Érettségi? Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő május június 1

ÚJ KATEDRA

Érettségi? „Ha fél kilogramm narancs 75 Ft-ba kerül, akkor hány kilogramm narancsot kapunk 300 Ft-ért?” „Egy 7 tagú társaságban mindenki mindenkivel egyszer kezet fogott. Hány kézfogás történt?” Ez a két példa nem egy általános iskolai dolgozatban szerepelt, hanem az idei középszintű matematikaérettségi feladatsorában. Ha az érettségi előtt néhány nappal, az interneten találkoztak volna ezekkel a példákkal – mint ahogyan ez néhány évvel ezelőtt megtörtént –, feltehetően el sem hiszik, hogy valódi érettségi feladattal állnak szemben, s nem valamilyen beugratás áldozatai. A tanárok jelentős része s a közvélemény is értetlenül fogadta az érettségi dolgozatba aligha illő feladatokat. Többen máris a kétszintű érettségi koncepciójának bukásáról kezdtek el beszélni. Mi úgy gondoljuk, nem erről van szó: nem a kétszintű vizsgarendszer bukott meg, hanem annak bevezetésekor követtett el súlyos hibát az akkor regnáló tárcavezető. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésének legfontosabb indoka a felsőoktatási felvételi vizsga kiváltása volt. A kilencvenes évek elejére az egyetemek által megfogalmazott felvételi követelmények lényegében felvételi-előkészítővé változtatták a középiskolákat. Ez a helyzet tarthatatlan és elfogadhatatlan volt, mert így a középiskolai oktatás tartalmát, követelményeit a felsőoktatás elvárásai eltorzították. Ekkor született meg a kétszintű érettségi vizsga gondolata, amelyben az eredeti koncepció szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását jelentette volna, míg az emelt szintű vizsga lett hivatott dönteni arról, kik tanulhatnak az egyetemeken, főiskolákon. Nyilván sokan emlékeznek még arra, milyen nehezen fogadta el a felsőoktatás a felvételi eltörlését. Legfontosabb kifogásuk az volt, hogy az érettségi színvonala bizonytalan, a különböző középiskolákban maturáló fiatalok teljesítménye jelentősen eltér egymástól, jeles és jeles között óriási lehet

Beköszöntő a különbség. Ez egyszerre jelentett esélyegyenlőtlenségi problémát (hátrányba kerülhetett, aki erősebb iskolába járt) és minőségi gondot (nem lehetett valós képet adni a jelentkezők tudásáról). Az emelt szintű vizsga mindkét felvetésre megoldást kínált. Mivel standardizált vizsgáról van szó, a tanulók teljesítménye összevethető, az emelt szint pedig többletkövetelményeket jelenít meg, azaz minőségpárti. Ráadásul a közoktatási intézményeknek kötelességük a magasabb szintű vizsgára történő felkészítés, ami tovább növeli az esélyegyenlőséget a korábbi felvételihez képest, amikor a diákok jelentős hányada – szülei pénztárcájának lehetőségéhez mérten – gyakran csak fizetős felvételi előkészítőn tudott esélyt adó tudáshoz hozzájutni. Az emelt szintű vizsgának, mint a felsőoktatásba történő belépés kötelező feltételének eltörlése tehát egyszerre ártott az esélyegyenlőségnek és a minőségnek is. Tegyük hozzá, az akkori liberális oktatási miniszter nem egyedül felelős a jelenlegi helyzet kialakulásáért. Társai voltak azok a felsőoktatási vezetők is, akik a jelentkezők elpártolásától tartva szinte egyhangúlag mentek bele abba, hogy elfogadják a középszintű vizsgát is az érettségizőktől. Tették ezt annak ellenére, hogy ezzel éppen annak a helyzetnek a kialakulásához járultak hozzá, amely ellen a felvételi eltörlésekor élesen, és tegyük hozzá jogosan, tiltakoztak. Így jutottunk el oda, hogy akár ilyen példák is bekerülhetnek egy egyetemi felvételről döntő feladatsorba. Az emelt szintű vizsga leértékelődését csak erősítette a felvételi pontszámításrendszere, vagyis az a tény, hogy más módon is lehet jelentős számú pluszpontot szerezni. Ha egy szaktantárgy emelt szintű vizsgájáért kapható pontszámot kiválthatja a nyelvvizsga, az beláthatatlan következményekkel járhat a felsőoktatás színvonalát illetően. A kétszintű érettségi rendszere a jelenlegi formában nem képes betölteni szerepét. Ezzel ma már mindenki tisztában van. Vissza kell térni az eredeti koncepcióhoz, vissza kell adni az érettségi rangját.

Új Katedra – Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel./fax: 412-0909 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán, Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva, Felelős szerkesztő: Varga Gabriella Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Barlai Róbertné Munkatársak: Horváth Gábor Miklós, Novák Imre, Simonyi Gáspár, Szabó Anikó Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás, Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09 • Fax: 412-09-08, [email protected] • www.ujkatedra.hu Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474 E-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962, www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott), ISSN 1788-3709 (online) Megjelenik 10 500 példányban

2008. május–június

1

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Ismét módosul a közoktatási törvény Májusban elkezdődött a közoktatásról szóló törvény vitája. Az előterjesztés „Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról” címet viseli, de túlnyomó része a közoktatási törvényt érinti. A javaslat ugyanakkor csak részben foglalkozik esélyegyenlőségi kérdésekkel, egy másik része az ÚJ KATEDRA előző számában már ismertetett Új Tudás program megvalósítását célozza, míg egy harmadik része egyik témához sem illeszkedik. Ami azonban ennél sokkal komolyabb gondnak tűnik: még a kormánypárti hozzászólások egy része is elismeri, hogy a törvény valójában nem fogja érdemben betölteni a címében megfogalmazott feladatát. Az ellenzék ehhez még azt is hozzáfűzi – s nem is alaptalanul –, hogy a törvénymódosítás nagy ívben elkerüli a közoktatás valódi, súlyos és sürgős megoldást igénylő problémáit. A parlamenti vita során senki sem kérdőjelezte meg, hogy a törvényjavaslat által felvetett problémák egy része valós, abban azonban már eltértek a vélemények, hogy a javasolt megoldás kecsegtet-e a kedvező változással, vagy éppen csak megkaparja a felszínt, esetleg látszatmegoldást kínál. E körbe tartozik a korai óvodáztatás problémája, a pedagógusok bérezése vagy az iskolai erőszak által felvetett probléma kezelésére megfogalmazott módosítási elképzelések. A törvényjavaslat által bevezetni kívánt óvodáztatási támogatással elvileg egyetértettek a hozzászólók, ami nem is meglepetés, hiszen ez a gondolat először a Fidesz programjában jelent meg, így érthető az ellenzéki párt és szövetségeseinek támogatása. Ugyanakkor megalapozottnak tűnnek azok az aggályok is, amelyek szerint önmagában ez a lépés több problémát okoz majd, mint amennyit megold. Ennek oka, hogy egyrészt érthetetlenül (és valószínűleg egyedül a rendelkezésre álló források nagyságával indokolhatóan) csak egy szűk réteget ér majd el ez a támogatás, másrészt az intézkedéshez kapcsolódnia kellene, sőt azt meg kellett volna előznie egy komoly óvodai férőhelybővítésnek. Ez utóbbi problémát súlyosbítja, hogy úgy tűnik, a kormány nem rendelkezik pontos képpel arról, hol és milyen mértékű bővítésre lenne szükség. Nem tudni tehát, hogy hol kell majd óvodát építeni, hány férőhelyet kell kialakítani, hány képesített pedagógusra, dadusra lenne szükség, miközben a törvény egyre szélesebbre húzza azon gyerekek körét, akiknek óvodai ellátásáról a fenntartónak kötelező gondoskodnia, egy részük esetében pedig anyagilag is ösztönzi a korai óvodába lépést. Szakértők szerint borítékolható, hogy intézményfejlesztések nélkül az történik majd, hogy nem többen, hanem részben mások kerülnek majd be az óvodákba: a férőhelyek véges száma miatt a kötelezően felveendők kiszorítják a talán nem is éppen kedvezőbb helyzetben lévőket. Hasonló a helyzet a pedagógusok javadalmazását illetően. A hozzászólók nem vitatták, hogy a pedagógusok bérhelyzete rendezetlen, s hogy az alacsony fizetések miatt nem vonzó a pálya. Helyes a pályakezdő pedagógusok, a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozók vagy éppen az intézményvezetők támogatása, de önmagában, a teljes rendszerből kiemelve ezek a pontszerű módosítások nem oldanak meg semmit, cserébe viszont komoly feszültségekkel terhelik meg a rendszert. A végzős pedagógushallgatók pályára csábítását szolgáló, átmeneti időre adott kiegészítő bér talán mézesmadzagnak jó, ám

2

ha nem társul hozzá többletelvárás, óriási belső feszültséget eredményezhet a nevelőtestületekben, hiszen így a pályakezdő fizetése jelentősen meghaladja majd a 10-15 éve tanítók bérét, pótlékuk összege pedig nagyságrendileg azonos lenne az intézményvezetők kiegészítő juttatásával. Mindez úgy, hogy valójában a pótlék sem a pályakezdő szakmai beilleszkedését nem segíti, sem a korai pályaelhagyás problémájára nem ad választ. Mindezt csak tetézi, hogy a kiemelt juttatást gyakornoki státusban foglalkoztatottak kapják, akiknek további alkalmazásáról alkalmasságuk tükrében csak később dönt munkáltatójuk. (A törvénymódosítás egyébként a részletszabályokat, például a pótlékok összegét, a jogosultság feltételrendszerét nem tartalmazza, azok megalkotására szabad kezet adna a kormánynak.) A vitában részt vevők nagyobbik hányada úgy véli, az iskolai erőszak problémája sem oldódik meg pusztán azáltal, hogy az iskola kötelezheti a szülőt, hogy gyermekét vigye el iskolapszichológushoz vagy a nevelési tanácsadóba. Amint arra többen felhívták a figyelmet, a probléma sokkal szerteágazóbb, messzebbre vezető, semmint hogy egy ilyen adminisztratív eszköz valódi megoldást eredményezzen. Arról nem is szólva, hogy – mint arra Pokorni Zoltán, a Fidesz korábbi oktatási minisztere is felhívta a figyelmet – a pszichológus bevonása a probléma kezelésébe már a terápia része, miközben a hangsúly a megelőzésen lenne. Azaz olyan iskolai közösségek kialakulásának segítése, ahol ilyen súlyos konfliktusok ki sem alakulnak, vagy ha mégis, azok idejében kezelhetők. Igaz, ehhez nem elég törvényt módosítani, valódi előrelépés csak a finanszírozási háttér biztosításával képzelhető el. A volt miniszter mellett a KDNP vezérszónoka, Hoffmann Rózsa is kritikával illette a beiskolázási szabályok változtatgatását, a körzethatárok évről évre történő átrajzolgatását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek lakhelyéhez igazodva. Leszögezték: ez nem oldja meg a szegregáció problémáját. Ezek az adminisztratív intézkedések nehezen betarthatók, számos esetben pedig egyszerűen végrehajthatatlanok. Az osztályindítások bevezetni tervezett korlátozása egész sor településen, illetve településrészen nem ad megoldást, ugyanakkor az iskoláztatást veszélybe sodorhatja – vélik a képviselők, akik szerint az adminisztratív szabályok toldozgatása-foldozgatása helyett pénzre és sok-sok munkára lenne inkább szükség, közöttük átgondolt fejlesztési programokra, kiemelt támogatásra, speciális iskolaszer-

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Súlyos gondok a közoktatásban A közoktatási törvény vitája során több képviselő – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – vetette fel, hogy a benyújtott módosítás elemei valójában nem érintik a közoktatás legfontosabb problémáit, s amelyek mégis, azok többnyire csak a gond felszínéig jutnak el, s nem várhatók tőlük mélyreható változás. A vita és a nyilatkozatok alapján megpróbáltuk összegezni, mit is tartanak ma a közoktatás legfontosabb megoldandó kérdéseinek a parlamenti pártok oktatáspolitikusai.

Aktuális szakkörök, a sportfoglalkozások, a kirándulások, tandíjat kell fizetni a művészeti nevelésért. Nincs pénz egészségnevelésre, a különböző prevenciós feladatok ellátására. Alábecsült a közösségek formálását végző pedagógusok, az osztályfőnökök, a szabadidő-szervezők munkája. Gondok vannak az etikaoktatással. A napközi sok esetben nem tölti be valódi szerepét.

Iskolai nevelés Eltűntek az iskolai nevelés színterei, csökkent a délutáni szabadidős tevékenység lehetősége, fizetőssé válnak a

Tartalmi szabályozás Az érettségi technikailag már működik, tartalmilag ugyanakkor számos kritika éri, pl. a középszintű érettségi színvonala miatt. Ez azért is gond, mert a kormány döntése miatt már nem az emelt szintű érettségi a felsőoktatásba való belépés feltétele. Több nemzetközi vizsgálat is jelezte a természettudományos tárgyak oktatásának problémáját. Alacsonyak az óraszámok, és úgy is le lehet érettségizni, hogy egyetlen természettudományos tárgyból sem tesz valaki vizsgát. Gondok vannak a tanulói teljesítményekkel. Miközben az óvoda és az alsó tagozat teljesítménye rendben lévőnek látszik, a 15 éves korban mért teljesítmények továbbra is aggodalomra adnak okot. Nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet a teljesítmények és a finanszírozás alakulásának szoros összefüggésére. Megoldatlan a hátrányos helyzetű, közöttük nagy számban a roma tanulók sajátos problémáinak kezelése. Szükség lenne az egész napos iskola lehetőségének biztosítása számukra, az intézményekben speciális szakemberek alkalmazására, a szülőkkel való együttműködés kereteinek kialakítására, sajátos iskolaszervezési eljárások engedélyezésére.

vezési gyakorlatok finanszírozására, utazó szakemberekre. S alighanem igazuk van, amikor úgy vélik, az integrált nevelés megvalósulását ma nem a politika vagy a jogi szabályozás hiányossága akadályozza, hanem a finanszírozás. Többen kifogásolták az Oktatási Hivatal jogköreinek kibővítését, amely a jövőben lényegében átnyúlhatna a fenntartó önkormányzatok feje felett. Az ellenzéki képviselők szerint alkotmányossági aggályokat is felvet, hogy a hivatal dönthet például iskolai felvételek, átvételek ügyében, de kijelölheti az önkormányzat helyett a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát is. A hivatal határozata ráadásul azonnal végrehajtható, és csak bírósági úton támadható meg. Kormánypárti oldalról ugyanakkor Tatai-Tóth András megvédte a javaslatot, mondván, a gyermeknek az oktatáshoz való joga előrébbvaló, s ha az csak ilyen eszközzel biztosítható, akkor élni kell ezzel. Látszólag az intézmények védelmét szolgálja az a passzus, amely szerint az intézmények átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos döntéseket a fenntartó a jövőben március

utolsó munkanapjáig köteles meghozni. Lehet. Ám ez a szigorítás azt is jelenti, hogy lerövidül a döntés előkészítésére fordítható idő, ami akár kedvezőtlen is lehet a veszélybe került óvodák, iskolák számára. S talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a fenntartók nem jószántukból, hirtelen ötlettől vezérelve szokták elszánni magukat ilyen népszerűtlen intézkedésre, arra legtöbbször a megszorítások miatt kerül sor. A törvénymódosítás vitája során alig esett szó a javaslat áráról, pedig az intézkedések anyagi vonzata jelentősnek látszik. A szocialista vezérszónok szerint a fedezetet döntő részben uniós forrásokból biztosítanák. Ez működőképes konstrukció is lehet az egyszeri, beruházási, fejlesztési feladatok esetén, ám a költségek tetemes része lényegében folyamatos működtetési kiadás, amit ilyen forrásból aligha lehet támogatni. Ez viszont azt jelentheti, hogy a kormány úgy teremt hosszú távú kötelezettségvállalást, hogy az intézkedés árát a következő kormánynak vagy az önkormányzatoknak kell majd megfizetniük. (célia)

Finanszírozás Szeptemberben a második olyan tanév kezdődik, amikor nominálisan is csökken az óvodai és iskolai normatíva öszszege. 2007 nyarán több száz intézményt kellett átszervezni, bezárni ezen intézkedés miatt, és közel tízezer pedagógus-álláshely szűnt meg. A pedagógusbérek helyzete évek óta tarthatatlan. Utoljára 2002-ben volt érdemi béremelés, az azóta eltelt években több alkalommal is reálbérveszteséget voltak kénytelen elkönyvelni az érintettek. Hiányzik egy átgondolt és finanszírozott, a minőséget és a szakmai előrejutást támogató, differenciált előmeneteli rendszer. A kollégiumok korábbi közel 100%-os finanszírozása helyett ma a költségek alig több mint 60%-át fedezi a központi normatíva. Az intézmények állapota leromlott, nincs forrás sem a felújításra, sem – ahol ez szükséges, például az óvodák esetében – a férőhelyek számának emelésére.

2008. május–június

3

Súlypont

ÚJ KATEDRA

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képzési programjairól A globális nevelés vagy képzés (global education – GE) és a régebbi keletű és kissé szűkebb értelmű fejlesztési képzés (development education – DE) egyre népszerűbb Európában, hiszen mindennapi életünket egyre inkább befolyásolják a globális történések. A ’70-es, ’80-as években sokáig azt hallottuk, hogy a globális problémákat meg lehet a határon állítani, azok nem fognak Magyarországra „begyűrűzni”. Később mindenki számára világossá vált, hogy ez nem lehetséges, a határok megnyíltak és a globalizáció számos pozitívuma mellett ma már mindannyian tapasztalhatjuk annak minden negatív hatást is mindennapi életünkben (például a terrorizmus miatt az utazások során tapasztalt kellemetlenségeket, a migráció következményeit stb.). A kereskedelem, a migráció, a média és az internet, a sport, a szórakozás és az utazási lehetőségek bővülése közelebb hozza a nagyvilágot mindennapi életünkhöz, a hatalmas fejlődés megváltoztatta emberek millióinak életét, ugyanakkor a világ népességének egyötöde még mindig rendkívüli szegénységben él. Az alapvető egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és tiszta ivóvízhez való hozzáférés a szegényebb országokban még ma is megoldatlan kérdés, a klímaváltozás negatív következményei számtalan módon még nehezebbé teszik a fejlődő országokban élő emberek életét. Bármily különbözőek is a globalizációval kapcsolatos nézetek, abban mindenki egyetért, hogy olyan világban élünk, amelyben minden mindennel sokkal szorosabban összefügg, mint korábban. A helyi és globális történések közötti kölcsönhatás egyre nyilvánvalóbbá válik. Ez többdimenziós folyamat, amely társadalmi viszonyok és életstílusok egész sorát érinti. Bár a különböző országok különböző tapasztalatokkal rendelkeznek a globalizáció előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, úgy tűnik, mindenki felismeri annak gazdasági hatásait és társadalmi következményeit az oktatásban. Ma az oktatás szerves részének tartják világszerte, hogy a diákok a „globális társadalom” fogalmának megértéséhez szükséges tudással és készségekkel rendelkezzenek. A globalizáció alapvető kihívást jelent az oktatás minden területén. A globális nevelés célja az is, hogy segítsen a fiataloknak szerepük és felelősségük felismerésében a globális közösség aktív tagjaiként, akik elkötelezik magukat a mindenki számára érvényes társadalmi és gazdasági igazságosság, valamint a Föld ökoszisztémájának védelme és helyreállítása mellett. Magyarországon az 1989-től általánosan tapasztalható fejlődés ellenére, s egy-egy nagyobb katasztrófa alkalmával megmutatkozó igen nagy szociális-társadalmi érzékenység megnyilvánulása mellett, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segélyezés fontosságát hangsúlyozó „public awareness” (társadalmi tudatosság) koncepció még gyerekcipőben jár. A társadalmat alkotó vidéki-városi, fiatal-idős,

4

nő-férfi polgárok mindennapi gondolkodásának még nem képezi szerves részét a tudatos törődés, a náluk jóval szegényebb vagy éppen távoli országokban élő, létfenntartásukért küzdő embertársaink folyamatos, aktív támogatása. A konkrét segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásával párhuzamosan a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelme is egyre inkább a társadalmi szemléletformálás felé fordult. Magyarország időközben – 2004. május 1-jén – az Európai Unió tagja lett, melynek kapcsán a civil szervezetek munkájának irányelvei is új szempontokkal bővültek. Egyre hangsúlyosabbá és több aspektusból elvárássá is vált a globális nevelés, fejlesztési képzés Magyarországon történő megalapozása, elindítása. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több mint másfél évtizedes működése során szerzett humanitárius és fejlesztési tapasztalatai alapján, a nemzetközi irányelveket és gyakorlatot figyelemmel kísérve jutott arra az elhatározásra, hogy Magyarországon szemléletformáló programot kezdeményez. A segélyszervezet már korábban is folytatott olyan tevékenységet, amely a lakosság tájékoztatására, illetve a globális problémákra történő figyelemfelkeltésre irányult. Első, kifejezetten a társadalmi tudatosságot növelő programja során a célcsoport meghatározásánál elsősorban a téma iránti fogékonyságot vette figyelembe. Ezért a szervezet – oktatási intézményeken keresztül – a 12–18 éves korosztályt célozta meg az ismeretek átadásával. A 2006-ban megvalósított programban a segélyszervezet afganisztáni munkáját használta fel a globális problémák szemléltetéséhez a magyar középiskolások számára. A program fő célja az volt, hogy a magyar diákok képet kapjanak arról, hogyan élnek és tanulnak afgán kortársaik, milyen problémákkal kell szembenézniük mindennapi életük során (iskolaépületek, tanszerek hiánya stb.). Találkozhattak afgán diákokkal is, akik a segélyszervezet által épített és Petőfi Sándorról elnevezett iskolából érkeztek az évente hagyományosan megrendezett Petőfi-nap keretében Budapestre, és meséltek magukról, családjukról, afganisztáni iskolájukról. A jól sikerült program eredményeként a segélyszervezet 2007-ben is folytatta a megkezdett DE-tevékenységet. 2008 folyamán már két nemzetközi programban hívta föl a figyelmet a harmadik világban élők problémáira, illetve a tanárok számára nyújt további segítséget ahhoz, hogy még jobban megismerjék a globális nevelés, fejlesztési képzés témakörét, hogy diákjaik számára még kézzelfoghatóbbá tegyék saját felelősségüket és szerepüket a világ sorsának alakulásában.

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Mit tehetnek a tanárok, diákok? Mindannyiunknak, tanároknak és diákoknak meg kell értenünk a globális nevelés, fejlesztési képzés céljait, és törekednünk kell e célok megvalósítására. Fontos, hogy az emberekben tudatosuljon az a tény, hogy mindenki felel szűkebb és tágabb környezetéért és a mindennapi életben már egy középiskolás diák, a nevelők és minden egyes ember sokat tehet a globális célok megvalósulásáért. Néhány példa: – A földi élet alapjául szolgáló víz, amely bolygónk felületének legnagyobb részét borítja, emberi fogyasztásra alkalmatlan, sós víz. A föld édesvíztartaléka kiapadóban van, a fejletlen országokban több mint 1 milliárd ember szenved hiányt ivóvízben. Takarékoskodjunk az ivóvízzel, ne pazaroljuk, ne hagyjuk feleslegesen nyitva a csapot! – A tömegesen terjedő járványok a történelem során több áldozatot szedtek, mint a háborúk együttvéve. A pestis Európában 25 millió emberéletet követelt. Napjaink járványai, a malária, a himlő, a szifilisz, a tbc, a tífusz, a lepra és a HIV/ AIDS rengeteg áldozatot szednek világszerte. Minden órában 300 ember hal meg HIV/AIDS-ben és naponta 50 ezren fertőződnek meg HIV-vírussal. Figyeljünk oda saját életünkben a higiénés szabályok betartására, és figyelmeztessük erre társainkat is! – A Föld légkörének szén-dioxid-tartalma közel jár ahhoz a kritikus értékhez, amely felett a változások már visszafordíthatatlanok. A természet egyensúlyát óvnunk kell minden olyan emberi hatástól, amellyel saját és gyermekeink, unokáink jövőjét veszélyeztetjük. Figyeljünk oda környezetünk tisztaságára, a szelektív hulladékgyűjtésre, a veszélyes hulladékok helyes tárolására és újrafelhasználására! – Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948-ban fogadták el az ENSZ tagállamai. Deklarációja után csaknem 60 évvel még mindig nagyon sok országban korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesülnek az alapvető emberi jogok. Sok helyen diktatórikus rendszerek működnek, polgárháború dúl, a humanitárius krízishelyzetek száma sem csökkent. Támogassuk a segélyszervezetek munkáját, amelyek azon fáradoznak, hogy segítséget nyújtsanak krízishelyzetben lévő embertársainknak, a mindennapi életben pedig viselkedjünk úgy, hogy embertársaink alapvető méltóságát és szabadságát ne sértsük meg! – A családon belüli erőszak ma már Magyarországon is egyre több embert érint. Ez a fajta erőszak legtöbbször láthatatlan, titokban marad és nagyon nehezen kezelhető. Ha környezetünkben bárkiről tudjuk vagy gyanítjuk, hogy családtagjaival erőszakoskodik, szólnunk kell tanárainknak, szüleinknek, segítő szakembereknek! – Időnként az emberek tömegesen kénytelenek elhagyni lakóhelyeiket természeti katasztrófa, háborúk vagy vallási üldöztetés miatt. Több tízezer ember menekül el szülőföldjéről egy jobb, békésebb élet reményében. Hazánk egyre több üldözöttet fogad be. Legyünk vendégszerető polgárok a valóban rászoruló menekültekkel szemben! – Ma a világon még mindig több mint 100 millió gyer-

2008. május–június

Súlypont mek nem tud iskolába járni. A fejlődő országok sokkal több pénzt költenek adósságtörlesztésre, mint az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésére. Az írástudatlanság megakadályozza a fiatalok szegénységből való kitörését Afrika, Ázsia és Dél-Amerika szegény országaiban. Legyünk művelt, olvasott, tájékozott emberek, hogy tudásunkkal segítsünk azokon, akik nehéz helyzetben vannak. Támogassuk a környezetünkben élő, szegényebb iskolatársainkat, hogy ők is fejlődhessenek, tájékozódjunk arról, hogyan segíthetünk szegényebb országokban élő diáktársainkon! – Magyarországon közel 40 fiatal hal meg évente kábítószer-túladagolás következtében. A drogfogyasztás nagyon veszélyes, hiszen hosszabb távon veszélyt jelent az egészségre, függőséget okoz, amiből a beteg csak nagyon nehezen, orvosi segítséggel szabadulhat. Ne hagyjuk, hogy divatok, káros szokások befolyásolják életünket! Próbáljunk mentesek maradni minden káros szenvedélytől saját és környezetünk egészsége, harmóniája érdekében! A fent felsorolt magatartások kialakítása és megerősítése a diákokban persze nem csak a tanárokon múlik – nagyon fontos a család, az otthonról hozott minta szerepe is, ezért a globális nevelés csak úgy lehet eredményes, ha a társadalom egészének gondolkodása megváltozik, és tudatosabban vesznek részt az életüket közvetlenül vagy közvetve érintő döntések meghozatalában, tudatos világpolgárokká válnak, akik felelősséget éreznek nemcsak szűkebb, hanem tágabb környezetük történései iránt.

„Formáld te is a világot!” Nagyszabású szemléletformáló akciót indított hazai középiskolákban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az EU támogatásával Az Európai Unió támogatásával országos szemléletformáló programot indított a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. A kétéves program célja, hogy felhívja a középiskolai tanárok és a diákok figyelmét a magyar közoktatásban háttérbe szoruló, ám mindannyiunk közös jövőjét befolyásoló globális problémákra. Programindító eseményeként a segélyszervezet 2008. február 15-én tartott sajtótájékoztatót a Protestáns Fórum Hold utcai konferencia-központjában. A nemzetközi együttműködésben zajló program részleteiről, céljáról, fontosabb eseményeiről, a megvalósítás módjáról dr. Lévai Anikó és Kovács KOKO István, a segélyszervezet jószolgálati nagykövetei, dr. Harmati Béla ny. evangélikus püspök, a segélyszervezet alapítványának elnöke, az egyházi világszervezetek témához kapcsolódó tevékenységének szakértője, Riitta Swan, Finnország magyarországi nagykövetségének követtanácsos asszonya és Vesa Hakkinen, a FinnChurchAid (finn segélyszervezet) szakértője számolt be. A sajtótájékoztatót Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója nyitotta meg a témához kapcsolódó bevezető szavaival. A nyilvános megnyitó után az ország legkülönbözőbb pontjairól érkező tanárok számára az esemény szakmai fórummá alakult át, ahol megismerkedhettek a program további részleteivel, a globális nevelés koncepciójával, eszközeivel és a finn ok-

5

Súlypont tatásban betöltött szerepével. A workshop vezetője és előadója a téma finn szakértője, Vesa Hakkinen. A mai középiskolások generációja formálja a XXI. századot A szemléletformáló akció olyan, a mai tizenévesek számára életbevágó kérdésekre hívja fel a figyelmet, mint a fejlődő országok miénkkel egyre jobban összefonódó sorsa, ivóvízkészleteink rohamos fogyása, az AIDS, a szegénység vagy a globális felmelegedés hatásai. Az Európai Unió fontosnak tartja, hogy az újonnan csatlakozott országok polgárai, felismervén a fejlett világ felelősségét, tudatosan és aktívan vegyenek részt a világ egészét érintő problémák leküzdésében. A „Formáld te is a világot!” jelmondattal indult program a tizenéveseket, mint a XXI. század formálóit szólítja meg, hívja együttgondolkodásra. Nemzetközi partnerrel – több évtizedes tapasztalat a globális nevelésben A szemléletformáló programra kiírt uniós pályázat nyertese, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemcsak a határon túli magyarság, hanem számos, a világ legkritikusabb pontjain (közel 30 országban, mint például: Afganisztán, Csecsenföld, Srí Lanka, Palesztina) végrehajtott humanitárius és fejlesztési munkájával vívott ki elismerést nemzetközi és hazai téren egyaránt. A Külügyminisztérium, az Európai Unió, illetve különböző nemzetközi szervezetek partnereként jelenleg is több nagyszabású fejlesztési projektet végrehajtó segélyszervezet maga is stratégiai fontosságúnak tartja a hazai fiatalok tájékoztatását. A szervezet szűkebb körben eddig is végzett szemléletformáló tevékenységet, ám a nemrég indított programban az Unió támogatásával a diákok minden eddiginél nagyobb tömegeit érheti el, mintegy ötven, az ország különböző pontjairól kiválasztott középiskola bevonásával. Szemléletformáló tevékenységében a segélyszervezet fontos szerepet szán az alapítói között is megtalálható protestáns egyházaknak, amelyek kiterjedt ifjúsági munkájukkal, rendezvényeikkel lehetőséget biztosíthatnak a fiatalok még szélesebb körének eléréséhez. A két év során egymást követő rendezvények, kiadványok nemzetközi színvonalára a segélyszervezet szakmai partnere, a FinnChurchAid a biztosíték, mely a világ legjobbnak tartott oktatási rendszerében több évtizede foglalkozik globális neveléssel. Széles spektrumú ismeretátadás-képzés, tanulmányi verseny, internet, fotópályázat, fesztivál A program keretében a segélyszervezet tanároknak és diákoknak szóló továbbképzéseket, tanulmányi versenyt és fesztiválokat szervez, valamint ez év második felében vándorkiállítást indít útnak a részt vevő iskolákban. Az interaktív kiállítások afganisztáni diákok fotóinak segítségével, valamint más multimédiás eszközökkel szembesíti a magyar diákokat távoli kortársaik életkörülményeivel. A legjobb képeket a hazai helyszíneken kívül finn középiskolákban is kiállítják. A rendezvények mellett az üzenetek kommunikálásában fontos szerephez jut az internet. A www.globalisneveles.hu portálon az érdeklődő diákok a globális problémákhoz kapcsolódó érdekességeket és olvasnivalókat találnak, valamint ingyenesen

6

ÚJ KATEDRA

letölthetnek egy, a program keretében készült, oktató célzatú számítógépes játékot is. A honlap mindemellett korszerű tanítási segédanyagok tárháza kíván lenni a tanárok számára, ezzel segítve a globális nevelés üzeneteinek pedagógiai munkájukba történő beépítését.

