Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Esti tagozat Export-Import szakirány
VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT
Készítette: Csányi János Richárd
Budapest, 2005
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 4 1.
A FENNTARTHATATLAN FEJLŐDÉSTŐL A FENNTARTHATÓIG ............................................. 6 1.1. FENNTARTHATATLAN FEJLŐDÉS ................................................................................................................ 6 1.1.1.
Technikai civilizáció........................................................................................................................ 6
1.1.2.
Környezeti problémák megjelenése................................................................................................. 7
1.1.3.
Nemzetközi összefogás a környezetért............................................................................................. 8
1.2. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ........................................................................................................................ 9
2.
1.2.1.
Időrendi áttekintés........................................................................................................................... 9
1.2.2.
A fenntartható fejlődés környezeti dimenziója .............................................................................. 12
1.2.3.
A gazdaság szereplőinek feladatai a fenntartható fejlődés megvalósításában ............................. 15
KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ......................................................................................................... 21 2.1. A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA A VÁLLALATOK ÉLETÉBEN ................................. 21 2.2. TESTRE SZABOTT KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ....................................................................................... 25
3.
2.2.1.
A környezeti menedzsment kialakításának veszélyei ..................................................................... 25
2.2.2.
Környezeti menedzsment modellek változó kockázatok és piaci lehetőségek tükrében................. 26
A TESTRE SZABOTT KÖRNYEZETI MENEDZSMENT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI 36 3.1. KIR (KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER) ............................................................................ 36 3.1.1.
A KIR működése ............................................................................................................................ 37
3.1.2.
A KIR szabványok ......................................................................................................................... 45
3.2. A TISZTÁBB TERMELÉS ............................................................................................................................ 47
4.
3.2.1.
GONDOS BÁNÁSMÓD ................................................................................................................ 48
3.2.2.
ÖKO-MÉRLEGEK ........................................................................................................................ 51
3.2.3.
ÉLETCIKLUS VAGY ÉLETÚT-ELEMZÉS................................................................................... 52
KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁS A GYAKORLATBAN EGY MAGYAR
VÁLLALATNÁL................................................................................................................................................ 57 4.1. A DENSO GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG KFT. (DMHU) ............................................................................ 57 4.2. A DMHU KÖRNYEZETI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ..................................................................... 58 4.3. A DMHU KÖRNYEZETI MENEDZSMENTJÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE A KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN
................................................................................................................................. 62
Összegzés és kitekintés ................................................................................................................................ 65 SZAKIRODALOM............................................................................................................................................. 67 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 70
3
Bevezető Dolgozatomban a vállalatok környezeti menedzsment tevékenységét vizsgálom meg. A témát azért választottam, mert hasznos és aktuális és személyesen is érint. Aktuális szerintem azért, mert én hiszek a tudósoknak, akik azt állítják, hogy a fogyasztói társadalom pazarló, szennyező gazdálkodása már a földi létet veszélyezteti, és ezért gyors változásra van szükség. Mivel az állami szabályozás lassú, a fogyasztók környezettudatossága pedig nem bír még elég nagy befolyással, a vállalatok viszont kis változtatással, rövidtávon, nagy javulást tudnának elérni olyan intézkedésekkel, melyek környezeti és gazdasági téren egyaránt hasznot hozna nekik, ezért én a vállalati környezetvédelem mellett tettem le a voksomat. A téma aktualitásához sem fér kétség, mivel napjainkban egy magyar vállalat már itthon sem engedheti meg magának azt, hogy ne foglalkozzon megfelelő módon környezetvédelemmel. Személyesen pedig azért érzem magam érintve, mert egyrészt érdekel a napjainkban oly nagy szerepet játszó nagyvállalatok működése, aminek egyik legfontosabb és számomra legérdekesebb része a menedzsment. Másrészt úgy gondolom, hogy csak akkor vagyok hasznos tagja a társadalomnak, hogy ha megpróbálom a saját eszközeimmel etikus, környezetbarát irányba terelni annak működését. Ilyen eszköznek tekintem ezt a dolgozatot is, amelyet remélem haszonnal forgat majd a többi érdeklődő. Munkám célja bebizonyítani azt, hogy ¾ a tudomány mai állása szerint a vállalatoknak ökológiai, gazdasági és etikai okokból környezetileg fenntarthatóan kell működniük ¾ sikeres működésükhöz elengedhetetlen a környezeti tevékenység testre szabott menedzselése ¾ a vállalatok testre szabott környezeti menedzsment tevékenységgel környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóan tudnak működni. Kutatásaim során a magyarországi könyvtárakban és az világhálón fellelhető anyagokat használtam fel. Kutatási módszerem az összehasonlító vizsgálat volt.. Munkám a következőképpen épül fel: Az első fejezetben bebizonyítom azt, hogy szükség van a gazdaság fenntarthatóvá tételére. Először bemutatom, hogy a technikai civilizáció hogyan vezetett a mai környezeti problémák 4
kialakulásához, hogyan kezdtek el foglalkozni a problémákkal nemzetközi szinten, míg végül eljutottak a fenntartható fejlődés koncepciójáig. Ez után végig tekintem a fenntartható fejlődésről rendezett nagyobb konferenciákat, abból a szempontból, hogy hogyan változott a fenntartható fejlődés koncepciója és mit sikerült gyakorlatban megvalósítani belőle. Ezek után megvizsgálom, hogy a fenntartható fejlődésnek milyen környezeti követelményei vannak, majd bemutatom, hogy a legtöbb ország gazdaságának működése miért nem felel meg ezeknek, és végül megvizsgálom, hogy a gazdaság egyes szereplői – állam, vállalatok, fogyasztók – ebben milyen szerepet játszanak. A második fejezetben először bemutatom, hogy hogyan nőtt meg a környezetvédelem vállalatok életében játszott szerepe az idők folyamán, és hogy milyen kihívást jelent egy mai vállalat számára. Ezzel bebizonyítom azt, hogy a vállalatoknak tervezniük, szervezniük, tehát menedzselniük kell környezetvédelmi tevékenységüket. Ezt követően bemutatom azt, hogy a vállalatnak környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatai és piaci lehetőségei alapján milyen környezetvédelmi menedzsmentet érdemes űznie. A harmadik fejezetben a környezeti menedzsment gyakorlati megvalósítását nagyban elősegítő eszközök közül mutatok be néhányat, melyek különbözőképpen járulnak hozzá a környezetileg fenntartható vállalati működés eléréséhez. A negyedik fejezetben végül egy magyarországi vállalat példáján keresztül bizonyítom be azt, hogy testre szabott környezeti menedzsment segítségével lehet környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóan működni. Bemutatom környezetvédelmi tevékenységét (politikáját, céljait, a megvalósításhoz felhasznált eszközöket, és az ezekkel elért környezeti teljesítményét), majd megvizsgálom, hogy kockázatai és lehetőségei alapján milyen menedzsmentet érdemes űznie és hogy ebből mit sikerült megvalósítania.
5
1. A fenntarthatatlan fejlődéstől a fenntarthatóig 1.1. Fenntarthatatlan fejlődés Manapság az egész világon sokat hallani környezetvédelemről, környezetszennyezésről, környezetvédőkről.
Nem
ritka,
hogy
a
napilapok
külön
rovatot
szentelnek
a
környezetvédelem ügyének. A környezetszennyezés immár mindenhol a világon megjelent, és egyes felmérések szerint lassan olyan méretet ölt, hogy veszélyezteti a földi létet. A következőkben először bemutatom, hogy hogyan jutott el idáig az emberiség, majd azt, hogy hogyan kezdődött a nemzetközi összefogás a környezetszennyezés ellen.
1.1.1.
Technikai civilizáció
Az utóbbi fél évezredben gyorsan fejlődő tudomány és a technika sok változást indukált. A szén- és ércbányászat, valamint a fémkohászat fejlődése, a gőzgép feltalálása, illetve az intenzív mezőgazdasági termelés térhódítása lehetővé tette, hogy az ember a legkülönbözőbb körülmények és éghajlati viszonyok között is biztosíthassa legelemibb életfeltételeit. Különösen a hőenergiát mechanikai energiává átalakítani képes gőzgép jelentett forradalmi változást. Az emberiség történelmében először állt rendelkezésre olyan eszköz, amely nem a természet erőinek kihasználásán alapult (hiszen például a szél- és vízenergiát már korábban is ismerték és alkalmazták). A társadalmak szervezettségének növekedésével (az államrendszerek megszilárdulásával) kialakultak azok a feltételek is, amelyek révén az életfeltételek biztonságosabbá váltak. A higiénés viszonyok javulásának és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően növekedett az emberek átlagos életkora is. A nagy földrajzi felfedezések nyomán új életterek nyíltak meg, s ami a környezetvédelem szempontjából
fontos:
a
gyarmatvilág
kialakulásával
hasznosítására nyílt, lehetőség.
6
új
(természeti)
erőforrások
Kiteljesedett és világméretűvé vált a kereskedelem és a XVII. század második felében kezdődött ipari forradalom feloldotta a termelés jelentősebb fejlesztését addig akadályozó korlátokat Ennek köszönhetően felgyorsult az urbanizáció (városiasodás) is. Mindezek eredményeként a XIX. század közepére az emberiség száma meghaladta az egymilliárd főt, és gyorsuló ütemben növekedett tovább. A XIX. század vége, a XX. század eleje újabb fordulópontot hozott: a belsőégésű motor feltalálása, a villamos energia alkalmazása a fejlődés határtalannak hitt távlatait nyitotta meg. Az energiabőség mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés gyors bővülésében éreztette hatását. Éppen időben, hiszen az időközben kétmilliárd főre duzzadt létszámú emberiség igényei minden korábbi szintnél magasabbra növekedtek. A sok ember sok élelmiszert és ipari terméket igényel. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, valamint az áruszállítás gyors bővülése pedig a nyersanyagok, az energiahordozók fokozott ütemű kihasználását tették szükségessé.
1.1.2.
Környezeti problémák megjelenése
Az ipari forradalom időszakától - a korszerűtlen, magas szennyezés-kibocsátású ipari termelés hatására - természetesen már érzékelhető mértékben jelentkeztek lokális (helyi jelentőségű) környezeti problémák. A koncentrált füstgázszennyezés, a folyóvizek egyes szakaszainak ipari eredetű szennyeződése, a nagyvárosok közegészségügyi problémáira (az ivóvíz romló minősége, a szennyvíz elvezetése és elhelyezése stb.) válaszul általában olyan megoldások születtek, amelyek célja nem a szennyezés okának megszüntetése, hanem a következmény direkt hatásának csökkentése volt. A bajok érdemi orvoslása helyett a tünetek kezelését választották. E passzív védekezésnek jellemző módszere például a magasabb kémények építése, amellyel a közvetlen közelben élő lakosságot igyekeztek megóvni a koncentrált légszennyezéstől, nagyobb területre szétoszlatva a szennyezést, így csökkentve annak a kibocsátás közelében mérhető koncentrációját. A XX. század első fele a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra törekvés helyett az erőforrások birtoklásáért folytatott - világméretű - háborúk története. A II. világháborút követő újjáépítés és az ipari termelés megindítása is azzal a szemlélettel
7
folytatódott, hogy a termelésnek törvényszerű velejárója a környezetszennyezés, de a káros hatások lokális beavatkozásokkal megszüntethetők vagy legalábbis korlátok között tarthatók.
Hamarosan világossá vált azonban, hogy •
a termelés nagyarányú bővítése következtében az ásványi kincsek és nyersanyagok földi készlete belátható időn belül kimerül, illetve a nehezebben hozzáférhető készletek esetében a kitermelési költségek megsokszorozódnak,
•
a levegő és a vizek szennyeződése az alacsony hatékonyságú védekezés mellett nem marad lokális keretek között, hanem az egyes országok területének mind nagyobb hányadán, sőt - átlépve a politikai országhatárokat - kontinensnyi területen éreztetik hatásukat,
•
a termelés és a fogyasztás rendkívüli tömegű hulladékot eredményez, amely a talajba kerülve fejti ki szennyező, sok esetben az élő anyagot mérgező hatását,
•
a talajra jutó vegyületek beszivárogva elszennyezik a talaj- és rétegvizeket, alkalmatlanná téve azokat ivóvízként való felhasználásra.
1.1.3.
Nemzetközi összefogás a környezetért
A környezetkárosító folyamatok tarthatatlanságának felismerése cselekvésre ösztönözte a világ országainak vezetőit is. 1972-ben, Stockholmban - az ENSZ égisze alatt - "Az emberi környezet" címmel környezetvédelmi világkonferenciára került sor, amelyen a szakértők mellett számos kormány- és államfő vett részt. Bár a környezeti folyamatok javításában nem kerülhetett sor átütő erejű változtatásokra, a konferencia nyomán érezhetően növekedett a nemzetek közötti környezetvédelmi együttműködés. A következő két évtizedben nemzetközi egyezmények sora jött létre olyan fontos területeken, mint az ózonpajzs védelme, az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentése, a veszélyes hulladékok határokon keresztül történő szállítása, a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelme stb. A jó szándékú törekvések, a vitathatatlan eredmények ellenére számos újabb globális környezeti probléma jelent meg, illetve erősödött fel. Napjaink legsúlyosabb globális problémái a következők: 8
NAPJAINK LEGSÚLYOSABB GLOBÁLIS PROBLÉMÁI 1.ábra
A népességszám magas növekedési üteme
•
nagyobb területeket érintő édesvízhiány •
a
a
mind
klímának
az
emberi tevékenység következtében várható megváltozása • a
meg
nem
újuló
kitermelésének magas szintje
•
(fosszilis)
•
energiahordozók
a trópusi esőerdők irtása
a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése
Azóta világszerte sok javaslat született arra, hogy hogyan lehet elkerülni a környezeti válság elmélyülését. A javaslatok egy dologban megegyeznek: mindegyikük új irányt szab az emberiség fejlődésének. A legátfogóbb, a fejlődés lehetőségét a környezeti érdekekkel összhangba hozó elgondolás az 1992-ben (a Stockholmi konferencia 20, évfordulóján) Rio de Janeiró-ban
tartott
„Környezet
és
Fejlődés
Világkonferencia”
előkészítése
során
fogalmazódott meg. A koncepció, amely a fenntartható fejlődés nevet viseli, azóta már elterjedt a világban. A következőkben a fenntartható fejlődés koncepcióját vizsgálom.
1.2. Fenntartható fejlődés Az alábbiakban áttekintem, hogy a világkonferenciák során hogyan alakult ki a fenntartható fejlődés mai koncepciója. Mivel dolgozatomban vállalati környezetvédelemmel foglalkozom, így a fenntartható fejlődésnek a környezeti követelményeit mutatom be részletesebben, majd bebizonyítom, hogy a fejlett országok közül milyen kevesen felelnek meg ezeknek. Végül bemutatom a megoldási lehetőségeket általában, majd megvizsgálom, hogy az egyes gazdasági szereplők hogyan járulhatnak hozzá a megoldáshoz.
1.2.1.
Időrendi áttekintés
9
Stockholm után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagukban véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni őket a gazdasági
szektorok
tevékenységével.
Más
szavakkal:
a
környezetpolitikát
és
a
gazdaságpolitikát integrálni kell. Kezdett kialakulni egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A környezet és a fejlődés (angolul: environment and development) fogalma fokozatosan összekapcsolódott. 1984-ben az ENSZ közgyűlés határozatára megalakult a Környezet és Fejlődés Világbizottsága.
Elnökéül
Gro
Harlem
Brundtland
asszonyt,
Norvégia
akkori
miniszterelnökét kérték fel. Világbizottság négy évig működött, és 1987-ben fogadta el a Közös jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven, több millió példányban jelent meg. A Világbizottság fő feladata az volt, hogy vázolja fel az ezredforduló és az azt követő időszak várható tendenciáit, és tegyen ajánlásokat az új kihívásokra adandó új válaszokra. Ezzel egyúttal megalapozta egy következő ENSZ világkonferencia alapvető koncepcionális tételeit. A Brundtland-jelentés fő üzenete a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítése volt. A fenntartható fejlődés fogalmát nem a Brundtland Bizottság találta ki; abban az időben a szakirodalom már foglalkozott ezzel a témával, de kétségkívül tény, hogy a Közös Jövőnk jelentés tette széleskörűen ismertté. A Brundtland Bizottság szerint “a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek
kielégítését."(forrás:
„Oktatás
a
fenntartható
fejlődés
szolgálatában”
http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=118) A bizottság ajánlásainak figyelembevételével az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy 1992-re konferenciát szerveznek Rio de Janeiróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját. Ekkorra már a környezetvédelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben, hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel. Ezen a rendezvényen már Magyarország is részt vett. A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián: •
Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz
•
Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek. 10
•
Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.
•
Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező.
•
Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.
A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba. Úgy tűnt, hogy sikerült a világot egy új fejlődési pályára helyezni.
De mindez csak illúzió volt. 1997-ben az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésén áttekintették a Rio után eltelt öt év tapasztalatait, és sajnálattal állapították meg, hogy a riói elhatározásokból kevés valósult meg. Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy néhány év múlva újabb világkonferenciát hív össze. A helyszín Dél-Afrika, Johannesburg, az időpont 2002. augusztus 26-tól szeptember 4-ig. A rendezvény címe ENSZ Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről. A magyar küldöttség vezetője Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt, az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján pedig Szili Katalin, az országgyűlés elnöke képviselte Magyarországot. A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők: •
Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz
•
Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll.
