Új Katedra. Prioritást élvező megszorítás. Beköszöntő. Pedagógusok lapja. A tartalomból november 1

ÚJ KATEDRA

Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7. Tel./fax: 412-0909 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Horváth Gábor Miklós, Novák Imre, Simonyi Gáspár, Szabó Anikó Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7. Tel.: 412-09-09 • Fax: 412-09-08 Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474 E-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962 www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online) Megjelenik 10 500 példányban

A tartalomból Múzeumpedagógiai Évnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Az ötkarikás játékok diákszemmel. . . . . . . . . . . .10 A katolikus egyház felszámolta kolozsvári iskoláját 12 A Taninform program elektronikus naplója . . . .16 Élet az osztályközösség peremén . . . . . . . . . . . . .19 Beszélgetés Dóka Péter ifjúságiregény-íróval . . . .24 Megjelent az első három Móra-füzet . . . . . . . . . .26 Oberfrank Pálnak volt kitől tanulnia . . . . . . . . .30

2008. november

Katedra2008 november.indd 1

Beköszöntő

Prioritást élvező megszorítás „Jelentős források a közoktatásnak az Új tudás programon keresztül (…) Ezek a források az elmúlt ötven év legnagyobb fejlesztéseit teszik lehetővé – összegezte a miniszterelnök. Hozzátette: a közoktatás az egyetlen olyan területe a költségvetésnek, amely arányaiban többet kap jövőre” – olvasható a miniszterelnök és az oktatatási miniszter tájékoztatójáról tudósító hír október 1-je óta az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. „Az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program továbbra is egyike a kormány legnagyobb prioritást élvező programjainak. A program kiemelt eleme továbbra is a tanári pálya presztízsének emelése, a tanári hivatás fokozottabb megbecsülése. (…) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi válság ellenére a program minden egyes eleme megvalósuljon.” Ez a hír pedig október 27-én került fel a tárca honlapjára, már a költségvetés új változatának benyújtása után, és alig néhány órával a megszorításokat összegző miniszterelnöki döntés nyilvánosságra kerülése előtt. Arról a döntésről van szó, amelynek részleteit – a költségvetés harmadik változata beterjesztésének hiányában – még nem ismerjük, az azonban a miniszterelnök bejelentése után már biztosnak látszik, hogy a közszférában dolgozók bérét befagyasztják, s 2009-ben megszűnik a 13. havi illetmény is. Mindez azt jelenti, hogy a pótlékok bevezetése elmarad, a bértábla számai nem változnak, s mindannyian elveszítjük egyhavi bérünket. Ezek után nehezen megválaszolható kérdés, hogy vajon akkor miben nyilvánul meg az, hogy az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program a kormány legnagyobb prioritást élvező programja, és mennyiben szolgálja a tanári hivatás fokozottabb megbecsülését az eddigi juttatások megvonása? A tárca ígérete, mely szerint mindent megtesz majd, hogy a program a válság ellenére megvalósuljon, indokolt és mégis illúziókeltés. Indokolt, mert azt látjuk, hogy számos országban ilyen helyzetben többek között az oktatás és a tudomány védelme kap elsődlegességet. És illúzió, mert sem érdekérvényesítő eszköz, sem valódi akarat nem áll az ígéret mögött. Az, hogy a világ gazdasága válságban van, hosszú ideje tudható volt. Hogy ez a válság Európát, s benne Magyarországot aligha hagyja érintetlenül, szintén sejthettük. A kormányzat – úgy tűnik – mégis abban a hitben ringatta magát és az országot, hogy a gondok a határnál megállnak majd. Nehezen érthető ez a csodaváró hangulat, hiszen mindenki számára köztudott volt a magyar gazdaság sebezhetősége, kiszolgáltatottsága. Nem lett volna jobb óvatosnak lenni? Nem lett volna jobb az ígérgetés helyett felkészülni a várható nehézségekre? Nem biztos, hogy olcsóbban megúsztuk volna, de legalább nem bujkálna bennünk megint a kisördög, hogy félre akartak vezetni minket. S természetesen tudjuk, hogy ezek a döntések nemcsak a pedagógusokról szólnak, hanem az óvodák, iskolák sorsáról is. A pedagógusok óraszámának emelése sem csak a pedagógusokat érintette, hiszen az intézkedés nyomán százszámra kellett iskolákat, óvodákat átszervezni, bezárni. A 13. havi illetmény visszavétele sem csak a pedagógusokat érinti majd, hiszen ez nyilvánvalóan a normatív támogatások csökkentésén keresztül valósul majd meg. A támogatás pedig most sem elegendő a kiszámítható működéshez. Az Állami Számvevőszéknek a 2009. évi költségvetés első változatához készített jelentése szerint „A normatív hozzájárulás reálértékének csökkenése a közoktatási intézmények működtetésében növelte a fennálló feszültségeket, mivel a dologi kiadásokat jelentősen megnövelő közüzemi díjak növekményének ellentételezésére az éves költségvetési törvények nem biztosítottak fedezetet”. A helyzet pedig azóta csak romlott.

1

08/10/30 15:40:13

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Kérdések és válaszok a természettudományos oktatásról Második rész

Forrás: http://oecd-pisa.hu/PISA2006Jelentes.pdf

Ha a PISA 2006 természettudományos eredményeinek struktúráját vizsgáljuk, Magyarország igen differenciált képet mutat. Mint korábban láttuk, hazánkban a fizika és a kémia a legnépszerűtlenebb középiskolai tantárgy, diákjaink mégis a fizikai világ rendszerei alteszten érték el a legjobb eredményt. Az 504+29=533 képességpont nemcsak a teljes teszten elért magyar eredményhez képest, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, hiszen Európán belül csak egy, valamennyi országot figyelembe véve mindöszsze három ország – Tajvan, Hongkong és Finnország – ért el jobb eredményt ennél. A természettudományi problémák felismerésében viszonylag

2


gyengén teljesítő országok a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismeretek tekintetében is gyengébb eredményt értek el. Nem nehéz észrevenni, hogy az országoknak ezt a csoportját az egykori szocialista országok alkotják, ahol presztízsokokból vagy más megfontolásból az elméleti és ismeretalapú oktatást részesítették előnyben és ez máig jelen van e tantárgyak iskolai oktatásában. Nem véletlen, hogy a magyar diákok nagyon rosszul szerepeltek (504–21=483 pont) a természettudományi problémák felismerésének területén, és az OECD-országok közül csak a görög, az olasz és a mexikói diákoknál bizonyultak jobbnak ebben a részkompetenciában.

2008. november

08/10/30 15:40:16

Súlypont

ÚJ KATEDRA

lalkozások arányát mutatja az OECD-országok átlagához viszonyítva. Ez Magyarországon 17% az átlagos 12%-kal szemben.

Egy másik nagyon érdekes jellemzője a magyar fiatalok természettudományos eredményeinek, hogy – mint ahogy a fenti táblázaton is láthatjuk – jelentősen jobban „tudják” a természettudományokat, mint amit a természettudományokról tudnak. Bár láthatóan nem ez a nemzetközi „trend”, én ezt mindenképpen pozitívan értékelem. Hatodik megállapításom a TIMSS- és a PISA-eredmények együttes értékelése alapján: A magyar tanulók a természettudományos – különösen a fizikai – ismeretek és azok közvetlen alkalmazása tekintetében is a világ élvonalába tartoznak. A „természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismeretek” kiugróan alacsony teljesítménye azt mutatja, hogy a magyar diákok kísérletekkel, mérésekkel kapcsolatos tudása és gyakorlati tapasztalata lényegesen elmarad a világ legtöbb országában megszerezhető hasonló tudás és tapasztalat mögött. Az alábbi grafikonon a természettudományos eredményességet ábrázolták a diákok 6-tól 15 éves koráig a tanításra fordított, vásárlóerő-arányos oktatási költségek függvényében. Leolvashatjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb ez a költség, mint a legtöbb országban, és azt is, hogy a ráfordítás alapján az elvárhatónál jobban teljesítenek diákjaink. Megjegyzendő azonban az is, hogy ez a ráfordítás a GDP viszonylatában azonban átlag feletti. Például a Cseh Köztársaság egy magasabb GDP-ből gyakorlatilag csak ugyanannyit költ az oktatás adott területére, mint Magyarország, és egy kicsit jobban is teljesít nálunk.

Hetedik megállapításom szerint a 15 éves magyar fiatalok az oktatásukra fordított költségek alapján az elvárhatónál számottevően jobban teljesítenek. A természettudományokat oktató magyarországi iskolákban tanító tanárok számára talán nehezen elfogadható az alábbi táblázat, mely az egyes tantárgyak tanítására fordított tanórai fog-

2008. november


Forrás: Education at a Glance. 2006.

Nyolcadik megállapításom: Magyarországon kellő számú, a nemzetközi átlagnál több tanóra áll rendelkezésre a természettudományos tárgyak oktatására. Ezért megalapozatlan, sőt veszélyes minden olyan követelés, mely az óraszám emelésével kívánja javítani a természettudományos oktatás helyzetét. Végezetül engedjék meg, hogy konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazzak meg a természettudományos oktatás helyzetének javítására. – A természettudományok oktatására rendelkezésre álló időkeret 25–30 százalékát kötelezően tanulókísérletre kellene fordítani. Ezeken az órákon még egy további tanárnak vagy laboránsnak kellene részt vennie. Az ezeken a foglalkozásokon kötelezően elvégzendő kísérletek jegyzékét az iskolában alkalmazott kerettanterv részeként konkrétan meg kellene határozni. Az ezekhez szükséges eszközök beszerzésére határidőt kell kitűzni, a kísérletek módszertanára továbbképzést kellene szervezni. Mindezt azért, hogy a tanulók a kísérletek érdekessége és az azok elvégzése során igényelt kreativitás, valamint a későbbi, a mindennapi életben felhasználható további információ kellően érdekes és megalapozott, a tanulást ösztönző lehessen. – Támogatom az egységes természettudományos tantárgy oktatása feltételeinek megteremtését az ilyen terület iránt kevéssé érdeklődő tanulók számára, de csak a következő pontban megfogalmazott feltétel után. – Kötelező érettségit tenni egy természettudományos tárgyból vagy az előző pontban említett integrált tantárgyból. – Felsőoktatási intézmények természettudományos szakjaira kötelező legyen az adott tárgyból tett emelt szintű érettségi. Természetesen ezek a javaslatok javítják a helyzetet, de alapvető áttörést nem feltétlenül hoznak majd. Amíg a magyar társadalom a tényleges mérnöki, természettudományos kutatás eredményességét oly kevéssé becsüli meg, mint azt a második és harmadik megállapítások előtt feltártuk, gyökeres javulásra nem számíthatunk. Ezzel azonban már nem az oktatáskutatóknak, hanem a társadalomszociológusoknak és a magyar gazdaság fejlesztésében meghatározó politikai szereplőknek kell foglalkozni. Környei László

3

08/10/30 15:40:16

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Oktatási költségvetés – A válság árnyékában A kormány a parlament elé terjesztette a 2009. év költségvetéséről szóló törvénytervezetet. Másodszor is, s még korántsem biztos, hogy nem lesznek további változatok. S természetesen számolni kell azzal a bizonytalansággal is, amit a kisebbségi kormányzás jelent a törvény elfogadása szempontjából. A közoktatási támogatások legjelentősebb tételét az alaphozzájárulás jelenti, az ennek számítási alapjául szolgáló összeg az elmúlt két évben nem változott (2 550 000 Ft), a költségvetési tervezet szerint ez a következő tanévben emelkedik majd. A növekedés az első változatban (amit később a kormány visszavont) 6,8%-os volt (a javasolt összeg 2 725 000 Ft volt), a második változat pedig ennél is több forrást biztosítana ezen a jogcímen. A jelenleg élő kormányjavaslat 2 780 000 Ft-ban határozza meg az alapjárulás öszszegét, ami 9%-kal magasabb, mint a jelenlegi tanévben. Ez a tavalyi és a jelenleg futó tanév szempontjából kedvező változás, hiszen legalább annyi eredménnyel jár majd, hogy a támogatás nominálisan nem csökken tovább. Ez azért alakul így, mert felmenő rendszerben folytatódik az új finanszírozási rendszer bevezetése, így újabb évfolyamokon lép be az alacsonyabb összegű fejkvóta. Így bár egyes évfolyamokon az ideihez képest 9%-kal nő a támogatás, más évfolyamokon csökken majd. Ez összességében, számszerűségét tekintve nagyjából változatlan összeget jelent majd, reálértékben azonban további csökkenést jelent. A finanszírozási átállás az óvodákban a 2009/2010-es nevelési évben befejeződik, az összehasonlításból (1. sz. táblázat) jól látszik, hogy az egy gyermekre jutó támogatás még jövőre is elmarad majd a 2006/2007-es nevelési évben biztosított hozzájárulástól egy átlagos óvoda esetében. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak azok az intézmények, ahol

napi 8 óránál többet töltenek el a gyerekek, ám a támogatás összegének nominális változása – valamennyi évfolyamot figyelembe véve – ebben az esetben is elmarad az infláció mértékétől, a működési költségek emelkedésétől. Az általános és középiskolákban csak a 2011/2012-es évre „ér fel” az új finanszírozás, ezért ott nemcsak a következő tanévben, de még azt követően is lesznek évfolyamok, ahol jelentősen csökken az egy tanulóra jutó alaptámogatás. Egy biztos, jövőre már csak a negyedik, a nyolcadik és a 12.–13. évfolyamon haladja meg nominálértéken az alaptámogatás a 2006/2007. tanév támogatási összegét. A kormányzati kommunikációban kiemelt helyet kapott a korai óvodáztatás ösztönzése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családok gyermekeire. Nos, a költségvetés tervezetei csalódást okoznak ezen a téren. Az óvodáztatási támogatásra szánt összeg mindössze 760 millió Ft, azaz a program ezen eleme alig 6-7 ezer gyermeket érhet majd el. Alacsonynak tűnik a bölcsődei és óvodai férőhelyek felújítására szánt 4,35 milliárd Ft is. Ebből érdemi óvodaiférőhely-bővítés aligha lesz, hiszen az elnyerhető összeg maximum mindössze 20 millió Ft lehet (ennél még akkor is jobban járhat egy fenntartó, ha buszra pályázik, ott ugyanis akár 30 millió Ft-ot is lehet nyerni), ráadásul az összeg a bölcsődei helyekkel közösen áll rendelkezésre, amely területen még kedvezőtlenebb a helyzet, mint az óvodák esetében. 2009-ben emelkednek a közalkalmazotti bértábla tételei, igaz az 1,2%-os növekedés aligha nevezhető nagyvonalúnak, így azok, akiket nem érintenek az új pótlékok, jövőre is kényte1. táblázat Az egy gyermekre jutó alaptámogatás alakulása lenek lesznek elkönyvelni bérük Normatív Normatív Normatív értékének csökkenését. támogatás támogatás támogatás Hosszú idő után érdemben 2006/2007 2008/2009*** 2009/2010 emelkedik a minőségi bérpótlék Óvoda I.* 1.–2. nevelési év 199 000 Ft 176 800 Ft, 192 700 Ft keretösszege, évi 1,1 milliárd Ft3. nevelési év 199 000 Ft 208 000 Ft ról 2,9 milliárd Ft-ra, ami várÓvoda II.** 1.–2. nevelési év 199 000 Ft 211 700 Ft 230 800 Ft 3.nevelési év 199 000 Ft 249 000 Ft hatóan leginkább az új pótlékok Általános iskola miatti feszültségek csökkentését 1.–2. évfolyam 204 000 Ft 145 700 Ft is könnyíti. Számos létező és egy 158 800 Ft 3. évfolyam 204 000 Ft 172 600 Ft intézmény működése szempont4. évfolyam 204 000 Ft 197 000 Ft 214 700 Ft jából fontos feladat ugyanis to5.–6. évfolyam 212 000 Ft 171 300 Ft – vábbra is elismerés nélkül marad 7.–8. évfolyam 212 000 Ft 224 900 Ft – ebben a csonka életpályaprog5.–7. évfolyam 212 000 Ft – 186 700 Ft ram-kezdeményben. 8. évfolyam 212 000 Ft – 245 100 Ft Az integrációs rendszerben Középfokú iskola részt vevő intézményekben dol9.–10. évfolyam 262 000 Ft 212 200 Ft – gozó pedagógusok kiegészítő jut11.–13. évfolyam 262 000 Ft 270 200 Ft – tatására 3,72 milliárd Ft-ot, a sa9.–11. évfolyam 262 000 Ft – 231 300 Ft 12.–13. évfolyam 262 000 Ft – 294 500 Ft játos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozók támogatására 950 * maximum napi 8 órás foglalkoztatás ** napi több mint 8 órás foglalkoztatás millió Ft-ot tervez a költségvetés. *** a 2009. évi költségvetés tervezetében szereplő kiegészítő támogatás nélkül

4


2008. november

08/10/30 15:40:17

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Jövőre nem lesz pályakezdő bérpótlék Bár a beterjesztett költségvetés első változatában még szerepelt a „pályakezdők” pótléka, bevezetése jelen állás szerint lekerült a napirendről. Mivel az eredetileg erre szánt forrás – 2009 szeptemberétől négy hónapra összesen 3,67 milliárd forint – a közoktatási költségvetés más pontjain megjelenik (például az osztályfőnökök elismerésére szánt keretösszeg emelkedésében), okkal feltételezhető, hogy ennek az elemnek az eltűnése az Új Tudás – Műveltség Programból nem a gazdasági válsággal van összefüggésben. Sokkal valószínűbb, hogy a várható feszültségeket s az ezzel kapcsolatos jogos kritikákat akarja elkerülni a kormányzat. A „pályakezdő” pótlék kapcsán általunk is használt idézőjel indokoltsága ugyanis nehezen kérdőjelezhető meg, a mellékelt összesítésből (2. sz. táblázat) jól látszik, hogy ebben a rendszerben még a húsz éve tanítók is számíthatnának egy kisebb összegű kiegészítő támogatásra.

2. táblázat Pedagógusok kiegészítő illetménye Főiskolai végzettségűek (F fizetési osztály) Javasolt havi Kiegészítő Fizetési Havi kiegészítő illetménnyel növelt fokozatok alapilletmény* (Ft) illetmény (Ft) illetmény (Ft) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

122 000 126 270 130 845 135 420 139 995 144 570 149 450 154 330 159 515 166 835 174 155 181 475 188 795 196 115

20 000 17 000 14 000 11 000 8 000 5 000 2 500 0 0 0 0 0 0 0

142 000 143 270 144 845 146 420 147 995 149 570 151 950 154 330 159 515 166 835 174 155 181 475 188 795 196 115

Egyetemi végzettségűek (H fizetési osztály) Havi Javasolt havi Kiegészítő alapilletmény* kiegészítő illetménnyel növelt (Ft) illetmény (Ft) illetmény (Ft) 129 500 32 000 161 500 135 975 27 000 162 975 142 450 22 000 164 450 148 925 17 000 165 925 155 400 12 000 167 400 163 170 7 000 170 170 172 880 3 000 175 880 182 595 0 182 595 193 310 0 192 310 202 020 0 202 020 210 440 0 210 440 218 855 0 218 855 227 270 0 227 270 235 690 0 235 690

* A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat 17. sz. melléklete szerint

A pótlék ilyen formában élesen megosztotta a szakmai szervezeteket. Sokan vélik úgy, hogy a javaslat nem segít igazán a pályakezdőkön, ők többet érnének órakedvezménnyel, szakmai támogatással, ugyanakkor kiszámíthatatlan nagyságú bérfeszültség lenne a következménye a nevelőtestületekben. Ez a megoldás ugyanis lényegében összetolja a bértábla első 6-7 fokozatát, s olyan kismértékű jövedelemeltérést hozna létre, amit okkal sérelmeznének a hosszabb ideje tanítók. Félő, hogy egy ilyen helyzetben az intézményvezetők sem a célnak megfelelően használnák fel a megemelt minőségi pótlék keretösszegét, hanem a kialakult feszültségeket igyekeznének csökkenteni azzal.

