Beköszöntő. Menjünk el szavazni! Új Katedra Pedagógusok lapja. A tartalomból február 1

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Menjünk el szavazni! Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. Tel./fax: 412-0909 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella ([email protected]) Társszerkesztő: Simonyi Gáspár ([email protected]) Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Barlai Róbertné, Endrődy Orsolya Kulturális főmunkatárs: Horváth Gábor Miklós Munkatársak: Katona Terézia, Novák Imre Fotó: Endrődy Orsolya, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Katona Terézia Szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. Tel.: 412-09-09 • Fax: 412-09-08 [email protected] • www.ujkatedra.hu Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962 www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online) Megjelenik 10 500 példányban

Március 9-én népszavazás lesz Magyarországon, három – részben szakmai, részben szociális – kérdésben dönthetünk közösen. A kérdések közül az egyik az oktatás területét érinti. Arról voksolhatunk, hogy fizessenek-e képzési hozzájárulást – leánykori nevén tandíjat – azok a hallgatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt. A tandíj-vita több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon. Az általános tandíjfizetési-kötelezettséget a Horn-kormány vezette be, ez az intézkedés is része volt a Bokros-csomagnak. Az 1998-as kormányváltást követően az Orbán-kabinet ismét ingyenessé tette az első diploma megszerzését az államilag finanszírozott képzések esetében, a kisgyermekükkel otthon lévő anyukák, apukák esetében pedig a további diploma megszerzésének költségeit is átvállalta az állam. Most újra napirenden van az általános tandíjfizetési kötelezettség kérdése, s nem meglepő, hogy ismét jelentős szakmai és politikai vihart kavart. Hónapok óta zajlik a vita: vajon a tandíjnak lehet-e hatása az oktatás színvonalára, korlátozza-e a szegényebb családok gyermekeinek tanulási lehetőségét, hogyan hat bevezetése a társadalmi mobilitásra vagy éppen a gazdaság fejlődésére, igazságos-e vagy sem? E vitában foglalhatunk állást a népszavazás napján, a szavazóurnáknál. Ahogy mindenkinek, úgy nekünk, az Új Katedra munkatársainak is van véleményünk arról, jó-e a tandíj, legyen-e, vagy a hallgatók egy jelentős részének képzését – ahogyan eddig – továbbra is a költségvetés finanszírozza. Nem tartjuk ugyanakkor tisztünknek azt, hogy egyik vagy másik álláspont mellett kardoskodjunk. (Természetesen az érveket és ellenérveket lapunk hasábjain sorra veszszük, s egymás mellé helyezzük, reményeink szerint segítve ezzel a döntést.) Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy buzdítsunk mindenkit: lehetőség szerint menjen el szavazni, s nyilvánítsa ki véleményét! A népszavazás egy demokráciában a közös, közvetlen döntéshozatal, ha úgy tetszik, hatalomgyakorlás ritka lehetősége. Mindenki kinyilváníthatja véleményét, s mindenki véleménye egyforma súllyal esik latba. Van egy-egy voksunk, eldönthetjük, mit tartunk helyesnek, s mit helytelennek. Kinek-kinek lehet más a véleménye a szavazásra feltett kérdésekről, s így a tandíjról is, ami azonban közös álláspont lehet: a népszavazás eredménye akkor lesz megnyugtató, ha minél többen kinyilvánítjuk akaratunkat, ha élünk a személyes döntés lehetőségével. Vegyük ezt a lehetőséget komolyan, és menjünk el szavazni március 9-én!

A tartalomból „Igen” vagy „Nem” – Népszavazás a tandíjról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Mire kapta fel a fejét a kémikus társadalom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 PIRLS 2006 – Tízévesen a világ élvonalában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Lukács Sándor 1945–2008 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Hernádi Gyula története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Gondolatok a „magas kultúráról” – Shakespeare ürügyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Ocskay László százados, az elfelejtett hős . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2008. február

1

Hírek

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium továbbra is kedvezménnyel segíti a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvellátást Az OKM azt a gyakorlatot kívánja megerősíteni, illetve kiterjeszteni, hogy a hallgatók minél több szakirodalmat használhassanak a könyvtári kölcsönzés keretében, és ne kényszerüljenek valamennyi dokumentum megvásárlására, a szerzői jogot sértő (az utóbbi időszakban tömegesen jelentkező) illegális fénymásolásokra. A szaktárca a költségvetésében elkülönített támogatást olyan módon juttatja el a felsőoktatási könyvtárakba, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-n keresztül történt megrendeléseikhez a kiadók által meghatározott vételárból 40 százalék támogatást nyújt. Ez magában foglalja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által felajánlott, példányonként maximum 10%-nyi kedvezményt is. A felsőoktatási szakkönyvek, tudományos könyvek (jegyzetek, segédanyagok és forrásmunkák) elsődleges vásárlói ugyanis az egyetemi, kari, intézeti, tanszéki, főiskolai könyvtárak, amelyek egy-egy műből több példányt is megrendelnek. A szakkönyvek, tudományos könyvek beszerzésének támogatásával az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak az a célja, hogy a tudományos munkák elérhetővé váljanak a hallgatók, az oktatók, a kutatók számára, vagyis színvonalasabb legyen a felsőoktatás és a tudományos képzés. A támogatási program növeli a keresletet, ezzel ösztönzőleg hat a tudományos művek kiadására. A szaktárca egyébként 1997 óta hirdet meg felsőoktatási tankönyv- és szakkönyv-támogatási pályázatot. Eddig erre a célra több mint 3 milliárd forintot fordított, ez csaknem 3000 mű megjelenését tette lehetővé. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a jövőben támogatási szerződést köt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel, és ezt követően adja át a támogatásra szolgáló keretet. Tavaly egyébként a cég megkapta a 2008. június 15-ig felhasználható pénzösszeget. A szaktárca létrehoz egy szakértői bizottságot, amelyben képviselteti magát a Magyar Rektori Konferencia, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, a Főiskolai és Kari Könyvtárigazgatók Szövetsége, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A testület feladata, hogy a könyvkiadók által a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-hez eljuttatott mintapéldányok alapján eldöntse: az adott mű felsőoktatási célokat szolgál-e, és felkerülhet-e a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ajánlati listájára. A bizottság egyúttal rendszeresen figyelemmel kíséri a támogatásban részesített művek értékesítését, és arról évente – június 30-ig, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai alapján – értékelést készít az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkárának. A kiadók által a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-hez eljuttatott mintapéldányt a szakértői bizottság döntése nyomán a Kft. feldolgozza, és a testület által megállapított áron felajánlja

2

ÚJ KATEDRA

megvételre a felsőoktatási könyvtáraknak. Ezekből természetesen egyéb szervezet és magánszemély is vásárolhat, de a kedvezményes ár csak a felsőoktatási könyvtárakra vonatkozik.

Idén is előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű felvételizők A 2008. évi felsőoktatási felvételi eljárás során ismét előnyben részesülnek a szociálisan hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők. Utóbbiak ezen felül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Katapult Mentorprogramjában való részvételre is jogosultak. A hátrányos helyzetű jelentkezők a felvételi eljárás során minden jelentkezési helyükön 25, a halmozottan hátrányos helyzetű felvételizők pedig 50 többletpontot kaphatnak. A halmozottan hátrányos helyzetűek ezen felül sikeres felvételük esetén a Katapult Mentorprogramban való részvételre is jogosultak. A jelentkezőknek a felsőoktatási jelentkezési lapon a többletpontokra vonatkozó pontban kell feltüntetniük, hogy hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak, valamint csatolniuk kell a szükséges dokumentumokat. Az igazoló dokumentumok tartalmi és formai követelményei megtekinthetők a Katapult Mentorprogram honlapján (www.mentorhalo.hu), illetve a január közepén megjelent KATAPULT 2008 című tájékoztató kiadványban. A Katapult Mentorprogramban való részvételhez a jelentkezési lapon a jelentkezőknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a Mentorprogramot működtető szervezet kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás céljából kezelhesse megadott adataikat. Hátrányos helyzetűnek számít az a huszonöt évnél fiatalabb jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. Halmozottan hátrányos helyzetű az a felvételiző, akinek a fentebb leírtakon kívül a tankötelessé válásának időpontjában a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, valamint akit tartós nevelésbe vettek.

Pályázni tanult a magyar oktatás A Károlyi István Konferenciaközpont adott otthont 2008. január 17-én a Felvételi Információs Szolgálat és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett Országos Oktatási Konferenciának Uniós pályázati források oktatási intézmények részére címmel. Az előadássorozatot dr. Magyar Bálint, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 400 milliárd forintot különít el az oktatás fejlesztésére. Beszédében hangsúlyozta a kompetencia

2008. február

Hírek

ÚJ KATEDRA

alapú oktatás jelentőségét, a lexikális tudás helyett az egész életen át tartó tanulás bevezetésének és a digitális analfabétizmus felszámolásának fontosságát. Utóbbira az Intelligens Iskola program nyújthat megoldást, melynek célja, hogy 2009 végére az osztálytermek felét interaktív táblát, projektort és laptopot tartalmazó informatikai csomaggal lássák el. „A digitális tábla nem technikai kütyü, hanem ablak a világra” – szögezte le az államtitkár. Szilágyi Anna, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola pályázati szakmai vezetője az EU-s pályázatok megírásának gyakorlati fortélyaiba avatta be a konferencián résztvevőket. Leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy már a pályázati kiírások megjelenése előtt érdemes hozzáfogni az előkészítés folyamatához, hiszen az új pályázatok sokkal alaposabb tervezést, komplexebb stratégiai gondolkodást igényelnek. Sági Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága igazgatója a felsőoktatást érintő legfontosabb kihívásokról vázolt fel részletes képet a hallgatóknak. Előadásában kiemelte, hogy a TÁMOP és a TIOP pályázatokon keresztül mintegy 160 milliárd forint válik elérhetővé az elmaradott felsőoktatási struktúra fejlesztésére, a képzés szerkezetének megváltoztatására, korszerű tananyagok létrehozására és egy egységes minőségbiztosítási rendszer létrehozására. Dr. Várbíró Petra az oktatásfejlesztés szükségességéről és a közoktatás problémáira megoldást jelenthető TÁMOP prioritási tengelyeiről beszélt. A délutáni előadásokon az Új Pálya programmal, illetőleg az Isi-ovi és a Digitális tábla projektekkel ismerkedhettek meg a résztvevők, akik az egész napos konferencia előadásain nem csupán elméleti, hanem jól hasznosítható gyakorlati ismeretekkel gazdagodhattak. Simonyi Gáspár

Felvételi botrány: megoldhatatlan feladat Megoldhatatlan feladatot kaptak az írásbeli felvételi vizsgán a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező negyedikesek. A matematika feladatsorában egy szóelírásos nyomtatási hibával szembesültek, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztériumban akkor vettek észre, amikor a diákok már javában vizsgáztak. A hiba észlelését követően több iskolát értesítettek az esetről, ahol a tanárok szóltak a diákoknak, hogy ne foglalkozzanak a feladattal, mert az értelmezhetetlen, más intézményeket azonban nem tudtak elérni, így ott a tanulók hosszú perceket töltöttek a megoldhatatlan feladat fölött. Mindezek ellenére a dolgozatot nem íratták újra, ellenkezőleg, a feladatot a hiba ellenére is beszámítják a végeredménybe. A Hiller István vezette oktatási tárca álláspontja szerint ugyanis a gyerekeknek – a rosszul megadott szöveg ellenére – a kép alapján meg kellett tudniuk oldani a feladatot. Ha a diákok csak az ábrát nézték, valóban meg lehetett oldani helyesen a feladatot, a téves szöveg alapján azonban nem volt a feltételeknek megfelelő megoldás. Mégis ez utóbbi válasz is teljes pontszámot ér, azt is elfogadják.

2008. február

Az oktatási miniszter csak egy héttel a vizsga után értesült a botrányról, és azonnali vizsgálatot rendelt el, az esetnek azonban mindmáig nincs felelőse, így tehát személyi változások sem történtek az Oktatási Hivatalban.

Rémisztő tandíjtervek Ha a népszavazáson nem kötelezik a tandíj eltörlésére a kormányt, a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb rendszert vezethetnek be, az oktatási tárca ugyanis ijesztő alternatív tandíjjavaslatokat dolgozott ki. A négyféle javaslat egyike 2010-től változtatna a térítési díj kiszámolásának módján. A diákok szakonként változó összeget fizetnének attól függően, hogy mennyi az adott képzés állami normatívája és a kötelező tantárgyak száma. A térítés összege minden évben az infláció mértékével nőne. A második, 2009 szeptemberétől bevezethető javaslatba plusz-fizetnivalóként építették be a HÖOK tandíjat helyettesítő javaslatát. Az érdekvédők azt javasolták, hogy ne kelljen minden diáknak tandíjat fizetnie, csak azoknak, akik nem elég szorgalmasak, vagyis nem vizsgáznak le valamennyi általuk felvett tantárgyból. A minisztérium jó ötletnek tartja az új fizetnivalót, de emellett megtartaná a régit is: a félév elején minden diák tanulmányi eredményétől függetlenül tandíjat fizetne, majd a szemeszter végén a rosszul szereplők újból a kasszákhoz járulhatnának, és fizethetnének a nem teljesített vizsgák után. A harmadik és a negyedik javaslat esetében eltörölnék az államilag támogatott és a költségtérítéses rendszert. Nem számítana, hogy a diák hogyan teljesítene a felvételin, mindenkinek a kettő átlagából számított magasabb összegű tandíjat kellene fizetnie. Az első változatban – külföldi példákra hivatkozva – életkor szerint differenciálnának, vagyis minél idősebb egy diák, annál magasabb térítési díjat kellene fizetnie. A hiányszakmákat előnyben részesítenék, ezeken a képzéseken magasabb ösztöndíjat állapítanának meg. A második változatban szociális helyzettől és tanulmányi eredménytől függetlenül mindenki számára egységes és meglehetősen magas összegű lenne a tandíj, amely mellett létrehoznának egy a felsőoktatásról teljesen leválasztott támogatási rendszert. A szegény diákok segélyt kapnának. Az oktatási tárca elismerte, hogy léteznek az alternatív tandíjjavaslatok, ugyanakkor azt állítják, ezeket csak számba vették, nem gondolkodnak rajtuk. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár szerint nincs kész, konkrét javaslat a tandíjról vagy a térítési díj jövőbeli kiszámításáról. A Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásairól ugyan valóban készült egy szakértői összefoglaló anyag, amely a nemzetközi példákat is sorra vette a tandíj ügyében, azonban ezek nem koncepciók, csak ismertetései, összefoglalásai a már létező nemzetközi modelleknek. A kerekasztalon abban állapodtak meg, hogy megvárják, milyen eredménnyel zárul a népszavazás március 9-én. Hozzátette: abban nincs vita, hogy valamilyen képzési hozzájárulást fizetni kell, annak módjáról kell megegyezni.

3

Súlypont

ÚJ KATEDRA

„Igen” vagy „Nem” – Népszavazás a tandíjról Érvek és érvek A Horn-kormány által bevezetett általános tandíjkötelezettséget az 1998-as kormányváltást követően az Orbán-kormány szüntette meg, biztosítva az államilag finanszírozott képzés keretén belül az első diploma ingyenes megszerzését. A 2002es kormányváltás után időről-időre felvetődött a tandíj bevezetésének kérdése, a legutóbbi választások előtt azonban minden parlamenti politikai párt deklarálta, hogy kormányra kerülése esetén nem vezet be tandíjat. Sőt, a mandátuma végére érő kabinet még bővítette is a kedvezményeket, amikor törvénybe foglalta, hogy nem csupán az első diplomát teszik ingyenessé, hanem ennél továbblépve egy diplomát – függetlenül attól,

Nem

✗

Mindenhol van tandíj?

A kormány érvelése szerint Magyarországon túl sokat költünk a felsőoktatásra. Mindenhol van tandíj. A felsőoktatás szolgáltatás, amelynek igénybevételéért többet-kevesebbet mindenütt kell fizetni a világon. A diploma megszerzése az egyén számára jár haszonnal, méltányos hát, ha ő fizeti meg a tanulás árát, vagy legalább részben hozzájárul a felsőoktatás költségeihez.

Nem

✗

✗

4

✗

Igen

✗

Magyarországon a hallgatók közel fele ma is fizet tandíjat, amit költségtérítésnek hívnak. Ha a képzés színvonalát nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az államilag finanszírozott, támogatott képzések magasabb színvonalúak, minőségi problémák inkább a költségtérítéses képzések esetében merülnek fel. Ennek egyik oka, hogy az államilag támogatott képzésbe a tehetségesebb, a felvételi-érettségi vizsgán jobb teljesítményt nyújtó fiatalok nyernek felvételt, másrészt a képzési forma (nappali képzés) is segíti a magasabb színvonalat, a jobb teljesítmény elérését.

Igazságos-e a tandíj?

Az ingyenes felsőoktatás igazságtalan, mert a diploma haszna, a magasabb kereset, a magasabb életszínvonal az egyén haszna, miközben a tanulás költségeit minden adózó fizeti, azok is, akiknek nincs diplomájuk, s gyermekük sem tanul az egyetemen vagy főiskolán. A tandíjmentesség igazságtalan azért is, mert vannak, akik ingyen tanulnak, s vannak (a költségtérítéses hallgatók), akik tanulásuk költségeit teljes egészében vagy jelentős

Igen

Magyarország GDP-arányos felsőoktatási ráfordítása megegyezik az OECD országok átlagával. Európában nem általános a tandíj. Sok helyen nincs, de ahol van, a költségek jelentős részét (pl. adókedvezmény, ösztöndíj formájában) ott is átvállalja az állam. Nálunk is van fizetős képzés, 1998ban az első diploma megszerzése vált ingyenessé, illetve 2002-ig bővült a finanszírozott keretszám.

Befolyásolja-e a tandíj a minőséget?

A felsőoktatás minősége ma esetleges, a képzés felhígult, a színvonal sok helyen hagy kívánnivalót maga után, a végzettek tudása nem mindig megfelelő. A tandíj bevezetése nagykorúsítja a felsőoktatást, megrendelővé teszi a hallgatókat, akik így joggal kérik számon az oktatás színvonalát. A tandíj bevezetése azért is szolgálja a minőséget, mert ami ingyen van, annak gyakran nem becsüljük meg az értékét. A tandíj a hallgatókat is ösztönzi a jobb teljesítményre.

Nem

hogy az az első vagy sokadik végzettség – mindenki ingyen szerezhet meg. A választásokat követően hamar kiderült, nem mindenki gondolta komolyan ígéretét: a kormányprogram vitájával egy időben megkezdődött a disputa arról, milyen tandíjat vezessenek be a magyar felsőoktatásba. A kormány javaslatára végül a képzéssel egyidejűleg fizetendő képzési hozzájárulás bevezetésére került sor. Március 9-én az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók tandíjáról is dönthetünk. E döntést szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy öszszegyűjtöttük a szakmai és politikai viták érveit, természetesen mindkét oldalról.

Igen

✗

A támogatott felsőoktatás jól megtérülő befektetés. Tény, hogy a diplomások keresete magasabb (bár vannak kivételek, mint például a pedagógusok), ugyanakkor több adót fizetnek, kisebb az esélye, hogy munkanélküli vagy más segélyre szorulnának, több értéket termelnek. Életük során többszörösen visszafizetik a köznek taníttatásuk költségeit, azaz az állami finanszírozás nem csupán az egyén, de a társadalom egésze és a gazdaság számára is haszonnal jár.

2008. február

Súlypont

ÚJ KATEDRA

részben kifizetik, pedig csak néhány ponttal szereztek kevesebbet a vizsgákon, mint szerencsésebb társaik. A kormány által bevezetett tandíjrendszer erre is megoldást nyújt azzal, hogy gyengén teljesítő hallgatóktól megvonja az állami támogatást, s ők csak a költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat. Helyükre a jól tanuló költségtérítéses hallgatók kerülhetnek be.

Nem

✗

Munkanélküli diplomások?

Túlképzés van a felsőoktatásban, a megszerzett diplomák elértéktelenednek, nem lehet velük elhelyezkedni. Az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok jelentős része pályakezdő munkanélküli lesz, egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe kerülhet. Sokan kényszerülnek arra, hogy nem a végzettségüknek megfelelő állást töltsenek be. Mindeközben óriási a hiány jól képzett szakmunkásokból.

Nem

✗

✗

Igen

Igen

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”

✗

Ha csökkennek az államilag támogatott, illetve finanszírozott felvételi keretszámok, akkor ez biztosan kedvezőtlenül érinti a hátrányosabb helyzetből indulókat is. A tandíj bevezetése tehát inkább súlyosbítja, mintsem megoldja ezt a problémát. De tandíjat fognak fizetni azok a hátrányos helyzetű hallgatók is, akik például az Arany János Tehetséggondozó Programnak köszönhetik továbbtanulásukat, illetve azok is, akik helyzetükre tekintettel, kedvezményes pontszámmal jutottak be a felsőoktatási intézmények valamelyikébe. A hátrányos helyzetű fiatalok esélyeit nem tandíjjal, hanem egy kifinomultabb felvételi rendszerrel, illetve a tehetséggondozás kiszélesítésével lehet növelni.

Kevesebb pénz jut-e a hallgatóknak, ha eltörlik a tandíjat?

Ha a népszavazáson győznek az „igen”-ek, akkor a hallgatók járnak rosszul, mert a tandíjból származó bevételből finanszírozzák a hallgatók egyes juttatásait, így többek között ez szolgál az ösztöndíjak egy részének fedezetéül is. A költségvetés ebben az esetben nem fogja visszapótolni az így kieső összeget.

✗

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban alig kétharmada az OECD átlagának. Ugyanakkor Magyarországon éri meg a legjobban diplomát szerezni: nálunk a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek jövedelmi előnye, a diplomások munkanélküliségi kockázata is nálunk az egyik legalacsonyabb. Nem azért van kevés szakmunkás, mert sokan szereznek diplomát, hanem azért, mert a szakképzési rendszer nem kellően hatékony.

A tandíjat a gazdagok fizetik majd?

Az államilag támogatott képzésbe nagyobb eséllyel lépnek be a tehetősebb családok gyermekei, mert ők – az oktatási piacon megvásárolt tudással is felvértezve – eredményesebben szerepelnek az érettségi-felvételi vizsgán. Ők azok, akik a különórák keretében fel tudnak készülni az emelt szintű érettségi vizsgára, egy vagy akár több nyelvvizsgát tudnak letenni, s így jelentős többletponthoz jutnak. Az érvelés szerint tehát a tandíj nem szorítja ki a hátrányos helyzetű családok gyermekeit az államilag támogatott képzésből, a kiszabott összeget valójában a gazdagabb hallgatók fizetik majd.

