin kalik-no jormá lo,so ta korkan
istaréinami geréok-vuzas
vuzaélan
—
vu-ko-ku^oáz burjiUam.
sóin so-berá istaréináa
Hsoin
»
moétim (monestim) kilmá soriz ; mon
so
áan-sukirijáz sisa bittiták -mitrt.
}
kiénoles kartsá istaréináa burjilTam. ssojá
kema kenesisa, pen ni uz
istarsina-no oral,
«ti
odjaskodi
13
vu-ko-kujoli
kiz-pol norin
kustisa kiz-ulii
sóin
kilzi, :
«ton
éukkono!* kel'tid,
sud'ittiz. so-berii
ton
izis
—
«ton»
kii-vit'-pol
o;,Í
soki níská acid
malpam
— éuam norin
ne-no-kina-no
val
mon ! »
kartezli
—
éukkámin
—
«mos-
luod.'».
kalikáz vu-koad jormatid, sóin toná
éuam. goréok-vuzasáz «ton gorsokjostá
— susa — —
sóin tonii-no das-pol norin sukkono!*
dijakon-dori
l'ek
lusa beritkiz-no: utón*
éuiz
tkiénojos-dorti vetliskod-no ne-no-mir-no karni ud bigatki; ta-ponna tonii
kwamin-pol tuz éukkitko!*
ta sud'ittiimezja nitnazás-ik éukki-
tám-beraz ódig kartsá-giná doraz kettisa, ul'laz.
cistoziis
korkastiz jir-pidin
144
VOTJÁK SZÖVEGEK,
VIII.
A bíróasszony. Egy asszony a malomba küldötte az urát. Midn elindult a malomba, neje huszonöt kenyeret tett a szekerébe. «Míg ezt a huszonöt kenyeret el nem fogyasztottad, ne térj haza semmikép !» inti az urát, a mint a malom felé kiséri. A malomban megrölte az ember a lisztjét, azután a helyett, hogy hazatérne, leül és eddegéli kenyerét úgy a hogy a felesége megmondta. Midn ezt meglátja a molnár (malomgazda) «minek ülsz te még itten ?» kérdi tle. « Kenyeremet fogom elbb (tkp. most) elfogyasztani, azután majd visszatérek » feleli amaz. Másnap megint kérdi a
—
—
—
:
—
molnár: «minek ülsz te így itt, mit eszel kenyeret egyre ?» ((Feleségem huszonöt kenyeret tett a szekerembe, midn elbocsátott ; míg ezt a huszonöt kenyeret el nem fogyasztom, nem térhetek haza; megtiltotta a feleségem, hogy elbb térjek vissza» felel a molnárnak az ember szakadatlanul evén a kenyerét. «Oh bolond, bolond, bizony tiszta bolond vagy itten ülsz a feleségedre hallgatva rajta, térj gyorsan vissza mert bizonyos, hogy ott van a feleségednél a szeretje» mondta a molnár és fölvilágosítani kezdte az ott ül embert. «Te magad vagy a bolond; az én feleségem nem olyan azért is elviszlek a feleségemhez és bebizonyítom nekedw felelt az ember és lakására hítta a molmárt. «Nosza legyen, gyerünk én egy üveg pálinkába fogadok veled ha ott leljük feleséged mellett a szeretjét te végy nekem egy üveg pálinkát; ha nem leljük: én veszek neked* mondta a molnár. «Jó» felelt az emoer s a molnárral hazatért. Haza érkeztükig igen
—
;
!
;
—
;
—
;
;
:
—
—
sötét lett; tak.
«
minélfogva ezek bemenvén a szobába, senkit sem
Feleségem,
itt
vagy-e? gyújts csak világosságot!')
ember. «Gyere, feküdj gal? »
—
felelt
le és aludj,
a felesége
s
nem
lát-
— szólt az
mit csinálnál most a világosság-
gyújtott világot.
Míg
az
a felesége így veszekedtek a molnár kiment a szobából
ember s
és
elindult
nagy nehezen eltalált egy maga után hitt is tanúnak (tkp. látó-hallónak). « Megyek » szólt a fazékárús s egy fenyfa alá téve fazekait a molnár után indult. Akközben az ember a csiholóval világot is ráért gyújtani. A molnár bemenvén a fazék-
tanút keresni.
Keresett,
keresett
s
házaló (tkp. úton járó) fazékárust, kit
—
árússal keresni kezdték az asszonynak a szeretjét. Keresték, keresték, végre az ágypolczról
egy káplánt húztak el.
«Lám megmond-
TRÉFÁS MESÉK.
145
—
mondta a molnár s azt sem tudta már, tam, hogy úgy lesz » hogy hová legyen (tkp. bújjon, menjen be) örömében. « Enyém !
enyém
az üveg pálinka,
a molnár. «A pálinka
a többiek
ták
sem vagytok,
— mond-
asszonyon.
az
ugrálva
kiáltoz
majd!»
lesz)
(tkp.
kezdtek
bíráskodni
s
—
az üveg pálinka!')
utoljára jön
birák
«Ti
sem vagytok, hogyan akarmondta az asszony. «No hát válasszunk mondták. Sok tanakodás után ugyan a biró?!»
elöljárók (tkp. fej-láb)
tok rajtam bíráskodni ?!» bírót; ki lesz
—
az asszonynak urát választották bírónak. «üt
— szólott
nem
— «ö megszegte az
az asszony
lehet bírónak
én parancsomat
tenni
»
(tkp.
6zómat); én megtiltottam néki, hogy visszatérjen a nélkül,
hogy a huszonöt kenyeret elfogyasztotta volna s ö mégis visszatért*. szólott ismét Tehát a molnárt választották most bírónak. «Nem»
—
sem
«neki
az asszony,
hagyta malmát
s
van, igazat szóltál
meg
ö
nem
!»
»Nem
felelt
;»
men) ember nem hányja el
nem
jár)
hatnék «
kit
nem
az asszony
hányva
is jól
lak-
—
;
engem
még csak
de
;
ölelt,
velem
(tkp.
nem
törtek,
be sem fejezte szavát
hogy rengett
házzal nevettek). «Ki lesz hát
ték az asszonytól.
a bírói székbe
sem
át
is
mint valami borjú az ágypolczra ereszkedett*
menyien oly hahotába teli
bíróságra való
«
alá (tkp....
—
játszott, csak eljött s
nyájuk
—
feny
káplán a mi biránk!» «Ohó, hogy juthatna
felelt
hadd legyen
hasú lenne), maga sem szenvedne szükséget.* « legyen a választasz hát ?» mondták rá a többiek
hol van neki bíróba menni)
—
azért
lehet a fazékárusnak
az asszony
fazekait a
«
a fazekait "azalatt! eladogatja: családja
(tkp. teli
Ugyan
gazda ebben a házban ». Úgy
lehet,
ismét]
(tkp.
ha
is
— mondták a többiek —
bírónk a fazékárus ».
;
gazdátlanul
ö
bizonyára szükséget szenved ö nélküle az förleni
kívánó] nép is; de
bíróságra jutni
lehet a bíróságra jutni;
s vala-
mind-
bele a ház (tkp.
már a bíró?»
— kérdez-
«Ki lehetne ugyan; magatok látjátok, hogy
közületek egy sincs, a ki a bírói székbe való volna az asszony. Ismét tanakodtak, tanakodtak
;
!
végre
—
»
is
válaszolt
senkit
sem
találtak mást bíróságra valónak, mint [magát] az asszonyt. Nohát légy te magad !» mondták erre az asszonynak. «En is ezt gondol«
— tam már régóta* — mondta az urának —
felelt
az asszony
«az én szómat
huszonöt vesszcsapást kapsz
Azután a molnárnak szólt: HT7NKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
(tkp.
«te az
s
bíráskodni kezdett. «Te»
nem
—
fogadtad meg, azért te
leszel
megütve vesszvel)
!
•
rl népséget szükségben hagyJQ
VOTJÁK SZÖVEGEK,
146 tad
malmodban;
— így
«Te pedig » hagytad
azért neked húsz vesszcsapást kell ítélt
a fazékárus fölött,
el; ezért tíz
alatt
VIII.
a káplánhoz fordult
s
vesszcsapást
—
«
kell
kapnod
fazekaidat egy
kapnod
!»
!»>
feny
— Ezután
így szólott hozzá haragjában: «te az asszo-
nyokhoz járogatsz; de velük nem tudsz semmit sem csinálni; ezért téged harmincz ers vesszcsapásra ítéllek (tkp. harminczszor üttetlek meg ersen) ». Miután ezen ítélete értelmében mind a
négyjüket
elpáholtatta, valamennyijüket hanyatt (tkp. fejlábbal)
buktatva kergette ki a házából
s
csupán az egy
férjét tartotta
meg
magánál. Följegyeztem a
s 2
arapu
1 i
kerületnek Vu£-$umja
(Hobhé
Eonda Kalya (MiixaiLTb KoH^paTbeBi.) Nikola j Ivanov szerkesztésében 1885, június
CeHTHrt) falujában közlése után
s
;
21-ikén.
Jegyzetek:
éogami KptiiKO HaKasaTb
cilkak Ha ihCto, coBCBM'b
saxxawb
HTb
|
Hapo^HO
adjis-ktlts CBiiji'fcTe.ib I
CBOHM-b CMBxoMi. Hanoamijm BT) raeio.
juri
H3y
|
|
|
|
kel'am npoBOjiUTb
daliáim cnopiiTb
korka-tir éeráktiUam
;
|
bi>
Bet
jir-pidin uttaz BHTO.iKa.ia nx-b
IX.
Imádságok (voé-kiljos).
Vuzs-Dzsunija faluban.
1.
Inmará;
s'in, tir
ásta,
vilié
muso badjin Inmará
Mdan-nanán mon tonid veéaéko
-amanli án kusti
monim Van
.'
.jec
jugit
:
oji-ik ut'-vordi
tusmonli-
.'
'
gec nilin-piján, $ec pudoan-zivotán, gec éot
vilié
;
iná-vuá, Voriuda! kiji-ká ta tir pal'kkaékié kotirá-
todlja, Kilciná,
juannanan
ülni sud
nilma-pim'i, gec pudo-Zivotmd acid-ik ut'-vordi
kijthn
jumá-úanmá kami£-kurojo
/
bod-dor-kad' udaltili
Inmará.' Cerleé-pidleé, éoéleé-kableé ut'-voi'di suiéleé zarni-kenerán, azveé-kenerdn
jer ad'amiján
med
'
U$ano ugmá ugani Budjin Inmará
ut'alti,
kotirti
oskalti
áksejli
jetoz
jurtti
;
Inmará !
urod malpaéleé acid
Inmará!
juo!»
«sio,
—
!
vajkisa, éisa-jusa, ulono kar
$ec ad'amilán sin-soraz
-taéá urodleé
mond
Inmará!
u-t'
ntli-piá
!
surás-vilin vetlikim siéá-
!
vitmá-kerémá ad'amiján éoé
tirni
med
setto
!
Óstá, Inmará, voéam
veéma
kabil baéti
murt, veéaikini-no kulaez-seán ug valaéki,
;
mon pinal viétám
acid-il,
kijad-pidad kut
!
Uram, Inmar-om Uram, magasban lev (tkp. felülrl való), magasban lev fényes fehérem, Kilan-om, egem, vizem, Vorsud-oml Amint én imádkozom hozzád (tkp. ne;
kedves, nagy Inmar-otn;
10
VOTJÁK SZÖVEGEK,
148
ked) ezen itallal-étellel csordultig
csészével (tkp. ezen
teli
teli
úgy óvj meg, tarts meg Ellenséges, vészthozó szellemnek ne vess oda
kicsorduló kerekkel, telve lével étellel)
[engemet]
IX.
:
!
!
Adj nekem
szerencsét jó gyermekkel, jó lábas jószággal, jó
gabonával, kenyérrel élnem
óvd meg, tarsd meg
te
Jó gyermekemet, jó lábas jószágomat
!
magad
!
Összes elvetett gabonámat-életemet termeszd [olyanná, mint] egy nádszálból álló
fal (tkp.
nádszálú falként termeszd) Inmar-om
\
Ragadós betegségtl, ragadozó fenevadtól óvj meg, tarts meg mondótól aranykerítéssel, Inmar-om «Megeszlek, megiszlak !»
—
!
köri engem Tedd Inmar-om, [hogy] jó emberrel társalkodván, evén, iván élhessek Kerüljön gyermekem jó emberek szeme elé (tkp. közé) ; ezüstkerítéssel végy
!
!
meg
[rám] rosszat gondolótól óvj
te
magad
!
Segíts Inmar-om, [hogy] elvégezhessem végzend dolgomat! Úton való jártomban óvj meg, rizz meg mindenféle (tkp. olyanilyen) rossztól
A
!
császárnak
fölséges
adónkat,
Inmar-om.
fizetségünket
módom
együtt a [többi] emberrel, hadd legyen
(tkp.
kielégíteni
hadd
találjak)
!
Uram, Inmar-om, imádkozott imádságom fogadd el én gyermek, esztelen ember [vagyok], nem tudok imádkozni sem, a mint ;
kellene (tkp. kell-je szerint),
lábadba)
Följegyeztem 1
magad végy oltalmadba
(tkp. kezedbe,
!
Nikolaj Ivanov
közlése után
;
1885, július
5-ikén.
Jegyzetek: egyszeren Kilcin intézve van
—
más nevén Kilcin-Inmar, vagy
Vorsud istenségek, melyekhez az imádság
elleges tájékoztatóul
1.
;
Inmar,
— és
Max B u c h
:
:
«
Die Wotjá-
ken. Eine ethnographische Abhandlung. Stuttgart, 1882* könyvé-
nek 128
stb.
11.
más
ina-ima nyilván csak
|
urának, Inmar-nok; kétségtelen, hogy a is
kifejezése az ég és
rá vonatkozik, mint a világosság adójára.
epitheton a h o
számában: no KpaaMi,
«a, |
1
d mellett szokásos
vilié jugit
kotiras
;
v. ö.
tedi tle ja.'
kerek;
itt
ama
es
vilié jugit tod'ijci kifejezés
Külömben az utóbbi mondák VI.
a kosmolog. pal'kkaékini
»
BiOHBaTbca
\
,kicsiny,
kerek
facsésze,
melylyel imádkoznak-' (Ma.ieHbKaa, Kpyr.iaa, .jepeBHHHaa uaniKa,
IMÁDSÁGOK. Mt.Mi. Mo.niTcw).
Ebbe öntik az
darabkákat) és
italt
itt
általában
sasko jimádkozom'; lehetne így
E
4-í»
áldozatételt (darakását, tojáslepény-
(különösen kumtska-t és sur-t)
mint non ,éteY
,ital',
1
s
nem
fordítani:
is
\
sid ,leves'
szorosan ,kenyér' ,
áldozom'
|
;
ve-
kanrii-
|
úgy értend, hogy legyen a gabonaszára és sr, mintha a nádból mint a nád szár vastag és magas, -kurojo bod-dor-kad.
egész fal alakúi
.
.
kérés
bod-dor
|
iei'káb szószerint
,
egyenként,
Értelme
bord-dor crfeHa
falánk mindenféle'
HaoJHO^aTb, npiicMaTpiiBaTb
ban azért
h.
e.
cer-pid szószerint
|
értve rajta ,lábon járó', azaz .ragadós' betegséget
,betegség-láb',
|
jotni iionacTbca
ad'amiján éoé.
|
mivel talán régebben az
lehet,
hanem
E
gondozásod
alá',
|
oskaltini
szólás az imádság-
nem
adtát
az egész teleptl hajtották be
szf rint ,végy
|
|
az egyesektl
kijad-ptdad kut.
,végy kezed (lábad) ügyébe'.
h) ina-vad! kurag-puz híz tabanád-kad juda-nanda $ut-
étii,
Mti
!
.fee
pudoanéivotán acid $ec uf-vordi
nilin-piján, gec
kitkon-valan,
$ec mlli-pili
;,ec
éudda-burda acid
Tuémonli-amanU an
t'ot
;
«sio,juo!» suoz, soli an sot!
tot ! olo-kin
molitva van ispolúaj Inmara :
an
$ec
gec zdorovjadii acid sot
olo-koéa suked-saked van, olo-koéá kal'eraed van
vandoz
!
khkon-iskalan, $ec cwkon-\z
f,ec
!
f,ec
:
tin sot.'
mutreno
judii-úanda olo-kin nnmir-kibiU
sot
Ik-potsa,
azbardn acid
sum-potsa acid jec uí-vordi ! zok ktjiidan,
get
'
tiéán-piéán acid ósta, inii-vua, Vorsuda uí, vordt
Uram, egem, vizem sárga tyúktojás-lepényedet
paskit
das-kik arás vuz kabanan, das-kik avas
ut'-vordi !
!
:
!
[A mint én fölemelem most neked [ugy^
növeszd
a te gabonádat-éle-
fel
det! (tkp. ,tyúktojás sárga lepényedet'-ként emeld föl...) Jó gyer-
mekkel, jó lábas jószággal láss
el,
magad! Jó befogni
tarts el jól te
való lóval, jó fej tehénnel, jó nyírni való juhval láss jól te magad! Jó gyermekemnek add te magad jó egészségedet add te magad!
!
A
tarts el
jó szerencsédet, javadat
Ellenséges, vészthozó szellemnek ne adj megiszlak', annak ne adj , megeszlek,
el,
!
A
ki
>zt]
;
mondja
milyenféle szerencsétlen-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
150
bajod van, a milyenféle ragadós betegséged (cholerád?)
séged,
van
ne add
:
ság van: féreg,
IX.
Különös (szokatlan, nehézféle dologért való) imád-
!
fazt] teljesítsd
hernyó vágja
Inmar-om
ne add
:
!
!
Vigadozva, örvendezve láss trágyával, széles udvarral láss
el,
magad! Vastag magad! Tizenkét
tarts el jól te
tarts el jól te
el,
gabonával (tkp. magszemmel),
éves, régi asztaggal, tizenkét éves liszttel láss el, tarts el
Jó gabonádat-életedet valami
magad Uram, egem, vizem Vorsud-om
Maianya Grigorjevna
Följegyeztem
!
eladása után;
1885, július 15-én.
Jegyzetek:
éuz tabániid-kád gutkiti
illetleg áldozatnál az áldozati ételeket
mintegy fölajánlván az istenségnek
|
.'
Az imádkozásnál,
elbb magasra judá-nandd
2.
emelik, azt
személyben,
mert úgy fogja fel az ember birtokait, mint az istenség ajándékát; ugyanilyen kifejezés még sok helyütt található az imádságokban
}
hogy nekem igen sokat kelljen fáradnom érte suk-sak Hec^acTie mutreno My^peHHÜ. Az e szóval kezdd homályos passust az imádságban én úgy értem, hogy acid ,te magad';
t. i.
a nélkül,
|
|
mondóka
,van különös, kétségtelen hatású és betegségek ellen,
Inmar-om
!'
nem
melyet én
Nikolaj Ivanov
sem
érti,
az
elbb
említett bajok
tudok, de melyet
teljesíts
mit akar kifejezni e mondat;
de azt hiszi, hogy a mutreno a BHyTpeHHaa ,bels' szó elrontása.
E
szerint az értelem így volna
nem
,bels imádság'
efféle
élet
:
,van egy bels imádságom, melyet
birok kifejezni, teljesítsd Inmar-om. V is
minden szükségletét amúgy
imádságában
|
Különös volna egy
a votják ember ajkán, is
midn
az anyagi
elmondja ,küls szavakkal*
ik-potni Bece.iuTbca, Bbixo,a;HTb bt> Bece.TB repesi-
Kpaii.
c) Ostii
Inmara
;
óstá, ina-vuá,
éidánid-nanánid ósto kariskom
tir
!
Vorsuda,
tir
siddn-nanan,
kotirásanid,
tir
tir kotirdsdn ut~
-vordi!
Paékit azbaran, zek kijedün, paúkit muéeman, gec pudoanzivotan, jec nilin-pijiin ut-vordi jinu'i tiro
puéko kar!
!
kar-bazard minikim bus kisd-pu-
151
IMÁDSÁGOK.
Tuimonli-amanli an
Inmará! zarni-keúeran,
iot
leé
Inmará! Budáin
nf-rordi
-vordi iná-ruá, óstá
Inmará!
Majá-ká kri
sojá iot
azves-kene-
Inmará! pid-cumtamles,
rán tuimonled-amanleé ut-vordi
kil-viiám-
sumiso urisezles
áksejles Zilijo,
Inmará! veéaékámmá
ut'-
kabil basti ósta,
Inmará/
Uram Inmar-om széddel,
;
uram, egem, vizem, Vorsad-om,
italoddal-ételeddel
teli
dicsitünk tégedet]
(tkp.
teszünk neked
b csészével
teli) itallal, étellel,
(tkp.
teli csé-
kenyereddel)
leveseddel,
ósto-t, ,ur !'-at)
!
b
bennünket]
láss el, tarts el
(tkp.
!
Széles udvarral, vastag trágyával, széles földdel, jó lábas jószággal, jó gyermekkel láss
el,
tarts el [bennünket]
városi vásárba megyek, tedd üres zsebem,
belsejüvé)
zacskóm
ezüstkerítéssel óvj
hozó szellemtl Inmar-om
A
meg,
meg,
meg
tarts
Inmar-om\ Arany az ellenséges, vészt-
!
A
fölséges császárnak lánczos, szijas
meg egem, vizem, uram Inmar-om Imádkozásomat add meg azt Inmar-om
tarts
mit kértem el
a
Lábbotlástól, nyelvbeli áthágástól óvj
!
meg, tarts meg Inmar-om ostorától óvj
fogadd
Midn
!
Ellenséges, vészthozó szellemnek ne adj kerítéssel,
!
telivé (tkp. teli
Inmar-om
Följegyeztem
:
!
!
\
Trofim Grigorjev
közlése után;
1885,
július 15-ikén.
Jegyzetek:
kisa
Kapu am
|
puji Kome.ieKT>
xm
jeHer&
|
cemtini 3aiiHyTbca.
d) Ósta Inmará, badgin Inmará, Kilóin- Inmará, nilin-piján
med idom Inmará
!
tir
naná-kad' vog,
sántám voj-kad'
sünit,
nebit
,jej
vo£
!
Dálláttá, bárákáttá dot
Inmará ! pudoán-zivotán,
kiskon- iskolán sion-juon intijam tiros sot -kad' sünit, nebit zorjostá sot
Inmará
!
kitkon valán,
zarúi-kad', azves-
!
Kijám jumá-úanmá bord-kad cumol'o puktini, kaban-vozi
Inmará
pottiti
kában pukti fii
jin áksejli vitsá (vittá) tirmon sot ukéodá
sot
Inmará !
cumol'o-vozi
menim Inmará! bud-
Inmará
!
VOTJÁK SZÖVEGEK,
152
IX.
Kotir kurtákon in-vna tus.nonli-amanlí Un kusti,
siisles-juis-
les eskiiri, oskalti !
Uram
nagy Inmar-om, Kilcin- Inmar-om hadd Tarts fenn a bséges gabonához
Innia r-om,
élhessünk jól gyermekeinkkel
!
hasonlóan, tarts melegen, lágyan, az olvasztott vajhoz hasonlóan,
Inmar-oml Boldogságodat, áldásodat add Inmar-om\ Lábas jószággal, befogni való lóval, fej tehénnel adj
som helyén Inmar-om
ételt, italt
sokat tRrtózkodá-
Aranyhoz hasonlítható (tkp. aranykénti), ezüsthöz hasonlítható, meleg, lágy esidet add Inmar-om Elvetett gabonámat, eletetemet növeszd ki falhoz hasonlóan (tkp. fal!
!
ként)
Inmar-om
!
Add, hogy kereszt mellé keresztet rakhassak, asztag mellé asztagot rakhassak
Z/i///fl/'-om
!
A
fölséges császárnak adóját 'meg-
elegenden add pénzedet Inmar-om Egem, vizem, kit itten körben állva kérünk
fizetni",
!
(tkp. körül kért
egem) ellenséges, vészthozó szellemnek ne vess oda, megevtöl, megivótól ments meg, rizz meg !
Följegyeztem
Lyogor Vasziljev
közlése után;
1885,
június 21-ikén.
Jegyzetek: lítás,
elttem
dogság, kegy, áldás
pfU0Mi>
vitsii
|
tir
naná
érthetetlen |
|
kod*.
dáliát
eskiirni
e
tatár-arab
synonymja az
magam
saját
Mire czéloz
=
szólásban a hasonbol-
diitclat, diiüliit
oskalti ni igének
igazítása a zárójelben kitett
vezi
|
vittii
helyett.
2.
Sakta-pi faluban.
a) Ostii
Inmaráy Voréuda, biidjim Midorii, Kilóin- Inmara
vit
sidiinid-naniinid tonii bura vajisko!
Tirez-busez aslid sotni
med
vit mii
cat
kil'oz !
med
Kiéiim
med
budjim
beriktoz
laoz,
iiksej
sirkez-jugez
$ec
med
luoz,
bud$im
aksejli vitzii
vuzmá vuzasa éotdm
.'
jumá-nanmá
uzidii, borida-éeiin kiémati,
muíati
!
kua-
15S
IMÁDSÁGOK. vizijo kar, das-kik jozo ka?-, surs-kd tiéo
min-kd
kar, zarni-kd
kar
tiio
Sünit zordá arid uj-kd dauedles acid aci'l
kar; azves-kd sepo
!
Limit teldá acid
sot,
dauedles acid
uf, sil'-ka
sot, (feé uf,
ardá acid
sot.'
namer-ka pil'midles
ut''.'
Itimd pirton-dirja das-kik dr-vild kaban surmon kar; vallákar, vallásán pacil-potmon
sán ponsa ullasan punir-potmon
kutasán sulis
sukkon-dirjaz
bastisa,
mitmon
tisin-mudii
sulis viztimtd-vild
kar.'
puz
kar,
kar!
kdnos-koz-puckaz
puz viitimtd-
bastisa,
-vüd kar.' Pej'éur-dori
mrxn
sezon-vila vutti
-nal'kmd
Inmard
—
miniki punt ma .'
miniki, uzir-jamjo
tdl'd
tugodnzo-vild vutti
miniki carkmd-
vajdm-sedn
sot
.'
jectd sot! sundi'~)iijan-
,
tiis
lUmasa-danasa sundi-pukson-'tio?;
kilmon, adjisli aduimon kar
kilisli
sil'od
niro pizdnid giltisa
.'
capton,
uzaton-dirjaz pidin
Vilizd lobísa
-tusmonles acid uf
!
pirám
murjo-
Uktdm
kittes,
ulizd husija
janis
killes,
janis pidles, gi&ijo gizjaskdmles,
;
vajiéo vajzaskdmles acid ut
Inmard
killes,
!
Kwamin-ka-pasta azbar kutmon kar, si-puz-^uzda kijdo
ul-
mon kar! Azbarad
sotam
nilidli-pijedli
karsa ulni-vilni gee suddd-burdd sot! kar, ta
zoro poskijed-sedn tu
palmd sizim sotam
palmd ukmis bastdm keno-meno kar!
Idn acid
ut',
icaz
tfibil-tfabil
icaz
nilo-pijo
adkdm kuzdn-pa-
vordkdm nilin-pijdn acid uf!
Ostd, Inmard, valdd urdas-ka cunijdn sot; pidiz jurgo-vila rutti,
niriz
sumjo-vHd vutti! iskaldd urdas-ka kunano-vild
kiskiki jelO'Vejo-vild vutti! izdd urdds-kd pil'ijo-vild (lono'tiiro-vild vutti
vutti,
vutti, cickiki
!
Sag-dormd cipijdn-kurdgdn sot! vu-vilmd ceidn-sajdgdn sot! Tales bad gim ug todki vesani, acid
Uram Inmar-om, Inmar-om
friss
(tkp. új)
jóra viszlek) téged
!
kel'i-vaji
Inmard!
Vorsud-om, fölséges Midor-om, italoddal,
Kilcin-
ételeddel magasztallak (tkp.
154
VOTJÁK SZÖVEGEK,
A
szine java, (tkp. telije ködje
sebb része) hadd legyen a tiéd
;
IX.
értsd
;
t.
i.
az áldozatnak jele-
a salakja, hulladékja
[nekem] megadni belle a fölséges császárnak adóját
árúnk eladásával adja vissza csakhamar fölséges császár jó,
!
maradjon Legyen a adónkat
szerzett, lefizetett
!
Elvetett
gabonámat,
életemet
érleld
magoztasd
és
(tkp.
bogyóztasd) úgy a mint földi epredet, bort epredet! Vajha tennéd bár harmincz gyökervé, tizenkét bütykössé, ezer magvúvá;
vajha tennéd ezüst kalászúvá, vajha tennéd aranykalászúvá
!
Add meleg esdet magad, add meleg szeled magad, jó esztenddet add magad Éji viharodtól óvj meg te magad, szélviharodtól óvj meg magad, szeder [fekete] felhdtl óvj meg magad !
!
Tedd, hogy a szérbe hordás idején tizenkét asztagállványra kerüljön asztag (tkp. tedd .... kerülendvé)
Tedd, hogy felülrl
!
rakva, alulról kiszélesedjek, fölülrl fölösen jusson ki
Tedd, hogy maggal (értsd nem szalmával, ocsuval) legyen dolga [a csépemnek tkp. ellenkezzék" Tedd, hogy az éléskamrában a sulis-tékaöt vévén [kezembe] a sulis tekn szinltig telve legyen (?) a rostát vévén kezembe] a rosta színültig a cséppel-verés
idején
!
:
!
;
:
;
telve legyen
Midn
:
(?)
megyek
erdei vadért
kutyámat hajszolom juttasd
és
t lábával megfoghatóra, szájával megrázhatóra erdbe megyek, midn trömet bojtos farkura (t. az
a bozótos i.
vadra,
(?)
min
(t. i.
csalitba pl.
az evet)
orros csolnakoddal csúszván [a vizén], hozhassak szerint
:
hozás módjával adj) Inmar-om.
Add
tájáig
hatóvá a látónak
!
Midn
Add, hogy
!
halat; szó-
(t. i.
!
minket — napkelet — híresztelve -dicsérve hallhatóvá a hallónak,
javadat! Tégy [engem
napnyugat
vadra)
megyek, juttasd
tájától
v.
lát-
!
A fent lévt (értsd pl. a gabonaft, vagy a föld színén él embereket és állatokat) a röpkedve jött betegségtl, a lent levt (pl.
a gabona gyökerét)
gonosz szellemétl óvd tól,
a
mezbe
bújt
meg magad;
betegségtl, a
botló nyelvtl,
rühes rühödéstl, szekérrúd összeütközéstl óvj
Inmar-om pl.
meg magad
!
Tedd, hogy elfoglalhassak harmincznyi (értsd nyi,
kémény
botló láb-
ölnyi)
t. i.
30 mérték-
szélesség udvart; tedd, hogy szita magasságú
trágyával éljek (rendelkezzem, bírjak).
IMÁDSÁGOK.
155
Udvarodba adott gyermekeidnek add szerencsédet, javadat, hogy éljenek, ellegyenek gagyogva, mint az esfecske Tedd, hogy amaz oldalomon het kiházasított gyermekem legyen (tkp. amaz oldalomat hót kiadott gyermeküvé tedd), emez oldalomon kilencz !
menyem legyen (tkp. kilencz bevett ángyúvá, menyvé) Elször rommal, felemmel óvj meg magad, elször mel óvj meg magad befogadott ángyom,
!
oldalomat
ezen
tedd
ismert (tkp. látott) pá-
gyermekem-
született
!
Uram, Inmar-om, vajha adnád lovadat mellette lev csikóval (tkp. oldal csikóval)
lábát juttasd poroszkára
;
minségére), orrát juttasd hókára
(t. i.
juttatnád tehenedet oldala mellett
hóka
ló
(t.
i.
poroszkáló
minségére)
lev borjúhoz
;
Vajha
!
midn
fejem,
hogy eok teje, vaja legyen (tkp. fejtemkor tejesre vajasra Vajha juttatnád juhodat oldala mellett lev bárányhoz; midn nyírom tedd, hogy reng gyapja legyen (tkp. nyírásomkor
tedd,
juttasd)
!
reng
juttasd
gyapjasra)
!
Add szemetdombomat kacsával, híddal
Ennél többet
(tkp.
!
Szavva Vaszilyics
Följegyeztem I
tyúkkal; add vizem szinét
nem tudok imádkozni, magad
nagyobbat)
hordozz Inmar-om
kiserj,
csibével
!
apó közlése után;
885, július ^2-ikén.
Jegyzetek. A jumd-úaúma, stb.
els személyü alakok
palmii, zug-donna,
nanzd,pah:i, zag-dorza, vu-vílza
fia
jár
maga
munkára, vadászatra
javait emlegeti,
imádságot
ban
hanem
a
:
juza-
harmadik személyü alakok vannak.
Ez onnan van, hogy Szavva apó már régóta nem dolgozik a
vu-vilmii
helyett az eredeti följegyzesben
stb.
Imádságaiban
fiáét.
Itt
is
s
helyette
tehát
nem a
czelszerübbnek láttam az
nem csupán a Szavva speciális viszonyaihoz hanem úgy mint általánosan mondják.
ill alak-
közleni,
tirez-bmez ui.iaK'b
1.
imádság végén s?rA" jug lótaposta hasznavehetetlen szalma;
ugyané
(kacsa, BiiHa)
kifejezést a III. sz.
|
|
xyjuiaa 'iacTL (x.it.óa), tírez-busez .lyqniaa 'iacn> \vuzma vázasa .... no^aTb, KOTOpyio a OTja.Tb npojaBr
sirkez-jugez tx.Tfcúa) uiiii
cboü TOBap-h.
lumh
=
sünit
;
lum-tel k»>khííí BfcTpt
|
namer-ká
pH'mirfles ott>
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
56
IX.
o.iaKa no UBfcTy noxoacaro kocthhhkIi |('í>=íö«t. e. nojCTaBKa, Ha ilimii pirtOH KOr^a OVjy B03HTb Ha KOTOpOH K.iajVTT. CTOFT. ryMHO iiycTb x.Tba coöepy Ha i;BliHa,n;HaTH no^cTaBOKi. puúir .
.
|
,
r
= punirttni =
potní .
.
eb Bepxy moh CHonbi nycrb
K.ia;ta
.
j
pacxojiiTbea, pacmiipaTbca ct>
|
vallásán ponsa
HH3y paaxojaTca,
t. e.
pacHinpaioTca bi ocHOBamü kabaú-n orb ero Ta^ecni h rpoicaX"
hocth
(«
felülrl rakván kévéimet, hadd menjenek alulról széjjel;
terhétl és nagyságá-
azaz szélesedjenek ki az asztag alapján az tól*) \
.
.
A
i
.
pacil (pocii) potní BbixojHTb 'iepe3i> Kpaíi
iTObi Bbixoju.io .niHiHaro
tisin-muáii
tartja; a
.
.
.
i
Kpaü
iepe3T>
vallásán pacil
— akár gézzel', akár «földdel» — sehogy sem a mondat szövegébe. Való-
mennyiben a muán
szó,
illik
színnek tartom, hogy
muán csak hibás
a
hasonló hangzású mul'ijan
följegyzés a hozzá igen
mely valóban alkalmas jelesen számba veend, hogy
szó
helyett,
synonympárja lehet a tisin-nak. Itt mul'i nemcsak húsos, bogyószer gyümölcsöt
mogyoró
hanem
jelent,
kemény kérgüt
összetételben
hogy a pár sorral feljebb olvasható kiédmjumd-úaúmd seán kiémati, mulatt
nám ágra
B03paacaTb.
imádságrészietet Nikolaj Ivanov érthetetetlennek
jelentésben vegyük
pus-muti
|
mitnt
|
.'
a
pl.
továbbá
is;
uzidá, boridd-
gabo-
imádságrészletben a mulatt tényleg
kanoshoz cycfbwb éuUs kissé kivájt faedény, melyet vékául és dagasztó teknöül használnak viztbntá rild kar. E kifejezés Nikolaj Ivanovnak is, nekem is érthetetlen. Szavva vonatkozik
|
|
|
magyarázata után,
ügyes-bajos ezt
jegyeztem
fel
telve legyen (liszttel
szavakból
?
sekben:
(t. i.
a
minben vutti.
t'tdis t
pedig
valamit
(pl.
E
.
.
.
fordítást
rostát (szi-
vilii
oly használatának pl.
gono'turo-vila vutti
vagy a rostát) viátimtá-re,
a vizén a kompot)
gabonával
teli
»
tkp.
—
ama
kerül ki ez az értelem
ezen kifejezé;
iskaldá
szerint vizt'imtd-vild kar ezt jelentené
— melynek értelme
lehet, hiszen a
itt
i
v.
:
.
.
.
»tedd
minségvé. Maga
a
áthidalni, átvinni, áthúzni
esetleg
«
lefölözni*
értelm
rakott sulis-on, vagy rostán a csapó-
csakugyan áthúzzák, magát a
vele.
kezembe vévén a
;
az imádság végén látjuk,
tzdli pil'ijo-vih'i vutti,
kunano-vilá
vizttni
De hogy
Sejtéseket lehet koczkáztatni a
felvételével,
fát
vagy gabonával)
szinig telve legyen».
tát)
mint értelemszerinti
a közlés helyén: «kezembe vévén a éuUs-t színig
sulis-t
pedig mintegy áthidalják
Tehát azt lehet hinni az említettek alapján, hogy a viztimtd-
IMÁDSÁGOK. vild
kar ezt jelenti
kezembe veszem,
«tedd lefölözetlenné
:
ón OHa
jamjo
"legyen a
!»
leíolözetlen, azaz telidesteli
pej-éur ;ui'ib; poj*iur-dori Tjfi
157
cxBaTii.ia
;ui'ii>
.
.
|
Bejii mor) .ioByuiny na 3Bt,pba
=
cark-natk
ci.
coaxy ryaa,
npuBc^ii icon
nora.Mii n crpnxHy.ia
Mama
sito owchi. óo.ibinaa
.
midn
sulis,
!<
vi
MOpAOK)
|
.lOByiuna;
khctcmt. Ha xboctb
uziri
}
s
-
(Ha ap.
Az adott fordítás eltér a Nikolaj Ivanovétól, ki szerint az egész mondat az elbbihez csatlakozik s khkt. .lerno cko.i3hti> nojKa ct> hocomt. sor^a Beígy értend jeuib ee raira .lerno nycTb npii^yn. 3Btpn (« amily könnyen sikamlik az orros csolnak, a midn húzzák, oly könnyen jöjjenek a vadak » ). éundi jujan-tíi* jaü, mtoou ott. Bocxojia j.o sanaxa Hamy csasy c.ibnua.n., kto MOxero ciuiuaTb n Biua.ib, kto moút,.iKa, í.VHiiua)
niro piíánid ...
|
:
:
.
acerb Bii,TbTb
.
.
Xik. Ivanov magyarázata szerint egy-
cilíza, ulizá
||
értelmek volnának ezekkel viliti Ha Bepxy és uliti no Hii3y de ez határozottan tévedés. Mind a két alak jelesen elfordul az itt közölt -2. számú változatban is (a második kikezdesben), mégpedig világos accusativusi értelemmel; nincs semmi fordítási nehézség :
itt
;
sem, ha az accusativus alaknak a neki megfelel accusativusi
jelentést tulajdonítjuk
chocth
ci>
|
vajizo rajéaékámleé .
.
.
coxpaHii ott. ona-
To.iKOBeHia or.io.ieii.
kwamin-ka pasta .... ceo* jBop-b,
Be.iii'iiiHoio
bi.
mtooh mh moiyiii 3aropojnxb TpiunaTb (haKoii Hiiúyjb Mtpw)
j.aíi,
|
si'puz-juzda .... jafi,
utow
Hauii>
HaB03i> bi. TO.im.nHy ja.Tb
BT> CIITO.
tu-palmá OTja.n.
.
.
.
.Nikolaj Ivanov szerint
:
jaii,
i
iTObi a sa ptny
Ha mok> cTopoHy B3a.Tb ce.Mb
CBOuxb hogy a folyó túlsó partjára férjhez adhassak hét leáaz én oldalomra vehessek hét menyet »). De azt hiszem, .lO'iepeü, a
ce-Mb
CHOx-b («add,
nyomat
és
hogy ha pusztán a más faluba férjhez adott lányokról volna szó, a votják kifejezés ez volna nílú-pijo)
túlsó oldala»», oldal
i
|
:
hanem egyenesen
waz adhám
.
.
.
jaii,
(s nem "folyónak
tu-palaz sotam siíim nilo
kar ! ; azután tu-pal sem minden áron a ellentét &ta
mtom
h hülit.
palhoz, azaz
:
amaz
cl nepBOio napoio
—
KOHHa II Ch jtTbMII IiepBOpOHÍ^eHKblMH (t. i. e. /KeHOK) ,1,0 hogy ne haljanak el feleségem és els gyermekeim, melyek leghamarabb felnnek és segítségemre lehetnek). T.
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
58 valdá urdas-ká
/KepeóeHOKt
=
|
gono-turo
iz-pi |
BtTpt, turgini
.
sumjo
=
;
.
=
mtoOw pn^OM-b cl kohjiok) öhjit. ct> ii»thomt> Ha joy piti tur-par jMcTBie Ko;ihixaHÍn npii
,u,aii,
.
IX.
kaéko aouia^b
|
v. ö. tur,
tur kariékim.
Ostá Inmara, £ec Vorsudá, $cc, budjim Midorá,
Inmard tunná-ká bur nunalad bura jec,
Inmara
waz adkám,
vajisko
tfeé
vordkám nilinim-pi janim jec
kotir
Kilóin-
! ut'i,
rordi
ulon-ká azbaram kim usontám, guz-dor jujantám biémon,
!
potmon kar!
ulizü karó kujil'i bastám-seán biémon,
vilizd joz-dor poskijed-seán jibil-jabil
potmon kar;
karmon kar Inmara!
Ostá Inmara, $eó Kurbon- Inmara, jeó KUóin-Inmará, jeó sizim
pudo
kar
urdás-ká cunidá acid
!
kildis-vordis
pil'idá acid sot!
vutti
sot,
kitkono-ká:
kiskono-ká
!
Inmara $eé suddá
:
sot! gid-ká tiros-sigo
urdas-ká kuúídá acid
sot,
urdas-ká
niriz éumjo-vrlá vutti, pidiz sapit-vilá
jolo-vejo kar
;
cickono-ká
:
gono-turo kar! vn-vil-
zá-ká co£á a- jajágán sot Inmara!
Óstá Inmara, jeó sizim ju-pun kildis-vordis Inmara! kicamin pasta
muzem
vi&ijo,
kutsa ulmon kar, si-pulda kíjdasa ulmon kar! kwin-ka
das-kik jozo-vijo, éiws-ká kuro-bodijo kar! azves-ká sepo kar,
zarni-ká
tiso
kar!
Das-kik áro kában
sot
vallásán pacU-potmon sot •dirja uzán-valán
vajmon
Inmara!
idlasan
pumr-potmon
Inmara! itim-koz-poskad
kar, supir-naktr
vajmon kar Inmara
Tirzá-bussá tinad jeó, nimad sotko Inmara jeó kun-üksejli
kilámzá
jfec
vit
;
sot,
pirton-vajon-
soles
!
kilámzá
sotmon kar, vuz bastimon kar Inmara!
iska-vinán simon-jumon kar
soles
Inmara!
jeó jozán-kalikán todmatkisa, jusa-sisa ulmon sot Inmara, jeó
vizi-kumiján sini-jtmi sot -tijá jeó
Inmara! sundi-jujan-tiis sundhpukson-
nimamon, danámon
sot
Inmara!
jeó knz arlid jmskit suddá, berekáttá, dol'ettá sot sijá })irám
Inmara!
kilíes-dájleJ acid uf,
azbará pirám
Inmara!
kil'les-dájles
bu-
acid ut
IMÁDSÁGOK.
159
Tales tiros ug todH-ni verani, berlon Suono tfeé
In marii arid
Uram Inmar-om,
jó
Kilóin- Inmar-om dicsítlek Jó,
keimmel
elször megismert meg,
óvj
nüon
önkiim
—
keli -rajt !
tarts
Vorsucl-om, jó, fölséges Midor-om, jó mai szent (tkp. jó) napodon !
(tkp. látott),
köröttem született gyerme-
meg Inmar-om.
!
Tedd, hogy lakó udva-
romban futkossanak, járkáljanak úgy, hogy dér ne eshessek, fü gyermekeim oly nagy számmal futki ne nhessen rajta (értsd :
kossanak udvaromban, hogy a dért rögtön széttapossák
nhessen futkározásuk
s
a
se
f
miatt)!
Tedd, hogy a kicsinyje futkosson, járkáljon mind a [kézbe vett fészkes
hangya tedd, hogy a nagyobbja ;
parti fecskéd
módjára
gagyogjon Inmar-om\
Uram Inmar-om, jó Kurbon- Inmar-om, )ó Kilóin- Inmar-om jó hét lábas jószágot teremt,
nevel Inmar-om, add
jó szerencsédet
!
tömve legyen Oldali (t. i. a kancza mellett lev) csikódat adnád bár magad, oldali (t. i. a tehén oldala mellet lev) borjadat adnád bár magad, oldali (t. i. a juh oldala melletti) bárányodat adnád bár magad A befogni valónak tedd Tedd, hogy az
istálló telve,
!
!
az orrát hókára, a lábát fürgére (tkp. hókára fürgére juttasd) fejni valót tedd tejjel vajjal bíróvá
;
a nyírni valót tedd
reng
júval valóvá Vajha adnád a víz szinét kacsával, lúddal !
Uram Inmar-om,
om
jó
!
a
gyap-
Inmar-om hét gabonaft teremt, növeszt Inmar!
hogy harmincz mértéknyi] széles földet elfoglalva élhesTedd [gabonámat sek, szitányi magasságra trágyázva élhessek három gyökervé, tizenkét ízvé, bütykössé, ezer szalmájúvá, szárúvá Tedd ezüst kalászúvá, arany magvúvá Tizenkét álványos asztagot adj Inmar-om Add, hogy alulról kiszélesedjék, fölülrl fölösen jusson ki Inmar-om Midn szérdbe viszem, hozom [gabonámat] tedd, hogy csdrlóval hozzam (értsd t. i. hogy oly sok legyen a gabona, hogy terhét csak ers csdörök bírhassák el) Tedd, hogy recsegjen, ropogjon [a szekér";, mikor hozom [gabonám] Inmar-om! A javát illatát (tkp. teljét, ködszertijét), neked oh jó sajátodul (tkp. nevedbe) adom Inmar-om; tedd, hogy a megmaradt részbl a jó császárnak adót adhassak (tkp. tedd, a megmaradt tedd,
!
!
!
!
!
!
!
—
1
60
VOTJÁK SZÖVEGEK,
IX.
tedd, hogy árut vehessek rajta Inmar-om Tedd hogy a megmaradtat jó szomszéddal megehessem, megihassam
reszt adófizetvé)
!
;
Inmar-om Add Inmar-om, hogy jó nemzetséggel, néppel ismerkedve meg ehessem és ihassam jó rokonsággal add, hogy ehessem ihassam Inmar-om Add, hogy napkelet tájától napnyugat tájáig jól elhíresztelve és magasztalva legyek Inmar-om Jó hosszú évedhez (tkp.-nek) add bséges (tkp. széles) szerencsédet, áldásodat, boldogságodat Inmar-om A mezbe men betegségtl, kórtól óvj meg magad, az udvarba men betegségtl, kórtól óvj meg magad Inmar-om Ennél többet nem tudok már mondani utóbb mondani valót talán elbb mondottam; jó Inmar-om magad kisérj, hordozz !
;
!
!
!
!
!
!
Följegyeztem Kirillo
Jerofiev apó
közlése után 1885,
július 22-ikén.
Jegyzetek, j,a.ni-bi
bok)
nacTb Ha moh
kim
|
ulon-ká azbaram
=
,a,Bopi>
HHeio
.
.
ii
('öe-melléken) gor iiHeii
|
.
,iaö jtTeü,
Koxopwa He
He ^aaii-bi opocTii xpaulizd karó kugiti
.
.
.
^aii,
'itoh Ma.ieHbKia jf.Tii (uli) tra.in Bb xaKOMb MHOjKecTBB, KaKb ^an, utoh B3pocibm ^"Bth MypaBbH bt. rHi>3,a,í> vilizá joz-dor (vili) Kain, .lacro'iKH Ha epery. Kurbon-Inmar = Aldozat-Inmar épen olyan mellék.
|
.
.
.
neve Z/imar-nak, mint a Kilcin-Inmar itt
kétségtelenül transitiv
(«
.
.
\
teremteni*));
kildié-vordis
:
a kildini ige
hogyan egyeztethet
ez az
eddig tapasztalt intransitiv (((teremtdni, keletkezni, megjelenni*))
a kosm. mond. I., bab. 23., 24., tündérm. 2. számaipudo ban ? sizim ceMb pasHbixb CKOTOBb npoii3BO,iHiH,ÍH orb sigo és tiros synonym szók kuni—kuúan T^ie HOKb sápit öohkíií si-puMa olyan képzvel van, mint ezek: so- 311 Ma olyan magas, értelemmel,
pl.
.
|
.
.
|
|
|
||
so-pasta olyan széles, ta-zekta ilyen vastag, ta-minda ennyi
||
supir-
3ByKb Tejibrn, Hponcxo/jiimin OTb TaaíecTH viSi-himi berlon snono .... Moa;eTb ÖHTb, utó KOTopoe po^CTBeHHHK'b nakir
.
.
.
||
||
jo.i/KHO
BOK^an.
buo
roBopHTb
iioc.it>,
a CKa3a;ib
paHbme
.
.
.
caMT. conpo-
I
sot
;
$ec
Inmardl
1 ÍJ
geckin-burin idni-vilni
$eó nilin-pijan, geé kwa-tir semjaait, geó
(ihii-cilni
I
Multán faluban.
:!.
Ostii,
MÁI 'SÁGOK.
$e kapói r/id-tir
azla-palda
pudo-éivotán
bur-éuddá sot! geó budjim áksejli vitzá sot ni hiiim dot
L'ek tusmonleé acid uí-vordi,
din-peües acid ut'-vordi, ubir-
l'ek
•vedinles arid id-vordil
Kitkonáez jurgo-pido nied konaez gono-turo med
kiskonáez jolo-vejo tned
lo,
lo, éié-
lo !
Biéikbn, potikim jióijos, kecjos, sorjos med setto val!
Luda-vird kigdm jued-naned kami^-kuro-kad' med azveé kad'
med
lo,
in-aga
tonid veraéko In marii, sirkaniz-jugániz
Uram Inmar-oml Add értsd
részt;
lehessünk; jó
t. i.
!
könny jövdet
add jó szerencsédet,
családdal,
sünk
jó,
teli
kad'
(tkp.
idben), hogy jóban, üdvben
az
elre való élhessünk,
hogy jó gyermekkel,
lábas
istálló jó
sepez
lo,
med lo! tirzá-bussá éisa-jusa med kudgomt
kiémam na mer
jószággal
teli
élhessünk,
kwa
lehes-
Adj módot (tkp. ert), hogy a jó, fölséges császárnak megad-
hassuk az adóját
!
