TARTALOMJEGYZÉK a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság december 6-án tartott soros ülésének határozatairól. napirend

TARTALOMJEGYZÉK a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 2012. december 6-án tartott soros ülésének határozatairól

Határozatok száma

Határozatok tárgya

483-345/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

napirend

483-346/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

Szeged, helyi közforgalmú alapmenetrend módosítás

483-347/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

11-es jelű helyi autóbusz viszonylat menetrend módosítási javaslat

483-348/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

Szolgalmi jog bejegyzéshez kapcsolódó kártalanítás.

483-349/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

Szeged, Petőfitelep, Fő téren közkifolyó létesítése

483-350/2012. (XII.6.) VFB.sz. határozat

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. beszámolója az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési projekt előrehaladásáról 2012. III. negyedévre vonatkozóan

közösségi

közlekedés

Nieszner György ügyviteli titkár

Jegyzőkönyv mely készült a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 2012. december 6. napján megtartott 34. sz. soros (nyílt) üléséről. Jelen vannak: Juhász Gyula Nagy Sándor Kohári Nándor Kalmár Ferenc Mihálffy Béla Barta Sándor Merksz Péter Iványi Aurél Nieszner György Dr. Kopasz Vanda Dr. Szikszay Adrienn Frankó János Dobó István Básthy Gábor Licsicsányi Ilona Nagy Szilvia Domonkos Gergely Csanádi Zoltán

a Bizottság elnöke a Bizottság alelnöke a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja Városüzemeltetési Iroda Jegyzői Iroda Városüzemeltetési Iroda Fejlesztési Iroda Városüzemeltetési Iroda Szegedi Hószolgáltató Kft. Szegedi Városkép Kft. Szegedi Városkép Kft. Szeged Pólus Nonprofit Kft. Szeged Pólus Nonprofit Kft.

Juhász Gyula: Jó reggelt kívánok mindenkinek, aki megjelent a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság mai ülésén. Megállapítom, hogy a Bizottság határozatképes létszámban megjelent. A november 22-ei ülésünkön volt egy anyag amit visszahívtunk, ez jelen pillanatban nincs a Bizottság előtt. Helyette viszont van egy másik hasonló című ez a „Szeged és kistérsége szennyvízcsatorna hálózat fejlesztés befejezetlen szolgalmi jogok” stb. Én úgy tudom, hogy a megállapodás ebben a témában megszületett, tehát jön majd egy anyag, amivel mindenki egyetért. Ez valószínűleg a következő bizottsági ülésünkre készül el, ezért lehet, hogy a jövő héten is kell majd ülnünk. Jött még be két kiegészítő anyag, pontosabban három. A közforgalmú közösségi közlekedés alapmenetrend módosítása, a 11-es jelű helyi autóbusz viszonylat menetrend módosítási javaslat és közterület-használattal kapcsolatos rendezvényre vonatkozó anyag. Nem tudom a Bizottság tagjai ezeket a plusz anyagokat megkapták-e? Egy anyag az biztosan benne volt a borítékban, a másik kettő pedig itt van vagy lesz. Van még valami ami hozzá jönne? Dobó István: A Városkép Kft. rendezvényfoglalása. Juhász Gyula: Ez a 3. anyag. Akkor ez még jön valamikor. Javaslom tartsuk napirenden, hátha az ülés időszaka alatt megérkezik az anyag és rá tudunk pillantani, valamint döntést tudunk hozni. Az egyebek közt van két tájékoztatás, egyrészt a Hőszolgáltató Kft. válaszlevele a Bizottság számára, valamint ha kérdésünk van azt most fel tudjuk tenni Básthy Gábor ügyvezető igazgatónak. Megérkezett még a RITEK Zrt. válaszlevele aminek ismerjük a tartalmát. Ez a napirendünk. A Bizottság tagjainak van-e módosító javaslata? Nincs. Akkor én ezt tenném fel szavazásra, aki ezzel egyetért kérem kézfelemeléssel jelezze.

A Bizottság 8 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi napirend tárgyalását fogadta el: 483-345/2012. (XII.6.) VFB sz. A Bizottság Juhász Gyula bizottsági elnök javaslatára az alábbi napirendek tárgyalását fogadta el: 1. 2. 3. 4. 5.

Szeged, helyi közforgalmú közösségi közlekedés alapmenetrend módosítás 11-es jelű helyi autóbusz viszonylat menetrend módosítási javaslat Szolgalmi jog bejegyzéshez kapcsolódó kártalanítás Szeged, Petőfitelep, Fő téren közkifolyó létesítése Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. beszámolója az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési projekt előrehaladásáról 2012. III. negyedévre vonatkozóan 6. Egyebek

Erről a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, valamint a Jegyzői Iroda jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak. ad.1. Szeged, helyi közforgalmú közösségi közlekedés alapmenetrend módosítás Juhász Gyula: Akkor átadnám Jánosnak a szót. Alapmenetrendet módosítunk. (Mihálffy Béla kiment, a Bizottság jelenlévő tagjainak száma 7 fő.) Frankó János: Tisztelt Bizottság, Elnök úr az SZKT fordult olyan kéréssel hozzánk, hogy a Gulyás csárdánál lévő megállóhelyet szeretné az Attila utcába áthelyezni. Itt a leírtakkal megegyezően, műszaki probléma miatt. A Troli felsővezeték lehúzó néha a nagyobb autókat megrongálja. Ezért ahogy rögtön bekanyarodik az Attila utcába, ahol volt is a Tisza Volánnak egy megállója, amit parkolónak használt, ezt a megállót használná az SZKT. A Gulyás csárdánál viszont megmaradna a 13A-nak természetesen a megállóhely. A második pont Vásárhelyi Pál utcát december 17. napjával készre jelentette a kivitelező. Itt a 13, 13A, 90, 90F-es autóbuszokat lehetne visszatenni úgymond az alapmenetrendbe. Egy kiegészítés lenne ehhez, hogy tegnapi információ szerint nem 18, hanem 19-étől. Tehát egy nappal később tudják az esős idő miatt a felfestéseket befejezni. Juhász Gyula: Akkor ez a hármas pontunk, ami azt jelenti, hogy a 2012. december 19-ei hatállyal. Ez változik. Nagy Sándor: Ez nem várhat jövő hétig? Vagy akarunk a jövő héten ülni? Juhász Gyula: Szerintem igen. A Szegedi Víziközműnek az anyagát tárgyalnunk kellene. Nagy Sándor: Ezt azért kérdezem, mert ha 13-án döntenénk akkor talán jobban eltalálnánk a befejezés időpontját. Vagy el tudjuk találni ezt a 19-ét.