„A fejlődő országok és én” A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szemléletformáló programja pedagógusoknak és diákoknak is szól A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet videofilm-pályázatot hirdetett hazai középiskolások számára a globalizáció minket, magyarokat is egyre inkább érintő témájában. A pályázati kiírás része a segélyszervezet „Formáld te is a világot!” mottójú társadalmi szemléletformáló programsorozatának. A videofilm-készítő verseny a 2000-ben 189 ENSZ-tagállam által elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals – MDG) pontjaira épített, s A fejlődő országok és én címmel várta a pályamunkákat. A választható témakörök ezen belül a környezeti fenntarthatóság – Földünk ivóvízkészlete, a fejlődő országokbeli szegénység, egészségügy és oktatás voltak. A kisfilmeknek a 4 témakör egyikét kellett feldolgozniuk 5-10 perc terjedelemben, illetve összefüggéseket kereshettek azok között. A pályázat első helyezettjei a budapesti XI. kerületi Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákjai lettek. Nyereményüket, egy digitális videokamerát, Lehel Lászlótól, a segélyszervezet igazgatójától vehették át az ünnepélyes díjátadó keretében. A videofilm-készítő verseny meghirdetésével párhuzamosan a társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás elmélyítésére a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedagógusokat és a diákokat egyaránt megszólító, a globális nevelés alapfogalmait ismertető kiadványt, a Millenniumi Fejlesztési Célokat megjelenítő plakátsorozatot, illetve egy további, ismereteket átadó, interaktív platformként szolgáló weboldalt készített a www.globalisneveles.hu címen. A szemléletformáló program részét képezik továbbá a tanárok és diákok számára rendezett képzések, konferenciák, s ennek köszönhető az afganisztáni Samarkandyan település Petőfi Sándor iskolája és a hazai Petőfi iskolák között kialakult testvérkapcsolat is. A program az Ausztriai Fejlesztési Ügynökség (Austrian Development Cooperation) és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával jött létre. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet társadalmi tudatosság növelését megcélzó szemléletformáló programja tovább folytatódik, melynek keretében tanulmányi versenyek, fotókiállítás és sok más érdekes program lesz. A segélyszervezet várja a bekapcsolódni szándékozó középiskolák jelentkezését is a www.segelyszervezet.hu weboldalon megtalálható elérhetőségeken.

Összeállította: Varga Gabriella Forrás: www.globalisneveles.hu, www.segelyszervezet.hu

2008. május–június

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Már az óvodások is interneteznek 2007-hez hasonlóan idén is készül az NRC Kft. által végzett VMRKids felmérés, mely a 14 év alatti gyerekek internetezési szokásait vizsgálja hazánkban. A tavaly útjára indult hiánypótló kutatás igen tanulságos és meglepő adatokkal szolgált, továbbá egy igen komoly problémára is rávilágított. A mai gyerekek jelentős részének a világháló használata mindennapos dolog, ráadásul az internetezők között meglehetősen nagy arányt képviselnek a fiatalkorúak. Az, hogy a 14–17 év közöttiek közel 80%-a csatlakozik rendszeresen a világhálóra, eddig is ismeretes adat volt, ám a 14 év alatti internethasználókról semmiféle információ nem állt rendelkezésre az első VMRKids kutatás elkészültéig. A kutatás 2007 júliusa és szeptembere között összesen 2500 gyerek megkérdezésével zajlott az egyszervolt.hu gyermekés családi portállal együttműködve. A szülői felügyelettel és segítséggel kitöltendő kérdőívek közül csak azokat tekintették érvényesnek, amelyen a szülő megadta a nevét és az elérhetőségét abból a célból, hogy utólag ellenőrizhető legyen, valóban az ő engedélyével és a felügyelete mellett történt a válaszadás. A VMRkids kutatás kérdőívét a gyerekek többnyire otthonukban töltötték ki, így az eredmények az otthon internetkapcsolattal rendelkező gyermekek internetezési, fogyasztási szokásairól, valamint reklámattitűdjéről adnak felvilágosítást. A kutatás eredményei szerint a 11–14 éves internetezők több mint fele évek óta használja a világhálót, a 7–10 évesek kétharmada az utóbbi egy évben kezdett internetezni, az ennél is fiatalabbak 55 százaléka pedig az elmúlt pár hónapban lett internethasználó. Ez jelzi, hogy az internet használatát viszonylag korán, jellemzően már 10 éves kor alatt elkezdik a gyerekek. A 6 éven aluli gyermekek közül is sokan használják az internetet, igaz, ők leginkább (80%) játékra. 71 százalékuk azonban látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százalékuk pedig meséket is hallgat és néz az interneten. Az idősebbek körében elsősorban az on-line játék, az e-mailezés és a különböző chatprogramok használata népszerű. A 7–10 évesek közel 96 százaléka elsősorban játszik

Álláshirdetés A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon Általános Iskolája 1 fő főállású biológia–földrajz (és/vagy fizika, kémia) szakos pedagógust keres magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításához, neveléséhez. A jelentkezés feltételei: – szakirányú felsőfokú szaktanári képesítés, – részletes szakmai önéletrajz benyújtása. Az önéletrajzokat a következő címre várjuk: Budapest Főváros Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája 2060 Bicske, Kossuth Lajos u. 42. Információ: Hetényi Tamás oktatási igazgatóhelyettes Tel.: 22/350-277

2008. május–június

a világhálón, 49 százalékuk e-mailezik is. A 11–14 évesek között pedig már 81 százalék az e-mail-használók aránya, 66 százalékuk már beszélget is az internetes chatprogramok segítségével, de a többség – 92 százalék – játszik is az interneten. A 7–10 évesek 32 százaléka, a 11–14 éveseknek pedig 63 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használja a világhálót (még akkor is, ha ez a tevékenység sokkal népszerűtlenebb ebben a korosztályban, mint a leginkább kedvelt chatelés), ugyanakkor az NRC Kft. kutatásából kiderült az is, hogy minden második internetező gyermek kattintott már internetes hirdetésre, az iskoláskorú gyermekek több mint fele pedig szokott idegen nyelvű weboldalakat is látogatni. Ez a tény azonban nem csupán a reklámpiac számára vet fel érdekes alternatívákat, hanem a szülők által használt biztonságtechnikai szoftverekre és a szülői felügyelet problematikájára is fokozottan felhívja a figyelmet. A gyerekek többsége nem szörfölhet szabadon a világhálón, mivel szülei ellenőrzik és korlátozzák internethasználatát. Míg azonban 6 éves korig ötből négy gyermek csak szülői felügyelet mellett internetezhet, addig a 11–14 évesek körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezők aránya, és 79 százalékuk leggyakrabban egyedül ül a gép elé. Emellett a 7–10 évesek 19, a 11–14 évesek 51 százaléka gondolja úgy, hogy szüleinél jobban ért a számítógéphez. A 29 ország részvételével, az EU statisztikai hivatala által a 9–14 éves korosztály válaszaiból készített Eubarométer jelentés is kritikus pontnak tekinti a gyerekek biztonságos internetezésének kérdését. A Magyarországra vonatkozó felmérés például kimutatta, hogy hazánkban a gyerekek nagy része tisztában van az on-line kockázatokkal (többségük csak a vírusfertőzést értékeli kockázati tényezőként), a legtöbben mégis saját maguk vagy barátaik segítségével oldanák meg a problémáikat, és csak nagyon súlyos esetben fordulnának a szüleikhez. Pedig jó néhányan léptek már kapcsolatba idegenekkel, és éltek már át zaklatást vagy átverést a világhálón. A szüleikkel azonban mindezt nem vitatják meg, mert attól tartanak, hogy a felnőttek korlátoznák internethasználatukat. Az Online Kutatás 2007 konferencia szakmai különdíjával jutalmazott VMRKids 2008-ban megújulva jelentkezik, ugyanis a tapasztalatokra alapozva mind tartalmilag, mind módszertanilag fejlődött. A szülői felügyelettel és segítséggel kitöltendő kérdőív május végén kerül fel a fiatalok által látogatott weboldalakra, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány pedig június második felében lesz elérhető az érdeklődők számára. Simonyi Gáspár

7

Interjú

ÚJ KATEDRA

Tanítjuk a tanulást Beszélgetés Szőr Ildikóval, a Józsefvárosi Roma Szolgálat igazgatóhelyettesével A Józsefvárosi Roma Szolgálat már tizenegy éve működő közművelődési intézmény. A VIII. kerületben élő középiskolás diákoknak szerveznek programokat és korrepetálják őket. Működésük három: pedagógiai, szociális és közművelődési pilléren nyugszik. A részletekről Szőr Ildikó igazgatóhelyettest kérdeztük. – Hogyan került az intézménybe? – 2003 óta dolgozom itt. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karán a tanító-matematika műveltségterület elvégzése után szinte azonnal ide kerültem matematikát korrepetáló pedagógusként. Pár éve igazgatóhelyettesként is részt veszek az intézmény életében, közben pedig elvégeztem az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szociálpedagógus szakát. – Napjaink fő kérdése a tanulás. Hogyan látja az önökhöz járó diákok felkészültségét? – Munkám során sajnos egyre nagyobb problémának látom, hogy a gyerekek nagy része nem tud tanulni. Ha a tanulásról és a tanításról beszélünk, három tényezőt kell megvizsgálni: tanuló, tantárgy és tanár. Az egyik és talán a legfontosabb dolog, hogy a tanárnak a tantárgyat magáévá kell tennie, másik pedig, hogy a tanár ráhangolódjon a gyermekcsoportra. Ismerje problémáikat, ismerje tudásukat. Sajnos az iskolákban az óraszámok évről évre folyamatosan csökkennek, így szükség van olyan pluszórákra, amelyek a tanulási módszer elsajátítására való képességet fejlesztik. A tanulási nehézségek hátterében nagyon sok ok húzódhat. Amikor a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségeket gyűjtjük, négy nagy problémacsoport különíthető el egymástól: 1. a gyerekeket nem érdekli a tananyag, nem szeretnek tanulni, nem érdeklődnek kellőképpen a világ iránt, belső motivációjuk kevés; 2. a gyerekek szokásrendje kialakulatlan, életmódjuk, életritmusuk nem szolgálja kellőképpen az iskolai kötelezettségeknek való megfelelést; 3. a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek nem fejlődnek ki a követelményeknek való megfelelés szintjére; 4. a gyerekek nem sajátítják el a tanulás célszerű és hatékony módszereit, nem tanulnak meg elkötelezetten tanulni. – Hogyan látnak munkához a tanulás tanítása során? – Az első és egyben legfontosabb feladat, hogy felmérjük, hol tartanak a diákok a tanulásképességben, amely nagyon sok részképességet magában foglal. Kiterjed a gyerekeknek a tanuláshoz, az iskolához való viszonyuk feltárására, tanulási szokásaik és módszereik megismerésére, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességeik fölmérésére. Ezért nagy lehetőség a tanulásmódszertan tanítása, mert eközben rendkívül sokat

8

tudhatunk meg a gyermekek állapotáról, megismerhetjük fejlődésük elakadási pontjait, és lehet mód a korrigálásra is. Fontos a beszélgetés, amelyben a diákról, az ő fejlődéséről van szó, együttgondolkodás történik, és a beszéltető, meghallgató, rávezető szerep dominál részünkről. A gyerekeknek érezniük kell, hogy valóban szükségük van az olvasás gyakorlására, és akarniuk kell ezt, tudniuk kell jól olvasni. Tehát a gyerekekkel közös elhatározásra kell jutni a gyakorlást és ennek személyes hasznát illetően. Fontos, hogy a gyakorlás ne kényszerűség legyen a gyerekek szemében, hanem lehetőség és egyre inkább élvezet. Nagyon fontos a gyakorlás építő és jó hangulata, ami a segítő és a tanuló elfogadó magatartásából jöhet létre. Segíteni kell őket a tanulással kapcsolatos konfliktusok feldolgozásában, ami a legtöbb esetben a tanárok közötti élénk kapcsolattartás nélkül nem is megy. Ezért is tartom fontosnak, hogy diákjaink osztályfőnökével folyamatosan kapcsolatot tartunk. A tanulás tanítása nem humán és nem reál feladat, hanem általános pedagógia. – A tanulási ritmus a jó életritmus nélkülözhetetlen része. Hogyan sikerül diákjaik életrendjét kialakítani? – A tanulási szokások tudatosítása, a jó szokások fölvétele, a rosszak átalakítása a hatékony tanulás nélkülözhetetlen föltétele. A jó szokások elsajátításához tanulási tanácsok megfogalmazásán, megfogadásán, akarati megvalósításán át vezet az út. A tanulás módszereinek bemutatása és elsajátíttatása, a saját tanulási módszerek, eljárások kialakítása, rutinszerű gyakorlása a tanulás tanításának legkonkrétabb követelménye. Ez a szűk értelemben vett tanulásmódszertan, ennek veszi hasznát a gyerek közvetlenül és azonnal, hasznosságát – szemben a többi fejlesztési követelmény hosszabb távú megvalósulásával – észreveszi maga is. Ezeknek a praktikus és egyszerű módszereknek az elsajátíttatása adja meg a tanulásmódszertan tanulásának hitelét és a kedvet hozzá. A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése a közoktatás teljes időszakának, még a középiskolának is alapvető követelménye. Ezen alapképességek iskolai kibontakoztatása első fokon az alsó, majd a felső tagozaton történik, azonban korántsem fejeződik be ott. Minden életkornak megvannak e téren a maga tennivalói, és

2008. május–június

Interjú

ÚJ KATEDRA

különös jelentőséggel bírnak a tehetséggondozó, felzárkóztató, előkészítő programokban. – A figyelem fejlesztése kondicionálással történhet. Itt hogyan zajlik? – A figyelem iskolázására rengeteg gyakorlattípussal és gyakorlattal rendelkezünk. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben az élvezetes és egyszerű – vagy annak tűnő – feladatok csakis a figyelem egyirányú és teljes jelenlétével valósíthatók meg. A szétszórtság, a gondolati torlódások, az asszociációs parttalanság kialakulásában igen nagy szerepet játszik a gyermek környezete (az életmód, a családi életforma, a felgyorsuló világ dezorganizáló információzuhataga, az iskolai élet zaklatottsága), amit a figyelem egyirányú beállításának gyakorlásával ellensúlyozhatunk. A gyakorlatok (melyek részben egyéniek, részben közösségiek, tehát együttműködést is kívánnak) nemcsak a figyelmi magatartás kedvező alakulásához járulnak hozzá, hanem játékos voltukból következően kellő kedvet és hangulatot is teremtenek a tananyaggal való elmélyültebb foglalkozáshoz. A személyiség integritásához, a tanulási sikerekhez s ezzel az elkötelezett és így önálló tanuláshoz igen nagy mértékben járul hozzá az, hogy a gyerekek hogyan tudják élőszóban megformálni, érzékletesen előadni azt, amit tudnak. A beszéd fejlesztésének feladata magában foglalja a beszédtechnika, a retorika (szóbeli szövegalkotás), a szereplés gyakorlását és a szókincsfejlesztést is. – Az olvasás, szövegértés különleges szerepet tölt be. Hogyan tanítják? – A könnyed, jó szövegértéssel való olvasás képessége nélkül nem képzelhető el eredményes tanulás. Az a gyerek, aki

leizzad a betűkkel való birkózás közben, nem lehet önálló a tanulásban, illetve amennyiben hiányos képességei mellett autonómiát teremt magának a tanulásban, biztosan elidegenül a tanulástól. Módszertanilag a hangos olvasás folyamatos gyakorlásával kezdődik az a munka, amelyben a hallgatóság élvezetét kiváltó interpretálásig kell eljutni. A közösségben való olvasás különböző munkaformái kitűnő szórakozást is jelentenek, és a figyelmi gyakorlatokhoz hasonlóan kreatív és konstruktív tanulási légkört teremtenek. A lényegkiemelési gyakorlatok, a kulcsszavak keresése, a kulcsszó-vázlat, a vázlatkészítés, a jegyzetelés írott és hallott szövegből, a gondolati térkép vagy írott kivonat készítése rögzítési eljárások, a gondolkodás fejlesztése. A tananyag eszköz ehhez. A problémahelyzetek teremtése, kérdések megfogalmazása, a válaszkeresés, a gondolkodási sémákra és eredeti utakra való rávezetés a pedagógiai feladat. Tehát gondolkodva fog tanulni. Ehhez nélkülözhetetlen a fogalmakkal való helyes bánásmód gyakorlása is, vagyis a fogalmak belső tartalmának feltárása, a meghatározás képessége, az árnyalt és pontos definícióalkotás. – Milyen stratégiát követnek az elmondottak megvalósításában? – A tanuláslélektani és didaktikai alapelvek szerint az ismeretek, képességek és készségek elsajátításához a tananyag-feldolgozás és a gyakorlás intenzitásának optimumát kell megkeresni. Kellő súly és tartós motiváció nélkül a munka nem érhet el kellő hatékonyságot. Amennyire lehetséges, megpróbáljuk ezeket a feladatokat beépíteni a korrepetálási órák keretébe. Novák Imre

Névadójuk 100. születésnapja alkalmából bensőséges hangulatú ünnepségen avatták fel a Káldor Miklós Kollégium aulájában a róla mintázott szobrot. Az ünnepségre ideutazott Angliából Lord Káldor Miklós négy lánya, három unokája és két dédunokája. Megjelent Greg Dorey brit nagykövet is. A rokonokat Singer János igazgató köszöntötte, és bejelentette, hogy a jövőben a születésnap alkalmából évente vetélkedőt szerveznek középiskolások számára a hírnevet szerzett magyarokról, minden ötödik vetélkedőt pedig Káldor Miklósról rendezik. Simai Mihály akadémikus beszédében felelevenítette az ENSZ Gazdasági Bizottságának egykori elnökével való személyes találkoGreg Dorey brit nagykövet zóit, illetve munkás-

2008. május–június

ságának jelentősebb részleteit, így például a forint megteremtésében végzett munkáját is. Jenei Barna Márton ifjú szobrászművész alkotását Horváth Csaba főpolgármester-helyettes leplezte le Káldor Miklós dédunokáival, Emillyvel és Matteóval. Végül a Káldorlányok megköszönték az emlékezetes ünnep- Katharine Kaldor séget, majd egy kis kötetlen állófogadáson féltve őrzött Káldor-dokumentumokat adtak át, és ismerkedtek a diákokkal, tanárokkal. A kollégium médiaműhelye interjút készített Őfelsége nagykövetével, Horváth Csabával és a négy Káldor-lánnyal. Az interjúkat a közeljövőben mindenki letöltheti a kollégium honlapjáról (www.kaldorkoli.hu).

9

(Fotók: Naske Sándor)

Káldor Miklós szobrát avatták

Hasznos oldal

ÚJ KATEDRA

MindenTanulás Javuló egyéni életesélyek és versenyképesebb gazdaság A februárban indult MindenTanulás program a több éve sikeresen sugárzott Mindentudás Egyeteme analógiájára készült azzal a céllal, hogy az élethosszig tartó tanulás szükségességét kommunikálja a mai igényeknek megfelelő korszerű és látványos technikai eszközökkel. A Duna Televízió csatornáján sugárzott műsorsorozat júniusig látható. A műsor célja, hogy a felnőttképzésben részt vevő szakmabeliek és az érintett teljes magyar felnőtt társadalom figyelmét felhívja az ország gazdasága és az egyéni életesélyek alakulásában is kulcsfontosságú élethosszig tartó tanulásra. Jelenleg Magyarországon a felnőtt lakosság 6-7 százaléka vesz részt felnőttképzésben, ami a nyugat-európai 20-25 százalékos átlaghoz képest nagyon alacsony arány. Fábri Gyögy, a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs igazgatója, a MindenTanulás Program egyik szellemi atyja az Aktív Szemeszternek elmondta, Magyarországon jellemző az 50 év körüli korosztály alulfoglalkoztatottsága, ami egyrészt az egyéni életesélyek, másrészt a hazai gazdaság szempontjából is kedvezőtlen. Ezért tartotta fontosnak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és együttműködő partnerei, hogy a közszolgálati média segítségével minél szélesebb körben népszerűsítse a felnőttképzés lehetőségét. A tartalom és technika összhangja A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a tematika összeállításában kiemelt célcsoportként jelölte meg azokat a korosztályokat, amelyek hagyományosan nem vesznek részt a felnőttképzésben, szakképzésben, valamint azokat a társadalmi csoportokat, amelyek az egyéni életesélyek szempontjából nehéz helyzetben vannak. Ilyen a romák vagy a megváltozott munkaképességűek köre, akik hagyományos csatornákon nehezen elérhető, azonban a társadalom szempontjából fontos, aktivitásra, produktumra képes csoportot alkotnak. Fábri, aki a tartalom mellett a média szempontrendszerével vizsgálta az előadók és kerekasztal-beszélgetések résztvevőit, fontos célként említette, hogy a digitális kultúra térnyerését elfogadva kívánták összeállítani a műsorokat. Alkalmazkodva a megváltozott információs csatornákhoz, kommunikációs eszközökhöz, bemutatták, hogyan lehet az új digitális környezetben az egyes technikai vívmányokat oktatásra használni. „Cél volt tehát, hogy korszerűen, nem pedig unalmas, elavult szemlélettel közelítsük meg az oktatás-tanulás módszertanát és csatornáit – mondta, majd hozzátette –: fontos célunk továbbá, hogy bemutassuk a kompetenciaalapú oktatás szerepét és módszertanát, a legjobb szakemberek segítségével.” Magyarország a Life Long Learning folyamatában Fábri szerint a Magyarországon működő regionális szakképző központok egy része már felismerte és módszertani-

10

lag alkalmazkodott ahhoz, hogy a különböző térségek sajátosságait figyelembe véve kell a képzéseket kialakítani. Nem a beérkező lehetőségeket kell várni, inkább lehetőséget kell teremteni arra, hogy akár az alacsony képzettségűeket továbbképezzék, akár a megváltozott munkaképességűeket átképezzék a kistérség sajátosságának megfelelő területen, ezzel növelve a régió foglalkoztatottsági adatait és versenyképességét. Az MTA munkatársa példaként említette, hogy ha egy kistérségben meghatározó szerepet tölt be a gombatermesztés, akkor egy regionális képző központnak erre kell gazdasági modelleket kialakítania, rendszereket építenie, családi stratégiát összeállítania. „Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtésében példaértékű Norvégia többek között az erős regionális szerveződések miatt tudta kialakítani mostani felnőttképzési rendszerét” – mondta Fábri. „Magyarországon még csak most formálódó andragógiaképzés ott több évtizedes hagyományra tekint vissza. Ez Magyarországon is cél kell hogy legyen, hazánkban is fontos, hogy a regionális szerveződések szorosabbá váljanak és az oktatásban is meghatározó szerepet vállaljanak” – tette hozzá. Tervek A műsorban közreműködő Fábri György elmondta: céljuk, hogy a Duna Televízión sugárzott műsorsorozatot később más televíziós csatornák is műsorukra tűzzék. Miről szól a MindenTanulás Program? Ismert és elismert professzorok tolmácsolásában hallgathatjuk az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeit minden kedden és csütörtökön a Duna Televízió 1-es és 2-es csatornáin. A neves szakemberek a legkülönbözőbb témákban tartanak előadásokat, így olvasási szokásainkról megtudhatjuk, hogy bár a digitális világban az internetpenetráció növekszik, az emberek mégis többet olvasnak, mint 30 évvel ezelőtt. Szembesülhetünk a régiók közti különbségekkel a tudástőke, egyéni érvényesülés, életesélyek tekintetében. Bemutatkoznak a regionális képzőközpontok, a legsikeresebb felnőttképzési vállalkozások. Rácsodálkozhatunk, hogy Magyarországon 2007 végére 11 millió fölé emelkedett a mobiltelefon-előfizetések száma, vagyis 100 lakosra 109,7 előfizetés jutott. Láthatjuk, miért nem sikerült virtuális egyetemi világot létrehozni. Hallhatunk az M-learningről, amely a tanulás egy másfajta értelmezését előfeltételezi, mobiltelefonnal.

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

www.mindentanulas.hu Aki lemaradt az előadásról, interneten újranézheti a www. mindentanulas.hu weboldalon, ahol az előadások és a kerekasztal-beszélgetések mellett színes fotók, riportfilmek között is lehet böngészni. Az előadók: Benedek András egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora sok egyéb kérdés megválaszolása mellett azt is megindokolja, miért kell egy életen át tanulni. Rechnitzer János, a pécsi egyetem professzora a boldogulás és tanulás összefüggéseire világít rá.

