^ fvELUT^
ik.'^VOl
Presented to the
LIBRARYo/í/ze
UNIVERSITY OF TORONTO by
GEORGE BISZTRAY
sr
PÁZMÁNY PÉTER MAGYAR IRODALMI
SZEMPONTBÓL,
f
•«
BOLCSKLET-DOKTOBl KliTEKEZKSUL ÍRTA
JlLTTlvAV egri állami
l.ll'OT,
í<)reíilisk<»l<-ii
oki.
hittanár
Át EGEK. AZ kuVkki lyckum könyvnyomdája. 1897.
3Z0LCSÁNY1 GYULA Mii/rkire^edéM
EGERBEN.
4
PÁZMÁNY PÉTER
"^
^%z
irodalom a nerazet testének lelke, múveltségé-
;^^nek zdik
irodalmi szem pou tbúl.
niaí^yar
•
mérje, életének mozgatója; mindazon
nyilvánul
és
benne összege-
eszme és érzés, melyek
St
a népek életében a forduló-pontok rugói. bölcseleté
történelem
lag
tényeket az irodalom
Kazinczy támad,
új
Mózes,
irodalom
Széchenyi
eszmék terjednek
társalognak és írnak
:
ez
:
s
bevégzett
„Társadalmi
így szól:
az
a
s
Gyulai Pál tartalmas
szentesíti.
átalakulásunkat :
folyamán
egyikében
emlékbeszédeinek politikai
irodalom kiséri gyámolító-
az
vajúdása
valósulás
a
hogy minden eseményt
igazolja,
készít el,
az irodalom
az újabb
el.
készítette
Midn
Józsue.
az emberek
mindig nagy
új
más
és
ízlés
stílben
társadalmi
és
állami változásoknak eljele."
Ám
tekintsük a világtörténet magaslatáról a dol-
Aeskhylos,
got.
Sofokles,* Euripides
másodszor morzsolják
össze
Róma
Shakespeare
való
jellemét
piros-fehér rózsa harcainak
h
jelenítje.
A
spanyol
a
s
lángszellemiikkel
perzsát
az
—
adja
;
színpadon.
másfell
a
Erzsébet-korszaknak
hsiesség,
áhítat
Calderou
révén
tolla
A
meg.
dicsüül
Bourbonok
Min
tolmácsolja.
Thomson Bule
egy-egy
melynek
Brittanid-jsi,
uralkodjál
kodjál,
háborgását
célzó
jelents csak
Brittania
Schiller
nagyban
Rouget de Lisle dalában,
Ez ének hadseregekkel
ember örök tragikuma
\
\
ért
megkapóbban
mben, mint
olyik költi
is.
„Ural-
refrénje:
minden
a Marselles-hen ott tüzel, lángol a forradalom *^"szenvedélye.
régi
a
költemény
hullámokon"
a
járult Anglia gazdagításához.
színpadot
Európának
hívják segélyül koronájuk fényéhez. politikai iskolával szakítani
a
fel.
Es az örök
domborodik
el
a bölcselenr egész könyvhal-
mázában. Poe Egar Holló-]a, „Mindörökké soha többé,
ismétld
megrázó
mindörökké"
többé
soha
sorával
untalan tépeldésüknek, vívódásuknak csodálatos rajza.
Mikor pedig valami jóles borongás szeretnénk azért, mi szép volt
kezünk
a
anyjáról,
jelen
kifejezést keres, csak
s
letnt
múltról
a
meg
lep ;
s
és
mikor
a
tesped
Longfelow Lábas dra-ját olvassuk.
nemzetet
Zalán
Talpra magyar énekében már
süvölt
a
szerte.
A
lesújtott
Tompa,
a
költi-
Petfi
jöv elperecéi-
eszmél ser zúz haza reményes, gyümölcsöz fájdal-
nek roppanását, melyet a
mát
ott
fidásá-lo^Ln.
szinte hallni véljük akkordjaira a békó
szele,
emlé-
hangulatunk
Vörösmarty a régi dicsségnek fölelevenítésével rázza
sírni
kedves
nemzeti alkotások képe
tudatra
mereng
—
Arany.
zenésíti.
A
komoly
I.
A magyar
hitvita -irodalom átalános
jellemzése.
^X>L magyar
irodalom
államfentartó,
^I^,i
A
apránkint
társadalom- kifejez
mohácsi vészt követ
válásnak
szapora
súlyos,
vallási
vázolt
elemmé.
és politikai szét-
küzdelmei
közepett
kelt
magva, melyre jelenben bízvást
azon irodalom
hetünk önérzettel. Ez volt a feljöttét
izmosait
elzte.
A
XVI.
és
pitymallat,
tekint-
mely
XVII. századok
ki
nap
a
vitairodal-
mában nyerte nyelvünk jellegzetes erejét, hajlékonyságát. Ez az irodalmi szak tiszteletre és tanulmányozásra méltó
bizonyos
menthetetlen
nagy
hibái
melyek részint a korból, részint a
ellenére
mintául
is,
választott
példaképekbl magyarázhatók.
Mi
Írott
Pár krónika,
szellemi kincsünk volt
deákos
íz,
egyéb
kisebb
töredékes, történeti
elzleg?
hitelében
támadhi^tó
munka,
emlékirás,
mellyek a renesszánsz korabeli divatot követik, Livius
modorán felett
ének,
kapva
való
:
terjengségében
ékítgetésében.
legenda,
mely
;
latinos
irályának
mód
Néhány égbe tör egyházi
szakból
szépséges jMargitféle magasul fordítások
és
érdemlegesen ki;
prédikációk.
részleges
Mindf^z
csak biblia
a
—
kozdotnpk
— nem
nemzeti
a
de
megjárta,
—
6
géniuszt
testesít
irodalmat
'képezett, annyival kevésbbé, mert e termelés elszi-
getelt
jelleg
mkedveli
szinte
volt,
színezettel,
egyesek, osztályok kiváltsága állott el.
mint
•
Innen tova kezd az irodalom a közhöz
közért
és
szólani.
A
bontakozás folyamata egészen természetszerleg
indult meg.
Minden nagy nemzeti szerencsétlenséget az elmék bizonyos forrongása
Ennek a
követi.
há bor-
szelle mi
gásnak kovásza az illet kor vezérgondolata. 1526-t6l 1711-ig terjedleg irodalmunk két szakot ölel
Els
fel.
a protestáns kor (1526
— 1711.)
a katolikus visszahatásé (1606
mozgató tényezvel
A
érzés.
kapásáig írás
minden ízében.
Ez id ketts fél
erre
új
uralmú
volt az
áthatotta a politikai, társadalmi életet
A
XYII. század derekán
után
függetlenség
katolikus
a
második
eszme és nemzeti
vallási
kizárólagos
szinte
(1664.)
st
a
:
kérdés
hitelvi
terén,
'bírt
— 1606.),
túl
a nemzeti
törekvés a frugó, de mindig
való
bizonyos istenes, vallásos hímporral.
A
nemzet megdöbbenéssel
színe-virágát tette
elnyelte.
mélységes
hogy fürkésszék
a lelkeket,
nyomán fakadt
A
átalános
köri
állta
fizikai,
a
sírt,
fájás arra kész-
a'^moTiacsi tragikum politikai
inség
Népies észjárással a nemzet bneiben találták öreg hibát, melybl minden
E
korszak szellemi tengelye
tes,
lása
hogy a hit
az
elmék és
tétele
köri
egyéb
forgott.
de a hitnek tárgya, mikéntje
óljait.
meg
az
romlás származott.
a vallás l^vén,
szívek
mely
természe-
mindennem
Nem
a
hivés
megosz-
maga,
képezte a súrlódás, két-
— ség kiinduló
mint
tásra,
az
i§,
Mindkét rész
])oníjút.
emberiségnek e
—
7
föltétlenül
szerint ugyanis az
van
szüksége
részben gyönyören vélekffdik mái- Plátó
ösztönszer
evaní^éiium
elhírnöke:
magának Ist^inek
reiidbeszedése okából
De a mennyei szózat forrását, már keményen vitatkoztak.
A
szemében
katolikusok
szül vétség: az si tása
idk
E
bn
országos
szerint
hit
illet-
csapásokat
megtagadása; a protestánsok
az
:
föld
megszó-
kell
nemzeti
a
a
terjedékét
lalnia..
leg
kinyilatkozta-
megron-
vallásalap
eredeti
folytán.
zrbl
vallás-politikai
szemléld,
tárgyilagos
a
ítélkez eltt
következ megható vonások emelkednek
el
két
:
mind
a
fél
le
sújtva
volt
a nemzeti szerencsétlenségek súlyát
a haza üdvét
gyógyítani óhajtott
s
utakon
s
úgy egyik,
igazoló
meggyzdés
A
végzetre,
sajátos
reformáció az erdei
raodásával terjedt
el.
Az magyar
átlagos
tz
mind a két rész kereste
mint
ereje
egyképpen érzé
másik
irányt
az
kalauzolta.
tüzelte,
tartóztathatatlan
méltárt
minsítik
ira-
protestáns-kor-
magyar tudományosság
mpróza
különböz
Irodalomtörténészeink az 1526-tól
1606-ig terjed idt nak.
;
s
els
s
nagyobbmérv idre
protestantizmus terjedésével egy
különösen a fejldése
esik.
Azon
a elv,
hogy kiki a Bibliából merítheti
valláselveit, föltételezte
a szentírás olvasását, mintegy
közkincscsé tevését
a körülmény ad lendületet az bül az iskolának és
sajtónak,
;
ez
olvasástudásnak, helyes-
Magyarországot
ugyan
a könyvnyomtatás terén csak Német-, Olasz-, Francia-
ország
s
Németalföld elzték meg,
László, budai
prépost
1472-ben
amennyiben
lelepíti
meg
Geréb a
köz-
:
—
—
8
.
i
pontban Hess András német nyomdászt, ki a következ
évben már kiadta az els magyar nyomtatott könyvet a budai krónikát. Ezt a
fel,
ügyködést
nemes
lohadt
Mátyás-korabeli
meg-
utóbb
a protestantizmus
eleveníti
mintegy huszonnyolc nyomdát mozgósítva, érdekei
védésére,
Az
terjesztésére.
elvei
leszálltak a néphez, tanaikat
annak nyelvére karba
jobb
ták, iskoláikat részint
vallás
új
papjai fordítot-
helyezték,
részben
ujakat szerveztek.
A
egyház
katolikus
.enyészet
szélén
pontját.
Az
úgyszólván
ocsúdott
lassan
meg amaz
Ferenc,
bíboros
érsek.
ó-szabású
merev
—
Rettegett,
szorítja korlátok közé.
építsen.
meggyzdés.
elször
az
részére
Pázmány
iskolát^
Megindult viszonos
erszakos
férfiú,
hatalmas,
kiknek
hajttiatatlansága.
Nem
Egyetlen
s
a
mindkét
harc
karolja
fell,
elismerésre
,
vitázó, részben szervez.
:
szenvedélye
volt
fedezte
guk részben ki
oly
hitvallásuk:
részrl
nem válogató
maíra'íjul
szinte
fel
fel
egyháza
Pétert.
félszegségektl
egymás
ama
tipusa
alkudott, rontott-bon-
eszme
Katolikus szószéket
esztergomi
de
politikai
eszközökben
Az
való kezdje
majd
iskola
államférfiainak,
hogy a
le,
püspök,
nyitrai
diplomáciai
akaratuk tott,
aléltságából,
fel
drámaszer küzdelem sajátképpen
Forgách
fény-
áramlat, mely a protestantiz-
must saját fegyvereivel bírja
A
elérte
az
órában serkent ellensúlyo-
a tizenkettedik
zásra és indult
végén
század
mug a reformáció
állott,
ó-fél
XVI.
a
ellen
a viaskodó
eltekintve a
méltó
lelkesültséggel.
szegezkedk
közül
Pázmány Péter
tudással,
Munkássákét
katolikus
alak fél-
:
— rl
érdemes
sorsra
hányatott,
üdvösen
,
Kklym*
Ízléses,
Pázmány
Szenei
sajtónak
mozó Veresmarty,
m,
len
mely
hogy úgy
felett
kinek
mondjam
apróságokba,
nék
a
Juhász
Sztárai,
;
egyetemi
Monoszlai,
Mer/térése Hts(óri(í-}a. egyet-
kora
tusakodásainak, látszó-
nagy dolgok szövd-
a
Sámbár,
Bíró,
Kis, Vásárhelyi,
részrl
Protestáns
a
tüzes,
meg-
elszánt
a
:
Melius
ügyérdekbl még a színpadhoz
ki
a
nyers Balássffy, az ok nyo-
jezsuita.