Frankó János: Ezt tegnap teljesen biztosra mondták. Juhász Gyula: Tehát a határozati javaslatunk így szól, hogy jóváhagyjuk a 7-es trolibuszvonal alapmenetrendjét, itt a megállóhelynek az áthelyezése szerepel. A Bizottság utasítja a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, az Attila utca elnevezésű megállóhely útburkolati jeleinek felfestésére. Illetve hatályon kívül helyezzük a korábbi, augusztus 2-ai határozatunkat. Jóváhagyjuk a 13, 13A, 90, 90F-es autóbuszvonalak alapmenetrendjét a melléklet szerinti tartalommal, december 19-ei hatállyal. Ez lenne a határozati javaslat, aki ezzel egyetért kérem kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 483-346/2012. (XII.6.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta a Fejlesztési Iroda 1188-66/2012. iktatószámú „Szeged, helyi közforgalmú közösségi közlekedés alapmenetrend módosítása” előterjesztését és az alábbi határozatot hozta:

1. A Bizottság jóváhagyja az 7-es jelű trolibuszvonal alapmenetrendjét és ahhoz tartozó új megállóhely elnevezését , a határozat 1/a-b. sz. mellékletei szerint 2013. január 1-i hatállyal; 2. A Bizottság utasítja a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, hogy az Attila u. (Mars tér) elnevezésű megállóhely útburkolati jelének felfestését - az időjárás függvényében - végezze el. 3. A Bizottság hatályon kívül helyezi a 483-214/2012. (VIII.02.) VFB sz. határozatát és jóváhagyja a 13-as, 13A-s, 90-es és 90F-es jelű autóbuszvonalak alapmenetrendjét, a határozat 2/a-d. sz. mellékletei szerint 2012. december 19-i hatállyal, az SZMSZ 1. sz. mellékletének (bizottságok közgyűlésről átruházott hatáskörei) Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságra vonatkozó 1. pontjában biztosított jogköre alapján. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Fejlesztési Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, valamint a Tisza Volán Zrt., a Szegedi Közlekedési Kft., Szeged Pólus Nonprofit Kft., és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Merksz Péter: Ezzel az áthelyezéssel megoldódik az a parkolási gond is, ami a múltkor szóba került. ad.2. 11-es jelű helyi autóbusz viszonylat menetrend módosítási javaslat Juhász Gyula: A 11-es autóbusz menetrend módosítás. Nem tudom van-e anyag?

(Mihálffy Béla visszajött a Bizottság jelenlévő tagjainak száma 8 fő.) Kalmár Ferenc: Van anyag mégpedig tegnap készült el. A 11-es vonaláról nagyon sok megkeresés jött hozzám is és a Volánhoz is és a Jánoshoz is. Részben ugyanazok de részben mások is kérték, hogy a Felsővárosi rész el tudjon menni az állomásig hétvégén is. Máskülönben csak a Bartók téren áll meg és át kell szállni, gyalogolni kell. A Volán kiszámolt egy olyan változatot, ami megfelel az elvárásainknak, vagyis nem kerül többe és még egy minimális 65.000 forintos megtakarítás is mutatkozik ebben a viszonylatban. Óránként menne a busz, ezzel egyetértenek az emberek is. Mi a Jánossal azt kértük a Volántól, hogy alakítsák úgy, hogy a busz negyed órával a Budapesti vonat indulása előtt érjen az állomásra. Így félre van ott, a vonatok pedig háromnegyedkor indulnak Budapestre. Nagy Sándor: Negyed óra elég arra, hogy a jegyet megvegyék. Kalmár Ferenc: Gondolom, hogy igen. Én is szoktam járni elég gyakran és nekem elég negyed óra. Nagy Sándor: A békéscsabai vonatokkal mi a helyzet? Kalmár Ferenc: Elsősorban a budapesti vonatok lettek figyelembe véve. Nagy Sándor: És az érkező vonatok? Kalmár Ferenc: Az érkező vonatok, negyedkor érnek be. Bár általában van egy pici késés és félkor van ott a tizenegyes. Tehát egy 10-15 percet kell várni. Ezt így tudtuk megoldani. Ha a Bizottság is így gondolja kérem, hogy szavazzák meg. Jobb megoldást nem találtunk. Én úgy gondolom az Irodával egyetértve, hogy ez így egy megfelelő megoldás. Merksz Péter: Ha nem így volna akkor meg úgyis megkeresnek. Kalmár Ferenc: Megkeresnek, de azért egy-két mondjuk így hangadó lakóval egyeztetve úgy néz ki, hogy ez rendben van. Nagy Sándor: Vasútállomásra óránként buszt járatni, ez jelképes. Így az összes járatunkat le fogjuk pusztítani óránkénti közlekedésre. Juhász Gyula: Ez hétvége ugye? Kalmár Ferenc: Igen ez hétvége és szombat délutántól. Frankó János: Csak annyit tennék hozzá, hogy szombat délelőtt 5 40-től 1340-ig megmaradna a fél óra és utána lenne órás, vasárnap egész nap órás. Az egész december 22-től lépne érvénybe, mert a Volán onnantól tudja vállalni. Az új menetrend javaslatra bekértük a költségkalkulációt és azt, hogy mikortól tudják ezt vállalni. December 22-ig ezt le is kell kommunikálni. Kalmár Ferenc: Ezt a Volán megteszi. Juhász Gyula: Mert jelenleg hétvégente nem megy ki a vasútállomásig.

Kalmár Ferenc: Az a baj, hogy csak a Bartók térre megy és onnan azért át kell szállni, mert onnan nem indul az állomásra. Merksz Péter: És itt felvetődik az a probléma, hogy a különböző tömegközlekedési eszközöknél, az egyikről a másikra történő átszállás az néha elég nehézkes főleg, hogy ha csomagokkal az egyik sarokról a másik sarokra kell átszaladni. Nagy Sándor: A lakásától is ki kell vinnie a bőröndöt a megállóig. Merksz Péter: Nem ezt mondtam. Tehát nem az van, hogy leszállok a buszmegállóban és ugyanott át is szállok. Nagy Sándor: Én ezt értem, csak ugye a menetrend úgy nem fog működni, hogy minden honnan minden hova tudunk járatot biztosítani. Akkor amikor kilométer menyiséget kell csökkenteni, két irányba lehet elmozdulni. Az egyik az, hogy úgy kiritkítod a közlekedést, hogy jelképes szintűvé válik, a másik az, hogy új rendszert kell építeni amiben több átszállás van. Kalmár Ferenc: Ezt februárban meg fogjuk nézni. Juhász Gyula: Itt az átszállással voltak gondok. Nagy Sándor: Én ezt értem, de ha az átszállás ekkora gond, akkor nem lesz hétvégén szolgáltatás. Ez az angol megoldás, hogy időnként jön egy busz amilyen minimumra kötelezték a szolgáltatót. Most nem tudom, hogy mi az elképzelés, hogy azokon a járatokon ahol szintén jelképes a hétvégi forgalom. Azok amelyek már most is harminc percenként járnak hétvégén, azt már hova akarjátok ritkítani. Juhász Gyula: Azokon sokat már nem lehet ritkítani. Kalmár Ferenc: Az februári probléma, azzal még várunk. Juhász Gyula: Szerintem szavazunk. Kalmár Ferenc: Én kérem a Bizottságot, hogy támogassa. Juhász Gyula: Akkor a határozati javaslat és a mellékletét képező menetrendről szavazunk. Aki egyetért a 11-es busz vonatkozásával az kérem kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 5 igen, 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 483-347/2012. (XII.6.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Kalmár Ferenc városüzemeltetési tanácsnok „11-es jelű helyi autóbusz viszonylat menetrend módosítási javaslat” előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: •

A Bizottság jóváhagyja a 11-es autóbusz viszonylat alapmenetrendjét 2012. december 22-i hatállyal az előterjesztés 1/a-b. sz. melléklete szerint;

