Zöld ismeretlen. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő január február 1

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Zöld ismeretlen A miniszterelnök hirtelen felindulásból létrehozta az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalt, majd megfeledkezett róla. Az érdekes módon összeálló kerekasztal azonban nem hagyta magát és szép csendben dolgozni kezdett. Nagyon meglepődhettek azok, akik úgy gondolták, hogy mint annyi más kormányzati kommunikációs akció, kezdeményezés, csendben ez is kimúlik. Mert nem ez történt. S most itt a Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Hibái és erényei miatt is megkerülhetetlen. Érződik rajta, hogy a kerekasztal nem kapott megrendelést arra nézve, milyennek is képzeli a politika a jövő iskoláját Magyarországon. Ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a szerzők szabad kezet kaptak egy lehetséges új oktatáspolitika kialakításához, de ebben az esetben tévútra kerülünk. Mert ilyen új víziót nem sikerült és nem is sikerülhetett a szerzőknek megfogalmazniuk. És tegyük hozzá, nem is az ő feladatuk lett volna. Elkészült a kötet, melynek legnagyobb értéke a diagnózis. Ha nem is értünk egyet minden megállapításával, a kritika mindenképpen önvizsgálatra kell hogy késztessen mindenkit, akinek az elmúlt húsz évben köze volt ahhoz, mi történik a magyar közoktatásban. Mert a diagnózis nagyon közelít a pontoshoz, ráadásként olyan új megközelítéseket tartalmaz, amelyek a hasonló jellegű és célú dokumentumokból eddig hiányoztak. Másfelől, ha talán nem is a kellő határozottsággal, de végre kimondásra került néhány már-már kőbevésettnek hitt tétel hamis volta. Ez megjelenik a finanszírozási rendszert, a pedagóguspolitikát érintően éppúgy, mint a fenntartás és irányítás vagy a tartalmi szabályozás vonatkozásában. Hiányérzetünk inkább akkor támad, amikor a helyzetelemzést követően megfogalmazott prioritásokat, beavatkozási területeket, javaslatokat vesszük kézbe. Az első, ami feltűnik, az alternatívák hiánya. Mintha csak egy út lenne, vagy mintha ez a tanácsadó testület már maga eldöntötte volna, mi a jó választás. A második

gond, hogy a javaslatok nem mindig kapcsolódnak a diagnózishoz, pontosabban fogalmazva, a feltárt súlyos problémákra nem érkezik érdemi válasz. Végül a harmadik hiányosság a prioritások, javaslatok rendszerbe foglalásának elmaradása. (Ez nem tudható le egy táblázattal, itt elengedhetetlen az egymásra épülés, a fontosság, az időrendiség bemutatása.) Elkészült a kötet és most csend van. Egy konferencia, néhány sajtómegjelenés, néhány önkényesen kiragadott politikusi hivatkozás. A szerzők joggal érezhetik kissé sértve magukat. A kerekasztal létrehozója is hallgat, a minisztérium is csendben van, az iskolák világa is legfeljebb neheztel néhány súlyos megállapítás s meglepő javaslat miatt. Akik pedig ebben a munkában részt vettek, talán igyekeznek majd áttörni ezt a falat, s talán próbálkozásuk sikerrel jár, s elérik az érintetteket. Szurkolunk nekik, de csendben meg kell jegyeznünk, a kerekasztal hatalmas munkát elvégző tagjai vélhetően itt hibáztak. Fordítva kellett volna kezdeni, először kellett volna konkrét kérdéseket megfogalmazniuk a döntéshozókhoz, a társadalomhoz. Milyen iskolát akartok? Milyen munkaerőpiacot akartok? Milyen kulturális életet akartok? Milyen közösségeket akartok? Ha így történt volna, akkor ez a kötet vagy egy kompromisszumok mentén kialakított vízión alapulna, vagy alternatívákat tartalmazna. Mert nem csak egy lehetséges fejlődési út van, s gyakran nem csak egy jó megoldás, mint ahogyan azt a kötet megállapításai, javaslatai sugallják. Úgy tűnik tehát, az érdemi munka még előttünk áll. S ez a munka még nem a kötetben megfogalmazottak cselekvési tervvé formálása. Ami most a szerzők előtt és előttünk is áll, az, hogy a kötetet mintegy sorvezetőként használva, közösen megalkossuk a második Zöld könyvet, amely már egy kialkudott, eldöntött vízióra épül, a döntéshozók és mindannyiunk számára pedig választási lehetőséget kínál. Mert sikere egy ilyen programnak csak akkor lehet, ha mögötte társadalmi és politikai konszenzus áll. Itt a kötet tehát. Viszonyulni kell hozzá. Iskolás gyereket nevelő szülőknek, pedagógusoknak, oktatásirányítóknak, politikusoknak, értelmiségieknek.

Új Katedra – Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán • Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva • Felelős szerkesztő: Varga Gabriella, [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Horváth Gábor Miklós, Novák Imre, Simonyi Gáspár, Szabó Anikó Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás • Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474, e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962, www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online)

2009. január–február

Katedra2009 jan febr.indd 1

1

2/10/09 1:38:10 PM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Megállapodás után Győzött az Arany János Tehetséggondozó Program Bajba került az Arany János Tehetséggondozó Program. Az érintett intézmények idejében jelezték a gondokat, ám a tárca vonakodása miatt csak az utolsó pillanatban sikerült átmeneti, a most felvételizőkre vonatkozó megállapodást kialkudni. Kellett ehhez a tehetségek felkarolásában részt vevő intézmények egyesületének és elnökének, Veres Pálnak a kitartása, Pokorni Zoltán, a program elindítójának határozott fellépése, de kellett a tárca vezetésének belátása is, s az is, hogy ezt követően képesek voltak módosítani korábbi álláspontjukon. A felhők még nem vonultak el teljes egészében, de úgy tűnik, van remény arra, hogy mind az idei évben, mind a későbbiekben a program a továbbiakban is a korábbi elveknek megfelelően, sikeresen működjön. Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete még tavaly decemberben fordult levélben Hiller István miniszterhez. Ebben Veres Pál, az egyesület elnöke megerősítette az intézmények korábbi aggodalmát, mely szerint a programot érintő jogszabály módosítása és az ahhoz kapcsolódó pályázati kiírás egyes régiókban ellehetetlenítheti a beiskolázást. Az új szabályok ugyanis úgy korlátozzák az intézményeket, hogy azok vagy egyáltalán nem tudják majd feltölteni a meghirdetett férőhelyeket, vagy olyan diákokat lesznek kénytelenek felvenni, akik teljesítménye, tehetsége nem üti meg a programban megszabott mércét. A levél érdemi válasz nélkül maradt, ám január végén a pályázó diákok kiválasztásának folyamatában kitűnt, hogy a felvetéseknek volt alapjuk. Akadt olyan iskola, ahol minden rendben lévőnek tűnt, ám olyan is, ahol a helyek fele, harmada is üresen maradt volna. Hiába jelentkezett az 555 helyre 935 diák, közülük sokan vagy az egyik vagy a másik feltételnek nem feleltek meg maradéktalanul. Az iskolák jelzéseit és a sajtóban megjelent híreket követően ebben a helyzetben kezdeményezett azonnali egyeztetést Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter. Levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a majd egy évtizede sikeresen működő program a jogszabályi, támogatási és beiskolázási szabályok átgondolatlan módosítása miatt nagyon sok gyerek eshet el attól a lehetőségtől, hogy képességeihez méltó szinten tanulhasson tovább. Az Arany János Tehetséggondozó Program 2000-ben indult azzal a céllal, hogy olyan kistelepüléseken élő, rászoruló és tehetséges gyerekeket érjen el, akiknek más módon nem lenne módjuk arra, hogy az ország legkiválóbb középiskoláiba nyerjenek felvételt, majd főiskolán, egyetemen tanuljanak tovább. Az eredmények beszédesek, a már végzett fiatalok 80-90 százaléka vette sikeresen a felsőoktatási felvételi akadályát. Egy kutatás szerint pedig a programban részt vevő diákok esélye arra, hogy ezt a célt elérjék, négyszerese annak, mint amivel egy hasonló környezetből induló, de nem „aranyos” diák rendelkezik.

2


Nem volt zökkenőmentes azonban már az indulás sem, hiszen szerettek volna sokan bekapcsolódni, ám természetes módon nem juthatott mindenki lehetőséghez. Éppen ezért egészült ki a program később roma alprogrammal, majd a kormányváltást követően kollégiumi és szakiskolai alprogrammal. Így némileg módosultak az eredeti alapelvek is. A hátrányos helyzetet egyre inkább csak a szociális hátrány jelentette, s csak kivételként jelenhettek más hátrányok, s a beiskolázottak köre sem csak olyan tehetséges diákokból tevődött össze, akiknek reális esélyük volt a felsőoktatásba való bejutásra, hanem olyanok is bekerültek a programba, akik az érettségi megszerzését tűzték ki célul. Azzal azonban, hogy a program nevébe előbb bekerült a hátrányos helyzet megfogalmazás, majd később e fogalom szigorú definíciója is megjelent a közoktatási törvényben, veszélybe került az eredeti célkitűzés: kistelepülésen élő, rászoruló tehetséges gyerekek diplomához juttatása egy speciális felkészítő program keretében. Minderre Pokorni Zoltán is felhívta a figyelmet Hiller Istvánnak írt levelében: „Az iskolák vagy arra kényszerülnek, hogy a minisztérium által meghatározott szabályoknak megfelelő, de kevésbé tehetséges tanulókat vegyenek fel, vagy arra, hogy a legtehetségesebbeket részesítsék előnyben, akik után azonban nem kapják meg az emelt összegű támogatást. Mindkét megoldás a program leépüléséhez, megszűnéséhez vezethet.” A volt miniszter olyan megoldást sürgetett, hogy ne álljon elő olyan helyzet, amikor arra érdemes gyerekeket zárnak ki a túl szigorú, életidegen szabályok miatt a programból. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lenne szerencsés az sem, ha az iskolák kényszerből, a program anyagi biztonságának megmentése érdekében, a megszorítások miatti nehéz helyzetben olyan fiatalokat is felvennének, akik esetleg nem tudnak megfelelni a követelményeknek, és emiatt kudarcok érik őket. Az egyeztetés végül kétfordulósra sikeredett. Az első megbeszélésről ugyanis kimentette magát a jelenlegi tárcavezető, így azon csak az érintett intézmények képviselői és


2/10/09 1:38:11 PM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Oktatási és Kulturális Minisztérium Dr. Hiller István miniszter úr részére Budapest Szalay u. 10–14. 1055

Tisztelt Miniszter Úr! Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete elnökeként a programban részt vevő intézmények nevében fordulok Önhöz. Az Arany János Tehetséggondozó Program azzal a céllal indult 2000ben, hogy a rászoruló tehetséges fiatalok számára lehetőséget biztosítson hátrányaik kompenzálására, valamint elősegítse, hogy sikeresen érettségizve felsőoktatási intézményekben tanulhassanak tovább. A programban részt vevő intézmények nagy odaadással és szakmai elkötelezettséggel alakították ki a program tartalmi és szerkezeti elemeit. A létrejött pedagógiai innováció kihatott a magyar közoktatás egészére (például a nyelvi előkészítő évfolyam, a tanulásmódszertan, az önismeret meghonosítása az oktatásban). A program mögött elismert oktatási szakemberek, egyetemi intézetek, valamint civil szervezetek állnak. Úgy érezzük, a program társadalmilag és politikailag elfogadott, széles körben támogatott. A rászorultság alatt a szociális hátrány mellett a kistelepülési hátrányt értették a program elindítói. Ennek az volt az oka, hogy nagyon alacsony az ilyen hátránnyal rendelkezők aránya a felsőoktatásban, és reálisan nem mutatkozik számukra más hatékony kilépési lehetőség. A célcsoport definíciója a szociális hátrány irányába tolódott, valamint létrejött a kollégiumi, majd a szakiskolai program is. Ekkor módosult a nevünk a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára. Közben a törvényi szabályozásban definiálták a hátrányos helyzet fogalmát, ami egy meglehetősen merev és korlátozó megfogalmazás. Mivel a program célcsoportjába továbbra is a rászoruló (ez bővebb fogalom, mint a hátrányos helyzetű) és tehetséges tanulók tartoztak, a pályázati kiírások lehetőséget nyújtottak a hátrányos helyzet fogalmába már éppen nem beletartozó, de rászoruló fiatalok beiskolázására. Az idei pályázat megjelenését követően jeleztük, hogy ebből jelentős feszültségek és problémák keletkezhetnek. Ennek következtében módosítottak a rendeleti szabályozáson, a gyors ügyintézésért rendkívül hálásak is voltunk. Ám az eredeti ígéretek arról szóltak, hogy az előző évekhez hasonló beiskolázási feltételek állnak vissza, ez azonban csak részben történt meg. A hátrányos helyzetű kategóriába nem besorolható, de rászoruló tanulók aránya a felvettek legfeljebb 10%-a lehet, ami osztályonként maximum 3 főt jelent, fél osztályt indító iskolákban 1 főt, ami elenyésző. Ezzel szemben az előző évek tapasztalatai alapján (területileg eltérő arányban), országos összesítésben a felvettek fele az olyan rászoruló, aki nem fér be a törvényileg szabályozott hátrányos helyzetű kategóriába. Az intézmények minden évben felkeresik a környezetükben lévő általános iskolákat, szoros együttműködés alakult ki közöttük, és így széles körű kiválasztásra van lehetőség. Az idei pályázati kiírás megszorításai hatására az intézmények még nagyobb energiát fordítottak a programba beiskolázható tanulók megkeresésére. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló adatok alapján a felvehető létszámnak csak a



szűk felét teszi ki azoknak a pályázóknak az aránya, akik megfelelnek a hátrányos helyzetűség feltételének. Így a már megismert pályázatok alapján jelentős számban maradnak ki olyanok, akik számára a program jelentené a tehetségük kibontakoztatásának szinte egyetlen lehetőségét. Például nem fér be a pályázati feltételekbe az a tanuló, akinek a szülei szakmunkásként dolgoznak egy kis faluban (bizonytalan gazdasági környezetben), az egy főre eső jövedelmük néhány száz forinttal meghaladja a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultság határát, de az édesapa alkoholista, így valójában a gyerekre fordítható pénz jóval kevesebb, a rá nehezedő pszichológiai terhelésről, a szociokulturális hátrányról nem is beszélve. Hosszan sorolhatnánk a pályázatokban olvasható hasonló eseteket. Az ilyen tanulók sajnos kimaradnak a programból. Ennek a ténynek a társadalmi visszhangja rendkívül negatív lehet, ami rossz fényt vethet a program egészére, az intézményekre és az oktatásirányításra is. Az első évek után a küldő önkormányzatok és iskolák teljes mértékben megértették a program lényegét, és csak a célcsoportba tartozó tanulók pályázatait támogatták. Határozottan cáfoljuk azokat a híreszteléseket, hogy a programban olyan fiatalok lennének, akik nem tartoznak bele a rászoruló kategóriába. Féltjük a program értékeit, a befektetett energiát, az eredményeket. Sajnáljuk azt a több száz rászoruló diákot, akik kimaradnak a programból. A lehetőség megszűnése az egyéni sorsokban bekövetkező további veszteség, hátrány és kilátástalanság mellett lényegében össztársadalmi veszteséget is okoz. A program intézményei is nehéz helyzetbe kerültek, mivel az osztályokat a fenntartók még 2008 tavaszán engedélyezték. Az ígéretek alapján reméltük, hogy mégsem szűkül a pályázók köre, ám a rendelet módosítására (ami igazából nem jelentett lényeges bővítést) csak november végén került sor, amikor a pályázat beadásáig már csak 2 hét volt hátra. Ezek alapján számos intézmény nem tud AJTP-s csoportot vagy osztályt indítani. Az üresen maradt helyek feltöltése más típusú csoportokkal már szintén nagyon nehéz. Kérjük, hogy az oktatási kormányzat hallgassa meg a programban részt vevő intézményeket a program jövőjével kapcsolatban. Felajánljuk teljes együttműködésünket. Tisztelettel kérjük a Miniszter Urat, hogy tekintse át a lehetőségeket, és a több száz, valóban rászoruló fiatal érdekében hozza meg a megfelelő intézkedéseket! Segítségét előre is köszönjük! Kívánunk Önnek és családjának áldott, békés karácsonyt és boldog újesztendőt! Miskolc, 2008. december 17. Tisztelettel: Veres Pál, az AJTPI Egyesületének elnöke

3

2/10/09 1:38:11 PM

Súlypont a volt miniszter, a program korábbi elindítója vett részt. Másnapra azonban összejövetelre invitálta Hiller István az érintetteket, és a Szalay utcában, ha az utolsó pillanatban is, de megszületett a megállapodás. A jelenlegi miniszter meghajlott az érvek előtt, így több ponton is sikerült egyezségre jutni a program jövőjéről. Ezek közül a legfontosabb, hogy a minisztérium új pályázatot ír ki, amely február 20ig lehetőséget ad a jelentkezésre azoknak a rászoruló és tehetséges fiataloknak, akik a törvényben rendkívül mereven és szigorúan meghatározott hátrányos helyzetű kategóriába tartoznak. Így a korábban tervezett 555 diák helyett 615-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Ennek finanszírozási hátterét a minisztérium saját forrásai terhére biztosítja. A megbeszélés résztvevői megegyeztek abban is, hogy nyárig elkészítik azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek a következő években elkerülhetővé teszik az ilyen helyzetek kialakulását. Megoldásként felmerült az is, hogy a program nevéből kerüljön ki a „hátrányos helyzetű” meg-

ÚJ KATEDRA

jelölés, amely végső soron a mostani koherenciaprobléma okozója volt. A miniszter nem zárkózott el ettől a lehetőségtől sem. Nem az idei beiskolázást érintik, de a program jövője szempontjából fontos megegyezés körvonalazódott mind a finanszírozási, mind a szakmai garanciák biztosítása terén is. Előbbi esetében ugyanis – ha nem is túl gyakran – előfordult, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb támogatási összeg nem jutott el teljes egészében az intézményekhez. Eddig ez ellen háromoldalú – az önkormányzat, az intézmény és a tárca vagy valamelyik háttérintézmény képviselője által aláírt – megállapodásokkal próbáltak védekezni, ám időről időre felmerült, hogy a többlettámogatás a kötött felhasználású normatívák közé kerüljön át. A szakmai alapok megerősítését pedig az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő intézmények által kidolgozott kerettantervek hivatalos rangra emelése, azaz – a többi kerettantervhez hasonlóan – jogszabályba foglalása jelentheti.

Kedves Igazgatók, Tanárok, Nevelési vezetők! Három éve játszom az És a nyolcadik napon című darabomat, melyben egy downos kisfiúval az oldalamon mutatjuk meg, mi mindennel kell szembenéznie mai társadalmunkban egy sérült, illetve egy másfajta képességekkel rendelkező gyermeket nevelő családnak. Senkinek sem könnyű, az önelfogadásnál nincs nehezebb, de ha még a társadalom sem segít, hogyan lehet talpon maradni? Darabom megírásakor nem is gondoltam, hogy ekkora ellenállás van, hogy ennyi félelmet cipelnek az emberek hazánkban mindkét oldalon, az egészséges részről, illetve a fogyatékost nevelők részéről egyaránt. Egy éve több politikussal találkozva tapasztaltam meg, hogy hasonló helyzetben ugyanolyan szorongó kis emberek, mint bármelyikünk. Hiába nevelnek fogyatékkal élő gyermeket, hangosan, bátran felvállalva őket, nem mernek kiállni értük, sőt érdemben sem tesznek semmit. Pedig nekik, még érintettségüket is leszámítva, kötelességük lenne a szemléletváltást elősegíteni.

4


Nem az integrációra törekedtem, amikor megálmodtam a Kapcsoldát, egyszerűen, mint egy „civil” ember, a szemléletváltást szerettem volna elősegíteni. A program lényege, hogy fogyatékos gyermekek töltse-


2/10/09 1:38:12 PM

ÚJ KATEDRA

nek el egészséges gyermekekkel egy napot az egészségesek iskolájában. Lássák őket vendégül közös programok, kézművesség, közös táncolás, sportprogramok, vetélkedők stb. által a középiskolákban. Megtapasztaltam, hogy először a felnőtteket kellett megnyernem az ügynek. Tíz iskolából három mondott igent, s azokban is a tanárok zöme vagy félelemmel jött el, vagy el sem mert jönni. Tehát a felnőtt társadalmat kell először kinyitni, legalább egy picike szelepét, hogy a program megvalósulhasson. Mert mi történik akkor, ha ez megvalósult három iskolában? – tettem fel a kérdést. Gyakorlatilag alig valami. Ezt tehát folytatni kell. Ötven iskolát tűztem ki célul, az eddigi három iskolával pedig szeretném minden évben megvalósítani újra és újra, hiszen minden évben jönnek új diákok. Hogy mi a haszna? Mit tanulnak belőle az egészségesek? S mit kapnak a másik oldal családtagjai? A programot megvalósító fiatalok elmondása szerint ennyi szeretetet rég kaptak. Az ott levő tanárok szerint az egészségesek egójukat előre tolva nevelkednek, a sérültek pedig ritka toleranciával és odaadással fogadtak minden

KAPCSOLDA A KAPCSOLDA program lényege, hogy az egészségesek fogadják be, azaz iskolájukban lássák vendégül a sérült gyerekeket, és előzetes, közösen egyeztetett program keretében töltsenek el együtt egy napot vagy egy délutánt. A korábbi programokról beszámolók és képek találhatók a www.poli.hu, a www.poli.hu/poli/kepkron/index.htm, a www.mosolyorszag.com és a www.esanyolcadiknapon.hu oldalakon. A program sok tapasztalatot ad a fiataloknak a másság elfogadásáról, az egymásra való odafigyelés fontosságáról. A program megvalósulásával mindenki nyer: a segítségre szorulók elfogadást és törődést, az egészségesek szeretetet és az emberi értékek fontosságának megtapasztalását a külsőségek túlhangsúlyozása helyett. A programba eddig bekapcsolódtak a Közgazdasági Politechnikum, a Piarista Gimnázium és a Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium diákjai és pedagógusai. További információ: Toldi Beáta, Mosolyország Alapítvány, 30/205-8834.



Aktuális

programot. Némely tanárt ilyen érzékenynek, kedvesnek sosem látták a diákok. Azóta jobban szeretik őket. Tehát a tanár-diák viszony is sokat kaphat a közös odafigyelés által. Az érintett családok ugyanolyan félelemmel jöttek, mint ahogy várták őket, viszont megmelegedhettek egy kicsit. Érezhették, hogy nincsenek egyedül, hogy a kajla kamasz mekkora gondoskodással tud vigyázni az ő gyerekére. Mert ott a kérdés: hazánkban 600 ezer érintett család van, mi lesz a gyerekükkel, ha a szülők meghalnak? Nem tudjuk, mi fog történni azzal, aki netán – mert bőven van ilyen – túléli szüleit, még ha azok nem is mernek meghalni. A mai fiatalok lesznek többek között az ő munkaadóik, a róluk gondoskodó felnövekvők. Szeretném, ha jobb emberek, érzékenyebbek nőnének ki az iskolapadból. Legfőbb célom, hogy az évenként ismétlődő drogprevenció mellé (melyet már elmondásaik alapján unnak is a fiatalok) minden második évben szemléletváltó nap is lenne. De addig is, ameddig a politikusokhoz eljutok, így „manuálisan” kell tennem, amit tudok. Kérem, amennyiben nyitottak a program megvalósítására, és nem tartották didaktikusnak levelemet, tartsanak velem a szemlélet szélesítésében! Köszönettel és üdvözlettel: Szalay Kriszta színművész [email protected] A képek a Klebelsberg Kunó gimnáziumban készültek Fotó: Balogh Róbert

5

2/10/09 1:38:12 PM

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Dobbantó program Tanulási nehézséggel küzdők oktatása Magyarországon egyre több „problémás diák” kerül ki úgy az oktatási rendszerből, hogy semmilyen végzettséget nem szerez. Felzárkóztatásukra szakképzést előkészítő kilencedik évfolyamok indultak az erre kijelölt szakiskolákban. Csakhogy az intézményeknek fel is kell készülniük az új, speciális szakértelmet is igénylő feladatra. Ebben segít a Dobbantó program. A fejlesztés során tizenöt pályázati úton kiválasztott szakiskola kap többéves, egyéni igényeinek megfelelő szakmai és anyagi támogatást. Az intézmények képviselői és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) szakemberei 2008. november 24-én a Hotel Stadion konferenciatermében tartott országos programindítón találkoztak először egymással. Magyarországon mind több az olyan diák, akit kudarcok sora ér az iskolában. Különösen igaz ez azokra, akik magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Ezek a tanulók gyakran nem fejezik be a tanulmányaikat, nem szereznek semmilyen végzettséget vagy szakképesítést, így nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és esélyük sincs a gazdasági integrációra. Az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos cél, hogy az oktatásból lemorzsolódók aránya csökkenjen. Ehhez kíván hozzájárulni a Dobbantó program azzal, hogy személyre szabott szakmai és anyagi támogatást nyújt a szakiskolák számára a megvalósításához. A hazai oktatáspolitika – a nemzetközi jó gyakorlatokhoz igazodva – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését támogatja, speciális intézmények helyett minél több diákot a többségi oktatásba irányítva. Ezt célozza a közoktatási törvény azon új módosítása is, mely a Dobbantó program elindítását indokolttá tette. „2008. szeptember elsejétől a megyei és megyei jogú városi fenntartók által kijelölt szakiskoláknak előkészítő évfolyamot kell indítaniuk az oktatásból a tanköteles kor előtt lemorzsolódott, a fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban

Szervezeti háttér A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Dobbantó programja az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával jött létre. A 2008-tól 2010-ig tartó fejlesztés célja az, hogy kiemelkedési lehetőséget biztosítson az oktatásból korábban lemorzsolódott, tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak és az őket befogadó szakiskoláknak egyaránt. A projekt mentor és educoach szakemberei innovatív módszereket átadó tréningekkel, új oktatási tartalmak biztosításával és folyamatos, helyben nyújtott szakmai tanácsadással segítik a szakiskolák pedagógusait és vezetőit. A projekthez kapcsolódó célok megvalósításához az intézmények pályázati támogatást kapnak. A részt vevő iskolákat pályázati úton választották ki, tizenöt intézmény küldött be nyertes anyagot. A szakiskolák között akadnak vidéki és budapesti, állami és alapítványi fenntartású intézmények egyaránt.

6


A konferencia hallgatósága

akadályozott diákok számára” – nyilatkozta Bruckner László, az Intézményesítés Munkacsoport vezetője. Mindez azt jelenti, hogy ezek az intézmények olyan feladatot valósítanak meg, amely idáig nem volt jelen a hazai szakmai gyakorlatukban. A Dobbantó program a szakiskolák számára komplex támogatást nyújt. A tanulók személyre szabott, egyéni fejlesztésének kereteit teremti meg azzal, hogy új oktatási tartalmakat fejleszt, a megvalósításban részt vevő pedagógusok és intézményvezetők számára pedig tréningeket és személyre szabott tanácsadást nyújt. Épít a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, sikeres programok tapasztalataira, és akciókutatásként az oktatáspolitika számára is visszajelzést ad. „A Dobbantó program azért lehet működőképes, mert a szakiskolák vezetőit és pedagógusait egyaránt bevonja a fejlesztésbe, és segít a kapcsolatépítésben a helyi társadalommal is – hangsúlyozza Bognár Mária, a Dobbantó program veze-


2/10/09 1:38:13 PM

Aktuális

ÚJ KATEDRA

tője. – Az intézményvezetőket piaci tapasztalatokkal rendelkező educoach szakemberek segítik abban, hogy hosszú távon is működőképes pedagógiai programot dolgozzanak ki. Emellett olyan technikákat is elsajátíthatnak, melyekkel a változások hatékonyan menedzselhetők. A pedagógusokat a mentorok új pedagógiai módszerekkel ismertetik meg, melyek segítségével együttműködő kapcsolatot alakíthatnak ki a diákjaikkal, és fejleszthetik kompetenciáikat. Munkájukat modulrendszerű tanítási programcsomaggal is támogatjuk.” Az együttműködő szakembereket – az iskolákhoz hasonlóan – pályázati úton választották ki, és a program teljes időtartama alatt, havi rendszerességgel kísérik majd figyelemmel az intézmények szakmai fejlődését, szem előtt tartva minden szakiskola egyedi igényeit. A Dobbantó program 850 millió forintos keretéből a részt vevő vidéki és fővárosi, alapítványi és állami fenntartású iskolák olyan pedagógiai programot dolgozhatnak ki, mellyel diákjaik személyes szükségleteiknek megfelelően fejlődnek. Hatékony kapcsolatrendszert építhetnek a helyi önkormányzattal, a régió civil szervezeteivel és a munkáltatókkal. A programban részt vevő szakiskolák képviselői az első lépést a Dobbantó program nyitó konferenciáján, 2008. november 24-én tették meg a Hotel Stadion konferenciatermében, itt ismerkedtek meg egymással azok, akik a jövőben együtt dolgoznak a pályázatnyertes intézmények megújításán. Módszertani jellemzők A Dobbantó mentorainak iránymutatása nyomán a tanárok diákjaikat egyéni szükségleteiknek megfelelően fejlesztik. Segítenek a gyerekeknek, hogy korábbi iskolai kudarcaik után befejezzék tanulmányaikat, közben pedig megszerez-

Tóth Egon, az FSZK kuratóriumi elnöke

zék a munkaerőpiacra lépéshez szükséges kompetenciákat is. A program educoach szakemberei az intézmények vezetőinek nyújtanak útmutatást, hogy megtalálják a szakiskola helyét a helyi közösségen belül. A szakiskolák vezetőivel együtt térképezik fel az igényeket, támogatják őket a pedagógiai program kidolgozásában és megvalósításában. A Dobbantó program segíti az intézmények hálózatba szerveződését is, hogy valóban fenntartható legyen a fejlesztés. Támogatja a részt vevő iskolákat abban, hogy kialakítsák komplex, ugyanakkor a diákok egyéni fejlődési tervein alapuló szolgáltatási rendszerüket sajátos nevelési igényű tanulóik számára. A fejlesztés mentálhigiénés és pszichoszociális segítségnyújtást, tanulásfejlesztést, pályaorientációs segítségadást egyaránt magában foglal. A program időterve I. Fejlesztési szakasz a 2008/09-es tanévben: • Folyamatos szakmai támogatás helyben, a szakiskolák egyedi szükségletei szerint; • Gyakorlati segítség az intézmény pedagógiai programjának kidolgozásában; • Képzések, programok a szakiskolák pedagógusai és vezetői számára. II. Megvalósítási szakasz a 2009/10-es tanévben: • Támogatás a közösen kidolgozott pedagógiai program megvalósításában; • Rendszeres kapcsolattartás és szakmai segítségnyújtás a szakiskolák igényei szerint; • Regionális együttműködés más intézmények pedagógusaival és vezetőivel. További információk: Bognár Mária (a Dobbantó program szakmai vezetője), 30/756-8880., [email protected] Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 1139 Budapest, Pap Károly utca 4–6., telefon: (1) 450-32-36, [email protected], www.fszk.hu/dobbanto.

