VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzemtani Tanszék

VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT EGYETEMI JEGYZET

Készítette: Dr. Kovács Árpád Endre

Gödöllő, 2001

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ..................................................................................................... 7 2. Vállalkozáselméleti alapok ............................................................................ 9 1.1. A vállalkozás fogalma ............................................................................ 9 1.2. A vállalkozói magatartás.......................................................................10 1.3. A vállalkozás küldetése .........................................................................12 1.4. A vállalkozás célja ................................................................................12 1.1.1. A profit.......................................................................................13 1.1.1.1. Funkcionális profitelméletek ............................................13 1.5. A menedzsment fogalma .......................................................................14 1.6. Az irányítás..........................................................................................15 1.1.1. Irányítási típusok.........................................................................16 1.1.1.1. A vezérlés .......................................................................17 1.1.1.2. A szabályozás ..................................................................18 1.1.1.3. Szabályozás zavarkompenzációval ....................................18 1.1.2. Az irányítás informatikai alapjai...................................................20 1.1.3. Az információ .............................................................................20 1.1.4. A kommunikáció ........................................................................22 1.1.5. Az információk tárolása ...............................................................23 3. A projekt menedzsment...............................................................................27 1.1. a projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata ......................27 1.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma ...................................28 1.1.2. Projektek tervezésének lépései ......................................................30 1.1.2.1. Kezdőpont ......................................................................30 1.1.1.2. Felmérés..........................................................................30 1.1.1.3. Összetevők meghatározása ...............................................32 1.1.1.4. Tervezés..........................................................................34 1.1.1.5. Megvalósulás...................................................................36 1.1.1.6. Végpont .........................................................................37 1.1.1.7. Értékelés .........................................................................37 1.2. A projekt menedzsment alkalmazásának lehetőségei...............................38 1.1.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei .........................38 1.1.2. A projekt menedzsment kialakulása..............................................39 1.3. A projekt menedzsment lehetőségeinek áttekintése ................................40 1.1.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására..................................41 4. Pénzügyi és likviditás menedzsment..............................................................51 1.1. A pénzügyi döntések tartalma, típusai ...................................................51 1.2. Az idő pénzértéke .................................................................................53 1.3. Az időpreferencia alkalmazása a számításokban......................................54 1.4. A vállalkozások gazdasági kockázatai.....................................................55 1.5. rövid távú pénzügyi döntések ................................................................57 1.1.1. A forgótőke meghatározói, körforgása ..........................................58 1.6. A forgótőke nagyságára ható tényezők ..................................................59 1.7. A forgóeszközök optimális szintje ..........................................................60 1.8. A forgóeszközök finanszírozása..............................................................61 -3-

Vállalkozás-menedzsment

1.1.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között ...................62 5. Az üzleti tervezés.........................................................................................65 1.1. Az üzleti tervezés alapjai .......................................................................65 1.2. Üzleti terv formai követelményei ...........................................................66 1.1.1. Üzleti terv felépítése.....................................................................66 1.1.1.1. Üzleti terv fő fejezetei ......................................................67 6. A vállalkozások gazdaságossági számításai ....................................................73 1.1. Befektetés, beruházás, invesztíció...........................................................73 1.2. A beruházási döntések általános jellemzői..............................................74 1.3. A gazdaságossági számítások módszerei..................................................77 1.1.1. A pénzáramok (cash flow) típusai .................................................78 1.1.2. Döntési kritériumok ....................................................................79 1.4. A beruházás-gazdaságossági mutatószámok ............................................79 1.1.1. Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value – NPV) .........80 1.1.2. A Belső kamatláb (Internal Rate of Return - IRR) .........................81 1.1.3. Jövedelmezőségi index (Profitability Index - PI)..............................82 1.1.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő (Payback Period) ..........83 1.1.5. Az infláció kezelése a tervezés során..............................................85 1.1.6. Az amortizációs költségek kérdése ................................................85 1.1.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása ..........................................86 1.5. Érzékenységvizsgálatok .........................................................................86 1.6. hogyan készülnek számítások a gyakorlatban? ........................................87 1.1.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz .........................................87 1.1.2. Példa likviditási terv készítésére ....................................................90 1.7. Jellemző hibák a tervezés során..............................................................91 7. Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése..............................93 1.1. Az egyéni vállalkozás ............................................................................93 1.2. A társas vállalkozások...........................................................................94 1.2.1. Közkereset társaság (KKt.)............................................................94 1.1.2. Betéti társaság (Bt.) ......................................................................95 1.1.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.) ................................................95 1.1.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) ...............................................95 1.3. A társasági szerződés tartalma ...............................................................96 8. Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?.....................................99 1.1. A vállalkozás könyvelésével kapcsolatos fogalmak ..................................99 1.2. Az egyszeres könyvvitel....................................................................... 101 1.3. A kettős könyvvitel ............................................................................ 102 1.4. További nyilvántartások ..................................................................... 103 9. A vállalkozások adózási alapismeretei ......................................................... 105 1.1. Adózási alapfogalmak ......................................................................... 105 1.2. A vállalkozókat érintő adótípusok ....................................................... 106 1.1.1. Személyi jövedelemadó rendszere ............................................... 106 1.1.1.1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem adózása ......................................................................... 106 1.1.1.2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása....107 -4-

Tartalomjegyzék

1.1.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem ..............................108 1.1.3. Bevallás és előlegfizetés............................................................... 109 1.1.4. A társas vállalkozások adózása ................................................... 109 1.1.4.1. A társasági adó ............................................................. 109 1.1.1.2. Az általános forgalmi adó .............................................. 110 10. Alapvető társadalombiztosítási ismeretek .................................................. 113 1.1. Egyéni vállalkozások ........................................................................... 113 1.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége ......114 1.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége ............................................................................ 114 1.2. Társas vállalkozások ........................................................................... 114 1.1.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kötelezettsége ............................................................................ 114 1.1.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak járulékfizetési kötelezettsége.........................................115 1.3. A foglalkoztatottak társadalombiztosítása ............................................115 1.4. A munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége......................115 1.5. Járulék- és mulasztási bírság................................................................. 116 1.6. A társadalombiztosítási igazolvány ...................................................... 116 11. A vállalkozások marketing feladatai ......................................................... 119 1.1. A vállalkozások marketing-munkájának főbb szempontjai ....................119 1.2. SWOT analízis lehetőségei a marketingtervben ....................................120 1.3. A reklám............................................................................................ 120 12. Vállalkozásvezetés ................................................................................... 123 1.1. Vállalkozói készség, személyes alkalmasság ...........................................123 1.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek.............................................124 1.1.2. A vállalkozóvá válás .................................................................. 124 1.1.3. Vállalkozás irányítása ................................................................ 125 1.1.4. A vállalkozás, mint szervezet ...................................................... 125 1.1.5. Vezetés ..................................................................................... 125 1.1.6. Emberek kiválasztása ................................................................. 125 1.1.7. Csapatépítés .............................................................................. 126 1.1.8. Ösztönzés.................................................................................. 126 1.1.9. Tanácsadás - Nevelés ................................................................. 126 1.1.10. Ellenőrzés ................................................................................ 127 1.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika .................................................. 127 1.1.12. Vállalkozói morál .................................................................... 128 1.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság............................................... 128 13. Üzleti etika alapjai ................................................................................... 129 14. A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak ............................................133

-5-

1. BEVEZETÉS A gazdasági szervezetek irányításának vállalkozási oldalról történő megközelítése az utóbbi években vált szükségessé a kelet-közép európai országokban. A piacgazdaság térhódítása, az egyéni és csoportos vállalkozási formák törvényesítése, majd elterjedése miatt fontos az elsősorban új szemléletet igénylő vállalkozási felfogás megismerése. A „Vállalkozás menedzsment” című tantárgy a Vállalatgazdaságtan III. tárgy szerves folytatása, az elsajátított irányításelméleti, döntéselméleti, stratégiai tervezési és gazdálkodás ismeretek, az azokhoz kapcsolódó módszerek alapvető részei e tantárgynak is. A Vállalkozás menedzsmentben a szemléleti megalapozást követően a Vállalatgazdaságtanban megismert módszerek, eljárások vállalkozásokban történő alkalmazását kívánjuk előtérbe helyezni. Az oktatás módszertanára az esettanulmányok megismertetése és az egyéni feladatok kidolgozása jellemző. Ebben fontos szerepet szánunk a hallgatók önálló munkájának, kreativitásának. Nem törekedtünk arra, hogy az jegyzet minden a tantárggyal kapcsolatosan felvetődő kérdésre választ adjon. Elsősorban olyan útmutatónak szánjuk, amely segítségével a hallgató számára világossá válik a tantárgy követelményrendszere, önállóan végezheti feladatait és eligazodhat a kapcsolódó szakirodalomban.

-7-

2. VÁLLALKOZÁSELMÉLETI ALAPOK (Írta: Dr. Székely Csaba) A „Vállalkozáselméleti alapok” című fejezet a vállalkozás fogalmi meghatározása után, annak alapelemeivel foglalkozik. A fejezetben megtalálható elméleti ismeretek a vállalkozások menedzselési, irányítási feladatainak megértését segítik elő. A fejezet tartalma: 2.1. A vállalkozás fogalma 2.2. A vállalkozói magatartás 2.3. A vállalkozás küldetése 2.4. A vállalkozás célja 2.4.1. A profit 2.5. A menedzsment fogalma 2.6. Az irányítás 2.6.1. Irányítási típusok 2.6.2. Az irányítás informatikai alapjai 2.6.3. Az információ 2.6.4. A kommunikáció 2.6.5. Az információk tárolása A témakör feldolgozásához szükséges idő: 3-4 óra. 2.1. A VÁLLALKOZÁS FOGALMA A vállalkozás fogalmához nem lehet egyetlen jelentést kötni. Egyes vélemények szerint a vállalat az „alapvető vállalkozási egység”. A magyar nyelv ráadásul a vállalat és a vállalkozás fogalmak között is különbséget érez. A vállalat valamiféle stabil, meghatározott feladatra kialakított gazdasági egység lenne, viszont a vállalkozás a mindig újat kereső, magánérdekeket kifejező és profitorientált (üzleti) tevékenység vagy gazdasági egység. Ez nyilvánvalóan az elmúlt időszak gazdaságpolitikai felfogása miatt alakulhatott ki így, mivel valójában egyik vállalat sem nélkülözheti az újat keresést, a piacorientáltságot és a tulajdonosi érdekből fakadó hajtóerőt. Ennélfogva a vállalkozásról beszélve mindenféle tulajdonú (magán, társas és állami) vállalattal összefüggésben kívánunk foglalkozni. Chikán Atilla szerint a vállalat olyan emberekből és eszközökből álló gazdálkodó egység, amely működésének alapvető célja a valamilyen fogyasztó igény kielégítése nyereség elérése mellett. Természetesen a vállalkozások mérete, tevékenységi köre rendkívül sokrétű lehet. A kertészeti termelésen belül is igen színes a kép. A gazdálkodó szervezet méreteit tekintve a néhány hektáron gazdálkodó családi vállalkozástól a több száz hektáron termelő nagyüzemig terjed a skála. A vállalkozások által végzett tevékenységek is igen változatosak: a szántóföldi termeléstől a feldolgozáson -9-


át a kereskedelemig minden megtalálható a kertészeti vállalkozások palettáján. Méretétől, tevékenységi körétől függetlenül minden vállalkozás közös vonása, hogy: − − − − −

önállóan gazdálkodik, valamilyen fogyasztói igényt elégít ki, profitorientált, tevékenysége során kockázatot vállal, valóságos piaci körülmények között gazdálkodik.

A fenti eszmefuttatásoktól függetlenül szükség lehet a vállalkozások más irányokból történő megközelítésére. Egyrészről a vállalkozásokat a piaci kereslethez való viszonyuk alapján 3 csoportba sorolják. Ezek: − flow shop (folyamatos, azaz állandó, relatíve korlátlan piacra termelő üzem vagy üzlet), − job shop (megrendelésre termelő üzem vagy üzlet) és − project típusú (egy meghatározott, általában nagyobb és összefüggő feladat megvalósítására kialakított, többnyire ideiglenes gazdasági szervezet, ill. annak tevékenysége). A három forma ritkán jelentkezik tisztán, önmagában, de gyakori a kombinációk esetén valamelyik típus túlsúlya. A hagyományos mezőgazdasági nagyüzemekre a „flow shop” típus a jellemző, bár egyes részlegeik és tevékenységeik „job shop” típusúak (pl. cukorrépa termelés) vagy „project” típusúak (pl. melioráció) lehetnek. A kis magánvállalkozásokban a típusok élesebben szétválhatnak. A két második típus inkább azonosítható a magyar szóhasználat vállalkozásával. Más megközelítésben a vállalkozás lényege a termelési tényezők, a gazdálkodási funkciók újszerű kombinációja. Az újszerű kombinációk alapja rendszerint egy-egy felfedezés, találmány, know-how, újítás vagy ésszerűsítés – kutatók, feltalálók, újítók szellemi termékei. Ez kiegészíthető azzal, hogy a vállalkozás kiváltója újszerű piaci helyzet (pl. ismert fejlesztések új piacon történő bevezetése), vagy felismert új lehetőség (pl. versenytárs kiesése) is lehet. 2.2. A VÁLLALKOZÓI MAGATARTÁS A közgazdaságtan elméletében használatos vállalkozásfogalom középpontjában egy olyan rendező egység cselekedetei állnak, amelyet vállalkozónak neveznek és amelynek magatartását az határozza meg, hogy „ösztönzési függvényét” maximalizálja. Ez az ösztönzési függvény általában a nyereség tömege. A vállalkozás cselekvési paraméterei a racionalitás feltételezéséből és a verseny korlátaiból következnek. A racionalitás azt jelenti, hogy a vállalkozó azt a cselekvési irányt fogja választani a kínálkozó lehetőségek közül, amely a vállalkozás számára maximális profitot biztosít. A profitmaximalizálásra való törekvést tekintve az oligopolisztikus helyzeteket kivéve a vállalkozás bármely gazdasági környezetben már akkor racionálisan cselekszik, ha megfontolja saját akcióit, figyelmen kívül hagyva a versenytársak lépéseit. (A versenyhelyzetet tekintve az egyik szélsőséges eset a tökéletes verseny, amelyben a vállalkozás akciói nincsenek számottevő hatással a versenytársakra vagy a piacra – a másik - 10 -

Vállalkozáselméleti alapok

szélsőség a monopólium, amelynél a vállalkozást mások cselekedetei nem befolyásolhatják.) A piaci magatartás előtérbe helyezése azt eredményezi, hogy a vállalkozást holisztikus megközelítésben, cselekvő személyként (vállalkozóként) elemezzék, nem pedig a szervezeti magatartás oldaláról, kollektívaként. A közgazdaságtan vállalata következésképpen az árakat (költségeket) és volumeneket racionálisan mérlegelő vállalkozói szerep. A játékelmélet olyan racionálisan döntő, választó játékosnak, tekinti a vállalkozást, amely ellenfelekkel és segítőtársakkal kerül kapcsolatba egy olyan játékban, amelynek szabályai eleve meg vannak határozva. A vállalkozás cselekedeteire vonatkozó előírásokat a vállalkozás stratégiája tartalmazza. A stratégia azoknak a magatartási szabályoknak a rendszere, amelyek azokra a szituációkra terjednek ki, amelyekkel a vállalkozás szembekerülhet. A hagyományos közgazdasági gondolkodáshoz képest a stratégia az egyik olyan mozzanat, amelyben a játékelméleti vállalatfogalom eltérést jelent. A személytelen piaci erők helyett itt a stratégiák figyelembe veszik mások lehetséges stratégiáit és cselekedeteit, valamint a véletlent. A vállalkozás stratégiája és lépései befolyásolják valamennyi játékos eredményét (jövedelmét), ami viszonylag kisszámú versenytárs mellett szembetűnő. Morgenstern szerint ezekben az esetekben nem létezik maximum probléma, a maximum fogalmának nincs értelme. A vállalkozás törekvésére az alábbi példa jellemző: A legegyszerűbb játéktípusban két játékos van és mindketten adott lehetőségek közül választhatnak ki stratégiát. A két játékos eredményének összege adott nagyság. Ennek a játékosok közötti megosztása cselekedeteiktől és a véletlentől függően változhat. Mindkét játékos olyan helyzet elérésére törekszik, amikor az ellenfél eredménye zérus, ő pedig megkapja a teljes összeget. Gyakorlatilag azonban mindkét résztvevő belátja, hogy célját teljes mértékben nem érheti el. Az a racionális tehát mindkét játékos számára, ha amellett a stratégia mellett dönt, amelyben a minimális eredmény nagyobb (vagy ugyanolyan nagy), mint ami más stratégiával elérhető, minthogy mindkét játékosnak számítania kell arra, hogy ellenfele ezt a „legmagasabb” minimumot a lehető legalacsonyabbra igyekszik leszorítani. Ezzel a stratégiával mindkét játékos a veszteség kockázatát minimalizálja (Minimax elv). Az e stratégiát követő vállalkozás nem törekszik tehát a profit hagyományos módon történő maximalizálására, hanem inkább azon lesz, hogy minél nagyobb profitra tegyen szert a veszteségeit minimalizáló stratégia által állított korlátok között. (Más egyéb stratégiák is választhatók, mint pl. a legkisebb megbánás elve.)

A játékelmélet nagymértékben hozzájárult a közgazdasági gondolkodás átalakulásához. Lévén, hogy a konfliktusok vizsgálatára alkalmas eszköz, felhasználható a vállalkozások közötti verseny elemzésére, de a vállalkozáson belüli versengő érdekek összeegyeztetésének vizsgálatára is. A kibernetika vállalatelmélete a vállalkozást visszacsatolásos önszabályozó rendszerként ábrázolja. A „kereső” mechanizmus vagy egyensúlyban van, vagy azt keresi. A tervtől való bármely eltérés tudatos (vagy természetes) erőket hoz működésbe, amelyek igyekeznek a vállalkozást visszatéríteni (az esetleg új) egyensúlyi helyzetbe. Az önszabályozó vagy tudatosan szabályozó szervezettel kapcsolatos elgondolás önmagában véve tartalmatlan, mivel külső erőknek kell megadni az arra vonatkozó utasítást, hogy milyen állapot felé törekedjen a mechanizmus. A kibernetikának a vállalatfogalom megteremtésére irányuló alkalmazása bár hasznos kiindulópontot nyújt, kimarad belőle az, hogy milyen egyensúlyt és milyen módon kell elérni. - 11 -


A magatartási vállalatfogalom olyan felfogásokat fűz össze, amelyeknek a következő közös jellemzőik vannak: − feltételezik, hogy nem annyira a vállalkozás cselekszik, hanem inkább a vállalkozáson belüli személyek; − a magatartás a személyiségtől épp annyira függ, mint a környezeti tényezőktől; − a vizsgált magatartási folyamatoknál - korlátozó tényezőként- figyelembe kell venni a szereplők gondolkodását, érzékelését, hiedelmeit és tudását; − az elismerés, a jutalmak vagy a célok gyakran bonyolultak. A holisztikus és a magatartási vállalatfogalmak közötti eltérés nem abban van, hogy az egyik az egésszel, a másik pedig az egyének vizsgálatával foglalkozik, hanem inkább abban, hogy milyen módon elemzik az együttest. A holisztikus megközelítés csoportértelmet, egyedülálló jellemet tulajdonít az együttesnek, míg a magatartási nem tételez fel valamilyen misztikus minőséget, mikor a csoporttal vagy a vállalattal foglalkozik. A vállalkozást, annak célját és jellegét úgy határozzák meg, mint ami különbözik a benne levő egyénektől, de nem ábrázolják saját értelemmel rendelkező racionális személyként, mint a holisztikus vállalatkutatások. További megközelítések: − a vállalkozás mint bürokratikus szervezet − szervezeti (szervezési) vállalatfogalmak, stb. 2.3. A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉSE A vállalkozás alapvető céljának konkrét értelmezését a vállalkozás küldetésének nevezzük. A vállalkozási küldetés meghatározza a tevékenységi kört, a belső működés az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Ugyanazt a terméket különféle fogyasztási célra lehet előállítani. Természetesen a különböző fogyasztói csoportok számára előállított termék nem lehet ugyanaz. A vállalkozási küldetés meghatározza: − A működési kört. (Mit és milyen módon termeljek?) − A vállalkozás szervezeti működésének elveit. (Kikkel és hogyan dolgozzam?) − A piac többi szereplőjével kialakított vállalkozási magatartást. (Kiknek termelek? Kik a versenytársaim? Kik a szállítóim? stb.) 2.4. A VÁLLALKOZÁS CÉLJA A közgazdasági vállalkozáselmélet sokak által elfogadott közös álláspontja szerint a vállalkozás: − − − − − - 12 -

célokkal rendelkezik, amelyek elérésére törekszik, céljainak elérésére racionálisan cselekszik, a vállalkozás funkciója a gazdasági ráfordítások átalakítása kibocsátásokká, adott az a környezet, amelyben a vállalkozás működik, az elmélet középpontjában főként a ráfordítások és kibocsátások állnak.


Általános felfogás szerint a vállalkozás célja a profit (haszon) maximalizálása. Ezt a célt az utóbbi időben egyre gyakrabban vonják kétségbe és több fenntartás is elhangzik, de az elv továbbra is tartja magát. A helyzet elemzéséhez meg kell vizsgálni a profit fogalmát és érteni kell a profitmaximalizálás módjához is. Első lépésként célszerű a profitfogalmak különválasztása a következő kategóriákba: − a profit természete alapján (a profit, mint olyan), − a profit keletkezésének módja alapján: funkcionális profitelméletek, − a profit felosztása, használata (haszonélvezői) alapján. Az első két felfogás érdekes számunkra. 2.4.1. A profit Legegyszerűbb és leggyakrabb meghatározás: profit = p * q - K ahol: p = ár; q = volumen; K = költségek.

Lényeges dolog, hogy az értékeket meghatározott időintervallumban kell mérni (rövid táv - hosszú táv). További kérdések: mit jelentenek a költségek, (lásd: közgazdaságtani alapok: lehetőségi költség, állandó - változó ráfordítások, stb.), mi a „tiszta” profit (munkabér + tőkekamat + tiszta profit = össz-profit), mi a profitráta (kibocsátásra, költségre, tőkére vetítve), stb. A közgazdászokat jobban érdekli a jövőbeni (ex ante) profit, mint az, amit realizáltak (ex post). Olyan elmélet szükséges ugyanis, amely előrevetíti a vállalt magatartását. A profitot így olyan célként lehet szemlélni, amely hatással van a vállalkozásvezetés döntéseire. Az ex post profit csak annyiban lényegesek, amennyiben befolyásolja a jövőbeli profitra vonatkozó döntéseket. 2.4.1.1. Funkcionális profitelméletek Mit tesznek az egyes személyek és vállalkozások ahhoz, hogy profithoz jussanak? Miből származik a profit? A válaszok széles skálán mozognak: − Knight szerint a tökéletes verseny mellett nem lenne profit. A profit ugyanis az a vállalkozónak jutó maradvány, amely az összes - alternatív lehetőségekkel kapcsolatosan felszámítható - költségek levonása után a kereslet és a kínálat közötti meg nem egyezés esetén áll elő. Tökéletes verseny esetén nem lenne ilyen maradvány, mivel ha minden összhangban van, erre nincs lehetőség. (magyarázat szükséges). A profit ebben az ábrázolásban a bizonytalanság létezése következtében jön létre, amely azt eredményezi, hogy a tényleges megvalósulás eltér a tervezettől. − Pigou ezt úgy fokozza, hogy a profit olyan jövedelemnek tekinthető, amely a vállalkozót a bizonytalanság körülményei között hozott döntéseiért illeti meg. Ez az elmélet feltételezi, hogy a profit funkcionális kapcsolatban van a bizonytalanság viselésével és magában foglalja azt is, hogy minél nagyobb a bizonytalanság, an- 13 -


nál nagyobb a profit is. Ezt a feltevést az empíria nem túlságosan igazolta, ezért ez a felfogás nem is vált népszerűvé a közgazdászok körében. − A profitot gyakran tekintik a vállalkozói funkció javadalmazásának. Itt azonban - a bevezetőben elmondottaknak megfelelően - vitatott kérdés a vállalkozói funkció maga is. (piaci lehetőségek kihasználása, szervezés, vállalkozásvezetés, innováció, stb.) − Olyan iskola is van, amely a profitot az előnyös üzleti helyzetekből származtatja. A monopóliumok például azzal jutnak többletjövedelemhez, hogy kibocsátásukat olyan áron értékesíthetik, amely a versenypiaci árnál magasabb. Vannak „nem remélt” profitok is, amelyek rövid távon akkor jöhetnek létre, ha a kereslet meghaladja a kínálatot. Létrejöhet profit a piac tökéletlen volta következtében is.(ld. az eddigi hazai helyzetet). Ma a legtöbb közgazdász úgy fogja fel a profitot, ami előnyös helyzetekből származik, ami valójában „járadék” vagy „kvázi járadék”. Az ilyen helyzet azonban rendszerint ideiglenes. 2.5. A MENEDZSMENT FOGALMA Az irányítás és a vezetés kifejezéseknek legtöbb nyelvben kettős jelentésük van: egyrészt tevékenységet, másrészt intézményt jelölnek. Az angol nyelvben a nemzetközileg is elterjedt management elnevezés mellett a leadership, a direction és a control, valamint az administration kifejezések használatosak, eltérő árnyalatokkal. Német nyelvterületen a Leitung, Fűhrung, Verwaltung hol különböző értelmezéssel, hol szinonimaként történő alkalmazása mellett angolszász hatásra egyre inkább tért hódítanak a Management és a Kontroll kifejezések is. A francia szaknyelvben Fayol megalkotta a gouverner (kormányozni), az administrer (vezetni) és a commander (utasítani) kifejezések hierarchiáját. Az orosz nyelvű szakirodalomban is viták vannak az upravlenyije (irányítás) és a rukovodsztvo (vezetés) elnevezések alkalmazásában. A nemzetközi szakirodalom elemzéséből minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szervezetek irányításával összefüggésben a management (menedzsment) kifejezés fordul elő a leggyakrabban. Magyarországon is polgárjogot nyert, sőt nyelvileg is meggyökeresedett a menedzser és a menedzselés kifejezés, bár ezeket gyakran az eredeti értelmüktől eltérően használják. A menedzsment valóságos jelentését tekintve kiterjedt fogalomrendszert, sőt önálló tudományterületet takar. Egy általánosabb meghatározás szerint a menedzsment olyan folyamat, amelynek célja több ember tevékenységének olyan eredmények elérése érdekében történő koordinálása, amelyek nem lennének megvalósíthatók egyéni cselekvéssel. A menedzsmentnek nincs általánosan elfogadottá vált „egyeduralkodó” elmélete, miután három különböző forrásból is táplálkozik. A három megközelítési mód, a klasszikus szervezéstudományi, a behaviorista és a menedzsment tudományi megközelítés önmagában is fejlődött, de egymást is kiegészítette. A történelmileg kialakult három megközelítési mód integrálását célul kitűző rendszer-felfogás a szervezetet saját célokkal rendelkező, egymást kölcsönkapcsolatban - 14 -


álló részek (elemek) együttesének tekinti. Az egyik szervezeti részben végrehajtott akció hatással van más részekre és a menedzser nem szűkítheti le elemző tevékenységét saját körülhatárolt cselekvési területére. A rendszerszemléletű feladatmegoldáskor a szervezetet dinamikus egésznek kell tekinteni és a döntések tervezhető kimenetelei mellett a nem tervezett (szándékozott) hatásokat is megfontolás alá kell venni. Rendszer megközelítéskor nem egyedi problémákat oldanak meg, hanem a kölcsönkapcsolatban álló részek totális rendszerébe avatkoznak be. Alapvető menedzsment feladatok − munka és szervezetek menedzselése − emberek menedzselése − termelés és operációk menedzselése A három alapvető feladat ellátása a menedzserek tevékenységi területének csaknem hiánytalan lefedését jelenti. Ugyanakkor a három történelmileg kialakult menedzsment iskola súlyponti kérdései is megtalálhatók az elkülönített blokkokban: a klaszszikus megközelítés a munka és a szervezetek menedzselésére, a behaviorista az emberek menedzselésére, a „menedzsment tudományi” megközelítés pedig elsősorban a termelés és az operációk (műveletek) menedzselésének feladataira koncentrál. A menedzsment tudomány meghatározásából és a feladatok felsorolásából is látható, hogy a menedzsment kizárólag szervetekkel kapcsolatos irányítási kérdésekkel kapcsolatos irányítási kérdésekkel foglalkozik. 2.6. AZ IRÁNYÍTÁS Az irányítás fogalma azonban nemcsak szervezetekhez kötődik: annak általánosabb értelmezése, sőt önálló tudományterülete is létezik. Az élő szervezetekben, a műszaki, gazdasági és egyéb rendszerekben végbemenő folyamatok irányításával foglalkozó tudomány a kibernetika. Az irányítás általános értelemben véve a rendszerek folyamataiba való beavatkozás, valamilyen cél elérése érdekében. A cél elérését az teszi lehetővé, hogy az önmagukban stabil rendszerek valamilyen külső behatásra egy meghatározott rendszerállapottal reagálnak, amely a rendszer működésének bizonyos fokú ismeretében előre jelezhető, így lehetőség van a célszerű beavatkozás mérlegelésére. Az irányítási problémák úgy keletkeznek, hogy irányítási cél, vagy a rendszer környezete megváltozik és emiatt megbomlik a rendszer egyensúlya. A rendszer irányítása tehát a környezet és a rendszer közötti hatáson és visszahatáson alapul. A rendszer és a környezet közötti hatásmechanizmus megismerése alapvető fontosságú a megfelelő (optimális) beavatkozás meghatározása szempontjából. A környezeti hatás erősségének meghatározása nyilvánvalóan csak az első, legalapvetőbb feladat. A rendszer és környezete közötti kapcsolat nagymértékben múlik a rendszer belső sajátosságaiból levezethető érzékenységen és az abból adódó reagáláson. A táblázat természetesen csak a jellemző reagálási típusokat mutathatja be, a reagálás kívánatos mértékét és módját a konkrét rendszerek struktúrájának és működésének részletesebb vizsgálatával lehet meghatározni. - 15 -


A rendszer és környezet közötti kölcsönhatásból adódóan a rendszer is visszahat környezetére. A rendszer reagálása bizonyos esetekben a környezeti hatást is megváltoztathatja, s ez a rendszer reagálási típusával is összefügg. A rendszert - így a gazdasági szervezeteket is - nemcsak tervszerű, szándékos beavatkozások, hanem úgynevezett zavaró hatások is érik. Ezek az irányító személy vagy egység hatáskörén kívül esnek és kockázati, bizonytalansági paraméterekkel jellemezhetők. A rendszer reagálását a beavatkozás és a zavaró hatások együttesen határozzák meg. Mindezek alapján a rendszerek irányításához a rendszer, a környezet, a beavatkozás és a zavaró hatások összefüggésrendszerét kell vizsgálni. Egyszerűbb irányítási feladatoknál az irányító a rendszer folyamatokról és a környezetről szerzett közvetlen információk, tapasztalatok alapján alkot ítéletet a rendszer pillanatnyi állapotáról és módosítja a rendszer meghatározott jellemzőit. Bonyolultabb esetekben az irányító személyek, esetleg szervezeti egységek különböző segédeszközöket, módszereket és modelleket alkalmaznak a beavatkozás legmegfelelőbb helyének, idejének, mértékének és irányának megválasztásához. A környezet, az irányított folyamat, az irányító egység (személy) és annak eszközei alkotják az irányítás rendszerét. A legátfogóbbnak tekinthető irányítás fogalom mellett alkalmazott vezetés, igazgatás és a szervezés kifejezések szervezetekhez és személyekhez kapcsolódnak és így szűkebb értelemben vett irányítást tükröznek. A vezetésen mint tevékenységen az akaratképzés és akaratérvényesítés folyamatát értjük, amelynek hordozói a vezetők (személyek vagy csoportok). A vezetés tehát hierarchikus szervezeti-emberi kapcsolatokat, alá- és fölérendeltséget tételez fel. Az igazgatás a vezetés szinonimájának tekinthető és általában nagyobb szervezetekkel kapcsolatosan alkalmazzák. A szervezés egyrészt a meghatározott célok elérését biztosító szervezetek kialakítását és fejlesztését, másrészt a tervek akciókká való átalakítását is jelenti. A szervezés emellett nemcsak megteremti, hanem fenn is tartja a célok (tervek) hatékony elérésének, megvalósulásának feltételeit. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irányítási feladatokat hagyományosan a gazdálkodás fogalmával foglalják össze. A gazdálkodás alatt a mezőgazdasági erőforrásokat (termőföld, biológiai termelőeszközök, stb.) gazdasági célok érdekében hasznosító komplex ökonómiai-szervezési tevékenységet értik. A mezőgazdaság területén tehát az irányítás ökonómiai és szervezési oldala szinte kezdettől fogva szorosan öszszekapcsolódott. Ez előnyöket rejt magában mind a szervezetek céljának meghatározása, mind pedig a kitűzött céloknak megfelelő működtetés, az irányítás szempontjából. 2.6.1. Irányítási típusok Az irányítandó rendszerek elemekből állnak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és egymásra hatást gyakorolnak. Az egész rendszer viselkedését nemcsak az egyes elemek működési módja határozza meg, hanem kapcsolódásuk hálózata, azaz a rendszer struktúrája is. - 16 -


A több elem vagy tárgy közötti oksági kapcsolat kétféle formai elvet követhet: a nyitott vagy a zárt hatáslánc elvét. A nyitott hatásláncban az egyik elem hat a másikra, az ismét egy következőre. Zárt hatáslánc esetében egy követő láncszem visszahat az első elemre, azaz az első elem valamelyik másik elemen keresztül önmagára is visszahat. Ezt a kapcsolatot visszacsatolásnak nevezzük. A hatáslánc minden változója így önmagának is függvénye, vagyis bármelyik időpontban egy régebbi időpontbeli értéktől is függ. A visszacsatolásos rendszer tehát dinamikus rendszer. Az irányítás általános meghatározásából következik, hogy ez a célirányos cselekvés (beavatkozás) befolyást kíván gyakorolni az irányítandó rendszerre, hogy ebben állapotváltozást idézzen elő. A befolyásolásnak, azaz az irányításnak két alapformája, a vezérlés és a szabályozás különböztethető meg aszerint, hogy az adott rendszer irányításánál figyelembevételre kerülnek-e a külső környezet zavaró hatásai és a kívánatos állapottól való eltérések, vagy sem. A két alapforma megfelelő feltételek teljesítése esetén, az irányítás hatékonyságának javítása érdekében kombinálható egymással. 2.6.1.1. A vezérlés A vezérlés alapvető sajátossága a nyílt hatáslánc. Az irányító (itt: vezérlő) egység az irányítási célok és az érzékelt környezeti zavaró hatások figyelembevételével befolyásolja az irányított rendszert. Az irányított rendszer egy mezőgazdasági vállalkozás, akár annak egy ágazata, vagy az ágazati rendszer valamely eleme (például egy működő betakarítógép vagy egy hízóállat) is lehet. Az irányítási célok a rendszer fennmaradásával, optimális működésével, fejlődésével összefüggő tervezett paraméterek. Az irányító (vezérlő) egység pedig az irányított rendszer céljainak eléréséért felelős személy, szervezet, vagy technikai segédeszköz (pl. folyamat-számítógép). A vezérlő egység a környezeti hatások és a rendszer belső szerkezete, működése (modellje), valamint megfelelő megoldási módszerek ismeretében határozza meg a konkrét vezérlési intézkedéseket. Nehézséget jelent azonban, hogy a zavaró körülményeket a rendszerre gyakorolt jövőbeni hatásukra tekintettel kell meghatározni (előre jelezni) ) és a jövőbeli hatásokat figyelembe kell venni a vezérlési intézkedések meghozatalánál. Amennyiben a zavaró tényezők hatása biztosan előre jelezhető (vagy ha feltételezzük a biztos előre jelezhetőséget), akkor determinisztikus vezérlésről van szó. A sztochasztikus vezérlésnél a zavaró hatások bekövetkezési valószínűségei ismertek, vagy ismertnek tételezik fel azokat. A mezőgazdasági folyamatokkal kapcsolatos vezérlési feladatok többnyire az utóbbi csoportba tartoznak. A vezérlési intézkedések meghozatalát elősegítheti az, ha matematikailag jól definiálható célokról, hatékonysági kritériumokról van szó. Ilyen esetben optimalizálási modelleket lehet kialakítani és lehetőség van az optimális vezérlés megvalósítására. A vezérlési modellek ismert matematikai, operációkutatási módszereken (elsősorban analitikus eljárásokon) alapulnak. A vállalkozásokban a vezérlés elemi formáival elsősorban a termelési folyamatok szintjén és itt is főként a műszaki területeken lehet találkozni (programvezérlés, követő vezérlés, védelem). A szervezet magasabb szintjein szintén előfordulhat ez a típusú irányítás (pl. projekt tervezés), de ezek az intézkedések ritkán tekinthetők tisz- 17 -


tán vezérlésnek. Ennek oka abban keresendő, hogy a nyílt hatáslánc és az irányítási rendszer elemeinek soros kapcsolódása miatt csak akkor lehet a zavaró hatásokra még az irányítandó rendszerre gyakorolt - hatásuk előtt - reagálni, ha a zavaró hatások és várható bekövetkezésük valószínűségei biztosan ismertek. A biztos tudás megszerzéséhez azonban csak viszonylag egyszerű esetekben állnak rendelkezésre megbízható prognózis módszerek. Ennek következtében az irányított rendszer cél- és tényleges állapota közötti összhang csak ritkán, szerencsés esetben érhető el. A vezérlést ebből következően önmagában olyan esetekben lehet alkalmazni, ha a zavaró hatások befolyása csekély, a létrejövő terv-tény eltérések tehát elhanyagolhatók vagy elviselhetők. 2.6.1.2. A szabályozás Az irányítás másik alapvető típusa a terv- és tényállapotok közötti eltérés mérésén, értékelésén és az eltérésből eredő folyamatos korrekción alapul. A szabályozás központi eleme tehát a terv-tény összehasonlítás és a visszacsatolás, ami a szabályozási rendszer zárt hatásláncát eredményezi. A szabályozási rendszerben a vezérléshez hasonlóan a szabályozó elem (a regulátor) határozza meg a rendszert befolyásoló intézkedéseket a rendszermodell segítségével, de itt már a terv-tény eltérések alapján. A szabályozási intézkedések mellett azonban a zavaró hatások is befolyásolják a rendszer állapotát és fejlődését, ezért a rendszer működésének tény értékei újra és újra eltérhetnek a célul kitűzött terv értéktől. A hatékony szabályozás biztosításához tehát folyamatos ellenőrzésre és visszacsatolásra van szükség. A regulátor abban az esetben változtatja meg befolyásoló intézkedéseit, ha eltérést diagnosztizál, ebből következően a szabályozás feltételezi a terv-tény eltéréseket. Az időbeli késleltetés miatt a diagnózis eredménye csak később kerülhet felhasználásra, így a zavaró hatások is csak később ellensúlyozhatók. A szabályozás előnye viszont, hogy nem kell külön-külön mérni és előre jelezni az egyes zavaró hatásokat. A meghatározott intervallumokban történő méréssel valamennyi zavaró tényező együttes hatása érzékelhető és megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozható. A vállalkozások irányításában széles körben alkalmazásra kerül a szabályozás elve. Az egyszerűbb műszaki folyamatszabályozáson (például a termosztát segítségével végzett hőszabályozáson) kívül a gazdasági folyamatok nagy részénél alkalmazható a visszacsatolásos irányítás. Tipikus és ma már számítógép segítségével elvégezhető szabályozás a pénzügyi helyzet folyamatos ellenőrzése: a likviditási terv folyamatos öszszehasonlítása a tényleges bevétel-kiadási helyzettel és az ezt figyelembevevő korrekciók végrehajtása. 2.6.1.3. Szabályozás zavarkompenzációval A vezérlés és a szabályozás jellemzőinek összehasonlításával differenciáltabb képet lehet nyerni azok előnyeiről és hátrányairól, alkalmazhatóságukról. A két alapvető irányítási forma közötti különbségeket az alábbi pontokban lehet összefoglalni:

- 18 -


− a vezérlő rendszer egyszerűbb és igénytelenebb elemekből épül fel, a szabályozási rendszer bonyolultabb; − a vezérlés csak olyan zavaró tényezők hatását képes ellensúlyozni, amelyek meglétét már a vezérlő rendszer kialakításakor figyelembe vették. A szabályozás viszont a zavaró tényezők számától és jellegétől függetlenül működőképes és minden hatást ellensúlyoz; − a vezérlésnél pontosan kell ismerni a zavaró tényezők és a rendszerműködés hatásmechanizmusát. A rendszer szerkezetét, az elemek kapcsolatait ennek megfelelően kell modellezni, ami a folyamat teljes részletes ismeretét tételezi. A szabályozási körben viszont nem feltétlenül szükséges a szabályozott rendszer mechanizmusának kimerítő ismerete és nem okoz nehézséget a rendszerjellemzők utólagos változása sem; − a helyesen kialakított vezérlő rendszer eltérés nélkül képes azonos szinten tartani a vezérelt jellemzőt. A zavaró hatások érzékelésével, illetőleg prognosztizálásával még a vezérelt jellemző változása előtt elvégezhető a megfelelő beavatkozás. A szabályozás ezzel szemben feltételezi az eltéréseket (pontosabban: az eltérés váltja ki a szabályozó rendszer működését), ezért azokkal számolni kell; − a vezérlésnél stabilitási problémák nem lépnek fel, mivel az nyílt hatásláncban működik, így a vezérelt értékek hibás beállítása is stabilan hibás marad). A zárt hatásláncú szabályozásnál ezzel szemben a visszacsatolás révén nem kívánatos lengésjelenségek léphetnek fel. A lengésjelenségeket az váltja ki, hogy a zavaró hatás fellépése után a jelek időkésleltetéssel terjednek a hatásláncban és a beavatkozás elhatározása is időt igényel. A szabályozás és a vezérlés összevetése alapján kitűnik, hogy az irányítás két alaptípusa más és más szempontokból tekinthető előnyösnek és hátrányaik sem azonos területen jelentkeznek. Felvetődhet tehát a két eljárás kombinálásának kérdése az előnyök egyesítése céljából, amihez a szükséges feltételeket a zavaró hatások megfelelő kezelésével lehet megteremteni. A két irányítási alaptípus kombinálása a zavaró hatások differenciált észlelése és feldolgozása révén válik lehetővé. Az ilyen módon kialakított irányítási rendszert zavarkompenzációs vagy előrecsatolásos szabályozásnak nevezik. A zavarkompenzációval történő szabályozásnál a külső környezet zavaró hatásai mellett a vezérlő egység és a regulátor befolyásoló intézkedései is hatnak a rendszerre. Az irányítási rendszer működése e kettős beidegzéssel a mikroszkóp durva és finom beállításához hasonlítható. A vezérlés elve alapján a felismerhető zavaró hatások előrejelzésével történhet meg az irányítási intézkedés „durva” beállítása, majd a terv-tény eltérések és a visszacsatolás biztosítja a „finom” beállítást. A két elv kombinálásával ugyan nem küszöbölhetők ki teljes mértékben a korábban felsorolt hiányosságok, de lehetőség van a terv-tény eltérések csökkentésére.