Nem

Államilag támogatott képzésre – a vizsgaeredmények alapján – a legtehetségesebb fiatalok nyernek felvételt. Az érettségi, különösen annak emelt szintje, a teljesítmények reális összevetését teszi lehetővé. A hallgatók ösztönzésére – akár a támogatott és a fizetős képzések közötti átjárás megteremtésével – lehet és kell módot találni. Ehhez azonban nem kell tandíj.

Igen

✗

A tandíjbevétel forrása a hallgatók befizetése, azaz ez az ő pénzük. Ha nem kell tandíjat fizetni, azzal biztosan nem járnak rosszul. A hallgatók támogatása, az esélyteremtés a kormány alkotmányos kötelezettsége. Nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy a tandíj eltörlése miatt kieső összeget a költségvetés biztosítsa az intézmények számára. (celia)

Igen: 62% Nem: 17% Nem szavazna: 18% Nem tudja: 3%

Forrás: Medián, 2008. február 15.

2008. február

5

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Mire kapta fel a fejét a kémikus társadalom? A természettudományok, így a kémia megfelelő oktatása az ország fejlődésének szükséges feltétele A 10-18 éves korosztály természettudományi órái, többek között a kémia óraszámok csökkentését előrevetítő „kerettanterv-rendelettervezet” jelent meg novemberben az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. Mintegy 10 éves távlatban ebben az ügyben nem ez az első ilyen tervezet, sőt, nem is a második. Ami egyeseket talán meglepett, az az, hogy a jogszabálytervezet nem várt körű és mértékű reakciókat váltott ki. Szembetűnő, hogy nem csak és nem elsősorban a kémiatanárok jelezték fenntartásaikat. A természettudományi felsőoktatás területéről kiinduló petíciót több mint 2400-an írták alá, közöttük nagy számban kutatási intézményekben és a versenyszférában dolgozók is. A Magyar Kémikusok Egyesülete levélben fordult az oktatási és kulturális miniszterhez, kérve a tervezet felülvizsgálatát, indokolva annak szükségességét, egyúttal felajánlva segítő közreműködését. Időközben több cikk is megjelent a téma kapcsán napilapokban, és az m1 Kultúrház című műsorában a közvélemény megtévesztésére alkalmas állítások is elhangzottak. Ezért úgy véljük, néhány dologra nem csak a döntéshozók, de minden érintett, tehát lényegében az egész magyar társadalom figyelmét érdemes felhívni. A természettudományokban érdekelt szakemberek, tudós kutatók és oktatók, valamint mérnökök és technikusok tudásának kitűnő minősége egy ország versenyképességének meghatározóan fontos feltétele. Nem mindegy tehát, hogy ezen csoport kinevelésének milyen a merítési bázisa. Ezek a lehetőségek a természettudományoknak az oktatásban történő tendenciózus leértékelésével (például a kémia óraszámok a fent említett korosztályban 35%-kal csökkentek a 2000. év előtti gyakorlathoz képest) érezhetően beszűkültek. A kémikus társadalom csalódottan vette tudomásul, hogy még a kémia területén tehetséget felmutató diákok is számos esetben más pályát választanak. Az európai vegyiparban (beleértve a gyógyszeripart is) vezető országok és az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) illetékesei már több mint 5 éve felismerték, hogy a szakemberhiány az európai szinten 470 milliárd euró kibocsátású és 1,3 millió fő alkalmazottat foglalkoztató (2006.évi adatok) szektornak nem csak a versenyképességét, de a fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Ezért különböző programok kidolgozásával elsősorban a fiatal korosztályok szemléletfor-

6

málását, megnyerését célozzák meg. Mindezeket a problémákat hazai vegyipari vállalatok érdekképviseleti szervezete, a Magyar Vegyipari Szövetség (a CEFIC tagja) is hasonlóan aggódva figyeli, és a képzés fent körvonalazott fejlesztését támogatja. A természettudományos tárgyakról az óraszámok kapcsán jelenleg folyó hazai polémiában egyesek hangsúlyosan fogalmazták meg, hogy a nyugat-európai és észak-amerikai gyerekek úgynevezett „science”, azaz természettudomány tantárgy keretében tanulnak fizikát, kémiát és biológiát szemben a magyarországi szaktárgyi bontású oktatással. A valóság azonban az, hogy a 6-12 éves korosztály Magyarországon is integrált tárgy keretében ismerkedik meg a természettudományokkal, a diszciplínák szétválása csak a 7. évfolyamtól történik meg. Kémiával és fizikával tipikusan 13 évesen találkoznak a magyar diákok külön tantárgyként. Ingo Eilks (Brémai Egyetem) 2006. évi összeállításából, amelyet az ECTN (European Chemistry Thematic Network) részére 21 európai országból nyert adatok alapján a 10-18. éves korosztály kémiaoktatási gyakorlatáról készített, az derül ki, hogy a természettudományos tárgyak szétválasztásának ideje országról-országra változik, de a nyugat-európai országok többségére igaz, hogy egy bizonyos életkor után azokat külön diszciplínaként tanítják a középiskolákban. Kivételként említhető Hollandia, Olaszország és Svédország, ahol a tanulók érdeklődésük szerint választhatják az integrált vagy az alaposabb, szaktárgyak szerinti képzést. Az Egyesült Királyságban és Írországban pedig 16 éves kor után választható tantárgy a kémia, biológia és fizika. Megalapozatlan és félrevezető az az állítás, amely szerint a demokratikus országokban kisebb, a diktatórikus rendszerű országokban felduzzasztott a természettudományos tárgyak óraszáma. A jelzett felmérés és egyes országokból közvetlenül begyűjtött adatok alapján a társadalmi berendezkedés és a természettudományos óraszámok között ilyen összefüggés nem mutatható ki. Jelenleg Angliában és Németországban is valamivel több a kötelező természettudományos órák száma, mint Magyarországon. Ennél is fontosabb viszont az a tény, hogy a nyugat-európai országokban a közoktatás sokkal differenciáltabb. A „reál” tárgyak iránt érdeklődő diákok lényegesen magasabb óraszámban tanulhatják ezeket a tantárgyakat. Példaként említhető, hogy egy

2008. február

ÚJ KATEDRA

magyar diák a 11. és 12. évfolyamon felvett fakultációs órák számát beleértve is csak mintegy feleannyi kémiát tanulhat, mint a kémia iránt érdeklődő osztrák vagy német társa. Megfontolandónak tartjuk azt a vélekedést, hogy – egy differenciáltabb képzési rendszerre való áttérés után – a kimondottan humán érdeklődésű gyerekek számára elég lenne kevesebb, de hasznosabb tényanyagot, vagyis a hétköznapi élethez szorosan kapcsolódó kémiát, fizikát, biológiát tanítani, különösen úgy, hogy ezt a kevesebbet-hasznosabbat viszont következetesen számon is kell a tanulótól kérni. A jelenkor életszínvonalát biztosító, kémiával és vegyipari termékekkel működtetett világunkban elfogadhatatlan a természettudományos tudatlansággal való kérkedés, mint ahogy nem illik dicsekedni az anyanyelv és a helyesírás területén mutatott ismerethiánnyal sem. Nem véletlen, hogy a 10-18 éves korosztály kémia óraszámaival kapcsolatos petíció egyetemi körökből indult ki. A képzési lánc egyes elemein át a gyakorlatig (munkahelyekig) terjedő sorban a felsőoktatásban résztvevő oktatók érzékelik közvetlenül és két oldalról is, hogy a tendenciózus óraszámcsökkentések és a természettudományos tárgyak presztízsének csökkenése milyen problémákat okozott. Egyrészt tapasztalható egy színvonalbeli visszaesés az utóbbi évek orvosi, gyógyszerészi, mérnöki és általában a természettudományi felsőoktatási képzésében, mivel a középiskolai ismerethiány bepótlása „feltolódott” az egyetemi képzésbe, másrészt egyre nehezebb kielégíteni a versenyszféra természetes minőségi és mennyiségi igényeit. A PISA 2006 felmérés Magyarországra vonatkozó adatai is alátámasztják, hogy válaszút elé érkeztünk: vagy a természettudományi képességeket illetően belátható időn belüli felzárkózást és versenyképességet választjuk, vagy az előbb felvázolt stagnálás-leszakadás miatt Magyarország globalizációs áldozattá válik. Amennyire bíztató, hogy prominens nyugat-európai, amerikai és hazai politikusok egyaránt kívánatosnak tartják a természettudományos képzés előtérbe helyezését, mert csak ezáltal látják biztosítottnak a tudományos és gazdasági versenyképesség növelését, annyira elgondolkodtató, hogy a természettudományos tárgyakkal és ezek oktatásával kapcsolatos 4-5 éves hazai megállapítások mennyire helytállóak ma is. Ilyen időtávban Finnország és Korea már eredményeket felmutatni képes cselekvési programot dolgozott ki és hajt végre. Ezzel szemben a hazai kémiaoktatás elemzői csak ismételgetik a gyakorlati jellegű kísérleteztető órák, valamint a kémiai tudásanyag alkalmazásával kapcsolatos képességek hiányát. A kémikus társadalom azonban erősen bízik abban, hogy a politikai szándék most már végre Magyarországon sem feneklik meg a különböző tanácsadó testületekben ülő, néha szinte ellenérdekeltnek látszó személyek ellenállásán. Ugyanakkor mi is tudjuk, hogy a helyzet a szakma oldaláról nézve is megérett az átfogó és gyökeres változtatásra. A Magyar Kémikusok Egyesülete a tagjai sorában lévő kémiatanárok és a képzésükben résztvevő szakemberek, a kémiaoktatásban érintettek véleményére is alapozva határozottan kijelenti, hogy a szakmai testületek érdekeltek a

2008. február

Súlypont természettudományos képzés versenyképes megoldásainak megformálásában, a képzés módszertani megújításában. Ehhez alkalmazni kívánják a társadalomtudományok legújabb kutatási eredményeit, valamint a legmodernebb informatikai és kommunikációs technológiai eszközöket is. Nyitottak az együttműködésre az érintett kutatási területek képviselőivel, különös tekintettel a témában folytatott érdemi diszkusszióra. Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy elkerülhetetlennek tartjuk a kémia kerettanterv tartalmi átalakítását is, amelyhez ezúton felajánljuk az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak szakembereink közreműködését. Nekünk, kémikusoknak (csakúgy, mint a társadalom minden más tagjának) ugyanis az az érdekünk, hogy a tudomány és a vegyipar eredményeit, produktumait a társadalom minden felhasználója számára érthetően közvetítsük, és ezek az ismeretek képesek legyenek segítséget nyújtani a mindennapi életünkben. Azt is szeretnénk elérni, hogy szakmánk leendő művelőiként kreatív, invenciózus fiatalokat nyerjünk meg, akiket versenyképes tudással tudunk felvértezni, ami elengedhetetlenül szükséges országunk tartós anyagi és szellemi jólétéhez. Magyar Kémikusok Egyesülete

Kémiatanárok figyelmébe! Kivételes lehetőség – három az egyben! Kémiatanári Konferencia Kémiatanárok Nyári Országos Továbbképzése – akkreditált pedagógus továbbképzés Nemzetközi Kémiai Diákolimpia A MKE Kémiatanár Szakosztálya kihasználja a különleges alkalom adta lehetőséget, hogy az idén hazánkban megrendezésre kerülő 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiával egy idôben, 2008. július 15-18. között és azonos helyszínen szervezze meg a soron következő, XXIII. Kémiatanári Konferenciát, TEHETSÉGGONDOZÁS–ESÉLYEGYENLŐSÉG, AZAZ KÉMIATANÍTÁS A MINDENNAPOKBAN címmel. Így a résztvevőknek lehetőségük lesz bepillantani a diákolimpia világába, elvégezni a 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia gyakorlati feladatait, egyben találkozni a külföldi szakemberekkel. A konferencia egyben a Kémiatanárok Nyári Országos Továbbképzése címen az OM 173/21/2005 alapítási és OKM-4/127/2006 indítási engedélyszámon nyilvántartott, 30 órás akkreditált tanár továbbképzési tanfolyama is. A várható részvételi díj: 25 000 Ft /fő. Várjuk jelentkezésüket a Magyar Kémikusok Egyesülete www.mke.org.hu honlapjáról elérhető jelentkezési lappal.

7

Súlypont

ÚJ KATEDRA

PIRLS 2006 – Tízévesen a világ élvonalában Az elmúlt év novemberében, a világ országaiban egy időben hozták nyilvánosságra a PIRLS – Progress for International Reading Literacy Study, azaz Nemzetközi Felmérés A Tanulói Olvasásteljesítmény Követéséért – vizsgálat eredményeit. Érthető módon izgalommal várták mind a szakma képviselői, mind az oktatáspolitikusok a kutatás eredményét. Az első, 2001. évi felmérésen kiválóan szerepeltek a magyar diákok, s ezt a teljesítményt 2006-ban sikerült megismételni, sőt, felülmúlni. A 40 ország és 5 kanadai tartomány részvételével zajló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a 4. évfolyamos magyar kisdiákok teljesítménye a világ élvonalába tartozik. A PIRLS-mérésre első alkalommal 2001-ben került sor. Az akkori kutatás eredményei kevés visszhangot kaptak 20022003 táján, aminek leginkább valószínűsíthető oka az volt, hogy akkoriban egy másik felmérés, a PISA lehangoló eredményeire hivatkozva fogott az egész közoktatást megbolygató reformokba az oktatási kormányzat. Márpedig a PIRLS-mérés eredményei nemigen támasztották alá azt a kormánypárti vélekedést, hogy a magyar kisdiákok nem tanulnak meg rendesen olvasni az alsó tagozaton, ezért alapvető változtatásokra (pl. az évismétlés eltörlésére, az alapozó képzés időtartamának hat évre történő megnyújtására) van szükség. Sőt, a mérés eredményei éppen azt igazolták, hogy az általános iskola első négy évfolyama kiválóan működik Magyarországon. A PIRLS-mérés célja 9-10 éves gyermekek olvasás- és szövegértési képességének felmérése, illetve ehhez kapcsolódva az otthoni és az iskolai olvasási, tanulási szokások feltérképezése. A vizsgálatsorozat első adatfelvételére 2001-ben került sor, ezt követte a két évvel ezelőtti, 2006-os kutatás, a következő mérésre pedig 2011-ben kerül majd sor. A PIRLS céljai között szerepel a folyamatok vizsgálata is, azaz az egymást követő években nyújtott teljesítmények összevetése is. A nemzetközi szövegértési vizsgálat irányítói azért éppen ennek a korosztálynak a teljesítményét vizsgálják, mert ez az az életkor, amikor a gyerekek többsége már tud olvasni, s nem csupán az olvasás gyakorlása érdekében vesznek a kezükbe könyvet, hanem azért, hogy újabb ismereteket szerezzenek. A mérés során a legjobb eredményt Oroszország, Hongkong, Szingapúr, valamint Kanada Alberta és Brit Kolumbia tartományának tanulói érték el. Közvetlenül utánuk következik Magyarország, egy tizenegy országból és tagállamból álló üldözőboly élén. A fennmaradó további harminc résztvevő eredménye szignifikánsan alacsonyabb. A magyar diákok – ahogyan erről már volt szó – már a 2001. évi felmérés során is kiváló teljesítményt nyújtottak, ezért is biztató az a tény, hogy 2006-ban még jobb eredményt sikerült felmutatni, jelentős mértékben jobban teljesítettünk, mint öt évvel korábban. A résztvevő országok közül rajtunk kívül csupán hét országban történt ilyen változás (az éllovas

8

trió mellett Szlovéniában, Szlovákiában, Olaszországban és Németországban). Az okokat vizsgálva a kutatók több apró változásra hívták fel a figyelmet, mint amelyek az eredmények javulását eredményezhették. Valószínűsítik, hogy az új tantervek, kerettantervek, helyi tantervek bevezetése, az ezek nyomán megjelenő új tankönyvek, a megújuló tanítási módszerek, a kompetencia alapú oktatás és fejlesztések megjelenése áll az előrelépés mögött. Kevéssé valószínűsítik ugyanakkor, hogy az évismétlés eltörlése, illetve a szöveges értékelés általánossá tétele lényegesen befolyásolta volna a szövegértési képességek változását. A vizsgálat során az olvasás célja szerint élményszerző és információszerzést, illetve felhasználást szolgáló szövegtípusokhoz kapcsolódva mérték a tanulók teljesítményét. A legtöbb ország esetében igaz, hogy a két szövegtípus értelmezésének vizsgálatakor az eredmények szignifikánsan különböztek egymástól. Ez igaz Magyarország esetében is, sőt, a különbség nálunk volt a legnagyobb – az élményszerző olvasás javára. Ugyanakkor tény az is, hogy a magyar kisdiákok az információszerzés és felhasználás céljából írott szövegek megértésében, elemzésében is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A 2006-os felméréskor vizsgálták a tanulók családi, iskolai hátterét is, mint olyan gazdasági, szociális, kulturális hátteret, ami meghatározza szövegértési képességeiket, teljesítményüket. Az olvasási szokások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a magyar diákok jóval gyakrabban vesznek kezükbe könyvet, mint a nemzetközi átlag. A magyar 9-10 évesek 36%-a mindennap, további 34%-a pedig heti rendszerességgel olvas szépirodalmi műveket (a nemzetközi arányok 32%, illetve 31%). Itt is tapasztalható kedvező változás, hiszen 2001-hez képest 3%-kal többen mondták azt, hogy mindennap olvasnak, míg a heti rendszerességgel olvasók aránya lényegében változatlan maradt. E téren a magyar gyerekeket megelőzték orosz és macedón kortársaik, a lengyel diákok hasonló eredményt tudtak felmutatni, legritkábban viszont a szlovák diákok olvasnak, körükben csupán minden harmadik vesz a kezébe könyvet hetente legalább egy alkalommal. Természetesen vannak ritkábban olvasó magyar kisdiákok is, 20% azok aránya, akik havonta csak egyszer-kétszer ol-

2008. február

Súlypont

ÚJ KATEDRA

vasnak irodalmi alkotást (ez kicsit magasabb a 18%-os nemzetközi átlagnál), minden tizedik magyar 4. osztályos pedig szinte soha nem olvas el önszántából egy-egy történetet (ami viszont csupán fele a 19%-os nemzetközi átlagnak). A magyar diákok jó teljesítményében szerepet játszik az is, hogy a tájékoztató jellegű szövegeket is szívesen olvassák. Majd minden ötödik tanuló (19%) napi rendszerességgel, míg további 50% heti rendszerességgel találkozik ezzel a szövegtípussal iskolán kívüli olvasmányai során. Mindkét érték szignifikánsan magasabb a nemzetközi átlagnál, a 2001. évi eredményekkel összevetve pedig ezen a területen is jelentősen javultak eredményeink. A tanulás otthoni körülményeinek vizsgálatakor a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy van-e számítógép a családban, hány könyv (s ezen belül saját könyv) található otthon, van-e saját asztala a kisgyereknek, mi a szülők legmagasabb iskolai végzettsége stb. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar tanulók otthoni tanulási feltételei az átlagnál valamivel kedvezőbbek. A tanulók 15%-a kifejezetten jó, 80%-a közepes, míg 5%-a kedvezőtlen otthoni feltételek között tanul. Természetesen az iskolai feltételek, a felszereltség is meg-

határozó a tanulók teljesítményének fejlődésében. Magyarország ezen kérdést tekintve vegyes képet mutat. Az osztálylétszámok valamivel kisebbek a nemzetközi átlagnál, s alacsony a tanuló-tanító arány is (amely mutatót azonban sok dolog, így például az egész napos oktatás elterjedtsége is árnyalja). A felszereltséget vizsgálva a jól felszerelt iskolák tekintetében az országok sorrendjében a középmezőnyhöz tartozunk, míg a gyengébben eleresztett intézmények tekintetében a nemzetközi mezőny alsó harmadában található Magyarország. Tanulságos a számítógép-használatra vonatkozó adatsor is. Nemzetközi átlagban a tanulók kétötöde (39%) olvas havi rendszerességgel számítógépről szöveget, 30%-uk pedig találkozik valamilyen oktatószoftverrel. Magyarországon ezek az arányok 22%, illetve 12%. A magyar diákoknál jobb vagy azonos teljesítményt nyújtó országok közül csak Oroszországban hasonlóan alacsony a számítógép használata, a többi országban általában legalább kétszer annyi tanuló tanításához használják ezt az eszközt, mint nálunk. (Ki-ki eldöntheti, hogy a jó teljesítmény tovább növelhető-e a számítógép-használat bővítésével, avagy éppen annak kevéssé meghatározó szerepe az, amely a magyar eredményekre befolyással van.)

Pénz nélkül nem megy Az elmúlt időszakban napvilágot látott nemzetközi összehasonlító kutatások (PISA, PIRLS, OECD „Education at a Glance”) egyöntetű megállapítása, hogy komoly anyagi ráfordítás nélkül nem valósíthatók meg számottevő oktatási fejlesztések. Ennek tükrében érdemes áttekinteni, hogy a magyar diákok nemzetközi felméréseken mutatott teljesítménye mögött milyen oktatási környezet áll. • Magyarországon az oktatási kiadások a GDP arányában az 1995. évi 5,3%-ról 2004-ben 5,6%-ra változtak, ami csak kicsit marad alatta az OECD 5,8%-os átlagának. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a helyzet azóta romlott, hiszen 2004. óta az oktatási támogatások lényegében stagnáltak, a 2007. évi és 2008. évi költségvetés pedig jelentős forrásokat vont, illetve von el e területről. • A kiadások egy tanulóra vetített összegét tekintve Magyarországon jócskán alatta marad az OECD átlagának. Ez valamennyi oktatási szintre igaz. Az alapfokú oktatás szintjén a tanulónkénti kiadás Magyarországon 3 841 USD (az OECD-átlag: 5 832 USD), a középfokú oktatás szintjén 3 692 (OECD-átlag: 7 276 USD), a felsőoktatásban 7 095 USD (OECD-átlag: 11 100 USD). A tanulónkénti kiadás az alapfokú oktatás előtti szinten, az óvodák esetében tér el a legkisebb mértékben az átlagtól, Magyarországon 4 231 USD, míg az OECD országok átlaga 4 741 USD. • A PISA-jelentés szerint a magyarországinál kisebb összeggel az OECD országok közül csak Törökország, Mexikó, Szlovákia és Lengyelország támogatja a gyerekek, fiatalok tanulását. • Nyilvánvalóan az állami támogatás mértékével van összefüggésben, hogy Magyarországon viszonylag kevés az ingyenesen biztosított oktatási idő. A tanulók iskolai pálya-

2008. február

futásuk során 7 és 14 év között 6 139 tanórán vehetnek részt. Ehhez képest az OECD-átlag több mint 10%-kal magasabb, 6 898 óra. Az OECD-átlaghoz viszonyított eltérések túlnyomórészt a 7 és 8 évesek alacsony óraszámából adódnak, akik Magyarországon 611 tanórán vesznek részt évente, miközben az OECD átlaga 793 óra. • Magyarországon a tanórák éves száma évi 777 óra az alapfokú oktatásban részt vevő tanárok számára, míg az OECD-átlag: 803 óra évente. Az alsó- és felsőközépfokú oktatásban dolgozók esetében ez évi 555 óra, míg az OECD átlag az alsó középfok esetében 707 óra, a felsőközépfok esetében pedig 664 óra. • Az OECD jelentése szerint Magyarországon az alapfokú és az alsó középfokú oktatásban tanító, 15 év tapasztalattal rendelkező tanárok 15 622 USD-t keresnek, ami messze a legalacsonyabb mérték valamennyi OECDországon belül, és jelentősen elmarad az OECD 37 603 és 40 322 USD átlagától. A középiskolában tanító tanárok bére 19 541 USD, ami szintén jelentősen alatta marad az OECD 43 239 USD-s átlagának. (Mindez annak ellenére van így, hogy a magyar pedagógusok bére 1996. és 2005. között több mint kétszeresére növekedett, ami az adatokat szolgáltató OECD-országok körében a leggyorsabb növekedést jelenti. Ugyanakkor az is tény, hogy 2006-ban és 2007-ben a bérek reálértéke csökkent.)

