1. OKTATÓKÁRTYA Egy ismeretlen világ felfedezése

1. OKTATÓKÁRTYA Egy ismeretlen világ felfedezése Feladat Lépj a Calypso fedélzetére, és írd meg saját utazásod történetét! Instrukció  

Kezdésnek gondolkodj el azon, hogy milyen lehet egy utazás, mire lehet számítani! Osszátok meg egymással saját élményeiteket egy utazásotokról! Hasonlítsátok össze Jacques-Yves Cousteau kapitány életútját Verne Gyula kalandregényével, a Nemo kapitánnyal! Tartsátok szem előtt a felfedezés, illetve a földrajzi, technikai és tudományos ismeretek továbbörökítésének problémakörét! Ezek olyan témák, amelyek kalandokat, felfedezéseket és ismereteket jelentenek.

A mélység kalandora című film stábjának antarktiszi utazása, vagy Jean-Yves Cousteau kapitány saját felfedezései segíthetik az egyénileg vagy csoportosan dolgozó diákokat az útinapló elkészítésében. SZÖVEGÉRTÉS TÉMA: Útkeresés, építkezés Utazás és kaland: Miért menjünk az ismeretlen felé? CÉLOK A megadott információk alapján a tanulók legyenek képesek:  szöveges és képes formában beszámolni a látottakról útinaplójukban;  megfogalmazni egy rövid, szöveget;  nyelvtanilag helyes mondatokat szerkeszteni;  összekapcsolni egy szöveget és egy képet.

TERMÉSZETISMERET TÉMA: Az élőlények és fejlődésük Az élőlények csoportosítása, és az élőlények fejlődése CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  kifejezni magukat a témához illeszkedő szókészlettel;  megtalálni és kiválasztani az információkat egy szövegben és/vagy egy képen;  összekapcsolni az adatokat és/vagy az ismereteket;  megfigyelések közben jegyzeteket készíteni.

FÖLDRAJZ TÉMA: Illeszkedni a globális változásokhoz A felmelegedés és elsődleges regionális földrajzi hatásai CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  a térképen megtalálni és kiegészíteni egy útvonalat;  értelmezni egy térképet;  megkülönböztetni a földrajzi skálákat;  összekapcsolni a dokumentumokat (szöveg, levél és térkép…).

PROJEKTTERMÉK

Egy utazási napló elkészítése a film stábjának antarktiszi utazása vagy egy híres felfedezés alapján. A tanuló egyénileg vagy csoportban is megoldhatja a feladatot.

Ellenőrzés, értékelés

Az útinapló szóbeli bemutatása a tanuló szabadon választott eszközeivel (digitális vagy videobemutatás, oldalak bemutatása, elbeszélés...)

Kapcsolódó kompetenciák fejlesztése

     

A tanulók bátorítása, hogy nyitottak legyenek a világra Kedvcsináló naplóíráshoz Irodalmi szövegekkel, műalkotásokkal és utazásokkal kapcsolatos megfigyelési képesség és kritikus hozzáállás fejlesztése Az ilyen típusú filmforgatásokkal járó nehézségek megértése A művészeti alkotófolyamat és az azt kiegészítő dokumentumfilmes alkotófolyamat összekapcsolása Különböző kifejezésmódok (írás, festészet, rajz, ragasztás, fotó, videó), illetve az alkotás útján való érzelemkifejezés elsajátítása

1. TANULÓKÁRTYA Egy ismeretlen világ felfedezése ODÜSSZEIA – AZ ANTARKTISZ-EXPEDÍCIÓ

1972. szeptember 29-én a Calypso hajó elhagyja Monacót, és nekivág az Antarktiszhoz vezető küldetésének. Február 14-én Jacques-Yves Cousteau és emberei hatalmas viharba, majd hóviharba keverednek. A Calypsót a jég súlya akár el is süllyeszthette volna. Az expedíció alatt öt filmet készítenek. Jérôme Salle, a film rendezője azt akarta, hogy ezt a legendás expedíciót a filmjében is megjelenítse. „Oda megyünk, ahol ők jártak 40 évvel ezelőtt” – fogalmazott, mielőtt a csapat elindult volna forgatni az Antarktiszra, hogy megtegye az első lépést a film megvalósítása felé.

tengerésznek nyújtott menedéket a XIX. század eleje óta; itt tudták kivárni a Délióceán viharainak végét és a jéghegyek elvonulását.

2015. december 9. szerda A csapat elhagyja a Csalódás-szigetet, és megérkezik a Weddell-tengerhez, ami a Déli-óceán része, és 2,8 millió km2-en terül el. A tenger nagy részét állandóan jégmező borítja. Az Antarktisz állatai nagyon kíváncsian közelednek a kamera látószögébe, így válik a képen látható császárpingvin is a jelenet szereplőjévé.

A megszokottól eltérően minimálisra csökkentett stáb számos nehézséggel nézett szembe. A színészekkel együtt 14 főből állt a hajóra szálló csapat. Egy ilyen helyzetben a feladatok egyenlően oszlanak meg, és mindenki kiveszi a részét a napi feladatokból. A forgatást a déli éghajlati öv nyarára, decemberre időzítették, hogy az időjárási viszonyok elviselhetők legyenek. A külső hőmérséklet körülbelül –5 Celsius fok. Az elővigyázatosság ellenére a stábnak számos időjárási viszontagsággal kellett megküzdenie. Az erős szélfúvások többször akadályozták a drón használatát is. 2015. december 7. hétfő A többnapos tengeren töltött idő után az Odüsszeia stáb megérkezik a Csalódásszigetre, ami egy vulkanikus terület az Antarktiszi-félsziget északi részén. A patkó alakú formájáról felismerhető sziget számos

2015. december 10. csütörtök Az időjárási viszonyok nagyon rosszak lettek, ezért a stábnak el kell hagynia a Weddell-tengert. Amikor átkelnek a Bransfield-szoroson egy 80 csomó erősségű viharral kell szembeszállniuk. Az áradat olyan erősen tör be, hogy a hajó dőlésszöge 45 fokos lesz.