Gonosz ellenségtl (v. ellenséges szellemtl) óvj meg, tarts meg magad; gonosz szemtl, fültl óvj meg tarts meg magad; varázslótól, boszorkánytól óvj meg, tarts meg magad A befogni való hadd legyen poroszka lábú, a fejni való hadd legyen tejjel-vajjal biró, a nyírni való hadd legyen reng gyapjú!
val biró
!
Midn
futok,
midn
kimegyek
rókákat, nyulakat, nyesteket
A mezbe, dombra a
(t. i.
az
erdbe) hadd
találjak
!
vetett
gabonád, életed legyen olyan, mint
nádszál; kalásza legyen olyan mint az ezüst;
magva legyen
olyan, mint az arany; legyen olyan mint a délben érett bori -eper;
legyen olyan, mint az
rem Inmar-om,
éjjel
neked ígéhadd lakjunk mi jól (tkp.
érett szeder! Javát, illatát
ocsujával, törekjével
részegedjünk) evén, iván. MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
1 1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
162 Följegyeztem
IX.
F e d o r Mitrijevapó
közlése után;
1885,
július 19-ikén.
Jegyzetek. imádságban gid-tir
|
ugyané hangalakot az V. számú
1.
(!)
aéla pal 6y,nym;afl, nocjii^yiomaa 5Kii3Hb
kua-Ysd
:
;,eckin
tele, istállóval tele
ubir BO.inieHHKi
|
|
|
kwa-tir,
kitkondez,
kiskondez, éiekonaez hangváltozások e h. kitkonoez stb. \jwgo-pido
öoükíü
in-agá I
= lun-agá noj^,Hfl
|
tirzá-hussii
.
.
.
Tet
otmaio, ocTaBmeio, xy^nieio nycTt mm caMU HaniiBaeMca n Hat^aeMca
Moero xjita
aymnyio nacn> iiacrio xjrEa
!
b)
A Ej
vil'-
karon ünnepen a halottakhoz intézett imádság.
peresjosi, f} ec
nílin-pijdn,
vordá ! sec judds-nandds bur pottd kusddz, surlddz
an
ciktd,
$ec pudodn-éivotdn
taza
idd,
ludd-vird ugani potdm-ponna
!
an randitd l
kijdz-piddz
lek tusmon-sori
án adkitá !
Oh seim, jó gyermekkel, jó
lábas jószággal lássatok
el,
tartsa-
tok el egészségesen! Jó gabonátokat, életeteket növesszétek ki jól
Ne
törjétek el a kaszát és sarlót,
dolgozni (tkp. dolgozás végett) lábat)
ne engedjétek megvágni
ellenséges szellem
Följegyeztem
elé
!
hogy mehessünk a mezre, dombra ;
kezünket, lábunkat (tkp. kezet,
(tkp.
ne vágassátok meg)! Gonosz,
ne engedjetek kerülni
Fed or Vas zij
(tk.
ne látassatok)
!
le v apó közlése után; 1885,
július 19-ikén.
4.
Aktámír
(E.iKHÓaü) faluban.
Óstd Inmará, Kózma-Inmard, badgim Limára, kizdm jumd-
-nanma bur-kd -ka
;
pottisalid-ka, kirimdn
pal'kkdmmd bur-ká
pottisalid-
jíin-pudz-sain, bad-pudz-sain pusjitisalid-kd, uzijdz-sain kisma
tisalid-kü, borijaz-sain gométtsalid-ka !
Sünit ujdd sotisalid-kd, sünit zordd sotisalid-kd, gec viremadd sotisalid-kd
!
IMÁDSÁGOK. dax-kik
pirton-dirja
Inéira
mür'W3t
ináir
163
jirjem
kabanjosta
puktimon Sudo-buro karisalid-kd
iotisalid-ka,
!
pirton-dirja gid úros karisalid-kd, £eó kishon
Gid'ii
éotisalid-ka, geó kiskort izdd sotisalid-kd
Kaliká poton-dirja
valjostd
kitkon
geó
poton-dirja lud-serdk tir karisulid-ka
iskaldü
!
hidd
éotisalid-ka ;
!
Liso-pirtiz, ku-aro-poltiz lobitsalid-ka, murds-viltiz paSil bizit-
salid-ká! serlo koskis pnjdd-surdd
Kun-dksejU kun-aksejli
vit
tirikim
—
pufiit' beriktisa vajisalid-kit
urdds-kuton
rit-tirmon
!
vano-buro karisalid-kd
badgim Inmara!
—
;
ed-ká juddttirsa-
tid-ká!
Liso puldn Us-pirtiz, kwaro puliin vajisalid-ka! sóéija küsfnmon nilo-pio
kwar-pirtiz gecda-bwrdá
karisalid-kd,
til-dor-kotirad
Hdisa, éerákjasa, jibil-jubil karisa kapciján ulini érik sotisalid-kd
!
Gurti piris cerdz-curaz tuzondz-sain, Us-vudz-sain nulds-seri, rabi-seri leéisalid-kii
gople* acid
p adoma- zivotmd
;
ut'isalid-kii
Olo-mar-no selika van, azlo verainzd berlo veraj-dir
tup a ti
jec-kii vordisalid-kd
— badgim Inmara prostit' ;
;
deriles,
!
kar Inmara! mon janis, Inmar,
mon ug
toditki vosaskini,
Inmar, acid
!
Uram Inmar-om, Kozma-Inmar-om, nagy Inmar-om, gabonámat, életemet
elvetett
mat
vajha
marokkal szétszórto-
az elvetett magot) vajha jól kikeltenéd
(t. i.
;
vajha fölhajtanád
mint a fzfát; vajha érlelnéd meg mint a epret, vajha fejlesztenéd ki mint a k>n-epret! Vajha meleg éjszakádat adnád, meleg esdet, jó iddet vajha
mint a földi
jól kikeltenéd;
adnád
hársfát, vajha
!
A
szérskertbe
asztagaidat
hordás idején vajha adnád tizenkétfej
"való]
vajha tennél szerencséssé, vagyonossá, hogy szérs-
:
kert mellé szérskertet helyezhessek
Az
istállóba
!
való] behajtás idején
vajha az
tennéd! jó fej tehenedet vajha adnád, jó nyírni vajha adnád
istállót
telivé
való" juhodat
!
A sokadalomba
(tkp.
népbe) való menés idején vajha jó be-
fogni való lovaidat adnád;
a
szögletet vajha telivé tennéd
(t.
mezre i.
való
menés
idején a
legel marhával)! II-
mez
VOT.IÁK SZÖVEGEK,
164
Vajha a tlevel
által,
a lombos között röpdestetnél
fedje
mehet); a méhkas-nyilas
IX.
fölött
futkostatnál
(t.
L
bár tömér-
Elmen vadadat vajha vissza térítve hoznád (t. i. méhet) [nekem Vajha tennéd a zsebemet (tkp. az oldaltartót) kincsessé (tkp. vagyonossá, jészágossá), hogy a császárnak az adót megfizethesnagy Inmar-om sem midn a császárnak megfizetem az adót deket
!
!
—
;
—
-
ne tégy Ínségbe
A tlevel vajha hoznád
fának tlevelén
át,
a lombos fának
áldásodat (tkp. javadat)
el
!
!
!
lombján át Vajha ruhaaljba fogóz-
kodó gyermekkel bíróvá tennél; adnál bár nekik] módot, hogy tüzed körül játszva, nevetgélve, gagyogva könnységgel élhessenek !
A
faluba
men
betegséget, kórt hajtanád bár, mint a port,
mint a harmatot erd mögé, sövény mögé vajha tartanád meg jól lábas jószágomat, posványtól, gödörtl óvnád meg magad, nagy ;
Inmar-om
!
bnöm van csak bocsásd meg Inmar-om Én téved vagyok, Inmar Lehet, hogy az elbre való mondást utóbb mondottam; én nem tudok imádkozni, Inmar, magad A
micsoda
!
:
!
igazíts
meg
!
Följegyeztem
Nik olaj
S
ztepan o v
közlése után; 1885,
augusztus 30-ikán.
Jegyzetek. Kozma következik, hogy e szó epitheton, mint
KUcin
már
«
közl
és Kurbon.
digen, verzeihen, segnen»
volna:
a
;
szerint
= Tociiojh
a votjákok eltt
\»
epithetonná, mint a csuvasban az
mibl
az
s afféle
Wiedemannál kozmaní «begnaKoz ma Inmar ! azt jelentette s most úgy vált volna egyszer
e szerint
kegyelmezz Inmar-om
!,
érthetetlen
is
<
i
Amin-túré istenségnévben
az
Amin (= ámen) elrész bur = jó. Érdekes, hogy e szó még az imádságokban srn található eredeti «jó» értelemben is, míg a gomzini = (az Oc közéletben a sec (ritkán umoj) kiszorította. mellékén) ^omgini. synonymja a kiémani szónak; ezenkívül egy másik jelentése: cKor^a Bt aiapnyio nemcy nojiO/KaTi. xjte6t>: Tor^a ero BepxHaa qacTbnojiyiaeTi> iiciie iieHHhiH BH,a,T>, t. e. jomja» (midn a kenyeret a forró kemenczébe teszik a fels része olyan színt kap, mintha a kenyér ki volna sülve, azaz jomjá») virema |
|
:
\
165
IMÁDSÁGOK.
=
BpeMH \jifjam
=
jiro
mesék
hatók a multaui
tal.
lud-serdk yro.ri.
iio.ih
lóbitsalid-ka, t. e.
muSdz
BaspuBaeTCB OTBepcTie közt
|
közt.
pirtini incuivn,.
|
y.iea. |
.
.
.
|
ito6u racKaacfl
iudni\er-óur ojtbbhb doöt npacao |
5.
.
.
|
.
pacill. a II. sz. imáds. jegyzetei
= jorttini
gudattirni
tatár jödáttirmak szorongatni, bajba hozni
küskimon
liso
|
murds, umorto-muráa uypKii, KOTopmni
\
urdás-kuton KapMain.
sezijá
talál-
BOSHTb (cHOiai)
ckotiihv iio.ihmü yro.ri. ihmh
;uu'i
;
képzre nézve más adatok
a,jem
;
Vandámé
|
3a
-dir
|
npiiTt.cHKTL
=
küdkini
moh
iio;ío.tl
=
kutiskini sidni
|
;
=
BtpoaTHO, MOJKeTt i>m>.
(MaHHiiieBa) faluban.
Ostá Limára, Kózma-Inmará, badgin Inmará $ec juli-nanli jibirtisko tinid
!
gechin-burán kiéám
jumá-nanmá
-burán sünit zordá éotisalid-k'i éotisalid-ká
;
azves sepiin
!
gec-bur pottisalid-kd , geckin-
viiizü
jwn harsa,
sepatsa, zárni tisiin
jilzd
tir
kársa
tisatsa sotisalid-ká
cumolo-vozi cum olo puktimon, kaban-vozi kában puktimon
!
suddd-
-burdd sotisalid-ká! urontám puktoso karisalid-ká !
Kúton
kúton pudo-£ivoto karisalid-ká
nilo-pio,
;
kúton muso-
-vuo. kúton vano-buro karisalid-ka!
Suddá-burdá kapcilikt'i sot
sot
! je<-
tazaliktá, gec bajlikta sot
Olo todisa vesaékom mi, olo toditák voéaskom cochiti,
bidgim aksejli
,
Inmará ! ;
Inmar, acid
mi um todiskelá!
Uram Inmar-om, Kozma- Inmar- ova, nagy bonáért, életért könyörgök hozzád
Ininar-om jó ga-
!.
Jóval, szerencsével elvetett gabonámat, életemet vajha jól,
szerencsésen kikeltenéd; meleg esdet vajha adnád jóval, szerencsével.!
Gyökerét erssé
téve, fejét telivé
téve vajha adnádj
kalászszal kalászositva, arany maggal magoztatva adnád
bár szerencsédet,
áldásodat,
!
ezüst
Adnád
hogy kereszt mellé keresztet rakTennél bár [olyanná],
hassak, asztag mellé asztagot rakhassak
!
hogy kévém külön válva ne legyen Vajha megfogni való gyermekkel biróvá !
(tkp. gyermekessé),
VOTJÁK SZÖVEGEK,
166
IX.
megfogni való lábas jószággal bíróvá tennél; vajha megfogni való
méhhel, vízzel (?) bíróvá tennél tennél
vajha vagyonnal, jószággal bíróvá
;
!
Add (értsd:
szerencsédet, áldásodat; jó egészségedet, jó gazdagságo-
jövdet add; a fölséges császárnak könnységedet könnyen való élhetést) add Inmar-om
dat add;
jó.
!
Talán tudva (értsd
helyesen tudva és
:
mondva
el
az imádsá-
got) imádkozunk mi, talán tudatlanul imádkozunk; Inmar,
egyengesd
ki
(t.
i.
imádságunk
Följegyeztem
tember
Trofim Jekimov
mi nem
pa3,H'k.)ibHbiH,
közlése után, 1885, szep-
aéinlik
6y,nym,ee
He npepbiBHbríi
|
|
puktos CHOiia
|
urontám
muso-vuo utórészében csakugyan
a ru «víz» lenne e? Különös volna, látva, hogy rendesen
nym
magad
tudjuk.
l-jén.
Jegyzetek, He
rendetlenségeit),
jelentés szók kapcsolódnak
6.
Usa
efféle
(Ba.ie:3iiHo)
syno-
szópárokká.
faluban.
a)
A
szántás után való gar-ber ünnepen.
Osta, Inmarii, Kildisiná -
!
ju-éttd sot, semja-sud sot,pudo'zivot-
éud sot! pritcales, cerles med vozmalod! tunná nunalán siliékom,
pukiskom os-kwbonan ódig milin-kidin Inmar -Kildisin-ponna,
gim dksej-kazna-jjonna
.
bid-
os-pi-kurbon sot c kom ódig milií-kidié tunná
nunalán ; Itimar-Kildisin med javat oz !
Uram Inmar-om,
Kildisin-exn
!
adj
gabonabeli szerencsét
adj családbeli szerencsét, adj lábas jószágbeli szerencsét
ségtl, kórtól rizz
ülünk ért,
"itten;
t. i.
meg A mai napon egy !
!
Beteg-
szívvel-lélekkel állunk,
az áldozó helyen] tulok-áldozattal Inmar-KUdisin-
a fölséges császár kincstáráért. Tulkot adunk egy szívbl-lélek-
böl: hadd szeressen Inmar-Kíldisin
!
167
IMÁDSÁGOK. h)
Ósta, Inmara, Kildiéina, Vordsudd! lek tolled éóéleé rned utód
kwiú husijin pudo-éivotma
med voémalod ;
bidgini dksejli kazna-
med utód miiem z ! oi'pi-kurbon kiéamju aslim siimon med okmoz, kazna-
•ponna ucastka med sotod! éotékom ódig milid-kidid.
med okmoz!
-tirvnon-no
!
tilled
ti
kwin busijin
turinskwar-daletez
zivotli
med luoz!
Uram Inmar-om, Kildisin-em, Vordsud-om Gonosz széltl rizz meg; vadtól óvd meg három legeln lábas jószágomat A fölséges császárnak kincstára számára adj szerencsét Tztl óvj meg bennünket Tulok-áldozatot adunk egy szívbl lélekbl. !
!
!
!
gabona legyen nekem legyen elég A három legeln
Az is
elvetett
!
áldása
elég megenni, a kincstárt kifizetni "való
marhának legyen széna-f
!
c)
A Ostii,
gabona-behordása után való szi ünnepen. Inmara, Kildiéina, Vordsudd
vozma! íizim gidd
zivot pirton dirja ,
ddletdz
med
dotod!
iz-2)ijos
med
luozi!
bidgim áksej kazna
cebered
villával ételt
meg Midn !
hányok
[t.
i.
éeberes
os-pijos,
Vordsudd acid ton
ut' !
zivotdn, muéá'n!
Kildisin-em, Vordsud-om
miféle betegségtl rizz
midn
Kildiéina,
luozi,
medjurtod nandn,
tirni
Uram Inmar-om,
sanikan dijon kuston-dirja
med
óunijos
Inmara,
Killed marled visdmles
!
!
Nyavalyától, bár-
hét istállóba marhát viszek,
a marhának] adj áldást
!
Szép
csikók legyenek ]nekeru]; szép tulkok, bárányok legyenek nekem]!
Inmar-om, Kildisin-em,
Vordsud-om
te
magad
óvj
császár kincstárát kifizetni segíts gabonával, marhával,
!
A
fölséges
méhhel
!
d)
A
beteg ágyánál.
Ósta, Inmara, Vordsudd! olo-ma solan deli ke z wal, kelti solan deliksd
;
vordi, vordon-kdmid-kd
nan tinad!
VOTJÁK SZÖVEGEK,
108
Uram Inmar-om, Vordsud-om meg
(tkp.
hagyd
van neked
el)
az
!
IX.
a mi vétke volt neki, bocsásd
vétkét; tartsd
meg ha megtartó
akaratod
!
Följegyeztem ft.
Joann Nyikolajevics Utrobin
atyának egy régibb kézirata után, melyet
szives
volt
nekem
átengedni.
7.
Mozga faluban.*)
Osta Inmara, badgin Inmara! kizdm-pátkkiimjosma udaltitt, azves éean
tisatí,
sudáz-buraz
kamiz-kurodn kurojati! cumol'o-vozi cumol'o puktini ara
das-kik
t'ot,
kabanjos-puktbii
sudáz-buraz
sot!
pudoaz-zivotiiz taza voz, gidii pirtikim gid tírton kar,iz"iz-ka ctskono
gono-tuvo kar, iskola z dolo-vojo kar! büdgin aksejli vit
dám
t'ot !
.
ürlm dár-
.
Uram Inmar-om,
nagy Inmar-om.
!
A miket
elvetettem,
elszórtam termeszd dúsan, magoztasd [olyanná], mint az ezüst, sarj áztasd [olyanná],
Adj szerencsét, áldást
mint a nádszál (tkp. nádszállal sarj áztasd) (tkp. jót) hogy kereszt mellé keresztet rak!
hassak, adj szerencsét, áldást, hogy tizenkét asztagállványra asztagot rakhassak
!
Tartsd
meg
egészségesen a lábas jószágot; tedd,
hogy midn az istállóba behajtom [a marhát], az istállót megtölthessem; tedd a juhot nyírhatóvá, reng gyapjúval biróvá; tedd a tehenet tejjel, vajjal bíróvá! Adj könny módot, hogy a fölséges császárnak lefizethessem az adót
!
Följegyeztem Apsivir apjának közlése után: 1885. augusztus
hó 4-ikén. Jegy
:
)
z e
t.
d'ardáni
= kapciUk.
Az ufai guberniurn birszki kerületében.
X.
Az Akaska ünnep A
ka
ska duo -
leírása.
n.
Akaska-duon urt-mortjoslan (én badgém duómé,
paskaan coc kuékésa sízem nénal serákfasa —
d'uo. azlo
—
dasasko
ludan-no, sor-débodn-no. íét -pijos gurtlán ulla za/n
ukna
pinal-pijos
lém-Sér-berá néljosén
duorili.
dumsan
lua.
dumsan
ta
dérja néljos-
palásán kuékésa vanna pal gurt-puna vutoé kube-
sedesa. kértfasa, van korkan
-bera
áktésa
—
dumsan betmiun-
vetlo.
korkaié bédá pu pértésa
so
vetlo.
pértám puán
taba-naú pé£o.
Kékáti viisasko,
—
ortéitoé jalan-géná dal kársa, sedesa,
ötén kértfasa, liktésa türlé iédona/n sédo:
uoé-véla poto ;
jiijos
due
nénalaz sur-arak piiétésa,biskilijos,dusmakjos
pezesa, takajos vandésa
vuám
ta duoniiz
a
sasa.
ulam-bera
péiám
nénal
süllel,,
tabanan-no
zukan
tazalék, duáz-nanöz, sünét
Inmarlé
gidk-aéén
zorzii
med
éotoz val
vüsaskám tabandz-zukaz korka pérésa
80-berá ta biskilija/n,
sil'an,
«Ej bad gém Inmará,
sio. é£ét
surdn-arakán modora ménésa nosik
éaékéné kuckó, vüs-kéljosénézé ta-dérja taéé suo
vii-
:
Inmará, kéldiéá-vordiéá
ósto
!
.'
arsén lék-
tdm Akaskamaz tenéslégén, kauya-kivaratdk duéné med kéldétod val! bédgém Mudorá/
süllek, tazalék,
nélan-pijan ulmon kar ! potté,
cerlis
sudda-burdá
kwamén-nitdon sepo luésa med budoz
zorjos sot,
tüliiz
an
lez
.'
sot
mozmété! kizdm .'
mitemlé! dec-taza
dumá-nanma bur
Sünét
nénaljos, sünét
dumdz-úaúmdz dec mélkédán
uzasa, éiéné-
•duéné kéldété! siziim cijzmd kábel baste, kél'dm pudoáz-térlékáz sül karésa, vanzá-no daltété.'
mil'eméz an kusté
val /»
dalán vüsaskéné
um
vuekiskd, so-ponna
VOTJÁK SZÖVEGEK,
17(1
Ta
vüé-kélén
éiéám
ciizáz so
árén
med
jalan tlnmar mil'eském vüsmáz
med az kusti!*
—
X.
vandéné. vandé-
kot'-ku lua
med adjoz, aémáséz
kéloz,
suo.
Mudorén vüéám-bera ran korkas murtjos éédán-nanan, kan-surán ikema, bedgém kwala
Sua; k<
:
*a
tel
men.
kot éré a sulto kurbon-éizié
mart
kurbon-éizié
ara-
bédgém kwalalan soraz
ta
tél
murtán vüéaékié murtjos. vüéaé-
sédlié-nanlié,
tir-velza
j,raklié-surlié
tela
kustá, so berá aciz verja. vüéaékdm-berá kél'ám sédaz-nanaz viiéaékié
murtjos korka bertésa semnajosénézé
sio.
Séd-dérisán lém-siroé rogoj-sukkon lua. peresjos tajá msurám sukkon*
— susa
veralo. ta rogoj-sukkon dérja piúaljos val-vélá
sésa ódig gurt-pwná tukaéko. l'ukaskám-berá
gurt-puna vutoz bédás gurt-vamán «rogoj, rogoj sén lepátjoséz, zaborjoséz zugésa
uttaékom!*
sojos tSajtanaz
—
!
»
ceraktasa, bodéjo-
vetlo. »rogoj, rogoj.'n
— susa
veralo.
ceraktasa,
bédás gurtáz volán vet-
bédtám-berá val-viliéjos voz-vélá méno.
lésa
puk'
gurt-puniéan muzon
ta
zugésa
tatén
vetlám
hodéjossas surá érgétjalo «Sajtanáz bodijiin-valéá vu-vélti leéiékom
—
ébám kwarajánézé «Sajtanáz kur-
susa. so-berá piéaljosén ébélo,
dariskom!*
susa veralo.
-
Lérmsir-berá tuz suldér sédon, valán d'umsan val-vélén,
.'»
nel-késnojos
vetlo. sojósén vetlo
kéreéán
korkaéán
kud-ká pereéjos-no.
ta
korkaja kértfasa, aktésa
peresjos korkalé-bédü baskír
•veién taba-nanán, kurag-pézdn, kurág-péz-tabaan «ta korkajaz érodlis, téttié-pulié
med
lua. pinal-pijos
voénialoz
'.
»
Inmarlé
—
viisaéko
:
susa. vii-aékám
•berá korka-kuzo éionáz-duonáz vaja d'umsasjoslé. ta sionüz-d'uonáz cén aéla-ik vüéaskis peresjos verjalo, so berá val-vélén pukis pináijoslé l'uko. valán vortétisjoslé
dumsaké kurág-pézjos-no
bafr-késátjos-no l'ukalo vol
tütane. ta ban-késátjoséz sojoslis-géná'k l'ukalo, kin tud
hiziz liba tuci késno baétiz. d'umsan-berá pinal-pijosén néljos val-vélén
méno
husija
lua
;
busijáz kotérjané. busijáz kotérjam-berá valán rortéton
lukam ban-késátjoséz dec
vortétisjoslé soto. Sét
kud-ka korkan
nosik sédéné kuckó, kivaé zardétoz ug bédto.
Kiiúmáti,
duonzé
nuláti
nénal peres
lua. ta d'uonáz *
og pal-punaz $a$agjos piisto,
murtjosén
— susa
késnojoslan
suldér
veralo. gurt keklé íukiská
muzon pal gurt-
;
pufiié gatfág-ééd ka-
AZ AKASKA ÜNNEP LEÍRÁSA.
rémtájoséz kunojo8lé
iit'o.
perei murtjos, késnojos kubézán, kéreéán
korkalé-bédá $a$ágán, surán, arakán sek-
korkaiian korka vetlo
muzon nénal mázon gurt-punén
taéko.
171
Itta
tazé-ik $a£ág-iéd.
ta
f,a-
iéd-dérja pijos-néljos ódig korka Xukaikéea éédo, akt".
Arna-nnal *guS-dor-éuk-piiétont jos-jdjos l'ukalo.
kéreéán, kubézán
luá. ta Sukspüéton-dérja nél-
dumsasa, kenér,
did, kurák-péz
riij,
sil',
l'ukam-berd van korkas murtjos tüstiján-puniján voé véld zuk
vüéaikéné méno.
piiétésa
Sukáz tuz badge m purtiján Sétla-pal
ta
vutoé püéto. zuk vutoé néljos-pinaljos sédo, pareéjos muéem-véla pukéésa s<~sa
veraéko. Sétla-pal zuk vuám-berá kud-ká piiíaljos val vélá
gurtá targésjoséz*
min.
ijt'éné
ta
«argésjos»
:
puk-
din pereskás
pijos-murtán késno-murt argés j^'ks^mtd pereéjos poikén. argésjos val-vélén léktám-berá pereéjos viiéaékéné kuéko. vüéaékám-berá tiisté-
zds kutésa purté-dorá méno. purtiié Sukáz Sutám-berá voé-véla puksésa
argésjos assás purté-dorá Suklé ug méno, sojoslé muzonjos
sio.
uajésa pukto.
tüitiján
argééjosén
: <
zét
Sukáz stám-berá kelámzá korka nuésa
berto.
néljos-pijos sebet-korka Xúkasko. ta sebet-korka arlé-
-bédá gurt-huza rádán muzon horkan luá. sebet-korkan peresjos sektaéko, néljos-pijos kubézán, kéreéán kérgasa ákto.
koskon atfazé nél-
jos pijoslé tíirlé kértfan-kéljos kérgalo.
Sizémáti nunal tvétdiékon* luá. cukna sultésa pijos
sil. riij,
kenér, kurák-péz l'ukalo; l'ukam-berd sojoséz küú l'ukdtlé l'uko
so-berá
vuám
pijos busélé-bédá kiin cosán,
vüéaékám-berá lukam sionjos piiétésa véldiéko.
Akaska- d'uondz tazé
sio,
:
aélo
künmátizá iezé-busijá.
l'ukdtsd lezo takér-busijá, kékátizá geg-bvsija, vit'
cosán vüsaékéné méno.
Inmarlé kurbonaz
siéésa
ortcéto.
Az Akaska ünnep. Az Akaska ünnep a votjákok-nak a legnagyobb ünnepük. Ezen ünnepet az orosz húsvéttal együtt kezdvén meg bét nap elteltéig folytonosan csak pihenve gélve
— ünneplik
(t. i.
a köznapi munkától), játszva, nevet-
(tkp. isszák).
Az els napján
sört, pálinkát
pogácsákat, lepényeket sütve, kecskéket levágva
ünnepre. Délután a legények
(tkp. az érett,
fzve,
— keszülgetnek az
serdlt
fiúk)
a leányok-
172
VOTJÁK SZÖVEGEK,
mennek
kai a rétre
játszanak
:
oszloppal,
ottan énekelve, tánczolva
;
a /u(/-játékot (tkp. lud-dal) t. i.
X.
— való
játékot)
is.
különféle játékot
a fogósdit (tkp. a közép-
is,
Este séta szokott lenni. Ezen
séta alkalmával a leányok [és] legénvek
falunak
a
alsó felétl
kezdve a fels részbeli faluvégig járnak minden házban hegedvel
A
énekelve, tánczolva.
játszva,
minden házban
fát
hordanak
befejezése
után a fiatalok
Azon behordott
fával reggel pala-
séta
be.
csintát sütnek
Második napon a sütött palacsintával és darával az udvaron Inm r-nak imádkoznak, hogy épséget, egészséget, gabonát, életet
— Azután ezen áldozati palacsin— kását a szobába menvén, megeszik. Kevés id raulva pogá-
adjon, hogy meleg esjét adja tát,
!
csával, hússal, sörrel, pálinkával a mudor-ha,
menvén ismét imád-
kozni kezdenek. Imádságukban ezen alkalommal így szólnak «Oh nagy Inmar-om, Ur Ihmar-om., teremtöm, fenntartóm :
Intézzed,
hogy
ez
!
esztendben megjött Akaská-rik&t békességben,
lárma, zaj nélkül ülhessük. Fölséges Mndor
oml
épséget, egészséget,
nekünk Tedd, hogy jó egészséges gyermekkel élhessek Betegségtl ments meg Elvetett gabonámat, életemet növeszd ki jól; hadd njjön meg harmincz-negyven kalászossá (válván) Meleg napokat, meleg esket adj szelet ne küldj Intézd, hogy jó kedvvel munkálván gabonámat, életemet ehessem, ihassam Felajánlott kacsámat fogadd el, a fejleszd sikeresen mindmegmaradt lábas jószágot éppé tevén szerencsét, sikert (tkp. szerencsédet, javadat) adj
!
!
!
!
:
!
!
—
nyáját.
Mindig
bennünket
nem érünk
rá
imádkozni, azért csak ne hagyj
el
!
Ezen imádságban
Midn
felajánlott kacsát
bármikor
le lehet
vágni
mondják Inmar hallgassa meg, lássa meg imádságunkat, magunkat ne hagyjon el A mudo /--ban [való] imádkozás után az emberek minden házazon évben.
levágják, mindig [azt"
:
!
ból a szérre, a szentséges itallal,
tz
étellel,
ég; a
tz
(tkp. fölséges,
pálinkával, sörrel.
nagy) kwa-bs, mennek
Ezen szentséges
kica
közepén
körül állanak az áldozatot felajánló ember
(t. i.
a
pap) és az imádkozó emberek. Imádkozván az áldozatot felajánló ember az italból, ételbl, pálinkából, sörbl a fölszínen lev részt (tkp. telijét, tetejét) a
dobja, azután megkóstolja maga.
Az imádkozás után a
italt, ételt
tzbe megmaradt
haza térvén, elköltik családbelijeikkel.
az imádkozó
emberek
AZ AKASKA ÜNNEP LEÍKÁSA.
173
Reggelitl délig szokott lenni a rogoj-verés. Az öregek ezt m-veresnek nevezik. Ezen rogoj-veréa alkalmával a fiatalok lóra ülvén, az egyik faluvégre gyülekeznek. Összegylésük után
*»/•(<
ezen faluvegtöl a másik faluvégre hosszant járnak
s
így" kiáltoznak:
pálczákkal verdesik a háztetket
úgy mondják
k—
való" érkeztükig egész falurogqj, rogoj!
ülk
a rétre
a
:
—
Miután az egész falut mennek. Itten pálczáikat, a !
melyekkel csapkodtak, a patakba dobálják, czával együtt Sajtan-i is
mi közben
kerítéseket. Kiáltozásukkal
"és"
a Sajtan-t kergetik
lóháton bejárták, a lovon
—
szólván
így
:
a pál-
Azután puskákkal l-
vízre eresztjük!
nek lövésük hangjával, azt mondják, hogy a Sajtan-i ijesztik Délután igen víg játék, lovon való séta szokott lenni. ;
A
!
legények lovon, a leányok, asszonyok /.vVei-hárfával házról házra
járnak énekelve, tánczolva. Velük jár néhány öreg
házanként a küszöbön
is
_állva", palacsintával, tojással,
és ezen öregek
tojáslepény nyel
Inmar-nnk imádkoznak, hogy ezen házat rizze meg a bajtól, tzitalt hoz a sétálóknak. Ezen ételt, italt legelbb az imádkozó öregek kóstolják meg; vésztl. Az imádkozás után a házigazda ételt
azután szétosztják a lovon
ül
legényeknek.
A lovon
való sétálás
keszkenket is gyjtenek, versenydíjúl" fizetni Ezen keszkenket csupán azoktól gyjtik, kik az mentek (tkp. elfutottak, t. i. a szüli háztól), vagy az
idején tojásokat és a lófuttatóknak.
idén férjhez
idén feleséget vettek.
mennek
A
séta után a legények és leányok a
lovon, hogy körüljárják a
szokott lenni a lóval "való]
mezt. A
futtatás
;
az összegyjtött
;
után
keszkenket
a jó futtatóknak adják. Este némelyik házban megint
nek játszani
mezre
mez körüljárása el
kezde-
hajnal hasadtáig (tkp. az idjárás hajnalodtáig>
nem
végzik be.
Harmadik ]es~ negyedik napon az öreg embereknek és asszonyoknak szokott lenni vig ünnepük. Ezen ünnepet 1 ú d-1 a k o m á-
nak
nevezik.
kat
fznek
kik
nem
A
falu ketté oszlik; egyik felen (tkp. félvégén) luda-
vendégekl hívják a falunak másik felébl azokat, Az öreg emberek és asszonyok hegedvel és AcVei-hárfával házról házra járnak minden házban rúddal, sörrel, pálinkával vendégeskednek. Másnapon a másik faluvégen van ugyancsak így a «lúd-lakoma.» Ezen «lúd-lakoma» és
készítettek lúd-lakomát.
;
idején a legények, leányok egy házba gyülekezvén játszanak, tán-
czolnak.
174
VOTJÁK SZÖVEGEK,
X.
Pénteken szokott lenni a « gyepen [való] kásafzés. » Ezen kásafzés alkalmával a leányok és legények kéreé- hárfával, hegedvel sétálva darát, húst, vajat, tejet, tojást gyjtenek. Miután össze
van gyjtve, az emberek minden házból csészével, kanállal a rétre mennek kását fzvén imádkozni. Ezt a kását egy igen nagy üstben estefeléig fzik.
A kása elkészültéig a leányok és legények játszanak,
az öregek a földre ülvén beszélgetnek. Este felé a kása elkészülte után,
nébány legény
Ezek
az argés-ok a legöregebb
nem
argés-t tek, az
lóra ül s a faluba férfi és
megy
az argéé-6ka,t elhívni.
n azon vének közül, kik még
ültek ]az áldozatnál". Miután az argés-ok lovon eljöt-
öregek elkezdenek imádkozni. Az imádkozás után csészéjüket
fogván, az üsthöz mennek. Miután a kását az
a gyepre ülvén megeszik. Az argés-ok
üstbl kimerítették,
nem mennek maguk az üsthöz
a kásáért; nekik mások hozzák csészevei s oda teszik ^elibük A kásaevés után a maradékot haza vivén, visszatérnek a faluba
Az
argés-ok és egynéhány leány
meg
legény a sebet-házba, gyüle-
keznek. Ez a sebet-h&z faluhosszant minden évben sorban
házban szokott
lenni.
A
.
.
más más
sebei-házban az öregek vendégeskednek,
a leányok és legények hegednél, AvVei-b ár fánál énekelvén játszanak. Mieltt elmennek, a leányok a legényeknek különféle dalokat énekelnek.
Hetedik napon szokott lenni a a mezei
munka
«
megújítás*
(valószínleg
megújítását bevezet szertartás). Eeggel fölkelvén
gyjtés után három els részt az ugar mezre küldik, a másodikat a rozsmezre, a harmadikat a zab mezre. Az után a legények (tkp. serdül fiúk) mindegyik mezre hármával (tkp. három együtt), ötével kimennek imádkozni. Az imádkozás után megfzvén az összegyjtött ételeket, megeszik [a] Inmar-n&k áldozatot ajánlva «ujítanak». így töltik el (tkp. mulatják el) az Akaska -ünnepet. a legények húst, vajat, darát, tojást gyjtenek részre osztják
:
;
az
Följegyeztem Kazánban, 1885 június hava els napjaiban
Ivan Michailov eladása gurt
A
(tatárúi:
után, ki benne saját falujának, Ulén-
Tübdn-Uca)-na,k
ünnepét
nevezett falu a kazáni gubernium
és
mamád és-i
szokásait
vázolja.
kerületében van.
175
AZ AKASKA ÜNNEP LEÍRÁSA.
Jegyzetek,
=
badgém
één
chmijíí
d'uon
r.iauiibiii|
=
1
» ;
1
:
:
1
.
i-
kümáé lOHoma voé .iyn>| ludan-éédon; amint I. M eladja e játék a következképen történik legények és leányok összefogózkodva körbe állanak és keringznek, középen egy leány hhk'Ii
biskili
|
.ieiieiiiKH)
|
vuam
tatár
dusmal;
\
pi
tatár tábikmak
(po,u.
|
:
és legény forog és
idudáz méskél karéfflamo dalt (lásd
éneklik a
lejebb a dalok között). Aztán szétválnak
páronként kezükbe veszik Egy legény és leány párba
Már most
elttük.
emelgetik
s
|
két d'ébo),
áll (a
a kissebbeket közülök
s
=
fogósdi.
egy harmadik a
sor-d'ébo
sor-ctéboan iédon
a pár szét fut; ha a sor-d'ébo-nak sikerül egyikét
megfogni közülök, a pár nélkül maradt az uj sor-d'ébo ( ((középdumsané oszlop ») luá MBaeT7> ranna-pal BepxHHíi KOHeuyb
=
kuckasa
|
|
|
|
ryjiHTb
tat.
pérténé npHHOCHTb
baslab
taba-naú
|
\
óiiih-l.
Kékati
még
(s
nem
az eredetibb künmati alak
jazmak
bédgém
|
Mudor
is
|
süllek 3,a,opoBhe
mo.iiitbh
,homt>
(vallásos fogadalomból felajánlott) récze -térlék CKOTi>| kél'am
3AopoBbe
^aft
pudoaz
^.pyriiMT,
ajánlottunk egy
.
.
.
meg van
utóbbi mellett
kiinati; az
kéktáti),
||
úizám
|
kéldéténé=ta,t. ciiz
a fogadott
ycjiOBJieHHaa yTKa pudo-
;
|
mh Tet
ycjiOBii.iH
yTKy, 3a to
th
cKOTaMt («mi neked felegészséget a többi meg-
ocTa.ibHbiM'b
kacsát, azért adj te
maradt baromfinak))) um vuckiska He ycnteMi.. ikem ryMHO kurbon éizis murt az áldozatot felajánló ember (az elimádkozó votják pap-féle) tér-vei nepBbie KycKii (h3"b x.Y&óa); az els darabok az ételnembl és az italnemnek színe, melyet séd-dér Bpena 3aBTpana t. i. a kica közép én ég tzbe dobnak |
|
|
||
aurám
= tat.
Véleményem
kibdk azaz
«polyva»
;
de
|
aligha ez a szó szerepel.
itt
szerint ez a szó egy a híres cseremisz
surdú ünnepnévvel, mely ünnepnek szertartásai czov és Magnyiczkij leírásaiból látható leírt^4A:as7ca-éval.
az
«surám-veré8» volna.
keztetni,
hogy régebben magát az ünnepet
ujabban
—
;
is
ebbl
érgétjané 6pocaTb|
traTL; saMyacb 3apa) |
h^,th|
tél-pu
itt
LM.
azt lehet követ-
suram-nak
hittak, de
mindenesetre valami különös ok következtében
nevet egy másik elnevezés kiszorította
ö. or.
és csuvas
— nagyban egyeznek
E szerint saram-sukkon
megjegyzi, hogy csak az öregek hívják így
(v.
surüm
— a mint Kuznye-
—
e
zabor crfcHa
|
n0Híapi>|
ti'dané iuiaTHTb| bizéné
kud-ka HtKOTopwel zardéné hajnalodni
guS-dor gyep (3e.ieHb)
|
kenér
Kpyna
|
pijos-murt
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
76
X.
=
tat. janartmak MymiiHa; MyiKUKt intené qepnaTfc vétdükené « megújítani » valószínleg a beálló mezei munkára vonatkozva. az Akajaska, vagy más Borisz Gavrilov könyvének 157. lapján |
|
;
nevén gari-potton ünnep leírásában áldozati szertartást a
mezn,
— — csakugyan
említ
melylyel a vetést megkezdik.
is
egy
XL
Ráolvasó igék Pel
/'
a
(tkp. fúvás-szók). kon
s
-
k
\
Ij o
s.
Kinti-ka pettani kutkon-a;,in, tuno-pelí'as niris kijaz istopka vinácin, libo vojin kutsa, taf yi
1.
V ednamáz pellan
Inmin Illa piroloklán ta
lokles
uroboistiz
susa peffiani kutkii
kii.
vorttilon uroboez van.
pazgdm luoza
kilinid
:
ku-ka Itta piro-
nulistisa ba stint sedtod
:
soki ta ad'amijaz [tátin pell'am ad'amiles nimza verani fallá] vedna! Itta ptrolok vorttiki tulka-pirtiz pot
Volgaián, morálon
vednamed uz
kart dk
lu
;
sotak vednamed uz lu!
pídsistíz kilinid luoza nulistisa potti
Kijldn sulmitiz ku-ka potámed luoz vera
.'/
vedna
;
ojitdk
:
o$i
.'
:
soki ta ad'amijaz
I
nimza
vednamed uz lu!
Kid-corigaz ku-ka sedtámed luoz, solán burd-ulaz pirsa vetlid-ká
:
soki ta ad'amijaz vedna
;
sotak vednamed uz lu
!
Inmardn-no pil'emán viskin zarni-burdo dusás ulá zarni-burdo dusásáz vednad-ka
:
soki ta adamijiiz vedna
Bergan-ko-pirti izikiz pirani, potani-ká settid
jaz vedna
;
sotiik
vednamed uz
lu
:
ku-ka ta
soki ta ad'ami-
.'
Das-kik sobor-cerkiiz ku-ka otkaztid-ká vednasa mijdz-no vedna
; .'
:
soki ta ad'a-
!
Das-kik sobor-cerkldn jdz sisa kotta tirid-ká
:
jilaz das-kik
muliez van. ku-kti so mul'i-
soki ta ad'amijaz sisa,jusa vedna.'
Dunáé-vilin surs likam nur van. pesokáz gozi punsa, so goziMTXKACSI, VOTJAK NYELT.
12
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
78
janid
ta
surs iékám
vednamed uz
oémas van
vedna
sotak ta ad'amijáz
kotirti, kivasti, bitti ;
.'
lu
ku-ká so
;
vo£ kiz
voéaz
morálon
Volgaián, ted'i
nuráz
XI.
oémásáz
tod'i
kizlán
so
vari.
hittid
:
vi.jijaz
soki ta adamijáz
!
In-pitcm-vilín par eu£ uz van. so uzáz ku-ka vednani sedtid soki ta adamijáz vedna
Munéo-agá kustám serüg-pumdü ad'ami karid-ká mijáz vedna
:
.'
:
soki ta ada-
.'
adami
fíirdam izaz
karid-ká, fívrdam izaz acid siid-ka
:
soki ta
ad'amijáz -no sisa, jusa vedna/
Sizimdon-no sizim vednaéki
kii
van.
ku-ka so kiláz otkaztid-k
7
soki
:
!
kuka
Sizimdon-no sizim portám ad'ami van. vednasa bittid-kü
soki ta ad'amijáz
:
In-kigitiles surossá áktisa,
ju ta ad'amijáz jirdam
so
adamijáz
vedna/
capkha
sini-juni-kü bittid
:
soki
éi,
.'
iz,
jirdam
kort-pirti potsa bigatid-kü
:
tusmon-aman,
soki sini-juni btgati ta ad'amijáz.'
Ullan koskis oro vuáz ku-ká valla n beriktini bigatid-ka: soki
vedna
ta ad'amijáz
.'
Vu-oslán sur-kuspaz ku-ká puksisa uetlini sedtámed luoz si,ju ta ad'amijá:
Sod gondirlán ta ad'amijáz
vedna
Sod keclán
gizi-jilaz
sur-jílaz
Kos kamigaz
ku-ká vison gugatümed-kü luiz
:
soki
tusmon-aman, soki
ta
;
ku-ká vison guiatámed-ká luiz: soki
ta
!
sisa, kot
kot tir-karámed-ká luiz
uz
soki
.'
ad'amijáz sisa, jusa vedna
lu
:
.'
tir-karámed-ká luiz
;
kos ktj-bodijaz sisa,
kos pusneráz sisa kot tir-karámed-ká
ad'amijáz sisa, jusa vedna
;
luiz
:
soták vednamed
.'
Mieltt valakire ráolvasni kezd a varázsló-ráolvasó, elbb egy pohár pálinkát vagy vajat vévén kezében, így kezd ráolvasni
:
179
RÁOLVASÓ IGÉK.
Igézés ellen való ráolvasás. Az égben
A midn
Itta
IlTa
prófétának száguldó
(Illyés)
kocsija
fölnyalván megkaphatod (tkp. vévén találni fogod)
meg
ezt az
sott
embernek nevét
féta
embert
(t. i.
te ellenséges
mondani
kell
]
szellem!)
— Menj
A Volgának,
át,
—
:
akkor igézd
itten a ráolva-
midn
Itta pró-
nem
nélkül
a
[
teszel,
nem
lehet
!]
a A'?Y/-halat
(?
nem lehet igézned A menny és felh között
!
akkor igézd meg ezt lehet igézned.
czethalat) megtalálhatod,
úszó szárnya alá bújva járkálhatsz nélkül
:
nem
a nélkül
;
fövényét nyelved-
lehet igézned
a kígyónak szívén átmehetsz
— nevét mondd
A midn
el
a tengernek fenekérl hozd
ha úgy nem
:
A midn az embert
:
meg
akkor igézd
ha az embert;
ezt az
!
él
egy aranyszárnyú ölyv. A
midn
meg
ezt az
ezen aranyszárnyú ölyvet megigézheted
embert
i
!
del fölnyalván
a
!
keréktengelye vaskarikáján;
száguld,
igézned
van.
prófétának ezen kocsijától szétszórt port nyelveddel
:
akkor igézd
!
Ha
a forgó
malomkn
által birsz (tkp. találsz) bújni, hatolni
akkor igézd meg ezt az embert; a nélkül
A midn tizenkét székesegyházat akkor igézd meg ezt az embert is
nem
lehet igézned
:
!
igézve megsemmisíthetsz
:
!
Tizenkét székesegyház tetején tizenkét bogyója van. azt a bogyót
megevén, megiván
A
ezt az
embert
vedd körül, szárítsd
megigézned
ezt az
A Volgának, Annak
semmisítsd meg; a nélkül
ki,
embert
kötéllel ezt az ezer versztnyi
égi
Ha
:
akkor igézd
fürd kamrád akkor igézd meg ezt a
lehet
a tengernek deltájában egy zöld pichtafeny van.
:
akkor igézd
meg
ezt az
A midn embert
felhn egy pár sárga csdör van. Azt a csdört a
megigézhetted
:
nem
a pichtafenynek a tövében egy fehér forrás van.
Az
mocsa-
!
azt a fehér forrást elpusztítottad
lod
!
világon egy ezer versztnyi mocsár van. Homokjából (tkp.
homokját) kötelet fonva, azon rat
A midn
megevén hasadat megtöltheted: akkor igézd meg
meg
elé
ezt az
embert
;
midn
!
dobott üszögtuskódat emberré csiná-
az embert
!
12*
180
VOTJÁK SZÖVEGEK,
Ha
akkor ezt az embert
:
Hetvenhét nyelv van. semmÍ8Íted
:
is
megevén, megiván igézd meg
A midn
akkor igézgess
ezt a [hetvenhét] nyelvet
meg-
!
Hetvenhét különféle ember [-faj] van. A midn azt a [hetvenakkor igézd meg ezt az -fajt] igézve megsemmisíted
ember
embert
:
!
A midn
a tejutat (tkp. az egi csillagnak útját), tánczolva,
tapsolva [rajta] idd
magad
az izzó követ emberré csinálod, ha az izzó követ
megeszed
hét]
XI.
meg
Ha
ezt az
— teljesen
embert
embert
—
ellen-
akkor ehesd meg, ihasd meg ezt az
:
!
A midn lefelé igézd
akkor edd meg,
:
az izzó kövön, izzó vason keresztül bírsz menni,
vészthozó szellem
séges,
megetted, megittad
!
meg
ezt az
A midn
medrü
folyó
embert
vizet felfelé birsz téríteni
akkor
:
!
a vizi bikának szarva között ülvén járhatsz
edd meg, idd meg ezt az embert
:
akkor
!
A midn a fekete medvének körme hegyén betegséget támaszthatsz
hatsz
akkor igézd meg ezt az embert A midn a fekete kecskének szarva hegyén betegséget támasztakkor igézd meg megevén, megiván ezt az embert
:
!
:
Ha
!
ha száraz bogácsot evén, hasadat megtöltbeted; ha száraz csalánt evén, hasadat megtöltbeted ellenséges, vészthozó szellem, akkor igézd meg száraz nádat evén, hasadat megtöltbeted
;
:
megevén, megiván
ezt az
Följegyeztem
az
embert; a nélkül alább
nem
lehet igézned
3-'4
számokkal együtt
következ
!
szarapuli kerületnek Vuz-.jumja (HoBbift CeHTarb) falujában Kresztyina Afanaszjevna közlése után 1 885, június a
;
19-ikén.
Jegyzetek:
kutkon-agin npe,HT> tbmi>, KaKi> Ha^aTb
Itta plrolokleú
Kor,n;a
th
H3i> Te.ríjrn
l/L.
a3HK0Mi. MOJKeinb .nocraTb pa3CbiiiaBiuyK)ca
npopona
nbiJib
|
|
ku-ká
;iH3HyBiiiii
tulka BTyjiKa (a
kerék tengelyének bels részében az a vaskarika, melyet azért alkal-
maznak, hogy a kerék pidsistiz co ,HHa
pbibi viskin |
|
fája
ne romoljék)
plrti repesi,
kid (HenoHHTHoe ciobo)
Me^y
;
v. ö. viskis
Ha CKB03b|
|
|
corig-burd njiaBHiiKH
közbül, viska közbe, visat cpe^]ma|
RÁOLVASÓ IGÉK. fas
;i;epi!OBi>| otkaztinx yniiMTo.i.irri.
még
j
voz,
1
8
sur-voé ycTbe, c.niBaHie
számban is). oémás i;.iio ib par napa uzáz egyes számban, noba «egy párról* van szó; v. ö. lejebb Hide, ad'amijáz szintén egyes számban, noha « hetvenhétrl') vau szó muiico-af, CTOpOHa GaiiH, r^t ^Bepb serük-pum fojiobhh girdani naKa.niTbCH portám pa3Hbiii, (oúyr.iHBineeca iio.tlho) euros (sic s nem darás) MO.iouHaa nyTb or pyc.io OT^-BJibKbiii ^Byxi.
|it.i;i.
