ARBOB : Presented to the. LIBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO. Olivér Botár

i

ARBOB

:

Presented to the

LIBRARY of the UNIVERSITY OF

TORONTO

by

Olivér Botár

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/dsylukcsprOOfb

A DÉSY-LUKÁCS PÖR ELSZÓVAL ELLÁTTA

ANDRÁSSY GYULA GRÓF

SAJTÓ ALÁ

RENDEZTE

Dr FÁBIÁN

BÉLA

DICK MANÓ KIADÁSA Budapest, VIL, Erzsébet^körut

12

C

K

^^"--

A NAP

C

UBRARY

•'.".N/V

iiyonulAja

(Mérci

Jen

és társai b.

t.)

Budapest.

ELOSZO. Irta:

ANDRÁSSV OVULA

gróf.

A nemzetnek legnagyoJib kincse az erkölcs tisztasága. A legtöbb megsemmisült nemzet erkölcsi fogyatkozásai miatt bukóit meg. Az anyagi jólétnél is fontosabb a tiszta erkölcs. Bizánc romlása, a korrupció pusztító hatásának e klasszikus példája óta a mai napig sok állam esett rabigába erkölcseinek megromlása miatt. Lengyelország, most legutóbb Törökország a ,, guruló rubelek" áldozata lett, s azérl nem bir hosszú vonaglása közben erre kapni, mert a pénz rohasztó hatása akadályozta meg minden szervezkedésének s legjobbjai minden erfeszítésének sikerét. A korrupció nem egyszer gyilkos hatást gyakorolt az államok bels rendjére is. Lajos Fülöp és IIL Napóleon bukását nagyrészben a rezsimhez kapcsolt rossz hir okozta. Az anarchiának legbiztosabb elmozdiója az államhatalom korrupciója. Mosolyt keltene, ha nem fakasztana inkább könyeket, hogy ma a konzervatív érdekek nevében védik a korrupciót és teszik tönkre az igazi konzervatív erket, a törvénytiszteletet és az erkölcsi tekintélyt. A feltámadás is mindig annál a nemzetnél a legnehezebb, amelyet nem az ellenség túlereje gyzött le, hanem saját erkölcsi hibája. A búrokat Anglia pénzügyi és katonai tulhatalma megkatasztrófa után törte, de hsies védekezésük, jóerkölcsük a nemsokára uj életet adott nekik, s ma a bur faj megint az életers fejldés és az egészséges haladás utján van. Ha sterling „mászta" volna meg Ladysmith falait, a bur név már rég a múlté lenne, csak a magaviselete által megszerzett tisztelet keltette uj életre a világhatalom által letiport kis nemzetet. A világosi gyászos fegyverletétel csak azért nem vált végzetessé reánk nézve, Passzív mert az akkori generáció megvesztegethetetlen volt. rezisztenciájával újra hatalmi tényezvé tette azt a nemzetet, amelynek neve még a teljes legyzetés percében is félelmes és tisztelt maradt. Ma a magyar állam már nem léteznék, ha Bach sikerrel bírt volna korrumpálni s ma a Centrálparlamentben ül-

IV

nénk, ha az ó-konzervátivok panamapénzzel és erszakkal meghamisító Iták vohia a nemzet akaratát. Mióta bennünket idegen országhoz állandó közjogi kötelék kapcsol, legfbb veszélyünk mindig a társadalmunk korriptibilitása volt s csak azért élünk még, mert ers faji érzésünk és mindig elforduló vesztegetések hasajnos hazafiságunk a tását végül mégis sikerrel birta ellensúlyozni. De az kétségtelen, hogy nem Karaffa és Haynau fegyverei voltak a legveszélyesebbek reánk nézve, hanem az országgyléseken néha megnyilvánuló megvesztegetés és korrupció. Végleg csak azokat a jogokat vesztettük el, amelyeket megvásároltak, amelyeket törvényes formák között feladtunk. A korrupció, a nemzetek e legveszélyesebb és legutálatosabb betegsége, ma, az arany-borju imádása és az anyagi haladás korában különösen kedvez talajra talált. Mindenütt védekezni kell ellene. Ma az idealizmus, a közerkölcsök és a köztisztesség megóvása képezi a politikának egyik legfontosabb feladatát min-

—

—

Nálunk e feladat különösen fontos, mert nem vagyunk és nem voltunk mentesek a korrupció miazmáitól. mert a fölülrl jöv korrupciónak is ki vagyunk téve, amelynek egy nálunk gazdenütt.

dagabb idegen állammal való kapcsolat könnyen szolgáltai ürügyet és eszközöket, és mert nálunk a korrupció e leggyilkosabb idegen érdeknemét az állami eszközökkel való korrupciót ben is alkalmazhatják. Míg a lengyel és a török mindig csak annak a veszélynek volt kitéve, hogy a küls ellenség törekszik életereibe méreganyagot bejuttatni, nekünk azzal a lehetséggel is kell számol-

—

—

nunk, hogy erkölcsi gyengéinket saját államunk, önmagunk bellünk kisajtolt anyagi eszleghatalmasabb szervei fogják létünk alapjainak lerombolására fölhasználni, amint közökkf'l ez a múltban már gyakran megtörtént. A Désy-Lukács-pör tanúsága szerint a korrupció járványa nálunk újból el van terjedve. E pör bebizonyította, hogy a korrupció vált újra a kormányzás egyik legfbb eszközévé, hogy régi bajunk kiujulásával van dolgunk. E per valóban kétségbe

—

—

ejt képet nyújtott közállapotainkról.

A korrupció egyik legcsunyább neme az, mikor a közérdek képviseli hatalmukat saját anyagi hasznukra használják föl. Ez csak kis mértékben szerepelt a istennek hála a korrupció vádak között, de e tekintetben sem látunk mintaszer eljárást. E tekintetben is nem egy kifogásolható szokásra, nem egy veszésem helveselhet, lyes praecedensre akadunk. Semmiképpen hogy a miniszter egyik házát egvenesen önmagától vette meg az állam részére és a másikat pénzintézet közbenjöttével és hogv ezt a tranzakciót a parlamentben nem jelentette be. Ezzel n köztisztesség és a közigazgatás azon szabályába ütközött, amelv azt

—

—

kívánja, hogy a tisztvisel magától reábízott érdek számára semmit se vegyen meg anélkül, hogy ezt bejelentse, hogy tle független tényez, vagy felettes hatósága hozzájáruljon. Ezzel megsértette a volt pénzügvminiszter azt a közérdeket is, hogy a köztisztvisel hivatalos eljárásának korrektségéhez a gyanúnak még árnyéka se férjen, a közérdek korrupt kezelésének még látszata se legyen meg, mert amikor házát akkor adta el, midn tudta, hogy reá a vezetése alatt álló minisztérium reflektál és amikor aztán az így eladott házat tényleg megvette az állam számára, az inkompatibilitási törvény kijátszásának nagyon komoly gyanúját keltelte, ámbár a parlamentnek való bejelentés által tle könnyen szabadulhatott volna.

Minden köztisztviselnek be kell tartani a közvagvon kezelésének ezen szabályait, de míg azoknál az alacsony állású hivatalnokoknál, akik nem kötelesek mások felett felügyeletet gyakorolni, az ilyen visszaélések súlyosabb beszámítás alá csak akkor esnek, ha velk a rájuk bízott érdeket károsították meg, vagv ha a kijátszási szándék be van bizonyítva, addig a miniszternél a szabályok legkisebb megsértése is súlyos hiba. A magas ranggal, a nagy hatalommal a kötelesség pontosabb teljesítésének kell az ellenrjárni. Ha a miniszter nem gyakorolhatja szigorúan zés jogát a reábízott számtalan hivatal felett, mert maga sem tartotta meg azt a szabályt, amelyeket másoktól meg kell követelnie, ha felülrl terjed a közérdek kezelésénél a lazaság példája, akkor az egész állami élet és az egész közigazgatás jóhirneve szenved. A miniszter teljes becsületessége, becsületességének teljesen érintetlen volta nemzeti érdek is, s a miniszíeraek saját nevének hírét sem meggondolatlanságból, sem könnyelmségbl nincs joga a formák megszegése által kockáztatni. A miniszternek az olyan törvényt, mely az érdekeltséget hivatalos lényeinél kizárja, a végs konzekvenciáig a legszigorúbban be kell tartani. Az ilyen szabályoknak nemcsak betjét, hanem szellemét is tisztelnie kell.

De bármennyire kifogásolhatók

és

szomorúak

is

e ténvek,

még

sokkal nagyobb rombolás észlelhet az erkölcsi törvények azon másik terén, amelyek a hatalomnak a pártszempontok szerinti visszaélését tiltják. Ha ezen törvénvek megszegése még nem is jelenti ípso jure az egyéni becsület fogalmának teljes bomlását, oda vezetnek ezek is, fleg a nálunk tapasztalt túlzásukban. Azok a példák, amelyeket a közérdekek kezelésénél, az államügyek vezetésénél az állam legels hivatalnokai adtak, a marján-

—

is fenyegetik. Amikor a hatalommal való visszamegy, hogy a kincstár érdekeit azok rendelik alá saját pártérdekeiknek, akiknek legels hivatalos kötelessége az állam

becsület alapjait élés odáig

érdekeit képviselni és példaadás és ellenrzés által az egész közigazgatási hü kólelességteljesitésre bírni, akkor e visszaélések igen

könnyen

cselekmények szentesítéséhez veszabad vakikinek érdekeihez annyira közelálló dologért, mint pártjának gyzelme, saját uralmának fenntartása, a pénzkezelés kétségbevonhatatlan szabályaitól eltérni, ha az állami szerzdések kötése alkalmával szabad milliók fizetését nem az államkincstárba, hanem az állami érdekeket képvisel kormány hatalmi érdekeit szolgáló párt kasszájába kikötni vagy elfogadni, akkor a kötelességek megszegésének a példáját adtuk, akkor megengedjük, hogy saját direct, vagy indirect érdekeinket magasabbra helyezzük, mint a mások által reánk bizott érdekeket, mint hivatásunk teljesítését, s akkor a legcsunyább egyéni korrupció alapjait zetnek.

is

niagánbecsiiletlje vágó

Ha

lerakjuk.

A kormány gondozására tatott ilyen pártpolitika

nem

érdekek kárára folyképzelhet másutt, mint ott, ahol

bizott anyagi is

a politikai szenvedély, ahol a machiavellizmus megingatta a hivatásos kötelesség érzetét és az erkölcsi törvénvekhez való ragaszkodást. Az ilyen kormányzat hatásában is erkölcsrontó, helytelen erkölcsi felfogás gyümölcse és a rossz erkölcsök terjesztje. Irtózatos kárt tesz a társadalom becsületében az a sok millió, amelyet az állam rovására szereznek már azzal a korrupcióval s azzal a nagyarányú lélekvásárlással is, amelyre fordítják. Az állam legfbb feladata iníézmén3'ei által egyéni kötelességteljesítésre, hazafiságra, jellemre nevelni. A pártkassza hatalmára alapított álparlamentárízmus a nemzet erkölcseit teljesen megrontja, mert a megvesztegetést rendszerré emeli és a kormánvzást reá alapítja.

S ez az eljárás az állam anyagi érdekeit is érinti. A modern állam óriási szükségletei, az adófizetk folytonosan uja])b megterhelése mellett az állam akcióképessége csak ugy biztosítható, feladataínak az állam csak ugy tehet eleget, ha a szerzdések megkötésénél nála a szaktekínteteken kívül más nem szerepel. Amint az állami szerzdések kötése alkalmával szabad pártcélokra íizetéseket kikötni, olyan célokra, amelyek sokkal közvetlenebbül érintik a miniszter egyéni érdekeit, mint a szaktekintetek megrzése, akkor az állam igen gyakran megkárosulhat s akkor gyakran megtörténhetik, hogy az adófizetk táplálják a pártkasszát. A katonai szükségletek, az anyagi és kulturális érdekek szolgálata mind sulvos károkat szenvedhetnek, amint a szerzdések megkötésénél s a szerzdések végrehajtásának ellenrzésénél más érdekek is szerepelnek, mint a hivatásos kötelesség.

Különösen nagy anyagi kárt okozhat az, ha a kormánvnval állandó elszámolási viszonyban és a kormány ellenrzése alatt álló társulatok politikai hatalmat osztogathatnak és ezzel a kormányokra és a politikára dönt befolyást gyakorolhatnak, mert az élet minden vonatkozásában bebizonyított igazság, hogy az,

VII

aki pénzt ad, akitl pénzt várnak, Ijetolvást szerez; a közérdek hogy a kormány gyakorolja ellenrzését és befolyását az állammal szerzdéses viszonyban lev pénzintézetekre s el nem tri azt, hogy a pénzintézet, amely hetolyásával kötelességszeren a részvénvesek érdekeit érvénvesiti. a korpedig" azt kívánja,

mányra nyomást gyakorolhasson. Kiszámíthatatlan, hogy mennyi

kárt okozhat az államnak a annyi szellemességgel „bankokráciának" nevezett rendszer, amelyben nagyrészt az államtól függ pénzintézetek az állam ügyeit vezet kormányra dönt befolvást liirnak gvakorolni, s tle hálára számithatnak, ahol a kormánvt és az ellen-

Vázsonyi

által

mköd

rzése alatt intézeteket együtt mények titka kapcsolja össze. tást zett

elkövetett

tiltott

cselek-

S eltekintve az anvagi érdekektl, kiszámíthatatlan pnsztiokoz a nemzet politikai értékeiben is a Désy-perben leleplekorrnpció azon módja, hogv az állam nagv szerzdéseit a

pártkassza megtöltésére használják fel. Amikor a kormánv a nemzeti akarat meghamisítására az állam kárával pénzt szerez, amikor a kormány az álianniak mindig inienzivebJié váló' és mindig táguló gazdasági tevékenységét arra használja fel, hogy a nemzet egy részének leküzdésére, jogosult és hazafias törekvések legyzésére kiszámíthatatlan milliókat szerezzen, akkor a parlamenti harcot elmérgesíti, az ellenzéket az erszak és terror eszkíizeinek használatára kényszeríti, akkor a parlamenli határozat iránti tiszielctel megsemmisíti és vele aláássa a törvények tiszteletét is, akkor megrendíti a tömegben azt a hitet, hogy a kormánynak van erkölcsi joga ahhoz, hogy a közhatalmat gyakorolja, akkor a kiselibségben megsznik az az érzés,

hogy magát a t()bbségnek alávelni

köteles, akkor a tömegek a nemzet akaratát joggal meghamisitoitnak, az alkotmányt hazugságnak

tekinthetik.

Ha a kí.rmánynak módjálian van és szabad olyan hatalmas pártkasszát gyjteni, amely az alkotmányos küzdelem dönt tényezjévé válhatík, ha a nemzet meggyzdésébl ered támogatást a pénzzel szerzett támogatás pótolhatja s ha megtörténhetik, hogy a pénz erejével a többség jogát a kisebbség szerezheti meg, olyan politika is lehetvé válik, amely ellentétben van a nemzet valódi akaratával, akkor az állam békéje, rendje veszélyeztetve van, akkor ez a rendszer forradalomszer összeomláshoz, meglepetésszer teljes felforduláshoz vezethet és akkor az egész állami rend nélkülözi azt a szilárdságot, amelyet a nemzet szabad akaratára való támaszkodás kölcsönöz, akkor alkotmánya kijátszható s a nemzet megsznik sorsának ura lenni. A korrupció rendszere mellett megbomlik a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti helyes viszony. A kormány válik pénze által az országgylés urává. A felelsség ílluzóriussá lesz, mert az, aki a kormányt felelsségre von-

VIII

l-atiiá.

a kormánytól kapta

mandátumát

és tö!e várja

annak meg-

Ijosszabbitását is. A pénzzel összetartott párt a parlamentet komédiává alacsonyitja. mert a kapacitálást, a meggyzdés szerint való állásfoglalást lehetetlenné teszi. Az óriási módon megntt pártkassza a választások megdrágulása által lehetetlenné tette a jiolitikai (")nállóságot is. A jelöltek nagy zöme, vagy kénytelen függetlenségét eladni, vagy anyagilag tönkremegy. A gyakoribb választások a politikában résztvev középvagyonn embereket gazdasági válságba sodorják. A mandátumdrágaság a képviseli állás üzleti kiaknázásának káros szokásához vezet és egyrészt a törvényhozó függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, másrészt a kormányzat zaklatásához s a szaktekintetektl idegen tekintetek befolyásának növekedéséhez vezet és az üzleti céloknak ad a politika terén meg nem illet hatalmat. A demagógia, a túlzott radikalizmus ert vesz az ellenzéken, mert csak ez teszi olcsóbbá a választást. A középút politikáját jobban akadályozza a drága választás, mint a radikális választójog. A pártkassza túltengése a pártabszolutizmushoz \ezet, amely drágább, erkölcstelenebb, következetlenebb,

líártékonyabb és ugyanakkor nehezebben legyzhet minden más abszolutizmusnál. Az alkotmány a hazugság miartalékává válik. A szabadság formái megmaradnak, de lényege meg van hamisítva. A kormányok minduntalan a nemzet akaratára hivatkoznak, mint kormányzatuk alapjára, de ez az akarat meg van hamisítva. Hipokrata módon a többség erkölcsi jogain lovagolnak, amikor tudják, hogy tényleg a pénz erkölcstelen hatalmára tá-

maszkodnak.

—

—

sajnos sohasem lesz A korrupció és a megvesztegetés teljesen kiirtható, de jaj annak a nemzetnek, amely a hatalmat és a rend fentartását a korrupcióra alapítja. Pártkassza mindig volt és lesz, de végzetes depravációba esett az a nemzet, amely megengedi, hogy a pártkassza az állam rovására minden állampolgár közös tulajdonából töltesssék meg s olyan kiapadhatatlan forrásból táplálkozzék, mint amint az állami üzletek nyújtanak. Pártkassza elkerülhetetlen, de aláássa az alkotmányt, aláássa a jog és törvény iránt való tekintélyt, aláássa a becsületérzetet, ha a pártkassza elsrangú politikai hatalommá válik és nagy arányainál fogva a nemzeti akarat meghamisítására képes.

—

LükácsIrtózatos erkölcsi sülyedésröl tett tanúságot a Désy kinos róla beszélni, valódi felszabadulás volna, ha felette napirendre lehetne térni, ha a feledés fátyolát lehetne reá boritani. De nem tehetjük ezt. Ma még kötelességünk vele foglalkozni, szomorú tamdságait a lehet legszélesebb körben elterjeszteni, per,

nem

mert

világított,

gázoltunk ki abból a betegségbl, melyet e per megellenkezleg mélvebben benne vagyunk, mint bármikor

eddig.

Nem

a/ a legszomornbb,

hogy mindaz megtörténhetett, ami-

IX

során eskü iiielletl vallottak, hanem még annál is sokkalta kétstgjjeejtöbb, hogy e pernek semmiféle politikai kö-

röl a tárgyalás

vetkezménye nem

volt.

Még Lnkács sem

azért

mondott

le,

mert

a miniszteri széket a birói megbélyegzés szégyenétl akarta megmenteni, mert elvesztette a kormányzáshoz szükséges támoga-

—

mert megbukott, hanem mint maga kérkedve mondotta, azért, mert idegei felmondták a szolgálatot, mert utóvégre ,,ö is csak ember". A munkapárt vezérférfiai. Tisza és Khuen tudták, hogy a Désy vádjai igazak és kitartó eréllyel védték Lukácsot, amikor azóta sem tudják be neki, az igazat letagadta. S ugy látszik, hogy a pártnak magának is téves adatokat mondott, s hogy a biróság eltt sem mondott igazat. Ezt mindenki természetesnek, helyesnek tartja a munkapárton, ámbár kisült, hogy oly eszközök tást,

— csak

állottak az utolsó választás alkalmával a

kormány

rendelkezésére,

hogy az ország többsége igazán helyeselte-e Khuen vállakózását, hogy a munkapárt valóban a nemzet többségének köszöni-e a hatalmat, amikor a többség jogának erkölcsi alapja minden elfogulatlan eltt kétessé vált, akkor is fentartják a korrupcióval szerzett többség abszolutizmusát. Ami-

amelyek kérdésessé

teszik,

kor a többség erkölcsi jogához kétség fért, azt a rendszert folytatják, amelyet a többség azon erkölcsi jogára alapítottak, h.ogy magát, mint a hamisilatlan nemzeti akarat képviselje, még a formai jogon, a törvényen és házszabályon is tulteheli. Annkor kisült, hogy a korrupciónak páratlan mérvét használták a jelenlegi országgylés megválasztásánál, az országgylést mégis együtt tartják, ámbár az erszakkal végrehajtott reformok után, mint ezt a múltban maga Tisza is hirdette és tette, a Házat még a korrupció vádja nélkül is fel kellett volna oszlatni. S ezzel a Házzal életbevágó fontosságú, elvi természet kérdéseket akarnak még megoldani, ámbár ez az uj választási törvény szentesítése következtéiben is illetlen és helytelen. Azzal a parlamenttel, amelynek születési hibája kiderült és amely ma már nem is képviseli a törvény által megalkotott választóközönséget, az államosítást akarják az ellenzék nélkül megszavazni, ámbár a kinevezés rendszerétl a nemzet egy nagyrésze fél. ámbár egy ilyen javaslatot az ellenzék egy izben már megbuktatott, ámbár a legutolsó, szabadon megválasztott képviselház óriási többsége szakított ez elvvel, ámbár senki sem tudhatja, hogy az uj választóközönség miképen gondolkozik a kérdésrl.

Olyan visszaélések sültek ki, amelyeket senki sem védett, sem védhetett. De azért egy lépés sem történt abból a célhogy a visszaélések ismétldését megakadályozzák. A jelen-

senki ból,

gyzelmekor használt eszközöket a biró megbélyenémán hallgat és egy szóval sem meri e nagyfontosságú tények felett még véleményét sem kifejezni. A bebizo-

legi

többség

gezte, de a többség

XII

hogy bárki is tagadta volna az általa emelt václakat. S emellett a tulhatalmas fél mellett látszott szólani a meghurcolt tekintély, a megtámadott rend védelmének szüksége, a sértés nyers. tul/<')nak látszó formája, szokatlan volta és az egész kérdés politikai vonatkozása, amely a birót rendes mködése terétl elvonta és aimak a veszélynek tette ki, hogy a politikai szenvedélyek és tekintetek útvesztjébe kerül. De a biróság mégis megállta helyét. Ingadozás nélkül megtalálta a helyes utat a királyi tábla, amely nagy tudással és éles ésszel állapitotta meg a helyes nézpontokat és a heljes eljárási módokat. A törvényszék nehezebben igazodott el a szokatlan terrénumon. Elször arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a felhozott tényeket bizonyitani sem kell, mert ha igazak, akkor sem igazolják a panama vádját. Hallgatva az ügyész tanácsára, elzárta a bizonyítás útját, igazat adott a miniszíerelnöknek és elitélte a vádlottal. A második tárgyalásnál azonban a bizonyítékok elementáris ereje, Vázsonyi csodálatosan szép beszédé, amelyben a felderített lényeket összefoglalta, jelentségüket, bizonyító erejüket meg-

amely a megsértett erkölcsi érzés hatalmás, vulkánmeggyzte a törvényszék biráit arról, hogy igazságosak csak akkor lehetnek, ha következetlenek lesznek. világította,

szer

s

kitörése volt,

S birói lelkiismeretük tanácsa szerint cselekedtek. Szembe helyezkedtek önmagukkal, saját korábbi Ítéletükkel. Talán érdesajkükkel is. Szembe a hatalmasok akaratával, akik nálunk nos még az igazságszolgáltatás palotájálian sem tehetetlenek. A per tanulságai között ez adja a legtöbb bizalmat a jövhöz. De ne felejtsük el, hogy huzamosabb ideig ingani éreztük a földet lábaink alatt, hogy sokáig kételkedtünk a biróság függetlenségében, hogy magunkon tapasztalhattuk ama hit lesújtó, nihilizmus felé vezet hatását, hogy a liiróság függetlenségének sziklaszilárd tálaját külbefolyások meglazítani képesek. E nyomasztó érzésbl, e per tanulságaiból vonjuk le azt az elhatározást, hogy a birói függetlenség intézménves biztosítását fogjuk kívánni. Egyáltalában s ezzel végzem bevezet szavaimat ersítsen meg e per abban az elhatározásban, hogy mindent elkövessünk abból a célból, hogy a jellemeket szilárdabbá tehessük, mindent elkövessünk arra, ami a közerkölcsöket emeli, hogv irtsuk ki alkotmányunkból az elterjedt hazugságot, küzdjünk az alkotmányos jogoknak korrupcióval és erszakkal való aláásása ellen, mert e visszaélések eltrése szolgává és erkíWcstelenné teszi a nemzetet: a magyar nemzet pedig csak akkor fogja magát nehéz helvzetében fenntarthatni, ha szabad és becsületes.

—

—

—

—

A

pör elzményei.

Ezerkilencszáztizenkettö május huszonkettedikén történt. viselház üléstermében Kovács Gyula egy izgatott pillanatban

egy vitázó,

vereked lömogbeu egyesültek

s

nem

volt

az egész parlamentben, aki ura maradt volna szenvedélyeinek. álilaloll a lángoló szenvedélyektl Zoltán odakiálloll Zichy Jánosnak:

—

pénzen

Szabad-e ilyesmikéi olyan lett

kép-

feldön-

összegyjtésére szolgáló urnát, a munkapárt és az

szavazatok

tötte a

ellenzék

A

hangulatliaii

történt,

ember Ebben

hogy Désy

parinak clkövelni, mely defraudáll

összehordva?

A következ nap május huszonharmadika, napja. Az utcákon a

rendrség

és

az utcai forradalom els munkásság valóságos harcokat vivtak

egymással, honn a város kells közepén folhoritott stráfszekerek,

a külvárosokban az egymásra borított

munkások

alkotolt barrikádok tetején

lamentben szilott

pedig,

hangulatot

amikor

még

villamoskocsik és liszleszsákokból

vérzettek a választójogért.

törvénytelen elnökválasztás

a

által

A

par-

izzóra

izzóbbra bevitették az utca hirei, Désy Zoltán

rohant az elnöki emelvényre

s

fel-

arra kérte Tiszát, adjon neki engedélyi

egy sürgs interpelláció elterjesztésére, hogy Zichy Jánosnak odavágott vádját az egész

—

Ház eltt

bebizonyítsa.

—

volt a Tisza Én nem tarlom sürgsnek a vádak tisztázását válasza s nem adta meg az engedélyi az inierpelláció ellerjeszlésére. Megkezddtek a béketárgyalások. Az ellenzék az ország válságos

állapotának

ludalában

A békeeshetségeket nem

minden volt

elfogadható áron békét akarl kölni. szabad veszélyeztetni azzal, hogy a Désy

vádjainak bebizonyításával az ellenzék és munkapárt közzé ékellessék

impedimentum publicae honeslatis. Désy tehát hallgatott egész addig, mig bizonyossá nem vált, hogy a Lukács-kormánynyal békét kötni nem lehet s mikor a szeptember 17-én a Házban lefolyt események után az szeptember 18-án egy ellenzéket a Házba többé be nem bocsátották, a Sas-körben tartott ifjúsági gylésen, hogy vádjait módjában legyen megvádolta az egész munkapártot azzal, a biróság eltt bizonyítani, hogy lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a koraz

mán\- egyik erkölcsi alapja a lopás. Lukács László pedig Európa

leg-

nagyobb panamista ja. Ezt a beszédet inkriminálta a királyi ügyészség,

módon azzal,

lopott

de

csudálatos

a beszédnek csak azt a részét, mely Lukács Lászlót vádolja

meg

hogy Európa legnagyobb panamistája. Azt. hogy a munkapárt pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány

egyik erkölcsi alapja a lopás, ezeket

melyek miatt vád emelend Október hó 27-én adta ügyészségnek

s

és

nem

emelhet

meg

találta lett

olyan tényállításoknak,

volna.

Lukács a felhatalmazást a királyi Takács Aurél vizsgáló-

1913. január 11-én hallgatta ki

Désy Zoltánt. Désy kérte a vizsgálat gyors lefolytatását, kijelentette, hogy bizonyítékait nem kivánja a vizsgálat során elterjeszteni. A budapesti királyi büntettörvényszék február 17-re tzte ki a ftárgyalást és a védelemnek a ftárgyalást megelzen beadott kérvé-

bíró

nyére hozott 6802/1913. B. számú végzésében

arra

az

álláspontra

hogy a bizonyításnak a BTK. 263. §-ának 1. és 5. pontja értelmében helye van s azért ,,a törvény által megengedett ennek a bizonyításnak a ftárgyaláson való foganatosítása végett" elrendelte a védelem s a kir. ügyészség által megjelölt bizonyítékok beszerzését. helyezkedett,

Az els flár^yalás. — —

köztudomásúlag a LukácsA „Pester Lloyd" cimii napilap, február 14-iki számában, tehát kormány német nyelv félhivatalosa, három nappal a ftárgyalás eltt, egy vezércikkben körvonalozta állásfoglalását a panama fogalmát illetleg. A francia panama-affér adatainak hamis és irányzatos felhasználásával, történelmi és

dogmatikai

alapon akként állapítja meg a panama fogalmát, hogy panama a közhivatalnoknak az a ténykedése, melylyel magának a közvagyon hátráMinthogy a ,,Pesfer Lloyd"^nak nyára jogtalan vagyoni elöíiyt szerez.

—

kormány bizalmasainak körében mint a bíróság által bizonyítás tárgyában elfoglandó álláspont idellti kifecsegését a tanácsadó által, a Pester Lloyd" közlése állal szült izgatott hangulatban kezddött meg a február tizenezt is

a cikkét ellenzéki körökben, de a

ugy fogták

fel,

,,

helediki ftárgyalás.

A Langer

tanács elnöke Baloghy György kúriai biró, a szavazóbirák pedig

Jen

táblai és

Kállay Miklós törvényszéki birák voltak.

Elnök: Megnyitom a tárgyalást. Tárgyalás alá veszszük nyilvános

rágalmazás vétségével vádolt Désy Zoltánnak a bnügyét. Vádlott ur ilf van?

Désy Zoltán: Igen! Elnök Neve?

— Désy Zoltán. — Hány éves? — (ilvenegy. — Születeti?

- Nagyölvesen. -- Vallása?

— Evangélikus-református. — Családi állapota? — Ntlen. — Vagyona van? — — Büntetve volt? — Sajtóvétségért párbajvétségérf. Igen.

Igen.

és

\ mai napra be van idézve Lukács László

sértett.

Sí'Ilnj

föügyészlu'lycIU's:

Haiiial)ás

excellenciája kormányzati ügj^ek

iiiiall

Tiszlelellci

jolfiilfin.

akadályozva van

liogy

ö

a megjelenésben.

Távollétében én képviselem.

Elnök: Tessék helyet foglalni. Elnök: Tanukként beidéztettek: Elek Pál (nem jelent meg), LTlmann Adolf. Vajda Imre (nem jelent meg). Szálai Béla (nem jelent meg),

Bánd Dávid. Jeszenszky Sándor. Kazár dr. Rainer Béla (nem jelent megi.

gróf Károlyi Imre, Sándor Pál. Adolf, Albert József,

Poscba Ern,

Deutsch Béla (nem jelent meg), Brachfeld Emil. Zigány Árpád. KristófTy József (nem jelent meg), Krausz Simon, Paduch József (nem jelent meg), Kurovszky Zsigmond, Czerninger Alfréd, Wahlnor Aladár. Nóvák Ferenc

Fábián Gyula, Salgó Dezs, dr. Mayer Ödön, Tolnay Hazai Fülöp. Szakértkként beidéztettek Roska .\ngv-el, Becsila Lajos; ellenrz szakért Vágó József. Sélley Barnabás: Bejelentem, hogy Nóvák Ferenc beteg, orvosi bi-

ínem

jelent meg),

Serényi Samu,

Lajos,

zonyitványt küldött, bogy

Manót

nem

jelenbetett

meg

és

kérem

helyette Deutsch

kihallgatni.

Elnök:

A

meg nem

biróság a

gyalás folyamán

fog intézkedni.

esetleg vallomásaikra esküt kell

jelent lanuk lekinteiében

majd a

hamis eskü törvényes következményeire. Figyelmeztetem továbbá én tudomásom nélkül innen eltávozniok többé

liogy az

tár-

Figyelmeztetem a tanú urakat, hogy tenniök. lebát az eskü szentségére és a

nem

arra,

szabad.

Miután azonban ugy látom, bogy a tárgyalás menete most a déleltt folyamán meglehelsen el fog húzódni, arra kérem a tanukat, méltóztassanak déli 12 órakor valamennyien megjelenni. Most felmentem a tanú urakat. (A tanuk távoznak.)

A

hallgatóságot figyelmeztetem a csendre és

rendre és a rendzavarás következményeire.

A

vádlott védelmében ki fog eljárni?

Vázsonyi Vilmos: A vádlott védelmében meghatalmazásomat csaf

tolom,

Elnök:

A védelmet

tehát Vázsonyi Vilmos,

Gonda Henrik ügyvédek Mindenekeltt

látják

báró Horválli Emil és

el.

fog olvastatni a vádirat.

fel

Kállay biró (olvassa a vádiratot).

Elnök: \ hozandó

Ítélet

irásba foglalásával Kállay biró ural bi/om

meg. (a vádlotthoz.) Lépjen el.

— Megértette a vádat? Désy

— — —

Meg.

Elismeri bnösségét?

Nem. Elismeri

szemben

azi.

liogy az

sértést követelt el?

iiiki iniiiiáll

kilVjwéssil Lukács Lászlóval

— Nem. — Kivánja-e elmondani az alkalmat, mely szülte? — A Sas-körben mull

beszéde ela.1ási körülményeit és

a sasköri

azt

évi

szeptember hó 18-án

tartott l)eszédem tu-

lajdonképen megismétlése egy vádnak, amelyet múlt évi május hó 22-én egy heves képviselházi jelenet alkalmával gróf Zichy János miniszter urnák vágtam a szemébe. Szavaim akkor majdnem szórói-szóra ezek voltak:

,,

Tehet-e ilyent olyan párt, amely defraudált pénzen, lopott pénzen

kerüli be a parlamentbe?!" .A miniszter ur erre kijelentette,

hogy ö errl

nem

Másnap, má-

tud.

Én röviden

kijelentettem,

jus 23-án, jelentkeztem a nál. Jelen volt

majd

])izonyilani fogom.

Ház megválasztott

nála az alelnök, Beöthy Pál

fordultam az elnök úrhoz, hogj' miután

tem a munkapártra

elnökénél, gróf Tisza István-

is.

elz

Akkor azokkal a szavakkal nap egy súlyos vádat emel-

kormányra vonatkozólag, eljöttem bizonyitani. kormánynak a tekintélye, mint a magam komolysága megkivánja, hogy bizonyittassék ez a vád, amely, ha igaz, el kell távoznia azoknak, akik elkövették, ha nem igaz, vissza kell vonulnom nekem a politikai szintérrl. A Ház elnöke azt a közbevet kérdési és a

ügy a munkapártnak

és a

hozzám, most tudtam-e meg a dolgokat. Mire én kijelentettem, hogy pár hónap eltt. Erre azt a feleletet adta: Nem tartom sürgsnek az ügyet. Én jeleztem neki. hogy hiszen szombaton úgyis megtehetem az interpellációt. A Ház elnöke erre azt mondta akkor nem értettem meg igen, ha lehet. Azért nem lehetett, mert szombaton nem volt ülése a Háznak. A másik héten, amely még rendelkezésemre állott volna, mint köztudomású, megkezddlek a tárgyalások a pártok között, amelyek békével kecsegtettek. Megegyezés készült létrejönni a munkapárt és a harcoló ellenzék közölt. Ekkor magam nem láttam célszernek bolygatui ezt a kérdést, de politikai barátaim is kértek arra, hogy ne veszélyeztessem a készül békét. A béke meghiúsult. Június -lén bekövetkeztek azok az események, amelyek folytán mi, az ellenzék tagjai, mind a mai napig a Házból ki vagyunk zárva. Mindnyájan azt hittük, magam is azt hittem, hogj^ a nyári szünetet felhasználják arra, hogy a parlamenti intézte

—

—

helyzet szanáltassék. Ehelyett bekövetkeztek a szej)tember 17-iki és 18-iki

események. felvetni

a

Ekkor, kérdést,

ugy

láttam,

igazak-e

ezek

hogy a

már

tényék

—

és

most

kötelességem

biróság

elé

kény-

nem a kérdés politikai mely döntsön részében egyszeren abban a kérdésben: az, amit én állittotlam a kormányról, igaz vagy nem. Mert ha igaz, akkor az a kormány nem ülhet azon a helyen, ha igaz, akkor a politikai erkölcs, az szeríteni

a

kormányt,

—

ország érdeke követeli, hogy

jövre hasonló eseményeknek

ill

ezek az állapolok szanáltassanak és a

eleje vétessék.

Még csak

azt

vagyok bátor

megjegyezni, hogy ugy a május 22-iki megjegyzésem, mint a niájus

2."?-án

a

Ház elnökénél

lelt

lálogalásom és annak crt'dniényo hel- és külíöldi

la-

pokban, amelyeket a vizsgálati iratokhoz csatoltam, közöltetelt. Ennek dacára a kormány semminem lépést nem tett szeptember 18-iki beszédemig. Szeptember 18-iki l)eszédem után kapta meg. ha

berben

.

.

Elnök: Október 27-én. Désy Zoltán: ... az ügyészség a felhatalmazást állunk, hogy az ügy elintézve nincs.

Én

jól

tudom, októ-

.

azt tarlom, közkötelesség volt.

ma

és

még

ott

amit leltem. Nekem, mint kép-

viselnek, kötelességem egyfell ügyelni az ország vagyonára,

ügyelni

arra. liogy törvényes rendelkezések végrehajtassanak, az ország

vagyona

más

célokra, mint a törvényben elismert közcélokra, ne fordittassék és

másfell

kötelességem

küls formai

csak

ügyelni arra, hogy a parlamentarizmusnak ne

hanem

látszata,

lényege legyen, kötelességem ügyelni

hogy a pártküzdelmekben az az egyensúly amely az erknek

arra.

meg ne

mészetes helyzete, ilyen eszközökkel

változtassék.

lyozom: kötelességet teljesiteltem és azért vagyok íességemet, amint

házban.

Nyugodt

bnösnek kérem

már

jeleztem,

nem

hivatkozom

lélekkel

ma

itt,

leljesithettem a arra,

és bizonyilékaini elterjesztésére dr.

ter-

Újra hangsú-

mert

ezt a köte-

magyar képvisel-

hogy nem érzem magam Vázsonyi Vilmos védméi

fel.

Elnök: Legyen szives megmondani, elismeri, hogy Lukács Lászlóra vonatkozólag

azt állilolta,

hogy Lukács László Európa legnagyobb pana-

niislája?

— Igen. — Nincs

több kérdésem. Tessék helyet foglalni.

Vázsonyi a panamáról. Dr. Vázsonyi Vilmos: Méltóságos elnök ur! Tekintetes

Elssorban arra kérem a hogy azon végzésben, amelyben

szék!

5.

pontja alapján helyénvalónak

revételei alapján a 263.

§.

1.

nem

nem

st

el.

— amely

is

vonatkozólag azzal az indokolással

fedik a panamista szó értelmét

-

-

már

l.

és

—

t.

i.

az ügyés/.sig

maga

végzésben a kilüzölt flárgya-

hanem törvényszéki végzéssel sl bizonyos bizonyítékokat. így ulasítoti

vissza,

bizonyíté-

csomag hogy azok a

hogy vájjon ezen végzésben

íallakon kívül b'gyek elölerjeszlésél. vagy szék ezen

törvény-

az ügyészség közbevetell ész-

elnöki haláskörben.

kok beszerzéséi rendelte szállítóra

kir.

törvényszék halározatál,

a valódiság bizonyilásál a 263. §. találta,

pontja alapján

kivánta a valódiság bizonyítását lásra

tekinletes kir.

|)e(líg a

fog-

lekínleles kir. löivény-

meghozítll végzéséi n lölárgvaliison ^magára nézve

nem

le-

amely a ftárgyalási tanácsot köti. Elssorban erre kérek mert hiszen az én elterjesztésem keretét az szabja meg, hogy nekem meg kell ismételnem azt, ami már inditványban eltei"jeszkinti olyannak,

határozatot,

vagy pedig csak

tetett,

azt kell

megismételnem, ami már

vagy pedig ami ujabb bizonyitékokat kivánok felhozni. részérl abban a véleményben vagj'ok, hogy a tekintetes a valódiság bizonyításának kérdésében

jogkörben történt intézkedésrl van által felülvizsgálat

határozatáról,

már

határozott,

nincs,

hogy

kir.

itt

a

magam

törvényszék

nem

az elnöki

amely a ftárgyalási tanács

szó,

tárgyává tehet, szó van a tekintetes

semmi okom

elutasittatott,

Én

kir.

törvényszék

ezzel a határozattal elégedetlen

legyek, én tehát ragaszkodom ehhez a határozathoz. Hivatkozom arra, hogy ezen határozat érvényben lev és megtámaJhafatlan a bnvádi perrendtartás 288. §-a értelmében, amely az elnöki hatáskörben lett intézkedésekrl azt mondja, hogy az elnök határozatai az indítványoknak a

ftárgyaláson való ismétlését és az ilél biróság határozatát

nem

korlá-

magában foglalja azt. hogy az itélbiróságot a maga határozatai minden esetre kölik. Elssorban kérek tehát törvényszéki határozatot arra, vájjon a már meghozott határozat megáll-e a ftárgyaláson, vagy pedig tartozom ezen már meghozott határozatban tozzák,

tehát implicite

foglaltakra vonatkozólag

is

elterjesztést tenni. Csak ezen határozat után

fogom elterjesztésemet megtenni. Dr. Séllei] Barnabás kir. föügyészhelyeltes: a

Felfogásom

körben hozatva, nem tségének biztosítását

jelent egyebet, és

mint a tárgyalás megtartása lehe-

semmiféle praejudiciális intézkedést

talmaz abban a kérdésben, hogy ez az iléltanács mit

nak

szerint

törvényszék kérdéses végzése részben elnöki, részben birói hatás-

kir.

és

mit nem. Nézetem szerint tehát a

véd

nem

tar-

tart bizonyitaíidó-

ur tartozik bizonyítékait

újra tüzetesen felsorolni.

A

biróság visszavonult,

kiliirdette a

A

kez

kir.

majd ismét megjelenve,

dr.

Baloghy ehiök

meghozott végzést:

büntettörvényszék a fölvetett kérdésben meghozta a követMiután a véd ur által fölvetett törvényszéki határozat

végzést:

csak azt célozta, hogy a bizonyításnak a ftárgyaláson való foganatosítása végett

a

kell bizonyítékok beszereztessenek

és

minthogy a

kir.

törvényszék elnöke saját hatáskörében a védelem részérl elterjesztett

kérelem folytán ezeket a bizonyitékokat a ftárgyaláson való alkalmazhatásuk céljából beszerezte és tekintettel arra, hogy a biróság ebben

megengedése vagy meg nem

a végzésben a valódiság bizonyításának

engedése kérdésében

még nem

döntött,

tárgyalás keretébe tartozik, miután csak

mert ez a döntés a nyilvános itt

tudhatja

meg

a biróság

azt.

hogy a védelem mit mivel kivan bizo-nyitani és csak a véd elterjesztése alapján fogja meghalározhalni n/A a keretei. amelyl)en a bizonyí-

m

liívjíi

VílllKtS

V<ÍTH
I)r.

ih-ih

IhIv'I

viif^v

jeleni

vr'|/i

hiiAHi'if^

IkiKV

VfikiitlxAg

blzonyll/i.iin.

-íéilill

idejélMii Itaii

A ináiHli

IVlit|.;yiiinis/!'if,'

rtiliirisltúl

11/

11

arelell

KiscM)

|):m:iniisl:i

iiaf{ynlil>

hi/on\ilásl

|;i

kellé, le

iiief{nyujlana.

a/l

.sere

cs Ka(llblr.i/>flt6l.

/ollán iiahdvlioz

ameiv

s/ánn'na

keresse a

másik

nálta,

hen

ma^a

ii

sem

a

inini.szlí'reliu'ike

a

li'ii{^y;'ivá

nem

Meri

panaiiiisla. l',iiró|»;i

liojLJv

:i/.l

közéj)

viif^y

j:i

It:i

íeh('|/i,

le^'

né/\e oly leijedejnie.s

ic

a

;iiiiel\

va^y

ko/liido

a/

naf^yoii

láit^yiilásl

inkriMiináil

kilétei

ik'iii.

niefíjef^y/í'in,

ho^'y

rés/e,

a

a

vád rendelke/é

mely koukiél íény

a vad rendelkezésérc áll Dósy nrnak az a nyilalko/ala is, amely az amely a/ s/avaiiiak értelmezéséi tártai »'»

alall

vád nem

,'\

hes/édlteii

ny ilalko/alhan,

meri azzal arra a

ci

li();,'v

üf^yés/séf,'

lio^'v

h-lle

\(»lna

Ma^yarorszáfí miniszterelnöke

sem

pedif,;

rof(liiltakal.

kii.

:•

i»:inamisl:i

iiia;^':i

liot..;v

lelel«"»ssé^'

Iteesiiletél.

("»s\énvl,

j;'ii;'is!'i

larlalina/,

s

sajtt'ijoi^i

ho^\

azt,

eljArAs

d

vádloll

csalóivá

Naii

!•<•

és

nui/./.ll

niiil

hcszédnek a/

a

áll

:il:ip<)ii,

|)!in:iinisl:'i ja.

\;'i(i

kcNI ycUel,

l
hlial,

rés/.él,

:i

linticin

stilrll

;i

iiis/eni

,',iiiii',,soknl

|

Iiokn

iii(f.,'eiií^'c(l

\
:i/.l

i;,'\ ;ilí:il:iii

|t:iii:iMiísl;ii:i is

l'.lsösorhan 117,

:i/.

ii/.

v;'i(ll<)ll:ií

lef^'nii^'vohl)

l«'f
íMHUMiiisla e n serleli, j^'cn

liszlAii n/.:

l'ílt(k

:uni

liis/cm,

lúii (t|>;is/crlc

I.n

iiniúpii

.1/1

llniúitj'iniik

M'dciciii

:i

poiil jábiin

f)

n/on

iiiiiiis/i'lielnöke,

Ix-s/éilcnek

ás/ló

A/l

s/«>.

liofív Mi.^'y

piiniltniHli'ijii

hÍN/.en

I,

kili:iiiiu/uin

piiniiniii jii,

eliilei-

v:iIÓ(Iísí'ik'i»I

:i

s/!ilui.s/,;'iii.'ik

nIAii

e/,r'|<

U(''r(l<''S<'!l)eii

KÍvíiixhii

c/enkivíil

okol.

sciiiiiiisí'tf^i

val<'Hlisi'i(^'ol

:i

^^•.^H\.\l^>l^s/.•Á^^

\íi(ll(tll

Lnkúcs

Obbölnz nílltjii

imhiii

:il;i|i|:iii

vr/elle

ine^óvi'iMi

lio^'y

'2iV.\.

l
|Ȏii/(if^'yiiiiiiis/,lere,

iiikriiiiiicillii

vi'mI

lény,

íiikriniiiii'il

(n(*(/l«''l
iii
|{i/
véiiylui/ivv

I)Í/()IivíI:mií

nl.K

lujej.

ii

iMZonyili'tsAiiiik

le^'yeK,

lui/liiviiliiliMtk

k(i/ri(|fk

ii

|Miiilpi

'.(

M<''ll6/,I»HH<''U

viilúdísA^

II

l»iÍMliU'»l
ii

üliipiiiii.

jof^

ves/i

IikIdiiiíVhiiI

j,.s/|ésl

[

lio|t{v

<|(")|ri jcs/l('*s

/;il<;is/

.'',K(»

!i

VÓTSoiiifl:

lii/lnsilol

kiiKh'-I

I

l»e,

A: elnök: A

A

;i
vHI'>\

ii

oluti

Nf'^'i

ml

liflyl

li'i'tiiiiK

a

el

nlján

keiiill

az

a

hogy

volna.

e^yik,

nem

mef,'jelt>nl

volna okol, elé

sem

léayállilásokal

sajló

adoll

ilék'is/éke

p»)l|íárok

iof^adta

lo^^lalt

lehetvé

eskiidibirósáf,'

vád eliill

sem

inkrimi-

k<)zlemény

Mafíyarorszáf,' Ifíy

léhát,

mi

nlán a vád oélszeriinek lartolla, \\on\ a panamista sz«'»l)a kapaszkodjék hele, ii panama szé) az, amelytl a Nalódisá-,' hizonyilásánál szem (di'HI Kell

lartaiii.

Mialhof;\ kélMé^t«*h'niil

a/ azt

iif^'yész

vádat

a

az értelmet

a' állilásnak. ho^'v \ádloll

nyilvános

rá},'ahnazás

eimén emelte,

tnlajdonilja a panamista szémak és ennek

'V/l

állilol'a

lin^^v

sérlell

oly es<'lekinények(>l

kovflcll

l-l

oh

\:\'ri\

s/triiil

loKulmii

mc^'lialiim/ás

pnnainisla

»/,

Ktpt/neU

Mi'il

hnli'iio//iik

ii^v

liii

iiiiiclyt'U

a

incf,'

piiiiiiiiia

:i

a

liis/t'iu,

ii/l

szó

l««Ki'KyH/.<'riil»l»

s/ól,

|>aiiiiiiiisla

vaKV

iiia^a,

isiiiál

paiiiiináUiil

nUi

ii/.

ns/cs

iM'lfKiiiiMivt'Klii-n

1111

nii-iiimuil

liof^v

P('
|)iinain^ikl>Mii

iiilu'iii

t|s'yt'l»«l

írs/t's.

Minlluif{v kell

lti/
már

vilá^'os

mii nliiiik

mosl,

Irlliivalalos

IVUof^Ms

(ItM'iiini

am<'l\ a

nrlmi

kiilalások

('K

lu'v.vi'

a/

tS*,l'J

i'l.

*'">

i'K.VK.V*'!

!>l^'l^

m-m

lákcriil a sor,

lla

i;ok, ainclyi-k a sajló

adalnak,

k(")/ons(>^'rs

rcs/.r,

raiiama alVairc aklai

panama

It-lirl

lm^'állapilani

ami

l'anama

a

s/al>ail

iit'vc/.ni,

alVaiilirn lörlrnl, akkoi'

módom a

iiljáii

hs/ mcf^s

panama

ilaj^dani.

ii(,'yi*'

I.

ho^'y a

i.,

nnnda/ok

Iio^y

Irhid a

lla

panama

panama

a

m-m nem

moslanra

s/ó

a/

ha

han*-in

aniii<")l

állammal

a

a/

Mci

I

IK^KJ

a jt'lcii

hiiói

kíiiöli

panama

hiiicm Imi

('>rl(>lnu>/rsfül.

krs/íiil,

arról xoll szó,

(U'sck,

i'Ut

hnlrmlmi

ii|4ym'k

lorh*

csfmrnyí'i rs csflci s/olf^aljanak a/ cilrhm'/cs alapjaid, akkoi

s'td^'ál

a

a doi

vonal ko/óla({ rrl/alosan

hamisilas(dv rs valóllansáKok

na^'yon (irvcndrk,

s<")|

áililiák

a
mélló/lassék erre vona(k(>/óla(,{ hilfh-s a
Meri cn Dii'yliis

a

adalail

li^'y

hoKV

panama

l'anama iinvi'l a hamis vila^ilashan

ciik

(''rltsii.,

a

mi

a/l,

a/l

aialt lt''|»iink,

hivalalos ln-s/rr/rsc.

a

is

('»ss/ckt'\

alapra m«>lló/lalik hi-lyc/kcdni. arra iclmi

mii

pamnná.iak csak

Iio^v

akik

raiiama

a

<-l<'

panama?

loilc

rs

livajloll

licn

panama aUlak nak

a

lÍHlrnt'lirokra.

a kr)/V(*lfnM'nv

iiloii

alapján akarjuk

ro^'adjiik

volna

s/iikst''^('s

lo^'

*l«>^'mlllikai

Iio^'y

a/.l.

ami s/akas/loll mása mindannak olyan

ki

nczrlcn vat^yok, ho^y ha arra a h-nc

a/.oM a

m'/.rlrl

a

a/l

ÜKV, vájjon

«'/

f^'yik

A/,

is.

mff^'állapilaiii

ro^'aliiial

knlalás

liislóriai

paiiainAk,

aiiu'lyck isim'l

iiu'K

NI a

rs

akarja inr^'állapilani

ailiipjAn

a

liivalalos

lalitii

alapján

li'Ho^Ms.

Ucl

\;iii

lorltnclmi

pamima

akarja

lortliil

alatl.

|i:ii)!iimi

vo.ialko/u|a|4

I'.iii'

MiTí'

r/ck nl;in a/on

lio^'v

iicin

olyan ísclckinr

cl

»•

csrltkiiunviklun,

olyan

»•

küvtlcM

srilcll

Im»KV

:i/l,

iiiiiil

rrs/.cs

va^'y

liyrkfl,

lio^v

UdiiillialjiKtlhim,

liis/cm.

ii/l

iif^yin-k

a hn Irm-lmi

hof,'y

c^'yrzsc'-^M'k

m-ni lidtk Iclulyasa

panama

iif^yhrn

krónikák s/riinl

hcn kiadoll

csrlhcn,

I",n

I.

állami

i,

szt'r/t">

im'Kl<<>h's<'iií'l

a

kormány prnziif^'yminis/lcrc az államtól idegen cidokra kiköt haksísokal; a panama ÜK'yhcn i^'rnis clhnktak olyanok is, akik amdkiil, hogy a |)a nama láisaságnak hármilélc s/ol^'álatol tillik Noliia. anélkül, hogy Indlak vohia a

társasáf,'

ü/chnciröl, a Icgcsckélychh

vála.s/lási ct'lokia.

A panama

Ith'thcn álló radikális |)olitikus

csnpáii

az('-rl,

im-rl

cl

k(-ll(-ll

összi'f,'t'kcl

is

iigylx'n i;ll)idvoll prldánl egy is,

mint

isnici nic,

i-locpict, a

lio«y

a

cHo^'adták u

(dyan

Háznak akkori

panama

lársasá^,'

kíizlisz

elnöki-, állal

a

10 sajtó részére kioszloll szubvenciók kimérésénél ö

maga

is

ellenrzképpen

közremüködölf. Abban az ügyben el kellett buknia Rouvier pénzügyminiszternek csak azért, mert beismerte, hogy nem tudott ugyan a Panamatársaság dolgairól, nem adott a társaságnak semmi ellenszolgálalol. de csekélyke összeg ahhoz képest, a 150.000 frankot kapóit áfmeneüleg

—

mirl

itt

szó van,

ha Franciaország gazdagságát

génységét összehasonliljuk.

—

és

és

Magyarország

a 150.000 frankot

ezt

sze-

visszaszol-

is

gáltatta.

hogy a panama-szó históriai értelmezését el ne fogadjam. Az ügynek az aktái megmutatják azt, hogy yerinces bíróságok az államhatalommal szemben hor/iian tudják a bírói függetlenséget megóvni, örvendek a panama-ügyre való hivatkozásnak azért, mert hiszen eb-

Semmi okom

arra,

ben az ügyben a felebbezési bíróság elnöke és a procureur général állásukat kötötték ahhoz, hogy a parlament bizottságának nem szolgáltatják ki azokat az aktákat, amelyeket csak azért kértek tlük, hogy a bnösök elmenekülhessenek, örvendek, hogy erre az aíTérre emlékezteinek, meri ez az affér a francia birák rendithetetlen tisztességének, gerincének és füg-

getlenségének ragyogó példája.

Ha

panama-ügybl

a szó históriai értelmezését veszem, a

kifolyólag,

akkor azt látom, hogy ebben az ügyben két dologról van szó: olyan ügyekrl, amelyek birói üldözés tárgyai voltak és olyanokról, amelyek Birói tárgyalás

parlamenti vizsgálat tárgyát képezték. a

csalások és a

tárgya

volt

alapjai

voltak

közhivatalnokok megvesztegetései, parlamenti vizsgálat

bárkinek

kapcsolata vagy összeköttetése a

bármilyen

panama-társasággal, ha semmiféle ellenszolgáltatást sem kaptak a saságtól.

Azt hiszem azonban, hogy amikor a panama-szót használják

mindenfelé használják, mert a panamát

képen mikor

használják,

mert a panama

ezt a szót használják, azt

fáradságot, hogy a

panama-ügy

is

—

és

használják és mindenféle-

—

mondom, magának annyi alapján használja ezt a szót. Én azt is

mindenféle lehel

hiszem, senki aktái

tár-

sem

,

vesz

hogy ha az egyfogatú bérkocsisok ipartestületének zajos közés gylésén a panamista szót kiáltja oda az egyik szónok a másiknak azt gondolom, ebben az országban nincs a társadalomnak olyan rétege, kétségtelen, hogy nem történelmi amelyben ezt a szól ne használnák hiszem,

—

—

kutatások alapján történik

ez.

.\ panama-szónak van már egy elfogadott értelme. \ panama büntetjogi fogalom, .\hhoz. hogy valakit pananiistának nevezzek,

nem nem

nekem büntet törvénykönyv, mert ha a büntet törvénykönyvet veszem alapul, akkor azt mondom az illetre, hogy tolvaj, csaló, sikkasztó, htlen kezel. \ panamista szó tehát azt jelenti. h()gy azok az erkölcsi botlások és a/(»k kö/élcli visszaélések, amclvek anvagi vonatkozásúak.

kell

.i

11

akkor

is

elitclcndk. akkor

nem

szakaszaiba

szakaszaiba ütköznének,

szónak

megvcfendk, ha a büntet törvénykönyv mert ha a büntet törvénykönyv

is

ütköznek,

is

akkor nincs

ennek

szükség

az

általános

hanem akkor egyszeren megnevezem azt a delikillet elkövetett. A panama tehát erkölcsi fogalom, az elnevezve; a panama azt jelenti, hogy az, aki közéleti

a használat.ára.

tumot, amelyet az

erkölcstelenségrl

tevékenységét arra használja

fel,

hogy mást, mint

azt a közérdeket, a

melyet képvisel, illegitim vagyoni elnyhöz juttasson, az panamista. Az a

más

maga is; az ^y minösitetl esete a panamának, de az a más más valaki is. Vagy talán nem panamista az, aki a kedves

lehet

lehet

egy

papájának, a kedves testvérének,

kedves szereljének, pajtásának,

a

vagyoni elnyöket? Bocsá-

j)ártjának, tehát politikai metresszének juttat

natot kérek, hiszen ez a panamisták számára valósággal salvus conductus volna, hiszen csak egy strohmannl kellene elövenniök.

A panama

maga mivolta szerint in concreto és nem in tehát le nem folytatok egy bizonyilásl és nem látom, hogy mi történt, nem is tudom megmondani, hogy az micsoda, hiszen a panama valósággal egy rosa cenlifolia, egy gyönyör százszó általában a

Amig

abstraclo Ítélend meg.

szirmu virág, olyan különböz, mint a rózsáknak a szirmai vagy azoknak

különböz

fajtái.

Nem

lehet

gyönyör

ma már

a panama-kertjében eligazodni, annyi sokféle

már a panamának. Mindig in concreto panama és mi nem az. Az pedig, hogy

változata van

fog tehát

hogy mi a a magam zsebébe megy-e valami, vagy a máséba, sohasem lesz határvonala a panama kérdésének. Hiszen arról, hogy ,.a magaméba, vagy a máséba" még eldlni

az,

csak vitatkozni sem lehet.

A büntet törvénykönyv régi Btk.

50. §-a,

mely átveszi némi változtatással a hogy ,,aki azon célból, hogy

csalás-értelmezését, azt mondja,

magának, vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe

ejt,

vagv tévedésben

Hát kérem, elállhat-c a csaló

azzal,

tart

hogy

.

.

.

azt

stb., csalást

követ

el.''

mondja: kérem, én egy

én egy apostol vagyok, én csaltam ugyan, de másnak? mondja: másnak, vagy nem másnak, semmi közöm hozzá,

altruista vagyok,

A törvény

azt

csaló vagy.

A Btk. 350. §-a a zsarolásról azt mondja: ,,aki azon célból, hogy magának, vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit erszakkal, vagy fenyegetéssel valaminek cselekvésére, vagy elhagyására kényszerit

A

.

.

.

zsaroló

stb.,

sem

a zsarolás vétségét követi el". állhat tehát

zsaroltam, én altruista vagyok.

akár másnak, zsaroló vagy.

azzal, hogy kérem, én nem magamnak A törvény azt mondja: akár magadnak,

el

12

A

hüflen kezelésrl szóló 361.

zelésével,

§. azt

mondja:

..aki

idegen vagyon ke-

gondozásával és felügyeletével van megbizva és ezen minség-

ben annak, akinek érdekeit elmozdítani kötelessége, tudva vagyoni kárt okoz, a htlen kezelés vétségét követi el". A következ szakasz azt mondja: Büntettet képez és

akarva

öl évig terjed-

,,

het

és

börtönnel büntethet a htlen kezelés, ha azon célból követtetik

el,

hogy magának, vagy másnak jogtalan anyagi hasznot szerezzen". A htlen kezelés kvalifikált esetében is hiába mondja a htlen kezel, hogy másnak akar jogtalan vagyoni hasznot szerezni, a bünaltruista, hogy tet törvénj'könyv ezt a mentséget nem ismeri és azt mondja: htlen

kezel vagy. És ha a büntet törvénykönyv nem ismeri azt a mentséget, hogy ..nem magamnak, hanem másnak", hál hogyan lehet a panama fogalmánál, ahol az erkölcsnek még finomabb törvényei az irájiyadók, a strohmann-szisztéma alapjára helyezkedni

panama

és a

értelmezésénél erre a

sikamlós és erkölcsleien területre lépni.

állit

Hiszen igy elegend volna, ha a panamista egy közbens forumot fel és akkor maga többé már nem volna panamista.

Még világosabbá van

szó,

válik a

hogy valaki

azzal

panama-szónak érlelmezése

olt,

ahol arról

van megbizva. hog>- akár az állam, akár

Ebben az eselbi-n magános nevében szerzdési, egyezséget vagy üzletet köt, annak a vagyoni érdekét szem eltt tartani, akii képvisel. AzI hiszem, például az ügyészség hamar készen volna a meghatározással, ha valaki egy magánembernek a nevében szerzdést, birói egyezséget, üzletet köt és ezt az alkalmat arra használja fel, hogy megbízójának háta mögött másnak illegitim vagyoni hasznot biztosítson. Ka a htlen kezelésnek comme il fant szakasza. Ha például valaki a magános

részére szerzdést, egyezséget, üzletel kössön.

kötelessége annak, aki akár az állam, akár

községi életben .szerzdések, egyezségek,

vagyoni elnyöket köt

ki,

nem

a község,

üzletek megkötésénél

hanem

illegitim

idegen célok számára,

nemcsak az ügyészség, de a kormány is kész volna a maga sajtójával ahnak megállapítására, hogy ez a leghitványabb és a leggyalázatosabb panama és azt mondaná, hogy az ilyen közigazgatást, amelyben nem a közér.leknek, hanem a barátoknak, pajtásoknak, a pártoknak juttatnak illegitim

lla

vagyoni elnyökéi, a föld színérl

magánosról, községrl volna

szó,

el

kell törölni.

hamar

kész volna az

ilélel.

de

mihelyt az állam legfelsbb csúcsáról van szó. akkor a noblesse oblige-l leje tetejére állítjuk,

ügyminiszterérl van

mihelyt Magyarország miniszterelnökérl és pénzszó,

akkor

felszabadiljuk

a

becstelenséget

és

a

panamát. Hiszen akkor szabad a községi jegyznek, a kisbirónak, a törvényhatósági közgylés minden tagjának, polgármesternek, baklernek, mind(*nkinek

cbiten

az

országban

illegitim

vag\*oni

hasznol

kikötni

a

13

komúin számára,

a I>aiáloin, a

az

akkor szabadítsuk nyilvánosan a becstelenség fel

párlom számára. Helyes, ha

erkölcstelenséget, és a

Tekintetes kir. törvényszék!

ezt szabad,

koszorúzzuk uieg évenként

panama ünnepén. Én ugy értelmezem

a

panama

fogalmát,

hogy minden közéleti visszaélés, amelynek anyagi vonatkozása van, minden illegitim vagyoni elny, amelyet másnak juttatunk, mint annak a jogi személynek, amelyet a közéletben képviselünk, panama és mindenki, aki ilyen cselekményeket elkövet, vagy ezekben részes, panamista.

(Beszédének további folyamán a bizonyítási íniitványt terjeszti elö, mely azonban némi eltérésekkel a második törvényszéki fötárgyalásról feljegyzésekben

gyorsírói

a közölt

is

bennfoglaltatik

s

ezért

közlését

mellzzük.)

Sélley Tekintetes

kir.

f

ü^y észhely effes

törvényszéki

válasza.

Huszonhárom

közvádlói

évi

mkö-

ma

vagyok elször nehéz helyzetben. Nehéz helyzetet teremt nekem az, nem mintha az eldöntend kérdésekben perjogi, büntetjogi szövevénye volna, de nehéz helyzetei nehézségek, a jogkérdéseknek teremt nekem az az erkölcsi felelsség, amelyet a sértett féllel szemben

désem

alatt

vállaltam és

el

megadta, azzal váltunk életi

kell

önhatalmilag, egyedül a törvénynek

térni.

Midn

sértett

fél

hogy Tiekem, már mint a

el,

a

és

nem

volt

egyetlen

ténykedésem,

magánvagyonosodásom

királyi ügyész ur, felhatalmazom,

meg

és

felhatalmazást

sértett félnek, köz-

tevékenységemben, eltekintve az állam biztonságát érint

kedésektl,

hagyni

most

amelyföl

eskümnek engedve,

intéz-

amelyet sötétben akarok

a közélettel nincs kapcsolatban, tehát,

st kérem, hogy

a legteljesebb szabad

hasson oda, hogy mindez megtörténhessen. A mandátum elvállalása percében hozzájárultam és azt hittem, igy mehet keresztül, mert abban a hitben voltam, hogy amint a jogtudósok

bizonyítást engedje

és

száma szaporodxii fog a védi székben, ugy az eszmék is tisztulni fognak, a felajánlott bizonyítási keret is megmarad, de meghallgatva az elterjesztéseket, arra a meggyzdésre jutottam, hogy a védelem tulhágta azt a keretet, amit bizonyítani lehet és szabad és ez adja meg hogy mind,enben nem járulok hozzá a bizonyításhoz, mert a jogot, a bizonyítás keretét meghatározza a panamista szó, de

véd

nem abban

az

urak mondják és átmennek a büntetjogi fogalomról, amelynek szülanyja volt, átmennek magasabb etikai alapra. Vázsonyi véd ur emiitette, hogy Franciaországban bnvádi üldözések voltak, de annak más inditó oka nem lehetett, minthogy' bntényt követték el, de hogy büntetend cselekményt értett a vádlott a panamista szó alatt, hivatkozom az hirlapi nyilatkozatára és a sajtóértelemben, mint most a

14 béli közlésekre, ahol kijelentették,

közpénzeket lopott,

csalt,

hogy Lukács László panamista, mert

sikkasztott.

Tessék

ezt bizonyítani,

de ne mél-

tóztassék politikai térre átcsúszni és a politikai szenvedélyeket feltárni

rendszer helyessége vagy helytelensége szempontjából.

a

Az én fogalmaim szerint panamista az a közhivatalnok, aki magának szerzendö vagyoni elny céljából hivatali hatalmát akár arra használja fel, hogy a rendelkezésre álló közvagyonból összegeket törvényelvonjon, akár arra, hogy magának jogtalanul gazdagodást ellenesen biztosítson. Ez a keret az, amelyre a bizonyítást kell terjeszteni. ki ebbe beleesik, a zalatnai ház, az osztálysorsjáték ügye, Mindaz, ami teljesen

a bizonyítást

ahhoz

véd

az

megengedhetnek tartom, de nem járulok hozzá els ügy tekintetében felhozott a

elterjesztéshez, amit az

mert ha ez még megtörtént volna is, nem Lukács László hanem a kormányzat más ressortjába, a ker>?skedelmi miniszterhez tartozik és minthogy itt Lukács László úrra vonatkozólag kell bizonyítani, hogy csalt, sikkasztott, ezt méltóztas.iék bizonyítani, mert semmi közünk a szerzdésekhez, melyekel más miniszterek más idben kötöttek. Azt tessék bizonyítani, hogy ukács László azért kötötte meg a sószerzdést, hogy az államkincstárba beur,

pénzügyminiszter ténye,

[

folyandó milliókat elvonja és abból magának hasznot biztostson. Ellenzi a bizonyítást a

4,800.030 korona tárgyában.

Követve a védi sorrendet, óvó szavamat emelem itt a bizonyítás megengedése ellen, de ha a

tehát

fel

törvényszék

nem

bizonyítékaimat. eredeti sószerzdést és a reá

fogadja

el

álláspontomat, felajánlom

Beterjesztem hiteles példányban az

vonatkozó minisztertanácsi jegyzkönyvet,

beterjesztem Désy Zoltán volt államtitkár urnák egy felmondó levelét,

amelyet a Magyar Bankhoz intézett és beterjesztem a pénzügyminisztériumnak 1940. számú elterjesztését, melyben benne van a sójövedék története, a szerzdés múltja és jelene. A sószerzdés igazolni fogja, hogy a magyar királyi kincstár pénztárába egy garas be nem folyt, a szerzdés meghosszabbításáért készpénzt fizetni nem kellett. Ha tehát, legyük fel, hogy a Magyar Bank adott is választási célokra pénzt, nem vitatom, mert nem Lukács Lászlónak ténye és ezt a szerzdés címén

nem

voltunk kitéve,

kellett, tehát nincs hozzá közünk, mert 1910-ben annak a veszélynek hogy Magyarországon az ipari só a fogyasztók rendel-

kezésére állani

nem

ellenszolgáltatásképen fizetnie

A sószerzdést meg

kellett újítani,

jflg

.

Elismerte ezt

maga

a vádlott

is

annak

idején,

mint államtitkár, midn a Magyar Bankhoz levelet irt, melyben azt mondja, hogy a marhasó briketfirozását, mely 1915-ben jár le, fel-

mondja, de megjegyezni kívánja, hogy ezen intézkedések a kötött

szer-

zdés megszüntetését Még azt akarom

megállapítani, hogy az ujabb sószerzdés a válla-

latra nézve rosszabb,

mint a

távolról

sem régi,

célozza.

amelyet csatolok

is,

és

amelybl

ki-

tnik, hogv sokkal nagyol)!) terhei ró a Magyar Bankra, mint az elbbi szerzdés volt, mert a Magyar Bank köteles bernházásokat tenni, amelyek az állam tulajdonába mennek át. De hogy is kössön a Magyar Bank egy kormánynyal szerzdést és adjon yálasztási célra pénzt, amikor nem tudja, hogy szerezhet-e a kormány többséget?

jegyzkönyyet, melyben vannak sorolva az elnyök, melyek a kincstárnak

Csatolom a minisztertanácsi télelre fel

de mindezt

panama

nem

nincs,

a bizonyítás kérdésében

hozom

fel,

hanem

tételröl-

jutnak,

azért,

minthogy nincs i)anama egyetlen egy felhozott

hogy ügy-

ben sem.

A magyar államvasút és a Magyar Bank között szerzdés volt. amelynek alapján a magyar államvasút évi maximális 400.000 korona szubvencióban részesítette a társaságot ós a szerzdések egyike keletkezett 1904 március 24-én. A per folyama alatt a kereskedelmi kormány abba a helyzetbe jutott, hogy elnvösebbnek tartotta az egyezséget,

mint a per

vitelét,

maga hatáskörébl tériummal.

Ebbl

igy tehát érett megfontolás után

kifolyólag

egyezségre lép

a

teljesen

a

kereskedelmi minisz-

annál kevcsbbé lehetett valamit visszafizetni, mert az

egyezség alkalmával kiköt lelett, hogy évenként 94.000 korona fizetend csak. Erre vonatkozólag beterjesztem a minisztertanácsi elterjesztéseket és az eg3'ezségeket, valamint a minisztertanácsi határozatot.

Következik a tételére.

A

véd

tényállás

itt

semmiféle hatáskörébe

urnák elterjesztése is

módosul,

nem

a kereskedelmi képviselet

a pénzügyminiszternek

volt utalva a kérdés, a

abszolúte

kereskedelmi kor-

mány csinálta azt. Erre is majd védöbeszédemben jobban terjeszkedem ki. De már most megjegyzem, hogy itt is, nem hogy rosszabbodás állott volna be. ellenkezleg, a kereskedelmi kormány sokkal nagyobb terhet rótt

a társaságra, mint volt a régi szerzdésben, de ez

személyével kapcsolatba

nem

Lukács László

hozható.

Áttérve a zalatnai házra és az osztálysorsjátékra, itt a legteljesebb mértékben hozzájárulok a bizonvitásboz. Erre vonatkozólag adatokat szolgáltatok. Itt van az alapszerzdés, becsatolom az 1910 január 31-én tartott osztálysorsjáték igazgatósági ülést, mely Lukács László lemondását tárgyalja, bátorkodom becsatolni az adóhivatal elismervényét, hogy Lukács László mikor mondott le, az adóhivatalnak egy

ujabb bizonyítékát, hogy Lukács László tényleg lemondott, bátorkodom csatolni leveleit,

Lukács László miniszterelnök sértettnek sajátkez az erre vonatkozó vétiveket és bizonyítani

%gom

lemondó

a tényleges

lemondást. Becsatolom a tényleges lemondás elfogadását. Az osztálysorsjáték megalkotására vonatkozólag a dolog ugy áll, hogy Lukács László miniszter a szerzdést feltételesen kötötte meg, mert a 20. sza-

kaszban világosan ki van kötve, hogy az esetben bir csak érvénynyel, ha a törvényhozás utólagosan szentesíti. Hogy lehetne más módon nagy

micsoda gavállalalokal létcsileni, inint elleges tárgyalások uljáii, mert bizonytalankincstár a a magát kiszolgáltatná Hisz különben. rancia volna is vádolják, hogy azért létehogy kényelmes és jó állása legyen, hogy miniszután bevonuljon oda. Lukács László pénzügyminiszter volt 1898

ságnak, ha nincs garancia a teljesitésre. Azzal sült az osztálysorsjáték, lerséíre

januártól 1905 júniusig, az osztálvsorsjálék elnöke

hónap múlva,

tehát egv év és egv

megsznése

terség

vetkezett be és

itt

tehát

nem

lett

1906 júliusában,

rögtön a pénzügyminisz-

után. A másik pénzügyminisztersége 1910-ben kövannak sajátkez lemondó levelei, tehát kétségtelen,

hogy január 20-án már lemondott az oszlálysorsjáték elnöki dolga. Hogy a cégjegyzékbl mikor töröltetett, az nem az

állásáról. Itt

hivat-

Hazai. Tolnai és Serénvi Samu Végül áttérve a zalalnai házra, becsatolom az eredeti szerzdést az els házra vonatkozólag, becsatolom ugyanakkor kelt teljesen indilTerens egyénnek adásvételi szerzdését, melyekbl kitnik, hogy kisebb

tanukra.

kozom

területet a kincstár ép azon áron vett, mint Lukács Lászlótól, becsatolom a községi elöljáróság bizonyitékát. hogy mennyit ér, becsatolom szerzdést, a bányakapitányság elterjesztését, a második adásvéteti becsatolom a taxa-megváltásra vonatkozó eredeti okiratokat, becsatolom azonkívül az 1882 augusztus 6-án kelt 4783. számú pénzügyminiszteri

min

világosan

n.ely

rendeletet,

mikor,

ehendeli,

feltételek mellett kelleti

liogv

a taxa-megváltásnak

bekövetkezni és ennek egy pontja

amelybl kitnik, hogy Lukács László semmiféle

van.

lu^m kapott a taxa-megváltásnál.

A

100 forint

nem

egy szolgalom megváltása. Ezeket az adatokat l)ecsatolva gatni fli.

Nóvák,

Czerningert.

Mayer Ödönt

lanu urakat,

és

kik

ériéke Zalatnáh

minthogy

beteg,

kedvezményt

a telek értéke,

helyette

kérem

Deutsch

hanem kihall-

Manót,

Kurovsz;kv Zsigmondot, ezenkívül Salgó és Fábián

ellenbizonyitékokkal

fognak szolgálni, hogy a telek

min.

Most nem térhetek ki a véd ur szines, de igaztalan fejtegetésére, az adott csípésekre, vágásokra, direktívákra, ezt a jogot fentarlom, midn a véd- és

vádbeszéd fog elhangzani,

figyelembevételét. tehetek, mori a

A

csak

kérem ellerjeszlésemnek

csomagszállitóra yonalkozólag elterjesztést

védelem ettl

nem

elállott.

Désy Zoltán elferjeszfése. Di'fiil

akarom

Zoltán: Méltóságos elnök ur! Tekintetes kir. törvényszék!

Nem

terhelni a bíróságot részletes dolgokkal, csak egypár megjegy-

kivánok tenni mert vagy tévedésen alapulnak, vagy ugv voltak cjmondva, hogy tévedésre szolgállathalnak alkalmai azok, amiket a köz-

zést

17

vádló ur

oli'uuloll.

\'ázsoiivi

vó(l(")

ur hi\ iilkozoll arra,

hoíJ\'

lulajdoii-

képpen ennek az egész ügvnek az alapja az, amit a Sas körben tartolt Ez a dolog lényege, ez. ami érdekli nemifjusási gylésen mondottam.

hanem

csak az egész országot,

egész

Európa közvéleményét, fenforog-

nak-e ezek a jelenségek Magyarország közéletében, igen vagy nem? Azt A beszéd szövegét hiszem, föüííyész-lKlyetles ur egy tévedésben van. többször átnéztem és megállapitotlam. hogy nem azt mondtam, liogv Lukács László lopott, csalt és sikkasztoll. mert ha ragaszkodnak a szavaimhoz, amihez ne méltóztassék ragaszkodni, azt mondtam, loptak, sikkasztottak, de megjegyzem, ezek voltak a vádak, amiket igazolni akar-

tam

amit amint jeleztem már, a vizsgálat során,

a képviselv'Vház eltt,

niéllózlassék kihallgatni gróf Tisza István

meg

elnök urat^ az ö vallomása

fog ersiteni.

Amire

Nagyon

reflektálni akarok, az a sószerzdésre vonatkozik.

örvendek, hogy az ügyész ur hivatkozott a felmondásra, amit he

Örvendek két szempontból, mert

tolt.

iján

ezzel

is

csa-

a felmondással kapcsolat-

bizonyos felfogás kapott a közvéleménylion lábra, az a felfogás.

hogy talán ennek a felmondásnak, a lár&aság állai az iizletkezelés körében elkövetett panamák leltek volna az okai. Ez nem áll. Megcáfoltam azon a helyen és ki kell jelentenem, hogy azért történt, mert uom larloni az államra nézve lati

kedveznek a szerzdést. Vannak

ellene gyakor-

kifogások, de a legszigorúbb ellenrzést gvakoroltam és az ügykeze-

lésben

semmi panamái nem

észleltem.

Lényeges tévedés van azonban. Azt

kormányzat és vele egvütt én, mint annak egyik szerény tagja, az alapszerzdési elfogadtuk. A dolog ugv áll, hogy az alapszerzdést Lukács Lászljí pénzügyminiszter kötöllc 1900-ban, ha jól emlékszem 26,575. szám alatt szerepeltek. A szerzdés Az a szerz 1911. év december 31-ig terjed halálylyal lett megkötve. dés, amit felmondottam, az 1905. év augusztus H^n kötött marhasó szerzdés volt és azért mondottam fel, mert a kél halárid nem egy*'méltóztatoll mondani, hogy az a

zetl

ítzon

meg, a társaság berendezése pedig a két sóra egy gyártelep ugyangépe

állal hajtolt

üzemben

siiva volt a felmoíidási jog,

idket egyesítsem tetik fel a dolgot,

sem

kerüli,

nem

más lapra

és ezt

történt és

miután a szerzdésben

1910-ig voltam hajlandó elfogadni.

hogy mi

bizto-

éltem a felmondási joggal, hosy a határ

hoST;za}>l)ilottuk mí^g

lárgyallam senkivel,

nem

is

a szerzdési.

Egy

tün-

Ez szóba

tárgyaltam volna és egé-

bo^y mit tettem volna akkor, a bíróság elli nem az a kérdés, hogy mi egvik, vacy másik kormány nézete, hanem az a kérdés, hogy az a kormány, amelyik meghosszabbitotta a szerzdést, fogadotl-e el a szerzdés meghosszalbitásáérl pénzekel. igen vagv nem.

szen

tartozik,

18

Yázsonyr replikája. Vázsoniji: Tek. kir. lörvénvs/i'kl

a

mélyen

tisztelt

Ei,'i*sz

rövidsépoel válaszolnom kdl

fügyész-helyettes urnák beszédére, aki elssorban Désy

Zoltán beszédéi iiíkrijninálja, mini vádhalóság. de leljesen lehelellen. Iiogy inkriminálja a panamista szót és a

olyan heszédrészekböl, melyeket

nem

magyarázatot vegyük ehhez .\z_jratok közöli van

inkriminál,

Désy Zollán hirlapnvilalkozala, amelyben azt mondja 1912 szeptember 21-én. ..njólag kijelentem, fenlartom, hogy Lukács László miniszterelnök négy millió korona körüli összegei vont <'l rendelletésélöl. más célokra használt fel. hogy ez az adózó polgárokkal szemben közönséges lopás, ezt állitom, bizonyitom".

Ez nem

azl

jelenti,

hogy Lukács László

büntet törvénvkönyv értelmében, hanem azt, hogy Désy felfogása szerint az a körülmény, hogy valaki állami szerzdések és egyezlopott a

ségek megkötése alkalmával illegitim hasznot köt ki másnak, mint a megbizójának javára, ez a körülménv htlen kezelés, az államot megkárositó és ezt lopásnak nevezik. Nem annak bizonyítására vállalkozott Désy Zoltán, hogy Lukács László loP'Ott, hanem annak bizonyítására, hogy mini pénzügyminiszter az állammal szemben htlenül járt el akkor, midn ilyen üzletkötésekkel az összes elnyöket nem az állam számára szerezte meg. hanem azokat illegitim vagyoni elnvök szerzé-

sére forditotta.

Azt

mondja

bizonyítást

Zoltán

a fügyészhelyettes ur:

..a

legteljesebb és legszabadabl)

kivánom". Ellenben, amikor nagyon

jól

ezt állitotla. ezt a bizonyítási elzárni kivánja.

tudja,

hogy Désy

Teljesen uj elöltem,

a panama büntetjogi fogalom, l'gyan olvastam ezeket a fejtegetémár német nyelven, azonban ma magyarul sem teltek rám nagyobb hatást. Panama nemcsak az. ha valaki mini közhivatalnok a maga céljaira fogad el pénzt, mert ez nem panama, ez közönséges megveszlegetett-

hogy

seket

ség.

Ez a minsített vesztegetések

esete.

Nem

arra a célra találták ki a

panama szót, hogy a közhivatalnokok megvesztegelellségél jelezzék vele. panama szó azt jelenti, amit eladtam és aminek ismétléséhe bocsát kí»zni nem kivánok. Nem áll meg az az eladása a vádhatóság igen l. képviseljének.

II

hogy a kereskedelmi minisztérium ügykörébe tartoznak bizonyos dolgok, mert én azt állitottam. hogy Elek Pál ur és Lukács László, mint régi jó ismersök ezen 4.800.000 koronára vonatkozólag ugyanezen három ügylet

alkalmával ellenértékben állapodtak meg, tehát tudomásával és rész-

vételével lörlént ezen összegeknek áll,

átadása. Tulajdonképen a dolog ugy hogy szerzdéskötések 'alkalmával az ugynediszkrét kiadások léteiérc könyvelve pénzek adallak ál Kazár és

hogy

ví'zett

azl bizonyltom,

ly

P.'uhicli

ö

ban,

L;'is/.lónak ós

I, likacs

iiljáii

ivek niiust'iiek benn a zárszámadás-

excellenciájának az érdeke a bizonyilás.

nem

.l;?ífV/

bizonyítja

hogy ezeket a pénzeket választási célokra forditotta, addig ezek az csakis a bizonijitási eljárás és zsebében levknek vélclmezendk során tisztázhatók, hogy ezek a pénzek, amelyek hivatalos iiton jutottak be,

nem zsebeitettek el, hanem választási célokra használtattak Ennek bizonyítása legégelltb érdeke ö excellenciájának. Már niosf azt mondja a vádhatóság igen tisztelt képviselje, hogy a sószerzödés ellenében nem lett semmi elny kikötve. Ennek ellenkezjére a bizonyi-

hozzá, tényleg fel.

lásl

felajánlom, hogy ennek fejében és alkalmával fizettek 4 millió körüli

A fügyészhelyettes

koronát.

ur azzal érvelt, hogy a pótszerzdés szep-

tember 2-áról van keltezve és a választás júniusban

volt.

De

hisz épen az

elbb

hivatkozott arra, hogy az osztá'lysors játék szerzdése 1897 január-

jában

lett

aláirva és

Lukács László pénzügyminiszter

elismerte,

hogy

a

szerzdést már sokkal régebben megkötötte a Societe Generálival. Ezek a

dátumok igazán nem jelenlenek semmit, de hivatkozom a járásbirósági periratokra, ahol Elek Pál urat már júliusban megszámoltatják, ha tehát július 27-én megszámoltatják, ez a szeptember 2-iki dátum semmiféle

nem

szerepet

játszik.

Azt méltóztatott mondani, hogy

nem

is

köthetett szerzdést, mert

darabontkormány sohasem bukott meg szerzdést irt cdá, amennyit akart. Ila váválasztáson és annyi semmiféle lasztáson a kormány megbukik, nem dobják ki másnap, azt fel keli

hátha a kormány megbukik.

.1

menteni.

Ami arról,

a refakciákat

hogy

illeti,

visszafizették,

azt méltóztatik

mikor 20

mondani, hogyan beszélhetek

évi részletben tartoznak fizetni.

Ne

a

szavakon lovagoljunk, ha azon alkalommal, mikor kötök egy birói egyezséget, annak felét visszaadom illegitim célokra, akkor áll az, hogy ennyimegkárosittatott a kincstár, mert hiszen a fél hajlandó lett volna, ennyivel olcsóbb egyezséget kötni. .\kárhogy méltóztatik e szavakat forvel

gatni, az értelme

Ami

ugyanaz marad.

az osztálysorsjáték dolgát

illeti,

teljesen fölöslegesen méltóztatik

foglalkozni azzal, hogy megtörtént-e a törlés, vagy sem. én azzal foglal-

kozom, hogy Lukács László ugyanazon társaságnál lett dúsan jövedelmezett igazgatósági elnök, melynek szerzdését megkötötte. A fügyészhogy közben van egy esztend. Jó, ez a helyetles ur azt mondja, gyászév.

Nem

is

tértünk volna rá erre a területre, hogy mást bizonyilsunk.

ha a vád tényleg

azt inkriminálja és azt fogja

meg,

amirl

a séríell

hogy ezeknek a természetes lényege. Ezeket az állításokat nem is lehet kivégezni a világból ilyetén módon. Nem tartom szükségesnek ismételni, amiket mondottam. Nem lehet ezeket a dolgokat sem nagyon

jól tudja,

20

som pliilni. sem sem vezet.

cllussolni-

kivégezni,

sikerre

Ami

pedig azl

alkalmaztam volna

loljoson

\v/.

és

semmi

hogy én inveklivákal. szúrásokat, csipésekel az én beszédemben, én méllóztatoll mondani

illeti,

—

Ichciolleii

—

kötelességet teljesitettem és méltóztassék

elhinni,

örömöm

semmiféle

véd.

kötelességet teljesitettem. Mint

ezt a nincs benne. de. kötelességemet leljesilem legjobb lelkiismeretem, szerény tudásom szerint, nem tördve semmiféle politikai tekintettel. Ami pedig az igaztalanságot

mint véd,

és

a

színességét

még nem bizonyítéka az igaztalanmég nem bizonyítéka az igazságnak.

a szinesség

illeti,

ságnak, amint a szintelenség

Elnök: A tárgyalást holnap déleltt 9 óráig felfüggesztem.

A

törvényszék végzése.

Elnök: Megnvilom a tegnap elhalasztott fötárgvalást és kihirdelen.

a törvénvszéknek a bizonvitás lárgvában hozott végzését.

A

bíróság a valódisáíí bizonvilásál a blkv. 203. szakaszának els

következ tén vekre engedte meg: szakértk meghallgatása utján megállapilandó a Lukács László tulajdonát képezett a zalalnai 369. számú lelek jegyzkönyvben foglalt ház és bel telek, valamint tartozékainak az 191 L évi november hó 7. napján, vagv annak a szerzdésnek megkötése napján volt valóságos értéke, amely szerzdés alapján ezt az ingatlant Lukács László a gyulafehérvári takarékpénztár r.-t.-nak 85.000 korona vételés ötödik i)onlia alapján a 1.

A

bírósági

áron eladta. 2.

Deuisch

Wahlner Aladár, Kurovszky Zsigmond, Czerninger .\lfréd. Manó. Fábián Gvula, Salgó Dezs, dr. Maver Ödön tanuk

kihallgalandók

ama ténykörülményre,

vájjon történt-e

bármin

kikö-

Lukács László részérl akár közvetlenül, akár i)cdig közvetve abban az iránvban, hogy a gvula fehérvári takarékpénztár tés,

állal

avagy

igérel

1911

bármin

n,oveml)cr

célra

meg

7-én fogja

megvett házal

A valódiság bizonyitása részérl

fclajáiiloll

többi

a

m.

kir.

kincstár

késbben

vennie iránt

ugy

bizonviléknak

a

védelem, felvételét

n.iiul

a

pedig a vád

biróság

mog-

íagadja.

Désy Zoltán ellen az a vád, hogy a m. kir. korelnökét. Lukács Lászlót nyilvános gyülekezeten 1912. évi szeptember hó 18 án l.urópa legnagyobb panamistájának nevezte.

mány

Indokok

:

Lz a kifejezés a kíizfelfogás szerint nemcsak lealázó és nemcsak lealacsonviló véleménvl lii.'l|;irlalru:i

iii

foglalt

concrclo olyan

magában, hanem \ennek megbecstelenit('í

a

léuvállást

kifejezésnek is

k('i)ezhet.

21

az einlilcU olncvozéssel vllclclt cgvént a közineíívelésnek is kikél esen)en a panamisla elnevezés kétségtelenül beleütkö-

aim'lv

Mind a

leheli.

zik

á btkv-nek

ama

szakaszaiba,

amelvek nemcsak

maffánegvcn.

a

közhivatalnok l)ccsük'lének védelmére is a lörvénvkönyvbe Vádlót a vád tárgyává leli kijelentést eladása szerint vannak. felvéve Lukács Lászlóra, mint a m. kir. kormány elnökére, még pedig ebben a

hanem

a

iiiiiiséííbeu való hivatali

mködésére

és eljárására való

meg. Az alkolmánvosság követelménye: hogv

lelte

közhivatalnok

eiívik

hanem

deleiért,

felels

minden

vonatkozásban Jialóság.

legven nemcsak minden hivatali

hivatali kötelessége elmulasztásáért

és

igv

mind-

cseleke-

hivalahi

a

iívakorlalában elkövetett visszaélésekért is. A törvény a közhivatalnoktól megköveteli, hogy hivatali tevékeny-

ségének gyakorlása körében mindig a törvény korlátai közöli maradjon.

De nemcsak

a

törvénynek

és az

alapuló

ezen

vannak a közhivatalnok iránt való követelményei, nek élete

is.

Ez a közérdek pedig

is

korrekt,

tisztességes,

azt követeli,

hogv

bizalomramélló,

alkotmányosságnak

hanem

a közérdek-

magán-

a közhivatalnok

vagyis

minden

telíintet-

ben kifogástalan legyen.