A konferencia nem volt kudarc, de átütő új sikert sem hozott. Tény, hogy a riói nagy vállalások jelentős része nem teljesült. Ezért újabb ígéretek helyett a Konferencia visszatért a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. A dokumentumok megerősítették a korábbi elveket és a régebbi vállalások teljesítését szorgalmazták. A konferencia legnagyobb vívmánya az, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója is. Ennek megfelelően a célok közé bekerült például az, hogy 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, 11
akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt. Nagyobb hangsúly esett a környezetegészségügy kérdéskörére is.
Az idők folyamán tehát kialakult, hogy a fenntartható fejlődés három pilléren nyugszik: gazdasági, környezeti és szociális pilléren. Dolgozatomban a környezetvédelemmel foglalkozom ezért a következőkben azt vizsgálom, hogy milyen környezeti követelményeket támaszt az ember gazdasági tevékenységével szemben a fenntarthatóság.
1.2.2.
A fenntartható fejlődés környezeti dimenziója
A termeléshez az ember a természeti erőforrásokat használja fel. A fenntartható fejlődés szempontjából a természeti erőforrásoknak három csoportját szokás megkülönböztetni: •
megújuló természeti erőforrások /víz, biomassza stb./,
•
nem megújulók /ásványok/,
•
részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás).
A fenntartható fejlődés környezeti követelményei a következők:
¾ a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; ¾ a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; ¾ a kimerülő erőforrások felhasználási üteme ésszerű legyen, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.
Az emberiség nagy részének mai életvitele sajnos nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Pedig a legfejlettebb ipari országokban a környezetvédelem az egyik 12
legfontosabb cél és lakossági prioritás: a kormányok nemzeti környezetvédelmi programokat dolgoznak ki, s nemzetközi környezetvédelmi szerződéseket kötnek. A környezetvédelem beépül a nemzetközi szervezetek munkájába és a vállalati szférában is terjed a környezetirányítási rendszerek alkalmazása. Mindez azt a benyomást kelti, hogy a világnak ebben a térségében már megtalálták a megoldást, „a dolgok jó irányba mennek.” A hiba abban a felfogásban keresendő, ami szerint lehet nyugodtan növekedni, mert bár a gazdasági fejlődés (ez alatt a növekedés értendő!) megindulásával fokozódnak a környezeti ártalmak is, amint az országok belépnek a fejlettség 10 000$/fő-vel jellemezhető tartományába, a környezeti gondok újból csökkennek. A magyarázat erre az, hogy az alapvető szükségletek kielégítése után megjelenik a tiszta környezet iránti igény, és már pénzügyi lehetőség is van arra, hogy a különféle szabályozók életbe léptetésével a szennyezők megfeleljenek a követelményeknek: utólagosan elhárítsák, vagy fejlettebb technológiával megelőzzék a szennyezést. A tények viszont nem támasztják alá ezt az elméletet: a fejlett ipari országokban a természeti erőforrások és a környezeti elemek igénybevételének csak a hatékonysága javul, miközben az egy főre eső felhasználásuk továbbra is nő, s a kettő eredőjeként tovább romlik a környezet állapota, nő a terhelése. Jó példa erre az autós közlekedés: az autóállomány növekedése miatti légszennyezést nem képes kompenzálni az a javulás, amit a jobb technikai megoldások, a csökkenő üzemanyag-fogyasztást okoz. Kerekes Sándor és Kiss Károly a „Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában” című könyvében a következő számítással szemléltetik a jövőbeli tendenciákat: „Tételezzük fel, hogy a következő negyven évben azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági növekedés évi átlagos értéke 5%-os lesz. Emiatt az egy főre jutó GDP átlagosan mintegy ötszörösére, a föld népessége pedig a jelenlegi duplájára kb. 10 milliárdra nő. A duplázódó népesség egyre többet szeretne fogyasztani, ami a Föld számos régiójában nagyon is indokolt, hiszen például Ázsia túlnépesedett területein vagy Afrikában embermilliók éheznek és reményük is alig van arra, hogy életük során valaha is jól tápláltak legyenek. Ezek a számok viszont azt jelentik, hogy a környezet terhelését csak akkor leszünk képesek úgymond „szinten tartani”, ha a GDP 1$-jára jutó környezetterhelést (természeti erőforrásigény, káros emissziók, területhasználat, erózió stb.) a jelenlegi mintegy tizedére csökkentjük.” (Kerekes, Kiss 2001), 15.o. A GDP egységére jutó környezetterhelést két tényező csökkenti: 13
♦ A tudomány és a technika új távlatokat nyit a gazdaságban a környezetkímélő megoldások előtt, tehát csökken az új technológiák anyag – és energiaigénye, a kibocsátott szennyezés és a keletkező hulladék pedig kevésbé szennyezi a környezetet ♦ a GDP szerkezetén belül nő a szellemi vagy egyéb szolgáltatások hányada, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet A változásra pedig mindenképpen szükség van, ugyanis a fejlett ipari országok jelenleg jelentős mértékben túllépik a környezet regeneráló-asszimiláló képességét. Ezt bizonyítják az „ökológiai lábnyomra” vonatkozó számítások (M. Wackernagel, W. E. Rees: 2001, 104-113). Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy egy ember mennyire terheli meg a természeti környezetet földterületben kifejezve. Egy speciális módszer segítségével mindenfajta környezeti terhelés kifejezhető ebben a mértékegységben (ha/fő). A mezőgazdasági termékek fogyasztása esetén ez adott, mint ahogy a más földhasználattal járó tevékenységeknél is (útépítés, létesítmények területigénye) A szennyező anyagok kibocsátásánál az a természeti terület (zöld terület) a lábnyom nagysága, amely az adott szennyezés közömbösítéséhez (pl. a CO2 megkötéséhez) szükséges. Egyes számítások szerint a föld eltartó képessége 1,8 ha/fő felhasználást tenne lehetővé, de a tényleges ökológiai lábnyom 2,3 ha/fő, s így azt földi lakosonként fél hektárral túllépjük. E túlhasználatban a fejlett országok járnak az élen, alacsonyabb fejlettségi szinten az ökológiai lábnyom is kisebb. Az alábbiakban néhány általam kiválasztott ország ökológiai lábnyomával kapcsolatos adatait foglaltam táblázatba. NÉHÁNY ORSZÁG ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA Népesség 1997-ben Ökológiai lábnyom Jelenlegi
1. táblázat ökológiai Ökológiai deficit
(millió fő)
(ha/fő)
kapacitás (ha/fő)
(ha/fő)
Világ
5892,5
2,3
1,8
-0,5
USA
268,2
8,4
6,2
-2.,1
Nagy-Britannia
58,6
4,6
1,8
-2,8
Japán
125,7
6,3
1,7
-4,6
Hollandia
15,7
4,7
2,8
-1,9
Németország
81,8
4,6
2,1
-2,5
Finnország
5,1
6,3
9,6
3,3
Csehország
10,3
4,2
2,5
-1,7
Magyarország
10,-
2,5
2,-
-0,5
M. Wackernagel; W.E.Rees: (2001): 85.o.
14
A növekvő földhasználat mellett a Földön az ember rendelkezésére álló ökológiailag produktív föld folyamatosan csökkent az elmúlt évszázad alatt. A század elején a nyugati társadalmak lakója 1 hektáros láblenyomatot hagyott a bolygón, de még 5,6 hektár nagyságú ökológiailag produktív föld állt a rendelkezésére. Az 1990 környékén készült számítások szerint a fejlett országokban 3-5 hektárt foglaltak el, Amerikában a legnagyobbat, ahol 5,1 hektár volt az a bizonyos láblenyomat, és ezzel szemben már csak 1,5 ha ökológiailag produktív föld jut az emberre, s ebben a vadon is benne van, amit nem kellene semmi más célra nem kellene felhasználni. Mára tovább romlott az arány, s a ’nagyon fejlett országokban’ már 5-8 hektár teret foglal el egy ember. Ez az adat szintén cáfolja azt a feltételezést, hogy az egy főre jutó GDP meghatározott szintjének elérése után csökken a környezetkárosítás mértéke. Mindemellett az emberiség ökológiai lábnyoma a jövőben két okból is jelentősen nőni fog. Egyrészt a népesség 2040-re valószínűleg eléri majd a 10 milliárdot. Másrészt a fejlődő országokban is rohamosan nő a fogyasztás és ezzel együtt a kibocsátás. Jó példa erre Kína, melynek gazdasága növekedése az utóbbi évtizedben nem nagyon csökkent 10% alá. Márpedig egy világ, amelyen mindenki túlméretezett ökológiai lábnyomot hagy, nem lenne fenntartható – az egész emberiség ökológiai lábnyomának kisebbnek kell lennie a bolygó felszínének ökológiailag produktív részénél.
A fentiekből tehát egyértelműen következik, hogy sok országnak, köztük Magyarországnak is csökkentenie kell az ökológiai lábnyomát. Ehhez csökkennie kell az anyag – és energiafelhasználásnak, a kibocsátott szennyezés és hulladékok mennyiségének. Ezen célok eléréséhez a gazdaság összes szereplőjének felül kell vizsgálnia működését környezeti szempontból, tisztába kell jönnie felelősségével és feladataival. A következőkben bemutatom, hogy a fenntarthatóság környezeti szempontból milyen követelményeket támaszt a gazdaság egyes szereplői felé.
1.2.3.
A gazdaság szereplőinek feladatai a fenntartható fejlődés megvalósításában
Állam 15
A környezet szempontjából fenntartható gazdasági rendszer megteremtéséért elsősorban a választott kormányok a felelősek, amelyek a társadalom egészének érdekeit képviselik. A kormányok fektetik le a környezet javításának szabályait, míg a fogyasztók és a helyi közösségek gyakorolják azt a nyomást, amely a változtatáshoz szükséges. A kormánynak egyrészt olyan környezeti politikát kell alkalmaznia, amely a gazdaságot és az ökológiai kényszerítő erőket közelebb hozza egymáshoz, és ez által olyan irányt ad a piaci erőknek, amellyel el lehet érni a kitűzött környezeti célokat. Másrészt a környezetvédelmet integrálnia kell az egyéb politikákba, hogy az ott hozott döntéseknél figyelembe vegyék a környezeti
szempontokat.
A
kormányoknak
kell
gondoskodniuk
arról,
hogy
a
legnyereségesebb beruházások azok legyenek, amelyek a kímélik a természeti környezet. A kormányoknak kell olyan körülményeket teremteniük, amelyek arra késztetik az üzleti vállalkozásokat, hogy egyesítsék a rövid távú haszon követelményeit a társadalom hosszú távú érdekeivel. A fenti célok elérésére az államnak különböző eszközök állnak rendelkezésére, a szabályozástól a különféle adókig. A szabályozó eszközöknek két fajtáját alkalmazzák. Egyik részük a „command and control” kategóriába tartozik, ezek kötelezőek az érintettek számára. Ezeket nevezik direkt eszközöknek. Amennyiben valaki nem felel meg az ilyen jellegű előírásoknak, azt valamilyen szankcióval büntetik. Ezek az előírások eddig már sok javulást hoztak. Példaként említhető az, hogy az Egyesült Államokban a gázolaj ólomtartalmának korlátozása a gyermekek vérének átlagos ólomszintjét 37%-kal csökkentette 1976 és 1980 közt – sokukat megmentve az állandósult szellemi visszamaradottságtól. Ezek a törvények viszont nem bizonyulnak elég hatékonynak és hatásosnak. Gyakran csak egy másik problémára cserélik le az eredetit: a kibocsátási határértéknek megfelelni akaró vállalatok szűrőket szerelnek fel a kéményekbe, de a szűrőkben így is megragadnak a mérgező anyagok, amiket azután továbbra is ártalmatlanítaniuk kell. Emellett az előírás jellegű szabályok ritkán tágítják a technológiai határokat. Ha egy vállalattól megkívánják, hogy 50%-kal csökkentse a szén-dioxid kibocsátását, de ő eközben felfedez egy olyan lehetőséget, amelynek segítségével 90%-os csökkentést érhet el, semmi sem ösztönzi arra, hogy továbbmenjen az előírt értéknél. Sok problémát vet fel a bírságolás kérdése is. A kiszabott bírság a közelébe sem ér a környezetszennyezéssel elért haszonnak. Így a vállalatnak érdemesebb megfizetnie a büntetést. 16
A „command and control” típusú direkt vagy közvetlen szabályozó eszközöknél sokkal hatásosabbak a közgazdasági vagy piaci eszközök és az önkéntes megállapodások. A lényegük az, hogy adókkal, díjakkal vagy akár támogatásokkal teszik vonzóvá az érintettek számára a környezetkímélőbb működést. A haszonszerzésre berendezkedett üzleti vállalkozásokat, és a fogyasztókat így lehet a legjobban a környezetkímélő üzemmód felé terelni. Így válik a környezetvédelem a verseny részévé. Jó példa erre a termékdíj törvény.1. A termékdíj a környezet vagy annak valamely elemét terhelő vagy veszélyeztető termék után fizetendő. Mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére állapítják meg. Fontos kitétel, hogy a termékdíj fizetője egyes termékek esetében a termék elhasználódása után kötelezhető a visszavételre illetve a megfelelő kezelésre. A szabályozás előnyben részesíti a környezetbarát megoldást választókat. Ez a csomagolási hulladékok esetén azt jelenti, hogy részlegesen vagy teljesen mentesül a termékdíj fizetése alól az, aki gondoskodik a csomagolóanyagok visszagyűjtéséről és kezeléséről. Ha a törvény figyelembe veszi a piaci viszonyokat, akkor úgy szabja meg a termékdíjat, hogy az eldobható csomagolások termékdíjjal megnövelt ára magasabb legyen, mint az újratölthető csomagolások ára, így például az üdítőital gyártóknak jobban meg fogja érni, ha az üdítőitalt eldobható helyett újratölthető palackba töltik.
Az egyének, mint fogyasztók
A fejlett országok fogyasztói a bőség zavarában „szenvednek”. Termékek és szolgáltatások milliói közül válogathatnak. A különböző termékek és szolgáltatások különböző mértékben szennyezik a környezetet. A helyben előállított termék például környezetkímélőbb az import terméknél, mivel nem kellett annyit szállítani. Ha a vásárló a hazait választja, akkor megtakarít a világnak és magának egy nagy adag légszennyezést, valamint az elmaradt szállításnak köszönhetően csökken a valószínűsége, hogy kátyúzni kell az utat az ő pénzéből. Szempont ezen kívül még a termék csomagolása, feldolgozottságának mértéke és összetevői. Végül, de nem utolsósorban ellen kell állni a rengeteg teljesen felesleges áru és szolgáltatás
1
(12/2004. (VII.13.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes ter-mékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról.)
17
csábításának. A környezettudatos fogyasztó vásárlásánál figyelembe veszi ezeket a szempontokat. A környezettudatos fogyasztás pedig egyre terjed a világban. Hazai és külföldi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a környezetbarát termékek iránt egyre fogékonyabbak a fiatalabbak, magasabban képzettebbek, nagyobb jövedelemmel, magas fokú önmegvalósítási hajlammal és nem utolsósorban magas empátiás készségekkel és lelkiismerettel rendelkezők. Egyre növekvő számukat is felülmúlja jelentőségük, hiszen ők képezik azokat az innovatív csoportokat, véleményformálókat, akiknek hatására a társadalom széles rétegei számára is elfogadhatóvá válnak az új elvek és korlátok.
Vállalatok
Mára tudományosan bizonyított ténnyé vált, hogy a vállalatok nagymértékben felelősek a környezet rombolásáért, közülük is legfőképp az iparvállalatok tevékenysége jelenti a fő környezeti kockázatot. Ők azok, akik a világ nyersanyagkészleteinek nagy részét felhasználják, és átalakított formában a fogyasztók rendelkezésére bocsátják. Termelésük során rengeteg energiát, anyagot és vizet használnak fel, és a termékek mellett sok szennyezőanyagot és hulladékot bocsátanak ki. Végül a kibocsátott termékekből is hulladék keletkezik. A hulladékok nem megfelelő tárolása és kezelése, valamint a felelőtlen működés az utóbbi évtizedekben rengeteg katasztrófát okozott, amelyek közül a legnagyobbak több tízezer ember életét követelték, és óriási kárt okoztak a flórában és faunában. Ilyenek voltak az amerikai Dow Chemical vegyipari cégnek az indiai Bophal-ban lévő leányvállalata által okozott vegyi szennyezés, a Csernobili atomreaktor robbanása és a kanadai Valdez olajvállalat olajtankerének elsüllyedése. Magyarország is sok környezeti katasztrófa történik évente a vállalatok felelőtlensége miatt. Két – véleményem szerint - kirívó példát szeretnék megemlíteni. Az egyik a 2002-es tiszai ciánszennyezés, amiért egy Romániában működő kanadai, aranybányászattal foglalkozó cég volt a felelős. A vállalat az aranykitermeléshez használt nagy mennyiségű, rendkívül mérgező ciánt hanyagul tárolta, amiért az beleömlött a telephelyhez közeli folyóba, melyen keresztül eljutott a Tiszába és végighaladt annak magyarországi részén, megdöbbentő pusztítást végezve a folyó flórájában és faunájában. A másik eset 2004 augusztusában történt Magyarországon, Esztergomban, ahol egy dorogi székhelyű, veszélyes hulladék kezelő vállalat telephelyéről több mint 100 köbméter szennyezőanyag került a Kenyérmezei-patakba, 18
majd onnét a Kis-Dunába, s az ivóvízellátást biztosító parti kutak közelében. A vállalat ráadásul nem értesítette azonnal a hatóságokat. De miután értesítette, a hatóságok nem adták rögtön a lakosság tudtára az esetet. Ezért aztán többen meg is betegedtek, miután ittak a szennyezett vízből. A kármentést mindemellett hátráltatta az, hogy a szennyezést okozó vállalat több napig nem tudta megmondani, hogy milyen és mennyi veszélyes anyag jutott a vízbe. A későbbi vizsgálatok az ólomszennyezés határértékének 200-szorosát, a higany egészségügyi határértékének 30-szorosát állapították meg. Mindez nem történt volna meg, ha a vállalat – aki egyébként rendelkezett az ISO 14001-es szabvány szerint felépített és tanúsított környezetirányítási rendszerrel2 – megfelelő gondossággal tárolja a veszélyes hulladékot.