9

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

Inkluzív pedagógia sajátos nevelési igényű gyermekeknek Leicestershire megyében Szakértői tanulmányút 2007. november 12-16. A tanulmányi látogatás során a vendéglátó STS (Specialist Teaching Service) egy angliai megye (Leicestershire) inklúziós gyakorlatát mutatta be. Az angol iskolarendszer jellemzően inkluzív, azaz befogadó. Az Every Child Matters (Minden gyermek számít) kormányzati program1 eszméje és célkitűzése plasztikusan megjelenik az iskolákban. A vendéglátók a munkahét során a következő tematikus egységekben mutatták be saját gyakorlataikat: I. Korai fejlesztés II. Tanulási nehézségek (diszfunkciós zavarok, koordinációs nehézségek, magatartásproblémák) III. Vizuális problémák, látássérültség, vak tanulók IV. Autizmus és Asperger-szindróma V. Hallásproblémák, nagyothallók és siketek VI. Súlyosan és halmozottan fogyatékosok speciális iskolája2 A házigazdák igyekeztek széles spektrumú képet mutatni arról, hogy a közoktatásban milyen módszerekkel integrálják a hátránnyal, fogyatékossággal élő tanulókat. Feszes, precíz és informatív menetrendet kaptunk tőlük még az indulás előtt, amely pontosan tartalmazta az iskolalátogatásokat, a helyszíneket, az aktuális vendéglátókat3, a kulturális és közösségi programokat. Hasznos információként szerepeltek az étkezések is, jelezve, hogy a vendéglátók fizetik-e vagy nekünk magunknak kell rendezni. A szervezés tökéletes és természetes volt, az angol praktikusság jellemezte. Érdeklődésemnek megfelelően két irányból közelítem meg az egyhetes tanulmányutat: – Az inklúzió. (Legrövidebb angliai értelmezése: gyógypedagógiai elemek / jó gyakorlatok beemelése a közoktatásba. Tipikusan kéttanáros modell – az egyik tanár elsősorban a nemzeti tantervben lefektetett alapelvekért felel, míg a fejlesztő pedagógus az osztályba integrált sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztési terveinek nyomon követéséért.) – A Magyarországon nem ismert „headteacher” szerepe, hatása az iskola egészére – ez az iskolamenedzsment munkájának megfigyelését jelenti.

Az inklúzióról általában Mivel a csoport nemzetközi volt, és minden tagja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában volt érintett valamilyen formában, az inklúzió fogalmáról árnyalt véleményt alkottak. Ezek különösen akkor jelentkeztek, amikor egyegy szakértő saját szakterületéhez kapcsolódó témát érintettünk.

10

Röviden összegzem azokat az elemeket, amelyek jellemzik az angol inklúziós gyakorlatot. Volt szerencsém két opponens véleménnyel is találkozni e tárgykörben. Az egyikük egy súlyosan és halmozottan sérült lány édesapja, aki a brit oktatási rendszert nem találta megfelelőnek a lánya fejlesztéséhez, és a magyarországi Pető Intézetben látta a megoldást; valamint egy worcesteri college angoltanára4, aki nem tartja szerencsésnek, hogy integráltan kénytelen tanítani. Az ő ellenvéleményük majd reményeim szerint árnyalja az összképet. Ami egyértelmű: nem csak kormányzati szándék az együttnevelés. Megjelent az oktatáspolitikában, szerepel az oktatás 2020-as víziójában. Az iskolák átvették a speciális iskolák jó gyakorlatait, azt vallva, hogy ami segíti a fogyatékossággal élőket, az talán másnak is hasznos. Az angol társadalom mára nagyon sokszínű társadalommá vált, a bevándorlók, a különböző etnikumok alaposan átrajzolták a hagyományos angol szokásokat. Az együttnevelés ebben a viszonylatban nem kérdés. Leicester az első olyan város, ahol az indiaiak és a muszlimok száma meghaladta az angol fehér lakosság számát. Pár évtizeddel ezelőtt a textiliparba érkeztek mint olcsó munkaerők, és mára a brit társadalom részei. (Ennek a beszámolónak nem feladata az etnikai integráció kifejtése, de véleményem szerint jelentősen hozzájárulhatna az inklúziós gyakorlat jobb megértéséhez, ha párhuzamosan tudnánk vizsgálni, hogy az angol iskolarendszert milyen gyökeresen átformálta, és milyen mértékben képes egymásra hatni az integráció és az inklúzió.) Az angol társadalom nagyobb részét az elfogadás és a figyelem jellemzi. Az átlagember a könnyen beazonosítható sérültséget megérti, és primer megoldásként azonnal technikai segítséget próbál nyújtani. A kerekesszékkel közlekedőknek magától értetődik, hogy rámpa található mindenütt, nemcsak az iskolákban, de a városokban és a falvakban is, ami nemcsak a mozgáskorlátozottaknak, de a babakocsit toló anyukáknak és biciklikkel, görkorcsolyával közlekedőknek is alkalmas. Az is teljesen megszokott, hogy a villanykapcsolók, elektromos ajtónyitók abban a magasságban vannak, amit a kerekesszékesek és a kisgyerekek is jól tudnak kezelni. Ezek részben törvényekkel, rendeletekkel szabályozottak, de az, hogy ezek valóban alkalmasak is legyenek a mindennapos használatra, már az embereken múlik. Amit elektronikus/technikai segítséggel meg lehet oldani, azt bizonyosan megoldják. Ha egy gyengénlátónak mindössze arra van szüksége, hogy nagyobb betűméretben tudjon olvasni, bizonyos, hogy van olyan szkenner az iskolában, amivel a tetszés szerint kiválasztott szöveget a számá-

2008. február

ÚJ KATEDRA

ra kényelmes betűméretre tudja nagyítani. Ez a szkenner természetesen a többi gyerek rendelkezésére is áll más feladatokhoz. A korán felismert hallássérültek olyan speciális elektronikus implantátumot5 kaphatnak, amellyel gyakorlatilag visszanyerik a hallásukat, az osztályteremben olyan rádiós erősítőrendszer van, amely biztosítja a temperált hangerőt, vagy a hallássérült személyes rádióval rendelkezik és követheti az órákat. Ez volt például az egyik ütközőpont, itt jelentek meg az első ellenvélemények is. A gyerekek túlságosan is rábízzák magukat az elektromos és egyéb segédeszközökre, és nem tanulnak meg nagyobb erőfeszítéseket tenni. A siket jelrendszer például szinte teljesen eltűnt, a gyerekek már szinte nem is használják. A lényeg, szerintem, itt bújik meg: az angolok praktikusak, maguktól is nyitottak arra, hogy segítsenek azokon, akiken valamilyen módon lehet segíteni. Ez a dolgok szebbik fele, és teljesen emberi, az átlagember mindennapjaiban így fogalmazható meg: „látom, hogy mi a probléma, segíteni akarok, kitalálok valamit, én is használom”. Ugyanakkor a dolgok másik fele: „megteremtek egy segédeszköz-piacot és a kiegészítőket, a technikai evolúciót, a fogyasztóvá nevelést segítem elő”. Magánvéleményem, hogy ez így is, úgy is megtörténik, a jelenlegi világ fogyasztóvá nevel épet és sérültet egyaránt.6 A problémát csak felvetem, megoldani természetesen nem tudom. Mint minden nehezen körüljárható, komplex probléma esetében, így az integrációt/inklúziót érintő kérdések tisztázása során is találkozhatunk egymásnak homlokegyenest ellentmondó, mély meggyőződéssel egymásnak feszülő nézetekkel, álláspontokkal. Az inkluzív iskola kérdésköre is ilyen összetett érvrendszerek halmaza, mely további kérdéseket vet fel, például a pedagógus szerepével kapcsolatban. A ma pedagógusainak a jelenleginél korszerűbb szemléletre s nagyobb nyitottságra van szükségük, hogy a rájuk váró pedagógiai feladatokat érdemben és hatékonyan legyenek képesek ellátni. A pedagógia értékorientációval rendelkező társadalomtudomány; a pedagógus az egyik és a legfontosabb orientáló kapocs a társadalom és az iskola között; a feladat pedig a társadalom részét képző sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése ép társaikkal az iskolai oktatás keretén belül. Ez annál is inkább hatalmas kihívás a pedagógusnak, mivel a legváltozatosabb okokból lehet egy-egy gyermek sajátos nevelési igényű7. Elvárni természetesen aligha lehet, hogy a tanár a sérülések minden módozatára s azok fejlesztésére felkészülhessen, mégis sokkal többet kell tudnia ezekről szakmája hatékony gyakorlása érdekében. Ezen okokból jöttek létre az olyan szakmai szolgáltatók Angliában, mint a vendéglátó STS, amely tulajdonképpen úgy működik, mint egy ügynökség. A bevezetőben jelzett öt sérültségi kategória szakemberei a hét egy-egy meghatározott napján az STS irodájában találkoznak, ahol egyrészt elvégzik az Angliában nagyon komo-

2008. február

Tanulmány lyan vett adminisztrációt, másrészt esetmegbeszéléseket tartanak, ahol szükség szerint jelen vannak a szociális szféra szakemberei (olykor, amikor magatartásprobléma is társul egy-egy tanulóhoz, a rendőrség szakemberei is – lásd jó gyakorlatként: Castle Rock High School), harmadrészt igénybe veszik az iroda szolgáltatásait az elkövetkező munkahét megszervezésére (telefon, fénymásolás, eszközök karbantartása stb.). A hét többi napján utazó fejlesztő pedagógusként, mentorként dolgoznak, meghatározott ütemterv szerint. Az integrált oktatást vállaló befogadó iskolák részére speciális szakmai segítséget kell és szükséges nyújtani. Azaz a gyermek sérülését jól ismerő szakember segítő, tanácsadó szerepére van szükség. Viszont a gyakorlati, mindennapos és legalapvetőbb feladatok ellátása, mint az órai munka speciális megszervezése, a tananyag oktatásának differenciált, a gyerekek egyéni képességeire adaptált kidolgozása az osztálytanító feladata. Az integráció valójában ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a gyereket nem pusztán befogadják, s azonos térben s kapcsolati hálóban nevelik – ami nagyon jó hatású és fontos –, hanem ha környezete is alkalmazkodik, alakul a gyermek speciális igényeihez. Ebben az esetben valósulhat meg a legfőbb törekvés, az inklúzió. A kérdés persze az, hogy célként vagy eszközként tekintünk a befogadó/inkluzív vagy integrált nevelésre. Nekem az volt a benyomásom, hogy azokban az iskolákban, ahol jártunk, szerencsére olyan eszköznek tekintették, amivel a nevelés minden szereplője jól járt; a sajátos nevelési igényű tanuló együtt tanulhatott az ép társaival, akikkel a mindennapjait is együtt tölti. Értelemszerűen ez fordítva is igaz, az ép társak is elfogadták sérült társuk sajátosságait, a mindennapokban tanulhatják meg a másság iránti toleranciát; a tanár pedig, ha jó pedagógus, felismeri, hogy ezekkel az eljárásokkal bővítheti nevelési-módszertani eszköztárát, így a csoportjában tanuló valamennyi gyerek fejlődését az egyéni sajátosságaiknak megfelelően tudja biztosítani. Konkrét példaként: Lady Jane Grey Primary School – Groby (Leicestershire). Headteacher: Mr. M. Fitzgerald Jessica 2. osztályos (6 éves) hallássérült kislány cochleáris implantátumot visel, édesapja siket, otthon jelnyelvet használnak. Az iskola teljesen átlagos elemi iskola (6. osztályig van oktatás, nincs párhuzamos évfolyam), Jessica a körzetben lakik, tehát ehhez az iskolához tartozik. A szülő eldöntheti, hogy siketekre szakosodott speciális iskolába járatja a gyermekét – ami ebben az esetben nincs is Leicestershire megyében, ilyen iskola legközelebb 30 mérföldre, Derbyshire-ben található –, vagy integráltan, a körzeti iskolába íratja be, ahol speciális támogatással egészül ki Jessica oktatása. A támogatás konkrétan a következőket jelenti: – személyes támogatást – heti 20 órában csak vele foglalkozó tanársegéd8, ezt a segítőt az iskola fizeti, tehát az iskolával áll jogviszonyban. – külső hangerősítő rendszert az osztályteremben, ami kompatibilis Jessica saját vevőegységével, és a tanár egy mobil/rádiós mikrofont visel. A hangrendszer az egész osztály-

11

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

nak biztosítja a temperált hangerőt. Ezt a több ezer font értékű rendszert az iskola vette meg az iskolai könyvtárfejlesztés terhére, de ha Jessica másik osztályba kerül, továbbviszi magával. – évente minimum 3 alkalmat, amikor a szülők találkoznak a Jessica támogatásában résztvevő összes szereplővel, ahol Jessica fejlődéséről, igényeiről kell egyeztetniük. Cél: Jessica önálló életvitelre való felkészítése. Az iskolaigazgatóval folytatott beszélgetésből kiderült, hogy ő maga enyhén mozgáskorlátozott, az egyik lába gyermekkori bénulás miatt sérült, személyes érintettségből9 elkötelezett az együttnevelés pedagógiája mellett. Elmondása szerint mérlegelt, amikor Jessicát befogadta. Azt tudta, hogy költséges lesz az iskola számára, de tudta azt is, hogy az inklúzió eszmeisége, vagyis gyakorlatilag az oktatáspolitika mögötte áll, és mikor el kell számolnia, az elmaradt könyvtárfejlesztéssel, nem lesz probléma. Mérlegelte a következő előnyöket is: – A nagyothallók és siketek neveléséhez szükséges speciális pedagógiai ismereteihez és általában fejlesztőpedagógiai ismeretekhez tudja juttatni évente a tantestületét, hiszen ezeket a tréningeket az iskola összes dolgozójának tartják (helyben és az iskola szempontjából ingyen). – Ezeknek a tréningeknek közösségépítő elemei is vannak, ami hasznosul az egész iskola munkájában. – A legfontosabb, hogy tudja: azzal, hogy befogad egy sajátos nevelési igényű tanulót, az egész közössége is nyer; toleranciát, türelmet, elfogadást, társadalmi szolidaritást. Összegezve: véleménye szerint a rendszer nem biztosítja szükségszerűen az inklúziót önmagában, de lehetővé teszi. Szükséges az involváltság, a személyes elkötelezettség is, legtöbbször az iskolaigazgató/headteacher személye a garancia. Iskola

Jellemzők

Jól menedzselt iskola, a fejlesztő pedagógia „jó gyakorlatai” láthatóak Shelthorpe az osztálytermekben. Community School Számítógép és okostábla Loughborough minden osztályteremben. Közösségi centrum és korai fejlesztési központ is egyben.

A headteacher szerepe A brit oktatási rendszerben kettéválik az igazgatói szerep; a headteacher tulajdonképpen az iskola menedzsere, munkáját tekintve inkább foglalkozik az iskola fenntartásával, gazdasági kérdésekkel, de ez azért nem ilyen egyszerű. A headteacher feladata, hogy gazdaságosan, de maximálisan a közösségi és a pedagógiai feladatok ellátására koncentrálva működtesse az iskolát. A brit iskolarendszer ezért multifunkciós iskolákat épít és tart fenn. Ez minimálisan azt jelenti, hogy a legkisebb iskolához is tartozik olyan egység, ahol az iskoláskort még el nem ért gyerekekkel foglalkoznak (early childcare, kindergarten); a szociális segítségre szorulóknak minimum tanácsadás, de legtöbbször szociális munkás áll rendelkezésre; az iskola lehetőségeit (tornaterem, uszoda, könyvtár, internet…) szabályozott formában a helyi közösség használhatja. Mindezt együttesen kell menedzselnie a headteachernek, ehhez természetesen pedagógiai/szakmai segítséget kap a schoolmaster/schoolmistress személyében. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ezekhez a feladatokhoz elég pénzt kap-e az iskola. Természetesen a headteacher általában állítja, hogy nem kap elég pénzt a feladatokhoz, és minden esetben valaminek a rovására kell megoldania a feladatot, ugyanakkor az önkormányzat szerint elég, sőt, a szükségesnél több pénzt kapnak az iskolák. A finanszírozási rendszer lényegében úgy működik, hogy az iskolának adott pénzt10 szabadon használhatja fel az általa megállapított és a tanárok által jóváhagyott feladatokra, de el kell számolnia mind a tanfelügyelői rendszernek, mind az önkormányzatnak. Szubjektív mustra a meglátogatott iskolákról, a teljesség igénye nélkül:

Erősségek Jó menedzsment, magas színvonalon működő korai fejlesztés és óvodaegység. Sok önkéntes munkaerő, plasztikusan érezhető volt, hogy ide bejárnak az emberek. Van uszodája, szinte minden egysége kihasznált.

Ratby Primary School Ratby

Elhivatott tanári kar, jó Familiáris hangulatú iskola, osztálytanítót láttunk óra valamikor a XX. század közben. elején épült iskolának, Módszertani változatosság, szűkös, de körbejárható. témasarkok.

Castle Rock High School, Coalville

Vadonatúj középiskola, teljesen XXI. századi technika, minden épületgépészet automatizált. (Ez egyben hátrány is, mint az igazgató megemlítette.) Természettudományi fakultációban erős.

12

Kiváló együttműködés a magatartászavarral küzdő tanulók esetén a szociális szférával és a rendőrséggel. Az információ a rendőrségtől kötelezően érkezik az iskolához, míg visszafelé csak az érintettek beleegyezésével.

Menedzsment (headteacher)

Ami nem tetszett

Empatikus, tudatos, dinamikus. Két éve dolgozik az iskolában. Mindenkihez volt egy jó szava, tanárhoz, tanársegédhez; gyerekekhez. Keveset tudtunk meg a menedzsmentről, a headteacher egy társadalmi rendezvényre készült, érdemben nem tudtunk beszélni.

Elvileg a tanulási problémák kezelésére szolgáló gyakorlatokat néztünk, de ezek jellemzően logopédiai gyakorlatok voltak, és a visszacsatolások, megerősítések egysíkúak voltak.

Technokrata szemléletű, az adminisztrációban nagyon erős menedzsment, hiányoltam a más iskolákban tapasztalt humanizmus jelenlétét.

Túl sok PC, a humán tárgyakhoz is nagyon erős IKT-támogatás csatlakozik. Falanszter jelleg, iskolához nem illő biztonsági rendszerek.

2008. február

Tanulmány

ÚJ KATEDRA

Iskola

Jellemzők

Menedzsment (headteacher)

Erősségek A művészeti fakultáció az iskola erőssége; egy nagyon eredeti művésztanárral sikerült találkozni, aki nagyon nagy szeretettel beszélt mind a tanulókról, mind azokról az anyagokról, amikkel dolgoztak Kevés időt töltöttünk az iskolában, és egy vak kislánnyal, Emyvel töltöttük ezt a rövid időt, ő mesélt arról, hogyan segítik, támogatják az ő beilleszkedését az iskolába, és milyen tervei vannak az életben.

Bosworth Community College Desford

50-es években iskolának épült, nyerstégla-üveg kombináció, beceneve is ebből ered: „green-house”. Sport, ételkészítés és művészet fakultáció.

Rawlins Community College Loughborough

Kimondottan nagy középiskola, rendkívül mozgalmas volt az élet, mikor ott jártunk. Bölcsőde, óvoda és uszoda is volt az iskolában.

Birchwood Special School Melton, Mowbray

Egy éve átadott speciális iskola, amire nagyon büszkék voltak, hiszen speciális iskola kb. 1-2 évtizede nem épült a megyében, Leicesterben volt egy speciális egység az iskola megnyitásáig. Ebben az iskolában tanultak azok a tanulók, akiknek a szülei kifejezetten kérték, hogy speciális iskolába járjon a gyermekük.

Nagyon magas szakmai színvonal az iskolában. Az építésnél és a berendezésnél minden olyan elemre figyeltek, ami egy ilyen iskolában alapkövetelmény. Rendelkeztek vízióval a jövőre nézve, ez meg is jelent a főfalon.

Nagyon határozott, magas fejlesztőpedagógiai tudással rendelkező, karizmatikus igazgató, aki a szakmai szempontokat jobban érvényesítette, mint a gazdaságosságot.

1909-ben iskolának épült Newbold Verdon kisméretű, családias iskola, Primary School and ahol speciális, autistáknak Community Centre fenntartott egység volt az iskolában.

Tetszett, hogy a 3 csoportban 3-3 fő autista kisgyermekek fotói kint voltak az iskolában sok-helyütt, és olyan szövegkörnyezetben, ami jelezte a többi tanulónak, hogy ők másképp reagálnak bizonyos hétköznapi dolgokra. Az iskola tanulói önkéntes alapon segítettek be ebbe az egységbe, pl. az egyik fiúval heti rendszerességgel együtt játszottak a fiú fixációjának megfelelően.

Szimpatikus, határozott személyiség, elkötelezett az inklúzió mellett. Nyitott volt az iskola egésze, a régi épület minden zugát jól használta ki. Tetszett az abszolút szabadpolcos könyvtár, és a 2000-ben elkészített millenniumi kert is.

Lady Jane Grey Primary School Groby

Lásd az előző részben

Gartree High School Oadby

Nagyon modern főiskola, ahol magas létszámú osztályokat láttunk, és Magas szintű művészeti hozzátartozó, pavilonból tevékenység. átalakított nagyon kreatív művészeti munkákat kiállító college-részt.

Összbenyomásom: a Leicesterben látottak megerősítettek abban, hogy az inkluzív nevelés lételeme a sérült tanulónak, hiszen a társadalom nem szegregált, már kisgyermekkortól együtt tanulnak, együtt vannak. A közepes sérültséggel rendelkezőket minden különösebb gond nélkül tudja integrálni az angol iskolarendszer. Amivel nem tud mit kezdeni, az a magatartászavarok megfelelő keze-

2008. február

Ami nem tetszett

Kb. 5 percet tudtunk együtt tölteni, ez nem volt elég a beszélgetésre. Az iskola jól menedzseltnek tűnt.

