Mécs László: A királyfi három bánata. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból április 1

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Főmunkatárs: Horváth Gábor Miklós Munkatársak: Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474, e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962, www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online)

Mécs László: A királyfi három bánata Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot. Maga adta nékem édessége teljét, úgy ajándékozta anyasága tejét, hogy egyszer földnek bennem kedve teljék. Isten tudja, honnan, palástot kerített, aranyos palástot vállamra terített, fejem fölé égszín mosolygást derített. Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat, ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat, mint királyi ember királyi urának. Amerre én jártam, kövek énekeltek, mert az édesanyám izent a köveknek, szíve ment előttem előre követnek. Amíg ő van, vígan élném a világom, nem hiányzik nekem semmi a világon, három bánat teszi boldogtalanságom. Az egyik bánatom: mért nem tudja látni egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni? A másik bánatom: hogyha ő majd holtan fekszik a föld alatt virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam. Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

A tartalomból Mindenki változtatást akar – Életpálya, minősítés, képzés . . . . .2 Reformpedagógia és kompetenciamérés . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Másképp egyformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 A szó mágiája – Beszélgetés Jezsó Ákossal . . . . . . . . . . . . . . . .14 Egy faun az erdőből – Tersánszky Józsi Jenő világa . . . . . . . . .16 A gyergyószentmiklósi gimnázium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 Kis magyar rock őstörténet Grandpierre Atillával . . . . . . . . . .22 A színpad varázsa – S. Nagy István hetvenöt éves . . . . . . . . . .24 Szent Miklós Kamaraegyüttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 Kerülj a térképre! – Pályázati felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32

2009. április

Katedra2009 április.indd 1

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna. Hogyha a föld minden színmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom, ez az én bánatom, harmadik bánatom.



1

4/7/09 3:19:10 PM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Mindenki változtatást akar Életpálya, minősítés, képzés Az elmúlt időszakban, részben a különböző kutatási eredmények (Zöld Könyv, Tárki-Tudok pedagógusok túlterheltségének vizsgálata, McKinsey-jelentés), részben a költségvetési megszorítások miatt folyamatosan napirenden volt a pedagógusszakma helyzete. A hozzászólók többsége elismerte, hogy a képzett, motivált, szakmai és anyagi szempontból egyaránt megbecsült pedagógusok nélkül a közoktatás hatékony fejlesztése, színvonalának emelése aligha képzelhető el. Abban is mintha közös lenne a megszólalók véleménye, hogy az iskolahasználók közoktatással való elégedettsége csökken (s nem lehet vigasz, hogy a közszolgáltatások más területeinek megítélése még kedvezőtlenebb), szükséges és halaszthatatlan a pedagógusszakma megújítása. Számos javaslat is megfogalmazódott e probléma kapcsán, ezek azonban nem álltak össze rendszerré, s csak töredékük valósult meg a mögöttünk álló évtizedben. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy összefoglaljuk egy lehetséges pedagóguspolitika legfontosabb elemeit. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legfontosabb az, kiből lesz pedagógus, és a pedagógusképzés átalakítása is kulcsfontosságú, ezek nélkül stabil, jó minőségű óvoda és iskola, nevelés és oktatás nem képzelhető el. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy bármely változás ezeken a területeken a legjobb esetben is csak 10–15 év múlva éreztetheti hatását, az új elemek ekkorra érnek be, ekkorra válnak stabilan a napi tantermi munka meghatározójává. Nyilvánvaló, hogy nincs ennyi időnk, ezért ez az összefoglalás arra keres választ, hogy a jelenlegi napi működési gyakorlat hol szorul gyors korrekcióra. Kiindulópontunk az volt, hogy elfogadjuk konszenzusos álláspontnak: ma mind a pedagógusok, mind az iskolahasználók körében megvan a szándék a pedagógusszakmát érintő változásokra. Ezek a változtatások a pedagógusok szemszögéből a biztonság, a megélhetés és az elismertség erősítését, míg az iskolahasználók szempontjából a minőség (szakszerűség, megbízhatóság, alkalmasság) és a hatékonyság javítását célozzák. Közösen elfogadott – s nagyon leegyszerűsítve megfogalmazott – célnak tekintettük azt is, hogy minden szereplő érdeke, hogy az egyenlősdit megvalósító rendszer helyett olyan pedagóguspolitikára van szükség, amely a szakmailag alkalmas, felkészült pedagógusokat preferálja, lehetővé teszi számukra, hogy tervezhessék pályájukat, méltó módon meg tudjanak élni a fizetésükből, elismertségük révén emelkedjék a pálya presztízse. Életpályamodell Álláspontunk szerint a pedagógusok számára sajátos státust kell kialakítani a közalkalmazotti rendszeren belül. (Történt már erre kísérlet 2001–2002-ben, ám a kormányváltás és az azt követő, úgynevezett 50%-os béreme-

2

Katedra2009 április.indd 2

lés miatt az akkor kidolgozott életpályamodell lekerült a napirendről, s bár egyes elemeinek bevezetése időről időre szóba került, érdemi változás nem történt.) Elképzelésünk szerint az életpályamodell lineáris életpálya-fokozatokból áll, amely gyakornoki státussal kezdődik, s amelyre az életpálya során további négy fokozat épül. Ezt egészítenék ki a professzionális (például vizsgáztató, mentor stb.) elemek, amelyekhez kiegészítő jövedelem kapcsolódik. Megmaradna a pályán eltöltött idő elismerése, de ennek jövedelemdifferenciáló szerepe (ami ma domináns) jelentősen csökkenne. Az egyes életpálya-fokozatokhoz eltérő munkaköri feladatok, kötelező óraszám, illetve illetmény, kedvezmények kapcsolódnak. A medián illetmény az országos diplomás átlagfizetésnek felelne meg. Meghatározott idő elteltével az egyes fokozatok határán történne meg a pedagógusok minősítése, ennek eredményétől függne a továbblépés. Fontos változtatás a szakmai funkció nélküli jubileumi jutalom fokozatos felváltása egy olyan új elemmel, amely lehetőséget nyújt a pedagógus számára, hogy minden pályán töltött tíz év után – legfeljebb három alkalommal – fizetés mellett, meghatározott időre mentesüljön az iskolai munkavégzés alól. A munkavégzés alóli felmentés időtartama (fél vagy egy év), a fizetés (teljes vagy csökkentett), a felmentés egyéb szabályai (oktatásimunka-tilalom, továbbképzési kötelezettség) az európai szabbatikus modellek tanulmányozását követően dolgozhatók ki. A megoldás szakmai funkciója nyilvánvaló: szolgálja a szakmai és emberi megújulást, lehetővé teszi a kiégés elkerülését. Az egyes munkakörök változása Az iskolai feladatok változása, a nevelés – általunk kívánatosnak tartott – előtérbe kerülése, a helyi munkaerő-gazdálkodás, valamint a bérezés átláthatósága és igazságossága szempontjából előnyösebbnek tartanánk, ha a pedagógus munkavégzésének kereteit nem a megtartandó tanórák, hanem a negyvenórás munkahét határozná meg. Ebben az esetben az egyes pedagógusok kötelező óraszámát és egyéb feladatait központilag meghatározott kereteken belül a tantárgyfelosztás melléklete tartalmazná. Ez rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé, egyúttal biztosítja, hogy minden feladatot el tudjon látni az intézmény. Nyilvánvalóan kevesebb lesz a kötelező óraszáma annak, aki munkaigényesebb tárgyat tanít, akinek több más feladata van, és megfordítva, több tanítási órát kell tartania annak, akire a többi tevékenységből kevesebb hárul. Egy ilyen változtatásnak természetesen előfeltétele az iskolai feladatok átlagos időigényének felmérése és olyan kataszter felállítása, ami alapján a pedagógus egyéni munkaköri leírása kialakítható. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendszer a továbbiakban sem jelent 40 órás munkahelyi jelenlétet, hiszen a munka

2009. április

4/7/09 3:19:10 PM

ÚJ KATEDRA

számos eleme (órára készülés, dolgozatjavítás, a tanulók értékelése) otthon is elvégezhető. A rendszer bevezetésével együtt kell járnia a szakmai munka feltételeinek javításával (például olyan kidolgozott oktatási, nevelési csomagok, teszt- és feladatbankok stb. felkínálásával, amelyek lerövidítik a felkészülés idejét) is. Egy ilyen modellben – megítélésünk szerint – láthatóvá és finanszírozhatóvá válnak a nem tanórai nevelési feladatok, igazságosabbá és átláthatóvá válik a helyi munkamegosztás, az alacsony pótlékok helyébe a feladathoz, munkához igazodó bérezés lép, nő a helyi munkamegosztás racionalitása (nem kell például felesleges órákat kreálni, hogy meglegyen a kötelező óraszám), s nagyobb mozgásteret biztosít a bérek megfelelő szintre hozásához. Ezen új rendszernek további fontos sajátossága, hogy a pedagógus alapfeladatának az oktató-nevelő munkát tartja, s a fejlesztéseket (például helyi tanterv, pedagógiai program, minőségirányítási program készítése) nem vagy csak részben tekinti munkaköri feladatnak. Olyan feladatként tekint rá, amelyet többletjövedelemért a pedagógus elláthat, de amelyre kötelezni nem lehet. Minősítés Meggyőződésünk, hogy a pedagógusszakma megújulását és presztízsének helyreállítását egyaránt szolgálná egy átlátható, objektív, a szakmai ellenőrzést is magában foglaló minősítési rendszer működtetése. A minősítés részben az életpályán történő előrelépés feltétele lenne, eldöntené, hogy a pedagógus továbbléphet-e vagy sem az életpálya következő fokozatára (illetve bizonyos esetekben az alkalmatlanságot is), vállalhat-e speciális szakmai feladatokat (például munkaközösség-vezetést, intézményvezetést). A minősítésnek hitelesnek, eredményének mindenki által elfogadottnak kell lennie. Ennek érdekében mind a szempontok, mind a résztvevők, a módszerek és a figyelembe vett időtartam tekintetében komplexnek kell lennie. Meg kell jelennie benne az iskolavezetés, az iskolahasználók és a szakfelügyelő/szakértő véleményének, a szakmai továbbképzések meglétének, valamint megfelelően súlyozott különböző mérési eredményeknek. A minősítést minősítő bizottság végezné, amelyet az Oktatási Hivatal képviselője vezet, tagjai pedig az iskolavezetés, egy felkért szakfelügyelő, valamint az iskola szülői szervezetének képviselője. A bizottság nyilvános sztenderd alapján dolgozik: megvizsgálja a pedagógus munkájának objektív mutatóit, begyűjti az iskolahasználók, az iskolavezetés, illetve a szakfelügyelet véleményét, majd döntést hoz. A döntést indokolni kell (ez nem feltétlenül nyilvános), ellene fellebbezéssel lehet élni. A bizottság háromféle döntést hozhat: (1) kitűnően megfelelt (továbbléphet), (2) megfelelt (továbbléphet), (3) nem felelt meg (várakoznia kell). Ha a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kap, akkor az eljárást két éven belül meg kell ismételni. Ha a pedagógus ekkor sem éri el a megfelelő minősítést, munkaviszonyát határozott idejűvé kellene átalakítani. Ezután kétévenként – amennyiben gyakorló pedagógus – kérheti a minősítés

2009. április

Katedra2009 április.indd 3

Súlypont megismétlését. Szükségesnek ítéljük, hogy a gyakornoki években a pedagógusképző intézmény is vegyen részt a gyakornok minősítésében. Amennyiben a pedagógus minősítése kiválóan megfelelt, úgy a következő életpálya-fokozaton eltöltött ideje 2 évvel rövidebb lesz. A minősítés meghatározó szerepet kapna az intézményvezetők kiválasztásakor is. Az igazgató minősítését pályázatának benyújtásakor az Oktatási Hivatal végezné, értékelve a vezető addigi szakmai-vezetői tevékenységét, illetve magát a pályázatot. A fenntartói döntés meghozatalakor a minősítés eredményét nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Pedagógus-továbbképzés A pedagógus-továbbképzés területén négy fontos változtatást tartunk indokoltnak: a képzések színvonalának emelését, a továbbképzés és a minősítés kapcsolatának biztosítását, új finanszírozási szabályok bevezetését és a pedagógus által választott képzések egy részének tartalmi megkötését. Úgy ítéljük meg, hogy szigorítani kell a pedagógus-továbbképzési programok akkreditációját, minőségbiztosítását és ellenőrzését. Ebben a munkában jelentős szerepet kell biztosítani a továbbképzést végző szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények együttműködésének. A pedagógus minősítésekor az azt végző bizottságnak vizsgálnia kell, hogy a pedagógus teljesítette-e a kötelező továbbképzést, illetve előírhat (ajánlhat) a pedagógus számára bizonyos továbbképzéseket. Változtatni szükséges a pedagógus-továbbképzések finanszírozásán is, a képzéseket három kategóriába kell sorolni. Az első kategóriába kerülnének a kiemelt szakmapolitikai célokhoz kapcsolódó továbbképzések, amelyeket meghatározott feltételek mellett teljes egészében a költségvetés finanszírozna. A második körbe sorolnánk azokat a képzéseket, amelyek a fenntartói és/vagy intézményi feladatokhoz szorosan kapcsolódnak, ezekhez lehetne igénybe venni a költségvetésben meghatározott támogatást. Minden további képzés a harmadik csoportba kerülne, amelyek finanszírozása a pedagógusra hárul. Természetesen valamennyi képzés akkreditált, elvégzésükkel a pedagógus eleget tesz továbbképzési kötelezettségének. A pedagógus az említett kategóriákból szabadon állíthatja össze saját továbbképzési tervét azzal a megkötéssel, hogy meghatározott periódusonként kötelező részt vennie központilag meghatározott képzéseken is (melyek döntően az általa tanított tudományterülethez kapcsolódnak, illetve a módszertani ismeretek alkalmazását, bővítését szolgálják). Státus, finanszírozás, illetmény Az új finanszírozási, foglalkoztatási modell meghatározó eleme, hogy közoktatásban alkalmazott pedagógusok több lépcsőben központilag finanszírozott munkavállalókká válnának. A központi finanszírozás alapja a feltétlenül indítandó tanulócsoportok száma alapján számolt normatíva, ennek alapján állapítanák meg az intézmény pedagógus-

3

4/7/09 3:19:10 PM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

A pedagógus életpályamodell összefoglalása Életpálya-fokozat megnevezése

Kötelező óraszám

A fokozatban eltöltött Fizetési fokozat/ határozatlan idejű illetmény kinevezés időtartama (év)

Szerezhető, beosztások jogosultságok

Gyakornok

1.

Pedagógus I.

2. 3.

pl. osztályfőnök, szabadidő szervező

4.

pl. vizsgáztató tanár, munkaközösség-vezető

Címek

Pedagógus II

intézménytípustól és -mérettől függően

pl. intézményvezető 5. 6. Pedagógus III.

Pedagógus IV..

keretszámát, illetve a vezetők számát. A finanszírozási rendszer ugyanakkor a mainál lényegesen rugalmasabbá válna, mert az adott intézmény keretszámát korrigálnák egyéb szempontok, így például az, hogy az intézmény milyen környezetben (leszakadó régió, kistelepülés), illetve milyen feltételek között (hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek magas aránya) működik. Az illetményeken felül központilag finanszíroznák valamennyi pótlékot, a 13. havi fizetést, valamint az éves béralap 4%-át jutalmazásra és további 1%-át a munkaköri leírásokban nem szereplő egyéb feladatok ellátására. Ez utóbbiak felhasználásáról az intézmény vezetése dönt. Az intézmény keretszámán felül is alkalmazhatna pedagógusokat, amennyiben pedagógiai programja és helyi tanterve ezt szükségessé teszi, ám ebben az esetben valamennyi költségét a fenntartó fizeti. A munkáltatói jogok első lépésben a fenntartóhoz kerülnének valamennyi pedagógus esetében. A fenntartó által finanszírozott pedagógus státusa minden tekintetben megfelel a központi állományúénak. A fenntartói finanszírozású pedagógust – amennyiben egy központi keretbe sorolt hely megürül – központi keretbe kell sorolni, míg a központi keretbe sorolt pedagógus csak akkor lenne átsorolható fenntartói finanszírozásúra, ha az intézmény keretszámának csökkentése ezt indokolttá teszi. A rendszer bevezetése fokozatosan történhet, hiszen a helyi tanterveket összhangba kell hozni a megállapított intézményi keretszámmal, valamint a fenntartói szándékokkal. Vagyis eleinte a központi költségvetésnek egy a fenntartónak fizetett támogatás keretében finanszíroznia kellene a fenntartói keretben lévő pedagógusokat is. A fokozatosság abban is megnyilvánulna, hogy első körben a kistelepülési óvodák, iskolák pedagógusai kerülnének a központilag finanszírozott státusba.

4

Katedra2009 április.indd 4

pl. mentor pl. tanácsos

7. 8.

Pótlék

pl. szakfelügyelő, szaktanácsadó

9.

pl. címzetes igazgató

Kiegészítés a táblázathoz Gyakornok: Három-öt éves periódus, határozott idejű kinevezéssel. Feladata, hogy szakórái mellett rendszeresen hospitáljon, mentora vezetésével megismerkedjék az iskola életével, részt vegyen tanórán kívüli programokban (kirándulások, diáknapi programok), látogassa a vizsgákat, megismerje az intézményben zajló szakmai fejlesztéseket, gyermekvédelmi munkát, a diákönkormányzat működését és az iskolai alapdokumentumokat. A harmadik évben minősítik, s amennyiben megfelel, határozatlan idejű tanári kinevezést kaphat. Amennyiben nem felel meg, úgy csak határozott idejű kinevezést kaphat, és gyakornoki fokozatban kell maradnia, amíg nincs megfelelő minősítése. Pedagógus I.: Hatéves periódus, általában határozatlan idejű kinevezéssel, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban a pedagógus már vállalhat kiegészítő jövedelemmel járó többletfeladatot (például osztályfőnökséget, diákönkormányzatot segítő tanárságot stb.). A hatodik évben kerül sor a minősítésre. Ha ezen nem felel meg, a kilencedik évig még két alkalommal megkísérelheti a megfelelő minősítés megszerzését, ha ekkor is sikertelen, úgy kinevezése határozott idejűvé változik. A harmadik év után lép következő fizetési fokozatba, ahol mindaddig marad, amíg nem szerez megfelelő minősítést. Pedagógus II.: Hatéves periódus, általában határozatlan idejű kinevezéssel, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban újabb többletfeladatokat vállalhat (pl. munkaközösség vezetése, megfelelő képzettség esetén intézményvezetés, vizsgáztatás). A hatodik évben történik a minősítés. Ha ezen nem felel meg, akkor ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint a Pedagógus I. esetében.

2009. április

4/7/09 3:19:10 PM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Pedagógus III.: Minimum kilencéves periódus, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban – az előzőeken túl – megfelelő képzettség esetén vállalhat mentori beosztást, kaphat szakfelügyelői, szaktanácsadói jogosítványt, illetve tanácsosi címet. A kilencedik évben vagy azt követően kezdeményezheti minősítését, ám ez nem kötelező. Pedagógus IV.: A pálya lezárásáig tartó periódus. Ebben a szakaszban a korábbi beosztásain és címein túl címzetes igazgatói, illetve főtanácsosi címet is kaphat. Kötelező óraszám: A kötelező óraszám azt jelenti, hogy a negyvenórás munkahét keretében a pedagógusnak hány tanórát kell tartania. A gyakornok óraszáma kevesebb, hogy legyen módja megismerkedni az iskola életével, és gyakorlatot szerezzen a pedagógiai munka minél több területén. Az egyes fokozatokban a kötelező óraszám felső határa csökkenthető, amennyiben a pedagógus más feladatai ezt indokolják. A fokozatban eltöltött határozatlan idejű kinevezés időtartama: Az egyes fokozatokban eltöltött minimális időtartam szülési szabadság gyes, gyed esetén legfeljebb a felére csökkenhet. Ha a szülési szabadság ennél hosszabb, a következő fokozatban minimálisan eltöltött idő is – legfeljebb a felére – csökken, úgy, hogy a pedagógus minél előbb elérje az optimális továbblépési időt. A minősítést mindenkor legalább félállásban, legalább kétéves tényleges munkában töltött periódusnak kell megelőznie. A „kiválóan megfelelt” minősítésű pedagógust rövidített várakozási idő illeti meg. A fokozat végén a pedagógusnak meg kell szereznie a továbblépéshez szükséges minősítést. Amennyiben ez nem történik meg, a pedagógus kinevezése határozott idejűvé változik. Fizetési fokozat, illetmény: A fizetési fokozat és az életpálya-fokozat szorosan összefügg. A pedagógus háromévenként lép egy fizetési fokozattal feljebb. A 2., 4., 6. és 9. fizetési fokozatba azonban csak akkor léphet, ha megfelelő minősítést kapott. A fizetési fokozat indokolt esetben szabályozott módon és ideiglenesen eltérhet az életpályafokozattól (például hogy ne érje hátrány a gyes és gyed miatt kiesőket). Az illetmény tartalmazza azoknak a feladatoknak a díjazását is, amelyek részei a tanár munkakörének és jelenleg – meglehetősen csekély – pótlékkal honorálják (pl. osztályfőnökség). Szerezhető címek, beosztások, jogosultságok: A pedagógus leghamarabb akkor vállalhat osztályfőnökséget, munkaközösség-vezetést, igazgatóságot, mentorságot, emelt szintű érettségi vizsgáztatást stb., ha elérte a megfelelő életpálya-fokozatot. Ezeknek a feladatoknak jó része beépülne a munkakörébe, így nem pótlék, hanem magasabb illetmény járna érte.