A többi szektor résztvevője is szennyezi a környezetet. Így a szolgáltatók és a kereskedők is. Egy bank a tevékenysége során persze nem használ fel jelentős mennyiségű anyagot és energiát, viszont rajta áll, hogy hitelhez juttatja-e a környezetszennyező vállalatokat vagy sem. Ugyanígy a kereskedő sem gyakorol közvetlenül jelentős fizikai hatást a környezetre. Közvetetten viszont igen nagy befolyást tud gyakorolni a környezet állapotára azáltal, hogy a beszerzésbe beépíti a környezeti szempontokat, ami lehetővé teszi számára azt, hogy a helyettesítő termékek közül a környezetre kevésbé károsat listázza be.
Mindemellett a globalizáció korában a vállalatok rendelkeznek a világ tőkeállományának nagy részével (a nagyvállalatok éves jövedelme meghaladja számos ország bruttó nemzeti termékét), ami a termelési - és termékszerkezet környezetbaráttá tételéhez, az ehhez szükséges
új
technológiák
és
termékek
kidolgozásához,
valamint
a
fogyasztók
környezettudatosabbá formálásához szükséges. A neoliberalista közgazdaságtanon alapuló globális gazdaság egyik fő jellemzője ráadásul az, hogy a vállalatok erős tárgyalási pozícióikat kihasználva egyre jobban kivonják magukat az állami szabályozás alól, vagy aktív lobbitevékenységgel meggyengítik a születő törvényeket, melyek a környezet védelmét szolgálnák, ezzel plussz terheket róva a vállalatokra. Ha pedig a vállalatot sem a piac, sem az állam keze nem tereli a jó irányba, akkor csak a saját lelkiismeretén múlik, hogy mennyire veszi figyelembe működése során a környezetet.
2
Lásd 3. Fejezet
19
A vállalatok tehát fokozott mértékben felelősek a környezet állapotának romlásáért és helyreállításáért. Dolgozatom további részében részletesebben megvizsgálom a vállalatok és a környezetvédelem kapcsolatát. Fő célom bemutatni azt, hogy milyen belső átalakuláson kell végigmenni a vállalatoknak ahhoz, hogy gazdasági tevékenységük összhangba kerüljön a környezeti érdekekkel.
20
2. Környezeti menedzsment A környezetvédelem nagy mértékben befolyásolja egy mai vállalat sikerét. Ez nem mindig volt így. Az első pontban bemutatom, hogy hogyan változott a környezetvédelem vállalatok életében betöltött szerepe az idők folyamán és részletesen megvizsgálom, hogy milyen kihívást jelent egy mai vállalat számára. Ezután bemutatom azt, hogy a vállalat hogyan tud ezeknek a kihívásoknak megfelelni testre szabott környezeti menedzsment segítségével.
2.1. A környezetvédelem szerepének megváltozása a vállalatok életében A környezetvédelmet mint funkciót a vállalatok jó ideig csak külső kényszer (hatóságok, piaci kényszer, szabványok stb.) hatására teljesítették, a vállalat eredeti céljai között a környezetszennyezés elkerülése nem szerepelt. A környezetvédelem abszolút reaktív jellegű volt: egyetlen célja a jogszabályokban előírt határértékek betartása volt. A környezetvédelmi tevékenységet ezért nem is kellett tervezni és beépíteni a vállalati szervezetbe. Ahol a törvény előírta, ott alkalmaztak környezeti megbízottat, illetve néhány nagyvállalat létrehozott környezetvédelmi csoportokat és osztályokat is, azonban a legtöbb esetben ezek sem a környezetvédelemmel összefüggő vállalati tevékenység irányítására, hanem a központilag előírt adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségek teljesítésére és a vezetők felelősségének csökkentésére lettek létrehozva Kerekes Sándor és Kindler József “Környezeti menedzsment” c. könyvükben a környezetvédelmi
osztályok,
megbízottak
tevékenységét
találóan
“a
halottkém
tevékenységéhez” hasonlítják, mivel a hagyományos vállalati szervezeti sémában e szervezetek tevékenysége általában kimerült az események utólagos regisztrálásában. (Kerekes S., Kindler J [1997]: 52.o.) A környezetvédelmi tevékenységet ezért egyáltalán nem tekintették hasznosnak. A környezetvédelem társadalmi megítélésének változásával azonban lassan kezdett megnőni a környezetvédelem vállalatok életében játszott szerepe is.:
21
Az érdekelt felek számának növekedése Mára jelentősen megnőtt azoknak az érdekcsoportoknak a száma, akik megfogalmazzák a vállalat környezeti teljesítményével kapcsolatos elvárásaikat. Ha a vállalat nem igyekszik megismerni ezeket az elvárásokat és megfelelni nekik, az rontja a versenyképességét. Márpedig ha romlik a versenyképessége, akkor piacot veszíthet és ez a veszteség akár végleges is lehet a számára. A környezettudatos vállalat ezért már tevékenységének tervezése során figyelembe veszi azt, hogy az érdekelt felek milyen igényeket támasztanak környezetvédelmi teljesítményével szemben, így azok számára többé nem kockázati tényezőként, hanem lehetőségként jelennek meg. A következőkben bemutatom, hogy kik az érdekelt felek, hogyan érinti őket a vállalat környezetvédelmi tevékenysége és hogy ez milyen lehetőséget és/vagy kockázatot jelent a vállalat számára.
A pénzintézetek és biztosítók saját kockázatuk csökkentése érdekében egyre részletesebb beszámolót követelnek a vállalattól környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatban. A jó környezeti teljesítményű vállalat jobb esélyekkel indul a hitelek megszerzéséért, illetve olcsóbban köthet biztosítást. A jövő tendenciája az is, hogy a bankok államilag támogatott hiteleket nyújtanak a környezetvédelmi fejlesztésekre, illetve kedvezményes hiteleket biztosítanak a javuló környezeti teljesítményt felmutató cégeknek. Ilyen hitelek elnyerésével versenyelőnyre lehet szert tenni.
A lakosságot és a környezetvédőket nem érdekli a vállalat versenyképessége, csak az, hogy tevékenységével ne kockáztassa az emberek egészségét, és ne veszélyeztesse az állat – és növényvilágot. Amennyiben a vállalat nem így tesz, úgy a lakosság és a zöldek együtt igen nagy nyomást tudnak gyakorolni a közvéleményre a médián keresztül, aki előszeretettel foglalkozik a környezetszennyező vállalatokkal. Ennek köszönhetően romlik a vállalat megítélése és ez által a versenyképessége is.
A média aktívan foglalkozik környezetvédelemmel, ezen belül a vállalatok környezetvédelmi tevékenységével is. A jó környezeti teljesítményt felmutató vállalatok
számára
ez
lehetőség,
Ha
például
egy
vállalat
példamutató
környezetvédelmi tevékenységével díjat nyer, és az megjelenik a médiában, akkor javul a megítélése. Ha viszont környezeti katasztrófát okoz, az másnapra biztosan 22
megjelenik minden médiumban, és ez persze jelentősen rontja a megítélését. Márpedig a vállalat megítélése több szempontból is befolyásolja a versenyképességét. •
Elveszti a fogyasztók bizalmát, akik féltik egészségüket, ezért nem szívesen vásárolnak egy rossz hírű vállalattól.
•
Amennyiben a cég egy másik vállalat beszállítója, úgy könnyen elvesztheti pozícióját, mert vásárlója nem akarja megkockáztatni azt, hogy miatta ő is rossz hírbe kerüljön.
•
A hatóságok rászállnak a vállalatra, és az ellenőrzések során a többi szabálytalanságra is fény derülhet.
•
Az aktuális politikai ellenzék nyomást gyakorol a kormányra: rögtön azzal vádolja, hogy nem működteti megfelelően a környezeti felügyeletet, ezért a kormánynak példát kell statuálnia, ami “jobb esetben” egy nagy összegű bírságot jelent, rosszabb esetben akár be is vonhatja a vállalat működési engedélyét, amit addig nem kap vissza, amíg nem teszi a szükséges javító intézkedéseket.
•
A katasztrófa miatt megromlott image helyreállítására és a megkövetelt javítási intézkedésekre hirtelen sok pénzt kell költeni, ami jelentősen rontja a versenyképességet. Ráadásul a fejlesztésekhez hitelre is lehet szükség, amihez a vállalat a fent említett okból kifolyólag valószínűleg drágán fog hozzájutni.
A fogyasztóknak a vállalat által gyártott termékekkel és az általa nyújtott szolgáltatásokkal szembeni minőségi elvárásai környezeti szemponttal bővültek. Egyre nő a környezettudatos vásárlók száma, akik vásárlásaik során fokozottan figyelembe veszik a gazdasági szempontok mellett a környezeti szempontokat is. Ezek a fogyasztók nem vásárolnak olyan vállalattól •
amely a múltban környezeti katasztrófát okozott
•
akiről köztudott, hogy rengeteg erőforrást használ fel és nagymértékben szennyezi a környezetet és nem is tesz erőfeszítéseket ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására.
Manapság már szinte minden fejlett országban vannak olyan civil szervezetek, akik értékelik a vállalatok tevékenységét környezeti szempontból, és lerántják a leplet a 23
nagy szennyezőkről. Az egyre bővülő adatbázisokból a környezettudatos fogyasztó kiválaszthatja a környezetkímélő vállalatokat és a környezetbarát termékeket. A piaci torta zöld szelete egyre bővül, és csak azok a vállalatok tudnak belőle lehasítani, akik eleget tesznek a fogyasztói igényeknek.
Az alkalmazottak sokkal jobban tudnak azonosulni egy olyan munkáltatóval, aki óvja környezetét. Az igazán megbízható, elkötelezett, lelkiismeretes szakemberek messze elkerülik az olyan vállalatokat, amelyek a rövid távú haszon érdekekében feláldozzák a környezetet.
Pozitív környezeti kommunikáció A mai körülmények közt a vállalat már nem elégedhet meg annyival, hogy folyamatosan javítja a környezeti teljesítményét. Ezirányú tevékenységét kommunikálnia is kell érdekelt felei felé. Ehhez ismernie kell azokat a csoportokat, akiket érint, fel kell mérni igényeiket, meg kell szereznie a releváns, hiteles adatokat és a megfelelő kommunikációs forráson keresztül ezeket el kell juttatnia az érintettek felé.
A hatékonyság növelésének kényszere
Mint ahogy feljebb már utaltam rá, a fenntartható fejlődés megvalósításának egyik feltétele az, hogy csökkenjen az anyag és energiafogyasztás, illetve a hulladék-kibocsátás. Ez egyrészt a nyersanyagok és energiák árának emelkedésén, másrészt a másik pedig a szabályozás szigorodásán keresztül valósul meg. Ez a tendencia megfigyelhető az EU-ban általában és Magyarországon is. A környezettudatos vállalat részben erre reagálva, tehát gazdasági okokból, de ettől függetlenül is, környezeti megfontolásból igyekszik környezetbarát technológiákat alkalmazni, környezetbarát termékeket kifejleszteni, és egész működését környezetbaráttá alakítani. Így egyrészt csökkenti a fajlagos anyag – és energiafelhasználását, ezáltal csökkennek a fajlagos költségei. Másrészt folyamatosan csökkenti szennyező anyag és hulladék kibocsátását, így kevesebb szennyvízdíjat kell fizetnie és kevesebb hulladék ártalmatlanításáról kell gondoskodnia. Mindkettő költségcsökkentő és versenyképesség növelő hatással jár. A vállalat ez által versenyelőnyre tehet szert azokkal szemben, akik nem veszik figyelembe az aktuális trendet. 24
A fentiekből megállapítható, hogy a környezetvédelem ¾ a piaci verseny részévé vált, alapvetően befolyásolhatja a vállalat versenyképességét ¾ már nem csupán a hatósági szabályok kielégítésére korlátozódik, így nem csak termelési szinten kell beavatkozni, hanem szinte az összes többi vállalati funkciónak (K+F, irányítás, marketing, jogi osztály stb.) részt kell vennie a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységében. ¾ A környezeti követelmények folyamatosan változnak, nehezen láthatóak előre és nehezen befolyásolhatók Mindezekből számomra az következik, hogy a vállalatoknak tervezniük, szervezniük, ellenőrizniük kell környezetvédelmi tevékenységüket. Ehhez szükségük van egy jól működő környezeti menedzsmentre.
2.2. Testre szabott környezeti menedzsment Az alábbiakban bemutatom, hogy a vállalatok milyen szempontok figyelembevételével tudják “testre
szabni”
környezeti
menedzsment
tevékenységüket,
és
hogy
a
különböző
kkörülmények közt milyen konkrét feladatok hárulnak a vállalatokra.
2.2.1.
A környezeti menedzsment kialakításának veszélyei
A vállalkozás környezeti érzékenységének értékelését illetően a menedzsment kétféle hibát követhet el (Kerekes S., Kindler J. 1997: 42): 1. Alul- vagy túlbecsülheti a környezeti kihívásban rejlo üzleti lehetoségeket a vállalat jövobeni fejlodése szempontjából. 2. Túlértékelheti vagy bagatellizálhatja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat. A vállalat versenyhelyzete szempontjából bármelyik hiba súlyos következményekkel járhat:
25
♦ Amennyiben a vállalatvezetés nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlo kedvezo üzleti lehetoségeket, kiszorul egy egyre bovülo környezetvédelmi piacról, ami a vállalat jövobeni növekedési lehetoségeit veszélyezteti. ♦ Ha túlértékeli a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatti fenyegetettséget, esetleg felhagy az egyébként jövedelmezo tevékenységekkel, ami ismét üzleti lehetoségeit korlátozza. ♦ Ha túlértékeli a környezetvédelemben rejlo üzleti lehetoségeket, esetleg olyan fejlesztésekbe fog, amelyekbol nem származik elegendo bevétele. ♦ Ha viszont nem fordít megfelelo figyelmet a vállalat környezeti teljesítményére, akkor lemarad a fejlesztésben és nem lesz képes megfelelni a szigorodó követelményeknek, illetve meggyulik a baja a környezetvédo csoportokkal. Ez végül akár a vállalat megszunéséhez is vezethet. Az utóbbi néhány évtizedben több környezeti menedzsment rendszer szabvány született és terjedt el. A szabványt alkallmazóknak figyelniük kell arra, hogy nem elég a rendszert a szabvány alapján kiépíteni és a tanúsítványt megszerezni, hanem megfelelően működtetni is kell. Nyilván vannak a jó környezeti menedzsmentnek általános érvényu jellemzoi, de ettol még a vállalat külso és belso meghatározottságát figyelembe vevonek, vagyis testre szabottnak kellene lennie.
2.2.2.