Bognár Mária, a program szakmai vezetője



7

2/10/09 1:38:13 PM

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Játékos eszközökkel a gyermekek on-line biztonságáért Széles körű együttműködést hívott életre a Microsoft egy, a gyermekek biztonságos internetezését segítő kampány felépítéséhez. A számítástechnika és az internet mindennapjaink meghatározó részévé vált, de az információtechnológián alapuló digitális életmód számos kihívást, veszélyforrást is rejt magában. Az internet elképesztő mennyiségű információ és tudás valós idejű elérését teszi lehetővé a tudománytól kezdve az üzleti információkon át a szórakozásig. A világon elérhető széles és színes tartalom ebbe a virtuális világba helyeződik át. A gyermekek is sokkal hamarabb ismerkedhetnek meg a világhálóval, a házi feladatok elkészítése mellett on-line kutathatnak, játszhatnak vagy tarthatják a kapcsolatot társaikkal ennek segítségével, ami potenciális veszélyforrásokat is hordoz magában. Az on-line kockázati tényezők a bosszantó pop-up hirdetésektől kezdve a vírusok terjesztésén és az adatokkal való visszaélésen át egészen a legkomolyabb bűntényekig (pl. pedofil zaklatás) terjedhetnek, amire a szülőket, a tanárokat és a gyerekeket is fel kell készíteni. Ezt a feladatot vállalta magára a Microsoft az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvánnyal és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal együttműködésben, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Honfoglalo.hu és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közreműködésével. A „Helló Háló” névre keresztelt kampány részleteit sajtótájékoztatón ismertették a program alkotói a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, ahol a téma iránt elkötelezett egyéb szervezetek, így az ORFK bűnmegelőzési osztálya és az Oktatási Hivatal közreműködésével egy kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki a nézeteiket. Ugyanott, a sajtótájékoztatóval egy időben az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületével közösen egy tanárkonferencia keretein belül mutatták be a közoktatási intézmények számára készített oktatási segédletet, illetve ismertették meg a résztevőket a veszélyekkel és az azok elkerülését szolgáló eszközökkel. Az ország több pontjáról érkező kisiskolások már a délelőtt folyamán egy játékos vetélkedő keretében ismerkedhettek meg a számukra kidolgozott on-line oktatóprogrammal és játékokkal.

8


A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott legfontosabb üzenetek „Mint az iparág vezető és felelősségteljes szereplője, a Microsoft kötelességének érzi, hogy ebben a felvilágosító, oktató munkában úttörő szerepet vállaljon – szögezte le Drajkó László, a Microsoft ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen. – Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az iparág más szereplőivel, a megfelelő állami szervezetekkel és társadalmi szereplőkkel karöltve lépéseket tegyünk az erre irányuló jogalkotási munka támogatására és edukációs programok létrehozására.” Kovács Koko István, aki maga is gyakorló szülő és a technikához is értő ember, így foglalta össze véleményét: „Amikor egy gyermek számára kinyílik a világ, ösztönösen kapaszkodókat keres és akaratlanul is követi a mintákat, legyen az rossz vagy jó. A szülő, a család, a környezet mind hatással van rá, és ezek az impulzusok nagyban befolyásolják, hogy milyen felnőtt válik belőle. A feladat gyönyörű, de a felelősség óriási, nincs lehetőség a hibázásra. A felgyorsult világ, az internet, az ezerszínű televízió olyan veszélyforrás, amely megoldhatatlan feladat elé állítja a gyerekeket. A személyiségformáló információk tengerében nekünk, felnőtteknek kell erős kézzel kormányozni és nem el- és megijesztve, de rávezetni gyermekünket az egészséges tartalomra. Hiszem, hogy a feladat megoldható, és örömmel látom, hogy a küzdelemben több civil szervezet, informatikai vállalkozás is a család oldalára állt!” Oláh László, a BRFK rendőr őrnagya a következőkre hívta fel a figyelmet: „Évtizedeken át azt tanítottuk a gyermekeinknek, ne fogadjanak el semmit idegenektől, ne engedjenek be idegent a lakásba, illetve ne üljenek ismeretlen kocsijába. Felgyorsult modern időket élünk, ma már arra is fel kell hívni a figyelmüket, hogy az interneten keresztül se tegyék meg ezeket, s ha csak virtuálisan is, de ne engedjenek ismeretlenek csábításának.” „Amikor autóba ültetünk egy gyereket, nem kérdés, hogy bekapcsolja-e a biztonsági övet: az ő védelme érdekében ezt minden felnőtt elfogadja, törvény is előírja – jelen-


2/10/09 1:38:13 PM

ÚJ KATEDRA

tette ki Kerpel Éva, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa. – Ugyanígy, amikor a gyerek vagy fiatal olyan eszközt – internetet, mobiltelefont stb. – használ, amely elvileg lehetővé teszi, hogy azon keresztül valaki bajba keverje a gyereket, a szülők, nevelők dolga, hogy megóvják őket az esetleges kockázatoktól. Szabályozni lehet és kell, hogy az internetszolgáltatókon keresztül ne lehessen visszaélni a gyerek nyitottságával, ismerethiányával, eközben szem előtt tartva, hogy a technika adta lehetőségek önmagukban nem károsak a gyerekre, csak vannak olyan személyek, akik visszaélnek ezekkel a lehetőségekkel. A Kék Vonal szívesen csatlakozik a Microsoft által kezdeményezett programhoz annak érdekében, hogy a gyerekek segítséget találjanak, ha nehézségekbe vagy veszélyekbe ütköznek az interneten.” „A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat januártól kezdődően 24 hónapig az Európai Bizottság Safer Internet Plus program magyarországi koordinátoraként és tudatosságnövelő központjaként törekszik minél szélesebb körben felvilágosítást nyújtani az interneten leselkedő veszélyekről, a megelőzés lehetőségeiről – emelte ki Pokol János, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat médiareferense. – Célunk, hogy minél több internetfelhasználó számára láthatóvá és elérhetővé tegyük a biztonságos internetezéshez szükséges információkat és eszközöket, valamint hogy az érintettek tudják, mely szervezetekhez fordulhatnak probléma esetén.” „Az IKT-eszközök és a modern tanulásszervezési formák hatékonyabbá tehetik a tanulás-tanítás folyamatát – mondta el Miltényi Gábor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese. – Ebben a folyamatban mára már kulcsszerepet kapnak az interneten elérhető oktatási tartalmak. Egyre több tanár és diák használja a készülés ezen formáját. Az oktatási ágazatnak különösen fontos, hogy az interneten való tanulás vagy szórakozás során biztonságban legyenek a diákok, ismerjék a kockázatokat, és felkészüljenek azok kivédésére. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést – így a Microsoft kezdeményezését is –, amely a biztonságos internethasználat irányába hat.” „A gyermekbarát internet kezdeményezés talán legfontosabb elemének azt tartom, hogy legyen a megfelelő tartalom a világhálón a legkisebb korosztály számára is. Ha mindez még felvilágosító szerepet is betölt, az különösen üdvözlendő. Az olyan sokszor emlegetett és divatossá vált digitális írástudás égisze alatt ugyanis még hiánycikk az olyan tartalom, melynek segítségével a gyerekek játékos módszerekkel tudják elsajátítani a legfontosabb on-line viselkedési szabá-



Aktuális lyokat. Nagy dolognak tartom, hogy a Microsoft úttörő szerepet vállal abban, hogy a gyermekeket felkészítse a digitális világ rejtelmeire. Meggyőződésem ugyanis, hogy ezzel a tudással felvértezve léphetnek majd be felnőttként a digitális Európa kapuján, válhatnak igazi európai polgárrá. Úgy is, mint a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnökségi tagja és mint az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvány főszerkesztője, üdvözlöm ezt a kezdeményezést, és nagy örömmel vállaltam a program kidolgozásában és megvalósításában partneri szerepet” – mondta el Pintér R. Róbert az MTE és az Egyszervolt képviseletében. A Helló Háló Programról Az Egyszervolt.hu-val együttműködésben a Microsoft egy, a különböző korú gyermekektől kezdve a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint on-line játékokat dolgozott ki a gyermekek biztonságos internetezésével kapcsolatban, melyhez a Honfoglaló.hu csapata is csatlakozott. Játék közben a gyermekek szinte észrevétlenül sajátítják el a legfontosabb on-line viselkedési szabályokat. A 6 és 10 év közöttiek a Bit és Bájt kalandjai a százmegás pagonyban oldalon nézelődhetnek, míg a 10 és 14 év közötti korosztály MegaMágus kalandjain keresztül ismerkedhet meg a tudnivalókkal – utóbbi alapját a népszerű Honfoglaló játék képezi, melyet a korcsoportnak és a témának megfelelően alakítottak át: 100 a biztonságos internetezéssel kapcsolatos és további ezer, kifejezetten ennek a korosztálynak írt műveltségi kérdést tartalmaz. A téli szünetben ugyanezen portálokon versennyel tették még vonzóbbá a gyerekek számára a programot: a tíz legokosabb játékos tudását jutalmazták, az első helyezett mindkét kategóriában egy-egy Xbox 360 játékkonzolt nyerhetett. A kisdiákok figyelmét az iskolákban elhelyezett plakátok hívják fel a Bit és Bájt, valamint a MegaMágus oldalakra. A szülők és tanárok pedig ugyanitt a kifejezetten számukra kialakított honlapon videókkal és olyan hasznos információkkal találkozhatnak, melyek segítenek abban, hogy mindenki biztonságban tudhassa a számítógép előtt ülő gyermekét – még akkor is, ha nincs felügyelő felnőtt a közelben. A program szervezői a továbbiakban is frissítik és népszerűsítik majd az on-line tananyagokat és játékokat. A tervek szerint az eredményekről egy szakmai konferencián számolnak be 2009 tavaszán. További információ a www.microsoft.hu/biztonsag, www.egyszervolt.hu/hellohalo honlapon található vagy a [email protected] e-mail címen kérhető.

9

2/10/09 1:38:14 PM

Vélemény

ÚJ KATEDRA

Az oktatás itt és most Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008 Az Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal résztvevői Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért címmel tanulmánykötetet adtak közre, amelyben kifejtik, milyen jellemzők alapján szerveződik itt és most az átalakulásra szánt közoktatási rendszerünk. A kötet a művelődést, a kulturális életet befolyásoló döntések előkészítéséről is szól, amelyek közvetetten érintik társadalmi közállapotunkat. A tanulmányok viták után születtek meg, és jó néhány elképzelés az Országgyűlés hatásköréig nyúlik. Elég, ha az önkormányzati rendszer átalakítását, a közoktatás állami szerepvállalását említjük, mint változtatásra javasolt területeket. Olyan a világunk, hogy bármi megtörténhet. Az eddig ismert tények, elvek, szabályok keretei szétestek, szétfeszítette őket a gazdaságba belopózott bizalmatlanság. A morális kihívások mellett társadalomátalakító elvárások, kényszerek jelentek meg. Bizalmi válság van, az információra épülő piac félrevezette a szereplőket, sehol egy társadalmilag hasznos elosztási rendszer, mert a haszon nem ismeri a részvét elvét. Az üzleti szféra alkalmatlan arra, hogy a társadalomban keletkezett problémákat megoldja, vagy akár enyhítse, így hát látványosan romlik a gazdaság helyzete. Lépten-nyomon azt halljuk: finanszírozhatatlan a jóléti állam, és nincs gyámkodó állam. A megszorítások az emberektől újra áldozatokat kérnek. Eddig nincs semmi újdonság, amióta az eszemet tudom, a következő generáció érdekében éltem gyengébben, kaptam alacsony tanítói fizetést. A Zöld könyvnek az ország átalakítása a célja. Mára kiderült, hogy nem tudták, nem merték, és nem vezették a kormányaink a gazdasági józan ész szerint az országot. A problémák világosak. Magyarország lemaradt. Tudásbeli szakadék választ el minket a világ fejlettebb részeitől, az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. A már nem tanuló népesség hetven százalékának nagyon gyenge a szövegértése, az egyszerű dokumentumok megértése is gondot okoz nekik. Az iskolából kikerülők negyede nem tanul meg olyan szinten olvasni és írni, amire későbbi munkájában vagy tanulmányaiban szüksége lenne. Ezzel is veszítünk a versenyképességünkből. A legfeljebb nyolc osztályt végzettek példátlan mértékben kiszorultak a munkaerő-piacról, foglalkoztatási arányuk nem éri el a 40%-ot. A szakmunkásoklevél értéke csökkent, a szakképzés nem ruházza fel a tanulókat a felnőttkori tanuláshoz és a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges általános készségekkel. Az általános iskolából kikerülők tudása olyan gyenge, hogy arra még a gyakorlatias képzésben sem lehet építeni. Mennyiségi túlképzés jellemzi a tanárképzést, és a tanításról, az iskolák minőségi munkájáról nem állnak rendelkezésre hasznavehető anyagok. Lemaradásunk nem csökken a nyelvtudás területén. Tömeges a lemorzsolódás a középiskolákban. Ezért írják a kötet szerzői: újra kell értelmezni az iskola küldetését. Erre született meg az a 12 témakör, ami segíthetné a kilábalást. Nézzük őket. Elsődleges a tanárok kereseti lehetőségeinek jobbítása, ezen belül is a pályakezdők és nehezebb munkát

10


végző pedagógusok javadalmazását kell növelni. Meg kell haladni a csak szerepet. Át kell alakítani a széttagolt önkormányzati rendszert, oktatásirányítási változtatásokra van szükség. Szükségtelen a korai specializáció az általános iskolában. A problémák pedig halmozódnak. Az előző politikai rendszerben nem váltak nyilvánvalóvá az oktatásból alacsony tudásszinttel kikerülő, bonyolultabb tevékenységek elsajátítására képtelen fiatalok gondjai. A rendszerváltozás óta az iskolák között a tanulók szociális hátterét tekintve szélsőséges különbségek alakultak ki, és az oktatásirányítás képtelen fellépni mindenütt a szegregáció ellen. A tantervek és a tanítási módszerek nem tartottak lépést a változásokkal. Nálunk a tantervfejlesztés nem vált önálló tudománnyá, ilyen irányú felkészültség nélkül kényszerültek a pedagógusok helyi tanterv írására. Nincs garancia arra, hogy a tananyag, a tankönyv és a tanár felkészültsége egységes tudássá álljon össze a diákok számára. A nehezen megszerzett tudás hamar elemeire bomlik, mert gyakori a megértés nélküli memorizálás, a magolás. Erősödnek az esélyegyenlőtlenséget erősítő folyamatok. Nálunk még a legtöbb iskolában azt kérdezik a gyerektől, hogy „mit nem tud?”. A nálunk fejlettebb gazdaságokat távcsővel nézzük. Az sem vigasz nehéz helyzetünkben, hogy a régiót is hasonló válság jellemzi. Pártpolitikától mentes közigazgatás egyelőre csak álom, terv. Beszőtte a nexusok világa. Aránytalanul nagy a politikusok hatalma a közéletben, és ehhez nagy kedvezmények is járulnak. Hiányzik a tapasztalt ügyintézői réteg az állandó változások miatt. Nem ritka az olyan önkormányzat, ahol az eltelt másfél évtized alatt egy tíz álláshelyes irodán 8090 fő megfordult. Nincs teljesítménykövetelmény, hiányzik annak elfogadott rendszere. A vezetők a bizalmasaikat emelik hivatalba. Ezért fordulhat elő, hogy a szakirányú végzettségű helyett felsőfokú fényképész papírral rendelkező szervez közügyeket. Csatlakozhatunk a Zöld könyv megállapításához, mert régóta tudjuk, hogy kereskedelemfejlesztésre is szükség lenne, mert nálunk gyenge az üzleti kreativitás. Stagnálunk, vegetálunk tovább, csaknem úgy, mint a brezsnyevi pangás időszakában. Gyenge a kutatás-fejlesztés hatékonysága az alacsony ráfordítás miatt. Fontos lenne a szervezetrendszer átalakítása, hogy képesek legyünk a feladatok megoldására. El kellene hárítani a klímaváltozás káros hatását, biztosítani kellene az energiaellátásunkat, harcolni kellene a terrorizmus


2/10/09 1:38:14 PM

Vélemény

ÚJ KATEDRA

ellen, és tenni kellene valamit a társadalom elöregedése és annak hatása ellen. Rossz egészségi állapotúak a munkavállalók is. Csökken a népesség, nő az eltartottak száma. Nem nőnek a munkahelyek. Az adóztatás igazságtalan. A kiadások lefaragásán töri a fejét a kormány. Jelentős a feketegazdaság szerepe, és az ottani szereplőkkel nem húznak ujjat. Bővíteni kellene az adófizetők körét. A tényleges adófizetőket terheli a kormány. Nálunk alacsony bérekkel, olcsón szennyezhető környezettel és külföldi cégeket előnyben részesítő állami támogatásokkal élünk egyik napról a másikra. Ebből is látszik, hogy a kapitalizmus individualista. A fő kérdés az, hogy meddig lehet boldogulni a mai világlátásunkkal? Valóban újra kell gondolni az általános iskola szerepét is, mert nem tisztázódott, nem stabilizálódott az elvárásoknak való megfelelése. A 12 és 13 éves középiskola látszik a nyertesnek, hiszen a tankötelezettség 18. életévig

való kiterjesztése is ezt követeli meg, és talán csökken a korai szelekció is. Talán tényleg valóságos szerepet kap a mostani változások után az alapkészségek megerősítése, a nyelvoktatás kiszélesítése, mert szomorú évről évre olvasni a PISA- és az OECD-felmérésekben, hogy nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet, és elmaradunk a szövegértési mutatókban, még akkor is, ha a diákolimpiai versenyeken az első helyekre aspirálunk. Nálunk még nagyon tág a „tudás ollója” a diákok és az iskolák teljesítménye között. Kettészakadt a társadalmunk, és ebben szerepe van a közoktatásunknak. Nálunk a közhatalom sodródik, hiányzik a szerves építkezés. Nem hatékony a közpénzek felhasználása. Jó lenne közmegegyezésen alapuló társadalmi együttélés az államirányításban, de elvonások idején nehéz egyezségre jutni. Hiányzik a közbizalom. Novák Imre

„Tisza mellett, hazám földjén…” A hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola hagyományőrző vetélkedőt hirdetett „Tisza mellett, hazám földjén…” címmel. Célunk, hogy gyermekeink megismerjék a népi hagyományokat, fogékonnyá váljanak azok befogadására, megtanuljanak játszani, s az egyes szokások felelevenítése során átéljék a közösségi összetartozás örömét, s magatartásuk lényeges elemévé váljon a hagyományőrzés, nemzeti értékeink megbecsülése. A vetélkedő 2008 novemberében kezdődött és ez év májusáig havi fordulókból áll. Az egyes fordulók a naptári ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódnak. A feladatok, játékok összeállításánál arra törekedtünk, hogy a gyerekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű átélésre, népi gyermekjátékok megtanulására, az ünnepi szokások, a népi hiedelemvilág megismerése mellett a népszokások hagyományhű felelevenítésére az ünnepekhez tartozó jókívánságok, dramatikus játékok által. Sor kerül többek között a kukoricafosztó, a fonóbeli élet néhány mozzanatának, hangulatának felidézésére, a pásztorok karácsonyi vesszőhordására, betlehemezésre, farsangi alakoskodásra, a gergelyjárás bemutatására, pünkösdikirály-választásra és pünkösdikirályné-járásra. A tanulók előzetes kutató- és

gyűjtőmunkáját követően számot adhatnak elméleti tudásukról, megmutathatják kreativitásukat, kézügyességüket terménybábok, kívánságrajt, hagyományőrző kalendárium készítése során, készítenek komatálat, karácsonyfadíszeket, festenek húsvéti tojásokat. Mindezt színesítik a köszöntők, a népdalok, a gyermekjátékok, a népzene és a táncház, a farsangi mulatság és a farsangi fánk. Az év folyamán készült munkákból és összegyűjtött tárgyakból kiállítás készül. A vetélkedő hátralévő fordulóinak időpontjai: február 19., március 12. és április 2. Minden forduló 15 órakor kezdődik az iskola tornatermében. A vetélkedősorozat zárása kiállítással, pünkösdikirály-választással és pünkösdikirályné-járással, valamint táncházzal 2009. május 21-én 16 órakor lesz. Vicsainé Kabók Ibolya szervező, munkaközösség-vezető Törökné Szabó Éva szervező, igazgatóhelyettes Tóthné Kecskeméti Katalin igazgató

Karácsonyi ünnepség 2008.

Forrás: http://mentorprogram.eu/content/category/4/16/38/



11

2/10/09 1:38:14 PM

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

Az agressziómentes jövőnk érdekében Az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltött a magyar közoktatásban az agresszivitás. Számtalan megdöbbentő esetről szerzünk tudomást. A hír szenzációnak számít. Gyakori jelenség azonban, hogy túlzások is megjelennek ezekben a hírekben. Agresszív lett a magyar közoktatás? A tanárok nevelési attitűdjével vannak bajok? A felgyorsult életünk egyenes következményeként kell számolnunk a kortünettel? A társadalmi „bajok” generálják a feszültséget a felnövekvő generációban? Az információk sokaságában, a rosszul értelmezett liberalizmusban keressük az okokat? Hétköznapi gondjaink fokozzák a türelmetlenségünket? Megszámlálhatatlan kérdést tehetnénk fel, és a kérdésekre akár igen, akár nem válaszok születnek, a tény tény marad. A problémakör nem is olyan egyszerű. Emlékezetemben élénken megmaradt, hogy a pályám kezdetén milyen megítélés alá estek a „kulcsos gyerekek”. A lakótelepek jelensége volt. A szülők dolgoztak, a nagyszülők külön éltek, a gyermek felügyeletét nem tudták megoldani a családok. A napközi otthon csak a kisebb gyermekeknél jöhetett számításba. A nagyobbak kikönyörögték a szabadságot. A tanítás után otthon készültek fel a következő napi tanórákra. A szülők részéről a megelőlegezett bizalomnak lényegesen nagyobb jelentősége volt. Szó sincs arról, hogy az akkori gyermekek „jobbak” voltak. A bizalomnak volt nagyobb súlya a nevelésben. Ma, amikor beszélgetek a tanítványaimmal, kiderül, hogy éppen ezt hiányolják. Ha nem is fő oknak jelölik meg azt, hogy napokig nem találkoznak a szüleikkel, de ott rejtőzik a gondolatok mögött: nem ismerik a szülők elvárásait, sok esetben jellemezni sem képesek a családtagokat. Meglepődöm, amikor szótlanság, zavartság a válasz, ha megkérdezem: milyen ember az édesapád? A bajok eredete ide nyúlhat vissza. Felületessé váltak a családi kapcsolatok. A pénzhajszolás, a megélhetési gondok elterelik a figyelmet a lényegről, az együttlétről, a beszélgetésekről, a családtagok napi történéseiről. Megdöbbentő tény, de nem ismeri egymást apa és fia. A korosztályi összetartozás más elveken szerveződik. Életkori sajátosság 12–15 éves korban, hogy a balhé kedvéért bármit megtesznek egymás közelségében. Nincs jelen a visszatartó erő és a kontroll. A serdülők ebben a korban még nem számolnak a következményekkel. Az őrült tetteket bátorságuk, merészségük kimutatása érdekében hajtják végre. Sorozatosan megússzák a felelősségre vonást, ami még jobban elfojtja a természetes félelmet, a morális kontrollt. Eljutnak arra a szintre, amikor már nincs visszatartó

12


erő, szokássá rögzül, hogy bármit, bárhol megtehetnek. Így fokozódik az anarchia a tanítási órákon is. A tanár a tekintélyét veszíti el, ha azonnal nem fojtja csírájában vissza a jelentkező renitenciát. A szólás szabadsága Rosszul értelmezzük a demokráciát. Amikor véleményt alkotunk, egy dolog vezérel bennünket: formába öntés nélkül, a pillanatnyi gondolatok ösztönszerű áramoltatásával közöljünk valamit. Nincs a közlésünkben sem tapintat, sem méltóság. Lényegtelenné vált az, hogy megbánthatjuk a másik felet. A média arra specializálódott, hogy provokatív dialógusokat közöljön. Ebben a környezetben nőnek fel gyermekeink. A magyar nyelv választékossága nem tükröződik vissza az írott sajtóban. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a gyermekek nyelvi fejlődését. Egymás között igénytelenül, felkapott durvasággal kommunikálnak. A stílusra sem ők, sem a környezetük nem figyel. Nagykorúságnak tűnik, ha az obszcén szavak a kötőszó szerepét töltik be beszélgetéseikben. Pedig a beszéd gondolataink kifejezőeszköze. A durva szavak durva gondolat- és érzelemvilágot teremtenek, ami az agresszív megnyilvánulások jellemző formája. Véleményem szerint a gyermek környezetének felelőssége az, hogy tudatosan ügyeljen a kommunikáció minőségére. A szólás szabadságának nem törvényszerű velejárója a beszéd igénytelensége. Egyre többször találkozom meghökkentő személyiségű pedagógusokkal. Meglehet, konzervatív a felfogásom abban, hogy a tanári példamutatás meghatározza a jövő nemzedékének viszonyulását a környezethez, a társadalomhoz. Ha a pedagógusban békétlenség van, nap mint nap ezt tapasztalja meg a tanítványa is. Ha a tanár intrikus, neveltjei átörökítik a tulajdonságot. Az agresszív pedagógus frusztrált nevelési környezetet teremt. A következetességet mellőző tanár tanóráin általános az anarchia. A pedagógusi tekintélyt nem tanítják a főiskolákon, egyetemeken. Azt mindenki magának vívja ki, sokszor igazi megpróbáltatások árán. A tekintély erény, ami a következetesség, a bizalom, a megértés, a saját hibáink felvállalása, a feltétel nélküli elfogadás és természetesen a tudás kötőszövete. Miért várjuk el, hogy a tanuló kikapcsolva hagyja a mobiltelefonját, ha a tanári asztalon vagy a táskában a tanítási órán többször is


2/10/09 1:38:15 PM

ÚJ KATEDRA

Tanulmány

megcsörren a pedagógus telefonja? A közoktatási törvény előírja, hogy a tanítási órákat megzavarni nem lehet. A belső zavarra ez ugyanúgy érvényes… mert „a példa embert szül”. A kölcsönös elvárások csak akkor valósulnak meg, ha magam is megteszem azt, amit elvárok. Büntetés, intő? Vagy konszenzus? Megkülönböztetünk iskolán belüli és az iskola falain kívüli konfliktusokat. A megoldás nélkül maradt konfliktusokra jellemző, hogy továbbgyűrűznek és elmélyülnek, egyre nagyobb közösségben eredményeznek megosztottságot. Iskolán belüli konfliktusok Az osztályközösségeken belüli rangsor felállítása a tanulói teljesítményt kedvezően befolyásoló pedagógiai módszer. Ennek analógiájára születik a tanulók körében a tekintélyrangsor. Ebben az esetben már nem egy pozitív irányú ösztönző rendszer működéséről, hanem félelemkeltésről, zaklatásról beszélhetünk. A kiválasztás szempontja az erőfölény. A tanulásban gyengébben teljesítő tanulók a közösségben gyakran ilyen módon nyerhetnek tekintélyt társaik körében. Sajnálatos, hogy a módszerük a félelemkeltés. Ha a tanári odafigyelés elmarad, akkor a legdurvább megjelenési formákkal számolhatunk. Az osztályközösség egységét kizárólag a rendszeres beszélgetésekkel, a tényleges odafigyeléssel őrizhetjük meg. Amint tapasztaljuk a negatív rangsoralkotás jeleit, az elmélyülő konfliktust csak azonnali közbelépéssel előzhetjük meg. A negatív rangsor élén álló tanuló is rendelkezik valamilyen pozitív tulajdonsággal, végleges megoldást akkor remélhetünk, ha az elmarasztalás mellett vagy helyett ezeknek a pozitív tulajdonságoknak a megerősítését részesítjük előnyben. A tanár-diák konfliktusok napjainkban kiéleződtek. Amíg a korábbi évtizedekben létezett a feltétel nélküli tanári tekintély, ma egyre durvább esetekről kapunk hírt a magyar média által. Valóban megváltozott a tanári tekintély megítélése? A tanulók információszerzése nem korlátozódik csupán a tanítási órákra. Nagyon sok esetben egy-egy témakörben rendkívül tájékozottak. A nemzetközi szakirodalom beszámol a terjedő, tanárellenes, internetes mobbingról. A tanulók, ha nem nyeri el a tetszésüket egyegy tanári döntés, akkor változatos formában, az interneten keresztül rágalmazásba, meggyalázásba kezdenek. A korszerű elektronikus technika lehetőséget ad az anonimitásra, így az elkövetők személyére nem derül fény. Érthető, hogy a félelem erősödik a tanárokban, elnézőbbek lesznek a kellemetlenségek elkerülése érdekében. Nem tartom szerencsésnek, hogy a felmerülő, kialakult konfliktusokat, a házirend megsértését kizárólag büntetéssel rendezzük. Ha valamiben, hát ebben a kérdésben lenne szerepe a preventív módszereknek. Mindig ítélkezünk! Meglepődünk és nem értjük a tanulók válaszreakcióit. Mi magunk, pedagógusok is emeljük a belső feszültségi szintet, majd csodálkozunk, hogy a tanulók megtorlása a szemtelenségtől egészen az agresszivitásig terjed. Beszélünk munkahelyi mobbingról. A folyamat a közoktatásban is hasonló,



csak bipoláris az iránya. A támadás és a védekezés ciklikus folyamat, amire az elmérgesedési viszony a jellemző. Elfelejtünk „tiszta lapot” kezdeni egy-egy konfliktus után. Elfelejtjük, hogy a nevelésnek éppen az a lényege, hogy az egyes értékeket, normákat a tanítványaink elfogadják, majd ezek gyakorlással a személyiségjegyeikbe beépüljenek. A konfliktusok megoldásában az intők, beírások, fegyelmi tárgyalások nem segítenek, ellenkezőleg, éppen gátolják a nevelés hatékonyságát. Gyakran már az első konfliktus megoldását elrontjuk. Azonnal, hatalmi szóval intézkedünk. A prevenció éppen azt jelentené, hogy megelőzzük a konfliktusokat. Amíg nem változtatunk azon a pedagógiai felfogásunkon, hogy a büntetést tekintjük az egyetlen konfliktusrendezési megoldásnak, számolnunk kell az iskolai agresszivitás mértékének, súlyosságának fokozódásával. Törvényszerűség, még akkor is, ha ez a kijelentésem az olvasóban felháborodást vált ki. Prevenció Felmerül a kérdés, megelőzhető-e az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló iskolai agresszió? Mai társadalmunkban általános a feszültségek jelenléte, környezetünkben ezek minősége, mennyisége állandóan változik. A családokban ezekre a feszültségekre adott válaszok első számú kárvallottjai a gyermekek. Elmarad az odafigyelés, a kontroll, elmaradnak a beszélgetések. Gyermekeink szinte állandóan frusztrációs környezetben élnek. A társadalmi feszültségek megoldásában reménykednünk hiú ábránd. A szülők terheinek csökkenésére nem számíthatunk. Egyetlen prevenciós tényezőként jöhet számításba, ha pedagógiai módszereinket változtatjuk meg. Keveset beszélgetünk tanítványainkkal. Nem ismerjük a viselkedésüket meghatározó személyiségjegyeiket. Elolvassuk a pedagógiai vagy a pszichológiai szakvéleményt, kialakítjuk azt a képet, amit a szakvéleményben olvasunk. Meglehet azonban, hogy csak időszakosan álltak fenn a negatív személyiségjegyek az adott tanuló esetében. Nem számo-