Az újratervezett javaslat egyik vesztesei az intézményvezetők, akiknek többletjuttatására ez eredeti változatban még 2,6 milliárd Ft szerepelt, ám az új változatban már egyetlen fillér sem. Nyertesei lehetnek ellenben a módosításnak az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógusok, akiknek kiegészítő támogatására jövőre kicsivel több mint 2,5 milliárd Ft-ot terveztek a teljes naptári évre, szemben az eredeti elképzeléssel, amelyben még csak 850 millió Ft szerepelt, s azt is csak szeptembertől biztosították volna számukra. Ebből következik az is, hogy a kiegészítő támogatás összege nem lesz nagyobb, ám azt már – legalábbis elvileg – januártól megkaphatják majd az érintettek. Az elvileg kitétel azért fontos, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy ezekből a forrásokból egy-egy tanító, tanár pénztárcájába mennyi jut majd, mivel a részletszabályok kidolgozására március 15-ig kapott haladékot a szaktárca. Ez inkább azt valószínűsíti, hogy szerencsés esetben is csak valamikor a 2008/2009-es nevelési év végén kaphatnak ilyen címeken pótlékot az érintettek. (célia)

2008. november


Lapzártakor – Vége a 13. havi bérnek? Cikkünk lezárását követően derült ki, hogy amit csak feltételeztünk, könnyen valóság lehet. A kormány a pénzügyi válság problémáinak kezelése érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a Valutaalappal. Ennek eredményeként az IMF akár 10-12 milliárd eurós hitelkeretet is biztosítana Magyarország számára, ám a mentőövért komoly árat kér. A feltételek között szerepel a kiadások jelentős csökkentése. Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a kormány a megtakarítások következményeinek döntő részét a közszférában dolgozókra hárítaná. Ennek részeként befagyasztanák a béreket és megszűnne a 13. havi illetmény. Utóbbi önmagában egyhavi illetmény elvonását jelentené a köztisztviselőktől és a közalkalmazottaktól – közöttük a pedagógusoktól is –, előbbi a minimális béremelés és a még be sem vezetett pótlékokból származó jövedelem elvesztését eredményezné. Mivel a bérjellegű kifizetések kurtítása egyúttal a bevételeket is csökkenti (nem folynak be a költségvetésbe a járulékok és adók), nem kizárt, hogy további, az oktatást érintő elvonásokra is javaslatot tesz majd a kormány.

5

08/10/30 15:40:17

Interjú

ÚJ KATEDRA

Indulat, harag, gyűlölet, agresszió az iskolában (is) Adrigán Erzsébet szerint tudomásul kellene venni végre, hogy senki sem tökéletes Sajnos világjelenségnek mondható, hogy egyre több felháborító, sőt tragikus eseményről értesülhetünk a legkülönbözőbb oktatási intézmények háza tájáról. Jeles szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ma már azoknak az embereknek a gyermekei is középiskolába járnak, akiket évtizedekkel ezelőtt még az utca nevelt, nincs tehát csodálkoznivaló rajta, hogy a társadalmi, szociális problémák jóval nagyobb számban jelennek meg az oktatási intézményekben, mint korábban. A média elképesztő technikai fejlődésének köszönhetően pedig lassan a világ legeldugottabb településén elcsattant pofonról is szinte mindenhol azonnal tudni lehet. Elkeseredett szülők és pedagógusok ellenben azt bizonygatják, hogy soha nem látott méreteket öltött az iskolákban tapasztalható agresszivitás hazánkban. – Statisztikai adatokat nem tudok – kezdi a beszélgetést Adrigán Erzsébet pszichológus, az EGO Klinika vezetője. – Sok helyről sokfélét hallhatunk. Mindenki tudja azt is, hogy úgy hetven éve még senki sem lepődött meg azon, hogy pálcával vagy vonalzóval verték a gyerekek körmét az iskolákban. Ma már a diákok nem is tudják, mi az, hogy körmös. Annak idején meg se fordult egyetlen szülő fejében sem, hogy kikérje magának a gyereke nevében ezt a fájdalmas büntetést, mert meggyőződése volt, hogy a tanár jogosan alkalmazta ezt a fenyítési módszert. Általában a diák sem említette otthon a dolgot, mert akkor azt is el kellett volna mondania, hogy bizony rossz fát tett a tűzre. A társadalom változásával a nevelési szellem is változott, a családok túlnyomó része sokkal liberálisabb módszerekre esküszik a gyereknevelésben. Hasonló elveket szem előtt tartó iskolába viszi gyerekét, sőt igyekszik figyelemmel kísérni a diáktársaival és a tanárokkal kialakult kapcsolatait is. Egészséges személyiségű felnőttek kisgyermekei az általános iskolák alsó tagozatában csodálattal nézik a tanító nénit, érdekesnek, fontosnak tartják a véleményét, végtelen örömöt jelent számukra a dicsérete, tisztelik, minden gondjukat megbeszélik vele, sőt ha még mosolygós is, odabújnak hozzá, és második anyjukként szeretik. – Felső tagozatban aztán alaposan megváltozik a helyzet: rengeteg szaktanár állítja, hogy az ő tantárgya a legfontosabb, az osztályfőnökkel szinte alig találkoznak, a megbeszélnivalókat százszor elfelejtik, mire mód nyílna rá elmondani… – A felső tagozatban megszűnik a korábban tapasztalt családias légkör, igaz, ebben szerepet játszik az is, hogy a gyerekek lassan, úgy hetedikes koruk tájékán elég erőteljesen és ellentmondást nem tűrően maguk is igyekeznek le-

6


válni a felnőttekről. A serdülőkorban az a kérdés foglalkoztatja őket leginkább, hogy: ki vagyok én? Nem vagyok az apám, anyám, tanárom, a szomszéd, de akkor ki vagyok én? Egyre fontosabbnak tartják egy-két hangadó kortársuk véleményét, mert az markánsan különbözik az általuk ismert felnőttekétől. Ilyenkor hatalmas konfliktusok keletkeznek a „különben rendes” diákok és tanárok, gyerekek és szülők között. Érthetetlen módon sok szülő és tanár nem érti, hogy mi történik a gyerekkel. Pedig a személyiségfejlődése kötelezően előírja számára, hogy kialakítsa a saját véleményét mindenről, próbálja megkülönböztetni magát mindenkitől. Teljesen természetes, hogy kritikus kezd lenni a felnőttekkel szemben. Nem a hasonlóságokat, hanem éppen a különbözőségeket hangsúlyozza. Teljesen más akar lenni, mint amilyen példákat maga előtt látott. Ezt a magatartást sokan összetévesztik az agresszióval, mert valóban elég határozottan elindul a maga útján. A harag, a kemény tiltás, az agreszszió nem hoz megoldást. A megértés, a megegyezésre való törekvés segít. Sajnos a félelem a rossztól indulatossá teszi a szülőket, tanárokat, ami csak olaj a tűzre. Az indulat elsodor mindent, alkalmatlanná teszi a helyzetet arra, hogy tisztázó, elemző beszélgetés induljon el, amely helyére tudja tenni a dolgokat. Az indulatos ember riasztó, mert azt is támadásnak veszi, ami nem az. Mindenen megsértődik, és mindent agressziónak minősít. Az agressziónak pedig van egy pozitív oldala is, az aktivitás, az önérvényesítés, az önmegmutatás. – Ez a fajta agresszió a serdülőkor velejárója? – Igen. Hozzá kell tenni azonban, hogy csak jó pszichés állapotú, érett személyiségű ember képes helyén kezelni az őt, illetve a tevékenységét ért kritikát. Egy tapasztalt pedagógus azt is érzékeli tanítványa megváltozott viselkedéséből, ha valami komoly baja van. Ilyenkor szükséges igazán, hogy az

2008. november

08/10/30 15:40:18

ÚJ KATEDRA

indulatait szabályozni tudja, a diák pökhendiségére, szemtelenségére ne támadással reagáljon, mert abból soha sem lesz konszenzus, és nem derül ki, mi okozza a problémát, amit ugye meg kellene oldani. Talán egy példával könnyebb lesz megérteni, hogy mire gondolok. Egy okos, jól tanuló tizenhárom éves gyerek anyukája halálos beteg lett, amiről nem tudtak sem az osztálytársai, sem a tanárai. Nem érdekelte a tanulás, állandóan azt hangoztatta, hogy nincs értelme az iskolának, sőt semmi értelme az egész életnek. Nagyképű, iskolakerülő lett. Éppen az édesanyja halálakor akartak neki fegyelmit adni, és a diáktársai sem álltak mellé. Édesapja bement az iskolába, és elmondta a tragédiát. Az igazgató megértette a helyzetet. Arra kérte a tantestületet és az osztálytársait, hogy legyenek kicsit toleránsabbak ezzel a társukkal. Azután szépen lassan megváltozott minden. A rémült gyerek visszatalált a közösségbe. Ilyen az ember működése, megértésre, toleranciára vágyunk. A szörnyű sorsú emberek gyakran agresszívabbak. A tehetetlenség óriási indulatokat válthat ki belőlük. – Beszélgetésünk során nem győzi hangsúlyozni az egészséges, érett személyiséget, a jó pszichés állapotot. Ilyen nagy a baj ezen a téren? – Az emberek közötti feszültségeket közösen kellene megbeszélni otthon, iskolában, munkahelyen, mert különben elfajulnak a dolgok. Megint egy példa: nemrég egy gimnáziumi osztály kirándulásán gyújtogatás történt. Mindenkiből rémületet váltott ki, s amíg nem sikerült megbeszélni, nem történt megnyugvás, mindenki úgy érezte, hogy valami rettenetes, helyrehozhatatlan dolog történt a közösségben. A beszélgetések során kiderült, hogy destrukcióról volt szó, amelynek a lényege, hogy pusztítsunk, tűnjön el, szűnjön meg minden. Az őszinte, feltáró beszélgetés – hiszen mindenki szerette volna tudni, hogy mi volt a gyújtogatás kiváltó oka – végül megnyugtatta a felkavarodott érzelmeket. Az a tantestület, amelynek tíz százaléka életveszélyes betegségben szenved – sajnos ilyenre is tudok példát mondani – vajon mennyire reakcióképes, megértő? Mennyire képes figyelni apró mozzanatokra ésszel, érzelemmel? A pedagógusok fokozott érzelmi igénybevétele, és mindenkié, aki közvetlenül emberekkel foglalkozik, gyakran kiégést, érdektelenséget okozhat, s ha ez még egzisztenciális nehézségekkel is társul, súlyos krízisről beszélhetünk. Nem véletlen, hogy több országban hétévenként egy év alkotói szabadságot kapnak a pedagógusok, amelyet pihenéssel, utazással, feltöltődéssel kötelesek eltölteni. Magyarországon nagy áldozat pedagógusnak lenni. Mert az sem mindegy, hogy nap mint nap milyen állapotú emberekkel találkoznak. Hány olyan embert ismerünk a környezetünkben, akik szinte nem is képesek szóban kifejezni véleményüket, kifogásaikat? Velük vajon milyen módon lehet megbeszélni a dolgokat, ha még azt sem értjük pontosan, hogy mit szeretnének? Bizonyos szülők a saját kudarcukként élik meg, ha a gyerekükkel szemben valamilyen kifogás merül fel, személyes sértésnek veszik a tanárok észrevételeit, tulajdonképpen nem akarják rábízni a gyereküket a pedagógusokra, nem is akarják megérteni a tanár mondanivalóját.

2008. november


Interjú – Miért? – Szorongás, félelem is okozhatja ezt a fajta agresszivitást: sok szülő megijed, ha baj van a gyerekével. Mi lesz vele az életben, ha már az iskolában sem tud megfelelően teljesíteni? Nem lesz állása, a hajléktalanok között fog vegetálni stb. Egyszerűbbnek tűnik ilyenkor a szülő számára a pedagógust hibáztatni, mint foglalkozni a gyerekkel, megtapasztalni, hogy mi várható el tőle, és kicsit önkritikusan megvizsgálni, vajon annyira jó szülő-e valóban, mint amilyennek tartja magát? Nem biztos, hogy a tanár hibája, ha egy diákot nem érdekel a tantárgya. Tanárnak, szülőnek, gyereknek tisztában kell lennie azzal, hogy nem vagyunk tökéletesek, csak egymás jobb megismerésével és megértésével tudjuk a problémákat megoldani. – Agresszivitás általában agresszivitást szül. Milyen módon tudjuk elkerülni? – Receptek sajnos nincsenek. Amióta ember él a földön, nagy nehézséget okoz az indulatok szabályozása. Félünk az agressziótól: másfél, kétéves korában úgy bámulunk a dackorszakba jutott tündibündi gyerekünkre, mintha vele nem történhetne meg, hogy dühös valamiért. Való igaz, hogy az agresszióval nehéz bánni, mégis már kicsi korában tudatosítsuk a gyerekünkben, hogy meg kell tanulnia az indulatait szabályozni. Már otthon meg kell tanulnia, hogy az agresszió nem eltüntetendő, hiszen, amint arról már szó esett, pozitív oldala is van, de nem nyers formában kiélendő! Egészséges családban élő kisiskolás már nem üti meg a másikat, és együttérzés van benne az iránt, akit bántanak. Pszichés probléma, ha valaki nem tudja indulatait, agresszivitását szabályozni. A pszichoterápia sajnos csak akkor tud segíteni az agresszív gyerekeken, ha van a családjukban legalább egy felnőtt, akire számíthatnak. Súlyos szociális helyzetben vergődő családokban rettenetesen nehéz pszichológiai módszerekkel próbálkozni. Gondoljunk bele, elmebeteg anya, börtönben ülő apa, gyámnak kinevezett nagypapa, aki alkalmatlan a feladatra, harmincéves, igen rossz állapotban lévő nagynéni jelenti valakinek a családot. Persze, hogy a szó szoros és átvitt értelmében is csapkod a kardjával! Csoda, hogy egyáltalán életjelenséget mutat ez a kivetettje a világnak. Nagyobb baj volna, ha rezzenéstelenül ülne naphosszat az iskolapadban. És mit tehetünk azokkal a szülőkkel, akik azzal védekeznek: nem tudták, hogy ártanak a gyereküknek, ha állandóan verik őt? – Ilyenkor érthetetlen számomra, hogy időnként még a gyerek igényeit maximálisan figyelembe vevő családok is pszichológiai segítségre szorulnak… – Egy kisiskolás fiú állandóan verte a lány osztálytársait. Kiderült, hogy a valóban támogató felnőtt környezetben élő fiúnak lánytestvére született. Otthon semmi gond sem volt ebből, de az, hogy nem beszélték meg vele a szülei, mit is jelent a kistestvér, hogy bizony az jó is meg rossz is, indulatot váltott ki belőle, és a rossz érzéseitől így próbált megszabadulni. Olyan szülők is, akik a gyerekük szempontjait igyekeznek figyelembe venni, időnként abba a hibába esnek, hogy tökéletességet várnak el tőle. Ez szorongást, félelmet okozhat nála, ami bizony az agresszió melegágya. H. Gábor Miklós

7

08/10/30 15:40:19

Közelkép

Múzeumpedagógiai Évnyitó Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ idén hatodik alkalommal rendezte meg a Múzeumpedagógiai Évnyitót. A szeptember végi rendezvényen – melynek az Iparművészeti Múzeum adott otthont – előadások, workshopok és Múzeumpedagógiai Expó várta a szakembereket. Az Üvegcsarnok-beli megnyitót követően Káldy Mária, a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ igazgatója és Lengyel Emese, a központ főkoordinátora a Múzeumok Őszi Fesztiváljáról beszélt, majd Bertáné dr. Varga Judit, az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese a múzeumpedagógiai programokról és pályázatokról tájékoztatta a jelenlévőket. A délelőtti programok közt különböző, vetítéssel kísért múzeumpedagógiai előadásokat és műhelyfoglalkozásokat tartottak, a témák között szerepelt az integrált tárlatok tervezése, a múzeumpedagógiai oktatás és koordináció, de a könyvkötőművészet is. A délutáni műhelyfoglalkozásokon az Iparművészeti Múzeum munkatársai interaktív épületsétára hívták a szakembereket, a könyvtárban pedig a 2007. évben kitüntetett intézmények képviselői meséltek újabb fejlesztéseikről. Kitüntetettek, hiszen már hagyomány, hogy ez alkalommal kerül sor a Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadására is. A 2007 októberétől 2008 augusztusáig tartó időszak két legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezése és az időszakban kiadott két legszínvonalasabb múzeumpedagógiai kiadvány mellett a bírálóbizottság két különdíjat is megítélt. 22 intézmény 34 beadott pályázata közül a Legjobb múzeumpedagógiai kiadvány kategóriában a budapesti Szépművészeti Múzeum „Picasso, Klee, Kandinszkij a svájci Rupf- gyűjtemény remekművei” családi füzete, valamint a Magyar Nemzeti Galéria Vaszary János- és Zichy Mihály-kiállításaihoz készült családi vezetői nyertek. Legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezés kategóriában két vidéki intézményt tüntettek ki: a tápiószelei Blaskovich Múzeum botanikai tanösvény kialakítása műemléki környezetben, a Blaskovich-kúria természeti értékeit bemutató pályázatával, a Miskolci Képtár pedig ZeneMűTárgy című programfejlesztés és foglalkoztató füzet és a Mi mu mu című internetes honlap pályázatával érdemelte ki a nívódíjat. A múzeumpedagógiai különdíjakat a gyöngyösi Mátra Múzeum és a szentesi Koszta József Múzeum képviselői vehették át. Míg a gyöngyösi intézmény a múzeumi közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység megújításáról és két foglalkoztató füzet megjelentetéséről nyújtott be pályázatot, a szentesi múzeum az Iskolabarát múzeum – Múzeumbarát iskola kezdeményezésével vívta ki az elismerést. A rendezvény ideje alatt megrendezett Múzeumpedagógiai Expón a szakemberek az Új Katedra és az Óvodai Élet folyóiratokkal is megismerkedhettek. Szabó Anikó

8


ÚJ KATEDRA

A népi játékoktól a hivatalok packázásáig Neuwirth Annamária: a művészeti iskolák lassan megtalálják helyüket az oktatásban Művészeti oktatásról Kodály Zoltán említése nélkül nem lehet beszélni Magyarországon. Világhírű zeneszerzőnk és zenepedagógusunk idejében az ének-zene oktatás szerves részét képezték a népi játékok és a népdalok. Ének tagozatosoknak néptáncórájuk is volt. Kodály halála, majd a rendszerváltozás alaposan átalakította a művészeti oktatás helyzetét. Neuwirth Annamária, a Bihari János Kulturális Egyesület művészeti vezetője gyerekkora óta a néptánc bűvöletében él, ahogy mondani szokták, amiről nem tud, arról nem is érdemes tudni ezen a területen. A Bihari Együttes legfényesebb korszakában a vezető táncosai közé tartozott, azt követően pedig máig az utánpótlás-nevelést, a művészeti iskolák működtetésének, tematikájának kidolgozását tartja legfőbb feladatának. – Kodály halála után derült ki, hogy milyen sok ellensége volt nagy zeneszerzőnknek a pedagógusok közül… – Az a bizonyos kötelező néptáncóra nem volt ínyére az ének tagozatosoknak, sem a tanárok, sem a diákok nem szerették, kötelező rossznak tartották. Az énektanárok nem nagyon tudtak mit kezdeni vele, hacsak segítséget nem kaptak a tanári karból valakitől. Én debreceni lány vagyok, s az én énektanárom engem hívott vissza, régi tanítványát, hogy állítsam be a játékfüzérekhez, balladákhoz a mozgást. Tény, hogy Kodály elképzeléséhez nem volt elég magas szintű a pedagógusképzés. Nemcsak a néptánc terén volt ez így, a népdaléneklés, a mondókák, népi játékok tanítása is igen amatőr színvonalon zajlott. Nem véletlen, hogy Kodály halála után, amikor a néptánc oktatásának kötelező jellege megszűnt, aki csak tehette, lemondott róla. Karcagi Gyuláné tanítónő, aki később könyvet is írt módszeréről, tapasztalatairól, a budapesti Alsóerdősor Utcai Általános Iskolában és Salamon Ferencné testnevelő Martonvásáron tanította tovább magas színvonalon a néptáncot. – A néptáncegyüttesek utánpótlása azonban töretlen maradt, sőt egyre magasabb szintű produkciók kerültek a közönség elé. Minek köszönhető ez? – Az úttörőmozgalomba, művelődési és úttörőházakba, szakkörökbe száműzött néptáncot azok kezdték csinálni, akiknek valóban kedvük volt hozzá. A hatalmas tömegeket megmozgató kulturális seregszemléknek köszönhetően a mozgalomban, szakkörökben tevékenykedő alkalmi együttesek szereplési lehetősége is adott volt. Egy-két, főleg a szakszervezet égisze alatt működő, komolyabb műhely aztán beszippantotta a tehetséges fiatalokat. A nyolcvanas évek közepétől lehető-