- 19 -


2.6.2. Az irányítás informatikai alapjai A vezérlés és szabályozási folyamatok működése információkhoz kötődik. Adatokat kell felfogni a környezetből és az irányítandó rendszerből, azokat a vezérlő egységhez vagy a regulátorhoz kell továbbítani és a rendszert befolyásoló értékeket is el kell juttatni a működtetett rendszerhez. Emellett az adatok észlelése és felhasználása közötti esetleges időkülönbségek miatt szükség lehet az adatok vagy információk tárolására is. Nyilvánvaló, hogy az irányítási rendszerek hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az információ előállítás sebessége. Annál kedvezőbb a hatékonyság, minél kisebb késleltetéssel kell számolni a környezeti hatások jelentkezése és az arra történő reagálás között. Az információ- és a kommunikáció elmélet alkalmazásával, továbbá az elektronikus és kommunikációs segédeszközök felhasználásával megteremthetők e folyamatok meggyorsításának előfeltételei. 2.6.3. Az információ A rendszerek beavatkozás nélkül, tehát önmaguktól a legvalószínűbb, azaz az elemek véletlen eloszlással jellemezhető, rendezetlen állapota felé törekszenek. Ez a folyamat csak akkor fordítható meg - miként azt a termodinamikai törvények is leírják - ha a rendszer „energiát” vesz fel környezetétől. Ez esetben a rendszer a kevésbé valószínű, rendezettebb állapot felé mozdul el. A termodinamikában a legvalószínűbb állapot felé való törekvést az entrópia, a rendezettség elérésének mértékét pedig a negatív entrópia növekedésével mérik. Mindez a gazdasági rendszerekre is érvényes. A szervezettség, a célirányos működés, tehát a kevésbé valószínű rendezettebb állapot csak úgy tartható fenn, ha a gazdasági rendszer információt vesz fel környezetéből és ennek felhasználásával csökkenti saját bizonytalanságát. A termodinamikai szabályok analógiája az információ a gazdasági rendszerek szempontjából negatív entrópiának fogható fel. Az információszerzés célja az eseményrendszer bizonytalanságának csökkentése. Az informáltság a gazdasági folyamatokban való közreműködés és a döntésekben való részvétel előfeltétele. Az informáltság foka meghatározza a közreműködés mértékét és a döntéshozatal eredményességét. Másrészről az információk befolyásolják az érdekeket és a szükségleteket, ezért hatalmi eszközökként is felhasználhatók, a közéletben és a vállalkozási gyakorlatban egyaránt. Az információ tehát fontos, a versenyképességet befolyásoló erőforrás. Az információ gazdaságilag annál értékesebb, minél kevésbé lehet visszanyúlni a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokra, amelyek korábban a mezőgazdasági termelés területén csaknem kizárólag szerepet játszottak. A gyorsan és gyakran változó technológiai feltételek, a változó piac és gazdasági szabályozás növeli az információk jelentőségét. Az információ értékének felismerése maga után vonja azt a megállapítást, hogy az információk előállításával, feldolgozásával és elosztásával-továbbításával (disztribúciójával) kapcsolatosan hasonló problémákkal kell számolni, mint más erőforrásoknál. Az információkkal is gazdálkodni kell, azaz ki kell alakítani az információs rendszereket és azokat a gazdasági hatékonyság kritériumának alárendelve kell működtetni. - 20 -


A vállalkozási rendszerben végbemenő működési folyamatok két csoportra: a reálfolyamatokra és a szabályozási folyamatokra oszthatók fel. A reálfolyamatok rendszerét is (a bázisrendszert) és az arra épülő szabályozási szférát (irányítási-információs rendszert) egyaránt két alrendszerre, a termelési és az elosztási (disztribúciós) rendszerre lehet felosztani. A disztribúciós rendszerek feladata a belső és a külső környezeti kapcsolatok megteremtése. A bázisrendszer esetén ez az anyagi (reál) erőforrások és pénz (nominál erőforrások) térbeli és időbeli transzformációját jelenti, míg az irányítási-információs rendszer esetén információk felvételét, továbbítását és adott esetben tárolását. A szabályozási szféra irányítási-információs feladatai mindezek alapján egy általános séma szerint is felvázolhatók. A disztribúciós rendszer először adatokat, információkat vesz fel a környezetből és a reál szféra két alrendszeréből. Szükség szerint sor kerülhet az információk tárolására is. Ezután a szabályozási szféra teljesíti termelési funkcióját, azaz az adatokat információkká, célirányos ismeretekké dolgozza fel. Az előállított információk - adott esetben egy ideig tartó tárolás után - a disztribúciós rendszeren keresztül a külső környezetbe (pl. szerződések, ajánlatok, számlák), vagy a bázisrendszerbe (pl. jelentések, utasítások) kerülnek. Az információs folyamatok teljes rendszerében a termelési oldalt adat- vagy információ-feldolgozásnak, a disztribúciós oldalt pedig kommunikációnak nevezik. A gazdasági vállalkozások bázisrendszerében zajló folyamatok hatékony irányításához ismeretekre, tudásra van szükség. Az irányítási intézkedések előkészítése annál célirányosabb és az eredmények rendszerint annál kedvezőbbek, minél jobban ismertek a cselekvési lehetőségek, azok konzekvenciái és a cselekvési teret behatároló feltételek. Az adat- vagy információ-feldolgozás feladata és célja az ehhez szükséges tudásszint növelése, a meglévő információs források lehetőségeinek minél jobb kihasználásával. A bázisrendszerből vagy a környezetből származó adatokat a modellek és megoldási eljárások segítségével dolgozzák fel információkká az ezzel foglalkozó személyek vagy a technikai segédeszközök. Az adatfeldolgozásban használatos modellek a bázisrendszerek vagy - részek kvantitatív, matematikailag megfogalmazott leképzései. A módszerek, mint számítási algoritmusok a matematikai modellek megoldására szolgálnak. A gazdálkodással kapcsolatos adatfeldolgozásban előállított információkat jellegük és további felhasználásuk szerint négy csoportra lehet felosztani. A leíró információk a tényállapotok közlésére szolgálnak (pl. az állóeszköz leltár). A magyarázó vagy diagnosztikai információk lezajlott, azaz múltbeli műszaki, gazdasági folyamatok hatékonyságára és annak okaira mutatnak rá (pl. állóeszköz kihasználás). Az előrejelző információk a tervezéshez szükségesek és a környezeti tényezőkről (pl. az árak várható alakulásáról), valamint a cselekvési lehetőségek, a döntési alternatívák várható következményeiről tájékoztatnak. Az előíró információk a tervezési célú adatfeldolgozás végtermékei, azaz olyan utasítások, előírások, elhatározások formájában megjelenő tervértékek, amelyek a vállalkozási reál-szféra akcióinak megvalósítására irányulnak. - 21 -


2.6.4. A kommunikáció Kommunikációról (hírközlésről), mint információ disztribúcióról akkor beszélünk, ha az információs rendszer két pontja közötti információ átadás vagy csere történik. A kommunikációs elméletben csak az absztrakt átviteli folyamatot és annak állomásait szemlélik. Az információforrás a kívánt üzenetet több lehetséges információ közül választja ki. Az adó ezt az üzenetet jellé alakítja (kódolja), amely a kommunikációs csatornán keresztül jut a vevőhöz. A vevő a jeleket ismét üzenetté alakítja (dekódolja) és a rendeltetési helyre továbbítja. A kommunikációs csatornán áthaladó információkhoz olyan jelek is hozzáadódhatnak, amelyeket az információforrásnak nem volt szándékában előállítani. Az átvitt jelben bekövetkező változásokat zajnak, az azt előidéző tényezőket zajforrásnak nevezik. A gazdasági információs rendszerekben lefolytatott kommunikációnál az információforrás és az információ-felhasználó az adott rendszer jellegétől függően ember, vagy technikai segédeszköz (pl. számítógép, mérő-érzékelő készülék, automatikus kapcsoló) is lehet. Ennek megfelelően az adás és a vétel is emberi cselekvéssel (pl. hangképzés, mozgás), érzékeléssel (látás, hallás stb.) vagy technikai eljárásokkal (rádióadás és vétel, telex, stb.) történhet. Az átviteli csatorna legegyszerűbb esetben a levegő, amelyben a jelek hanghullámok formájában terjednek (emberek közötti kommunikáció), technikai berendezések alkalmazásakor pedig különféle vezetékek, a dokumentumokat szállító járművek és más transzmissziós lehetőségek. A társadalmi munkamegosztás mai szintjén fontos szerepe van az információk nagyobb térbeli távolságok közötti továbbításának, a telekommunikációnak. Az információk továbbítása az anyagok szállításához hasonlóan jelentős költségtényező lehet, sőt a nagyobb távolságokkal együtt járó fokozott zajhatás is növelheti a költségeket vagy csökkentheti a hatékonyságot. A kommunikációs folyamat résztvevőinek és a kommunikációs kapcsolatok jellemzőinek sokfélesége, továbbá az irányítási típusok alapján többféle kommunikációs alapstruktúrát (modellt) lehet megkülönböztetni. A vállalkozások irányításában ezek közül jelenleg kétségkívül az ember-ember és az ember-gép kommunikáció a legelterjedtebb forma. (A „gép” elnevezés ebben az összefüggésben a biológiai, műszaki termelőeszközt, az irányítandó szervezetet vagy rendszer-részt fedi.) A hagyományosnak tekinthető ember-ember és ember-gép kommunikáción alapuló irányítási megoldásokkal a viselkedés-, és a munkatudományok, továbbá a szakterületi technológiák foglalkoznak. A számítógéppel támogatott irányítás kommunikációs alaptípusai közül a következők emelhetők ki: − − − −

- 22 -

számítógép – ember – gép, ember – számítógép – gép, gép – számítógép – ember és a számítógép – gép kommunikáció.


A kommunikációs alaptípusokat az irányítási folyamatban résztvevő három kommunikációs egység más-más sorrendben történő összekapcsolása eredményezi. A sorrend az irányítás kívánatos típusától és a számítógép alkalmazásának (vagy alkalmazhatóságának) szintjétől függ. A számítógéppel támogatott irányítási megoldásokat azoknál a feladatoknál lehet alkalmazni, amelyeknél szükség van állandó, vagy kvázi állandó emberi jelenlétre. A vállalkozások irányítási feladatainak nagy része ide sorolható. A műszaki fejlesztéssel összefüggésben ugyanakkor megfigyelhető az a törekvés, hogy a végrehajtandó feladatokat az ember működése nélkül, automatákkal és robotokkal oldják meg. A számítógép-gép kommunikáció, más kifejezéssel élve az automatizált irányítás a mezőgazdasági termelés arra alkalmas területein a mesterséges rendszerek önszabályozását (önműködését) emberi célok elérése érdekében és a szabályozási-vezérlési elvek alkalmazásával valósítja meg. Ennek továbbfejlesztett változata a robot, amely a környezet – számítógép – gép kommunikáción alapul. Az ember itt már olyan mértékben visszavonul az irányításból, hogy csak a robot zavarmentes funkcióját ellenőrzi, például egy monitor segítségével. A robotizáció elve a mezőgazdaság egyes területein, elsősorban a műveletek és a technológiai folyamatok szintjén már a gyakorlatban is megvalósult. (Pl. automatikus klímaszabályozás, a betakarító gépek automatikus nyomvezetése, stb.) 2.6.5. Az információk tárolása Az információ átvitel térbeli problémáján túl az időkülönbségek is fontos szerepet játszanak az irányítási rendszerek megfelelő működtetésében. Az adatok és az információk általában más időpontban keletkeznek, mint amikor azokra szükség van, illetőleg amikor azokat felveheti és feldolgozhatja az információt hasznosító egység. Az információkat tehát megfelelő módon és hozzáférhetőséggel tárolni kell. Bonyolultabb rendszereknél egyidejűleg többféle eredetű és rendeltetésű adat általában eltérően hosszú ideig történő tárolására van szükség. Egyes információk rendeltetése ráadásul többféle lehet és az információk iránti igény felmerülésének időpontjai, valamint az információk kapcsolatai (relációi) is eltérhetnek. Bonyolítja a helyzetet a nagyobb szervezetekben keletkező hatalmas adattömeg és a nagy információigény. A hagyományos adattárolási módok (például az irattározás, vagy az emberi emlékezet) a mezőgazdasági vállalkozások irányításának információtárolási igényéhez képest csak nagyon korlátozott lehetőségeket biztosítanak. Az adatok tárolása ugyan megoldható a hagyományos adminisztrációs módszerekkel is, de az irányítás szabta hatékonysági feltételeknek (gyorsaság, pontosság, rugalmasság, stb.) már nem felelnek meg ezek az eljárások. Az irányítás adattárolási feladatait egyre csak számítógépes segítséggel lehet racionálisan megoldani. A vállalkozási irányítási feladatokkal kapcsolatos számítógépes adatfeldolgozásnál a struktúrák bonyolításának korlátai gyakorlatilag nem érzékelhetők. A közvetlen hozzáférésű tárolók használatával egyidejűleg több, különböző típusú adatfájl tárolását és kezelését látják el az adatfeldolgozó programok. A több különböző típusú, - 23 -


de tartalmilag összefüggő adatfájlt tartalmazó strukturált rendszert adatbázisnak nevezik. Az adatbázis más megközelítésben a káros és a szükségtelen redundancia nélkül tárolt adatok együttese, amelynek célja egy vagy több alkalmazás optimális kiszolgálás. Az adatbázis szervezés alkalmazása előtt a számítógépes módszerekkel is, de különösen a hagyományos adattárolásnál, jelentős mennyiségű kényszerű adatismétlésre volt szükség (gondoljunk a „számviteli" és „ökonómiai” értékelés ma is létező párhuzamosságaira a mezőgazdasági vállalkozásokban). Sok adattételt redundánsan tároltak, különféle címeken és ugyanazon adat különböző aktualizált változataiban. Az adatbázisban elvileg megszűntethető az ismétlődés, bár legtöbb adatbázis tartalmaz bizonyos mértékű redundanciát az elérési idő csökkentése vagy a címzési módszerek egyszerűsítése céljából. Az adatbázis definíciója ezért a minimális vagy szabályozott redundancia kifejezést használja, a jól tervezett adatbázisnál pedig arra kell törekedni, hogy az legyen mentes a felesleges redundanciától. A gazdasági rendszerek adatbázisainak egyik legfontosabb jellemzője az állandó változás, a növekedés. Jogos igény tehát, hogy az új adattípusok vagy új alkalmazások felmerülésekor az adatbázist könnyen át lehessen szervezni. Az átszervezés lényeges követelménye, hogy azt a felhasználók zavarása (vagy a felhasználói programok újraírása) nélkül lehessen elvégezni. A jól felépített adatbázisok biztosítják az adatfüggetlenséget. Ez azt jelenti, hogy az adat és a felhasználó (program) független egymástól, mégpedig úgy, hogy bármelyik megváltoztatható a másik módosítása nélkül. Az adatfüggetlenségnek azonban csakúgy, mint a redundancia mentességnek, gyakorlati határa van, ami alkalmazásonként különbözhet. Ha az adatbázis adott részét több alkalmazási terület is felhasználja, akkor a különböző felhasználók az adattételek között különféle kapcsolatokat érzékelnek. Az adatbázis szervezés tulajdonképpeni feladata a kapcsolatok, valamint az adattárolás helyének és mikéntjének ábrázolása. A mezőgazdasági vállalkozás-irányítás céljaira kialakított adatbázisok többféle alkalmazásra felhasznált adatai között többszörös kapcsolatok állhatnak fenn. Az irányítási-információs rendszerek adatbázisainak kialakításakor indokolt lenne annak lehetővé tétele, hogy a felhasználó az adatokat előre nem tervezett módon is igénybe vehesse. Ehhez olyan adatbázis szervezésre lenne szükség, hogy az adatokkal sokféle módon lehessen kapcsolatot teremteni. Az ilyen adatbázis kialakítása azonban nagyon bonyolult és hosszadalmas, emellett gyors elérhetőség biztosítása is nehézségekbe ütközne. A gyakorlati célú adatbázisokat ezért inkább meghatározott működésmódokra szerkesztik, ahol a teljesítőképesség, a nagy kommunikációs forgalmú rendszerekben való használhatóság az elsődleges. Ezek a megoldások ugyanakkor költségtakarékosabbak is lehetnek. Az adatok adatbázisokban történő tárolásának további fontos szempontja a biztonság és az illetékesség kérdése. Az adatokat védeni kell a hardver- vagy szoftverhibák, továbbá az illetéktelen személyek beavatkozása, hozzáférése ellen. Pontosan meg kell határozni, hogy mely személyeknek és intézményeknek van jogosultsága az információk felhasználását, az adatok módosítását és törlését illetően. - 24 -


A gyakorlatban kifejlesztett különböző felépítésű adatbázis modellek (hierarchikus, hálós és relációs) közül az irányítási célú alkalmazásnak legjobban a relációs adatmodell felel meg. Ennek előnyei között felhozható a nagymértékű adatfüggetlenség, a kapcsolatok igény szerinti definiálása, a kérdések feltevésének szabadsága és összefoglalóan a kedvező hasznosíthatóság. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − Határozd meg a vállalkozás fogalmát! − Melyek a vállalkozások közös vonásai? − Hogyan lehet csoportosítani a vállalkozásokat piaci kereslethez való viszonyuk alapján? − Mit határoz meg a vállalkozás küldetése? − Mik lehetnek a vállalkozás céljai? − Mi a profit legegyszerűbb meghatározása? − Mik az alapvető menedzsment feladatok? − Mi az irányítás? − Mi a vezetés? − Mi a szervezés? − Irányításnak milyen típusai vannak? − Mi a vezérlés sajátossága? − Mi a szabályozás? − Mi a zavarkompenzációs szabályozás? − Mitől függ az irányítású rendszerek hatékonysága? − Mit jelent az, hogy az információ erőforrás? − Mi az a kommunikáció definíciója, melyek a részei? − Mik a számítógéppel támogatott irányítás kommunikációs alaptípusai? − Mi a robotizáció ? − Mi az adatbázis és melyek a bennük történő tárolás szempontjai?

- 25 -

3. A PROJEKT MENEDZSMENT Ebben a fejezetben a projekt menedzsment kerül bemutatásra, mely olyan tervezési, szervezési, irányítási módszer, mely ismerete és alkalmazása sokban segítheti a kis- és középvállalkozások eredményes működését. Többek közt bemutatásra kerül a projekt, projekttervezés és a projekt menedzsment. A fejezet részletesen beszél a projekt tervezés lépéseiről, a kezdőpontról, a felmérésről, a projekt összetevőinek meghatározásáról, tervezésről, a megvalósulásról, a projekt végpontjáról, az értékelésről, arról, hogy a projekt menedzsmentnek milyen alkalmazási lehetőségei vannak a gyakorlatban, ill. bemutatja az ehhez kapcsolódó hálótervezés módszertanát. Gyakorlati számításokat láthatunk konkrét projekteken keresztül. A fejezet tartalma: 2.1. a projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata 2.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma 2.1.2. Projektek tervezésének lépései 2.2. A projekt menedzsment alkalmazásának lehetőségei 2.2.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei 2.2.2. A projekt menedzsment kialakulása 2.3. A projekt menedzsment lehetőségeinek áttekintése 2.3.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására A témakör feldolgozásához szükséges idő: 3-4 óra. 3.1. A PROJEKT MENEDZSMENT LÉNYEGE ÉS TERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A következőkben egy olyan tervezési, szervezési, irányítási módszer kerül bemutatásra, amely ismerete és alkalmazása sokban segítheti a kis- és középvállalkozások eredményes működését. A módszer alapvetően nagyvállalatoktól ered, ahol külön szervezeti egységek és azon belül főállású menedzserek feladata az egyes előzőekhez hasonló projektek vezetése, de mint annyi más ismeretet átvéve, a saját viszonyaikra átalakítva ez a módszer is lassan a vállalkozók eszköztárába kerül. A projekt menedzsmenttel kapcsolatban mindjárt az elején tisztázni kell egy sokszor hallott félreértést, mely szerint "... a pénzügyi probléma megoldására készítünk egy projektet a banknak és a kapott hitel segítségével túljutunk a nehézségeken...". A következőkben ismertetett módszer nem egyenértékű a banki hitelpályázatok elkészítésével és a hitelfelvételi folyamat végig vitelével, hanem annál jóval többet nyújtó eszköz – tervezési, szervezési, irányítási rendszer.

- 27 -


3.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma Mivel a projekt, projekttervezés és a projekt menedzsment egyre gyakrabban kerül szóba a vállalkozások gyakorlatában nem haszontalan ha mindenek előtt célszerű tisztázni az egyes fogalmak pontos jelentését, céljait majd röviden áttekinteni a módszer kialakulását s végül egy rövid leegyszerűsített példán áttekinteni a módszer lehetőségeit. A projekt olyan egyszeri alkalommal elvégzendő komplex feladatot jelent, amelyek viszonylagos újszerűség, rögzített kezdési és befejezési időpont, szigorú időbeni ütemezés, meglehetős bonyolultság, valamint több tudomány- és szakterület ismeretét igénylő feladatkitűzés jellemez. Az előző definíció állításait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyszeri alkalommal elvégzendő feladat mindig új és új problémakört, ezzel együtt más célkitűzést, más szakértők felkérését és egymástól különböző - nem rutinfeladatok - elvégzését jelenti. Az időütemezés fontosságát, a határidők betartását nem kell külön kiemelni, hiszen az éleződő piaci versenyben minden vállalkozó saját bőrén érzi ennek jelentőségét. Az, hogy a projekt több szakmát és tudományterületet érint, azt jelenti, hogy ezekről a terültekről érkező szakemberek segítségével lehet eredményesem megvalósítani az eredeti célkitűzést. A projekttervezés olyan összetett, igényes és legtöbbször terjedelmes feladatkör megoldásának módszertani eszköze, amely sem rutinszerűen, sem intuitív módon (rögtönözve, megérzésen alapulva) nem oldható meg eredményesen és amelyek megvalósításához megfelelő módszerek és eljárások alkalmazására, valamint szakképzett tervező csapat igénybevételére van szükség. A projekt menedzsment egyrészről a projekt megvalósítására szolgáló vezetési feladatok, szervezeti egységek, technikák és eszközök összességét jelenti. Más oldalról vizsgálva olyan projekttervezési és megvalósítási vezetési eljárás és elv, amelyet alkalmazkodó képesség, átütőerő, innovációsképesség és kreativitás jellemez, olyan komplex problémakörök esetében, amikor a megoldás célirányos, átfogó szemléletmódot igényel. A fenti meghatározást értelmezve elmondható, hogy a projekt menedzsment nem más, mint egy meghatározott cél eléréséhez szükséges tervező, szervező, valamint irányító tevékenység, az idő- és a költségek feltételrendszerében. A vezetők szempontjából nézve egy hatékony eszköz, amely a munkájuk elvégzését segíti. Egyes vezetők a projekt menedzsmentet a modern művészet egyik formájának tartják: olyan ötletek és elvek véletlenszerű összességének, amelyek segítenek megoldani a felmerülő problémákat, és sikeresen megvalósítani az eredetileg kitűzött célt. Ennek a szemléletnek az alapgondolata a projekt megjósolhatatlansága, s intuíció a siker kulcsa. Mások kizárólag tudományos szempontokból közelítik a projekt menedzsmentet abból kiindulva, hogy az összes tényezőt előre ki lehet számítani, az összes lehetséges kimenetel kielemezhető. Ebben a felfogásban a tulajdonképpeni irányítási funkciók erősen korlátozottak.

- 28 -

Projekt menedzsment

Attól függetlenül, hogy melyik vélemény kerekedi felül, még a módszertelenül vezetett projektek is néha elérik a céljukat. Nem mindig időben, nem mindig a megengedett pénzügyi kereteken belül, nem mindig a kívánt minőségben… S a legmeglepőbb, hogy nagyon gyakran maga a cél is elég homályos. A projekt menedzsment tehát meghatározott célok elérését biztosítja adott határidőn és pénzügyi korlátokon belül. Ha hatékonyan alkalmazzák a projekt menedzsmentet, mint módszert, a vállalkozás vezetője pontosan tudja és érti, mi történik, hogyan, hol és miért. Létezik egy terv, amely alapján értékelhető és ellenőrizhető a projekt haladási üteme. A vezetés, eszközként használva a projekt menedzsmentet, nem pazarolja fölöslegesen az idejét sem az intuitív találgatásokra, sem a túlbonyolított tudományos jóslatokra. A célok legkülönfélébbek lehetnek: Leggyakoribb cél beruházási, kivitelezési folyamat tervezése, szervezése - meghatározott objektum létrehozása optimális feltételek biztosításával. Gondoljunk bele mekkora tervezési, szervezési, koordinációs munkát jelent például a Nyugati pályaudvar mellett épülő bevásárló és kereskedelmi központ kivitelezése. A feladat összetettsége érzékelhető azon a már klasszikusnak számító eset kapcsán, amikor egy nagyváros legforgalmasabb kereszteződésében úgy építettek fel egy irodaházat, hogy hely hiányában a felvonulási terület több kilométerre volt az építés helyszínétől. Az épület vázszerkezetének elkészítése után a tervezés legnagyobb problémája azon konténerek tartalmának összeállítása volt, amelyekben a telephelyről az épülethez szállították a konténereket. A szállító autókat egy diszpécser rendszer irányította a belváros forgatagán keresztül oly módon, hogy az épület mellett húzódó forgalmi sávban csak egy rövid időre - a konténerek leemelésének idejére - akadályozták a forgalmat. A konténereket a speciális darukkal az épület adott részéhez emelték és ott történt a kirakodás. Elképzelhető, hogy az egyes szobák, folyosók berendezéséhez, szereléséhez mekkora tervezői szervezői szakértelem kellett úgy, hogy adott pillanatban egy helyen legyen ember, szerszám, anyag és minden más, ami a feladat elvégzéséhez szükséges. Az építési gyakorlatot ismerők számára jelzi a probléma összetettségét az a tény, hogy például számozott cementes zsákokat küldtek az egyes konténerekben. Az adott esetben a tervezési folyamat hat, a kivitelezés három hónapig tartott

Máskor a projekt célja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások szétosztása az egyes elvégzendő tevékenységek között úgy, hogy az idő és költségfeltételek megfelelők legyenek. Gondoljunk a mezőgazdaságban tipikus betakarítás-kori problémára, mely szerint az aratás szervezésekor a táblák távolsága, a kombájnok kapacitása, a szállítóeszközök mennyisége olyan problémakört alkot, amely optimális megoldása igen öszszetett feladat. Lehet a projektcél kutatási-fejlesztési tevékenység - új kutatási eredmény elérése vagy egy új termék létrehozása, esetleg egy meglévő továbbfejlesztése. Ennél az alkalmazási területnél a gyógyszergyárak példája szemlélteti leginkább a módszer lehetőségeit, ahol versengő gyárak fejlesztésre fordított hatalmas forrásai állnak egymással szemben és a piacra elsőként lépő gyár tudja a profit nagy részét megszerezni. A gyógyszerek hatóanyagának kifejlesztése sem tart rövid ideig, de a szigorúan szabályozott kísérletek, engedélyezési eljárások stb. összhangjának biztosítása a siker alapja. Az autógyárak felgyorsuló modellváltásának szervezése érzékelteti talán a termékfejlesztési folyamatok menedzselésének lehetőségeit a projekt menedzsment segítségével. Néhány évtizeddel ezelőtt a vezető autógyártó cégek az új modellek piacra dobását 67 évenként látták elérkezettnek. A folyamat mára lényegesen lerövidült és 2-4 évre - 29 -


szűkült. Ez esetben is a párhuzamosan elvégezhető koncepciótervezés, modell és szélcsatorna kísérletek, a töréstesztek, a gyártásszervezés és felszerszámozás, marketingfeladatok megvalósítása az életben maradás feltétele. A folyamatosan fejlődő vállalatok, vállalkozások környezeti feltételekhez történő alkalmazkodásának segítésére is alkalmazható a projekt menedzsment módszere. A szervezeti átalakítási folyamat - egy szervezeti változás a működőképesség fenntartása mellett lehet a vállalkozás adott célja és ennek költségtakarékos, minél rövidebb idő alatt valósíthatja meg a cég. 3.1.2. Projektek tervezésének lépései 3.1.2.1. Kezdőpont Minden projektnek van egy kezdő és egy végpontja. A kezdőpont alatt általában, azt a pillanatot értjük, amikor felmerül az igény valami iránt, megfogalmazódik a projekt ötlete. Az ötlet felmerülése után elindulnak a megvalósíthatósággal kapcsolatos számítások, elemzések. Ez már a projekt menedzsment része, de még nem jelenti, azt hogy meg is valósul a projekt. Az elemzések függvényében olyan döntés is születhet, ami a projekt leállítását eredményezi. 3.1.2.2. Felmérés A projekt határvonalai Első lépésként meg kell határozni azokat a határvonalakat, amelyek körülveszik a projektet, kijelölik azt a területet, ahol a projekt megvalósulhat, azaz lehatárolják a mozgásterületet. Fontos, hogy tisztán lássák a projekt vezetői azokat a területeket, ahol az eredmény – nem minden esetben pénzügyi eredmény – jelentkezni fog, hiszen ennek hiányában könnyen elkanyarodhat a projekt az eredeti célkitűzéstől. Amikor már körvonalazódik a projekt tényleges tartalma, akkor el kell készíteni a projektet alkotó tevékenységek és feladatok listáját. Ez a dokumentum fogja meghatározni a projekt programját. A projekt résztvevői A projekt menedzsmentben a felmérési időszakban kiemelkedő szerepe van a ügyfelek meghatározásának. Az ő számukra készül a projekt végterméke, ők lesznek azok, akik meghatározzák a projekt eredményének jövőjét. Ezért a ügyfelek szükségleteinek felmérése, pontos és szakszerű értékelése nélkül felelőtlenség lenne a megvalósításba belekezdeni. Könnyen belátható, hogy az a projekt, amely megvalósításával olyan termék vagy szolgáltatás kerül a piacra, amely nem talál közönségre az hiábavaló, és feleslegesen emésztett fel többnyire tetemes erőforrásokat. Ez még abban az esetben is igaz, ha a projekt végtermékének az élvezője maga a projekt létrehozója, például családi ház építése. Ebben az esetben, ha rosszul fogalmazza meg az építtető, azaz a család a leendő házukkal kapcsolatos elvárásaikat, és ennek megfelelően menedzselik a házépítés című projektjüket, annak nem lesz maradéktalan a sikere. Minden bizonnyal be fognak költözni az igazi igényeiktől eltérőre sikerült házba, viszont hallani lehet majd tőlük olyan megnyilvánulásokat, hogy ha újra kezdhetnék - 30 -

Projekt menedzsment

sok mindent másként csinálnának. Ennek természetesen az is oka lehet, hogy menet közben változtak meg az igények. Erre más projektek kapcsán is fel kell készülni, és olyan feltételekről gondoskodni, amelyek lehetővé teszik a megváltozott igényekhez való alkalmazkodást. Értelemszerűen, nem arra kell gondolni, hogy a ház helyett az előbb említett család inkább vitorlást venne, hanem olyan mértékű változtatásokra, amelyek még beleférnek az igények előzetes, jó felmérésének a hibahatáraiba. A ház példáját folytatva az eredeti tervektől eltérő vonalú válaszfal építése. Nem lehet megkerülni, azon szervezeteknek a kérdését sem, amelyek együttműködése nélkül nem jöhet létre a projekt. Az egyes speciális munkák elvégzésére külső erőforrások felhasználására kerülhet sor. Ebben az esetben már itt, a kezdeti felmérésekkor meg kell nézni, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek képesek megoldani a projekt által felvetett problémákat. Előfordulhat, hogy olyan megoldásra lenne szükség, ami még nem hozzáférhető, vagy az, aki rendelkezik a megoldással egyeduralkodó ezen a téren, és ennek megfelelően kiszolgáltatottá válhat a projekt az ő számára. Valamint át kell tekinteni azon hivatalok körét, amelyeknek az engedélyére szükség lehet a projekt kapcsán. Nem elhanyagolandó megtudni, hogy ezek a hivatalok milyen jogkörökkel rendelkeznek – milyen a jogi környezet – és mekkora idő alatt képesek reagálni a náluk elindított ügyekre. A résztvevők harmadik köre, azoknak az embereknek az összessége, akik működtetni fogják a projekt végeredményét. Ismerni kell képességeiket, tudásszintjüket, hiszen a projekt kialakítása során ezek a tényezők még figyelembe vehetőek. A leendő eljárások tervezése és kiválasztásakor elsődleges szempont, hogy az olyan legyen, amely megfelelően működtethető a rendelkezésünkre álló emberi erőforrással, vagy pedig gondoskodnunk kell az emberek képzéséről – erre lényegében minden projektnél szükség van – vagy esetleges cseréjükről. A projekt dokumentálása Ahhoz, hogy a projekt jól követhető és ellenőrizhető legyen korrekt dokumentálási rendről kell gondoskodni. A jelentésből ki kell derülnie, hogy hol tart a projekt, melyek azok a területek, ahol elmaradás van, mennyire tartható az előzetesen kialakított ütemterv, és az eredeti célkitűzéseknek mennyire felel meg a tájékoztató készítésekor fennálló állapot. Hogy mindezekre választ lehessen kapni, arról a beszámolási rendnek kell gondoskodnia. Azonban kerülendő, hogy minden vezetői szintet adatáradattal lássanak el. Mindenkinek a munkájához éppen szükséges adatokat kell megkapnia, ahhoz, hogy eredményesen dolgozhasson, és azokat a feladatokat lássa el, amelyek ténylegesen hozzá tartoznak. Ezért a dokumentálási rendnek tartalmaznia kell azokat a formátumokat és terjedelmeket, amelyeket az egyes szintektől, egységektől elvár a vezetés. Az egyes szintektől időről időre bekért azonos formátumú beszámoló lehetőséget ad összehasonlításra, a haladás mérésére. Azonban lehetőség van eseti jelentések készíttetésére, amikor egy adott probléma kapcsán akar tájékozódni a döntéshozó. Mindenesetre az előre kialakított beszámolási struktúra mellé meg kell határozni a beszámolók ütemezését is, így lesz teljes a beszámolási rend.