2009. április

Katedra2009 április.indd 5

(képünk illusztráció)

Vizsgáztató tanár: Emelt szintű érettségi vizsgáztatásra (és az ehhez kapcsolódó illetményre) jogosult olyan, legalább Pedagógus II. beosztású pedagógus, aki a megfelelő (a jelenleginél alaposabb) vizsgáztatói képzést sikeresen elvégezte, részt vesz a vizsgáztatók számára szervezett esetleges tréningen, és egy adott periódusban (pl. négy év) újabb díjazás nélkül (költségtérítés mellett) meghatározott számú vizsgáztatásra kötelezhető. Mentor: Az a legalább Pedagógus III. fokozatú pedagógus, aki a gyakornok pedagógiai munkáját segíti. Alkalmazható mentor – legfeljebb egyéves időtartamra – akkor is, ha az iskola Pedagógus I. besorolású új dolgozót alkalmaz. Intézményvezető (felső vezető): Az a legalább Pedagógus II. fokozatú pedagógus, aki vezetői szakvizsgával rendelkezik. Az intézmény típusa és a tanulólétszám határozza meg a vezetői pótlék mértékét 30 és 100%, valamint a kötelező óraszámát 10 és 2 óra között. Az igazgató minősítését pályázatának beadásakor az Oktatási Hivatal végzi, eszerint halad tovább. Az intézményvezető-helyettesi pótlék az igazgatói pótlék 40%-a. Tanácsos, főtanácsos: A miniszter adományozhatja a kiváló minősítésű, legalább Pedagógus III. fokozatban lévő pedagógusnak. Egyidejűleg a főállású pedagógusok legfeljebb 1%-a lehet főtanácsos, 3%-a tanácsos. (Ez az adott korosztály 3, illetve 10%-át jelentheti.) Címzetes igazgató: Azok a Pedagógus IV. fokozatban lévő pedagógusok nyerik el a címet, akik pályájuk során legalább 10 évig intézményvezetők vagy helyettesek voltak, és megbízásuk lejártát követően visszatérnek a tanári tevékenységhez. Pótlékok: A feltüntetett pótlékokon felül a speciális körülmények között dolgozó, illetve a sajátos nevelést igénylő gyerekekkel foglalkozó pedagógusok is pótlékot kapnak (pl. kistelepülési, hátrányos helyzetű stb.). Sió László – Környei László

5

4/7/09 3:19:11 PM

Hírek

Egész életen át tartó tanulás 2008 Milyen eredményeket hozott a program tavaly, és mi történt még 2008-ban? Rekordszámú Erasmus hallgató, minden eddiginél több látogató a Kutatók Éjszakáján, valamint 66 vállalkozó kismama is részét képezi a Tempus Közalapítvány 2008as mérlegének. Korántsem teljes körű áttekintés a Tempus Közalapítvány által koordinált oktatási-képzési pályázati programok és a kapcsolódó szakmai tevékenységek tavalyi legszebb pillanatairól: • Az Egész életen át tartó tanulás program pályázati formáinak kihasználtsága és sikeressége egyre növekszik: az Erasmus hallgatók száma csaknem 3800 fő, közülük majdnem félezren utaztak szakmai gyakorlatra. Külföldi oktatási periódusra rekordszámú pedagógus jelentkezett, több mint 700 fő. • Az először pályázó intézmények segítése érdekében a Tempus Közalapítvány 2008 novemberében nemzetközi Leonardo partnerkereső szemináriumot rendezett

Az eredmény nem vész el Kiadványsorozat projektbemutatókkal, elemzésekkel, tanulmányokkal A pályázatok keretében megvalósuló nemzetközi együttműködések, az egyéni szakmai gyakorlatok és tanulmányutak komoly szakmai eredményeket hoznak, legyen szó az oktatás-képzés bármely szintjéről. Az eredmények széleskörű terjesztése és hasznosítása érdekében még 2006-ban indult útjára a projektbemutatókat, tanulmányokat, elemzéseket tartalmazó HOPPÁ! Disszeminációs füzetek kiadványsorozat, amely azóta már a 15. köteténél tart. A témák között szerepel az Erasmus oktatói mobilitások elemzése, a méltányosság az oktatásban, a kultúrák közötti párbeszéd az oktatásban, a műszaki és természettudományos közoktatási projektek, a pályatanácsadással foglalkozó projektek vagy az e-learning témájú szakképzési projektek, hogy csak a legfrissebbeket említsük. A sorozat célja, hogy érzékeltesse a pályázati programok jelentőségét a hazai oktatásban és képzésben, illetve más érintett területeken, valamint megmutassa, hogy egy-egy projekt milyen hatással lehet az adott intézményben, a szélesebb közösségben vagy akár a szakmapolitikában. A füzetek elektronikus formában letölthetők a Tempus Közalapítvány honlapjáról a www.tka.hu címen a „Könyvtár” menüpont alatt.

6

Katedra2009 április.indd 6

ÚJ KATEDRA

Budapesten, melynek témája a szakképzés vonzóvá tétele volt. A rendezvény iránt igen nagy volt az érdeklődés, 13 ország intézményeinek képviselői gyűltek össze, hogy jobban megismerjék a pályázati lehetőségeket, hasonló profilú partnereket találjanak és közös projektek alapjait fektessék le. Az eredmény: a magyar résztvevők 40%-a nyújtott be 2009 februárjában Leonardo pályázatot, és előzetes információink szerint fogadó intézményként is többen részt vesznek majd idén nemzetközi együttműködésekben. • 61 intézményi projekt kapott támogatást a Tempus Közalapítvány által koordinált EGT/Norvég Alap által finanszírozott mobilitási program kapcsán. A 267 millió forintos pályázati keret támogatásával mintegy 600 beés kiutazás valósulhatott meg. • Magyarország az öt legaktívabb ország egyike az Európa a polgárokért programban, amelynek hazai információs pontjaként a Tempus Közalapítvány szolgál. 2008-ban 4 magyar város is Aranycsillag-díjas projektben szerepelt. • Nagy sikernek örvendett az immár hagyományosnak számító Kutatók Éjszakája. 15 városban, több mint 300 helyszínen várták színes programok az érdeklődőket. A látogatók száma meghaladta a 45 ezer főt országszerte. • Sikeresen zárult a Tempus Közalapítvány távoktatási programja, a VANDA – Vállalkozó Nők, Dolgozó Anyák, mely gyermekgondozást végző nők számára indult a munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítésére. A projekt végén 66-an nyújtottak be sikeres vizsgamunkát. • Megkezdte működését az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram megvalósításához kapcsolódó hírportál, mely 5 témakörben közvetíti az uniós oktatási munkacsoportokban folyó munka eredményeit a hazai szakemberek számára a www.klaszterek.tpf.hu címen. • Az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával Partnerek a tanulásban – egy kávé mellett az egész életen át tartó tanulásról címmel a Tempus Közalapítvány kávéházi beszélgetéseket szervezett az ország 3 keleti régiójában mindenkinek, aki tanul, tanít vagy tanulni szeretne. A rendezvények célja volt, hogy közös fórumot, találkozási lehetőséget biztosítsanak a hivatalos struktúrák és az informális hálózatok számára, hogy minden érintett szereplő (tanár, diák, alkalmazott, cégtulajdonos, újságíró stb.) között beinduljon a kommunikáció. A kezdeményezés idén regionális hálózatépítő tréninggel és az adott régiókban azonosított legfontosabb témák megvitatásával, kidolgozásával folytatódik. További információk: Dányi Andrea sajtóreferens, TEMPUS Közalapítvány, Budapest IX., Lónyay u. 31., Tel: 237-1300/124-es mellék, [email protected], www.tka.hu.

április

4/7/09 3:19:11 PM

Hírek

ÚJ KATEDRA

Európai szintű elismerés az idegen nyelvek tanításában Idén nyolcadszorra osztják ki az Európai Nyelvi Díjat Magyarországon nyolcadik alkalommal osztják ki – az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával – az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni. A díj meghirdetői 2009-ben is keresik a nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási, nyelvtanulási gyakorlatát. Az Európai Nyelvi Díj 1998-ban az EU tagállamainak kezdeményezésére azzal a céllal jött létre, hogy hivatalos elismerésben részesítse az oktatás és képzés bármely szintjén megvalósuló példaértékű, innovatív programokat. Magyarország 2002-ben kapcsolódott be a versenybe, és a program hazai lebonyolítását végző Tempus Közalapítvány díjazta az olyan hazai nyelvi/nyelvoktatási programokat, amelyek immár nemzeti és európai szinten is elismertek, és az Európai Nyelvi Díj logójának használatával képletesen is magukon viselik a minőség védjegyét. Az elmúlt hét év során 19 hasonló nyelvi program nyerte el az Európai Nyelvi Díjat Magyarországon, melyek gazdái a legkülönbözőbb intézmények: nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek stb., mind példaértékű nyelvoktatási vagy nyelvtanulási gyakorlatot képviselve. A Tempus Közalapítvány idén június 26-ig várja a pályázatokat. A pályázók közül előnyt élveznek az éves prioritások területén működő programok. Az idei évben az alábbi négy prioritás érvényesül: kultúrák közötti párbeszéd, nyelvek és az üzleti élet, egész életen át tartó tanulást támogató nyelvi programok és tantárgyközi integráció. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított egymillió forintos keretből a díjazottak anyagi támogatásban is részesülnek, mely elsősorban a program széleskörű megismertetésére, továbbfejlesztésére fordítható. A pályázat részleteivel kapcsolatosan további információkat az érdeklődő intézmények a http://www.tpf.hu/pages/ content/index.php?page_id=641 link alatt találnak. Tavalyi díjazottak 2008-ban két kiemelkedő program kapta megosztva az első díjat. Mindkét program intézményközti együttműködéseknek köszönhetően valósult meg, amely példaértékűnek számít a magyar oktatási környezetben. A Fast English nyelviskola üzleti nyelvi programja a General Electric Foundation támogatásával valósult meg. A General Electric Foundation „Opening Doors” – „Nyíló világ” programjának keretén belül középiskolás diákok másfél éven keresztül részesülnek a nyelviskola által kidolgozott üzleti angol nyelvi képzésben. A programhoz kapcsolódóan

2009. április

Katedra2009 április.indd 7

megismerkednek a kormányzati, a magyar és nemzetközi üzleti és civil szféra képviselővel, gyárlátogatásokon, üzleti készségfejlesztő táboron vesznek részt. A diákok mellett a részt vevő iskolák angoltanárai az üzleti angol tanítását és módszertanát oktató továbbképzésen vesznek részt. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a támogatás megszűnte után a partnerként részt vevő iskolák pedagógusai folytathassák az üzleti nyelvi képzést. A Bács-Kiskun megyei önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára és az Alternative English School közös, nyertes programja a Mesélj, Európa! címet viseli. A program egy interaktív nyelvi vetélkedőből állt, melynek három fordulóját 2008 márciusa és májusa között rendezték meg. A vetélkedőre 5–6. és 7–8. osztályos korcsoportban nevezhettek csapatok a régió általános iskoláiból. A vetélkedő során a gyermekek számára játékos nyelvtanulás keretében, innovatív módszerekkel tették élővé, élvezetessé a tanulás folyamatát, ösztönözve ezzel az önálló tanulási folyamatot. A program tudatosan épít a beszédközpontú kompetencia elvén alapuló tanítási-tanulási folyamatra, és hangsúlyos szerepet szán az interkulturális készségek fejlesztésének.

Mi lesz veled felnőttképzés? Általános egyet nem értés – így lehetne összefoglalni a felnőttképző intézmények véleményét abban a néhány kérdésben, amelyek a 2009-ben változó felnőttképzési törvény nagy mérföldkövei lehetnek. A digitális írástudás beépítése, valamint a magasabb áfa-kulcs a tervek szerint kötelező eleme lehet a megújulásnak, ám ezt pontosan az érintettek nem támogatják – derül ki az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) vizsgálatából. A megjelent AFIOE-tagok és az Irányvonalak és prognózisok a felnőttképzésben elnevezésű konferencia egyéb résztvevőinek – összesen 260 kitöltő – véleményindexe alapján kiderült, hogy a nem preferált újdonságok – így az, hogy a digitális írástudás megszerzése minden felnőttképzési program része legyen, illetve az akkreditált felnőttképzések díjának a legmagasabb áfa-körbe helyezését – az érintettek több mint háromnegyede elutasítja, de egy olyan programba, amely által egyszerűsödnének és költséghatékonyabbá válnának a mindennapos folyamatok, többségében belevágnának. Vagyis az intézmények zöme arra voksol, hogy inkább beruház egy speciális programra, amely a jövőben megkönynyítené a minőségirányítási, adatszolgáltatási, regisztrációs és oktatásszervezést támogató munkát. Az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének elnökeként dr. Csikesz Tamás már a konferencián az érdekérvényesítés élére állt, és az intézményekkel közösen foglalt állást a szabályozás időzítéséről és szükségességéről is. Azonban a három kérdés még megoldásra vár, de legalább az első lépés, az igény- és a támogatottság felmérése megtörtént. (FISZ Hírügynökség)

7

4/7/09 3:19:11 PM

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

Reformpedagógia és kompetenciamérés Az ERG SZKI országos megmérettetése Egy rendhagyó iskolát szeretnék önöknek bemutatni, amely 2001-ben kezdte meg működését, s azóta évente 15–35 fiatalt segített át az érettségi embert próbáló akadályán. Hogy miért mertem rendhagyónak nevezni az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnáziumot? Azért, mert idejekorán, másokat megelőzve a tantestület és az iskolavezetés felismerte: csak a tanulók személyes készségeit és képességeit alapul vevő, adottságaikkal számoló, szinte személyre szabott oktatás-nevelés lehet korunkban igazán eredményes. Ha szertenézünk, láthatjuk: erősödnek a rendszerváltozást követően a piacgazdaság jellemzői. Mindent, azaz egyre több mindent már szinte csak gazdasági szempontból ítélünk meg, forinttal mérünk. Háttérbe szorul a kultúra és a műveltség, mindannyiunk által tapasztalt következmény például, hogy a társadalom nagy része leszokik az olvasásról, írásról. A gazdaság átalakulása, az új nemzetközi munkamegosztás egyre nagyobb gazdasági függőséget okoz, és versenyt eredményez. Bár ez utóbbi kedvező sajátosságokat is jelent, ám induláskor az eltérő feltételekből következő hátrányokat, a „hendikeppet” nehéz leküzdeni, egyre több a munkanélküli, a kiábrándult, elfoglaltság és cél nélküli ember. A személyes problémák és az új szemlélet következtében erodálódik a korábban szocializált értékrend és a család. Utóbbi korábbi hivatását egyre nehezebben tölti be, a fiatalság körében növekszik a bizonyos fokig hátrányos helyzetű, sérült, deviáns (alkoholizáló, drogozó és esetenként bűnöző) magatartású gyermekek száma, akik igényelnék a megkülönböztetett figyelmet, foglalkozást, törődést. Ennek a felismerésnek a jegyében szerveződött meg 2001-ben az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium, amely céljai szerint reagálni kíván a társadalom visszás fejlődési rendellenességére, úgy, hogy kiemelten foglalkozik a más közösségekben valamiért nem eredményesen szereplő, részképesség-, illetve magatartászavaros, valamint sajátos nevelési igényű fiatalok oktatásával. Ugyanakkor partnere a Talentum Művészeti Iskolának, s elvégzi az ott táncolni és zenélni tanuló fiatalok közoktatási szolgáltatását. Képzeletbeli zászlónkra – és persze honlapunkra is – a következő jellemzőket írtuk: Egy intézmény, – ahol maximum 15–25 fős osztályokban tanulhatsz, – ahol sport, tánc, zenei vagy egyéb elfoglaltságodat figyelembe veszi az időbeosztás és az órarend, – ahol azt is megtanulhatod az elsők közt, hogyan kell hatékonyan tanulni, – ahol az emelt óraszámban oktatott számítástechnika nem önmagáért való, hanem eszköz, amellyel ismereteidet hatékonyabban gyarapíthatod, – ahol a pedagógusok esetleges lemaradásod megszüntetéséért, érted dolgoznak, s ha a veled való foglalkozás igényli, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus szakember segíti munkájukat, fejlődésedet.

8

Katedra2009 április.indd 8

E megközelítések az oktatásban célul tűzhető ún. „hozzáadott érték” megvalósítását célozzák, amely figyelembe kívánja venni, hogy a tanulók milyen szociokulturális helyzetből és adottságokkal, élményekkel érkeztek hozzánk. Nem törekszünk tehát versenyezni elitiskolákkal, mert mások a céljaink és feladataink: a kicsit lemaradókat, a közoktatásra kevesebb energiát fordítani tudókat szeretnénk eredményesen megfeleltetni a követelményeknek. A viszonylag alacsonyabb osztálylétszám, a csoportbontások nagyobb odafigyelést, az egy gyermekre jutó időtartam megnövekedését eredményezték (annak ellenére is, hogy egyes intézkedéseivel 2007 őszétől a kormányzat bizonyos fokig lehetetleníti ezt a fajta eredményt). Természetesen ezen feltételek és jellemzők egyértelművé tették, hogy gimnáziumunk nem az elitképző iskolák tagja. Miután intézményünkben egyértelműen jelen van a szociális érzékenység, tanulóink másfajta hozzáadott értéket visznek magukkal, ha végeznek. Délelőtti és délutáni oktatásban igazodunk a kettős élethivatást kitűző sport-, tánc- és zenei tanulmányi elfoglaltságokhoz. Integrált osztályainkban együttműködik egymással minden nációból származó fiatal, legyen akár fehérbőrű, vagy roma, netán külhoni magyar is. Ez az odafigyelés, ez a hozzáadott érték az, amely az osztályfőnökök, a patrónusok felelősségteljes munkájában

2009. április

4/7/09 3:19:11 PM

ÚJ KATEDRA

Iskola a mindennapokban

megnyilvánul. Az osztályfőnökök mellett ugyanis a ta- készségük elsajátítását tesztek segítségével is ellenőrizhetnulók által választott patrónus is képviseli érdekeiket, s az jük. intézmény ifjúsági felelőse is gondoskodik róluk. Tantestületünk új Intézményi Minőségirányítási ProgAz iskola tanulóinak létszáma 100 és 150 fő közt in- ramot fogadott el, életbe léptettük új esélyegyenlőségi gadozik, szeptember 15-én az iskolakezdést követően épp tervünket is, több tantestületi akkreditált képzésen vett 134 fő beiratkozott hallgatónk volt. részt mindenki, azaz a pedagógusok is készülnek az új, A roma tanulók létszáma negyvenhez közelít, magatar- nagyobb, aktuális feladatokra. tásukkal nem okoznak több és más gondokat, mint a töbUgyanakkor néhány éve megdöbbentünk, amikor bi hozzánk járó tanuló. megismerkedtünk az intézmény 10. osztályosainak komMintegy 30 fő igényli, és legalább ennyi fiatalnál szük- petenciamérési eredményeivel. séges is a fejlesztőpedagógus segítsége, aki a különféle Gimnáziumunk eredményét a matematika kompetentanulási hátrányokat igyekszik a tanulóknál felszámolni, ciamérésnél az alábbi eredmények jellemzik, összevetve a ismereteiket az átlaghoz közelítve felzárkóztatni. Gyógy- többiekével. pedagógus segíti és kontrollálja tervszerű munkáját. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása Nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy nem volt még olyan fiatal, akit – ha volt egy kis motivációja – ne segítettünk volna át eredményesen az érettségi-felkészítőn és magán a vizsgán is. Látjuk ugyanakkor, hogy az idő előrehaladtával s a társadalmi problémák, feszültségek növekedésével lehet, hogy az eddigiek is kevésnek bizonyulnak. Oly nagy hiányokat tapasztalunk helyenként a hozzánk kerülő 8 általános iskolát végzett fiatalok is- Matematikából a 10. évfolyamos tanulók átlaga 416 pont, ez az országos átlag (499 meretanyagában, tudásában, hogy pont) alatt van. időnként éveket kell visszanyúlnunk, hogy megfelelő alapokat teremthessünk az érettségihez szükséges ismeretek számára. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben Reagálva az általános iskolák munkájában tapasztalt teljesítő iskolák száma és aránya eredménytelenségre, úgy döntöttünk, hogy kommunikációs-tanulási ismeretek átadásával segítjük az iskolakezdést. A hozzánk jelentkezett mintegy 40 fő 9. osztályos tanuló az első félévben külön tanulásmódszertan-órákon ismerkedik meg azzal, hogyan kell, illetve lehet eredményesen, eredményesebben tanulni. Az ismeretek átadásának hatékonyabbá tételét a „Számítástechnikával támogatott oktatás” bevezetett és továbbfejlesztendő gyakorlatával is segíteni kívánjuk. Tantestületünk több tanára már most is projektorral kivetített munkaállomás segítségével illusztrálja mondanivalóját, teremt képi világot is hangsúlyozott üzeneteihez. Ezt tapasztaljuk fizika-, biológia-, történelem-, művészettörténet-órákon, ahol videók, digitális tananyagok és az internet/sulinet segítségét is felhasználva hoznak létre kol- Az ország összes iskolájának (1045 intézmény) telephelyi légáink többcsatornás, azaz a hallást és látást is használó átlaga alapján ismeretátadást. – 750 (72%) iskola szignifikánsan jobban, Ismét el kell mondanom: ebben a tanévben talán sike– 69 intézmény (7%) szignifikánsan gyengébben teljerül egy újabb fázisába is lépni az SZTO gyakorlatának. sített, Megkíséreljük az ismeretanyag visszaadását gyakoroltatni – 226 olyan iskola van (22%), amelyik szignifikánsan a számítógép segítségével – ezzel mélyíteni kívánjuk az elhasonló eredményt ért el. sajátított ismereteket, és meglétüket, valamint alkalmazási

2009. április

Katedra2009 április.indd 9

9

4/7/09 3:19:12 PM

Iskola a mindennapokban

ÚJ KATEDRA

A mérésben részt vevő 528 gimnázium közül – 499 iskola (95%) szignifikánsan jobban, – 3 iskola (0%) szignifikánsan gyengébben teljesített, – 26 olyan iskola van (5%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el.

Egyértelmű a következtetés: iskolánk tanulói az elvárható, tanulói kérdőívekből következtethető mértékek helyett: alulteljesítettek. Aztán, ahogy kezdtünk ocsúdni, elkezdtük keresni az okokat is, hogy mi eredményezheti a szakiskolai átlagnál ugyan jobb, de a szakközépiskolai átlagnál is gyengébb eredményeket intézményünkben a matematika területén. Szövegértés Természetesen a mentő tényezőket kerestük, mert tudtuk, hogy jó matektanárok dolgozAz iskolák eredményeinek összehasonlítása nak nálunk, igazán lelkiismeretesen, lelküket is kitéve. Úgyhogy rajtuk nem múlik, nem múlhat az eredményesség. Nos, milyen tényezők vannak még az oktatásban? Elsősorban a gyerekek, a tanulók, illetve az ő „hinterlandjuk”, hátországuk, szocializációjuk. Itt jött az első igazán komoly tényező: tanulóink többsége, majd háromnegyede a mi intézményünk mellett egy másik iskolába is jár Szövegértésből a 10. évfolyamos tanulók átlaga 453 pont, ez az országos átlag (506 párhuzamosan. S aki a Talentum pont) alatt van. Művészeti Iskolában tanul táncolni vagy zenélni, végül OKJ-s képesítést szerezve, az a művészetet inkább teA szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben kinti már most élethivatásának, mint a szükséges rossz teljesítő iskolák száma és aránya és kényszerűen velejáró közismereti tárgyakat. Azaz a tanulók alulmotiváltak a közismereti tárgyak tanulásában, mert elég, illetve elég sok nekik balettben, néptáncban, akrobatikában nap mint nap megfelelni, s utána vagy előtte még 6 tanórán látszólag odafigyelni, vagy rosszabb esetben 5 órányi mozgást követően, délután a padra borulva „lekókadni”. Hasonló a helyzet fiatal roma származású hangszeres zenét tanuló diákjainkkal is. Ők is csak

Az ország összes iskolájának (1047 intézmény) telephelyi átlaga alapján – 610 (58%) iskola szignifikánsan jobban, – 161 intézmény (15%) szignifikánsan gyengébben teljesített, – 276 olyan iskola van (26%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. A mérésben részt vevő 530 gimnázium közül – 474 iskola (89%) szignifikánsan jobban, – 5 iskola (1%) szignifikánsan gyengébben teljesített, – 51 olyan iskola van (10%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el.