Környezeti menedzsment modellek változó kockázatok és piaci lehetőségek tükrében
Endogén és exogén kockázatok A vállalat környezeti menedzsmentjét egyrészt az befolyásolja, hogy mekkora kockázatot jelent számára a környezetvédelem. Kockázat alatt itt „valamely, az élővilágot érintő veszély vagy fenyegetettség bekövetkezésének valószínűségét és a bekövetkezett esemény által kiváltott következmények súlyosságát” értem. (Kerekes S., Kindler J. 1997: 46) Egy vállalat tevékenységének környezeti kockázata nemcsak a vállalat tevékenységén, gondosságán múlik, hanem azon is, hogy tevékenységének mik a tágan vett környezeti következményei, ami számos, a vállalaton kívülinek tekinthető tényezőnek is függvénye. A tágan vett környezeti következmények közé sorolhatók a természeti környezet által befolyásolt 26
következmények mellett azok is, amelyek a társadalmi környezetben gyökereznek. A társadalmi reakciókat nem közvetlenül a tények, hanem a tényekről alkotott elképzelések befolyásolják. Ugyanazokat a tényeket, adatokat a "környezeti tényezők" különbözősége miatt általában a "szakemberek" és a "laikusok" eltérően értékelik. Kerekes és Kindler “Környezeti menedzsment” című munkájukban a kockázatokat két csoportra osztják fel. Az egyik csoportba sorolják a benső és a helyzettől függő kockázatok vállalati menedzsment által közvetlenül befolyásolható részét. Ezeket nevezik endogén kockázatoknak, míg a tágan vett külső környezet által meghatározott részt exogénnek. Az endogén kockázatok kezelhetők az alkalmazott anyagokkal és technológiákkal, valamint humán erőforrásokkal, ezek határozzák meg ugyanis a vállalat által alkalmazott inputokat és outputokat, és ezek határozzák meg az üzemzavarok gyakoriságát és lefolyását is. Az exogén kockázatok közé tartozik a vállalat geográfiai és szociális elhelyezkedése, a környezet ökológiai jellemzői, a biodiverzitás, a széljárás, de ugyanúgy a demográfiai viszonyok (a lakosság surusége, kor szerinti megoszlása, jövedelmi viszonyai stb.) illetve olyan jellemzők is, mint a rendelkezésre álló infrastruktúra (úthálózat, telekommunikációs viszonyok, veszélyelhárító rendszerek kiépítettsége), a környező lakosság iskolázottsága, környezeti attitűdje, a foglalkoztatottság állapota, a politikai intézményrendszer stb. (Kerekes S., Kindler J. 1997: 47) A két dimenziót azért fontos megkülönböztetni, mert míg az elso dimenzióval – a vállalat belső meghatározottságából származó környezeti veszélyekkel – a vállalati menedzsment és a szabályozó hatóságok egyaránt behatóan foglalkoznak, addig a külső meghatározottságnak a kockázatra gyakorolt hatása rendszerint elkerüli mind a szabályozó hatóságok, mind a vállalkozások figyelmét, és rendszerint csak utólag, a katasztrófák bekövetkezése után szereznek tudomást a jelentőségéről. Magyarországon a legfontosabb exogén tényezők, amelyek növelik a vállalatok környezeti kockázatát: a)
A
nem
egyértelmű
környezeti
felelősségi
viszonyok:
a
környezeti
felelosségbiztosítási rendszer még születőfélben van. b) A környezetvédelmi infrastruktúra fejletlen: •
a
környezetvédelmi
szolgáltatások
fejletlenek,
a
környezeti
hatástanulmányok, illetve a környezeti auditálás elvégzésére alkalmas szakértők minősítése megoldatlan, 27
•
a veszélyes hulladékok lerakására, illetve elégetésére szolgáló kapacitások szúkösek, egy részének a múszaki színvonala nem kielégítő,
•
a csatornahálózat és a szennyvíztisztító kapacitások szűkösek,
•
a szennyező fizet elv következetes alkalmazása a monitoring rendszer hiányosságai miatt nem oldható meg,
•
a vészelhárító rendszer kiépítettsége eseti, technikai felszereltsége bizonytalan.
c) Társadalmi, politikai, intézményrendszeri fékek •
a környezetvédelem a kialakuló demokráciában gyakran túlpolitizált, egyegy környezeti konfliktust különféle politikai erők esetleg saját érdekeiknek megfeleloen használnak fel,
•
az együttműködő konfliktus-megoldásnak nincsenek hagyományai a magyar társadalomban, ezért nehéz ésszerű kompromisszumokat tető alá hozni,
•
az ország gazdasági fejlettsége és a lakosság környezeti elvárásai nincsenek összhangban (közel nyugateurópai környezeti tudat néz farkasszemet egy elavult technológiájú iparral).
A vállalatok környezeti kockázatait csökkentő relatív előnyök Magyarországon: a) Viszonylag stabil, szélsoségektől mentes, kiszámítható politikai rendszer. b) A környezeti szabályozás néhány éves késéssel követi a nyugateurópai szabályozást, tehát tervezhető. c) Jólképzett, fegyelmezett munkaerő, ami csökkenti a termelési kockázatokat, d) A lakosság átlagos iskolázottsága magas, ami kedvező kommunikációs lehetőségeket teremt. (Kerekes S., Kindler J. 1997: 48) Kerekes és Kindler a vállalatokat a környezeti kockázatok miatti érintettségük alapján, a környezeti funkció érzékenysége szempontjából négy fő csoportba sorolja:
A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELMI FUNKCIÓ SZEREPKÖRE A VÁLLALAT MŰKÖDÉSÉNEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATA ALAPJÁN
28
2.ábra
A vállalat belső (endogén) környezeti
nagy B üzemi, szintu
kicsi
C stratégiai
gyáregységi
A támogató
kicsi
D változó
nagy
A vállalat külső (exogén) kockázatai
(Kerekes S., Kindler J. 1997: 50)
Az A csoportba (kicsi-kicsi) tartoznak azok a vállalatok, amelyek kis szennyezőanyag kibocsátásúak és szennyezőanyagaik nem károsítják jelentősen a bioszférát, valamint a szennyezés által érintettek köre sem jelentős. Olyan vállalkozásokra kell itt gondolni, amelyek inputja (nyersanyaga) nem kimerülő erőforrás, a tevékenység nem energiaintenzív és nem kapcsolódik a tevékenységhez nagy volumenű szállítás stb. Ilyen vállalkozások körébe sorolhatóak például a tömeggyártások köréből a fejlett technológiát alkalmazó textilipart, müszeripart, bizonyos élelmiszeriparokat stb. Ezeknél a vállalatoknál a környezetvédelmi funkciónak támogató jellegűnek kellene lenni, a vállalati stratégiára nincs és nem is kell, hogy jelentős befolyása legyen. A vállalat számára elegendő, ha betartja a környezetvédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket. A környezetvédelmi osztálynak szerintünk nem közvetlenül a felsővezetés irányítása alá kellene tartozni. A B csoportba (nagy-kicsi) azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek szennyezőanyag kibocsátása jelentős volumenű, vagy a szennyezőanyag természete miatt ökológiai hatásait tekintve veszélyes, viszont előnyös földrajzi elhelyezkedésük, illetve a kedvező környezetvédelmi infrastruktúra miatt ezen kibocsátásoknak az egészségügyi, ökológiai következménye viszonylag kisebb. Ide tartoznak azok a vállalatok is, amelyek jelentős felhasználói olyan kimerülő erőforrásoknak, amelyek az adott országban viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Ezeknél a vállalatoknál a környezeti funkció szerepe 29
jelentősebb kellene, hogy legyen, mint az első csoportba tartozóknál, esetleg egy-egy üzem vagy technológia szempontjából meghatározó jelentőségű is lehet, de a környezetvédelmi problémák üzemi szinten jelentkeznek és üzemi szinten kezelhetőek is, nem igénylik a felsővezetés közbeavatkozását. Célszerűen feladatuk lehetne részben a környezetvédelmi technológiák fejlesztése és adaptálása, valamint a monitoring rendszer működtetése, részben a környezetvédelmi hatóságokkal, a környező lakossággal, illetve környezetvédő csoportokkal való kapcsolattartás. A D csoportba (kicsi-nagy) azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek környezetszennyezése nem jelentős, vagy mert nem nagyvolumenű inputokkal dolgoznak, vagy mert korszerű technológiával és kis emisszióval termelnek, vagy mert nem közvetlenül ők szennyezik a környezetet (mint pl. a turizmus, aminek közlekedési, illetve energiafelhasználási implikációi jól ismertek, vagy a gyorsétkeztetés, amely csomagolóanyag pazarlása miatt került a környezetvédők támadásának kereszttüzébe), így szennyezésük folyamatos egészségügyi – környezeti hatása sem jelentős, viszont miután nagy tömegeket és területeket érint vagy érinthet a szennyezés, vagy a következmények, esetleg azok társadalmi megítélése lehet súlyos, a felsővezetés figyelmét és közbeavatkozását igényelhetik, sőt esetenként döntően befolyásolhatják a vállalat működését. A C csoportba (nagy-nagy) azok a vállalatok tartoznak, amelyek a nagyvolumenű inputok vagy a jelentos emisszió, esetleg a szennyezőanyagok természete miatt jelentős környezetszennyezők és ráadásul a szennyezés környezeti következményei a kedvezőtlen természeti körülmények, illetve demográfiai-társadalmi viszonyok miatt nem tompulnak, hanem inkább felerősödnek. Egy erősen iparosodott zónában egy újabb emissziós forrás komoly problémákat okoz, de természetesen az is komoly gondot jelenthet, ha egy vegyi üzem véletlenül egy üdülőövezet szomszédságába települt. Megeshet, hogy a környező lakosság válik érzékennyé bizonyos szennyezésekre és ez okoz problémát a vállalatnak. Számos ilyen esetről tudunk, például a veszélyes hulladékok égetésével, ill. lerakásával kapcsolatban. Ezeknél a vállalatoknál a környezetvédelem a vállalati stratégia fontos eleme, ilyenkor szerintünk a vállalati felsővezetés szintjén kellene kezelni a környezetvédelmi funkciót. Természetesen a négy csoport közti határvonalak nem élesek, hiszen a csoportképzo ismérvek definiálása és mérése önmagában is kérdéses. Nyilván a jellemzok súlyozása is befolyásolja, hogy adott vállalatot ki melyik csoportba sorol. Talán fontosabb azonban annak 30
hangsúlyozása, hogy a körülmények változása miatt is változhat, változik a vállalat helyzete. Vagyis a menedzsment számára a helyzetértékelés nem egyszeri, hanem folyamatos feladat. A vállalat tevékenységének környezeti kckázatától függo vezetési szinten kell, hogy foglalkozzon a környezetvédelemmel és a környezetvédelmi osztály tevékenységét is az kellene, hogy meghatározza, hogy a stratégiai háló melyik mezojébe tartozik. Az alábbi táblázat a a támogató (A), illetve a stratégiai (C) mezobe tartozó vállalatok környezetvédelmi osztályainak fobb specifikumait hasonlítottuk össze a teljesség igénye nélkül.
A TÁMOGATÓ ÉS A STRATÉGIAI SZEREPKÖRU KÖRNYEZETVÉDELMI FUNKCIÓ HELYZETÉNEK ÉS FOBB TEVÉKENYSÉGEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2.táblázat
Támogató (Support)
Tevékenység (Activity)
Középvezetoi részvétel, Vezetési szint a környezetvédelmi bizottság létrehozása nem kritikus Alacsonyabb szintu A környezeti lehet menedzsment beszámoltatási szintje Van némi ido a hiba A környezeti mekijavítására nedzsment nem kielégíto muködése esetén A költségek Költséggazdálkodás optimalizálása a fontos Speciális képzés a szakemberek és a középvezetok számára Az emissziók csökkentése Monitoring és beavatkozás Az eloírásoknak való megfelelés A csúcstechnológiáktól való néhány éves elmaradás elfogadható
Stratégiai (Strategic) Felsovezetoi részvétel elengedhetetlen: a környezetvédelmi bizottság kulcspozícióban van Nagyon magas (közvetlenül az igazgatóság elnökének vagy a vezérigazgatónak) Jelentos és azonnali beavatkozásra van szükség
A kockázatok csökkentése a fontos, a költségek másodlagosak Oktatás, képzés A társaság egészére kiterjedo, speciális tréning a felso- és középvezetok számára A vezetés célja Kiemelkedo környezeti teljesítmény A környezeti Innováció és kommunikáció menedzsment fo tevékenysége A szabályozáshoz való Mércévé válni az iparág viszony számára Környezetvédelmi A csúcstechnológiai innováció innováció feltétele a talpon maradásnak és versenyképességnek (Kerekes S., Kindler J. 1997: 53)
Kockázatok és a piaci lehetőségek 31
A
vállalat
környezeti
menedzsment
tevékenységét
az
is
befolyásolja,
hogy
a
környezetvédelmi teljesítmény javulásával hogyan változnak a piaci pozíciói. Ez azt jelentheti, hogy esetleg akkor is érdemes a környezetvédelemmel kiemelten foglalkozni, ha a vállalat tevékenysége és termékei környezeti szempontból nem túl kockázatosak. Kerekes és Kindler a környezeti kockázatokat és a piaci lehetőségeket is figyelembe vételével a következő stratégiai hálót alkotta:
A VÁLLALAT KÖRNYEZETI KOCKÁZATAI ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PIACI LEHETŐSÉGEINEK A HATÁSA A KÖRNYEZETI MENEDZSMENTRE 3. ábra:
Piaci lehetőségek jobb környezetvédelmi teljesítmény
nagy Offenzív a
innovatív
v á Indifferens l
defenzív
l a kicsi
l k Kicsi ö
nagy
A vállalat környezeti kockázatai Kerekes S., Kindler J.(1997): 56.o.
A stratégiai háló világosan mutatja, hogy kis kockázatok és kis üzleti lehetőségek esetén a környezeti menedzsment a vállalat számára indifferens. Amennyiben a kockázatok nagyok, de jelentősek a környezetvédelemből származó üzleti lehetőségek is (mint például egy autógyár, egy gyógyszergyár vagy mosószergyár esetén), akkor a vállalatnak innovatív környezeti menedzsmentre van szüksége. Új termékeket és környezetvédelmi csúcstechnológiákat kell kifejlesztenie az ilyen vállalatnak ezt érdemes megtennie, mert a kockázatok miatt a létének, az üzleti lehetőségek miatt pedig a sikerének a
32
feltétele az, hogy élenjárjon és diktálja a műszaki fejlődést. Az ilyen vállalatok erős kutatófejlesztő részleg nélkül nem életképesek. Amennyiben a kockázatok kisebbek – tehát nem fenyegetik a vállalat létét – de jók az üzleti lehetoségek, akkor a vállalatnak offenzív (ld. 2. Ábra) környezeti menedzsmenetet kell folytatni
OFFENZÍV KÖRNYEZETI MENEDZSMENT 4. ábra:
Offenzív környezeti menedzsment Környezetterhelés folyamatos csökkentése
− − − − −
A környezeti elemek igénybevételének optimálása Az életciklust a "bölcsotol a bölcsoig" terjedoen szemlélik A szennyezoanyag keletkezésének elkerülése a cél Környezetbarát termékfejlesztés Környezetbarát technológiák fejlesztése és adaptálása
A szigorodó környezeti követelmények túlteljesítése
Eredménynövelo intézkedések − Folyamatos technológiai innováció − Elsonek lenni az iparban − Integrált, átfogó környezeti szemlélet − Monitoringhoz kapcsolt szabályozástechnika − Stratégiai szerepköru környezeti menedzsment szervezet − Környezettudatos szállítói kapcsolatok − Saját K+F, tanácsadók bevonása
Pozitív környezeti kommunikáció
Külso támogatások kihasználása − Gyorsított amortizáció − Környezetvédelmi hitelkedvezmények igénybevétele − Nemzetközi K+F kapcsolatok, lehetoségek kihasználása
− − − −
A környezeti kihívás üzleti elony A megelozés a cél, a megelozés kifizetodo A konfliktusok segítik megoldani a problémákat Pozitív környezeti image kialakítása és megorzése
Kerekes S., Kindler J.(1997): 55.o.
Azok a vállalatok, amelyeknél a környezeti kockázatok jelentősek, de a kiemelkedő környezeti teljesítményeket a piac nem díjazza, általában defenzív, védekező, a problémákra reagáló környezeti menedzsmentet fejleszthetnek ki (ld. 3.ábra.) A menedzsment defenzív jellege természetesen nem jelenti a környezetvédelem elhanyagolását, csak azt, hogy ezeket a problémákat más módon kell kezelniük.
33
DEFENZÍV KÖRNYEZETI MENEDZSMENT 5. ábra: Defenzív környezeti menedzsment
Környezetet terhelo vállalati magatartás
−
−
−
A környezeti követelmények rendszeres vagy eseti megsértése Engedmények és kibúvók keresése, a követelmények érvényesítésének késleltetésével A környezeti követelményeket a környezetet tovább terhelo helyettesítésekkel teljesítik
A szigorodó környezeti normák követése
A termékek és a termelés változtatása nélkül − Vállalati, üzemi megszorító intézkedések − A termelés visszafogása
Negatív környezeti kommunikáció
A termelés és a termékek megváltoztatásával − A tevékenység megszüntetése − A felhasznált anyagok megváltoztatása − "Csovégi", utánkapcsolt környezetvédelem − Hulladék ártalmatlanítás − Telephely változtatás
− − −
−
Reaktív Konfliktust kerülo magatartás A problémák eltussolása, permanens válságmenedzsment Technokrata szemlélet
Kerekes S., Kindler J.(1997): 56.o.
A fentieket még egy dologgal szeretném kiegészíteni: eltekintve a kockázatoktól és lehetőségektől, véleményem szerint létezik egy minimum, ami környezetvédelmi téren minden vállalattól elvárható lenne, mégpedig a hatékonyság azonnal vagy rövid távon megtérülő
befektetésekkal
való
növelése.