•

A Bizottság felkéri a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatóját, hogy a járműveken üzemeltetett utastájékoztatási rendszeren, továbbá a járműveken rendelkezésre álló és a megállóhelyi utastájékoztatást szolgáló felületek aktualizálásáról fokozott figyelemmel gondoskodjon. Az utazóközönség előzetes tájékoztatását biztosítsa, a 2012. december 22-tól érvényes menetrendi változásokra vonatkozóan;

az SZMSZ 1 sz. mellékletének (bizottságok közgyűlésről átruházott hatáskörei) Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságra vonatkozó 1. pontjában biztosított jogköre alapján. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Fejlesztési Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Tisza Volán Zrt. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Frankó János: Ha szabadna egy kiegészítést. Szeretném tájékoztatni a Bizottságot, hogy a tegnapi nap folyamán a Tisza Volántól megérkezett az utasszámlálás eredménye, de még SZKT-tól nem kaptuk meg. Tulajdonképpen ugyanaz az anyag lenne. Ezeket elkezdjük feldolgozni. Juhász Gyula: Ez hogy működik? (Iványi Aurél kiment a Bizottság jelenlévő tagjainak száma 7 fő.) Frankó János: Minden vonalra megvan az adat. Sajnos csak egyetlen olyan példány van számítógépen, ahol lehet a vonalakat vizsgálni. Van egy összefoglaló anyag, amely viszonylag nagy terjedelmű. Juhász Gyula: A Bizottság tagjai közül mindenki eléri interneten ezeket a nagy terjedelmű anyagokat? Mert akkor ezeket a nagy terjedelmű akár 300 oldalas anyagokat nem nyomtattatnánk ki a külsős tagoknak sem. Frankó János: Nincs az anyag háromszáz oldal, hanem ez egy praktikus táblázat. Juhász Gyula: Ha a bizottság külsős tagjai egyetértenek velem lehet, hogy ezt úgy oldanánk meg, hogy kapjanak az anyaghoz hozzáférést. Kalmár Ferenc: Vagy e-mailben. Frankó János: E-mailben nem tudom átküldeni csak tömörítve. Juhász Gyula: Ha hozzájárultok akkor ez elektronikusan lenne elküldve. ad.3. Szolgalmi jog bejegyzéshez kapcsolódó kártalanítás. (Iványi Aurél visszajött a Bizottság jelenlévő tagjainak száma 8 fő.) Juhász Gyula: Az a 22.800 Ft és 6.600 Ft. erről lenne szó. A MÁV-nak lenne valamilyen kártalanítási

igénye 76 m2, 300Ft/m2 plusz a földhivatali bejegyzésnek a díja. Összesen elköltünk 30.000 Ft-ot. Kérdés, észrevétel? Akkor szavazásra bocsátom, aki a határozati javaslatban foglaltakkal egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze.

Ezek után a bizottság 8 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 483-348/2012. (XII.6.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda „Szolgalmi jog bejegyzéshez kapcsolódó kártalanítás” tárgyú, 01/1406-89/2012. számú előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. A Bizottság jóváhagyja, hogy az alábbi táblázatban megadott ingatlan esetében a szolgalmi jog alapítására vonatkozó megállapodások megkötése után 22.800 Ft + áfa kártalanítási összeg a Vízügyi Építési Alapból a Szegedi Csatornamű Társulat által beutalt pénzügyi fedezet biztosításával kerüljön kifizetésre.

Helyrajzi szám

Szeged III. ker. 21744/7.

MÁV Zrt. által megszabott szolgalmi Érintett terület jog engedésének [m2] fajlagos nettó díja [Ft/m2] 76

300

Szerződés alapján fizetendő kártalanítás összege 22.800 Ft + áfa

Összesen:

22.800 Ft + áfa

2. A Bizottság jóváhagyja az alábbi helyrajzi számhoz tartozó eljárási díj kifizetését a Vízügyi Építési Alap fejlesztési hányadának terhére. Helyrajzi szám:

Hivatkozás az eljárási díj összegére

Szeged III. ker. 21744/7.

CSMK Szegedi Körzeti Földhivatal eljárási díj Összesen:

Megfizetendő eljárási díj 6.600 Ft 6.600 Ft

Erről a tisztségviselőket, a Címzetes főjegyzőt, a Városüzemeltetési Irodát a Közgazdasági Irodát, a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-t, valamint a Jegyzői Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.4. Szeged, Petőfitelep, Fő téren közkifolyó létesítése Juhász Gyula: Szeged, Petőfitelep Fő téren közkifolyó létesítése Kohári képviselő úr és Gila képviselő úr együtt kezdeményezték, ez már egy kicsit drágább 1.340.000 Ft, tervezés 410.000 Ft, kivitelezés 930.000 Ft. Kohári képviselő úr akar hozzá tenni valamit?

Kohári Nándor: Lényegében nem. Juhász Gyula: A lakosság igényli, ez később ivókúttá alakul. Kalmár Ferenc: Nekem volna egy olyan kérdésem a Vízműtől, hogy évekkel ezelőtt átnézettük ezeket a közkifolyókat. Néhányat meg is szüntettünk. Viszont lehet, hogy újra át kellene nézni, mert van egy olyan szabály, hogy ha van vízvezeték nélküli ház bizonyos körzeten belül, akkor nem lehet megszüntetni. Ezek a házak egyre inkább tűnnek el Szegeden, ezért lehet, hogy meg lehetne szüntetni még néhányat. Ezeknek az üzemeltetése elég drága. Újra fel kellene kérni a Vízművet ezeknek a felülvizsgálatára. Nagy Sándor: Mennyibe kerül egy ilyen közkifolyó egy évben? Dobó István: 60-80 db-ra becsülöm a számukat és évente összesen kettőmillió forintba kerülnek. Juhász Gyula: A 60-80 db összesen? Dobó István: Igen. Juhász Gyula: És azt hogyan lehet kezdeményezni, hogy egy meglévő közkifolyót, amit időről-időre elzárnak, azt időszakosan nyissák ki? Itt van Tápén, a Búcsú téren egy közkifolyónk és halottak napján jó lett volna ha tudtak volna vizet vételezni. Mert az öreg temetőben nincsen vízvételi lehetőség. Ki kezdeményezi a közkifolyó kinyitását? Kalmár Ferenc: A Vízműnek a kezelésében van. Juhász Gyula: Az általában el van zárva, ami rendben is van, ezt senki nem kifogásolta, csak nekem tűnt fel, illetve halottak napja környékén szóltak akik az öreg temetőben jártak, hogy jó lett volna, ha ott van vízvételi lehetőség. Én mondtam, hogy ott a kút. Átmentek és kiderült, hogy az le van zárva. Merksz Péter: Nekem egy kérdésem volna, hogy mi indokolja ezt a közkifolyó létesítést, amit majd később ivókúttá akarunk átalakítani. Mi az indok? Ki kezdeményezte? Kinek a kérését tolmácsolták a képviselő urak. Kohári Nándor: A lakosságét. Merksz Péter: Miért, nincs otthon vizük? Kohári Nándor: Van ott egy iskola és egy buszpályaudvar is, ezért olyan mozgással bír ez a terület, ahol egy ilyen ivókút létesítésére mutatkozott igény. Nagy Sándor: Akkor ez most egy ilyen komoly erőkifejtéssel működő nyomós kút? Kohári Nándor: Közkifolyóként kerül kialakításra. Amennyiben lesz részönkormányzati keret, akkor már a kialakított kút fajlagosan olcsóbbá teszi azt a típusú átalakítást, hogy esetlegesen ivókúttá lehessen átalakítani.