13

2/10/09 1:38:15 PM

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

ben ott rejtőzik a szereplési vágy. A meghitt, oldott légkörű beszélgetések őszinteségre ösztönöznek. Ha jól irányítunk, magunk is meglepődünk az eredményen: a kezdeti zavartság után gördülékeny, nyílt társalgás részesei leszünk. Ezekben a beszélgetésekben mindig megértő vagyok, de annak is hangsúlyt adok, amivel nem értek egyet. Ez egy újabb beszélgetés témáját képezheti. Hajlamosak vagyunk megbotránkozni a tanítványaink öltözködésén, túlzott divatkövetésén. Nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a külsőségeknek, mint amennyit kellene. Mikor próbálja ki magát a fiatal, ha nem ebben az életszakaszában? A kirívó öltözködés nem a jellemének, hanem a viselkedésének a fokmérője. Íme, az újabb ütközési lehetőség, amikor a tanulói ellenállás még nagyobb mértéket ölt. A tanuló megnyilvánulása könnyen átcsap az agresszivitásba: majd megmutatom én, hogy akkor is azt veszek fel, amit akarok! Ismét a tiltás az, ami helytelen nevelési módszer. Az ízlésformálás nem azonos azzal, hogy meghatározom a tanítványaim öltözködését. Hosszú folyamat következménye, hogy hallgassanak ránk, elfogadják a véleményünket.

lunk azzal a lehetőséggel, hogy egy új közösségben ezek a jegyek spontán mérséklődhetnek. Ha az első találkozáskor elegendő időt fordítunk az ismerkedésre, a megismerésre, akkor alkalmunk adódik arra, hogy magunk tapasztaljuk meg, milyen erősséggel vagy gyengeséggel rendelkeznek a tanulók, tisztázhatjuk a kölcsönös elvárásokat. A magyar közoktatásban mellőzzük a megállapodásokat. Az iskolai házirendek tilalmak gyűjteményei. Annak elolvasása, megértése még nem azt jelenti, hogy a tanuló az életkorának, osztályfokának megfelelően alkalmazza is a szabályokat. A szabálytudat kialakulása hosszú gyakorlási folyamat. Ha csupán a tilalmakkal akarjuk a megfelelő viselkedést, magatartást garantálni, anarchikus állapotra számítsunk. Tanulóink információszerzése megváltozott. Az agreszszióra épülő filmek, az internet és új zenei irányzatok jelenlétében nőnek fel. Az élményeiket kizárólag egymás között beszélik meg. Ha nem kapnak lehetőséget, hogy velünk is megosszák gondolataikat, akkor nincs alkalmunk a téves felfogások korrekciójára. Azok a durva elemek rögzülnek bennük, amelyeknek egyenes következménye az agresszivitás. Jó balhéként indul, majd szokássá alakul, de a rendszeres beszélgetésekkel megelőzhető ez a folyamat. Az elfogadásnak nem a tilalmi környezet kedvez, hanem a vélemények elmondása, ütköztetése, az érvelés. Az intőkkel nem érvelünk, hanem szankcionálunk. A beszélgetések alkalmat is jelentenek ahhoz, hogy alaposan megismerjük tanítványainkat, tájékozódjunk életfelfogásukról. Az osztályfőnöki órák erre alkalmatlanok. Az őszinte megnyilvánulásokra csak egyéni vagy kiscsoportos formában számíthatunk. Az osztályszintű megbeszélések-

14


Konszenzus Ha ilyen apró dolgokon múlik a nevelés hatékonysága, akkor miért fajulnak el egyre több közoktatási intézményben a fegyelmi kérdések, miért éleződik ki ennyire élesen a tanár-diák ellentét? Az életünk apró és nagy dolgok sorozata. A folyamat elemei közül a kisebb történések száma a gyakoribb. Az életünkben is ezek által jutunk el egy-egy „nagy állomáshoz”. Ezek minősége az apró cselekedeteink, döntéseink függvénye. A folyamat konszenzusok eredménye. Ezért nem lehet közömbös, hogy a tanulóink milyen nevelési környezetben nőnek fel. Megváltozott a világ, ezzel együtt változnak (!) a nevelési módszerek. Ebből következik, hogy az egy évtizeddel ezelőtt mégoly hatékony nevelési módszereink felülvizsgálatra szorulnak. A felgyorsulás, a jelen társadalmi környezete, annak összefüggései, hibái és erényei azonnali reagálást sürgetnek a pedagógiától. Alkalmazkodnunk kell jelenünk magyar sajátosságaihoz. A feszült társadalmi légkörben konszenzus nélkül ne reméljük az iskolai agresszivitás fokozódásának megszűnését. Napjainkban a szülők, a tanárok feszültségének mérséklődésére nem számíthatunk, pedig tanítványainknak éppen most lenne a legnagyobb szüksége a tartalmas, felmerülő kérdéseikre választ adó beszélgetésekre. Azok az erős sajtóvisszhangot generáló történések, amelyek egy-egy kirívó, szélsőséges eset után kapnak szárnyra, lassan ilyen szempontú társadalmi megosztottságot is eredményeznek. Konszenzust kellene kötnünk, szülőknek és tanároknak. A kialakuló helyi vagy eseti feszültségeket nem elméleti, hanem gyakorlati, azaz az iskola falain belül kellene az érintett felek bevonásával rendeznünk. A média szenzációéhsége nélkül, az egyezség, a konszenzus elvei alapján. Nem másért, mint az agressziómentes közös jövőnk és a közoktatás minőségének javulása érdekében. Juhász Ildikó


2/10/09 1:38:16 PM

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

Nyelvoktatás másképp Megújuló tanítási módszerek alkalmazása a nyelvoktatás terén A budapesti Fillér Utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Tagozata tizenhárom éve működik. A tagozat tanulói és tanárai kilenc éve kerültek ebbe az oktatási intézménybe, ahol a német nemzetiségi nyelvoktatás további folytatására kaptunk lehetőséget. Különösen fontos volt ez azoknak a családoknak, akik a német nemzetiséghez való hovatartozásuk révén a gyermekeiknek is biztosítani szerették volna a német nyelv elsajátítását. Az iskola fenntartója a II. kerületi önkormányzat. A nemzetiségi tagozat mellett az iskola az angol nyelv emelt szinten történő oktatásával is foglalkozik. Pedagógiai programunk a NAT és a nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó külön rendelkezések tükrében készült. A nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó pedagógiai elképzeléseinket 1. osztálytól 8. évfolyamig dolgoztuk ki. Ez a speciális program külön részét képezi az iskola pedagógiai programjának. A pedagógiai programunk sok területen olyan lehetőségeket is felvállalt, amit az oktatási törvényben is rögzítettek, felkínáltak, s melyeket a fenntartónk is jóváhagyott. A közös megállapodás értelmében az emelt szintű nyelvi képzést anyanyelvi tanárok bevonásával, valamint német nemzetiségi tanítókkal, bontott nyelvi csoportokban oldottuk meg. Az oktatáshoz használt tankönyvcsaládok kiválasztása is speciális, hiszen fontos a két oktatási terület egymásra épülése. A program szakmai körökben végzett többszöri értékelése után és a nyelvoktatás terén munkálkodó szakemberek véleménye szerint is egyedülálló, példaértékű. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért is, hogy a II. kerületi lakosok között és a fővároshoz közel lévő német nemzetiségek lakta területeken mindig vannak olyan családok, amelyek szeretnék megőrizni nemzetiségi nyelvüket, így gyermekeik számára ezt az oktatási formát választják. Osztálylétszámaink a kezdetekben 15 fő körül mozogtak, melyek legideálisabbak a nyelvoktatáshoz. Mára azonban 27-28 fővel indulnak csoportjaink, így csoportbontásban oldjuk meg a nyelvórákat. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy egyre több olyan szülő és család keresett fel bennünket, akik munkájuk révén hol itthon, hol német nyelvterületen dolgoznak, és ilyen alkalmakkor gyermekeiket is egy-két évre beíratják német területeken lévő oktatási intézménybe, majd visszahozzák iskolánkba. Ezeknek a gyerekeknek is segíteni kell abban, hogy olyan szinten tudjanak kommunikálni az új országban, közösségben, hogy mindennapjaikban sikeresek, boldogok legyenek. Ugyanakkor magyar nyelven, az anyanyelvükön is gyarapítani szeretnék tudásukat. Az átjárhatóságot kellett biztosítani a gyerekeknek. Az elgondolásaink mellett az idő előrehaladtával tehát az előbb említetteket is figyelembe kellett venni. Kissé összetetté vált az igények sokasága a megkezdett munka 4. és 5. évében. Azt mondhatjuk, a kor rohanó tempója nem került el bennünket sem. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt sem, hiszen valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy „több közösségi nyelv birtokbavétele az egyik elengedhetetlen feltétel az EU polgárai számára ahhoz, hogy lehetővé váljék: személyi és szakmai lehetőségeiknek mindabból a hasznából részesüljenek, ame-



lyet számukra a nagy, határok nélküli piac kínál. A nyelvek a szükséges átjárási pontokat jelentik a másikhoz. A nyelvtanulásnak van egy másik jelentősége is. Egy más nyelvvel való kapcsolat jó hatással van az anyanyelvre, arra kedvező hatást is gyakorol, fejleszti az intellektuális ébrenlétet és mozgékonyság képességét”. A több éven át kidolgozott programunkkal szemmel láthatóan olyan eredményeket tudtunk elérni növendékeinknél, hogy azt mondhatjuk, diákjaink kétnyelvűvé váltak. E kétnyelvűség a választott oktatási forma és egy adott életforma közös eredményének mondható. A kétnyelvűség a beleszületett emberek, gyerekek számára teljesen természetes dolog. Tanulóink nagy részénél valóban beszélhetünk olyan nyelvi környezetről, ahol egy családban vagy az édesanya, vagy az édesapa német anyanyelvű, így nekik lehetőségük van a napi szintű nyelvgyakorlásra, De akadnak olyan családok is, ahol már csak a nagyszülőktől hallják a német nyelvet. Ezért is nagy öröm számunkra a nyelvi méréseknél kapott jó eredmények, visszajelzések sokasága. Említésre méltó az a magas fokú nyelvhasználati szint is, melyre 4. osztály végére már eljutnak tanítványaink, a nyolc év alatt pedig olyan nyelvi szintre érnek, hogy egy középfokú nyelvvizsgán mérhetik fel tudásukat. Természetesen nemcsak a nyelvvizsga elérése a cél, hanem a nyelvhasználat. A tanulók 90%-a második nyelvként tudja használni a német nyelvet a nyolcévi tanulás után. A tanulmányi versenyeken, méréseken is kitűnő eredményeket mutatnak tanulóink. Ez arra enged következtetni, érdemes volt egy ilyen hosszú távra fölépített pedagógiai koncepciót kidolgozni, hiszen a gyermekek nyelvtanulási kedve, nyelvismerete, majd tudása irigylésre méltónak mondható. Az intézményen belüli közös, összehangolt pedagógiai munka mellett meg kell említenünk azokat az óvodákat is, amelyekkel évek óta közösen dolgozunk. Ezek az óvodák nyelvi oktatással is kiegészítik programjukat, és hasonló elveket vallanak az oktatási munka terén, mint mi. Természetesen nyitottak vagyunk a máshonnan érkező gyerekek fogadására is, de a kerületi óvodáinkkal, az ott dolgozó pedagógusokkal már egy kialakult kapcsolatról beszélhetünk. A pedagógiai gyakorlat régóta foglalkozik az óvodaiskola gondolatával. Vannak területek, ahol ennek az oktatási formának igen jól kidolgozott formái működnek. Szakmai munkánkba mi is beépítettünk néhány olyan szervezeti és módszertani eljárást, mely az óvodaiskola oktatási formájára jellemző. Alkalmazásával, segítségével folyamatossá és törésmentessé lehet tenni az átmenetet az óvo-

15

2/10/09 1:38:19 PM

Tanulmány

dából az iskolába. Hogy is alakítottuk ki ennek egy kicsit más formáját a mi iskolánkban? Az első évfolyam megkezdése előtt szeptembertől heti rendszerességgel nyílt délutánokat tartanak azok a kollégák, akik az első osztályban foglalkozni fognak a gyerekekkel. Tizenhárom éve töretlenül működő forma ez a tagozatunkon, melyre az óvodás gyerekek nagyon szívesen járnak. Ezek a foglalkozások, délutáni játszókörök magyar és német nyelven zajlanak. Időtartama kb. 45 perc. A gyermekek, miközben intenzívebbé és eredményesebbé teszi számukra a képességek fejlesztését és a személyiség kibontakozását, betekinthetnek az iskolai élet egy-egy szakaszába is. Így könnyebben, zökkenőmentesebben zajlik az óvodából az iskolába való átmenet, hiszen biztosítja a személyhez kötődés állandóságát is. Egy egységes szakasznak tekinthető így az óvoda nagycsoportja és az iskola első osztálya. A foglalkozásokon olyan módszereket mutatnak be a kollégák, melyek a tantárgyi órákon és a szabadidős jellegű foglalkozásokon is előfordulnak. Ezeken a délutánokon a tevékenységekre a játékosság, saját élményszerzésre épülő elsajátítás a jellemző. Képet kapnak kollégáink arról is, hogyan tudják biztosítani az egyes képességterületeken a tantervi követelmények elsajátítását. Konkrét ismereteik vannak a kezük közé kerülő gyerekekről. Segítséget jelent azért is, mert készülni tud a pedagógus, hogyan, milyen módon kezdjen hozzá a tantárgyi struktúrák kialakításához. Hogyan, miképpen tud utat találni az esetleges lemaradókhoz, lassabban haladókhoz, hogyan tudják a kollégák megoldani az új közösségen belül a felzárkóztatást, kompenzálást, egyéni fejlesztést. Második osztály vége felé az oktatási szakasznak ahhoz a

16


ÚJ KATEDRA

pontjához érünk, ahol már mérhető, és látványos sikere, eredménye mutatható ki tanulóinknál. Mit érdemes még tudni erről az óvodáskorban megkezdett és 14. életévükig tartó oktatási koncepciónkról? Tekintsünk be egy átlagos tanítási hét menetrendjébe! A napi tanítási órák száma 5-6. A program szerint az alsó tagozaton német nyelven oktatjuk a német nyelv és irodalom tantárgyat, tanítása 5 órában zajlik, a környezetismeret 1 órában a rajz–technika, váltakozva heti 1 órában, 4. évfolyamtól pedig nép- és honismeret tantárgy kapcsolódik a németórákhoz. A testnevelés heti 2 vagy 1 órában, az ének-zene heti 1 órában. Így az összes óraszám kb. 45%-a német nyelven zajlik. Napi szinten az oktatás 3 órában biztosan csak az idegen nyelven történik. A tanítási órák mellé a szülők kérésére a délutáni szabadidős, napközis időszakban biztosítunk egy gyakorló ÜBG-foglalkozást is, melyet egyesületi kereteken belül működtetünk. Ez csak abban az esetben valósulhat meg, ha nem jár a gyermekek többletterhelésével, kivéve, ha a partnerérdekek megfogalmazásánál, például a szülők igénylik a nyelvek gyakorlásának ezt a beépítését az egész napos rendszerbe (a Comenius 2000 minőségbiztosítási program is ezt fogalmazza meg elvárásként). Így naponta van lehetőségük a gyerekeknek a nyelvgyakorlásra. A felsőbb évfolyamon szintén 5 német nyelv- és irodalomóra, biológia, történelem, valamint nép- és honismeret, valamint nyelvvizsga-előkészítő órák folynak német nyelven. Itt szintén anyanyelvi tanárok foglalkoznak a gyerekekkel és biztosított heti két-három alkalommal a nyelvi gyakorlást lehetővé tevő ÜBG. Ami pedig a legfontosabb: semmilyen körülmények között nem beszélnek a német tanító kollégák a gyerekekkel


2/10/09 1:38:19 PM

ÚJ KATEDRA

magyar nyelven. A kezdetektől fogva tudják, hogy a magyar tanító nénik vagy a társak segítenek, ha nem megy a kommunikáció még a német nyelven. A német tanítók persze nem is igen tudnának a gyerekekkel másként kommunikálni, mint németül, mert anyanyelvi tanítók. Osztályaink nagyfelmenő rendszerben működnek. Szerencsés esetekben a felső tagozatos osztályfőnökök is német tanárok, akikkel szintén csak németül tudnak kommunikálni. A tapasztalatok azt igazolták vissza, így nagyon hamar elkerülhető az a fajta rossz beidegződés, mely a nyelvtanítási tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy a tanult nyelven nem mernek megszólalni a tanulók. Minden körülmények között igyekeznek megértetni magukat. Ezt azzal a nyitott, gyermekközpontú, de igen fegyelmezett ütemezésű programmal értük el, melyre a későbbiekben még kitérek. Az első összegzésem végére: biztosan nem könnyű a kívülállónak első olvasásra teljes képet kapni erről a programról, de ha magát a végeredményt nézzük, hogy a gyerekek többsége képes arra, hogy két nyelvet könnyedén, megközelítően azonos szinten beszéljen négy, majd 8 év után, tulajdonképpen elgondolkodtató, s érdemes kipróbálni! Az előbb felsorolt, a megszokottaktól picit eltérő pedagógiai elgondolások mellett valóban egy nagyon lelkes, az új utakat kereső pedagógusközösség dolgozik együtt. Valamennyien ismerjük azokat a vitákat, véleményeket, melyek az 1990-es évek óta a nyelvoktatásról zajlanak. Az teljesen biztos: új utakat kellett keresni a nyelvtanítás terén, mert a tanulóifjúságot képessé kell tenni az idegen nyelvek használata révén a kölcsönös megértésre, a személyes mobilitásra, a könnyebb eligazodásra a többnyelvű, többkultúrájú Európában. Valljuk, hogy egy nyelv több kultúrát, egy kultúra több nyelvet feltételezhet. Minden nyelv hat a másikra. Sok vita hangzott már el arról is, mikor érdemes hozzákezdeni és milyen módon a nyelvtanulásnak. A nálunk járt szakemberek szerint az általunk választott módszertani eljárásoknak köszönhetően valóban nem kell attól tartani, hogy az anyanyelv elsajátításával egy időben gond, zavar keletkezne a gyerekek tanulási mechanizmusában az idegen nyelv miatt. A legújabb kutatások is arról szólnak, hogy a kb. 10 éves korig rögzített idegen nyelvi jelek csak segítségére vannak az agynak a későbbi nyelvtanulási munkánál. A nyelvtanulás iránti pozitív attitűd kialakulása nagyban hozzájárul a későbbi sikerekhez, amikor is a nyelvelsajátítás már a tudatos nyelvtanulás időszakába lép. Végül, de nem utolsósorban a nyelvtanulás közvetlen nyelvi eredménnyel jár, hiszen a tanulók bizonyos nyelvi formákat sajátítanak el a nyelvtanulás során. Az ilyen tanítási rendszerű iskolában tanuló gyerekek az évek alatt olyan nyelvi repertoárra tesznek szert, melynek segítségével a mindennapi kommunikáción túl képesek lesznek egy-egy adott szakterületen is interaktív folyamatot bonyolítani. Mivel az iskolai történések mindennapi szituációk, ezért az interkulturális érzékenység is jelen van a hétköznapokban. A két tannyelvű oktatás tehát a gyermekekben egy olyan sajátos széles látókört alakít ki észrevétlenül, melynek során



Tanulmány egy más nemzet kultúrájával való megismerkedésen túl szakmai perspektívákat is magában foglal. Az élő idegen nyelv tudása nélkül nem létezhet európaiság, s nélküle gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerbe Magyarország is bekapcsolódhasson. Az általunk választott módszerekben benne rejlik a korszerű tanulásszervezés lehetősége, a nevelők alkotó fantáziájának gazdagsága, a változatos tevékenységrendszer biztosítása, az egyéni haladási tempóban történő előrejutás, a tehetségek kibontakoztatása. A többéves oktatómunkánkra a Tempus Közalapítvány is felfigyelt, és javasolta, hogy az európai uniós forrásokból az Oktatási és Kulturális Minisztérium idegen nyelv oktatására fordított pályázatán induljunk el. A 2008-as évben a Tanítás mesterfokon címmel kiírt pályázatukon a nyertesek közé kerültünk. Az iskolánkban zajló oktatómunkánkat tehát az Oktatási és Kulturális Minisztérium is érdemesnek tartotta arra, hogy támogassa. E nyolc órából álló bemutató tanításunkkal szándékunk az, hogy ötleteket, lehetőségeket, esetleges új utakat mutassunk azoknak, akik nyitottak a nyelvtanítás terén a megújulásra. Mi „szinkrontanításnak” nevezzük azt az oktatói munkát, amit bemutatunk. Egy adott téma feldolgozását először magyar nyelven kezdjük el teljes osztálylétszámmal, majd kicsit késleltetve kapcsolódik hozzá a német nyelvű munka, csoportbontásban. A gyerekek magyar nyelvű szókincse, a témában való jártassága magabiztossá teszi a második nyelven való tanulásban. A legváltozatosabb kooperatív módszereket, csoportos, páros és egyéni munkaformákat kipróbálva dolgozhatnak. Különböző társasjátékok, fogalmi kártyák, feladatlapok segítségével sajátítják el a tananyagot. Az oktatási folyamat során módjuk van a hibák, esetleges hiányok kudarc nélküli önkorrekciójára. Öröm nekünk, tanároknak is ebben a formában tanítani, és öröm a gyerekeknek is ez a tanulási forma. Sokat tanulunk egymás munkájából, hiszen mindegyikünk a saját személyiségét adhatja úgy, hogy az a tanítandó anyag elsajátításához vezető legjobb út legyen, s a gyerekek tudásának gyarapodásához vezessen. A magyar olvasás és a német Lesen tantárgy tematikáját, valamint a környezetismeret és Sachkunde tantárgy témaköreit tudtuk szorosan egymás mellé rendezni. Az egymásra épülést a tudatosan öszszeválogatott tankönyvcsaládok segítették elő. A következőkben néhány olyan magyar és német nyelvű órai részletet, témát, játékot vázolnánk föl, melyekben biztosan örömét lelheti az olvasó, érdeklődő, s nem utolsósorban a tanuló diák. Dr. Vasné Légrády Mariann magyar nyelvű tanító (ELTE pedagógia szakán végzett tanár), a tagozat pedagógiai munkáját a kezdetektől fogva összefogó tagozatvezető Honos Pia német anyanyelvű tanító biológia–testnevelés tanár

17

2/10/09 1:38:20 PM

Interaktív

ÚJ KATEDRA

Építsünk honlapot a diákjaink számára I. Bevezetés Magyarországon manapság majdnem másfél millió szélessávú internet-előfizetés van1. Ez a szám a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden második ember kapcsolódik nap mint nap az információs szupersztrádára. Hogyan lehet ezt a lehetőséget az iskolák tanulói és tanárai számára hatékonyan kihasználni? Milyen módszerekkel és eszközökkel teheti egy oktató a tanítási folyamatot rugalmasabbá, érdekesebbé és nem utolsósorban környezetkímélővé? Hogyan készíthetjük fel a diákjainkat arra, hogy a számítógépet és az internetet ne csak szórakozásra, hanem tanulásra is felhasználják? A cikkemben egy lehetséges és működőképes megoldást szeretnék bemutatni.

II. A háttér Évekkel ezelőtt az igazgatóm megdorgált, mert túl sokat fénymásolok. Ebben igaza volt, de nyelvszakos tanárként nem igazán láttam más lehetőséget, hiszen bármilyen jó tankönyvet is használok, olyan feladatokat is kell a diákoknak adni, amelyek a készségeiket (olvasási, szövegértési és nyelvhelyességi képességeket) hatékonyan fejlesztik. Ehhez természetesen még tesztek is tartoznak, hiszen mérni kell, hogy mennyit sajátítottak el az adott tananyagból, figyelemmel kell kísérni a készségek fejlődését, és hatékony eszközöket kell a kezükbe adni, amelyek elősegítik ezeket a célokat. Erre a felvetésre reagált az igazgatóm úgy, hogy használjam az internetet. Ekkor azonban még a tanulók alig felének volt otthon számítógépe, és csak egytizede rendelkezett otthoni internetkapcsolattal. Az akkoriban induló Sulinet program mégis lehetőséget adott arra, hogy legalább az iskolában biztosítani tudjam a digitális anyagokat számukra. Az azóta eltelt tíz év azonban hihetetlen fejlődést mutatott a számítástechnikában, amely nemcsak azzal járt, hogy gyorsabb és nagyobb kapacitású gépek jelentek meg, hanem az áruk is rohamosan csökkent, lehetőséget adva arra, hogy kevésbé tehetős családok is hozzájussanak. Ezzel párhuzamosan a tanulók életében egyre nagyobb szerepet töltenek be az információs és kommunikációs eszközök, ideértve a mobiltelefonokat, MP3 és MP4 lejátszókat, laptopokat és az internetet is. Vagyis mára többé-kevésbé elérkezett az idő, hogy a technológiát az oktatásban is fel tudjuk használni, nemcsak a tanítási, hanem a tanulási folyamat minden elemében. Természetesen ennek az egyik alapvető feltétele,

1

Nemzeti Hírközlési Hatóság (www.nhh.org.hu) 2008. október 2-án megjelent cikke szerint

18


hogy megteremtsük a kapcsolatot az iskolai és az otthoni számítógépek között. Az iskolám, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium az országban az elsők között ismerte fel a jelentőségét, hogy a tanulóknak biztosítani kell a digitális világhoz vezető utat. Ennek a bázisnak az egyik pillére a Novell céggel kötött együttműködés, amely lehetővé teszi, hogy az intézmény minden dolgozója és diákja a Groupwise programot használja, illetve a diákjainkat és a más iskolában tanuló érdeklődő tinédzsereket, valamint a felnőtt korosztályt is szervezett tanfolyamokon tanítsuk meg a Novell hálózat kezelésére. Másik eleme a Microsoft Hungary Kft.-vel való együttműködésünk, amelynek keretében olyan tanfolyamokat tartunk, amelyek nemzetközi vizsgákra készítenek fel (MCP). Emellett a Tiszta Szoftver program lehetőséget biztosít tanárainknak, hogy otthoni gépeinken is legálisan használjuk az operációs rendszert, valamint az Office csomagot. A program harmadik pillére egy olyan tantestület, amely a számítógépeket az informatika órák mellett egyéb szaktárgyakon is használja. Felismertük ugyanis, hogy miközben a felsőoktatásba épphogy bekerült hallgatók számára már elvárás, hogy az ügyes-bajos dolgaikat interneten keresztül végezzék – a tantárgyak felvételétől a vizsgákra jelentkezésig –, a középiskolában még mindig a papír dominál. Arra is vállalkozunk, hogy megmutatjuk nekik, a világháló nem csupán szórakozási, közösségépítési forma, hanem a tanulmányaikat is segítheti, és az életüket is megkönnyítheti. Az egyik lehetséges megoldás egy olyan tanári weboldal működtetése, amelyet a diákok bármikor és bárhonnan elérnek, legyen az otthon, az iskolában, egy webkávézóban vagy egy könyvtárban. A honlapkészítés nem nehéz, gyakorlatilag a Word szövegszerkesztővel is létrehozhatunk egyszerű oldalakat, amelyet utána a webhelyünkre kitéve már használni is lehet. Amennyiben többre vágyunk, gyorsan el lehet sajátítani a honlapszerkesztés alapjait, és az igényeinknek megfelelően kialakíthatjuk saját oldalunkat. Az én honlapom a gimnáziumunk szerverén található (címe: www.sagvari-barcika.hu/balla). Az oldal PHP alapú, mert a statikus honlapokkal szemben sokkal többféle funkciója működik. Elsősorban azonban azért választottam ezt, mert nem csupán regisztrálni lehet az oldalra, de különböző felhasználói csoportokat tudok kialakítani, és a hírek, tartalmak, letöltések és egyéb funkciók során beállíthatóak, hogy ki láthatja, és ki érheti el azokat. Mindezek mellett lehetőség van arra is, hogy fórumot nyissunk, a különböző feladatokhoz a diákok megjegyzést tegyenek és van egy csevegője is.


2/10/09 1:38:20 PM

Interaktív

ÚJ KATEDRA

1. A honlapom címlapja

Többféle PHP alapú oldal létezik, én az e-107 programot használom. Ez egy nyílt forráskódú, magyar nyelven is ingyenesen letölthető program, és feltelepíthető minden olyan szerverre, amely adatbázisok kezelésére (mySQL) alkalmas. Ilyen külső szerver például az ATW, CJB, freeweb. A program telepítése egyszerű, a szükséges adatokat pedig megtalálhatjuk a külső szerver információi között, a mySQL adatokban. Amennyiben az iskola szerverére szeretnénk telepíteni, kérni kell a rendszergazda segítségét, mert a biztonság érdekében csak neki van joga bizonyos telepítésekhez.

