Amit kérnek … (What they ask …)
Teacher only opens the door!
Kommunikáció
Amit mondanak ….. What they say ….
(Communications)
Hat alapkompetencia Six basic competences
Vendégközpontúság (guest orientation)
Meggyőzés Convince
Csapatmunka (team work)
Kommunikáció Communications
Interperszonális készségek (interpersonal skills)
Problémamegoldás Problem Solving
(megértés, motiválás) (Understanding, motivation) Tudásalapú kompetencia igény alacsony (Knowledge competence) low Dr. Juhász László PhD
Key Attributes of Top Talent (Tehetségek jellegzetes tulajdonságai)
Competence (hozzáértés) Attitude (hozzáállás) Mindset (hozzáadás) (gondolkodás mód) 2016.02.12. 16:29
Konfliktuskezelés Conflict Managing Mobilitás Mobility Elkötelezettség Commitment to
2
6. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
1. Piac elemeinek ismertetése
„Piac elemei”
2. Szálláshely szolgáltatás kínálata
„Szobaszám”
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete
„Vendégéjszaka”
4. Piaci részarány és pozíció
„Piaci pozíció”
5. Szállodák piaci céljai
„Piaci célok”
6. Inspiráció
„CBL”
7. Virtuális szálloda témaköre
„Piaci helyzetelemzések”
8. Ellenőrző kérdések
„Önértékelés”
Dr. Juhász László PhD
1. Piac elemeinek ismertetése Szálláshely szolgáltatás piaci tevékenységei
3
„Piac elemei”
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
Koncepcióalkotás – koncepció áttekintése Marketingterv készítés – piaci célok és azok elérésének meghatározása Értékesítés – marketingtervben meghatározott szegmensek és árak Disztribúció – szálloda tudatosítása a piacon (honlap) Szobafoglalás – érdeklődések és foglalások kezelése Branding Vendégkapcsolatok kezelése – GRM Minőségbiztosítás – (jogi, szakmai, nemzetközi, díjak)
1. Piac elemei - kínálat – épített szállodai szobák száma, a kiadható szobák száma Kiemelt dia - kereslet – vendégéjszakák száma - ár - két tényező által a piac által alakított (érték, élmény alapú) - bevétel - szállásdíj, egyéb, összes, részarányok, - indikátorok
1.1. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Versenyképességi indikátorok Dr. Juhász László PhD
Pénzgazdálkodás
Szállodagazdálkodás Piaci-gazdálkodás esszenciális Koncepció, Marketingterv területei
Revenue Management Értékesítés, Disztribúció, Foglalás Brand Management Vendégkapcsolat, Minőség Piaci-célok
Pénzügyi terv Pénzforgalom kezelése Pénzeszköz kezelése Kontroling, tervezés Gazdasági-célok
Eszközgazdálkodás
Bevételgazdálkodás
VENDÉG
Eszközpótlási terv
Befektetett eszközök Beruházás, Karbantartás
Készletgazdálkodás Beszerzés, Leltározás Biztonság, Védelem
Tőkegazdálkodás
Eredménygazdálkodás
Jövedelmezőségi terv Kapacitás – Volumen Költséggazdálkodás Eredmény kimutatás Jövedelmezőség Gazdasági-célok Dr. Juhász László PhD
2016.02.12. 16:29
Bevételi tervek Vendégstatisztika Bevétel-gazdálkodás Időszakos Árképzés Piaci-célok
Emberi erőforrás gazdálkodás Emberi erőforrásterv Munkaügyi gazdálkodás Élőmunka gazdálkodás Személyi költséggazdálkodás Humán Menedzsment Emberi-célok
5
Piaci környezet elemei Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei”
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
Kereslet
Kínálat
vendégéjszaka
szobák száma
Turizmus alanyai
Helyszín – Kategória
Utazási Motivációk
Specializáció – szoba
Szegmens Vendégigények Vételi szándék Vendég elégedettség Utazási motiváció Utazás módja
Ár Kínálati Átlagár Revpar Trevpar Gesper
Szegmensek
Bevételek Szállás - F&B Specializáció egyéb
Nemzetiség
Indikátorok
Dr. Juhász László PhD
Piaci Pozíció (átlagár Ft, szobafoglaltság két dimenziós mátrix Részarány Kínálati - Keresleti elemzés Nincs akkor nincs szállodavezetés
2. Szálláshely szolgáltatás kínálata
„Szobaszám”