- 31 -


3.1.2.3. Összetevők meghatározása Lehetőségek feltérképezése Első lépésként átvizsgálandó az a szervezet, amely a projekten fog dolgozni, meg kell nézni, hogy milyen folyamatok zajlanak le benne, milyen összefüggések alapján működik. Fel kell tárni az egyes mozgatóerőket, azonosítani a motivációs tényezőket. Ezek birtokában átvilágítható a szervezet, és kiszűrhetőek azok a pontok, amelyek hatékonysága nem megfelelő, vagy éppen a kívánatos céllal ellentétes irányba hatnak. A szervezet ilyen típusú felülvizsgálata más esetekben is kívánatos lehet, azonban a projekt komplexitása és bonyolultsága, valamint költségessége miatt fokozottan szükség van a szervezeten belül hatékony, és az erőforrások optimális kihasználását szem előtt tartó munka megvalósítására. Az így átalakított szervezetnek szüksége van egy átfogó, standard értékelési forma kialakítására, ahhoz, hogy megőrizhesse az újjászervezés által létrehozott értékeket. Lehetséges megoldások keresése Egyrészről ökonómiai megoldással kell szolgálni a projektet megelőzően. Pontosan tudni kell, hogy milyen finanszírozási konstrukció lesz az alapja a projektnek. Milyen források kerülnek számításba, és azok felett ki rendelkezik, milyen úton kerül be a projekt költségvetésébe. Már a projektnek ebben a szakaszában el kell dönteni, hogy szükség lesz-e idegen forrásra. Abban az esetben, ha igen, akkor jó előre tisztázni kell a feltételeket, keretösszegeket. Másrészről meghatározandóak a kulcsösszetevők, nevezetesen azok az elemei a projektnek, amelyek alapkövei a sikernek. Ezen összetevők megvalósulásának feltételei és módozatai alapvetően érintik a projekt eredményességét. Mindkét terület elemzésekor elsődleges szempont az észszerűség. Tárgyilagos megítélés, elfogadható kockázatvállalás mellett elfogadható megoldási javaslatok születnek. Várható hatások Mint már többször említésre került a projektek jellemzően nagy hatást gyakorolnak arra a szervezetre, amelyen belül megvalósul. Ennek megfelelően át kell tekinteni azokat a területeket, amelyeken a legjelentősebb változások várhatóak. A legnagyobb változás természetesen az üzemelésben fog bekövetkezni, hiszen a projekt eredményeként új eszközök kerülnek be a rendszerbe, új technológiák valósulnak meg, új szervezeti egységek jöhetnek létre, régiek szűnhetnek meg. Ebből a felsorolásból jól látható, hogy az üzemszerű működést jelentősen érintik a projekt típusú változások, de ez a felsorolás már magában rejti, a számvitelt érintő problémákat is. Ugyanis a szervezeti egységekben bekövetkező változások, az üzemi folyamatok megújulása jelenős hatást gyakorol a bizonylati rendszerre, a könyvelésre. Ezen a két területen bekövetkező hatásokból levezethetőek más területeket érintő változások is, úgymint személyzeti és munkaügyi területek, munkavédelem, információtechnológia, stb. A felelősség kérdése Az összetevőkhöz tartozik a felelősség kérdése is. Felelősséggel tartozik a projekt megvalósítója egyrészről a társadalom, a környezet felé. Ha gazdasági számítások indokoltnak tartanak egy beruházást, az még nem jelenti azt, hogy az jó és célszerű is, - 32 -

Projekt menedzsment

hiszen a projekt kapcsán más területeken olyan kedvezőtlen változások jöhetnek létre, amelyek kivédése már pénzügyi szempontból is megtámadhatóvá teszi a projektet. Azonban vannak olyan változások is, amelyek pénzel nem védhetőek ki, és össztársadalmi szinten rendkívül károsak is. Ezeket törvények segítségével próbálja a társadalom kivédeni, de – mint tudjuk gyakorta megkerülhetőek – olykor előfordulhat, hogy a projektet megvalósító szervezetnek kell megálljt parancsolnia, és felülvizsgálnia elképzeléseit. Másrészről van egy szervezeten belüli felelősség is. Felelősség a dolgozók iránt, mind egzisztenciális, mind egészségvédelmi oldalról. Ennek a felelősségtudatnak a kinyilvánítására ad lehetőséget az egyes szervezetek küldetésnyilatkozata, amelyben megfogalmazhatják a világban betöltött szerepüket, és megfogalmazhatják elsődleges értékrendjüket. Monitoring rendszer Bővebben fogalmazva a monitoring rendszer tartalmazza az egyes szervezeti egységek rálátását a szervezetet átfogó vezetői és információs rendszerre. Magában foglalja a csatlakozási felületeket és formákat, meghatározza az egyes hozzáférési lehetőségeket. Részletes leírással kell rendelkeznie az információs bázist felépítését illetően. Az információkon túl ez a rendszer tartalmazza az egyes tisztségeket és funkciókat is, és az ezekhez tartozó jogokat, lehetőségeket, kötelezettségeket és felelősségeket. Ennek a rendszernek a kapcsán ki kell térni az előbbiekből kiindulva a pozíciók emberi oldalára is és az őket összekötő eljárási rendre, valamint azokra a jellemzőkre, amelyek lehetőséget adnak a teljesítmények mérésére, megítélésére. Erőforrások és szolgáltatások Ezen a területen találhatóak meg azok az erőforrások, amelyeket a projekt felhasznál, illetve azok a szolgáltatások, amelyeket igénybe vesz. Át kell tekinteni, azt a műszaki felszereltséget érintő igényt, amely biztosítása szükséges a rendes munka menetéhez. Egyes felszerelések számára elő kell készíteni a fogadó helyszínt, beszerelésük, telepítésük külön ütemezést, szervező munkát igényel. Figyelmet kell fordítani ezen műszaki beruházások kihatására is, amely érinti mind a szervezetet, mind a környezetet. Új rendszerek és technikák nem vezethetők be megfelelő képzési rendszer nélkül. Azon túl, hogy a megfelelő tudás hiányában a hatékonyság nem éri el az elvárt szintet, de még kifejezett károk is keletkezhetnek a megfelelő szakértelem hiányában. A képzés mellett ki kell alakítani egy olyan tudásbázist, amelyhez folyamatosan lehet fordulni a tudás megőrzése és fejlesztése érdekében. Változásmenedzsment A projektek kapcsán jelentős változások következnek be a szervezetek működésében. Ennek megfelelően ezen változásokat kezelni, menedzselni kell. Ezek a változási folyamatok nem tartoznak a szervezet üzemszerű működésébe, speciális, egyedi eljárásokat kívánnak, ahhoz, hogy ne ingassák meg alapjaiban a szervezet működését. Ez nagy felelősséggel járó feladat, hiszen a változással együtt járó probléma gyakran csak egyszer fordul elő azon a helyen, ahol meg kell birkózni vele. A megfelelő döntések meghozatalához és ellenőrizhetőségéhez dokumentációs kontrolt célszerű kialakítani. - 33 -


3.1.2.4. Tervezés A projektek tervezési rendszere A tervezési rendszer végleges kialakításához meg kell adni az információs csatornák végső formáját. Ezeken a csatornákon áramló információkból fognak dolgozni az egyes szervezeti egységek, ezért számukra nélkülözhetetlen, hogy pontosan tudják azt, hogy mikor és milyen információkkal fognak rendelkezni. Ezzel párhuzamosan azt is meg kell határozni, hogy kinek, mikor és milyen információkat kell szolgáltatnia a többiek felé, úgynevezett funkcionális leírások formájában. Ennek részletesen tartalmaznia kell, hogy milyen összetevőkre kell kitérni, azokat milyen részletezettséggel kell feldolgozni, elemezni. Mérhetőség és ellenőrizhetőség kérdése A projekttel kapcsolatban ki kell alakítani azokat a mérőszámokat, amelyek alkalmasak a projekt állapotának a bemutatására, jellemzésére. A mutatók előállítása előírások alapján történik, megfelelő számbavétel alapján. Ezeket a mutatókat az előzetesen kialakított ütemrendnek megfelelően kell előállítani, és elemezni. Az elemzés során az éppen aktuális értéket össze kell vetni a tervben szereplővel, illetve az előző időszakok azonos tartalmú mutatóival. Az első értelme az ellenőrzés, a megfelelő készültségi állapot vizsgálata. A második esetben a tendenciákat, az elindult folyamatokat kell megvizsgálni. Az üzemelés, működtetés tervezése Az üzemelés tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a folyamat egyes egységei milyen erőforrásokat igényelnek, és ezeket milyen időtartamra kötik le, illetőleg mennyit fogyasztanak belőle. A folyamat eredményeként létrejött produktum raktározásáról is gondoskodni kell abban az esetben, ha annak jellege ezt megköveteli. A folyamattól függően be lehet tervezni olyan technológiákat, amelyek lehetőséget biztosítanak visszaforgatásra, bizonyos anyagok újrahasznosítására. Ezek az eljárások a költségmegtakarítása mellett állami támogatást is élveznek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tervezés során a rendkívüli helyzetekre adható reakciók kialakítását sem. Ezekre a helyzetekre külön fel kell készíteni az üzemeltető embereket, hiszen ekkor gyakoriak a feszültségek és nincs alkalmuk begyakorolni az ilyenkor követendő eljárásokat tekintettel ezen helyzetek rendkívüliségére. Tervezési egységek Ebbe a körbe tartozik a fejlesztés, a képzés és a tesztelés. A fejlesztési tervben rögzíteni kell az aktuális állapotot, és ki kell jelölni azok az utakat és eljárásokat, amelyek egy jobb kívánatosabb állapot felé hatnak. Tartalmaznia kell azokat az akciókat, amelyek praktikusan leírják azon tevékenységeket, melyek által megvalósulhat a fejlesztés. A képzés jelentősége nem először kerül említésre, de a fejlesztés kapcsán sem megkerülhető terület. Ennek megfelelően a tervben szerepelnie kell a fejlesztésnek megfelelő ütemű képzési programnak. A fejlesztések üzemszerű működését minden esetben meg kell előznie az adott területre jellemző tesztelésnek. Ennek idő- és erőforrásigényét is be kell építeni a tervekbe.

- 34 -

Projekt menedzsment

A rendszer felépítése A projekt által létrejövő új rendszerrel kapcsolatban meg kell tervezni a leendő feladatokat és menedzselésüket, valamint az ezeket összekötő esetleges szüneteket. Ezeket a feladatokat egy összefüggésrendszerre felfűzve adatokkal kell felölteni a tervezés megkönnyítésére. Az adatok segítenek a valós problémák megragadásában, és az általános szinten való túllépést. Vigyázni kell azonban, hogy az adatok ne szűkítsék le indokolatlanul a születendő megoldások hatókörét sem. A különböző feladatokra adott megoldások az előbb említett összefüggésrendszerben csak akkor képesek eleget tenni az eredeti céloknak, ha közöttük a csatlakozási felületek megfelelően lettek kialakítva. Hiába készülnek kiváló részmegoldások, ha a kívánatos átjárás nem biztosított közöttük, együttes hatásuk biztosan nem ad kielégítő megoldást. A rendszer jól kialakított összefüggései és csatlakozási rendszerei csak akkor fognak a feladatok megoldásában kívánatos eredményt adni, ha a működtető emberek alkalmasak szerepkörük betöltésére és megfelelőképpen motiváltak is a közös sikerben. Erről a személyzeti alrendszernek kell gondoskodnia. A rendszer tesztelése A gondosan kialakított rendszert a megvalósítás előtt tesztelés alá kell vetni, hiszen az lenne a legdrágább, ha nem teljesen jól működő rendszert kellene az eredeti feladatoknak megfelelően átalakítani. Egy ilyen tesztelés során vizsgálatra kerül a rendszer mérete. Az adott célok elérése érdekében megvalósított projekt méretének arányosnak kell lennie a feladatok nagyságával. Könnyen előfordulhat, hogy megfelelő előkészítés hiányában túl- vagy alulméreteznek egy projektet. Az első esetben lényegesen nagyobb költséggel valósul meg a projekt, és még az sem biztos, hogy jól betölti a feladatát. A második esetben ugyan olcsóbb a megvalósítás költsége, viszont a megfelelő színvonal tartásához pótlólagos fejlesztések szükségesek, amelyek összessége könnyen meghaladhatja a kiinduláskor drágább, de célirányosabb kialakítást. A tesztelés további szempontja az illeszkedés. A vizsgálat tárgya, hogy az új rendszer, hogyan illeszkedik be a már meglévő rendszerek sorába a szervezeten belül. Meg kell nézni, hogy az a forma, amelyben működni fog az új rendszer az megfelelő-e számára vagy jobban integrálni kell a többihez, vagy esetleg jobban le kell választani a működését. További elemzéseket igényel a rendszer elfogadottsága. Fel kell kutatni, hogy a megtervezett rendszer szervezeten belül elfoglalandó helye sért-e érdekeket, hiszen, ha van ilyen az mindig gátja lesz a jó működésnek. Természetesen nem egy nagy rendszert kell egy-egy ott dolgozó ember személyes érdekeihez igazítani, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ott, ahol emberek dolgoznak ott személyes érdekek jelennek meg, amelyeken erőből átmenni lehet, de nem mindig szerencsés. Ezen túlmenően gondoskodni kell a szakmai elfogadottságáról is. Minden érintettel meg kell ismertetni azt a részt, ami őt illeti, és a véleményét kikérni. Így a hasznos ötleteken túl az emberek hozzáállása is más lesz a rendszer iránt, ami adott esetben döntő lehet. És végül tesztelni kell a leendő rendszer irányítását, irányíthatóságát. Az eddigi tapasztalatokból, kiindulva és új ismeretek megszerzésével, új modellek kialakításával elemezhető az operatív irányítás, szervezés, ellenőrizhetőség. - 35 -


A rendszer előkészítése a működésre A felhasználók, működtetők számára dokumentálni kell azt az ismeretanyagot, amely ahhoz kell, hogy a valós céloknak megfelelően vihessék az új rendszer ügyeit. Az így elkészített ismeretanyaghoz ki kell alakítani egy olyan képzési rendszert, amely alkalmas arra, hogy átadja azt a tudást, amivel rendelkezniük kell a dolgozóknak, úgy hogy az készség szinten menjen, illetőleg alapja legyen a további képzéseknek. A projekttel kapcsolatban bevezetésre kerülő új szolgáltatásokat is meg kell ismertetni a felhasználókkal, hogy a tényleges használat idején minél kevesebb idő teljen el bizonytalanságokkal, megtorpanásokkal. A megvalósulás előkészítése Ebbe a témakörbe főleg a jogi biztonság megteremtése tartozik. Többnyire igen költséges projektek megvalósításába nem szabad úgy belekezdeni, hogy nincs minden jelentősebb közreműködő féllel szerződéses jogviszony. Könnyen belátható annak a veszélyes kihatása, hogy egy fontosabb partner visszalépése az egész projektet zavarba hozhatja, meghiúsíthatja. Ennek teljes körű kivédésére ugyan nem alkalmas a jog, mert az idő teltével előfordulhatnak érdekmúlások, de legalább nyújt egy bizonyos fajta védelmet. 3.1.2.5. Megvalósulás A projekt megvalósításának beindítása Ez a tevékenység a leglátványosabb, meg kell valósítani a terveknek megfelelően a projektet. Ha a tervek megfelelő gondossággal és körültekintéssel készültek, akkor lényegesen megkönnyíthetik ezt a folyamatot. Jellemző erre a mai korunkat jellemző bevásárlóközpontok építése. Egyik hónapról a másikra bújnak ki a földből, pedig még nincs is olyan messze az az idő, amikor még évekig húzódó építkezések jellemezték a magyar építőipart. Ezek a beruházások jellemző példái a projekt menedzsment hatékonyságának, magyarországi elterjedésének. A megvalósult projekteket, fejlesztéseket a megfelelően képzett dolgozók birtokába kell adni, az eljárásokat ki kell próbáltatni velük. Gondoskodni kell a folyamatos üzemeléshez szükséges tartalékok meglétéről, elkülönítéséről. Be kell indítani az üzemszerű működést, ha nagyobb tömegek dolgoznak az új létesítmény kapcsán az ő betanításuk is ekkor esedékes. Az új rendszert a megfelelő körülmények között át kell adni. A folyamatos üzemeltetés Minden szervezet munkájának van egy bizonyos ritmusa. Ettől a ritmustól való eltérést nevezzük kilengésnek. Vizsgálni kell, hogy az új rendszerben vannak-e kilengések, mennyire érzékeny. Ha vannak ilyen kilengések meg kell vizsgálni azok okait, mert általában az ilyen mozgások növelik a működési költségeket, illetve nehezen kontrolálhatók és hektikussá tehetik a működést. Átadás, üzembe helyezés A befejezéskor gazdasági elemzéseknek kell alávetni a megvalósult új rendszert. Meg kell vizsgálni, hogy az előzetes terveknek megfelelően alakulnak-e a költségek. Az esetleges eltéréseket azonnal ki kell vizsgálni, mert lehet, hogy a számok alapján nem tűnik jelentősnek a probléma mégis komoly veszélyeket takarhatnak. Át kell tekin- 36 -

Projekt menedzsment

teni az időütemezést is, vagyis hogyan tudta felvenni az új rendszer az előzetesen kialakított ritmust. A költségekhez hasonlóan itt is utána kell járni minden eltérésnek. Valamint ki kell számolni mindazon mutatókat, amelyek jellemzőek a működésre, ezek szintén összehasonlításra szorulnak a tervben szereplő számokkal. Amennyiben kívánnivalót hagynak maguk után az ellenőrzés nem tűr halasztást. Ha itt az elején sikerül jól beállítani a rendszert, rengeteg későbbi probléma kerülhető el, és eredményezhet költségmegtakarítást. Újra megkerülhetetlen terület a képzés. Továbbra is biztosítani kell a technológiához kapcsolódó ismeretek megszerzését, illetve a vezetőség olyan ismeretekkel való ellátása, ami az önálló szervezeti működéshez nélkülözhetetlen. Valamint gondoskodni kell a képzések jövőbeni lehetőségeiről is. 3.1.2.6. Végpont Az új rendszer működik. A rendszert létrehozó projekt menedzsment kapcsán további beavatkozás nem történik. Ettől a pillanattól kezdve már csak egy másik projekt által, vagy egy kisebb lélegzetű munka kapcsán van lehetőség újabb átalakításra. 3.1.2.7. Értékelés Hatékonyság A projekt hatékonyságát a terv és a tényadatok találkozásának mentén lehet megítélni. Össze kell hasonlítani, hogy milyen elvárások fogalmazódtak meg a projekt elején, és azoknak mennyire sikerült megfelelni, esetleg milyen irányban tér el tőle a projekt, és ennek mi az oka. Ki kell számolni, hogy a számított hasznot mennyire közelítette meg a projekt. Valamint értékelésre szorul a projekten belüli kommunikáció. Megítélendő, hogy mennyire volt alapja vagy gátja a sikernek. A további sikeres projekteknek a kulcsa lehet az ezen a területen szerzett tapasztalatok. A hatékonysághoz tartozik a hardver és szoftver eszközök megítélése is, valamint a résztvevők mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem megkerülhető kérdés a projekt menedzsment teljesítménye sem, megfelelt-e azoknak a minőségi kritériumoknak, amelyek elvárhatóak voltak a feladat során. Felhasználói megelégedettség Fontos, hogy a felhasználó, működtető emberek jól érezzék magukat a helyükön. A kellemes légkörön túl jelentős motivációs tényező lehet, ha megfelelő körülmények adottak a munkához, ezért értékelni kell, hogy hogyan sikerült támogató szolgáltatásokat beépíteni a rendszerbe, milyen módon valósul meg a kommunikáció. Sokkal fontosabb motivációs tényező az önmegvalósítás a beosztottak részéről, mint azt sokan gondolják, ezért fontos annak a kérdése, hogy ehhez milyen lehetőséget kap, mind feladat, mind képzés formájában. Az elégedetlenség leggyakoribb forrása a bizonytalanság, amikor az emberek nem tudják pontosan, hogy mi a teendőjük. Ezen a jól körülhatárolt feladatok és a teljes körű tudásbázis könnyű hozzáférhetősége segíthet. A projekt eredményeinek továbbfejlesztése Célszerű dokumentálni azokat a tapasztalatokat, amelyek a projekt szervezése és üzembe helyezése közben az egyes szervezeti egységeknél összegyűltek. A projektben résztvevőktől kapott anyag növelheti a további projektek hatékonyságát, míg a felhasználóktól kért véleménynyilvánítás növelheti a projekt menedzselésével megbí- 37 -


zott szervezetet, szervezeti egység megbecsülését, természetesen csak akkor, ha jól dolgozott, valamint akkor is, ha nem. Ugyanis kevés olyan káros dolog van az üzleti életben, mint az az elégedetlen ügyfél, akinek nincs módja ezt kinyilvánítani. A begyűjtött információk lehetőséget adnak az újraértékelésre, a projekt eredményének életképességének meghatározására. A továbbfejlesztés alapjának az ügyfelek igényeinek kell lennie, mert csak így van lehetőség a sikeres munkára. 3.2. A PROJEKT MENEDZSMENT ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI „A projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata” című fejezet a főként a projekt-elméleti kérdésekkel foglalkozott. A definíciók meghatározása után a projekt menedzsment folyamata került bemutatásra. 3.2.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei Amennyiben a feladat lebontható különböző tevékenységekre, részfeladatokra és ezekhez hozzárendelhető a megvalósításukhoz szükséges időtartam és erőforrás-szükséglet - a módszer segítségével megválaszolhatók a következő kérdések:

− Mennyi idő alatt valósítható meg a beruházás? − Elegendőek-e az erőforrások a beruházás megvalósításához? − Melyek azok a kritikus tevékenységek, amelyek a projekt megvalósítását adott időn- és költség-kereten belül veszélyeztetik? − Melyek azok a tevékenységek, amelyek elhúzódása a beruházás időbeni csúszását jelentik? − Mennyi lesz a beruházás teljes költsége?

Azonban fontos megérteni, hogy a legtökéletesebb tervezés mellett is a projekt sikerének a titka a teljesítés. Ha a kitűzött feladatokat és határidőket nem tartják be, akkor a terv csak jókívánság marad. Nem alkalmas a módszer önmagában különböző gazdaságossági számítások elvégzésére (költségek jelenlegi értékének meghatározására, beruházás gazdaságossági mutatószámok kiszámítására). Ezt a feladatot a projekt menedzsmenthez kapcsolódó módszerekkel például táblázatkezelő szoftverekkel támogatott számításokkal lehet megoldani. „Project Management Institute's Body of Knowledge” a sikeres projekt menedzsmenthez a következő kérdések megválaszolását ajánlja: − − − −

Hogyan irányítsd magad? Hogyan irányítsd a munkád? Hogyan irányítsd a csapatod? Hogyan irányítsd a céged?

Hogyan irányítsd magad? A „magaddal kezdj!” módszer működik a projekt menedzsmentben és bármilyen más irányítási területen is: a siker egyenes összefüggésben van a stressz-szabályozási, - 38 -

Projekt menedzsment

konfliktus-megoldási rutinnal és azzal a készséggel, hogyan kell kikerülni a váratlan helyzetekből. Hogyan irányítsd a munkád? A naptár (naptárak) tervezése és ellenőrzése a projekt menedzsment váza. Léteznek jól bevált és régóta alkalmazott módszerek, melyek segítenek felderíteni a projekt kritikus elemeit, mint kritikus út módszere, hálótervezés, Gantt-diagram. Hogyan irányítsd a csapatod? A csapat (team) olyan egyének csoportja, akiknek szükségük van egymásra a feladat sikeres elvégzése érdekében. Azonban nem ritka, hogy a projekt-team nagy potenciállal rendelkező, de együtt dolgozni képtelen emberekből áll. Ilyenkor a hozzá nem értő menedzser tevékenysége csak súlyosbítja a helyzetet és a különböző csapattagok egyéni munkatervei közötti ellentmondásokhoz vezethet. A csapatot a projekt menedzsernek kell összeválogatnia (ideális esetben). Léteznek különböző módszerek a csapatformálás figyelemmel kísérésére, amelyek segítenek megelőzni a tipikus problémák kialakulását vagy megoldását. Hogyan irányítsd a céged? Fontossági sorrendben ez az utolsó alapkérdés. A legfontosabb a fel-alárendeltségi és beszámolási viszonyok kialakítása és betartatása. A többrétű rendszerek elmélete (Stratified Systems Theory) szerint minden alkalmazott felelős azért, amit csinál, és azért, amit az ő beosztottai csinálnak. Így a vezető sikerei a beosztottai személyes sikereitől függenek. 3.2.2. A projekt menedzsment kialakulása A projekt menedzsment a tényleges tervezési folyamat során többek között a gazdasági matematikából ismert hálótervezés módszertanát alkalmazza. A gyakorlati felhasználók ismerik a következő hálótervezési módszereket és alkalmazásokat, amelyek a módszer alapját képezik:

− Az egyik módszer az un. kritikus út módszere (CPM - Critical Path Method). Az

1950-es évek elején az amerikai DUPONT cég fejlesztette ki a vállalati projektek támogatására. A CPM nem más, mint egy matematikai eljárás, amely az egyes tevékenységek időtartama és a közöttük lévő logikai összefüggések alapján számítja ki a projekt időszükségletét és meghatározza azt a kritikus utat, amely nem tartalmaz tartalékidőket, tehát bármely a kritikus útban levő tevékenység időtartama megváltozik, ezzel összhangban a teljes projekt megvalósítási ideje is változik.

− A másik alkalmazott technika a PERT-módszer (PERT - Program Evaluation

Review Technique), amely program fejlesztés és áttekintését segítő technikát jelenti. A PERT szintén az 50'-es években az amerikai haditengerészet által kifejlesztett módszer, amely statisztikai módszerek segítségével határozza meg a projekt megvalósításához szükséges időtartamot. Ezt a módszert értik sokan a tulajdonképpeni hálótervezésen. - 39 -


A projekt menedzsment, gyakorlati megvalósítása a személyi számítógépek megjelenéséig nehézkes kézi, ill. nagyszámítógépes feldolgozást jelentett folyamatábrákkal, ajánlott szervezeti sémák felhasználásával, speciális űrlapok kitöltésével. Alapvető változás történt a PC-k megjelenésekor, hiszen az addigi körülményes projekt tervezési és irányítási munka áttekinthetőbbé, kényelmesebbé és ami talán a legfontosabb szempont, gyors átfutásúvá vált. Különböző szoftverek jelentek meg a piacon, amelyek ugyanazt a célt tűzték maguk elé: segíteni a projekt menedzserek munkáját, megkönnyíteni magát a szervezési, irányítási, kivitelezési tevékenységet. Példaszerűen a következő szoftvereket említhetjük meg az elmúlt évekből:

− − − − −

Project Scheduler (Scitor Corp.) Time Line (Symatech Corp.) Open Plan (Welcom Software) Plantrac (Computerline Inc.) Project Menedzsment (Microsoft Corp.)

A számítástechnika fejlődésével az alkalmazások egyre tökéletesedtek, kezelésük mind egyszerűbbé vált. Napjainkban a Windows környezetben futó alkalmazások meglehetősen rugalmas keretet biztosítanak a felhasználó számára a beruházási döntés-előkészítési folyamat számítógépes támogatására. A következőkben a projekt menedzsment lényegének megértését egy végletekig leegyszerűsített példán keresztül tekintjük át, így érzékeltetve a módszer nyújtotta szolgáltatásokat. 3.3. A PROJEKT MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEINEK ÁTTEKINTÉSE Hangsúlyozzuk a módszer tényleges lehetőségeinek csak egy részének áttekintésére van lehetőségünk, így nem lehet célunk a rendszerek teljes körű megismertetése, hiszen a projekttervezés, irányítás és menedzsment sokkal összetettebb tudományterület, mint amennyit jelen jegyzet keretében tudunk megismertetni. A projekt tervezés és menedzsment módszere a beruházási folyamat során − − − −

az elvégzendő tevékenységek, a szükséges emberi- és anyagi erőforrások, az idő és a kivitelezési költségek összhangját biztosítja.

Ezen összhang biztosítására és megjelenítésére a következő lehetőségek állnak rendelkezésre. Első lépésként a tervezett projektet fel kell bontani résztevékenységekre, amely résztevékenységekhez hozzá kell rendelni az elvégzésükhöz szükséges időtartamot.

- 40 -

Projekt menedzsment

3.3.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására A következőkben egy egyszerűsített példa a házépítés, mint kivitelezési folyamat példáján szeretnénk bemutatni a módszer alkalmazásának lehetőségeit. Az idő dimenzió tervezése A projekt tervezése a naptár, illetve naptárak tervezésével kezdődik. A naptárak a projektekben szereplő erőforrások időbeni hozzáférésének lehetőségeit tartalmazza. Meghatározhatók például a szabad és ünnepnapok, amelyek alatt nincs munkavégzés, definiálhatók speciális időbeosztások (éjszakai műszak), amelyek az erőforrásokhoz kapcsolódnak. Külön naptár adható meg akár minden erőforrás, erőforráscsoport számára is. Megjegyzendő, hogy a naptár illetve az időskála felbontó képessége 15 perces is lehet, ami speciális feladatok tervezését is lehetővé teszi. Sajnálatos módon az előzetes tervezésnél általában túl nyugodtan követnek határidő-számítási hibákat helytelenül feltételezve, hogy minden időbeni csúszást be lehet hozni az erőforrások átszervezésével. Néha ez lehetséges is. Ha tíz ember két nap alatt végzi el a munkáját, akkor általában feltételezhető, hogy húsz ember egy nap alatt fejezi be. Azonban ez nem jelenti azt, hogy 160 ember 1 óra alatt lenne kész. Ennek ellenére a határidők kitűzésénél gyakran történik az alapján, hogy több erőforrás bevonásával szinte végtelenségig lehet gyorsítani a munka tempóját. Léteznek olyan munkafolyamatok, amelyek gyorsaságát a technológia és nem a bevont munkaerő határozza meg: például a beton megkötésének ideje független attól, hány ember működött közre. Gyakran az újabb erőforrások bevonása egyenesen lassítja a folyamatot. Különösen igaz ez a humánerőforrások esetében. Mivel az új munkaerőt be kell tanítani, át kell adni neki a szükséges információt, ki kell építeni az ellenőrzési folyamatot stb. Általában a legjobb megoldás lekésett határidők orvoslására a tervezett határidők megváltoztatása, esetleg a projekt nagyságának átgondolása. A legrosszabb – erőltetni az elszalasztott határidők behozását. Ilyenkor a minőség csak a papíron marad meg. A végleges választ a tervtől való eltérésből adódó veszteségek és a munkálatok felgyorsításából eredő többletköltségek elemzése adhatja meg. A példánkban szereplő ház felépítéséhez szükséges tevékenységek a következők: Tevékenységek Tereprendezés Alapozási munkák Falazás Tetőépítés Külső- belső építési munkák Berendezés Átadás

Időszükséglet 1 hét 5 nap 1/4 hónap 112 munkaóra 14 nap 1 hét 0

Látható, hogy az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges időt különböző mértékegységekben is megadhatjuk, az előzőleg elkészített projekt naptárak alapján ezek átszámítása azonos dimenzióra automatikusan megtörténik. Figyelmet érdemel az - 41 -


utolsó tevékenység, amelynek nincs tényleges időszükséglete. Az ilyen tevékenységeket mérföldkőnek is nevezik, mert időt ugyan nem igényelnek, de megtörténtük nélkül nem lehetséges egy következő tevékenység, egyszerű példánk esetében a ház birtokba vétele. Amennyiben ezeket a tevékenységeket és az időszükségletet rögzítjük egy számítógépes projekt menedzsment szoftverben és ehhez hozzárendeljük az egyes tevékenységek elvégzésének logikai rendjét, minden program esetében az 1. ábrához hasonló elrendezésű un. Gantt-diagramot kapunk. 1. ábra: A Gantt-diagram tipikus megjelenési formája

A szá m ító gé p es p ro jek t m e n e d z sm e n t szo ftv ere k e lk ész ítik a G a n tt-d ia gram o t.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

T e rü le tre n d e z é s A la p o z á si m u n k á k F a la z á s T e tő é p íté s K ü lső -b e lső m u n k á k B e re n d e z é s Á ta d á s

1

o k tó b e r 15

1999 30

novem ber 18 28

*

A Gantt-diagram Az első talán legismertebb megjelenítési formája a különböző projekteknek a Ganttdiagram. A módszert Henry L. Gantt fejlesztette ki függetlenül az említett CPM és PERT módszerekből. Sokan vonal-diagramként említik. Grafikus formában ábrázolja az egyes tevékenységeket és a végrehajtásokhoz szükséges időtartamot, leolvasható a tevékenységek kezdési és befejezési időpontja is. (2. ábra)

- 42 -

Projekt menedzsment

2. ábra: A Gantt diagramról leolvasható információk

m e g h a tá ro z h a tó a p ro je k t k e z d ő id ő p o n tja é s a

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

T e r ü le tr e n d e z é s A la p o z á s i m u n k á k F a la z á s T e tő é p íté s K ü ls ő -b e ls ő m u n k á k B e re n d e z é s Á ta d á s

1

o k tó b e r 15

p r o je k t b e fe je z é s é n e k id ő p o n tja 1999 30

novem ber 18 28

*

Látható, hogy a projekt tervvel kapcsolatos információk a tervezés folyamán azonnal rendelkezésre állnak és lehetőséget biztosítanak a teljes projekt áttekintésére. A 3. ábrán a további információk leolvasására van lehetőség. 3. ábra: Az egyes elvégzendő feladatok paraméterei

m e g h a tá ro z h a tó a te v é k e n y s é g e k k e z d e te é s

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

T e r ü le tr e n d e z é s A la p o z á s i m u n k á k F a la z á s T e tő é p íté s K ü ls ő - b e ls ő m u n k á k B e re n d e z é s Á ta d á s

1

o k tó b e r 15

b e fe je z é s e 1999 30

novem ber 18 28

id ő ta rta m a

*

Lehetőség van az elvégzendő tevékenységek logikai sorrendjének változtatására is. Sok esetben ugyanis párhuzamosan végzett tevékenységek tervezésével lényegesen rövidebb idő alatt, sokkal kedvezőbb feltételekkel végezhető el az adott feladat.

- 43 -


4. ábra: A tevékenységek logikai összefüggéseinek tervezése

m e g h a tá ro z h a tó a te v é k e n y sé g e k lo g ik a i so rre n d je (a z a la p o z á s m e g e lő z i a fa la z á st...)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

T e rü le tre n d e z é s A la p o z á si m u n k á k F a la z á s T e tő é p íté s K ü lső - b e ls ő m u n k á k B e re n d e z é s Á ta d á s

o k tó b e r 15

1

1999 30

novem ber 18 28

*

Természetesen a korszerű projekt menedzsment szoftverek kezelését a fejlesztők megpróbálják a lehető legkényelmesebbé tenni azáltal, hogy hasonló szolgáltatásokkal látják el azokat, mint a közkedvelt táblázatkezelő szoftvereket. Lehetőség van a megváltoztatott, áttervezett paraméterek után azonnali újraszámítással gyors eredményekhez jutni és a tervváltozatokat kapacitás-felhasználási, költségvetési szempontok alapján azonnal összehasonlítani. 5. ábra: A projekt automatikus újraszámítása

...m i tö rté n ik h a p éld á u l az alap o z ást e gy m ásik tec h n o ló giá v a l rö v id e b b id ő ala tt e l leh et v égez n i?

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1

o k tó b e r 15

1999 30

novem ber 18 28

T erü letren d ez és A la p o z ási m u n k ák F ala zás T ető ép ítés K ü lső -b e lső m u n ká k B eren d e zé s ...a z au to m a tik u s ú jrasz ám ítá s u tá n Á ta d á s a ktu a lizáló d ik a p ro je ktet h o ssza...

*

Az eddigi információkat más módon megjelenítve készül el az un. PERT-háló, amely további adatokat szolgáltat a projekttervről. - 44 -

Projekt menedzsment

6. ábra: A PERT-háló

A m e g a d o t t i n f o r m á c i ó k a l a p já n e l k é s z ü l a h á l ó t e r v 1 7 . F ű té s te r v e z é s

18. G áz eng e d é ly e k 19. K ém ény sep rő e n g .

2 0 . F ű té s k iv it e le z é s

...é s a t e v é k e n y s é g e k k ö z ö tti lo g ik a i k a p c s o la to k a t.

A h á l ó t e r v m e g m u t a t ja a z e g y e s t e v é k e n y s é g e k e t ...

A PERT-háló Lehetőséget biztosít a tevékenységi-háló elemzésére. Megjeleníti az egyes elvégzendő feladatok közötti logikai kapcsolatok mellett a tevékenységek a felhasználó által meghatározott paramétereit. Példánkban a tevékenység megnevezését, az azonosító számát a kezdési és a befejezési időpont mellett az időtartamát. Lehetőséget biztosít az un. kritikus út tevékenységeinek azonosítására, mely tevékenységek nem rendelkeznek un. tartalék idővel. A tartalékidő hiánya azt jelenti, hogy amennyiben a kritikus úthoz tartozó tevékenységeket a tervezettnél adott idővel hosszabb ideig tart megvalósítani, annyi idővel az egész projekt is hosszabb idő alatt fejeződik be. Az erőforrások A tevékenységek és azok paramétereinek meghatározása után a szükséges emberi- és anyagi erőforrások hozzárendelése a projektterv elkészítésének következő lépése. A 7. és a 8. ábrán látható mód az erőforrások és annak paramétereinek meghatározására szolgál.

- 45 -


7. ábra: Az erőforrások megadása

A z erőforrások hozzárendelése I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Területrendezés Alapozási m unkák Falazás Tetőépítés G áz és fűtésszerelés K ülső- belső m unkák B erendezés Átadás

1

15

30

18

28

*

2. A lapozási m unkákhoz szükséges erőforrások: - homlokrakodó traktor - segédm unkás - betonvasszerekő

- betonvas - mixerbeton

Az előző ábrához hasonlóan a többi tevékenységhez is hozzárendelhetők a szükséges emberi- és anyagi erőforrások 8. ábra:

Az erőforrások hozzárendelése II. 1. Területrendezés 2. Alapozási munkák 3. Falazás 4. Tetőépítés 5. Gáz és fűtésszerelés 6. Külső- belső munkák 7. Berendezés 8. Átadás

1

15

5. Gáz és fűtésszereléshez szükséges erőforrások: - fűtésszerelő - segédmunkás - kazán

30

18

28

*

- padlófűtéscső

Az erőforrás megnevezésén kívül annak kapacitása, felhasználási költségvonzatai, a rendelkezésre állás alapjául szolgáló naptár, valamint a projekttel kapcsolatos egyéb információk találhatók.

- 46 -

Projekt menedzsment

Erőforrás-felhasználási diagramok és erőforrás táblázatok A projekt tervező programok lényeges szolgáltatásai a különböző projekt megjelenítési formákon kívül a nyomtatható táblázatok és grafikonok sokasága, amelyek a projektben résztvevők tájékoztatására és további számítások, elemzések elvégzésre a teljes projekt dokumentálására használhatók. A tervezés során a különböző tevékenységekhez hozzárendelt erőforrások felhasználását az erőforrás-felhasználási diagramok és erőforrás táblázatok mutatják be a rendelkezésre álló kapacitások és az idő függvényében. Meghatározhatók segítségével a meglévő kapacitáskorlátok feletti erőforrásigények, valamint a nem kielégíthető feltételek, amikor például a terv szerint egy gépnek kellene ugyanabban az időpontban két helyen dolgoznia. Lehetőséget biztosítanak a fenti táblázatok, riportok és grafikonok az egyes erőforrások paramétereinek meghatározására, illetve áttekintésére. A táblázatok tartalma általában a felhasználó igényeinek megfelelően szabadon állítható be. Hasonlóan az erőforrás felhasználás diagramokhoz időben és a kapacitások függvényében mutatják a projekt tevékenységeihez rendelt erőforrás-szükségleteket. 9. ábra: A projekt erőforrások egységköltségei

A FIN A N SZÍR O ZÁ S I. Egység ár

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

hom lokrakodó segédm unkás betonvasszerelő fűtésszerelő kazán lakberendező szögbelövő betonvas m ixerbeton

15.000 1.200 3.000 3.500 45.000 90.000 900 60.000 88.000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

per

nap óra óra óra fix hó haszn. fix fix

A z erőforrások egység költségei vonatkozhatnak...

• • • • • •

órára napra hétre hónapra használati díjra fix költségre

Miután megtörtént az erőforrások hozzárendelése az egyes tevékenységekhez az erőforrások egységköltségeinek megadása történik. Az adott tevékenység időszükségletének és a megvalósításhoz kellő erőforrások időegységre vonatkozó költségeinek szorzatából képződik az adott tevékenység teljes költsége. A projekt összköltségét az összes tevékenység költségeinek összegeként kapjuk.

- 47 -


10. ábra: A projekt teljes költségének számítása

A FINANSZÍROZÁS II. Egys. ár.

1. homlokrakodó 2. segédmunkás 3. betonvasszerelő 4. fűtésszerelő 5. kazán 6. lakberendező 7. szögbelövő 8. betonvas 9. mixerbeton

15.000 Ft 1.200 Ft 3.000 Ft 3.500 Ft 45.000 Ft 90.000 Ft 900 Ft 60.000 Ft 88.000 Ft

per

nap óra óra óra fix hó haszn. fix fix

bekerülési ktg.