10

Katedra2009 április.indd 10

2009. április

4/7/09 3:19:12 PM

ÚJ KATEDRA

átlavírozni szeretnének a négy éven és az érettségin akár elégséges szinten, hiszen már ez is elég az OKJ megszerzéséhez. Sajátos szemlélet és hozzá kapcsolódó alulmotiváltság. Azután jött a következő gondolat, hogy általában azokat a fiatalokat íratták/íratják be a Talentum Művészeti Iskolába, akik nem jeles vagy kitűnő babérokra és nem a felsőoktatásban szerzett diplomákra pályáznak, hanem más területeken, így a mozgásban, a zenében tehetségesek, és a középiskolai érettségit – amely ma már szinte minden OKJ-s szakképzettség megszerzésének feltétele – akarják csak megszerezni nem túl nagy erőfeszítéssel, épp a követelmények minimumát teljesítve. Ezt még megfejeli az a tényező is, hogy az intézmény nem vár el még bizonyos szintű tanulmányiátlag-követelményt sem az ide jelentkezőktől. Ezt nehezen is tudná érvényesíteni a Talentumból jelentkező fiatalok miatt, akiknek felvételére együttműködési szerződésben vállalt kötelezettséget. Egy budapesti intézmény, amely Budapest átlagához képest is alulteljesít. De hiszen ide nemcsak budapestiek járnak! A tanulói összetételben mintegy 50% a fővárosi, további 25%-a Pest megyei, s a többiek is az ország minden részéből, kisebb-nagyobb településeiről jönnek, de vannak köztük külhoniak is. Sőt a tanulói összetételben jelentős szerepet töltenek be az SNI-s, részképesség-, illetve magatartászavaros fiatalok, akik a létszám 1/6-át testesítik meg. Felfedeztük, hogy egyértelmű összefüggés látszik a tanulók szüleinek végzettsége és a tanulók tanulmányi teljesítménye között is, de erre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, mert sem tanulói szerződésünk, sem tanulói kérdőívünk nem tér ki a szülők ilyen jellemzőire. Kénytelenek voltunk tehát megállapítani, hogy a kom-

2009. április

Katedra2009 április.indd 11

Iskola a mindennapokban petenciamérésben sok mindent tehetünk még ugyan, de valószínűleg még sok kudarcélményt fogunk szerezni a más iskolákkal való összehasonlításban. Ahogy azonosítottuk, melyik osztályról is van szó, rájöttünk, hogy azok a fiatalok, akik teljesítménye igazán lehúzta az osztályátlagot, már nincsenek az érettségire készülők között. Vagy túlkorosságuk miatt abbahagyták, vagy sikertelenségük okán léptek más útra, de nincsenek a várhatóan egzáment szerző tanulóink sorában. Ez kicsit megnyugtatta a tanári kart. Mert bár időnként magunk is kicsit szégyelljük, hogy az érettséginél 20%-ot teljesítve is át lehet csúszni, így ez információt csak a IV. osztály második félévében osztjuk meg a nálunk tanulókkal. Együttműködő szakértőink csak azt az utat látták igazán célravezetőnek, hogy a szaktantárgyakat oktató pedagógusok – szinte minden tárgyban – fokuszáljanak oktatásuk során tanóránként tananyagba integráltan néhány percet oly egyszerű feladatok megoldására, amelyek az alapvető követelményeket testesítik meg a matematika és a szövegértés során. A más tárgyak oktatása közben gyakoroltassanak olyan példákon keresztül, amely a más szaktárgy sajátja: „Mekkora volt, hány főt számlált akkor a támadó fősereg?”, „Hány százalékuk beszéli az ősi baszk nyelvet?”, „Hogyan aránylik a szigetek nagyságrendje a kontinenséhez?” stb. Bár eddig e célzatos rákészülést kissé képmutatónak tartottuk, de ha ilyen mércével mérik intézményünket, kénytelenek vagyunk e célirányos módszereket is alkalmazni. Az Újjáfejlesztett Intézményi Minőségirányítási Program következetes végrehajtása, a közvetlenül érintett szaktanárok akkreditált képzéseken való részvétele is biztosan javítani fogja esélyeinket a jobb teljesítményekre. Ugyanakkor úgy gondoljuk, a jövőben jó irányú tanulmányi fejlődéshez járulhat hozzá az egyre következetesebben alkalmazott asszertív és resztoratív elveken alapuló nevelés is. Hárs István A 2008. májusában végzett Országos Kompetenciamérés eredménye megtalálható a http://ohkir.gov.hu/okmfit/ honlapon. Hasznos segítséget találhatnak az iskolai eredmények értékeléséhez a http://kompetenciameres.hu/minta/Tulipanos_Altalanos_ Iskola_Az_OKM2006_intezmenyi_hasznositasa.pdf címen.

11

4/7/09 3:19:12 PM

Harmónia

ÚJ KATEDRA

Másképp egyformák Nem csupán Magyarországon vagy az Európai Unióban, hanem az egész világon égető problémát jelent az előítéletes gondolkodás és a diszkrimináció. Ezért az oktatási intézményekben különös figyelmet kell szentelni ennek a problémakörnek, hogy a gyerekek már egészen kiskorukban megtanulják elfogadni a „másságot”. Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció. Noha, a pszichológia és a szociálpszichológia jelentős különbségeket tesz a felsorolt kifejezések között, a köznapi használatban mégis gyakran összemosódik jelentéstartalmuk. Vegyük sorra, hogy melyik fogalom mit is takar valójában! Egy csoportba vagy csoporthoz tartozni biztonságos dolog. A csoportban részt vevő emberek egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, érdekek és célok fűzik össze őket, sajátos normarendszert alakítanak ki, önmagukat pedig minden mástól megkülönböztethető egységnek tekintik. Ennek következtében azonban gyorsan megjelenhetnek az emberi tudatban a „mi” és az „ők” élesen elkülönített csoportjai, vagyis a másságszemlélet. A másságszemléletben minden esetben csoportok véleménye tükröződik más csoportokról, és csoportok viszonyulása fejeződik ki más csoportok iránt. Ennek alapján a „másnak” látott személyek és csoportok jobb esetben közömbös, legtöbbször azonban negatív érzelmeket váltanak ki, amelyek az ellenszenvtől egészen az agresszióban megnyilvánuló gyűlöletig terjedhetnek. Ugyan az ilyen másságszemlélet sokszor egyén és egyén közötti kapcsolatban jelenik meg, azonban az individuum ilyenkor is valamilyen jellegzetes, stigmatizált csoportsajátossága miatt válik elutasítottá a másik fél szemében. De miből adódnak ezek a csoportsajátosságok? Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását (torzítás, leegyszerűsítés, túlzás) sztereotipizálásnak nevezzük. Ez annyit jelent, hogy egy bizonyos csoportba tartozó embereknek hasonló jellemvonásokat tulajdonítunk, anélkül, hogy figyelembe vennénk tagjai egyéni képességeit, tulajdonságait, különbségeit. A sztereotip gondolkodás tulajdonképpen elkerülhetetlen sajátossága a társadalmi életnek, hiszen így tudjuk az egyes egyéneket csoportokba sorolni, a csoportokat pedig jellegzetesen megkülönböztetni, elkülöníteni egymástól. Sok esetben ezért a sztereotípiák nem bántóak az adott csoportra nézve (pl. a magyarok vendégszeretőek, a németek precízek, a sportolók kitartóak, a férfiaknak jobb

12

Katedra2009 április.indd 12

a műszaki érzékük, a nők érzelmesebbek stb.). Amennyiben azonban a sztereotipizálás negatív tartalommal bír, úgy megbélyegzés, stigmatizáció figyelhető meg az adott csoporttal kapcsolatban. Az előítélet egy más csoport tagjaira vonatkozó, erősen pozitív vagy negatív értékítélet (utóbbi a jellemző inkább), amely sem megelőző tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelemvezérelt, és nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket. A sztereotípiától abban különbözik, hogy az előítéletben foglalt merev képen az annak ellentmondó tapasztalat sem képes módosítani. Például, ha előítéletesen gondolkozom az olaszokról, mint népcsoportról, és úgy vélem, hogy hangos és hirtelen emberek, akkor azon az sem változtat, ha találkozom több halk beszédű, nyugodt természetű olasz emberrel. Negatív előítéletekkel egyébként a leggyakrabban etnikai, faji vagy nemi kategóriákkal szemben találkozhatunk. A társadalmi környezetnek meghatározó szerepe van az előítéletek kialakulásában Az előítélet alapja többnyire valamilyen érdek vagy történelmileg örökölt frusztráció, leggyakoribb forrása pedig az etnocentrizmus (saját etnikum vagy etnikai csoport középpontba helyezése) és a xenofóbia (idegengyűlölet). Versenyhelyzet, egyenlőtlenség és a csoportok közötti minimális érintkezés esetén az előítéletek felerősödnek, szerepük megnő (példa erre a Nagy-Britanniában az ázsiai bevándorlók ellen munkanélküliek által elkövetett erőszakos cselekmények). Ugyanakkor Theodor Adorno szociálpszichológus rávilágított arra, hogy vannak olyan emberek, akik hajlamosak előítéletek táplálására, nem pusztán közvetlen külső hatásra, hanem saját személyiségvonásaikból eredendően is. Ezeket az embereket autoritárius (tekintélyelvű) személyiségeknek nevezik. A tekintélyelvű személyiség gyermekkorában nagyon bizonytalannak érzi magát, és erősen függ a szülőktől. Fél tőlük, és tudat alatt ellenséges indulatokat táplál irántuk. Ennek következtében felnőttkorára nagy adag bosszúvágy halmozódik fel benne, amit csak a gyengébb csoportokon mer kiélni, miközben kifelé fenntartja a tekintély feltétlen tiszteletét. A diszkrimináció egyes emberek előnyös vagy hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Pozitív vagy negatív diszkrimináció történhet faji vagy etnikai hovatartozás alapján, de akár nemre, korra, fogyatékosságra, egészségi állapotra vagy bármilyen egyéb tulajdonságra való tekintettel.

2009. április

4/7/09 3:19:13 PM

ÚJ KATEDRA

Harmónia

Az előítéletes gondolkodás nem egyenlő a diszkriminatív magatartással, ugyanis létezik előítélet diszkrimináció nélkül, és fordítva is. A gondolkodás és a cselekvés ilyen összefüggéseit Richard LaPierre (1934), majd Robert Merton (1949) vizsgálta, akik arra jutottak, hogy ebből a szempontból négy modell különböztethető meg. A nem-előítéletes nem-diszkriminatív típus ragaszkodik az egyenlőséghez gyakorlatban és elvben egyaránt. A nem-előítéletes diszkrimináció arra utal, hogy egy személynek nincsenek faji vagy etnikai előítéletei, ugyanakkor adott esetben diszkriminatív magatartást tanúsíthat (például ha valaki nem személyes meggyőződésből, hanem mások bíráló véleménye miatt részesít hátrányos megkülönböztetésben valakit). Az előítéletes nem-diszkiminatív ember más csoportokkal szembeni előítéletei a jogi és társadalmi nyomásnak köszönhetően nem nyilvánulnak meg. Az előítéletes diszkriminációt tanúsító személy pedig sem a szabadság, sem az egyenlőség elveiben nem hisz, és az előítéletei alapján diszkriminál. A kölcsönös függés lehet a megoldás Az egyre inkább globalizálódó világban a toleráns és egymást tiszteletben tartó párbeszéd a nemzetek, közösségek, csoportok, egyének számára nélkülözhetetlen képesség. Az oktatásnak pedig alapvető szerepe van ezen képesség kialakításában, vagyis a sokszínűség megértetésében és annak tiszteletére nevelésében. Magyarországon napjainkban sajnos nem csupán a foglalkoztatottság, hanem az oktatás terén is súlyos problémákat tapasztalhatunk a hátrányos megkülönböztetés tekintetében, és nap mint nap találkozhatunk előítéletekkel az iskola falai között. Az esélyegyenlőség elve nem érvényesül eléggé a magyar közoktatás gyakorlatában, mivel az oktatási rendszer nemcsak hogy leképezi, de gyakran elő is segíti a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulását. A közoktatásban erős szegregációs és szelekciós mechanizmusok figyelhetők meg például a hazai legnagyobb kisebbség, a roma származású gyermekek oktatásában. Az ilyen gyermekek eleve hátrányos helyzetűként kerülnek iskolába, a család rossz anyagi és egyéb körülményei meghatározó szerepet játszanak az oktatás minőségében, mert nagy különbségek tapasztalhatók az egyes iskolák oktatási színvonala és tanulói öszszetétele között. Sokan az elkülönítésüket szorgalmazzák, mert képtelenek elviselni sokszor még a tudatát is annak, hogy egy osztályban vegyesen járnak roma és magyar gyerekek. Persze ez nem csupán a közoktatás hibájának róható fel, hiszen a gyermekek a szülőktől nagyon gyorsan átveszik az előítéletes gondolkodást. Éppen ezért sokszor az iskolára és a pedagógusokra nagy feladat hárul abból a szempontból, hogy segítsenek a tanulóknak a másság elfogadásában, és az előítéletesség, a diszkrimináló magatartás kialakulásának megelőzésében, feloldásában. Elliot Aronson szociálpszichológus szerint az előítélet nem változik meg egy információs kampánytól (könyv, film, előadás). Az évek során a gyerekek egyre jobban elkötelezik magukat az előítélettel telt magatartásuk mellett. Ezért hiába vannak a felvilágosító hadjáratok, mert a diákok nem hallgatják végig, és nem fogadják be azokat az információkat, amelyek vélekedéseikkel ellentétesek.

2009. április

Katedra2009 április.indd 13

A megoldás sokkal inkább egymás megismerésében rejlik. Aronson kísérletei alapján a kölcsönös függést kialakító mozaikmódszerrel oktatott gyerekek jobban megszerették egymást, jobban érezték magukat az iskolában és pozitívabb önértékelésre tettek szert, mint azok, akiket továbbra is hagyományos módszerek szerint tanítottak. A kölcsönös függés során két csoportot olyan helyzet elé állítanak, amely egymással való együttműködést igényel tőlük. Azzal, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, az előítélettel rendelkezők saját tapasztalataik valóságával és nem pusztán sztereotípiákkal érintkeznek. Az együttműködés során jobban megismerik egymást a csoportok, illetve annak tagjai, ami segít megszüntetni a másikkal szemben tanúsított előítéletes gondolkozást és hátrányos megkülönböztetést. A további kutatások arra mutatnak, hogy a mozaikmódszerrel tanított etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek eredményei jobbak lettek. A kölcsönös függés megteremtése sokat ígérő stratégia, de akkor hatásos igazán, ha az előítéletek még nem épültek be nagyon mélyen a gyerekekbe. De nem csupán az oktatás mikéntje, hanem a pedagógus személye is kulcsszerepet játszik az előítéletek visszaszorításában. Megfelelő mentálhigiénés tudás birtokában egy pedagógusnak változatos eszközök állnak rendelkezésére, hogy a gyerekek egymás iránti elfogadását erősítse. A rengeteg egyszerű gyakorlat mellett azonban a legfontosabb a személyes példamutatás a nyitottságra és a befogadásra. A szociálpszichológusok többsége ugyanis egyetért abban, hogy a konkrét, egyedi előítéletek tanulás útján keletkeznek, úgy, hogy mások attitűdjeit vagy viselkedését utánozzuk. Legalább az iskolában legyenek követendő példák a gyermekek számára arra, hogy egyformák vagyunk. Másképp, de egyformák. Simonyi Gáspár

13

4/7/09 3:19:13 PM

Mesevilág

ÚJ KATEDRA

A szó mágiája Mátyás király égig érő fája címmel mesekönyve jelent meg Jezsó Ákosnak A monori árokparti kismanó tűzzel kapcsolatos tanulságos meséi után – Tűzből pattant történetek – Jezsó Ákos nemrégiben megjelent legújabb mesekönyvében a magyar történelem fonalára fűzte fel a gyerekeknek szóló történeteit. A Mátyás király égig érő fája című kötetben a történeti tények izgalmasan keverednek a „kismanós” fantáziával: Szent István, Dobó István, Rákóczi Ferenc és természetesen a címadó Mátyás király egyaránt feltűnik. No nem a szokásos, száraz történelmi valójukban, hanem manókkal, lidércekkel, egyszarvúakkal, sárkányokkal, beszélő állatokkal és népmesei elemekkel körbevéve. – Hogyan jutott eszébe, hogy valós történelmi figurákat felvonultató mesés könyvet írjon? Mi volt a szándéka ezzel a kötettel? – Szeretem a meséket. Még így, felnőtt fejjel is. A jó mese ugyanis igazi drágakő, hiszen benne van az egész élet: a jó is, meg a rossz is, a helyes cselekedet is, meg a bűn is. Ráadásul a jó mese egy idealizált állapotot tükröz, hiszen a jó mindig elnyeri jutalmát – éppen úgy, mint ahogyan a rossz is. A jó mese tehát az emberek közötti viselkedés normáira, vagyis a társas együttélés szabályaira oktat és nevel. Nem véletlenül hangsúlyoztam ki azt, hogy a jó mese, hiszen manapság már szinte minden a feje tetejére állt, így napjainkban nem minden mese tudja betölteni eredeti hivatását. Egyébként ez sem új keletű probléma. Már a nagy magyar költő, Arany János is felhorkant afölött, hogy saját korában, vagyis a XIX. század második felében milyen tucatmesék lepték el a könyvesboltokat. Ezt írta egy ízben: „Napjainkban akármely silányság utat lelhet a sajtóban, vagy legalább írott betű segélyével fönnmaradhat, mint örökös hiba (...) Bízom a gyerekek ösztönös ítélőképességében, abban, hogy visszautasítják, ami nem életre való. Különösen akkor, ha van alternatívájuk, ha az amerikai silányságok mellé asztalukra tesszük a magyar népmeséket.” Ha azonban jól választjuk meg a mesét, akkor olyan ősi kincset adunk a gyermekünknek, amelyben benne van az emberi szó ki nem mondható, ám mégis beleértett mágiája. – Mire gondol? – Azokra a népmesékből jól ismert fordulatokra, amelyek népünk őstörténelmét, a sámánok és a táltosok korát idézik. Ilyen például a halálnak halálával vagy a ment mendegélt duplázott szófordulat. A magyar népmesék így őrizték meg a sámánok révületbe esését, ami szinte példátlan

14

Katedra2009 április.indd 14

Európában. Itt szeretnék visszakanyarodni az eredeti kérdésére, vagyis arra, hogy miért is álmodtam a mesekönyvbe egy olyan világot, amelyet valós történelmi szereplőkkel és mesebeli lényekkel népesítettem be. Én mindezzel egy új síkot szerettem volna nyitni, ez az új sík pedig a szeretet irányába tereli az olvasó fantáziáját. Mert ez az egyik legfontosabb értékünk: szeretni egymást, szeretni a másik embert olyannak, amilyen. Szeretni az életet, a természetet és azt a földet, ahol megszülettünk. Szeretni a hazánkat. Ezek az értékek számomra nagyon fontosak. Igen ám, de a szeretet

nem jön önmagától! Ezt is tanulni kell, éppen úgy, mint minden mást is. – A magyar történelem telis-tele van kiemelkedő személyiségekkel, mint ahogyan fontos eseményekben is bővelkedik. Mi alapján döntötte el, hogy kiről vagy miről ír mesét? – Mesekönyvemben az elmúlt ezer év jelenik meg. Sőt még ennél is több, mert az egyik mesében a honfoglalás előtti világba is visszanyúlok. A turulmadár mellett ebben a mesében megelevenedik Hunor és Magor is. Két dolog vezérelt, miközben ezeket a meséket írtam. Az első, hogy az elmúlt évezred minden történelmi korszaka kapjon egy mesét. Csak a példa kedvéért említem meg a török elleni küzdelem korát,

2009. április

4/7/09 3:19:16 PM

Mesevilág

ÚJ KATEDRA

amely ugye nemcsak abból a 150 évből állt, amíg a törökök itt voltak, hanem az azt megelőző 150 évből is. Már Zsigmond király is küzdött a törökkel, aztán jöttek a Hunyadiak és így tovább, egészen Mohácsig. Nos, ebből a cirka 300 évből csak egy epizódot akartam kiemelni. Olyat, amely lefedi a 300 év küzdelmeit, győzelmeit és vereségeit. Ezért esett a választásom Dobó Istvánra és az egri hősökre, hiszen ők győztek, amivel a török elleni küzdelem első felét is jelképezték, azt a kort, midőn a magyar hadak dicsőséget dicsőségre halmoztak. Dobó István és az egri hősök történelme azonban a törökellenes küzdelem második szakaszában játszódott, akkor, amikor a török már az ország belsejében volt. Így tehát ez a mese azt a korszakot is képviseli. Az egri hősök példája pedig a hazaszeretetre és az önfeláldozásra tanít, arra, hogy még a legkilátástalanabb pillanatban sem szabad feladni a reményt. A reményt, hogy hátha jobbra fordulnak a dolgok. Ebben a mesében egyébként nem más, mint maga az ördög lép színre, és ő teszi helyre a dolgokat. Persze kalandos úton, pontosan úgy, ahogyan azt egy mesétől elvárjuk. Arra törekedtem tehát, hogy olyan meséket írjak, amelyek a magyar történelem mindegyik korszakát lefedik. De hogy azon belül kiről vagy miről írok, azt már én választottam ki. Ezenkívül arra is odafigyeltem: ahogy közeledünk napjainkhoz, úgy legyenek a mesék egyre realisztikusabbak. A táltosok, a sámánok, a sárkányok, az egyszarvú vagy Föld Anyánk mindmind a honfoglalást követő századokhoz köthető mesékben jelennek meg. Napjainkhoz közeledve pedig átadják szép csöndben a helyüket azoknak a hősöknek, akikről a történelemkönyvekben olvashatunk. Így jutunk el aztán az utolsó meséhez, amelynek a története már az autók, a tűzoltók és egy Loncsompancsa nevű locsolókanna körül forog. Itt már napjaink korában vagyunk. – Meséiben népmesei elemek is megjelennek. – Ezt tudatosan szőttem bele a mesefonálba. Sokat tanulmányoztam a magyar népmesék világát. Meg kell jegyeznem: elbűvölt. – A gyerekei nyilván hallották, olvasták ezeket a meséket. Nekik hogy tetszett? – Természetesen felolvastam nekik, mégpedig rögvest azután, hogy megírtam. Nekik tetszett. Remélem, másoknak is. – A gyerekek ma már egyre kevesebb mesét hallgatnak és olvasnak, hiszen leköti őket a televízió, a számítógép és az internet. És persze a szülőknek is könnyebb néha egy fárasztó nap után a gyereket a tévé elé ültetni, mint foglalkozni vele. Felvetődik a kérdés: érdemes napjainkban gyermekeknek szóló könyvet, mesét írni? – Sőt: éppen ezért kell ezt tenni! A világ olyan, amilyennek mi építjük. Nem kell behódolni a korszellemnek, küzdeni kell ellene. Csökönyösen hiszek abban, hogy a mainál