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
2.1. Kínálatelemzés
Helyszín, ország,
régió, település Kategória Specializáció trendek, növekedés, eltérés, okok, indoklások 2.2. Szállodák piaci helyzete piaci pozíció piaci részarány statikus - dinamikus piaci részarány nyertesek és vesztesek
Dr. Juhász László PhD
6
Supply and demand development Hungary 1960 Hotestars
é250,0 1960
0,0 0,0 2,0 4,6 Social to 6,2 5,6 public 8,1 9,8 200,0 14,8 17,1 Austrian é 1965 21,7 22,3 program 22,9 Hunting 44,4 World 150,0 25,7Exhibition 52,3 41,8 54,0 52,2 69,7 1970 y Motel 60,8 79,2 100,0 program 65,5 81,3 1991-92 63,0 76,6 1988 64,4 75,0 50,0 1980 65,7 84,8 1975 y 67,3 87,9 1972 66,3 87,4 0,0 73,5 94,4 é 1960 é 1965 1970 y 1975 y 1980 y 1985 y 1990 y 1995 y 2000 y 76,7 105,9
Demand market 25 years Dr. Juhász László PhD
7
2009
2005 y
2010 y
Supply market 25 years
2105 y
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete 3.1. Vendégszegmensek
8
„Kereslet”
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
3.2. Szálláshely kereslet A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra. Ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma. Vendégéjszaka Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma. Vendégéjszaka ÷ eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.77 fő) Vendégéjszaka ÷ vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.53 nap) Szálláshely szolgáltatás piaci árai Átlagárak alakulása Kiemelt dia
Bevételek és Vendégéjszaka-bevétel Bevételek és részarányok változásai, trendjei Vendégéjszaka-bevétel, Gesper egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár. Tulajdonos épített szobára jutó bevétel Dr. Juhász László PhD
Demand and VAT change Hungary
9
30,0
30
1960 y
0,0 4,6 25 1,0 4,2 20 7,2 1965 y 5,3 15 22,1 7,9 10 1,7 15,7 5 1970 y 9,5 2,0 0 1960 y 1965 -4,7y 1970 y 1975 y 1980 y 1985 y 1990 y -1,6 -5 9,8 1975 y 3,1 -10 1960 y 1965 y 1970 y 1975 y 1980 y 1985 y 1990 y -0,5 -15 7,0
Dr. Juhász László PhD
25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
1995 y
2000 y
2005 y
-5,0 2010 y2013 y
-10,0
1995 y
2000 y
2005 y
-15,0 2010 y2013 y
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete
„Kereslet”
3.3. Szállodák kereslete
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
Vendégszegmensek Vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak. Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik.
A kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint. Szálloda összes Üzleti szegmens Turista szegmens (szabadidős) Egyéni üzleti Egyéni turista egyéni üzleti utazó Párok, corporate üzleti utazó Családok Csoportos üzleti Csoportos turista MICE Egyedi, széria
Dr. Juhász László PhD
10
11
vendégI.és„Szálloda-piac ár szegmentációja SzállodavezetésSzállodák és gazdálkodás elemei” 35 %
Alapismeretek 65 % Ismétlés kiterjesztés
Utazási célok - motivációk - szegmens Üzleti
Egyéni üzleti
Csoport üzleti
Rack Rate
Légitársaság
Egyéni utazó
Incentive
Vállalati
Találkozók
global-local
Konferencia
Akciós
Tréning
Egyéb
Kiállítás
Márka -Brand
Turista
14 % 7% Prioritás 5-7
Egyéni turista
Csoport turista
Rack Rate
Egyedi
Család
Széria
Párok
Sport
Utazási iroda
Diák
Specializáció Hétvége
szállodalánc - franchise cég - management cég – szállodavezetés formalizált - szabályzatban Dr. Juhász László PhD
12
4. Piaci részarány és pozíció 4.1. Piaci részarány
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti (dinamikus) nagyobb, mint a kínálati (statikus) akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres.
4.2. Piaci pozíció A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gesper, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre.