Nagy Sándor: Nem ivókutat kellene akkor csinálni? Kohári Nándor: De arra nincs pénz és jogszabályi lehetőség. Nagy Sándor: A Vízügyi Építési Alapból nem csinálhatunk ivókutat? Kérdezem a szakirodát? Kohári Nándor: Nem. Korábbi megkeresésünkre, mint Gila képviselő úr, mint jómagam ezt a választ kaptuk. Merksz Péter: Szerintem fussanak még egy kört, és ha lehet rögtön ivókutat létesítsenek. Juhász Gyula: Szerintem már lefutották a köröket. Gila képviselő urat is elég tapasztaltnak gondolom, ahhoz hogy ezt mind körbejárta. Kohári Nándor: Ez egy konszenzusos történet, lefutottunk minden kört. Juhász Gyula: Én azt mondom, hogy engedjük így el, hiszen a szakiroda is támogatja. A határozati javaslatot elfogadásra javaslom, aki ezzel egyetért kérem kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 8 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 483-349/2012. (XII.06.) VFB. sz. A Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője 01/80143-2/2012. számú „Szeged, Petőfitelep, Fő téren közkifolyó létesítése” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: •

A Bizottság jóváhagyja, hogy a Szeged, Petőfitelep, Fő téren a Szegedi Vízmű Zrt. tervezésében és kivitelezésében 1 db közkifolyó épüljön, az erre vonatkozó kis értékű beszerzési eljárás a Vízügyi Építési Alap fejlesztési hányadának terhére 1.340.000 Ft + áfa keretösszeggel lefolytatásra kerüljön.

•

A Bizottság felhatalmazza a Polgármestert, hogy a „Szeged, Petőfitelep, Fő téren közkifolyó létesítése” tárgyban indítandó kis értékű beszerzési eljárás sikerességét követően a megvalósításra vonatkozó vállalkozási szerződést aláírja.

Erről a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, Közgazdasági Iroda, valamint a Szegedi Vízmű Zrt. jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kap.

ad.5. Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. beszámolója az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési projekt előrehaladásáról 2012. III. negyedévre vonatkozóan

Juhász Gyula: Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. beszámolója az elektromos közösségi közlekedés III. negyedév. Csanádi Zoltán úrnak átadnám a szót, vannak-e újabb fejlemények a beszámolóhoz képest. Csanádi Zoltán: A P+R lett átadva legutoljára. Azóta a troli szerződés aktiválódott. Juhász Gyula: Itt még az szerepel, hogy kiválasztás körüli állapotban volt az utastájékoztatási rendszer. De azóta úgy tudom, hogy a Delta Systems megnyerte. Csanádi Zoltán: Igen az utastájékoztató rendszernek is lett nyertese. A munkát megkezdtük, 2014 április vége a befejezési határidő. Itt egyelőre látványos megmozdulások nem várhatóak, csak a következő év második felében. Nyáron kezdődnek el a telepítések a megállókban. Juhász Gyula: A Bizottság tagjai részéről van kérdés? A P+R parkolókkal kapcsolatban én az Etelka sorit látom többet és véleményem szerint gyenge a kihasználtsága. Nem tudom a többit mennyire használják. Nagy Sándor: Ehhez még idő kell. Én egészen meglepődve látom, hogy Újszegeden a trolifordulónál lévő tárolóban nő a kerékpárok száma annak ellenére, hogy egyre hidegebb idő van. Az összes kerékpáros forgalom pedig láthatóan csökken . Juhász Gyula: Szerintem az Etelka sori nem jó helyen van, mert aki már odáig feljön Tápéról, az már begurul Szegedre. Csanádi Zoltán: A legközelebbi troli megközelítési pontnál van. Nagy Sándor: Itt a ház mögött a Feketesas utcán 2-3 év volt mire felépült a kerékpáros forgalom. Az ilyen jellegű új berendezéseknek idő kell. Juhász Gyula: Ez csak arról jutott eszembe, hogy ha a tárolókat kicsivel kisebbre csináltuk volna akkor a projektbe belefért volna az Európa parknál a közvilágítás, amit városi pénzből csináltunk. Egyéb kérdés a Bizottság tagjai részéről? Akkor a beszámolót elfogadásra javaslom, aki ezzel egyetért kérem kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 8 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 483-350/2012. (XII.06.) VFB. sz. A Bizottság megtárgyalta a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. projektigazgatója 2012/TK329. számú „Beszámoló az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési projekt előrehaladásáról 2012. III. negyedév” tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: A Bizottság a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. projektigazgatójának beszámolóját az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési projekt előrehaladásáról elfogadja.

A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Fejlesztési Iroda, a Szegedi Közlekedési Társaság és a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. Juhász Gyula: A közterületes anyag bejött már. Dr. Kopasz Vanda: Nem. Nem kapott szignót. Dobó István: A Városkép Kft. tegnap délután 3 órakor nyújtott be egy kérelmet. Nagy Sándor: Most akkor nincs előterjesztés. Dobó István: Jegyzői szignót nem kapott. Több probléma van vele. Az egyik az, hogy a beadványból nem derül ki, hogy ki a szervező a Városkép Kft. vagy a Jobbik Magyarországért mozgalom. Megnevezésre került, hogy a rendezvény az a Reök Palota előtti közterület, adventi keresztállítás, ingyenes forralt bor osztás, kulturális programok 2 m 2-en. Ismereteink szerint a felállításra szánt kereszt körülbelül 6 m-es. Licsicsányi Ilona: Nem. De azt elmondhatjuk, hogy ezt az anyagot is ugyanúgy terjesztettük be, mint ahogy az összes rendezvényt szoktuk. Az anyagban meg van nevezve, hogy ki a rendezvény szervezője. Ez egy kulturális program. Nagy Sándor: Ez úgy kulturális program, mint az MSZMP 12. kongresszusa. Licsicsányi Ilona: Verseket fognak mondani és forró tea osztás lesz. Juhász Gyula: Egyébként az nem rossz ötlet, hogy csinálhatnánk olyat mint amilyen Bécsben. Kis pavilonokkal forralt bor osztás. Licsicsányi Ilona: Az az érdekes ebben, hogy az összes többi területhasználati engedélyt így adtuk be. Na most ettől függetlenül nekem tájékoztatási kötelezettségem van a Bizottság felé egyébként is. Juhász Gyula: Vanda mit tudunk csinálni? Nincsen anyag a Bizottság előtt. Licsicsányi Ilona: Mi be is adtuk. Hétfőn tudtuk meg, mert akkor adták be. Így nem tudok egy rendezvényt hamarabb beadni. Juhász Gyula: Magyarán az igény is most valamikor decemberben merült fel. Licsicsányi Ilona: Most hétfőn. Juhász Gyula: Akkor december első hétfőjén. Licsicsányi Ilona: Más rendezvények esetében is így szokott lenni. dr. Kopasz Vanda: A szakirodának meg kell azt vizsgálni, hogy a keresztállítás a díszburkolaton hogy lehetséges.