Kulisszatitkok Kitűnő csapatmunka a MindenTanulás kamerái mögött Mintegy huszonöt órányi dokumentumfilm, akadémikusok, a legkiválóbb szakmai előkészítés, számos külső helyszín, tapasztalt riporterek, szerkesztők, gyártásvezetők, a legmodernebb televíziós technika – így áll össze a MindenTanulás szakmai stábja és annak munkája, az eredményekről pedig 110 ezer néző győződik meg adásonként. „Egy ilyen tudományos ismeretterjesztő sorozat előkészítése jóval több időt igényel, mint azt egyéb műsorok esetében megszokhattuk” – mondta el Hevér Zoltán sorozatszerkesztő az Aktív Szemeszternek, utalva arra az alaposságra és minőségre, melyet megkövetelt tőle és munkatársaitól a téma komolysága. „A legkiválóbb hazai szerkesztők, riporterek, vágók, gyártásvezetők voltak és vannak segítségemre a sorozat készítésénél, munkánkkal nemcsak a nézők, hanem önmagunk előtt is bizonyítani akartunk” – hangsúlyozta a szerkesztő. A február közepén indult sorozat a felnőttképzés fellegvárának nevezett Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakmai ismereteinek és az Akadémiai TudásMédia Zrt. filmes, televíziós tapasztalatainak egyesítésével jött létre. Mindent a tanulásról a Duna Tv-n A Duna Televízió 1-es, illetve a Duna Televízió 2-es néven is ismert Duna Autonómia csatornán vetített MindenTanulás adásai hetenként többször köszöntik az élethosszig tartó tanulás iránt érdeklődőket. A Duna 1 délutáni műsorán kedden és csütörtökön tekinthetik meg a nézők a külső helyszíneken készült 25 perces dokumentumfilmeket, a Duna Autonómia csatornára kapcsolva pedig kedden este vetítik a 75 perces adásokat. Ez utóbbi, csaknem másfél órás műsor 25-25 perces felosztásban kezdetben két előadás, a programsorozat második felében pedig két kerekasztal-beszélgetés közé ékelt dokumentumfilm levetítését jelenti. Az akadémikusok és más neves szakemberek

2008. május–június

Hasznos oldal Koltai Dénes, a pécsi egyetem dékánja többek között az első kínai egyetemekről is beszél. Forray R. Katalintól, a neveléstudományok doktorától megtudjuk, hogy akarnak-e tanulni a romák. Nyíri Kristóf egyetemi tanár a digitális tanulási környezetről mond újdonságokat az érdeklődők számára. Zachár László, az NFSZI fejlesztési és kutatási főigazgató-helyettese, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense a nélkülözhetetlen kulcskompetenciákra világít rá. Forrás: Aktív Szemeszter

előadásait a Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében vették fel, míg a kerekasztal-beszélgetéseknek a Festetics-palota adott otthont. „Azt szerettük volna elérni, hogy a helyszín is tükrözze azt a szemléletet, melyet közvetíteni szándékozunk a nézők felé” – árulta el Hevér Zoltán. Feszített munkatempó, tapasztalt szakemberek „A hét előadás felvétele már befejeződött, jelenleg a hétből a hatodik kerekasztal-beszélgetésen dolgozunk, miközben folyamatosan készülnek még a dokumentumfilmek, illetve a program lezárásaképpen négy összefoglaló adást is összeállítunk” – mondta el Hévizi Tamás rendező a stáb jelenlegi munkájáról. A helyszíni felvételek háromfős stáb közreműködésével készülnek, a három-négy napos forgatások alkalmával öt-hétszeresen túlforgatott anyag kerül a vágók asztalára. „Szigorú rendszert kellett betartanunk a forgatások ideje alatt” – jegyezte meg a rendező, aki már számos híres magyar televíziós produkcióban vett részt. A feszített munkatempó azonban a munkatársak számára sem volt szokatlan, hiszen jelentős részük már a Mindentudás Egyetemének elkészítésében is közreműködött. „A dokumentumfilmek esetében a műsorba kerülés előtt egy héttel megkezdett forgatások anyaga komoly gyártási folyamaton ment végig, 72 órával az adás előtt pedig már a tévénél volt az elkészített anyag” – mondta el Hévizi Tamás. Növekvő érdeklődés A júniusban véget érő MindenTanulás adásai hamarosan megtekinthetők a honlapon is, illetve „jelenleg folynak a tárgyalások a műsor átvételéről az MTV 2-es csatornával” – számolt be az adás jövőjéről Hevér Zoltán. A honlapon már jelenleg is nagy az érdeklődés a dokumentumfilmek iránt, de „rengeteg egyéb információ, többek között a témákhoz kapcsolódó pályázati kiírások, konferenciák, az előadók önéletrajzai, előadásaik szövege jelenleg is megtalálható a www.mindentanulas.hu honlapon” – mondta el HollóköviVárkonyi Mónika, a program munkatársa. Forrás: Aktív Szemeszter

11

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

Hétköznapi csodák palotája Losonci téri Általános Iskola – Innovatív iskola a Józsefvárosban Második alkalommal hirdették meg a Csécsei Béla polgármester által kiírt pályázatot a VIII. kerületben Egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási gyakorlatomban címmel. A LOSI-ból nyolcan pályáztak. Barabási Csilla és Saáry Piroska munkája A természettudományos nevelés lehetőségei címmel elnyerte a fődíjat. Dr. Szivák Judit, a pályázatot értékelő zsűri tagja megkereste a LOSI nevelőtestületét, gratulált a pályamunkákhoz, melyek felkeltették érdeklődését a LOSI-ban folyó pedagógiai innovációk iránt. Köszönjük a lehetőséget, hogy bemutathatjuk a nálunk folyó gyakorlatot, azokat a kezdeményezéseket, melyeket a kor, a sajátos környezet kihívásainak megfelelve egy sikerorientált nevelőtestület végez. „Mert ki tudja hátha / már itt ül a padban / a jövendő nagy embere / én azt kérném szépen / hogy ebben az évben / törődjünk jobban vele.” Bródy János mottójával vágtunk bele abba a munkába, melynek apró csodáit naponta tapasztaljuk. A belső Józsefvárosról mindenkinek negatív közhelyek jutnak eszébe. Az itt élők közül sokakra igaz az önpusztító és családsorsrontó életvitel, az igénytelenségből és szegénységből adódó alacsony nívó. Ám a gyerekek ösztönösen vágynak a jóra, érdekli őket a világ, nem akarnak rosszak lenni, de ha unatkoznak, ha külső kényszert éreznek, bizony megteszik. Sokuk mögött nincs támogató, okosan odafigyelő család, amely tudatosan nevelné őket, megtalálva azt a képességet, amelyet fejlesztve a „jövő nagy embere” sikeressé válhat. A LOSI-ban 650 gyerek tanul, évfolyamonként 3-4 osztályban. Közel 100 gyereket fejlesztünk a Nevelési Tanácsadó javaslatára. Hét tanulónk sajátos nevelési igényű. Növekszik az alsóbb évfolyamokon a roma nemzetiségű gyerekek száma. A közelben lévő „kínai piac” miatt 25 a migráns tanulók száma, a sok nemzetiségből adódó problémák elenyésznek a színes kultúrkörnek köszönhető előnyök mellett. Hatvanhét pedagógus-álláshelyünk van, 22,5 technikai közalkalmazottunk segíti a munkát. A háromszintes, szintenként 2000 m2es épület 26 éve épült. Mi működtetjük a kerületi tanuszodát, 25 m-es, feszített víztükrű medencénkben tanulnak meg a kerület iskolásai úszni testnevelésórák keretében. Két udvarunk közül a kisebbet alapítványunk támogatásával sikerült tízéves lezárás után megnyitni. Óriás sakk, gumiburkolatú hancúrozó, kisszínpad nézőtérrel, meteorológiai állomás, fák-bokrok teszik jól kihasználhatóvá, barátságossá a játszóudvart. A sportudvar borzalmas állapotban van, 26 év alatt minden elhasználódott. Fenntartói támogatás, nyertes pályázat kell ahhoz, hogy ez a gond megoldódjon. Helyzetünk – finoman szólva – nem könnyű. Talán a mindennapi küzdelem edzette meg a nevelőtestületet. Rájöttünk, figyelni kell a nevelési-oktatási folyamat minden tényezőjére – a gyerekekre: hiszen egyetlen kitörési pontjuk az iskola, a szülőkre: hiszen az ő támogatásuk nélkül, esetleges „ellenpropagandájuk” miatt lehetetlen előbbre jutni. Figyelni kell a lehetőségekre, hatékony módszerekre, pályázatokra. Nagyon fontos, hogy magunkra, a bennünk rejlő tapasztalatra, egymás ötleteire, tehetségére építhessünk. Összetartásunk és kitartásunk alapja az elkötelezettség a tudatos pedagógiai munka mellett, a hit, hogy az általunk közvetített pozitív

12

értékek tartalmas életvitelt, folyamatosan fejleszthető tudást biztosítsanak tanítványainknak. Nagy létszámú tantestületünkben a tartalmi munka szervezése a munkaközösségekre hárul. Az információáramlás biztosítása is a munkaközösség-vezetők és az évfolyamfelelősök feladata. Iskolánk innovációinak bemutatásakor négy olyan területre összpontosítunk, amelyek a minden általános iskolában adódó feladatok mellett a LOSI-ban folyó pedagógiai munkát leginkább jellemzik. Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés egyik legnagyobb problémája: miként lehet felkelteni az érdeklődést a természet jelenségeinek tanulmányozására, megfigyelésére. Az egyes tantárgyakban szerzett tudást hogyan lehet integrálni, a gyakorlatban jelentkező helyzeteket tudományosan magyarázni? A köztudatban nehéznek elkönyvelt tantárgyaktól adódó félelmet a lehető legnagyobb mértékben szeretnénk oldani. A tanulási folyamat szervezési koncepciójából kiindulva „többletszolgáltatást” nyújtunk, amelyben a gyerekek aktív módszerekkel tanulnak, és a tudást változatos helyzetekben alkalmazzák, ezáltal az ismeretek tartóssága és minősége is javulhat. „Megépítettük” a Csodák Palotáját a LOSI-ban. A kísérletek, melyeket gyerekek mutattak be és magyaráztak el társaiknak, nagy részben látványosak, könnyen kivitelezhetőek voltak. Negyvenháromféle kísérletet végeztünk a tornacsarnokban. A gyakorlati életben előforduló fizikai

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Iskola a mindennapokban

jelenségek bemutatását céloztuk meg, melyeket a tantárgyi komplexitást szem előtt tartva, biológiai, kémiai és földrajzi jelenségek bemutatásával fűszereztünk. Néhány izgalmas kísérlet címe: Szénsav-hajó, Tűzhányó-szikraeső, Hogyan préseli be magát a tojás a lombikba?, Délibáb a vizespohárban, Csókolózó és csalfa lufik, Halál a vasúti töltésen, Sugárhajtású léggömb. Egészségtannal, az egészséges életmód kérdéseivel biológia- és osztályfőnöki órán találkozhattak eddig tanítványaink. A mindennapi beszélgetések során azonban kiderült, hogy kevés pontos információval rendelkeznek a gyerekek.

Az Észbontó-nap ötletét az az alapgondolat ihlette, melyet Pedagógiai programunk módszertani része tartalmaz. Jöhetnek-mehetnek időszakosan felkapott metodikák, azt egyetlen vérbeli pedagógus sem vitathatja, hogy a legjobb módszer, amely tanít, szabálykövetésre, logikus gondolkodásra, együttműködésre, kitartásra ösztönöz, az a JÁTÉK. A matematikatanárok közössége úgy határozott, egy napot a JÁTÉKNAK szentelünk, a keresztrejtvények, a kirakós játékok, az építő- és stratégiai játékok örömének. Játék közben fejlődik a logika, a részletek megfigyelésének képessége, a találékonyság, és ezt a gyerekek szinte észre sem veszik. Még a

A tudatos, egészséges életmód kialakításának igényét nem hozzák otthonról, és rengeteg veszély fenyegeti őket közvetlen környezetükben is. Egy tanítási napon 350 gyerek vehet részt a részben kötelező, részben szabadon válaszható programokon. A kötelezőek az egészséges életmód fontos elemeiről szólnak, sok szemléltetéssel gazdagított előadások formájában. Támogató szervezetek, alapítványok segítenek minket, az előadásokat külső szakemberek tartják. Előadásokat és bemutatókat szerveztünk az elsősegélynyújtás, fogápolás, drogprevenció, szexuális felvilágosítás, védőoltások témakörében. A választható programokat saját kollégáink tartották, bemutatva azt az oldalukat, melyekre órák alatt eddig nem volt lehetőség – úgy látjuk, az Egészségnapnak ez is óriási hozadéka. Gerinctorna, zöldségszobrászat, teaház, úszás, salátabár, extrémsport-beszámoló, önismereti játék, házi készítési útfilm várta a gyerekeket. Minden résztvevő képet kapott aktuális állóképességéről, mentális helyzetéről. Nem mellékesen az iskola dolgozói is átestek egészségügyi vizsgálaton ezen a napon. Minden alkalommal játékos keretbe foglaljuk a napot. Idén öt vitamint kellett összegyűjteni a tanulóknak, minden helyszínen kaptak egyet. Az a gyerek, aki a vitaminok szervezetben betöltött feladatát pontosan leírta, sorsoláson vehetett részt. A rendezvény végén a plakátverseny győztesei, a legtöbbet segítő gyerekek, a legszerencsésebbek „egészséges” jutalmakban részesültek. Ennél a projektnél az is fontos, hogy olyan gyerekek is a középpontba kerülhetnek, akik máshol nem jeleskednek.

matematikához legjobban kapcsolódó feladatokat, a bűvös négyzeteket, a klasszikus feladványokat is játszva oldják meg ezen a napon. Ebben a tanévben azok a gyerekek, akik az egész évben folyó komplex, havonta más tantárgy anyagával foglalkozó internetes játékon a legügyesebbek voltak, a Budai-hegységben akadályversenyen vehetnek részt, ahol az állomásokon „észbontó” feladatokat kapnak. A Természettudományi Múzeummal kötött megállapodás alapján működő foglalkozásokat nagyon szeretik tanítványaink. Az osztályok előre rögzített tematika szerint látogatják a múzeum kiállításait, ahol szakemberekkel történő beszélgetések során gyűjtenek ismereteket. Régi álmunk teljesült a kisudvaron létesített meteorológiai állomás átadásával. A negyedik évfolyam vállalta, hogy naponta figyeli az időjárást, és jelzi a várható értékeket a lakótelepen élő embereknek. Egyszerű műszerek, hőmérő, barométer, légzsák, szélerősség- és csapadékmérő segít meghatározni a várható időjárást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat segítségével szereltük fel a fából készült megfigyelőközpontunkat. Egy táblára kiírjuk a járókelőknek a várható időjárást, és egy megfigyelőnaplóban feljegyezzük egyéb megfigyelésekkel együtt: például hogyan kelt ki az elvetett mag, forog-e a papírforgó? Az 1.–4. évfolyamokon adható órákon egy-egy osztály infotékaórákon vesz részt, amely ötvözi a technika és az informatika tantárgy néhány területét. A gyerekeknek meg kell tanítani, hogy a számítógép nemcsak a gyilkolós játé-

2008. május–június

13

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

kok kiapadhatatlan forrása, hanem az információszerzés, a szervezés-tervezés eszköze is. Lehet a számítógéppel fejlesztő játékokat is végezni, ahol az alapkészségek begyakorlását játékosan végezhetjük. A számítási készségek, a térlátás fejlesztése, az emlékezet, a képzelet fejlesztése a LOSI-ban már tíz éve működő sakkszakkör feladata is. Elsődleges célunk nem a versenyszerűen sakkozni tudó tanulók kinevelése, hanem a sakkozáson keresztül olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elősegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonnyá válását. A sakkórák három jól elkülöníthető, de egymásra épülő és egymásra ható tevékenységi köre: elméleti alapismeretek, alapelemek elsajátítását célzó gyakorlás, sakkjátszmák. Nagy reményt fűzünk a következő évben indított elsős osztályaink közül kettőben, bontott csoportban beindított órarendi sakkóráknak. Kísérleti jelleggel, a Sakk Szövetség támogatásával elinduló Szivárvány-sakk módszert is kipróbáljuk. Természettudományos projektjeink hatása már néhány év után is érezhetőek: nem a legbuktatósabb tantárgy a matematika, a fizika és a kémia. Középiskolában továbbtanuló gyerekeink visszajárva örömmel számolnak be sikereikről, rendre nyerjük a kerületi versenyeket. Fizikából a budapesti trófea is évek óta a LOSI-é. Az Országos Jedlik Ányos Fizika Versenyen 4. és 5. helyezést értek el Barabási Csilla tanítványai 6. évfolyamon. A sakkozóink ebben az évben négy csapattal képviseltették magukat a Sakk Diákolimpián, Szombathe-

iskolai végzettsége, a tanulók élettere, a családok szokásai meghatározzák az iskolába érkezéskor mért szókincset, szöveghallást és szövegértést. Közel száz tanulónk küzd tanulási nehézséggel, amelynek hátterében különböző képességek zavara rejlik. Tantestületünkben három tanító gyógypedagógusi, illetve fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkezik. Első osztályba érkezve a DIFER eredmények alapján kezdjük meg a fejlesztést. Segítséget kapunk a kerületi Nevelési Tanácsadótól és a Józsefvárosi Módszertani Központtól is. Igyekszünk az iskola első három évét kihasználni az egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre. Fejlesztőszobánk felszereltségét évről évre bővítjük. A különböző szakkiadványok mellett a finommotorikát, a vizuális memóriát, az auditív képességeket fejlesztő eszközök is megtalálhatóak. KAP-TÁR néven működik az a termünk, ahol egy óriási szőnyegen, mesés falak között a nagymozgások fejlesztését segítő eszközök is tanulóink rendelkezésére állnak. Rendhagyó óráink egy részét a nem túl szerencsésen 3T névre keresztelt és az alsós munkaközösség szervezi, nevüket a történelem, technika, testnevelés tantárgyak első betűjéből kölcsönöztük. A negyedik évfolyamosok Honfoglalás projektjében a szülők is aktívan részt vettek. A harmadik évfolyamon tanult tananyag elmélyítése mellett fontos feladat a 4. és 5. évfolyamok közötti átmenet megkönnyítése is. Pedagógiai célként megfogalmazták a szervezők: tantárgyi integrációt, önálló ismeretszerzést, helyes véleményformálást és véle-

lyen – erre még egy iskola volt képes az országban rajtunk kívül. A megyei bajnokokat is felvonultató erős mezőnyben 5. helyezést ért el felsős lánycsapatunk, akik fővárosi bajnokként jutottak el a diákolimpiára. Legjobb egyéni versenyzőnk az országos nyolcadik helyezésig jutott. Horváth Zoltán tanár úr tanítványai, a gyerekek, szülők, önkéntes segítő kollégák a hétvégi versenyen és a nyári táborban is közösen edzenek.

ménynyilvánítást, a hátrányos helyzetűek bevonását a közös munkába. Előkészítésként ópusztaszeri kirándulás, múzeumlátogatás szerepelt. Készültek a gyerekek jelmezzel, jurta makettel, varrtak süveget, készítettek tarsolyt lemezdíszítéssel, utánanéztek a korabeli életmódnak, a ránk maradt emlékeknek. Meglepetést persze a gyerekek is szereztek nekünk, például a RAP zenére átdolgozott Fehérló mondával. A projekt három hónapon át tartott, zárása a csoportok által készített tárgyak bemutatása és a jelenetek előadása volt. Jutalomként a sportudvaron felállított „valódi” jurtában ismerkedhettek meg az életnagyságú fegyverekkel. Mindenkinek jutott feladat, sikerélmény, és reméljük, rengeteg tudnivalót sikerült megjegyezniük a résztvevőknek!

Humán értékekre nevelünk A szóbeli kifejezőkészség, az értő olvasás fejlesztése fontos feladatunk. Az országos mérésen a matematikában mutatott eredményeink az országos átlag felett, szövegértési mutatóink néhány ponttal, de az átlag alatt vannak. A szülők

14

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

A „Mátyás és a reneszánsz” projekt a hatodikos tanulókat állította kihívás elé: Mátyás-mese előadása, fejtöri-feladatok, pajzs- és címerkészítés, korabeli lakoma összeállítása, jelmezes felvonulás. A negyedikesek reneszánsz muzsikára táncoltak. A táncosok ruháit immár hagyományosan a szülők készítették ügyes kezű, napköziben tanító kollégák segítségével. A Józsefváros szép arcát kívánja megismertetni a Helytörténeti verseny. Az absztrakt történelmet kézzelfoghatóvá teszi, élővé varázsolja lakóhelyünk konkrét története. Akiről a történelemkönyvekben vagy irodalomórán olvastunk, lehet, hogy éppen néhány sarokra élt. A történelem fontos eseményei valóban csak néhány lépésre történtek iskolánktól. A csapatok az iskolából indulva több útvonalat derítenek fel írásban kapott útmutató és feladatok kapcsán. Kutatni kell a könyvtárban és interneten, majd a séta és a kutatómunka alapján lehet a szerzett tudást bemutatni a helyi kiállításon és akadályversenyen. A helytörténeti verseny legizgalmasabb helyszínei a Keleti pályaudvar, a Fiumei úti sírkert, a Füvészkert és az Orczy-kert, de a legkisebb utca is rejt csodákat. A Múzeumbarát elnevezésű játékunk is több éve zajlik. Nem titkolt szándékunk rávenni a gyerekeket és szüleiket a múzeumlátogatásra és a kiállítások „nyitott szemmel” való megtekintésére. Sajnos a drága útiköltség és a januártól megszűnő ingyenes kiállítások nehezítik a múzeumi programok népszerűsítését.

Három évvel ezelőtt megkeresett egy akkor negyedikes kisfiú: Lenne hét verse, le lehet-e másolni néhány példányban az iskolai fénymásolón? Tetszett az ötlet, és megegyeztünk: ha szerez még néhány költőtársat, a verseket előadjuk a Költészet Napján a KAP-TÁR-ban. Így kezdődött, s az előadás olyan színvonalasra sikerült, hogy egy masnival összefogott kis könyvben ki is adtuk a Csepplehelet című verseskötetet. Tavaly tovább nőtt a lelkesedés, és a játszóudvar színpadán a gyerekek saját és ismert költők verseit is előadták. Voltak megzenésített költemények és olyanok is, amelyeket tánccal meséltek el. A részvétel előadóként és nézőként is önkéntes volt. Több mint két órán át tartott a rendezvény. Rímes szavak szénakazla címmel jelent meg a tavalyi antológia.

2008. május–június

Iskola a mindennapokban Migráns tanulók integrálása közben jövünk rá ennek a munkának nehézségeire és szépségére. A magyart, mint idegen nyelvet, óraadó tanár tanítja azoknak, akik a magyar nyelvet nem beszélik. Tapasztalatunk szerint egy év alatt tökéletesen beilleszkednek a LOSI-ba a gyerekek. Büszkén nézzük kis vietnami tanulóinkat, mikor óriási kokárdával szerepelnek március 15-én. Kézügyességükre jellemző Verne Gyula Utazás a Holdra című művéhez készített, a Diverzi Feszt támogatásával elkészített kiadvány. A migráns tanulókkal foglalkozó műhelymunka eredményeként módszertani központtá váltunk ebben a témakörben. Ha van tehetséges kolléga, a csodák könnyen születnek. Kővári Tünde rajzosai is gyönyörű eredményekkel dicsekedhetnek, pályázatokon, versenyeken nyernek. A tanárnő legnagyobb érdeme mégis az, hogy a nehezen fegyelmezhető gyerekek a „laza” rajzórán gyönyörű munkákat készítenek. Általában is mérce iskolánkban, ha nincs fegyelmezési gond, biztosan érdekes dolgot csináltak a gyerekek. Minden percüket le kell kötni, így a kisördög nehezebben bújik elő. A termek ajtaját a gyerekek festik színesre, kicsiben elkészítik a tervet, kinagyítják, szponzorunktól kapott festékkel 2-3 hét alatt elkészül a mű, melyet Aladár bácsi már rutinosan szerel fel. Az angolterem ajtaján emeletes busz, londoni telefonfülke, királyi testőr látható. A magyarterem ajtaján Toldi repíti a malomkövet, a történelemterem ajtaját keresztes vitéz díszíti. A kicsik mesehősöket kérnek ajtajukra. Hagyomány, hogy nemzeti ünnepeinket egy-egy osztály tanulói tartják a tanulóifjúságnak, a szülői munkaközösség tagjainak. Fontos szempont, hogy ilyenkor is mindenki szerepeljen. Műsorainkban sok a tánc, az ének, gyönyörű a gyerekek által készített dekoráció. Itt is különleges a mérce: ha a műsor alatt nem ájul el az álló közönségből senki, a műsor mindenkit magával ragadott. Az október 23-a tiszteletére előadott Kárpátiék lánya színdarab vagy a március 15-i műsor, ahol zászlós táncot adtak elő, jó példa erre. Szabadidő A sport, a játék, a versenyzés nevelő hatása szintén óriási. Iskolánk adottságaiból adódik, hogy a helyben szervezett sportokra nagy az igény, ám távolabbi, szülői kíséretet igénylő és költséggel járó lehetőségekkel nem élnek a családok. Ezért reggel 7 órától este 8-ig kihasználjuk a tornacsarnok adta feltételeket. Tizennégyféle sportág működik. Különlegesség az alagsorban berendezett pingpongterem, ami szünetekben is igen népszerű, a vízilabdára előkészítő osztályaink beindítása és a kislányoknak részben testnevelésórába iktatott ritmikus gimnasztika. Persze a tehetséggondozás mellett az a cél itt is, hogy akik ügyetlenebbek, azok is naponta mozoghassanak. Egy kolléga irányítja a tömegsport-foglalkozásokat. A hajnali edzéseken a fiúk a rúgott gólok számolásával különleges körmérkőzést tartanak. A tömegsport legrangosabb rendezvénye a Szülő–Diák–Tanár sorversenyek sorozata. Évfolyamonként kiállított csapatok, benne a gyermeknevelés legfontosabb szereplőivel ádáz csatát vívnak. A közös mozgás, szurkolás öszszehozza a résztvevőket. Legközelebb, ha kéréssel fordulunk

15

Iskola a mindennapokban a szülők felé, gyorsabban akad önként jelentkező folyosófestésre, kísérésre egyaránt. Az uszoda kihasználtsága is maximális. Hajnaltól úszhatnak a kerület közalkalmazottai, majd az órarendi órák, délután pedig tanfolyam és gyógyúszás zajlik. Az egyórás váltóúszáson az évfolyamok válogatottja úszik egy sávon, ezen a versenyen a hosszakat számoljuk. A nyertes az az évfolyam, amelyik a legmesszebbre jutott, s ezzel elnyerik a jogot, hogy a gyermeknapon ők élvezhessék a medencét. Az idei tanév legbátrabb vállalkozása az USZODAHOSSZAT-NAPHOSSZAT – 24 órás úszás a LOSI-ban rendezvényünk volt. Több mint 500 tanuló és 150 felnőtt vette birtokba az uszodát egy teljes napra. A szervezés sokrétűségére jellemző, hogy a gyerekek megnyerése mellett a rendezvény lebonyolításában segédkezőket, a felnőtteket, a kerületben dolgozó közalkalmazottakat, köztisztviselőket, politikusokat is szervezni kellett. Szponzoraink segítségével minden induló emléklapot, apró ajándékot kapott, ehetettihatott kedvére. Gondoskodtunk tanári és orvosi felügyeletről, egyéb időtöltési lehetőségről. A televízió két csatornája is közvetített az eseményről. Nagyon elfáradtunk, de ez a 24 óra olyan élménnyel gazdagította a résztvevőket, amiből lendületet kaptunk a jövő évi megrendezéshez. A Diákönkormányzat bevonása lassú folyamat, apró lépésekkel sikerül csak előbbre jutni. Diákgyűlésen feltehetik a kérdéseiket a tanulók, de a pedagógusok is nyíltan elmondhatják gondjukat. Nehezen értik meg a gyerekek, hogy elsősorban az ő hozzáállásuktól függ az iskola hangulata. Idén zöld növényeket telepítettünk a lépcsőházainkba, Szívküldi műsor szól az iskolarádión keresztül, közös társasjátékot szervezünk évente többször is. Rendezünk farsangot, Losonci Napokon 400 tanítványunk mutatja be tudását. Napközis munkaközösségünk fiatal pedagógusai is öszszetartó csapattá értek. Egy pályázatnak köszönhetően egész éves továbbképzésen vesznek részt, megtanulják az új módszerek alkalmazását, a tanulástechnikai foglalkozások vezetésének technikáját. Luca-napi és anyák napi vásárokon saját maguk készítette portékákat árulnak a napközisek. Két hónapig tartó projektjük végén a napközi 16 csoportja egy-egy ország életét mutatja be meséik, jellegzetes történelmi alakjaik, eseményeik, ételeik, híres épületeik segítségével. A napközik hangulatát tekintve nagyon fontos, hogy a gyerekek tartalmasan töltsék délutánjaikat, szeretet vegye őket körül, jól érezzék magukat. Az a közösség, amelyik délutánonként így búcsúzik a hazamenőtől: „Viszontlátásra! Gyere ám holnap is iskolába!” – mindezt megadja tagjainak. A napközisek magukra vállalták az iskola épületének díszítését. A rendezvények archiválása is az ő feladatuk. Kihasználjuk a kerület fenntartásában működő erdei iskola lehetőségét, 300 tanulónk heti váltásban élvezi a szabadban tartott foglalkozásokat. Nyáron, a Balaton mellett két hétig közel 200 gyerekünk pihen, saját szervezésű szlovák táborunkban harmincöten ismerkedtek meg a Felvidék gyönyörű tájaival. Olyan iskolát szeretnénk, amiben jól érzi magát minden-

16

ÚJ KATEDRA

ki. Az ovisokat és szüleiket 10 LOSIS-OVIS foglalkozáson ismertetjük meg az iskolai élettel, Vidámparkot szervezünk, hogy megismerkedhessenek a leendő tanító nénikkel, mi pedig a hozzánk érkező családokkal. Napi kapcsolatban vagyunk a problémás gyerekek szüleivel, a segítő szervezetekkel.

A nevelőtestület a hosszú évek alatt összetartó közösséggé formálódott. Az alapító tagok közül tizenhatan ma is itt dolgoznak, a fluktuáció alacsony. Tudatosan szervezett programokkal, közös dunai evezéssel, vitorlázással a Balatonon, a holland testvériskola meglátogatásával, önkéntes részvételen alapuló pedagógiai továbbképzések szervezésével segítjük a folyamatot. Tanári énekkarunk együtt énekel a karácsonyi hangversenyen a diákok karával, országos futóversenyen csapatot indítanak fiataljaink, kollégáink művészi alkotásai díszítik az iskola folyosóit. Házi felmérésünk tanulsága szerint a nevelőtestület összetartását, a közös munkában egymás segítését mindenki első számú feladatának tartja. Próbáljuk felvenni a harcot a közönnyel, rongálással, durvasággal, érthetetlen agresszióval. Sokszor érezzük azt, hogy hiábavaló a rengeteg munka, mert egy közönségesen viselkedő gyerek felborítja a rendet. Spontán „esetmegbeszélés” követi a bajt. Összeülünk és megbeszéljük: mit tehetnénk másként, mi lehet az ok? Legtöbbször a mindannyiunkat felháborító tett mögött családi problémára derül fény. Az újabb lendületet a LOSIS pedagógusok által elővarázsolt hétköznapi csodákból merítjük. Az „Ilyenek voltunk” rendezvényen olyan volt tanítványaink lépnek fel, akik sikeresek lettek. Cirkuszművész, táncos, cigányzenész, dzsesszmuzsikus, hangszeres szólista, énekes, híres sportoló jön vissza hozzánk. Az Animal Cannibals népszerű duó tagjai is hozzánk jártak, egyik számukból idézünk befejezésként: „Tudd meg végre magadról, hogy miben vagy ász? / Tehát próbáld ki magad mindenben, / A sportban, a munkában, a művészetekben, és hogyha megtaláltad azt, / Amihez legjobban értesz: / Akkor gyakorolj, és fejleszd a képességed!” Stenczinger Csilla igazgató

2008. május–június

Hasznos oldal

ÚJ KATEDRA

MEGHÍVÓ FELADATOK AZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN ORSZÁGOS SZAKMAI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Idén is megrendezi hagyományos tanév-előkészítő konferenciáját az OKKER Zrt. Pedagógiai Szolgáltató Intézete jogutódja, az OPSZI Országos Pedagógiai Szolgáltató Intézet. A tavalyi sikeres konferencián (amelynek előadója volt mások mellett dr. Szüdi János szakállamtitkár, dr. Magyar Bálint államtitkár, Pósfai Péter elnökhelyettes) több mint négyszázan vettek részt. Idén is várjuk a kollégákat a rendezvényre, hogy segítsük az új tanév indulását. Időpont: 2008. augusztus 22. szerda, 10.00 óra Helyszín: Móricz Zsigmond Gimnázium 1025 Budapest, Törökvész út 48–54.

• Az Oktatási Hivatal hatósági és igazgatási feladatai, és amit erről az önkormányzatoknak tudniuk kell • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott lehetőségek a közoktatásban • Mérhetőség, elszámoltathatóság kérdései a közoktatásban • A mentális egészség kérdései az óvodák, iskolák életében • Az intézményfenntartók és az intézményvezetők tájékoztatása, szakmai segítése Meghívottak köre: Megyei, fővárosi, kerületi és városi önkormányzatok oktatásért felelős vezetői, irodavezetői, közoktatási intézmények vezetői, óvodák és iskolák pedagógusai, alapítványi, egyházi és magánintézmények fenntartói, képviselői.