III. A weboldal használatának lehetőségei III. 1. Az oldal órai használata Az egyik legnagyobb erénye a digitális tananyagoknak, hogy lehetőséget biztosítanak az egyéni, páros és kiscsoportos munkaformák egyszerű megvalósítására, és ezzel hatékonyan tudjuk kezelni a tanulók eltérő tanulási igényeit. A legegyszerűbb változat, ha a már meglévő dokumentumainkat, amelyeket már akár évek óta a számítógépünk háttértárolóján őrzünk, a webszerverre (az a hely, ahol a weboldalunk fájljait tároljuk) helyezünk, és egy egyszerű hiperhivatkozással (linkkel) a tanulók számára elérhetővé tesszük. Természetesen amennyiben bizonyos tanulókkal más-más feladatot szeretnénk megoldatni, mindegyiket külön-külön el kell helyezni. Használhatunk kifejezetten internetes feladatok kezelésére szolgáló programokat is. Ezek közül az egyik a Hot Potatoes, amelynek segítségével gyorsan elő tudunk állítani többféle gyakorlatot is, mint például feleletválasztós, rövid választ igénylő kérdéssorok, cloze tesztek (egy tetszőleges szövegből kimaradnak szavak, amelyeket a diákoknak kell berakni), keresztrejtvények, párosító gyakorlatok és ezek kombinációi. A program letölthető a http://hotpot.uvic.ca/ index.htm#downloads oldalról, és magyar nyelvű kiegészítése is van. Telepítés után át kell esni egy ingyenes regisztráción, amely során e-mailben kapjuk meg a kódot.



Kezelése nagyon egyszerű, és sokféle beállítása van. Alkalmas arra is, hogy óra alatt teszteljük a diákokat, mert az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a kérdéseket és a válaszlehetőségeket egy választókapcsoló megnyomásával összekeverjük, megakadályozva az egymás mellett ülő diákok esetleges puskázási lehetőségét. Beállíthatunk időkorlátot is. A megoldás végén a program az elért eredményeket közli a tanulóval. Az alkalmazás nagy előnye, hogy nem kellenek honlapprogramozási ismeretek, és automatikusan elkészíti az ellenőrzéshez használt parancsokat is. (A tanár a szerkesztés során pipával jelöli a helyes megoldást.) Nem fontos minden esetben saját feladatot készíteni. Egy kis böngészéssel rengeteg gyakorlatot találhatunk az interneten is. Ilyenkor elég az oldalra egy hivatkozást illeszteni, és a diákok máris az adott gyakorlathoz jutnak. Az egyik ilyen kedvenc oldalam a környezetvédelmi órák feldolgozásakor a myfootprint.org oldal, amely megmutatja, hogy ha minden ember úgy élne, mint az ott található tesztet kitöltő személy, hány földre lenne szükségünk. Az ilyen típusú órának az előnye, hogy akár egy nagyobb csoportban is figyelmet fordíthatunk egy-egy diákra, miközben a többiek hasznosan töltik az idejüket. III. 2. Kiegészítő, gyakorló feladatok otthoni feldolgozása A nyelvtanítás során gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy nagyon sok dolgot kellene az órákon feldolgozni, de a csoportlétszám nagysága és az alacsony óraszámok erőteljesen korlátozzák a lehetőségeinket. Ezért azokban a csoportokban, ahol igény van arra, hogy egyéb feladatokat is adjak, gyakran szoktam kiegészítő anyagokat „feldobni” az oldalra. A kifejezést nem véletlenül használom, mert egy rövid másolás és egy parancssor beírásába kerül az egész, és ezt a műveletet akár otthon is el lehet végezni. Ezzel szemben a „hagyományos” módszer sokkal több időt vesz igénybe: kezdődik a nyomtatással, majd jön a fénymásoló előtti sorban állás, utána a másolás.

2. Egy javított word dokumentum

19

2/10/09 1:38:20 PM

Interaktív Az egyik olyan terület, ahol rendszeresen alkalmazom ezt a lehetőséget, az írásbeli nyelvvizsga-felkészítés. A feladatsorokat (amelyek nemritkán 4-5 A/4-es oldalt jelentenek) a diákok maguk töltik le otthon, azt vagy a számítógépen vagy nyomtatott változatban kitöltik, és a megoldásokat eljuttatják nekem, amit kijavítva visszaküldök nekik. Jobban örülök a digitális változatnak, mert egyszerűbb a javítása és olvashatóbb, mint papíron, hiszen ha szükséges, akár többsoros mondatot is beszúrhatok a dokumentumba, megjegyzésekkel láthatom el, és a javítások a korrektúra bekapcsolása miatt mindig láthatóak és az eredetivel összevethetőek. Bármilyen hihetetlen, a javítás gyorsabbá válik, mert a kész szöveg használatával elég sok sablonmegjegyzést egy-egy egérkattintással a margóra lehet helyezni. További előnye a jelentős anyagköltség megspórolása, hiszen egy 17 fős csoportban egyetlen feladathoz 85 oldalt kellene lemásolni, és legalább tíz-tizenöt feladatsor szükséges ahhoz, hogy eséllyel induljanak a vizsgára. Ez egyetlen csoport esetén majdnem húszezer forintot jelent. A feladatok kijavítása után a javítási kulcsot is ki szoktam tenni, amelyen rövid magyarázatokat is olvashatnak a tanulók, így megtudhatják, hogy miért volt rossz a megoldásuk. Természetesen időbe kerül a feladatlapok összeállítása, de ezek – a digitális technika miatt – újra felhasználhatóak, így más tanulócsoportokban is ugyanezt a feladatot adhatjuk. Itt válik fontossá, hogy a honlapunk olyan legyen, amelyen a tartalmakat csak az arra jogosultak érjék el. Így viszonylag biztonságosan tárolhatjuk a dokumentumokat, mert a másik csoport tanulói nem tudják letölteni azokat a gyakorlatokat, amelyeket csak később szánunk nekik. Az is nagyon fontos, hogy az óráról hiányzó diákokhoz mikor és milyen módon jutnak el az órán papíron kiosztott vagy iskolai számítógépeken használt anyagok. Amennyiben a neten megosztjuk ezeknek a feladatoknak a digitális változatát, akár az is előfordulhat, hogy az otthon enyhe influenzával küzdő diák előbb oldja meg a feladatot, mint a többiek az órán. Emellett a „nem tudtam elkészíteni a házimat, mert elhagytam a papírt” típusú indoklások is elvesztik értelmüket, hiszen bármikor letölthető a tartalékváltozat. Persze a diákok itt is ki tudnak bújni a kötelezettségük alól, hiszen mondhatják azt, hogy „nem működött a net”, vagy „elromlott a gépem” stb., de előbb-utóbb rájönnek, hogy nem értünk, hanem magukért tanulnak. De a lehetőségek nem merülnek ki ennyiben. A digitális tartalmak internetes megosztása kiszélesíti a feladatok típusát is. A papíralapú gyakorlatokkal szemben itt képeket, interaktív teszteket, de akár hangot és mozgóképet is magában foglalhat. Éppen a mostani nyelvvizsga-időszakban fordult elő, hogy egy tanítványomnak úgy segítettem a hallás utáni szövegértés gyakorlásában, hogy a szöveget és a hozzá tartozó feladatot a honlap segítségével jutattam el neki, aki e-mailen küldte vissza a megoldást, amelyet javítva megkapott egy napon belül. Így sokkal gyorsabban és több feladatot sikerült megoldania, mintha csak az órákon foglalkoztam volna vele.

20


ÚJ KATEDRA

Sikeresek a szókincsfejlesztő tesztek is. Bár nem menekülhetnek meg a tanulók a szótárfüzet használatától, az új anyag feldolgozása után egy rövid tesztfeladatot készítek a már korábban említett Hot Potatoes segítségével. A teszt tartalmazza az új anyag szókészletét, amelyet a diákoknak meg kell tanulni. A program csak a helyesen leírt választ fogadja el, így minden helyesírási hibát azonnal jelez, így késztetve a diákokat a pontos tanulásra. Mivel a feladatot többször el lehet indítani, és mindig más sorrendben érkeznek a kérdések, valamint időkorláttal is el vannak látva, a diákok akár naponta ellenőrizhetik a tudásukat. Az eredmények kézzelfoghatók: a november eleji dolgozat során azok a diákok, akik rendszeresen igénybe vették a segítségét, 90% körüli eredményt értek el. Közöttük pedig olyan is volt, aki most kezdett csak angolt tanulni. III. 3. A digitális órai szemléltetőeszközök és a weblap kapcsolata Az iskolai oktatásban egyre fontosabb szerepet töltenek be a digitális szemléltetőeszközök. Ezek lehetnek különböző bemutató fájlok (pl. PowerPoint), térképvázlatok, digitális képek, flash animációk, audio- és audiovizuális anyagok és legújabban a digitális vagy interaktívtábla-alkalmazások, amelyben akár ötvözni is lehet a felsorolt formákat. Az ilyen tartalmakat az órákon tudjuk használni, de a diákok akár otthon is profitálhatnak belőle, ha a tanóra után ezeket a tartalmakat megosztjuk a honlapunkon. Sokszor segít a tanulásban a PowerPoint bemutatóban található vázlat, képi anyag is. Amennyiben szeretnénk, hogy a bemutatót letölthessék, de meg ne változtathassák a diákok, jelszavas védelemmel lehet védekezni a módosítás ellen. A diákok projektmunkában készült bemutatóit is megoszthatjuk a neten, így akár őket is befoghatjuk a tanítási segédanyagok elkészítésébe. Ugyanilyen módon audiovizuális tartalmakkal is segíthetjük a diákjainkat, ügyelve persze arra, hogy csak olyan tartalmakat osszunk meg a tanulókkal, amelyek nem ütköznek szerzői jogi akadályokba. Amennyiben az iskola rendelkezik digitális táblával, és azt használják is, az órai táblaképeket többféle módon is elérhetővé tehetjük a honlapon. A legegyszerűbb megoldás, ha a már elkészített táblaképet tartalmazó fájl kerül a netre. Ilyenkor a diákok csak akkor használhatják a tartalmat, ha ők is rendelkeznek azzal a programmal, amely olvasni tudja azt. Szerencsére, egyre több gyártó kínál olyan lehetőséget, hogy ingyenesen letölthetővé teszi a rendes programjával készített fájlok megtekintését. A Promethean szoftverhez a http://www.prometheanplanet. com/server.php?show=nav.15853, a Smart Notebookhoz pedig a http://www2.smarttech.com/st/en-US/Support/ Downloads/Notebook+IV/ oldalakról tölthetőek le a nézegetők. Arra is lehetőség van, hogy PDF vagy Powerpoint formátumba exportálva adjuk ki a táblaképeket, ilyenkor azonban az interaktivitás megszűnik.


2/10/09 1:38:21 PM

ÚJ KATEDRA

Interaktív

3.4. Információcsere gyorsan és hatékonyan A PHP felületű oldalak egyik előnye a sokféle felhasználási lehetőség. Rendelkezik például olyan naptárral, amelybe – akár csoportonként külön-külön is – rögzíthetjük a különböző eseményeket, például a dolgozatok idejét. Ha valamilyen munkát adok ki, mindig jelölöm a link mellett a beadási határidőt, amelynek az elmulasztása következményekkel jár. A csevegődobozt gyors kérdésekre szokták a tanítványaim használni, amelyet a lehető leghamarabb megválaszolok. Mivel a választ más is látja, az rögtön másnak is a tudomására jut. Amennyiben szünetek előtt írnak dolgozatot, és én az alatt javítom ki, az eredményeket már csak a csoport számára elérhető helyre teszem ki. Így azok a tanulók is tudomást szereznek a követelményekről, akik valamilyen oknál fogva nem jelentek meg az órákon.

Ha van időnk, akár az aktuális eseményekről készített képeket is megoszthatjuk, illetve külső linkeket tehetünk fel az oldalra, amelyek a háttértudásukat vagy a tanulásukat segíthetik.

Nicenet – on-line osztálytermek kezdőknek

sait is. Az új program számos lehetőséget kínál arra is, hogy a diákok aktívan megismerjék saját környezetük energetikai vonatkozásait, és hozzájáruljanak környezetük energiatudatos átalakításához. Az izgalmas interaktív tananyagot az E.ON oktatási szakemberekkel szoros együttműködésben dolgozta ki. (Forrás: http://www.energiakaland.hu/)

A Nicenet oldalon (www.nicenet.org) interaktív videó segítségével bemutatják, hogyan hozhatjuk létre saját digitális osztálytermünket. Akiknek már van Ning osztálytermük, vagy hosszabb ideje figyelemmel követik a TanárBlog tartalmát, azok talán egyszerűnek, nem elég „webkettesnek” találhatják a Nicenetet – és igazuk is van. A Nicenet még a webkettő betörése előtt készült, ám megbízható, letisztult, egyértelmű és nagyon könnyen kezelhető. (Forrás: http://tanarblog.org)

Arkive education – oktatási portál rengeteg anyaggal Az Arkive education rengeteg multimédiás oktatóanyagot kínál – ingyen! Elsősorban természettudományos tantárgyakat tanítók számára lehet érdekes, és a tananyagok korosztály szerint is rendszerezve vannak. Két fő kategóriát találhatunk: tananyagok (Resources) és játékok (Games). Mindkét kategória sok letölthető anyagot tartalmaz, videókkal, multimédiával. Egy rövid flash videó egész képernyős változata, amely megmutatja az oldal főbb funkcióit, itt tekinthető meg: http://www.netangol.hu/tanarblog2/arkive/engage.html.

Az „Energia Kaland” Az „Energia Kaland” egy új nagyszabású tanulási program, amelynek célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában, vagyis az energiával kapcsolatos tudás bővítésében, kompetenciák fejlesztésében. Az „Energia Kaland” tananyagai és feladatai a Nemzeti alaptanterv (NAT) követelményeinek megfelelően, az egységes természettudományos tanítás alapelveivel összhangban készültek és készülnek a jövőben is. A diákok a legfontosabb adatok és tények megismerésén kívül az energia előállításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos feladatokban virtuális döntéseket is hozhatnak, és megismerhetik döntéseik hatá-



4. Csodaszer? A digitális világ sok ajtót kinyit előttünk, de természetesen nem csodaszerről van szó. A technika önmagában nem elég. A háttérben ott kell állnia a kreatív, a tanulókat és a szükségletüket jól ismerő pedagógusnak, akinek ez egy újabb, de nem az egyetlen eszköz, amellyel felkeltheti és fenntarthatja a diákjai érdeklődését. Balla Árpád, angoltanár Ságvári Endre Gimnázium, Kazincbarcika Tankönyvkutató Intézet

Számítógép segítségével már a Képes Krónika is olvasható A középkori magyar történelem fontos forrása a latin nyelven írt Képes Krónika, amelynek miniatúrái a korabeli európai képzőművészet rangos emlékei. A kódex 41 miniatúrát, 95 iniciálét tartalmaz, gazdagon aranyozott lapszélekkel. A szöveg és a képek közötti szoros összefüggés arra utal, hogy közel egy időben készültek. A kódexet itáliai, cseh és magyar stílusjegyek alapján a Budai Várban készítették el, s 1330-ig mutatja be történelmünket. A kódexet angol és magyar nyelvű megjelenítésben olvashatjuk. A Microsoft „Silverlight” programját a www.kepeskronika.net weboldalról telepítve a Képes Krónika lapjai jelennek meg előttünk tartalomjegyzékszerű alakban, azaz minden oldal – miniatűr ablakként – egyszerre látható a monitoron. A miniatúrák, iniciálék eredeti színekben láthatók. A számítógépnek köszönhetően az egyes oldalakra klikkelve a monitor alsó részén kiemelt szövegrészként megjelenik az oldal magyar és angol nyelvű fordítása, illetve nagyítva látjuk a kiválasztott kódexlapot. Egyszerre láthatók eredeti alakjában a Képes Krónika oldalai, illetve a magyar vagy angol fordítás alapján értelmezhetővé válnak a középkor történelmének eseményei. Természetesen eredeti szépségében a múzeumi tárlóban látható a Képes Krónika, de az ismeretterjesztés érdekében az internet segítségével színesebb, korhűbb kép rajzolódik ki előttünk, ami tudásunkat gyarapítja, és nem utolsósorban mindez otthonunkban is elérhető számunkra. (www.kepeskronika.net)

21

2/10/09 1:38:21 PM

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumot 1956-ban alapították, jelenleg négy-, illetve ötéves középiskolaként működik. Az általános iskolák nyolcadik osztályát sikeresen végzők és a hatosztályos gimnázium megfelelő osztályaiból átjelentkezők tanulhatnak itt. Elsősorban az érettségi vizsgára és továbbtanulásra készülő, valamiben tehetséget felmutató diákok jelentkezése jellemző iskolánkban. Az intézmény tanulmányi átlaga az elmúlt években 4,5-4,6 volt. A lemorzsolódás, évfolyamismétlés nem jellemző. Célunk annak elérése, hogy diákjainknak eközben jusson idejük az épület adta lehetőségek kihasználásával a szórakozásra, kikapcsolódásra, a közösségi életre. Tantestületünk jelentős részéről elmondható, hogy szakmáját magas szinten műveli, az oktatás mellett a nevelést is szem előtt tartja. Tanítási módszereiben törekszik a megújulásra, a modern technika használatára. A TÁG pedagógusai jelentős szakmai-módszertani tapasztalattal rendelkeznek. Az egész életen át tartó tanulást saját példájukkal is mutatják – egyetemi diplomájuk megszerzése óta folyamatosan képzik magukat. Innovatívak, kooperatívak, teammunkában jártasak, az információs és kommunikációs technikákat rendszeresen használják, diákjaikat is erre serkentik. Általános tantervű, idegen nyelvi orientáltságú osztályaink (emelt szintű angol, német, olasz) mellett biológia, biológia–kémia, reál–műszaki, reál–informatika, reál–közgazdasági és humán csoportokban folyik az oktatás. 2009 szeptemberétől újdonság lesz a nyelvi előkészítő osztály beindítása. Az ötéves képzésű Arany János Tehetséggondozó Program a 2000/2001-es tanévtől működik. Az iskola adottságai lehetővé teszik jó képességű, mozgássérült diákok tanulását is. A Tóth Árpád Gimnázium létszámában, méretében, felszereltségében és szakmai programjában is egyik meghatározó középiskolája Debrecen és Hajdú-Bihar megye iskolahálózatának. Beiskolázási vonzáskörzete 50-60%-ban a helyi általános iskolákra, 30-35%-ban Debrecenhez közeli iskolákra, s mintegy 5-15%-ban a távolabbi (bihari, szabolcsi, borsodi) térségre épül. Nemcsak a kiváló képességű tanulók kerülhetnek be az intézménybe, hanem a különféle speciális osztályokhoz kapcsolódó, egyedi tehetséget felmutatók is (magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyakból). Támogatjuk a sportban és a művészetekben tehetséges, jó bizonyítvánnyal rendelkezőket is. Az iskola elmúlt évtizedeiben érettségizett tanulói között nagyon sok a térség szakmai, politikai életét meghatározó személyiség, a tudományos életben, a közoktatásban, az orvostudományban, a közigazgatásban dolgozó, a művész, a vállalkozó. Életpályájuk során többen országos hírnévre, nemzetközi elismertségre tettek szert. A szülői elvárás iskolánkkal szemben igen magas. Elsődleges célunk a jó tanulmányi színvonal és az, hogy tanulóink számára esélyt teremtsünk a továbbtanulásra.

22


Az épület A Tóth Árpád Gimnázium mintegy 17 000 m2 hasznos területű épülettel rendelkezik, a „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában kiszolgálóhelyiségek (műhely, orvosi-fogorvosi szoba, személyzeti öltöző, raktárak), kondicionálóterem, vetítőterem és számítástechnika szaktantermek vannak. A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek (54 m2-es osztálytermek, 35 m2-es csoportszobák), a szaktantermek (fizika, biológia, kémia, ének-rajz, humán, nyelvi), valamint a laborok (fizika, kémia, biológia). Az összekötő központi szárny alagsorában a ruhatár és a gépészeti helyiségek találhatók. A földszinten a 25 m hosszú, négysávos tanuszoda van. A központi épület földszintjéről az aulán át juthatunk fel a galériára, s onnan az iskolavezetés keresztfolyosójára (igazgató és igazgatóhelyettesek, titkárság, munka- és tanulóügy, tanári szoba, teakonyha, stúdió, tárgyaló, könyvelés, gazdasági vezető, épületfelügyelet, tanári szoba, angol szertár).


2/10/09 1:38:21 PM

ÚJ KATEDRA

A középső szárny második emeletén van az 1200 m2-es, három részre osztható tornaterem, amelyhez 2-300 fő befogadására alkalmas lelátó csatlakozik. A tanulók női és férfi oldalon 3-3 öltözőben készülhetnek fel a sportfoglalkozásokra. Az iskolához tartozik a Vígkedvű Mihály utcai részen az iskola régi szárnya, melynek emeletén könyvtár és olvasóterem, az alagsorban kézművesműhely található. Könyvtárunk 30 000 kötetes állománynyal rendelkezik. Folyóiratok, videokazetták, DVD-k is kölcsönözhetők a könyvek mellett. Gyakran biztosítunk helyet különböző iskolai és országos rendezvényeknek is. Az olvasóteremben vagy a kölcsönzőtérben diákjaink kellemes környezetben készülhetnek fel a versenyekre, tanítási órákra, vagy tölthetik el szabadidejüket. Az iskolai háromszintes konyhában 600 adag ebéd készíthető. Az étkezésnek az árkádokon álló 220 fős étterem ad helyet. Az étterem fölött egy üvegtetős terem van, melyet közösségi célra, rendezvények megtartására használunk. Az iskolatörténeti múzeum is itt kapott helyet. A bitumen felületű sportudvart futópálya veszi körül, s mellette távolugrógödör van. Az iskola dolgozói és tanulói számára kerékpártárolót biztosítunk. Az iskolában speciális feltételeket teremtettünk (rámpa, kapaszkodó, 2 lift, mosdó), így olyan mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak, akik tolókocsihoz kötöttek, de képességeik alkalmassá teszik őket felsőoktatási intézményben való majdani továbbtanulásra. Iskolán kívüli tevékenységek A debreceni Tóth Árpád Gimnázium érdeklődő diákjai 1988-ban hozták létre a Biocén Klubot. Kéthetente megvalósuló rendszeres összejöveteleiken egyéni kutatásaikról számolhatnak be, neves előadókat hallgathatnak, különböző tevékenységekben vehetnek részt. Rendszeresen végeznek megfigyeléseket, kutatásokat, terepbejárásokat, nyári táboraikkal színesítik a programot. Vizsgálataik eredményeiből született munkákkal sikeresen szerepelnek országos pályázatokon, versenyeken, diákkonferenciákon. Az iskolában évtizedek óta működik az ODK – Országjáró Diákok Köre. A kör tagjai rendszeresen szerveznek kirándulásokat az utazást, természetet kedvelő diákok számára, akik a tavaszi és őszi programok mellett egyhetes nyári táborozáson is részt vehetnek. Tagjai azok a diákok, akik szeretik a természetet, szeretnek túrázni, szívesen utaznak az ország kevésbé ismert részeire. Kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhetünk az Országos Diákolimpián kosárlabda, atlétika, floorball, röplabda sportágban. Ezenkívül számos értékes helyezést szereztünk országos, területi és megyei versenyeken. A Diáksport Egyesület tagjaként férfi kispályás labda-



Iskola a mindennapokban

rúgás, kézilabda, aerobic, tollaslabda foglalkozásokra van lehetőség. A kötelező óraszámon túl mindennap tömegsport-foglalkozásokra kerül sor. Évente két futóversenyt rendezünk, az egyiket ősszel, Kerékgyártó László emlékére, a másikat tavasszal iskolánk névadójának tiszteletére Iskolánkban a diákképviselet szervezetten működik. Az osztályok szintjén osztály-diákbizottságok jönnek létre, szervezve a közösség életét. Az ODB-titkárok az iskolai diákönkormányzatba tartoznak, ahol az iskola egészét érintő programokról, feladatokról döntenek, mint például elsősök avatása, diákbál, DÖK-nap, ballagás, szalagavató. Kapcsolatok A debreceni Tóth Árpád Gimnázium jó kapcsolatot tart fenn az észak-alföldi régió hátrányos helyzetű településeinek általános iskoláival. Az Arany János Tehetséggondozó Program diákjai ezekről a településekről kerülnek ki. Ugyanakkor sokoldalú kapcsolat alakult ki más megyék középiskoláival is, ahol szintén indultak osztályok az Arany János Tehetséggondozó program során. Testvérkapcsolati viszonyban vagyunk a beregszászi Zrínyi Ilona Szakközépiskolával. Szintén jó együttműködés alakult ki a debreceni felsőoktatási intézetekkel, több vezető tanár dolgozik iskolánkban, akik rendszeresen fogadnak az egyetemről hallgatókat. 2008-ban elnyertük a „Debreceni Egyetem kiváló gyakorlóiskolája” címet. A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program „Partnerközpontú működés” intézményi modelljének kiépítése közben felmértük legfontosabb külső és belső partnereink igényeit, és ezek megvalósításához hozzákezdtünk. 2005 óta a kompetenciaalapú oktatást is bevezettük a HEFOP 3.1.3-as pályázat keretében. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kiépítése közben jó kapcsolat és együttműködés alakult ki az AKSDvállalattal. Szilágyi Szabolcs igazgató

23

2/10/09 1:38:22 PM

Olvasóink írták

ÚJ KATEDRA

Elfelejtett iskolák: Margitapuszta A 67-es főúton Szigetvártól Kaposvár felé haladva, Antalszállás település végén balra egy dűlőútra kanyarodhatunk le, ez vezet Margitapusztára. Azaz csak vezetett, mert az öt kilométeres út végén ma már nyoma sincs az egykoron virágzó településnek. Eltűnt a puszta, s vele együtt az iskola is. Margitapuszta Pedig már az 1333. évi pápai tizedjegyzékben Margitapuszta önálló plébánia volt. Szent László király adományaként a pannonhalmi apátság birtokaként szerepelt, mint a zselici kanászok szálláshelye. A török hódoltság alatt elnéptelenedett a település. A XVIII. század második felében csehmorva és német hamuégetők éltek itt. A XIX. század végén lett ismét jelentősebb település. A XX. század elején az akkori Somogy megyéhez, Boldogasszonyfa községhez tartozó, a Nádasdi-féle birtok részét képező, közel 550 magyar hold területű Margitapuszta elhanyagolt nemesi birtoka parcellázásra került. 1919 őszén 21 sváb család osztotta föl egymás között a birtokot, akik a Baranya megyei Ráckozár (ma Egyházaskozár), Hidas és még néhány környékbeli faluból származtak. Ekkor került Margitapusztára kisgyermekként szüleivel a később műegyetemi tanárrá vált tudós, dr. Sasvári Kálmán, aki 2000-ben Visszaemlékezés Boldogasszonyfa-Margita történetére (Faluépítés – Emberüldözés – Falurombolás) címmel írt könyvében száz év krónikáját örökítette meg. Az egykori uradalmi épületek lebontásából, valamint döngölt agyagból és fából házakat építettek az új lakók, egész utcasor nőtt ki. Szorgalmas munkával feltörték a parlagon heverő földterületeket, fokozatosan feltöltötték a vízmosásokat, kiirtották a vadon nőtt bozótokat. Az állatállomány növekedése miatt (sertések, juhok) állandó pásztort fogadtak, később megszervezték a tejbegyűjtést is. Mindenki termesztett kendert, a birkák szőréből pedig gyapjúfonalat fontak. Az erdők vadakban (szarvas, őz, vaddisznó, fácán) gazdagok voltak. Az evangélikus helyi közösség harangot vásárolt, amit egy haranglábra állítottak föl. Szorgalmas, kitartó munkával az egykori puszta romjain egy kis falu épült fel, ahol békességben éltek az emberek, fönntartva önmagukat mindennapi munkájukkal. 1940ben Margitapusztán 146-an, a közeli Elekpusztán 27-en éltek. A falu tragédiája a második világháborúval kezdődött. Margitáról a magyar honvédséghez 11-en vonultak be. Önként vonult be a német SS hadseregbe 12 fő, míg mozgósítás alkalmával további 5 katonát soroztak be. De ez nem volt elég. 1944 novemberében Margitán is megjelen-

24


tek a német katonák és kivándorlásra szólították fel a sváb lakosságot. Összesen 101 fő hagyta el a falut. Az otthon maradt sváb származásúak egy része 1945 után elmenekült, a többieket kitelepítették. Csak három olyan család maradhatott, akik a népszámláláskor magyarnak vallották magukat. Rájuk az üldözés, a megalázás és tulajdonuk elkobzása várt. A kitelepítettek helyére egykori cselédek kerültek a szomszédos uradalmakból, akik nem sokat értettek az önálló gazdálkodáshoz. 1951-ben tszcs alakult. Az 1970-es évektől a lakosság fokozatosan elvándorolt a faluból, majd 1976 körül bekövetkezett a teljes elnéptelenedés. Egyetlen ember maradt, aki az 5. sz. házban lakott egyedül és nem akart elmenni. 1976 őszén a háza előtt az úton halva találták. 1981-ben a falu helyét eldózerolták és gyepművelés kezdődött. Iskola a pusztán Az 1919 őszén betelepülők zömében evangélikus vallásúak voltak. Mivel a környéken nem volt evangélikus iskola, az első évben nem is járatták gyermekeiket iskolába. A két katolikus család gyermekei a boldogasszonyfai magyar nyelvű katolikus iskolába jártak be naponta, ami kétszer egyórányi gyaloglással járt. Ezen iskola tanítója Tascler György volt. Mivel ebben a községben svábok is laktak, a harmadik osztálytól kezdve kevés német nyelvű oktatást is kaptak a gyerekek. Az 1920/1921-es iskolai évben már a margitai evangélikusok is bejáratták gyermekeiket az iskolába, ahol ezek csupán hitoktatásban nem részesültek. A katolikus iskolától azonban mindenképpen szabadulni akartak a margitapusztaiak, ezért aztán szövetkeztek a szomszédos Antalszállás evangélikus lakóival, ahol iskolát létesítettek, s az 1921/1922-es tanévtől már ide jártak a margitai gyerekek is. Az új iskola tanítója Reidl Sebestyén, majd 1926-tól Klenner Adolf lett. A margitapusztai szülők azonban helyben szerettek volna iskolát, hogy megkíméljék a gyerekeket a hosszú gyaloglásoktól. Ebben az ügyben a faluból hárman eljártak a győri evangélikus püspöknél. Az iskola létesítéséhez a hatósági engedélyt is megkapták, de azt létrehozni saját erőből kellett. A lakosság adomá-