2009. április

Katedra2009 április.indd 15

sokkal jobb, emberibb világot is létrehozhatnánk akkor, ha szembe mennénk az árral, és ragaszkodnánk az őseink által reánk testált értékekhez. Olyan, avíttnak tűnő értékekre gondolok, mint például a hit, remény és a szeretet. A hit önmagunkban és a másikban. Hit a múltunkban, és ha ez a hit megvan, akkor hit a jövőnkben. Hit a reményben, hogy a szeretet jegyében ki tudunk törni a mai, önző, csak az anyagi javakra figyelő és a másik emberen átgázoló világból. Ott vannak a vízipólósaink: ha felemelt kézzel mentek volna a medencébe, akkor nem lettek volna olimpiai bajnokok. Ők azonban győzni akartak, és győztek is! Keményen dolgoztak a sikerért, és nem adták fel az első nehézségek megjelentekor. Küzdöttek. Nekünk is valahogy így kell cselekednünk, küzdenünk kell a korszellem kísértései ellen. Persze mindenki csak a saját köreiben építheti fel a maga új, saját kis világát, de ezek a kis világok egyszer majd csak öszszeadódnak és egy szép nagy, kerek egészet alkotnak. – Nem utópia ez? – De, most feltétlenül annak tűnik. Ám lehet, hogy holnapután már realizmus lesz. Ki tudja? Éppen ezért szeretném ide hozni Gárdonyi Géza egyik gondolatát. Így szól: „Az irodalom szolgálat. A nemzet jelenének és jövőjének a szolgálata.” A jövő pedig gyermekeink szemében csillog. Miattuk kell úgy küzdeni a korszellem vadhajtásai ellen, mint ahogyan vízipólósaink az olimpiai diadalért küzdöttek. – Annak ellenére, hogy komoly politikai újságírói múlt áll ön mögött, a Mátyás király égig érő fája már nem az első gyerekeknek szóló mesekönyve. Ennyire kiábrándult volna a magyar politikából? – Igen. Azt gondolom, hogy ebben az országban nagyon sok mindent újra kell kezdeni, és az új világ felépítését a gyermekeinken kell kezdeni. A politikusok már menthetetlenek. Simonyi Gáspár

Jezsó Ákos Negyvenhárom éves író-újságíró, négy gyermek atyja. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1984-ben, majd a Ságvári Endre Nyomdaipari Technikumban tanult szakmát. Diplomáját 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán szerezte. Újságíróként az Új Magyarország, a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet című napilapoknál, valamint a Reform című hetilapnál dolgozott. Főbb könyvei: Csak a kegyelem (interjúkötet Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsekkel); Horgony és vitorla (interjúkötet Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel); Voksok és keresztek; A vörös malom lovagjai; Tűzből pattant történetek; Mátyás király égig érő fája.

15

4/7/09 3:19:16 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Egy faun az erdőből Tersánszky Józsi Jenő világa Kovács Bandi barátom emlékére Talán Dénes Zsófia írónő, a kor irodalmi életének jó ismerője írt a legszebben Tersánszkyról, amikor öszszeszedte róla a gondolatait, ő hasonlította egy faunhoz, aki az erdőből bukkant elő, mert lényét olyannak találta, aki „rokonságot tart az erdők, szakadékok meselényeivel”. Tersánszky Józsi Jenő 1888-ban született. A XX. század elején bukkant fel a pesti-budai flaszteron, kávéházakban, csehókban, „a bohém dzsungelben”. A magyar irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője. Úgyszólván készen jelent meg az irodalomban. A zsinórmértéknek számító Nyugat folyóirat 1910-től folyamatosan közölte írásait. A modern magyar irodalom ügyének harcosa lett, a népi ihletésű urbanizálódás képviselője, de irodalmi csatákban nem vett részt, nem volt teoretikus alkat. Szelleme szabadon szárnyalt. A rendkívüli pillanatokat ragadta meg, néha apró dolgokkal bíbelődve kitűnő észrevételeket tett, és nem ment el a realitások mellett. Képzeletébresztő írásai a véletlenszerű alkalmak forrásvidékéről származnak. Az elesettek, utcakergetők életmeséit szőtte. Szálai a táj, a város, az emberek és a szerelem. Minden fény és öröm ellenére tisztában van azzal, hogy az emberi lét kegyetlen viszonyok sora, a gyenge elhullik, és az álmok előbb-utóbb véget érnek. Nagybányáról származott, amit „a világ legbűbájosabb városának” nevezett. Onnan jött, ahol Hollósy Simon, Thoma János szervezett művésziskolát. Nem csoda, ha kezdetben ő is festőnek készült, de remek zenész és sikeres kabarészínész is volt. Rendkívüli ember volt, már fiatalkori fényképein is látszik különleges ereje, kitűnő fizikuma. Egyenesen belenéz a lencsébe, arcán öntudat, kötelességtudat. A vele egykorúaknál több energia szorult belé, és élt is adottságaival. Az iskolában elsőrangú tornász volt, egyben szoknyabolond. Olyannyira imádta a zenét, hogy szinte minden szabad percében muzsikált. Gitározott, harmonikázott. Abszolút hallása volt. Élete vége felé Budán kiskocsmák, borozók közönségét szórakoztatta dalaival. Az első világháborúban önkéntesként vett részt, haditudósításokat írt, aztán megcsömörlött a gyilkolástól, az embertelenségtől. Miközben a harcokról írt, a legmegátalkodottabb problémával került szembe. Első kézből származó információk álltak rendelkezésére a gyilkolásról. Tetézte elkeseredettségét, hogy majd’ egy évre olasz hadifogságba került. A Viszontlátásra, drága… című műve az első világháborúról szóló drámai beszámoló. Merőben új képet festett a harcokról, a

16

Katedra2009 április.indd 16

frontról. Az öldöklés értelmetlenségét ábrázolja. A tények leírásával éri el hatását és mond ítéletet. Feltárja a társadalom, a háború mozgatórugóit, mert egyik oldalon sincsenek magasztos célok, mindkét oldal katonái ugyanannak az esztelen brutalitásnak kiszolgáltatottjai, akikben eltorzít minden emberit a gyilkolási kényszer, és „arcukra hozza a halál gondját”. A háború után élete kátyúba került, mind írói, mind magánéleti válságot élt át. 1921-ben felmászott az akkori Ferenc József (most Szabadság híd) híd turulmadarához, és a Dunába vetette magát. Egy mentőcsónakból észrevették és kimentették. Kórházi ápolása közben ismerte meg későbbi feleségét, aki pénzzel, szeretettel segítette a gyógyulásában, de megpróbáltatásai folytatódtak. 1927-ben szemérem elleni vétség miatt két hónapi börtönbüntetésre ítélték A céda és a szűz című írása miatt. Főleg azokat a részeket inkriminálták, melyekben két szolgálólány szerelmeskedik egymással. Baráti segítséggel szabadult a debreceni fogdából. Reneszánsz ember volt. Egységben élt benne a zene, az irodalom és a képzőművészet. Ha írt, közben komponált, rajzolt, festett, formázott, színezett. Tájleírása inkább tájfestés. Színek, fények, formák mestere. Képes bonyolult emberi élményeket, érzéseket bemutatni. Nagy beleérző képességgel ábrázolja az élet nagy álmodóit, álmodozóit. Hőseit boldoggá teszi egy-egy pohár ingyen ital, egy szerény kártyanyereség és természetesen a szerelmeskedés. Nem jellemző rájuk, hogy az élet nagy dolgain merengenének. Ő amúgy kerülte a társadalomelméleti vitákat, írásaiba sűrítette lélektani ismereteit. Nagy leleményű, dús fantáziájú mesemondó, szabad-, de nem piszkosszájú. Lassan rajzolja meg hősei karakterét. Egy tolvajlámpa cikázó fényével pásztázta alakjait. Szerette a keleti meséket. Dzsinnek, szellemek ejtették rabul képzeletét, de ezek jó szellemek. A csavargók, hülyék, lúzerek, koldusok világát nála jobban kevesen ismerték. Nem mindentudó elbeszélő. Írásaiban soha nem kapja el a hév, nem túloz, nem lelkizik, elmondja történeteit, a többi már a mi dolgunk, olvasóké. Művei vallomások saját életszituációiról. „Mesteroperatőr” – ahogy Móricz nevezte stílusát. Hősei beleugranak még sohasem ízlelt kalandba is. Nem

2009. április

4/7/09 3:19:16 PM

ÚJ KATEDRA

éteri magasságokból hozza a témáit, hanem az általa megfigyelt világból, ennek anyagából, jellemzőiből, figuráiból dolgozott. Akad alakjai közt furcsa szokással rendelkező, mint az az angol üzletember, amúgy nőbolond, aki agglegényként végigutazza a világot, és szeretői skalpját, egy-egy hajtincsét gyűjti egy majomszőr párnában, amit állandóan magánál tart. Női alakjainak néha mocskos a szája, nemritkán szívesen pálinkáznak férfiakkal, akikhez aztán hozzá is bújnak. Egyik leghíresebb figurája Kakuk Marci, aki piaci polgár, azaz csavargó. Zsakettben és köcsögkalapban jár. Különös, mulatságos és derék legény. Csajbókos (hóbortos), kicsit bandzsa. Till Eulenspiegel szellemi rokona. Életrevaló alak, időnként „kutyálkodik”. Célja, hogy túlélje az ellenséges társadalmat. Hősei számolnak a környezet cudar machinációival, praktikusan gondolkodnak az élet dolgairól, és nem csak „retye-petyéznek” a vakvilágba. Írásaiban olyan feszültség lappang, mint mikor bombát hatástalanítanak egy sűrűn lakott városrészben. Mindehhez gazdag hangulatfestő elemeket használ. Egészen egyedi, sajátos gondolkodásmód, észjárás jellemezi. Szenvtelenül sorakoztatja egymás mellé az eseményeket, nem idealizálja a körülményeket. Nem volt kompromisszumokra hajló alkat, hiába ment keresztül sok nyomorúságon. Kérlelhetetlenül szókimondó volt, a nyers elevenség irányába stilizált. Úgy tartja, az író életének és művének fednie kell egymást, és az élet visszaadja az embernek, amit korábban adott. Műveiben faunok táncolnak a réten, ahol virágcsillagocskák égnek. Képzelete remekül tudta a kieszelt történeteket valószerűsíteni. Az ötvenes évek „szűk levegője” őt sem kímélte, ötéves hallgatásra ítélték. Ő is a gyerekirodalomba menekül. A sematikus kultúrpolitikához nem illettek művei, hősei. Alkatától távol állt a pozitív „kommunista” hős ideálja, bemutatása, népszerűsítése. Amikor újra publikálhatott, sorra jelentek meg művei. Még Kossuth-díjat is kapott élete végén. Állathősei rendkívüliek. Jancsi csacsi táltos, minden szamárversenyt megnyer, csak azt várja el, hogy „emberségesen” bánjon vele gazdája. Misi mókus vörös szőrű, de a farka fekete, persze nemcsak ebben különbözik testvéreitől, hanem lelkületében is. Kalandvágy él benne, világot akar látni és kíváncsisága különböző kalandokba sodorja. Az Egy vezérbika emlékiratai a ’30-as évek világában játszódik. A regényben egy szarvasgím elköltözött lelke a mesélő. A gím népe vezére lett. A hagyományok szerint vezérbika a legöregebb vagy a legduhajabb gím szokott lenni, a szellemi felkészültség nem számít, jobb a sötétagyúság. Tersánszky figurája megbontotta az ősi rendet, vezérkedésében a szellemiség brillírozott, és lám, az ő újításai menekítik meg a szarvasokat a veszedelmektől, hiába

2009. április

Katedra2009 április.indd 17

Sulitéka ellenkeznek ötletei, elképzelései homlokegyenest a szarvasok ősi társadalmi szokásaival. Hasonlóan rendkívüli állatról olvashatunk a Legenda a nyúlpaprikásról… című kisregényben, ami bizonyíték arra, hogy világunkban bármi megtörténhet, a nyúlpaprikás eljöhet a mezőről. Paprikás, a nyúl szintén táltos. A mű emberhőse a megrugdalt, toprongyos Gazsi, akinek se komája, se babája. Az igénytelenség szentje. Egyszerű lélek, nincsenek nagy igényei, csak egy jó nyúlpaprikásra vágyik. A környékük vadászterület, bankárok, grófok, földesurak járják puskával a Nyulas-dűlőt, mert hemzseg ott a nyúl, de azok a gróféi. A kisemmizettségben a hozzá belátogató nyúlban, Paprikásban találja meg Gazsi a társát, benne találja meg az igazit. Paprikás megtanul táncolni, híres-neves nyúl lesz, és vele Gazsi rangot vív ki magának, és lesz tisztes állami alkalmazott öreg korára. Tersánszky életstílusával is ki akart törni kora társadalmi szokásrendszerének, világlátásának keretei közül. Az írást kenyérkeresetnek tartotta, de nem volt jó üzletember. Kolumbusz tojása-szerű ötletét, a saját készítésű biciklifékét sem sikerült szabadalmaztatnia, eladnia. Ha igaztalan támadás, sértés érte, a borozókba, kocsmákba menekült, az övéi közt keresett vigaszt. Keveset beszélt, társaságban is inkább figyelte környezetét, lejegyezte a köznapi élettényeket. Írásaiból jól megismerhető a korszak, talán mélyebbre ásott, mint egy történelmi munka. Világlátása földközeli. Írásai bájosak, kedvesek, üdék. A társadalmon kívüliek életéről, a megnyomorítottak lelkületéről írt akasztófahumorral, idilli jóérzéssel. Olyanokról, akik néha csak kérdezgetéssel laknak jól, esetenként a kezükhöz ragad valami, vagy nincs más szavuk csak a verekedés vagy a dicsekvés ficomántos csóri galambok búbolgatásáról, és néha tetű eszi a nyakukat, és csak náthás emberek állják a szagukat. Életét legendák sora övezi, ezek főleg abból származnak, hogy kedvelte a női engedékenységet. Örök nyughatatlanság élt benne. Ravasz volt, furfangos-góbés, de sohasem alattomos. Pajzán volt és szemérmetlen, de nem sértő. Gyakran került kapcsolatba „nem nagy fajsúlyú hölgyikékkel”. Szívesen követte a nőket „idegéletük skáláin”. Nem számított, hogy az illető merkantildáma, esetleg megátalkodott ördögborda vagy cselédlány. Szenvedélyes volt, mint a nagy tétben játszó pókerező. Szenvedélye ostorral járt mögötte. Napjainkban, amikor a szabadság kontra egyenlőség ideológiai idejét éljük, tanulhatnánk Tersánszkytól szolidaritást, együttérzést, megértést az elesettek iránt, akikre a nyomorúság úgy tör rá, mint egy kuvasz. Novák Imre

17

4/7/09 3:19:17 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiája 1908–2008 „Nincs más számonkérés: csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra váró gyermek: a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” Sütő András Fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából, 2008-ban, mintegy ötszáz oldalnyi terjedelemben, benne gazdag fényképgalériával, a Mark-House gondozásában exkluzív kiadásban jelent meg Rokaly József nyugdíjas történelemtanár tollából az épület bejáratánál Sütő András gondolatát jelmondatként hirdető gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium monográfiája. „A gimnázium az ókori görögöknél a testi nevelést szolgálta. Később, a görög társadalom fejlődésével, gyakorló iskolát jelentett, ahol a testedzés mellett a tanulók a retorikával és filozófiával is megismerkedhettek. A középkorban a gimnáziumok általában a klastromokhoz tartoztak, és inkább csak papokat képeztek. 1867-től kezdve a magyar állam szabályozta a gimnáziumok szervezetét, megállapította és általánosította a tantervüket. A XIX. század második felében azonban a gimnázium már nem felelt meg a második ipari forradalom támasztotta követelményeknek, mivel tantervében nem szerepeltek technikai ismeretek. Ezért Csáki Albin 1893-as és Vlaszovics Gyula 1899-es reformja próbálta közelebb vinni a gimnáziumi oktatást a kor követelményeihez. A XX. század elején a gimnázium a gyakori reformok ellenére is csupán (az akkori értelemben vett) általános műveltséget nyújtott tanulóinak” – olvasható a kötetben, amely a gimnázium száz évének alapos és részletes áttekintése után a ma iskolájának életéből is közread mozzanatokat, majd tanárportrékat közöl, közelebbről is bemutatja az iskola híres végzettjeit, csokorba gyűjti egykori diákok és tanárok visszaemlékezéseit, s végül, de nem utolsósorban a száz év végzős tanulóinak névsorára és egy sor más adatjellegű információra is kitér. „Egy iskola száz évét felkutatni, írott emlékeit összegyűjteni és könyvbe zárni igen bátor, sőt merész vállalkozás – írja előszavában Patek Mária-Anna aligazgató. – Száz iskolai tanévnyitó százféle köszöntővel, több száz, ezer ifjú merész álmaival, több száz tanár lelkes, felelősségteljes oktató-nevelő munkájával, sok szép eredménnyel és kudarccal, és mindez a legellentmondásosabb történelmi időkbe, korokba ágyazva – e könyv lapjain emlékekbe kövülten várja a feltámadást, vagy inkább a feltámasztást.” Az aligazgató asszony, közvetlen hangon szólítva meg az olvasót, elmondja: általa fog életre kelni a holt betű, megelevenedni a sok számadat, név és esemény. „Miközben őseid, szüleid, önmagad avagy ismerőseid arcát kutatod, jelenné válik a benned élő, előhívott emlékekkel mindaz, ami e könyv lapjain olvasható: a százéves gimnázium története” – fogalmaz. „Emlékezni jó, emlékezni kell, mert biztos, szép jövőt csak az tud igazán álmodni, aki a múlt tapasztalataiból építkezik. (…) Az elődök példája nekünk

18

Katedra2009 április.indd 18

szól, a ma emberének, a mai iskola diákjainak, tanárainak egyaránt. Gimnáziumunk százéves történetében lapozva magával ragad az elődök kitartó küzdelme a gimnázium megalapításáért, majd az épület felépítéséért folytatott elszánt, kitartó munka ejt bámulatba bennünket. A múltra azonban nemcsak emlékezni kell, hanem tapasztalataiból, tetteiből tanulni, okulni is érdemes” – véli Patek Mária, majd külön-külön szólítja meg az iskola diákjait, tanárait és az érdeklődő kívülállót. Kollégáihoz szólva leszögezi: jó tanárnak lenni semmikor sem könnyű feladat, mert oktatni-nevelni nagy felelősséggel járó hivatás. Szerinte a mai tanítványok ugyanolyan lelkes fiatalok, mint száz évvel ezelőtti társaik, csak az életkörülmények és az álmok tartalma változott. A tanulni akarás, az önmegvalósítás és a jövőépítés szenvedélyes vágya azonban egyformán jellemzi minden kor fiatalját. Sorait az aligazgató asszony végül e szavakkal zárja: „Erdély nagynevű iskolái között méltó helyet foglal el a Salamon Ernő Gimnázium, amely százéves múltjával és előreláthatóan több száz éves jövőjével hirdeti jelenlétünket és megmaradásunkat itt, az ősi földön.” A centenárium egyik mottójául Márton Áron szavait kölcsönző – „Minden nép annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni” – emlékezés- és ünnepségsorozat részeként megjelent kötet hátsó borítójára fülszövegként – a

Dezső László felvétele

2009. április

4/7/09 3:19:18 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Rokaly József

székelyruhás gyermekeket körtánc közben ábrázoló fényképfelvétel alá – a szerző ezt írta: „A látvány és ami mögötte van, önmagában is lázadás a pénzhez kapcsolódó, globalizációs egyveleg ellen, kiáltás és egyben felkiáltójel a székely-magyar népi értékek védelmében! Lelket melengető hatása lesz azokban az otthonokban, amelyekben tudják, hogy megmaradásunknak vannak pillérei és határkövei. Olyan pillérek, amelyek nem omolhatnak össze, és olyan határkövek, amelyeken nem léphetünk túl a nihilizmus és kozmopolitizmus lábunk elé terített mezsgyéjén. A népi kultúrát az egyszerű emberek teremtik és adják át arra fogékony fiataloknak. Ha a kultúra az alkotások összessége, akkor a civilizáció ezen alkotások társadalmi befogadásának, elterjedtségének fokmérője. Ha nem volnának egyszerű és tiszta emberek, nem őrződnének meg az igazi emberi értékek, és még kevésbé hagyományozódnának át nemzedékről