Dobó István: Meg kell vizsgálni akár a balesetveszély szempontjából is. Hiszen szél hatására akár el is dőlhetne. Licsicsányi Ilona: Azért nem adtuk be előbb, mert tavaly is állt és homokzsákokkal le volt biztosítva. Juhász Gyula: Nekem abszolút semmilyen tartalmi kifogásom nincsen az üggyel kapcsolatban. Egy technikai gond van, hogy nincs itt az anyag a Bizottság előtt, így nincsen határozati javaslat amiről tudnánk szavazni. A tartalmát megismertük, most ha a Bizottság hoz egy határozatot az semmis. Bartha Sándor: Nekem még egy olyan kérdésem lenne Vandához, hogy akkor ennek mi a menete? Dr. Kopasz Vanda: Ugyanúgy ahogy egy közgyűlési vagy bizottsági előterjesztésnél, csak akkor tárgyalhatja meg a bizottság, hogy ha az a törvényességi vizsgálaton átment. Tehát jegyzői szignó került rá. Határozathozatal csak szignált előterjesztés esetében lehetséges. Juhász Gyula: Ezt értem, de Közgyűlési vonatkozásban is gyakran tárgyalunk úgy anyagot, hogy bejön sürgősségivel, éppen bead valaki egy módosítót, vagy éppen a Közgyűlésen van módosító, bár ott a jegyző úrnak van helyben lehetősége, hogy törvényességi észrevételeket tegyen, de azért erről a Közgyűlés szavazhat akár úgy is, hogy azt figyelmen kívül hagyja. Juhász Gyula: Én azt mondom, hogy a Bizottság is tárgyalhat úgy, akár mondjuk Bartha Sándor kezdeményezésére egy anyagot, hogy ha van határozati javaslat, hogy az nem járja meg ezt az adminisztratív részt. Utólag természetesen lehet rá törvényességi észrevételt tenni. Ha törvénytelen a határozat akkor a Bizottság újra tárgyalhatja. De szerintem ez nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy ha akar, akkor határozzon. A Városkép Kft. részéről van észrevétel? Licsicsányi Ilona: A Mangalica fesztiválra, amely nem olyan régen volt, ugyanígy adtuk be az anyagot. Mivel tájékoztatási kötelezettségem van ezért, nem igazán értem, hogy milyen anyagot kellene beadnom? Nagy Sándor: Nehogy valaki ezt blaszfémiának tekintse. Én nagyon tartok ettől, hogy ez egyfajta politikai célra használt rendezvény. Licsicsányi Ilona: Mi sem politikai, sem társadalmi, sem vallási tekintetben nem szoktunk semmilyen különbséget tenni. Ugyanolyanok az adatlapjaink, és az eljárásunk is. Nagy Sándor: Nem a Városkép Kft.-re haragszunk. Sajnos a Városkép Kft. ilyenkor az ütköző pont. Bartha Sándor: Nem a Városkép Kft. hanem az Jegyzői Iroda állítja meg. dr. Kopasz Vanda: Az anyag tegnap délután négykor jött be. Elvárás az, hogy másfél óra alatt 3 iroda nézze meg és készítsen előterjesztést, a másnap reggeli Bizottságra. Juhász Gyula: Én javaslom, hogy a következő Bizottsági ülésre hozzák be az anyagot. Bartha Sándor van más javaslatod?

Bartha Sándor: Egy olyan jellegű javaslatom van, hogy nyilván a keresztállítási misszió folyamatosan megy évek óta. Itt Szegeden volt már több helyszínen az évek során. Ennek a fő szerepe az, hogy felhívja a figyelmet az adventnak a lényegére. Juhász Gyula: Rendben, ezzel egyetértek, csak az advent első vasárnapja most volt másodikán. Nagy Sándor: Egy kicsit le tetszettek késni erről az adventről is. Egyébként pedig elég érdekes amikor egy politikai párt vallási szimbólumot használ, propaganda célra saját magának, és én biztos aláírást gyűjtenék ha valamelyik felsővárosi gyülekezet lennék. Juhász Gyula: Én azt akartam mondani, hogy picit késésben van a dolog, és a szakirodához tegnap jött be az anyag. Magam részérő ezzel semmi gondom sincsen, hogy ha valaki ilyen típusú, vagy jellegű városi, vagy városrészi rendezvényt szeretne tartani. Csak jó lenne, ha az előterjesztés akkor ennek megfelelően kellő időben bejönne, és akkor erről tudnánk tárgyalni. Mert, ez így most elég érdekes. Se anyag, se határozati javaslat. Ráadásul épp a múltkor tárgyaltuk azt, hogy lehetőleg a Városkép kettő héttel előtte hozza be az anyagokat azért, hogy a Bizottságnak legyen lehetősége mérlegelni, hogy az adott rendezvénynek a tartalma, színvonala méltó-e arra a térre, vagy helyre. Bartha Sándor: Hát nyilván folyamatos változás van ennek a gyakorlatában hiszen maga az, hogy be akarom jelenteni a rendezvényt nem is biztos, hogy annak bizottság elé kellene kerülnie. Nyilván bizonyos esetekben igen. Juhász Gyula: A Bizottságok véleményezik ezeket a közterület foglalásokat. Egyébként a Városkép Kft.-nek van szerződése a Várossal. De eddig ezt nem kifogásoltuk meg, hogy a Kft. időről-időre behozza ezeket a rendezvényeket, és ahogy én látom volt már amikor volt értelme, hogy behozták az anyagot. Bartha Sándor: Mindenképpen csináljunk egy előterjesztést, az menjen át az Irodán, most én sem tudok jobbat mondani. Juhász Gyula: Ha a szakirodától nem jön be jövő hétre, akkor legalább annyi legyen, hogy a Bizottság elé írjátok már le pár mondatban egy előterjesztés formájában, és valamilyen határozati javaslat is jöjjön be valakitől és akkor van miről tárgyalni. Ezt jegyezheted akár te is mint javaslatot. Bartha Sándor: Ugyanezen az elven most szóban teszek egy javaslatot. Nagy Sándor: Szerintem a Bizottságunk ügyrendjében nincs szóbeli javaslat, előterjesztés ilyen értelemben. Juhász Gyula: Várjuk meg a jövőhetet. Köszönjük szépen a tájékoztatást. Akkor a Jegyzői Irodától várnánk tisztelettel a szignózott előterjesztést, a következő bizottsági ülésig. Már van két napirendi pontunk a jövőhétre. Az egyebeken belül a Ritek Zrt. jelezte, hogy nem tud a közfoglalkoztatási programban részt venni, ilyen tartalmú levelet kaptunk már az IKV Zrt.-től is. Ezzel kapcsolatban nincs teendőnk. A Bizottság tudomásul vette ezt a tájékoztatást. Kalmár Ferenc: A Ritek-et megértem, de az IKV-nál járdát söpörni azért felvehettek volna embereket.

Nagy Sándor: Egy ilyen adminisztratív feladatot ellátó cégnél jellemzően nem járdát söpörnek, inkább képzettséget igénylő irodai feladatokat szoktak ellátni. Kalmár Ferenc: A Somogyi Könyvtár is fogalakoztatott közmunkásokat az archívumba például. Juhász Gyula: Én jeleztem az IKV-nak, hogy lehetne adminisztratív munkakörbe felvenni embereket, mert vannak szakképzett munkanélküliek is. Tehát akár az üresen álló önkormányzati tulajdonú lakások felújítására is lehetett volna felvenni embereket. Nagy Sándor: A jó szándék megvolt bennünk, a szummája meg az lesz, hogy nem lesz közfoglakoztatott Szegeden. Kalmár Ferenc: Az tény, hogy kevés van. Juhász Gyula: Térjünk át a Távhőszolgáltató tájékoztató levelére, ebben a Bizottság által feltett kérdésekre válaszol az Energott Kft. Merksz Péter: Magam részéről a Ritek Zrt. levelét nem veszem tudomásul. Juhász Gyula: Akkor a Bizottság szeretne ez ügyben szavazni? Kohári Nándor: Nem szükséges. Mihálffy Béla: Szavazzunk. Juhász Gyula: Mert ehhez az anyaghoz sincs semmilyen határozati javaslat. Nagy Sándor: Véleményem szerint vegyük jegyzőkönyvbe. (Kohári Nándor elment A Bizottság jelenlévő tagjainak száma 7 fő) Juhász Gyula: A Távhőszolgáltató tájékoztatásával kapcsolatban van valakinek észrevétele? Merksz Péter: Továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy ez a szegedi polgároknak gazdasági előnnyel jár. Juhász Gyula: A pályázat során bizonyítani kell, hogy ez gazdasági előnyökkel jár. Merksz Péter: Ez az előterjesztés még nem győz meg róla. Tele van lehetőségekkel, aminek nagyon örülök, de nem meggyőző lehetőségek. Az anyagban ezekről csak feltételes módban írnak. Juhász Gyula: Ha a konstrukció nem működik akkor a projektet az Energia Hivatal, vagy a forráskezelő nem fogja támogatni. Ha nem tudja bizonyítani, hogy ez az ötmilliárdos beruházás gazdaságilag megtérülő befektetés, akkor nem fog rá pályázati pénzt kapni. Alakítottunk egymillió forintért egy projektcéget, és egymilliót buktunk. Merksz Péter: Én az egymillió forintot is sajnálom Szeged jelenlegi helyzetében.