2015. december 12. szombat

2015. december 13. vasárnap

Az Arctowski-félsziget mentén egy drón rögzíti az alábbi képeket Lambert Wilson-ról és Pierre Niney-ről. A színészeket egy felfújható motorcsónakon szállítják a jégtömbre, az expedíció vezetője pedig a jég ellenállását teszteli egy jégcsákány segítségével. A lemezeket jég borítja, de folyamatos mozgásban is vannak, ezért gyorsan kell készíteni a felvételeket, nehogy eltorlaszolják magukat.

A Paradicsom-öböl a Lemaire- és a Brydefélszigetek között helyezkedik el. Amikor a film csapata a helyszínre érkezik, mindenkit elkápráztat ez a gyönyörű hely, ahol soha nem nyugszik le a nap.

1. KVÍZKÁRTYA COUSTEAU: Fedezz fel egy ismeretlen világot! Haladó

Óceán és éghajlat

3 perc

Instrukció Nézzétek meg a 2016 novemberében bemutatásra kerülő A mélység kalandora című filmet! Jacques-Yves Cousteau életének részleteinek felidézésével elemezhettek olyan átfogó témákat, mint hogy mit jelent egy ismeretlen világ felfedezése, a tenger meghódítása, az óceánok védelme és a filmes nyelv eszközként való használata.

INDÍTSD EL A KVÍZT! 5 KÉRDÉS // 3 PERC

1. Mekkora az Antarktisz felülete? a) 15 000 000 km2 b) 14 000 000 km2 c) 30 000 000 km2 d) 20 000 000 km2 A helyes válasz: a) 14 000 000 km² Az Antarktisz felületének mérete 14 000 000 km² (Franciaország területének 22-szerese, Magyarországénak 150-szerese).

2. Mekkora mennyiségű jég van az Antarktiszon? a) 10 millió km³ b) 30 millió km³ c) 100 millió km³ d) 60 millió km³ A helyes válasz: b) 30 millió km³ A déli sarkon 30 millió km³ jég van felhalmozva, ami a Föld vízkészletének 2%-a.

3. Melyik államhoz tartozik az Antarktisz? a) Kanada b) Argentína c) Franciaország d) Egyik sem A helyes válasz: d) Egyikhez sem Az Antarktisz egyik nemzethez sem tartozik. A Washingtoni egyezmény lépett fel a követelésekkel szemben, amelyet 1959-ben közel 50 állam írt alá.

4. Melyik az Antarktisz emblematikus állata? a) A farkas b) A jegesmedve c) A pingvin d) Fóka A helyes válasz: c) A pingvin Ez az állatfaj a jeges területek emblémája. Összesen 17 különböző fajtájú pingvint tartanak számon a Déli-sarkon.

5. Ha az Antarktisz valamennyi jeges területe elolvadna, a tengerszint mennyivel emelkedne meg? a) 60 méter b) 10 méter c) 30 méter d) 100 méter A helyes válasz: a) 60 méter Az Antarktisz teljes elolvadása 60 méteres tengerszint-emelkedéssel járna.

Eredményem:

2. OKTATÓKÁRTYA A vízalatti világ megismerése Feladat Tervezz meg és hozz létre egy víz alatti tárgyat! Háttérismeret Jacques-Yves Cousteau elsőként használt önálló víz alatti szkafandereket azért, hogy el tudja készíteni a vízi világról szóló filmjeit. Az Aqualung névre keresztelt autonóm szkafander lehetővé tette az emberek számára a tenger mélyének felfedezését. Jacques-Yves Cousteau mérnökökkel dolgozott együtt egy miniatűr tengeralattjárón, ami képes volt arra, hogy 400 méter mélyen vizsgálja a tenger világát. 1962-ben és 1963-ban belevág a Falu a tenger mélyén I. és II. projektekbe, amelyek tenger alatti házak építéséből álltak. TECHNOLÓGIA TÉMA: Design, innováció és kreativitás A tanuló egy kreatív és átgondolt gyakorlat keretében részt vesz egy tenger alatti, tárgy megtervezésében. CÉLOK A megadott információk alapján a tanulók legyenek képesek:  csoportban dolgozva megtervezni egy tárgyat

TERMÉSZETISMERET TÉMA: Az emberi test és az egészség Néhány, az emberi szervezetben végbemenő biológiai folyamat bemutatása: légzés, mozgás, idegi, érrendszeri és agyi funkciók CÉLOK A megadott információk alapján a tanulók legyenek képesek:  kifejezni gondolataikat csoportban dolgozva  megtalálni és kiválasztani az információkat egy szövegben és/vagy egy képen;  összekapcsolni adatokat és /vagy ismereteket;  tudományos szempontokat figyelembe venni.



 



FIZIKA TÉMA: Az anyag keletkezésének és állapotainak leírása Különböző halmazállapotú anyagok körülírása (szilárd, folyékony, légnemű) Különböző kémiai anyagok sűrűségének felhasználása A tömegmegmaradás vizsgálata, a térfogat átalakulása, az állapotváltozás hőmérséklete A levegő összetételének vizsgálata

CÉLOK A megadott információk alapján a tanulók legyenek képesek:  információkat kutatni, kiválasztani és hasznosítani;  összekötni az adatokat és ismereteket.

PROJEKTTERMÉK

A filmben emlegetett modellek alapján egy víz alatti tárgy megtervezése, megrajzolása.


A megtervezett tárgy szóbeli bemutatása.


 

A tanulók saját lépéseinek, eredményeinek és döntéseinek bemutatása A tudományos felfedezések és a technológiai újítások életmódunkra gyakorolt hatásainak, kiértékelése

2. TANULÓKÁRTYA A vízalatti világ megismerése Cousteau kapitány találmányai A mélység kalandora című film nagy hangsúlyt fektet Jacques Yves Cousteau és csapata találmányainak bemutatására, és megmutatja nekünk, hogyan forradalmasították a tenger mélyének felfedezését.