Nem találkoztunk vele.

A karácsonyi műsorra készültek éppen, és a magnóval megoldott éneklést nem találtam jónak.

Nem volt alkalmunk találkozni.

lése, ezt el is ismerik. Azokban az iskolákban, ahol túl sok a magatartászavarral küzdő tanuló, megtörténhet, hogy a nem szabad iskolaválasztás ellenére a szülők jobb iskolába íratják a gyerekeiket, és a tanárok is kontraszelektálódnak. Nehezen birkóznak meg a halmozottan vagy súlyosabban sérültek integrációjával, de már újra megjelentek a

13

Tanulmány speciális iskolák, amelyek a nem vagy csak nehezen integrálható tanulókra szakosodtak. Az apuka, aki 10 éve azért hozta Magyarországra a lányát, mert nem talált speciális iskolákat, nagy valószínűséggel ma már találna ilyet a lánya számára Angliában is.

ÚJ KATEDRA

A csoport tagjai

Kulturális programok: – Látogatás a Nemzeti Űrközpontban – Anglia csak támogatja az amerikai űrprogramot, mégis van egy ilyen állandó kiállítása. A program érdekes volt, sokat segített az időjárás, a meteorológia tudományának megismerésében. – Hagyományos angol tekejáték a vendéglátókkal. – Vacsora egy indiai étteremben.

Név

Ország

Pirjo Laatikainen Valerie Walsh

Finnország Írország

Elin Kristindóttir

Izland

Reiner Blok Margaret van Oudheusden Kurtman Ersanli

Hollandia Hollandia

Andrea Benington

Anglia

Susan O’Brien

Anglia

Henkrich Mihály

Magyarország

Törökország

Munkakör/szakmai tapasztalat logopédus fejlesztő pedagógus mozgásterapeuta, fejlesztő pedagógus coach, főiskolai tanár fejlesztő pedagógus, főiskolai tanár egyetemi előadó mozgásterapeuta, STS munkatárs fejlesztő pedagógus, STS szakmai vezető SNI program; projektvezető

A program eredményei, további együttműködés Kommunikációs probléma – a török kollégát leszámítva – a csoportban nem volt. A csoport összetétele szakmailag és emberileg is nagyon jó volt. Beszélgettünk a további együttműködésről, de konkrét megállapodás nem született. Szinte mindegyikünk morfondírozott azon, hogy vendéglátói pályázatot nyújt be a saját országának ügynökségéhez. A további együttműködésnek – bár a csoport kohéziója erős volt – objektív akadályai vannak, de az elektronikus kapcsolattartás ma már nem probléma.

A tanulmányút multiplikátor hatása A szakmai összefoglaló lektorált, kibővített változatát felteszem a sulinovadatbank.hu. és az Oktatáskutató Intézet, valamint a Hiperaktív Alapítvány és győri Keret Egyesület honlapjára, megjelentetem a Fejlesztő Pedagógia című periodikában, és beszámolót tartok a HEF OP 2.11 intézkedés B komponense szakembereinek tartott zárókonferencián. Henkrich Mihály

Lábjegyzetek: 1

2

3 4

5

A programot Tony Blair kormányzata szimbolikusan egy bevándorló szülők gyermekének, Victoria Climbének halálához kötötte, ami rámutatott, hogy az oktatási, szociális és egyéb kapcsolódó rendszerek nem voltak képesek együttműködni. A program új-zélandi eredetű, az együttműködést alaposan szabályozó oktatási és szociális irányelveket tartalmazó szakmapolitikai iránymutatás. A programról bővebben: www.everychildmatters.gov.uk Ez az iskola ún. speciális, tehát szegregált iskola. Ebben az intézményben nem a többségi iskola diákjai között tanulnak az SNI-gyermekek, itt az ő sajátosságaikra szabott körülményeket teremtettek meg. Az iskola 1-2 éve épült. Ennek azért van jelentősége, mert az oktatáspolitika nem támogatta az ilyen intézményeket. Az STS különböző csoportjai. Az említett tanár tulajdonképpen a magatartászavarokkal (pszichés zavarok/hiperaktivitás) küzdő tanulókra utalt; és a későbbiekben kitérek rá, hogy ezzel a problémával nehezen boldogulnak Angliában is. A cochleáris implantáció (CI) egy olyan műtéti eljárás, amellyel a súlyos nagyothallók és siketek nagy részénél jelentős hallásjavulás érhető el. A cochleáris implantátum a belső fülbe ültetett elektróda és az ehhez kapcsolódó, szintén beültetett jelfogó/dekóder egység; a min-

14

6

7

8

9

10

dennapi szóhasználatban azonban ide értjük a CI-hez tartozó külső egységeket is. (forrás: Wikipédia) Szubjektiv tapasztalatom, hogy a sérült emberek jobban megbecsülik az említett technikai segédeszközöket, míg az ún. épek körében nagyobb hajlandóságot tapasztalok a fogyasztói magatartásra. A Waldorf-pedagógia gyógypedagógiai ága, a Camphill-pedagógia pédául úgy tartja, hogy mindannyian sérültek (itt a handicapped kifejezés alapján) vagyunk valamilyen mértékben, és ha ez egy küszöbszintet meghalad, akkor igénylünk speciális segítséget. A brit oktatási rendszerben tanári diplomával rendelkező tanítók és tanárok tartják az órákat, és pedagógiai szakvizsgával rendelkező segítők vannak jelen az órákon, segítséget nyújtva az ismeretek gyakorlásában, elmélyítésében. Az osztálylétszámok így magasak, 30-40 fő, de kéthárom – olykor több – segítővel is dolgoznak a pedagógusok. Elmesélte, hogy neki még speciális iskolába kellett volna járnia, mikor tanköteles lett, de ő nem volt hajlandó erre, és elérte a szüleinél, hogy az ép tanulókkal együtt járhasson iskolába. Magáról a finanszírozási rendszerről nem beszéltünk, nem volt a tanulmányút része.

2008. február

ÚJ KATEDRA

Interaktív

„…valóban élményt nyújt a gyerekeknek” Hol találjuk a Sziklás-hegységet? – hangzik el a kérdés. Tucatnyi magasba lendülő kéz jelzi, hogy a diákok nem csupán tudják a helyes választ, de bizony szíves-örömest ki is fáradnak a vaktérképhez, és rákoppintanak az interaktív táblán a megoldást jelentő területre. Az óra folytatódik tovább: az interaktív eszközön megjelenő személyek, tárgyak és épületek impozáns fényképeit kell a gyerekeknek a megfelelő földrajzi területhez kapcsolniuk. Mostanság így zajlik egy földrajzóra a VIII. kerületi Deák Diák Általános Iskola speciálisan berendezett termében. Wágner Éva igazgatóhelyettessel beszélgettünk. – Mióta használnak interaktív táblát? – Valamivel több mint egy éve van Promethean interaktív táblánk, HEFOP-pályázaton nyertük rá a pénzt. Időközben ugyancsak pályázat útján beszereztünk még egy táblát, az is egy ugyanilyen jellegű helyiségben működik. A felső tagozatban minden tanuló hozzáfér a interaktív táblához, az alsósoknak pedig külön órákat szervezünk, így ők is gyakorolhatnak az eszközzel. – A pedagógusok gyorsan megbarátkoztak az új digitális eszközzel? – A gyerekek egy pillanat alatt kitalálják, hogyan működik, muszáj felzárkóznunk hozzájuk, különben lemaradunk. Most jellemzően a felső tagozatos tanárok használják, de rövid időn belül a tanítók is meg fogják tanulni. Ennek érdekében belső képzéseket tartunk, és szeretnénk tovább bővíteni az interaktív táblák számát, mert jó lenne, ha minél több diákunk jutna hozzá. – A pedagógusok belső képzése hogyan történik? – Heti egy délután az iskola teljes technológiáját lefedő képzéseket tartunk pedagógusainknak. Ha pedig valaki szeretne valamit készíteni az interaktív táblán, akkor gyorsan megkeresi azt a kollégát, aki már tud neki segíteni ebben.

– A gyerekek miként fogadták az interaktív táblán tartott órákat? – Nagyon szeretik. A tábla hihetetlenül színes és változatos, ezt pedig felettébb élvezik. Nem tanulásként, hanem egyfajta játékként fogják fel. Valóban élményt nyújt nekik. Ameddig a dolgozatokat javítom, addig is a táblán ügyködnek. Rengeteg beépített eszköz van benne, amelyek látványossá teszik az oktatást. Fizikában a teljesítmény például elég száraz tananyag, de az interaktív tábla segítségével a

2008. február

feldolgozása már korántsem az. Az a tanuló, aki gyorsabban halad, külön feladatot kap, amit az órán elkészít, majd elküldi e-mailen, és a táblán megnézzük a prezentációját. Egy nyolcadikos kislány kiszámolta: pusztán azzal, hogy Magyarországon mobiltelefonokat használunk, és ezeket rendszeresen töltjük, egy átlagos lakást 80-100 évig láthatnánk el elektromos energiával. Döbbenten nézték a gyerekek. Mindig beszélünk arról, hogy az iskolai tananyag nem kapcsolódik a hétköznapokhoz. Pár ilyen érdekes számolási feladat, és a gyerekek máris jobban megértik a dolgokat. Hasonló számolásokat eddig is csináltattam a gyerekkel, csak sokkal kevésbé volt hatása. A különböző tanulási problémákkal küszködő gyerekeknek pedig kifejezetten jót tesz, hogy ilyen szép vizuális élménnyel találkoznak. Figyelünk arra, hogy legtöbbször csoportosan oldjuk meg a feladatokat. – Milyen digitális tananyagokat használnak az órákon? – Leginkább az SDT-t (Sulinet Digitális Tudásbázis) használjuk, amin egyre jobb anyagokat találunk az általános iskolások számára. Rendszeresen látogatunk idegen nyelvű felületeket is, például a school.com-ot, promethean.com-ot, ahonnan igazán remek animációkat lehet letölteni. – Heti hány órában találkoznak a diákok az interaktív táblával? – A szakórákon is sokat használjuk, persze valamikor csak klasszikus táblaként vázlatot írunk rá, de már egyre több esetben használjuk ki a tábla egyéb előnyeit. – Mi a helyzet azokkal a diákokkal, akiknek otthon nincs számítógépük? Nekik mennyire nehéz megbarátkozni az eszközzel? – Miután az iskolában szabadon elérhetőek a számítógépek, ez nem okoz problémát. Az az igazság, hogy ezen a környéken sok család él rossz anyagi körülmények között, de közülük is sokan felismerik, hogy mennyire fontos a digitális írástudás fejlesztése, és emiatt megpróbálnak beruházni egy számítógépre. Meg kell tanítani a gyereket arra, miként lehet értelmesen, kritikával élve használni a világhálót, az ellenőrzött felületeket pedig bátran alkalmazni a tanulás és a fejlődés érdekében. Simonyi Gáspár

15

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

Játszva adunk Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Szolnok Iskolánkban a tanítók színjátszó köre már több éves hagyományra tekint vissza. A gyermeki jókedvet büszkén vállaló kis csapat – a katedra mellett – a világot jelentő deszkákon is bizonyítja évről-évre rátermettségét, összetartását és tanítványai iránti elkötelezettségét. Vannak még hazánkban olyan emberek, akik lehetőségeikhez mérten támogatnak rászorulókat. Egyesek mecénáskodnak a képzőművészek körében, mások hátrányos helyzetű apróságok részére szponzorok támogatásával alapítványi óvodát teremtenek a semmiből. A mi iskolánk pedagógusainak egy része energiáját s azokat a zenei és előadói képességét mozgósítja a tanítványaink érdekében, melyekkel rendelkeznek.

Mi ennyit tudunk adni. De ez nem szokványos kezdeményezés. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint erre igény is van. Első alkalommal 1993-ban hét pedagógus részvételével adtuk elő Az állatok királysága című mesejátékot, a következő évben pedig négy népmese feldolgozását vittük színpadra. A tagok cserélődtek, voltak, akik gyermeket szültek, s jöttek új kollégák is. De a lelkesedés mind több tanítóra ra-

16

gadt át. Minden évben egyre igényesebb, egyre alaposabban kidolgozott színdarabbal álltunk ki a tanulók elé szerepelni. A létszám már felduzzadt tizennyolc főre. A próbákon, az előadásokon kiléphetünk a szokványos tanítói szerepkörből, együtt „bohóckodhatunk” a tanítványainkkal. Szórakozunk és szórakoztatunk. Ez marad meg végül bennünk, s nem a családunktól elrabolt esti idő, melyet próbákkal, jelmezkészítéssel, díszlettervezéssel, hangfelvételekkel töltünk. Mindenki belead ebbe apait-anyait, hogy a három-négyhónapos felkészülési munka után négy napig elvarázsoljuk a nézőközönséget. A „színészeken” és a „rendezőn” kívül dolgozik ebben a takarító néni, aki jelmezt varr nekünk és felrakja az előadás előtt a függönyöket, a karbantartók, akik a hangosítással vannak elfoglalva, mesebeli fákat, kutat „gyártanak”, a rajzszakos kolléga, aki a paravánt festi, a rendszergazda, aki a meghívók szerkesztésében, cd-k másolásában van segítségünkre, no és a súgó, aki a biztonságot jelenti számunkra. Fő támogatónk a Szigligeti Színház – hiszen minden eddigi mesejátékunkhoz kedvezményes áron kaptuk meg azokat a jelmezeket, melyeket mi magunk nem tudnánk elkészíteni. 1995-ben Zelk Zoltán Ezernevű lány című verses meséjének adaptálása nyomán egy igazi zenés darabbal igyekeztünk szórakoztatni a gyerekeket. E mese kapcsán stúdióban is lehetőségünk volt dolgozni, amikor is felénekeltük a zenei alapra az általunk írt szöveget. Nagy élmény volt! 2004-ben Devecsery László: Erdőországi felfordulás, 2005-ben a Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve alapján megírt és átdolgozott Árgyílus és Tündér Ilona című darabot vittük színre. A gyermekkor a mesék világa, amikor nagy figyelmet kell szentelni a lelki fejlődésnek. A játék, az együttjátszás öröme nagyon fontos. A játék ismereteket ad, képzeteket kelt a gyerekben, érdeklődését és fantáziáját is megmozgatja. Amit jónak tartunk egy gyermek jövőjének érdekében, azt kell erősítenünk. Ilyen a művészet is, melynek szeretete és megértése egész életen át tartó lelki gyönyörűségek forrása marad. Devecsery László Hárman egy szoknyában című mesejátékából készült színielőadásunkkal 2008 februárjában a tanulók szórakoztatásán túl egy nemes cél is vezérel bennünket. Iskolánk mert nagyot álmodni. A közel ezer főt számláló intézmény udvarára játszóteret szeretnénk. Ehhez alapítványunk alaptőkét is biztosított, s mi is ehhez kívánunk hozzájárulni. Az idei évadban ezért gyűjtünk, ezért

2008. február

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

játszunk, természetesen a szórakoztatáson túl. Mint eddig mindig, most is a lakótelep óvodásait és iskolásait is meghívtuk előadásainkra, s emellett a belváros több intézménye is rendszeres látogatója volt a négynapos előadások egyikének. Szervezetünk, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány azt a célt tűzte ki az intézmény

fennállásának 20. évfordulójára, hogy diákok, szülők, az intézmény partnerei és támogatók közreműködésével gyermekbarát iskolaudvari környezetet teremtünk. Az Európai Uniós szabványnak megfelelő, a 6-14 éves korosztályú diákok ügyességét, mozgásigényét, kreativitását szolgáló, biztonságos és szép játszótér megvalósulása élményt jelentene diákjainknak, a közel 900 főnyi gyerekseregnek, szolgálná a gyermekek egészséges életmódra nevelését, szabadidejének kulturált eltöltését. A játszótér létrehozásához alapítványunk egymillió forinttal járult hozzá. Több helyi és országos médium – újság, rádió és televízió – támogatásának köszönhetően, mellyel mesejátékunk és gyűjtésünk hírének nyilvánosságot biztosított, érkeztek is adományok különböző helyekről. Jó okunk van tehát hinni abban, hogy a hétmillió forintos beruházás terveinknek megfelelően megvalósul. Kovácsné Berta Margit tanító További információk a 30/475-9940-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

5000 oldal iskolatörténet 1980. szeptember 1-jétől kezdtem el feldolgozni Lenti első gyógypedagógiai intézményének történetét. Az 5000 oldalon számos érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Ezek közül néhány ízelítőül a Lenti Móricz Zsigmond Általános Iskola, Diákotthon, Speciális Szakiskola és Gyermekotthon életéből. A gyűjtemény törzsanyagát a helyi, megyei és országos lapokban megjelent írások, riportok, fényképek adják. Kiemelt helyet foglalnak el a kulturális (ének, tánc, vers, rajz, próza, színjátszó) és sportsikerek (atlétika, asztalitenisz, labdarúgás). Nagy öröm számunkra, hogy a gyermeklétszámunkhoz viszonyítva rengeteg országos döntőben való szerepléssel öregbítették diákjaink iskolánk és Zala megye hírnevét. Számtalan arany-, ezüst-, bronzérmet és előkelő helyezést értek el versenyzőink. 251 rajz- és képzőművészeti pályázattal – ami 15.000 rajzot jelent – igen szép sikereket értek el hazánkban és külföldön (Bogdán Tibor például egyik alkotásával 200.000 forintot nyert). Betekinthetünk a különböző szakköri közösségekben – üvegfestő, kerámia, tűzzománc, szövő, rajz stb. – zajló sok évtizedes nívós alkotásokba. Az albumok üde színfoltja az országban egyedülálló utazásaink bemutatása, gazdag fényképanyaggal. 19 alkalommal találkoztunk az FTC, 13-szor a ZTE, valamint 7 alkalommal a magyar labdarúgó válogatottakkal, két alkalommal a háromszoros világbajnok német, egyszer a négyszeres olasz és az angol, portugál, szlovén, japán labdarúgó csapatokkal, vezetőikkel, edzőikkel is. Négy alkalommal a Hungaroringen a Super Gold tribünről tekintettük meg a Forma 1-es futamokat. Közös

2008. február

fényképeken világsztárok sora látható nehéz sorsú gyerekeinkkel: Beckenbauer, Platini, Eusébio, Keegan, Shearer, Zico, Maldini, Albertini, Rui Costa, Albert, Bene és még sokan mások szerepelnek az albumban. A mai napig 72 utazás keretén belül 955 gyereknek sikerült életre szóló örömet szerezni. Olvashatók még az elmúlt évtizedekben zajló oktatási reformokról szóló aktuális oktatási miniszterek jelentősebb beszédei is. Megtalálhatók még a kitüntetett diákok, munkatársak névsorai, intézményünk névváltozásai, oklevelek, iskolai rendezvények fotói, régi bélyegzők, űrlapok, fizetési jegyzékek, iskolai heti étrendek, kollégák esküvői meghívói, más intézményekbe ment és elhunyt dolgozóink névsora. Szívbemarkoló látni a hajdani intézeti karácsonyok fotóit, az első, majd a többi családias otthonházban zajló élet mindennapjait. Érdekes kuriózumok az elmúlt 28 évben küldött levelek, a MOB, NOB, MLSZ, MASZ, MOATSZ, MLL, FTC, ZTE, Hungaroring vezetőinek, illetve olimpiai, világ- és EB bajnokok jeles képviselőinek erőt, hitet adó dicső sorai. Értékes dokumentum, hogy intézményünket a Zala Megyei Közgyűlés Pedagógiai Nívódíjban részesítette. Végül köszönet a gyűjtemény „színesítésében” közreműködő kollégáknak: Kulcsár István igazgatónak, Kovácsné Czigány Katalin igazgató-helyettesnek, továbbá Kovács Zoltán és Paksa Tiborné tanároknak. A gyűjtemény megtekinthető az iskola könyvtárában. Paksa Tibor osztályfőnök, az intézmény krónikása

17

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Lukács Sándor 1945-2008 Vannak rejtőzködő emberek, akik az életünk, munkánk szempontjából fontos ügyeket szolgálnak, s épp e visszafogott, rejtőzködő természetük révén mégsem ismerjük őket, pedig tevékenységük meghatározó, sok szempontból gondolkodásunkat átalakító jelentőségű. Ilyen ember volt Lukács Sándor, a Győrben működő Közoktatási Információs Iroda épp nyugdíjba készülő, idén januárban, hosszantartó súlyos betegség után elhunyt igazgatója. Az általa irányított intézmény szolgáltatásait iskolák, óvodák ezrei használták, s használják ma is, az általa írott körleveleket nap mint nap olvasták az intézményvezetők, ám személye, az a kiterjedt vezetői és fejlesztői tevékenység, amelyet végzett, rejtve maradt. Személyiségéből, szerény visszahúzódó alkatából adódóan sem akart egy jelentős országos információs szervezet vezetőjeként a nyilvánosság középpontjában lenni. Sokkal fontosabb volt számára az elmélyült munka, a rá bízott fontos fejlesztési feladatok megoldása. Nevével és az általa vezetett intézménnyel olyan fontos statisztikai információs rendszerek kidolgozása és bevezetése forrt össze, mint a KIFIR, a középiskolai felvételi információs rendszer, a KIR-STAT, a közoktatási információs statisztikai rendszer, a tankönyv-nyilvántartási és rendelési elektronikus rendszerek, a tanulói és pedagógus-nyilvántartási rendszer, a mindezeket rendszerbe foglaló KIR, s még hosszan sorolhatnánk mindazt az informatikai eszköztárat, amely az elmúlt években került a magyar közoktatás intézményeibe. Kétségtelen, hogy ez a jelentős statisztikai informatikai fejlesztés csapatmunka eredményeként született meg, de a zömében fiatal szakemberekből álló csapat építése, egybeforrasztása döntően Lukács Sándor érdeme. Ezeknek a modern információs rendszereknek a kialakítása és zökkenőmentes működtetése csak tudatos személyzeti politika, szervezetfejlesztés, a versenyszférában kialakult cégmenedzsment módszerek széleskörű alkalmazásával vált lehetségessé. Pedig nem informatikai, s nem is menedzser szakemberként kezdte pályáját, hanem „mezei” pedagógusként, testnevelő tanárként, sportvezetőként, majd iskolaigazgatóként. A hosszú tanári, iskolai tapasztalat azonban mindvégig ott munkált gondolkodásmódjában, szemléletében. Az iskola világának s benne a pedagógus sajátosságainak ismerete meghatározta közelítését az informatikai rendszerek kialakításához. Nem egyszerűen felhasználóbarát megoldások keresésére ösztönözte az általa vezetett fiatal informatikus csapatot, hanem olyanokra, amelyeket az informatikától nem ritkán idegenkedő pedagógus is képes használni, képes felismerni az abban rejlő lehetőségeket. Ez az iskola- és pedagógusközpontú szemlélet nagyon sokban hozzájárult ahhoz, hogy az iskola-alapú információkra épülő közoktatási informatikai rendszer, a KIR az elmúlt évtizedben meghonosodott, s működőképes rendszerré vált. De Lukács Sándor iskola világában gyökerező szemlélete abban is sokat segített, hogy az oktatási intézmények meg-

18

lehetősen széles körében terjednek azok az elektronikus adminisztrációs rendszerek, amelyek alapvetően a statisztikai-információs rendszerek adatainak összegyűjtése révén kerültek oda. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Közoktatási Információs Iroda statisztikai adatgyűjtéseiben alkalmazott programok ismertették fel nagyon sok intézményvezetővel

az iskolai információk számítógépre szervezésének előnyeit. A Lukács Sándor által erősített pedagógusbarát szemlélet éppen ezért válhatott az informatikai és információs kultúra terjesztőjévé. Néhány évig kollégákként is együtt dolgozhattunk a hajdani Országos Közoktatási Intézetben, amikor a győri Közoktatási Információs Iroda az OKI egyik szervezeti egységeként működött. Segítőkész, rugalmas embert ismerhettünk meg Lukács Sándorban. Jómagam az OKI honlapjának szerkesztőjeként talán az átlagosnál is szorosabb munkakapcsolatba kerültem vele. Sokat beszélgettünk fejlesztési lehetőségekről, az akkoriban – a kilencvenes évek végén – éppen kibontakozó digitális írásbeliség még érezhető korlátairól. Mindig oda lyukadtunk ki ezekben az ötleteléseinkben, hogy a pedagógus akkor fogja használni az informatikát, ha felismeri az abban rejlő sokféle lehetőséget, ha a honlapokon gazdag, a mindennapi munkában is hasznosítható tartalmak sokasága lesz majd, s ha mindez logikus rendben, könnyen kereshető formában lesz a világhálón.