Az
ilyen
lépéseket
nem
is
nevezik
környezetvédelminek, hiszen alapjuk a józan gazdasági érdek. Kutatók bebizonyították, hogy ennek ellenére a mai technológiák nagy része még mindig nagyon alacsony hatékonysággal működik. Tóth Gergely “Ablakon bedobott pénz”(Tóth G. 2002:5.o.) című munkájában egy német kutatók által végzett felmérésre utal, akik azt állítják, hogy egy iparvállalat az összes ráfordításának az 5-15%-át “eldobja” a hulladékkal, “kiereszti” a szennyvízzel, és “kieregeti a kéményen” ez Németországban nemzetgazdasági szinten évi 50-150 milliárd euro elpazarlását jelenti. Tömegarányokat tekintve, a termelésbe bemenő összes anyag és energia legalább 40%-a válik így szennyezéssé. Már viszonylag egyszerű intézkedésekkel is évi 1020 milliárd eurót lehetne megtakarítani, ami az adózás előtti eredmény 25-50%-a, a személyi
34
ráfordításoknak pedig 3,5-7%-a. Ez pedig a káros környezeti hatások 20-40%-os csökkentését jelentené. Magyarországon az öt fő feletti iparvállalatok anyag - és energiaköltségei a 2000-es esztendőben 6697 milliárd forintra rúgtak, ami 36%-kal magasabb a korábbi év adatánál. Ez az összes ráfordítás (13 151 milliárd forint) 51%-a volt. A szerző szerint feltételezhetően a magyar ipar nem működik hatékonyabban, mint a német, így a következő becsléseket lehet tenni: ¾ A magyar ipar évente 660-2000 milliárd forintot (termékké nem alakuló ráfordítást) veszít el hulladék és szennyezés formájában ¾ Már viszonylag egyszerű és alacsony költségű intézkedésekkel ebből évi 130-260 milliárd forint megtakarítható lenne. És hogy ez a valóságban is így működik, azt a szerző egy Magyarországon végzett esettanulmánnyal bizonyítja. A tanulmány 12 magyarországon működő cég összesen 45 olyan környezetvédelmi intézkedéséről számol be, ami a leggyakrabban egy éven belül megtörténő megtakarítást eredményezett. Összességében a környezetvédelmi beruházások értéke 798 millió forint volt, az éves működtetési költség 235 millió, a megtakarítás pedig 1570 millió forint. Az ezekból számított megtérülési idő 7,2 hónap. Fontos megjegyezni azt, hogy 13 intézkedés nem igényelt semmilyen beruházást, az ezek következtében fellépő tiszta megtakarítás 204 millió forint volt. Emellett fontos az is, hogy a résztvevő vállalatok környezetileg élenjáró vállalatok voltak, és ennek ellenére még náluk is akadtak 1-2 éven belül megtérülő, környezetvédelemmel összefüggő fejlesztési lépések. Tehát a vállalatoknak ilyen szempontból is érdemes felülvizsgálni működésüket. Még egyszer hangsúlyozom, hogy szerintem ez a minimum, amit meg kellene tennie a környezetért és/vagy a nagyobb haszon elérése érdekében. Egy vállalat elkötelezettségét a környezetvédelem iránt már jobban bizonyítja az, ha közép vagy hosszú távon megtérülő környezetvédelmi fejlesztésekbe kezd. De az ökohatékonyság önmagában nem oldja meg a fenntarthatőság összes környezetvédelmi vonatkozású problémáját. Fokozása fizikai okokból csak egy ideig lehetséges, másrészt növekvő lakosság és fogyasztás esetén nem tudja csökkenteni a környezeti hatást. A vállalatoknak szerencsére sok más olyan önkéntesen alkalmazható környezettudatos vállalatirányítási eszköz áll a rendelkezésére, melyeknek segítségével csökkentheti az általa okozott környezeti hatásokat, és közeledhet a környezeti 35
fenntarthatósághoz. A következő fejezetben ezek közül az eszközök közül mutatok be néhányat.
3. A testre szabott környezeti menedzsment megvalósításának eszközei A környezettudatos vállalat rengeteg olyan eszköz közül válogathat, amelyek hozzásegítik kitűzött környezeti céljainak megvalósításához. A következőkben ilyen eszközöket mutatok be. Röviden bemutatom, hogyan működnek, milyen célokat szolgálnak és milyen előnyökkel illetve hátrányokkal rendelkeznek. Elsőként a legismertebb és legátfogóbb környezeti menedzsment eszközt, a Környezet Irányítási Rendszert (KIR) mutatom be.
3.1. KIR (Környezetközpontú Irányítási Rendszer) A KIR, mint ahogy azt a neve is mutatja, rendszerbe foglalja a vállalat környezettel kapcsolatos tevékenységét. A rendszer egy sor konkrét lépésből áll, amelyek egymásra épülnek. Ezek segítségével a vállalat megtervezheti, szervezheti és irányíthatja környezeti tevékenységét. A rendszer fő célja a vállalat környezetének megóvása, a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása által. A KIR haszna az, hogy segítségével a kürnyezetzvédelem beépül a vállalat általános irányítási rendszerébe, integrálódik a vállalati funkciók közé, ezáltal garantáva a leghatékonyabb környezettudatos irányítást. A KIR előnye az, hogy a rendszerbe jól integrálható a többi környezettudatos irányítási eszköz is. A hátránya az, hogy jelentős anyagi és humán erőforrásokat igényel. Ezek mértéke vállalati mérettől
függően
változik..
A
kiépítés
költségei
Magyarországon
következőképpen alakultak (az árak az ISO 14001 bevezetésére vonatkoznak): ISO 14001 BEVEZETÉSÉNEK KÖLTSÉGEI 2001-BEN.
Cégméret
KIR tanácsadás
3.táblázat KIR tanúsítás
Kisvállalat(1-49)
- 600e-1 MFt
-300-700eFt
Közepes vállalat(50-249)
- 1-2 MFt
-600e-1 MFt
Nagyvállalat(250 fölött)
- 1,5 MFt fölött
- 1,5 MFt
Tóth G., Engel H.W. 2001: 16.o.
36
2001-ben
a
3.1.1.
A KIR működése
A KIR az ISO 9001-es minőségirányítási rendszer esetében már bevált “Tevezés-VégrehajtásEllenőrzés-Javítás” (angolul: Plan-Do-Check-Act, PDCA) modell alapján épül fel. Tehát a vállalat először megtervezi a környezetvédelmi tevékenységét, majd végrehajtja, aztán ellenőrzi, kijavítja a hibákat és utána újra indul az egész folyamat. Ez garantálja a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az alábbi ábrán bemutatom, hogy általában milyen lépésekből állnak az egyes fázisok: A KIR LÉPÉSEI 6.ábra:
D=Do=végrehajtás
P=Plan=tervezés -
A környezeti politika meghatározása A jelentős környzeti hatások azonosítása A jogi követlmények felmérése A hosszútávú célok és konkrét előirányzatok meghatározása A környezetközpontú irányítási programok l f k é
-
A=Act=javítás
C=Check=ellenőrzés
-
-
-
-
Folyamatos javítási ciklus Vezetőségi átvizsgálás Tanúsítás Környezeti jelentés, nyilatkozat
-
Szervezeti felépítés, feladat – és felelősségi körök Képzés, tudatformálás és kompetencia Kommunikáció KIR dokumentáció A dokumantáció kezelése A működés szabályozása
Folyamatos figyelés és mérés Nemmegfelelőség helyesbítő tevékenység Feljegyzések KIR audit
A következőkben végigmegyek az egyes lépéseken, és röviden elmagyarázom őket. Ezt azért tartom fontosnak, mert a leírás tartalmazza a vállalat konkrét környezetvédelmi feladatait, 37
valamint olyan fogalmakat, amelyek pontos definíciójának ismerete a menedzsment rendszer működésének megértéshez feltétlenül szőkséges.
TERVEZÉS 1. A cég környezeti politikájának meghatározása A környezeti politika olyan nyilvános dokumentum, amelyben a vállalat vezetése megfogalmazza szándékait a környezet megóvása érdekében. A felsővezetés elkötelezettségét írásba kell foglalni, ez a következő pontokra kell, hogy alapozzon: •
A vállalat tevékenységének átvizsgálása és folyamatos figyelemmel kísérése, a jelentős környezeti tényezők és az általuk okozott környezeti hatások3
elemzése •
A környezet szennyezésének és terhelésének csökkentéséhez, megelőzéséhez, elhárításához szükséges lépések megtétele
•
Az új tevékenységek és termékek környezeti hatásainak előzetes felmérése
•
A fizikai szennyezés és a nagymértékű energiapazarlás kockázatának kiküszöbölése vagy mérséklése baleset esetén vagy vészhelyzetben
•
Az intézkedési tervvel és környezeti poltikával való rendszeres összevetés
•
A környezeti célok és előirányzatok szisztematikus megvalósítása
•
Együttműködés a hatóságokkal a környezeti kockázatok és baleseti károk minimalizálása érdekében, a megfelelő technikák alkalmazásával
•
A dolgozók környezettudatosságának állandó javítása
•
A vásárlók tájékoztatása a termékek és szolgáltatások környezeti veszélyeiről, környezetkímélő használatáról
•
A cég telephelyén tevékenységet folytató alvállalakozók kötelezése a cég környezeti normáinak, előírásainak, eljárásainak követésére
3
A környezeti tényező a szervezet tevékenységének olyan része, amely hatással van, vagy hatással lehet – pl.
vészhelyzet estén - a környezetre. A környezeti tényező tehát a hatást (potenciálisan) előidéző ok, míg a hatás a környezetben végbemenő – általában káros – változás. Tényező például a szén-dioxid kibocsátás, hatás pedig globális felmelegedés.
38
•
A nyilvánosság teljes tájékoztatása, nyílt párbeszés a vállalat által okozott környezeti hatásokról, terhelésről, veszélyekről.
2.
A vállalat jelentős környezeti tényezőinek és hatásainak meghatározása A kezdeti felmérést nagyon pontosan és alaposan kell elvégezni, ugyanis ez jelenti a KIR
tartóoszlopát. Ennek alapján alakítja ki a vállalat környezeti céljait, előirányzatait és a környezetirányítási programokat4. A felmérés során meg kell határozni a környezeti tényezőket, számszerűsíteni kell azokat, majd ki kell választani közülük a jelentőseket. Ehhez meg kell határozni a jelentőssé válás feltételeit. Egy környezeti tényező általában akkor tekinthető jelentősnek, ha
jogszabály rendelkezik róla,
kimutatható károsodást okozhat a környezetben,
aggasztja valamelyik érdekelt felet (hatóságot, helyi közösséget stb.).
nem figyelik a szervezetnél
a felhasznált és kibocsátott mennyiség nagy
3.
A jogi követelmények felmérése
A környezetközpontú irányítási rendszer elősegíti a vállalat tevékenységét érintő környezetvédelmi előírások betartását, mivel rákényszeríti a vállalatot a jogszabályok femérésére és változásuk követésére. Az előírások megszegése esetén javító intézkedéseket kell tenni a hibák korrigálására. 4.
A hosszútávú célok és konkrét előirányzatok meghatározása
A környezeti célok a környezeti politikából származnak. A környezeti előirányzat egy olyan pontosan meghatározott módszer, ami határidővel, számszerűsítve teszi lehetővé a cél elérését. A KIR céljait és előirányzatait le kell írni, rendszeresen aktualizálni kell és az érintettek tudomására kell hozni. Tükrözniük kell a vállalat környezeti politikáját, a szennyezés
meglőzésére
összpontosítva.
A
fogalmazhatnak meg:
4
Ld. tervezés 4. pont
39
célok
ilyen
fajta
elkötelezettségeket
Az erőforrás felhasználás és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése
A környezetbe jutó szennyezések, kibocsátások akár teljes visszszorítása
A termékek újratervezése annak érdekében, hogy minimalizáljuk a gyártás, a használat és hulladékká válás során okozott környezeti terhelést
A dolgozók és a helyi közösség környezettudatosságának javítása
A célok és előirányzatok jellemzői a következők:
Összhangban vannak a tevékenység jelentős környezeti hatásaival, megfogalmazásuk világos és egyértelmű
Teljesülésük esetén feltétlenül javítják a cég környezeti teljesítményét, rendszeresen felülvizsgálják, javítják és módosítják őket
Le vannak írva, számszerűek, határidőket tartlamaznak
A dolgozókat rendszeresen tájékoztatják végrehajtásukról
Összhangban állanak a környezeti politikával, megvalósíthatóak és értelemesek
Példa: Politika Intézkedéseket teszünk a környezetszennyezés és terhelés csökkentésére, megelőzésére és teljes kiküszöbölésére. Cél 2003-ban 20%-kal kevesebb hulladékot termelünk. Előirányzat A csak szállításkor használt csomagolóanyag tömegét 15 százalékkal csökkentjük 2000 végére.
5.
A környezetközpontú irányítási programok lefektetése
A környezetközpontú irányítási program (KIP) környezeti célokból és előirányzatokból áll, amik a vállalat környezeti teljesítményének javítását szolgálják. Átfogó tevékenységi terv, amely lefordítja a cég környezeti politikáját a mindennapok gyakorlatára. A progarm kijelöli a feladatokat és felelősöket, a meghatározott célok és előirányzatok teljesítéséhez szükséges 40
eszközöket. Segítségével a környezetvédelem a vállalat szokásos életének szerves részévé válik, és megváltozatja azt. Ez adja a folyamatos fejlődés dinamikáját. Az alábbiakban egy konkrét példával szemléltetem ezt a működést:
Példa: A könyvelési osztály segítségével meg kell határozni a 2003-ban a fogyasztókhoz került csomagolóanyag tömegét, 2004. október 1.-ig. Az anyagok kiadásáért felelős munkatársak bevonásával ki kell értékelni a különböző mennyiségeket és felhasználásukat, úgymint műanyagfólia, hullámkarton stb. Az intézkedések végrehajtása: 2004. negyedik negyedév Beszámoló az intézkedésekről: 2004.szeptember 1.-ig Felelős: Kis Károly Költségvetés: 10.000 Ft Emberi erőforrások: 2 ember-nap(belső)
MEGVALÓSÍTÁS 1.
Szervezeti felépítés, feladat – és felelősségi körök
A KIR-nek rendelkeznie kell egy formális szervezettel. Ki kell osztani a feladatokat, felelősségi köröket kell megállapítani, ezeknek mindenki számára világosnak és egyértelműnek kell lennie. A rendszer olajozott működéséhez mindenkinek tudnia kell, hogy ki, mikor, hogyan, mit tesz, s ehhez milyen felhatalmazással rendelkezik. Hét feladatot és felelősségi kört kell megállapítani:
A törvényi megfelelőség biztosítása
Koordinálás a környezeti cselekvési tervvel
A vállalat dolgozóinak képzése, környezettudatosságának javítása
A dokumentáció és belső intézkedések megszervezése
Kommunikáció minden dolgozóval
A cég külső kapcsolattartásának segítése
41
A program és a rendszer auditálása5
2. Képzés, tudatformálás és kompetencia Bármekkora is a cég, s bármilyen munkát is folytat, minden munkatárs ténykedése hatással van a környezetre. Ezeket a hatásokat ismerniük kell. A dolgozók ezenkívül javaslataikkal pozitívan hozzá is járulhatnak a környezettudatosabb működéshez. Mindehhez információra, tréningre és új képességek elsajátítására van szükség. A KIR keretében ehhez fel kell mérni az igényeket, majd meg kell szervezni a képzést. Ki kell választani az irányítási rendszerben szerepet játszó személyeket és azon dolgozókat, akiknek tevékenysége jelentős környezeti hatással jár. Ezt újra meg kell tenni az alábbi esetekben:
Új termelési eljárások vagy műszaki termékek bevezetése
A balesetekről és vészhelyzetekről szóló feljegyzések
Munkakörök átalakítása, új alkalmazottak munkába állása
Új környezetvédelmi jogszabályok, az előírások szigorodása
3. Kommunikáció A KIR tényleges működését leginkább a jó kommunikáció viszi előre. A belső kommunikáció elemei például az alkalmazottaknak szóló üzenetek és dokumentumok. A külső kommunikáció számtalan formát ölthet és irányulhat az összes érintett és érdeklődő fél felé. 4. Dokumentáció A dokumentáció a vállalat belső memóriája. A következő tartalommal bír: •
A környezeti politika írott változatát,
•
A környezeti tényezők és hatások nyilvántartását, a környezetközpontú irányítási programot, a rendszer feladat és felelősségi köreinek meghatározását,
•
Néhány munkautasítást és eljárást, amelyek a környezetközpontú irányítási programok legfontosabb területeit tisztázzák.
5
Az audit fogalmát az ellenőrzés 4.lépésénél ismertetem
42
5. Dokumentáció kezelése A dokumentumok kezelése biztosítja, hogy mindenki ugyanazokat a munkautasításokat használja. A használónak tudnia kell mindent, ami az adott időpontban a rendelkezésre áll és lényeges, az elavult adatoktól pedig meg kell szabadulni. 6. A működés szabályozása Ez alatt egy sor pontos munkautasítást értünk, amiket a vállalat a környezet megkímélése érdekében követ. Ez a KIR szíve, ami lehetővé teszi a környezeti célok és előirányzatok megvalósításását, az ISO 14001 szabvány vagy az EMAS rendelet követelményeinek történő megfelelést, megfelelő környezeti teljesítmény elérését üzemszerű működés és vészhelyzet esetén. 7. A baleseti és vészhelyzetek megelőzése A balesetmegelőzési program alapja: •
A lehetséges baleseti és vészhelyzetek felmérése
•
Ezek kockázatának csökkentése (pl. a veszélyes naygok elkülönítése)
•
Cselekvési tervek arra az esetre, ha mégis bekövetkezne a baleset
•
Rendszeres tesztek (pl. tűzriadó)
•
Múltbeli események jegyzése.
ELLENŐRZÉS 1.