2/10/09 1:38:22 PM

ÚJ KATEDRA

nyaiból erre a célra összejött valamennyi pénz, a Koch család pedig a saját házában iskolai tanterem céljára átengedett egy szobát. Így jött létre 1938-ban az Evangélikus Községi Elemi Népiskola, amely hatosztályos volt. Az első tanító Páthy Gyula volt, őt követte 1942ben Pál Mihály, akit a háború alatt főhadnagyként behívtak katonának. Az orosz frontra került, ahol 1944-ben elesett. Bevonulása után őt Wölfel Zsuzsa helyettesítette. A tanulói létszám (a fennmaradt anyakönyvek alapján): 1939/1940es tanév: 30 fő, 1941/1942-es tanév: 38 fő, 1942/1943-as tanév: 20 fő, 1943/1944-es tanév: 38 fő. Ez utóbbi tanévben az anyakönyvön már a Községi Népiskola elnevezés szerepelt. 1945-ben a tanítói feladatokat Pirisi János vette át. Őt a Koch család fogadta be albérletbe és ellátását is vállalta, ezért ezt a sváb családot egyelőre nem telepítették ki. A nyolc évfolyamos, összevont iskola a következőkben az alábbi létszámokkal működött: 1945/1946-os tanév: 36 fő, 1947/1948-as tanév: 50 fő, 1949/1950-es tanév: 57 fő, 1950/1951-es tanév: 56 fő, 1951/52-es tanév: 41 fő, 1952/1953-as tanév: 40 fő. A felvételi napló bejegyzése szerint minden gyerek gondviselője földműves. Az iskolás gyerekek családjának nagy többsége Margitapusztán lakott, de jártak az iskolába gyerekek Elemérpusztáról, Bőszénfáról és BoldogasszonyfaGálvölgyből is. Az iskolai körpecsét felirata: Állami Népiskola Boldogasszonyfa, Margitapuszta, középen a népköztársaság ötágú csillagos címerével. 1953 szeptemberében Pirisi János tanítót áthelyezték Ibafára, ahol az iskola igazgatója lett, majd később a járási művelődési osztály vezetője. Személyében azt a pedagógust tisztelhettük, aki nyolc évig igen nehéz körülmények között vállalta a pusztai gyerekek felemelésének küzdelmét, s egész élete során a kisiskolák, a közoktatás hivatott szószólója volt. 1953 szeptemberétől az iskola két tanerőssé vált, s az alsó és a felső tagozat alkotott egy-egy tanulócsoportot. A másik tantermet Lehmann Gáspár házában helyezték el. Az új igazgató tanító Tóth Dezső volt, aki egyben a felső tagozatot tanította. Talpig becsületes ember volt, talán ezért is jelentgették fel állandóan az egykori cselédekből kikerülő új helyi hatalmasságok. Végül több fegyelmi vizsgálatot követően, 1956. július elsejével más iskolához helyezték át. Őt idősebb Ölbey Mihály követte az igazgató-tanítói poszton. Az alsó tagozaton többnyire gyakorló éves tanítójelöltek oktattak, így az 1955/1956-os tanévben Kiss János, az 1956/1957-es tanévben Tömpe Ferenc, az 1957/1958-as tanévben Bene Andor, majd az 1958/1959-es tanévben Ölbey Miklós. 1956-ról egyet-



Olvasóink írták len ereklye maradt fenn, a Kossuth-címeres iskolai körbélyegző lenyomata. A tanulói létszám alakulása: 1955/1956-os tanév: 25 fő, 1956/1957-es tanév: 22 fő, 1958/1959-es tanév: 25 fő. Az 1959/1960-as tanévtől kezdődően ismét 1–8 összevonásúvá vált az ekkor 29 fős iskola. Orosz nyelvet nem tanítottak, a vallásoktatásra viszont a korabeli statisztika szerint 12 fő jelentkezett. A nyolcosztályos összevontság egészen az 1961/1962-es tanév végéig tartott. Ezt követően a felső tagozatos gyerekeket az ibafai általános iskolai kollégiumában helyezték el. A továbbiakban Margitapusztán egytanítós rendszerben 1–4 összevonású osztály működött. Ennek vezetését 1961-ben Ölbey Mihálytól Lutz László vette át. Őt 1963-tól Almásy István tanító úr követte, aki 1968-ig tanított az iskolában. Elődeihez hasonlóan a falu ügyeivel is sokat foglalkozott: klubszobát alakított ki, színjátszókört alakított, megszervezte a dolgozók iskoláját. Az iskola utolsó nevelője Mester Adrienne volt az 1968/1969-es tanévben. A körülmények, a feltételek sok évtizeden át alig változtak. Az iskolának két telke volt, összesen 4500 négyzetméteren. Ez magában foglalta a pedagógus konyhakertet és a gyakorlókertet is. Volt tanítói lakás (1954-ben épült) és iskolaépület (épült 1960-ban), amely tanteremből, szertárból, mosdóból és előtérből állt. Az iskolai könyvtár 50 kötetes, a nevelői könyvállomány 32 kötetes volt. A folyóiratok közül járt a Művelődési Közlöny, a Család és Iskola, a Köznevelés, A tanító munkája, a Szovjetunió és az Asszonyok. Az iskola berendezése 7 padból (14 ülőhely), 1 nevelői asztalból és székből, 2 szekrényből, 2 táblából, egy 14 akasztóhorgos fogasból és 1 harmóniumból állt. A költségvetés (a pedagógusbért kivéve) az 1965-ös évben 25 800 forint volt. Az iskola működésének utolsó éveiben a gyermeklétszám fokozatosan csökkent: 1965/1966-os tanév: 14 fő, 1966/1967-es tanév: 14 fő, 1967/1968-as tanév: 11 fő, 1968/1969-es tanév 8 fő. Ezen időszakban a szülők foglalkozása: csikós (mivel Elemérpusztán a Somogyhárságyi Állami Gazdaságnak csikónevelője volt), erdei munkás, pásztor és traktoros. 1969. augusztus 31-ével hivatalosan is megszűnt az iskola. Az alsó tagozatos gyerekek is az ibafai kollégiumba kerültek. Az iskola berendezését az antalszállási, csertői és a boldogasszonyfai iskolák között osztották szét. Néhány vadvirág makacsul kinyílik minden évben az egykori iskola helyén, emlékeztetve az egykori tanítókra és tanítványokra. Az antalszállási harang pedig a margitai emberekért is szól még ma is. Kolics Pál

25

2/10/09 1:38:23 PM

Harmónia

ÚJ KATEDRA

Ha behálóz a világháló: az internetfüggőség Újfajta veszély leselkedik a gyerekekre az internet egyre szélesebb körben való elterjedésével. Nem csupán a lelki fejlődésükre veszélyes tartalommal bíró weboldalak, hanem a világháló előtt eltöltött hosszú órák okozta mentális, szociális és fizikai problémák is veszélyeztetik ugyanis az internetet kórosan gyakran használó fiatalokat. A mai gyerekek jelentős részének az internet használata mindennapos dolog, a 14–17 év közöttiek közel 80%-a csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Jellemzően a gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik el megismerni az internetet, így nem meglepő, hogy az internethasználók leggyorsabban növekvő rétege pontosan az iskoláskor előtti korosztály. A legtöbb oktatási intézmény biztosítja tanulói számára a világhálóhoz való hozzáférést, így sok gyerek már hatéves korában képes kezelni a böngésző-, csevegő-, játék- és egyéb programokat, amiket azután otthoni környezetben ugyanúgy használni szeretne. Természetesen a rendszeres internethasználat még nem jelent problémát, hiszen a gyerekek számára nagyon fontos eszközzé vált a világháló: információkat gyűjthetnek rajta a házi feladatok elkészítéséhez, új kultúrákkal ismerkedhetnek meg, játszhatnak, és segítségével új kapcsolatokat alakíthatnak ki. Egyre több kutatás, tanulmány hívja fel azonban a figyelmet arra, hogy nem csupán a szörfölés közben felbukkanó, veszélyes tartalmakkal bíró oldalakra kell odafigyelniük a szülőknek (amelyek szintén komoly problémát jelentenek az internet viszonylagos szabályozhatatlansága révén), hanem arra is, hogy a gyermek ne töltsön túl sok időt a monitor előtt. Ellenkező esetben könnyen internetfüggővé válhat. A kamasz gyerekek például akár napokon keresztül képesek on-line játékokkal játszani, a kisiskolások délutánokon át chatelnek és e-maileznek, de már az óvodások is teljes természetességgel nyomkodják a billentyűzetet. A netfüggőség kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, de jellemzően inkább azoknál a gyerekeknél jelentkezik, akik személyes kapcsolataik építésére használják a világhálót. A félénkebb természetűek ugyanis nagyobb önbizalommal létesítenek kapcsolatot másokkal az interneten keresztül. Az anonimitás miatt gátlásaik feloldódnak, kommunikatívabbak lesznek, és véleményüket is könnyebben vállalják, hiszen nincs azonnali visszajelzés, és sokkal kisebb ellenállásba ütköznek, mintha a való világban tennék

26


meg ugyanezt. Emiatt sajnos a veszélyérzetük csökkenhet, mellette pedig kialakulhat egyfajta sebezhetetlenségtudat bennük. Az internet lehetőséget ad továbbá kontrollálatlan vagy társadalmilag kevésbé elfogadott viselkedések kiélésére (fokozott agresszivitás, identitáspróbálgatás stb.), amiket esetleg a gyerek a mindennapok során még képes „kordában tartani”. Mi a függőség? Az internetfüggőség sajnos még nem vált széles körben felismert problémává, ugyanakkor egyre többet foglalkoznak ezzel a főként gyerekeket és fiatalokat veszélyeztető, új keletű mentális betegséggel. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy pontosan mi tekinthető függőségnek, vagyis hogy hol van a határa az egészségtelen internethasználatnak. A definíciók tekintetében hasonlóan megosztott a helyzet. Vannak, akik viselkedési addikcióként írják le az internetfüggőséget, mások inkább szociális problémának látják, azzal érvelve, hogy a túlzott nethasználat „csak” következménye a hiányzó (vagy rossz) szülő-gyermek kapcsolatnak, a nehéz kapcsolatteremtő képességnek és a peremhelyzetbe kerülésnek. Mindenesetre a legtöbb meghatározás egyetért abban, hogy akkor beszélhetünk az internet túlzott használatáról, ha az ember elveszíti időérzékét a gép előtt ülve, és emiatt rendszeresen elhanyagolja alapvető igényeit. A gyerekek esetében ezek jól beazonosítható tényezők. Függőség kialakulása esetén egyre több időt töltenek a gép előtt, szép lassan elfogynak a barátaik, elhanyagolják megszokott tevékenységeiket (sport, olvasás stb.), roszszabbul alszanak, feszültté válnak, ha nem ülhetnek le a gép elé, visszahúzódóbbak lesznek a kommunikáció során, és egyre kevésbé veszik ki részüket a családi életből. Ezzel párhuzamosan az iskolai teljesítményük fokozatosan romlik, szélsőséges esetben a tanórákról ellógva internetes csevegőszobákban töltik idejüket. Végül hajlandóvá válnak hazudni, hogy fenntarthassák függőségüket, sőt akár szereptévesztésig is könnyedén eljuthatnak: egy idő után a virtuális világot sokkal otthonosabbnak érzik, mint a valóságot, saját maguk on-line változatát pedig vonzóbbnak és sikeresebbnek ítélik. A szülők és a tanítók gyakran csak akkor ismerik fel, hogy


2/10/09 1:38:23 PM

ÚJ KATEDRA

egy gyermeknél problémákat okoz az internet használata, amikor az már súlyossá válik, mivel az on-line tevékenységek könnyedén eltitkolhatók. Pláne, ha az internet-hozzáféréssel felszerelt számítógép a gyerek szobájában van. A kutatók vizsgálataik során számos egyéb érdekességre is felfigyeltek az internetfüggőség jeleivel kapcsolatban. Például az internetfüggők szabályos megvonási tüneteket produkálnak, ha nem csatlakozhatnak a világhálóra. Ilyen a fokozott agresszivitás, a nyugtalanság, a szorongás, a depresszió, az internettel kapcsolatos fantáziálások és a fizikai reakciók (öntudatlan gépelési mozdulatok stb.) megjelenése. Világháló – világméretű probléma A gyerekek internetfüggősége a legnagyobb problémát a távol-keleti országokban jelenti. A széles sávú internetkapcsolatok tekintetében vezető DélKoreában megközelítőleg negyedmillió gyermek szorulna kezelésre internetfüggőség miatt. Felmérések szerint egy átlagos koreai középiskolás mintegy heti 23 órát tölt el a világháló előtt, főként on-line játékokkal játszva, amiket az internetfüggőség rohamos terjedésének egyik legfőbb okozóinak tartanak az úgynevezett közösségépítő oldalak mellett (iwiw, Facebook, MySpace stb.). Az internetfüggő gyerekek 80%án gyógyszeres kezeléssel még lehetne segíteni, azonban közel negyedük számára már kórházi kezelés javallott – vélik a koreai szakemberek. Emiatt a délkoreai kormány az internetfüggőséget az egyik legkomolyabb közegészségügyi problémaként kezeli, és már több mint 1000 iskolai tanácsadót képeztek ki a veszély elhárítása érdekében. A



Harmónia szomszédos Kínában szintén tömeges méreteket öltött ez a furcsa betegség a fiatalok körében, közel 13%-uk használja addiktív módon az internetet. Pekingben ezért pár éve megnyitotta a kapuit az első olyan klinika, ahol kizárólag a világháló vagy egyéb on-line számítógépes játékok függőit kezelik. A világ egyéb országaiban sem sokkal reménykeltőbb a helyzet, például az Egyesült Királyságban tavaly végzett kutatás eredményei szerint a 16 éven aluliak nagyobb része szinte folyamatosan a virtuális világban él. Magyarországon az internetfüggőséget vizsgáló átfogó felmérés még nem készült, de nem reprezentatív kutatások szerint a függőségi jegyeket mutató internethasználók kicsivel több mint a fele a húsz év alatti korosztályba tartozik. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ keretén belül működő pszichológiai kutatócsoport által 2004-ben végzett on-line felmérés szerint a magyar fiatalok már akkor naponta átlagosan 5,2 órát töltöttek csevegőprogramok és on-line játékok előtt, és a válaszadó fiatalok mintegy 4%-a mutatta a kóros internethasználat összes jelét. Az NRC Kft. által 2007-ben útjára indított, évente végzett hiánypótló kutatássorozat, a VMRKids 14 év alatti gyerekek internetezési szokásait vizsgálja. Ugyan a VMRKids elsődlegesen nem az internetfüggőség kérdéskörét vizsgálja, ám néhány figyelmeztető adattal így is szolgál. A 2007-ben végzett kutatás eredményei szerint a 11–14 éves internetezők több mint fele évek óta használja a világhálót, a 7–10 évesek kétharmada az utóbbi egy évben kezdett internetezni, az ennél is fiata-

27

2/10/09 1:38:23 PM

Harmónia

ÚJ KATEDRA

labbak 55 százaléka pedig az elmúlt pár hónapban lett internethasználó. Ez jelzi, hogy az internet használatát viszonylag korán, jellemzően már 10 éves kor alatt elkezdik a gyerekek. A 6 éven aluli gyermekek közül is sokan csatlakoznak a világhálóra, ők leginkább (80%) játékra használják az internetet, 71 százalékuk azonban látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka pedig meséket is hallgat és néz a világhálón. Figyelmeztető lehet, hogy a magyar gyerekek legtöbbje a függőség kialakulását legjobban elősegítő on-line játékok elérésére használja az internetet. A 7–10 évesek közel 96 százaléka elsősorban játszik a világhálón, a 11–14 évesek között pedig 92 százalékos ez az arány. Szerencsére a gyerekek többsége idehaza nem szörfölhet szabadon a világhálón, mivel szülei ellenőrzik és korlátozzák internethasználatát. Míg azonban 6 éves korig ötből négy gyermek csak szülői felügyelet mellett internetezhet, addig a 11–14 évesek

Készülőben a nemzetközi „internetcenzúra” A brit kormányzat az újonnan megválasztott amerikai elnökkel dolgozná ki az angol nyelvű internetes oldalak osztályozási rendszerét, amely a filmek besorolásain alapulna – a cél a nem kívánt tartalmak megszűrése. A kulturális ügyekért felelős brit miniszter a Daily Telegraphnak adott interjúban beszélt a besorolási rendszer kidolgozásáról, amelyben reményeik szerint Barack Obama és az új elnök adminisztrációja is tevékenyen részt vesz majd. Ennek eredményeként megszülethet az angol nyelvű weblapok nemzetközi osztályozó rendszere, amely számos országban elterjedhet. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a világhálót eredetileg kidolgozó szakemberek annak idején egy olyan szférát akartak létrehozni, amelyet nem befolyásolhatnak az egyes kormányok. Ezt a megközelítést vizsgálják most meg újból, mégpedig nagyon is komolyan, annak érdekében, hogy a nagyközönség számára nemkívánatos, túlzottan erőszakos és helytelen tartalmakat központi módon korlátozzák. A rendszer minden bizonnyal a mozifilmek besorolásait venné alapul, vagyis a tartalom és látványvilág alapján osztályozná az egyes oldalakat, amelyek bizonyos körülmények között meg sem jelenhetnének a világhálón. Az egyes internetszolgáltatókat köteleznék az előírások betartására, a tartalmak eltávolítására felszólított portálok (így például a YouTube és a Facebook) egy megszabott időn belül lennének kötelesek lépni az ügyben. A miniszter igyekezett leszögezni, hogy szó sincs a szabad véleménynyilvánítás korlátozásáról, mindössze azt szeretnék elérni, hogy a bizonyos korcsoportok és társadalmi rétegek számára nem megfelelő tartalmak ne vagy csak bizonyos korlátozások mellett legyenek elérhetők az interneten. A részletekről egyelőre nem beszélt, ám itt nyilván még sok egyeztetésre lesz szükség mindkét oldalon.

28


körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezők aránya, és 79 százalékuk leggyakrabban egyedül ül a gép elé. Szabályok a megelőzés érdekében Annak érdekében, hogy a gyerekek egészséges internethasználati attitűdöt alakítsanak ki, elsődlegesen a szülői kontrollt kell megteremteni. A gyerekek több mint 90%-a ugyanis otthon feledkezik bele a virtuális világ nyújtotta szórakozási lehetőségekbe, így a pedagógusoknak nincs sok lehetőségük arra, hogy érdemben közbeavatkozhassanak. Ha a szülő jól ismeri gyermekét és annak napirendjét, továbbá bizonyos szabályokhoz és tevékenységekhez köti a számítógép és az internet használatát (például: akkor kapcsolhatod be, ha kész a leckéd), akkor nagyban megelőzhető a probléma. Fontos, hogy a szabályokat közösen hozza meg gyermek és szülő, hiszen a gyermek hozzájárulása a használati feltételekhez kulcsfontosságú tényező. Az internet teljes korlátozása nem jó megoldás, mivel az e-mailküldés, a blogírás, a csevegés stb. fontos része a gyermek társadalmi életének, és máshol is csatlakozhat a világhálóra, nem csupán otthon. A végső cél az kell hogy legyen, hogy a szabályok segítsenek a gyermeknek az internetes önkontroll, fegyelem és felelősség kialakításában. Fontos, hogy a szülő figyelemmel kísérje, hogy a rendszeres internethasználat milyen hatással van a gyermekére: befolyásolja-e tanulmányi eredményeit, megváltoztatja-e társas kapcsolatait és a viselkedését (depresszió, harag, agresszió stb.). Ha bármi ilyet tapasztal a szülő, akkor feltétlenül forduljon szakszerű segítséghez a gyermek érdekében. Nagy segítség lehet, ha a számítógépet nem a gyermek szobájában, hanem egy közös helyiségben helyezzük el, így nagyobb eséllyel szabályozható, hogy a gyermek mikor, mire és mennyi ideig használja az internetet. A rendszeres közös családi programok megtartásával és a gyermek interneten kívüli szocializációjának segítésével szintén nagymértékben csökkenthető az internetfüggőség kialakulásának veszélye. Simonyi Gáspár


2/10/09 1:38:24 PM

Egészség

ÚJ KATEDRA

Pilates – belső egyensúly (1.) A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunk mostani és következő részében a Pilates-módszert mutatja be Molnár Notti gyógytornász. A Pilates-módszer gyakorlatok átfogó rendszere, amelyeket teljes összpontosítással végzünk. Összetetten edzik a testet, rövid időn belül testi és lelki harmónia alakul ki, miközben erősödnek az izmok, és jelentős mértékben javul a testtartás is. Rugalmasabbá válnak az ízületek, elmúlik a hátfájás. A Pilates a törzs izmainak kidolgozására törekszik. Alig akad ember, akire ne lenne igaz, hogy felborult a has- és hátizmok erősségének aránya. Ez oda vezet, hogy a legyengült izmok megnyúlnak, mások görcsösen összehúzódnak, zsugorodnak, kialakul az izmok egyensúlyának felborulása, ami hat az egyes ízületi, ín-, kötőszöveti struktúrákra, s hirtelen azt érezzük, itt és ott fájni kezd valamink. Joseph Pilates (1880–1967) gyermekkorában asztmában és angolkórban szenvedett. Többféle módon próbálta erősíteni a testét, eközben dolgozta ki saját módszerét, amely a testtudatosságon alapult. (Ezért is nevezte a kontroll művészetének.) Az első világháború idején egy angliai kórházban dolgozott, ahol továbbfejlesztette technikáját. Járóképtelen betegeinél olyan ágyakat alkalmazott edzőgépként, amelyeket kissé átalakított, és kiegészítő kendőkkel, rugókkal vagy kötelekkel szerelt fel, így a betegek hamarabb felépültek. A Pilates célja, hogy legyünk urai testünknek, vagyis olyan testi stabilitás kialakítása történjék meg, amely minden körülötte zajló mozgás központja. Mindezt három síkon valósítja meg. Az első a fizikai sík (testi tényezők). Nő az izomerő, az izmok hosszabb időre megőrzik teljesítőképességüket. Fokozódik az izmok nyújthatósága, az ízületek mozgékonysága is. Javul a szív tevékenysége, a keringés. A második a motorikus sík, az izmok és idegek összjátéka. Fokozódik a test feszessége, javul a testtartás, a koordináció, a testérzet, az egyensúly. Mozdulataink esztétikussá válnak. Végül a harmadik a pszichológiai sík. Természetesen kap-



csolódik az előző kettőhöz, összességében jobb közérzet kialakulását jelenti. Javul alaphangulatunk, motiváltabbak leszünk, nő az életöröm. Fokozódik figyelmünk, összpontosító képességünk. A Pilates-módszer alapjai A gyakorlatok összessége egy zárt egységet alkot. Összpontosítás Joseph Pilates szerint az olyan gyakorlatoknak, melyekre nem figyelünk, nincs egészségügyi haszna. Az összpontosítás lényege a figyelem, mégpedig a mozdulatok minden egyes szakaszára, a dolgozó izmokra és az egyes elvekre. Ellenőrzés A mozdulatokat – az izmok munkáját, vagyis mikor kell megfeszülnie az adott izomnak, és mikor kell ellazulnia – akaratunknak kell irányítania. Az aktív (koncentrikus) és a fékező (excentrikus) résznek ugyanakkora figyelmet kell szentelni. Kiinduló helyzet, kivitelezés, véghelyzet. Központosítás A középpontból jön az erő. A test középpontjából kezdődik minden Pilates-gyakorlat. A középpont a köldökünk. Felfelé a bordákig, lefelé a farig terjed, mélységét tekintve pedig a hát alsó részéig. Mindezt powerhouse-nak nevezzük, ami a következő izmokból áll: keresztirányú hasizom, belső és külső haránt irányú hasizom, egyenes hasizom, mély hátizmok és a medence aljának izomzata. A mozgás folyamatossága A Pilates-módszerre a mozgás szépsége jellemző. Minden egyes mozdulatnak kiinduló és végpontja van, a középső szakaszt egyenletes mozgássebesség jellemzi, egyik mozdulat átfolyik a másikba, elmosódik az átmenet. Harmonikus a folyamat. A mozgás pontossága Az edzések során a minőség fontosabb, mint a mennyiség. A medence, a váll és a fej helyzete döntő fontosságú. A fejnek a gerincoszlop meghosszabbításában kell lennie, a vállnak a fültől távol, a medencének pedig semleges helyzetben, vagyis a gerincoszlop S formáját kell megtartania. Légzés A légzés adja meg a mozgás sebességét, segít a mozdulatok precíz kivitelezésében, és támogatja a mozgás áramlását. Nem szabad a levegőt visszatartani a mozgások folyamán. Jó mélyeket kell lélegezni. Belégzésnél a bordáknak meg kell nyílniuk előre és hátrafelé, kilégzésnél aktivizálódnak a test középpontjának izmai, főleg a hasizmok. Alapszabály: belégzés és kilégzés a kiinduló helyzetben, amikor a mozgás kezdődik. Molnár Notti (folytatás a következő lapszámunkban)

29

2/10/09 1:38:24 PM

Irodalom-birodalom

ÚJ KATEDRA

A költői mesterség vizsgálója Orbán Ottó műveiről Műveit figyelve rögtön feltűnik, hogy Orbán Ottó széles műveltséggel és olvasottsággal rendelkezett. Kisujjában volt a költői mesterség. Nem panaszkodó lírikus volt, hanem a dolgok mélyén rejtőző igazságok, a mozgatórugók kutatója. Érdekelte, hogy milyenek a világunkat leíró, megfogalmazó szövegek, ezek milyen kapcsolatban állnak egymással, és egyáltalán, mi az igazság a lét és nem lét dolgában. Értett az olvasó befolyásolásához, figyelmének az igazságra tereléséhez. Indulásakor Kosztolányi költői zenéje motoszkált a fülében, és a felnőttfejjel átélt szörnyűségek tették költővé. Arcképe verseiből és fordításaiból bomlik ki. A huszadik századi magyar irodalom korpuszának az egyik legizgalmasabb szerzője, a modern világirodalommal is kapcsolatban élő és teremtő alkotója. Empirikus eszmélésének idején nem egy elképzelt jövő álmodója. Az ő élete és sorsa is rendhagyó. A lexikonokban olvasható felsorolásokkal szólva így kezdhetnénk mondandónkat: Budapesten született 1936-ban. Sorscsapásként érte, hogy a háború alatt elvesztette édesapját. Félárván, fiúintézetben nőtt föl. Csodagyereknek tartották, pedig csak búskomor intézetis növendék volt. 1954-ben érettségizett, és 1956-ban felvették az egyetemre, magyar–könyvtár szakra, de miután az 1956-os forradalom után megbetegedett, nem fejezte be egyetemi tanulmányait. 1960-tól lett szabadfoglalkozású író. Az egyetemes filozófiai, esztétikai kérdések izgatták, a lét- és ismeretelméleti problémákat feszegetette, leginkább a költői mesterség titkai izgatták, mert a mesterség a kulcs a zárhoz. Újat alkotott, nem csak a régi formákat ismételgette. Gyakran írt olyan élményekről, amelyek okai, előidézői és legfőképpen hangulatuk addig ismeretlenek voltak az irodalomban. Versei, mint a visszaható igék, olyan művek, amelyek arról szólnak, aki írta őket. Huszonnégy évesen jelent meg első kötete, amiből még a háború alatti élményei szólalnak meg, de már érződik belőle a később jellemzőjévé vált erős érzelmi telítettség. 1962-ben lett a Magyar Írók Szövetségének tagja, majd bekerült a Magyar PEN Klubba is. Dolgozott a Kortárs című irodalmi lapnál és az Élet és Irodalomnál is. 1968ban tanulmányúton járt Indiában, amelyről útirajzban

30


számolt be. Aztán előadásokat tartott Amerikában. Számtalan díjban, elismerésben részesült itthon és külföldön egyaránt. Tagja volt a legendás Belvárosi Asztaltársaságnak, ami a hatvanas években a magyar értelmiség törzsasztala volt, akár a vívóké a Fregattban évekkel később. Ott is számtalan szellemi vita, világmegváltó gondolat hangzott el. A hatvanas évek légritka közegében a líra is rossz korszakát élte. A kor jellemzésére Kondor Béla szálkás építményeit idézi. Az időszakot a remény és cinizmus áttáncolt korszakának nevezte. Orbánt megidézve érdemes utalni arra, hogy gondolkodásunk a magyar kultúráról egyszerre romantikus és dekadens. Mind a kettő ott van a tudatalattinkban. A tiszta elképzelések mellett a politikai züllöttség latyakja és sara mindenkire ráfröccsent, még arra is, aki intellektuális hévvel fordult a mesterség felé, és szabadjára engedte lelkét. Nálunk a középosztály erkölcsi kérdéseket boncolgató véleménye a fontos, a meghatározó, akik belviláguk problémáinak szentelték magukat, erről „karcoltak” jeleket a világba. Orbán Ottó végigkalandozta a világirodalmat az ókortól egészen napjainkig. Műfordításaiból láthatjuk szellemi táplálékait, olvashatjuk, ahogy irodalmi szellemekkel társalkodott, amikor magyarra ültette szövegeiket. Jól eligazodott több nyelv idiómavilágában. Lelkiismeretes komolysággal fordított nem csak olyanokat, akikkel szellemi rokonságot érzett, hanem olyanokat is, akiket úgy ítélt meg, hogy jó tudnunk róluk. Jól ismerte a kortárs és a külföldi irodalmat, fordításai is kiváló mesterségbeli tudást bizonyítanak. Mára életművét egészben nyújtja át az olvasónak, amelyben feltárta sebeit, kétkedéseit, nem törődve a pletykaéhes világunkkal. Szellemi frissességet hozott


2/10/09 1:38:25 PM

Irodalom-birodalom

ÚJ KATEDRA

irodalmunkba. Versei logikus gondolatfutamok. Azokról a dolgokról, amelyekről írt, nehéz rövid verset írni, mert azt akarta, hogy elférjenek benne az ellentétek. Próza- és hosszú versei különös hangulatot árasztanak, néhol Rubens végítélete jelenik meg, aztán bedől az idő. Ő onnan indult, ahol Radnóti bevégezte. (Amúgy Kassák is biztatta, hogy írjon sok „hosszú verset”.) Városi alkat volt, jól ismerte a pesti flaszter szóhasználatát is. Különbséget tudott tenni jó és rossz között. Rokonszenves költő és ember. Nincs benne affektáltság. Beengedett intim szférájába. A játékosság virtuóza erotikus motívumokkal. Vas István bűvésznek nevezte. Ő is akkor van a legjobb formában, ha önmagáról, élményeiről ír, nézi, amit csak egyszer láthat. Orbánnál az idő macskatalpon jár ölni, a kóbor elme, hírhedt kalóz, megfejtést kicsaló szélhámos, az irodalom pornóüzlet és a földeltérítés elmarad, de miután tanú mindig marad – az idő senkié –, ha más nem, a krematóriumok füstje beszél. Nála az ég „kozmikus csillár”, „sikerünk nemzi a bukást”, és a jel tűfokán világokat áthoz a képzelet. Bármi lehet műve tárgya. Képekre, hasonlatokra, ötletekre, asszociációkra bontja a világot. Gyakran élt nyelvi sűrítésekkel és túlzásokkal a mindennapi nyelvi gyakorlat szóhasználata szerint. Az irodalom asszociációkkal övezett útjain vagy tengerein haladt. Ott pedig az a lényeg, mit találunk az út szélén, a városi sikátorokban vagy a tengerfenéken és a horizontot mosó vízfelszínen. A lényeg, milyen a klíma, mi történik az élőlényekkel, mit teszünk, mit tettünk, milyen a táj, vagy milyen lehetne. Az ezekről szóló beszámolók, mesék, versek, szövegek okán jön izgalomba az emberi elme. Így jegyzi az író az időt. Belebújt és faggatta az irodalmat. Számára az irodalmi művek egymásba rejtőznek, és nincs kit utolírni, ahogy ő fogalmazta. Feljegyzett, kommentált. Az ő szemében a vers egy darab élet, világértelmezés. Petőfi kapcsán írja: látja azt is, amin átnéz, Arany idejéről szólva így fogalmaz: a köznép alom és a kamasz Budapesten gyúl a gázláng és az illúzió. Csokonai a föld sovány mellén tavaszi tüdőgyulladás. Horatius születésnapjára írt versében azt olvashatjuk, vér olajozza az űrben a gördülő időt, és az áttekintés lényege épp a föld, mert a lírai én volt mindenek felett problématikus. Aztán Hamlet kapcsán így elmélkedik: tűrni a szégyent szótalan viszont Istent kíván, nem embernek való. Goethét idéző versében elmereng azon, hogy lehet-e lepke annak egésze, aminek szőrös hernyó része döglött csipkékkel igézve, udvaroncként megrohad? Irodalmi beszélgetései során Füst Milánhoz így szól: Kőtábláid pakold még öszsze, jó öreg, minden bohócok mestere. Kassákról mondja: a mesterek mestere, levegő országban eleven légcsavar, tót ákcentussal, bazilika homlokú csodálatos öregúr. Ő is a kötetlen kompozíció híve, fellelhető benne a ginsbergi polgárpukkasztás. Folytathatnánk József Attilához, Illyéshez, Adyhoz, Vashoz, Dsidához, Jékelyhez fűzött sorait, de emeljük ki végezetül a Csoóri Sándorhoz írtakat: Magyarnak lenni annyi, mint bárminek lenni. A kulcsszó a lenni, és a kérdés a hogyan. Orbán Ottót mély odaadás jellemezte az irodalom és a mesterség iránt, ezeket próbáltam igazolni a műveiből vett gondolatokkal, hogy megpróbáljuk megérteni: mit kezdjünk



az oltárképek arany jövőidejével a reménnyel foltozott világban, mert a költő harca a szóval nem a párbajkódexek szerint zajló csata, inkább vadászat, a hosszú várakozások ideje a lesben, a táj kémlelése, figyelése és dallammá komponálása az ott hallható neszeknek, zörejeknek, hangoknak. Ott látható igazán, hogy az idő senkié, és előbb-utóbb fény derül minden disznóságra, bár mindig halál a nóta vége. Novák Imre

BALLADA A NAGY MODERNEKRŐL Hol van Baudelaire, a lélek utazása? És hol van Rimbaud? Hol a részeg hajó? Hol a múlt század vak várakozása? – hisz’ rossz korban is készülhet a jó... Hol van Wagner, a tűzoltóparancsnok, s a lángnyelv, mely a Walhallába kap? S Gauguin – a nők, fényköd, tenger és narancsok... De kelhet-e ma a tegnapi nap? S hol Alma Mahler, a nagy-ágyú nőstény, ki ölébe vont össze tűzerőt? S a faun Debussy, Sztravinszkij, az őslény, s a vakító kubista háztetők? Hol Apollinaire? És hol az avant garde? Hol a ricsaj, az elv, a vaskalap? S az irányzat, a lángoló aranykard? De kelhet-e ma a tegnapi nap? Hol a nagyhangú világmagyarázat? Hol a megégett hullából a hit? Mit hagyott ránk e gyalázatos század, a tömeggyilkos, mocskos huszadik? Legyünk modernek? Legyünk posztmodernek? Legyen a vers pöröly, mely odacsap? Szellemünk pára, s jeges űrbe dermed... De kelhet-e ma a tegnapi nap?