Felkért előadóink: • az Oktatási és Kulturális Minisztérium, • az Oktatási Hivatal Kísérő rendezvény : • és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető Szakkönyv, taneszköz-bemutató és -vásár. képviselői. További információk és a jelentkezési lap letöltTerveink szerint a konferenciát dr. Hiller István hető az OPSZI Országos Pedagógiai Szolgáloktatási és kulturális miniszter úr nyitja meg. tató Intézet honlapjáról: www.opszi.hu. Részvételi díj: 12 000 Ft, amely kávét, üdíA tanácskozás témái: tőt, szendvicsebédet és segédanyagokat is • A tanév kezdetén különösen aktuális köz- tartalmaz. oktatási kérdések értelmezése, a közokta- Jelentkezés e-mailen az [email protected] címen tási törvény legfontosabb változásai vagy faxon a 1/412-0908-as faxszámon.

2008. május–június

17

Olvasóink írták

ÚJ KATEDRA

Elfelejtett iskolák: Riticspuszta 2008. április 19-én ünneplőbe öltözött emberek vették körül a Baranya megyei Szentlászlóhoz tartozó egykori Riticspuszta egyetlen épen maradt épületét, a volt iskolát. A Baranyai Honismereti Egyesület kezdeményezésére a megszűnt települések és iskoláik előtt tisztelegve az első megemlékezésre került sor a megyében. Két kisleány ajkáról felhangzott az „Én az este elaludtam....” kezdetű dal, amelyet az 1930-as években gyűjtött dr. Vargha Károly tanár úr, Farkas Ferenc riticspusztai kanász életútját feldolgozva. A puszta csendjében jajkiáltásként hangzottak el Reményik Sándor Templom és iskola című versének sorai. Bognár József polgármester emlékezett a puszta múltjára, a hatvan évig működő iskola történetére, majd az egykori lakosok társaságában leleplezte az emléktáblát. Riticspuszta A puszta szó egyik jelentése: uradalmi birtokrész, uradalmi major, azaz mezőgazdasági épületek és cselédlakások csoportja. Az itt dolgozó cselédség életét örökítette meg Illyés Gyula a Puszták népe címmel 1939-ben megjelent könyvében. Ez a mű is ösztönözte a fiatal, szentlászlói születésű Vargha Károlyt, hogy 1938-ban elkészítse Riticspuszta történetét és szociográfiáját, amely Szegeden, az akkori Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán pályadíjat is nyert, sőt továbbfejlesztett változata szakdolgozat alakjában is megformálódott. Tulajdonképpen ezzel a munkával kezdődött el a somogyi, a zselici puszták népének a vizsgálata, tudományos feltárása. E folyamat máig is tart, 2006-ban jelent meg Eperjessy Ernő Puszták népe a Zselicben című könyve, amely többek között az egykori Riticspuszta életébe is viszszavezet bennünket. Amikor ma az egykori Ritics romjai között állunk, sok száz évre emlékezünk vissza, hiszen a Dél-Zselicben már századokkal ezelőtt is magyarok, magyar kanászok éltek. Az ide vezető úton még ma is a régi hársfaerdők kései nyomait láthatjuk. Riticspuszta nevét a szentlászlói plébánia születési anyakönyve említi először. 1847. május 12-ről a követ-

kező születési bejegyzés olvasható: „A gyermek neve József. A szülők neve: Vajda István, az uraság juhásza és Hunyadi Susanna. A keresztszülők neve: Merker Fülöp uradalmi pintér és neje, Nezsadál Rozália.” A halotti anyakönyvben az első riticsi bejegyzés ez: „1848. III. 11. Tóth István uradalmi béresnek fia, József, csecsemő, 6 hónapos. Betegsége: nehézség.” A puszta akkor már Festetics-birtok. A Festeticsektől Bolza Pál gróf vette át Kishársággyal, Kisszentlászlóval és Betlehempusztával együtt. Amikor Vargha Károly dolgozatát készítette, Riticspusztán 5 nagy egész tetős lakóház volt található (ezek roskadozó maradványait ma is láthatjuk), 19 család lakott itt, az összlakosság 94 fő volt. (Az idénymunkák idején a lélekszám elérte a 300-400 főt is.) Ekkor már az uradalom gróf Zichy Domonkosé, gróf Bolza Marietta férjéé volt. A grófnő szülőotthont rendezett be Kishárságyon a cselédasszonyoknak, s mintaszerű iskolákat működtetett, ahol a tantermekben 1940-ben már rádió is volt.

Iskola a pusztán A három egymáshoz közeli településen először Bethlehempusztán létesített gróf Festetits Sámuel iskolát 1864-ben. Az iskola egy béreslakásban működő magántanoda volt, ide

18

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

jártak Kisszentlászlóról és Riticspusztáról is a napszámosok és cselédek gyerekei. A telep azonban nagyon egészségtelen helyen volt, minden évben tífuszjárvány pusztította lakóit. Ezért az uradalom 1904-ben új, tanítói lakással is ellátott iskolát építtetett Riticspusztán. Az egy tantermes iskolához tartozó melléképületek: istálló, disznóól, tyúkház, valamint három külön bejáratú illemhely. Ursprung Lipót volt az iskola első tanítója, s már az első iskolaévben 52 gyerek járt a keze alá, közülük 36 mindennapi iskolába járó az első hat osztályba és 16 ismétlős. A szülők foglalkozása: a többségnél uradalmi cseléd, 1-1 uradalmi gazda és a tanító gyerekei. Az iskola neve: Riticspusztai Magán Elemi Népiskola, ami később Riticspusztai Római Katolikus Uradalmi Népiskolává változott. 1923-tól 1949-ig, 26 éven át Nagy Károly volt a tanító, aki igyekezett az iskolát a puszta szellemi életének színhelyévé is tenni. Foglalkozott a fiatalokkal is, többek között Csepreghy Piros bugyellárisát és a Sárga csikó című népszínműveket mutatták be. 1948/49-ben aztán változik az iskola elnevezése is, bár itt még nem a hivatalos állami általános iskola elnevezés került az anyakönyvbe, hanem a régi bélyegzőből kivágták a „római katolikus uradalmi” szavakat, s maradt a Riticspusztai Népiskola. Ekkor az 1.–8. osztályba 22 gyerek járt, s szüleik foglalkozásának beírása (földműves, állami gazdasági alkalmazott, pásztor) a bekövetkezett társadalmi változásokat is tükrözte. Ezt követően néhány évig szünetelt az iskola működése, a gyerekek oktatása a közeli Szentlászló iskolájában történt. 1954. szeptember 15-ével 9 gyerekkel ismét megnyi-

2008. május–június

Olvasóink írták totta kapuit a riticsi iskola. Ekkor már csak 1.–4. osztály működött, s id. Zentay József volt a tanító, egészen 1960. augusztus 15-ig. 1958-ban – a Görösgali Állami Gazdaság segítségével és a szülők munkájával – felújították a tantermet és a tanítói lakást. E munkájukkal az iskola társadalmi megsegítését szolgáló mozgalomban kiemelkedő helyezést értek el, amiért a tanító urat szerény pénzjutalomban részesítették. Az év végi tanítói beszámoló reálisan elemezte a tanulmányi helyzetet, de záró mondatában illett egy kis, a hatalomnak tetsző megállapítást is tenni, ami az 1959/60. tanév végén a következő volt: „Így kalapálgatok apró ütögetésekkel remekművé egy sima lapot, hogy gyönyörű formát hozzak létre, a szocialista embertípust.” Azért fakultatív római katolikus hitoktatás is folyt mindvégig az iskolában, melyet heti egy alkalommal a mindenkori szentlászlói plébános tartott. (Az 1963/64. évi statisztikai jelentés szerint a 19 tanulóból 9 jelentkezett vallásoktatásra.) Az iskolába ekkor már csak a kisszentlászlói és a riticsi gyerekek jártak, mivel Betlehempusztán már nem lakott senki. A szülők az állami gazdaságban dolgoztak és a kismértékben felújított egykori cselédlakásokban igen szerény körülmények között éltek. Nyaranta még idényóvoda is működött a pusztán. Az iskola tanulólétszáma 10-20 között mozgott. 1960-tól fiatal pedagógusok gyors egymásutánban váltogatták egymást: Szekeres Ottóné, Kolics Pál, Jégvári József, Berg Katalin és Varga Márta. Az iskola mindennapi életét élte. Dolgozók iskoláját szerveztek a felnőtteknek, s 1963-ban népkönyvtár is létesült a tanteremben. 1965-től Szíjártó Tiborc volt a tanító. Az iskola történetének utolsó tanéve az 1966/67-es volt, ekkor 14 gyerekkel foglalkoztak. 1967. augusztus 2-án kelt az a jegyzőkönyv, amely a vagyontárgyak átadásáról szólt, egyben ez volt az iskola történetének utolsó hivatalos dokumentuma. A tanulók a továbbiakban a szentlászlói iskolában napi bejárással vagy az ibafai kollégiumban történő elhelyezéssel tehettek eleget a tankötelezettségnek. Az iskola megszűnése után lassanként a puszták is elnéptelenedtek, s a Szigetvári Állami Gazdaság rendszerváltozást követő megszűnésével az itteni munkalehetőség is megszűnt. Az egykori istállók, magtárak ma már végnapjaikat élik, a puszta magántulajdonba került, s keresi helyét, jövőjét az új világban. A magyar iskola több mint ezeréves történetének részét képezik a tanyasi, pusztai iskolák is. Fel kell vállalnunk múltjukat, értékeiket, heroikus küzdelmeikre büszkék lehetünk. Kolics Pál

19

Interaktív

ÚJ KATEDRA

Elektronikus, interaktív atlaszok A magyar diákok közel száznegyven éve találkozhatnak a tanulmányaikat segítő iskolai térképekkel. A kiegyezés utáni években Gönczy Pál, a Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára szorgalmazta először magyar nyelvű falitérképek, majd atlaszok használatát az iskolákban. Ennek ellenére a diákok térképhasználati ismeretei sokszor komoly kívánnivalókat hagynak maguk után, amelynek következményei aztán az iskolapadból kikerülve is kísérik őket életük folyamán: azzal, hogy nem tanulnak meg eligazodni a térképek és atlaszok világában, nem tanulják meg alkalmazni a tájékozódás képességét sem, és nem tudják értelmezni és feldolgozni a grafikus információkat. Különösen ellentmondásos ez akkor, amikor a kompetenciafejlesztés került az oktatás középpontjába, hiszen a térképhasználat maga is egy kompetencia. Ellentmondásnak tűnik az is, hogy a vizuális információk jelentőségének növekedése mellett épp a térkép nem képes kivívni előkelőbb helyzetet, annak ellenére, hogy az ábrázolási módszerek és a technológia fejlődése következtében egyrészt mára alig találunk olyan témát, amely térképen nem ábrázolható, másrészt a szemléltetés helyett előtérbe kerültek a térképeknek a valóság megismerését elősegítő, összefüggéseket feltáró tulajdonságai. Kereshetnénk az okokat az oktatási módszerekben, a kerettanterv összeállításában, a tankönyvforgalmazás rendszerében, az anyagiakban, a prioritások sorrendjében, ám első lépésként maradjunk a térképszerkesztők örök dilemmájánál: egyszerű vagy komplex legyen a térkép? Az egyszerű, analitikus térképeket a gyerekek könnyebben átlátják, de nem alkalmasak bonyolultabb összefüggések és folyamatok bemutatására. A komplex térképek megoldják ezt a problémát, ám kérdéses, hogy a 10–14 éves korosztály képes-e megbirkózni ezek komplexitásával. A Cartographia Tankönyvkiadó szerkesztői is több évtizede törekszenek arra, hogy olyan térképeket és atlaszokat adjanak a diákok és a tanárok kezébe, amelyek nemcsak szemléltetik és bemutatják a földrajzi környezetet, a történelem színtereit, hanem lehetőséget teremtenek a jelenségek és események megismerésére, egyúttal segítenek a térkép- és atlaszhasználat elsajátításában is. Sajnos a papíralapú térképek minden igyekezet ellenére korlátokkal rendelkeznek. Nehéz rajtuk dinamizmust, mozgást kifejezni, nehéz egyes jelenségek részleteit bemutatni, hosszabb korszakok eseményeit különválasztani, egyes események fázisait önállóan ábrázolni, ennek következtében sokszor problematikus a diákokkal megértetni a térképeken zajló folyamatok lényegét. A pedagógusok

20

helyzetét az is nehezíti, hogy felgyorsult korunk gyermekei olyan filmeken nőnek fel, amelynek kiszámított dinamizmusa után unalmasnak tűnhet egy statikus térképet böngészni, ábrázoljon az akármilyen izgalmas jelenséget, eseményt vagy korszakot. A számítógépes technika azonban ma már lehetővé teszi a térképek „megmozgatását”, az események, a jelenségek, a földrajz és a történelem szempontjából fontos objektumok különválasztását. Lehetőség nyílik a térképi elemek egyenkénti megjelenítésére, így arra is, hogy a tanárok saját, az általuk fontosnak ítélt módszertani elképzeléseik szerint építhessenek fel egy-egy térképet. Ez a technika dinamikussá teszi a statikus térképeket, és feloldja az ellentétet a komplex és az analitikus térképek között, átjárhatóságot teremtve közöttük. Kartográfiai értelemben minden olyan térkép interaktívnak tekinthető, ahol a térképolvasó saját kedve és igénye szerint megváltoztathatja a térkép tartalmát. A kiadó általános iskolai földrajzi és történelmi atlaszait feldolgozó újfajta interaktív elektronikus atlaszai eleget tesznek ennek a szempontnak. A tanári segédeszközök térképlapjai projektor segítségével egy egész osztály számára tehetők láthatóvá, és a térkép jelzései a tanár és a diák számára mozgathatóvá válnak. Az összes jelzés vagy téma időben elkülönülő vagy együttes bekapcsolása elképesztő számú lehetőséget teremt változások, folyamatok, összefüggések megismerésére, megértésére, rekonstruálására és ellenőrzésére. A térképek mellett megjeleníthetők az atlaszok ábrái és a hiteles történeti ábrázolások alapján rajzolt művészi grafikák százai. Az ábrák és grafikák gombnyomásra az adott témákhoz rendelve élvezhető és elemezhető méretben megjeleníthetők. Egyes rajzok, makettek, rekonstrukciók – módszertanilag indokolt esetben – szimulálják a jelenségek lefolyását vagy egyes tárgyak működését.

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Interaktív

Milyen előnyökkel szolgálnak az elektronikus térképlapok? Objektív előnyként kezelhetjük azokat a tényeket, amelyek magukból a térképek interaktivitásából fakadnak. Szubjektívnek nevezhetjük azokat, amelyek a térképolvasóra gyakorolt hatásukból származnak, és létezik még néhány olyan előnyük is, amelyeket egyszerűen a technikai lehetőségek nyújtanak. Objektív előnyök A térképi elemek bekapcsolásának sorrendje szabadon megválasztható, így ugyanaz a térkép többféleképpen építhető fel. A tartalmilag zsúfolt, esetleg több témát bemutató térképek egyszerűsíthetők, a témák szétválaszthatók, egyenként bemutathatók. Az egyszerűsítések következtében kiemelhetők, hangsúlyosabbá tehetők egyes térképi elemek, de a hangsúlyozott kiemelés mellett a különböző térképi elemek csoportosíthatók is, és egymás mellé rendelhetők a térképen. Különböző térképek elemei kombinálhatók és összehasonlíthatók egy térképen. Ez lehetőséget teremt új térképek kialakítására. A bonyolult folyamatok értelmezése egyszerűbbé válik, mert a jelenségek, események tagoltan, egyes részleteikben, fázisokra szétbontva vizsgálhatók. A folyamatok követésekor az időben egymás után történő események ábrázolása mellett az időbeli párhuzamosság is megjeleníthető. Szemléletessé és követhetővé teszi a határok, jelenségek elterjedésének változásait is, és a látványos mozgások által könnyen érthetővé teszi a mozgásvonalak lényegét. A gombok segítségével lehetőség nyílik a folyamatok és mozgások megállítására, folytatására, megismétlésére. A térképekhez számtalan feladat kapcsolható, és ezeknek a feladatoknak a száma szinte korlátlanul bővíthető. Komolyan kiaknázható az is, hogy az egyes térképek szabad összeállításának lehetősége támogatja, hogy a pedagógus a különböző képességű tanulók számára különböző nehézségi fokú térképes feladatokat állítson össze. Technikai előnyök Az elektronikus atlaszok lehetőséget teremtenek két vagy több térkép összehasonlítására. Módszertanilag is jelentős, hogy az egyes térképek valamennyi elemének bekapcsolásakor ugyanaz a térkép látható, mint a papíralapú atlaszban. Ebben az esetben az elektronikus térkép falitérképet is helyettesíthet, de előnye, hogy kinagyítható, így az osztályterem bármely részéből jól látható. A földrajzi hátteret bemutató alaptérképek önmagukban vagy a települések karikáinak bekapcsolásával vaktérképként szolgálnak. A földrajzi nevek vagy a településnevek bekapcsolásával lehetőség nyílik az azonnali ellenőrzésre.

2008. május–június

A munka folyamán összeállított bármelyik képernyőkép kinyomtatható, sokszorosítható. Ennek felhasználásával feladatok készíthetők a diákok számára, de segítség lehet az ellenőrzéskor is. A térképek vászonra, fehér táblára, falra kivetíthetők, de interaktív táblával kombinálva a lehetőségek száma megsokszorozható. Szubjektív előnyök A térképek sokrétűségüknél, változatosságuknál fogva jobban aktivizálják a térképolvasót, növelik az érdeklődés szintjét, dinamikussá és játékossá teszik a térképolvasást. A variációs lehetőségek élénkítik a fantáziát, választási lehetőséget adnak, és feladatmegoldásra ösztönöznek. A tapasztalatok szerint az interaktív atlaszok a tanulók motivációját fokozva rendkívüli mértékben kötik le a figyelmüket. Emelik a tanári frontális munka színvonalát, de alkalmazhatók a csoportmunka során vagy az ellenőrzés folyamán is. Az interaktív térképek használata önálló következtetések levonására sarkallja a diákokat. Használatukkal a következtetések levonása egyszerűbbé válik, és ez könnyebbé teszi a térképen bemutatott folyamatok lényegének megértését. Amellett, hogy lehetőséget teremtenek a jelenségek és események folyamának megismerésére a térképek segítségével, egyúttal segítenek a térkép és atlaszhasználat elsajátításában is. Megkedveltethetik a diákokkal a térképet, és ráébreszthetik őket, hogy a térkép nem a magolás egyik eszköze, hanem önálló ismeretszerzésre alkalmas izgalmas forrás, amely sok esetben akár a könyvet is helyettesítheti. Ma, amikor a tanárok és diákok, szülők és nevelők sok esetben az interneten tájékoztatják egymást, és a digitális írásbeliség az egyik legfontosabb kompetenciaterületté válik, megkerülhetetlen, hogy a hagyományos taneszközök világát bizonyos szinten ne érintse ez az átalakulás. Hidas Gábor

21

Harmónia

ÚJ KATEDRA

Konfliktuskezelés A konfliktus fogalmát sokan sokféleképpen fogalmazták már meg. Azonban fontos tudatosítani, hogy a konfliktus nem minden esetben jelenti egy negatív jelenség megjelenését, sőt a konfliktusok hatékony kezelésével pozitív változásokat idézhetünk elő saját életünkben vagy adott csoportok mindennapjaiban. Az iskolai konfliktusok megfelelő rendezése ilyen szempontból elevenbe vágó kérdés, ekképp a pedagógusoknak korszerű mentálhigiénés ismeretekkel való felvértezése is elkerülhetetlen feladat. A konfliktus, mint pozitív jelenség Az általános definíció szerint a konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző. Maga a konfliktus szó latin eredetű, a tövét az összevet, fegyveresen összecsap, megütközik jelentésű confligo képezi. A máig tartó negatív jelentéstartamot a görög filozófusnak, Arisztotelésznek köszönheti, aki a konfliktusok forrását az értelem és az érzelem örökös szembenállásával magyarázta: a primitív, ösztönös megnyilvánulásokat képviselő érzelmi reakciók bölcsességgel való elnyomásában látta a konfliktusok elkerülésének útját. Ez a 2300 évvel ezelőtt született teória, mely szerint a negatív érzelmek konfliktushoz vezetnek, hosszú időre meghatározta a konfliktushelyzetekről való gondolkodást, illetőleg a felmerülő ellentétek rendezésére szolgáló módszerek, stratégiák gyakorlati alkalmazását. Emiatt lehetséges, hogy a különböző szótárak és lexikonok magyarázó jegyzékeiben a mai napig csupán az összeütközés, a harc, az érdekellentét oldaláról közelítik meg a fogalmat. Pedig a történelem során több olyan elmélet is született, amely összetettebb jelenségként írja le a konfliktust, Cseh-Szombathy László például egyenesen a fejlődést elősegítő mozzanatként, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárójaként értelmezi. De említhetnénk Charles Darwin evolúcióhoz kötődő, Sigmund Freud tudatos és tudatalatti viszonyára épülő vagy éppen Alfred Adler a kisebbségi és a felsőbbrendűségi érzés között feszülő ellentétet középpontba helyező megközelítését egyaránt.

22

Azonban Luis Coser definíciója volt az, ami alapvetően megváltoztatta a konfliktusok megközelítési módját (A társadalmi konfliktus funkciói, 1956), mivel szerinte a konfliktusok egyértelműen pozitívak, és ezek az összeütközések teremtik meg a társadalomban és a közösségben az együttműködést és az összetartást. Munkásságának továbbgondolásával Morton Deutsch (A konfliktus feloldása, 1973) foglalkozott, aki már megkülönböztetett destruktív és konstruktív konfliktusokat, aszerint, hogy a konfliktusok rendezése során a felek milyen eredményeket érnek el. A destruktív konfliktusok kimenetele során a szembenállók mindketten vesztesnek érzik magukat, míg a konstruktív konfliktusok fő ismérve, hogy az elsimításuk után mindkét oldal résztvevői nyertesként kerülnek ki az „összecsapásból”. Hogy a konfliktusok rendezésében nagy szerepe lehet az úgynevezett mediátornak, azaz olyan személynek/szervezetnek, aki/amely a problémamegoldó folyamat során a konfliktus természetének tisztázásában és a mindkét fél számára megfelelő megoldás megtalálásában segédkezik, azt Carl Rogers írta le elsőként. Ő volt az, aki megteremtette a mára sikeres üzletággá (főként gazdasági és jogi területen) növekvő mediácó, vagyis a közvetítés által történő konfliktuskezelés feltételeinek alapjait. Azonban nyilvánvaló, hogy mindennapi életünkben legtöbbször nincs lehetőségünk pártatlan cégeket megbízni ellentéteink rendezésére, így fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen módszereket, megközelítéseket alkalmazhatunk a különböző konfliktusaink, esetleg mások konfliktusainak hatékony rendezésében. A konfliktusmegoldás, konfliktuskezelés az élettechnikák egyik alapkészsége, ezért fejlesztésük hasznos, és egyben elengedhetetlen feladatunk. „A nézetek különbsége nem jelent problémát. Sőt gyakran nagyon is hasznos! A problémát valójában az jelenti, ahogyan a véleménykülönbségeket igyekeznek feloldani és a konfliktusokat menedzselni.” Terry Gillen A meggyőzés mesterfogásai című könyv szerzője pontosan arra mutat rá ezzel a megállapításával, hogy alapvetően nem a konfliktus felbukkanásából, hanem a rossz kezelési technikák alkalmazásából fakad a legtöbb probléma. Az ember konfliktushelyzetben való viselkedését nagyon sok tényező befolyásolja egyszerre: függ az önértékelésének és önismeretének fokától, a személyiségtől, az aktuális érzelmi és mentálhigiénés állapottól, attól, hogy hol, mikor jelenik meg a konfliktus, és hogy a konfliktusban részt vevők milyen kapcsolatban vannak egymással, érzékelik-e egymás szándékait, igényeit, érzelmeit. Továbbá az összeütközés minőségét nagyban meghatározza, hogy a háttérben milyen érdekek, szükségletek, vágyak húzódnak meg. Az elvekhez, értékrendekhez, eszményekhez kapcso-

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Harmónia

lódó indítékok által vezérelt konfliktusok általában kevésbé oldhatók meg békés úton, mint az alacsonyrendű motivációs struktúrához kapcsolódók. Ezeket figyelembe véve egy adott konfliktushelyzeten belül többféle kezelési stratégia közül választhatunk. Stratégia és módszer A Győztes/vesztes stratégia alkalmazásakor a felek harcként fogják fel az összeütközést, így a másik legyőzésére, illetőleg a saját érdekek, szándékok gyakran erőszakos megvalósítására törekednek. A mindennapi életben gyakran szükséges ennek a stratégiának az alkalmazása, amikor az egyik fél szakértelem, tapasztalat vagy információs többlet birtokában van. Azonban a vesztes fél önértékelését rombolhatja, illetőleg feszültséget szülhet benne azáltal, hogy a saját érdekérvényesítését akadályoztatva érzi. Ennek pontosan ellentéte a Győztes/győztes, más néven problémamegoldó stratégia, melyben a felek olyan megoldásra törekednek, amely mindkettőjük számára optimális, érdekeik, igényeik, meggyőződésük érvényre jut a konfliktus rendezése során. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A legfontosabb a konfliktus megoldásának szándéka, amely mellett a személyes sérelmek, harag vagy megbántottság nem játszhatnak szerepet. Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia bevetésekor az egyik fél kényszerből, félelemből vagy tudatosan lemond a saját érdekeinek érvényesítéséről a partner javára. A mindenáron való alkalmazkodás azonban veszélyes stratégia, mivel eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges. Az Elkerülő konfliktusmegoldó stratégiát leginkább akkor alkalmazzák, amikor a felek bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában – a helyzet spontán oldódásában bízva – későbbre halasztják a megoldást. Alkalmazója a helyzet elemzése, a viszony minősítése alapján, valamint a győzelmi esélyek mérlegelése alapján használja. Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia alkalmazásakor olyan közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő. Egyenrangú felek között gyakori megoldásmód, időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot. A kompromisszum azonban sok esetben csak pillanatnyi egyensúlyi állapotot eredményez, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik. Fontos megjegyezni, hogy a felsoroltak nem személyiségtípusokat, hanem konfliktuskezelési stratégiákat jelölnek, többnyire minden ember alkalmazza mindegyik stratégiát, azonban a helyzettől függően sajátosan előnyben részesítheti egyiket-másikat.