(1.
lejebb a 4.
i
|
|
|
|
|
|
|
!
|
|
i ii ga tinned- kii laiz ....
d.
pué
zob potos, soki ta
S
ec.iii
n
i
-
vis
pell' an ki
on az
potos, kijlán
I.
sinmaz ku-ká potiimed
Siéimdon-no sizim cers-jilaz ku-ká potámed
Sod
:
luiz
soki ta ada-
:
adamilán sinmaz pot ni ud
sokitiik ta
éusjalliin gon-jilaz
ku-ká gugad:
bigati
sod potos,
pué
.'
potos,
adamilán sinmaz pot
Sod
cajilán, sod vudorliin
adamilán sinmaz guia
Sod
Sod ktrniglan tonid &ob potos,
;
sinmaz ku-ká guiamed
luiz
:
soki ta
!
kinilán ku-ká sinmaz
sinmaz med gugalod
med
luiz-kii
adamilán [tátin pettam ad'amiles nimzá vera.'] sinmaz pot!
milán sinmaz pot}
soki ta
|
MOHíenii. iipii'inHHTb oo.-il^Hb.
gugamed
luiz-ká
soki ta adamilán
:
sokiták inti ovol tátin tonid
!
burd-jilaz, cecáglán burd-jilaz
pué potos,
sod-potos
:
soki ta
gugamed-ká
luoz
adamilán sinmaz gu ga-
luoz.'
SiHmdon-no sizim coriglán sinmaz ku-ká gugad
pué potos Sod
tetcas
sinmaz guga
Sod kijlán
:
2ob jwtos,
soki inga ta adamilán sinmaz/
bakalán sinmaz ku-ká gugad
:
soki ta adamilán
!
kij van, so kijlán
sinmaz ku-ká guiad
adamilán sinmaz iuga
!
ku-ká sinmaz gugad éob potos,
:
;
lobas kij van, lobas
pué potos, sod
potos, soki ta
sokiták inti ovol tátin tonid!
Szembetegség ellen való ráolvasás. Tisztátlan kelés,
bels
fakadhatsz (tkp. kijöhetsz)
mond
:
kelés, a
midn
a kígyónak
szemében
akkor fakadj ezen embernek
a ráolvasott embernek nevét!" szemében!
[
—
itt
1
VOTJÁK SZÖVEGEK,
S;>
A midn
XI.
hetvenhét orsó hegyén fakadhatsz
szemében külömben nem
ennek az embernek a embernek a szemében
;
az
A midn szemében
fakadhatsz ennek
sündisznónak szre hegyén támadsz:
akkor fakadj ennek az embernek a
kelés,
!
A midn támadhatsz
a fekete caji-nak,
a
a fekete pisztrángnak szemében támadhatsz
támadj ennek az embernek a szemében
;
különben
akkor
nincs hely
a fekete holló szárnya alatt, a vörösbegy szárnya alatt
támadsz, tisztátlan kelés, bels kelés, csúnya kelés fmajd" ennek az embernek a szemében
A midn kelés,
szemében
:
akkor támadj
!
hetvenhét halnak a szemében támadsz
bels
akkor támadj
kelés,
ennek az
tisztát-
:
embernek a
!
A midn
a fekete ugró békának szemeben támadsz
támadj ennek az embernek a szemében
szemében röpül kígyó
van, a
a szemében
kelés,
;
:
tisztátlan
akkor
:
!
midn annak a kígyónak támadsz a midn a repül kígyónak támadsz
Fekete kigyó van, a
bels
kelés,
támadj ennek az embernek a szemében
számodra
itt
!
:
!
Ha
lan
szemében
vidrának
fekete
akkor támadj ennek az embernek a szemében
:
A midn számodra
akkor fakadj
!
a fekete
csúnya kelés, bels
:
!
csúnya kelés
Különben nincs
:
akkor
itt
hely
!
Jegyzetek: («kis, fekete állatka,
pué BHyTpeHHMÜ raji Mapí.iKax'b, MeHte kohik mely folyókban él és kissebb a macskánáh);
Wiedemannál:
caji
jieHbKiü,
BH jpa
|
potos
íiepHbi 3Btpt,
kint
cai,
necTpyinKa
3.
S
i
n
|
-
HapocTT>|
vKiiBymiii
sumpfotter
|
bt.
[Mustela Lutreola"
|
vudor
kimig BOpoHi. cecág nvmniKa. |
u s
a
m az pe l'l'a
n k
i l.
Pijos-murt urod éinmin uckam, kisno-murt urod sinmin uc-
kam
;
$uc urod sinmin uckam, juc kisno urod sinmin uckam; por
urod sinmin uckam; tusmon urod sinmin uckam.
Dunne-uiUs
ves tilo-hurdoaz
urod sinmin uckisa bittid-ká: soki
bkti ta adamijiiz-no urod sinmin uckisa/
RÁOLVASÓ IGÉK.
Duúne-viUn
183
mar-ka sáska van,
éisto
sója wrod suimin uckisa
sokiták adami-bordi dn kutki, bittdmed uz lu!
bitti ;
Szemverés
szem-ráesés)
(tkp.
ellen való ráolvasás.
szemmel, asszony nézett rossz szemmel,
Férfi nézett rossz
leány nézett rossz szemmel; orosz nézett rossz szemmel, orosz
asszony nézett rossz szemmel ellenség nézett rossz szemmel.
Ha
az egész világról
;
cseremisz nézett rossz szemmel,
való^
összes szárnyas állatot tönkre
szemmel nézvén akkor tedd tönkre ezt az embert is szemmel nézvén Az egész világon mind a mi csak virág van, azt tedd tönkre rossz szemmel nézvén külömben ne fogj emberhez, tönkre nem
teszed rossz
:
rossz
!
;
teheted
!
Jegy z e te k lisa (tehát hibás
:
Mvaimma
pijos-murt
«
Wiedemannál pjos bauer, :
a pi «fiú» plurá-
férfi »
kerl)
;
ugyanígy
niljos-
murt leány-ember, leány.
Tun a
4.
Miz-a kutiz
kutiz
?
KU-a jtiz
Voi-sud-in-vu-fi
l .
-miz kutiz-a
'.
$
sotono-a
-
k
1 1.
vednaz-a kin-ka
budjimkica-in-vu-a
.*
Lud
Inmar-míz-a
'
in-vu-a
9
Vozo-
sur-vozjosldn juriksi kutiz-a?
Lud-perijan-a pell'ano ján-a pellano
?
n
$
%
Bulik'perijdn-a pellano
éurds-perijdn sat pett'ano
?
teUjil-peri-
búdéin kwa-perili
?
-e©#
?
Varázsige. Teljesítetlen fogadás ragadt-e
fogadás miatt ragadt-e
meg
meg
(értsd: teljesítetlen áldozat-
téged a baj)?
A
kóristenseg érintett-e
Inmar-nak nem teljesített fogadás ragadt-e meg? Vorsud-ui-vu-e(t. i. ragadt-e meg) ? A szentséges
meg?
Megigézett-e
kira-in-i-ii-e?
a'
valaki?
Lud-in-vu-e? a Fofo-nak
nem
teljesített
fogadás
VOTJÁK SZÖVEGEK,
184 ragadt-e ragadt-e
meg? meg?
XI.
a patak deltáknak teljesítetlen tyúkáldozat-fogadása
L?«7-manóval kellene-e ráolvasni? Bulik-memóval kellene-e
Az úti manómanójának kacsát
ráolvasni? Szélteteji manóval kellene-e ráolvasni
A
val kellene tán ráolvasni?
szentséges kica
?
kellene-e adni?
Jegyzetek:
TpeoBame Ha
miz
Koro-Huy,a;i> SojKecTBa
OTHOCHTe.ibHO acepTBonpiiHomeHia, KOTopoe 6hjo oóimaHO eme sapaHte («az istenségnek követelése valakitl bizonyos áldozatra vonatkozólag, melyet sítettek
még)
|
KW,
már elbb fogadtak meg»
lyesít istennév szerepel idézett
müvének
nevén
teljesebb v.
;
ö.
bab. 65., 71.
szám
|
v.
imádságok elején az
alatt közölt
sz.
(«az
ijedtség és
Buch többször búdéin kua-
u. o. 129.
ö.
1.
és az
I.
iná, vuá-féle invocatiókat |
Vo£o Verescsagin G. úr magyarázata szerint iipnBiijimü
és
Vorsud-in-vu,
in-vu, Lud'bi'Vu mythologiai nevek:
telje-
mint a kórt szemé-
Kil'-dáj itt
138. és 141. lapjait
— de nem
kisértetek
:
oacecTBO CTpaxa h Ismeretes
istensége »).
szerz «Bothkh Cochob; lapján, melyhez számba veend a 45. 26. CKaro Kpaa» müvének számú babona bulik cKopo nocTn^Haa o.iB3Hb (« gyorsan ragadó mythologiai alak: In-vozo
1.
az említett
|
betegség**)
|
sat
pa3BB jurik |
Murt
5.
=
lest á
kurág-voson..
m a z p el'l'an-k i
l.
S'izimdon-no siztm-das sizim portám kos pisles-pules
Umzá
gerdgani bigatid-ká
:
so-berá tusmon
Aziz-gurejáz padgaan tubani bigatid-ká
potani bigatid-ká
:
so-berá tusmon
si,
ju
ta
si,
;
;
jil-tu-
.'
zarez-gureg-pirtiz
adamiaz
In-voMáz, in-ki$iliáz Hdtfisa bittid-ká kisa vetlámed luiz-ká: so-berá tusmon
adamiaz
ju ta
si,
.'
in-zarni-bukáán
kit-
ju ta adamiaz.
'
Kilcin-tukáz úilámed luiz-ká; moraié ku-kü sukizü kirmisa
bastámed luiz-ká
:
Aziz-kunlán
so-berá tusmon
si,
ju ta adamiaz !
zarni-tusti-puniániz
siámed,
juámed
luiz-ká
;
abakles gonzá ku-ká kirmisa bastámed luiz-ká: so-berá tusmon éi,ju ta
adamiaz!
RÁOLVASÓ IGÉK. Mwjo-pirti
pettisa Iviid korka
vuiz-ka
pujani bigatid-ká: so-berá tuSmon si.ju izáz
tfirdam
ku-ká kilmid
siishiui, nilni bigatid-ká
:
1
,-
~>
pisitám vénái ku-ká
ad'amidz!
ta
karni bigatid-ka
}>as
v
kin
,•
so-berá tusmon si,ju ta adatnia z
kortáz
!
S'iümdon-no sizim-das sizim portám osmásáz og-ajá karni bigatid-ká, vállait koskis karni
so-berá tusmon
bigatid-ká:
si, ju
ta
ad'amidz.
Pid-jndsistid dárizá éepittini bigatid-ká; kos ágiráz, kos uláz-vájáz
siámed, juámed luiz-ká
ku-ká
ail'amid:
:
tusmon
so-bera
N'itdon puzhnles ku-ká Ussá lidjisa bittid-ká
ku-ká keúer-kus-ulzd vandisa baétini bigatid-ká ju
ta
ad'amidz
ta
:
;
úitdon majigles
so-bera tusmon
si,
.'
Das-Lik zamokdz ku-ká
pirrtiz
ustini
j>otasa
-kik uston-pirti pel'tisa lulid sorad vuiz-ká
ad'amidz
ju
si,
.'
;
das-
si,
ju ta
bigatid-ká
so-berá tusmon
:
.'
Sizimdon-no sizim-das íiéim takma-pirti pirani, potani bigatid-ká; azveéíkutco-pirti pirani, potani bigatid-ká : so-berá tusmon si,
ju ta ad'amidz.'
Tugáz
ullaú vijtini bigatid-ká
so-bera tusmon
si,
ju
ad'amidz
ta
:
izáz ku-ká loptitni bigatid-ká:
'.
Kiui'ul- sibimá ku-ká vandisa
ku-ká siámed, juámed luiz-ká
,•
so-berá tusmon si,ju ta ad'amidz.'
Gurejáz gure£-urtsi karni bigatid-ká bíttid-ká
:
guzam Ház
bigatid-ká;
ba*tÍ7ii
;
guregles gi.jizá Hdjisa
so-berá tusmon 4i,ju ta ad'amidz.'
Idegen bántása ellen való ráolvasó Ha
hetven és hetvenhét különféle száraz fának tethajtását
össze birod csomózni ellenséges szellem!
Ha
;
meg
Ha
gyökerük
ezt az
alatt
át birsz
— edd meg, idd meg
az ^4zi,?-hegyet
hatolni a tengerhegyen idd
ige.
embert
:
meg
ezt az
hatolni
embert
azután
:
—
!
birod mászni lajtorjával, ha át birsz
azután
— ellenséges szellem — edd meg, !
!
a hulló csillagot, az égi csillagot számlálván, végire tudsz
VOTJÁK SZÖVEGEK,
186
ha az eg aranyszivárványával fogván be
jutni;
hatsz
XI.
azután — ellenséges
:
embert
szellem
— edd
!
lovadat
meg
idd
meg
jár-
ezt az
!
Ha
elnyelheted (tkp. nyelésed volt) a Kiclin-tuk-ot; a mikoi
a tengerbl, megmarkolva kiveheted a babját ges szellem
Ha
azután
:
— edd meg, idd meg ezt az embert
!
az .-1^/^-khánnak arany
—
ellensé-
!
kanalával ehetel,
csészéjével,
ihatol a mikor a békának szrét markolva megfoghatod azután edd meg, idd meg ezt az embert ellenséges szellem :
;
—
!
Ha
—
kéményen
át fújva, lehelleted a szobába juthat; a ellenmikor a lyukatlan tt czérnaszálba birod dugni azután edd meg idd meg ezt az embert séges szellem A mikor az izzó követ ki birod lyukasztani nyelveddel ha a
a
—
:
!
—
!
;
fagyos vasat
lem
!
bírod rágni es lenyelni
— edd meg, idd meg Ha
ha
meg
ezt az
:
embert
— ellenséges
azután
szel-
!
hetven és hetvenhét különféle forrást együvé birsz tenni
menvé
felfelé
birod tenni (tkp. a lefelé folyó vizet)
— ellenséges szellem — edd meg, idd meg ezt az embert !
Ha
lábad talpáról a sárt egy csippentessél
ha száraz
csippenteni);
(tkp. le birod
valamikor ehettél, ihattál
:
!
birod venni
szenet, száraz ágat, galyat
—
azután
le
;
azután
:
ellenséges szellem
!
— edd
meg, idd meg ezt az embert Ha negyven fénynek levelét számlálván valamikor végére !
bírsz jutni;
ha negyven rúdnak kerítéssövényét
pét, alját v. csípalját)
szellem
vágván, szétveheted
— edd meg, idd meg
!
embert
ezt az
(tkp. kerítés köze-
azután
:
—
ellenséges
!
A
mikor tizenkét lakaton át menvén, kibírod azokat] ha tizenkét kulcson át fúva, lehelleted szembe jön [veedd meg, idd meg ezt az ellenséges szellem azután
nyitni; led;
:
—
embert
;
hetven és hetvenhét lak ma -lakaton
ha ezüstgyrün
séges szellem
Ha
— edd meg. idd meg
!
:
azután
embert
A mikor kezem
által birsz bújni,
— ellenséges
;
által
menni
:
embert
ezt az
a komlót alá birod meríteni
lebegtetni ezt az
—
!
Ha menni
!
birsz
azután
—
bújni, ellen-
!
mikor fenn birod edd meg, idd meg
a követ a
szellem
!
—
!
hónalj -betétemet kivágván elbírod venni (értsd
érintése nélkül)
;
t. i.
a mikor a színehagyott csontot megehe-
RÁ0LYA8Ó [GÉK. ted,
megihatod
meg
ezt az
—
azután
:
embert
ellenséges szellem
Ha hegyet hegy mellé meg
,idd
meg
ezt az
Följegyeztem U,
h
ii
p
h)
—
!
edd meg, idd
!
azután
:
embert
í
— ellenséges
szellem
!
—
!
amalmis-i
falujában L'e
ha a hegynek homokszemét
bírsz tenni,
számlálván végere bírsz jutni
edd
187
kerületnek ISakta-pi (E o a
Po
e s ej
b
ma
a
k (IIpoKOiü E;raeeeBb) világ-
talan tuno-pettats közlése után; 1885, július 2'2-ikén.
Jegyzetek:
murt
leita/m
>iy;Karo
;it,:io
= vednam HMm-das \
plUKO ynoTpeó.iaeMoe Bhipa^Keme bmícto éiéimdon-a («ritkán használt kifejezés éiéimdon helyett»)| tul'im mo.io^oh OTpocTOK'b
Ha BepxyiiiKt ^epeBa; rame Hejb3a cBasarb hajtás a fa tetején;
nem
ilyeneket
bt.
yse.Tb («fiatal
minthogy nagyon különböz irányban terjednek
gerdfát
széllyel) |
yse.iT.
;
gerdjani CBH3aTb.
—
Aziz HenoHHTHoe c.iobo ko*ík)
=
iz
+
KaMeHb
(((érthetetlen szó iz
—
csomóba egybekötni"
lehet
—
az
cp. noc.it.
KaMeHb o^eHb
v. ö. lejebb is
:
—
Aziz-kun
;
no TIpo-
TBepjbifl, li.iaro
Aziz-kun
—
;
közl
a,
uBiTa
szerint
=
k + az igen kemény, fehér szín k»). In-voéo
só igét), 3.
1.
TpaBa (vad szegf),
MeTeop^l in-zarúi-buko
2.
GoiKecTBO
=
vu juis pa,nyra| Kílcin-tuk
a
(1.
4. sz. ráolva-
HenOHaTHoe c.iobo (((érthetetlen szó »). Elrésze Inmar-ntik mellékneve nilni npor.iOTHTb lul jyxHOBeirie pisjani BjtTb miTKy v. |
|
ö. pisijani
;
|
cít.iaTb OTBepcTie
|
uláz-vajaz
(sic! s
nem
vajáz) accu-
sativusa az ul-vaj szónak.
Pid-pidUd
ypaTb o^hoü lehet
hogy
.
.
.
bigatid-ká
meiiOTKoii,
:
rpa3b co
a hvhího
croiibi
Bbrrepexb
egy csippentessél levenni a láb talpáról,
Horn Hejibsa sarat
(«a
hanem
le
nem kell,
törüljéka).
Kener-kus-ul nepeBa3Ka KOJibeBi.
bt>
3aopl>, cocTaB.iaeMaa
KopHeö («a sövéuyrudaknak fagyökerekbl álló köteléke»). Ezek a fagyökerek és galyak ugyanis a bevert karórudaktól oly ersen egymásba vannak szorítva és csavarva, hogy szörny nehéz dolog volna vágással szétszedni ket. l'akma BHyTpeHHbiü .saMOKTj kidco KO.ibuo vijtini yTOiiÜTb leptitni 3a031.
jpeBecHHX'b
|
|
|
CTaBiiTb inaBaTb| gibi noji> MbiiuKoü pyOaniKii
|
ynoTpe.iaeMaa
VOTJÁK SZÖVEGEK,
18S Ma.'icHbKan
'iacTT>.
He iporaa pynn
Tpexyro.ibHoii *opMbi. TaKoe Ka
Bbip-fc3aT"b.
kalmazott, háromszög alakú szetesen
nem
XI.
lehet kivágni
darabka.
g.
kohciiio íie.ibsa
(«az ing hónyalja alatt al-
Az
ilyen
a nélkül, hogy az
betétet
termé-
ember kezét
érin-
tenék »)•
HaxO^HCb IlOJ'f, B."lÍaHÍeMT> Hbixb .lyieü (« színt változtatni a napsugarak behatása urtsi pajOMi: urd pepo gig, gigi Me.'iaaiimaa necaiiHKa. Guzaní
II3M'I>HHTb UBtTT.,
|
CO.'IHei-
alatt
»>
I
XII.
Közmondások. Pere éj o s 1.
Aj-kolesu
kiti
:
l
mz
á n ver a
beriz-no
i.
oti.
2. Ded'iezja pukisez, vale z ja kii^oez. 3. jec mil'kid-ka luoz
:
ven-pisija sír taroz.
4.
Valdá suloán
5.
Vera ni kanil, uiani sug.
6. Ceskit
7
10.
ul'l'a,
éeziján uITa
.'
imdd kos karod!
Kecdn izan uz
8. Gurefiez 9.
cin
tupala.
badgin, vuez pici.
Pinabpijos-kd oz járata
S'ulmaskdm sulmin
:
Inmar-no ug
járati.
voj uz lu.
11. Valtamles vol kuéo val, kisnotdmles kisno ktsno-murt.
12. Bigar kion, gué gondir, ud-mort sala.
Az öregeknek mondásai. 1.
merre a 2.
Amerre az elö-kerék: oda ~megy_~ a hátsó is fbb emberek mennek, oda követi t a nép is).
A
milyen a szán, olyan a benne
ül
;
a milyen a
(értsd:
ló,
a
olyan
a gazdája (tkp szánja szerint az ülje, lova szerint a gazdája). 3.
Ha
jó akarat
van
:
egy tfokba befér az egér
[is]
.
Lovadat ostorral ne hajtsd, zabbal hajtsd (értsd alattvalódat ne szidással, hanem szép szóval figyelmeztesd köteles4.
ségére)
:
!
5.
Beszélni
könny, megtenni
bajos.
190
VOTJÁK SZÖVEGEK, 6.
Édes szádat fanyarrá teszed
matban lev ügyedet, 7.
v .
9.
(?
XII.
értsd: elrontod a jó folya-
helyzetedet).
nem illenek. A hegye nagy, a vize kicsiny. Ha a legények nem szeretik Kecske es juh össze
a
leányt",
Inmar sem
szereti.
10.
A
bús szívben nincsen zsír (értsd
A
lótalannak ló a tarka ló; a feleségtelennek feleség az
:
a búsulásban nincs
haszon). 11.
asszony (értsd
:
csak az tudja megbecsülni a tarka lovat, kinek
lova nincs; csak az tudja megbecsülni az asszonyt, kinek fele-
sége nincs). 13.
A
tatár farkas, az orosz
medve, a votják fogolymadá'".
—
7 számuakat Nik olaj Ivanov számuakat Max Buch «Die Wotjáken* könyvébl (103. 1.), hova a 10. és 11. számú ismét Borisz Gavrilov szövegeibl van véve vépl a 12. számút Be eh te-
Feljegyeztem
közlése után; a 8
a
—
1
1
1.
;
re v
bl
V. Botakii, hxt> ucTopia
BicTHiiKi,
(1.
EBponw
Jegyzetek:
J
u coBpeMeHHoe cocToame értekezésé-
880. évf.
4. füz.
642.
1.)
npocTpaHCTBO
tárni iimítl mícto,
Hauj,Tii
;
számú közmondás czélzata nem bizonyos elttem, de valószín, hogy külömböz természet felekre (pl. házastársakra) vonatkozik A 8. számú közmondásra nézve M. B. a következ magyarázatot közli Wenn jemand sich beklagt, dass er eine kleine frau hat und bei anderen áhnlichen anlássen tröstet man den m., np.
|
A
7.
|
:
klagendenmit dem vorte «der berg D. h. der berg
ist
gross
ist
gross, das báchlen ist klein.»
und bringt doch
keinerlei nutzen,
wáhrend
ist, mühlen treibt etc. közmondásra nézve 1. Gavrilovnái a 150. dalt a 1 1. sz. közm. a 147. lapon van idézve a Tutoj és Ja ni ami r czímü monda vé-
das báchlein, obgleich klein, doch nützlich
A
|
10.
u. o.
gén. V.
|
ö. itt
a
czímü mondát
tlem is,
csétlenséget hoz,
közölt, hasonló tartalmú
melyben a kuéo
mibl
val, a
«
Kalmá z-h sök
tarka ló» a
•
szeren-
aztán az az átka következik, hogy az ilyen-
lovon csak cseremisz járjon és legyen megvetett votják eltt. Ijesztik
hsre
is
vele a gyermeket:
tarka lovon cseremisz jön».
(t. i.
a tarka ló) a
kuéo valan por liktá
191
ÁTOKSZÓK. XIII.
Átokszók. Mu
1.
med
mu
2. 9,
niloz val
ni Ion
.'
.'
3.
Mu-pir med
4.
Mu-pir
5.
Kitdaj.' — Kitdaj med
6.
Inmar med
7.
8.
Le sah med bastoz ! Albasti med ztbtloz
9.
Gondir med zünloz val!
vijalod.'
vijun
.'
casjoz
10. Punt ni'd jtrjoz
Taftr
11. 1.
Nyelne bár
Oh
!
el
a földlmycTb Teöa npor.iOTii.ia-óbi
th TaKÜi
(axi>,
!
6bi:io-bi, 'itoóm npor.iOTu.ia 3eM.ia
Sülyedj a földön át Te]
.'
földtl elnyelni való
te
TopoMy HyníHO 4.
val
3ué.'
'2.
3.
bittoz!
!
!
való
(th
!
ftOJURHO ÓHI.IO npOBa.lHBaTbCa CKB03b 301.110
Nyavalya
ö.
noKOHiniTt e% toöoio Kitdaj, Te.IbHblXb uu.liy.mQÜ
Üssön
6.
rpOMOMi 7. 8.
9.
I.
le
11
Mopa)
t.
—
e.
oacecTBO
11
el
Kitdaj
(iiyc-Ti.
npiriima 3apa3ir
!
(nycTi.
iioúbeT'b
Tea
az erdei manó i.itiniií Te6fl iioópa.n>-óbi !) meg Albasti (nycTb ;iaBiiTi> Teöa A.) Fojtana meg bár a medve (nyc/rb Tea ;uibii.it>-oh
Vigyen
el
!
!
!
az
K á z á n-ban
1
—
!
10.
számuakat
i
gubernium bir
Nikolaj Ivanov
1885, május havában
val a pogány Apsivir-n&k kis leánya a
!)
pusztítson
villámával
Fojtson
Följegyeztem
f
!)
KOTopoMy
!)
közlése után
u
iie.70Bt.KT>,
!
Inmar
MejBtabh 10. Rágjon meg a kutya 11. Hitetlen muszka!
(az
!)
!)
(nycTb npoBa.iiiBaüca ckbo3l 3eM.~no
slyedni
földbe
3e>i.ia
>ie:iOBt,Kb. k<>-
s z
k
i
tisztelt
—a
11.
számú-
meg engem Mo£gá-ban
kerületeben).
VOTJÁK SZÖVEGEK. XIV
192
XVI.
XIV.
Köszöntések. Találkozáskor: gec-a
umojtám (neked)
!
|
!|
.'
jól
.'
jól, jól
vagy-e még?;
vagy umoj
;
!
jól
!
Távozáskor: gec lu légy jól alkalmával: tan! .'
Megköszönés
tavid
su soli java
gec-na-a?
— gec-umoj
'?
rosszul
!
jól!
járj
vagy-e
jól
í
!
köszöriet (nektek)
mond
.'
!
vagy
esetleg
;
geé
vetít !
köszönet
Tiszteltetés: « salam*
!|
neki, hallod, salam
—
(béke)! salain legko soli
üdvözletet küldök neki.
XV.
Esküforma. Inmar-ponna,
sundi-ponna,
-ponna, l'ogono mnéema-ponna,
a~,
tole^-ponna,
uloná-ponna
naná-penna, ugáz
ta
lev
életemre mondom^, ezt a dolgot
Ofima
Mondotta
oj kar.'
tüzemre, tapodó
Inmar-rsL, a napra, a holdra, kenyeremre,
földemre, hátra
tila-
nem
tettem
í
Vui-gumjá-hwa.
XVI.
Személynevek. Férfinevek.
1.
aj Állatok la a
i
czinege)
|
:
Gondir (medve) Kion
Juber
|
(rigó)
|
Kwaka
(farkas)
|
Koni
(evet)
|
Pis-
varjú.
nevek votják átalakításban Kokoj, Pokoj, Pok (IIpoKO*in) Mikid, Miko (HnKO.iaíi) Mitáj (MaTeefi vagy JiimiiTpiii, MnTfcKa) Mikaí, Mikal'a, MikaXo (Mnxan.iT>.. Mnxaii.ia. Miib)
Orosz
:
|
|
|
SZEMÉLYNEVEK.
193
Tomit (Bomh) Alesan, Sandir (A.ieKcaiupi.) Lath (BiaMarka (Mapm,)| Poka (<J>ona)| Konda (RoHxpaxift) Pettr Vada (Bacn.iifi) L'ogor (Eropi>) Lavrenkej (JüaBpeimü) Girgorej (rpuropiíi) Omelan (Emii (IIeTpT>)| L' elesej íE.iiieeíi) xaii.iHi
|
|
|
„uiMiipb)
|
|
|
|
|
|
|
-liani,)
|
Örtamej (ApTeMÜi)|| Pestrun
rokon)
Naékáj (=
|
Seitak.
\
Estugan (= t. es Bairan neéká vékony)
eredet nevek
c) Tatár
t.
tár b-\- tug an atyafi,
:
ö.
(v.
|
hajrám
t.
ünnep).
d) A votják nyelvbl érthet nevek: Urod-pi (hitvány fiú) Ajka-pi (elsszülött fiú) L'ipat fedél Bokro (v. ö. bokra egy fnek |
|
Wiedemannál bukro Atriplex Chenopodiuin) Gárej (Nikolaj Ivanovnak votják neve; v. ö. Max Buchuál 108. lapon: «Einem zur zeit des pflügens, bez. heumaht oder roggenernte geborenen kinde giebt man die namen gerej von geri pflwg, kuso sense»). neve
:
:
Homályos
e)
Sum,
|
írt
elm
nevek
:
Ikaman, Girdim, Budi, Baki,
Mistaj, Bajmar, Kakala, Ontírok, $igi,
Vandm, Bizik, Cemel,
E
Ustin, Toéker, Totis, Sobok, Jojjo, Igoska, Ájik, Jarko-pi,
Ocaj, Puri, (Nikolaj
mostoha
apja), Apsivir
||
D'era, Kabo, Pitas, Sagid, T'ot'ok, Zaber (az utóbbi adatok
Buch könyvébl
a) Votják nevek uil
már
Max
valók).
2.
:
Nne vek.
S'akan (gyékény,
sás)
|
S'artci (répa)
leány; egy oroszul Mapia-nak nevezett
(kis
e-pi,
Apa, Adil, Bajmet,
||
Pici-
asszony, kinek
gyermeke van s mégis pici nil). Orosz eredet nevek Sestra (nyilván =cecTpa nötestvér)j
két b)
:
Kat'ama (EnaTepuHa) Sandi (A.ieKcaHjtpa) Orina (Ilpimn) Pedos|
|
ja (Oeo^ocia) Ofima (Ebíiimía) Oksinja (Akchhíh) (MeJiama)
|
|
|
CTacba)
Omel
|
(Amaaia)
|
Ogapja (Araeia)
|
|
Ma hiúja. Mának
Nasta (HacTa, HacTacba, AHaDomina Paladja
Takjanaj (TaTiaHa)
(üe.iarea) OkilTina (AxyjraHa) |
|
|
T'ekla (9eK.ia)|
\
|
Marra (MaBpa) A vdotja (Ab^otlh |
Krest'i (Kpecriraa)
\Paraz (üapacKOBa)
|
|
Outija
(Ahhcíh). c)
Homályos értelm szavak:
Baltac, Ogirman, Pogi, Varsa,
Caruk, Gajnifa.
d)
A
legtöbb asszony neve azon falutól való,
gül hozták vagy votjákosan mondva honnan MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
honnan
felesé-
szökött
férjéhez 1
3
194
VOTJÁK SZÖVEGEK,
(biéizj; ilyenek pl.
idézett
XVII.
gúnya, Venja, Nirja Gondirja. V.
Ogirman nnevet
ós a
MaxBuch könyvében
elbb
az
ö.
idézett igirman
falunevet.
Osszejegyeztem Vui-gumja faluban; 1885, június havában.
XVII.
Helynevek. Eétek,
1.
Kugrna-serag (égett rét)
után)
|
|
fif. szögelet)
mezk. Busi-voi
|
Por-seriig (cseremisz szögellet
Kuz
if ad
(hosszú
sor)
;
Pelmit
|
(rét-
gyep)
éustaékám
|
egykori cser. birtokosa
serag
(sötét
szögellet) |
N'urto-sur-jil (iV\
bugro (K.
cpyHj
folyó vidéke)
nev
K.
Gondir-jir
|
tatár után,
kit
fölé bugro-t,
négyszöglet kerítést emeltek)
folyó vidék)
Kanko-sur-jil (K. folyó vidék)
|
|
(medvef) Kartkáj oda temettek és sírja |
|
Pas'pu-mu-vir (mogyorófa-domb) éué-sur-dur |
sur-dur (K. folyó-part)
-dur (hideg forráspart)
Erdrészek:
Vil-voi-sur-jil (V. v.
Kec-vir (kecske-domb) |
(-é.
folyó part)
Cimo-sur-dur (C. folyópart)
|
||
Pijag-tilo
\
|
|
Kara-
Ke$it oémas-
Kuéos.
Kivin viro (három halmú)
|
vilié kir
(fels
puszta).
Osszejegyeztem Vu£-$umja faluban; 1885, június havában.
Jegyzet: iio^noHBt
(»
Pijag-tilo
agyagos földön
; tilo
növ
jrfeci.
pacTymiií Ha cyrjiHHHCTOft
erd»).
Falunevek.
2.
végek, melyekhez a loc. -Ian, abl -las, lat. -la gumja loc. gumjalan, abl. fíumjalas, lat. $umragok járulnak jala) 5umja) Venja, Nirja, Gondirja, Dintambodja (érthet alapszókkal, mint ven t, nir orr, gondir medve, bodi bot); Dokja, a) -ja, -ga
(pl.
:
:
jilja, i£bobja (v. ü. i£ juh, bob bab),
usi borona),
Vamja
(v. ö.
vaman
Kusja, Uéja át,
(v. ö.
keresztül)
||
kus bozótirtás,
Pelga
(v.
ö.
pel
HELYNEVEK. fül), Punja (v. Jumgi-Omga.
b)
föld,
f.
Pun
ö.
-berdi
személynevet és Sil'o-Pur folyónevet), Moíga,
végek
maa), Saberdi
195
;
(v. ö. v.
ö.
ber hátsórész,)
:
Maberdi
(v.
mu
ö.
Kica-berdi egy folyócska neve közel
Vuz-jumjá -hoz. c)
sur
(v.
-raj ö.
végek
(v. ö.
vu, z. va víz) Jagvaj, Jagvaj-dur, Jag-
jag fenyerd), N'ursevaj, Surcevaj, Porvaj
(v. ö.
nur
mocsár, N'urto folyónév; sur patak; Pur folyónév), Kenervaj ö.
kener kerítés), Ludovaj
gos erd), Ujvaj s
(v.
(v. ö. uj éj),
ö lud
mez),
Tilovaj
(v. ö. tilo
zenvaj, Korcimvaj, Ulinvaj (v. ö. ul alj
az mess. raggal való szerkesztésre nézve e falunevet Ulin-gurt
tatár Tiiban-Uca
=
Max Buch könyve
(v.
agya-
HíI/KHíih Yqa). L. e czikkhez
108. lapján, a
honnan az
bvebb
idézett
=
adatokat
adatoknak
egy részét átvettem.
13*
is
XVIII.
NÉPDALOK. (Kirgan-kUjos.)
A) Katonai dalok. a)
Búcsúzás
a
szülfö ldtöl
kedvesektl.
és
1
Todí juslan vordkam
'tijaz
((Fehér
hattyúnak
érkeztek
a
születéshe-
lyére
imám
—
saldat-jirjos
su.'
('Nagyszájú vasfazekakból való
badgin imo kort-gorsokis
— su!
sión saldat-sidjos
katon afej ek», mondd!
étel a katona-leves »,
mondd!
pirjom-korka píri-no,
Bementem
a sorozó (tkp. fogadó)
kin koskamaz kin todd
de hogy
megy
szobába; ?
ki
el,
ki tudja?
pirjom-korka piri-no,
Bementem
kin kulámáz kin todd
de hogy ki hal meg, ki tudja?
? !
Kijöttem a sorozó szobából,
pirjom korkas poti-no,
nyakamba kendt kötöttek. A Bubi mögé mentem
cirtijam ktsat kerttizi.
Bubi-sori poti-no
vordkam jiirtma
cik ej ad^i-ni
a sorozó szobába;
!
s
házam, hol születtem, son' sem láttam többé
ital-bitdl sumis-siásá
Csecsós-csicsós
(?)
szíjjas
!
nyer-
gem tori val-éeri koskiz-ug.
biz'
utána ment barna lovamnak.
kik kelit-no ulosoá
Két sárga herélt lovam,
197
KATONAI DALOK. kiüli éotom
an kaja
kinek adjam anyácskám?
? !
kinli sotom naniijd
!
Kerekes, két szekeremet
kik iskat-no uroboá
mamuskám?!
kinek adjam
.'
?
bukoalan jugitez
Nyeregívem fényessége
bániad pistoz ankajá!
arczodba sugárzik anyácskám! Zöld fej
vo£ jiro-no zumdásá ujli
puiit vijaloz
gyrm
neki veti fényét az éjre (tkp.
.'
éj
ellenére ömlik).
vU
iuala bastdin
Ez idén
iéijá
inmié tUo-burdo-kad
Nikola j Ivanov
.
óo.ibinm porb
H36a
'tizá
=
intizá
;
vordkam
.
:
ca.i^aTCKia m,n»
— CKaaui
!
|
.... cboh aomt., r^t. a tori val-sori BOBce .
|
jiouia^bK)
|
ital-bitül
nana TO»e
|
iskat
|
.
po;"üHJica, .
=
|
idoso Mepimi.
gen) |/mi?7HanpoTHB'b: kocisles gondz
T. e. CBBTIIT"b,
p.
|
maUaéko
ujli p. vijaloz
|
óik
yine.Tb 3a rHijoio
nem
tudott
ankaj MaTyniKa
cKaT"b; CK.-KO.ieci. (allé vier ráder
|
ropbi
hjih
vordkam jurtma
a He Bn^a-ii yn^e BOBce
peMeHHbi xomvtt.
pbiadn
gatom a macskának szrét HO TIH,
|
csecsézö ikerszó, melyet Nik. ív. kel'it
j
HMtioinaro
pirjom-korka npieMHaa
((•valószínleg valami folyó, vagy begy neve»)
visszaadni oroszul
Mi-
mícto po5K^,ema
't.
((KymaHbe H3t 5KejrE3Haro ropuiKa,
.
Bubi BipoHTHo Ha3BaHÍe KaKOHiiy^b ptKbi
|
és
közlése után; 1885. június 18 dikán.
Jegyzetek, bodrin imo
sapkám
olyan mint az égi madár.
.'
Följegyeztem Fwi-jwwyá-ban
kh aila Ivanov
vett új
am
|
wa-
visszafelé simít-
.... Kan.meT'b npoTiiBT.
pa3CbinaeT"b CBT.T'b BO TMt.
2.
Uramtid koskié pijos saj hirjall'am, Az uccza
(tkp. ucczád)
men
hosszant
hangosan
legények
énekeltek, noja kildm niljos tuz
bordiUam
;
az azt halló (tkp. hallott) leá-
nyok igen oj bordsalzi dir-ik-no
nem
sírtak
sírtak volna, de
;
most
198
VOTJAK SZÖVEGEK,
XVIII.
legényeik beválók (tkp. épek, al-
vorgoronjossi tuzies viliUam.
kalmasok) voltak
(t. i.
a ka-
tonaságra). ta
budjin aksej ma's bastoz
Ez a
?
fölséges császár
ugyan mért
veszi el [ket] ?
pinal vorgoronjosti bordjitoz
Sírásra fakasztja a fiatal legénye-
ta ktcaj ma's Umijaloz?
Ez
ceber voz guz-dorjosti sogoz.
Befödi a szép zöld gyepet.
ket.
Följegyeztem a
ma m 1
Natalia Vasziljevna Jegyzetek,
saj
i
s-i
az
id
kerületnek
közlése után
rpoMKO, hcho
vorgoron napeHb (.lacKaTejbHo)
|
mért havaz
|
Multán
?
falujában
1885. július 19-ikén.
;
tzi
= taza
ép, egészséges
|
sogni noiíptiTb.
Itt
marad,
kiloz buris-vílad sod berik- itt
marad,
Kiloz, kiloz iskap-jilad varganed,
marad polczodon
itt
harmonikád, kiloz,
tam
dákon
iéijed,
marad tetgeren-
itt
fekete kifordított sap-
kád, kil'oz,
kiloz bod-dorad
éogam kam-
itt
marad,
itt
marad
akasztott bekecsed
éoled,
magad
acid saldatd koskod vildi.
faladra ;
nem katonának
aligha
mész. kiloz, suroz biger pied,
Itt
marad, oda jut a tatár legény
itt
marad, oda jut az orosz
(tkp. fiad), kiloz,
suroz gué pied,
le-
gény, suroz, koskoz kiloz
ud-murt pied
vajküm jozed-kaliked
;
oda
jut,
Itt
maradnak, kikkel társalogtál,
kil'oz,
kiloz buskel-kaliked.
itt
elmegy a votják legény.
korácsaid,
marad, néped.
itt
marad szomszéd-
199
KATONAI DALOK.
menyecskék közlése után
Jegyzet, (bt> H36f>)
gani noBtciiTb B
-2.
szem.
iékap
itt
iuku7>
Bt
saldata
|
így
|
kerületnek
Mavra
és
88ö. július 14-ikén.
=
bod-dor
|
ca.'i.i.aT'L
|
Gpyct
huris
bord-dor crBHa
midi mo^cttj hiTb
|
|
4o-
pied
,-
általános helyett szerepel, épúgy mint az oroszban
az igénél (ec.in xo'ieun. «wenn hil'oz,
1
;
vargán rapMOHHsa
|
BNBopoTiiTh
beriktini
|
Ogapja Ivanovna
való
falujából
Petrovna
szarapuli
Vuz-jumjú-han, a
Följegyeztem
]>intám
du
willst» és
«wenn
man
will) |
éuroz ocTaHeTca n ii:íúepyn>; a következ két sorral együtt
értend
katonának
;
:
A
tatár legény részben itthon
marad, részben bejut
az orosz legény szintén részben itthon marad, részben
besoroztatik;
de
minden esetben
votják legény, az
a
soroztatik és elmegy.
A nép
be-
evvel a sorozóhatóság igazságtalanságát
panaszolja, mely jobban szorítja a votjákot a hadviselésre, mint a
többi nemzetiséget
|
va.jl.ini
pa3roBopiiTL \joz-kalik poBecHHKt. 4.
Tulis koskié hadfin vuad
Tavaszkor folyó nagy vizedben
lud-ja-jüged ujaloz.
úszkál vad ludad.
korácsaimnak
vezá sultam joz-kaliklan
Mellém
éin-kttijez vijaloz.
szeme könnye folydogál.
pirjom-korkas poti-no
Kijöttem a sorozó szobából,
tilo-burdo
állott
mon
lui;
madárrá váltam
ml
izijd
Ez idén
tua badtám
inmié tilo-burdo
vett új
olyan mint az
kad'.'
én.
sapkám
égbl
[való]
ma-
dár.
Följegyeztem Vu£-$umjá-bsai
M
i
k a1y
Szandi
leányzó
közlése után: 1885. jun. 21-ikén.
Jegyzetek,
voz no^.it,
kobi> iioxeKyn, c.ie3H
npyTH
|
messze 1.
és
tilo-burdo
mon
|
lui
elszáll ts szabad.
11.
számában
is
;
no^.it. MeHfl
cTaBimixb poBecHii-
pirjom-korka nsöa, rjt, iipiiHiiMaiorb pe.
|
s
.
.
olyan lettem mint a madár, mely
tud bastam stb. elfordul a Kat. dalok
valószínleg arra vonatkozik, hogy a
rekruta víg kedveben félreüti kucsmáját, mely aztán izeg fején,
mint valami madár.
mozog a
200
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
5.
Udvarod közepén nádoszlop,
Azbar-sorad kamii-jubo, £ec uloso
dumon
l'ipat-idié
baza r-dod'ijd
jubo
jó herélt lovat kötni való oszlop
;
a 8zíntetö alatt
,
sári, f^ec
jó legényé az
vorgoronlán pukson-korobez.
lev szánom
l
;
vá-
kassá.
Égi csillagom, vizén való lep-
in-ki jil'ijii, vu^vil-bubttijá,
kém, kil'oz
kaitok vajkam joz-kalíkd!
itt
marad, jaj, melvlyel társalogtam, korácsaim serege.
Följegyeztem
Vuz-jumjá
bari
Mikaly
Sandi
közlése
után; 1875. június 21-ikén.
Jegyzetek, dumon -jubo
KOTopoMy npiiBH3hiBaeTCH ellentétben van gondolva a mindenesetre kevésbbé csinosan készített házi gyártmányú szánnal f,ec vorgoronlán .... ott. xoponiaro napim cboh Kopo6i> bubil'i MOTH.iOKi. Hl'oz, kaltak rope mht>, ocTaHyrca moh poBecHiiKn Upy3i>a ii TOBapnmn), ct> kotophmh a pa3roBapHBa.n>, cooóma.ica. Ugyané sor elfordul a 3. sz. dal vége fele is.
xopomiü Mepími.
|
cto.i'l,
bazar-dodí vásári szán
;
|
|
.
|
.
.
6.
koskozug
Tod'i jused
rordkdm
'tizá istisa
;
Elmegy bizony
fehér hattyúd,
szülhelyét elvesztvén
;
sulmi cus-cus luá-ug
szívem bizony meg- megenyhül
joz-kalíkm
korácsaimról gondolkozva.
<>j
i
maipasa.
musoja, musoja
aéim kosko inizá
;
kilód vildi, kíl'od ug
Oh kedvesem, kedvesem magam megyek már ;
itt
maradsz bizony,
itt
maradsz
bizony sin-kil'ida vijatsa.
szemed könnyjét folyatva.
micamjiro said at ed
Fejét kiegyenesítve katonád
lud-'ajág ves soli
kad
dunnedz
vetloz-ug
kotirtoz,
vordkám saldated.
[úgy] jár bizony, mint a vad lúd
az egész világot körüljárja,
annak
született katonád.
;
KATONAI DALOK.
i
küldeménye
Ivanov
Nikolaj
Of ma
201
Vu2-jumjá-bol
följegyezte
;
után.
Jegyzetek,
cmiiphtlch
cus, cus luni
az alak megtalálható Gavrilov szövegeiben
|
Ugyanez
inizá (sic!).
a 63. lapon
is
(a 8. sz.
mesében). 7.
Kosako, kosako korkajos,
Üvegablakos, üvegablakos házak,
azvei oigijem korkajos,
ezüst padlójú házak,
sedir-ak. sedir-ak pil'emjos, tulis
feketés, feketés
Uktiim turijos,
Kam-kuza voékam
felhk,
tavasszal jött darvak,
Káma hosszában
a
fíafiagjos,
leereszkedett
ludak, oj apojjos, kil'idi ríldi, apajjos
óh nénikék,
.'
[ott]
maradtatok
zony, nénikék
Följegyeztem a
m a mi s-i
Jegyzetek,
kerületnek
1
Marja Vasziljevna
bi-
!
Multán
falujában
közlése után; 1885. július 19-ikén.
kosok
«
üvegablak
»>
ukno egy emberfej nagy-
;
ságú nyílás a korka egyik oldalán, mely szellztetésre szolgál és
rendesen fafedvel van befedve
más adatokat rázata szerint
a multani «
feketés valami <>,
vodkám leereszkedett, értve
:
s
«
itt
vt£o fordul
jíbirtil'l'am
:
e
képzésre
közl magya-
— V.
|
ö. e
dal váltotalál;
el.
kikelt fecskefiókok felé
hajlongottak
;
elmenend bátyácskák
a generális felé hajlongottak;
;
az idén
tuala loskono apajjos
takjazi-ponna kursiniUam
(1.
íuoqbHMn rycTbia o.iaua
az idén
tuala koskono ákájos
janaral-sori
sodtrak a
a tölt hold
;
viiijo
hol sodtrak helyett didirak
Az idén
Tuala potom peski-pijos tle y sori jibirtilíam
|
=
olyan mint ha fekete volna «
az illet sor így van fordítva
a viiijem helyett
tir
vigijem
leúszott ludak.
zatát Gavrilovnál (a 39. lapon),
ható
|
mesékben)
lal.
;
elmenend nénikék
pártájuk (tkp.fafcya-diszük) miatt
búsultak
;
VOTJAK SZÖVEGEK,
2< 12
a mi
mil'estim kil'ono nonqjos
mil'emlt
A mi
minono surdsjoa
malmi s-i
a
maradó maruuskáink
egyházkerületben)
men
utaink
Kazán városába megszntek.
dugdilitlam.
Följegyeztem (a Selti-i
itt
a foszlop felé hajlongottak.
jír-juho-sori jubirtittam
Kuzond gorodd
XVIII.
kerület
Sakta-pi
falujában
Okillyina Jeliszjejevna
köz-
lése után; 1885. július 22-ikén.
Jegyzetek, janaral reHepa.n. pa.iy
v
|
takjazi
|
poskí KacaTO'iKa
jibirtilTam
nOKJOHiiaiicb
|
y BotakobT) Ma.iMbiniCKaro yt3ja (Kalmaztakja BC.Yfe,a,CTBÍe 3Toro no^t BHpaiiOHimaeTca jtBii'iecTBO («a Kalmaz folyó mel-
ponna
:
il) to.ilko ^"BBimbi
aíeHÍexii> •takja*
|
toleg-éori, janaral-éori nponiBi, Mtcai;a, reHe-
HOcaTi
;
lékén lakó votjákoknál csak a leányok hordanak takja-t; ennek
következtében a takja kifejezessél a leányi állapot értetdik») |
kursinini oné iia.inTf>ca, crpycrHyTbca
|
nono MaTb jír-jubo «r.iaBHuii |
Ha kohd,1> u.ih Bt cpejiiHt jepeBHH Haxo^iiTca Bes^t Ha KOTopoM-b HanucaHO Ha3BaHÍe jepeBHii 11 Ko.nmecTBO >KiiTe.ieü Kor^a coiipoBoacjaiOTb peKpyroB'b hjh 3aMyjKt u^ymiix-b jtBnu'b jo aToro CTO.ia conpoBOHí^.aiOT'b (« foszlop » a falunak végén, vagy közepén mindenütt látható egy oszlop, a melyre rá van írva a falu neve s a lakosság száma a midn a cto.i6i>»
;
eToaöi.,
—
:
;
—
rekrutákat, vagy a férjhez lopig
mennek velük
»>)
|
men
leányokat elkísérik, eddig az osz-
dugdillUTam npeKpaTii.iiicb.
9.