Dévai
fáradhatatlan
megelz-
körül csoportosul,
melyekbl
keményszavú
annyi
szerepel;
kulisza-titkaiba, azokba a
Káldi,
szelíd
alkotójaképpen
enged
pillantást
lagos ;
bittudományi,
a
iiagykésziiltségü
a
mód
de
mégis,
s
els katolikus, jelenben
alapítója,
fürgetoUú,
darabos
S'-ul-
követleg, a két tábor. Katolikus
és
Telegdí, az
:
(rostilla
melyben
uttöró
nyelvre
költi zsoltárátültetéseivel jeleskedett.
és
egyidejleg
nyugtalan,
szónokr
Institu cl ói na le
jobb
a
ez
fogva a
ki
férfiú,
mszavak
fleg
oldalról
súlyánál
magyarításával,
bölcseimi
leg,
zsenije
Albert,
prédikáció- fordításával
liató
lendületes
de
Molnár
protestáns
1GI7)
tetica
Szenei
alkotó
az
s
—
9
is
folyamodik, két szatirikus darabja a protestáns i>kolai
dráma
érdekes
volt
a
tudásánál
kinek
Alvinci,
nagyobb
nagy
,
derekas
,
ízetlenked
az
;
csak
az aggodalmas,
elmeél
szertelenül
maradványa
érdemes
Káról i,
engesztelhetetlensége
sokszor naiv Magyari
Komáromi
— Csipkés
;
a
Matkó, Posaházi, majd Tolnai
Ceglédi és mások.
'Ezeknek tollából
el azon magyar szó/
s
mely
átlag
s
izzó összecsapásai
irodalom,
mely
az
három irányban
közt
terem
e(j*{s:
nemzethez
fejlett:
biblia-for-
— vitázó
dítások,
szellemi
a két els teljes
másikat
mint
munkák
vallási
közben
s
a
legáldásosabb
vetélkedés
magyar
nem
egyiket,
meg,
teremtette
e
gyümölcse
ügy
biblia-fordítás.*
közszükség
emberi
az
szentírás,
préclikációs-gyüjteménjek,
némi töredékei.
a népies költés
A
mvek,
szervez
egyéb
mellesleg
.
~
10
hisz
a
keresztlevele volt a leg-
hatósabb kétél fegyver kölcsönösen.
Az idbeli elsség pálmája Gáspáré.
megdönteni
Károli
Közhit szerint az eredetibl dolgozott, bár
^)
Mór
Ballagi
protestáns
a
;
ezen állítást
nyomós
ugyancsak
ers
érveléssel igyekszik
kritikával
illeti stílusát,
vádolja gondatlanságról, formátlanságról, toldás-foldásról
nyelv-csinosság
,
dája,
sikere
^)
ösztökélták
„Szent Biblia,
tomában
foglaltatott
dítatott
Caroli
1608-ban ki
s
csinosító
az
Káldit,
az
egész
Gáspár
Mindez
^)
nyomver munkát
nagy,
Károli
hiányáról.
Az
végzett.
pél-
hogy szintén magyar
Ó
Istennek
szent írás,
által."
ellenére
és
Uy
Testamen-
magyar nyelvre
Vizsoly
1590.
—
for-
Utóbb
többször Szenei Molnár Albert adta
innen tova
átdolgozással,
bvítve:
„a Franciái
nótákia
Molnár Alberttul rendelt Soltár könyvvel, Palatinátusi Catecliismussal s egy-házi könyörgéséknek és Ceremóniáknak formáival egyetemben kibocsátatott a Belgiomi Académiák-
ban tanuló Magyaroknak forgolódásók által." A potestánsoknál mind máig ez a fordítás használatos, noha KomáromiCsipkés 1685-ben az eredeti héber s görög szövegbl tekintettel az újabb szentírás-magyarázatra szintén magyarítá a bibliái. 2)
magyar
Nyelvt.
Közi.
1864.
biblia-fordítások.
III.
k,
70.
1.
Ballagi
Mór:
A
.
— szöveg
adjon
szentírást
nyomán.
-
11
Wihjata
a
hiteles
lapjai
^)
Káldi inkább bír a bibliai sajátos ^zólásmód báját
átérz
a szentírási
ízléssel,
^líígonddal
kedélylyel.
Ballagi osztatlan
ki
is,
szálhaso|^tó_modorában
XVI.
gának kitev
A
•
vel,
szó'r-
vitázóknál
Mondhatni:
teszik.
sok
ervel,
szellemi
fordulatossággal
,
munkássá-
szellemi
vitamvek
a
gorombasággá
másfell túllépi az
találkozunk,
a tárgyilagosságot kizáró
,
határait.
ízlés
mindörökké
nyersességgé
mentheti
i)em
érdekében
(Sámbár,
könyvcímek
Matkó,
mennyi
is
(Hajnal)
,
fel
a vád
hév-
alól,
itélo
Ifogy
Már maguk való
a
Kitett
lehelnek.
orrára
bial
jóval
s
a szent eszmék
s
Posaházi.)
szenvedélyt
Egy vén
fajul
közvélemény
Olyikat a
forgolódtok a tudomány
méltatlanul
cégér
iránt,
míg egyfell olthatatlan gylölettel lángol,
mely
széke
munkája
Káldit a kritika
szizadok
meglep számosnál még to])b,
izmossággal de
részét
Vass, Toldi,
rostálja. ^)
XVII.
és
nevük.
a
sereg
vannak
pedig
költi
lelkébe hatob'j
Kazinczy,
fordít.
elismeréssel
részben Verseghy
A
kor
karika,
Matkó hazugságinak megtorkollása, Posaházi mocskainak megtapodása. (Sámbár), Görcsös bot s Ben sült vörös kolop (Posaházi), Jó nemes Váradnak a farka•
„Szent
^)
Az
Biblia.
deák
betbl Magyafra
ked
—
társasílííbéli
Bécs 1620.
E
Bmla 1782. 2)
kívül
egész
fordította
keresztyénségben a
Nagyszombati
még
Jézus
—
Káldi
György
bcvött
alatt intézl)ap."
két kiadást ért: N. S/.onibat 1732. •
Dissertatio de vcrsioiic Imncrarica ^criptiira*^ Sacratv
Biidae 1822.
.
.
—
—
12
sok marása ellen gyenge orvoslása kifétekk
még egyes szöveg-
hát
;
nagy ag-lant, szemfényveszt oláh cigány, ha-
:
misan nyerít t^tos paripa, agyaratlan vadkan, csalafurdi szofista,
korbác«ot érdemelnél Matkó, embertelenségnek
vadon erdejében szilajkodó fekete Dafanes, ízetlenkedésnek
nös
midn
kevés
ama
az
irály
maguk
egyfell meg-
szül,
másrészt
a
szenvedélyek
szilajságukban tár-
féktelen
idk
nehéz
e
szellemi
nak harmadik mezeje: a szónoklat. Az nyelv
megtajtékosult
meghiggad,
meg
a
mert
saruidat,
szívekbe; a tollat
ama
igehirdetésben.
prédikácziós
De
folyamba,
fél
kiváló
e
:
mintegy
szent,
elmék
és
részben tzbe, vérbe,
mely
béke,
evangélium
az
nyugodás
a
embereket mutat
gyjtemények kevés
tetszik rajtuk, liivévén
mintegy
megfáradt
hogy a
tagadhatatlan,
jobbára fordítvák idegenbl,
kedett,
hely
a
ez
Jóles
forgatagá-
élet
mondás édes erszaka
nem mártják
medrében csörgedezik.
munkásságá-
Úr*"lía"záBan
a közzajban
békességes
közepett. Mindkét
az
kenetes
bibliai
önkéntelenül lopózik
is
ellenfélt
élnkbe. Vigasztalóbb
de
nem mar-
de emberséges bánásmódjával ma-
szépségét,
egész sorozatát a
oldd
folyamodnak.
mely a legyzött
Mindez rossz vért
gához édesgeti.
ban
fogások-
irmagul sem akadhatni
kivétellel
lovagiasságra,
nem gyalázza meg, rontja
érdekes,
is
finom szokrateszi gúnyra mely szúr, de
cangol,
ják
furfanghoz
prókáíori
valóságos
Szatírájukban
ama
száma. Az
szeri se
érvbl kifogyva holmi mesterkélt
az
hoz,
se
kölcsö-
ilyes
föl
Pázmányt
a s
latinos
a
birnak, íz
meleg
magyaros Káldit. Egyébként ezektl
az
fenmaradt
eredetiséggel
száraz
harc
meg emel-
eltekintve,
— az
az
való
idétt
a
ressiik
pátoszt
frigyét
fokán
liaswnló
dráma Racíne,
Ez
ama
szív
és
bilincsel,
egykori
az
fran(!ia
mely a renesszánsz
s
a
állott
hiába ke-
csodálatosf,
-mely
,
egyliázszónoklást jellemzi Ixau
könyvekben
i)r<''(likáczió.s
szellem szlil
—
13
milyen
fejlettségnek,
Corneille, Moliere
korá-
idejében.
az irodalmi mozgalom úgy bordazatában, mint
husa-vérében egyoldalú volt; mint a kölcsönös dés késhegyig zett
men
létkér-
tusakodásának hordozója jelentke-
mig az értekez, vitázó próza lehetsen fejldött,
;
mindkét
kitn
névnél
kedély-élet
fosztani.
A magyar
akasztva
szegre
szívhez
nem
atya
faj
s
tán
nem
ményes Zrinyi
le
adjon
bánatának, melyet
kenyített meg.
akasztja
a
leverhetet-
ha
tüne-
a
hogy
hangot
ihlete
termé-
épület
remek,
onnan,
költi
Valamint a szemre való
meg-
rokon lant por
a
gyer-
akarják
lélektanával oly
árváskodott
apró
hallgató
vastagságában reája telepedett volna,
honfiúi
a
rajza
szóló
midn kenyerétl
ggicsélésére,
addig
talált,
Valóban a harci zajban elnémult
a múzsa, miképpen az
mekei
nKÍvelkre
gyöngéd,
könnyed,
teljességgel elmaradt.
len
a
merész arányainak biztonsága a talajba mélyed alapon nyugszik, valamint a termékeny fasudár a föld mélyébe
kapaszkodó gyökrendszerbl sarjadt el valamint
a
lombkorona
és tartódik fel,
ágazik
faderékból
a
valamint a virágözön a gyökérzet, sudár
összemködésének virág
a
kedves
gyümölcs
s
eredménye
lés
készségnek,
melynek
törvényébl
folyólag
vitái
a
XVI.
és
szóba
a
eredje ama nyelv-
szárnyain, a ,
lombozot
valamint
mag bölcsje: úgy
XVII. századok érdes jelleg beli
,
és
szerte,
fokozatos
önthette
fej-
lánglelkét
—
—
14
Kisfaludy Károly, Vörösmarty, s
melynek* serej talajából
Torapa, Petfi,
majd Jókai els regényeibeM jelentkez
Beöthy
munkásságában
Zsolt
Kármán-féle,
a
kihajtott
Gyulai Pál,
s
tetz
magyar
m-
•
próza.
A
Arany,
születési
helyet
jóakarattal
kutatni,
méltatni
annyi, mint a magzatok tisztességére világot vetni.
Valammt
hullámgyrk szabályos
a
tóba
bizonyos
növekedésre,
dobott
k
által
középponton
ez úttal
nyerik
az
ert
úgy irodalmunk minden kor-
szakának megvan a magár mozgató irodalom emlékezetének
megmozgatott
kincses
Pázmányt választom
mestere.
A
vita-
házában érdemlegesen taglalásul, ki
korának leghikább kifejezje, gyújtópontja.
nevezetes
II.
Pázmány munkái. adok
ÜL^v^.eni
ságában
nagyszombati, ez tudása,
erélye,
összeköttetése
mert
mester
Pázmány
barátsága
Bethlennel,
^tliajott
Rákíkzy
I.