A kocka el van veszve Rokaly József tanár úr nevéhez, pontosabban szólva könyvszerzői munkásságához nemcsak a gyergyószentmiklósi gimnázium, illetve szülőfaluja, Gyergyócsomafalva monográfiája fűződik, hanem A kocka el van veszve című gyűjtemény is, amely negyvenöt éves tanári munkájának egyik „mellékterméke”: diákjai „aranymondásaival” ingerli benne nevetésre az olvasót. Mint mondja, tanulói régi kérésének tett eleget e könyvecske megjelentetésével. Noha csupán a maga és kollégái szórakoztatására kezdte gyűjteni – mindjárt tanári pályafutása indulásakor – a tanulók „aranymondásait”, egyre sürgetőbbé vált azoknak könyv formájában történő megjelentetése is. „Komoly munkát kellemes légkörben eredményesebben lehet végezni – írja kötetbevezető szavaiban a tanár úr. – Szükséges néha oldani a légkört az osztályban, különösen olyan tanár esetében, akinek legtöbb tanulója azt mondta vissza a találkozókon, hogy »félve szerettük«! E mondaton ne botránkozzon meg se a mai tanár, se a mai tanuló, hiszen pályafutásom nagy része arra az időszakra esett, amikor még a tanügyben a nagy Jan Amos Comenius elvei érvényesültek (a tanár olyan, mint a Nap: sugaraival életre kelti a palántákat,

2009. április

Katedra2009 április.indd 19

1940. február 15-én született Gyergyócsomafalván. Iskoláit helyben és a gyergyószentmiklósi gimnáziumban végezte, ahol 1957-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filológia Karán kezdte 1957-ben és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán fejezte be 1962-ben egyetemes középkor, újkor és jelenkor szakosítással. 1962 és 1992 között a maroshévízi líceum, 1992től a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tanára. Hat éve nyugdíjas, betanító tanár. 1978-ban megszerezte az I. fokozatot, 1999-ben pedig Ezüstgyopár-díjjal tüntették ki. Az Erdélyi Múzeum Egyesület alapító tagja, a Magyar Történészek Világszövetségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia által 1998-tól nyilvántartott külföldi tudományos kutató, a Helytörténeti Füzetek szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz kisebb írása, 50 tanulmánya és négy önálló könyve jelent meg, kettőnek pedig társszerzője. Nagyobb terjedelmű könyvei a Gyergyócsomafalva monográfiája I–II. kötet (2003, 2006), valamint A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiája 1908–2008 (2008). Ugyanabban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Országos Elnöksége Oklevelét.

nemzedékre, olyan mértékű értékromboló korszakok után, mint amilyen a »kommunizmus« 45 éve volt. Fiataljaink jó úton járnak.” S hogy valóban jó úton járjanak, Lakatos Mihály, a líceum igazgatója Howard Cate szavait tolmácsolja útravalóul: „Az erőfeszítés akkor ér valamit, ha az ember nem adja fel félúton, hanem a fáradtság ellenére is befejezi, amit elkezdett.” (Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2008) Varga Gabriella

de néha meg is perzseli a nem megfelelőket stb.), a tanár volt a tudás fő (és a könyvet leszámítva, majdnem egyetlen) forrása, a tanárnak tekintélye volt, a tanulók akkor még nem lőtték egymást és tanáraikat…” A kérdésre pedig, hogy érdemes-e kiadni az olyasfajta, a rendszertelen tanulásból, a „hegy alatti abrakolásból”, a hézagos felkészülésből származó mondásokat, mint: „Amerigo Vespucci már Kolumbusz előtt járt Amerikában, de nem tudta”, „A keresztes háborúk után a pápa hatalma megbicsaklik”, „Az ember az állatok képmására hasonlít, közvetlen az állatvilághoz”, „Descartes szerint az ember nemcsak észlény, hanem gondolkodik is”, „Nagy Károlynak négy unokája is volt, de csak három érte meg saját halálát”, „Egyiptom őslakói a múmiák voltak”, „Petőfi füstbe ment el”, „Kréta szigete a Földközi-tengertől délre fekszik”, a szerző igennel válaszol: „E kötet – a szórakoztatáson kívül – minden bizonnyal iskolai »útikalauz« is lehet a tanulók számára, olyan értelemben, hogy rájönnek: hogyan nem szabad tanulni, szeméttel az agyunkat nem szabad terhelni. Értelmetlen dolgokat ne próbáljunk agyunkban elraktározni. Csak amit értünk, azt szabad megtanulni, rögzíteni.” (vg)

19

4/7/09 3:19:18 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Szakács Ferenc Sándor: Kettéhasadt lélek Svédországban rengeteg a liget. Helységnevekben, családnevekben elő- vagy utótagként gyakran találkozunk a lund kifejezéssel. Az ország második nagy egyetemi városa a dél-svédországi Lund. Az itt megjelenő magyar lap, a Magyar Liget is innen kapta a nevét. A családi lap Lélekgondozó című rovatában, még római tartózkodása idejétől kezdve, amikor doktori dolgozatához végzett tanulmányokat a Vatikán közeli Collegium Germanicum et Hungaricum lakójaként, és később is évekig rendszeresen küldte – és küldi jelenleg is a magyar fővárosból – tömör bibliamagyarázatait Szakács Ferenc Sándor. Írásainak kötetbe szerkesztését doktori értekezésének sikeres megvédése és közlése La migrazione degli ungheresi dalla Transilvania in Romania verso l’Ungheria. Scenari possibili (Az erdélyi magyarok migrációja Romániából Magyarországra. Lehetséges szcenáriók), valamint a Biblia éve tette különösen időszerűvé. Merthogy szerzőnk olyan mindenkor időszerű erkölcsi kérdéseket feszeget mind kötetbe foglalt írásaiban, mind a szociológiai felmérések alapján összeállított doktori dolgozatában, mint a szeretet, a lélek, az idő, a hatalom, a meghasonlás, a társadalmi értékek, a kapzsiság... Valamennyi mindennapi életünk minőségét fémjelző kategória, amelyeket jó, ha naponta ütköztetünk a régmúlt idők bölcsességeivel, a Bibliában foglalt tudással, hogy az egyre sodróbbá váló élet fogas kérdéseit a magunk és a közjó javára folyamatosan megválaszolhassuk. A különböző időszakokban és más-más okokból az északi országokba települt magyarok hiányos lelki gon-

Szakács Ferenc Sándor Marosvásárhelyen született 1973. november 27-én. Érettségi után tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta. 1994–2006 között Rómában filozófiai, teológiai és társadalomtudományi tanulmányait befejezve doktorátust szerzett. Az erdélyi magyarok migrációjáról szóló doktori értekezését olasz nyelven írta: La migrazione degli ungheresi dalla Transilvania in Romania verso l’Ungheria. Scenari possibili (Az erdélyi magyarok migrációja Romániából Magyarországra. Lehetséges szcenáriók). 2005ben házasságot kötött Csibi Margittal, a Duna Televízió munkatársával. 2000-től a dél-svédországi Magyar Liget családi lap rovatvezetője. Évekig Budapesten marketingmunkát végzett. 2008 nyarától a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatója.

20

Katedra2009 április.indd 20

dozásának pótlására hoztuk létre és jelentetjük meg ma is Szakács Ferenc Sándor rovatát. Az, hogy az újonnan indult Ághegy Könyvek sorozatában egybegyűjtve írásait ajánlhatom nemcsak a skandináviai magyaroknak, hanem az otthoniak figyelmébe is, örömmel tölt el, hiszen a bibliamagyarázatok, akármennyire is számlálhatatlanok, mindig meglepő új tanulságokkal szolgálnak. Eszembe jut például Kiss János Botond ornitológus barátom néhai református lelkész édesapjának a teljes bibliára kiterjedő, több ezer oldalas bibliamagyarázata, amelyet négy évtizedes munkával, a jobbítás igényével, a híres cseresznyetermelő marosdécsei hívek lelkébe nem hiába csöpögtetett az istentiszteletek alkalmával. Óriási művével, ha kiadatlan maradt is, faluközössége lelki életében máig hatóan hagyott felbecsülhetetlen értékű nyomokat. A pályája elején álló fiatal Szakács Ferenc Sándor teológiai tanulmányai végeztével – a mostanában állandósuló ökumenizmus gyakorlatával és az anyaországban dúló politikai csatározások erkölcspróbáló világában forgolódva – önvizsgálatra biztat. Az írásainak kiindulópontjául választott bibliaidézetek minket – akiket a nyugati régióba tartozónak mond a politika – arra ösztönöz, hogy a saját gondjaink megoldásához szükséges bölcsességek forrását keresve egyre mélyebbre ássunk. Érintettek vagyunk többek között az idegenek befogadásáról, a bevándorlók magatartásáról, a megfelelő viselkedésről szóló tudnivalók alaposabb ismeretében. Szent István intelmeit keressük és megtaláljuk például a svéd törvényekben és szokásokban ahhoz, hogy elégedett polgáraivá váljunk ennek a vendégszerető országnak. „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennél fogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Így az Imre hercegnek ajánlott intelmek. Mózes Könyveiben (2Móz. 22,21; 2Móz. 23,9; 3Móz. 19,33–34; 5Móz. 10,19) pedig ekként szól a tanács: „A jövevényeken ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azokat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén.” És: „Olyan legyen néktek a jövevény, ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeresd azt, mint tenmagadat…” Ezeket a tanácsokat mai cselekedeteink nyelvére fordítva alakíthatunk ki emberséges életet bárhol a földön, ahol a közerkölcs szabályai fontosak, ahol a lélek nemcsak van, hanem gondozzák is. Hiszem, hogy erre szükség van és lesz, egy családi lap pedig enélkül nem lehet teljes.

2009. április

4/7/09 3:19:18 PM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Szakács Ferenc Sándor kötetbe szedett írásait éppen ezért üdvözöljük a közszolgálat sokféle teendőire figyelő nemes tettek sorában. És ezért ajánlhatom teljes bizonyossággal az olvasó figyelmébe, mert a könyv szerzője, Carl Gustav Jung alábbi idézetére támaszkodva, szilárd meggyőződéssel vallja: „Az ember szempontjából így hangzik a döntő kérdés: vállalod-e a végtelent vagy sem? Ez életének kritériuma. Csak akkor nem vesztegetem érdeklődésemet semmiségekre és csekély jelentőségű dolgokra, hogyha tudom, hogy a határtalan a lényeg. Ha ezt nem tudom, akkor ilyen vagy olyan tudatosság kedvéért, amelyet személyes javamnak tekintek, ragaszkodom hozzá, hogy a világban számítsak valakinek. Tehát mondjuk a tehetségem vagy a szépségem miatt. Minél erősebben ragaszkodik vélt tulajdonságaihoz az ember, és minél kevésbé érzi meg a lényeget, annál kevésbé elégíti ki az élete. Korlátozva érzi magát, mivel korlátozottak szándékai, ez pedig irigységet és félté-

kenységet szül. Megváltoznak a vágyak és a beállítódás is, ha megértjük és érezzük, hogy már ebben az életben hozzákapcsolódtunk a határtalanhoz. Végső soron csak a lényeg révén számít valakinek az ember, és ha nincs a birtokában, akkor elrontotta életét. A másik emberrel való kapcsolatában is az a döntő, vajon kifejeződik-e benne a határtalan vagy sem?” A határtalan pedig mindenekelőtt maga az élet, amely egyszeri ajándékként mindnyájunknak megadatott. Egymást segítve boldogságkereső utunkon, szeretettudatunkat kiteljesítve juthatunk el emberi létünk vállalt céljaihoz. (Ághegy Könyvek, KÖZDOK Kft., 2008) A kötetet gondozta és az Előszót írta: Tar Károly, az Ághegy skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam szerkesztője Landsdomarev. 1, 222 40 LUND, Svédország

Baricz Lajos: Békesség nektek! Xantus Géza illusztrációival kedves kis verseskötet látott napvilágot 2008-ban Csíkszeredában a PallasAkadémia Könyvkiadó jóvoltából, s hogy a gyűjtemény valójában válogatás az elmúlt évtizedek terméséből, amelyre a több (tizenegy) kötetes Baricz Lajos ötvenedik születésnapja adott alkalmat, e tényre Jancsik Pál, a versek „lektora, válogatója és javítgatója” tér ki Beharangozás című előszavában. „Köznapi értelemben akkor szoktuk ezt a szót használni, ha valamilyen hírt, eseményt figyelemfelhívó szándékkal, nagy hangon, talán egy kis hűhóval akarunk közölni. Ám Baricz Lajos nem az az ember, akinek ilyesmire szüksége volna. Szerény természetéhez, egyéniségéhez sem találná ez, no meg, ami az eseményt illeti: nem első kötetről van szó, ezt a versösszeállítást számos kötet előzte meg. Öt eddig megjelent verseskötet anyagából állott össze ez az ötven (plusz egy) verset felölelő kiadvány, amely a szerző ötvenedik születésnapjára jelent meg. Hogy mégis Beharangozást választottam címül, arra az ad magyarázatot, hogy Baricz Lajos »civilben« katolikus pap, a marosszentgyörgyi

Baricz Lajos Egyéb egyházközségi feladatai mellett szerkeszti a Harangszó című egyházközségi értesítőt, szolgálja, kíséri-vezeti az Erdélyi Kolping Szövetséget, a Kamilliánus Családok Szövetségét, valamint a Hit és Fény mozgalmat. E mozgalmakat képviseli Erdélyben, Magyarországon, Európa-szerte és a tengerentúlon is. Zarándokként járja a Szentföld és Európa híres zarándokhelyeit. Egyházközségében két kis faluban templomot épít. Szervezi, irányítja Marosszentgyörgy művelődési életét. Legutóbb az önálló plébánia hetvenedik évfordulójára összeállította és megjelentette A marosszentgyörgyi egyházközség történetét.

2009. április

Katedra2009 április.indd 21

egyházközség plébánosa. Ilyenformán elsődleges hivatásához, e versválogatás témavilágához, fő mondanivalójához más, meghittebb, eredetibb, vallásos értelemben mégiscsak illik ez a beharangozás, amely inkább halk, távolról felcsendülő, jó szándékú és szívből jövő hívás akar lenni egy istenkereső, Isten közelségéről, papi hivatásáról, olykor hétköznapokban botladozó esendőségéről vallomást tevő emberrel történő találkozásra. A kétezer éves kereszténység nagy tapasztalatát szerzőnk ebben a tőmondatban foglalja össze: Az Isten szeretet. „Égben sem lelsz szebbet a szeretetnél” – mondja egy másik versében. Ez a tudás, ez a sarkigazság indítja őt arra, hogy ne csak az égi hazára függessze tekintetét, hanem a földi világ dolgaiban is (kis falujában éppúgy, mint a nagyvilágban) mozogjon, cselekedjék – a szeretet kisugárzása által…” (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2008)

21

4/7/09 3:19:18 PM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Kis magyar rock őstörténet Grandpierre Atilla tanár úr újra a régi csapatával vágtázik A kilenc éve megszűnt VHK együttes tagjai úgy döntöttek, hogy április végén megidézik legendás zenekarukat egy koncert erejéig a Petőfi Csarnokban. Egykori rajongóik, úgy hírlik, ott akarnak lenni, mert a Vágtázó Halottkémek frontembere, Grandpierre Atilla tartja remek formáját: az elmúlt években két sikeres lemezt is kiadott, és fantasztikus koncerteket abszolvált új együttesével, a Vágtázó Csodaszarvassal. Grandpierre Atilla szerint a VHK vadító mámor, csontokba égő őserő. Zenéje őseredeti, ott él mindannyiunk közös tudatában. Szövegei izzó látomások, elröpítenek egy örök fényekben égő Világmindenségbe. A VHK a mai világ hamis álarca mögötti varázslatos tündérvilág, zenekara tanúsága annak, hogy a modern ember is képes teljesen ép emberi lény mivoltában érezni. A VHK álom, utazás az élő Világegyetembe, a szenvedély végtelen, megalkuvás nélküli mélyrétegeibe. A Vágtázó Életerő azért jött létre, hogy kilenc év után újra a földre hozza a VHK örök lángokban fürdő zenéjét. A VHK ősrobbanás eltemetett reményeink cseppkőbarlangjában. A VHK őrjítő emlék a káprázatos jövőből. Ördögűzés, harc az emberré válásért. Megmutatja, hogy lehet másként is élni! Az 1975-ben alakult VHK több mint tíz évig tiltott gyümölcs volt hazánkban, nem véletlen, hogy Nyugat-Európában sokkal nagyobb ismertségre tettek szert, mint itthon. Lemezkiadásra nem is gondolhattak, csak külföldön. 1982-ben Bódy Gábor nagy hatású, kultikus filmet készített Grandpierre Atillával és zenekarával a Kutya éji dala címmel. 1984-ben az Ifjúsági Magazinban megjelent felmérés szerint a budapesti középiskolások között minden másodiknak a VHK volt a kedvenc zenekara. A nyugatnémet televízió gyakran játszotta a VHK koncertfelvételeit. A legenda szerint 1986-ban a holland királynő, Beatrix budapesti látogatásán személyesen kérte a magyar kormányt, hogy engedélyezzék a VHK kiutazását. 1987-ben Fred Sinowatz osztrák kancellár járt közben a magyar kormánynál, hogy a hatóságok kiengedjék a VHK-t Grandpierre Atilla a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. Több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A New Scientist, „a világ első számú tudományos hetilapja” 2007. január 25-i számában (12. o.) egész oldalas cikk ismerteti a jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, az amerikai George Mason University professzora ezen alapuló számításai alapján. Grandpierre a Vágtázó Halottkémek (VHK) és a Vágtázó Csodaszarvas zenekarok alapító énekese. Tiszta Forrás című albumuk tavaly aranylemez lett, új CD-jük, a Végtelen Ázsia! szintén a Mahasz-sikerlista élvonalába jutott. Eddig két verses-novellás és hat ismeretterjesztő könyve jelent meg az Élet, az Ember és a Világegyetem kapcsolatáról és a magyar őstörténelemről.

22

Katedra2009 április.indd 22

Ausztriába. Tizenkét éves létezés után a zenekar végre felvehette első önálló nagylemezét Hollandiában (A halál móresre tanítása, Sonic Boom, Germany), amely világszerte felkerült a kollégiumi rádiók játszólistáira, az alternatív lapok sikerlistáira, akárcsak az ezt követő A világösztön kiugrasztása (1990, Sonic Boom) és A Semmi kapuin dörömbölve (1992, Sonic Boom). A VHK tíz éven át Magyarország kulturális nagyköveteként képviselte az országot a magyar kultúrát bemutató rendezvényeken. A zenekar a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején rengeteg Magyarországról készült nyugati dokumentumfilmben szerepelt hazánk egyik fő nevezetességeként. A New York Times szakírója szerint a VHK zenéje „őserejű, elementáris, telített megszállott, felvillanyozó szenvedéllyel”. Az Alternative Tentacles kiadó londoni főnöke így jellemezte

2009. április

4/7/09 3:19:19 PM

ÚJ KATEDRA

a VHK-t: „ez a zene őseredeti istenélmény”. Előadásmódjuk páratlan, ősi sámánszertartásokat idéző, hipnotizáló. A Szigetfesztiválon rendszerint negyven-ötvenezer ember előtt a VHK aratta a legnagyobb sikert. A Vágtázó Életerőnek elnevezett alkalmi formáció és a Vágtázó Halottkémek közötti kapcsolatot az jelenti – magyarázza Grandpierre Atilla –, hogy az új zenekar öt tagja együtt zenélt a VHK-ban. A hatodik évek óta együtt játszik két egykori VHK-ssal a Yava zenekarban. A koncert felidézi a VHK emlékét, életben tartva munkásságát. A VHK sokak által ismert számain kívül azonban a Vágtázó Életerő új szerzeményeket is bemutat. A tervezett koncert hű a VHK-s hagyományokhoz, a nagy slágerek mellett az új számok és a színpadon születő örömzene kavalkádja lesz. A koncert tiszteletadás a Vágtázó Halottkémeknek. A Vágtázó Életerő tagjai, Grandpierre Atilla (VHK, VCSSZ), Balatoni Boli Endre (VHK, Narco Polo), Mestyán Ádám (VHK, Yava), Molnár Lujó (VHK, Világfa), Németh László Fritz (VHK, Yava) és Szabó Kristóf (Yava, Stonehenge) arra szövetkeznek, hogy április 25-én, szombaton este 8 órától egy fantasztikus és emlékezetes esten megidézzék a VHK korszakának zenébe, produkcióba, látványba öntött életérzését. Jelenlegi földi életpályám egyik első állomásának azt tekintem – vallja életútjának rövid összefoglalásában Grandpierre Atilla –, hogy ötéves koromban kijelentettem, csillagász leszek. Amikor szüleim kérdezték, hogy miért, azt feleltem, azért, mert nekem a Nappal kell foglalkoznom. Hétéves koromban

2009. április

Katedra2009 április.indd 23

Kottavarázs

kijelentettem, hogy énekes leszek. Kérdezték, hogy akkor csillagász leszek-e, és azt válaszoltam, hogy mindkettő. Később mindkettőt elfelejtettem, de aztán mégis úgy alakult, hogy csillagász és énekes is lettem egyszerre. Elkezdtem vizsgálni a Napot egy olyan szempontból, amiből még modern tudós nem vizsgálta. Időközben édesapám, Grandpierre K. Endre szellemiségéből, barátaimból, zenehallgatásainkból megszületett a Vágtázó Halottkémek, majd a Vágtázó Csodaszarvas zenekar. Zenénk a próbákon, a koncerteken születik, és nem előzetes hatások váltják ki, hanem az Élő Világegyetemet mozgató kozmikus szervező tényező, a kozmikus alkotóerő, a kozmikus életerő. Így aztán csillagászati és zenei munkám szorosan összefügg, és feltárja az Élő Világegyetem mindanynyiunk életét, életvitelét alapvetően érintő, legnagyszerűbb és legszemélyesebb titkait. Az egyik ilyen titok nem titok többé: az Élő Világegyetemnek az a terve az emberiséggel, hogy egyre jobban kiteljesedő, egyre magasabb boldogságot érjen el. Ha csatlakozunk ehhez a kozmikus tervhez, és életvitelünkben teret biztosítunk a célravezető, rendszeres, alapos emberfelemelő tevékenységnek egyéni és közösségi téren egyaránt, akkor az emberiség megtisztul, csatlakozhat a kozmikus érzésvilághoz. H. Gábor Miklós A Pecsa Galériában április 8. és május 10. között 9 órától 19 óráig Barcsik Géza grafikusművész VHK-idéző című kiállítása tekinthető meg.