55.222 Ft 22.991 Ft 55.340 Ft 95.346 Ft 45.000 Ft 25.120 Ft 1.800 Ft 60.000 Ft 88.000 Ft

Összes kivitelezési költség: 448.819 Ft Az így kapott projekttervek könnyen újragondolhatók és az újabb feltételeknek, igényeknek megfelelően áttervezhetők. Nem utolsó szempont a korrekt, mindig naprakész projekt dokumentáció elérhetősége sem, amely biztosítja az összhangot a projektben résztvevők között. A projekt menedzsment módszere úgy válik teljessé, hogy az előzetes tervváltozatok összehasonlító vizsgálatától egészen a végleges terv kialakításán keresztül a teljes megvalósulásig végigkíséri a folyamatot. Ez a teljesség lehetőséget biztosít a kivitelezés közben jelentkező határidőben vagy költségkerethez viszonyított eltérések előrejelzésére is, amely nagyobb biztonságot jelent mind a finanszírozó, mind a kivitelező, végrehajtó számára. Monitoring Még a legjobban megtervezett projekt elérheti azt az állapotot, amikor nagyon nehéz megmondani, hogy tulajdonképpen hol is tart a munka. Pedig ez elengedhetetlen az erőfeszítések hatékony irányításához. A monitoring – átvilágító és dokumentáló – rendszer nélkül meggondolatlanság feltételezni, hogy a menedzser uralja a helyzetet. A 11. ábra bemutatja a három általános esetet.

- 48 -

Projekt menedzsment

11. ábra: A beszámolókban közölt, tervezett és tényleges teljesítmény alakulása

T E L J E S Í T É S

B A C

ID Ő Az „A” vonal a tervet mutatja: zajlanak a munkálatok, a projekt folyamatosan halad. A „B” vonal a beszámolók szerinti menetet mutatja az objektív tényezők figyelembe vétele nélkül: „Jó, azt fogom mondani, hogy jól haladunk, még elég időnk van, be fogjuk hozni.” A „C” vonal a valós helyzetet ábrázolja: eleinte lassú kezdés, minimális haladás a pánik kezdetéig, azután – lázas hajrá. És ez nem szándékos félrevezetés, hanem a projekt-team beszámolókban tükröződő optimizmusa. A folyamatos ellenőrzés módszere (monitoring) szavatolja a mindenkori állapot objektív értékelését. A havi bevétel-kiadás beszámolókhoz hasonlóan a terv-állapot részletes összehasonlítások, mint a projekt „fényképei”, elválasztják a tényeket a kitalációktól. A leírt módszer legnagyobb haszna a változások megerősítése, a leírt állapot aktualizálása, s aztán az új feladatok kidolgozása. A cégen (projekten) belüli, mindenki számára érthető információ-áramlási szabványok felállításával létrejön egységes érintkezési felület, amelyen keresztül a projektben résztvevők megkapják a szükséges információkat, világosan láthatják, mi történik, megelőzik-e a tervet vagy éppen késnek. A szubjektivitást kizárva egyre tökéletesebb lesz a döntéshozatal alapja. A vezetés reálisan fel tudja mérni a projekt teljesülését és valós információk alapján avatkozhat bele. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − −

Mi a projekt? Mi a projekt menedzsment? Mik lehetnek a projekt menedzsment céljai? Mik a projekt tervezésének lépései? A projekt menedzsmenttel mely kérdésekre lehet választ adni? Milyen hálótervezési módszerek léteznek? Mely alapvető tényezők összhangját biztosítja a projekttervezés és -menedzsment módszere? − Mi a Gantt diagram? − Mi a Pert-háló előnye? - 49 -

4. PÉNZÜGYI ÉS LIKVIDITÁS MENEDZSMENT „Pénzügyi és likviditás menedzsment” fejezet a pénzügyi döntések típusaival, és azok csopor-

tosításával foglalkozik. Megvizsgáljuk a pénz értékét az idő függvényében. Részletesen elemezzük a rövid távú pénzügyi döntéseket, a nagyságukra ható tényezőket ill. azok tárgyát a forgóeszközöket és a rövid lejáratú forrásokat. Különböző szemléletek kapcsán más – más finanszírozási stratégiákkal ismerkedünk meg.

A fejezet tartalma: 3.1. A pénzügyi döntések tartalma, típusai 3.2. Az idő pénzértéke 3.3. Az időpreferencia alkalmazása a számításokban 3.4. A vállalkozások gazdasági kockázatai 3.5. rövid távú pénzügyi döntések 3.5.1. A forgótőke meghatározói, körforgása 3.6. A forgótőke nagyságára ható tényezők 3.7. A forgóeszközök optimális szintje 3.8. A forgóeszközök finanszírozása 3.8.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között A témakör feldolgozásához szükséges idő: 4-6 óra. 4.1. A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK TARTALMA, TÍPUSAI A vállalkozók azzal a céllal fektetnek be pénzt (tőkét) különféle eszközökbe, folytatnak üzleti tevékenységet, hogy jövedelemre (nyereségre) tegyenek szert és ennek révén vagyonukat gyarapítsák. E fő cél elérése érdekében a vállalkozóknak gazdálkodásukkal, az üzlet vitelével kapcsolatban nap mint nap számtalan döntést kell hozniuk. Ezek a döntések a folyamatos működést, a termék- és technológiafejlesztést és a cég pénzügyi helyzetét egyaránt érintik. A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cég eszközeiben, forrásaiban vagy mindkettőben. A pénzügyi döntések konzekvenciáit tehát elsődlegesen a cég mérlege tükrözi, amely felfogható úgy is, mint a vállalkozás múltbeli befektetési és finanszírozási tevékenységéről készült pillanatfelvétel. Bár a konkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba besorolhatók attól függően, hogy: − a cég eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást, − a cég hosszú élettartamú (tartós) vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak-e hatással. A pénzügyi döntések alaptípusait a 12. ábra szemlélteti. - 51 -


12. ábra: A pénzügyi döntések típusai BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK

FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

Befektetett eszközök

Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek

RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK

Forgóeszközök

Rövid lejáratú kötelezettségek

A befektetési döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetételét alakítják. Ezen belül a hosszú távú befektetési döntések alapkérdései, hogy milyen hosszú élettartamú eszközökbe, mikor és mennyit fektessenek be. A finanszírozási döntések alapkérdése az, hogy amennyiben valamely konkrét befektetés a tervezés során pénzügyileg jónak, életképesnek bizonyul és a cég meg akarja valósítani, akkor azt is el kell dönteni, hogy honnan és milyen formában szerezzen hozzá pénzt, vagyis hogyan finanszírozza azt. A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások pénzügyi- és tőkeszerkezete. A pénzügyi szerkezet a tágabb kategória, belőle megállapítható, hogy egy vállalkozás eszközei finanszírozásában milyen mértékben támaszkodik saját tókéjére, hosszú lejáratú kötelezettségekre és rövid lejáratú kötelezettségekre. A tőkeszerkezet szűkebb kategória, a vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak öszszetételét, a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát mutatja. A tartós finanszírozási források nagyságát és összetételét a cég hosszú távú finanszírozási döntései alakítják. Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú pénzügyi döntések hosszú élettartamú eszközöket (befektetett eszközöket) és tartós forrásokat eredményeznek, tehát hosszú távra határozzák meg a vállalkozások működési feltételeit. A rövid távú pénzügyi döntések a vállalkozások forgóeszközeinek, valamint rövid lejáratú forrásainak nagyságát és összetételét alakítják. A rövid távú pénzügyi döntések legfontosabb alapkérdései a következők: − Mennyit fektessen be a cég forgóeszközökbe, ezen belül mekkora készleteket tartson, milyen fizetési feltételeket és fizetési határidőt ajánljon a vevők számára, mennyi pénze legyen a bankszámláján, illetve mennyi gyorsan pénzzé tehető, piacképes értékpapírt vásároljon, vagy mennyi pénzt tartson lekötött bankbetétben. − Hogyan finanszírozza a forgóeszközöket; az eszközök mekkora hányadát finanszírozza a cég tartós és mekkora hányadát rövid lejáratú forrásokkal. - 52 -

Pénzügyi és likviditás menedzsment

− Hogyan irányítsa és ellenőrizze a cég a működés következtében beáramló és kiáramló pénzeket a folyamatos likviditás (fizetőképesség) biztosítása érdekében. 4.2. AZ IDŐ PÉNZÉRTÉKE A idő pénzértéke a pénzügyek egyik legfontosabb alapkategóriája. Azt az elvet fejezi ki, hogy egységnyi pénz ma többet ér, mint egységnyi pénz holnap illetve egy jövőben jelentkező pénzösszegnek (bevételnek vagy kiadásnak) mennyi a jelenlegi értéke. A pénz időértékét azért fontos megérteni, mert a vállalkozások pénzügyi döntéseinek minden területe - például az értékpapírok és más eszközök értékelése, a beruházási tervek megítélése, annak eldöntése, hogy valamely gépet, berendezést megvásárolják vagy lízingeljék-e - magában foglalja a jelenlegi és a jövőbeni pénzek cseréjének problémáját. A befektetési lehetőségek nélkül a jövedelemtulajdonosok számára közömbös lenne, hogy mikor kapnak, illetve mikor fizetnek ki bizonyos pénzösszegeket. A gazdaságban azonban vannak befektetési lehetőségek, ezért nem közömbös, hogy egy adott pénzösszeg mikor válik esedékessé. Mivel a ma rendelkezésre álló pénzt be lehet fektetni és ennek révén jövedelemre (kamatra, osztalékra stb.) lehet szert tenni, ezért értékesebb, mint az a pénz, amit egy későbbi időpontban kap meg a vállalkozó. A fentiekből következően két azonos nagyságú, de különböző időpontokban esedékes pénzösszeg nem egyenértékű, így az is nyilvánvaló, hogy különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket nem helyes közvetlenül összegezni. Márpedig a pénzügyi döntéseknél például a befektetések pénzügyi életképességének megítélésénél elkerülhetetlen bizonyos időtartam alatt képződő pénzáramok összegzése. A probléma úgy oldható meg, hogy a különböző időpontokban esedékes pénzeket közös nevezőre hozzuk, értéküket valamilyen közös időpontra vonatkoztatva kiszámítjuk. A különböző időpontokban esedékes pénzek egy közös időpontra történő átszámítása a kalkulatív kamatláb segítségével történik. A jelenbeni pénz jövőbeni értékének meghatározása kamatszámítással történik. A kamatszámítás alapesetei az egyszerű kamatozás és a kamatos kamatozás. Egyszerű kamatozás esetén csak a kezdő befektetés tőkeösszegére kapunk kamatot. A kamatos kamatozást pedig az jellemzi, hogy befektetés (megtakarítás) után járó kamatot időközönként (leggyakrabban évente) hozzáadják az eredeti tőkeösszeghez, azaz tőkésítik. Ez azt jelenti, hogy a kapott kamatokra is fizetnek kamatot. A jövőbeni pénzösszegek jelenértékét diszkontálással számíthatjuk ki. A diszkontáláshoz használt kamatlábat diszkontrátának nevezzük.

A befektetések hozama általában több éven keresztül képződik. A pénzügyek területén gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor egyenlő időközönként (havonta, negyedévenként vagy évente) azonos nagyságú pénzáramokkal (kifizetésekkel vagy bevételekkel) lehet számolni. Meghatározott számú perióduson keresztül esedékes egyenlő nagyságú pénzáramok sorozatát annuitásnak nevezzük.

- 53 -

Vállalkozás-menedzsment Bizonyos esetekben az annuitásokat - főként praktikus okokból időben végtelennek szokták tekinteni. A végtelen számú, periódusonként egyenlő nagyságú fizetések sorozatát örökjáradéknak nevezzük. Ha a periódusonként esedékes pénzáramok évente azonos ütemben nőnek, növekvő örökjáradékról beszélünk.

Az előzőekben említett speciális pénzáramokat, illetve ezek jelenértékét a hitelek törlesztő részleteinek meghatározásakor, a lízingdíjak kalkulációjánál illetve értékpapírok vagy vállalkozások piaci értékének számítása során alkalmazzák. 4.3. AZ IDŐPREFERENCIA ALKALMAZÁSA A SZÁMÍTÁSOKBAN "Jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok..." mondja ki a közmondás a jelenérték számítás - (diszkontálás) lényegét. A kérdés a döntéshez csupán az, hogy mekkora veréb jobb mekkora túzoknál...?

Az időpreferencia figyelembevételével és az anélkül készült elemzések, számítási eljárások az esetek többségében eltérő eredményt adnak. Ennek oka, hogy a statikus számításban a dolog természetéből adódóan az időben később jelentkező pénzösszegeket a maiakkal azonos súllyal értékelik. A különböző időpontokban jelentkező pénzösszegek (kiadások és bevételek) közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Időbeni súlyozás szükséges, amely során az azonos időpontra számított pénzösszegek (jelenlegi értékek) összevethetők, belőlük mutatószámok képezhetők. Tehát a folyó áron történő értékelés önmagában nem értelmezhető. Ahogy nem adható össze egy kiló kenyér egy liter tejjel, úgy nem értelmezhető az 1997-es és a 1998-as árbevétel folyó áron számított összege, ugyanis az összegek idődimenziójukban különböznek.

Sokan elkövetik azt a hibát a számítások során, hogy leegyszerűsítik a problémát és a befektetett tőke megtérülési idejét a következőképpen kalkulálják: Adatok a megtérülési idő számításához Évek Befektetés Hozamok

0. -100 0

1. 0 20

2. 0 20

3. 0 20

4. 0 20

5. 0 20

6. 0 20

Hibás számítás: A 0. évben tehát most 100 egységnyi tőkét (adózott jövedelemből) befektetünk a következő öt év (adózott) hozama éppen 100 egységnyi, így a befektetett tőke öt év alatt megtérül. Az ilyen következtetésre jutó befektető ott követi el a hibát, hogy nem veszi figyelembe az idő pénzértékét, így a befektetett tőke elmaradó hasznát. A befektetett tőke a legegyszerűbb esetben bankban lekötve vagy más vállalkozásba fektetve hozadékot eredményezne. Ugyanígy nem termel eredményt az időben később - hozamként - jelentkező pénzösszeg sem. Helyes számítás: A időben jelentkező pénzösszegeket azonos időpontra, általában jelen értékre számítjuk át. A számítások során a következő összefüggést alkalmazhatjuk:

P0 =

n

1

∑ Pk * (1 + i) k k =1

ahol

P0 = a pénzügyi idősor jelenlegi értéke Pk = az adott időszakban esedékes pénzösszeg k = az adott időszak száma n = az időszakok száma i = kalkulatív kamatláb

A számításban szereplő

1 (1 + i) k

tagot diszkonttényezőnek nevezzük. Az összefüggés vizsgálatakor belátha-

tó, hogy ha a kalkulatív kamatláb értéke (i), vagy az időszakok száma (k) nő, akkor a diszkonttényező

- 54 -

Pénzügyi és likviditás menedzsment értéke egyre kisebb 0 és 1 közötti szám lesz. Az adott időszakban esedékes pénzösszeget megszorozva ezzel az 1-nél kisebb számmal önmagánál kisebb jelenlegi értéket kapunk. Így valósul meg a diszkontálást jelentő "leértékelés". A számítások elvégzése után a következő eredményt kapjuk: Megtérülési idő számítása jelenlegi értékek alapján Évek Beruházási költség Beruházási költség jelenértéke Hozamok Hozamok jelenértéke

0. -100

1. 0

2. 0

3. 0

4. 0

5. 0

6. 0

-100 0 0

0 20 17,39

0 20 15,12

0 20 13,15

0 20 11,44

0 20 9,94

0 20 8,65

A kalkulatív kamatláb értékét jelen esetben 15%-ban, azaz 0,15-ban határoztuk meg. A befektetés jelenlegi értéke -100 egység, a hozamok jelenlegi értéke 75,69 egység, ebből következően a befektetett tőke nem térül meg a tervezett 6 éves időszak alatt.

A fenti példa alapján megítélhető, hogy milyen mértékű tévedés lehetőségét rejti magában az időtényező figyelmen kívül hagyása a számításokban. 4.4. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI KOCKÁZATAI Mivel a vállalkozások nem biztos, teljes egészében ismert feltételek, körülmények között hozzák meg döntéseiket, így mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a döntés tényleges eredménye jobb vagy rosszabb lesz a becsült, tervezett eredménynél. Kockázaton legáltalánosabban valamely jövőbeni esemény bekövetkezése körüli bizonytalanságot értjük. A kockázat az üzleti élet természetes velejárója, ezért becslése és számításba vétele a pénzügyi döntések nélkülözhetetlen aspektusa. A döntések meghozatalakor nem az a cél, hogy a kockázatot elkerüljük - ezt nem is lehet - hanem, hogy felismerjük a kockázatot, és elviseléséért (vállalásáért) megfelelő kompenzációról gondoskodnunk. Az üzleti kockázatot jelentő tényezők száma igen nagy, csoportosításuk több szempont szerint is elvégezhető. Az egyik szempont lehet a kockázat jellege, amely szerint megkülönböztethetünk: − − − − − −

piaci (azon belül kül- és belpiaci), műszaki, technológiai, természeti, menedzsment és pénzügyi kockázatot.

Az egyes kockázati tényezők a megjelenés helye szerint is elkülöníthetők, attól függően, hogy a vállalkozás − külső környezetében vagy − a vállalkozáson belül merülnek fel. Az előzőeknél talán még fontosabb szempont, hogy milyen széles kört érint az adott kockázati tényező. - 55 -


Ennek alapján a kockázati tényezők lehetnek: − makró szintűek, − ágazati szintűek és − vállalkozás-specifikusak. A makró szintű kockázat a vállalatok, vállalkozók azon kockázata, amely az általános gazdasági és politikai helyzet, valamint a gazdaságpolitika hatásaiból fakad. Az általános gazdasági kockázat az ország konjunkturális helyzetével van összefüggésben. Fellendülés idején kevesebb vállalat (vállalkozás) megy csődbe, illetve kevesebb vállalkozást számolnak fel. Visszaesés vagy válság idején még a „jó” vállalkozások is könnyen bajba kerülhetnek. Az általános keresletcsökkenésnek viszonylag gyorsan megjelennek a pénzügyi következményei is. Fizetési problémák merülnek fel, amelyek továbbgyűrűznek a vállalkozások mind szélesebb körén. A visszaesés vagy válság nem egyformán érint minden vállalkozást. Például az ún. alacsony jövedelemrugalmasságú termékeknél (élelmiszerek, alapvető fogyasztási cikkek) általában kisebb a keresletcsökkenés, a nagy jövedelemrugalmasságú termékeknél viszont nagyobb visszaeséssel kell számolni.

Tipikus általános gazdasági kockázat az infláció is, amely a gazdasági kalkulációt teszi bizonytalanná, és újra elosztja a jövedelmeket. Politikai kockázaton az adott ország, illetve a vele külkereskedelmi kapcsolatban álló országok politikai eseményeinek gazdasági hatását értjük. Általános politikai kockázatot jelentenek az export-importpiacot jelentő országokban, illetve a belföldön lezajló különböző politikai események. A gazdaságpolitikai kockázatot a fiskális (költségvetési) és a monetáris politika lépései váltják ki. Az adózási rendszer megváltoztatása vagy az adókulcsok módosítása jelentősen befolyásolhatja a vállalkozások versenyfeltételeit. A fiskális politika elemei közé tartoznak a támogatások is, amelyek egyes ágazatok esetében (mezőgazdaság, élelmiszeripar) jelentősek lehetnek. A támogatások módosítása nemcsak a versenyfeltételek változására, hanem a közvetlenül támogatott termékek, tevékenységek jövedelmezőségére is kihat. A monetáris politika a bankok hiteltermelő képességének szabályozásával a vállalkozások számára rendelkezésre álló külső forrásokat is szabályozza. A külgazdasági kapcsolatokkal (export-import tevékenység) összefüggő kockázati tényezők közül első helyen az ún. ország- vagy régiókockázati tényezőt szokás említeni. Ez magában foglalja az adott külföldi országban érvényesülő általános politikai, gazdaságpolitikai kockázati elemeket. A mindennapi export-import tevékenység során sokkal nagyobb kockázatot jelent az árfolyammozgás. A kockázat kivédésének gazdag eszköztára alakult ki. A határidős devizatőzsdék, a különféle árfolyam biztosítások lehetővé teszik, hogy a cég csökkentse az export és import során jelentkező árfolyamkockázatot.

- 56 -

Pénzügyi és likviditás menedzsment Az árfolyam-ingadozás mellett nagy kockázatot jelent a különböző protekcionista eszközök, a kvóták, vámok és lefölözések alkalmazása. A makro-gazdasági hatások mellett számos ágazat-specifikus kockázati tényezővel is számolniuk kell a vállalkozásoknak.

A piaci kockázat a termék keresletének és kínálatának ingadozásából adódó kockázat. Elsősorban az adott termék életgörbéje befolyásolja a vállalkozás piacának alakulását. A piac általános mozgása mellett fontos kockázati tényező annak szezonális ingadozása is. Például a természeti tényezők miatt erős szezonális keresleti-kínálati hatásokkal kell számolni a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban. A ciklikusság részleges kapacitás-kihasználatlanságot és nagyobb készletállományt okozhat, ami az átlagosnál kockázatosabbá teszi az ilyen tevékenységek finanszírozását. A piaci kereslet és kínálat globális és ciklikus mozgása mellett jelentős kockázati tényező a piac monopolizáltsága is. A piaci belépést nehezíthetik vagy megkönnyíthetik különböző adminisztratív állami előírások. Megnehezítheti a piaci belépést a nagy kezdő tőkeigény is. Az eddig áttekintett makró és ágazati szintű kockázati tényezők természetesen megjelennek vállalkozási szinten is, azonban vannak olyan kockázati elemek, amelyek csak az adott vállalkozásnál figyelhetők meg és teszik bizonytalan kimenetelűvé a gazdálkodást. Ezeket a vállalkozási szintű kockázati tényezőket három csoportba sorolhatjuk: − a menedzsmenttel − a természeti tényezőkkel és − a vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő kockázatok. Témánk szempontjából ez utóbbinak van kiemelt jelentősége. 4.5. RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK A rövid távú pénzügyi döntések tárgyát a forgóeszközök és a rövid lejáratú források (éven belül esedékes kötelezettségek) képezik. Az angolszász országokban a forgóeszközöket (current assets) forgótőkének (working capital) nevezik. Kitüntetett szerepe azonban a nettó forgótőkének (net working capital) van, amely a forgóeszközök és a rövid lejáratú források (current liabilities) különbsége. A nettó forgótőke tehát a forgóeszközöknek az a többlete, amit tattós forrásokkal (saját tőkével és hosszú lejáratú kötelezettségekkel) kell finanszírozni. Fontos követelmény, hogy a cég megfelelő nagyságú nettó forgótőkével rendelkezzék a befektetett eszközökhöz, illetve az eladási forgalomhoz viszonyítva, hogy az üzleti tevékenységet nehézségek nélkül tudja folytatni. Sok vállalkozás ment vagy megy csődbe, mert a forgótőke szükségletet elhanyagolták vagy nagyságát alábecsülték.

- 57 -


4.5.1. A forgótőke meghatározói, körforgása A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek a vállalkozások folyó működési tevékenységével kapcsolatosak. Egy tipikus termelő cégnél a folyó működési tevékenység a következő események és döntések sorozatából áll: 13. ábra: A működési tevékenységgel kapcsolatos események és döntések ESEMÉNYEK

DÖNTÉSEK

1. Nyersanyagok beszerzése

1. Mennyit rendeljünk?

2. Fizetések teljesítése

2. Kölcsönt vegyünk fel vagy a pénzkészletünket csökkentsük?

3. Termékek előállítása

3. Milyen termelési technológiát válasszunk?

4. Termékek értékesítése

4. Milyen fizetési feltételeket ajánljunk a vevőknek?

5. Követelések behajtása

5. Hogyan szedjük be a pénzt?

Azt az időtartamot, amely alatt a fenti események lezajlanak, működési ciklusnak nevezzük. Ha mind a beszerzések, mind az értékesítések készpénzért történnének és ha a nyersanyagokat azonnal késztermékké, a késztermékeket pedig készpénzzé tudná alakítani a cég, akkor a működési ciklus zéró lenne és nem lenne szükség forgóeszközökre. Mivel azonban a gyakorlatban az események ilyen alakulása lehetetlen, továbbá a vállalkozásba beáramló pénzek (cash inflow) és a vállalkozásból kiáramló pénzek (cash outflow) nincsenek egymással szinkronban, ezért a folyó működés során a forgóeszközök különböző elemei valamilyen nagyságban mindig megtalálhatók a cégnél. A működési ciklus két nagy részre bontható – készletezési periódusra és a követelések futamidejére. A készletezési periódus a nyersanyagok, alkatrészek stb. beérkezésétől a késztermékek értékesítéséig tart. A készletezési időszak alatt a vállalkozás tőkéjének egy része anyagokban, befejezetlen és félkész termékben illetve késztermékben van lekötve. A követelések futamideje a termékek értékesítésétől az áru ellenértékének kiegyenlítéséig tart. A működési ciklus e szakaszának kezdetén tehát a késztermék követeléssé válik és a szakasz akkor ér véget, ha a követelés pénzzé alakul át. A vállalkozások nemcsak eladóként, hanem vevőként is megjelennek a piacon, így számukra szintén adott a lehetőség, hogy beszerzéseik ellenértékét ne azonnal, hanem megállapodás szerint egy későbbi időpontban egyenlítsék ki. Ha valamely cég képes lenne a szállítói számlák kifizetését addig elhalasztani amíg a vevőkkel szembeni követelései befolynak, akkor az értékesítése önfinanszírozó lenne. A vállalkozások nemcsak a szállítói számlák kifizetését halaszthatják, hanem jogszabályi rendelkezések vagy szerződéses megállapodások néhány más - a normál üzleti élethez kapcsolódó - kifizetésnél is biztosítják ezt a lehetőséget. Ilyenek például az utólag fizetendő bérek, a meghatározott időpontokban esedékes adók, kamatok stb. - 58 -


Közös jellemzőjük, hogy fedezetük folyamatosan képződik a befolyó árbevételből, és amíg ki- vagy befizetésük nem válik esedékessé, addig ezt a pénzt a cég használhatja, bevonhatja az eszközök finanszírozásába. Ebből következően, a működési ciklusban lekötött forgóeszközök egy részét a szállítók és más hitelezők (a dolgozók, a költségvetés stb.) automatikusan finanszírozzák, az eszközök fennmaradó részének forrásairól pedig a cégnek kell gondoskodni.

A működési ciklus ideje alatt a forgóeszközök többszöri alakváltozáson mennek keresztül. A működési ciklus kezdetén a forgóeszközök pénz formájában vannak jelen, majd a működési ciklus egy szakaszában készletekké (anyag, befejezetlen termelés, késztermék) alakulnak át, a késztermék készletek értékesítéskor követeléssé válnak, egy bizonyos idő múlva pedig, amikor a követelések befolynak, a forgóeszközök újból pénzformát öltenek, és ezzel a termelési költségek megelőlegezésére fordított tőke megtérül. Feltételezve azonban, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn akarja tartani a működését, a folyamat itt nem zárulhat le, hanem állandóan ismétlődnie kell. A forgóeszközök szakadatlan körforgásának az a jellegzetessége, hogy a körforgás során mind a lekötött forgóeszközök mennyisége, mind az összetétele erősen változó. A forgóeszközöknek ezen a mennyiségében és összetételében folyton változó állományán belül azonban meghatározható egy olyan szint, amelyre adott műszaki-technológiai, szervezeti stb. feltételek mellett a folyó működés zavartalansága érdekében tartósan szükség van, az e részt meghaladó forgóeszközök pedig különböző okok miatt átmenetinek tekinthetők. A tartósan lekötött és az átmenetileg szükséges forgóeszközök megkülönböztetésének finanszírozási szempontból van jelentősége. A tartósan szükséges forgóeszközök esetében ugyanis – bár alakjuk folyton változik – a beléjük fektetett tőke állandóan lekötve marad, míg az átmenetileg szükséges forgóeszközök csak ideiglenesen kötnek le tőkét. 4.6. A FORGÓTŐKE NAGYSÁGÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A szélesen értelmezett forgótőke (forgóeszközök) nagyságát számtalan tényező befolyásolja. közülük a legfontosabbak: − a vállalkozás folyó működésének (termelésének, értékesítésének) szintje, terjedelme, − a vállalkozás üzletpolitikájának változása, − a gazdaságban illetve az adott ágazatban vagy szakmában bekövetkező változások, − a folyó működési költségek változása, − a technológia változása, − a szezonalítás. Amennyiben a cég többet termel, akkor egyrészt szükségszerűen emelkednek az anyagok és a befejezetlen termelés készletei, így változik a vállalkozás folyó működésének (termelésének, értékesítésének) szintje, terjedelme. Más oldalról növekszenek a vállalkozás kötelezettségei (a szállítók számlái, a fizetendő bérek stb.) és ezek időben történő kiegyenlítéséhez általában nagyobb pénzkészletet is kell tartani. Az eladás növekedése elsősorban a követelések növekedését vonja maga után, hiszen mint tudjuk a vevők döntő hányada általában nem készpénzzel fizet. A nagyobb értékesítés folyamatos, zavartalan biztosítása érdekében rendszerint növelni kell a raktáron lévő késztermék készletét is. A választék bővítése miatt szintén szükséges lehet a késztermék készlet növelése.

- 59 -


A vállalkozás üzletpolitikájának változásakor a cég a piac megtartása vagy a piaci részesedés növelése érdekében kedvezőbb fizetési feltételeket, hosszabb fizetési határidőt ajánl fel a vevőknek, akkor a követelések állománya emelkedik, tehát az előlegezett tőke hosszabb idő alatt térül meg. A technológia változásának célja a működési ciklus lerövidítése, a gyártási idő csökkentése a forgóeszközök (ezen belül is főleg a befejezetlen termelés) szintjének csökkenéséhez vezethet. A legtöbb ágazatban, szakmában vannak ún. értékesítési (termelési) csúcsok, amelyek elsősorban az átmeneti forgóeszközökben idéznek elő változásokat. A szezonalításnak a mezőgazdaságban meghatározó jelentősége van. 4.7. A FORGÓESZKÖZÖK OPTIMÁLIS SZINTJE A rövid távú pénzügyi döntések egyik alapkérdése, hogy a vállalkozás mennyit fektessen be forgóeszközökbe? A döntéshozó dilemmája nyilván az, hogy elkerülje a „túl sok” vagy „túl kevés” forgóeszköz csapdáját és megtalálja az optimális szintet. A forgóeszközök állományának nagysága önmagában nem minősít, belőle nem lehet megítélni, hogy sok-e vagy kevés. A forgóeszközök szintjének mérésére széles körben elterjedt megoldás, hogy a forgóeszközöket a vállalkozás árbevételéhez, illetve összes eszközéhez viszonyítják.

Befektetési oldalról vizsgálva engedékeny vagy kényelmes a rövid távú pénzügyi politikája azoknak a cégeknek, amelyeknél a forgóeszközöknek az értékesítési forgalomhoz vagy az összes eszközökhöz viszonyított aránya magas, és szigorúnak, restriktívnek tekinthető a pénzügyi politika ha az előbbi arányok alacsonyak. Az engedékeny, kényelmes politika (konzervatívnak is szokták nevezni) főbb ismertetőjegyei: − magas a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt értékpapírok, vagy rövid távra lekötött betétek állománya, − liberális a cég hitelezési politikája, kedvező fizetési feltételeket, hosszú fizetési határidőt nyújt a vevőknek és ennek következtében magasak a kintlévőségek, követelések, − magas a készletekbe fektetett tőke. A szigorú, restriktív politika főbb jellemzői: − a pénzeszközök állománya alacsony, − nem tartanak forgatási céllal értékpapírokat, rövidebb időre lekötött betéteket, − szigorúak a fizetési feltételek, nem értékesítenek hitelbe, vagy csak rövid fizetési határidőt adnak a vevőknek, − a készleteket alacsonyan tartják. A vállalkozások pénzügyeiért felelős vezetők feladata, hogy a két szélsőséges szint között megtalálják a cég számára optimális forgóeszköz szintet. Természetes, hogy azonnal felvetődik a kérdés: mi az optimális szint?

- 60 -


Sajnos az ilyen típusú kérdéseket nem lehet egzakt módon, egyetlen számadattal megválaszolni. Általánosan úgy fogalmazhatunk; optimálisnak a forgóeszközök azon szintje tekinthető, amely legjobban elősegíti a vállalkozás vagyonának gyarapodását. Amikor egy vállalkozás arról dönt, hogy mennyit fektessen be forgóeszközökbe, különböző lehetőségek között választ. A lehetőségek közötti választáskor mérlegelni kell, hogy: − a döntés milyen hatással lesz a vállalkozás jövedelmezőségére és kockázatára, − a forgóeszközök (a likvid eszközök) adott szintjének fenntartása mibe kerül. 4.8. A FORGÓESZKÖZÖK FINANSZÍROZÁSA A rövid távú pénzügyi döntések másik alapkérdése, hogy hogyan finanszírozza a vállalkozás a forgóeszközeit? A forgóeszközök finanszírozására sokféle forrás vehető igénybe. Az alapkérdés szempontjából azonban a rövid távú (rövid lejáratú adósság) és a tartós források (saját tőke és hosszú lejáratú adósság) megkülönböztetésének van kitüntetett szerepe, mivel először arról kell dönteni, hogy a forgóeszközök finanszírozásában milyen legyen e két forrás aránya. Elméletileg a forgóeszközök mindig finanszírozhatók lennének rövid lejáratú adóssággal és csak a hosszú élettartamú eszközöket finanszíroznák a tartós források. Egy ilyen gazdaságban a nettó forgótőke mindig zéró lenne. Képzeljük el a következő egyszerű esetet. Egy gabonafelvásárló aratás után felvásárolja a terményeket (búzát, kukoricát) tárolja és az év folyamán értékesíti. Aratás után magas készletekkel rendelkezik, a készletek folyamatosan csökkenek és a következő aratás előtt elfogynak. A felvásárlást és a tárolási költségeket rövid lejáratú bankhitelekkel finanszírozza. A hiteleket az eladott termények árából fizeti vissza. A valóságban azonban nem fordulhat elő, hogy a forgóeszközök állománya valamikor is nullára csökkenjen. Korábban már szóltunk róla, hogy ha a vállalkozás hosszú távon akar működni, akkor bizonyos mennyiségű forgóeszközbe tartósan be kell fektetnie, sőt a tevékenység bővülése maga után vonja ezen eszközök növekedését is. Egy fejlődő, növekvő vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges összes eszköz a következő állományértékekre bontható: − Befektetett eszközökre és tartósan lekötött forgóeszközökre. Ezek trendje hosszú távon növekvő. − Átmenetileg szükséges forgóeszközökre. Ezek egy része a gazdaság ciklikussága, valamint a termelés vagy az értékesítés szezonalítása miatt, bizonyos szabályszerűséggel a trend körül változik. Másik része előre megjósolhatatlan, naprólnapra, hónapról-hónapra fluktuál. A vállalkozás eszközszükséglete meghatározza a vállalkozás tőkeszükségletét. A tőkeszükséglet kielégíthető tartós (hosszú távú) és rövid lejáratú forrásokkal. - 61 -


A finanszírozási döntések egyik alapkérdése éppen a tartós és a rövid lejáratú források arányának meghatározása. Annak eldöntéséhez, hogy egy vállalkozás az eszközeit milyen szintig finanszírozza tartós forrásokkal, hasznos kiindulópontként szolgálhat az ún. illeszkedési elv. Az illeszkedési elvben az a követelmény fogalmazódik meg, hogy a források lejárata (esedékessége) legyen összhangban az eszközök megtérülésével. A vállalkozások akkor felelnének meg ennek a követelménynek, ha a hosszú távon lekötött eszközeiket (a befektetett eszközöket és a tartósan szükséges forgóeszközöket) tartós forrásokkal, az átmenetileg szükséges forgóeszközöket pedig rövid lejáratú forrásokkal finanszíroznák. Az illeszkedési elvet azonban nem egyforma szigorúsággal követik a cégek. Attól függően, hogy a vállalkozások kötelezettségeinek (forrásainak) időbeli lejárata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési (lekötési) idő szerinti struktúrájával három eltérő finanszírozási stratégiát különböztetünk meg. Ezek a következők: − óvatos vagy konzervatív, − szolid, − agresszív. Az óvatos vagy konzervatív finanszírozási stratégiára az a jellemző, hogy az eszközök nagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne. Ebből következően a vállalkozások időnként – amikor átmenetileg kevesebb forgóeszközre van szükségük – többletpénzzel rendelkeznek, amit lekötött bankbetét, likvid (piacképes) értékpapír stb. formájában rövid távra befektethetnek. Az óvatos finanszírozási stratégiát követő cégek bizonyos időszakokban hitelezői, egyes időszakokban pedig adósi (hitelfelvevői) pozícióban vannak.

A szolid finanszírozási stratégiát követő vállalkozásokban a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája pontosan megegyezik. Az agresszív finanszírozási stratégia fő jellemzője, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában alacsonyabb szintet képviselnek a tartós források, mint amilyet az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne. Tehát a tartósan lekötött forgóeszközök egy részét rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák. 4.8.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között Mint az eddigiekből is kitűnhetett, a cégeknek lényegében arról kell dönteni, hogy a forgóeszközök finanszírozásához mennyi hosszú lejáratú (tartós) és mennyi rövid lejáratú forrást vegyenek igénybe. Mindkét típusú forrással kapcsolatban felhozhatók érvek pro és kontra. Az érvek és ellenérvek főként arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a rövid és a hosszú lejáratú források aránya hogyan befolyásolja a vállalkozás hozamát és kockázatát.

- 62 -


ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − − − − − − − − − − −

A vállalkozói pénzbefektetésnek mi a célja? A pénzügyi döntések alaptípusait hogyan lehet csoportosítani? Mik a befektetési döntések? Melyek a finanszírozási döntés típusok? Mit nevezünk hosszú távú pénzügyi döntésnek? Mik a rövid távú döntések? Mit jelent az idő pénzértéke? Mit nevezünk annuitásnak? Miben rejlik a gazdasági kockázat? Milyen szintűek lehetnek a kockázatok? Mik a rövid lejáratú pénzügyi döntések tárgyai? Mi a nettó forgótőke? Miért van szükség forgótőkére? Milyen két nagy részre osztható a működési ciklus? Melyek a forgótőke nagyságára ható tényezők? Aszerint, hogy a vállalkozás mennyit fektet a forgóeszközökbe, milyen politikákat különböztetünk meg? − Mi az illeszkedési elv? − Attól függően, hogy a vállalkozások kötelezettségeinek (forrásainak) időbeli lejárata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési (lekötési) idő szerinti struktúrájával milyen eltérő finanszírozási stratégiákat különböztetünk meg?

- 63 -

5. AZ ÜZLETI TERVEZÉS Új vállalkozás indítását vagy egy meglévő vállalkozás fejlesztését célszerű az üzleti terv kidolgozásával kezdeni, melynek részletes bemutatásáról szól ez a fejezet. Bemutatjuk az üzleti terv formai és tartalmi követelményit, úgy hogy az egyes fejezetek tartalma részletes bemutatásra kerül.