Gibádo nura kwazi
pijaloz,
Tzeges mocsárba tojik (tkp. fiad
-
zik) a haris,
seá ijttjag utt'aloz
öt
;
bubili-, kocoíbnrd-Lad'-ik
elzi a lúd
;
a lepke- és szarkaszárnyhoz hasonló
vekéi dera nuzaloz
finom
;
(tkp.
redik Akcabej, Jancabej,
Kadir minoz Kuzond
vékony) vászon fehé-
;
Akcsabej, Jancsabej ;
Kadir megyén Kazánba;
203
KATONAI DALOK. bitdjim uski, budtfim uski
fölséges császár, fölséges császár
davaj mena paiportf
adj
nekem
útlevelet,
!
malmis-i kerületnek Sakta-pi (Bojibinau Okillyina Prokopj evna (a tuno-pettaé
Följegyeztem a U,n6iipb) falujában
leányának) közlése után; 1885. július 22-ikén.
Jegyzetek,
gibdd az
hulladékokból alakult puha sed
=
sojd Toro (t.
e.
erd
kicazi-pijos
más növény-
felületén levél- s
tzeg
talaj -réteg; \
guíani fehéredni (a vászonról mondva)
|
|
MOTi.i.ieKt
bubil'i
po^uTb
pijani
nuzani
|
=
hubiU .... a lepke- és
|
szarkaszárnyhoz hasonló finom vászon fehéredik (talán arra értve,
hogy ing készül belle
számára?)
a távozó rekruták
|
Akca-bej,
Kadir rekruták nevei biuljim uski az énekl meg nem magyarázhatta az «uski» értelmét, de tekintve a nbudtfim* alakra, mely mindig « felsége s»-t (nem pusztán »nagy»-ot) jelent valószín, hogy az uski szó vagy változata, vagy elrontása az dksej szónak. E szó külömben is jól illik a mondatba. Janca-bej,
|
—
10.
Sári val
Sárga lovat fogtam be, árúért
kétki, vuzlé koski,
mentem, dumésa pont bakcaja;
kötözve tettem
an bürdé anakaj, án bürdé atékaj kutii
Ne
sírj
le
a kertbe.
anyu?ka, ne
sírj
atyuska!
Bizonyára kellek a császárnak.
lüám-der áksejle. 11.
D' érám- no iéam d'ér-d'élti
Hej, fejemre feltett
aj izija
koskié papa kajik
sapkám
fejünk fölött haladó madárhoz
;
hasonló anakaj korkan aj ulámá
;
Hej, anyuska,
V
házban
[való]
eltem odik tauléklis-no
ké
egy napnál
üz pot.
nem
s
éjnél hosszabbra
terjed.
12.
Midn
Perijo m - ko rka p éréked
bementél a sorozó szo-
bába, kitted
koskdmda éüdiz-a
/
erezte-e kebled,
hogy
távoztál
'?
204-
VOTJÁK SZÖVEGEK,
atekaj, korhas potékéd
XVIII
Atyuska
midn kimentél
!
a ház-
ból,
küt-kuráktamda
siidid-a
kebled fájdalmát érezted-e
?
?
13.
Midn
Óijek-no arán' potékéd surlo
mertcamda südid-a
rozsot mentél aratni,
sarlód vágását érezted-e?
?
atekaj korkas potékéd
Atyuska
midn kimentél a ház-
!
ból, kitt
kuráktamda
siidid-a
kebled fájdalmát érezted-e
?
?
14.
Tiidé-no dédék, léz dédék,
Fehér galamb, kék galamb
lobgoz-no koshoz dbméslé ;
repül
mugora vuam pinal-pijoséd
fölserdült (tkp. testbe jutott) le-
potoz-no koshoz saldatbK
elmennek, távoznak katonának.
s
elmegy gyümölcsért;
gényeid
15.
Kéco dolo
Tarka sörény lovam
valci val,
sudisa vordi tuganá
vala,
táplálva neveltem [azt], atyám-
.•
fia;
aílo kétki, azLo koshi
elször fogtam
tem Kazanshoj hantora.
be,
elször men-
el "vele"
a kazáni "sorozó^ irodába.
1G.
Bad'-pulis d'élza
A fzfának ne
an vandi,
vágjátok
le tete-
jét,
bad'-pulán deléz nos budoz
mil'am koskamié
sum an
;
poteld,
a
fzfának
A mi
teteje
megint kin.
távozásunknak ne örüljetek,
mil'eském érodcz nos
kél'oz.
nálunkuál megint marad hitvá-
nyabb
!
^05
KATONAI DALOK.
A katonai elet szenvedései.
b)
17.
Azan-no
Midn
venni'' tvbéké,
fölmentem
mecsetto-
[a
ronyba «Cí7/i-imádságot mondani,
duéét-no lüiz-manara
igen
;
mi
magas
vala a mecsettorony
korunkban
mitam-no pinal bayéten
a
iekit-dir lüiz zamana.
bizony igen nehéz
ifjú
;
is
az esz-
lett
tend. 18.
A magasban
Vélti-no ortcié d'usedlis
(tkp. fönnt el) ha-
ladó hattyúdnak
purtfám mamekzá
kin oktoz
?
lebeg pelyhet
ki
gyjti össze?
Ha, messzire menvén, megha-
kudoka ménésa kvlimé-ka,
lunk, lümds-no summás kin oktoz
csontjainkat
!
(tkp.
csontunkat,
pikkelyünket) ki gyjti össze
?
19.
Tua la potám cina -pijoséd
Az idén
kwakiéán kicaká
cserjésbl
tel'meroz
;
kikelt csókafiókok
esengoek
cserjésbe
(esengve járnak). tuala
Az idén elment katonák
koskám saldatjoséd
gorodisdn goroda tetmeroz.
városból városba esengnek.
20.
Kitzon uramti potékém
Midn
Kazán
város] ucczáján
elindultam,
majoron
pufiit
man
lui,
egy rnaggyal találkoztam én
nem
major vélémta, diámon rélüm
rnagy
siiz-dér pinal derjosmá.
bizony megette
volt
,
;
ellenség
volt, fiatal fejeinket.
206
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIlI.
21.
Az
S'urás kuéa minim kirgasa,
út hosszában énekelve
men-
tünk, surásles
pumzá om
iettá
nem
az útnak végét
;
bidá vuiim pina l mvgormi,
találtuk
;
teljesen fölserdlt (tkp. egészbe ért) fiatal testünk,
I.itsi
hmmmáz um A
10
nem
hová leszünk, azt
toda.
— 20. számú dalokat
Iván Michailov
tudjuk.
közlése után
Kázán-b&n (1885. szeptember havában). A közl ezeket, valamint általában' a tle felirt dalok nagyobb részét Ulengurt szülfalujában gyjtötte össze (a kazáni guberniumnak mamadis-i kerületében). A 2 1 számú dalt ajelabugai kerületnek Vanclamo (MaHameBa) falujában jegyeztem fel Vaszilij Fedorov sztároszta közlése után.
jegyeztem
fal
—
Jegyzetek.
V.
gyjtemény
rilov-féle
ö.
.
mint változatokat all.
183.,
sz.
dalt a
Gav-
a 13-ikat aGavr. 164., a 14-iket a Gavr.
számú dalával. ulá lüdm-dér BtpoaTHO h nOHa^oHjica u,apbio .... Az e szóval kezdd kérdést a gyermek intézi
185., a 17-iket a Gavr. 187.
10. 13.
dal.
d. ati'kaj
katonaságba is le
van
/,
.
.
.
||
men
jöv
atyjához. Mint egy lejebb
írva, a votják
legények igen korán, 14
dal jegyzeteiben
18-éves korukban
házasodnak, úgy hogy mikor 20-éves korukban katonának menmár van egy-két gyermekük. 14. d. domé.sle a
nek, rendesen
||
Gavrilov-féle változatban tomiéli Hbie
KycTM
|
így van fordítva
számú
potoz koskoz egyes
kéco necTpbiíi |
||
17.
zamana
d.
lü-süm kocth
2)i}osid ... telméroz
; v.
ö.
ro^T.
(Boome) a 14.
||
:
állítm. többes
mint sok más helyen a dalokban
(pijoséd),
Bos^yx-B
s
||
(pl.
18.
19.
d.
d.
purjnié
szerelem.
22.
Maiz-ghiá, ki^i-os
;
maiz-gina kiji-osf
mu-virá iufiam saúkaaz,
||
15.
."ieTRTh
d.
Ha
kwak opBniHHKT.
sz. d. jegyzetét.
Keserg
npnpeaí-
a 14-ikben)
B) Szerelmi dalok. a)
bt>
alany mellett
|
SZERELMI DALOK.
20Í
iundileé rorddm gaianzá, kegit
púimered
será-ug,
8Íéil-kinli cidaták.
Maiz-giná, kíji-os
acmdles gazán
;
maiz-ginii, kiji-os!
esjosles
ketzás-pursás Sajton sora. ceber saskaed ej sujasal-ká,
járaton esed
ej kustisal-ká,
mozmoned, malpaned
ej lusal-
No hát micsoda, ugyan hogyan No A dombon kintt virágot,
hát micsoda, ugyan hogyan
!
!
a napnak fölnevelt kedvesét
bizony megtöri a hideg dér,
nem trhetvén (t. a virág) az szi hideget. No hát micsoda, ugyan hogyan No hát micsoda, ugyan hogyan A mi kedves társainknak i.
!
!
keblét, belsejét összetöri (megszomorítja) Sajtan.
Ha
szép virágod
el
ha szeretett társad
nem hervadt volna, el nem hagyott volna
:
epekedésed, gondolatba merülésed bizony
Nikolaj Ivanov küldeménye. nevén Vukú-éudgi (ByKO-^IyAsn) faluban
nem
Följegyezte Km-'o
23. cesktt val,
hintám vej-no
kulii ej val,
sutiir-bam-kad
mon
barnán val,
sed namár-kad'eé sinjosi val, mul'í'tis-kad'
miékám
mon duno
sartci-kad'
sin-uclon-kad'
mon
kiná gaZaj, sóin naná,
d'ad'aj
mon
ng leg
val, cilkit val,
piétié val.
vetli
;
val.
— más
PetirTakjanaj
lése után.
Mus'ceci-kad mon
volna.
köz-
208
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
Sajton vildi iutiz, lejizf
Tnmar kosták én,
mint a méhnek méze,
még
az olvasztott vaj sem,
Édes voltam
nem
kellett
ez lu-dir.
ribiszkearczhoz hasonló arczú voltam én, fekete »fl??*/ír-szederhez hasonló
szemeim
voltak,
drága voltam én mint a bogyó ma^va,
ragyogó voltam én, mint a megmosott répa, fényes voltam én, mint a tükör.
A
kit
kedveltem, azzal jártam;
anyus, atyus
nem engednek
Sajton fölemelt
vala
(t. i.
kedvesemmel
Lunar parancsa (eügedelme) nélkül bizony nem Följegyeztem f i
ma
N
i
járni).
s leeresztett!
k o
1
a
j
Ivanov
történt ez.
küldeményébl. A közl
volt.
24.
Sints-bugor-kad' nugija vol,
namera-kad' bamijii
Ka m-suti'i rko-vil
/,
val,
a d' ci m ijá val,
zugkon-kad lakija
val,
tipi-tapi logon bubija val.
vu-koá piri-no piíeé
lui,
kird poti-no ad'ami adjiz, tála piri-no lom-táj mertciz
Oéá minám valjirmá ta jugit
;
bittini,
dunned tuz zal potiz ;
koiá minám
val, (ttátco.'»
monestim azlo baka
—
susa,
tátciz.
Czérnagombolyaghoz hasonló fejecském
vala,
kövi szederhez hasonló arczocskám vala,
kámai ribiszkéhez hasonló szemecském a
malomk tetejét
vala,
verdesöhöz hasonló kezecském vala,
209
BZERELMl PÁLOK.
lép lábacskám vala. A malomba mentem s lisztes lettem, a pusztára mentem ki s meglátott egy ember, az erdbe mentem s megszúrt a kullancs az 0«- (lhi;i.) íolyój-hoz mentem fejemet elveszíteni,
topogással
;
:
igen sajnáltam ezt a fényes világot; az örvényhez
mentem, gondolván hogy beleugrom,
nálam elbb egy béka ugrott
;bele j.
Omely Takjanaj
Följegyeztem Vuz-jumjá-b&n
közlése
után; 1885, június 19-ikén.
Jegyzetek:
=
nugi .iacKaTe.ibHoe Ha3BaHÍe ro.iOBbi
namer KOCTHHHKa (rubas
saxatilis)
zéssel (ez tehát világos példa a
képz
kicsinyít értékére).
atepHOBt
|
|
bami
|
külömben
= bam
kir cTenb, nycTiiHs
|
ko-vil
Sugkon
malomk
cselleg
Ha3BaHÍe pyKii
|
kiki .iacKaTe.ibHoe itt
nem
-be-t,
dunne ez a földön való fényes dunnet sötét világjával
|
namera
feltn <í
cimi aacKaTe.ibHoe Ha3BaHÍe r.ia3i>
zecskéhez hasonló eszköz a ragokkal, melyek
gyakran
is
|
kicsinyít kép-
:
tetején
hanem
|
|
/.©
nyilván valami ke;
talán pl. a garat -
04a, ko$á illativus
-h o z-t jelentenek
jugit |
világ, ellentétben a halottak epetmit
ko$ caMoe r.iyoKoe mbcto
bt>
piKB.
25.
Turlar, turl'ir [hangot adva
Turliir-ik, turldr-ik, t
ried
lestá,
kar
leúta.
gazán esd kustiz-ug
épít darud, fészket épít.
Kedvelt társam bizony elhagyott;
;
diranca kuza bízon-dirja
a
midn
a lécz hosszában futot-
tam,
mond
bízni kosiz-ug.
[azt]
mondotta bizony nekem,
hogy férjhez menjek. Sárga, hereit lovadat tedd kö-
éuz ulosoda kéj kar I
vérré
Följegyeztem
közljéül
f
i
m á-t
!
Nikolaj Ivanov küldeményébl,
ki
nevezi meg.
MUNKÁCSI, VOTJAK NYELV.
14
a dal
210
VOTJÁK SZÖVEGEK,
Jegyzetek: menni
férjhez
2.
XVIII.
turlar-ik ro.iocB sypaBJifl
mennyiben
(a
t. i.
még
leány férjhezmenetelének gyakori módja
—
rendes módja
szöktetés,
a
Hsni
|
futni;
1.
a múlt században
— elbb
rablás
illetleg
a
is
pedig nyilván volt)
nem
kosni
|
mondani, hogy valaki valamit tegyen» s rólam is pl. midn mindenféle ígérgetéssel azt szokkértem a fiatalságot, hogy mondjon el valami dalt, ták mondani, hogy kirjani kosa. A dal is monrlja: kirgani kósodvoltaképen
«
san «parancsolni»
-kii
mon
kirgalo
kurni «kérni»
szerzeménye
,•
;
—
st
ilyen esetben
—
igét.
szoro-
lehet,
E
dal
— úgy
nem
is
Játszik
lehetne használni a
nekem
— Ofima
saját
viszonyára van
vagy legalább egyenesen az
szabva. neki volt oka panaszkodni, hogy kedvese elhagyta s hogy azt javallja, hogy menjen most már máshoz férjhez. A «lécz hosszában való futás » is csak egy speciális esetre mutat. Az utolsó sornak czélzata s az elbbiekkel való összefüggése homályos
elttem. 26.
Oj anaja,
Óh anyám, sógorom,
kirsija,
jir-sijá vu-vil sasi luoz oj
hajam
!
vízi sás lesz
!
óh anyám, sógorom,
anaja, kirsija,
kikijá corig-sem luoz
kezecském halpikkely
!
lesz
!
27.
Hej anyám, apám,
Oj nqnaja, dadája,
minek neveltetek engem
mali
mond
vordidi
mon
intijá
§ajág-ká vordisal,
? !
Ha helyemben
?
!
egy ludat nevel-
tetek volna,
kurbon-voéli kot j árasai.
[az]
legalább áldozatimádságra
volna alkalmas.
Cukna papaed málé cuk'puSmeredlé
kértfa
?
cidatiik.
Reggel miért énekel a madár
Nem
?
nyughatik a reggeli dér miatt.
mitan kütjosmé mál<> bürdé? d'atjosliin kélézlé cidaták.
A mi belsnk miért sír ? Nem nyughatik az idegenek széde miatt.
be-
SZERELMI DALOK.
211
29.
Ottan
Otén-no lampé, tatén lampé, lampélé
bt
dá
tél
Sua
lámpa, itten
is
lámpa,
"is
minden lámpában láng ég;
;
méniékém kütma-no mart ug
az én keblemet idegen
tódé,
nem
is-
meri,
ménam
kütjosam-no
tél
az én
Sua.
keblemben
is
láng ég.
30.
Léz-puris valá luésal-ká,
Ha
dala: kuékésa vetlésal;
sörényébe fogózkodva lovagol-
kékes-szürke lovam lenne,
nék gazán éroma
ik
ha
luésal-ká,
iulmaékétak
(tkp. járnék);
szeretett
kedvesem volna,
ugyancsak bútlanúl járnék.
vetlésal.
31.
Ki fk pinal néljos kérén
Két
vetlo,
k u li'i esábzás esáblasa;
fiatal
leány járkál a pusztán,
meghalnak bánatjuk-
"szinte]
ban; keblük kínját
küt kuraktamzas südététak
nem akarván
ész-
revétetni,
magányosan járnak
bürdésa vetlo aulakan.
sírva.
32.
Ménam
A csr
p<°rono kenas-aéam
eltt, melybe én beme-
gyek,
ukoján ponám küs-kertton vau can
bit
ni'
erm, mai
kéknamélié odigmé
biirdiskod
um
paszománttal kirakott öv van;
.•
«ne
?
sírj
kedvesem, minek
sírsz ?
egyikünk a másikat nem bán tj a ».
detáv.
33.
Tüdé-no derám
tül, tiil tiilii,
A
fehér inget a szél, a szél fújdogálja,
guiem-no trém turnaké;
midn
küt kuraktd-no éuldm serakta
keblem kínlódik, szivem búsul,
Sét-aza izéné védéké.
midn
nyáron szénát kaszálnak
este aludni fekszem.
14*
;
VOTJÁK SZÖVEGEK,
21-2
XVIII.
34.
Fekete
S'ed nulas sort uckiékom, klzleí-no f,uzit
pu
ovel
erd
nézegetünk,
felé
a (vörös) fénynél nincs maga-
;
sabb fa;
álmomba belép kedvesem,
uj-votam ptrii uroma,
éjjeli
sajkasko-ka vozam evei.
midn
felébredek nincs mellet-
tem. 35.
Zareélis paskétza
mon
A
todésal-kd,
tengernek szélességét ha tud-
nám, ilj-der -pukéésal
puromá
mar adjonjosmá mon
;
bizony
nem
ülnék én a kompra;
hogy mit fogok még
todésal-kii,
látni,
ha
tudtam volna,
meghaltam volna még bölcs-
kkijam-dérja-no Jadésal.
koromban. 36.
A
Azves-no zundas sotisjoslé
ezüstgyürüt adók-
[nekünk"
nak,
gyrt
zarnijam zundas sotésalmé ;
mi aranyozott
mil'eském lulmds zalTasjoslé
mi lelkünket megsajnálóknak ketté osztanók (tkp. tennk) lel-
adnánk;.
a
luljosmas sori kársaimé.
künket.
37.
Vuja-erja ja^aged ujaloz,
A
jalan-gína, giná utcasa
egyre csak keresgélvén
vízmeder mentében úszkál a lúd
;
;
ceber niled «kaltak!» suoz,
a szép leány jajt mond,
jalan-gina uromza utcasa.
egyre csak kedvesét keresvén.
A 26. számú dalt Vué- gumj á-ban jegyeztem fel Mikaly Szandi közlése után (1885, június 19-ikén); a 27. számú Nikof m á-tól írta föl a 28 — 33. szálaj Ivanov küldeménye, ki múak Iván Michailo v-tól valók a 34. a e 1 a b u g a kerüi
;
;
j
i
SZERELMI DALOK. létnek
Vandamo iMamnueBa)
lése (1885,
falujából
213
Tro fim Jekiinov közIván Micbai-
szeptember l-jén); a 35. és 36. ismét
Xikolaj Ivanov küldeménye, ki Kuéo föl Petir Takjanaj köz-
lov-tól valók: a 37.
(más nevén Vuko-éugi) faluban írta lése után.
Jegyzetek: Gavrilov-féle
V.
ö.
gyjtemény
mint változatokat a 28. sz. dalhoz a aGavr. 181., a 31-ikbez
206., a 29-ikhez
a Gavr. 176., a 32-ikhez a Gavr. 159., a 35-ikhez a Gavr. 182.
számú
dalait.
—
26.
dal.
ámened a 189. sz. dalban 28. Hoe Ha3BaHÍe pvKii |
||
vu-vü olyan kifejezés, mint kirar-vU
kírsi d.
3HTb
zatban ug cida kifejezést olvasunk közölt alábbi dalban is
||
31.
d.
néljos
14. és 19. sz. Oy,T.eM'i.
dalokban
bántjuk egymást,
BaTb u. o.
||
35.
d.
||
||
kiki .iacKaTe.ib-
mint a 29.
sz.
itt
dalban
szabályellenes számconstructio, mint a
32.
d.
=
mai
(«nem fogunk
nem közösülünk
purom a
|
mind a kett együtt egy
:
J;iitjosmé plurálisban,
— kula
rpf.uiuTLCH
som ^ieuiya
|
cidatak helyett a Gavrilov-fele válto-
mali
bnt
nemileg)
\
kéknamélis ... He tkp.
nem
d. seraktíní
rope-
elkövetni" ||
33.
;
Gavrilov-féle változatban puran nepeB03T>;
az itteni kükijam-dírja helyett: kokijín-dirjam
36.
||
d.
sori
pa3jb.mTb 37. d. A második sorban grná !) kétszer van egymásután Xikolaj Ivanov kéziratában: de efféle ketts használata a gittd-nék semmilyen más adattal nem igazolható s általában érthetetlen. Valószín, hogy ama második gíná-t Nik. Ivanov önkényesen toldotta a sorba, hogy a szótagszám jobban egyezzék a 4. sorral. Hasonló kisérlete mutatkozik az 51. sz. dalban is (1. ott a jegyzetet). (sic
karini no no.iaMi.
||
^Boldog
szerelem.
38.
N'uláskfn pis-pu tué uno,
Az erdben
d'Jl-cogamjos'h odik-gina
melynek csúcsa
;
fa igen le
sok [van
,
van nyesve,
csupán csak egy
;
ta gurtén néljos tuz uno,
ebben a faluban leány sok van,
mitemez
[de]
d'aratis odik-gina.
minket szeret csupán csak egy-
214
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
39.
Oj gureé
jec,
Oh
gureé gec,
jó a hegy, jó a hegy,
mentében
gureé kuza surds ^ec,
a hegy
milemli sudini, seráktini
játszani, nevetgélni jók
kalpak izjam niljos jec.
a kalpagot felöltött lányok.
jó az út
;
nekünk
40.
Mugorá vnam pijosédlán
A
azjoséz narak cuk luoz
ruhaelöjük mindig bojtos szo-
;
fölserdlt legényeknek
kott lenni; so pijosédlán kértfan kélzélé
ama
néljosédlan mél-kédzé vüj luoz.
a leányok lelke vajjá szokott vál-
legények énekszavára
ni
ellágyul a szivük).
i.
(t.
41.
Vekci-no vekéi sinised,
Vékony, vékony a czérna
trd
a
tubésa vurozé ;
fhelyre fölülvén varrnak >ele_"
;
tatsé léktdm kuno-néldz
az idejött vendég leányt
tuí d'aratésa vetlodé.
nagyon
szeretitek (tkp. szeretve
jártok).
42. üsjostas usti, seéé-dér kisti,
Kinyitottam ajtótokat
muzon-no vééé gazdidé ;
az idegen fajta hídnak
zabot
s
hánytam sinmd-no
usti,
kas ma zuti
szememet
is
;
kinyitottam, szem-
öldököm felemeltem, a mi sétáló kedvesünkre.
asmas-no vetlon éromlé.
43.
Mi
jumsani vetldm
ceber apajdds
val,
odjimi
;
sin-gaéjossá gutjaz-no
muso potiz monim
so
Mi
sétálni
mentünk
volt,
megláttuk szép néniteket
;
szempilláit felemelte !
s
az
nagyon kedvesnek nekem.
tetszett
SZERELMI DALOK.
2
1
44.
Gureé kuéa .s-o
A
cija van,
i-ijaüz kin
bialoz?
hegy mentében meggy van,
meggyet
azt a
mil'am niljos biéaloe ;
a
ki szedi le ?
mi leányaink szedik
le.
§0 niljosrz kin cupaloz?
A mi
mil'am pijos óupaloz.
a mi legényeink csókolják.
leányainkat
ki
csókolja?
45.
Sur küéajadé
iij
nem
Patakotok mentében
vetlésal,
jár-
kálnék,
de
sur kicarajostiis gaiaéko ;
patakotok csörgését kedve-
lem iedon-nijadd ask< ? m
iij
;
játszó helyetekre
poteaal,
éramá voémaéko.
de
nem mennék,
a saját kedvesemet
várom
[ott].
46.
Vu-dorade-no búgéra,
Vizetek mellett deszkakerítés,
mi um-kii cupa, kin capoz
ha mi nem csókoljuk
?
nyaitokat tilad nt'ljosté tuz ceberes,
A
mi um-kii bast a, kin bastoz
ha mi
ti
ott), ki
(t. i.
leá-
csókolja?
leányaitok igen szépek,
nem vesszük el, ki veszi el?
47.
Katiim éromed vozalod
tuzgiis ceber,
medam arajd?
Szerzett szeretöd igen
gyönyör,
fóltekenykedel vájjon
bátyám?
Az idegennek beszéde bántó
d'atlán kéljoséz éekét luoz,
szo-
kott lenni, éidalod
medam
ayajii
tröd
'
vájjon
bátyám?
is.
Ot'i-no táti vetlon d'at
Arra
muzdn
néljosén-no todmaékim
;
felé,
erre felé jártomban
idegen leányokkal ismerkedtem
meg; d'at
néljosédrno cik vélémtá,
idegen leányok éppen
nem
vol-
tak,
áemá arajldn
>n°li; z
vélam.
a
mi bácsinknak leányai
voltak.
21 6
VOTJAK SZÖVEGEK,
XVIII.
49.
Aji mi nam lud-vila,
Apám
lud-vilU sor sedtdm,
a
sor
ken sedtdm,
pit'ijis
kende vajam piezli
elment a mezre,
mezn
a nyest
nyestet talált,
nyomán menyet
a menyet elhozta
piezli,
Aim ponilTam «Kamaj»,
fiának
talált,
fiának,
Kama} nevet
adtak.
50. í
Tank,
Hipp-hoppal ugrálnék,
tdrik dktisal,
lulmd, virmd bujgatsal,
lelkem, vérem vigasztalnám;
zongir, zongir girlijed
[de] cseng,
Sudja kenak
sur ullan!
[s
bong a csengety
nekem mennem mentében
a folyó
kell]
Sudga-h&
lefelé,
menynek. 51.
Aj arasko-no, arasko,
Hej, aratok, aratok,
ménon esdbd
míg
vuétoz ;
men
gondolatom nem ér-
kezik
mar
vcramzds
kél
dom míg magam
aslam peljósé kelétoé.
A c h a
38.,
40—42., 45—48. és
o v után jegyeztem fel
i 1
;
nem
miféle szót mondottak,
tadiské,
tig
fülei
nem
tu-
hallják.
számú dalokat Iván Mi-
51.
Kazán ban
;
a 43. és 50.
N
i
ko
1
a
j
küldeménye, amaz Lyelyeszej Onyiszja, emez Pogi után fölírva; a 39. és 44. Aktdmir (EjiKHÓaií) falu-
ív a n o v
Mi kul
ból való (a
Pokoj)
j
elabu gai
Verescsagin átvéve
8
kerületben)
Pjotr Pa vl o
s
v (vulgo
köz'ése (1885, augusztus 30-ikán); végül a 49.
a
«Bothkh CocHOBCKaro Kpaa»
G.
közlnek
:
számú
mvébl
van
kiejtése és javításai szerint átírva.
Jegyzetek. V. ö. mint változatokat a 42. számú gyjteménybl a 196., a 45-ikhez a 191., a
Gavrilov-féle
dalhoz a 47-ikhez
a 216., a 48-ikhoz a 26. és az 51-ikhez a 136. számú dalokat.
—
38. dal
ct>
:
nuláskén ...
bt. jrscy ,a;epeBi>eBT>
o6p'E3aHHHM'b KOHueMi.. Szükséges
itt.
MHoro, a tojibko o^ho
megemlítenem a votjákok-
nak azon szokását, hogy valami nevezetes dolognak az emlékére az erdben, az útfélen levagdossák egy fenyfának a fels ágait.
SZERELMI DALOK.
±
ama
Rátekintve ugyanis erre, vissaemlékeznek
ogámjoséz
logra
|
a 31.
stb.
Kirt-n.
vüj luoz miii.mi,
r.
mueon veié «más
az itteni
ott a jegyzetet)
||
e.
MiirKoe úy/ieri,
iixj,
— hifaloz
niljos, pijos-
v. ö.
,•
éédon-iti MliCTO, rjt> iirparoTb
bura deszkakerítés
szeretöt fogni, keríteni tésre nézve a
42.
||
|
d.
a 38.
|
44.
sz. ||
:
=
tat. cijá
dal jegyzetét
46.
d.
$uon
kitaj-ito
d. cija
45.
|
bugéro
=
d.
tat.
ooiané peBHOBRTb (Gavrilovnál a 216. dalban
||
voémalod-a?)
:
csépemé
ez áll
i.
||
aském cboií
voéalod hibásan van fordítva így
volna votjákul
narák bcc
d.
fajta» kifejezés a Gavrilov-féle változat-
ban pontosabbal van helyettesítve; ott t. inuhiBacMMMh RHTaftCKHMH |
40.
(1.
tfaifákli ryeHM'i.
meggy
megjegyzett do-
— odik-géná szabályellenes számegyeztetés, mint
számú dalokban |
7
I
|
kéljoséz
:
coxpaHiiuib-.iii
hutám éromed
\
— luoz
;
v. ö.
14., 19., 31., 38., 44. sz.
;
;
mert emez így
v. ö.
érm
kuténé
az ilyen számszerkesz-
dalok jegyzeteit
||
48.
d.
muzán = v. daman; so muzán = so sámán, so-kajik (ugyané kifejezés van a Gavrilov-féle változatban is) 50. d. Fordítása vetlon
:
||
«h
n.iHca.ia.
óbi
Ayiliy
II
Kani.
ci;a
btiim-b-óh
3aHiri>;
pa3Bece.ni.ia
KpOBb, HO pa3£aJICfl 3BOH1. KO.lOKO.ia H 3 #OJUKHa CTB.lRTbCH
kenah (-Áíemu,uuoü) n txaTb bhiisb no pBKB, Bt ^.epeBHio lllyjHíy.»
meg
is, hogy Ez aligha a közl dolga Níkolaj Ivanové, ki a rhythmus kedvéért
Kitetszik e fordításból, de
a dalnak adott textusából
az utolsó sorból több szó ki van szorítva.
— hanem inkább a úgy
látszik
E
más
felíró
helyütt
is
toldott, foldott
(1.
a 37. sz. dal jegyz.)
||
leánykér küldöttek válaszára vonatkozik «míg ezek meg nem jönnek s hírt nem hoznak, nem tudom, kosarat kapok-e, vagy eljön hozzám a leány feleségül". 51.
d.
dal tartalma a
;
52.
Gyere nénike a vásárba,
Ójdo apaj hazára, ukno-pulda vuzani
ablakdeszkádat megvásárolni
;
atajed potoz cokmorán
;
apád kijön egy bunkóval leányát elvivén
pénézd
kutyáját
keltomi.
Följegyeztem
Ivan Michailov
1885, szeptember havában.
;
megyünk mi el, megölvén hagyjuk mi el.
nélzá nuésa koékome, viji'sa
;
anyád kijön egy seprvel,
anajed potoz i-uzouan,
közlése után
Kazán ban
VOTJÁK SZÖVEGEK,
218
Jegyzetek. E
dal tartalma a votjákoknál
leányrablásra
duló
szó,
—
vonatkozik.
gyakran elfor-
Föltn
apaj.
lehet a
hogy valahányszor csak kedvesrl, vagy feleség-
votják dalokban,
rl van
XVIII.
mindig csak apaj-iól, «néné»-rl van említés; ellenmint a hogy a mi felfogásunk szerint természete-
— — «húg»-ról
ben sohasem volna
sebb
Ennek megértésére meg
(suzer).
kell
jegyeznünk, hogy a házasságkötések alkalmával a votják legény
csaknem soha sem kel össze egy vel,
hanem rendesen 4 14
legény
24
— 18
éves
—8
vele egykorú, vagy fiatalabb nö-
Minthogy a votják
évvel idsebbel.
korában vesz
— 30 éves korában megy férjhez
:
ellenben
feleséget,
a leány
természetes, hogy a kifejldött
leányok nagyobb része a legényekhez képest «néne»
s
csak arány-
lag kevés esetben «búg».
Szerelmesek
c)
a
távolban.
53.
Fehér, fehér tojás (tkp. tojások)
Todi, daj, todi kurag-puzjos, ííion,
daj, mecl-a,
nonojaí
mamuskám ?
étel-e vájjon,
Mintsem özvegyasszonyt
kenak, daj, kísnoaz bastítoj
felesé-
ségl vegyek kulon, daj,
med
inkább jöjjön a halál, mamus-
luoz nonojüJ
kám siéil, daj,
sszel
koskon pijoslán
!
a [katonának]
men
fiúk-
men
leá-
nak sin-kil'josíz potiloz
gutám,
könnye fakad,
;
Nyáron
daj, koskon niljoslön
[a
férjhez]
nyoknak könnye fakad.
sin-kitjo8Íz potíloz.
Följegyeztem a malmísi kerület Multán falujában Marja Vasziljevna közlése után 1885, július 19-ikén. ;
Jegyzetek: szakítják
MaTb?
|
|
todí
daj indulatszó, melylyel az éneklést közbe-
kurag-puzjos
kenak, daj, kísnoaz
.
.
.
öt.ibin
.
.
.
q-feMt
aiiua
B3»Tb
moh yMepeTb;
KyniaHbe-:ni,
k.-k., .iyinie
kenak-kisno .ángyfeleség'' alatt olyan feleség értetdik, ki valaha
219
SZERELMI DALOK.
ángy volt, azaz valamely elhalt atyafinak, vagy általában votják más szóval az özvegyasszony. Ugyané embernek felesége
—
tebb 62.
1.),
Kalinaz-h
e szó a
használatban szerepel
hol egyúttal az
el van
is
sök
mondában
(1.
len-
adva, hogy miért idegenke-
éiéil, ember annyira az özvegyasszony-felesegtl fentebb példákat erre egyéb nélkül ragvégzet (1. guidm idhatárzók a 40 47. számú babonákban) \siztl koskon ... iiapiiH, Koropue .hIjbkii, KOTOpua guidm koskon yii.iyTT. Wh ca l;lThI oceHLK)
dik a votják
|
—
.
,
.
.
|
yi'nyTi. sa My.iri. .iIviomt.
íin-kit
|
=
sin-kil'i.
54.
Badgim suras-ka za ceber apajjos koskil'l'ain
upaéjos
sojii
;
evei.
iok-vílad ral'dm iek-kisáted
cukna
uScurtl
Kam-Umi-kad';
puktam sided-naned
gek-vilad
Makarcajis vajam sakar-kad' cik ton bon
itcí-pi,
inon bon peskt-pi
ton
mind
ku
A nagy
uroiná,
medam út
;
caskaja,
kwaV-agá.
inon kilo oj, oj, oj
oj las.
ad.jkom acma'os
.'
?
mentében
szép nénikék mentek;
ket
(tkp. öt) csókoló
Asztalodra
teritett
a reggel esett
legény] nincs.
asztalkendd
Káma
"vidéki"
hóhoz hasonló;
asztalodra helyezett italod (tkp. levesed), kenyered, aligha
nem
hasonló a nyizsnyij-novgorodi vásárból hozott czukorhoz.
Te fülemilefiók
[vagy],
én pedig fecskefiók te
elmész a
;
sr erdbe
(t. i.
mint fülemilefiók),
VOTJÁK SZÖVEGEK,
220 én
itt
maradok
a
XVIII.
kwasítor ereszében
mint
t. i.
elejében,
(tkp.
fecskefiók).
kedvesem,
Aj, aj, aj
vájjon mikor látjuk egymást?
maimisi
Följegyeztem a
Natalia Vas ziljevn
!
kerületnek
Multán
falujában
a közlése után; 1885. július 19-ikén.
Jegyzetek: Makarca Hn^eropojcKaa apnapKa
(1.
e ne-
vezet okára nézve Zolotnyiczkij csuvas szótárának 263. lapját) ton bon aci-pi ... az
itt
|
következ allegoricus eladás a búcsúzók
egymástól való távozására vonatkozik, melyre igen természetesen következik az utolsó sorokban kifejezett gondolat: «aj kedvesem, vájjon mikor látjuk egymást'?
!»
55.
mez, zabmez,
Pici-no búsé, éeéé-busé,
Kicsiny
kuroez van-no deres
szalmája van
üviil ;
(t.
lásza nincs
i.
zabnak), ka-
;
ténad éromed Indoka koskiz
a te kedvesed messzire
dévorez van-no aciz
híre van, de
üviil.
maga
ment
el,
nincs.
56. Gid'k-aéjosté-no voíet véldm,
Udvarotok sima
kurag-pézjosén sédonié
játsszunk tyúktojásokkal
kusepmé
;
kud'oken, lulmé maten,
(volt),
künk közel van goZtát lezesa idomé.
!
a távolság köztünk nagy, de
küldjünk egymáshoz
lel-
;
levelet.
57. tfegjosé
nacar, anajá küé-dér,
Eozsom
silány,
mesgyém hosszú,
nem jutok végire
árasa, árasa ug bettiéké ;
aratva, aratva,
lul-gazana kud'oken, valá pici,
lelkembl
ménésa, ménésa ug vidéké.
menve, menve,
szeretett
távol van,
lovam
nem
;
kedvesem kicsiny,
érek hozzá.
SZERELMI DALOK.
221
58.
Reggel köd [van
éukna één-kéded pis-pu-délad,
mi
kertui
um
éát
ulii,
um
um
sagénon-dérjad
a facsúcson,
mi soká nem leszünk már
kema um ulá;
tatén
itten;
nem leszünk, egyhamar nem térünk vissza, búsulásod idején nem leszünk. soká
berta,
lua.
59.
Ménam üromá medam
runatiz so-kü-no
to
runatiz
tiskn
Az én kedvesem igen távol, elfelejtett-e talán ö engem?
tuz k tulokén,
monaí
:
mon ug
ha
runii-
ö
el
is
felejtett,
én
nem
fe-
lejtem,
;
minden léptemben eszembe
vaméstamalé-béda todam vaiéká.
jut.
60.
Biéésa
tubi gureé-deljosad
tre
meg
kula goztatnui gozt^ so goítátjoséz kin cérdoz
felmásztam a hegyte-
Futván,
;
;
kell irni levelem.
Azokat a leveleket
?
ki fogja ol-
vasni? miteméz
erm
A mi
kin kutozí
kedvesünket
Ki fogja el-
kapni? 61.
Odik pol
ta
ortci,
mentem egyszer, mentem kétszer
Végig
kék pol ortci
UHn-gurt la n uramtiz
ennek az
;
végig
Ulén-gurt-nak ucczá-
ján:
nem
ódig ez ürül, kéhez keloz,
egy,
hanem kett marad
hátra ta
Ulen-gurtis
érmmé.
ebben az Ulén-gurt-bsui kedvesem. 62.
Pici-no pici esjosé •
es-goztat leiéit
— éüizé;
Kicsiny, kicsiny [leánya barátaim "azt"
mondották: «küldj baráti leveled!*)
2-2
VOTJÁK SZÖVEGEK,
mugormJ
mi testünk bizony még nem
a
dtizasa iiz-d&r vué,
XVIII.
meg,
érett
[hogy] a leányoknak levelet küld-
niHjosti goztát leééné.
jünk.
Az 55 jegyeztem
—
fel
6:2.
számú dalokat
Jegyzetek. Gavrilov-féle
V.
ö.
gyjtemény
a Gavr. 211. számú
sokban) kidbka Meatfly
Iván
M
c
i
h a
i 1
o v közlése után
K á z á n-ban.
HaMn
||
||
55.
d.
kusépmé
d.
sz.
dalhoz a
az 56-ikhoz a Gavr. 169., a 60-ikhoz
—
dalát.
56.
mint változatokat az 55. 6.,
=
kud'oká
itt:
(a
többi dialektu-
pa3CTOHHÍe, npocrpaHCTBo
jegjos plurale collectivum
Ma.ieHKÜi jbiM-L (Ha up. y caMOBapa);
||
58.
d.
cin-kid
napi> (Ha up.
T
Bb
ieHb
jrficy,
yrpoifb).
Szerelmi bókok.
dj
63.
A
Saldat leétám iz-korkajos, alaj dana, alaj
kor-gid tirjos
Az
istáló tele sárga lovakkal,
valamenyi csupán bársony söré-
.
ny cumjos
tirjos
valamennyi csupán fényes takja-
;
a
kenakjos
Följegyeztem a )
falujában
k
malmis-i
i 1 1
süveg csr telve
;
ángyikákkal,
egyre csak bársony kalpagúak.
jalan-giná burtcin-kalpak.
únpb
;
a hálókamrák telvék nénikékkel
tirjos apajjos
cistoj-giná val'k takjajos
kanos
kházak
akár drágák, akár olcsók.
duntám.
cuz valjos
cistoj-giná burtcin iznás
katona építette
y n i
a
Je
kerület Sakta-pi (Ko.ibniaa U,u1
yi
s z
j
e
j
e v
na
közlése után
;
1885, július í22-ikén.
Jegyzetek:
=
val'kolo duno val'k CiecTamiíi tirjos. Különös szerkesztések: kor-gid .iecrBTt kanos tirjos,- melyekhez sorozható talán az els két sorban
-val'k kiétaékini
duno
alaj
|
\
;
223
SZERELMI DALOK. t ilálható
iz-korkajos
.
duno-íéle szabálytalansáp;
.
.
is
takja
|
egy
pénzdarabokkal ékesített süveg, mely természetesen fényes szokott lenni.
— V.
dalnak itten közlött (107.
ö. e
sz.) s
Gavrilovnál
Az utóbbinak fordításában az els sor de ha a eo/i^an. nocTpOHüt KaMeinu.iíi ;i,omi, így hangzik állania. Figyelmet lestdm állítmány volna, a mondat végén kellene erdemei a val'k szónak ottani val't alakja, továbbá hogy a kor-gid tirjos, kanos tirjos szerkezetek ott is megvannak, mi kizárja azon esetleg tehet fölvételt, hony a közl gondatlan eladásából eredt volna ama szabálytalanság. Kétséges hogy csakugyan az els (39.
1.)
található változatait.
;
:
sorra vonatkozik-e a féle
sor (mint
'2.
itt
van
fordítva).
Á
Gavrilov-
változatban helyette ez van: kijár bastám apajjos, az
változatban pedig az illet rész így hangzik
:
oloj
itt
közölt
duno, oloj dúntam
akiaanim kijár haiti; ezekbl az sejthet, hogy a második sor egy be nem fejezett mondat töredéke.
itt
64.
§uztt-no gureé,jiz-gureé,
Magas hegy, rézhegy,
kutiékisa tvJbirí had' erei.
fogózkodva felmászni
"reá"
nincs
fzfa.
A rézhegy
jiz-gurez-jilin iz-lapka,
so lapkain ruz tuz
duno
tetején köbölt "van
,
abban a köboltban igen drága
;
az árú; so lapkahi ruz duno ovol
abban a köboltban nem drága
:
az árú
Följegyeztem
HameBa) falujában,
Alyekezejev
a
jelabugai
Kurakova
közlése után
Jegyzetek:
jiz
=
;
1
=
drága és
;iaBKa
kitn
(bolt).
kerületnek
tatár jig sárgaréz
—
E
feje igen
|
t
drá>a.
Vandámo (Ma-
egyház falu közelében
885, szeptember
sonló véghangzókopás Larion Al. lapka
:
a legénynek a
vorgoronlán jiriz tuz duno.
1 -j
én.
ubén
—
egy másik dalában
is
Larion
tubini (ha-
elfordul)
|
dalban a leány kedvesének becsét,
voltát akarja kifejezni.
224
VOTJAK SZÖVEGEK,
XVIII.
65.
Ta mar «
«
«Ezt a fürtös hajadat
babili-jirséida
vejdn vojaskod
micsoda
?
«mar síndn sinaskod
olajjal olajozod?"
((Madjar-i olajjal olajozom.*
Mad'jar- vejan vojasko. »
«Micsoda fésvel féslöd ?»
h>
«Bádogsarkú fésvel fésülöm.
tttuj-jirijo si nan sinasko.v
»•
66.
Ténad
A
der-sied cuz velum,
altén-ukolé per atcka
m ugorjostéldn
hajad sárga
te
(volt),
arany paszomántnak tetszik
;
;
testeteknek karcsúsága
veskétez
szép legényeknek [van] szemük
motor pijosldn sin-azaz.
eltt. 67.
Izédds tuz
mur án
i
Ne húzzátok
íjaid,
le
mélyen sapká-
tokat,
bütérka dér-sédé vied atckoz kiisjostds zekét
vesket
an
hadd
;
lássék
göndör hajatok
;
csíptöket szorosan ne kössétek,
kertteld
mugorde med atckoz !
karcsú testetek hadd lássék. 68.
Izidas mur-ik an izald,
Sapkátokat mélyen ne húzzátok
med adgiskoz
hadd lássék
alá,
volét der-sede
kiisjostds kerttésa
an
csíptöket
vetleld,
sírna hajatok; [övvel]
átkötve
ne
járjatok,
med
hadd lássék szép ruhátok.
adtfiskoz as él disjosté.
69.
Baskised duzét, tubéné ug
Magas a lépcs, nem lehet [rajta]
lu,
fölmenni, iisjosté doskét,
pérdmmé ug
lu
;
szk az ajtótok, nem lehet [rajta] bemenni
vita iisjostds, pertcd kiisjostds
;
nyissátok ki ajtótokat, oldjátok
meg
öveteket
(tkp.
csíp-
töket),
adtomé
veikét mugordds.
hadd lássuk karcsú termeteteket!
225
SZERELMI DALOK. 70.
A
S'üd zarez-véUi poténé karazlié vekéi péá küld ti
éromjosén
c<
fekete tengeren átmenni,
papirosnál vékonyabb hajó kell
,•
;
veletek, szeretk, beszélgetni,
roákéné
bársonynál finomabb nyelv
buréiMii vekéi kél küld.
kell.
71.
S'üd-türi vállán daléz
Feketés pej lónak sörénye hosz-
kiié,
szu,
napnak nappalja hosszú;
gv&em-nénallán nénal kiié;
nyári
ménam mugoré ténad
az én termetem
éin-kaéed
öldököd gu&e.m nénalán uékésa
um
—a
el
szem-
:
egy nyári napon
tériékeld,
te
át
sem telünk
nézéssel.
72.
Gureé-délá tubi gurez-d'él adtféné,
A
dér-pédas dér-séma sénané ;
fejem tetejebeli hajamat fésülni:
sénam dér-iémá tukéták vaéki
megfésült hajamat
hegytetre másztam a hegytett
látni,
el
nem
vá-
lasztván, szálltam alá ti
ceber néljosén todmaskéné.
ti
veletek, szép lányok, megis-
merkedni. 73.
Busé-no sorod saprasa idd
l'ihn-pued,
A mez közepén
zelniczecserje,
bséggel van zelniczebogyója
l'iimjoséz ;
;
menyünknek
mitam bastono kenakldn
a mi elveend
saprasa idd ukéojoséz.
bséggel van pénze. 74.
Veladé disam
léz
dukaaté
Magatokra
öltött
kék zubbonyo-
tokat olo pustollis u úrid -a
mngordé
rcskét,
vájjon posztóból varrtátok-e
'
bandé spaj
?
termetetek karcsú, arczotok gyö-
nyör, oh> áksejlé vordiskid-a
f
MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.
vájjon császárnak születtetek-e? 15
VOTJAK SZÖVEGEK,
226
XVIII.
75.
Küskad-no kerttam
Csípdre
kiis-kerttoned,
kötött öved
:
ukojan nurtam intijez van ;
paszománttal
péráma-téris inon uckisko,
mióta beléptem, én egyre nézek
beborított
helye
van;
Peterbitr-kupeslán
olyanforma mint egy pétervári
van
tiisez
:
keresked van,
(tkp. p. k.
képe
neki).
t. i.
76.
Veién kiéili
kii
A magasban csillag csupán rom [van],
n-g énei,
ta-dérja néljos tuz pókéi
mostanság a leányok igen
;
há-
kicsi-
nyek; a kis leányoknak ajándéka
pókéi néljoslan salaimé piii'inol'i-tisan
mogyoróbéllel
amez-nan.
elegyített]
mál-
na-étel.
77.
Ulén-gurt-uram kalaj
nem bádog, nem alábbvaló (tkp. nem kevesebb) ulin-gutti leányok nem keres-
Ulin-gurt ucczája
üviil,
kalaj-uramlis kani üviil
[de] a
;
bádogucczánál
;
Ulén-gurt-néljos kupes
az
üviil,
kedk, de a kereskedleányoknál
kupes-néljoslié keim üviil.
nem
alábbvalók.
78.
Ulén-gurtén-no aj néljos
vaii,
Hej,
Ulén-gait-b&n
is
vannak
leányok,
palén-gurtén-no néljos van;
az oldalt
es
leányok Ulén-gart néljoslan -ka ji k
úgy,
danzé potémta-no muzonjoslán.
nem
mint
faluban
is
vannak
;
az
Ulén-gurt-beli
leányoknak ut ki a hírük másoknak.
227
SZERELMI DALOK.
:
79.
duiét-no gureé deljostid
A magas
nil vortétozé éeberjos
lovat nyargaltatnak a szépek
;
;
szépet csábítván a szép,
motoráé motor Sitkénde'résa,
ajándékot küldenek a szépek.
lezozé motorjos.
sítla ni
hegycsúcsokon
80.
Alsó félen
Ulla palán Terentej,
(t.
i.
a falu alsó ucz-
czáján) Terentej,
uanna palán Palaciej ;
fels félen Palagej
so Terentejan Palagejlan
annak a Terentejnek
;
és
Pala-
gej nek
danzé koikam mázon
A janaj
birük elmegy idegen vidékre.
sajérá.
65. sz. dalt Vnz-;, umjá -ban jegyeztem föl
közlése után (1885, június 19-ikén); a 66
Iván Micbailov
K á z á n-ban.
után
Jegyzetek.
V.
mint változatokat a 66.
ö.
gyjtemény
Gavrilov-féle
Omely Tak-
— 80. számuakat
195.
sz.
dalhoz a
a 67. és 6s-ikhoz Gavr. 194.,
sz.,
a 70-ikhez a Gavr. 204., a 71-ik a Gavr. 178., a 72-ikhez a Gavr. 175., a 74-ikhez a Gavr. 61.,
126 es 197. számú dalait: továbbá a
75-ikhez a Gavr. 184., a 76-ikhoz a
számú
79-ikhez a Gavr. 65.
dalt.