Ha

tehát valamely közhivatalnokról

akár közhivatali teendinek

akár pedig magánélete tekintetében az mondalik, hogy panamista, ugy a Btk. 263. §-ának els és ötödik pontjának rendelkezése biztosilja az ilyen kijelentést használó egyénnek azl gval.orlása és teljesitése.

a

jogot,

nyíthassa.

hogy állilásának vagy kifejezésének valódiságát be is bizoMinthogy pedig Désy Zoltán vádlott Lukács Lászlóra nemcsak gyakorlatának

közhivatala

kozásban

is

területén,

használta a vád tárgyává

hanem személyére

lett

való

vonat-

diffamáló elnevezést és mint-

hogy kétségtelennek látszik az is. hogy ezzel az állilásával a közérdek megóvását és elmozdítását célozta: a vádlottnak a valóság bizonyítását a Blk, 263. §. els és ötödik pontja érdekében meg kellett engedni. Az utóbb felhívott pont rendelkezése alapján különösen azért, mert mindenki a közérdeket védi és ezt mozdítja el, aki bebizonyítja és bebizonyítani tudja, hogy valamely közhivatalnok, akár magatartása, akár bármily viselkedése és cselekedele tisztességérl alkotott felfogást, vagyis a tisztességet követel közérdekel sérti. Mieltt azonban a bíróság a törvény állal megengedett ennek a

bizonyításnak

a kereteit megállapithatla volna, szuverén hatalmának ismerelében és lelkiismereti felelsségének teljes tudatában legelssorban meg kellett vizsgálnia e konkrét vádnak materiális tartalmát teljes

és terjedelmét

és

ezzel

kapcsolatban Lukács László kormányelnöknek

a magatartását, amelyei a vádlott Lukács Lászlónak ugy hözhivalalnoki

mködésében, mint pedig magánéletére

való vonatkozásban a panamisla elnevezés használatával kifogás tárgyává lelt.

Minthogy pedig a hünvádi perrendfartás

ií-a

1.

értelmében a birói

eljárás a legszorosabb objekliv kapcsolatban áll a vád

talmával, tesen

el

a

meg

bíróságnak mindenekelölt

kellett

materiális tar-

vizsgálnia

és

elze-

döntenie tehát a konkrét vádnak azt a tartalmát, hogy

kellett

a Btk. szempontjából mit jelent és mit foglalhat kifejezés vagy

magában

a jianamislu

tényállítás.

A bíróságnak ebben

a kérdésben

elfoglalt

álláspontja

az,

hogy

a

j)anama az a visszaélés, amelyet a közhivatalnok vagj^ közmegbizott haszon köz- vagy magánvagyonnak jogosulatlan elvonásával anyagi szerzése céljából akár a maga, akár pedig a vele összeköttetésben álló

vagy a vele követ

szorosabl)

lev egyének önz érdekében

életviszonyban

el.

Ebbl a meghatározásból folyóaTi panamista tehát az. aki állásával vagy niegbizalásával visszaélve, a közérdek és a magánérdek megsértésével

tiltott

módon

egyrészrl magának vagyont szerez, másrészrl

pedig ennek az egyéni vagyonszerzésnek eltitkolása és palástolása okából tudatosan közremködik abban és megengedi azt. hogy ilyen

vagyonszerzéshez más

még pedig

köz- vag\' magánérdekmagáncélok szolgálatában. Minden más, habár jogtalan magánérdek elmozdítására irányuló egyéni tevékenység vagy közremködés, ha ennél és ezzel való kapcsolatban az egyéni vagyonszerzésre irányuló önérdek hiányzik, már nem

nek

is

hozzájusson,

valójában azonban

feltüntetett,

rejtett

panama és panamista, haíiem az úgynevezett protekció és a protektor fogalma alá esik. Hozzákapcsolva a most eladottakban kifejtett fogalmi meghatározásokhoz, a vád tárgyát képez konkrét állitásnak, illetve kifejezésnek

a

tartalmát, önként következik a valóság bizonyítása megengedhetségének az a kerete és az a terjedelme, amelyet a bíróságnak

materiális

a törvény

Erre

való

értelmében megengedhet lehetett és meghatározni kelleti. tekintetlel a bíróság ugy találta, hogy a lelajánlolt

bizonyítási anyagból csak a zalatnaí ház eladásának körülményei olya

nok,

amelyekkel kapcsolatban Lukács László m. kir. miniszterelnök korában közhivatali állását jogtalan utón hivatali

pénzügyminiszter állásával

visszaélve,

Minthogy tehát által

megszaboti

e

anyagi

haszon

szerzésére

használta

volna

fel.

lények vizsgálata és bizonyítása a vádnak a biióság

larlalmába

beleillik,

a

valóság

bebizonyításának

e

körülmények tekintetében a fent hivatkozott szakaszok alapján helye van és azt a kihirdetett végzés rendelkezése értelmében meg is kellett engedni.

Ellenben meg kellett tagadni a bizonyítás felvételét az oszlálysorsjáték részvénytársaság szerzdésének megkötése ée

elnökigazgatói állásának

eme részvénytársaság

Lukács László részérl való elvállalása

és

e

•2'ó

való elfogadása tárgyában a védelem

cinien igazgatói fizetésnek általa

részérl felajánlott és közvád hozzájárulásával

vonatkozó indítványt

támogatott Inzonyitás

is

mert a biróság

által meghatározott panamista logalomban, mint sért kijelentésében Lukács Lászlónak e

lelvételére

téren

ténykedését

kifejtett

azért,

nyítása

ajánllatott

fel,

fennálló szerzdésnek

hogy

a

belefoglalni

eljárását

és

nem annak

Igyanis a védelem részérl

Lukács

a

nem

tudta.

konkrét ténynek bizo-

László a nevezett

társasággal

törvényhozás elzetes felhalalmazása és bele-

egyezése nélkül történt megkötése ellenében részesült a társaság részérl

anyagi jutalmazásban és mert a védelem azt a tényt sem

nem

ségének megsznése esetére szerzdés

és

Ha

volna.

tötte

ajánlotta

nyítását

hog3'

attól,

a

valóság

a

ennek

vádlott

volna

fel,

megkötése ellenében

társasági

javadalmazás mellett magának kikö-

elnökigazgatói állását megfelel

A

állította

kivánta bebizonyítani, hogy Lukács László els pénzügyminiszter-

a

a

bizonyítását

konkrét

két

biróság

nem

ebben

ténynek

zárkózott

keretben

a

bizo-

volna

el

megengedje.

vádlott és a védeleni ehelyett ugyanis csak azt kivánta bizonyítani,

hogy a Lukács László részérl megkötött és az 1897. évi VII. f.-c. által szankcionált társasági szerzdés az államra, illetve a kincstárra nézve káros és hátrányos, azért, mert a lottójövedéknek a szerzdés eltti jövedelme sokkal magasabb összeg volt, mint amit a mostani szerzdéses jogviszony mellett képvisel.

Minthogy pedig valamely a kincstár részérl megkötött jogügyiéi káros vagy elnyös voltának bírálatába ez a biróság közjogi hatáskör

hiányából

nem

bocsátkozhatik,

felajánlott keretben elrendelnie

ebbl az okból nem is lehetett.

Végre a védelem a vád tárgyává nyítására

még

a

tett

a valóság bizonyítását

.*?

kijelentés valódiságának bizo-

következ bizonyilékokat ajánlotta

ft'I:

Bizonyítani kívánja Klek Pál. Vajda Imre, Szálai Béla. gróf Károlyi

Imre, Sándor Pál és l'llmann .Vdolf, valamint Kazár .Vdolf és Paduclj József tanuk kihallgatásával azt a lényt, hogy Lukács László mini pénz-

ügyminiszter az 1910. évi képviselválasztásokat

megelzleg

a

Magyar

Bankkal többrendbeli üzlet megkötését, birói egyezség létrehozását kezdeményezte és ezeket tényleg meg is kötötte, arra használta fel ezt a ténykedését, hogy bár az államot nagy vagyoni elnyökhöz jullathatía volna, nem azt tette, hanem a bank részérl állítólag fizetett 4,800.000 koronát illegitim vagyoni elny szerzésére használta fel olyformán, hogy ezt az (isszeget

pártpolitikai képviseli választási célokra fizettette be és hasz-

Ugyanezen ténykörülményre kérte a védelem a vonatkozó szerzdések ismertetését, valamint az 1907. évi május 16-án kötött

nálta

fel.

birói egyezség,

polgári

nemkülönben

ezzel

kapcsolatban a 63.179/1905. számú

pöriratok és a Vajda Imre

ellen

a

büntet

járásbíróságnál

24 k'íolylaldll

l)üni)ör egyik

\égie

eiiiK'k

kiváiita

még

hcadváiiyának

az összegnek

azzal

is,

az állanilól

isineiielésél.

való

ilk'lvc beszerzését.

elvonását

bizonyilani

hogy annak körülményes elszámolása az

csatolt 1910. évi állami

általa be-

zárszámadásból hiányzik.

Mintbogv azonban sem a vádioll

mai,'a,

sem

i)i'(lig

védelem nem

a

hogy Lukáes László ezt az állítólag ex turjiis eaiisa kezéhez került összegeket vagy azok })ármilv részét a maga \ agvoni elnyére használta volna fel. vagy fordilotta volna, ekkép lehal az a netáni körülállilotta,

ménv, hogy ezek a pénzek párlpolilikai eélok szolgálatában használtallak íel .nem fedvén a bíróságnak a panamáról és a i)anamisláról konslruált logalmát, nyilvánvaló, hogv Lukács Lászlónak az az állítólagos kormánybalósági cselekedete a vád larlalmának keretén kivül esik, nemcsak, hanem mini a niiniszternek politikai felelsségét megállapitliató kormányi halósági lénv egvenesen a parlament ellenrzési körébe és nem a biróság hatáskörébe tartozik. miniszteri felelsségrl szóló alkotmányjogi Igaz ugyan, hogv a

alaptörvényünk, az 1848. évi

ha

ható,

és

amikor

III.

t.-c.

csak abban az esetben alkalmaz-

a miniszter felelsségre vonásáról

van

szó.

Ez pedig

ennek a pörnek nem tárgva. De ennek dacára mégis meg kell állapítani ennek a kérdésnek azt. hogy ha a biróság bármilyen vonatkozásban taglalásába bocsátkoznék, lénvegileg mégis csak azt a kérdést birálná el, hogy Magyarország miniszterelnöke kormányhatósági cselekedetei

nem

miatt

a törvény állal erre a célra szervezett bírósága eltt feleljen.

Mert ebben a l)ünpörben a bíróságnak

nem

lehetett,

mert

nem

is

szabad elzárkóznia a konkrét esetre alkalmazandó közjogi alaptörvény figyelembevételétl és meglarlásálól. volt

Ez a már felelsségét

4..

lelhixott sarkalatos törvén v 32. §-ában a miniszterek jogi 8.

és

29.

szakaszaiban

pedig

politikai

felelsségét

és

vonásnak miként való érvényesítését iiatározza meg. Ennek a törvénynek most felhívott rendelkezéseire való tekin-

ennek

a felelsségre

iellel, mivel vádiolt maga nem állítja, hogv Lukács Lászlóval szemben ezen törvény 36. §-ának rendelkezése folytán közlörvényi intézkedések-

nek lehetne helye: a szuverén hatalmat gyakorló biróság ugy

hogy arra sem hivatva, sem sik

szuverén teslülelnek.

a

i)edig feljogosítva nincs, miszerint

magyar törvényhozás

találta,

egy

nu'i-

testülelének, ellenlétes

felfogású pártjainak mködése és tevékenvsége felett a bírói lisztet gyakorcdhassa, meri ha a biróság erre az ulra rálépne, ez nem volna más. iMinl

egv

szuverén hatahnával való ílleléklelen és jogosulatlan beavatkozás .szuverén leslüielnek. a lörvénvhozásnak hatalmi jogkörébe. A törvényes kíizjogí iialásköroknek a biróság részérl \ aló köteles uíá.sik

tiszteiéiben tartása az lásál

oka aimak, hogy

nem engedhet le meg abban

a biróság, a valódiság bizonyi-

a kérdcgben, vájjon

mi módon

és mi-

25

oszközök

Ivfii

(^viik's

im-lK-ll

l'elhaszuj'iU'isa

kci)viselliázának mai

Ha wuiek

kérdésnek

a

dül illetékes fórumnak,

l.

kelclkozheleü és

áll

fenn az ország-

I(")l)bsósc.

tárgyalásai

megkerülésével az erre egye-

a lörvényhozás házának ludalosan halalnii

i.

köréhe vonná, ugv eiívenesen mejísérlené, de sül legázolná a felhivoll ama rendelkezéseit, alaplörvénynek fo!,dall 1848. évi 111. l.-e.-ben

amelyek

miniszterek

a

.jogi

politikai

és

felelsségiét

az

orszáíísyülés

ellenrzése

és elhirálása alá helyezik.

Miután

i)edig a hirósáíiiiak ezt a hatásköri túllépést elkínelnie a tör-

vény értelmé])en

nem

v(>lt

szabad, ez az indoka annak, hogy a biróság

más álláspontot, mini amelyei sem foglalhatott.

a megajánloll bizonyítás kérdésében

ben a végzésben megindokoll.

el

eb-

Vázsonyí felfolyamodása.

—

Tekintetes Királvi Törvényszéki Ha jól értettem, a biróság mellzte mindazokat az indítványokat, amelyeket a védelem elterjesztett. A kihirdeliil végzés szerint csui)án a zalatnai ügyre vonatkozólag és

itt

is

esak bírósági szakértk, ezenkívül Kiirovszky Zsigmond és társai hallgattatnak meg oly kérdés tisztázására, amelyre vonatkozólag a vádhatóság

ugy hogy valóban csodálatba ejt, hogy azt, hogy ezek a tanuk milyen körülmény tisztázására alkalmasak. Mert a tanuk kihallgatása mindig csak

képviselje indítványt sem a királyi

tett,

törvényszék találta

a bizonyító

fél

által felajánlott

gattam a ftárgyalásl

és a

el

keretben történhetik.

vádhalóság

tíszelt

Én

pedig végighall-

képviselje részérl csak

hogy a házeladási körülményekre vonatkozólag kívánja Csodálatba ejt tehát, hogy a tekintetes királyi törkihallgatni. tanukat a vényszék eltalálta azt, hogy csak arra nézve hallgattatnak meg, hogy a zalatnai házeladásnál történt-e kikötés arra nézve, hogy a kincstár fogja azt hallottam,

megvásárolni a kérdéses házat és

telket.

— Egyebekben semmiségi panaszt jelentek be a zalatnai ügyben

ajánlott bizonyítékok

mellzése miatt

is.

fel-

mert mellzi a végzés annak

hogy olvaslassék fel a szemlejegyzkönyvbe felveti azon hogy abban a házban a megnevezeti úrn lakolt akkor is, amikor a takarékpénztár a házat átvette; mellzte a végzés annak megállapítását, hogy az ott lakó bányakapitány a szemlejegyzkönyv szerint 800 korona lakbért élvez; mellzte a most kihirdetett bírói végzés a jegyzkönyv felolvasását arra a tényre vonatkozólag, hogy ennek a háznak a lakbérértéke 800 1000 korona; mellzte továbbá azt a kérelmemet, hogy engedtessék meg a bebizonyítása annak, hogy egész másak voltak az árak a szomszédos telkek eladásánál, mint a Lnkács László ingatelrendelését, lény,

—

lanának eladásánál. Mondom, bejelenlem a Bp. 384. a semmiségi panaszt.

§. 9.

pontja alapján

26

niodoflam. hogy

Helvtt-lt-nül

(.gyáltalában semniiségi

Én bocsánatot

igazán mcalepefésszerüen (érlem arra, hogy a zalalnai iigygx el foglalkoztam.

pez

ennek az ügynek gerincét,

e

egyáltalán rá-

Én

a

pontja alapján a .semniiségi okot i)usztán azért jelentein

törvényszék niellözle

hogy

kérek,

éri.

üiiielv

végzéssel szenilien.

yunatkozólag

a zalatnai ügyit-

éii

panaszt teszek.

384.

§.

mert

be,

9.

a

lelkét és tartalmát ké-

koronás panamára vonatkozólag a bizonyilás felvételét. az be, mert a törvényszék mellzte

4,800. ()()()

— Semmiségi okot jelentek vonatkoz«')lag — A 384. pontja alapján

felajánlott bizonvitás

í)szlálvsors.jálékra §.

megindokolása

hogv

az,

mának általam

bejelenlett

9.

felvételét.

eme semmiségi ok

a lefolytatott ftárgyalás alkalmával

nem

adott értelmezése az egyedül liehiálló,

rövid

pana-

a

pedig az az

értelmezés, amelv a i)ananiát i^rotekciónak és a föpanamislaságot lord

I)rotektorságnak tekinti.

—

Megokolom továbbá

szerzdések

seniniiségi i^anaszomat azzal, hogy állami egyezségek kötése alkalmával külön kikötött illetéktelen

és

nem

haszon, amely

tegetésére,

önzetlen

—

-

megvásárlására forditoll

cél,

sem

az állampénztárba folyt be. soha

ciónak gyakorlása, az mindig csak ])anama

meri az egyik

Bejelentem a 384.

bnt §.

9.

lehet.

nem

pénz

A

lehel protek-

választók megvesz-

lehet

tisztességes

másik büiniel menteni nem

a

vagy

lehet.

pontja alapján a semmiségi okot azért,

mert az az indok, hogy a védelem ebben az esetben a miniszteri felels-

ségrl szóló törvénynek szakaszait

sérlelle

volna meg,

s

illetéktelenül

avatkozott volna bele a parlament jogkörébe, melynek egyedül van joga minisztereket vád alá helj'ezni, egyáltalában helyt álló

pedig azért,

mert habár a vádhalóság

elszólásból a miniszterelnök urat tartását Ígérte.,

ebben az esetben

nem

tisztelt

nézle vádlottnak és

nem

a

álló.

Helyt

nem

képviselje tegnap

védbeszéd meg-

miniszterelnök

ur a

vádlott,

hanem

Désy Zoltán. A védelemnek nem az volt a kérelme, hogy íll Lukács Lászlóról mondjon Ítéletet a lörvényszék. Ha az lelt volna a védelem kérelme, hogy a miniszteri felelsségrl szóló törvény mellzésével Lukács Lászlóról mondjon a törvényszék Ítéletet, helyes körben mozognának a most felolvasott végzés indokai. Désy Zoltán azonban a valódiság bizonyítását kérte, jogo^ menlséget hozott fel, amely neki büntetlenséget biztosit, ha a valódiság bizo-

—

nyítását elrendelik. érvelései helyi

nem

A törvényszéknek

e

sérelmes végzésében

állanak. íla én azl állítottam volna,

hogy

felhozoll

a miniszter

inegsérlelte a közszabadságol, hogy megsérletle a gyülekezési jogot, hogy meg.sértetle az egyéni szabadságol, a bíróság elüthet engem a bizonyiláslól azzal a megokolással, hogy menjek a i)arlamenlhez és oll

bizoTiyilsam igazamat.

—

Ismétlem eme indokok alapján

^

— anu'lyeket

természetesen annak

27

idején

még

be a 384.

—

írásban

A

is

kifejtek a

meghozandó

Ítélet

után

—

jelentem én

pontja alapján a semmiségi okokat.

9.

§.

bejelentelt

semmiségi okok után pedig

engedni, hogy elterjesztést tegj^ek, a tárgyalás

méltóztassék

meg-

könnyebb lebonyolitása

érdekében. Mindazt a vádat, amit Désy Zoltán ország-világ eltt emelt, mindazt, bizonyilhatatlannak tartja a sérelmes végzés, minden fegyvert kicsavar a

kezünkbl

és

hogy 4,800.000 korona illetéktelen a

egy országos ügyet, melyben arról volt szó,

elharácsollatott-e,

vagy nem, vagy kiköttetett-e

vagyoni elny állami szerzdések és egyezségek kötésénél,

sérelmes végzés

hogy nekünk

odavisz,

tárgyaláson azzal kellene

e

foglalkoznunk pusztán, hogy vájjon a zalatnai ház dolgában 10

— 15—

20.000 korona illetéktelen haszonhoz jutott-e Lukács László, vagy sem.

ebben az országos ügyben lesiklaui nem fogunk, evvel a kis nem kívánunk. A valódiság bizonyítása vagy nem bizonyítása a vádlottnak adott jogkedvezmény. Kijelentem tehát a vádlott ur nevében, hogy a zalatnai F^rre a térre

apró snmcigsággal ország-világ szine eltt foglalkozni

házra vonatkozólag sem kivánja a vádlott a valódiság bizonyításának

el-

rendelését, a valódiság bizonyításának elrendelésére vonatkozó inditvánj'o-

mat

visszavonom.

tisztelettel

Nem

kívánok a tekintetes

eltt a sérelmek után semmitsem bizonyítani, visszavonom

nem kívánom

inditvánj'omat.

a zalatnai ház bizonyítását a zalatnai házra vonatkozólag,

Kívánom

azt kifejezetten elejtem.

biztosítani

ebben az ügyl)cn

gyors és sima lefolyását, haladjunk gyorsan a végkifejldés

lem a nagy

és országos

smucigsággal piszmogni

kívánunk

itt

bizonyítást,

ház kérdésében és

e-cek

tárgyalás

a

felé.

A véde

ügyben, amelyre mindenki kíváncsi, amelyben

az ország becsületérl van szó, kötelességét kis

törvényszék

kir.

nem

nem

teljesítheti.

A

zalatnai

fogunk, ilyen körülmények között nen>

lemondunk a valódiság bizonyításáról

a zalatnai

után n'em kérünk egyebet, minthogy méltóztassék

befejezni gyorsan az ügyet, méltóztassék ítéletet hozni, az ügyel i)edig folytatni fogjuk ott, ahol keressük jogainkat, a felebbezésí ott,

fórumnál

ahol ennek az ügynek más birái ülnek, az ország közvéleménye

.

és .

.

Elnök: Rendreutasítom.

Egy hang a

hallgatóságból: Igaza van Vázsonyinak.

Elnök: Ki volt az?

Urmánczy Nándor országgylési képvisel jelentkezik: Én. Elnök: Ezennel a terembl kiutasítom. ürmánczij Nándor kifelé menve:

Nem

is

érdemes az ilyen

l)irák;tl

meghallgatni.

Vázsonyi Vilmos véd: Mint

véd

sohasem fogok odasülyední, bog}'

a bírákat sértsem. Azt értettem, hogy minden ügynek vannak törvényes birái és bírái a bírói ítélettel,

közvéleménynek. Én, ha nem vagyok megelégedve egy fogok a védi székbl odasülyední. hogy gyanúsít-

nem

28 sak, a méltóságos elnök ur értést

engem

félreérteit,

nemcsak a törvényszék érdekében, de

a

méltóztassék ezt a félre-

magam

érdekében

is

el-.

oszlatni.

Ha

Elnök:

így értette,

akkor nincs kifogásom.

Vázsonyi Vilmos: A védelem tetlek

után szabadon, a vádlott

lemond a

a

nem teljesítheti kötelességét a kifejnem védekezhetik tovább, a védelem

védelemrl, a vádlott lemond minden további védekezésrl, biztosított jogánál fogva semmiféle birói kérdésre

bnvádi perekben

nem

felelelet

mert a törvény

ad, a tárgyalásban csak azért vesz részt,

kényszerénél fogva innen

el

nem

távozhatik.

A

végzés, melyet tiszteletben

hivatkozva ügy-

kell tartanom, hivatkozik a biróság lelkiismeretére, mi.

védi eskünkre és lelkiismeretünkre, el

ugy látjuk ehhez képest ugy járunk

ha ezen terembl

leghívebben,

távozunk.

három

(A

védügyvéd

eltávozik.) Sélleij

Barnabás fügj'észhelyelles: Ha a mélyen

akit távozása dacára

volna.

hog\'

nem

a törvényszéknek

egy elterjesztésemben benne

A védk távozása

ellenére

az 56. §-nak az az esete,

fenn és igy a

véd

volt,

kellelt

hogy

meg

is

kell

nem

véd

ur.

semmit,

kitalálni

hanem

a tanukat mire hallgassák ki.

tartanunk a tárgyalást, mert

hogy hivatalból rendelend

urak távolléte

tiszteli

volna az iratokat, megtalálta

tisztelek, elolvasta

is

ki

véd, nem forog

szolgál akadálj'ául a tárgyalás

folytatásának. Miután a bizonyítási indítvány visszavonatott és miután a

bizonyítás joga a védelmet

valódiságának is

illeti

bizonyítására,

meg. többé nekem nincs jogom az ez

okból

a

tanuk

állítás

kihallgatásától

én

elállók.

Elnök (Désy Zoltánhoz I: Hozzájárul a védelem álláspontjához? Désy Zoltán: Hozzájárulok. Elnök: A biróság visszavonul, határozathozatalra. Szünet után.

Elnök: \ biróság ebben a kérdésben a következ végzést hozta meg: Miután a büntet törvénykönyv 263. §-a érfelmében a valódiság illeti meg és miután ugy a védelem errl a jogáról, dacára annak, hogy ebben a kérdésben a biróság már döntött, kifejezetten és határozottan lemondott és a bizonyítási indítványát most utólagosan visszavonta, minthogy a védelem magatartásához Désy vádlott maga is hozzájárult és kijelentette, hogy mindenben helyesli védjének magatartását, ennélfogva ebben

bizonyitásának joga kizárólag a vádlottat vádlott,

mint

i)edig a

a kijelentésében

mködésével 56.

benne van az

élni

nem

§-a értelmében a

szük.sége

nem

is.

hogy ebben az ügyben

kivan, minthogy pedig a

uj

bnvádi

konkrét esetben hivatalból

véd

véd

közre-

perrendtartás

kirendelésének

forog fenn. a biróság az eltér jesi^ésekre való tekintettel

a bizonyítást elrendel

végzése dacára ebben az ügyben a bizonyítás

felvclelól már ino},' iioin engetli ós cnnóirogva, aniennyibeii mén valami eller.jeszlésl lenni nem kivan, erre az eselre

eljárást befejezettnek lekinli. élni. azt

Amennvihen azonban

a a

vádloU

iir

l^izonvilási

ellerjeszléssel kivan

meghallgatjuk.

Nem

Désy Zoltán:

kivánok.

Vádbeszéd és Elnök: Ennélfogva a bizonyítási

itélef.

eljárást

a

bíróság

befejezettnek

Felkérem a közoádló urat, méltóztassék a vádat elterjeszteni. Tekintetes kir. törvényszék! Sélley Barnabás fiigyészhelyettes: Éppen ma öt hónapja múlt, hogy Désy Zoltán vádlott a fiatalság üdesé-

jelenti ki.

gétöl,

szenvedélyétl körülvéve, pohárcsengés között bocsátottá világgá

a kijelentését, hogy Magyarország miniszterelnöke Európa legnagyobb panamistája. Telte ezt tudatosan, mondotta ezt szándékosan, kikeresve az alkalmat, a nagy nyilvánosságot. Vádlott beismeri a sértési szándékot, beismeri, hogy a panamista szót megbélyegz célzattal használta, beismeri tehát teljesen, hogy ö azt

szándékosan másnak a becsületét sérteni akarta.

A sért személyt

szó a sértettnek olyat

sértett,

valódisága esetén, ha

közmegvetésnek tenné

A

nem

magánbecsületét

sértette, köz-

Lukács László miniszterelnökrl, ami vonna maga után büntet eljárást, t a

is

ki.

bíróság megtalálta a

Nézetem

nem csupán

állítván.

panama

szerint a kérdés tengelye az.

szó

meghatározását.

kifogástalan

hogy Désy Zoltán a panama

szót

azzal a tudattal, azzal a szándékkal használta és olyan tényt kívánt vele állítani,

pedig a

mely Lukács László személyére kétségtelenül sért. Minthogy

panama jelz tényeknek

a rágalmazás mindkét

benne

a konzekvenciája, tényállítás, így tehát

kritériuma, a szándékos sértés és a tényállítás,

foglaltatik.

Désy Zoltán tehát elkövette a rágalmazás

vétségét.

E

kérdéssel kap-

csolatban foglalkoznom kell avval a kérdéssel, hogy miért szakbiróság és

nem

esküdtszék eltt tárgyaljuk ezt a pert. Erre két ok van a bíróság

részérl. Az els tisztán törvényes;

Désy

Zoltán

szóval,

nyilvánosan

használta ezt a kifejezést, a perrend szerint tehát cselekményének elbírálása a szakbíróság elé tartozik. A másik ok az, hogy ebben az ügyben, Magyarország miniszterelnöke becsületének helyreállítása ügyében az én

felfogásom szerint

nem elegend

az esküdtszék ítélete.

Nem akarom

az

esküdtszék intézményét támadni, egyike vagyok azoknak, akik az esküdtszéket szükségesnek tartják, de tekintsünk csak vissza a közelmúlt es-

küdtszékí ilélelokre. azt látjuk, hogy minden csküdlszéki

íléleleí

hevesen

lámafloll a snjló és ihíikIcm i-skiidlszcki ilélflel el.

Ez nem

helyreállilása

becsület

tiszta

adhat meg. Minthogy

|i:iil;)ll;is

a vádlott és a

kell.

amit

védk

egyedül

semmibe hogy

vennem

kell

és

elvonták beszé
a kérdéshez

ezt

nekem

is

ki,

egyáltalában a legtávolabbról sincsenek bizonyítva. Az

állításaik

volt.

igaz, Ítélete

idevonatkozólag csak annyit jelenthetek

a cifra köntös, jnivel a vádlott

munka

az

szakbiróság

a

amely a bizonyítás anyagával foglalkozott volna,

részét,

hirállak

s/frinl

nekünk

Magyarország miniszterelnökének,

kell

a

terembe

csak jogászi tudatos

lépett,

A védelem tudatosan hozott fel olyan dolgokat, amelyek egyáltalán nem tartoznak, hogy titulusuk legyen arra, hogy

magukat jogfosztoílnak tekintsék. Boldog lehet az az ország, ez alkalommal Magyarország, ha pénzügyminiszterére bosszúból, politikai szenvedélybl, gylölködésbl csak annyi panamát tudnak ráfogni, hogy Zalatnán 10.000 12.000 koronával drágább áron adott cl egy házat a kincstárnak. amikor kezén milliók és milliók fordulnak meg. De a dolognak másik oldalát tekintve, boldogtalannak kell neveznem azt az országot, amely olyan lejtre jutott, hogy olyan multu és tudású ember, mint a

—

-

—

vádlott, akinek állásánál, képességeinél fogva az ifjúságot visszatartani,

mérsékelni Aki

ily

volna kötelessége,

lett

vádakat hangoztatott, az

Bnhdnie

nem nem

átallotta ilyen fegyverhez nyúlni.

járhat szabadon.

Désy Zoltánnak. Minden nagy emberünket megminden nagy emberünk, Magyaroszág boldogságára rágalmaztak és került ki a rágalmakból. Remélem, hogy az a legyen mondva, tisztán pallos, mely Désy Zoltánra lecsap, fényével bevilágít a lelkekbe és visszarettenti a jókat, nehogy olyan lejtre jussanak, mint a vádlott. kell

Méltóztassék Désy Zoltánt a btvk. 258. §-ába szerint

minsül

tartás elírja,

hogy felhozzuk

körülményeket.

Itt

nem

n

lehet

szenvedélyrl, szóváltásról

a vádlott mveltsége, ludasa,

súlyosbító kíirülmény, f)rszág

határain

és

§-a

262.

büntetés kirovását enyhit és súlyosbító

alkalmazni a

büntetlenség emiilése csak nevetséget teni,

ütköz

rágalmazás vétségében büníisnek kimondani. A perrend-

kívül

nem

sablonos

ittassággal

kelt.

De

lehel szó.

mely kötelességévé

elhatolt.

Kérem

önfegyelmezési,

fogva

támadása az

a büntetésnek

reá

a

sér-

súlyosbító körülmény

teszi az

hogy épp egyéni súlyánál is

kifejezéseket,

nem akarom

majdnem

legnagyobb mértékét kiszabni, kérem, hogy a költségekben a kincstár javára elmaraszlaltassék, továbbá, hogy az Pesli

ítélet

a

Pesti

Naplóban

és

Hírlapban közzététessék. Elnök: A törvény értelmében az utolsó szó a vádlottat

védekezéséül valanül felhozni? I)ésif

Zoltán:

Nem!

Elnök: .Semmit se?

\

illeti.

Kíván

Désy ZoHán; Senimil. Elnök:

A

tárgyalást az ilélel inegliozataláig lelíüggeszlein. Ítéletét, mely szofinl ütköz, a Btk. 262. §-a

Szünet után az elnök kihirdeti a törvényszék

Désy

Zoltán vádlott

szerint

szék

minsül

bnös

a Blk.

261. §-ába

nyilvános becsületsértés vétségében

s

ezért

a törvény-

t

egy havi fogházra és 400 korona pénzbüntetésre. Désy Zoltán: Felebbezést jelentek be a bnvádi perrendtartás 385. elitéli

§-ának

1.

a) pontja alapján, mert

zetten fenntartom

védm

által a

nem érzem magam bnösnek s kifejebnvádi perrendtartás 384. §-ának 9.

pontja alapján bejelentelt semniiségi okokat

is.

Elnök: A bejelenteti semmiségi panaszokat elfogadom és a ftárgya lást

ezennel befejezettnek nyilvánítom.

A A

tábla végzése.

tábla megsemmisíti a törvényszék Ítéletét.

2391/1913. B) szám. Lirálii licnéhcn!

fclséíic a

(')

A budapesti

kir.

Ítéltábla

mint hüntctöbivósáfj

üldözend nyilvános rágalmazás vcfsége mialt Zoltán ellen folyamaiba telt bnügyet, melyben a liudapesli törvényszék 1913. évi február bó 18. napján 10075. szám hivalalból

bozott, a kir. ügyész által a vádtól eltér

sulyosbitása végett, vádlott által pedig a Bp. 385. §.

1.

— 5-én

is

büntet

kir.

alatt

Ítéletet

és a büntetés

bnösségének megállapitása

ugy a Bp. 384.

a) \)ontja alapján

alaki semmiségi okból

bó 3

minsités miatt

Désy

vádolt

§. 9.

pontjában

mialt jelzett

bejelenUil felebbezése folytán 1913. évi április

laríott nvilváiios lanácsiilésében vizsiíálal alá vévén, a kövei-

kezen végzett:

A

kir. Ítéltábla a kir. törvényszék állal a vád tárgyává

teli

kifejezés

valódiságának bi/.onyitása iráni elterjeszteti indítvány tárgyában bozoll közbeszóló végzésnek azt a részét, melylyel a valódiság bizonyítása a ..Magyar Bank és Kereskedelmi 4.800.000 koronára vonatkozóan ez«'n végzési

követ

1.

lelt

§.

els

])ekez't4ése

kir.

állilólag

felvett

törvényszéknek 9.

értelmében nwf/snnmisili és a

kifejezés valódisága lárgyábali a bizonyítást a Btk. 203. §-ának

és 5. ponlja alapján elrendeli I.

meglagadlalott. a

eljárásával és iléletével együtt a Bp. 384. §-ának

pontja alapján a 404.

vádba

Részvénytársaság'"-lól is

Való-e,

bogy egyrészrl

a következ irányiban: m. kir. államkincstár

a

..Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság"

s

másrészrl

a

budai)i'sti bejegyzett

eég közölt a sókereskedelem közvetítésének lebonyolílá.sa, illetve a nevekülönféle sóügyí szerzdéseken, szerzdés zett céggel addig fennállott

erej rendeleteken

és

egyéb megállaixtdásokon alapuló

üzleti

dezése tárgyában 1910. évi szepttMiiber bó 2 án kell és

szerzdés meglctéseért.

—

tíz

viszony renévre terjed

33

továbbá a magyar kir. államvasutak, illetve a m. kir. kincstár ellen, Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság", most már Magyar Bank és Fiumei Kereskedelmi Bank Kereskedelmi Részvénytársaság és a Részvénytársaság" által 800.000 korona töke és járulékai iránt szám 63.179. a budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszéknél alatt folyamatba tett perben 1910. évi május hó 16-án létrejött, a m. kir. a

,,

,,

,,

kereskedelemügyi

miniszter

korona összegnek

jóváhagyott

által

és

a

kir.

kincstárt

—

kötelez egyezség megkötéseért, végül a hazai iparcikkek és gazdasági termékek kivitelének elmozdítása tárgyában egyrészrl a m. kir. kincstár képviseletében a m. kir, kereskedelemügyi miniszter, másrészrl a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság" között 1905. évi december hó 5-én létrejött az 1910. évi december hó 31-én lejárt szerzdésnek a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársasággal" az addigi 140.000 korona állami segélyátalánynak 215.000 koronára történt felemelésével 1911. évi március hó 18-iki kelettel ujabbi 10 évre történt meghosszabbításáért dr. Lukács László sértett, mint pénzügyminiszter az 1910. év folyamán a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság"-tól különböz összegekben összesen 4,800.000 korona jogellenes vagyoni elnyt szerzett s annak dacára, hogy ezeket az összegeket Kazár Adolf miniszterelnökségi és Paduch József pénzügymi1,82.'}.000

fizetésére

.,

,,

.,

fgazgatók vették

niszteri segédhivatali

fel

a nevezett részvénytársaság

akkori megbizottjától, ezen összegek az állampénztárba be

hanem azokból

a

munkapártnak az

nem

folytak,

1910. évben lefolyt képviselválasztás

alkalmából felmerült költségei fedeztettek.

Amennyiben a

II.

fentebbi tények részben, vagy egészben valónak

bizonyulnának, megállapítandó, hogy a szóban forgó összegeket kinek rendelkezésére vette be,

fel,

A-i

és

azok hová, mely pénztárba szolgáltattak

milyen célokra használtattak

fel és

egyáltalán ki és kinek számolt

el

azokról?

Különösen megállapítandó, hogy

dr.

Lukács László

sértett

mind-

ezekre nézve ieli-e intézekedéseket és ha igen, milyen irányban és hogy

ezen összegek átvételét, kezelését és felhasználását illetleg egyáltalá-

ban milyen befolyást gyakorolt? III. Mindezeken felül kideritendk még az eljárás során netán feíhozandó s illetve felmerülend mindazok a ténj'körülmények is, amelyek a bizonyitani kivánt valódiság kérdésének eldöntésére lényeges befolyást gyakorolhatnak.

Ehhez képest a kir.

Ítéltábla

kedelmi tett

és

a

B. P. 404.

kir.

váltótörvényszéktl

800.000 korona és

iratokat

s

l§-a

els bekezdése értelmében utasítja a hogy a budapesti kir. keres-

törvényszéket,

szerezze

jár. iránt folyt

be az

I.

pont

alatt

emii-

perre vonatkozó 63179/1905. számú

azután tartson teljesen uj ftárgyalást, azon a felek által a a

34

fentebbi kérdésekre nézve felajánlott, valamint az ezeken felül netán

felajánlandó mindazon bizonyítékok

valódiságának megállapítására vagy megcáfolására

kifejezés

befolyással biró tényekre, nyító eljárást a fentebbi jessze

melyek a vádba

felvételével,

ki

illetve

I

—

alatt részletezett

ennek befejeztével a vád

s

tett

lényeges

körülményekre vonatkoznak, a bizopont

III.

még

kérdésekre

ter-

védelem meghallgatása után képest az ügy érdemében szabályszer uj

hozzon a kifejlendökhöz

és

határozatot.

Vádlott felebbezésének

egyéb

a B.

P.

384.

!§-ának

alaptalannak

részeit a kir, Ítéltábla

9.

pontjára fektetett

,§-ba

ütköz, a 262. §-a

találta.

Indokok:

A

kir.

ügyész Désy Zoltán ellen a Btk. 258.

minsül

szerint

s

a 270.

értelmében felhatalmazásra

§-a

üldözend nyilvános rágalmazás

hivatalból

vétsége cimén amiatt emelt vádat, mert

nevezett vádlott Budapesten, a Sas-körben 1912. évi szeptember

az egyetemi ifjak egyik társas összejövetele alkalmával,

nosan, dr. Lukács László sértettet, mint a

magyar

kir.

hó 18-án

tehát

nyilvá-

kormány

elnökét

„Európa legnagyobb panamistája" kifejezéssel illette. Vádlott beismeri ezen vádba tett cselekmény elkövetését, azonban a Blk. 263.

§.

1.

és 5. pontjai

alapján az általa használt vádbeli kifejezés

ami

valódiságát kivánja bizonyítani,

esetén a Btk.

siker

'263.

§-ának

utolsó l)ekezdése értelmében a vádlott büntetlenségét eredményezné.

Vádiolt ugyanis annak az állitásnak igazolására, hogy dr. Lukács

már a ftárgyalás megtartása eltt s törvényszéknek erre vonatkozó közbenszóló határozata folytán

László sértett valóban panamista,

a

kir.

ftárgyaláson is arra nézve ajánlott fel bizonyítékokat, hogy dr. Lukács László sértett, mint a magyar kir. kormány tagja, ebbeli mina

ségében ismételten olyan magatartást tanúsított, séget fejlett ki, melylyel a

A

kir.

panamista jelzre

illetve

olyan tevékeny-

rászolgált.

törvényszék az e tárgyban hozott közbenszóló határozatával

helyesen állapította meg, hogy vádlottnak joga van az általa használt

meggyalázó kifejezés valódiságát bizonyítani; a védnek idevonatkozó indítványát azonban, bár alihoz a sértett nevébii'n a vádat képvisel kir. fügyészi helyettes is hozzájárult, a legnagyobb

és kélségcn kivül

részben

mégis elulasilolla

és

csupán

Lukács László

dr.

eladott egyik zalatnai házra vonatkozó

s

zésben megjelölt két kérdésre nézve engedte

Anide a

kir.

törvényszék

el)l)en

az

sértett

által

a nelieztelt közbenszóló vég-

meg a

bizonyítást.

irányban sem foganatosította

a bizonyítás felvételét, mert az indítvány lényegesebb részének elutasítása miatt a ftárgyalásról

vádlott

sem kivánta, st

nyomban attól

eltávozott

a közvádló

kir.

védk

s utóbb maga a fügyészi helyettes is

35

elállott és igy

a kir. törvénj^szék kizárólag a vádlott

alapján hozta

meg

az annak bnösségét megállapító

beismer vallomása ítéletet.

közvádló a vádtól eltér minsítés miatt s a büntetés súlyosbítása végett, a vádlott pedig a két közbenszóló végzés ellen bejelentett semmiségi ok fentartásával a B. P. 384. §-ának

Ez

ellen az itélet ellen a

pontja,

9.

§-a

valamint bnösségének megállapítása miatt;

385.

P.

a B.

a) pontja alapján jelentett be felebbezést.

1.

Minthogy a detése utáíi

véd

az említett közbenszóló végzések ellen azok kihir-

nyomban

bejelentette

a B. P. 384.

§.

9.

pontjában meg-

határozott alaki semmíségi ok miatt érvényesíteni kívánt perorvoslatát s így a B. P. 384. §-ának negyedik bekezdése szerint nincs törvényes

akadálya annak, hogy a flárgyalásra,

vítelí

törvényszék neheztelt közbeszóló végzései

kir.

hanem

nem

ítéltábla a jelen ügyel

a kir.

1'elülviz.sgállassanak,

azt a B. P. 400.

§-ának

7.

utalta

felebb-

pontja értelmében

tanácsülésben intézte el, mert ugy találta, hogy a vádlott felebbezésének a B. P. 384. §. 9. pontjára fektelett része, amennyiben ez a valódiság bizonyítása iránt elterjesztett indítvány egy részének elutasítása miatt ennek folytán a kir. törvényszék sérelmes és használtatott, alapos

közbenszóló végzése

az

követ

ezt

eljárásával

és

ítéletével

együtt

a B. P. 404. §-ának els bekezdése értelmében a B. P. 384. §. 9. pontjában meghaiározolt alaki semmiségi ok fenforgása miatt megsemmi-

sítend.

Egyelre nem foglalkozva melylyel a nyítás

azzal a neheztelt közbenszóló végzéssel.

törvényszék kimondotla. hogy a

kir.

kérdésére vonatkozó indítványát

a

véd

köteles a bizo-

ftárgyaláson

elterjesz-

is

a kir. ítéltábla ugy találta, hogy a ftárgyaláson a kir. törvényszék a vonatkozó végzésével a védnek a valódiság bizonyítása tárgyáteni,

ban elterjesztett indítványa ellenére olyan közbenszóló határozatot hozott, mely a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését sértette

meg.

Ahhoz ugyanis nem

hogy vádlottnak a Btk. 263. §. is elismert joga, hogy a vádba vett kifejezés valódiságát, ha tudja, bizonyíthatja, a védelem bebizonyítása a Btk. valódiság lényeges, mert a szempontjából 1.

férhet kétség,

és 5. pontjain alapuló s a kir.

263.

§-ának utolsó bekezdése szerint a vádlott büntetlenségét eredméEnnek dacára a kir. törvényszék a bizonyítás lehetségétl

t

nyezi.

oly

törvényszék által

indokok

alapján

állanak ellentétben,

szempontjából

is

fosztotta meg,

hanem

melyek nemcsak a törvénynyel

az eset körülményeinél fogva a

kifogásolhatók, mert

kizáró érvényesülésének

is

az elfogulatlanok között

sem

-tíz

útját vágván,

közérdek

anyagi igazság minden kételyt

a

keltheti azt a

kir.

törvényszék

Ítélete

még

közmegnyugvást, mely min-

den birói Ítéletnek egyik lényeges kelléke. 3*

36

A 328.

törvényszéknek

kir.

ugyanis,

szólóan

§-a szerint az Ítéletnek indokolásában

kél alaptételen nyugszik

Az egyik

meg

engedte

közbenszóló

forgó

határozata

indokait a kir. törvényszék köteles volna a B. P.

melynek

szerint

a

s

is

kifejteni,

tulajdonképen

ezek mindegyike téves.

kir.

törvényszék a valódiság bizonyítását azért

csupán a zalatnai házra vonatkozó fentebb emiitett

kél

hogy a sértettnek bizonyítani kivánt egyéb ténykedései valóságuk esetében sem volnának a panama fogalma alá kérdésre, mert ugy találla,

vonhatók.

—

A

neheztelt közbenszóló végzés másik elvi kijelentése szerint pedig

eltekintve a zalatnai ház adás-vételével kapcsolatos fentebbi két kér-

—

dr. Lukács László sértettnek a véd által bizonyítani kivánt déstl egyéb ténykedései, mint az ö állítólagos kormányhalósági cselekményei, ebben a bünperben azért nem képezhetik bizonyítás tárgyát, mert azok a vád keretén kivül esnek, de st mint a miniszter politikai felelsségéi megállapító kormányhatósági tények az 1848. évi IIL t.-c. ide vonatkozó rendelkezései szerint egyenesen a parlament ellenrzése körébe és nem a biróság hatáskörébe tartoznak. Ebbl kiindulva, a kir. törvényszéknek az a nézete, hogy ha a biróság ezeknek a kérdéseknek tárgyalását

az arra egyedül illetékes fórumnak, a törvényhozás házának megkerülésével tudatosan

az seit,

a

hatalmi körébe vonná, ugy egyenesen megsértené

-c-ben foglalt alaptörvénynek azokat a rendelkezéamelyek a miniszterek jogi és politikai felelsségét az országg\'ülés

1848.

évi III.

l.

ellenrzése és elbírálása alá helyezik. Minthogj' a

kir.

törvényszék ezen

elvi álláspontja szerint

a védelem

részérl bizonyítani kívánt lények egy részét illeten a biróság hatásköré-

nek hiányát vitaija s így ennek a kérdésnek miként való eldöntésétl függ. hogy a biróság a véd állal inditványozolt s a kir. törvényszék állal megtagadott bizonyításba bele bocsátkozhalik-e, vagy sem, a kir. ítéltábla els sorban ezt lette megfontolás tárgyává és ugy találta, hogy a kir. törvényszéknek az 1848. évi III. t.-c. -bi meritell fentebbi álláspontja teljesen téves,

mert egyrészt a perjogi fogalmak összezavarásából

eredt,

másrészt homlokegyenest ellenkezik a Btk. 263. és 264. §-aiban foglalt rendelkezésekkel.

Senki sem vonhatja ugyanis kétségbe, hogy ebben a bünpörben az eljárás rendje szerint a biróság

csupán a Désy Zoltán

tárgyában fog törvényes következményekkel járó

ítéletet

ellen emelt

mondani

vád

és dr.

Lukács László sértettnek a védelem részérl bizonyilaní kivánt ténykedését az erre vonatkozó bizonyítás elrendelése esetében is, anélkül, hogy azokat illeten dr. Lukács László sérlellel a bizonyítás eredményéhez képest

ilélel

joghalályával akár törvényes megtorlásban részesíteni, akár

felmcnleni célozná, csak abban a kerelben vonja az eljárás körébe, mely

37

annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy Désy

elkerülhetetlenül szükséges

cselekményét illeten fennforog-e a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott büntethetséget kizáró ok, vagy sem? Eltekintve tehát a Bp. 7. §-ában foglalt attól az általános rendelke-

Zoltán vádba

tett

ha annak megállapitása, hogy forog-e fenn büntevalamely köz- vagy magánjogi kérdésnek eldöntésétl függ, a büntet bíróságnak még ezekben a kérdésekben ifi joga van határozni, a jelen esetben annál kevésbbé lehet beszélni az 1848. évi III. t.-c megsértésérl, mert a biróság a bizonyítás eredményéhez képest akár valónak fogadja el dr. Lukács László sértettnek a véd által bizonyítani kivánt tényeit, akár nem, a bíróságnak ez a meggyzdése, mely különben is csak az Ítélete indokolásában nyerhet kifejezést, egyik esetben sem lehet oly jogkövetkezményekkel kapcsolatos, melyek a par-

mely

zéstl,

szerint,

tend cselekmény

és milyen,

lamentnek az 1848.

évi III.

l.

-c-ben megállapított ellenrzési jogát csor-

minségé-

bíthatnák, annak birói hatásköréi sérthetnék, avagy annak e

ben netán hozandó határozatára bármely irányban

is

befolyást gyakorol-

hatnának.

De

ellenkezik a kir. törvényszéknek a

pitól! érvelése a

A

Btk. 263. §-a határozza

mazás

becsületsértés

és

l)irói

haláskcir hiányára ala-

Btk.-nek idevonatkozó 263. és 264. §-aival

meg azokat

az eseteket,

is.

midn

váddal szemben az

miatt emelt

illetleg kifejezés valódiságának bizonyítása

meg van

a rágal-

állilolt

tény,

engedve. Ezzel a

szabálylyal szemben a Btk. 264. §-ában foglaltatnak azok a kivételek,

melyek esetében az

állított

tény vagy kifejezés valódisága

nem

bizo-

nyítható.

Minthogy pedig

elvi tétel,

hogy a szabálylyal szemben megállapított

kivételeket mindig szorosan kell magyarázni, a Bfk. 264. §-ában foglalt

kivételek között pedig tett

rágalmazás

nem

foglaltalik az,

hogy a miniszterek

ellen elköve-

és becsületsértés esetében a valódiság bizonyítása

bizonyos

esetekre nézve nincs megengedve: annálfogva kétségtelen, hogy a jelen

esetben a vádlott által használt vádba vett kifejezés valódisága bizonyí-

tásának ebbl a szempontból sincs

A

kir.

budapesti

Ítéltáblát

nem

fügyésznek 2221/1913. évi április hó 2-án, tehát a

kir.

lához 1913.

akadálya.

elvi

ingathatta

meg ebben

a

meggyzdésében

a

szám alatt kelt, a kir. ítéltábjelen ügynek elintézése végett való

f.

ü.

bejelenlése után érkezett elterjesztése sem, amelyet a kir. ítéltábla a Bp. 393. §-ának

figyelembe, sített

els bekezdése alapján egyébként is csak annyiban vehet amennyiben abban a kir. fügyész eddig még nem érvénye-

okiratokkal, mint bizonyítékokkal támogatott uj ténykörülménye-

ket hoz

fel.

Az elsfokú bíróság akik közé a Bp.

13.

ítéletének

meghozatala után ugyanis a feleknek,

§-a szerint, mint a sértett képviselje, a kir.

fügyész

38

is

taiiozik, a Bp. 392. §-a szerint a kir. ilélöláblához csakis az ellenfél fe-

lebbezésére vonatkozóan

erre

s

is

csak a: ügijnek elintézése végett való be-

van joguk észrevételeket benyújtani. Ez az ügy pedig elintézés végett már 1913. évi március hó 30-án bejelentetett, következéskép a kir. röügyész a vádlott felebbezésére vonatkozó Írásbeli észrevételeivel immár

jelentéséig

majd csak

elkésett s azt

az

annak idejében megtartandó

szóbeli tárgya-

láson terjesztheti el.

Ami uj

pedig a

indulnak ki

fügyésznek a szóbanforgó beadványában

kir.

lényekbl vont

jogi következtetéseit

az érvényben

s

illeti,

felhozott

ezek teljesen téves alapból

lev jogszabályokkal homlokegyenest

ellen-

keznek.

A

kir.

fügyész ugyanis ebben a beadványában a képviselház

és

a frendiház vonatkozó naplójának hiteles kivonataival igazolt azokat

hogy dr. Lukács László sértett a Désy Zoltán ügyben bizonjitani kivánt visszaéléseket illeten ugy a képviselházban, mint a frendiházban meginterpelláltatotl. sértettnek ezekre az interpellációkra adott válaszát a parlamentnek mindaz uj tényeket hozza

fel,

vádlott által ellene ebben az

két

háza tudomásul

hozás IIL

t.

háza

két

vette, a kir.

a

felhozott

fügyész nézete visszaélések

-c-ben elirt eljárás folyamatba

Ezekbl

a

tényekbl a

kir.

tételét

fügyész

azi

szerint tehát a törvény-

tárgyában

az

1848.

évi

sem tartotta érdemesnek. a következtetést vonja

le,

hogy a Désy Zoltán vádlott állal bizonyítani kivánt visszaélések, illetve az ezekre vonatkozó tényállitások felelt az arra egyedül hivatott parla-

ment már

döntött, ez a kérdés tehát itélt dologgá (res judicátává) vált

s

igy a kir. ifélfábla ezeknek az állítólagos visszaéléseknek bizonyításába,

tárgyalásába

immár nemcsak

hatáskör hiányánál fogva

nem

ebbeli döntését a bíróság

is

a kir. törvényszék által helyesen vitalotl

bocsátkozhalik, mert szerinte a parlamcni

respektálni tartozik.

Mint a jelen ügy szempontjából feleslegeset, nem vizsgálva azl a hogy a parlament két házának a kir. fügyész által felhozott luUározalai a béltartalmuknál fogva alkalmasak-e a Désy Zoltán állal

kérdést,

fügyész állal vitatoll érvelését már alapjában fentebbi fügyész végleges lisztázására, megingatja az az ellentmondás, mely abban nyilvánul, hogy habár a kir. fügyész is osztozik a kir. törvényszéknek abban a felfogásában, hogy hizonyilani kivánl visszaélések kérdésének a kir. a kir.

s az azok fek-it való bíráskodás az megalakítandó bíróság hatáskörébe fügyész is ezen hatáskör megcsorbítását

a szóban forgó kérdések vizsgálata

1848.

évi

tartozik

s

in.

t.-c.

34.

§-a

ehhez képest a

szerint

kir.

látná abban, ha ezeket a kérdéseket

más vonná

az eljárása körébe, eze-

ket a kérdésekel mégis a képviselházban, illetve a zott s az illet felszólaló

képvisel,

illetve

frendiházban elhang-

frend egyéni elhatározásából

39

fakadó

egj'szerü

többség

által történt

interpellációra

adott

miniszteri

tudomásulvételével

is itélt

válasznak

az

dologgá avatja

akkori

fel.

De téves a kir. fügyésznek ez a nézete különösen azon oknál fogva, mert a kir. fügyész az itélt dolog fogalmát teljesen összetéveszti az eljárás meginditásának kezdeményezésére hivatott testületnek, vagy személynek azzal a negativ s ezúttal különben is csak legfeljebb hallgatólagosan kifejezésre jutott elhatározásával, mely szerint valamely vitás kérdés eldöntését

nem

kivánja az arra illetékes biróság

érvényben lev jogszabályok,

elé vinni, hololt az

jogtudomány megállapodása szetekinteni, amelyre vonatkozólag vala-

illetve a

dolognak csak azt lehet mely vitás kérdést az erre illetékes hatóság a törvényben, avagy a törvényerej rendeletekben megállapitott eljárási szabályok megtartása mel-

rint itélt

lett,

joghatályával végérvényesen szabályozott.

Ítélet

Már pedig

frendiháznak valamely

a képviselháznak, illetve a

inter-

pellációra adott miniszteri válasz tudomásulvétele tárgyában hozott hatá-

rozatát az teni

nem

dolog elfeltételéül megkívánt bírói határozatnak tekin-

itélt

lehet; a

szóbanforgó határozatokat pedig annál kevésbbé, mert

a sértettet illeten ebben a kérdésben csakis az 1848. évi

III. t.-c. 34.

§-a

megalakult biróság volna illetékes az ilyen határozat meghatá-

szerint

rozására.

Nyilvánvaló tehát, hogy a képviselháznak,

illetve a frendiháznak fügyész által uj ténykörülményként felhozott határozata a jelen bünperben Ítélkez biróság elhatározását semmi irányban sem befolyá-

a kir.

solhatja,

következéskép téves és a birói függetlenség szempontjából

súlyos kifogás alá esik a

fügyésznek az a

kir.

Ítéltábla ebben a kérdésben res jiulicata házának határozatát respektálni tartozik.

Erre a jelen esetben a Btk. 264.

abban az egy esetben lehetne

eltt

l§!-ának

hogy a a parlament

kijelentése,

3.

áll s

is

kir. két'

pontja alapján csakis

hivatkozni, ha a

Désy Zoltán Lukács László parlamenti biróság jogers felment

sikerrel

vádlott által bizonyítani kívánt visszaélésekre nézve dr. sértettet

illeten az erre illetékes

vagy megszüntet határozatot hozott volna, ilyen határozatra

Uéle'ct

azonban a

fügyész sem hivatkozik

kir.

s

ilyenrl a

kir.

Ítéltáblának

nincs tudomása.

Ezek után áttérve a álláspontjára, nézetét,

a

kir.

kir.

törvényszéknek fentebb elssorban emiitel

itéltál3la

hogy a rágalmazó,

is

illetve

helyesli a kir.

törvényszéknek azt a

becsületsért kifejezés valódisága bizo-

nyításának keretét a vádlott ellen emelt konkrét vád szerint kell megállapítani, vagyis,

csakis

vádba

hogy a vádlott a Btk.

azokat a tényeket bizonyíthatja,

263. l§-án alapuló jogánál fogva

melyek az

fogalma alá vonhatók. Tévedett azonban a kir. törvénvszék,

általa

használt

i's

vett kifejezés

midn

a védelem részérl a

40 4.800.000 koronára nézve bizonyítani kivánt tényeket illeten

már

eleve

kizártnak vette a ..panama" jelz alkalmazását.

Bár annak eldöntése, mi a „panama" s ehhez képest ki tekintend tulajdonképen az ügy érdemében hozandó Ítéletnek

..panamistának" feladata, el

hetett ki

még nem döntheti már ezúttal sem tér-

a kir. Ítéltáblának ez a határozata pedig

az ügy érdemét, mindazonáltal a kir. Ítéltábla

annak vizsgálata ell, hogy tulajdonképen

kit

kell

panamista

alatt érteni?

A

fentebbiek szerint ugyanis a Btk.

landó bizonyítás kerete a vádlott kifejezés értelme szerint

által

263.

Annak

igazodik.

§-a alapján

használt és vád

foganalosi-

tárg\^ává

a kérdésnek

tett

eldöntésénél

hogy a valódiság bizonyítása a kir. törvényszék által mellzött is elrendelend-e vagy sem. mint elzetes kérdést, azt is okvetlenül meg kell oldani, hogy mi a panama", következéskép, ki tekintend panamistának?

tehát,

irányban

.,

A ,,

törvényszék ezt a kérdést

kir.

panama"

alatt

akként

oldotta

meg. hogy a

csak azt a visszaélést lehet érteni, amelyet a közhivatal-

magánvagjonnak jogosulatlan

nok, vagy közmegbizott, köz- vagy

elvo-

násával, anyagi haszonszerzés céljából, akár a maga, akár pedig a vele

szorosabb

összeköttetésben

álló,

vagy vele szorosabb

lév egyénnek önz érdekében követ

el.

a további

hogj'

vonta

következtetést

mistának", aki állásával, vagy

le,

Amibl

életviszonyban

a kir. törvényszék azt

csak az tekintend

megbízatásával

visszaélve,

,,

pana-

a köz- és

magánérdek megsértésével, tiltott módon egyrészrl magának vagyont másrészrl pedig ennek az egyéni vagyonszerzésnek eltitkolása és palástolása okából tudatosan közremködik abban és megengedi azt. hogy ily vagyonszerzéshez más is hozzájusson, még pedig köz- vagy magánérdéknek feltüntetett, valójában azonban rejtett magáncélok szerez,

szolgálatában.

A

kir.

ítéltábla azonl)an

nem

osztozik a kir. törvényszéknek ebben a

nézetében.

A vád szempontjából mányos alapon, a hírhedt adatokból

levont

vizsgálva ugyanis a kérdést,

következtetések

eldönteni: hogy mit értenek

ezt

nem

tudo-

francia panama-ügyre vonatkozó történelmi utján,

panama

hanem abból

alatt és kit tartanak

kiindulva

kell

panamistának

abban a társadalmi körben, amelyben a vádbeli kifejezés elhangzott. Az ilyen képletes kifejezés ugyanis tulajdonképen akkor meggyalázó, ha annak a közfelfogás szerinti értelme alkalmas arra, hogy akivel szemben használtatott, annak a jó hírnevét elhomályosíthassa, a becsületén csorbát ejthessen s annak az egyéni tisztességél illeten bármely irányban is kételyt támaszthasson s esetleg t még a közmegvetésnek

is

kitehesse.

.v

41

használt képletes kifejezés ludatosan Következéskép valamely rágalmazó avagy becsületsért jellegének megállapitásánál csakis az az érlelem lehet irányadó, amelyet annak a képletes kifejezésnek a közfelfogás tulajdonit.

Már pedig az élet közönséges tapasztalatai szerint a közfelfogás nemcsak a szó szoros értelmében vett tisztességtelen üzleteket s az önz anyagi érdekbl elkövetett visszaéléseket tartja panamának, hanem azt is, midn valaki a közéleti tevékenységét bármily érdekbl arra haszhogy alattomos, az egyéni tisztességgel és általános erkölcsi nem mindenben egyez móddal mások, vagy a közvagyon hátrányára, akár magának, akár másnak olyan elnyöket biztosítson, amelyeket az illet egyáltalán nem vagy legalább is a rendes körülménálja

fel,

felfogással

nyek között

el

nem

érhetett s illetve

meg nem

szerezhetett volna.

Ebbl

pedig okszeren az következik, hogy a közfelfogás szerint az tekintend ..panamistának", aki a közéletben ilyen irányú tevékenységet fejt ki. aki befolyását, dönt szavát ily célokra és módon érvényesiti

..panamista" kifejezésnek most ismertetelt fogalmából nyilvánhogy a valakinek jellemzésére használt ..panamista" kifejezés az illet sérteU magatartásának és közéleli szereplésének mindazokra a mozzanataira vonalkozlalhaló, amelyek a .panama" kifejezésnek fen-

A

való,

,

tebbiek

szerint

elfogadott

közfelfogás

szerinti

Azt a kérdést léhát, hogy a vádlott

védje

fogalmát fedik. állal bizonyilani kivánl

tények a valóságuk esetében a ..panama" fogalma alá vonhalók-e vagy

alkalmasak-e arra, hogy a vádba veit kifejezés valódiságai bizonyithassák, most kifejteitek figyelembe vétele mellett kell ela

sem

igy

s

dönteni.

Ennek ban a

a kérdésnek

minden bizonyilás nélkül való eldöntése azonakkor volna igazolható, ha a véd által bizo-

jelen esetben csakis

nyitaiii

kivánt

már eleve ki volna zárva az olyan amelyeket panamáknak szoklak nevezni, vagy

tényeket illeten

lehetsége,

visszaélések

ha már magukból a bizonyítani kivánt tényekbl is teljes bizonyossággal meg volna állapitható. hogy az azokkal kapcsolatosan netán bizonyítható visszaéléseket semmi körülmények közölt sem lehelne a sértett rovására irni. Ugj'anis csupán ebben a két esetben volna nyilvánvaló, hogy a bizonyilás még siker esetében sem vezethetne arra az eredményre. hog\' a vádlott cselekményének nem büntethetségét a Btk. 263.

§-ának utolsó bekezdése értelmében

meg

lehelne állapítani.

azonban a 4.800.000 koronát illeten bizonyítani kivánt tényekre nézve ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn. A kir. Ítéltábla meggyzdése szerint ugyanis dr. Lukács László Ezúttal

sértettnek,

mint Magyarország akkori pénzügyminiszterének, a Magyfir

42

Bank és Kereskedelmi Részvénytársasággal kötött s a jelen végzés rendelkez részében tüzetesen megjelölt ügyletekkel kapcsolatosan bizoüiyitani kivánt tényei mind olyanok, bogy ezeket illeten a fentebb kifejtetteknél fogva a bizonyítást

A Bank

megtagadni

nem

lehet.

most már ..Magyar Lukács László sértett,

..Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság", és

Kereskedelmi Részvénytársaság"-gal

mint akkor volt pénzügyminiszter

dolgában 1910.

lebonyolítása

évi

dr.

a sókereskedelem közvetítésének szeptember bó 2-iki kelettel kötött

által

szerzdést, továbbá a kincstár képviseletében a kereskedelemügyi miniszter által

céljából

az államvasutak fent megjelölt peres

ügyének megjelölése

valamint a hazai iparcikkek és gazdasági

egyezséget,

kötött

termékek kivitelének elmozdítása érdekében kötött és 1911. évi március hó 18-án kelt szerzdési illetleg a véd lényegileg azt kívánja bizonyítani, hogy a sértett, mint Magyaiország pénzügj^minisztere és vagyoni érdekeinek gondozója, aki ezen állásánál fogva a m. kir. kincstár érdekeit

volt

köteles

elmozdítani, a

,

.Magyar Bank"-tól a vele kötött

elbb megjelölt ügyletek, illetve egyezség fejében alattomos móddal különböz összegekben 4.800.000 koroíiát kötött ki és vett fel. ezt az államkincstárba be nem szolgáltatta, hanem állítólag az 1910. évben s

megtartott országgylési képviselválasztások alkalmával az t, mint az

akkori

kormány

tagját

is

támogató munkapárt választási költségeinek

fedezésére a nevezett párt pénztárába fizette be az általa kijelölt hivatalos és

személyek közbenjötte mellett

akarva

kárt

okozott,

s ezáltal a m. kir. kincstárnak tudva amennyiben joggal feltehet az, hogy ama

4,800.000 koronát kitev összegek mellékes célokra való kikötése nélkül

Elek Pál bankja a sószerzdés megkötésére súlyosabb terhek mellett

is

vállalkozott volna: az emlitetl egyezség és kiviteli szerzdés megkötése

pedig az 1,825.500 kor.-nál kisebb egyezségi összeg, évi

segélyálalánynál

ilieve

215.000 kor.

kisebb összeg elfogadására volt volna rábírható.

Minthogv pedig az erre vonatkozóan

felajánlott

bizonvitásnak

sikere esetében a vádlott részérl bizonvitani kivánt imént eladott

nyek a

sérteti

személyével

is

té-

kapcsolatba hozható olvan visszaélések

amelvekre nézve ezúttal més nem lehel valóságuk esetében Icr/alább is a panama fnqalma aki lesznek vonhatók, ennélfogva a kir. törvénvszék ebben az megállapitására

vezethetnek,

kizár! nak venni,

hogv azok

a

esetben a valódiság bizonvitásál csakis a lörvénvnek a védelem szempontjából lénveges fentebbi rendelkezésének megsértésével tagadhatta

meg. ez pedig a Bp. 384. szakaszának 9. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok, amelvre éppen nem mondható az. hogv az Ítéletre nem volt befolvással.

A rendelkez részben Ítéltábla a kir.

megjelölt ténvck tekintetében tehát a kir. törvényszéknek a valódiság brzonvitása iránt vádlott

43

részérl elterjesztett inditvánv tárgyában hozott közbenszóló végzésének erre vonatkozó részét, a kir. törvényszéknek ezt követ eljárásával és Ítéletével együtt a Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározott semmiségi ok fenforgása miatt a Bp. 404. §-ának els bekezdése értelmében megs a kir. törvényszéket ui ftárgyalás megtartására, a bizonyításnak a fentebbi irányban leend felvételére s a kifejlendkhöz ké-

semmisitette,

pest uj határozat hozatalára utasította.

bizonyításnak a jelen végzés rendelkez részében megjelölt széles mederben leend foganatosítását a kir. Ítéltábla azért tartja szükségesnek, mert a Bp. bizonyító rendszere szerint a bíróság az eljárás

A

adataínak megfelelen ugy a terhel, mint a ment bizonyítékok egybeés egyaránt való gondos mérlegelése mellett hivatalból is kö-

gyjtése

a való tényállást akként kideríteni, hogy annak alapján az anyagi minden kételyt kizáró módon érvényesülhessen, amit a jelen

teles

igazság

esetben a sértett által viselt ))angó

nek

g^'anutól

magas közjogi

való megóvása

állás

szempontjából

fényének minden lapfokozottabb

közérdek-

kell tekinteni.

Ami a

kir.

neheztelt részét

törvényszék közbenszóló határozatának a vádlott illeti,

melylyel a

kir.

törvényszék

dr.

által

Lukács László

sértettnek az osztálysorsjáték dolgában tanúsított magatartása tekinte-

tében a valódiság bizonyítását megtagadta, a kir. ítéltábla

megfelel alapot más irányú intézkedésre.

A

sem

talált

vádlott részérl felhozott

tények ugyanis, hogy sértett az osztálysorsjáték érdekében a számsorshogy az osztálysorsjáték sokkal nagyobb áldoza-

játékot megszüntette,

tokat kíván az állampolgároktól a célból, hogy azt a jövedelmet biztosifsa az állaninak,

melyet ennek a számsorsjáték hozott, hogy az állam

lemondott az osztálysorsjátékkal szemben az

öt megillet,

mintegy

5

—

korona nyereményadóról s megelégedett ehelyett 2,400.000 korona évi bérössze.ggel, hogy a vállalat az alapítók feltn nagy hasznával jár és hogy sértett az els ízben volt pénzügyminiszterségének megsznése után a részvénytársaság 100.000 koronára felemelt évi fizemillió

járt elnök-igazgatói állását foglalta el: visszaélésekre mutató egyéb adatok hiányában együttvéve sem alkalmasak sértett terhére olyan tényeknek megállapítására, amelyek a panama fogalma alá volnának vonhatók. Már pedig az eddigi eljárás során semmi adat sem merült fel arra nézve, st a vádlott részérl sem hozatott fel oly bizo-

téssel

nyíték, mely alkalmas volna annak megállapítására, hogy az osztálysorsjáték részvénytársaság alapítói, illetve vezeti és a sértett közt vala-

mely elzetes megállapodás

létezett

volna bármely irányú

,,

panama"

kifejezés alá vonható visszaélés tekintetében.

A

kir.

törvényszék neheztelt közbenszóló végzésének erre vonat-

kozó rendelkezése tehát

nem

ütközik a Bp. 384. §-ának

9.

pontjába.

44

Ami

pedig

felebbezésének a Bp. 384.

vádlolf

a

alapított azt a részét

melvet a vádlott a

illeti,

pontjára

9.

§.

törvényszéknek

kir.

ama

közbenszóló végzése miatt használt, melvlvel a kir. törvényszék a ftárgyalás kitzése eltt e tárgyban hozott 6802 1913. B. számú végzése

dacára a védt a valódiság bizonyítása kérdésébon konkrét indilvánv elüterieszté.sére utasította, a kir. Ítéltábla ugv találta, hogy a felebbezésnek ez a része nem alapos. A Bp. 288. §. szerint ugyanis a feleknek szerzése iránt a ftárgyalás határnapjának

indítványa zott

bizonyítékok be-

uj

kilüzése után

elterjesztett

a ftárgyalás elnöke haiároz. akinek e tárgyban ho-

felelt

határozatai az indítványoknak a ftárgyaláson való ismétlését és

nem

az ítélöbíróság határozatát

korlátozzák.

Minthogy pedig az ilyen indítvány tárgyában a ftárgyalás megtartása eltt hozott határozat joghatályán milsem változtathat az a nuilvánvaló szahálytalansáq, hogy mint ebben az esetben, a véd el-

nem

zetes indítványa fölött

a ftárgyalás elnöke,

a kir. törvényszék határozott: ennélfogva a

kir.

hanem

számú végzése sem korlátozhatta a

forgó 6802/1913. B.

iíélöbiróságnak a szóbeliségen és közvetlenségen

eljárt

jogát s illetve kötelességél, ferjeszlett

tanácsülésben

törvényszéknek szóban

indilvánv fölött

jelen

ügyben

alapuló

azt

a

hogy a valódiság bizonyilása tárgyában ela ftárgyaláson a maga meggyzdése sze-

rint határozhasson.

a

A védt

kir.

törvényszék tehát azzal a közbenszóló végzésével, melylvel

a valódiság bizonyítását illeien konkrét indítvány elterjesz-

tésére hívta

fel,

lényeges folyóan sem alaki

nem

meg a törvénynek a \édelem szempontvagy rendelkezését sem, s így ebbl kiforog fenn a Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározóit sértette

egyik

jából

elvét,

semmiségi ok. Végül a

mert a

véd

adásvételeket

vádlott

a

nem

ítéltábla azért

kir.

házaira vonatkozó

foglalkozott a sértett zalatnai

illeten

kért

hozatala eltt kijelentette, hogy e tárgyban tásától

s

a

kir.

törvényszék közbenszóló

rendelkezése míalt perorvoslatlal

még

eláll

a

az

ítélet

meg-

valódiság bizonyí-

végzésének

sem kivan

kérdésével,

bizonyítás

utólagos hozzájárulásával

erre

vonatkozó

ebben az irányban tehát ezúttal sincs szükség bírói határozatra. A közvádló felebbezése, valamint a vádlott felebbezésének a fentiekben nem érintett egyéb részei

élni,

pedig ezen végzés folytán tárgytalanokká váliak.

Budapesten.

1913.

Bnloniii

Imre

eladó,

évi s.

k.

április

hó

4-én.

Csathó Ferenc elnök,

s.

k.

A második

ftárgyalás.

Május huszonhetedikén reggel kilenc órakor nyitotta meg

dr.

Baloghy

György, a budapesti bünletötörvényszék elnöke, a tábla megsemmisitö végzésében megtartani rendelt ujabb ftárgyalást. azok, mint az

Miklós.

A

szavazóbirák ugyan-

els törvényszéki ftárgyaláson: Langer

A védelmet

Emil báró látják

dr.

Vázsonyi Vilmos,

dr.

Jen

Zboray Miklós

és

és dr.

Kállay

Horváth

el.

Désy Zoltánnak az általános kérdésekre történt kihallgatása után Sélley föügyészhelyettes bejelenti, hogy Lukács László sértett hivatalos elfoglaltsága és egyéb állami ügyek miatt egyelre nem jelenhetik meg. A vádirat rendelkez részének és a királyi tablá végzésének felolvasása után megkezddött Désy Zoltán kihallgatása. Elnök: Megértette-e a vádat? Désy: Meg.

—

Bnösnek

— Nem. — Kivan a elzetesen? — Röviden, — Tessék.

érzi

Désy vallomása.

magát?

tényállással vonatkozásban valami nyilatkozatot tenni

pár szóval.

—

Múlt év május hó 22-én történt, hogy a képviselházban egy turbulens jelenet alkalmával gróf Zichy János akkori miniszter urnák odakiáltottam: Tehet-e ilyet olyan párt, amely defraudált pénzen

lett

meg-

választva? Másnap, május 23-án, jelentkeztem a képviselház akkori

nökénél, jelentkeztem azért, hogy azt a súlyos vádat, amelyet

el-

elz

napon emeltem, igazoljam. A képviselház akkori elnöke nem engedte meg sem napirend eltti felszólalásban, sem sürgs interpelláció alakjában, hogy vádamat elterjeszthessem. Azután bekövetkeztek a június 4-iki események. Szünet volt. Szeptemberben jött újra össze a Ház. Szeptember 17-én és 18-án

megismétldtek a brutális jelenetek

s

ekkor

történt,

hogy meg-

hívtak az ifjúságnak egy gj^ülésére. Ezen a gj'ülésen emeltem újból ezt a vádat, mert határozott célom volt idekerülni, határozott

célom volt, hogy amelynek a képviselházban való tisztázását megakadályozvégre-valahára tisztázlassék az eltt a fórum eltt, amely tekintet

ez az ügy, ták,

46

nélkül pártszerapontokra, tekintet nélkül a motívumokra, amelyek

engem

van hivatva mondani egyszeren afelett, igaz-e az, amit mondottam, vagy nem igaz. Szeptember 18-án mondottam az említett beszédet, ha jól emlékszem október 27-én kapta meg e

vád emelésére

készteltek, Ítéletet

a kir. ügyészség a felhatalmazást.

Elnök: Konstatálom, hogy a miniszterelnök a felhatalmazást 1912 október 27-én adta meg, hogy a Ház a mentelmi jogot december 12-én függesztette

Désy: adta

meg

fel.

Én

csak a 27-iki dátumra akartam hivatkozni. Október 27-én

a felhatalmazást a miniszterelnök, hogy ellenem az eljárás meg-

indittassék.

Csak egyet kivánok megjegyezni. Szeptember

demben semmi mással nem foglalkoztam, ha

18-iki

beszé-

emlékszem, azt mondtam: Loptak, sikkasztottak, def randáit pénzt használtak fel a választásra, jól

vontam le a konzekvenciát, hogy aki c cselekedetek oroszlánrészét Lukács László, Európa legnagyobb panamistája. Mikor a ftárgyalás bekövetkezett, a kir. ügyészség, amely elölt a felhatalmazás ezen beszédem alapján állott, kérle beszédem eme részére vonatkozó bizonyitékaimnak a bizonyításból való kirekesztését. Akkor hoztam fel a további vádakat, amelyek egy részére a királyi tábla végzése is megengedi a bizonyitásl. Nem kerestem azokat sem. A közvélemény eltt külcinböz röpiratokban szerepeltek. Mikor utána jártam és meggyzdtem, hogy az utolsó szóig igazak, akkor hoztam fel ezeket. Amit lettem, közérdekbl tettem. Mint képviselnek kötelességem volt a képviselházban figyelni arra, hogy az ország vagyona más célokra, ebljöl

elkövette,

mint a törvényben megengedett célokra ne forditlassék. Mikor ott a bizonyításban megakadályozlak, ide kellelt vinnem az ügyel, ki kellett kény-

hogy idejöjjön az ügy, mert ha áll az, hogy igaz, amit mondottam, -nem sz(d)ad, hogy ilyen emberek a közhatalmat továbbra is kezeljék, ha nem igaz, akkor nekem nincs szerepem tovább a közéletben. Ebben az irányban kérem a törvényszék magas elhatározását. Elnök: Felkérem Vázsonyi véd ural a bizon\'ilási indilvány elöszeritenem,

(erjeszlésére.

A Vázsonyi:

A

kir.

bizonyítási indítvány. Ítéltábla

felolvasott

végzése,

azt

hiszem,

feles-

hogy a valódiság bizonyításának megengedhetöségérl vagy a panamista szónak jellegérl, larlalmáréji már most bármit is bvebben kifejtsek. .\ királyi iléllábla vézése els és második részében határozott lényeket jelöl meg, amelyek bizonyilandók, én tehát elssorban a végzés ezen pontjaira vonatkozólag, az ott felhozott lények és körülményekre vonatkozólag ajánlom fel a bizonyítást. legessé

leszi,

47

Amidn

megteszem már most a bizonyítási eszközökre vonatkozóelssorban meg kell állapitanom bizonyos tényeket,

lag inditvánj'omat,

amelyek a bizonyitás kérdésébeii rendkivül fontosak. Az els tény a szóban forgó összeg nagysága. N égymillinyolcszázezer koronáról van itt megköze4,8000.000 litleg szó. Ezen összeg nagyságával kapcsolatban korona be kell csatolnom a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság üzleti jelentését az 1910. év december 31-ig terjed huszadik üzletévérl. Becsatolom ezt annak megvilágítására, hogy ez üzleti jelentés szerint a társaság alaptökéje abban az esztendben, amelyben ezek a kritikus esetek lejátszódtak, huszonöt millió korona volt és csakis 1910. június 8-án határozta el a rendkivüli közgylés az alaptke felemelését huszonötmillió koronáról negyvenötmillió koronára. A Magyar Bank ezen jelentésébl kiderül tehát, hogy az a felfogás, miíitha a négymilliónyolcszázezer koronát szerelembl, nemzeti lelkesedésbl és csupán csak a régi Róma idejében ismeretes önfeláldozásból adományozta volna a bank, merben képtelen és logikátlan, mert

htlen

kezeléssel

és

sikkasztással

vádolja

meg

a társaság igazgatóit.

Mert oly nemzeti ajándékot, amely az alaptökének közel húsz százalékát ajándékozza el nemzeti lelkesedésbl és politikai szerelembl, elképzelni

nem

kezemben tendben

fel kell

lehet.

A

másik, amit ugyancsak az üzleti jelentéssel

hogy 1910-ben, vagyis a kritikus esznyeresége 3,414.528 korona volt; a részvényeseknek ebbl 2,807.803 korona osztalékot fizetett. Isméé visszatérve az elbbi fontos tényre, lehetetlen a-nnak feltételezése, hogy a kormány iránti szerelem nagyobb legyen a Magyar Bank igazgatósági tagjaiban, mint a részvényesek iránti lángolás és hogy közel két millió koronával többet kapjon 1910-ben a kormány, illetve a pénzügyminiszter ur szabad rendelkezésérc a Magyar Banktól, mint a Mdgyar Bank összes részvényesei. Mondom, ez a lelkesedés nem hihet el; a régi római is csak matrónákról tud, akik fiilbevcüóikat a haza oltárára letették, de a bankárokról sem Róma, sem az utána következ korszakok nem tudják, hogy fülbevalóikat a haza oltárára tették volna. Ez a jelentés tehát, amelyet tisztelettel becsatolok, bizonyítékom elssorban abban az irányban, hogy ennek a szóbanforgó 4,800.000 koronának ellenérték, üzleti érdek nélkül való adományozása a mesék a

emlitenem,

Magyar

Bank

az,

tiszta

világába való logikai képtelenség. A másik körülmény, amit elre kell bocsátanom a valódiság kérdésének bizonyításánál, az a véletlen, hogy a Magyar Bank legfbb üzletei éppen a kritikus 1910. esztendben járnak le és ujitandók meg. 1910. június 1-é.i kezddnek a választások és mindezek az üzletek és megújítások, amelyekrl itt szó van, a választást megelz idre esnek. Az els szerzdés, amely be van csatolva.

48 a nyomtatott példányba beirt szeptember 2-iki dátumot viseli. van csatolva a miniszleilanácsi balározat is, amely bizonyítja,

])e

a sószerzödcsnek

szeptember

2-iki

keleté

teljesen

irreleváns,

Ámde hogy mert

május 18-án a minisztertanács már elhatározta, hogy a sószerzöMagyar Bankkal hosszabbítja meg, a május 18-iki kritikus dátum tehát a sószerzdésre nézve megállapítható. Az egyezségre vonatkozólag, amely a déligyümölcs-ügyben köttetett, okirat bizonyítja, hogy az 1910. május 16-án kelt. ismét a kritikus idbe esik, a válaszeltti közvetlen idbe. A harmadik ügynek, a külkereskedelmi tások szerzdés vonatkozó képviseletnek, megindulása, minthogy az erre ugyancsa 1910. év végével volt lejárandó, ugyancsak ebbe a kritikus idbe teend, dacára annak, hogy a szerzdés megújításának aláírása 1910.

dést

1920-ig a

csak 1911. március 18-áról származik.

E két tény tehát alapvet a bizonyítékok mérlegelésénél. Az egyik azon összegnek nagysága, amelyrl itt szó van, amely önmagában bizoamely önmagában hordozza hogy a megkötött szerzdések és egyezségek és az ug3'anazon idben felajánlott nagy összeg között erkölcstelen kapcsolat van, a do ut des-nek kapcsolata. A másik pedig az állami üzletek esedékessége, a megújításoknak és egyezségkötéseknek az esedékessége, éppen abban az idben, amikor a választások megejlése eltt voltunk.

nyítja az üzleti érdekkel való kapcsolatot,

annak a

bizonyítását,

A harmadik alapvet tény

mány Luliács szerepe

a bizonyításnál a kor-

tagjai közül a miniszterelnök

szerepe ezen ügyletek tagjai

urnák predomináló

megkötésénél.

A minisztérium

közül egyedül az akkori pénzügyminiszter, a

nagymérték közgazdasági tevémegsznt aktív miniszter lenni a Bánffy-

jelenlegi miniszterelnök ur volt az, aki

kenységet

fejtett ki,

aki amióta

kormány bukása

után, mindaddig, amíg újra miniszterré lett, bankokkal nagy mértékben foglalkozott, aki az osztálysorsjáték igazgatósági elnöki székében, az állammal összeköttetésben volt Hitelbank igazgatósági székében és egyéb intézetek igazgatósági székében ült mindaddig, amíg miniszterelnökké lett, aki egyéb vállalatokkal és részvénytársaságokkal is ennek következtében szoros összefüggésben állott, ö, mint valami bank Cineinatus, aki a polilikálól visszavonulva, bankjaiba tért és üzletekkel

vissza,

egyedül

rendelkezett azzal a tudással, azzal az összeköttetéssel, az-

zal a szakértelemmel,

hogy esak u

volt képes azzal a bizonyos varázs-

vesszvel, amelyet a legujabbi babonás kútfúrók alkalmaznak, jiontosan megjelölni, hol

vannak pénzforrások, amelyek korrupt

választási eélnkra

használhatók.

Ez a három alapvel sége és egyedül a

jt-lciilegi

iény: az összeg nagysága, pz üzletek esedékes-

míníszlerelnök urnák a közgazdasági és bank-

49

mondom,

életben való verzátussága,

három alapvet tény adja meg

ez a

a további bizonyítás keretét.

Mieltt sorra venném ezeket az ügyleteket, amelyekrl szó van, ugy látom a tanuk bejelentésébl, hogy a vád az egyes üzletekkel is kivan foglalkozni és az egyes üzletek számára köztisztviselk felhívásával erkölcsi bizonylatot akar kiállítani. Mieltt az egyes ügyletekre rátérnék,

általánosságban a királyi Ítéltábla végzésének hozott tények bizonyilására nevezem tel

kérem, méltóztassék az

pontjában

és 2.

1.

meg bizonyítékaimat

ott felhozott

és

tények valódiságának

fel-

tisztelet-

bizonyí-

következ csoportját: a Magyar Bank alelnökét,

tására kihallgatni elssorban a tanuknak

Gróf Károhji Imre urat, Sándor Pál orsz. képvisel urat. Ullmann Adolf urat, a Hitelbank vezérigazgatóját. Ezeknek az uraknak kihallgatását kérem arra nézve, fizetett

hogy

k a szóban torsó három ügylet ellenében

összegekre vonatkozólag

Bankban

Károlyi Imre

Ullmann Adolf Sándor Pál

magában

vizsgálatot tartottak, ott az erre

a

Magyar

vonatkozó okmányokat és

bi-

zonyítékokat megszemlélték: látták Kazár Adolf és Paduch József nyug-

Elek Pált kihallííatták, majd eljártak Lukács László miniszterelnök urnái, akihez ket Elek Pál utasította, és

táját, az eljárt vezérigazgatót.

Lukács László elttük beismerte

Ezek a tanuk, akik vonatkozó

elju-

akik ismerik e dískrét kiadások szignálására tanuk arra

aktákat, a legpártatlanabb és a leghitelesebb

nézve, hogy

k

hogy ezek az összegek tényleg

látták az állami tisztviselk nyugtáit, akik látták

az intézet bizonyítékait,

adni,

azt,

kezéhez.

tottak az

mi

történt,

mert

k

nem

a saját lényeikrl fognak számol

nincsenek elfogulva semmilyen irányban,

k azok,

akiktl els-

sorban várhaljuk az elfogulatlan igazság megállapítását és akik nem fognak mellékvágányokra kitérni, amint ez esetleg talán más tanuknál megtörténhetik.

Elssorban tehát Károlyi Imre urak kihallgatását kérem, vallomását, létezését,

k

igazolják Lukács

esetleg

azok

okmányok alapján

gróf,

elször

is

Sándor Pál

és

Ullmann

A('olf

pótolják a távollev Elek Pál

László beismerését, igazolják a nyugták

hollétét,

igazolják

a bank

merített azt a tudatukat,

hogy

bels ügykezelésébl e

4,800.000 koronát

kitev összeg az említett ügyletek ellenértékéül fizettetett. Tanuképen kívánom továbbá kihallgatni a tanuk eme csoportjában a meg nem idézett, de minden pillanatban megidézhet Andrássy Gyula gróf orsz. kép-

Andrássy Gyula

visel urat. Elnök: Bocsánatot kérek. excellenciája, mint hallgató, jelen van a teremben. 4

5Ö

Vázsonui:

Nekem

fel kellett öt

hívnom tanuként.

az a gróf urnák

a dolga, hogy levonja a konzekvenciát. Elnök: Akkor felkérem Excellenciádat, szíveskedjék talán a mellék-

helyiségbe távozni. (Megtörténik.)

Vázsonui: Gróf Andrássy Gyula ur kihallgatását kérem a következ körülményre: Felmerült az a kérdés, hogy Elek Pái ur az elbb említett három urat miért éppen Lukács Lászlóhoz utasította, miért nem hozzám, vagy máshoz, miért éppen Lukács Lászlót tartotta arra valónak,

hogy ö adjon ebben az ügyben felvilágosítást. Logikailag kétségtelen, hogy azért, mert egyedül Lukács Lászlót tartolta olyannak, aki az egész ügyrl tud, mert a vele folytatott megbeszélés alapján történt ez összegnek kifizetése. Gróf Andrássy Gyulával igazolni kívánom a következkel: Már a múlt ftárgyaláson említettem, hogy gróf Andrássy Gyulát kérték fel arra, hogy ebben az ügyben az úgynevezett becsületbirói tisztet töltse amint monezt a tisztséget azzal hárította el magától, hogy be és ha politikai disznóságokról van szó, ezeknek elhallgatására madotta

—

—

,

nem kötelezi. Andrássy Gyula eltt maga Elek Pál is megjelent, elmondotta általánosságban a tényállást és ehhez azután a következt fzte flát

hozzá:

— Lukács

László mindent tud, az

kötelesséfie, hogij

engem reha-

bilitáljon. ,,

Mindent tud

és az ö kötelessége,

arra vall és annak a bizonyítéka, hogy

hogy engem rehabilitáljon":

k

kelten, együtt beszélték

ez

meg

k ketten együtt csinálták a dolgokat

és éppen ezért az egyik hogy cserben ne hagyja. Hiszen láttuk a dolgok késbbi folyamán, hogy megfordítva is a másik az egyiktl is elvárta, hogy

a dolgokat,

elvárja a másiktól,

cserben ne hagyja.

Ennek a

ki.Í€lentésnek igazolása

zus részletekre

is

súlyt kell

majd

ebben a perben, ahol igen minució-

fektetni, végtelenül fontos,

kérem

tehát

Andrássy Gyulának ezen körülményre való kíhaügalását. Kérem tovább kíliallgalását a már a kérvényemben is kihallgatni kért gróf Zichy János miniszter Zichy János gróf

urnák.

pontosan azt a körülményt, Most megjelölöm kérvényemben általánosságban jelöltem meg, azt mondván akkor, hogy az 1. és 2. pontokban foglaltakra nézve kérem a kihallgatását, különösen pedig a Paduch által nyuglázollt összeg mibenlétére vonatkozólag. Én ugyan azt hiszem, hogy ez is eléggé konkretizálva volt, azonban én még jobban konkretizálom, hogy meggyzzem a tekintetes kir. törvényszéket arról, hogy Zichy János gróf kihallgatása igenis nem amelyet

felesleges.

Paduch József nyugtájára vonatkozólag a miniszterelnök ur

1913.