VÍZ ALATT LÉLEGEZNI: AZ AUTONÓM SZKAFANDER Emile Gagnan mérnökkel való találkozásának köszönhetően 1943-ban JacquesYves Cousteau tökéletesíti az ún. autonóm szkafandert. Ez a találmány teljes mozgásszabadságot tesz lehetővé a nyomásszabályozóval és a sűrített levegővel töltött palackokkal felszerelt búvár számára. Az 1946-os piacra kerülésével nagy sikert ért el a CousteauGagnan szkafander.

A mélység kalandora című filmben a Cousteau kapitányt alakító Lambert Wilson a következőket idézi fel: „Korabeli felszerelésekkel merültünk alá először

hárman: Pierre Niney, Jérôme Salle, és az első asszisztens, Brieuc Vanderswalm. Akkor éreztem át igazán először a karaktert, amikor alámerültünk.” VÍZ ALATTI FORGATÁS: A BÚVÁRHARANG Jacques-Yves Cousteau társaival, Philippe Tailliez-vel és Frédéric Dumas-val megalapították a „Tengeri Muskétások” – «les Mousquemers» – baráti társaságot. Szenvedélyük a búvárkodás, ezért 1942-ben megrendezték az első francia tengeralatti filmet, amelyet egy búvárharangba szerelt kamerával rögzítettek, a diafragma [fényszűkítő nyílás] beállítását és tökéletesítését pedig apró fülek tették lehetővé. Jacques-Yves Cousteau korában a víz alatti kamerában csak kétperces felvételekre elegendő filmtekercs fért el, és ez nagyban korlátozta a búvárok lehetőségeit, akik a legjobb pillanatok elkapására kényszerültek. A mélység kalandora forgatása alatt a búvárok napi négyszer tudtak víz alá merülni egy-egy órára. Az akkori kamerákkal ellentétben a maiak már digitálisak, és korlátlan mennyiségű felvételt lehet velük készíteni.

ÁTSZELNI A TENGEREKET: A CALYPSO 1950-ben Jacques-Yves Cousteau átalakítja a Királyi Tengerészet egyik régi aknászhajóját egy óceánjáró hajóvá, hogy lehetővé tegye a Föld tengereinek felfedezését. Beszerzését követően JacquesYves Cousteau azonnal fel is szereli egy 5 hajóablakos víz alatti megfigyelő fémkabinnal, amelyik három méter mélyre tudott alámerülni.

A kabinban egy fekvő helyzetben lévő ember fért el. Megközelítése pedig a Calypso orra felőli létráról volt lehetséges, innen jött a „hamis orr” elnevezés. A hajó központjában lévő konyhába vájtak egy merülő kutat, ami egyúttal egy közvetlen kijárat is volt a tengerbe. Ez a merülő kút erős tengerben is teljes biztonságot nyújtott a búvároknak. A stábnak az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy találjanak egy, a Calypsohoz hasonló hajót. Valójában a Calypso modelljéből ma már csak két működőképes aknászhajó létezik a világon. A forgatáshoz végül a stáb rábukkant egy pár évvel későbbi modellt, a Dél-Afrikai Köztársaságból. A VÍZ ALATT ÉLNI: FALU A TENGER MÉLYÉN ÉS MÁS TERVEK A Falu a tenger mélyén projekt egyike Jacques Yves Cousteau kalandjainak. Az első óceánlakóknak berendezett falvakban való élet kialakítása volt a cél. Az első Marseille-közeli expedíció után 1962-ben Jacques-Yves Cousteau beindítja a Falu a tenger mélyén II. projektet, ami 1963-ban valósult meg a Vörös-tengerben, 10 méter mélyen. A Calypso öt búvára lakott a tenger alatti faluban, amely több részből állt.

A központi ház a Tengeri Csillag volt, ehhez kapcsolódott a felszerelésnek fenntartott hangár és a messzebbre menő merülésekhez tervezett csészéhez épített kupola formájú garázs. Egy másik, 25 méter mélyen lévő állomást is kapcsoltak a faluhoz, amelyben két fő akár egy hetet is eltölthetett. Laurent Ott, a film látványtervezője egy makett formájában készítette el a Falu a tenger mélyén II. rekonstrukcióját; ez a filmben digitális utómunkával valósul meg.

A díszlet kialakításával foglalkozó csapatok pedig teljesen újraépítették Jacques-Yves Cousteau marseille-i irodáit, ahol embereivel együtt dolgoztak az új küldetéseken és fejlesztéseken, olyan terveken, mint amilyen például a Falu a tenger mélyén III. is volt. Ez a tenger alatti lakóhely 1965-ben megvalósult, szemben a tenger alatti búvárfelszerelést takaró Búvárpók projekt, ami végül forráshiány miatt sosem valósult meg.

2. KVÍZKÁRTYA COUSTEAU: Ismerd meg a víz alatti világot! Haladó


3 perc

Instrukció Nézzétek meg a 2016 novemberében bemutatásra kerülő A mélység kalandora című filmet! Jacques-Yves Cousteau életének részleteinek felidézésével elemezhettek olyan átfogó témákat mint, hogy mit jelent egy ismeretlen világ felfedezése, a tenger meghódítása, az óceánok védelme és a filmes nyelv eszközként való használata.


1. Mit jelent az MTE rövidítés? [Franciául: EMR/Energies Marines Renouvelables] a) Megújuló Tengeri Energia. b) Minimalizált Tengeri Energia. c) Megtalált Tengeri Energia. d) Maradandó Tengeri Energia. A helyes válasz: a) Megújuló Tengeri Energia A Megújuló Tengeri Energia a tengerben és a tengerparton hasznosított energia, amit a hullámok, az áramlatok és a szél generál.