—
14.,
a 77-ikhez a Gavr. 36
65.
dal.
,
a
Madjar helységnév
a malmiéi kerületben 4 versztnyire S<i-t\ (Ccith); ezenkívül
személynév elnevezését
nál
is,
||
bár a
66.
szerint
npa^H
so.iOTa
||
70.
zéssel
d.
atcká
így van
67.
||
d.
van helyettesítve
siettem,
=
adtfiéka
\
viliim
;
alapítójától nyerte
ugyanígy Gavrilov-
közl
tboh pycbie bojiocm bh^híiotch, Kant
:
bütérka Ky^paBbiii
|
Siket
=
nék szoro-
tat.
a Gavr.-féle változatban alkalmasabb nelnt kifeje-
d. vekéi
mellékli a
nev
helység állítólag hasonló
mondat értelme nem a múltra vonatkozik. Fordítása
Gavr.
san
A
is.
:
||
72.
d.
a
3.
sorhoz magyarázatul
£0 Toro h Topoira.ica bh^btb Baci
.
.
.
még
ezt
(«ann\ira
hogy meglássalak benneteket", hogy rá sem értem szét73. d. saprani, sapér-sapér luéné bitb bi>
fésülni a hajamat)
||
MHoaíecTB'B (o sro^axi., ^eHbraxT>)
zatokban ispaj
;
veiket a Gavr.
de a 197-ikben úgy mint
74.
||
61.
itt: veikét
|
és
d. spaj
a Gavr.-féle válto-
126. sz. dalban:
vurid, vordiékid
veéked;
egyes számú 15*
228
VOTJAK SZÖVEGEK,
XVIII.
állítmányok többesszámu alanyok mellett;
v. ö.
a 47.
sz. dal
jegy-
kdm MeHbine 78. Ulén-gurt Hiivkhhh Y'ia palénnocTopoHHaH jepeBHa 79. d. gilkéndéréné = tat. zilkin-
zetét
77.
||
-guri
d.
||
;
||
darmak. ej
Szerelmi dicsekedése k. 81.
lev
Das-kik áro kabanjos
Tizenkét állványon
zarúi-zirin beralti,
aranyrúddal forgattam,
ikkin-burtcin kúton kikiján
i/cftm-selymet fogni való kacsó-
sermát-jezáz kntalti,
kantárszárat fogtam,
sor soúer ackon cimiján
egyenesen szembe
asztagot
val
néz szemecs-
kével
egyenesen néztem
suras soúer uckalti.
meg
Följegyeztem Vuz-jumjá-b&n &Diútám faluból való
Ivanovna 188,
és
Mavra Petrovna
Og a p j
menyecskék közlése után
a ;
július 14-iken.
Jegyzetek: uie.iKa
saim
az utat.
|
3Bame
|
sermat-gez
kiki
zir y3,a;a
phmarb |
.
.
.
aacKaTe.ibHoe Ha3BaHie pyKi.
rjia3Ti
|
ikkin po^i npaMO CMOTpaiu,HMH má-
beraMnt CBepHVTb
|
sor soúer
|
|
cimi .lacnaTejibHoe Ha-
uckaltim nocMOTpliTb.
82.
Kuzonin éuz murtá,
Kazánban anyai rokonom
Vatkain kirsija,
Yjatkában sógorom van
ta
Sarapul okrugain
todhntad cik oj
vol.
van], ;
ebben a szarapuli kerületben teljességgel nincs, kit ne ismer-
nék. das-kik-no strso
Tizenkét, galléros
bur lat kartan derámá.
vörös czérnával
siéímdon-no
Hiszen betvenhét
átsztt] ingein
van". siziin
pi-dusimá val-ug,
fiúkedvesem volna (értsd
:
van),
SZERELMI DALOK. hiszen hetvenhét
éiéimdon-no siíim níl-dusimd val-ug
'2'2'.)
leánykedvesem volna
!
M
Följegyeztem Vui-gumjá-bsai
i
kh aj 1 a
I
v a
!
n o v közlése
után; 1885, június 18-ikán.
Jegyzetek: bi»
—
éaS-murt
^OMt OTua ch («mind t.
i.
cpoAHue no Maxepn, SHBynpe
Bet.
az anyai részrl való rokonok, kik az
— atyjának házában élnek»)
az anyaj
|
kirsi aaTb, cTapuiiii
MeHH («a nálam idsebb sógor »); dmös-pi 3hti>, MeHbniíii mchh («a nálam fiatalabb sógor »>) todimtáa... ue H3BtCTHaro mhIi BOBce He hjio, t. e. a bcbxt> .ndért 3Haio pi-duslm .uoobhhkt. |
|
|
nil-dusim .iiooBHima.
S3.
A mi fejünkre feltett sapkánkat kér ezrivel, százával van
D' érámé izam iéémas
éurésán süan d'uas van
mi acmas-no
;
;
mi magunk
Ulihi-ffurt-pijos.
va-
ulin-gurti fiuk
gyunk],
minket magunkat
mile mez acmdséz d'uaé ran.
kér
[is]
van.
84.
Kié'pé-no kapka, das-kek débo,
kudaz-no
dumom
valjosmd
melyikhez kössük lovainkat?
da8'kék-no pijos, das-kek néljos, kudézlis-no kélza
Nyírfa-kapu, tizenkét oszlop,
'
mon kélzom
Tizenkét legény, tizenkét leány,
melyiknek szavát hallgassam én?
?
85.
Korka-no
siirad tiim-pued,
acmas-no
j)i-pijo
ceber,
mdaskad
kwaramé
Házad mögött
zelniczecserjéd,
virága az égbe ragyog bizony
saskaez inmii pestit -d ér ; ceber
sukkiská-dér.
;
magunk is szépek [vagyunk!, hangunk is szép, bizony visszaverdik
(t.
i.
han-
gunk) a nyárfaerdöben.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
230
XVIII.
86.
Tür uknotid
A foldalon lev
ut'imé-no,
ablakon benéz-
tünk,
vaca arberi vostimé
holmikat
kölcsönösen
,-
tünk
cserél-
;
ton-no motor, mon-no motor
te is szép ívagy^, én is szép,
kiéi todmaskéné todimé ?
hogyan tudtunk mi megismerkedni
f)
Szerelmi tanácsok
és
?
okoskodások.
87.
Valdz-ka kétkod
:
Ha
pariin kétké,
lovat fogsz be: fogj be párjával,
praska-gozjoséz nelaz-ká bastod
d'ez
med
motorza basté
:
kantárcsatjai
lo !
rézbl legyenek
ha leányt veszel
;
el
vedd
:
;
el
a
szépit,
alpaiit-kajik uzér
med
lo
legyen gazdag mint egy úr.
.'
88.
Valda-ká
kétlcod
:
Ha befogod
d'aratonda kétké,
lovadat: fogd be azt
a melyiket szereted, sole éulojos kulá uz lu
néláz-ká bastod
:
annak
;
d'aratonda basté,
ostorszíjak
ha leányt
nem
veszel el
:
kellenek;
vedd
el azt,
a kit szeretsz, sole demcijos kulá uz lu.
annak leánykérk küldöttek)
leánykér
(t. i.
nem
kellenek.
89.
Veraskétdk néljos
erm
uz kutá,
Szólás nélkül
nem kapnak
sze-
rett a leányok, esabzas
muza uz kustá
;
gondolatjukat (t. i.
verano kéldá esedlé vera,
nem
a legények)
vetik
meg
;
mondandó szavadat mond
el
ba-
rátodnak, esjoséd
muza
uz kustá.
barátaid [téged,
nem vetnek meg.
231
SZERELMI DALOK. 90.
Az idén a gabona igen
Tuala duos tuigás daliam,
jól ter-
mett, /.
bemenvén
odik-kék kütto árasa kos-
(t. i.
a mezbe), egy-
menje-
két kévét aratván
folfi i
tek el
Midn
otsé-tatsé vetlékédé,
luUgaiandé-dorá pérésa koskeld
!
ide-oda jártok,
menjetek
!
el,
szívbl
szeretett
kedvesetekhez bemenvén.
91.
Kudéjosédldn péddsaz
Abrakkosaraitoknak fenekén
pinal val aldan sezS van;
fiatal
lovat csalogatni való zab
van ta
pijo8edlán
paUan
néljoséz aldan
;
ezeknek a fiúknak bal zsebében
kisijaz
lányokat csalogatni való
dumeé van.
gyü-
mölcs van.
92.
Badjan
Ha
éotid-ká, néljoslé sot,
bádjánmagvat adsz a
leá-
nyoknak, iétér-no éatér
med
siozé
ropogtatva hadd egyék
;
;
so badjanáz bétt&m-berá
miután
mi soré uckésa med tetmerozé!
hadd esengjenek, mi felénk néz-
elfogyasztották
azt
a
bádjánmagvat,
vén.
93.
duzét-no gurez, borija gnrez,
Magas a hegy,
siamdé-ká potd tubésa biéalal
ha megéheztek, fölmászván szedjetek
müzmon-no dér jade, saginon
dér-
jadé dalán miteském kélmas kérgalci!
boré-e-pres a hegy,
!
Epedéstek idején, bánatotok
ide-
jén énekeljétek mindig a mi dalun-
kat!
VOTJÁK SZÖVEGEK,
232
XVIII.
94.
N'almit-no nimet gwezed,
Meredek, meredek a begy,
ójdo biéeza eidami!
nosza játsszunk futósdit
ténad-no urt-mort
!
ménam due Atiéd (t.i. kedvesed) votjákleány, az enyém orosz leány,
net,
nil,
nosza járjunk fölcserélve
ójdo vostesa vetioméJ
veseinket"
ked-
!
95.
Aj an
vija, vu vija,
ceber apoj vu bastá
Hej, a víz folyik, a víz folyik, a szép nénike vizet vészen
,•
sadra nelaz kin
;
ha szép nénike van,
reber opaj van-dérja ba&tíi
csúnya leányt
f
ki vesz el ?
96. •
T'amak
kiikiéko*
— ug
sutáké,
Nem mondom,
"hogy[ «dohányt
szívok »,
poperosjosé
«erom*
iiz-ka lu
— suésa
ha szivarkáim nincsenek
;
nem
ug veüiéké,
járok valakivel
nek mondván viz}ose2 bordáz iiz-ka
A
83
— 96.
ha nincsen neki
//'.
számú dalokat
:
szeretöm-
,
[öt",
esze.
Iván Michailov
közlése után
jegyeztem fel ÁVí^í/z-ban.
•Jegyzetek: V. ö. mint változatokat a 84. sz. dalhoz a gyjteménybl a 189., a S6-ikboz a 215., a 87-ikhez
Gavrilov-fele
a 107., a 88-ikhoz a 158., a 89-ikbez a 154., a 90-ikhez a 110., a
91-ikhez a 168, a 96-ikhoz a ^09. számú dalokat. (sic!
s
ronocb)
nem ||
kilzom)
86.
d.
kér
85.
vostimi.
másnak szerelmünk qozijos alakot
||
.
»
88.
||
sukkiékö-dér pa3,iaeTCH
x
d.
kilzom
iaft
(Haun
"kölcsönösen ajándékokat adtunk egy-
.
jeléül
várnánk)
d.
— 84.
||
d.
87.
d.
demci
fiozjos
=
tat.
npaiKKa (egyébként
dimce javasló, leány-
muza (sic v. ö. muéem föld) 90. d. d'uos plurálisban a különféle « gabonanemekre » való tekintettel 92. d. bad'jan = tat. badján egy növényfajta, melynek magvát eszik b á dj á n iéter-xater a ráeás bangia, mikor bádján- v. kender-magot, vagy félig ||
89.
d.
!
||
||
;
||
SZERELMI DALOK.
ftt borsót esznek
96.
||
plurálisára nézve
viéjos
d.
Taúani.
fámul,
poperoa
|
dalban
a 28. sz.
v. ö. kiitjus
értelemben «neki» szokatlan kifejezés
talán az orosz
;
|
iiauiip<»ri.
bordáz ezen
Hero
y
van
utánozva benne.
g)
«
Kit ci
«.iu
Ledérkedés.
«Hol
vetlid, uromii ?»
biéani ej-a
vetli
járkáltál,
»Nem
<>
kedvesem
jártam-e
?i
kányabangita-
bogyót szedni
?
kedvesem?"
i
kitin kolid, uromii.'"
«Hol
i
Kapka-kuspad
«Nem háltam-e kapudban
ej-a keli*
háltál,
kapud között) tvatesed
mar
ual, itromii
.'»
Micsoda
i
sem
Nem
«$ed nil'pu-Us ej-a vall*
volt *?
(tkp.
?»
ágyad,
kedve-
i
volt-e fekete
pichtafeny
levele'?» vjir-oltiiaed
mar
vol,
«sed seriik-pum ej-a
mar
t stoned
uromii
vaU
ral, uromii
'
«
Fejed alja mivolt, kedvesem
Nem
»
.'u
i
Ételed mi
Nem
.'
volt,
volt-e
busa Följegyeztem Vui-jumjá-hun
?
volt-e fekete üszöktuskó?»
kedvesem fekete
?
kancza
?
Mik haj la Ivanov
közlese
után; 1885, június 18-ikán.
Jegyzetek:
éu
Ka.niHa
metaphoricus értelemben véve
femina
|
úil-pu
(Pinus picca)
:
(Viburnum opulus); ezt jelenti:
éu biéani
cicaskini, eoire
itt
cum
nnxTa (Pinus abies, vagy Abies pichta); ki: e.ina puzim cocHa (Pinus Bylveatris) seriik-pum orapoKt, |
ro.iOBeuiKa. V.
ö.
mint variánsokat a 98.
továbbá Gavrilovnál a 41. lapon a
9.
számút.
98. «
Uromii, uromii, kitsi vetlid
«
vetli
mon apkis
és 99.
korani.*
'
számú dalokat
;
234
VOTJÁK SZÖVEGEK, «
XVIII.
aroma, aroma, kitin kolid
akoli
mon kaphas,
h>
jubo kaspin.v
uuromá, uroma, main pilaskid tpilaéki «
mon eukna usdm
? »
lis-vuán.»
aroma, uroma, main éuékid?»
mon badar-kaariin
uéuéki
?»
auroma, aroma éuékám kwardá
kitsi
ponid
h>
«poni kivarrna kapkaz, jubo-vila.
«Kedvesem, kedvesem hol
jártál ?»
«Szilánkfát vágni jártam én»
«Kedvesem, kedvesem, hol
«A kapuban háltam
én, a
háltál ?»
kapuoszlopok között. »
(•Kedvesem, kedvesem, mivel mosakodtál (tkp. fürödtél) ?»
«Reggel esett harmattal mosakodtam én.» (•Kedvesem, kedvesem, mivel törülköztél*?*) «Juhar]evéllel törülköztem én.»
"Kedvesem, kedvesem, törülköz leveledet hová tetted?» (•Levelemet a kapuba tettem a [kapu-] oszlopra.*
Följegyeztem (1885, július 30-ikán) Sarkán faluban (a szaYerescsagin G. úr «Bothkh
rapuli kerület éjszaki részén),
CocHOBCKaro Kpaa»
mvének
és javításai szerint
átírva.
kapta közleményét S
zerge j Gyimitrije
Jegyzetek. 99.
számú
— rapkis +
közlése alapján, a
közlnek
Verescsagin úr ismét Vimur faluból v-tl.
V. ö. mint változatokat az itten közölt 97. és
dalokat, továbbá Gavrilovnál a 41. lapon a
jy^HHa (metathesissel
pis fa: pis-pu)
kiejtése
|
lett
ebbl
cakpis
=
9.
számút.
cag szilánk
capkis korain olyan metaphoricus kifejezés,
mint a 97. számú dalban a su
bicani.
99. «
Kitin kolid, uroma
«kapka-kuspin mon
h
«Hol
koli.n
«A kapuban
háltál,
tam vmar mindered tinad
val
'
«Min
kedvesem ?» (tkp.
között) hál-
én.»
vánkosod volt neked
?»
SZKP.ELMI
« kei-
minderin mon
235
VALÓK.
1
keli.*
«
háltam
A'ef=vá8zon-vánkoson én.»
nmain miétaikid, uromá?»
«Mivel mosakodtál, kedvesem ?»
téakna uéam lis-rudn.»
"Reggel esett harmattal."
tmain éuékid, aroma
«Mivel törülköztél, kedvesem
.'»
*badar-kwarán mon éuéki.a
(•Juhar-levéllel törülköztem én.»
Följegyeztem Vuz-jumjáhiin a Dintám faluból való
Ivanovna
és
'?»
Mavra Petrovna
menyecskék
Ogap
j
a
(vit kimojos)
közlése után; 1885, július H-ikén.
Jegyzetek: fája, ezért
kapka-hispin
a «között»
szon, melylyel nálunk
névutó. is
|
;
kei
értve van a kapunak két po^t no.ioTHa (vörösszín
szeretik a vánkost behúzni).
változatokat Gavrilovnál a 41. lapon a 9.
teményben a
számú
dalt
— V. s
ö.
fel-
vá-
mint
ezen gyj-
97. es 98. számút.
100. *
Kitin kelid, aroma'
m
cumin
keli.
«Hol
»
háltál kedvesem?*)
«A leány-hálókamrában háltam,
uromá,
kedvesem, fjsötiz
bemenvén
pirsa, vig- ultiz potsa.»
padló «
kitin kelid, uromii '»
«
korkan
«Hol
az
ajtón,
kijvén a
alatt.))
háltál,
kedvesem
-
?))
«A szobában háltam, kedvesem,
keli, uromii,
esdtiz pirsa, uknoiitiz potsa,
bemenvén
lapasiiz kwaékati,
a házfedelet felszakítottam,
ceber niliiz paékati.n
szép leányt szorongattam.))
az ajtón,
az ablakon
Följegyeztem Vuz-jumjában
lapas
=
lipiit.
101.
Tuala cogiim
;
Natalia Charitonyevna
közlése után; 1885, július 14-ikén.
Jegyzet:
kimenvén
turinjos,
tuala potiim peski-pijos
...
230
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
tunLd kwajjos zoro rilill'am ...
vo£ kiy-pu-jilin burli kuni van, sojii
kwin-pol ibiták cik jottimtá
vahdumon-bordín sojii
;
burli uz-pi van,
kwin-pol sukk it ük cik sodimtá;
bajiam niliz das-kik ariis, sojii kiciíi
pol dongiták (miígiták) cik sodimtd.
Az idén levágott széna, az idén kikelt fecskefiókok
Az idén az idjárás ess
.
.
volt
.
.
Zöld lúczfeny tetején szürkés evet van,
ha háromszor meg nem
lövik, nincs igazán találva;
a lóköt ^czölöpj mellett szürkés méncsikó van,
ha háromszor nem
ütik,
Bajnak a lánya tizenkét
éppen
Följegyeztem
maim isi
a
Jegyzetek. E
érzi;
éves,
ha háromszor nem tosszák
Ogrofina Andrejevna
nem
(öklözik),
éppen nem
kerületnek Multán
közlése után;
érzi.
falujában
1885, július 19-ikén.
dalnak gúnyos czélzata az utórészben van
Az elrész összefüggés nélküli mondatokból áll, mint a számú dal is (1. ott a jegyzetet). turinjos, favajjos különös
kifejezve.
111.
—
használatát tüntetik a plurális burli
=
képznek
tatár burli fehéres, szürkés
|
poski |
— poski .lacTO'iica
kwin-pol ibiták
pasa He BbicTpt.iii bi> ee BOBce He nonajia (t-inaj név dongini, mizgani itt euphemisticus kifejezések |
cum
femina, vagy cicaskini
|
.
.
.
Baj tulajdon-
e h. iicani coire
id. (frequ.).
102. •
Kitéi
mind
uromá?>,
nkor-vijani miu<>.»
«kor-vijad
mar
ín ram
?»
«Hová mész
kedvesem*?*)
«
Megyek hurkot
«
Hurkodba mi
|
noKa TpH
vetni. »
került ?»
237
SZERELMI DALOK. tiedjuber surdm.» dongid uromá?»
((inain •
«
marzd
«A fekete leány mijét adta?»
.'»
sotic
«Fekete pináját adta.
téod bafákza éotiz.s
»
Följegyeztem Vu£-jumjá -hun a Dintdin faluból való
Petrovna
közlése után;
Jegyzetek:
ni
juber a V.
ö. e
'?»
((Trombitával dugtam be.»
tuj-gumijan döngi.))
«sod nil
Fekete rigó került. »
«Mivel dugtál be, kedvesem
1885, július 14-ikén.
euphemistice
kor-vijani
szeméremtest.
Mavra
—
=
kor-vij .roByuiKa
|
cicaskb
=
barak
;
sod
patak.
dalnak 103. számú változatát. 103.
Tak ma Por, por
f
k( ts<°
ménid
k.
Cseremisz, cseremisz, hová men-
/
tél?
murdo pukténé ménid-a ?
Varsát mártani (tkp. helyezni) mentél-e
murdojad ma suram siid tar
Varsádba mi került
?
'?
Fekete daru került-e?
éurám-a?
Azt a fekete darut kinek adtad?
so siid tarda kinlé sotid?
A
siid
apajlé éotid-a
siid
apajed
siid
salamzd sotiz-a?
mázd
?
?
sotiz
Fekete ajándékát adta-e?
Kazán ban,
Följegyeztem
fekete nénikének adtad-e ?
Fekete nénikéd mijét adta?
/
-gurt falujából való
a
mamadisi
Ivan Michailov
közlése
kerület
Ulin-
után;
1885,
szeptember havában.
Jegyzet. E 102.
számú
efajta
is,
dal a coitusnak allegoricus leirása,
mely az utolsó sorban
leleplezi a czélzatot.
daloknak speciális neve. 104.
Pogildn cum-agaz pi vetld, cum-berjostiz kistir kard
;
mint a
A takmak
238
VOTJÁK SZÖVEGEK,
—
XVIII.
Pogizii
adgá
cal'esaz
vidd — jurk kani
kara,
éijjir
,
Pogijez sojá cup karoz, nil-pi vordoz,
«uak» suoz.
Poginak hálókamrája eltt legény hálókamrája mögött meglátja
ágyába fekszik Pogija
t
kístír [hangot] tesz (zörög)
—
a legény) Pogiját
(t. i.
-
—
járkál, ;
éipir-t tesz (suttog),
.jurk-ot tesz (recsegteti);
megczuppantja,
gyermeket
mond
szül, ?/aA--ot
(sír a
Nikolaj Ivanov küldeménye. ban Lyelyeszej
Jegyzetek:
Onyiszja ki stir SByio.,
ípeBecHbixt .iHCTLeBi.
Följegyezte
Vuz-f,umj-í-
közlése után.
iiojohmü me.iecTy
kar ni
gturk
gyermek).
na^aiomiixi.
3acTaBiiTb cKpiiirfeTb
|
3ByKi. npoucxo^amiií ott, ciuibHaro noirb.iyn iu;aro
|
uak sbvkt.
|
cup
n.ia'iy-
peueHKa. 105.
Sikh
tirzii
kanos tirzá kel'tiskom tol-ajzá
A
nuiskom,
a
,•
nuiskom;
teli
ládát elvisszük,
csrt
itt
hagyjuk;
a «szélelöttit» elvisszük, a
tol-berza kel'tiskom; jir-bigiíok
teli
mi vetlim,
«
szélmögöttit »
itt
hagyjuk;
fürtös fejjel (tkp. fejfürtösen) já-
runk mi, pirog padkás mi vetlim.
Följegyeztem a
lapos «pástétommal» járunk mi.
maim isi
Okillyina Jeliszej evn a Jegyzetek:
sikis tirzá
nuiskom ; paayMteTca BpeMH suan-a.
(«értetdik a lakodalom idejew, a
egy nagy ládában elviszik) lelik
(szórják), a
azon helyt leesik
|
kerületnek Sakta-pi falujában
közlése után; 1885, július 22 kén.
midn
a
menyasszony holmijait Mikor a gabonát sze-
tol-aj, tel-ber.
gabonának java része súlyosabb voltánál fogva («szél eltt »), míg a könny polyvafélét a szél
SZERELMI DALOK. tovább fújja («szél mögött, szélen túl » ).
Itt
az elviendö vagyon java
8Üánya van értve bigiíok = bigil'as Ky;q)HBuii pirog bi> nepehochomi cMhie.if. «a;eii c R ü y ,1 "b* («nöi szeméremtest - padka*
es
|
|
i
1
|
CII.IHifliyTNÍi.
106.
An
Ne
b&rd, an berd ákájá,
Óeber apaj sotsal ral
sírj,
"hiszen
;
ne
áu herd, an hord dtdijá ceber aka sotsal ral;
sírj,
hiszen'
ne
legénykém,
sírj
adna a szép nénike ne
sírj
adna a szép legényke
gömböly, gömböly
dirgi, dirgi noniéz,
noiú-bordaz kirúiez,
csecse mellett sógora,
siüm-duraz
fara partján vfélye.
tuklaciez.
;
babácskám,
a csecse,
malmi sí kerületnek Sakta-pi (L>o.ii.iiihh Olyana Prokopj evna közlese után;
Följegyeztem a
Uniipbi falujában, 1885, július 22-ikén.
Jegyzetek:
didi .iacKaTe.ibHoe
KaTe.ibHoe na3BaHÍe HapHa kirsi
|
dirgi
nni
Ha3Bame
jt>BKii
|
aka
:iae-
nyx.ibia, Kpyr.ibia TiiTbKii |
3HTb (MeHbuinM-b cecTpaMi n SpaTbaMi, Bbime;uueií 3aMy»T>).
107.
Korka
A
tiros kenakjos,
jalan-giná burtcin-tugo
szoba telve van ángyikákkal,
egyre csak bársonybojtosak;
;
a ház pitvara telve nénikékkel,
kork-af, tiros apajjos,
Jalan-gina mamik-kalpak
;
egyre csak pehelykalpagosok az árnyékszék
zakót tiros pi-éogjos,
teli
van
«
;
legény-
szögekkel » egyre csak a nénike kedvéért
ja la n -gi n á apaj-p onna ; kor-gid' tiros
mz
az istálló telve
valjos.
;
van sárga lovak-
kal,
egyre csak bársonyrojtosak.
jalan-gina burtcin- ukto. bizi, tubi
bad-pu-rilam
Futottam, rámásztam fzfámra;
;
cdtci, puksi cuz val-vilam
;
ráültem
felszöktem,
vamra
:
sárga
lo-
-4U
.
jalan-giná kirpaj
kil'i.
VOT.IÁK SZÖVEGEK, XVIII.
egyre csak pottyanva maradtam.
Akár drága, akár
duntám
oloj du.no, oloj
akéaánim kijár
Följegyeztem
olcsó,
pénzemen uborkát vettem.
basti.
Vuz-.-jumjá-bsLn
Marra Petrovna
Dint am
Ivanovna
Ogapja
menyecskék
származó
faluból
es
közlese után; 1885, július 14-ikén.
Jegyzetek:
=
cini
tötcini
|
zakót 3axo;n>
nást jelzi
|
nek
duno
v. ö.
|
oloj
tug KHCTh
|
sennat-ukto khcth Ha ys^-b
|
cat-
kirpaj hangutánzó szó, mely a lóról való lepottya|
membrum
pi-éog metaphorája a
... MoaieTT)
virile-
mtí> joporo, MOHieTt öhtb ^eiueBO
ugyané dalrészt a 63. számú dalban
|
aksa
(sic
!
s
nem
;
ukéo).
108.
Kar-azbar-kad' azbarez,
Ka m-d ur-mu i- la d' g idéz
;
nilzi-pizi kiva-berkan,
kisnojos tabun kicalan, niljos
tabun cumin,
pijos tabun zakotin,
jalan-giná apaj-pmina.
Mint egy városi udvar, "olyan az udvara, mint egy Káma-melleki domb, [olyan] az gyermekeik
t.
i.
istállója
;
a dicsért személyeknek gy.] a kua- sátor hátsó felén,
asszonyok lányok fiúk
:
:
:
egész] falka a /aca-sátorban,
]egészj falka a [háló ]- kamrában,
[egész] falka az árnyékszékben,
egyre csak a nénike kedvéért.
Följegyeztem
Ivanovna
es
Mavra
1885, július 14-ikén.
Dintam^bl való Ogapja Petrovna menyecskék közlése után
Vuz-,fumjá-ba,n a
;
SZERELMI DALOK.
Jegyzetek: Ko'iKii. .\i;i.iem.KaH
Kant
kar-azbar
BOSBiiiueHHOCTb
241
ropoAcmfi
a lányok «hálókamrája»).
itt
számú
V.
|
mai |
kwa-berkan na^a;uic'ii cTopoHü kicalan\rum uyMa részeire nézve a 107.
;i>Bop'i>
tahun TaCyin, (heerde pferde)
|
ö.
e
(«
kamra*;
pajta,
dalt tartalmára és
egyez
dallal.
109.
UfámedldtL, vorddmedlán knláez-ik ovol,
mugordds adjjaltim
éeber-gina
.•
pirenik-noj sotisa gazán kutim, og ujáz-noj
ognam
kolontám-vilié.
matin- giná gurtjos van, ijamcik-valjostd medjaltim
;
sad éin-dorjem, sed kacjem niljos ran, so hon luoz
milam gazanjos.
Ellátásodnak, eltartásodnak nincsen kivánni valója (tkp. kellje).
Csak megszemléltük a
ti
szép testeteket,
mezeskalácsot adván megnyertünk (tkp. megfogtunk) kedve-
s
sünkké, a végett, hogy egy éjjel se háljunk egyedül.
Csak
nem messze
(tkp. közelben)
vannak a
postalovakat (tkp. lovaitokat) béreltünk fekete szempillájú, fekete
azok lesznek
ottan],
mi kedveseink.
maim isi
Ofroszina Vasziljevna Jegyzetek:
;
szemöldök lányok vannak
(tkp. az lesz) a
Följegyeztem a
falvak.,
yrocTHTb
ut'ni-iordiiri
Multán falujában
kerületnek
közlése után
1
;
|
885, július 19-ikén.
kuldez-ik
evol hIjtt*
TBoeMb yromemn adgjalog ujdz ... ct toö uíjibio ij.ik
Hyaííbi, hítt, 'iero óo.ibiue ate.'iaTb bt> ttni
yBH^tTb
roro
=
-ka-éjem
vtlté),
=
|
npaHHKb uTObi hu ojHy HO^b pirenik
éin-doro, éin-gaéo
szabályellenes constructio,
|
\
o,a,HaKO
|
hc cnaTb
ijamcik hmiu.hk'l
min
|
so luoz
a dalokban sok
éin-dorjem,
|
.
.
.
gazánjos
más esetben
tapasztalható. MFNKÁCSI, VOTJÁK
NYF.I/V.
I'
1
is
VOTJÁK SZÖVEGEK,
242
XVIII.
110.
A szér mögé
Itbn-berti tart kiji-no
kölest vetettem,
jorgiZili bok-poriz ;
de a verébnek vált hasznára
pinal-jirinim kiéno baéti-no
fiatal
vorgoronli bok-poriz.
de a legénynek vált hasznára.
makiúa-gida phi-no
Az ocsúcsrbe mentem
istan-kalma sir randiz
s
;
;
fejemmel feleséget vettem,
gatyám madzagát elvágta az egér;
pattan
kukmá
éoémár-gud
bal lábszáromat fölemeltem
gutalti-no
gustalti.
s
menyétlyukba estem bé.
Omely Takjanaj
Följegyeztem Vuz-ju-mjá-baxi
közlése
után; 1885, június 19-én.
Jegyzetek: 6eH>);
t.
i.
azzal,
itim ryirao
|
bek periz no.ibsa óuaíi (Bopo-
hogy felemésztette a
kölest. |
guitini, guStaltini
ocTynHTbCH. Az egész népdal értelme a következ: Fiatal, esztelen létemre feleséget vettem, de azt a legények élvezik. Minden-
Elvetem a kölest
kinek gúnyjára vagyok.
s
azt megeszi a hitvány
veréb. Kötekedik velem az egér is, elrágja gatyám madzagát. Kimegyek a mezre s hogy felemelem a lábomat, beleesem egy me-
nyét gödrébe
;
még
a menyét
bosszúságomra van.
is
111.
Mitam
váljos savrasko.
acmaos idom ta ber
potám
og soglasnoj.
turimjos
kititiz-gina turnalom
?
ta ber ki jam cabejjos kititiz-gina
aralom
I
Matron apaj éur-durin odig-pol-gin a
m a ra sa
puksi-no pidí
zad'iz.
goztat goztisa
sulmam
l.
póni.
tedt-giná kalpako niljos,
muso
jiri
biriéká vol.
SZERELMI DALOK.
A
^i'.í
mi lovaink világosbarnák.
Mi
egyetértve élünk.
késn ntt
Ezt a
szénát
ugyan merre (melyik részen) kaszáljuk?
késn
Ezt a
vetett búzát
ugyan melyik részen arassuk ? Matron nénike a patak partján csak egyszer szeretne csúnya dolgot tenni.
Leültem
és elfáradt a lábam.
Levelet írván a keblembe (tkp. szívembe) tettem.
Csupán fehér kalpagú leányok, az en kedves fejem [majd hogyj
Följegyeztem közlése után
;
1
Vtt--;,
885, július
Jegyzetek: E
wmjá-büXí 1
dal,
Ma
1
el
nem
any a
vész vala.
Gr
i
g o rj e v n a
5-ikén.
mely csupa összefüggés nélküli mon-
datokból van összetéve, rendkívül érdekes adat annak megvilágí-
hogy miként keletkezik a népdal s különösen, a votják népdalokban összefüggéshogy miért akadunk oly
tására általában,
srn
telen részekre
(pl.
a 101.
sz.
dal elején
is).
Bechterev
említett értekezésében (B-fecTHHKT. EBponbi.
többször
1880. V. 149.
így
1.)
errl a dologról. «A votják rendesen ex promptu maga szokta csinálni dalszövegét s énekel olyankor mindenrl, a mi csak eszébe
szól
— dicsít
jut: elvesztette a szüret,
emlékbeszédet tart fölötte
s
hogy ugyan hol találhatná meg. Nekem alkalmam jutott egyszer fültanuja lenni, a mint egy hazatért obsitos éleményeit és elénekli,
kalandjait elbeszélés helyett énekelve adta el. kelni, hol volt,
nül,
hogy
mit
elkezdte éne-
mit szenvedett, de oly összefüggéstele-
látott,
alig lehetett valamit jól
megérteni meseszer eladásá-
—
«Az egész földet bejártam, mindenütt vesszket adtak » így Egyáltalában a votják dalába belejut zárta be énekét a dalos
ból".
.
minden
dolog, a
mi
t
.
.
körülveszi, gyakran a legkisebb összefüggés
nelkl. Meglát egy nyulat, akkor azt énekli elfutott»
;
ha a patakon hajt
—
keresztül, akkor
«a nyúl fut, a nyúl
meg
azt dúdolja
—
«a patak folyik, hej a patak folyik. » Az oroszok azt mondják róluk,
ha a votják a
mezn
megy, a
mezrl
énekel, ha az
erdben Ifi*
jár,
VOTJÁK SZÖVEGEK,
:>44
az
erdrl
Ha
énekel.
XVIII.
nincs ligyelenire méltó tárgy eltte, akkor
elszedi a múltból való emlékeket, elmondja, hogy hol járt,
mit végzett stb.»
—
Ez az
közölt dal
itt
szemlélkedés tkre. Ránéz a votják a lovára
hogy világosbarna
;
hogy melyik részen kezdje az egy pikáns dolog jut eszébe ria.
Végül
átélt bajaira
s
megjegyzi énekében,
s
ránéz mezejére, rétjére
azt kérdi magától,
s
aratást, illetleg a kaszálást.
ennek kapcsán egy
gondol
s
hogy
volt,
ilyen rhapsodicus
is
elmondja a
Majd
kis szerelmi histó-
fehér kalpagú leá-
«
Egy ilyen népdal, habár individuális jelleg és semmiképpen legszorosabban sem fejez a tetszets énekénél fogva könnyen elterjedhet ki közérzelmet nyoknak"), hogy majd oda veszett a feje
—
nagyobb vidékekre. Megtörtént
ez a jelen dalnál
lovnál található változat bizonyítja (43. lap,
maimisi
kerületbl van már följegyezve.
is,
13.
mint a Gavri-
szám), mely a
— savrasl.o (Gavrilov-
—
hellbraun, ins gélbe caBpacHü (von pferden schweif) ber no:3jHO kititiz fallend, mit schwarzer ináhne und uralom bi> KaKOMt itbctb xaTb, no Bepxy-.iH, no HH3y-JiH? manna, marim hanti az or. MapaTb «beschmutzen» szóból átviteles «coire» értelemben \jírí biriska val moh ro.iOBa njTb He uokohnál: suvraska):
|
|
|
Miuacb. 112.
Paékét, paékét badar-kwared
Széles, széles a juharlevél,
hadarez delén
a juhar csúcsán
tiilaloz
;
fújdogál
[szél]
ceberes, ceberes pinal-pijo*
a szép, szép fiatal fiúk
néljos pijén kiilaloz.
a leányok keblén hálnak.
;
113.
Td'i-nu kalpak, <'ik
nullíták
Jdl'i
liz
mon
kalpak, kaitok
!
tedt-no kalpak iéjam apáján cik iéiták
kil'i
inon
kaUak.1
Fehér kalpag, kék kalpag
—
bizony soha sem viseltem
(tkp. viseletlen
maradtam) én
rencsétlen
Fehér kalpagot
felvett nénikével
bizony sohasem aludtam én szerencsétlen
!
!
sze-
245
SZERELMI DALOK. 114.
Vu
A
vijaloz-no vu vijaloz,
ru kiiéa jajiiged ujaloz
víz folyik, a víz folyik,
a víz mentében a lúd úszkál
„•
;
gagaglan enerez vu bordin,
a lúdnak nyerge a víz mellett,
pijoslan enerzi nil hordin.
a fiuknak nyerge a leányok mellett.
115.
Our ez kuza
A hegy mentében
vetliskon,
járaton murtmaz uteasa
járkálunk,
szeretett
emberünket keresve
járaton murtmaz settiíkomi,
szeretett
emberünket megtalál-
so-berii artii iziékomi.
azután egymás mellett alszunk.
;
;
juk,
116.
Cuz-sari valmii
mn
Sárga lovamat én hizlaltam
kwajáti
das-kel.-no meskal sélaldn. ta
viji'ii
aráz
mon
tizenkét meskal (zoJotnyik) sóval.
Ebben az idben az
ortcéti,
évet elmu-
lattam das'h'k-no arás néljosén
tizenkét éves lányokkal.
117.
Ooíjaékon-téle lestem
Irótollat készítenék
altén-no suon ma-kalis;
aranynak nevezett holmiból
vtcaj-no
setti
mon
;
kerestelek s megtaláltalak téged
tonii
izon-no kenus poskiskéd.
alsó
csrödben
(tkp. -bi).
118.
Kenas
vézijad
ménem ti
lukam lem ijed,
iisjostds
kin ustoz
éromjosé saé-kii
al'i-no
iij
lusalde,
kenas vezijad ule&al.
Csröd tövében rakásban van ki nyitja ki
Ha
ti,
most
nekem
kedveseim, is
?
a hó,
ajtótokat?
nem
lennétek ébren,
csrötök tövében lennék
(t. i.
veletek mulatva).
246
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
119.
Cukna
sajkatsa
mon
:
—
«vaz atas-éorton-dér» derénéz sajkatsa
üj sülté,
mon
:
ijj
sues a
;
sülté
éromán iéon-dér vilám.
Midn
midn
nem
reggel keltettél, én
mondván:
«az
els kakasszó
keltem
nem
idejében költöttéi, én
föl,
ideje van»
akkor a kedvesemmel aludtam
(tk.
;
kéltem
fel,
kedvessel alvó
id
volt).
120.
ázues-no zundds
Ezüst
kistéti
narak-no vekéi kondonán kuski-no setti éromma,
;
gyrt
mindig egy
kis
kopéka árán
a
maga
alvó
•
csrében (tkp.
121.
Tuala túrnám turémmé vo£ kis-pijedldn vézijaz. tuala
séddm serakt'ammé
Ulén-gurtedlán munrojaz.
Az idén
;
kerestem és megtaláltam kedvesemet,
aslaz-no iéon kenasiskéz.
öntettem
lekaszált szénánk
a zöld nyírfának töveben [van].
Az idén 'történ] játékunk, nevetgélésünk Ulm-gurt falunak] fürdkamrájában van. 122.
Aj-yajlan punaz ku vuom néljoslán pijaz ku
pérom
?
í
néljoslan pijaz péram-bera
oüzá acim todésal
!
A
hejjehujjának mikor érünk végére?
A
leányoknak mikor jutunk ölébe
'?
-bi).
247
SZERELMI DALOK.
Ha
a leányoknak ölébe jutottam,
az ott való dolgot (tkp. az ottanit)
tudnám [már] magam.
123.
A legények
Pijoséd oéé aj luoz-a, luoz-a
hej,
ugy lesznek-e,
a legények így lesznek-e ?
pijoséd
ta£<°
zuatdm
küj-tél aj késozé,
? /
!
Hej, eloltják a meggyújtott faggyúgyertyát,
kérgaé pijoséd viétam-a
az
? !
énekl legények
esztelenek-e'?!
124.
Aj
tiil
Hej, fújdogál a szél, fújdogál
tiilaloz, tiil tiilaloz,
a
szél
pis-pu deljostiis seéjaloz
rengeti a fák tetit
;
midn
néljosén pijos kutiskon-dérja
;
a fiúk összefogózkodnak
a lányokkal, a fiúk fejüket vakarják.
pijoséd d'érzas kormaloz.
125.
Vti'ko-berad lul-pu van, jilzd cog -no
vud pon
!
kina-ká adtfod, niláz adjod,
pon!
seztzd jut- no bil'odd
Malmod mögött
égerfa van
vágd
s
le
a hegyét
;
tedd bele a vízbe
Akármelyik leányt látod
(tkp. kit
!
csak
látsz,
leányt [ha]
látsz),
emeld
fel
a ruhája alját
s
tedd bele a tszódat
126.
Sima a nyárfád hegye,
VoXét pi-pé deljoséd, tége'l'i
berdé-déljoséd
;
basmak-pét'ék, cokin or-berdé, cal'
poniskom
kt'k
éoian.
kerek a faszod hegye
;
papucspina, bunkófasz,
tegyük gyorsan össze.
!
VOTJÁK SZÖVEGEK,
248
XVIII.
127.
Ipám, ipám ne
Kudojii, kudojá ön jefiati,
keln
ta vjez podjacjosbi
papa
itngir
ez az
uj,
ujam papa
pitirtí
írnokokkal hálni való
éj
zeng madár
zingirti,
«
dolgos
!
késleltess, éj
;
zengj,
»
«madári) hengergess!
(?)
128.
menm
Ójdo
Gyere menjünk a vásárba
hazard
tiid'e
pranik baste ne
tiid'e
pranik gürtfétoé
mézes mézest venni
;
míg a mézes
;
felböfög
(t. i.
a leá-
nyoknak), a leányok farukat
néljoséd pércézas bekértoz.
fogják
mu-
tatni.
120.
menm
Ójdo
Nosza, menjünk a vásárba,
hazard
kalaj vedra baste ne
bádogvedret venni
•
;
kalaj vedra ágast dm,
a bádogveder abroncstalan,
néljos kéloz estantiim.
a leányok bugyogó nélkül maradnak.
A
M
i
c
ha
112.,
rületben) 1
126., 128. és 129.
Vanddmo (MaHumeBa)
114.
A
116—124.,
o v közlése után jegyeztem föl
i 1
Larion Alekszejev
s
15-iket a
jában írtam lése
után,
j
e
1
föl
1 1 3.
és
ke-
közlési (1885, szept.
1.).
a bugái kerületnek Aki ami r Girgorej Vasziljev neje
ki faunja
A
(ajelabugai
valók
faluból
számú dalokat Iván
K á z á n-ban.
(E.iKiiaü) falu-
gap ja
köz-
(KhibH) faluból való. Ugyancsak Aktámir-
ból való a 125. sz. dal is; közlje Pjotr Vasziljev (vulgo: Pokoj; 1885, augusztus 30-ikán). A 127. sz. dal Okillyina Jeliszejevna közlése Sakta-pi-bl (a maimisi kerületben ;
1885, július 22-iken).
Jegyzetek: Gavrilov-féle
a
1 1 1
a
87., n
.
és
1
V. ö.
mint változatokat a
gyjteménybl
99., a
1
9-ikhez a
a 1
3.,
1
dalhoz a
14. sz.
a 116-ikhoz a 139., a 118-ikhoz
70., a
1
20-ikhoz a
123-ikhoz a 63., a 124-ikhez a 153.
sz.
1
1
3.,
a
1
2 1 -ikhez
dalokat. — 112.
d.
Í4
SZERELMI 1>AL0K. pi aasyxa \pijoa vijén
látunk
tit
tés
— külalaz
BpeMH;
9to
bí>
;
a 47.
v. ö.
kwajti
o.
hamu-pip
•píjed ettl:
stb.
ocHHa
127.
||
d.
120.
d.
124.
||
125.
||
d.
\
mint
KaTHTb tam.
A
||
|
128.
||
d. pijoséd
bilim
=
— kormaloz
dongvú
fogatni naMivi/mTi. \podjac
d.
zingirtini
^bchJíti.
peréé JKOiia
nk, mint
votják
d. tu
aiz-sarx azonos jelen-
|
|
|
iingir
||
d. pi-pi J
rí,
peték
|
ta ujez
:
tracapflMH
HBemimjii |
békerténé uoKasaTi, (>Koriy)
a
v. ö.
;
126.
berdé xyii
micapi.
3Ta nom> thkuh. KOTopyK* aojhkho iipocuan. MyajCKUi y^i>
116.
pl.
tégétané KpyauiTLca
Kpyr.ihiü,
tégéti
|
nii3^,a
||
Mé-pé Öepesa
47. sz. dal jegyzetét
||
magy. zomok-kigyó, 121. d. kiskuikéné iickíiti.
eredeti és idegen szók összetétele,
kö-szihia,
dal jegyzetét
|
.
.
.
papa
pitirtini ||
éitan-
melyet alul a mi férfigatyaink módjára a lábhoz csavaritanak ;
Szerelmi humor. 130.
Ceber-no éeber kuno-néljos uramii poténé voédasko
urama potésa
;
utizé-kd,
gurt'peresjosléé voidaékéné ug
A
tod-o.
szép, a szép vendégleányok
az ucczára kimenni szégyellenék; de]
ha az ucczára kimenvén, széllyelnéztek,
a falu vénektl sem tudnak szégyenkezni. 131.
Üres-no néljos motor néljos,
mar
éinjosénéd uckodé
/
Üres -no néljos kajik aitam néljoséz dünjais utcasa ud
Az
settci.
Üres-béli leányok szép leányok,
min
szemekkel (tkp. szemeitekkel) nézitek?
;
erre czéloz
is.
h)
.
a tatárok télen-nyáron bugyogót viselnek,
az ilyen bugyogó levetése a teljes levetközést jelenti
a dal
.)
Gavrilov-nál a 139. számú dalban helyette
kwajáti helyett u.
|
sz.
(
25(
VOTJÁK SZÖVEGEK,
I
XVIII.
az Vres-be\i leányokhoz hasonló lusta leányokat az egész világban (tkp. -ból) keresve,
nem
találtok.
132.
so palán- no apajá,
Ezen az oldalon nénikém, azon az oldalon nénikém;
citi-vaU aktiéed,
csillogó-villogó tánczolód,
l'
palan-no apajá,
Opiúa Utat üvül-a
nem
Opiiía
?
kurva-e
?
133.
Tiidé-no kenas, lap kenas,
Fehér csr, alacsony csr,
zolopez muzii d'etiská
az escsatornája a földig ér
miüském
;
a
kél'am néljoslán
tlünk
hasuk a
kütjossé muzii d'etiská.
;
elhagyott leányoknak földig ér
(t. i.
terhesek).
134.
Onisa apaj mar luid? klUiskod
polat' vilin
í
Iran sutám pircniktá
mar duntn d unjad bon
$
Onyiszja nénike mivé lettel?
ágypolczon heversz
(t. i.
gyermekágyban vagy) ?
Az Iván adta mezesedet (mellyel
min
áron vásároltad ugyan
t. i.
elcsábított)
?
135. Jilo-dino Ivan-pi L'ogor, jilo-dino
Miska
Palad'a
;
Palad'a suoz: nmuso dustmá
/»
Ivan-pi suoz: «niuso kisnojá/n
Tets-töves (értsd: tettl talpig szerelmes, relmes) Iván
tets-töves Miska Palagya [leány]
Palagya mondja: Ivánfia
mondja:
«
«
fia ;
kedves szeretm!*
kedves feleségem!))
fülig sze-
Lyogor,
SZERELMI DALOK.
251
136. Kij'-pi-jildu* tel bastoz,
Nyírfátok tetejét a szél viszi (tkp.
riz-pumjostas vu bastoz
hidatok végeit a víz
veszi)
miteitim kitdm <;eber
;
viszi el
tlünk elhagyott szép
a
túliiz
el,
a ki szeretni fogja, az veszi
kin-h'i járatos, «o baitoz.
;
leányt el.
137.
Pogi vordám, nuni uordam koéis-pili leéantam
!
Ivan vurám, kaki vurdm pu-dodi Pogi
?
leéantam.
gyermeket
szült,
szült,
macskakölyöknek nem való
(t. i.
csúnyább annál)
Iván szeretje] kötött, hordozó bölcst kötött
nem
fa-szánnak
(t. i.
;
hársból),
való.
138.
Kanara
durtn, kanava durtn
pián nilin éoéán
sild
;
lubpu-sulán, bad'-pu-siddn
imzás-nirzds sogisa-pd.
Árok
partján, árok partján
egy legény egy leánynyal együtt
áll;
égerfa-kéreggel, füzfa-kéreggel
takarván
el
arczukat (tkp, szájukat-orrukat).
139.
Korka-no bordád
manna-ka medam
tiid'< f
so
ma-ka,
ma-ka;
Házad
mellett fehér valami,
micsoda valami vájjon az a valami
kelzá veraták salamzd sotiz,
Szót sem
?
mondva
adta ajándé-
kát,
vozdaskiz
medam
so ma-ka.
szegy enközik vájjon az a valami?
VOTJAK SZÖVEGEK,
25.2
XVIII.
140.
Bakca sorén
Kert közepén fodormenta,
butniked,
Aulas sorén sotniked ta dérja néljoslé
erd közepén
;
mon
a cssz
;
a mostani leányoknak,
acim luo sotniked.
magam
én
leszek csszük.
141.
Tilde kis-pélé kik-piezlé
teljoft
iiviil,
póni,
tiijezlé ;
kayazan binaltésa salam anajezlé
iiviil,
lééi,
nélezlé.
A fehér nyírfába tüzet (?) tettem, nem a fába [banem] a kérgébe; papirossal begöngyölve ajándékot küldtem,
nem
[hanem
az anyának,
a leányának.
142.