2008. február

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Feltűnt, hogy a „rend” szó milyen gyakran jelent meg mondataiban. Nem véletlenül. Aki rápillantott íróasztalára, aki végigmérte sudár, kisportolt alakját, aki végigtekintett finom, visszafogott eleganciáján, az megértette, hogy értékrendjének s vele együtt lényének egyik meghatározó eleme volt a rend. A pályamódosításokban, a foglalkozásváltásokban a véletlenek mellett fontos szerepe van a személyiség értékpreferenciájának. Lukács Sándor valószínűleg azért tudott testnevelő tanárból informatikussá, statisztikai rendszerek szervezőjévé válni, mert lételeme volt az a rend, amely nélkül nem lehet adatbázisokba szervezni az adatok többnyire rendezetlen halmazát. Sándor felfedezte a közoktatási információs rendszerek szervezésében azt a rendteremtési lehetőséget, amelyet belső indíttatásából adódóan minden tevékenységében igényelt: a tornasor egyenességében éppúgy, mint az adatok logikájában. S aki mindezek után azt hiszi, hogy Lukács Sándor száraz, az élet, a világ szépségei, örömei iránt érzéketlen ember lett volna, az nagyon téved. Színes, érdeklődő, széles baráti körrel rendelkező, afféle jó társasági ember volt, sok-sok humorral megáldva. Hogy is tudott volna enélkül összeforrott csapatot építeni, jó hangulatú munkahelyet teremteni ott Győrben, a Liszt Ferenc utcában? S aztán jött a gyilkos kór, melynek végkifejlete épp akkor érte el, amikor 62 évesen nyugdíjba készült, amikor lehetősége lett volna az élet apró örömeire teljes szívvel rácsodálkozni, többet törődni önmagával, a családjával. Amikor újabb és

újabb „rendek” világbeli szépségeinek felfedezésére, az ezzel járó nagy kalandokra indulhatott volna. Még kézhez vette főnökének kissé rideg hangú levelét, melyben nyugdíjba vonulása miatt munkaviszonya megszüntetéséről értesítik, aztán csendesen elment. Ez a rejtőzködő, ám fontos dolgokban részes ember most végleg eltűnt. Emlékét azonban bizonyosan sokáig őrzi a csapat, amelyet szívós, okos szervezőmunkával felépített, s amely létrehozott egy korszerű, minden elemében európai normákhoz illeszkedő közoktatás-statisztikai információs rendszert. Az élet furcsa fintora, hogy a KIFIR, a KIR-STAT és a többi általa is létrehozott rendszer egyik irányítójának neve részben rejtőzködő természete, részben a létrehozott „alkotás” természete folytán akkor válik ismertté, amikor eltávozott közülünk. Egy ember értéke azonban nem – még ebben a nyilvánosságmániás, reflektorfény-őrületes világban sem – feltétlenül ismertségében, szerepléseinek gyakoriságában fejeződik ki. Az igazi értékmérő a létrehozott alkotás hasznossága. Ha ezen a prizmán át tekintünk Lukács Sándor életére, akkor nagy és fontos munkát elvégző embert vesztettünk el személyében. A világ, a közvetlen környezetünkben ők, a névtelenségbe burkolódzó, szorgalmas rendszeretők vannak többen, s ha valamitől, hát ettől elviselhető még valamennyire a világ s benne ez a véges élet, s talán ettől reményteli is. Schüttler Tamás

Klikk 2.0

hetünk a játékok felépítésével, struktúrájával, valamint azzal, hogy milyen készségeket fejlesztenek, továbbá hogyan integrálhatók az oktatási folyamatba. Természetesen mindezt érdekes játékok és izgalmas versenyek formájában teszi a Klikk 2.0, melynek kiállítási terét tizenöt hatszögletű, három oldalról zárt pavilon, úgynevezett „sejt” határozza meg. A produktív sejtekben a látogatók a webes tartalom előállításának különböző kreatív munkafázisait követhetik nyomon, sőt, egy-egy hozzáértő animátor segítségével képmontázsokat vagy animációkat is készíthetnek, de akár megalkothatják saját videóklipjüket is. A játéktörténeti sejtek a játékok evolúcióját mutatják be a kezdetleges kvarcjátékok idejétől a Commodore 64-en át egészen a legmodernebb játékkonzolokig. Az ismeretterjesztő sejtekben pedig a digitális kultúra legfontosabb és tematika szerint csokorba szedett információival ismerkedhetnek meg a látogatók. Simonyi Gáspár

– a digitális játszótér A Jövő Háza Kiállítás területén, a Millenárison 2007 őszén indult meg az úgynevezett digitális játszótér projekt, melynek keretein belül egymást követő 3-4 hónapos kiállítási egységekben a digitális kultúrát, a digitális írástudás szegmenseit, a mindennapjainkban és szokásainkban bekövetkező változásokat tekinthetik meg az érdeklődők. A 90 ezer látogatóval büszkélkedhető Klikk 1.0 az internetet, azon belül is a web fejlődését, az audiovizuális kommunikáció szerepét, a játékok típusait, a közösségépítés történetét és az internet hétköznapi felhasználási területeit mutatta be. A tematikájában és fizikailag egyaránt a Klikk 1.0-ra épülő Klikk 2.0 kiállításon az érdeklődők maguk tapasztalhatják meg a weblap-, a kép-, a hang-, a videó-szerkesztés vagy az animációkészítés alapjait, továbbá megtekinthetik a tvtenisztől a korai számítógépes játékokon át a legújabb konzolokig a játékok látványos technikai, grafikai fejlődését is. A Klikk 2.0 a szórakozás, tanulás és munka határterületeit járja körül. Bemutatja, hogyan segíthet a tanulásban egy számítógépes játék vagy egy kreatív szoftver, hogyan készülnek a legmodernebb grafikai vagy zenei alkotások – ezek akár szabadidőnkben, akár munkánk folyamán segítségül hívhatók. Az egyes játéktípusokat végigjárva megismerked-

2008. február

Helyszín: Millenáris, Jövő Háza Kiállítás www.millenaris.hu , http://klikk.millenaris.hu/ Budapest., II. ker., Fény u. 20-22. Nyitva tartás: A kiállítás 2008. március 24-ig látogatható. Kedd-péntek: 9-17 óráig Szombaton és vasárnap: 10-18 óráig

19

Beszámoló

ÚJ KATEDRA

Lépésről lépésre az értelmes tanulásért 2006. január 6-án a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium mint támogató 80.000 millió forint pályázati összeget ítélt meg a debreceni Commitment Pedagógiai Intézet mint sikeres pályázó részére. A Lépésről lépésre az értelmes tanulásért című HEFOP 3.1.4 projekt megvalósítása a befejezéséhez közeledik; két év kemény munka áll a projektmenedzsment és a pályázatban résztvevő 33 intézmény vezetése és a pedagóguskollégák mögött. A projekt rövid összefoglalása és célkitűzései A Commitment Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatóként Budapest XII. kerületében, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen részt vállalt a kompetenciaalapú oktatás megismertetésében, elterjesztésében és az oktatást támogató programcsomag iskolai kipróbálásában, modulok bevezetésében. Megteremtettük a személyi és tárgyi feltételeit a speciális szakmai ismeretek és módszerek közvetítésének. A résztvevő 33 intézmény mindegyike kapott egy eszközcsomagot: laptopot, projektort és interaktív táblát; valamint a pályázati összegből programcsomagok fénymásolására is volt lehetőség. Megszerveztük és elvégeztük – 3 helyszínen – a CPI-vel együttműködő fenntartók és intézmények szakembereinek továbbképzését. A továbbképzések keretében 28 intézményvezetőt, 275 pedagógust készített fel 10 képző kolléga – természetesen ők előzetesen elvégezték az általuk tanított kompetenciaterület 30 órás akkreditált képzését – a kompetenciaalapú programfejlesztés eredményeként elkészült moduláris programcsomagok adaptációjára és gyakorlati alkalmazására. Az adaptációt és az alkalmazás bevezetését szakmai mentorálással, TIOK-os látogatásokkal, kompetenciaméréssel és értékeléssel, folyamatos értékelő munkával, konferenciák megrendezésével, szakmai megbeszélésekkel is támogattuk. A CPI munkájának köszönhetően Budapest XII. kerületében, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen a 2007/2008.

AZ OKTATÁS NAGY KÉZIKÖNYVE Szerkesztô-lektor: dr. Szüdi János A népszerû szakkönyv még Kapható. Ajánljuk pedagógusoknak, Intézményvezetôknek. Ára: 14 000 Ft + postaköltség. Megrendelhetô a 412-0909-es telefonszámon és az [email protected] e-mail címen

tanévben megkezdődött az új programcsomagok gyakorlati alkalmazása. Az óvodák, iskolák életében, munkájában bekövetkező változásokról az intézmények belső továbbképzések, tájékoztatók keretében a tantestület, az intézmény nem pedagógus dolgozói, a szülők és tanulók számára felkészítést, nyílt napot, információs napokat tartottak. A tanév során lehetőséget teremtettek arra, hogy minden új tartalommal, eszközzel és módszerrel megismerkedhessenek a tantestület tagjai, kialakíthassák véleményüket és felhasználhassák új ismereteiket a következő tanév(ek) tervezésében. 2006-tól a kompetenciaalapú oktatás pedagógiai elveinek és módszertanának igényei szerint 2500 óvodás és 6000 általános és középiskolás tanulót érintő helyi pedagógiai innováció indult a három településen, amely gyereklétszám jelentős hatást gyakorolhat a település teljes közoktatására. Eredményeink • Pozitív változások az intézmény szervezeti struktúrájában és a nevelő-oktató munkában. • Szakmai együttműködés, folyamatos kommunikáció és tapasztalatcsere régiós, országos szinten is. • Az egyénre szabott fejlesztések, a csoportos és kooperatív technikák egyre szélesebb körben terjednek. • Esélyteremtő megoldások a hátrányos helyzetű, SNI tanulók részére. • Adott programra szabott továbbképzési rendszer, tanácsadás, mentorálás igénybevételével a felkészülés, a megvalósítás, a megerősítés fontossága. • Szemléletváltás; módszertani és tartalmi megújulás. • Infrastruktúra, tárgyi felszereltség javulása. • Kapcsolatrendszer bővülése más intézményekkel. • Új lehetőségek – Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai. • A pedagógusképzés modernizációja, esélyegyenlőség, fejlesztési stratégiák kidolgozása. • Didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság, tanulói aktivitás, differenciálás). • A tantárgyközi szemlélet elfogadtatása a pedagógusokkal. • Az iskola szerepkörének átalakulása. Kriveczkyné Molnár Katalin projektmenedzser Debrecen, 2008. január 14.

20

2008. február

ÚJ KATEDRA

Média és agresszió Napjainkra az erőszakos viselkedés soha nem látott méreteket öltött, és sajnálatos módon az egyik legnagyobb problémát az oktatási intézmények falai közötti felbukkanása jelenti. Olyannyira, hogy már hazánkban is külön képzéseket szerveznek a pedagógusok számára, amelyek az agresszív gyermekek kezelésére szolgáló technikák elsajátítására szolgálnak. Hogy hol találjuk a probléma valódi gyökerét? Nos, az általános vélekedés hajlamos pusztán a médiából áradó erőszakos filmek, illetőleg számítógépes játékok felelősségére egyszerűsíteni a jelenséget, ami azonban sokkal összetettebb kérdés ennél. A média és az agresszív viselkedés viszonyát szakirodalmak és különböző társadalomtudományok (pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, médiakutatás stb.) egész sora vizsgálja, így a kettő kapcsolatáról is változatos megállapítások, definíciók születtek, amelyek nem ritkán ellentmondanak egymásnak. Már magának az agressziónak is igen szerteágazó pszichológiai meghatározásai léteznek. Atkinson az agressziót olyan belső késztető erőként írja le, amely válasz egy személy valamilyen céljának akadályoztatásakor keletkezett frusztrációra. Mások, például Huesmann, az agreszszív viselkedést tanult viselkedésmódként határozzák meg, megint mások a személyes célokat tekintik az agresszív viselkedés elsődleges hajtóerejének (Anderson és Bushman). Crick és Dodge kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy az agresszív viselkedést bizonyos személyiségjegyek is erősen befolyásolják, mivel az alapvetően agresszív emberek hajlamosabbak az agresszív viselkedésre. Bushman pedig arra mutat rá vizsgálataiban, hogy bizonyos helyzeti tényezők (agresszív ingerek, provokáció) is szerepet játszanak erőszakos megnyilvánulásainkban. Ennek megfelelően az erőszakos filmek és számítógépes játékok személyiségre gyakorolt hatásáról egyaránt több vélekedés él a szakmai fórumokon és a köztudatban. Leyens és Frydman szerint az erőszakos filmek csak abban az esetben növelik a néző agresszivitását, ha a néző eleve frusztrált. A Feschbach

2008. február

Harmónia nevéhez fűződő katarziselmélet úgy tartja, hogy a filmen látott erőszak hatására a befogadóban halmozódó agresszivitás csökken, Bushman kísérleteiben megmutatta, hogy az eleve agresszívebb személyek agreszszívebben reagálnak egy filmen bemutatott erőszakos jelenetre, Grimm kísérletsorozatából pedig arra lehet következtetni, hogy az erőszakos médiatartalmakra adott válaszok agreszszivitása nagyban a személyek alapagresszivitásának szintjétől függ. A kontra oldalon Anderson rámutatott, hogy az erőszakot tartalmazó filmrészletek erőszakkal kapcsolatos érzéseket keltenek bennünk, Hopf és Weiss a horrorfilmek fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló kutatási eredményei pedig arra engednek következtetni, hogy az ilyen filmek nézése után szignifikánsan több erőszakhoz kötődő gondolat fordul meg a gyerekek fejében, serkentve ezzel az agresszív cselekvéseket. Perdöntő bizonyítékot mindezidáig egyik oldal sem tudott felmutatni, de az megállapítható, hogy a médiából a gyerekek felé áramló véres horrorfilmek és erőszakos számítógépes játékok komoly szerepet játszanak az iskolákban megjelenő agresszív viselkedés mértékében. Ugyanakkor a sok szempontból az erőszakot kultiváló világunk felelősségét sem szabad elhanyagolnunk ebben a kérdésben. A gyerekek nem csak a mozgóképen vagy virtuális formában találkoznak agresszív viselkedéssel: az egymást lelkileg-fizikailag bántalmazó szülők, az egyre eldurvuló sportok, a tömegközlekedési eszközökre való felszállás közben egymást taposó emberek hada ugyanúgy modellértékkel bírnak számukra. De említhetnénk az iskola szerepét is az agresszió kialakulásában, hiszen a szegregált oktatás, az aránytalanul megnőtt tananyagmennyiség, a tanulási vagy magatartási zavarok miatti peremhelyzetre kerülés mind-mind a lemaradó gyerekek frusztrációjához és agresszívebb magatartáshoz vezetnek. Az agresszív viselkedés bizonyos formáinak megjelenése a gyermekcsoportokban voltaképpen fejlődéslélektani szempontból tekintve természetes volna, ám a mai iskolák mindennapi életében tapasztalható problémás viselkedés teljesen más természetű: agresszív, erőszakos világunk mikro-leképeződése, figyelmeztető tükörkép a mai társadalomról és annak súlyos hibáiról, betegségeiről. A megoldás pedig elsősorban nem a médiahasználat szigorú korlátozásában vagy a lövöldözős játékok vaskezű betiltásában, hanem az egyes felelősségi szintek felismerésében (legyen szó akár a politikáról, a médiáról vagy netán az oktatásról), és a megfelelő cselekvésben rejlik. Simonyi Gáspár

21

Egészség

ÚJ KATEDRA

Tornapercek VI. A csontritkulás (osteoporózis) A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunk mostani részében a csontritkulással, annak okaival és következményeivel foglalkozunk. A megelőzéshez Molnár Notti gyógytornász ad segítséget. A csontritkulás betegségének kialakulásakor a csontok vékonyabbá válnak, tömegük csökken, megváltozik a csontszerkezet, ezért megnő a törés veszélye. A csont a csontsejtekből és az ásványi anyagokat – többek között kalciumot – is tartalmazó csontalapállományból áll, mely a mechanikai terhelésnek megfelelően alakul. A csontbontó sejtek lebontják a csontállományt, a csontépítő sejtek felépítik azt, új csontszövetet hoznak létre. Ezt a folyamatot csontforgalomnak vagy csontátépülésnek ne-

vezzük, mely évente egy felnőtt csontozatának 10%-át érinti. A csontépítő sejtek munkáját lényegesen meghatározza a fizikai terhelés. A csontépítéshez kalcium, alkalikus foszfatáz szükséges, ez adja a csont szilárdságát. A D vitamin szoros kapcsolatban áll a kalciumanyagcserével, hatása szükséges annak beépüléséhez. Mindezen folyamatokat hormonok irányítják. A csontváz össztömege életünk húszas éveiben tetőzik (csúcscsonttömeg). Ezért kell arra törekedni, hogy gyermekkorban minél nagyobb mennyisé-

gű kalcium tudjon beépülni a csontjainkba, melyet például a tej, sajt, joghurt, magvak stb. bejuttatásával érünk el, mert a csontleépülés minősége a későbbiekben ettől függ. Olyan ez, mint egy bankszámla: mindenképpen költünk róla, de nem mindegy, milyen alapösszegről indul ez a folyamat. Mindez kijelöli az elsődleges megelőzés szerepét, ami tehát a fiatalkorban a csúcscsonttömeg lehető legmagasabb szintjének elérését jelenti, amely egészséges életmóddal, megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitellel, testedzéssel (a gerinc függőleges irányú terhelésével) befolyásolható. Ugyanakkor az extrém mértékű terhelés, például a versenysport csontvesztést okozhat. A csontvesztés már a késő harmincas, korai negyvenes életkorban elkezdődhet. A csontok kalciumot veszítenek, azt az ásványi anyagot, amely keménnyé teszi őket. Mindez olyan

Tenyereken fél kg-os súly vállmagasságban. Mellkas előtt könyököt összeérint, majd hátrahúz

Állás, lábak terpeszben, két kar a fül mellett. Nyújtózkodás felfelé

22

2008. február

A képek a GYM mozgásközpontban készültek, www.gymmozgaskozpont.hu

ÚJ KATEDRA

a férfiak is érintettek lehetnek. Itt a hormonok hatásának csökkenése mellett általánosan a csontépítő sejtek aktivitásának mérséklődéséről van szó. A másodlagos csontritkulás oka lehet a kalcium-szegény étrend, a mozgáshiány, egyes gyógyszeres kezelések (pl. szteroid-kezelés), illetve olyan betegségek, amelyek a test kalciumfelszívó képességét befolyásolják (pl. pajzsmirigybetegség vagy a gyomor, a bél egy részének eltávolítása). Itt kell tehát megemlíteni a másodlagos megelőzést, a célzott szűrővizsgálatok végzését a magas veszélyeztetettségű személyek körében. Állás, lábak nagy terpeszben, bal kar a fül mellett, jobb kéz Nők esetében ide tartoznak a törzs mellett. Jobb térdet rogyasztva oldalra hajlás tízszer, majd csere. azok, akinek mensese korán elmarad, kimarad vagy ütemben történik, mellyel pótlásuk csökkent mértékű, férfiaknál az alanem tud lépést tartani. Az átépülés le- csony nemi aktivitást mutatók, valalassul, és a csontok vékonyodni kezde- mint a bizonyos gyógyszereket szedők, nek. Megnő a törés létrejöttének való- endokrin- és anyagcsere-betegségben, színűsége, ami a csípő-, a csigolya-, a táplálkozási zavarokban (anorexia, bucsuklótájon a leggyakoribb. A csont- limia), gyomor-, bélbetegségben szenvesztés mértéke eltérő, alkatra, egyéni vedők. Fontos az ilyen emberek kiszűgenetikára vonatkozóan. A dohányzás, rése és mielőbbi kezelésbe vétele. Ha a betegség már kialakult, létaz alkoholfogyasztás, az ülő életmód, a hosszas fekvés, ágyhozkötöttség előse- rejönnek a mikro- vagy nagyobb, egyértelműbb törések, a tüneteket épp gíti a betegség létrejöttét. Az okok alapján elsődleges és má- ezen fájdalmak adják. A heves, kínzó sodlagos csontritkulásról beszélhe- háti és deréktáji, a mellkas, illetve a tünk. Az elsődleges maga a betegség, bordák mentén előresugárzó fájdalom ami természetes módon, különböző a leggyakoribb panaszok. A nagy fájdalom a beteget ágyhoz mértékben mindenkit érint, másodlagos csontritkulásról pedig akkor be- kötheti, ez viszont tovább rontja a beszélünk, amikor a helytelen életmód, tegség lefolyását. A háti domborulat más betegségek vagy más okok ezt a mértéke fokozatosan erősödik, csökken a testmagasság, a bordaív alul a folyamatot felgyorsítják. Előbbi nőknél a gyakoribb. A medencecsonthoz érhet (golyóhas). csontsűrűség vesztése a menopauza Jellemző a betegségre, hogy a csigoutáni években felgyorsul, amit a test lyák akár a test súlyától is összeropösztrogéntermelő képességének gyors panhatnak, kis erőbehatás alkar-, borcsökkenése okoz. (Ez hatással van a datörést okozhat. A harmadlagos megelőzés a már kiparathormon és calcitonin hormonokra, és mindez kalcium-kioldódást alakult osteoporosis további progreszeredményez a csontokból.) Ez a leg- sziójának csökkentését jelenti, az eségyakoribb formája e betegségnek. Az sek kerülésével, csípővédő alkalmazáelsődleges csontritkulásnak ugyanak- sával, a következményes törések kialakor van egy öregkori formája is, ahol kulásának megakadályozásával.