2008. május–június

Egy-egy konfliktuskezelési stratégia a konfliktus természetétől függően egy időben több módszert, eszközt és eljárást is működtethet a konfliktuskezelés folyamatában. Az alapvető stratégiánkba különböző módszereket építünk be, melyek eredményességük szerint a következőképp csoportosíthatók: – minimális hatékonyságú (távolról szemlélés, beletörődés, ráhagyás, kényszerítés, halogatás stb.), – közepes hatékonyságú (a probléma átadása felettesnek, szétválasztás, segítségkérés, nyílt verseny alkalmazása stb.) és – leghatékonyabb módszerek (a konfliktus tisztázása, önelemzés, közös cél megtalálása stb.). Ugyanaz a módszer több stratégiába is beépülhet adott helyzetben (például a meggyőzés helyet kaphat a győztes/ vesztes stratégiában, de ugyanúgy a kompromisszumkereső stratégia részeként is alkalmazható). Iskolai konfliktusok Különböző emberek különböző stratégiákat alkalmaznak konfliktuskezelésre. Ezeket általában gyermekkorban tanuljuk, és mivel ez tanult képesség, ezért meg is változtatható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával. Éppen ezért rendkívül fontos az iskola szerepe a konfliktuskezelési stratégiák és módszerek elsajátításában, ami például a napjainkban egyre égetőbb problémává váló iskolai agresszió megfékezésében is főszerepet játszhat. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen maga az iskola is számos konfliktushelyzet színtere. Dr. Szekszárdi Júlia egyik könyvében fel is hívja a figyelmet arra, hogy sok pedagógus (helytelenül) már alapvetően a pedagógus-diák kapcsolatot konfliktushelyzetnek tekinti, hiszen a pedagógus feladata, hogy megtanítson bizonyos dolgokat a gyerekeknek, felkészítse őket a társadalomba való beilleszkedésre, aminek a gyerekek különböző úton-módon próbálnak ellenállni. Ám nem csupán a pedagógus-diák között fellépő ellentétek hadszínterévé válhat az iskola, hanem a diák-diák, a pedagógus-pedagógus, a pedagógus-szülő, a szülő-diák viszonyban kialakuló konfliktushelyzeteket éppúgy szükséges orvosolni. A bonyolult hierarchia szerint felépülő rendszer

23

Harmónia (előfordul, hogy a munkaadó igazgató bizonyos kérdésekben csupán kollégának tekintendő) pedig folyamatosan generálja a konfliktusokat. Ezek kezelésére többféle szervezet is alakult (diákönkormányzat, szülői szervezetek stb.), mintegy mediátor szerepet betöltendő, ám az interperszonális kapcsolatokban és élethelyzetekben nincs mindig lehetőség mások bevonására, így roppantmód fontos, hogy a pedagógusok elsajátítsák az egyenrangú kommunikációhoz, érdekegyeztetéshez, konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges készségeket. Ez azért is szükséges, mert a felnövekvő generációt nekik kell a helyes viselkedésrepertoárral felvértezniük, a személyes példamutatás pedig nélkülözhetetlen a diákok felé, hiszen a pedagógus hiába alkalmaz a szülőkkel szemben konstruktív konfliktuskezelési módszereket, ha az órán győztes-vesztes konfliktuskezelési stratégia alapján, tekintélyét kihasználva hozza meg döntéseit. A konfliktusok egy építő folyamat részei, nélkülük a gyerekek egészséges felnövekedése és az iskolai szervezet új viszonyrendszerének kialakulása is elképzelhetetlen. A gyerekek számára a kortárs csoportban végbemenő folyamatok rendkívül jelentősek, az ott lezajló konfliktusok hozzájárulnak önismeretük és szociális képességeik fejlődéséhez, az ezekből származó tapasztalatok pedig hasznosulnak a szociális tanulás során. Ezek a folyamatok mindenféle irányítás nélkül, spontán módon is végbemennek, ugyanakkor megfelelő mentálhigiénés ismeretekkel sokkal hatékonyabban építhetők be a diákok mindennapi életébe. Hazai pedagógusok közt

végzett felmérések egyébiránt azt mutatják, hogy a tanulók és a pedagógusok között felmerülő konfliktusok rendezése kisebb problémát jelent egyelőre, mint a pedagógusok egyéb interperszonális kapcsolataikban való problémamegoldása. A tanárok túlnyomó többsége ugyanis a diákokkal kapcsolatos problémák felmerülése esetén a leghatékonyabb konfliktuskezelési módszereket alkalmazza, ellenben amikor az érdekütközés egyenrangú vagy náluk magasabb státusú féllel szemben történik, akkor legtöbbjük minimális hatékonyságú módszerek mellett dönt. Más szóval magukat, érdekeiket, értékeiket sok esetben nem a megfelelő stratégiával, módszerekkel képviselik bizonyos konfliktushelyzetekben, aminek kiküszöbölése egy jog- és célszerűen, illetőleg harmonikusan működő intézményben elengedhetetlen feltétel. Simonyi Gáspár

24

ÚJ KATEDRA

Praktikus tanácsok a mindennapi élethez Naponta sok száz egyszerű mozdulatot, mozgást végzünk, amelyekről nem is gondoljuk, hogy hosszú távon, összeadódva milyen nagy hatással vannak testünkre, s ezáltal életünk minőségére. Cikksorozatunk első részeiben már foglalkoztunk a helyes testtartás, helyes ülés és állás jelentőségével (ezt most nem ismételjük meg, ellenben javasoljuk újraolvasásukat), arról azonban talán kevesebb szó esett: hogyan hat vissza nemcsak testünkre, hanem a lelkünkre is, ahogyan testünket „használjuk”. Sőt még másokra is. Ez alkalommal a hétköznapi testtudatosság kialakításához ad tanácsokat Molnár Notti gyógytornász. „K. úrhoz egy filozófiaprofesszor látogatott el, és mesélt neki bölcseletéről. Egy idő múlva K. úr így szólt hozzá: »Kényelmetlenül ülsz, kényelmetlenül beszélsz, és kényelmetlenül gondolkodsz«. A filozófiaprofesszor erre dühös lett, és ezt mondta: »Nem arról szerettem volna megtudni valamit, hogy én milyen vagyok, hanem annak a tartalmáról, amiről beszéltem«. »Annak nincs tartalma« – válaszolta K. úr. – »Látom, esetlenül mész, és nem az a célod, hogy amíg én téged menni látlak, elérj engem. Sötétségeket beszélsz, és nem gyújtasz világosságot azzal, amit mondasz. A tartásodat látva nem érdekel a célod.«” (B. Brecht) A gerinc hosszú időn keresztül történő egyoldalú terhelése (például, amikor rosszul cipekedünk, helytelenül ülünk vagy fekszünk) gyakran okoz fájdalmat. Hasonló panaszokat okozhat a stressz is. A privát kapcsolatokban, munkahelyi túlterheltségben vagy éppen ellenkezőleg, a nem kielégítő leterheltség miatt fellépő stressz, a hát izmainak erőteljes és hosszú ideig tartó feszülése elviselhetetlen fájdalomhoz vezethet. Célként kell tehát megfogalmaznunk testünk tudatos szemmel tartását, napi teendőink ily módon – tehát például gerinckímélően – való elvégzését. Gerincünk felépítése sokféle mozgásra tesz képessé minket, de zokon veszi, ha éveken keresztül nem vesszük figyelembe azt, amit a legjobban szeret: hogy tartsuk természetes enyhe S formájában. Ilyenkor ugyanis a porckorongok egyenletesen terhelődnek és a mozgékony csigolyák között gyakorolhatják lökhárító funkciójukat. Mit tehetünk önmagunkért? A feladat egyszerű, ügyeljünk mozgásunkra, tartásunkra. Először is találjuk meg, mikor van gerincünk a számára kívánatos, természetes, enyhe S formában, s lehetőség szerint minél több időt töltsünk így. Ügyeljünk azokra a tevékenységekre, amelyeknél fennáll a porckorongok egyoldalú terhelésének kockázata.

2008. május–június

Egészség

ÚJ KATEDRA

Gyakoroljunk be új mozgásmintákat, és tegyük ezeket megszokottá. Ehhez segítséget adnak sorozatunk írásai, feladatai is, de kérhetjük közvetlenül is gyógytornász tanácsát. Az új mozgásokhoz meg kell erősítenünk izomzatunkat, enélkül ugyanis óhatatlanul felvesszük majd a régi, helytelen tartást. Ha például lehajolunk valamiért, s azt egyenes gerinccel, kicsit csípőből tartva tesszük, más izmok munkáját vesszük igénybe, más ízületeket terhelünk, mint korábban, amikor begörbítettük gerincünket: dolgozik a térd, a comb, a láb más izmai. Ha lefekszünk, ügyeljünk arra, hogy matracunk se túl puha, se túl kemény ne legyen, igazodjon testünk súlyához, alvási szokásainkhoz. Más-más matrac biztosít gerincbarát pihenést egy 50 és egy 80 kilogramm súlyú embernek, más annak, aki oldalt és más annak, aki háton vagy hason alszik. A kispárna használata is előnyös, mert megtámasztja a nyaki gerincszakaszt, ugyanakkor a túl sok vagy túl nagy párna éppen ellenkezőleg, a nyak terhelését, fájdalmát okozhatja. Ügyeljünk arra, hogyan kelünk fel az ágyból: kiadós nyújtózás után oldalra fordulva és karjainkkal feltolva magunkat üljünk fel. A helytelen testtartásban történő ülés rendkívüli módon megterheli gerincünket, de megfelelő tartás esetén is

2008. május–június

ajánlott testünk óránkénti átmozgatása, tornáztatása, különösen akkor, ha hagyományos székünk van. Ha sokat kell ülni, akkor használjunk speciális ülőalkalmatosságot, például Fitt-ballt. Ez a közismert óriáslabda csökkenti a derék terhelését, tulajdonságának köszönhetően állandó mozgásban lehetünk egy asztal mellett is, amely a gerincünkre, izmainkra, a keringésre, ezáltal az agyműködésre is visszahat. Rengeteg apró dolgot végzünk állás közben is, s gyakran nem ügyelünk tartásunkra. Apró odafigyelést igényel csupán, hogy fogmosáskor se görnyedjünk előre, hanem az egyik karunkkal megtámaszkodva, hátunk maradjon egyenes. Ugyanez vonatkozik a mosogatásra vagy a vasalásra is. Ez utóbbi hosszabb ideig tartó, egy helyben való álldogálással jár, ezért jótékony hatású, ha egy kis sámlit használunk, amelyre felváltva feltesszük lábunkat, így kevésbé fárad el gerincünk. Bevásárláskor ne egy nagy, hanem két kisebb szatyrot, táskát vigyünk, így a terhelés megoszlik. Magas sarkú cipőben járni nap mint nap, megterhelő nemcsak a láb, hanem a gerinc számára is. Akinek alsó végtagi és/vagy gerincproblémája van és nem csak mozgásszervi panasza (például visszér), javasolt az MBT-cipő használata. (Persze, ha nincs panasz, akkor is ajánlott). Mindez nem jelenti azt, hogy mindenáron kímélniük kellene a gerincüket, hiszen a sokirányú mozgásra (hajlításra, feszítésre, oldalrahajlásra, forgómozgásra) éppen azért képes, mert naponta igénybe vesszük ezt a képességét. Az azonban nem mindegy, hogyan használjuk. Így például naponta sok százszor hajolunk előre, és csak néhányszor hátra, ami baj. Ha csak előrehajlásra használjuk a gerincet, beszűkülnek az oldalirányú, forgó és hátrahajló mozgásaink, amellett, hogy a sok előrehajlástól még a porckorongjaink is betegek lesznek. A rendszeres, naponkénti testmozgás, nyújtózás, izomerősítés alkalmazása tehát elengedhetetlenül fontos. Molnár Notti

AZ OKTATÁS NAGY KÉZIKÖNYVE Szerkesztô-lektor: dr. Szüdi János A népszerû szakkönyv még Kapható. Ajánljuk pedagógusoknak, Intézményvezetôknek. Ára: 14 000 Ft + postaköltség. Megrendelhetô a 412-0909-es telefonszámon és az [email protected] e-mail címen

25

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Száz éve született Wass Albert I. rész Az erdélyi születésű, emigrációba kényszerült író, Wass Albert születésének századik évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. Összeállításunk első részében az emlékezés és tisztelgés eddigi eseményeit tekintjük át, decemberi lapszámunkban pedig a második félév ünnepségeiről is számot adunk. 2007. november 9. A Wass Albert Emlékév ünnepélyes megnyitója Marosvásárhelyen Nagy számban részt vevő hálás marosvásárhelyi olvasóközönség gyűlt össze Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékév megnyitó ünnepségén, amelyet 2007. november 9-én tartottak a marosvásárhelyi Vártemplomban. Az ünnepségen Wass Albert, a magyar jövő iránytűje címmel beszédet mondott Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Homokszemcsék, köd és betűk – A Wass Albert-recepció margójára címmel pedig Szakács István Péter irodalomtörténész. Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese a Mezőség tavainak, völgyeinek és dombjainak szórványban maradt magyarságáról tartott ima értékű beszédet Wass Albert mezősége címmel. Hangsúlyozta, Wass Alberttel másképp, szebbnek, igazibbnak és jobbnak láthatjuk e nehéz sorsú táj múltját és jövőjét. Elhangzott Wass Albert Üzenet haza című verse, majd az ünnepség zárásaként részletek hangzottak el a most megjelent Üzenet haza – Wass Albert hangja hangoskönyvből. Részleteket vetítettek ifj. Szalay Róbert Fenyőktől a pálmafákig és Csontos János Wass Albert földjén – Mezőségi kilátások című filmjéből. A Kráter Műhely Egyesület lélekerősítő évet kívánt Wass Albert tisztelőinek. 2007. november 15. A Wass Albert Emlékév ünnepélyes megnyitója Budán is Sorakozzunk fel díszszemleként az erdélyi íróóriás ötven évig eltitkolt munkássága mellett mindannyian – kérte Turcsány Péter a Wass Albert Emlékév budai megnyitó ünnepségén 2007. november 15-én, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. – A magyar nemzet történelmi sorskérdései és az ezekre adott válaszok adják Wass novelláinak és regényeinek fő témáit az utóbbi évtizedek társadalmi kérdéseinek tükrében. Ünnepelni nem elég, mert Wass Albert életműve azt sugallja, hogy álmaival, céljaival kötelességünk eggyé válni – csak akkor vagyunk folytatói ennek az örökségnek. Az írók szakszervezete nem fogadta el belépési kérelmét 1947 tavaszán, és Erdélyben is jelentős íróbarátok tagadták meg nyilvánosan is, lehetetlenné téve írásainak erdélyi megjelentetését. Emiatt az erdélyi és a magyar írótársadalom is adósa Wass írásművészetének komoly elismerésével – mondta Turcsány Péter. Ugyanakkor reméli, hogy a jubileumi évben ez is megtörténik.

26

Császár Angela Jászai Mari-díjas művész előadásában elhangzott Gyurkovics Tibor Wass Albert ideje című írása, amely 2003 márciusában született, amikor Wass az alternatív Kossuth-díjban részesült. Juhász Ákos László író részletet olvasott fel A funtineli boszorkány című drámájából. Az Üzenet haza – Wass Albert hangja CDmelléklettel ellátott kötetet, amely az író regényrészleteiből történő felolvasásait és az amerikai előadókörútjain elhangzott beszédeit, interjúit tartalmazza, Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője és a Kráter Műhely Egyesület kiadói főszerkesztője mutatta be. Az ünnepségen elhangzott Wass Albert előadásában az Adjátok vissza a hegyeimet! című regény előszava. Megnyitották a Wass Albert meseköteteit képekben bemutató Barangolás Wass Albert mesebirodalmában című vándorkiállítást, amelynek képei között az Andersen-díjas Rényi Krisztina festményei mellett Borsódy Eszter, Dózsa Tamás, Gábor Emese, Makhult Gabriella és Sárkány Roland illusztrációi láthatók. Az ünnepség zárásaként levetítették Csontos János Wass Albert földjén – Mezőségi kilátások című dokumentumfilmjét. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai közt szerepel Adamikné dr. Jászó Anna nyelvész, egyetemi tanár; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke; Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író; Hende Csaba képviselő, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány elnöke; Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor; Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke; Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke; Szakács István Péter, irodalomtörténész; Szászfalvi László polgármester, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának alelnöke; Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakelőadója, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, Bethlen Farkas Verőce polgármestere, dr. Lovas István fizikus, dr. Papp Vilmos nyugdíjas lelkész, ügyvezető titkára pedig Turcsány Péter Kölcsey-díjas költő, a Kráter Műhely Egyesület elnöke. 2008. január 2. Mesemondó- és mesejátékverseny A Kráter Műhely Egyesület Wass Albert Tavak és erdők könyvéből, valamint a Válogatott magyar mondák és népmesék című kötetekből való felkészülés alapján Mesemondóversenyt hirdetett Wass Albert meséiből az ország valamennyi felső tago-

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

zatos általános iskolás tanulója számára, egyúttal Mesejátékversenyt is hirdetett budapesti és Pest megyei nagycsoportos óvodások és alsó tagozatos általános iskolás tanulók csoportjai számára. „Célunk Wass Albert meséinek minél szélesebb körű megismertetése. Ezáltal a mesék mesejáték formában történő feldolgozását szeretnénk látni színpadon, gyerekek előadásában. Fontos, hogy a díszletek és a jelmezek tükrözzék a mesék hangulatvilágát. A szülői kreativitást előnyben részesítjük!” – tartalmazta a felhívás. 2008. január 8. Gálaest a Magyar Kultúra Alapítvány székházában 2008. január 8-án a Magyar Kultúra Alapítvány székházában tartott gálaesten a Wass Albert tiszteletére érkező, az óriási érdeklődés miatt a zsúfolt terembe be nem férő vendégek az előtérben kihangosítva követhették figyelemmel az emlékműsort. Szászfalvi László Wass Albert erkölcsi üzenete címmel tartott ünnepi beszédében felhívta a figyelmet az istenhit fundamentumára épített és ebből a szemszögből megvizsgált Wasséletmű jelentőségére. Turcsány Péter Wass Albert életéről és írói pályájáról tartott előadásában elmondta: Wass Albert a transzszilvanista gondolat átörökítőjeként a nemzet feladatának rendelte alá életét, majd kiemelte az író életének négy legjelentősebb állomását: 1923 – hogyan erősödik meg benne életre szólóan az Istenbe vetett hit, amikor kígyómarásból egy táltos segítségével felépül; 1944 – főparancsnoka nem szerelte le, hanem emigrációba küldte, hogy ott folytassa tovább harcát a magyarságért, amíg csak él; 1963 – a magyarság ügyét angol nyelven tárja a felelős politikusok, történészek elé; s végül 1985, amikor a Hagyaték című kötet megírásával visszavonul a politikai élettől. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Wass Albertet illető posztumusz Árpád fejedelem-emlékdíjat örök megőrzésre átadta a Kráter Műhely Egyesület elnökének. Az Egy csepp emberség című műsorban elhangzott vallomásával a 100 éve született íróra emlékezett Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke. Elmondta: Wass Albert az, aki befejezte benne a haza, a csupa nagybetűs HAZA megteremtését. Csontos János költő a Mezőségi szonett és a Wass Albert földjén című verseivel tisztelgett az író előtt, és a Mezőség mai szeretetét hangsúlyozva beavatta a közönséget a versek megszületésének történetébe, melyek a Wass Albert földjén – Mezőségi kilátások dokumentumfilm forgatásán készültek. Szörényi Levente „Elég volt!” című kóruskantátáját felvételről vetítették. Az esten neves színművészek előadásában Wass Albert regényeiből hangzottak el részletek. Bánffy György kiváló művész elsöprő humorával, míg Szoboszlai Éva színművésznő a tragikus életérzés tolmácsolásával nyújtott maradandó előadást. Szersén Gyula Jászai Mari-díjas színművész önálló tanulmányával is megvilágította az Elvész a nyom című regény egy történelmileg is fontos részletét. Közreműködött a Kecskés együttes mezőségi dalok előadásával régi hangszereken, majd Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lant díjas énekmondó előadóművész, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója saját gyűjtésű me-

2008. május–június

Sulitéka Posztumusz Árpád fejedelem-emlékdíj Wass Albertnek A Szükségünk van Wass Albertre! címen meghirdetett kulturális gálaesten 2008. január 8-án Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Wass Albertet illető posztumusz Árpád fejedelem-emlékdíját megőrzésre átadta a Kráter Műhely Egyesület elnökének. Turcsány Péter az egyesület legnagyobb pillanatának nevezte az eseményt, hiszen a Kráter Műhely Egyesület örök megőrzésre kapta a díjat. Amikor e díjat 2007-ben megalapították, az 1100 éve meghalt legnagyobb magyarra, Árpád fejedelemre kívántak emlékezni. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra összefogásában létrehozták az Árpád fejedelem-emlékdíjat, hogy átadják jeles magyarjainknak, magánszemélyeknek, történelmi emlékeket hordozó intézményeinknek, közösségeinknek a történelmi Magyarország egészén: a múltban alkotott örökség, a várrendszer őrzőinek, az egyházaknak, a jövőt alkotó közösségeknek, s igen nagy hangsúllyal a személyes elhivatottság képviselőinek. Árpád fejedelem szobrát külön e célra alkotta meg Herend iparművésze, Tamás Ákos. A törzsektől kapott erőt, a fejedelmi tekintélyt, egy nép örökké érvényes szimbólumát képviseli a lovas szobor: Verecke ihletett pillanatát. S egyben Európa egyik legnagyobb, leghíresebb uralkodó dinasztiájának, a 23 királyt trónra ültető családnak az atyját. Az Árpád-ház európai nagyságát jelzik a szentek, akiket a család adott a világnak, a dinasztiákban páratlan erővel. Árpád fejedelem emlékszobrával, a benne megtestesülő szellemmel A Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelánmanufaktúra – teljes erkölcsi odaadásával, s támogatóinak erkölcsi erejét is élvezve – kifejezi háláját a honalapítók, a magyar történelem őket követő nagyjai és korunk jelesei előtt.

zőségi dalait énekelte el. Az estet Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió ny. főbemondójának konferálása fogta össze és tette még emelkedettebbé. 2008. január 10. Wass Albert-est a MOM Kultúrházban A Hegyvidéki Trianon Társaság és a Nemzet Emlékezés Harangja Alapítvány Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából 2008. január 10-én a Budapest XII. kerület Csörsz u. 18. sz. alatti MOM Művelődési Központban emlékestet rendezett. A rendezvényen az író életéről és munkásságáról Turcsány Péter tartott előadást. 2008. január 12. Új Wass Albert-szobor Budakeszin A Jobb Kör Polgári Egyesület 2008. január 12-én avatta fel a közadakozásból létrehozott, Gábor Emese által megalkotott Wass Albert-mellszobrot Budakeszin, a Fő téri közparkban. 2008. január 20. Országos Centenáriumi Wass Albert Versés Prózamondó Verseny A Vasutas Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége, a Csokonai Városi és Vasutas Nyugdíjas Klub és a Vasutas Egyetértés Művelődési Központ, csatlakozva a Kráter Műhely Egye-

27

Sulitéka sület által meghirdetett Emlékévhez, Országos Centenáriumi Wass Albert Vers- és Prózamondó Versenyt szervezett a Vasutas Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségéhez tartozó nyugdíjasklubok tagjai és unokáik számára. A versenyre Wass Albert egy versével, meséjével vagy prózai alkotásával és egy XX. századi magyar író művével lehetett benevezni. A döntőt 2008. október 21-én tartják a debreceni Vasutas Egyetértés Művelődési Központban. 2008. január 25. Centenáriumi beszélgetés Wass Albertről Esztergomban Wass Albert és a nemzeti hivatástudat címmel 2008. január 25-én az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban polgári estet tartott a Fidelitas esztergomi csoportja. Az est vendégével, Turcsány Péterrel Bánhidy Vajk ferences tanár beszélgetett. 2008. február 15. A Gróf Wass Albert Társaság és a Polgári Casino Egyesület is emlékezett A Gróf Wass Albert Társaság és a Polgári Casino Egyesület a Wass Albert-emlékév jegyében szervezett rendezvényét 2008. február 15-én Wass Albert egész alakos szobrának alapkőletételével kezdte a debreceni Medgyessy sétányon. Ünnepi beszédet Kósa Lajos polgármester mondott (A szobrot Győrfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész készíti. Átadása június végére várható.) Ezt követően megkoszorúzták Pallagon, a Balásházy János Mezőgazdasági Középiskola oldalfalán lévő Wass Albert-emlékművet, majd Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő Aranyország című önálló Wass Albert-estjére hívták az érdeklődőket a debreceni Kölcsey Központ báltermébe. Az előadás végén adományokat gyűjtöttek a Bögözi Wass Albert Iskola felújítására. 2008. február 15. Wass Albert-emlékkonferencia Pomázon Nagy érdeklődés mellett tartotta meg 2008. február 15-én, Pomázon, a felújított Teleki-Wattay kastély Kamaratermében a Kráter Műhely Egyesület a Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett, Megértjük-e Wass Albertet? című emlékkonferenciát. Az írók, irodalomtörténészek, nyelvészek, költők és doktoranduszok előadásait tartalmazó konferencia előzményeként Kovács Attila Zoltán, a Kráter kiadói főszerkesztője és Csernóczky Judit újságíró rendhagyó irodalomórát tartott a pomázi általános iskolások részére Wass Albert mesevilágáról, illetve bemutatta a Barangolás Wass Albert mesebirodalmában című vándorkiállítást. Köszöntőjében Vicsi László, Pomáz polgármestere kiemelte: külön öröm és megtiszteltetés a városnak, hogy otthont adhat egy tudományos értekezésnek abban a felújított Teleki-Wattay kastélyban, amelyet nemrég adtak át a nagyközönségnek. Turcsány Péter, a konferencia levezető elnöke röviden szólt a 2008-as Wass-évről, majd hangsúlyozta, hogy Wass Albert írói és szellemi hagyatéka valójában nem megosztó, hanem ellenkezőleg, kulturális értelemben

28

ÚJ KATEDRA

Wass Albert levelesládája A Wass Albert levelesládája című kivételes kötetben százegy levél sorakozik, mely Wass Albert ars poeticájára, magyarságára, politikai és közéleti tevékenységére világít rá. S hogy kik a levelezőpartnerek? Csak néhány név: Tamási Áron, Kolossy Sándor, Püski Sándor, Szeleczky Zita, Szász Lóránt, Medvigy Endre. Topográfiailag: Erdélytől Amerikán át Ausztráliáig, Kanadától Dél-Amerikáig. A kötetet összeállította: Turcsány Péter. Előszót Kovács Attila Zoltán írt.

nemzeti összefogásra képes bírni a magyar nemzet megújító erőit, ezt mutatják szerte a Kárpát-medencében sorra kerülő megemlékezések, filmvetítések, szavalóversenyek, szoboravatások. Dr. Lisztóczky László irodalomtörténész Wass Albert pályaképét rajzolta meg 1928-tól kezdődően. Kiemelte írói munkásságát, közéleti, valamint kiadói tevékenységét, illetőleg méltatta legfontosabb műveit. Bertha Zoltán irodalomtörténész szerint a gondolkodó és bölcselő Wass Albert emberség, magyarság és nemzeti önvédelem összefüggéseire úgy világított rá, mint a XX. századi nagy íróink többsége. Bölcseleti esszéfüzére a te és a világ, keresztény istenhit, erkölcsi helytállás és emberi szépség legszentebb értékeit hangsúlyozza, akárcsak Németh László, Hamvas Béla és Weöres Sándor. Pomogáts Béla irodalomtörténész Erdély visszacsatolásának élményéről beszélt a Jönnek! című Wass-mű kapcsán. Kiemelte: gazdag, izgalmas irodalmi reflexió a mű, figyelemre méltó alkotás. Jókai Anna író Wass Albert világlátása kapcsán Wasslevelekből idézve fogalmazta meg: Wass Albert aktualitásához kétség nem fér, noha sokan mindent elkövetnek, hogy kitaszítsák. Wass a nemzet Don Quijotéja, de Sancho Panza nélkül! Egyedül harcolt a magyarságért, szülőföldjéért, mert „segédei” zsoldosoknak, kiszolgálóknak álltak. Dr. Márkus Béla irodalomtörténész filológiai-esztétikai előadása Wass Albert recepciójával foglalkozott, s rámutatott: a két világháború közti időszak erdélyi prózairodalmának prominens képviselőjévé fejlődött Wass Albert. Tusnády Mária doktorandusz Wass Mire a fák megnőnek regénye kapcsán mutatott rá egy mű magyar mitológiába ágyazott magyarságszimbólumaira. Kabdebó Lóránt professzor Wass költészetét méltatta, számos konkrét példán bizonyította a poéta Wass Albert kivételes tehetségét. Kiemelte: a „nagyok” (Áprily, Reményik, Dsida) árnyékában Wass jelentékeny költő, kinek költészetére figyelnünk kell. Kiss Mihály a csönd hermeneutikája felől közelített a Wass-életmű felé, vers és próza életművén belüli egységében mutatta ki az egzisztenciáfilozófia felől is megközelíthető üzeneteit. Szőcs Géza költő a személyes ismeretség felől kezdett, majd a torz, főleg politikai indokokkal magyarázható tévhitek és rágalmak kóros és káros hatását analizálta. Végül leszögezte: irodalmunk pótolhatatlan jelese volt Wass Albert. Dr. Boda László teológus Wass Albert jelleme kapcsán megjegyezte, hogy írónk a „századfordító magyarok” egyike, akire szükségünk van nemzeti felemelkedésünkhöz.

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Adamikné dr. Jászó Anna nyelvész Wass művészetét elemezte a prózaritmus, a nyelvi emóció gyakori jelenléte és a népnyelv feldolgozása „szemszögéből”. Egy nyelvészcsoport hanghosszúság méréseiről is beszámolt, amely kimutathatóvá tette Wass prózájának ritmusazonosságokon alapuló jegyeit. Dr. Szász István Tas író a nyíltan és háttérben nagy hatással működő kolozsvári Hitel folyóirat szellemi műhelyéről tartott előadást, végül Dobos Marianne emelte ki Wass apostoli szerepét az emigrációban. Dr. Ortutay Péter és Nyíri Péter doktorandusz történeti, ill. teológiai-szempontú regényelemzésekkel emlékezett Wass Albertre. 2008. február 18. Wass Albertről Jászberényben A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) jászberényi csoportja meghívására 2008. február 18-án Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából Turcsány Péterrel Taczmann Mária műsorvezető beszélgetett a jászberényi Szent István Ház nagytermében. 2008. február 21. Előadás Siófokon A siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ könyvtári rendezvényei keretében 2008. február 21-én a polgármesteri hivatal földszinti nagytermében Wass Albert író születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából Wass Albert, a magyar jövő iránytűje címmel vetített képes előadást tartottak az író nemzeti elhivatottságú életművéről. 2008. március 1. Wass Albert Regionális Szavalóverseny a Mezőségen Wass Albert írófejedelem születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve az Ördöngösfüzesi Református Egyházközség és az Ördöngösfüzesi Kulturális Egyesület 2008. március 1-jén rendezte meg a hagyománnyá váló II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt. A két kategóriában szervezett szavalóversenyre helységenként 6 diákot vártak két, szabadon választott Wass Albert-verssel. A zsűri elnöke Turcsány Péter volt. 2008. március 6. Érd városa is a Wass Albertet ünneplők sorába lépett Wass Albertre emlékezett születésének 100. évfordulója alkalmából a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség érdi szervezetének női tagozata 2008. március 6-án, a Szepes Gyula Művelődési Központban. Köszöntőt T. Mészáros András, Érd megyei jogú város polgármestere mondott. Az Utolsó beszélgetés Wass Alberttel című dokumentumfilm levetítése előtt Turcsány Péter beszélgetett Maksay Ágnessel, a dokumentumfilm rendezőjével, találkozásáról Wass Alberttel halála előtt 3 héttel. A rendezőnő és az író családjai baráti kapcsolatot ápoltak évszázadokon át. 2008. május 11. Wass Albert-szobor Taksonyban 2008. május 11-én Taksonyban a Szent Anna téren felavat-

2008. május–június

Sulitéka ták Wass Albert mellszobrát, Gábor Emese képzőművész alkotását. A műsorban Takaró Mihály irodalomtörténész, Irzsik Zita és Farkas Hajnal tanulók, Gábor Emese szobrászművész, Dörner György színművész, az egyházak képviselői, Kreisz László polgármester, Turcsány Péter író, költő, Szutor Ágnes népdalénekes és óvodás gyerekek működtek közre, illetve szólaltak fel. 2008. május 16. Felavatták Wass Albert mellszobrát Zalaegerszegen Zalaegerszegen, a Dózsa ligetben több száz érdeklődő jelenlétében 2008. május 16-án avatták fel Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását: Wass Albert erdélyi író és költő mellszobrát, melyet az alkotó ajándékozott a városnak. Az eseményen részt vett Czegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere és az Egerszeg Fesztivál vendégei, akik közül többen is Zalaegerszeg testvérvárosaiból érkeztek. 2008. május 17. Emlékoszlop a mezőségi Feketelakon A Kultúra Lovagrendje, a Kráter Műhely Egyesület és a Feketelaki Református Egyházközség 2008. május 17-én Wass Albert-emlékoszlopot állított a nagyrészt magyar lakosságú közösség templomának belső udvarán. Az ünnepségen az egyházmegye esperese, a környező falvak lelkészei, közszereplői és a faluból elszármazottak egészítették ki a nyolcszáz esztendős múltra visszatekintő kis falu ünneplő közösségét. Az oszlopállítás külön kiemeli a feketelaki nap jelentőségét, hiszen különböző népek és nemzetek lovagtársadalma állította az oszlopot élő jelként mindenféle sovinizmus, irredentizmus és előítélet ellenében.