51

február 24-én a képviselházban azt mondotta, hogy van egy Paduchféle

nyugta, amelyet a pénzügyminiszter segédhivatali figazgatója

tott ki, azt

van -

szó,

igenis a

mondotta, hogy (olvassa)

állí-

„500.000 kor.-ról

:

errl tudomásom van, ezt igenis elismerem, Magyar Bank egy alkalommal egyik üzletbl

Lukács valótlanságot állított

kifolyólag deponált a pénzügyminisztériumban 500.000

ami éppen nem ritkaság a pénzügyminisztérium kezelésénél". és azt hiszem, a fügyész ur hogy a Paduch-féle nyugta egy legális ezen az állásponton van

J^oronát,

Á

miniszterelnök ur tehát azt állította

—

is

—

üzletre vonatkozik.

Hát én igazolni kívánom gróf Zichy János úrral, hogy a Paduchnem vonatkozik legális üzletre. Ez valótlanság. Igazolni kívánom, hogy Lukács László miniszterelnök ur, gróf Zichy János volt miniszter ur eltt azt jelentette ki, hogy a Paduch-féle nyugtában foglalt •

féle nj'Ugta

összegek egy politikai ügyletre vonatkoznak,

amely

politikai ügylet mibenlétét a

részletezni.

Én

tehát

nem

pedig legális ügyletre,

tanú kihallgatása alkalmával fogja

már elre kívánom

igazolni Zichy János

kihall-

gatásával annak valótlanságát, hogy a Paduch-féle nyugta legális üzletre

vonatkozik, mert hiszen Zichy János eltt

maga

a miniszterelnök ur

bismerte, hogy ez az álUtás valótkm.

Nagyon természetesen

kiegészíti a

tanuk eme cso-

portját a nyugtázó ftisztviselk kihallgatása

is.

Kazár

Adolf és Paduch József kihallgatása. Ebbe a csoportba tartozik báró Herzog Péter, a Magyar Bank elnökének

Kazár Adolf Paduch József Herzog

Péter báró ügyekbe teljesen be volt avatva, hisz lehetetlenség, hogy egy igazgatósági elnök ne tudjon arról, hogy hova fordíttatik 4,800.000 korona, a bank alaptkéjének 20%-a, az évi osztaléknak kétszerese, Herzog Péter báró kihallgatásához tehát ragaszkodom. Elnök: Hol lakik?

kihallgatása

is.

ö tudomásom

szerint az

Vázsonyi: Jelenleg Bécsben, a Grand Hotelben tartózkodik, ha ugyan mai napon még nem ment tovább. Annyit tudok, hogy azon a napon utazott el, amikor a hírlapokból olvasta, vagy olvashatta azt, hogy én hivatkozom rá. Annak a bizonyítására különben, hogy csakugyan a

olvas,

nem

vállalkozom.

A

kihallgatásához azonban mindenesetre ra-

gaszkodom.

A tanuk

további csoportjára nézve ellenben csak

a jogomat tartom fenn,

urakkal

nem

hiszen ]iem

hogy amennyiben ezekkel az sikerülne bizonyítanom a valódiságot,

akarom nyújtani a tanúkihallgatásokat

Fejérváry Imre bárónak, államtitkár

A

többi tanuk

—

Horánszky Lajosnak és Jeszenszky Sándor urnák kihallgatását kérem. Közülök Horánsiky Lajos az

Ítéltábla végzésének

els pontjában

bir közvetlen tudomással;

foglalt

lénj-ekre

vonatkozólag

mert ö bizonyos kettsségben jár

is

ebben az

el

idben a Magyar Banknak aligazgatója legbensbb intéz bizottságámunkapárt egyúttal pedig a nemzeti

ügyben. Ugy tudom, ö abban az volt,

nak tagja

is.

Lajost a táblai végzés els pontjában foglaltakra nézve nevezem meg, arra vonatkozólag, hogy a 4,800.000 korona milyen ügyletekért fizettetett, kinek, milyen célból, kik nyugtázták. Neki köz-

Én lloránszky

vetlen

tudomása van olyan összegek hovaforditásáról nem adattak, közvetlen tudomása van például

nyugták

nem

nyugtázott 130.000 koronás összeg kinek

munkapárt intéz bizottságának Arra vonatkozólag, amit a t.

í.

is,

amelyekrl hogy egy

arról,

fizettetett

ki

a nemzeti

tagjai közül.

táblai végzés

mikt'itjtcn kerüllek ezek az állami

második pontja kíván, hogy

közegek

a nemzeli munkapárt pénztárába, milyen

állal ni]U(/tázott

módon

összegek

kezeltettek és milyen

fel: Jeszenszky Sándor államtitkár, báró Fejérváry Imre és lloránszky Lajos urak kihallgatását kérem. Azoknak a tanuknak kihallgatását, akik ebben a csoportban még ineg voltak nevezve, nem kérem, mert nem akarom az anyagot meg-

célokra használtattak

elbb megnevezeti urakkal, nem nem akarom, hogy íll más ügynek az

duzzaszlani. íla sikerül a bizonyítás az is

fogok rájuk hivatkozni, mert

fel. Én a Lukács László-féle ügyel kívánom tárgyalMagyar Banknak az ügyét, amelyhez semmi közöm nincs, mert minden magánérdeket, minden a perl)e bele nem vont érdeket kímélni akarok. Én nem a Magyar Bank ellen kívánok hadjáratot indítani, sem távollevknek a becsületét marcangolni vagy helyreálliíaní nem kívánom, mert ez nem tárgya a mi eljárásunknak. Ez okozza azt, hogy

aktái tárassanak tatni,

nem

a

szigorúan elhatároltam egyelre a tanuknak ezt a csoportját és a többi

tanukra nézve késlíb tartom fenn magamnak azt a jogot, hogy tanúképpen felhasználjam, ha esetleg a bizonyítás kiegészité.sénél rájuk szükség lesz. Kzek a tanuk mindannyian Budapesten vannak, az eljárás még hátráltatva

sem

Most már

lesz.

el

kell terjesztenem

azi.

hogy az egyes ügyekre vonat-

kozólag a lanul)izonyitáson kívül miféle bizonyítékokat ajánlok

A

féi.

sószerzödésre vonatkozólag hivatkozom okirati

az 1910. május 18-ikí minisztertanácsi jegyzkönyvre. Hivatkozom erre a dátum szempontjából azért, meri még a választások elli történt, mert a kritikus idbe esik, mert a szeptember 2-i dátum-

bizonyítékra: Okiratok

mal való operálás helytelen. A fügyész ur a níultkor felhozta és parlamenti beszédben is eüiangzolt. hogy a szeptember 2i dátum és a

53

sószerzödés lényege aniellell bizonyii, hogy

mert hogyan lehet

lehetetlen

itt

visszaélés,

a

Magyar Bankról azt a naivitást, hogy amikor még nem tudja, hogy az a kormány

feltételezni a

egy kormánynak pénzt ad,

fog-e megbukni a választáson. Hát erre nézve meg kell említenem hogy amit felhoztak, homlokegyenest ellenkezik a tényekkel, mert hiszen a szeptember 2-i dátumnak nincsen jelentsége, miután a minisz-

nem azt,

május 18-án tartották. Annak sincs semmiféle jelentsége, fel, hogy nem tudta a bank, megbukik-e a kormány a választásokon vagy nem; erre nézve felhozom, hogy az iratok között megtalálhatja a vád Vörös László volt miniszternek 1905-bl származó szerzdését, amely a külkereskedelmi képviseletre vonatkozik. Hát ugyebár, Vörös László és kormánya nem is választatott, csupán a választói tertanácsol

mikor

hozzák

azt

jogról elmélkedett és csodák csodája, ezt a szerzdést

késbb

1905-ben mégis

éppen a szóbanforgó kritikus idben. A per anyaga tehát meggyzheti a törvényszéket arról, hogy képtelen beszéd az, hogy egy jövedéki, egy bels ügykezelési szerzdésnek érvényéhez szükséges volna az, hogy az illet kormány a választásoknál többséget kapjon. Ott van az 1905. évi Vörös-féle szerzdés. A darabontok által csinált szerzdés nagyon jó volt, teljes hatályban volt. bár volna kettnknek ilyen szerzdése. Hagyjuk tehát ezeket a helyt

megkötötték és csak

nem

újították meg,

A sószerzdéshez nem

álló valótlan dolgokat.

lament beleegyezése sem, amint azt

nem

gyzelem

volt szükséges a választási

volt szükséges a par-

sószerzödés érvényéhez

állították, a

sem. amint ezt

is

állították, a

sószerzödés ugyanis készpénz volt abban a percben, amint a minisztertanács elhatározta, hogy a

még Rothschild

is

Magyar Bankkal

köti

kölcsönt adott volna, mert a

meg

a szerzdést. Erre

kormány

azt a

szerzdést

amikor akarta és a szerzdésre azt a dátumot irta rá, amelyet akart. Ez a szerzdés május 18-án komplett volt, mihelyt a minisztertanács elhatározta és mihelyt a l)ankot errl értesítette. A kriakkor

irta alá,

id

tikus

A

tehát erre nézve

kozólag kíván a vád

igazolva van.

azt,

széki

hogy

eijij

tárgyaláson

kérdés.

mélyedni

Ha

vonat-

rosszasságára

és

— amint bejelentésébl látom, —

bizonyítékot felajánlani.

hogy

is

sószerzödés jóságára

Én

itt

szerzdés

nem

azon a nézeten vagyok,

jó-e

lehet

vagy

Jók-e a

szerzdések

rossz, törvény-

megállapítani,

hiszen

ez

szakérti

akar azonban tekintetes a hogy a sószerzödés jó-e vagy rossz, vagy hogy akkor sem lehet ennél a kérdésnél jobb, mint az elbbi, kír.

törvényszék

bele

abba,

mennyível a mostani kormány aktív szolgálatban lév olyan tisztviselkre hivatkozni, akik a sószerzödés megkötésénél

mert senkitl sem várhatom

el

azt,

közremködtek nem pedig

azért,

hogy önmagáról rossz véleményt

54

mondjon, nem pedig

nem mondhatom

azérl, mert, fájdalom,

azt,

hogy

a függetlenségnek olyan óriási mértékével rendelkeznének az aktiv tiszt-

egy aktiv miniszterelnök prében az viselk, hogy szakértelmük nagyon ellenkeznék a mindenkori miniszterelnök szakvéleményével. Ilyen megnyugtató szakérti véleményre nincs szükség. Ha méltóztatik

ebbe a kérdésbe belemenni, akkor tessék olyan szakértt alkalmazni, aki a két sószerzdést összehasonlitja, de aktiv tisztviselt alkalmazni ne méltóztassék, mert ennek a vallomásnak

sem

értéke,

sem értelme

nincs.

akkor lesz módom megcáfolni, hogy ez a szerzdés mennyivel rosszabb, mint a régi. De ha jobb is, miféle összefüggése van

Ha

ez bekövetkezik,

ennek a kérdésnek a panama vádjával? Hiszen a Magyar Bank nagysága kezddik. A Magyar Bank egy kicsike bankocska volt. mieltt még a szerzdést megkapta. Hiszen 25 millió volt az alaptkéje, és csak abban az esztendben, június 8-án emelte fel 25 millióról 40

a sószerzdéssel

millióra az alaptkéjét,

A Magyar Banknak voltak.

amely esztendben

ezt a

három

üzletet

Ez a bank már megtanulta a sószerzdés

kezelését,

a tandijat és mert az üzlet mindenféle csinját-binját,

fizette

megkapta.

a régebbi sószerzdéssel kapcsolatban befektetései

csavarodását tökéletesen ismerte, többet

is

már megzugát és

ajánlhatott, mint bárki más,

neki óriási érdeke volt hozzácsatolva ahhoz, hogy a sószerzdés meg-

És itt, ha ez a kérdés taglaltatik, már elre hivatkozom az uj szerzdésnek arra a pontjára, amely eleinte 2,400.000 koronás, majd

ujittassék.

késbb

5 milliós fedezetlen sóhitelt felemelte 25 millióra. Azt hiszem, ez

egy igen csinos kis emelkedés ebben a szerzdésben, amely a Magyar Bankra nézve a fügyészi kijelentések szerint olyan terhes. Hát csak-

ugyan nagyon súlyos szerzdés ez, mert 5 millióról csekély 25 millióra emeltetik fel az az összeg, amely mint fedezetlen sóhitel rendelkezésére áll a banknak, amit ugy méltóztassék értelmezni, hogy ezen összeg után a ])ank

hogy

nem

fizet

kamatot, de neki az ö komitensei fizetnek kamatot,

ezzel az összeggel a

bank rendelkezik

és ezzel az összeggel

meg-

közelitleg minden évben hátralékban marad. Bocsánatot kérek, minden

bankember, de minden laikus is megértheti, hogy milyen nagy érdek nagy összeg felett kamat nélkül rendelkezni. Ha pedig itt berendezé-

ilyen

sek ajánltalnak

fel

a huszadik év végével, néhány millió koronás beren-

dezés, bocsánatot kérek,

millióról

2.5

akkor én arra hivatkozom, hogy hiszen ar 5

bank serpenyjébe se báró a konyha és tengerisó

millióra való felemelés olyan irtózatos nagy érték a

számára, amelylyel szemben a mérleg

másik

—

Pongrácz Vince, sem a világ összes sószakéitöi, szakértket is beleértve, sem lesznek képesek az ellenértéket elhelyezni.

—

Kérem itt a 92.113/905. számú irat beszerzését. P"z az irat igazolja, hogy a bank a koaliciós kormánii ideiében 5 millióról csupán 12 millióra

55

való felemelését kérte a fedezetlen hitelnek,

méq pedig

iigijanazon be-

rendezések átengedése mellett. Szóval ugyanazt az értéket a bank a koaliciós kormánynak a 12 millióra való felemelésért ajánlotta fel. Ez az egy tétel ismét bizonyitja azt, hogy igenis a banknak nagy kedvezés adatott-

Ha ugyan

ebbe bele méltóztatnak menni, mert én magában az összeg nagy-

hogij ságában, az i'umletek esedékességében oUian bizongitékot látok, szó, csevan halálbüntetésekrl ahol ott. hanem nem panamapörüknél,

kélgebb bizonyitékok alapián mondtak már halálos Ítéletet, mint egg csodálatos randevú következtében, amelynél találkozik az összeg

ilyen

nagysága, találkoznak a válaszfások, találkoznak az ügyletek lejárata és

mindebbl

tiszta

szerelem lesz és hazafias áldozat.

Egyebekben már jó-e

azért

is

feleslegesnek tartom azt a bizonyítást,

hogy

vagy rossz a sószerzdés, mert lényegileg mirl van szó? Az állam-

mal, várossal, községgel szerzdéses viszongban álló vállalattól nem szabad elfogadni ajándékot annak, aki az államnak, a városnak, a község-

nek élén vassa)

:

Hiszen a vesztegetésrl a Btkv. 465. §-a azt mondja

áll.

,,azon közhivatalnok, aki hivatalánál fogva teljesítend

(ol-

cselek-

ményeért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad, vagy az az iránti Ígéretet nem utasítja vissza, ha cselekménye nem iár hivatali kötelessége megszegésével, megvesztegetés vétségét követi

el".

számára fel van állítva nem is a morális lecke, de az a büntetjogi lecke, hogy ha elfogad valami ajándékot, akkor börtönbe kerül, de a miniszterek számára nem? Ha a minisztérium valamelyik kíshivatalnoka elfogad busz pengt, akkor az beleesik a megvesztegetés paragrafusába, de ha a miniszterelnök követel 4.800.000 koronás ellenértéket, akkor t futni engedik.

Hát a kicsike

kis közhivatalnok

Hát bizonyítani fogom. De nem volna jogos tlem követelni, hogy bizonyítsam, mert ez logikailag következik minden józan ítéletü ember

számára. Az állanunal szerzdéses viszonyban álló vállalatoktól, aki a szerzdést megkötötte, pénzeket nem fogadhat el, nemcsak azért, mert

visszamenleg megkötésével

zdés,

teszi

még

1920-ig

gyanússá az üzletet más okból

a szerzdésnek nincs vége,

van

érvényben,

tíz

már pedig

is,

hiszen a szerzdés

évre köttetett

meg

a szer-

a szerzdésben foglalt jo-

gok vagy kötelmek szigorúbb vagy lazább kezelése milliókat jelenthet éven keresztül egy vállalatnak. Tehát még akkor sem jutunk tovább. ha itt kiáll egy ftisztvisel és esküt tesz, hogy ez egy nagvszerü szerzdés, mert a tiz éven belül való kezelés és ellenrzés mikéntje soha

tíz

semmi körülmények

között

nem

azért irtózatos erkölcstelenség,

lev

kerülhet többé a nyilvánosság elé és

ha az állammal szerzdéses viszonyban

vállalkozótól pénz fogadtatik el, mert gyanússá lesz magának a szerzdésnek megkötése és giiamissá lesznek azok, akik ezen szerzdésben foglalt kötelmek ellenrzésére vannak hivatva, mert aki szerelmes

^6

hogy

annyira,

részvényeseinek,

annak a szerelmét

lemmel

annyi pénzt ad neki. mint a

kétszer

a kormányzatba

lélektanilag

egy

kis

viszonlszere-

kell viszonozni.

sószerzödésnél tisztelettel kérem, méltóztassék azon esetben, ha

A

belemegyünk a sószerzödés méltatásába, az általunk már kérvényben megjelölt egyéb iratoknak a felolvasását

számú okiratnak a

felolvasását

is.

is

elrendelni, igy a 3234/900.

E ponton

pedig,

amennyiben mél-

hogv itten ftisztvisel kihallgattassék a sószerzdésre vonatkozólag és minthogy az állittatott nyilvánosan, hogy kényszerhelyzetben volt a kormány a sószerzödés tekintetében és a bank tóztatik elhatározni,

óriási

elnyben

volt

a kormánynyal szemben, tehát

meg

kellett

kötni

a sószerzödést és hogy milyen jó ez a sószerzödés, Wekerle Sándor voll miniszterelnök urnák ezen eshetségre kérem a kihallgatását, amennyi

ben báró Pongrácz Vince úrhoz lesz szerencsénk s arra vonatkozólag kihallgatni, hogy az ilyen szerzdés egyáltalán nem lehet jó,

kérem

nem

pedig azért, mert sokkal jobb módját tervezte

maga Wekerle Sándor,

a

sójövedéknél

aki a vasúti állomásokkal kapcsolatban kivánt

létesiteni, aki nem tartotta heh/esnek, hocm egu jövedék Endre korabeli reminiszcenciákkal kiadassék kezelésbe, mert ezen II. Endre alatt már tul voltunk és most estünk vissza, kérem Wekerle Sándor volt miniszterelnök ur kihallgatását a sószerzödés elzményeire vonatkozólag és arra vonatkozólag, hogy miért akarta megszüntetni,

sóraktárakat II.

miért tartotta helytelennek, erkölcstelennek és miért

nem

tartotta pénz-

sem megfelelnek, mert hiszen valótlanság az, hogy ez a szerzdés az államra nézve bármi pénzügyi elnynyel járna. Egyébként, ha belemennénk a szerzdés vizsgálatába, a vádlott nagyobb szakérte-

ügyileg

lemmel,

de legalább akkora szakértelemmel mint a kihallgatandó tanuk.

A

fog

felvilágosítást

adni,

sószerzödés ulán át kell térnem az úgynevezett refakcia-egyezség A réfakcia-egvezségre vonatkozólag elssorban kérem az

kérdésére.

egyezségnek felolvasását, amelu 1910. müiiis 16-án köttetett és amelyben a m. kir. államvasutak 1.825.000 korona kifizetésére kötelezik

magukat húsz

azonban 5% kamatozás mert a J)ank szempontA refakcia egyezség iából tökéletesen irreleváns, hogy inilven részletben, minthogy önmagánál is leszámitolhal. de amennyiben ki van kötve a kamat, irreleváns, hogy egyszerre, vagy nem egyszerre fizetend. Ezen egyezség elzményei legjobban tnnek ki abból a miniszteri értekezletbl, amely 1905. augusztus 26-án tartatott a kereskelemügyi miévi részletben,

nulielt, amit azért

emelek

ki.

nisztériumban Szterényi József akkori államtitkár urnák elnöklete alatt, amelyen jelen vollak a minisztérium bizonyt)s osztályának képviseli, a jogügyek igazgatósága, továbbá az államvasulnk^ képviseli is. Ebben

57

a miniszteri értekezlelrl felvett jegvzökönvvben

minden elnye me^ van

ennek az egvczségnek. Elssorban megjegyzem, hogy abban nincs semmi államtitok, azért, mert a berni egyezményre vonatkozóvilágítva

lag a kereskedelmi és

hogy miután

tilos

vállótörvénvszék azt az álláspontot foglalta

a kikötés,

elulasitja a

kereskedelmi bankot, ellenben a kérdés

már

birói

nyesen fogadta

el

eljárás

tárgyát

kir.

Magvar Bankot

Ítéltábla ezt

képezte,

azt az álláspontot,

nem

a második

el,

a fuimei

fogadta

el.

A

fórum jogérvé-

hogy nem ütközik a berni egyez-

ménybe, tehát megsznt államtitok lenni. Elssorban ezen értekezlet jegyzkönyvének a felolvasását kérem. A m. kir. államvasutak és a Magvar Kereskedelmi egyfell és a Magyar Kereskedelmi K.-T. és a fiumei bank, amely alapítása a Magyar Banknak, között létesült 7-én egy

és

jegyzkönyvi megállapodás, amelv azután

minisztériumi

között

R.-T.

kereskedelmi 1898. április

módosul

ismét

hó 25-én. Ezen jegyzkönyvi megállajiodásnak az a lényege, hogy az egyezményben füzetesen felsorolt behozatali cikkeknek a behozataláért biztosíttatik a Magvar Banknak — mondjuk anachronisztikusan mai nevével és a fiumei kereskedelmi banknak liz éven át minimális 140.000 korona és maximális évi 400.000 korona átalány, még pedig az egyezményben tüzetesen felsorolt behozatali cikkekbl ha Fiumébl 200 kilométer távolságra évenkint legalább 5000 tonnát adnak fel a máv. vonalaira, minden ötven tonnánál 1000 koronával emelkedik, a maximum 400.000 korona. Meg van állapit va. hogy vzen kedvezmény csakis azon áruk után jár. amelyeket a társaság vagy a maga számlájára vásárol, vagy adás-vételi bizományban, vagy ügynöki bizományban közvetít, vagy amelyeket ellegezési ügyletei köré ben raktáraiban helyez el, ellenbon kifejezetten ki vannak zárva azok, amelyekben a társaságok csak mint egyszer szállitmányozók, speditrök járnak el és ha csak egy esetben is megállapíttatik, hogy szállií mányozás történt, akkor az államvasutak ezen egyezményt egvoldaliian 1900. július

—

és azonnal megszüntethetik. Nyomon kisérve a miniszteri értekezlet jegyzökönyvét, kiderült az, hogy a Fiumei Kereskedelmi Bank és a szer-

zdk

fiktiv

ellegezési ügyletekkel foglalkoztak, ennek örve alatt közön-

séges expedíciót végeztek. niszter ur

Weisz Károly

Kiküldötte az akkori kereskedelemügyi mi-

és Herzfeld Frigves köztiszteletben álló

tzsde-

tanácsosokat, akik megállapították, hogy a Fiumei Kereskedelmi egész rendszeresen fiktiv üzleteket folytatott.

A

Bank

kÍHivveket megvizsgálták

és kimutatták, hogy valahányszor ellegezett a bank a behozatali részvénytársaságnak, ugyanakkor a behozatali egy takarékbetétet helyezett el a fiumei kereskedelmi banknál. Önmagukban vicceltek, könyvelési

manverekkel jelentés

fiktiv üzleteket folvtnttak. ICzt jelentésbe foglalták, ezen alapján történt azután, hogy a szerzdés elször felmondatott

58

Bankra

Kereskedelmi

Fiumei

a

és

nézve

meg

egyenesen

is

szüntették.

Ilyen körülmények között tárgyalja 1905. augusztus 26-án a miniszleri akkor azt mondja az ott elnökl akkori állam-

értekezlet ezt az ügvet és titkár. Szterényi

József ur. hogy a kereskedelmi társaság vezérigazgatója Bank képviseletében is kárpótlás iránti igényét

a Fiumei Kereskedelmi

mea hat évre. Hivatkozom ezen minisza hogv jegvzkönvvre elssorban azon ténv mesállapitására. maximális követelése a Magyar Banknak és a Fiumei Kereskedelmi Banknak, illetve az akkori vezérigazgatónak, Elek Pál urnák 1.200.000 1,200.000 koronában állanit.ia

teri

korona itt

mankó

egy kedves kis

is

1.850.000 koronával, már csekély 650.000 korona a

az összesét összemérem az

ezt

volt.

mutatkozik,

többlet, amerinvivel többre csinált egyezséget, is

álmodni mert Elek Pál. Azt mondja továbbá

lyamán,

cimén

jegyzkönyv,

a

a

elismervén a társaság azt a tényt,

elért

jövedelme

követelését

benlfoglaltatik,

900.000 koronára

tárgyalások

további

szálUtotta

fo-

hogy az évenkénti átalány

korona eredményben a fiumei raktár

200.000

is

mint amennvit álmaiban

évi

150.000

illegitim

koronára,

tehát

1.200.000 koronáról leszállította Elek

le.

Pál ur és a társaság 900.000 koronára, de ezt sem akarta megadni az akkori értekezlet szerint sem a kereskedelemügyi kormány, sem a magyar államvasút. Hasonlítsuk most össze ismét az 1,825.000 kokoronával, ronát a társaság által akkor szívesen követelt 900.000

mert tudjuk, hosv nincs utolsó szó a bankároknál. 900.000 korona korona közti differencia csekély 925.000 korona. Hát még

és 1,825.000 itt is

bizonyítsak valamit?

Én

a

kormány, sem

összegei,

amit

a vasút,

fizetni

nem

azt hiszem, igazán

semmit bizonyítani. De tovább megyek. Ennyit

se

akart

fizetni,

900.000 koronát sem

hanem 600.000 koronában

lehet.

Azzal

végzdik

az

kellene ezek után

állapította

értekezlet,

meg

hogy

attól

—

hogy tekintettel bizonyos államtitkokra. akkor rettenetesen, hogy a berni egyezménybe

küldetik egy bizottság,

mert

az ki-

féltek

—

ütköz dolgokat követlek el. csináljanak egyezséget, megállapítja azonban, hogij a maximum, amit egijáltaUín lehetett kapni a szerzd bankoknak, az általány

maximuma

148.000 korona volt.

148. OQO ko-

rona hatszor, még 900.000 korona sincs, ezt méltóztassék a lefolyt per szempontjából mérlegelni, és mérlegelni, hogy miért kellett egyezséget kötni. Ezen jegyzkönyvhöz kérem egyúttal tanukénti kihallgatását Szterényi József kezleten, és

mert

volt

államtitkár

urnák,

mert

elnökölt

ezen

az

érte-

adja el, hogy mennyit volt hajlandó elfogadni a bank

a k'ghívatottal)!)

bilis túlfizetést jelent.

annak

elbírálására,

hogy

ez az egyezség egy horri-

59

A

teljességének

lényállás

elz

pereket,

szempontjából

fel

azon

enilitenem

kell

amelyek ezen egyezség elzményeit képezték. Be van-

nak csatolva a periratok. Egész röviden adom el. A Magyar Bank és Fiumei Kereskedelmi Bank egy úgynevezett megállapitási keresetet inditottak az iránt,

hogy a felmondott

és illetve egyik

félre

nézve meg-

szerzdés helyébe az államvasutak tartozik uj megállapodásokat tartalmazó szerzdést kötni. Ezen megállapitási keresetet azonban az összes fórumon elvesztették. Közben inditottak keresetet a szüntetett

budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél és beperelték két évi maximális átalány összegérc. Méltóztassék megfigvelni, miiven alapos volt

amelv a maximumot

kereset,

a

ronát az államvasutak igazgatóságától.

követelte, Itt

800.000

összesen

van az elsfokú

itélet

ko-

1907.

március 18-án. amelv elufasitó azon az alapon, hogv a berni egyez-

ménybe ütköztek ezen kedvezménvek, ennek következtében, miután

til-

kikötésekbl jogokat származtatni nem lehet, a bankot elutasítja. Ott van a tábla Ítélete, ameív érdemben nem határoz, csak azt mondja, tott

hogv a berni egvezménvre való hivatkozással való ^^sszautasilás a limine nem jogos, tessék érdemben tárgyalni. A vasút nem vitte fel a kúriához az ügyet, pedig felvihet te volna, mert az nem jelent semmit, hogy lessék érdemben tárovalni, ez azt jelenti, ho^v tárával iák. kövelell-o nincs el a két bank szerzdésszegést és ha igen. akkor egváltalában semmi joguk, ha megállapítják, hogv nem követett el szerzdésszegést, akkor kezddik a mélyen tisztelt bankok dolga, amelyeknek az el-

maradt hasznot íTvon

ers

keserves jogi

mert aki jogász, az tudja, hogv na-

kell bizonvitani,

munka

alapon

áll

és

nem

a felfogása

dobálják itt

az

1,825.000

a banknak,

követelése évi 400.000 korona volt. Istenemre

koronát.

amelynek

mondom,

Nem

maximális

csak 888.000

koronát hozhatott volna ki a legirtózatosabb jóindulat mellett

is

és

bármilyen jogászi fórum elé hajlandó vagvok bocsátani, ha ugyan abba belemehetünk, egv olvan perben, amely a felek akaratából nem ezt

tárgyaltatott

Hosv

le.

ezen

eavezség

resége foglaltatik benne a

kedveztlen, mennvi ilíeffitim nveMagyar Banknak, annak bizonyítására leg-

miiven

eklatánsabb péLIa volt a miniszteri értekezletre való hivatkozás, amely

elször 625.000 koronával, másodszor 900.000 koronával többet, mint amennvít Elek Pál ur kért. Itt tehát tényleg a szerelem dolgozott a másik oldalon is. Vállalkozom annak bízonyitására, mert ez az eset a legsúlyosabb, hogy itt tulajdonképen az történt, hogy az 1,825.000 koronából a banknál nem maradt meg több, szerint

fizettek

mint az a 600.000 korona, amit József annak idején Szterénvi excellenciája felajánlott, nem maradt meg több és a többi 1,225.000 koronát kitev összeg visszament a bankból a kincstárhoz, illetve a

60 kincstárral összetévesztett

nemzeti munkapárthoz, mert ilyen szórako-

zottsáf/ok mé
hogv ez a legsulvosahl). azért, fizetett, a bank a magáéból

Már most miért mondom

életben. nu-rt

szép a banktól és ehhez

ez

bank szempontjából, de nincs jósa az állam

:i

azt,

én a sónál beszéllielek arról, hogy

és

joga

közerkölcs

van,

szem-

ha köttetik erm 1.825 000 koronáról szóló ecmezséq és azutdn abból a pénzbl csak GOO.OOO korona marad a banknál és a többit visszaadja a kincstárnak, illetve kincstári közeaeknek, és azok pontjából, de

elszállitiák a

adott semmit,

nninkapárl i>énzlárába. bocsánatot kérek, a bank nem itt a kincstár adott a munkapártnak, a kincstár adta az

1,225.000 koronát kitev phist. mert a banknak mindecv. azt mondja rendben van, 600.000 korona marad nekem. Az enure mefiu annak, aki a kivonást ismeri, honn GOO.OOO koronát kapok, vann í. 850.000 koronát

abból visszafizetek 1,225.000 koronát, az mindis usvanaz marad. Ez

és

és eset, mert esvencsen a kincstár pénzébl fizettek ennek bizonyítására vállalkozni fogok a tanukhoz intézett kérdéseknél. Itt kérem az elzmények ismertetéséi és Herzfeld Frigyes és Weisz Károly

leffsulvosabb

a

jelentésének és tanúvallomásának felolvasását, de fleg a miniszteri értekezlet felolvasását.

Rátérek most a külkereskedelmi képviselet üevére. midn a szóban forgó kormánv Lukács László pénzügyminiszterrel kormányra lépett, érvényben volt egv külkereskedelmi szerzdés, amelv köt-

Azon idben,

Rülkereskedelmi képviselet

tetett tal

Vörös László kereskedelemügyi miniszter ur

ál-

alall. Ez a szerzdés lejárt volna 1910. december Ezen szerzdésmk. amelvet ismertetni akarok, hetedik pontja

863/906. szám

31-én.

1910. év végéig 140.000

a lénveges. Hetedik ixmija szerint évi álalánv

korona, hatálya kezddik 1906. április 31 -én.

Már most

az uj

kormánv

lén

végzdik

létrejön

alatt

nek az a cime. hogv az 1905-ben gyanánt köttetik 1910. január lén

és

létrejött

kezdd

1910.

december

egy szerzdés, amely-

szerzdés nieghoszabbitása halálvlval 1920-ig és ennek

hetedik pontja az évi átalánut felemeli HO.OOO koronáról 215.000 koronára. A szerzdés kellé 1911. március 18.. azonban az iratokból ki-

tnik, hogv már februárban kell felsége elhatározása, elzleg vannak lárgvalások és megállapodások. .\

differencia tehát,

amely a kél szerzdés közölt álalánv

ben fennáll, évi 75.000 korona emelkedés,

még Megelzleg

emelkedés. F'elemlilem tött

szerzdést.

Hegeds is.

lekinteté-

750.000 korona

a teljesség kedvéért a \'örös Lászlóval köis

volt egy ilyen

akkori niiniszlerelníik ur

ICnnél a ])()nlnál

vaoiiis tiz évre

szerzdés 1899-ben, amely

állal kölletcll.

alapvelnek tartom

Majd hivatkozom ezekre

a kíivetl^ezl: .\z

1906. évi köll-

.ségvetésben a kereskedelmi minisztérium költségvetéséhez való indoko-

61

harmadik rovatában Külkereskedelem alatl a 72. oldalon szó szerint a következk foglaltatnak: „Ezen rovatot terheli továbbá a Magvar Kereskedelmi Részvénytársaságnak a hazai iparcikkek és mezgazdasági termékek kivitelének elmozdítása érdekében kifejtett mködéséért a fennálló szerzdés lás

ezen részértelmében nyújtott 140.000 korona évi segély, valamint szerzdéses kötelezettségük megtartását ellenrz mivénytársaságnál

Ezen szerzdés méq némi éviq

ameln most jelezni, mert addiq a társasár/ telep-fiókjainak már annyira meciersödve kell lenniük, hogij azontúl önerejükbl állhatnak fenn." Rendelkezésére bocsátom a tekintetes kir. törvénvszéknek azt a hivatalos kötetet, amelyben e rovatban az akkori kereskedelmi minisz-

niszteri biztosok tiszteletdíja.

idn

tul

nem

tart,

amit szülcséoesnek tartok már

focioni meqiintani,

ternek ez a kijelentése foglaltatik.

Ez ismét alapvet tény: 1906-ban a lársaság ama veszedelem eltt hogy a kormány, a koaliciós kormány lejáratkor nem foyja többé megújítani a külkereskedelmi képviseletre vonatkozó szerzdést. A társaság érdeke az volt, hogy a külkereskedelmi képviseletre vonatkozó

állt,

szerzdés megujittassék és ez nemcsak megujit tátott, hanem a 140.000 korona szubvenció tiz esztendre évenkint 75.000 koronával, tehát összesen 750.000 koronával fel is emelletell. És hogy azok a lálszaltöbbletek, amiket szolgáltatni tartozott a Magyar Bank, mit érnek, bátor leszek akkor kifejteni, ha ismét ideáll a szakért ur,

mint

miniszteri

Minthogy a jelentésnek e részét Szterényi József államtitkár tudja legjobban kifejteni, hogy a külkeresur készítette annak idején, kedelmi képviseletre vonatkozólag adott bármily szubvenció az ablakon kidobott pénz és ö tudja legjobban megállapítani, hogy ebben az uj tisztvisel.

szerzdésben

javitmányok humbug jellegével birnak,

foglalt állítólagos

mert oly forgalom elérésére kötelezik a vállalatot, amelyet már elért^ vagyis ez annyit jelent, mintha engem köteleznének, hogy érjem meg a

amikor fájdalom, már megértem. Ha méltóztatnak Lers akkor méltóztassanak tanuként meghallgatni azt a volt tisztviselt, aki elször is a Vörös László-féle szerzdést kötötte, amely csak 140.000 korona szubvenciót negyvenöt

évet,

Vilmos urat

ideállítani, aki aktiv tisztvisel,

adott és amely tiszvisel

másfell a tapasztalatok alapján az egész

kereskedelmi képviseleti szerzdés megszüntetését javasolta. Mert lehet befeketíteni a multat csak

ugy

ellentét nélkül.

kül-

nem

Lers Vilmos védje

szemben hogy az akkori államtitkár,

a jelenlegi kormányt, ahogy neki jól esik, de a szakértelemmel igenis

jogom van kérni

és követelni azt,

aki a szerzdést megkötötte és

államtitkár

is

én igazamat,

annak megszüntetését

ideállhasson mint tanú és védhesse a

amely

abból

áll,

javasolta,

maga

az az

igazát és az

hogy a szuhvenciófelemelés ajándék,

62

nem

amelyre semmi szükség

volt és ez az

ajándék logikai kapcsolatban

Magyar Bank nemzeti lelkesedésbl a pénzügyminiszter úrral való megbeszélés alapján a kormánynak adott. áll

azzal az ajándékkal, amelyet a

A

kir.

nekem

Ítéltábla végzésének

3.

pontja

jogot

ad

hogy a valódiság bizonyításának kérdéZalatna sében más bizonyítási eszközt is használjak, mint amelyek az 1. és 2. pontban emiitett esetekre vonatkoznak. Mert hiszen a helyzet az, hogy itt a panamista szó inkrimináltatik, tehát jogom van minden oly esetet felemlíteni, amely alkalmas arra, hog\' bizonj'itsam azt, hogy a panamista szót joggal használom, vagyis ol^- tényeket tudok állítani, amelyek panama jellegek. Én ismét a dolog egyszersítése szempontjából e helyen nem kivánok ujabb esetekkel

arra,

csak a zalatnai ügyre vonatkozólag terjesztek

foglalkozni,

el

indítványt.

Lukács László urnák Zalatnán két ingatlana lan a 369.

sz.

volt:

az egjik ingat-

telekjegyzökönyvben 1480 négyszögöl. Ez tulajdonképpen

amelynek csak a haszonélvezete és László urat. És a má&ik a 2 970 974 hrsz. ingatlan. Ott van az 369. sz. telekjegyzkönyvben a iratok között az eredeti adásvételi szerzdés és a telekkönyv, amely szerint 1900. december 14-én a pénzügyminisztérium rendelete folytán a megosztott tulajdonú ingatlan

az épülettulajdonosi jog illette

volt,

meg Lukács

—

+

zalatnai hányahivatal által képviselt m. kir. kincstár és a nagyméltóságú

Lukács László

zdés tári

v.

b.

t.

t.

ur zalatnai lakos eladó között adásvételi szer-

köttetik, a vételár 12.276

vagyon átruházási

helyett viselni. Aláirta

korona

illetéket,

stb.,

és az összes költségeket, a kincs-

mint a vevfél tartozik az eladó

Lukács László, mint eladó

viseletében Angyal József kir.

és a kir. kincstár kép-

fmérnök.

Már most

a. tényállás egyszer. Lukács László egyfell eladóként ugyanakkor pénzügyminiszter és a saját magas rendelete^ folytán önmagától megveszi az ingatlant, illetve az ingatlan haszonvételi és épületiulajdonosi jogát 12.276 koronáért. Ez a szerzdés önmagában bizonyíték. Minden egyéb körülménytl teljesen eltekintve, mert a köz-

szerepel, de

erkölcs felfogása szerint pénzügyminiszter, polgármester és igy tovább

önmagától

nem

vásárolhat. Aki önmagától telket vá.iárol, az panamista. szerzdés bizonyítja ezt, mert minek lehet másnak nevezni, mint panamának azt, ha egy miniszter a saját alárendelt közegei által

Maga tétet

ez a

magának

közegek

által,

állapittatja

Nem

hogy meg kell venni az ingatlanát, azon akiknek elléptetése, élete és halála tle függ és ezekkel

jelentést arról,

meg

áll-e erre

gában bizonyitju panamista.

a vételárat. Lehetséges ez9 Erkölcs ez?

az a szó, hogy ez azt

az

Tisztesség ez?

panama? Ez a szerzdés

inkriminált

kitételt,

hogy

tehát

Lukács

önmaLászló

63

A második rendszám

ingatlan ugyancsak a 369.

910—911

alatt

telek jegyzkönyvben

sz.

hisz. alatti ingatlan.

az iratok között van, — az

1911.

Itt

a+l

—

kérem elssorban,

november 7-én Lukács László pénzügy-

között kötött szerzdés miniszter ur és a Gyulafehérvári Takarékpénztár ezt az ingatlanát eladja ur László Lukács szerint felolvasását, amely

85.000 korona kialkudott vételárért a Gyulafehérvári Takarékpénztár rt.nak, de ezzel szemben kevésbbé rideg, mint annakidején a kincstárral

szemben

volt,

mert az átruházási

illeték viselését

magára

vállalja,

ami

az iratok szerint 3651 koronát tett ki. Ez a kép: Lukács László pénzügyminiszter ur eladja az ingatlanát

a Gyulafehérvári Takarékpénztárnak 1911. november 7-én. Minden dídum fontos. Kérem a felolvasását az 1912. április 3-án a Gyulafehérvári Taka-

rékpénztár és a m. rint

nem

is

kir.

kincstár között kötött szerzdésnek, amely sze-

egészen öt hónappal,

— néhány nap

hiányzik az öt hónapból

—

a Lukács László által törlént eladás után, a m. kir. kincstár után a Gyulafehérvári Takarékpénztár rt.-fól megveszi ugyanezt az ingatlant a zalatnai bányakapitányság céljaira, mint az iratokból ki fog tnni, 90.000 itt azonban a kincstár vállalja magára az átruházási illetéket minden egyéb költséget és a 90.000 korona tisztán jut a Gyulafehérvári Takarékpénztárnak. Április 3, november 7. Ez a két kritikus dátum. Ami e két dátum között van, az a dönt ebben a kérdésben. E két október dátum között van a zalatnai bányakapitányság 1911. Czerninger „Kiváló tisztelettel irva: 8-iki felterjesztése, amelyen alá van jegyezzük meg jól Alfréd m. kir. bányakapitány." 1911. október 9-én ezt a dátumot, mert 1911. november 7-én adja el Lukács László a Gyula-

koronáért,

és

—

fehérvári

Takarékpénztárnak

ingatlanát,

október 8-án tehát

még

az

ingatlannak tulajdonosa Lukács László pénzügyminiszter ur. Egy hónappal az eladás elli bányakapitány ur Czerninger elször beszélt arról az elterjesztésében, hogy egy ölberg Gusztáv hagyatékához tartozó

ket kell megvenni és azt mondja, hogy vegyük ezt és ez felelne

meg

tány ur, hogy

,,

az

,

tel-

24.000 koronáért

a bányakapitány lakásának. Kijelenti a bányakapimikor ö excellenciájának atyai

szive parancsszavát követi,

gondoskodásáért mélyen érzett háláját ezt elterjesztette, ezzel

hivatalos

meg

még

tiszteletteljesen kifejezi."

Miután

nincs megoldva a zalatnai bányakapitányság

helyiségeinek kérdése, vagyis

a

24.000

koronáért

megveti

Ölberg Gusztáv-féle ingatlannal az ö lakásának kérdése van megoldva és ez

a felköszöntszerü rész ezért van a felterjesztésben. Most hivatkozik

hogy a bányakapitányságot is el kell helyezni, mert rossz helyen hogy a bányakapitányság tekintélye követeli azt, bog}' a hivatal szép és nagy helyen legyen, a következket mondja: „Nincs megoldva még ez a kérdés. Kell a bányakapitányság részére ingatlan. Erre nézve minden egyes mozzanatot és körülményt figyelembe vett arra,

van. Miután indokolja,

64

magam és az meggyzdése Zalatnán

alapos tanulmányozás eredményeképen a lelkiismeretes

szakférfiak

összes hivatott

egy

épületet

és a hozzá tartozó terjedelmes telket tart alkalmasnak. És ez a F-utcában az állami szakiskola mellett a vasúti állomás közelében fekv és a telekkönyvben 369. sz. alatt telekkönyvezett a -{- 1. rendszámú 910 911. szám

—

alatt

szerepl épület

és az ezzel kapcsolatos nagijterjedelmü telek.

E

he-

lyeken aránylag kevés költséggel nemcsak teljesen megfelel hivatalos A helyiség, hanem fnöki természetbeni lakás is könnven létesithet. szóbanlevö teleknek a bánvakapitánvság részére való megvétele és megfelel átalakítása átlal végleges megoldást nverne a bánvakapitányság lakáskérdése

is,

a bányakapitányság mostani hivatali helyisége pedig a

—

mondia a felterjesztés Ezért ajánlom hogy Nagyméltóságod az ölberg-féle ház megvétele mellett a 369. számú ház és tartozékának eladását és a bányakapitányság számára való megvételét és ketts céljának megfelel sürgs átalakítását lehetcsendörségnek

lesz átadandó.

—

ségessé tenni kegyeskedjék."

Méltóztatnak látni, hogy Czerninger Alfréd telve hálás szivvel és köszönettel október 8-án, tehát a Lukács László ur részérl a Gyulafehérvári Takarékpénztár részére történt eladást egy hónappal leg kijelenti,

hogy csak egy

telek

van Zalatnán. anielv

megelz-

alkalmas

a

bányakapitányság részére és ezt mélységes tisztelettel csak telekkönyvi számokkal jelzi, nagyon jól tudja, ki a telek tulajdonosa, de isten ments, hogy a nevét felemlítené. Kérem ennek az iratnak a felolvasását, amelyet azonban kiegészít a pénzügyminisztériumnak 9-én kelt elintézése, ahol a referens ur

már megmondja,

1911.

október

kié az ingat-

Nagyon gyorsan történt ennek az iratnak elintézése. Ez az irat. amelyen október 9-i kelet van, kifejti, hogy az Ölberg-féle ház megvételével a bányakapitányság elhelyezésének kérdése mée nem lett volna megoldva. .,E célra excellenciája házát és telkét tartja a legalkalmalan.

sabbnak, amelu véleménuhez az üimosztáUi

is teljes

meaauzdéssel

csat-

Nem

merik megnevezni excellenciája nevét, nem merik ajkukra venni hiába, hogy csakis ezen telekjegyzkönyvben foglalt ingatlan alkalmas a megvételre. Es itt az ügyosztály teljes meggyzdéssel csatlakozik ahhoz, hogy csak excellenciája háza és telke alkalmas a bánvakapitánvság céljaira. Ez október 9-én intéztetelt el. És lehetne lakozik."

talán

még

háta mögött

hogy

kétely, ily rut

legni és a referens tert,

esetleg

játékot

szervilis

znek

vele.

tisztviselk

öexcellenciájának

vagy a bányakapifány akar híze-

akar hízelegni és meglepik azzal a pénzügyminisz-

hogy háta mögött az

ingatlanát jelölik

De nem egy

meg

a megvételre egye-

van szó. mert az általam hivatkozott 191L október 8-iki ^akta a következ megjegyzéssel végzdik: ...\zonnal excellenciája elé". Méltóztassék megnézni dül alkalmasnak.

ilyen névnapi

meglepetésrl

az összes zalalnai aklákal,

magam

lem

az

liOfiij

üfiii

a végleges elinlézés lelerádáit.

van

és ceruzával rá

Én megnéz-

irva: ÖexceUcnciája. vaaijis az a jelzés,

ÖcxceUenciáia személijesen mádénak tartja fenn.

elintézését

Bizonvitoni tehát, hogv

amikor Lukács László 1911.

november

7-én riadta ingatlanát a Gijiilafehéivári Takarékpénztárnak, akkor iiulla,

hofiii

iiini

a bámjakapitániisá(i.

már

mint a referens szerint efinedül

van alkalmasnak kijelölve arra. hooii a zalalnai bániiakapitáníjsáfi céljaira measzereztessék. Az iratokból kiderül, hogy a zalalnai bányakapiíányság kihövitésének céljaira 100.000 K volt heállilva a ez az inf/atlan

köllségvetéshe, errl Lukács Lászlónak hivatalos

szem, ezzel

már he

is

tudomása

Azl hi-

voll.

fejezhetném, mert ha én bebizonyilom, hogy a i)énz-

hogy ez az bányakapitányság kibövi lésének céljára nemcsak

ügyniiniszler tudomással hirl a hivatalos aktákból arról,

ingai~

lau van a zalalnai

kisze-

hanem már

melve,

üi;yf)szlálvilaií is

eliouadotlan

ügyminiszter urnák

amikor ingatlanát eladta

pénztárnak,

kellett,

tudnia

hoíív

ezt

az

kiiel()lve,

akkor a pénz-

a lívulafehérvári takarék-

meg

ingatlant

fogja szerezni

hónappal késól)hen meg is szerzi, mert hisz a dolgok gyorsan lejlödnek. Az iratok közt van a bányakapitány ur 1912. ichruár 20-áról szóló jelentése. Ebben a bányakapitány sürgeti az ingata

kincstár.

iW

lan megvételét és azt mondja, hogy az utóbbi jelenlésemben kifejezést adtam annak a ténynek, hogy más és alkalmasabb telek, mint az abban emiilett és

képez

tudomásom

épület,

hogy

tudta,

László csak

szerint a gyulafehérvári takarékpénztár tulajdonát

erre a célra Zalalnán nincs.

ez

Ö

tehát

már október

8-án

a telek a gyulafehérvári takarékpénztáré, holott Lukács

november 7-én adta

Február 20-án megy a

el

a

felterjesztés,

telket.

A dolgok gyorsan fejldnek.

márciusban

teszi

gyulafehérvári takarékpénztár és április 30-án köttetik

gyulafehérvári takarékpénztár

semmiféle költség

nem

is

az

meg

ajánlatát

cí

az üzlet. A

eladja az ingatlant 00.000 koronáért,

t

terheli.

Azt hiszem, itten teljes joggal megállhatnék, mert ebben a bizonyiJás

a miniszter, aki tudja azt, hogy ez az ingatlan van kijelölve a

leljes. .Ír

bányakapitányság

nak

arról,

köziién

aki saját közegeivel bejelentést

ha id-

telkéig mondhat, amit akar, de azt nem hitetheti k-t hogy nem az a körülmény okozta ezt az eladást, hogy 1900-ban

volt összeférhetetlenségi törvény, ellenben

talán

maga

tétet

öe.rcellenciája háza alkalmas, az a miniszter,

eladja a

senkivel,

nem

céljaira,

hogy csak

még sem ludadtunk. hogy most a

vehessen

ma már

van

és

annyira

miniszter közvetlenül magától

telket.

Hogy

a lelek mii ér, az lökéletesen irreleváns, meri ismétlem, minden értéktl eltekintve panama az, ha valaki egy házat, amely)>l semmi haszna nincs, mert abban özv. Szontagh Adolfné ingyen lakott, eladja akkor a gyulafehérvári lakarékpénzt-árnak, amikor tudja, hogy azl a

—

—

kincstár

meg

me.s ember,

Aki ehhon panamát

i'ogja venni.

azonban

itt

a

panama

rozás nélkül, mert Zalatna

nem

leljesen világo.s

az igazán türel-

lát.

minden értéknughahr

nem ingatlanforgalmaknak

a szinbelye. ott a

kincstár az egyedüli chancc arra. hogy valaki haszonhoz juthasson. Ezt

a kicsiséfjct diicl^t azért tx'tlaszfottak

nmiyohbszfrücn tnjek

ki.

hoc/u

ebbl

a kicsiséf/bl a

ki az. hof/if a jténzüciíjminiítztcr

iir

Ie(j-

cinikus

inilijen

módon hclijezkcdctl tiil az erkölcs törvénuein. Ha méltóztatnak belemenni az érték meghalározásáha. ezen esetjten a magam részérl ellenrz szakéilöként bejelenlem ^'ágó József mépítész urat. aki már az elz eljárásban mini ellenrz szakért szerekérem

pelt és

végre

is.

hogy

az ö meghallgatását. Tiszteleltei kérem,

közül az állami

erdész ur véleményéi ne méllózlassék

ha Magyarország

miniszterelnökérl

van

—

a szakérlök

mert

kikérni,

szó.

akkor egv

kis

nem akarom ezzel sérteni, csak a miniszterelnök ur nagyságával akarom szembehelyezni, különben liszlelelremélló úriembernek kell elismerneni nem lehet szakért, mert hiszen ill nem erdkrl van szó és nem lehel olyan szakérti alkalmazni, akinek élete és halála a kormánytól függ. Végre is játékot nem lehet csinálni az

állami erdészecske

—

ilyen

dologból,

hogy

rendes szakért kiugrik

a

olt

és

hajnalán egyszerre megjelenik Becsilla ur mini irdész.

hogy

lesz

majd

a

diszben. lesz.

mindig elre megjósollalnak.

Ott.

betegségek

a

ahol a per iolyan)a ahill lépnek a végén

szakértelem

szakért, elre tudva, hogy a másik beteg

ebben a perben

mert

a

teljes

minden lanu el fog

el

lé])ni.

a tanuk.

—

—

ha soká fogunk várni.

mégis lehetetlen elléptetést váró

tanukkal és elléptetést váró szakértkkel megnyugtató eredményi

Én

Becsilla

urat

nagyon

tisztelem,

elérni.

szakérteiméi nagyon elfogadom

az

erdészei terén, de a miniszterelnök perében a Recsilla ur szakértelmére

nem adok semmil. .\z

mert

ill

érték kérdésénél a

a Iáktól

nem

fogjuk megátni az erdt.

következkre vagyok bátor

a

tekintetes kir.

törvényszék figyelmét felhívni. Csaloltunk az iratokhoz egy vázlatrajzot.

amely ezen kérdéses ingatlant

a

körülvev telkekkel egyetemben

leirja

és csatoltuk a szemle-jegyzkönyvluiz a telek-jegyzökönyvek egész sorozalál.

annak

igazolására,

hogy Zalatnán egy négyszögöl

38 korona, mini Bersilla ur lelemlitette.

hanem

1

értéke

nem

kononálól 3„ vagy

maximálisan 5 koronáig terjed. Mindezen telek-jegyzökönyvek igazolják, hogy sokkal belsöl)b lelkek, mint a miniszterelnök lelke, sokkal kisebb áron szereztetnek meg. Ilzenkivül liecsatolok még öt darab telek-jegyzökönyvet, amelyek közül külíinösen felhívom a figyelmet a kövelkezre: a 29fi9. szánni telek-jegyzkönyv szerint Goldberger Mór oltani szállodás amely 17 lakrészbl áll. emeletes szálloda-épületet, a ftéren lev 1910-ben 47.000 koronáért vette meg. Azt hiszem, a bányakapitányság céljaira ez a 17 lakrészbl álló ingatlan mégis alkalmasabb lett volna.

fi

egy

miiil

lakrés/Jjöl

lu'l

álló

De

iiigallan.

kell

iiu'i,'

jegytziu'in.

Iiogy

7

a

A háiiyakapilány lakik oll egy szolgávak a l)ányakai)ilányság pedig maradi oll. ahol voll. lehal az a kérdés, amelynek a megoldására állilólag e/l az ingnllanl meg • kellell venni, nem oldaloll meg. l)ányaka])ilányság jua sincs cldten a

Mihe

kerüli

90.000 korona

ez

ingallan

az

liá/.haii.

kiiustárnak?

a

Kerüli

i'lször

is

azulán az áliralási dijha, amilöl a kineslár

vélelár])a.

meri hiszen ennek viselésére kölelezle magái, amit vegyünk lel 3655 koronálian. mini az els alkalommal, noha a vélelár emelkedell. elesik,

aznián a szemle-jegyzökíHiyv lanusága szerinl 15.000 korona voll ])reliminál\ ingallan

az

ez

akinek

kapilány.

drága lakás

hen az

az

államnak

megállai)illaloll.

hogy

és

ilyen lakásnak,

— 1000 korona, 800 — 1000 korona.

mint

amihe

az.

hánya-

a

meglehelösen

lí/.

A szemle-jegyzkönyvZalalnán

az épülel.

ez

koronának

109.000

lehal

álalakilásokra

ingallani

szolga,

a

és a szolgának.

ilyen ingatlanszerzésre Tehát,

.\z

Használja az

lakbére 800 koiona.

hányakapilánynak

a

végzend

oll

109.000 korona lehal

kíizel

kerüli.

ériéke 800

összesen

a.

a

amely a kiiustárnak

kamatozása

ilyen rengeleg

könnyelmségek történlek, teljes a panama szól használni. Meg kell külíinhen állapila li azt illelö házhan lakolt valaki, aki nem üzetctl hért. aki nem a lakásl)ól. akkor sem, amikor már a gyiralehérvári takarék-

sok |)énzél)e került, amelynél ilyen joggal lehel is,

hogy az

költözött ki l)énzlár

az

sohasem

tulajdonába

ingatlan

komolyan

vette

Szóval

lépett.

maga

a

összehasonlitjuk a takarékpénztár állal

fizelelt

a

takarékpénztár

minségét.

tulajdonosi

Ha

pedig

85.000 koronás vételárat

az általa kapott 90.000 koronával és leszámítjuk az öl hónapi inierkuláris

kamatokat, akkor ismét

azt

kell

mondanom, hogy mire

a gyula-

kelleti

fehérvári lakaréki)énzlárnak ez az üzlet? Hiszen oly k()zel jár egymáshoz ez a kél összeg, a

hogy

azt kell

mondanom,

mii i)iszmogtak az urak ezzel

Hál annak a lakarékpénzlárnak

vásárral?

üzlet

volt

ez?

Amikor

85.000 koronáért vesz valamit és eladja 90.000 koronáért, közben pedig elveszti a

kamatokat, c: lodikailay

és

önnumáhan

játszást a takarékpénztár és a miniszterelnök

iir

lenségi törvémj zátonyainak elkerülése végett. felajánlott

vádját, sását,

bizonyítási

eszközökkel

is

is

bizonyUja az össze-

között az összeférhetet-

Én

léhát ezen a

beígazollnak látom a

ponlon

panama

jegyzökönyvek újból való

felolva-

de feleslegesnek tartok minden egyéb bizonyítást, mert a

panama

kérem a

vádja ezzel

is

felolvasott iratok és

igazolva vau.

Ezzel tulajdonképpen végezhetnénk

is

az anyaggal,

minthogy azonban szerencsénk lesz itt mint tanukhoz Fehérváry Imre, Jeszenszky Sándor és Horánszky Lajos urakhoz, akik a munkapárt

végrehajtó-bizottságának

Ujabb

16,000.000 korona

r>8

tagjai voltak, a pártkas

;?.át

kezelték, a párlkass/a eredetérl teljes tájé-

kozoitsággal bírnak, a láhla véí^/ésének iiannadik pontjában biztosított azt,

—

jognál

fogva bizonyítani kívánom záradékul

hogy eltekintve hisz

nem

a

Magyar Bank

lehet naivul

feltételezni,

által

számomra

mint uj tényt

4.800.000 koronától,

fizetett

hogy Magyarországon csak

—

a 4 millióval csináltak képviselválasztást

mondom,

ezzel

eltekintve ettl

a Lukács László tudtával és közremködésével fizetett összegtl, ugyancsak a Lukács László tudtával és közremködésével az állammal szer-

zdéses viszonyban

álló

bankok és vállalatok munkapárt pénztárába.

részvénytársaságok,

millió koronát fizettek be a nemzeti

Ifi

Ezen összegek befizetése ismét az állami érdekek megkárosítása, meri hiszen, mint kifejtettem, az állammal szerzdésben álló vállalatok napról-napra

hogy az állam ellenrzése

kell,

legyenek és ennek a

alatt

szigora vagy enyhesége végtelen fontossággal bir.

Kérem, hogy Jeszenszky Sándor. Horánszky Lajos és Fehérváry Imre báró urak valljanak eskü alatt arról, vájjon ez a 4,800.000 korona

nem fejezte be. Mintegy 16 millió koronára tehet amely hasonló módon összeharácsoltatott. ök mondják tudomásuk szerint kiktl és honnan harácsolmeg, vallják be, hogy az tatott össze. Mert igaz, hogy a panamákat könnyebb csinálni, mint leleplezni és igaz, hogy a Magyar Bankon sokan kacagnak, nagy urak, köztiszteletben járkálok, sokan nem mennek el üdülni, hanem itt ler peszkednek olyanok, akik egészen hasonló dolgokat csináltak, mint amilyenekei csinált a Magyar Bank. Ezek a tanuk vallják eskü alatt azt, hogy a pártkasszának milyen volt az összege és vallják, hogy ezek az összegek milyen forrásból befejezte-e a sort. Meri

az

az összeg,

származnak.

Most befejezem elterjesztésemet végzése

is

kivan

kedni, mert a

:'

azzal,

hogy kérem

azt,

amit a tábla

méllózlassék a teljes világosság álláspontjára helyez-

magyar ininiszterelnöknek prében

lehel

lulmenni a bizo

nyitásnak szokásos keretein, de a szokásos kereteken innen maradni lehet,

nem

meri a szokásos kereteken való innenmaradás az

elitélés.

Én pedig nem kívánom

az

számára kész egyelre csak véden-

elitéltelésést,

cein felmentéséi.

A l)izonyilás inegszorilása csak lilUdlui valója van. lilkoliii

liszlflcltel

kéitin.

niéllózlnssék

fogadni és a valódiság I)izonyifására

Elnök: Lgy látom, a védelem .\litini.

Benk,

Vázsoniji:

Vajda,

azI,

és

és

valója nincsen.

l^/('rl ti

hogy neki lei)lez!M hogy neki leplezni

azi jelenlené,

A szabad bizonyítás pedig

.Slelina.

teli

a

nem kíván

Oláriu tanukra hivaikctzni.

lelajáiiloll

bizonyítékaimat

indilványaimhoz hozzájárulni. l^lek Pálra.

Vajda Imrére.

^

Az értékre vonatkozó lanukihallgalá.sokat nem kívánom. Olllyk, Elek urakra nézve megjegyeztem, hogy nem kivá-

69

iiom egyelre az ö kihallgatásukal. csupán a I)izonvilás kícgés/ilésém'-l larlom íejin erre vonalközé jogomat.

Elnök: Méltóztassék most az ügyész urnák szólani.

Az ügyész elferjeszfése semmi sem ma. sem a múltban. Nem a miniszterelnök iránti személyi tekintelek azok. amik a királyi ügyész ajkát lezárták eddig is. .\ miniszterelnöknek leplezni valója nincs, mert neki sem személyi, sem l)olilikai panamája nem volt és nincs. A véd a tábla határozatára támaszkodva a panama szót ragadta ki. de a tábla által alkotott fogalom Dr. Scllcy Barnabás: Tekintetes királyi Törvényszék! Nincs

leplezni való,

meghatározásnk csak egyik

hogy csak az a panama, ami másnak okoz jogtalan vagyoni hasznot, figyelmen kivül hagyta. .\midn kijelentem, hogy a zalainál ház ügye az egyetlen, amit a személyi panama tekintetében bizooldalát, de azt,

a közvagyon hátrányára akár magának, akár

nyithatónak tekintek, e tekintetben a

teljes bizonyítást

nem

ellenzem és

mindenben hozzájárulok ehhez, st a magam részérl is terjesztek el bizonyítékokat. Addig is azonban támaszkodva éppen arra az álláspontra, amit a kir. tábla is elfoglal, még most sem járulhatok hozzá a bizonyítás teljes mérvben való elrendeléséhez ugy, amint azt a védelem kivánja. Mert az agrumen és a külkereskedelmi képviselet szempontjából semmiféle bizonyíték nem hozatott fel atekintetben. hogy azok bármelyike is Lukács László fénye volt. St a védelem elterjesztésébl kitnik, hogy az minden tekintetben csak a kereskedelmi kormány ténye volt. Ha azonban a törvényszék azt találja, hogy a bizonyításnak helyt kell adni, ámbár

ezt

nem tartom törvényes alapon állónak, az igaznem kifogásolom a felajánlott bizonyítás felvételét,

az álláspontot

ság szempontjából

mert semmiféle burkolni való nincs sem Lukács László, sem pedig a kormány szempontjából. Mindenekeltt azonban vissza-

kereskedelmi ulasitom a

véd

véd ers

hogy a pedig mindig volt ur,

megjegyzését a közhivatalnokokról. Iligyje

tisztviseli kar és lesz

—

a

—

-

maga

eltekintve egyes bollásoklól,

el

a

ilyen

teljességében tisztes es becsületes;

sokkal becsületesebb, mintsem valótlanságot eskü

alatt

legyünk képesek

hogy elre mehessünk. Általánosságban ilyesmit állilani a védelemnek nem szabad. Ha vannak egyesek, akikre a védelemnek ez az állilása vonalkozhalik, ugy tessék azokat megnevezni és bizonyítani, de általánosságban ilyet mondani még sem szabad. Azok az urak. akik itt vannak és vallani akarnak, nem azért vannak itt, mert a kenyerüket féltik, hanem azért óhajtanak tanúvallomást tenni, mert ismerik az ottani helyi viszonyokat. Közerkölcseink odáig hanyatlottak, hogy ma már Magyarországon valóban bátorság kell ahhoz, hogy az igazságot megmondhassák akkor, ha az feletleseiknek érdekében van. Ide vonatko-

vallani csak azért,

hogy kérem

mcjíeiulileni.

/nliij,'

mini

s/.akérlökft

Vince és Iats

Ponf,'rácz

kihallgalni.

hanem mini

N'ilmos

oly

iiinRal

lannkal.

ikmu

akik a

meglörlénl dolgokról ludomássa! hirnak. meil hiszen azok a ki-zeiken kelesztülmenlek. Amikor azt mondják a miniszlerelnök szeméhe. liogv

szerzdéseket csak

hogv pénzt hogv i'zek a szerzdések nem rosszaI)I)ak. mint a régehhiek voiiak. mert igenis jók és liszttsségesek azok. .Állérve már most a védelem állal felhozollakra. sorrendhen a következket ierjeszlem el: Kérem kihallgalni gról Károlyi. Sándor Pál és l Umann .Vdoli luakal. uuTl ók Lukács Lászlóval szemhen tényleg ténytanuk. Ellenhen gról .\ndrássy (jynla és gróf Zichy János tanukénli kihallgatásának mellzését indítványozom, mert Andrássy nem Lukácscsa'. szemhen tanúskodnék, hanem a védelem elterjesztése szerint ICiek Pállal szemhen és Zichy Jánossal szemhen has()nlókép])en vagyok, mert maga a védelem elismerte, hogy itt nem egy hanklól helolyt állami hevétell képez szszegrl, hanem politikai (le])óról van szó- Hozzájárulok Kazár .\doir. Paduch József és Jeszenszky Sándor lanuk kihallgatásához, azonhan Ilerczog Péter háró. Iloránszky Lajos és Fehérváry Imre lanuk kihallgatásának mellzését kérem, nu li ezek csak IClek Pálnak és a Magyar Banknak lényeirl tudnak felvilágosilást adni. -Vz agrumenre. valamiül a külkereskedelmi képviseletre vonatkozó aggodalmaimai már elhh kifejeztem és ujalth elterjesztési nem szt^-rzödésekel kölöft és ivedig rossz

szerezzen pártpolitikai célokra, akkor igenis

jogom van

azérl.

hizonyilani.

—

—

leszek. ezt

én

Aniennyil)en is

a

törvényszék

az

okiratok

felolvasásai

elrendeli,

kérem, azonhan mellzni kérem Szlerényi József kihallgatását,

mert azokliól. hogy a hizalmas tárgyalásokon mik lörléntek. az a fonlos, hogy ezekre vonatkozólag a felolvasni kéri okiralokhól mi liinik ki. A zalalnai ház szemponljáhói mindeni elfogadok, ellenhea a jiárlkassza kérdéséhen Jeszenszky Sándornak. Horánszky Lajosnak és Fejérváry Imrének tanukénli kihallgatásának mellzését indilványozom. mert ha igaz is az. amil a védelem ezekkel a tanukkal hizonyilani akar. nem

Lukács Lászlóra vonatkozik, hanem egészen más lapra tartozik ill

nem kulalhalunk. Kérem

a

magam

az.

amil

részérl, méltóztassék Pongrácz

lélrejötle kihallgalását a sószerzdés N'ince és Vajda Imre lanukénti szemponljáhói elrendelni, st a sójövedéki elz viszonyokra, kezelésre és arra nézve is. hogy a sójövedéki szerzdési miért kel lelt a Magyar Bankkal niegkíMni. továhhá a sójövedéki szerzdés elnyei tekinteléhen

a régi állai)ollai

a

Magyar Bank

szemhen és végül, hogy a sójövedéki szerzdés ahrpján a sói hogyan árusíthatja. Felolvasni kérem az ala|)nieg-

állapodásl. lováhhá az uj szerzdési, a Désy-léle felmondási, az 1910. évi

május hó l«-án 1911.

larloll

miniszlerlanács ji-gyzki'ijivvét.

június 24-én larloll

185.

sz.

a

kéjjv

iselház

ülésének jegyzkönyvéi, amelyei

ill

Ix'csalolok és aiiu'lyl)i'n a kr-pviselüház lalifíkációja íoijlalla-

erí'
(ik a sószerzödi's liuloniásulvék'lc'röl.

Kérem

a/ agruinen kérdéshi-n Lers

agrumcii ielmondáMinak és

^'iinlos tanukéiili kiliallgalásál a/

kivili'léiiek

elzményeire, az agiumenegyezség szükségességére, valamiül 315.0t)0 korona indokolására nézve, l'gyane lekinlelhen kéreni

löiiénelini a kivileli

felolvasni az 1900. július 25-iki megállapodás szövegéi, az 1904. máreiiis

tanácskozás jegyzkönyvéi

29-iki

és

beszerzel

a

polgári periratokból

l

Kérem

megállapitani kérem a per indulásának idejét.

felolvasni a szak-

érti véleményt, a minisztertanács és a jogügyi osztály elterjesztését, 1899. július bávában kötit 55()25. sz. Hegeds-féle szerzdést, az 1905. december 5-én létrejlt ^'örs-féle szerzdést és végül az 1911. március 18-án megkötött Hieronymi-féle szera kivilel szempontjából pedig az

zdést.

Az ugymvczell választási pénzek szemi)()nljál>ól kérem kiballgalni Kazár .\dolf és Paducb József tanukat, a zalalnai bázakra vonatkozólag Kurovszky és Czerninger lanuk kiballgatásál. a

Jeszenszky Sándor.

zalalnai lakás\ iszonyokra és arra nézve,

bogy

bogy nem a

bér.

Jetre szüksége volt.

végül,

elnyös. Kéiem ket kiballgaini még

eladója

\\'alner .Xladárt. aki

volt

és

a

épü

tulajdon\ élei

az

bázak élMékére vonatkozólag. ennek az ügynek, arra nézve kérem

bogy

-az

ügyet a pénzügyminisz-

Kérem

kiballgalni

Deutscb tanukat, valamint Albinit. Salgót

és F'ábiánl

el.

terjesztette

Nóvák. Mayer

nem

banem

a

kiballgalni. szükséges volt-e a vétel és

térium

a kinc>lárnak erre az

pedig Lukács

László.

a tekinlelJ)en. bogy a lelek becslése a lényleges viszonyoknak megfeleli.

Kérem XIX. sz.

a

sz.

szakértk megballgalását a 35/900. sz.

rendeletet,

és a

taxamegváltásról szóló 1884. évi

bányakapilányi

jelentést,

a

1026/912.

aktát a vételrl, az elljárósági becslést, a L^ukács László illetékfize-

tésérl szóló nyugtákat, a Lukács László és a Gyulafebérvári Takarékpénztár

kötit szerzdést. Lukács László és a kincstár közöli szerzdést az els bázra vonatkozólag és a Poscb I>ipó|-féle

k()zölt

létrejött

szerzdési felolvasni. Egyedüli tisztességes eljárásnak mindig a nyilvánosságot tartottam.

Igy látom, bogy

a

véd

ur

is.

aki kimélellen erélylyel szokott eljárni,

követeli a nyillságot és a tisztaságot. l)en aí összeíérbetellenségi

viselt

neve

attól,

bogy

Ha

lebál

Lukács Lászlóval szem-

törvényre hivatkozott, ez

a kincstárral

nem

zárja

el

a kép-

szemben ne köthessen szerzdést a

saját

alatt.

Elnök:

Benk

Séllcu:

Nem.

Elnök:

A

és Oláriu kihallgatását kívánja a

véd

fügyész ur

ur sem kivánja ennek a két tauunak a

kihallga-

tását?

Vázsonyi:

Tanuk nem ballgalbalók ki. mielöll még szakértket Én ellenzem az érték kérdésében a vád tanúinak

gattunk volna meg.

hall-

a ki-

72

liallgalásál

is.

eniiéllogva a

magam

részérl sem

kívánok

ilk-n

laiiii-

kihallgatást.

Elnök: Akkor

clliocsálom.

(V.ckc! az iirakal

A véd

válasza. hogy az

Vázsniiyi: TNIéllózlassék megengedni,

ügyész nr szavaira

reflekláljak.

Kn

azi

moiulollam, liogy

a

liárom ügylelhl kil'olyólag a pénz a Lu-

kács Lászlóval való nu'gheszéjés alapján adaloll. Llek Pál nincs lehal ugy ])ólolom az ö vallomását,

ahogy ludom.

chlu'z

ill,

én

jogom van mind-

amig ö meg nem 'jelenik. A kereskedelmi minisztérium lényeirl agrumen kérdésével kapcsolatban ilt nincs szó, hanem arról van szó, hogy a pénzt a bank a Lukács Lászlóval való megbeszélés alapján adta.

addig,

az

•Xkármilyen minisztériumról van szó, a közvetít felels és megbeszélést folytatták, ez pedig

maga Lukács

az, akivel a

Arai az ügyész

László.

urnák a közhivatalnokokra vonatkozó megjegyzését illeti, az a válaszom, hogy azt a bátorságot, hogy valaki köztisztvisel lehessen, mindenki tanúsíthatja, de sokkal nagyobb deficit van a másik oldalon való bátorságban, abban tudniillik, hogy a köztisztvisel felebbvalójával szemben megmondja az igazai. Én nem azi mondtam, hogy kételkedem az illet urak tisztességében, habár ludom, hogy nemcsak mint tanuk, hanem informátorokként is eljárlak. Én tudom, hogy köztisztviselk rendeltettek ki, hogy felvilágosítást adjanak az egyik perbeli félnek, joggal lehellem tehát azon a felfogáson, hogy nem fogadom el ket szakértnek aktív miniszter ügyében, különösen arra vonatkozólag, hogy a szerzdés jó-e vagy rossz. Különben is, ha ez a kérdés szóba kerül, az agrumen szerz-

k

désre vonatkozólag Szterényi József kihallgatása legalább séges,

is

olyan szük-

mint a Lers Vilmosé.

Ami Audrássy

(iyula

gróí

mindaddig, amig Elek Pál nincs nagyt>bb

em fázissal Lukács

kihallgatásai itt,

illeti,

igenis

lény-lanu

lénytanu arra, hogy Élek Pál a

leg-

Lászlóra hivatkozott, mondván, hogy ö tud

mindent, az ó kötelessége tisztázni a dolgokal.

Ne méllózlassék

elfolej-

hogy a királyi törvényszéknek is megadja a lörvénya jogot arra, hogy olyan bizonyítékok felvételéi rendelje el, amelyekel jónak lát, ha már egyszer a bizonyítás megindult. És ha én ilt közvetett bizonyitékokat ajánlok fel, nem lehel a törvényszék számára inditó ok ez arra, hogy olyan bizonyítási rendeljen el, amelyet sem én nem inditványoztam, sem pedig a vád nem inditványozolt. ?"nnélfogva teljesen jogos és helyes Andrássy Gyula gróf kiiiallgalása. lini

fügyész

ur,

Zichy János grófot én ténybeli a
73

I>cli

íulal az,

hogy

elöfle

Lukács László

elisnieiie,

a parlanienli heszédheu sajálmaga luondoli, hogy

hogy t.

i.

lu'in áll az,

amil

a Padiich 500,000

üzletre vonatkozik, hanem heismerte, hogy ez pénz volt. Ez igenis ténydolog, ez tényállilás, bármilyen kellemetlen lehet Zichy János kihallgatása, de tényállilás, hogy ö megcáfolja azt, amit a miniszterelnök ur a Házban mondott. Én tehál

koronád nyuglája

legális

polirikai célokra adott

ragaszkodom az ö kihallgatásához.

Horánszky Lajos, Fcjérváry Imre báró fügyész ur.

és

Herzog Péter báró kihal I-

gaiásál ellenezte a

Herzog Péter báró a Magyar Banknak elnöke. Hát kérdem én, kit ki, ha Herzog Pétert, a bank elnökét feleslegesnek méltózlalik mondani. De egy másik tanút már méltóztatott felkarolni az ügyész urnák. Azt a lanut én egyelre nem akartam kihallgaltatni, majd kiderül hogy miért. Nincs szükségem arra, hogy Elek Pál és Vajda Imre urak ügye és más becsületbeli ügyek itt tisztáztassanak. Én elssorban a teljesen objektív tanuk kihallgalását kívántam. Hát Herzog Pétert, az igazgatóság elnökét, aki legjobban tudja, hogy miért adták a pénzt, hagyjuk hallgallassak

ki a

tanuk sorából? Ez teljesen lehetetlen.

Horánszky Lajos, Fejérvárj' Imre

és

Jeszenszky Sándor ténytanuk.

'fénytanuk azért, mert a Tábla végzésének második pontja meghagyja

hogy kutassuk, hogyan kerültek ezek a pénzek a munkai)árt pénzannak ellenére, hogy hivatalos közegek nyugtázták, meghagyja, hogy keressük, milyen célokra fordilolták a pénzeket. Horánszkyról küa Magyar Banknak Lukács Lászlólönben külön is megjegj'eztem, hogy val folytatott megállapodásában ténylanu, st jeleztem, hogy ö tudja a legjobban, hogy azt a bizonyos 130.000 koronát a nemzeti munkapárt azt,

tárába,

végrehajtó bizottságának melyik tagja kapta kézhez. Hát igazán ennél

jobb tényállítást

Én

nem

lehet felhozni.

egyetlen felesleges tanú kihallgatását

nem

kértem,

st annyira

mentem, hogy késbbre tartottam fenn Ottlyk Iván és Stetina József államtitkárok kihallgatását. Róluk sejtem, hogy azt fogják mondani, hogy nem tudnak semmit. De velük éppen azt akarom és fogom majd konslaiáltatni, hogy nem teljesitik az állam nevében felügyeli kötelességükéi. Ismétlem, én kizárólag azoknak a tanuknak a kihallgatását kérem, akiUll a tényállások tekinietében objektív bizonyítékokat Indok produkálni. Kérem, méltóztassék összes bizonyítékaimat elfogadni. Az ügyész iir bizonyilékai közül méltóztassék mellzni azokat, amelyek arra az általá-

nosságra vonatkoznak, hogj' megér-e az a bizonyos ingatlan ennyit vagy annyit, egyáltalán méltóztassék mellzni azokat az amelyek általánosságban vannak tartva.

ügj^észi bizonyítékokat,

Elnök: A tárgyalást délután négy óráig felfüggesztem.

7}

A l'onlhaii

a

c'liiük

(U'luláii

érdekld

Mieltt az elnök

órakor

ncf,'y

A

t'ötárgyalásl.

vollak

(i'Ivo

bíróság végzése nyilolla

lárgyalóliTcin

mc^

lialoghy

úv.

hallgalósáííi

i)a(lsorai

Ciyöigy

zsulolásig

közönséggel.

a

meghozott határozatát kihiidelle volna,

liiróság

Hugó

hogy intézkedjék, hogy kapu eltt ácsorgó kíváncsiakat, akik fényképezgépekkel molesztálják a tárgyalásra jövkel. távoliisák el. Ezután kihirdette az elnök a hiróságnak a hizonyitás kérdéséhen hozott, következ határozatát: .\ kir. hünlettíuvényszék a valódiság hizonyitásának a kir. ilélöSzeszlér

lelszólilolla

lendörtanácsosl.

a

táhla állal

keretéhen a lelek inditványára és elterjesztéseire

elrendelt

való ligyelemmel a

következ vcijzést

hozta: Elrendeli

gróf

Károlyi

Imre.

.Sándor

LUmann

Pál.

gróf

Adolf,

Andrássy Gyula, gróf Zichy János. Kazár Adolf. Paduch József, háró Herzog Péter. Jeszenszky Sándor. Horánszky Lajos, háró Fejérváry Imre és Szterényi József tanuknak a királyi itéltáhla végzésének 1. és 2. pontjáhan meghatározott kerethen emiitett ténykörülményekre a

védelem részérl, Vajda Imrének a

továhhá háró Pongrácz Vince. vád

részérl

kivánt

Lers

dr.

N'ilmos

és

nemkülönhen Mayer Ödön.

kihallgatását,

Kurovszky Zsigmond. Wahlner Aladár. Czerninger Alfréd. Manó és Alhini Gyula tanuknak, nemkülönhen Roska Angyéla. Bacsilla Lajos hirósági szakérlökTiek és \ ágó József ellenrz szakértn(>k a vád. illetve védelem részérl a Salgó Dezs. Eáhián (jyula. Deutsch

zalatnai

ház adás-vétele kérdéséhen való meghallgatását.

Evégett a

még

meg nem

tárgyalásra

idézett,

illetve

meg nem

idéz-

Andrássy Gyula, gróf Zichy János és Szteré lyi József tanukat folyó hó 28. napján déleltt kilenc órára, háró llerzog Péter tanul Lajos liécshl. Horánszky lanut pedig lierlinhiil e két ulóhhil

hetett gróf

—

exi)ressz-sürgöny utján

—

folyó

a törvényes következmények

hó

Elrendeli továhhá a lelek részérl

ajánlandó okirati hizonyitás kivan,

tartás 313.

ugy

megidézi.

már

felajánlott,

aképen. hogy a

felvételét

tokai és szerzdéseket, amelyeket sileni

napjának délután négy órájára

28.

terhe alatt

a

fel

nem

még

lelhivott

iel-

okira-

vád. mini a védelem líuvénve-

amennyihen azok nem vonatkoznak

§-a alá tartozó

esetleg

a

hünvádi perrend-

olvasható iratok csoport jáha.

Ellenhcn megtagadja a hizonyitás fi'lvélelél ahhan az irányhan. hogy Horánszky Lajos, háró Fejérváry Imre és Jei^zenszky Sándor tanuk annak a körülménynek a hizonyitására is kihallgattassanak. hí)gy ni'm-

csak a Magyar Bank áldozoll a páiikasszáiiak.

hanem

ikár az állammá!

szerzdéses viszonyban álló. akár ilyen viszünyl)aii nem álló más inlézelek, társaságok vagy bankok is 16 millió koronányi összegei

mnnkapárl

íck volna be a

a bizonyiíás

íelvélelél

a lekinletben abból az ok])ól.

fizel-

Meglagadia

i)árlkasszájá])a választási célokra.

el)])en

))énz-

meri ebben

perben a királyi ilélölábla végzésének harmadik i)onlja alai)ján csak oly lények igazolhalók, amelyek Lukács Lászlónak akár magán-, akár a

kormányzali tevékenységével kapcsola[])a hozható visszaélésekel jának meg. Minthogy pedig a védelem

által emlitell tényállítás és

állapi-

Lukács

László tevékenysége között el)ben a tekintetben semmitele kapcsolatot

nem

meg \'égre

az indítványt ebl)en az irányban

el

Wekeric Sándor lanukéíit való kihallgatását

a

mellzle.

jelöli,

mert

kihallgatásának

szükségét

ezidöszerint

kellelt kir.

utasítani.

törvényszék

lenlbrogni

nem

semmiségi

okol

Kérem

Kii-

látja.

Vázsoniii

\'ilmos

a

\égzés

ehilasiló

része

ellen

jeleni be.

Áz

végzési ludomásul veszi.

ü(/i/cs: a

A

bízonyitásfelvéfel. Zalatna.

Elnök: ,\llérünk az elrendeli

bizonyiíás

felvételére.

rovszky Zsigmond tanú urat. I(iiroi\s:kij

báiiyahivatal

Zsigmond 55

éves,

kir.

löbánvalanácsos. a zalalnai

b")

íön<")ke.

Elnök: Mióta van tanácsos ur Zalalnán? 7'o/7íí;

— —

1897. óta.

Milyenek

a

lakás- és hivatali viszonyok?

A lehel legrosszabbak

voltak.

Épiikezési

kedv nincs,

a

liszt-

viselknek meglelel lakásuk nincs, nagyon sok liszlvisel van, aki nem kap állásának megfelel lakást és igy kénytelenek volnának Gyulafeh'Mvárra nunni, az pedig vasúton

három

óra.

— Milyen helyiségben van a bányakapitányság? — Most renovállak a mull év szeli év tavaszáig, ez

körülbelül

19.000 koronái fordilotlunk reá.

— Ott van — Nem.

a helyiség, amelyei megvellek a gyulafehérvári takarék-

pénzlártól?

ez

a

régi.

Kz a dolog nem

egészen

hozzánk

tartozik,

inkább a bányakapitánysághoz. Mivel azonban a bányakai)ilányságnak megfelel lechnikai épilésze nem volt. a pénzügyminisztérium a fbányahivatalt bizta

—

-

meg

a zalalnai épület tatarozásának keresztülvitelével.

Ismeri-e Lukács László miniszterelnök urnák két házát?

76

—

Igen.

1900-ban megvettük a hányakincslár részére 12.000 egv-

iiéhány száz koronáért Lukács önagyméllóságának kisebbik házát, mert a kohó folyton fejldött és

tiszti,

valamint

altiszti

lakásokat kellett épí-

Én. mint a kohó akkori fnöke, jelentést tettem, hogy okvetlenül

teni.

szükséges lakásokról gondoskodni és peiig a kohó közvetlen közelében.

A centrum

a jelentésemet elfogadta és megindította az eljárást a pénz-

ügyminisztériumnál.

Ug>'anakkor

javasoltam egy másik háznak

közvetlen közelben való megvételét és a minisztérium két házat. a

másik

A Lukács

Lászlótól megvett ház

nagyobb

meg

is

is

a

vette

a

területtel bir,

mint

valami 700 koronával mégis olcsóbban kaptuk meg. A 30.000 koronáért sem.

és ezt

nem kaphatná meg

kincstár ezeket

— Van-e tudomása hogy 1912-ben a gyulafehérvári takarékMi célból meg? — Hogy bányakapitánysági hivatalos helyiséget csináljanak azonkívül természetbeni lakást a bányakapitány számára. — Van-e tudomása, hogy milyen okból meg Lukács Lászlótól a házat a gyulafehérvári takarékpénztár? — Erre nem tudok adni. — Ki házban a eltt? — Dr. Szonlagh Adolfné. özvegyasszony. Az én javaslatomra adta arról,

pénztártól a bányakincstár megvett egy házat?

vette

és

ott

vette

feleletet

lakott a

vétel

a kegyelmes ur minden külön díjazás nélkül, st fizetett egy bizonyos összeget a park jókarban tartásáért. Mikor a takarékpénztár megvette, én kaptam megbízást, hogy mondjak fel dr. Szontaghnénak.

oda

—

Mikor a gyulafehérvári takarékpénztár megvette, akkor

l)érbe-

adta?

— Nem. Szontaghné ottmaradt a tatarozás eltti idig vagy két hónapig. Kállai] bíró:

Az 1900-ban megvett ház

és

a

kohó

területe

milyen

közelségben voltak egymáshoz?

Tanú: Körülijeiül 700 méterre.

—

Volt köztük idegen választó-terület?

— Egyedül a vasút. — A másik kincsiárlol nu'gMÍI háiiyakapilányság. melyet az els épületlel? szomszédos — A kohóhoz a fútvonalban körülbelül — — A területek hogy viszony egymáshoz? másik. Ha tudom, 1480 négyszögöl az egyik. ISOO — Melyik a nagyobb? — Lukács Lászlóé. — Milyen az árkülönbség? épület,

a

a

volt

7 s/.áz iiu-jt

i

loltak

a

jól

volt

volt

--

Ilat-liét«i/;i/

korona.

.\

kisebbik lerület volt a Posclié, a nagyohhik

Lukácsé. Vúzf^onifi

meg

Vilmos véd: Az els ingatlant, mint

a kincstár?

teljes

tulajdont vette

—

Azl megváltották 1888-ban.

Véd: Még nem

volt megváltva.

Zborou Miklós véd: Igaz. hogy voltak tárgyalások, hogy is megvegyék?

a Liikfics

Béla- féle házat

— Szó — Miért nem vették — Azért mert volt arról.

azl

meg, a központban fekszik?

kicsi volt.

Horváth Emil báró véd: Igaz-e

az,

hogy tanú ur 1911. szén, októarról, hogy Liiká<'s

ber hónapban a zalatnai kaszinóban beszélgetett

László házát

meg

fo^ja vásárolni a bányakincslár?

— Lehetséges, nem emlékszem.

Ha beszélgettem, akkor

PiKSch házával együtt, mert az bizonyos,

mindenesetre

hogy a bányakiiu-stár

teijesz

kedni és építkezni akar.

A

tanút megesketik.

Ezután a lanu a következket mondja:

-— Méltóságos Elnök Ur! Kötelességemnek tartom törvény megengedte volna, hogy otthon hallgassanak

kijelenti'ni. ki,

bár a

de kezelorvo

som véleménye

szerint elég ers voltam, hogy eljöjjek, lettem ezt azért. mert a lapokban az utóbbi idben annyi mindenféle izé jelent meg Elnök: Ez nem tartozik ide. Felmentem. .

A következ tanú Czerningev Alfréd

.

.

zalatnai bányakapitány.

Elnök: Milyenek a bányahivatalnál a lakás-

és hivatali

viszonyok?

Tanú: Mikor 1910-ben a bányakapitánysághoz kerültem, ott találtam az elz kormánytól származó rendeletet, amelyben a pénzügyminisztérium utasítja a bányakapitányságot, hogy tekintettel arra, hogy a hivatali helyiség nem felel meg a bányakapitányságnak, a tarthatatlan állapot megszüntetése iránt intézkedjék. A viszonyokkal nem voltam ismers, soha életemben nem jártam Zalatnán, de már is hallottam, hogy nagy lakásmizériák vannak szereztem

és

én

magam

érdekldlem

és

is

mindjárt tapasztalatokat

Hogy magamnak is szerezzek természelbíMii igy jutott tudomásomra a szóban lev ház.

errl.

lakást.

Elnök: Melyik?

—A

Lukács Lászlóé. els vagy a második?

Melyik, az

— A második. Az elsrl nem •

teni a

volt

tudomásom. Kombinációba

vet

dolgot olykép, hogy egyrészt a hivatali helyiség számára megfelel

magamnak is megfelel természetbeni lakámájus hónapban véltem át a bányakapitányság vezetését és október havában, amikor tiszteletemet tettem excellenciájánál megköszöntem neki a kinevezésemet, akkor szóbahozlam ezt a és kérdési is. A pénzügyminiszter ur azonban apodictice visszautasitotta azl

épületei szerezzek, másrészt

som

legyen. 1910.

78

a kc'ióscnu'l. Iioifv

;i(lj:i

cl

a há/al a l»án\ aka|)il:'m\

c/l

jelenlellc. hoiíy ü czl al)s/()lnl(' ti'len

voltam

járt.

megnézte

a

ezt

házat,

is

tettük.

ragadtatva attól a háztól és peflig azért, mert talán

lakásom

szelbeni

volna meg. Mindamellett ez napirenden maradt.

már. mi

volt

folytatás,

a

év

nekem

lermé-

jó

nem

felelt

Xem emlékszem

most

de a hivatali helyiség számára

volna,

lett

ei-Ijaira ós ki-

>áf,'

körülincMiyek közíill kónv-

más ház ulán

ajánlatot és ezt meglontolás lárfíyává is

Ily

nézni. Kaptunk is más A miniszteri tanácsos lenn de külcniösen én nem vollani nagyon el-

és

a liázal

t'Iejloni

Iclu-li.

itciii

csak azt tudom, hogy a miniszteriumhan

tudomásomra

ezt

hogy a Lukács-féle házat megvette a (lyulafehérvári Takarékpénztár. Miután én és

tárg>'allák

elejét«'íl

1912.

határozott

elején

jutott,

ma

fogva ^azon a határozott nézeten voltam, és

is

meg

teljesen

vagyok arról gyzdve, és mindenki, aki a zalalnai viszonyokat ismeri, tudja, hogy ez az egyedüli ház. amciy céljainknak teljesen megfelel, ismét felvettem a fonalat. Elször, nehogy hlamáljam magamat, mert esetleg a hirek

nem

volna

leleltek

meg

a

valóságnak, (iyulafehérvárolt

utazásom alkalmával érdekldlem és ollan határozót! tudtam, hogy igenis, ez a ház meg van \éve. Balofjhíj: Mikor tudta ezt meg?