2008. február

Egészség A betegséget a csont ásványanyagtartalmát vizsgáló osteodensitometriás méréssel vizsgálják, megléte kimutatható még laboratóriumi és radiológiai vizsgálatokkal is. Kezelésében nagy szerepe van tehát a minél nagyobb mértékű kalcium-bevitelnek fiatalkorban, a napi ajánlott kalciummennyiség ekkor 800-1200 mg. Számos készítmény vény nélkül is kapható, de célravezető lehet a megfelelő szer kiválasztását orvosunkra bízni. Túl ezen fontos a rendszeres fizikai aktivitás, a terheléses mozgás, a futás, a kerékpározás, az aerobik, a túrázás. (Vízben való mozgáskor kisebb a gravitációs hatás, ezért például az úszás a csontritkulás megelőzésére kevésbé alkalmas.) Ha már diagnosztizálták a csökkent mésztartalmat vagy konkrétan a csontritkulást, akkor a kíméletes tornamozgás (gyógytorna), valamint napi szintű séta, tánc, kocogás ajánlott. Olyan mozgások a célravezetők, amelyek ugyan nem terhelik meg a csontokat, tehát nem várható, hogy eltörnek, mégsem minősülnek teljesen tehermentesített mozgásnak. Nem ajánlott tehát például sem az aerobik, ami erőteljesebb mozgásnak minősül, sem a víztorna, azonban kedvező hatású lehet a séta, a túrázás vagy kocogás. A legvégső esetben, amikor már nagyfokú a csontritkulás, mindenképpen javasolt a gyógytorna, az aktivitás azonban ebben az esetben is nagyon fontos (a fekvés nagymértékben ronthat a beteg állapotán). Ezekben az esetekben megfelelő orvosi kezelésre is szükség van. Ilyenkor icitonin- és szteroid-kezelést végeznek. Mindenkinek javasolt, hogy figyeljen a helyes testtartásra, komolyabb súlyok emelésénél ügyeljünk arra, hogy az a testhez közel és egyenes derékkal történjen, ha nehéz dolgot kell vinnünk, azt lehetőleg osszuk meg, s két táskában, két oldalra elosztva cipeljük. Ajánlott a háttámlás szék használata, s az is, hogy hanyatt- és oldalt fekvésnél a nyakat, a térdeket párnázzuk alá. Végül talán a legfontosabb: a fizikai aktivitás, a mindennapi mozgás. Molnár Notti

23

Hasznos oldal

ÚJ KATEDRA

A Jövô Iskolája megérkezett Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak segítségével a közoktatási intézmények jelentôsen bôvíthetik informatikai eszközeik állományát. A most kiírt pályázatokon nyertes intézmények tantermeik 40 százalékát felszerelhetik egy interaktív táblából, projektorból és egy laptopból álló tantermi csomaggal, fejleszthetik számítógépparkjukat, valamint speciális eszközöket kaphatnak a sajátos nevelési igényû tanulók oktatásához. A pályázat célja a kompetencia fejlesztô oktatást támogató informatikai infrastruktúra teljes körû elterjesztése. A pályázat összértéke 2008-ban 24,1 milliárd forint. A pályázat elérhetô: www.nfu.hu A pályázat megnevezése: TIOP 1.1.1 − A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

Elindult a Jövô Iskolája Körút Az oktatási informatikai infrastruktúra elterjesztését támogató pályázat része a XXI. század iskolája programnak, amely a közoktatás egészének fejlesztését, megújítását célozza. A XXI. század iskolája programról valamint a pályázatok részleteirôl a Jövô Iskolája Körút állomásain szerezhet bôvebb információt.

A Jövô Iskolája Körút következô állomásai: • • • • •

SZOMBATHELY 2008. február 26. (kedd) HÓDMEZÔVÁSÁRHELY 2008. február 28. (csütörtök) BÉKÉSCSABA 2008. március 18. (kedd) GYÔR 2008. március 20. (csütörtök) VESZPRÉM 2008. március 25. (kedd)

A Körút helyszínein részletes tájékoztatást kaphat a TIOP 1.1.1 − A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése jelû pályázaton való részvétel követelményeirôl, valamint a pályázaton elnyerhetô eszközökrôl az NFÜ és az OKMT szakembereitôl. Ismerje meg a XXI. század oktatásának eszközeit! Jöjjön el a mintaórákra és a taneszközgyártók, tankönyvkiadók bemutatójára. Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.

24

2008. február

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Hernádi Gyula története „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” – írta Wittgenstein, és az 56-os magyar forradalom utáni időszakot nem is jellemezhetnénk találóbban, mint az előbbi életbölcsességgel. Ebben a még teljesen fel nem derített világban bontakozott ki Hernádi Gyula írói pályája. Szólt arról, amiről lehetett, hallgatott, amiről kellett. Ha a szocialista kultúra szervező elvei szerinti felosztásban keressük, abban a bizonyos három t világában (tűrt, támogatott, tiltott), ő a tűrtek közé tartozott. Ő a magyar egzisztencializmus megteremtője. A poétikailag megfogalmazott mondatok mestere lett. Kora jellegzetes alakja, ugyanakkor különbözött is a többségtől. Túllépett a közhelyes kifejezésmódon.

Hernádi 1926-ban született. Volt orvostanhallgató, majd három évig orosz hadifogoly, aztán foglalkozott közgazdaságtannal, városépítészettel, majd az ötvenes évek végétől az irodalom érdekelte. Nem írt a társadalmi forma fenntarthatatlanságáról, de gyakran sértette kora ideológiájának bioszféráját. Gazdag életművet hagyott ránk, amelyben novellák, regények, filmforgatókönyvek, drámák, versek sorakoznak. Társaságkedvelő lévén a pesti presszók közismert vándora volt. Ahol megjelent, ott mindig történt valami, ahogy a visszaemlékezők mesélik. Mindig elegáns volt és úriember. A vérében volt az orvos és a jegyző felmenők családi mintája. Különös író volt. Gyakran kihívta maga ellen a sorsot. Néha ő volt az Antikrisztus. Szerette felkavarni a színházi és az irodalmi élet állóvizét. Bár néha provokált, és szövegei alkalmasak voltak a szocialista rend nyugalmának megzavarására, de nem olyan íróként viselkedett, aki a viták során kiharapott egy darabot ellenfele füléből, vagy agyba-főbe verte volna azt, akivel nézeteltérése akadt. Neve hamar közismertté vált az irodalmi körökben. Kezdetben inkább a tévelygő ideológiák képviselőjeként tekintettek rá a kritikusok. A kor meghatározó irodalomformálói „az érdemleges kérdések felvetését” ugyan látják műveiben, de úgy ítélik meg, hogy a „jelenségek esetlegesek, kapcsolat nélküliek, nem függnek össze.” Volt olyan szerkesztő, aki feljelentette. Pilinszkyvel, Mándyval a nem szocialista világnézetű szerzők közé sorolják, az elidegenedés írójának nevezik. Alkotói világérzése Móriczcal rokon. Zárt szerkezetűek a művei. Hangulatteremtő hasonlataival Kafka és Brecht világát absztrahálja. Nem tündérmeséket ír. Nála a halál örökké izzó téma. Műveiben mintha halott zsugorodna a koporsóban. Az elmúlás örök tragédiája benne van a szótárában. Újra és újra felbukkan történeteiben, hiába borzadunk, hiszen emberi aggyal képtelenek vagyunk felfogni. Hernádi folyton szembesít vele. Ha kell, Drakulát, Frankensteint, Hasfelmetsző Jacket idézi fel, vagy tiszti-különítményesekkel, darutollas csendőrökkel tör hősei életére, fojtja el szabadságukat.

2008. február

Újszerű hangon jelentkezett, pazar megfigyelőképességgel. Szaggatott, dísztelen, lírai hangvétel áll a cselekménysorok mögött. Műveit kezdetben vegyes érzelmekkel fogadták az olvasók és a kritikusok. Sokáig kísérletező írónak tartották, aki az értelmiség gondjait fogalmazza meg. Az emberi kiszolgáltatottságot, a történelmi és társadalmi poklokat írta le. Egyik ilyen borzalmas világról, a hadifogságról így ír: az emberről „sorban válnak le a rétegek, az elvont kulturális igények, a konkrét társadalmi élménylehetőségek utáni vágy és a szexualitás is, csak az önfenntartási ösztön marad meg”. Kifinomult technikájú párbeszédíró. A nagy atmoszférikus hatással rendelkező nyomott dialógusok mestere. Metaforikus helyzetekkel, történésekkel jellemzi korát, és súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel. Minden olvasót szívesen fogad, legyen az bármilyen életfelfogás, kor, eszme híve, kedvelője, talál nála magának témát, történetet, igazságot. Időnként utópista ideológiákhoz is eljutott. Nála mindenki saját nyelvén szólhat Istenhez. Hernádi irodalomról való felfogását a modern érzékenység jellemzi, célja, hogy megtudjunk valamit az emberiségről. Olyan szerző, aki látja az erdőt is, sőt a benne futó utakat, patakokat, csapásokat, állatokat, ismeri az aljnövényzetet, és tudja, milyen az időjárás errefelé. A Deszkakolostor novelláskötetével jelentkezett 1959ben. Itt a hadifogság élménye fogalmazódik meg. Vasútépítők között játszódik, egy világtól elzárt világban élőkről szól, akik tudják, vannak olyanok, akik mindig utaznak, látják a tornyokat, az olasz lányokat, a virágszagú világot, más meg verheti a síneket, nyalhatja a talpfákat. Megrázó társadalmi feszültségeket ír le. Főhőse, Menykó faragja a földet, még rendes ruhája sincs, de egyszer kísértésbe esik. Először a falusi lakodalomban annyira mulat, hogy tüdőgyulladást kap, aztán a főnök feleségénél betegeskedik. Az álom eltakarja előle a világot, hiába néz a Bara Margit szépségű lány után, zárt világából nem törhet ki. Nyomasztó emléke, ahogy apját, a vékony, tüdőbajos cigányt agyonverték, mert nem tudott egy dalt, benne él. Az öreg „sírt a halál felé”.

25

Sulitéka Menykó – a novella végén – „madárkicsi alakként fut”, „a föld könnyen beissza őt”. Hernádi szociografikus írással lépett először olvasói elé, ahol hősei a feltámadó vágyak ellen harcolnak. Ilyen A péntek lépcsőin is. A kisregény hőse italozó társaságba keveredik, miközben felesége a kórházban szülés előtt áll. A szabadság és a kötöttség dilemmájában őrlődik, de egyre inkább belemerül az éjszakai életbe, egy idegen nő hálószobájában ébred, mire hazaér, a szülés már lezajlott, és komplikációk következtében a gyerek agyvérzést kapott és meghalt. A szabadság árát fizeti a főhős. A lelki gyötrődés mellett a kisregényben munkások vitatkoznak, hogy fekete vagy fehér-e a világ, és a halál közelsége miatt keresik a narkotikumot. Dől a gin az Anna preszszóban, és az értelmetlenségig mossa az ember gondolatait. Ahogy írja: „Jézus bizonyíthatatlan aranylánc”, és „a haldokló arcán már semmi sem látszik”. Hernádi szenvedélyesen foglalkozott a szabadsággal, és flörtölt az irracionálissal. Gyakran úgy érezzük magunkat olvasásakor, mintha egy szabadkőműves rituálén lennénk. Zseniálisan fogalmazott a diktatúra idején a zsarnokságról. Más korokat idézett meg, ahol elnyomás volt, de csak aki nem akarta, az nem látta, hogy ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Számára a szabadság-fogalom a legfontosabb kategória, az egyén tevékenységének autonómiája és a társadalom korlátozó viszonyának vizsgálata áll gondolkodása középpontjában. Leírásai asszociatív kapcsolatokat teremtenek tapasztalatainkkal. Hernádi szerint időnként olyanok vagyunk, mint a katonák, akik azt a parancsot kapták, hogy derítsenek fel egy sötét erdőt. Kísérletező író is volt. Kereste a szövegalkotás korlátait, igyekezett túllépni a hagyományos észlelés határain. Miután a képzelet szabadon rabolható terület, történeteinek fikcióelemei átívelnek az emberiség kultúrtörténetén. Jézus Krisztus horoszkópjától a boszorkányüldözések világán át a Falanszter életformáig is eljut. Keverte a különböző műfajokat, egymásra vetítette az idősíkokat, művészi intuícióját átszőtték a tudományos elméletek, a történetfilozófiai fejtegetések. A többszólamúság és a fejtegetések híve. Vonzódik az absztrakciókhoz, de a kézzel fogható valóság is érdekli. Írásaiból a zsarnokság tűrhetetlen légköre elleni tiltakozás árad. Reflexió a forradalom lehetőségeiről. Nála az emberi értelem az igazság egyetlen döntő kritériuma. Műveiben folyton beleúszunk a filozófiába és a szabadság fogalmának értelmezésébe, írásainak tartós eleme ennek vizsgálata, mert a szabadság csak ábránd marad, ha nem általános, illetve az egyéni szabadság csak teljes egyenlőségben érvényesülhet. A diktatúra mikromodelljét vizsgálta, mert az erőszak állandóan fenyeget. Hernádi mester hősei a szabadság-fogalmak megjelenítői. Hősei „élet-halál-választások” előtt állnak. A Párizsi Kommün alatt játszódó darabot próbálnak a színészek az 1910-es évek elején Magyarországon, miközben munkástüntetés zajlik az utcán. Finom áthallásokra ad alkalmat a téma. Vonzották az alkuk, sorsfordulók, viszályok, az árulások, érdekelte a XX. századi vörösés fehérterror világa, a magyar nemesség Mária Teréziának

26

ÚJ KATEDRA

tett esküje A történelmet irányító hősöket, eseményeket és az extrém szereplőket választotta művei központjába. Mindenkiben a mozgatórúgókat kereste és vizsgálta. Időnként eljátszott a gondolattal, hogy lehetett volna másképp is egy-egy történelmi esemény. Szépírói munkássága különféle műnemekből áll, de talán a párbeszédei a legizgalmasabbak. Az emberi kapcsolatok, konfliktusok leírásának specialistája, a társadalmi, lélektani, biológiai zavarok bemutatója. Mondataiban ott vibrálnak újabb és újabb ötletei. Nem volt konformista. Azt írták róla, hogy szeszélyes történeteket írt, de inkább csak tágabb látókörrel rendelkezett, mint kortársai. Az írás különféle technikáját alkalmazta. Kitűnően bánt az idővel. Bármelyik pillanatban hitelesen váltott színt vagy kort. Kollázsként használt vadászetikai szövegeket vagy a pisztolypárbajnál alkalmazandó szabályokat. Idézett szemészprofesszor előadásaiból, XV. századi asztrológiai találgatásokat citált, meditált a Bermuda-háromszögben eltűnt hajók, repülők rejtélyes eltűnéséről. A szerepjátékok mestere is volt. Játszott a történelmi idővel. Hol boszorkányügyvéd volt, hol bőr- és nemibetegséget gyógyító orvos, vagy cinkotai kéjgyilkos, vagy Windischgrätz herceg unokája, de még Jancsó Miklós is ő volt egyik írásában. Hernádi a műveit dokumentumoknak álcázta, akkor is, ha azok valódiak, mi pedig hiszünk a leírtaknak. Történetei könyvlapokon és filmeken élnek tovább. Neve összeforrt a Jancsó-filmekkel, az új magyar mozival, annak képi látásmódjával. A filmforgatókönyvekkel bővült prózai kelléktára. Szereplőiket emberi közvetlenségükben ábrázolja. Gyorsan mozdulnak nála a cselekmények. Egy gyors vágás, és már máshol vagyunk térben és időben. Hősei sétálgatnak, néha futásnak erednek. Hosszú snittek váltogatják egymást. Visszatérő motívum, hogy a puszta végén fehérruhás lányok táncolnak a kastély udvarán, nők jönnek a faluból, nemesek duhajkodnak. Jó az ellátás. Aztán legények érkeznek egymásba karolva a tóról, énekelnek. Aztán rárontanak a darutollas csendőrökre, azok eldobálják fegyvereiket, elmenekülnek. Szabadság van. A lányok meztelenül lefutnak a vízhez. Sikongatás. Mindenki mosolyog. Szabadság van, aztán fegyver dördül, kinéz egy arc az oszlopok mögül, és kezdődik minden elölről. Kedvére konspirálhat mindenki. A puszta maga az ezeréves Magyarország. Hidegen mesélt történeteket. Verseiben „színházi lány a borzalom, a halál deszkaállvány vagy fáklyatenger, ragasztót permetez az ihlet, valaki hangot borít a szélre, síkos a házak szája és hajléktalan a hold”. Hol? „A fűre terített hajók és az üzleti szomorúság csendjében, a nyikorgó ajtók huzatjában és a történelem bozótjában.” Körülöttünk „a fegyelem rózsái és a bátorság tüzes esői”. Hosszú évtizedeket élt a puha diktatúra közegében, a legvidámabb barakkban. Nála az emlékezet a tudás hordozója, és a világnak nincs eleje, se vége, a lényeg a dolgok állása. Novák Imre

2008. február

ÚJ KATEDRA

Zeneterápia „… vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn…” (Sámuel 16.23) Ez a mottója a zene gyógyító erejéről szóló szövegek, tanulmányok Zeneterápia című gyűjteményének, melyet Lindenbergerné Kardos Erzsébet, a szarvasi Tessedik Sámuel Pedagógiai Főiskola docense kutatói és tanári munkája nyomán szerkesztett. Kedvcsinálónak íme az 58 fejezetből néhány tanulmány, amelyekben a művészetterápia kiváló szakemberei adnak tanácsot az elméleti megfogalmazástól a gyakorlati munkáig, az eredményekig: Király József: A zene hatalmának lélektana; Urbánné Varga Katalin: Zene és terápia; Bagdy Emőke: Úton a zene és az ember lelke felé; Pap János: Gyógyító hangok; továbbá szemelvények a média világából: Zenével az emberért; Fájdalom ellen zene; Mamák örömére, magzatok gyönyörűségére; Gyógyít a zene; Agyféltekék zenéje; Sejtmasszázs lágy hangokkal; Oszteofónia, Naponta kétszer félóra Mozart. Már a részleges felsorolásból is kitűnik, hogy a könyvet jó szívvel ajánlhatjuk minden pedagógusnak, pedagógus-jelöltnek, személyiségfejlesztéssel foglalkozó szakembernek, egészséggondozó terapeutának, pszichológusnak és mindenkinek, aki testi-lelki harmóniában szeretne élni. A gyűjtemény gondolatai, témái újra felfedezik számunkra az ókori bölcsességet: a test és a lélek egészségének elvá-

Yamato, a dobos-csapat

A szerző felvétele

Idén immár hagyományosnak mondható módon február 14. és 19. között koncertsorozatot adott a Yamato dobegyüttes hazánkban. Budapesten eredetileg csak három koncertjük lett volna a Papp László Sportarénában, de a jegyek olyan hamar elkeltek, hogy pótelőadást kellett beiktatni az amúgy is szoros programba. Az Európában és Amerikában egész évben koncertező zenekar csak évente tíz napot tölt szülőhazájában,

2008. február

Kottavarázs laszthatatlanságát. Emellett az érzelmi nevelés elhanyagolt területére irányítják a tanügyi hatóságok és az emberformálók figyelmét, különös tekintettel a zene- és művészetterápia áldásos hatására. A tanulmányok eligazítást adnak az éneklés, a kórusban való részvétel, a zenehallgatás gyakorlatának alkalmazására, eredményeire a gyógyításban, segítséget nyújtanak a zene érzelmi felszabadító erejének kibontakoztatásában. Lindenbergerné Kardos Erzsébet mint kutató és mint gyakorló főiskolai tanár a gazdag gyűjtés és szerkesztés munkáját nagy szakértelemmel, anyagismerettel rendelkezve, kitűnően látta el. Dicséret és köszönet illeti. A könyv értékét emeli a szép kivitelezés, ami a pécsi Kulcs a muzsikához Kft. munkáját dicséri. Sikerrel forgathatjuk a könyvet mi, zenetanárok, akik hisszük, valljuk, bizonyítjuk a jó zene gyógyító erejét. dr. Soltész Elekné zenetanár A könyv beszerezhető többek között Budapesten a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kódex Konyváruházban, illetve megrendelhető a kiadónál: Kulcs a muzsikához Kft.: 7627 Pécs, Dózsa György út 35., Postacím: 7607 Pécs, Pf.: 11. Tel.: (72) 321-279.