Wass Albert a boldog szomorúember 1. Kétkezes élet(mű)rajz 1. Az ünnepi könyvhétre látott napvilágot az eddigi legteljesebb Wass Albert-monográfia első kötete. Regény és esszé egy kötetben, mely nemcsak a rejtelmes életút története, hanem életmű és életrajz kettősségében kirajzolódó, XX. századi erdélyi és magyar sorstörténet. Wass Albert egy zűrzavaros korszak koronatanúja: az Osztrák–Magyar Monarchia szülöttje, Trianon után kisebbséghez tartozó értelmiségi, a 2. bécsi döntés után az új román–magyar határ menti inzultusok elszenvedője, a második világháborúban honvédő katona, végül emigrációba kényszerült családapa és harcos író. 1951-től Kelet-KözépEurópában a kirekesztettség és megtagadás jut osztályrészéül, miközben az újvilágban egyetemi tanár, könyv- és lapkiadó, és mindenekelőtt változatlanul ÍRÓ, aki remekművek sorát teszi le az emigrációs magyarság asztalára. A „Boldog szomorúember” monográfiája nem csupán e regénybe illő életút papírvetülete, hanem kétkezes szimfónia: a Wass önéletrajzi aspektusok, műrészletek, egyáltalán történetek és olvasatok között a biográfia szerzője írja a valódi élet(mű) rajzot: imigyen Turcsány Péter bravúros esszékötete a történelmi-történeti és irodalmi-életrajzi szál poétikai-elemző soraival meg- és továbbírja mindazt, ami Wass Albert műveiből kiolvasható a Kárpát-medence és Erdély, szűkebben a Mezőség és a Kárpátok ezeréves történetéről.

29

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Az álmodó királyfi Előzmény és üzenet Balázs Béla műveiben Tudjuk, hogy mi, magyarok jók vagyunk a zenében, a matematikában, és Balázs Béla óta tudjuk, jók vagyunk a filmművészet elméletében is, hiszen a film formanyelvének megfogalmazása tőle származik. Természetesen ő is külföldön vált híressé, mert nálunk az alkotást inkább támadás éri, mint elismerés, ezért is kényszerültek nagyjaink más országokba, többségük emigrációba. A magyar irodalom bővelkedik ok nélkül elfelejtett, napjainkban keveset idézett, olvasott szerzőkkel. Ilyen Balázs Béla is, a költő, újságíró, filmesztéta, filmrendező. A XX. század elején tűnt fel, és mozgalmas életutat járt be. Sok városban élt, és tagja volt Európa szellemi életének. Világszerte elismert, jelentős művek fűződnek nevéhez. Elég a Fából faragott királyfi című balettet és a Kékszakállú herceg vára című operát vagy a Valahol Európában című filmet említeni. A magyar kultúrában elhelyezve Bartók, Kodály, Lukács György szellemi világához kapcsolhatjuk. Filmjei, regényei, naplói alapgondolata, hogy a hiányzó polgárságot fájlalja, ami kora más gondolkodóit is aggasztotta, gondoljunk csak Ady Magyar Ugarjára. Balázs Béla Szegeden született, és dorozsmai dajkájától tanult magyarul. Értelmiségi, kanti mentalitású, művelt zsidó családból származott, tanár apától és német anyától. A Szepességben gyerekeskedett, majd Eötvöskollégista lett, Kodály Zoltán szobatársa, akit gyakran elkísért népdalgyűjtő útjára. Fiatal korában rabul ejtette a magyar nacionalista érzelemvilág, sőt még militáns hevület is hajtotta. Önként jelentkezett a frontra haditudósítónak, hogy átélje a háború élményét, de az ott látott borzalmak megváltoztatták véleményét. Szakított azzal a háború alatti meggyőződésével, hogy a nacionalizmus és a felekezetiség elmossa az államalakulások akkori formáit. (A háborúban mindenki pacifista lesz.) Felismerte, megállt Európa regenerálódási folyamata, és inkább az internacionalizmusban, a sokszínűségben, a különböző népek együttélésében hitt, bár ezen belül magyar volt. Magát „européer zsidónak” tartotta, azt a magyarságot szerette, ami Ady verseiben izzott, és a kuruc dalokban szólalt meg. Gyerekkori folyója, „a Tisza a szívén folyt keresztül” – ahogy írta. Először versekkel jelentkezett, és már korai műveire jellemző, hogy festői kifejezéseket talált a világ dolgaira. Költészetét a német filozófia, életszemlélet hatotta át, művei sajátságos asszociációi a hangulatoknak és a testi érzéseknek. Élt benne egy kis rokokó-hajlandóság, nála

30

az erotika és a halál rokonok. Szellemszárnyakon ereszkedett közénk, költészete az élet álomszerűségét bizonyítja. Írói, költői világa az elalvás előtti félálomból származik. Állandóan elvágyódott, nemcsak földrajzilag, hanem szellemileg is. Vonzotta a szabad képzelet, határok nélküli mesék világa, ahol a tér gumilepedő, a tájak egymásba folynak, az alakok akár repülhetnek is. A művészet foglya volt, hipnotikus akaraterővel bírt, és élethalálharcot vívott a szóval. Úgy tartotta, a „természet öntudata az ember, az ember öntudata a művészet, és annyit ér az ember, amennyit kifejez”. Nagy szellemi koncentrációval dolgozott. Nála minden igazi élet öngyilkosság, mert az egyénnek meg kell semmisülnie az alkotásban. Vad és kalandos életet álmodott magának, melyben a sors és kalandvágya a cselekvés minden területére elsodorja. Így is történt. Vándorlása nemegyszer vezetett az utópiába is. Ifjúkora szellemi kalandozásait, elmélkedéseit 1903 és 1922 között írt naplójából ismerhetjük, amelyet „jövendő harcai arzenáljának” nevezett. Ebben már megfogalmazza művészetfelfogását, hitvallását, hogy az egész életet kell megjeleníteni, mert a hallgatás esetenként szentebb a szónál, és a nagy mű a némaságot beszélteti, mert ez a legsúlyosabb drámai hatás. A naplóírást a pihenés szórakozásának tartotta, olyannak, mint a parasztok esti pihenőjét. Naplóiból kiolvasható, hogy Nitschétől tanult kérdezni, és számára egy jó kérdés többet ért száz válasznál. Goethét olvasva azt kereste, mi a közös lelkükben, mert Goethét tartotta a megváltásnak, a művészetek összefoglalójának, a mesternek. Balázs Béla pályafutását végigkísérte az újságírás, és ehhez kapcsolódóan politikai szerepet is vállalt. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, a színházak műsormegbízottja volt, majd a pesti kommün után Bécsbe menekült, de ott sem tudott hátat fordítani a művészetnek. Bécsben német író lett, de csak nyelvében. Itt kezdett filmkritikákat írni, és ezek kapcsán született meg filmesztétikai főműve, a Látható ember, a mozgóképkultúra első elméleti alapvetése. Aztán Berlinbe költözött,

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

belépett a kommunista pártba, aztán Moszkvába utazott, ott is filmet írt és rendezett, majd filmfőiskolai tanár lett. 1945-ben hazatért, tanított és szerkesztőként dolgozott, és vendégtanár volt többek között Prágában és Rómában is. Miután a Horthy-korszakot emigrációban töltötte, itthon idegennek tartották. Kossuth-díjat kapott ugyan, de a radikalizálódó baloldal Lukáccsal együtt őt is félreállította. Úgy szólt a vád, hogy „túlságosan avantgárd”. Elvesztette állását, nem adták ki műveit, a kommunizmus felfalta újabb gyermekét. 1949-ben halt meg, szellemi feltámadása évtizedekkel később következett be. Érdemes megjegyeznünk, hogy Lukács György barátsága meghatározó volt számára. Nagyra tartotta, bár a kommün után, amikor leszámol a kommunistáskodással, így ír róla: „Lukács tudósnak született, az örök dolgok látójának, aztán arra kényszerült, hogy elveszítse szellemi hazáját, zugkávéházakban lopott pártpénzek után nyomozzon.” Ez számára is tanulsággal szolgált. Balázs Bélát a film ejtette leginkább rabul, lenyűgözte a teremtett világ valósággá vált szimbóluma. Hitt abban, hogy a film válthatja meg az emberiséget a „bábeli átoktól”. Legfontosabb elemének a kamera mozgását nevezte, a változó szemszög és az újabb és újabb képek sorozata miatt, ami a mozgás érzetét, látszatát adja, hiszen a kép több a szavakban visszaadott világnál, bár nem helyette jött létre. A sűrített idő adja lebilincselő erejét. A film láthatóvá tette az ember arcát, így nemcsak a szereplők szelleme, gondolatai juthatnak el hozzánk, hanem a mimika és a gesztusok eszközkészletével a mozdulatok egyszerre hatnak ránk a szöveggel, a történettel és tájjal. A film gazdasági és technikai meghatározottságát tekintve nem véletlen, hogy jellegzetesen amerikai. A legfiatalabb művészet az egyetlen, amit Európa tanult Amerikától. Balázs Béla megfigyelte, hogy az alakuló formanyelvvel új élményszféra nyílott, mi pedig tudjuk, közel száz év alatt sugaraival a kép behálózta a világot. Bárhová lépünk, különféle helyszínek, események vehetnek minket körül tetszőleges helyekről, mi pedig mohón isszuk a látványokat, a híreket. Teljesen mindegy, honnan jön a kép, legyen az valóságos táj vagy elképzelt hely, nézzük, hiszen a képzelet szabadon rabolható terület. A mozgóképi világ körülsző minket, és a rögzített képeken a jelen átértelmeződik. Nagy műveltségű, sokoldalú szerző volt, jelentékeny író, nagy tehetség. Írásaiban a magyar lelkiismeret szólal meg. A mesékhez, a nárcizmushoz, a miszticizmushoz való vonzódását a rögzített erkölcsi szokások iránti vágy is erősítette. Követhető vagy elutasítandó minták közöt-

2008. május–június

Sulitéka ti keresés élete központi kérdése volt, mely arról szólt, hogyan valósíthatja meg magát az ember. Ezért kereste a lélek kalandjait a végzet vállalásával is. Nála tündér és királylány egyszerre csábítja a férfit, és egy hattyú felemelkedik, és nyugatnak száll. Létünk érzelmi és értelmi korlátai közötti örök választási kényszer dilemmája művei visszatérő témája. Ezért is mondhatjuk, hogy Dosztojevszkij külön fejezet az életében. A „nagy orosz lélek” izgatta őt is. Nemhiába kötődött ezer szállal „orosz barátnőihez” hosszú ideig. Háborús tudósítóként az orosz író modorában fogalmazott a szenvedésről, és műveiben fel-feltűnnek a Dosztojevszkij-alakok árnyképei. Személyes szálakkal kapcsolódott a politikához. Volt idő, amikor megpróbálta megváltoztatni a történelem menetét és direkt módon a világot, mert felháborította az igazságtalanság, hiszen akkor is széles volt a jövedelmi olló a gazdagok és a szegények között. Néhány évnyi politizálás után, a Tanácsköztársaság bukását követően, Bécsben eldöntötte, csak a művészettel – főleg a filmmel – kíván foglalkozni. Úgy vélte, a kommunizmus számára amúgy is csak vállalás volt, nem politika. Világlátása nem volt beilleszthető a politika világába. Az emberiség szellemi világában mozgott otthonosabban, hisz komoly volt számára az élet és benne a derű a művészet. Balázs Béla élete teremtő küzdelem volt. Nem volt könnyű sorsa, tartották „belemagyarázónak”, de érte sérelem Bartóktól is, mert ő nem vállalt vele eszmei-művészi közösséget, hiába aratott sikert közös művük. Akadt olyan kritikus, aki „Bartók kerékkötőjének” nevezte. Élete mítoszként bújik irodalmunkban. Benne élt a századelő magyar világában, a német színházi életben, az új szovjet filmben, és hatott az olasz újrealizmusra is. Sok nagy szellemmel találkozott, és táplálkozott is belőlük. Műveivel tanúságot kívánt tenni életeszményei mellett a színes kalandokkal szőtt cselekményeivel, metszően éles párbeszédeivel, biztos szövegalkotó tempóérzékével. Meséi, mítoszai világunk előtti időbe visznek, lelkünk, szellemünk eredetéről szólnak a régi mesehagyományok hangján, szokásos történetszövésével. Nála a forma uralja a szöveget. Létünk alapvető kérdéseire, jelenségeire kereste a válaszokat, a magyarázatokat. Tudta, a tragédia elkerülhetetlen tény, minden emberi út végén ott vár ránk, ezért is mondhatjuk, hogy életünket a holtak irányítják. Azt kutatta, hogyan válik a dráma vallássá, hogyan kötnek a dolgok békét és szövetséget egymással. Álmodó királyfi, költő és gondolkodó volt. Novák Imre

31

Sulitéka

Hallható irodalom avagy hangos irodalomóra általános iskolásoknak Miközben egyre több könyv jelenik meg hallható formában, immár az általános iskola felső tagozatos tanulói is hozzájuthatnak igényeiket maximálisan kielégítő hangos tankönyvekhez, tanulási segédlethez. Az irodalom a legszebb tantárgyak egyike. Felvételi tantárgyként is a legfontosabbak közé tartozik. Vannak diákok, akik többre kíváncsiak, mint ami a tanítási órák negyvenöt percnyi időkeretében elhangozhat, megint másoknak pedig pótolniuk kell vagy egyszerűen csak javítani szeretnének tudásukon, érdemjegyeiken. Mindehhez Mosó Endréné a Hallható Világ Oktatási Bt. képviseletében olyan segédanyagot kínál, amely megszeretteti a hazai és világirodalmat, használatával élményszerűbbé, gyorsabbá, eredményesebbé válik a tanulás, és az átlagostól eltérő élethelyzetekben is jól használható. Vajon kivel nem fordult még elő, hogy hiányzott az órákról? Milyen nehéz ilyenkor egyedül megbirkózni a tananyaggal! Mennyire hiányzik a tanári útmutatás! A Hallható irodalom többek között ennek a problémának a leküzdéséhez nyújt segítséget. Ezek a sorozatok nemcsak a teljes tananyagot adják közre hallható formában, hanem annak részletes, precíz, mindenre kiterjedő tanári feldolgozását is, a kapcsolódó irodalmi szemelvények tanári magyarázatával együtt. Egyéni tanulást biztosítanak időkorlátok nélkül, hiszen a hanganyagot akkor állítja meg a tanuló, amikor csak akarja (például az ismeretlen fogalmak értelmezésénél), és igény szerint többször is visszahallgathatja. „Hosszú tanári tapasztalattal a hátam mögött úgy éreztem, nagy segítség lenne a gyerekeknek egy olyan eszköztár, Hidánné Kiss Zsuzsanna a Városligeti Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola magyartanára: „Őszintén ajánlom mindenkinek a Hallható irodalom hangfelvétel sorozatot, amely felöleli a magyar irodalom tantárgy teljes általános iskolai tananyagát. Az órákra való felkészülésben tanárként igen sok segítséget nyújt számomra ez a szerkezeti és tartalmi felépítésében is nagyon alapos munka. A feldolgozott, órákra lebontott tananyag logikus, hallgatva is követhető gondolatmenete, a felvetett kérdések és válaszok jó alapul szolgálnak egyéni óravázlatok elkészítéséhez, az irodalmi művek tanári bemutatásához, valamint ötlettárként is kitűnően használható. A hallgató egy gombnyomásra rendhagyó irodalomórán érezheti magát, ahol kérdések felvetésére és megválaszolására, vázlat készítésére, fogalmak és évszámok tisztázására, sőt házi feladat kijelölésére is sor kerül úgy, ahogy az egy hagyományos iskolai órán történni szokott. A különbség csak annyi, hogy ezen az irodalomórán bárhol részt vehetünk, ahol egy magnó vagy CD-lejátszó rendelkezésünkre áll, még akkor is, ha valamilyen oknál fogva fizikai jelenlétünk nem lehetséges egy szokásos iskolai órán.”

32

ÚJ KATEDRA

Tamás Botond 13 éves tanuló: „Lemaradtam hatodikban irodalomból, és a jegyeim is szörnyűek voltak. Tele voltam hármassal és kettessel, utáltam az irodalmat, mert nem értettem, és az órai magyarázat nem volt mindig elég. A helyzet azonban megváltozott, amikor a CD segítségével kezdtem rendbehozni tudásomat. Szívesen hallgattam, mert érdekes és érthető magyarázatát többször is visszahallgathattam, és ami a legjobb, a jegyeim is sokkal jobbak lettek. Még ma is használom néha, mert nagyon jó az ismétléshez.”

amelyet önállóan használhatnak bárhol és bármikor. Ez most végre megvalósult!” – lelkendezik a szerző, aki a Hallható irodalom az általános iskolák 5. osztályosai számára című hangos könyvével az EDUCATIO 2001 Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon is bemutatkozott. A sorozatok ma már a teljes 6. és 7. osztályos irodalmi tananyagot is tartalmazzák, 74 tanítási óra anyagát dolgozva fel. Úgy jelenik meg egy-egy anyagrész hallható formában, ahogy az iskolai irodalomórán. Az irodalmi szemelvények bemutatásán kívül, az egyes anyagrészek végén részletes műelemzések, órai vázlatok, felelettervek, ajánlott házi feladatok, játékos „tudáspróbák” (tesztek megoldó kulccsal, dolgozattémák, példaszövegek) és játékos irodalmi feladatok találhatók, valamint a tananyaghoz kapcsolódóan számos olyan háttérinformáció, mely csak a kézikönyvekben szerepel. Egyszóval éppen olyan, mint egy iskolai tanóra, fegyelmezés és időhúzás nélkül, és legnagyobb előnye, hogy sosem marad el. Az „órák” átlagosan 30 percesek, így a CD használata során jut idő a gyerekek bevonására is az anyag feldolgozásának menetébe vagy a hallható irodalom használatával az önálló tanulásra. Ezzel a megoldással a gyerekek a tanítási órán kívül is igénybe vehetik a tanár segítségét. Használhatják önálló ismeretszerzési eszközként, de a hangfelvételeken mindvégig jelen lévő tanár útmutatásai alapján az egyes feladatokat elvégezve bővíthetik és elmélyíthetik ismereteiket, vagy igényeik szerint többször is átismételhetik az órán elhangzottakat. A tananyag feldolgozásakor a témához kapcsolódó tudnivalók teljes köre megjelenik. A segítségével tanuló diák vagy tanár igénye szerint válogathat belőle. Ez tulajdonképpen egy „hangos” tankönyv, egy egész „kis hangos könyvtár”. *** Az egyes órák felépítése: – A történelmi kor felidézése addig a mélységig, ameddig az irodalmi alkotás megkívánja, hiszen az irodalom mindig az adott társadalom tükörképe. – Az írók, költők életrajzának megismertetése. Itt nem a lexikális adatok játsszák a főszerepet, bár ezek is elhangzanak, hanem érdekes anekdoták segítségével az embert hozza közelebb. Bemutatja, hogyan élt és gondolkodott a szerző a világ dolgairól. – Érdekességek a mű keletkezési körülményeiről. – A mű, az irodalmi szemelvény bemutatása megfigyelési szempont alapján. – A műben felbukkanó ismeretlen fogalmak, kifejezések

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

értelmezése. (Ez pótolja a kézikönyvek használatát azok számára, akiknek nem áll rendelkezésére.) – A mű „közös” feldolgozása. Kérdések hangzanak el – itt a CD megállítható –, és a megbeszélés után elhangzik a tanári válasz is, a levonható következtetés. – A művel kapcsolatos irodalomelméleti fogalmak meghatározása, a szemelvény alapján példák keresése. – Órai vázlat – ez az anyag elsajátításának az alapja, tulajdonképpen óravázlat és feleletterv egyben. (A www.suliirodalom.hu honlapról három példa, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Arany János: Toldi – összefoglalás – és Arany János: Családi kör órai vázlata letölthető). – A leckéhez tartozó évszámok és irodalomelméleti fogalmak kiemelése. – Ajánlott szóbeli és írásbeli házi feladat. – Könyvajánlások. *** Kiknek készült ez az újdonság? Valójában minden 6. és 7. osztályban tanító pedagógusnak és gyermeknek. Ez a „hangos” tanulási segédlet jól alkalmazható az oktatás valamennyi területén. Mivel önálló ismeretszerzési eszközként is használható, segítségével az irodalom iránt érdeklődők több ismerethez juthatnak, így alkalmas a képességek fejlesztésére, a tehetséggondozásra. De a felzárkóztatásban is segítségére lehet gyereknek és tanárnak egyaránt, mert a felvételeken mindvégig jelen lévő tanár útmutatásai alapján az egyes feladatokat elvégezve önállóan pótolhatja és bővítheti ismereteit a tanuló. Felbecsülhetetlen a haszna a helyettesítési órákon. Metodikai ötlettár lehet pedagógusoknak (különösen kezdőknek) is; egyfajta alternatíva, hogyan lehet egy-egy irodalmi alkotás feldolgozását megközelíteni, hogyan lehet egy-egy tanítási óra menetét megtervezni. A tananyag feldolgozásakor a témához kacsolódó tudnivalók „teljes” köre megjelenik, a korosztálynak megfelelő könyvtárhasználati ismeretekkel együtt. A „használó” tanár vagy diák igénye szerint válogathat belőle. De segítségével könnyebben tanulhatnak a diszlexiás gyerekek, a magántanulók, a betegség miatt iskolából sokat mulasztók, akik szüleikkel külföldi kiküldetésben vesznek részt stb. Legfontosabb előnye abban áll, hogy a „használó” dolgozhat vele bárhol és bármikor. Az összeállítás a NAT előírásainak és a kerettantervi köveKiss Bernadett 14 éves tanuló: „Ötödik és hatodik osztályos koromban anyukámnál éltem Londonban, és ott jártam iskolába. Hetedik év elején azonban visszajöttem apukámhoz Magyarországra, hogy a középiskolai felvételeimre jól felkészülhessek. Elkezdtem a hetedik osztályt, és ezzel párhuzamosan be kellett pótolnom az előző két év anyagát. Tanáraim szerint lehetetlenre vállalkoztam. Én sem tudtam, hogyan fogok megbirkózni ezzel. Bár nagyon szorgalmas voltam, ez nem lett volna elég. De a hangos tankönyvvel mégis sikerült, mert használatával sokkal gyorsabban át tudtam venni az anyagot úgy, hogy közben a hetedikeshez is remek alapokat adott például irodalomelméletből, irodalomtörténetből, és a tanulási technikám is fejlődött. Biztos vagyok benne, hogy néha még a középiskolában is jó szolgálatot tesz majd.”

2008. május–június

Sulitéka Fazekas Gábor 13 éves tanuló: „Ötödik év végén kis szerencsével négyest kaptam irodalomból. Nem ez az erősségem, a matekot és számítástechnikát sokkal jobban szeretem. Alig kaptuk meg a bizonyítványt, kiderült, hogy a család hamarosan Törökországba költözik, mert apukám ott fog dolgozni három évig, én pedig ott fogom a tanulmányaimat folytatni. Év végén azonban osztályozó vizsgát kell tennem a fő tantárgyakból, így magyarból is. Szerencsére hallottam erről a sorozatról, és indulás előtt beszereztük. Nagy segítség volt, még anyunak sem kellett segítenie. Teljesen egyedül tudtam vele dolgozni, és a vizsgán négyest kaptam. Ugyanolyan eredményt értem el a használatával, mint amikor Kati néni óráin ott voltam.”

telményeknek egyaránt megfelel, de jól hasznosítható a nem szakrendszerű képzés keretében is. *** Jelenleg a következő sorozatok és tematikus anyagok szerepelnek a kínálatban: • Audiokazettán, a készlet erejéig: Toldi, 6 db kazetta Monda, rege, ballada, 3 db kazetta Népköltészet, műköltészet, 2 db kazetta Régi magyar irodalom, 4 db kazetta Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Daniel Defoe: Robinson, 3 db kazetta A felvilágosodás irodalma, 4 db kazetta • MP3: A teljes 6. osztályos sorozat, 3 db CD A teljes 7. osztályos sorozat, 3 db CD • CD-n: A teljes 6. osztályos sorozat, 29 db CD A teljes 7. osztályos sorozat, 33 db CD Toldi, 7 db CD Monda, rege, ballada, 6 db CD Népköltészet, műköltészet, 3 db CD Régi magyar irodalom, 5 db CD Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Daniel Defoe: Robinson, 4 db CD A felvilágosodás irodalma, 4 db CD A Reformkor irodalma, 5 db CD Petőfi Sándor élete és költészete, 10 db CD A szabadságharc bukása utáni korszak költészete (Arany János, Tompa Mihály, Vajda János) 6 db CD Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, 5 db CD Mikszáth Kálmán élete és munkássága, 4 db CD A kiadó a megrendeléseket három munkanapon belül teljesíti. A megrendelt termékeket Budapesten és Budaörsön díjtalanul házhoz szállítja. Más címekre postán küldi el, a feladás költségét átvállalja. Az intézmények (iskolák, könyvtárak) átutalással fizethetnek, egyébként a küldeményhez mellékelt számla végösszegét a kézbesítőnek készpénzben kell kifizetni. Postai feladásnál a számla semmilyen egyéb költséget nem tartalmaz. Forrás: www.suli-irodalom.hu.

33

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

XIII. Duna Karnevál 2008. június 14–22. A Duna Karnevál Nemzetközi Multikulturális Fesztivál – amely az Euro-Mediterrán partnerség „1001 Actions for Dialogue” kampányának hivatalos résztvevője, s amely napjainkra Budapest fesztiválváros és Európa kulturális életében a nemzeti és nemzetközi hagyományok méltó képviselőjévé vált, illetve az elmúlt években a nemzetközi minőség-ellenőrzési rendszerben a megtisztelő Europe Top 500 elismerő címet is elnyerte – színpompás eseménysorozatát idén tizenharmadik alkalommal rendezik meg. A tíznapos, főként Budapest központi helyszínein zajló, a tánc és a zene számos műfaját felvonultató előadás-sorozat elsősorban a hazai művészeti hagyományok, kulturális örökségünk európai szintű népszerűsítésére törekszik, de célja emellett a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése is. A karnevál egy évtizedes hagyományának megfelelően művészi értékekben gazdag, változatos programokat kínál. Jelen lesznek a hazai hivatásos és amatőr néptáncegyüttesek mellett a fúvósok, a világzene, a kortárs tánc képviselői. A külföldi vendég együttesek között egyaránt megtalálhatók a határon túli magyar hivatásos és hagyományőrző – így a gyimesközéploki Gyimesi Hagyományőrző Táncegyüttes, a pozsonyi Szőttes Táncegyüttes és a szabadkai Róna Táncegyüttes –, valamint Európából és a tengerentúlról érkezett társulatok is: a visegrádi országok közül Szlovákiát a rimaszombati Hajek Táncegyüttes, Lengyelországot a swidniki Leszczyniaci Táncegyüttes, Csehországot a prágai Valasek Táncegyüttes képviseli. Bulgáriából a Trákia Táncegyüttes (Plovdiv), Görögországból az EL.KE.LA.M Hellenic Center Táncegyüttese (Athén), Olaszországból a Cordella Táncegyüttes (Palermo), Egyiptomból az AEYA Táncegyüttes (Kairó) érkezik a rendezvényre, és egy kínai produkciót is megtekinthetnek az érdeklődők. A karneválon összesen 42 zenei és táncegyüttes vendégszerepel, közülük 15 hivatásos társulat. Idén 11 külföldi együttes 275 művésze érkezik a Duna Karneválra. A bolgár Trákia Állami Népi Együttes, az Egyiptomból és Kínából érkező társulatok műsora valódi kuriózumnak ígérke-

34

zik a karnevál programjában. Az együttesek 9 helyszínen – Budapest: Vörösmarty tér, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Roosevelt tér, Mátyásföld Erzsébetligeti Színház, Békásmegyeri Közösségi Ház; Győr, Budakalász, Üröm – közel 50 órában szórakoztatják a karneváli közönséget. A külföldi vendég együttesek bemutatói mellett a kiemelt programok között említhető az „Egy hazában sokszínűen” – nemzetiségi előadók gyermek- és ifjúsági tánckarneválja, a fúvós-, folkzenekari és világzenei koncertek, a világ-, és kortárs táncművészeti bemutatók, a Karneváli Felvonulás – június 21-én Clark Ádám térről indulva a Lánchídon át a HÍDÜNNEP eseményeihez kapcsolódva 600 résztvevő teremt valódi karneváli hangulatot Budapest szívében, majd az együttesek a Vörösmarty térre érkezve késő estig tartó táncgálával búcsúztatják a karnevált –, valamint a XIII. Duna Karnevál Gála. A Duna Karnevál gálaműsorát június 20-én (pénteken) a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 20 órai kezdettel tartják, ahol az Európai Kultúraközi Párbeszéd évének programjaihoz csatlakozva az Európai Tánc Karaván nemzetközi koprodukciót is bemutatják. A külföldi és hazai táncegyüttesek több mint 300 művészének közös előadását élvezheti a közönség a Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes közreműködésével. A Duna Karnevál rendezvényei – a Margitszigeten tartott gálaest kivételével – ingyenesen látogathatók.