2008. november

08/10/30 15:40:19

ÚJ KATEDRA

ség volt a zeneiskolákban más művészeti ágak oktatására is. Először a budafoki Nádasdy Kálmán Zeneiskolában kezdtek foglalkozni képzőművészettel és tánccal is. Elmondható, hogy a művészeti oktatás működőképes volt, hiszen az iskola, a művelődési ház, a szakszervezet és a tanács a szakköri vezetőket fizette, a szülők boldogan segítettek, hogy tehetséges gyerekeik fejlődhessenek. – A nagy változás akkor történt, amikor a fenntartók szinte máról holnapra kivonultak az együttesek és a művészeti oktatás mögül. – A rendszerváltozás után ugye tanács helyett önkormányzat lett, a szakszervezet, az úttörőmozgalom, a művelődési házak vegetáltak. Amelyik együttes elég erős volt hozzá, egyesületi formában működött tovább. A tizenöt évvel ezelőtt megszületett oktatási törvény kimondta, nemcsak zenét, hanem bármilyen művészeti ágat is választhat bárki, így a zeneiskolák profilja kitágult, hamarosan művészeti iskolákká alakultak. – Három év alatt annyi művészeti iskola alakult, hogy a minisztériumnak komoly fejtörést okozott a működtetésük! – Az éneknek már négy évtizedes tanterve volt, de a többi művészeti ág részére központi tantervet kellett készíteni. Addig nem alakulhatott új művészeti iskola. Tíz éve készült el a zenészek, képzőművészek, táncosok, báb- és színjátszók részére összeállított alapkövetelmény-rendszer. Ami a táncot illeti, tizenkét évfolyamra dolgoztuk ki a tantervet, két év előkészítő, hat év alap és négy év továbbképző bontásban. Egyre több általános iskola művészeti iskola is lett egyben. Ekkor lettünk mi is alapfokú művészetoktatási intézmény az Almássy téri Előtér iskolához csatlakozva, kihelyezett tagozataként. A közös iroda, a rengeteg adminisztráció sok pénzt emésztett fel, így nyolc éve saját alapítványi iskolát működtetünk a Bihari központjában, az Akácfa utca 32.-ben. – A legnagyobb viták az utóbbi években akörül zajlanak, hogy kik taníthatnak a művészeti iskolákban. Megoldódott már a kérdés? – Amikor 1994-ben a Nat-ba került a népi játékok oktatása az alsó tagozatban, kiderült, hogy a tanítóképzők posztgraduális képzése nem elég, több képzési lehetőségre lenne szükség. A tanítók nem tudtak mit kezdeni ezzel a heti egy órával, sajnos nem sikerült minél több éneket és táncot az oktatásba vinni. Az elképzelésünk az volt, hogy ezekkel az órákkal segíteni tudjuk az óvodából iskolába lépő gyerekeket azzal, hogy kicsit lazább, játékosabb, megnyerőbb legyen számukra a rettegett intézmény. Sajnos négy év múlva nem előnyére változott a helyzet, mert a jelenleg is érvényes kerettantervben az általános iskola felső tagozata számára szerepel a tánctanulás. Hát ettől pedig megőrülnek a gyerekek és a tanárok is! Aki gyerekkorában nem ismerkedett meg a néptánccal, népzenével, agyonfrusztrált serdülőkorában aligha fog jó szívvel részt venni

2008. november


Közelkép ezeken az órákon. A szaktanárképzés jelenleg is folyik, de nem olyan ütemben, amennyire szükség lenne az 1998 óta megsokszorozódott művészeti iskolákban. A törvény szakirányú felsőfokú végzettséghez köti a tánctanítást. A tanítóképző és a táncművészeti főiskola együttműködésének köszönhetően a diplomájuk után négy félévet tanuló tanítók államvizsgázhattak, de sajnos nem taníthatnak a művészeti iskolákban. Csak általános iskolában, szakkörökön taníthatnak, mint néptáncoktatók. Az említett két év után még egy továbbképzésen kellene részt venniük, mert csak a táncművészeti főiskola papírja jogosítja fel őket a tanításra. A két főiskola együttműködése megszűnt. Néhány tanárképző főiskola (Eger, Zsámbék) még próbálkozik hasonló négy féléves tánc- és drámaoktatással, de ehhez már ugye tanári diploma kell, a tanítók ebből is ki vannak zárva. – Nagy a bizonytalanság az ország közel kilencszáz művészeti iskolájában, amióta érvénybe lépett a rendelet, hogy melyik művészeti ágban milyen végzettséggel lehet tanítani ezekben az oktatási intézményekben. Egyesek szerint közben százezer ember eltűnt a rendszerből… – Remény van rá, hogy hamarosan tizenkét éves korig tanítói diplomával rendelkező néptáncoktató is taníthat a művészeti iskolákban, hiszen a rendelet szerint a tanítóképző is szakirányú végzettségnek számít. A tízéves tantervek felülvizsgálata is most történik, jövő nyárra újraírjuk az iránymutatást, amelyet természetesen helyi tantervekkel, saját módszerekkel lehet gazdagítani. A lényeg, hogy minden művészeti iskolában az egységes alapkövetelmény-rendszernek megfeleljen az oktatás. Azok az iskolák, amelyek nem tudták teljesíteni ezeket a követelményeket, megszűntek. Tíz százalékuk pedig nem kérte a minősítését az Oktatási Hivataltól. A létszámcsökkenés oka az is, hogy amióta azonosító számot kaptak a tanulók, azok a különböző művészeti ágakban szereplők, akik eddig két-három helyen is szerepeltek, most csak egy főnek számítanak. Egy tanulóért egy fejkvóta jár, még ha több művészeti ágban is érdekelt. – Anyagilag tehát nem rózsás a helyzet, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kezdeti közel hetvenezer forint helyett csak negyvenezer forint jár tanulónként a művészeti iskolákban. Meddig csökkenhet még az állami támogatás? – A fejkvótát tovább rövidíteni nem lehet, mert akkor képtelenség megfelelő színvonalú munkát végezni. Induláskor hatvankilencezer forintot kaptunk tanulónként, négy éve még ötvenkilencezret, három éve pedig negyvenezer forintot. A Bihari is úgy gazdálkodik, hogy az egyesület, a felnőtt tánckar és az alapítványi iskola egymást segíti, és folyamatosan beadványokat készítünk a legkülönbözőbb pályázatokra. Abban reménykedünk, hogy aki jól dolgozik, annak nem lehet félnivalója. H. Gábor Miklós

9

08/10/30 15:40:19

Közelkép

ÚJ KATEDRA

Az ötkarikás játékok diákszemmel Egy igazán egyedi gyermek-képzőművészeti pályázatot indított útjára Vác városa 2007/2008 telén. A kezdeményezés különlegességét az adta, hogy nem helyi vagy országos pályázatot hirdettek a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok témakörében, hanem Vác Város Önkormányzata testvérvárosainak ifjúságát, valamint a pekingi gyerekeket hívta meg „művészi versengésre”. A rendszerváltozás utáni időszakban Vác széles körű és ered- Yu (11) szerezte meg. Harmadik díjat nyert a japán Masahiro ményes testvérvárosi kapcsolatot alakított ki számos várossal: a Shibata (12) és a váci Wagner Flóra (13). Több alkotást különfranciaországi Deuil-la-Barre-ral, a német Donaueschingennel, díjjal értékelt a zsűri: Czaudt Dávid (14, Ipolyság), Fülöp Antal a szlovákiai Dubnicával és Ipolysággal, az izraeli Givatayimmal, Lehel (12, Székelyudvarhely), Taiga Masaka (14, Yurihonjo), a finn Järvenpää-val, valamint az erdélyi Székelyudvarhellyel. Liu Yu Tong (11, Peking), Adamcsek Szabina (12, Vác) és Sárai A japán Yurihonjo ugyan hivatalosan nem testvérváros, de az Boglárka (13, Vác) rajzait. Váradi Iván Attila így jellemezte a beérkezett műveket: „Az együttműködés hasonló. A testvérvárosi kapcsolatok lényeges szempontja, hogy az minél jobban terjedjen ki az ifjúságra, a egyik francia diáklány Emlékmű című festményén az öt karikádiákságra. Rendszeresek a hagyományos diákcsere utazások, és ba foglalt, könnyedén felvitt kínai írásjeleket látjuk. Körülötte vannak iskolák közötti együttműködések is. a pekingi palota, a gizai piramisok, a sydneyi Operaház, a New A baráti szálak megújítása, erősítése érdekében döntöttek York-i Szabadságszobor és az Eiffel-torony képe is megjelenik. a város elöljárói úgy, hogy támogatják dr. Váradi Iván Attila A német fiú zsírkrétával a megnyitóünnepség jelenetét rajzolta képviselő, egyben iskolaigazgató és rajztanár javaslatát a pá- meg: egymás vállát átölelő sportolókat ábrázolt. Az egyik szlolyázat kiírására, majd egy vándorkiállításra. Az önkormányzat vák lány Rajongó című, kavargó színekkel festett képpel jelent150 000 Ft pénzügyi hozzájárulást biztosított a kivitelezéshez. kezett. Az ipolysági Molnár Levente mozgalmas festményén egy Még télen kipostázták a pályázati felhívásokat az említett vá- magyar úszó győzelmét helyezte előtérbe. Érdekes egy finn diák rosok polgármestereinek, az iskolai kapcsolattartó személyek- témamegközelítése, akinek egy Tell Vilmosként célzó kedves nek, illetve a váci iskoláknak. Pekinggel nincs Vácnak testvér- kis tengerimalac jutott eszébe, melyet tussal vetett papírra. A városi kapcsolata, de az ottani diákok is meghívást kaptak a székelyudvarhelyi Sándor Ágnes egyik sikersportágukra és a sport pályázatra azért, hogy az olimpiát rendező ország fiataljai is kihívás jellegére utalt, amikor a különleges tornagyakorlatokat megmutathassák rajzkészségüket, illetve azt, hogy nekik mit ábrázolta. A japán diáklány Álmunk című, kissé manga hatású plakátján a fiatalok nemes versengésben elnyert áhított győzeljelentenek az ötkarikás játékok. A pályázatra 10–14 éves gyerekek jelentkezhettek, 50x70 me jelenik meg. Az egyik pekingi tanuló számítógépes grafikácm-es, festés vagy grafika technikával létrehozott alkotások- ján a gyermekek és a pandamacik együtt hirdetik az összefogást, kal. Bár a kiírás szerint a szervezők városonként tíz-tíz tanuló a békét, a barátságot, és hívják az összetartozás nagy ünnepére az legszebb műveit várták, néhány váembereket, melynek ebben az évben rosból sokkal több alkotás érkezett Kína ad otthont. A váci Kollár Tibor be a február végi határidőig. (Szloszintén számítógépes grafikát készívákiából 28, Erdélyből 16, Magyartett, erőfeszítésre, helytállásra buzországról 37. Az izraeli testvérvádítja a magyarokat, az előtérbe pedig rosból a korábban ígértek ellenére városunk egyik meghatározó vizes sajnos nem érkezett pályamű, és sportágát, a kajakozást helyezte.” Donaueschingenből csak két diák Szerencsére Váradi Iván Attilának küldte el rajzát.) sikerült szponzorokat találnia, hisz A szakértő zsűri tagjainak – Koltaiaz önkormányzati támogatás tulajDietrich Gábor, Németh Árpád és Ordonképpen csak a képekből készívos András festőművészek – végül tett kiadványra nyújtott fedezetet. A 135 alkotásból (98 külföldi és 37 támogatóknak köszönhetően azonmagyarországi tanuló rajzából) kelban a díszoklevél mellé ajándékot is lett a legjobbakat, leginkább kifekaptak a nyertesek: a csomagban egy jezőket kiválasztaniuk. Nem is volt Magyarországról szóló könyv, kiállíelég a dobogó három foka, ezért az tási katalógus, egy dzseki és írószer első, második és harmadik helyen is volt, valamint egy képsorozat felkeholtverseny alakult ki. A két aranyrült a www.pekingklub.hu honlapra. érmes Chervet Léa (14, FranciaorA szervezők a festményekből, szág) és Ivan Múcka (14, Szlovákia) grafikákból kiállítást rendeztek, lett. A két második helyet a szlovák melynek megnyitójára és a díjátaDaniel Satka (14) és a kínai Guo Si dóra július utolsó hétvégéjén, a 16. 3. díj: Wagner Flóra, 13 éves (Vác)

10


2008. november

08/10/30 15:40:20

ÚJ KATEDRA

Tóth Eszter (12) rajza

Váci Világi Vigalom rendezvénysorozat részeként került sor. A tárlatot dr. Bóth János, Vác polgármestere nyitotta meg, az ünnepi műsort a váci Bartók Béla Zeneiskola fúvós kamara-

Közelkép együttese szolgáltatta. Hagyomány, hogy Vác városa a testvérvárosok vezetőségét, küldöttségeit is vendégül látja a fesztiválon, így a szervezők a városok képviseletében megjelent személyeknek tudták átadni az ajándékokat, amiket ők továbbítottak a gyerekeknek. (A japán Yurihonjóba augusztusban utazott egy váci diákcsoport, ők vitték el kortársaiknak a díjakat.) A váci Madách Imre Művelődési Központban augusztus végéig lehetett megtekinteni az alkotásokat, de a vándorkiállítás természetesen útjára indult, és lapunk megjelenésekor már Franciaországban várja a látogatókat. A Deuil-la-Barre-i városháza dísztermében rendezett kiállításmegnyitón, október 17-én Vác képviseletében Váradi Iván Attila, Debreczeni János képviselő, H. Bacsó Zsuzsanna külügyi referens és Nagy László művelődési osztályvezető vett részt. A harmadik állomás januárban az Ipolyság, a negyedik pedig februárban Székelyudvarhely lesz, és talán további testvérvárosokba is eljut majd a 135 olimpiai alkotás. Szabó Anikó

Együttműködés a Skanzen és a szentendrei iskolák között A Skanzen kezdeményezésére október 1-jén keretmegállapodást írtak alá a múzeumban, amely az intézmény és a szentendrei iskolák között jött létre. A példaértékű szakmai kapcsolat – mely Szentendre Város Önkormányzata és civil kezdeményezés támogatásával jött létre – közvetlen célja a város és a kistérségi települések jövendő nemzedékének környezeti és honismereti nevelése. A múzeum az oktatási tevékenység fejlesztése érdekében egy országos kapcsolati háló kialakítását tűzte ki célul a nevelési és oktatási intézményekkel. A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködés középpontjában a diákok állnak. Kiemelt jelentőséggel bír ebben a folyamatban a szentendrei és környékbeli óvodákkal és iskolákkal több évtizedes múltra visszatekintő, példaértékű szakmai kapcsolat, ami a kezdeményezés első és így legfontosabb lépése. Az együttműködést Szentendre Város Önkormányzatának kulturális, oktatási és kisebbségi bizottsága szakmailag és anyagilag is támogatja. A megállapodást az önkormányzat képviselői jelenlétében a múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós és Szentendre összesen tizenegy általános és középiskolájának igazgatója írta alá (Agy Tanoda, Barcsay Jenő Általános Iskola, Izbégi Általános Iskola, Móricz Zsigmond Gimnázium, Templomdombi Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szent András Általános Iskola, Petzelt József Szakképző Iskola, Ferences Gimnázium, Református Gimnázium, Vujicsics Tihamér Zeneiskola). Az együttműködési megállapodás határozatlan időre szól, és az aláírástól számítva azonnal érvénybe lép. A felek különböző vállalásai A múzeum az iskolák különböző korosztályai számára ingyenes múzeumlátogatást és kedvezményes áron oktatási és szabadidős programokat, valamint élményszerű, tevékeny-

2008. november


ségközpontú oktatási és szabadidős programokat kínál. Termet és helyiséget biztosít az iskola közösségi és diákrendezvényeihez, illetve akkreditált továbbképzési lehetőséget ad a pedagógusoknak a múzeumi kiállítások önálló értelmezéséhez és hasznosításához. Részvételi lehetőséget biztosít pályázatokon a diákok számára, és szakmai segítséget nyújt a múzeumi órák tanmenetbe történő beépítéséhez. Amit az iskolák és diákjaik vállalnak: részt vesznek a múzeum területének gondozásában és ápolásában a „tájegységörökbefogadó program” keretében; indulnak a múzeum által meghirdetett pályázatokon. Az iskolai szervezésben működő művészeti csoportok fellépnek a múzeum rendezvényein, valamint a pedagógusok részt vesznek a múzeum által felajánlott képzési programban. A megállapodás nagy jelentőségű, jövőre vonatkozó vállalása szerint egymás felkérésére mindkét fél közös pályázatokon indul, illetve a pályázathoz szükséges nyilatkozatokat egymás részére kiadják. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium – 281/2007 (X. 25.) Kormányrendelet 1. §-ában megfogalmazottak értelmében – maga is támogatja a múzeumok és iskolák közötti együttműködés erősítését, intézményesítését. Ilyen módon a szentendrei megállapodás országos szinten is példaértékű. További információ: Csesznák Éva, [email protected]; 26/502-522; 30/7488-549.