A
Telid tolaloz, luocd lobaloz
a por repdes
;
dusimed-kd lek
szél fújdogál,
luiz
;
ha kedvesed haragos
:
;
hajad repdes.
jir-sied, lobaloz.
143.
Onrez-no bordád
jóssá dukt'a vied sioz
d't'l
A
kiin puzéined,
mona-no
érm
d'érjostás
péné med
egye
!
meg
Ha engem
iid-ka kutéla, sioz
hegy mellett három feny,
egye
!
meg
a fajd csúcsaikat!
kedvesül
nem vesztek,
a kutya a fejeteket.
A 130—133., 139-141. és 143. sz. dalok Iván Michailov közlései. A 134., 135., 137. és 138. számúak Nikolaj Ivan o v küldeményében jutottak hozzám Vuz-^umjá-ból közlk ;
f
és
i
ma
Ly
e
(a 1
y
1
34. számúé),
e s z e
j
Pjotr Vasziljev
nyi
M
i
s zj
(vulgo
:
ku
1
Pog
i
(a
1
35. és
P o k o j)
közlése
számúaké)
A 1 36. számú dal Aktanr (EjiKiiaíi)
NataliaCharitonyevna
faluból.
A
Vuí-gumjá b&n (1885, július 14-ikén).
142. számút
38.
a (a 137. számúé).
tem
föl
1
után jegyez-
253
SZERELMI DALOK.
Jegyzetek: 100-ikat.
—
130.
d.
141. sz. dalhoz a
V. ö. mint változatokat a
gyjteménybl a
Gavrilov-fele
arámii
.
.
41-iket, úgyszintén a
uramya
tatár fordítása:
.
salar: aul-kartlardan ujala belmiiliir\\
132.
d. iil'i-val'i
I-3-ikhoz a
I
íégéb kara-
ú.iecmiuiii
;
133. d. bitat = tat. azjrén kéz kurva magy. csiüog-viüog lap — lapág 135. d. jilo-dino ct> BepxoMi, n K0HueMT> bi> nepehochomi cMbie.it,: JUOÖOBHHKH 137. d. Fordítása: Iloni po, 1.11.1a v. ö.
||
\
;
||
II
TaKoro peóeHKa, mto KoineHKa);
HBaH
r
i>,
He nojxoj.iiTi»
oht>
ea .uoúobhuk'i,
xya;e npoCTHXi. caneii
139.
||
Botnik Kapay.imiiKi, bt, jrficy
helyett a Gavrilov-féle
ható
||
142.
d. luo iiH.ib
d. ||
:va
iihi.it.
KomeHKa
voédaékéné CTHXHTfcca
141.
d.
;
necoKi.
Vendégségi
és
nászút.
144.
Tuz badjin giuta vuiimmi val, gurtaz Li.ji potom, malpam val
ta
nillán jugitjaaz
mi potimi
vol.
tu£ hadain vu-vild vuiimmi val,
vuáz
ki;ji
potom, malpam val
cabak-corig jugitja mi potimi
;
val.
tuz badgin ludá vuiimmi val, ta ludiiz kigi
potom, malpam val;
juliin jugitjaaz
mi potimi
val.
tu£ badgin vo£-vÍlii vuiimmi val, ta
voidz kigi potom, malpam val;
sáska jugttja mi potimi val. tuz"
140.
Kopa (öepesu)
tüj
(iuan gurjos)
ta
|
|
d.
téljos
változatban pusjos («rovátkokat») talál-
C) Lakodalmi és vendégségi dalok.
a)
xya;e
(t. e.
xih peoemta kehi, ao
badgin jagii-no vuimi
ta jagiiz ki ji
val,
potom, malpam
val
puíim-kil' jugkja mi potimi val.
;
;
254
VOTJÁK SZÖVEGEK,
xviir.
tu£ hadain surdá mi vuimi val, ta
surdüz
kij-pu
A?.>'f
jur/itja
potom, malpam val
mi potimi
ullan vaékis polikáz kinla/n kalikáz
;
val.
adjámmi
val,
koiamdi val ;
Aglanskoj kunlan kalikez val.
Igen nagy faluba jutottunk vala, ezt a falut,
hogyan járjuk
gondoltuk vala:
át,
a leányok fényességénél jártuk vala
át.
Igen nagy vízre jutottunk vala, ezt a vizet,
hogyan járjuk
gondoltuk vala;
át,
a cabak-h&l fényességénél jártuk vala
Igen nagy ezt a
mezbe
át.
jutottunk vala.
mezt, hogyan
járjuk
gondoltuk vala
át,
a gabona fényességénél jártuk vala
;
át.
Igen nagy rétre jutottunk vala, ezt a rétet
hogyan járjuk
gondoltuk vala
át,
a virág fényességénél jártuk vala
;
át.
Igen nagy fenyvesbe jutottunk vala, ezt a fenyvest,
hogyan járjuk
át,
gondoltuk vala;
a feny kéregpikkelyének fényességénél Egy igen nagy nyíresbe jutottunk mi, ezt a nyirest,
hogyan járjuk
át,
át.
sereget láttunk vala,
kinek népét gondoltátok vala bennük
Az angol khánnak
jött,
Mikallya
Dintam és
?
(királynak) népe vala.
Följegyeztem Vuz-junijá-b-cLn, az
dalmára
át.
gondoltuk vala;
a nyirfa fényességénél jártuk vala
Egy leereszked
jártuk vala
Omely Takjanaj
faluból való leánynépség s különösen
OgapjaTarasova
közlése után
;
lako-
Dar
i
a
1885, július
14-ikén.
Jegyzetek: E szer
dalnak alapgondolata a következ
volt a lakodalmi utazás
;
a falu
:
nagy-
— a honnan a mennyasz-
LAKODALMI ÉS VENDÉGBÉG] DALOK.
255
tukjá-k&t hordanak.
benne a leányok gazdagon ékesített Nagyok és szépek a mezk, retek, erdk és
A gabona
fényes aranykalászokkal ékeskedik, a határ
ezonyt hoztuk, igen nagy vizek virít a
A
—
is.
;
—
sok színes virágtól, a folyó telve sok csillogóhátú hallal.
dal vége a múlt évek angol-orosz hadikészületeire vonatkozik. nilliin uJcéo
jugitjaaz
nk
.
.
.
értendk
a mellükön
t. i.
amaz ezüstérmek
és pén-
hordanak éabah egy halnem, melynek vörös uszószárnyai vannak kéziratomban ezen orosz szó van mellé jegyezve: copora (Cyprinus rutilus"). A hal vörös színe miatt van fénylnek mondva Juliin jugitjaaz zek, melyeket a
s
fejdiszeiken
|
;
.
|
aranykalászos, fényes gabona vo£ iiokocí. király (de nem « császára, melynek iiksej felel meg). —
értend khán,
az
|
mint változatokat a 145. és 155. sz. dalokat; amott a alak helyett mindenütt jugitjaz szerepel.
Tuz badjim
gurtjosi
tuz
vuámmi
vol,
mi potim.
badgim vu-durá vuámmi
val,
cábak-coriglán jugitjaz mi potim. tué badjim ludjost juliin jugitjaz
vuámmi
val,
mi potim.
tuz hadaim volokjosi
vuámmi
val,
kig-pu jugitja mi potim. tuz hadaim rofjosi
vuámmi
val,
itamat-saéka jugitja mi potim. tuz
badgim
voföjosi
vuámmi
l'epec'pu-saska jugitja
val,
mi potim.
Igen nagy falvakba jutottunk vala, a leányok pénzének fényességénél jöttünk
mi
Igen nagy falvakba jutottunk vala, a iabak-hsdmik fényességénél jöttünk mi
Igen nagy
mezkbe
ki.
jutottunk vala,
a gabona fényességénél jöttünk mi
ki.
Igen nagy dombos erdkbe jutottunk vala, a nyírfa fényességénél jöttünk mi
ki.
kun
V.
ö.
jugitjaaz
145.
nillán ukéo jugitjaz
J
.
ki.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
256
XVIII.
Igen nagy rétekbe jutottunk vala, a torolya-virág fényességénél jöttünk mi
Igen nagy
ki.
jutottunk vala,
mi
a csipkerózsafa fényességénél jöttünk
ki.
maimisi kerületnek Sakta-pi (Bo.ibuiaH Olyana Prokopj evna közlése után 885,
Följegyeztem a II,uúnpb) falujában
;
1
július 22-ikén.
Jegyzetek. bo.iok'l
|
veti
V.
szám lepTO^t
tára nézve a 144.
ö. e
dal értelmére és részletes magyaráza-
alatt közölt változatot és jegyzeteit. |
Oé mellékén
itamat az
term, nagy sárga virágú növény. Potanin
OmecTBa
E.iayaíCKaro Kpaa.» Mbbíctíh
rpa^in upH KasaHCKOMt yHnBepciiTeT-fe
;
italmas
:
—
volok
réteken
szerint (((Botakm
Apxeo.iorin h 3tho-
=
tomt. III.. 248. CTp.)
Trollius europ;eus "bogláros torolva], KynoBKa.
146. Pici piián mi liktim,
janim
;
badjin pxzan mi koskom, janim kicaroja, knar-ulti lisoja, lis-ulti
;
mi koskom, janim;
mi koskom, janim
koúi-biéon vugalti koskom, janim
;
;
sala-supson surdati koskom, janim ;
koskom, janim.
(hikt'a-lobjon vir-jüti
Kis csolnakkal jöttünk mi, lelkem
nagy csolnakkal megyünk mi
el,
;
lelkem
;
megyünk mi el, lelkem lombleveles mentében, tleveles mentében, tlevél alatt megyünk mi el, lelkem evet futotta buczkáson megyünk mi át, lelkem császármadár szopogató nyíresen megyünk mi át, lelkem fajd röpköd domb tetején megyünk mi át, lelkem. lomblevél alatt
;
;
;
;
Följegyeztem
Vu£-jitmjá-ba,n
közlése után; 1885, július 15-ikén.
Avdotya Danyilovna
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉGI DALOK.
Jegyzetek: számú roja
dalt
257
V. ö. mint változatokat az itten közölt 147.
—
Gavrilovnál a 44. lapon a 14. számút.
s
MHoro
qepe3T> Mtcro, rjt.
.iHCTi>eBT>
t'ala
|
paGuiiKt
|
kwa-
éupsini
vugalti; cocaTb; midn a fajd bogyót eszik, mintha szopna nyilván prolativus ragos alakja egy *vugal szónak, mint a többi |
megfelel töveiknek. Ezt a *viujal, illetleg ragos vugalti szót nem érti Nikolaj Ivanov a dal szövegében, pedig hogy itt helyes közléssel van dolgunk, bizonyítja a másik sorokban
is ulti,
lilti.
surdati
Azt lehet is, melyekben szintén elfordul a vugalti. hinnünk ezek alapján, hogy a kérdésben forgó szó már elavult a votjákban s legfeljebb a régibb idkbl származó dalokban maradt még fenn. Értelmére nézve két adat áll rendelkezésünkre a) Gav-
ket változat
:
rilov fordítása; b)
no Hii3MeHHOCTH, «lapályon v. alacsony helyen át» közl magyarázata: no HepoBiniMV mT.cthoctii,
a multáni votják
«girbe-gurba, hepehupás,
a
hitelesebb
forrásból
v.
buczkás
ered
utóbbi
A
helyen át».
fordításban
magyarázathoz alkalmaz-
kodtam. 147.
Kwaro pu
kwar-ulfi mi liktim,
pu
mi koskim;
líso
lis ulti
koút biéon vugalti mi liktim,
dukia kotkan jag-vilti mi koskim; sala cipcon sur-ulti vugaltisa, mi liktim,
varis-saman
éirtiéa,
mi koskim.
kívánta mus-givli-Lad'-ik poti-a, kudoja
mugori víj-dodi-kad'-ik poti-a, kudoja
Lombleveles
'
/
fa lorablevele alatt jöttünk mi,
tleveles fa tlevele alatt mentünk mi
;
evet futotta buczkáson jöttünk mi, fajd kotkodácsoló
fenyvesen mentünk mi
császármadár fütyül patak völgyében
;
ételre, italra^
sóvárogva
jöttünk mi. ölyv módjára lecsapva
Hangom
a
mentünk
mi.
ipám? hasonlónak tetszett-e, ipám ?
méh csengetyhöz hasonlónak
Testem a szentjánosbogárhoz MrN'KÁCSI. VOTJÁK NYF.I/V.
(?)
tetszett-e
17
258
VOTJÁK SZÖVEGEK, Följegyeztem
ma m
a
1
Og or f ina Andre jevna Jegyzetek. számú dalokat godkani zatban
V.
ö.
i
s
XVIII.
közlése után;
mint változatot az
és jegyzeteiket.
—
supson, Gavrilovnál sibson
ójmeMHü
poeHÍM
npii
közölt 146. és 159.
itt
|
Gavrilovnál
;
mus-girli 3bohok%, ynoTpe-
(«a méhrajzás alkalmával használt
timcitj
csengety»)| vij-dedi MajieHbKifi,
KpaciiBbiii 'iepBaK-b ("kicsiny, szép
féreg»;? szentjánosbogár). Gavrilovál a 41. lapon, a
ban a következ két
sort találjuk
hobhü
számú
dal-
ponarez
uéoz-ká no «zon» uz :
7.
:
vit bici kadík
lefordítva
:
éipcon az említett válto-
r
\
1885, július 19 ikén.
kot kani x.ioxaTb
vugaltini xoTfcTb fccTb h iihtl
:
Multán falujában
kerületnek
i
o»OHapb, noxoadfi:
Ha
sii
(cBíT.mKa), xoTb n
acyica
yna^eTi, ho He ns^acTi. 3ByKa «xoHr» («az új szentjánosbogárként [világító] lámpa, ha leesik is, nem ad Son hangot»). Nézetem szerint itt a vit hibásan van «új»-nak fordítva és a ponarez jelzjének véve; mert ebben az esetben a szórend a következ volna: biéi-kad'ik vit ponarez, mint az 1. számú dalban is: tuala baétam vit izija
(v. ö.
a
dalban a vekéi szó helyzetét
9. sz.
koco-burd-kad-ik vekéi dera nuSaloz). Azután a
csak «bogár» HiyK-b)
=
bogár»,
(i
tat.
általánosan (Gavrilov szerint
|
kuarüa
.
.
fejezi ki a
tetszettem-e v. ö.
is:
.
fényes
))
Ugyanilyen szó (csakhogy az idegen :
poti ;
vij-dodi
;
melyben a
az alany személye
állítmányéval, melynek így kellene hangoznia
képpen ezt
Potanin szerint
is,
bogok (name verschiedener insecten); míg a jelentést úgy látszik csak a Hí' szóval
szentjános-bogár
bici helyett eredeti dodi-val)
«új»
:
«
való összetétel útján nyeri.
sem
mondatban magában véve
e
Hi
:
semmiképpen
vij
nem
potiz.
egyezik az
Tehát volta-
mondat: «méhcsengety hangjával bírónak
én neked ?».
A
pot ni itteni használatára nézve
sin-gaé gutjamdi éeber potiz 179. dalban.
148. Kid'oka, kidbká bizid-ug, apajd,
sod kimig vigamtd sod nidds-sori potid
kitkontdm valjosmds kitkisa, mi liktim
.'
;
mkkontdm valjosmds sukkisa, mi liktim
;
259
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉGI DALOK.
posantam valjosmas peéatsa, mi r
sod Jdj-kad urisán
iiFJ'asa,
mi
liktim
liktim
;
.
disanta/m disjosmas diéasa, mi liktim.
Messzire, messzire mentél bizony férjhez, nénikém, fekete holló át
Soha be nem
nem soha nem
soha
nem
hatolta fekete
erd
közepébe mentél
fogott lovainkat befogva, jöttünk
ütött lovainkat ütve, jöttünk
mi
el
mi
nem
fel
öltött
ruháinkat
felöltve,
Följegyeztem Vué-gumjá-ban
!
;
;
mi
izzadott lovainkat megizzasztva, jöttünk
fekete kígyóhoz hasonló ostorral hajtva, jöttünk
soha
el
el
mi
jöttünk mi
el
el
;
;
el.
Mikaly Szandi
közlése
után; 1885, június 21-ikén.
Jegyzetek: E
midn
az új,
úgy látszik, azon alkalommal éneklik, vagy a javason után próbaidre hazavitt menyaszdalt,
férje, illetleg vlegénye Panaszkodnak neki, hogy mily messzire ment el családeladják, hogy mennyire siettek t meglátogatni (szilaj,
szonyt szülei és rokonai meglátogatják falujában. jától s
nem
soha be
fogott,
nem
soha
ütött,
soha
nem
fogván be és hogy minél hamarább menjenek,
hoz hasonló ostorral panasz
is
lovakat
izzadott
még
fekete kígyó-
ütvén). Valószín, hogy a dalban kifejezett
a gyors jövés leírása a leányrablás szokásából ered.
s
Ez
századokban a házasodásnak legközönségesebb módja volt a votjákoknál, st mint személyes tapasztalatból állít-
jelesen
a múlt
— gyakori eset ma náluk. Ilyen leányrablás alkalmával — mihelyest kitudódott, hogy hová szökött a leány — hatom
is
(btéiz) el
a
szülk
és
rokonok a leány rabló falujába vágtattak az igényelt
leánydíjt (kalim-ot) kierszakolni, vagy esetleg a leányt visszavinni.
—
bilid Bbiiu.ia 3a
2)osa)tt
cnoTt.Tb
.
|
.
.
:ioiua,ii,n,
MyjKt
KOTopbia
|
vigamtá Henepe.ieTaeMwii
^.oce.Tfe
He cnoTt.ni,
mh
(.it.cb)
uris KnyT-h, 6hib.
149.
Górd
|
sacTasmni
atas-kad' idosoán mi liktim,
gaki4mi'd-kad' minderan mi liktim, 17*
VOTJÁK SZÖVEGEK,
!260
vU'juis-kad' bukoan
mi
XVIII.
liktim,
jezdn kiskam vaigán mi liktim, úitidon bastiriko
kábanmi mil'am van.
Vörös kakashoz hasonló herélt lóval jöttünk mi, a magtörö holló szárnyához hasonló vánkossal jöttünk mi, a szivárványhoz (tkp. vízivóhoz) hasonló rúdtartó ívvel jöttünk mi, rézzel bevont szekérrúddal jöttünk mi,
negyven
gyrs
asztagunk van mi nekünk.
Följegyeztem Ftti-jwwy'á-ban
M
i
ka11ya
Ivanov
közlese
után; 1885, június 18-ikán.
Jegyzetek: E
dal a lakodalomra, illetleg vendégségbe
népnek dicsekedését tartalmazza. Lovunk olyan szín, mint a vörös kakas a szekérben az ül párna olyan puha, mint a £akimadár szárnytolla; a szekerrudat tartó ív ki van festve mindenféle színnel, mint a szivárvány a rúd nem puszta fából van, hanem rézzel van kovácsolva; gazdagok vagyunk otthon is, asztagjaink igen nagyok, negyven gyrsek. gaki Potanin szerint nucifraga
jött
;
;
—
caryocatactes, pofiiba (nussháher,
:
magtör
ragadozó madár, melynek a húsát eszik
CTynemi Ha
|
holló)
;
a
közl
vai$ or.io.ia
|
szerint bastirik
cKiip^axi).
150.
Siéimdon-no siíim iékdmaz
liktim,
jiboezli-bidá ponarez,
ponarezli-bidá kej-tüez
;
solan jugitjaaz mi liktim,
Sarapul goroda adimasa
liktim.
Hetvenhét versztet jöttünk,
mindegyik [útmutató] oszlopának lámpája [vanj,
mindegyik lámpának faggyúgyertyája [van]
annak világánál jöttünk mi, Szarapui városába lépegetve jöttünk mi.
;
261
LAKODALMI KS VENDÉGSÉG! DALOK. 151.
Párán
siid vah'i luésal-ká,
dalán éurásá vetlésal; nil bastono ajrajá luésal-ká, (l'(il(i)i
Ha
éuana
vetlésal.
volna egy pár fekete lovam,
mindig útra járnék
;
ha leányt elvenni való (házasulandó) bátyám volna, mindig lakodalomba járnék.
152.
KHz uram }>as
kiizadi tahim,
ka/pkaadi pírim,
píron sain mi puksim
mi pukéámis vozdas
;
tin vajci,
astás-no Hktela mi dórii
A
ti
nyilt
hosszú ucczátokon fölfelé mentünk,
kaputokba bementünk,
a hogy a
M
i
c
ha
i
1
bementünk, mi leültünk
dalt
magatok
mi hozzánk
Vut-jumja-b&n jegyeztem
A
152. a
(MaHHineBa) falujából való
152.
is
!
föl
Mai any a G riA 151. Iván
közlése után (1885, július 15-ikén).
o v közlése.
szeptember
;
mi leülésünk miatt ne haragudjatok meg,
jöjjetek
A 150. gor jevn a
!
;
j
e
1
közlje
ab uga :
i
kerületnek Vandiimo
Trofim Jekimov
(1885
;
l-jén).
Jegyzetek: 150. d. adimani d. piron iíai?i K0i\na mm bouliii.
ettl:
tat.
adbn lépés |
262
VOTJÁK SZÖVEGEK,
b)
XVIII.
A vendéglátók es vendégek dicsérete. 153. 'Fa
kapkajosadi
ej
pirsai
juboez viliim puzim-pu ta
kork-ajadi
:
,
ej togisal
:
baskicez viliim badjan-yv.
.-,-
ta
korkajosadi ej pjirsal
:
kuéoez viliim diinúemurt
;
jk-serad puhtiim kunoed nfín-kii todod cin
kuno
;
cinijad poniim azves zumdiised ut'in-kii
todod cin azves.
Ezen kaputokba nem menteni volna fenyfából
'de"
fenyfa) volt az oszlopa
(tkp.
ebbe a pitvarotokba
nem léptem
de] bádjánfából volt a
ezekbe a szobáitokba [de"
be,
lépcsje
;
volna be,
;
nem mentem
volna be,
gazdája a világ embere (értsd: nyájas) volt;
asztalod mellé ültetett vendéged,
ha megitélni
(tkp. nézni) tudod, igazi
vendég
:
ujjadra tedd ezüst gyürüd,
ha megitélni tudod, Följegyeztem a jel a
igazi ezüst.
bugái
uieBa) falujában (Kurok, oroszul
ben)
Larion Alyexejev
ség
fa,
ber
dunne-murt xopomiíi
|
közlése után
;
vámok
cto.it.
'ie.iOBtKi, |
:
szólás
(].
van
itt
utánozva
|
ut'ín
;
értsd:
gazdája
is);
pedig szabály szerint
talán az orosz
=
kitn minis kitn em-
jek-serad rendes kifejezés
a 165. számú dalban
jek-bordi, v. gok-bordad
közelé-
1865, szeptember l-jén.
Jegyzetek: puzim-pu, badjan-pu ; mibl mindjárt gondolhattam, hogy
erre: «asztalhoz» ezt
kerületnek Vaiuiami (Maim-
KypaKOBa egyházfalu
:
ut'inL
:
ca^HTbca 3a
263
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉG] DALOK.
154.
Aj uromá, uromá, táti, uéti
Ej kedvesem, kedvesem,
korka-ostá
nyisd
.'
ki,
nyisd ki szobátok ajta-
ját!
kork'-atfad-piri-no
Bementem házad
badgin punijaz ad$i
s
;
torá-serákdá ad$i
s
;
f ülhelyetek sarokját láttam;
kimentem udvarodba,
azbarad poti-no
azbar-kapkadd adji
s
;
udvarotok kapuját láttam
kimentem
ul'cda poti-no
busi-kapkadá
;
bementem szobátokba
korhadt piri-no
ad;,i ;
s
meztök
;
az ucczára,
kapuját láttam;
egy keveset léptem
vaéH-no
o&it
pitvarába
egy nagy kutyát láttam
zarúi-Uso puzimdz
ad.ji
s
;
aranylevel fenyt láttam
éu rds-vilin koskis
úton haladó
kivin iirijaz ad$i.
három rókát
Följegyeztem
Vuz- jumjá-h&n
;
láttam.
Alexán Pavlov
közlése
után; 1885, július 11-ikén.
Jegyzetek: hely, állat
ültetik
|
badjin punijaz
látott,
A
.
kutya
lev ftisztelt
azzal a vendéglátó házat dicséri kwin jicijáz. |
a róka keresztül
megy
az úton, ez igen jó jel
említésével, azt akarja a vendég volt
.
a votjákoknál; ezért, ha a vendég felemlíti, hogy a pitvarban
nagy kutyát
Ha
tora-serük a háznak egyik sarkában
hová a vendéget
még akkor
is,
midn
min
Kirdti potim, kir-jicijdz ujsa,
mr-kuéa vaskim cabak jugitja, jagáti potim jur jugitja,
potim val-pid kwaraja,
sod tátáti potim sala cipcdmja.
.
.
fel-
szerencsés
kiment már a vendéglátó házból.
155.
vig-vilti
;
mondani, hogy
tehát ennek
264
VOTJÁK SZÖVEGEK,
KudomUán
XVIII.
kork'-agaz vtd-no
lavk'-ajá vudm-kad'
lui
,-
kudomilán korház piri-no cerka pirám-kad
lui.
kapha -jtboez cugin -jibo, l'ipátez l'istovoj kort
;
korka-pol-vrlaz porca veldám, §ek-vilaz tod'í gek-kisát veldam, so gökzkisat-vilá tir ixtop ,
sto
Átmentünk
tir iitop jiiinja asi/i
a pusztán pusztai rókát
puktám,
daliása.
zve,
leereszkedtünk a patak hosszában a cabak-hal világánál,
átmentünk a fenyvesen a fenyszurok
átmentünk
a
hídon a
ló
világánál,
lába hangjánál,
átmentünk a fekete erdn császármadár
füttyénél.
Beértem a mi kudo-nk (ipánk, illetleg gyermekünk s
mintha egy bolt
elé
értem volna, úgy voltam
bementem a mi kudo-nk szobájába. s mintha egy templomba mentem volna
be,
ipja)
udvarába
;
úgy voltam.
Kapuoszlopa öntött vas oszlop, fedele pléhvas,
szobája padlóján aranyszönyeg van kiterítve, asztalán fehér asztalkend van felterítve,
azon asztalkendre
azon
teli
teli
palaczk van helyezve,
palaczk küszködik a jumj a- béliekkel.
Följegyeztem
Vu£- gumja-bsai
Mai anya Grigorjevna
közlése után; 1885, július 15-ikén.
Jegyzetek. 145.
számú
dalokat.
cugin tiyryH'L
|
V.
ö.
mint változatokat az
— jur
CMO.ia (y cochii)
sumja'asin e h. jumjajosin
;
itten közölt 144. es |
mint
cipelni
cBHCTaTb
ta'as e h. tajos.
|
265
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉG] DALOK. 156.
Kijqd ponám uzveé-eundás qzveé-q
— msq —
'
ucki
:
pukéám vorgoronáz
tor
—
qfisqr-q
—
sttsq
iirl.i
,
ciztsq seri ocmds-d'eaz,
cupqsq
A
kezedre
lééi kuno-niljosiz.
ólomgyürt
tett
«vajjon ezüst-e ?»
— gondolván — néztem;
a fhelyre (tkp. fhely közepébe)
lt
legényt
— gondolván — néztem;
«vajjon katonatiszt-e ?»
megtoppantva feltörtem a
forrás jegét,
megcsókolva bocsátottam
el a
vendégleányokat.
Följegyeztem az ufai gubernium birszki kerületének Mo£ga falujában
G aj
n
i
f
a (A p
s
i
v
i
közlése után
r neje)
;
1
885. augusz-
tus 4-iken.
Jegyzetek:
qfisqr o*uu,epi.
|
elélni
saimyTL HoraMii.
157.
Sur-durjosad vo£ bad'-pued, kuar-viljosad cecied
ug
si,
ug
si
;
karko val-no
járaton kUdiis veradi.
pirjom-korka piri-no cvrtijam
Hsat
kerttizi
pirjom korkaé poti-no tüo-burdo
mon
lui ;
luhpu-vigija pulcsi-n
hd'pu-guri mon
six.
Folyód partjain zöld fzfád, levelein (tkp. leveleiden)
mézed
;
;
VOT.TÁK SZÖVEGEK, XVIII.
26G
— mondom vala
nem eszem !»
(inem eszem,
(tkp.
teszem vala) r
kedvesked szavatokat mondátok.
de
Bementem a fogadó szobába s kendt kötöttek a nyakamra
;
kijöttem a fogadó szobából s
madárrá váltam én
;
leültem egy égerfa tövébe s
égerfa-barkát ettem ón.
Vui-gumjá-ban
Följegyeztem
Kikon Palagya
közlése
után tán; 1885, július Iáikén.
Jegyzetek: hogy egyem, én
*ug
—
si»
még
kínálgattatok aztán, hogy végre
használatára nézve tenni
|
v. ö.
kisüt
cirtijam
karko val
.
.
.
midn
hogy nem eszem
azt felelgettem,
is
ettem.
A
karni köszönetet
tau
kerttizi
.
.
.
midn
;
karni ige itteni
mondani,
vlegény
a
kínálgattak,
de oly kedvesen
tkp.
küldöttei a
menyasszonyért jönnek, a menyasszony a férfivendégeknek kenszokott adni ajándékba, melyet rendesen nyakukba köt
dt
|
tilo-burdo inon lui
miatt
(v. ö.
;
egy
.
.
talán az ajándékba kapott
számú
erre nézve a 4.
következtében bhxt>
.
|
más
dal végét), vagy a víg
lul-pu e;ibxa (betula alnus)
közlés szerint
barkavirága
:
a nyár-,
s
egyéb fák hosszúkás
paci).
158.
Milam juoná sakarnoj sionii
vina,
nakasnoj pirenik,
niil'am cilimci
Medd-gurt
milam kiskoná kartuznoj
A mi
cilim,
tarnak,
milam jumsan
bunagi-kiretf,
milam uckoná
ceber ákjos,
milam uckoná
ceber apajjos.
italunk czukros pálinka,
a mi ételünk megrendelt mézeskalács,
kedv
guri uihiukh Ha b*t-
|
fz
kifejldött alakjában (maga a
milam
lobogós kend
rügy
ellenben:
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉGI DALOK. a mi pipánk
Medá
86Í
falubeli pipa
a mi füstölnk (tkp. szívásunk) paklis dohány, a mi setálásunk (értsd: jum suit- unk alkalmával szerepl zeneszer-
számunk) harmonika a mi nézni valónk a szép bátyák (értsd
:
(tkp. papiros-A? re.j),
legények),
a mi nézni valónk a szép nénikék.
Följeztem Vuz-;,um /a-ban a Dintám faluból való
Ivanovna
és
Mavra Pet r óvna
ügapja
menyecskék közlése után
;
1885, július 14-ikén.
Jegyzetek:
sakarnoj,
vina,
nakasnoj, pirenik, kartuznoj
(= yiiara)
orosz szók, úgy szintén bunagí
|
Medá egy
hol valószínleg jó pipát tudnak faragni (fából)
iipe^Merb, Ha KOToptia
|
mil'am ackoná
mh CMOTpuHt KpacHBbie egyes számi
egész dalban különös szerkezet az
alanyszókban
(pl.
falu neve,
napHii.
159. kad' górd vala,
tuj vuamiii siásá, tuj
vuamin sermdta,
zárni
inam
bukód,
józan zoltam vaija, oij'dodi l.ad'ded'iá,
f,aki-burd
kad mindera,
zil-zil vetlisko
A
mon.
vörös kakashoz hasonló az én vörös lovam,
rézzel
van bevonva
rézzel
van bevonva gyeplm,
(tkp.
beöntve) nyergem,
arany bevonatú rudtartó ívem, rézzel
van behúzva rúdam,
szentjánosbogárhoz hasonló a szánam, a
magtör
holló szárnyához hasonló az én
egyenesen járok én
(t.
.
birtokosragaz
mil'am juona).
Górd utaz
.
— Az
vánkosom,
i.nem döczögve a szekeremmel).
VOTJÁK SZÖVEGEK,
268
XVIII.
maimisi kerületnek Jumgi-Omga falujában Andre Alekszandrov
Följegyeztem a
—
nevén Sil'o-Pur
j
— más közlése
után; 1885, július 23-ikán.
Jegyzetek. zeteit.
V.
ö.
mint változatot a 147. számú dalt és jegy-
— vucmi o.iHTh bo^oh
HaTflHyTi.
mazva)
|
(az
említett
vai$ orjio;iH
vetlhii xo,HHTb
|
vuani nOKpbiTb mcíbio
tvj
;
változatban vij-dodi
a 147.
1.
sz.
|
zoltíni
khkani van alkal-
helyette
dal jegyzetei közt
|
zil
He HaK.iOHHacb, He nepeBajiiiBaacb. 160.
Udvarodon
GidTi-az-no velad aj debojed, sári val
dumám,
[van] oszlopod,
sárga ló [van hozzá[ kötve, kié
kinlán so?
az? csípjén bársony,
vélaz-no pustol, küskaz burtcin,
rajta posztó,
kééá uzérlan pijez so
micsoda gazdagnak
?
fia
az ?
161.
Uramén yené
aj utá-dér,
milam kérsémé
lekta-dér,
mitam keréelan
kisijaz
azvesán altén Séhgérta-der. Hej, az ucczán alkalmasint a kutya ugat,
a mi vejünk jön alkalmasint; a mi vejünk zsebében
cseng alkalmasint az arany az ezüsttel. 162. Izésa, sultesa
d'al
karid-a
kupes-no púkon pukomin iúi
mi
?
tonii iisatiskomi'
Kuzonis léktám kupeslé. Aluván, fölkelvén megpihentél-e a kereskednek ill
ül
széken
Most mi téged hasonlítgatunk Kazánból
jött
kereskedhöz.
(tkp.
keresked
ül
széken)"?
369
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉGI DALOK.
A
160
Gavrilov-féle 2
1
2.
közlese
K á z á n-ban.
tol
Jegyzet.
Iván Michailov
számú dalokat
1G2.
után jegyeztem
V. ö. mint változatokat a 160.
gyjtemény
számú dalhoz a
190. sz. dalát, úgyszintén a 16^-ikhez
a
számút.
c)
Éneklés, lakoma, ivás, részegség. 163.
Kiriq
!
—
éuod
AVí
mnit lAr^qln,
:
duncin bqátám giijá evei
.•
dun 'in bqstám güjá-ka vqn ton,
tugqná-ponnq SqX
«oj, oj
— suam
no»
m1l-q.3kq.az cibor
:
evei.
mar:
mar:
kii luoz,
tuÁez luoz
kiskiz-no vekéi, squrez pqékit
mar nimoezlán gqzqnez
Ha
azt
1
;
;
?
mondod, hogy énekeljek, én énekelek,
énekem nincs áron véve; de ha áron
is
van véve énekem
te érted, atyámfia,
A
nem
sajnálom.
mondás: beszéd
((hujjujujjt)
a melle eltt az a szép valami
csípje karcsú, fara széles
;
nevnek
?
micsoda
:
kedvese
(lesz), :
szakála (lesz)
;
Följegyeztem az ufai gubernium birszki kerületének Mo£ga falujában (Ivankina egyházfalu közelében) Gajnifa (Apsivir neje) közlése után?; 1885, augusztus 4-iken.
Jegyzetek: cibor
=
Lirjnn-giij
giij,
ceber (talán inkább
és Gavr. 40. sz. dalában)
|
«
=
gur aa.ntB'h
\
mii rpy^,b |
tarka », mint a 172. számú dalban és
saur sa^Han uacTb,
iKOiia.
270
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
164.
Tacá-ik
kicafjosin
taccí
uromá,
Liji ton tatci vuid
pufii tad potsa ej-ká vagsasal
ali-no vetlisal uram-kuéatid.
kirgani kosid-ká
mi kirgalom,
:
kirjas vorgoronjos Ilyen, ilyen
hogyan
Ha
idben
idjárásokban)
(tkp.
jöttél te ide,
elibéd
mi luom.
barátom
?
menvén, nem jöttem volna veled
ucczád hosszában járnék most
Ha
azt kívánod,
is ?
össze.
!
hogy énekeljünk: mi énekelni fogunk,
énekl legények leszünk
mi.
maimisi kerületnek Multán falujában Ogrofina Andrejevna közlése után; 1885, július 19-ikén. Följegyeztem
Jegyzet: együtt
|
a
va^sani con^THCb
(bt>
míctíj)
v. ö. valca,
;
hwafjos plurálisban, mint a 101. és 184.
sz.
valéá
dalokban.
165. .íok-sori
puksám
joz-kalik
kilzá veratdk uz tfok-vila
ju
si,
puktám
,•
had'anjos
pal'kkaskiták uz ulá
;
jirjil koskis jajágjos t'ad'ad'
Az
suták uz koská.
asztal mellé ült korácsnép
nem
eszik,
nem
iszik,
a nélkül, hogy beszédét el ne
mondaná;
az asztalra helyezett bádjánmagvakat el
nem
szórva,
nem
lakmározik
(tkp. él)
;
a fejünk fölött elhaladó ludak «t'adad'»
gágolás nélkül
Följegyeztem a
Fedor Vasziljev
nem mennek
mai mis
kerületnek
i
közlése után
el.
;
1
Multán falujában
885, július 19-ikén.
LAKODALMI ÉS VENDÉGSÉGI DALOK.
Jegyzetek.
V.
ö. e
-
dal változatát Gavrilovnál a
4().
—
3
1
lapon
jir-jil szám alatt. Érdekes eltérései: pal'tkaskitak, jir-jüt. kifejezés, olyan rycu jieTaroinin Hammni roaOBSMH mu-h koikié mint vu-vil íaéi (26. sz. dal), kwar-vil áme$ed (189. sz. d;il) tadhd
7.
;
|
rti.ioci.
ryceft.
166.
Veékétrno veiket pinal-viugorma
mar
sin-gasjos< fn uékodé?
siújostas olo
kermak ntaV kariskodé,
sektamdé potiz-a
Gyönge, gyönge
min
fiatal
'
testünket
szemöldökökkel nézitek?
Szemeteket minek hunyorgatjátok, talán bennünket megvendégelni jött-e kedvetek?
167.
N'ulaska meni korúja ne, duciiin, során pufii ski
;
dec tuganjos-dord léktöm-berá dec sédún-naná'n pufiiéin.
Erdbe menék mókusra
vadászni,
rókával, nyesttel találkoztam
;
miután jó atyámfiaihoz jöttem, jó itallal, étellel találkoztam.
168.
Ta
surasjosti vetlékém,
kinin
lüimé mi tatse
;
uno-no naúdas mi siimé, aétnas
Midn
ütmmé
ta-ponna.
ezen utakon jártunk
vendégek lettünk mi
itten (tkp. ide)
;
VOTJÁK SZÖVEGEK,
272
sok ételeteket ettünk
bennünket
a
XVIII.
meg,
is
van.
jóltartás ezért
169.
Mil'am vuoslan küéajaz cénajak leston
tiit'-^'üj
van;
so cénajak-poské duméá ponésa, mil'emt'Z
A mi
vit'is
esjos ran.
vizeinknek mentében
csészét készitni való fehér agyag
van
;
azon csészébe gyümölcsöt tevén (értsd
:
megvendégelni akarván),
bennünket váró társaink vannak.
170.
Uziján
bori' aj
kiémaloz,
cukna-no salkén busjosén; inon tau karisko éektamedlé,
mulis-no ccskét luledlé.
Hej, a földi eper és borv-eper megérik reggel a fagyos ködökben
en köszönetet
méznél
A
1
66
jegyeztem
—
fel
1
70.
is
mondok
;
vendéglátásodért,
édesebb lelkedért.
számú dalokat Iván
Michailov
közlése után
K á z á n-ban.
Jegyzetek. V. ö. mint változatokat a 166. számú dalhoz gyjteménybl az 56., a 169-ikhez a 167. sz. dalt.
a Gavnlov-féle
— 166.
kermak karéné MiiraTb sin-gasjosni képes szólás e h. tüt-íüj = tiid't° süj 169. d. cinajak pédo sumék dumés Gavrilovnál H3K>M-nak («mazsolaszölnek») van fordítva.
éinjosén
d.
\\
|
=
\
273
LAKODALMI KS VENDÉGSÉGI DALOK. 171.
Surnui juni
lik
Gyere szeretm sörömet
dusima,
jumal éuSjamim 8ur
ud-ká-noju
;
upalo,
:
juod-ká-no
fztem
édes malátával sört
pezti,
jalan-giná ton penna
— SuoJ
csupán csak a
te
ha nem
csókolgatlak,
iszol
ha pedig
:
kedvedért
iszol, ^azt]
«köszönöm
(Konda Kalya
;
mondom
!»
Nikolaj Ivanov küldeménye Vní-jumjá-hl; tem Of ima
inni,
édes mézzel sört készítettem,
éeskit éeéija/n sur lesti,
följegyez-
leánya) közlése után.
172.
Kprkaez tué
Háza igen
todí,
fehér,
kirpicez ciboro,
téglája tarkázott
kugoez tuz ceber,
gazdája
v ina ez
tu2 ceskit
oinamat ussal
(?),
a háznak) igen szép,
pálinkája igen édes,
;
8o vináá'z jusal-ka
(t. i.
ha ama pálinkát meginnám, bnöst (t. i. dolgot) cselekedném
:
,•
(értsd
:
olyan
meginni) 80 suráz jusal-ka,
ha ama
sört
éiondas sisal-kci
ételeket
megenném
:
hogy kár
meginnám, :
köszönet nektek, köszönet nek-
távlat táula kudojosi/
tek kudo-im
Följegyeztem
jó,
;
Vuz-junijá-hsui
Mavra Petrovna
!
Ogapja Ivanovna
és
Dintám faluból való menyecskék közlése
után; 1885, július 14-ikén.
Jegyzetek: E
dalban a vlegénynek szülei ós rokonai
vendégszeret kudo-ik&i, azaz fiujok leend apósát és anyósát hogy milyen szép a házuk, milyen jó az ételük, italuk dicsérik
8tb.
—
;
kirpic KHpiiHm>
de Wiedemannál van (40. dal)
;
|
ciboro Nikolaj
ciibor
;
bunt és Gavrilovnál cibor necTpwíi
ezeken kívül az oroszban
MUNKÁCSI, VOTJAK NYELV.
Ivanovnak érthetetlen szó
:
'lyapufi (getigert,
— von
18
274
VOTJAK SZÖVEGEK,
pferden und bunden)
|
és ni/Ha (nesztek
!)
a
=
vinamat
tau (köszönet!) szóból,
XVIII.
biihobhtj,
táula ép olyan alak
|
mint ójdolá (gyertek, nosza
ma
(nesze
ti!)
az ójdo-hól
szóból.
!)
173.
Arsén-no léktám Akaskamé, kérgaga d'uéné tu£ kula
;
poítono puto med-ik poétoz,
orcontam daur htsal-ka.
Az évfordulóval megjött a mi Akuskánk énekelve inni sokat kell az
(t. i.
A. ünnepünk),
;
elnyövend öv hadd nyjjék
[csak] az életid lenne el
nem
el,
múló.
174. (Jé<
?
suéné aj tuz kuli,
ta?é suéné aj tuz Inda
;
arakán surjos van-dérja kérfiasa duéné tuz küld.
[Azt]
azt
mondani, ]hogy «úgy», mondani, "hogy] «így»,
hej,
hej,
nagyon nagyon
kell,
kell;
[ha] pálinka és sör van,
énekelve inni nagyon
kell.
175.
Tuz d'uiskam-no
tuz kiidgiskam,
(Hangié sur.'isd périsküm
;
dangés-no surds cik vélémtá,
acmá tuyanlán
Ersen
iddogáltam
knrkaez.
s
ersen lerészegedtem
hibás útra tértem be; hibás éppen n
mi atvánk
nem
volt
az
fiának háza
az út, volt
.
-7~>
LAKODALMI És VENDÉGSÉGI DALOK. 17C.
Odikza-no ta
kékzá
d'iii,
<íiii
arakjosmá püétékém
))iil'a)»
;
d'uonjos vüizé-ka,
kuspamé umjosm< ;
üvül-der
.
Egyet ittam, kettt ittam
midn
fztem
ezt a pálinkámat
ha eljönnek a mi ünnepeink bizony
nem
;
;
alhíitunk (tkp. nincsenek közöttünk álmaink).
177.
Aj suf d'uomr,
stir
tmu'sér duo!*
—
duómé,
med suozé ;
tajus
uramti ortcis dec kunojos tkuéojos d'uo.'n
— med
suozé.
Hej sört igyunk, sört igyunk,
hadd mondják ezek: «méhsört iszom
!»;
az uccza hosszant elhaladó jó vendégek
hadd mondják
:
«a gazdák isznak
!»
178.
Alpau'ito talpán
tmu-sér duo!*
1
ttomé,
—
tajos
med kiozé ;
odik punijan séd-ka siómé, todik veié*
Ide-oda bólongatunk
hadd mondják ezek
Ha
:
—
tajos
med
suozé.
;
—
«méhsört iszom
egy kanál levest eszünk
!»
:
hadd mondják ezek: i atyafiak
(tkp. egy
nemzetség) vagyunk
179. i
Tii'i vijtoj, iz
fa
vinaazjuóh
loptítoj
— susa
likti
mon; 18*
!»
VOTJÁK SZÖVEGEK,
276
XVIII.
sin-gac iutjamdi ceber potiz, sóin liktám mar-ka mon.
a k fennlebeg — mondván jöttem én;
«Míg a komló alámerül a vizben iszom én ezt a pálinkát!*)
,
szemöldökötök felemelése (kacsintásotok) szépnek
tetszett,
azért jöttem én ide (tkp. jött valami vagyok).
180.
Kuskam
Csípmre kötött bársonyöv, nem bírom magam leoldani bementem az atyámfiáboz s nem birok magam kijönni.
kerttünt burtcin-puto,
ug lu aslam pertéama ;
;
aslam tuganam piri no ej lo
aslam potamá
181.
Palí'an-no pédé, bar pédé, aj-yaj málé-nó~viéá ta kiteké?
.'
odik-no carka kabaktas éotsaldé-ka, olo veskasal ta kiiské.
Jobb lábam, bal lábam ej -haj,
Ha
miért
fáj
ez a
;
csípm
?
egy pohárka korcsmai pálinkátokat adnátok,
talán
megkönnyebbülne
ez a
csípm.
182. «
Sülté tuyanii, kivazed mpttif*
as ultim- kii, iim-ka,
mar uzalom
.'
?
ortcésa vüiz ini uzjosmé.n
«Kelj fel atyámfia, az
id csúnya !» nem is, mit tegyünk?
«Ha A mi dolgaink már elmultak fel is
keltünk, ha
(tkp.
elmenvén
érkeztek).))
183.
Sezi-kenir nebit-a jidi-kenir curit-a
?
?
Zabdara lágy-e
?
Árpadara kemény-e
!
?
877
LAKODALMI ÉS VBNDÉG8ÉOI DALOK. zavod-hazar simds-a
a gyártelep vására félelmetes-e?
>
Szarapui vására mulatságos-e ?
>
Sarapul-bazar hddir-a
184. Tiir uknojosid pas keld,
tun nii kwazjoséd sez keld; astiis
kunodás éektaskodé,
kuno-pijostc saé ketüm.
nyitva marad,
A fhely oldalán lev ablakotok ma az idjárás derült marad :
a magatok vendégeit vendégelitek,
vendéglegényeitek józanok maradtak.
Is:..
gacurej kuéati mi vetlim,
nakirjaták hira ni cik ug lu
minam
kunoa
ot'dm
medsuoz!
sifanid tdigirdag*
ja cure j patak
mentében jártunk mi,
hajlongás nélkül éppen
nem
;
ton ovol,
nem
vagy te az én hívott
hogy durranjon
lehet szedegélni
földi
bogyót
;
vendégem,
(tkp. szóljon digirdag) a
segged!
186. Suráslié sugza diid'ija
pukéisa
mon
todésal-ka,
üj pot csal
Sénnél pijosli* Sugámzás d'ucnc
Ha tudtam
—
;
todésal-ka^
átlósa üj léktésal.
volna az útnak bajosságát,
száriba ülvén
nem mentem
volna
el;
ha tudtam volna a Scnnel-beli legényeknek verekedését. nem jöttem volna el inni (mondván).
VOTJÁK SZÖVEGEK,
278
XVIII.
A 73— 178., 181., 183., 184. és 186. sz. dalok Iván M ichailov közlései. A 179-iket Omely Takjanaj után Vu2~ jtt/HJíí-ban jegyeztem fel (1885; június 19-ikén\ A 180. Aktamir J
GirgorejVasziljev
(E.iKnóaii) faluból való s
Az
után van felírva (1885; augusztus 30-ikán).
gap
neje 185.
j
a
Nikolaj
Ivanov küldeménye Vuz-jumjá-böl közlje Lyora Lyisa. A 185. számú dalt a maimisi kerületnek Multán falujában jegyeztem föl g r o f i n a Andrejevna közlése után. ;
Jegyzetek. a Gavrilov-féle
V.
ö.
mint változatokat a 173. számú dalhoz
gyjtemény
13.
dalát.,
a
181-ikbez a Gavr. 180.,
a 184-ikhez a Gavr. 510. számú dalát. Ezeken kívül ugyancsak
itt
vannak mint változatok közölve a 177. és 178., továbbá a 185. és 173. d. E dalt az Akaska ünnep alkalmával 186. számú dalok. énekli lóra ült fiatalság (1. ennek leírását fent a 170. lapon) arsén postene n3Hocirn>cH 174. d. surjos; v. ö. duos iepe3T> ro^i. 175. d. danges... Tatár fordításban: d'an
—
|
||
|
||
||
||
—
.
||
.
.
|
||
||
|
= burméné CTa;io
bi
|
Gavrilov az illet sort így fordítja mo>kho HTb jier'ie rarka piOMKa kabaktas e h. kabtk-vinadás 182. d.
;
:
|
kicajjos plurálisban,
||
mint a 101.
és
164.
számú dalokban
Az
|
H'/KeBCKÜi SRBOjí'b és Sarapul városok vásárait illet kérdések
voltaképen így értendk: «vajjon nem lehet-e nagyszeren latni, jól inni eme vásárok alkalmával ?!» 187.
Sil'o-Pur-kuza tugakjaták, nakirjatiik bicani ug lu.
itt
mu-
LAKODALMI É8 VENDÉUSÉOI DALOK.
279
tki^i-ká liktid: uji bért!
txnad valed
mon
•jiram tnbiz,
«kiji-ka liktid:
Sito-Pur
hajlongás nélkül
A hogy jöttél Nem vagyok én :
"A fejembe «A hogy
nem
úgy
otfi
/»
/
bert/s
gyümölcsöt
lehet szedegetni
térj
vissza
.
!
a te lovad. »
szállott,
úgy
jöttél,
Följegyeztem a
karó
hosszában rázás nélkül,
falu
«
9vel.»
ma
mit tegyek
•?!»
térj vissza l»
maimisi kerületnek Jumgi-Qmga — más Ografina Ivanovna közlése után
nevén Sito-Pur falujában
;
1885. július 23-ikán.