Nagy Sándor: Péternek teljes mértékben igaza van. Ezt igazából Igazgató Úr sem vonta kétségbe, hogy nem lehet tervezni a távhő kapcsán semmilyen megtérülést, bevételt. A közelmúltban megmutatta az Igazgató Úr nekem, hogy hogyan állapítják meg jelenleg a távhő árakat az Energia Hivatalba. Az konkrétan önkényesnek minősíthető, és ha jól gondolom senki sem érti a metodikáját. Básthy Gábor: Érteni értjük csak nem tudjuk, hogy számolják ki. Nagy Sándor: De nincsen a számok mögött egy olyan transzparens képlet, amit érteni lehetne. Iványi Aurél: Nekem lenne egy idevágó kérdésem, amit nem tudom ki tud megválaszolni. A Megoldások Magazinja foglalkozott a témával legutóbb. Egy szegedi társasházat a megszokottaktól eltérően 15 cm vastag szigetelő réteggel láttak el. Ráadásul nem két, hanem három rétegű ablakkal látták el a házat. Ez azt eredményezte, hogy a korábban ráengedett nem tudom pontosan hány ezer GJ egyharmadát sem használják ki jelenleg. A társasház alján volt egy IKV Zrt. kezelésében álló üzletsor, amely nem lett leszigetelve, csak későbbiekben. Ez azt eredményezte, hogy az eredetileg felhasznált hőmennyiség töredékét használják jelenleg. A szegedi panel ház egy része fel lett újítva, nyilván sok vár még a felújításra. A kérdésem az, hogy ha a panel házak felújítására ismét lehetőség nyílik, és ezeknek a panelházaknak a fűtésére most már jóval kevesebb energiát kell fordítani a hőszolgáltatónak, teljesen mindegy melyikről beszélünk. Nyilván az a cél, hogy a lakosság kevesebb energiát használjon, a hőszolgáltató pedig kevesebbet értékesít, akkor mi értelme van annak, hogy ilyen irányba fejlesszünk? Miért nem egy másik fejlesztési irányt választunk? A pályázat esetleg nem erről szól? Nagy Sándor: A pályázatot még nem írták ki, de tudomásom szerint többféle pályázat lesz. Merksz Péter: Magam részéről teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a megújuló energiaforrások irányába el kell menni, mert a Szegedi Hőszolgáltató Kft. részben Szeged Város tulajdona, ezért lényegesen kevésbé kitett a világpiaci energiaellátásnak és a világpiaci áringadozásnak. Ami helyben megtermelhető, alkalmazható az abban az esetben, ha bizonyítottan olcsóbb is, akkor mindenféleképpen, mind a környezetnek, mind a polgároknak, mind a vállalkozásoknak jót tesz. Én erről meg vagyok győződve. Én azért szóltam az előbb is, mert arról nem vagyok meggyőződve, hogy a profit „lekaszálása” nem történik meg, valamint arról, hogy a projekt minden résztvevő számára hasznot hoz. Én azt gondolom, hogy igenis ebben az irányban is el kell indulni. Juhász Gyula: Most arra gondolsz, hogy az egymillió forintos befektetésünk adott esetben nem térül meg? Merksz Péter: Itt nem csak az egymillióról van szó. Nagy Sándor: Az a kérdés, hogy a távhő igénybe vevőinek az árait befolyásolja-e ez a beruházás? Juhász Gyula: Jelenleg ugye hatósági áras, de ez nem lesz örökké így szerintem. Ez konkrétan nincsen kőbe vésve. Ez valószínűleg változhat. Változhat az a koncepció, hogy Magyarországon előbb utóbb a távhőszolgáltatásnak a díja is alkalmazkodik az előállításnak a költségeihez és a felhasználás mértékéhez. Nagy Sándor: Ez egy feltételezés ebben a pillanatban.

Juhász Gyula: Ez egy racionális feltételezés. Básthy Gábor: A racionalitásról annyit, hogy a korábban érvényes ármegállapítás sem volt betartva éveken keresztül, pedig utána mindig kiderült, hogy a kiszámított árak reálisak voltak. Az ármegállapításnak a gazdasági racionalitáshoz köze – amióta Magyarországon közszolgáltatás van – nincsen. Ez nem csak '90-től kezdve, előtte is politikai kérdés volt. Tudjuk, hogy '90-ig gyakorlatilag a távhőszolgáltatás nagyon jelentős állami támogatásban részesült. Szegeden a Környezetgazdálkodási Kft.-nél és annak elődjeinél volt, aki megkapta a támogatást és nem a távhőszolgáltatásra, hanem közterület fenntartásra, ha a Városi Tanács úgy döntött. Tehát megépültek a rendszerek és '90-ig alig volt erre ráfordítás. Ezt követően, amikor megszűntek ezek a támogatások, talán piaci módon kellett volna megállapítani az árakat. Ez a mai napig nem így történik. Az kétségtelen, hogy van olyan tényező, amely nagy valószínűséggel matematikailag nincsen megfogalmazva, vagy a rendeletbe mindig beleteszik, hogy mi az az egyoldalnyi szempont amit, ha akarnak figyelembe vesznek, ha akarnak nem. Akkor nyilvánvalóan a tüzelőanyag költsége az egy tényező az energia hivatali számításban. Ha mégis fennmarad ez a központi ármegállapítás, akkor valószínűleg fűtő rendszerben, 2014-re az egész rendszer üzembe lép, és 2015-2016-ra az ármegállapításban tényleges gazdálkodást tudunk beépíteni. Hogy milyen mértékben, azt azért nem tudjuk megmondani, mert nem tudjuk, hogy milyen tényezőket vesznek egyébként figyelembe. Például amíg vannak olyan számítási problémák, hogy bizonyos tételek nem teljes áron kerülnek be a számításba, ebből nyereség sehol nem fog származni. A szakma azóta kéri azt, hogy a számításokat hozzák nyilvánosságra, amióta ez a rendszer megvan. Tehát ezzel együtt nyilvánvaló, hogy ha ebben a társaságban profit keletkezik, az a tulajdonosok között a tulajdoni hányad arányában megoszlik. Az Energott Kft. megalakította ezt a projekttársaságot, szeptemberben bejegyzésre került, Energott lett a neve. A munkák megindultak, tudomásom szerint az Energott Kft. mindenképpen meg kívánja valósítani ezt a projektet. Nagy Sándor: Itt fel fog merülni az, hogy ez egy olyan összevont szerződés, egy tulajdonostárssal, amit a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek úgy kell megkötni, hogy az Energott abban nem „szabad”, hogyha majd az Energott vásárol Szegedi Hőszolgáltató Kft.-től. Básthy Gábor: Mint érintett természetesen, mivel taggyűlési hatáskör, illetve az önkormányzatnak az álláspontját pedig a tulajdonosi bizottság fogja jóváhagyni. Nagy Sándor: Tehát azt mondja az Igazgató Úr, hogy az Energott Kft. saját kockázatára, önkormányzati jóváhagyás nélkül megvalósít egy ötmilliárdos beruházást, hogy majd egyszer hátha a Szegedi Hőszolgáltató köt vele hővásárlási szerződést. Básthy Gábor: Nyilvánvaló, hogy arra vonatkozik, hogy lényegesen kedvezőbb lesz ettől a hőtermelőtől vásárolni a hőt a távhőszolgáltatás számára, mint földgázból előállítani, figyelemmel a földgáz és a dollár árfolyamát. Ha ezt nem hagyja jóvá az Önkormányzat akkor gyakorlatilag a saját cégével fog kibabrálni. Nagy Sándor: De ha ezt, megmutatta volna nekünk az Energott Kft., akkor valószínűleg már jóváhagytuk volna. Básthy Gábor: Micsodát? Nagy Sándor: Azt, hogy olcsóbb lesz vásárolni.