11

08/10/30 15:40:20

Közelkép

ÚJ KATEDRA

A katolikus egyház felszámolta kolozsvári iskoláját A Szent István királyunk által alapított Gyulafehérvári (Erdélyi) Római Katolikus Főegyházmegye 2009-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját. A millenniumi ünnepségek egyéves sorozatának megnyitó eseményét 2008. szeptember 13-án tartották a csíksomlyói zarándokhelyen, a kegytemplom előtti kertben bemutatott szabadtéri szentmise keretében. A záróünnepséget 2009. szeptember 29-én, Gyulafehérváron, a főegyházmegye védőszentje, Szent Mihály arkangyal napján, a székesegyház búcsúünnepén tartják. E ritka és rendkívüli évforduló ünnepének első napjait beárnyékolta a kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Teológiai Líceum és Általános Iskola egybeolvasztása a Báthory István Elméleti Líceummal, amely viták sorozatát váltotta ki. Két magyar iskoláról van szó. Mindkettő egyazon, a korábban katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban működött, működik. A Báthory István nevét viselő iskola jogelődje 1579-ben alakult, az oktatást előbb a jezsuiták, majd a piaristák látták el. A kommunisták 1948-ban a többi felekezeti oktatási intézménnyel együtt ezt az iskolát is államosították. A magyar oktatás a Báthory István Elméleti Líceumban az 1989-es rendszerváltozást követően folytatódott, míg a Pázmány Péter Római Katolikus Teológiai Líceum 1993-ban létesült, állami jóváhagyással, a Román Tanügyminisztérium engedélyével. Ebből kiviláglik, hogy mindkét iskola jogilag elismert tanintézményként működött: előbbi közel ezer diákkal (I–XII. osztályig) és nyolcvan pedagógussal, utóbbi százharminckilenc tanulóval (az I–VIII. osztályt részben beindítva). Most az egyházi jogintézmény, mint ilyen, megszűnt, és katolikus osztályként az állami Báthory István Elméleti Líceum részeként folytatja tevékenységét. Az egyesülést a római katolikus egyház kezdeményezte. Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes 2008. július 27-én kelt, 173. számú iratában, amelyet a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséghez intézett, a következőképpen fogalmaz: „A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség vezetősége eldöntötte a Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum egybeolvasztását a Báthory István Elméleti Líceummal. Kérjük, a döntésünk érvényesítéséhez szükséges törvényes formaságokat szíveskedjenek végrehajtani. Aláírás: Kovács Sándor, kanonok, főesperes.” Egy hónappal később, augusztus 25-én, 189/2008 számú iratában a főesperes a bukaresti Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztériumhoz fordul, és ezeket írja: „A Kolozs Megyei Tanfelügyelőséghez intézett korábbi kijelentéseink értelmében nyilatkozzuk: Egyetértünk a Kolozsvár, M. Kogalniceanu (Farkas u.) 2. szám alatt székelő Római Katolikus Teológiai Líceum és a Báthory István Elméleti Líceum egybeolvasztásával, a 2008–2009-es tanévvel kezdődően. Az oktatási egység neve Báthory István Elméleti Líceum lesz. Aláírás: Kovács Sándor, kanonok, főesperes.” Az egyesítés a szeptember 15-i tanévnyitót megelőzően tiltakozások egész sorát váltotta ki. Schuller Hajnal, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, az iskola pedagógusai, dr. Czirják Árpád pápai prelátus, korábbi főesperes, a

12


szülők és sokan mások azon elkeseredésüknek adtak hangot, hogy míg korábban az állam tette, most az egyház szünteti meg saját iskoláját. Azon érvelést, amely szerint az egyesítés az oktatás minőségének javulását, a Báthory István Elméleti Líceumban a keresztény szellemiség megerősödését, végső soron tehát a katolikus egyház érdekét szolgálja, a tiltakozók visszautasítják, mondván, hogy az utóbbi években a katolikus gimnázium eredményei felfelé íveltek, egy különböző, 75-80 százalékban protestáns felekezetekhez tartozó diákokból álló tanintézményt pedig katolikus szellemiségűvé tenni lehetetlen. Kovács Sándor főesperes a tiltakozókat nem tudta meggyőzni. Nemtetszésének a Pázmány Péter Római Katolikus Líceum szülői közössége a tanévnyitó ünnepségen A katolikus iskola diákjai elleni erőszak című röplapjai terjesztésével adott hangot, amelyen ez állt: „Gyermekeinket katolikus iskolába írattuk. Azért, mert ez a meggyőződésünk, ez a keresztény hitünk, ez családjaink akarata. Gyermekeinket mától világi iskolába próbálják kényszeríteni. Meggyőződésünk, akaratunk és hitünk ellenére. Katolikus iskolánkat pedig megpróbálják felszámolni! Ez erőszak! Embertelen, vallásellenes és nemzetellenes. Ilyen erőszakot keresztény ember nem tűrhet sem önmagán, sem felebarátján! Semmilyen világi hatalomnak nincs joga arra, hogy a katolikus iskola diákjait világi iskolába

„Nyilatkozat Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Elnöksége megdöbbenve és sajnálattal vette tudomásul a Pázmány Péter Római Katolikus Líceum felszámolását. Amikor csak tehették és szükség volt rá, erdélyi magyar történelmi egyházaink felekezeti tanintézeteket alapítottak és fenntartásukért komoly áldozatokat vállaltak. Ezáltal áldásos szerepet töltöttek be az ifjúság nevelésében és oktatásában. Egy önálló magyar felekezeti középiskola felszámolása teljesen ellentétes ezzel a múltbeli és jelenlegi igyekezettel, s ezért számunkra érthetetlen. Megszüntetése elsősorban a római katolikus testvéreinket rövidíti meg, ugyanakkor az erdélyi magyar felekezeti oktatás egészére is fájdalmas csapást jelent. Tudatában vagyunk annak, hogy e gyászos döntés meghozatalát az illetékes római katolikus egyházi hatóságtól kívülállóként nem kérhetjük számon. Mindazonáltal reményünket fejezzük ki, hogy a döntés ellen tiltakozó diákoknak és szülőknek nemcsak a történelem szolgáltat utólagosan igazságot, hanem mihamarabb visszanyerik önálló felekezeti iskolájukat. Kolozsvár, 2008. szeptember 15. Az ODFIE Elnöksége”

2008. november

08/10/30 15:40:20

ÚJ KATEDRA

kényszerítse! Ilyent csak a kommunista és liberális, egyházellenes, Istentagadó erők cselekedtek és cselekednek. Sem Jakubinyi Györgynek, sem Kovács Sándornak nincs joga megszüntetni katolikus iskolánkat. Ha Márton Áron példáját felejtik, akkor figyeljenek kolozsvári református és unitárius testvéreink elöljáróira és erős felekezeti iskoláikra. A mai tanévnyitón egyházi és világi hatalmasságok próbálják leplezni és elfogadtatni azt az erőszakot, ami gyermekeink, katolikus iskolánk és hitünk ellen irányul. Imádkozunk érettük, hogy ne féljenek megkérdezni minket, mielőtt rólunk szólnának.” A szülők tiltakozásai azóta is folyamatosak. Legutóbb dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez intéztek nyílt levelet, amelyből az derül ki, hogy a főegyházmegye vezetője az iskolaegyesítés lépéseiről csak utólag értesült. Református és unitárius egyházak is hozzászóltak a kérdéshez, mi több, az unitárius fiatalok megdöbbenésüknek és sajnálatuknak külön nyilatkozatban adtak hangot. A tiltakozó szülők, pedagógusok, diákok és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók követelik az eredeti állapot visszaállítását, követelik – immár a Tanügyminisztériumtól is – a beolvasztott katolikus iskola önállóságának visszaadását. Látva a két „tábor” ellenkező álláspontját, az a benyomás alakul ki az emberben, hogy a magyar nyelvű oktatás két típusát próbálják egymással szembeállítani, úgy is lehetne fogalmazni, hogy egymás ellen kijátszani. Ha akár az oktatás, akár az anyagiak terén nehézségek jelentkeztek, azokra előbb megoldást kellett volna keresni – a jelek szerint bizonyosan találni lehetett volna ilyet – és csak a lehetőségek felkutatása után hozni ilyen mérvű döntést. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum a kolozsvári egyházi líceumhoz hasonló létszámú diákot oktat és a 2008. szeptember 15-i tanévnyitón az igazgató büszkén jelentette be, hogy a 2008/2009-es tanévtől általános iskolai oktatást is elkezdenek, I.–VIII. osztályt is indítanak. Az egyház itt építkezik, már ami az oktatást illeti. Kolozsváron nem ez történt. Gyakorlatilag megszűnt egy jogilag létező egyházi tanintézmény. Az állami iskolában működő katolikus osztályok státusa messze nem ugyanaz. Éppen ezért az utóbbi bármikor megszüntethető, és ha erre sor kerülne, eszköz híján az egyház nem lenne képes ezt megakadályozni. A történtek nem összegezhetőek tehát másképpen, mint hogy az erdélyi római katolikus egyház saját felekezeti oktatása szempontjából hátrányos lépést tett. Az egyházak, szerte a világon, mindig arra törekedtek, hogy saját oktatási rendszert alakítsanak ki. Ezt olyan helyzetekben is igyekeztek fenntartani, amikor komoly személyi vagy anyagi nehézségekkel kellett megküzdeniük. NyugatEurópában egyes, szerzetesek által vezetett iskolákban, a hivatások drasztikus csökkenésének következtében többségében civil tanárok oktatnak, az iskola mégis megmarad egyházi tulajdonban, mert csak így látják biztosítottnak a keresztény szellemiségű nevelést. Az állami iskolákban is van hitoktatás, de a nevelés irányelvei nem azonosak az egyházi iskoláéval, a társadalomnak pedig nagy szüksége van ezen elvek szerint nevelkedett fiatalokra, felnőttekre is.

2008. november


Közelkép „Exc. Ft. Dr. Jakubinyi György Érsek Úrnak! A kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola osztályaiba iratkozott tanulók és szüleik, 2008. szeptember 15-én tartott »ünnepi« tanévnyitó alkalmával tapasztalhattuk a testvérárulást. A katolikus osztályokba iratkozott gyermekek szülői eldöntöttük, hogy iskolánk önállóságát megvédjük. Kérésünkre a megyei főtanfelügyelő rendelkezésünkre bocsátotta a miniszteri rendelet alapjául szolgáló iratcsomó nagy részét. […] A Főtanfelügyelő értésünkre adta, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, illetve a Tanügyminiszter teljesítette az egyházi méltóságok kérését. Mi több, az I.–VIII. osztályokat működtető Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskolát nem is érinti a tanügyi rendelkezés, mégis a Báthory István Líceum vezetősége és Kovács Sándor főesperes úr, a „befogadókészség és katolikus erkölcs” jegyében, kényszerítenek, hogy lelkiismeretünk ellenére írassuk gyermekeinket az állami világi iskolába, így megpróbálva a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola felszámolását is. Érsek Úrral folytatott telefonbeszélgetés során értetlenségünknek adtunk hangot, személyes találkozót kérve. Ezt Érsek Úr határozottan elutasította, mondván, hogy az egész ügyről utólagosan értesült, s ezen változtatni már nem tud. Úgy érezzük, hogy gyermekeinket és minket, szülőket, világi katolikus magyar keresztényeket, valamint az önálló katolikus oktatás ügyét árulás érte, amelyet egyházi méltóságok követtek el. Mi, szülők, a Római Katolikus Anyaszentegyház szellemében, erkölcsében akarjuk nevelni, neveltetni gyermekeinket. Az Érsek Úr egyes beosztottai ezt megpróbálják meghiúsítani, mindenféle hamis, hazug (pénzbeli, létszámbeli, oktatási minőségbeli) okokra hivatkozva, megszerezve a hozzájuk csatlakozó cinkosok támogatását is. Ezt az intézkedést, amit a Tanügyminiszter a Katolikus Egyház, személyesen Kovács Sándor többszöri kérésére hozott, a jelenlegi Gyulafehérvári Főegyházmegyei Főhatóságnak az erdélyi katolikus magyarság érdekeit tipró újabb intézkedésnek tekintjük. Elődeink óriási áldozatokat hoztak, hogy most szabadon vallhassuk hitünket, nevelhessük gyermekeinket, erdélyi magyarokként, a Római Katolikus Egyház szellemében és erkölcsi tanai szerint. Dr. Jakubinyi György Érsek Úr, mint a Szent István apostoli királyunk által ezer éve alapított Erdélyi Főegyházmegye Főpásztora, a mi főpásztorunk, tisztelettel felkérjük, hogy amennyiben nem ért egyet a Római Katolikus Teológiai Líceum megszüntetésével, a Báthory Líceumba való beolvasztásával, folyamodjon a tanügyminiszterhez, és kérje az illető intézkedés azonnali hatállyal történő felfüggesztését, visszavonását, a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola erőszakos felszámolását pedig állítsa le! Érsek Úrnak joga, hatalma és bölcsessége is van, hogy a történteket jóvátegye Isten akarata, Egyházunk és közösségünk érdeke, a szeretet, az emberi jóérzés és a józan ész összhangjában. Kolozsvár, 2008. szeptember 21. Maradunk Római Katolikus hitünkben erősek, egységesek. A szülők képviseletében: Bazsó-Dombi Enikő, Csomortáni István, Gothár Emília, Stan Judith, Váncsa Pál”

A millenniumi év méltó köszöntése lehetett volna/lehetne a kolozsvári jogilag önálló katolikus iskola létének megerősítése vagy a megerősítés lehetőségeinek felkutatása. Talán még nem késő. Még mindig visszaállítható az eredeti jogi helyzet, ami az ünneplő főegyházmegyének dicsőségére válna. Adja Isten, hogy így legyen! Dr. Vencser László

13

08/10/30 15:40:20

Interaktív

ÚJ KATEDRA

Az interaktív tábla kezdőknek és haladóknak Első rész Mindenki tudja, hogy az izgalmas vagy unalmas tanórák milyen erősen befolyásolják a diákok tudását és vizsgaeredményeit. De hogyan tehető érdekessé az óra egy korosztály számára, akik a multimédia olyan lehetőségeit is rutinosan alkalmazzák, amelyekről az idősebb tanárok még csak nem is hallottak? Egy látványos – és a pedagógus számára egyszerűen használható megoldás – az interaktív tábla és az ahhoz tartozó táblaszoftver, esetünkben a Promethean Activstudio 3 alkalmazása. Hogyan tudom használni? Az Activstudio 3 egy sokoldalú táblaszoftver, amellyel bárki könnyedén megtervezheti és megtarthatja az óráit. Példánkban egy Mátyás királyról szóló történelemórához készítünk anyagot. Nézzük tehát lépésről lépésre a tennivalókat. 1. A szükséges kép-, hang-, szöveges vagy videofájlok összegyűjtése. Ehhez kereshetünk anyagot az interneten, használhatunk könyvekből szkennelt fotókat, ábrákat, térképeket, de a kereskedelemben is kínálnak az interaktív táblákhoz való, előre elkészített órai anyagokat. (Segédanyagokat szép számban találunk például a www.sulinet.hu adatbázisában, a www.wikipedia.hu-n vagy a www.google.hu keresővel.) Jó tanács: az alkalmazott képfájlok ne legyenek túl kis felbontásúak – 100 kB-nál kisebb –, mert a táblán megjelenő méretben élvezhetetlenek lesznek. Túl nagyot sem érdemes – 1 MB-nál nagyobbat –, mert a megjelenítése egy régebbi számítógép használatával nagyon lassú.

2. Megnyitjuk a táblaszoftvert, kiválasztjuk az „Új/Megnyitás” fület, majd az „Új flipchart” gombbal létrehozunk egy új fájlt, ahová majd dolgozunk.

4. Válasszuk a „Szöveg” eszközt (Fő eszköztáron a piros T betű), s kattintsunk a táblaképen belül bárhova, majd gépeljük be a kívánt szöveget, esetünkben az óra címét: Hunyadi Mátyás uralkodása. A megjelent „Szövegszerkesztő eszköztárban” állíthatjuk be a szövegünk tulajdonságait (betűszín, háttérszín, betűméret, felső/alsó index…), hasonlóképpen, mint a Wordben. Ezt az eszköztárat utólag is elérhetjük, ha a kijelölő eszközzel (fehér nyíl) duplán rákattintunk, majd a „Szöveg szerkesztése” pontot választjuk.

5. Új lapot a „Következő oldal” gombra kattintva kaphatunk, ahová már az óra vázlatát, képeket, videót vagy akár komplett órai jegyzetet is tehetünk. Példánkban tegyünk ide egy képet Mátyásról, s írjunk fel néhány jellemző adatot róla. Azt az előző pontból már tudjuk, hogy szöveget hogyan kell a táblára írni. A képet az előzetesen a számítógépünkön összegyűjtött fájljaink közül tudjuk behívni. Ennek a menete (továbbra is tervező módban vagyunk): Beszúrás Kép Fájlból

3. Lépjünk át tervező módba. (Fő eszköztár Főmenü gomb Tervezés mód)

14


2008. november

08/10/30 15:40:21

ÚJ KATEDRA

Ugyanezzel a módszerrel az oldalakra például hangfájlt is csatolhatunk, mellyel ízelítőt adhatunk a kor zenei világából. De használhatunk flash animációt, esetleg videofájlt… (Jobbnál jobb animációkat tölthetünk le például az sdt.sulinet.hu weboldalról.) Térképet is feltehetünk Mátyás hódításainak helyszíneivel. Ha a térképet rögzítjük (mintegy háttérként) az oldalon, és a végvárak helyét például egy-egy piros ponttal megjelöljük, s a pontok mindegyikének egy-egy megfelelő hivatkozást adunk, akkor a pontokra kattintva előugrik az adott végvár fotója. A rögzítés menete: jobb egérgombbal az objektumra kattintunk, és a „Szerkesztés” menüpont alatt a „Rögzítés”-t választjuk. A hivatkozás menete: jobb egérgombbal az objektumra kattintunk, majd Tulajdonságok Műveletek Fájl (kijelölése) Dokumentum vagy fájl megnyitása Beállítás … és itt a „Tallózás” menüponttal megkeressük a piros ponthoz hozzárendelni kívánt kép fájlnevét. Végül kattintsunk az „OK” gombra, s készen is vagyunk. A képekhez vagy egyéb objektumhoz internetes hivatkozást is adhatunk. Például ha Mátyás király portréjára kattintunk, akkor hozza fel a Wikipédia internetes lexikon Hunyadi Mátyás pontját. Ehhez a hivatkozás menete az előzőekben leírtakkal megegyezik, de a „Beállítás” gombra kattintva az internetcímet írjuk be, ahova szeretnénk eljutni (pl.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_Mátyás). Ezután, ha erre a képre rákattint valaki, máris eljut az általunk megadott internetcímre. A beillesztéseket sem kell feltétlenül a saját gépünkre mentett fájlok közül kiválasztanunk, lehet az objektum az interneten is. Ilyenkor az url-jét, vagyis az elérési útvonalát kell megadnunk (például http://www.erdon.ro/ resource.aspx/ResourceID/news-20080225-03282443image). Ennél fennáll a veszély, hogy a legtöbb helyen még nincs az osztálytermekben internetelérés, másrészt, ha a weboldal változik, akkor szétesik a bemutatónk. Így az óra alatt számtalan képet, videót mutathatunk meg a diákoknak, könyvek körbeadása nélkül, így időt takarítunk meg az órán, és persze energiát magunknak, hogy nem kell a tucatnyi könyvet a terembe bevinni. Az órai szemléltetés a hagyományos módszerekhez képest a tanárok számára könnyebbé, a diákok számára pedig élvezetesebbé válik. Vannak általános beállítások, amelyek minden objektumra igazak, ilyen például a rögzíthetőség, a csoportosíthatóság, a forgathatóság vagy a tükrözés. • Az objektumaink helyzetét rögzíthetjük, így megelőzhetjük, hogy a táblánál egy véletlen mozdulattal elmozdítsunk valamit. A rögzítés menete: jobb egérgombbal rákattintva az objektumra a „Szerkesztés” pontot kell választani, azon belül a „Rögzítés” menüpontot. Így az objektum mozdíthatatlanná vált. Ez természetesen feloldható a „Szerkesztés” pontban, a „Kioldás” menüponttal. (A korlátozás tervező módban nem él!)

2008. november


Interaktív • Csoportosíthatunk két vagy több objektumot, ha kijelöljük őket és az alattuk megjelent „Csoportosítás” jelre kattintunk. A csoportosítással elértük, hogy a csoportba foglalt objektumok együtt mozognak, a tulajdonságaikat együtt állíthatjuk. Így például egy feladatnál, ahol évszámokat és eseményeket kell párosítani, könnyedén, mindet kijelölve és csoportba foglalva rögzíthetjük. Így feladatokat is létrehozhatunk a táblaszoftver segítségével. • Ha például egy feladatnak vagy jegyzetnek csak egy részét mutatnánk meg, akkor táblaképünket eltakarhatjuk a „Fő eszköztáron” lévő „Felfedő eszközzel”.