Japánban, amiről egyébként nevét is kapta. Vajon mikor pihennek, és honnan van ennyi erő és energia bennünk? – merült fel bennem minduntalan a dobpergés közepette. A színpadon 10 manga-figura kinézetű torzonborz lány és fiú ugrál és veri, néha szinte püföli a dobokat. Egyre nagyobb ütőshangszerek kerülnek elő, egyre szebben és jobban rezonálnak, hangjuk betölti az arénát. Szívünk egyszerre dobban az egész teremben, velük együtt ugrálunk lélekben. Azért az izomzatuk sem elhanyagolható. Állítólag bármerre járnak a világban, a koncert előtti délutánt a konditeremben töltik. Nem csoda, hisz egy több mint másfél méter átmérőjű, majd két méter magas dob megütéséhez erő kell. Zeng az egész aréna… egyre jobban átérezzük a dobok pergését. Majd ekkor hirtelen egy mély búgó hang egy ősi japán dalt kezd dúdolni… hirtelen úgy érzem, mintha visszarepülnék a távoli országba. Azt hiszem, „honvágyam” van. A megható pentaton dallam betölti a teret, ismerősen cseng a magyar fülnek is. A zenészek néha szellemes, európai szemmel sokszor gyerekesnek tűnő közjátékkal próbálják bevonni a közönséget műsorukba. A hagyományos tapsoltatás mellett lábdobogást és karlengetést is elvárnak. Bár drágák a jegyek, mégis úgy érzem, senki sem sokallja a végén, hisz élményekkel gazdagon távozunk a teremből. Remélem, jövőre együtt mehetünk a Szívdobbanás című műsor felújított változatára! Endrődy Orsolya

27

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Gondolatok a „magas kultúráról” –Shakespeare ürügyén „Shakespeare különleges örömmel telít mindent, ami vele kapcsolatos” – kezdi Géniusz földi pályán című sikerkönyvének köszönetnyilvánítását Stephen Greenblatt, a Harvard irodalomprofesszora. A magamfajta anglomán Shakespeare-rajongó ennek csak lelkesen helyeselhet, de hitetlenkedve olvassa a könyv utószavában, hogy Kaliforniában úgy viszik, mint a cukrot, és 2004-ben Németországban is az év könyve volt ez az olvasmányos pályakép. Hát talán mégse kell megkongatni a vészharangot, piacképes még a világban a magas kultúra? Vagy valóban megnyerte magának e kor emberét is ez a költőóriás, drámaíró, színész, ez a titkokkal teli életű vidéki fiú, Will, akinek a szülei talán írni se tudtak (apjának csak a névaláírása maradt fenn)? Jómagam már kezdő olvasó koromban megbarátkoztam vele – egy karácsonyra más gyerekkönyvek társaságában megkaptam a Lambtestvérek Shakespeare-meséit. Nem volt megállás! Könyveket kerestem: hogyan élt? Aztán gimnazistaként jöttek a színházi élmények: a Vízkereszt a Nemzetiben, a Rómeó és Júlia Ruttkaival és Latinovitscsal, a Hamlet Gábor Miklóssal, majd a filmek – legelőször a Julius Caesar Sir John Guilguddal és Marlon Brandóval. Az egyetemen pedig felejthetetlen volt az a két félév, amelyben kedvenc tanárom szellemes, elegáns előadásait hallgathattam a Shakespearerecepció történetéről. (Az irodalomtudomány nagy vesztesége, hogy az illető szakterületet váltott, sőt, egy ideig a politikától sem tudta magát távol tartani!) A kritikai vonulat lebilincselően bomlott ki az órákon felvillantva a fanyalgási próbálkozásoktól a romantika felfedezésén át a freudista, strukturalista, marxista értelmezésig mindazt, amit az utókor Shakespeare-re aggatott – mint egyik XX. századi kritikusa (ha jól emlékszem, Stoll) írta: akár egy esküvői torta. Később a magam tanári pályáján is elérkezett az idő, hogy bemutassam a nagy drámaírót. Tudtam, nagyon sok függ attól, sikerül-e meggyőznöm tanítványaimat, ezeket a „város érdes részén” élő szakközépiskolásokat, hogy vannak találkozási pontok az Erzsébet-kori hősök és az ő örömeik, gondjaik között, hiszen sokan közülük otthon nem kaptak efféle ösztönzést. Segítségemre volt Zefirelli Rómeó és Júlia-filmje. Amikor a moziban kigyulladt a fény, a gyerekek nem mozdultak a székből! Fellélegeztem: „Lépre mentek!” Hogy miről jutott mindez eszembe? Nemrég két színházi estét töltöttem Shakespeare-rel –pontosabban másodszor

28

egy Shakespeare nyomán készült operával. Ekkor gondolkodtam el azon, vajon mennyi esélyük maradt a klasszikusoknak mára. Hogyan könnyítheti meg a pedagógus a befogadást? És a befogadói folyamat másik oldalán vajon mennyire érdemes, mennyire szabad átértelmeznie a darabot a színpadra állítónak, a rendezőnek, a színésznek?

Sok hűhó semmiért Az 1598-99 táján született komédia mindig népszerű volt. Shakespeare Bandello novelláját dolgozta fel. Messinában vagyunk, de fontos szerepet kap benne Aragónia hercege és firenzei meg páduai ifjak. A klasszikus főszereplő szerelmespár Hero és Claudio lenne, de a valódi központi figura mégis a bővérű Beatrice és a mindig könyörtelenül szókimondó, nőgyűlölő Benedetto (neve: Benedick a jól beszél latin jelentését hordozza magában). Az ő cselekményszálukat, marakodásukat és egymásra találásukat Shakespeare teremtette az eredeti, keserűen happy endes történetbe, és nem véletlen, hogy a vígszínházi este nagy sikerét is ők aratták (Hegyi Barbara és Kamarás Iván). A hálás közönség nagy részét láthatólag középiskolások alkották. Öröm volt hallani élénk tetszésnyilvánításukat. De volt e sorok írója számára némi üröm is az előadásban. Eszenyi Enikő rendezése nem segített megérteni a látszólag joviális törvénytelen hercegöcs, Don John gonosz cselszövésének indítékait (Oberfrank Pál túlzottan szimpatikus karakter ahhoz, hogy Jágó előképét lássuk benne). Időnként a szövegek érthetősége is csorbát szenvedett (artikulációs nehézségek vagy akusztikai gyengeség?). De az előadás legkérdésesebb része a szöveg maga. Kornis Mihály Fodor József klasszikus fordításának felhasználásával önálló változatot készített. Vajon szükséges volt-e a darab nyelvezetét ilyen mértékben közelíteni a valóság-showk nyelvéhez? Tudjuk, Shakespeare is megengedte magának a vaskos tréfákat. De nem elegendő-e, ha megőrizzük a klaszszikus, magyar irodalommá vált, kanonizált fordításokat? Van, mire büszkének lennünk: mind az Oxford, mind a Cambridge History of Literature kiemeli, hogy Közép-Európában elsőként itt nálunk készültek Shakespeare-fordítások, és hogy először Bessenyei György említi a nagy angol drámaírót. És a bibliográfiában ott áll egy rendkívüli teljesítmény: „The complete works in Hungarian, edited by the Kisfaludy Society, 1864-78”.

2008. február

ÚJ KATEDRA

Nemrég láttak napvilágot a kitűnő angol műfordító, Borbás Mária visszaemlékezései arról, hogyan készült az 1955-ös Shakespeare-összes. Vérre menő viták folytak a bizottságban, vajon szabad-e, vagy kell-e a nagy XIX. századi elődök (Vörösmarty, Petőfi, Arany) fordításaihoz hozzányúlni, hogy mit kell újrafordítani. „Szeretnénk végre irodalmi múltat teremteni. Állandó cölöpök legyenek… Az örök magyar Shakespeare-t készítjük” – mondta például Illyés Gyula. A sorozat kiállta az idők próbáját: 1988-ban szinte változtatás nélkül adták ki újra. Érdemes-e feláldozni a hagyományos értékeket egy-egy harsányabb nevetésért?

A windsori víg nők A korabeli mendemonda szerint Erzsébet királynőnek annyira tetszett az V. Henrikben Falstaff, hogy utasította Shakespeare-t: írjon egy darabot a szerelmes lovagról. Így született meg egyetlen olyan színműve, amely polgári környezetben játszódik, hamisítatlan angol helyszínen. Ebből a tündérjátékba forduló komédiából írt librettót Hermann

Bábozzunk! A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 60 órás akkreditált bábos tanfolyamot hirdet. A kétszer négynapos program címe: BÁBOZZUNK! A képzés felelőse: Szluka Judit. A program indítója a Magyar Művelődési Intézet / Művészeti Programok Főosztálya. Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: 225-6029. E-mail: [email protected]. A tanfolyam alapítási engedélyének száma: OM 175/125/2005. Az indítási engedély száma: OM 175/125/2005. (Az MMIKL-t a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába 01-0048-06 szám alatt jegyezték be.) A továbbképzés időpontja: 2008. május 1-2-3-4. és június 5-6-7-8. Helyszíne: Budapest, VIII. ker. Leonardo da Vinci u. 41., Drámatéka Nyelviskola (a Józsefváros „Pál utcai fiúk” negyedében, a Grund szomszédságában). A továbbképzés célja: gyakorlatra épülő bábos alapismeretek nyújtása óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, közművelődési szakembereknek és leendő pedagógusoknak (tanulóknak, hallgatóknak). Tematika: bábkészítés, bábjátékos gyakorlat, bábpedagógiai és drámapedagógiai alapismeretek, bábtörténet, bábdramaturgia, bábos produkciók előkészítése (bábrendezés). Előadók: Bujtor Anna, Fekete Anetta, Gabnai Kata-

2008. február

Szertenéző Salomon Mosenthal Otto Nicolai számára, akinek jószerivel csak ezt az operáját ismerjük, annak is leginkább a nyitányát. Szegény fiatalon, a bécsi bemutató után 8 héttel meghalt. Születése szerint német, de a régebbi lexikonok szemérmesen elhallgatják születési helyét, Königsberget (Kalinyingrádot). Talán ezért maradhatott ki az Operák könyvéből is. A szegedi előadás is azt az érzést erősítette meg bennem, hogy érdemes küzdeni a fiatal közönségért. Toronykőy Attila szellemes rendezői megoldásai „kiigazították” az opera dramaturgiai gyengeségeit (pl. hogy Falstaff az első felvonásban szinte alig kap szerepet, csak beszélnek róla – mulatságos néma-játékokat kapott). A szereplők közül kiemelkedett a két víg nő párosa (Vajda Júlia és Szonda Éva), mind hangban, mind játékban és természetesen Gábor Géza potrohos lovagja, hogy aztán az este egy szinte mendelssohni szentiván-éjjel érjen véget. A közel teltházas előadás közönsége jórészt egyetemista bérlettulajdonosokból állt, akik lelkesen ünnepelték az énekeseket és táncosokat, az operát, a zeneszerzőt és az örök Shakespeare meséjét. Katona Terézia

lin, Körömi Gábor, Papp Eszter, Papp Zoltán Tibor, Rusz Ágnes, Szabó Zsuzsa és vendégelőadók. A jelentkezés feltétele: bármilyen diploma (vagy érettségi + gyakorlat). Az ismeretek számonkérésének módja: részvétel a kurzus záróprodukcióiban + báb készítése+ tesztlapok kitöltése. Az összes követelmény sikeres teljesítését tanúsítvány igazolja. A továbbképzés részvételi díja: 60.000,- Ft, ami az oktatás költségeit tartalmazza. Ezen felül fizetendők a járulékos programok, pl. színházlátogatás, szállás, étkezés. Szállást – ha szükséges – 2500,- Ft /fő/éjszaka tudunk biztosítani, olcsó étkezés is megoldható. A részvételi díjat a továbbképzési keret terhére átvállalhatják a küldő intézmények. A tanfolyam minimum 15 fő jelentkezése esetén indul. Színházi előadások megtekintését is megszervezzük, kihasználván a budapesti helyszínt. A májusi hét elsején 11-kor, a júniusi hét ötödikén, csütörtök délután 16.30-kor kezdődik! A jelentkezési lapot kitöltve levélben vagy e-mailben kérjük visszaküldeni! Postacím: MMIKL 1011 Bp., Corvin tér 8., Szluka Judit; vagy e-mail: [email protected] Jelentkezési határidő – most, postafordultával, de – legkésőbb 2008. március 27-ig.

29

Szertenéző Egy dicséretes összefogás eredménye:

Szolid ár most! Kedvezménnyel kínálja belépőjegyeit pedagógusoknak az Új Színház Az Új Színház a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen meghirdetett akciójával jelentős kedvezményt nyújt a pedagógusok számára a jegyek árából. A kedvezményre jogosultak pedagógusigazolvánnyal, a jelenleg munkanélküli pedagógusok pedig osztályképpel igazolhatják magukat a pénztárnál. A belépők előadásonként mindössze 1000 forintért vásárolhatók meg az Új Színház kilenc repertoár és két új produkciójára. A jegyek korlátozott számban minden hónap 25étől a következő hónap 5-éig válthatók a színház szervezési osztályán és pénztárában. Az akció részleteiről tartott sajtótájékoztatón Márta István, az Új Színház igazgatója, úgy is mint egy nyugdíjas pedagógus fia, azt hangsúlyozta, hogy rossz idők járnak mostanában az oktatás szolgáira. A színház több tagjának – a gazdasági igazgatónőtől kezdve Rudolf Péter színész-rendezőig – szülei szorosan kötődnek a pedagóguspályához, így nem szóbeszéd alapján tudnak az oktatás területén tevékenykedők jó részének méltatlan helyzetéről. „Meg kell tennünk, amit megtehetünk, s ez most a kedvezményes árú jegyek falajánlása a pedagógusok számára” – mondta a direktor. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének elnöke mérföldkőnek nevezte a kultúra és az oktatás együttműködésében a színház akcióját, egyben reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi nyomorúságos helyzet csak átmeneti

Háború a tanteremben Az úgynevezett osztályterem-színház műfaja Németországban született meg elsőként, ahol az iskolák és a színházak sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint Európa más országaiban. Az osztályterem-színház lényege, hogy az iskolai tanteremben előadott darabokban olyan kényes vagy tanórai keretek között nehezen megfogható témákat dolgoznak fel, amelyek közvetlenül érintik a diákokat. Egyes külhoni színháztársulatok már külön erre az előadásmódra specializálódtak, és gyakran az adott iskola megrendelésére szerzett darabokban dolgoznak fel egy-egy problémakört a gyerekek bevonásával. Ezek az előadások hihetetlen erős hatásúak, hiszen a klasszikus szereplő-néző viszony felbomlik az előadás során, a padjaikban ülő gyerekek passzív szereplőként akarva-akaratlanul részesei lesznek a darabnak, sőt reakcióikra gyakran improvizálnak a színészek. A műfaj első hazai adaptációját

30

ÚJ KATEDRA

lesz, mert a politikusok ráeszmélnek arra, hogy legfontosabb teendőik közé tartozik, hogy a pedagógusok és a gyerekek eljuthassanak a kultúra szentélyébe, a színházba. Csomós Miklós, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága alelnöke, aki maga is másfél évtizeden keresztül pedagógusként kereste kenyerét, felesége pedig ma is az, a fenntartó nevében elismerte, hogy a mai politikai történésekből könnyen azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormányzat szándékosan hozza megalázó helyzetbe a pedagógusokat, hiszen úgy kommunikálja az eseményeket, mintha ők nem akarnának fejlődni, kulturálódni lustaságból, nemtörődömségből, fásultságból. Az akció elnevezésére (Szolid ár most!) utalva Csomós hozzátette, a lengyelek mozgalmát figyelve annak idején irigykedett, hogy az értelmiség milyen csodálatosan össze tudott fogni Lengyelországban, csak hazánkban hiányzik mind a mai napig a szolidaritás. „Észre kell venni, hogy ma Magyarországon az értelmiség, az orvosok, a művészek, a pedagógusok lejáratása zajlik, s ebben a zavaros világban ahelyett, hogy egymást segítenék, ők maguk is egymást akarják lebirkózni – állapította meg a kulturális bizottság alelnöke. – Ezért bír rendkívüli jelentőséggel ez az akció, errefelé kell elindulni.” Rudolf Péter szintén azt emelte ki, hogy az akció ösztönzés, biztatás, bátorítás azoknak a pedagógusoknak, akik eddig is megtettek mindent azért, hogy a kultúra a maga természetes módján bekerüljön az oktatásba, jó példa erre éppen édesanyja drámapedagógiai munkássága. „Pontosan akkor, amikor össznépi hülyítés zajlik, és percenként kell megküzdeni a bulvár alattomos támadásaival, elmondhatatlanul nagy szükségük van a színházaknak a pedagógusok támogatására. Hagyományosan a tanárokat és a diákokat lehetett tartani a színházhoz legjobban kötődő közönségrétegnek. Meg kell mutatnunk, hogy két értelmiségi csoport képes egymásra találni az ismert körülmények között is ma Magyarországon.” H. Gábor Miklós a Kolibri Színház tűzte műsorára Klamm háborúja címmel. Ugyan a Kolibri egyelőre nem „turnézik” iskolákban az előadással, ugyanakkor a tanteremmé alakított színházteremben pillanatok alatt ismét diáknak érezheti magát bárki, aki jegyet vált a darabra. A főszereplő Klamm tanár urat Scherer Péter alakítja az egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játék során. A történet szerint Klamm egyik osztálya háborút hirdet a tanár ellen, mivel úgy gondolják, hogy Klamm a felelős az osztálytársuk öngyilkosságáért. Klamm méltóságát megőrizve próbál reagálni a dologra, ám mikor világossá válik számára, hogy nem tudja tovább folytatni a tanítást normális iskolai keretek között, bevet mindent, hogy maga mellé állítsa a néma ellenállásba vonult diákokat. Fenyegetőzik, hízeleg,

2008. február

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Filmszemle – a vetítővásznak mögött A Diákzsűri megválasztotta az elmúlt tíz év legjobb alkotását Talán már minden elhangzott a 39. Magyar Filmszemlével kapcsolatban: hogy az idei év a megdöbbentően kemény alkotások mustrája volt, hogy a jegyeladások alapján a legnagyobb érdeklődés mellett vetített Nyugalom semmiféle elismerésben nem részesült, pedig pró és kontra Alföldi Róbert első igazi nagyjátékfilmje szerepelt az írott és az elektronikus sajtóban a legtöbbször stb. Sokkal kevesebb szó esett arról, hogy a Filmszemlék egyúttal alkalmat adnak a filmes szakembereknek a találkozásra; sor kerül hivatalos tanácskozásokra, ahol nemcsak remekül megfogalmazott mondatok születnek, hanem fontos döntések is. A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének fórumán az első, szavazásra bocsátott kérdés a középiskolai mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásban való részvétele volt. A törekvés magában foglalja a tanárok továbbképzését, előadások tartását, középiskolai filmklubok segítését, valamint szakmai anyagok készítését. A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége civil kezdeményezésként alakult 1986-ban. A szervezet alapvető célja a magyarországi filmklub-mozgalom és a hazai filmbarátok érdekvédelme, tevékenységének koordinálása, valamint különböző szolgáltatások rendszerének kialakítása, működtetése. Kende János, a HSC elnöke a STÁB iskola működését és jövőbeni terveit mutatta be. Az iskolát két éve indították azzal a céllal, hogy hozzáértő szakemberekkel szolgáljanak a filmgyártásnak. A támogatóknak köszönhetően a diákok megismerkednek a korszerű technikával, ami nélkülözhetetlen a mai filmgyártáshoz. Az oktatás nyolc szakon folyik – világosító, kameraman, segédoperatőr, digitális utómunka, rendezőasszisztens, gyártásszervező, díszletépítő és sminkes – amelyeken 10-15 hallgató tanul a szakma igényeinek megfelelően. 2009-ben – a középszintű mellett – az emelt szintű oktatást is szeretnék bevezetni az iskola cinkostársként figurázza ki tanártársait, ám közben az őrület határára sodródva mind szánalmasabb szintre süllyed közönsége szeme láttára. De őrületében is egyre közelebb kerül a valódi énjéhez és a morális felelősségvállalás emberi próbájához. A Klamm háborúja igazán erős darab, ami főként a címszerepben brillírozó Scherer Péternek köszönhető, aki elképesztő hitelességgel adja vissza Klamm leépülésének egyes stációit, és a monodráma során végig képes megteremteni a kölcsönhatást a közönséggel. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója, Novák János által rendezett darab csupán a Német Ifjúsági Színházi Napokra meghívott német szakembereknek szánt vendéglátói gesztusként állt össze először, ám a szakemberek elismerő szavai ösztönzésére bemutatóra tűzték a művet. Szerencsénkre, mert így sokan meggyőződhetnek majd arról, hogy adott helyzetben micsoda pozitív élményt tud nyújtani ez a műfaj, és hogy igenis léteznek olyan alkotások, melyek alkalmasak arra, hogy vidéki iskolák közösségi helyiségeiben, művelődési házakban is valódi színházi élményt nyújtsanak az ifjúságnak. Simonyi Gáspár

2008. február

vezetői, azért, hogy diákjaik ne csak „segédmunkát“ végezhessenek. Idén először közös munkába kezdenek a STÁB iskola tagjai. Imádok élni címmel április végén kezdenek játékfilmet forgatni. Ezzel az alkotással kívánnak majd kilépni a piacra. Létrehozták a STÁB iskola honlapját is – www.stabiskola.hu –, amelyre minden információt feltöltenek. Itt találhatók majd a hallgatók adatai is; ezzel a vezetők a diákjaik jövőjét kívánják segíteni. A forgatókönyvírás jelenlegi helyzetéről, valamint a lehetséges megoldási lehetőségekről szólt a Filmírás Napja. Schulze Éva, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára szerint erőteljes szemléletváltás szükséges a szakmán belül. Mint mondta, az írói tehetség mellett hangsúlyos szerepet kell kapnia a filmes látásmódnak, és elengedhetetlen a szakmai szabályok figyelembe vétele. Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke kifejtette: mára sajnálatos módon megszűnt a kapcsolat az irodalmi alkotók és filmkészítők között. Bemutatták a Filmtett Erdélyi Filmes Portált. Megszűnését követően a Filmtett című mozgóképes havilap Filmtett Erdélyi Filmes Portálként februártól internetes formában, a www.filmtett.ro internetes címen érhető el. Az oldalon a kritikák, hírek, tanulmányok mellett található egy Erdélyi Filmtár elnevezésű menüpont, ahonnan erdélyi témájú vagy készítésű dokumentumfilmeket lehet letölteni. Zágoni Bálint, az Erdélyi Filmtár szerkesztője elmondta, hogy a későbbiekben kisjátékfilmekkel is szeretnék bővíteni a filmek listáját. A világhálót kívánja meghódítani a Madzag Filmegylet a madzagtv.hu internetes TV-n keresztül. A 2001. óta működő egyletet azért alapították, hogy olyan szakmai fórumot hozzanak létre, amelynek tagjai kreatív módon segíthetik egymást. Véleményük szerint a mozi térvesztése miatt szükség van arra, hogy az internetet felhasználva juttassák el filmjeiket a közönséghez. A webTV lényege, hogy a filmkészítők külön e médium számára forgassanak. A tagok szerint az internettel a lehetőségek is bővülnek, hiszen ez jó esély arra, hogy a különböző műfajokban kipróbálhassák magukat. A tagok hosszabb távon fórumként kívánják felhasználni a madzagtv.hu-t, ahol más fiatal filmkészítők is lehetőséget kaphatnak alkotásaik megismertetésére. Tarr Béla 2000-ben készült alkotását, a Werckmeister harmóniákat választotta az Országos Diákzsűri az elmúlt évtized legjobb filmjének. H. G. M.

31

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Ocskay László százados, az elfelejtett hős Az idei Filmszemlén a kategóriájában legnagyobb érdeklődést kiváltó, hetvenperces dokumentumfilm egy elfelejtett katonatiszt hőstettét mutatta be. Ocskay László, a Magyar Hadsereg századosa, a magyar történelem egyik legbátrabb és legkülönösebb embermentési akcióját vezette le. Rendkívüli humanitárius tettével Budapesten 2500 üldözött férfit, nőt és gyermeket mentett meg a második világháború legvészesebb időszakában, az 1944-45-ös években. Ocskay a budapesti Abonyi utcai Zsidó Gimnázium (ma Radnóti Miklós ELTE Gyakorló Gimnáziuma) épületében az úgynevezett „Ruhagyűjtő Munkásszázad” vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak nyújtott védelmet a német és nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Hihetetlen módon az Abonyi utcát a magyar nyilas fenyegetésektől – Ocskay egyedülállóan ügyes konspirációjának köszönhetően – a német fegyveres SS védte meg. A megmentettek között volt többek közt Goda Gábor Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső és Ráday Imre színművészek is. Ocskay együtt dolgozott Raoul Wallenberggel (akinek a saját házában nyújtott menedéket) és a legendás Domonkos Miksával is. A film úttörő vállalkozás és valódi unikális munka. A majdnem teljesen feledésbe merült Ocskay hőstette egyedülálló, mindenki számára példaértékű lehet, személye minden bizonnyal bekerül a XX. század legnagyobb magyarjai közé. A dokumentumfilm már eddig is több külföldi megkeresést kapott az Egyesült Államoktól Izraelig, valamint nagy sikerrel mutatták be 2008. január 9-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben, illetve a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjába is bekerült.