Folyamatos figyelés és mérés
Alapvetően a célok és előirányzatok teljesítésének, a vonatkozó előírások betartásánek ellenőrzésére szolgál. Ezenkívül viszont még több fontos funkciója van: •
Friss adatokat szolgáltat a bevallásokhoz (csomagolási hulladékok, energiafelhasználás stb.)
•
Biztosítja az erőforrások felhasználásának állandó ellenőrzését
43
•
Segítségével összehasonlíthatóvá válik a telephely környezeti teljesítménye és környezettudatos irányításának színvonala az egymást követő években
•
Megfelelő módon tájékoztatja az alkalmazottakat a nyersanyagok eltérő fajtáiról és ezek környezeti hatásairól
•
A környezeti teljesítmény egyszerű mutatóinak alkalmazása biztosítja a folyamatos javítást (pl. fajlagos vízfelhasználás alakulása)
•
Bevonja a gazdasági, pénzügyi szakembereket a környezeti folyamatokba azáltal, hogy méri a környezettudatos vállalatirányítás költségeit és megtakarításait
•
Teszteli a különböző változtatási lehetőségek, forgatókönyvek számszerűsíthető hatásait(pl. termékek és eljárások lecserélése)
2.
Nemmegfelelőség, helyesbítő és megelőző tvékenység
A vállalat feltárja, vizsgálja és feljegyzi a nemmegfelelőségeket. Ennek köszönhetően megakadályozza
az
ebből
származó
esetleges
baleseteket,
vagy
rossz
gyakorlat
továbbterjedését, és legközelebb nem követi el ugyanazt a hibát. 3.
Feljegyzések
Ezek alkotják a KIR memóriáját. Bizonyítják a kívülállók felé a KIR létét. Adaokat gyűjt az energiafelhasználásról, hulladékról, vagy a KIR alkalmazására és fejlesztésére tett mindennapos erőfeszítésekről. Példák a feljegyzésekre: • • • 4.
Éves anyagmérleg Káresetekről, panaszokról szóló bejelentések Belső auditok és vezetői átvizsgálások eredményei A KIR auditja
Az audit azt méri fel, hogy mennyire működik a KIR és hogyan alakul a vállalat környezeti teljesítménye. Ha szabvány szerint építi ki a vállalat, akkor a szabvány követelményeinek történő megfelelést is ellenőrzi. A belső auditálás segítségével a cég – önállóan vagy külső fél bevonásával– meg tudja állapítani, hogy a rendszer olajozottan működik-e. A külső és tanúsítási audit célja a
44
független, külső fél által kiállított tanúsítvány megszerzése. Az auditok eredményét a vezetői átvizsgálások során veszik szemügyre. JAVÍTÁS 1.
Vezetőségi átvizsglás
Ennek során a vezetők szemügyre veszik a KIR belső auditjának eredményeit, amelynek során a következő kérdések során keresik a választ: •
Elértük céljainkat és előirányzatainkat?
•
Érvényes és aktuális a környezeti politikánk?
•
Megfelelőek a meghatározott feladat - és felelősségi körök?
•
Ésszerűen, hatékonyan és jól hasznosítottuk erőforrásainkat?
•
A műszaki fejlődés nem haladta meg irányítási rendszerünket?
•
Vannak még lhetőségek a folymatos javításra?
2.
Tanúsítás
Amikor a rendszer megfelel a szabvány követelményeinek, külső ellenőrzést vagy tanúsítást lehet kérni. Az ISO háromféle lehetőséget ajánl: •
A vállalat saját maga nyilatkozhat arról, hogy megfelel a szabvány követleményeinek. Ez kevéssé hiteles a külvilág számára.
•
Felkérhet a vállalat néhány fontos vevőt vagy beszállítót, hogy auditálja a rendszert, és azután erről ad ki nyilatkozatot. Ez is kevéssé hiteles.
•
A.legésszerűbb és legelterjedtebb megoldás a külső, független fél általi tanúsítás. A tanúsítók minősítését Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) végzi.
3.1.2.
A KIR szabványok
A KIR bevezetésénél többféle “recept” közül válogathat a vállalat. Felépíthet irendszerét a BS 5750-es KIR szabvány, a nemzetközi KIR szabvány, az ISO 14001, vagy a hivatalosan 45
egyelőre csak az Európai Unióban működő EMAS (Environmental Management and Audit Scheme –magyarul: Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) alapján, melyet az Európai Unió 2001. március 19.-i 761/2001 számú Európai Parlament és Tanácsi rendelete tartalmaz. Ezek nemzetközileg elismert, hiteles rendszerek, amit a független fél által történő tanúsítás is alátámaszt. A legelterjedtebb közülük a nemzetközi szabvány: 2002-ben 40 825 vállalat rendelkezett a tanúsítvánnyal. Magyarországon a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület(KÖVET) 2005 januári felmérése alapján 783 szervezet rendelkezett ISO 14001 szabvány szerint kiépített KIR-rel. Az EMAS tanúsítványt 2005 március 15-ig több, mint 4000 telephely szerezte meg, ebből 4 magyar vállalat. A két rendszer egyébként teljesen kompatíbilis egymással. A különbség köztük nagy vonalakban annyi, hogy az EMAS további követelményeket támaszt. A kérdés tehát a legtöbb vállalat számára így hangzik: “Továbblépjünk-e az ISO 14001 tanúsításról az EMAS felé?” A külünbségeket az alábbi táblázat foglalja össze: KÜLÖNBSÉGEK EMAS ÉS ISO 14001 KÖVETELMÉNYEI KÖZT. 4.táblázat Követelmény
ISO 14001
EMAS
Elkütelezettség, politika
Politika kötelező. Elkötelezettséget kell Politika kötelező. A (fizikai) környezeti vállalni a folyamatos fejlődésre.(KIR)
teljesítmény
folyamatos
javítása
szintén. Kezdeti felmérés
Csak a környezeti tényezöket azonosító Kötelező kezdeti felmérés. A közvetlen eljárás megléte kötelező. Tényezö lista és
környezeti
tényezők
minimum listája.
ajánlott. Jogszabályok betartása
közvetett
Elkötelezettség a betartásra, megszegés Kütelező, ellenkező esetben az illetékes esetén
a
elméletileg testület – amely kapcsolatban áll a
tanúsító
hatóságokkal
visszavonhatja a tanúsítványt.
–
visszavonja
a
tanúsítványt. Auditálás
Audit
1-3
évenként.
akkreditálása
tanúsító Audit legfeljebb 3 évenként. A tanúsító
A
tapasztalaton
és akkreditálása csak bizonyos iparágakra
végzettségen múlik, az országhatárok (NACE) kód érvényes, az országhatárok feltételekkel járhatók át.
könnyen átjárhatók. Nyilvánosság
Csak a politika nyilvános. Az embléma Politika tanúsítónként cégeknek
más.
nincs
A
kötelező
és
környezeti
tanúsított nyilvános.
EU
központi embléma.
EU
nyilvántartás
nyilvántartása.
a
szintű szintű
nyilatkozat egységes hiteles
hitelesítőkről
és
hitelesítettekről. Intézményrendszer
Szabványokkal
szabályozott.
Az Jogilag szabályozott. Akkreditáló szerv
intézmények szabványok kiadásával és mellett van Illetékes Testület, ami a tanúsítók akkreditálásával foglalkoznak. tanúsítók és tanúsítottak ellenőrzéséért felelős.
Engel H.W.; Tóth G. 2001:6.o.
46
3.2. A tisztább termelés A tisztább termelés olyan eszközöket és intézkedéseket foglal magába, melyek segítségével a vállalat csökkentheti az általa kibocsátott hulladék és szennyező anyag mennyiségét, csökkentheti anyag – és energiafelhasználását oly módon, hogy felkutatja a szennyezés keletkezésének okát, és a forrásnál avatkozik be a folyamatba. A hangsúly tehát a megelőzésen van. Aminek a keletkezését nem sikerül megelőzni, annál felméri az újrahasználat vagy újrahasznosítás lehetőségét, és csak ezek után alkalmazza a hagyományos csővégi
technológiákat
(pl.
kéményekbe
beépített
szűrők),
amelyek
segítségével
ártalmatlanítja a szennyezést. A sorrend tehát MEGELŐZÉS⇒ÚJRAHASZNÁLAT⇒ÚJRAHASZNOSÍTÁS⇒ÁRTALMATLANÍTÁS.
Ezzel a hozzáállással a vállalat egyszerre javíthatja környezeti – és gazdasági teljesítményét, megítélését. A dolgozat keretei nem engedik, hogy az összes eszközt bemutassam, ezért kiválasztottam közülük hármat: 1.Gondos bánásmód
2.Öko-mérlegek
3.Életciklus-elemzés
Választásomnál több szempontot vettem figyelembe: A,
funkció
A vállalatok fizikai környezeti hatásait egyrészt a termelési folyamat és működés, másrészt a termék átalakításával lehet jelentősen csökkenteni. Ezért választottam egy olyan eszközt, amely a termelés és működés (gondos bánásmód), és egy másikat, amely célzottan a termék környezeti hatásainak csökkentését szolgálja (életciklus-elemzés) Az öko-mérlegek mindkét célt szolgálják, és ezen kívül még egyéb vállalati eszközök működését is segítik. B,
Gyakorlati alkalmazás
Mindhárom eszközt régóta alkalmazzák már a gyakorlatban. C,
Elterjedtség
Mindhárom eszköz széleskörűen elterjedt. 47
3.2.1.
GONDOS BÁNÁSMÓD
A kifejezés egy sor, a józanész által diktált, praktikus intézkedésre vonatkozik. Ezek az intézkedések annyira kézenfekvőek, hogy a vállalatok sokszor figyelemre sem méltatják őket. Az intézkedések célja a nyersanyag és vízfelhasználás, valamint az energiabevitel racionalizálása; a hulladék mennyiségének és/vagy toxicitásának, a szennyvíz, a termeléshez kapcsolódó kibocsátások csökkentése; az elsődleges inputok és a csomagolóanyagok minél nagyobb arányban történő újrahasználata és/vagy újrafelhasználása. Az intézkedések haszna egyrészt a gazdasági jellegű. Az anyag – és energiafelhasználás racionalizálásának köszönhetően csökkenek a fajlagos költségek, nő a termelés és a működés hatékonysága, ezáltal javul a versenyképesség. A kevesebb kibocsátott hulladék és szennyezőanyagnak köszönhetően, csökkennek az ártalmatlanítási költségek és a bírságok, valamint csökken a baleset előfordulásának lehetősége is. Mindemellett javul a környezet állapota is, mert csökken az erőforrás-felhasználás és a szennyezés kibocsátás. Tehát megállapíthatjuk, hogy ennek az eszköznek az alkalmazásával fenntarthatóbbá válik a vállalat, mert egyszerre javul a gazdasági, környezeti és gazdasági teljesítménye! Nagy előnye a gondos bánásmódnak, hogy kis anyagi ráfordítással nagy eredményeket lehet elérni vele, ezért a kevésbé tőkeerős kis – és középvállalatok is alkalmazhatják. További előnye, hogy a feltárt problémák megoldására szolgáló intézkedéseket irányítási eljárásként be lehet építeni a vállalat KIR rendszerébe és így a napi működés részévé lehet tenni őket. Hogy működik?
A következőkben egy olyan gondos bánásmód intézkedési csomagot mutatok be, amelyet egy magyar nyelvű kiadvány tartalmaz. A kiadványban 5 ellenőrző lista szerepel, amelyek tartalmazzák a lehetséges lépések listáját, amelyek segítenek a vállalatnak a gondos bánásmód lehetőségeinek meghatározásában. A listákban az intézkedések mellett •
ki lehet jelölni a felelősöket, akik további lépéseket tesznek és az adott idő elteltével az eredményeket figyelik, 48
•
fel lehet tüntetni a javasolt akciók fontossági sorrendjét, időzítését és a rájuk fordítandó időt,
•
meg lehet becsülni a költségmegtakarításokat.
Az ellenőrző listák a következő témákra vonatkoznak: 1.
2.
3.
4.
5.
alap – és segédanyagok veszteségének valamint felhasználásának csökkentése -
a szükségtelen hulladék keletkezésének megelőzése
-
megelőző karbantartási intézkedések
-
tervek és hatékony eljárások kidolgozása vészhelyzet esetére
Hulladékok felelős kezelése -
szelektív hulladékgyűjtés
-
hulladékok újrahasználata és újrafelhasználása
-
gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból megfelelő hulladékkezelés
Anyagok és termékek hatékony kezelése és szállítása -
megfelelő kezelés és raktározás biztosítása
-
hatékony leltárellenőrzés bevezetése
-
termelés tervezése és optimalizálása
-
jól felhasználható feljegyzések készítése
Víztakarékosság -
szivárgás és kifolyás megelőzése
-
víz újrafelhasználása
-
vízhasználat folyamatos figyelése
Energiatakarékosság -
megfelelő szigetelés biztosítása
-
energiafelhasználás folyamatos figyelése
-
energia-visszanyerés és újrafelhasználás
Egy részlet az energiatakarékossági intézkedéseket tartalmazó listából:
49
ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK 4.táblázat tárgy: Az energiahordozók megóvása, a felhasználás csökkentése, az energia újrafelhasználása Intézkedések
Felelős személy
Fontossági
Elért
sorrend
megtakarítás
Gondoskodjunk a megfelelő szigetelésről a forró (pl. melegvíz-szállító cöveknél) •
Rendszeresen ellenőrizzük a szigetelést a hőveszteség elkerülése érdekében, a hibákat javítsuk ki
Gondoskodjunk a megfelelő szigetelésről a hideg csöveknél •
Biztosítsuk, hogy a légkondícionáló és a hűtőrendszer ne melegedjen fel szükségtelenül
Nyerjük vissza és hasznosítsuk újra az energiát a termelési folyamatban •
Építsünk be hőcserélőt, ha a hőmérséklet különbség nagyobb, mint 50°C
•
Rendszeresen tisztítsuk a hőcserélő felületét a lehető legjobb hőcsere eléréséért
Határozzuk meg, hol lehet alternatív vagy megújuló energiaforrásokat használni és a nem megújuló energiahordozókról térjünk át ezekre.
Rachid Nafti; Joice Miller 2000: 21.o.
A kiadvány egy textilgyár és egy mezőgazdasági üzem példáján szemlélteti azt, hogy hogyan lehet gondos bánásmóddal energiát és költséget megtakarítani:
MEGTAKARÍTÁS GONDOS BÁNÁSMÓDDAL 5.táblázat A
megtett - tető rendszeres tisztítása
intézkedések leírása
- a tető átfestés feketéről fehérre
50
Az intézkedés tárgya
termelés során a magas hőmérséklet csökkentése
Beruházási
elhanyagolható
költségek Megtérülés
Azonnali
Referencia
Peter Johnston, Zimtrade, Zimbabwe
A
megtett A raktárak tetőpaláinak cseréje áttetsző plexi
intézkedések leírása
palákra
Az intézkedés tárgya A raktárak világítási energiafelhasználásának drasztikus csökkentése Beruházási
Raktáranként kb. 1 millió Ft
költségek Megtérülés
1-2 év
Referencia
BÁBOLNA
Takarmányipari
Kft,
Magyarország Rachid Nafti; Joice Miller 2000: 22.o.
3.2.2.
ÖKO-MÉRLEGEK
Az öko-mérleg – mint ahogy azt a nevük sejteti – a pénzügyi mérleghez hasonlóan, teljeskörűen igyekszik számszerűsíteni a vállalat környezeti teljesítményét befolyásoló hatásokat, bemeneti és kimeneti oldalt és különböző számlaosztályokat alkalmazva. A különbség
az,
hogy
a
mennyiségeket
nem
pénzegységben,
hanem
természetes
mértékegységben (pl. kilogramm, joule) tartja nyilván. Az öko-mérleg tárgya lehet •
a vállalat egésze,
•
eljárás, folyamat,
•
termék,
•
telephely.
A következő táblázatban bemutatom, hogy mik szerepelnek a mérleg bemeneti és kimeneti oldalán:
AZ ÖKO-MÉRLEG BEMENETI ÉS KIMENETI OLDALA. 6.táblázat
51
BEMENETI OLDAL
KIMENETI OLDAL
Nyersanyagok
Kész – és melléktermékek
Segédanyagok
Hulladék
Üzemanyagok
Félkész termékek
Beszerzett alkatrészek
Szennyvíz
Alapanyagok
Folyamat energia
Fogyóeszközök
Hulladék hő Selejt, forgács stb Tóth G. 2001: 45.o.
Az öko-mérlegek felállításának célja, hogy feltárják az egyes anyagok és energiák útját az üzemben, és megmutassák, hogy azok mekkora részben kerülnek a termékbe, illetve hol és mekkora veszteségek keletkeznek belőlük. Ezen keresztül lehet optimalizálni a termékeket és a működést, illetve fel lehet tárni a megtakarítási lehetőségeket. Az öko-mérlegek előnye, hogy pontos, számszerű adatokat szolgáltat a vállalatról. Az így nyert adatok több területen és más környezeti menedzsment eszközök működésénél is felhasználhatók.