23

4/7/09 3:19:19 PM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

A színpad varázsa Hetvenöt éves a dalszövegírás nagymestere Az elfogódottság talán érthető: S. Nagy István első nagy slágere, a Merre jártál tegnap este 1957-ben született, éppen akkor, amikor e cikk szerzője meglátta a napvilágot. Azóta megszámlálhatatlan dalszövegét énekelték az elmúlt évtizedek legnépszerűbb előadói, elég, ha csak néhány címet és nevet említünk meg ennek bizonyítására: Még ide-oda húz a szív (Aradszky László), Fehér sziklák (Zorán), Azt mondta az anyukám (Omega, Somló Tamás), Bús szívből énekelni (Szécsi Pál), Rohan az idő (Koncz Zsuzsa), Micsoda nagyszerű dolog (Koós János), Elmegyek (Máté Péter), Köszönet a boldog évekért (Záray Márta, Vámosi János), Nem vagyok én apáca (Zalatnay Sarolta), Csavard fel a szőnyeget (Hungária, Fenyő Miklós), Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső), Annyi arc ismerős (Payer András), Millió rózsaszál (Csongrádi Kata). S. Nagy nevéhez fűződik az első külföldön is sikeres magyar nyelvű beatdal, a Rohan az idő szövege, de a Scampoló, az Illés, az Echo, a Corvina és szinte valamenynyi sikeres magyar zenekar és szólista énekelt tőle számokat. Játékfilmekhez és színpadi művekhez is írt szöveget, 1981ben Máté Péterrel Csövesek címmel rock-musicalt készítettek. S. Nagy István több dala is a legjobbak között szerepelt különböző fesztiválokon. Legnagyobb sikere az Elmegyek című dalának volt, amelyet Nicholas címmel Sylvie Vartan tett ismertté az egész világon. Hiányos lenne a kép S. Nagy Istvánról, ha nem említenénk meg azt a törekvését, amellyel az idők során minden, általa tehetségesnek tartott zeneszerzőt, énekest, színészt, beat-, pop- és rockegyüttest, akikkel csak valamilyen módon kapcsolatba került, arra biztatott, ösztönzött, bátorított, hogy baráti segítségével vegyen részt ebben a nagy játékban, amit ő, sohasem titkoltan, határtalanul élvezett. Nem is tudta elképzelni, hogy annak, akinek valamiféle affinitása van a színpadhoz, ne szeretné megmutatni magát a közönségnek. Az egyik népszerű délutáni napilap újságírója voltam, amikor Szécsi Pál, Máté Péter és Ihász Gábor dalaival szerepeltem egy szerkesztőségi bulin. Azonnal felajánlotta, hogy kazettára énekelhetem a műsoromat, segít a megvalósításban. Azóta is bánom, hogy nem mertem élni a lehetőséggel. Milyen remekül szerepeltek legújabb felfedezettjei, a Kovács ikrek is a 75. születésnapját köszöntő műsorban! S. Nagy István most, elhalasztott ünneplésén megint példát mutatott abból, hogy miként kell viselkedni a színpadon, hogyan kell felvenni a kapcsolatot a kollégákkal és a közönséggel. A dalszövegírás nagymestere, aki már Hiller István a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából március 15-e alkalmából kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át az Iparművészeti Múzeumban S. Nagy István dalszövegírónak, több tucat slágerének és egész pályájának elismeréseként.

24

Katedra2009 április.indd 24

ötször volt a halál torkában – legutóbb éppen szilveszterkor –, kis segítséggel, de a saját lábán ment fel a színpadra, énekelt, táncolt, és láthatóan nagyon örült az őt ünneplő közönségnek, akik zsúfolásig töltötték meg a Fészek Művészklub dísztermét. Hát hogyne töltötték volna, amikor pontosan annyira szeretik őt, mint ő a hivatását és a közönséget! „Amikor az ember kerek születési évhez érkezik, egyrészt örömet érez, hogy Isten kegyelméből megélhette, másrészt, mi tagadás, fájlalja, hogy ilyen hamar elröpült az idő. Te még törékeny egészségi állapotodban sem panaszkodhatsz. Tudnod, érezned kell, hogy a nyáresti pestbudai utcák ablakai mögül a Te versszövegeidre megihletett dallamok folyamatosan szállnak. A Te szavaiddal s a kapcsolódó édes dallamokkal vallanak az emberek egymásnak szerelmet, veled panaszkodnak az elmúláson és a Te reményed az, ami tovább él a magyar szívekben. S kevesen mondhatják el, hogy olyan önzetlen törődés, sugárzó szeretet vette-veszi őket körül, mint amit Neked ajándékozott az élet: egy tüneményes asszony őriz lelkének közepében. Igaz szeretettel kívánok bensőséges születésnapot, sok erőt a küzdelmekhez, Isten oltalmát a megpróbáltatásokban” – írta Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő születésnapi köszöntőjében, amelyet S. Nagy István feleségétől, Csongrádi Katától hallhattunk az ünnepi esten. H. G. M.

2009. április

4/7/09 3:19:20 PM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Debütáló lemez, prágai advent, Temesvári mise Nagy tervekkel néz az év második fele elé a Szent Miklós Kamaraegyüttes A gyergyószentmiklósi férfi, női és vegyes kórusok egyikének sem ismeretlen a neve és a hangja az európai versenyszínpadok bíráló és szemlélő hallgatósága előtt: az Ipartestület Férfikórusa három évvel ezelőtt a svájci „Gesangfest”-en Petres Csaba Három magyar népdal című művével nyerte el a zsűri tetszését – az azóta elhunyt karnagyasszony, Ambrus Éva betegsége miatt Kolcsár Árpád vezetése alatt –, tavaly pedig ugyancsak Svájcban a vegyes kart Bárdos Lajos Csillagvirág című énekével száznál is több kórus közül a legjobb, kitűnő minősítésre érdemesítették. A kiértékelést a zsűri elnöke meglehetősen rövidre zárta, mondván: túl sokat nincs miről beszélni, a kórus hibátlanul teljesített. Aztán következett 2008 őszén Eger és az Éneklő Magyarország fesztivál, ahol azzal keltették a legnagyobb figyelmet, hogy az eredeti elképzelések szerint a népdalfeldolgozás műfajára alapozó rendezvényen repertoárjuk néhány reneszánsz műve mellett ők – egyetlenként – valóban énekeltek népdalfeldolgozásokat, ráadásul magyarul. (Kórustársaik modern műveket adtak elő, idegen nyelveken.) Mindezen értesülések honlapjukról nem tudhatók meg, mivelhogy ilyen nekik nincs, s noha éppen tizennégy éve alakultak, mind e pillanatig CD-lemezük sem jelent meg. Van viszont határtalan lelkesedésük, áldozatvállaló és törekvő erejük, és vannak gondosan összegyűjtött és időrendben lefűzött iratokból álló vaskos dossziéik, amely(ek)ben „krónikát vezetnek” minden fellépésről és a kórus életében bekövetkező eseményről. Kolcsár Árpád karnagy és Fodor Csaba, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Egyesület elnöke ezeket mind magával hozta a gyergyószárhegyi Lázár-kastély szomszédságában zajló beszélgetésünkre. – A Zeneakadémiát Kolozsváron végeztem 2001-ben – kezdi a bemutatkozást Kolcsár Árpád. – Azóta általános zenét oktatok Gyergyószárhegyen a Bethlen Gábor Általános Iskolában, hegedűt és zenekari foglalkozást Gyergyószentmiklóson a Vaskertes Általános Iskolában, továbbá blockflötét, fuvolát, oboát, klarinétot, hegedűt és gordonkát az e hangszerek iránt érdeklődő gyerekeknek. A Szent Miklós Kamaraegyüttes 1995-ben alakult, első karnagya Petres Csaba tanár, zeneszerző volt. Amikor ő egészségi állapota miatt abbahagyta ezt a tevékenységet, néhány év kiesett a kórus életéből. Azután győztek meg engem, hogy indítsuk el újra… Nagyon nehezen álltam kötélnek, mert tudtam, hogy roppant felelősséggel jár és időigényes, de 2003 őszétől végül átvettem a kórus karnagyi és művészeti vezetői szerepét. – Jómagam 1995-ben, fél évvel a megalakulása után csatlakoztam a Szent Miklós Kamaraegyütteshez – veszi át a szót Fodor Csaba vállalkozó –, és 2003-tól látom el az egyesület elnöki teendőit. Támogatók szerzése, pályázatok írása, utazások megszervezése, kapcsolattartás más kórusokkal – nagy általánosságban ezek a feladataim. – Hogyan indultak? Hogyan alakult ki az együttes tagsága?

2009. április

Katedra2009 április.indd 25

F. Cs.: Páll Ibolya – a gyergyószentmiklósi „Vaskertes” iskola idéntől nyugdíjas, de még aktív zenetanárnője, a Domokos Pál Péter Dalkör Női kórusának karnagyasszonya – megkeresett néhány hangszeren játszó zenészt, majd együtt felkérték Petres tanár urat a zenekar irányítására. Így kezdődött, kifejezetten hangszeres, reneszánsz-barokk muzsikával, tíz-tizenöt taggal. A létszám emelkedésével kezdetét vette a kóruséneklés, a hangszerek egyre inkább háttérbe szorultak, s a kamaraegyüttes lassan kinőtte magát kamarakórussá. Ma is kevesebbet játszunk hangszeren, és sokkal többet énekelünk, karácsonyi koncertjeinket viszont hangszerkísérettel adjuk elő, ami valóban különös zenei élményt nyújt. – Mennyit változott a kórus összetétele az évek folyamán? F. Cs.: Mint általában a kórusokban, nálunk is nagy a jövés-menés: középiskolás diákok egyetemi tanulmányaikra elkerülnek a városból, újak jönnek, sokan csak kipróbálják magukat. Viszont sok zenetanárt is kitermelt a kórus. Jelenleg harminc tagunk van, többségükben pedagógusok. – Milyen énekszámokat tartalmaz a repertoárjuk? K. Á.: Tekintettel arra, hogy az együttes a város védőszentjének a nevét viseli, valamint az egyházi rendezvények részéről jelentkező igény hatására is a repertoáron lévő barokk és reneszánsz zene mellett megtanultunk néhány Bárdos-misét és a zeneirodalom nagyjainak tollából származó egyházi jellegű kórusművet, következő lépésként pedig el kezdtünk

25

4/7/09 3:19:20 PM

Főhajtás népdalfeldolgozásokat, kortárs kórusműveket is énekelni. Azóta évente átlagosan tíz új művet tanulunk meg. – Milyen összefüggés van a helyi női, férfi- és Szent Miklós Kamaraegyüttes között? F. Cs.: Azonkívül, hogy tagjaink közül néhányan egyikben is, másikban is énekelnek, közös rendezvényeket tartunk, városünnepekkor is közösen szoktunk fellépni, a tizenhárom éve hagyománnyá vált karácsonyi ünnepi koncertet is együtt tartjuk, a karnagyok pedig szükség esetén kölcsönösen kisegítik egymást. – A versenyeken és az egyházi rendezvényeken kívül általában hol lépnek fel, és most készülnek-e valamilyen nagyobb fellépésre? A Szent Miklós Kamaraegyüttes vegyes kórus tagjai Karnagy: Kolcsár Árpád. Szoprán: Apostoaiei Katalin, Antal Kinga, Bencze Réka, Eperjessy Kinga, Mezei Magdolna, Páll Ágnes, Porzsolt Éva, Rézler Mónika, Sándor Réka, Vencser Emese, Vencser Júlia. Alt: Csibi Márta, Elekes Edit, Fazakas Edit, Fodor Emília, Fuccaro Enikő, Koós Angéla, Molnár Katalin, Simon Éva, Szőcs Anikó. Tenor: Papp Emília, Bajna György, Bartha Zsolt, Lázár Zsolt, Lukács Attila, Selyem Tamás. Basszus: Apostoaie Norbert, Fodor Csaba, Gereöffy Ferenc, Kolcsár Endre, Kósa Csaba, Parászka Géza.

ÚJ KATEDRA

F. Cs.: Helyi és környékbeli rendezvényeken, kiállításmegnyitókon, fesztiválokon fordulunk meg leggyakrabban. A tervek szerint június 19–21. között a férfikórus megszervezi a Kárpát-medencei magyar kórusok találkozóját, majd az évadzáró koncertünk válik esedékessé, amelyet minden évben június végén tartunk. Van egy meghívásunk a november végi prágai adventi fesztiválra; hogy el tudjuk-e fogadni, az a szükséges anyagi alapok előteremtésétől függ. K. Á.: Az 1989-es decemberi események húszéves évfordulója alkalmára készítjük Daróci Bárdos Tamás és Szokolay Sándor kortárs zeneszerzők négynyelvű, meglehetősen modern hangzású művét, a Temesvári misét. Négy tétele román, magyar, szász és szerb, mert Temesváron ez a négyféle ajkú nép él. – Akkor már csak egy – az első – CD hiányzik másfél évtizedes múltjukból és egyre nagyobb sikerek irányába mutató jelenükből… F. Cs.: Van egy ígéretünk a marosvásárhelyi rádiótól, miszerint elkészítik a felvételeket. Fizetségképpen azt kérték, járuljunk hozzá, hogy majd használhassák azokat a műsoraikban. Persze, hogy beleegyeztünk! Reményeink szerint a lemezbemutató hangverseny is egyike lesz az idei programoknak… Varga Gabriella

„A színház az élet része” Gáspár Sándor még az a fajta színész, aki életre-halálra játssza szerepeit Még a Tudós nők Major Tamás által rendezett előadásának próbái zajlottak a frissen szerveződött Katona József Színházban. A fiatal színész, Gáspár Sándor úgy nyilatkozott a Magyar Rádió riporterének a Kossuth-díjas művészről, hogy neki bizony nem tetszik az a stílus, ahogyan a híres színész-rendező-főiskolai tanár úr gyötri a darab szereplőit. Egyébként sem tartja jó rendezőnek azt, aki a darabban szereplő összes figurát maga szeretné eljátszani, és nem a színészek egyéniségéből indul ki. A beszélgetés legnagyobb sajnálatomra – mivel én voltam a Tudós nők próbáján sertepertélő riporter – természetesen nem mehetett le a rádióban. Major neve még félelmetes volt sok szerkesztő számára, a Bródy Sándor utcában is remekül működött az öncenzúra. Hát hogyne jutott volna eszembe ez a történet, amikor Gáspár Sándor átvette a Kossuth-díjat… – A színházba járó közönség úgy könyvelte el, hogy a Gáspár testvérek nyilván egypetéjű ikrek, mert olyanok, mint két tojás. A hasonlóság játéka csupán, hogy arra gondoltam, talán nem is Gáspár Sándor, hanem Gáspár Tibor viszi haza a Kossuth-díjat. Mindegy, nyugtattam magam, családban marad. Soha nem volt gond ebből a kísérteties hasonlóságból? – Tizenhat hónapos voltam, amikor megszületett az öcsém. Egy normális vidéki családban olyan szinten fogadja el, olyan természetesnek tartja mindenki az új jövevény érkezését, mint amikor megiszik egy pohár vizet. Tibor születése sem okozott semmi gondot, az sem volt meglepő, hogy genetikai hasonlóság van kettőnk között. Mi még olyan igazi, régi vágású testvérek vagyunk, akiknek az édesanyja és az édesapja is ugyanaz. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az

26

Katedra2009 április.indd 26

öcsém hordani kezdte az én kinőtt ruháimat, cipőimet, de ettől még nem tévesztettem össze őt magammal. – Nem jött jól néha, sportnyelven szólva, a helycserés támadás? – Csak végszükség esetén! Együtt laktunk a színművészeti főiskola kollégiumában, ahol minden szempontból elég intenzív élet zajlott. Bizonyos helyzetekben igen nagy szükség volt arra, hogy az öcsém vegye fel helyettem a kagylót, és határozottan eloszlassa a telefonáló jogosan felmerülő kétségeit. Bármilyen hihetetlen, még az anyám sem vette észre, hogy mikor melyikünkkel beszél telefonon… Ritka, amikor a testvérek sorsa, pályája ennyire hasonlóan alakul. Szerencsések vagyunk, mert nincs, nem is lehet rossz érzés bennünk. Megtaláltuk a számításainkat a munkánkban, tud rólunk a szakma, mindketten folyamatosan dolgozunk. Fel

2009. április

4/7/09 3:19:20 PM

ÚJ KATEDRA

sem merülhetett, hogy esetleg egymás elől szívjuk el a levegőt, valamit eljátszottunk egymás helyett filmen vagy színpadon. Problémásabb lenne a dolog, ha valamelyikünknek nehezebben alakult volna az élete, vagy kevesebb öröme telne a munkájában. – Fiatal színészek dőlnek ki egyre-másra a sorból. Lehet-e tenni ellene valamit? – Drámákkal, fájdalmakkal teli a világ, sajnos nem történhet másképpen ezen a földgolyón. Szomorú, de ettől nem rándulhat görcsbe az ember gyomra, nem keseredhet el, nem eshet kétségbe, nem lehet depressziós. Fontos, hogy gondjainkat, problémáinkat ne misztifikáljuk. Ez emelt fel bennünket mindig a hullámvölgyből. Mi mindig meg tudtuk beszélni a szerepre készülés, a filmezés izgalmát, de azt is, hogy na megint elment mellettünk egy szerep. Igaz, ezek mindkettőnk számára ismerős történetek, ugyanazt jelentik, mert mindketten színészek vagyunk. Megértően, kellő empátiával és lelkierővel fel is tudjuk oldani egymás feszültségeit. – Nem is olyan régen még jó néhány színházigazgató, rendező, színészpedagógus elvárta, hogy a színész életre-halálra játssza a szerepét. Ma még létezik egyáltalán ilyen színházi műhely vagy oktatási intézmény? – Egyre sűrűbben gondolkodom el ezen a dolgon, mert a lányom is ezzel a mesterséggel kacérkodik. A mi főiskolás éveink óta három évtized telt el. Sok minden megváltozott. Felelős színészpedagógus nem ejthet ki ma már ilyet a száján, hogy élet vagy halál. Nekem erőt adott. Úgy éreztem, hogy valóban semmi máshoz nincs tehetségem, csak a színészethez. A gyerekeink már több lábon állnak. Nyelvtudás nélkül például ma már nem lehet elindulni a színi pályán sem. Castingok, egyáltalán a ma divatos zenéstáncos szerepek vagy a nemzetközi produkciókban vállalt nyúlfarknyi feladatok alapfeltétele ez. A diploma semmire sem garancia. A főiskolából egyetemmé lett színművészeti végzős osztályaiból kevés ifjú titánnak van szerződése. A pályakezdőknek sokkal nehezebb, mint nekünk volt annak idején. Négyévenként változnak a színházak vezetői, hosszú távon nem is lehet színészben, darabokban gondolkodni. Várkonyi még bátran mondhatta Kern Andrásnak a szerződtetésekor, hogy tizenöt év múlva jó színész lesz, mert tudta, hogy akkor is ő fogja irányítani a Vígszínházat, ő fog fokozatosan egyre nehezebb szerepeket osztani rá. Ma már kevés esély van erre. A színész is kapkodóbb, tü-

2009. április

Katedra2009 április.indd 27

Főhajtás

relmetlenebb. Mégis azt mondom, ha valakinek ambíciója van, próbálja ki magát, döngesse a teljesítőképessége határait, mert a befektetett energiái nem vesznek el, tapasztalatait számtalan helyen kamatoztatni tudja, például a kommunikáció, a kapcsolatépítés területén feltétlenül. Egy dologtól félek, hogy aki „megfertőződik” a színház levegőjével, nagyon nehezen tud tőle elszakadni, ha képes rá egyáltalán. Mágikus dolog a színház. Olyan létezési mód, amelyre sehol máshol nincs lehetőség az életben. A színház menedékhely az érzékeny emberek számára, ahol nem érzik deviánsnak, idegennek magukat. Értelmes, nagyszerű emberek nem hajlandóak tudomásul venni, hogy konok, makacs ragaszkodásukkal önmagukat teszik tönkre, mert máshol sokkal nagyobb sikereik lehetnének. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán olyan tanintézmény, ahol egyenes, nyílt, kemény és őszinte beszélgetés során vázolják fel a növendék lehetőségeit. Egyre több blöff olvasható az interneten, manapság már mindenki költő, színész, zenész, színházigazgató, világhírű drámapedagógus, azt ír bárki magáról, amit akar, senkinek semmivel nem kell elszámolnia. Ma már agyafúrt mesterek tanítják, hogyan lehet becsapni másokat. Nem véletlen, hogy kevesen tudják megkülönböztetni a lényeget a blöfftől. – Egyesek kongatják is a vészharangot, hogy most már igazán vége, hiszen lassan minden alapfeltétele megszűnik, tehát örökre meghal a színház, nem is kellenek színészek. – Születése óta költik a halálhírét, pedig csak a funkciója alakul, változik koronként, a lényege azonban máig megmaradt. Nem árt ezt tudatosítani magunkban. Reálisan kell látni, és megpróbálni elhelyezni a mai körülmények között a színházművészetet. Nem szabad idealizálni a színházat. Az évezredek során bizonyos dolgok valóban semmivé váltak, örökre eltűntek belőle. De ez a tradíció, amíg emberek élnek a Földön, megmarad, mert a színház az élet része. Csak vele együtt pusztulhat el. H. Gábor Miklós

27

4/7/09 3:19:20 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Esendő és példamutató egyház Szomorú film premierje Budapesten, erőt adó emléknapok Kilyénfalván Budapesten éppen Petényi Katalin és Kabay Barna dokumentumfilmjét mutatták be az ügynökké vált papok cselekedeteiről a kemény diktatúra, majd az azt követő évtizedek idején, amikor egy kis erdélyi faluban, Kilyénfalván nagy szülöttjükre, Márton Áron méltó utódjára, Jakab Antal püspökre emlékeztek születésének századik évfordulóján. Szokás úgy beszélni a sötét középkorról, hogy ez az a tragikus időszak, amikor még az egyház sem tudott ellenállni a kísértéseknek. Lélekromboló történetek egész sora bizonyítja, hogy a világi hatalom, a földi lét nyújtotta örömök megrészegítették a főpapokat, sőt gyakran Szent Péter utódját, a katolikus egyház fejét, a pápát is. Kevésbé kerültek a köztudatba a XX. század keresztényüldözéseinek a számlájára írható lélekrombolások, amelyek különösen a klérust, és rajtuk keresztül az egész egyházat is súlyosan érintették. A Hitvallók és ügynökök című filmben szereplő Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint éppen ideje, hogy az egyház helyreállítsa a bizalmat önmaga iránt. A dokumentumfilm azt a hosszú utat mutatja be, amely az egyház megbénításától és szisztematikus szétverésétől a pártállam és a klérus szoros együttműködéséig vezetett. Az ötvenes években megaláztatás, kínzás és börtön, nem egy esetben halál várt azokra a papokra, akik nem

hagyták magukat beszervezni ügynöknek. Ám egy idő után fordult a kocka: egyre többen lettek azok, akik karriervágyból vagy apróbb-nagyobb előnyökért szorgalmasan és hűségesen jelentettek az állambiztonságnak. Tény, hogy az úgynevezett puha diktatúra idején az állam által megbízhatónak tartott papok egyre magasabbra kerülhettek a ranglétrán, amellyel helyrehozhatatlan és még napjainkban is érzékelhető károkat okoztak, okoznak az egyháznak. Kilyénfalván nem ilyen egyházi méltóság kétnapos centenáriumi ünnepségét rendezték meg. A környéken élők apraja-nagyja részt vett és Erdély, de még a határon túli területek legkülönbözőbb tájairól is érkeztek érdeklődők a sokak számára még személyes ismerős, rokon, barát, tanítvány, teológiai tanár kolléga és paptestvér Jakab Antal néhai gyulafehérvári megyéspüspök tiszteletére szervezett programsorozatra. A százéves születési évforduló előestéjén, március 12-én rendezett emlékkonferen-