163 7 -ben
kivonatolása volna.
a
toll
hatalmának
szeblínél
élt
Az
dásokkal gazdagította kerekdedséget,
és
várt,
elóre
s
szólásformák
jelenetes
,
közmon-
irályának pedig oly teljességet,
:
bó'ség
Fraknói Vilmos
nem
a nép szájából
mellett
is
oly
hathatósságot
I ^)
nyomán
nyelvvel grammatikai
a
azt kifejezésekkel ,
ó tolla
fordulatos szólás. Toldi
tiszta,
adott.
szebb
közis-
ápolatban parlag volt, valami
pif)za
;
egyfell
:
klasszikus' példája.
deák-magyar keverék.
szabatossággal
Györgygyei,
váz tágítása Fraknói
')
kiképzést
Ferdinánddal,
II.
^A magyar nyelvnek nem
szerint:
vett
budapesti egyetem alapítása;
idétt
e1
"^TeTTirett
ügykö-
niaj»f
ábítata,
Eltte a magyar mulatságos
tanársága,
érseksége; a Paznií^ieuiii,
mozzanatok, másfelöl ezen
Vilmos
Társa-
való
szerepe, halála
államférfiú
Jézus
országgylésen
esztendöbeli
esztergomi
szereplése, íl
szerzetessége,
való'
lG08-ik
az
dése,
1570-ben, ifjúsága,
Születése
(e)J-
"^
életírást.
:
Pázmány
féter és kora.
—
—
16
f
ki
meg;
mi
által
nevet
vívfa
munkásságban
mez elég
nap
a
melege,
csupán a
szakban
A
találja.
szellem
gondviselés
lehetséget
kiváljanak
csakis
a
nem
olyan,
is
^)
folytonos
fejleszt,
mint a
melynek
felhk permetege, hogy hímes
a
A
sznyegét eltárja. nek
máig
egyszersmind új színnel kezelni."
s
mely gondozás nélkül
talaja,
Cicero
mind
utána
ezt
megnyugvását
lángész
bíboros
a mai könyvnyelv meg-
tudták
annyi eredetiséggel
ujat kezdett
s
magyar
magának.
ki
szerzjének
éra
új
befejezte
értktl
az
kevesen
teremtje,
egy
kort
régibb
a
tekintetik,
A
méltán
liogy
kölcsönözött,
komoly
de
;
meg
adja
kegyencei-
szellemi
hogy
,
munka,
bizonyos fáradozás,
valóságos lelki vajúdások kellenek, hogy tett érjenek,
Pázmányra is áll: minden kor megszüli maga emberét, mintegy a közáramlat kifejezje, ám érdeméhogy ben a tehetségének megfelel viszonyok mellett, nagy-
arányú
A
küzködése,
tárházát
Szellemi
fölszerelve,
szinte
megindította
Összevéve
huszonhat latínul.
nevével
olykor
látta
el
költött cég alatt
ama jámbor
;
is
a
müvet
cselbl
,
kimeríthetetlenségig
Mintegy húszat
írt.
Könyveit rendszerint maga névtelenül
Sallai, Jenicei
:
hogy
lépett
• •
Toldi:
JSlagij.
katolikus
ers markolásáról.
irod-tört.
62.
1.
el, majd
János; úgy hiszem
részrl
több írástudó látszassék tollal ügyeskedni, alatt is felismerték
ideje
szapora munkáinak folyamát.
magyarul, a többit
1)
ftényezk.
a
esztendk sora a csöndes készüldés
kolostori
volt.
dolgozása
verítékes
ám
minél
a fátyol
— Nyelvkiricséiiek
helyén
való
foglalkoznom.
Ezek
ságos-könyve,
mint
el
Kalanz-a.^
:
melyekben
A
egyénisége.
írói
munkájával
fó
elzüleg
taglalását
énleinleí^es
három
:
—
17
külön-külön
is
Imád-
Prédikációi
és
hatalmasan
domborul
szemelvényeket
is
a
jelzett
éri
célját,
hármas forrásból szedtem szemén leginkább.
A
a.)
Kalauz.
m
Ritka melyet
túl
éli
mely az anya
s
még
íróját,
ritkább
eszmefoganáskor mintegy álmodozva meg-
írója
szabott
^)
tisztes
kínjaival felér szellemi
Pázmány
szülés verítékes óráiban a mestert lelkesíté.
Kalauza az
termékek
kiváltságos
e
irodalom
,
mint
közé
tartozik. ;ik.
mvészettörténet
a
azt
Ugy \
igazolja,
hogy minden neves alkotó csak egyetlen remekbe való
munkát mutat tudását,
ihletét
tnnek el, a
fel,
melybe
az
;
aztán
bele
dolgozatok,
elózó
is
önté minden
mint vázlatok
az utána való aránylagos apróságok mint
megszokott
nemes
foglalkozás
nemes
gyümölcsei
mutatkoznak a fogyó észláng utolsó lobbanásaiképpen.
Pázmány egyéniségének rásának
veleje a Kalauz.
tartalma
geteg
,
tudása,
összfoglalata, esze-szivejá-
Ebben tetzik lelkének renképzelete,
meggyzdésének
bilincsel ereje.
1)
Teljes címmel;
Az
isteni Igazságra
vezérl Kalauz,
Pázmány Péter, Jezsuiták rendin Posonban MDCXIII. esztendben. Öt kiadást mellyet
írt
1637; Nagy-szombat
1613,
1623,
1760.
Az átalam használt
is
érdekes
István,
egri
1766.
s
való ért:
tanító.
Pozsony
kivonatban Eger
líceumi példány egyébként
történelmi emlék, amennyiben a híres Telekessy
hazájáért a Rákóczy-mozgalomban sokat szenvedett
egri püspök tulajdona volt.
\
:
— Az
—
18
részrl a vita
Európa-szerte katolikus
ideiben
tengelye Bellarmin Róbert, római bíboros könyve volt Disputalioiies de controversíis fideí
sus huius temporis
kérdésekrl a mostani
— 92.)
1580
szemben.
nekekkel
(Vitatkozások a keresz-
haereticos
támasztott
tény hit ellen
Chrisztianae adver-
Pázmány
szemmel
is
tartá ezt a munkát,
ám
berek, szobatudósok
számára való vezérfonal
a Disputationes
még egyszer szerzetes nem hanem a gerincezetet magyaros
átíVt
a
.
melyet
,
nem
s
szakem-
.
.
fordított,
hússal-vérrel
látta
Nemzetére kívánván hatni, Bellarmin rendszerét, népszersíté
érveit
magyar
a
deti,,
Ha
sága.
divatja
mint
Mint
kiegészité.
fejleszté,
szerint
melléje,
ere-
tükröz gondolat sokala*tínul
nevezett bíborost méltatva,
sorozza
el.
elveit,
körülményben fórrá sozik
e
észjárást híjen
kora
történetíró telettel
s
eret-
külfökli
ír,
Pázmányt
Bellarmint
ki
tisz-*
tovább
jó pásztor föláldozta a világ-
elismerést hónáért.
Maga
támaszkodott háló
ki
méznél^
lépes
légyfogó hálóját, a
mézét ne
lépjek
újonnan
,
hanem az
fegyvereket"
az
méh
noha a
pók
belébl
pedig vírágokrul szede-
azon igyekezem, hogy a régiek nyomából
:
diadalmas
fejtegetéseiben tekintélyekre
„Meggondolván, úgymond, hogy a pók-
:
nem jobb a
szövi geti
hogy
vallja,
is
emberek
fegyverházukból „a
szóval:
régi
rágja, kik
fülébe
vegyék
igazságot
sapkát cserél-
nek süvegen."
A
Kalauz
frészre
szakad
81*6. ,
lapból
melyeket
összevéve
pedig
tizennégy
ker.
vallás
egész
kat.
hit-
folio-kötet.
Három
To?>^//s-oknak
nevez,
álló
könyvre és
oszlik.
Felöleli a
erkölcs-rendszerét.
A
míl
elrendezési;,
ter.vezete,
arányú
közt
lyai
közép
,
és
altételekre
E
szellemi csarnok, í^zövevényes osztá-
formán a
ily
jártathatja
seggel
íö-
pontokra tagolódása ftieglepöen logikus.
kiilönülése,
liatalmas
—
19
legeleniibl)
koponya
könnyed-
is
akár az A. B. C. lapjain.
elméjét,
Eszfnenienete következ: a természeti ész világáIsten
bizonyítja
nál
számos a szakadás,
közíisen
tisztelt
vonja
4:artalma.
A
alapjával,
megbeszéli
szól az
római
„az
az
majd
méltóságáról,
A
tárgyal, mely nincs
„ha
ezt,
régi
'^^omus
római
a
nem rokon
harmadik frész a szentírás-
párhuzamban az
úgymond, okosan egybehordjuk
juk- csavarjuk
igaz-
egyenetlenség
az
gyülekezet ellen való támadást az igazsággal
ról
a
óhajtott egyesség módozatát,
anyaszentegyház
tusakodásnak minsíti.
liit
Ez az els
másodikban beszámol
s
gyöközettül
szemben a katolikus
következtetésül.
le
az észbl
folytatólag
alapokból
vallások"-kal
elszakadt ságát
tartozunk
hittel
mely a keresztény. Mivel pedig a keresztény-
tisztelni,
ségben
igaz
kit
létét,
újítássál,
st
a
nem facsarmi agyaskodásaink szerint, hanem az
folyásában
és
meggyökerezett
fogva
eleit ül
és
értelmében hagyjuk, a mi tanításunkat ersíti."
Érdekes pótlékok: a ról,
függelék
mahomedán
megannyi
külön
vallásról,
tanulmány.
megemlékezik a mohácsi országunk
egy
harcon
vészrl vésze
farkas kaszára vettették"
tanácsurak sége
:
és
görög
a
Az „
közé
.
iktatott
szakadás-
izlamról .
.
melyen mind
nemesség
az
írván,
színe
a baj
okát: „a
akaratja ellen a közlegényeknek
vakmer-
csaknem
királyt,
alapszöveg
az
hogy
ervel
s
így adja
reádobatta
huszonötezred
s
kényszerítette
magával
a
háromszázezer 9*
•
:
— ember
megvívna
ellen
urak a
.
néz
kevésre
—
20 .
és
így induljanak ám el az csak az egy vakmerségre
.
vetemedett tudatlan katonák szaván és biztatásán."
Bod Péter a Kalauz-jó\ így tanúskodik: „A nagytehetség szerz ékesen szólásának és elmés találmányainak vastag folyamatját Csatlakozik e véleményhez Toldy
öntötte
„A Kalauz mindenre
:
kiterjed tudománynak, éles dialektikának
eladásnak
hathatós
éven
tisztább
harmincéves
Feíjdinandok
és
Ceglédiét,
m
A
vitáknak.
moraját
fordulója,
közvélemény
hallotta.
Idevág
„Pázmány hatása mély állani
a
a
hetven
azok tekintetre Csipké-
Tolnai Istvánét fárasztotta."
valóságos
A
s
vér
volt
bár
Komáromi
méltó tudományát egy Pósaháziét, sét,
sikeresb
háborújoknál,
a legjobb protestáns elméket
*át
páratlanul
s
mve, melynek
bámulandó
diadalma
való
nélkül
ebben."
ki
legkiválóbb
és
a
határjelzje
meglepdés,
Beöthy
nagy
protestáns
Zsolt
volt,
vala
a
illetdés,
elismerése
melynek
férfiaknak
is
:
útját
csak
Erdélyre nézve sikerült." Ellenfelei
is
másra támadtak kiknek Balásfíy
sulj^t
helyeztek a Kalauz-vdi. Egyre-
Elsben Zvonarich és Nagy, majd maga a mester e címmel
ki ellene. felelt,
Csepregi szégyenvalláSj
azaz
rövid felelet^
csepregí hiúságoknak ioldalékit veröfényre
mány Péter, Az apró
mehjhen
a
hozza Páz-
nem biríák föltartóztatni a Kalauz medrébl ömledez hódító áradatot. A protes-
táns
fél
szinte
íratok
tanácstalanul
vesztegelt.