Juhász Gyula: Szerinted mi fogja a projekt megtérülését biztosítani, hogy ha ez nem így működne? Nagy Sándor: Elnézést itt azért arról is szó van, hogy ha a hőszolgáltató köt egy 25 éves szerződést az Energottal, mondjuk tulajdonosi bizottsági felhatalmazás alapján, más technológiával itt már nem lehet semmit sem csinálni. Amit láttunk például geotermiába előadni a TIK-ben. Básthy Gábor: Ennek a projektnek van még egy másik fele is, ez pedig használati melegvíz előállítása, ami megközelítőleg a mostani árának harmadába fog kerülni. Nagy Sándor: De nem tudjuk, hogy működni fog-e az, hogy kiszűri a szaghatást a vízből. Básthy Gábor: Működni fog. Juhász Gyula: Van már ilyen működő rendszer valahol? Básthy Gábor: Van. Nagy Sándor: Az is kiderült, hogy ezt az „elengedjük a vizet valahol” típusú dolgot üldözik mindenütt. Tehát növelik a visszasajtolt víz arányát. Egyébként meg nem fenntartható az, hogy kivesszük a vizet és nem sajtolunk vissza. Básthy Gábor: Az, hogy a visszasajtolás fenntartható-e az csak 5-6 év múlva fog kiderülni. Nagy Sándor: De van ahol már működik 5-6 éve. Básthy Gábor: Még egyszer elmondom, hogy az Energott Kft. ezt a programot kívánja megvalósítani. Nyilvánvaló, hogy az hogy ez a fajta használati melegvíz termelés működni fog-e vagy nem az hatósági jóváhagyásokon fog múlni. Nagy Sándor: És mi van akkor, hogy ha nem engedélyezi a hatóság tovább. Mondjuk, ha már 3 év múlva nem engedi a hatóság? Básthy Gábor: Ez elég érdekes lenne. Bár megmondom őszintén, hogy ez előfordulhat, ez kétségtelen. Nagy Sándor: Azt se gondoltuk 3 éve, hogy központi szabályozás lesz. Básthy Gábor: A víz nem azokból a rétegekből kerül kitermelésre amelyekről eredetileg szó volt. Kalmár Ferenc: Lehet itt beszélni politikai és közgazdasági indokokról is. De én úgy gondolom, hogy a világ olyan helyzetben van ma, hogy a műszaki megoldások és a műszaki indokok is előtérbe kerülhetnek. Az pedig egyre inkább látszik, hogy mindegy, hogy ki állapítja itt meg az árakat. Az biztos, hogy a megújuló energiák felé menni kell, mert ez a jövő útja. Nagy Sándor: Az nem ártott volna, ha valami kalkulációt látunk, azzal kapcsolatban, hogy ez mennyivel lesz jobb a végén. Kalmár Ferenc: Ezt a kérdést azért nem értem, mert igaza van az Igazgató Úrnak, politikai kérdés

manapság a közszolgáltatásoknak az ára. Azt mondja a Kormány, hogy a közszolgáltatások árait 10%-kal vigyék lentebb. Merksz Péter: A villany és a gáz árakról volt szó. Kalmár Ferenc: Ez a villany és a gázról szólt, de ettől kezdve, ha a gázt lentebb viszik akkor annak távhőnél is valamilyen formában jelentkeznie kell. A lényeg, hogy ez egy abszolút önkényes dolog. Viszont műszaki oldalról látszik, hogy nem lehet a végtelenségig menni anélkül, hogy ne legyenek új megoldások, és a megújuló energiák felé ne mozduljunk el. Nagy Sándor: Csak annyit kellene megmutatni, hogy most a kazánban a gáz elégetve ennyibe kerül egy GJ, valamint hogyha az Energott termeli akkor az átadási ponton ennyibe fog kerülni. Ha feltételezzük, hogy az kisebb mint az előző érték, akkor feltételezzük azt is, hogy a Magyar Energia Hivatal belátja, hogy egy kicsit lehet olcsóbb a távhő Szegeden. Ennyit kellene leírni, de erre vonatkozóan kísérlet sem történt. Básthy Gábor: Természetszerűen a pályázat beadásának követelménye lesz a számításoknak az elkészítése. Nyilvánvalóan egy bizonyos szintig el kell jutni a tervezés folyamatában. Mivel úgy tűnik, hogy januárban írják ki a KEOP 4-est amibe ez bele fog férni. Én azt gondolom, hogy jelenlegi ismereteink szerint ne arról beszéljünk, hogy a város kíván-e ebben részt venni vagy sem. Hanem arról, hogy a feltett kéréseket megválaszoltuk. Az egy következő lépés amikor ezt lehet értékelni. Ha az Energott Kft. ezt megvalósítja önkormányzati részvétel nélkül, nyilvánvalóan azokkal a paraméterekkel, amelyek a szerződések jóváhagyásához mindenképpen önkormányzati hozzájárulás szükséges. Juhász Gyula: Én csak annyit szerettem volna még ehhez hozzátenni, hogy polemizálunk arról, hogy az ármegállapítás mennyire kellene, hogy közgazdasági vagy politikai alapokon nyugodjon. Azért azt ne felejtsük el, hogy az energiahordozóknak, vagy általában az energia árának nagyon erőteljes hatása van a fogyasztói szokásokra. Mi azt szeretnénk elérni, a fenntarthatóság érdekében, hogy a mélyen tisztelt lakosság és az ipari felhasználók esetleg racionálisan kezdjék használni az energiát és ne pazarolják. Ez esetben nyilván egy magasabb energiaár jobban odahat, hogy elkezdjenek gondolkodni azon, hogy milyen más megoldási lehetőségek vannak. Tehát két lehetőségünk van, és egy picit talán ez válaszol Aurélnak a kérdésére, hogy ha a fenntarthatóság szempontjait, a globális rendszerünknek az energiamérlegét nem akarjuk felborítani, akkor nyilván most abba az irányba kell hogy menjünk, hogy csökkentsük az energia felhasználást. Az amit te mondtál, hogy beburkoljuk az épületeket, az az energiafelhasználás csökkentésének az irányába megy. A másik lehetőség, hogy megpróbáljuk az energia felhasználásban az alternatív forrásokat bevonni és költséghatékonyabb, környezetbarát energiaszolgáltatási rendszereket vezetünk be. Azt azért ne felejtsük el, hogy ha mi olcsóbban állítunk elő energiát, akkor a másik oldalon lerontjuk az eddigi hatásfokot. Tehát az olcsóbb energiából majd többet fog a kedves lakosság és az ipar igénybe venni. Nagy Sándor: Az olcsóbb energia előállítása egyelőre nincsen alátámasztva. Juhász Gyula: De mindenki ezt kutatja, az egész alternatív energia előállítási törekvés erről szól, hogy a megújuló energiaforrások talán azért lesznek jók mert, talán olcsóbban lehet előállítani az energiát, mint atomból, vagy fosszilis energiahordozók elégetésével.