Részletek Borsos Géza József szoboravató beszédéből Erős hitű, életét hite és népe szolgálatába állító nagy egyéniség emléke előtt tisztelgünk. Gyergyókilyénfalva és egész Gyergyószék népének ezúttal van oka ünnepelésre. Mindannyian büszkén és szívünkben elégtétellel állunk itt! Abból az adósságból törlesztünk, amellyel nemcsak Jakab Antal emlékének, hanem azoknak az értékeknek, erkölcsi magatartásnak és szellemiségnek is tartozunk, amit Jakab Antal képviselt, megvalósított, és amellyel közösségünket gazdagította! Azért állítunk valakinek szobrot, mert azonosulni tudunk vagy akarunk azzal az értékrenddel, melyet a szobor alanya képviselt, azzal a móddal, ahogyan cselekedett, ahogyan életében ezeket az értékeket megvalósította. „Az Istennél a belépőjegyen az kell, hogy álljon: mindent megtettem önmagam, felebarátom és népem javára és épülésére” – vallotta Jakab Antal, és nemcsak hirdette és vallotta, de így is élt, és e szerint cselekedett! A szoborállítással kötelezettséget is vállalunk, hisz a szobor emlékeztet és késztet is mindarra, amiért Jakab Antal küzdött. A szobor emlékeztet és üzen! A szobornak lelke van! A szobor a gondolatok, a szeretet erővonalainak találkozása. Nemcsak a

28

Katedra2009 április.indd 28

művész megálmodott emberi munkája van benne, de mindazok gondolata, érzése, akik hozzájárultak, akik akarták vagy éppen nem akarták létrejöttét. A szobor szellemi misztikum, maga a csoda, melynek vonzása, üzenete és parancsa van! Ez a szobor egyben a kishitűség cáfolata is! Létrejötte bizonyítja, hogy nagy tettekhez nem pénz kell, még csak a hatalom sem elég, hanem hit, akarat, összefogás és célirányos cselekvés szükségeltetik! A szobor jel: múlt, jelen és jövő egysége. Lelkeinket, gondolatainkat köti össze térben, időben és eszmeiségben, Linz, Csomafalva, New Jersey, Kiskunhalas, Budapest, Marosvásárhely, Nehoiu, Gyergyószentmiklós, Újfalu, Tekerőpatak és Kilyénfalván át. Összefogja mindazokat, akiknek akaratából és hozzájárulásával megszületett. A szobor a múltat a jövővel, az égieket a földiekkel kapcsolja össze. Elmondhatjuk hát: székely szívek összefogásával született, és székely kéz faragta a szülőföld termette kőből. Fohászkodunk, hogy székely földben álljon az idők végezetéig! Add Urunk, hogy emlékeztessen és üzenjen! Add, hogy Jakab Antal népszolgálati példája és szellemisége új életre keljen mai és eljövendő vezetőinkben!

2009. április

4/7/09 3:19:21 PM

ÚJ KATEDRA

cián hét előadás hangzott el: Kolumbán Csilla hitoktató, Rokaly József gimnáziumi tanár, a Stuttgartból érkezett dr. Tempfli Imre lelkész, történész, a Linzből az ünnepi eseményre utazó dr. Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár, Hajdu Gyula pápai prelátus, kanonok, nyugdíjas rektor Budapestről, Csíki Dénes pápai káplán, kanonok Nyárádköszvényesről és Borsos Géza József, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke igyekezett felidézni a szentéletű püspök alakját és küzdelmes életét. Tempfli Imre írja az emlékkonferenciára készült kiadványban, amelyet a figyelmes szervezők minden székre kihelyeztek a mintegy kétszáz megjelent számára: „Miért tartóztatták le? Mit vett tőle olyan rossz néven a kommunista kormány? Azzal, hogy Jakab Antal nyilatkozatokat kért a kiközösített békepapságtól, majd feleskette őket és csak azután adta meg nekik a feloldozást, diszkreditálta a Román Köztársaságot. (Ezt mondta szó szerint Adorján Károly székeskáptalani helynöknek Stanciu Stoian kultuszminiszter.) El kellett tehát tűnnie. A kormánynak mindenképpen engedelmesebb egyházi vezetőre volt szüksége, aki jobban kiszolgálja érdekeit, mint dr. Jakab Antal. Vele ugyanis nem boldogult. Útjában állt egy vonalas, állami vezetés alatt működő papnevelő intézet felállításának és működtetésének is. Ő itt is csak a törvényesség látszatához kellett volna. Ezt azonban nem vállalta. Inkább börtönbe ment. Tizenhárom évre.” „Hallgattuk volna még tovább” – mondták a fejkendős, idős nénikék csillogó szemmel az utolsó előadás után, amikor már a tudósító is levegőért kapkodott a szűknek bizonyult kultúrotthonban. Másnap ugyanúgy folytatódott minden, ahogy előző nap abbamaradt. Délben a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált ünnepi szentmise után a falu templomkertjében Egyed József polgármester és dr. Vencser László leleplezte Dóczi András csíkszeredai művész Jakab Antalról gyergyókilyénfalvi andezitből faragott szobrát. Délután a kultúrotthonban valóban egy gombostűt sem lehetett leejteni a püspök életét bemutató kiállítás megnyitóján (a kétszáz-kétszázötven férőhelyes terembe több mint háromszázan zsúfolódtak be). A Jakab püspök unokaöccse, Jakab László és neje, Anna hathatós segítségével megvalósult, Simon Csaba megyei tanácsos által méltatott és Borka Ernő marosfői plébános által megnyitott tárlaton közel háromszáz fényképfelvételt, korabeli újságcikkeket, kézírásos leveleket és személyes tárgyakat tekinthettek meg az érdeklődők. A megnyitó után igazi ajándék várta a közönséget: Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal címmel Varga Gabriella és Vencser László tollából a néhai püspök első életrajzi könyve megjelenésének örülhettek. A meglepetésekben is jócskán bővelkedő (például felvételről bejátszották Jakab Antal Márton Áron temetésén mondott búcsúbeszédének egy részletét) műsor végén, amelyet a kilyénfalvi és a szomszédos tekerőpataki iskolák székely népviseletbe öltözött diákjai színesítettek versekkel és népdalokkal, Varga Gabriella, lapunk szerkesztője – aki a rendezvénysorozat háziasszonyi teendőit is ellátta, mint a néhai püspök uno-

2009. április

Katedra2009 április.indd 29

Szertenéző Tamás József segédpüspök szoboravatáson elmondott beszéde Sem egyéni, sem nemzeti megpróbáltatásainkat nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, hisz azok mulandó, gyarló, bűnre hajló emberi természetünk velejárói. Mivel azonban Isten jóságos, irgalmas és könyörülettel teljes – különösen ott, ahol és akkor, amikor elhatalmasodik a gonoszság – szentekkel, bátor tanúságtevőkkel ajándékoz meg és bátorít minket. Ahogy az Ószövetségben küldte prófétáit, úgy küldi ma is szolgáit, akik szavaikkal és életük példájával tanúskodnak mellette, minket pedig segítenek és tanítanak a nehézségek elviselésére, az azokkal való megküzdésre. A XX. század első felétől, az első világháború és az utána következő idők, majd a második világháború és az utána ránk szakadt uralom minden gonoszágával és borzalmával mennyire megpróbálta közösségileg is és egyénileg is az embereket. Amit Szent Ambrus megfogalmazott a gonosz államról jellemzésképpen, az mind megvalósult: „A gonosz állam céltáblája a szabadság és a vallás. Ettől a kettőtől fosztja meg alattvalóit, mindenekelőtt ez ellen a kettő ellen irányul tajtékzó dühe. Nyers erőszakkal vagy látszólagos törvényességgel pusztítja, irtja a vallást és a szabadságot.” A megpróbáltatásoknak eme éveiben, a gonoszság uralmának ilyen ideje alatt a Gondviselő Isten kiváló vezetőkkel, buzgó papokkal, szent püspökökkel ajándékozta meg, vigasztalta népét. Azért adta őket, hogy szavuk és életük tiltakozás legyen a gonoszság ellen, szavukat felemelve ellentmondjanak neki, könyörtelenségeiket önmagukba testükbe-lelkükbe fogadva, Krisztus példája szerint szenvedéseikkel védjék, segítsék, erősítsék népüket megpróbáltatásaik közepette. Rengeteg ilyen kiváló személyiséggel büszkélkedünk, akiket számon is kell tartanunk. Ezek közül való volt dr. Jakab Antal főpásztorunk is, akire emlékezünk születése századik évfordulóján, és akinek emlékére szobrot szentelünk. Ő előbb tizenhárom éven át kóstolt bele a szocialista világ börtöneinek életébe, aztán a jóakaratot mímelő, de egy kanál vízben megfojtani tudó társadalmi rendszer kiismerhetetlennek és félelmetesnek bizonyuló taktikai fogásaiba. Olyan jó volt látni és tudni, hogy vannak kiváló embereink, akik talpig állják a gonoszság sarát. Olyan nagy vigaszt jelentett ezeknek az Isten adta embereknek a példája. És még ma is, amikor jogainkért való küzdelmeink nem értek véget, amikor az igazságosság tündöklő sugara még nem ragyogott fel teljesen, még ma is nagy erősítést jelent az ő áldozatvállalásuk, törhetetlen kitartásuk, a nemes eszmékért való küzdelmük. Ez a szobor, amely volt püspök atyánkat idézi meg és juttatja eszébe mindazoknak, akik rátekintenek, legyen köszönet és a hála jele mindazért az áldozatért, jó példáért, amit felénk sugároz, és lelkesítsen a jó harc megharcolására.

kahúga –, nem győzött csodálkozni a hosszan kígyózó soron, akik mind arra vártak, hogy a szerzők bejegyzéseivel és aláírásával vihessék haza a falu máig legnagyobb szülöttjéről készült első életrajzi könyvet. A kétnapos rendezvénysorozatot a Szent Mikós Kamaraegyüttes felemelő és méltán nagy sikerű kórushangversenye zárta. H. Gábor Miklós

29

4/7/09 3:19:22 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Hallható fotók és látható hangok Létezik-e modalitás a fotográfiában? Suttogsz – ez a címe három lengyel és három magyar fotóművész legújabb tárlatának a budapesti Lengyel Intézet kiállítótermében. A címről gondolkodva Beke László, a kiállításról megjelent takaros füzet bevezetőjének szerzője azt állítja, hogy igenis létezik modalitás a fotográfiában, méghozzá két értelemben is. Egyrészt a tonalitás meghatározó ebben az esetben, amelyet a fotó felületének feketedési értékeivel lehet érzékeltetni, elképzelve őket egy fehértől feketéig terjedő skálán, másrészt a lingvisztika adhat segítséget abban, hogy kijelentőnek, felszólítónak, kérdőnek, feltételezőnek érzékelünk, minősítünk vagy határozunk meg egy adott képet, műalkotást. De

mit mond minderről az egyik kiállító művész, Czeizel Balázs? Információelméleti megközelítéséből kiderül, hogy nemcsak az akusztikai közléseknek van hangja, hanem a képeknek is… „Egy kozmikus eredetű zúgás vesz körül bennünket, amelynek hullámaira nemcsak az énekesmadarak képesek ráhangolódni, hanem az ember is. A szférák zenéjéhez hasonlóan megfigyelhető a szférák fénye is. A Földre érkező sugárzás nagy része a fotoszférából, a Nap látható felszínéről érkezik. Az innen érkező fény hatására létrejön az őskép, amely talán egy lenyomat, egy sziluett, egy fotogram. Ez az őskép az ember tevőleges vagy passzív hozzáállása nélkül is létezik. A látványt nemcsak a szemünkkel látjuk, hanem a sötétben vagy lecsukott szemmel is érezzük, a létezés élményét erősíti fel bennünk.” A hat fotográfus, Anita Andrzejewska, Czeizel Balázs, Detvay Jenő, Agnieszka Kaminska, Jowita Bogna Mormul és Szombathy Bálint alkotásai arra ösztönzik nézőjüket, hogy különleges módon a képek benne szülessenek meg. Maga a látvány csak olyan suttogás vagy fülbesúgás, olyan apró, szerényen háttérbe húzódó fogódzó, amely csak emlékeztetni igyekszik egy érzésre, a lélek legmélyén őrzött képre. Szemlélője ezért gondolhatja úgy, hogy ezeket az alkotásokat mintha már látta volna valahol. Horváth Gábor

Derzsi János újra filmfőszerepben Az Új Színház színművésze, Derzsi János ismét emberpróbáló feladatot kapott a mozivásznon. Bódy Gábor (Kutya éji dala), Fehér György (Szürkület, Szenvedély), Szomjas György (Rosszemberek, Könnyű vér), Tarr Béla (Őszi almanach, Sátántangó, A londoni férfi) alkotásai után ezúttal egy elsőfilmes rendező, Nagy Viktor Oszkár bízta rá az abszolút főszerepet. A börtönből frissen szabadult apa (Derzsi János) megpróbál új életet kezdeni. Földet vásárol, és szőlőt telepít: tisztességes munkából igyekszik pénzt szerezni, s erre próbálja rávenni fiát (Ravasz Tamás) is. A súlyos apa- és anyahiányban szenvedő fiú (édesanyja meghalt, apja lopásokért, rablásokért került börtönbe) nem tudja elfogadni az életében ismét fontos szerepet játszani igyekvő apját. Bármennyire is az a szándéka, hogy jó példát mutasson egyetlen fiának, minden lépése egyértelmű elutasításba ütközik. A fiú magatartásával végül halálba hajszolja az amúgy is megromlott egészségi állapotban lévő apját. A forgatókönyvet író, a filmet vágó és rendező Nagy Viktor Oszkár két generáció teljesen más életvitelű és szemléletű tagjának torokszorító drámáját mutatja meg. A börtönben eltöltött idő alatt az apa rájön, hogy fia a legfontosabb számára az életben, de a fiú – kimondva, kimondatlanul – megbocsáthatatlannak tartja, hogy az apja nem volt mellette azokban az években, amikor a legnagyobb szüksége lett volna rá.

30

Katedra2009 április.indd 30

Valamikor nagyra tartotta, mint bármelyik kamasz, de ma már egy szerencsétlen sittesnek látja. Nagyon sötét, nagyon fájdalmas, de mélyen elgondolkodtató történetet látunk: könnyen passzív gyilkosokká válhatunk, ha nincs a szívünkben egy szemernyi megbocsátás. Derzsi egy interjúban így emlékszik vissza a forgatásra: „Nagyon tetszett a könyv. De a könyvhöz képest nagyon megváltozott a film. Viktor éppolyan érzékeny, mint a Fehér Gyuri. Mindenre felkészült, mint Gyuri is, mégis belőlem indult ki, és ha belőlem más jött, akkor hajlandó volt az évek óta megküzdött munkáján változtatni. Ennyire durván például nem kellett volna a fiammal bánni, de a film folyamatában, mire eljutottunk oda, muszáj volt. Mindent megbeszéltünk. Igazi társasjáték volt, ami mindennek, a filmnek, színháznak is az alapja.” A társasjáték vége: a Derzsi János és Ravasz Tamás főszereplésével készült film a 40. Magyar Filmszemlén a külföldi kritikusok által odaítélt Gene Moskowitz-díjat nyerte! H. G. M.

2009. április

4/7/09 3:19:22 PM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Az évszázad mérkőzése A legendás „6:3” megjelent végre DVD-n

Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Szepesi György és „Az Évszázad mérkőzése” DVD

Mindmáig nem volt hozzáférhető idehaza a legendás londoni „6:3” teljes filmje. Aki látni szerette volna a felvételt, megnézhette a Magyar Televízióban az egyetlen hivatalos vetítés alkalmával, 1996 karácsonyán, vagy megrendelhette az angliai kiadást az interneten keresztül. Minden idők

leghíresebb magyar vonatkozású futballmeccse most végre megjelent magyar kiadásban. A Vox Nova Kft. ötlete alapján a Puskás Ferenc emlékének ápolását elsőrendű céljának tekintő PUSKAS.COM Kft. (Puskás Ferenc örökösei) kiadásában sikerült megjelentetni Magyarországon a legendás meccset, „Az Évszázad mérkőzését” 55 évvel a győzelem után. Szöllősi György újságíró, a Puskás-könyv szerzője, a Puskás Hungary című dokumentumfilm szakértője, valamint Kollarik Tamás, az Ocskay-dokumentumfilm forgatókönyvírója, producere összegyűjtött minden releváns anyagot, így korhű, hiteles információkkal, anyagokkal egészítették ki a mérkőzés felvételét. A DVD-n részben felújított digitális kép látható, kétnyelvű, választható feliratokkal, ismétléssel, szakértők magyarázatával, illetve eredeti kommentárral. A kiadók szándéka a megjelentetéssel az is volt, hogy a DVD eljusson az összes magyar oktatási intézménybe, és a magyar diákok is megismerkedjenek a sporttörténeti esemény valódi hátterével. A DVD megvásárolható minden nagyobb könyvesboltban, illetve megrendelhető az interneten az [email protected] e-mail címen.

Grosics Gyula Iskola Újbudán Amikor az elmúlt év őszén Grosics Gyula nevét vette fel a Budai Sport Általános Iskola, egészségi állapota miatt senki sem lehetett biztos benne, hogy az új névtáblát az Aranycsapat kapusának jelenlétében avatják fel Újbudán. A névadó ünnepség után azonban Grosics mintha hallani sem akarna semmiféle betegségről! Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskolában kiváló sportolókat és edzőket köszöntöttek a kerület vezetői, s az eseményen részt vett az intézmény névadója, az egykori Fekete Párduc, az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula is. Jó volt együtt látni a jelen kiválóságait, a fiatalabbakat, a sportolókat, és az idősebbeket, az edzőiket a régi idők legendás harcosával, Grosics Gyulával. Kisdiáknak, élsportolónak, a legkiválóbbakkal foglalkozó trénereknek is jóleső érzés lehet, hogy így tisztelik és becsülik, s ilyen nagy-nagy szeretet veszi körül az egykori válogatott sportolót, az Aranycsapat oszlopos tagját. Az ország egyik leghíresebb sportolója, a csatárok réme, a szurkolók kedvence örök emléket hagyott a róla elnevezett iskola falán: tenyerének lenyomata ott fog díszelegni évek múlva is a kíváncsi diákszemek örömére, bizonyítva, hogy a „mesebeli” szereplők is éppen olyan húsvér emberek, mint bármelyikünk. Nem a kezének a nagysága, ujjainak hossza vagy vastagsága a lényeges szempont, hanem a szorgalma, akarata, felkészültsége, hite, kitartása, haza- és emberszeretete, hiszen a felsoroltak emelték el-

2009. április

Katedra2009 április.indd 31

képesztő magasságokba a pályafutása során. Valószínűleg azoknak van igazuk, akik meggyőződéssel vallják: a betegséggel vívott küzdelme azért sikeres, hogy példát tudjon mutatni ma is mindenkinek, és a legfontosabb emberi tulajdonságokra tudja felhívni a figyelmet.

31

4/7/09 3:19:22 PM

Pályázat

ÚJ KATEDRA

Kerülj a térképre! Pályázati felhívás A kőbányai Szent László Általános Iskola és a Szent László Gimnázium a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet (BMKI) támogatásával pályázatot hirdet a 2008/2009-es tanévben általános és középiskolás tanulóknak.

Grosics különös gondot fordít a kerületi sporttal kapcsolatos eseményekre. Részt vett a SportMax sportcsarnokban rendezett ünnepségen is, amikor megalakult az Újbuda Sportegyesület. Egyetért a másfél éve alakult új sportklub céljával, hogy Újbuda sportolni vágyó lakosságának jó feltételeket teremtsen, a szervezett sportolás lehetőségét nyújtva számukra. Természetesen az a cél, hogy az Újbuda SE színeiben minél több sportoló bizonyítsa rátermettségét komoly versenyeken, de ugyanilyen, ha nem fontosabb, hogy a kerületben aktív diák- és tömegsportmozgalom alakuljon ki. Az Újbuda Sportegyesület hét szakosztálya: labdarúgás (Vác-Újbuda), kézilabda (Újbuda-Goldberger), kosárlabda (Újbuda-MAFC), tenisz (Temesvári Andrea Teniszakadémia), kajak-kenu, curling és tömegsport. Újbudán ebben az évben is azok a kiváló sportolók és edzők részesültek elismerésben, akik az elmúlt évi olimpián, világbajnokságokon, illetve Európa-bajnokságokon kiemelkedő eredményt értek el. A meghívottak és díjazottak között szerepeltek többek között Angyal Zoltán, Ludasi Róbert és Csipes Ferenc edzők, valamint Csipes Tamara, aki edző édesapja védő, óvó és hatalmas teljesítményekre ösztönző szárnyai alatt sikert sikerre halmozott ifjúsági és junior kategóriában. A vendégeket kísérő kisdiákok boldogan újságolják, hogy az iskola négy éve rendszeresen híres magyar sportolókról nevezi el egy-egy tantermét. Az egyik osztály például a pekingi olimpiáról három ezüstérmet hazahozó Cseh László nevét kapta. H. G. M.