A Felfedő eszközre kattintva kiválaszthatjuk, hogy táblaképünk mely részét kívánjuk láthatóvá tenni. 6. Az elkészült táblakép sorozatunkat, tehát Flipchartunkat, mentsük el. Ehhez tervező módban maradunk, és a fejléc Flipchart pontján belül a Mentés menüpontot használjuk. E Flipchartot már csak meg kell nyitnunk, és elkezdhetjük az órát. A táblakép sorozatba az órán a táblánál beleírhatunk, rajzolhatunk rá a Fő eszköztáron lévő Toll eszközzel, a rajzainkat törölhetjük a Radír eszközzel. A lehetőségek korlátlanok: készíttethetünk különböző feladatokat, vagy éppen tarthatunk az óra végén egy gyors ellenőrzést az interaktív szavazórendszerrel, melyből kiderül, hogy a diákok fejében mennyi maradt meg az anyagból. Ez a gyors visszacsatolás fontos információkat adhat mind a tanárnak, mind a diákoknak. Motiválhatjuk a tanulókat, ha az óra végi ellenőrzéseken a legjobbak piros pontot/kis ötöst/pluszt kaphatnak... Ezekről bővebben a következő részben olvashatnak. Az óra végére kiegészült Flipchartot több formátumban is elmenthetjük a diákoknak, például Word dokumentumként és elküldhetjük nekik e-mailben, vagy feltölthetjük az iskolai vagy a saját honlapra, ahonnan a diákok szabadon letölthetik. Gajdos Krisztián Tankönyvkutató Intézet

15

08/10/30 15:40:21

Taninform E-Napló

ÚJ KATEDRA

A Taninform program elektronikus naplója A napló az iskolai élet egyik fontos velejárója, a tanárok ebben vezetik a diákok jegyeit, hiányzásait, valamint könyvelik az órával és a diákokkal kapcsolatos egyéb adatokat. Az iskolák informatikai infrastruktúrájának fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre több intézmény elgondolkodjon azon, hogy ezt a dokumentumot is egy szoftver segítségével vezesse. A Taninform iskolai adminisztrációs és ügyviteliszoftver-programozói csapata – követve az intézményi igényeket – saját fejlesztésű naplót készített, amely az egyik legújabb programozói technológiára épülő naplóhasználatot biztosítja a felhasználók számára. Az alábbiakban, nagyon röviden, csupán kedvcsinálónak, szeretnénk bemutatni a Taninform elektronikus naplóját, melyet országszerte több tucat intézmény használ. A naplófunkció használatához természetesen szükség van arra, hogy bizonyos információk megtalálhatók legyenek a rendszerben (helyiségek, foglalkoztatottak, tanulók, csoportok, tantárgyfelosztás, órarend stb.), hiszen ezek nélkül a program nem tudja meghatározni a működéséhez szükséges paramétereket, adatokat. Különösen fontos a jogszerepek beállítása, hiszen amennyiben mindenki a megfelelő jogosultságokkal rendelkezik a rendszer használatához, nem fordulhatnak elő adatvédeKimutatások – tanulók érdemjegyei lemmel kapcsolatos aggályok. A Taninform rendszer elektronikus naplójának használatához a következő jogszerepek hasz• pedagógus jogszerep: segítségével adminisztrálható a nálatát javasoljuk: saját (órarendben is megjelenő) óra, foglalkozás, felvihetők a jegyek, hiányzások. • pedagógus+osztályfőnök jogszerep: segítségével a pedagógus jogszerepen kívül adminisztrálható a saját osztállyal kapcsolatos összes osztályfőnöki teendő. • igazgató jogszerep: segítségével ellenőrizhető a pedagógusok kéthavi időkerete (és adminisztrálhatóak az ezzel kapcsolatos műveletek), illetve az igazgató egyéb iskolai teendői is adminisztrálhatóak (pl. helyettesítések kiírása). • Admin jogszerep: segítségével a rendszer minden művelete (minden jogszerep „nevében”) elvégezhető.

Hiányzások, osztályozás

16


Az elektronikus napló „oldalai”: • Órarend: a foglalkoztatottak saját órarendjüket látják, különböző színekkel és hátterekkel, amelyek je-

2008. november

08/10/30 15:40:22

ÚJ KATEDRA

lentése más-más, pl. „zöld sarok = lekönyvelt óra”. Ennek segítségével a foglalkoztatott mindig láthatja a kiválasztott hét „történéseit”. • Haladási napló: itt könyvelhető az óra minden speciális elemével együtt (csere, helyettesítés, óralátogatás stb.). • Hiányzások/Osztályozás: az oldalon végezhető el a hiányzások, késések és a különböző (évközi, cikluszáró) jegyek adminisztrálása. Lehetőség van csoportos jegybeírásra is. • Hiányzások felvitele (admin): az admin jogszerepű foglalkoztatott bármely csoport tanulóira egyszerűen rögzítheti a hiányzásokat. • Dicséretek, megrovások: az iskolai életben „szokásos” dicséreteket, megrovásokat lehet az oldal segítségével felvinni a rendszerbe, valamint (intézményi kérésre) a tanuló veszélyeztetettséggel, sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos adatait is meg lehet itt tekinteni. • Kimutatások: segítségével bármelyik foglalkoztatott megtekintheti kiválasztott csoport bármely tanulójának (tetszés szerinti leválogatásban), bármely tantárgyra vonatkozó jegyét (szintén tetszőleges leválogatásban). Hasonló oldal készül a tanulók hiányzásairól is. • Osztályfőnök: az osztályfőnöki jogszereppel rendelkező felhasználók saját osztályukkal kapcsolatos osztályfőnöki teendőket adminisztrálhatják az oldal segítségével, pl. hiányzások igazolása, illetve magatartás és szorgalom jegyek kezelése, valamint egyben láthatják az osztály jegyeit és hiányzásait (a 30%-os tantárgyi hiányzással együtt). Az elektronikus napló vezetésével természetesen különböző nyomtatványok, kimutatások előállítására, nyomtatására is lehetőség van, így: napló (2-féle formátumban), törzslap (minden iskolatípusnak megfelelően), órarend (pedagógus, diák, csoport, helyiség szerint), összesítő lista cikluszárásokról (tanulószám, hiányzási statisztikák,

Osztályfőnöki oldal

2008. november


Taninform E-Napló tanuló-tantárgy-osztály-iskola átlag) stb. (Hamarosan pl. az ellenőrző könyv nyomtatvány is elérhető.) Az elektronikus napló természetesen kezeli a speciális napok órarendjeit (első tanítási nap több osztályfőnöki órája stb.), illetve az évközbeni órarendváltozásokat, foglalkoztatottváltozásokat is. A naplóhoz kiegészítő „funkcióként” az intézmények használhatják a következő elemeket is (ezzel is csökkentve a többszörös adminisztrációt): 1. A pedagógusok kéthavi órakeretének (TIK) számítása és ellenőrzése az intézményvezetői (helyettesi) munka egyik fontos, de nem egyszerű eleme. Amennyiben az elektronikus naplót már bevezették, érdemes elgondolkodni azon, hogy ezt a műveletet is a Taninform program segítségével valósítsák meg (minden feltétel adott hozzá). A programban a kéthavi időkeretet a Statisztika/Pedagógusok kéthavi órakerete menüben érhetjük el. A TIK a haladási naplóban lekönyvelt órák alapján automatikusan számítódik, ezért különösen fontos a haladási napló napi szintű vezetése, a helyettesítések szakszerűségének pontos megadása, valamint a helyettesítés megadásakor az, hogy fizetett-e a helyettesítés vagy sem. 2. A napló használatával kiterjeszthető az intézmény és a szülő, illetve diák közötti kommunikáció. A program lehetőséget nyújt tanulói és szülői jogszerepek létrehozására is, amelyekkel a szülő betekintést nyerhet a gyermeke (vagy gyermekei) jegyeibe és hiányzásaiba (a beírás után azonnal), illetve a diák is tájékozódhat ezen eseményekről (természetesen csak a sajátjairól). A szülők a fentieken kívül a levelezési funkció segítségével napi kapcsolatot alakíthatnak ki és tarthatnak fent a pedagógusokkal. Az iskola és a szülő kapcsolatának kiterjesztését szolgáltatja a sikeres próbaüzemen átesett sms-küldő szolgáltatásunk is, amely a beírt jegyekről, hiányzásokról, illetve egyéb eseményekről a meghatározott ütemezésben információt küld a szülőnek. Fontos megemlíteni, hogy az elektronikus napló bevezetésének zökkenőmentességét garantálja, ha az intézményvezetés elkötelezett a változtatás mellett. Természetesen a fenti leírás csak egy „kivonat” a Taninform program elektronikus naplójáról, így amenynyiben bármilyen kérdése van ezzel (vagy bármi más, a programot érintő problémával) kapcsolatban, kérjük, hívja ügyfélszolgálatunkat az 52/541-442-es telefonszámon, vagy írjon az ugyfelszolgalat@commitment. hu e-mail címre, illetve töltse le a naplóhoz készült segédletünket a www.taninform.hu honlapról. Újj Zsolt ügyfélkapcsolati igazgató

17

08/10/30 15:40:22

Taninform E-Napló

ÚJ KATEDRA

Az elektronikus napló használata a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben Lapunkban többször bemutattuk már a Taninform program használatának előnyeit, egyes funkcióinak használatát. Az elektronikus napló iránti igény hatására úgy gondoltuk, hogy lehetőséget biztosítunk az intézmények számára, hogy bemutathassák, miért vezették be a Taninform elektronikus naplóját, illetve hogyan használják ezt. A cikksorozat első bemutatkozó intézménye a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mint a neve is mutatja, sokoldalú iskola. Nyolc évfolyamos, négy évfolyamos és nyelvi előkészítő évvel induló öt évfolyamos gimnáziumi osztályaink mellett öt évfolyamos művészeti osztály is indul négy szakmában (grafikus, festő, textilműves, fotográfus), párhuzamos képzés keretében. A vizuális nevelést már gyermekkorban megkezdjük az alapfokú művészetoktatásban. Emellett, mint BME nyelvvizsgaközpont, nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvi képzésre. ECDL-vizsgaközpontként minden tanulónk nemzetközi informatikai írástudást igazoló bizonyítvánnyal a kezében hagyja el iskolánkat. Az alapvető gazdasági ismereteket a tanórákon kapják meg tanulóink, melyből szintén az iskolában vizsgázhatnak, mivel EBCL-vizsgaközpont is vagyunk. Egyházi iskolaként minden évfolyamon felekezet szerinti hitoktatás folyik, mely nemcsak a kultúra, a műveltség szempontjából fontos, hanem a mai rohanó, elembertelenedő világban emberségre, erkölcsre nevel (www.begart.hu). A mai társadalom alapvető kihívására – az informatikai társadalom kialakítása felé vezető úton – egy nevelési-oktatási intézménynek vezető szerepet kell vállalnia, és nemcsak a tanulók irányában, hisz ők már aktív részesei ennek a folyamatnak az oktatás révén. Sokkal nagyobb a felelősség a felnőtt társadalom felé, melyet a szülőkön keresztül az iskola ér el a legkönnyebben. Éppen ezt a munkát segíti nagyon hatékonyan az elektronikus napló bevezetése. Papíralapú ellenőrző nélkül a szülők jelentős hányada kezdi el használni rendszeresen az e-ellenőrzőt, ezáltal jelentősen nő a tapasztalata az internetalapú ügyintézésben.

Természetesen nem maradhat ki a folyamatból az, aki nélkül a tanítás elképzelhetetlen, akinek személyes jelenléte, példája alapjaiban határozza meg az iskolát: a PEDAGÓGUS. Az ő mindennapi munkájukat teszi könnyebbé, ha a kötelező adminisztrációs terhet csökkentjük. Az e-napló, illetve a napló működését az iskola minden területére kiterjedő adatbázis teszi lehetővé. Ezenkívül napi szinten – nem hétévente – képzi a kollégát konkrétan felhasználható, hasznos ismeretekre. A 2006/2007-es tanévben jutott el a szándék a megvalósításig, hogy lássuk, milyen az e-napló-kínálat a „piacon”. A feladatot én kaptam, azóta is gondozója, motorja, lelkes híve vagyok ennek a területnek. Tálas Valériának hívnak, matematika–fizika szakos középiskolai tanár vagyok, és az iskola szakmai igazgatóhelyetteseként dolgozom. Miután feltérképeztem a megyei kínálatot – mely zömmel saját fejlesztésű naplókból állt, és volt egy szívemhez közel álló, gyakorló tanárok által átírt, nagyon tanárbarát verzió is –, megnéztem a fenntartó által már megvásárolt Taninform programot. Mivel a program adatok nélkül gyakorlatilag használhatatlan, ezért 2007. április 27-én Debrecenben az Újj Zsolt vezette ügyfélszolgálati irodában néztük meg élesben a működését. Ezek után döntött az iskolavezetés e program bevezetése mellett. A legfontosabb érvek: internetalapú, nem az iskolának kell gondoskodni az adatok biztonságáról, igények szerint fejleszthető, és nemcsak e-napló, hanem a felvitt adatok az iskola egyéb területeit is kiszolgálják (foglalkoztatottak nyilvántartása, intézményi adatok, alapfokú művészetoktatás, menza, könyvtári program…). A tényleges használat során tudatosult bennünk még két nagyon pozitív előnye: • a törvényesség betartását automatikusan biztosítja – tanulói késések pontos vezetése, órákra való átváltása, a 30%-os hiányzás naprakész nyilvántartása, • a külső kontroll biztosítása – szülői és tanulói modulok biztosítják egyrészt az iskola tájékoztatási kötelezettségét, másrészt az adatok pontosságát. Mi kell a sikeres bevezetéshez? • Elkötelezett iskolavezetés. • Tárgyi feltételek (nálunk nincsenek a tantermekben számítógépek, jelenleg megfelelő számú laptop sem áll rendelkezésre, de a kollégák nagy részének van

18


2008. november

08/10/30 15:40:22

ÚJ KATEDRA

internete, akinek nincs, a tanári melletti kávézóban 3 db gépen vagy a számítógéptermekben tudja beírni az óráit, a hiányzókat és a jegyeket). • Türelem a felhasználókkal szemben (tanár, szülő, diák, iskolavezetés, fenntartó). • Jól kidolgozott ellenőrzési folyamatok. • Legalább egy fő rendszeradminisztrátori jogosultsággal, aki az egész programmal tisztában van, és segíti a bevezetést, majd a folyamatos működést, fejlesztést. • Az adatok feltöltését végző alkalmazottak.

Harmónia

Élet az osztályközösség peremén A peremhelyzetbe kerülés nem csupán a diák számra veszélyes, hanem a pedagógiai folyamatra is, hiszen előfordulhat, hogy a perifériára szorulók szélsőséges viselkedése miatt lehetetlenné válik a tanítás.

Mi még két szempontot tartottunk hasznosnak: • Csak az e-naplót használjuk, ne legyen párhuzamosan a papírnapló is! • Teljes körű bevezetés az összes osztályra vonatkozóan (gimnázium, szakközépiskola és alapfokú művészetoktatás). Kik és mire használják nálunk jelenleg a rendszert? • Tanárok: naplóvezetés, adatok lekérdezése, levelezés. • Szülők: naprakész tanulói és iskolai információk, levelezés. • Tanulók: jegyek, hiányzások követése. • Iskolavezetés: adatok lekérése, ellenőrzés, levelezés, TIK elszámolása. • Adminisztrátorok: tanulói adatok naprakész nyilvántartása és az adott funkciók használata, pl. iskolalátogatási igazolás kiadása, statisztikai adatok szolgáltatása, KIR-STAT elkészítése, OEP-jelentés, a törzslapok kinyomtatása. • Munkaügy: foglalkoztatottak naprakész nyilvántartása. További célunk pedig, hogy minél jobban kihasználjuk a program adta lehetőségeket. Például: levelezés (a tanulók kivételével minden felhasználó mindenkivel tud levelet váltani) és az iskolai tankönyvrendelés elektronikus módja. Távlatok a rendszer használatában: • Közvetlen kapcsolat a KIR-rel, ADAFOR-ral, érettségi szoftverrel. • Órarendkészítés (hamarosan megvalósul az Asc órarendkészítő szoftver importja). • Bizonyítvány nyomtatása közvetlenül a programból. A leírtak alapján tudom ajánlani a programot minden iskolának. Úgy gondolom, hogy a használata révén felszabaduló időnket tudjuk arra is fordítani, hogy a személyes, emberi kapcsolatainkat mind az iskolában, mind a magánéletünkben erősítsük, ezzel is ellensúlyozva a túlzott számítógép-használatnak tulajdonított kapcsolatromboló hatást. Érdekes, nem? Mivel a személyes kapcsolat, tapasztalat sokkal erősebb minden leírt szónál, szívesen látok mindenkit, akit érdekel a Taninform. Elérhetőségeim: [email protected], 66/527-540, 66/527-560, 5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 2. Tálas Valéria

2008. november


Alacsony szociometriai státus, fokozott érzékenység (sértődékenység, irigység, agresszió stb.), paradox érzelmi reakciók, alkalmazkodási problémák, magas indulati feszültség és fegyelmezetlenség jellemzi a peremhelyzetre szorult tanulót. A kedvezőtlen társas helyzet a legerősebb feszültségforrások egyike az osztályközösségben. A csoportban kölcsönös kapcsolat nélkül, peremhelyzetben lévő gyerekek szinte állandó bizonytalanságban élnek. Ez az állapot folytonos szorongással jár; ami pedig agressziót, tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokat válthat ki. Az 1930-as évek elején a pszichodráma megteremtőjeként emlegetett Jacob Levy Moreno volt az első, aki a társas alakzatokat részletesebben kezdte vizsgálni. Minden munkahelyi közösség vagy csoport sajátságos struktúrával rendelkezik, a szociometria pedig az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsolatok alapján létrejött) kapcsolatok és a csoport érzelmi mélystruktúrájának megragadására alkalmas, amely grafikusan is ábrázolható. Az ábráról pedig egyértelműen kiderül, hogy kik alkotják a csoport magját, kik az úgynevezett sztárszerepben lévők, milyen klikkekre bomlik az osztály, de azt is megmutatja, hogy kik szorultak a csoport perifériájára. A szociometriai felmérés a mai napig az egyik legjobb módszer lehet a pedagógus számára, hogy képet kapjon az osztályáról, de ez csupán támogatja a pedagógusokat csoportvezetői és mentálhigiénés tevékenységükben. A periférián lévő gyerekek felismeréséhez és az osztályközösségbe való visszakapcsolásukhoz elsősorban mentálhigiénés szemléletmódra és ismeretek elsajátítására van szükségük a tanároknak. Mert a pedagógus csak abban

19

08/10/30 15:40:23

Harmónia az esetben képes felismerni idejében a peremhelyzet felé való sodródást, ha ismeri a beilleszkedési zavarok leggyakoribb formáit, illetőleg tisztában van az osztályban lezajló csoportfolyamatok dinamikájával. Utóbbi azért nagyon lényeges, mivel a perifériára csak nagyon ritkán kerül egyik pillanatról a másikra a diák, sokkal inkább egy hosszú csoportfolyamat lezajlását követően válik elmagányosodott csoporttaggá. Ez a folyamat akár hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, és általában igen egyértelmű jelei vannak, ha a diákok kiközösítésre „ítélték” egyik társukat. A legbiztosabb jelzések – amikre mindenképp fel kell figyelnie a pedagógusnak, hogy idejében meggátolja a peremhelyzetbe sodródást – a tanuló túlságosan közönyös és sokszor passzív viselkedése, agresszív megnyilvánulásai, érzelemszegény, apatikus magatartása, szorongásos tünetek fellépése, beszédzavar kialakulása és a hirtelen leromló tanulmányi eredmény. Az osztály többi tagjának viselkedése is árulkodó lehet ebből a szempontból. A tanulók fokozatosan elidegenednek a kiközösített társuktól, megjegyzéseket tesznek rá, csúfolják, szélsőséges esetben pedig akár fizikailag is bántalmazhatják. Ez a fajta, közösségből érkező elutasítás önértékelési problémákhoz, tanulási, viselkedési zavarokhoz, vagy akár a diszkriminációra adott agresszív válaszreakcióhoz is vezethet. Igen változatos okai lehetnek annak, hogy egy gyerek miért lesz magányos. Lehet oka akár a családi és/vagy anyagi háttér, etnikai hovatartozás, magatartási zavar,