Ekkor
el Czobor Erzsébet, Thurzó György, nádor Ez a kenetes nagyasszony lefordíttatta latin
állott
özvegye. nyelvre
— Kalauzfy és
a
síiját
világa
tudós
cáfolás
elé
vallástanár
emésztett
fül,
névvel
cens
:
Hazai volt
ötlet
bizonysága;
még kevésbbé sóvárgó
helyezték a e
mint
müvét
azon
közvélemény
kétségen felül helyeslnil járnak oly
irálylyal
Álljanak
„Kik
az
használni
ha
el,
magyarra,
fordítják
hogy
fordíttatlanul
asztalára.
Magyarországban
ügynek
közertlenség
a
helyütt a protestáns Ribinink igéi:
gélikus
szerencsés
találták fején a szöget,
szakember
wittembergi
a
éveket
napvilágot
pillantott
nem valami
szomszédolás,
a
Mur)kája
h'tri Pazmaiii.
észrl
i
Balduin
cathoUrismifacem praelu-
vari
líodefjion
protestáns ez
melyre
céljából,
lG26-ban
riiosjjhoriis
Wittenberg
terjesztette,
vállalkozott.
végre
U'íjeyitihits
^-
1
révén
fia
Frif!;yes,
ily
2
evan-
akartak,
Jialduin
mvét
Pázmány
melyet
E könyv
Kalauzának olvasói nem becsülhették eléggé.
ugyanis azért ártott az ügynek, mert magyar és pedig miért
csíbos szójárással íródott,
méltó
veszedelmes könyvet hasonló irattal torolnr elfogulatlan
ész
Pázmány
stiliszta
zászlóhajtása
tisztes
kassai
protestáns
körmönfont, tartalmas jezsuita siettette levél
is :
a
s
vitát
volt
Az
beszéd
a
Pázmánynak ez
Erezte ezt az
a
Alvinci
makacs,
a
oroszlánkodó
kortársával
prédikátor
nevével
,
melyben
(•ifra-beszéd-"nek
maga
íratott
Alvinci
tiszteli
„mély tudományáról, hegyes elméjérül, zött,
meg.**
érdemleges
dolgozatával
„mézes-nyelv,
ez
lélekpásztor,
fej.
K(jy tudakozó
cím
ily
eltt.
Legalaposabb vetélkedje Péter,
volna
lett
öt
Pétert
fel,
kinek
frissen
kend-
sodorgatott szós voltárul cserdült valami
vékony
hírecske
fülébe".
Pázmány
pattogó
adjon
Isten-ére
—
—
2?
*
menten megjött a kassai pap viszonosan szúrós fogadj Isten-je, tett
címmel
e
pápista embertl S.
Domini
Petri
egy
az
Felelet
:
D.
T.
Pazmani) küldött színes
Pázmány
maradt
Alvinei
késett:
következ
könyvére
két
esztendben
másik
heves
iratot
Kalauzra
:
•
munkáját
az
1619-ben;
megtüzeskedik
utoljára
Rövid
:
sem
két
felelet
kál-
els szakaszában a Itinerarium-oi
vinista könyvecskére^
boncolja,
sem
válasz-kYdiX
még
AlVincival szemben ily címmel
fél
válasza
bíboros
a
]
A
tükör éhen megmuta-
fbenjáró
kiadta,
s
CathoUciim-ot
Itinerarium
levélre.
Az újabban megostromolt
Péter.
veszteg
öt
Titulis
Az igazságnak
sózott:
gyözehne^ melyet az Alvinci Péter tott
(Salvis
P.
P.
katolikus bajtá-lló tüstént sóval
neve-vesz-
tettetés^
viszonozza
fele
nem
Miért
ezen' kérdésre
felehiek
a
költ
kálvinisták
a
?
r
Érdekfeszít páros#via§kodás vázlatát tártam el,
melyben
ott
forrong a hitvi fáknak
minden szeftvedélye; ám az polva, ott látjuk a tató szikraverését.
A
dései.
mpróza a
rosszból
elvált
%
jó'
e
részben
munkáságának
teszik.
kápráz-
öklel-
magyar mvelésében a
össze-
második
halmazát
t
Teljes címmel:
A
vasárnapokra
és
evangéliumokról
lecsa-
•
•
Pázmány
:
magyar szívek egyképpen
széttépett
Prédikációi
minden
^salakját
meggyzdés acélpengéinek Borzasztó idk borzasztóbb
forrnak.
1)
kphó
alapozása, melynek tiszteletében,
hitben
b)
izzó*
szenvedélyt gyújtó
római anyaszentegyház szokásából egy-neliány
Prédikációk,
ünnepekre
rendelt
melyeket el nyelvnek tani"
Míg
—
23
termékeiben
vitázó
az
embere
ész
szól
a
,
juhait féltó pásztor intése hangzik, harsonája riadozik:
szent beszédeiben a fórum
megfáradt elméjét szíve olajával lapokról valami kedves
ill,at
„Isten igéjének éhségét"
Nem
goltat.
mostan
tusakodik;
támadott
:
az avatag
mely a szív
kiváltsága.
Erezve
tanít,
vígasztal, ersít, fellán-
saját
vallomása
szerint:
mivel
ellen,
nem akarom
hanem azokrul ritkán
simat,
;
csap felénk,
tévelygések
írtam a KalaHz-ha.n
frissítgeti
dicsséges
frigyének
értelem
és
forrongásában
küzdéseiben,
„A
bségesen
kétszerezni irá-
itt
rövidebben emlékezem
és
*
a prédikácziókban."
Stílusának jellege, bizonyos férfias szépsége jobban is
eltetszik ezen, az indulat minden tajtékjától mentes
Írásaiban partjait
;
csöndesen folydogál
hasonlatok
szépséges
alkalmazza
az
apostoli
az
virágai
atyák
patakjának
szíve
s
ékítik.
melyekhez
mondásait,
„úgy nyúl, mint a közönséges kutak
Bven
tiszta
vizéhez.'^
Hosszas igehirdetésnek szemes kalászait köti kévébe munkájábavi, mint tend;ei
maga
prédikálásom
beszéli:
után
.
,;
kezdtem
.
.
e
harmincesz-
gondolkodni
a
nyomtatásról." Beszédei
vezet kifejti
tftsa .
nem puszta anyag,
szakm
az
a szónoklás
igehirdetre lényegét,
de valóságos kézen-
nézte.
célját,
Elintésében
a hatás eszközeit,
után írásba foglalt Cardinal Pázmány Péter, esztercfomi
érsek.
Három
1695., 1768.
kiadást értek: Pozsony
1636.,
Nagy-Szombat
— e
nem enyész
soha
kezdett a
Min
tudomány
és
„Sok munka,
nagy
minden
nagy
st mikor egy nap
szóláshoz,
örömében
szabadossá
Megrójja
a tanácsban szolgáját,
tette
mélyre ható tanács a következ
azután
:
„
önmagukat, tudásukat fitogtatják:
veszedelmes
orvosnak
lantot
verne
Végezetre az
fülét?"
ban
akarná
a
„Nem eltt
beteg
gyönyörködtetni
heves levitákat a dorgálás-
ifjú,
körültekint
való
a haldokló
E
éneklésével
és
ki
,
az
vizetek."
hirdetik, [áe
tartanák-e
édes
nem az igazságot
szószéken
a
...
igyatok
egyebekre
folyjanak
kik
azokat,
is
elször magatok
tanítók
lelki
kútjából,
rettegve
hogy holnapra haladott a törvény."
hozott,
atyámfiai,
felett
mindenkor
mégis
Cicero,
volt
kellene szólani, ki hírt
a prédikálás korabeli, de
tökéletesség kívántatik a prédikáláshoz.
isteni malaszt,
Híres szónok
—
félszegségeirl.
temérdek
okosság,
élet
emlékezik
fönséget;
tiszt
24
mérsékletre
inti.
Mindezekken
Tóbiás és Jákob intelmei újulnak fiaikhoz.
bölcs tanácsok a távozó vezér végrendelete.
Beszédeihez kaszt,
melynek
portosít.
Az
az
csatolja
olykor
alapján
1248
illet
lapból
álló
több
evangéliumi beszédet
is
szacso-
néhány
folio-kötetet
ünnep-alkalmi beszéd zárja. Való,
hogy
beszédeinek.
Sok
e
nem
kincs
Búcsúszavából
elkallódhatott e
gyjtemény nem
e
az
méltán
foglalatja
összes
irodalom
kárára
következtethetni
körülményre: „Szándékom vala, úgymond, hogy még
egynehány prédikációt kiterjesszek, vannak irásim megöregedett
és
között
De
romlott
alkalmatlanná változott,
melyek
üszögéhen
mivel ez a 'könyv felettébb
egészségem itt
derék
munkára
végzem prédikációmat."
— Valami
—
25 bánatos
szokatlan
hangulat
lepi
mog az
melyekbl a a közelg véget de
olvasót jegyzetszerü végigéinek olvastára, szele
halál
nem kap
fú,
mintegy kézzel
két
sejtve
rög
a
;
megadással készül
felé,
múlására: „Karácsony-napján sok és nehéz akadozással,
st
1635. esztend végén
Szombatban ez
prédikáTlottam
félben-szakítással
Mert mellem
kálásomnak.
.
hogy
Állítom,
.
hurutok,
fulladásai,
emlé-
fogyatkozási, fogaim kihullási, egyéb minden-
nyavalyákkal
sok
napi
.
vége negyven esztendtül fogva való prédi-
leszen
kezésem
Nagy-
utolszor,
egyetemben
Hanem
tettek a prédikálásra.
alkalmatlanná
Istent alázatosan kérem,
hogy tegye gyümölcsössé a hívek lelkében eddig való
nekem
tanításomat,
pegig
adjon
boldog
kimúlást
az
árnyékvilágból. Ámen."
Beszédei fenyegetésben
nem s
a jó-rossz
körülírásában merül ki
el
az erényt a hit virágául tünteti féle
mely
selejtes erkölcsi szóhüvelyezés,
:
;
de
„elsben minden-
ers okokkal meggyzi, úgymond, az okosságot
a
jóságok követésének és a vétkek távoztaíásának szükségességérl."
srbben az
észérveket
sorakoztatja
igehirdetk
malasztos
Az
,
.
könyvét
mivel
vezérfonalául
olvasmányul
világosabban
annál
szánta,
azok
nem pusztán hanem egyben
számára,
„kik
népe között püspöki tisztet viselnek."
A
világ nyitott
könyv
volt
az örök szív titkos dobogását
tildta,
^kemény az ember belsleg, minnek hívságból tetszeleg. és
a
A hamu
legkérgesültebb
kedélynek
is
eltt, ismerte
hogy nem oly
látszik,
alatt ott
házok, »
Pázmány
is,
és
vagy kába
lappang a parázs
akadnak
percei,
;
—
—
26
•
I
midn *
^
igazságok
a legsnlyosabb
is
a közvetetlen
belopóznak a term, eszméitet mélyre
zat szárnyain .persze
minden a modortól függ, ennél fogva nem
kezik
szárazon,
hanem
mézet,
nybb mig
e
metsz
ilyenkor az
aggódó atya bizonyos édesget gyöngédségével Szája
szíve
bségébl
Min
karácsonyra
való
beszédének
meg
az
a
Feneion
Bossuet,
azért
áldotta
nya
az
Nekünk
egészséget
született
Krisztusnál
Istenünktl.
Imádjuk
kiáltották,
mikor Isten
szólott
addig
Ot
s
mint
:
általa
Azért, a
szekrénye
az
szár-
nyerhetünk boruljunk
jer,
zsidók
ótal-
oly
vigan
hozzájok vitetett a
kétségbeesvén' féltükben
mi
örömét kifakasszuk és
:
is
ellenségeinket
de
nekik,
táborba, hogy ellenségük
gatt^nak
nem
eleibe
Isten eltt nincs egyéb
is
jászolához.
kedvet
kegyes szókkal üdvözlötte és
szabadulásunk;
lehet
íiai'
is
mely
szikrázás,
míg Benjámint
darabosan
látta,
istállóban
alatt
lelki
^
ket.
eltt,
mindaddig
Benjámint
mihelyt
„Izrael
:
hatásos például
záradéka, noha nincs francia
híresült
nem találának József vivék,
közvetetlenül
sajátja
szól.
áradozik, innen páthoss>a,
mely föllángoltat. benne
S
komoly hang:
a
prédikációiban
alkalmaz,
szatírát
gyenge
hol
ott,
a
köny-
eledelnek az igaíság vértisztító vascseppjeit.