Nem fordultunk a hívogató legendák felé Fonyó Gergely, a film rendezője kerülte a fikciót – Hogyan talált a témára, és miért kezdett foglalkozni Ocskay László történetével? – Ocskay történetével barátom, Kollarik Tamás producer keresett meg, akinek ezért külön köszönettel tartozom. Egy filmrendező ugyanis mindig valamilyen nagyon jó és eredeti történetre vágyik, ami egyúttal ritka is. Ocskay története pedig pontosan ilyen téma. Izgalmas, eredeti és mélyen humánus. A szakmai izgalmon kívül személyes érintettségem is van a dologban, családunkban öt ember pusztult el a Holocaust alatt. Sokszor gondoltam arra, hogy egyszer szeretnék filmet készíteni ezekről az időkről. Keresgéltem

32

anyagokat, de valahogy nem bukkantam rá az „igazira”. Azután Kollarik Tamás és Ocskay Rudolf (Ocskay László unokaöccse) beavatott a történet rejtelmeibe. Rögtön tudtam: ezt kerestem! – Mi volt a rendezői koncepciója? – Egy ilyen filmnél a rendezői koncepció nem lehet más, mint egy pillanatig sem „rendezni”, manipulálni vagy beleavatkozni. Feladatom az volt, hogy a túlélők visszaemlékezéseit tapintattal és emberséggel kezeljem. Ezeknek az embereknek a tekintete, a hangjuk írta a filmet. Hiteles elmondásuk adja az erejét a történetnek. Olyanok, mint a legjobb színészek. Persze ők magukat adják, azt a felejthetetlen és megható érzést, hogy megmenekültek, mert megmentette őket Ocskay. Természetesen nagyon komoly előtanulmányokat végeztünk a forgatást megelőzően és alatta is. Felhasználtuk Dan Danieli túlélő kiváló monográfiáját, Ocskay Rudolf levelezését és a fellelhető egyéb anyagokat. Készítettünk egy általunk forgatókönyvnek nevezett tartalmas dokumentációt, forgatási tervet. Leszögeztük barátaimmal, akik a filmben velem dolgoztak, hogy nem fordulunk a szenzációkeresés végett a történetben rejlő hívogatóan legendás részek felé. Kizárólag a teljes körűen bizonyított elemek kerültek bele filmünkbe, nem kívántuk fikcióval feltölteni a hiányzó részeket, mert az majd egy játékfilm feladata lesz, amelyen egyébként már dolgozunk. – Mit gondol, miért lehet fontos az Ön filmje ma Magyarországon? – Ocskay László története egy klasszikusan magyar történet a maga hősies, ugyanakkor keserű és ellentmondásokkal teli fordulataival. Éppen ezért talán ma még aktuálisabb, mint valaha. Elsősorban egy igazi hőst, egy igazi, bátor és mindenféle pátosz nélküli, tisztességes embert ismerünk meg. Az ilyen ember igen ritka. Ocskay tette és története szerintem minden magyar embernek fontos, mert ebben mindenki érintett, vallási vagy politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Ocskay László bebizonyította, hogy erősnek kell lenni, ha a világot és benne az életet folytatni akarjuk! A filmhez kapcsolódóan a Holocaust Emléknapra megjelentetünk egy Szita Szabolcs, a Holocaust Múzeum vezető történésze által írt rövid füzetet, ami a vészkorszak eseményeit, illetve Ocskay tettét mutatja be. Tanítási segédanyagként, kiegészítőként, a film DVD-n megjelenő változatával együtt használható majd. Úgy gondolom, hogy hasznos lesz a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház vetíti, a DVD és a könyv forgalmazása a Holocaust Emléknap után kezdődik.

2008. február

ÚJ KATEDRA

Szertenéző

Medici kiállítás a Szépművészetiben Akinek még nem volt szerencséje az Uffizi-múzeumban járni, annak most nem kell firenzei repülőjegyet vennie, hogy megcsodálhassa Botticelli, Filippo Lippi képeit vagy Brunelleschi eredeti makettjeit. Mindezt megnézheti, ha a Szépművészeti Múzeumba látogat május 18-ig. A kiállítás izgalmas áttekintést nyújt a Mediciek uralmának évszázadaiból. Itt nem csak a család életének fontos pillanatait, de a középkori firenzei életmódot is megismerhetjük. Vajon mit lát az a polgár, aki egy verőfényes délután a főtérre látogat? Savonarola kivégzését. És mit lát, aki manapság a városban végigsétál? Mindenhol a Mediciek címerét. Ha a címereket követjük, egy középkori város épen maradt műemlékeit láthatjuk – mesélik, akik arra jártak. Milyen rég szeretnék oda ellátogatni… évek óta tervezgetem, de valahogy eddig még nem volt lehetőségem. Épp ezért örültem annyira, mikor a kiállítás hírét meghallottam. Akiknek még nem világos, hogy egy zsarnoki hajlamokkal megáldott uralkodó lehet a művészet pártolója, az is látogasson el a múzeumba, hisz az Il Magnifico, vagyis Lorenzo Medici ilyen tulajdonságairól is híven beszámol a tárlat. Vajon a középkori ember megbocsátott a sok kivégzésért? Vajon tudtak róla, hogy mennyire pártolja a művészeket? Egy személyiség két arca rajzolódik ki itt. Megismerhetjük a korabeli divatot és az életmódot is a képek és műtárgyak alapján, de ami a legmegkapóbb számomra, az a néhány makett, melyet még az 1500-1600-as években készítettek egy-egy templom vagy palota tervezésekor. Aki a diákjaival szeretne rendhagyó történelem- vagy művészettörténet órát tartani egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretében, az

Székelyföld Bécsben Február 17-én a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség meghívására a Pázmáneumban Sergő András fotóművész Székelyföld földrajzi szépségeiből mutatott be egy csokornyit az ausztriai magyar közönségnek. A „Kicsengetés” című összeállítás Gyimesfelsőlok hagyományainak a fiatalok körében tapasztalható ápolásából, népszokásaiból adott ízelítőt, a „Csíksomlyó” felirat alatt pedig a szentendrei fiatalok zetelaki víztározónál teljesített missziójába nyerhettünk bepillantást. Végül, de nem utolsósorban az „István, a király” rockopera előadásaiból is feltűnt néhány felvétel a falakon. Sergő András fotográfus 1953-ban született Budapesten. Feleségével és négy gyermekével jelenleg Szentendrén él. 1971től mintegy 20 éven keresztül dolgozott a Magyar Filmlaboratóriumi Vállalat (Mafilm) és az MTV (Magyar Televízió) műtermeiben fotósként. A ’90-es évektől szabad szellemi fog-

2008. február

most megteheti, ha előre bejelentkezik a 0614697180-as telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen. A tárlat megtekintése előtt érdemes a múzeum honlapjára ellátogatni, és játszani egyet a képekkel, ha másért nem is, akkor azért, mert firenzei utat sorsolnak a kinyomtatott kiállításhoz kapcsolódó kérdőívet leadó látogatók közt. Nézzük meg együtt, hogyan nyert teret nem csak a festészetben, hanem Cellini, Ammannati, Baccio Bandinelli vagy Giambologna szobrászatában is a szellemes ötlet és a kecsesség eszménye. Vagy pillantsunk rá egy meghökkentő, bizarr képre, melyből van itt bőven. A kiállítás a reneszánsz év programsorozat részeként Hunyadi Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulóján nyílt. Ünnepeljük meg mi is méltóképpen e jeles évfordulót! Endrődy Orsolya

lalkozásúként tevékenykedik. Az utóbbi években Szentendrén állandó fotógaléria keretei között igyekszik a fotót mint művészeti tevékenységet rangjához méltóan meghonosítani. – A Pázmáneummal és a kinti magyar közösséggel nem újkeletű a kapcsolatom – tájékoztatott a művész –. Hét évvel ezelőtt, 2001 márciusában az előző, azóta elhunyt Hegyi atya invitálására volt már ott egy kiállításom. A mostani, székely és csángó témájú képek talán még jobban is kötődnek a bécsi magyar közösséghez. Számomra meglepő volt két, egymást követő erdélyi utamon, hogy több száz kilométerre a magyar szótól és határtól mennyivel erősebben megélik az emberek a hitüket és a magyarságukat. Ez példa lehet minden szórványban élőnek. A kiállítás megnyitóján a házigazda Simon Ferenc atya méltató szavai után a 12 esztendős Sergő Sára, Szvorák Katalin népdalénekes tanítványa székely népdalokkal örvendeztette meg a jelenlévő nagyszámú közönséget. (vg)

33

7határ

ÚJ KATEDRA

A maszkok városa Egy hangulatos karnevál Velencében A farsang szó hallatán szinte mindenkinek a bálok, az önfeledt mulatságok, no és természetesen az evésivás jut eszébe. A vízkereszt napjától a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig tartó időszak a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben. Ilyenkor egymást érik a különböző fesztiválok és karneválok, melyek közül az egyik legrégebbi és leghíresebb a velencei. Az Európa leglátványosabb kavalkádjaként is emlegetett karnevált az idei évben január 25. és február 5. között rendezték meg a „Hat érzék, hat kerület” mottó jegyében. Vagyis Velence hat kerületét felosztották a különböző érzékszervek között, s így például a szaglást a Santa Croce, az ízlelést a Cannaregio, a tapintást a Dorsoduro, a látást a San Polo, míg a gondolkodást a San Marco képviselte. Velence, ez a több mint ezeréves vízre épült város minden évszakban szolgál meglepetéssel az idelátogató turistáknak. Így tehát aki már látta a nyári arcát, esetleg részt vett a XVI. század óta évente megrendezett evezősversenyén is, az is újra és újra rácsodálkozhat hangulatára. Merthogy a középkorban épített városka szűk utcái, sikátorai, no és persze a romantikus gondolázásra csábító csatornái kiváló díszletül szolgálnak minden mulatsághoz. Ilyenkor februárban történetesen ahhoz a karneválhoz, melyet 1094-ben említettek először az írásos források, amikor is Vitale Falier dózse irányítása alatt a tengeri hatalommal bíró város a győzelmeit és hódításait újabb és újabb parádéval ünnepelte meg. A karneválok városa címet ennek ellenére mégis csak a XVIII. században nyerte el, de hogy az álarcosbálok története ennél sokkal régebbre tekint vissza, bizonyítja az a törvény is, melyet a maszk használatára vonatkozóan 1268-ban hozott Velence nagyhatalmú és rettegett tanácsa, a Serenissima.

34

A legfurcsább rendelet azonban minden bizonnyal 1467ből származik, melyben a férfiaknak szigorúan megtiltották, hogy magukat nőnek álcázva belépjenek egy apácazárdába. De szintén fontos mérföldkő volt az az 1502-es szabályozás is, amely kizárta az álarc és a fegyver együttes viselését, illetve a jelmezesek templom-látogatását. A szigorra szükség is volt, hiszen a korabeli híradások nem egyszer számoltak be visszaélésekről, amikor is a hitelezőik elől az adósok álarc mögé rejtőztek, csakúgy, mint az éjszaka leple alatt randalírozók. Az egyetlen maszk, amelyet viszont egész évben hordhattak a velencei polgárok, a fél-álarc volt, melynek előnye egyebek mellett az volt, hogy a levétele nélkül is kényelmesen lehetett enni és inni. A maszkkészítés a városban egyébként évszázados hagyományra tekint vissza, olyannyira, hogy Mátyás király korában Magyarországra is innen hozatták a különféle álcákat az ünnepi alkalmakra. Velence neve a XVIII. században forrt össze igazán a karnevállal, hiszen ekkor már nemcsak a helyiek, hanem Európa nemesi családjai közül is szép számmal vettek részt az utcáin és terein, a kaszinóiban és színházaiban rendezett mulatságokon. Egy 1790-ből származó útleírás szerint az emberek ilyenkor különböző maskarákba öltöztek, mely „néha szürke, de leggyakrabban – szinte mindig – velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a

2008. február

ÚJ KATEDRA

neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltonnak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet rendszerint fehér tollbokréta díszít”. A „vétkes őrültségnek” 1797-ben Napóleon vetett véget, s csak 1980-ban, tehát csaknem kétszáz év elmúltával újították fel hagyományait. A mai karnevál központja a Szent Márk tér, s a rendezvény idén is, mint minden évben az „angyal repülésével” vette kezdetét, amikor is egy fiatal hölgy a tér csaknem száz méteres harangtornyából az ünneplők közé ereszkedett. Ezt követően pedig mintegy varázsütésre elkezdődött az a húshagyó keddig tartó csaknem kéthetes kavalkád, melynek mára az egykor oly sok visszaélésre alkalmat adó maszk egyértelműen a jelképévé vált. Jóllehet készítése Velencében jelentős háziipari tevékenység, s így egész évben hozzájuthatunk egy-egy különleges darabhoz, a karnevál alatt szinte egymást érték az álarcokat kínáló árusok. Ma az egyik legkeresettebb maszk az úgynevezett pestisdoktor, melyet először 1630-ban, a rettenetes pestis idején említ egy patikus. A doktorok ugyanis ebben az időben egy különös álarcban járták az utcákat, amelynek csőrszerű, kiugró részét gyógyfüvekkel tömték tele, hogy ezzel is elejét vegyék az esetleges fertőzésnek. Ám mivel a maszkokból a kínálat óriási volt, nem ártott óvatosnak lenni, s jól megnézni a kiszemelt darabot. Az utcán árultak közül ugyanis sok Kínából származott, nem pedig a helyi kézművesek műhelyeiből. Persze leg-

2008. február

7határ

többször az áruk volt az igazán árulkodó, hiszen az Ázsiából érkezett példányokat néhány euróért, míg a tanúsítvánnyal ellátott velenceiket ennél valamivel drágábbért árulták. Aki azonban igazán nívós és egyedi darabot szeretett volna, annak mélyen a pénztárcájába kellett nyúlnia, hiszen a mesterek akár több száz eurót is elkértek egy-egy kézműves remekükért. A turisták persze a lehetőségeikhez mérten vásároltak is, így egy-egy hétvégi forgatagban délutánra szinte mindannyian álarccal takarták el arcukat, s úgy siettek a Szent Márk térre, ahol az igazi fiesta a késő délutáni órákban vette kezdetét. A helybéliek, igazi velenceiekhez méltóan a maszk mellett jelmezt is öltöttek, s nemsokára már természetessé vált, hogy hol egy rizsporos parókájú nemesemberrel, büszke tartású nagyasszonnyal, hol Pantalonéval, a zsugori velencei kalmár sántító ükapjával, hol pedig magával az ördöggel találtuk szemben magunkat. Persze a kor kívánalmainak megfelelően időről időre felbukkant Darth Vader, Pokémon, s maga a Pókember is. Jóllehet valódi énjüket mindegyiküknek más és más álca rejtette el a kíváncsi szemek elől, egyvalamiben mégis egyformák voltak: ez pedig az idegenek szeretete s a velük való figyelmesség. Mosolyogva álltak meg, s pózoltak a turisták fényképezőgépei előtt, ami egyben bizonyosságot is jelentett arra nézve, hogy a karnevál itt valóban az önfeledt vidámságról és mulatságról szól, ahol nincs helye a türelmetlenségnek s a szeretetlenségnek. S noha az időjárás nem volt mindig kegyes a mulatság résztvevőihez, a párás idő s az időről időre eleredő eső sem tudta elvenni a farsangolók kedvét, így ha esernyő alatt is, de mindvégig a jókedvé maradt a főszerep. A karnevál leglátogatottabb napjai természetesen a hétvégék voltak, s azon belül is az esték. Ilyenkor a téren felállított színpadot behálózta a színes reflektorok fénye, a zenekar húzta a talpalávalót, az embertömeg pedig ütemes táncba kezdett. Búcsúztatta a telet, s egyúttal bizakodó örömmel várta az újjászületés, a tavasz kezdetét. barta

35

Kitekintő

ÚJ KATEDRA

Knédli, bramborak, prágai sonka… Szinte a lehetetlenre vállalkozik az, aki Magyarországon szeretne megismerkedni a cseh konyhaművészet specialitásaival. Budapesten sincs már meg a Svejk, se a Prágai Vencel... Aki tehát knédlire, bramborakra (más néven tócsnira), esetleg pilseni gulyásra vagy morvai madárkára vágyik, az vagy kénytelen néhány száz kilométert utazni, vagy maga próbálja meg a cseh ízeket otthona asztalára varázsolni. A cseh konyha igazi közép-európai konyha: érezhető a történelmi együttélés eredménye, a német, az osztrák, a lengyel, a magyar, a szlovák vagy magyar főzéstudomány hatása, ugyanakkor tiszteletet parancsoló sajátosságokkal, hagyományokkal rendelkezik. Egyszerű, olyan akár a ház mellett megtermelhető alapanyagokra támaszkodik, mint a hús, a gabonafélék, a burgonya, a hús vagy a tojás. A cseh gasztronómia büszkesége, hogy ezekből a „hétköznapi” kellékekből gazdag, ötletes konyhát sikerült kialakítania. A cseh konyha alighanem legismertebb és legsajátosabb étele a knédli. Talán meglepő, hogy egy egyszerű – igaz, sokféleképpen elkészíthető – köret kerül az első helyre. Olyannyira, hogy felkészületlen külföldi látogatók sok esetben fogadják meghökkenve, hogy a finoman elkészített húst „héja nélküli kenyérrel” tálalják. Egészen addig, amíg nem tunkolnak vele a cseh konyha másik védjegyének számító sokféle mártásból vagy szaftból. A knédli általános köret, kerülhet párolt káposztás sült hús, a mi pörköltünk és gulyásunk egyesítéseként is értelmezhető cseh gulyás vagy éppen a mi vadasunkhoz hasonló mártás mellé egyaránt. Hasonlóan jellegzetes köret a burgonyából vagy más zöldségből, pl. karfiolból készült lángos, amit azonban kiadós volta miatt gyakran önállóan is fogyasztanak. A hús szinte minden étkezés része, a népszerűségi lista élén a sertéshús áll, amit a baromfi- és a marhahús követ, de kedvelt a vadhús is, a karácsonyi ünnepi asztalról pedig nem hiányozhat a ponty. Hogy mégsem nehéz a húsételek közül egyet kiragadni, az a prágai sonkának köszönhető, ami a knédlihez hasonlóan össznépi eledel. Sokféleképpen kínálják, tormával, pirítóson, kenyérben sütve, még pizzán is. Jó tudni, hogy az igazi prágai sonkának nem sok köze van a nálunk e néven kapható húskészítményhez. Rokonságban inkább a pármai, az ardenne-i vagy a serrano sonkával áll ez a finoman pácolt, érlelt különlegesség. Ha nem lenne knédli, akkor nem ezen írás legvégén kerülnének szóba a levesek, amelyek egyébként Csehországban is az étkezés alapját jelentik. A nálunk is ismert különféle húsokból készült húslevesek mellett érdemes figyelmet szentelni sűrített leveseiknek. Ezek alkotóelemei is a húsok, a burgonya, a hüvelyesek, elkészítésük módja miatt azonban ezek a levesek – így például a bramboracka névre hallgató burgonyaleves vagy a pacalleves – főfogásnak is beillenek. Aki kicsit könnyedebb első fogásra vágyik, az válassza a kínálatból a kapros burgonyalevest (kulajda) vagy a savanyú gombalevest.

36

Az édességek között is fontos szerepet játszik a knédli, amelynek burgonyával készült változatát különböző gyümölcsökkel töltik meg. Hasonlít a magyar szilvás, áfonyás vagy barackos gombóchoz, azonban nem zsemlemorzsába forgatják, hanem mákkal, túróval, dióval szórják meg, és leöntik forró vajjal. Különlegesség ugyanakkor a túróval, lekvárral vagy mákkal töltött cseh bukta, amellyel másutt tényleg nem találkozhatunk.

Pilseni gulyás knédlivel Hozzávalók: A gulyáshoz: 1 kg marhahátszín vagy szarvashús, 1 liter sör, 2-2 paprika és paradicsom, 1-1 szál sárga-, illetve fehérrépa, zsemlemorzsa, fűszerek. A knédlihez: 30 dkg rétesliszt, 2 tojás, 5 dkg margarin, 2-2,5 dl tej, só, 2 db szikkad zsemléből készített, szárított zsemlekockák A hagymát kevés olajon megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a nagy kockákra felvágott marha- vagy szarvashúst. Néhány perc alatt fehérre sül és levet ereszt. Ekkor meghintjük pirospaprikával, és azonnal felöntjük egy üveg sörrel. Beletesszük a paprikát, a paradicsomot, a sárga- és a fehérrépát, esetleg egy kisebb darab zellert is. Megszórjuk őrölt köménnyel és egy kevés feketeborssal. Ha a hús már félig megpuhult, megsózzuk, és ha nem ittuk még meg, akkor hozzáadjuk a maradék sört. (Ha megittuk, lehet vízzel is helyettesíteni.) Nem kell elfőzni a levét, mert amikor a hús már teljesen megfőtt, adunk hozzá két-három evőkanál száraz kenyér- vagy zsemlemorzsát. Ezután alacsony fokozaton még tíz-tizenöt percig rotyogtatjuk. A knédli elkészítéséhez a tojásokat a margarinnal és sóval tegyük egy nagy keverőedénybe, majd kevergetés közben fokozatosan adagoljuk a masszához a tejet és a lisztet, végül keverjük bele a zsemlekockákat. Az így kapott tészta kellően lágy, de nem ragacsos. Ha mégis, azt kevés liszttel kell orvosolni. A tésztából cipókat formálunk. Van, aki esküszik arra, hogy kizárólag vízgőz fölött, kendőbe tekerve szabad főzni, mások szerint forró, sós vízben is elkészíthető, ha óvatosan, időnként meg-megemelve, ügyelünk arra, ne ragadjanak le a gombócok az edény aljára. Ez utóbbi esetben az újraforrástól számítva 2530 perc a főzési idő. Érdemes ellenőrizni, hogy belül is megfőtt-e, s ha nem, még vissza kell tenni a vízbe néhány percre. Tálaláskor a zöldségeket kivesszük a gulyásból, a húst bő szafttal a knédli mellé merjük. Sörrel kísérve az igazi.

2008. február