20


ÚJ KATEDRA

betegség, testi adottság, illetőleg bármiféle különbözőség a társaitól. A csoportformálódás egyik fontos szakaszában, a bűnbakképzés során is a peremhelyzetre szorulhatnak a kevésbé népszerű tanulók: ekkor a csoport a saját problémáinak okát egy hozzá viszonyítva kiszolgáltatottabb egyénre (vagy csoportra) hárítja (pl. „a te viselkedésed miatt írunk dolgozatot, a te ügyetlenséged miatt kell többet futnunk testnevelésórán” stb.). Egy osztályközösségben akár több tanuló is perifériára szorulhat, azonban a peremhelyzet nem homogén, az elszigetelődöttek nem alkotnak külön klikket: az elutasítottak személyiségük miatt egyetlen kölcsönös csoportkapcsolatot sem ápolnak. Ezeknek a gyerekeknek segíteni kell, hogy sikerüljön beilleszkedniük a csoportba. Azonban az osztályközösségben a peremhelyzetre szorulás, illetve annak megváltoztatása nemcsak az egyén, hanem a közösség feladata is. Mindenkiben lehet olyan képességet, rejtett tehetséget találni, amelylyel önmaga és a közösség hasznára válhat. A pedagógusnak tehát a legfontosabb feladata, hogy a peremhelyzetű diákkal személyes, szeretetteljes bánásmódot alakítson ki (ezzel is erősítve a tanuló pozitív énképét), illetőleg, hogy az osztályközösséget fejlessze, és mozgósítsa annak segítő erejét, hogy az elmagányosodott tanulókat befogadják. Erre különösen alkalmasak lehetnek a közös iskolai és iskolán kívüli programok, melybe a peremhelyzetű tanulókat is be kell vonni. A konfliktusfeloldó játékok, gyakorlatok közben a gyerekek jobban megismerik egymást, és a feladat közös megoldása segít abban, hogy jobban értékeljék és elfogadják a másikat. A bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat, a konfliktuskezelési technikák megfelelő alkalmazása, az őszinte osztálytermi beszélgetések, továbbá a problémás tanuló szüleivel való rendszeres kapcsolattartás szintén nagyon fontos elemei a negatív következményekkel járó peremhelyzetek megszüntetésének. Simonyi Gáspár

2008. november

08/10/30 15:40:24

ÚJ KATEDRA

Tornapercek XII. Sport a mindennapokban A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunkban ezúttal a sport, a mindennapi mozgás jelentőségére hívja fel a figyelmet Molnár Notti gyógytornász. A napi rutin, a munkatempó, a stressz mintha már törvényszerűen ösztönözne minket arra, hogy az egyik legfontosabb dologra, a testünkre ne maradjon időnk, energiánk. Fáradtak vagyunk, nincs időnk, bizonygatjuk magunknak, miközben ha időt szakítanánk a rendszeres mozgásra, minden más is könnyebben menne. A mozgás nem egyszerűen alapképességünk, s a mozgás nem is csak arra való, hogy karbantartsa testünket, lelkünket, hanem erőt és energiát ad, egészségesen tart, segít megelőzni egy sor betegséget, amelyeket a civilizációnak köszönhetünk. Minden második ember túlsúllyal küzd (sokszor nem is küzd, hanem elfogadja ezt az állapotot), a halálozási okok között listavezetők a szív- és érrendszeri betegségek, a felnőtt férfiak kétharmada, a nők négyötöde soha nem sportol. A mozgás ösztönzi az anyagcserét, növeli az energiafelhasználást, segíti a negatív energiamérleg kialakítását. Az izmok működéséhez szükséges energiát a testmozgás első órájában az izmokban, illetve a májban tárolt glikogén biztosítja, és csak ezt követően kezdődik meg a zsírok lebon-

2008. november


Egészség tása. Éppen ezért, amennyiben testsúlyunkat is szeretnénk csökkenteni, javasolt a hosszabb ideig tartó, kisebb intenzitású mozgás. A legszerencsésebb, ha hetente 4-5 alkalommal, hosszabb ideig, legalább egy órán át tartó testedzést végzünk. Ennyi mozgás már nemcsak kondíciónk megőrzéséhez elegendő, de súlyfeleslegünktől is megszabadít. Ha pedig módunk van nagyobb sétákat tenni, megelőzhető a depresszió is. A csontritkulást sokan egyszerűen az idős emberek elkerülhetetlen betegségének tekintik, éppen ezért nem is foglalkoznak a megelőzés lehetőségével. Ez azonban hibás álláspont. Csontrendszerünk állapotát ugyanis alapjaiban határozza meg a fiatalkori testedzés. A csontritkulásra való hajlam gyakorlatilag az életmódunktól függ. Attól, hogy fiatal felnőtt korunkig bezárólag mennyi kalciumot fogyasztottunk, illetve mennyit mozgunk összességében az életünk folyamán, ugyanis a gravitációval szembeni mozgás hat a csontokra, és ez nagyban meghatározza a további kimenetelt. A rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, jelentősen növeli szervezetünk védekezőképességét. Javul a szervezet oxigénellátása, jótékony hatású a központi idegrendszerre. Gazdaságosabbá válik anyagcserénk, könnyebben tudunk odafigyelni a helyes testtartásra, amivel szintén betegségeket előzhetünk meg. A mozgással járó fokozott energiafelhasználás nemcsak az edzés idején jellemző, hanem annak befejezése után is hosszú ideig megmarad. Nem szabad felszínesen kezelni a sport lelki, személyiségre kifejtett hatását sem. A rendszeres edzés növeli a kitartást, erősíti az önbizalmat, csökkenti a szorongást, a depresszióra való hajlamot. A fizikai teljesítőképesség növekedése kihat szellemi teljesítményünkre is. A sport valódi társas tevékenység, élménnyé, kalanddá teszi a szabadidő eltöltését, jó hatással van kapcsolataink alakulására is. Növeli alkalmazkodóképességünket, rendszeressége miatt nő a biztonságérzet. Fellépésünk és megjelenésünk is határozottabbá válik. Akik a mozgást társasági létük részeként is tekintik, válasszanak valamilyen csapatsportot vagy párosan űzhető tevékenységet. Ezek lehetnek labdajátékok, de lehet például közös torna is. Akik inkább az egyéni mozgást, például az úszást, a futást vagy a kerékpározást részesítik előnyben, azoknak sem kell magányosan róni a hosszokat, az elcsendesedést, kikapcsolódást nem akadályozza egy társ, ugyanakkor teljesítményünkre, kitartásunkra jó hatással lehet jelenléte. Bármilyen mozgásba is kezdünk bele, fontos a fokozatosság, ne akarjunk rögtön mindent megcsinálni, mert az esetleges kudarc miatt elveszíthetjük kedvünket, motiváltságunkat, és nagy a sérülés veszélye is. Tudomásul kell venni, hogy a szervezetnek alkalmazkodnia kell a folyamatos mozgáshoz, hiszen eddig elszokott tőle. Hétről hétre lehet az időt, intenzitást növelni, és mindenképp hallgassunk a testünk visszajelzésére. Ha nem esik jól, lazítsunk, pihenjünk. Molnár Notti

21

08/10/30 15:40:25

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Főműve a sorsa Kassák Lajos, az író, szervező, szerkesztő, festő, esztéta A magyar avantgárd mozgalom története egybeforrt Kassák Lajos nevével, munkásságával. Ha felidézzük Lautréamont grófja szállóigévé vált meghatározását, bizarr képét, akkor hozzátehetjük az izmusok magyar valóságából Kassák Lajost. Nálunk ő képviselte, hogy a világ olyan, mint „egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncasztalon”. Ő a hazai avantgárd szálláscsinálója. Autodidakta író, költő, aki fogékony volt a művészetre, az írás, a festés formanyelvére. Szavak, színek áradtak idegpályáin, „az élet billió lehetőségét csapolta” magából. A fantasztikumok szerelmese volt. Elvetette a sanzonízű modernséget, Weimar és a Bauhaus világát jelenítette meg. A színeket úgy használta a vásznakon, mint a szavakat a verseiben. A szerkezet vezette, a szimmetria helyett a helyes súlyelosztást figyelte. Stilizált természet és valóság jelenik meg nála. Indulásakor, a XX. század elején a tudományok fejlődése, a gépesítés, a kapitalista termelés hatott az alkotói folyamatokra. Eljött az anyag és konstrukció világa. Csábított és hódított a sebesség. A kézműves művészet mellett megjelent az ipari forma, az anyag, a szerkezet. A szobrok építményekké lettek, a képek tervrajzokká. A képzőművészet összekapcsolódott az iparművészettel és az építészettel, a belső terek tervezésével. A modern élet elemei beépültek a művészetbe. Kassák Érsekújváron született 1887-ben. Chagall-lal volt egyidős. Tanulatlan szülők gyermeke, munkásból lett művész. Szellemi eszmélése után minden keze ügyébe kerülőt elolvasott, a könyvek „igása volt”. Petőfi és Berzsenyi hatott rá ifjúkorában. Tizenkét éves korában abbahagyta a tanulást és lakatosinasnak állt. Nem polgári költő, Marx tanain nőtt fel. Folyton kísérletező, magyar hagyomány nélküli szerző, aki hitt önmagában és a művészet változtató erejében. Kassák költői hangja úgy hangzott fel, mint egy csendből feltámadó robaj, a kozmoszból érkező kiáltás. Maga volt a dac, a tiltakozás. Nem tudott elhelyezkedni az adott művészeti és társadalmi keretek között. Szokatlanul gazdag volt tudatalattijának témakészlete, és önnön lelkivilágát írta meg műveiben. Szeretett a dolgok mélyére járni, lázadó ember volt. Az élet és az írás kapcsolata izgatta, hitt a tiszta társadalom megteremtésének lehetőségében. Menekült a korábbi akadémikusság piszkos örvényétől. Olyanokra figyelt, mint Whitman, Apollinaire. Véleménye szerint a jó műnek az elégedetlenség az apja és a szorgalom az anyja, és a művészetnek oka van. Szerinte az ember és a művész nem szétválasztható fogalom. Megérezte a nemzetközi művészetszemléletet, és ezt ültette a magyar szellemi életbe. A

22


magyar avantgárd vezére, lobogója. A szabad verset ő honosította meg, ami nála az örök kételkedés kifejeződése volt. Whitman szabad versei nem példaképül szolgáltak neki, hanem megerősítést jelentettek. Városi költő. Alkotó textúrája ebből az élményvilágból származik. Ezért is mondhatjuk: Főműve a sorsa. Első verse 1908-ban jelent meg. Konok, elszánt alkotó, egyéni hanggal. Vallomásos költő, önboncolgató, formabontó verseket írt rímkényszer nélkül. A modern nagyvárosi élet ziláltsága jelenik meg írásaiban és a téli pusztítás nyoma az általa bemutatott tájon. Komor élettöredékeket vetít elénk, nehéz életű hősökről mesél. Kazánfűtőkről, hajósinasokról, a soknépű viskók lakóiról írt, „akiket a harangok félelmetes kongással nyelvelnek össze”. Írásaiban mindig ott lappang az újító vágy, hozzákapcsolódva a meseszerűség. Nála az emberi értelemnek nagy szerepe van, történeteiben gondolatgazdag párbeszédeket írt. A világot egyedül akarta megismerni. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment, múzeumról múzeumra kószált, és aztán becsavarogta Európát, mígnem haza nem toloncolták. A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszú önéletrajzi versében erről a csavargásáról szól. A konstruktivizmus hazai papja. Az új plasztikai gyakorlat és a funkcionális építészet híve. Az emberábrázolás helyett a geometriai spekulációt választotta a világérzés objektiválására. A világ lényegét képarchitektúrában ábrázolta, amihez a matematika és a geometria nyelvét használta. A felnőtt értelműeknek írt. A társadalom mélyrétegeiből jött, ott szerzett tapasztalatait fogalmazta meg. Pontos belső iránytű vezette, élete végéig a nehéz sorsúakhoz vonzódott. Tudta, mennyire fáznak az elesettek, mikor megveszi őket az Isten hidege. Lélekbemarkoló életképeket idézett sorsukról. Felkavaró írásokban adott hírt, számolt be az általa átélt történelmi korokról. A kiegyezés utáni dualizmus békeidejéből érkezett, majd a szarajevói merénylet után a poklot is átélte, aztán a vörösés a fehérterrort is, majd a második világégés tanúja lett, végül a sztálini és kádári szocializmus korát is megismerhette. A többség számára mindegyik a szegénység ideje volt. Ezekről készített feljegyzéseket, a tragikumokat felerősítve.

2008. november

08/10/30 15:40:26

ÚJ KATEDRA

Teremtő művész volt. Öt évtizedes írói, képzőművészi pálya áll mögötte. Állandóan munkált benne az a vágy, hogy „menni, menni, menni kell”. Halála pillanatáig tervezett, dolgozott. Olvasott, írt és festett. Több mint hetven könyv szerzője és számtalan képzőművészeti kiállításon vett részt. Valósága nála is csak a teljességnek van. Ösztönszerűen korszerű volt. Elméleti írásaiban a néger plasztikáktól Kandinszkij festményeiig hivatkozik a művészet széles palettájára. Korosztályából talán egyedüliként tartott lépést a modern művészetekkel. Merész és új költészet, képzőművészet az övé, képei a mindent újrakezdésről szólnak, egy új világrend szervezése volt a célja. Hátat fordított a sablonoknak, a kiteljesedés felé haladt. Szellemi függetlenségéért küzdött. Féllábon a jövőben állt, mégis időszerű volt. A művészet teljesen betöltötte életét, rajongott az alkotótevékenységért. Néha dadaista döbbenet vezette, aztán expresszionista hév, majd futurista vágy. Nála a művészet valóságteremtés, intenzív agymunka. A művészet emlékezete és képzelete egyaránt vezérelte. Művészeken kívül sokféle alakkal, különféle nációhoz tartozó emberrel hozta össze a sors. Volt köztük forradalmár, vérszomjas terrorista, emigráns, spicli, detektív, utcaseprő, leendő vallásalapító, anarchista, előkelő utas, hercegséggel szakító úrfiú, furcsa bogarakkal megáldott vándorokkal, az európai és a pesti flaszter léhűtőivel és nagymenőivel. Az ő történeteiket szőtte műveibe. Avantgárd szellemű folyóiratokat szerkesztett Tett, Ma, Munka, Dokumentum címmel, amelyeket a fennálló hatalom rendre betiltott, és esetenként perbe is fogták. Írt az izmusokról, a szerzőkről, könyvekről, filmekről és sorsokról. Nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen csak költő, programot kívánt adni, teremteni egy valóságot. Nála a művészet a világ tényeinek több megjelenítését jelenti. Őt az érti igazán, aki vele egy síkon mozog. Néha nem irodalmat írt, hanem tanácsot ad az olvasónak, harcol az előítéletes gondolkodás ellen. Kassák kiáltványaiban az új művészet lényege „az alkotó erők dicsőítése”, „a kor lelkéből lelkezett tűzoszlop”, „a magukra eszmélt erők éneke.” Ars poeticája szerint az alkotóerő a tudattalan átláthatatlanságában rejlik. A festő síkalkotó, belép a térbe, ott alakítja munkáit, tárgyait. Az én kozmikus fontossága betölti műveit. Kassák összetett személyiség, tapasztalatszerzése a globa-

2008. november


Sulitéka litásra épült. Komplex helyzetek, egymást átjáró érzések, emlékképek, képzeleti képek rendeződnek nála a művészi összképbe. Ihlete a titkok, a szférák világából származott. Szenvedélyességével érinti meg az embert, bár nem sokan lelkendeztek érte. Nálunk a közízlés, főleg az új művészet az évszázados társadalmi elmaradottság következtében nem követi a nemzetközi irányzatokat. Befogadásuk sem vált még általánossá, mint ahogy a filozófiai szövegek olvasása sem. Nálunk a szabadkőművesség és a liberalizmus mindig gyanús volt. A tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja, de Kun Béla dekadens burzsoának tartotta, mert a vezér irodalmi ügyekben is illetékesnek érezte magát. A tanácsdiktatúra után be is börtönözték, de baloldaliságát megőrizte. Kassák azt vallotta, hogy költő nem lehet, csak az, aki együttérez az emberi megaláztatások iránt, a sűrű füstfelhőben robotoló munkások iránt, de tudta, hogy a szocializmus elvesztette ihletteremtő erejét. Meg akart szabadulni az ortodox marxizmustól. A szabad teremtés híveként azt vallotta, hogy a költő teremtsen valóságot, konstruálja meg a jövőt. Az avantgárd szelleme vezette nyers jelenében. Pofon ütötte a közízlést. Távol állt tőle, hogy tanácsot adjon életünk krízishelyzeteiben való továbblépéskor. Nem gyógyfűként használható mondatokat írt. A hiányra összpontosított formátlanságával. Nála egy talált tárgy, fogalom „megtisztítás nélkül” került a szövegbe és a vászonra. Nem volt ábrándos szerelmes sem, nem magasztalta a nőket verseiben. A szocializmus idején is a tűrt kategóriába tartozott. Csend fogadta munkáit, hiába kapott francia Becsületrendet és itthon Kossuth-díjat. Kassákot nem lehetett kilóra megvenni, mint oly sokakat értelmiségi kortársai közül. Kritikai attitűdje kapcsán kimondta, ami a lélek mélyén szunnyad. Csak remélte, hogy a szocialista társadalom nem ellensége, hanem szülőanyja és védelmezője az Énnek. Kassák költői világában a „csönd moszatosan hízik”, „vajúdik az akarat”, „a nevetés aranyvillája koppan a fogon”, „máglyák énekelnek”, „új kört forognak a tragédiák”, „az élet határtalanul szétcsurog” vagy „materiátlanul lötyög”. Megadatott neki, ami keveseknek. Nem csak őt formálta a XX. század, ő is változtathatott rajta. Azt kereste, hogy hol van az út, ami nyugvópontra vezeti az embert. Kassák kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy törődnünk kell az irodalmunkkal, hogy ne marginalizálódjon. Ma már nem korlátozott a nyilvánosságot áttörő lehetőség, de nem tölti be az össztársadalmi gondolkodást korunkban. A magyar irodalom veszti olvasóit, pedig ez csökkenti önismeretünket. Ezzel lehetnénk igazán hűek szelleméhez. Novák Imre

23

08/10/30 15:40:26

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

A zsiráf és a médiasztár Beszélgetés Dóka Péter ifjúságiregény-íróval Dóka Péterrel az Országos Tinikönyvtári Napok keretében megrendezett író-olvasó találkozón ismerkedtem meg. Az író, aki egyben a beszélgetést vezette, 34 éves, vitapartnerei kilencedikes – tizenöttizenhat éves – gimnazista lányok voltak. Az egyórás tereferén Péter igen kevés információt árult el magáról, elsősorban a lányokat faggatta olvasási szokásaikról, kedvenc filmjükről vagy példaképeikről. A találkozó után ezért úgy gondoltam, ideje lenne őt is jobban bemutatni a közönségnek. – A beszélgetésben elhangzott, hogy a fővárosi Steinmetz Miklós – azóta Hunyadi – Gimnáziumba járt. Hogyan élte meg középiskolai éveit? – Egy életre meghatározó élmény volt a Hunyadi, több szempontból. Jó volt, mert itt találtam először olyan barátokat, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. A szomszédos zeneiskolában énekelni, gitározni tanultam, ami nagyon sokat jelentett: kitárult a világ. A gimnáziumi évekre azonban rányomta bélyegét személyes konfliktusom az osztályfőnökömmel, aki a magyartanárnőm is volt. Tizenéves koromtól kezdve határozott elképzelésem volt arról, hogy író szeretnék lenni. Írtam az iskolaújságba, a Pajtásba, iskola mellett elvégeztem egy újságíró-tanfolyamot, sajnos azonban tanárom nemhogy nem értékelte ambícióimat, hanem tulajdonképpen lerombolta az önbizalmamat. Nekem az irodalom a legfontosabb, legkedvesebb tantárgyam volt, de rossz jegyeim miatt elbizonytalanodtam, ezért a gimnázium után újra be kellett bizonyítanom magamnak, hogy képes vagyok írni. – Milyen irányba indult az érettségit követően? – Egy évig a Miskolci Egyetemen tanultam, majd 2001-ben az ELTE-n szereztem magyar szakos diplomát, amit 2004-re megtoldottam egy német nyelvtanári diplomával is. Az egyetemi évek alatt filmeztem, íróként