Adatot
szolgáltatnak
a
vállalat
környezeti
vagy
fenntarthatósági
jelentéseihez, a környezeti teljesítményértékelő rendszer mérőszámaihoz, és a termékek életút-elemzéséhez. A mérlegek hátránya egyrészt az, hogy elkészítésük sok időt igényel. Másrészt – a pénzügyi mérlegekkel ellentétben – az, hogy nem létezik a hatások összegzésére szolgáló közös nevező. Alkalmazása csak olyan cégeknek javasolt, melyek nagy megtakarítási lehetőségeket gyanítanak, és ezeket fel kívánják tárni, vagy környezeti hatásaik összességére kíváncsiak.
3.2.3.
ÉLETCIKLUS VAGY ÉLETÚT-ELEMZÉS
Az életciklus elemzés a termékek környezeti hatásainak javítására szolgáló környezettudatos vállalatirányítási eszköz. Az életciklus-szemlélet lényege, hogy a környezeti hatások értékelésekor a termék teljes életciklusát figyelembe veszi „a bölcsőtől a sírig” (cradle to grave), azaz a termékhez szükséges nyersanyag kitermelésétől a szállításon, feldolgozáson át, a gyártási folyamatokban, a használat (hasznos élettartam során), a hulladékká válás és a kezelés korszakáig. Minden fázisban összegyűjti a környezeti hatásokra vonatkozó adatokat, majd összegzi őket, és leltárt készít belőlük. Az összesített eredményeket értelmezi, s megpróbálja a környezeti hatások jelentősége szempontjából súlyozni, értékelni. A kapott
52
eredményeket egyszerűsített mutatóba sűríti, így a végeredmény összevethető más vizsgálatok eredményeivel. Az életciklus- szemléletre különböző számítási módszerek alapulnak. Ezen módszerek az adatgyűjtés módjában nagyjából megegyeznek, viszont az adatok értelmezésében jelentős különbségek vannak. Az alábbiakban az adatok gyűjtésének és értelmezésének egy lehetséges egyszerű módját mutatom be. Példa: Termék életút vizsgálat egyszerűen (Havér B., 2001:32.o) 1. Válasszuk ki legfontosabb termékünket! Vázoljuk fel az alábbi séma alapján a termék teljes életútját! Ne feledjük, hogy vállalatunk csak egy lépcsője a teljes életútnak Az egyes lépcsőkbe írhatunk folyamatokat, jellemző piaci csoportokat, de akár konkrét vállalatok nevét is. Emeljük ki a vázlaton saját helyünket! A termék jellegétől függően összevonhatunk vagy tovább bonthatunk egységeket. AZ ÉLETÚT FÁZISAI 5. ábra
Nyersanyag-kitermelés Szállítás, raktározás Alapanyag-előállítás Szállítás, raktározás Gyártás, összeállítás Szállítás, raktározás Kereskedelem Szállítás, raktározás Felhasználás, hasznos élettartam Szállítás, raktározás Hulladékká válás, kezelés, lerakás
Havér B. 2001: 30.o.
2. Minden lépcsőfokot 5 tényező szempontjából vizsgálunk meg: a, energiahasználat
b, hulladékok keletkezése
d, élővizek szennyezése e, talaj szennyezése 53
c, levegőszennyezés
Az alábbi táblázat a fentiek alapján lett kitöltve egy konkrét termékre nézve. A 1 az a folyamat, amely alacsony környezeti hatással jár, 2 amely közepessel, 3 ahol erős a hatás. OLDÓSZERES ZOMÁNCFESTÉK ÉLETÚTJÁNAK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE 7. táblázat Példa: oldószeres zománcfesték Alapszükséglet Kül – és beltéri fa – és fémfelületekre védő és dekoratív bevonat szükséges Termék
Hulladékok keletkezése
Levegőszennyezés
Élővizek szennyezése
Talaj szennyezése
Összesen
Az értékeket adjuk össze vízszintesen.
3-kimondottan nagy fogyasztású folyamat
2-átlagos energiaszükséglet
1-alacsony energiaszükségletű folyamat, eljárás, módszer
3-kimondottan nagy fogyasztású folyamat
2-átlagos energiaszükséglet
1-alacsony energiaszükségletű folyamat, eljárás, módszer
3-kimondottan nagy fogyasztású folyamat
2-átlagos energiaszükséglet
1-alacsony energiaszükségletű folyamat, eljárás, módszer
3-kimondottan nagy fogyasztású folyamat
2-átlagos energiaszükséglet
1-alacsony energiaszükségletű folyamat, eljárás, módszer
3-kimondottan nagy fogyasztású folyamat
Szállítás, kereskedelem Felhordás a felületre(kézi felhordás) A felhordás során keletkezett veszélyes hulladékok kezelése Összesen
2-átlagos energiaszükséglet
Kőolaj kitermelése, feldolgozása(ol dószer) Bányászat(pig mentek, kötőanyagok) Alapanyagok gyártása Alapanyag szállítása Festékgyár
Energia használat 1-alacsony energiaszükségletű folyamat, eljárás, módszer
Környezeti hatás Fokozatok jelentése
Oldószeres zománcfesték
3
3
3
3
3
15
3
2
2
2
3
12
3
2
2
2
2
11
2
1
3
1
2
9
3
3
2
2
2
12
2
3
2
1
1
9
1
3
3
3
3
13
3
3
3
2
2
13
20
20
20
16
18
94
Havér. B.,2001:34.o
3. Vízszintes összesítés –Mivel a vízszintesen összesített értékek 5-15 közt lehetnek, jelentősnek a 10 fölöttieket mondhatjuk. Ezeket ki kell választani, majd fel kell állítani rájuk egy programot (Ez a program lehet akár egy KIR program része is) Két gyakorlati lehetőség adódik: 54
a, vagy változásra bírjuk a beszállítót vagy másikat keresünk b, A termékek kiválasztásánál figyelünk arra, hogy olyat válasszunk, amelynek az adott fázisban jobbak a jellemzői. 4. Függőleges összesítés – Itt azokra kell koncentrálni, amelyek a termék életútját összesítve jelentősek. Például ha problémát jelent a talajszennyezés magas kockázata, akkor tekintsük át az anyagok szállítási és csomagolási módját, keressünk alacsonyabb veszélyességű termékeket, jó környezeti teljesítményű beszállítókat! 5. Az utolsó oszlop alján levő értéket úgy kapjuk meg, hogy a vízszintesen összesített értékeket összeadjuk. Ez az érték jól felhasználható egy adott termék fejlesztési alternatíváinak környezeti besorolásához, de fontos, hogy így csak azonos felépítésű életutakat lehet összehasonlítani.
A fenti példa egy egyszerű példa volt arra, hogy hogyan is néz ki egy termék-életciklus vizsgálat. A valóságban ez sokkal bonyolultabb. Jellemző hátrányai, hogy ¾ nehéz beszerezni a szükséges adatokat, ¾ mivel a vizsgálat hosszú, az adatok időközben elavulhatnak ¾ rengeteg számolást kell végezni, ¾ mindez sok időbe, pénzbe kerül ¾ a végkifejlet sem hoz garantáltan hasznot rövid távon. A vizsgálat előnyei viszont, hogy ¾ Már a tervezéskor környezetbarátabbá lehet alakítani a terméket, ami olcsóbb, mintha ez utólag történne ¾ A vizsgálat során fény derül arra, hogy az életút mely lépései felelősek leginkább a környezeti problémákért, így fel lehet lehet állítani egy javítási, fejlesztési sorrendet. ¾ Számszerűsítettsége miatt a vevők számára kielégítő bizonyítékul szolgál a termék környezetbarátságáról.
55
¾ Szoftverek széles körű adatbázisa lehetővé teszi szinte bármely termék és folyamat lépéseinek elemzését. Ezen kívül lehetőség van az adatbázis feltöltésére speciális, egyedi adatokkal. A szemlélet eggyel továbbfejlesztett változata a „bölcsőtől a bölcsőig” felfogás, azaz amikor a termékhez szükséges alapanyagokat olyan termékek adják, amelyek már túl vannak a hasznos élettartamon, tehát hulladékká válnának. Ideális esetben a természet anyagkészleteiből történő kitermelésre itt már nincs szükség. Ezen az elven működik például az újrapapír készítése.
56
4. Környezettudatos vállalatirányítás a gyakorlatban egy magyar vállalatnál
Az utóbbi években a Magyarországon működő vállalatok is egyre inkább kénytelenek megfelelni a fenntarthatóság által támasztott kihívásoknak és tevékenységüket ennek megfelelően úgy alakítani, hogy az egyre kisebb mértékben károsítsa a környezetet. Erre a magatartásra kényszeríti őket egyrészről az állami szabályozás szigorodása, másrészről a lakosság és az aktív zöld szervezetek felől érkező nyomás. Sokan termelnek az EU-piacaira is, ahova a bejutás feltétele a jó környezeti teljesítmény. A külföldi és a hazai piacokon egyaránt fel kell venniük a versenyt a fejlett ipari országok vállataival, akik már nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos vállalatirányítás terén. Versenyképességük növelése
érdekében
növelniük
kell
hatékonyságukat,
termelékenységüket.
Sajnos
Magyarországon még mind a mai napig sok vállalat gondolja úgy, hogy a környezetvédelem csupán költségnövelő tényező, ezért rontja a vállalat versenyképességét, így bele sem fognak környezeti fejlesztésekbe. Ennek a hozzáállásnak meg kell változnia. Szerencsére működnek olyan vállalatok is itthon, akik már elkötelezték magukat a fenntartható fejlődés mellett (méghozzá nem csak szóban vagy írásban, hanem tettekben is) és így is megállják a helyüket a versenyben. Ezek a vállalatok mind rendelkeznek testre szabott környezeti menedzsment rendszerrel, amit szabvány szerint vagy saját elképzelés alapján építettek ki. A következőkben egy környezeti szempontból kiemelkedő teljesítményű vállalat környezetvédelmi tevékenységét fogom bemutatni.
4.1. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. (DMHU) A DMHU a japán Denso Corporation (DNJP) magyarországi leányvállalata. A DNJP leginkább gépjárműipari temékek (légkondícionáló, hűtő, kompresszor, ABS stb.) gyártásával foglalkozik. Japánban 61, míg a világ más országaiban 87 kereskedelmi, képző központot illetve gyártó üzemet működtet. Japánban 40000, szerte a világban pedig 45000 alkal mazottja van. Vevői a világ szinte összes személy – és tehergépjármű gyártó cégeiből kerülnek ki. Például Japánban a Toyota és a Honda, Európában a BMW, Opel és az Audi, USA-ban a Ford és a GM, Ázsiában a Daewoo és a Hyundai. 57
A DENSO Corporation célja, hogy a fenntartható fejlődés alapelvei alapján működtesse üzemeit a 21. Században. Ezt bizonyítja az, hogy kidolgozta és 2001-ben bevezette a Denso Ecovision nevű környezeti programját, amely tartalmazza a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját és előírja leányvállalatai részére a program helyi specifikus kidolgozását. A program bástyái az üvegházhatás csökkentése, a zöld beszerzés megvalósítása, a hulladékok csökkntése, a hatásos és gazdaságos menedzsment kialakítása és a társadalmi kapcsolatok erősítése. A vállalatnak emellett döntő jelenőségű szerepe volt abban, hogy elkészüljön és korszerűsödjön a világ első sorozatgyártású hibrid személygépkocsija (Toyota Prius) és egyterűje (Toyota Estima). A főbb elektronikai és motorvezérlő egységek a Denso gyárakból kerültek és kerülnek ki. A DMHU 1997 áprilisában alakult a DENSO Corporation tagjaként, 75 millió euró befektetéssel. A gyár a székesfehérvári Sóstó Ipari Parkban található. A cég 1999 óta a csúcstechnikai terméknek számító, ECD-V5 típusú forgóelosztó rendszerű adagolókat gyárt, amely a dízelmotorok egyik legfontosabb alkatrésze.A pumpa megfelel az Euró III6 károsanyag-kibocsátási szabványnak. A precíziós megmunkálás garantálja a tkarékos üzemanyag felhasználást, a motor környezetbarát működését és a hosszú élettartamát. 2002 júniusától kezdődött meg rendszervezérlő egységek közé tartozó változtatható vezérműtengely időzítő (VCT) gyártása. Ez a szerkezet a szelepek nyitásának és zárásának idejét
szabályozza,
ezzel
biztosítva
a
megfelelő
teljesítményt
és
az
optimális
üzemanyagfelhasználást. A cég 2003-ban megkezdte a DENSO Corporation által 1997-ben kifejlesztett gyűjtőcsöves rendszerű (Common Rail) elektronikus dízeladagoló rendszer gyártását is. Ez a technológia csökkenti a működési zajt és biztosítja az Euró IV-es és Euró V-ös szigorúságú emissiós normáknak való megfelelést. Szntén 2003-ban megkezdődött a vákuumkapcsoló szelep (DVSV) gyártása, amely csökkenti a károsanyag-kibocsátást az üzemanyagtartályban keletkező benzingőz újrahasznosításával.
4.2. A DMHU környezeti tevékenységének bemutatása
6
Az Európai Unió dízel üzemű gépkocsikra vonatkozó környezeti kibocsátási normája
58
A DMHU termékek gyártásával foglalkozik, a kutatás-fejlesztést az anyavállalat végzi Japánban. A kutatás-fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a termékeik által okozott környezeti hatások egyre csökkenjenek. Ezirányú tevékenységük eddig sikerrel is járt (ld. Mellékletek-környezeti teljesítmény mutatók). Emellett már a termékek tervezése során figyelembe veszik a paici követeleményeket, például azt, hogy bizonyos kémiai anyagokat hat éven belül teljesen kitiltanak a gyártás területéről. A Denso ezt figyelembe véve létrehozott nemzetközi szinten egy adatbázist, amelyhez a tagvállalatok környezetvédelmi bizottságának tagjai bárhol a világon hozzáférhetbek, és folyamatosan frissíthetnek. Célja ezzel az, hogy még a kitűzött határidők előtt kiváltsa a tiltott anyagokat. A DMHU 4 terméket gyárt, amelyek nem kifutó termékek, hanem mindig újabb, a piac számára meghatározó, és egyben kisebb környezeti terheléssel működőek. Az újonnan gyártott dízeladagoló Japánban környezetbarát termék minősítést kapott, mivel mind a felhasznált anyagok, mind a használat során okozott környezeti hatás kisebb, mint az előző generációs adagolók. A magyar leányvállalat plussz feladatot is teljesített: 2001-ben termékeiknél helyi szinten részletes életciklus elemzést kezdett el vevői és beszállítói határok közt. 2003-ig a V5-ös adagolónál sikerült a jelentős környezeti hatást okozó anyagokra és folyamatokra rámutatnia. Az eredményeket továbbította az anyavállalat kutatás-fejlesztési részlegéhez, hogy azt fel tudják használni a termék esetleges újratervezéséhez. A DMHU hosszú távú célja a környezet megóvása és a társadalommal való összhang megteremtése.
Ennek
érdekében
tevékenységének
megkezdése
után
a
Denkstatt
Környezetvédelmi és Tanácsadó Kft. segítségével rögtön elkezdte kiépíteni az ISO 14001 szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszerét, melynek tanúsítására 10 hónap után került sor. Környezeti politikájában a következő irányelveket foglmazza meg: A DMHU KÖRNYEZETI POLITIKÁJA 6. ábra “A társadalommal való nyílt együttműködés kifejlesztése, különösen a cég tevékenységeinek környezeti kockázataira és minimalizálására való tekintettel. A környezeti szennyezés megelőzésének és a fenntartható fejlődés elvének a megvalósítása. Az alkalmazottak tudatosságának fejlesztése oktatások során a környezet megóvása érdekében. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer időszakos felülvizsgálatának biztosítása, a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása, célok és előirányzítok, környezeti programok megfogalmazása és ellenőrzése által. A vállalat tevékenységeire vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak és az egyéb alkalmazandó környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés folyamatos nyomon követése.
59
A környezeti politika nyilvánosságra hozatala a társadalom és az érdekelt felek számára.” DMHU Fenntarthatósági jelentés 2001: 21.o.
A szabvány bevezetésénél számba vette környezeti hatásait. Itt kiderült, hogy a legjelentősebb környezeti tényezők az olajos hulladékokból keletkeznek, ezért a bevezetésnél fokozott figyelmet fordítottak a hulladékkezelésre, azon belül is a szelektív gyűjtésre és az újrahasznosításra. Azóta sikerült elérni a kitűzött célt: semmiféle olajos hulladék nem kerül lerakásra. A vállalat azóta termék-életciklus elemzései során átvizsgálta minden egyes technológiai lépésének környezeti hatásait. Vizsgálatából kiderült, hogy a gyártási folyamatok során a legnagyobb szerepe a környezeti hatásokban a segéd – és egyéb anyagok szállításának, illetve az azokkal kapcsolatos folyamatoknak van. A DMHU környezeti hatásai és a jogszabályok ismeretében évente kitűzi környezeti céljait, előirányzatait és lefolytatja környezeti irányítási progamot bonyolított le sikeresen. (2002-ben kitűzött környezetvédelemmel kapcsolatos rövid – és középtávú céljait, előirányzatait és a megvalósítást szolgáló intézkedéseket (ld. Mellékletek-DMHU közép – és hosszú távú céljai). A fő célok ¾ a fizikai környezeti teljesítmény növelése ¾ a hatékonyabb és hatásosabb környezetvédelmi irányítás ¾ külső kommunikáció erősítése az érintett felekkel A vállalat kiterjedt környezetvédelmi szervezettel rendelkezik, ahol pontosan meg van határozva, hogy kinek milyen feladatai vannak és milyen felelősségi körrel rendelkezik.(ld. Mellékletek-DMHU környezetvédelmi szervezete) Az érdekelt feleket a vállalat ismeri, rendszeresen találkozik velük, hogy megismerje érdekeiket és jó kapcsolatot tudjon kiépíteni velük. Tisztában van vele, hogy felelőssége nem korlátozódik a gyár falain belülre. Jót akar tenni a társadalommal. Ezirányú tevékenysége egyébként egészen kiemelkedő. Néhány példát említek: Példák a DMHU kiemelkedő társadalmi teljesítményére:
Nyilvánosságra hozza fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseit - Eleinte környezeti jelentést, majd 2001 óta fenntarthatósági jelentést ad ki 60
Környezeti menedzsment eszközök alkalmazásában szerzett tapasztalatait nem tartja meg magának, hanem megosztja a többi vállalattal - A BE Rt.-vel közös konferenciát szervezett a CEU-n (Közép-Európai Egyetem), amely a fenntarthatósági jelentés előnyeit ismertette más magyarországi nagyvállalatok számára.