2. Mire vonatkozik az „Ocean Clean Up” projekt? a) Egy tengerparti szakasz tisztítására. b) Az óceán felületének tisztítására. c) Az óceán mélyének tisztítására. d) Egy száraz takarításra. A helyes válasz: b) Az óceán felületének tisztítására. Az „Ocean Clean Up” projekt kitalálója a fiatal Boyan Slat, és célja, hogy egy hatalmas hálóval megtisztítsák a Csendes-óceánt a víz felszínén úszkáló szemetektől.

3. Mi a) b) c) d)

a neve az óceán tulajdonságainak mérésére kifejlesztett eszköznek? Argos-bőrönd Téta szonda Argos-szonda Argos-bója

A helyes válasz: c) Argos szonda Ezek a szondák az óceán és az éghajlat kapcsolatának megértéséhez használt elsődleges információs források. Az óceán szívében mérik a hőmérsékletet és a sótartalmat.

4. Mi a) b) c) d)

a tengeralatti szélturbina neve? Ozmo-aqua turbina Hidromotoros turbina Vízturbina Tengeralatti turbina

A helyes válasz: c) Vízturbina A vízturbinák az áramlatok segítségével állítanak elő energiát.

5. Mi annak a francia tengeralattjárónak a neve, amelyet a tenger mélyének felfedezésére hoztak létre? a) Viktórius b) Nautile Tengeralattjáró c) Posidonia d) Csigáspolip A helyes válasz: b) Nautile Tengeralattjáró A Nautile tengeralattjárót Ifremer fejlesztette ki, és 6000 méter mélyre képes süllyedni és felfedezni a tenger mélyét.

Eredményem:

3. OKTATÓKÁRTYA Környezetünk átalakulása és a fenntartható fejlődés Feladat Találj ki egy szerepjátékot a fenntartható fejlődés témájában! Háttérismeret

Jacques-Yves Cousteau több generációra is nagy hatással volt egyrészt a tenger alatti felfedezései, másrészt a környezetvédelem miatt is. Nagy szerepe volt az óceánok szépségeinek és sérthetőségének felismerésében. A filmben is tárgyalt tengerparti infrastruktúra okozta ökológiai élettér csökkenése, majd eltűnése, a túlzott halászat, a környezetszennyezés, a hőmérséklet emelkedése, ami kedvez az inváziós fajoknak, mind-mind a Földközi-tenger térsége biológiai sokszínűség csökkenésével jár. Felépíthető egy, a problémákat érintő szerepjáték, amelynek célja az lehet, hogy a tanulók együtt képzeljenek el megoldásokat és találjanak egy konszenzust. ERKÖLCSTAN ÉS CIVILIZÁCIÓS ISMERETEK TÉMA: Elköteleződés: cselekedni egyénileg vagy csoportosan

TERMÉSZETISMERET TÉMA:

FÖLDRAJZ TÉMA:

A Föld nevű bolygó, a környezet és az emberek tettei

A globalizáció által átalakult területek

 

Foglalkozás a környezet és a közösségi élet értelmével és az állampolgári, a társadalmi és az ökológiai tudatosság fejlesztése



Érvelés az emberiség környezetre gyakorolt számos tettének jelentőségéről. A biológiai sokféleség bemutatása – biodiverzitás

 



CÉLOK CÉLOK A tanulók legyenek képesek: A tanulók legyenek képesek:  kifejezni gondolataikat a  felismerni az egyéni vagy témában kollektív elköteleződés értékét;  összekapcsolni az adatokat  megérteni az ökológia és/vagy az ismereteket; társadalmi tétjeit;  megtalálni és kiemelni a  elmagyarázni, mennyire fontos dokumentumokból a filmben a környezettudatos elhangzott információkat. gondolkodás.

Tengerek és óceánok: a tengerek világa Előre látni a rizikókat és igazodni a globális változásokhoz A globális változások és az első számú regionális földrajzi hatásai

CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  a filmben látott különböző helyeket a térképeken megtalálni és kiegészíteni;  kérdéseket megfogalmazni a dokumentumokról, és azokat bemutatni, felhasználni;  megérteni a világ földrajzi berendezkedését.

PROJEKTTERMÉK

Csoportos munkában készülő közösségi társasjáték/szerepjáték.


A társasjáték speciális céljainak szóbeli bemutatása úgy, hogy a tanuló felsorolja a helyzet főszereplőit, azok érdekeit és szükségleteit; meghatározza, hogy ezek az említett érdekek a fenntartható fejlődés melyik területéhez tartoznak; elmagyarázza, hogy egy tett lehet többszereplős, és azt számos érdek vezérelheti, valamint hogyan lehet a szükséges egyensúlyt megtalálni a fenntartható fejlődés három pillére között (kreatív gondolkodással törekedve a konszenzusra a különböző szereplők között).


 

Együttműködés csapatmunkában, együtt gondolkozás Vitakészség csoportos feladat keretében a társadalommegosztó erkölcsi és társadalmi kérdésekről

3. TANULÓKÁRTYA Környezetünk átalakulása és a fenntartható fejlődés. Még ma is Jacques-Yves Cousteau az óceánok jövőjével foglalkozó leghíresebb személyiség. A mélység kalandora című film pedig bemutatja, hogy ez az elköteleződés hogyan alakult ki lépésről lépésre, a felfedezések során, a kapitány saját gyermekeinek hatására. Ha megértjük Cousteau kapitány pályáját, akkor megérthetjük azt is, hogy miért csupán az elmúlt 50 év során jött létre a környezettudatosság.

COUSTEAU – ELSŐSORBAN EGY KALANDOR Jacques-Yves Cousteau először és elsősorban egy felfedező, másodsorban mérnök: olyan találmányokat hozott létre és fejlesztett, amelyek nem elméletben, hanem a gyakorlatban tették lehetővé számára a tenger alatti élet felfedezését. Legfontosabb célja az volt, hogy felfedezze,

elemezze és hasznosítsa az óceánt. Ezért vált belőle egy hihetetlen kalandor abban az időben, amikor a tenger mélye még egy felfedezetlen terület volt. Ebben az időben Jacques-Yves Cousteau nem lép fel környezetvédelmi élharcosként, és úgy vezeti a felfedezéseket, hogy nem is sejti, mekkora hatással lehet munkája a környezetre.