—

1912-l)en.

azt

lormáhan meg-

már határozottan nem tudom. január])au vagy

februárban. Akkor kérdeztem

is.

hajlandóké eladni

ezt a

házal és mikor

igenlöleg válaszoltak, én saját szakaiamra kértem ajánlatot erre nézve.

Erre azután az én felterjesztésemre

megnézte

a házat és

mikor ö

mi céljainknak megtelel,

is

lejölt

Walner

felmi'ul a Gyulafehérvári

tanácsos,

miniszteri

azt az impressziót nyerte,

hogy

ez a

ház a

Takarékpénztárhoz,

hogy a részleteket megbeszélje. Azután hazament és a vétel meglíuténl. Milyen körülmények között, azt nem tudom. Mikor a pénzügyminiszternek megk(>sz()nle kinevezését, mivel

—

indokolta a pénzügyminiszter ur. hogy tár céljaira

ezt a

házal

nem hajlandó

a kincs-

átadni?

— Azt mondta, nincs abban helyzetben, hogy megtehesse, — Tett valami elterjesztést ennek háznak megvétele tárgyában Írásban? — Tettem — kett van. egyik tUll. október hó S án — Ez egy más házvétellel kapcsolalban IdíiközbeM ugyanis azt

a

a

a

l('ibbsz<)r.

Itten

kelt.

.\z

lí'irlént.

megvették az Olberg-féle házat és egy i)énzügyminiszteriumi leiratban

meg

mondva, hogy ez a ház nekem fog természetbeni lakásul szolgálni, háznak jó fekvése van. de igen kic^inv és ócska és nem családos em-

lelt .\

bernek való. --

Mikor

a

(lyulafehérvári

a Lukács-féle házat,

—

Takarékpénztártól a kincslár megvette

milyen álla]iotban volt?

Átalakitásra. illetleg javításra szorult.

—

A líyiihilcliriví'ui lakari'kpén/lár sem mii? — Xem.

— MosI l)enne lakik? — Igen. — Hány szobája van? — Hat. — A hivalal mosl l)enn — Nem. csak szolga

u'in

lalaro/iilt

a

a/.(í;i

liá/.ou

()klól>er l-e ófa.

van? lakik

a

oll.

.\

liivatal

egyelre még nem

ke-

rüli he.

— Mennyiéri vetlek házal? — Halározoltan nem Indom. — Az álalakilási tatarozási mennyihe kerültek? — Azt sem tudom halározoltan. ezi a

azi

hiszem 90.000 kor. -éri.

munkálalok

és

nem érdekhidtem.

iráni

meri én

a

dolog jiénzügyi oldala

hiszem. 15.000 korona

.Vzl

küliségvelésszeriileg

i)reliminálva. de

vt)ll

utólag megint pólhilelt kérlek, valami kevéssel átlépték az elöirányzt)lt összegei.

—

A hányakincslár olyan kényszerhelyzethen volt. hogy Zalafnán okvetlenül meg kellett neki szereznie?

ezt a hellelket

—

—

Feltétlenül.

Mekkora

a hellelek

?

—

Körülbelül két és

—

Meiinyi Zalalnán az állami tisztvisel lakl)ére?

—

Xem tudom

lakbéroszlályba

— — — —

lett

lel

hold.

határozottan,

bányakapitányság felmérte.

.\

mert

idközben Zalalna

magasabb

sorozva, de azt hiszem 800 korona.

\'annak gyümölcsfák a kertben:' Igen sok, kcirülbelül kétszáz.

Közel fekszik a vasúthoz?

Nagyon

közel.

városhoz

.\

közel fekszik.

is

hogy más ajánlaíot

Dr. Kállaii hiv: Emiitette tanú ur.

is

lettek. Mi-

lyen területet kínállak és milyen árban?

—

.\zt

halározoltan

nem tudom. nem került

Dr. Kállai] biró: Miért

a

Lukács-házba a bányakapitány-

ság hivatali helyisége?

—

Ez kérem az én ajánlatom ellenére

történt.

Én mindig

vollam. miután a telek nagy. hogy lehetne folytatásban a kertben, de a minisztériumban a tervet, mert

más

tudomásom

terveik vannak.

.\

is

amellett

éi)ileni.

szerint azérl ejtették

lakásviszonyok

t.

i.

vagy el

ezidöszerinl

ezt is

minden kritikán aluliak. Most szükségem van egy liányabizlosra. de ez családos ember és a nyomorúságos lakásviszonyok miatt nem lehel áthelyezni. ,\z a szándék tehát, hogy ezt a íiagy telkei használják fel vagy

80

lakások építésére, vagy pedig, ha a kissármási földgázt odavezetik, ami-

rl már

az 1912. április 12-iki kolozsvári országos értekezleten szó volt,

egy villanyfejleszt telepet állítanak oda. Ealoffhy:

Tudta Ön. hogy

ez

a telek

1911.

októher haváhan

még

a pénzügyminiszter ur tulajdonát képezte?

—

nem

Azt határozottan

—

A

felterjesztéséiben,

tudtam.

ahol

a ház megvételét

óvatosan

javasolja,

kerüli a pénzügyminiszter nevét, csak a telekjegyzökönyvi számra hivatkozik.

—

Akkor nem tudtam, hogy tulajdonképen kié. meri az a verzió hogy a takarékpénztár már megvette. Dr. Sélleif: Az eljárást Lukács László iniciálla? Nem, én iniciáltam az egészet. SéUey: Ön kérte a vételt. Ön járt el a takarékpénztárnál, hogy mond-

keringett,

— jon

le a szerzett

telekrl

s

— én jártam Dr. Vúzsonyi: Mennyi — Nem tudom. Az Igen,

engedje

azt a

át

hányakapitányságnak?

el.

a szolga lakbére? csekéh'ség,

olj'an

hogy aziránt abszolúte nem

érdekldtem. Dr. Vúzsonyi: Ki lakott ()

abban

a

házban azeltt? Ilozotl-e az a ház

excellenciájának jövedelmet?

— özv. Szontagh Adolfné tudomásom — Meddig? — Határozottan nem tudom, hiszem — Szóval mikor kincshír birtokba még —

szerint ingyen.

lakott ott.

1912.

azt

április

l-ig

vagy

végéig.

a

vette,

olt

lakolt?

Igen.

Ismeri tanú ur

— — -

—

a

ftéren

a (ioldberger-féle szállodát?

Igen.'

Milyen

az?

é|)ület

Kmeleles ház. Tizenhét lakórész van benne a telekjegyzkönyv szerint. Ezt a

házal Goldberger 44.000 koronáért vetfe.

Nem

lelt

volna ez jó bánya-

ka|)ilánysági épületnek".'

ICgyáltahiban

-

nem. meri

mindenkinek van

pf'dig

-

Itt

oll

nyoma

sincs

keilnek.

íahihelyen

kertje.

van a Lukács Miiiály

\an kház, a kerl másfél

telke. ;\/oii is

holdas, a kincstár összesen 12.000 koronáérl vette meg. nég\ szögöle tehál I

korona 10

—

Nem

fillér

volt.

ismerem.

I'n

csak

három éve \agyok

menyekrl nem ludok semmil.

—

•

\ Lukács Béla- féle há/al ismeri

^

'

Zalát náii.

Az el/

81

— Igen. —

Hol van?

-

— Nem ben

éppen a ftéren, nem olyan jó helyen,

ir.uit

a?

hív.

i

amely-

lakom.

mo.sl

— Az sem a ftéren van. Felajánlotta — Azt hiszem, hogy az örökösök jártak

azt

Lukács Béla megvételre? a minisztériumban.

Errl

Wahlner miniszteri tanácsos ur tud felvilágositást adni. Én csak azt tudom, hogy ez a ház szóba jött és erre a célra kombinációba lett véve, de amikor tudomást vettünk arról, hogy a másik is megszerezhet, talán

akkor

elejtették.

— Milyen ez a ház? — Emeletes kház, a — Hány lakórész van

föl Iszinlje

—

gyenge állapoíban van.

benne?

Körülbelül hét-nyolc szoba van az emeleten, a földszinten (alán

liárom vagy négy, de inkább pinceszoba. Baloghíj:

I)r.

A

ház, ahol most lakik, egészen rendben van?

— Teljesen. — Mennyibe került az — Végleges leszámolás

álalakilás?

még nincs róla, gondolom l. 000 koronába. Az ügyész indítványozza a lanu meghiíelletésél.

A következ tanú Wahlner Aladár.' Wohlner Aladár tanú pénzügyminiszteri tanácsos elnöki kérdésre elmondja, hogy 02 éves bellléri szüElnök:

letés

és

a minisztériumban

bányászati

a

Wahlner Aladár

közigaz-

gatási ügyosztály vezetje.

Elnök: Mondja meg lanu

mily lakásviszonyok és

ur,

elhelyezési

viszonyok vannak Zalalnán a bányahivalalok és tisztviselk körében?

Tanú: Zalatnán a lakásviszonyok kedveztlen volta közismert. A bányahatósági kapcsolatban

amint a bányászat örvendetes fejldésével tisztviselk száma szaporodott, évrl-

tisztviselk, a

bányahalósági

évre mindjobban érezhették

felelk és a tisztviselk lethetö

is

A

hivatalos helyiségek

küls

nem

tekintélj'ével össze

voltak meg-

nem

egyez

lakásokban voltak kénytelenek összeszorulni. Ez a körülmény

arra indította a pénzügyi

kzzék

ezt.

állásuk

kormányt már évekkel ezeltt, hogy Nyomatékosabban kezdtük kezelni

ezekkel a kérdésekkel.

got akkor, amikor Czerminger velle

át

a bányakapitányság

foglal

a dol-

vezetéséi,

ember lettére sokkal jobban érezte a lakásviszonyok kedveztlen voltát. Ez a körülmény indított arra, hogy szanáljuk a helyzetet, gondoskodjunk a hivatalok ellielyezésérl és lakásokról. aki családos

—

•

Mióta vezeti az ügyosztályt

-- 1907.

óla.

a

minisztériumban?

82

—

Persze nincs arról tudomása, hogy

1900-l)an a pénzügyminisz-

térium Lukács László házát megvette.

— Ez más ügykörbe tartozik igy errl semmi tudomásom — Hogy pénzügyi kormány arra a gondolatra 1912-ben, hogy Zalatnán házat vásároljon bányakapitányság — A kapitányság ügyvitelét évrl-évre ellenrizni szoktuk én nincs.

s

jutott

a

a

céljaira"?

és

hivatalos

jelentésemben mindig

hangsúlyoztam,

mily

tarthatatlan

a

kapitányság hivatalainak elhelyezése. Ekkor utasitás ment, hogy foglalkozzék a kapitányság a hivatal elhelyezésének kérdésével. Teljes pon-

nem merek nyilatkozni, de az utolsó eltti vizsgálat 1909-ben A következ évben nem történt semmi, de 1911-ben, amikor ismét Zalatnára mentem, különféle javaslatok merültek fel. A kapitányság már régebben hivatkozott arra. hogy Lukács László házát tartja megvásárlás céljaira a legalkalmasabbnak, de a miniszter hallani sem akart róla. Ekkor Lukács Béla örököseinek házára irányult a figyelem. tossággal lehetett.

Lent tartózkodásom alkalmával jeszkedésre

nem

alkalmas és

ezt

maga

megnéztem, de miután a a ház

talvezetk természetbeni lakására és helyiséget

nem

hivatal

a

elhelyezésére

magában, ennek megyétele nem

foglal

telek ter-

jelenlegi állapotában hiva-

is

volt

elegend

olj*

helyes

alkalmas megoldásnak tekinthet, minfha esetleg a másik ingatlan megszerzése vált volna lehetvé. Ez annál inkább kivánatos volt, mert és

abban az idben már

elkészítés

és

megbeszélés

képezte az

tárgyát

hogy az erdélyi Érchegység hanyatló bányászatát is talpra állítsuk ennek segélyével és ez olymódon volt kontemplálva, hogy Zalatnán hatalmas villamos erdélyrészi

földgáz

centrálét állítanának

kihasználása

fel,

irányban

oly

ahonnan a villamos energia

is

gondoltunk,

hivatali heljiséget és a

fnök

hogy a

az

egész bánya-

.\mikor a telkei

megszerezni

bányakapitáujj^ság

lehetleg uj

vidék támogatására szétvezethet lenne, akartuk, arra

is.

természetbeni lakást kapjon. Amikor haza-

jöttem, akkor volt a költségvetés összeállítása napirenden.

nekünk mondotta, hogy habár

Eladtam

a

dolgot excellenciájának és hivatkoztam arra, hogj'

az

tuma különösen megfelel, de ö

a háza köz-

tudomásúlag eladó, .\zért

azt

mint miniszter

nem

akar

ily

objek-

dolgokkal foglalkozni.

én a költségvetési elirányzat indokolásában még Lukács Bélu

örököseinek házával operáltam, amikor a százezer korona beruházási hitelt a

1912.

költségvetésbe beállítottam.

A dolog azután

szünetelt egész évben.

február közepe fáján jött azután a bányakapitányság jelentése,

hogy a Gyulafehérvári Takarékpénztár a miniszterelnök ur nézve eladási ajánlatot

—

.a

Nem

azt

volt

házára

tett.

jelenleltc Czcrninger.

hogy

a^ lakarékpén/.lár

megvclle

házal és most eladja?

—

Hogy megvette

és

hajlandó eladni

a

kincstárnak.

.\

bányaka-

83

pitányság jelentésében hangoztatta, hogy ezt a vételt most

felelbbnek

tartja és

melegen

hogy megnézzem az

részt,

is

a legmeg-

Ekkor lementem Zalatnára, egy-

ajánlja.

ingatlant, másrósz!,

ha

kell,

a/ oladási lelteiéi

tárgyában értekezzen a takarékpénztárral. Ez 1912. február végén, vagy

március els napjaiban

történt.

Tárgyalásba bocsátkoztunk a takarék-

pénztár igazgatójával a vétel feltételeire vonatkozólag és ö azt mondotta,

hajlandó az ingatlant a kincstárnak kedvez feltételek mellett átengedni. Eladási árt

is

mondott, és pedig kétfélét aszerint, hogy egyszerre

fizet-

jük-e ki vagy pedig két részletben. Ezt excellenciájának elreferáltam és ö

—a

tárgyhüség szempontjából

meg

kell

mondanom,

—

ekkor

is

tar-

tózkodó álláspontra helyezkedett és jobb szerette volna, ha bérbe veszszük az ingatlant. Utaltam azonban arra, hogy a bérösszeg óriási lenne és

inkább a végleges megvételt ajánlottam. És mi lett a vételár? 90.000 korona?

— — — — -

és

90.000 korona, amely egyszerre fizettetik a megvételkor. Mci^nézte az ingatlant, amikor mesvéte!re ajnnlotta (/^erninuerv'

Amikor tárgyaltunk, megnéztem. Mérnököt vettem magamhoz

feljegj'eztem

a jegj'zökönyvembe mindazokat

lyek szükségesnek mutatkoztak rajta.

Ha

jól

a tatarozásokat, ame-

emlékszem, akkor

is

laktak

a házban, de javítások" -mégis szükségeseknek mutatkoztak.

Langer biró: Mi célból vette meg az ingatlant a takarékpénztár? hogy hangoztatták, hogy nem akarnak

— Én csak annyit tudok,

k

nyerni a kincstáron. Kiszámították, mennyi a kamat és egyéb

dij és igy

jött ki az összeg.

Kállay biró: Érdekldött az értékviszonyok iránt?

— Az ingatlan az ottani

120.000 koronára volt becsülve és amint érintkeztem

emberekkel, azok ugy nyilatkoztak, hogy ez drágának

nem

mondható.

— —

Egyéb összehasonlításokat nem Nem.

Sélleif

a

tettek?

Barnabás föügyészhelyettes: Felmerült a gyanúja annak, hogy

bányakapitány, mint köztisztvisel, a miniszternek akart ajándékkal

kedveskedni akkor, amikor e ház megvételénél közrejátszott.

—

Ezt a legnagyobb határozottsággal visszautasítom.

Vázsonyi Vilmos véd: Az ügyiratokra

kiviil rá

van

írva: öcxcelen-

ciája elé. Mit jelent ez a jelzés"^

— hogy

Nálunk minden olyan ügyre, amely jelentségénél fogva kell, menjen, ráírjuk, hogy excellenciája elé. Méltóztatott mondani, hogy a Lukács Béla-féle ingatlant is meg-

a miniszter elé

—

szemlélték. -

—

Itt

A tanácsos ur

látta ezt az ingatlant?

egy emeletes ház van, amelynek földszintjén alacsony bolto-

zott helyiségek

vannak, mély sötét ablakokkal és van egy szép emeleti

84 része öl-hal

Van azulán

sz<)i):íval.

niellelle

egy külön kis épülel és egy

lejts, hasznaveheletlen terülel. MennyiI kérlek ezért?

—

Nem

— — —

lárgyaltunk. csak szó volt róla.

Micsoda javitás történi a Lukács László-féle házban? Festés, ablak nagy obbitás és egyéb apró dolgok. Mibe kerüli a bányakapilányság átalakítása? Nem tudom l)izl()san. AzI hiszem, 7 8000 koronába.

—

ehH.k

lAz

lanu

CzeruiiuiiT

lels/..»litásárai

17.000

(Joiulolon)

:

koronába.

Vázsonyi

van

Mlmos véd: Az

iratok között egy

amelyben az

hogy excellenciájának házát és telkei

október

9-röl,

tartja a

megvételre legalkalmasabbnak.

áll,

De

niig a

elintézés

1909.

bányakapitányság

fel

a referátumban meg [erjesztésében csak helyrajzi száin van közölve, Miután ez a ház lelke. háza és van mondva, hogy ez ö excellenciájának javasolni, hogy öexcellen lehetett képezte, hogy excellenciája tulajdonát itt

ciája vegye

meg

— Forma

a saját házát?

nem

szerint

ciájának, hogy adja

el

lehet ezt

ugy

elbirálni.

a házát közvetlenül és ezt

Fzután javasoltam, hogy vegyük

meg

Javasoltuk excellen-

nem

akarta megtenni

a házat a Gyulafehérvári Takarék-

pénztártól.

A bíróság ezután Czernineer .Vliréd és W'ahlner ,\ladár tanukal vallomásukra megeskette. A következ lanu Deutsch Manó. a Gyulafehérvári Takarékpénztár vezérlilkára.

Elnök: Milyen körülmények közöli vette meg a

Deutsch Nanó

Gyulafehérvári Takarékpén/.lár Lukács László i)énz-

ügyminiszterll 1911.

.

november

havában

telkes-

a

házat?

—

Mini

Gyulafehérvári

a

járok Abrudbányára, meri ran

larlózkodlani

oll

és

otl

Takarékpénztár vezértitkára, szokás

ilyenkor

tudakozódtam. Megtudtam, hogy ez

rekkorom

óla.

gyakran

fiókunk van és Zalatna a végállomás. Gyaktudakozódni.

a legértékesebb telek,

mert rendkívül nagy kiterjedés, két és

A

telekrl

is

ismerem gyefél

hold és a

vasul és országút melleit fekszik, azonkívül a kohó közvetlen közelében

van és parcellázásra felhasználható. Feltételeztem, hogy abból jó lehelne csinálni és hazajövet

1911.

igazgalóságomnak. Az igazgatóság szerezzek be és értékeléseket.

Fábián mérn<)k urat. adjon becsülte. és

Mikor

\

Még

szén

utasított,

eilerjesztellini

hogy

bvebb

üzletel

lervcino;

az

informácíókal

egyszer tudako/.ódiam és nu'gkérleni

becslést.

Ugy emlékszem, 115.000 koronára

isszajíUlem, megint ellerjeszleltem az igazgatóságnak

az igazgatóság megbízott,

hogy vegyem meg.

A

miniszterelnök ur

85

excellenciájának levelet irtani és felajánltam 85.000 koronát vételárként. Miután ezt elfogadta, szerzdést csináltattam dr. Mayer Ödön irodájában

dr.

Kratochwill által és azután átutaltattam a pénzt excellen-

ciájának az Altalános Hitelbank utján.

—

Mi

—

Spekuláció.

— —

volt az intézetnek célja?

Kinek akarta eladni?

Elször parcellázásra gondoltam, azután kohó nagyon fejldölt, a kohónak lesz szüksége báiivakai)itánysáíínak

Iioí^v a

a vasút

is

szk

hogy miután

arra,

a

az ingatlanra, ludlani.

helyisége van és azl gondoltam. Iiogv

meg

terjeszkedni lesz kénytelen, hát

fogja venni.

— Mi oka, hogy az nem önök, mint vevk hanem Lukács pénzügyminiszter. — Ez kikötés — Szokatlan vev szokta mert rendszerint — Szokatlan, de vev elnyökre — Nem Lukács László az közölt személyes — Nem, csak — Spekulációra Novembertl hat hónapra 5000 koronáért érdemes spekulálni? — Mi parcellázásra vettük azután- megnyugtatásomra volt az

átirási illetéket

fizetlek,

volt.

kikötés,

a

fizetni.

törekszik.

a

volt

intézel

és

érinllviv.és?

levélben.

vették.

áprilisig

azt

szel

és

hogy számilollam

gált,

arra,

kohó

hogy vagy a

fejldik

és

akkor a

Kolozsváron volt az alatt amely elhatározta, hogy Zalatnára fogják vezetni a földgázai, ezáltal nagy ipar íejldötl volna, idközben azonban a pénzviszonyok változtak és éppen 1912. márciusban egy miniszteri tanácsos és Czerminger bányakapitány jöttek és kérlek a házat. A pénzviszonyok változásával minden pénzintézet mobilizálásra törekszik és a parcellázás sem kecsegtetett nagy eredménynA'el. Mennyi ott egy négyszögöl? pénzügyminiszter kiküldöttének elnöklete érlekezlel,

— —

annak

Egy

esetet

idején,

tudok.

90.000

nincs löbb. mint 3

A

zalalnai

takarékpénztár épitetl egy házat

forintba kerüli,

— 400

majdnem

bele

is

bukoll,

pedig

négyzetöl.

—

Az elnök felmutatja a ház fényképét. Ez az. Enieletesház, udvara nincs.

—

Ez az?

Ma

70

— 80.000

korona.

Ügyész: Fábián megbizoti szakértjük volt?

—

Megkért.

—

Teljesen megbíztak benne, hogy hséggel fog

-

és ö

1

Önöknek

referálni

15.000 korona értéket mondott?

—

Igen.

Vázsonyi Vilmos: Mennyi költségük veszteségük volt?

volt,

mennyi

interkaláris kamat-

86

—

nem

Költségünk semmi

volt.

— Beszéltek ügynöki költségrl, kamatveszteségrl? — Kamatot számítottunk 8%-ot hasznot, rendes polgári haszon. — Ez egy polgári haszon, st majdnem proletár haszon. Kinek ez

kis

akart parcellázni a vezértitkár ur Zalatnán, ott tudnüllik van egy csomó ház. amelyet kínálnak eladásra a kincstárnak?

—

A

—

Arra spekulált, hogy

hivatalnokok, mikor nyugdíjba mennek, vesznek telket. ott

fognak nyugdíjba menni és

ott

fognak

parcellázni? Azt méltóztatott mondani, hogy levélben fordult a pénzügy

miniszterhez. Csak ugy luegy,

hogy tudnák, hogy eladó Ki az ügyészük? Dr. Mayer Ödön.

a

— —

—

Nem

hogy

a miniszterelnökhöz irnak, anélkül,

háza?

szokta vinni Lukács Lászlónak ügyeit?

— Nincs tudomásom róla. — .Vrról nem tud, hogy közvetlenül

— —

Nincs tudomásom róla.

—

\em

Gyorsan kapott

választ,

is

eljárt

ebben az ügyben?

vagy lassan?

emlékszem.

a jelentésig körülbelül mennyi id telt el? vannak jegyezve a dátumok. Mi irtunk 1911. október 21-én. A szerzdés kelte november 7-ike. Tehát ez gyorsan ment és elzleg a meglátása és felbecsülése? Szeptember 6-ig.

Zboray: A meglátástól

— Nem

tudom. De

ki

— —

A

Iiiróság a tanú meghilelletését elrendeli.

A következ lanu Elnök: Tud-e Dr.

Mayer Ödön

dr.

arról,

Mayer Ödön orsz. képvisel hogy Lukács László kor-

mányelnök urnák Zalatnán Csak egyrl tudok.

—

—

Volf-e

volt két háza?

önnek valami szerepe a ház eladása körül?

— Közvetlenül nem szerepem, mint utólag megtudfani. készült a szerzdés. — Beszélt az adásvételrl Lukács korinányelnök, miniszter úrral? — Nem beszéltem. — Ismeri házat?

iiodám-

volt

baii

illetve

belügy-

a

—

A Zalainál Takarékpénztár jogtanácsosa városom lévén, sokszor megfordulok oll. -

Séllei]

vári

l'ügyészhelyeltes: Tell-e valamil

Takarékpénztár?

— Közvetlenül

nem.

is

vagyok,

kfi/viM lenül .^

a

szomszéd

Gyulafehér-

87

összeférhetetlenségi

Történt-e

Lanyer táblabíró:

ebben

bejelentés

az ügyben?

— - Történt azon

az alapon, hogy összejátszva Lukács Lászlóval megeladta az államnak. takarékpénztár vettük a házat és a

Elnök: Mikor történt ez?

—

Körülbelül hat-hét hónapja.

Vázsowji:

A

per eltt, vagy után?

— A per eltt. — Lukács a képvisel ur Képviselte-e excellenciáját? — Lukács Lászlót képviseltem

között van-e ügyvédi összeköttetés?

és

volt körülbelül

busz éve egy ügyben.

Zhoray Miklós: Az elbb kihallgatott vezértitkár ur a takarékpénztár igazgatóságának elterjesztette, hogy venni a házat. Tud-e arról?

— Nem tudok. — Jelen volt? — Nem vagyok .\

hogy

emiitette,

jó

volna meg-

tagja az igazgatóságnak.

tanút megesketik.

rVihián Gi/ula 45 éves gyula l'ehérvári máv.

mérnök

a következ lanu.

—

Eljárt-e

Ön

191

L

év

szén

Fábián Gyula

a Gyulafehérvári

Takarékpénztár megbízásából abban a tekintetben, hogy Lukács László urnák Zalalnán lév házastelkét nézze csülje

—

Igen. 1911. év

nu'gkért,

szén

a takarékpénztár

hogy becsüljem meg a

járok Zalatnára is

meg

és

))e-

meg?

és

lelket.

ismerem az

Ö

ottani

nevében Deutsch Manó ur jól. hogy gyakran

tudta nagyon

viszonyokat.

Kérésének

elegei

teltem.

—

Külön megnézte a lelket és becslést csinált róla? -- Igen. Amikor Deutsch megbízott, kijelentettem, hogy

n

lelkei

annak értékérl is nyilatkoztam. Ö ragaszkodóit hozzá, hogy a legközelebbi utamon ismét nézzem meg és nyilatkozzam. — Mit mondott Deutsch, mi célja van a leiekkel? — Csak annyit mondott, hogy tervei vannak vele. ismerem

és

— Nem árulta a tervét? — Nem. — Mint mérnökember, körülbelül milyen becsárat — Az els alkalommal mindjárt kijelentettem, hogy el

nán

felül

becsülöm az objektumot

állapitott

meg?

százezer koro-

és a részletes becslés alapján 115.000

koronára becsültem házastól és telkestl. Ügyész: Speciális indoka volt a becslésre, vagy bizalom alapján lépett fel?

— Csak bizalom alapján.

88

— A llek fekvése indokolja az aránylagos magasabb ériékel? — A lelek fekvése mindenképen elsrangú, mert ugy a

vasiUi, mini

közúti forgalomnak úgyszólván a központjában van és a két ut metszé-

sében a fközlekedési vonalon fekszik. Kisvárosban ez fontos momentum.

Dezs

Salgó enyedi

— Azt

Dezs

Salgó

42 éves, Kisvárdán született, nagy-

fmérnök

kir.

bittem,

a következket vallja mikor a lapokból megidézésemrl :

mszaki kérdésekben

értesüllem, hogy

ballgatnak ki

Azért kötelességemnek tartottam kiszállni a helyszinén és olt napokig tarló részletes felméréssel -

—

mindent megvizsgálni.

Kinek az utasítása szerint?

— Abból a tudatból indulva hogy nekem mszaki kérdésekre jószánlamból mentem Zalatnára. felelnem, a — Nem kapott Ön valami balóságálól? — Nem. — Szakért véleményadásra nem Mennyire becsüli a házal? — Az összérték 129.201 korona lenne, amibl levonandó kincstár ki,

keli

ill

saját

ulasilást l'eleUes

voll

felbiva.

a

lelkei és

a

által eszközölt befektetések.

Önnek

Dr. Vázsonyi: Ki adott

engedélyt, hogy

i)rivál

mulatságból

(jühagyja hivatalai?

— Két napi szabadságot kérltm. — Mivel indokolta? — Nem tartozom indokolni. — Szóval, mint szakért — Abban a hitben voltam, hogy mszaki kérdésekel — Az nem mszaki kérdés, hogy a mit hites

szerepelt.

ér,

It-iek

kérdés. Miután méltóztatott

parcellázás folyt

olt

érdekldni minden

iráni,

tesznek hozzám.

hanem ügynöki

mondja meg,

min

Zalalnán a legutóbbi idben?

— Parcellázás Zalalnán:' — Hallott valamit — Sincs tudomásom.

Errl nem

tudok.

arról. ho(jii olt parcellázlak volna.'

— Dcutsch

Manó

úr akar parcellázni

Désif Zoltán: Azt méltóztatoll .\

fispán úrral sem

—Á

beszélte

mey a

(

Derüll.sétj.

mondani, hogy senkivel sem

Ix széli.

dohjot:'

fispán úrral beszéltem azután.

Zboray Miklós: Referált.

—

-

i\'em

referáltam, csak amikor hazajíillcm.

i>.<-genilileltem

a

ló

ispán urnák. ICzulán

Mayer Ödön. Deulseh Manó, Kábián

jclflfék az esküi.

\(iyula és

Salgó

Dezs

S\)

Gyula

Alhimji

körjegyz

zalahiai

a

következ

tanú.

Elnök: Eredetileg a védelem felhívott tanuja volt. Dr. Vózsoluji: Én aiem jelentettem be. Én Zalat-

Albínyi Gyula

náról egyáltalán sohasem fogok tanút bejelenteni.

Elnök:

Itt

egy bizonyítvány

amelyben

van.

120.000

koronára

hocsülte ezt a telket.

—

Igen.

Micsotla

Zoltán:

Désij

alapon állítanak

ki

()nök érlékhizoiiyitvá-

nyokat?

— —

MiTidenkinek kiállitunk. aki kér becslési bizonyítvány l.

Milyen alapon?

Désij:

A

helyi viszonyokhoz képest.

lioska Angyel szakért, a gyulafehérvári törvény-

alkalmazott hites épilész-szakcrlje.

állandóan

szék

Roska Angyet

Elnök: Mennyire becsülte Ön a házal?

— —

Ön

—

Igen.

NégyzetmélerenkÍ7it 70 koronára.

eszerint a házat 36.050 koronára hecsülle és megállapilotfa, hogy a tatarozások levonásával a ház értéke akkor, mikor adás-vétel (árgyál képezte, 23.802 korona voll. Fenlarlja ezt most is?

erdömérníik a zalalnni másik hivatalos szakérl. Elnök: \ jegyzkönyv szerint 70.000 koronára hecsülle a telkei. Mii vett ennek alapjául? Bacsilla

Lajos,

erdgondnokságnál,

— —

kincstári

a

Az oltani viszonyokat

és

Bacsilla

Lajos

azokat az adatokat, amelveket rövid

olllélem alatt megismertem.

Mióla lakik Zalalnán?

— Egy éve.

Tudtam az .Vlhinyi állal megvásárolt telekrl: tudomásom szerint 4000 koronáért vette.

háromKorpáre lUisszánnak a telkéért, amelyet én akartam megvenni az erdkincstár részére, 40.000 koronát kérlek tlem. A takarékpénztár telke, amelyiknek nincs udvara és az épület rozoga, 100.000 koronába került. A becsa

száz 'iiégyszögölet

lésnél

alapul

vettem azt a bizonyos speciális értéket

leieknek különleges

—

— — — — —

is,

amelyet egy

tényezk adnak.

Lemérték a telek területét? Arra nem volt idm, de néhány ellenrz mérést tettem. Chi az épületet

A diplomám

is

megbecsülte.

szerint képesítve

Van Önnek ehhez szakértelme?

vagyok

rá.

Az épületet 43.700 koronára becsülte. Milyen alapon? Négyzelméterenkint 85 koronái vettem

fel.

90

tet

— —

Egyszóval az egész objektumot 98.775 koronára becsülte, tekin-

nélkül a fákra, kavicsolásra. Ragaszkodik ehhez most is? Igen.

Kállai) biró: A két szakért közt eltérés van. Az egyik másik 85 koronával veszi fel iiégyszögölét. Bacsilla: Az én véleményem szerint 85 koronát ért egy olyan

Dr.

a

70,

uri

lakóház négyzetméterje.

Elnök (Roskához): Mi Önnek a szakképzettsége? Képesített kmvesmester vagyok és mint ilyennek jogom van

—

földszintes házakat vállalni és épileni.

szakértk

Vázsonifi: Zalatnán végeztek a

—

épitési

munkálatokat?

Nem.

Vázsonyi (Bacsillához)

:

Ün, ugy tudom,

nem

rendes szakértje a

bíróságnak?

— —

Én

csak

momentán

lettem kirendelve, miután a másik szakért

megbetegedett.

—

Ez a

lelek lejts

vagy

Sik telek, de gyengén

A

sik telek? lejt

biróság

tészt hallgatta ki,

Vágó József

meg

pár fokkal az állomás

felé.

Vágó József fvárosi mépíaki mint ellenrz szakért vizsgálta

ezután

a zalatnai házat.

Elnök: Ebben az ügyben a ház és telek becslése

kérdésében a vádlott érdekében ellenrz szakértként mködött, amikor a két szakért jelen volt és szakvéleményt is adott. Hoítv történt ez a birói becslés?

—

Egy nappal

a szemle eltt

mentem

le

Zalatnára kicsit tájéko-

Ez kisközség, ugy hogy egy nap alatt sokat lehet megnézni. Reggelre voltam beidézve a községházára, ahol megjelent az egyik zódni.

szakért, Roska, a másikról pedig a vizsgálóbíró

azt mondta, hogy Amikor bementünk a helyszínére, tényleg találkoztunk, Bacsilla szakértvel. Ez ott kijelentette, hogy az épülethez nem szól hozzá, viszont Roska ur meg azt jelentette ki, hogy a kerlliez nem ért és igy megosztották egymás közt a szerepel. Amint most a jelenlésükbl hallom, késbb, eltávoztom után. a házra is adott Bacsilla ur szakért jelentést. Én még el akartam akkor érni I)eleg lett s ezért

a vonatot és

más szakértt

fog felkérni.

korábban eljöttem, de addig

Még ma sem tudom, hogy mi gálóbíró ur jelenlétében

csak a kertrl

foglaltatik jelentésében.

együltesen

tekinlollék

tett jelentést.

A házat

a vizs-

meg, fleg Roska ur;

viszont a kertet kizárólag Bacsilla ur tekintette meg velem. A kertre nézve együtt felméréseket csináltunk és rajzot is készítettem, amelyet

beterjesztettem és ennek alapján számítottam ki a telek nagyságát, amely .'1420 négyszögöl. .\ házat Hoska éi)itmesler úrral fekinlellük meg és jegyzeteket csináltunk arról,

hogy milyen állapotban van az

épület, együtt

91

felmértük a területét és erre nézve a mi felvételeink körülbelül

meg

nézve volt

eltérés.

— Roska ur hetven. Bacsilla ur Mi az Ön becslése? — Én a házat négyszögméterenkint

pi'dig

az épületet.

a kifejtett

55 koronára becsültem és pedig

okokból. A ház mai állapotában

— Most már — Még most

.

.

is

elég primitiv

kis ház,

.

talán ^lem. az átalakítás után

185 centiméter magasak

A terv szerint éppen Van egy pár és ez

mert néhány

is,

ajtót

meghagytak;

egyszárnyúak, a szobácskák alacso-

az ajtók,

nyak, elég primitiv tet van a házon

—

nyolcvanöt koronára becsülte

volt

picinyke ajtókkal

—

jegyzeteink

és

egyeznek és azokban eltérés nincs, csak az értékelésre

is

.

.

.

nagy szoba

elég

kifejezést

is

va-n

benne.

de szerkezetileg bizony

nyer.

Ennek alapján 55 koronára

eléggé kezdetleges falusi házacska.

értékel-

mert érdekldtem az ottaoii árak után és megtudtam, hogy a tégla ára ott 20 korona, mig Pesten 27; érdekldtem hogy mibe kerül egy ablak és megtudtam, az asztalosmunkák iránt, különösen

tem,

hogy

ott

azért,

mindenestl, vasalva,

festve,

üvegezve 100 korona, mig Pesten

170 korona.

Nem

Dr. Kállai] biró:

tévedés ez?

—

Nem. Már most, ha ily arányokat veszünk, sokkal olcsóbb oll iniiiden anyag és munka, de azonkívül a ház nagyrészt nem is téglából van, hanem kbl, amely ott különösen olcsóbb és ha jól- emlékszem. 5 korona egy köbméter.

Mindezek alapján én 55 koronára értékeltem

a ház négyszögméterét, tekintettel arra is. hogy nagyon alacsony a ház. A ház értékelésénél szükségesnek tartottam az avulási százalékot is levonni,

ami minden ház becslésénél szokásos.

közöttünk a tatarozás! költségek tekintetében

eltérés van amennyiben én szintén

AzoTikivül

is,

hajlandó voltam elfogadni azokat az adatokat, amelyeket

erdgondnok ur rendes

losan bemutatlak, az

nyem

ur,

ha

jól

hivata-

mert abban

nem

volt

min-

emlékszem, az uj kályhát és az

efélc

szerint a javitás sokkal többe került,

den felszámítva. Roska

ott

költségvetését, de vélemé-

dolgokat kivette az épitésí költség keretébl, alapon; talán ugy vélte, hogy kályha nélkül

nem tudom, hogy is

milyen

ház a ház. Ezek alapján

állapilottam meg az értéket, amely a ház jelenlegi állapotában, 55 koronával számítva, 28.325 koronát tesz ki és 5000 koronát számítottam le avulás címén, vagyis 23.325 koronára értékeltem az épületet.

— Megközelítette

Bacsilla

szakért véleményét?

— Nem nagy a különbség közöttünk. Az elterjesztésben egyéb adatokat

soroltam

más házakról

fényképfelvételeket

is

csatoltam

annak bizonyítására, hogy az ócska házak kevesebbet érnek,

felemlítet-

is

fel

és

92

lem a pénzintézeti házat, amely körülbelül kétszer akkora, mint az

itt

szóbanforgó ház, mert az emeleten magán hatszobás lakás van és az a

te-

koronába

lekkel egvütt 28.000

Ha

került.

tehát a telket

semmire sem

értékelem, az elöállitási költségeken jóval aluli annak értéke. Dr.

Elttünk

Kállay biró:

tanuk más adatot mondtak erre az

a

épületre.

— Az

másra vonatkozott

amiket én mondtam, telekkönyvi

és ezek,

adatok, tehát feltétlenül helyesek.

becslésem els részében megadtam

Én

másik részében pedig megállapítom az

a telek nagyságát, a

Az ár

árt.

koronát vettem

másfél

négyzetméterenként

megállapilásánál

alapul,

miután elbb összehasonlitásokat végeztem a szomszédos telkekkel. Ott van például a szemben lev Kolonics-féle telek, amely négyzetméterenként alig

1

ára iránt

is

korona

és

pár

és kénytelen

De érdekldtem sok más telek meggyzdésre jutni, hogy ennél

fillérbe került.

voltam arra a

nagyobb árat felvenni nem lehel. Különben is a telek, amint a becsatolt térképbl kitnik, körülbelül félkilométernyire van a piactól, amely a község lulajdonkéjjeni központja. Meg kell jegyeznem azt. ami rendkivül fontos körülmény, hogy a telek egy mély gödörben fekszik, körülbelül három méterrel mélyebben van az utcánál. Ez kitnik a hivatalos tervbl azt mondja, is, de kitnik Bacsilla szakért ur jelentésébl is. habár hogy ott sikság van. Hogy a telek mennyire gödörben fekszik, mulatja az is.

hogy húsz lépcs

vezet le az udvari részen a kertbe.

Elnök: Mii szól Bacsilla szakért ur ebhez? Hogy van az. hogy Vágó ur másfél koronára becsüli a telek négyzetméterét, ön pedig öl koronára? Bacsilla: Ennek az a magyarázata, hogy az az olcsóbb lelek, amelyre \'ágó ur hivatkozott, hegyoldalon van,

nem

lehet fehát összehasonlilani

ezzel a telekkel. I-'lnök:

Oii

De

a vélemény

ellentéles

az épület becsértékére nézve

is.

85 koronát vesz alapul. Vágó szakért ur pedig 55 koronát, szóval

30 korona a diíTerencia. Hogy van ez?

— Ha Pestrl az ember lemegy Zalalnára,

kicsinyeknek látszanak.

Én ismerem

a munkabérekel, az igaz, hogy

vagyok állandóan

elfoglalva.

ezeréi 20 koronáért

Különben

is

leiiet

erdn dolgozom,

Az.

kapni,

amit Vágó ur

nem

3

— 4000

fel

de mégis munkásokkal állit,

hogy

l.

i.

a légla

helyes, mert a légla ezeré 40 korona.

reflektálnom kell Vágó urnák arra a kijelentésére, hogy a

ház gödörben fekszik. Kérem, az az

folyamán

akkor az épületek nagyon

a helyi viszonyokat, a helyi árakat,

lett

töltve.

Különben

korona értékel képvisel.

ul. is

amely a ház az a

lépcs

Ezenkívül

a

elölt elvonul, az

kkerítés szintén

Vágó: Igen.

igen f^-}

értékes.

Elnök: \'ágn sznkcrl

idk

igen ériékes. mintegy

ur kivan nu'g valami^ inondani?

93

Vágó Bacsilla ur elismeri, hogy 24 lókkal kell lemenni, hogy lehel, hogy mégis siknak nevezi a területei? Nem akarja elismerni, hogy gödör és amennyihen gödör, nem éppen mszaki alapon valaki rovására akarja róni. Tény, ugyebár, a 23 lépcs megvan? Bacsilla: Igen.

visel.

Vágó: Emiitette a szakért ur, hogy az három-négyezer koronát képSzabad tudnom, milyen alapon állilja szakért ur. hogy 23 lépcsfok

három-négyezer koronát

ér,

mikor tudvalev, hogy Budapesten karszt

márványlépcs csiszolva, fényezve méterenként 14 koronába kerül. Bacsilla: De beleértem az összes körüllev dolgokat. Az egy mértani sik,

ami gyenge

állomás

felé az ut

lejtlel bir,

de gödörnek minsileni

nem

lehet. Lejt az

is.

Vágó: Azt méllózlalotl állitani, hogy pesti szemmel a házat kisebbnek láttam, mint amilyen. Méltóztatik tudni, hogy milyen magas a ház? Bacsillct:

Tudom.

Vágó: Mennyi?

A szobák 3-4 m. A i)ince 2 40 m. Vágó: Méltóztatik gondolni, hogy a centimétert másképpen mérik Budapesten? Bacsilla:

Ün nem vizsgálóbíró, méltóztassék észrevételeit megtenni. A szakért ur azt állította, hogy a pince vasgerendákon nyugvó

Elnök:

Vágó: boltozat.

Bacsilla:

Egy

része.

Vágó: Mennyi? Elnök: Megint visszaesik a hibába.

Vágó: De ez nagyon lényeges. Elnök ön mondhatja, hogy felbecsülte és mennyire. Vágó: Akkor bátor vagyok felemiileni a méretet, Boska úrral együll irtuk alá azt a véleményt, hogy csak egy szoba van az egész épületbl vasgerendával, a többi pince, kicsi, szellzlyukkal ellátva. Azt is áliitja a szakért ur, hogy én a levegbl vettem a telekárakat, holott bátor voltam egy-két adatra hivatkozni. Leszek bátor egy pár adatol felsorolni.

Elnök: Van

itt

elég.

Vágó: Bátor vagyok megjegyezni, hogy Bacsilla ur egy méréssel várt bennünkel.

leljes

fel-

Bacsilla: Az nem áll. Nekem megvoltak a méréseim, kimentem a kocsisommal és ön fogta a szalag végét. Én egy pár konlrolmérésl csináltam, hogy meggyzdjem, hogy megfelel-e a leiekkönyvi adal. ami liidomásomra jutott.

Elnök: Mit akar ebbl konstatálni, Vágó ur? Vágó: Azt, hogy szakért ur a közös felmérésünket jónak,

ellenben egy másik

csinált, elfogad.

mérést,

melyet

nem fogadja el nem tudom milyen alapon

04

Roska: Vágó ur is

azl

mondja, hogy 55 koronát

ér.

Egy

istálló

jó

bele kerül 55 koronába. Fehérváron a tégla 40 korona, Fehérvárról

kell vinni a !)en

kmveseket,

épiteni,

arról

nem

vesz tudomást, ha akarunk idegen-

fürdöberendezést, kályhát.

Pesten kell szerezni, ha ebédet

akarok enni. Pesten sokkal olcsóbb, mini a vidéken. Vágó: Bocsánatot kérek, köbméter téglafalazatot

nem

értek,

ezer

darabot. Ezer darab 44 korona Pesten.

Langer biró: A kvadrátméterenkénti áraknál figyelembe fekvését és használhatósági értékét. Van-e ezen áraknak

befolyása,

hogy mekkora

vette a telek

kialakulására

a telek'

Elnök: Hogy ha valamely telek nagyobb komplexummal kesebb-e. mint a hasonminöségii kisebb telek

bir.

érlé-

'^

Bacsilla:

Az természetes.

Rnska: Tavaly

is

építettem Gyulafehérváron és 120 koronába kerüli

egy négyszögméter. Azért vettem csak 70 koronát, mert a ház régi és ócska, de különben jó állapotban van és nem oly magas. Én 120 koronán alul

nem

csinálok ilyen házat.

ügyész ÍVágóhoz): A telek árát a többi telekhez viszonyítva állaérlékspeciális pította meg, de nem foglalkozott ennek a teleknek emclkedésével?

Vágó: Az ármegállapításnál minden körülményre tekintettel voltam, miután mindenütt a világon minél nagyobb a telek, annál kevesebbre értékelik. .Sokkal többre értékeltem, mint kellett volna. Vázsoniji iBacsilláhozl Miután azt méltóztatott mondani, Zalatnán a nagy telek értékesebb, mint a kisebb telek, méltóztassék megengedni, ha egy nagy telket felosztanak, miben van a parcellázási nyereség? Természetes, hogy nagyobb parcellából több apróbb forgalomképes :

részt csinálok. Vr/rso/jf//

forgó a

Méltóztassék elmondani, hogy az itt szóbanszomszédságában lev telkeknek négyszögölenkínt mi

(Vágóhoz)

közvetlen

:

telek értéke utolsó eladás szerint, megjelölve az eladási

értéke a Eukács-féle ingatlannak?

—

Min

alapon állapította

mi az

idt

és

meg

az árat?

Az Albíní-ház költségeirl közöltem adatokat, amelyek mutatják, hogy egy olyan nagy épület, mint az itt említett, illetve egy annál jóval, kél méterrel magasabb épület csak 27.000 koronába került. Elnök: Ezzel kapcsolatban egy kérdésem van: Hogy jutott .Mbiní ur eredeti építési feljegyzéseihez?

—

Albini urlól magától kaptam meg. Azután a Zladneana Bnk. amely teljesen a városka közepén, a piacon van és egyemeletes épület, amelynek emeletén hatszobás lakás van. ahol jelenleg Ferenczi István ipariskolai tanár lakik és e hatszobás lakásért 700 korona évi bért fizet és a í'öldszmtjen is megfelel lakások vannak, ez az épület 1913 májusában 28.000 koronáért került megvételre. Amint ebbl méltóztatik V

95

egy emeletes húz, amely körülbelül kétszer akkora köbfartalimi. mint az emiitett kincstári ház. 28.000 koronáért vétetett meg telekkel lálni.

hogy

ugy

egjúitt,

semmi különösebb elbb emlitettcm,

körülbelül

szintén az

jön

r

értéke nincs.

\

ors

hogy a teleknek egyáltalán

íguton fek^^ik.

városhoz és az országútnak azon ax

Ennek négyszögmétere

ki,

amelyet már az

ovács-féle telek,

Is

azo-nban

amely

oi.lalán.

ki

az 1911-ben történt eladáskor

1

közelebb a

van aszfaltozva.

korona 20

fillér

Emiitettem a takarékpénztár épületét, amely 69.000 koronára van

volt.

értékelve.

Ez az épület körülbelül tizenkilenc nagy helyiséget tartalmaz

emeleten és ugyanannyit a földszinten s vannak benne boltok és egyéb helyiségek. Ez eg>^ütt 69.000 korona. Hogyha ugyanazon az alapon számitanánk ki az épilési költséget, az sülne ki. hogy a telekért az

lulajdonképen külön visszafizetés

jár, mert az épület ily alapon sokkal mint 69.000 korona. Megtekintettem Somogyi Ágoston tanár házát, amely most épült. Ez hatszobás, minden mellékhelyiséggel, nagy üvegverandával, négy méter magas szobákkal, vasgerendás pincékkel épült ház és mindössze 19.000 koronába kerül. Ennyi volt az épitési költsége, bár cseréppel van fedve, mig a kincstári ház zsindely-

többe kerülne,

azonkivül 400 méterrel közelebb van a városhoz és a telek

lyel és

másfél koronába kerül. Felcmlithetnék

ott

is

egy szállodát, amely a város-

nak egyetlen forgalmas utcájában van. amely a piactól a községháza felé vezet. Ez az ellenkez irányban van. mint ahol a kincstári telek fekszik. Ez a Központi Szálloda szintén emeletes épület, tizennyolc vendégszobával és 44.000 koronáért kelt el. Ezek az adatok is mutatják, hogy a házak jóval olcsóbban vannak értékelve Zalatnán. mint ahogy én a becslésemet csináltam.

megkezdték

Ezután

natkozó okiratoknak

december 14-én azután az zdést,

a

zalatnai

kelt adásvételi

1911

házeladásra

felolvasását.

átruházási

Elbb

az

vo-

1900

szerzdést olvasták

november 7-én

egy hivatalos nyugtát,

korona

;}655

a

kelt

adásvételi

amely

szerint

illetéket,

egv

Okiratok. fel.

szer-

Lukács László

kifizetett

pénzügyminiszteri

leiratot

1882.

augusztus 26-ról. amelyben a kincstár számára való telekvásár-

lásról

van

szó; a

második ingatlan telekkönyvi kivonatát, az 1912.

ápri-

3-án kelt adásvételi szerzdést, amelyben a gyulafehérvári takarékpénztár részvénytársaság szerepel mint eladó és a m. kir. kincstár

lis

nevében a m.

kelt felterjesztését,

csát a

követve,

zalatnai

mélyen

jogügyi igazgatóság, mint vev. Felolvasták

kir. kincstári

ingatlan adókönyvét,

az

bányakapitányságnak 1910. október 8-ról amelyben erkölcsi kötelességének tartja, szive parana

excellenciája

bányakapitányság

rendeletében iránt

érzett hálájukat tiszteletteljesen

tisztviseli,

tanúsított

már

ez

atyai

jelen

esetben

gondoskodásáért

alkalommal

is

kifejezni.

íiC.

Azután ráimilal arra. hogy az Olberg-féle

megvétele

állal a bányamegoldva: utal a személyzet szaporításának szükségére is és erre a konklúzióra Jut: ..Minden egyes mozzanatot és körülményt figyelembe vett alapos tanulmá-

még

kapitányság elhelyezésének kérdése

nyozás után magam és meggyzdése szerint hozzátartozó

liáz

-iiincs

az összes arra hivatott szakférfiak lelkiismeretes

Zalatnán

terjedelmes

egy épület alkalmas erre a

egyetlen

telekkel

pedig a 369.

és

telekjegyzökönyvi

számú. Az {)lberg-ház a csendrség elhelyezésére szolgálhatna." Azután

második zalatnai ház tárgyában a minisztérium

felolvasták a

„ö

—

excellenciája

—

mondja a végzés

már

elvileg

végzését,

elhatározni mél-

tóztatott az Ölberg-féle ház megvételét. A zalatnai bányahivatal 24.000 koronára becsülte az ingatlant. Czerninger jelentése kifejti, hogy az Olberg-féle ház megvételével a bányakapitányság elhelyezésének kér-

dése megoldva

nem

E

lesz.

célra ö excellenciája házát és telkét tartja

a legalkalmasabbnak, amely véleményhez az ügyosztláy

is teljes megAz ügyosztály 24.000 korona vételárat hoz javaslatba az Ölberg-féle házért. A másik nagyobb ingatlan megvételére folytatja a végzés az 1912. évi költségvetési elés átalakítására irányzatban be van állítva 100.000 korona, kiadandó lenne a m. kir. bányakapitányságnál." Az aktára rá van vezetve: ..Hajlandó vagyok az ölberg-féle telket a bányakapitányság számára tisztviseli lakásul 24.000 korona vételáron megvenni. Meghagyom a bányakapitányságnak, hogy elhatározásomat Ölberg Ollóval közölje." A hátlajion ez áll:

gyzdéssel

csatlakozik.

—

—

—

..Azonnal,

ö

excellenciája elé."

Désy Ki adta

ki a

darabol?

Elnök: Tessék megnézni.

Désy (megnézi az aktái tól

i:

Lukács.

Itliál

a

kiadományíjzás Lukács-

ered.

Vúzsomji: Mikorról kell az akta? íílnök: Plajbászszal

rá van

December.

írva:

(.\z

ügyész és a

véd

megtekintik az aktái.)

Désy: A bels oldalról megállai)illiaíó

Elnök: December Vázsonyi: zése

kiadás napja.

De van azon

az akián

Lukács Lászlónak egy megjegy-

is.

Elnök: Igen. az van

Vázsonyi

mi

l"2s

rajla:

álfiUikilási

lui

köllsé(j

hány(ikuj)ilány és

(i

(i:l

részei

államlilkár ur né/eléhez járnlok"

s

liszteleltel

Ickiiüjiik,

mcllclí

.

-

-

hoíjy a

mcyszrrzcndö

megjegyzem,

luxjy

a

vétclárhnl

S0()0

koroms

inf/alhni

—

m'-h]

aiyclöre csak

a

szoh/a Icrniészclheni Utkásáiil les: hdsználhaló. Indo-

koltnak látszik azonban a épilell

...\z

volt az államlilkár ur néz»'le?

Elnök (olvassa): ..Lállam (Irnfjúnak látszik,

nem

a

13.

vétel,

bármely célra

ha fel

azt

lekinljük.

hogy az ingatlan

l)e

lesznek bas/nálhatók. ami ezen a

97 Mnuzt'liségi vidéken loiilos i'illami közérHck

Ha

It'hel.

ö cxci'lk'iuiájáiiak

vóleniénj^em szerint méllózfalik dönteni, azt vtMeni célszernek, liogv az ingatlant 90.000

— Szóval,

korona

letizetése mellett

vegyük meg. Tele.szky".

erre vonatkozik a miniszlernek az a megjegyzé.se:

hogv

,.az

államtitkár nr nézetéhez járulok".

Vázsonyi:

Kérem annak

megállapilásál. hogy a gyulafehérvári taka-

rékpénztárnak a l)ányakai)ilánysághoz 11-én kelt. Mert a

dátum nagyon

Kérem

i'gijész:

amely a

nyilvánj't,

felolva.sni

lelket

azt

120.000

március

1912

ajánlata

intézett

fonto.s.

ÍMcgállapitják.)

a zalatnai községi elöljárósági hizo-

koronára hecsüli.

(.\

hizonyitványl

lelolvassák.)

Vázsonyi (megnézi az aktát): Csak

azt

akarom

irással,

HoÉy zsarolta .Utérünk

ííliiöL:

itie^

a

hogy

gé|)-

van szerelve

géj)-

konstatálni,

van csinálva a hizonyitvány, tehát Zalaina ellonhen a szám tinlávid van heieirva.

irással

lel

Lukács a Magyar Bankot ?

sószerzödés

tárgyalására.

Lépjen

he

Vajihi

Imre lanu. Elnök: Legyen szives. mondja meg tanú úr, meddig voll alkalmazva Magyar Ránk- és Kereskedelmi Részvénytársaság kötelékéhen? Húsz esztendeig. 1911-hen törlénl-e a hank részérl valamely összeg kifizetése akár Lukács László, akár a kormány kezeihez hizonyos nem kereskedelmi

a

— —

célokra?

—

Hogy Lukács László kezeihez, vagy errl tudomásom nincs.

valami

a

kormányhoz

lelt

volna

kifizetve,

—

Való-e

az,

szerüen elszámolni

hogy Elek Pál a banknál bizonyos összegrl könyvnem akart, vagy nem volt képes?

Igen.

-

— Mi — Voltak

volt ez?

diszkrét kiadások, amelyeknél Klek Pál járt

doll összegeket, amelyekel bizalomra

Bélának

—

—

egyszeren

el

kellett

és nekem. Önöket ki l)izta meg, hogy ezt ellenrizzék? Az igazgatóság. Azután, hogy ezek az összegek

«'gy véletlen

folytán Elek Pál

és

bemon

lettek fizetve.

vagyonában nagyobb összeget konstatáltam.

Kerestem ennek eredetét.

—

ki

el

ismerni Szalay

Elek Pálnak folyó szándája volt a banknál?

ü.s

l"ulyós/;'uiil;'ija

számlára vette Elekrl

Vaida

fel.

molni. .\zután az ték,

voll

összegekéi

az

i's

Most aztán

kellett

l'olyó-

volna vele szá-

id

konstatáltam,

után. hogy ezl az összegei hogy Elek Pál a banknál

kifizet-

vissza-

895.000 koronát. Minthogy a felelsség engem terhelt a szignálás

fizetett

tekintetében, természetesen kötelességem volt megkérdezni,

honnan

mazott ez a 895.000 korona. Erre ö nekem elször azt mondta, hogy is

nem

tud róla,

fizetett,

nem

Én

tud semmit.

ezt

nem

szár-

nem

hittem, utána-

megkérdeztem a pénztárost, hogyan irta a javára a nekem azt mondta, hogy nem is tud errl az összegrl, nem volt és nincs is pénze. A pénztáros azt mondta, hogy Elek személyesen fizette le az összeget. .\z esetet a pénztáros olyformán adta el. hogy Elek Pál eltte való napon avizálta neki. hogy a jártam

X

dolognak

és

895.000 koronái, mikor Elek Pál

Hitelbank

le

fog nála tenni körülbelül 800

—900.000

koronát.

Ö

aztán

ennek alapján. Minthogy azonban sokáig nem jött pénz, egészen jóhiszemen odatelefonált a Hitelbankhoz, hogy ml van a pénzzel, avizálva van. hozzák már ide. Erre ott azt felelték, hogy be

a pénztárt

is

osztotta

nem tudnak semmit, hanem majd Ullmann igazgaó urat megkérdezik. Azután az! a választ kapta, hogy még nincs rendben a dolog és Elek Pállal l'llmann igazgatónak ezl külön meg kell beszélnie, .\zonban nemsokára rá Elek Pál személyesen ment a pénztárhoz sárga táskával és 700.000 koronát hozott neki.

nem voll hogy már itt van a és

neki

pénze,

A.

már vártak Nagyon jó, én idközben már telefonál-

pénztáros erre, mert a felek

megkönnyebbülve

az!

mondta:

,,

pénz. a felek várnak és tam is a Hitelbankhoz". Elek Pál erre nagy csetepatét csinált vele és azt mondta neki: ..Mi az ördögnek telefonál maga. miért nem vár nyugodtan, niig a i)énzl hozom". A pénztáros azt felelte, hogy ez kötelessége volt. mert várnak a felek. Elek Pál, miután jól összeszidta a pénztárost, elment azzal, hogy még hoz pénzt. Hozott is nemsokára ugyanabban a táskában nu'^g

195.000 koronát. így

lefizetett a

Magától értetdik hogy miután Pá! és én

nem

megkérdeztem tle. hogy

kontójára összesen 895.000 koronái.

körülmények között

ily

vagy sem.

fizetett-e.

be Elek

fizetett

az!

mondta, hogy

semmi pénze, én azt feleltem: ..Kérem, valami nincs rendkérdre vontam és azt mondtam neki: ..Ön nagyon jól tudja. Iiogy nekem bizalmas kiadásokat kell szignálnom: legyen szives felvilágosilást adni. mi történt". Erre nekem egy másik dolgot mesélt, hogy iK-ki

volt

ben", íjra

eladott egy erdt, fent Bicsefalun. OhrensIíMnnak és I'.n

azt

mondtam

neki. ez

nem

lehet,

erd

mert az

szem, 415.000 korona és ugy tudom, a vétel

onnan

vételára,

nem most

voll a i)énze.

ha

jól

lörtént.

emlék-

Erre azt

mondta, hogy egyéb bevételei voltak. Elek Pálnak magánügyeire vonalkö'nyvelések voltak, amelyekel egy iKinklisztvisel'") végzett és

kftzólag

nekem abba .'illntlnni

\

teljesen

clr,

szabad belekintésem

hogy minden

cszlendfilicii

voll. <">

s;ij;'il

Oly

bizalmas lábon

maga

nnilalla

meg

99

nekem

a

inéiiegel

hogy

TeiMuéítzetes,

is.

könyveiben és konstalállam,

az

liogy

iilánané/.feni u dolognak az ö erdöügy egy évvel ezelU voll

aktuális.

— —

Mikor Ezt

volt ez?

1911.

november táján

Konstatáltam,

feszegettük.

bogy

415.000 koronáért tör lent az eladás egy évvel elbb, ami rendesen be is

vezetve a könyvbe.

volt

Cementbá-nyaeladásról

azután emlitést,

tett

hogy a cemenlbányát nem is adta el. kinálla 160.000 koronáért ugyan Ohrensteinnak, de nem adta el és egyáltalában vétel nem is jött létre mindaddig, mig én a banknál voltam. Felelsségem tudatában nem logadhalom el ezt a magyarázatot do konslatállam a könyveibl,

—

-nagy z.avarba jött és én tekintettel az idhogy borzasztó kényes szituációban voltam, megjegyzem, közvetve Szalag által azt a propoziciót tételtem neki, készitse vele, mint én, hogy Szalay sokkal bizalmasabb lábon állott el a mérleget és ha a könyveibl ki fog tnni, hogy ez a 895.000 korona neki jár, magától érleldik, hogy az elszámolási ennek alapján utólagosan meg fogom ejteni, egyelre azonban az elszámolásból ezt az összqget kihasitom. Arra is számítottam, hogy miután ketts könyvvitelrl van szó, feltétlenül kiderül, hogy nem reoült ki a 895.000 korona az ablakon, hanem ha v.a-a valami hiba, arra rá fog jönni és konstatálni fogja maga is, hogy az összeg a banké s azt fogja mondani, tévedés, ez a bank pénze, minden rendben van. De nem igy történt, hanem oly formán, hogy elkészítette a mérleget a saját könyvei alapján, de miután az könyvelje megakadt a 895.000 koronán,

mondottam

sebb emberre,

neki.

meg

Ekkor

arra

is,

—

—

-

amelyre

nézve

különszámiára

neki

nem

könyveitette

Magyar Bank-részvényt

és

tudott és

felvilágosítást

adni,

januárban

azután

azt

elször egy 1000

kivezetett

500 Adria-részvényt, mint kiszolgáltatolt

értékeket, mint amelyeket ellenérték

— A Magyar Bank? — Ez az tulajdona. saját

nélkül szolgáltatott ki januárban.

Volt

is

neki.

Ha

jól

tudom, az 500

Adriát elvitette könyveljével a Hitelbankhoz, a Magyar Bankot pedig, azt hiszem,

dások. Aki

Krausz

és Bettelheimhez.

Most kezddtek közöttünk a surló

azeltt a legbizalmasabb volt hozzá és akinek

mködéséi

érdemen felül is dicsérte, abba egyszerre minden ok nélkül belekötölt. Amikor láttam a dolog tarthatatlanságát, azt mondtam neki: Tessék végre a 895.000 koronás dolgot tisztázni. Erre

hogy a 895.000 korona

ellen kiszolgáltatott

azzal hozakodott el,

ezer darab

Magyar Bank-

Én mondtam, hogy ezt tudom konstanekem nem elég, mert nem szolgáltat ki az

részvényt és 500 darab Adriát. tálni a

ejnber és

könyveibl, de ez

értékpapírokat ellenérték nélkül.

fleg arra nézve kérek

felvilágosítást,

Az elszámolást akarom honnan van, hogy maga

látni

cirka

inn

kapoti

millió (•lle!u''ilókp|

1

amelyek

lokal.

az emberek

nem szoktak

liót

lí)ll.

azokat a papi-

és az illclö

jiiliiisban

az ()n l)irlokál)an vollak. csak Jainiárl)an kéri. ledezellenül

akármilveii bizalommal van valaki, ez

hajíyni.

nem

l'z

n:ií,'y

Egy

mil-

összeg és

rendes kereskedi szokás.

Erre megtagadta a felvilágosítást, mire én kijelentettem, liogy viszont akkor én meglagadom ennek az összegnek a szignálását, st gyanitom. liogy a

nem

895.000 koronáról van szó.

kerek összegnek lenni.

—

meg

hanem egy

mondtam

milliónak kefl annak

részemrl.

ez feltevés volt

—

amelylyel

nem

keresem én a 895.000 koronán felül hiányzó összeget, a 105.000 koronát. Ö t. i. akkoriban kontót nyitott a Hitelbanknál Lili és Mariska leányai számára. Nekem feltnt, hogy a könyvelnek épp errl a kél kontóról nem adta oda t. i. a kivonatot, hanem félretette. Minthogy a könyvel megint csak nem tud elszámolni

és

is

tudott kivonat nélkül könyvelni, kérte volt feltételezni,

Azt

hogy

ott

még

neki. hol

tle

lesz 105.000

nem

de

azt.

adta.

Könny

korona.

mondtam, még 105.000 korona hiányzik nekem, legyen

szives

—

Nála nincsenek. Ha nincsenek Önnél mondtam. akkor majd kérünk egy másolatot a Hitelbanktól, de nézze meg az íróasztalát, mert ugy ludom. hogy olt van. Krre ki is vette az Íróasztalából és eladta. Konstatáltam, hogy tényleg 120.000 koronát telt le a Hitelbanknál, ha jól emlékszem, három összegben és már elzleg adja ide a kontókat. Azt

felelte:

—

konstatáltam

azt

hogy az megint nem

is.

bankok közt általánosan

a

nem

szokásos levélbeni átutalás formájában történt,

hanem

vatalnokot,

az

magánkönyvvezetjél

is

bizta

egy pénztári hi-

meg

azzal,

hogy

És pedig, amint a kontókból azután konsfatálam, Elek Imre. Elek Henrik, Engel Berta viszonyát a családés Garai Károly lelete gyanánt. Én. aki ismertem az jához, tudtam nagyon jól, hogy neki semmiféle követelése ezek irányákülönféle részletekben tegye

ban nincs

és

nem

is

le

ezeket

tételezhettem

fel,

az összegeket.

hogy ha ezek csakugyan

fizeítek

volna, akkor miért kellett volna neki a fiókjából kivenni a pénzt és egy

hivatalnok által küldeni a bankhoz, akinek kozása. Erre azt

mondtam:

nem

Méltóztatik látni,

amelyet én keresek. Tehát kerek egy millió

ez voll a rendes foglal-

van a 105.000 korona,

itt

az,

amelyrl nekem nem ad

nem szignálok. A kontó-korrensek azután csupán véletlenségbl, lalán az én alaposságomból kifolyólag, még egyszer megnéztem ollhon és még 82.000 koronát konfelvilágosifást

és

nálam maradtak

amelyet én és

statáltam. /://iöA.

—

-

az,

a

amit

Tehát 1.082.000 koronát.

Igen.

meg

Akkor még Szalay mködött kell térileni. a 895.000

182.000 koronái

is

ráirjuk az ()n számlájára-

lyólag iszonyatos ellentél ,,

Kérem, nem tudok

és azt

korona már

("innel

el

mondta, ez az összeg voll könyvelve és ezt

Ebbl

támadt közlünk és Elek

azt

a dologból kifo-

mondta nekem: ember voltam.

elszámolni, én elövigyázatlan

101

jobban a

liogy nrin ledezleni val, (le

egy

— Ezt —

kem

i'él

In'ilainal,

büntessenek

meg

egy

léi

niilliú-

milliói viseljen a liank".

Önnek mondta.

Igen. Azt feleltem,

kérem, igy

nem

beszélhetünk. Méltózlasék ne-

adni errl a millióról és akkor az egészei íizeljük.

l'elvilágosilást

akkor én egy krajcárt sem tudok szigErre azt felelle, hogy az lógja vinni a dolgol. Mondhnn. lessék, de nem ajánlom

ha pedig nem ad nálni, meri nem igazgatóság elé

relvilágositást,

engedi a lelkiismeretem.

Önnek, mert én az igazgatóság eltt is épp igy lógok nyilatkozni, mini Önnel szemben és indokolni lógom, hogy miérl tagadom meg ennek az összegnek a szignálását. El

is

ellöl

állolt

a

áldozása nélkül elfogadnom.

mikor

l)en,

ez

már

A nagy

ellenben azt

szándékától,

mondta, hogy feltétlenül ki fog engem a bankból túrni. Ettl kezdve megsznt minden érintkezésünk és lörlénlek mindenféle tárgyalások arra nézve, hogy én menjen el. Különféle propoziciók menjek el. hogy voltak, azonban egyiket sem lehetett önérzetem fel-

Elek inzultálta

Vajdát

tárgyalásolv és heeeek kövei kezlé-

körülbelül nyolc-tiz napja tartott, egy alkalommal

elveszlellem a nyugalmamal. a Icgképlelciiebb sértéseket szórlam a fejére, viszont engem, mialall én izgalollan

fel-

és alá jártam, hálulról

Icll-

leg inzultált. lialoí/lu):

—

Igen, Elek.

meg

sak zusl.

Elek?

Dr.

neki,

De röglön megbánta

négy

fal

és

nagyon

kérlelt,

hogy bocsás-

közöli történt a dolog, ne csináljunk

ebbl

Kiulasilollam a szobámból és felmentem Herzog Péterhez, az

elmondtam neki

káel-

hogy nökhöz. Elmondtam neki az egész ügyet és mosl kényleien vagyok Eleket provokálni. Herzog Péter és Herzog Móric a legképtelenebb dolgokkal állottak el, perszuadeálfak, hogy a világéri ne

legyem

ezl,

azt

is.

az iniézelei állilom ezzel pellengérre, ezer hivatalnok

sorsát kockáztatom,

szóval mindenféle

módon

ii)arkodlak

engem errl

St

Herzog Móric kinyilatkoztatta nekem, hogy ha ez igy van. amint én mondom, akkor véglelenül blamálom magam azzal, ha Eleket provokálom, meri akkor nem sális-fakcióké})es, I^rre azi mondtam, a karddal tudok ugyan bánni, de a lovagiasság szabályait nem ismerem és önökre bizom, hogy mit fognak határozni, én alávetem magam az Önök határozatának. Herzog Péter azután Elekéi hivalla. odahiviák Krausz lebeszélni.

Simont, akinek az egész dolgol elmondták

—

és azzal jöttek fel

elintézni.

hozzám, hogy

figyelmeztettem ket, hogy ha \/.\

én igy értesültem

okvetlenül jegyzkönyvileg kell

Kérdést intéztem Herzog Péterhez és fleg Herzog Mórhoz, aki

tartalékos huszárhadnagy volt,

én.

ezl

— legalább

hogy vájjon rendben van-e igy a dolog, aláírják, akkor a felelsek és nem

k

k

moiidlák. rendben van. mire én ellogadlain az! a

jegyzkö

ívv:

102

nyilalkozalot, tettel

arra.

amelyben kölcsönös l)ocsánalkérés

hogy én kezdtem

elváltunk és én azt

különös

volt,

a legsulyosalib inziiliusokat.

mondtam, most már semmi

szin alatt

tekin-

Azzal azután

sem maradok

a banknál.

Ez természetesen nagyon kapóra Szálait.

Ígért

nekem

eget,

földet,

a

jött

Eleknek.

Elküldte hozzám

legméllányosabb.

legzsenerzebb

elszámolást az igényeimre nézve, ami két nap alatt meglesz, a vége az

hogy három hétig huzlák a dolgot és a jogos járan lóságaimból az én számitásom szerint legaláblj 200.000 koronát ledrukkoltak. Ezt is lett,

elfogadtam. Kikölöüék maguknak, hogy ])ont maradok az igazgatóságban és a többi állásokban. Ezt iellélelesen

fogadtam

el.

Mikor késbb elhatá-

roztam, hogy bankot nyitok, leköszöntem az igazgatósági tagságról.

A

bankban persze nem tudták elképzelni, hogy hogyan lehet odadobni olyan pozíciót, amely minden munka nélkül évenkint 40.000 koronát hoz. Ugy okoskodtak, hogy e mögött lappang valami. Erre a négy ügyvezet igazgató, Elek, Szalay, Fleissig. Blum, összeült és kisütötte, hogy jobb '

lesz elébe

vágni az én esetleges támadásaimnak, összeállították tehát azt

a bizonyos híres levelet, amelyben gyalázatos rágalmak voltak és amely

büntetbirói

ítéletlel

nyert elintézést.

Elnök: Van arról tudomása, hogy a bank szerzdéses viszonyban állolt és áll

a kincstárral?

— Igen. Mondhatnám, hogy az állam áruüzletei számára az általános

föügynökök voltunk. Mi képviseltük az állami gépgyárakat, a sómonopoliumot. a külkereskedelmi forgalmat a keleten, a fiumei üzletet, amely

utóbbira vonatkozólag külön missíól kaptunk, szóval ezeknek az üzleteknek a mi bankunk volt a föügynöke az állammal szemben. Elnök: Mikor járt le a sószerzödés?

—

1910. december 31-én, a miniszlcrium azonban már 190v>. végén felmondta a szerzdést, de azzal az üzenettel, hogy a felmondás csak formaság.

A szerzdésnek az volt a szépséghibája, hogy külön jogosítvány volt bemie az asztali sóra, az ipari sóra és a marliasóra. mindegyik különkülön szerzdés volt, külön-külön lejáratú. 1010. végén a konyhasószerzdés

volt

lehetetlenség,

lejáróban. Jól tudtam, hogy a szerzdést megszüntetni mert eltekintve a többi szerzdéstl, amelyek egyinással

kiijKsolatosak voltak, az összes berendezések

ugyanabban

a

malomban

voltak.

Elnök: hókkor haláro/.lák

—

cl

a

különl)ö/. s/.erzdések egyesítését?

Igen.

Elnök: \'an Önnek kcizvetlen egyesiletl

valamit?

sószerzdések

ludomása

megliosszabbitásáért

arról,

hogy Elek Pál az

fizetett '

a

pártkasszába

ui;;

— Ö

Közvellenül nincs, azt

mondta, liogy

azt

fizetett

liuloni,

amit lílek

nelcem mondott.

l^ál

pártlva.sszának.

a

Elnök: Milyen jogcimen?

— Azt mondta,

hogy

azért,

mert máskülönben nehézségeink támad-

tak oolna. Mondotta, hogy a i'álasztásokhn: sok pénz kell a párfkrtsszá-

mik, magától értetdik, hogij a pártkassza minket

is

elvesz, mert hiszen

az állammal szoros nexusban álló vállalataink i>annak.

Elnök: Az összegekel

Vajda Imre: De kell és

nem mondotta meg?

igen.

Azt mondta, hogy fizetnie

a sóért 3 milliót, a fiumei egyezségért a külkereskedelmi szerzdésért 500.000

í

mondta ö nekem, de hozzám egy nyngta

Ezt

nem

milliót

Milliók a

koronát.

szerzdésekért

kivéte-

Az az egy nyugta, amely nálam volt a kasszában, 500.000 koronáról szólott. Elek Pál késbb elkérte tlem az 500.000 koronás nyugtát, bevitte magához, majd kihozott az ö Írásával kiállilott 450.000 koronás nyugtái és azt a magyasemmiféle

lével

hogy

rázatot adta,

koronát |)edig

íiyuglát

juttatott.

csak 300.000 koronát kapott vissza, de 450.000

kell nyugtatni,

késbb

el

mert 150.000 korona

Hogy

fog megkapni.

ezt

olt

maradt, 50.000 koronái

az 50.000 koronát

a

bank meg-

nem tudom, mert akkor már nem voltam sem tudom konstatálni, hogy 450.000 koronái

kapta-e vagv sem, Azt

zelnél.

csakugyan

Én csak

vagy 300.000 koronái.

vissza,

azt

az inlé-

kapoll

tudom, amil ö

nekem mondott. Elnök: Nyiialkozoll

Elek

Pál arról,

hogy kinek

a

kezéhez

fizellt!

a pénzt?

—

Nekem

Nem.

csak azt mondta, hogg átviszi a pénzt a pár!-

ka.sszába.

Elnök: Hát azt mondta Elek Pál. hogg a sószerzdésérl (tzi

az összeget, mert

— Igen. — Megtörtént — Sajnos,

kell fizetni

máskiUönben nehézségek támadtak volna?

máskor is, hogv pártkasszának adlak pénzt? Egy régebbi esetre emlékszem is. Jött hozzám Elek mondotta, hogy Szterényi kéri, hogy adjunk pénzt az óbudai igen.

Pál és

választásra,

Már nem tudom. mondta Elek, hogy l csak Hitelbanknak még löbbet kell adnia. (Élénk

szabadkozott, de kénytelen volt odaadni.

25.000, vagy 35.000 koronáról voll szó. AzI

az az egy vigasztalja, liogy a derültség.)

Vázsonyi.

—

Nem

A

koalició idejélien volt ez?

tudom, de Szterényi

volt az államtitkár.

De Szterényi kétszer Elnök: Tud Ön arról, hogy a Vázsonyi:

volt államtitkár.

kincslár és a

szer/.désbi kifolyólag káricrilési per

noII

bank közölt az egyik

l'olyanialban'

101

—

Igen.

ogy .s/.erzdósüiik. aiiu'lyiu'U órlclméhen

\'(»ll

lorgalináf

zatali

minimum

dolog, a

meg mködésünket,

korona. Alig kezdtük

nem

zödést

40.000 korona volt, a

évi

Fiume beho-

Természetesen prémiummal

i'ejleszleiii.

Ivellelt

maximum

a

járt

pedig 400.000

uj miniszter jött, aki a szer

akarta megkötni. Nehézségeket csináltak nekünk, megadták

ugvanezt a kedvezményt a Leszámitoló Banknak, eleinte megegyezi ünk. másfél évig együtt

mondták nekünk

dolgoztimk, de azután megint bajok támadtak,

is

korona erejéig indítottunk elmultával,

korona

fel-

szerzdést és igy támadt a pör. amelyet 2.400.000

a

kincstár

a

Késbb,

ellen.

megkötöttük az egyezségei,

nz

egyezségi

nyolc

esztend

összeg

1,825.000

volt.

Elnök: Megkapta

— Nem

5% kamal

a pénzt

a pénzt a

ezi

kapta meg.

,\

bank?

kincstárnak 20 évi részletben

kellelt kitizelnie

megléritésével.

hlnök: A vádlott

nem azt

azi állit ja. hogy a párlkas.s/ába I.IOO.ODÜ K ioly be. akkor történt ez. még mieltt a bank a pénzt megkapta.' Nekem arról van tudomásom, amil IClek Pál mondott, pedijj

tudja,

—

mondta, hogy ezért az egyezségért a pártkasszának igenis pénzt

kell

adnunk, de nem nyilatkozott egészen Jiatározollan. hogy 912.000 koro825.000 koronái vagy 1.000.0000 koronái kell

nát.

Elnök: sánál

adtak

is

—

-

A/,

l*IIek

állillalik.

is

i)énzl a

liogy

a

liumei

c

adnunk.

szerzdés meghosszabbilá-

szulivenció ielemelése fejében. Igaz ez?

Pál azI niíjiuita. hogy ezért a szerzdésért

150.000 koronái

Csakhogy éppen ez az a 150.000 korona, amelyrl az elbb szóltam és amely eitUin nagyíjn homályos. Elnök: Még egy kérdésem van. Látta On azt a bizonyos 500.000 lizelell

a pártkasszába.

koronás nyugtát?

— Igen. — Ki álHlollá ki? — Paduch — Hivatalos nyugta — Nem. József.

Elnök: Mi

kozó 895.000.

leli

voll?

azután %égere(hnényébei) az

illelve

1.000.000 koronán

ielüii

b.lek

Pál terhére mulal

összeggel? Terhére irták

csakugyan, vagy kifizették?

—

.\

terhére irták. de hogy a bankból

történt, azt csak

Dr. Kállai/ biró: milliói, a

koronát

—

másik

való

távozásom

ulán

nu

közvetve ludom. .\zl

niondla ()nnek Klek Pál. hogv a sószerzdéséri

szerzdéséri

1

milliói,

a

haiinadikérf

pedig

.'?

50'). 00')

kellett fizetni?

Igen. az utóbbi összegre

5'M).000 koronái kellcll lizelni. de

vonatkozóan elször

késbb

visszajött

azt

mondta, hogy

ebbl 300.000 korona.

105

Elnök: És

—

összegek?

lóiiyleg kifizettettek ezek az

Az én liulumásom csak addig

lorjed.

liogy

hanklól

Pál a

ICIt'k

tényleg kezéhez kapta a pénzt.

Elnök: Az ilyen bizalmas Különféle címeken.

tételeket,

hogy szokták elkönyvelni?

—

— Nem a valódi cimén? — Nem a valódi cimén. Sclley a

fügi/észhcUicttes:

Az egységes sószerzödés elnyt

jelent-e

bankra nézve, vagy terhet?

— — —

lien

is

A bankra

nézve

Számszer Nem. mert

a kincstárra nézve

is.

nem

összeget

is

elnyöket tartalmaz

méltóztatik tudni?

körülménytl már elmenlem

hiszen ez sok mindentele

az uj szerzdés megkötése után én

külön

íügg.

az intézettl.

Srlley: Igaz az, hogy amikor az agrumen egyezséget kötötték, bank elször keveselíhel kért. azután töbl)et?

—

eleinte kevesebbet

Igen,

a bank,

kért

mert remélte, hogy per

nélkül elintézdik az ügy. de miután éveken át perlekedtünk és a

kedvezen

iratok reánk nézve

— —

i)er

állottak, természetesen löbbel kértünk.

A balkáni külkereskedelmi szerzdésnek melyek Nekünk

a

az elnyei?

szerzdésünk 215.000 koronáról szól. Erre az üzletre évrl-évre ráfizetünk. Azért volt ennek az eredménye oly;in rossz, mert egy stipuláció volt a szerzdésben, hogy kizárólag hazai az

eredeti

cikkekkel szabad foglalkozni,

már

pedig azok a hazai cikkek, amelyek-

kel a keleten üzletet lehet csinálni,

nökségeinknek

mányhoz

nem

volt

cikkeket

nyerünk a kereskedknél .V

keleten,

a

és ügy-

akkor a kor-

Fordultunk, hogy engedjék meg. hogy a hazai cikkek portálása

mellett külföldi

bírjuk

meglehetsen gyéren vannak

semmiféle pozíciója

kényszeríteni

és

arra,

mert ezáltal nagyobb súlyt ha külföldi cikket eladunk nekik, inkább

felvehessünk,

is

hogy bizonyos magyar cikket

vegyenek.

is

minisztériumot megnyugtattuk a magyar cikkek forgalma tekinteté-

ben a minimális összeggel, amelyet garantáltunk.

Minthogy belátták,

hogy kereskedelmi szempontból igazuiik van, abban állapodtunk meg, tessék

inkább

levonni

70.000 koronával

a

hogy külföldi ijiarcikkeket

még mindig

szubvenciói,

igy

redukálódolt

140.000 koronára, viszont azt

rossz volt és

is

lehet

mikor az

szállitani.

uj

a

s'.ubvenció

a koncessziót

kaptuk,

Természetesen az ügylet

szerzdésrl tárgyaltunk, akkor

megint a 215.000 koronás régi alapra mentünk vissza. Vf/yész:

Tud

a bankár ur

arról.

hogy Hieronymi kereskedelmi

miniszter ur hajlandó volt több ezer koronát adni, mint amennyit kértek,

de a feltételek olyan terhesek voltak, hogy

— l'k'g

azi

a

bank nem

vállalta.

kivan Iák, hogy Horvátországban telepedjünk

le,

akkor

1U6

250.000 korona

volna a szubvenció. A kormány elejtette a kíván-

lelt

ságot és a szubvenció 35.000 koronával redukálódott.

— Lukács László ö — A kereskedelmi

is befolyt elibe az ügybe? minisztériumban tárgyaltunk Lers államtitkár

excellenciája

úrral hosszasan.

Vázsonyi:

A Paduch-féle

nyugtáról

megemlékezni.

méltóztatott

Milyen ügyletre vonatkozott?

— Elek vonatkozott a muzeális szerzdésre. — Volt-e tudomása, hogy az 500.000 korona banknak egyéb üzletére vonatkozott? — Nincs tudomásom. — Méltóztassék megjelölni, mekkorára az az amelyet állítása szerint

ez

a

legális

terjed

Tudomásom

laloll.

összeg,

Bélával együtt az igazgatóság mcgbizásából szignáltatni méllóz-

.Szalay

—

szerint 3,450.000 koronáról

nem tudok pontosan

Az összegre

van

szó.

visszaemlékezni.

Körülbelül

megfelel.

—

Az igazgatóság

tagjai közíHI

az elnök ur tudomással birl

arról

a kiadásról?

—

neki nagy vonásokban tudomása

volt,

én ö vele errl

nem

beszéltem sóba. azon])an ugy liiszem, hogy El(»k Ilerczog Péterrel be errl.

szélt

—

Mit mondott Elek Pál. ho^íy a pártkassza ügyében a

közül

tagjai

érintkezett?

kivel

mással együtt nttek

— —

Énnekem

azt

Emiitett ö

a

fel

—

Nem.

—

A

fel

egy

mondta,

hoíjij

Lukúcs Lászlónál.

amelyekrl nincs nyugta és anulyekre munkapárt végrehajtó bizolíságának egyik

tanúnak.

refakciák dolgánál a vasút tartozik fizetni 5'(.

ez eszkomplált

— —

kormány

voltak,

összegeket,

busz évi részletben

5%,

nagyon bizalmasak

bankban. Kivel beszélte meg?

nézve azt mondotta, hogy a tagját hivja

()nök

os kamatozással.

1,825.000 koronái

Ugyebár, ba ki van kötve az

követelésnek tekinthet?

Igen.

\'an-e tudomása ariól. hogy saját bivataloskodása körében a bankboz ezen értékben, az 1,825.000 koronából nem maiadf meg több. csakis 000.000 és még néhány ezer korona?

— lu'lyl

Nincs tudomásom.

A

a részlelek esedékesek, a

— ködése,

vasút évenkint

bank

Ezen egyezségre vonatkozólag nem

nem

vett fel

(isinállaui

lizel

ÍI2.000

koronái. Mi

inkasszálja. voll

lanu urnák egy ügy-

lanu ur erre vonatkozólag ()kiralokat?

egy szerzdési

egy

üzielbaráUiMkkal.

dr

ciuiek

a

107

szerzdésnek az

hogy a pártkasszába adott pénzeket ennek

volt a célja,

alapján könyveljük.

—

Ezen szerzdés

niire

vonatkozott?

Mire köt-

tetett?

600,000 korona

—

— — —

Pontosan nem emlékszem. Eladlak a követelést. Mennyiért adták el? Nem 600.000 koronáért? Lehetséges.

Ugyebár

í, 825.000

cl

1,800 koronáért

lehetséges,

szóval csináltak egij

korona követelést megveszi egy barát

szerzdést,

hogy az hogy

és ez történt azért,

lehessen könyvelni azt, amit a pártkasszának adtak?

— Igen. —

Azt méllózlatott mondani, hogy a választások támogatása állammal szerzdéses viszonyban álló társaságoknál szokás. Ezt fájdalom, a •

magam brén

tapasztaltam. Ilyen horribilis összegeknek, 4,000.000 koro

nának az adása

is szokásos? Méltóztatik emlékezni, hogy ehhez megközelil összeg választásra kiadatott? Miféle kormányoknál tapasztalta? Csak kizárólag az óbudai Szterényi-féle adományokra emlékszik? A

BánfTy-Tisza-kormány nincs emlékezetében? ,

— —

Mi akkor kisebb bank voltunk. Méltóztassék arra feleletet adni, vájjon az óbud

li

választásnál

urnák a választása voll-e, mert .abban az id])en is államlilkár volt Szterényi József, utána jött a koalíciós kormány, akkor is volt Óbudán választás? Melyik választásra, a Vörös Lászlóéra, vagy a

a \'örös László

koalícióséra adott?

— —

Nem

tudom.

el vallani kcszülvc arra az elre elkészített pletyamely az Elek Pál-fele kihallgatásra adott kérdéseknél elre vetette árnyékát, van szerencsém bemutatni Wekerle Sándor volt miniszterelnök urnák Szterényi excellenciájához intézett levelét, amelyben kijelenti, hogy sem Elek Pál, sem más soha egy fillért választás céljaira a koalicíónak nem adott. Méltóztassék az iratokhoz csatolni. (Megtörténik.)

Mivel teljesen

kára,

—

Azt mélióztatott mondani, hogy az ügyvéd urak azt mondlák. hogy az ügyvéd urak megnyerlek a pert. A periratok szerint a megállapítási pert elvesztették.

— Nem vesztettük csak az ügyvédek taktikája — Ugy tudom, hogy a bank csakis déligyümölcsöt hozott a fiumei kereskedelmi bank — A Magyar Bank egyebet a Fiumei Kereskedelmi el,

ez

volt.

be, a szá!-

lit

ássál

foglalkozott.

is

hozott,

részvényeinek száz percentje a Magyar Banké

— Nem állapított

volt

meg

hat

Bank

volt.

olyan biróság. amelv az elmaradt haszon címén többel évxie,

mint 800.000 koronát?

108

— Mikor —

megkezdlük az

kedvezményi, tehát

ka])otl

Van-e tudomása

-

késbb

arról,

doltfozni.

hogy a vezérigazgató ur elöhh 1.200.000,

900.000 koronát volt hajlandó elfogadni a fiumei kereskedelmi

bank nevében

is?

— Erre vonatkozólag köztem Ö

voll.

akkor a Lcszámitoló Bank szintén

üzletel,

nem tudtunk

mindig

attól tette

harc

és a vezérigazgató között állandó

függvé, hogy mennyiért egyezzünk

milyen benyomást nyert a minisztériumban. lOlO-ben a forgalom az elz forgalom fel.

Emlékezik-e arra, hogy 1910. évben

lul

az

a

kétszeresére

nem

forgalom

hogy

ki.

emelkedett

haladta-e

már

elz

— vetlek.

szerzdésben kikötött minimális forgalmat'^ Nem haladta tul, mert az összforgalomból bizonyos cikkeket A forgalom összegére nem emlékszem.

ki"

idre esik. amikor a bankban vagy amikor a megszámollalás már

Séllcy: Elek Pál nyilatkozata arra az

szabálytalan kivételek történtek,

megindult?

— Ezt akkor mondta, mikor a — Mikor bevezette a — tudtam. —A szerzdés szempontjából minimuma lekintelében — Szigorúbb annál.

kivétel történt.

fiktiv léteit, ludla.

hogy

fikcióval dolgozik?

Igen,

kivileli

cikkt'k

vállozlalotl

a mostani

szerzdés a honi

Hegedüs"féle szerzdésen?

a

Désij Zoltán: Méllózlalotl mondani, hogy cember 31-ére felmondották. Mikor ka])la meg

sószerzdési

a

a

1910.

de-

bank az erre vonatkozó

érlesitést?