AJÁNLÁS Herceg, világod puszta semmit őröl. Időd, mint nyitva hagyott kert csap. Jobb lenne mindent kezdened előlről! De kelhet-e ma a tegnapi nap?

31

2/10/09 1:38:30 PM

Irodalom-birodalom

ÚJ KATEDRA

Izgalmas verselemzés a filozófus szemszögéből A modern lengyel költészet egyik legjelentősebb s szerencsére egyúttal a leggyakrabban fordított költőjéről, Zbigniew Herbertről rendezett emlékkonferenciát a Lengyel Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A színvonalas eseményen a nemzetközi hírű filozófus, Adam Workowski olyan előadással lepte meg szépszámú hallgatóságát, amely nemcsak a nagy költőhöz és műveihez, hanem versei mitologikus alakká vált állandó szereplőjének, Cogito úrnak a világról és önmagáról alkotott képén keresztül a mindenkori olvasó legbelsőbb énjéhez, legtitkosabb, kizárólag önmagának feltett kérdéseihez is eljutott. Adam Workowski abból indul ki, hogy Zbigniew Herbert hőse kétségkívül a filozófiából eredeztethető, bár a költő gondolkodását nem lehet belegyömöszölni egy filozófiatankönyvbe. Cogito úr épp olyan valóságos, mint bármelyikünk: a jelleme viszonylag állandó, vannak elvei és szokásai, bár nem mentes bizonyos feszültségektől és kétségektől vagy a szokásos emberi gyarlóságtól. Workowski előadásában arra kereste a választ, hogy vajon hol találhatjuk Cogito úr helyét az ember önazonosságáról szóló kortárs vitákban. Az ember egyénisége – állítja Workowski – a természete (jelleme) állandóságán és a más emberekhez vagy eszmékhez való hűségén alapul, illetve általában e két dimenzió szintézisén. Ez a két dimenzió viszont néha élesen szembekerül egymással. „Néha még akkor is kötelességünknek érezzük az állhatatosságot – hívta fel Zbigniew Herbert 1924. október 29. Lemberg–1998. július 28. Varsó Kivételes morális és művészi tekintélynek örvendő lengyel költő, esszéista, dráma- és rádiójáték-író. A második világháború idején titkos, úgynevezett földalatti egyetemen végezte bölcsészeti tanulmányait, részt vett a lengyel Honi Hadsereg szervezte ellenállásban. A kommunizmus évei alatt tudatosan nem vállalt semmiféle közéleti szerepet, közösséget a rendszerrel, amely szabadulni igyekezett tőle: 1958-tól ösztöndíjakat kapott Franciaországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Görögországba, sőt az Amerikai Egyesült Államokba is. A nyolcvanas években Herbert a lengyel ellenzék emblematikus költője lett, részt vett a Szolidaritás-mozgalomban. 1987-ben Párizsba emigrált, és csak 1992-ben tért vissza hazájába. Első kötete hat év várakozási idő után 1956-ban jelenhetett meg. Filozófiai érdeklődése ellenére egyszerű nyelven szól, az etikai és egzisztenciális problémák emelkedettségét iróniával és humorral ellensúlyozza. Költészetének állandó szereplője Cogito úr, az utópiák világából menekülő szkeptikus, önironikus, mégis heroikus értelmiségi. Verseit kezdetben Nagy László, Weöres Sándor, Gimes Romána, Kerényi Grácia, Gömöri György, majd Mihályi Zsuzsa, Kovács István, Körner Gábor, Zsille Gábor és Wolosz Vera fordította magyarra. Verseinek magyar nyelvű válogatásai: Az ízlés hatalma (Orpheusz Kiadó, 1998) és Az angyal kihallgatása (Európa Kiadó, 1979).

32


rá a figyelmet előadásában Workowski –, amikor gyökeresen megváltoztak a körülmények és az emberek. Főleg azokban a helyzetekben merül fel az adott szó megtartásának problémája, amikor testi-lelki változáson megyünk keresztül – tartom magam a szavamhoz, bár minden megváltozott, már magam is más ember vagyok, akiknek pedig ígéretet tettem, már nem is élnek.” Workowski úgy látja, Herbert nagyobb súlyt helyez az ígéreten és az állhatatosságon alapuló önazonosságra, mint a jellem állandóságára. „Vajon minden ígéret (a könnyelműeket és a fedezet nélkülieket is beleértve) nyomot hagy az egyéniségünkön? Az ember inkább azonos az ígéreteivel, mint valós önmagával?” – tette fel a kérdéseket izgalmas eszmefuttatásában Workowski, majd így válaszolt: „A közösségen belül folytatott élénk párbeszéd alapján tárhatjuk fel az adott szóval jellemzett önazonosságot, mert lassanként rájövünk, hol vannak azok a helyek, ahol szükség van ránk, lassanként felismerjük, hol van szükség a konkrét beavatkozásra. Ha együtt érzünk a másik emberrel, azzal nem önazonosságunkat romboljuk, hanem ennek segítségével keressük az önmagunkhoz vezető utat. Herbert verseiben kulcsszerepet játszik az együttérzés. Formálja az ember bensőjét, vagyis a tetthez, a tevékenységhez kötődik, nem pedig a passzív érzelgősséghez.” Azok az emberek – fűzte hozzá Workowski –, akik előttünk formálták magukat a morális térben, belénk oltják az alapvető erényekre vonatkozó tudást és szeretetet. Kitüntetett szerepük van ebben a költőknek, akik fel tudják éleszteni az elfeledett értékeket, és el tudnak vezetni ezek forrásaihoz. A költők, tágabb értelemben a művészek felelősek (Herbert kedvenc meghatározását használva) az értéktáblázatok összeállításáért. „Cogito úr azt várja, hogy menjünk, és maradjunk állhatatosak, annak ellenére, hogy az út végén nem vár ránk sem a halhatatlanság, sem a hírnév, sem semmilyen mérhető diadal. Vagyis a küzdés nem hozható összefüggésbe semmiféle földi vágyra vagy törekvésre való felhívással. Azt persze ki lehet mondani, hogy pusztán az értékek kedvéért érdemes az értékekre törekedni, de mindvégig ott motoszkál a kérdés: miért törekedjünk egyáltalán az értékekre? Hogyan buzdítsunk valakit az egyéni tettekre, sőt a hősiességre a rá leselkedő nihil ellenére?”


2/10/09 1:38:30 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Mit mond erről a költő? „Azért kell az értékekhez közelítened, mert az értékekhez való hűség építi az egyéniségedet – idézi Herbertet Workowski –, ez az, amit nyerhetsz! Az értékek nélkül elveszíted a tájékozódási képességedet, azt sem tudod, ki vagy. Vajon Cogito úr mindössze arra szólít fel, hogy legyünk önmagunk? De szükségünk van-e ehhez vezetőkre? Hiszen a párbeszéd során feltárjuk egyéniségünket. A másik ember megmutathatja, ki vagyok, és milyen állhatatosságot lehet elvárni tőlem. Önazonosságunk az olyan emberekkel alkotott közösségben épül fel, akik elindultak, és kijelölik az utat, vagy éppen akik kívül állnak, és arra biztatnak, hogy az állhatatosság útját járjuk.” Workowski nem mindennapi végkövetkeztetésre jut. „Az önazonosság ismertetett típusa a jelen és a múlt nemzedé-

keihez, az évszázadok örökségéhez köti az egyént. Sőt azt is mondhatjuk, hogy átlép a jövőbe, mert az ősök önazonossága is a mi állhatatosságunktól függ. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy az egyes személyiségek kapcsolatot teremtettek egymással a jelenben éppúgy, mint az időben előre vagy hátra haladva, az élők és holtak közösségében. Nem tudom szenvtelenül jellemezni az állhatatosság terét, amely Herbert verseiből épült fel, a leírásba beépül saját személyiségem. Vagyis saját énem értelmezését formálja a költő. De – a szimmetria elvének megfelelően – vajon én is hatással vagyok a költő önazonosságára, arra, hogy ki lesz a jövőben Zbigniew Herbert? Szemléletesen fogalmazva: egyszer bizonyára átcsempészek a mennybe egy kicsiny töredéket valamelyik Zbigniew Herbert-versből…”

Egri Lajos: A drámaírás művészete Amikor Egri Lajos Magyarországról Amerikába került, és rengeteg drámaelméleti egyetemi előadás után 1942-ben kiadta A drámaírás művészete című könyvét (persze angolul), még nem gondolta, hogy műve kitör a színházból, és már a következő évtizedekben elindul két másik irány: a film és a szépirodalom felé. Pedig így lett. A The Art Of Dramatic Writing a hollywoodi álomgyár forgatókönyvíróinak Bibliája lett – ami nem is csoda: a regények és filmek történeteit ugyanúgy az emberi karakterek mozgatják, mint Egri elmélete alapján a színpadi művekét. Nincs olyan B kategóriás hollywoodi film, amelynek forgatókönyvírója ne tudná csukott szemmel idézni Egri alapmondatait, a Platóntól elcsent, közérthető, szinte játékos tanító-műelemző párbeszédek nagyobb pillanatait. A magyar kiadás után nem sokkal a könyv ott fog állni mindenki pol- A könyvet az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott bemutatón a szakma képviselői méltatták cán, aki alkotó céllal vesz a kezébe egy történetet. De ami még érdekesebb: A drámaírás művészete előtt e három művészeti ág szabta korlátok is repedeznek: Egri nyelvezetű, nem papírszagú, nem leng fölötte semmiféle Lajos könyve tökéletesen alkalmas arra, hogy az általános színházi, irodalmi vagy filmes belterj levegője. műveltség egyik alapműve legyen. Nem kell írónak, forgaA sors fintora, hogy Egri személye és a tengerentúlon születókönyvírónak lenni ahhoz, hogy az ember kíváncsi legyen tett, nagy hatású életműve a filmes szakmát leszámítva szinte az életet leképező művészetek apró műhelytitkaira. Egri tökéletesen ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt. Ezen prókönyve az emberről szól, aki állhat a járdán vagy a szín- bál segíteni az első hazai kiadás. A művet – és ez bizony furcsa padon: ugyanazok a mozgatórugók működtetik. Az olva- – magyarra kellett fordítani idegen nyelvről. Szerencsére a forsó pedig rengeteget kap ebből a könyvből, közelebb kerül dítás hozza az eredeti könnyed nyelvezetet, és megállapítható, a művészet megértéséhez, ha belát egy kicsit a kulisszák hogy Egri Lajosnak nagyon jól áll a saját anyanyelve. Hogy ezt mögé. kimondhassunk, arra 66 évet kelA drámaírás művészete nem lett várni – de jobb későn, mint szűk, szakmai közönségnek szóló soha: a mű és a szerző most kapott mű. Nincs telezsúfolva zsebesélyt arra, hogy itthon is elfoglalja könyvtárat igénylő mennyiségű méltó helyét a színházi, az irodalmi hivatkozással (ami van, az a heés a filmes szakma Pantheonjában. lyén van és a szükséges mértékig (Kiadja a Vox Nova Produkció és a ismertetett), a drámák, amelyeMűegyetemi Kiadó. Megrendelhető ken keresztül bemutatja a klasza www.kiado.bme.hu weboldalon, szikus szerzők rejtett technikai illetve megvásárolható a kiadó könymegoldásait, mind-mind a világ vesboltjában (címe: 1111 Budapest, alapműveltségi közkincsei közé Goldmann György tér 3.) és az Írók tartoznak, a könyv könnyed Hasznos útmutató lehet irodalomtanárok számára is Boltjában. Ára: 3990 Ft.)



33

2/10/09 1:38:30 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Izmus, -ológia, -áció Szántay Judit és Gina kibányászta, összegyűjtötte, válogatta, csokorba kötötte és átadta Ha bármilyen szótárat vagy lexikont a kezünkbe veszünk, teljesen természetes, hogy keresett fogalmunkat a szóelejei betűegyezőségek alapján kutatjuk fel. Aligha fordulhatna elő, hogy a szóvégi betűegyezés vagy az utószó azonossága szerint gyűjtsünk ki szavakat. Vagy ez mégsem annyira képtelenség? A Budapesti Műszaki Egyetemen 1958-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd 1960 és 1964 között az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban, 1964-től 1994-ig pedig a budai József Attila Gimnáziumban kémiát tanított Szántay Judit, aki a Mértékegység-átváltó, Kézzel-lábbal latinul, fóliázott szervetlen kémia és általános kémia könyvjelzők kreatív oktatási segédanyagaival nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét is felkeltette, Gina unokájával legutóbb „izmusokat” és „ológiákat” gyűjtött csokorba és adott közre rendkívül körültekintő értelmezéssel. Szántay Juditot rendszerező taneszközök létrehozására nem a harmincnégy évnyi tanítás ihlette, hanem egyetlen lányunokája, Gina. Nyugdíjba vonulását követően – a kislány másfél éves volt akkor – nagyon sok időt töltöttek együtt, majd az iskolai évek alatt a kreatív nagymama a legkülönbözőbb módszerekkel próbált segítségére lenni az egyébként nagyon szorgalmas és kiemelkedően tehetséges diáknak; így jött létre a sok ötletesebbnél ötletesebb oktatási segédanyag. – Manapság túl sok mindent meg akarunk tanítani a gyerekeknek, de semmit nem alaposan – véli a Me-Mó-Ca-ként ismertté vált tankönyvszerző. – Szelektálni, csökkenteni kellene a tananyagot, csak a lényeget tartani meg belőle, s azt is rendszerezve. Rendkívül fontosnak tartom a rendszerezést. Nem azért vagyok hálás a műegyetemnek, mert a matematikát és a kémiát megtanította – azt meg lehet tanulni máshol is –, hanem mert megtanította a rendszerezést, és úgy érzem, ez a képesség alkalmassá tesz arra, hogy ebben a formában a humán tárgyakat is a gyerekek kezébe adjam. Sokan mondják, hogy milyen jó Ginának. Valójában engem lehet irigyelni azért, mert van egy ilyen unokám, aki lehetőséget ad arra, hogy újra tanulhassak, átismételhessem, amit ötven-hatvan évvel ezelőtt tanultam, s ne csak a tévé előtt üljek hetvenhét évesen. Me-Mó-Ca tavaly sem „ült a tévé előtt”, és nem azt teszi most sem. Miután Gina unokája után maga is újra kezébe vette az ismert Jókai-regényt, A kőszívű ember fiait, a könyv első lapjain felbukkanó „Non omnis moriar!” („Nem halok meg egészen!”) latin mondás arra ihlette, hogy kigyűjtse és szótárba foglalja a regényben szereplő idegen szavakat. Összesen 376-ot talált. – Nem eldobnunk kell Jókait, hanem meg kell tanítanunk a gyerekeknek, vagy lehetővé kell tennünk számukra, hogy valahol megtalálják ezeknek a szavaknak a jelentését – vélelmezi Me-Mó-Ca. – A latin nyelvet rendszerint „holttá” nyilvánítják, s ez által feleslegesnek tartjuk a megtanulását. Pedig a latin nyelv tartalmazza számos mai nyelv elemeit. A latin a ma nem beszélt nyelvek legfontosabbika, a tudomány, a művészetek, a kultúra alapja. Az európai országok között a latin hazánkban volt leghosszabb ideig – 1848-ig – a hivatalos államnyelv. Ha megszámolnánk, hogy egy átlagos műveltségű magyar ember hány latin vagy latin eredetű szót használ napjainkban (pl. múzeum, iskola, templom, korrupció, korrekció, karnevál, dirigál, honorál stb.), kiderülne, hogy valamennyien félig-meddig „billingvis”, vagyis

34


kétnyelvűek vagyunk. A latin nyelv szép, logikus, ismerete kitágítja előttünk a kultúra megannyi színpompás oldalát, szélesíti műveltségünket s ezáltal önbecsülésünket. A Jókai-regény latin szavait – például azt, hogy „laudáljunk” – a gyerek nem találja meg az idegen szavak szótárában, a szülei sem tanultak már latint, így ne is csodálkozzunk azon, hogy nem olvassa szívesen a könyvet. Mélyen felháborít az a legújabb vélekedés, hogy el kell felejteni Jókait, vagy át kell írni a műveit. A mi nyelvünk gyönyörű, Jókai pedig nemcsak a romantika megtestesítője, hanem történelmünk, múltunk, kultúránk hordozója. Nem az a megoldás, hogy elfelejtjük Jókait, hanem az, hogy segítséget nyújtunk a latint nem tanult gyerekeknek és szülőknek, hogy ezeket a kifejezéseket megértsék. Amikor Gina érettségire készült, az expresszionizmus fogalomból kiindulva Szántay Judit nagyon szisztematikus kutatómunkával kigyűjtötte valamennyi izmusra végződő szavunkat, ezt pedig az „ológia” utószavú fogalmak követték. – Egy-egy szó értelmezésére három-négy forrást használok – tájékoztat a szerző –, köztük az 1926-os Révai Nagy Lexikont, a Kossuth 1972-es Esztétikai és Filozófiai, illetve az 1984-es Etikai Kislexikonját, az Akadémiai Kiadó 1986-os Idegen szavak szótárát, a Szalay Kiadó 1997-es Irodalmi Fogalomtárát, a Corvina 2003-as Tudáspróba irodalomból I-IV. köteteit, a 2002-es Magyar Nagy Lexikont, ezen kívül irodalmi, politikai, ideológiai lexikonokat, mitológiai, biológiai ábécéket, unokám irodalom-, történelemkönyvét, vagyis mindent, ami a kezembe kerül. Ami a forrásokban azonos, az adja az értelmezés vázát. Szántay Judit jelenleg az „áció” szóvégű kifejezéseket gyűjti, annak befejezése után pedig visszatér majd a kémiához: Me-Mó-Cával az alkimisták nyomában című tervezett kiadványában olyan kémiakísérleteket fog ajánlani, amelyeket a konyhában és a fürdőszobában található alapanyagokkal a gyerekek is könnyen elvégezhetnek. De addig is, itt van a dr. Hudecz Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektorának biztatására elkészült IZMUSOK (irányzatok), valamint a dr. Pálinkás József, az MTA elnökének egyetértésével létrejött LOGOSZ (Szó, értelem, alapelv, tudás), amelyek beszerezhetőek a Nemzeti Tankönyvkiadó könyvesboltjaiban. További információkkal pedig a szerzők a 20/912-9019-es számon várják az érdeklődők telefonhívását. Varga Gabriella


2/10/09 1:38:31 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

H. Vidra Gabriella: A Tudás könyvei Kamaszoknak írt ifjúsági regényt A Tudás könyvei címmel H. Vidra Gabriella magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola igazgatója. H. Vidra Gabriella Budapesten született, a XIX. kerületben él és dolgozik. Szakmai pályafutása során a tanári lét minden lépcsőfokát végigjárta. A kamaszok rezdüléseit jól ismeri, huszonegy év alatt nagyon sok tréfás, érdekes helyzetet éltek át együtt. Könyve alapanyagát ezek az élmények adták. Az elsőkötetes írónő – elmondása szerint – könyvével legfőképpen a gyerekek érdeklődését kívánta felkelteni, azért, hogy megértsék, jó olvasni, és felébredjen bennük a tudás iránti igény. Véleménye szerint „a tudás érték”, éppen ezért nem lenne szabad hagynunk, hogy „a fiatalok a butaság áldozataivá váljanak”. Huszonegy évnyi pedagógiai tapasztalata alapján ugyanis úgy látja, hogy a mai gyerekek tudása, noha óriási információáradat közepette élnek, mégis meglehetősen felszínes. „Az elmúlt évek szomorú tapasztalata ösztönzött arra, hogy megírjam ezt a könyvet” – nyilatkozta a szerző egy lapinterjúban. A kötet nem titkolt célja a fiatalok ismereteinek bővítése, éppen ezért hosszas kutatómunka után megírt, két földrészen játszódó kalandos regényében a szerző a népek törtéÍgy ajánlja a könyvet a kiadó Köpőcsövezted már Pitagorasz képét matekórán? Esetleg beszélsz ősmagyarul? Vannak morzézó csigáid? Szeretnéd, ha egy titokzatos erő miatt mindent elfelejtenél magyarból, matekból, kémiából? Ha nem, indulj Krisztiánékkal a világ minden tájára a tudásért, amelyet Mar-Tör, a gonosz nagyúr vesz el a gyerekektől, hogy uralma alá hajtsa a világot. Menetelj a nagy falon, készíts papírt ősi módszerrel, különben halál fia vagy! Gyűjts gyöngykagylót Tahitin, fújd a didzseridut a pityantyatyarákkal, de a medúzáktól óvakodj! A tűzviharban biztos meleged lesz, de az emberevők talán nem esznek meg Új-Guineában. Nos, bele mersz vágni életed legnagyobb kalandjába? Folytatása következik...

netét, kultúráját úgy próbálta átadni, hogy az a kamaszok számára könnyen befogadható legyen. Mint fogalmazott: „A célom az volt, hogy olyan könyvet írjak, amit a gyerekek nem tudnak letenni.” A történet Wekerle-telepről induló ifjú hősei rendre fantasztikus kalandokba keverednek, felfedezőútjuk során pedig megismerkednek Ausztrália és Ázsia történelmével, földrajzával, kultúrájával, hagyományaival, népeivel és szokásaival. A széles körű ismeretek által, amire szert tesznek, az olvasó is sokat megtudhat a távoli kontinensekről. „A Tudás könyvei”-t jellemzően sok humor, sok érdekes és furcsa esemény teszi még izgalmasabb olvasmánnyá. A könyv lapjain kerületi helyszínekre



és az Erkel iskolára is ráismerhet a figyelmes olvasó, a szereplők ugyanis valóban létező személyek – az iskola dolgozói, tanárok és diákok –, ám természetesen név nélkül vagy más néven jelennek meg a történetben. A Wekerle-telepi és a budaörsi könyvbemutatója után H. Vidra Gabriella november 28-án a budapesti TECHNOSECURITY Székházban tartott író-olvasó találkozóján is elmondta: amikor 2006-ban hozzálátott az íráshoz, nem tervezett többkötetes regénysorozatot, de olyan sok információ gyűlt össze, hogy már javában dolgozik a folytatáson. Fiatal hősei abban Európától Afrikán át egészen Amerikáig szinte az egész világot bebarangolják... Az író-olvasó találkozón A Tudás könyvei ifjúsági regénysorozat első kötetéből Gundy-Tóth Bálint olvasott fel részleteket. Ez a néhány részlet is érzékeltette, amit az olvasók és a lapok állítanak: hogy tudniillik a kalandos történetű művet az eddigi tapasztalatok szerint nem lehet letenni. Ilyennek látja a könyvet a Pesti Est A Vérszomjasak Vezére, a hatalmas Mar-Tör minden erejével azon van, hogy elszipkázza az emberek évezredek alatt felhalmozott tudását, majd az esztelenné, így védtelenné tett világot az uralma alá hajtsa. Egy gonosz erő segítségével a Föld különböző pontjain elrejtett varázslatos könyvekbe zárja az ellopkodott tudást: csak az mentheti meg az emberiséget, ha a könyvek jó kezekbe kerülnek. Szerencsére négy elszánt Wekerle-telepi kamasz szembeszáll Mar-Tör szövetségeseivel, a butasággal és a gyengeséggel. Kalandos útjukon számtalan veszélyes próbát kell kiállniuk például a XV. századi Kínában vagy az ausztrál őslakosok, a pityantyatyarák földjén. Izgalmasan okos meseregény, egyáltalán nem csak gyerekeknek...