Jegyzetek. E
dal értelme a következ.
mölcsöt szedni a nélkül, hogy ne rázzák
meg
Nem
a fát
lehet gyü-
ne hajlong-
s
janak a gyümölcsök után. Ép úgy nem lehet Sil'o-pur faluban sem házról házra járni s kumyskával tele szedni magát a nélkül, hogy aztán a részegség miatt bólintgatni (rázni)
s
ne volna kénytelen az ember
jobbra, balra. «Te részeges dal —
—
úgy a hogy
el
folytatódik párbeszéd alakban a
nem vagyok
tudtál ide jönni
én a
te lovad,
magad, hogy
hogy
igyál,
úgy
magad !» «De a fejembe szállott a szesz, mit tegyek ?» lamentál a dülöngöz «Dejszen, úgy a hogy eljöhettél, úgy
eredj
—
!»
«mit nehézkedel en reám,
czipeljelek;
a fejét
ne volna kénytelen hajlongani, dülöngzni
eredj
haza
is
haza
jani rpacTH
is!» |
— hangzik a kiméletlen válasz. —
naJ&rjani,
B&uiTLCfl &h óoKy Ha
saHpaTb BHHa .loiiiajh,
bt>
tugjani, tugák-
nakir-nakir kariékini naiuoHHTbcH, nepe-
(1okt>| biéani,
bicasa vetlini HaöiipaTb; 3^"fecb
mhofhxt. jOMaxb
|
mto th (iibiiHHHÜ) Ha mchh HaKiijuBaemca jiram tubiz |
H.i t.xii
T,h
:
tinad valed... h He tboh
rojioBy (biiho).
280
VOTJÁK SZÖVEGEK,
d)
XVIII.
Dithyrambszer
dalok.
188.
Aj
cat sióm, aj éal'juom
dunnein
ta
!
jiesok kitoz.
ogmá'8 ogmi kadirlam-kd soles jec
ulom
ug
valcii,
ogmiis ogmi toniinid
lo
no-mir-no,
vilom valca,
um
kustiská
um
;
— susa
mond tugan
Lidtoéami
:
kusti ska !
Hej együnk hamar, hej igyunk hamar ezen a világon csak" por
Ha
egymást
tiszteljük
(tkp.
!
homok) marad meg.
:
annál semmisem lehet jobb.
Éljünk együtt, legyünk együtt,
egymást ne hagyjuk te és
én egymást
«
el
;
atyafi »-nak nevezvén,
holtunkig
nem hagyjuk
Följegyeztem a
jelabugai
el
egymást
kerületnek Aktdmir
nevén Jelkibaj (E.iKnaö) — falujában
189.
Mk, éik suoz sized
maid van
tsed, sured puristam,
pukon-korkan maid van jumsasez pá tu£ pici, suldirez
pá korka
Inmar sotám an
v
istop a n-no $inijá
vinadás juom
!
tir.
inadat
zal'l'ald !
—
más
Örtámáj Nikolajics
közlése után; 1885, augusztus 31-ikén.
kin pu-bordin
!
1
LAKODALMI É@ VENDÉGSÉG] DALOK.
281
éatkkaan-no giniján
surdds juom
!
ton-no urom, capogán,
mon-no uram, éapogán Oé-durin
.
ton,
Kam-durin mon ton-ká éotod
;
mon-no
:
ton-ka jármod
soto,
mon-no jormo.
:
Ka m -durin
Oé-durin,
kuar-vil ömejed. ceber ükajoslan kisijazi nullonzi
éionei kirendel,
juonzi kabak.
4ik, eik
hangod ad
mid van neked"
mond) a harkály,
(tkp.
a fagyos fa mögött ?
Szakálad, bajuszod (tkp. szarvad) megszült,
ül
mid van [neked" az
A
um
j
s
vígságukkal
"de
szobában?
áló igen kevés. teli
a ház.
Inmar adta pálinkátokat ne sajnáljátok tlünk !
Egy palaczkot
és felet
iszunk a pálinkátokból
Egy
!
kártust és felet
iszunk a sörötökbl
!
Te
is,
kedvesem, csizmában [vagy[,
én
is,
kedvesem, csizmában [vagyok[ Öcs
te az
én a
Ha ha
Káma
te
adsz
partján; (t. i.
te szenvedsz,
Ocs partján, leveles a
;
[folyó] partján [élsz,
ajándékot
én
Káma
málna.
is
v. szivességet)
szenvedek.
partján
:
én
is
adok,
VOTJÁK SZÖVEGEK,
282
A
XVIII.
szép legényeknek
zsebükben hordott ételük pereczecske, italuk korcsmai
(t. i.
pálinka).
Följegyeztem Vuz-jumjá-ba,n
Omely Takjanaj
közlése
után: 1885, június 19-ikén.
Jegyzetek: E látszik
—
a következ
szerelmeskedjünk
—
a
dalnak
múlik az
:
míg
—
eszmemenete
lehet
élet
A
!
;
mint elttem
vigadozzunk,
természet
igyunk,
télbe
borúit,
harkály kopogtatja a fagyos fát; mi örömöd, mi hasznod van
neked a fagyos fa, a koporsó közelében ? Szakálad, bajuszod csupa sz mi örömöd, mi hasznod van neked a négy fal !
;
között,
hol üldögélsz, hol életed töltöd?!
ber jöjjön
s
meg poharainkat Inmar nemes
sük
íme csak pár
egy házat tölthet be vígságuk.
Igyunk
jó
em-
tehát, tölt-
ajándékaival, jó pálinkával,
jó sörrel! Niucs miért tartózkodjék egyikünk a másikától,
egyenl
rangúak vagyunk; te is jól ruházkodhatol, én is; te is csizmát (nem bocskort) hordasz, én is. Távol élünk ugyan egymástól, te az Ocs partján én a Káma partján; de azért jó emberek vagyunk egymáshoz. Te is nyújtasz nekem szívességet, én is neked ha te ;
szenvedsz, én
is
együtt szenvedek veled. Ocs partja,
Káma
partja
egyformán meg van áldva dúsan tenyészik mindkét helyen az édes ;
málna. Szépek, derekak a legények
;
finom pereczekkel, jó korcs-
mai pálinkával (nem otthoni gyártású silány kumiskával) kedvessié ^aTe.ib kednek vendégeiknek (különösen a leány vendégnek). sur ycbi (ez tehát az eredeti votják szó a baj usz-ra a tatár ere-
—
det 1.
mijig mellett!)
a 65. sz.
ható
«
\
puristani ctjitTb
babonához való jegyzetet
sétáló »>-nak)
ce.ibH no.iHa
|
(itt
jumsas értelmére nézve
semmiképen sem
tuz pici... o*ieHb Ma.io
|
H3a
|
istopaii-no giniján
j
c-b
(t. i.
fordít-
a jumsáló); a Be-
iutoíomtj h Cb no.iOBH-
aíaHb ton-no urom capogan n th TOBapnnrb bt> canoraxb kicar-vil ame$ Ha ancTt pacTynjaa Majinna akii napeHb kisijazi nullonzi npe^MeT'b Toro, qTO ohh HOCHTb bt> KapMaHt kobak KaaKCKoe bhho. hok) salkka |
|
|
|
|
l
VEGYES DALOK.
283
190.
gu&t-no juzit gurez-jilin
kema-no kenui mus
kema um
uleld ta
lóba, ;
dunnán
taa suini küld ta nnnalli.
A
magas, magas hegytetn
soká, soká repül a
soká
nem
méh
;
élünk ezen a világon,
köszönetet kell mondani ezért a napért.
Följegyeztem a
meBa) falujában tember
jelabugai
kerületnek
Trofim Jekimov
Vandámo (MaHH-
közlése után
;
1885, szep-
l-jén.
D) Vegyes a)
tartalmú dalok.
Gyér m-e ki, szüli
és testvéri szeretet.
191 «Mil'am, mil'am bubijos
«A mi, a mi atyuskáink
mar
micsoda atyuskák?»
bubijos ?»
usikis-pidsin
wan
mil'am bubijos
«A ládafenéken vannak a mi atyuskáink. »
»
•mitam, mil'am mumijos
«A mi, a mi anyuskáink
mar mumijos
micsoda anyuskák?»
«
?»
«A kádfenéken lev]
ciekí-pidsin
dun
vojjos-kad'eé
tiszta
vajhoz hasonlók
a mi anyuskáink.
mil'am mumijos /»
»
umWani, mil'am nunjos
A
kiz-jilti lobas kajsijos.
vörösfeny tetején röpköd
mi, a
mi bátyáink ke-
resztorrú madarak.
Följegyeztem (1885, július 30-ikán) Sarkán faluban puli kerület éjszaki részén),
Kpanw
mvének
Verescsagin
közlése alapján, a
közlnek
(a szara-
G. «Bothkh Coch.
kiejtése és javításai
VOTJÁK SZÖVEGEK,
284-
XVIII.
szerint átírva. Verescsagin ismét Sosnorka faluból kapta közlemé-
nyét
Grigorij Jerofej évtl.
Jegyzetek: plurális
|
bubi OTeirt
dun mhctmíí
|
|
vejjos
anyagjelent
kajsi KJiecTt.
192.
Bédgém
ménam léz
naljoséd vüiz ini, esjosé vetlozé
dédék éaman gérlasa.
méniékem
esjosm'i adgésa,
anakajá biirdésa vetla-dér.
ménam anakajá maié
biirdá
küt kuraktamezlé cidatdk
?
;
solan-no sulméz üj zuasal,
rordam nunékajez doraz üvyl-dér.
Eljött
immár a bédgém
nal [ünnep] (tkp.
b.
nö/jaid),
az én társaim sétálnak
kék galamb módjára turbékolva.
Az én társaimat meglátva az én
anyácskám bizonyára sírva
Az én anyácskám miért
Nem
trheti keble fájdalmát;
neki
sem égne a
[de]
szíve,
bizony nincsen mellette fölnevelt gyermeke.
Följegyeztem Kázáji-h&n
E
dal
magának
a
jól
Ivan Michailov
közlnek szerzeménye,
—
ki
közlése után.
benne — mint
látni
eladja, hogy bizony nem mehangján haza a kazáni szemináriumból a bédgém nal-TB,, mikor olyan
való, egészen a népdal
hetett
jár.
sír ?
mulattak otthon
társai.
VKi.YES DALOK.
193.
ö
r
t
m
a
énekei.
ej
«) Vu vijaloz-no vu
vijaloz,
vu küéa jajdged ujaloz;
gagáglan miikid vu
vilin,
vorgoronlan mükid van-bur
vilin.
mi potiskom surds- vild vanaz-huraz utcani sec kitkon valán. vald
mind azlaúa, uzd kel'asa,
punitam, *ataj
poüz
liktii geéli.
kuzd-pald
sin-kil'i.
— «jurted — cetlid !»
kil'iz
—
!•>
—
mon
nuniles
•jurta hidds-a
:
•udaltiz-a
suizi
;
kil'din
tvid-no
zrösed?*
disd-pasd, iz.'»
'
i
vaúmiz jéc; tau
bidds, tinettid kildm
suiz ;
nili-pia
;
bertiHm
iiezié
kil'iz
nili-piá
mond poüz
iusa jigirtiz, oy pol barna cup kariz, minant
mon juaj
puskiz sünit; van
valóm*
inon potisko sursi
bordisa.
—
—
suiz.
vaúmiz
éuizi
«ataj/»
korkam
gec.
— suiz
Inmarli ton-kd piri, kor ka
«ataj, tinid tisak
— ulnmarán
valéa!*
t) Ucijed cirdoz, cirdisa in mard tuboz
;
solan cirdámezli cidaták
bordód mezmikid, kidóká koxkám vorgoron mozmtkiz, hordoz ataj jurtezles.
soles
borddmzd ne-no-kin-no uz
tol'ko
todii.
todoz
ódig
Inmar. so koskam vildm kidoká, koskdm-kd-no Inmar sojd beríktoz atajezlán jurtaz. r)
Ceber-no voi vilin reber
papa
reber
vetloz.
kar-leéton-íntizd utcasa. ta ataj-pijos marii bordó iisdmli.
oj-no berdisal, ej-no kajyirisal
;
papa marii cirda $
acsi-ponna,
uzli
jiraz liktdm aksej-uá. «dn
bord ataj-anaj, Inmar-kd kosiz, olo mi alom jer
!
<>)
Acmdos pukiskom kitnnami. acmdles sinmi kwat ; votitkds,
mi nam sinmi tilad mind/a ug
todi.
til'ad
sindi
VOTJÁK SZÖVEGEK,
28í>
Tujmi küza Tujmi survn
vol'it
XVIII.
dosha; so Inmarlan vorddmez luoz med-af
hutama luoz med-a
corip tuz uno, so corigaz
í
a)
A
víz folyik, a víz folyik,
a víz mentén a lúd úszik
;
lúdnak gondolata a vizén,
a
a legénynek gondolata a vagyonon.
Mi
útra indulunk vagyont keresni jó befogni való lóval (értsd:
fuvarba megyünk). indulok
gem
Lovam elre megy. Dolgom
gyermekem
;
maradt, engemet elkísérvén
[otthon
Midn
[otthon] maradt, sírva.
gyermekem
kijött
elibém;
«
atyus
megcsókolta arczomat, nekem
— kérdeztem ép,
«
—
«
felesé-
szólt
s
átölelt;
egyszer
könnyem. «Ép-e a házam
Atyus
a mit itthon hagytál
— mondta.
;
mi
útra
én a kerületbl visszatértem,
!»
kijött a
én a gyermektl.
minden jól van,
megjöttél!»
Én
jóra jön.
:
!»
— mondta —
«
hála Iumar-nak, hogy te
Sikerült-e utad?»
— mondta.
?»
házad is
Beléptem
a házamba, a házamban meleg [volt], minden [itthon hagyott ruhám, subám, minden jó állapotban. «Atyuska, neked ágyat «feküdj le és mondták vetünk» (tkp. vánkost terítünk ki)
—
aludjál Imnar-raX együtt (értsd:
— — mondták. segedelmével)
I.
!»
§)
A
énekét
ment
nem trhetvén az búsulsz. A messzire
fülemile énekel, énekelve az égbe száll;
a midn "magános létedben] midn búsul, pír atyja háza miatt. Az
sírsz,
legény,
sem tudja, csak az egy Inmar tudja. is
ment, Inmar visszatéríti
t
sírását senki
elment messzire,
[de]
ha
el
atyjának házába.
r)
Szép réten szép madár Fészekkészít helyét keresvén
Maguk
miatt,
hogy bajba
A
jár. ]sír
estek.
.
szép
madár miért énekel?
Ezek az atyafiak miért sírnak?
Nem
sírnának,
nem búsulnának
;
de fejükre jött a császár dolga (tkp. császárdolog, értsd: katonás-
VEGYES DALOK.
«Ne
kodás).
J
anyus, ha Ittmar akarja, talán mi jól
atyus,
sírj
28
fogunk élni!" o)
Mi
[itten
igen fényes, az
!
hárman ülünk, a mi szemünk hat én szemem nem ismer tiféléket.
;
szemetek
ti
;i
; Tujmi- folyó mentében fényes virág van j
nak neveltje-e? Tujmi folyóban igen sok a
;
az vájjon Inmar-
hal, azt a halat vájjon
megfoghatom-e ?
Ezen részben jegyeztem a
j
kibaj (E.iKiiaü)
adása után.
prózai, részben verses alakú szövegeket föl-
— más nevén
Jel-
Ortamej Nikolajics énekl
el-
elabugai faluban
kerületnek Aktámir
— A szövegeket
és hozzájuk tartozó énekeket
saját alkotásainak vallja, melyeket ö eletének
alkalmával szerzett
alkalom
kok éppen a
módja
Aktamir-bvoa. való
idején.
(jiton)
mézszüret
nyílt a dalolásra.
érkezését tárgyalja
a
;
külömböz
viszonyai
azóta énekel minden ünnep, azaz
s
Az
idzésemkor s
i
t. i.
vá
s
i
a votjá-
így Örtamej-nek
a) dal hazulról való elutazását és
(S) és y)
együttülésünket. Ortamej
ünnepét ülték
Ortamej
is
meg-
katonának menését, a o) a mi akkori igen büszke az ö dalszerkesztö tehet-
hogy megmutassa, mily könnyen megy neki ez a dolog, ex abrupto mondott egy olyan dalt. melyben mi hármunkról (róla, Nikolaj Ivanovról s magamról) van szó s melyben a mi szemünk « fényes » -nek van dicsérve. Azon kérdésemre, hogy vájjon a Tujmi segére
s
folyóról
alakja
nem
tudna-e dalt, rögtönözte
csaknem szabályos rhythmusu.
az
—
számút, melynek
e)
Az
efféle
dalok,
azt
hiszem, szintén fontos adalékok a votják népdal keletkezésének
megértésére nézve
(1.
Jegyzetek:
még
éursi
erre nézve a 111. dal
= sarasa
\
bevezet
kuz-pal cyiipyra
|
jegyzetét).
üez yb3j.T> |
iisdmli
csonka kifejezés
e h. üsiimli
ponna
(v. ö.
zeteit).
194.
Anakajii iééné aj védam-der, esáblan esabza esablané:
az :212. sz. dal jegy-
288
VOTJÁK SZÖVEGEK, 80 esabjossá
iij
XVIII.
esablasal,
doraz üvül-dér kék pijez.
Hej anyácskám bizony lefeküdt,
gondolandó gondolatát átgondolni
nem
ama
gondolatait
[de
bizony nincsen nála a két
;
gondolgatná, fia.
195. Uzijiin bort-
kisman toleia
muéemed rárak put koskoz
;
as uordám nunékajed todad uséké
sulemed carak ros luoz.
A
földi eper s torr-eper
ér
földed igen felhasadozik
ha a magad
hónapjában
;
gyermeked eszedbe
szülte
jut,
szived igen beteggé lesz.
196.
Ménam
pédjosé tuz
sap-sap-ká logo,
ménam anakaj puniiam
zad'iz,
cal'
vuo
,-
tuz vita,
poti'sa so sélá.
Az en lábaim igen
elfáradtak,
nagyokat lépnek, gyorsan érnek az ón
anyuskám nagyon
elibém kijve
áll
"a
L
vár,
. 197.
Gozta ma potésa, ug goztiéké,
mázon
téléjos iiz-ka lu ;
idarna potésa, ug uliské,
aslam anakaja
iiz-ka lu.
kívánt helyrej
?
289
VEGYES DALOK.
Ha
írni
ha más
ha
élni
nem
jön kedvem, író"
írok,
tollaim (tkp. tollak) nincsenek
jön kedvem,
nem
;
élek,
ha nincs nekem anyácskám.
198. Sild
vumü
vaj fsal gozjaskéne <
kuckisko siid vu-no kajik kiitjosen
;
ton anakajá iiviil-dérja
védésa biirdisko aulakán.
Elhoznám téntámat téntához hasonló
ha
te,
(tkp. fekete vizemet) irogatni,
fekete,
(t. i.
anyácskám,
nem vagy
szomorú) kebellel fogok hozzá (t. i.
;
velem),
feküdvén sírok magányosan.
199.
Anakaj,
téried
mar sotom
Kuzonié vajam vuz tond anakajmd
Anyuska, neked mit adjak?
?
Kazánból hozott árum nincs;
üviil ;
téged anyuskámat, ha
ijj-kd ad~já,
ped-delam sélon kai
lábamra
üviil.
állni való
nem látlak
erm
nincs.
200.
Mamek-no minder,
kar-inté
ténad pijedlán idonez; ton anakajlis tüsjosta
ka ya z- véljosd ü skétésa
,
sin-azam kutésa voémane.
Pehelyvánkos, városi hely a
te
fiadnak lakása
;
neked anyuskának vonásaid papírra vetetném (értsd
hogy szemem UTTNKÁCSI, VOTJÁK NTELT.
:
lefotografiroztatnám),
elé fogván, tartsam. 19
290
VOTJAK SZÖVEGEK,
XVIII.
201.
Ayaja ména giriné, a fia-sorjostas
Bátyám szántani megy, a táblák közepét szántani
géréné ;
ceskét
umjosé
ijz
;
midn te ébresztettél, anyuskám,
ton anakaja sajkateke
édes álmaim
tarka.
nem
oszlottak
el.
202.
Odik-no dus-pid, kék dus-pul, inti ja kél'oz
anakaja
;
tulés-no koskis £a jak-ka jik
kwaraja
Egy
kél'oz
anakaja!
lócza, két lócza,
marad anyácskám;
itthon (tkp. helyében)
mint a tavaszkor járó lúdé, elmarad
a
hangom, anyácskám
!
203.
Milam anakajmé nül pi vordiz, «asma uz ut'éld medam ? /» süiz-dér ;
—
mi
ni'd'
pilis- no kehié kél'im,
milam anakajlan siú-aéaz
A mi anyuskánk négy fiat szült, minket (a szülket) nem tartanak «
!
vájjon el?!»
- gondolta
bizony
:
mi négy fiúból csak kettre maradtunk, a mi anyuskánknak szeme eltt !
204.
Korka térosad íugiékoze
Teli házzal való fiaid
pijoséd,
medam
anakaja'?
valca kuckésa esdb sotim-ká, kelísoz-no
medam anakaja
$
verekednek talán anyácskám
?
ha egybefogózva bánatot adunk, illik "az"
talán
anyácskám
?
VE0YE8 DALOK.
:_".»]
805,
Ha
Muk-saskajosed van-derja
mákvirágaid vannak.
azok
bakéa-dámjoséd lüé-dér ;
bizony kerti szépségeid;
ha anyuska
anakajan atékaj van-derja korkalán d'amez lüé-dér.
az
és
atyuska van,
bizony a háznak szépsége.
206. Busi°-no sorad ogán tol'iorták
t<~i>>
kwarez u: uéé;
mitemez vordis anaj-ataj uf-sortak urna uz usr.
Mezd tél
közepén egyedül
tölgy.
álló
közepén kivül nem hull a levele
:
minket szül anyánk, atyánk, éjfélt
kivéve (értsd: éjfélnél elbb)
nem
esnek álomba.
207.
Anaján
ataj, aj,
vorddm-dér
mugormas data pottetak
;
an biirdá anékaj, atékaj kuld huim-dér datjosle.
Anyánk minket
s
atyánk, hej, fölneveltek
(tkp. testünket)
idegenbe
ne sírjatok anyuska, atyuska
nem
bocsátva
;
!
kellünk bizony az idegeneknek.
208.
Mil'am
v aljas
deces val
düd'ijaz pukéésa vetléné ;
atajlán korkaz uléné dec val,
kétsé-kd-no védid nébét val
A
mi lovaink
jó lovak
arra hogy szánba ülve, velük járjunk. 19*
VOTJÁK SZÖVEGEK,
292
Atyám házába
XVIII.
lakni jó vala,
akárhova feküd
ember] puha vala.
t[az
209.
Aj burán
luoz,
kener küéajad
burán l'ukaloz
luoz, ;
dec atékajlan néléz-piez küt poékaz dec esáb l'ukaloz. Ej, förgeteg lesz, förgeteg lesz,
kerítésed
mentében gyjti össze
[a havat]
;
a jó atyu8kának gyermeke keble belsejében jó gondolatot gyjt.
210. ,)U£it-no gurezjilin ulmo-pu,
so ulmo-puldn ódig ulmoez so
ulmodz
ceskit
ulmoles ceskit
Magas hegy
—
van;
suo,
— nili-pid.
tetején almafa,
annak az almafának egy almája van azt az almát édesnek
mondják,
az almánál édesebb a
gyermekem.
;
211.
Aj ayajosé-no ayajosé,
Ej bátyáim, bátyáim,
ayajose üvíll-no, dad'ajosé ;
nem
ti
ayajosé-no üd-ka
lusalde',
tileékéd-ana kizé ulésalmé.
ha ti
bátyáim, nagybátyáim
ti
bátyáim
nem
;
volnátok,
nélkületek hogyan élnénk.
212.
Mil'am kütjosmé málé biirda
cukna müzmamlé cidatdk. mil'am kütjosmé üj bürdésal,
ug cida-dér ayaj üvüüé.
?
VEGYES DALOK.
A mi belsnk
belsink) miért
(tkp.
belsnk nem bizony
[de]
nem
sír ?
nem nyughatik
Reggel a bánat miatt a mi
293
;
sírna,
nyughatik, mert nincs
itt
a bátya.
213.
Lém-sér-palasan tül-ká potoz, bur- pal siizedas puSaltoz,
bur pédéd seraloz
;
sulmid serdktoz tuyanjoséd todad iikd-kd.
Ha
déli oldalról jön a szél,
jobb oldali ruhaaljatokat jobb lábad (értsd
:
lebegteti,
az azon
lev bocskor
kötelékét) feloldja
;
szíved búsul,
ha atyádfiai eszedbe jutnak.
A 194—209. 1
és
211— 213. számú
o v közlése után jegyeztem
bugai
fel
Iván Michai-
dalokat
Kázán-bsbu.
A
210. számút a
kerületnek Aktdmir (EjiKHaü) falujában
j
e
1
a-
Ortámej Nyi-
kolajics közlése után (1885, augusztus 31-ikén). Jegyzetek. V. ö. mint változatokat a 196. sz. dalhoz a Gavrilovféle gyjteménybl a 172., a 199-ikhez a 202., a 200-ikkoz a 162., a 205-ikhez a 203., a 207-ikhez a dalt.
—
195.
óojiBHHíí
||
OHíH.naTb
|
állítmány
d. tolezd
196.
d.
sap
(1.
192., a 209-ikhez a 152.
50. sz. bab. jegyz.)
l'ogenc
|
carak oueHL
nagyokat és nehezeket lépni
|
|
vos
viténé
pédjosc többesszámi alany mellett zad'iz egyes számi
(1.
a 47.
124. dalban
sz.
dal jegyzetét; ilyen esetek
elfordulnak); de ugyancsak
is
még itt
a 74., 112. és
szabályszerinti
198. d. kütjos plurálisban, mint a 28. és 29. 200. d. kayaz-veljosa üskét (ha l. .. 3acTaBH.Tb-H *OTOrpa*OBaTi, 201. d. tarkané = tat. tarkalmak eloszlani, szétszóródni 202. d. dus ;iaBKa 205. d. dam — tat. jam 206. d. um cowh; ill. urna (nem: unmá, v. ummd); iness umén ; 1. sz. birt. urna, 2. sz. umed 208. d. vedid; 2. személyben caz ember man) -féle alanyról 212. d. cidatdk, t. i. bürdá v. ö. a 4. sort, Zogo, vuo sz.
alakok
dalokban
is
||
||
||
||
||
||
||
,•
||
294
VOTJAK SZÖVEGEK,
hol ug cida kifejezés van helyette
használatára nézve
1.
ayaj
||
a MikalT>t-Pop
XVIII.
mese
iiviill- ;
a
-lt>
rag ilyen
jegyzeteit (fent 105.1.)
||
213. d. serane pasBHsaTh (Ha np. BepeBKii y .laiiTeü) serakténé ropeBaxb tuyanjoséd — üsd. V. ö. a 47. és 196. sz. dalok jegy|
|
zeteit.
214.
Nu n
i
-iét on-
fi
Kecd-péta Dorona liz
u r.
.'
bugor kad' jirtd,
éed sutdr kad' sinmid, sulis pasta pel'id,
karnan kad' mrid, tupti-tapti polled,
olan-talan cogik, cogik.
Gyermekaltató Ajubeli, ájubeli
Doronya
dal.
!
mint kék gombolyag, olyan a
mint fekete
fejed,
szemed,
ribiszke, olyan a
mint a suZtVtekn, oly széles a
mint
a vedertartó rúd,
füled,
olyan az orrod,
tipegs, topogós a lábacskád, oda, ide ugrálgató.
Följegyeztem a g 1 a jában -iiíi
föt.
z
o v
i
kerületnek Usa (Ba.ie3iiH0) falu-
Vaszilij Alekszandrov Florov (0Tem> Bacn-
A.ieKcaHjpoBB O.iopoBt) közlése után,
tól irta föl
számomra 1885.
Jegyzetek:
július
ki
egy votják asszony-
hava 28-ikáu.
kecd-pela D. HenoHHTHhia ciOBa, ynoTpe.ia-
npn yK.iajbiBaHÍH peöeHKa cnaTb (jelentheti ezt: «min fülem o) sulis pasta xaKi uinpoKoe TBoe yxo, KaKt é. sulis Bna.iaa, npojo.iroBaTaa jocKa, Ha KOTopoö cirorL Aiyny tupti-tapti MeatAÖMcrie, nojpaxaeMoe Tonamio peóeHKa pubi ;iacKaTe;ii>Hoe e.MbiH
|
J
|
|
VEGYES DALOK. H'aSBanie unni \éogik: lud-keó cogik,
295
égik
tatái
npuramH
(naiecTBO
barátság.
b)
215.
Bodrim, badjim Tujmi sarin das-kik par ja jag ujaloz. «
máli-os, máli-os so jagágjostá vordiskod
tódig, daj, torfi kid'oká
í »
mámikez-ponna*.
koskdm vorgoronjosidlán
kutono gárijez bus
kil'oz ;
kidbká koskdm apikajjosidlan ódig, daj, kelono
éumez bus
kil'oz
.
voz béri ^-kad'-ik joz kalikles l'ukiskontdm ki-ki josti tukilozi.
A
nagy, a nagy Tujmi folyóban
tizenkét pár lúd úszkál.
«Ugyan minek, ugyan minek neveled azokat a lúdjaidat?» «Egyedül fehér pelyhéért».
A
messzire
ment legényeknek
fogni való ekéje használatlan (tkp. üresen)
marad
;
a messzire ment nénikéknek egyetlen háló kamrája üresen
A
el
nem
vált kezeiket elválasztják.
Följegyeztem a
Fedor Vasziljev Jegyzetek: |
maimisi közlése után
-os
kerületnek ;
(1.
a többesben egyébként vijildm por
zavodjostt kutüo
itt
is
Multán
falujában
1885, július 19-ikén.
nyomatékosító végzet
daj felkiáltó indulatszó
ugyan » -féle
az 53. számú dalban
Xikolaj Ivanov magyarázata szerint
josti
;
zöld hársfához hasonló korácsoknak
soha
tessél
marad
itt
a
-ti
is)
|
jelen-
kikijosti.
accusativus rag, mely
használatos, pl. tátin kalikjosti, ad'ami-
a népet, az embereket kiölte a cseremisz
fogom a
;
gyárbelieket, valjosti luékal'l'am ellopták a
296
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
Ez a -ti accuvativus rag, melyet Áminoff is észrevett NyK. XV; 176. 1.) s melyhez úgy látszik determinativ jelentés fzdik egyébként nem fordul el az elttem ismeretes votják
lovakat. (1.
is
—
közleményekben.
E
dalnak változata Gavrilovnál
az utolsó sort ilyen alakban adja: jukiskontám
(42. lap, 10. sz.)
ki'osmas jukono
luim.
216.
öj kicaé saptoz, kwaz saptoz kwazjosiz cidpon sajkatoz
;
tuganánim todám-berá
ti
Eukiskontam bur kimii sot sal.
id
Hej az
csúnya, az
id
csúnya,
idt felderíti a gönczölszekér miután veletek atyámfiai megismerkedtem,
az
soha
;
el
nem
váló jobb kezemet
adnám.
217.
KeUalodé-ka, aj
kel'l'alá
busé-kapkadás póthoz
;
sundijed puksoz, tolezed duíaloz,
soké Tukiskom acimás.
Ha míg
el
ki
a nap
akartok kísérni, hej kísérjetek
nem megyek mezkaputokon leszáll,
a hold fölkel,
akkor válunk mi
el
[egymástól].
218.
Busé-no sorad nél-pied, kiján-no nélam nél kajik
;
milam esjosmé mar kajik? ki-delén sezjan sur kajik.
A mez
közepén a pichtafeny
olyan mint a kézzel lehámozott héj
;
el, ;
VEGYES DALOK. a
mi
297
társaink milyenek ?
olyanok mint a kézhegyén rázott sör- csepp].
219.
Esjosmé medam,
aj
77ieda77i
ti
vazamalé-béda van meda77i ti
?
.'
esjosmé-no üj-ka adjé
péd-ctélam
sélo7i kai' iiviil.
Hej, talán társaim vagytok-e ti?
Talán minden kiáltásomra van-e
Ha
nem erm.
benneteket, társaim
lábamra
állani nincs
(t. i.
társam)
?
látlak,
220.
duíét gurezaz tubéne ug
lue°,
tubésa, duéiaz ebéné ug lué, ti,
esjosé
duzám
todam
sédjos77i<
üside'-ká, f
nelené ug
Magas hegyet nem
lehet
megmászván, nem
lehet rókát
ha
ti,
lué.
megmászni,
lni
[rajta]
;
társaim, eszembe juttok,
a számba vett levest
nem
lehet lenyelnem.
221.
Vörösszr lovamat
Kelet valjosmá leééné üvül-dér
ménam
dec void
nincs (bizony)
;
dec esjosénim veraskéné ijvül-dér
ménam
jó
jó rétem
;
barátaimmal beszélgetni,
nincs (bizony) nekem jó nyelvem.
dec kelé.
2-2-2.
Uíam
kiereszteni,
nekem
uéjosmé aélan-ká
dalán og-azén uíalom
luoz,
;
téniskéd d'aratámdá todésal-ká, 7nálé koskésal ton
dons
i
.'
VOTJÁK SZÖVEGEK,
298
Ha
XVIII.
végzett dolgaink sikeresek lesznek,
mindig együtt dolgozunk
ha a
te szeretetedet
miért
mentem volna
Süd
;
tudtam volna, el te
tled?
nulásjostds poténé
rigésa basti odik nürdá, ti
esjosé-no üj-ká hiésaldé,
hiú voématésal odik iinar.
Hogy erdtökön áthatolhassak elvettem egy vessztöket
letörvén,
ha ki
ti
társaim
nem
;
volnátok,
mutatna ^nekenf meg egy mesterséget?
Aj
tijl
tiilaloz, tiil tiilaloz,
turém-kaban
d'éltid
till
sédoz
;
mil'am esjosmé sédéné poton-dérja mil'am intéjén kin sédoz?
Hej, a szél fújdogál, a szél fújdogál,
szénaasztagod tetején a szél játszik;
midn
a
mi társaink
játszani
mennek,
a mi helyünkhen ki fog játszani
?
Busé-no sorad ulmorpued idinojoséz uacá séda-dér,
esjosén valid sédéné poton-dérja
sinjosmé vacá sédii-dér.
A mez közepén
almafa,
almái bizony "egymással] szembe játszanak
midn
;
a társakkal együtt játszani megyünk,
szemeink bizony egymással] szemben játszanak. L
VEGYES DALOK.
299
226. r
éiiél-no luuz,
luoz,
/»/< x
osmé géréné potozé; mil'am exjosnté géréné poton-dérja
miíam gárémé bus
Ösz
lesz,
tavasz lesz,
társaim kimennek
midn
a
kétoz.
mi
mezre"
[a
társaink szántani
szántani;
mennek
a mi ekénk használatlan (tkp. üresen)
ki,
marad
(t. i.
mert mi
elmentünk hazulról). 2-27.
N'ulás-no soriul lémijéd
tdé
kec kajik atcka-dir
;
odikmé-no öten, odikmé tatén zaklatá
Erd
ponám mai
közepén a hó
mint fehér nyúl, olyannak
látszik
egyikünk ottan, másikunk
itten
úgy mint a zálogba
A
után (1885, szeptember 1-jen).
;
tett jószág.
jelabugai
216. sz. dalt a
ineBa) falujában jegyeztem föl
chail
kajik.
Vandamo
kerületnek
(OifaHfl-
La r ion Alekszejev közlése A -217 — 227. sz. dalok Iván Mi-
o v közlései.
Jegyzetek. V. ö. mint gyjteménybl a
Gavrilov-fele
216.
d. kicazjos
lokat
||
217.
d.
plurálisára nézve
acimas
ak céléi (egy fenyfaj) lehámozni
|
változatokat a 219.
nél,
(sic |
tíél
s
!
v. ö.
sz.
—
da-
218. d. úel-pé = tat. kabek nélané= tat. kajihlamak A fenynek kézzel hámozott háncsa
lebeg sörcsepp mondja a dal 220.
||
\
igen finom, az ujjon
is
társaink is!»
d. Sédjos
—
dalhoz a
a 101., 164. és 184.
nem acmas)
= tat.
sur kajik ...
sz.
202., a 221-ikhez a 147. dalt.
||
csillogó
surjos (174. d.), arakjos (176. d.), duos (90. d.)
||
;
«
olyanok a mi
plurálisban, mint
221.
d.
voé jyra
||
300
222. v. ö.
v. ö.
VOTJÁK SZÖVEGEK, d.
XVIII.
aélan
|
uéjosmé
—
luoz
;
223. d. ríulasjostfis H3í> .itcy = nulasjosti ; ta gurtáz kiji potom s több efféle szólást a 144. sz. dalban HCKycTBO, MacTepcTBO 227. d. mai = tat. mai jószág, vaa 196.
d. jegyz.
||
|
üncir
||
gyon, kincs. c)
Árvaság. 228.
Cirdiloz-no cirdiloz ucied
van medak aramali-bida
;
imlaskin kizjos tuz uno, busi-sori kitimez tus lisezli-bida Us-vuez
muso
;
:
mi-kad' oksiz kitám murtlán sin-Usezli-Mdd
sin-kil'iez.
Énekel, énekel a fülemile talán
minden bokorban.
Az erdben a feny igen
sok,
a melyik^ a szántóföld közepén
minden levelén harmata
megmaradt, az igen kedves
;
:
a magunkféle árván maradt embernek
minden szempilláján könnye.
jelabugai kerületnek Aktámlr falujában, Ortámej Nikolajics közlése után 885, augusztus 31-ikén. Följegyeztem a
;
Jegyzetek. E
dal
eszmemenete a következ. Bokorból
bokorba repdes a keserg fülemile
eseng
1
:
házról házra jár a segítségért
ugyané hasonlatot a 19. és 229. sz. dalokban). Sok fa van az erdben, de egy sem oly becses, mint az, mely a téres szántóföld közepén magányosan áll s árnyas pihen helyet nyújt a munkás embernek és állatnak. Ilyen fához hasonló az árva m agánosan áll is a társadalomban, de azért derék ember válhatik belle. Az olyan magános fának mivel más fák ágai nem takarják el leveleit minden levelén ragyog egy-egy harmatcsepp árva
(1.
;
—
—
:
VEGYES DALOK.
301
—
minden szempilláján ragyog egy-egy könycsepp. árama nycTapHUKt (= tat. arámii apró sürti cserje) kilamez .... Midn a votjákok erdt irtanak egy-egy szép külsej fenyt meg meg hagynak a téres tisztás közepén, melynek árnya alatt késbb, midn szántóföld lett az irtásból, menekülést lelnek a az árvának
is
|
hség
és
es
ellen
sin-lis ptcHiinbi.
|
2-29.
Liz kegarsin mali berdá kot
muéemez
sori uckisa
t
ta eksizá kilám nü-pi
mali vetlá uramti bordisa? malí hordoz, mali kajgiroz, olo-kin jec
A
murt
sojii
kék galamb miért
bastoz.
sír
a nedves föld felé nézvén?
Ez
az árvának
maradt gyermek
miért jár sírva uccza hosszant?
Miért
sír,
miért búsul,
valami jó ember öt "magához] veszi. Följegyeztem a
jelabugai kerületnek Aktiimir — más Örtámej Nikolajics köz-
nevén Jolkibaj (E.iKiiaü) falujában lése után
;
1885, augusztus 31-ikéD.
230.
Milam ayajmé
kétin-dér
dat sajérjosén vetlá- dér
$
!
dat sajérjosen kin üviil-dér
?
miieméi vordiú anakaján ataj
A mi
bátyánk ugyan hol L^an]
üviil-dér.'
?
Idegen vidékeken jár bizony!
Idegen vidékeken ugyan ki nincs ?
Bizony a minket szül anyánk, apánk nincs
!
302
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
231.
Süd
nulasjosédlan siirjosaz
lémélis kezét
puzmer vaú
;
Anakaj korkas potam-berii bodélis curét kéljos van.
A
fekete
erdk mögött
hónál hidegebb dér van
;
miután anyuska kiment a házból, botnál
A
230. és 23 1
Jegyzet. A
d)
.
keményebb beszéd van
dal
231.
IvanMichailov d.
a
mostoha
(t.
i.
velünk).
közlése.
szül
ellen való panasz.
Elet gond, szerencsétlenség. 232. Vu-sukijed porjasa vaskoz,
gazán koéjosad kogaloz. 3a$ag keskoz, sur-jilad sukkiskoz ; kikijed
cil'oz,
sod rudasad sukkiskoz
;
pmiijed utcaltoz, utcaad sukkiskoz. atased cortoz suldirlt-ponna vil
,•
murt hordoz jusili-ponna,
sur-durá vaskoz, bad'-puaz nakirtoz.
A vizhab
keringvén alászáll,
óhajtott örvényedbe visszatér.
A
lúd egyet gágog (tkp.
kiált),
a patak vízszinéhez verdik
a kakuk kakukol, a fekete erdhöz verdik
;
a kutya egyet vakkant, az ucczához verdik.
A
kakas kukorékol víg volta miatt
a menyecske
sír
;
kesersége miatt,
leszáll a patak partjára s lehajlítja a fzfát.
;
VEGYES DALOK. Följegyeztem
303
Omely Takjanaj
Vtiá-gumjá-ban
közlése
után; 1885, július 11-ikén. Jegy
mert
el
z e
kellett
t
E
e k.
következ búsul
dal eszméje a
:
hagynia víg leánykori
a 24. számú dal végét
(v. ö.
azért
hogy gaian). Kedvetlen a természet
is
gát a víz színéhez, a kakuk kiált
s
kutya nliHu
koi
is
egyet vakkant
s
n niupoKoe mícto
muri
=
|
vil'
KjKOBaTb
ktmo-murt
\
s
oda veri ma-
fáihoz veri magát, a
— suki
|
(a .iioöHTb
:
járatni)
|
\
utcaltini /iaarb (tojbko pa3i>)
jusi ilyen önálló alakban
avult szó, legalább Nikolaj Ivanov jusío ne xia.iLHHii, ropecTHbiii;
\
pint kogani saxojnTb; gaéan bt> tboö aie.iaHHbiü kog keékini
bt>
koijosad kogaloz aaiijyTt (iiíhh) cil'ni
erd
$e.TaTt
gazani |
CKpiiKHyTL
a lúd kiált
;
az
az ucczai kerítéshez veri magát.
porjani KpyHaiTfcCH |
oyoKoe
egy
s
megy a patakhoz,
kedve támadna beleugrani van mondva a kög-ról,
s
itt is
;
menyecske,
szabadságát
életét,
idegen faluból való férfihoz kell tördnie. Sírva nézi hogy keringenek a habok benne
a
nem
ismeri.
úgy
•?'/' |
i
látszik el-
De megvan
:
joze-
beránt n.iaKaTb npiuinTHBaa
j.-j.
ropecTHHa ciOBa (« keseregni, rimánkodni*). A jozo és jusío úgy synonim szavak, mint sok más összetételnek részei; v. ö.
látszik
goékini ne i ia.niTfcca
|
A fzfa
úakírtíní HaK.iOHirrb.
ván a szomorúságot akarja
kifejezni,
lehajlítása nyil-
mint nálunk a szomorú íüzfa
lehnjló ágai.
233.
Atased ortoz gurt-Soren, kukijed siToz tag-sorén atas cortéké sajkaloch f
;
,
kukijed siteké brdodé.
Kakasod kukorékol a
falu közepén,
kakukod kakukol
a fenyves
midn midn
kakukol.. sírtok.
közepén
:
a kakas kukorékol, fölébredtek, a
kakukod
234.
X'ulaska ménim pu kuni
korám puosmé
tuz~
todmo
;
VOTJÁK SZÖVEGEK,
304
XVIII.
piciisán kér^ané usto lüimé,
sudtám lüámmé tuz todmo.
Erdbe menenk
fát vágni,
nagyon ismersek [nekünk];
levágott fáink
kicsiny korunktól fogva mi mesterek vagyunk az éneklésben,
szerencsétlen voltunk nagyon ismeretes.
235.
Aj kézo
tat-no, kézo tat,
kézo tat po ékén bad'-pu tát ;
voí bad'-pu kajik voé mugoriné, sotésal-ká
Inmar sudjosmás.
Ej (vörös) fenyves erd, fenyves erd, fenyves
erd közepén fzfa erd
zöld fzfa módjára zöld
(fiatal,
;
gyönge) a mi testünk,
adná bár Inmar szerencsénket.
236.
Gureé jilin kik artá kij-pu, sotiskoz-ama
mi
sit-tolli ?
ataj-pijos kün-giná
sotoz-a
Inmar dísmonli
A hegytetn egymásmelleit
?
két nyírfa,
megadják-e magukat a szél-viharnak?
Mi
atyafiak
hárman [vagyunk]
csak,
odaad-e Inmar az ellenségnek?
237. Jirjos piúal, arjos sektt,
ortcoz-ama bon pinal-daurmi
pinal-daurmi
med
?
ortcitoé,
ortcozi val sekit arjosmi
.'
305
VEGYES DALOK.
A
lejek fiatalok, az évek nehezek,
elmúlik-e vájjon
A
mi
;i
hadd múlnának
el
korunk?
fiatal
helyett, hogy elmúljék a
fiatal
korunk,
nehéz éveink.
238.
Arsin&n
z<-niú
tasmajed,
Siné arsinlé kiliz int
;
esábtam budám mugormé esábo ncnallé kelíz
ini.
Másfél rfnyi szalagod fel
rfnek maradt már meg
(fél
rfnyire fogyott)
;
bánat nélkül felntt testünk bánatos napokra maradt már fenn. 239.
jijek-no búsé,
mi tubiékomé miizmon-no
kiié túrás,
kiin
d<°rja,
mi hijrdiékomi'
cocán
;
sagénon-dérja
kiin cocán.
Eoz8mez, hosszú út mi hárman együtt mászunk
[rajta^
;
bánat idején, szomorkodás idején
mi hárman együtt
sirunk.
240.
Tdé
kenaslán ulijaz
arak ponilTam voémané ; mil'eském adjonáz murt uz adgé,
murtlün koskámezlé sum un póté.
Fehér csrnek aljába pálinkát tettek, hogy ott a mit
mi látunk
(azt a sok bajt),
más elmenésének ne Ur.NK J C5I. VOTJÁK NTFT.V.
megrizzék
örülj
(a finánczoktól)
más nem
látja,
!
2Q
;
VOTJÁK SZÖVEGEK,
306
XVIII.
241.
Ojdo, no ójdo sué in'
aslad pied üvül mon ténad;
érd
kéljostás kél zené
daléijed üvül
Noszá-t, noszá-t
mon
ténad.
mondani (bogy
folytonosan «nosza» szóval
te
nógass),
nem vagyok
én neked a
fiad;
sért beszédedet hallgassam,
rossz szavaidat hallgatni (hogy a te
nem vagyok
én neked a béresed.
24:2.
UU-no
vili tel telaloz
vorgoronlán vizáé stnasa
vorgoronlán vai£ kuspi
vizciz kin
kit kii
m
;
todá
?
val toda.
Fújdogál a szél alá és
föl.
a legénynek eszét próbálván
;
a legénynek eszét ki tudja? a szekérrudak közé fogott ló tudja.
A 233—235., 238—241. lései.
A
236.,
237. és 242.
Vandamo (MammieBa) f
i
m Jekimov,
a Gavr. 186.
236.
d.
V.
ö.
gyjtemény sz. dalát.
;
az
elsnek közlje T
mint változatot a 235.
d.
|
testvér; eredeti szó tágan helyett
szerkezet van a 202. dalban
|
dalhoz
sz.
a
dalát; úgy szintén a 241-ikhez
120. sz.
— 233.
r o-
La r ion Alekszejev.
artá pa^0Mi> sotukoz-ama
HecuacTie.
dalok
falujából valók
a másik ketté
Jegyzetek. Gavrilov-féle
Iván Michailov közszámúak a jelabugai kerületnek sz.
kuké KyKynma éiténé kvkobhti> |
?
||
noj^aeTCK-.iH ataj-pi |
238.
ééfán (sic!)
d.
arsinlé
= Séniiin
||
atyafi ».
;
ugyanily
240.
d. adtfon
kél'iz ||
«
YKGYKS DALOK. c)
N éppo
1
t
i
i
k a.
243.
UUan-noi vaékié polikjos kogamdi vállán- noj tubis polikjos pirostoj-noj saldatjos
kogamdi
'
val-a
val-a '
kogamdi val-a
'
p%ramsu8-noj kalikjos koiamdi val-a
Angliskij kurdon kalikáz kogamdi val-a
'
Agliskij kunián kalikez mi luom.
Lefele ereszked sergeket gondoltatok -e?
emelked sergeket gondoltatok-e Egyszer katonákat gondoltatok-e? Felfelé
?
Franczia népeket goudoltatok-e?
Az angol khánnak (királynak) népét gondoltátok-e
Az angol khánnak Följegyeztem a
malmis-i
Ofroszina Vasziljevna Jegyzetek. E orosz súrlódása «
immár
kerületnek
közlése után
;
Multán
A
kánnak
(v.
királynak) leszünk iipocTOíi
múlt évek angol-
végeredménye, bogy
politizálás
többé nem az orosznak. — pirostqj
falujában
1885, július 19-iken.
dal tartalma néppolitika a
alkalmából.
az angol
|
mi a népe», azaz
piramsus
<»paHity3T> |
noj nótatoldó szócska.
244.
Musko goroda
vuz karni minimi
.
gec-ká limsal: arli og-pol acmii muzem-vitd vuom.
bizi-itv iitbi ijui
i\-,-jii(i.
éod ocmiisjos koiam valóik vilimta
?
(királynak) népe leszünk mi.
éod oémasjos.
jalan vililíam aglican.
biéino vaéki uram-kuéa 20
308
VOTJÁK SZÖVEGEK, gurtlan- soraz vuiékdm
XVIII.
;
mifam gurt-pum tuz kué
viliim,
mil'am tugan tuz malin.
vig-jmmjostd vu-ká basiiz kigzpu-jilda tel bastoz
!
Moszkva városába mentünk kereskedni ha
;
járunk] egyszer egy
sikerrel elkelne
esztendben
saját földünkre jövünk.
Futottam
és
felmásztam a hegy
[széllyelnézve] azt (értsd
gondoltam
:
tetejére,
vala,
hogy fekete források
vannak a távolban szemem
nem
Fekete források epenséggel
eltt).
voltak,
egyre csak ángliusok voltak.
Futottam, leszálltam az uccza hosszában, a falunak közepére értem
;
a mi faluvégünk igen messze (tkp. hosszú) a
mi atyánkfia igen
Ha
hídftöket a víz
vigye
el
Jegyzetek: \
vitte el
Fwi-jawya-ban
Följegyeztem
rin iec limiz)
közel.
:
nyírfátok tetejét a szél
Omely Takjanaj
volt,
!