A fejezet tartalma: 4.1. Az üzleti tervezés alapjai 4.2. Üzleti terv formai követelményei 4.2.1. Üzleti terv felépítése A témakör feldolgozásához szükséges idő: 2 óra. 5.1. AZ ÜZLETI TERVEZÉS ALAPJAI Az új vállalkozás indítását vagy egy meglévő vállalkozás fejlesztését célszerű üzleti terv kidolgozásával kezdeni. A tervezés során számba kell venni a célokat, a feladatokat, az eszközöket és a lehetőségeket. Az üzleti terv készítésének legnagyobb előnye, hogy jó üzleti tervvel jelentős versenyelőnyhöz juthat a vállalkotás és későbbi komoly veszteségeket előzhet meg. Azzal ugyanis, hogy végig gondolja egy üzleti tervet csökkenti a későbbi kockázatokat, növeli a tervek megvalósíthatóságát. Az üzleti terv formai és tartalmi követelményinek ismertetése előtt néhány kérdés tisztázása szükséges: Mi az üzleti terv? Az üzleti terv a fejlesztés és a működtetés programja, az ellenőrzés dokumentuma. Ki készíti az üzleti tervet? Az üzleti tervet a vállalat, vállalkozás vezetői készítik az előttük álló feladatok megvalósítására, a kitűzött célok elérésére. Ezek az üzleti tervek készülhetnek: − össz-vállalat terveként, illetve − üzleti egységek terveiként. Kinek készül az üzleti terv? − A vállalkozás részére: az üzleti terv mindenekelőtt a vállalkozó saját döntéseinek megalapozását szolgálja, eszköz a elképzelések formába öntéséhez.

- 65 -


− Leendő üzlettársak részére: ha a vállalkozó társakat szeretne bevonni a vállalkozásba egy világos üzleti tervvel könnyebb meggyőzni valakit elgondolásunk megalapozottságáról. − Hitelezők, támogatók részére: ha hitelt vagy egyéb támogatást szeretne igényelni a vállalkozás, alapkövetelmény a külső forrás elnyeréséhez (hitel, támogatás) Az üzleti terv alapvetően a vállalat, vállalkozás részére készül, de különböző helyzetekben speciális tervek készülhetnek. Ilyenek lehetnek: − Banki hitelpályázatok, − Privatizációs kalkulációk, pályázatok, − Megvalósíthatósági tanulmányok, stb. Mi az üzleti terv célja? Az üzleti terv célja, hogy: − pontosan értékelje a cég jelenlegi helyzetét, − meghatározza az elérendő célt, − a lehető legkonkrétabb formában felvázolja a cél eléréséhez szükséges lépéseket és az azokhoz tartozó idő- és erőforrás szükségleteket. Mit tartalmaz az üzleti terv? Az üzleti terv tartalma mindig a célfeladattól függ. De van egy általánosan elfogadott forma, amely szerint az üzleti tervek általában készülnek. 5.2. ÜZLETI TERV FORMAI KÖVETELMÉNYEI Alapkövetelmény, hogy olyan legyen az üzleti terv formátuma, hogy gyorsan és egyszerűen megérthető, áttekinthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az átlátáshoz, döntéshez szükséges információk gyorsan előkereshetők legyenek és javítja az üzleti terv készítőjének megítélését. A tervet mindenképpen nyomtatásban, fűzve kell elkészíteni és lehetőleg egyes szám harmadik személyben kell megírni. 5.2.1. Üzleti terv felépítése A bankok és pénzintézetek rendelkeznek a hitelbírálathoz készített nyomtatványokkal, amelyet sok esetbe üzleti tervnek is neveznek, de ez az esetek többségében speciális, főként a bank igényeit kifejező forma. A vállalkozásnak általában többre van szüksége, mint az előre gyártott formanyomtatványok kitöltésével elkészíthető hiteligénylés. Jegyzetünkben a következőkben bemutatásra kerül egy általános üzleti terv séma, mely rugalmassága, sokrétűsége folytán alapját képezheti bármely célból készült üzleti tervnek. Hangsúlyozni kell nincs egy elfogadott univerzális üzleti terv séma, amelyről az lehet mondani, hogy csak ez a jó és nincs olyan, amely változtatás nélkül bármely helyzetben megfelelő. Így a vállalkozásnak mindig az adott helyzethez alkalmazkodó tervváltozatot kell készítenie, amely helyzetenként más és más lehet.

- 66 -

Az üzleti tervezés

5.2.1.1. Üzleti terv fő fejezetei 1. Bevezető oldal 2. Összefoglalás 3. Ágazati elemzés 4. Vállalkozás leírása 5. Termelési/szolgáltatási terv 6. Marketing terv 7. Szervezeti terv (egyszerűbb vállalkozás esetén elhagyható) 8. Kockázatelemzés 9. Pénzügyi terv 10. Függelék Az üzleti terv 1. fejezete: A bevezető oldal A bevezető oldal tartalmazza az alapadatokat, melyek a következők: − − − − −

A vállalkozás neve, címe, adatai A tulajdonosok neve, címe A vállalkozás működési köre A finanszírozási igény jelzése Jelöljük meg az esetleges bizalmas kezelésre utaló igényünket!

Az üzleti terv 2. fejezete: Összefoglalás Annak ellenére, hogy az összefoglaló fejezet sorrendben az üzleti terv a második fejezete, a gyakorlatban ez készül el utolsóként, az összes elkészült fejezet összefoglalójaként. Ez a fejezet tartalmazza a vállalkozás alapötletének leírását, az elképzelések megvalósítási menetének összefoglalását, a számítások eredményeit. Azok akik az üzleti tervet elolvassák általában nagyon elfoglaltak és lehet, hogy több üzleti terv vizsgálatával is foglalkoznak. Mindezek miatt a pozitív megítélésben sokat segíthet, ha az összefoglalást tisztán és egyszerűen, jól olvashatóan írjuk le. Rá kell mutatnunk arra, hogy mik a vállalkozás erősségei és hogy miért érdemes azt támogatni. Az üzleti terv 3. fejezete: Ágazati elemzés Az ágazati elemzés alapvetően a következőket tartalmazza: − − − −

Ágazati trendek és kilátások Versenytársak elemzése Piaci lehetőségek és korlátok Ágazati előrejelzések

Az ágazat alatt azt a gazdasági környezetet, cégek csoportját értjük, melyek termékei/szolgáltatásai hasonlóak, kapcsolódnak vagy megegyeznek egymással, szoros versenyhelyzetben vannak, ugyanazon vásárlók igényeit szolgálják ki. Az elemzés arra adhat választ, hogy a piac növekedése, stabilitása vagy csökkenése várható-e a jövőben. Az elemzésnél figyelembe kell venni a makró-környezeti (politika, gazdaság, tudomány, technika, társadalom, kultúra, nemzetközi hatások) és a mikrokörnyezeti - 67 -


(eladók száma, gyártók, felhasználók forgalmazási sajátosságai, iparágba való be-, és kilépés nehézségei, iparág mérete, földrajzi elhelyezkedése) hatásokat is. Ebben a részben tehát le kell írni a piackutatás eredményeit, de nem szabad túlságosan részletekbe menően leírni a tapasztalatokat. Írjuk le pontosan a kutatásaink eredményét, különösen azokat melyeket magunk végeztünk. Ezt grafikus formában is megjeleníthetjük, de a nagyobb táblázatokat és grafikonokat a Függelékben kell szerepeltetni. Meg kell vizsgálni, hogy mely vállalkozások működnek a piacon és hogy hogyan végzik tevékenységüket. Az egyedi vállalkozási alapötlet azt jelenti, hogy nincs sok versenytárs, de nehéz megjósolni a keresletet. Ellenben a sok versenytárs léte bizonyíték arra, hogy van piaca tevékenységnek, de kérdés, hogy fel tudja-e venni velük a versenyt a vállalkozás és hogy különbözik-e a versenytársaktól. Kérdés, hogy hol a rés a piacon és hogyan lehetne betölteni az űrt. Mi miatt fogják keresni a tevékenységünket? Szociális helyzet, személyes érdek vagy ízlés miatt. Az egyik kulcsszó általában a kényelem vagyis az, hogy hogyan tudjuk megkönnyíteni az emberek életét. A fogyasztókat a lehető legpontosabban be kell határolni a következők szerint: kor, hely, jövedelem. Foglaljuk össze, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a piaci, ágazati környezet. Az üzleti terv 4. fejezete: A vállalkozás leírása A vállalkozás leírása a következő témakörökre épül: − − − − −

A termékek bemutatása A nyújtott és igénybe vett szolgáltatások A vállalat, vállalkozás méretei Munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések A vezetők, alkalmazottak szakmai háttere

Pontosan meg kell határozni, hogy milyen funkciói vannak a terméknek vagy szolgáltatásnak és miért veszik majd a vevők. Ügyelni kell arra, hogy a laikus számára is érthető legyen a megfogalmazás. Jó ha egyértelműen kiderül a tervből, hogy milyen újszerűt nyújt vevőknek. Fontos bemutatni, hogy kik azok vállalkozások, amelyektől az alapanyagot, félkész terméket vagy a különböző szolgáltatásokat vásárolja a vállalkozó, milyen formában dolgoznak együtt, milyen szerződések szabályozzák a jogokat, kötelességeket. Be kell mutatni mekkora lesz a személyzet és milyen a szakmai összetétele. Végül egy szervezeti összetételben be kell mutatnunk a tervezett egységeket, a fölé- és alárendeltségi viszonyokat, a munka és felelősségi megosztásokat. Nem utolsó sorban magát a vállalkozót ill. saját magunkat kell bemutatni egy lehetőleg amerikai típusú önéletrajz segítségével. Érdemes jó képességű, perspektivikus vállalkozó látszatát keltenünk. Az üzleti terv 5. fejezete: Termelési terv − A termelési terv rész a következő témakörökre épül: − A termelési technológia − A telephely - 68 -


− A gépek és berendezések − A szállítók listája Alapvetően a vállalkozás működése határozza meg e fejezet tartalmát. Ügyelni kell a laikus számára is érthető fogalmak és rendszerek meghatározására. Mutassuk be az alkalmazott technológiát, termelési folyamatot, a gépeket, a telephelyet. Jó ha bemutatjuk az értékesítési csatornáinkat, a készletgazdálkodási módszerünket. Mutassuk be, hogy kik lesznek a beszállítóink és mekkora ez a potenciális beszállítói kör. Az üzleti terv 6. fejezete: A szervezeti terv Amennyiben a vállalkozás méretei illetve a tervezett tevékenység indokolja külön fejezetet kell szentelni a vállalkozás szervezeti kérdéseit érintő adottnak is. Abban az esetben ha a vállalkozás méretei nem indokolják külön fejezetben tárgyalni a szervezeti felépítés részleteit úgy a „A vállalkozás leírása” c. fejezetben mutathatók be a szükséges részletek. A szervezeti terv a következő alfejezeteket tartalmazza: − − − − −

Tulajdonforma Társak vagy részvényesek Vezetők hatásköre Vezetők szakmai önéletrajza Munka/felelősség megosztás (szervezeti működési szabályzatok)

Az üzleti terv 7. fejezete: Marketing terv A marketing terv fejezet a következő témakörökből áll: − − − − −

Az árak Forgalmi adatok Reklám, PR Termékforgalmi előrejelzések Ellenőrzés és korrekció

Az árat tekintve nem az a lényeges, hogy a vállalkozás számára milyen ár lenne optimális, hanem, hogy a fogyasztó mit hajlandó fizetni a termékért vagy szolgáltatásért. Mivel a fizetőképes kereslet nagyon nagy szórást mutathat fontos az árak vevőkör igényei szerinti kialakítása. Sok esetben a vállalkozások alkalmazzák a bevezetési árat. Amikor a fogyasztók már megszokták, elfogadják, magukénak érzik a terméket vagy szolgáltatást, akkor szabad csak árat emelni. Áron alul nem szabad forgalmazni, mert az hosszú távon nem kifizetődő. Az ár meghatározását azért természetesen számításokkal kell alátámasztani (költségkalkuláció, cash flow), mindennek az alapja a közvetlen és közvetett költségek és a tervezett nyereség hányad. A forgalmi adatokat korábbi forgalmazás, előzetes felmérések, értékesítési csatornák igényei, hasonló termékek forgalmi adati alapján kell prognosztizálni. Meg kell becsülnünk, hogy további reklámmal, kínálat szélesítéssel, termelés fokozással, árak csökkentésével milyen forgalmi adatok érhetőek el a jövőben.

- 69 -


Nagyon fontos az, hogy a piacra hogyan tudunk betörni, miből értesül a fogyasztó arról, hogy létezünk. Ezt a reklám és propagandastratégia határozza meg. A legpontosabban azt kell meghatároznunk, hogy mi az amit nyújtani szeretnénk a fogyasztóknak. Az általunk nyújtott előnyökön kell gondolkoznunk, nem magán a terméken. Például az új, divatos és elegáns pasztell mintás damaszt abrosz azt az érzést nyújtja, hogy modern, divatos életmódot folytat a család, hogy kellemes, harmonikus környezetben tölthet el egy családi ebédet. Ezután azt kell meghatároznunk, hogy milyen médiát használunk. Van olyan tevékenység, amelynek hírét szóbeszéd továbbítja, más tevékenységet szórólapok, közvetlen eladás vagy újság hirdetés útján lehet reklámozni Kiállításokon, vásárokon jó lehetőségek kínálkoznak az első kapcsolatok felvételére még akkor is ha mi nem veszünk részt kiállítóként. Egy új üzleti tevékenység beindítása mindig hírnek számít, főleg akkor, ha fiatal az illető aki abban részt vesz. Jó, ha be tudunk kerülni a helyi újságokba vagy TV-be. Az értékesítést elősegítik név- és címlistás megkeresések és nyereményakciók szervezései is. A rólunk alkotott kép, az image nagyon fontos. Ha olcsón adjuk termékeinket egy egyszerű image is előnyös lehet. A legtöbb esetben azonban a kisvállalkozások a minőségi piacon értékesítik termékeiket, így általában megéri egy jó embléma és levélfejléc megtervezésére pénzt áldozni. Először érdemes kicsiben (kis költségek árán, a lakosság szelektált csoportján) kipróbálnunk a marketingstratégiánkat. A piac hamarosan visszajelzést ad választott módszerünkre ill. a termékünk vagy szolgáltatásunk keresletének alakulására. Ha úgy ítélnénk meg, hogy stratégiánk nem váltotta a be a hozzá fűzött reményeket, időben korrigálnunk kell. Az üzleti terv 8. fejezete: Kockázatelemzés A kockázatelemzési fejezet a következő témakörökből áll: − A környezet- és vállalkozási belső elemzés (SWOT analízis) − Új technológia kockázata − Felkészülés a váratlan eseményekre Az ötlet kockázatainak vizsgálatára, megvalósíthatóságának végigjárására szolgál a SWOT analízis. A következőkben egy SWOT táblázat található. 14. ábra: SWOT analízis vázlata Előnyök / Erősségek (Strength) Lehetőségek (Opportunities)

Hátrányok / Gyengeségek (Weakness) Veszélyek / Fenyegetések (Threats)

Ennek a táblázatnak a kitöltése lehetővé teszi hogy egy pillantással felmérjük azokat a főbb tapasztalatokat, melyeket a piac- és termékelemzés során gyűjtöttünk össze.

- 70 -


A SWOT analízis elkészítése után lehetőség nyílik a SWOT-mátrix kialakítására. A SWOT-mátrix segítségével a vállalkozás belső és külső környezetéből származó pozitív és negatív tényezők alapján konkrét cselekvési programok készíthetők. 15. ábra: A SWOT mátrix vázlata Pozitívumok

Negatívumok

A belső környezet

Előnyök / Erősségek (Strength)

Hátrányok / Gyengeségek (Weakness)

A külső környezet

Lehetőségek (Opportunities)

Veszélyek / Fenyegetések (Threats)

Cselekvési programok

A külső és belső környezet biztosította pozitívumok alapján lehetséges cselekvési változatok

A külső és belső környezet biztosította negatívumok alapján lehetséges cselekvési változatok

Cselekvési programok A belső környezet biztosította pozitívumok és negatívumok alapján lehetséges cselekvési változatok A külső környezet biztosította pozitívumok és negatívumok alapján lehetséges cselekvési változatok

Ha új technológia bevezetést igényelt a termékünk előállítása, meg kell vizsgálnunk hogy engedélyezett vagy szabályozott-e, le van-e védve, milyen költségei vannak. A termelés olyan terület ami számos meglepetést és kockázatot tartogat. A nagy üzemek, a sok dolgozó, jelentős mértékű anyagmozgatás, mely sok vállalatot jellemez mind olyan tényező, ami problémák előadódásának színtere lehet. Ha előfordulhatnak ilyen problémák, minimalizálni kell hatásukat. Az üzleti terv 9. fejezete: Pénzügyi terv A pénzügyi terv fejezet a következő témakörökre épül: − − − − −

Előzetes jövedelem terv Pénzforgalmi becslések Előzetes mérlegek Fedezeti pont elemzés Meglévő és szükséges pénzforrások

A pénzügyi tervek Az üzleti tervezés során a beruházások pénzügyi tervei egyrészt közép- és hosszú távra szóló gazdaságossági vizsgálatok, másrészt rövid távú likviditási tervek. A tervek más-más vizsgálatok alapjául szolgálnak, de természetesen szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tulajdonképpen hatékonyság vizsgálatok, amelyek a befektetés jövedelem termelésének intenzitását mérik. A likviditási tervek a tervváltozatok finanszírozhatóságát, életképességét vizsgálják, különös tekintettel a működés első időszakára. Itt különös tekintettel kell tervezni a vállalkozással kapcsolatos pénzösszegek megszerzésének és kifizetésének időpontjait, a működtetés és a forgóeszköz-finanszírozás törvényszerűségeit. Sok problémát okoz az ÁFÁ-val kapcsolatos bizonytalanság, amely abból adódik, hogy - különösen az induló vállalkozások esetében - az adóhatóság az első nagyobb összegű ÁFA vissza- 71 -


igénylés után adóellenőrzést rendel el és ez a vizsgálat befejezéséig halasztó hatályú az összeg kifizetése szempontjából. Hiába fizet esetleg késedelmi kamatot az adóhatóság, ha a vállalkozás likviditási egyensúlya veszélybe került. A befektetés megítélésének egyik legátfogóbb szempontja a vagyonmérleg készítése. A beruházás tényleges hozama a működés során jelentkező jövedelmek és a létrejött vagyongyarapodás összegeként határozható meg. A pénzügyi tervek részletes módszertani leírását a „Pénzügyi és likviditás menedzsment” és „A vállalkozások gazdaságossági számításai” c. fejezet tartalmazza. Az üzleti terv 10. fejezete: Függelék A függelék tartalmazza az üzleti tervvel kapcsolatos összes dokumentumot, amely az üzleti terv megvalósíthatóságát bizonyítja, de terjedelmi vagy egyéb okokból nem helyezhető el az egyes fejezetekben. A függelék a következő fontosabb dokumentumokat tartalmazhatja: − − − −

Levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok) Piackutatási adatok Bérleti és egyéb szerződések Szállítói árajánlatok és egyéb dokumentumok.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − − − − − − − − −

- 72 -

Mi az üzleti terv? Kinek készül az üzleti terv? Mi az üzleti terv célja? Hogyan nevezzük az üzleti terv fő fejezeteit? Mit tartalmaz az üzleti terv bevezető oldala? Mit tartalmaz az üzleti terv „Összefoglalás” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Ágazati elemzés” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Vállalkozás leírása” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Termelési terv” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Szervezeti terv” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Marketing terv” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Kockázatelemzés” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Pénzügyi terv” c. fejezete? Mit tartalmaz az üzleti terv „Függelék”-e ?

6. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSAI A „Vállalkozások gazdaságossági számításai” című fejezetben a beruházások és befektetések fogalmi meghatározása után megvizsgáljuk a beruházási döntéseket, a döntési kritériumokat, sorra vesszük a beruházás-gazdaságossági mutatószámokat. Megvizsgáljuk, hogy a különböző mutatók milyen értékeinél fogadhatók el a beruházási döntések illetve megnézzük az egyes mutatószámok használatának előnyeit és hátrányait. Foglalkozunk az infláció, az amortizáció kezelésének kérdéseivel valamint az érzékenységvizsgálatokkal, mely utóbbi segítségével meghatározhatók a tervváltozatok stabilitása. Számítási példán keresztül ismerkedünk meg a gyakorlattal illetve sorra vesszük a tipikus tervezési hibákat. A fejezet tartalma: 6.1. Befektetés, beruházás, invesztíció 6.2. A beruházási döntések általános jellemzői 6.3. A gazdaságossági számítások módszerei 6.3.1. A pénzáramok (cash flow) típusai 6.3.2. Döntési kritériumok 6.4. A beruházás-gazdaságossági mutatószámok 6.4.1. A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató 6.4.2. A Belső kamatláb mutatató 6.4.3. A Jövedelmezőségi index 6.4.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő 6.4.5. Az infláció kezelése a tervezés során 6.4.6. Az amortizációs költségek kérdése 6.4.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása 6.5. Érzékenységvizsgálatok 6.6. hogyan készülnek számítások a gyakorlatban? 6.6.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz 6.6.2. Példa likviditási terv készítésére 6.7. Jellemző hibák a tervezés során A témakör feldolgozásához szükséges idő: 5-6 óra. 6.1. BEFEKTETÉS, BERUHÁZÁS, INVESZTÍCIÓ Gazdasági megbeszéléseinken általában szinonimaként használjuk a fenti két fogalmakat érezvén, hogy jelentésük egymáshoz közeli. A befektetés kifejezés általánosabb, pénzeszközök lekötését jelenti későbbi hozam reményében. A beruházás fogalma szűkebb, tárgyi eszköz létesítése, hozam (megtérülés) céljából. A beruházások fogalmi meghatározásának keresésekor a leghasználhatóbb megfogalmazás a következő: - 73 -


A tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadásokat beruházásnak nevezzük. A fenti meghatározás megmutatja a beruházások lényegét: a közeljövőben pénzt adunk ki valamilyen üzleti elképzelés megvalósítására, majd a távolabbi jövőben pénzbevételt remélünk. A beruházások tervezésénél a fenti mondatból három fontos tényező szerepére kell figyelnünk: 1. Meg kell tervezni a várható kiadásokat és bevételeket. A pénzáramlás tervezését a kifizetett osztalék vagy az adózott jövedelem kimutatásáig kell végezni, hiszen ezt az összeget "viheti el" a befektető, ebből a pénzből térül meg a beruházás. 2. A gazdasági folyamatokat az időtengelyen kell tervezni. (Nem mindegy, hogy egy kiadás vagy bevétel most vagy három év múlva jelentkezik.) 3. A jövő természetszerűen bizonytalan, így tervváltozatok készítése szükséges, amelyek alapján készített érzékenységvizsgálatok és kockázatelemzések tájékoztatnak a beruházással járó kockázatokról. A beruházások alapvetően három területen befolyásolják a vállalkozások eredményességét. Elsősorban közvetlenül a vállalkozás nyereségére gyakorolt hatáson keresztül, a többleteredmény vagy a hatékonyabb termelés révén. A második terület a likviditási helyzet alakítása, amely a kivitelezési időszak kiadástöbbletét, a beruházásokkal kapcsolatos hitelek törlesztését valamint a működtetés során jelentkező bevételeket foglalja magában. Végül a vállalkozások vagyoni helyzetének, (a vagyon nagyságának és összetételének) megváltoztatása révén hat a gazdálkodás eredményességére. 6.2. A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A beruházásokkal megvalósított létesítmények általában hosszú élettartamúak, így a működésükkel kapcsolatos kiadások és bevételek is hosszabb időtávon jelentkeznek. Mivel a beruházási döntések jövőben végbemenő folyamatokra vonatkoznak és az információk a jövőről hiányosak, a döntéseket mindig terheli valamilyen bizonytalanság. Az információhiány és az ehhez kapcsolódó kockázat egymástól elválaszthatatlan jelenségek. Az állóeszközök mobilitása korlátozott. A létesítmények, tárgyi eszközök újraértékesítése csak veszteséggel képzelhető el. A beruházások során létrehozott eszközökhöz, azok működéséhez speciális költségek kapcsolódnak. Különös figyelmet érdemelnek az üzemeltetési, fenntartási, rekonstrukciós és amortizációs költségek. A mezőgazdasági beruházások rendelkeznek néhány további sajátossággal, amelyek csak ebben az ágazatban jellemzőek. Az állattenyésztésben a létesítmények működéséhez nagy értékű forgóeszközök (állatállomány, takarmány stb.) szükségesek. Az ültetvények termőre fordulásáig hosszabb időszak telik el számottevő bevétel nélkül. A - 74 -

Vállalkozások gazdaságossági számításai

mezőgazdasági termelés alapvetően élő objektumokkal foglalkozik, a termelés paramétereinek prognosztizálása ezért különösen nehéz. A beruházások révén nagy értékű, hosszú élettartamú eszközök keletkeznek, ebből következően a beruházások közös jellemzői: − jelentős pénzkiadással járnak, − a beruházás révén képződő hozamok időben később jelentkeznek, és teljes bizonyossággal nem számíthatók ki − hosszú időre meghatározzák a cég műszaki-technológiaijellemzőit, gazdasági és pénzügyi helyzetét, − a rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlan, vagy csak tetemes költséggel korrigálhatók. A döntési folyamat két legfontosabb eleme a pénzáramok becslése és a lehetséges beruházási változatok értékelése. A beruházási döntések folyamatában kulcsfontosságú feladat a beruházással kapcsolatos pénzáramok becslése. A beruházásokra tipikusan az a jellemző, hogy nagy összegű kezdeti pénzkiáramlást követelnek meg, amit nettó befektetésnek nevezünk. Ezért fontos, hogy a beruházástól elvárt jövőbeni teljesítményeket is nettó pénzáramokban mérjük. Az olyan beruházásokat, amelyek egy kezdő pénzkiáramlást követően az élettartamuk során pozitív nettó pénzáramokat eredményeznek normális vagy konvencionális beruházásoknak nevezzük. Az olyan típusú beruházásokat viszont, amelyeknél a kezdő pénzkiáramlást (befektetést) a becsült élettartam alatt különböző előjelű pénzáramok követik nem konvencionális beruházásoknak nevezzük. Függetlenül attól, hogy egy beruházás pénzáramai konvencionálisak-e vagy sem, a pénzáramok becslése során a következő alapelveket kell érvényesíteni: A beruházások értékelésénél csak a pénzáramok (cash flow) relevánsak. A pénzáram vagy cash flow legegyszerűbben úgy definiálható, mint egy adott időszak (pl. egy év) alatt ténylegesen befolyt és ténylegesen kifizetett pénzek különbsége. A beruházási javaslatok pénzügyi életképességének, megítéléséhez a pénzáram alkalmasabb, mint a számvitelileg kimutatott eredmény. A számviteli eredmény megállapításakor egyrészt olyan ráfordításokat is figyelembe veszünk, amelyek az adott időszakban nem járnak tényleges pénzkiadással, másrészt a kimutatott számviteli eredmény nagyságát jelentősen befolyásolhatja, hogy a cég a számviteli törvény által megengedett értékelési eljárások (pl. készletek értékelése, amortizáció elszámolása) közül melyiket alkalmazza. Ezért amikor a beruházások teljesítményét becsüljük, akkor a számviteli eredmény helyett a működés során képződő nettó pénzárammal (cash flow-val) kell számolnunk, ami a várható adózott eredmény és az amortizáció együttes összege. A pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni. Egy projekt értékét azok a pótlólagos pénzáramok adják, amelyek a javaslat elfogadásából következnek. Ezért minden pénzáramot, amely a beruházás elfogadásával változást eredményez a cég árbevételeiben, költségeiben és adófizetésében, bele kell foglalni az elemzésbe. Ezzel ellentétben, azokat a pénzáramokat, amelyeket a beruházás elfogadása nem érint, vagy nem a beruházás hozadékából térülnek meg, az elemzések során nem kell figyelembe venni.

- 75 -


A pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni, mivel az adó egyrészt tényleges pénzkifizetést jelent a cég számára, másrészt a kezdő befektetés is adózott pénzből történik. A pénzáramok becslésekor a beruházás valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni. Például a legtöbb beruházás a forgótőke szükséglet növekedésével jár együtt. Nyilvánvaló, ha több vagy nagyobb kapacitású gépeken folyik a termelés, akkor több anyagra és pénzre is lesz szükség a meg növekedett folyó tevékenység zavartalan lebonyolításához. A forgótőke szükséglet változását mind a kezdő befektetésnél, mind a működés során figyelembe kell venni.

Az angolul sunk costs-nak nevezett elsüllyedtnek, elmerültnek fordítható költségeket ki kell hagyni a számításokból. Ezek körébe olyan kiadások tartoznak, amelyek már korábban megtörténtek, így megtérülésük nem függhet a beruházási javaslat elfogadásától vagy elutasításától. Figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált erőforrások olyan költségeit is, amelyek lényegesek lehetnek a beruházási döntés szempontjából, még ha nem is járnak tényleges pénzkiadással. Például egy cég a saját telkére tervezi egy szálloda építését. A telek forgalmi értéke 10 millió Ft, azaz ennyiért lehetne eladni. Ez az erőforrás tehát nem „szabad”, van alternatív hasznosítási lehetősége, amelyet haszonáldozat költségének (opportunity cost) nevezünk. A haszonáldozat költség tulajdonképpen az a pénzösszeg, amit akkor kapna a cég, ha a beruházási javaslatot elutasítaná és a telket eladná vagy más módon hasznosítaná.

A beruházási döntéseket megalapozó számításokban az inflációt konzisztensen kell kezelni. Ez azt jelenti, ha a diszkontáláshoz névleges kamatlábat használunk, akkor a befektetésből származó pénzáramokat is nominális értékben kell kidolgozni. A nominális pénzáramok kiszámításánál a legnagyobb nehézséget annak a becslése jelenti, hogy a pénzáramokat meghatározó legfontosabb tényezők, mint az eladási árak, a gyártási költségek, az alapanyagok ára, a munkabér stb. az inflációval azonos mértékben változik-e, vagy sem. Például az biztos, hogy az amortizációra az infláció nincs hatással, mivel a számviteli előírások szerint az amortizációt az eszközök eredeti beszerzési árai alapján kell kiszámítani.

A belső finanszírozási költségeket figyelmen kívül kell hagyni a működési pénzáramok becslésekor. A belső (tulajdonosi, hitelezői) finanszírozási költségek osztalék vagy kamat formájában történő kifizetéseket jelentenek a tulajdonosok vagy hitelezők számára, akik a beruházás megvalósításához szükséges tőkét biztosítják. A finanszírozási költségektől azért kell eltekinteni, mert ezek a beruházástól elvárt hozamba – a kalkulatív kamatláb közvetítésével – már belefoglalásra kerültek. Minél magasabb a finanszírozási források költsége, annál magasabb kamatlábat használunk a pénzáramok diszkontálásához. Így ha a kifizetésre kerülő osztalékokat vagy kamatolt levonnánk a becsült pénzáramokból, majd ezeket a pénzáramokat diszkontálnánk a megfelelő kamatlábbal, akkor ez a finanszírozási költségek kétszeres számbavételével lenne egyenlő.

- 76 -


6.3. A GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK MÓDSZEREI A beruházások gazdaságossági előkészítése három alappilléren nyugszik: − Projekt terv készítése a kivitelezési folyamat tervezésére, valamint a beruházási költségek meghatározására. − Az üzleti terv részeként időarányos - a vállalkozás életpályájához alkalmazkodó - árbevétel és költségterv a tervezett beruházás pénzügyi működésének előrejelzésére. − Az időtényező figyelembevételén alapuló korszerű mutatószámok számítása a vállalkozás pénzügyi adatai alapján. A tervezés pontatlanságának ellensúlyozását szolgáló érzékenységvizsgálatok elvégzése, amely az adott beruházás stabilitását mutatja az elkerülhetetlenül bekövetkező társadalmi, közgazdasági változások mellett. A vállalkozások és beruházások gazdaságossági vizsgálata során a következő három fő terület meghatározása szükséges: − beruházási költségek, − árbevételek és a − működési költségek. A beruházás pénzügyi tervezésekor a fenti tételeket részletezve időbeni esedékességük szerint kell tervezni. A beruházási költségeket a projekt terv, az árbevételeket és a működési költségeket a működési terv tartalmazza. Az üzleti tervezés során a beruházások pénzügyi tervei egyrészt közép- és hosszú távra szóló gazdaságossági vizsgálatok, másrészt rövid távú likviditási tervek. A tervek más-más vizsgálatok alapjául szolgálnak, de természetesen szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tulajdonképpen hatékonyság vizsgálatok, amelyek a befektetés jövedelem termelését számszerűsítik. A likviditási tervek a tervváltozatok finanszírozhatóságát, életképességét vizsgálják, különös tekintettel a működés első időszakára. Itt különös figyelemmel kell tervezni a vállalkozással kapcsolatos pénzösszegek megszerzésének és kifizetésének időpontjait, a működtetés és a forgóeszköz-finanszírozás törvényszerűségeit. Sok problémát okoz az ÁFÁ-val kapcsolatos bizonytalanság, amely abból adódik, hogy - különösen az induló vállalkozások esetében - az adóhatóság az első nagyobb összegű ÁFA viszszaigénylés után adóellenőrzést rendel el és ez a vizsgálat befejezéséig halasztó hatályú az összeg kifizetése szempontjából. Hiába fizet esetleg késedelmi kamatot az adóhatóság, ha a vállalkozás likviditási egyensúlya veszélybe kerül. A befektetés megítélésének egyik legátfogóbb szempontja a vagyonmérleg készítése. A beruházás tényleges hozama a működés során jelentkező jövedelmek és a létrejött vagyongyarapodás összegeként határozható meg.

- 77 -


6.3.1. A pénzáramok (cash flow) típusai A beruházásokkal kapcsolatban az alábbi pénzáramok különböztethetők meg: − kezdő pénzáram, (beruházási költség) − működési pénzáram, − végső pénzáram, (maradványérték) . A kezdő pénzáram (beruházási költség) a beruházás érdekében (a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig) felmerült kiadásokat foglalja magában. Legfontosabb elemei a következők: + + + + – ± =

Az „új” eszköz eredeti bekerülési ára A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési költség, stb.) Nettó forgótőke szükséglet Meglévő erőforrások alternatív költsége Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel Adóhatás Kezdő pénzáram

A működési pénzáram becslése során azt próbáljuk számszerűsíteni, hogy a beruházás üzembe helyezése után, a befektetés eredményeként hogyan változik a vállalkozás cash flow-ja a beruházás tervezett élettartama alatt. Itt különösen nagy jelentősége van a már korábban említett elvnek, hogy a pénzáramokat különbség alapon kell becsülni. Bármely periódus (időszak) működési pénzáramának fő elemei:

+ – – ± – ± + ± ± =

Árbevétel Folyó működési költségek Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény Társasági adó Adózás utáni eredmény Értékcsökkenési leírás Folyó működésből származó pénzáram Forgótőke változás A periódus pénzárama

A végső pénzáram (maradványérték) meghatározásakor azt becsüljük fel, hogy a beruházás felszámolásával mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. A végső pénzáram két legfontosabb eleme: − a gépek berendezések értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel, − a felszabaduló forgótőke. A gépek, berendezések értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel függ egyrészt a használt tárgyi eszköz piaci árától, másrészt attól, hogy a piaci ár és a könyv szerinti érték hogyan viszonyul egymáshoz. Ha a piaci ár magasabb a könyv szerinti értéknél, adóztatható jövedelem képződik. Ilyen esetben a tényleges pénzáram a piaci ár és a fizetendő adó különbsége. Ha a piaci ár és a könyv szerinti érték megegyezik, akkor a teljes bevétellel számolhatunk. Ha a piaci ár ala-

- 78 -


csonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a cég szintjén adómegtakarítás keletkezik. Ilyen esetben a végső pénzáram a piaci ár és az adómegtakarítás együttes összege.

6.3.2. Döntési kritériumok A beruházási döntéseket különböző szituációkban kell meghozni. Bármely döntési probléma besorolható az alábbi három kategória valamelyikébe: − döntés a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, − választás az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok között, − a beruházási javaslatok rangsorolása korlátozott erőforrások esetén. Az első döntési szituáció a legegyszerűbb, és tulajdonképpen minden beruházási javaslattal kapcsolatban fel kell tenni azt a kérdést, hogy az adott változat a vállalkozás számára elfogadható-e vagy sem. Ha a válasz pozitív, akkor érdemes pénzt fektetni a beruházás megvalósításába. A második döntési szituációban az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok közül kell választani. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozóknak azonos célt szolgáló, de egymással versengő beruházási javaslatok sorozatát kell megvizsgálni. Mivel azonban csak egy javaslat valósítható meg, ezért az egyik javaslat elfogadása egyben a többi elutasítását jelenti. Ahhoz azonban, hogy a javaslatok sorozatából egyet kiválaszthassunk, mindegyiket meg kell vizsgálni a pénzügyi életképesség szempontjából. Előfordulhat olyan eset is, hogy a javaslatokból egyiket sem szabad megvalósítani. Ha viszont a javaslatok közül több elfogadható, akkor ezeket sorrendbe kell állítani, és valamilyen kritérium alapján közülük ki kell választani a legjobbat.

A harmadik döntési szituációra az a jellemző, hogy több jó beruházási javaslatot talált a cég, mint amennyi tőke a megvalósításukhoz rendelkezésre áll, vagy megszerezhető. Itt tehát az a feladat, hogy az elfogadható beruházási javaslatokból olyan kombinációkat képezzünk, amelyek megvalósítását egyrészt a rendelkezésre álló tőkemennyiség lehetővé teszi, másrészt amelyek megvalósítása révén a cég a legnagyobb értéknövekedést, vagyongyarapodást éri el. 6.4. A BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI MUTATÓSZÁMOK A felsorolt döntési problémák megoldására sokféle döntési szabály, technika vehető igénybe. A következőkben röviden áttekintjük a legszélesebb körben ismert és legygyakrabban használt döntési kritériumokat. A több gazdaságossági mutató számítható egy beruházással, vállalkozással kapcsolatban. Ezek kalkulációja után megállapítható, hogy a különböző megközelítést tükröző mutatószámok nagy része egymásnak ellentmondó eredményt adhat, nehezítve ezzel a tervező, döntéshozó munkáját. A valós értékeléshez szűkíteni kell az alkalmazott beruházás-gazdaságossági mutatók számát oly mértékben, hogy viszonylag egyszerűen, érthetően de teljes körűen jellemezzék az adott tervváltozatot.

A szabályok alkalmazása során minden döntéseknél figyelembe kell venni az idő pénzértékét. Az alkalmazott mutatószámokat összefoglalóan jelenérték-számításon vagy diszkontált pénzáramokon alapuló technikáknak nevezik. Ebbe a csoportba tartozik: − − − −

a Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV), a Belső kamatláb (IRR), a Jövedelmezőségi index (PI), a Dinamikus megtérülési idő.

- 79 -

Vállalkozás-menedzsment A diszkontált pénzáramok (Discounted Cash Flow) használatán alapuló különböző módszerek lényegében két nagy csoportba sorolhatók: Az egyik csoport Nettó Jövedelem Jelenlegi értéke (Net Present Value) módszer néven ismeretes. Azokban az esetekben használatos, amikor ismert azoknak a pénzügyi forrásoknak a költsége, amelyekből a beruházás (befektetés) megvalósul, vagy adott egy minimális hozamkövetelmény.