35

2/10/09 1:38:31 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

A T 203-astól a Combinóig Gyerekkorunkban valamennyien nagy izgalommal vártuk, belvárosi gyerekek, hogy szüleink valamelyik hétvégén végre nagyobbacska kirándulásra adják fejüket, mert akkor biztos villamosra, buszra, trolira, HÉV-re, fogaskerekűre, földalattira, sőt később metróra is szállhattunk, amelyek – akkor úgy éreztük – könnyedén elrepítenek bennünket Budapest minden valamirevaló pontjára. A látnivalók, a strandolások, labdázások, féktelen megiramodások mezítláb a selymes fűben, a friss levegő és természetesen a fagyi, a csoki meg a vattacukor maradt meg leginkább bennünk, amikor elcsigázottan hazatértünk néhány szál lekonyult gyommal Budapest környéki kalandozásainkból. Legát Tibor Közlekedik a főváros című könyvét lapozgatva döbbenhetünk rá, hogy maguk a közlekedési eszközök, az utazás is mekkora élményt jelentettek akkoriban nekünk! Ahogy ma a bármilyen fess Combinókat látva a tolongás, a lökdösődés, a beszólás, az udvariatlanság, a magukból teljesen kivetkőzött, részeg tinitársaságok jutnak eszünkbe, a negyven-negyvenöt évvel ezelőtti szerkezetek még így a régi fényképekről is a nyugalmat, a biztonságot, a mosolygós utasokat, zajuk, korszerűtlenségük, huzatos ablakaik, kalauzaik ellenére a kellemes utazás hangulatát jelentik számunkra. A szép kiállítású könyv szerzője ezt a hangulatot tudja visszavarázsolni a BKV hihetetlenül gazdag archívumából válogatott képekkel, többek között a Szárnyaskerékből, a Fővárosi Villamosvasút dolgozóinak hetilapjából, az Autóbuszból, a Fővárosi Autóbuszüzem dolgozóinak lapjából, a forgalmi dolgozók egykori kézikönyvéből, valamint a Budapesti Közlekedési Hírlapból és a BKV Hírlapból vett idézetekkel, mely utóbbi két kiadványnak Legát maga is munkatársa volt. „Négy óra harminc perckor Pless László elindítja az első 74-es jelzésű trolit. Méltóságteljesen, minden zaj nélkül indul el boldog utasaival a T 203-as. Egymásra nézünk. Valami meghatottság vesz rajtunk erőt, a szemünk furcsán

36


csillog. Zavarba jövünk. Hirtelen mindnyájan az elsuhanó trolibuszt nézzük, amely gyorsan siklik végig a Baross utcán.” Cziráki János forgalmi tiszt (Szárnyaskerék, 1954. január 13.) „Trolivezető szeretnék lenni, sajnos csak szeretnék, de nem enged az üzemfőnök elvtárs, pedig már orvosilag is beváltam. Helytelennek találom ezt, hiszen ez által én még hasznosabb emberré akarom képezni magamat. Úgy látszik, a felszabadulás óta eltelt tizenegy év nem volt elég ahhoz, hogy mi, nők is egyenlő félként legyünk kezelve.” Szmety Józsa kocsivezető, Baross kocsiszín (Szárnyaskerék, 1956. október 16.) „Csattog a csákány, csikorog a keményre fagyott föld. Az úttest mentén, a járda szélén pedig bizonyos távolságokra egymástól vadonatúj, kék-fehérre festett buszmegállóoszlopok sorakoznak. »Nyitány« előtt, a főváros legfiatalabb autóbuszvonalán, a 99-esen Farkas I. Miklós és Hegedűs Zoltán, Rózsa István területi menetirányító tiszt útmutatásai alapján végzik az utolsó simításokat, a megállótábla elhelyezéseket.” (Autóbusz, 1963. december 19.) H. Gábor Miklós


2/10/09 1:38:31 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Bartha Beatrix–Lénárt István:

Kamu Kérő – a kaméleon testközelből Csupaszra vetkőzik az olvasó előtt Bartha Beatrix, és zavarba ejtő őszinteséggel írja le megcsalatásának és kifosztásának valós történetét. A 34 éves írónő telefonos társkeresőn keresett párt magának, így ismerkedett meg a „kaméleonnal”, Károlylyal. A közel fél évig tartó kapcsolat során Károly hitegette őt házassággal, családdal, közös jövővel. Közben ellopta mindenét: készpénzét, barátait, többmilliós banki megtakarítását, de legfőképp álmait és másokba vetett bizalmát. A könyvben testközelből követhetjük végig, ahogy az elsőre egyszerű házasságszédelgőnek tűnő Károly udvarlóból a társát fenyegető és fizikálisan is bántalmazó bűnözőbe fordul át. Károly ma már megérdemelt börtönbüntetését tölti. De károlyok tucatszám futkosnak az utcán, vagy telefonos és internetes társkeresők mögé bújva leselkednek ránk. Bárkit becsapnak, aki társra vágyik, és megbízik bennük. Aki elolvassa Bartha Beatrix valós történetét, a Kamu Kérőt, az jó eséllyel megspórolhatja magának a tanulópénzt. A január 29-én megjelent könyv Goda Krisztina, a Kaméleon című

film rendezőjének ajánlásával került a boltokba. Megrázó őszintesége miatt várhatóan a 2009. év nagy könyvszenzációja lesz! A könyvet a megjelenés napján mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Bartha Beatrix írónő-főszereplő és Lénárt István szerkesztő mellett az eseményen részt vett Szabó Gabriella, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület munkatársa, dr. Vojnovics Ibolya, az Áldozatsegítő szolgálat munkatársa, a Kaméleon című film alkotói és szereplői közül pedig Goda Krisztina rendező, Divinyi Réka forgatókönyvíró, Hámori Gabriella és Csányi Sándor színművészek. A könyvbemutató-sajtótájékoztatót Szöllősi György újságíró vezette. A könyv megvásárolható a BME könyvesboltjában, címe: 1111 Budapest, Goldmann György tér 3. V2. fszt.1., vagy megrendelhető a www.kiado.bme.hu honlapon, a 463-3863, 463-2309 telefon- és a 466-5714-es faxszámon, februártól pedig az ország összes nagyobb könyvesboltjában megvásárolható.

Kiállítások a könyvespolcon Két egymást követő kiállítása képeiből és dokumentumaiból szerkesztett köteteket jelentetett meg a Hagyományok Háza. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás célja a világhírű zeneszerző úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatása volt. A következő jubileumi tárlat Kodály életművének azokat az állomásait tekintette át, amelyek népzenekutatói szemléletének kialakulásához vezettek, illetve részletesebben bemutatta azokat a kutatási témaköröket, eredményeket, tudományos műhelyteremtő erőfeszítéseket, amelyek által a magyar népzenekutatás a nemzetközi etnomuzikológiai törekvések élvonalába került. Akinek nem adódott lehetősége a két kiállítás megtekintésére, cseppet se bánkódjék, hiszen a Hagyományok Házában összegyűjtött anyagokból szerkesztette Pávai István A népzenekutató Kodály Zoltán és Bartók Béla, a népzenekutató című kiadványokat. Ritka ajándékot kap kezébe az a látogató, akit a kiállítások megtekintésekor megfogott egy-egy különleges hangulatú kép, például Balázs Béla és Bartók Béla poroszkálása az országúton 1917-ben, vagy a két zeneszerző remekül megfogalmazott mondatai, amit olyan jólesik újra és újra elolvasni, idézni, mert ma is erőt, biztatást ad ahhoz, hogy ne hagyjuk magunkat letáboroztatni az értéktelenség dzsungelében. „Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem. Meggyőződésem sze-



rint igazi, ún. szűkebb értelemben vett népi dallamainknak mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabbrendű művészi tökéletességnek. Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach-fúgát vagy Mozart-szonátát. Az ilyen dallam klasszikus példája egy zenei gondolat páratlanul tömör, minden feleslegest elkerülő kifejezésének. (…) Abból a parasztzenéből, amelyről most szólunk, hiányzik minden járulék – itt minden alapvetően lényeges.” (Bartók Béla: Magyar népzene és új magyar zene) „Dósa Lidi féldallama sejtette meg vele a székely zene különlegességét… 1905-ben az Ethnographiában megjelent első mátyusföldi gyűjtésemet, majd 1906-ban megjelent dolgozatomat (A magyar népdal strófa-szerkezete) nagy figyelemmel tanulmányozta, behatóan kérdezősködött a gyűjtés módjáról, a néppel való érintkezésről. Megismerkedett a fonográffal. Saját rendszeres gyűjtése 1906-ban kezdődött Vésztő környékén. De Erdély nem hagyta nyugodni. Ösztöndíjat kért és kapott a székely népzene tanulmányozására, s 1907 nyarán elindult Csík megyébe. Oly tömeg ötfokú dallammal jött vissza, hogy a magam egyidejű északi leleteivel egybevetve egyszeriben világos lett ennek az addig észre sem vett hangsornak alapvető fontossága.” (Kodály Zoltán: A folklorista Bartók) H. Gábor Miklós

37

2/10/09 1:38:32 PM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Horgas Eszter hangok mögötti világa Világhírű fuvolaművésznőnk újabb mérföldkőhöz érkezett Nem túlzás azt állítani, hogy Horgas Eszter jelenleg a világ legismertebb fuvolistája. Olyan előadások fűződnek nevéhez, mint a Sportaréna telt házas Carmenje, a Mária – Égi szerelem, amellyel beutazták a világot, a Négy Évszak, vagy a Carmen folytatása, a nemrég bemutatott Ő és Carmen. A televízióban is látható, fantasztikus sikert aratott előadással egy időben került piacra Hangok mögötti világom címmel naplószerű, remek fotókkal illusztrált könyve, amelyben az anyaságról, a szerelemről és a művészlétről vall a rá jellemző őszinteséggel.

– Nagyszülei köztiszteletben álló orvosok, közéleti személyiségek voltak. Barátaik közül olyan ismert nevek keresték fel őket rendszeresen, mint Mészöly Miklós vagy Eörsi István. A jó hangulatú találkozásokból sikerült valamit profitálniuk az unokáknak is? – Olyan igazi, színes, serkentő, művészetszerető családba csöppentem. Meg sem kellett fogalmazni az elvárásokat, mert ebben a légkörben teljesen természetes volt, hogy amibe belefog az ember, azt teljes erőbedobással teszi. Ez a dolgom – gondoltam, amikor a Zeneakadémiára kerültem. A sok izgalmas, okos, klassz ember, akikre kéthároméves koromtól emlékszem, teljesen elvarázsoltak, és ugyanilyen hatással voltak a három testvéremre is. Ha a fuvola a kezembe kerül, megkövetelem magamtól, hogy a legmagasabb szinten játsszam rajta, még akkor is, ha otthoni gyakorlásról van szó. – Mikor érzékelte először, hogy nemcsak híres emberekből, nagy művészekből áll a világ? – Jóval később tudatosodott bennem, hogy milyen nagy kiváltság, hogy zenész lehetek. Azt azonban, hogy ez igazi csoda, sőt mágia, csak még később, 1999-ben Londonban, indiai zenészeket hallgatva kezdtem kapiskálni. A Forrás Kamarazenei Műhellyel jártunk Angliában, ami gyökeres fordulatot hozott az életemben. Az indiai zenészek koncertje rádöbbentett, hogy mennyiféle dolog van, amit mind-mind megmutathatnék magamból. Pánikba estem: ezután egész életemben azt a néhány fuvolára írt művet fogom játszani, amit a zeneirodalom kínál számomra?! Ez vagyok én, semmi több? Vajon miért húzok fekete bőrnadrágot magamra koncert után? Nem ugyanolyan érvényes Horgas Eszter ez is, mint a törékeny színpadi? Teljesen világos lett számomra, hogy nem akarok örökké ez az angyali fuvolista lenni, aki addig voltam. – Ezért kereste olyan zenészek, alkotóművészek társaságát, mint Tony Lakatos vagy Vukán György? – Igen, mert úgy éreztem, hogy kinyílik számomra a világ, mindenről beszélhetek végre a zene nyelvén. Ehhez nem is valami múzeum fuvolahangját kell keresgélnem, hanem élnem kell a lehetőséggel, hogy ma már egész másképp, a mai kor technikájának és igényeinek megfelelően képes megszólalni ez a hangszer. A közös munkák eredményeképpen új művek egész sora született, hamarosan a duplájára nőtt a fuvolairodalom. Sikerült megte-

38


remteni azt a műfaji átjárhatóságot, ami a zenét szeretők több rétegének is nagy örömet szerez. Kiderült, hogy a dzsessz és a klasszikus zene egyáltalán nincs olyan messze egymástól, mint ahogyan azt sokan gondolták korábban. Zene van. – És akkor ellopták a fuvoláját! – A halálos rémület után választ kellett adnom magamnak több kérdésemre. A fuvolámmal együtt voltam én kerek egész, vagy képes vagyok létezni nélküle is? Tudok-e egyáltalán „idegen” hangszeren játszani? Ki vagyok? Milyen úton kell elindulnom? Van-e út, ami csak az enyém? A válasszal iparkodnom kellett, mert a két lányom gondozása – a legrosszabbkor – a nyakamba szakadt, és talpon kellett maradnom anyagilag is, mint gyermekeit egyedül nevelő anya. Azokban a hónapokban, 2002 telén, minden éjszaka a Carmenről álmodtam. Olyan valóságosan és kézzelfoghatóan, hogy fel kellett kelnem, és le kellett írnom mindent. Amikor egy vastag kis füzetemet teleírtam a jegyzeteimmel, rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű dolog beállítanom vele valakihez. Mit gondol rólam? Felnőtt nő két gyerekkel, és teleír egy füzetet az álmaival, ráadásul azt hiszi, hogy ennek bármi-


2/10/09 1:38:33 PM

ÚJ KATEDRA

féle köze lehet a valósághoz? Mit szól az egyik legnagyobb gitáros világsztár, Al Di Meola a felkérésemhez? – Bizony sokan azt hitték, rosszul látnak, amikor a Papp László Budapest Sportaréna plakátján együtt olvasták Al Di Meola és az ön nevét, hiszen őt vita nélkül a világ három zseniális gitárosának egyikeként tartják számon. Mi módon sikerült az Amerikában élő világsztárt meggyőzni arról, hogy neki éppen egy kelet-európai produkcióba kell beszállnia? – Elképesztő számomra is a történet! A Carmenre készülve azonban eszembe sem jutott, hogy ne a legnagyobbak egyikével játsszuk el kicsit másképpen a jól ismert történetet. Miért ne dolgozhatnánk együtt, ha jó a produkció, ha tudunk egymásnak nyújtani valamit? Az előadás szinopszisával és néhány zenei részlettel megkerestük Meola ügynökségét, és – ma már tudom, hogy nem is történhetett másképp – megragadta az elképzelés. Lemezeimet, fotóimat kérte, s ahogy megérkezett hozzá, már másnap üzent: „Akarom csinálni!” Egy operaházi fellépésen találkoztunk először személyesen. Ahogy megláttam fekete csizmában, bőrnadrágban, azonnal tudtam, hogy közünk van egymáshoz, dolgunk van egymással. Már az első próbán úgy éreztük, mintha ezer éve együtt muzsikáltunk volna. Jó együtt zenélni. Úgy szeretjük egymást, mintha előző életünkben testvérek lettünk volna. Talán ez a magyarázata annak, hogy nemcsak a saját világát, erős kisugárzását, ritmusait, ösztönös muzsikáját tudja hozni, hanem alkalmazkodni képes az én produkcióimhoz is. Hihetetlenül kulturált, nagy tudású zenész. Elindultam hát azon az úton, ahol a múltat új alkotásokkal sikerült átemelni a jelenbe. A Mária – Égi szerelem vagy a Négy Évszak szintén a múlt és a jelen összetükröződése. – A Carmen után azonban nem kapott segítséget az álmaiban! – Megrémültem: nincs súgás, nincs többé áldás a munkámon? Szerencsére nem így történt. Az angyalok rátettek az utamra, végigmenni viszont nekem kell rajta! Csodálatos élményekkel ajándékoz meg, de nagyon nehéz ez az út. Rengeteg töprengés, tépelődés, gondolkodás, utánaolvasás előz meg egy-egy produkciót. Szakmailag óriási kihívás, hogy „beszélnem kell”, személyeket kell megidéznem a hangszeremmel. Új hangokat kell találnom ahhoz, hogy vissza tudjam adni például Mária öröAz Ő és Carmen koncert kiemelkedően fontos volt a művészek számára, mert itt készült el az a lemezfelvétel, amely a Sony-BMG gondozásában először Németországban, majd tavasszal hazánkban is megjelenik. Horgas Eszter különösen boldog és büszke arra, hogy Al Di Meola ügynöksége igent mondott az albumra, hiszen így ő az első magyar művész, akivel a világsztárt együtt láthatjuk egy lemez borítóján. A fuvolaművésznő életében a bemutató mellett szintén nagyon fontos állomás volt önéletrajzi könyvének megjelenése, amelynek ünnepélyes bemutatójára Al Di Meola is elkísérte.



Kottavarázs mét, fájdalmát, fia születését, majd pedig a kereszthalálát, azt a végtelen szenvedést, amit egy anya érez, ha elveszíti egyetlen gyermekét. – Vivaldi közönsége még tudta, hogy a zene beszél, a szerző mondanivalóját nemcsak sejteni, érezni, hanem érteni is lehet! – Vivaldi részletesen beleírta a Négy Évszak című művébe, hogy mi történik éppen, amikor például a Tél című tételt hallgatjuk. Ül a család a szobában a kellemesen duruzsoló tűz mellett, miközben a jég veri kint az ablakot, és eszeveszetten ugat a kutya. Ha ezt a „mesét” nem tudnánk hozzá, csodálkoznánk rajta, hogy Vivaldi miért akar ilyen ordenáré hangokat kicsalogatni a brácsából? Ha olyan koncerten szerepelek, ahol szólni tudok a közönséghez, el szoktam mondani Vivaldi „hangulatjelentéseit”. A hallgatóság nagyon hálás, mert ha érti, sokkal jobban élvezi a zenét. Még egy dolog lett teljesen nyilvánvaló számomra a soksok koncertem során: nem igaz, hogy az előadóművésznek el kell bújnia a szerző mögött! Annak a művésznek, aki itt és most előad valamit akár egy korszakalkotó zseni művéből, a saját egyéniségét is hozzá kell adnia, különben nem hangversenyteremben, hanem múzeumban érzi magát a hallgató. – Valahol azt olvastam, hogy önző szempontok vezették annak idején a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolába tanítani. Szuperprodukciók fűződnek a nevéhez, mégis mindig a tanulás fontosságáról beszél… – Nem mégis, hanem éppen ezért beszélek a tanulás fontosságáról! Fantasztikus dolog újra tanulni! A tanítás alkalmával ugyanis újra tanulhat az ember, márpedig erre minden művésznek nagy szüksége van. A tanítványaim ott ülnek a koncertjeimen. Rengeteg gyakorlás, kísérletező kedv nélkül nem tudnám hitelessé tenni a zeneórákon elmondottakat, nem tudnám a megfelelő hangokat megszólaltatni, hangszíneket megtalálni a hangszeremen. – Elfogadják a tanítványai? – Több mint tizenöt éve már, amikor egy tanár éppen nyugdíjba ment, szóltak nekem, lenne-e kedvem tanítani a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában. Az idők során kiderült, hogy nagyon közel áll hozzám a tanítás. Eljött az ideje, hogy a tanítási módszeremről is írjak valamit, mert úgy tapasztalom, értékelik a növendékeim. Nálam az improvizáció nem ismeretlen fogalom, külön órán tanuljuk a színpadi jelenlétet, és más műfajokba is kedvünkre elkalandozunk, nem korlátozzuk magunkat semmivel, nem zárjuk magunkat a „komolyzene” elefántcsonttornyába. Figyelembe kell venni, hogy ezek a gyerekek a mában élnek, nem lehet, és nem kell kimetszeni őket ebből a világból. Anna és Lili, a lányaim időnként féltékenykednek is, hogy jobban szeretem a tanítványaimat, mint őket. Persze ez badarság, de az igaz, hogy érzelmi beállítottságú vagyok. Azoknál az embereknél, akiket nem tudtam elfogadni annak idején, egyszerűen leblokkolt az agyam. Hogyan tudnám megnyitni a tanítványom lelkét, ha képtelenek lennénk elfogadni egymást?! H. Gábor Miklós

39

2/10/09 1:38:34 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Színészportrék rézből – avagy hogyan lesz egy rézhuzalból műalkotás? Rézgrafika – a vonallá formált rézhuzal. A nagyközönség számára egyelőre ismeretlen fogalom. A lexikonban nem találjuk, szakirodalma nincs. Világszerte alig akad, aki ezt a művészeti ágat választja kifejezésmódjául, azonban Magyarországon, a budapesti Őrmezőn él a műfaj talán egyetlen hazai képviselője, Balogh János. Hogyan került kapcsolatba a rézhuzalokkal és hogyan alakult ábrázolásmódja? Erről és sok másról kérdeztük. – 1937-ben, röviddel a második világháború kirobbanása előtt született. Nem lehetett könnyű gyermekkora. – Pilisszentivánon, bányászcsaládban születtem. Tulajdonképpen első rézhuzalos élményeim is innen származnak. Akkoriban nem voltak olyan játékok, mint most, a gyerekek azzal játszottak, amit éppen találtak vagy alkottak maguknak. Egy villanyszerelő-műhely közelében laktunk, ahol sok hulladék rézdrótot kidobtak. Ezekkel játszadoztam, állatokat, fákat, virágokat formáztam a huzalokból. Anyai nagyapámtól is örökölhettem a rajzoláshoz való adottságot, az anyag formázását, ő ugyanis művészkovács volt. Ám akkoriban (az ötvenes években) nem volt választási lehetőség, hogy melyik iskolába menjen a gyerek továbbtanulni, milyen szakmát tanuljon, ezért nem tudtam képzőművészeti iskolába jelentkezni. Gépipari technikumba jártam, szerszámgyártó tagozaton végeztem. Az ötvenes évek közepén a Fehérvári úti Kismotor- és Gépgyárnál helyezkedtem el, és végigjárva a szamárlétrát, voltam esztergályos, lakatos, később termelésirányító, majd készülék- és célgépszerkesztő tervező. Azután egy nagy váltással elhagytam a műszaki szakmát, és vállalati szervező lettem, 1991-ig egy harmincöt fős osztály vezetőjeként. 1995-ös nyugdíjazásom előtt néhány évre a Főegyházmegyei Hivatalnál a „háznagyi”, azaz üzemeltetési vezetői posztot láttam el. Elsősorban az Érseki Palota rekonstrukcióját, az átépítést és belsőépítészeti munkákat koordináltam, majd további beruházásokban is kaptam szerepet. Persze fiatalkorom egyik kedvenc időtöltését, a rajzolást, grafikát sem hanyagoltam el, esti rajztanfolyamokat, képzőművész köröket rendszeresen látogattam. Ennek is köszönhető, hogy a nyolcvanas években a Magyar Rádió nyomdájánál bedolgozó graTörőcsik Mari fikusként alkalmaztak,

40


tizenhat évig könyvborítókat terveztem, illusztrációkat, plakátokat készítettem az ifjúsági osztály kiadványaihoz. – Tehát egész élete folyamán jelen volt az alkotás, mégis csak néhány éve tért át a rézdrótokkal való foglalkozásra. Miért? – Néhány évig még nyugdíjazásom után is visszajártam dolgozni, de a feladatok lassan elfogytak, én pedig szerettem volna valami érdemi elfoglaltságot találni, amivel lekötöm magam. Sosem kívántam unatkozó, napjait semmittevéssel töltő nyugdíjas lenni! Elkezdtem hát rendszerezni gyerekkori rajzaimat, grafikáimat, és rájöttem, hogy továbbra is kedvem van foglalkozni a grafikával, szobrászattal, az alkotóművészettel. 2001ben került újra a látókörömbe a rézhuzal, több különös, meghatározó élménynek köszönhetően. Például útközben leszakadt az autóm kipufogója, és betérve egy házhoz, egy szép szál rézhuzalt kaptam, amivel felkötGaras Dezső hettem azt. Egy másik


2/10/09 1:38:34 PM

ÚJ KATEDRA

alkalommal egy virágboltban a virágkötő hölgy el akarta dobni az összegubancolódott, szúrós rézhuzal gombolyagot, én pedig elkértem tőle – és csaknem harmincméternyi rézhuzal darabot sikerült nyernem belőle! Már korábban, iparimunkás-éveim kezdetén is elvarázsolt a réz bársonyos fénye, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán csillogása, de akkor formáltam, olvasztottam, öntöttem a rezet. Hatvanöt éves koromban tehát újból felfedeztem sajátos varázsát, különleges szépségét és formálhatóságát, s a rézhuzal ismét beindította a fantáziámat. Családom, barátaim bátorítására elkezdtem kísérletezni, hogy vajon hogyan lehet a rézhuzalból vonalat csinálni, azzal „rajzolni”, a fényt a grafikába beépíteni, hogyan lehet a síkban egy mindenki által közérthető ábrát létrehozni. Kipróbáltam az ipari tekercselt fényezett rézhuzalt a 0,5 mm-estől a 2,5 mm-es transzformátor rézhuzalon át a 6 mm-es klíma rézcsőig; ma már gyakran hobbiboltokban kapható, nem oxidálódó, sárga fényű rézhuzalt használok. Kezdetben ujjgyakorlatként geometriai alakzatokat, szimbólumokat formáltam, amikor már belejöttem, bonyolultabb ábrákat, portrékat is készítettem. A portré talán a legnehezebb, de már ebbe is szívesen belevágok. Készítettem már rézgrafikát sok színészünkről, többek között Cserhalmi Györgyről, Szulák Andreáról, Garas Dezsőről, Haumann Péterről, Törőcsik Mariról, Muráti Liliről. Tervezem megalkotni a Nemzet színészei sorozatot – egyelőre öt darab van készen – és egy történelmi sorozatot neves emberekről, szentjeinkről. Ki kellett találnom, hogyan hajlítsam úgy a rezet, hogy az ne sérüljön, hogyan rendezzem síkba, hogyan rögzítsem és helyezzem el esztétikusan keretbe. Háttérnek általában bársonyt, franciabársonyt és velúrpapírt, sötét filcet használok, mert a sötét árnyalatú színek jobban kiemelik a réz fényét. – Számos pályázaton sikerrel szerepelt, és rengeteg kiállítást tudhat maga mögött. Hogyan fogadják munkáit az emberek? Zalatnay Sarolta – Munkásságomat



Szertenéző nagy érdeklődés kíséri, hiszen a rézgrafika különlegességnek számít. Sokan követnek kiállításról kiállításra, és kedvező a közönség fogadtatása is. Kiállításaim száma meghaladja a százat, csak 2007-ben 21 tárlatom volt, néha egymással párhuzamosan futó kiállításokon szerepeltem. Az Őrmezei Közösségi Ház Kőtár Galériája és a XI. kerületi Tető Galéria rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosít számomra, és ma már igen sok helyre meghívnak kiállítani. Minden alkalomra új alkotással is készülök, a tárlat témájához és a hely szelleméhez illeszkedően. Az egyik kapuvári kiállítás előtt például az egyik barátom, Pölöskei Sándor író könyvének népmeséje ihletett meg, ebből született a hansági lápból kiemelkedő tündérlány, A Hany tündére című alkotásom. Nagy elismerés, hogy a Ruttkai–Latinovits színészpárosról készített alkotásommal részt vehettem a Budai Klub Galériában rendezett Latinovits Zoltán-emlékkiállításon. Képzőművészeti és irodalmi egyesületektől is kaptam már elismeréseket, több napilap és folyóirat is bemutatta tevékenységemet. Díjat nyertem a Fővárosi Művelődési Ház József Attila-évre kiírt pályázatán és a balatonfüredi önkormányzat Szőlő, bor, asszony, drágakő című pályázatán. Továbbá az egyik fővárosi borpincészet A bor illata című alkotásomat választotta borcímkéjéül, tehát a rézgrafika gyakorlati felhasználása is lehetséges, és véleményem szerint a belsőépítészetben is alkalmazható lenne. – Visszatérve a kiállításokhoz, a honlapján szereplő listán a számos budapesti és vidéki helyszín mellett 2008-ban Stuttgartot is felfedezhetjük. Ez hogyan jött létre? – A XI. kerületi önkormányzat, a Tető Galéria és a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat javasolt egy közös kiállítást a kerület testvérvárosának (Stuttgart Bad Cannstatt), ők pedig örömmel fogadták az ajánlatot. Szesztay András fotóiból és az én rézgrafikáimból 2008 júniusában nyílt meg a kiállítás, amit a Muráti Lili nagy érdeklődésre való

41

2/10/09 1:38:36 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

tekintettel a nyári időszakra meghosszabbítottak. A kerület lengyel testvérvárosában, Usztronyban várhatóan az idei városi ünnepség alkalmával, májusban nyílik majd kiállításom. – Említette, hogy családja mindenben támogatja, ösztönzi. – 1964-ben, negyvenöt éve kötöttem házasságot feleségemmel, aki közgazdász, és aki mindig is remekül összetartotta a családot. Ő az első és egyik legnagyobb kritikusom, kertelés nélkül megmondja véleményét. Három gyermekünk van, négy unokánk, ők 15–20 év között most keresgetik, hogy vajon merre induljanak az életben. Úgy tűnik, az egyik lányunokám érdeklődik a rézgrafika iránt, s örülnék is, ha követne a művészetemben. Ahogyan említettem, ennek a műfajnak egyelőre nincs irodalma, műbírálata, és tudomásom szerint – ebben a formában – én vagyok egyetlen hazai képviselője. Nagyon sajnálnám, ha ötven év múlva már senki

sem emlékezne a rézgrafikára, ezért is próbálom magam dokumentálni a műfajt, mint a korabeli „drótostót” kézműves iparművészeti szakma folytatásának modern, képzőművészeti változatát. Készültek már az alkotásaimról és a műfajról ismertető és bemutató kisfilmek, fotósorozatok, legutóbb Murányi Gergely operatőr készített egy huszonöt perces dokumentumfilmet. Továbbra is szeretnék iskolákban, rajzórán vagy technikaórán rézgrafikai bemutatókat tartani, ha budapesti vagy környéki iskolák részéről felmerül erre igény. Volt már ilyen felkérésem, Százhalombattán, Csillaghegyen, Ácson rajzóra keretében mutathattam be a tanulóknak, hogyan lehet a vonallá formált rézhuzalból érdekes rézgrafikai alkotásokat létrehozni. Talán egyszer teljesül az a vágyam, hogy egy neves galériában vagy egy színház előterében állandó kiállításon szerepelhessenek a rézhuzalból készített színészportréim vagy térplasztikáim. Szabó Anikó

Tanárok a Magyarok Házában

A gesztus én vagyok Lelkes Gergely kiállítása Vácott

Balázs Tibor nyugdíjas rajztanár, festőművész kiállítását nyitotta meg dr. Jelenits István piarista szerzetestanár a Magyarok Házában. Balázs Tibor negyvenegyedik tárlatának házigazdája dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, az intézmény igazgatója volt, aki nagy szeretettel köszöntötte a művész egykori munkahelyéről, a Csaba utcai iskolából megjelent vendégeket is.

42


A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Tragor Ignác Múzeuma a váci Görög Templom Kiállítóterembe, Lelkes A. Gergely festőművész kiállítására invitálja a művészetkedvelőket. A február 7-én Csoma Gábor festőművész által megnyitott tárlatot Bárdosi József művészettörténész, a kiállítás rendezője így ajánlja az érdeklődők figyelmébe: „Magyarországon leginkább két dologért kritizálják a művészeket: egyfelől azért, ha nagyon divatosak, más részről pedig azért, ha nem vesznek tudomást a divatról és a »korszerűségről«. Az elmúlt évtizedben a figurális festészet számít divatosnak, »trendinek«. Lelkes Gergely viszont az utóbbi kategóriába tartozik, mivel esztétikai értelemben nem hajladozik a fővárosi divatos szellők lágy fuvallatában. Paul Cézanne volt a modern festészet egyik állhatatos alakja, aki egész életében – Párizstól távol – egy nagy motívummal, a heggyel birkózott. Cézanne addigaddig küzdött a Mont Saint Victoire egyszerű háromszögletű formájával, amíg színekre és ecsetvonásokra egyszerűsítette azt. Lelkes Gergely azonban nem egy motívumhoz ragaszkodik, hanem a motívumon túli ecsetvonások rendszerét építgeti, azaz, esztétikai mozgásteret keres a kifejezés számára. A váci Görög Templomban kiállított képsorozat ennek a küzdelemnek a stációit tárja elénk. A festő küzdelmének nincs eleje és nincs vége, csak egy adott állapota. Ezt az állapotot mutatja meg számunkra a festő.” A kiállítás március 22-ig, hétfő kivételével 10 és 18 óra között látogatható. Cím: 2600 Vác, Március 15. tér 19. Tel.: 27/500-750; 27/305-988, www.pmmi.hu.