4.3. Szállodavezetést befolyásoló tényező, a piaci helyzet Piaci részarány és piaci pozíció hatása Keresleti és kínálati piac hatása Növekvő vagy csökkenő trend hatása Dr. Juhász László PhD
13
Market position by category Hungary 46% - 13% 54%
Hungary ADR
5
48%
5
46% - 4,2% 17.475 Ft
17.500
HU
16.284 Ft
4
15.200 Ft 4
14.676 Ft
14.372 Ft HU
14.223 Ft
3
14.944 Ft 15.000 Ft 14.900 Ft
3 1
15.000 Ft 13.000 Ft
12.000
2
2
1
12.000 Ft Hungary 2004 – 2015 Boston Matrix Dr. Juhász László PhD
Hungary room occupancy +6 pont 13% 48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 – 47 – 48 – 50 – 52 - 54% 2016.02.12. 16:29:48
5. Szállodák piaci céljai
„Piaci célok”
Jellemző és gyakran használt objektív piaci célok Objektív Szubjektív Speciális 5.1. Közvetlen piaci környezet A szállodák környezeti szintjeinek száma elérheti a kilencet, - kozmosz, - föld, - kontinensek, - célállomások, - ország, - régió, - kistérség, - település, - közvetlen szűk piaci környezet „lokális környezet”. Dr. Juhász László PhD
14
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
5. Szállodák piaci céljai
„Piaci célok”
5.2. Versenytárselemzés a gyakorlatban 5.3. Versenytárs kiválasztás módszertana Közvetlen környezet minden egyes szálláshelye Versenytársak, szűk piaci környezet hasonló szállodái Magyarországi benchmark szállodák, „példakép”
5.4. Versenytárselemzés módszertana 5.4.1. Pozicionálóelemzés, Boston mátrix 5.4.2. Rangsoroló elemzés - Piaci tényezők - Felszereltség - Szolgáltatások 5.4.3. SWOT elemzés használta a versenytárselemzésben 5.4.4. Objektív adatok alapján - például PEST
Dr. Juhász László PhD
15
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
16
versenytárs elemzése elemei” Szállodavezetés ésSzállodák gazdálkodás I. „Szálloda-piac
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
Átlagolás és eltérés, differencia átlag 3,4 3,8 4,0 3,8 3,2 3,7 3,5 3,5 2,7
szempont megközelités nagyság szoba minőség wellness rendezvény étterem ár - termék termál viz kezelések
31,5 3,5
diff
Saját
VT1
VT2
VT3
VT4
VT5
1,6 0,8 1,0 0,2 -1,2 0,3 0,5 1,5 1,3
5,0 4,5 5,0 4,0 2,0 4,0 4,0 5,0 4,0
4,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 4,0 3,0
3,0 3,0 3,0 2,0 5,0 3,0 3,0 2,0 2,0
2,0 5,0 4,0 4,0 2,0 3,0 4,0 4,0 3,0
3,5 4,0 4,0 5,0 4,0 4,0 4,0 3,0 2,0
3,0 3,0 5,0 5,0 3,0 5,0 3,0 3,0 2,0
6,0 0,7
37,5 4,2
29,0 3,2
26,0 2,9
31,0 3,4
33,5 3,7
32,0 3,6
Szempont lehet Parkoló, buszparkoló, fizető parkoló Szobákhoz erkély fekvés, nagyság Vízfelület per vendégszám, konferencia – szekció – vendéglátó helyek aránya Dr. Juhász László PhD
17
Piaci pozícionálás hazaiI.4 „Szálloda-piac * és wellness szállodák Szállodavezetés és gazdálkodás elemei” 15.400 15.700 15.700 15.800 Mo 4*
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
15.000 14.700 14.500 13.200 Wellness
Adatok 2009 2008 2007 2006
15.700 Ft 14.700 Ft
OC % 50
ADR 14.400 Ft Saját szálloda Dr. Juhász László PhD
47%
55%
41 55 57 55 Wellness
49 47 51 50 M 4*
6. Inspiráció
„CBL”
6.1. Piaci részarány, piaci pozíció és piaci helyzetelemzés (elemzések, trendek, okozatok, okok, e nélkül nincs szállodavezetés) 6.2. Versenytárselemzés Kiválasztás Elemzés Módszerei, alkalmazásai
Dr. Juhász László PhD
18
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
7. Virtuális szálloda témaköre I. „Szálloda-piac elemei” Szállodavezetés és gazdálkodás 7.1. Piac helyzetelemzés, áttekintése, elkészítése 7.2. Szállodai tevékenységek ismertetése 7.3. Virtuális szálloda tervfejezete
Dr. Juhász László PhD
19
Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés
„Szállodaipar piaci helyzete az előző kilenc évben 2006 - ” Helyszín - Magyarország, régió, megye, kistérség, település, elhelyezkedés, gyógyhely Specializáció – (üzleti, butik, apartman), - konferencia – (városi, üdülő, termál, sport), - (medical – gyógy – wellness) 1. Bevezetés Hipotézis, cél, feladatok, 2006 – 2015 2. Kereslet Vendégéjszaka, százalék és differencia eltérés, trend, külföld-belföld, motivációk, foglalás 3. Kínálat Szállodák, szállodai szobák, % és differencia eltérés, trend, piaci pozíció, piaci részarány, foglaltság % 4. Ár Átlagár, revpar, tevpar, gesper - vendégéjszaka-bevétel, % és differencia eltérés, amplitúdó 5. Bevételek bevételek (szállásdíj, F&B, egyéb), részarányok, trendek, specializációs megoszlás trend 6. Indikátorok, egyedi kiemelések saját döntés (minimum három) Szállodák nagyság szerinti összetétele Fejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése kategória, régió ok miért Infláció - árfolyam – változás hatásai az átlagárakra, Kínálati és programárak összehasonlítása elemzése Régiók eltérései és okai Kereslet és kínálat fejlődésének összevetése, ütem, mérték, követés, korrelációk Átlagárak eltérései az átlagostól, árpozíciók Tartózkodási idő külföldi és belföld eltérő típusokban és színvonalban 6. Összegzés Vélemények megfogalmazása a szállodalapításra
21
Dr. Juhász László PhD
www.hotel2022.hu
2016.02.12. 16:29:48