—

Ha

— hogy

—

—

és

ha

jól

emlékszi-jn. Mél-

alá.

hozzátenni, hogy üzenetet

\>\ ni('.ii«')ztalotl

ez csak

-

tudom, 1909. decemljer végén

jól

tóságod irta

is

méltóztatlak kajmi.

formaság?

Ezt az üzenetet Szalay hozla azzal, hogy Méltóságod mondta. .Szalay

ugyebár

igazgató

az.

aki

most

van?

szanatóriumban

(Az elnökhöz.) Kérem a csatolt (Vajdához.)

tetését.

és

aktákban foglalt álláspontom ismerVan-e tudomása arról. hogy 1903-ban kötött

1915-ben

lejáró

marhasószerzdés 1906. november

29-én

fel

leli

mondva? --

-

Méltóságos Elnök

l'r.

beadványának

kérnem

kell a

Kereskedelmi Társaság 1907.

amelyben válaszol a felmondásra. (Vajdához.) A tárgyalásokat Elek Pál Lukács Lászlóval szemé-

május

ll-iki

beszerzéséi,

lyesen folylalla?

— —

Kik között jön

létre a

megállapodás, mieltt Írásba foglaltatott

volna?

.\

s/crzdést

ul'v

cmlékszcni

l'Jck Pál és

Szahív iriák

alá.

A tár

105)

gyalásokon gyakran Szalay voll jelen íín magam nem vellem benne részi.

—

Méllózlalotl

lokra összeget

adni.

-

I

menni

IClek

l';'ii

is.

mondani, hogy a bankokban szokásos polilikai céHn Önöknek nem lett volna szerzdésük, adott

uolna-e az igazgatóság

—

és lel s/okol

í

milliót akármiféle célra?

Bajosan hiszem, hogy adott volna.

A járásbirósági tárgyalás beadványában az foglalhogy 1910. év derekán egy diszkrét üzlet lebonyolilásával bizatolt meg Elek Pál. Tehát 1910. derekán már az elszámolás ejtetett meg? 1910. derekán történtek a kiutalások. Vázsonyi Vilmos:

latik,

—

•

A

tanút vallomására megeskették.

Elek becsülefbifái. Károlyi Imre gróf, Sándor Pál, Ullmann Adolf. Károlyi Imre gróf: Az elnök kérdéseire elmondja, hogy negj'ven éves. a frendiház örökös tagja. Az elnök figyelmeztette, hogy olyan kérdésekre nem köteles felelni, amelynek megválaszolásából reá valami er-

Károlyi Imre gróf

kök'si hátrány származnék.

Elnök: Van-e tudomása tanú urnák arról az üzleti összeköttetésrl. amelyben a Magyar Bank Részvénytársaság az állammal van?

— — Befolyt ezek megkötésébe? — Nem. Akkor még nem voltam igazgatósági — Van-e tudomása hogy 1911. évben Elek Igen.

tag.

aról,

Pál akkori vezér-

igazgató terhére valami szabályszerüllen elszámolások mulatkoztak?

Van tudomásom, hogy

ilyennel vádoltatott.

A bank egyik

—

Vajda Imre, vádolta. Vajda ezt elterjesztette az igazgatóság tagjainak?

— —

Elek ezen vádak súlya

gatója.

volt

igaz-

Nem. alatt

önmaga javára valami

bizalmi nyi-

latkozatot kivánt.

— Bizalmi nyilatkozatról nincs tudomásom,

ö

eltávozott a

bank kö-

telékébl, azután visszakivánkozolt oda. ez ellen aggályok merüllek

ebbl

a célból a

Magyar Bank részérl

és részére

fel

s

háromtagú bizottság

alakíttatott.

— Kikbl — Eredetileg

állott?

Ullmann Adolfból

Adolf javaslatára szóba

jött

és

Sándor Pálból. Azután Ullmann

elnökként Hadik Barkóczy Endre gróf, akire

nézve azt mondtam, hogy ki van zárva, hogy az ehiöklésl elfogadja.

110

Má.s()(li/l)t'ii

rilinnnii

Andrássy Gyula

ja\aslal:'ira

grol' is clö/.clos

Andrássy

(iyiila

jöll

j,'i(')!

nem

tárgyalások után

s/.ólia.

Mikor

mutatkozotl alkal-

masnak az elnökségre, vagyis nem voll hajlandó vállalni, utána, gondolom én, Tisza Istvánt pro])onáltam. Miután ö sem volt hajlandó, akkor vállaltam én az elnökséget.

— Mi —A

-

kérte

fel,

volt ennek az értekezletnek a tárgya? háromtagú bizottságot a Magyar Bank annak a megállapítására hogy azoknak a pénzeknek kezelése körül, amelyek 1910-hen

a Magyar Bank részérl úgynevezett diszkrét eélokra Elek Pál rendelkezésére bocsáttattak, követett-e el Elek Pál szabálytalanságot, vagyis szer-

magának illegitim elnyöket vagy sem. Akkor tanú ur bent volt az igazgatóságban, mikor

zett-e

—

ezeket a disz-

Eleknek rendelkezésére bocsátotta a bank? Nem, én egy évvel késbb léptem be, 1912. márciusában. — Mennyi volt a diszkrét kiadások számszerinti összege? Ennek több mint ötnegj'ed éve, semmi feljegyzést magamnak nem csináltam, azért minden összegre és számra egész preciz nem tudok

krét kiadásokat

— —

emlékezni. Körülbelül 4 és

íél

millióról volt szó.

— Az urak tisztázottnak Elek Pált? A mi legjobb lelkiismeretes meggyzdésünk — Volt azonban egy amely 895.000, találták

—

-

ott

ronáról szólott.

—

tétel,

Ebben a kérdésben

szerint lisztáznltiKik. er.etleg

1,082.000 ko-

szintén tárgyaltak?

Az összes kérdésekben.

-

— Elek Pál megjelent a bizottság tárgyalásán? — Hogyne, ismételten. — Milyen nyilatkozatot milyen hova diszkrét kiadásokat? — Részben bizonyítékokkal, részben telt

és

itt,

Írásbeli

latkozatok alapján számolt

el,

amely

utóbbiak

célokra lordilolla

a

|)edig

csak szóbeli nyi-

telelt

mi psychológiai

momentumok, benyomások alapján döntöltünk.

— Mik voltak az — nyugtának Eg\'

írásbeli bizonyítékai?

az összegére

részérl volt kiállítva és ha illetleg

egész

emlékszem preeizen. Ez Kazár AdoH

nem esalódom

határozottsággal

2,S2.í-0()()

csak annyit

—

fizelte

— —

ligyniiniszter közt.

—

szóloll.

hogy

korona kfiil mozgott. Mikor Elek a nyugtát bemulalla, mit mondoti. milyen cél/.allal ki ezt az összeget Kazár kezéhez? .Azt mondta, hogy ez megállajtodás ixdl közte és az akkori pénz

'í,f\0<>.000 -

koronáról

merek mowhnii.

Lukács László közt? Igen.

Milyen cime

voll

a

megállapodásnak?

Ili

—

Minkéi k'gfökép a/ a ktMdós érdekeli, liogy ezekéi az összegekel Elek lényleg kiadla-e. Mikor ö leginiiiálva voll és ez a kérdés tisziázla-

akkor icrniészctesen akcepl szemponljál)ól vizsgálat tárgyává tettük min célszerségi indokok forogtak fenn. Azt mondta, hof/y bizonijos szerzdések megkötésére kellett a pénz, máskülönben lehetetlen lett volna a szerzdéseket megkötni, ha ezeket az ösz' lolt,

bizonyos pontig, hogy

szegeket

—

nem

fizetik ki.

Megmondta Elek

I^ál,

hogy honnan

vette a jogosultságot,

hogy

igazgatósági ülési határozat nélkül ilyen összegeket adjon ki?

—

Neki volt valamilyen felhatalmazása. A bank igazgatósága 1910 ben hozott egy igazgatósági határozatot, amely t felhatalmazta két revi zornak, Vajdának és Szalaynak a közbejöttével bizonyos nagyobb összegek kiadására.

—

Nem

kérdezte a felülvizsgáló Ijizottság, hogy milyen célra nu-nl

pénz a Kazár kezébe?

át a

--

Nem

kerüli arra a sor,

is

hogy

ezt

kérdezze, meri Elek sponh'in

magától megmondta.

— — —

Mii mondott?

Azt mondla. hogy a oálaszfási kasszába ment be

ís kinek a rendelkezése folytán?

— Lukács László akkori pénziigíjminiszter umú való foh/lán. — finnélfogva az urak rehabilitálták ezen a cimen. —

- Azután voltak más

Írásbeli bizonyítékok

a tételek, amelyekre Írásbeli bizonyitékai

nem

is.

voltak

megállaiiodás

végül voltak azok s

csak szóbeli

fel-

Ezeknek próbáltunk utána járni, ez részben sikerüli is, végül maradt bizonyos függ összeg, amelyre nézve az volt a véleményünk, hogy aki ekkora összeget ilyen fokig tud elszámolni, az ez! sem világosilásokat adott.

forditolta a

maga

— Mennyi •

— összeg,

l'gy

hasznára.

volt ez az összeg?

emlékszem, körülbelül 200, 000 korona kínul niozgoft ez az

amelyrl nem

Elnök:

Nekem

volt elszámolás.

nincs több kérdésem.

Vázsoniji Vilmos: Micsoda indokol letet

említett,

hozott

amelyek megszerzése érdekében

fel

Elek Pál, miféle üz-

fizette

ezeket az összege-

ket? Méllóztatik-e erre emlékezni?

egij

— Felemlítette a sószerzödést, azután a vasúti refakcia-eggezségel és külkereskedelmi képviseletet. Az egyes szerzdésekéi részletezte, hogy

ezért ennyit kellelt fizetnie, ezért annyit.

—

—

Egészen precízen részletezte? Precízen részletezte, hogy minden üzlet mennyi])e került.

— Méltóztatott

iráslieli

bizonvilék

említeni, is.

hogy a Kazár-féle nyugtán kivül

Milyenre méltóztatik visszaemlékezni?

voll

egyéb

ir.>

—

A/okra ón

ponlosan neiu linldk cmlékf/ni. Scinmirélc

t'gi'S/.cii

van már a flolognak, csak a Kazár nyugtájának összegérc emlékszem. Arra pozitive emlékszem, hogy volt miniszteri tisztvisel oll más nagyobb összeg nyugta Paduch .lózsei

nem

rpljc'gyzésl

csinálliun, löhb éve

Hogy

szignálva.

által

milyen (isszegri szól jjontosan. arra nem em-

ez

lékszem.

— Ezen

Pacluch nyugiál szintén látták az urak?

— Igen. — És kézben —

tartották?

Igen.

-^ Ezen a nyugtán volt már rajta Elek Pál urnák egy elismervénye. fi egy bizonyos összegei visszakaiioll?

Iiogv

— Igen.

— Ezen

hogy

ez

—

—

a

nyugtán

volt

már

rajta Elek Pál urnák egy elismervénye.

ilyen üzletek megszerzésére adatott:'

is

Igen.

\

becsülefl)iró

l)izoitság tagjainak

—

urakon kivül volt-e

—

még más

nem tudom

is

a gról

ez volt-e a

neve a

ur Indiával, aki ezeki'l

a nyuglákal látta?

—

Szckelfi Ferenc.

-- Mikor kel

az

ügy

a Paduch-léle nyugiál lállák az urak.

vagy

tisztázására,

]>edig

egyszeren

akkor

Icllek-e lépése

akeejilállák

a

nyugtát'

Kérdczösk(")dések történ lek-e?

—

Ha nem

tévedek,

pénzügyminisztériumba I

a

bizollság

tárgyalásának

bizluk meg. hogy menjen

é|)pen Székely I-eronccI

és oll itizonyos.

utolsó

IVI

délelölljén

lélekkel

nekünk még hiányzó

együtt

a

Iclvilágosi-

ásókat szerezzen.

— Es

Székely mivel

téri vissza

Elekkel együtt?

— Elekre nézve egészen kedvez véleménynyel.

hogy

I-^lek

állitásail

igazolták a pénzügyminisztériumban, a szóban forgó összegek oda tényleg

megérkeztek és tökéletesen tiszlázlalotl. •— Ezt Székely ur konsialálla. a jelenlegi igazgaló? Tgen.

Vázsonifi: Ki adta az urak rendelkezésére a nvuglákal".'

—

— — —

i;iek

Pál.

Hová kerüllek

a nyuglák? Mikor utoljára beszéltem

vele.

\ nem nyugtázott 200000

azt

mondla. hogy nála vannak.

— 240.000

koronás összegre vonalko

/ólag adoll-e Elek Pál ur IVh ilágositásl, illel\f b*lt-e célzást aria nézve, bog;,'

kinek adta és miért? llárDh/i

Imre (/rf:

ICz

az összeg sokkal nagy.,obb

korona. \ 200.000 koronás összeg

még akkor

is

voll.

mint 200.000

felvilágosítás

maradt, aiuiknr már a tárgyalások végére julotlunk

Sokkal

nélkül

nagyobb

itá

összeg volt íügyöbeii,

l*]lek

Pál afloti

is

róla részleges felvilágositásl, egy

vagy két úrral kapcsolatban. Vázsonyi: Ki volt az az egy vagy két

— —

iir?

Az egyik Horánszkij Lajos volt. M,ennyit kapóit Horánszky iir? Azt hiszem. ÍW.OOO koronái.

-

— — Horánszky Lajos tagja --

volt a niunkárl vécjrfluijló hi:ollsá(ján(ik.'

mint a Magyar Ránk aligazgaló.ja szerepelt

Pál azt mondla és

a dologhan.. Klek

hogy mivel Ilo ránszkynak aránytalanul alacsony volt a fizetése a ])anknál lalán mindössze (JÜOO korona emellett lanliémel sem kapoll, az volt a me;.,' állapodása Elek Pállal, hogy minden egyes üzlet megkötésénél kühin d Íjamegerösiletfe a löbhi aligazgató

ezt

is,

—

—

zást

kap.

is

—

És ennek az üzletnek a megkötését is olyan alkalomnak hogy Ihuánszkynak külön díjazást kellell adni?

lekiii-

lülek Pál.

lelle

— Igen. — Hát ezekért a:

üzlitckért kapta f-t a I2(K(H)() koronái lloráiiszkfi

Lajos ur?

-- Igen.

—

— -

k.'tzöll

Hát a másik ur ki volt? tudom. Van-e tudomása gróí urnák arról, hogy most is elszámolási ditierencia van?

Nem

— Igen. Milyen természet — Abban van a —

-

Amikor ó

hank

l']lek

tudomásom

szerint,

a bankjjól, az volt a megállapodás,

Ferencet kérik meg, hogy

—

10%

ulán.

hogy Székely

legyen a bíró az összeállitásnál. lennek az

összeállitásnak a mibenlétérl annyit Indok, hogy FAt'k Pálnak a

rezervák ulán

Pál

hogy MIek Pál

járnak az úgynevezett latens rezervák

jutalékok

ellávozoll

és

ez az elszámolási dilTerencia?

difl'erencia az én

urnák milyen

a

laleiis

jár.

Erre nézve speciálisan azt

a kérdést teszem lel, hogy ugy lörlé hogy a 10% csak a nelto összeg ulán jár IClek Pálnak? Az eljárás közben felmerüli kiadásokat a terhére irják? Egy általában méllóztalik-e tudni arról, hogy a sószerzödés megkötése kö rül felmerült kiadások cimén milyen összeg jutott Elek Pál terhére?

nik-e az elszámolás,

—

Én

részletesen

nem tördtem

— Ki inditványozta lyesen járjanak

el

a dologgal.

hogy a mostani miniszterelnök urnái szeméabból a célból, hogy meggyzdést szerezzenek az azt,

Elek Pál elszámolásának helyességérl:'

—

-

— arra,

Elek Pál indítványozta.

Ú

hogy

nevezte

t

meg Lukács

rehabilitálja,

László urat, hogy alkalmas személy mert a miniszterelnök ur mindent tud:'

Ili

—

Igfii.

moiulla. hogy Lukárs Kúszió mindcul lucl. a megadja nekünk a kell felvilágosifásokat. Az mert a hiányzó tételekrl Lnkács László nem adoll

Elek Pál

liíáiiy/ó It'lclokrc

a/.l

nézve

ulóbltihan levédeti,

is

l'elvilágosilást.

—

Mit mondott a miniszterelnök?

— Elvettük

az egyes tételeket, mire a miniszterelnök az! mondotta: luflomásom van." Azután rákerült a sor a második, a harmadik

-

..Errnl

téléire, a miniszterelnök mindig azt mondotta: ..Errl iudowásom vni}". Mikor aztán elérkeztünk a meg nem \i!ágil()ll lélelekhez. azl mondta, hogv ftzokról nincren tmlnmása. Nem mondta a miniszterelnök azt. hogy az egyik vagy a másik összegrl ki tud? .\zt mondotta, hogy talán a kereskedelmi minisztériumban néz /iink a dolognak utánaMennyi volt az az összeg, amelyrl a miniszterelnök azl mondotta, hogy nincsen tudomása?

— — — — Körülbelül 900.000 korona. — Szóval az összeg többi részére nézve —

vállalta,

hogy tudomása van?

Igen.

l-^lnök:

Csináltak az urak Írásbeli

lel

jegyzésekel arról a bizonyos

el-

számolásról? (iróf KároUji: Igen.

Itt

is

van.

Elnök: Aluliroitak a

Elek Pál reha-

í

Átnyújtja az elnöknek.)

(Olvassa.)

Kelt

Magyar Bank

és

1912.

március hó

társaság felkérésére eljártak Elek Pál ur ügyében és

bilitálása

eljárásuk folyamán a nevezett urnák a 1910.

1-én.

Kereskedelmi Részvény

év els

felében

rendelkezésre bocsátott

összegek

bank

által

az

felhasználását

iltelleg vizsgálatuk eredményét ablian foglalják össze, hogy legjobb lu

domásuk

és lelkiismeretük

szerint

Elek Pál ur a rendelkezésére bocsá-

összegekbl illetéktelen hasznot önmagának nem szerzett. RudapesI, Károlyi Imre. lllman .\doH. Sándor Pál-" Méllóztalik ezt az okmányt lolt

becsatolni?

--

Ig«'ii.

Becsatolhatom. ÍAz elnök az iratok közé

még valakinek kérdése? Zoltán: ín teljes világosságot kivánok

teszi.)

Elnök: \'an Dvsi]

\<)hia léhát a lak. nionílla

ebl)en a kérdésben.

-- Hogy milyen szerzdéssel kapcsolatos összeggel számolt mindig

ne-m került szó])a, léivxsak olvastam az egyes összegeket, rá és azt nutndla.

Én olvastam

.\z

kérdésem, hogy amikor az urak a niiniszlerelnök urnái vol azt. hogy Elek Pál a sószerzdéssel elszámolt? el.

az

felelt

hogy tudomása van róla. Ilyen formán línlént a dolog: méllóztalik errl Kazár", .^ 2. ()()((. 000 korona,

ludomásal birni'" Erre inondla aztán a minisztereliu)k Kúroliji Imre grólol vallomására megesketik.

a \álaszl.

115

Sándor Píú

oisz.

képvisel,

hall-

vezéiifía/íínlól

gatla ki czulán a biróság.

— a

niáii

Sándor Pál

^'an-e tiuloniása arról,

Magyar Bank

hogy a mull év

íolya-

Kereskedelmi Részvénytársa-

és

ságnál Elek Pál volt vezérigazgató és társai között bizonyos összegek

Mirl

elszámolása tekintetében diíTerenciák voltak?

— A bank

járjunk

felszólitott

amelynek tendenciája oda

el,

ismét a Magyar

Bank

volt ez esetben szó?

bennünket, bogv' bizonyos elszámolási ügyben

hogy

irányult,

igazgatósági tagja.

Ha

azt

lehet-e

bizonyos összegek elszámolását Elek Pál ugy intézte

Elek Pál

hogy hogy a pénzek-

találtuk el,

volna,

bl

a saját hasznára nem vett semmit, tagja lelt volna továbbra is az ^azgalóságnak, amennyiben pedig nem, jogosan hagyták volna t ki.

— Kikbl ez a bizottság? — Gróf Károlyi Imre, Ullmann Adolf állt

és én voltunk annak tagjai. Elek Pál megjeleni a bizottság ülésén és a diíTikultáll összeg

—

elszámolása tekintetében okmányt terjesztett az urak elé?

—

A bank

terjeszteti

és

nem

jelül

volt,

be okmányokat

Elek Pál.

— Milyen összegrl szó? — Az összeg koronán de nem 800. 000 korona. — Mily okmányokat mulatóit be a bank az elszámolás tekintetében? volt

'i,700.0(iO

'i.

oolt

effészen

természet kiadások fog

Megbizást kapott Elek Pál a diszkrét

iUalosi-

tására?

— Igen.

a bank igazgatósága már felmentette volt Elek Páll a azonban Vajda állítása tekintetében ismét vizsgálatol iuditolt és ha jól emlékszem, két okmányt mutattak fel. Az egyik nyugtát Kazár Adolf irta alá és ha jól emlékszem 2.850.000 koronáról szólt. Hivatalos nyugta voll? Volt rajta hivatali pecsét? Arra nem emlékszem. Csak azt tudom, hogy alá voll irva Kazár

Maga

felszámolástól,

— — Adolf. — És — Az

a másik

okmánj?

kissé bonyolultabb volt.

hiszem, körülbelül 8

— Ki —

—900.000

Errl pontos

korona

adalol

nem kaptam.

.\zl

lehetett.

volt aláirva?

Paduch. Ez azonban már inkább elszámolásokból

álll.

mert

ez!

az

ugy tudom, visszaszolgáltallák. Ponlosan erre nem emlékszem, elszámolás voll. mint ahogy a 4,700.000 korona is elszámolási összeg. Az eddigi adatok szerinl a Paduch-féle nyugta 500. 000 koronáról

összeget, l'^z

szóll

—

volna?

— Ugy emlékszem. — Megmondia

800.000 korona.

l'lek Pál. micsíKla (jsszegekel

kezébe?

adoll

Padneh

és

Kazár

— Azl

négy ü/U'lri

liallolliik. Iiogy

volj szó.

üzletrl, agruinen- és orient-szerzdésrl és volt (ímely elttünk ismeretlen volt, ezt

—

nem

.1

snüzlcfról. a luirancs'

még

egy negyedik

üzlet,

nevezték meg.

Ezeknek a szerzdéseknek megkötéséért, vagy mi cimen adta

Nolna a pénzeket a bank?

— Okvetlenül.

Maga a bank adta

át az összeget Elek Pálnak, hogy ily Minthogy ezt nem pertraktálhatták a biróság eltt, azért hívtak bennünket hármunkat, hogy bizonyitsiik, tényleg kiadta-e azokat az összegeket és hogy nem fordított bellük a .saját

diszkrét kiadásokra használja

fel.

használatára.

— Megmondta Elek hogy ezeknek elkönyvelése? — Ezt nem megmondani, meri bank el. — Nem más nyugta, vagy igazolvány? — mert a nyugta csak 2,800.000 900.000 koronáról volíak más összegek — Mit mondott Elek hova az összeget? — Ugy dolog, hogy Elek Pál 4.700.000 koronát kapott történt

Pál.

kellett

terjesztette

a

volt

okirali

Volt.

szólt.

és

De

is.

Pál.

telte ezl

volt a

kellelt elszámolnia.

lük.

amelyrl

mikor féle

és

Az egyes

felvilágosítást

lételeket

nem

felsorolta,

kaphattunk.

láttuk, hog}' tévedés történt a

de volt egy

tétel

errl

közöt-

de azután megkaptuk,

minisztériumban

és erre a

Paduch-

nyugtára rávezetve kaptunk egy összeget, amit a minisztérium

mert, mint a liank javára

irt

lehetett ez az összeg és ezt a

— Xem

mondta Elek

összegei.

Ha nem

elis-

tévedek, 350.000 korona

900.000 koronás nyugtára rávezetve kaptuk.

Pál.

hogy az összegek

a

munkapárti választás

céljaira kellettek?

— Ezt pozitiv formában nem mondta. ezeket? És megkérdezték az urak. kinek felkérésére — Ö maga csinálta az üzleteket, kapott felhatalmazást egyénileg —

fizeti

-

és

jári

el.

—

Kél szerzdés a kereskedelemügyi miiiiszlériumban és egy n pénzügyminisztériumban köttetett. Nekem csak arról van tudomásom, hogy bizonyos összegekei -

—

elismert a miniszterelnök ur és bizonyos összegek lekinlelében a kereske-

delemügyi minisztériumhoz

gei

utasított.

Vázsonyi Vilmos: Amikor a miniszterelnöknél járlak, mekkora összevont kétségbe? Az összegnek kisebbik, vagy nagyobbik részéi? A kisebbik részét. Nem vonla kélség])e. csak azt mondta, hogy

— tudomása nincs. — Mennyire lehel az az összeg a 4,700.000 koronái kitev összegbi.

arról közvetlen

amelyre nézve a miniszterelnök ur tagadta, hogy arról tudomása volna Talán lehelell egy millió, de ennél semmf cselre sem löbb.

'

—

—

.\z

eljárás során a l'aduch-léh' nyugiára nézve

nem

merüllek

fel

117

Padiuiihoz felvilágosítási kérni a nyugta

ikételyek, niiuláii elnu-nl valaki

és elszámolás mibenlétéiör?

—

Elbb

körülbelül

enililettem,

Erre felajánlotta Elek

Paduchhoz

és ott

230^

—^240.000

leheléit

információt.

hogy Székely vezérigazgatóval együtt menjünk

nem tudom. Csak

volt,

amely

összegekrl,

nem kaphallunk semmiféle Meg

megtaláljuk a hiányzó összeget.

mennyi

részét, hogj'

I^ál,

bizonyos

liogy

korona,

1,600.000

azt

nem

koronás összeg, amelyre Elek Pál

Székely azzal jött vissza, hogy a Magyar

találtuk egy

is

tudom, hogy maradi egy

Bank javára

tudott

lett

fedezetet.

irva az a bizo-

nyos összeg.

— A hiányzó összegre nézve mit mondott Elek Pál? — Azt mondta, bármit tegyünk nem hajlandó összeg ez

is,

ben fehnkiyosHást adni. Miután mi

hogy

hova

ez

nem

ennélfogva hu egy bankigazgatónak

fordittalott,

tekinteté-

tudtuk, de sejtettük körülhelüf, í,fi()().()()()

koronát adnak kezéhez, diszkrét kiadásokra, nincs jogom róla

hogy épp

lezni,

ez a 120.000

f eltel e-

korona volna «r az összeg, amit magának

megtart.

— Elek amidn a összegeket? ezeket — Három a negyedikre visszakaptuk az egész tudtuk, hogy az nem — Kinek Lukács urak menjenek kezdeményezése, hogy László miniszterelnök úrhoz, mert ö tud mindent? — Elek Pál ajánlotta nekünk, hogy menjünk Ugy tudom, közfeltárta

Pál,

helyzetet,

azokat az üzleteket, amelyeknek ellenértékéül

felemlitelte-e kifejezetten

az

fizette

ösz-

üzletet emiitett és

szeget és igy

üzlet

ez

jött létre.

az

volt a

fel

fel.

vetlenül azeltt gróf Károlyi

nekünk ebben a dologban

—

denrl

Imre

beszélt Lukácscsal, aki hajlandó volt

felvilágosítást adni.

Szóval, Elek Pál ajánlotta és indokolta, és

fogja

t

hogy Lukács tud min-

rehabilitálni? Ezekkel a szavakkal?

— Ezekkel. — A nyugtákat — Ott még

látta

volt

még

valaki az igazgatóság tagjai közül?

mi hárman. Magyar Álta-

Székely, azután Szalay és

A következ tanú Ullmann

Adolf, a

lános Hitelbank vezérigazgatója, frendiházi tag.

Ullmann Adolf

Elnök: 1912. év folyamán résztvett egy bizottsági ülésen, amelyljen bizonyos diszkrét összegek kiadásáról szóló

elszámolást tárgyaltak?

— Elek Pál

és a

Magyar Bank

felkért,

hogy az ügyel vizsgáljuk

nu'g.

vájjon nem-e fordított Elek Pál bizonyos összegekel a saját elnyére.

—

Mennyi összegrl

volt szó?

— 4,700.000 pár ezer koronáról. — Az uraknak mutatott valamit? — Két nyugtát, az egyik 2,825.000 és

koronáról szóll és Kazár Adolf

volt aláírva, a másik nyugtát Paduch állította

ki,

amelyre rá volt

irva:

118

.Igazolom, hogy a mai napon

Azián \oll

»'gy

koronái visszakapjam. Elek

.']nO.()ü()

késöMii dáliunmal. hogy

!')().

000 korona

Pál.""

vagy

kii'légilteteU

clszámollalotl.

—A amelyet nyertek, mit mondóit? — Precízen nem mondhatom. — Milyen kérdéseket tárgyaltak Lukácsnál? — A kérdés elssorban az 500.000 koiona. felvilágosítás

300.000 korona korona elszámolás a Magyar Bank részérl és azt a lel világosítást nyertük, hogy ez rendben van. Kérdési inlézlünk az 1.800.000 korona tekintetében és erre azt mondotta Lukács, hogy az nem hozzá tartozik, hanem a kereskedelemügyi miniszterhez. volt

visszalérílés, 150.000

Vázsonyi: Elek Pál ur, mikor az urak lolt.

— — — — egyezséget? — Igen, — Azt

l('(j

elöli tiszlázla

magát, mii

hogy milyen célokra adta az összeget? ö a beszéde folyamán azt mondotta, hogy a sószcrzdcssci nexusban van. Némileg? Kapcsolatban van. Más ügyletet nem cmlitcit fel az urak elöli? A refakciát azt

is

állitotlák.

emlitelle,

ezekkel összefiiggésben

hogy a bankok

ilyen

álli

néiiii-

és a:

fizelett.

nagy összegekel szoktak

fizetni

a pártoknak?

— Nem,

st

ellenkezleg.

—

A tárgyalás folyamán azt mondotta az egyik tanú, hogy a Magyar Banknak vezérigazgatója fizetell volna Szlerényi József urnák a nyomása alatt az óbudai választásra 25.000 koronái és csak az vigaszlalla. hogy a Hílelbanknak sokkal többe Elnök: Nepi

Tanu: Megengedi, ügyei tekintetében

hogy egy

fillért

kerüli.

tartozik erre felelni.

nem

sem

méltóságos elnök nyilalkozom.

De

lia

ur.

válaszolok.

Váz.sonyi: Szó voll a tárgyalások folyamán,

hogy

meg. hogy ezen ügyletekért pénzl fog adni kormány melyik tagjával?

—

Ililelbank

adoll az óbudai választásra.

iieszélh;

I

.\

valaki ezt emiili. kijclenlcm.

IClek Pál ur ki\cl

a

válaszlásokra.

Azt mondta, hogy Lukáes László niiniszicrelnök, akkori

A

r.iinisz-

érrel tárgyalt.

Lukács László miniszterelnök ur jnikor nála járlak, ugy hogy mindent tud? Erre nem emlékszem. Azért, meri semmineuíü fontosságot nom lulajdonitotlam azon összeg lekinletében, amely Kazár ur kezeihez leli í'gyész:

ii\

ilalkozoll,

—

'

meri tíszán láttam a nyugtát. Ezulán l'llmann Adolf és Sándor Pál lanukat megeskelték.

fizetve,

]\'.'-

(iróí Aiidrássii

(jyula a kínt'tkezö lanu.

Elnök: Igaz-e és való, hogy Excellenciádnál

Andrássy Gyula

meg

gr.

egy alkalommal Elek Pál és felkérte Nagymél

jph'iil

lóságodat, hogy hizonj'os kellemetlen atrérjai dolgában legyen valamit?

—

Nem

A dolog ugy

áll, hogy Károlyi Imre gról" barátom hogy tegyek egy szivességet neki. A banknál kellemetlenség vaji, Elek Pál otthagyta az állását és kérdéses, hogy az el nem számolt, gondolom 900. 000 koronából valamit a saját zsebjére fordiloüe vagy sem. Ez teljesen felderítve nem lett, kivánalos volna, hogy

igy \£^n.

iiáUnn volt és arra kért,

a kérdés véglegesen tisztáztassék, annál

inkább, mert egyrészt Elek

is

Lukács pénzügyminiszter ur is szorítja a dolgot és kívánja az egész kérdés tárgyalását. Arra kért engem, hogy két más úrral együtt vizsgáljam meg az egész ügyet, adjak errl a Magyar Banknak véleményt, hogy történt-c valami visszaélés, azaz, hogy azokból a pénzekbl Elek Pál Pál, másrészt

forditotl-e valamit saját céljaira.

Ennek következtében jöttem én

össze Elek Pállal. Mieltt összejöttem

volna vele, az volt a válaszom, hogy hajlandó vagyok ebbe belemenni, de

csak abban az esetben, ha egyrészt szó,

nem

lesz

olyan politikai visszaélésrl

amelyet én mint politikus és mint országgylési képvisel tudomásul

nem vehetek anélkül, hogy nyilvánosságra ne hozzam és az illet kormányt amiatt meg ne támadjam, másrészt, ha nem kizárólag esak a pénzügyminiszter ur nyilatkozataira leszek utalva,

hanem

esetleg

aktákból

is

tudok véleményt meríteni. Erre azután azt mondta Károlyi Imre gróf hoszszabb megbeszélések után, hogy akkor nem használhatnak ebben az ügyben és mást fognak felkérni. Rákínetkez nap Károlyi Imre lakásán kozlam Elek Pállal, azt hiszem mások is jelen voltak és arra kéri Pál.

hogy mégis

ször

is,

vállal jani a dolgot.

talál-

lílek

Akkor mondta nekem Elek Pál több-

hogy Lukács mindent tud a dologról, legalább

is

a dolgok oroszlánrészét ismeri, hogy Lukács öt tisztázni is

fogja, ö azt megköveteli, elvárja tle, csodálja,

eddig

nem

tette,

zetben, reméli és leitni és

—

hogy eddig hagyta

meg

v(ni

hogy

Lukács mindent tud

ilyen kinos hely-

gyzdve, hogy

a

jövben

uciii

fugja tovább

hogy tanúvallomásával fel fogja t menteni. bizonyos összegekel Lukács kezei Elek Pál lett említést, hogy

vagy Lukács közvelilésével a pártkassza céljaira szolgáltatott be a Magyar Bank részérl? --- Nem. Ügyé<>z: Elek Pál, amikor Excellenciá
hez,

olyan

hoz

segély-

és

mentési jelleggel bíró

kérést

intézett

Excellenciád-

?

—

Kétségtelen,

hogy

Vdzsonyi: Akkor

izgatott

nekem

is

volt.

van egy kérdésem, miután impressziók

120

kérésiéinek.

IZIek I*:il nvilalkozaln ;ízI a benyomást lellc jíróf uir;i. ugy jeleiiik meg Lukácsnál mini egy könyörg ember, vngy mint egy köveleldzö ember, aki szolgálalot leli és ezérl várjji.

Iiogy j»eclig

iiogy

;iz.

zatol

tegyen.

akivel

Nehé, elkeseredett

egyült

erre

ejidier

esináltn

lelelni.

és

dolgokal.

;i

az

.\zl

meg van

impressziói

gyzdve.

róla

rchabililálö

öt

kcllctfi'

Iiogx

nyijalko-

liogv

licmiiiii

Lukács segélyére

log menni. -

—

És ]u)gy

—

Zíc/ií/

az

ügyri-

gokat,

ezt

Joga

van követelni?

is

Igen.

János grótol lum liallgallák ki. miután kijelenletlf. liogy vf)natknzlag )niniszlersége idején ludhalolt csak meg dol-

ennélfogva a perben

l;inuké])])en

csak

az esetben szerepeibet.

ha felsége felmenti a hivatali titoktartás kötelezettsége Vázsonyi: Méltóztassék

a

felmentés megszerzése

alól.

iránt

De milyen formában és milyen sürgsséggel? Vázsonifi: Ez már nem az én dolgom, ez a törvényszék Elnök: A bíróság meg fogja tenni a felterjesztést az

intézkedni.

Elnök:

feladata.

igazságügy-

miniszter utján.

Ezután gróf .\ndrássy Gyula

letette az esküt.

György elnök két Horánszky Lajos lanu

Balof/hy !

Ti za

tanúnak

h"f?y

''fíyil^-

bejelentést

tesz.

jelentkezett, a

\/

másik

hogy ma egy levelet kapott yróf Tisza Islvánfnl, amelyben tanuként való kihallgatását kéri. Víjyész: Tisztelettel inditványozom. hogy gróf Tisza István Öexcel-lenciáját tanúként beidézni mélfózlassék. mert tény az, hogy nem akapi'dig.

jelentkezik

j

dályozta

meg

az interi>eliáció megtételét.

Az elnök ezután felolvastatta Tisza István grófnak következ levelét: ..Méllóságos Elnök url Désy Zoltán azt állitotta hogy az interpelláció megtételét megakadályoztam. Miután ezen állitással szemben a helyes körülmény megvilágitásál szükségesnek tartom, ezen körülményre vonatkozólag tanúként való kihallgalásoniat kéiem. \ holnapi napot Debre-

cenben

kell

löllencni,

ezért

mcllózlassék

táviraliiag

érlesiteni.

mikor

jelentkezzem". Vázsiiiu/i \iinn»s:

A/

a k<>rülinén\.

ennek az ügynek eibirálásanál

teljesen

amelynek

i>ix;onyilásáróI szó \aii,

irreleváns.

Ilyen

lanukéirl

való

jelentkezés alkalmul szolgáihal arra. hogy

mindenki jelentkezzék lanu vallomástélelre s akkor az ügynek se vége. se hossza nem lesz. Akár volt alkalom sürgs inlerpellációra. akár nem. annak elbírálása telje-

sen felesleges.

töki

Désy Zoltán: \ vizsgálóbíró elölt elmondottam, hogy 23-án csütörnap volt. nem volt inlerpelláeíós nap. azérl, kellelt sürgs ínler-

121

vayy

pi'lh'uióia.

n;ij)ii

iiuhlölli

l\'Iszólal;'Ksia

A következ

i'iigo.lélyl

kóiiicni.

EzI

az

mikor inierpellációs iiaj) volt, a Háznak nem voll ülése. A rákövetkez héten egypár napig az ellenzék és kormány közöil béketárgyalások indullak meg. amelyek alkalmával barátaim kértek, hogy a küszöbön lév békét ne zavarjam meg felszólalásommal. Ekkor következett be június 4-ike. .\z ellenzék által elfoglalt és általam helyesnek talált álláspont kötelezeti arra. hogy a Háznak Tisza István gróf elnöklete alatti tárgyalásaiban részi elnök

lut'glagadta.

szoinbalon,

ne vegyek. I-Unök:

A

líirói'Ág

dönteni fog ebl)en a kérdésben.

biróság tanácskozásra vonul vissza. Rövid tanácskozás után:

.V

Mieltt a l)iróság ebben a kérdésben határozatot

hlnök:

hozna,

felkérem a vádlottat, nyilatkozzék abban az irányban, hogy csütörtöki

napon

hogy interpellációt intézhessen.

kérte-e,

Dcsy: Igen. csütörtökön.

Elnök: És Tisza István gróf a képviselház elnöke moglagadla?

— — —

Igen.

Azt

mondta, hogy nem sürgs?

is

Igen.

—

Azután

—

Nem. szombaton nem

-

])arálainak

majd meglarlod máskor." mire Tisza

A

rábeszélésére állott

az

iiderpellációtól?

mondta: ..Nem sürgs, mondtam, megtartom szond)alon.

Erre

azt

válaszolta: ..Igen. ha lehet.

azt

el

volt ülés. Tisza azt

""

biróság ismét visszavonul tanácskozásra.

Rövid tanácskozás után az elnök kihirdeti a biróság határozatát: .V biróság a következ végzést hozta: .\ törvényszék gróf Tisza Istxánnak tanukénti kihallgalását elrendeli, még pedig aJ>ból az okból, miután a vádlott szempontjából ebben a bünperben mindenféle vallomásnak jf lentsége lehet és ezért a biróság nem zárkózott el Tisza gróf

meghallgatásától.

A

felek a végzési

Elnök:

A

tudomásul veszik.

biróság holnap délután négy órára idézi

meg

Tisza István

grófot.

A következ tanú Jeszenszky Sándor elnökségi

miniszter-

államtitkár.

Fkortcs

Kállai] biró felolvassa a miniszterelnöknek átiratát,

anu'lyben

jelenti,

hogy Jeszenszky Sándort a

nem

és

államtitkár

hivatali

fel, mert nem személye, eldje hatásköre alá es és a rendelkezési alapot illet lényekrl tehetne tanúvallomást, tanúvallomása a közérdekbe ütköznék,

kötelezettsége

titoktartás

hanem

mentheti

hivatali

a hivatali .4

alól

titoktartás alól

tanii:

való

felmentés

Ámbár nem vagyok

a

megtagadása tehát indokolt.

üloktartás kötelezettsége alól

fel-

122

mégis kéicm.

mentve,

mélló/las.sék

iiu'f,'eiigf
hogy egv

kijelenlésl

meglegyek.

Zboray Miklós: Nincs itl helye. Vázsonyi Vilmos: Vagy fanuvallomást Jcs-eiiszky:

1910.

év lavaszán.

a

vagy nem

lesz.

napol

lesz.

meglialározni

közeleliljiöl

nem ludom, Elek Pál ur jelezle elöltem azt. Iiogy a rendelkezési alap számára egy nagyobb befizetést kivan lenni. Elnök: Ez már tanúvallomás. Én koilálozva vagyok és kíWve vagyok a kérdések megtételében. Zboray Miklós: Adja Elnök:

Nem

a hírlapokban.

le

lehet kihallgatni.

Ügyész: Más viszonyokról

is

van

tiuloniása. esak a rendelkezési ala|)

tekintetében van korlátozva.

Vázsonyi Vilmos:

Nem

lehet szétdarabolni a dolgokat. Zichy János

gróf kihallgatásánál teljes lojalitással elismertem, hogy csak íelmentés

alapján mondhatja az állításra, hogy

el

vallomását, habár teljes

panamára

és

jogom

volna arra

leli

korrupcióra nincs hivatali

Az

litok.

ellen

a felfogás ellen azonban, hogy az államtitkár ur vallomást tegyen oly

tényekre vonatkozólag, melyeket a nyivánosság eltt felfedni jónak

Iái.

azokról a tényekrl pedig, melyeknek nyilvánosságra hozatalát helyes-

nek nem tartja, vallomást ne legyen, minthogy ilt az hivatali ténykedésérl van szó. vagy engedtessék meg, hogy mindenre kiterjedleg legyen vallomást, vagy pedig, sajnálatunkra, egyáltalában

vallomására, mert a tényeknek

tálunk

törvény

imperalive rendelkezik

és

szétválasztása

ilyen

módon

való

nem

reflek-

lehetetlen

és

a

belecsuszlatása

a vallomásoknak arra nézve, hogy Elek Pál mit mondott és míkel nem.

semmieselre sem engedhet meg. Maf/yororsznifon

az

En különben sem

államtitkársári

és

lehetek arról, hntjy

fökortesséy

teljesen

azonos

foyalom.

Elnök: Rendreulasiloni. Vázsonyi: Bocsánalot kérek, a lényeket állapítom meg. A törvény

kimondja, hogy semmikép alól

nem

ballgalbaló ki

az.

aki a hivalal()s litok

felmentve nincsen. Amit mondtam, az tartalmára nézve, ha a

fejezés

helytelen

cáfolhatja,

is

volt.

annyira köztudomású, hoyy senki mey

ki-

nem

hogy magálxm a miiu'szterelnökséi/lxn szerneztctik Magyar-

ország választása és a magyar állam közegei állal a mi adófúléreinkböl fizetett fizetett

közegek ált
megtenni.

Elnök: A bíróság dönteni fog ebben

a

kérdésben, .\ddig a tárgyalási

pár percre felfüggesztem. Szünet után Baloghy Gyíírgy elnök

kildrdeli

a bíróság

végzését.

1

amely ugy

szól,

hogy

.leszcnszki/

Sándor

nem

Iduiil

halhjaljd

o-j

mtn

ki,

l

a pent'iKllarlás értclméjten miiKhuldig, aniig a liioklarlás kölelezi'llsége

íelmenlve nincs, hozzá lanui minöséghcii a hlróság kérdéseket

alól

nem

iniézhet.

Scllcy föügyészhi'lyeltcs ez ellen a halározat ellen senimiségi panaszl jelent he.

Kazár AdoU miniszterelnökségi segédhivatali folvastatja

lárgyalás

miniszterelnöknek

a

hogy

szól,

be eznlán a

kérette

igazgatót

öt

sem menli

fel

átiratát,

a

elnöke.

Fel

Kazár nem kapott

amely

ngy

felmentést

titoktartás

sége alól. Az átirat teljesen azonos

kölelezell-

szöveg

amelyben

azzal,

inenlését

miiiisz-

a

lerelnök Jeszenszky Sándor államtitkárnak a titoktartás alól

való

i'el-

tagadja meg.

Elnök: Van a védelemnek valami indítványa?

Vázsonyi Vilmos: A törvény ellen nincs én természetesen

nem

állok

el

módomban

senunil

lenni,

a tanú kihallgatásától, a döntési a bíró-

ságra bizom.

Elnök: Mivel a törvény egyenesen tiltja azt, hogy a biróság kihallgasson tanút olyan lényekre vonatkozólag, amelj'ekel min! közhivalaliiok Indott meg,

Kazár Adolfot nem hallgathatjuk

ki.

Vázsonyi ^'ilmos: Elég nekünk annyi, amtnnyit délelölt halloltuidv. (Derüllség.)

Paduch József hivatali ()l

5(j

föigazgalól

éves pénzügyminiszteri segédhallgatta

ki

ezulán a biróság.

ugyanis a miniszterelnök ielmenl.'tle

kötelezettsége

a

alól.

Elnök: Miféle összeköttetésben

állolt

Ön

a

Magyar Bankkal?

— — —

Semmiféle összeköllelésben nem álloltam. Mi a hivatali leendje Önnek?

—

K pör során

Ffelügyelet az összes segédhivalalok iiodának is fnöke vagyok. nyugtát

álliioll

Magyar Bank

Paduch József

tiloklarh'is

ki.

felmerüli,

íolöll,

einellelí

a/,

elnöki

hogy Ön egy lekinlélyes összegrl szóló

A nyngla OO.OOO koronáról

szóloll

és

|»edig

a

javára.

— Elek Pál 1910-ben bizalmi — Milyen rendeltetéssel? — A rendeltetést nem tudom. — De hiszen ön segédhivatali ilyen átvételére? — Parancsra átvehettem.

lelélkéi)en

lelell

nálam

:)(H).(M»()

koronát.

silva

letétek

Hát

ki parancsolta?

igazgató,

hál

hogyan van

feljogo

124

A —

— — —

pcnzü(/ijiuinis:!ir

iir

iiioiidollfi.

hogv én vegyem

át.

Ki volt akkor a pénzügyminiszter?

Lukács László. Milyen nyugtát

ki nz

állitott

Egy levélpapirosra irtam

azt.

összegrl?

hogy ..Elismervény OO.OOO koro

náról. amelyet átvettem."

— Mi az összeggel? — Ki de csak késbb. — Melvik hónapban? — 1910. évben vagy — Amikor Ön a pénzt, mit —A Wertheim-szekrényemben történt ezzel

lett fizetve,

öszszel

télen.

átvette

csinált vele?

saját

— — —

— — — — —

riztem.

Kötött bankókból állott az az összeg?

Én megszámláltam. Hát mi

Egy

is

történt azzal az 500.00!) koronával?

része vissza

Mikor

lett

Lehet, hogy

Mennyi

Én

lett

fizetve,

egy része pedig elszámolási nyert.

egy része visszafizetve?

lett

1910 végén. visszafizetve?

300.000 koronát fizettem vissza Elek Pálnak saját kezéhez.

Ezt a lényt ugyanarra a nyugtára,

szines

ceruzával

maga Elek

Pál

vezette rá.

—

Hál a különbözettel mi lörlént?

—

Elszámolást nyeri.

—

Ki számolta el?

— Nem tudom.

—

Hát akkor honnan ludja. hogy elszámolást nyeri? Lukács László miniszter ur azt mondta, lu)gy fizesscni vissza ludja. elszámolási nyert. a ."ÍOO.OOO koronái, a többi része, amint Kállaif lüró: Ön azt mondta, hogy a 200.000 korona elszámolási

—

azi

-

nyeri.

— — —

Hát hová

Ön

be? íizettem be.

Nyugta ellenében?

Nem.

Elnök: Hát

—

fizette

A miniszterelnökséghez

Nekem

Várso/ii/f

ott

csak

u(jy

vándorol a pénz mindenfelé:'

megi)aranc5olták. hogy adjam

Vilmos:

De személy

át.

szerint kinek adia ál?

Báró Skerletz miniszteri tanácsos urnák. Azt a bizonyos bizalmi letétet mikor vette ál az igazgató ur? Én az OO.OOO koronát 1910 nyarán kaptam kézhez. íílnök: Melyik hónapban? Talán júniusban. --

— —

—

12,-)

—

luoiidja.

azl

()ii

jobban mondva, liogy

liojíy

On

az

OO.OOO koronára

visszafizetés

történt,

300.000 koronái visszafizetett Elek Pál urnák.

Hál hol van errl a nyugtája? A nyugta ott maradt Elek Pálnál.

— — Hát hogy adhatta a nyugtát olyan pénzrl, amelyet Ön Hiszen Önt akármikor gyanúba foghatják. — Én arról a pénzrl, amelyet nem kaptam nyugtái. ki-

át

íizeletl?

visszafizettem,

Vázsnmji: f)n bizalmi leiéinek nevezte azt az 500.000 koronái. Hál

van ollan másféle bizalmi

—

Paduch

Fejérvárif

római

is?

vallomására megeskeüék,

Józsefei

hallgatták

l)áról

leiét

Igen.

Imre báró 42

kalholikus.

éves.

wieni

nyg. fispán, néhány

társaság igazgatósági

munkapárt

majd Fejérváry Imre

ki.

tagja.

.\

születés, részvény-

védelem l. mint a

végrehajló-bizollságának

tagjai,

Fcjérváry Imre br.

arra

nézve kéri kihallgatni, hogy a miniszlerelnökséglöl és a pénziigyminiszleriumlól milyen úton-módon kerültek a pénzek a választási kasszába.

Elnök:

.\z

1910. évi választások alkalmával

Ön

lagja volt a

munka-

párt végrehajló-bizollságának?

— Igen. eladója voltam. — Azt mondják, hogy Önhöz bizonyos pénzek kerüllek választási célokra. — Én semmiféle pénzt nem kezeltem, a kezelés ellenrzésével sem voltam megbizva. ennélfogva én a bevételekrl semmiféle

nem

Vázsom/i Vilmos: Hát a kiadásokról.'

Tanú lem

felvilágosilásl

adhatok. (az

(Derültség.)

elnökhöz): Tartozom erre felelni? Bizalmi állási

löllöl-

be.

Elnök: Ha a válasz Onrc nézifc crkölcsilcc/ megszégyenít volna, okkor nem köteles. Tanú: .\kkor felelek. .\ kiadásokról más felvilágosilásl nem adhalok, mini azl. hogy jelenlélemben igenis eszközöllellek több izben kiadások.

Vázsonyi: Ki kezelte a pénzl?

— — —

Nem tudom. Hát ki eszközölle a fizetéseket? Rajner Béla dr., a párl titkára, továbbá a miniszterelnök meg-

Kazár .\dolf miniszterelnökségi figazgató. - Ezek fizetésekel eszközöllek páricélokra?

bizollja.

— —

Igen, párleélokra. l'gy-e,

akkor válaszlások vollak?

I2f)

—

Igeii.

Vázsoniji: Szóval, a párUc'-l és a képviselválasztás bizonyos lesfvéri

viszonyban

De

volt.

bogy

szó van arról,

itl

a

Magyar Bank egy nagyobi)

összeget adolt a kasszának.

— —

Indok

Errl

Uulomásom,

nincs

csak

ballomásból

és a lapokból

róla.

Én

a kérdést csak azért teltem

lel.

mert tudomásom szerint

Ön

alelnöke a Hungária bizlosiló társaságnak, ez pedig egyik alapítása Magvar Banknak. Szóval. Ön közvollenebbül is ludhafna errl. Abban az idben a Hungária még nem létezett.

a

—

Minthogy kérdezem még. hogy Vázsoniji:

azt

kél bizonyítási a tanú ur

indítványom

tudomása

csak

elutasittalott,

szerint kiteltek-e

azok az

összegek 4.800.000 koronát?

— Az

összegekre neni emlékszem.

Fejérváry Imre bárót vallomására megesketik. Horánszkij Lajos budapesti bankigazgató volt Horánszky 130,000 koronája

— Az

volt

itt

1910. évi választások alkalmával ön a

munkapárt

zeti

Mi

végrehajtó-bizottságának

-

lasztási

—

nem-

tagja volt

a teendje?

— Kizárólag a választásokra —

a

következ tanú:

Van-e tudomása

arról,

szorítkozott a

hogy

teendm.

választási célokra a

munkapárt

vá-

kasszájába bizonyos pénzösszegek folytak be?

tudomásom

Közvetlenül

foglalkoztam.

Nem

is

nincs.

Soha ezekkel az ügyekkel nem

hallottam, kinek a kezéhez jutottak

— Ki kezelte a pénzeket? — Azt hiszem, a miniszterelnökségen kezelték. — És a kinek az utján történtek? — Nem ttidom.

ily

összegek.

Xem tudom

biztosan.

fizetések

— Önnek tulajdonképpen mi volt a teendje? — Kizárólag admínisztraciónálís ügyek, jelöltek kiválasztása, az ezzel kapcsolatos választási teendk, érintkezés a vidékkel és ehhez líasf)idók.

— Képvisel abban az idben? — Nem. — Akkor hogy ehhez a — A nemzeti munkapártnak voltam bizalmi voít

jutott

dátumot nem vállaltam,

— Nincs

lisztséglTl>z?

a ])ártot

arról tudomása,

lérfia és

minthogy maii

ebben az irányban óhajtottam szolgálni.

hogy

a

Magyar líank

a választási célokra

Itlemes összeget juttatott volna?

—

-

ily

Nincs, mert soha

])énzeket

nem

ily

kezeltem,

VázsoDiii X'ilnius:

.1

természet üzletekkel nem foglalkoztam, át

nem

lárijijdJás

ulallam és

ki

nem

során fflmcrüjl.

solia

fizettem

Iioí/ij

it/nzíffitn

ur nz

J

]'27

l'Ack

í/f'.sT /,/•(''/

l'ál

összegbl bizomjoa összegei

rendel lxc:cscr(' hoesáloll

kapott volna.

— Én a magyar Bank igazgatója vollani

és

mini ilyen jogol loimál

hogy az igazgalóság tagja legyek, ami tantiémmel járó állás. Az intézet megigérte a kinevezést, azonban ez nem következett be. így kíizöllem és a Magyar Bank között megállpodás jött létre, amely szerint lam

arra,

én az intézet tranzakciójában továbbra

gálataim esetröl-esetre honoráltatnak.

mehjet

is

közre fogok

Igij jött létre

mködni

és szol-

az a 130.000 korona,

különböz összegekben kaptam kézhez. Idközben, amikor az Elek ügybl kifolyólag vizsgálat történt, hallottam, hogy a 130.000 ko-

Pál-féle

rona ebben az összegben van elszámolva és gróf Károlyi Imre ezért kifoemelt, amennyiben a vezetségnél ezt szóvá tette és pedig teljes minthogy ily honorárium nem szokásos. Amikor ezt megtudtam, mindent elkövettem, hogy gróf Károlyi Imre ez irányban folvilágosittassék és méltósága ezt teljes megnyugvással vette tndomfisul. Nem iga/ az. Ivogy én más cimen kaptam volna pénzt. .A 130-000 koronát micsoda tranzakcióra fizették ki:' Arra már iiem emlékszem. Még egi] kérdést. Most Berlinben méltóztatott lenni. Uádenen út

gást

is

joggal,

jött

— — vissza? — Bádenen A tanú

"

ott

át,

meglátogattam Elek

miniszteri tanácsosi hallgatta ki a biróság. létre a

Pált.

mege.skelése után báró Pongrácz Ainee pénzügyminisztériumi

A lanu

elmontlla. miként jíWl

sószerzdés.

—

1900 eltt, amikor az els sószerzdés

meg

lett

kötve, a sót a kincstári sóhivalalok árusították és volt

egy-két sókeresked íalta,

hogy a

só,

is.

A

mint élelmicikk

és

kereskedelmi cikk.

az állami halóság, vagy hivatal állal

hogy

ez a

Pongrácz Vince a sószerzdésröl

kincstár azonban azt lapasz-

nagyon nehezen közvetithel ugy,

közönség érdekeit megfelelen

kielégilse. Meglátta ezt a keres-, kedelmi részvénytársaság és ajánlatot adott be a pénzügyi kormányhoz a sóárusitás átvállalása

désl.

dolgában. Akkor kötötték

meg

az

els sószerz-

amelyet, amikor 1910-ben megujitottak, a telekre, briketlirozásra,

marhasóra

és iparsóra vonatlvozó

szerzdésekkel egyesitették. A marha-

vonatkozólag Désy áll^litkár felmondta a szerzdést, de ezzel voltakép csak azt akarták elérni, hogy a többi szerzdéssel egyesittessék. Az uj szerzdésbl a kincstárra nagy elnyök haramiának, amelyek tiz sóra

esztend

alatt

javaslatomra

hónapra 25 I'llnök:

nvujtoll?

számitásom kötötte

millió

szerint

meg

kamat

a

8.886.520 koronát tesznek

minisztérium a sószerzdést.

ki.

Az én

A bank

tiz

nélküli hitelt kapott.

Mennyi kamaiol szedhetett

a

bank

azért a hitelért, amelyet

1

28

—

kamatláb nem

A-

megállapítva.

voll

Vázsonyi: Szabadlábon

(Derültség.)

volt.

Báró Pongrácz Vince: A banknak számitásom szerint a sóüzletbül évenként tisztán 300.000 320.000 korona baszna van maximálisan. Elnök: Tárgyall ön VAck Pállal és A'ajdával vagy .Szalayval ebben a

—

kérdésben ?

— Majdnem minden bélen napon Kosztkn jogügyi — ni'm bogy Magyar Bank pártkassza kél

igazgalú köz-

benjötte mellett. .\rrúl

lud.

a

a

céljaiia

ezen

szerzdés megkötése ellenében jelentékeny vagyoni elnyt áldozoll vrdna

—

Nem

—

.\

-

-

".'

tudok.

bank minden kíuiilniények közíWt megkai)ta volna a

sószer-

zdést?

—

Meg kellett kapnia, st a kormány kényszerhelyzetben voll, mert nem köti meg. felfordulás áll be. minthogy akkor más helyeken kéthárom szerzdés, amely nem jár le. érvényben marad és a dolog összeba

bonvoló(^. í'ífyesz: Volt-e

más ajánlattev

a sóárusilásra

abban az idben?

— Nem erre Désy: Pályázat szerzdésre? — Nem. — Mikor méltóságod i-nnek az ügyosztálynak élén — 1909. év nyarán, addig az ügyosztálynak voltam vezetje. — Kinek a minisztersége kölölték az els sószerzdést. — Lukács els minisztersége — És meddig az érvénye? — december — Volle tudomása a sóügyekben icnniorgú zavarokról, nevezetesen volt.

iralott

foglalta

ki

a

el

a/,

állását?

i

elnr)ki

a

alalt

alalt.

tartott

1910..

végéig.

hallolt-c arról a

\

izsgálalról.

amelyei lOOT-bcn larloliunk"'

Igen.

—

Méltóságodat szintén

—

Igen. Av. én kiküldetésem egv speciális dolugra vonalko/oll. ked

-

vezménves áru só

—

kikiil(l()ll('

a

niinis/ler nr

'

kivitelére.

Méllózlaloll értesülni arról, bogy a láisasággal szend)en szigorú

rendszabályok léptek éleibe? Igen.

—

Kzl

méltóságod

voll

szives

clrindelni.

Mik voltak annak költségei? 6000 korona, de ujabban ezt a dupláján leiül is emelték. Azt akarom konstatálni, bogy 190N. július én kény leien

tam ellenrzési

1

létesileni.

(Poin/ráczhnz

):

Van^-e

vol-

Unlcunása arról, hogy

a pénzüg>'fniniszternek tervei voltak az államvasuli raktárakkal e kérdés

1

'JD

vonakozólag, ainennyi))en ö excéllenciájáiiak az volt az jövben a máv. raktárakkal oldja meg a kérdési?

megoldására

álláspontja, "hogy a

—

Az

Igen.

1911. évi köUségvelési sójövedék indokolásában

A

laláíkozunk

is

hogy amennyiben 1920-ig megújítják a szerzdését, álbocsálja az összes inveszlicióit. Az inveszíiciókra vonatkozólag konslalálom, hogy azok nem lettek hivatalosan felvéve és a társaság könyveiben nem szerepelnek. Méllóztalik az állami adatokkal.

bevételek

társaság arra

is

lett

ajánlatot,

növekedésére vonatkozólag az

1910.

évi

kezelés

adalail

is-

merni?

— Igen. — Az 1900— 1910. bevételek nemcsak hogy növekedési nem mutatnak, hanem ellenkezleg, csökkenést. — A zárszámadási visszaesést nem ugy magyarázni, liogy a/ évi

lehel

a sóíorgalom csökkenése, mert akkor belement a kormány ab])a, hogy a vasutak utján árusítja a sót és épiltetünk 60 80 ^asuli raktárt, amit ki

—

kellett fizetni.

Dcsy Zoltán:

Nem

errl van

szó.

A

kérdés a következ:

mint sójövedék ket, az

mint sótermelés. A kiadások

és

1910. évi

A sójövedék

cimen vannak elszámolva,

összes bevételei az állami zárszámadásban két

is.

()sszegezve a bevétele-

eredmény kedveztlenebb a kincstárra nézve, mint az

1900. évi.

— akárhányszor meglörlénhelik. — A kérdés hogy az 1910. bevétel csekélyebb bevételnél. — — A bevételek nem emelkedtek a társaság aerája Ilyesmi,

voll az

évi

az,

évi

1900.

Igen.

tehát

Az

alall.

ebben semmi társulat sem idézhet el szapo rodást, csak az emberek szaporodása. Dacára annak, hogy az emberek száma jóval szaporodott, a sójövedék kisebb volt 1910-ben, mini

élsó tologyaszlási cikk és

1900-ban. Ezzel szemben a kiadások kedtek.

A

sóhivatalok

is

nemhogy

megszüntetése cimén

ai)adlak volna, de emel-

min

meglakarilást

ért

cl

a kincstár?

—

12 sóhivalal megszüntetése folytán évi 190.000 koronát.

— Bocsánatot

kérek, ezek az adatok helytelenek, a valósággal

lokegyenest ellenkeznek, meri a zárszámadások adatai szerint költségoetések

hom-

('(/nfelöl

indokolásának áttanulmányozása szerint 127.000 korona lelt volna a

és

másfelöl a

az

1910. évi költségvetés elirányzatában

Ez az elirányzatban 77.000 koronát tett ki, a ténykiadásokban pedig leapadt 66,000 koronára. Ennyi a megtakarítás és egy fillérrel sem több. Ezek a számok meg vannak örökítve és be

megtakarítás. leges

fogom

csatolni.

A sóhivatalok megszüntetésére az els iniézkedés

az 9

1

.'.n

1913.

köllsógvelésl)eii

évi

líulóiil.

amikor elirányzatba

korona. Az 1904. évi köllségvelésben nagy

vételett

nieglakarilást

600;)

céloztak.

Az

indokolás szerint személyi járulék és dologi kiadás cimén 121,000 korona lett volna a megtakarilás. Mindezek az adatok annak idején a törvényjavaslat indokolásában voltak. Ezt kívánom konstatálni.

Kállay biró (A tanuhozi:

—

•

Honnan van

Nem tudom méltósága honnan

mitottuk, hogy 12 sóhivatal

ez a differencia?

Mi

veszi az adatokat.

sznik meg

és

ugj' szá-

mindenütt a megfelel

sze-

mélyzet megtakaritása busásan kihozza a 190.000 koronái. Désij Zoltán: Erre vonatkozólag bátor

következ évek lehetett

leszek

nem

annakidején egy számitás, de

csatolni az

amelyekbl

költségvelési indokolását,

hajtatott

1905-ben nemhogy beszüntették volna a sóhivaialokat, kezési állapotba helyezett sóhivatalnokokat

—

és

hogy az végre, mert már

hanem

a rendel-

berendelték.

mert a tisztviselket sohasem bocsátottuk

Igen,

1903.

kiderül,

Ha

el.

valaki

meghalt, annak helyére olyat lettünk, aki azelöll egy feloszlatott hivataliján dolgozott.

Désy Zoltán: Hiába beszélünk,

a

zárszámadások

és költségvetések

adatai ki fogják deríteni, kinek van igaza. lín állitom, hogy az összes nu'gtakaritás személyi járadék és dologi kiadás szerint, költségvetés sze-

127.000 korona az indokolásban, az elirányzatban 77.000 korona,

rint

lénylegesen pedig 66.000 korona. Erre nézve bátor leszek becsatolni az

1900

— 1910-ig

számadásait

terjed költségvetéseket

és

bekérettem ugyanez évek zár-

is.

Kállay biró: Ezek a sóhivatalok és az leg

olt

felsorolt

személyek tény-

megvoltak?

lanu: Tizenkét sóhivatalnál. Akkor még a mai illelményi'kkel nem birlak, de a

Désy:

mai illetményekkel

A sómennyiség

ez az összeg jön ki.

fogyasztására

vonatkozólag hamis

foglaltatnak az iparsói illetleg. Az 1909-iki zárszámadás

is

adatok

már 400

és

mázsa iparsóról beszélt. A Méltóságod által ismert vizsgálat számszeren állapitól ta meg mert leszámoltalás lett elrendelve az adatokat, amely leszámolás szerint a Méltóságod adatai képtelenek. .V zárszámadásban részletesen közölve van a sójövedékbl befolyó i'gynéhánj-

—

—

jövedelem, az iparsó ára pedig métermázsánkint 76

fillér

és 116

fillér.

Tanú: Igen.

— Akkor semmiképen sem állanak azok az adatok. — Csak a kérdési vagyok bátor rnél lóságához azt

vevség

a leszámollatásokat,

intézni, a számamikel megkezdellem annak idején, meg-

larlja évenkint?

—

Tavaly

^

tartott,

annak az

adatait

belerjeszlellc

nekem.

— Akkor logoiu kóiiii eredményének l)ekérésére. Elnök: Méltóságod

iiu'Ilósóí^'os ('Iii()k ural, a

holnapi nai)ra elküldeni.

les/ szives a

Désij: Azl méltóztaloll mondani, hogy

volt lelmondás.

Az

a

lelmondás

a részvénytársaság beadványa,

teljes

Tanú: De a másik kellel!

nem

dolgozni

—

A

november 29-én nem

amelyben azzal fenyeget, hogy felhagy

Ha átveszem

a ftelepet, tud olt

se Ind.

kérek, ur vagyok, meri államkincstár vagyok!

volna

olt.

mködése

— Nem. — St, drágább. — Drágább sem. meri — Bocsánatot kérek,

olyan áron. amennyit kérnek. Többel

ftzeliii

ludoll volna

társaság

1906.

jogerejü felmondás, amit bizonyít

a sókereskedéssel 1907. évi májnsban. dolgozni tovább?

— Bocsánatot — Meg

lavalyi leszáuiollalás

mellel

I

olcsóbbá válik

a só?

szerzdésben meg van állapilva az ára. év óla mellékelve vannak a hirdetmények, amelyeket Önök is kiadtak, azok azt mulatják, hogy a marhasó ára relalive, értve a korona differenciál, nincs meg a \ korona ditíerencia a 900 és 901 -i marhasó ára között. a

tiz

Elnök: Van ennek jelentsége? Désij:

Bocsánatot kérek, miután a vád szivcs volt az állami el-

nyökre hivatkozni, magam iráni kimutatni, hogy ez nem áll. Elnök: A lanu jóhiszemen Désij:

senki

sem

ország iráni tartozó kötelességem

és az

állítja.

A taminak jóhiszemségét becsüli, aki .szerencsés

és megbizhalóságál nálamnál többre voltam vele hosszn ideig dolgozni. De

valamivel többet és hosszasabban foglalkoztam ezzel az ügygyel, igy tiszteli barátom megengedi, ba kélségbevonom állitásait. Miután konstatálom, hogy a bevételi t()bblet

a só ára

nem

lett

nem

állott

el. kiadási apadás

nem

állott

el.

olcsóbb.

Vázsomji: Azt méltózlatoll mondani, hogy kényszerhelyzetben vol-

hogy kiadási többlet volt, mert Wekerle excellenciája raktárakat épített a vasutaknál, elkészítend az önkezelésl. Tehát megvolt az elkészület. Hol volt a kényszerhelyzet, hogy só nélkül marad a magyar? Tanú: Bocsánatot kérek, ez felfogás dolga. tak és a kihallgatás további folyamán,

— Én hiszem. — Ha a vasút is

azl

kezeli és árusítja a sót. akkor nem állott volna kell mennyiségben rendelkezésre és még Wekerlével szemben is, akinek pedig szakértelmét nagyra becsülöm, kijelentem, hogy ez képtelenség. 9*

132

—

^

Kélíéle lell'ogás van, a

II.

Endre

korabeli,

hogy

ki kell adni

bérbe a kincstári javadalmakat, a másik a jelenlegi.

— Nincs kiadva.

— Csak a kezelésre

és kap tiz hónapi fedezetlen hitelt. Mivel méltózhogy a koaliciós kormány alatt tizenkét millió korona iVdezetlen hitelért kedvezményeket ajánlott a társaság, ugyanolyanokat, mint az ()nök kilünö szerzdése alkalmából 25 millió korona fedezetlen tatik indokolni azt.

hitelért.

— Ez a tárgyalások folyama

liót

nak fejében az

alatt merült fel s szó volt. hogy 12 milmi azonban még mindenféle kikötést kívántunk, ankérték, hogy emeljük fel. Hogy valaki megadta vagy nem,

kértek, miután

nem

azt

az én dolgom.

— A koalíciós kormánynak ajánlatban már szintén beígérték, 920-ban díjtalanul átmennek az állam tulajdonába/ — így van. — Tudomásom van — Megfelel-e a tém' éknek? — Azt nem tudom. — És történt valami? A zsákok dolga még mindig zárt? — Még nincs tett

hogi] a berendezések

róla.

elintézve.

Tanút vallomására megesketik.

—

A zsákok

tekintetében

hogy a textílgyászerzdés megkötése hogy a Magyar Bank kíjátsznán a

méltóztatik

losok országos egyesülete Lukács Lászlóhoz után panaszos beadványt intéztek, közszállítási

szabályrendeletet,

korona hasznot lAikács György

Nem

szed. v.

b.

t

.t.

csupán

tudni,

a

zsákkölcsönzés

után

'200.000

valami ellenzéki adta be a panaszt, haneuM

és Fürst Bertalan irták alá.

Lers Vilmos kereskedelmi államtitkár a kihetkezö tanú. Lers Vilmos

harmadik

Elnök: Van-e tudomása arról, hogy az Államvastovábbá egy utak és a Magyar Bank fiumei fiókja,

bank

között szerzdéses viszony volt a déligyümölcs

tár-

gyában.

— Igen.

1905. augusztus 26-án részlvetlem a Szterényi József elnök-

lésével tartott értekezleten és kifejeztem

aggályomat, hogy a díjazási for

ülköznek-e bele a berni egyezménybe. A vélemény végül abban jegecesedett ki, hogy legcélszerbb egyezségi utón befejezni azt a vitát,

mák nem

amely az államvasutak ri'pem

—

nem

és a

keletkezeit.

Azon

tul

semmi

sze-

hogy a Magyar Banknak van egy másik a hazai iparcikkek és mezgazdasági termékek kivitele tár-

Van-e tudomása

szerzdése gyában?

bank közölt

volt.

is

arról,

133

— Igen, az utolsó szerzdés az én hivatalos közremködésem — És ebben a szerzdésben az addigi 140.000 koronás szubvenciói felemelték 215.000 koronára? — Igen. — Mi ennek az oka? — Különösen olyan tekintetek estek amelyek az 1907. söt

mellett jött létre 1911. március 18-án.

volt

évi

latba,

költségvetés indokolásának megirói eltt nem lebeghettek. Közbejöttek vámpolitikát olyan ugyanis az annexiós zavarok, a Balkán-államok

kezdtek követni, amely kizárta a mi cikkeinket.

— Van-e tudomása bank anyagi áldozatot — Errl tudomásom

hogy a két szerzdés megkötése érdeké-

arról,

hozott pártpolitikai célokra?

l)en a

hogy ez a per folyik, csodálamely elég fontos lehet. Néhai líieronymi miniszter ur ugyanis úgyszólván ráeresztett minket a Magyar Bank igazgatóira és az akták mutatják, hogy fokozatosan milyen kínonincs, de azóta,

koznom

néhány mozzanat

kell

fölött,

san hódítottunk koncessziókat a banktól. Hiszen a tárgyalás egy egész esztendeig

Megjegyzem,

cllarlolt.

250.000 koronás alapon a miniszter

hogy

a

néhai miniszter ur

még

engedett minket tárgyalni és én, látván, ht)gy

is hajlandó, tárgyaltam a 250.000 komert én azt hittem, hogy egy nagyszabású kereskedelem

ekkora áldozatokra

ronás alapon politikai

is

is,

programmot

A

megvalósíthatok.

is

vége az

lett,

hogy 215.000

koronás alapon kölöllük meg a szerzdést, de volt egy 35.000 koronás

A miniszter azonban olyan súlyos feltételeket kapcsolt bank a 35.000 koronás pótszerzdést nem is vette igénybe. Vázsonyi: Került-e az az ügy az ipartanácshoz? Nem. De hiszen ugy tudom, hogy az elz kormányok alatt nemcsak szubvenciók, de kisebb ügyek is, mint például egyes embereknek öszpótszerzödés

is.

ehhez, hogy a

—

—

•

löudijjal való kitüntetése

—

is,

az ipartanács elé kerültek.

Igen, ez igaz, de egy ujabb törvény azt

létesítmények tartoznak az iparlanács

hogy

ezt is az ipartanács elé kell utalni,

elé.

mondja, hogy csak

Én azon

uj

a nézeten voltam,

de Hieronymí miniszter ur

nem

U'kintette uj létesítménynek a dolgot.

— Szóval a kérdés nem került az iparianács — Nem. — Elzleg az ilyen ügyek mindig az ipar tanács —

elé?

elé

kerültek?

Igen.

Vázsoniii:

Hegeds

Csak

ezt

akartam

tudni.

De

miniszter által kötött szerzdésre

bizonyos átalány

nem

a miniszter fenlartja

fix

is.

még térnem a Ez kimondja, hogy az a

vissza kell

átalány, mert mikénti

magának

az ellenrzés jogát.

felhasználására nézve

A szerzdés második

134

l)oiil.ja

kiniondjii.

ezenkiviil

külföldi

loglalkozhafik

liofíy

áru

uz

magvar iparcikkek kelendségének den esetben

— — De

ki kell

csak kivólcleseii

közvelilés

üzleli

de csak akkor, ha ez a

elhelyezésével,

céljáhól kivánalos,

külünhen

min-

is

kérni az en-gedélyl. Igaz ez?

Igen.

a mostani szerzdés azt mondja, hogv a

küHöIdi áruk értékesilésével is. Hát hol van KnlUii] biió: Hol van ill a javulás?

itt

bank foglalkozbalik

a javulás?

—

A javulások igen tetemesek, mert az elbbi szerzdésben (> milkorona volt az összes kivileli mennyiség, a mostani szerzdés szerint már az els évben liz millió, a késbbi években tizenöt millió. Javulás alaptkével ])éldául az is. hogy a bank tartozik egy-egy millió frank Belgrádban és Szófiában fiókot nvitni. .\ részvénytársaság azt állította, hogy a keleti kirendeltségekre ráfizet. lió

Yázsoniji: Abból

—

-

él.

lH)gy

mindenre

ráfizet.

Két miniszteri tanácsos és egy számvizsgáló szakért vizsgálta

meg

ezt és kisült, hogy a részvénytársaság évente lel milliót (izélett, mig 173.000 koronái kapott. Vázsonyi: A maximális forgalom liz-lizeiikét millió korona. Milyen forgalmat ért el a bank 1910-ben, addig az idpontig, mikor a szerzdés

megujittatoti?

—

—

esztend, amikoi-

<S 9 millióra ment csak a forgalom. hogy t'bben az évben a kiköt()|l maxinnniiol a szerzdés megkötésekor már i-lérle. Létezett valami depó a kereskedelemügyi niiniszteriund»an?

-

\()\[

Vázsoni/i: Konstatálom,

—

—

\ kereskedelemügyi

A

minisztcriundiaii semmilele depó

nem

volt.

tanul megeski'lik. Szlcrcni/i

Józsefei

védelem

a

a

refakcia-egyez-

ségre \
vonatkozó

szerzdés

megszüntelésért-

képviseletre

vonatkozólag

kérle kihallgatni. Szieiciuji József:

A

refakcia-egyezséget

n

vasúti

osztály

laiifa-

ügyoszlálya láigyalla korábban, .\mikor elém kerüli az ügy. államtitkár koromban, a jogügyek igazgaiósága egy folyamaiba tett ])er alkalmával javasolta a kérdésnek i'gyezség ulján való ren
elnököltem

1905.

augusztus

20-án

egy

érlckczlelen.

V./.l

a

kérdést

szerzdés lulajdonképeni bonifdiációja 10.000 korona minimum és 100.000 korona maximum között volt. A Kereskedelmi Részvénytársaság a 400.000 korona maximumot akarta

a

vasuli ügyosztály referálta.

.\

bíróilag érvényesíteni, azonban, dés,

a

200.000

ha egyezségileg nyer megoldást a kérkoronára csökkenletle xolna évi ^ követeléséi. Minthogy

szeizdés hal

é\ ic

szólj,

igy

jiijl

ki

uz

1.200.0()(»

korona.

Minlhogv

lar,

raklár liasználalál)ól 50.000 korona jövedelem volt. a láisaság

a fiumei

hogy

beismerte,

nem

illeti

meg

jövedelem a jegyzkönyvi megállapodás szerint

ez a

ezért redukálla évi követelését

s

évre 900.000 koronára.

—50

A

150.000-re. tehát a hat

számitásokal az iparosztály ejtette meg.

Az

korona közölt mozgott. E számitások alapján a minisztérium 600.000 koronát hozott ki. mint oly összeget, amely a részvénytársaságnak megadható egyezség esetén és még talán négy évre kibvítve magái az aukciójogol is. Ez volt az értekezlet tárgya. Az értekezlet egyhangúlag az egyezségi megoldás mellett foglalt állást és a végén bizottság küldetett ki a jogügyek igazgatójának vezetése alatt Ulasitásul csak annyit arra nézve, hogy az egyezségei kiscrise meg. aukció értéke 40

adtak, hogy

a bizottság szabad

vénytársasággal, j(')vedelem,

ezer

de maximális halárul

amil

Részvénytársaság

az ki

elszámolás

évi

Vázsoniii Vilmos:

és

.\

mi

t()l)l)el

alapján tárgyaljon a rész-

megjelöltetett

rendjén

ezzel

birói egyezség

az

nem

az

a

maximális

akkori Kereskedelmi

befejezdön

ludolt mutálni. Ezzel

ségem ebben az ügyben

meg

mérlegelés

az én tevékeny-

foglalkoztunk.

1,825.000

koronával

költelell

amelyre nézve 1,200.000. majd késbb 900.000 kivánt Elek Pál egyezséget kötni és amelyre a maximális

ez összegre nézve,

koronáért

határ az értekezlet

jegyzkönyve

szerint

144.000 korona, azaz 888.000

korona volt. Vájjon eme elzmények után ezl az egyezségi okot olyannak találta, amely megfelel a valóságnak? Én csak azon az alapon állhalok ma is. amelyen állottam, ami-

— —

kor az ügyet tárgyaltam.

Van-e tudomása Excelleiuiádnak

arról, bogy Weisz Károly és lzsdelanácsosok kiküldettek Fiúméba a fiumei kereskedelmi bank könyveinek megvizsgálására és konstatállak, hogy fikliv

Iterzfeld Frigyes

rlölegezési

üzletekkel \isszaélést követett

el

a bank.

mert a szerzdési

tilalom ellenére spedicióval loglalkozotl?

—

és

a

A

fiumei

kereskedelmi liankkal

Kereskedelmi

Részvénytársasággal

való való

szerzdés felbontásának szerzdés felbontásának

ez volt az oka.

—

Azért kérdem ezl, mert ez bünleljogilag csalási is képez, tehát semmi kényszerít ok nem volt az egyezségnek ilyen horribilis összeggel való megkötésére.

A másik kérdésem, miért

1907-ben megszünletendnek

a

tartotta

Xagyméltóságod

külkereskedelmi képviseletre vonatkozó

szerzdést.

— Álláspontunk az

volt. amit az iparlanács is egyhangúlag magáévá hogy vagy megersödtek busz év után ezek a keleten felállilolt fiókok vagy nem. Ha megersödlek, felesleges a támogatásuk, ha nem, aktett.

kor céltalan és sokkal okosabl) szabad versenyre bocsátani a dolgot. Ezt a felfogásunkat még W'uös miniszlersége alatt IVjleltüU ki és a Wekerle-

löC)

els

kormány

köUségvetésénél

az

indokolásban

a

parlament

elé is

lio/.ia ezt.

A

fanut raeghiteltetik.

véd inditványozza Stettina József, Ottlik Iván álimtitkároknak és Mándi Lajos nyg. min. tanácsos kihallgatását, akik 1910-ben a Magyar Bank igazgatósági tagjai voltak. Kéri továbbá SzéVázsoniji Vilmos

I

kely Ferenc beidézését, akire Károlyi Imre gróf hivatkozott atekintetben, hogy az ugj-nevezett latens tartalék után járó jutalékok elszámolásánál differencia volt Elek Pál és a

Magyar Bank

között.

A biróság

elrendelte

a felajánlott bizonyitás felvételét.

Székely Ferenc, a Magyar Bank és Kereskedelmi

Részvénytársaság vezérigazgatója. Székely Ferenc

Azon körülményre vonatkozólag hogy Elek Pál ur és a bank között van jelenleg egy leszámolási differencia. Ezen leszámolási dierencia vonatkozik az úgynevezett látenstarlalékra és Elek Pál urnák járó jutalékra. Vázsoniji Vilmos:

kivánom

kihallgatni,

ICzen lálenstartalékok nettó számittatnak-e, vagj-

azon költségek levonat-

nak, amelyek azon üzletszerzést terhelik?

—

Differenciák vannak. Annakidején Elek Pál kiléjiése alkalmával szerzdés felmondásával én neveztettem meg a bank és Elek Pá! érdé" kében való elszámolás elkészítésére és ennek alapján az igazgatóság egj'oldalulag állapitolta meg az elszámolást. Elek Pálnak mindannak dacára voltak megjegyzései, mert azt hitte, hogy több jár neki, azonban :!

szorosan véve, sem per

nem

indittatott,

sem valam- komoly

nincsenek. Elek Pál mióta kilépett, folytonosan beteg és igy

ellentélek

nem

jöttünk

hogy a differenciákat összehasonlítsuk. Már most a leghatározotabban kijelentem, hogy Elek Pálnak az összes lálenslartalékból neki járó tantiémeket minden levonás nélkül kiutalványoztam- Tehát levonásról szó sem lehel. Vázsoniji: Az a kérdés, ezen elszámolásban, amely elkülíiniltelell,

össze, I

bent voll-e tehertételként a sószerzödésre vonatkozó köllség?

— Nem.

Elnök: Van-e tudomása arról, hogy a részvénytársaságnak több szer-

zdése van

—

az állammal?

A sószerzdés.

a ki^itlli kereskedelemre Noiiaikozó szerzdés,

a

déligyümölcs-üzletre vonatkozó szerzdés.

—

Mióta

áll

az intézet élén?

— 1911. november — Elek Pál mikor mondott velem — ö akkor mondott de nébány hónapig még együtt mint ügyvezet — bárom s/cr/^iés megkötése tudomásü l-e óta.

le?

volt

le.

alelníik.

\'an-('

iiirói.

iiogv a

lejé

137

ben a bank részérl valami fizetések és vagyoni elnyök juKaüak mánypárt kasszájába? Esetleg közvetett tudomása Elek Pál nyilatkozatairól?

a kor-

— — Nincs tudomásom. — Esetleg közvetlen tudomása Elek Pál nyilatkozaiairól? — Nincs, errl nem beszéltem — Látta az 500.000 koronás nyugtát? — Láttam. — Ki ki? — Paduch pénzügjminiszteri figazgató. — Mi abban a nyugtában? vele.

azt

állitotla

volt

—

Elismervény volt 500.000 koronáról, amelyei Paduch a rész\ény-

lársaságfól felvett.

— még feljegyzés rajta? — Ceruzajegyzet, hogy 300.000 A'olt

— —

Mást

nem

koronái

visszaíizetcll.

látott?

Kélmilliónyolcszázhuszonölezer koronáról egy nyugtát, amelyet

Kazár Adolf miniszterelnökségi figazgató állított ki. Nem érdekldött ennek keletkezése iránt? Miért kapta? Nem a bank kapta. A nyugták soliasem képezték a liank

—

•

— —

valami függtétel maradt, amelye!

.\llitólag

l'lek Pál.

És ebben a kérdésben lehnenlek volna

nem

akláil.

tudott elszámolni

a miniszterhez?

— Hallottam errl, de személytsen közre nem mködtem — Tapasztalta-e, hogy a könyvek betekintése alapján a 825. 000 korona milyen cimen van elkönyvelve? — Az elz évek mérlegének vizsgálata nem az én dolgom. — Van-e nyoma a bank könyveiben annak, hogy Elek Pál vezér])euiie.

2,

igazgató ur igazgatósági határozat alapján bizalmas természet kiadások fedezésére tekintélyes összeget kapott kézhez?

— Van. — Mikor történt? — Két igazgatósági -

lUlO-böl,

az

jegyzkönyv

szól

ezen dologról,

mindkett

egyik körülbelül májusban, az igazgatóság felhatalmazza

Elek Pált, hogy a tkefelemelés számszeren meg nem nevezett

és

egyéb diszkrét kiadásokra bizonyos

összeget

bocsát

rendelkezésére, hogy

Szalay és Vajda igazgatók utalványozzák az összegeket és ezek Elek Pál ellenjegyzése mellett adhatók ki a pénztárból. jól

A másik jegyzkönyv, ha

emlékszem, október-novemberrl van, amelyben Elek Pál

bejelenti,

hogy még 975.000 korona van elszámolatlan, azt az igazgatóság tudomásul veszi és elrendeli, hogv' ezen összeg a részvénykibocsátás terhére számoltassék

el.

— Beszélt

errl vele?

138

—

A

viszony közöltünk hideg

nem

dologról

gyakran Inlálkozlunk. de ilyen

voll.

beszéltünk.

Vázsonyi: Méltóztatik tudni, hogy a Paduch-Í'éle nyugta mire vo-

natkozik?

— Nem. .

—

A

folyama

tárgyalások

gyanúja annak, hogy

—

— ségej a

merült

alatt

fel

Kazár Adolf nyugtája nem

a

egy pillanatig

is

a

hiteles.

Nem. Méltóztatott Elek-léle difTerenciákról szólani.

bank érdekeinek sérelme

nélkül,

Nem

volna-e lehel-

hogy az Elek Pál ur elszámolása

bemutlattassék a törvényszéknek?

—

Minden intézetnek a lálenslarlaléka

nem

ket

oly részletekrl szól. melye-

szívesen hoz nyilvánosságra.

Elnök: Két igazgatósági

ülésrl

szóló

jegyzkönyvet he lehetne

terjeszteni?

Ügyész:

A másik

van.

itt

Vázsonyi: Az igazgatósági jegyzkönyvben kibocsátási

—

tél elekre

Nem

adattak, ez a valódi

tudom, nem hivalaloskodásoni

hogy például sajtóra

— kelljen

Nem

(ételek

lörlénl.

nem

nyilván

alall

lehelellen.

forditották.

olyan drága még nálunk

íizelni

foglalt

cim".'

sajlócélokra a

— A Paduch-féle nyugta — Magán nyugta. — December 31-én

a

hogy 4.825.000 koronái

sajíó.

lkeemelésnél. hivalali vagy

magámiyugla

volt?

érlesiti a bank a i)énzügyminiszlériumol. elismeri, hogy visszakai)fák az 500.000 koronái, hogyan kaplak vissza? Háromszázezer korona l\lek Pál idejében fizetlelelt vissza és a

—

további 200.000 korona az én hivalaloskodásoni

nem

Xéliámi prrchj tdiiu

alatl

számollatotl

el.

válaszol.

Tanú: Az eldöm állal adolt jegyzetek alapján beigazolta elttem Paduch. hogy a ])énzügyminiszlériumnál 200.000 korona jár Elek javára. Vázsonyi: Figyelmezletem lanu ural. hogy Paduch József tegnap eskü ál

alall vallolla.

hogy 200.000 koronái

miniszlerelnökséghez küldöli

a

Skerlecz tanácsos ur kezéhez, tehát a feljegyzésekben

hogy Elek Pál kapta eskü alall

lelt

—

.

.

.

(llallgal.

azi.

nem

állhatott az.

Paduch urnák amil Méllóságod mond.

issza Paduclilól a ])énzl.

vallomása megcáfolja

Székely Ferenc:

Elnök

\

Ezek

Kinos csönd.

szerint

I

Hál ez a 200.000 korona a bankhoz csakugyan

nem

folyj bi'?

Nem.

Vázsonyi: Szó\al akkoi számolás, kifejezés.

hanem

elismerés.

nem I]z

is

lelielell

az

("isszeg

i'lszámolni. .\kkoi- ez elismerU-lell.

ICz

a

nem

el-

helyes

139

Elnök: Ezeket a magánteljegyzésekel a lami ur

nem Uulná

a hiróság

rendelkezésére bocsátani ?

Nem.

Székely:

Vázsomji: Méltóztassék megérteni,

l'adiuh ur tegnap azt mondta, hogy Elek Pál 300.000 koronát visszakapoll. 200-000 koronát pedig Skerlecz tanácsos kezéhez adott át. Paduchlól teiiát sem a bank. sem Elek Pál

nem

kaphatta vissza a 200.000 koronát, mert az Skerlecz kezében

Hát akkor kitl kapta vissza Székely:

Paduch

és

A bank

bank

a

volt.

a 200.000 koronái?

a 200.000 koronát

nem kapta

Én

vissza.

l)eszéltem

Skerlecz urakkal és az ö lelvilágositásuk után az összeget

kiegyenlileltnek láttam és a

léteit

a bankl)an elimináltallam.

Váz.sonyi: Szóval a bank. anélkül, liogy visszakapta volna az összeget,

elismerte azt?

—

Elszámoltatott.

— De bocsánatot hulénik. Akkor

ezt

kérek, hisz nz elszámolás a do ul des elve alajjján

nem

elszámolásnak nevezni, egyedül csakis

lehel

elis-

merésnek. Mát mit kajjoll ezéri a 200.000 koronáért a bank? Bizonyára valami szívességet, mert máskülönben ezl a lélelt nem egyenlilette volna ki.

Hát hogyan

áll

.

.

.

(Percekig hallgat. Kinos csönd.)

Elnök: Tessék kérem íiszinlén

— En Paduch — miulán tételt

lelelni

kérdésre.

a

urak telvilágosilásai után az 500.000 koro-

és Skerlecz

i,;-|s

amúgy?

a dolog, igy vagy

Székely Eerenc:

—

300.000 koronái lOlek Pál visszakapoll

kiegyeni-

leltnek tekintetlem.

Vázsonyi: Hál mi voll az l)an beinie

ennek a tartalma? Az én hivatali

—

engem

a ielvilágosilás?

van a világosság.

arról,

Ilái

eldöm

hogy az

()sszeg

mi

voll

Hiszen a lelvilágositás szó-

ez a

ielvilágosilás és

bizonyos összeget

nekünk nem

jár.

letelt,

én

lehal

mi

voll

ielvilágosiloll

közlését

az

kollaudáltam.