A másik módszer Belső Kamatláb (Internal Rate of Return) néven ismert. Ez a módszer akkor alkalmazható, amikor nem ismerjük a jövedelmek diszkontálásához szükséges kamatlábat. 6.4.1. Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value – NPV) A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutatóról az „Idő pénzértéke” c. fejezetben már említést tettünk és láttuk, a ez egy különbség jellegű mutató, amely azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramok diszkontált összegéből levonva a kezdő pénzáramot, mekkora nettó jövedelem (hozam) képződik. Mivel a kezdő pénzáram előjele mindig negatív (pénzkiadás), a működési pénzáramok együttes jelenértéke pedig általában pozitív, ezért a nettó jelenérték az alábbiak szerint írható fel: A nettó jövedelem jelenlegi értéke azt fejezi ki, hogy mennyi a beruházás - tervezett időszak alatt megtermelt - nettó nyeresége a beruházás időpontjára diszkontálva1. A mutatószám segítségével megítélhető a vállalkozás abszolút eredményessége. A számítás alkalmas kompetitív, - egymással ugyanazon forrásért versengő - tervváltozatok öszszehasonlítására. A nettó jövedelem úgy számolható ki, hogy a keletkező bevételek jelenlegi értékéből kivonjuk a felmerülő költségek jelenlegi értékét, melyek egyrészt az egyszeri beruházás-ráfordítások, másrészt a folyamatos fenntartás, működtetés költségeit jelentik. A nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató a következő összefüggés alapján számítható: n

n n Ák Mk Bk − − NPV = ∑ ∑ ∑ k k k k =1 (1 + i ) k =1 (1 + i ) k =1 (1 + i )

ahol

NPV Ák Mk Bk k n i

= a nettó jövedelem jelenlegi értéke = az adott időszakban esedékes összes árbevétel = az adott időszakban esedékes összes működési költség = az adott időszakban esedékes összes beruházási költség = az adott időszak száma = az időszakok száma = kalkulatív kamatláb

Amennyiben az NPV mutató értéke negatív a beruházás veszteséges, mivel az árbevételek nem fedezik a költségeket. Nulla nettó jövedelem jelenérték azt jelenti, hogy a beruházás kifizetett minden felmerülő költséget, de jövedelmet nem termel. Erre az időpontra térül meg a befektetett tőke. Pozitív NPV esetén a döntéshozó megítélésen múlik, hogy a tervezett jövedelem elegendő-e a befektető számára az adott időszak hozadékként.

1

A diszkontálás magyarázatát a jegyzet "Az időpreferencia a számításokban" című fejezete tartalmazza.

- 80 -


A Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV) mutató alkalmazása esetén azok a beruházások fogadhatók el, amelyek nettó jelenértéke pozitív. Amennyiben több egymást kölcsönösen kizáró beruházás közül kell a legjobbat kiválasztani, úgy a legnagyobb NPV értéket adó tervváltozatot kell megvalósítani. A Nettó jövedelem jelenlegi értéke, mint döntési kritérium előnyei: − Figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeni alakulását a beruházás teljes élettartama alatt. Kiemelten fontos szerepe van a pénz időértékének a beruházások értékelésekor olyan periódusokban, amikor az inflációs ráta különösen magas. − A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató kizárólag a beruházásokból várhatóan visszaáramló jövedelmektől (cash flow) és a befektetéseknek a tőkepiacokon kialakult jövedelmezőségi szintjétől (opportunity cost of capital) függ. Minden más döntési szabály ugyanis, amelyre hatással van a pénzügyi vezetés ízlése, szubjektív értékítélete, vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének eddig elért jövedelmezősége, illetve más független a tervek jövedelmezősége, csak rosszabb döntéshez vezethet. − Mivel a jelenérték számítás következtében mindent pénzmennyiséget jelenértéken mérünk, így a különböző beruházási javaslatokkal kapcsolatos pénzáramok, illetve az NPV értékeik összeadhatók. Az összeadhatóság (additivitás) tulajdonságával egyedül csak a nettó jelenérték módszer rendelkezik. − A legjobb döntési szabály az egymást kölcsönösen kizáró beruházások rangsorolására. − A leginkább biztosítja a tulajdonosok (részvényesek) vagyonának gyarapodását. A döntési szabály hátránya: − Erőforrás korlát esetén alkalmazása nem biztosítja a maximális vagyonnövekedést. − Sokan úgy vélik, nehéz megérteni a Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató által kifejezett pénzösszegek (jelenértékű forintok, dollárok) pontos jelentését. 6.4.2. A Belső kamatláb (Internal Rate of Return - IRR) A Belső kamatláb mutató úgy definiálható, mint az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege éppen egyenlő a kezdő pénzárammal. Tehát NPV = 0 A belső kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg az élettartam alatt. Ez a fedezeti pont, ekkor még nem képződött nyereség. Ilyen értelemben a belső kamatláb a beruházás "belső" jövedelmezőségét mutatja. A befektetés annál jövedelmezőbb minél magasabb a belső kamatláb. A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a számításokban alkalmazott kalkulatív ka- 81 -


matláb nagyságát. A beruházás kölcsönből történő megvalósítása esetén, a belső kamatláb meg kell, hogy haladja a kölcsön után fizetendő kamatláb mértékét. Ilyen értelemben a belső kamatláb a beruházás hitelképességét mutatja. Számítása meglehetősen bonyolult, számítógépes iterációval végezhető el. A belső kamatláb értéke mutató a következő összefüggés alapján számítógépes iterációval számítható: n

n n Ák Mk Bk = + ∑ ∑ ∑ k k k k =1 (1 + i ) k =1 (1 + i ) k =1 (1 + i )

keressük azt az "i" értéket ahol NPV = 0 (a jelölések megegyeznek az előző összefüggésben alkalmazottakkal.)

A Belső kamatláb számítása, mivel nem adott a diszkontáláshoz szükséges kamatláb, ezért az NPV számításánál bonyolultabb feladatot jelent. A belső kamatláb szabály alapján azok a beruházások fogadhatók el, amelyek belső kamatlába magasabb, mint a beruházástól megkövetelt hozam, vagy a tőke költsége. Tehát: IRR > kalkulatív kamatláb A Belső kamatláb mutató alkalmazásának előnyei: − Figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeli alakulását a beruházás egész élettartama alatt. − Az elfogadni vagy elutasítani döntési problémáknál jól működik, a nettó jelentértéé szabállyal azonos eredményhez vezet. − Épít az elemzők intuícióira. − Sokan érzik úgy, hogy könnyebb értelmezni egy beruházás belső megtérülési rátáját, mint a nettó jelenértékét. A döntési szabály hátrányai: − Vannak olyan szituációk, amikor a belső kamatláb használata problémát okoz. 6.4.3. Jövedelmezőségi index (Profitability Index - PI) A jövedelmezőségi index, vagy más néven hozam-költség arány olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét (jelenértékét) a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. n

n Ák Mk + ∑ ∑ k k = (1 + i ) k =1 (1 + i ) PI = k 1 n Bk ∑ k k =1 (1 + i )

(a jelölések megegyeznek az előző összefüggésekben alkalmazottakkal.)

A jövedelmezőségi index alapján azok a beruházások fogadhatók el, amelyeknél a mutató értéke 1-nél nagyobb. Ha ugyanis PI >1, akkor a beruházás NPV-je biztosan pozitív. - 82 -


A jövedelmezőségi index úgy értelmezhető, mint az eredetileg befektetett összeg minden egységére jutó jelenérték hozam. A jövedelmezőségi index szabály előnyei: − Viszonylag könnyű kiszámítani. − Erőforrás korlát esetén jobb döntést eredményezhet, mint a nettó jelenérték. A szabály hátránya: − Elég nehéz értelmezni − Az egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében félrevezetheti a döntéshozókat. 6.4.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő (Payback Period) A statikus megtérülési idő egykor az egyik legismertebb, nem diszkontáláson alapuló döntési technika volt. Modernizált változata a szakaszosan halmozott NPV számításon alapuló Dinamikus megtérülési idő arra a kérdésre ad választ, hogy hány év alatt kapja vissza a vállalkozás az eredetileg befektetett pénzt a beruházás eredményeként képződő jövedelmekből. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő azt fejezi ki, hogy hány évig kell a beruházásnak működnie, hogy a Nettó jövedelem jelenlegi értéke pozitív legyen. Más megfogalmazásban, hány év diszkontált jövedelméből térül meg az eredetileg befektetett tőke? Ez a döntési szabály ötvözi a megtérülési idő előnyeit (kockázat és likviditás jelzése) a diszkontált jövőbeni pénzáramok előnyeivel. Ha a Dinamikus megtérülési időt használjuk döntési kritériumként, akkor ahhoz, hogy döntéseinkben következetesek legyünk, meg kell határozni az általunk megkövetelt (a még megengedhető maximális) megtérülési időt. Az elfogadni vagy elutasítani döntési szituációban e megtérülési szabály alapján a beruházási javaslat akkor fogadható el, ha a várható megtérülési idő rövidebb a megengedhető maximális megtérülési időnél. Egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül pedig azt kell választani, amelyik gyorsabban megtérül. A megtérülési idő mint értékelési módszer vagy döntési szabály előnyei: − Az NPV számítással együtt viszonylag egyszerű számítani és könnyű megérteni. − Bizonyos szempontból információt nyújt a javasolt beruházások kockázatáról. Olyan periódusokban, amikor a jövő különösen kockázatosnak látszik, minél rövidebb idő alatt térül meg a befektetett tőke, annál biztosabbnak fogják tekinteni a beruházást. − A likviditás oldaláról is jelzi a beruházás kívánatosságát. Minél gyorsabb a megtérülési idő, annál gyorsabban igénybe vehetők, felhasználhatók a befolyó pénzek. - 83 -


A módszer vagy döntési szabály legfőbb hiányosságai: − A megengedhető maximális megtérülési idő kiválasztása nagy mértékben szubjektív és különböző emberek alapvetően azonos adatokat használva is eltérő döntéseket hozhatnak egy beruházási javaslattal kapcsolatban. Így a megtérülési idő nem nyújt objektív, és a tulajdonosok (részvényesek) gazdagságának maximalizálásával összhangban lévő döntési kritériumot. − Általában nem méri a beruházási javaslat jövedelmezőségét, és lényegében figyelmen kívül hagyja, hogy a megtérülési idő után milyen hoszszú ideig és milyen nagyságú hozamok képződnek még. − A vállalkozás számára fontos távlati szempontok háttérbe szorulnak, mivel ez a kritérium azoknak a beruházási javaslatoknak kedvez, amelyeknek már röviddel a befektetést követően magas a hozamuk. Nem kétséges, hogy ezek előnybe részesítése mellett számos érv felsorakoztatható. Azonban az olyan beruházási javaslatok is, amelyek esetében különböző okok miatt (például a termelés felfutása, vagy a termék bevezetése a piacra időbe telik) a hozamok először szerényebbek, később viszont hosszabb időszakon át egyenletesen jó jövedelmekkel lehet számolni, amelyek jelentősen hozzájárulnak a cég pénzügyi helyzetének stabilitásához. Amennyiben nem valamilyen speciális döntési szituációtó van szó, akkor a most bemutatott kritériumok alapján azonos döntési eredményre jutunk. Ez a következők szerint foglalható össze: 16. ábra: A mutatószámok döntési kritériumként történő használata DÖNTÉS ELFOGADNI

ELUTASÍTANI

NPV > 0

NPV < 0

IRR > r

IRR < r

PI > 1

PI < 1

Ha ugyanis a Nettó jövedelem jelenlegi értéke (amely a diszkontált pénzáramok és a kezdő pénzáram különbsége) pozitív, akkor biztos, hogy a jövedelmezőségi index 1nél nagyobb lesz, hiszen az a kettő hányadosa. Továbbá, ha „r” kalkulatív kamatlábbal diszkontálva a pénzáramokat a nettó jelenérték pozitív, akkor szintén biztos, hogy a belső kamatlábnak annál magasabbnak kell lenni, hiszen a Belső kamatlábbal diszkontálva a Nettó jövedelem jelenlegi értéke 0-val egyenlő. A beruházás-gazdaságossági kalkulációk bemutatása során felmerül néhány más tényező értelmezése is.

- 84 -


Ezek a következők: − az infláció és prognosztizáció kapcsolata, − az amortizáció kérdése és a − kalkulatív kamatláb nagysága. 6.4.5. Az infláció kezelése a tervezés során A gazdaságosság mértékét nem befolyásolja az a tény, ha az infláció következtében a ráfordítások és hozamok árai azonos arányban változnak. A gazdaságossági számításokban az infláció ilyen szempontból figyelmen kívül hagyható. Az infláció hatásának kiszűrésére alapvetően két módszer alkalmazható: − a bevételek és a költségek tervezésekor nem veszik figyelembe az infláció hatását, csak az arány változásokat tüntetik fel, − a hozamoknál és ráfordításoknál beszámítják az infláció hatását, de egy inflációs ráta segítségével az infláció hatásait kiszűrik. Az árak előrejelzései, prognózisai általában tartalmazzák mindkét tényezőt, ezért könnyebben járható útnak tűnik az infláció hatásainak kiszűrése. Amennyiben ezt nem teszik meg, az időpreferenciát alkalmazó számítások eredménye torzul. Elméletileg a kamatláb vagy diszkonttényező évenkénti növelésével az árszínvonal változás hatása kiszűrhető lenne, de az ilyen számítások módszertana még nem eléggé kidolgozott. 6.4.6. Az amortizációs költségek kérdése A működési költség tervezése során az a módszer a helyes, amely az amortizációs költségeket nem sorolja a beruházás tényleges működési költségei közé, így a gazdaságossági számításokban nem terheli a beruházási tervváltozatot egy olyan költség, amely valójában nem kerül elvonásra a vállalkozástól. Az értékcsökkenési leírás tervezése mégis szükséges, hiszen a számviteli törvény alapján ez a költség adóalap csökkentő tétel, és így a vállalkozás adózott jövedelmének kiszámításához feltétlenül szükséges. Az amortizáció alapvető funkciója az újratermelés feltételeinek megteremtése, tehát az értékátvitel biztosítása. Az értékcsökkenési leírás gazdasági tartalma a hatékonyságtól független kategória, amelynek nagyságát az állóeszközök tulajdonságai és különböző hatósági rendelkezések határoznak meg. Költségnek sem igazán tekinthető, hiszen nem von el pénzt a vállalkozástól hiszen újra befektethető, felhasználható. Ezért a beruházások gazdaságossági elemzésekor sem a beruházási, sem az éves üzemelési költségek között nem vehető számításba. Emiatt a beruházási döntés-előkészítés során számított éves jövedelem nagysága eltér a valóságban jelentkező mérleg szerinti eredménytől. Ez a befektető szempontjából elfogadható, hiszen a kimutatott jövedelem jelenlegi értékre számított nagysága így is reális alapja a döntéshozatalnak.

- 85 -


6.4.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása A kalkulatív kamatláb az idő pénzértékét fejezi ki. A kalkulatív kamatláb meghatározásakor a legtöbb szakember mindig az aktuális banki hitelkamatlábat alkalmazza a számításokban, azonban annak kialakítására több lehetséges válasz is adható: − Az előző felfogást támasztja alá az a nézet, mely szerint az alkalmazott kalkulatív kamatláb nagysága legyen azonos a fejlesztési hitelek kamatával. Így biztosítható a befektetett tőke minimális elvárt hozadéka. Ez a számítási mód egyszerű, de nem garantálja a pénzeszközök hatékony felhasználását, az eredmények reális értékelését, mivel csak alapvető követelményeket támaszt. − Más álláspont szerint a vállalkozás teljes állóeszköz-lekötésére jutó tényleges nyereség legyen a számításokban alkalmazott kalkulatív kamatláb alapja. Ez is tulajdonképpen a minimál-kamat, amely csupán azt fejezi ki, hogy a tervezett beruházás legalább a jelenlegi eszközparkkal azonos eszközarányos nyereséget adjon (amely összességében biztos, hogy nem optimális hatékonyságú).

A szakmailag helyes válasz az hogy maximális jövedelem elérése legyen a számításokban alkalmazott kalkulatív kamatláb alapja. A kalkulatív kamatláb nagyságát a legjobb beruházási, befektetési lehetőség egységnyi lekötött eszközértékére számított jövedelemszintje alapján kell meghatározni. Ez a maximális jövedelmezőségre törekvő módszer a tervváltozatok egy részét túlzottan leértékelheti, gazdaságtalannak mutathatja. A szigorú értékelésnek azonban nagyobb biztonságú tervezés az eredménye. 6.5. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK Érzékenységvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a beruházás-gazdaságossági számítások eredményeit. Az érzékenységvizsgálatok segítségével meghatározható a beruházási tervváltozat stabilitása. A módszer segítségével három alap paraméter változásának az eredményre gyakorolt hatása vizsgálható. Ezek a: - a beruházási költség, - a várható működési költségek és a - prognosztizált árbevétel Az érzékenységvizsgálat nem más mint a beruházás-gazdaságossági mutatók sorozatos számítása majd táblázatba rendezése.

- 86 -


Ezek alapján a következő táblázat-párok készülhetnek: - árbevétel - működési költség, - árbevétel - beruházási költség és - működési költség - beruházási költség. A táblázat első sorában az árbevételek, az első oszlopban pedig a működési költségek változásának százalékos mértéke került feltüntetésre. Megfigyelhető, hogy a táblázat úgy készült, hogy az eredmények szempontjából a bal felső sarok a "kedvezőtlen" (ebben az irányban nőnek a költségek és csökkennek a bevételek), a jobb alsó pedig a "kedvező" sarok. Megállapítható a számított mutatószámok alapján egy "elfogadhatósági-nem elfogadhatósági" határvonal a táblázatokban. Minél távolabb esik ez a határ az eredeti tervszámokból származó eredményektől (a táblázatok középpontja), annál rugalmasabb illetve kevéssé érzékeny a vállalkozás a gazdasági körülmények kedvezőtlen irányú változására. Más oldalról a tervezőnek az érzékenységvizsgálatok alapján lehetősége van megvizsgálni a tervek hibatűrését. Ha az vizsgálatok azt mutatják, hogy az eredetileg tervezett alapadatok 5-15 %-os eltérése megkérdőjelezi a vállalkozás gazdaságosságát, úgy a befektetőnek mérlegelnie kell, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján tervezhetők-e ilyen pontossággal az adatok. 6.6. HOGYAN KÉSZÜLNEK SZÁMÍTÁSOK A GYAKORLATBAN? A következőkben az egyszerűségre törekedve modellszámításokon mutatjuk be a beruházások tervezésére használható gyakorlati eljárásokat. 6.6.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz A hosszú távú terveket általában éves bontásban készítjük el. A cél az egyes években jelentkező beruházási költségek, valamint az árbevételek és a működési költségek alapján az éves osztalékfizetés alapját képező adózott eredmény meghatározása. A vizsgálatok időhorizontjaként a reálisnak tekinthető időtávlatok tűzhetők ki. Általános szabályként elfogadható, hogy a beruházás élettartama, de legalább a fejlesztési hitelek futamideje legyen a beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tervezési időtávja. Három tartalmában különböző, de formájában azonos alapadat táblázat elkészítése szükséges. Az első a beruházási költségek, a második az árbevételek, a harmadik pedig a működési költségek számára. A táblázatok első oszlopa a jelentkező pénzügyi tételek részletes bontását teszi lehetővé. Ennek segítségével, lehet az árajánlatokat, a piacfelmérés adatait, az eddigi tapasztalatokat beépíteni a tervekbe. Az oszlopokban az egyes időszakok - példánkban a termelési évek - pénzügyi adatai kerülnek tervezésre. A táblázatok összesítő sora tartalmazza az adott időszak összes költségét illetve árbevételét.

- 87 -


A következő egyszerűsített modell - a társasági nyereségadó rendszer alapján - a számítások megértéséhez, elkészítéséhez nyújt gyakorlati segítséget. (A tervezés során a következő táblázatok adatai forintban vagy ezer forintban kerülnek meghatározásra.) Beruházási költségek Megnevezés - "A" költség - "B" költség - "C" költség Összesen:

0. év 100 100 50 250

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

0. év

1. év 300 100 200 600

2. év 300 0 300 600

3. év 350 0 350 700

4. év 300 0 400 700

5. év 500 0 300 800

6. év 500 0 300 800

0. év

1. év 200 100 50 350

2. év 200 50 100 350

3. év 250 50 100 400

4. év 250 50 100 400

5. év 250 50 120 420

6. év 250 50 120 420

100 100

Árbevételek Megnevezés - "a" bevétel - "b" bevétel - "c" bevétel Összesen: Működési költségek Megnevezés - "x" költség - "y" költség - "z" költség Összesen:

Az adóalap számításhoz szükséges amortizációs- valamint hitel tőke- és kamatköltségek Amortizációs ktg.

20

20

20

Tőketörlesztés Kamatfizetés

0 58

100 58

100 29

10

10

10

Az eddig összegyűjtött, megtervezett adatok képezik a beruházás-gazdaságossági vizsgálatok alapadatait. Az ezt követő számítások az alapadatok "feldolgozását" jelentik.

- 88 -

Vállalkozások gazdaságossági számításai Az eredményszámítás Megnevezés Adóalap Adóalapot csökkentő tételek Adó (18%) Adózott eredmény Beruházás - tőketörlesztés - tartalékképzés Osztalékadó alap Adó alap I. sáv Adó alap II. sáv Osztalékadó Osztalék Cash flow

0. év

1. év 250

2. év 250

3. év 300

4. év 300

5. év 380

6. év 380

78 31 219

78 31 219

49 45 255

10 52 248

10 67 313

10 67 313

219 20 32 52 167 167

155 14 23 37 118 118

248 23 36 59 189 189

313 29 46 75 239 239

313 29 46 75 239 239

250

100

-250

119 11 17 28 91 91

A fenti táblázat „Adóalap” sorának értékeit az éves összes árbevétel és az éves összes működési költség különbözeteként kapjuk. Adóalap csökkentő tételként az előzőekben említett amortizációs költség és a gazdálkodási hitelek kamatai kerülnek összegzésre. A társasági adótörvény szerinti 18 %-os adó a csökkentett adóalapból számítható. Az osztalék számítása az osztalékadó alap meghatározása után történhet úgy, hogy az adózott eredményből kivonjuk a beruházásra, beruházási hitelek törlesztésére, tartalékképzésre fordított összegeket. A társas vállalkozások tulajdonosai a vállalkozás adózott jövedelméből osztalékot kaphatnak, mely a személyi jövedelemadó esetében adóköteles bevétel. Az osztalékadó mértéke 20 % ill. 35 %, attól függően, hogy a magánszemély milyen részesdéssel bír a saját tőkéből. Az így kiszámított érték után meg kell határozni annak az év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő nagyságát. Az így kiszámított érték nagyságáig kifizetendő osztalék adója 20 %, az a feletti rész 35 %-kal adózik. A beruházás-gazdaságossági mutatók számításának alapja az a pénzáramlási idősor (cash flow), amely a kezdeti - előzőleg adózott jövedelemből származó - invesztíciót és a vállalkozás működése során jelentkező osztalékokat egyesíti. A számítások eredményeként - 15 %-os kalkulatív kamatlábbal számolva - a következő értékeket kapjuk: Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV) Belső kamatláb (IRR)

= 363 = 52 %

A megtérülési idő számításához további segédtáblázatra van szükség:

- 89 -

Vállalkozás-menedzsment A megtérülési idő számításához szükséges táblázat Megnevezés Cash flow jelenlegi értéke

0. év

Szakaszosan halmozott cash flow jelenértékek

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

-250

79

126

78

108

119

103

-250

-171

-45

33

141

259

363

A fenti táblázat második sorát vizsgálva határozható meg a megtérülési idő. Abban az éven térül meg a befektetett tőke, ahol ez az érték először pozitív. Esetünkben ez a 3. év utáni időszak. Csak egész értéket szabad meghatározni - tehát nincs értelme 2,56 éves megtérülési időről beszélni - mivel a mutató tájékoztató jellegű, és az adózott eredmények - így az osztalékok is az adóév végén jelentkeznek. A számítások befejezéseként az érzékenységvizsgálatok elvégzése marad hátra. A következőkben annak egy lehetséges megjelenési formája látható. A táblázat első sorában az árbevételek, az első oszlopban pedig a működési költségek változásának százalékos mértéke került feltüntetésre, a táblázat pedig a Nettó jövedelem jelenlegi értékeit (NPV) tartalmazza. Az érzékenységvizsgálatok lehetséges megjelenési formája NPV

50%

-40%

-30%

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

50%

-1.042

-846

-649

-452

-268

-91

71

232

393

554

716

40%

-932

-735

-538

-347

-167

0

161

323

484

645

806

30%

-821

-624

-428

-244

-70

91

252

413

574

736

897

20%

-710

-514

-323

-145

20

182

343

504

665

826

988

10%

-600

-404

-221

-50

111

272

433

595

756

917

1.078

0%

-489

-300

-123

40

202

363

524

685

847

1.008

1.169

-10%

-380

-199

-30

131

292

454

615

776

937

1.098

1.260

-20%

-276

-101

61

222

383

544

706

867

1.028

1.189

1.350

-30%

-176

-10

151

313

474

635

796

957

1.119

1.280

1.441

-40%

-80

81

242

403

564

726

887

1.048

1.209

1.371

1.532

-50%

10

171

333

494

655

816

978

1.139

1.300

1.461

1.622

6.6.2. Példa likviditási terv készítésére A likviditási tervekben a pénzügyi bevételek és a kiadások szembeállítása történik. A tervezési időszakok itt éven belüliek, általában hónapok, de kritikusnak tűnő időszakokban heti- vagy dekád szintű tervezés is elképzelhető. A likviditási tervek tipikus formáját a következő egyszerűsített példán láthatjuk:

- 90 -


A következő egyszerűsített modell a likviditási tervek elkészítéséhez nyújt segítséget. A likviditási terv Induló pénzkészlet

100

Bevételek megnevezése - "A" bevétel - "B" bevétel - "C" bevétel Összesen:

január

Kiadások megnevezése - "X" kifizetés - "Y" kifizetés - "Z" kifizetés Összesen:

január

0 10 50 60

0 10 30 40 január

Havi likviditási egyenleg Halmozott likviditási egyenleg

február 80 100 0 180 február 60 0 60 120 február

március 0 50 0 50 március 0 200 0 200 március

április 100 0 100 április 100 50 0 150 április

május 0 100 100 200 május 0 100 0 100 május

június

...

0 100 50 150 június

...

0 100 0 100 június

120

60

-150

-50

100

50

120

180

30

-20

80

130

...

A likviditás tervezésénél a halmozott likviditási egyenleg számítása szükséges. A fenti példából látható, hogy a tervezési időszak elején rendelkezésre álló un. induló pénzkészlet hozzáadódik az első időszakban jelentkező bevételekhez. A havi likviditási egyenleg az időszakonként befolyó és a kifizetésre kerülő pénzeszközök állományának különbözete, amely lehet pozitív, nulla vagy negatív. A finanszírozhatóságról a halmozott likviditási egyenleg tájékoztat. Amennyiben ez az idősor negatív értéket vesz fel, úgy abban az időszakban likviditási probléma merül fel, ekkor az egyes tételek átütemezésével vagy hitelfelvétellel oldható fel az ellentmondás. A tervezés során nem ajánlatos az adott időszak halmozott egyenlegét nullára vagy ahhoz nagyon közeli értékre tervezni, hagyni kell némi tartalékot a bekövetkező változások esetleges kedvezőtlen hatásának kivédésére. A likviditási terveket gördülő tervként minden időszak tényállapotának ismeretekor aktualizálni kell, így biztosítható a működés folyamatos kontrollja.

- 91 -


6.7. JELLEMZŐ HIBÁK A TERVEZÉS SORÁN A hazai vállalkozások nagy részének beruházási döntés-előkészítő munkája gyakran elnagyolt, pontatlan. A fontosabb hibákat a következőkben foglalhatjuk össze: − Általános hiba a tervváltozatok hiánya. Alternatívaként általában ugyanannak a tervváltozatnak a különböző értékeit állítják be. − A döntés-előkészítés során a műszaki előkészítés és a közgazdasági megalapozás nem egyenlő értékű. A műszaki előkészítés általában sokkal magasabb színvonalú. − A technológia és termékek értékelemzésére, az élettartam vizsgálatára ritkán, akkor is többnyire elnagyolt formában kerül sor. Ebből eredően a beruházások időzítése nem megfelelő. A termékek ezért eleve nem a legkedvezőbb értékesítési feltételek közepette futják be életpályájukat. − A piaci igények becslésére a végletekben gondolkodás jellemző. A beruházók egyik része teljes biztonságra törekedve és mindenféle kockázattól elzárkózva az igények szinte teljes dokumentálásához ragaszkodik. Így eleve csak a piaci igények után kullog, másik részük viszont felületes marketing tevékenységre épít. − A piaci verseny, a konkurencia számbavétele, a hazai és külföldi versenytársak pozíciójának, különösen pedig törekvéseiknek mérlegelése az esetek többségében fel sem merül. A public relations, a goodwill, az image, az exportpiacokon érvényesülő szokások, jogi, pénzügyi előírások ismerete, mérlegelése még a legnagyobb beruházások esetében is sok kívánnivalót hagy maga után. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − − − − − − − − − − - 92 -

Mi a beruházás? Mik a beruházások közös jellemzői? Mi a beruházási döntés két legfontosabb eleme? Mi a normális vagy konvencionális beruházás? Mi a nem konvencionális beruházás? A beruházási javaslatok pénzügyi életképességének, megítéléséhez mit használnak? A beruházások gazdaságossági előkészítése három alappilléren nyugszik, melyek ezek? A beruházásokkal kapcsolatban milyen pénzáramokat különböztetünk meg? Melyek azok a mutatószámok, melyeket összefoglalóan jelenérték-számításon vagy diszkontált pénzáramokon alapuló technikáknak neveznek? Mit jelent a-negatív, pozitív és nulla NPV érték? Melyek a Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató (NPV) döntési kritériumkénti alkalmazásának előnyei és hátrányai? Mi a belső kamatláb (IRR)? A belső kamatláb alapján mely beruházások fogadhatóak el? Melyek a belső kamatláb mutató alkalmazásának előnyei, hátrányai? Mi a jövedelmezőségi index? Mi a dinamikus (diszkontált) megtérülési idő? Mik az előnyei, hátrányai?


− Az elfogadott és elutasított döntés milyen NPV, IRR, PI értékekkel jellemezhető? − Az infláció kezelésére milyen módszerek alkalmazhatóak? − Az amortizációs költségeket hogyan kell kezelni a működési költség tervezése során? − Mit fejez ki a kalkulatív kamatláb, hogyan lehet meghatározni? − Mi az érzékenység vizsgálat lényege? − Milyen jellemző hibákat találunk a beruházások tervezése során?

- 93 -

7. EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOZÁSOK ALAPÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE Az „Egyéni és társas vállalkozások alapítása, működtetése” című fejezetben az egyéni és társas

vállalkozás alapításának feltételei, annak lépései kerülnek bemutatásra. A különböző jogi személynek minősülő (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) és jogi személlyel nem bíró (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) társas vállalkozási formákat hasonlítjuk össze kockázat, felelősség alapítási kritériumok tekintetében. Részletes bemutatásra kerül a KKt, Bt, Kft. A társasági szerződés formai, tartalmi követelményeit részletesen bemutatjuk. A fejezet tartalma: 6.1. Az egyéni vállalkozás 6.2. A társas vállalkozások 6.2.1. KKt. (közkereset társaság) 6.2.2. Betéti társaság (Bt.) 6.2.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.) 6.2.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 6.3. A társasági szerződés tartalma A témakör feldolgozásához szükséges idő: 1,5 óra. 7.1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerinti belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű (saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott) gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást az alapíthat, aki a következőknek megfelel: − cselekvőképes legyen, − rendelkezzen állandó lakhellyel és − ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlatából. Vállalkozói igazolvány birtokában lehet csak a tevékenységet gyakorolni, mely azonban többféle tevékenység gyakorlására is feljogosít. Igazolványt válthat ki az is aki munkaviszonyban van vagy munkanélküli. Vállalkozói igazolvány kiváltásának menete: Székhely ill. telephely szerinti illetékes polgármesteri hivatalban lehet kiváltani. Az igazolványnak tartalmaznia kell a vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, tevékenységi köreit (TEÁOR számmal ill. közismert magyar elnevezéssel pl. fodrász) adószámot és annak megjelölését, hogy melyik gazdasági kamarának lesz a vállalkozás a tagja. Ezt követően az - 95 -


illetékes adóhatóságnál az adóbejelentkezési lap alapján adószámot kell kérni. Majd az adószámmal ellátott vállalkozói igazolványt illetékdíj fejében és egy erkölcsi bizonyítvány felmutatása után a jegyző záradékkal látja el. Ettől számított 15 napon belül adatmódosító lapon az adóhatóságnak be kell jelenteni a tevékenység kezdő időpontját. Ezt követően a Megyei Egészségbiztosítási pénztárnál is bejelentést kell tenni (azt is megjelölve, hogy fő vagy mellékállású-e az egyéni vállalkozás). A jegyző 30 napon belül dönt az igazolvány kiadásáról. A vállalkozás működésében bekövetkező bármi nemű változásról 30 napon belül értesíteni kell a jegyzőt. A vállalkozói tevékenység az igazolvány birtokában kezdhető csak meg. A vállalkozó kötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlanul, teljes vagyonával felel (Kkt. tagja és Bt. beltagja nem lehet). Az egyéni vállalkozó kérheti egyéni cégként történő bejegyzését az illetékes megyei bíróság cégbíróságtól, így a társasági törvény szerint egyszemélyes Kft-vé vagy Rt-vé alakulhat. Ez előnyös, mert nagyobb kockázattal járó ügyfeleket is felvállalhat hisz így nem felel bukás esetén a teljes vagyonával. Külön szabályok érvényesek az orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre és egyéb egészségügyi-szociális képesítésű személyekre. Ha vállalkozás beindításához külön képesítési követelmény az előírt, úgy a vállalkozónak vagy alkalmazottjának vagy segítő családtagjának kell ezzel a képesítéssel rendelkeznie. A szakképesítéshez kötött tevékenységek igen sokrétűek. A kereskedelem és vendéglátás területén iskolarendszerben szerzett min. középfokú végzettség vagy szakirányú tanfolyamokon szerzett szakvizsga kell. (Ez nem szükséges: ruházati, kultúrcikk és egyéb kiskereskedelmi ill. házaló kereskedés esetén.) Az ipar és szolgáltatás területéhez tartozó tevékenységeket (pl. fodrász, kozmetikus) csak szakirányú szakmunkás bizonyítvány vagy annak megfelelő felsőfokú képesítés alapján lehet gyakorolni. 7.2. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK A társas vállalkozás előnyei az egyéni vállalkozással szemben: megoszlik a kockázat, általában korlátolt a felelősség, a szükséges tőkét többen adják össze. A gazdasági társaságok két fő csoportja létezik: − jogi személyek (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), − jogi személlyel nem bírók (közkereseti társaság, betéti társaság, gazdasági munkaközösség). A társaságok alapításához (kivéve Kft., Rt.) minimum két fő szükséges. Törvényességi felügyeletüket a cégjegyzéket vezető cégbíróság látja el. 7.2.1. Közkereset társaság (KKt.) A társasági szerződésben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az eh- 96 -

Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése

hez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A tag vagyoni hozzájárulása lehet pénz vagy apport, amely tetszőleges értékű lehet. A társasági szerződésben a hozzájárulások mértéket le kell szögezni. Az üzletvezetést ill. a képviseletet a megbízottak látják el (ha ilyen nincs, abban az esetben mindenki elláthatja). Legegyszerűbb, nem túl népszerű cégforma. Előnye, hogy egyszerű az alapítása, hátránya, hogy minden tag felelőssége korlátlan és egyetemleges. 7.2.2. Betéti társaság (Bt.) Létrehozásához legalább egy beltag és egy kültag szükséges. Csak a beltag felelőssége korlátlan és más beltagokkal egyetemleges, a kültag csak vagyoni betétje erejéig felel, kivéve, ha neve a társaság cégszövegében szerepel. Tőkeminimum itt sincsen az üzletvezetés és a képviselet a beltag joga és kötelessége. (Több beltag esetén erről a társasági szerződés rendelkezik.) nagyon népszerű társasági forma. 7.2.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.) A megalakult Gmk-k megszűnésükig működhettek, de 1992 január 1-től újak már nem alapíthatók. 7.2.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével (3.000.000 Ft) alapítható. Ez a törzstőke azonban min. 1.000.000 Ft pénzbeni betétből és ezt kiegészítő értékű apportból is állhat. A tagok felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének (min. 100.000 Ft) szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulására terjed ki. A tagok csak a társaságba vitt vagyonukat teszik kockára. A tag a társaság kötelezettségeiért nem felel. Az üzletrész (törzsbetét szerinti) testesíti meg a tagok jogait és a vagyonból őket megillető részt. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet, ezek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, a kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. A legfőbb szerve a taggyűlés, mely legfontosabb kérdésekben jogosult dönteni. A szavazati jog az üzletrész névértékéhez igazodik. Egy tag úgy léphet ki, hogy adásvételi szerződéssel értékesíti üzletrészét megadott felkínálási kötelezettséggel. A Kft. vezető tisztségviselője az ügyvezető(k). Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (egyszemélyes Kft-nél alapító okirat, Rt.-nél alapszabály) lehet megalapítani, amit közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A cégalapítással kapcsolatos ügyintézést célszerű egy ügyvédre rábízni, aki az okiratok szakszerű elkészítésén és ellenjegyzésén kívül vállalja a cégbírósági képviseletet, APEH, KSH, TB bejelentkezést, esetleges külkereskedelmi tevékenység esetén a MNB-hoz történő bejelentkezést is.

- 97 -


7.3. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS TARTALMA A társasági szerződésben meg kell határozni: A társaság cégnevét és székhelyét. A cégnév az alapvető tevékenységet kell, hogy tükrözze és nem kelthet ezzel ellentétes látszatot. A cégnévnek utalnia kell a cég formájára is (pl. Bt.). Fontos még megjegyezni, hogy nem lehet névazonosság más cégekkel. A tagokat, nevük és lakcímük ill. cégük és székhelyük feltüntetésével. A társaság tagja lehet maga az állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdaági társaságok és természetes személyek. A társaság tevékenységi körét a KSH közlemény TEÁOR jegyzéke szerint. A társaság tevékenységi köreit a vállalkozók praktikus szempontok szerint széles körben határozzák meg alapításkor. A jogszabály nem korlátozza a tevékenységi körök számát, de elvileg kimondja, hogyha a cég nem gyakorol egy adott tevékenységi kört, akkor köteles 30 napon belül töröltetni a cégjegyzékből. A társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és mértékét. A társaság alapításakor minden tag köteles vagyoni hozzájárulást tenni, melynek két fő formája van: pénzbeli betét, nem pénzbeli betét. A nem pénzbeli betét lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog. A társasági szerződésben ezen túlmenően minden olyan kérdést szabályozni kell, melyet az adott társasági formáról szóló ,törvényi rendelkezések meghatároznak. A társasági szerződés - ha másképp nem rendelkeznek benne - határozatlan időre jön létre. A cég vezetője egyes cégformáknál kötelezően tulajdonos is (Kkt., Bt.). A cég vezetését az egyesülésnél, Gmk-nál és a közös vállalatnál az igazgató, Kkt-nél az üzletvezető (képviselő), Kft-nél az ügyvezető(k), Rt.-nél az igazgatósági tagok látják el. A vezető tisztségviselőket meghatározott időre választják (de max. 5 évre), majd ezt követően újra választhatják, s bármikor visszahívhatják. A társasági szerződés megírását követően kezdetét veszi egy 30 napos határidő , mely alatt az illetékes megyei bíróság cégbíróságától kérni kell a cég bejegyzését. Mindez egy kérelemnyomtatvány kitöltésével indul (ha ugyanolyan cégnév már szerepel a nyilvántartásban, újat kell választani), mely cégjegyzék számot kap. Ehhez a következőket kell mellékelni: társasági szerződés egy eredeti és két másolati példányát, min 2 db cégjegyzési címpéldányt, a cégközlönyi közzétételi díj igazolását szolgáló csekkszelvény másolatát, egyidejűleg befizetve illetékbélyeg gyanánt a cégbejegyzési illetéket. A bejegyzési kérelmen már az adóigazgatási számot is közölni kell, s a gazdasági kamara cégregisztrációt igazolni (Kft-nél igazolni kell a bankszámlára való törzstőke befizetést is). Mindehhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges. Az eljárássorán a cégbíróság végzéssel határoz, a bejegyzésről értesíti az érintett gazdasági kamarát és elrendeli a cégközlönyi közzétételt. A végzéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni. A társaság a cégbírósági bejegyzéssel a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre, így általában az jellemző, hogy a cégbejegyzést megelőzően meg- 98 -

Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése

kezdi a társaság a működését. (A cégbejegyzésig a társaság nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a vállalt kötelezettségért. Ugyanilyen eljárásrendben (más költségvonzatokkal) a cégbírósághoz be kell jelenteni a módosításokat. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − −

Társas vállalkozások előnyei az egyéni vállalkozással szemben? Melyek a jogi személyek és jogi személlyel nem bíró gazdasági társaságok? Mi jellemzi a Közkereseti társaságot? Mi jellemzi a Betéti társaságot? Mi jellemzi a Korlátolt felelősségű társaságot? A társasági szerződés milyen fontos területekre tér ki? Mi a cégvezetők megnevezése az egyes cégformáknál?