A csend világa című filmért Louis Mallel Arany Pálmát kapott az 1956-os Cannes-i Filmfesztiválon. A filmben látjuk a Calypso legénységét, ahogy egy dinamit segítségével felrobbantják a korallokat, hogy meg tudják számlálni az ott élő halakat. A természet megóvását ekkor még nem tartották szem előtt, hiszen a világ

határai is ismeretlenek voltak, és akkor még mindenki azt hitte, hogy a Föld egy kiapadhatatlan bőségszaru. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG MEGJELENÉSE Cousteau fia, Philippe, akit Jérôme Salle filmjében Pierre Niney alakít, már egy új generáció tagja. 1940-ben született, és már az 1960-as évektől foglalkozott a tenger mélyének megóvásával, miközben többek között az ő részvételével végezte éppen a Calypso legénysége expedícióit.

A mélység kalandorában is találunk olyan jeleneteket, amelyek bemutatják ezt a témát. Jacques-Yves Cousteau megismerteti két fiával, Philippel és JeanMichellel az autonóm szkafanderrel végezhető tengeralatti búvárkodást. Ekkor 1946-ot írunk, amikor a Mediterrántenger flórája és faunája még elképesztően gazdag volt. Húsz évvel később Philippe Cousteau visszatér ide, és felfedezi, hogy ugyanezen a területen már számos faj eltűnt. Ezek a jelenetek bemutatják a háború utáni időszak demográfiai és gazdasági fejlődésének a természetre, és így a tenger élővilágára is gyakorolt mérhetetlenül súlyos következményeit.

1804 után az alábbi ábra szerint nőtt a világ népessége:

(népesség mértékegység: milliárd) A tömeges iparosodás, a kémia fejlődése, a műanyag előretörése és a fogyasztói társadalom megjelenése a természet törékeny egyensúlyának veszélyeztetését jelentette. Jacques Yves Cousteau közvetlen tanúja lesz ennek a folyamatnak. Valóban, felfedezéseinek során és gyermekei hatására felismeri, hogy az a világ, amit ő éppen felfedez, már veszélyben van. Jacques-Yves Cousteau elköteleződése tehát saját tapasztalatából ered, a filozófiája pedig egyszerre fejlődik saját felfedezéseivel és azzal a hatalmas fejlődéssel, amin a világ keresztülment a XX. század második felében.

COUSTEAU ÉS AZ ANTARKTISZ MEGÓVÁSA A mélység kalandora képsorai megmutatják az Antarktiszra indult 1972-es Calypso expedíciót (l.1. TANULÓKÁRTYA). Figyelemmel követhetjük, ahogy Jacques-Yves Cousteau és fia, Philippe megismeri ennek a földrésznek a csodálatos szépségét és a károkat, amelyeket az emberek, legfőképpen a bálnavadászok okoztak.

Ebből a nem megszokott tapasztalatból azt a következtetést vonja le Cousteau kapitány, hogy meg kell védeni ezt a területet az emberek kizsákmányolásától. Egy hosszú harc veszi kezdetét, aminek kimenetele Jacques-Yves Cousteau egyik nagy sikere lesz: az 1991-ben aláírt moratórium; céljául az Antarktisz megóvását tűzi ki. Ez az egyezmény megtiltja minden természetes erőforrás kitermelését a fehér kontinensről 2048-ig. Az elmúlt években a jég alatt rejlő kincsek miatt több ország is felvetette a szabályozás felmondását. COUSTEAU – AZ ÓCEÁNOK IKONIKUS VÉDELMEZŐJE Az Antarktisz megóvása érdekében folytatott küzdelmen túl Jacques-Yves Cousteau elhatározza, hogy síkra száll a tenger mélyének világszintű megóvásáért. „Apránként rájön arra is, hogy nem elég elmondani, hogy a dolgok nem olyan szépek, mint amilyennek tűnnek, de cselekedni is kell. A tengeri területek védelmének szenteli hát magát.” – magyarázza François Sarano, óceonográfus és Cousteau kapitány egykori társa, aki szintén részt vett az A mélység kalandora című film elkészítésében.

1973-ban megalapítja a Cousteau Társaságot, hogy még jobban elősegítse az óceánok védelmét. „A film bemutatja, hogy gyermekei hatására Cousteau egyike volt azoknak, akik felismerték azt a környezeti veszélyt, ami fenyegette az óceánokat, és aki ezért felhívta az egész világ figyelmét a környezetvédelem szükségességére” – magyarázza Jérôme Salle, A mélység kalandora című film rendezője. JacquesYves Cousteau elérte, hogy a nemzetek végre foglalkozzanak az óceánokkal. Sok olyan felhívás élén állt, egyedül,

vagy támogató egyesületeken keresztül, amelyek az óceánok védelmében születtek.

3. KVÍZKÁRTYA COUSTEAU – A környezet megóvása a jövő generációinak Haladó


3 perc

Instrukció Nézzétek meg a 2016 novemberében bemutatásra kerülő A mélység kalandora című filmet! Jacques-Yves Cousteau életének részleteinek felidézésével elemezhettek olyan átfogó témákat, mint hogy mit jelent egy ismeretlen világ felfedezése, a tenger meghódítása, az óceánok védelme és a filmes nyelv eszközként való használata.


1. Évente hány tonna szemét kerül az óceánokba? a) 35 millió b) 20 millió c) 10 millió d) 15 millió A helyes válasz: b) 20 millió A becslések szerint évente 20 millió tonna szemét kerül a tengerekbe, amiből 8-18 millió a műanyag.