— Ja ugy. hát nem — Hivatali eldöm — így már

teljesen

siteni a

akkor

l)anknak? mondta, hogy nem.

járt a azi

ériem

a

200.000 koronái, mert ez

teljesen

Elnök könyvét?

(a

rendben van

védhöz):

dolgol. .\zérl méltózlaloll

nem

a dolog.

járt vissza

lehermente-

a banknak. Köszönöm,

Több kérdésem

a tanú úrhoz nincs.

Kívánja lelolvaslalni az igazgatósági ülés

Vázsonyi: Igen, de a másodikat Székely Ferenc: Azt majd

jegyz-

is.

késbb

becsatolom.

Most Székely Ferencet tanuvallonnisára megeskelik. azután Stetina József (ilhiinlilkár kihallgiUására térnek

ál.

Hü Elnök: Figyelmezlelem. hogy a kereskedelmi mifelmentette méltóságodat a hivatali titok-

niszler Stettina Józse!

tartás

alól.

—

A véd ur milyen körülményre akarja

kihall-

gatni ö méltóságát?

Vázsonyilett-e észleletekel

Elnök

(a

Az államtitkár ur, mint a bank igazgatósági tagja, a 4,800.000 koronás diszkrét kiadás mibenlétérl? Méltóságod a bank kiküldött miniszteri

tanúhoz):

biz-

tosa volt?

— tottak

— — gelése

Nem. igazgatósági

meg

tagja vagyok. 1910. március

mködésemet 1910. Mi volt az Ün hatásköre?

havában

válasz-

áprilisában kezdtem meg.

és

Az igazgatósági üléseken való abból a szempontból, hogs'

határozatok mérle-

a

részvétel,

megfelelnek-e a bank és az állam

érdekeinek.

— Tudomása van

arról, hogy az egyik igazgatósági ülésen szóba keElek Pál felhatalmazása arra nézve, hogy egy igen tekintélyes öszszeg bocsálassék diszkrét kiadások cimén az ö rendelkezésére? rült

—

Én azon

amelyen Elek Pál

az igazgatósági ülésen vettem részt,

elszámolása volt napirenden. Egy 975.000 koronás

tétel volt

rendezetlen,

az igazgatósági ülés elrendelte az összeg rendezését és leirását.

— De arról nincs tudomása, hogy Elek Pál felhatalmazás — Neki úgyszólván puvoárja — Nem gondolta On azon a bizonyos igazgatósági ülésen,

alapján

igen tekintélyes összeget fizetett ki?

volt.

teljes

a 975.000

koronás függ

számolták

el,

hogy

— Nem tnt — Hál arra

államvasutak

—

léteit

a

amikor részvénytke felemelésének költségeire

ez talán mégis

sok? nekem, mert az emisszió sok nehézséggel járt. a perre, amelyei kártérítés eimcn indított a bank az fel

ellen, méltóztatik

emlékezni?

Elször prejudiciális pert inditotl a bank, azután kártéríAmikor az els pert elvesztette, a bankra nézve az ügyek ked-

Igen.

tési pert.

veztlenül álltak és igyekezett egyezséggel

l)efejezni az ügyel.

— Hát akkor mi az oka annak, hogy a kárigényét, de még sem fogadták — Azon az értekezleten annak a benyomása

bank konkretizálta

volt

a

azt el?

amivel a bank az ehö i)erben vesztes maradi,

a/,

alatt

igazi

álloltunk,

perben

is

hogy

vesztes

lesz.

— —

De azután uu-ltóságodnak

inóan

lemmel kisérni? A kincstári jogügyek igazgatósága

állott

iiilé/tc

''a

a

jier

dolgot.

sorsát

.\

figye-

perrl

a

141

jogügyek igazgatósága

mondotla, hogy a kincstár biztosan elveszti

azl

a pert.

—

Hát akkor miért húzták az egyezség megkötését annyi éven ál? a bank kárigényei növekedjenek? Hiszen ha a kincstári jogügyek igazgatósága azt mondotta, hogy a per az államra nézve re-

Hogy

ezáltal

ménytelen, akkor sietni kellett megkötni az egyezséget, nem pedig várni nyolc esztendeig, amig az összeg egy millión felülire emelkedik?

— Én az ügyiratokat nem néztem, nem nézhettem meg. — Az egyezség megkötése kinek az kinek a közbenjárására történt? — Az egyezséget valószínleg a miniszter utasitására a jogügyck is

utasitására,

igazgatósága kötötte meg.

—

Van-e tudomása

arról,

hogy az egyezségbe befolyt

Lukács

László?

— —

Nincs.

Van-e tudomása az agrumen szerzdésrl

és a

külkereskedelmi

szerzdésrl?

— Igen, de nem folytam be ezekbe az ügyekbe. — Hát arról van-e tudomása, hogy amikor az

elbbi ügybl

folyólag az egyezséget megkötötték, milyen fizetési módozatokat tottak

meg

ki-

állaj)!-

a kincstár számára?

— Ezt a bank igazgatósági ülésérl tudom. — önnek tudnia, hogy az összegek kamatostól folylak-e bankba? — Ezt nem tudom, az elszámolás nem került napirendre. azt

is

kellett

be

a

Vázsonifi: Figyelmeztetnem kell Méltóságodat arra, hogy a május ban tartott igazgatósági ülés felhatalmazást adott Elek Pál urnák, hogy nagyobb összegeket vegyen fel a banknál diszkrét kádasokra, megbízván ellenrizzék és szignálják hogy Szalay és Vajda igazgató urakat, a kiadásokat. Van-e errl tudomása? Nem emlékszem rá, én az ügyiratokat sem néztem meg. Hallott-e arról, hogy 4,000.000 koronán felül haladó összeget adott a bank választási célokra a munkapárt számára?

k

— —

— Én a tegnapi tárgyalás — Nem mint lapolvasót

és

összes adatait olvastam.

elfizett kérdem,

hanem mint

igazgató-

sági tagot.

— Mint igazgatósági tag errl nem hallottam. — És nem érdekldött Méltóságod

Errl

az igazgatósági

ülésen sohasem volt szó.

aziránt,

is

tudomásúvá összeget?

lett

a dolog,

hogy milyen

célra adták

már

köz-

azt a millión

felüli

amikor

'

12

—

— —

—

llcrczog Pélcr húrú i-liiököl ós

imginliTprllállani

Egvszcr

adós maradi

Ígért a vizsgálalol, de

o

vele.

Szóval Herczog Péter adós maradi a vizsgálattal?

maradt a

Igen. adós

felelettel.

ügyben jiem ludolt semmiféle felMost a reíakcia-szerzdés ügyében kötött egyezségrl akarok Méltóságodtól egyetmást kérdezni. Nincsen tudomása arról, hogy milyen okok voltak azok. amelyek az egyezséget létesítették? Idöközönkinl jelentések érkeztek a per állásáról, tehát tudomáadni.

világosilást

— som —

léhát el)l)en az

Méltóságod

volt a dologról.

A dolog ugy

hogy

álloll.

a

törvényszék elutasította a bankói,

a tábla azonban másképen döiilöU és a jogügyek igazgatósága volt a tábla ítéletét

meg nem

szíves

Kúriához. Fel kell világosí-

ielebl»ezní a

hogy nem áll az. hogy a per rosszul Figyelmeztetem Méltóságodat arra is. hogy a maximum, amelyet a fiumei bank valaha átalányban kapott. 148.000 korona volt. A bank tehát, ha megfeszült volna, sem lett volna képes lürói utón 148.000 koronánál többet elérni. Mégis 1.825.000 koronát kellett fizetni a banknak. Hát hogy van az. hogy 1.825:000 koronába

tanom

Méltóságodat

arról

is.

az állanivasulakra nézve.

állott

kerüli a kincstárnak az egyezség?

—

Annak

bizonyos értekezletnek

a

az

az

voll

intenciója,

hogy

perelni kell.

— De kérem, az egyezséget akarta. — Én 1905. október havál)an jöllem a kereskedelmi minisztériumba, az értekezlet

az

elzményeket

tehát

nem

ismertem. Közvetlen tudomásom a dologról

nincs.

—

De

arról van közvetlen tudomása,

miniszteri utasításra köttetett

—

nem

hogy az egyezség egj'enesen

meg?

Közvetlen tudomásom nincs, de az aklák tanúsága szerint

adhatta

meg

más

az utasítási, mint az. aki az utasítások alá volt írva,

Hieronymi miniszter ur volt. az elbb azt mondani, hogy Méltóságod az hiszi, hogy a jjénzügyniiniszter ur nem avatkozott bele az egyezségbe. Hát ezt

és ez a boldogult

—

hinni

más

Méltóztatott

nem

lehet, legfeljebb lehel tudni

vagy iumh ludni. Hiszen én ludok

ügyekel. amelyekben a kél miniszter együll dolgozott, együtt csinál-

ták a dolgot, pedig az egyiknek

semmi köze sem

volt hozzá. Ivgyüil csi-

nálták tudniillik a csonuifjszúlliln ügyét.

— Ezt nem tudom. — Ki van zárva hogy — Azt nem tudhatom. az,

a pénzügyminiszter érdekldött az egyez-

ség iránt?

Elnök: Azt r>em tudhatja.

^

11.3

Vázsonifi:

nem

mondom, akkor

Hisz éppen azt

lehel

laiiuságol

lenni ebben a kérdésben.

Stetina

Józsefei

vallomására

megesketik

Ottlyk Iván í'öldmivelésügyi minisztériumi államtitkár a

következ

tanú, aki elmondta,

kirendelés alapján igazgatósági tagja a

nak 1903.

—

hogy állami Magyar Bank-

Ottlyk Iván

óta.

valamely igazgatósági ülésen oly nyilat-

történlek-e

191()-ben

kozatok, hogy Elek Pál vezérigazgatót felhatalmazzák bizonyos tekinlélyes

összegek diszkréció

— nek

A jegyzökönyvek

alalt való

kiadására?

alapján, amelyek a

bank levéltárában riztet-

amelyek a bíróságnak bizonyára készségesen rendelkezésére bocsátatnak, ez pontosan megállapithaló. Az emberi emlékezés csalódhatik és

dolgokban és nekeui hivatalomból kifolyólag sokkal fontosalib dolgokkal foglalkoznom, semhogy

ne mosódjanak emlékezeamikor a banknak ujabb emissziói voltak napireuden. a részvénytke felemelésérl voll szó, auiiuek következtében a bank régi kiskereskedelmi vállalatból idk folytán nagy pénzintézel (é fejldött — az ügyvezelö igazgatóság elterje.szlési tett és felhatalmazási kéri arra nézve, hogy e nagy mi'liókra men emisszió alkalmával felmerül diszkrét kiadások, úgynevezett emisszionális kiadákell

emlékek

ily

Ugy emlékszem, hogy

temben.

el

1910-ben,

—

-

sok fedezésére az igazgatóság adjon felhatalmazást. Ez tudtommal elfogadott

szokás és hasonló alkalmakkor mindig bizalmi

felhatalmazást

adnak. Konkrét összegrl, ugy emlékszem, "nem volt szó, de az igazgatóság megadta a felhatalmazást olyformán, hogy az

ügyviv

igazgatóság,

a vezérigazgató és a két igazgató együttesen teljesitsék a kiadásokat és az elkönyvelés szabályszeren akként történjék,

hogy Elek Pál bemou-

dása és a két ügyviv igazgató. Vajda Imre és Szalay Béla ellenrzése alapján teljesitse a könyvelség e kiadások elkönyvelését.

—

Van-e tudomása

arról,

hogy a bizalmas költségekbl kifolyólag hogy 975.000 koronáról Elek Pál

az igazgatósági ülésen elfordult,

számlájában

ha

nem

volt elszámolás?

— Ezek az elszámolások a már emliett módon történtek emlékszem, amikor a Vajda— Elek-féle összeütközés

jól

kérdés napirendre került, akkor derült

emlékszem,

még mint

amely Elek Pálnak veltetett.

elszámolatlan

e célra nyitott

történt és a

hogy 975.000 korona, ha költség

emisszionális

külön száuiláján az

Ennek végleges elkönyvelésére Elek Pál

jól

szerepelt,

terhére elköny-

1911.

év

szén egy

Az igazgatóság helyt adva az Elek kifejtetteknek, elfogadta, hogy a 975.000 korona az emisszionáll

igazgatósági ülésen elterjesztést

Pál által

ki,

és 1911-ben,

tett.

költségek számlájára végérvényesen elkönyveltessék.

114

—

— —

Jelen volt

Ön

az igazgatósági ülésen/

Jelen.

Igazolta Elek

valami

Pál

vagy

okniánynyal,

feljegyzéssel

a

975.000 korona tényleges kiadását?

—

Minthogy diszkrecionális költségekrl volt szó, amelyekre az eleve megadta a felhatalmazást, nem látta szükségesnek, költségek okmányszerü elszámolását követelje, hanem elfogadta

igazgatóság

hogy

e

a vezérigazgató

bemondását

gálat nélkül és

okmány megtekintése

—

Van

e

tudomása

és

arról,

ennek alapján minden részletesebb vizsnélkül megadta a felmentést.

hogy a Magyar Bank

és az államvasút

között per volt folyamatban és ennek esélyeit az igazgatóság bizalmasan

megbeszélte volna?

—

llvikif

visszamenleg ismételten szó

kebelében és az igazgatóság kívánatosnak per ne

hanem, ha

folytaltassék,

errl az igazgatóság

volt

tartotta,

kíséreljék

lehet,

hogy az állammal meg a méltányos

kiegyenlítés.

—

Van-e tudomása

elszámolást

nális

arról,

hogy Elek Pál nemcsak

hanem nyugtákat

végezte,

viselk részérl tekintélyes összegekrl

—

és

amit

Ily

nyugtákat

e tekintetben

nem

láttam,

az

ezt a diszkrecio-

mutatott,

is

állami

tiszt-

nyugtákat?

kiállitott

igazgatóság ilyet

nem

is

kivánl,

tudok, az csak szóbeszéd, amit újságokból olvas

az ember.

Vázsonyi Vilmos: Mekkora volt az az összeg, amelyet emisszió cimén rendelkezésre bocsátottak?

— A bank könyvei tudnának errl — Korlátlan összegre megállapodás? — Számszer összegrl nem tudok. — Méltóztatik tudni, hogy három

felvilágosítást adni,

miután

fel-

hatalmazás adatott a három ügyvezet igazgatónak. volt

cini

nem

volt,

amelylyel öiiökel be

avatottakat félrevezették és ezekbl n munkapárt választási kasszá-

jába adtak pénzeket?

— Errl közvetlen tudomásom — Diskurzus alapján, amit a vezérigazgatóval nincs.

folytatolt, sincs

errl

Sohasem mondták ezt Méltóságodnak? — - Mint a bank igazgatója egyebei e kérdésrl nem tudok, niuil :iniil kifejtenem, hogy mi fordult el az igazgatósági ülésen. Elnök: Felolvasom a bank igazgatóságának 1911. szeptember 2-án

liidcnnása?

larlott

ülésérl

szóló

Vezéri(/azf/aló jclentéat

jegyzkönyvet, amely tesz

ama

igy

hangzik

(olvassa):

költségek összegérl, amelyek a múlt-

ban különböz szerzdések meghosszabbítása s a y legutóbbi két tökes amelyek folyósitására az igazgatóság neki felhatalmazási adott. E költségek jelenleg 97rt.O()0 koronát felemelés alkalmáral felmerültek

H5 umdi]

Icszmk,

könyveltetett

el.

megszavazza,

Az igazgatósáq az emiitett 975.000 koronányi összeget

illetve

ad arra,

iitasitást

áhnenelUeg Elek Pál elszámolási számlájára

nsszeff

annak kiadását jóváhagyólag tudomásul veszi és hogy az összeg végérvényesen „1911. évi emisszió-

könyveitessék

költség" számlára

el.

(A tamihoz)

Nem feltn

:

dolog,

hogy szerzdések meghosszahhitásáról van itt szó'? Az igazgatósági ülés jegyzökönyvének ezen tartalma lényegileg fedi azt. amit én ezen ügyben emlékezés alapján tndok. vallomásában csak a részvénytöke felemelésének Méltóságod szólott, de itt határozottan benne van, hogy a bizalmas költségeirl

—

•

—

szerz .lések meghosszabl)itása körül Erre

nem

—

is

merültek

Kétségkivül ngy

alapján

felhatalmazás az emisszió,

vette,

bizalmas költségek.

hanem

a

de az igazgató kijelentette, hogy a nyert

volt,

folyósította

ezen

költségeket,

függben lev, akkor

tételes

adatokat az igazgatóság

mint a nyert felhatalmazás

amelyek nemcsak

tényleg lejárt és megnji-

landó szerzdések meghosszabbitása alkalmával részletes,

fel

emlékszik?

is

nem

alapján

felmerültek.

Mondom,

minthogy olybá

kivánt, teljesített

diszkrecionális

kiadásokat.

Vázsonyi: Méltóságod, képviseli

itt,

aki

az állam

szuverenitását és ellenrzését

mit érteti azalatt, hogy a szerzdések

meghosszabbitása

körül diszkrét kiadások merültek fel?

— Szabad megjegyeznem, hogy én — Annál jobb. Tehát az állam anyagi darab részvénye van az államnak? — állam egyik a

ott

államnak mint

nagy-

érdekeit képviselte.

Mennyi

az

részvényesnek az érdekeit képviseltem?

nlctpitója

.4r

inillalatnak.

Körülbelül 5000 darab

részvénye van.

—

-

— — —

Mennyi ennek értéke? Névérték szerint két Ma sokkal töbh->

millió.

Igen.

—

Körülbelül mennyi:'

—

.4

—

Szóval mint az állam anyagi érdekeltségének ellenre, mit mél-

napi árfolyam, ha van ez az összeg.

tóztatik

azalatt

érteni,

diszkrét kiadások merüllek

jól

tudom,

O

korona, tehát 3 millió körül

hogy a szerzdések meghosszabbitása körül fel?

Mit méltóztatik képzelni,

mik lehelnek

azok?

—

hoz,

Én

hogy

e

tekintetben

itt

lezárt

alapján történtek.

.\z

csatlakoztam

az

igazgatóság

ama

felfogásá-

dolgokról van szó. Ezek a nyert felhatalmazás igazgatóság elfogadta a

három ügyviv

igazgató 10

141Í

elterjesztéséi és a költségeknek további

nem

részletes kutatásába

bo-

csátkozott.

— Méltóságod nem kíváncsi, hogy milyen diszkrét kiadások a szerzdések meghosszabbítása körül? — Nem voltam arra — Dehogy nem. mint igazgatósági — Nem voltam miután a három igazgató felhatalmazást kapott. — Arra Méltóságod, hogy megkérdezze diszkrét volt

merüllek

fel

illelékes.

illetékes volt.

lag,

illetékes,

e

illetékes volt

adások természetét. Mit képzelt diserét kiadások az állammal

kötend szerzdésekrl

— Az igazgatóság nem kivánt

is

alatt

ki-

Méltóságod, mikor

volt szó?

részletesen foglalkozni az ügygyei; én

Csatlakoztam igazgatótársaimhoz.

Elnök: Teljes jóhiszemséggel. Vúzsonyi:

min

diszkrét

Csak

kérdeztem,

azt

kiadások merülhetnek

hogy tördött-e ezzel Méltóságod, fel állami szerzdések megkötése

körül?

—

Nem.

-

— Tehát nem tördölt vele Méltóságod?! A következ lanu Mámlif Lajos nyg. Nándy

Lajos

elnök

az

tanácsos,

aki

1895-1I

1912

végéig

kérdésére

miniszteri

hogy

elmondja,

igazgatósági

tagja

volt

a

banknak. Elnök: Tartatott-e az 1910. év folyamán olyan igazgatósági ülés, amelyben Elek Pál generális felhatalmazást kapott bizonyos diszkrét

kiadások teljesítésére?

—

Nem

emlékszem,

hogy résztvettem volna ezen az ülésen, de

hallottam, hogy ilyen felhatalmazás történt.

—

-

Szokásos, hogy ilyen esetben, emisszió alkalmával, az igazgató-

ságot diszkrét kiadások megtételére bizalmasan felhatalmazzák?

—

intézik

—

-

Lltk és

nem

szokták belevinni; az ügyvezetk

az elnök kontrollja alatt.

Méltóságod jelen volt lOll-ljen az igazgatósági

Pál

vezérigazgató

hátrányára

ülésen,

ahol

97.000 korona elszámolatlannak

igazolatlannak nuitatkozott?

—

lelt

Ezt az igazgatóságba el

Igen,

arról,

—

errl tudok. Ezen az ülésen az igazgatóság rövid jdenlésl

hogy békesség

Megmondta

az

állt

be az Elek

igazgatóság,

— Vajda-aíTérben.

hogy mily célra

történt

az összeg

elszámolása?

— olyan volna.

A

tudomásoui szerint nem érintették, vagy legalább nem érintették, hogy az igazgatóság megitélhetle igazgatóság örül, hogy ez a kinos alíér ezzel elintézödötl.

jogi cimet

részletekben

Az

1-17

Elnök

il'i'lolviissa

irUV/.ölvóinvót.):

—

OH

voll

é\

lUll.

a/

szcpliMiihcr

i

2-iki

i«azu:'lóí*H!4Í

üU'h

Mcllósá.iíod c/.vn az ülésen?

l^en. i\cin tiiiü fel Mcltósúciodimk. ho(iii a szcrzndcsck incfihosszabbi-

,

tásának jogcinién

is

íelmeríUtek volna költségek?

emlékszem, Iioíív a kérdés lárgyallaloll volna. Ott arról n:ikép számoljuk el az összesjiekel. Nem emlékszem arra. hoíjy

Nem volt szó,

jogcím (ári{yaltaloll volna.

a

Váz.^omji: Méltósáííod hosszal)))

ideiig

voll a

bankban,

kétségkivül

viszonyban volt a vezériiíazgatóval. A vezérigazgató nyilalkozalából vagy egyébkénl érlesüll-e arról Méltóságod, hogy az emiszszió és a szerzdések megiiosszabbilásának kíillsége eim alatt tulajdon-

bizalmasabb

képpen 4 millió koronái meghaladó összeg lokra,

a

szerz(")désk()lések

— Ilyen

nagy

választási

íizettetell

igazgaióságban

(isszegról solia az

nem

volt szó.

hogy Elek Pál úrral nem l)eszéll Méllóságofl arról, összegekel miért nem akar, miért nem tud elszámolni?

— Nem. nem halloilam beszéltek errl, én — Ugy érlesüllem, hogv

beszél lem

lilékkel

is

fbe

szól.

lucrt iian

bizonyos

ezekrl a dolgokról. Mindení'elé

valamil.

de

nem

kíizvellenül.

ohi'in nuihilkozat történt,

dékról azért invn

cé-

ellenérlékeképpen?

Kivonja,

'liofiij

hufji]

a mara-

néháni] családos ember

liie ma(/át.

— Ilyen Iries-lraccsokról — Ez nem Közvetlen tudomása nincs — Nincs. — Elek Páltól nem hallotta a nuilatkozaioíf — Nem. — Mástól? — i)eszéltek.

tries-traccs.

errl?

ezt

.4 c

—

lehet.

Mert ugy tudom, hogy mástól hallotta Méltóságod.

A tanul megbilellellék. .Vz

— való-c

elnök mosl gról Tisza Islvánl szólilolla be. Legyen szives Excellenciád megmondani,

Désy Zoltán vádlottnak az a védekezése, hogy

Excellenciád

nem

engedte

meg

egy

sürgs

Tisza István az

önkéntes

ment

interpelláció

ellerjeszlését.

—

Hogy sürgs interpellációra nem adtam engedélyt, az való. A eladása csak annyiban nem fedi a tényeket, hogy ezzel én öl nem akadályoztam meg vádjainak eladásában. Az ok, amiért kihallgatásra jelentkeztem, éppen abban a körülményben rejlik, hogy ennek vádlott

a

kérdésnek tisztába hozatalát egyfell

egyéni

reputációm szempont-

jából kötelességemnek tarlom, mert ugy van a kérdés odaállitva, mintha

148

én

állí)llíMn

iiljál

volna

a

i-^'v.

nuij^'yar

kö/.ólel

vonalkozó

liszlaságáia

kell niogvilágilása szempontjából is lényegbe vágó dolognak gondolom a momenluuiol. Méltóztassék elmondani, mikor jelentkezett Désy? Désy vádlott ur május 2;?-án egy csütörtöki napon kért tlem sürgs inter])elláció meglételére vagy gondolom napirend eltti felszólalás megtételére engedélyt, azért, bogy Lukács László miniszterelnök úrral szemben vádjait bizonyos elmondhassa nyill ülésen. Én azt mon.llam a vádlott urnák, bogy miután saját állítása szerint régóla kérdés

uiáslVlöl

lis/.tál)alu)7.alalának.

a/

iigj'

— —

tudja ezeket a dolgokat, ba az azeltt való nap, amelyik interpellációs

nap

nem

volt.

napon

pellációs

interpellációra

sürgsnek, nem látom

miért be, bogy majd rendes interalkalma megtenni interpellációját. Én tebát sürgs

olyan

találta

legyen egyszerre mos!

az

olyan sürgs a dolog,

lesz

nem adom meg.

b^zl

engedélyt

a

vádlott

ur

tudo-

másul vette és nem kivánla. bogy az ügyet a Ház döntése alá bocsássam. .\zulán azon a bélen, szombaton, nem larlott a Ház ülést, banem igenis ülést tartott a Ház a rákövetkez héten kél interpellációs napon, t. i. május 29-én, szerdán és június lén, szombaton, olyan idben, amikor az ellenzék

még

ellenzéki oldalról a tény tisztába

Ház tárgyalásaiban és interpellációk mind a két napon.

résztvett a

abban, bogy eladja, bizonyítsa a

amit különben a képvisel

maga

is

is

tényleg

van hozva, hogy én a képvisel ural nem fosztottam meg

nem akadályoztam

attól,

történtek

Ezzel azt hiszem, az

ur,

mint

beismert és ezzel beismerle

maga

vádjait.

lapokból látom, a tegnapi napon azt.

bogy

tegnapeltt

valótlant

álliloll.

Vúzsonyi: Ez

uvm

iíji]

van-

A

vizsgálóbíró eltt

is

azt

mondla. amil

tegnap.

Elnök: Majd megteszi észrevételeit és reklifikálhat. István gróf: A képvisel ur maga. tegnapi

7"/.sra

kijelentésében

bogy nem a Ház elnöke akadályozta t vádjai megtételében, líanem barátai kérték reá, hogy a küszöbön lev, kilátásban lev békél

beismeri,

ne zavarja cióját,

meg

felszólalásával.

Tebát nem azért hagyta

el

meri ebben a Ház elnöke megakadályozta, hanem

erre I)arátai kérték és

nem

inlerjiellá-

azért,

meri

akart olyan békelárgyalásokal akadály<>zni.

amelyek ha sikerre vezetnek, állandóan bizlosilva volna Lukács Lászlónak, az ellenzék beleegyezésével, a balalom birtoka. Vúzsonyi: Bocsánatot kérek, szakértt méltóztutik kiluilhjdini/ Tisza István gróf:

Én

befejeztem.

Elnök: Van észrevétele a vádiolt urnák? megjegyzésével A kéj)viselöház jelenlegi elnökém-k következket vagyok bátor kijelenteni: IJnször is valnlLmell hangon. Amit lansáyot ebben az életben sohasem mondottam. Zollán:

Désfi

szemben

a

(

I

149

mondok,

azért helyi állok. Bocsnimlol kerek a: emeli liniKjérl. de a: az

amelyei

élei,

lefolyiallam,

nem

jo
senkit

fel

arra.

hoyy

dijer

állitsoii.

Vakmerség! En a vizsgálóbiró elöli részlclesen nyilatkozliun. lU a töménynem akartam hosszasabban foglalkoztatni. .\rra kérem Méltósá-

Vázsonyi: Dé.sy:

széket

godat, olvastassa fel a vizsgálóbiró elölt

vallomásomat. Ott elmond-

lett

sürgs interpelláció vagy napirendelötti felszólalásra kértem engedélyt. A tisztelt önként jelenkezelt tanú nr azzal az indokolással, hogy nem tartja sürgsnek, nem adta meg az engedélyt. .1 következ szond)aton nem volt ülés. A másik héten tárgyalások voltak. Miért' folytak ezek a tárgyalások:' ÍAz elnökhöz). Meg méltóztatik engedni, hogy tam, hogy

pár szóval kitérjek

erre.

(Tiszáhozl. Azért, hogy vége legyen ennek az

áldatlan helyzetnek, megoldassék a katonai kérdés és a választójog kérdése.

.\

katonai kérdésben

On

i>eleni

együtt v(dt a rezoliició alapjai}, már-

cius iS-án esküdött a rezolucióra. követelte a .K

lasztójogot.

\em

követeltük senkinek a

goztak. Elidézték azt, hogy ,

.

el

nnisodik pontjánál:

Ön

a pártnak

céltudatosan a harcra dol-

képviseli csendreivel a

magyar kép-

.

nem

Elnök: Kérem, megszakilom, liázban

,"^'.

nem köveleKük

fejét,

Önök pedig

a bukását, a békére dolgoztunk.

viselház

í7.

választójogban egyet követeltünk: egy demokratikus vá-

kihagyását.

lehet ilyent

lihök ilyen hangol. A ké[)visel-

mondani, bírósági teremben nem.

Désy: Bocsánatot kérek,

önként jelentkezik egy lanu ur

tisztelt .

.

elnök ur, de az a jelenség,

hogy

.

Vázsonyi: Inzultálni egy vádlottat. Elnök: Ezért rendreutasitom.

Vázsonyi: Köszönöm. Ez tény.

Elnök: Másodszor rendreutasitom. Désy: A tisztelt tanú urnák sokkal kevésbbé lehet mondani, miid más embernek, hogy Désy Zoltán valótlanságot mondott, tudja azt, hogy a legnehezebb helyzetekben, amikor

magam

és

pártom

élete forgott koc-

kán, soha egy valótlan szó kimondására ebben az életben kapható nem voltam. Ha eljött ide, tette azért, mert ebben az ügyben érdekelt politikailag,

mert hiszen az Ön exisztenciája Lukács Lászlóval van összefüggésben. Elnök: Ilyen hangot nem trök meg, ezért rendreutasitom a vád-

lottat.

Gróf Tisza István: Egész egyszeren konstatálom, hogy a vádlott ur a gyorsírói jegyzetek szerint azt állította tegnapeltt,

hogy megakadá

lyoztam abban, hogy a képviselházban vádjait kitejtse. Tegnap kijelen telte, hogy lelt volna alkalma interpellációjának elterjesztésére. l:.bi).-i csak az egyik álütás lehet való.

1

.ii)

Elnök:

Jegyz ur olvassa fel, mii mondott a vádlott iir tegnapeltt. A február 17. hugyalási jegyzkönyv megmondja szórói-

Vázsonyi: szóra,

hogy mit mondott a vádlott

ós ez teljesen egyezik lanu ur

eladá-

sával és a vádlott tegnapi vallomásával.

Elnök: Kívánják tanú megesketését? Ügyész:

Nem

kívánom.

Vázsonyi: Egészen lényegtelen, nincs szükség

meg

Elnök: Most kaptam gatósági ülésérl

a

Magyar Banknak

május

1910.

23-i igaz-

Az iratokhoz csatolom.

jegyzökönyvet.

szóló

(Tisza távozik).

ni.

(Fel-

olvassa).

Véd: Ha

nincsenek tanuk, térjünk

át az

okiratok felolvasására.

Ezután az okiratokat olvasták

fel

és pedig

els-

sorban a Magyar Bank 1900. évi els ajánlatát a sószerzdésre, majd a Magyar Kereskedelmi Részvény-

Okiratok

társaság nyilatkozatát, amelj'ben a megbízatás elvállalását és

ennek

feltételeit igazolja.

Felolvassák Lukács László pénzügymi-

niszternek a bankhoz intézett azt az átiratát,

szavakkal kezddik és amely

tiz

amely

,,

Hajlandó vagyok"

évre megbízza az intézetet

a.

só kizáró-

lagos eladásával. azt kívánom konstatálni, hogy a szerzdés az 1900. évLukács László pénzügyminisztersége idejében. Elnök: Most méltóztassék felolvasni azt a felmondást, amelyi'l a \ádlott ur államtitkár korában intézett a bankhoz. (Megtörténik).

Désy: Csak

ben

kelt.

Ezután a minisztertanácsnak jegyzkönyvét olvasták

fel,

a

sószerz

désre vonatkozólag.

A

felolvasás után

Désy Zoltán kéri konstatálni, hogy a

széljegyzet-

ben van Teleszky akkori államtitkárnak egy megjegyzése. Elnök konstatálja.

A most érvényben lev sószerzdést

olvastatja

fel

ezután az elnök.

Felolvassák a társaságnak a koalíció alalt a sószerzödés meghosszab-' bilása tárgyában

telt

ajánlatára vonatkozó eladói javaslatot.

az invesztíciókat 800.000 koronában veszi

fel

és a

A

társaság

fedezetlen híleli

12

millióra kéri felemeltetni.

Felolvassák ezután azt az aktát, amelyben Désy

lamtitkár —

fejti

—

mint akkori álki a sószerzdésre vonatkozó álláspontját. Az akta 1909.

Ebben

december havában

kell.

szociális és adózási

szempontból

liangoztalja, és

hogy az állami kezelés hinc

a szerzdés legnagyobb hibáját abban

látja, hogy nincs semmiféle szankciója és a felügyelet gyakorlásáról is hiányosan gondoskodott. Kikötései tehát, hogy a megbízás nyilvános pályázat utján adassék, a kezelésért juttatandó elnyök arányban álljanak

a szolgálattal és a felügyelet ellenrzésének hatályossága olymódon biz-

l.Tl

losittassék, éx

amely ugy a jövedék, mint a közönséij érdekének megóvására

a közvélemény megnyugfafására alkalmas.

Désy Zoltán

heterjeszti a költségvetések

összeállitotl alábl)i

és

zárszámadások alapján

kimutatásokat a sószerzdésre vonatkozólag.

Sójövedék. Rendes bevételek részletezése.

Belföldi teljesáru só

Mérsékeltáru só Míirhasó

...

...

.._

___

...

...

___

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

..

...

1890

1900

1910

25-860

26-2«l

25-744

4-540

5.316

~

5-653 i^

0!HU

1

i

1-742

1

1

Iparsó

...

...

...

...

...

--.

.--

Hulladéksó...

_.

.

...

Kivitol külföldre

Lak- és haszonbérek

...

...

...

Különféle bevételek

Összesen

...

...

...

()-(ll8

0-114

0-212

&Ü22

uoi;]

0-U03

0-162

O-OÖT

0-207

0004

0-0U4

0-004

0-112

0096

0166

30-724

32-846

33-734

Zárszámadási cselekméiujek: Elírás. Millió koronákban. 1.

Ezen adatok mutatják, hogy az

ctsó

annak, hogy

ill

els

rovat)

cimen

folyt be. tehát

dacára

(két

1900 Itan 31-597 m. kor.. 1910-l)en 31-397 m. kor.

nem változott, nemcsak hogy nem növekeHa ezzel szemben a mennyiségben liémi növe-

a só alapára

dett a bevétel, de csökkeni.

kedés látható, ez arra vezethet vissza, hogy a mérsékelt áru só forgahnn növekedett2. Határozott növekedés van a mariiasó bevételénél, dacára annaK. hogy az 1904. évi XXIII. t. c. a marhasó árát 10 K-ról 6 K ra szállitotia le. Ezzel szemben konsialálni kivánoni. hogy az árelemzés, illetve hirdet-

ményekbl

láthatóan az 1900. és 1910. évi mariiasó ára közöjt a 4 kor.

különbség nincs meg. Különben 7 kor. 3.

60

fill.

és

ebbl

a

marhasó alapára a termelési helyeken

a sójövedéki vezérügynökséget

Határozott fejldés mutatkozik az iparsónál,

— véve az

1

kor. 80 tilléres legalacsonyabbat

is

—

illeti itt

1

kor. 60 fdl.

azonban az ár

kisebb része

illeti

államot.

Budapest, 1913 május 29.

Désy Zoltán.

az

L52

O ^ r"

s

o> r"

Ct

:^

1"

05

t;;

o o

."

—

— —

2.1

= cc

-

'"'

cs 908
^ ^

1 ^H

o

1

o

o o

00

o

o

1—1

00

,„ > .2 := -c >

«

cc

^

'K 1-

o 1—

00

o

tH

o

«

c o

c

O *-

w § r" « s r"

* (A

•-

—

6

1 T"

._

r'

S £ cs;

(fi

i r"

15 r(tí

^ T"

^ o

o

-*

iít

-^

^

7-.

-^

-^

-t

rt

-+

l~

o c

09

==

~

^

^

i:

.^ ;^

-f

— X M -t

-

^

-t

1

o

e B -o

^c — ^ 2J ^ ^ § S — — — ^ o > t^ — •:

cc

c

„

-^

II

••

-? -r 'i -r :=

^ -

—

1

TI

-

-

.

O o

o 'S

-t 0}

=-

M

O

> o >>

.£:

13

O

3

—;—r^ ó

i

ti; -j;

=

"i-

u

"^

-4.'

u

'O

c; —1 00

c -r u — •: "^ ^ O >i i^ (n - X ~ -í O vs XS = -r^ ^ .2 = C íí ^"

^

—

CS c;

>

Jí "

><

'•

'Ü

(0

•-

;;;

:

^ C c

—

;«

QC = ö

-^ J5 •=

(0

V >

-c ,

::l

ja

^^ —^> •- ^ ^

„

»c

e

1

-f

-•

3>1

^

r-

-

«

3>1

=

3 (0

GC

—

O

c

^ ^*

'"

g2

oc

_ *

O O^

i =

-

c

—

-t

r"

00

—

^

O O

>

= = S ~ '""^

-t-

tC

o

^

"s

"^

'.

5J

cc

« 5

íT

c

5'C

^ ._ O

c

•;

^

-*

09 »(8

N

— ^

1

í

(0

•=

£ 2

T"

~ 1

If

^" -i

—

'-

?

Z=

-i^

u^

•- 'ü

—

-r

> — i > _ •" ií

-r

T i

-:5

'/^

:'-

^

>;

^. -P

'^

y, -1)

11 rt

a

.i;


^

01

_ N "^

^ S

f:

=0 ..

_ S 5

i

^^ -^

1

''

-o es

'

IT:

1

•Cd

T"

^

•3-

,_^

s

O

S C/3

tx

~

o

r—

Q

c^

-.

"r'

•?

:r

^ == c ^^^ ^ u< < ^^ i'

y:

«

153

zárszámadások adatai szerint ez az apaszlás összehasoiilil\a az eredményeket is, nem viltelell lielyeseii keresztül, mert a tényleges a két év összehasonlilása az elirányzatban 77.000 kor., .\

1902. és 1904. évi

kiadásoknál 06.000 kor. i.ji'Vfil.-k

i;.-:

(k-s

évi .\z 1905. elirányzatnál (emelkedést nagy részben az 1904. évi I. t.-c. alapján elállói pótlékok okozták) már a ieloszlatoíl sóhivataloklól 1 sótárnok és 3 ellenr visz7906-ban — 635.884 szabelvezése. 200.000 kor. (Szállilási költség 1 sótárnok és 3 ellenr kor.) Zsák. visszahelyezése 5704 kor. elz évi 72.500 kor.-val szemben 250.000 korona. /907-ben -f 107.053 kor. /90ó'-ban ., -f- 707.085 100.580 .. 7909-ben

i;iuii;uiyz;il

liiiuhis

1902

1903

190i

5 088

4-772

4 167

l

—

-^

—

316

604

—

—

—

+

7909. Megszüntet iXl. oszt.i

ri

mázsaliszli állást és Parajdon

ellen-

1

Végeredményben

tehát de ez status-rendezés, mert ujakat cimén megszüntetése sóhivatalok megállapithatóan a költségvetésekbl állit.

állást,

megtakarítás:

A

6.020 kor.

790.?-ban

790í-ben 121.907 .. /909-ben 7 mázsa IínzI és a parajdi ellenr

Az 797 7.

SZCIIllllMI

KZ/.l'l

.7U4 K £ yaniiMiilás

a leiili

évi költségvetésben sze-

mélyi járadék 26.968 kor. apadás. néhány feleslegessé vált sójövedéki állás beszüntetése cin\én.

túloldali

kimutatás rovatait

hasonlítva össze 7900

eredmény: el

1904. évek-

irányozva 184.000 kor. apadás. Ez a zárszámadási adatok szerint tett: Elírásban 73.000 kor.-t Tényleges kiadás 76.000 az

re,

lett

Ezekhez járul még az 1911. és azutáni években elért megtakarítás.

Sójövedék 1880

Rendes bevétel Rendes kiadás

1890

1900

1910 33 734

...

_.

...

..

...

__.

27.963

30.725

32.846

...

...

...

...

...

...

5.085

4.874

4.869

5.826

22.878

25.851

27.986

27.90S

Bevételi többlel

Sótermelés. Rendes bevétel Rendes kiadás

...

...

...

___

_..

...

1.781

1.720

1.874'

2.694

...

...

...

...

...

...

1.747

1.742

1.902

2.811

___

...

...

...

...

...

0.034

0.022

0.028

0.117

két címen összesen bevételi többlet

22 912

25.829

27.958

27.791

Bevételi többlet

A

Népesség

...

...

Népesség szaporodása

_

...

15,642.102il7,349.398 19,254,559 20,886.487

—

. I

1,707.296, 1,905.161, 1,631.928

104

Zárszámadási

adatok: Elírás. MiUió koronákban.

Megjegyzések: Az Elöirás-i adalokal és

hi'vételi

adatok épp

kiadási

itt

imilallaiii ki. meri a tényleges cselekv hátralékok változásával

a

állanak összefüggésben.

Csak a rendes bevételeket és kiadásokat mutattam ki, miután iti a Jövedék jövedelmezségérl, annak fejldésképességéröl van szó. igy itt a váltakozó és az évi jövedelemmel sem arányban, sem összefüggésben

nem

álló rendkívüli bevételek és

Budapest, 1913. május

kiadások fontossággal

nem

birnak.

29.

Désy Zollán. Azután az agrumen egyezségre vonatkozó iratokat olvasták fel. \/. november 29-én bozoK els-

lítO. június 11-én megindult perben 1907.

Magyar Bankot elulasitolta keresetével. A másodfokú itélel els bíróság ítéletét, de érdem!)en nem határozott. Az indokolás hangoztatja, hogy a megállapodás nem ütközött a berni egyezménybe, mert abban egyik állam sem mondott le arról a jogáról, vállalatokat érdekében egyes fejlesztése hogy kereskedelmének fokú

Ítélet

a

feloldotta az

segítséggel támogathasson, jóllehet a támogatás által a segélyben része-

sül

vállalat olcsóbb szállításhoz jut,

jus

16-án kötött egyezséget, amelyben 1.825.000 K-ban egyeztek

egyezséget 1910. július

lén hagyták

mint más. Felolvasták az 1910. máki. Az jóvá. Felolvasták továbbá az 1910.

június 4-én tartott miniszteri tanács jegyzökönyvét, amelyen a kereske-

delemügyi miniszter a minisztertanács hozzájárulását kérte ehhez az egyezséghez és a minisztertanács ezt meg is adta. A kereskedelemügyi miniszternek ezt a miníszteritanácsi elterjesztését szintén

felolvassák.

l>.után felolvasták a minisztériumban Szlerényi József államtitkár fhi<")kiete

alatt tartott

értekezlet

jegyzkönyvéi, ellenben megtagadta az

elnök Weisz Károly és Herzfeld Frigyes szakérti felterjesztésének

fel-

Az 1899. els és az 1905. évi második külkereskedelmi szerzdés Hieronymi Károlynak 1911. januárjái)an a királyhoz iniézelt felter olvasását.

jesztését és a király válaszát olvasta

fel

ezután az elnök.

Itt

adja ugyanis

beleegyezését a király ahhoz, hogy a jelenlegi szerzdést megkössék. gül a

most érvényben lév szerzdés felolvasására került a

Az okiratok felolvasásának befejeztével kezeli szólásra

s

a

kövelke/ö elölerjeszlésl

dr.

Vázsonyi

\'r

sor.

\'ilm()s jeleni

telte:

Lukács zsarolja Eleket.

—

Méltóságos Elnök

l'rl

ügyre vonatkozólag van egy alkalmával Deutsch

Manó

Tekintetes Kir. Törvényszék!

lisztelelleljes

ur arra a két

elterjesztésem.

A

A

zalalnai

kihallgatás

elnöki kérdésre, hogy vájjon

mivel indokolja a bank

vallomásában eskü

az 1911.

azi, líogy

lanl 1912. április 3-án, vagyis

nem

alatt azt az indokolást

pénzviszonyok megváltozásában

november 7-én megveti

már

egészen öl bóna]) nuilva

bozta

Annak

áll.

fel,

ingnleladta,

hogy ennek oka a bogy ez a

bizonyítására,

fann valótlanságot mondott, bátor vagyok tisztelettel becsatolni az

O.sz-

rák-Magyar Bank közgylésének 1912. és 13. évi jelentését. Köztudo másu, hogy az Osztrák-Magyar Bank kamatlába az, amely szerint a pénzviszonyok igazodnak. Mindakél jelentésben a hatodik oldalon találbaló a kamatláb kimntatása hónapok szerint és igazolom velük, hogy 1911. szeptember 22-töl 1912. október 25-ig az Osztrák-Magyar Bank kamat t

lába változatlannl 5% volt, tehát tizenhárom hónapon keresztül, a no vembert megelzleg szeptember 22-tl kezdve s az áprilist követöleg még október 25-ig és csupán 1912. szén október után kezddölt a pénz-

viszonyok romlása.

Az elnök átveszi a jelenléseket

és tényként állapítja

meg

az eladot-

takat.

Vázsonyi Vilmos: A kritikus idben tehát

5%

volt

még

a kamatláb,

csak szszel következett be a viszonyok romlása.

Ezenkívül a tények illusztrálására becsatolom a Budapesti Közlönynek 1911. április 16-íkí számát. Azon 1911-iki esztendrl van szó,

amelyben Lukács László ingatlanának eladása történi. Ebbl a számkitünleg Deutsch Adolf ur, gyulafehérvári fa- és terménykeres-

ból

ked, sági

a gyulafehérvári takarékpénztárnak a szerzdést alárt

igazgató-

—

a Ferenc

ennek a bátyja

Deulscli

tagja

—

József-rend

mint azt a Kompaszból

lovagkeresztjével

is

megállapílotlam

kitüntetve.

lett

Elnök: Deutsch Manó? Vázsoimi: Deutsch

Adolf igazgatósági és aki

késbb A

Manó

a

vezérlitkár,

aki a szerzdési az igazgatóság nevében aláirta

tag,

ebben az évben a Ferenc József-rend lovagja leszek bátor

ebbl

leszek,

mert

A konklúziót

vagy egyéb bizonyilékok be-

tanúkihallgatás

szerzésére vonatkozólag semmiféle elölerjesztcsl továl)))

nem

lelt.

levonni.

feleslegesnek

azt

tartom.

ségem azonban egy másik elterjesztést tenni

Kötelesés

Elek és az

ügyészség

erre

méltóságos elnök ur szíves engedélyét kérem. Ezen elterjesztés meg tételére sajnos, kötelezve vagyok, dacára annak, hogy a mélyen lis/leli fügyész ur személye iránt érzett tiszteletben engem senki felül iu>m nndhat.

nem

A mai lapokban

tartozó nyilatkozat,

fordult, az figyelembe

megjelent egy perjogilag irreleváns,

— mert

hisz,

nem vehet,

—

a

pirc

ami a szóbeli tárgyaláson el nem amely állítólag agy szere]>el, mint

Elek Pál urnák Bádenböl érkezett nyilatkozata. Megitlcnt a Budapesti Tudósítóban és A Napban már a mai dáíummal, 1913. május 29 én, ugy

156

van

mini I^lck Pálunk

kö/:(">lvo.

xallomásn. ICirc vdiinlko/.ólag

l);'i(l('iii

ki

kell jelen liMUMii:

Valóllan, hont/ c: íílvk Páliuik Bádcnböl érkezett i'dllomá.ta. ValótIdir.

hfuji] ilijrn

vallomás metjérkezctl és tudomásom szerint van valami

ilyenféle irat.

mehi

dödik, amely

három

a tanú által és én

i/r/j/ínJcsaA

itt

a nyilvános tárgyaláson kérem

annak

föiiyyész urat

azeltt, mieltt

itt

Baroas (iábor nevének említésével

ezeltt a királyi ÍKjyész

héttel

felderítésére,

tímuk eskü

hoyy

f.el

ke;:-

kezébe adatott

iir

a mélyen

tisztelt

(uui információként adatott

az.

(datt v
mieltt Károlyi Imre

(pofnak. Sándor Pálnak, l'llmann Adolfnak. I'ndneh Józsefnek és Székely

Ferencnek azon eskü

(dalt

adott v(dlomás(n

volna,

elhan
ame-

lyek lehetetlenné teszik eyy ilyen vídótlan nyilatkozatnak a keletkezését,

hoyy eyy ilyen biz(dmas információ hoyyan jelenhetik mey az üyyészséy irattárából egyszerre, mint bíideni iiyilatkoza' t'yyész:

Nem onnan jelenf meg. Nem is azt kérdem, hoyy onnan

Vázsonyi:

jelent-e

meg. hanem azt

a tényt (Ulitom. hoyy a királyi üyyészséy ezzel a fanuv(d. aki tanii volna,

érintkezett,

ettl a

információt

tanutói

kai>ott

szórói-szóra azonos szöveyü azzal a Xyilatkoz(dt(d. amely

leit

amely most A AV

írásban, itt

vagyok bátor állítani egyéniségemnek teljes latbaban vetésével, a legnagyobb kom(dys)gg(d és a legteljesebb tudomással. ICs bátor vagyok kétségbe vonni a királyi ü(/yész.séynek azt a jogát, hogy la nuktól elzetes információkat fogadhasson el s t(nuikkal elzetesen érint kezhessék. Ezt azonban azéit akarom niegállajd ani. hogy az egész nyíl közzététetik. Ezt

vános.ság eltt megmutas.'^-am. hogy ez a nyit(koz(da Elek Pálnak, ennek az (Kjyonhajszolt embern(

k,

gyalás egész ideje

mert nincs

magam

(dalt.

nem is emli'ettem a h'irnem védheti magát, akit a

(tkinek a nevét én s

itt

részérl kéjdetciuick tartok arra. hogy a bankját

azt a bankot,-

amelyet

tett

semmibl tényezvé,

ez a

megkáro.s-it.sa.

nyiUdkozat. amely

ennek az agyonhajszolt embernek bádeni nyilatkozata gyanánt tál(dt(dik amely nem liádenben kelt, amelynek közlésére senkit fel nem hatalmazott, hanem ügyészí információ gyanánt adta át. miutcin ilyen manverekkel fel,

dolf/ozik a

mélyen

tisztelt sértett ur,

hogy

ilyen nyihdkozíd (dákjában akar

egy perjogilag érvénytelen bizonyítékkal a nyilvánosság eltt elálUuii. ismét teljes komolys(iggal és azzal a nyugodt tudattal, hogy mindent

zonyíthatok, kíjeleidem. hogy biztos

amely egyszer ^ö-t'/i

jiarafrázisa

a kéi>viselházb(ni

(uinak

tartatott,

tudomásom a

beszédnek, amely

sértett

bi-

szerint ez a nyílatkoz(d. 191,3.

ur ohajáb(d. sértett

február ur dik

tálásávfd, sértett ur]uik javitásaiv(d keletkezett és Elek I'áltól kicsikartalotl. Es itt a nyilvánosság eltt jelentem ki és kész vagyok bizonyit(uii. hogy Elek Pál nem önként utazott liádenbe, hanem a sértett ur óhajára

157

luiLor

cs lanúcsáia. Ezt kölclcs inu/i/ok Ic.szik/czni iikLor.

ili/cn

maiwoc-

ickkel akarják befolyásolni a biróságot, nmitJchcIrtlcDiick tartok •

Ez

/LinöA-;

Vázsonyi:

vehet

....

lehetetlen. .

.

.

mert hisz

ez

perjoyilay egyáltalán figyelembe nent

és igy akarják megtéveszteni a közvéleményt.

Én A Nappal vagy a Budapesti Tiulúsitóval seniiniléle (')sz nem vagyok, lleni .senimil sem kaptak. Tehát az a/ hogy én adtam oda, teljesen valótlan. Egyé])ként Elek Pálra nem

ügyész:

.szekötletésben állítás,

hivatkoztam.

Én

Vázsonyi:

esak annak a konstaUilását kértem, hogy az ügyészség

informáeiót kért és kapott közvetlenül a tanutói

Lukács valóílant A

napján

tárgvalás negvedik

kih'nr óra után nvilolla

/icin

gn

láno-.

'

kii

meg

a

héttel ezeltt.

állított. Gvörgv elnök valamivel hogv a királv

Balog'hv

lárgvalást.

három

Bejelentette,

allgalásál i-ngedélvezle és öl a titokiarlás alól

IV!

mentette. Bejelenlelte továbbá, hogv mivel a tárgvalás lolvan.án olvan

lények

is

nak kihallgatását. Az elnök nyomban

Ha

Elnök: lennének.

nem

felmerültek, amelvtkel a bíróság

taknak, elrendelte Rajner Béla dr.-nak.

Iiogs*

egészen

tisztázot-

munkapárt

titkára

lát

a nemzeti

ki is hallgatta

Rajner Bélát.

az ()nhöz intézend kérdések olvanok

Önnek

az azokra való íelelet

szégvenl vagv anvagi kárt okozna,

nem

— Most pedig mondja meg, tagja

kell

volt-e

erkölcsi

Csomag>zálliló Rajner Béla

Telelnie

ön

az 1910. évi választások

alkalmával a nemzeti munkapárt végrehajló-líizoltságának?

—

Nem. Én

—

De

^

—

a párt titkára voltam és vagvok.

a párt választási akciójában mint ilven részlvell?

Igen.

—

Mivel Fejérvárv Imre báró

— —

Ön

—

Igen.

itt azl mondotta, hogv a bizollsáí; hoz pénzek folvlak be választási célokra, mondja meg. hoíjv igaz-e ezí

—

— — — -

lííen.

ezeket a pénzeket mint pénztáros kezelte^

Én kezeltem ilyen pénzeket. Nagv összegek voltak ^

Kz igen tág fogalom.

De

az

Ön kezén mennvi

Miiven idbeni .\

választások

elotl.

futott

kereszlülií

ir.8

Nom

Tanú: kevesebb

—

voll,

luvUiu nn'H a/ adaloUal, úv az összeg miiideiieselre a

niinl

törvéiivl)eii

i)r()vi
lejLiális

választási költség.

Azl liulom, liügv a íuvardiial és az ellátási választások alkal-

mával megíizetik, de az Ön válaszából még nem tudok semmit.

—

Én kiszámitotlam Szivák Imre könyve alapján, hogy a törvénymillió koronánál többel ben provideáll legális választási költségek lesznek ki.. Az az összeg azonban, amely bozzánk beíolyt ennél sokkal 'A

kevesebb

— —

volt.

Honnan

folyt

be

ez az összeg?

Adományokból. De elfordult az is, bogy az adományok nem fedezték a szükségletekel és akkor kölcsönt szereztem. — Kik voltak az adakozók, akik nagyobb összeget adtak? Azt hiszem, a legjobl) lesz az a válasz, hogy a Magyar Banktól hozzám egyetlen íillér sem folvl l)e. Vannak urak, akik önzetlenségbl -

—

áldoznak i>ártcé]okra, de ezeknek nevét

szívesen

nem mondom meg.

— Hát a pénzügyminisztériumból összegek? — Nem. — Hát a miniszterelnökségbl? — A miniszterelnökségbl utalva ielentéktelen összeg. — Körülbelül mennyi? — Az egész választási kam))ánv 60 — 80.000 Icorona. — Paduc-h vagy Kazár nem hozlak pénzekel? — Paduch soha. Kazár kétszer vagy háromszor hozta ezeket az összegeket, amelyek összesen lehellek 60 — 80.000 korona körül. jöttek-e

ál

leit

alatt

Elnök:

Nekem

Vázsomji:

Azl

lehetett

nincs több kérdésem.

mondani, hogy a miniszterelnökséglöl

méltózlatoll

csak 60—80.000 koronát kapott.

Tana: Abban az idben.

—

A

választási

nem mindent hogy a választások likvidálásánál

költségeket tudvalevleg likvidálják,

adnak egyszerre, az a kérdésem

tehát,

kapott-e pénzeket tanú ur?

— —

Nem

értem a kérdést.

Ön mint

ügyvéd, éppen olyan

jól

éri

engem, mint amilyen

ériem én a kérdést. Azl kérdezem, hogy mivel Önök választásokat

jól csi-

náltak, mit kaptak a választások eltt, a választások alatt és a válasz-

tások után?

Tanú: Méltóztassék

precizirozni

a kérdési,

hogy mennyi idtl

meddig. Vázsomji: Attól az idponttól kezdve, hogy a választásokból kifomerültek fel, akármilyen idpontig, ha tetszik, akár

lyólag költségek a

mai napig.

^

159

— Én cmlilellom. hogy — Azt méllóztaloU mondani, hogy a Magyar Banktól tanú nr nem kapott pénzt. — A Magyar Banktól a kormány kinevezésének pillanatától a mai napig egyetlen sem kaptam. — Köszönöm, én erre igen nagy sulyl Tehát nem tudja löbJx'l

iifiu

k;ii)lain,

iniiil

aim-iinyil

l^ehel,

azóta az összeg nagyobb, de ez a választással összeluggésben nincs.

fillért

fektetek.

is

Nagyon köszönöm ennek megállapítását. Itt elhangzóit az, hogy a Magyar Bank nagyobb összeget adott át a miniszterelnökségnek. Van errl tudomása? összegeket.

az

—

-

Csak a hírlapokból.

—

mondta Fejérváry Imre

azt

Itt

báró, hogy

Kazár

és

tanú

iir

akik utalványozásokat teljesítettek. így van ez? nem utalványoztam. Én utalvány alapján fizettem.

\(»llak azok,

— —

Én

Hát ki utalványozott? Az utalványozás joga a pártelnököt és a miniszterelnököl, mint pártvezért illette meg. Egyetlen összeget fizettem Hieronymí Károly utalványára, ezt azonban a pártelnök késbb jóváhagyta.

—

A

Vázsonyi: lalkozott léhát

Ünnek sohasem

—

tudomásom szerint soha nem fogKhucn Héderváry Károly miniszterelnök ur

miniszterelnök ur

utalványozással.

utalványozott. Ezt Jeszenszky ur teljesilelle.

Engedelmet kérek, nekem Khuen Héderváry Károly miniszter-

elnök ur igenis utalványozott.

— Hát a választásokat? — Egy végrehajtó-bizottság. — De a miniszterelnökségben a választásokat? — Senki. A választásokat a munkapárt körhelyiségében az elnökség helyiségekben. a végrehajtó-bizottság az erre a célra — Hát Jeszenszky államtitkár ur nem a választásokat? — A végrehajtó-bizottság voltak a kormány intézte

ki

ki intézte

és

intézte

kijelölt

intézte

tagjai

tagjai

mivel a miniszterelnök ur felségével Boszniában

és

is

abban az idben

járl,

Jeszenszky vei helyettesitette magát.

— Hát Jeszenszky államtitkár

l)aii

— —

(Tanú kérdezem,

Azt

Jeszcnszku a

ur csak Önöknél a

munkapár li

klnlt

hivalalosLodott választási ügyekben?

ur

kérdéssel,

hallgat.)

honii

ki

mint

hoc/i/

fof/kilkozott-e

miniszterelnökségi

választási

legiien

a

iuiuekkel,

jelölt,

ki

államtitkár

foglalkozott-e

azzal

mennyi pénzt kapjon

és

mitiien pénztf

—

Hogy

ö mit csinált a hivatalban,

bizottságban, amelv permanenciában volt,

néha

éjfélig.

nem tudom. reggeltl este

Jeszenszky államtitkár ur résztvett-

A tiz

végrehajlóóráig,

st

160

— Államlócm? — Nem, de

eléq

Szóval

,

Ön

sren.

iiffv

magát.

fejezte ki

államtitkár ur

Jeszenszky

laííjai

a miniszterelnök ur és

Iiojív

voltak

a

végrehajtó-bizottságnak és

mint ilvenek befolvtak a választásokba? A kormány összes tagjait a szervezbizottság megválasztotta.

— — —

Ivo/va

Jeszenszky

ó

n.eg volt választva?

Én

nem

volt

hogy a miniszterelnök akadá-

jelentettem,

ülésekben való részvételben, az utolsó napok-

a bizottsági

volt

p^di.g

l)an

is

relerens volt.

Magvarországon,

i-zért

lu'lvi'ltesitlette

magát

.le-

szenszkv államtitkár úrral.

—

Azl méltóztatott mondani, bogv a miniszterelnökségtl

Ön

csak

— 80.000

koronát kapott. Hál akkor hová ment a miniszterelnökség Hisz itten szó van egv 2.825.000 koronás nyugtáról, amelyet l)énze? Hát Ön ebbl a pénzbl csak 00 80.000 koronát Kazár állilott ki. 00

—

kapott?

—

-

•

— — — — —

En ennyire becsülöm. líát

a többi hová ment?

Nem

tudom. Kazár Adolf utalvánvozolt

iiát

Nem. neki nincs utalványozási Szóval

Önök csak 60

— —

nem

Nem

a

joga.

miniszterelnökséghez

—80.000

2.825.000

befolvt

koronából

koronái kaplak?

Önök. hanem én kai)lam.

Hát

jól

van.

kapoll.

()n

lliszeii

a

ixiilaris

majestaticus

.sért.

— —

,

De félrevezetésre Én nem kivánok

alkalmas. senkit

lelrcvezclni.

Elnök: Tessék kérdésekel feltenni. Vázsoniii:

De

védeni. Hát Kazár

vagyok magamat

a tanú polemizál veleir.. kénytelen

nem

utalványozott'

— Az én pénztáram terhére soha. — Más pénztár terhére sem? — Arról fogalmam — A miniszterelnökség lemU-lkozcII — A törvény minisztereliKik. — Arról sem hogv Kazár-féle 2.825.000 koionn hová korüli? — Nem tudom, nem ludlialom. — Tud ulalváiivozlak rendelkezlek? pénzek — Kétségtelen. hogv miniszlcreliKikiick van sincs.

i)énzével

szerint

tud.

arról.

és

hf>gv

ki

?

a

a

a

niiniszlerfhi<>kségiiin

s/iiiién

a

a

fölött

rendelkezési

joga.

Itudget

s/.erinl

Kii

—

De

van

vvvCA

ncin

krii'in.

szó;

a

roiKk'lkczési

alap az

cué-

szen más.

Tanú: Errl az összef,'rül nckinn nincs tudomásom. Vázsonyi: Azt méltóztatott mondani, hogy legális választási költségek.

van-e ludomása Önnek, mint párllitkárnak, hoffv

Hát arról

euves válaszlások, amint én ezt seket

nem akarok

koronába kerültek^ Kzek

—

Hogy

okmányokkal bizonvilhalom, hár

kipellengérezni, legális

is

összegekbe,

3

elve-

— 400.000

költségek? 3 400-000

—

koronába kerüllek, errl vonom. Ellenben tudom azt, hogy az olj'a-

egyes válaszlások

nincs tudomásom, kétségbe

horribilis

noknak a számlájára, akiknek megválasztása kivánalosnak lálszoti, még ha az ellenzékhez tartoztak is az illetk, utalványozások törlénlek. Vázsonyi: Ahá, hát ezért van

után Jeszenszky m-

itt

a tanú, hogy ezl

nem csempészhette he

itt

elmondja, mi-

a lárgyalá.sba.

Elnök: Bocsánatot kérek a lanu kihallgalásál a biróság rendelte

A

véd

el.

urat rendreutasilom.

Vázsonyi: Kinek tetszett utalványozni?

Elnök: Erre ne tessék válaszolni. Vázsonyi: Csak megállapitom

azt,

hogy a lanu

azért

van

ill,

hogy

ezeket elmondja.

Elnök: Ezért rendreutasítom. Vázsonyi:

Nem

A

nem lehet. hogy nem tartozik

bíróságot gyanúsítani

a hiróságot yyanusHom. de fény.

a dolgokhoz az, hogy általánosságba hurkolt rágalmakkal álljanak el,

hogy rágalmazni akarnak másokat- Ha rágalmazni akarnak, ne bujkáljanak,

hanem

Elnök:

álljanak a nyili>ánosság

A véd

elé.

urat isméi rendreutasilom és 200 korona rendbirság-

gal sújtom.

Vázsonyi: Felfolyamodást jelenlek be.

Désy Zoltán: A tanú ur mindig arról beszélt, hogy az i)énzlárába nem folyt be több. (A tanúhoz) Van-e tudomása arról, hogy nemcsak Önök fizetlek, hanem az Önök utalványára a bankok fizetlek? :

— Az én tudomásom soha. — Hál nekem ludomásom van hogy Kálmán (iuszláv zsolnai nem tudja? választását honnan fedezték. — Pozilive nem tudom. — Nincs feljegyzése sem? — Utána kellene néznem, hiszen én 413 kerület ügj^cibe folytam — Én csak konstatálni kívánom kész vagyok bizonyítani a már szerint,

arról,

í^n

be.

és

kiliallgaloU lanuk által

Taini:

is,

hogy az Önök utalványára bankok

fizettek.

Nem Önök

Vázsonyi: Az egész társaság utalványára. 11

162

Elnök: (Vázsonyihoz)

:

Figyelmeztetem a

megvonom a szót. Ez az Én eljárásomban semmi

lebbi esetben

Tanii:

véd

urat,

hogy a legköze-

utolsó figyelmeztetésem.

nem lalállam, nem meg fogom cse-

szégyenletest

szégyenlek semmit, hasonló körülmények között újból lekedni. Désij: Távolról sincs sértési

az

Önök

utalványára, mert

szándékom. Azért mondlam

nem tudom,

ki utalványozóit. Azt

hogy azonban

azt,

hogy az Önök választási köllségeinek egy részét a ])ankok utalványozták. Ezt kész vagyok bizonyítani is. Különben is Önnek errl liuloállilom.

mással kell bírnia.

A végrehajtó-bizottság utalványozására ez meg nem hWlénl. Kérem ne errl beszéljünk. A végrehajtó-bizottság utalványonekem is van tudomásom. Hiszen vannak még le nem törlesztej!

Tanú: Désy: zásáról

adósságok

is.

— Határozott tudomásom van

nem

arról

nekem

is,

hogy még vannak k

törlesztett választási költségek.

Több kérdést

Rajner

Bélához

nem

intéztek.

Vallomására meg-

eskették.

Az elnök most Zlchy János

flróf

bejelentette,

hogy megkapta a Zich>

János gróf felmentésére vonatkozó okmányt. Nj'omban be

is

kérette Zichy János grófot.

Elnök: Excellenciád az általános kérdésekre ki volt hallgatva. Tessék felolvasni a felségnek a felmentésre vonatkozó engedélyét.

Kállay biró olvassa.

Elnök: Ennélfogva teljesen szabadon vallhat. A védelem részérl

annak a ténykörülménynek bizonyítására hivtak fel, hogy van-e tudomása arról, hogy Lukács László miniszterelnök ur egy bizonyos 500.000 koronás tételrl azt mondta volna Excellenciádnak. hogy ez politikai célokra szánt öss'zeg?

Tanú: A dolog nem igy

áll

egészen.

l'2n

a miniszterelnök uiiai

be-

megkérdezvén tle az ügyre vonatkozólag azt, amit tud és felvilágosítást akartam tle kérni az ügyre vonatkozólag. Erre ö nekem azt mondta, hogy: „En nem ludak összefüf/cfésl találni és nem tudom mef/konstiuúlni az ös.
elölt,

le. Ez az összeg vissza lett azonban adva azérl, mert a frendiíiázi tagságból nem lett semmi." Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem azt a körülményi, hogy amikor a képviselházban feb-

nijerése céljából fizetett

ruár 24-én tartott beszédje után találkoztam a miniszterelnökkel, feltünl a beszéd egy része,

amelyben egy bizonyos összegrl szó

volt

és

meg-

Erre azl mondotta

kérdezlein, liogy viszonylik a kél dolog egymáshoz.

nem mondotta nekem akkor azt, hogi) Elek Pál 500,000 koronát fizetett a ^frendiházi^ tagságért, hanem azon óhajnak és kívánságának adott kifejezést, hogg fTévedtem, rosszul értettem, mert ö

a miniszterelnök:

rendiházi tag akar lenni.

— Van-e Excellenciádnak tudomása

mása

volt,

hogy más összegek

is

arról,

— miután közludo — célra

hogy

kerüllek napirendre

illegitim

kapóit a miniszterelnök ur összegeket?

— Másról Vázsoniji:

lisztázni. ,,A

ez ügyben nem tudok. Kérem, kegyelmes Uram, egészen szerelném ^

ezt a kérdési

Azt mondotta a miniszterelnök ur a február 24-iki beszédében:

Magyar Bank egy alkalommal egy más üzletbl kifolyólag deponál!

pénzügyminisztériumban 500.000 koronát, ami pénzügyminisztérium kezelésében, aki

meggyzdhetett

ezt a

nem éppen

nyugtát

látta,

ritkaság

a a

lelkiismerete-

hogy ez az 500.000 korona a banknak visszafizettetett" és azt mondotta, hogy ez olyan nyugi aletél voli. amilyen szokásos a pénzügyminisztériumban, vagyis, hogy legális üzletre vonatkozik. Elssorban ugy értettem, azt hitte a minisztereln/Hv ur, hogy sen megnézte,

ez

a

letét

volna,

Elek Pál frendiházi tagságára vonatkozik?

— Letét nyugtázta, nem tudom. hogy — Ezen összegre vonatkozólag mondotta, hvgy ki

volt,

ez

Elek Pál frendi-

házi tagságára vonatkozik?

— Igen — Ez Excellenciád — Pozitive emlékszem fix tény.

emlékszik pozitive?

rá.

—

Késbb Lukács

László azl mondotta, hogy Excellenciád rosszul

emlékezik?

—

Igen,

—

/7a szabad a kérdést feltennem, ez volt az

hogy

félreértettem.

oka Excellenciád

le

mondásának? Elnök: Erre

Tanú: Ez

nem

tartozik válaszolni. Tla kivan, válaszolhal.

is.

Elnök: Kivannak elterjesztést lenni?

Semmi elterjesztésem Nekem sincs.

Vázsonyi:

Désy:

nincs.

Eiigyész: Nincs eltei'jesztésem. Elnök: Ezzel a bizonyítási eljárási befejezettnek nyilvánilom és és védelem meghallgatására holnají reggeli kilenc órát lüzöm ki.

n

vád

11*

A A

napján a

ölödik

láigyiilás

perbeszédek kcMÜll

i)frlieszi'dekie

a sor. Óriási

izgalmak között negyed tizkor nyitotta meg az elnök a ftárgyalást s felszólitotta dr. Sélley Barnabás kir. föügyészhelyettest, a vád képviseljét,

vádjának elterjesztésére. Tekintetes politika

Az ügyész vádbeszéde

az

Ismét bevonult a

Törvényszék!

kir.

igazságszolgáltatás

palotájába.

Súlyos

aggasztó jelensége ez a mi közéletünknek. tozik

— ugy

látszik

és

Hozzátar-

— Magyarország történetéhez, hogy •

a közélet terén szerepl férfiak, vezéregyének, önhibájukon kivül, sürün

keresik

fel

De amily

az igazságszolgáltatás kapuit.

aggasztó ez egyfell,

annyira megnyugtató az a jelenség, hogy a biróság oltalmához fordult

urak mindegyike felemelt fvel és tiszta névvel távozott innét. Eddig is ugy volt, hiszem, ma is ugy lesz, hogy az igazság fénye kizi e terembl a politikai szenvedelmeket és elfogultságokat és az igazság fénye megaranyozza a biró Ítéletében a

tisztességei, a tudást és a jellemet, és

a férfiak, akik a politikai élet terérl leléplek,

gyzve vagy

azok

vesztesen,

mindig megkapták erkölcsi elégtételüket.

itt

Az igazságos biró egyformán

a hatalmasokkal és a gyengékkel

itél

szemben, ha ezek egvazon iogcinien. a becsület oltalmának keresése cimén kopogtatnak ajtaján. A biróság mindig megrizte pártatlanságát. a napi politika hullámaitól menten

tudta

magát

tartani

és

esküjéhez

képest félretéve a gylöletet, félretéve a kedvkeresést, a haszonlesést,

mindig becsületesen szolgálta az igazságot. Ezt a magasztos

igazságot

keresem

én,

midn

Lukács

László

nem akarok más

egyéni és közhivatali becsületének védelmére kelek és

amely bármely polgártársunkat megilleti. Nem Lukács László politikai cselekedetei, tettei felett kell Ítéletet mondani, mert ezek felett nem büntet biró itél, ezek a parlament, a választóközönség és majdan a történelem Ítélszéke elé tartoznak. Ehelyütt csak igazságot, mint csak azt,

arról

lehel

szó,

vájjon

Lukács László tetteibl,

cselekedeleibl

ramlik-e reá valami olyan, ami egyéni becsületén foltot olyat követelt

el,

Désy Zoltán vádlott lottnak ezl

nem

ami

a becsülelveszlés

biztosította

magának

.sikerül bebizonyítani,

ejt.

fogalmával együtt a büntetlenséget, de

akkor bünliödnie

Meri jár,

há-

ha

ugy

ha vád-

kell.

Désy Zoltán 1912. szeptember 18-án nyilvánosan nagy társaság eltt azt

dobta a világba, hogy Lukács László a „világ legnagyobb panamis-

lája",

vagyis Lukács Lászlóról olyan

esetén egyénileg

A panama, juk

cl,

is,

tényt

és közhívatalnokilag

állított,

ami

öt

valódiság

a kbzmegvetésnek tenné

ki.

bármely nu'ghalározási is fogadbiróság, vagy a Iclsöbb biróság né/elél.

tekintetes kir. törvényszék,

akár a védelem, akár e

is

165 köztiulal szerint

megbélyegz

lény.

Ez az alapja annak, hogy vádamal

nem

rágalmazás és

becsülelsérlés cimén emelem, mert a i)anama alatt csakis saját javára szolgáló jogtalan vagyoni haszonszerzést értünk. Ha

közhivatalnokról

állíttatik,

hogy közhivatali

állását arra használta

hogy panamista, akkor azzal vádoljuk meg, fel, hogy egyfell joíítalanul vagyonosodjék, másfell a közpénzbl jogtalan vagyoni hasznot szerezzen magának. Zsebkérdés ez és nem politikai kérdés. Ha azt állítja Désy Zoltán Lukács Lászlóról, hogy panamista, akkor vádolja t azzal, hogy vagyonilag jogtalanul

gazdagodott,

közpénzekkel

egyáltalán

gazdago-

dása céljából jogtalanul rendelkezett.

Désv Zoltán a törvénv által biztosilotl ama jogát, hogv állilásainak valódiságát bizonvithatja, igénybe vette. A vádakat két iránvban csoporlosifülta. Az iiíívnevezett zalatnai házak csoportja az els. Azt állilolta, hogv Lukács László els házát drágán adia el saját magának, mint pénzügvminiszternek, a másodikat pedig burkoltan szintén a kincslárnak adta el. inukoll ü/.let formájában pedig azért, hogv az összeférheletlenségi íörvénvt kijátszhassa. A vádak második csoportja az. hogv lAikács László a Magvar Banktól a sószerzdés, az agrumenogvezség és a Balkán kiviteli szerzdés megkötéséért összesen 4,800.000 koronát kötött ki elzetes megállajxxlás alapján és hogv uz a pénz, amelvnek a kincstárhoz kellell volna befolynia. Lukács László rendel

nem

kezese lolvlán

oda,

hanem

párlcélokra

forilillaloll.

Vádjának els csoportja a személyi gazdagodás, második csoporlja pedig a közvagyon elvonása. Vizsgáljuk tehát a

a/

lörlénlekel.

Lukács László els házát eladta a kiiicslárnak 12.000 koronáérl. E házal azonban

A

nem

zalalnai házak

—

mint

(')sszeg

csakis

László

nem

lekintelében a lénvállás az. ]u)gv

ezt a vádlott

az u.

n.

állilolla

100 forintért velle, meri ez az

egy százforintos házat adott

busás haszonért a kincstárnak.

Nincs

a kincstár.

—

laxamegváilás ellenérléke voll:

itt

sem

A

vagyis

Lukács

12.000 koronáérl,

el

házal tényleges ériékében velle

jogtalan gazda.godás,

sem pedig a

lehal

meg

kincstár-

nak károsítása. Lukács László a kérdéses házat mini eladó és szerzd tisztességesen, a nyíltan adta el, a kincstár nevében pedig nyíltan, bányahalóságok indokolt felterjesztésére velle meg. még pedig ugyanakkor, amikor egy másik idegen embernek a házát is megvette ugvanannyiérl. A második házát 1911. november havában vette meg a gyulafehérvári

takarékpénztár 85.000 koronáért,

becsülve,

hogy

kincstárnak, szerezzen.

1912.

április

hogv a

3-án pedig

van Lukács László az ingallanl nem adhatta volna el a burkolt tehát, hogy vagyoni elnvl ügyletet kötött

eladta a kincstárnak 90.000 koronáért.

A vád

az,

telek tul

I

m Üeulsch Manó vczérlitkárnak eskü amely szeriül a vétel kétségtelenül tiszta, reális, A bank olvan óvatos, hogy a vétel eltt saját szak-

ídcvuiialkozóaii lii\alküzoin alalli

vallomására,

komoly

üzlet volt.

megbecsüllelle az ingatlant

trlöjével

Hivatkozom

becsülte.

Czerninger

és

és

a szakért 115.000 koronára Kurovszky urak vallomására,

kitnik, hogy a lakásviszonyok Zalatnán olyanok, hogy

ainelybl

a

kincstár terjeszkedése szempontjából csakis a kérdéses ingatlan jöheteti

számitásba és éppen ezért

O

k

maguk

lettek

felterjesztést

a megvélel

Hivatkozom Wahlncr miniszteri tanácsos ur vallomására.

érdekében.

eladta, hogy a pénzügvminiszterium illetékes ügyosztálya volt

amely

kérte,

kozom

hogv Lukács László engedje meg

az.

a ház megvételét. Hivat-

hivatkozom Albini lanu vallois megért. Hivatkozom mondták, hogy az ingatlan többet ér

elljárósági bizonyitványra,

az

mására, amely szerint a telek 120.000 koronát a szakértkre, kik szintén azt 90.000 koronánál. A telek tehát

nem

ériéken felül került

kincstár

a

tulajdonába; ezzel pedig elesik a vádnak az alapja, ami az ügylet burkoltságát lelte volna szükségessé. Indokolt és reális volt a takarékpénz-

nek

késbb

ház megvétele és a viszonj'ok változása folytán annak

tártól a

a kincstárnak való eladása annál ezzel

14%-os hasznot

is

inkább, mert rövid

Nem

biztositotl.

a férfiút, akinek a kezén milliók és milliók államférfiúi

idn bell magá-

lehet meggyanusitani

mentek

anélkül,

át,

tevékenységétl magának a legcsekélyebb hasznot

azi

hogy

szerez*'^

volna azzal, hogy a zalatnai házán az állam kárára néhány ezer koronát akarl keresni.

Kitnik mindakét házvételbl, hogy sem értéktelen telek megvéte sem burkolt üzletrl nincsen szó. Államférfiúi hibának tartanám, ha abból a kicsinyes indokból, hogy nevét esetleg meghurcolják, nem adná el ingatlanát a kincstárnak akkor, amikor erre csakugyan szükség van, különösen akkor, ha elállhat az az eset, hogy késbb ugyanazt

lérl,

az ingatlant a kincstárnak sokkal drágábban kell megvásárolnia.

Egy

szóval,

egyik ház

esetében sincsen

panama,

nincs

jogtalan

gazdagodás és a közhivatali állásnak a saját céljára való felhasználása.

A den,

politikai rész tekintetében,

még akkor sem

Iciivek,

még ha

bizonyítást nyert volna

is

min-

beszélhetnénk panamáról, mert mindazok a politikai

amelyekel Lukács László terhére róttak, a

i)()lilik:ú

cselekmények

Icrhére esnek és az egyéni vagyonosodás a legtávolabbról sincsen jelen. Iiisz

Lukács László kezéhez egyetlen

kintve,

nem

sikerüli bizonyítani azt,

fillér

sem

hogy a

a közvagyon rovására gyjtötte össze.

Nem

folyt be.

])árlkasszát

De ettl

elte-

Lukács László

sikerült bebizonyitani

azt.

hogy a bank 4,800.000 koronát adott választási célokra. Nem sikerüli bebizonyítani, hogy a bank Lukács László elzetes megállapodása alapján adcill volna akármilyen összegekel és nem nyeri bebizonyítást, hogy a

II

,

|

1(17

pártcélokra adoll pénzek a sószerzödés, az agrunien egyezség és a

kivileli

szerzdés ellenértékei leltek volna. Hiszen eíjvedül csak a sószerzödés A olt az, amelyhez Lukács Lászlónak köze volt, a másik két szerzdés a kereskedelemügyi kormány ügykörébe tartozott, ide Lukács László he sem folyt. Annál kevésbbé folyt he, hiszen az agriimen egyezséghöl esedékes összegek folyósítását az államvasutak 1911-hen kezdték meg. 191ü-hen tehát a bank nem lehetett ahhan a helvzethen. hogy 1 milliói adhasson választási célokra. A kiviteli szerzdést 1911-hen kötötték meg. 1910-hen tehát a Magyar Bank nem lehetett ahhan a hiztos tudatban, hogy a szerzdést csak-

ugyan meg fogják

De

kötni.

vizsgálva egyenkint a szerzdéseket, vitatnom kell azt, hogy a

megkötött szerzdések az

nek

elz

állapothoz képest rosszabbodást jelente-

és a kincstárt illet összegek

vonattak volna

tani kellett volna tehát vádlottnak

kincstár többet kapott, de a többlet

azt,

nem

el

az állampénztárba,

László rendelkezése folytán a pártkasszába folyt be. hehizonyitania

A

nem

pártcélokra. Bizonyi

hogy a szerzdések alapján

De

a

hanem Lukács

ezt

a vádlottnak

sikerült.

sószerzdésl 1910. szeptember 2-án kötötték meg. Ez a szerzdés

Pongrácz miniszteri tanácsos, régivel

szemben terhesebb

a sószerzödésért milliókat

és

Vajda igazgató vallomása

szerint

feltételeket rótt a bankra. így tehát a

nem

is

a

bank

adhatott.

Az agrumen egyezséggel kapcsolatban a kereskedelmi kormány azon az állásponton volt, hogy az ügyet peren kivül kell elintézni. A szakértk 1910. február 18-án adták le véleményüket és mivel ez a kincstárra nézve kedveztlen volt, a jogügyek igazgatósága 1910. május

17-én azt véleménj'^ezte, hogy a per a kincstárra nézve

el

fog veszni,

csak az összegrl lehet tehát szó. Tény, hogy elször a bank sokkal

folyamán 3 millióra növelte hogy a bank követelésének a leiét elengedte. Itt kivánom megjegyezni azt is, hogy a minisztertanács 1910. július 4-én fogadta el az egyezség tervezetét, tehát a bank, ha az egyezségért májusban bármin összeget folyosilott volna, ki volt téve annak a veszélynek, hogy a minisztertanács késbb az egyezséget nem kevesebbet követelt, tény az

is,

hogj^ a per

de tény ezekkel szemben az

igényét,

is,

hagyja jóvá.

A

kiviteli

erre

iiiszlernek

szerzdés tekintetében ugy állunk, hogy a pénzügynii ingerenciája, befolyása nem volt, mert a szerzdési

kr)ztudomás szerint a saját lábán járó Hieronymi Károly kötötte meg.

Különdjen

a szerzdés 1911-ben köttetvén, az 1910. évi válaszlásokkal

is

összefüggésbe

szerzdés azzal,

is

nem

hozható. Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a

visszaállitotta a

hogy a

Hegeds-féle 1889.

feltételek jóval

évi

szerzdés

terhesebbek az intézetre nézve.

feltételeit,

ir.8

Látjuk

hogy a háioni ü/letuél

leliál,

áiicseii

károsítás.

Megdl

ennek következtében a közvagyon niegkáiositására alapitotl vád. Ezekl»öl a szerzdésekbl és egyezségekbl kifolyólag egyetlen fillér sem kincstárnak, Lukács Lászlónak tehát a kincstártól elvonnia

íizettetell a

nem

lehetett semmit.

is

])izünyilási eljárásból?

Mi lüuik ki a

Az,

hogy

bank csakugvan

a

nagy összegekel álddzotl i)olitikai céiokra. i)ártalakulás céljára, de kel az összegeket lette le.

hanem

nem Lukács

ezi'

hanem mások kezéhez

László kezéhez,

A Paduch-fé!e pénz pedig nem a választásokkal összefüggen, más ügvlelJxil kilolvóiin. bizalmi letétképen lu-lyeztetelt el.

egész

Az összeg egy részét réhen számolták

visszafizették,

másik

részét a rendelkezési alap kö-

el.

Désy Zoltán vádjainak

egvetlen

ig;«.zolására

lenne: Elek Pál kihallijatása.

De

bizonvilék

közvetlen

e lanu kihallííalása

éppen a vádlói

l

magatartásának eredménve folvtán meghiúsult. Xem áll Ichál rendelkezésünkre más adat. mint Elek Pálnak kifogástalan lanu elölt lett magánnyilatkozata.

E

nyilatkozat mérlegelésénél több körülményt kel! figyelembe venni.

Elek Pál ugyanis a banktól diskrecionális célokra, az emisszió költségeire, továbbá pártalakitás céljaira jelentékeny összeget kapott kézde ezeket az összegeket ö saját belátása szerint használhatta. Öt

i'.ez,

bank kebelén belül méltatlan, mint ké.sbb kiderült, igaztalan támadás érte. E támadás ellen, mely öl a szükeJ)b. késbb a tág nyilváa

nosság

lett

ele vitte,

védekezett, e védekezésben bankjával szend)en a poli-

molivumokon

tikai

kivül a bixnk pénzügyi szempontjából

is

meg

kel-

indokolnia intézkedéseit. Az ö felvilágosilásai csu!)án a bank vezet-

ségének megnyuijilatására lalásokérl a tött

szolííáltak.

szerzdésben

és

egyezségijen,

de

iolylán beállott állanflósáijban, anielv

ldését

lette

olvan irányban. Iiogv

bank meg fogja kapni az

ellenértékei

az

fökéi)pen a

baidv

szolgála-

e

kormánynyal kö-

a

párlalakulás

uj

halékonv és

leiiális

fej-

lehetvé.

Ezek szerint Nádloll

állilásai

\ádal kell tehát ellene emelnem a

elmén, és kérem,

ho;,'v

litkv.

202. §-ába

tor\ényszék mondja

a

sem

e^yik irányj)an

öt

ki

bizonyilliillak,

ütköz rágalmazás bnösnek. A bün-

Ulés kiszabásánál veyye lekinUlbe a vádlóit bünteteti eléletéi és

azt,

sérelem Mauvarorszáu els közjogi mélóságál érle és hogy a vádak hullámai a haza halárain lul is elterjedlek. Terhére kell még hojív

rónom resle.

mások

a

azl,

hogy az alkahnat a sértések elkthelésére

Enyhil körülménynek veszem, hogy

— hosszú idn

És most, utolsó szavam

midn az.

is

a vádlóit

—

elre ke-

mini számosan

ál larló politikai szenvedély befolyása alatt állott.

az ükv sorsát a törvényszék kezébe

hofíy

hen

és kötelességszeren

teszem

teljesilcttük

le,

a fels

169

ama

JjirúsátíiKik lolla;

a

rendel kezesi- 1,

lerolyUiUuk a

tényállás,

non

anielv

sem

vállozoll

hizoiiyitás

a

kereteit

joíjilaií,

sem

niej;állapi-

nem nem

de ennek ellenére

leljes liizoiivilásl.

Icnvbelilejí,

vállozoll

vállozoH

iránvhan sem. houv az elsö birósájíi álláspont lovábbra lenn ne tarlassék. Tisztán látja immár mindenki, mert világosan

al)l)an

az

elöltünk,

—

— hogy bármilyen legyen

szenvedély

is

Lukács László

a lérfiui becsülete és eiíyéni

Ítélete,

Nincs tehát kétségem aziránt, hogv a lörvénvszek a

áll.

niejíad.ja

lérliun;dv

a

azt

az

eléíílétclt,

a párt-

tettei i'ölött

tisztessége

érintetlenül

maga

amelyei mullja és

is

áll

Ítéletében

meg

jelene

kivan. Kért'Hi a mara;-zlaló

itéleli-l.

A Vázsoinii \'ilmns:

A mélyen

széki

lisztéit

Én nem tartom

vádbeszéd.

Méllósáiíos

Elnök Ur! Tekintetes

kir.

Törvény-

íöüiíyész ur ezt a peri politikai pernek nevezi.

politikai pernek,

habár politikusok állanak egymással

szemben, többnek tarlom ennél, kél cuiiniússal ellenkez vilúu cdUJnással ellenkez erkölcsi felfofjás perének.

X

kél

és

urnák a

vádlott

sze-

nem

két .személijnek

az összeütközése, luincni kél eiiuniással kibékíthetetlen

viláunézletnek

mélte

urwik a személue

és a sértett

és uúhiufutúsu

a harca.

Désy Zoltán, mini (dákként volna

íonásnak a

nicfitestesülése,

emelkedésnek, a közéletet

nem

becsületes

tiszla,

nieuelevenedése, amelu

nem

a

nief/marudl

túblabirói

közéletet

fel-

nem

haszon, vauii elniiök elérésérc való

kalomnak, hanem nobile officiumnak liodásúval soha

idbl

lioj^vha a réni, tiszla maf/itar

kzotliink, a réui

itt

tekinti,

amely a

al-

varjijon (jijara-,

járhat, de a va(n;onnak a károsodásával, a családi

vaí.mon csorbulásával és (makrán összeomlásával szokott járni.

Désy Zoltánt egész pályalutásában a bankok nem Désu Zoltán az cqész közéletében mindifi

látják soha.

a

mai/a

sili r;(tk

iHiniJoni

érdekeinek elhaniiafiolúsával

a közétet terén kötelesséuét.

Ö

tehát

Désy

és

Lukács

telje-

tipusa an-

a Udfouásnak, amelij szerint az ember az áldozatnál

kezddik

és

(innak az embernek, aki a politikában mást keres, mint áldoz(dot és mini az áldozat teljesítését, nincs helye a politika templomában, azt mint a ku-

fárokat a templomból, korbácscsal kell kiverni a politika templomából.

Nem akarok sérteni. Joom sincs rá ebben a teremben, de kötelességszeren, objektíve szembe kell állitanom a vádlott urnák szemé Ivével a sértett ur fényes pályafutását. Szimbólum, hogy a zalainál 23 lépcss, zseniális

férfiúnak

mély gödrös pályafutása

kis kúriából

emelkedik

a budai palotába,

fel

ennek

szimbolizálva

a

van

170 ezzel a Jiiásik iii(Mlernel)h lipus. aniely,

pusziul

cl

soha,

euvhén

nem

szólva, a közéletben

nielvnek emelkedése szimbolikusan

és

kifejezdik a

mélven íckvö

kis kúria fekvésével, szemben a budai palola nagy erkély gyönyör panorámájával, Aniig vádlóit ur áldozatokat boz a közéletben és mikor bemegy

zalalnai

naíívsáííával és a

megsznik napi

minisztériumba,

szempontjából

l)er

hogy a

hessük és megvilágítsam, hogy egyedül ö addig

úrral ezt a tranzakciói csinálta,

sértett

Elek Pál igazgató

ur politikai pályafutá-

nyomban

sában, mihelyest az aktiv politika terét elhagyja,

ezl a

és

ur személyét megért-

sértett

lehetetlt. ki

—

—

addig

csinálni,

politikái;

kell beállitani,

a

bankoknak

envhe árnyékába húzódik meg, nyomban a sors kedvezésébl az osztálysorsjáték élére kerül dus fizetéssel, az állammal szerzdéses viszonyban álló,

az állam hitelügyleteit

végz bank

élére és

ezekbl a bankokból nagy

közgazdasági tevékenység után kerül be ismét a politikába.