- 99 -

8. HOGYAN TUDUNK ÉRDEMBEN TÁRGYALNI KÖNYVELŐNKKEL? A „Hogyan tudunk érdemben tárgyalni a könyvelőnkkel” című fejezetben bemutatásra kerülnek a könyveléssel kapcsolatos alapfogalmak. Megvizsgáljuk, hogy kinek milyen könyvvezetési kötelezettsége ill. milyen választási lehetősége van. Az egyszeres és kettős könyvvitel vezetésének összehasonlítása után a további nyilvántartások vezetésének kötelezettségéről ejtünk néhány szót. A fejezet tartalma: 7.1. Az egyszeres könyvvitel 7.2. A kettős könyvvitel 7.3. További nyilvántartások A témakör feldolgozásához szükséges idő: 2 óra. 8.1. A VÁLLALKOZÁS KÖNYVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK A számvitel fogalmi meghatározása: A számvitel a gazdálkodás eseményeinek, a gazdasági műveleteknek szervezett, rendszeres megfigyelése, mérése, számokkal kifejezett folyamatos feljegyzése. Számvitel feladata: rögzíteni, csoportosítani, összesíteni és a beszámolókban megjeleníteni mindazokat a gazdasági eseményeket, amelyek a vállalkozás vagyoni helyzetére utalnak. Könyvvitel feladata: az eszközöket és a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat folyamatosan, a keletkezés sorrendjében, a könyvviteli számlák segítségével, zárt rendszerben nyilván tartsa. Az eszköz a vállalkozás tulajdonában lévő vagy rendelkezésére álló dolgok értéke, a vagyonnak befektetett eszközökben (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök), forgóeszközökben (készletek, követelések, befektetett pénzügyi eszközök), aktív időbeli elhatárolásokban megjelenő formája. Befektetett eszközöknek azokat az anyagi eszközöket, forgalomképes nem anyagi eszközöket (immateriális javakat) és befektetett pénzügyi eszközöket nevezzük, melyek egy éven túl szolgálják a vállalkozást. A befektetett eszközök után amortizációt (értékcsökkenést) kell elszámolni, a forgó eszközök pedig használatba vételükkor teljes egészében költségként számolhatók el. A forrás a vagyon, az eszközök eredetét mutatja. Ezek között megkülönböztetünk saját és idegen forrásokat, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, passzív időbeli elhatárolásokat. - 101 -


Minden eszköznek van forrása. A mérleg a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetét mutatja úgy, hogy az adott pillanatban tartalmazza az összes eszközt és forrást. A mérleg bal oldalán az eszközök vagy aktívák, jobb oldalán a források vagy passzívák helyezkednek el. Fontos, hogy a mérleg két oldalának egyeznie kell - ezt a mérleg szerinti eredmény beállítása biztosítja. A bevétel a termékek, áruk értékesítéséből, szolgáltatások nyújtásából eredő hozam. A költségek (ráfordítások) a hozamok, bevételek megszerzése érdekében felhasznált eszközök értékét jelentik. Vannak közvetlen vagy közvetett költségek (termeléssel, szolgáltatással közvetlen kapcsolatban vannak), változó vagy fix költségek (nagysága nincs közvetlen kapcsolatban a vállalkozási tevékenység változásával). A vállalkozás eredmény kimutatása naptári év bevételeit, költségeit, a mérleg szerinti eredmény levezetését és az eredményre ható főbb tényezőket foglalja magába. Ez négyféle eljárással készülhet: összköltségeljárással, forgalmi költségeljárással, (amelyeknek két-két féle változata van). Az összköltségeljárást (6-7-es számlaosztályt nem használják) olyan kisebb vállalkozások használják, ahol nem cél a költség-, önköltségszámítás. A forgalmi költséggel történő eredmény kimutatást nagyobb, több telephellyel rendelkező vállalkozások használják. A mérleg és az eredmény kimutatás között tehát a mérleg szerinti eredmény teremti meg a kapcsolatot. A vállalkozásoknak december 31.-i fordulónappal, a tárgyévet követő év május 31-ig el kell készíteni a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót. A beszámoló lehet: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. A beszámoló formája függ a következőktől: éves nettó árbevétel, mérleg főösszeg, foglalkoztatottak száma, könyvvezetés módja. Egyszerűsített beszámolót olyan magánszemély, jogi személyiség nélküli társaság készíthet, ahol az éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot és 2001. január 1-én egyszeres könyvvitelt vezetett. Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés olyan szöveges értékelések, melyek egyrészt a leendő üzleti partnerek jobb megismerése céljából készülnek, másrészt a beszámolóban szereplő adatok elemzését, különböző gazdasági számításokat, további célkitűzéseket tartalmaznak. (A cégbíróságnál bejegyzett cégnek a beszámolót a cégbírósághoz is el kell juttatni.) Egyszerűsített éves beszámolót az a cég készíthet, ahol a következő mutatók közül kettő nem haladja meg a határértéket: mérleg főösszege 150 millió Ft, éves nettó árbevétel 300 millió Ft, foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő. Összevont éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak aki más vállalkozásban többségi részesedéssel rendelkezik vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Ekkor tartalmaznia kell a beszámolónak: összevont mérleget, összevont eredmény kimutatást, összevont kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést.

- 102 -

Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?

A könyvvezetés az a folyamat, mely során a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja. A könyvvezetés alapvetően egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet. Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi jellegű (bevételek, kiadások tényleges pénzmozgásokhoz kötődnek), a kettős könyvvitel eredmény szemléletű (jelentkezik számla kibocsátásakor a bevétel függetlenül a kiegyenlítés időpontjától). Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egység az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, zárt rendszerben mutatja ki. Ezt a könyvelési formát vezetheti az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparos vagy magánkereskedő, egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély, mezőgazdasági kistermelő, közjegyző, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, önálló iskolai szövetkezet stb.… 8.2. AZ EGYSZERES KÖNYVVITEL Az egyszeres könyvvitelt vezetni lehet: − Bevételi nyilvántartásban. Az a magánszemély vezetheti, aki önálló tevékenységből származó bevételeinek jövedelem tartalmát az SZJA törvény szerinti kulcsokkal kívánja megállapítani. Bevételeinket időrendi sorrendben, a levont SZJA előleget is tartalmazó bruttó összegben, a kifizetők feltüntetésével felsoroljuk. − Bevételi és költség nyilvántartásban. Az a magánszemély vezetheti, aki nem ÁFA alany, nem foglalkoztat alkalmazottat, kisegítő családtagot, költségei előző évben és várhatóan sem haladják meg a 36 ezer Ft-ot. időrendi sorrendben fel kell sorolni azokat az eseményeket melyek bevételek és költségek. − Pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben. Pénztárkönyvet vezet tehát az a vállalkozó aki ÁFA alany, aki ettől függetlenül foglalkoztat alkalmazottat, kisegítő családtagot ill. aki költségeit 36 ezer Ft-nál nagyobb összegben kívánja elszámolni. Pénztárkönyvet az adóhatósággal hitelesíttetni kell. Ebbe a (adóköteles és adóalapba be nem számítható) bevételeket naponta be kell vezetni és a kiadásokat is folyamatosan rögzíteni kell. Az ÁFÁ-t külön rovatban kell vezetni. Az adatokat min. havonta összesíteni kell. Naplófőkönyvet vezetnek általában a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, ill. azon egyéni vállalkozók, önálló tevékenységet végző magánszemélyek akik ezt a könyvvezetési formát választották. (Naplófőkönyv átmenet az egyszeres és kettős könyvvitel között.) Itt a bevételeken és kiadásokon kívül a pénzmozgásokat is könyvelni kell, a követeléseket, tartozásokat, vagyoni betéteket, pénzügyi eredményt is rögzíti. A pénztárkönyv egy egyszerűbb nyilvántartási forma, mert a bevételeken és kiadásokon kívüli egyéb tételek (tartozás, követelés, pénzmozgás) dokumentálása csak külön nyilvántartások útján valósul meg. Míg a naplófőkönyv esetén a vállalkozás pénzmozgásait is külön dokumentálni kell, vagyis ha bankból pénzt vesznek ki vagy - 103 -


fizetnek be, külön le kell könyvelni és minden esetben a bankkivonat dátuma az irányadó. Mind a pénztárkönyvben és a naplófőkönyvre is igaz, hogy a keletkező bevételek adó alapot nem képező bevételek (csak ideiglenesen vannak jelen), felvett hitel, dolgozóktól levont SZJA előleg, munkavállalói járulék és nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (10%), adóhatóság által visszatérített ÁFA, SZJA. Az ÁFA körbe tartozók az ÁFÁ-t a bevételek és kiadások terén külön könyvelik, ebből állapítható meg, hogy ÁFÁ-t fizetni vagy visszaigényelni kell. Vannak olyan dokumentált kiadások, melyek az adóköteles bevétellel szemben nem számolhatók el, ezek a adóalapot nem csökkentő kiadások: hitel törlesztő részlete, adók rendezése (SZJA, ÁFA, társasági adó), dolgozóktól levont munkavállalói járulék, és a 10% utalása. 8.3. A KETTŐS KÖNYVVITEL Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében ill. tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, mely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Ezt a könyvvezetést használja: minden Kft., Rt. és jogi személyiségű vállalkozás ill. az 50 millió Ft nettó árbevételt két éven keresztül folyamatosan meghaladó vállalkozás. A kettős könyvvitelnél minden adatbejegyzés legalább két könyvviteli számlát is érint. A könyvviteli számlákat a számlakeret foglalja rendszerbe. A számlarend a számlakereten belül tovább részletezi, rendezi a számlákat. A Számviteli Törvény csak a számlakeretre vonatkozóan tartalmaz kötelező előírást, az a lényeg, hogy a vezetett nyilvántartásokból a beszámoló elkészítése biztosítható legyen. A számlaosztály, számlarend általános felépítéséből adódik az egyes számlaosztályok közötti kapcsolat: 1-4 számlaosztályból (ezen belül a 1-3 számlaosztályt eszköz vagy aktív a 4-es számlaosztályt forrás vagy passzív számlának is szokták hívni) állítható össze a mérleg, a 5-9 számlaosztályból (ezen belül a 5-6-7-8 számlaosztályon tartják nyilván a költségeket, a 9-es számlaosztályon tartják nyilván a kiadásokat) állítható össze az eredmény kimutatás. A 6-7-es számlaosztályok használata szabadon eldönthető. A 0 számlaosztályban olyan nyilvántartásokat vezetnek, melyek a vállalkozás vagyoni helyzetét, eredményét nem érintik. A kettős könyvvitelnél a gazdasági események idősoros rögzítése naplón történik. Minden tételt egy időben az előírt számlalapon és a naplón is rögzíteni szükséges. Legalább negyed évenként főkönyvi kivonat készítésére is szükség van, mely egy teljes körű kimutatás alapján a gazdálkodó egység összes számlájának az adott időszak végéig a halmozott forgalmát és egyenlegét mutatja. A kettős könyvvitel alkalmazása már bizonyos szakértelmet is megkövetel, ezért érdemes annak vitelét szakemberre bízni.

- 104 -

Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?

8.4. TOVÁBBI NYILVÁNTARTÁSOK Egy vállalkozásnál sokszor szükség van további nyilvántartások, általánosan alkalmazott bizonylatok vezetésére is. Ezek olyan szükséges adatok, melyek az üzletmenethez elengedhetetlenek, ugyanakkor a könyvviteli adatok csak összevontan tartalmazzák őket. Ilyenek lehetnek: követelések, szállítókkal szembeni tatozások vezetése, tárgyi eszközök nyilvántartása, árnyilvántartás, leltár stb. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − −

Mi a mérleg? Mi az eredmény kimutatás? Mi teremti meg a kapcsolatot a mérleg és az eredmény kimutatás között? Milyen típusú beszámolók vannak? Mi a könyvvezetés és milyen típusai vannak? Milyen módokon lehet a egyszeres könyvvitelt vezetni?

- 105 -

9. A VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSI ALAPISMERETEI A “Vállalkozások adózási alapismeretei” című fejezet az adózással kapcsolatos alapfogalmak meghatározása után csoportosításra kerülnek a vállalkozásokat érintő adótípusok. Részletesen beszélünk a személyi jövedelem adó rendszeréről, az egyéni és társas vállalkozásból eredő jövedelem adózásáról és az általános forgalmi adóról. Kitérünk a bevallás rendszerére, az előleg fizetési kötelezettségekre és a különleges adózási módok választására. A fejezet tartalma: 8.1. Adózási alapfogalmak 8.2. A vállalkozókat érintő adótípusok 8.2.1. Személyi jövedelemadó rendszere 8.2.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem 8.2.3. Bevallás és előlegfizetés 8.2.4. A társas vállalkozások adózása A témakör feldolgozásához szükséges idő: 2-3 óra. 9.1. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK Az adó olyan szolgáltatás, amelyet az állam a gazdasági élet szereplőitől a maga által meghatározott mérték és idő szerint megkövetel közvetlen ellenszolgáltatás nélkül. Az adó alanya az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, szervezet, melyre az adóról szóló anyagi jogszabály adó kötelezettséget állapít meg. Az adó tárgya a pénzben vagy természetes mértékegységben kifejezett jogosultság, tevékenység, dolog, amely után az adót fizetik. Az adó alapja az adó tárgyának pénzben kifejezett mennyisége, ami alapján a fizetendő adót megállapítják. Az adómérték a fizetendő adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértéke adókulccsal (lineáris, progresszív, degresszív), vagy adótétellel határozható meg. Adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó akkor, ha az adóalapot nem pénzértékben, hanem természetes mértékegységben határozták meg. Az adókötelezettség az önadózási rendszerben a bejelentési kötelezettség mellett, magában foglalja a nyilvántartási, bizonylatolási, bevallási, iratmegőrzési, adó megállapítási, előlegfizetési, adó fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az adócsalás az adókötelesség nem teljesítését, meg nem engedett adóelhárítást jelent. - 107 -


Adómentesség esetén az anyagi jogszabályban meghatározott adó alanya vagy tárgya mentesül az adózás alól. Az adókedvezmény az adóztató által nyújtott olyan preferencia, amelynek célja az adózó számára a fizetendő adó meghatározott mértékű visszatartásának engedélyezése. 9.2. A VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓTÍPUSOK Az adók főbb típusai: − állami: SZJA, ÁFA, forgalmi adó, Társasági adó, Kereskedelmi és játék adó − önkormányzati: helyi adó, gépjárműadó − vámhatóság: vám, vámkezelési díj, import utáni ÁFA és fogyasztási adó, külföldön nyilvántartott gépjárművek adója − illetékhivatal: vagyonszerzési illeték, eljárási illeték 9.2.1. Személyi jövedelemadó rendszere Jövedelemtípusok az SZJA rendszerében: − nem önálló tevékenységből származó jövedelem − önálló tevékenységből származó jövedelem − ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, − takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem − kisösszegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelem 9.2.1.1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem adózása A nem önálló tevékenységből származó bevétel teljes egésze jövedelem. Ilyenek a munkaviszonyból, az országgyűlési képviselői tiszteletdíjból, valamint a társas vállalkozás tagsági viszonyából származó jövedelmek. Ide tartozik kapott pénzbeli, természetbeni rendszeres vagy eseti juttatás, a munkáltató által a magánszemély javára kötött biztosítás, az önkéntes biztosító pénztárba munkáltató által történt befizetés is. A természetbeni juttatás adózása: az adóköteles természetbeni juttatások - mint jövedelem- után az adó egységesen 44 %. (A 44 % adó a társaság költségei között elszámolható!) Természetbeni juttatásnak kell tekinteni minden olyan terméket, szolgáltatást, amelyet a kifizető a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen ad, pl.: ajándék, kamatmentesen ill. a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatú hitel (kivétel a lakáscélú hitel nyújtása) vagy az összes norma szerinti üzemanyag költség és a ténylegesen felhasznált üzemanyag árának különbsége. A magánszemély a költségtérítésként kifizetett összeggel szemben vagy bizonylatok alapján számolhatja el a költségeit vagy 90%-os jövedelemhányaddal állapíthatja meg jövedelmét, ilyen pl.: a tanfolyami hozzájárulás, oktatási költség megtérítése, tudományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése és egyes gépkocsi átalányok. - 108 -

A vállalkozások adózási alapismeretei

A személygépkocsik magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, mely kötelezettséget a magánszemély átvállalhatja, de a kifizetőt terheli a bevallási kötelezettség. (Az adófizetési kötelezettség nem él, ha bizonyítani tudja, hogy gépkocsiját magáncélra sosem használja.) A társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó nem tartozik a kifizető fogalmába. Az adó mértéke függ a gépkocsi értékétől és a használatban lévő évektől. 9.2.1.2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Önálló tevékenységek azok, amelyeket a magánszemélyek munkaviszonyon, szövetkezeti tagsági viszonyon kívül, jövedelemszerzési céllal folytatnak. Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek a jövedelme megállapítását illetően választási lehetősége van: a tevékenységből származó jövedelmet vagy tételesen számlák alapján költségelszámolással vagy a bevétel 90 %-ában lehet meghatározni. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ebből származó jövedelmekre speciális szabályokat kell alkalmazni: Szellemi tevékenységnek azt nevezzük, ha valamely a szerzői jogról szóló, szabadalmi oltalomban résztvevő és a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás létrehozására irányul a munkavégzés. A szellemi alkotásból származó jövedelem is a már említett kétféle módszerrel lehet megállapítani. Mezőgazdasági kistermelő az, akinek a saját gazdaságában folytatott növénytermesztésből (kivéve a dísznövénytermesztést), kertészeti termékek előállításából, ültetvénytelepítésből, élőállatok tenyésztéséből és állati termékek van jövedelme és e tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi (van azonban néhány kivétel is), de egyéni vállalkozónak minősül az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékenységéből származó árbevétele meghaladja az évi 2 millió forintot. A nem üzletszerű átruházásból származó jövedelem esetében az 1982. január 1. után szerzett ingatlanok és nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogok, ingó dolog átruházásából származó jövedelem adóköteles. A jövedelmet a szerzéskori és az értékesítés után kapott összeg különbözetéből kell megállapítani. Az ilyen típusú jövedelemszerzéssel szemben a szerzéssel, értékesítéssel kapcsolatos, az értéknövelésre fordított igazolt költségek érvényesíthetők. (Az érték megállapításánál a szerződésben foglalt érték, az öröklés, ajándékozás esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték az irányadó.) A takarék- és devizabetét, és az értékpapírból származó jövedelem, a tőzsdei ügyletben értékesített, hitelviszonyt kifejező értékpapír árfolyamnyeresége, a nyilvánosan forgalmazott befektetési jegy haszna, valamint a magánszemély tőkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyam-nyeresége 0%. Az értékpapírból, KFT üzletrészből származó, ingyenes értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmek esetén 10%.

- 109 -


9.2.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem Olyan önálló tevékenységből származó jövedelem, amelyet vállalkozói igazolvány birtokában vagy az egészségügyi és szociális szabályok keretében ill. egyéni vállalkozónak minősülő kisipari, kiskereskedői tevékenységből, ügyvédi tevékenységből, évi 2 millió forintot meghaladó mezőgazdasági kistermelésből származó bevételből szerez a magánszemély. Az egyéni vállalkozó bevételként kell figyelembe venni a tevékenység ellenértékeként kapott készpénzt vagy jóváírt összeget, ill. bármilyen ezek helyett adott vagyoni értéket. Ugyancsak bevétel a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés, az értékesített tárgyi eszközként kapott ellenérték. A nem kizárólag üzleti célra használt ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésekor a kapott ellenérték után a törvény ingó, illetve ingatlanértékesítésre vonatkozó adózási szabályai alkalmazandók. (A bevételt társadalombiztosítási járulék teljes összegével lehet csökkenteni.) Bevételként kell figyelembe venni a vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, nyújtott szolgáltatások forgalmi értékét is, ha az saját célra került felhasználásra vagy az utóbb visszatérített adót (ill. társadalombiztosítási járulékot). Az egyéni vállalkozó költségek az anyag- és árubeszerzésre, szállításra kifizetett összeg, az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, a segítő családtag részére fizetett juttatás és annak társadalombiztosítási járuléka. A főállású segítő családtag juttatása - legalább heti 40 órai közreműködés maximum a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, kiegészítő tevékenység esetén pedig annak arányos része lehet. Költségként számolható el a kizárólag a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj, a pénzintézettől felvett üzleti hitelre visszafizetett összegre jutó kamat, a bevétel megszerzésével összefüggésben kifizetett adók és perköltségek, a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazás- és szállásköltség, a saját kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulék. A tevékenységgel arányosan számolhatók el azok az igazolt kiadások, melyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Ilyen pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely bérleti díja, fűtése, világítása, a telefonköltség. A kezdő vállalkozók költségként számolhatják el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggésben felmerült kiadásaikat is a kezdés évében. Költségként el nem számolható kiadás, amely olyan vagyontárgy beszerzésével, fenntartásával kapcsolatos, melyet nem az üzleti tevékenysége során használ fel a vállalkozó. Nem minősül költségnek a saját szükségletekre fordított kiadás, a hitelre, kölcsönre visszafizetett összeg, az adóvizsgálat során megállapított adóhiány, bírság, a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó. Az értékcsökkenési leírással számolható el az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában lévő, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, immateriális javainak beszerzési költsége. Az értékcsökkenési leírás alapja a beszerzési érték. A - 110 -


saját előállítású tárgyi eszköz esetén a beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke. A személyi jövedelemadó törvény lehetőséget ad az egyéni vállalkozóknak arra, hogy a 50 ezer forint beszerzési éték alatti tárgyi eszközök költségét a használatbavételkor egy összegben elszámolhassák. A járművek költségei két részből állnak: beszerzési, fenntartási és üzemanyag költség (különbség van személygépkocsik és az egyéb járművek között). Ha a vállalkozó számára kedvezőbb, számla nélkül 3 Ft/km normaköltséget számolhat el, mely magában foglalja az üzemanyag-vásárláson kívüli valamennyi költséget. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás, melyből hitelt érdemlően ki kell tűnnie a megtett út céljának, hosszának. Az útnyilvántartásba az adóév elején és végén a kilométeróra állását fel kell jegyezni. Az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 km üzleti célú utat számolhat el költségként (több személygépkocsi esetén is). A nem saját tulajdonú üzemi célra használt jármű esetében költségként elszámolható az igazolt bérleti díj, az üzemanyag-fogyasztás és számlák alapján azok a költségek, amelyek a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. 9.2.3. Bevallás és előlegfizetés A munkáltató által történő adó megállapítás előlegének megállapítása esetén a munkáltatónak az általa kifizetett rendszeres jövedelemből, az adott havi jövedelem tizenkétszerese után számított adó egy-tizenketted részét kell levonnia(figyelembe veheti adókedvezményeket is). A kifizetőnek a bér fogalmába nem tartozó egyéb jövedelmek esetén annak 40 %-át kell előlegként levonni, s azt a tárgyhónapot követő 12-ik napjáig be kell fizetniük. A nyugdíjas foglalkoztatott esetében a nyugdíjjal együtt számított jövedelem adójából le kell vonni a nyugdíjra jutó adó összegét. A vállalkozót a teljes adóévre köti a választása, attól év közben nem térhet el! 9.2.4. A társas vállalkozások adózása 9.2.4.1. A társasági adó A társasági adókötelezettség feltétele, hogy az adó alanya jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytasson. Egyéni vállalkozó külön bejelentkezés alapján válik az adó alanyává. A kötelezettség a tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a tevékenység befejezéséig tart, azaz az első kötelezettség-vállalás napján kezdődik és a megszűnés napján fejeződik be. Egyszeres könyvvitelt magánszemélyek, a társaságok közül a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) vezethetnek abban az esetben, ha éves nettó árbevételük - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot. Ez a lehetőség a Bt. vagy Kkt., által foglalkoztatottak létszámától és a mérleg főösszegétől függetlenül fennáll. Ezt a módot a vállalkozás 2003. december 31-ig alkalmazhatja, 2004 január 1-től át kell térnie kettős könyvvitel alkalmazására. Ugyanakkor a törvény az egyszerűsített beszámoló készítését és az ezzel együtt járó egyszeres könyvvitel vezetését nem teszi kötelezővé, tehát kettős könyvvitelt vezet- 111 -


het, és ennek megfelelően készíthet éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) az egyéni vállalkozó és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A társasági adófizetési kötelezettség esetén az adó alapja nem egyezik meg a számviteli eredménnyel, a törvény rendelkezései szerint korrekciós tételekkel módosul, ilyen lehet az igénybe vett céltartalék, a veszteség elhatárolása, a számviteli szabályok alapján számított amortizáció és a törvény által elismert amortizáció különbsége, stb. A korrekciós tételek növelő, illetve csökkentő szerepet tölthetnek be. 9.2.4.2. Az általános forgalmi adó Az általános forgalmi adózás rendszerében az adóalanyok csak a termékhez, vagy a szolgáltatáshoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak. A fő szabály szerint az értékesítéskor az eladási árban beszedett adó összegéből az adóalany a vásárlásaiban megfizetett előzetesen felszámított adó levonhatja. Adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Magánszemély csak akkor válik adóalannyá, ha üzletszerű rendszerességgel értékesít. A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen, vagy üzletszerűen végzett tevékenység. Nem tartozik a gazdasági tevékenység körébe, ha az illető azt munkaviszony. vagy szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejövő munkaviszony jellegű jogviszony, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzi. Az adó mértéke fő szabályként 25%. Ettől eltérő alacsonyabb 0%-os vagy 12%-os adómérték alkalmazására, valamint a végzett tevékenység tárgyánál fogva adómentes értékesítések körére az ÁFA törvény mellékletei tartalmaznak felsorolást. A kedvezményes kulcs, illetőleg tárgyi mentesség túlnyomó részben a tevékenység statisztikai besorolásán alapul. Az adóhatósági bejelentkezés előtt célszerű dönteni az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban is. Meg kell jelölni, hogy kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez a vállalkozás, alanyi adómentességet választ vagy az adó megállapítás általános vagy különleges módját, illetőleg a különleges eljárások közül melyiket. Tárgyi adómentesség vonatkozik a postai szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a lakásszolgáltatás, közigazgatás, oktatás, humán egészség-ügyi szolgáltatás, sport- és szabadidős szolgáltatásra, ami azt jelenti, hogy nem kell ÁFÁ-t felszámítani és fizetni, de az ehhez kapcsolódó adó sem vonható le. A főszabály szerint az az adóalany jogosult az adóév elején adómentességet választani, akinek a gazdasági tevékenységének székhelye (telephelye) vagy az állandó lakóhelye belföldön van és akkor, ha a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg a feltételül szabott összeghatárt. Ez a bolti kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységnél, valamint az egyéb gazdasági tevékenységnél egységesen évi 2.000.000 forint. - 112 -


A tárgyi adómentes értékesítésből, valamint a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételt az összeghatárnál nem kell figyelembe venni. Az alanyi mentességet választó adóalany (a termékimport kivételével) főszabályként adófizetésre nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Egyes értékesítései kivételével nem terheli adó nyilvántartási, megállapítási, bevallási és elszámolási kötelezettség. Ez tehát előnye a mentesség választásának. De természetesen van számlázási ill. a nyugtaadási kötelezettség. Az alanyi adómentesség megszűnik a feltételül szabott bevételi összeghatár túllépésével, melyet 15 napon belül az adóhatósághoz szintén be kell jelenteni. Az alanyi mentesség megszűnését követő második adóév végéig alanyi mentesség nem választható! Különleges adózási módok választása A hatósági üzletköri besorolás alapján bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalany jogosult arra, hogy az általános szabályok szerinti adó megállapítás helyett a beszerzések kulcsonkénti megoszlásán alapuló különleges számítási módszerrel határozza meg a fizetendő adóját. Ennek alkalmazása mellett a beszerzést terhelő ÁFA levonható. Ebben az esetben az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosultak. A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyok is választhatnak a különleges jogállás, vagy a normál adófizetési kötelezettség között. Különleges jogállás esetén kompenzációs felárra jogosultak a felvásárlónak értékesített termékeik után. Az adófizetési kötelezettség választását be kell jelenteni az adóhatósághoz. A bizonylatolási kötelezettség azt jelenti, hogy az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, vagy készpénzfizetés esetén a vevő kérésére egyszerűsített számlát kell kiállítania. A nyugtaadás a szerencsejáték szolgáltatás, valamint az újság- és folyóirat-árusítás eseteinek kivételével minden adóalanyra nézve kötelező, a számlával nem kísért készpénz fizetés során. A nyugtaadási kötelezettség az APEH által engedélyezett ún. fekete dobozos pénztárgépekkel is teljesíthető. Egyes tevékenységi körökben (személy taxi szolgáltatás, iparcikk-kiskereskedelem, élelmiszer kiskereskedelem, italüzletek, melegkonyhás vendéglátó-ipari üzlet, egyéb vendéglátó-ipari üzlet esetében) a nyugtaadási kötelezettséget kizárólag a pénztárgép vagy taxaméter alkalmazásával lehet teljesíteni. Az adó kiszámítását a tárgyhónap első napjától utolsó napjáig terjedő időszakra kell elvégezni. Termékimport esetén az adót a vámhatóság veti ki. Az adó megállapítása érdekében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben az értékesítés utáni adófizetési kötelezettség ill. adófizetés alóli mentesség és az előzetesen felszámított adó összegszerű meghatározására és kimutatására. A fizetendő adó az adó megállapítás időszakában keletkezett adófizetési kötelezettség összege, amelyet az adóalany az ugyanezen időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével csökkenthet. Ez a különbözet az elszá- 113 -


molandó adó. Ha ennek előjele a számítás eredményeként pozitív, akkor befizetési kötelezettség keletkezik. Ha az elszámolandó adó előjele negatív, akkor az elszámolandó adót az adóalany főszabályként az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adó megállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel ill. meghatározott esetekben a bevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését. Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha a 0, a 12 és a 25% adómérték alá tartozó értékesítésekből - ideértve az előleget is - elért bevétel adó nélkül számított összege a 8.000.000 forintot eléri, vagy meghaladja., vagy ha a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható adó göngyölített összege 100.000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegé. A vállalkozások az ÁFA bevallást három időpontban nyújthatják be: − Éves ÁFA bevallást készít az a vállalkozás, amely nettó árbevétele nem haladja meg a 8.000.000 Forintot. − Negyedéves ÁFA bevallásra kötelezett a vállalkozás amennyiben nettó árbevétele 8.000.000 Ft feletti. − Havi ÁFA bevalló az a vállalat, amely előző évi ÁFA befizetési kötelezettsége eléri a 1.000.000 Forintot. Az általános forgalmi adó nettó összegéről a havi ÁFA bevallásra kötelezett adóalanynak havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig, a negyedéves ÁFA bevallásra kötelezett adóalanynak a negyedévet követő hó 20-ig - az éves ÁFA bevallásra kötelezett vállalkozás oknak a tárgyévet követő február 15-ig - kell bevallást adni, és az elszámolandó adót is ez időpontig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallást attól függetlenül be kell nyújtani, hogy az elszámolandó adó összege pozitív, vagy negatív, vagy esetleg nulla. Az az ÁFA fizetésére kötelezett adóalany köteles havi ÁFA bevallásra, akinek az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adójának összege az 1.000.000 forintot elérte. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − − − −

- 114 -

Mik a fő adótípusok? Mit nevezünk szellemi tevékenységnek? Ki az adóalany? Mit jelent az alanyi mentességet? Mit jelent a bizonylatolási kötelezettség? Mit jelent a nyugtaadási kötelezettség? Járművek költségei hogyan számolhatók el? Mi az ÁFA?

10. ALAPVETŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK Az „Alapvető társadalombiztosítási ismeretek” című fejezetben bemutatjuk a fő- és mellékfoglalkozású vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit, a társas vállalkozások fő és kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak kötelezettségeit a társadalombiztosítás felé. Szót ejtünk a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeiről, a járulék- és mulasztási bírságról. A fejezet tartalma: 10.1. Egyéni vállalkozások 10.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége 10.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége 10.2. Társas vállalkozások 10.2.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kötelezettsége 10.2.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak járulékfizetési kötelezettsége 10.3. A foglalkoztatottak társadalombiztosítása 10.4. A munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége 10.5. Járulék- és mulasztási bírság 10.6. A társadalombiztosítási igazolvány A témakör feldolgozásához szükséges idő: 3 óra. 10.1. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személyek, továbbá egészségügyi és szociális vállalkozást folytató személyek biztosítása és ezáltal a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelezettsége az engedély átvétele napjától áll fenn, függetlenül attól, hogy ténylegesen működik-e a vállalkozás vagy sem. Az ügyvédi kamara tagjainak a kamarai tagsággal párhuzamosan van járulékfizetési kötelezettsége. A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyekre a biztosítás e jogcímen csak akkor terjed ki, ha egyéb jogcímen nincsenek biztosítva. Az egyéni vállalkozónak minősülő személy 15 napon belül köteles bejelentést tenni a telephely szerinti illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, míg a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó baleseti járulékot kell csak fizessen.

- 115 -


10.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A vállalkozói tevékenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért, a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme, az (az átalányadózó az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napjára érvényes minimálbér összege után köteles 31 %-os társadalombiztosítási járulékot, 5 %-os nyugdíjjárulékot, 3 %-os egészségbiztosítási járulékot fizetni. Az egy naptári hónapra esőjövedelem kiszámításánál mindegy, hogy az adott évben a jövedelmet hány hónap alatt kereste meg a vállalkozó, járulékalapnak mindenképpen annak 1/12-ét kell tekinteni. A tevékenységet kezdő vállalkozó a kötelezettség napjától tárgyév december 31-ig havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után köteles 52,5 % járulékot fizetni. 10.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 10% baleseti járulékot köteles fizetni. A vállalkozói tevékenységből származó, a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege – évi 900.000 Ft – után köteles baleseti járulékot fizetni. A tevékenységet kezdő vállalkozó a kötelezettség napjától tárgyév december 31-ig a tárgyév első napján érvényes minimális bér összege után köteles havonta baleseti járulékot fizetni. Nem kell járulékot fizetni, a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak a vállalkozás adózás utáni eredményéből származó jövedelme után. Késedelemfizetés esetén a vállalkozó napra számított késedelmi pótlékot köteles fizetni. 10.2. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK Kötelesek bejelentkezni a megalakulást követő 15 napon belül a székhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. A társas vállalkozások tagjaira akkor terjed ki a biztosítási kötelezettség, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködnek. 10.2.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kötelezettsége A személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, - de havonként legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér - után 31 %-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ezen kívül kötelezett 3 %-os egészségbiztosítási és 8 %-os nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére is. Nem kell járulékot fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás tagjai részére juttatott jövedelem (osztalék) után.

- 116 -

Alapvető társadalombiztosítási ismeretek

10.2.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak járulékfizetési kötelezettsége A társas vállalkozástagja akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha munkaviszonyban van ill. szövetkezeti tagként a munkavállaló legalább heti 36 órában foglalkoztatja, bedolgozóként biztosított, közép- vagy felső fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, rokkantsági járulékos. 10.3. A FOGLALKOZTATOTTAK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSA Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tevékenysége során foglalkoztathat munkaviszony keretében alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkástanulót, megbízottat és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkát végző személyt. A munkaviszony keretében foglalkoztatott személynél a munkavállaló 31 %-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, az alkalmazott a felvett kifizetéséből 3 %os egészségbiztosítási és 8 %-os nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A bedolgozó biztosítása azokban a hónapokban áll fenn, amikor keresete eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjára érvényes minimális bér 60 %-át. A bedolgozó által fizetendő járulék megegyezik az alkalmazottakkal. Segítő családtagja az egyéni vállalkozónak és a nem jogi személyiségű gazdasági társaságnak lehet. Rá a biztosítás akkor terjed ki, ha rendszeresen munkát végez, egyébjogcímen nem biztosított, saját jogán nyugellátásban nem részesül. A vállalkozó a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér után 42,5%os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, a segítő családtag pedig ugyanezen összeg után kötelezett 4%-os egészségbiztosítási és 6%-os nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. A megbízási és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 60 %-át. Ekkor a munkáltató köteles a kifizetett teljes összeg után 31 % társadalombiztosítási járulékot fizetni, a foglalkoztatott pedig, ha nincs főállású biztosítási jogviszonya ugyanezen összeg után kötelezett 3 %-os egészségbiztosítási és 8 %-os nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Ha egy biztosított személy foglalkoztatása egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, mindegyik után járulék fizetésre kötelezett. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony esetén 8 % nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése kötelező. 10.4. A MUNKÁLTATÓ BEJELENTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz bejelenteni. Az egyéni vállalkozó a bejelentkezést a Bejelentési Jegyzéken teljesíti a tárgyhónapot követő 10-ig. - 117 -


A vállalkozás főfoglalkozású tagjairól és alkalmazottjairól Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap nyomtatványt kell kiállítani. Ezen túlmenően a társas vállalkozás köteles a főfoglalkozású tagjairól Járulék elszámolási lap, az általa foglalkoztatott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett biztosítottakról pedig Járulék elszámolási nyilvántartó lapot vezetni. A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló meg kell, hogy kapja a következő igazolásokat: munkáltatói igazolás, munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazoló lap, igazolás a bírósági határozattal megállapított tartási kötelezettségről, igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék kifizetéséről, adatlapot a jövedelemről ill. a levont adóelőlegről, Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról (biztosított jogviszony idejével). Az Egészségügyi hozzájárulás mértéke 2001. évben 4.200 Ft/hó, amelyhez százalékos járulékfizetés kapcsolódik. 10.5. JÁRULÉK- ÉS MULASZTÁSI BÍRSÁG Ha az egyéni vagy társas vállalkozó nem vagy nem az előírt módon tesz eleget bevallási kötelezettségének, a bírság az elmulasztott járulék 50%-a (önkéntes pótlásnál 25%-a). A bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének megszegése miatt 10.000-20.000 Ft bírság kiróható. Táppénz Az egyéni vagy társas vállalkozó alkalmazottja részére táppénzt a Munkáltatói, szövetkezeti igazolvánnyal és a hozzá csatolt orvosi igazolással kérhet az Egészségbiztosítási pénztárnál. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, amelyet a munkáltató köteles fizetni, táppénz igényt tehát csak ennek lejárta után lehet benyújtani. Az egyéni vállalkozó a betegség első napjától jogosult a táppénzre, melyet az Igénylőlap kitöltésével és az orvosi igazolás csatolásával igényelhet az Egészségbiztosítási pénztártól. 10.6. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosítottakat és eltartott hozzátartozóikat az erre szolgáló Bejelentés a biztosítottakról ill. a Bejelentés a csak egészségügyi ellátásra jogosultakról elnevezésű nyomtatványon a biztosítási jogviszony keletkezését követő hónap 10-ig köteles bejelenteni a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz és egyidejűleg a jelzett nyomtatványon igényli részükre a társadalombiztosítási igazolványt. A biztosítási jogviszony megszűnésekor a munkáltató köteles az általa kiadott igazolványokat érvényteleníteni.