2. Mit jelent a „Great Pacific Garbage Patch”? a) Egy halfajta b) Egy kaliforniai rock együttes c) Egy hajó neve d) Egy szeméttömb a Csendes-óceánban A helyes válasz: d) Egy szeméttömb a Csendes-óceánban A 7. kontinensnek is nevezett tömb Japán és Hawaï között terül el, és Franciaország méretének hatszorosa, Magyarországénak pedig a tizennégyszerese, a tömege 100 millió tonna

3. Ahhoz, hogy csökkentsük az általunk termelt szemetet, a következő szabályokat kell betartani: a) Tévedni, Nevetni, Szégyellni b) Lélegezni, Tisztelni, Újrahasznosítani c) Kidobni, Cselekedni, Összeszedni d) Csökkenteni, Újrahasználni, Újrahasznosítani A helyes válasz: d) Csökkenteni, Újrahasználni, Újrahasznosítani

4. Mit lehet készíteni 9 konzervdobozból? a) Egy villát b) Egy kerti széket c) Egy bevásárlókocsit d) Egy pétanque-golyót [francia népi golyójáték kelléke] Helyes válasz: d) Egy pétanque-golyót Az újrahasznosítás lehetővé teszi, hogy megőrizzünk alapanyagokat, vizet és energiát takarítsunk meg, és csökkentsük a hulladékot.

5. Az a) b) c) d)

alábbiak közül melyik állítás hamis? Az óceánok termelik az oxigén 50%-át. Az óceánok látnak el majdnem minden második embert táplálékkal. Az óceánok elnyelik az emberek által kibocsátott szén-dioxid egy részét. Az óceánok egyáltalán nem szennyezettek.

A helyes válasz: d) Az óceánok egyáltalán nem szennyezettek. Az óceánok sok szolgálatot tesznek az embereknek: élelmet, energiát és a levegőhöz oxigént biztosítanak, illetve csökkentik a globális felmelegedést.

Eredményem:

4. OKTATÓKÁRTYA A néző elkápráztatása – A filmes nyelv Feladat Képzeld el és fogalmazd meg saját forgatókönyved! Háttérismeret

Jacques-Yves Cousteau számos filmet rendezett, köztük A csend világa című dokumentumfilmet, ami 1956-ban a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálma-díjat kapott. Munkájának köszönhetően közismert és közérthető lett a tenger alatti világ a nagyközönség számára. A film a modern ökológia egyik előfutára. Az amerikai televízió számára és velük együtt készítette el a Tenger alatti Odüsszeia Cousteau legénységével című sorozatot. A sorozatban viselt piros sapka a megszokott didaktikus dokumentumfilm helyett a személyes kaland stílusát idézi. Ennek kapcsán Jacques-Yves Cousteau azt mondta: „Az emberek megvédik és tisztelik azt, amit szeretnek, és ahhoz, hogy megszerettessük velük a tengert, egyszerre kell őket elkápráztatni és informálni.” SZÖVEGÉRTÉS TÉMA: Informálni, informálódni, félreinformálni? CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  kiválasztani egy témát és szereplőiket;  a szereplőkkel jeleneteket és párbeszédeket alkotni;  megírni egy forgatókönyvet.

TERMÉSZETISMERET TÉMA: Az élő és forradalma Az élőlények csoportosítása, biodiverzitás és az élőlények fejlődése CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  kifejezni gondolataikat egy, a témában  megtalálni és kiválasztani az információkat egy szövegben és/vagy egy képen;  összekapcsolni az adatokat és/vagy az ismereteket;  megfigyelések közben jegyzeteket készíteni.

FÖLDRAJZ TÉMA: A globalizáció miatt átalakult terek Tengerek és óceánok: a megnövekedett tengeri útvonalak CÉLOK A tanulók legyenek képesek:  a térképen felismerni, illetve feltüntetni a filmben látott helyszíneket;  különböző eszközök és dokumentumok használatával bemutatni, hogyan élnek az emberek a Földön, a természetben  megtanulni, hogyan különböztessék meg a földrajzi egységeket;

PROJEKTTERMÉK

A környezetünkkel foglalkozó film forgatókönyvének, koncepciójának megírása és felolvasása. JacquesYves Cousteau kapitány küzdelmei vagy más szabadon választható kihívás is lehet a tanulók történetének kiindulópontja.


A forgatókönyv felolvasása. A tanulók felolvashatják egy-egy szereplő szövegét.


    

Kedvcsináló egy fikciós mű megalkotásához Bátorítani a tanulókat arra, hogy nyitottak legyenek a világra. Egy film elkészítéséhez szükséges feltételek betartása a szerkesztői elképzelés megtartása mellett. Filmes eszközökön és filmes nyelvvel felfedezni, elmesélni és értelmezni a világot. Kapcsolódási pontokat keresni és párbeszédet generálni más tudományokkal a valóság összetettségének megértése érdekében.

4.TANULÓKÁRTYA A néző elkápráztatása – A filmes nyelv

Jacques-Yves Cousteau életében lehetetlen a filmkészítést és a búvárkodást különválasztani. Már 1942-től Philippe Tailliez és Frédéric Dumas társaival megalkotják a híres Mousquemerscsoportot. Úgy döntenek, hogy rögzítik a víz alatti felfedezéseiket. 1942-ben 18 méter mélyen forgatnak, és a Mediterrántengerben fölveszik a víz alatti vadászatokat. Ez az első tenger alatti film, és Cousteau kapitány hosszú sorozatának első része. Ebben az időben a tenger mélye még ismeretlen a nagyközönség számára, a búvárkodás is kezdetleges, amikor JacquesYves Cousteau megalkotja az autonóm szkafandert (l. 2. TANULÓKÁRTYA). Nagyon fontos azt megérteni, hogy Cousteau egyszerre rögzít a filmjein egy technikai és egy tudományos forradalmat, amelynek egyúttal részese és egyik főszereplője is.

Jacques-Yves Cousteau számára a filmkészítés nem egy mellékes dolog, sokkal inkább egy nagyon hatásos eszköz arra, hogy a tudását a nagyközönség elé tárja, így formálva a közvéleményt.