E

két férliiinak csatája tehát

erkölcsöknek,

ez

magyar világnak

egyik a régi

nem

nolitikai harc.

csatája.

Az

a felfogása, a régi

ma-

világnézlet éknek

ez

gyar karakternek ideális rajongása

a

közélet terén

másik a modern, már nem is nvugateurópai, hanem nyugatpolitika amerikai modernségnek érvényesülése a terén, ezek valóban kibékíthetetlen ellentétek és ezeknek egymással össze kellett és

a

ütközniök. És

ebbl

ság

amely elhagyta Désy Zoltán ajkait, urat panamislának nevezte, mert hiszen a fokozás, amely

szikrája,

midn ezt

a sértett

k()rülvette,

a

összeütközésbl

az

a

az

pattant

ki.

mint

az

igaz-

szó.

per szempontjából

mellékes,

teljesen

lativus az. amely, a bizonvitás tárgyal képezi,

hanem

nem

super-

a

ezen kifejezés tar-

lahnáról van szó.

A ..panamista"' szó hangzott el. Én egy kissé anachronistikus és kissé elkésett

dn

azt

ma

már

szerelem,

mi-

hiszem,

bánatos

fügyész ur még mindig ragaszkodik a Tnniama azon értelmezéséhez, amely közhivatalnokra nézve a panamislaságot iigy értelmi'zi. hogy csak az panamista, aki a maga zsebére dolgozik. Kzl a a tisztelt

már

kérdést

letárgyaltuk és

panamista szó az logalom,

az

büntetjog sebbek;

ha

nem

erkölcsnek

nn'nt

volt szükséges a

jogban

az erkölcsökben, mint a

tudom. Iiogv

a

ennél hosszabban idzni;

szaJjályai

a IninteU'ijog

pedig

kíirébe

szigorúbbak,

:»

tartozó

mint

a

mindeneseire

k()zlti\

panama

a vesztegetésnek

lelkét és

a

büntetjog

a

l)edig

nem akarok nem

kíirébe és

de

szabályai,

ha \alaki,

tekinti,

erkíilcs

azt

finomabbak és kénye komisz megveszlegelellségnek

ahdnok, a maga zsebére dolgozik, erre

megvan a büntelbüntetjog tovább megv ad lioc. mert ismerem a tiszta

fogaluiál kitalálni, (^rre

ininsiletl eset.

De

a

fügyész ur. wo.st panamáról más nézetei vannak.

^

'i

bihüciö tör vn A-I- •

'^'''"^^''^

WaJmat

l«elve.

'--'^'1

h

,

'el

p',am.U

szemben ezt

az

m<,vI-í;

ij

••

«»>•.

bár

,

-t

" iuiperiun.n '"^'d »' "a l "'"süía viss„

e el "''"' n

^

nízve e-'enek panama

4Se„

-«

megi,

esi

idem

7

™."'' »^

f

Lt':^

'

=>

"""""^

? '""^^ '

el

''«^""'' "»'-,

alaf; T'""""' '-««'""' ""=« a>c M

e^ei

szerint

'""'"»" fogalmáról

"

•

>'^'

fogad

"rdés, hos^

'"^'.«^'a vég.&e

""

""^ ''ö^'

', f""^*'"'' H'lalmal

'°S)alkozz„„k és „ "'' "'=«^'' Panama

CC"""^

a Panan,a "eghalározás az. konkrelo kell

non

^f

ala",

~

,

lesekel csi„áJj„„,;\,"„ '•"™'

-»k

-"

™"

'""ÍJísz ural

°^''

•

vissza

finomabbak, ké"""'

'

alin,

"^ v,' ''"'"'''°'

"^^'^*J^

,

,

/

^"^^

'" ez ellen „.

,,

° '"'"K'Wíos szemn' •""'""• ""-- "^ kö°

imperiunn v,

™«v

maan

'

lehofV -

tehál 2üár

Panama-e valami

'

fel

„'If^''^™

Lp

"""

íer"""^"^""

"""^^>i« '"'"'"'«'»

'"^ „ """"'• ""'"'lig

*""^^í^'

"'

in

nielyekben

''''

teljesen befejezett

lonkvclo ""••••""*'•" .

.„.,— s/ukseges

,„„..„H.,

a/.

..ilenkezzek

„„KMl

-*''<'

„anama

és

panama-

a uLélCi ebben a" aki/^;;;;r

a

l^^''^^'^

^^^^esen az

a

cs

visszaélésben re

er-

az o cselekvése állal, az az (og származu,,

haszon ,„„ak tudalába... '"«\,."'"^; "'»«' és panamisla. rérclen«l ;r „vis sz.».va szégyenbélyeg ;f, a ,„,,osb>loU ese.e megrontója, „ok csak megkárosítása Konstruktív V raisok eset, nú' már egyszer ;^n,nia '^-"f-" t^^^raz megvan de a

™

;:

-nakl „anamanak.

vonatkozása,

Uozbatik a

olöU

.

^^^

banem erkölcsik jövben.

-

^^^,^ ^™^ Ugvész «r hiányzanek, a l^"' ',',;•

^^^_^

»"'

.

^i„,,,„.

meg lógom M>

ule^zei ^.^^^ s,.,vait

b

iiulilani.

r::;.:

^„íjjozma. es

kezelésnél

,

--

,

,^^

^..,,.iö

,

^^^^^

momcnlum

...koz.. 1...

lehal

»zza,,

"-'r:,,::t;;;:r-.;..,

ismer ,„„v a "-;«•'";':;;,„„, ,eá mutattam »'" °f,,,.K.snél nem alkaioi ,^.„.olásiial. a ImlH" >; már a múlt és a .....dést.

^

követ >'-;'" vagvoni elónverl „aU szerez iogta.an ;:^,, ,,„a,an szcizuu másnak .„agának, baneni

173

zsarolást

a

s

\p.il\

rsctiicU

iiiiii(»silell

kt'ztlrsiu'l

liiilk'ii

li'Uiiili.

ha maijának

ma-

szimoz a hü Ilonul kezeh". joíílalan hasznok arról, hoíív

másnak

végre a slrohmann-rendfiának vagv másnak, ne;n heszélhelünk. mert szernek szerzdéskötéseknél lehet hehe, de a büntetö.jotíban és az er-

nem

kölcs terén helye

lehet.

Tekintetes kir. Törvényszéki Mi tínlént lulajtlon-

Az els lény, amelyet meg kell állapitahogy lOlO-ben a Magyar Bank összes szer-

képpen?

nunk

az.

zdései lejáróban voltak szerzdések,

mindazon

191(Mjen

léle.

désnek

veszedelemben forogtak

és

megkötésétl

a

kedése, virulása és

szorosan

amelyekkel lejárandó

volt

A megzsarolt Nagyar Bank

szerzdésnek

bank

a

amely

Magyar

a

datálódik

fejldése és amely

egybeforrt

sószerzdés,

a

szerz-

Bank ujabb

emelliz

évre

való megbosszabbilása a bank számára életkérdés volt, mert hiszen az szerzdés révén az a a fedezetlen és kamalnélküli kíHcsön, amelyet államtól élvezeti, lehetvé lelle számára azt. hogy banküzletét kibvitse és ezt a tkét, amely megfelel a fedezetlen hitelnek, más üzleteibl kivenni ne legyen kénytelen. Leiáranrlóban volt a sószerzdés és annál

inkább fenyegette a Magyar Bankot az a veszedelem, hogy szerzdése megujittatni

nem

bizonvitollák,

kormánynak szünteti

szére

s

az

mert, amint

fog,

elz

itt

a felolvasott okiratok hitelesen

kormány a sószerzdést felmondotta, hogy a sószerzdést vagy

az

elz

megennek a jövedéknek a kezelését ismét visszaveszi az állam réamint már Pongrácz Vince tanutói hallottuk, erre, Wekerle s

az volt a szándéka,

dékában

—

—

elkészületeket

teljesen

is

teti

vasúti raktárak épilésével, de mindeneseire szán-

volt nyilvános árlejtés kiirása.

akkor

is.

ha nem

tér át az ön-

kezelésre és a nyilvános árlejtés alkahnat adott volna mindenkinek arra.

Magyar fiánkkal megmérkzzék, vele szemben mint versenytárs Ugyancsak 191()-))en volt lejárandó a külkereskedelmi képviseletre vonatkozó szerzdése a Magyar Banknak; ez megállapitható. liiszen felolvastatott az 1907. évrl szóló költségvetésnek a kereskedelmi íiogy a

lépjen

fel.

—

tárca részleteire vonatkozó jelenlése,

— ahol a külkereskedelmi kiadások

rovatában azt mondja az akkori jelenlés, hogy képviseletre lelujifani,

azt

vonatkozó szerzdési feleslegesnek

tartja,

nem

ezt

a

külkereskedelmi

szándékozik a kormány többé

a szubvenciói kidoholl pénznek

te-

már most elre jelenti ki, 1907-ben. hogy elég ideje legyen banknak a maga dolgairól gondoskodni s a fiókok megersitésén az

kinti s ezl a

állam áldozata nélkül dolgozni.

íme tehát 1910-ben, a kritikus esztendben, két nagy érdeke forog a banknak kockán. Az elz kormány elhatározása az, hogy a bankkal löbbé ezekben a dolgokban szóba nem áll, de semmi esetre kéz alatti

suskusokra

hajlandó

nem

lesz.

Hozzájárul ehhez azután a

174

iiuniuulik üiív: a/

koniiáiiv alall a ielakeia-í.zeizödésie voiialkuzó

cli)Z«"»

egyezkedés abban a stádiumban maradt, hogv mikor

per és

a bank, mini

mint

a felolvasott miniszteri értekezlet jegyzökönvve bizonvitja, s rényi József tanúvallomása

alapián

is

koronát

nyeinek kiegyenlítésére hajlandó volt 900.0000 kincstár az államvasút képviseletéhen

még

nem maximálisan

az

az évi

GOO.OOO koronát

148.000 korona

s

addig elért

ennyit

igé-

elfogadni,

sem akar

egyezkedések

adni,

végs

legmagasabb

ténvleges

Szle-

összes

kiderült,

hitelesen

a

ha-

határáig átalány-

összeget jelöli meg. tehát összesen 888.000 koronát. íme. ez a harma-

dik érdeke a banknak.

Ebben i

a

helyzetben találkozunk egvszerre hiteles okmánnyal,

iánknak 1910. május 23-án

lyet kiegészít

azután és megmagyaráz a felolvasott 1912. évi szeptember jegvzökön^v. Május 23-án, a választások eltt, mert

igazgatósági

2-iki

a

jegvzököny vével, ame-

fölvett igazgatósági

azok június 1-én kezddtek, felvesznek formálisan egy jegyzökönyvet a

bankban, megbízzák a bank mindenható vezérigazgatóját. Elek Pál urat. azzal, hogy diszkrét kiadá?;ok cimén meghatározatlan összegeket adjon ki,

csak két bizalmi férfiút rendelnek melléje Szalay és Vajda igaz

gató urak

személyében,

akik

ellenrzésére lesznek hivatva.

ezen

diszkrét

Jegvzkönyv

kiadások szignálására és

bizonyltja tehát az idpontot,

amelvben ezen diszkrét kiadások megtételére Elek Pál a bank

rl

Hogv

felhatalmazási nyert.

szeptember

azt az 1912. évi

ez a felhatalmazás

részé-

mire vonatkozott,

jegvzkönyv mondja meg, amelyben

2-iki

az elszámolás az utolsó differenciális összegre azon cini alatt történt, hogy ezen kiadások különböz szerzdések megkötése körül fel-

—

merült diszkrét kiadások és

mén

történtek és azután

melléje

—

emisszionális

kiadások

következik a használati utasítás,

ci-

hogy ezi E jegvz-

hamisan elkönyvelni az emisszionális számla terhére. megmagyarázza azt. ami okiratilag igazol ható fényként állapilható meg. hogy Elek Pál ur szerzdések megkö

tessék

kíinyv tehát visszamenleg

lésére kai)ta diszkrét

rl

ill

kiadások céljaira azokat az összegeket, amelyek-

szó van.

j'Iogy ez az összeg

vila

lárgyál

vannak emelik

itt,

s

sem

szerzdések megkötéséért

képezheti. nu>rt

akik az összeget 4'ó

legfeljeld) az

1<

h.l

4,800.000 koronáról van-e

millió

vilás.

hogv

szó.

Hogy

ilt

adatott, az

hiszen nvuglák vannak

korona körében

4M ezt

millió

az^

már mosi itt.

tanuk

])ozitivilás.sá

koronáról, vagy

összeget kifejezetten a

s/óhan forgó szerzdések és egyezségek megkléseért adta a bank.

ncnusak okirat van elssorban

bizonvitja.

—

hanem

bizouviliák

tanúvallomások

is.

ezI

Hl

miulán Szalay Béla belóg, komolyan beleg s többé ebben az életben aligha lehet lanuvallomásl, i|| van Vajdának, az ügyek akkori egyik vezetjének vallomása. Hogy ezek a diszkrét ki-

—

175

adások, amelyekre Elek Pál telhalahnazást nyeri, a szóban íorjíó szerés egyezségek megkötéséért adattak, erre nézve legpozitívabb

zdések

bizonyíték Vajdának határozott vallomása. Mert Vajda nemcsak arról beszél, hogy Elek Pál ö eltte elmondotta részletezve, hogy mit fizetett sóért,

mit

fizetett

a refakcia-egyezségért és mit fizetett a külkeres-

kedelmi képviseleUl szóló szerzdés nieghosszabbitásáért, nemcsak ezl mindenrl ez a fontos és mondja meg, hanem azt is elmondja,

— — — azeltt, — csak

hogy nem adlak soha párta bankban, egy 25.000 koronás apró kis célokra és polilikai célokra pénzt azeltt, mert

Ind.

léteit

nit

ott

fel

sohasem adlak

kivéve,

zárva, e tanii szerint, lunaérl,

ebben az esetben

és ki

van

aki igazgató voll. houii ili/en horribilis összef/cl

mini a szerzdések ellenértéke fejében adhattak volna. ezl megérlsük és belássnk. erre a mélyen tisztelt fügyész

Hogy

uroii kívül, azt hiszem,

mert hiszen logikailag

alig is

van másnak szüksége Vajda vallomására,

tíikéletesen képtelenség,

hogy egy 4/2

millió

koronát meghaladó összegei adjon egy bank tisztán polilkai rajongás-

Mert politikai rajongók egész soráról szól a történelem, olyanokról

ból. is.

akik gvilkosságra velemedlek, de olyan bankárról,

medelt volna, hogy polilikai rajongásból

i'A

millió

aki

arra vete-

koronát

vagy

4.800.000 koronát kidobolt volna az ablakon, ilyen politikai rajongóról

nem És

tud

a

tisztán a

világhistória

az

vádhatóság

képviselje

ó-kortól,

a

világleremtésétöl

napjainkig.

csinál Elek Pál vezérigazgatóból

politikai rajongót, aki dacosan és elszántan szemben a részvényesekkel, szemben az igazgatóság tagjaival, azokat félrevezeti, azoknak alcímeket mond. hogy a szerzdésekért adla. a sóért, a refakciáért. a külkereskedelmi képviseletért adla. pedig nem azérl adta, nem, a hazaéri

—

adla. (Derültség.)

Törvényszék! Vajda Imre vallomása nemcsak amely Elek Pál nyilatkozatairól ad számol, Va*da Imre vallomása pozitív vallomás, az ügyekben i-észes vezet igazgatónak iiz általa észlelt tényekrl való vallomása. Ugyancsak gróf Károlyi Imre, Sándor Pál. Ullmann .\dolf politikailag ugv-e kérem teljesen elfognhil lan tanuk, megersítik ezt vallomásukban. Gróf Károlyi Imre vallotta, hogy Elek Pál precízen ponlról-pontra részletezve megmondta elttük, hogy minden egyes üzletért mennyit adott, mennyit adott a Tekintetes

kir.

közvelett vallomás,

—

sóért,

—

mennyit a refakcia-egyezségért. mennyit a külkereskedelmi kép

viseletrl szóló szerzdés meghosszal>bitásáérf.

kapunk

llt

ismét tanuvallomási

hogy a szerzdések ellenértéke fejében adattak ezek az összegek és kapunk újólag egy vallomást, egy bankszakérti vallomást Ullmann Adolf ur részérl, aki a Hitelbank vezetje, amely Hitelbank az államnak is bankja, st, mint az iratokból kiderült sértett urnák is magánbankja. Ullmann Adolf ural tehát ismét nem lehet elfogultsággal arról,

176

incggyanusilani cs ö

ilt

a Iccjwtffiiobh fclháhovotUhsdl iilasilotta vissza

nzt n teljesen hankszerüllen és fedezcllen feltevést,

bank arra vetemednék,

célokra üzleti érdek nélkül pénzt ad-

ho
jon. Méllózlatlak liallani ezt a valloiiiásl. ^'alól)an

nem

egv Ininkcniberro

mondhatnának súlyosabbat, mert hiszen

is

kezeléssel

mintha valaha egy

egyenesen

a

a részvényesek meglopásával vádolnák meg, ha azt

s

nák, hogy

nézve

htlen monda-

bármiféle kiadást merészkedett csinálni, bármiféle összeget

merészkedett kiutalni,

—

nagy összeget

pláne,

s

közgazdasági érdekeivel kapcsolata nincs.

—

Annak

amelynek

bank

a

amint

legalább,

a

lanu ur kifejezte, némi nexusban kell lenni ezzel.

De én

ha nem

azt hiszem,

is

sorakoztak volna

fel

elttünk ezek a

tanuk, akik a leghatározottabJí vallomást tették errl. Vajda közvetlenül,

a többiek. Elek Pál nyilatkozatai alapján

zkönyv

— mert — volt

alapján.

támogatásáról a logika

olt

szó.

önmagában

is

senki

ha nem

megmondja

vagv 4.800.000 koronáról van találni

sem

a szoros, a szét

nem

azt

hogy

itt

a

kormány

volna ez a közvetlen vallomás,

nekünk, hogy ha a

4^,^ millióról,

akkor teljesen leheletlen meg nem téphet kapcsolatot, a szerzdések meg-

Nem

egy szemet kell behunynom,

behunynom, de még

hanem mindakét szememet

kell

a szemhéjakon

szrdik

keresztül

az igazgatósági jegy-

szó.

kötése és ezen összeg fizetése között.

is

is

s

beszélt arról,

ez

sem

egy kis világosság,,

még

mert

elég,

be

is

kell

köttetnem a szememet, és ki kell szedetnem az agyvelmet, hogy ilyen

hogy -IV2 milliót vagy 4^,800.000 koronát ad egy bank hazafiságból, akkor, mikor az összes szerzdései lejárnak és veszedelemben forognak és hogy nincs meg a teljes, a szoros, a testvéri, a válhatlan kapcsolat, a szerzdések megkötésének érdeke, a szerzdések felújításának, az egyezség megkötésének érdeke és ezen kiadott milliók örületet elhigyjek,

között.

Én már a

a bizonyításra vonatkozó indilványom

Magyar Bank

helyzetét és ott kiemeltem azt.

során ismerteltem

hogy egy 25

millió

koro

nás részvénytársaság, amely alapkéjét csak a sószerzdés meghosszab ))ítása s

után emelte

fel.

mikor

ez

már

azl eskomi)táliinlla. egy 25 millió

lükéjének

közel

ségbl. Már

20% -át nem

a minisztertanácson keresztül

ment

koronás részvénytársaság részvény-

ajándékozhatja

el

hazafias

áldozatkész-

mulattam arra, hogy azon esetben, ha ilt ajándékról volna szó. minthogy a részvényeseknek adott osztalék ebben az esztendben alig valamivel több kél millió koronánál,^— a ])árlkassza közel kél millió koronával többet kapoll volna, mint a bank ("tsszes részvényesei olt reá

—

cgvüllvéve.

17:

Miiilhogy hi'csaloUani ezl a jelcnlésl,

csak arra hivom

a

fel

tekintetes

kir.

niosl

ini'g

törvényszék

Íig3^elmét kiegészitésül, liogj' a Jjank összes

készpénze

A bankok és az államformák

1910. év végén csak valamivel miiUa leiül a 2,000.000

koronát és 1910. év végén, mikor a bank alaptökéje 25,000.000 koronáról 40,000.000 koronára emeltelelt

tel,

akkor

is

a zárszámadási mérleg

Egy bank, amelynek, mikor 40,000.000 korona alaptökéje van, még akkor is csak ennyi kész|)énzzel rendelkezik és amelynek a készpénzzé 1910. év végén 2,116.000 korona volt, bocsánatot kérek, egy ilyen bank nem adliat 4^2 mili koronát vagy 4,800.000 koronát politikai rajongásból és lelkesedésbl, azért, hogy lerakhassa az uj rend alapjait. A bankok és a rezsimek közti kapcsolatban az egész világon azt láljuk, hogy a non ölet jelszó lah'm sehol sem alkalmazható jobban, mint itt. Nincs kérem itt semmi külömbség. szerint összes

készpénzük 4,018.805 korona

Osztálykülönibségek, r()nil)a

felekezeti

dlnek, mihelyt

mihelyt a

volt.

külömbségek,

régi

a l)ankoknak szükségük

kormánynak szüksége van

luirópál, Oroszországiján

is,

mind

gyülölségek,

van a kormányra, vagy

a })ankokra. A'égignézhetjük egész

ahol a felekezeti gylölködés alapján van-

nak fennálló törvények, a bankárok egész külön kúriát képeznek. Komániában is egész külön kúriában vannak a mélyen tisztelt bankár urak és amennyire toleránsok a kormányok a bankokkal szemben és számukra miuvlig a Posa

márkik

felvilágosodoll

lür'linc-s,

egy

nézeteit vallják s

nem

Kolhschilddal szemben soha felekezeti gylölködés

hangzott

el

a kor-

nuinyok részérl, éppúgy a lisztéit bankárok nagyon felvilágosodottak, nem trödnek azzal, hogy milyen rezsimek vannak a világon, a respublikában épp ugy üzleteket csinálnak, mint monarchiában, az abszolutizmussal éppúgy üzleteket kötnek, mint az alkotmányos állammal és ha a

a

]»ombavelk fognak részvénytársasági alapon uralomra

bombavetk kormányának épp ugy adnak

hitelt,

k

jutni,

azzal épp ugy csinál-

nak üzleteket, mikép a legitimitással. Azt mondani léhát a pénzvilágról, hogy az rajong egy rezsimért, hogy az a létét köti egy kormányhoz, leheletlen. A létét, az éleiét talán, de hogy az erszényéi soha, az bizonyos. (Derültség.)

De

a tanúvallomásokon

kiviil,

az esedékesség összeesésén kivül

az adoll

még vannak

összeg nagyságán kivül és itt

egyéb ügyek

is.

A

leg-

klasszikusabb talán a vallomások közölt Sándor Pál lanu ur vallomása. () ill

azt

mondja,

szó,

hanem

és pozilive emiékezelt,

az

szokott

hogy nemcsak három üzletrl

volt

katonás határozottságával kimondta, szó

is, amelyei nem ismertek, ,,ez a negyedik ennek következtében ezen negyedik üzlet után a pénzügyminisztériumba beadott összegbl egy összeg vissza lett térítve".

volt

egy negyedik üzletrl

üzlet storniroztatott,

Ezek voltak Sándor Pál

szavai.

Ez igazán gyönyörséges állapotokat 12

178 lár íel és leljesea

bizonyossá

mert meghiúsult egy

üzlet,

leszi azt,

hogy a többi összeg azért maradt hiszem, ez az okoskodás

nem

\al]omásokból levont kézen

van

Itt

azután

auút álliloltunk. A stonio miatt,

egy bizonyos összeg visszajön, tehál bizonyos,

gróf

is

ott,

mert az üzlet megköttetett. Azl

okoskodás, mert ez egyszeren a tanu-

fekv

és szemmelláthato konklúzió

Imre

Károlyi

ur

vallomása

kiegészitve

Iloránszky tanú vallomásával, aki azt mondja, hogy Horánszky aligazgató ur üzletek megkötése után kapott tantiémeket, kis

fizetése volt.

Ezen alkalommal

és

ezen

azért,

meri neki

kiadások

diszkrét

cimén

kapott 130.000 koronát saját vallomása és gróf Károlyi Imre vallomása szerint.

zen

Gróf Károhi Imre ur kérdésemre határozottan

vallotta,

üzletek megkötése körül, vagy megkötése alkalmával kifejtett

hogy

m-

ködéséért kapta Horánszky ur a 130.000 koronát. Mikor én Horánszky

lanu urat megkérdeztem, hogy a 130.000 kor.-t miféle tranzakciókért

mint ö mondotta

— kapta,

kijelentette,

—

hogy erre nem emlékszik. Én nem

hogy miért nem emlékszik. Mindenesetre igen csodálatosugy látszik, hogy a közéletünkön keresztülfolyó aranylolyam annjira elkényeztette már az embereket, hogy nem is emlékeznek ilyen kis 130.000 koronás összegre, hogy az miért adatott. Csodálatos az, hogy valaki ne tudja, milyen tranzakciókért kapott 130.000 koronát. Mert én, aki adom az összeget, elfelejthetem azt, hogy ö milyen Iranzakciókat csinált, a mások, érdemeirl megfeledkezhetem, de a saját érdemeimrl soha sem feledkezem meg. Bocsánatot kérek, egy

firtattam azt,

nak tartom

lanu,

aki

ezt,

nem

emlékszik a saját tranzakcióira,

milyen tranzakciók jutalmául kapta rolyi vallomásával,

nem

ezt az összeget,

emlékszik arra,

szemben gróf Ká-

mondta, hogy ezen üzletek után

aki határozottan

kapta, ez a tanú megvilágítja elttünk ezt a helyzetet, ismét kétségteazl, hogy ezek a kiadott összegek teljes szoros összefüggésben vannak az akkor esedékes, akkor lejárt, akor megújítandó szerzdésekkel és az akkor megkötend refakcia egyezséggel. Már most az dsö tényt az eladottak után okiratokkal és laiuikkal igazoltam. Igazoltam, hogy a Magyar Bank ezeket az össze-

lenné teszi

geket Elek Pál kezeihez

nem

azért utalta ki diszkrét kiadások céljaira,

hogy Elek Pál politikai alapítványt tegyen, hanem abból a célból utalta ki, hogy esedékes szerzdéseinek és egyezségeinek megkötését elniozditsa,

elsegítse és lehetvé tegye.

Az a kérdés már most, ha a pénzek hova jutottak el.

ezt az

alapvet tényt

Azt hiszem, hogy ahhoz, hogy ezek a pénzek jutottak

el,

semmi

kétség

nem

tisztáztuk,

állami

hogy

ozi-k

közegekhez

férhet.

Itt van Kazár Adolf 2,825.000 koronás nyugtája, amelyet a tanuknak egész sokasága látott, kézben tartott, ennek a nyugtának létét senki

179

kétségbe iiciu vonla, hamisságál senki nem állitolla, remélheteu a fügyész ur sem vonja kétségbe, hogy Kazár Adolf 2,825.000 koronás

nynylája \aló. Íme tehál. az euvik összeíí, a 2.825.000 korona, elérkezett miniszterelnökség egyik tisztviseljéhez, aki báró Fehérváry Imre

a

költségek ianuvallomása szerint azzal voll mc.3l)izva, hogy választási vagy utalványozást teljesítsen, vagy pedig kifizetést eszközöljön.

céljaira

De

itt

jelentséget

van a Paduch-féle 500.000 korona, amelynek a legnagyobb liell tulajdonitanunk. Paduch József, aki a jelenlegi pénz-

ügyminiszter rendelkezése alá tartozó liszlvisel, aki éppen emiatt egyedül

meg a felmentést arra, hogy a hivatali titok ellenére is vallhasson, nagybecs vallomást tett. Elmondotta, hogy ö Lukács László akkori

kapta igen

— mert

pénzügyminiszter egyenes utasítására

nem

hatásköréhez

tartozik az

get apostoli

egyszerséggel

—

különben pénzek kezelése

átvett 500.000 koronát, ezt az össze-

Wertheim-szekrényébe

saját

zárta és

ott

özizte.

Az elnök ur méltóságának kérdésére állapíttatott meg az, hogy hogyan lehet a pénzeket igy kezelni, hogy egyenes pénzügyminiszteri iilasitásia történt micdez. Paduch József vallomása szerint 1910. nyarán adatott ez a bizalmi letét, amint magát kifejezte. E bizalmi letétbl 300.000 koronát késbb Elek Pálnak visszaadott, azután Lukács László akkori pénzügj^miniszter egyenes utasítására 200.000 koronát Skerlecz miniszterelnökségi tanácsos ur kezécsodálatos,

hez

lefizetett.

íme

tehát,

van egy Kazár-féle 2,825.000 koronás nyugta. Köztiszt-

visel átvesz egy könyvelési müveletek 2,825.000 koronát.

De

átvesz egy

másik

által

palástolt

összeget,

átvesz

tisztvisel, aki a pénzügyminisz-

tériumban Lukács László alárendelt közege, 500.000 koronát, elszámolgat bizalmi letétekkel, 300.000 koronát Elek Pálnak visszaad, 200.000

koronát átvisz a miniszterelnökséghez.

Ezeknek a pénzeknek megérkezése tehát abszolút bizonyos. Hátra van annak a harmadik ténynek bizonyítása, hogy mi köze mindehhez, mint a fügyész ur kérdezte. Lukács Lászlónak? Meg fogom most mondani, hogy mi köze mindehhez Lukács Lászlónak. Az, hogy a sóért fizetni kell Lukács a bnös 3,000.000 koronát, hogy a refakcia egyezségért fizetni kell 1,000.000 koronát, hogy a külkereskedelmi szerzdésért

Pál

nuk:

fizetni

kell

metíbeszélése

500.000

alapján

koronát,

történt.

Ezt

a

Lukács

vallották

Vajda Imre, gróf Károlyi Imre, Sándor

Adolf és kiegészítlég gróf Andrássy

Gyula.

Pál,

László a

és

kihallgatott

Elek ta-

Ullmann arra, hogy

részben

Hivatkoztak

amikor Elek Pálnak dilTerenciái merültek fel és számot kellelt adnia arról, hogy bizonyos összeg eljutott-e valahová vagy sem, kifejezetten

180

;izl

iiioiulolhi.

kozólag.

Iioiíy

N'ajda

ö Liikius László iirral

bankhoz, akivel a kezdel azt

akivel együll

linréiiek.

mondotta Elek

Pál.

ke/.(l*'lén

bogy

a

m1I:i|)()(1(;II

nevelkedell

lel.

meg akii

erre vonat-

ö hozoll a

ugy.szólván leslvéri viszonyban állott,

megegyezés Lukács László i)énzügyminisz-

lerrel történt.

De

meg

hiszen Elek Pál Lukács László pénzügyminiszterrel kötötte

els sószerzödést is. Az a gondolat, hogj^ a regálé kezelését ki kell adni bérbe, hogy vissza kell térni a IL Endre elötíi állapotokra, az a gondolat a kettjük szerelmes gyermeke, senki más nem volt sze]900-l)an az

még lor.grácz miniszteri tanácsos ur, gyönyör anakronisztikus Ári)ádkoraheli egymással már az els sószerzödés megkötése

relmes ebbe a gondolatba, csak aki nyíltan szerelmes ebbe a

gondolatba.

Ök

érintkeztek

alkalmával.

Arra vonatkozólag petUg, hogy most Elek Pál Lukács László pénzügyminiszterre] kötötte

maga Elek

meg

azt a bizonyos panamisztikus

egyezményt,

hogy én ezeket az összegeket a bank érdekében lefizettemi Menjetek el Lukács Lászlóhoz, fi minflcnl tiul, ö fog engem rehabilitálni". Gróf Andrássy Gyula eltt még nagyobb határozoitsággal, indulatosan, olyan ember gesztusával, aki tudja, hogy jogai vannak azzal szemben, akivel együtt indult útnak Pál mondotta:

„Kétségbe vonjátok

azt,

egy Iransakció megcsinálására, azl mondotta: „Lukács László mindent

hogy engem rehabilitáljon és csodálom, hogy már engem ebben a kényes helyzetben hagyott Elek Pálnak ezek a szavai elhangzottak, és hogy nenicsak a reha bilitálási eljárás 'során hangzottak el. ezt tudjuk Vajda Imre vallomása ból. Amikor ugyanis az els pénzek kiutaltatlak és még jó barátság tud, az ö kötelessége,

eddig

ban

is

élt

meg nem

tette és

'.

Vajdával, l^lek Pál ajkairól elhangzottak ezek a szavak.

I'z

töké

Iclescn kétségtelen.

De mi nem vagyunk ebben

az

ügyben arra

utalva,

hogy megálljunk

annál, hogy mit mondott IClek Pál a kifogástalan tanuk egész sorának. Nem vagyunk arra utalva, mert Lukács László sértett urnák saját eljá rása, sajál beszélgetése a legfbb és a legdínitbb bizonyiték ebben a eljárása a legkiválóbb bizonyítéka annak, hogy Elek kérdésben. Az mondott hiszen nem volt érdeke, hogy ne mondvalóságot Pál teljes

meg

— amikor

—

mondotta, hogy Lukács Lászlóval egyezett különb()z egyezségek és szerzdések ellenértékének összegében. Elek i'ál iclveti a vizsgálóbizottság tagjai ollt, hogy k()zvetlenül

jon valóságot,

azt

a

Lukács Lászlót kérdezzék meg. Hál, aki állani.

I.Iek

nem

biztos a dolgában, az ilyen javaslattal

Pál biztosan

tudta,

bogy ahhoz

a

nem mer

társhoz küldi az

gálóbiztosai!, akiviM együtt csinálta .'zekei a dfilgokal: azzal az

nkel oda, amely

elö-

vizs-

ernél küldte

ert ismerjük mi innen más löroényszéki tárgyalásokról,

ISI

amikor ketten csinálnak erjijütt valamit és akkor az egyik hivatkozik a niúsikia, mondván, neked kell itt megmondanod, hogy ezt vagy azt nem csináltam; ezzel az ervel küldi a biztosokat az egyik a másikhoz, mond-

hogy az a másik tud mindent, az fog engem rehabilitálni, az köteles engem rehabilitálni. A fenyegetés dörgése van ebben, nem pedig a rész ván,

ketés gyávasága.

És tudjuk, hogy ezek a dolgok eleinte titokban voltak, annyira, hogy a Vajda-Szalay-féle járásbirósági tárgyalásnál Szalay lemondott a védelemrl tsak azért, hogy ezek a dolgok tárgyalhatók ne legyenek és a királyi ügyészség közérdekbl vette át Vajda akarata ellenére az képviseletét. Azokban az idkben tehát, amikor még csak bizalmas körben voltak ismertek ezek a dolgok, nem lehetett semmi érdeke Elek Pálnak abban, hogy Lukács Lászlót ok nélkül meggyanusilsa azzal, hogy vele együtt csinálta a transakciót.

De itt van Lukács László magatartása. Mikor eljön hozzá elször gróí Károlyi Imre, kijelenti, hogy nagyon .szivesen fogadja öt. Mikor eljön a három vizsgálóbiztos, Károlyi Imre, Sándor Pál és l'llmann Adolí, nem azt mondja nekik hogy: ..Kérem, uraim, mi közöm van nekem ehhez? Mit akarnak tlem az urak? Hát ki

vagyok én? Én pénzügyminiszter voltam, egy szerény ressort miniszHát én vezettem a választásokat, én kezeltem a pártkasszát? Mi

ter.

közöm nekem ezekhez

a dolgokhoz? Mit keresik rajtam ezeket az össze-

geket? Mit keresik rajtam, hogy Elek Pál adott vagy

nem

adott? Tessék

fordulni a volt miniszterelnök úrhoz, ö tudja ezeket a dolgokat

Nem, kérem, ezek nem következtek

be.

Nem

".

mondta Lukács

ezt

László ur. Ellenkezleg, Lukács László a tanuk vallomása szerint sorra

mondta: Errl tudok, errl tudok. errl errl megint tudok, ... és igy tovább Hát bocsánatot kérek, aki errl tud, az csinálta is. Mert ha nem tud róla, akkor mit vette a tételeket és azt

nem

tudok,

.

.

beszél róla. ha

,.

.

.

.

".

.

nem

tud róla. mii tanácskozik vizs<íálóbiztosokkal?

De

nemcsak tud ezekrl, hanem amikor felmerül egy hiány, még becses utbaigazitásokat is ad a biztosoknak és azt mondja, hogy a resztli miatt menjenek el a kereskedelmi minisztériumba. Hát honnan tudta az akkori szerény ressorlminiszter, hogy a resztlire nézve a kereskedelmi minisztériumban kell kutatásokat eszközölni? Mert hiteles vallomások vannak

hogy Lukács László a kereskedelmi minisztériumba utasította a Ok maguk vallották eskü alatt. Csakhogy Lers Mlmos államiitkár ur vallomásából tudjuk, hogy a Magyar üank legális ügyletbl

róla.

biztosokat.

kifolyólag

a

helyezett, el

kereskedelmi

nem

minisztériumban

helyezhetett.

semmiféle

Az államtitkár ur

a

depót

legnagyobb

el

nem

felhál)o-

a nemtudásnak egész becsületes felháborodásával utasította vissza azt a feltevést, iiogy a kereskedelmi minisztériunil>en ilyen letelek

rodással,

182

lettek

vagy lehettek volna. Már most akkor, amikor az akkori pénzügy-

miniszter ur azt mondja, hogy a resztlit a kereskedelmi minisztériumban

nem

kell keresni,

hogy bizonyos ügyek

a teljes tudatát jelenti-e annak,

a kereskedelmi minisztériumban intéztetitek és bizonyos ügyekért pénzek ilyen pénzek dolgában

Hát mit jelentsen egyebet? Hát

fizettettek le?

min

jogon utasit ö bárkit a kereskedelmi minisztériumba? Hiszen választási pénzek és adományok nem a ressort miniszlerncl kezeltettek, azok elég

nyomorúságos hagyományok

szerint a miniszterelnökségen

tok kasszájában kezeltetnek.

Még nem

a szakminiszterek

is

panamákkal foglalkozzanak

választási

min

pénzeket kezeljenek. Hát

vagy a pár-

sülyedt oda ez az ország, hogy és választási

jogon utasitotta a pénzügyminiszter ur

ezeket a tanukat a kereskedelmi miniszériumhoz?

Én nem állítom, hogy ott depók voltak, annál kevésbbé állitom, mert egy halott emlékét megvédelmezni nekem épp oly kötelességem, mint bárki másnak és ezt a kötelességet én épp ugy teljesítem, mint a fügyész

királyi

de aki a kereskedelemügyi minisztériumba utasítja

ur,

ben a dolgokban

tudója és közös érdek

De

volt,

hogy

tekinteies

kir.

tud és aki

ezek-

mert Elek Pállal együtt közös titkoknak a hogy egymást be ne mártogassák és közös

ki.

az,

ez az

mindent

az

rehabihtáló n>11atkozatot, azt a rehabihtáló

kiállítja a

nyilatkozatot azért állítja

érdekük

sokat tud,

urakat, az

a vizsgálóbiró

ügy

a

nyilvánosság vissza

törvéiivszék.

elé

kell

ne kerüljön. lérnem Lukács László

ur közremködésének iellcmzésében a Paduch-fóle nvugtákra. jiocsánatot kérek, hál a Paduch-féle nvugta és Paduch-féle összeg hoíív

sértett

kerül a pénzügvmínisztéríumba?

semmiféle

legális

dei)ó,

.\

pénzügvminiszlériumnál

nem

volt

sem 500.000 korona, sem más. Megkérdeztük azt mondotta, hogy nem múlt igazgatóját, és

Vajda Imre tanú urat. a lud semmiféle üzletrl, amelv erre vonatkozik. Megkérdeztük Székely Ferenc jelenlegi vezérigazgató ural, aki kijelentelte. hogv nem tud .semmiféle üzletrl,

amehre

ez az 500.000

rem, hogyan került ez a bizalmas

hoz? Miért vesz

leiét az

át bizalmi leleteket?

korona vonatkozik. Hál ké akkori pénzügvminiszter úr-

Miért kezelteti azt saját iroda-

maradék 200.000 koronának az átsem tudjuk, hogy visszamente a 300.000 korona,

igazgatója állal? Miért közvclili a utalását,

hiszen azt

hiszen annyi álnyugla. annyi hamis nyugta illen,

hogy

azt tudjuk,

azt

és

hamis könyvelés van

sem tudjuk, hogy a 300.000 korona visszament-e? Csak

hogv ceruzás nvugla van.

Min

jogon,

min

cimen

kezeli

pénzügyminiszter? A ké))viselházban inoiKlotl beszédében 1913. február 24-én azt mondót! a, amint lognap felolvastam és gróf Zichy János lanu megersíletle, de különben is köztudomású, bogy ez legális czl a

—

üzletre vonatkozol! és miniszlériiinilcin.

Hogy

—

hogv ilyen ez

nem

telelek állalában

legális

gyakran vannak

üzlfire vonatkozott,

a

azt tudjuk.

183 kir. füavész ur nem ludja me^'mondani milyen legális üzletre vonatkozott, sem az mondta mes;. hogv és nem igazgatók nem mondották meg. Hát móltóztatott volna azt a legális üz-

meri sem a sérleücl képvisel

Ilven nincs, ellenben gróf Zichy János ur vallomása alkalommal azt mondotta volna a miniszterelnök ur, hogy Elek Pál frendiházi tagságára vonatkozott. Késbben pedig, hogy

letet beállítani.

szerint egy ez

nem

erre letett

jól

emlékezett,

hanem Elek

frend

Pál csak akart

lenni

s

egv összeget.

Én nem

is

látok olvan nagy ellentmondást a

kérdezem, hogy a frendiházi tagság mióta

kett

közölt.

De

azl

a fináncminisz-

tartozik

tériumba? Azt kérdezem én, hogv mióta a fináncminiszternek a kötelessége,

hogv a frendeknek a kinevezését közvetítse szabott áron? És

Nem

mióta közvelit összegeket a miniszterelnökséghez?

mutatja-e

is-

mét ez a tény, tekintetes kir. törvényszék, a legszorosabb összefüggés! Lukács László és Elek Pál kzött? Mert értsük meg jól, nem arról van szó, hogv valaki egy ártatlan ordót kapjon, mert végre is akinek az az Ízlése,

viiáa heliiett illattalan

illatos

hof/il

árt a köznek,

ebbl senkinek

nem

ordóval járjon, ez

egyáltalában nincs kára.

Én

például az

sokkal jobb szagunak és kellemesebbnek tartom. Ila valaki nek az az ambiciója, hogy akar lenni és meg akarja kezdeni egv uj család éleiét, hogv mint ükar szerepelni és ezért fizet, ezzel nem árt senkinek. Azonban, hogj'^ közjogi méltóságokat, amelyek már nem ibolyát

s s

cifraságok, ahol

már nem a hiusáa

vásáráról van szó,

hanem hogg

va-

törvényhozásba és ennek az orszáqnak a sorsára befoIgást ggakoTolhat, hogy közjogi méltóságokat lehessen vásárolni ez laki belekerül a

egészen

uj.

Hiszen

'Angliában, amikor vétel utján

—

volt el

olyan korszaka

lehetett adni a

jutottak, de

mi

talán

talán ott

még nem

mámora

romlottságnak

rangot

tiszti

mén nem

noha a hiúságnak a csecsebecséit szokásos ból az alkoholnak az undorító

a

is

is,

jutottunk

illetve el

ahhoz

odáig,

is

hoifil

pénzen szerezni, hogg ab-

keletkezzék

a választásoknál,

tartunk, hofiu közjogi méltóságokat

adni szabott áron Az undor

egyszer

is

el

lehessen

hogv elfogja az embert, ha arról hall. hogy a frendiházba pénzen akarnak frendet szállítani. Egy közjogi méltóságot, amely a politikára való közvetlen befolyása következtében szavazatot gyakorol ugv. hogy az törvényekben verdik le, amelyek alapján tisztességes emberek ebljen az országban mint közigazgatási tisztviselk és mint birák, ügyködnek és Ítéletet mondanak. Hogg ezen kell.

förvénijekben része legijen a pénznek, a (/íjalázatos pénznek, a ggalápanamának és valaki odajuthasson, hogy törvényhozó lesz és be-

zatos

cscmpésztethetik egy közjogi méltóságba pénz fizetése ellenében, ez csak ott lehetséges, tekintetes kir.

Törvényszék, ahol egy ilyen összekovácsoU-

ságot látunk, mint hogyha egy

kn-ö.<}

gyürü tartaná össze a lábaikat, mini

iSl

ahogyan a depoilállak vannak közösen összebilúusclDe, ahol a pénziUjijminisztev arra vállalkozik, hogy frendiházi tagságot közvetítsen pénzért az akkori kultuszminiszter urnák eladása szerint; ahol bizalmi'

—

—

fogad

letéteket

parancsára

kezel és

és

el

gény irodaigazgató a Wertheim-szekrényévcl: a

testvérességnek,

nincs a logikának az a kalapácsa, amely egybe fzte, széjjeltörhetné. Miért

nem

jelent-

kezik Elek

Pál?

ez

összekovácsoltságnak

az

rendelkezésre a

áll

oly

ezt

sze-

a bizalmasságnak,

ez

hogy

bizonyítéka,

a bilincset, amely

kef

Tekintetes

kir. Törvéiivszékl Szó volt itt J'lek ur szerei)léséröl. Azt mondja a méhen tisztelt fügyész ur, hogy Elek Pál kihallgatása a vádlóit

1

Pál |

magatartásán hiúsult meg. Hát kérem, végre egy ilyen komoly perbe is humor is, mert másnak nem tekinthetem ezt, amikor

helecsillog egy kis azt

mondja a

tartásán itt.

arról

mélyen

tehel,

még ma

lesz

i

is

Pál

mi nem tehetünk, én

kal jobban

tegnai)

fügyész

tisztelt

meg Elek

liiusult

itt itt

Jett

st ha

Elek Pál

sértett ur.

st

hogy a

ur,

kihallgatása. azt

Hogy

sérteti

sok-

hogv

én az hiszem,

már

volna.

Ne játszunk a szavakkal. J^lssorban niicsi)da érdeke hogy Lukács László urat gyanúba keverje, hogy vele kötötte meg

róia.

nincs

ur parancsolta volna,

'álnak abban,

lió,

maga-

Pál

hiszem, hogy arról a sértett

ur parancsolja, lia

védelem Elek

Elek

U'liel

azt

monilja

a megegyezést: só 3 millió, relakcia

1

mil-

külkereskedelmi képviselet 500.000 korona. Miiele érdeke lehet ab-

])an, hogv olyan követel hauííon beszélt, hogv Lukács Lászíó ur mindent tud. az ö kötelessége, hogy engem rehabilitáljon. Haragszik talán

Lukács László szen,

ur-ra?

Nem

ha mással csinálta

megne\ezni. de másnak hallottuk a nevét,

\

ettem észre a

czl az

ijer

egész tolvama alatt. Hi-

egvezménvt. módjában

a nexét

másnak nevét

nem itt

hallottuk soha.

azt a

mást

Senkinek

nem

állott

sem keverte bele

senki

az ügybe^

csak tegnap, amikor a nuinkapárl

titkára a csomagjával ideérkezett, akkor kevertetelt bele két név: Khuen-Ilédervárv és Ilieronvmi azon ])ájos laklika alapján, hofív másokra is freccsenjen egv kis gyalázat ebbl a sok szennvbl és piszokból. \'alóban mulatságos volt. amikor velem szemben, aki azt moiultam. lioijv Khuen-Hédervárv nem foglal-

kozott a választási ügvek piszkos részleteivel, a munkapárt titkára a legkonokabbul ragaszkotlott ahhoz. hogy. de igen, foglalkozott vele és utalvánvozott.

.\em hallottunk

Iájékáról. egvetlenegv Jievel sem.

itt

sói

más

nevet, de különösen Elek Pál

a hires.

hamisitotl nyilatkozatban, amely az ügyészség ciós iratának szórói-szóra való lemásolása, és

—

nem Bádennel végzdik, mert hogy onnan

séges hamisilás,

—

léllmatalosan bádeninek

három hét eltti informákezddik Baross Gáborral

jött volna, ismétlem, közönebben sincs benne, hogy az urak ne bántsák az ár-

185

Lukács Lászlói, én iirin vele ejívezleDi, én csósZon más emberrel Az a nvilaiküzal nagv szakéiielemmel állaláiiossáfiljaii van taiiva és ez az információ, amely nyilalkozallá lépelt elö, mert mindenki ellépett a i)er folyama alatt, miérl ne lépjen tehát el nyilallnii

eíívezlem meg.

latkozattá az információ

Elnök:

Clsenclel

Vázsoinii'

nem

Lz az

is

.

.

.

(Mozgás.)

kérek.

általánosságban van tartva,

irat

iigy,

nem

ebben hamis eskü

lesz.

Ugyan miféle éideke

leheteti

VAvk Pál urnák abl)an,

En

vezesse azokat az urakat, akik rehabilitállak.

nyomát nem Uulom

léle

semmi konkrétnmol

tartalmaz és gondos jogi szakvélemények leadása után keletkezett, hogy ha ezt esküvel megersítik, én magam is állilom, hogy

Tekintetes

nagyon

jól

kir.

értem

hogy

félre-

az érdeknek semmi-

felfedezni.

Törvényszék! VAck Pál ur magatartását lélektanilag

és azt

hiszem,

érti

mindenki

és a tekintetes kir.

tör-

\ényszék bölcsesége régen megtalálta azokat az inditó okokat, amelyek a lanut zarándokutjában vezérelték. Elek Pál ur Lukács Lászlóval kö-

els szerzdést

és Lukács László urral -késbben is szoros összcszemben mély hálára kötelezettnek érzi magái. Ha tudna valanrit Lukács László ur percben mondani, amivel Lukács Lászlón segit, mint Appius Claudius Caccus Caentimanus orvosi Inzomjitoány nélkül, még ha halálos beteg lett volna is, hordszéken hozatna tötte az

kíUtelésben volt,

vele

luauát ide a kiráhii törvéníjszékhez, annuira lekötelezettnek érzi magái

Lukács Lászlóval szemben, akivel kötött szerzdése az ö bankjának a itt, mulatja, hogy

fejldését nyitotta meg. Az, hogy Elek Pál ur nincs nincs

semmi mondanivalója, ami

a sérteti javára szolgálna, mert

a mi magatartásunkon hiúsult meg, liogy

ügyész ur azon a nézeten

volt,

hogy Elek Pál

itt

legyen.

Ha

nem

a kir.

f-

úrtól akarja a közvetlen

igazságot hallani, gondoskodott volna arról, hogy szénáink elé lépjen

Módjában

nekem nem

és

eskü

rá

szükségem, mert én bizonyitékaiiiuü elégnek tartottam nélküle

a

alatt valljon.

vádnak

ide

volt ezt megkívánni;

volt is;

hogy megcáloljon engeui, állította volna Elek Pál urat ismerem személyesen és ismerem

volt szüksége arra.

Elek Pál urat.

az

karakterét

is.

dott.

Ami

hibája,

az

Hozzájárulok ahhoz, amit a az

kir.

fügyész ur mon-

egvszerüen a bankfezröknek és ennek az

világnak és a mai kornak a hibája, le(i feljebb szerencsétlenebb, nunt mások, akik mulatnak rajta, houu a: doU/ai kiilerültek, mif/ a másokéi a jótékony Iwmályban lappanganak. Én, aki ismerem t, képüzleti

telennek tarlom arra, hogy hamisan esküdjék és azért nincs itt, meri képes hamisan esküdni; ha képes lett volna rá, itt lett volna.

nem

Tekintetes kir. Törvényszék! Elek Pál urnák az esete az, hogy vívódóit magában, hogyan segithetne a sérieti ur helyzetén, alú folvtu

t

iiosan felhívta arra,

hogy adjon nyilatkozatot, adjon információt, mert

hiszen bocsánatot kérek, én ugy tudom, hogy a királyi fügyész urnák

még sem mindennapi hogy a tanuk elre adjanak információt. Elek Pál ur tehát vívódott, hogy hogyan segíthetne valami általános nyilatkozattal a sértetten, olyformán, hogy ez a vizsgálóbírónál deponáltassék és hogy halaszthatlan

a praxisában, amelyet felette nagyrabecsülök, talán dolog,

szükség esete fennforogván, a kérdéseível ne zavarhassa

meg

véd

ne legyen jelen

a konceptust és

és így kellemetlen

mikor

ez

nem

sikerült,

amikor mindenki a törvény alapján állván, természetesen a véd megidéztetik, akkor amint állítotltam, teljes komolysággal, a tények biztos tudatával, a sértett ur óhajára és tanácsára

ment Bádenbe, hogy

kijátszsza

a védelemnek és a vádlottnak jogait, hogy hozzá kérdést intézni ne

le-

hessen.

Azt méltóztatik hinni, hogy ezzel véget ért Elek Pál zaklattatása?

Elek Pál urat a

sértett a

m.

kir.

államrendrség

detektivjeível riztette,

odautazásától kezdve mindvégig és Elek Pál ur kínszenvedések sorozatán

ment keresztül ezekben a napokban és újra és újra tettek kísérleteket szemben arra, hogy kicsikarjanak tle valótlan nyilatkozatokat! Hái hol az Elek Pál nyilatkozata a lapokban, hogy én nem mondtam igazat?! Mutassák fel, hogy én nem mondtam igazat, amikor azt mondtam, hogy ez ügyészí ínformáció és nem n)'^ilatkozat; hogy én nem mondtam igazat. Iiogy ezt a nyilatkozatot a sértett kívánságára állította ki, hogy én nem mondtam igazat, amikor azt állítottam, hogy a sértett ur korrigálta és a vele

sértett

ur óhajai és szája

sértett

ur beszédének a parafrázisa; hogy én

azt állítottam,

hogy

t

nem is egjéb, mint a nem mondtam igazat, amikor

ize szerint keletkezett és

elutaztatta a sértett Bádenbe. megígérvén,

hogy

nem lesz találkozása; hát hol van az Elek Pál nyilatkozata, hogy én nem mondtam igazat?! Tud telegrafálni, tud nyilatkozni és mi jelent meg erre vonatkozólag? Nem cáfolt meg engem, mert becsületes velem

ott

ember, de

nem Hát

becsületbl akart segíteni a sértetten, mert hálával tartozott neki. hazudik,

nem

fog hazudni és

tekintetes kir. Törvényszék,

nem itt

fog hamisan esküdni.

egy paródiájával állunk szem-

ben egy történeti eseménynek, amikor Széchy

Dezs

feláldozta

magát

Róbert Károlyért. Elek Pál, akit képtelennek tartok arra. hogy a bankját csinálta megkárosította volna, mert amint mondottam, azt a bankot semmibl, Elek Pál itt feláldozza magát véges-végig ebben az ügyben azért, hogy a sértettnek a helyzetén könnyítsen. Csakhogy, amíg Róbert Széchy Dezs áldozatát csak Károlyban volt annyi királyi gesztus, hogy akkor fogadta cl, amikor már nem háríthatta eh semmiképen, addig a mi Róbert Károlyunk töltött revolverrel fenyegeti Széchy Dezst, hogy jaj neked, ha nem áldozod fel magadat. Tekintetes kir. Törvényszék! Én nem akarok még további részié-

187

Ha rákényszerülök, irgalmatlanul megmondom a többit is tanukkal bizonyilom és Elek Pállal bizonyítom és az ö esküjével bizonyilom- De hát tekintetes kir. Törvényszék, ne játszszunk itt azzal, hogy Elek Pál azért nincs itt, mert mi nem akartuk, hogy itt legyen. Akartuk, lck)>o nioiiiii.

és

de nincs szükség

rá, azért,

mert az

megkínzása nélkül, vonaglása nélis eltört ebben az ügymások szenvedéseire van szükségünk,

kül, lelkiismereti konfliktusok felidézése nélkül

ben az igazság. És nekünk nem hanem arra, hogy egy igaz ember ne szenvedjen. Tekintetes kir. Törvényszék!

Rejtélye az ügynek, miután

igazol-

tam, hogy a bank ezeket a diszkrét kiadásokat szerzdéskötések és egyez-

ségek ellenértékére adta, miután igazoltam, hogy ezek eljutottak Kazár

Adolf és Paduch kezén hivatalos közegekhez, miután igazoltam, hogy ezek Lukács Lászlóval történt megbeszélés alapján fizettettek, hivatalos közegek részére, rejtély volna val.

Tegnap

és azt

itt

megjelent egy tanú, aki azt

mi

adattak

történt a 4,800.000 koroná-

hitte, óriási

nagy dolgot müveit

mondotta, hogj^ az ö pártkasszájuk, melyet mint pénztáros

kezelt, a

Szivákféle könyv számításai alapján készült, kiszámitotla, hogy az or-

szágnak a

mennyit tesznek ki és azt mondja, Kazár Adolf 2,825.000 koronájáról nem tud.

legális választási költségei

liogy ennél kevesebb volt, a

Elször, ami a Szivákféle kiszámítást

illeti,

az a?

egész országra van kiszámítva, de azt hiszem, hogy ezek

a pénzek

nem

az egész országban költettek

el.

A

lanu

A pártkas za

iir azt hitte, hogy nagy dolgokat mond, ha elmondja, hogy 3,000.000 korona volt kasszájában, melyet kezelt. Erre azt felelem, ugy látszik nem biztak rá többet és csak a kis kézipénztárt kezelte, meri hallottuk magától a lanu úrtól, hogy a miniszterelnökségen is kezeltettek l)énzek, hiszen a Kazár-féle 2,825.000 korona csak oda juthatott; halottuK Fejérváry Imre báró úrtól, hogy Kazár Adolf ur is leljesitett fizetéseket, ennek következtében az a helyzet, hogy volt egy kis kézipénztár, ezt rábízták Rainer úrra és egy nagyobb pénztár, mely a miniszterelnökségen kezeltetett, ezt Kazár úrra bizták. Tanú urnák köszönhetjük különl)en nagybecs leírását a választási szervezetnek, mely Magyarország ad-

minisztrációjának és a választásoknak testvérösszelorrotlságát mutatta

be és ahol a miniszterelnökségi államtitkár mint referens szerepel választási

ügyekben a munkapártnál. Rendelkezési

mondta, hogy

alapról

itt

beszélni

nem

lehet,

mert a tanú ur

azt

ott kezeltetik

a miniszterelnökségen és ugy tett, mintha nem tudna, pedig kiválóan müveit férfiúnak mutatkozott, hogy a rendelkezési alap egy költségvetésileg megszavazott összeg. A legális ren-

—

—

delkezési alap évi 400.000 korona, amelyrl nem tartozik számot adni a miniszterelnök, ez a rendelkezési alap tényleg hivatalos titok, mert ha egyszer a törvény megadja a kedvezményt a miniszterelnöknek,

hogy

!88

arról nem lailo/ik De nem errl van

elszámolni, akkor ennek országos (örvény állja útját. szó.

hanem egy illegilim rendelkezési panamakép kenem mondhatom, hogy rendelkezési alap. nev-\

2.825.000 koronáról,

zelt

csempészhetem be

minden jog épp

törvény nélkül

és

kezeltetett

mintha közhivatalnok

dolog,

ol}'^

egyszeren egy

ezt a szót, ez

a miniszterelnökségen.

—

ezl

meg

larlozik a hivatalos funkciók közé.

nem

lése

illegitim összeg,

amely

a miniszterelnökségen és ez

bonyolitaná

szerelmi ügyeit

lehet csinálni, csak

nem

illik és

le

nem

Tehát a 2.825.000 koronának a keze-

rendelkezési alap, egyszeren jianamapénzeknek kezelése, hiva-

közegeknek a felhasználásával. Ha tehát az célozlalolt. hogy a kis ugy állitlassék be a dolog, hogy a 2.825.000 korona nem folyt be a i)ártkasszál>a, ezt a célt nem érték el, mert hiszen a Kazár-féle nyugtának léte önmagában bizonyítja, hogy ez az összeg hivatatalos

kézi pénztár ügyével

los közegek által kezeltetett és hivatalosan befolyt. Hogy ez a zárszámadásban sehol sem szerepel, azt a kir. ügyész ur sem vonja kétségbe, e tekintetben közöttünk kontroverzia nincsen. Ha azonban homály van. én

arról

nem

tehetek, én sehol

sem rekesztellem

el

az igazság ulját. ellenben

módját találjuk meg itt a pervitelnek, hogy a sértett ur. érdekérl van szó és mikor normális amikor az ö becsületérl és az viszonyok között minden ember azt mondja, kérlek, engemet mersz gyanúsítani tessék, itt vannak a szekrényeim, nyissatok ki minden ajtót, azt a csodálatos

'?,

mondja az igen tisztelt sérteti könyve és mikor lapozni akarom könyvet, ])ár lapot: eltiltja Kazár a leragaszt egy Adolfnak, liogy hivatali litok, vallomást tegyen cim alatt, hogy azon eltiltja Jeszenszky urat, hogy hivatalos vallomást tegjen^azon cim alatt, hogy hivatalos titok, hololt nyilatkozatokat akart deponálni, mint ahogy keresselek, én állom nyugodtan, ehelyett azt ur.

hogy az

líainer

itt

élete a becsület nyitott

deponálta csomagjait Kluien-fléderváry Károly és

vezett ellenzéki

képviselk

ellen.

.\

pervitel ez a

meg nem

ne-

módja ismét legjobb

bizonyíték alihoz, ha valahol volna hiány, az egyszeren azon

bnös

tevékenységbl származik, hogy az igazság kiderítésében bennünket megakadályoznak, vigyáznak, nehogy megtudjuk teljesen a valót; de célt nem érnek, mert nekünk nincs szkségünk Jeszenszkyre, Kazárra, ezek

a sértett ur komoly igazságkeresésének bizonyítékai magyar miniszterelnök ur becsületének kérdésében állami tiszt-

csak

amikor

a

viselk a hivatali litok alól fel nem mentetnek. Pongrácz N'ínce fel lett mentve, kész számításokkal állt el. hogy a bank csak .'iOO-DOO koronái nyeri évenkinl, szegény bank. pedig kiszámilolla^n, hogy csak a zsákokon

200.000 koronát nyert. ugy. hogy a lanu nagyon

A ténytanuknak nem szabad kat, akik ínrormácíóké|)en

idejönni, csak

elre

hamar zsákutcába

azoknak

kerüli.

kell leadni az adato-

a vád tisztelt kéi)víselje

kat adlak, számításnkai csinállak. Pongrá
számára adato-

nem

arra hivaloll.

18ÍÍ

(lo h;i

;i/.l

mondja, hogy 300. ()()() koronái nyeri

5% -kai

a 25 millió fedezetlen hilell csak

koronái

jelent.

Elre

véleménj^eket adnak

szenszkynek

elkészíteti, precíz, le,

a l»ank. kacagtató,

számítom, az

hónapokon

de Kazárnak a száját

nem szahad

már

is

mert

lia

1,025.000

keresztül lolvó szak-

nem szahad

kinyílnia, Je-

szólnia.

hogy ezek a pénzek mire fordíttatlak, ehhen az ügyhen jóformán hogy ezek a választási célra fordittattak-e, hogy ezek hefolylak-e Raíner iir kézípénztáráha, vagy máshova, a lény, hogy üzletszerzéAz,

irreleváns,

sek ellenérlékeképen adattak,

hog}' hefolylak

ténj',

— hogy ezek a miniszter szabad rendelkezésére

errl,

—

nyjglák vannak

állottak, tény.

a Lnkács Lászlóval való megállapodás alapján fizettettek, az már,

hogyan és miként használták fel dés, amely minket nem is érdekel. Hogy ha nem igazoltam volna

a

is,

választásoknál,

ez

oly

hogy hogy

részletkér-

aminthogy megtörténi, hogy ezek

a szóhanforgó pénzek határozottan az állammal kötött szerzdések és

egyezségek ellenértékeképen adattak, ha

nem

igazoltam volna, hogy ez a

I^ukács Lászlóval történt megegyezés alapján következett be és ketten

meg Elek Pállal pontról-pontra, az ugyehár kétségtelen, hogy Lnkács László ur tudomással hírt arról, hogy az állammal állandó szerzdéses viszonyban álló, 1910-beu lejárt szerzdésekkel biró Magyar Bank ezeket a szóbanforgó összegeket szabad rendelkezésre mint diszkrét kiadásokat a maga bankjában elkönyvelve és elszámolva adta. Ez is elég a panamának igazolásához; cgij az állammal szerzdéses viszomiban álló vállalattól a kormány semmit sem fogadhat el, ha egy kormány ilyen álla[)odtak

nállalattól

ajándékot fogad

el.

erkölcstelen cselekedetet miivel; az állam-

szerzdés szakadatlan ellenrzést kivan meg és ha a miniszter tud arról, hogy egy ilyen vállalat, amely az állammal szerzdéses viszonyban van, ajándékokat és pénzeket ad, ugy mint a kir. fügyész ur mondja, polilíkai szerelembl, a miniszter el nem trheti, mert csak érdektelen embertl fogadhat el ajándékot. Én azt hiszem, hogy a kir. fügyész ur nem fogad el ajándékot olyan embertl, akinek ügyéhen a vádhalóságot kell képviselnie, nem hiszem, hogy akadna egész Magyarországon olyan aljárásbiró, aki hajlandó volna ajándékot elfogadni

mal

kötött állandó

embertl, akinek ügyében ítélkezik. Tisztességtelen és erkölcstelen ha egy kormányférfiu, akinek a minisztériuma a sószerzdés ré-

attól az

dolog,

vén

tíz

4 és

fél milliói

évi

Maga

eltri.

Magyar Bankkal, annak tudásával felülhaladó összegnek a pártkasszába való ajándékozását ez a tudomás is elegend a panamaság vádjának igazolá-

összeköttetésbe kerül a

sára, kétszeresen

dései

vannak

jében

merek,

panamaság

és a

adatnak. aki

képes

pénzek

Én

olyan

volna

ha annak a társaságnak lejárt szerzszerzdések meghosszabbításának ide-

az,

a

aljárásbirót,

erre,

csakis

a

kishivatalnokot

nem

ur

erre

sértett

volt

is-

ké-

100

pes.

Szemforgalva

panama, nem

mondani,

azl

lehel;

nincs

dalom, más esetben beigazolni

nem

panama

bizonyilva

módon van

oly csodálatos

lehet,

a

nexus

és

a

beigazolva, amint fáj-

mert hisz a panama cinkossá-

ha valaki 10 forintot ad valakinek, mert a váltópénz csörög, de a nagy bankók nesztelenül suhannak. Ugyebár, mikor egy államférfiú tudja azt, hogy négy és félmilliói felülhaladó összeget ad egy bank, melynek alaptökéje 25 millió korona, akkor azt is kell tudnia, hogy ezt nem lehet tisztességesen elkönyvelnie, hogy ezt csak hamisilásokkal, álcimletekkel lehet elkönyvelni. Odasülyedjünk, hogy azt tegyük kötelességükké az államférfiaknak, hogy ilyenkor hallgassanak, mert nincs közjegyzi okirat, hogy szerzdéses ellenértékképpen adatott a pénz? Szabad nekem ilyen pénzt elfogadnom, amelyrl tudom, hogy az csak könyvhamisitással, csak álügyletek utján juthat el hozzám. Nem az a kötelessége egy államférfiunak, egy. kormányzó embernek, ha ilyenrl tudomása van a pénzügyek vezetjének, nem kötelessége-e, hogy agyonverje azt a bankot, amely nemzeti ajándékokat és hazafias áldozatokat mer hozni a bank pénzébl? Hát vájjon a morál szempontjából foghatjuk-e fel a pénzügyeket ugy, hogy ott teljesen szabad csinálni mindent s éppen a pénzügyminiszternek szabad tiltakozás nélkül ilyen pénzeket elfogadni, amelyeknek nemcsak az eredetével van tisztában, hanem azzal is, hogy ez csak palástolás utján, csak bnösen könyvelhet cl? Ilát egy pénzügyminiszter, aki ilyeneket tudva, ezeket a pénzeket elfogadja, már ezért magáért nem érdemli meg, hogy panamis-

got teremt

s

csak a kis

derül ki;

lának nevezzék? Tekintetes lesz

A kincstár a Magyar Bank förészvinyese

azonban

maga

kir.

kelepcéjébe,

úrtól hallottuk, de amint az

sért

feltevést utasitotta vissza,

és kijelentette,

—

— hogy amint

Bank részvényei közül 5000 darab

és

itt

sulyosal)h

esik be a

vád a

Otllik államtitkár

itt

köztudomású

az államkincstáré.

hogy

Még

Törvényszék!

ez az eset azáltal,

A

is,

tanú

a Magijar ur,

mint

az állam szuverenitását képviseli

hogy az állam anyagi érdekeit képviseli a bapkban, az

5000 darab részvény, amely az államé, állami vagyont képez. Most kezd a helyzet súlyossá válni. A bank egyik részvényese a magyar állam 5000 darab részvény .3,000.000

korona

erejéig, erejéig.

névértékben Azt

mondja

hogy

választási célokra adták üzleti ellenérték nélkül, kötéséért. erejéig.

árfolyam

2,000.000,

a vád,

értékben

a 4,800.000 koronát

nem

a szerzdések meg-

Akkor meglopták a magyar államot az 5000 darab részvény

Erre kérek

felelelet,

igaz-e ez, vagy

nem. Ha nincs ellenérték,

magyar állam egyik részvényese, elfogadni négy és félmillió K-át, ez az állam vagyonának elvonása. Mert ezen 5000 drb részvényre esik annak 4% millió Kát kitev összegnek aránylagos része és hogy ha az ellenérték nincs meg, ha az nem a szerzdések akkor

attól a banktól,

amelynek

a

101

uiegkölésére udaloll, akkor ez a részvényesekkel szemben és sikkasztás és igy a frészvényessel, az

állammal szemben

htlen kezelés htlen keze-

is

tudomásával a pénzügyminiszter urnák, mert hiszen azt kétségbe, hogy a sértett ur nagyon jól tudta, hogy ezt a négy és fél millió koronát befizették. Itt esik tehát bele a vád a maga kelepcéjébe, mikor görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy itt nincs ellenlés és sikkasztás,

a vád

sem vonja

hogy itt hazafiságról és szerelemrl van szó. Hát ha hazafiságról van szó, akkor itt van a htlen kezelés, a sikkasztás az államkincstárral szemben, 5000 darab részvény erejéig.

érték,

Tekintetes

Törvényszék!

Arról szólottam

hatása van annak,

ha az állammal

kir.

miféle romboló

állandóan szerzdéses viszonyban álló vállalattól a kor-

mány bármilyen van

fizetésért

célra pénzt fogad

el.

mert hiszen a tisztviseli

azért,

terjedése

Romboló hatása kart,

amely becsületesen és kevés Az a tiszt-

dolgozik, az ilyen dolog valósággal demoralizálja.

visel, aki ilyeneket tud azokról, akiktl az ilyen

A métely

bizalmas, egészen a bizalmi letétig

élete és halála függ, aki

bizalmaskodó viszonyba

jut'

a feletteseivel, az a tisztvisel meginog és eltelve a legbecsületesebb szándékkal, amikor arról van szó, hogy ennek a társaságnak az ügyeit intézze cs ellenrizze,

mindig abban a tudatban van, hogy egy kormánynyal baráttársaság ügyeinek elintézésérl van szó. Hány ilyen

ságos lábon álló rlvérzése a

meggyzdéseknek,

az elveknek,

rom.ság játszódik le a hivatalok

szk

hány

ilyen apró kis márti-

helyiségeiben,

amelyekrl mi nem

tudunk sohasem. A tisztviselknek mennyi szenvedése, a meggyzdésnek, az igaz felfogásnak mennyi megnyomoritása, amirl sohasem juthat el hozzánk panasz és jajszó, mert hiszen a hivatalos titok lakatot ver azok szájára, akik ezt a mártiromságot szenvedik. Éppen azért van irtó-

ha az állam, amelynek tiszta, becsületes utón kell haladnia, az állam és a kormányzat olyan pénzeket fogadhatnak el, amelyek szennyes eredetek, amelyek csak álcimletek és álügyletek alapján könyvelhetk el s amelyek olyan idben adatnak, amikor szerzdések éppen lejáróban vannak. Szó volt arról, mennyiben szavahihet Elek Pál eladása. E perbe tartozik tehát, hogy szóvá tegyem, Lukács

zatos közéleti veszély abban,

mennyiben szavahihet a

sértett

ur eladása.

A

sértett

szavahihetsége

a ftárgyaláson, annak következés nyilatkozata áll rendelkezésre, amelyfelvilágositása a az csak tében 1913 hez minden polgár hozzáférhet, az a beszéd, amely ebben az ügyben megjelenésészemélyes február 24-én a képviselházban tartatott. Sértett

ur

nem

jelent

meg

nyilatkozatát a magam részérl elfomint az gadnom. Nos, hát ebben a beszédben azt mondotta a sértett ur, hogy: a három gróf ur, aki aláirta ezt a nyilatkozatot, „Azt mondják a vádlók,

nek hiányában

ezt kell,

—

1

92

-

lioiíy v;imi;ilv nyiiijhiU

l);inkii:'il.

;i

anu-lyi'k l)izoiiyilják i'zekel a/ állaluk

IfláHiloll hMiYi'kol. lioc'sánalot kérek,

nyugták

ilven

illet urak,

és

én

én kélség])e vonom, hogy volnának

hiszem, hogy igen nagy zavaiha jönnének az

azl

ha valaki kényszeritené ket, hogy ezeket a nyugtákat mutas-

sák he." Tekintetes

kir.

Törvényszék!

.4

sértett ur az ország szine eltt

hoyy volnának ilijen nijugiák. Én azt hiszem, hogy ma már túlhaladott álláspont errl beszélni. Hiszen itt a tanuk eskü alatt vallották, hogy Kazár Adolf nyugtáját nemcsak látták, hanem kezükben tartották. De itt az a passzus fordul el, hogy a banknál volnának nyugták. Hát a banknál, amint hallottuk, nincsenek ilyen nyugták. íme, igy kiséreltetik meg mindenkor a közvélemény megtévesztése. Hallottuk Károlyi Imre gróf urlól, hogy Elek Pálnál voltak a nyugták, aki természetesen becsületének védelmére a fedez okiratokat magához vette s kétséf/be vonta,

Imre gróf ur

Károlj'i Pállal,

azt

mondotta, hogy mikor utoljára beszélt Elek

Elek azt mondta, hogy a nyugták

a passzusa a

még

nála vannak. Tehát valót-

hogy ilyen nyugták nem volnának. De az beszédnek, hogy nagy zavarban volnának az illet urak, ha

lannak bizonyult az az

állitás.

kellene mutat niok az illet nyugtákat, ez igaz. Tényleg, nyugtákat nem tudnának felmutatni, de Elek Pál ur fel tuflná mutatni, mert Károlyi Imre gróf ur eladása szerint a nyugták nála voltak és nála vannak.

fel

íme gyaláson

iehát az

els pont, amelyben eskü lények

kiderített

második pont

megcáfolták a

alatti

vallomások

miniszterelnök

és a

ftár-

eladását.

A

koronának a dolga. Erre vonatkozólag a miniszterelnök a következket mondotta február 2-t-iki beszédében: ..Hallottam egy tényt, hogy volna egy nyugta, hogy látlak volna egy a Paduch-féle 500.000

nyugtái, amelyet a pénzügyminisztérium segédhivatali figazgatója toll ki s

elismerem, igenis, a kifolyólag deponált a

álli-

Errl van tudomásom, ezt igenis Magyar Bank egy alkalomból egy más üzletbl pénzügyminisztériumban r)00.000 koronát, ami nem

amely r)00.000 koronáról

szól.

éppen ritkaság a ])énzügyminisztérium kezelésében. (Csakhogy az illet, aki ezt a nyugtát látta, ha egy kicsit lelkiismeretesebben utána járt volna a dolognak, meggyzdhetett volna arról, hogy ez az 500.000 korona a hanknak visszafizelletell és errl a még lOll-rI kell elismervény olt van a

törvényszéki iratok közölt."

Tudjuk \'ajda Imre vallomásából, tudjuk a kihallgatott rehabilitáló urak vallomásából, de tudjuk fképen Paduch József vallomásából, hogy ez az állitás ismét nem felel meg a tényeknek. A Magyar Bank egy üzletbl kifolyólag nem deponált semmi^, Székely Ferenc vezérigazgató ur maga is eladta, hogy semmilyen üzletrl ludomása nincs, semmiféle üzlet révén

hogy

ez az

500.000

K

nem deponállak

500.000 K-I.

ságnak. Paduch .József vallomásából kiderül,

Ami

pedig azl

illeti,

sem felel meg a valóhogy 200.000 korona az

visszafizelletett, ez az állitás

193

akkori pénzügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök ur egyenes utasíát a miniszterelnökséghez és fizettetett Skerlecz tanácsos ur

tására jutott

kezéhez. Tehát

nem

az.

áll

vallomásáhól pedig kiderült,

—

hogy az

—

itt

visszafizelleteü.

Székely

Ferenc

hosszas hahozás, ingadozás és hallgatás

hogy a 200.000 korona soha a bankhoz vissza Elszámolásnak nevezték nem jött. a 200.000 koronának elismeréséi, ami egy 1911. végérl dalált iratl)an foglaltatott, de tudjuk már. hogy ezeknek az iratoknak a dátuma irreleváns, ott dátumoznak. ahol jólesik, itt a dolog eltussolásáról volt szó. Székely Ferenc vezérigazgató ur után végre elmondta.

k

hevallolla azt,

nem

is

hogy

számoltatott

ez a el.

nem jött vissza a bankhoz, meggyzdött arról, hogy ez nem

200.000 korona

Azt mondta,

banknak. Ismét egy okirattal van tehát dolgunk, amely hamis okirat, tartalmilag valóllan, a vád részérl becsatolt azon okirat, amely 1911. decemberérl szól, amelyben az foglaltatik, hogy egy elszámolás történt, tartalmilag hamis és valótlan. A vezéi igazgató ur saját maga mondotta, hogy nem történt elszámolás. Nem tudta megmondani azt az ellenértéket, amelynek ellenében a l)ank a 200.000 koronáról lemondott, végül csak annyit mondott -— nem akartam a kinos dolgot tovább feszegetni hogy a 200.000 korona a bankhoz vissza nem jutott, mert l^vafali eldjének eladásáliól vagy feljegyzéseibl azt a meggyzdést merilelte, hogy az nem jár vissza a l)anknak.

jár vissza a

—

,

Tehát ismét valótlan, nem felel meg a tényeknek az az eladás, hogy az 500.000 korona visszafizettetett volna a banknak, amint azt az 1913. február 24-iki beszéd mondja. A tanuk eskü alatti vallomásával és okirattal van beigazolva, hogy ezek az állitások nem felelnek meg a valóságnak. Bizonyítva van Zichy János gróf ur tanúvallomásáis, val az hogy a vádlott miniszterelnök ur ö eltte a Paduch-féle 500.000 koronára nézve eleinte azt állitolta. hogy az az Elek Pál frendiházi tagságának megszerzésére lefizetett bizalmi letét és hogy csak késbb, mikor ezt a beszédet elmondani jónak látta, mikor a bank részérl már megkapta azt a hamis tartalmú okiratot, amelyben a megtörtént elszámolásról van szó, akkor állitotta azt, hogj'- egy legális üzletrl van szó, amelynek mibenlétérl azonban senki sem tud, mert hiszen legális üzletek depóinak kezelésére nem Paduch József van hivatva, nem az egyszer Wertheim-szekrénye van hivatva arra, hogy ott tartson bankókat, anélkül, hogy takarékba is tenné azokat, tehát

—

a biztonság szempontjából a kamatoztatásukról legális,

tisztessséges

letétek

nem

az

is

lemond,

irodaigazgatók

— ezek a valódi

által

kezeltetnek,

azoknak a pénzkezelésre semmiféle felhatalmazásuk nincs. Tehát ha a szavahihetségrl van szó, tekintetes kir. Törvényszék, iine a két legfontosabb pontban a lejolgtatott ftárggalás bekfc/zolta azt, hogg a sérteti urnák az ország szine eltt tartott eladása a tényeknek

194

nem

felel

meg,

a

tanuk eskü

alatti

vallomásai rácáfoltak az ö el-

adására.

már most szólnom,

a kh'ályi fügyész mindezek az üzletek nem hogy A kincstár megkárosítása járlak semmiféle megkárosításával sem az államnak, hogy az egyes sem másnak, arról kell szólanom, üzletekre vonatkozólag mennyiben felel meg a valóságnak a királyi fügyész ur beállítása. Én már a tárgyalás elején azt az álláspontot foglaltam el, hogy az a körülmény, hogy jó-e, vagy rossz-e egy szerzdés, itt

Arról kell

ur

egyáltalában dés.

nem

beállítása

vitaiható,

nem

után,

tárgyalható, az nagyrészt szakérti kér-

Szóljunk csak elször a sószerzödésrl.

I^onlja szerint végtelenül

A sószerzdés

a vád állás-

elnj'ös az államra nézve. Lehet. Azonban a

Magyar Bank üzleteinek az

alapja, a

Magyar Bank nagyságának a

kez-

dete a sószerzdés. Kétségtelen, a felolvasott okiratokból kiderül, hogy

a

Magyar Bankkal 1900-ban kötött sószerzdés 1910-re fel volt mondva, hogy a koalíciós kormány az önkezelés álláspontján állott,

kétségtelen,

legrosszabb esetben a nyilvános árlejtés íratott volna

ki.

Ha

tehát kérik

a hasznot és az összeköttetést, az els haszon a nyilvános árlejtés

el-

maradása, a második a szerzdés meghosszabbítása. Ha a sószerzödésrl beszélünk, akkor igen jelentékeny szerepet jáftzik ezen ügyben a részvénytársaságnak 1905. évi beadványa, amely felolvastatott, amelyben kéri a fedezetlen hitelnek 12 millió koronára való felemelését és

—

ennek ellenében felajánlja összes berendezéseit, amelyeket csodák csoakkor még összesen 800.000 koronára értékelt, de azok értéke Pongrácz Vince báró tanú ur eladásában már nagyon avanzsirozotl, dacára ennek, nem tudta megkapni a sósz.erzdés meghosszabbítását,

dája

—

még

a darabontkormány sem volt erre hajlandó. Hogyan történt már most az, hogg amikor a társaság hajlandó volt ugyanazokat az elnyöket biztosítani az államnak, átadni a berendezéseit a 12 millió korona fedezetlen hitel ellenében, hogy akkor azután a megkötött uj szerzdésben a banknak engedélyeztetett fedezetlen hitel 5 millió koronáról egyszerre felmeltetik 25 millió koronára-? Amit 12 millió korona fedezel len

ellenében akart a bank adni,

azt most 25 millió korona néhány százezer korona lefizetése után. Érdekes, hogy a szerzdés folyton javul. Még a május havában megtartott minisztertanácson sem szerepel a 25 millió korona fedezetlen hilel, hanem az a szerzdésbe iratik bele. 1910. májusában tartatík egy minisztertanács. A minisztertanács elhatározza, hogy a Magyar Bankkal köti meg a szerzdést, mellzi a nyilvános árlejtést, pedig nem volt hitel

ellenében adja,

—a

4 millió és

semmiféle kényszerhelyzetben, mert hiszen Pongrácz Vince ])áró tanú urnák köszönhetjük a nagybecs felvilágosítást, hogy Wekerle Sándor,

akirl különben igen lesujlólag nyilatkozott

s

aki kétségtelenül

nagyon

195

szenvedni fog emiatt, berendezkedett fogja

venni

a

jövedéket.

Nem

már volt

elre, hogy állami önkezelésbe tehát

semmiféle

kényszer-

helyzet, legkevésbbé volt kényszerhelyzet a nyilvános árlejtésnek a ki-

maradására, mert erre legalább három havi ideje volt a kormánynak. Ebben az idben kapta meg az árlejtés mellzésével a sószerzödésnek 1920-ig való meghosszabbítását a

Magyar Bank, miután elbb ezek

a

hatalmas összegek diszkrét kiadások cimén lefizettettek. Azt hiszem, tekintetes királyi Törvényszék, az összeköttetés világos.

És amikor a méltóságos Elnök ur feltette itt Pongrácz báró tanú úrhoz azt a kérdést, hogy hát az a bank, amely kamat nélkül kap 25 millió amelynek joga van 10 hónapon keresztül adósnak maradni koronát, 25 millió korona erejéig fedezet nélkül, amely kamat nélkül hitelbe kapja a sót, az a bank nincs-e korlátozva a közvetít kereskedkkel

szemben vagy a vevkkel szemben a kamatláb felszámításában, akkor egész ders mosolylyal jelentette ki Pongrácz Vince báró ur, hogy ez a kommerciális szabadságra van hagyva, hogy ez a kamatláb teljesen szabadon járkál, olyan magasságra emelkedhetik. amint a Magyar Banknak tetszik. Amikor a közbens kereskedelemnek vagy a nagyol )b fogyasztóknak semmi védelmük nincs, amikor k. a bank. kamat nélkül kapnak 25 millió koronát, ellenben akkora kamatot számithafnak kommiltenseikkel szemben, amint nekik jól esik, világos, hogy szédületes kedvezmény adatott a banknak, szemben a régi szerzdés 5 millió korona fedezetlen hitelével, mert az ötszörösére, 25 millió koronára felemelt fedezetlen hitel egyedül biztosítja a bank számára azt a kedvez helyzetet, hogy ezen 25 milló korona fedezetlen hitelnek megfelel összeget más üzleteibe fektetheti bele. Tehát kétszer nyer. Egyszer nyer azzal, hogy erre az összegre szüksége nincs, azt más üzleteibe belefektetheti, tehát jobl)an kibontakozhatik, jobban fejldhetik, másfell kommitenseitl annyi kamatot szedhet a kamat nélkül kapott áru után, amennyi kamatot szedni éppen kedve telik. Ez 5% -kai számítva is 1.250.000 koronát jelent, de azt hiszem, hogy igen szerény kamatláb mellett maradtam és valószínleg kissé magasabb lesz a Magyar Bank által felszámított kamat. Ezek után mulatni lehet azon, ha egy miniszteri tisztviselt állítanak ide, aki kiszámtja, hogy a Magyar Bank csak 300.000 koronát nyer, amikor, mint látjuk, 5% mellett is 1,250.000 korona a nyeresége. De hol vannak még az üzlet egyéb részei, az egyéb nyereség, amikor itt a hulladékok, a melléktermények is akkorák, mint már voltam bátor bebizonyítani és amint azt Pongrácz Vince báró tanú ur is elismerte, hogy pusztán a zsákkölcsönzésébl évi 200.000 koronát nyer a Magyar Bank, 86%-ot a Magyar Textilgyárosok beadványának adatai szerint, amely beadvány létérl a tanú ur itt vallott és vallotta azt is, hogy ez a zsák még mindig telhetetlen zsák, hogy a Magyar Textilgyárosok kérelme

196

még mindig

nincs elintézve.

mondani, mert hiszen \

arrásra

nem

ezt

Hogy

nem

miért, azt a tanú ur

a zsákkérdést én

dobtam oda

tudta meg-

és erre a zsákba-

voltak elkészülve.

Tekintetes kir. Törvényszéki Ahol egy üzletnek a mellékterméke

is

ilyen horribilis összeget jelent, ahol azután ez a társaság

a lefizetett pénzek alapján, hogy hiába irja alá ott

valóságos bels titkos tanácsos,

—

ugy kezeltetik magát Lukács György

—

dacára a vezetéknévazonosságnak, oda nevét Fürst Bertalan, hiába az összes textilgyárosok, nincs irgalom és nincs kegyelem, a beadvány, amely nyomban a szerzdés

hiába

irja

meghosszalibilása után adatott be, a mai napig elintézve nincs, ott a

k

magyar gyárosok hiába panaszkodnak és jajgatnak, mert a Magyar Bankkai szemben épp ugy nem találnak igazságot, amint nem találtak igazságot az akkor panaszkodó és jajgató magyarok II. Endre idejéig, amig a sóhivatalokat ki nem vették bizonyos kezekbl. A só.szerzdés kérdésében nekem felesleges soká bizonyil.anom, hogy a bank milyen elnyökhöz jutott, hogy az államkincstár mennyire károsodott. Ezt én számszeren nem tudom igazolni. Az államkincstár károsodását

nem

is

számszerinti összegben kell kimutatni, mert ez a károsodás

mérhelellen összegekig terjed. Hisz ott méltóztatnak találni az iratok között éppen a vádlottnak, mint

akkori államtitkárnak elterjesztését az ellenrzés és a kezelés szigorítá-

Ha

sára nézve.

én mint tisztvisel az iljen ellenrzésnél csak pislantok

szememet behunyom, az már pénzértékben verbnben fogantatott, amely panamapénzek alapján keletkezett, egy iljen szerzdés liz évre magában hordja a további bünl; az ilyen összeköttetés megfertz mindenkit, aki az ellenrzésre van hivatva és éppen ebben van az irtózatos közveszedelem, éppen ebben van a rettenetes erkölcsi rombolás. Éppen ezért a köztisztoisct'gy kicsit és

dik

az egyik

És egy ilyen szerzdés, amely

le.

löknek érdeke, hofjij ezt a sebet kiégessük az állam testébl, hogy soha ne lehessen társaság, amely hetvenkedve, büszkén és dacosan léphessen he egy állami hát

akkor

te,

ellenrz mint

mondván, ,,én megfizellem a gazdádat, ne merj velem szemben a szigorú jog állás-

hivatalba,

cseléd,

pontjára helyezkedni."

A sószerzdéssel végeztem. Hiszen oly sokat foglalkoztunk menlünk bele a részletekbe, hogy én csak feleslegesen

liilságosan

íimikor

A

még tovább bizonyltom a már A legsúlyosabb

refakcia

egyezség

egyenes,

kö/.\etlen

legkézzelfoghali'»bl)

vele, oly

beszélek.

világosan bebizonyított lényeket. dolog,

amely

megkárosilásának bizonyiléka,^

az államkincstár

legeklalánsabb.

a refakcia-egyezség

dolga.

a részirlekrl nem kell szólanom, bizonyítási indítványomban már meglellem. \ dolgoknak az a Ii'iiyege, hogy a Magyar .\zl

hiszem,

197

Banknak

és a fiumei fiókjának voll

korona átalányra

volt igénye.

fiumei kereskedelmi

bank

jóllehet

maga a szerzdés

esetben

is

maga

egy szerzdése, amelyben Jíizonyos

minimális évi 40.080 korona és maximális évi 400.000

feltélelek mellett

A

tiltott

iratokból kitnik, hogy a

felolvasott

szállitmányozási ügylettel foglalkozott,

is kimondotta, hogy ha ez csak egyetlen egy rábizonyul a társaságra, ez a szerzdés megszüntetését vonja

A szerzdés felbontatott és a bank elbb megállapítási kereseannak kimondása céljából, hogy az államvasutak tartoznak legalább is olyan érték kedvezményeket bizlosilani számára, mint amilyenek az egyezményben, a szerzdésben kimondattak. Ezt a keresetet a bank az összes fórumokon elvesztette. Beadta azután a kártérítési keresetet, amelyben rögtön pályázik a maximumra, mert két esztend maximális átalánya után 800.000 korona erejéig indit kártérítési keresetet a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél. Az els fokon a bank a limine elutasittatik, a törvényszék kimondja, hogy ezek a kedvezmények a berni egyezután.

tet inditott

ménybe ütköznek,

nem

turpis causa van, ennek következtében semmiféle igény

érvényesíthet. Az ítéltábla kimondja, hogy nincs turpis causa.

tessék

érdemben

tárgyalni.

.4

fele1)hezik

meg. Ez az els

kélységért

nem

folyik

a per

tartották érdemesnek,

évi 400.000

az államvasutak

nem

ebben az ügifben- Ezért a

cse-

fábkinak ezt az

meglep

téiuf

hogy

ítéletét

a kúriát felkeressék.

korona elmaradt haszonért

be a kérdést, hogy idközben a per nagyon rosszul

Már most

és

ugy

állt,

tehál

állítják

bor-

itt

zasztó jó üzletet csináltak az államvasutak, amikor az évi 400.000 korona helyett fizettek 1,825.000 koronát. (Derültség). Azt,

álügyleteket csinált,

tiltott

fiktív

hogy a fiumei bank

ellegezési ügyletekkel foglakozolt,

l)e-

bizonyitotta Herzfeld Frigyes és Weisz Károly vallomása, beigazolta a

szakért

is,

tali

bank a behozatali ugyanakkor a behoza-

aki kimutatta, hogy valahányszor a fiumei

társaságnak, amely az

alapítása volt, ellegezett,

társaság ugyanolyan összegnek megfelel takarékpénztári betétet he-

lyezett el a

bankban

és igy könyvelgettek

k

lur és relur, anélkül,

hogy

a valóságos ellegezési ügj'let csakugyan megköttetett volna.