Kalauz-khsin
monk
érte-
nyújt
olajat
tejet^
békéjükben sebesülteknek^ de közé keveri
lelki
szó-
szívünk
elijesszük,
víg
kiáltással
jajlelki
énekelünk.
Dicsértessék a gyermek, ki ez nap szülétek."
Pázmány szívlelték. ler
prédikációit az ellentétes álláspontúak
Min
is,
szép adat lelhet erre nézve Brassói Mil-
Ferdinánd gyjteményében, mely a bíboros levelezé-
— sének foglalata.
így
a
Rákóczy György, Erdély protestáns
I.
Pázmány
fejedelme, kivel
szent
beszédes
hallgatására
esztendi ajándékát
új-
kötetet.)
vettük kegyelmedtl.
becsülettel
Úgy vagyon:
nem érkezhetünk;
munkáját
sok
állandó öss;fekottetésben volt,
„Az ^kegyelmed
ír:
—
27
i.
szeretettel
pápista prédikációk
de kegyelmednek ilyen
olvassuk és kegyelmed
több könyveink közt megtartatjuk
.
.
.
amicus
ceps Georgius Rákóczy."
emlékezetire
jó
nostra Fogaras, die 28. jahuarii, anno tissimae Dominationis* vestrae
és
(t.
Dátum
árce
in
1637. Eminenvicinus Prin-
et t
•
ban adta
ki
1606-ban.
elméje
tekintem
fohászos
szíve
s
23
Jelenig
Úgy
1892-ben.
utóbb
imádságos könyv-ét elször Grác-
Keresztény
c.)
kiadást
ezt a könyvet,
felsírását
segélyért
Istenhez
a
mint
nagy
•
küzdelem küszöbén.
Az
leg-
ért,
emelked
nak, imahangulatának
lélek
kifejezésre
sejtelme juttató
s
tartalmá-
gyámola
ez
a könyv, másfell oktató, szertartásos káté. Irályának
arányossága,
ereje,
tisztasága
kaszában szinte tündöklik; cséért
az eget,
kezvén,
esdeklésben
való
hanem a miképpen
úgy
most
illend
Illés is
lálását,
„Be ne szegezd
vétkeinkért
irgalmasságodról
te
régi
a
keresztények
kérésére
alkalmatos
megemléAntonius
escH adtai
szom-
próféta kérésére megnyitád az egeket,
ervel
alkalmatos
szelekkel
rizd minden
teszem azt a föld gyümöl-
f
pogány császár hadának júságában,
a közkönyöi'gések sza-
tisztítsad
égi háborútól
hogy mind
testi,
a
öntözzed
levegt
és
a
éltet
földet,
eget,
a te szolgáidii'ak testi táp-
mind
lelki
eledelben
bvel-
—
—
28
örömmel
kedvén, vígan és nagy
szolgálhassunk
szent
felségednek."
Egyéb munkái:
1)
az
'prédikátornak
Magyari
Felelet az
1.
romlása okairól
ország
István^ sárvári
könyvére
írt
1603.
müvét a luteránus Nádasdy Tamás, grófnak ajánlja, kérve, hogy ügydöutés eltt hallgattassék meg a másik fél is. 2. Kempis Tamásnak Krisztus követésérl irt négy könyvei, melyeket magyarra fordított Pázmány Péter. 3. Eredeti, hogy e
A
támadt
mostan
vaW
1605.
tüköré
rövid
intés lett
dicsült szentek
ember
könyv
vallását
1626.
vallását
A
gyógyítgatja írásról
és
sebeit
Keresztény
ellen
könyveit
írt
Conciliabuli,
in
quo
a meg-
felelet
ellen.
1617.
költött eredetének
miért
1631.
és
az
Peniculus
I.
6.
11.
egy
nemes
Jó
nemes
gyenge orvoslása, mely ly el
Bihar vármegyének
Ecclesiáról
csiiklyá-
szentírásról és anyaszentegy-
megváltoztatta
Sallay István. Latin müvei: Solnensís
7.
Nyolc okok.
10.
Váradnak a farkasok marása
a
kiöltözött
támadásoknak hamisan
rövid vels hamisítása 1620. 9. két
és
prédikáció P. P. által azon
Gyarmathy Miklós
tiszteletérl,
magyarországi
birodalomról
török
1610. (magyarul és latinul)
élete.
epistoMk 1616.
és
nyilván
tíz
tündér módra változandó, állhatatlanságnak
Szent Ignác
5.
Evanqeliomok
házról
a
Thordai János barát harmadszor
1610.
A
tudományok hamisságának
Posonban
4.
ama
napon, melyen
8.
Es
bizonyításai.
vallásról.
ból
új
oltalmazta
a
eszteryo7ni^
érseknek
Papporum
apológiáé
Praedicantes
iura
szent-
Ecclesiae
et dogmata fuerunt ausi infringére 1611. II. Logos ^lagos contra Vellicatores Peniculi Papporum III. Diatriba
Catholicae
theologica
de
Vindiciae
ecclesiasticae.
visibíbili
Cristi
V.
in
terris Ecclesiae
Dissertatio
an unnm aliquad
omnibus Lutheranis dogmatibu-i romanae Ecclesiae tibus Scriptura contineat?
1631.
1615.
IV. ex
adversan-
III.
Pázmány
^^
vonatkozásban közstilisunk Jelen félsze^sééeivel.
ázmány
_^_
W"
nyelve,
A
a viíaírás.
elérne
meggyzú'dés kultusza
hevessé teszi modorát, mely néha nyerseségbe csap
Ez
át.
lemez
a tény, melyet
Erdélyi
ság ösztöne után oly szellemben fejldött, melyet folytatva
más,
úrfias
vány
látni
fáj
s
életerbl
rendesség,
némileg Széchenyi prózáját,
sinak, képviselje a nyers,
A lal
még sem Pázmány veszélyeztetett
meg puha,
kiaszott
mint
igaz
Pázmány
gombost vasvessz
nyújtja,
nem
a
Aztán
hangon.
ellenében.
de Nubia
sereglet,
eltekintve
zon vergdve.
A
de
a
medd véd
Mindent a viszonyok-
Az
oroszlán való
elkényszei'edett
sivatagján
a halat vízben sulianva
is;
sohasem szó-
ereje
kal kapcsolatban kell mérlegelnünk.
fogalmát
a vallá-
nj^elve."
hitviták korának átlagos jellegétl, bizony a
hal-
mentve
vénség,
magyarságnak
meggyzdés
selymes
cico-
éppen ii^y volt képvi-
ki
polémiának,
selje a politikai
az övé
késbb
még legújabban is az a nyelv Pázmány nyelve mellett vajmi
nem
jel-
de igaz magyar-
„Nyelvereje valami hetíjdros,
:
ekkép
János
csatangoló
ismerjük
magyar bíboros
példánya
állaíkirály;
nem
a szára-
Cicerónak
szellemi
meg,
—
—
30
tüzes csaták folyamából keltezett iratait bizonyára sok
részben élvezhetetlennek minsíti a finomult sze így
—
keretétl
a
tövébe erszakolt
kép,
ból szemlélend, ily
szavak
:
kedez
röhög
gokat
stb.
fosztott
és
szemünk
beteges
harmadfélévszáz távlatá-
faely
olyik részletében furcsán hat, például
hasMzlaló
herék^
torkod^
torkukba
eb- görcsös
nak üde gyümölcsös,
virágos
erkölcs^ re-
hazugsá-
verjük az
Egyébként magára vessen,
nem
Per-
ízlés.
ki
Pázmány munkáiéppen
kertjében
járta szögletek csalánosát böngészi^
a
nap
pedig
holott
gyönyörködhetnék.
Hogy Pázmányt min zolta s
t
emelkedett szempAit kalau-
hogy szívé alapjában nem volt
meg
szólaltatom
„Ha
:
embereknek
csak
kedveskedni és az világi nyugodalmat
egybekulcsolván
vo>na kezünket
nunk, hogy sem az igazságnak
epés, erre nézve
lizni,
kellene
szaporább
marad-
hallgatásban
gylölsé-
hirdetésével
get szereznünk/'
Nagyon
kell
annak az embereket szeretnie
,
ki a
boldogító igazságért lemond a szeretet külsségeirl.
Mondhatni
:
döntsön
igazság
az
súlyával,
saját
fölös azt az
érdekében való fölindulás tajtékjával
teletleníteni.
Am, miképpen
fájdalomnak
egyazon
történet
tényezk,
bizonysága
egyben
módon valósulnak ki,
kifejezje szerint
a
nagy örömnek
—
a
a
szabadságot
a békét fegyver rzi.
A
hit
köny
legellentétesb
leggyöngédebb
a :
a
célok
,
s
tisz-
mély
úgy a eszmék,
érdes
út-
erszakkal várják
kérdése sokkal fonto-
sabb,
semhogy lágymeleg hangulat
stílus
dönthetne tárgyában.
s
ennek megfelel
\
—
—
31
• «
^Pázmány
nem azon
nem az
vifái
^prós boszantásai,
ellenfél
mely
visszaélések feszegetései,
jiibák,
botlá-
sok minden lényeggel járó adaléknak emberi tartozéka. az alapot támadja
s
rontó és épít hatása, porral, de állandó
viszont az alapot védi.
nem
mely
való
fájást s vele
tova
illant
Innen napi
.a
foglalkozást tá-
masztott protestáns részrl.
A sik
nagy szellemek találkozásának, mint külföldön
egymást,
kik úgy kere-
,a honfiak,
neveznem
kell
Eötvösnek Pázmány álláspontjával párhuzamos gondo-* Jatát s
a
:
protestantizmus
^,a
a kereszténységet alapelveire igyekezvén
relni,
'
ellentétbe
jönnie
kellett
hanem a közös
visszaélés,
azzal
elvek
természetes
volt
kifejl-
I
tapasztalás azt mutatja, hogy azon írókat, kik
legbségesebbek gondolatban
mény,
viss^avezé-
mi nem
is,
dése és így valódi haladás."
A
küzdve
-visszaélések ellen
Széchenyi.)
Eötvös,
(Seneca,
Jean
ritkán sorolják
Paul, Ke-
id
multán
a remekírók közé. Talán az eszmék szépség^ egymásra-torlódása
a tartalom
gazdagabb
velük
feledtetik
súlya
töri
írót képzelni
noha így szerénykedik: szopott
ból
dolgokat
anyaszentegyház
mat
;
valaki
lopva
írásában
eszme
dolgában Pázmánynál,
^Magam
nem
írok
;
gondolatit és ujjamIsten
írásából
irjon;
—
hanem
könyvébl, az
vettem
sem vettem, mert hogy
tudok
a keretet.
valami jót találok
azért gondolkodott,
Alig
szerte
doktorinak
semmit
forma-íigyelmet, vagy
a
—
tanítási-
Seneca
enyém." azért
írt,
—
Nem mert
r
gondolkodott. Es mind ez eszmélkedés méltó formában.
Ritka összhang.
—
—
32
Pázmány szavajárásának föjelUínvonása
Hogy dött
min
hatalmassága
irályának
az
erö.
elemekbl szöv-
meglátjuk
:
Tévedés volna hinnünk, hogy
csakúgy toU-
iratai
futtában papirra vetett, simitatlan termelések.
Valósá-
gos nyelvészi arányossággal szerkesztett..
Nyelvtani szabatossága a körmondatok alakítása-
han tetzik. Stílusának korát
s
mvészi vonásával megelzte
e
oktat idtlen idkig.
„Valamint a nagy álgyú,
Példát:
valamíg
nem adnak gyújtó-lyukába, semmit nem ereje
nincsen
kezét
vagy
fejét beléje
gyújtó-lyukát
illeti
nem
gyzének,
senki
és
djti,
meg-
kfalakat
pattanással
a
nem
mennyei
ontja
:
tz
iigy
bennük
minden
állhata,
bál-
„
.
.