- 118 -

Alapvető társadalombiztosítási ismeretek

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − A fő és kiegészítő foglalkozású vállalkozó milyen járulékok megfizetésére kötelezett? − Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a munkáltatónak? − Mit kell tudni a társadalombiztosítási igazolványról? − Milyen összeget tesz ki a Járulék- és mulasztási bírság? − Melyek a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettségei?

- 119 -

11. A VÁLLALKOZÁSOK MARKETING FELADATAI A „Vállalkozások marketing feladatai” című fejezetben röviden beszélünk a vállalkozások marketing feladatairól, arról hogy a marketinget, mint eszközt hogyan lehet arra használni hogy a piacon megnyilvánuló keresletet összehozzuk az ugyanott jelentkező kínálattal. A SWOT analízisről ejtünk pár szót (korábban már volt róla szó) ill. beszélünk az egyik legismertebb marketingeszköz, a reklám hatásmechanizmusáról. A fejezet tartalma: 11.1. A vállalkozások marketing-munkájának főbb szempontjai 11.2. SWOT analízis lehetőségei a marketingtervben 11.3. A reklám A témakör feldolgozásához szükséges idő: 1 óra. 11.1. A VÁLLALKOZÁSOK MARKETING-MUNKÁJÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI A marketing egy eszköz, az üzleti életben, amelynek segítségével a piacon megnyilvánuló keresletet összehozzuk az ugyanott jelentkező kínálattal. Az a lényeg, hogy kitaláljuk, hogy mit akarnak venni az emberek és mikor. Megválaszolandó kérdések és elvégzendő feladatok rendszere a vállalkozás indításakor: − − − − − − − − − − − − − − − − −

Milyen az ügyfeleim vagyoni helyzete? Hány ügyfélre számíthatok? Hogyan keltsem fel az érdeklődésüket? A nap melyik szakában hányan keresnek fel? Mivel lehet fogyasztásra ösztönözni a ügyfeleket? Milyen más termékeket és tevékenységeket ajánlhatok még? Mekkora lesz a nyereségem? Milyen módokon lehet fokozni a nyereséget? Miként tehetem magam ismertté? Milyen reklámra van szükségem? Hirdessek-e a sajtóban? Prospektust adjak-e ki? Utcai reklámokat helyezzek-e el? Telefonon hívjam fel ügyfeleimet? Milyen módon alakítsam ki szakmai imázsomat? A szakmai hitelemet milyen módon hozzam a piac tudomására? Tevékenységemmel milyen szakmai igényszintet célozzak meg? Mekkora és milyen eloszlású forgalom várható? - 121 -


− Gyártókapacitásom milyen forgalom kielégítését teszi lehetővé? − Szükség lesz-e külső munkaerőre? A lényeget a következő kérdések alkotják: Egyik oldalon: − − − −

Mit akarok eladni? Kinek akarom eladni? Hogyan akarom eladni? Mekkora hasznot tudok elérni?

Másik oldalon: − Ki akar tőlem vásárolni? − Mennyit hajlandó fizetni érte? − milyen körülmények között hajlandó vásárolni tőlem? Rövid, szakszerű feladatsor a kisvállalkozás beindításakor: − Felmérem a leendő versenytársaimat és, hogy gondolt-e már valaki az ötletemre. − Beszélgetek, ötleteket gyűjtök, javaslatokat szerzek leendő ügyfelektől, munkatársaktól. − Körvonalazódnak a piacon azok a területek, amelyek nincsenek ellátva. − Vannak-e abban a tevékenységi ágban külföldi termékek, szolgáltatások melyek tönkre tehetik vállalkozásomat. − A reklámra gondolni kell, mert tudatni kell a fogyasztókkal, hogy mivel foglalkozom és milyen előnyöket tudok nyújtani nekik. Vannak olyan tevékenységi formák, ahol a reklám nagyon sokba kerül, de reklám nélkül nem lehet piacon maradni. − Az értékesítés is része a marketingnek. A legjobb reklám magam vagyok. Becsületesen, udvariasan, szeretettel kell közeledni a fogyasztókhoz, ügyfelekhez. El fog terjedni, hogy jók vagyunk! 11.2. SWOT ANALÍZIS LEHETŐSÉGEI A MARKETINGTERVBEN Egy vállalkozás üzleti célja a nyereségesség, ezt több tényező alakítja: Vállalkozás jelenlegi állapotának felmérése (alakuló vagy terjeszkedik, megrendelés mennyisége, munka elfogadottsága). Mit képes gyártani a cég, milyen a minőség, milyen mennyiségnél stabil a minőség? A gazdasági környezetet kell meg vizsgálni! SWOT analízis. Megnézzük mik az erős és gyenge pontjai a vállalkozásnak, milyen lehetőségek és milyen veszélyek leselkednek rá. 11.3. A REKLÁM Eszköz a kezünkben, hogy a megszokottól eltérő árukat, tevékenységeket ismertessünk meg a piaccal. Hatásmechanizmusa a következő: - 122 -

A vállalkozások marketing feladatai

− Figyelem felkeltés. Az emberek elkezdenek találgatni érdeklődni termékünk után. − Megismertetés. Várakozás után megjelenik a reklámozott tárgy. Az emberek véleményt kezdenek alkotni, de még nem döntenek. − Tudatos rögzítés. Megismertetjük a terméket lehetőleg minél több formában. Azt sulykoljuk a fogyasztókba, hogy talán neki is kell a termék. − Meggyőzés. Meggyőzzük a vásárlót, hogy ez a termék kell neki. − Vásárlásra serkentés. Itt már szinte parancsolnak a reklámok vagy minősítenek nem-vásárlás esetén. A fenti felsorolást igen nagy cégek alkalmazzák csak ilyen teljességben. Kisvállalkozások számára fontos, de mindig a drága reklám a jó reklám. Ha reklámozunk arra mindig ügyeljünk, hogy létező előnyöket kínáljunk és reális, megfogható tulajdonságokat állítsunk. A reklámok esetében célszerű sokszor szakemberhez fordulni! ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − Mi a marketing? − Hogyan alkalmazható a SWOT analízis a marketing-tervezés során? − Mi a reklám?

- 123 -

12. VÁLLALKOZÁSVEZETÉS A „Vállalkozásvezetés” című fejezetben a vállalkozás humán oldalával foglalkozunk. Sorra vesszük, hogy egy vállalkozónak milyen személyes készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy alkalmas legyen egy vállalkozás vezetéséhez, működtetéséhez. A vállalkozás beindításának lépéseit sorra vesszük az ölet felmerülésétől a működtetésig. Beszélünk az irányításról, a szervezet felépítéséről, a vezetésről, a kiválasztásról, a csapatépítésről, a munkatársak ösztönzéséről, a tanácsadásról, az ellenőrzésről. A vállalkozás sikerének egyik kulcspontja a jó kommunikációs, tárgyalási készség, a vállalkozói morál betartása. A megjelenés, öltözködés mellett ezekről is esik néhány szó. A fejezet tartalma: 12.1. Vállalkozói készség, személyes alkalmasság 12.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek 12.1.2. A vállalkozóvá válás 12.1.3. Vállalkozás irányítása 12.1.4. A vállalkozás, mint szervezet 12.1.5. Vezetés 12.1.6. Emberek kiválasztása 12.1.7. Csapatépítés 12.1.8. Ösztönzés 12.1.9. Tanácsadás - Nevelés 12.1.10. Ellenőrzés 12.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika 12.1.12. Vállalkozói morál 12.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság A témakör feldolgozásához szükséges idő: 2 óra. 12.1. VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉG, SZEMÉLYES ALKALMASSÁG Vannak adottságok, amelyekkel rendelkezni kell egy vállalkozás beindításához: − háttér: család, barátok, ismerősök, üzleti partnerek támogatása, egyetértése − anyagi források: pénzügyi tartalékok, vagyontárgyak, banki forrás, egyéb befektetés, baráti és családi kölcsönök − egészségi állapot, családi és saját − szakmai háttér: tapasztalat, képzettség, gyakorlat, tanulási szándék (ezen készségek megléte ill. igény azok megszerzésére)

- 125 -


12.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek A Vállalkozáshoz szükséges készségek a következők: − alkalmasság gyors, megalapozott döntésekre, − probléma érzékenység (változásokra fel kell figyelni, hogy az okozott probléma elkerülhető legyen), − gyors határozott cselekvés, − áttekintő, kapcsolatteremtő képesség, − konfliktus, probléma kezelő képesség, − meggyőzőség partnerekkel, beosztottakkal szemben, − önfejlesztés iránti igény, − idő és energia beosztó képesség, − kreativitás, − bizonytalanság tűrése, − etikai értékelés készsége, − optimizmus, pozitív szemlélet. 12.1.2. A vállalkozóvá válás A vállalkozóvá válás folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll: 1. Lehetőség felismerése, értékelése Lehetőség felismerés: − − − −

legtöbb lehetőség úgy adódik, hogy a vállalkozó figyeli a környezetét, üzleti lehetőség lehet egy meglévő vállalkozáson belül is, barátok, ismerősök ötleteire, panaszaira, technológia fejlődése, versenyszféra kialakulása miatt.

Értékelés: − értékelni kell, hogy az adott lehetőség megfelelő bevételt hoz-e, − piac nagyságának, lehetőség időtartalmának értékelése, − a lehetőség hasznát minden lehetséges későbbi esemény bekövetkezése esetén is mérlegelni kell, − lehetőségnek összhangban kell lennie a vállalkozó személyes tapasztalataival, céljaival, − a későbbi sikerért nagyon sok mindent fel kell tudni áldozni. Üzleti terv kialakítása, alapítási eljárások, szükséges források meghatározása − üzleti tervet kell készíteni, − tisztában kell lenni a következőkkel: piaci szegmens mérete és jellemzői, termelés és kereskedelem szükségletei, pénzügyi terv, szervezeti terv, pénzügyi, feltételek − a szükséges forrásokat időben kell megszerezni − ismerni kell a vállalkozás külső környezetét (jogi szabályozás, hatósági engedélyek stb.) - 126 -

Vállalkozásvezetés

12.1.3. Vállalkozás irányítása − − − − −

speciális vezetői stílus kell az üzleti terv megvalósításához, el kell tudni fogadtatni magunkat a környezetünkben, az üzleti életben, termékünkre, szolgáltatásunkra fenn kell tartani az érdeklődést, ismerni kell a szerződési kötelezettség elemeit, számviteli, adózási alapfogalmak nélkül jó könyvelővel is kockázatos egy vállalkozás, − betegségre, balesetre fel kell készülni, − tudnunk kell, hogy a hasznot mibe fektetjük, − kudarcra is fel kell készülni.

12.1.4. A vállalkozás, mint szervezet A vállalkozó tevékenysége irányítás és vezetés. A vállalkozás emberi feltételeiről való gondoskodás, a humán menedzsment különösen akkor fontos, ha több ember munkáját kell megszervezni, ellenőrizni. 12.1.5. Vezetés A vezetőnek tervezni, szervezni és vezetni kell. A tervezés eredményeként születnek meg a célok és az ahhoz vezető utak. Számba kell venni a célok elérésének feltételeit, az a szükséges emberi erőforrást, és a megfelelő képességű embereket. A tervezés első szakasza a célok meghatározására irányul, a második szakasz a kitűzött célok ismeretében a tényleges adottságok és a kívánatos feltételek köti különbségeket elemzi, a harmadik szakasza a segítő és hátráltató tényezők felsorolása, a negyedik szakasz a konkrét tevékenységek megtervezése. Érdemes tanácsadókat is bevonni! A vezetőnek tehát gondoskodnia kell egy megfelelő szervezet kialakításáról. Az erőforrásokat és a célt kell összehangolni. A cél, hogy legésszerűbben, leghatékonyabban és a költségek legracionálisabb felhasználásával alakuljon ki a szervezet. Csak gondos menedzseléssel lehet a szervezetet időben átalakítani, az érdekeltségi viszonyokat új struktúrához alakítani. A vezetés a közvetlen részvételt jelenti a folyamatokban. A személyes vezetés a munkatársak, alkalmazottak irányítását, a vezető és a vezetettek folyamatos kapcsolatát, a beosztottak motiválását szolgálja. Ezért egy vezetőnek folyamatos kommunikációra, jól megválasztott vezetési stílusra és az érdekeltség állandó fenntartására kell törekednie. 12.1.6. Emberek kiválasztása Az emberi erőforrások színvonala határozza meg a szervezeti tevékenység színvonalát. Jó munkaerővel ellensúlyozni lehet a többi erőforrás hiányosságait is. Állandóan figyelni kell a beosztottak szakmai ismeretét, személyiségbeli fogyatékosságát, munkateljesítményét (a középvezetők vezetési stílusát). Ezek kiküszöbölése megoldható, ha a vezető gondosan választja ki munkatársait, továbbképzi őket és állandóan minősíti munkájukat. (Munkatárs kiválasztásnál fontos szempontok: szaktudás, sze- 127 -


mélyiség, teljesítmény.) Munkatárs kiválasztásnál előre érdemes kidolgozni a belépő munkaköri leírását. 12.1.7. Csapatépítés A jó kollektíva kialakítása a vezető és a munkatársak kölcsönös érdeke. Akadályozó tényezők lehetnek olyan egyének akik: céljai eltérőek, akik személyisége kirívó, akik hangadók. Kollektíva kialakításának lépései: − a beosztottak véleményének megismerése − kollektíva jellegzetességeinek kialakítása (egyén viszonya egymáshoz, szervezethez) − egyeztetni az eddigiek során kialakult elképzeléseket a hangadókkal − szükséges szervezeti intézkedések kidolgozása − kollektíva létrehozása (korrekciók) 12.1.8. Ösztönzés Az emberek cselekvése elsősorban a saját céljaik elérésére irányul és a vezetőknek arra kell ösztönözniük az egyént, hogy cselekedeteikben a szervezeti célokat szolgálják. Vezető pozitív és negatív ösztönzéssel, konfliktuskezeléssel, tanácsadással, továbbképzéssel és más technikai eszközökkel befolyásolja beosztottjait. A beosztottak három alapvető szükségletet elégítenek ki munkahelyükön: a tevékenység fiziológiai szükséglete, anyagi javak, társadalmi, közösségi kapcsolatok. A vezető az ösztönző rendszer kialakításakor három célt vesz figyelembe: egyének céljai (kereset, légkör, továbbjutás), szervezeti célok (teljesítmény, minőség), társadalmi célok (törvény, demokrácia). A vezetőnek decentralizálnia kell az ösztönzést, de mégis egységes szemléletben kell kezelni a beosztottakat. 12.1.9. Tanácsadás - Nevelés Minden vezető tanácsadó - nevelő, neveli beosztottjait példamutatásával, magatartásával, döntéseivel, állásfoglalásával. És minden vezetőnek meg kell oldania a beosztottak problémáit is. A tanító nevelő folyamat meghatározott lépésekből áll: − Bátorítás, célra irányítás. (Tudják, hogy miért van szükség a munkájukra.) − Teljesítmény figyelemmel kísérése, elismerése. (A jót meg kell dicsérni!) − Probléma felderítése. (Meg kell tudni, hogy ez személyi jellegű, szakértelem hiánya vagy érdeklődés hiánya.) − Tanácsadás. (A probléma megvitatása a beosztottal) Személyes probléma esetén (pl. válás): − csak javaslatot, tanácsot adhat a vezető, − szakemberhez küldheti beosztottját. Munkaprobléma esetén: - 128 -

Vállalkozásvezetés

− − − −

őszinte, nyílt, segítőkész kell legyen a vezető, jó, ha ő vezeti rá a beosztottat a probléma megoldására, legjobb, ha őszinte vitában együtt jutnak el a megoldásig, Probléma megszűntetése. (Ha ez nem következik be át kell helyezni a beosztottat másik munkakörbe vagy el kell bocsátani). − El kell ismerni az eredményét a tanácsadás - nevelésnek anyagi vagy erkölcsi jutalom vagy dicséret képen. A beosztott érezze, hogy a jövőben is fordulhat probléma esetén a vezetőjéhez. 12.1.10. Ellenőrzés Célja elsősorban a kitűzött eredmények és a célok közti összhang ellenőrzése, nem a beosztottak gyengeségeinek felfedése. Ha van eltérés, fel kel fedni az okokat és be kell avatkozni. Természetesen az ellenőrzés velejárója lehet az elmarasztalás és jutalmazás. A legfontosabb tehát az, hogy az ellenőrzés adjon visszacsatolást a teljes folyamatról (tervezésről, szervezésről, vezetésről). 12.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika Sikeres tárgyalás hoz szükség van: − alapos felkészülésre (ne csak azt tudjam, hogy én mit akarok, hanem azt is, hogy a partner kicsoda és mik a céljai) − szaktudásra - ami elsajátítható − megérzésre - ösztönösen kell rendelkezni vele. Tárgyalások időbeli tagozódása, szakaszai: − Felderítés. Ez jelenti az álláspontok kifejtését témáról, érdekekről, rangsorokról, együttműködési viszonyról. Legyünk tárgyszerűek, rövidek, barátságosak! Figyeljünk, pontosítsunk, összegezzünk! − Ajánlattétel és alku. Legkritikusabb szakasz, itt dől el a tárgyalás sikere. Lépésről-lépésre kell csökkenteni az álláspontok közti különbséget. − Megállapodás és rögzítése. Pontosítsuk amiben megegyezünk! Tárgyaláson a következő törekvéseknek kell érvényesülni. − konstruktív légkör kialakítás és fenntartás (jellemzői: Szívélyesség, tárgyszerűség, lendületesség, együttműködési szándék) − érdemi eredmény elérés − hatalmi egyensúly kialakítás és fenntartás

- 129 -


12.1.12. Vállalkozói morál A vállalkozói erkölcs a társadalom törvényein és hagyományozott íratlan szabályain alapszik (pl. vallás). Ezért a vállalkozónak mindig figyelembe kell venni a terület, közösség, írott és íratlan szabályait. A szakszerű szerződés kötés elemi érdeke a vállalkozónak. A vállalkozói morál alappillére szerződéseken, jogi lehetőségek tisztességes kihasználásán alapszik. Egyetlen esetben lehet jogkövetkezmény a szerződésben vállalt kötelezettségek alól felmentést kapni, ha ez a vis major esete, azaz olyan külső és elháríthatatlan erő akadálya, amiről a vállalkozó nem tehet. A vállalkozót az adott szó becsülete is kell, hogy jellemezze. A közvélemény, de különösen az üzleti partnerek bizalma vagy bizalmatlansága azokon a tapasztalatokon alakul ki, amelyeket a vállalkozó példáz tevékenységével. Úgy kell viselkedni, hogy a vevők, a partnerek mindig visszatérjenek. A vállalkozói morálhoz hozzátartozik a versenyszabályok betartása. A szándékos hitelrontás, a reklámetika megsértése, a monopol helyzetre törekvés, és az azzal való visszaélés súlyosan árt a piacnak és ilyen módon az egész társadalomra káros hatású. 12.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság A vállalkozó megjelenése legyen megnyerő, bizalmat és tekintélyt sugárzó. Új partnerekkel való megismerkedésnél gondoljon arra, hogy az első benyomások lesznek a legmaradandóbbak. Az Ön termékéhez Ön szolgáltatásához az elegáns, megnyerő öltözködés illik. Bár a személyiség és az alkalom együttesen határozza meg az öltözködési előírásokat, de alapszabály, hogy az üzleti tárgyalás során tisztelje meg partnereit elegáns viselettel. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − − − −

- 130 -

Mik a vállalkozáshoz szükséges készségek? Mi a vállalkozóvá válás folyamata? Mik a vezető fő feladatai? Mit jelent a vezetői ösztönzés? Mit jelent a vezetői ellenőrzés? A tárgyaláson milyen törekvéseknek kell érvényesülni?

13. ÜZLETI ETIKA ALAPJAI A gazdasági versenynek is vannak szabályai, a tisztességes piaci gyakorlattal ellenkező magatartási formák tilosak a szervezeti formákban, a törvény gondoskodik a fogyasztók érdekeinek védelméről. Mindezt vázlatosan mutatjuk be ebben a fejezetben.

A témakör feldolgozásához szükséges idő: 20 perc. Alapkérdések A gazdasági verseny szabadsága és tisztasága alapvető előfeltétele a gazdasági hatékonyságot érvényre juttató piaci versenynek. A gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának védelme érdekében a tisztességes piaci gyakorlattal ellenkező magatartási formák tilosak a szervezeti formákban. Ennek megfelelően a gazdasági versenynyel összekapcsolódó közérdeket, a versenytársak érdekeit, és a tisztességes piaci magatartással kapcsolatban a fogyasztók érdekeit törvény védi. A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén működő vállalkozók gazdasági tevékenységére is kiterjed. A vállalkozók kötelesek tiszteletben tartani a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát. Tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatni és abban részt venni tilos - különösen olyan módon, amely megzavarja, vagy veszélyezteti a versenytársak és fogyasztók jogos érdekeit, vagy a tisztességes üzleti gyakorlat követelményeivel ellentétes. A tisztességtelen verseny tilalma Tilos: − rontani vagy veszélyeztetni egy versenytárs hírnevét vagy hitelét hamis vádak koholása, ill. terjesztése, vagy valamely valós adat meghamisítása, vagy egyéb magatartás révén, − tisztességtelen módon üzleti titokra szert tenni ill. azt felhasználni, vagy mások előtt felfedni, vagy engedély nélkül nyilvánosságra hozni − olyan tisztességtelen kérést intézni másokhoz, amelynek kifejezett célja valamely harmadik személlyel fennálló üzleti kapcsolat megrontása, vagy egy ilyen kapcsolat kialakításának megakadályozása − a versenytárs beleegyezése nélkül olyan jellemző megjelenítésben, csomagolásban vagy jelöléssel - az eredet megjelölését is beleértve - ill. elnevezéssel árukat vagy szolgáltatásokat előállítani vagy forgalmazni, ill. olyan nevet, jelölést vagy címkét használni, amelyről a versenytársat vagy jellemző áruit általában felismerik.

- 131 -


A fogyasztók félrevezetésének tilalma Tilos az áru eladhatóságának növelése érdekében félrevezetni a fogyasztókat. Hangsúlyozottan a fogyasztók félrevezetésének minősül: a) valamely áru alapvető vonásait - tehát különösen annak összetételét, alkalmazását, egészségre és a környezetre gyakorolt hatását, valamint kezelését, eredetét és származási helyét, beszerzési módját vagy forrását - illetően hamis adat kinyilvánítása vagy valós tény félrevezetésre alkalmas módon való beállítása, ill. arról félrevezetésre alkalmas egyéb információ, vagy hiányos információ terjesztése, b) félrevezetésre alkalmas áru-összehasonlítás alkalmazása és nyilvánosságra hozatala reklám, vagy az információ bármely más formájában, c) annak eltitkolása, hogy az áru nem felel meg valamilyen jogi szabványnak, állami normának vagy áruval szemben támasztott szokásos követelménynek, vagy hogy a használata a szokásostól és átlagostól jelentős mértékben eltérő körülmények/feltételek alkalmazását követeli meg, d) az áru - használhatóságára, vagy más alapvető tulajdonságára, eredetére, származási helyére, beszerzésének módjára vagy forrására vonatkozóan félrevezetésre alkalmas címkékkel való ellátása e) a fogyasztók részére nem árusított, kis mennyiségű vagy silány választékú áru reklámozása, kivéve - amennyiben új áru bevezetése vagy nehezen eladható áru raktáron levő készleteinek értékesítése céljából reklámozzák - ha a körülményekről tájékoztatják a fogyasztókat. A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó bármilyen megállapodás tilalma Tilos olyan összehangolt magatartást tanúsítani, vagy versenytársak között olyan megállapodást létrehozni, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodás a Magyar Köztársaság területén jött-e létre, vagy sem. Ez a tilalom különösen érvényes az árak rögzítésére, a piac felosztására vagy a fogyasztók bizonyos körének valamely áru beszerzéséből vagy értékesítéséből való kizárására, a beszerzési forrásokra vagy az értékesítési célú piaci hozzáférésre vonatkozó választás lehetőségeinek korlátozására, valamint valamely piaci résztvevő hátrányos helyzetbe hozására. Tilos újraeladási árakat szerződésben rögzíteni, ha az a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti. A gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma Tilos a gazdasági előnnyel visszaélni, tehát különösen: a) szerződéses viszonyban - a szerződés általános fogalma alkalmazásának esetét is beleértve - indokolatlan, egyoldalú előnyöket kikötni vagy a másik felet hátrányos feltételek elfogadására kényszeríteni, vagy b) ésszerű indok nélkül szerződés megkötését megtagadni, vagy

- 132 -

Üzleti etika alapjai

c) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előnyhöz jutás céljából befolyásolni, különösen pedig a másik felet rávenni arra, hogy a szerződésből fakadó jogos követeléseinek érvényesítését hagyja figyelmen kívül, vagy d) a piaci lehetőségekhez vagy műszaki berendezésekhez .való hozzáférést akadályozni, vagy e) ésszerű indok nélkül a versenytárs / konkurens számára kedvezőtlen piaci helyzetet kialakítani, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előnyhöz jutás céljából befolyásolni. Szavatosság és jótállás Egy szerződés alapján, amelynek értelmében a szerződő felek kölcsönösen szolgálatokkal tartoznak egymásnak, hibás teljesítés következik be a kötelezett részéről akkor, ha a leszállított dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvény vagy a szerződés által előírt jellemzőknek. . Ezt „hibás teljesítésnek” nevezik. A kötelezettnek felelnie kell azért, ha a teljesítéskor a törvény vagy a szerződés által előírt jellemzők nem ugyanazok, mint a leszállított dolog tulajdonságai. Ez a felelősség a kötelezett azon kötelezettsége, aminek a neve „szavatosság”. Amennyiben a kötelezettség kedvezményezettjének tudomása volt valamilyen hibáról - a szerződés megkötésekor, akkor a kötelezett mentesül ezen kötelezettsége alól. A jogszabályok rendelkeznek a jótállás vállalásáról, és meghatározzák annak kötelező minimális mértékét. A felek szerződésben is vállalhatnak szavatossági/jótállási kötelezettséget. A jótállás alapján a kötelezett szigorúbb kötelezettséget vállal a szerződés szerinti teljesítésre, azt, hogy a termék szállításkor hibátlan, és nem is fog meghibásodni a jótállás ideje alatt. Az a személy, akit jótállás/szavatosság kötelez egy szerződés hibátlan teljesítésére, a kötelezettség alól a szerződés időtartama alatt csak akkor kaphat felmentést, ha bebizonyítja, hogy a hiba rendeltetésellenes használat miatt következett be. Kötelező jótállás esetén a jótállási időszak során keletkező hallgatólagos jótálláson alapuló jogok a jótállásra vonatkozó jogszabályok szerint kerülnek elbírálásra. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK − − − −

Mi az üzleti etika alapja? Mit jelent a tisztességtelen verseny tilalma? Mit jelent a fogyasztók félrevezetésének tilalma? Mit jelent a gazdasági verseny korlátozására vonatkozó bármilyen megállapodás tilalma? − Mit jelent a gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma? − Mit jelent a Szavatosság és jótállás?

- 133 -

14. A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK

KIBOCSÁTÁS-HOZAM Kibocsátás (output) az előállított termékek és teljesített szolgáltatások mennyisége természetes mértékegységben mérve. Főtermék az a termék, melynek előállítására a termelőtevékenység irányul. Melléktermék a termelőtevékenység során a főtermék mellett keletkező nagy tömegű, a főtermék értékénél kisebb értékű termék (pl. szalmafélék, istállótrágya, hullott gyümölcs stb.). Ikertermék a főtermék mellett keletkező termék (pl. tej - borjú, rozs - anyarozs). Az ikertermék gazdasági értéke is jelentős lehet, esetleg a főtermék mellett termelési célként is szerepelhet (tej - borjú, gyapjú - bárány stb.). Hozam A termelés eredményeként létrejött termékmennyiség természetes mértékegységben kifejezve. Fajlagos hozam (termésátlag) valamilyen alapra (ha, tő, tőke, munkaóra, műszak stb.) vetített hozam. A hozamok forrása alaptevékenység; vagy alaptevékenységen kívüli tevékenység lehet. A hozam (termék) előállítása érdekében felhasznált tőke, anyag, eszköz és munka természetes mértékegységben kifejezve. Költség A ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Kiadás A ténylegesen (nemcsak a termelés érdekében) kifizetett összeg (pl. kirótt büntetések összege). Termelési költség A termelési folyamatban keletkező javak (termesztett növények, tenyésztett állatok és elvégzett szolgáltatások) előállítására felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. Műveleti költség A technológia egy műveletének vagy műveletcsoportjának közvetlen költsége (pl. a betakarítás költsége). Költségelem A termelés költségeinek költségelemek szerinti csoportosítása. A csoportosítás módját a pénzügyiszámviteli előírások határozzák meg.

- 135 -

Vállalkozás-menedzsment Főbb költség nemek: − − − − − −

anyagköltség, munkabér, munkabérek közterhei, értékcsökkenési leírás, segédüzemi költségek, egyéb költségek.

Költséghely Általában területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység, amelyhez a termelő tevékenység meghatározott köre tartozik. A költségek felhasználási helye (pl. tábla, istálló stb.). Költségviselő Az a termék, teljesítmény, szolgáltatás, amely érdekében a költségek felmerültek. Közvetlen költség Az a költség, amelyről a ráfordítás időpontjában megállapítható, hogy melyik terméket milyen arányban terhel. A közvetlen költségek körét az önköltség-számítási szabályzatok tartalmazzák részletesen. Közvetett költség Az a költség, amelyről a ráfordítás pillanatában nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik terméket és milyen arányban terhel. A közvetett költségekkel elsősorban költséghelyeket terhelik, majd innen osztják fel különféle módszerekkel a termékre (termékekre). Főágazati általános költség A főágazat egészének érdekében felmerülő költség (pl. a főágazat irányításának költsége). Központi irányítás költsége A vállalkozás érdekében felmerülő költségek (pl. adminisztrációs költségek) Szűkített költség A közvetlen költség és a főágazati általános költség összege. Teljes költség A közvetlen költség, a főágazati általános költség és a központi irányítás költségének együttes összege. Módosított költség A teljes költség különféle ráfordításokkal (pl. biztosítás) módosított összege. Önköltség (fajlagos költség) A termékegységre vetített költség. Szűkített önköltség termékegységre vonatkoztatott közvetlen termelési költség. Állandó (időarányos, fix) költségek Azok a költségek, amelyek nagysága a vizsgált időszakban a termelés volumenétől nem függenek. Változó (proporcionális, volumenarányos,) költségek Azok a költségek, melyek a termelés volumenének változásával arányosan változnak (a változás lefutása lehet lineáris, degresszív, vagy progresszív).

- 136 -

A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak

Árbevétel A vizsgált időszak alatt a termelés során előállított termékek értékesítésének eredménye. A termékegységre vonatkoztatott árbevétel az egységár. Bruttó árbevétel A termék értékesítéséből vagy azon kívüli forrásból (pl. visszaigényelt ÁFA, biztosító térítése stb.) befolyó összeg. Nettó árbevétel Bruttó árbevétel - ÁFA (a mérlegben ezt kell szerepeltetni). Termelési érték A termelés során bizonyos időszak (többnyire egy év) alatt előállított termékek és szolgáltatások, valamint az egyéb hozam jellegű bevételek (állami támogatás, biztosító kártérítése, bérleti díjak stb.) pénzértéke. Bruttó (halmozott) termelési érték Az adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások pénzértéke, amely tartalmazza az újrafelhasználást is. Bruttó (halmozatlan) termelési érték A saját termelő-felhasználás értékével csökkentett termelési érték. A termelésből kikerült végtermék értéke (értékesítés + készletek értéke). Anyagmentes termelési érték Az összes termelő-felhasználással csökkentett termelési érték. Tartalmazza a munkabért, annak közterheit, az értékcsökkenési leírást és az eredményt. Nettó termelési érték A vállalkozás működése során egy adott időszak (általában egy év) alatt előállított új érték, vagyis az értékcsökkenési leírással csökkentett anyagmentes termelési érték. Alkotóelemei: − − −

munkabér, munkabér közterhei, eredmény.

Nettó jövedelem Az árbevétel és a termelési költség különbözete. Előjele szerint lehet nyereség (+) vagy veszteség (-) Bruttó jövedelem a nyereség és a munkabér együttes összege. Jövedelmezőség a gazdasági tevékenység eredményességét mutató viszonyszám. Leggyakrabban az egységnyi költségre vagy termelési értékre vetített nyereséget értik alatta. Fizetőképesség (likviditás) az a pénzügyi állapot, amelyben mód nyílik az esedékes követelések kiegyenlítésére. Hatékonyság egységnyi ráfordítás felhasználásával előállított termékmennyiség.

- 137 -


JÁRADÉKSZÁMÍTÁS Kamat a pénzintézetek (bankok) hitelnyújtáskor illetve magán- vagy jogi személyek pénzének hosszabbrövidebb idejű használatakor a tőke után szerződésben meghatározott jutalékot kérnek vagy adnak. Ezt az összeget kamatnak nevezzük. Kamatláb a kölcsöntőke kamata egy éves futamidőre számítva, a tőkéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve. Egyszerű kamat a kamat értékét nem számítjuk hozzá a tőkéhez, azaz a kamat nem kamatozik. Ezt a kamatfajtát az egy évnél rövidebb időtartamú lekötéseknél alkalmazzák. Kamatos kamat A hosszabb ideig (egy éven túl) lekötött pénz esetén a kamatot hozzászámítják a lekötött tőkéhez (tőkésítés), így a következő időszakban ez is kamatozik. Bruttó kamat Adózás előtti kamat, amelyből még nem fizettük ki a jövedelem után esedékes adót. Nettó kamat Az adófizetés után realizálható kamat. Nominál kamat a kapott kamat a névérték százalékában kifejezve. Reálkamat A nominál-kamat és az inflációs ráta különbsége. Effektív kamatláb a ténylégesen kifizetett kamatösszeg és a tőke aránya százalékos formában kifejezve. Járadék egyenlő időközökben egyenlő kifizetések sorozata, amely a tőkét növeli vagy csökkenti. Jelenérték az n év múlva esedékes tőke mai értéke k kamatláb mellett. A jelenértéket diszkontálással számítjuk ki. Jövőérték a tőke n év múlva elért értéke k kamatláb mellett. Pénzáram (Cash Flow - Cf) Számviteli szempontból egy beruházás élettartamát kivitelezési, megvalósítási időszakra (ültetvényberuházásnál nem-termő időszaknak nevezzük) és üzemeltetési időszakra (ültetvény-beruházásnál termő időszaknak nevezzük) osztjuk. Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások esetében ezt az éles elkülönítést nem alkalmazzuk. A cash flow számításánál a beruházási és termelési költségek között nem teszünk különbséget. Az adott év bevételeinek és kiadásainak különbségét a pénzáram egy elemének tekintjük (Cfn). Jelentős eltérés még, hogy a számvitelben megszokott elszámolási renddel szemben a pénzáram kiszámításánál csak a valódi pénzmozgásokat vesszük figyelembe. Így

- 138 -

A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak

például a költségek között nem kerül elszámolásra az amortizáció, mert az fiktív költség, csupán számlák közötti pénzmozgást jelent.

A FÖLDHASZNÁLAT ALAPFOGALMAI Termőföld a mezőgazdaság és ezen belül a kertészeti termelés alapvető termelőeszköze (munkaeszköz és egyúttal munkatárgy is). Sajátosságai: − − −

nem helyettesíthető, de korlátlanul nem is növelhető; megfelelő használat esetén állaga nem romlik, sőt javítható; értékelési módszerei átalakulóban vannak.

Művelési ág a föld használatának módját, irányát jelöli (pl. szántó, kert, stb.). Szántóegység a különböző művelési ágak összehasonlíthatóságát biztosító mutatószám. Az egyes művelési ágak területét a szántóhoz viszonyítja. Vetésszerkezet a szántó művelési ágon belül a növények vetési, ültetési sorrendje és aránya. Mezőgazdaságilag művelt terület mezőgazdasági termelésbe vont terület. Termőterület mezőgazdasági terület + erdő, nádas, halastó. Vetetlen terület mezőgazdasági művelés alatt álló, de adott időpontban nem hasznosított terület. Lehet ugar (művelt, pihentetett terület) vagy parlag (a művelésből kikapcsolt terület). Művelés alól kivont terület régebben mezőgazdaságilag művelt terület volt, de különböző okok (pl. beépítés, egyéb felhasználás, stb.) miatt már nem az. Aranykorona érték 1876-81 között kialakított talajértékelési mód. Az átlagosan elérhető kataszteri tiszta jövedelem (1 kh-ra vetített tiszta jövedelem), amelyet a talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a várható költségek és árak figyelembevételével állapítottak meg. 1 kh = 1.600 négyszögöl = 0,575 ha = 5.755 m2 1 négyszögöl = 3,597 m2 1 öl = 1,897 m

- 139 -


Források: 1. Barakonyi K. - Lorange, P.: Stratégia és Management Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993. p. 9., 44., 291. 2. Buzás Gy.: A gazdasági kockázat kezelése, biztosítás. In: Mezőgazdasági üzemtan I. Szerk: Buzás Gy. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 2000 3. Csáki Cs. - Mészáros S.: Operációkutatási módszerek a mezőgazdaságban Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981 4. Csath M.: Stratégiai tervezés és vezetés Vezetés és Szervezésfejlesztési és Tanulást Segítő Kft, Budapest, 1993 5. David R. A. - Sweeny D. J. - Williams T. A.: An Introduction to Management Science Quantitative Approaches to Decision Making West Publishing Company, USA, 1976 6. Dorogi I. - Rott N.: Korszerű beruházás előkészítési módszerek az élelmiszergazdaságban Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1981. 7. Kovács Á.: Mezőgazdasági vállalatok beruházási, befektetési döntéseit megalapozó számítógépes modell kialakítása Egyetemi doktori értekezés. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1990 8. Kovács Árpád Endre - Szalay Zsigmond Gábor - Arutyunjan Alex: A projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata Forráskoktél (Vállalkozásfinanszírozás) 1999/3. Július, 13-20. pp. 9. Kovács Árpád Endre: Hogyan döntsek a beruházásokról? A beruházások gazdasági előkészítése, megítélése. RAABE Kiadó, Gazdálkodók kézikönyve, 5.1. fejezet, 15 p. 1997. 10. Kovács Árpád Endre: Hogyan indítsunk és működtessünk önálló vállalkozást? Jegyzet kis- és középvállalkozók részére. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Budapest, 1997., 1-45 pp. 11. P. A. Samuelson: Közgazdaságtan Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988 12. Székely Cs.: Vállaltgazdaságtan III. Egyetemi jegyzet GATE, Gödöllő, 1996 13. Tóth J.: Mezőgazdasági Vállalatok automatizált tervezése Mezőgazdaság Kiadó, Budapest, 1981 14. Világbank Kézikönyv International Bank for Reconstruction’s and Development (IBRD), Magyar Kereskedelmi Kamara, Budapest, 1986.

- 140 -

VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT

Recommend Documents