Egyebekben pedig a miniszteri értekezletrl szóló jegyzkönyv, ameitt felolvastak, tanúskodik arról, hogy a társaság maga is elismerte, hogy a fiumei raktárak illegitim, meg nem érdemelt haszonhoz juttatták, így állott tehát ez a per, amely egyáltalán nem volt vesztett ügy, hiszen három fórum állott még elttünk. Egyáltalán nem volt bizonyos, hogy a magyar bíróság, amikor ilyen büntetjogilag is üldözhet csalással áll lyet

szemben, ahol az államvasutakat

fiktiv

ügyletekkel félrevezetik, megcsal-

ják, egyetlen fillérhez is hozzájuttatja a fiumei

kereskedelmi bankot,

il-

Magyar Bankot. Ilyen körülmények között kötötték meg az egyezséget 1910. májusban, a gyönyör májusban. Ebben az egyezségeben az államvasutak letve a

198

kiegyeznek 1,825.000 koronára, amely

húsz

éven

ál

fizetend 5%-os

elssorban is Vajda Imre vallomásából megállapitható, hogy az 5%-os kamatozás mellett való részletfizetés a bank szempontjából nem jelent veszteséget, mert a bank ezt önmagánál egyszeren eszkomptálja. Mi történt már most? A miniszteri értekezlet, amint ez Szterényi Józsefnek, mint közvetlen tanúnak vallomásából kiderült, foglalkozván ezzel az ügygyei, tudomásul vette, hogy az intézet részletekben fizetend.

összes igényeinek

Itt

majd 900.000 koro-

1,200.000 koronát,

kielégítésére

nát hajlandó elfogadni. Az értekezlet jegyzkönyvének vonatkozó része

mondja, hogy (olvassa)

azt

:

„elismervén az intézet azt a tényt, hogy az

évenkint áfalány cimén elért 200.000 korona átalányban a fiumei raktárak illegitim jövedelme

bcnfoglaltalik, követelését évi 150.000 ko-

is

ronára, tehát 900.000 koronára szállította le." És ha

itt

méltóztatik azt

mondani, hogy az idközben felszaporodott kamatok következtében ez több. akkor azt mondom, hogy tessék hozzászámilani a kamatokat, a legszigorúbb kamatokat, de

még

igy

sem

fog kijönni soha az 1,825.001)

korona.

Tudjuk, hogy ennél a dolognál mi sával kétségtelenné vált,

hogy

történt.

Vajda Imre kihallgatá-

az egyezséget az állami kincstárnak

ezt

egyenes megkárositásával kötötték, hogy Elek Pálnak Lukács Lászlóval történt megállapodása után az 1.825.000 koronát

ennek az összegnek túlnyomó nagy

latják,

banknál,

hanem szabad

nyomban eszkom])íálnem marad meg a

i'észe

rendelkezésre hivatalos közegeknek adatik

közremködésével kötöttek egy

Vajda beismerte, hogy az

az egyik üzletbaráttal, a követelést eladták 600.000 koronáért.

könyveiben

tehát

ennek

600.000 korona és a költségek

.1

bank

mint befolyt összeg csak

következtében

szerepelhetnek,

ál.

álügyletel

at

ellenben az 1,825-000

koronának többi része kifizettetik fiklive az üzletbarátnak a könyvelés terén, a valóságban azonban kifizettetik közegek hivatalos állami kezéhez.

Hát mi ez? Nem-e tudatos megkárosítása az államkincstárnak? Hál

nekem

kell az,

hogy

azt bizonyítanom,

hogy annak a banknak nagyon mindegy

csak összesen 600.000 koronái kap. a többi pedig

az államvasutaknál, vagy pedig

600.000 koronát által

fizetett

és

tarthat meg? Hiszen nyomban eszkomptált

— ös.szegekbl vonatik

—

el

megmarad

kap 1.825.000 koronát, ie ebbl csak

a 600.000

ill

egyenesen az államvasulak

mert kamatozás

koronán

felüli összeg,

volt

kikötve

azaz több mint

1,200.000 korona!

A léka

romlotlságnak és az erkölcstelenségnek olyan hatalmas bizonyi-

ez,

zottabb,

nem

lehel produkálni,

nyilvánvalóbb,

kézzelfoghatóbb

amelynél ersebbet amelynél

amelynél

határo-

bizonyítékot

nem

adhatok arra, hogy ebben az esetben az államvasutaknak a pénze ván-

19í>

dorolt

el

a

bankon

miniszteri

keresztül

közegekhez, Lukács László

akkori pénzügyminiszterrel történt megbeszélés alapján.

Hát itt is beszéljünk még tovább a kárról? Itt is beszéljünk még hogy van-e kár. vagy nincs? A refakcia-szerzdés elzményei

arról,

mutatják a

bnös

összejátszást és ez az álcim, ez az álügylet, az üzlet-

hogy ö 600.000 koronáért megveszi az 1.825.000 minálunk gazdaságilag sokkal jobban kifejldött nemzetek, még Amerikának üzleti alapra fektetett államai is megirigyelhetnek minket, mert ez olyan i'yönyörü, oly ragyogó szinpompáju punamavirág, mint a Viktória regia, amely a

barátnak az a

beállítása,

koronát: ez oly förtelmes panama, amelyért

N'yanza tájékán elterül íV(-kon a csodálatos tavakon.

A

refakcia-szerzdés ügyében a tényállás világos. \'ilágos a kincstár

megkárositása, világos a pénzeknek az államvasulakfól való elvonása. Világos az

nagyon

is,

hogy aki

ezt a

jól tudta, hogij ez

megállapodást csinálta, az az áliamjcrfia

csak álcimlettel, hamis könyveléssel és

áliizlc-

amikor a pénzügijek vezetje a pénzügyek tisztaságának és tiszta kezelésének kellett volna, hogy szigorú és kérlelhetlen re legyen, ehelyett inkább közremködött, hogy ilyen ügylelek könyveiilyen cimletck keletkezzenek és hogy a bcmk könyveiben tekkel volt elpalástolható és

tessenek.

Tekintetes kir. Törvénvszék! Hátra van a harmadik

ügy: külkereskedelmi képviselet. Azt hiszem, a bizonyitási eljárás lefolytatása

Kiderült,

utáa

ezt

már

rövidre foghatom.

hépvirelet

hogy a külkereskedelmi képviseletre vonat-

kozó szerzdés ugyancsak 1910. évre szerzdést a koaliciós kormány

—

Rülkereshc e'mi !

nem

volt lejáróban. Kiderült,

hogy

ezt a

akarta többé meghosszabbitani és

mint Szterényi József akkori államtitkár urlól hallottuk

— világosan

magában a költségvetési jelentésben is ezt a szándékát nyilvánvalóvá tette. A banknak tehát érdekében állotl. hogy az a szerzdés újra fentari assék, amelyet az elz kormány meg akart szüntetni. És nemcsak sikerült elérnie azt, hogy a szerzdés fentart'ható lett, hanem a 140.000 korona évi szubvenció felemelkedett évi kidobott pénznek tekiíitette és liogy

75-000 koronával, tehát

tiz

évre 750.000 koronával. Ez a 750.000 korona,

amire vonatkozik Sándor Pál vallomása, aki 800 egynéhány ezer koronáról beszélt körüll)elül, ez ugyanezen forrásból származott, l'ten mindenütt járnak-kelnck jóhiszem tisztviselk, a derék Lers államtitkár, aki

nem

felháborodva tiltakozik ellene, mintha ilyen mindnyájan a megcsalt férjnek a szerepét játszszák és csak legutoljára tudják meg, hogy mi történt a hátuk mögött. Ezekben a dolgokban az állami tisztviselket lehet a legjobban sajnálni és becsületüket a kir. fügyész ur; én védem ne védje velem szemben az tud

létezett

a letétekrl és

volna;

200

az ö becsületüket, ha oly gazdáktól háfiik

mögött panamákat

akarom ket

mefjszabaditani, akik a

csinálnak.

Ebben az esetben leliát ime világos, bogy ismét azon fenyeget veszedelemmel szemben, hogy ez a szerzdés elvész, sikerült a banknak kivívnia, hogy nemcsak megmaradt a szerzTekintetes kir. Törvényszék!

dés további

meg

tiz

évre.

hanem

mondja

évi 75.000

koronával sikerült a szerzdést

fügyész in\ hogy kérem, csak visszaállitlatott a Hegeds Sándor-féle állapot. Ez azonban nem való. Felolvastuk azt a Hegeds Sándor-féle szerzdést, abban a bankra nézve igen szigorú rendelkezések foglaltatnak. Elször ez az összeg a banknak neni adatott át,

is

javítani. Azt

a kir.

nem

mint oly átalány, amelylyel

tartozik elszámohii,

hanem

ez olyan

átalány volt. amelylyel számolni tartozik és amelyet az állam ellenriz.

Másodszor kevesbedett ez az átalány bizonyos arány

szerint,

amint

ezt

Harmadszor az a súlyos kikötés foglaltatott a Heg >;lüsféle szerzdésben, hogy a bank külföldiekkel csakis a niiniszternek külön-külön kikért engedélye alapján köthet egyáltalában üzleteket, mig a

már

felolvastam.

át lelt véve a Vörös László állal kötött szerzdésnek hogy a külföldiekkel is köthet üzlet, csak a magyar vállalatokat elnyben kell részesiteni egyenl feltételek mellett.

mostani szerzdésbe az a kikötése,

Már most,

tekintetes kir. Törvényszék,

itt

felvetlek látszatra bizonyos

komolyan tárgyallak

rendelkezéseket, amelyeket igen

a tisztvisel urak.

hogy a maximális áruösszeg felemeltelik, de itt Lers államtitkár ur egész becsületesen bevallotta, hogy ez a kikötött összeg, amelyre nézve kötelezi magát a társaság, hogy ezentúl nem hat. hanem tizenkél millió korona erejéig tartozik a külkereskedelmet szervezni és üzletek közvetítését fel-

nem avatottak számára áll fenn, mikor a szerzdés lejárt, elérte a bank, ugy. amelyet a bank azt az összeget vették be mint maximumot, elért. Sok mindenfélét meg kellett tanulnom ebben az ügyben, tanultaiul kis álcímleleket. és megtanultam, hogy mit jelent az a

nnitatni,

már

hogy ez

a'z

zdésibe belelt sával,

lálszalkedvezmény,

hogy ennek jelentsége

Kiderüli

nincs,

már

esetben joga van a miniszternek a bankot

menteni.

meri

összeg csak be

ezt az összeget,

A külkereskedelemrl

szóló

Lers

azért

államlilkár

hogy

már meg szer-

vallomá-

sem. mert kedveztlen

ezen kötelezettség alól

szerzdésben

beállít latolt,

fel-

mini

k

már röviden

bizonyos képviseleti cégeket tartozjeleztem, hogy nak bankszerüen önállósítani. Ez azonban közös érdek, közös érdeke a banknak és az államnak, mert a banknak az üzletekbl ép oly haszna lehet, mint az államnak magának. Az téi\y, hogy egy oly szer-

elz

kormány meg akart szüntetni, nemcsak nem még az eddigi szubvenciót évi 75.000 kormány szünteltek meg, hanem a K-val. tehát összesen 750. 000 K-val liz év alalt fel is emelte. Tény az

zdést, amelyet az

ugyancsak Lers államtitkár vallomásának köszönhet, hogy

ezt

tudjuk

— —

201

Az elözö kormányok a legapróbb ügyekben a törvénynek azt a rendelkezését, hogy 15.000 K-át felülhaladó szubvenció ügye az ipartanács elé viend, mindig teljesitelték, az elözö szerzdés is volt az ipartanács eltt, azonban dacára Lers államtitkár fellépésének és véleménj'^ezésének, ez az ügy soha az ipartanács elé nem került. Egyebekben pedig Lukács miniszterelnök urnák azon tanuk által igazolt kijelentése, hogy a többit keressék a kereskedelemügyi minisztériumban,

hog}' niegkerültetetl az ipartanács.

a legeklalánsabb és

leggyönyörbb bizonyítéka annak, hogy a kereskeállal adott kedvezéseknek a kezdeményezje,

delemügyi minisztérium

javasolója, megindítója és tudója

Lukács László

sértett

ur

volt,

mert

különben nem utasította volna ket a kereskedelemügyi minisztériumhoz és maradt volna kizárólagosan a sóhivatalnál. Itt újra és újra visszatér a fügyész ur beszédében is az az érv, amit már ismerünk a sértettnek 1913. évi február 24-ikí beszédébl, hogy a választások eltt hogyan történhetett volna

meg

az,

hogy a bank az ö

szép szemeikre nekik hitelezzen 4K' milliónál nagyobb összeget, hiszen

k

megbukhattak volna a választásnál. De amikor itt van egy szerzdés. Vörös Lászlónak a szerzdése 190-bl, amely szerzdés a darabont kormány idejébl származik, amely a külkereskedelmi képvisaletre vonatkozik, ez a szerzdés a Magyar Banknak a Hegeds Sándorral való egyezményét megváltoztatja, 1910. december 31-ig terjed hatálylyal; amikor itt van ez a szerzdés és amikor tudjuk, hogy a darabontok sohasem választottak, tehát sohasem bukhattak meg választásnál és amikor tudjuk, hogy nem volt még oly kormány Magyarországon, amelynek szerzdését a jövend kormány hatálytalanithalta volna, mert ezt felsége

nem

—a

darabont-kormány összes szerzdései mind hatáamikor ezt tudjuk és aktaszerüleg itt van egy ilyen szerzdés: akkor a parlamentben be nem avatottak eltt látszatra lehet ilyen dolgokat elmondani, de ezeket itt e helyen megismételni nem lehet. A sószerzödés már a májusi minisztertanácsban engedte meg,

lyosak maradtak egytl-egyig

—

,

eldlt, de hiszen a puszta kézadás olyan társak között, akik

egymást, teljesen elegend, tertanácsnál,

már ismerik

— amikor nem elször találkoznak —

,

a minisz-

mikor elhatározta, hogy a Magyar Bank kapja meg

nélkül a sószerzödést, az ügy

már

eldlt; alá

lett

árlejtés

irva a refakciaegyezség

május 16-án és folytak a tárgyalások a külkereskedelmi képvisevonatkozóan is. A kormány nyugodtan megbukhatott volna, a sószerzdés a nyakunkon maradhatott volna, mert ez megköttetett, akkor Írták alá, amikor akarták, nem tudom, hogy aláirták-e szeptember 2-án. fogalmam sincs róla, mert nincs itt az eredeti példány, aláírhatták májusban, amikor jólesett nekik, aláírhatták Lukács bukása esetére is; mert nem ugy van az, hogy ha megbukik a kormány a választáson, akkor másnap elmegy, hanem viszi tovább az ügyeket, aláirja, amit alá akar 1910.

letre

202

iiiii,

szerzd

tehát a

számára mindig megszerezheti

felek

azl

nyugvást, hogy a nevét odaírja és a megkötött szerzdési

a

meg-

ratifikálja,

amint a daraliont-kormánytól a szerzdések egész sokasága megmaradt a kormány számára. .4r ilyen kormányok iirjy csinálnak, mint a bérbeadó erdbirtokosok, kivágnak mindent, amit lehet, a következ bérl aztán bajlódjék, ahogy tml. E hamis érvekkel tehát ne dolgozzunk, koaliciós

nem volt szükség, mert a sószerzdést nem hanem maga a kormány, itt a választási esélyek tehát ezek az érvek helyt nem állók.

a parlament beleegyezésére a parlament köti meg,

mellékesek voltak,

Mindezekbl haszonnal, amely

az esetekbl kiderült,

nem

járt

hogy

igenis

dolgunk van

felülhaladó összeghez azoknak, akik megkapták, joguk

meg van

illegitim

annak, aki kapta, mert a 43^ millió koronát

Meg van

az illegitim haszon.

nem

volt.

Tehát

az erkölcstelen közéleti cselekedet,

vagy abban való részvétel, amely az illett ehhez az illegitim vagyoni

haszonhoz

juttatja,

mert

hiszen

ez

erkölcstelenség,

még ha a hagyom is,

megbeszélést Elek Pál és Lukács László közt figyelmen kivül ez erkölcstelenség önmagáiban,

ban lév

vállalattal,

amikor az álammal szerzdéses viszony-

amelyet ellenriznem kellene, pláne amikor annak

lejárnak a szerzdései, i}4 millió tehát az erkölcstelen

cselekedet

megvan

vagy a köz megkárosítása, mert vasdilemma,

nem

Megvan elfogadok. mások megkárosítása amelybl kimenekülni

baksispénzeket és

a

hogy vagy ellenérték nélkül adott ajándék ez és akkor a részmeg és vagyonukat sikkasztották el, tehát megvan a más, akinek kárt csináltak, vagy pedig ellenérték mellett adatott ez az összeg a szerzdésekért, akkor megkárosították az államkincstárt és megvan a legsúlyosabb része a dilemmának; hogyha a részvényesek károsodtak meg a htlen kezeléssel, 5000 darab részvény erejéig, megkárosittatott a magyar államkincstár közvetlenül, amely a Magyar Banknak lehet,

vényeseket csalták

frészvényese.

Za!atna

Törvényszék! .\z ügyek els Tekintetes kir. komidexumára vonatkozó észrevételeimet ezzel befejeztem. Rá kell térnem már most az ug>'nevézett za

latnai ügyre. .\em

hoztunk

Megmaradtunk a múltkor tettünk minden további

fel,

tekintetes kir. Törvényszék, több esetet.

elterjesztett indítványunk keretében. Kirekeszesetet, bár jogunk lett volna az esetek egész

sokaságát elhozni. Tettük

ezt azért,

egészen friss panamacsokrot

mert habár módunkban

lett

volnd

amely csodálatos dolgokról rántja le a leplet, nem tartottuk szükségesnek, hogy itt a zsilipek egészen felnyiljanak, mert senkinek sem telik abban öröme, hogy a közállapotoknak ilyen végtelen sülyedése napfényre jut. Csak annyi jusson belle napfényre, amennyi szükséges ahhoz, hogy végre a közerkölcsöknek a megváltozása következzék be az országban. Adagoljunk be csak annyit gyóis

átnyújtani,

203 (jijitó

szerként,

a szenny

amcnyi a gyógyuláshoz szükséges, nem akarunk kéjelegni mert tengeri fürdt vehetnénk belle

és piszok tengerében,

—

—

beértük azokkal, amiket idehoztunk.

A

zalatnai ügy a

panamában

íme, az els zalatnai ház

esete,

a humort képviseli. Az eset egyszer,

ahol Lukács László miuiszlerelnök

megveszi Lukács László magánzótól a zalatnai házat. Erre

azt

iir

mondja

a

fügyész ur, hogy hiszen ez közérdek, ha ez a ház jó a kincstár számára, akkor nagj^on helytelenül cselekedett volna a miniszterelnök ur, hogy ha ezt a házat el nem adja. Bocsánatot kérek, a dolog ugy áll, hogy hizonyos közfelfogással, erkölcsi felfogással, számolnunk kell. Ott kint egészen jól megértjük egymást, mint magánemberek és én a szigorú erkirályi

kölcsnek a hiányát soha tagjainál.

De

nem

tapasztaltam se az ügyészség, se a biróság

Tekintetes kir. Törvényszék, venni az állam részére

önma-

gamtól alantasam véleményezése és becslése alapján valamit: ez az, amit én panamának nevezek. Hát ha a tisztelt királyi fügyész urnák az ügyészség számára kellene venni valamit, talán elfogadná egy alárendelt ügyészé-

nek a szakvéleményét,

Jia

beszerezni és ez tle függ. féltékeny tisztvisel bárhol

egyedül

tle, saját magától kell ezt a házat

Én kételkedem is

abban-,

hogy egy reputációjára Az ilyen felfogás csak

erre hajlandó volna.

ott keletkezhetik, ahol a politikai

morált és az egyéni becsületet bizonyos

praktikák leplezésére kezdik széjjelvágni és elválasztják, holott a ketlö közt különbség nincs, mert a beestelenség mindig becstelenség, a politi-

kában éppúgy, mint a magánéletben, a hazugság a politikában éppúgy hazugság, mint a magánéletben és azok rontják meg az erkölcsöket, azok rontják meg a népet, azok töltik meg dögletes miazmákkal a levegt, akik azt a gylöletes tant állitják fel, hogy szabad megcsinálni a politikában azt, amit a magánéletben nem szabad. Én kétségbevonom azt a jogát egy ftisztviselnek, tehát azt a jogát a miniszternek, hogy a maga ügyében dönthessen. Senki sem lehet a maga ügyében mint közigazgatási legfbb tisztvisel dönt biró és demoralizáló, felebbvalójának erkölcsileg, deprimáló a tisztviselre nézve, ha az ügyében kell elterjesztést tennie. Hiszen kérem, el kellett szörnyködni, vagy kacagni rajta, amikor olvastuk az iratokat, amikor a referens ur

meg

a bányakapitány ur az

— neki lévén

alázatos

fel-

és elterjesztéseikben

excellen-

—

feladata a második ház ügyében a rendelkezés ciája elé, irkálnak, hogy excellenciád háza az egyedül alnonsalansszal ugy egész kalmas, óh mily szép az excellenciád háza és mily szépek a te sátraid. Lehetetlen és képtelen, felháborító és humorisztikus, hogy alárendelt felebbvalói anyagi érdekeit érint ügyben hivatalos aktátisztvisel az kat készítsen és elterjesztéseket tegyen. Az els esetben a helyzet világos. alárendelt tsztviselinek Lukács László ur vett önmagától egy házat, az Jelentései és becslései alapján. A haszon? A haszon Zalatnán az, hogy Za-

204

nem ér semmit egy ház sem, mert az egyedüli sánsz a kincstár^ mert Zalatna kincstári város és ha a kincstár nem vesz meg ott valamit, annak nem lehet hasznát venni, mert hiszen a második házat özv, Szonlatnán

lagh Adolfné lakta ingyen vagj' legfeljehb arra lehetett

jó,

hogy Lukács

lev

László oda menjen nyaralni, ha sétálni akart a gödörben

dísz-

kertben.

Mindenkinek joga van arra a sánszra, csak a miniszternek nem, aki különben hála Istennek eléggé jól szituált ahhoz, hogy ilyen zalatnai apró objektumok értékesítésére ne legyen szüksége. És ha arról van szó az ügyiratokban, hogy a nemzet védelme szempontjából volt szükséges Lukács László házának megvétele és ha ftisztviselk hízelked felirataikban a zalatnai gödörben

lév

kis alacsony kúriából a

magyar nemzeti ügynek

büszke várát csinálták a terjed oláhsággal szemben,

meg

lehetett volna

magyar kincstárra nézve olcsóbban is oldani, ha exegyszeren megtartja tovább a maga egyéni birtokában ezeket

a nemzeti ügyet a cellenciája

a házakat, amelyekhez különben a kegyelel kötötte, mert innen indult ulnak meghódítani Magyarországot kétségtelenül nagy eszével és nagy

tudásával.

A második

zalatnai ingatlanra vonatkozólag igazolom azt, hogy Lukács László pénzügyminiszter ur zalatnai ingatlanát 1911. nov. 7-én a Gyulafehérvári Takarékpénztárnak eladla. akkor már tudta, hivatalos közegeinek ugy szóbeli, mint Írásbeli jelentésébl, hogy a bányakapi-

midn

tányság, valamint a szakreferens ur egyedül ezt az ingatlant találják

al-

kalmasnak a bányakapitány lakásának elhelyezésére, valamin! kezdetben a bányakapitányság helyiségeinek elhelyezésére. Igazolnom kell, hogy Lukács Lászfó midn eladta 1911. nov. 7-én ezt az ingatlant, tudta, hogy 100.000 K-ig terjed hitel van beállítva az 1912. évi költségvetésbe, amely éppen az ilyen megszerzend ingatlannak céljaira vétetett fel. Ha Lukács László ur tudla

azt,

íhogy ez az ingatlan egyedül alkalmas a bányakapi-

tányság céljaira és akkor adta

mikor errl

okt.

nyakapilány ur már mély

meg

és

nem

ejtette

ki

a nevét, de

hogy excellenciája házát akkor,

a Gyulafehérvári Takarékpénztárnak,

tisztelettel

tartja

jaira és ehhez az ügyosztály a járult,

el

8-án 1911-ben hivatalos akta

tekintetes

kir.

t

exiszlált.

amikor a ná-

csak telekkönyvi számnak

Wahlner tanácsos ur

alkalmasnak a bányakapitányság

maga részérl törvényszék,

tette

kijelentette, cél-

meggyzdéssel hozzáamikor már látta az ügy-

egész

osztálynak egész meggyzdé.sét és a bányakapilány urnák

egész

lel-

akkor neki a gyulafehérvári takíirékpénztártól megvétetni ezt az ingatlant rapiditással ugy, hogy a szerzdés nem is egészen öt hónap])al késbb. 1912. április .'ián alá van irva: nem jelent egyebei, mint annak kikerülését, hogy ezt az ingatlant, amely a köztudomás szerint eladó volt és amelyei a saját neve alatt önmagától megvenni nem kesedéséi,

205 akart, ezt az ingatlant a gyulafehérvári takarékpénztár neve alatt vette

meg önmagától

1912. április 3-án.

Tekintetes kir.

Ez

Törvénj'szék!

méltóztassanak elhinni, amikor

ismét

gyulafehérvári takarékpénztár vezértitkára,

—

kép,

rettenetes

Deutsch

megjelenik

itt

—

Manó

mert ur,

a

azzal a fölényes mosoly-

amely a diktátorokat jellemzi mély szomorúság fogott el engem, hogy ime, Deutsch Manó ur, az ö markában tartja Magyarország különben zseniális és kiváló tudású miniszterelnökének becsületét és azzal a mosolylyal beszél Deutsch Manó, mint amikor egy legyecskét tart a markában: ime, ha szorítok egj^et, agyonnyomom. így jelenik meg Deutsch Manó, mint diktátor, mint szuverén. És Deutsch Manó mint vezértitkár és tanú eladta, hogy ö elment Zalatnára, mert arra felé gyakran szokott utazni Abrudbányára és ott mondták neki, hogy van itt egy telek, az egy csodatelek, ö megnézte azt a telket, amint meglátta, amint szerelmes természet embernél megesik, a telket látni és

lyal,

,

—

—

szerelembe esni a telek karéki)énztár különben kozni, de

villámcsapás

iránt,

nem

most nyomban kezébe

volt.

Zalalnán

szokott

veszi az ügyet,

spekulációs objektum, mondotta nekünk,

ir

—

A

gyulafehérvári

telkek

ta-

vételével

foglal-

hogy megszerzi,

kitn

a miniszternek, kiküldi a

—

csak hivatalos szakértk vannak a világon máv. mérnök ural. mondja, hogy 115.000 koronát ér és erre ir a miniszterelnöknek

és az azt és azt

mondja, október 21-én

— jegyezzük

meg

jól a

dátumot,

— hogy

excellenciád házal mi, Gyulafehérvári Takarékpénztár, megvoszük 85. 000

meg

lesz.

létesül,

épp

koronáért, tessék rendezni az átiratási dijakat és

megy

ez a dolog

is,

ez a házasság

is

gyorsan

Deutsch Manó szerelme a gödörben lév telek

november 7-én már a szerzdést is Október 21-én már irt. Ugyebár

midn

iránt,

És hirtelen ugy,

mint

október 21-én

ir,

aláirják.

ez a

dátum okt

8-a és W-e után van,

aktuálissá válik a bányakapitányság jelentése

következtében

a

költségvetésbe beállított hitel erejéig a bányakapitányság céljaira ingatlan megszerzése és a Lipót-rendes a

hogy

szakvéleményt,

egész

Wahlner tanácsos ur már

lelkesedéssel

csatlakozik

a

leadta azt

Czerninger

báuj'akapitány ur véleményéhez, hogy Czerninger bányakapitány urnák

egy lakást kell csinálni 109.000 korona erejéig. Október 21-én jön az

Most feltnt, hogy van az, hogy a bank bár 1911. november pláne mikor oly hirtelen esett szerelembe Deutsch Manó ur, a gödörben lev telek iránt, mert a szerelem sötét verem, hogyan van az, hogj' a J)ank ily nagy szerelmi lázban szerzett telektl ajánlat.

7-én szerezte meg,

—

—

könnyedén megválik, hogy 1913. április 3-án már a kincstár birtokába jut 90.000 koronáért, tehát 5000 korona differenciáért, melyet felemészt az interkaláris kamat. Deutsch Manó ur azzal áll el, hogy

oly

a pénzviszonyok

megromlása

vette

ket

rá az eladásra. Erre bemulat-

206

iam az Osztrák-Magyar Bank jelentését, amelybl kiderült, hogy 13 hónapon belül, melybe beleesett november 7-ike és 1912. április 3-ika, a bankkamatláb változatlanul 5% volt és csak 1912. októberben kez-

ddik vári

de

lett.

hogy

])izottsági

elnök

Mayer

és

is

van

ott

jogtanácsos.

képvisel

ur.

—

tartozik. Ott

valótlanság az

lett

ur

sértett

és

elször

kebb környezetéhez

nem

konstatálva

takarékpénztár

máshoz, szólt

A

a bankkamatlál) emelkedése.

konstatálva

nem egy

— aki

is,

a

állanak

gyulafehér-

a

idegenül

képvisel.

aki

van Deutsch Adolf

ur,

ur

nem

csak a Ferenc József-rend lovagja, igazgatósági tag, hü

kitüntetés után lekötelezettnek érzi magát.

egy-

felügyelö-

nem

felügyel-bizottságról

miniszterelnök

a

eklatánter

tehát

hogy

legsz-

a Lipót, haférfi,

aki a

Hát a bank nem indokolhatja

pénzviszonyok megromlásával, hogy ilyen kis tréfákat csinál, ilyen telket, amilyen nagyszer nincs, amelyet a Deutsch Manó parcelláztatni akar Zalatnán. meg akarja várni, mig a tisztviselk megöregszenek és nyugdíjba mennek és akkor parcelláztatni akar, elad. a

nagyszer

—

—

lemond a parcellázási sáncéról, odaadja a kincstárnak. Salgó Dezs ur abban a hitben, hogy arra, amit a gonosz véd kérdez, nemmel kell felelni, mikor kérdeztem, hogy hallotta-e, hogy Zalatnán parcelláznak, azt mondotta, sohasem hallotta. Deutsch Manó ur akar parcellázni, de Czerninger

aki díszkertben akar sétálni, oly hatással volt rá, hogy

ur,

parcellázás gyönyörségérl és átadta a kincstárnak 90.000 koronáért a 85.000 koronáért megszerzett telket, ugy hogy az

lemondott

a

interkaláris

kamat,

— ugy mondták,

sok utazás, levélírás, becslés, mostani becslései,

—

hogy akkoriak, de mostaniak, az 5000 korona különbözetet felemésztették. Ugy tudom, hogy az altruista bank csak most keletkezett és

nem

székel Gyulafehérvárott.

Egy lanut sem idéztettem meg, mert hiszen ilj'en kis helyen, ahol minden a kincstár birtokában van, ott mindenkinek a java a kincstártól függ. ezért senkit sem akartam mártírrá tenni. Mikor idejön egy jegyz, aki elbb adatokat ad röpiratokra, azután azt mondja, hogy 120.000 koronát ér a

telek,

mit keresnék Zalatnán? Aranyat? Azt

találo-k,

de az

fogom megtalálni. Ezek a tanuk, a vád tanúi, nagyon becses adatokat szolgáltattak számunkra, elször, hogy a házat soha a Gyulafehérvári Takarékpénztár tulajdonba nem vette, hanem benne tovább is özv. Szontagh Adolfné ingyen és az összes tanuk eladása szerint egészen a tatarozásig lakolt, akkor is,

igazság aranyát nehezen

mikor a kincstár

vette birtokba.

A Gyulafehérvári Takarékpénztár

olt

nem

ha az objektumot hasznosítani akarta volna, jókarba kellelt volna helyezni, nem csinált semmit, bennhagyta a lakót, bennhagyta, mig a kincstár meg nem vette és tovább is olt maradt, mig készek a tatarozás! inuiik;'iIíilok. Világos jele ez annak, hogy a takarékpénztár magát

tatarozott, pedig

207

komolyan tulajdonosnak nem tartotta és bizonysága ez egyúttal annak, hogy ez az ingatlan Lukács László excellenciája számára csak teher neki hasznot

volt, tett

nem

hajtott, hiszen

ingyen lakott

nem

ott valaki,

jelen-

semmit vagyonában, csak egy emléket, amelyhez más ervel ragasz-

kodnék, de amelyet

megtartani

nem

tartott szükségesnek.

Bizonyítva van, hogy a gyulafehérvári takarékpénztár az ingatlan

komoly tulajdonosa nem volt, bizonyítva van, hogy ez az objektum semmit sem hajtott és bizonyilva van, hogy az objektum nem is használtatott

A bányakapitányság felterjesztésében ugy hogy a bányakapitányságnak kell küls tekintélye megszerzésére egy objektumot venni, ahol a kapitány is laknék, amennyiben az Öhlbergféle ingatlan nem elég megfelel hivatalos tekintélyének, vagy amint mondja, az ember falun lakik, kell, hogy kertje legyen. A bányakapitányság nem költözött be ebbe a házba Hivatalosan megállapittafolt, hogy a régi épületet álalakitotlák 19.000 korona költséggel és nem történt akinek lakbére semmi más, mint belement lakni a bányakapitán5^ 800 korona és egy szolga, akinek lakbére 200 korona. Ezért kellett sürgsen megszerezni az objektumot, amely közben átjátszatott a gyulaTearra a célra, amelyre vették. szerepel,

—

—

hérvári takarékpénztárnak.

És csodálatos, hogy felel volt, de azt

Lukács Béla-féle ház is. amely megmert ebben az országban a

ott volt a

ersen lejtsnek

tartották,

bukott és halott miniszterek háza erösebben

lejt,

akik meghaltak, azokról bátran beszélnek.

mint az

él

minisztereké,

Lukács Béla háza sokkal

olcsóbban volt megszerezhet és a miniszterelnöknek módjában lett volna elkerülni, hogy az ö tulajdona kerüljön ilyen álügylet cimén a kincstár birtokába. Ez a körülmény használtatott

fel,

pazaroltatik zött

el

fennáll,

kis

kicsi

hogy

is

bizonyltja,

hogy nem

eredeti rendeltetésre

óriási kamatveszteséggel használtatik és

évrl-évre

a különbözet, amely a lakbér és a telektöke kamatértéke kö-

ez

is

panama,

bizonyltja, alig-alig

hogy

itt

rfnyi,

egy kicsike kis

de

felette

panama történt, Éppen azért

jellemz.

hozzuk fel, mert a kapzsiságnak, a pénzsóvárgásnak ez az ügy a legjellemzbb adata és mert az, aki ilyenre képes, mint a zalalnai dolog, aki nem háritja el magától egy nemes gesztussal azokat, akik tolakodnak hozzá, ajánlgatják excellenciájának házát, ahelyett, hogy kipenderitené ket, azt teszi, hogj' megengedi, hogy alantasok protezsálják excellenciáját és hogy hangoztassák reggeli imájukban: O Excellenciád, vegye

meg a

házát: az panamista.

És mikor Deulsch Manónak az a ház soha birtokba

nem

állítása

vétetett,

valótlannak bizonyult, mikor

a takarékpénztár

által,

mikor ha-

szontalan objektum volt a miniszterelnök nyakán, mikor az szerint és a

köztudomás

szerint

is

ez igenis kicsike, apró, de felette

eladó volt és

nem

volt rá

tanúi

vev, akkor

jellemz panama. Akik hivatalos

sze-

208

mélyek ebben az ügyben felvonultak, azok is arra vetettek világot, mily rombolást végez, ha magas csúcsokon lazaság uicilkodik a felfogásban. Hisz ez a pedagógiája az állami rendnek, hogy a csúcsokon levökneki az erkölcs szigorával, kérlelhetetlenségével kell példát adniok, mert mi kicsinyek miért legyünk becsületesek, ha a becsületnek nincs értéke, ha a becsületet sulyosbitó körülménynek veszik, hízelgket, kész eszköcsúszómászókat keresnek. hajnalán szakérlelem

zöket,

A

díszben

teljes

megjelen

Bacsilla

erdömérnök, a fvárosi szakért lenézje. a jó vidéki ész képviselje: nagyon jellegzetes, gyönyör véleményt adott. Ö ugyanis azt mondja, hogy lejt ez a lelek, de ne tessék ezt gödörnek mondani, mert igaz, hogy 23 lépcsn kell lemenni, de a lépcs elször is nag}' értéket képvisel, sokat ér a k, (Derültség) másodszor az

ur.

pedig nagyon szép ott lemenni, mert

Ö

fel is

lehet jönni, ez a szép

benne

mondja, hogy kérem szépen, nem a telek van mélyen, hanem az úttest van magasan. (Derültség.) Szó szerint ezt mondotta: Az úttest fel van töltve. Hát errl nem tehet a telek, ebben az egyben (Derültség).

a szakért

ami

azt

urnák igaza van. Végre van ebben a zalatnai ügyben valami, A telek ártatlan. (Derültség.) A telek ártatlan, mert nem

ártatlan.

lehel róla, hogy felemelték az uttestet. Az úttest fel van emelve, tehát, ha tetszik, az úttest fel van emelve 23 lépcsfokkal, ha tetszik, a telek van lesülyesztve 23 lépcsvel, de a tény az. hogy a telek l)izony gödörben van.

Ami már most

az értéket

tisztába se hozható, a

nem

hivatalos közeg, a telekrl

nagyszer

telek,

fáj

semmi

erre

illeti,

szakértk vitatkoztak

neki,

nem

is

beszél, a

hogy meg nem

nem

súlyt

helyezek, ez

egj'mással, az egyik, aki

másik

veheti; az

mondja, hogy

azt

ellenrz szakért

telekkönyvi kivonatok egész sorát, mi is becsatoljuk, s hogy a telkek értéke Zalalnán egy-öt korona. Mondom, én ebbe nem megyek bele, mert hiszen a sértett ur tanúi maguk igazolták,

becsatolja

a

bizonyiljuk,

Jiogy

már régen

az ingatlan eladni;

liidta

az

abban ingyen lakott hogy Zalatnán a kincstár az

tudott eladni,

amelybl nem

hozott, eladta a

neki

nem

ur, tehát azt a telket,

.\z

amelyet

nem

amely neki jövedelmet sem kincstárnak, túladott azon az ifjúkori emléken, amely

hozott kamatot.

III

volt haszna,

Iclifit

a haszon, amelyet

iratok tanúsága szerint ebben az

Wahlner tanácsos ur

igy szerzett, a

^

kincstár megkárosítása.

intézeti, láttuk

nem

hogy ennek a teleknek hasznát özv. Szontagh Adolfné. Az lanui iga-

se vette, zolták,

eladó volt, de a miniszterelnök ur

laimi igazolták,

ügyben mindent excellenciája amelyben azt mondja, hogy

iratát,

csatlakozik ahhoz a felfogáshoz, hogy csak excellenciája ingatlana

alkalmas, láttuk azt a feljegyzést, hogy

„Sürgsen excellenciája

elé!"

209

, telek drága.

-"*»

a öe.cene„ciáia ehUe.

^

„^ ma.

Lév6>

is

hoz.újáru,,

ö.

maga

>v,a

^^

, .,,atnai

hogy

T^"' '!"" Tekinletes knalyi tulajdonkepen a , "'^°"J

^^^^^

n

::t:

ténvek

^^ e,

,

^.,^^,,^„„

f.„

azt hi-

mar noU lények ulan

-:Z ;S:l v^cen .

^

^

Minden

\ 1

.a «--r-r.„.koz.k orsza«

önmaguklnin be-

amelyek az egész

rUz.

^^^^^

^L »6t alkalmazz*.

ügybl *"«; ;„' -;ea a panan

„ sértelt ur,

^^

--—^rk^UnLNnen

ezek a .nyék

-^- -ri X.::.::- --" --::^t'.;:"lol^e y Tekintetes királyi

Ao.e. srörnyuseífek, a

s-s-^:ris:yr:r^-;r^:t^::n:.^^ nyoma

3 •^—

núikdése révén a

-fJ^jX^é.r.

eijntiat.ák.

Semm.

mar ^ever.. es^amm L\e.e .U vo>na «i e c :« euu i eredetére, npm volt annak, hog> .„usnii e pénzek P ramutal.am l j^j^,.^_ indilványoml.rn ^^^^^^ ^ b zlyitósi voU* forrására, neki -;\»„^ ',,,,., egyedü. "zésére, e pénzek ta»^^^,^^. ,,„. ^^,,^,,, , bankember a korma.^ veit ö t:.lüi

"-rr;

210

•embernek,

»"""»

is

aki

úzleleit

,apa«,a„ pé.'t

szerzdéseket kii-.. '«az.a.6 vo';'

ííormánv

fém

t aTT .

•

•

^^'

"

'

fr^j.K-

.,•

^^' ismerte a bantoi-

'

«=k

a

k

/;

tagja,

utk a^/rf t- ^-*^' a ' ---odásai,. i^ip"

1

^,"0..

„

n.:::

".

/*

o

T""

'" ^ ^««i

holott az

zo,;:tka:

/

''""^"'t

:::^"

'''•

•^^^'

"

TnU

fel-

^"" ^'" °

"""'^

Ulmk.

ére:,ük

«-«..«.

.,;-;;

'"l'-Mmiu,

'

akj bank-

eL"""f^''-'o«Me.«s-

aki

^fíegenvezeíö je voK

"""''««"(/«„. .!/,•„„.„

"'«

,. "'"

'

!"

"^^^'

•.

csaV'r

^«-edü, csak a leÍeTMe,

í Pana,„a hálása

S

*'' ""^'^--M.e"

-k, liír^?,.:' '"'™™y 'öhW :'" '^"^' ->•>'<. '-».u,aZk fagiainak

"'"' '""»" ^''-'ó v„„ a^ kapacilásnat mni.ii

?'

211

Tekinleles Királyi

Törvényszék! A

uanama okozza

azt,

hoQu

a bankokrácia, amcUi akkor, amikor machinációiról lehúzzuk a

ez

lep^

let és idekerül a maija i(iazi mivoltában, a törvéníjszék szuverenitása eltt nagyon kicsinynek mutatkozik; hogy ez a bankokrácia egyébként

jár terpeszkedve, jár

nyoknak

ggösen, mert

tudja,

hogy ö az

igazi ur,

kormá-

titkos társa.

Közös

titkaik

vannak!

Szörny

dolog,

amikor kormányzóknak

börzeemberekkel és finúncnaqiisáqokkal közös titkaik vannak! Mert a közös titok irtózatos kötelék. Egy életre szóló vérszerzdés, a közös

cinkosság,

titok

hogy együtt maradjunk az egész

életen át

és

védjük meg kölcsönösen e
mondd meg, hoqy hogyan adtál manuar ncf> meqvásárlására, ne árulj el engem és én sem téged. A panamának a cinkossága továbbviszi a rombolást;

titokban horman szerzdtünk, ne

nekem pénzt árullak

el

a

o felfedeztetéstl való félelem eszközzé akar sülyeszteni mindent, az egész közigazgatást, st vakmeren és tolakodóan még felsbb csúcsokat is mernek megközeliteni; mindent le akar rombolni a panamából származó

Lerombolja a köztisztviselk munkakedvét, lerombolja tönkreteszi meggijzdéséf, mártírokat teremt a burokban azokból, akik kinlódnak, vánszoroqnak és csak néha-néha egyeltt suttogják el titkukat azzal, hogy „ne add tovább". f'r/í/ jóbarát cinkosság.

becsiiletérzését,

A panama

okozza, hoqii minden erkölcsi javunk, minden erkölcsi

értékünk, minden vagyonunk elpusztul.

A panama okozza, hogy a bemenekülni kénqfelen, hoqq a becsület széqijenkezik és félrevonul, a bün pedig kacaq, a bn hetvenkedik, a bün üldöz! A bün ülcsület

dözi az erényt,

Tekintetes

ebbl

nem kir.

az ercni] üldözi a

Törvényszék!

bnt!

Az a kérdés, mit akarunk

az országból. Akarjuk-e hehireállitani azt a réqi

magyar

csinálni jelle-

met, amelynek egijik képviselje Désn Zoltán, a vádlott, azt a régi magyar becsletet, amely a közélet következtében elpusztult, vagyonilag

tönkrement családok egész sorozatát mutatja elvéreztek a múltban a harctéren, elvéreznek

fel,

k

mert

amint

seik

most vaquonukkal a

panamák miatt, mert helut kell állniok az erkölcstelenül megvásárolt választókkal szemben a maguk vagyonának igénybevételével. Hát azt akarjuk-e, hogy ez a becsületes magijar jellem és erkölcs támadjon fel Hogy végre itt a közéletben való részvétel ismét nobile^

újra?

officium legyen, a noblesse obiige alapján éljünk

jünk mindenkit a közéletbl, aki

ott

mi

közéletet és kiver

mást keres, mint áldozatot, vagy

aki ott keresni mer. Hát, tekintetes kir. Törvényszék, ezt akarjuk-e? Akarjuk-e visszaa hitét, hogy érdemes becsületesnek lenni?

adni az embereknek

14*

212

Hányan

dolgoznak

verejtékeznek,

és

mások

mig

Zalát náról

a

mentén merítenek az aianíjfolijóból, röpködnek a 130.0G0 koronás províziók, röpködnek a '1% milliók a levcfföben, UQih homi elszorul a szive a becsületes munkája után él, k-e* servesen kazköd embernek: Istenem, ezért küzködök, kínlódom, mihömpölíjf/ö araniffolnónak

kor látok én életemben íluen összeget, életem alkomja

felé

eguütt,

is

családomnak biztosíthassam a jövendt és maqamnak a koldulás ellen a segedelmet? Akarjuk, hogy ebben az országban érdemes ugy támasszuk fel legyen ismét becsületesnek lenni, ha azt akarjuk, hofiv

itt

az emberekben a munkakedvet, a meciqyözdést, az elvet, a becsü-

hogy azok

letet,

milyen

jó

azt

mondhassák: íme, milyen

becsülelesnek lenni, lássátok,

a

jó

járni az egyenes utón,

ggös nagy

akik az

urak,

milyen kicsikék, amikor itt a nyilvánosság eltt meg kell jelenniök és amikor az ö szennyes dolgaik kiderülnek, merítenek,

nrnniifolyóból

mint állanak

itt

sápadtan, fázva, reszketve, a keresztkérdéseknek

der'

tüzében, mint

tisztító

mint vesszük le róluk az igazság erejével a bitorolt babért, a bitorolt koronát; mint állanak elttünk a

mayuk

ki az igazsán és

értéktelenségében és ürességében minden hatalmuknak, minden

pénzüknek, minden vayiionuknak. minden duskálódásuknak dacára. Hát most, örvendjünk mi, becsült tesek, a mi dohininkat kutathatják, keres-

mi nekünk nincs semmink, mi a munkánk alán élünk, nekünk meyyyzödésünk és hitünk van, de mi mehetünk a bíróság elé, minket kérdezhetnek keresztben akárhof/y, mi becsületesek vaoyunk, mi az igazat valljuk, nincs leplezni és nincs semmiféle szégyelni valónk, mi gazdagok vagyunk, mi szegény becsületesek és mily szánalomraméltó, nyomorult koldusok azok, akik az aranyfolyóból merítenek, de itt sápadtai}, didereqve állanak, mikor széffycnletes praktikáik hetik,

csak elveink,

kiderülnek. Tekinleles

kir.

Törvén vszék! Ha mi

mánynak meghamisítása a bankokrácia juk,

hogy

itt

hogy itt az alkotmegsznjék; ha azt akar-

azt akarjuk, által

a becsület becsülete és megbecsülése helijreálljon,

ismét legyen

munkakedv

és a köztisztviselk felléleyezve,

hogif

emelt

förömmel dolgozhassunk ismét abban a lélekemel tudatban, hogy tisztán, becsületesen követhetik nieyí/yzdésüket és nincs panama a hátuk mögött, ami ket igába hajtsa; ha azt akarjuk, hogy itten tf^ itt

vel,

k

romboljuk a Wertheim-szekrényt, hogy itt helyreálljon becsületnek csület ne üldöztessék,

ha

mint frigyládátés

azt akarjuk,

tisztességnek

hogy

ez

ha

azt

akarjuk,

korszaka és a

á modern

b9t\

Szerencsés

Imréknek a korszaka, a modern kalandoroknak, provízió-lovagoknak és panan^istáknak korszaka véget érjen és kérlelhetetlen kézzel széttépjük azt a

bnös

hálózatot,

amely bevonja

ezt az

eyész orszáyot, akkor ne

213

üldözzük a becsületet

cem

cs

ne pecsételjük meq a panamát. Kérem véden-

felmentését.

Vázsonyi beszéde ulán a hallgatóság zajos éljenzésben és tapsban Baloghv Györsv elnök nipgrázla a csengt s szigorú han-

lört ki. Dr.

gon

szólt rá

a közönségre:

— A hallgatóközönséget rendreutasítom. Ki tapsolt? Elször az esküdtek padsorában ül gróf Károlyi Mihály — Én tapsoltam. — Rendreutasitom — az elnök.

jelentkezett.

szólt

Utána nyomban gróf Hadik János állolt fel. ugyancsak az esküdtek padsorából és szintén kijelentette, hogy ö is tapsolt.

—

—

Rendreutasitom

tatását délután

szólt az elnök, aki azután a tárgyalás

négy órára halasztotta

Az ügyész A

délután négv órakor

kákra került a

sor.

kezdd

foly-

el.

válasza. folytatólagos

tárgyaláson a repli-

Dr. Sélley Barnabás kir. fügyész-helyettes, a vád

képviselje, reflektált dr. Vázsonyi védbeszédjére.

Egyenltlen nagyon köztünk a küzErre esküt teltem, eskümet minden körülmények közíUl megtartom, még akkor is, ha a saját miniszterelnököm érdekérl volna szó. A védnek fegyvere, szabadsága a politika. Engem, tekintetes kir. Törvényszék, állásom eltilt a távolTekintetes

delem.

levk

Engem

kir.

Törvényszék!

állásom

eltilt

a politikától.

egyéniségével való olyan foglalkozástól. amelyl)l esetleg sérelem

háromolhatik azokra. A védnek ehhez joga van. Engem hivatásom arra kötelez, hogy óvjak, a véd uraknak joguk a rombolás. Engem hideg alkalmazásához szigorúan köt a törvény, én szónoki hatást nem érhetek

nak

el,

az 1900. éves rendelet újból

teljes

eltilt

ettl, ellenben a

véd

urak-

joga egyéni képességüknek, szónoki tudásuknak akként való

amint azt lelkiismeretük parancsolja. Kezemben csupán az igazság szövétneke ég, ennek fényét pedig igen sokszor és igen gyakérvényesítése,

ran földi homály burkolja, annyira, hogy

még a legélesebb szem emnéha alig veszi észre, ellenben a véd uraknak kezében a szenvedélyeknek mindig akkora máglyája éghet, amekkorát rakni jól esik. így áll köztünk a versengés, a véd urakkal eszerint nem vehetem fel a ber

is

nem is akarom felvenni, mert nincs is szükségem rá. Csak a tények megállapitásánál kérem engedélyüket, hogy gyenge szavamat felemelhessem. Sorba veszem az egyes pontokat. Az els versenyt, de

hogy Lukács László miniszterelnöknek tudnia elzetesen minden szerzdésrl és egyezségrl. Ezt a véd ur tel-

alaptétele a védelemnek, kellett

jesen kifogástalan és szavahihet erkölcsi tanuknak vallomásából követ-

214

Ellenkezleg

keztetheti.

áll

A

a dolog.

tanuk vallomásából és Lukács

László miniszterelnök ur nyilatkozatából csak az következtethet, hogy Lukács László utólagosan tudott mindezekrl. De egváltalában nincs bizonviték abból a szempontból, hogv Lukács László elzetesen egyet-

volna a történtekkel. Mert abból, hogy Lukács László a nála Elek Pál tisztázása céljából megjelent uraknak részleges felvilágositást adott, illetve, hogy részleges értesülését a történtekrl elismerte, nem értett

hogv Lukács László elzetesen

lehet azt következtetni,

Elek

Ugvanis a tanuk vallomásából az derül

Pállal.

László csupán részleges adatokat tudhatott.

Már

egyetértett volna ki.

pedig,

hogv Lukács ha elzetesen

ugv neki mindent kellene tudnia. így tehát abhogy tényleg nem tudott teljesen mindent, csakis azt lehet következtetni, hogy nyilatkozata az utólag szerzett tudomásra és arra voértekezik Elek Pállal,

ból,

hogv a számoltatok eljárásának

natkozott,

A második

zárnak és Paduchnak megvannak azok a

nem

kétségbe

célját tudta.

a Kazár- és Paduch-féle nyugták. Igaz. tény. Ka-

tétel

vont nyugtái,

amelvekrl

a

nem vitatott, általam méhen tisztelt véd ur

soha nyi-

Éppen azért kértem Paduchot és Jeszenszkyt tanuként kihallgatni, hogy a véd ur szerint illegitimnek tartott jövedelemrl számoljanak el. Ettl elzárattam. .\ Kazár-nvugta, azt hiszem, rendben van. Elismerem, befolvt az összeg a pártkasszába, onnan történt latkozni szives volt.

véd

az elszámolás, hogv miként, a

A Paduch-féle nvuglánál másként 500.000 koronái teltek

le.

ur áll

nem érdekldött

iránta, én sem.

Paduchnál tényleg

a helvzet.

Ez az összeg egv különleges depót állott sem a választásokkal, sem a

volt.

Semmiféle összefüggésben nem

Errl

déses szerzdésekkel.

az összegrl

molás. I^gvanis. mint a kezemben vette kézhez ezt az összegei

nak nem

\<)lf

lev

.Skerlec.

is

teljes

és

tiszta

az

akta igazolja. 1910. május 30-án

mert akkor a rendelkezési alap-

tÍMvénves fedezete és azért a rendelkezési alap

kcll/l

kér-

elszá-

ki-

segítésére a i)ónzügvminiszter a rendelkezésére bocsátolt összeget kivételesen

igénvbe

vette.

dezetét megkapta,

az

minisztérium, illetve

Midn

a rendelkezési alap törvénves legitim fe-

összegbl 300.000 korona visszament a pénzügyPaduch utján a Magvar Bankhoz, és viszont a

hiánvzó 200.000 koronáról az elszámolás Elek Pál és a pártkassza közt megtörtént. Mikor aztán ez az üzlet, amelyet

nem

részletezhetek, storni-

Elek Pál hajlandó volt utólag a kormány rendelkezésére bocsálani az egészen más célra szolgáló összeget. Ezt Lukács László nem

roztatolt,

fogadta

el,

hanem

a 300.000 koronái visszafizelle a

banknak,

a

másik

200.000 koronával pedig elszámollak.

Harmadik

állitása a

véd

urnák

az.

hogv

iiiiérl

éppen

Lukács

Lászlóhoz fordiill Illek Pál? Azért forchill Illek Pál hozzá, mert az 1890-hen alakult bank azóíta is a kormány támogatásában részesült, ak-

215

nem

kor választások még

voltak, ellenszolgáltatásról

sem

volt szó,

nagy

vállalkozásokba kezdett a bank és miután az Elek Pál-féle elszámolás megtörtént, ezután

fordult

ahhoz a

akitl mindig csak

férfiúhoz,

ságot tapasztalt és aki igazságosan és méltányosan járt

E kérelemnek

jó-

szemben.

Lukács László, mert érdeke volt a mahogv a vele szerzdésben álló bank kötelezettségeitehessen, különben nemcsak a bank hire. de az állam hire azért tett eleget

gvar államnak

nek eleget

is,

csorbát szenvedhet.

is

Áttérek Elek Pál a

el vele

véd

ur

Nem

tanukihallTatásának körülménveire.

ers támadását. Mikor

a biróság a

maga

értem

részéi'l elrendelte

a vádlott kérelmére a tanú kihallgatását, én csupán azért hivatkoztam rá.

mert az én

meggvzdésem

lanságot nemcsak eskü

alatt,

hogv Elek Pál igaz férfiú, valótsem mondana

az.

is

de

még

baráti szívességbl

soha. Tehát mikor alkalmat adtam a vádlottnak és magamnak is. hogv egv igaz tanút a biróság eskü alatt kihallgathasson, csak kötelességemet teljesitettem és valóban a védelem okozta, hogv ki nem hallgattatott, hiszen ha személyesen nem lehetünk is jelen, kérdésekben jelen

lehelünk és

nem

a személvek

a tanú vallojnását és

akartam

feltárni,

szabják

jelenléte, hanem a kérdések mes annak keretét. Én is az

amikor Elek Pálnak

szükségesnek tartottam. A véd ur átteszi a vádlott I)olitikai és erkölcsi térre.

által

Csakhogv

a

tanúkihallgatását

használt vádlott

panama

iránvitják

igazságot

magam

szó

is

fogalmát

büntetend panamáról

mert azzal indokolta állítását tósztjában, hogy loptak, csaltak, sikkasztottak. Tehát nem erkölcsi, nem politikai, hanem büntetend alapon akarta megbélyegezni Magyarország miniszterelnökét, midn ezt l>eszé!t,

a kifejezést használta. politikai

panama

hanem ennek

E

térrl

nem

elbírálása, eUtélése

illetékes

szabad eltávolodnunk, mert a vagy felmentése ide nem tartozik,

fóraima a parlament.

Lukács László miniszterelnök

parlamenti

beszédében,

amelyet

1913. február 24-én tartott, ténvles tévedés van. Téves, rossz kifejezés, amikor a miniszterelnök ur a Paduch-féle 500.000 K-ás nyugtára azt

mondotta, hogy a nyugta ellenértéke visszafizettetett, mert ez nem törmint az elbb kifejtettem, mert ebbl csak 300.000 kor. fizettetett vissza.. 200.000 korona pedig más iránvban történt elszámolás alapján

tént,

A helves kifejezés az lett volna, hogv kiegvenlittetett. Minthogv azonban e be.széd egy interpellációra adott válasz, az interpellációról csak aznap reggel szerzett tudomást a miniszterelnök ur és Így e kifejezés egyszer lapsus linguae, amelyrl komolyan vitatkozni egyenlittetett ki.

nem

lehet.

Nincs tehát valótlanság, csak nvelvbotlás és tévedés.

Következnek a szerzdések.

nem

Az elzményekre, ezek módozataira már a biróság eltt, hogy vétenék

térhetek rá; annyiszor vitattuk

216

azok tudása, éleslátása és ítélkez képessége ellen, ha ezekkel tovább foslalkoznék. Csak azt emelem ki. hogy ha mindaz való volna, amit

is

a vádlott

állit,

de amit én tagadok, hogv az elzetes jnegállapodások,

a szerzdés és az egvezségek megkötése Lukács László személyével vo-

natkozásban történtek, még akkor sem beszélhetünk panamáról, mert egyfell az egyezség és a kiviteli szerzdés egészen más tárca keretébe és

hatáskörébe tartoztak; ezek megkötésébe Lukács László egváltalá-

ban be sem

folvt-

de mindentl eltekintve, minthogy e szerzdésekbl

a kincstárnak mi sem

járt.

tenát áltól közpénz

nem

vonatott

el,

mint-

hogy jogtalan vagyonosodás és igv a közhivatali állásnak tiltott felhasználásáról szó sem lehet: a panama alaptétele hiánvzik. Az pedig, hogy e szerzdések jók-e? vagy hogy ezek helyett jobbat lehetett-e kötni? nem a büntet biró hatáskörében eldöntend kérdés, hanem kizárólag a miniszterek parlamenti fóruma elé tartozó dolog. A sószerzdés szempontjából méltóztatott felvetni azt,' hogy a darabont-kormány szerzdései a következ kormányra kötelezk voltak miniszterés méltóztatott nyilatkozni arra, hogy mikor május 18-án tanácsilag felhatalmazás adatott, a sószerzdés hozatott.

Az eredeti példány nincs

itt,

már

kézadással rendbe-

de tény, hogy a felség kézjegye

június 14-én kelt. A kormány tehát 14-éig nem volt abban a helyzetben, hogy minisztertanácsi felhatalmazás hijján rendelkezhetett volna és a bank nem volt abban a helyzetben, hogy az általa elre kifizetett öszszegeket, amennyiben nem kapják meg a legfelsbb kézjegyet, enélkül bármit is tehetett volna, illetve ezt az összeget vagy magáéból kelleti volna fedezni Elek Icáinak, vagy az illet miniszternek. Ezek után átlérek a zalatnai házak kérdésére. Azt kérdezte a véd ur. hogy én, szerény kis közhivatalnok, aki hatáskörrel sem birok erre, ennek dacára megtenném-e azt, hogv egy alantasom véleménye alai).ján bármit megszerezzek. Igenis, mélven tisztelt véd ur, megtenném akkor, ha meggvzdésem. hogv alantasom eskü alatt elvállalt becsületes kötelességeinek tesz eleget, és véleményében nem fnöke iránt való hizelgés,

hanem

kizárólag szaktudás van.

becsület és a bizalom döntheti

integritásom letörésével

is

el.

— pedig

Ha

Ezt a kérdést

pedig

jó!

különben csak a

még tördöm

lehetek,

ezzel igazán sokat

egyéni

— meg-

teszem, mert erkölcsi kötelességem, aminek Isten és emberek eltt megfelelek,

jói

lenni

minden

téren.

Leheletlen milliókban duskálkodó emberrel szemben azt vetni fel l)anamának, amit a zalatnai ház dolgában felhozlak. Ha Lukács László I)anamisla lenne, akkor nincs szüksége ilyen alantas eszközökre, hiszen a

hatalmon lévknek óhaja, a véd ur szi-rint. mindig jiarnncs. A véd ur magái a közliszlviseli kar oltalmazójának tünteti fel. Engedjenek meg. de magalarlása a móka színében tnik fel. Mert egy-

217

felöl

a kart.

uen

mini áldozatot

fel

nvorosan harcolhat, de abJ> a piüan esküjéhez hiven kötelességé' eljesiti. ez existenciáját félt mindenre kész pária.

i

és

ban,

töt'-^

oltalmazza,

amidn nem

a

mig

ezzel

gii-

köztisztvisel

köztisztvisel,

hanem

'Jlönbség. igaz. hogy Különben a telek értékében nincs köziünk nagy kára van a kincstárnak abból, 'logy ezidsze.. i ez még parlagon hever, csakhogy ez nem Lukács Lászió tényének az eredinénye, hanem a megváltozott viszonyok a kohóügyek helyzete, a munkásügyek megnehezülése és más körülmények ennek az okai.

Végül bátorkodom a fijívelmet felhívni arra hoev még a védi szabadság keretében sem szabad minden kétségen kivül álló bizonyíték

már

nélkül vádolni, tartja

pedií a

véd

ur beszédében egvedül Lukács Lászlót

olvannak. mint aki az orszác romlásának az oka.

álallotta a vádlott, ki a

véd

szerint a tiszta erkölcs

tólagos veszélves emberrel béketárgvalásokat folytatni, általa

olv régen

tudni vélt panamakérdéseket

re.

De

azért

nem

ezzel az állí-

nem

kikapcsolni,

átallotta az

hajlandó

ha a béke létrejön és a részese lesz is a politikai hatalomnak, s ez esetben Lukács László továbbra is tiszta és mocsoktalan férfin jnaradt volna és akkor nem érezte volna a szükségét annak, hogv izzó vassal kiirtsa t. Az els esetben Lukács László. Magvarország nnniszterelnöke, becsülete teljességében maradt, de mivel a béketárgyalások eredményre nem vezetlek, most Magyarvolt azokat elhallgatni az esetben,

ország legnagyobb panamistája. tetszés

szerint

Ezt az erkölcsi felfogást, amelyet lehlhetünk, vagy a szükséghez képest felaz erkölcsi felfogást, amely a becsületet a célszer-

jégre téve

forralhatunk, ezt

ség szempontjából kezeli, a bíróság

nem

szenlesitheti.

ezért kérek

ma-

rasztaló ítéletet.

Vázsonyí Vilmos replikája. Tekintetes királyi Törvényszék! Egész rövidséggel kívánok néhány

megjegyzést tenni.

A mélyen tisztelt fügyész ur beszéde elején kifejtette, hogy akadályozva van al3ban, hogy kifejthesse teljes erejét a vád képviseletében, mert neki nem szabad politizálnia. Szoros logikai kapcsolatban ezzel olyan akcentussal végezte azonban beszédét, amely valósággal desztillált politika. Mert amikor olyan tényrl beszél a fügyész ur. amilyenrl

fügyészi hivatásánál fogva valóban nem lehet tudomása, amikor arról, hogy a pártok között milyen béketárgyalások folytak vagy nem folytak, amikor arról beszél, hogy miként forralja vagy teszi jégre vádjait a vádlott, akkor én azt kérdem, hogy mi van hát azzal a rendelettel, amely a politikát számzi a vád képviseljétl? Ezt a rendeletet beszéde végén elfelejtette, mert hiszen nem tett mást, mint politikai vádat emelt Désy

beszél,

Zoltán

ellen.

218

vád emelése az

Politikai

nem

részérl

ismerheti, de különben

nem

jogosult, azért,

mert a tény-

vádjában nincsen igazság, mert a hatalomban való részesedést a kormányon lev urakkal Désy nem kereste. állást

Ezt a vádat tehát addig

is,

is

amig a vádlott személyesen megteheli, mint

az ügyész ur megtévesztésére szánt információt, amely

nem

meg

felel

a

valóságnak, a leghatározottabban visszautasilom.

Különben teljesen mellékes az, hogy én meddig hallgatok vagy mikor Mikor a biróság elé kerül a dolog, az a kérdés, hogy azok a tények valók-e vagy nem, azok a ténj'ek panamajellegüek-e vagy nem. Hogy én miért hozok fel valamit, vagy miért nem hozok fel valamit, ax az én dolgom. Felhozom, ha kedvem, van hozzá, nem hozom fel, ha

beszélek.

nincs

kedvem

hozzá.

sértett

urnák

A

teljesen egyéni belátására volt bizva,

is

hogy

ezt

az ügyet idehozza-e vagy nem. Joga volt keresni a becsületét a sajtó-

biróság eltt

mert az ö hiszen

nem

is,

a bíróságot sért

de

módjában

számítással,

állott

hanem belekapaszkodott

kereste,

hogy

itt

módon

kerülte

el ezt

a fórumot,

amelyek okoskodását vezérelték, helyt nem formvilázott vádakkal is szembeszállani, de

feltételezései,

állók, ezt

a p.anamista szóba, azzal a ravasz

talán csapdát állithat fel a vádlott számára. Azok,

akik ilyen csapdát áUitanak az egyenes utón, valóban

fel,

nem

azok, akik

még tévedéshi sem járnak

hivatottak arra, hogy Désy Zoltán nyilf,

egyenes, szepltlen politikai pályafutásáról elitélen nyilatkozzanak.

Ennyit az ügyészileg megbolygatott politikára vonatkozólag.

Ami már most a továbbiakat

illeti,

a fügyész ur beszédének egy

ujabb adatot köszönhetünk.

Ha nem

is

csatolta be azt az iratot, amelyet

megtekintésre

loyálisan

László védelmére, hogy

már

1910.

most kegyes

beszédében

átengedni,

nekem

volt

felemlítette

Lukács

május 30-án a Paduch-féle bizalmi

korona Skerlecz miniszteri tanácsos kezéhez a miniszterelnökségben le fizettetett. Most már rendben vagyunk. A fletétként kezelt 500.000

ügyész ur teljessé

tette a bizonyítást

kapuzárás eltt.

Ha

Paducií pénz-

ügyminisztériumi segédhivatali igazgató bizalmi letétként kezelt 500.000 koronája, amelyet Elektl kapott, május 30-án, tehát pont a választások eltt,

st

kérdem

a választás eltti

napon átment a miniszterelnökséghez, hát

én, miféle legális üzletrl lehetett

nek micsoda

legális

valótlanság Lukács

üzletérl lehetett

itt

itt

szó?

szó?

A pénzügyminiszter-

Most már igazán

viritó

László ])>irlamenti beszédén^ek az a paszusa. hogy

pénzügyminisztériumnak egyik szokásos üzletére vonatkozik. Hát mióta vándorol a pénzügyminisztérium szokásos letétje át a mi-

ez a letét a

niszterelnökségbe?

Semmiféle tüzesvasakkal

és

kinzóeszközökkel sem lehet kicsikarni

219 a vádból, hogy hát

üzletrl van szó,

mondja meg

hol van az az

ennek az üzletnek tartalmát,

Nem üzletrl

sikerült ez.

nem

az Isten szerelméért, üzlel,

jellegét és mibenlétét

Sem

és

legális

érdeke,

hogy

feltárja.

Vajda, sem Székely igazgatók ilyen legális

tudnak. És most, az utolsó pillanatban a fügyész ur szol-

gáltat klasszikus bizonyítékot arra,

hanem

hogy miféle

hiszen a vádnak

hogy

nem

itt

üzletrl van szó,

legális

a pénz pont a választások eltt átment a miniszterelnökséghez

azután ismét

a pénzügyminisztériumon

vándorolt

keresztül

300.000 korona, de megmaradt ott továbbra

is

vissza

200.000 korona. Tehát

az ártatlan pénzügyminiszter ur, az ártatlan sértett ur, aki mident csak

—

ulólag tud,

az ügyész ur szavai szerint

—

,

már május havában,

a

tranzakciók idején egyenesen rendelkezik, egyenes utasítást ad Paduch-

nak

arra,

hogy

egy

bizalmi letétet vegyen át és rizzen Wertheim-

szekrényében. Kell-e

nekem most már igazolnom, hogy itt nem utólagos tudomáshanem igenis elzetes megbeszélésrl?

szerzésrl volt szó,

Vajda Imre vallomása ezt az elzetes megbeszélést a leghatározottabban igazolja, de a legjobban igazolja magának Lukács Lászlónak magatartása.

A fügyész járt

hogy

el,

ur azt mondja, hogy Lukács László mint szamaritánus Elek Pál iránt mint szamaritánus- érdekldött, hogy a

bankot akarta megmenteni

és

Elek Pált akarta megmenteni és pusztán

jóságból, szamaritánus érzésbl vállalkozott arra, rehabilitáló

Pállal

urakat.

Bocsánatot kérek,

szemben nagyon kevés

Nagyon

nyilt

nem

nem

tud.

érzésnek Elek

mutatkozott ebben az egész perben.

kártyákkal játszottunk eddig

amit senki megcáfolni valóság,

jele

hogy meghallgassa a

a szamaritánus

is.

Az, amit

elmondottam

és

tudhat, mert az a teljes és tökéletes

amelynek bizonyítására minden pillanatban kész vagyok, de

amit Elek Pál hallgatása

is

a legteljesebb

valóság

pozíciójára emel,

hogy a miniszterelnök Elek Pál javára mentési akciót csinált. Hiszen akkor sem kellett igazolást végeznie, ha Elek Pál egyszer a pénzeket tényleg befizette. Hát miféle mentési akciót kellett csinálnia? Hiszen csak azt igazolta, amirl nyugták voltak. A többiekrl azt monkizárja azt,

dotta, hogj!^ a resztlit keressék a

Hát az egy

utólagos

kereskedelmi miniszteriinnban.

tudomásszerzés, ha valaki a kereskedelmi

minisztériumba utasítja az igazságkeres rehabilitáló urakat?

hogy még arról is tudomása ván, hanem egy másik szakminiszter reszortjába jelenti,

Azt kérdezte a fügyész kihallgatásától.

Én

igenis

ur,

hogy

ami nem az

azt

tartozik

miért

állottam

kértem kihallgatását, mert

álljon ide birái elé, ne pedig egy

Ez

reszortjába,

büróban elre

azt

el

Elek Pál

akartam, hogy

elkészített,

általános-

220

Ságban mozgó

információi adjon

— isméllem — a

információ, amely

vallomás

le

gyanánt, meri az az

van

királyi ügyészség irattárában

.

.

.

Nincs.

Sélley:

Vázsonyi:

•

.

.

hát akkor kivcUék, nagyon sajnálom, de

volt,

ott

ezt

mert tudom. Az az információ, amely szórói-szóra azonos a általánosságban van tartva és ez megjelent nyilatkozattal, teljesen állitom,

az általánosságban

mozgó információ

Igenis arról volt szó,

a vádnak

is

az ügy fel derítésére

hogy Elek Pál

itt

felkérni öt a megjelenésre.

nem

Nem

hall volna bele,

volna. És ö idejött volna, ha tudott volna csak egyetlen szót

a

sértett ur

nem Elek

alkalmas.

megjelenjék. Módjában

érdekében. Mentési akcióról igenis szó

volt,

ha

is

állott

idejött

elrebegni

de ez az akció

Pál érdekében indult meg, hiszen Elek Pált hónapokon ke-

hogy mentési akcióba menjen bele Lukács László érdekében. Ami már most azt illeti, hogy a vádlott büntetjogi alapon mondott beszédei és nem erkölcsi alapon, bocsánatot kérek, éppen azt a részt méltózlatolt inkriminálni a beszédbl, hogy ..panamista". Maradjunk csak ennél- Ha inkriminálni akart volna a vád egyebeket, leiszett volna azoresztül gyötörték és sanyargatták,

kat vád tárgyává lenni.

Büntetjogi panama pedig egyáltalán nincs, ezt már bven kifejtetA panama nem büntetjogi fogalom, hanem erkölcsi fogalom. Büntetjogilag van lopás, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, htlen kezelés: »'z nem panama, ez közönséges komisz büntetjogi cselekedet. A panama lem.

nem

büntetjogi

közéleti

fogalom,

visszaélés,

hanem

az

erkölcsi

törvénybe

ütköz

amelynek anyagi vonatkozása van bárkinek vagy

bárminek érdekében.

A fügyész

ur egyebekben elismerte, hogy amit én a sértelt parla-

menti beszédérl mondottam, az való, csak

enyhébben tévedésnek mi-

nsitette ezeket.

hogy másnak minsilse, mint hogy a polimert hálát adhat érte az Istennek, tikába nem nagyon beavatott hisz azt mondotta, hogy Pékár Gyula interpellációját a sértett csak regHát én a vádlói

tévedésnek.

gel tudta

nem kivánhatom

9q a fügyész ur

azt,

igen gyorsan illusztrálta azt,

—

—

meg.

Hát bocsánatot kérek, ha engem egy párlhivem meg mer interpellálni anélkül, hog>' errl elzetesen értesítene, akkor én azt a pártból egyszeren kidobom. Méltóztassék az ilyen információkat máskor visszaulasilani, mert nem volt még arra eset, hogy egy miniszerehiököt saját pártjából meg merte volna valaki interpellálni anélkül, hogy elbb kegyesen és alázatosan tle engedelmet kért volna. Hiszen a saját pártjából való interpellálás egyszeren csak játék arra, hogy a miniszter bizonyos

221

formában az ország

elé

álljon és valamelyik kérdésben felvilágosítást

adjon.

Ami a felség kézjegyét illeli, ugy áll a dolog, hogy egy kormányt nem csapnak el másnapra. Egy kormány vegetál még akkor is, ha megbukik, az ügyeket kénytelen továbbvezetni. Méltóztassék csak a Tisza-

kormány sorsára

gondolni, bukása után hosszú ideig volt hivatalban-

Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy amikor a koaliciós

már

lemondott, valósággal sztrájkolni akart

getre akart kivonulni (derültség), mert a felség

felmenteni. Bocsánatot kérek, ez az elbocsátás

kormány

és az újpesti Szúnyog-szi-

semmiképen sem akarta

nem

cselédkönyv alapján

nem ugy történik, hogy egészségesen elbocsáttatnak a minisznyomban vagy 14 napi felmondással. Ök kénytelenek hivatalban

történik,

terek

maradni. Ezt az alkalmat egész nyugodtan felhasználhatják arra, hogy Ígéreteiket likvidálják.

desen ter

ott

St

az ilyen lemondott

kormány ágya körül

ren-

szoktak lenni a zokogó hátramaradottak, akik a tá^'ozó minisz-

urakat arra kérik,

hogj'

végrendelkezésükben emlékezzenek

meg

róluk némi kegyes adománynyal. (Derültség). Azt méltóztatott mondani az ügyész urnák, hogy a zalatnai ügygyei

kapcsolatban hogyan képzelem én

hogy egy ember, akinek

el azt,

nem

vannak, elad egy kis házat,

illetve

viselkkel készíttet magának

jelentést, hiszen az

is

adja

el,

hanem

milliói

alantas

tiszt-

szava parancs.

Erre az a rövid válaszom, hogy minden ügynek meg kell, hogy legyen a maga fedezete. Hát ezek a hókusz-pókuszok is mind arra valók, hogy valamilyen formája legyen a dolognak, mert hiszen csak ugy egy-

még sem lehet magyarázni. Az égbekiáltó hogy alantas tisztviselk a saját fnökeik anyagi javairól

szeren az

ilyen eladásokat

immoralitás

az,

tesznek jelentéseket, egész kedélyesen és familiárisán és patriarchálisán

„Excellenciád házáról" tesznek jelentést

és

Excellenciádnak

ajánlják,

hogy Excellenciád vegye meg az Excellenciád házát. Méltóztatott elismerni azt, hogy ez a ház csakugyan nem hoz semmit; szigorúan méltóztatott szétválasztani a telket a háztól, mondván, hogy a ház csak 23.000 koronába került és ezt a házat használja a bányakapitány.

Csakhogy annál

nem

meggyülik a baja a fügyész urnák a Czerninger úrral, hogy azért nem volt neki jó az Ölberg-féle telek, mert kert, már pedig ha az ember falun lakik, kertre van

itt

aki kijelentette, volt

szüksége és Czerninger ur a díszkertben akar sétálni és Czerninger ur

csakugyan

A

sétál is a díszkertben.

(Derültség).

hogy ez a telek hosszú id óta semmire sem használtatik; oka ennek szerinte a kohóüzlet rosszabbodása. Oka az, hogy a kohóüzlet megakadt. fügj'ész ur elismerte azt

is,

De akár megakadt, akár nem,

világos,

hogy Deutsch Manó spekulá-

222 ciója a kohóra, a vasútra, a parcellázásra, a tények által csattanósan

megcáfoltatott.

Én

tehát, tekintetes kir.

beszédében

nem

st

Törvényszék, a mélyen

tisztelt

láttam semmit, ami megcáfolta volna

a mélyen

fügyész urnák az

azt,

fügyész ur amit én

fel-

Paduchféle nyugta miatt a legnagyobb köszönettel tartozom, mert ez Lukacs elzetes tudomását, Elek Pál úrral való László ur közremködését, •összemüködésél a legcsatlanósabb, most már okiratszerüleg igazolható lioztam,

tisztelt

itten felemiitett

és döntheletien igazsággá teszi.

Elnök: (Désyhez) vül,

amiket a

véd

:

Kivan valamit elmondani védelmére azokon

ki-

felhozott?

Désy Zoltán védbeszéde. Désg Zoltán: Méltóságos Elnök Ur! Tekintetes kir. Törvényszék! volt nem élni ezzel a jogommal, az igen tisztelt fügj^ész ur felszólalása kényszerit rá, hogy mégis felszólaljak. Én, amint mondtam volt, a politikai részt teljesen mellzni akartam, mert szerintem nem az a kérdés, a politikában van-e igaza Désy Zoltánnak, vagy nincs, én szerintem a kérdés egyszeren az, igaz. amit Désy Zoltán mondott, vagy

Szándékom

sem? De ur

által

ez a felszólalás, amelj' visszhangja egy

itt

önként megjelent tanú

elmondottaknak, kényszerit arra, hogy politikai okokra

is

kitér-

hogy nem az igen tisztelt törvénj'széket akarom befolyásolni, hanem teszem ezt azért, hogy mindenki egész tisztán lássa a helyzetet, milyen körülmények között kényszerültem én ezen vádak emelésére. Elször konstatálni kivánom, hogj' az ország összes politikusai közül Lukács László jelenlegi miniszterelnök az, akivel az életben legkevésbbé rokonszenveztem és utalok a képviselház naplóira, az 1910. és 1911. évek legnagyobb csatái köztem és Lukács László miniszter közi

jek ebben a teremben. El méltóztatnak hinni,

folytak

le,

lefolytak a miniszterelnök ur állal az

szemben utólagosan

lyekben egyll-egyig számszeren állitása

meg nem

elz

kormányzattal

vádaknak a tisztázására, amebizonyítva, hogy Lukács egyetlen

felhozott igazságtalan

áll. ,\

lett

legutolsó vád, amelye! tisztáznom kellett, az volt,

hogy a koalició feladta a közgazdasági önállóságot. Erre nézve birtoés becsatolhatom bármely percben a becsületbíróság ítéletét, mely gróf Tisza Istvánnal az élén kimondotta, hogy a vád nem Igaz. Ezek voltak az elzmények, amelybl az az állitólago.s rokonszenv köztem és Lukács László közt kifejldött. Mi volt a helyzet, ami a vádak

komban van

emelésére kényszeritett engem? Évtizedek óta egy kérdés tartotta izgatottságban a politikai életet: a katonai kérdés. Nemzet és a szuverenitás

másik tényezjének felfogása közti

rnek

az áthidalása képezte politiku-

223

saink legjobbjainak a oldható.

célját,

Ekkor merült

fel

1909-ben ugy

látszott,

hogy a kérdés meg-

a jelenség, a koalicióbaa

lev

függetlenségi

pártnak a megbomlása. Elnök: Kérem, ez talán nem tartozik ide. Désy Zoltán: Bocsánatot kérek, méltóságos elnök ur, röviden végzek vele. A kérdés nem lett megoldva. 1910-ben igy kaptuk ezt a helyzetet. Kaptunk két nagy kérdést magunk eltt: a katonai kérdést és a választói kérdést. A választás után nekem ezekrl a dolgokról semmi tudomásom nem volt, mert ha tudomásom lett volna, ebben nem adok igazat a véd urnák, nem az én szavamtól függ, hogy mikor éljek ezekkel az eszközökkel, ha ilyet tudok, kötelességem elmondani ezeket a dolgokat csak 1912. március hónapjának a vége felé, vagy április hónapjának az

—

—

tudtam meg, a bizonyos becsületbirósági vizsgálat után. 1911. év

elején

elején az éles harcot történt

küzd

parlamenti pártok közölt egy békekisérlet

akkori miniszterelnök és az ellenzék nagy része között. A

az

kísérlet meghiúsult.

A

miniszterelnök helyeit a mostani miniszterelnök

kormány élére. Ugy látszott, hogy a harc még élesebb mederben folytatódni. Ekkor merültek fel nem én' kezdeményeztem a

lépett a

fog

—

pártok közölt békekisérletek, hogy

nem

—

lehetne-e ebben a két nagy kér-

désben békét kötni. De egészen ellenkez feltételekkel. Szó sem volt a

hatalomban való részesedésrl, ellenkezleg arról volt szó s a békének els feltélele az volt, hogy a többség és a kormán^' marad a heh'én, hanem, igenis, az ország érdekében katonai téren és a választójog terén kell megegyezést létesileni. Szó sem volt arról, bog}' mi részesedjünk a hatalomban vagy én legyek részese a hatalomnak, st merek reá hivatkozni Lukács László miniszterelnökkel volt egy tárgyalásom miniszterelnöksége eltt és kijelentettem neki, hogy bármilyen politikát csináljon is, arról szó >em lehet, hogy én személyesen támogassam, legfeljebb arról lehet szó, hogy normális parlamenti eszközökkel küzd-

—

—

jünk

ellene.

Ismétlem, március hó végén vagy április elején tudtam

a dolgokat. Mi

volna inkább

meg

ezeket

érdekében az ellenzéknek,

mint Lukács Lászlónak szemébe vágni a vádat? Akkor politikai barátaimmal megbeszéltem a dolgot és azok kértek, az ország érdekében hagyjuk most ezt, ha lehet tisztességes békét csinálni, nekünk nem a hatalom a célunk,

hanem

állott

az ország érdeke.

Ennek

az érdekében

nem léptem el

a vádakkal mindaddig, amig a többségi

erszak az én felfogásom szeeszközt is felhasználjam, hogy a

rint kötelességemmé tette, hogy ezt az hatalom kezelését, a hatalom élvezetét azokra az urakra nézve tovább

lehetetlenné tegyem.

Merem és

vállalni a felelsséget ezért

nem

Önnel,

tisztelt

fügyész ur

a fömagánvádlóval szemben, ellenzéki barátaimmal szemben

merem

224 vállalni az erkölcsi felelsségei,

eltt.

Mert

igenis,

nem

hogy nem álltam el

ezzel

érdeke, az ország

érdeke

a pártok

parancsoló legyen komoly

politikus eltt

s

ha valaki

május 23-a kell, hogy

azt hiszi, hogy.

olyan kérdésben, amely izgaloliságban tartotta az országot évtizedekig, békét lehet létesíteni, annak tennie, de elfelejtenie

kell

el

végkép

s

raktciroznia gylöletét,

belenyugodni

nem

abba, amit én

jég fa

mindic^

szerencsétlenségnek tartottam, hogy Lukács László maradjon a kormá-

Annak

nyon.

le

kell tenni egyéni ellenszenvrl,

rokonszenvrl,

egyéni

mert én legalább a magam politikájában egy célt látok: a közérdeket. Amit még mondani akarok, pár szó, eddig nem szólalhattam fel, most elmondhatom, mint olyan ember, aki kezeltem a pénzügyminisztérium ügyeit, hogy holini legális üzleti

letétekrl, bizalmi

letétekrl

amely sem az 1897:XX., sem pénztörvénycikkeinkben, sem pedig a pénzügyminisztérium többi kezelési szabályzatában abszolút nem foglaltatik. Minden pénznek helye

sohasem tudtunk. Ez egészen

az állampénztárban van. tisztelt

uj találmány,

Aki hivatalos pénzt azonkivül kezel, arra a

ügyész ur egész nyugodtan ráteheti a kezét, mert ez törvénytelen,

törvényeink

értelmében

sikkasztás, az állampénzek

helye

csakis az

állampénzár.

És még pár szót kell mondanom. A vád igen tisztelt képviselje most nem hozakodott el az üzletek jövedelmezségével, a szerzdések elnyeivel. Csak röviden utalok arra: ugy a minisztertanács eltt, mint felsége eltt adatok terjesztettek el, amelyek értelmében a sószerzdés elnyös az országra nézve, mert 3 millió korona körüli érték nagy invesztíció jutna 1920-ban az államkincstár birtokába ingyenesen, elnyös, mert' évente 220.000 koronát takarit meg ezáltal az állam és elnyös, mert bevételi többleteket ér el e réven. Bátor voltam az állami zárszámadások adatait kivonatban becsatolni, különben bekérettem az állami zárszámadásokat, amelyek szerint nem áll, hogy a tiz évi kezelés ellenkezleg, a zárvolna, a sójövedék jövedelme növekedett számadás adatai azt bizonyítják, hogy 1910-ben a sójövedék jövedelme kevesebb volt mint 1900-ban, nem nagy összeggel, de mégis pár százezer koronával. Kimutattam az állami kiadások apadására vonatkozólag, hogy egyáltalában nem áll, hogy apadtak volna, mert hiszen, amint igen jól tudjuk, az 1904. évi és azt követ fizetésrendezési törvények mindenütt emelték a kiadásokat, nem áll, hogy a sóhivatalok megtakarítás cimén alatt

204.000 koronát meglakaiilottak 1904.

— 910.

évi költségvetés

nem

volna.

1909-iki költségvetések adatai bizonyítják,

állásnak,

nem 49

Az

itt

érték megtakarítás. Ez

1900.,

1903.,

vagyunk utalva

—

hogy mindössze 49 sóhiratali

hivatalnak, 49 állásnak a beszüntetése

összesen valami 120.000 korona megtakarilással. 73.00 korona

becsatolt

lévén, az lí\09-ire

Ebbl

tehát megint a

lelt

preliminálva,

végre

lelt

hajtva

mesék országába

mint a mesék országába tartozik a 3 millió korona körüli invesz-

való,

meri a kihallgatások során Pongrácz báróval állapítottuk meg, hogy ezek az adatok magának a banknak a kimutatásai, azok az adatok, amiket a társaság csatol be azért, hogy a maga érdekeit szolgálja azzal a minisztériumnál. Ezek az adatok lettek minisztertanács elé. felsége elé terjesztve. Itt mindenrl lehet beszélni, de komoly pénzügyi kezelésrl elssorban nem lehet, nem lehet továbbá arról, hogy itt komoly eltíció,

nyöket

volna

ért

el

A szerzdésekre

az uj szerzdés.

vonatkozólag

külömben

csak azt konstatálom.

az 1900. évi szerzdést, amint megállapítottam, szintén Lukács László kötötte Elek Pállal. Ha ebben valami terhet elvállalt is, mutatja a múlt szerzdésnek a példája, hogy ahhoz csak egy kis kormányjóakarat kell,

hogy azok a terhek ne legyenek végrehajtva, mert hiszen a sóhivatalokat is meg kellett volna szüntetni és még sem szntek meg hogy miért,

—

nem tudom. Röviden végzem ufjij

áll,

ideig,

ez

nem

a

azzal:

Ami

a politikai részre vonatkozik, a kérdés

magam, nem elvbarátaim érdekében hallgattam rövid

inkább a: ellenzéknek a kára

érdeke az

lett

volna,

hogy rögtön

gyengitsem politikai ellenfeleink

volt,

elálljak

állását.

mert

hiszen az ellenzék

ezekkel a kérdésekkel

Hogy pár

csf

hétig hallgattam, azt

tulajdonképen csak egy igazolja: az az érdek, amire a tisztelt fügyész ur is igen helyesen hivatkozik, az országnak, a köznek az érdeke. Május

23-án

s

azt

követleg szeptember 18-án ugy láttam, hogy

pedig azt parancsolja, hogy tovább ezt a titkot ne rizzem,

kezzem

ezzel az eszközzel

is

ez az
hanem

igye-

lehetetlenné tenni azokat, akik az országot

most a vádlottak padján. Baloghy: Több felszólalás nem lévén, a ftárgyalást befejezettnek nyilvánítom azzal, hogy az itélet kihirdetésére június 3-án. kedden, délután egy órát tzöm ki. ide juttatták. Ezért ülök

Az

ítélet.

Désyt fölmentették Június harmadikán pontban egy órakor nyitói hi

meg

az Ítélet kihirdetése céljából a folytatólagos fötárgya-

lást dr.

Baloghy György elnök:

— Figyelmeztetem

rendre és kérem, hogy tástól tartózkodjék,

a

hallgatóságot

tetszés-,

vagy

nem

a

csendre

és

tetszésnyilvání-

mert ennek kellemetlen következmé-

nyei lehetnek.

— Ülésünk

tárgya a Désy-pörben meghozott

Ítélet

kihirdetése.

Baloghy elnök most a hallgatóság feszült figyelme közben, halálos csendben kezdíe olvasni az iíéleíeL amely igy szólt:

felsége a király nevében! A budapesti kir. büntefö törvényszék nyilvános rágalmazás vétségévei vádolt Désy ,,

Zollán

bnügyében

a megtartót

{

nyilvános ftárgyalás

alapján a vádnak és védelemnek megliallgaiása és a vádlót! személyes védekezésének meghallgaiása után meghozta a következ

itélelel:

A kir. büntet törvényszék Désv Zoltán vádlói lat a büntet törvénykönyv- !.H)2. §-ba ülkr>/.() nvilvános rágalkövetkezményeinek terb.e alól iölmcnli és az eddig felmerült 2627 korona költségeket az államkincstár terhére állapiija nug."

mazás vétségének vádja

és

A

meglepetés moraja zúgott át a termen, az emberelv

felugráltak helyeikrl, kirohantak a terembl,

dassák a szenzációs

Ítéletet.

Alig

telt

hogy

tu-

bele pár pillanat,

már

felhangzóit az utca publikumának harsány éljenzése néhány óra múlva az egész ország a független bíróság Ítéletével egy varázslat alól vélte magát felszabaditottnak, s

repesve várt egy boldogabb jövt, a becsület elkövetkez uralmát, hogy napok múlva ismét visszaessen a tespedésbe:

még nem

telt

be a megaláztatások, a keserségek

poharai

IS*

-

u—^-mmM M H

—^Bwx

/.CT^t)

^/

JUIN

iö

laOU

/

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

DB 948 047 1910Z

Cl ROBA

TORONTO LIBRARY