32

Katedra2009 április.indd 32

Az Európai Unió soros elnöki tisztét 2011-ben Magyarország látja el. Ehhez kapcsolódva szeretnénk egy olyan honlapot létrehozni, amely országunkat a diákok szemszögéből mutatja be, és amelyet a nem magyar anyanyelvűek is böngészhetnek. A pályázat megalkotóit három szempont vezérli munkájuk során: egyrészről olyan honlapot szeretnének létrehozni, amely a fiatalok által készített fényképes vagy filmes bemutató projektek segítségével egyfajta országreklámot teremt, amelynek hozadéka a hazánk iránti megnövekedett figyelem és érdeklődés lehet. Éppen ezért a honlap a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet honlapján is elérhető lesz. Ugyanakkor lehetőséget teremtenek az ország diákjainak, hogy pályaművük készítésekor bebizonyíthassák tehetségüket és alkotókészségüket, és felhívják a figyelmet településük természeti, építészeti, kulturális, gasztronómiai és egyéb értékeire. Természetesen a legjobb alkotások beküldői értékes nyereményekben részesülnek. A harmadik célkitűzés pedagógiai jellegű. Amellett, hogy a pályázaton részt vevő diákok fejleszthetik digitális technikai ismereteiket, a honlap segítheti helytörténeti ismereteik bővítését is, közelebbről megismerkedhetnek településük nevezetességeivel. Jó lehetőséget nyújt az ország idegenforgalmi nevezetességeinek megismertetésére, illetve a kevéssé ismert, de figyelemfelkeltő munkát készítő iskoláknak arra, hogy lakóhelyüket az egész világnak bemutassák. A munka során a fiatalokat támogató pedagógusok modern és népszerű eszközökkel erősíthetik bennük a közösséghez tartozás és a szülőföldhöz kötődés érzését. Minden pályázó maga döntheti el, hogy milyen sajátos nézőpontból ismerteti meg iskoláját, annak környékét vagy a települését. A pályázaton lehet indulni rövid videofilmmel vagy fotósorozattal is. A diákok által készített pályaművekben – a forrás megjelölésével – szerepelhetnek korábban készült képek, metszetek, ugyanakkor termékek vagy cégek nyílt, illetve burkolt reklámját nem tartalmazhatják, kivéve a tájhoz kötődő speciális termékeket, például borokat stb. A pályázat szerkesztői a pályaműveket általános anyanyelvi, idegen nyelvi, történelmi és földrajzi ellenőrzést követően jelenítik meg a honlapon. Az esetlegesen vitatott részekkel kapcsolatban konzultációt kezdeményeznek a készítővel. Nem kerülhet honlapunkra az általános közízlést sértő munka. A döntés jogát a szerkesztők fenntartják maguknak.

2009. április

4/7/09 3:19:23 PM

ÚJ KATEDRA

Sziasztok! Cseh László vagyok, Budapesten születtem. Kőbányán a Száva Utcai Általános Iskolába jártam. A mai napig szoros szálak fűznek a X. kerülethez, ide járok a Kőbánya SC uszodájába edzeni. Lám, bemutatkozásomat ösztönösen annak a helynek a leírásával kezdtem, ahol felnőttem, aminek olyan sokat köszönhetek. Büszke vagyok rá, szeretném, ha mások is megismernék. Most előttetek is megnyílik a lehetőség lakóhelyetek bemutatására. Arra biztatlak benneteket, hogy jelentkezzetek a Kerülj a térképre! pályázatára. Fogjatok össze, és készítsetek egy rövid filmet vagy prezentációt, amelyen ismertetitek szűkebb hazátok nevezetességeit, értékeit, hangulatát. A pályaművek az interneten keresztül letölthetők lesznek a www.keruljaterkepre.hu weboldalról a Föld minden pontján Nyékládházától kezdve Párizson át Rio de Janeiróig mindenhol. Így ti is átélhetitek azt az örömöt, amiben nekem legutóbb Pekingben volt részem. Munkátokon keresztül az egész világ megismerheti Magyarországot, és benne azt a helyet, ahol éltek, ahol fontosak vagytok. Cseh László háromszoros olimpiai ezüstérmes úszó, a pályázat védnöke

Az elkészült pályaműveket folyamatosan fogadjuk. A beérkezést követően átnézzük, hogy a beérkezett pályamű minden szempontból megfelel-e a pályázati kiírás feltételeinek. A feltételek között szerepel, hogy a pályaműnek legyen szöveges vagy rövid feliratos része. Kiemelt cél, hogy a honlapot a nem magyar anyanyelvűek is böngészhessék, ezért már a pályázat indulásakor a BMKI négynyelvű honlapján is elérhetővé tesszük. A pályázatot kiíró iskolák gondoskodnak arról, hogy a pályaművek más idegen nyelven is elérhetőek legyenek. A pályaművek – a jóváhagyást követően – idegen nyelvű feliratozást is kapnak, majd – lehetőségeinktől és a beérkező pályaművek számától függően – felkerülnek a honlapra. Nevezési díj nincs. Pályázati kategóriák: • Video- vagy rövidfilm kategória, • Bemutató kategória, • Egyéb kategória. Mindhárom kategóriában az elkészített műnek az interneten megjeleníthetőnek kell lennie! Korosztályok: • általános iskolák felső tagozatosai (5–8. osztályos tanulók), • középiskolások (9–13. osztályosok).

2009. április

Katedra2009 április.indd 33

Pályázat Egy pályamű elkészítésekor mindkét korosztályban legalább két diáknak és egy segítő tanárnak kell csapatot alkotnia. A beérkezés határideje: • A pályázat első szakaszának vége, az utolsó pályamunka beérkezésének határideje: 2009. október 31. Bírálók: • A beküldött pályaművek országos értékelését az előzsűrizést követően a szervezők által felkért szakemberekből álló bizottság végzi. A honlapra látogatók pontozással értékelhetik a beadott pályaműveket. A pontozópanel által rögzített szavazatok alapján ítéljük oda a közönségdíjat. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás: • 2009 decemberében, a budapesti Pataky István Művelődési Központban. Díjazás: • korosztályonként és kategóriánként. Fődíj: • A korosztályukban és kategóriájukban I. díjat elnyert csapatok – az első helyezett közönségdíjas csapattal együtt – 2010 tavaszán brüsszeli utazáson vesznek részt a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet (BMKI) támogatásával. (Összesen 9 pályamű készítői utazhatnak kísérő tanárukkal együtt.) További díjak: • A korosztályukban és kategóriájukban II. és III. helyezést elnyert csapatok értékes tárgyjutalomban részesülnek. Közönségdíj: • Azok kapják, akiknek a pályázati munkája a legnagyobb sikert éri el az interneten. A nyertesek értékes tárgyjutalomban részesülnek. Regionális díjak: • Arra törekszünk, hogy kezdeményezésünk országos mozgalommá növekedjen, éppen ezért máris számos felajánlást kaptunk. Bízunk abban, hogy a régiók, megyék, városok, falvak, idegenforgalmi intézmények, közintézmények vezetői és magánszemélyek felismerik a településük színvonalas bemutatásában rejlő lehetőségeket, és erejükhöz mérten díjazni fogják a területükről készült legjobb alkotásokat. A folyamatosan bővülő honlap jó reklámja lehet Magyarországnak, egyben egyedülálló közoktatási vállalkozás. Itthon és külföldön egyaránt szolgálja hazánk megismerését. Várjuk azon közintézmények, vállalatok és magánszemélyek jelentkezését, akik felismerik a pályázatban rejlő lehetőségeket, és támogatni kívánják ezt a nagyszabású kezdeményezést. További információk a www.keruljaterkepre.hu honlapon! Sárkány Péter és Menyhárt Sándor igazgatók Szent László Gimnázium és Szent László Általános Iskola

33

4/7/09 3:19:23 PM

Egészség

ÚJ KATEDRA

Csintalan Manók és az Eszem-Iszom Varázsvers A Széllelbélelt mesék, a Semminden és a Mackó kalandok szerzője, Béres Melinda újabb gyerekeknek szóló kiadvánnyal lepte meg olvasóit. A Csintalan Manók és az Eszem-Iszom Varázsvers című, Kőszeghy Csilla rajzaival illusztrált színes füzetet a Semmelweis Kiadó adta közre a hatrészesre tervezett Egészség Könyvecskék sorozat első darabjaként. A Méhes György Mézimázi meséjét eszünkbe juttató történetben a folyton édességre vágyó gyerekek olyan világba csöppennek, amely egyetlen hatalmas boltból áll, polcai pedig – egy bosszúból fakadt csúnya varázslat következményeképpen – csak és kizárólag édességek súlya alatt roskadoznak. Trónusán ülve Boltónia királya, Harmincadik Mirelit gyakran törli bíbor palástja csücskébe potyogó könnyeit, oly szomorú az édességek okozta testi elváltozásai: a hordószerűvé gömbölyödés, fogai kiliki-

lukadása és a fejüket egyre gyakrabban felütő betegségek miatt… De mint minden mesében, itt is van varázsige, amely képes visszaállítani az eredeti állapotot, vagyis a kenyeret, müzlit, tejet, sajtot, zöldséget, gyümölcsöt és még sok egészséges finomságot a polcokra. A varázsigét persze az eltévedt kismanóknak kell megtalálniuk… A szerző és a kiadó játékosan hasznos könyvet ajánl óvodásoknak és kisiskolásoknak. Varga Gabi

Ezer gyermek öröme Lenti diákok találkozása világsztárokkal 1980. szeptember 1-jén megnyílt Lenti első gyógypedagógiai intézménye. Nehéz sorsú, nagyobbrészt állami gondozott tanítványaimnak Paksa Tiborné tanárnővel együtt megpróbáltam olyan élményeket szerezni, amiben más iskolák gyerekei ritkán vagy soha nem részesülhettek. Az elmúlt évtizedekben voltunk a Belügyminisztériumban, a Rendőrpalotában, a Budapesti Díszzászlóaljnál, a Ferihegyi repülőtéren, a Fonyódi Vízirendőrség bázisán, csokoládé- és üdítőgyárakban is jártunk, ahol rengeteg ajándékot kaptunk. Négy alkalommal a Forma–1-es futamon, a Hungaroringen a Supergold tribünről néztük végig a Magyar Nagydíj versenyt. Előtte tisztelegtünk Ayrton Senna szobra előtt. Öt alkalommal a legnépszerűbb magyar csapatnak, az FTC-nek a vendégei voltunk, a VIP-teraszon és -páholyban, az aranylabdás Albert Flóriánnal együtt. Tizenhárom alkalommal a ZTE vendégei lehettünk, együtt ünnepelve a kék-fehérek első bajnokságát. Hét alkalommal a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzésére is eljutottunk. Természetesen a kulisszák mögé is. Sikerült találkozni és fényképezkedni nebulóinknak a német, olasz, portugál, szlovén, angol, japán válogatott csapatokkal, legnagyobb sztárjaikkal. A legfényesebb német csillagok, Beckenbauer, Vogts, Matthäus, Klinsmann, Bierhoff, Lehmann külön lefotózva is díszíti sportfalunkat. Ahogy az élő legenda, Eusebio – akinek életében szobrot emeltek – kézfogása is örök emlék, Rui Costával és Vitor Baiával együtt. A brazil Fehér Pelével, Zicóval is találkoz-

34

Katedra2009 április.indd 34

tunk, róla azt írta a világsajtó, hogy „ha a futballnak lelke volna, azt Zicónak hívnák”. A francia labdarúgás legnagyobb sztárja, Platini és Sepp Blatter FIFA-elnök is szívesen fényképezkedett diákjainkkal. Az olaszok legendája és a Milan ikonja, Maldini, valamint Albertini is találkozott gyerkőceinkkel. Barátként üdvözöltek bennünket a labdarúgás tanítómesterei. Az angol válogatott, az aranylabdás Kevin Keegan, Alan Shearer, Seaman és a többiek egy-egy angol zászlóval ajándékoztak meg minket. A média jeles képviselői: Szepesi György, Knézy Jenő, Faragó Richárd, Szujo Zoltán, Palik László, Hegyi Iván, Nagy Béla nemcsak kezet fogtak velünk, de dicsérték is iskolánkat. A világ négyszeres legjobb játékvezetője, Puhl Sándor is szép emlék az MLSZ régi vezetőivel együtt. Az Aranycsapat és a világ legjobb kapusa, Grosics Gyula több alkalommal is elbeszélgetett és ezer örömmel állt iskolánk tanulói mellé. A gyerekek saját kezűleg készített ajándékcsomaggal köszöntötték a százéves FTC-t, a százéves MLSZ-t, a ZTE bajnokságot nyert csapatát, az angol, német, japán küldöttségek vezetőit. A mai napig hetvenöt utazás keretén belül ezer gyermeknek sikerült életre szóló élményt szerezni. Minden gyermek a találkozásokról egy-egy fényképet kapott örök emlékül. Az ezredik diák jutalomból Horváth Rozália lett, aki ősszel a megyei asztalitenisz-diákolimpián aranyérmet szerzett. Paksa Tibor, a lenti intézmény krónikása

2009. április

4/7/09 3:19:23 PM

ÚJ KATEDRA

A gyógyúszásról A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunk mostani részében az úszás, a gyógyúszás megelőző és gyógyító hatásáról ír Molnár Notti gyógytornász. Gyógyúszásról akkor beszélünk, amikor az úszást végzőnek veleszületett vagy szerzett testi, esetleg szellemi betegsége van, amely elváltozást korrigálni, csökkenteni, esetleg teljesen megszüntetni szeretnénk. Funkciója szerint megkülönböztetünk prevenciós (megelőző), gyógyászati és rehabilitációs célból végzett gyógyúszást. Prevenciós célból azért úszunk, hogy megelőzzük a mozgásszegény, a sok ülés miatt kialakuló izomgyengeséget, az ennek következményeként kialakuló rendellenességeket, az ízületek, szalagok, inak helytelen működését, a mozgásszervi panaszok kialakulását. Rendszeres úszással ezek kialakulását meg tudjuk akadályozni, illetve bizonyos elváltozások (például térd-, csípőkopás) kialakulásának várható időpontját ki tudjuk tolni. Gyógyászati célú úszásról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő problémánkat kívánjuk ezen a módon kezelni, például ha gyakran fáj a derekunk, hátunk, nyakunk. A vízben való mozgással mentesítjük testünk teljes súlyától az ízületeteket, a csigolyákat, miközben izmaink szabadon dolgozhatnak. A víz felhajtó erejének köszönhetően ebben a közegben bizonyos mozgások, nyújtások sokkal könnyebben kivitelezhetők, mint a szárazföldön. Természetesen mindez igaz a vízben végzett tornára is, ami szintén sokat segíthet, hogy testünket a gyógyulás felé irányítsuk. Rehabilitációs célú úszásnak nevezzük azt, amikor azért úszunk, hogy valamilyen konkrét kialakult mozgásszervi betegség gyógyulását segítsük ezáltal, így például akkor, amikor a korábban már említett csípő- vagy térdkopás miatti protézisbeültetés után lábadozunk. A vízben végzett mozgás, gyakorlás segíti és felgyorsítja a műtét utáni mihamarabbi felépülést. Az adott ízület mozgásterjedelme javul, erősödnek a legyengült izmok, és nyúlnak a feszülő, rövidült izmok is. Gyógyúszásra az iskolában vagy akár már az óvodában is általában akkor küldik a gyerekeket, ha gerincferdülésük vagy más gerincpanaszuk van. A gyógyúszás eredményessége ilyen esetekben attól is függ, milyen mértékű az elváltozás, mióta áll fenn, illetve kapott-e a gyerek előzőleg valamilyen más kezelést, például speciális gyógytornát, esetleg korzettet (gerincfűzőt). Gerincferdülés (scoliosis) esetében először azt vizsgálják, milyen irányú a ferdülés, ezt követően a görbület konvex oldalát nyújtani fogják, a konkáv oldalt pedig erősíteni. Az úszás azonban – függetlenül a korábbi vagy párhuzamosan végzett kezelésektől – biztosan jót tesz, mert

2009. április

Katedra2009 április.indd 35

Egészség az egész testet erősíti, mozgás közben a törzsizmok és a végtagi izmok egyenletesen terheltek, javul a koordináció, ami az idegrendszer működése szempontjából fontos, és lelkileg is gyógyít ez a mozgásforma. Az úszásnemek mindegyike – eltérő módon – erősíti a hát izmait, így ezek variációival érhető el a törzsizomzat kívánatos fejlesztése, s már rövid idő alatt is látványos eredményt érhetünk el. Ugyanakkor minden úszásnemnek megvannak a maga szabályai, helyes technikája, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A mellúszás például fokozza az ágyéki és a nyaki homorulatot, így például a kiemelt fejjel történő úszás kifejezetten nemkívánatos. Fontos a vízfekvés, ez határozza meg az egész mozgás hatékonyságát. Ha ez megfelelő, akkor kevesebb energiát és erőt kell befektetnünk, nincs szükség erőlködésre, az úszás valóban élvezetté válik, miközben izmaink optimálisan fejlődnek. Ezenkívül javul a szív és a tüdő munkája, kapacitása, tágul a mellkas, javul a testtartás is. A testtartás javítása azért különösen jelentős, mert mozgásszervi betegséget előzhetünk meg vele. Az úszást sokan monotonnak gondolják, pedig nem az. Nem egyszerűen gyógyhatású, de élvezetes is, nagy kihívás, ugyanakkor sikerélményhez és önbizalomhoz is juttatja azokat, akik szárazföldön esetleg nem állnák meg a helyüket. A vízben való mozgás játék és szórakozás is egyben, a csoportosan végzett úszás pedig segíti az amúgy is meglévő betegségtudat leépítését. Természetesen a gyógyúszás során használhatunk különféle eszközöket is (például úszótábla, hajlékony habszivacs rúd stb.), ezek segítik a vízben történő gyakorlatok végzését olyankor, amikor azok nem valamelyik klasszikus úszásnem alkalmazását jelentik. Így például egy jobbra konvex gerincferdülésnél a jobb oldalt nyújtani kell, ilyenkor a gyakorlatot végző egy úszótáblát vesz a kezébe, s ezt az oldalát csak nyújtja, miközben baloldali végtagjaival úszik. Molnár Notti

35

4/7/09 3:19:24 PM

Olvasóink írták

ÚJ KATEDRA

Tisztelet az elődök előtt In memoriam Pintér Ottó Ács János, Bedegi József, Csirke Ernő, Jakubács András, Kuncz Elekné, Tilk Gézáné, Tusnovits Imre. A közös bennük, hogy valamennyien a Szigetvári járás általános iskoláinak igazgatói voltak, akik ma már valahol az égi katedrákon folytatják „lámpásként” népnevelő munkájukat. Ez a névsor tovább gyarapodott a napokban Pintér Ottóval. Elköszönt a Kántortanító, a Tanár Úr, az Igazgató Bácsi. Életének 81. évében elhunyt Ibafa és Csertő községek nyugalmazott igazgatója: Pintér Ottó. Falusi gyerek volt. A Somogy megyei Kisgyalán született, ahol édesapja kántortanító volt. A családfő foglalkozása meghatározó indíttatást adott egész életére. A pécsi Püspöki Tanítóképzőben szerzett kántortanítói oklevelet 1947-ben. Tanított Varászlón, Öreglakon, Bőszénfán, Szentlászlón, Almamelléken. 1961-től 17 éven át az Ibafai Általános Iskola és Diákotthon, majd nyugdíjazásáig tíz éven át a Csertői Általános Iskola és Nevelőotthon igazgatója volt. Ibafán a hátrányos helyzetű térség gyermekei számára diákotthont alakíttatott ki, az addig részben osztott felső tagozatos iskola osztottá vált. Iskolateremtő munkáját nagy igyekezettel és szakmai hozzáértéssel végezte. Gyermekszeretete vitte a pedagógusi pályára, ami mindvégig végigkísérte munkáját. Kellő hozzáértéssel, emberi tisztességgel végezte vezetői teendőit, bánt a rá bízott gyermekekkel. Ibafa közéletében is tevőlegesen részt vett. Évekig tanácstagként segítette a község életét, de az általa szervezett és vezetett iskolai énekkarral rendszeres szereplője lett a település rendezvényeinek. Önképzésére nagy gondot fordított. Magyar–ének szakos tanári diplomáját is tudása további pallérozása céljából szerezte meg. 1978-tól nyugdíjazásáig a Csertői Általános Iskola és Nevelőotthon igazgatója volt, ahol nagy szeretettel nevelte az állami gondozott gyerekeket. Szakmai munkáját felettesei kevésbé ismerték el. Ő maga az erkölcsi és anyagi elismerésnél mindig többre értékelte kollégái, a szülők, a hozzá forduló

36

Katedra2009 április.indd 36

egyszerű emberek érdeklődését, ragaszkodását és megbecsülését, tanítványai teljesítményét, szeretetét. Önzetlenül segítette számos képesítés nélküli, pályakezdő pedagógus munkáját. (Ezen sorok lejegyzőjét is.) Nyugdíjasként pedagógus feleségével Zselickislakon élt. A falu befogadta, haláláig a katolikus szentmiséken kántorizált, gyakorolta azt, amire pályája kezdetén hitet tett. Nyugdíjas évei alatt rendszeresen visszajárt Ibafára, a falunapok állandó vendége volt. Eredményes, tartalmas, gazdag és hasznos életet élt. Keményen, sokszor konokul harcolt elhatározásai megvalósulásáért, amelyet mindig a közösség, a szűkebb környezet jobbításáért tett. Sok mindent megálmodott és kiharcolt, természetesen ebben a munkában sikerek és kudarcok egyaránt érték. Örömömre szolgált, hogy az 1970/71-es tanévben magam is beosztottja lehettem, s iránymutatása mellett tettem meg a pedagógusszakma kezdő lépéseit. A visszaemlékezés perceiben eszembe jutnak az Ibafán eltöltött munkásnapok, az óralátogatásait követő segítő szándékú, bátorító szavai, a szarvasbőgés közös programjai. Eszembe jut az iskolájáért vehemensen harcoló vezető, a nevelőiért, a gyermekekért, a falujáért tenni akaró igazgató. Mint iskolavezető és mint szaktanár maradandót alkotott. Rendíthetetlenül fáradozott tanulói tudatformálásán, egészségmegőrzésén. A Tanár Úr, az Igazgató, a Mester elköszönt. A család, a rokonság, volt munkatársai, pedagóguskollégái, barátai, vadásztársai, volt tanítványai, volt állomáshelyei vezetői, képviselői és lakossága kísérte utolsó útjára a kaposvári Keleti temetőben. Emlékét, nevét őrzi a Kolics Pál által szerkesztett „Lámpások Szigetvár és vidékén” kiadvány első kötete, az ibafai kollégium falán 2001-ben (az ibafai kollégium megalapításának 40. évfordulójára) elhelyezett emléktábla, valamint volt tanártársai, tanítványai, a szülők és barátok emlékezete. Nevében idézem a költőt, amit most Ő is mondana: „Azt tettem, amit tenni kell, / Mit vetettem, már kikelt, / Van virág és van kalász, / Mit már fagy nem zúzmaráz. / Ne várjatok többet tőlem, / Erőmből adtam bőven. / S abban amit adtam, / Egy parányi tán halhatatlan!” Ács Attila nyugalmazott igazgatóhelyettes

2009. április

4/7/09 3:19:24 PM