.
fölemeled
országokat
és
meghódoltatának.
mikor a kútból vizet vonszasz, míg
vagyon a mert
megszégyenítének,
bölcseket
világi
fejedelmeket
érzed,
veder,
teli
a
víz
könny
és
semmi terhét
maga helyén nem
nehéz; de
a vízbl, mindjárt, megérzed súlyát
nagy ervel vonszod: szintúgy a mi lelkünk nyugo-
dalmas
határa
célja,
vagyon szívünk nak
és
valaki azt
ellenök
minden
Majd:
mihelyt
tz
és
földhöz vérének, minden ördöngösöket, meg-
ványokat
nem
mihelyt
de
volt,
felgyújtaték,
a vízben
forog
apostolok a Szentlélek vétele eltt, semmi
valának az
minden
körüle
földre
talál,
semmi
ront,
de mihelyt a
teszi^
rettenetes
,
ront és valamit eltte
erejök
gyermek
^akármely
,
tüzet
és
helye
kívánságunk
terhesnek Isten
és
kívül
kiálthatja Szent
semmit
másra
míg
Isten;
—
nem
Jobbal, hogy
nyugszunk, súlyos-
érzünk
fordítja
Istennel
;
de
mihelyt
kívánságát, méltán
magának
is
terhére
— reszel
kemény
követ,
a
botolás
szép
ágakkal
ég
a húst, az
a
teszi
igaz
;
természet
indulatai
mikor
a
szórás
a világi
teljesíti
érdemeinek
segítségével a
minden örömük a híveknek
ellen,
égnek,
világosítja a gyer-
mindig
embert,
Krisztus
azért
itt
aggfát,
bzhdéstól ótalmazza
liamvvev
a
tésztát,
háborúság
az,
az
újítja
kemence vastagítja a fazekat, kemény-
az
úgy
az aranyat, a
metszés gyümölcsözteti a szöllt,
a
polyvától a búzát, a só
tisztítja
tyát:
fényesíti
rozsdától a vasat, az ütés szikráztatja
tisztírja
a
nyé
tz
„Mint a
Ismét:
vagyon."
—
33
hogy örökké ne
vágatnak,
itt
égjenek."
Mennyi semmit mondó minden dául:
juk
;
nélkülöz
igazságot
zsurnalisztikánk
rontott,
által
„Kitetszik, kivehetni
ha
jól
sallang,
meggondolja
mennyi melegséget,
szólam
sorvaszt
kuszált
nyelvben.
ebbl; mindnyájan az
ember
;
a mai,
ez
jól
Pél-
tud-
vagy amaz
nem egyéb, mint...; illetve; kétségtelen" stb. Pdzmány beszéde 'egyenes^ mint lénye; állító alakot használ: így vagy gj, igen vagy nem, ebben vagy abban a
áll
modorban
Ilyen
dolog.
sarkallik
a
beszéd
fordulatossága, világossága.
Micsoda
eleven,
pattogó eladás, teszem azt, ez:
„A szántó-vet ember, hogy csrbe jen,
—
boronálja
megégeti, a földet
búzából,
a
a
törik,
kemencében sütik
szllnek,
karózza,
a
kötözi,
megforgatja,
ganéjozza,
hogy asztalra való kenyere legyen
felaratják
malomban porrá ják,
;
föltöri,
való búzája terem-
;
cséplik,
,
szitálják,
szórják,
rostálják,
dagasztják, szakaszt-
hogy pincébe való bora legyen
vincellér levelezi,
megkapálja, bujtatja, metszi, gyomlálja, leszaggatja, meg3
—
—
34
•
tapoília, -kisatulja
*
cselekszik
csapásokkal
gyalulja,
sanyai^ratásokkal
Más: „... Ádám vétke füvekben mérget, a barmokban
boldogságra." sét,
Isten,
mennyország vendégségére rendel, azokat
kiket döfi
hasonlóképpen
:
a*
homlokunkra verítéket,
a
szerzett;
e
a föl-
készíti a
a földben tövi-
fene-vadságot
szemünkre
sírást,
szívünkre szorongatást, életünkre nyomorúságot hozott,
sem
melyektl
korona,
mentheti az urakat,
nagyobb valaki, annál több
minél
lyákban
nem tr sem
sem kevesebb, de
több,
nyi faragott
tetbeh
nagyobb nyava-
csonkífást,
elég. •Myiden
sem
toldást.
^zó megany-
kkocka.
Megállapította ragozást.
és
határozott
a
es^
határozatlan ige-
Jellemz sajátsága ez nyelvünknek. E
eredeti,
tekin-
magyar ajk is véthet* az próbak, mint nekünk a német
gyakorlott
meg
idegennek
st
rettegésben forog."
és
Ilyen szöveg
Sem
meg nem
birodalom
országos
sem bársony, sem arany, sem
oly
szórend. Fölelevenüé az ikes' igéktt. •U^mL értem,* hogy ezt
a .tsgyökeres
irányzat
sában
a
jelenséget
miért
szójárást
addig dívó dunántúli
akarja
követi és
felett.
ved amaz
is
bizo-
meg,
izmos, nemzeti jellemnek a cselekv alkat
melyben
mint
kijelent er. figyeljük sét,
az
mely alapjában ellenkezik nyelvünk szellemével.
Az egyszer, felel
Szólá-
érvényesítette
Nyelvérzékét a szenved iaealak kerülése nyítja,
újabb
az
ígegyökrl.
kirekeszteni, metszeni az tiszai
^
öntudatlan
rét:
meg
közvetetlenül
sarkallik
a szóláskincs letéteménye-
nem használ
a népszájat,
igealakot egyátalán. JMég e hel^^ett is: hirdcttetil^"
ezt
a
alkalmazza
:
„Ez
szen-
„Ez vagy
vagy amaz
<
:
— A szenved
hirdetdik.''
vesszparipája
—
35
használala, mely a hivatalos
egyes
személytelen
menthet ugyan, bár
nincs
az
cselekv
válnék.
stilus
^Tudtul
adjnk."
hatóság
városi iskola
ved
lehetetlenné
az
hagyjunk
mint
:
számán
jó
A
az
eledel
hozzá-értést
met,
irályra nézve a jelz az, mi
És
fszer.
a
alkajmazása
Az
meg.
szöveg kifejez
megválasztásán, azoknak fokán,
jelzk
a
fordul
ételnek
valamint
tételez
föl
a
úgy
:
só
egyéb
és
céljából
tétele
Ízessé
Taló eligazodás, helyes alkalmazás
a
figyel-
jelz-világban, kíván.
Ízlést
fejlett
ahány fnév, annyi jelz, olyikhoz akár négyet
:
A
odatznek.
seket
olvasgatása
a stilus tudatos voltát
iró fegyehn^zeftségét,
színe
ereje,
is
,A
megakadás nélkül a szen-
fel
az illetnek jelzötáblázata igazolja,
Most
formával:
igealkattal.
Az
az
adatik" majestati-
(plurális
Pázmány
tudatja."
melyben a
„Tudtul
ezen
esetleg
kitételeknél
eset,
Pl.
éljünk tekintélyi többessel
helyett
cus):
,
az
illeti,
eljárást
nem
tételére
való
mi pedig
lötekvés;
alaptalan
nem
jelez?
,
st
tekintetében pedig kikeritésének,
a
hímesebbé
Minek jel^
jelz jelz
is,
,
mely
ha nem jelez
Hisz többé-kevésbbé
visszásság.
van
az oktalan
a beszédnek ily pazar zenésí-
ér a
csattanósan? Különös
Ezt
nyelvsznyeg
könnyelm.
És mit
minden, mfajnak
a
visszaélé-
fokozásbelí
mondhatatlan.
szinte
igazolhatja
tése
a
jellemekkel
jelz szerepe fbenjáró
homályba vetétének
minsítés
dolga, ;
A
jellem
titka vajmi sokszor
egy-egy találó, vagy esetlen jelzn fordul meg.
Az vert-
irály vázolt
sztt
betegségére,
maradhatatlan,
de
Wly annál
holmi
jelzkbl
haszontalanabb 3*
—
—
36
Pázmány
liajhászatábn nyilvánul,
csipkedísznek
forga-
tása hívta föl figyelmemet.
A saink
bajon
világirodalom
a
tanulmányozása
ellenrzése.
A
segíthetne
jelz király
A magyar
fölül.
hazai
és
a kritika szorgos
klassziku-
A
Shakespeare.
:
lemóriás jelzbeli tudatosságát
múlja
s
britt szel-
még Hugó Viktor sem
irodalomban tételünkre nézve
Arany a mester, kevésbbé Vörösmarty,
nyelvének
ki
közelíthetetlen csengését-bongását pazar
pompájú jelz-
áradatának köszöni. Legalább a Csongor
és
gyz
meg.
kötöttsége
Ezen a
is
ezek költk, kiket már
bizonyos
pontban
végtelen Itt
Ám
teret
nyújt
próbál
rajtuk. Tény,
hogy
Szentírásból saját ítá
melynek jelz-világa a mvésziesség színtáján
Hogy
azok
beszélnek
mely
könyvcím,
mondatokat
jelent,
s
képes
a
'helyettesít.
szempontjából, könyvébeti
Jelenések
beszéde
melléknevek
a
egyetlen
álljon
takarékos jelzk
szinte
is,
—
A
az
fölösleg és
hatni:
nem
megokolttá tenné
született
sok nyomorúsággal telik
nem pleonazmus
sszüleinknek
;
En ekek-éneke a
bukására
,
bséget.
nem
A
jelez,
ugyan olvas-
ember rövid ideig élvén,
„Az asszonytól utalás a nyomor
el."
találó
egész
mely részek ragyogó
találtam. Jób könyvében
„Az asszonytól
a
különben
Biblia
még
áll.
mint
,
mégis
szóból,
szent lapokon keresve kerestem jelzt, mely
itt
mely
mértékletlenségre.
el
ezt a stílusbeli tökéletes vonást a
—
nógat.
borostyán Pázmányé. Minden jelzje megfontolt,
bizonyos szentírási zamat ömlik
el,
a forma
valójában,
ki
hibázásra,
a
maga
takarékosságra
jelzi
próza
a
Tünde errl
melynek
született"
kútfejére
tevleges
oka
:
az
—
—
37
«
asszony
het:
Éva.
volt, .
.
.
,^
E
tisztának,
látszhatik-e
.
mi alább
világosítja,
fejtést
ki
lel-
asszonytól
született?"
Min „A
pl.
tanulságosan cikornyátlan Pázmány szólása
semmi
világon
vannak
tengernek
a
nem
füstéi,
sonkoly nélkül
és
lehet a
földnek
a
habjai,
egeknek felhi, a holdnak
tznek
fogyatkozás
sincs
nélkül:
indulási,
az
napnak fogyatkozásai, a
rózsa tövis nélkül, a méz
az emberek közt
;
;
minden hivatalban
is
vannak botránkozások; mint halat szálka
nélkül,
úgy
embert találni szálka nélkül." Más: „Miképpen
nehéz
hanem csak mikor a kéz illeti, miképpen a szózat nem tart, hanem csak a míg szólunk; a házban világosság nem marad, hanem a
lant
nem ád
zengést,
míg az
ég
csak
a
Isten
nem
tart
gyertya
velünk
és
vagyon:
jelen
úgy, ha
nem munkálkodik, semmik
nem mvelhetünk." Ha e hasonlításra fakad: ugyan el nem vitte vo:na szárazon.
vag]funk, semmit
mai
író
Legalább
lév jelz
,
(mink
félelem,
pl.
:
tövis,
kiabálás) ^^
mesteri
vonás,
felfogott érdek,
jól
vas
sem olyan, melynek tulajdonfehér
kietlen tpusztaság,
foglaltatik (pl. hólepel,
hangos
Valamennyi jelzjének komoly szerepe van;
Vizes a világ bora, rézzel elegyes ezüstje, kivül
piros,
hasnak az
újév,
már magában a fnévben henne
szúró
pl.:
boldog
karcsú minaret,
logika, sötét középkor);
sága
kere-
el
Pázmány jelziben nincsen gépszer, raktáron
tében.
páni
huszonöt jelzt fogyasztott volna
is
de
rodhadt
belül
nincs
éles
elpuhultságot
elmélkedésnek
s
nem
ajándéka";
elmélkedése a szellemi
.
.
.
Vagy: „a kövér ", mondás rael}''
tunyaságot
szükségképpen
való
ikeríti.
Az
járuléka
az
.
:
— Az
élesség.
--
38
ugyanis
elmélkedés
• .
bizonyos
tudatos gondolkozás, melynek éles volta lés
eredmény
,
él,
midn
egy a terme-
min
,
pótlással
a meghatározás teljességéhez fölötte magas-
jelzket
kellene
ról
Érdekes
fogalmával.