2/10/09 1:38:37 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Boldog lelkek a Molnár-C. Pál Műterem Múzeumban Nemes szándék, tiszteletre méltó igyekezet vezérli a Molnár-C. Pál Baráti Kör lelkes tagjait, hogy a társaság névadó nagy művészének hagyatékát minél többen ismerhessék meg. Az 1981-ben elhunyt festő témában, stílusban, technikában, színvilágban pártalanul gazdag életműve alapján jogos az elképzelés, hogy a Molnár-C. Pál Műterem Múzeum időről időre tematikusan megújítja anyagát kiállításmegnyitóval, a nagy festő művészetének színvonalas és egyben igen családias hangulatú megünneplésével. A régi-új kiállításokon újra rácsodálkozhatunk a jól ismert művekre, de a figyelem folyamatos ébrentartásával mód nyílik mindazok számára is megismerkedni Molnár-C. Pál alkotásaival, akik eddig esetleg nem hallottak arról, hogy a Ménesi út 65. szám alatt található villában múzeum várja az érdeklődőket. Csillag Péter, az MCP Baráti Kör ügyvezetője rendületlenül hivatásának érzi a nagy elődök művészi, szellemi hagyatékának gondozását, az összefogást és a kapcsolat ápolását azokkal, akik hasonló küldetést éreznek. Úgy tartja, ez a munka generációk kézfogása és párbeszéde, nyitás a legfiatalabb korosztály felé, támogatása a pályakezdőknek, tehát magába öleli mindazt, amit ember tehet emberrel, tüsténkedjék is bármilyen aprócska szellemi-művészeti-lelki műhelyben. Molnár-C. Pál festőművész Itália című időszaki kiállítása március 21-ig tekinthető meg a róla elnevezett Műterem Múzeumban. Néhány nappal később, március 26-án nyílik sporttárgyú újságrajzaiból és fametszeteiből összeállított tárlata A modern diszkobolosz címmel. Új könyv is megjelent, amely Molnár-C. Pál istenes műveit veszi górcső alá: még azok is meg fognak lepődni, hogy az ország hány és hány templomában található a művész egy-egy alkotása, akik eddig az MCP-életmű jó ismerőjének tartották magukat. A Kairosz Kiadó Boldog lelkek című albuma méltó a művész hírnevéhez, remek alkotógárdát sikerült toborozni. A tervezés, képfeldolgozás, tipográfia a mindig igényes munkákkal megjelenő Ujfalussy házaspárt dicséri, a fotókat Czimbal Gyula, a nyomdai kivitelezést a Dürer Nyomda Kft. készítette. A szöveg a művész unokájának és feleségének, Csillag Péternek és Csillag Évának a munkája, akik gondosan ügyeltek arra, hogy Molnár-C. Pál fellelhető írásos anyagaiból azok a gyöngyszemek, amelyet például itt idézünk, ne maradjanak ki. „Kereszténynek lenni ma különleges elhivatás. A keresztény szó ma különleges értelmet nyert az én szememben. Mindenekelőtt humánumot jelent. Gazdasági, politikai, sőt nemzeti problémákon túl a kereszténységnek ma olyan átfogó gondolatnak kell lennie, amely nem ismer határokat. A művésznek sosem szabad elfelejtenie, hogy amit ma európai kultúrának nevezünk,



egészében a keresztény világnézeten s annak tradícióin nevelkedett. Éppen ezért a kereszténység tradíciói nagyon mélyen gyökereznek az emberek lelkében. A kereszténység nem kísérlet, hanem bevált erkölcsi világnézet.” H. Gábor Miklós

Csillag Éva: Boldog lelkek – Molnár C. Pál istenes művei ISBN: 978 963 662 178 0 A/4, keménytáblás 144 oldal, színes ára: 5900 Ft Molnár C. Pál festészete a kereszténység képi megnyilvánulása. „A legutóbbi félszázad rengeteg ’izmust ’ termelt. Ezek az izmusok azonban nem adtak feleletet az emberi problémákra. (…) Ma a legtöbb művész túl- és átpillant az izmusok zavaros korán, s akkor – szembetalálja magát a keresztény tradíciókkal. (…) A művészet nem játszik a politikával. Amaz örök, emez a korhoz idomul és változó. Úgy gondolom, hogy az igazi művészet a vallás megnyilatkozásának egy formája.” – vallja a művész.

43

2/10/09 1:38:38 PM

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Oltár mellől az operaszínpadra Kürthy András: nem halhat ki a mániákus, zeneőrült mag a közönségből! Kürthy András operarendező Kínától Amerikáig minden jelentős helyen megfordult, ahol kedvenc műfajában tüsténkedhetett: az elmúlt évtizedek legnagyobb tenorjának, Luciano Pavarottinak közvetlen munkatársai közé tartozott, mindent megtett annak érdekében, hogy főtitkárként, majd műsorigazgatóként a Magyar Állami Operaházat felemelje a világ legnagyszerűbb intézményei közé, ám rajta kívül álló okok miatt tudásának, tapasztalatainak kamatoztatására a Kolozsvári Magyar Operában nyílt lehetősége. Jelenleg az előadásait a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában bemutató Opera Viva Stúdió művészeti vezetője. – Elárulta, szoros összefüggést lát gyerekkori ministrálásai, sőt „misézései” és az operaszínpadi tevékenysége között. Hogy is van ez? – Keresztapám szervita szerzetes volt, jó néhányan emlékeznek még rá Makkosmárián. Korán érdekelni kezdtek az egyházi dolgok. Annak ellenére, hogy akkoriban latin nyelven folytak a szertartások a katolikus templomokban, már hároméves koromtól bátran ministráltam egyedül. Meg is engedték, hogy ilyen fiatalon elsőáldozó lehessek. Édesanyám és nővérem az alapításának négyszázadik évfordulóját idén ünneplő angolkisaszszonyoknál (Congregatio Jesu) végezte iskoláit. Tudni kell, hogy 1948-ban, a szerzetesrendek feloszlatásakor kereken négyszázharminc angolkisasszonynak kellett elköszönnie közel hatezer tanítványától, kisdiáktól, középiskolástól és tanítóképzőstől. Családunk befogadott egy hetven év körüli nénit a meg-

Az Opera Viva Stúdió tanárai Vezető tanárok: Kürthy András rendező (művészeti vezető) – műelemzés, dramaturgia, zene és szó kapcsolata, szerepgyakorlat, színpadi gyakorlat. Nagy Ferenc karmester (a Magyar Állami Operaház nyugalmazott tagja) – vokális előadóművészet. Sándor Szabolcs karmester-korrepetitor (a Magyar Állami Operaház tagja) – vokális előadóművészet. Tanárok: Cseh Dalma (zongoraművész) – korrepetíció. Nina Umniakov – mozgás. Konzultáns: Déri András karmester (a Magyar Állami Operaház tagja, a Bécsi Állami Operaház vendégkarmestere), Szakály György balettművész (a Magyar Állami Operaház szólótáncosa, koreográfus, Kossuth-díjas). Vendégtanárok: Palcsó Sándor énekművész, kiváló művész (a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekese), Maria Teresa Uribe énekművész, főiskolai tanár (a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekese, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Főiskolájának tanára), Fodor Géza esztéta, dramaturg, operakritikus, Sándor György előadóművész, humoralista, Váradi Zita énekművész (Magyar Állami Operaház), Hercz Péter énekművész (a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese) és Federits Zsófia jelmeztervező.

44


szüntetett rendből. Sokat tanultam tőle. Mariska néni más volt, mint a szüleim. Ma is előttem van, ahogy almát vesz le a szekrény tetejéről, és odaadja nekem. Vagy ahogyan megsimogat. Nem tudom máshogy fogalmazni: az érzelmi kultúrámat neki köszönhetem. A verőcei egyházi szeretetotthonban halt meg. Kétségbeestem, amikor elköltözött tőlünk, pedig én kaptam meg a szobáját. – Amelyből valóságos templomot csinált! – „Miséztem”, de nagyon komolyan vettem. Miseruhám volt, kelyhem, minden „kellékem”, ami egy mise bemutatásához szükséges. Későbbi színpadi munkámban ez meghatározó volt. Meggyőződésem szerint egy operaelőadást éppúgy nem lehet félvállról venni, mint a szentmisét. – Mikor került közelebbi kapcsolatba a zenével? – Édesapám sokszor hallgatott zenét, és én természetesen ezt a másik szobában hallottam. Operabérletünk volt, és zeneakadémiai koncertekre is jártunk. Hatéves sem voltam, amikor a rádióközvetítések alkalmával az elmondott történeteket már sikerült elhelyeznem a zenében. Fuvolázni is tanultam, de a szolfézs nem ment. A Váci utcai zeneibe jártam, de mivel mutálásom miatt nem lehettem az iskolai kórus tagja, a zenetörténet felé kezdtem kacsingatni. A Piarista Gimnáziumba egyértelműen az egyházi kötődéseim miatt mentem. Jelenits István osztályába kerültem. Még kifogtam a „nagy generációt”, azokat a híres, hatalmas tudással és pedagógiai tapasztalatokkal rendelkező tanárokat, akik szívesen és nagy szeretettel tanították a diákokat. Gál István, a melegszívű, humánus történelem–latin tanárom például pont a problémák fölmerülésekor elsőként próbált segíteni a megoldásban. Élveztem a színpadi jelenetekkel tarkított osztályrendezvényeket, farsangi esteket. Néhány barátommal operaelőadásra készültünk, magánúton szolfézst tanultam. Gimi után jogra jelentkeztem, de nem vettek fel. Elvégeztem az ELTE-n a magyar–könyvtár szakot. Aztán Olaszországban vettek fel egy zenei konzervatóriumba, de nehezen mehettem ki tanulni, mert a nővérem 1949ben elhagyta az országot. Szakdolgozatomat a Ricordi Ki-


2/10/09 1:38:38 PM

ÚJ KATEDRA

adó történetéről írtam, amelyhez helyszíni kutatásokra is feltétlenül szükség volt. Zenei, zenetörténeti és színházi tanulmányokat folytattam Rómában és Milánóban. Később, 1984-ben a Ricordi Kiadó történetének további kutatására, valamint a XIX. századi olasz–magyar zenei kapcsolatok feltérképezésére ösztöndíjat nyertem. A milánói Scala Múzeum elképesztő kincseit tanulmányozhattam. Liszt- és Goldmark-kéziratokat találtam, láthattam Verdi összeszáradt gyerekkori spinétjét… Akkor éreztem meg, hogy nem vonhatom ki magam soha többé ebből a világból. Hazatérve félállásban rendezőasszisztensként dolgoztam a Magyar Állami Operaházban, és szerkesztőként az Akadémiai Kiadónál. A Scala-ösztöndíjnak köszönhetően olyan előadásokat láthattam, mint a Riccardo Muti-féle Bolygó hollandi vagy Zeffirelli Stockhausen-rendezését. Petrovics Emil arra kért, hogy legyek az Operaház főtitkára, az igazgatóság tagja. Sajnos a dolgok nem úgy alakultak az intézményben, ahogy kívánatos lett volna, pedig a rendszerváltozás elvben lehetőséget teremtett a világ legnagyobb operaházaival, fesztiváljaival való együttműködésre, de nem mindenki akarta így. Felmondtam, és 1992-től szabadúszó lettem. A Kolozsvári Magyar Operában rendeztem tíz éven keresztül, közben pedig a Luciano Pavarotti koncertjeit – beleértve a hisztérikus világsikert arató három tenor hangversenyeket – szervező Rudas Tibor, a kaliforniai Rudas Theatrical Organization munkatársa lettem. Felejthetetlen élmény volt az 1994-es, Los Angeles-i koncert, amelynek három magyarja is volt, mert a látványtervet a kiváló díszlettervező, Székely László készítette. – Nyolc éve abbahagyta a kolozsvári munkát, három éve pedig elváltak útjai Rudastól is. – Kolozsvárott sajnos egyre kevésbé sikerült az előadások alapvető feltételeit megteremteni. Fájó szívvel távoznom kellett. Rudas lassan kilencvenéves, elköszöntünk egymástól. Pavarottival azért szűnt meg a közös munkám, mert a Kreml nagytermében 2003-ban tartott koncertje már nem úgy sikerült, ahogyan az elvárható lett volna tőle. Amikor a



Főhajtás moszkvai koncert előtt belenéztem a szemébe, megrémültem. Bizonytalan volt, az idegei felmondták a szolgálatot. Súlyos magánéleti gondok gyötörték, amelyeknek szerintem döntő szerepe volt a hasnyálmirigyrákja kialakulásában. Felmondtam. – Négy évvel ezelőtt pályázott az Operaház igazgatói székére, de nem ön lett a befutó. – Szakemberek mondták, hogy jó pályázatot tettem az asztalra, de úgy látszik, akkor még nem jött el az ideje. Nem kis meglepetésemre az Operaház jelenlegi törekvései nagyon hasonlítanak az én pályázatomban szereplő elképzeléseimre. De nem tétlenkedem! A három éve létrehozott Opera Viva Stúdió, amely a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában tartja operaelőadásait, fő céljának tekinti, hogy olyan előadásokat és hangversenyeket hozzon létre, amelyekben a már befutott művészek mellett elsősorban kiváló tehetségű közép- és kelet-európai, Kárpát-medencei és azon túli fiatalok kapnak méltó szereplési lehetőséget. Ma, amikor egyre nehezebb a művészi munkához megfelelő feltételeket teremteni, különösen fontos, hogy legyenek olyan művészképző műhelyek, operastúdiók, amelyekben nem a tartalmatlan siker és pénzhajhászás, de nem is a befelé forduló, a közönségnek hátat fordító művészetfelfogás az uralkodó. Az operastúdió nem kevésbé fontos célja, hogy produkcióinkban együtt mutassuk be Közép- és Kelet-Európa legtehetségesebb fiatal operaművészeit, zenészeit, mert hiszünk abban, hogy ezzel nem csupán a zeneművészet legszebb hagyományait ápoljuk, hanem közelebb hozzuk egymáshoz e sokat szenvedett régió népeit is. Az Opera Viva 2005-ben bemutatta Mozart Don Giovanni című operájának rövidített változatát. Az előadást a budapesti Olasz Intézettel együttműködésben hoztuk létre, a budapesti bemutatóra is e reprezentatív helyszínen került sor. Az Opera Viva Stúdió a 2006–2007-es tanévben kezdte meg működését. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a fiatalokba építsem az operajátszás szeretetét. Tudom, hogy az operaszínpad, a hangversenyterem, a színház már rég megszűnt a művészetek szentélye lenni. A jegyek hihetetlenül drágák. Kiszorulnak az operából a fiatalok és az öregek. Más kérdés, hogy a fiatalok irányítás és segítség nélkül soha nem fognak operába járni. Amerikában mániákus, úgynevezett színházi pedagógusok munkálkodnak a legkisebb társulatnál is. Járják az oktatási intézményeket az óvodától az egyetemig a különböző életkoroknak megfelelő programjaikkal. Elég egypár énekes, egy zongorista, gyakran csak egy videofelvétel, és közelebb hozzák a diákokhoz operaházuk készülő bemutatóit. Nagyon szeretném, ha nemcsak Amerikában lennének ilyen emberek. Ez nem pénz, hanem odafigyelés és lelkesedés kérdése. Nem arról van szó, hogy a fiatalok elfordultak volna a művészetektől, és ezen belül az operától. A művészeti alkotásokat meg kell ismertetni a fiatalsággal, hogy értékelni tudják. Fontos feladat ez! Ettől függ, hogy milyen emberré válnak a következő generáció tagjai. Egyáltalán nem mindegy, hogyan állnak hozzá az emberiség több évezredes kulturális hagyatékához. H. Gábor Miklós

45

2/10/09 1:38:39 PM

Környezet

ÚJ KATEDRA

Pályázatok a Víz Világnapja alkalmából „Határokkal osztott vizek – határtalan lehetőségek.” Ez 2009-ben a Víz Világnapja nemzetközi szlogenje. A hazai programok nem egyetlen napra szólnak – februárban indul a www.vizvilagnap.hu internetes oldal, mely az országszerte zajló rendezvények, események ismertetése mellett vetélkedővel és pályázatokkal kívánja felhívni a nagyközönség figyelmét közös vizeink védelmének fontosságára, az egyéni és közösségi felelősségre. Az ENSZ 47. Közgyűlése a dublini és Rio de Janeiró-i konferenciák javaslatára március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, így 1994 óta világszerte ekkor ünnepeljük a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, melynek fontos törekvése a jövő generáció környezet- és víztudatosságának erősítése. A Víz Világnapjához kötődő gyermek- és ifjúsági programokat 2004-től – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából – az esztergomi Duna Múzeum szervezi. A hagyományosan két hónapig tartó programsorozat célja, hogy a nagyközönség figyelme ne csupán egyetlen napon, hanem hosszabb távon forduljon a víz felé. Ezt szolgálja a www. vizvilagnap.hu internetes oldal és az ott már februártól futó négyfordulós internetes vetélkedő. Erre az ország szinte minden pontjáról regisztrálnak egyéni, illetve csapatjátékosok.

Internetes vetélkedő iskolásoknak Tudsz már róla? Ha nem, kattints a www.vizvilagnap.hu honlapra! Idén is meghirdettük internetes vetélkedőnket, melyet két korosztálynak állítottunk össze: • 1–6., • 7–12. osztályosoknak. Február 9-től hívunk benneteket e „vizes” megmérettetésre. Négy fordulóban várjuk a „határvizek” témában feltett kérdésekre a válaszokat. Ha nincs internetes hozzáférésed, tanáraid, szüleid segítségét kérd, mert kinyomtatott formában, postán is elküldheted a megoldásokat. A nyerteseket a Víz Világnapja központi rendezvényén, Nyíregyházán köszöntik majd, és ott vehetik át méltó jutalmukat is. A részleteket február 9-től keresd a www.vizvilagnap.hu oldalon!

Tésztahídkészítő verseny Bizonyára hallottál már azokról a lelkes emberekről, akik száraztésztából minél nagyobb teherbírású hidakat építenek. Ha jelentkezel kétfordulós pályázatunkra, a te feladatod is hasonló lesz. Válassz ki egy valós, határon átívelő hidat, fotózd le vagy keress róla képet, majd ez alapján építsd meg bármilyen száraztésztából! Az illesztéseknél természetesen használhatsz ragasztóanyagot. A kész makettet mindenképp a fotóval együtt küldd be! Pályázóként az alábbi korcsoportokban indulhattok: • 8–12 évesek, • 13–18 évesek, • felnőttek. Az elkészült makett és a fotó leadási határideje: 2009. március 6., a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központjában. Az első forduló eredményhirdetése és díjkiosztója után a nyertes pályamunkák a második fordulóba kerülnek. A végleges eredményhirdetés és az országos díjkiosztó a Víz Világnapja központi ünnepségén lesz, 2009. március 24-én, Nyíregyházán. A pályázat mellékleteként külön borítékban kérjük elküldeni: • a pályázók nevét, • postai, telefonos és (ha van) e-mail elérhetőségét.

46



2/10/09 1:38:39 PM

Környezet

ÚJ KATEDRA

V.I.P. – Vizek és Iskolák Projekt

„Víz, ami elválaszt és összeköt”

Pályázati felhívás

Irodalmi és képzőművészeti alkotópályázat

Van véleményed? – Mondd el! Vannak ötleteid? – Valósítsd meg!

A Víz Világnapja alkalmából a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, valamint a Duna Múzeum irodalmi és képzőművészeti alkotópályázatot hirdet óvodások, továbbá általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai részére.

Az idei év mottójához kapcsolódva a hazai és határon túli iskolák olyan együttműködési lehetőségeit keressük, melyek középpontjában osztott – közös – vizeink állapota áll. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Duna Múzeum közös pályázatára várjuk azokat a projektterveket, melyek • a határok által osztott vizek helyzetével, azok állapotával, minőségével, használatával és védelmével kapcsolatos témát dolgoznak fel, • egy magyarországi és legalább egy határon túli iskola tanulóinak közös ötletei alapján legalább 3-5 közös akciót, programot tartalmaznak, • az iskolai tananyaghoz kapcsolódnak, a tantervbe beilleszthetők, • egyéves időtartamon belül valósulnak meg. A legjobb projektterveket díjazzuk, és támogatjuk megvalósításukat. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a projekt címét, részletes leírását, • a projektben részt vevő diákok és tanárok létszámát, életkori összetételét, • a projekt megvalósításának főbb szakaszait és határidőit, • a felhasználható forrásokat és eszközöket, • az együttműködő iskolák nevét, címét és a kapcsolattartók elérhetőségeit. A pályázat kétfordulós, területi szintről az első három helyezett pályamunka kerül be az országos versenybe.

A benyújtandó alkotások témája mindkét művészeti ágban a „Víz, ami elválaszt és összeköt”. 1. Az irodalmi alkotásokat műfaji kötöttség nélkül (mese, elbeszélés, vers stb.) várjuk, max. 5 gépelt oldal terjedelemben. 2. A képzőművészeti alkotások technikája és műfaja szintén szabadon választható (rajz, festmény, kisplasztika stb.), mérete max. 50x70 cm. Pályázati tudnivalók: Pályázati kategóriák: • óvodások, • általános iskola alsó tagozat (1–4. osztály), • általános iskola felső tagozat (5–8. osztály). A nyolc- és a hatosztályos gimnáziumok diákjai a fenti elosztás szerint nyújthatják be pályázataikat. Művészeti áganként minden kategóriában 1–3. díjat osztunk ki. A pályázat kétfordulós, területi szintről az első három helyezett pályamunka kerül be az országos versenybe. A pályázatok beérkezési határideje: 2009. március 6. A pályamunkák beküldésekor szíveskedjenek feltüntetni az alábbi adatokat: • a pályázó neve, • a pályázó életkora, iskolai osztálya, • a pályázó elérhetőségei: postacím, telefon, e-mail.

A pályázat beadási határideje: 2009. március 6. A projektterveket a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz kell eljuttatni.

A pályázatokat postán vagy elektronikusan a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokhoz lehet beküldeni.

Feladatuk egy beugró után négy tesztsor kitöltése, mely kérdéseken kívül játékos feladatokat, kísérleteket is tartalmaz. A honlap gyűjti össze az ország területén elindult regionális pályázatokat és a víz világnapi helyi ünnepségek, programok felhívásait. Emellett az aktuális év szlogenjéhez kapcsolódó tájékoztatást, információt is találnak itt az érdeklődők. Az internetes vetélkedőn kívül a Duna Múzeum országos pályázatokat is meghirdet több korosztálynak szóló, a szlogen tematikájához kapcsolódó, színes feladatokkal. Évente egyre több gyermek kapcsolódik be a versenyekbe, szép számmal akadnak köztük visszatérő pályázók is. Egyes iskolák kifejezetten készülnek a feladatokra, és van, hogy egész intézmény jelentkezik. Az idei évben a pályázatok kétfordulósak. Első körben a regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok fo-

gadják a beérkező munkákat. Az itt díjazottak kerülnek be a második, országos fordulóba. A végső nyertesek a központi ünnepségen vehetik át jutalmukat, és a díjazott alkotások felkerülnek a www.vizvilagnap.hu oldalra. Az idei országos pályázatok az internetes vetélkedő mellett: • V.I.P. – Vizek és Iskolák Projekt, • Tésztahídkészítő verseny, • „Víz, ami elválaszt és összeköt” irodalmi és képzőművészeti alkotópályázat. A Víz Világnapja központi rendezvényét 2009. március 24-én rendezik Nyíregyházán. A hivatalos, felnőtteknek szóló rendezvény és a gyermekek díjkiosztója hagyományosan közös helyszínen, egymással párhuzamosan zajlik, hogy végül – egyesítve a két korosztályt – a résztvevők közös programmal ünnepeljék a Víz Világnapját. Hasznos időtöltést, jó versengést kívánnak a szervezők!



47

2/10/09 1:38:40 PM

Kitekintő

ÚJ KATEDRA

A portugál konyha A portugál konyhának fontos meghatározója a hódítás és a gyarmatosítás kora, amikor hajósaik a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutottak, s onnan a fűszerek mellett ötleteket is importáltak. Ugyancsak meghatározó a huszadik század közepi négy évtizedes diktatúra miatti bezártság, ami segítette a hagyományok megőrzését a kinyíló világ időszakában. Ez az elzárkózás az ország belső, nehezebben megközelíthető és a turizmustól is védett területein még ma is érezhető, a nemzeti konyha hagyományai itt máig erőteljesebben élnek. Az Ibériai-félsziget két országának gasztronómiai szokásai számos hasonlóságot mutatnak. Mindkettőben kedvelt például a vegyes aprófalatok fogyasztása előételként. Ami Spanyolországban a tapas, az Portugáliában a petiscos. A bőséges adagokat kis tálakon bárokban, kávézókban kínálják, leginkább a kora délutáni és az esti órákban. Fokhagymalevesben főtt vénuszkagyló, sonkával, tonhallal, mandulával, paprikával és más finomságokkal töltött olívabogyók, hajszálvékony kardhalszeletek, dinnye vagy füge nyers sonkaszeletekkel, fűszeres babsaláta vagy éppen apróra vágott disznófül ecetes öntetben…, a sor végtelen. Aki nem akar hosszabban időzni egy étteremben, vagy éppen délelőtt éhezik meg, az a pékségekben vásárolhat magának a különböző töltött tésztákból (salgados). A batyu leggyakrabban leveles tésztából készül, de lehet krokettszerű is, vagy akár zsemle. A töltelékek és azok fűszerezése ez esetben is szinte áttekinthetetlen, leggyakrabban a különböző darált húsokra, házi paprikás kolbászokra, sonkákra jut ez a szerep, de fogyaszthatunk rákos vagy kagylós táskácskákat is, melyeket bő forró olajban sütnek ki. A levesek meghatározóak a portugál étkezéseknél. Nemzeti étel a caldo verde, a zöldleves és a vegyes húsokból készülő cozido, amely sűrűségét tekintve már egytálételként is megállja a helyét. Előbbi alapanyaga egy különleges, magas szárú káposzta, amelyet jószerével csak ezen a tájon használnak. Íze – ha hinni lehet a levest nálunk reprodukálni igyekvőknek – leginkább a karalábé levelére hasonlít. Ez a nagyon vékony csíkokra vágott zöldség azonban már-már csak betét a sűrű, passzírozott krumplival, vörös- és fokhagymával készülő levesben, amelyhez adagonként egy-egy szelet kolbász és egy speciális, vastag héjú kukoricakenyér szelet dukál. A cozidót legalább két-három, de inkább többfajta húsból illik készíteni, lehet ez marha, sertés, baromfi, hurka, kolbász, fül, szalonna. Ezt a levest is sűrítik burgonyával, sőt rizzsel is, kerülnek bele zöldségek (káposzta, hagyma, sárgarépa), végül pedig kenyérbelet is mártogatnak hozzá. Népszerűek a különféle hallevesek is. Itt is elvárás a négy-öt vagy még több halfajta együttes szerepeltetése, amelyet más apró tengeri herkentyűkkel (kagylók, rákok stb.) és zöldségekkel, na meg az elmaradhatatlan krumplival gazdagítanak. Elterjedt még a kőleves, amit szintén sokféle módon készítenek, s amely csak nevében hasonlít a magyar népmesében szereplő rokonához, mert lényegesen sűrűbb és kiadósabb, és a kő is csak a legvégén kerül a fazékba. Számba venni a különféle halakat és azok elkészítési módjait reménytelen vállalkozás lenne. Az alap természetesen a friss, kiváló minőségű hal, nem véletlen, hogy a portugál fogás jelentős része spanyol és francia éttermekben kerül tányérra. Itt csupán a két főszereplőről, a szardíniáról és a tőkehalról ejtünk szót. Előbbit leginkább a tengerparti részeken fogyasztják, mert frissen az

48


igazi, főként faszénparázs felett sütik a besózott és olívaolajjal megkent apró halakat. De kedvelik pácolva is oly módon, hogy például paradicsomból, hagymából, babérlevélből, petrezselyemből, borból, ecetből, készítenek páclét több más fűszerrel, majd ezt lehűtik, s néhány nap múlva fogyasztják. A tőkehal is alapétel. Frissen elkészítve lényegében nem találkozunk vele, szinte kizárólag sózott, szárított formában kerül az asztalra. Ez az eljárás még a nagy hajós korszakban alakult ki, amikor a tengerészek a friss fogást még a hajón megtisztították és sóval tartósították, majd hazatérve a napon szárították ki a zsákmányt. Ha valaki azt képzelné, nagyon egyhangú lehet sózott szárított halon élni, meglepődne az elkészítés gazdagságán. Készülhet többek között rakottan, krumplival, hagymával megsütve tejszínes vajas mártással, de kerekítenek belőle gombócot is. Ilyenkor az apróra vágott halat krumplival, hagymával, tojással és fűszerekkel keverik össze, a masszából készült gombócokat pedig forró olajban sütik ki. A hús nagy becsben állt mindig ebben a szegény országban, ezért az állatok minden részét nagyon megbecsülik, fantáziadúsan készítik el. A belsőségek, a láb, a fül, a vér, semmi nem veszhetett kárba, ahogyan az öreg kecskék vagy a vén tyúkok sem igen reménykedhettek természetes halálban. Elterjedtek a csicseriborsós és babos egytálételek, a sűrű raguk, illetve a már korábban említett, vegyes húsokkal készülő levesek. Külön kell szólni a sertéshúsról, mint a legmeghatározóbb főzési alapanyagról. Számtalan féle paprikás kolbászt és véres hurkát (itt ne csak magyar névrokonára, hanem szárított, füstölt változatokra gondoljunk) esznek, ezeket mindenütt másként készítik, gyakran még ma is házilag. A sóval és füstöléssel tartósított fül, fejhús vagy láb az egytálételek alkotóeleme, a soványhúsokból vagy éppen a szűzpecsenyéből szalámiféleségek készülnek (azzal a fontos eltéréssel, hogy a húst nem darálják le), amikor is a füstölést nemegyszer különböző pácolások előzik meg. A portugálok sem vetik meg a csemegéket, melyek között éppúgy megtaláljuk a szárított gyümölcsféléket (szőlő, füge barack stb.), mint a különféle magvakat (fenyőmag, olívabogyó, mandula, sült bab stb.) és az édességeket. Ez utóbbiak meghatározó alapanyaga a cukor és a tojássárgája, az édességek jelentős része ennek különféle variációja. A tojássárgája azért került ilyen kitüntetett szerepbe, mert a fehérjét nagy mennyiségben használták a vörösbor készítéséhez és a hajók kötélzetének ápolásához. Az édességek között ott sorakoznak a pudingok is, amelyek meghatározó alkotóeleme a karamell és a mandula, és szintén rengeteg változatát ismerik, északon pedig készítenek füstölt szalonnával, citrommal, portóival ízesített pudingkülönlegességet is. Végül szót kell még ejteni a sok módon ízesített tejberizsekről és a fűszerekkel, magokkal, szárított gyümölcsökkel készülő kalácsfélékről is.


2/10/09 1:38:40 PM

Zöld ismeretlen. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő január február 1

Recommend Documents