Triesztben, James Joyce szobra mellett és rendezőként közreműködtem az OFF fesztiválfődíjas, A bátyám, Igor című videofilmben, társrendezőként pedig az Isten a Szigeten című dokumentumfilmben, ami 1998-ban a Faludy Akadémia fődíját kapta. Emellett könnyed stílusban megírt, de általában szomorú kicsengésű novellákat írtam, amelyek különböző irodalmi folyóiratokban jelentek meg, például a Mozgó Világban, a Magyar Naplóban és a Kortársban. – Az újságíró-tanfolyamnak nem lett folytatása? – De, tulajdonképpen egy egyetemi lapba írt cikkemnek köszönhető, hogy 1998-ban Vörös T. Károly, a Népszabadság akkori kulturális rovatvezetője felkért külsős munkatársnak. Négy évig maradtam, 99 filmkritikát írtam meg. Az első egy év persze reszketős volt, filmmel keltem és feküdtem, mert bár elemezni tudtam, de a filmes műveltségem hiányos volt. Vörös T. Károlytól rengeteget tanultam, mert bár egyenes, sőt sokszor nyers a véleménye kimondásában, mégis rajong érte az ember. A filmkritikák írása mellett egy internetes lapot is

24


2008. november

08/10/30 15:40:28

ÚJ KATEDRA

szerkesztettem, de a Népszabadságnak köszönhető, hogy az emberek megismerték a nevemet. Azonban arra már korábban rájöttem, hogy az újságíró szakma mégsem nekem való, talán azért, mert nem vagyok elég rámenős. Ismerőseim mondták, hogy az írói stílusom Rejtőére, Aszlányi Károlyéra hasonlít, ezért azt tanácsolták, a felnőttek helyett inkább az ifjúságnak írjak egy könyvet. – Sokáig nem váratott magára első műve, Az ellopott zsiráf, hiszen 2003-ban adta ki a Móra Könyvkiadó. – Szerencsém volt, mert Balassa Anna, a Móra akkori főszerkesztője fantáziát látott bennem (és kéziratomban), kiadta a könyvet, sőt 2005-ben állást is ajánlott a vállalatnál. Manapság az írásból ugyebár nem nagyon lehet megélni, ezért három éve irodalmi szerkesztő vagyok a Móránál. Évi 140 könyvet jelentetünk meg, tehát az olvasás, szerkesztés mellett alig jut időm az írásra. – Az ellopott zsiráf egy reális, de teljesen képtelen történet Szalai tatáról, a vidéki nagypapáról és unokáiról, akik elhatározzák: megkeresik az állatkertből ellopott zsiráfot. 2005-ben megjelent második kötete, a „Hogyan lettem médiasztár?” azonban egészen más. Nemcsak hogy a nagyobb kamaszoknak, a 13-15 éves korosztálynak szól, de a történet sem annyira bohókás. – Ebben az a furcsa, hogy amikor írtam, nem éreztem benne a szomorúságot, csak utána döbbentem rá, főleg az író-olvasó találkozókon hallott visszajelzésekből. A sztori tulajdonképpen vidám, hisz főhőse, Sali egy véletlen folytán főszerepet kap egy színdarabban, ennek hatására pedig hamarosan egy mobiltelefoncég reklámarca, azaz „médiasztár” lesz. Olvasóimtól azonban megtudtam, hogy sok gyereket nem is ez a vonal fog meg a könyvben, hanem a családi háttér, ami persze nem túl vidám. Sali édesapja régen alkoholista volt, de felesége most sem bízik benne, otthon állandósulnak a veszekedések, az apai ígérgetések és ezek be nem tartása. Az apa a könyvben elhagyja családját, de még jobban züllésnek indul, ezért a végén visszamegy a famíliához. Sok kamaszt ez gondolkodtat el, mert tudnak azonosulni Salival, hisz manapság annyi gyerek él csonka családban vagy olyan szülők mellett, akik mindig kiabálnak egymással. – Említette, hogy sok visszajelzést kap az író-olvasó találkozókon. Milyen élményei vannak? – Rengeteg helyre meghívnak. Jártam például Miskolcon, Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Székesfehérvárott és Tiszaújvárosban. Mindegyik más, valahol az nyújt örömöt, hogy a gyerekek ismerik a könyveimet, és azokról beszélgetünk, máshol rajzokat kapok a tanulóktól, amiket illusztrációként Az ellopott zsiráfhoz rajzoltak. A legegyedibb találkozó talán az erdélyi, sepsiszentgyörgyi volt, ott sokkal tisztelettudóbbak, viszont zárkózottabbak a gyerekek. Csüggtek minden szavamon, értékelték, hogy egy „igazi magyar író” jött el hozzájuk, de nehezen lehetett belőlük kiszedni néhány szót magukról, tehát

2008. november


Sulitéka nem tudott olyan kötetlen beszélgetés kialakulni, mint például itt ma. – Mikor vehetik kézbe az olvasók a következő könyvét? – A közeljövőre több tervem van. Már megvan a következő gyerekregény ötlete: tulajdonképpen A három testőr ifjúsági változata, négy fiú barátságáról fog szólni. Tervezem egy novelláskötet megjelentetését is, ez felnőtteknek fog szólni. Nagyon vágyom arra, hogy végre írjak egy felnőttregényt is, de az még nem teljesen érett meg bennem – talán a novelláskötet elvezet ide. – Végül meséljen kicsit a családjáról. Saját gyermekeinek mikor olvassa majd fel könyveit? – Remélem, néhány év múlva apa leszek, és majd rajtuk tesztelhetem az új írásaimat. Feleségemmel, Dórával tíz éve élünk együtt, két éve házasodtunk össze. Előtte szüleimmel éltem, szerencsére ők mindig támogattak ambícióimban. Mindketten magyar irodalom szakos tanárok, bár mára édesapám üzletemberré vált, az Observer Médiafigyelő Kft. igazgatója. Ha ők nem azt a támogatást nyújtják annak idején, amit kaptam, akkor könnyen lehet, hogy ma nem lett volna miről beszélgetnünk! Szabó Anikó

25

08/10/30 15:40:29

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

TAN-TAN, Nevetésre nevelünk, A látókör négyszögesítése Megjelent az első három Móra-füzet A Budapest XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusai Móra-füzetek címmel könyvsorozatot indítottak, amelynek első három kötetét szeptember 11-én mutatták be leendő olvasóiknak. Az iskola könyvtárában a sajtó, a kerületi intézményvezetők, a XVI. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjai három olyan kiadványt vehettek kezükbe a könyvek alkotóitól, amelyek szórakoztató módon nyújtanak az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tanácsokat tanulásmódszertannal és neveléssel kapcsolatos kérdésekben, szülőknek és gyerekeknek egyaránt. A pedagógusokat régóta foglalkoztatja a gyerek-szülő-pedagógus háromszög sikerének-sikertelenségének kérdése. Dátán Attila, a Móra-füzetek szerkesztője a sorozat megszületésének történetét azzal az alapvetéssel kezdte, hogy ha a pedagógus is jól sikerült órát tart, a szülő is támogató légkört teremt és a gyerek is tanul, mégis elmarad az áhított siker, akkor közösen kell a megoldást megkeresniük, hiszen mindhárman „egy hajóban eveznek”. A sorozatszerkesztő tanár a siker elérésének zálogát a tanulási módszerek megismerésében és tudatos megválasztásában látja, kollégáival éppen ezért indították el 2003 novemberében a Szülők Iskoláját, amelynek alapgondolata ez volt: nézzük meg közösen (gyerekek-szülők-pedagógusok)

a tanulás alapvető feltételeit, ismerkedjünk meg a jó tanulási szokásokkal, a szaktanárok mutassák meg tantárgyuk specifikus, jellegzetes tanulási módszereit, ismertessék meg a szülőket ennek gyakorlatával és otthoni ellenőrzési lehetőségeivel. Fontos volt, hogy ott legyen mindenki, aki tanulni akar, és aki segíteni tud neki a tanulásban – szülő, nagyszülő, testvér, barát, szomszéd, bárki –, hogy a program legyen egy közös családi felfedezés, legyen mozgalmas, interaktív, jó hangulatú, és a gyerekeket is érdekelje. Dátán Attila elmondta: 10 pedagógus tartott foglalkozást, öszszesen 63 család jelezte részvételi szándékát, 19 család legfeljebb 1 előadásról hiányzott, és volt, hogy 72 ember áldozta estéjét a programra.

A következő évben a követendő irányt igényfelmérés alapján jelölték ki. A szülők továbbra is kérték a tanulásmódszertani segítséget, de érdeklődést mutattak a fejlesztés, a különböző káros szenvedélyek, függőségek, a helyes életmód, a kamaszkor lélektani változásai, problémái iránt, felvilágosítást kértek a bántalmazás különböző formáiról (kortárs, testvérek közötti, pedofília), és megfogalmazták tanácstalanságukat a szexuális felvilágosítással kapcsolatban is. A bemutatón elhangzott: a sok felvetődött kérdés alaposabb átgondolást igényelt, milyen formában, milyen megközelítésben lehet tovább folytatni a megkezdett folyamatot, hogy ne váljon a tanulásmódszertan témája önismétlővé, parttalanná, a minden kívánságra

Dátán Attila TAN-TAN Tanulásmódszertani segédlet szülőknek és gyerekeknek Móra-füzetek 1.

NEVETÉSRE NEVELÜNK Nevelési segédlet szülőknek és gyerekeknek Szerkesztette: Dátán Attila Móra-füzetek 2.

A LÁTÓKÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE Nevelési segédlet szülőknek és gyerekeknek Szerkesztette: Dátán Attila Móra-füzetek 3.

26


2008. november

08/10/30 15:40:30

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

azonnal reagálás fölöslegesen hosszúvá, felszínessé. Külön figyelmet kellett fordítani a kompetenciahatárok pontos felismerésére, hogy a kontárkodás hibáját sikerüljön elkerülni. Végül összeállt egy többéves program: tanulásmódszertan az 1. évben, gyerek-szülő együttműködés: tanulás, viselkedés, kommunikáció a 2. évben, a család működtetése: nevelés, agresszió, kényszerek, függőségek, konfliktuskezelés, a változás lehetőségei, a film és a színház, mint nevelést segítő eszköz a 3. évben és életmód, környezettudatosság a 4. évben. A különböző témákat pedagógusok és külső szakemberek dolgozták fel. A lendületes időszakot itt is megtorpanás követte: a túl sok program, az ismétlődés a látogatottság, az érdeklődés visszaesését eredményezte, és egyértelművé vált, hogy meg kell újulni! Ekkor vetődött fel a nyomtatott változat ötlete, mert Dátán Attila szerint az házhoz megy, sőt „ott lakik”; ismételhető, hiszen bármikor újraolvasható; könnyen hozzáférhető; nem unalmas,

akkor vehető le a polcról, amikor szükséges; időigénye pedig szerény és rugalmas – messzemenően alkalmazkodik a felhasználóhoz. A cikkekkel szemben az elvárás, így az összeállításnál a legfontosabb szempont az volt, hogy rövid, érthető, gyerek, felnőtt, idős, fiatal számára könnyen értelmezhető, jól, logikusan tagolt szerkezetű írások legyenek, amelyek a napi munka, a házi teendők után is szellemileg befogadható, rövid részletekben is értelmezhetőek. Meg kellett őrizni az előadások gyakorlatias megközelítését, hogy naponta kis erőfeszítéssel gyakorolható legyen. A szülőknek nem új feladatokat kell kitalálni, hanem segítséget nyújtani a meglévők minél jobb elvégzéséhez! A cikkeket az iskola pedagógusai és külső szakemberek írták. A szerzők között olyan, szakmai körökben elismert szakembereket tisztelhetünk, mint Tóth Tímea, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar főiskolai adjunktusa, Illényi Éva, a Sziget Droginformációs Alapítvány Életvezetési Központ pro-

jektvezetője vagy Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. Ez az együttműködés hozzájárult a szakmai kapcsolatok bővítéséhez, amik újabb írásokat eredményeztek. A szerkesztés, a tematika szerinti csoportosítás, a hiányok pótlása újabb szakmai ismeretek megszerzését és kapcsolatokat szült, ez pedig magában hordozza a folytatás lehetőségét, a sorozat fenntarthatóságának egyik felét. A másik felét pályázati forrásból remélik. „A sorozat olyan, mint három hatalmas szőlőfürt: szemenként fogyasztható magvas gondolatokkal, amik élvezetessé tehetik az időnként kellemetlen kötelezettségeket is” – fogalmazott Dátán Attila, hozzátéve: reméli, hogy egyszer majd egész lugasról beszélhet. Az első három kötet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzata és a XVI. kerületi KEF pályázati úton történt támogatásával jött létre. További információ: [email protected].

Magyar Kultúra Napja Pályázat Húsz éve január huszonkettedike a magyar kultúra napja. 186 éve, 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. E nap tiszteletére a 2009-ben 20 éves Palóc Társaság immár 13. alkalommal hirdet pályázatot a szülőföldhöz való hűség megörökítésére, a magyarságtudat elmélyítésére, a magyar fiatalok anyanyelvi képességeinek fejlesztésére és tehetségének kibontakoztatására. Kérjük a Felvidéken, Magyarországon és az egész Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat, általános és középiskolás diákokat, hogy dolgozataikkal vegyenek részt a pályázaton, gondolataik megfogalmazásával és leírásával járuljanak hozzá nemzeti összetartozásunk eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához. 2009-ben az alábbi témák közül válogathatnak a pályázók: 1. „Vár állott, most kőhalom” – Pusztuló emlékeink 2. Régen volt, igaz volt – Visszaemlékezések 3. A bölcsőtől a koporsóig – Életút 4. Kőbe vésték, fába rótták – A magyar írás történetéből 5. Mit tudok a Magyar Szent Koronáról? 6. „Magyar nyelv: létem, jövőm, reményem” – Az anyanyelv védelmében 7. Amiről egymást közt beszélünk… 8. Mi lesz velünk, magyarokkal? – Jövőkép

2008. november


A pályázattal kapcsolatos tudnivalók: – a pályázaton az általános iskolák felső tagozatosai és középiskolás diákok vehetnek részt, akár több dolgozattal is; – a dolgozatok terjedelme alapiskolásoknál legkevesebb egy, középiskolásoknál legkevesebb három, kettes sortávolsággal írott A/4-es oldal; – a szépen kivitelezett pályamunkák előnyben részesülnek; – a dolgozatokon legyen feltüntetve a pályázó tanuló neve, életkora, lakcíme, villámlevél- vagy levélcíme, iskolájának neve, a település neve, valamint a diákot felkészítő tanár neve; – a dolgozatokat két módon: villámlevél formában a [email protected] címre és hagyományos postai úton 1 példányban kell a Palóc Társaság 991 11 Balog nad Ipľom – Ipolybalog, Kör u. 194/39 címre küldeni; – a beérkezés határideje: 2008. december 31. Eredményhirdetés 2009. január 18-án, vasárnap lesz a Magyar Kultúra Alapítvány budapesti székházában, ünnepélyes keretek között. A nyertesekre értékes díjak várnak, amelyekről a meghirdető és támogatói gondoskodnak. Jutalomban részesülnek a nyerteseket felkészítő tanárok is. A legjobb pályamunkákat most is megjelentetjük. Jó felkészülést kíván a Palóc Társaság!

27

08/10/30 15:40:30

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Pedagógusból festőművész Czeglédi Gizella Mű-hely Galériájában jártunk Valószínűleg nincs ember Pilisvörösváron, aki ne hallott volna már a Mű-hely Galériáról, és működtetőjéről, Czeglédi Gizelláról. A festőművész-mecénás hosszú évek kitartó munkájával elérte, hogy galériájában sorba állnak a művészek, hogy kiállíthassanak, a megnyitók műsoros estjei előtt pedig a közönség áll sorba, hogy megnézhesse az alkotásokat és meghallgathassa a színvonalas előadásokat. Az alkotót pilisvörösvári galériájában látogattuk meg. Czeglédi Gizella 1951-ben született egy alföldi kisvárosban, Hajdúhadházon. Zenész, cipész édesapja és fodrász édesanyja öt gyermeket nevelt, Gizella középsőként született. Gyerek volt még, amikor a dunántúli Tátra, majd Piliscsévre költöztek, és az általános iskola után dolgozni ment. Hamarosan első házasságából megszületett Gábor, majd néhány évvel később, második férjétől János. Gizella bizonytalan volt a pályaválasztásban: levelezőn ápolónőnek tanult, de az egészségügyi szakközépiskolát otthagyta, mert túl kegyetlen volt neki a szakma, „túlságosan” sajnálta a betegeket. Estin leérettségizett, képesítés nélküli óvónőnek ment, de ráébredt: nagyobbakkal szeretne foglalkozni. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán diplomázott, rajz–kommunikáció szakon végzett. Korábban nem készült festőnek, a főiskola évei alatt próbálta ki a különféle művészeti ágakat: volt fafaragó, készített vízkarcot, kerámia szakkört is vezetett, végül az olajfestészetnél kötött ki, és ez máig tartó szenvedélye maradt. Solymáron, Pilisvörösváron, majd két fővárosi iskolában tanított, alsósoknak mindent, hatodikig magyart és minden évfolyamon rajzot. Képzőművészeti szakkört is vezetett, de 1998-ban, sokévi pedagógiai munka után úgy döntött, abbahagyja az oktatást. – Mi késztette arra, hogy otthagyja a tanítást? – Elsősorban a közlekedés, a mindennapos dugók. Gyakran megesett, hogy három órám volt, és három és fél órát vett igénybe az oda- és hazajutás. A fél életemet buszon, autóban, aszfalton töltöttem, és nagyon sajnáltam az elpocsékolt időt. Ráadásul osztályfőnökként épp leadtam az osztályomat, újra elsősöket kaptam volna, ideális pillanat volt átgondolni, hogy ezt szeretném-e további négy évig. Nagy intenzitással vetettem bele magam a festészetbe, azóta több száz képem készült el. Az életben nincsenek véletlenek: ekkor történt, hogy férjem cége az Ipartelepre költözött, így üresen maradt a ház mögötti 100 m2-es műhely. Még abban az évben létrehoztam a Műhely Galériát, mely eleinte az én képeimnek nyújtott otthont, állandó kiállításként. – Manapság azonban már közismert a Mű-hely Galéria, ám nem az ön képeit láthatjuk benne, hanem másokét. – A kezdeti időszak után kikristályosodott bennem, hogy ennél többet szeretnék. Céljaim a magyar kultúra, az értékek és hagyományok továbbörökítése, ezzel a képző- és előadó-

28


művészek támogatása, másrészt annak megmutatása, hogy nem kell vagyonokat költeni arra, hogy egy színvonalas kiállítást vagy műsort tekinthessen meg egy család. A Mű-hely Galéria minden rendezvényére ingyenes a belépés, mert azt szeretném, hogy valamennyi társadalmi réteghez tartozó emberhez jusson el a művészet, a kiállítás, a színház hangulata, és kapják itt ugyanazt az emberek, mint Budapesten – csak kicsiben és ingyen. A művészek oldalát ismertem, tudtam: nem felemelő érzés kilincselni, komoly összegeket kifizetni vagy festményeket „ajándékozni” azért, hogy valahol bemutathassák műveiket. Egy idő után kialakult a rendszer: havonta, általában minden hónap első péntekén nyílik egy képzőművészeti kiállítás, amit egyórás műsor követ – irodalmi, opera-, operettest, táncműsor, kabaré vagy színdarab-bemutató. Mostanra olyannyira közkedvelt lett a galéria, hogy a 2009-es év összes kiállítási időpontját lekötötték (12 különböző kiállítással), sőt 2010 két hónapja is foglalt már. – Egy budapesti, külső kerületi kiállításmegnyitóra gyakran csak 20-30 ember megy el, sokszor nagy részük a művész családja és barátai. Milyen a pilisvörösvári közönség, ők mennyire aktívak? – Nálunk akkor vannak kevesen, ha csak hatvanan jönnek, de nem ritka, hogy telt házas előadásunk van, márpedig ez 160 nézőt jelent. Mi azonban sosem küldünk meghívókat! A környező településeken plakátokat ragasztunk, a helyi újságokban és interneten is megjelenik a galéria programja. Meghívókat azért nem postázunk, mert így garantált, hogy nem ugyanaz a harminc ember jön minden alkalommal, hanem tényleg azok, akiket érdekel a kiállítás vagy a műsor. Persze sokan csak a műsor kedvéért jönnek, de aztán olyannyira megtetszik nekik egy-két kép vagy szobor a kiállításról, hogy ők lesznek az első vásárlók. Fordítva is működik: valaki csak a kiállításért jön, nem vonzza az aznapi műsor, a végére azonban lelkes rajongója lesz az előadónak! Emlékszem, a legelső előadás 2001-ben egy Wass Albert-est volt, pedig akkoriban még nem sokan tudták, ki ő. Az előadó az Erdélyből származó színművész, Réti Árpád volt, és a galéria zsúfolásig telt a kíváncsi közönséggel. Eleinte próbáltam különböző fórumokon hirdetni a programokat, aztán rájöttem, hogy a hirdetési pénz túl nagy összeg az előadóknak járó tiszteletdíjhoz képest,