Trofim Grigorics
és
közlése után; 1885, július 13-ikán.
limni OTÓHTb eb iio.ilsoio
(minam vuzd
baza-
— — — Ezen valamint más helyen a kipontozott
hogy kétséges, vájjon nem zavart össze a közl az aglican vaskini cnycKaTtca aHiYiii'iaHT). E sor a múlt években történt angol-orosz összekoczczanásra vonatkozik kij-pu epe3a. V. ö. mint variánst a 243. sor azt jelenti,
illet helyen kétféle dalszöveget
|
sz. dalt.
|
|
VEGYES DALOK.
309
Istenimádás.
f)
245. Vilin didik tuz lobqloz,
siéUzü-no ttdissa toditiik
;
milemiz kqlik tuS serük ja,
Inmq r-go&tamaz éiod-ká sqkqr,
siümjosta ton
mon
toditáh
mon
.
soto,
qd.jo
•
pomia, tugqná mon kido,
Inmar
mqr-kii goztiz,
mon
qd',<>.
A magasban sokat repdes a galamb nem tudva szét és tavaszát ;
minket nagyon kinevetnek az emberek
nem
Ha
ismerve Inmar írását (hogy
látni
akarom, hogy esztek
s
i
v
i
.
.
.).
mit
írt
r neje)
;
én kész vagyok meghalni
Inmar, meglátom.
gubernium birszki
Föjegyeztem az ufai Moégq falujában (Ivankina (A p
(tkp. a nép),
ismerjük
eszel czukrot, én adok,
te éretted atyámfia, [s]
nem
egyházfalu
eladása után
Jegyzetek. E
;
kerületének
Gajnifa
közelében)
1885, augusztus 4-ikén.
dal alapgondolatának megértésére nézve szük-
ségesneklátszik megjegyezni,hogy Moií/a falunak,valamint általában
a birszki kerületnek votják lakossága nagyobb részt kereszteletlen
még a múlt pl. még ma
pogány. Ezek laktak, hol
hittérítk megjelentek lyeztetve látták
:
s
század elején a is áll
a régi
Káma
Mozga
éjszaki partvidékein
falu.
Midn
svallásukkal függetlenségüket
seregestül hagyták oda hazájukat
s
a
az orosz is
veszé-
Káma
túlsó
partvidékeire menekültek, hol éppen a baskírok lázongásban vol-
tak
s
megtagadták az orosz hatóságnak az engedelmességet. Azóta lett a világ s a pogány votjákok néhány ezer szintén po-
békésebb
gánynak maradt cseremiszszel együtt
elszigetelve
vannak a kör-
310
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
lttük él orosz, mordvin, cseremisz és baskír keresztény és mozlim Pogányságuk miatt nemcsak a papok és hatóság
lakosság között.
részérl
éri
ket
üldözés
hogy a
(pl.
keresztelt votjákoknak
engedett kumyskafzés a pogány votjákoknak
meg van
meg-
tiltva):
köznéptl is, mely ket istentagadásuk miatt kigúnyolja és megveti. Ez utóbbira czéloz jelen dal is. «Minket a nép egyre gúnyol, hogy Isten írását nem ismerjük; pedig hát a galamb is él és ellehet a nélkül, hogy tudná szét és
hanem szenvednek magától
tavaszát.
a
Fölösleges Istennek egy különös írását ismernünk.
Mi
szeretjük felebarátainkat, szívességgel ós vendégszeretettel fogad-
juk ket, meghalunk atyánk
fiáért
ha
kell
;
evvel látjuk
mi meg
Isten írását."
246.
Ludáz méskél
karél'l'am
Lud-vézjossás cuzémtü
;
Ludüz méskél karéUam I/ud-kenérzds kutémtá
Ludáz méskél
;
karéll'am,
odik takazás zal'alí'am
;
Ludáz méskél karéllam, odik oszas zaVal'Vam.
A Lud- Istenséget]
csúffá tették,
a
Lud-nak
A
Lud- Istenséget" csúffá tettek,
[szentelt berek" padlóját (tisztását) ki
a Lud-nak "való] dara- "áldozatukat"
nem
söpörvén;
el nem vévén;
a Lud- "istenséget] csúffá tették,
egy kecskéjüket sajnálták
(t. i.
a Ludnak áldozatul hozni)
;
a Lud- istenséget" csúffá tették,
egy tulokjukat sajnálták.
Följegyeztem Kázá n-ban a
gurt
falujából való
mamád isi
Iván Michailov
kerület
közlése után;
U
1 i
n-
1885,
május havában.
Jegyzet. E
dal gúnyja bizonyos emberek, vagy falu ellen
irányul, kik elég sztikkeblüek voltak, hozzá
nem
járulni áldoza-
31
VEGYES DALOK.
Lwd istenség tiszteletéhez. Éneklik a alkalmával, melyrl az Akaéka ünnep leírásában
lud
taikkal a
nik
il.
172.
is
nev
J
.játék
említés törté-
I.).
-247.
tlnmar-no Inmar!* ójdo todmalom
— miékedé,
Inmarazl
Inmaráz-no todmamé-kd,
so olo
uzmaka pirsaimé)
tlnmar, Inmar l*
— mondogatjátok,
nosza ismerjük meg Inmar-t
!
Ha azt az Inmar-t ismernk, talán bemehetnénk a paradicsomba? 248.
Mi
vaUan-dérja tu£ síitám
muri éinza ustésa utontam mil'eméz
Inmar
assá iisjane
Mi
régi
idben
;
aj vordam-dér,
— siwsa.
igen rútak valánk,
idegen rembei\ szemét felnyitván Hej, minket
vol,
Inmar mégis]
nem
nézhetett reánk.
fölnevelt,
hogy t magát dicsérjük — (mondván). 249.
Iúmaráz Héjasa mon
kérjasal,
ug-dér todisk>° goétátlé ;
mon
goztátti-no désatckon dérja
koskiz-der
menam
arája.
Inmar-t dicsérvén, énekelnék én, azonban nem tudok bizony az Íráshoz
midn
;
nekem az írást kellett volna tanulnom
elment (bizony) az én bátyám.
312
VOTJÁK SZÖVEGEK.
XVIII.
250.
D'éram esábá dec-ká dunna kulájáz
luoz,
esiiblasal
;
ézet-ká-no noítiit todésal-ká,
vélam
Ha
siitikiiz
iij
lukasai.
fejemben jó lenne a gondolatom,
mi a világon kell, kigondolnám ha egy kévést írást tudnék, nem gyjtenék magamra bnt. a
;
251.
Taza-der mil'am mugormé, üviil-dér mil'am vüsjosmé;
cik i-iisaski'tak bastimé-ka,
Inmaráz démak vunátom. Szép
bizony a mi testünk,
(tkp. tiszta)
[pedig] nincs bizony
imádságunk
(t. i.
nem imádkozunk)
ha éppenséggel imádkozás nélkül kaptunk
testi
;
szépséget
.
Inmar-t egészen elfeledjük.
A 247
— 251
.
sz.
Jegyzetek. Gavrilov-féle
dalok
V.
ö.
gyjtemény
desitckon-dérja
,-
a
-lé
Ivan Michailov
közlései.
mint változatot a 250. sz. dalhoz a 249. d. goitatlé számú dalát.
—
177.
használata
itt
valószínleg russicismus
^eMy-HHyjb) de van ugyanitt másik hasonló szólás is ug-todiske go£tátlé\ koskiz t. i. katonának (a mi miatt aztán nekem kellett a mezei munkákat végeznem s nem járhattam iskolába). (yiuTbCfl
g)
:
;
Természet, növény- és állatvilág. 252. Cili
öü>t
éijaloe
éd
nulásed:
úepremennoj kalikldn miikid
so-vilin.
VEGYES HALOK. pir, pir toldoz
3 3 1
pispu-kwared
:
vol'noj kafflda/n milkid 8o-vilin. kit,
kit tel^oz
puéim-kiUd
Lasman-kalikliui milkid
:
so-viliit.
nap, nap uioz nulo'kwared
.
zavod-kaliklan milkid so-vilin.
éukna íugaloz sundijed,
hwar-vUjosad voldirjaékoz. éukna sultoz vorgoroned, ug-viljosa d völdi rja skoz.
Kam-dura potam sutured vuja, bus ja kismaloz;
mu-rird potdm uzijed, borijed sundija, pesja kiémamin.
Csillogva, csillogva ragyog a fekete
a jobbágy-népségnek gondolata «Pir, pir»
—
erd
:
rajta.
hangot adva" repül szét a szélben a nyárfalevél
a szabad népnek gondolata «
Kit,
/.?/'»
— "hangot adva
:
rajta.
repül szét a szélben a fenykéregpikkely :
a Lí/íw/coz-népnek gondolata rajta. «N'up, nvpt
—
hangot adva" hull a
szilfalevél
:
az izsevr gyárnépség gondolata rajta.
Eeggel fölkel a nap, szétterjeszkedik a leveleken
(t. i.
a fénye).
Reggel fölkel a legény, szétterjeszkedik (figyelmét ráiráüyozza) a dologra (tkp. dolgaidra).
A Káma vízzel,
a
partján kintt ribiszke
köddel érik
dombon kintt
;
földi eper, bori epei-
napon, melegen van megérve. Följegyeztem Vuz-.jumjá-b&n után; 1885, június 19-ikén.
Omely Takjanaj
közlése
VOTJÁK SZÖVEGEK,
:!1 X
Jegyzetek. Szemléldés
XVIII.
a természetben
a tapasztalt
s
jelenségeknek összefüggése az ember lelkével és tetteivel alkotják e dal tartalmát.
szám
12.
—
alatt).
KpecTHHe
pir, pir
V.
— ezek
változatát Gavrilovnál (a 43. lapon,
ö.
sijani cíhtb
úepremennoj kulik KpfcnocTHbie
|
SByKt, nponsBe^eHHbiü
iipii KO.ieamii .npeBeésnup hasonló hangutánzók, melyeknél figyelemre méltó, hogy alliterálnak azon szóval, melynek fogalmára a hangutánzás vonatkozik kit puzim-kiled, nup ú ulo-kivared, |
chhx'l .incTbeB'b
kii
;
—
:
p
i
r
—p
i-
volnoj kálik
—
p u-kicared toljini pa3HecTiict BfcTpoMT, pi-pu ocima Hapo^t KOTopufi He h.tl uo^'b kp eiiocthhmi> npa\
|
BOMt Lasman-kalík tatár jobbágyok, els feleben az állami hatalom hosszú :
I
hogy a
Káma |
erdkbl
vidéki
ereszszék a vizén.
szükséges
Ez a sok
nulo-pu h:ibmt>
ron B03Myaía.iHH,
no cpe^cTBOM-L
|
pao iiii i
co.iHiia
n
kiket valamikor e század ideig arra kényszerített..
fákat vágjanak ki s tutajokban le-
fa állítólag hadi
hajók készítésére volt
voldirjaskini paciipocTpaHHTbca i
ie.iOB'feKi>
|
mu-vir xo.imt.
|
yKapoBi>.
253.
Cibir dura
pofám sod
raja, husija
sutárjos
kismam-a, ovol-a
?
mu-virá potom uzied, boried sundija, sunitja kismam-a, ovol-a silója
patám dmejjosid
?
:
volnoj kaliklan miikid so vilin
;
mu-vírá potam ceberes berijjos zarod-kaliklán miikid so vilin
pi-pulan kicarez pir-pir usoz
:
;
:
pinal-kaliklan miikid so vilin.
A
|
,
:
Csibir [folyó" partján
víztl,
ködtl
fekete ribiszkék
értek-e meg, "vagy"
A dombon kintt naptól,
ntt
melegtl
földi eper, ért-e
meg, [vagy] nem-e?
A bozótban kintt málnák
:
a szabad népnek gondolata rajta.
A dombon kintt
nem-e?
k>n-eper
szép hársfák
:
|
vorgo-
sundija, posja
VEGYES DALOK. a gyári
levele pir, pir
népnek gondolata
Följegyeztem U,ii<'»iipb)
1
HseBCRÍfi MBö^'b-beli) népnek gondolata rajta.
Az egert'ának az ifjú
5
'•'•
malmis-i
a
falujában
hangot adva hull
:
rajta.
kerületnek Sakta-pi iBo.ibiiiaH
Olyana Prokopj evna
közlése
után
;
1885, július 22-ikén.
Jegyzetek:
Cibir
HasBame
ptKii
|
sil'o
Mama.
—
V.
ö.
e dal
változatait fentebb a :252. sz. alatt s Gavrilovnál a 43. lapon a
I
-1.
sz. alatt.
254.
L'agá minim
l'ag-mul'i settim,
kud
vilii
minim
nur
lila
minim úur-mul'i
tata
minim capkis
tata
minim ián
tata
minim
kwli-mul'i settim, settim,
settim,
settim,
beritf settim,
berij-pajaldz keki lestim,
supir-napir uci éala
A
lechiit lentim ;
!
fenyvesbe mentünk, veres áfonyát (tkp. fenyvesbogyót) találtunk ,
ingoványos helyre mentünk, fekete áfonyát találtunk, a lápra mentünk, foltos áfonyát találtunk, az
az •az
erdbe mentünk, fenyszilánkot találtunk, erdbe mentünk, hárshéjat találtunk, erdbe mentünk, hársfát találtunk,
a hársfakeregböl hordozó bölcsöt csináltunk,
in^óbingó hintabölcst csináltunk; hejjehaj(?)!
Följegyeztem a
más nevén:
Sil'o-Pur
maim isi
kerületnek
— falujában
közlese után; 1885, július :23-ikán.
Jumgi-Omga
—
Andrej Alekszandrov
VOTJÁK SZÖVEGEK,
316
Jegyzetek: MHoro
pocTerb
capkis .lyqima
|
kud Nikolaj Ivaaov szerint
uepHiiKu
Utrobin szerint
;
pajal 3acoxnii jyuOKt
mícthoctl,
:
rjii
oaoTHoe Micro
:
|
teknalakú gyermekeiket hátukon hordják
nk
bölcs, melyben a votják leckat
XVIII.
keki azon
|
|
azon hársfakéregböl készült bölcs, melyet egy kötéllel
fel-
függesztenek egy hajlékony rúdra, mely ismét a mester gerendába
van bedugva. A gyermeket a bölcsbe téve, ez a rúd hajlékonyságánál fogva magától el kezd hintázni supir-naptr H30paaveHÍe jtcTBia Kaparna uci cala Nikolaj Ivanov véleménye szerint, va|
|
lami indulatszóféle; a közlnek érthetetlen.
255.
Sundijed gugaloz,
tol éjed
pukéoz
busija tubi-no éeber berijaz adji
.
ezít voéki-no
surdsáz
so éuras-kuéa
par ied uloso koská. .jicijed vigiz,
lud-jajáa uja.
bur pálma ucki-no sundur-kanúiaz ozit vocki-no
.
setti.
bur pálma ucki-no 4uz eSit voéki-no
.
.
a
par jusjos kosko.
bur pálma ucki-no sod pilemjos kosko.
A nap
fölkel, a
hold
leszáll (tkp. leül)
Felmentem a mez- dombra egy keveset elre
amaz
út
mentem
mentén egy pár
Jobb oldalomra néztem egy keveset elre
egy keveset elre
s
mentem
Jobb oldalomra néztem
és
.
.
egy szép hársfát láttam
egy utat
;
találtam..
fekete herélt ló megy.
s
mentem
Jobb oldalomra néztem
s
.
egy sárga róka ment s [ott]
ott^ el,
egy lúd úszkál.
egy patakparti nádszálat láttam, s
ott"
s fekete
Följegyeztem Vuz-jumjá-bnn
pár hattyú megy
felhk mentek
el.
el "arra
Omely Takjanaj
.
közlese
után; 1885, július 11-ikén.
Jegyzetek. E 111.
dal
számú dal bevezet
eszmemenetének megértésére nézve
jegyzetét. Itt
is
1.
a
a kósza szemlélkedés van
317
VEGYES DALOK. kifejezve.
A nap
felkel,
a hold leszáll,
— jókor reggel van.
Kime-
gyek a mezre, hársfát látok, azután egy utat, azon egy pár lovat. Itt egy róka fut el elttem, ott egy lud-uszkál. Fejem felett hattyú
felh
röpül, oldalra fekete
mezre»; mert
lebeg.
—
busijá tubi
es
magasabban
a bust rendesen
«
fölmentem
(cieaíaerh
omkhobchho Ha B03BwuieHH0Mi> mbctí»)
H-fecKtubKo
nepe/iBiiny.ica
vigni
par
nepeJUTii
|
óéit vocki
bur pálma neki Ha npaBO cifOTpiucb
|
|
ellenben fentebb par
plurálisban;
jusjos
a
helyen szokott lenni
|
uloso singularisban.
256.
tMinam disam
koca koiaskod
disci
milam
tvorpoj, vorpoj adkoz
'
»
sin-sorin.
dunne-vila potom sundijosid cil',
adkoz milam bon éin-iori.
(Hl'
inmar-banti lóba* jusjosidldn gizíjossi suS'til-kad'-ik jualozi.
«Az én
felöltött
ruhámat milyennek gondolod
A
világra kikelt
nap
?»
mi szemünknek.-)
('Hímzettnek, hímzettnek látszik a (tkp. napjaid)
ragyogva, ragyogva látszik a mi szemünknek.
Az égen
át (tkp.
arczán
röpköd hattyúknak
el)
körmei viaszgyertya módjára égnek. Följegyeztem a
malmi s-i
Natalia Vasziljevna •Jegyzetek: .may
Hea
|
iualozi
vorpoj .
.
.
t. i.
kerületnek
közlése után
;
Multán
inmar banti no BbmypHHe y3opu a körmök fényességénél fogva. |
257.
M
falujában
1885, július 19-ikén.
u s
-
e io n
-
g u
Oéonán, piriedán éor-éor karod-ka vaj-ka vasiljosid gaéalod-kii
—
r.
— ta sori
!
ta sori !
zariyká tu-paljostid kuskod-burjod-kd
—
írt
Sort
.'
318
VOTJÁK SZÖVEGEK,
XVIII.
Kain goz-ká bod-doristid kiiékod-burjod-kd
—
dukfa-ka kotkan mu-rirjostid kuékod-burjod-h
ta éori
—
)
— —
koni-ká biéon vugaljostid kuékod-burjod-ká k\z'pu-l,ii surd-uljostid
kuskod-burjod-ka
— bubijanid liktod-ka — pusjdm pued —
temo-ka burdoanid liktod-kd
ta sori!
susto-kii
ta sori !
aji-kii
siro
ta éorin. "'
nil a/ro-kd ;,ok vilá puktini, ceéidá éotod med-a
jumon éotod med-a
Méhhivogató Ha
vésvel,
emel
.'
ta éori!
busán minon-dirja tiroján bertni karod med-a
geé kalikan éimon
éori!
ta éori J
ta sori
—
berig-daj eanarjostá kuékod-burjod-ká
ta
'
rúddal
sor, sor
'
'
dal.
hangot adsz
(tkp. sor-t teszel)
—
fordulj" idefelé!
—
Ha elbbi rajaidat szeret inéhkirálvn idefelé! Ha a tenger túlsó oldalain keresel, válogatsz (t. virágport) cl.
—
i.
idefelé virágport;^
keresel, válogatsz
virágport
—
az evet futotta buczkásokon keresel, válogatsz Tvirát port
—
a fajd kotkodácsoló
Ha
a
Káma-pait
falain keresel, válogatsz
dombokon
idefelé
a
!
!
idefelé
Ha
!
— idefelé
Ha Ha
!
veresfeny- berkek aljában keresel, válogatsz
virágport
idefelé
—
!
Hej, ha hársfatönködet (értsd: a belle készült méhkast) keresed.
válogatod
Ha pépes szárnyaddal jösz — Ha viaszos lábacskáddal jösz —
— idefelé
!
idefelé!
Hiszen" gyantás fád,
Fogod-e tenni, hogy
idefelé
!
melyet] atyám megbélyegzett
midn
üresen mész, megrakva (tkp. térj
Hogy Hogy
— itten
van
.
telivel)
vissza?
a négylábú asztalra, helyezhessük, fogod-e adni méredet? jó néppel megellessük, megihassuk (tkp. enni, inni valóul
fo^od-e adni
?
i
VEGYES DALOK. Följegyeztem a
maimisi
319
kerületnek
más nevén Silo-Pur falujában Orael y
Jumgi-Omga
—
a n (Emii.iímiii.) apó közlése
után; 1885, július 23-ikán.
Jegyzetek: 9Ta -oton-iiur
— noeTca
y^ymaro
yjiefi ,n;w
meHH
hIíchh
ii'ie.iiiHaro
íme.iaMi, («Ezt a
K'h
—
HasMBaeMaa Bothkumii müt
mie.iOBO.íOM'L, koivui
pon
aaroTOBUTi,
ohi.
noieiiy u
;
melyet a votjákok
dalt,
hobi.iíi
bcí. c.iOBa
opa-
«mehhivo-
méhtenyészt énekli, midn a leend méhkast készít; miért is az egész tartalom a méhekhez van intézve»). o£ou .hojioto } piria opy.iie. novtoHoe neuiH'B, ynoTpe.iaeMoe npii ^o.i.ieHÍii y.iea («egy e8zköz, mely a feszít v. emel vashoz hasonlít s melyet a méhkas készítésénél is alkalmaznak sor-sor 3ByK7> ^o.ioTa ii.ni iiemHii, iipoHcxo^nmifi bo BpeMa ^Mctbíh («a vésnek, vagy emel vasnak a zaja, midn velük dolgoznak))) oéoniin, piricaiin pa3yM"BK)Tca t1> cpe;iCTBa Ha nMe.iHHbix-b Horaxb, KOTopbmii ohI. (to e. iwejibi) BHpaoTaioT'L ue^T>, BipoaTHO npe^cTaB.iaeMaH BoTHKaMii Ha no^oie jo.iOTa n nemmi («a «vés» és « emel rúd» kifejezéseken amaz apró eszközök értetdnek a méh lábacskáin, gató ének»-nek neveznek, a
méhraj számára
uj
—
»>)
|
;
|
melyekkel szik
nün
— .
a
. . .
k a mézet kidolgozzák
vés ta
sori!
ec.in
— úgy
lát-
föl»)
ozo-
rúd hasonlatosságával fogják
th
^o.iotomt. h
mie.ia,
9tom'l BTopo.ni'iHOM BbipaiKeHni
poii (bt,
|
neuiHeü sor-sor
— Torjia TBoe A'bücTBie opaTn cio^a!
óy^eiui. Rbjiarb
panHÜi
emel
és
ezeket a votjákok
;
:
|
va$ vasil
vasiljosid paa-
YMheTca B-fcpoRTHO oöpameme kt. MaTKb) kuskini iicKaTb burjhu BhióiipaTb joz eperb bod-dor = bord-dor crfeHa köthetni |
ro.iocb Kypnubi
tos adatot a
poma
|
daj
n myxapa
146.
sz.
MevMyMcrie
ím, KOToparo
|
|
|
|
mu-vir xo.iMt
|
|
vugal;
v. ö.
dal jegyzetei közt elmondottakkal B"b
HantBt
;if,;iaioTb y.ieíi
Hoe Ha3Bame hott,
|
|
|
e fon |
bubi .lacKaTe.ii.noe n YMeHbiuirre.ii>-
pusjini npiinoaciiTb Taiiry.
258.
A vadgalamb panasza. Guuk, guukí
Guuk, guuk! ludá-ká vaskiéko
pubimá Sobaéko
;
.
surd
zafiar ctbo.it. crHiiBineö .muhi,
Ha
a
mezre
szállok
:
bepiszkolom lábacskámat;
.
VOTJÁK SZÖVEGEK,
320 vajá-ká tubisko
ba az ágra fölhágok
.-
* e glát
kuHran adja. tubámé potá
.
a h
^
:
^'
Guukt guuk! Vörös feny tetejébe szeretnék
guuKguuk! klz-vila
XVIII.
.
szállni
;
mit tegyek?!
markarom?.'
Guuk,guuk>
guuk,guuk.'
faluban (* szaFöljegyeztem (1885, július 30-ikán) Sarkán «BoTaKii Och. G. agin cs es kerület éjszaki részén) Ver
rapuli
K paa»
rint átírva.
közl
közlése alapján, a
mvének
Verescsagin
Alekszander
e
kiejtése és javitásai sze-
közleményét Niro-sur faluból kapta
Ivanov-tól.
Jegyzetek:
guuk 3BVKono;ipa;KeHÍe
|
pubi HOVKKa
ran cOBa. 259. zingir, zingir musjosvl, i
n ji -g u re z-jiljosad ,
kicir-kocir kocoed, tdd'i kiS'pi-jiljosad.
Zümmög, zümmög
méhecskéid
a gyöngy-hegytetkön vannak] kiéir-koeor [hangot adó; szarkád
;
a fehér nyírfa tetején [van]. 260. Tod'i-no Iwbkec-pijosid ceber kiráz
med
sldoz
;
og-pol sidoz, kik pol sidoz
berdisa medaz
kili.
Fehér nyúlfiókjaid
hadd játsszanak szép pusztájukon; egyszer játsszanak, kétszer játsszanak, sírva ne
maradjanak
!
I
kuci-
VEGYES DALOK.
321
Szülföld.
h)
261.
Uzijdn boré kitin kiéma
húz í un- median vééijaz
A földi eper és 6orí-eper hol érik ?
'.
Hosszú szénádnak tövében.
;
milam vordiéká'm muéemin
A mi szülföldünkön
dalán Susied kérgaloz.
mindig énekel a gáborjánszarka. 26^.
Alténam medam zariujam medam
Meg van-e aranyozva Meg van-e aranyozva
Ulen-gurt,
Ulen-gurt?
Ha
korabla delad tubi-ká, atckoz-no
medam
Ulen-gurt
Ulen-gurt
Ulen-gurt!
a bajóra szállok,
látszik-e vájjon Ulen-gurt
?
263.
Aj nénal
ortéoz, nénal ortcoz,
duniin-no bastam kajik ne'nalme
mon
odik tolezlé-no sildét ák-no kéti
Hej, a
„•
berti,
ortcamza.
nap múlik, a nap múlik,
mint drágán vett holmi, olyan a napunk egy hónapra én haza észre
sem vettem
;
(tkp. vissza) tértem,
elmúlását.
264.
Ojdo
minm
vuz karini
Kuzon suon gorodá
;
to£o bertom, og-pol bertom
acma vordiékám muzemá. Nosza menjünk kereskedni
Kazán nevezet városba; azután térjünk vissza, egyszer térjünk vissza a
mi szülföldünkre.
MUNKÁCSI, VOTJAK NYELV.
'
21
?
VOTJÁK SZÖVEGEK,
'r2
XVIII.
265. duiétf d'ozet manara,
mollo toboz azanh'
;
urt-mort pijosen urt-mort neljoslan
danze koskam Kozoná.
Magas, magas a minaret, a molla felmászik az azan- imádsága végett; a votják fiúknak hirük eljut
A
votják leányoknak
s
Kazánba.
Aktdmir (E.iKHaü) falujában jegyeztem
Örtámej Nyikolajics, P o k o j) közlése Mich ail ov közlései.
(vulgo
:
=
d.
fel,
a másik kettt
után.
Jegyzetek: 261. to£o
elabugai
259., 260. ós 264. sz. dalokat a
A
26 1
mié
— 263.
még Pjotr Vasziljev
és 265. sz. dalok
atyviaHt (lanius eollurio)
tojkc
i)
Kereskedés, vagyon. 266.
Xtljos kudjil'l'ani, pis kijilTam
kodjUTa m, ne-no-kinldn oiez evei
Ku zona
vetlim,
;
kigiffla m.
—
;
kijil'l'ain.
mi vetlim;
mi
kerületnek
pedig a középst
mi vetlim.
vetlim,
ne-no-kinldn ugez evol
— mi
;
Pet'inca éokna vuz oktim
vetlim.
;
voz oktim, vuz oktim. ne-no-kinldn ugez evei;
— vuz oktim.
Subota éokna vuz vozam
;
vuz vuzam, vuz vozam.
— voz vozam.
ne-no-kinldn ugez evei; kid'okis liktiim kopeejos
;
kupeéjos, kopeejos.
||
Iván
264.
d.
32 H
VEGYES DALOK.
— kupccjos.
ne-no-kinlán u£ez ovol;
gurtá bertim, uzirmim
;
uzirmim, uzirmim. ne-no-kinlan uiez ovol
— uzirmim.
;
gure$ ulin sári valmi; sari valmi, sári valmi.
ne-no-kinlán uiez ovol jilni téri valmi
fureg
— sári valmi.
;
;
tori valmi, tori valmi.
ne- no-ki nlan u£ez ovol;
gure.j
—
tori valmi.
bamin gec jurtmi; §ec jurtmi, jec jurtmi.
ne-no-kinlán uiez ovol; ceber niláz
mi settim
— jer jurtmi.
;
mi settim, mi settim. ne-no-kinlán ugez ovol
A
— mi bastim.
leányok lerészegedtek, kendert vetettek
;
lerészegedtek, kendert vetettek.
Senkinek
nem ügye
—
;
kendert vetettek.
Kazánban jártunk, mi jártunk mi jártunk, mi jártunk. mi jártunk. Senkinek nem ügye; ;
—
Péntek reggel bevásároltunk (tkp. beszedtük a portékát) bevásároltunk, bevásároltunk. Senkinek
nem ügye
— bevásároltunk.
;
Szombat reggel a portékát eladtuk
;
a portékát eladtuk, a portékát eladtuk.
Senkinek
nem ügye
Messzirl
jött
;
— a portékát eladtuk.
kereskedk
;
kereskedk, kereskedk. Senkinek
Haza
nem ügye
;
— kereskedk.
(tkp. a faluba) tértünk,
meggazdagodtunk
;
meggazdagodtunk, meggazdagodtunk. Senkinek
nem ügye
;
— meggazdagodtunk. 21*
;
324
VOTJÁK SZÖVEGEK,
A hegy
lovunk
alatt sárga
XVIII.
;
sárga lovunk, sárga lovunk.
Senkinek nem ügye
A hegytetn
;
— sárga lovunk.
barna lovunk
;
barna lovunk, barna lovunk.
nem ügye
Senkinek
A
;
— barna lovunk.
hegy oldalán jó házunk
;
jó házunk, jó házunk.
nem ügye
Senkinek
;
—
jó házunk.
Szép leányt találtunk mi
;
találtunk mi, találtunk mi.
Senkinek nem ügye
Nikolaj Ivanov nevén Vuko-éud^i
;
— elvettük mi.
küldeménye. Följegyezte Kuéo
— faluban Petir
Takjanaj
— más
közlése után.
267.
«Oj atajá, atajá, kudza sotod ulosodá
'
'.
»
soto sed ulosomá.»
a soto,
«o; atajá, ataja,
«soto, soto
muso
ludzá sotod sumis-sijüstá?
»
pijá,
sukkám sumis-sijásmá.»
tuja n
toj atajá, atajá, «soto, soto
muso
kudza sotod sermattá
?»
piji,
sukkám selmát mü.»
tuján
«oj atajá, atajá,
kudzá sotod kabandá?-
»
«soto, soto kié-vii aressíi.*
«Hej apám, apám, melyik herélt lovadat adod nekem] ?»
«Adom, adom
fekete herélt
lovam ».
«Hej apám, apám, melyik szíjas lóigád adod nekem]
«Adom, adom, kedves
fiam,
rézzel kivert szíjas lóigámat».
«Hej apám, apám, melyik gyepldet adod nekem" •
Adom, adom, kedves
rézzel kivert
fiam,
gyeplmet".
?»
'?»
VEGYES DALOK.
325
nekem
«Hej apám, apám, melyik asztagodat adod
«Adom, adom
a huszonöt évest
Följegyeztem
Vuí-jumjá-b&n
(t.
?»
asztagot)»>.
i.
Mikaly Szandi
közlése
után; 1885, június ^1-ikén.
Jegyzetek: E
dal tartalma
leg uj háztelepítés alkalmával.
MHt» ;ianib ím. tbohxí,
t}
—
MepuHOBi
:
osztálykérés házasság, illet-
kudzá |
.
.
ulozodá KOToparo
.
th
bumis-éijas peMenni>iii xoMyri. |
mc;u>.
268.
Basma-no
derm
dec
paste kijade
valde°,
véladé,
val-ka ud kutá, nan
;
ud
éia,
solié-ana kizé ulodé?
Vászoning rajtatok, jó lovatok, subátok kezetekben
;
ha lovat nem fogtok, kenyeret nem ezek nélkül, hogyan fogtok élni
esztek,
?
269.
Tegéz-no gureé dél jóst id lémé-vu vija sarlasa
;
vordiskámed-téris uzér-ka ulod,
uz bet mi íulexn-d'arsoned.
A
keskeny hegytetkön
csörgedezve folyik a hóvíz
;
ha születésedtl fogva gazdagon szíved dühe soha
élsz,
sem sznik meg (azaz nem nyughatik). :
-270.
Léz-purié valá lüésal-ká, d'alnz
kuckésa vetlésal
;
anajlán malez lüésal-ka, siizijaz
kuckésa
vetlésal.
Ha
kékesszürke lovam lenne,.
sörényébe fogózkodva járnék;
ha anyámnak vagyona volna, ruhaaljába fogózkodva járnék.
326
VOTJÁK SZÖVEGEK,
A 268— 270.
Jegyzetek. lov-féle
dalok
sz.
V.
ö.
gyjteménybl
XVIII.
Iván Micliailov
közlései.
mint változatokat a 268. dalhoz a Gavri-
a 179., a 269.-ikhez a 213. számút.
268. d. l>asma cHTeirL 269. d. sarlané csörgedezni mondva) d'arséné = tat. jilkenmdk dühbe jönni. ||
|
j)
Különféle. 271.
Bizésa, ménésa cén-dés
setti,
so cén-désaz anajdlé soti,
anaj ménem kiimdc sot íz, so kiimdcdz pénélé soti,
péné ménéin
u?-és sotiz,
muéemá sukki, muéem ménem sezé sotiz, so urésiin
so seziaz d'éyalé soti, d'éga
ménem
kiirt
ím
sotiz,
so kiirt amaz gurá j>oni,
gar ménem serdk-pun so serdk-pundz
vu
ménem
vad
sotiz,
kusti,
corég sotiz
;
biger ayaj suan karoz, valezlé
trém
kití
kustoz
?
Futván, menvén, gyüszüt találtam, azt a
gyszt anyámnak
anyám nekem pogácsát
adtam,
adott,
azt a pogácsát a kutyának adtam,
a kutya nekem ostort adott, avval az ostorral a földre ütöttem,
a föld
nekem zabot
adott,
azt a zabot a libának adtam,
a liba
nekem
kását adott,
—
(a patakról
VEGYES DALOK. azt a kását a
a kemencze
'A'27
kemenczébe tettem,
nekem üszkös
tuskót adott,
azt az üszkös tuskót a vizbe
a víz nekem halat adott
dobtam,
;
tatár bátya lakodalmat csinál,
lovának ki dob szénát?
IvanMichailov
Följegyeztem
közlése után
Kazán ban
1885, szeptember havában.
Jegyzetek: zuam hik
drga
=
3a jak
kürtöm
|
=
purti-pédasá ketam
(a katlan fenekére és oldalára odaégett kása, vagy
más
pépmaradék, melyet a baromfinak dobnak). i272.
Casein kikan nunaled biroz,
nunalan
ki kan
arnaed vuoz,
arniián kikan tole$ed vuoz, tolegem kikan ared vuoz
va-pum
Két órával
;
birsa, ad'ami biroz.
(értsd
:
múltán) eltelik a nap,
két nappal eljön a hét
(t. i.
a hét vége),
két héttel eljön a hónap,
két hónappal eljön az év eltelvén az
Följegyeztem
;
id, elvész az ember.
Avdotya Danyilovna
Fwi^itwya-ban
közlése után; 1885, július 15-ikén.
273.
Lar-lar
sitié vuzii
vué-gozija
zifi
van,
sua
kokand-no tnz
$ec,
taga-no paskit,
mi -ka tugim: $ec tugom, iz-gondiis
yA random.
328
VOTJÁK SZÖVEGEK, «Lar, lar»
—
hangon
rostám
gyapjuver szerszámom van,
szóló
gyapjuverm húrkötele húrüt fám igen jó,
XVIII.
zin hangot ad (tkp. szól),
széles,
ha mi ütjük a gyapjút,
jól ütjük,
gyapjútokat apróra vágjuk.
jelabugai kerületnek Aktámir (E.iKUaü) Pjotr Pavlov vulgo: Pokoj — közlése után;
Följegyeztem a falujában
—
1885, augusztus 30-ikán.
Jegyzetek: vuz iz-gon-tugon egy heged
(a szarapuli kerületben vug),
alakjára
más nevén
készített szerszám,
melyet a
gyapjú puhítására es finomítására használnak. Áll egy öles nagy-
melynek két végén
ságú, vastag rúdból,
kiálló faszegek
vannak;
ezen faszegekre feszítik az ujjnyi vastagságú húrkötelet (vuz-gozi),
melyet begörbített pálczával, vagy
húrvervel (kokan) pengetnek.
A
e czélra készített
kampós fej
gyapjú puhítása, illetleg az
összekuszált csomóknak kisimítása úgy történik, hogy a ruf-rudat
úgy hogy a vuz-Ymx
felakasztják a falra,
lefelé essék;
a húr alá
helyezik a mg-xostéX, melyben a gyapjú van, azután a húrt pengetni kezdik a kokan-nvil.
kezésbe piiHKa
|
jött
mg
A húr
élénk rezgésbe jön
gyapjuszálakat rezgésével
ptuieTO
|
tugiri
HTb mepcTb
szétoldja |
274.
bayétanez tar nam tre mié ; télá-no uz per, vuá-no uz
iis
éüliktam pinal derjosme.
esik, dér
nem
esik
az idején lekaszált szénára;
tzbe nem megy,
vízbe
nem
vétek nélküli ifjú fejünk.
|
jet MejKO.
Lés-vu uz üsé, puzmer uz üs
Harmat nem
s
esik
a vele érint-
kokan KaTe-
329
VEGYES DALOK. 275.
Bayalma-bakéajadé mon pérésal, bayalma-saékadös adfjéné ;
dunnája z-no kotértékéné
ta
télo-burd kajik lobésal.
Kerti kerti
alma kertetekbe bemennek én
alma virágotokat megnézni;
ezt a világot körüljárni
madárként repülnék
én.
27G. Kértfalomé-ka, kéljos settomé, erodti pufiit luomé ;
érodan punit' lüimé-ká, ctauabsá acmas éotomé.
Ha
énekelünk, találunk szókat hozzá ],
a rossznak
embernek) ellenére leszünk
(t. i.
:
ha a roszszal szemben vagyunk, a feleletét majd
magunk
adjuk meg.
277.
Dééáckiéed éérdoz Kuzonén,
Kuzonén
ijviil,
karjosén
;
désáckiéed-kajik cérdésa,
todmaékéné luoz medain dunnáján?
Tanitód olvas Kazánban,
nem Kazánban,
a városokban
;
úgy olvasván, mint a tanitód,
meg
A 274
féle
d'n.
lehet talán ismerkedni a világgal ?
sz.
dalok
Iván Michailov
Jegyzet. V. Ö. a 275. dalhoz mint gyjteményben a 188. sz. alattit.
közlései.
változatot a Gavrilov-
SAJTÓHIBÁK. jap
1,
« (i
«
sor
3
al.
:
vai
helyett olvasd
|
4,
*
12
«
azves
6,
«
9
«
éacjam
6,
«
8
a
idlí
6,
«
7
«
9
fel.
«
17,
«
6
al.
«
23,
«
14
fel.
«
25,
«
20
«
bcosásd
«
30,
«
i
d'erla
1
«
32,
«
1
«
33,
(-
6
«
33,
•
7
«
33,
«.
33,
<(
37,
«
41
38,
(.
<(
42,
i
«
42,
11
kil'ijdz })ici :
al.
uz
:
uz keski
||
\\
kiloz
«
kildm
kilí'uz
||
kil'lam
||
al.
9
«
gujoz
10
i
izijez
14
«
sigrn
||
10
«
kiloz
||
«
kigattiták ||
izijez
||
éigin kilToz
aceMmyra
44,
«
9
51,
«
15
«
61,
«
8
01,
•
62,
«
70,
«
«
70,
«
10
<(
70,
«
10 fel.:
ulca'astiz
«
70,
«
11
ulcáati
1
3,
19
sori
al.
mindmez
<,
i
al.
«
:
aieximyrt
||
seri
fel.:
fel.;
kijatitdk
||
giidjoz
u
:
Hhjkhhh
||
i&k
3
12
bocsásd
||
d'érla
||
HhJKHMH geg
«
:
kel'ijdz
||
pici
||
||
keÁki
fel.;
éasjám
||
kol'i
||
17,
«
va§
uzveé
||
<(
«
|
||
ugzdz
||
||
minimez
u£2á's
fceraí
azkuéo
cok
€oA-
||
nos-ik
||
berataz hieo
nos-ik
||
||
||
ulca'astiz
ulcadti
331
SAJTÓHIBÁK.
Lap
71,
sor 15
fel.
a
71,
«
3
al.
•
77,
«
2
fel.
«
81,
«
15
:
ümeé sóit
:
intozt
«
81,
«
1
al.
81,
«
2
«
míniz
<(
82,
«
10
«
mos
<(
82,
«
8
«
oj
«
85,
«
9
«
«
80,
«
10
«
«
80,
«
4
fel.
90,
o
8
al.
91,
«
5
«
«
92,
«
9
fel.
«
93,
«
10
fc'tta
:
kiji-os
\\
imoxrt
||
«
«
soli
||
ki^i-os
:
«
«
ames
\\
iuá
||
mtnie
||
nos
||
oy
||
jurgim \\jur$im
:
izikim
iéikim
||
fcecá
feedá
||
utcalom
:
ut dalom
||
nurjasketd :
r«a
nurjaékéta
||
TV*
||
gézé\\gé£é
«
«
93,
«
12 al.:
beracko
«
108,
«
10
«
ísrt
«
109,
«
14
«
ali
«
112,
«
10
«
116,
«
13
«
124,
«
12
«
125,
«
5
«
1
34,
«
5
fel.
«
151,
c
9
al.
*
156,
«
18
«
156,
«
16
«
«
158,
«
14
fel.
fel.
:
||
al'i
||
éapkili
capkili
\\
kuimaz
«
juti
«
:
sej
kuzmaz
||
na^eme
al.:
beracko
||
í's«
na,a,eHÍio
||
$uti
||
soj
||
gegWgec
:
kiémati
«
viztimtá :
cunidá
:
karnis
kismatt
\\
||
vi£timta
cunidii
||
«
160,
«
15
al.
«
161,
«
11
fel.
«
1
65,
«
1
«
jirjam
«
165,
«
7
«
jödattirmák
«
165,
«
10
«
Vandámé
«
170,
«
3
«
kvsté\\kuSté
$o£
:
13 al.:
J02
||
éizémáti
171,
«
«
17S,
«
3 fel.:
vijijaz
«
181,
«
6
al.
puc
«
191,
«
8
fel.:
casjoz
«
207,
«
5
al.
tié
:
jirjem
||
<(
:
hámig
||
\\
||
\\
||
||
||
á"üddttérmák
Vandámo
iizemáti
vigijaz
pw4 \\
tié
éasjoz
332
SAJTÓHIBÁK.
Lap
-2-21,
sor
8
fel.
2
al.
1
«
)M2d
4
«
dunne
228,
«
«
2?>7,
*
«
:20:2,
n
«
276,
«
15
«
293,
ii
«
300,
«
«
300,
'i
«
311,
ii
<|
317,
«
«
1
:
fel. al.
:
:
éiéirii
marzii
||
dünne
||
éotsaldé
||
aifa/í
||
éotésaldé
«
cirdiloz
5
«
éüiskedé
1
al.
zanj*
||
||
OToppaoBaTi>
aéíaw
8
:
éroma
||
||
OTorpa*OBaT'L
:
1 fel.
iiroma sizim
:
éirdiloz
||
||
áüiékodé
2a W3
HELYREIGAZÍTÁSOK. A l,a
34.
lapon u
számú
4.
no* így van fordítva
találós
mesének ezen helye
«azasztagtéren csr
:
:
ár-jüin
a hozzávaló
s
»
jegyzet azt mondja, hogy az tár azon térség, melyen az aszta-
g o k vannak elhelyezve a s z t a g á
1 1 v á n y » Az ár szónak ilyen meghatározása Xikolaj Ivanovnak következ magyarázatán alap.
;
szik:
tár=los t. e. nojicTaBKa, Ha KOTopofi K.ia^yrfc imádságban is itimá ptrton-dirja das-kik
szerint az
éurmon
így volt értelmezhet:
kar.'
hasonlóképen
ekképen
*
:
ványra
das-kik
adj
sotod med-a
?
1.)
kabanjos
ara
szerencsét,
áldást,
rakhassak!"
asztagot
dalban (318.
«tedd,
asztagállványra
idején tizenkét
ezt
hogy
a
mely
ctoi"i>»>,
kában
ár-vilii
szérbe hordás
kerüljön asztag
!
a
(154.
sudaz-buriiz
paktinr
1.),
sot!
hogy tizenkét asztagállÁmde a méhhivogató
(168.1.)
olvassuk: nil aro-kii
;,ok-iÍla puktíni, cecidii
«hogy a négyl á b ú asztalra helyezhessük, fogod-e
mibl
hogy nemcsak az asztagnak, hogy az asztag ár-jót voltaképen ama czölöpök képezik, melyekre az asztagot azért rakják, hogy a föld nedvességének káros hatásától valamikép meg legyen óva. adni mézedet?)),
hanem
az asztalnak
Ilyen czölöpökre
is
kitetszik,
van
á'r-je s
— vagy mondjuk inkább oszlopokra — építenek
azoniban tapasztalatom szerint a votjákok lakta vidékeken épületeket s természetesen
mondja:
csröket
kiinos,
ár-jilin
ez
is
nem
midn
;
tehát a találós
azt jelenti,
hogy
«az
mese
azt
asztag-
asztagállványon csr hanem egyszeren «czölöpökön(v. oszlopokon) csür.i Csakis így érthet a
téren, találós
a
v.
»
mese megfejtése
láb csakugyan
«
:
«a hídnak
dal das-kik aro kabanjos sorát
pös
lába
oszlopa » a testtörzsnek. is
,
:
fölött testtörzse »,
így fordítanám
asztagok" (vagyis «nagy asztagok»),
mert
— Ezután a 81. számú :
nem
«tizenkét c z öl ö-
pedig: 12 állva-
334
HELYREIGAZÍTÁSOK.
nyon lev asztagok» ara kában sot
A
.'
lapon
37.
228.
(1.
lev
44.
«
állványos ») asztagot adj!
számú
találós
— ul) alkalmasabban fordítható így:
tokáréin
«h. mellett») kecskeszem.
jelent
szintígy a 158. lapon: das-kik
s
1.)
12 czölöpös (nem:
(v. ö.
mese
— Rügy. A lord szó
juma-nanma bord-kad
pottiíi
t.
i.
korka-bordin (e b.
falat, oldalt is
Inmara
rendes szó tudvalevleg a «fal»-ra: íbod-dor «fal»
(
Házfalban !
151.
= bord-dor)
1.
;
a
ez a
s
jelentés jobban beleillik a találós mesébe, a
a rügy az
«ágház»-nak
nem
mennyben t. i. hanem benne, az oldalá-
mellette,
ban van.
A
43. lapon a
1
számú
1 '2.
miért volna a macska a
«
találós
mesében igen homályos,
kémény mögött lev zsiros sulyok-
hozó koj nusi) hasonló. Jobban megvilágítja a dolgot Potanin következ adata: «KOii-Hyimi (acHpHud Hymn) = Hirudo officinalis iibflBKaw. E szerint így hangzik a találós mese Kémény mögött i c z Macska. A karikába fekv macska hasonlítható a a. p ó pióczához, de nem a lapos négyszög sulyokhoz, melyhez külömben a « zsíros » jelz sem illik. Tévedett Gavrilov is a lacHpHHÜ .TfcHHBeiTL* (kövér henyél) fordítással (1. tal. mes. 135. sz.). A 105. lapon ubo így van meghatározva: «karó, melyre valamely növény felfut » s ennek alapján a szövegnek e helye is ubo-vélén budié nemié küz<' a magyar fordításban: « karón növ l
:
—
:
bab».
Ez a «karó»
jelentés
mert
félreértésen Alapszik;
tiszta
hiszen az idézett aequivalens rpajna "kerti ágy » -at jelent. Ezt az utóbbi jelentését az ubo szónak bizonyítja Ivan Michailov tatár tiitál ((•virágágy,
blumenbeet») fordítása
ban a következ
sor
:
továbbá Gavrilov
uboán, oboán voi sugoned
se.ieHbiii .lyKi («egész kerti
A
is;
ágygyal van zöld hagymád »). (nt'j
Xikolaj Ivanov véleménye után indulva így fordítottam
rühödéstl
(óvj
hanem:
vagy
meg). Pedig
— amint
:
szólást
rühes
szótáram szerkesztése
közben rájöttem — a «rühes»-nek megfelel votják szó nem giélojo,
giílojani.
(=
Az
itt
gizloes, és
szerepl
szarapuli gig, gi£i)
«rühödni» sem gizjaskini,
gízijo,
nyilván
zéstl
óvj
a
maimisi
homokszem (MCTiaiimaa
48. és 185. lapokon) szó származéka, ezt tenné:
dalá-
rpajaMii
irfe.iMMii
lapon elforduló gtzijo gizjaskamles
153.
3:2.
mi
gíéijo,
hanem
gizi,
iieciuiiHKa;
giji 1.
a
szerint az egész kifejezés
«homokszembe való (értsd homoktorlaszba v.) ütkömeg!» Alakilag és jelentésben analog vele a nyomban :
335
HELYREIGAZÍTÁSOK.
rákövetkez szólás: rajizo vajiaikamleé « szekérrúd összeütközéstl (óvj meg) !» s parallel kifejezések az eltte levk is: «botló nyelvtl, botló lábtól (óvj meg) !»
számú dalban pukon-korka szó szerint «ül szobáfordítva. Hogy mi ez az «ül szobás megtudjuk Max Buch könyvébl, hol az a 28. lapon fonóka-féle, téli mulató háznak van leírva. Ezen magyarázat után el kell vetnem egészen a minthogy sokkal természedal elejérl adott eddigi értelmezést tesebben foghatók fel az ottani kérdések mint párbeszédek a Zord téli id fonóba jöv legény és az t fogadó leány között. van. «éik, ük hangon kopog a harkálya. «Mért nem jösz be?» unszolja a pukon-korká-b& bejönni vonakodó legényt a leány — «mid van neked (azaz: mit csinálsz, mi czólból vagy) a fagyos fa 189.
nak" van
;
—
mögött; hiszen szakálad, bajuszod csupa
«Mid van neked (mit csinálsz
te)
a zúzmarától ?! »
a pukon-korkáb&n?]»
aztán feleletül: «a
szabódva a legény. Erre
illik
kevés, de vígságukkal
a ház». stb.
teli
sz
—
j
—
felel vissza
umsáló
igen
M. B.