állandósult,
szörnységes
helyett
festés
Góliát
leaggatni.
rettenetességet
egy szóval adja
ez
hiís-
:
torony.
Pázmány
nyelvének
Idegen
figyelmünket. nála.
Tekintve
lékát,
ez
méltán
tisztasága
szóra aráfíylag elvétve
köti
le
akadunk
akkor való szólásunk deákos zagyva-
a tulajdonsága valóban tüneményes. Gondvi-
selésszer
ügyelés
Pázmány részérl,
volt e tisztaság
fennen hangsúlyozva tények kapcsán nyelvünk fogalom-
—
jelz bségét akkor
Gondolom
:
ha
az elposványosodás szakában.
nem
biztató példa
ily
volna nyelv-
lett
eltt, kevesebb bátorsággal fogtak
újítóink
gukhoz. Ujabban sem mocsoktalan a fehér csupán
szó
fogalomra
egy
;
két jelenség nincs
eredeti
ha nemzetközileg
esetén
Icjegen
lepel.
trhet
szavunk
volna dol-
ha az illet
:
(diktál,
grádics.),
tudományos,
elfogadott
ez
vagy
egyéb mkifejézés számába megy;. ez a m^sik. Nyelv•
tisztátalanságunkat
ságán I
*
sorban
idegen
szóáradatával
Pedig
a
magyar
a
tudást,
nyelv
hiúságot
mely
vádolom,
olvasottságot
termííereje,
szenveleg.
hajlékonysága,
képz-és ragrendszere párját, ritkítja. Nekünk még az úleá-Ydb
Ezzel ,
els
kivül,
hírlapírás pongyola-
a
illetleg
méltó
van
is^
nyugot finom
szemtelen
és
saját,
külön kedves kitételünk
nem
dicsekedhetik.
különböztetés szemetlen ^
rejlik
egyik
erkölcsi fogyatkozásra utalva.
e
a
Min két
eszme.
figj^elemre
jelzben
fizikai, •
:
másik
is
az
;
— A
—
39
népies elemet költészetünkben Petfi, a prózára
nézve Fáz^áfuj juttatta diadalra.
nyelvtényezk
Népies
szólásunk
sajátlag
alatt
A
romlatlan alapjáf, igaz szellemét kell értenünk. lus hibásságá
nemzetietlensége
elfajulása,
,
irodalmi nyelvben tetszik
a könyvnyelv
fel.
A
népajk
A
^zek lombozata.
:
:
stí-
mindig
az
gyökér, törzs
levelek sárgulhat-
nak, lehullhatnak, de a gyökérhálózat épen marad.
Érdekes
a
,
megnyilvánulás
népies
lélektanára
pillantást vetni.
Az
kultur-lénynek
egyszeri! és
tartalma
alapsej-
Min-
tekben ugyanaz.' Mindenki gondolkodik és érez.
den tárgy, eszme
Az egyik aztán másik
meit,
mveltség ban
és
nem.
kapcsán
,•
agyában.
gondolatait, érzel-
fejezni
Továbbá
Minden
el
igazság
sejtések
Az ugyanegy
abban ágazik
,
kinek-kinek
ugyanazon
tárgy
a
hangulat foka szerint. különféle felfogás-
nyos homályos
vés
ki is tudja
—
részesül.
kinél.
megfordulhat
beáll
míg az utóbbinál a
a
érzés
elsben
bizo-
alakjában jelentkezik minden-
alap a
aztán,
s
mvelt
s
képzetlenre nézve
hogy az elsnél fokozott törekteljes-
jelzett
megvilágosodás
állapota,
sejtések vajmi ritkán
jege-
cülnek ismeretté. Teszem azt: gondolkodik a csillagasz, ki
tudatos elragadtatással
szemléli a bolygók lejtését;
gondolkodik az ara, ki távollév nös pillantás
amaz
égi
félig nyílt §,
hárfázó
botjára
találkozó
testet
;
hívével
pontjául szemeli ki ezen
vagy
gondolkodik a gyermek, ki vágytól
ajakkal keresi a teliden
Szent
taló kölcsö-
mosolygó
holdban
Dávidot; .gondolkodik
a fö4d
fia,
gyönyörködik
égbolt
arany
támaszkodva
az
ki
—
-
40
szegekkel kivert kék kárpitjában. íme, ugyanazon alap
eszme különböz felfogásban.
utat
De ha így, akkor, valamint tör magának a föld méhébl,
szintúgy a megnyi-
képzetlen
folytonosságára
latkozás
a forrás szájat váj,
elméknek
is
kell
valamelyes mód, melynek útján a forrongó, kiforratlan tartalom
Gyámolító
közrebocsássák.
savát
fölét,
közül a köröttük való
különösen
világhoz,
Isten
eszfel-
nagy könyvéhez, a természethez folyamodnak,
nyitott
mely a legfölségesebb imákat, énekeket, olvasmányokat foglalja
A
magában.
rétek zöld lapjai megannyi zsol-
melyeket a tavasz
tár,
lafokok nal,
mintegy ég
a nap
delelése
az
ír
Úr
nyúló karok
felé
kedves
a
dicsítésére;
az est
;
gyermekimák
,
szik-
a haj-
hálaszózat
;
a gyümölcs terhe alatt megroskadó nyári, szi növényzet
;
esdeklés a szárazság
miatt
sorvadó
szi hervadás a mulandóság képe. Az
égbolt kigyúló
remegtet, majd fölemel, bájos dallamok a csermely éneke.
A er
esárja,
csobogása,
a
a
zuhatag
fülemüle
:
a vihar dörszél bugása,
és
mélázásra
Mennyi tényez a képes szólásra. népies hasonlatokban közmondásokban ,
rejlik.
Talpra
voltukban
esett
Az
Es micsoda meg-
csillagtábora az Alkotó fölségére oktat.
gése, csattanása,
termés.
hajlító
elemi
úgy jelentkeznék,
mint megannyi fejtegetés csattanós záró-következtetése.
Hatnak, mint a sötétet penge, bontja
mely is,
de
a
legbogzottabb
ketté szeli.
szeredeít kedély szinte
A
derít
magyar nyelv
A
sugár
;
csomót,
mint
ha
az
acél-
meg nem
nép beszédén az elkény-
üdít csemegéül kap. újító,
pusziíthatatlan
méltán tiszteljük a nép egészséges ajakát.
forrásául
— Szomorú
a nép nem
igazában
népirók beszéltetik
mat
a
,
tisztes
nyelv
alig
bizonyos
öreg-bírót
úgy
piros-pozsj^ás
népszínm
alakjaikat
Eszter
sok,
egyéb
s
Kerekes ura-
:
gyereket
Pista
,
mint
beszél,
szítt
elcsépelt
szemérmetes
a
legényt,
:
utalt
indulaíszavaknak unalomig való haj-
Nem,
levegt
falusi
elemet
népies
szósallangoknak, szolásában.
m odorra
jelenség, mihe helyezi az e
zöme a
íróink
—
41
leányzót,
a
,
az
deli
áspis-
Sári nénit, Julist, az aranypatkós, kis csizmájú,
takaros menyecskét, a szerelmetes Marci szolgalegényt,
Miska és a
a
bá't
használattól
borkulacs
kopott,
baktert
többit.
A szzies össze
száján
száj
bségébl
a szív
A
beszél.
népies szólás,
hamva a gondolkodás és érzés nem kuszált alapelveibl ülepedik mely a nyelvet nem leplezül
,
hamisíttatlan,
meg de
,
eszköznek
világító
okoskodást,
tudja
kifejtést,
és
akarja.
Nála
belst
a
az
nép
elvont
körülírást mindig egy-egy találó
hasonlat pótolja.
Pázmányé az
a
,
úttörés,
hogy irodalmunkban a köz-
mondások, népies hasonlatok polgár-jogot nyertek
A
néples elem alkalmazása képezi sfilusának acé-
hmessé(jétj
losságáf,
melyhjpl
irataira
reányomta
az
egyéniesség bélyegét.
eredetiség,
Ideiktatom Beöthy véleményét: „Hasonlatai, képei, példái
nem magasak
ségesek, sak.
és
távolról vettek,
gyakran alantiak, természetességökkel hatáso-
Nem
a száraz
bölcselkedésnek
hanem a népnek egyszer
nen
hanem közön-
ismer
s
egész
nyelvén
frisseségébén,
elvont szól,
és
nehéz,
melyet kit-
erejében,
tsgyöke-
—
*
res be
nyers
,
—
42
közmondásaival és szólásformáival ö
elször az irodalomba/^
vitt
'
')
Különben tekintélyre való utalás helyett álljanak
el
a tények.
s-ertl duzzadó
Szemelvényt adok
mint ki csokrot akarván kötni,
Úgy vagyok,
világából
pazar kertbe jut
s
hasonlatainak
azt sem tudja, melyik virágot sza-
fzze.
kítsa,
hogy vallásos irataiban a po-
Igazolni akarván,
gány klasszikusok eszme-gyöngyeit képekkel
valami
áll
el:
hasznos
„Nincs
f
nem
alkalmazta, ezen
is
volna, a
közül
tövis
kimossuk
gatjuk a rózsát, a sárból
melyben
kert,
rossz
oly
kiszag-
az aranyat,
sza-
bad volt Salamonnak a pogány Hiramtól fákat venni,
melyekki templomot
Valóban
Istennek."
épített
a pogány mitológia és történelem adataival. gondviselését
vázolva,
meg
az óriás
a részek összhangjából a Mes-
vonásból megismeri, járt nála. ki
Majd:
„Isten
is
abból
is
isteni
ki
t
kiíratta
mikor
a
kellett:
gonoszságát akkor akai^a a latorság."
hártartásának bölcs berendezésére
következtet, hogy. ime
Beöthy: írod.
hadából,
ütközni
:
„
.
.
•
1)
Protoge-
csak egyetlen ecset-
ejtett
kopjáját,
méltán megveti, a
világ
;
hogy honn nem létében Appelles
elhagyni, mikor elhagyta
A
öregségét"
tagjainak
„Ha Alexander
akkor igazgatta
Herku-
lábanyomából állapítá
rótt
készül festményén
ki
nesre,
homokba
j^egyéb
is
Az Alkotó
terre következtetve, hivatkozik Pitágorasra, ki
lesnek pusztán* a
él
tört.
I.
köt.
57.
1.'
.
a búzaszárnak
'
—
—
43
mennyi csomója vagyon, hogy elbírja a teli buzaszemet, a zabszalmának ilyen térdecskéi nincsenek, mivel a zab könny és nem kell nagy erö fentartására."
A
ekkép 'Vet
szükségességére
malaszt
vagy furu semmit sem metszhet emberi mozdítás
fejsze
nem
a penna
nélkül,
írhat ujjaink igazgatása nélkül.^
Pompás hasonlat az
kedt
melyben az Isten
is,
párhuzamosítja,
azzal
kéz
hatalmas
ablakából
torony
a
A
függeszt
amaz
s
ezt,
*
gyrhöz
hitet
„mely ha egy helyen megszakad,
lítja,
ellen szegez-
kötélen
kit
függ, esztelenül ingerli.
élete
„A
világot:
jól
ki
kitl
hason-
nem
állhat
az ember ujján", haranghoz, „mely elveszti hangosságát egy kicsiny hasadással."
A nak,
jó
A
nak mondja. ki
„mint
vészt
horgot
,
Hfivoltához
fogására,
,
végére
í^inek-kinek
szép
hanem
,
különb
képest
Sámsonnak
buja
nemcsak különböz
varsát
Dalilát
leányt
íze^
fektet
másikéra
,
és
rendel
is
szerént ölébe,
nevezi,
gyalmot,
idk
az
eledelt
szája
fogságá"-
és
horgász"-nak
„régi
sátánt
halász
jó
tömlöcének
„Isten
betegséget
a
„ördög zászló "-
orcát
festett
öltözetet,
a -cifra
jának;
„szüntelen való lakodalom"-
lelkiismeretet
kupa-sereket és
a
;
a
valót:
némely horog
szép aranyos monstranciákat, kelyheket^ ]jársony öltözeteket illeszt oda
halak
a halak
legényt,
cifra
')
majd papi
egyebeknek otromba sodarokat,
borcsíszárok
torokgyékének orvos-
lására nagy-barom üveg borokat akaszt."