Ahogy Jacques-Yves Cousteau magyarázza: „a filmek lehetővé teszik, hogy viszonylag rövid anyagba sűrítsék össze több hónap, vagy több év munkáját”. Ez a mozi csodája, hogy nagy tömegeknek vetíti a filmeket, és megismerteti az emberekkel azokat a dolgokat, amelyeket soha nem láttak volna saját szemükkel, hiszen ekkor még senki, vagy szinte senki nem gyakorolta a búvárkodást. Jacques-Yves Cousteau elsődleges célja az volt, hogy meggyőzze az emberiséget arról, hogy a tengert meg kell hódítani. Egy felfedező volt, és meg győződése volt, hogy a tenger mélye hatalmas és stratégiai forrásokkal bír az emberiség egésze számára, így amennyire csak lehet, fel kell fedezni, megismerni és felhasználni azt. Már az 1940-es évektől úgy vélekedett, hogy a közvélemény nagy erővel bír, és hogy a Calypso fedélzetén készített filmek képesek hatni, és elérhetik, hogy a tengert méltónak gondolják arra, hogy kutassák. Fontos, hogy a néző megbizonyosodhasson arról, hogy a tenger mélyének meghódítása szükséges, és így a filmek meggyőző erővel bírnak. A filmek nem utolsó sorban pénzügyi forrást is biztosítanak Cousteau kapitány és a Calypso felfedezéseihez, hiszen a tenger alatti kísérletek prototípusai mellett ezek nagyon költségesek. A „Csend világa” 1956os legjobb filmnek járó Arany Pálma-díja és az 1957-es legjobb dokumentumfilmnek járó

Oscar-díja után Cousteau nemzetközi elismerésre tesz szert, és elkezdenek a világ minden tájáról, de legfőképpen az USA-ból özönleni a megkeresések. Az amerikaiak, pontosabban az ABC-csatorna lesz Cousteau kapitány első számú megrendelője. A mélység kalandora bemutatja azt is, hogyan éri el Cousteau, hogy a tévécsatorna előre megvásároljon tőle 12 filmet, amikor nagyon rossz pénzügyi helyzetben volt, és mindenképpen forrásokhoz kellett jutnia. Ezek a filmek a háztartásokban egyre jobban elterjedő televíziókészülékeknek hála hatalmas tömegeket érnek el. A filmek terjedése villámgyors, hiszen a francia társadalom televíziókészülékkel való felszereltsége az 1954-es 1%-ról, 1973-ra 80%-os lesz. A televíziónak hála a nézők a foteljükből fedezhetnek fel egy addig teljesen ismeretlen világot, és követhetik a Calypso legénységének kalandjait. Cousteau az ABC-nek nem egyszerű dokumentumfilmeket, hanem kalandfilmeket ad el. A mélység kalandora című filmben is láthatjuk, ahogy az amerikai tévés producer úgy érvel, hogy már számos állatos dokumentumfilmet vetít a csatorna, de a Lambert Wilson által megszemélyesített Cousteau kapitány erre így reagál: „A nézők velünk együtt utazhatják be a Föld összes tengerét. Felfedezés! Az ismeretlen megismerése! Érzelmek… Félni fognak, amikor kockázatokat vállalunk. Izgulni fognak! Nevetni! Sírni! Nem a halak, hanem az emberek történetei érdeklik a nézőket! És én pont ezt szeretném átadni a nézőiknek. Nem állatos dokumentumfilmeket fogok rendezni. Ezek kalandfilmek!” Cousteau kapitány ötlete már az első filmjeinél az volt, hogy jelenetekbe rendezze a felfedezéseket és a víz alatti felvételeket, hogy a film alatt végig beszélő narrátor segítségével történetet tudjon mesélni. Ebben az értelemben Jacques-Yves Cousteau nem csupán egy felfedező, egy feltaláló és egy zseniális kalandor, de egy nagy filmművész is, aki a rendezés során hozott döntéseivel megreformálta a dokumentumfilmes műfajt, amit maga is „kalandfilmnek” hívott. Ezeket a „személyes kalandokat” testesíti meg a piros sapkás kapitány, aki a történetek igazi vezérfonala és referenciája lesz tévénézők millióinak szerte a világon. Ugyanúgy, ahogy a filmekkel először rá akarta venni a nézőket a tenger mélyének megismerésére, később a filmek révén akarta megértetni velük az óceánok védelmének fontosságát. Bemutatva ezeket a különleges képeket és kiemelve, hogy az emberiség milyen mértékben fenyegeti ezeket a csodákat, Cousteau hozzájárul sok ember ökológiai tudatosságának kialakulásához.

Cousteau kapitány így a nézők generációira hatott, akik között ott van Jérôme Salle is, a film rendezője. Ahogy mondja, „sok mindent meghatározott a Calypso, ez a fehér tarajú hajó, ami bejárta a világot a piros sapkás legénységével és a kézi kamerás tévéműsorával”. Ő is Dél-Franciaországban nőtt fel, és ott búvárkodott, ahol a Cousteau család először próbálta ki az autonóm szkafandert. Meg akarta mutatni az új generáció számára ennek a férfinak a kalandjait, amelyek megreformálták a tenger alatti búvárkodást, és azoknak is, akik követték a Calypso és Cousteau kapitány kalandjait, és akiknek a kapitány hatalmas ismertsége ellenére egy titokzatos, összetett és rejtelmes figura maradt. A forgatókönyv központi szerepet játszott Jérôme Salle munkájában, aki több úton is elindult, mielőtt úgy döntött, hogy a film hangsúlyát Cousteau családjára, még pontosabban Jacques és Philippe kapcsolatára helyezi; apára és fiára. „Ennek a nézőpontnak köszönhetően – magyarázza Jérôme Salle – a film lehetővé teszi, hogy előtérbe kerüljön az ökológia témája. Hiszen Philippe az, a háború után született fiú, aki sok konfliktus után, de végül meggyőzi az apját arról, hogy a világ, amit felfedezett a 40-es években, éppen haldoklik. És hogy meg kell óvni a jövő generációi számára.” Alább egy részlet olvasható a Jérôme Salle és Laurent Turner írásából született forgatókönyvből. Három egymást követő jelenetet olvashatunk, amelyek visszaadják a pillanatot, amikor Jacques-Yves Cousteau elhatározza, hogy elkötelezi magát a környezetvédelem mellett.