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

Európai Tánc Karaván A táncszínházi koprodukció Magyarországon Az Európai Tánc Karaván eredeti, egész estés táncszínházi darab, melynek szereplői nyolc nemzet táncos- és zenész előadói. A produkció magyar, görög, spanyol, olasz, ciprusi, finn, erdélyi és lengyel partnerek közös művészi munkájának eredménye, és az Európai Unió „Kultúra 2000” programjának támogatásával jött létre 2005-ben. A produkció megálmodója és létrehozója Mucsi János és „csapata”. A minden helyszínen általa rendezett darab magyar koreográfus munkatársai Juhász Zsolt és Mihályi Gábor Harangozó-díjas alkotók, illetve a nemzetközi koreográfusok: Louis Theodotou, Jarkko Peltola, Vassilis Dimitropolous, Stanislaw Leszczinsky, Peppe Mendola, Ivácson László, José Francisco Gonzalez García. A tánckar magyar résztvevői a Duna Művészegyüttes táncos és zenész előadói, Budapesten az Állami Népi Együttes közreműködésével. A népek tánc- és zenei hagyományainak megőrzése és legszebb példáinak színpadra állítása mellett az egységbe szerkesztett darabban különleges hangsúlyt kap az európai nemzetekbe olvadt cigányság máig élő öröksége. A táncképekben az egyes népek saját hagyományai mellett megjelennek a nemzetközi táncközösségre komponált részletek is együttes előadásban. A koreográfia az archaikus, eredeti elemektől ível az adaptált, a kortárs táncművészet által is alkalmazott megoldásokig. A műben szereplő táncok: polonéz, sevillanas, fandango, balos, krétai tánc, zebekigos, polska, menüettpolka, tarantella, haydau, moldvai, legényes, ugrós, verbunk és csárdás. A művészi alkotómunka eredményeképpen az európai tánc- és zenei hagyományokat kohézív egységgé harmonizálja a produkció. A projekt előkészítése, létrehozása és további bemutatói során a nyolc nemzet alkotó- és előadóművészeinek,

2008. május–június

Kottavarázs szakembereinek, valamint a szervezőknek interkulturális párbeszéde tovább erősíti az európai művészi hálózatot. 2005-ben a táncprodukciót minden társszervező országban bemutatták, világfesztiválokon, óriási nézőszám előtt, elsöprő sikerrel. A táncmű képzeletbeli karavánként utazta be Európát, jó példával szolgálva, és bemutatva, hogyan erősíti egymást a hagyományőrzés és az újítás. A magyarországi bemutató 2005. júniusában volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a X. Duna Karnevál Gálaműsoraként, a háromezres nézőközönség legnagyobb elismerése mellett. A darabot a Duna Televízió 2006 nyarán főműsoridőben mutatta be. A nemzetközi koprodukció híre elért számos magyarországi rendezvényhez is. A magyar és nemzetközi alkotók, valamint a magyarországi befogadó helyek inspirálására a Duna Művészeti Társaság 2007 augusztusában a Debreceni Virágkarneválon több mint tízezer néző előtt óriási sikerrel mutatta be az Európai Tánc Karavánt. A táncmű hivatott az európai népek kultúrájának közös eredetét hangsúlyozni, közös kulturális értékeinket kölcsönösen megismertetni, illetve elültetni az egység uniformitás nélküli gondolatát. Kapcsolódó programok XIII. NÉPZENEI ÉS NÉPTÁNCFESZTIVÁL: június 14–15. szombat–vasárnap 17.00, Budakalász Faluház (Szentendrei út 1–3.) IX. NYÁRI FESZTIVÁL: június 14–15. szombat–vasárnap 16.00, Üröm (Fő tér) VII. BÉKÁSMEGYERI KARNEVÁL: június 15. vasárnap 16.30, Békásmegyer (Bp. III., Csobánka tér 5.) NEMZETKÖZI TÁNCGÁLA: június 16. hétfő 18.00, XVI. ker. Mátyásföld–Erzsébetligeti Színház (Budapest, XVI. ker., Hunyadvár u. 43/D) GYŐRI TÁNCFESZTIVÁL (Győri Nemzeti Színház): június 21–22. 17.30 szombat–vasárnap.

35

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

„Csak arról érdemes beszélni, amin derülni lehet” Nagy idők felvételeit bízta ránk halála előtt Raksányi Gellért Ültünk a Magyar Színházra keresztelt Nemzeti öltözőjében, és fényképeket válogattunk egy interjúhoz. Fantasztikus mennyiségű fotográfiát néztünk át, családi albumaiból emelte ki őket előző este gondosan. Élete csaknem minden időszakából származó képekkel érkezett, mint aki minden lényeges történetet dokumentálni akar. Gyerekkorától a rendszerváltozásig elevenedtek meg az események, ám ott mintha befejeződött volna a pályafutása. „Csak arról érdemes beszélni, amin derülni lehet” – fűzte hozzá érdeklődésemre magyarázatul. Nagyon érdekes dolog, hogy régen az öregek halegy alkalmi előadásban. Ráadásul még a szalontak meg, most meg mi. És milyen sűrű sorokcukorjelmezembe is belegabalyodtam, de szép ban – nyújtott át egy dedikált fotót Sinkovits sikerem volt. Imre szép írásával. – És én, aki valamikor A meleg családi fészekből a pécsi Pius szinte képtelen voltam kordában tartani a Gimnáziumba kerültünk a bátyámmal, az bennem feszülő energiát, elfáradok, mire leinternátusban laktunk. Jól jellemzi a lelkiálérek a lépcsőn a színház portájára. Közben a lapotomat, hogy szinte többől buktam meg, halott kollégáim fényképeit látom a falon, de mint ahány tantárgy volt. Na, tornából meg ezt is megpróbálom felfogni derűsen. Elhamagyarból azért kiemelkedően teljesítettem. tároztam, hogy megmagyarosítom a nevem, Rettenetesen szigorú volt az iskola, nehezen ezentúl Néhai Raksányi Kutyu leszek. Ebben találtam a helyem, semmiféle kivételezést nem az országban úgyis annyi bajt okoztak a nevek, ismertek a paptanárok. Ez az intézmény adott az előnevek még inkább, ezzel így senkinek mégis egy életre tartást nekem. Erdély és a A Raksányi család címere semmi gondja nem lesz. A Raksai előnevem Felvidék visszacsatolásakor nagy örömöm1280-ból avítt, hogyne lenne az, amikor XII. századi, re elbúcsúztam Pécstől, apámat kísérgettem a csengése tótos, mássalhangzótorlódás kínozza… Meg szolgálati helyeire, és az ottani iskolákban tanultam. Aztán kell szabadulnom tőle! Apám tiszti főorvos volt, ráadásul felvettek a színiakadémiára. Bátyám felsőházi elnöki titkár vitéz és méltóságos. Apai nagyapám pedig, micsoda disznó- lett, és lakást kapott az Országházban. Lakásom belövést ság, kórházat alapított Szigetváron! Anyám apja gazdatiszt kapott 1944 karácsonyán, meg is sérültem. Hozzá menenagybérlő, dédapám gazdag földbirtokos. Még korábbi fel- kültem. Nála töltöttem az egész ostromot. menőm, Raksányi Kati néni Kossuth apánk dédanyja volt. Básti Lajosról rögtön az első nagy kiugrásom jut eszemVállalhatatlan család, annyi szent. be. Már színinövendék koromban megtisztelt barátságával. Ó, az első fellépés! Kedves, meghitt hely volt Szigetvár, Később, amikor egy szemrevaló hölggyel találkoztam, egy ahol születtem. Hároméves voltam, amikor az „l” hangzók igazi káderrel, így biztatott: „Közhírré tesszük ezt a kaphelyett kemény r-ekkel kápráztattam el a kedves közönséget csolatot. Nem fogsz te a taccsvonalon kívül szaladgálni, mint örökös tartalék. Ez a kapcsolat centerbe hoz téged!” Így is történt. Jöttek a jobbnál jobb szerepek, de amikor vége lett a szerelmi történetnek, ismét rossz fiú lettem. Ügyes kis kollégám, Major! A Nemzeti Színház egykori, rettegett igazgatója arra kért, hogy szerezzek neki Balatongyörökön egy kellemes, nyári pihenőhelyet, mivel én ismerős vagyok a környéken. Így Édesanyja és édesapja Az első „fellépés” idején keveredett Major Tamás

36

2008. május–június

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Básti Lajosnál Szigligeten Horkai Jánossal

Major Tamással a II. József című előadásban

Beérett, mint a legjobb évjáratú aszú. Bölcs, de nem rezignált, inkább ironikus. Élesen vág, mint a damaszkuszi penge. Nem lehet neheztelni rá szavai tűzijátéka miatt, mert humorba pólyázza. (Részlet Szathmári István Fehér kakas című írásából)

Jane Seymourral és Maximilian Schell-lel, mint alvilági rém

az egyik kedves barátom villájába. Egy alkalommal megmutattam neki a sziklakertemet a kutyuólam mellett. Ide fogom megmintáztatni az összes igazgatómat kertitörpének – közöltem vele néhány pohár bor elfogyasztása közben. Major sem maradt adós a válasszal: „Ha itt lesz a többi is, jövök az avatásra!” Kutyu, mint alvilági rém. Egy szép költségvetésű amerikai filmben játszottam: a nevem igen megtisztelő helyen csillogott a szereposztásban nem akárkik mellett. Az első találkozás a Gellért Szállodában volt. A fogadás során Jeremy Kamp egyszer csak odaszólt Michael Yorknak: „Milyen lakása lehet a magyar kollégának, ha ilyen szállodája van?” Még jó, hogy a rendkívül sok elfoglaltságomra hivatkozva le tudtam beszélni őket a vizitről. A filmnek egyébként nem volt magyar forgalmazása, mert valóban nagy szerepet játszottam benne. A Szomszédok című teleregény népszerűsége igen gyakran hozott furcsa helyzetbe. Bárhol jártam, mindenki megismert, sokan köszöntek, ami rendben lett volna, de jó néhányan közülük hosszasan el akartak beszélgetni velem. Sőt! Egyszer egy néni a közért előtt állított meg. Hamarosan nagy csődület támadt. „Mit csináljak, gondnok úr, álló nap randalíroznak a gangomon?” Nénikém, én csak a tévében vagyok gondnok, sajnos nem tudok segíteni – szabadkoztam szelíden. Könnyes szemmel mért végig. „Nem akar

2008. május–június

jönni a kutyájával, pedig az kellene” – mondta, és elviharzott. Máskor egy jól öltözött úr állított meg az utcán. „Látjuk, uram – mondta komolyan –, hogy ön milyen szépen rendben tartja azt a tömböt Gazdagréten. Nem vállalná, ha jól megfizetnénk, a miénket is?” Hebegtem-habogtam, hogy sajnos nem tudom vállalni, rengeteg a gondom-bajom anélkül is. Fenyegetőzni kezdett, hogy „megbánja, nagyon megbánja”, és faképnél hagyott. A sorozat rajongói talán még emlékeznek rá, hogy az egyik epizódban azon morgolódtam, hogy elkopott a pizsamám, újat kellene vennem, de kevés a pénzem. Pár nap múlva barátomra várva a Kossuth Lajos utcában egy üzlet kirakatát nézegettem, amikor váratlanul egy borízű hang szólalt meg a hátam mögött. „Hallottam, komám, hogy nincs pizsamád, kapsz tőlem egyet! No, nem azt a puccosat a kirakatban, hanem egy olcsóbbat, de azt tényleg megkapod, és iszunk közben egy felest.” Nehezen tudtam megszabadulni alkalmi jótevőmtől. Na, ennyit a karrieremről. H. Gábor Miklós

Sinkovits Imre szomorú szavai egy régi, a Magyar Rádióban készült fénykép hátoldalán

37

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

A reneszánsz világa Simon M. Veronika kiállítással tiszteleg a kor és stílusirányzat előtt A Monoki Kossuth Emlékmúzeumban május 23-án nyílt meg Simon M. Veronika, Munkácsy- és Szent Istvánérmes festőművész A reneszánsz világa című kiállítása. A városi polgárság érdekeit és szemléletét tükröző tudomány, irodalom és művészet nagy fellendülésének, az antik formákat továbbfejlesztő, realizmusra törekvő képzőművészeti iránynak Firenzéből indult áramlata ma is sok művészt ihlet alkotásra. Csodálatos korszaka az emberiségnek a XV.

A múzeum három termében berendezett tárlat a reneszánsz képek mellett – 24 festmény, merített papíron, tussal, páccal – bemutat még olyan ritkaságokat is – 20 portré pasztell technikával –, mint az aradi 13 vértanú portréja, akiket saját egyenruhájukban festett meg a művésznő, valamint további aradi vértanúkat, mint Ormai Norbert, Kazinczy Lajos, Batthyány Lajos, akiket szintén Aradon ítéltek el, csak nem akkor és nem ott végezték ki őket, mint 13 társukat. A tárlat július 31-ig tekinthető meg. Cím: 3905 Monok, Kossuth Lajos utca. Telefon: 20/661-3371; 47/356-039. *** Falvak névadóit is megfestette

Mátyás király és Beatrix királyné

és a XVI. század. Az élet szinte minden területén hatalmas találmányok, felfedezések, alkotások, eszmék születtek és maradtak az utókorra. Galileo Galilei, Kolumbusz Kristóf a világegyetem képének újrarajzolásában, a föld ismeretlen területeinek felfedezésében, Leonardo Da Vinci a művészet és a technikai fejlődés területén ért el sikereket. Ő volt az első polihisztor, vagyis az az alkotó és gondolkodó, akit ma is a legműveltebb fők között tartanak számon. De ide sorolható még Buonarroti Michelangelo, Sandro Boticelli, Albrecht Dürer, Francesca Petrarca is, hiszen a szobrászat, festészet, költészet új iránya igen fontos szerepet játszott abban az időben – és játszik ma is. Niccolo Machiavelli, Morus Tamás, Luther Márton mind-mind új gondolatokkal lepték meg a világot. És ha megemlítjük Gutenberg Jánost, a könyvnyomtatás felfedezőjét, akkor olyan névsor végéhez érkezünk, amelynek szereplői mind-mind emelték e korszak fényét, fontosságát. Meg kell említeni a reneszánsz magyar nagyjait is, hiszen Luxemburgi Zsigmond király, a törökverő Hunyadi János, a legnagyobb, az igazságos Mátyás király és a reneszánsz királyi udvar, Vitéz János, Janus Pannonius, Bakócz Tamás, az itáliai műveltséget megteremtő Beatrix, Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén mind-mind európai szinten fontos szerepet játszottak a reneszánsz előretörésében. Természetesen nem tud teljes lenni a reneszánsz kor alakjainak felvázolása, de Simon M. Veronika merítése ebből a korból jól mutatja, hogy milyen nagyszerű művészek, tudósok, szabad gondolkodók éltek abban a korban.

38

Egy festőművész jellemzően tájképet, csendéletet adományoz, máskor egy méltán neves személyiség portréjával segíti a múlt emlékeinek felelevenítését, továbbőrzését. Különleges esemény ezek között, amikor egy település névadójának portréja kerül valamely közintézménye falára. Simon M. Veronika 2008-ig 13 országban mintegy 400 festményt ajándékozott, többségében Báthori István portrékat. Ma már kisebb falvak is felkérik: fesse meg számukra azt a történelmi személyiséget, akiről helységük a nevét kapta. II. Rákóczi Ferenc portréját Rákóczifalván a polgármester vette át és helyezte el a művelődési ház falán. Nyírbátorban a mindmáig egyetlen Báthori István-festményt a Báthori István Múzeumban helyezték el. Bajót, a Nyergesújfalu melletti kicsiny falu sem találkozhatott addig névadójával, Bojóthy Simonnal, amíg Simon M. Veronika – utánajárva a II. András által letelepített spanyol íjász legendájának, történetének – meg nem festette nekik több alkalommal is, hiszen immár nemcsak a Millennium Házba, de a polgármesteri hivatalba is került Bojóthy Simon-portré. A Vajdaságban, Bácskossuthfalván felmerült az igény, hogy a polgármesteri hivatalban lévő, idős Kossuth Lajost ábrázoló poszter helyett kerüljön a falra egy igazi olajfestmény. Simon M. Veronika ezt a kérést is teljesítette, így

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

a korábbi másolat helyére egy eredeti, csodálatos, az öreg Kossuthot ábrázoló portré került. 2008. május 24-én pedig a felvidéki Dobóruszkán, magyar nevén Dobófalván adott át egy újabb portrét, Dobó Istvánét, amelyet a névadó sírhelyéül szolgáló helyi katolikus templomban helyeztek el. *** Vásznon a Borrendek védőszentjei

Szertenéző ne borlovaggá avatás, a Guzman étteremben díszebéd, és felkeresték a Törley-birtokot is. Bácskossuthfalváról, a 9+1 Művésztelep képviseletében érkezett Novák Mihály és Nagy Zoltán megállapodtak Simon M. Veronikával abban, hogy 2008. szeptember 27-én ismét találkoznak, ezúttal Bácskossuthfalván a polgármesteri hivatalban, ahol Simon M. Veronika újabb Kossuth Lajosról készülő festményét helyezik majd el. E Kossuth-festményt a monoki Kossuth Önkormányzat fogja majd átadni a falunak.

2007 szeptemberében a Bácskossuthfalván 30 éve nagy sikerrel működő 9+1 Művésztelep a szé*** kesfehérvári Simon M. Veronikát hívta meg magyarországi vendégA Siratófal csodája 2008-ban művészként. A festőművész erre az II. Rákóczi Ferenc alkalomra egy Szent Imrét ábrá2008. május 6-án lengyel zaránzoló festményt vitt magával ajándokcsoport indult el Budapestről a dékba, ezzel is erősítve a Székesfehérvár és Bácskossuthfalva Szentföldre, hogy ellátogasson Jeruzsálembe, és szentmisén közötti kapcsolatot. vegyen részt Jézus életének helyszínein. (A lengyel csoporttal A szomszéd városban, Bácstopolyán működik a Bácskai egy időben egy magyar társaság is ott tartózkodott, köztük Szent György Borrend, amely Simon M. Veronika bor- olyan illusztris tagokkal, mint Presser Pici, Hernádi Judit, rendjének, a móri Brindisi Szent Lőrinc Borrend testvéré- Gálvölgyi János és mások. A két csoport útvonala többször nek tekinthető. A borrend nagymestere, Tóth János, Szi- keresztezte egymást, hiszen a Szentföldön többnyire azonos lágyi Sándor kancellár és Simon M. Veronika egy meghitt, látnivalókat mutatnak be a turistáknak az idegenvezetők.) a helyi vadászházban eltöltött munkaebéd mellett határozta A lengyel zarándokok – régi szokásukhoz híven – mael, hogy 2008 tavaszára a festőnő megfesti a borrend védő- gukkal vitték Simon M. Veronika festőművészt is, aki, szentjét, Szent Györgyöt. mint minden más zarándoklaton, ezúttal is egy festménySimon M. Veronika az elmúlt esztendőkben a borren- nyel készült a nagy útra. (Korábban így vitték magukkal a dek védőszentjeit sorra megfestette, a 2008. április 26-án Stary Sacz-i klarissza kolostorba a II. János Pált ábrázoló Bácstopolyán átadott Szent György-kép a nyolcadik volt a festményt, oda, ahol többek között Szent Kinga is nyugsorban. A Kárpát-medencéből összegyűlt borrendek a he- szik, valamint így került egy lengyel templomba a sugárzó lyi Kray Kastély Múzeumban gyűltek össze. A Sárkányölő Jézus-festmény mellé Szent Fausztina portréja, a Vatikánba Szent György-festményt Tálos Tamás móri és Tóth János pedig a II. János Pál és a XVI. Benedek című festmény.) A bácstopolyai nagymester leplezte le a nagyszámú érdeklő- festőművésznő most A rabbi tanít festménnyel indult erre dő előtt. Ez alkalommal az útra, amelyet egy jeruSimon M. Veronika bor- zsálemi rabbiképző iskola ral, szőlővel kapcsolatos kért tőle. festményeit is bemutatta, Amikor kiderült, hogy Jeköztük a Szőlőgazda, a Bo- ruzsálemben a szálloda egy rosgazda, a Szüretelő lány, a arab negyedben, az Olajfák Móri szőlők, a Kádármester hegyén van, a zarándokok címűeket. egyik szeme ugyan neveA festmény átadását kö- tett, hiszen fantasztikus kivetően a helyi borrend szer- látás nyílt a városra, másik vezésében kétnapos prog- szemük viszont sírt: hogyan ram kezdődött, amelynek fogják átadni a festményt, a keretében a tartomány leg- főrabbi ugyanis nem mehet magasabb katedrálisában abba a negyedbe, ahol a ökumenikus istentiszteletet szálloda van… Szent György tartottak, de szerepelt benMegoldásként a Sira- Kossuth Lajos

2008. május–június

39

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

A rabbi tanít

tófal következő napi meglátogatása mutatkozott, ahol a rabbiképző iskola közvetítőjével, Eszter Ságival megállapodtak abban: ő jön el a szállodába, és veszi át a lengyel delegációtól a festményt. Így is történt, a Siratófal csodát tett ismét: este már meg is történt a kép átadása, és másnap helyére került A rabbi tanít című festmény. A csoda az egész út során kitartott. A csoport olyan helyekre is eljutott, ahová más csoportok nemigen juthatnak el: Szent Lázár sírjához, a csodák színhelyeire, a Holt-tengerhez, a Getsemáne-kerthez, a templomhoz, ahol Jézus tanított. Találkoztak a jeruzsálemi Szent Erzsébet rend főnöknőjével is, aki ismerve már a Simon M. Veronika által, a vatikáni honlapon is bemutatott Szent Erzsébet-ábrázolást, a rendjük számára egy Szent Erzsébet rózsalegendája festményt kért, amelyet egy következő jeruzsálemi út alkalmával adhatna át a művésznő. Veronika örömmel vállalta a megtisztelő felkérést. A festmény készül, s vele az átadás is…

umban kezdődtek. Simon M. Veronika reneszánsz kiállításának megnyitóján adta át a 2008-as törökországi Kossuth zarándokútra megfestett Kossuth-portrét, valamint jelképesen Dobóruszka és Monok polgármestere ekkor vette át tőle a felvidéki Dobóruszkára megfestett Dobó István-festményt, amit a két testvértelepülés rendelt a művésznőtől. Szombaton reggel: „Irány Borsi, a Rákóczi Múzeum” – adta ki a jelszót Dobóruszka polgármestere, Lakatos László. Meghatottan léptünk be az ódon falak közé, hiszen a Simon M. Veronika által a magyarországi Rákóczifalvára festett Rákóczi-portré már megadta nekünk e látogatás alaphangulatát. Ekkor fogadott a múzeum igazgatója, Hajdú Jenő elnök úr a címben feltüntetett jelzős szerkezettel, majd egyórás tárlatvezetésre invitált. Dobóruszkán a katolikus templomban, rövid irodalmi műsort követően, a plébános úr kedves bevezetője után Szepessy Zsolt monoki polgármester és Lakatos László dobóruszkai polgármester leplezte le Simon M. Veronika Dobó István-festményét, amely a templomban, Dobó István sírjánál kap majd végleges helyet, ahol a közeljövőben esedékes újratemetés után, Dobó István felújított szarkofágja alatt ezután békésen nyugszik majd együtt az egész Dobó család, mert lám, az utókor gondoskodik róluk. S mostantól Dobó István portréja tekint rájuk… A díszebéd közben megállapodás született egy nyári kiállításról, amelyet Nagykaposon rendez majd Simon M. Veronika a „felvidéki magyaroknak”… Enyedi Béla és Varga Gabriella összeállítása

*** „Magyarországi magyarok” Borsiban A felvidéki Borsiban a Rákóczi Múzeum igazgatója nevezett bennünket így, amikor megérkeztünk. Azt mondta, már messziről megismeri az ilyen kedves vendégeket, hiszen látszott rajtunk a megkülönböztetett tisztelet, „ahogyan” beléptünk a Rákóczi család restaurálás alatt álló kastélyába. Simon M. Veronikának, az őt kísérő Dedik János Batsányi-díjas írónak és e sorok írójának 2008. május utolsó előtti hétvégi élményei Monokon, a Kossuth Emlékmúze-

40

Dobó István

2008. május–június

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Narnia Krónikái – Caspian herceg Bemutató: 2008. június 12. Az ír születésű Clive Staples Lewist, vagy ismertebben C. S. Lewist nem véletlenül tartják a modern kori gyermekfantasy megteremtőjének, művei számos ebben a műfajban szorgoskodó írót inspiráltak (többek között a Harry Potter szériát jegyző J. K. Rowling is rá hivatkozott példaképként).

Narniában Lucy, Edmund, Peter és Susan segítségével. Az elképesztően látványosnak ígérkező mozi már az amerikai premier első hétvégéjén visszatermelte borsos gyártási költségeinek (200 millió dollár) több mint a negyedét, a döntő többségben pozitív kritikák pedig azt engedik sejtetni, hogy a trilógiára tervezett mozgóképes feldolgozás második epizódja is hű C. S. Lewis főművéhez.

Nim szigete Bemutató: 2008. június 26.

Ugyan Lewis főként az angolszász nyelvterületen örvend hatalmas népszerűségnek, ám legkiválóbb és egyben legismertebb sorozata, a Narnia krónikái több felnövő generációnak nyújtott izgalmas és tartalmas szórakozást, hiszen 85 millió példányban, 30 nyelvre lefordítva jelent meg szerte a világon. A keresztény teológiát kiválóan ismerő Lewis könyvsorozata azonban több, mint puszta gyermekmese, hiszen a bibliai utalásokkal gazdagon telített regényfolyam egyfajta példabeszédként is értelmezhető a Jó és a Rossz örök harcáról, az áldozatról, a hitről, a szeretetről és a krisztusi üzenet közvetítéséről. A fantázia birodalmában tett utazás egyúttal a saját lelkünk mélyére is elvezet anélkül, hogy bármiféle túlbuzgó téríteni akarás görcse érződne rajta. A hét kötetet számláló sorozat népszerűségére természetesen az amerikai filmgyártó gépezet is felfigyelt, így 2005ben 180 millió dollárból a Walt Disney Pictures és a Walden Media közreműködésével megszületett a Narnia Krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című mozi, mely a sorozat második könyvét dolgozta fel. Andrew Adamson és csapata hűségesen követte az irodalmi alapanyag sorait és gondolatait, így remek adaptációt készítettek. Most, három esztendővel később, a sorozat negyedik darabját gyúrta át ugyanaz a stáb mozgóképes formába, Narnia Krónikái – Caspian herceg címmel. A Fehér Boszorkány seregei ellen megvívott győztes ütközetet követően a Pevensi gyerekek lettek Narnia királyai és királynői, azonban ők visszatértek az emberi világba a ruhásszekrényen keresztül. Egy esztendővel később, amikor meglátogatják Narniát, meglepődve tapasztalják, hogy narniai idő szerint 1300 év telt el, amióta elmentek, a birodalmat pedig a kegyetlen Telmarinok uralják, élükön a gonosz Miraz királlyal. A véreskezű uralkodót csak a jogos trónörökös, Caspian herceg, a lázadók vezére győzheti le, aki visszaállíthatja a régi békés rendet

2008. május–június

A kalandos családi filmként beharangozott Nim szigete ugyancsak írott forrásból dolgozik. Igaz, a Narnia krónikáihoz képest kevésbé ismert alapanyagból és jóval szerényebb költségvetéssel forgatott mozit a Jennifer Flackett– Mark Levin forgatókönyvíró páros. Wendy Orr kanadai gyerekkönyvíró 2002-ben elkövetett, 120 oldalt számláló regényét bővítették ki egész estés kalanddá „mindössze” 37 millió dollárból, ráadásul olyan színészeket sikerült megnyerniük a főbb szerepekre, mint a mindig remek Jodie Foster, az üstökös ívű karriert befutó Gerard Butler vagy éppen napjaink egyik legtehetségesebb gyerekszínésznek tartott Abigail Breslin. A történet központi figurája Nim (Breslin), a féktelen fantáziájú kislány, aki óceánkutató édesapjával egy szigetre költözik, ahol a tudós papa (Butler) zavartalanul tanulmányozhatja a helyi élővilágot. Nim a kedvenc regényeinek hősével, Alex Roverrel azonosulva éli életét, egészen addig, míg édesapjának nyoma nem vész.

Nim felveszi az Alex Rover kalandjait megálmodó írónővel (Foster) a kapcsolatot, hogy segítséget kérjen tőle. Azonban az írónő cseppet sem hasonlít hősére: súlyos agorafóbiás, és csupán a legritkább esetben hagyja el a lakását, az izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket csupán legmerészebb fantáziáiban képes átélni. Azonban Nim hívására mégis felkerekedik, hogy az elképesztő veszélyeket rejtő szigeten segítsen megtalálni a kislánynak az apukáját. A Nim szigete korhatár nélküli fantázia-kalandfilm, sok-sok látványossággal, humorral és kiváló színészi játékokkal fűszerezve, mely az egész családnak kellemes szórakozást nyújt majd. Simonyi Gáspár

41

Szertenéző

A klasszikus Csizmás Kandúr

ÚJ KATEDRA

A világ legszebb meséi 1.

Megjelenés: 2008. május 21.

Megjelenés: 2008. május 23.

Pero, a kardforgató muskétás macska főbenjáró bűnt követ el, amikor egereket ment meg a biztos haláltól, ezért megszökik. Nyomába ered három ügyetlen rendőrmacska, akik mindent megtesznek, hogy Peróra lesújtson a törvény ereje. Menekülése közben találkozik a szegény sorsú kisfiúval, Pierre-rel, akivel rosszul bánik két kapzsi és önző testvére. Pero rábeszéli Pierre-t, hogy jobb, ha hátrahagyja keserves életét, és csatlakozik hozzá kalandjaiban. Közösen indulnak tovább, amikor is hírt kapnak a kastélyból: a király férjet keres gyönyörű lányának, Rose hercegnőnek. Pierre enged Pero unszolásának, hogy hercegnek adva ki magát, megpróbálja elhódítani a hercegnő kezét… A Csizmás Kandúr története igen népszerű mese, főként az eurázsiai vidékeken. Mintegy 20 különböző változatát tartják számon a Charles Perrault meseíró által fényes csizmával felruházott furfangos macska kalandjának, azonban az 1969-ben készült japán anime, ahogyan a címe is mutatja, a legismertebb verziót vette alapul. A készítők, a legendás anime mester, Hayao Miyazaki (Chihiro Szellemországban, Vándorló palota) és Kimio Yabuki végtelenül bájos figurái szinte életre kelnek a képernyőn, a rajzfilm pedig akció, kaland és humor patikamérlegen mért tökéletes egyvelege. Ráadásul a szereplők felejthetetlen magyar szinkronnal szólalnak meg, a Pero orgánumát kölcsönző Kern Andrással az élen.

Cristopher Grace direktor és nemzetközi animációs szakemberekből álló csapata érdekes vállalkozásba fogott 2001-ben. A világ legkülönbözőbb országaiból gyűjtöttek össze állat-, tündérés tanmeséket, tréfás és mitologikus történeteket, melyekből azután 39 negyedórás animációs filmet készítettek az egyes országok kultúrájára jellemző animációs technikával és stílusban. A gyönyörű történetekből álló rajzfilmsorozat kreativitásával és pazar animációs megoldásaival egyaránt meszsze kiemelkedik a mesesorozatok közül, amit 2002-ben két Emmy-díjjal is elismertek, ráadásul rengeteg televíziós csatorna játszotta szerte a világon, köztük az HBO is. Az RTL Filmklub által kiadott első, 112 perces DVD-n 8 rész kapott helyet (1-1 tajvani, holland, kínai, angol, francia, alaszkai, walesi és orosz mese) magyar és angol hanggal, illetőleg magyar felirattal.