2008. november

08/10/30 15:40:30

ÚJ KATEDRA

míg az emberek sokkal jobb reklámhordozók, ők szájról szájra viszik hírünket. – Hogyan dönti el, hogy ki állíthat ki a Mű-helyben? – Bárkinek megadjuk a bemutatkozás lehetőségét, legyen az kezdő, haladó vagy profi művész, az egyetlen feltétel, hogy színvonalas munkákkal rendelkezzen. Ha valaki szeretne itt kiállítani, megnézem az alkotásait, és ha kiállításra alkalmas, akkor megállapodunk a következő szabad hónapban. Beszélgetésünk idején dr. Ibránszki Antal, nyugalmazott szülésznőgyógyász kiállítása látható. A doktor úr nyugdíjaskorától Balaton-parti, somló-hegyi műtermében fest. Novemberben Mezei Zsuzsanna, decemberben Koday László hozza el képeit, januárban a vörösvári Manhertz János intarziakiállítása lesz, februárban pedig Mikó Diána szobrász tárlata. Minden év augusztusában pedig, a Pilisvörösvári Napok rendezvényéhez kapcsolódva, határon túli magyar művészek állítanak ki. Már csaknem minden szomszédos országból érkezett kiállító (Erdély, Vajdaság, Ausztria stb.), csupán Kárpátalja van hátra. Idén Németországban élő magyarok csoportos kiállítása volt, jövőre Bécsbe, Grazba kivándorolt honfitársaink jönnek. A megnyitóra is két alternatíva adódik: vagy a művész hozza magával egy művészettörténész, festő vagy újságíró ismerősét, aki beszél róla, méltatja alkotásait, vagy interjú formájában én kérdezem őt. – Mi történik a két kiállításmegnyitó, műsoros est között? A bejáratnál lévő tábla szerint tanfolyamokat, más előadásokat is tartanak itt. – Természetesen más is igénybe veheti a galériát, a kiállítástól függetlenül. Évek óta rendszeres a Magyar táncház, Zenebölcsi, Gyermeknap, időszakonként vannak tánc-, jógavagy tornatanfolyamok, könyvbemutatók és egyéb előadások. Az elmúlt néhány hónapban került sor Ungvári Zsolt újságíró szatirikus politikai előadására, Erőss Zsolt hegymászó a Makalu-expedícióról mesélt, a Family Magazin a családban élés előnyeit ecsetelte, dr. Eric Barett, a NASA kutatómunkatársa, a bristoli egyetem professzora már több előadást tartott a tudományokról, világűrről, de voltak nyelvészeti, történelmi és más ismeretterjesztő előadások is. Rendszeresen próbálnak és fellépnek az egyesületünk színjátszó csoportjai is. – Egyesületünk? Ezek szerint a galérián kívül egy egyesület tagja is. Erről eddig nem esett szó. – Dédelgettem a gondolatot, hogy jó lenne összefogni a helyi művészeket, tehetségeket. Tulajdonképpen 2007 őszén alakult meg a Pilisi Alkotók Kaptár Egyesülete, aminek elnökévé választottak. Az egyesületnek van egy gyermek és egy felnőtt színjátszó csoportja, amelyek máris nagy népszerűségnek örvendenek a városban. A társaság könyvek kiadását is vállalta, elsőként a közelmúltban jelent meg az „Otthon a világban” sorozat első része, dr. Réthy Zoltán pilisvörösvári orvos verseskötete. Réthy Zoltán 1895-től 1977-ig élt, számtalan verse a fiókban hevert, és tudomásunkra jutott, hogy lánya őrzi őket. Az Én így imádkozom című könyvet mi adtuk ki, a helyi könyvtár, könyvesbolt és a Mű-hely Galéria terjeszti. A második, az egyesület által kiadandó könyv egy képzőművészeti kiadvány, pontosabban egy antológia lesz. – Tehát hallottunk Czeglédi Gizelláról, mint egyesületi

2008. november


Szertenéző

elnökről, mint galériatulajdonosról, és mint a művészek támogatójáról. De hol marad Czeglédi Gizella, a festőművész? – Annak ellenére, hogy idén tavasszal nyugdíjas lettem, kevés időm van önmagam menedzselésére. Persze továbbra is festek, de már nem keresem az újabb kiállítási lehetőségeket. Így is van évente 3-4 tárlatom, szeptemberben például az egyik budapesti Ibis hotelben láthatták képeimet, októberben pedig a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet 50. évfordulójára rendezett ünnepségre kérte az igazgató, hogy dekorációként vigyem el néhány festményem. Ilyenkor nehéz 10-15 képet kiválasztani, de tematikusan mindenből mutatok. Vannak portréim, virágcsendéleteim, táj- és városképeim, zsánerképeim, de kicsit elvont témájú festményeim is. Van továbbá egy hatrészes sorozatom a magyar néprajzból, ahol egyfajta montázzsal ábrázolok embereket, épületeket, életképeket az akkori korból, egy-egy alkotáson belül. Az internet nagy segítségemre van a képeim megismertetésében, hiszen ezáltal kerültek már munkáim Franciaországba, Olaszországba, Németországba, a Dél-afrikai Köztársaságba, Ausztráliába és Kanadába is. Egy párizsi egyetemista, akinek a nagyszülei Magyarországról származtak, a gellért-hegyi kilátást ábrázoló, 2 méter hosszú panorámafestményemet vásárolta meg, egy olaszországi ékszerész pedig egy orgonavirágos csendéletemet édesanyjának szánta ajándékul. Képeim egy része – mintegy háromszáz – könyvekben is megjelent, mellettük egy-egy versem is olvasható. Így született meg három kötet, Szavak és színek címmel. Van úgy, hogy egy képem inspirál az írásra, de gyakran egy meglévő versem alapján születik egy festmény. – Jut még ezek mellett ideje másra, például a családjára is? – Mindent megpróbálok összehozni. Azt még nem is mondtam, hogy édesapám emlékére egy éve hegedülni tanulok, mesterem Molnár József, a Száztagú Cigányzenekar egyik prímása. De természetesen igyekszem minél több időt eltölteni férjemmel, fiaimmal, valamint két unokámmal, Gáborral és Beryllel is! Szabó Anikó

29

08/10/30 15:40:31

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Oberfrank Pálnak volt kitől tanulnia – otthon és az iskoláiban is Oberfrank Pált a színházkedvelők a Vígszínház előadásaiból ismerhetik, hiszen második diplomájának megszerzése, 1991 óta az egyik legnépszerűbb teátrumunk tagja volt egészen az elmúlt évad végéig. Beszélgetésünk során kiderült, hogy vannak sokkal fontosabb dolgok is egy színművész életében annál, mint hogy az ország ismert és elismert társulatához tartozzon. – Az Oberfrank család hagyománytisztelő, különös érzékenységgel bíró, sőt több tagja esetében művészi hajlamokkal rendelkező família. Ez áldás vagy átok egy fiatalember számára? – Csak egy példa: nagyapám, apám, bátyám Ferencek, mert ez nem is történhetett volna másképp. És mindannyian a többi ember iránt felelősséget érző, adakozó, nyitott, segítőkész férfiak. Nagyapám a Nagydiófa utcában lakott a második világháború idején. Amikor a tetőszerkezetbe bomba fúródott, amely szerencsére nem robbant fel, felment érte a padlásra, és maga hozta le, hogy a félelmetes szerkezet nehogy bárkiben is kárt tehessen. Teljesen magától értetődő módon zsidóknak segített, mert úgy érezte, hogy az ártatlanul üldözöttek mellé kell állnia. De a munkahelyén, az Állami Pénzverdében, ahol ezüstműves volt, úgy emlékeztek rá kollégái, hogy mindenkihez tudott mindig egy-egy jó szót szólni. Úgy látszik, ezek a tulajdonságok öröklődnek, és fel sem merül a kérdés, hogy áldás vagy átok ez a családi hagyomány: mindannyian úgy érezzük, hogy ezen az úton kell tovább mennünk. Géza nagybátyám zenei szenvedélyéről, karmesteri tehetségéről tett tanúbizonyságot, s Péter öcsém szintén nagyszerű karmester és zongoraművész. Feri bátyám a rendszerváltozás idején aktív

Színházi szerepei Rádiós (A padlás – Vígszínház) Össztánc (Vígszínház) Don John (Sok hűhó semmiért – Vígszínház) Cléante (Képzelt beteg – Pesti Színház) Pitvarmester (Hamupipőke – Vígszínház) Mr. Darling (Pán Péter – Vígszínház) Jacques Durand (Dominó – Karinthy Színház)

30


résztvevője volt a kerekasztal-tárgyalásoknak, később belekóstolt a profi politizálásba is. Én mint színész kerültem be valamennyire a köztudatba. – A születése utáni években a francia kultúra vonzásában élt az egész család. – Édesapám Brüsszelben dolgozott egy kereskedelmi kirendeltségen. Hároméves voltam, amikor haza kellett költöznünk: valaki jelentette, hogy vasárnaponként templomba járunk. A francia kultúra szeretete meghatározó lett a négy Oberfrank-fiú számára. Édesapámtól tanultuk meg a nyelvet. – Ahogy az elsőszülött fiúnak Ferencnek kell lennie a családban, ugyanúgy fel sem merült, hogy ne a Piarista Gimnáziumban szerezzék meg alapismereteiket a gyerekek? – Nagybátyáim és édesapám is a piaristáknál tanultak. Édesapám az államosítás miatt már az Eötvös Gimnáziumban érettségizett. – Mivel tudtak a piarista tanárok olyan mély nyomokat hagyni tanítványaik emlékezetében, hogy később szinte mindannyian nagy tisztelettel és szeretettel hivatkoznak a tőlük kapott útravalóra? – Erős gimnázium volt, kemény tanárokkal. A mai napig bennem él a gimnázium szellemisége, értékrendje. Belénk tápláltak egy hiten alapuló gondolkodásmódot, közösségi érzést. Ebből ered az egymásért való felelősségvállalás és ragaszkodás a morális értékrendhez. Fontos, hogy a tanuló ugyanazokkal az értékekkel találkozzon az iskolában, mint otthon. De nemcsak a lélek gondozásával foglalkoznak, hanem összpontosítanak a tettekre is. – Sokan mondják, hogy a piarista színpad akkor élte fénykorát, amikor a Mikszáth téri gimnázium falai között tanult! – Régen nagyon híresek voltak a jezsuita, a piarista és a minorita iskoladrámák, a rendi, iskolai színjátszás. A mi diákszínpadunkat osztályfőnököm, Takáts Ervin magyar– orosz szakos tanár vezette, akinek sikerült újra életet lehelnie ebbe a műfajba. Régen főleg moralizáló színjátékokról volt szó. Én is játszottam a Botfalvai, a Tornyos Péter című iskoladrámákban, Sumonyi Zoltán Pázmány című darabjában. Legemlékezetesebb előadásunk Sík Sándor István király című drámája volt, amelyben a címszerepet játszottam el. – Igaz, hogy hatalmas sikerei ellenére sem mert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezni? – Nem tudtam, mi szeretnék lenni! Biztos, ami biztos,

2008. november

08/10/30 15:40:31

ÚJ KATEDRA

elvégeztem a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakát francia–angol tagozaton. Misztikus, titokzatos világnak tartottam a színházat. Ideális esetben a színház több mint egy munkahely. Sajnos ma a szakralitás hiányával szembesülhetünk. Azoknál a művészeknél is, akiket mesterünknek tartunk, tapasztalhatjuk a profanizálódás jeleit. Valamikor a színpad templom volt, a takarásban nem lehetett fütyülni, enni, dohányozni, kedélyesen beszélgetni, civilként, kívülállóként viselkedni. Manapság minden értékünket profanizálják. Nagyon rossz, hogy a színházi lét, maga a kultúra az anyagiak függvényévé vált. – Ezért döntött úgy, hogy közel két évtized után kilép a Vígszínház társulatából? – Szerencsésnek mondhatom magam, hogy főiskolai osztályfőnököm, mesterem, Marton László színházába kerülhettem a második diplomám megszerzése után. De egyre erőteljesebben éreztem, hogy mekkora felelősség nyomja a vállát annak, aki a színpad deszkáira lép. Kötelességemnek érzem, hogy jót kell csinálnom, hinnem kell abban, hogy érdemes és csodálatosan szép dolog élni, hogy felemelő, gazdagító, továbbvivő élményekkel ajándékozhassam meg a közönséget. Ahogy a gimnáziumban tanultam, az emberek jelek egymás számára. A művészek még nagyobb jellé akarnak válni. A színházban vagy a médiában szereplők nem mindegy, hogy mit képviselnek, mit mondanak, milyen darabban, milyen műsorban láthatja őket a közönség. Megdöbbentő például a reformkor dokumentumait olvasva, hogy mintha még mindig ugyanazokért a célokért, eszmékért kellene harcolnunk! A problémák azonosak, csak a szereplők nevei változtak. Az lehet az érzésünk, hogy a magyarság szervezett birkává idomítása folyik. Hatalmas felelőssége van minden tanárnak és minden szülőnek is, mert nem mindegy, hogyan neveljük a gyerekeinket, milyen példát mutatunk a felnövekvő nemzedék számára. – Ezért járja verses műsoraival az országot, sőt újabban két izgalmas vállalkozásnak is fontos szereplője. – Nagykovácsiban, ahol lakom, elképzelhetetlen, hogy valaki magára csukja az ajtót, mert nem akar részt venni a falu közösségi életében. Teaház van, ahol kellemes beszélgetésre jöhetnek össze az emberek, református, katolikus és művészeti körök, baráti társaságok működnek. Óriási igényt érzékelek az emberek részéről arra, hogy olyan szerveződések jöjjenek létre, amelyek a rendszerváltozás előtt elképzelhetetlenek voltak. A régi polgárokat eskü kötelezte arra, hogy ahol élnek, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy betöltsék a sors által rájuk mért szerepet. Feleségemmel, Juhász Róza színésznővel és néhány barátunkkal megalapítottuk a Nagykovácsi Nemzeti Színház társulatát. Aki ismer, tudja, hogy nem karriervágy hajszol előre, nem ádáz, megszállott politikai célok vezetnek, nincs semmiféle fenekedés bennem, mindössze szép élményeket szeretnénk szerezni egymásnak és a közönségnek. A helyi társulat gondolata abból kerekedett ki, hogy három éve Róza huszonnégy civil szereplővel megrendezte a Szent Johanna című darabot. Sofőr, képviselő, diák, gyerekek vetették bele magukat óriási lelkesedéssel a munkába. Hihetetlen vállal-

2008. november


Főhajtás Részletek Oberfrank Pál önéletrajzából „1964. május 3-án születtem, nem tudom hánykor, este. A harmadik vagyok a sorban, három testvérem, Ferenc, Gyula és Péter, egy orvos, egy mérnök, egy karmester-zongoraművész. Anyámat imádtam, elment, de velem maradt. Szeretnék három-öt éves lenni, az volt a legszebb, ahogy keltett, etetett, adott, szeretett. Mindig ezt keresem, ezt a felhőtlen, biztos repülést, a színpadon is. Ma már néha sikerül. A boldogság érzése. Mindig szerettem a gyengébb nemet, kiskoromtól, az általánosban, most megkaptam az élettől. Három nőnemű lénynyel élek. Boldogan. Szeretetben. Ők az életem. A biztosíték, hogy, ha leülnék, máris felálljak. Nem unatkozom. A legfőbb parancs, a szeretet parancsa. Adni kell, önzetlenül, korlátlanul. Igyekszem. Nagyon nehéz.”

kozás volt, de ugyanilyen hihetetlen nagy sikert is aratott. Tavaly nyáron Pállya István piarista szerzetes Holberg egyik művéből 1768-ban készített iskoladrámáját játszottuk Róza rendezésében, a Ravaszy és Szerencsést. A darabot a Nagykovácsi Nemzeti Színház, a Nagykovácsi Római Katolikus Egyházközség és a Nagykovácsi Keresztyén Népfőiskola az V. Nagykovácsi Művészeti Találkozó és Utcabál keretében mutatta be. Idén Tamási Áron Énekes madár című darabját láthatta a közönség, természetesen a szabad ég alatt, hiszen a társulatnak állandó otthona nincsen. Kiváló szereplőkkel rangos, szakmailag is elismert előadás született. Már játszottuk a budapesti Szent Margit Gimnázium dísztermében, és egyre több a meghívásunk vidékre is. Jövő nyáron mindkét előadásunkat játszani fogjuk Nagykovácsiban. Az augusztustól működő Pilinszky Café a fővárosban, a Váci utca 33. szám alatt, az egykori, és nemrég a rendnek visszaadott piarista gimnázium és rendház épületében található. Három régi barátommal végre megvalósíthattam azt az elképzelésemet, hogy egy központi helyen, igen kellemes körülmények között, étel- és italremekek társaságában találkozhassanak azok az emberek, akik hasonló keresztény, polgári szellemi centrumra vágynak Budapesten is, mint amelyek vidéken már nagyszerűen működnek évek óta. Ősztől irodalmi estek, könyvbemutatók, kiállítások, klubok, tudományos előadások, szakmai konferenciák, színházi és filmes produkciók váltják egymást a Pilinszky Caféban. Befogadó színház leszünk, főleg gyerekdarabokat láthat nálunk a közönség. Mikulás napján saját bemutatóra is készülünk: Teddy mackó és barátai című mesénket hat csellista és egy mackó, „akit” Gados Béla színészkollégám elevenít meg, szereplésével láthatják az érdeklődők. A gyerekeket, családokat hétvégenként a népzenéhez, népművészethez kapcsolódó programokkal várjuk. Szeretnénk, ha szombat délelőttönként, miközben a gyerekek a néptánc fortélyait igyekeznek elsajátítani, a szülők nyugodtan elmennének vásárolni, esetleg a kávézónkban beszélgetnének a barátaikkal, s hogy lelkiismeret-furdalásuk se lehessen az elmaradt főzés miatt, a gyerekfoglalkozások után éttermünkben kedvezményes áron megebédelhet az egész család. H. Gábor Miklós

31

08/10/30 15:40:32

Kitekintő

ÚJ KATEDRA

Mire jó az energia?

?

Milyen energiaforrásokra számíthatunk 10 év múlva?

?

Hogyan takarékoskodhatunk úgy az energiával, hogy ne éljünk kényelmetlenebbül?

?

Hogyan használjuk biztonságosan az energiát?

Az EnergiaKaland új, nagyszabású tanulási program, amelynek célja, hogy a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva segítse a pedagógusok munkáját a diákok energiával kapcsolatos tudásának és kompetenciájának fejlesztésében, energiatudatos szemléletének kialakításában. A www.energiakaland.hu portálon négy korcsoport – 6-10 év, 9-12 év, 11-15 év és 14-18 év – fejlesztheti tudását hatékony és játékos tanulási módszerekkel, letölthető oktatási segédanyagokkal.

Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai támogatásával, együttműködésben az E.ON-nal.

Untitled-4 1

32


2008. 09. 22. 16:40:00

2008. november

08/10/30 15:40:32

Új Katedra. Prioritást élvező megszorítás. Beköszöntő. Pedagógusok lapja. A tartalomból november 1

Recommend Documents