EXT. ANTARKTISZ – NAPPAL 159: Kék ég, hideg fények. A levegő áttetsző és tökéletes tisztaságot áraszt. Jacques és Philippe megérkeznek egy jéghegy csúcsára. A látvány hosszú másodpercekre elnémítja őket. Az Antarktisz nincs a szem előtt. Egyik oldalról az óceán, melyen jégdarabok úszkálnak, a másik oldalon a jég. A távolban hegyláncok. Egy kristálytiszta érzés és érintetlenség tör elő ebből a látványból. És az a csend, ami miatt nagyon halkan beszélnek. JACQUES: Harminc év alatt nem ismertem semmi ehhez foghatót… Amikor Tailliez először adott kölcsön egy maszkot… ami egy kamion autógumijából készült… Emlékszem arra, amikor a víz alá tettem a fejem. A csendre, a tisztaságra és az életre… Csend van. Körülnéznek, élvezik a varázst. Két kicsi sziluett szemben a hatalmassággal. JACQUES (CONT’D): Felfedeztem egy új világot. El akartam mesélni… megmutatni… és végül meghódítani. Milyen rossz szó. És most meg kell védeni… PHILIPPE: Talán még nem túl késő. 160 EXT. AVENUE NEW YORK – JOUR 160: Jacques szigorú arckifejezéssel jön ki az épületből. Mögötte Philippe és David. JACQUES: Idióták!

DAVID: Én előre megmondtam, JYC! Senki nem fog az ökológiáról dokumentumfilmeket vásárolni! Senki! Mint általában, pár ember közelít Jacques felé, hogy autogramot kérjen. PHILIPPE: Csak azért, mert a tévék nem akarnak összetűzni az olajiparral! Ők azok, akik a legtöbb reklámot veszik, meg szennyezik a környezetet. DAVID: (kicsit szórakozottan és nyugtalanul) Hagyd már ezeket a baloldali dumákat, Philippe! Ekkor vagy egy tucat ember siet Jacques felé, aki gyorsan aláírásokat kezd el osztani. Jacques körülnéz, és hirtelen eszébe jut valami. JACQUES: Nincs szükség rájuk! David ránéz, de nem érti. 161 INT. SAJTÓKONFERENCIA – NAPPAL 161: Több tucat újságíró gyűlt össze, hogy meghallgassa Jacques sajtónyilatkozatát. JACQUES: Az óceánok veszélyben vannak. Ezért ma bejelentem a Cousteau Társaság megalapítását. Ez egy olyan közhasznú egyesület, amely céljául a természet megóvását tűzi ki.

4. KVÍZKÁRTYA COUSTEAU – A néző elkápráztatása

Kezdő


3 perc

Nézzétek meg a 2016 novemberében bemutatásra kerülő A mélység kalandora című filmet! Jacques-Yves Cousteau életének részleteinek felidézésével elemezhettek olyan átfogó témákat, mint hogy mit jelent egy ismeretlen világ felfedezése, a tenger meghódítása, az óceánok védelme és a filmes nyelv eszközként való használata.


1. Hogyan befolyásolhatjuk a törvényeket? a) Valóságshow-k készítésével. b) Közmeghallgatásokon. c) Petíciók aláírásával. d) Ha elénekeljük a himnuszt. A helyes válasz: c) Petíciók aláírásával. Az állampolgárok hatást gyakorolhatnak a törvényekre, ha aktívan részt vesznek az aktuálpolitikában. Ehhez tartozik a petíciók aláírása is.

2. A Surfrider Alapítvány kifejlesztette az „Óceán Kezdeményezés” programot. Miről van szó? a) Tengerparti napokról. b) Szemétgyűjtésről. c) Egy vízisíversenyről. d) Szörfös rendezvényekről. A helyes válasz: b) Szemétgyűjtésről. A Surfrider 1995 óta szervez szemétgyűjtéseket a tenger- és folyópartokon.

3. Hogyan lehet elérni, hogy az állampolgárok odafigyeljenek környezeti problémákra? a) Büntetésekkel. b) Félelemkeltéssel. c) Bűntudatkeltéssel. d) Bátorítva őket az öko-állampolgár szemléletben. A helyes válasz: d) Bátorítva őket az öko-állampolgár szemléletben. Egy pozitív üzenettel az állampolgárok könnyebben rávehetők egy konkrét elköteleződésre és egy hosszan tartó magatartásváltozásra.

4. Ahhoz, hogy a döntéshozókkal szemben elérjük ötleteink megvalósítását, az kell, hogy: a) Elcsábítsuk őket. b) Szépen öltözzünk fel. c) Jó diplomáink legyenek. d) Szakértői legyünk a területnek. Helyes válasz: d) Szakértői legyünk a területnek. Surfrider egy olyan szakértelmet fejlesztett ki a tengert szennyező hulladékok, a tengeri szállítmányozás és a vízminőség témáiban, hogy így a szervezet el tudta érni, hogy a döntéshozók meghallgassák a véleményét.

5. Mire jó a környezetvédelme oktatása és a fenntartható fejlődés? a) Arra, hogy jó legyen a lelkiismeretünk. b) Arra, hogy az állampolgárok odafigyeljenek a környezetvédelmi problémákra. c) Semmire. d) Arra, hogy megértsük, hogyan kell kitermelni a szenet és az olajat. A helyes válasz: b) Arra, hogy az állampolgárok odafigyeljenek a környezetvédelmi problémákra. Meg kell értetni az állampolgárokkal a mindennapok környezetvédelmi kihívásait, hogy a bolygót megvédjük a jövő generációinak.

Eredményem:

1. OKTATÓKÁRTYA Egy ismeretlen világ felfedezése

Recommend Documents