Anyegin Megjelenés: 2008. május 21. Puskin romantikus szabadregényének legalább tucatnyi mozgóképes feldolgozása készült már, ám mind közül az 1999-ben mozikba kerülő, Martha Fiennes által rendezett Anyegin bizonyult a leghitelesebb adaptációnak. A byroni spleentől terhes orosz dandy, Anyegin (Ralph Fiennes) Szentpétervárra költözik a megörökölt birtokra. Vidéki elvonultságában összebarátkozik Lenszkijjel, akin keresztül megismeri a szépséges Tatjanát (Liv Tyler). A lány szerelmet vall Anyeginnek, ám a férfi elutasítja, majd Olgának, Lenszkij menyasszonyának kezd udvarolni. A sértett vőlegény párbajra hívja Anyegint, aki megöli őt, majd súlyos bűntudattól gyötörve visszaköltözik Moszkvába. Pár év múltán találkozik Tatjanával, és szerelemre lobban a lány iránt, aki azonban férjes asszonyként visszautasítja a közeledését. Az érzékeny adaptáció igazi fesztiválkedvenc volt bemutatásakor, Londonban, Tokióban és Oroszországban is diadalmaskodott egy-egy kategóriában, nem véletlenül. Remek díszletezés, drámai színészi alakítások és fantasztikus operatőri munka jellemzi a filmet, amely egészen biztosan többet ad át Puskin halhatatlan művéből, mint a kötelező irodalmak röviden zanzásított összefoglalója.

42

Én kicsi szörnyem – A mélység legendája Megjelenés: 2008. június 3. Amikor a magányos kisfiú, Angus egy hatalmas méretű, titokzatos tojásra bukkan Loch Ness partjainál, még nem sejti, mi szunnyad benne. Hamarosan azonban kiderül, hogy a tojás lakója maga a legendás szörny – igaz, egyelőre még nem több mint csintalan apróság. Csakhogy Angus kicsi szörnye napról napra nagyobb lesz, és egyre nehezebb elrejteni a világ kíváncsi szeme elől. A farmerből elismert gyermekkönyvszerzővé avanzsáló Dick King-Smith 1990-ben készült regényét dolgozza fel a családi mesék készítésében rutinos Jay Russell direktor látványos filmje. Az Én kicsi szörnyem tulajdonképpen az évszázadok óta élő skót legenda, az Inverness városka közvetlen közelében található Loch Ness-i tóban található szörnyeteg történetének egy családbarát interpretációját nyújtja, lenyűgözően részletgazdag számítógépes animációval megvalósítva. A remek színészi játékokért olyan színészek felelnek, mint a kétszeres Oscar-jelölt Emily Watson, Ben Chaplin vagy éppen David Morissey. A mintegy 45 millió dollárból készült produkció a hazai mozikat elkerülve egyenest DVD hordozón kötött ki nálunk, de a bájos történet egészen biztos sok gyereket fog a tévé elé ültetni 112 perc erejéig. A korong extrái között pedig többek közt egy érdekes kisfilm is helyet kapott Mítoszok és legendák címmel, mely a Nessi létezésére szolgáló bizonyítékokat és cáfolatokat veti össze. Simonyi Gáspár

2008. május–június

Tark abark a

ÚJ KATEDRA

Zsánerben – középiskolai filmes vetélkedő az Urániában Ismételten az Uránia Nemzeti Filmszínház illusztris kávézója adott helyet a Mozinet Magazin által szervezett nagyszabású vetélkedőnek, melyen öt középiskola csapata mérte össze filmes tudását. Ismételten, hiszen a Mozinet Magazin Zsánerben című rovatának 2006-os indulása óta a szerkesztőség tagjai minden évben megszervezik a tanév során rendezett versenyen szereplő legjobb csapatok számára a külön megmérettetést. A Zsánerben rovat műfajtörténeti és -elméleti írásokat tartalmaz, amelyek könnyen felhasználhatók a középiskolákban bevezetett és a gimnáziumokban kötelező jelleggel oktatott mozgóképkultúra- és médiaismeret tárgy tanításában. A NAT által életre hívott mozgóképkultúra- és médiaismeret óra a gimnáziumi oktatás során elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze is. Ennek ellenére a tantárgy amolyan mostohagyermek, hiszen a legtöbb intézményben nem alkalmaznak erre külön szaktanárt, így sok helyen a videokamerát bekapcsolni tudó technikatanárokra és a filmkedvelő irodalomtanárokra hárul a feladat, hogy megismertessék a film művészetét a gyerekekkel. Ráadásul a segítségükre szolgáló és gyakorlatban igazán jól használható, strukturált szakmai anyagok száma is kevésnek mondható a hazai szakirodalomban. A Mozinet Magazin erre a súlyos hiányosságra felfigyelve 2006 szeptemberében a középiskolákat megcélozó új rovatot indított. A Zsánerben rovat ötletével gyakorlatilag az összes magyarországi középiskolát megkeresték, és immár több mint 1400 intézmény, 554 iskola regisztrált a programba, amelynek keretében a filmtanárok vállalták, hogy eljuttatják a diákokhoz a magazint, az anyagait pedig használják az órákon, így az összesen mintegy 54-56 000 diákhoz jut el közvetve vagy közvetlenül. Hogy a diákok érdeklődését még jobban fokozzák, a rovathoz játékos vetélkedőt is szerveznek a lap munkatársai, mely már a 2006/2007-es tanévben nagy sikerrel zajlott. A versenyen részt vevő több tucat csapat közül a legjobb öt számára a Mozinet Magazin az Uránia Nemzeti Filmszínházzal közösen szervez döntőt minden évben, melyre idén május 30-án, 15 órakor került sor. Ebben a tanévben a verseny mindvégig igen kiélezett volt, végül a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium (Gyula), az

2008. május–június

Eötvös József Középiskola (Heves), az ELTE Trefort Ágost Gimnázium (Budapest), a Városmajori Gimnázium (Budapest) és a Balassi Bálint Gimnázium (Budapest) csapata kapott meghívót a végső megmérettetésre. A 2007/2008-as tanév anyagából a rovatban feldolgozott műfajokhoz kapcsolódtak a döntő feladatai, melyek során többek közt a katasztrófafilm, a musical, a vámpírfilm, a történelmi film, a neo-noir, a gengszterfilm, a robotos science-fiction és a romantikus vígjáték zsánerében feltett kérdésekre kellett választ adniuk a diákoknak. A zsűri ezúttal is a hazai filmszakma prominens személyiségeiből állt: a zsűri elnöke Báron György filmkritikus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, tagjai pedig Hartai László, a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy elindítója, a hivatalos tankönyv szerzője, Kozma Károly filmforgalmazási szakember, Varró Attila filmkritikus, az ELTE filmszakának tanára és Hegedűs László, a Magyar Mozgókép Közalapítvány szaktanácsadója voltak. Az esemény fővédnökségét az Oktatási és Kulturális Minisztérium vállalta. Érdekes módon a csapatok a filmtörténeti, illetőleg a filmfelismerési feladatokban teljesítettek magabiztosan, a filmről való öszszetettebb gondolkodást igénylő filmelemzés, illetőleg az egyes műfajokat rövid szinopszis és néhány jellemző kellék használatával bemutató állóképek megoldása azonban tökéletesen igazolta, hogy

43

Tark abark a

a magazin kezdeményezésére igenis nagy szüksége van a középiskoláknak. A Kárpáti György filmkritikus által vezetett verseny kellemes hangulatban telt, és végül az ELTE Trefort Ágost Gimnázium csapata bizonyult a legtájékozottabbnak a mozgókép művészetében, akik – a játék élménye mellett – a másik négy csapathoz hasonlóan értékes ajándék könyvvel, DVD-vel és mozijeggyel lettek gazdagabbak.

„…a tudatos filmnézést igyekszünk segíteni…” Beszélgetés Böszörményi Gáborral, a Mozinet Magazin főszerkesztőjével – Honnan jött az ötlet, hogy egy filmes magazinban oktatási segédanyagot jelentessenek meg? – A mozgóképkultúra- és médiaismeret oktatást kívántuk segíteni, a szerkesztőség több tagja is tanít filmet középiskolákban és OKJ-s képzéseken, így viszonylag sok információnk van a tantárgyról. Sajnos ez egy nagyon alacsony óraszámú tárgy, ráadásul sok intézményben nem tudnak, vagy nem akarnak szaktanárt alkalmazni, talán ezért is lett ilyen sikeres ez a program – a tanároknak és az igazgatóknak minden segítségre szükségük van. A hazai középiskolák mintegy 40%-a igényelte a magazint, hogy használják az órákon. Úgy gondolom, hogy egy filmes szaklapnak nemcsak kötelessége, de érdeke is, hogy támogassa ezt a tantárgyat – hiszen az új olvasók és a jövőbeli kritikusok nagy része is a filmszerető tizenévesekből kerül majd ki. – Kik vettek részt a rovat koncepciójának kidolgozásában? – Az ötlet, hogy a rovatban kortárs műfajokat dolgozzunk fel, Hartai Lászlóval és Varró Attilával való konzultációk során alakult ki. Olyan filmekről szerettünk volna írni, amelyek közel állnak a diákokhoz, és amelyekkel a magyar szakirodalom nem foglalkozott még igazán komolyan és átfogóan. Az amerikai műfaji filmeken keresztül mutatunk be filmtörténeti korszakokat és stiláris jellemzőket, a tudatos filmnézést igyekszünk segíteni, azokat a filmeket elemezve, amelyeket a srácok egyébként is ismernek és néznek. – Hányan használják a rovatban megjelent anyagokat, illetőleg milyenek a visszajelzések az intézmények, a pedagógusok és a diákok részéről?

44

ÚJ KATEDRA

– Több mint 550 középiskola, médiatanár vesz részt a programban. Ők postán kapják minden hónapban a rovat anyagait, illetve sok iskola versenyen is részt vesz, havonta küldik nekünk a megoldásokat e-mailen. Az összesített versenyben legtöbb pontot elérő csapatok számára pedig májusban rendezünk egy döntőt, az Uránia Nemzeti Filmszínházzal közösen. A legjobb visszajelzéseket a versenyen keresztül kapjuk. A kérdések mindig az adott műfajhoz, a megjelentetett anyaghoz kötődnek, a beküldött válaszokból jól látjuk, hogy mennyire volt hasznos az esszé. A döntőn találkozunk a tanárokkal és a diákokkal, itt személyesen is tudunk beszélni velük az észrevételeikről. A rovat sikerét az mutatja legjobban, hogy többtucatnyi csapat minden hónapban küldött megoldást, rengeteget dolgoztak, hogy ott lehessenek a döntőn. A tanárokkal az első tanév után kitöltettünk egy kérdőívet a rovatról, és nagyon sokan jelezték, hogy a magazin egyéb részeit is hasznosnak találják: filmkritikákból, az interjúkból sok információhoz jutottak a mozikban játszott, DVD-n megjelenő alkotásokról. – Eddig az egyes műfajok bemutatásával foglalkozott a rovat, amelyek száma véges. A jövőben milyen témákat szeretnének feldolgozni? – Szeptembertől az eddigi anyagokra építve folytatódik a rovat. Olyan rendezők műveit vesszük majd sorra, akik bizonyos műfajokban alkottak, alkotnak, de nagyon erős szerzői jegyek is megfigyelhetőek a filmjeikben. A műfaji szabályok és a szerzőiség ütközését vizsgáljuk majd. Simonyi Gáspár

2008. május–június

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

A Mikrobiológiai Labortól Különbusz Kristófig

Maksa mesél! Maksa Zoltánt legtöbben a Szeszélyes évszakokból, a mindig megmosolyogtató Maksa-híradóból ismerik. A tévészereplések megszűnése óta a 46 éves humorista az országot járja, előadóestekkel színházakban és rendezvényeken lép fel. Ma második feleségével és hároméves kislányával Pestszentimrén lakik. Gyermekkori élményeiről, a szakma nehézségeiről és terveiről beszélgettünk vele. – Sorsát az 1982-es Humorfesztivál fordította a nevettető szakma felé. De mi akart lenni gyermekkorában? – Mozdonyfordító! Egyszer az osztállyal a Ganz-MÁVAGban voltunk üzemlátogatáson, és nagyon tetszett, ahogy kibe tolták a vagonokat. Az egyik csarnokban volt egy kerek forgóhenger, arra állítottak egy mozdonyt. Egy bácsi meghúzott egy kart, a mozdony elfordult a sínen, egy másik vágányon pedig kigurult. Ez nekem annyira tetszett, hogy onnantól legalább három éven át mozdonyfordító akartam lenni. Mikor már történelmet tanultunk, akkor régésznek készültem, rendszeresen ástam is a kertünkben, de sajnos csak malacállkapcsokra és bilidarabokra bukkantam. Hetediktől pedig jött a kémia, és onnantól nagy fordulattal csak a vegyészet érdekelt, végül ezen a vonalon is mentem tovább. – 1980-tól a Kőbányai Gyógyszergyár Mikrobiológiai Kutatólaborban dolgozott. Ha nem jött volna a Humorfesztivál, azon a pályán maradt volna? – Valószínűleg igen. Egy remek ajánlatot is kaptam: 1981-ben a főnököm ösztöndíjas kutatóként magával vitt volna Amerikába. Valamennyire már tudtam angolul, ott elvégezhettem volna az egyetemet is a fizetésemből, de 19 éves fiúként bizonytalan voltam. Gondolkodási időt kértem, de mire válaszolhattam volna, a főnököm már eltűnt. Végül is maradtam, és rá egy évre jött a rádió Humorfesztiválja. – Mostani eszével visszagondolva, megbánta, hogy hezitált? Felmerül néha, hogy mi lett volna, ha akkor igent mond? – Nem ezt bántam meg, hanem az 1986-os lehetőséget, amikor Nagy Bandó András Ausztráliába hívott. De akkor frissen nősültem, és egyébként sem gondoltam, hogy egyszer ide jut a szakma. Abban az időben még nagy kereslet volt a humoristákra, rengeteget szerepeltünk országszerte. Úgy gondoltam, ennek nem lehet vége, de tévedtem. 2004 végén négy munkámat egyszerre szüntették meg, és 45 évesen azt vettem észre, hogy el kell kezdeni menedzselni magam. Most, hogy már tulajdonképpen élvezhetném munkám gyümölcsét, újra bizonyítanom kell, mert az a réteg, akivel én akkor kapcsolatban voltam, kifutott, a mai huszonéves korosztály meg alig ismer. Vannak pesszimista időszakaim, de aztán fellépek, és az a töltés, az a szeretet és megbecsülés, amit adnak az emberek, nagyon jó érzés. – Van olyan példaképe, akire felnéz? – Példaképem nincs, de külföldön műsorgyártás tekintetében Mr. Beant és különösen Benny Hillt irigylem. Aki itthon meg tud nevettetni, az a L’art pour l’art társulat. Nagy Bandó igazából emberileg példakép: ő egy végtelenül

2008. május–június

becsületes, emberszerető valaki, aki gyakran vadidegen embereknek segít, nem emelkedett fel a hírnévtől. És persze ő volt a kiképző tanárom, neki köszönhetem, hogy ma tudok beszélni a színpadon. – Visszatérve az időben, hogyan emlékszik vissza iskoláséveire? Vannak-e meghatározó szereplők, akik elindították az úton? – Pesterzsébeten jártam általános iskolába, és két tanárra ma is szívesen emlékezem. Dr. Burucz Jánosné, Paula néni magyartanárom hozta ki belőlem az írói vénát, Belák Erzsébet osztályfőnököm pedig azt jósolta, egyszer még vezérigazgató leszek. Az iskolában úttörőtanács-titkárnak választottak, azaz a tanárok és diákok közti kapcsolattartónak. Bár én is eleven, rossz gyerek voltam, annak idején fel sem merült bennünk, hogy megverjünk egy pedagógust vagy feleseljünk neki. A tanáraim vasfegyelmet tartottak, de a lelkünkre is odafigyeltek, beszélgettek velünk az órák után is. Persze a mai tanárok leterheltsége nyilván nagyobb, egészen más feladatköröket kell ellátniuk. – Nagyobbik lánya, Tímea idén 20 éves, rajta keresztül találkozott a mai pedagógusokkal. Mit vesz észre, mit gondol, miért nagyobb a leterheltségük? – Egész más a tanterv, a tananyag. Önhibájukon kívül, de rengeteg olyan dolgot tanítanak, amire semmi szükség sincsen. Ez a minisztériumi hozzá nem értés állandó jelenléte

45

Főhajtás a gyerekek életében. Például magyarból szinte szakmai értekezéseket és komoly verselemzéseket, műelemzéseket várnak el a teljesen átlagos képességű gyerekektől. Bár édesanyám ért ehhez a nyelvezethez, istenien fogalmaz, én is hatalmas ötös magyardolgozatokat írtam végig a középiskolában, Timi feladatait sokszor feladjuk. Nem az átlaggyerekhez igazítják a tantervet, hanem a filmkritikusok agyához, amit én eléggé fájlalok. Ugyanakkor lényegében megszüntetik a szorzótábla oktatását, de erőltetik a szóképes olvasás tanítását, aminek révén a gyerekek nem tanulnak meg elválasztani. Nem tudom, miért kellene zseniket nevelni, pont így lesz rengeteg szorongós gyerek, aki nem tud megfelelni, hisz’ képességei nem teszik lehetővé, hogy azt a két-három kitűnő tanulót behozza az osztályba. Ezért van tele depressziós, dyslexiás gyerekkel az iskola. Így természetesnek érzem, hogy az agresszívebb felük kitör, visszabeszél a tanároknak, ezzel próbálja ellensúlyozni a nyomást. Nem veszem észre, hogy jó irányba menne az oktatás, mert úgy látom, nem az életre tanulnak. Pár évtizede tanítottak varrni, főzni, kertészkedni, ez mind nagyon fontos volt. Hasznos lenne a családi életre nevelés és a szexualitás kérdésének oktatása, amikre nagyon oda kellene figyelni – megdöbbentő, hogy jó néhány 13 éves lány teherbe esik, mert nem tudja, miről szól az egész. A szülők ezt valamiféle tabuként kezelik, és csak hárítják egymásra a felvilágosítást, pedig ezzel is tisztában kéne lenniük a gyerekeknek. Olyan bizalmat kéne kiépíteni a gyerekkel, hogy elmondhassa bármilyen problémáját, hisz csak akkor tudunk segíteni – nem elég, ha mindent a barátnőivel beszél meg. A bizalom hiánya sokszor tragédiába torkollhat, gondolok itt a megszült és megfojtott csecsemőkre. A mi időnkben ez nagyon más volt. Úristen, hát két hét telt el az első randitól addig, míg megfoghattam a kislány kezét, és hol volt még az első puszi! Emlékszem, nyolcadikban, osztálykiránduláson történt meg az, amikor kiégett egy égő a vonatkocsiban – vagy valamelyik szemfüles diák kicsavarta – és csak egy puszi csattant, de már pirultunk. – Tímea 4 éves volt, amikor első házassága felbomlott, onnantól vasárnapi apuka lett. Sikerült mégis kialakítani ezt a fajta bizalmat önök között, hogy ilyen nyíltan tudjanak beszélni egymással? – Hogyne, maximálisan, sőt sokkal jobban nyílik meg nekem, mint a kissé konzervatívabb édesanyjának. Timi egyébként elég nehezen viselte a válást. Nagyon ragaszkodott a közös otthonunkhoz, amit kénytelenek voltunk eladni, és

46

ÚJ KATEDRA

nem értette meg, hogy miért nem mehetünk haza. Sajnos a munkám eleve egy családgyilkos szakma, nem tudok úgy részt venni a családi életben, mint egy olyan férfi, aki délután 5-ig dolgozik, és utána hazamegy, ráadásul hétvégéit is otthon tölti. Én leggyakrabban esténként és egész hétvégén dolgozom, míg a feleségem itthon van. Bár Csilla, mostani feleségem színésznő, ő jobban ismeri ezt az életvitelt, de azért ő is szeretné többet látni a párját. Ráadásul amit előadok, azt meg is kell írni valamikor, márpedig a „poéngyártáshoz” is teljes csend és nyugalom kell. – Visszatérve a mai gyerekek lelkivilágára, talán már a mesékben is hiba van manapság. Harminc évvel ezelőtt a Vízipók-csodapók, Rumcájsz bácsi vagy Mátyás király meséi egész más kategóriákba tartoztak, mint a mai mesék, melyekből legtöbbször az erőszak és agresszió csendül ki. – Valóban, ezt én is nehezményezem. Ezért a lövöldözős, öldöklős amerikai mesecsatornákat le is tiltottuk az itthoni televízión. Nálunk minden este kötelező a meseolvasás Boginak. Gyerekkorunkból maradtak meg félig szakadt kötetek, például a Kisgyermekek nagy mesekönyve, a Mesemondó szikla vagy Magyar népmesék, ezekből szoktunk olvasni. Az újak közül Bogival mindketten nagyon szeretjük a Thomas, a gőzmozdonyt. Azon vagyok, hogy az amerikai szenny, a rajzfilmjeik, buta hőseik, az ő gondolkodásmódjuk és világnézetük ne áramoljon a családomba, de sajnos nagyon nehéz dolgom van, a többi igényes szülővel együtt. Az öszszes klasszikus mesefilmet megvettük DVD-n, kedvencem volt a Futrinka utca, Mazsola és Tádé, a Vuk, és megvan vagy 30 Micimackó-rész, amiből Boginak a Malacka a kedvenc figurája. – Felesége, Csilla a gyed lejártával hamarosan visszamegy dolgozni. Továbbra is a Budapesti Kamaraszínházban láthatjuk majd?

2008. május–június

ÚJ KATEDRA

– Nem megy vissza a színházhoz, hanem egy dokumentumfilmbe hívták, szinkronizál, és ha minden jól megy, egy gyerekszínházhoz társul be. Mellette kedves barátnőjével közös civil vállalkozást is terveznek. – Önnek viszont hamarosan megjelenik harmadik szintetizátorlemeze is. – Igen, ez életem egyik nagy szerelme. Érzem, hogy vannak olyan gondolatok, amik kifejezésére nem a humor, hanem a zene a legalkalmasabb eszköz. Első lemezemet, a Szén-dioxidot szakmai körökben is elismeréssel fogadták, pedig én valójában a másodikra, a Vulkánra vagyok büszkébb. A harmadik címe Sivatag lesz, kicsit meditatívabb zenével, de belekóstolva az arab stílusvilágba is, és természetesen továbbra is erőteljesen őrzi Jean Michel Jarre korábbi lemezeinek vonalát. Manapság sajnos kevés időm jut a zenélésre, inkább éjjel, amikor hazaérek, fejhallgatóval játszom félórát. – Közismert, hogy hisz a földöntúliak létezésében és Nostradamus jóslataiban. – Tudomásul kell vennünk, hogy van egy másik világ, ami néha közbeavatkozik a Föld történéseibe. Az is egyértelmű, hogy kétszázezer ember a világ különböző pontjain nem láthatja ugyanazt a látomást, tehát ufók tényleg léteznek. Nekem két ilyen közvetlen élményem van, az egyiknél egy nagyon erős, vakuszerű fény követte az autómat a 4-es úton, a másik az erzsébeti házunkban történt meg, mikor éjjel egy különös, zizegő hangra ébredtem. Nostradamus egyébként mindent pontosan felvázolt több száz évvel ezelőtt, és úgy gondolom, hogy minden előre kódolva van, hiába is próbálunk lázadni a sorsunk ellen.

2008. május–június

Főhajtás – Van-e még olyan terve, amit nem valósított meg? – Hogyne, rengeteg! Például dédelgetek a fejemben egy abszurd musicalt, aminek a zenéjét is én írnám, de bemutatásához nagyobb összeg kellene. A címe Különbusz Kristóf, és arról szól, hogyan zajlott volna Amerika felfedezése, ha Kolumbusz magyar. Persze egy kis szerelmi szál is van benne, egy Pocahontas-szerű indián lánnyal. A darab – tulajdonképpen egy musicalparódia – a fejemben van, egy rövid vázlatot is készítettem belőle, csak alaposabb kidolgozásra vár. – A könyvhétre megjelenik első életrajzi könyve, Majd értesítjük! címmel. Mit tudhatunk róla? – Rejtő Jenő stílusában írtam a könyvet, garantáltan végig lehet nevetni. A saját születésemmel kezdődik, de rengeteg fiktív dolog van benne. Nem ragaszkodtam a saját életemhez, mert gyerekkoromban nem történt semmi említésre méltó, ezért kénytelen voltam valamivel kiszínezni. A felnőttkorba érve már persze jobban én vagyok benne, de a szereplőket átneveztem, hiszen a történet a fontos. Fotókkal együtt 340 oldalas könyv született, 13 fejezetben. S mivel már ötven felé járva sose lehet tudni, mit hoz a jövő, a nekrológomat is megírtam. Persze teljes életet szeretnék élni, mert még sok ötletem van, de jó lenne egy fix, televíziós munka, ahol már nem kell ennyit utazni, és még a hatásfoka is nagyobb a kisközönségű előadóesteknél. Aztán öregségemre egy kis tanyára költöznék, ahol napkollektor van, tehát nem kell villanyszámlát fizetni, és szükségem van egy medencére és egy fél teniszpályára is! Egy fél elég lesz, mert ellenfelem úgy sincs... Kép és szöveg: Szabó Anikó

47

7határ

ÚJ KATEDRA

Döntőhöz érkezett a

XXIII. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő Május 17-én az Újvidéki Rádió M-stúdiójában tartotta a XXIII. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő döntőjét a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Újvidéki Rádió és a budapesti Vass Lajos Népzenei Szövetség. Az eseményen 250 általános iskolás és óvodás mutatta be népzenei kincsünk gyöngyszemeit. A mára mozgalommá vált népdal- és népzenei vetélkedést a vajdasági falvak magyarnóta-szeretete indította el. Az anyaországi tiszta forrás keresése elért a Vajdaságba is. Megindult a gyűjtőmunka, amelyben dr. Burány Béla és Bodor Anikó etno-muzikológus, népzenekutató (ő az idei zsűri tisztelettel övezett tagja is volt) szereztek elévülhetetlen érdemeket. A mozgalmat az Újvidéki Rádió két lelkes munkatársa, Borsi Ferenc és Dormán Lászlóné Dudás Anikó indították el. Az iskolákat járva felvették a gyermekek előadását, amelyet később a rádióban egy zsűri meghallgatott és elbírált. A díjazott produkciókat a rádió az év folyamán műsoraiba beépítette. Szabó Gabriella, a verseny fő szervezője a vetélkedő felett szintén a kezdetektől bábáskodik. Először amatőrként tette, majd hivatásszerűen, a Vajdasági Pedagógusok Egyesülete népzenei szakosztályának művészeti titkáraként. Később Magyarkanizsán tábort rendeztek a gyermekeknek, ahol népdalra, népzenére oktatták őket, valamint produkcióikból egy hét alatt gálaműsort is összeállítottak. A tábor néhány résztvevőjét a rádió bírálói elé hívták. Ekkorra már igen jelentős segítséget nyújtottak a támogatók, amely ma is anyagi alapja a versenynek. A következő fázisban minden versenyzőt egyszerre hívtak be a rádióba, ahol lezajlottak a selejtezők és a döntő is. Jelenleg már területi selejtezők vannak, és az onnan továbbjutók szerepelnek a rádió épületében megrendezett döntőben. A huszonhárom év alatt olyan kiváló művészek pályája indult a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőből, mint Kelemen Zsolt zenész, Lajkó Félix – aki zenei pályafutását citerán kezdte –, valamint Ivánovics Tünde és Polgár Lilla énekesek, a népművészet ifjú mesterei. A verseny népszerűsége egyre nő. Ennek oka egyrészt az, hogy a határon túli területeken kiemelten nagy jelen-

48

tősége van a magyar népdalnak és népzenének, másrészt azok a fiatalok, akik az elmúlt huszonhárom év alatt megjelentek versenyzőként, ma már fölkészítő tanárként tevékenykednek. Szabó Gabriella szerint a mozgalom arra hívja fel a figyelmet, hogy vigyáznunk kell valódi értékeinkre, mert ezek képesek megvédeni bennünket attól a gyökér- és talajvesztettség veszélyétől, amit a globalizálódó társadalom ránk kényszerít. Ennek pedig csak úgy tudunk ellenállni, ha felismerjük azokat az értékeket és kapcsolódási pontokat a múltunkkal és hagyományvilágunkkal, amelyekhez ragaszkodnunk kell, amelyeket őriznünk szükséges. Nem arról van szó, hogy el kell vetnünk a mai kor vívmányait. Természetesen szükségünk van arra is, de nem szabad azt hinnünk, hogy az a legjobb és a legtökéletesebb. Tisztában kell lennünk azzal, hogy régen is voltak megőrzésre méltó, követendő értékek, mint ahogyan vannak ma is, és lesznek a jövőben is. A lassan negyed évszázados vetélkedő négyszáz-négyszázötven gyermeket mozgat meg évente. Újra bevezették az előselejtezős rendszert; idén kilencven műsorszámot jelentettek be, közülük a három elődöntőből, Vajdaság harminc településéről, meglehetősen kiegyensúlyozott mezőnyben – 12 hangszerszólista, 19 énekszólista, 15 énekcsoport és 13 kisegyüttes – mintegy hatvan versenyző jutott a döntőbe. A produkciókat az Olsvai Imre, Gerzanics Magdolna, Bodor Anikó, Borsi Ferenc, Fábri Géza és Ivánovics Tünde összetételű szakzsűri bírálta el. Minden versenyző oklevelet és ajándékot vehetett át. A kiemelt első díjasok a Vass Lajos Népzenei Szövetség szervezésében Budapesten novemberben megrendezendő országos népdaléneklési verseny döntőjére is meghívást kaptak, külön jutalomként egy hét nyaralási lehetőséggel a Velencei-tónál. Fecsó Péter, Jámbor János

2008. május–június