Aktív szerepet vállal a helyi közösségi életben - Herman Beckerrel közös kezdeményezést indított az “Egészséges és virágos Székesfehérvár” program ügyében
Segíti a helyi környezetvédőket – 2002-ben felvette a kapcsolatot a Zsombék Tájkutató Egyesülettel, mert részt szeretnének venni egy olyan monitoring állomás létesítésében, amely a Sóstói Tájvédelmi Körzetben ellenőrizné az ipari park élővilágra kifejtett hatását; A GAJA Egyesület által meghirdetett, illegális hulladéklerakók felszámolására indított kezdeményezés szervezésében, és gyakorlati lebonyolításában vállalt részt
Szakmai tapasztalatok megosztása - Több egyetem hallgatóit is fogadja szakdolgozatírás céljából
Ahogy azt a fentiek bizonyítják, külső kommunikációja magas szintű. Belső kommunikációja úgyszintén az. Mindent megtesz azért, hogy a dolgozóit fenyegető veszélyeket elhárítsa. Jó példa erre az, hogy könyv illetve videó anyag is készült a vállalat KEM (Környezet; Munka-egészségügy;Biztonság-technika) tevékenységéről. Ezek az anyagok
segítik
a
egyes
kockázatok,
hatások
megismerését,
ellenintézkedések
alkalmazhatóságát, ami által csökken a vészhelyzetek, balesetek bekövetkeztének valószínűsége. A vállalat folyamatosan méri és értékeli környezeti teljesítményét. Erre a célra külön kiépítette az ISO 14031 szabvány szerinti környezeti teljesítmény értékelő (KTÉ) rendszerét. A rendszer beveztésénél ismét felmérte – egy kicsit más szemszögből – telephelye környezeti hatásait és a legfontosabb 36 tényezőhöz mutatószámot rendelt, amelyek mindegyikéhez tartozik egy egyéves cél. A mutatószámokat táblázatba foglalták (ld. Mellékletek – Környezeti teljesítmény mutatók) és folyamatosan figyelik, felülvizsgálják. Környezeti teljesítményét a mérőszámokon és a fent említett KIR-en, életciklus elemzésen, fenntarthatósági jelentésen kívül más eszközökkel is javítja. Felállított egy általános anyagmérleget (ld. Mellékletek – általános anyagmérleg) és összegyűjtötte, hogy mi történik az egyes kibocsátott anyagokkal. 2002-ben környezetvédelmi könyvelési rendszer kiépítésébe kezdett bele, amely külön számba vesi a környezeti költségeket. 61
4.3. A DMHU környezeti menedzsmentjének vizsgálata és értékelése a kockázatok és lehetőségek tükrében A DMHU helyzetének vizsgálata kockázatok és lehetőségek szempontjából Mint már említettem, a vállalatcsoport egyik általános stratégiai célkitűzése, hogy fenntarthatóan működtesse üzemeit. Ez számára egyrészt piaci kényszer, a siker kulcsa. Közismert tény ugyanis, hogy a közlekedés napjaink két súlyos környezeti problémájáért is közvetlenül felelős: a globális felmelegedésért és a légszennyezésért. Mind állami, mind regionális szinten szigorodnak a kibocsátási határértékek, az olaj árának alakulása pedig mindemellett az utóbbi évek világpolitikai eseményeinek köszönhetően kiszámíthatatlan. Mindezekneknek köszönhetően a világ nagy autógyártói és autóipari beszállítói sok pénzt fektetnek olyan kutatásokba, amelyek azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztást illetve hogy hogyan lehet alternatív erőforrásokkal meghajtani az autókat. Az autógyártókat érintő szabályozás – mint ahogy az a fentiekből kiderült - egyéb területeken is szigorodott. Mivel a DMHU Magyarországon termel, ezért környezetvédelmi menedzsmentjének tervezésekor a helyi sajátosságokat is figyelembe kell vennie. Magyarországon a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a lakosság számára fontos az egészséges környezet, és az utóbbi években történt környezeti katasztrófáknak köszönhetően aggódalommal figyelik a vállalatok tevékenységét. A zöld mozgalom nagyon aktív. A média szintén szívesen foglalkozik környezetvédelmi témákkal. Az ilyen jellegű, ún. külső kockázatok mellett pedig a belső kockázatokra is figyelnie kell, például fel kell mérnie, megfelelően kezelnie, tárolnia kell az általa felhasznált veszélyes anaygokat és törekedni a környezetbarátabb változattal való kiváltásukra. Végül, mint minden más mai vállalatnak, növelnie kell a hatékonyságát, mert ezáltal javul a versenyképessége. Fentiek alapján a véleményem a következő: a DMHU endogén kockázatai kicsik, mert nem használ fel óriási mennyiségben anyagot vagy energiát és nem bocsát ki sok hulladékot, emellett pedig modern technológiát alkalmaz, tehát környezetszennyezése nem jelentős. Exogén kockázatai viszont nagyok olyan szempontból, hogy 62
¾ Magyarországon a lakosság, a zöldek és a média nyagon érzékeny a környezetvédelmi katasztrófákra ¾ A környezetvédelem még nagyon átpolitizált: az ellenzék katasztrófa esetén kikényszerítheti a kormányból a drasztikus intézkedéseket. A DMHU-nak tehát külsó és belső kockázataiból fakadóan a változó menedzsment javasolt. Fő feladatai az exogén kockázatok kezelése aktív külső kommunikációval, a belső kockázatokat pedig működési és termelési hatékonyságának fejlesztésével tudja megoldani. A környezetvédelem ugyanakkor nagy piaci lehetőség a számára, tehát ebből a szempontból számára az offenzív stratégia a követendő, mert bár a környezetvédelem kis kockázatot jelent számára, ugyanakkor nagy piaci lehetőség is. Az alábbi táblázat tartalmazza az offenzív stratégiát követő vállalat jellemző feladait. Pirossal kiemeltem belőle azokat, melyeket a rendelkezésemre álló információk alapján a DMHU teljesített:
63
MIT VALÓSÍTOTT MEG A DMHU AZ OFFENZÍV KÖRNYEZETI MENEDZSMENT KRITÉRIUMAI KÖZÜL? 7.ábra Offenzív környezeti menedzsment
Környezetterhelés folyamatos csökkentése
− − − − −
A környezeti elemek igénybevételének optimálása Az életciklust a "bölcsőtől a bölcsőig" terjedően szemlélik A szennyezőanyag keletkezésének elkerülése a cél Környezetbarát termékfejlesztés Környezetbarát technológiák fejlesztése és adaptálása
A szigorodó környezeti követelmények túlteljesítése
Eredménynövelő intézkedések − Folyamatos technológiai innováció − Elsőnek lenni az iparban − Integrált, átfogó környezeti szemlélet − Monitoringhoz kapcsolt szabályozástechnika − Stratégiai szerepkörű környezeti menedzsment szervezet − Környezettudatos szállítói kapcsolatok − Saját K+F, tanácsadók bevonása
Pozitív környezeti kommunikáció
Külső támogatások kihasználása − Gyorsított amortizáció − Környezetvédelmi hitelkedvezmények igénybevétele − Nemzetközi K+F kapcsolatok, lehetőségek kihasználása
− − − −
A környezeti kihívás üzleti előny A megelőzés a cél, a megelőzés kifizetődő A konfliktusok segítik megoldani a problémákat Pozitív környezeti image kialakítása és megőrzése
Kerekes S., Kindler J.(1997): 55.o.
A fentiek tekintetében megállapítom, hogy a DMHU nagyrészt valóban a számára megfelelő menedzsmentet választotta és azt meg is valósította, ugyanis ¾ piaci lehetőségeit kihasználta (olyan termékeket gyárt, melyek valamilyen szempontból jobban kímélik a környezetet, mint a versenytársaké) ¾ a fent említett kockázatokat – mint azt a környezeti teljesítmény mérőszámok is mutatják – sikeresen elhárította (nyit a lakosság,civil szervezetek felé, aktívan részt vesz a helyi életben, fenntarthatósági jelentést ad ki) ¾ hatékonyságát az erőforrások felhasználásának és hulladékok keletkezésének csökkentésén keresztül növelte.(ld. Teljesítmény mutatók)
64
Összegzés és kitekintés Dolgozatom célja az volt, hogy bebizonyítsam, hogy ¾ a tudomány mai állása szerint a vállalatoknak ökológiai, gazdasági és etikai okokból környezetileg fenntarthatóan kell működniük ¾ sikeres működésükhöz elengedhetetlen a környezeti tevékenység testre szabott menedzselése ¾ a vállalatok testre szabott környezeti menedzsment tevékenységgel környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóan tudnak működni. Az első fejezetben bemutattam a környezeti válság jeleit, és az annak megoldásaként nemzetközileg elfogadott koncepciót, a fenntartható fejlődést. Ez után megvizsgáltam, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója milyen ökológiai követelményeket támaszt a társadalom termelő-fogyasztó tevékenységével szemben, majd az ökológiai lábnyom segítségével bebizonyítottam, hogy a nyugati országok jelentős része ma nem felel meg eme követelményeknek. Ezek után felvázoltam, hogy a gazdaság egyes szereplői milyen szerepet tölthetnek be a változásban, hogyan tudnának hozzájárulni a fenntartható fejlődés megteremtéséhez. A második fejezetben bemutattam, hogy a vállalatok környezetvédelmi tevékenysége mennyire komplex lett, milyen kockázatokat és lehetőségeket hordoz, és hogyan vált a piaci verseny részévé. Ezzel bizonyítást nyert egyrészt az, hogy a környezetvédelem nem csak etikai és ökológiai, hanem gazdasági „kényszer” is a vállalatok számára, másrészt pedig az, hogy szükség van a környezetvédelmi tevékenységének tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és folyamatos javítására, tehát környezeti menedzsmentre. Ezt követően feltártam, hogy milyen hibákat véthet a vállalat a környezeti menedzsment tervezése során, majd bemutattam egy környezeti menedzsment modellt, amely meghatározza, hogy a környezetvédelmi kockázatok és piaci lehetőségek mértékétől függően a vállalatnak milyen jellegű menedzsmentet érdemes űznie és az milyen konkrét feladatokat tartalmaz. A harmadik fejezetben olyan környezettudatos vállalatirányítási eszközöket mutattam be, amelyek segítenek a sikeres környezeti menedzsment megvalósításában, a kitűzött célok elérésében.
65
Végül a negyedik fejezetben egy Magyarországon működő vállalat példáján keresztül bebizonyítottam, hogy a testre szabott menedzsment segítségével lehet környezetileg és gazdaságilag is fenntartható módon működni. Munkám végén szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a fenntartható fejlődésnek a környezeti és a gazdasági dimenziója mellett szociális dimenziója is van. Tehát egy vállalat működését akkor mondhatjuk fenntarthatónak, ha az mindhárom szempontból megfelel a fenntarthatóság követelményeinek. Az ilyen vállalatokat nevezik Pataki György és Radácsi László hasonló „alternatív kapitalistáknak” hasonló című könyvükben. Ezekben a vállalatokban a közös többek között az, hogy szabad piaci keretek közt tudnak úgy működni, hogy nem tulajdonosaik hasznát akarják minden áron maximalizálni, hanem fontosnak tartják azt is, hogy hasznukból a közösség is részesüljön valamilyen módon. És nagyon fontos, hogy mindez nem csak papíron működik náluk, hanem a gyakorlatban is. Magyarországon is működnek ilyen vállalatok. (A KÖVET-INEM Hungária nevű civil szervezet össze is gyűjtötte őket) Emellett folyik a vállalatok fenntarthatóságra „nevelése” is (pl. környezet – és társadalomtudatos vállalatirányítási eszközök terjesztése). A feltörekvő generáció tagjai is részesülnek már környezeti nevelésben. Ez reményt ad arra, hogy sikerül a gazdaságot fenntarthatóvá tenni, mivel ők a jövő fogyasztói és döntéshozói a magán vagy az állami szférában. Szerintem van ok a reményre, ha elfogadjuk a kihívást és teszünk a változásért. Ez sok lemondással és kockázattal jár, de hosszú távon az egyetlen megoldás.
66
Szakirodalom Könyvek 1.
Kerekes S., Kindler J (szerk.)[1997]: Környezeti menedzsment. Aula kiadó, Budapest.
2.
Marosán Gy.[2001]: Stratégiai menedzsment. Műszaki könyvkiadó, Budapest.
3.
Rees W.E., Wackernagel M.[2001]: Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, Budapest
4.
Rothery B.[1995]: ISO 14000 és ISO 9000. McGraw-Hill Book Company Europe, Panem Kft, Budapest (közös kiadás).
5.
Winter G.[1997]:
Zölden
és
nyereségesen
–
Útmutató
a
környezettudatos
vállalatirányításhoz. Műszaki könyvkiadó, Budapest.
Kiadványok 1.
DENSO Manufacturing Hungary Ltd. Fenntarthatósági jelentés 2001.
2.
DENSO CORPORATION. Environmental Report 2002
3.
DENSO Eco-Vision 2005. DENSO CORPORATION 2000
4.
Engel H.W., Tóth G. [2001]: EMAS 2001 – Egyszerűen. KÖVET-INEM Hungária ,Budapest
5.
Havér B. [2001]: Termékek és Környezetvédelem. KÖVET-INEM Hungária ,
Budapest 6.
MSZT (Magyar Szabványügyi Testület)[1996]: MSZ EN ISO 14001: 67
7.
MSZT
(Magyar
Szabványügyi
Testület)[1996]:
MSZ
EN
ISO
14004:
Környezetközpontú irányítási rendszerek. Elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszereke általános irányelvei. (ISO 14004: 1996). MSZT, Budapest 8.
Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek. (ISO 14001: 1996), MSZT, Budapest
9.
Pataki Gy., Tóth G.[1999]: Vállalati környezettudatosság –A GEMS-HU(nemzetközi felmérés
a
környezettudatos
eredményeinek
összefoglalója.
vállalatirányítás Környezettudatos
helyzetéről
Magyarországon)
Vállalatirányítási
Egyesület,
Budapest 10.
Tóth G.[2001]: Környezeti teljesítményértékelés. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, Budapest.
11.
Tóth G.(szerk.)[2002]: Ablakon bedobott pénz. Tizenkét magyarországi vállalat esettanulmánya
környezetvédelmi
intézkedésekkel
elérhető
megtakarításokról.
Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, Budapest. Tanulmányok 1.
Boda Zs., Pataki Gy.[1997]: ”Versenyben a világgal”. A magyar gazdaság nemzetközi
versenyképességének
mikrogazdasági
tényezői-kutatási
program.
’Versenyképesség és a természeti környezet’ alprojekt zárótanulmánya. BKE, Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest 2.
Csutora
M.[1999]:
Mérhető-e
a
környezetvédelmi
teljesítmény?
Gazdaság,
Vállalkozás, Vezetés, 99/1, Műhelytanulmányok, p. 68-80 3.
Tóth G.[1999]: A vállalatok környezettudatosságának támogató és akadályozó tényezői – egy szervezetelméleti megközelítés. Gazdaság, Vállalkozás, Vezetés, 99/1, Műhelytanulmányok, 129-146.o. 68
4.
Kerekes S.[2000]: Az EU csatlakozás környezeti kérdőjelei. In: Környezetvédelmi prioritások és helyzetünk az EU csatlkozási folyamatban. Munkaértekezlet Tokajban. KSZGYSZ, Budapest.
Cikkek az internetről 1.Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában. 2005.04.05 11:03 http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=118
69
Mellékletek 1. sz. melléklet: A DMHU környezetvédelmi szervezete 2.sz. melléklet: A DMHU rövid – és középtávú céljai 3. sz. melléklet: A DMHU ISO14031-es KTÉ mérőszámai 4. sz. melléklet: A DMHU anyagokra vonatkozó ökomérlege 2002-ben
70
1. sz. melléklet: A DMHU környezetvédelmi szervezete
71
2.sz. melléklet: A DMHU rövid – és középtávú céljai
72
3. sz. melléklet: A DMHU ISO14031-es KTÉ mérőszámai
73
4. sz. melléklet: A DMHU anyagokra vonatkozó ökomérlege 2002-ben 74