Az közt
újítók
spk
^)
ama
viszálkodás
Húzó-hálló.
vádjára,
vagyon,
hogy hisz
a :
pa*i)i
„ki
emberek fehér,
ki
--
szürke
ki
fekete,
fatalpon
ki
nem
barát,
sétál"
—
44 ki
mezítláb,
„A
így felel:
ki
cipellésben,
sereg
egyességet
hogy hadnagyok, tizedesek, közlegények,
bontja,
puskások, kopjások, kézíjasak vannak benne; a várast
nem
el
ják
a
;
böz
hogy különböz mesteremberek lak-
oszlatja,
meg nem szaggatják a különmuzsikát meg nem rútítják a
egyességet
test
tagok
szép
a
;
különböz szók hangoskodásai azon formán seramit a keresztény egyességnek nem árt a sanyarú életnek és egyéb rendtartásnak különböz formája." :
Min
alapos
véget
érni
erds embert
rombolja
ledjti."
Az
.
.
.
a
ki
kereng kevés mun-
sok
azon
és
a
egy
kopácsol
az
álló-fát ki
munkával
egy
így
okos
akar
hanem a
ág-bogain,
folytonosságot
apostoli
miképpen
ismeretében,
mikor
ki
nem
gyökerét
„
„A
is:
igazság
az
kövesse,
mezejébl,
irtani
ez
rövideden ki akar fésülni és
versengésbl kával
kép
ágait
is
világítja*
Duna sem Árvába, sem Turócba
nem mehet, mert völgye
nincsen, melyen odaterjedjen:
úgy arra a gyülekezetre nem járhat az igaz tudomány, melynek lelkipásztorai egymás után nem következnek."
Az
igehirdetést
az
igazán megrázóan festi: son ízét
érzik
isznak."
Majd:
akarják
tartani
„A :
élet nélkül
hordozzák a mézet, melynek
tüzet
befödik
az életnek
nem hamuval, ha meg
mustot
a
satulják
,
megfelel
azoknak, kik mint Sám-
„Jaj
szájokban
orosztana
nem
igének
szentsége
és
is
bort
az alázatos-
ságnak hamva alatt lehet maradandó." Azokat,
egyben
kik
csak
lelkületükre
szelencéihez
nézve
hasonlítja,
keresztények
névleg is
melyek
,
a
s
nem
gyógyítószer-táros
fennen
líivalognak
a
— a
írásukkal:
polcon
vagyon
szer
avagy trójai
olyan
vajmi
holott
gazzal
mely
fa-ló,
meg
ilyen
bennünk:
amolyan
—
45
becses iratos
sokszor
Olyanok
telvék.
üresek,
mint a
ezek,
veszedelmet hordott méhében, mint
a szirének, kik lépes-édes igékkel csalogatnak halálra.
„A hízelked
Ismét:
mint
vagyon,
zés
csak
a
orvos között",
amaz
emez igaz mondásával
ecetet
szakács
a
Ínyére
száj
jóakaró között oly különbö-
és
vet,
és
önt fekélyünkbe és tisztogatja sebeinket.
A
egy
rajzolja
így
szemét
húzza,
„Miképpen a
:
szemek
több
a
úgy a hnök egymáshoz enyveztettek külön, magánosan nem járnak." A büntetés kell
utána csúsznak és
logikáját
vasláncnak
a
ki
vétkezés
mérsékletét
:
nem vágjuk
lásért inát el
„Ha egy
hangsúlyozza:
példával
e
a jó gyermek-lónak
bot-
méltó,
:
hogy egy vétkét elszenvedjük annak, a kiben sok jókat
A
tapasztalunk."
„Mint a nap 'fejedelem
fényesebb
fonta
—
morúság jobbítja,
kötelét
de
volt,
úgy a
a
nyilvánul az eredeti
volt
eredete
^)
;
de
Holnap, holnap.
a
mestersége és segítsége
minden nyo-
és
nyakunkra rántotta." holnapot
Eva bnnek,
fonalát
istrángi
mert a halál
hogy bocsánatot
szava cras cras
^)
tle
pedig az ördög
kötélver
igérte Isten,
er
„Ádám
:
mivel
,
Ádám atyánk által
követeli:
így
csillagoknál:
többi
pattogó
áradó,
magyarázásában
anyánk
a
példaadását
erkölcse dicsségesebb legyen egyebeknél."
Micsoda
hun
hatalom
nyer,
senkinek eszedbe
a
Majd:
„Meg-
ki életét
meg-
ígérte.
Holló
nem
jusson,
„Majd ráérünk arra
hogy a
még.'*,
holló
— Noé bárkájából
kirekedett
ízetlen
„A
Hát ez:
tetett."
melyben
s
és a siránkozó
világ tenger.
Igen,
halakat
kisebb
a
—
46'
galamb bevémelynek vize
megeszik
a
na-
gyobbak." Hasonlításai a poétikus báj ellenállhatatlan maga-
sára
is
emelkednek;
„Szoptató
például:
tünknek az itjúság", vagyis a
kon
megtetszik.
is
Még
tej
inkább a
dajkája
éle-
minsége aggságunkövetkez: „Olyan
ne legyen az asszony, mint a hold, mely akkor fényes, mikor legmesszebb a naptól,
akkor
teljes,
mi-
setét,
kor a nap mellett vagyon."
Az Alkoránnak mennyben Ígér káprázatos
szövegét
gyar stílusban szemzí el:
hvös
szép kertek és jó
borokat
min
megfelel
„Ott,
örömeket
érzéki
pézsmaszagú
ágyakban, bársony pap-
pihés
bársony
öltözetben,
szép
nyos szép
tetszik és az
fák
öreg-
szemöldök leányokkal sétálunk bársovetett ágyakban dlünk, mikor kedvünknek^
fekete-szemíí,
szép
ma-
szines
úgymond Mahomed,
folyóvizek lesznek,
iddogálván,
lanok közt heverünk;
való
;
fáknak
lehajolván,
árnyékában jó
nyugszunk.
gyümölcscsel
ékes gyermekek tiszta kristály
s
Ott
az
kedveskednek,
ezüst pohárokban az
kútfbl oly gyönyörséges italt adnak, mint gyömbér,, st madár-hússal és sok kedves gyümöl-
zelzebil
az
csökkel
íme, sújtó
a
a hasonlatcsoport. Szikráznak mint az acélt
acél;
pöröly
éjfél
gyönyörködtetnek."
is
sulylyal esnek a ütése
;
világot
a barna
szórva
ellen.
Boldogtalan •Mi
ragyognak,
makacs koponyára, mint
kép
az,
mely
magyarázatra
a cíl velük ? érthetbbé tenni az eszmét.
szorul.
Ha
így
•
—
'
Pázmány ciráda,
ket,
látjuk
zaját,
Pázmán^^
gördülését,
melyek
oly "eTvel
csapódnak
Olvastukra :
a
meg bennün-
csevegését, a folyam rohanását,
a patak
fölséges
Vala-
köszöntjük
mesterkéletlen illata csap
virágok halljuk
érintését
stílus-
sebezi.
érzelmi tényez.
s
elevenít
természet
vízesés
a
hasztalan
mely az egész arányát, szépségét
szz
mezei
sem
hasonlata'
egyetlen
mennyi hatos gondolati a
—
47
sziklatömbök alá-
a
lelke-szikíájárórieválva,
bensnkhöz,
hogy
sajog
szinte
az a gyönyöftül.
A
modern
nem emel
filozófia
lasztó-falat az ész és szív
s
hogy
felel,
harmóniában.
nagy szív
E
rideg álláspontra az
tényez a legritkábban van
Valamint elvétve akad
nagy
és
elme
együtt
:
számba megy a klasszikus tartalmi
Az
alaki
velre
és
kiválólag
mgond viszont.
nyomasztólag
egyazon
lényben
szintúgy
kivétel
és
alaki összhang.
hat
a
Termés- aranyuk
emberei.
súlyos, sziklás-kövicses keretben foglalvák.
Mikes, Faludi,
Amadé
"Tyel515~^art almát?
kifejezend
Széchenyi, Kemény, Eötvös, Danielik
eszmék
az
a gyakorlati
van határ a kett között
igenis
egymásra utalt két
ez
mint
között,
érzék és közfelfogás észlelnek. élet azzal
oly érdemleges vá-
zenés
igen
Gyöngyösi,
nyelvében ki keres mé-
Kossuth, Arany, Petfi,
Tompa
nyújt-
ják a szlp alak és bels ritka frigyét.
Pázmány
az
utóbbiakkal
egyazon színvontilon tette
:
áll
taglalt
szempontból
elméjének, szívének sikerek dicsí-
tartalma irodalmi szakot tev, évihetetlen nyelven
ölt testet.
Leszámítva korával
vedélyes
kitöréseit,
élet-halálharc
melyeket
magyaráz
:
a
járó félszegségeit, szena
meggyzdésért
való
magyar bíboros Cicero min-
.
\
/
:
—
—
48
denkor tanító-mester ama nagy problémára nézve, mint kell igazai igazán^ jót jól írni.
Gregus Ágost szavai
„Pázmány írásai tudósok és közönséges emberek számára egyaránt élvezhetk és tanulmányul szolgálhatnak mindenkinek, ki magyar prózát akar írni, külöMily
mányokat.
számára
kik a nép
nösen azoknak,
készítenek
er van Pázmány
bóség és
fzésében, mily gazdagság szólása módjában."
Mvei
író ritkán
meg
felel
kifejezé-
gyökeres magyarság szó-
seiben, mily hajlékonyság és
Az
olvas-
^)
eszményeinek.
hirdetett
becsesebbek, mint maga. Burns, a tiszta tzhely,
vonzalom
szepltelen
édesszavú
dalosa
,
magán
élete
lehetsen homályos, Az írónak azon elnye, vagy hát-
ránya
hogy
van,
világ
elé
fáklyát
dalmukat.
A
alábukott
a
hogy
nem
szemhatáron
fejldött,
A de
,
tespedési
szaka
törte-
kora prózájának napja a
csillagok
ugyancsak
megrosk-adt, s
elvizenysödött.
a kenetes Faludi
:
iro-
vigasztalan kietlenség volna
teljében.
')
a
hitviták derekas szavajárása
nincs a kellemetes Mikes
dalmunk
a
a csillagok veszik át biro-
:
Pázmány,
gyéren tünedeztek el.
Ha
rendszerint
s
Mikor lemegy a nap
utóbb
lobogtatja,
nem is találja. Elsül ösvényen, melyre másoknak világított.
az
is
;
mezsgyét nem keresheti tett
de gondolatai
Pázmány élete eszméinek megtesteElször cselekedett, azután tanított pedig
kalauzoló
a
ki
tettei,
tartvák.
sülése vala.
a
nemcsak
Gregus: Jelesirók csarnoka. Pesti Napló 1854.
— A
régi seb
gondatlansággal,
híjával
s
aránylag fájóbb .az olsönél.
átlagos prózája aggódást kelt. Mondhatatlan
Jelenünk
zsarnok
kiújult
-
49
nemzetietlenül
zsurnalisztika, tépi
meg
ges tárcaszer
a
mely
a
hagyományt
írnak,
a
színpad,
mélyet járó s
a
ítélkezés
tekintélyt,
a töme-
termelés stílusa, kevés tisztes kivétellel,
igazán szomorító. Vissza az eredeti gyógyító-forráshoz,
melynek egyik kitev ere Pázmány.
id
Az szélroham
mány
csak
a
becse
az
esztendkkel
fénye
bevilágít
megelzte Lacordairet, és
tetlen.
míg a
kioltja a mécset,
tiszteletének
nek
kicsinyeknek
ki
árt.
Miképpen a
tíízárt növeli.
csak öregbül. sírboltjába.
elször
A
Páz-
nemzet
Gyakorlatban
monda: a
szeretet'
logikának megfelel formában ellenállani lehe-
TARTALOM. » Lap.
I.
A
mag'yar hitvita-irodalom átalános jellemzése
.
n.
...
5.
.
Pázmány munkái
15.
III.
Pázmány
nyelve, vonatkozásban köz-stílusunk jelen
szegségeivel
fél-
.29.
Ivq.c^
/-~r-^
^
3^'