Merksz Péter: Nagyon örülök, hogy az Energott akár egyedül is megvalósítja ezt a beruházást. Én csupán azt hiányolom, hogy nyilván egy ötmilliárdos beruházást alaposan megfontol mielőtt arról dönt, hogy megvalósítja vagy nem, egyedül vagy nem egyedül valósítja meg. Én csupán csak azt szeretném látni, hogy az Energott mi alapján döntött úgy, hogy ezt neki minden körülmények között érdemes megcsinálni. Azt gondolom, hogy ha azon információk birtokában lennénk, ami alapján az Energott döntött arról, hogy ez neki isten igazából és minden körülmények között megéri, ha mi ezt látnánk, akkor sokkal könnyebb helyzetben lennénk. Nyilván itt vannak üzleti érdekek, melyeket nem kíván az orrunkra kötni, ezt többé kevésbé megértem, de abban biztos vagyok, hogy ha az Energott tudja bizonyítani azt, hogy ez az ötmilliárdos beruházás egy tuti jó és bomba üzlet, akkor igen könnyű meggyőzni Szeged város Közgyűlését arról, hogy ezt a beruházást érdemes úgy megcsinálni, hogy annak részese Szeged Városa is. Ehhez tudni kell azt is, hogy a beruházás hogyan térül meg Szeged Városnak, Szeged Város polgárainak, milyen környezeti hatás éri a város lakosságát, és mi az ami számára is érdekes. Ami az Elnök Úr felvetését illeti, meg kell nézni azt, hogy drágítom-e az energiát annak érdekében, hogy a korszerűbb, a megújuló irányába elmozduljon a lakosság és spóroljon az energiával. Ennek két oldala van, az egyik az hogy ha én amíg növelem az energia árat, csak azért hogy spóroljon a lakosság, addig növelem az energiát a felhasználóhoz eljuttató vállalkozások hasznát anélkül, hogy azoknak plusz beruházási költségei lennének. A másik vonal és innentől kezdve politikai kérdés is a dolog, hogyha én azért, hogy spóroljon mindenki az energiával megemelem az energiaárakat, akkor emberek fagynak meg a saját házukban, mert nem tudja kifizetni az energiaköltséget. Jól emlékszem az elmúlt télen több száz ilyen emberről kaptunk tudósítást aki a saját házában fagyott meg, mert nem tudta felfűteni. A másik pedig az, hogy ahhoz hogy én a saját házamat energiahatékonnyá tudjam tenni ahhoz az kell, hogy a támogatást is megkapjam hozzá, és ilyen jellegű támogatás családi házak vonatkozásában nem került kiírásra másfél éve. A régi korszerűtlen, kocka házakban élő embereket ez érinti, és a lakosságnak csak 1/3 része él panelekben a többi nem. A 2/3-ad nem kapja meg a támogatást a korszerűsítésre. Nagy Sándor: Egy adott alkalommal arról is beszéltünk, de most konkrétan a hőszolgáltató van terítéken. Merksz Péter: Még egy dolgot mondok a témához. 2010. évben Paks 11 Ft-ért adta az áramot. Azt az áramot amit mi 50 Ft-ért vásároltunk meg. Tehát az energiaárakról ennyit. Básthy Gábor: A felvetett kérdések közül többre is válaszolnék. Az egyik dolog ez a 2 % - os árcsökkentés. A lakossági áraknál nyilván a Kormány sok mindent tehet ezzel. Ha a szolgáltató vesztesége jelentkezni fog, mint ahogy volt már ilyen, azt ki kell fizetni. De ez nem vonatkozik a nagyfogyasztókra és a hőszolgáltatókra, mert azok szabadpiacon kötelesek megvásárolni a gázt. Bárhová is nézünk csak devizáért lehet venni gázt. Természetszerűleg az ezekhez kapcsolódó különböző árakba, amelyek elosztása a felhasználót terhelik, ezekbe vannak beépítve a plusz költségek. Amíg ez így van, addig alapvetően nem lesz versenyképes a hőszolgáltató, hiszen fajlagosan drágábban kénytelen venni a gázt, mint a lakosság. De ez sem újdonság, hiszen ezt már '90 előtt is eljátszotta a Országos Anyag és Árúhivatal. Azon információknak én sem vagyok 100 % - osan birtokában, hogy Energott tulajdonosai mire alapozva döntötték ezt el. De januárban már a teljes információ birtokában leszek. Az előző előterjesztés egy közös munkára szólt, az önkormányzat és az Energott között ennek a fejlesztésével. Bármilyen céggel melyeket a TIK-ben láttunk, ugyanilyen együttműködéssel indultak neki az önkormányzatok. Ott sem lehetett még az elején látni, hogy mi lesz ennek a vége, és legtöbbször önkormányzati pénzekből valósultak ezek meg. Tudnivaló, hogy állami, közösségi támogatások nélkül az alternatív energiaforrásokkal összefüggő beruházások ne valósulnának meg. Akkor térülnek meg, ha legalább 40-50 % - os

támogatással valósulnak meg. Ugyanakkor mégis csak ez a jövő útja, ráadásul az az orosz földgáztól való kiszolgáltatottságot is csökkenti. Aurél hőszigeteléssel összefüggő kérdésére válaszolva elmondom, hogy nem tudni, hogy a kétszeres és háromszoros hőszigetelés mikorra fog megtérülni, a lakók számára. A távhőszolgáltatásban kétoldalú fejlesztésre van szükség. Egyrészt az ingatlan tulajdonosok érdeke az, hogy az épületeik, lakásaik energiafelhasználását csökkentsék. A szolgáltatónak pedig alapvető érdeke az, hogy olcsóbban, környezetkímélőbb módon nyújtsa szolgáltatását. A kettő valahol találkozik. Ha az épület hőfelhasználása csökken, és a bevételt az olcsóbb alternatív zöldenergia szolgáltatja, akkor a felhasznált földgáz mennyiség fog csökkenni. Ezzel együtt csökkenni fog a cég működési költsége, valamint a távhő ára is. A szolgáltatók profitját csökkentő állami, szociális intézkedések azokat is érintik akik szociálisan arra nem szorulnak rá a támogatásra. Emlékezzünk vissza mekkora vita volt a Közgyűlésben 2007-ben amikor a Gyurcsány Kormány egyik napról a másikra megszüntette a földgáz felhasználásra vonatkozó 60-70 % - nyi állami támogatást. Erre is azért volt szükség mert az állam ezt már nem tudta finanszírozni. Nagy Sándor: Meg szeretném állapítani, hogy továbbra is mindenről beszélünk csak nem arról, hogy mennyiért fogja venni a hőszolgáltató az új cégtől az energiát? Milyen árképlet alapján, hogy lesz indexálva? Ha zárójelbe teszem az összes technológiai, fenntarthatósági, termőterületfoglalási aggályomat, akkor maradnak az előzőekben említett kérdéseim. Mi lesz az árképlet? Mennyibe fog kerülni az energia? Hogyan indexáljuk? Mihez lesz indexálva gázhoz, villanyhoz? Lesz-e addigra biomassza árindex? Básthy Gábor: Elmondom, hogy azt a maximális árat, melyet a hőszolgáltató eladhatja a hőt a felhasználónak, az Energia Hivatal fogja meghatározni. Nagy Sándor: Ettől fogva ez a vicc kategória, hogy erre valaki milliárdokat költ. Ez implikálja ám azt, hogy aki erre a milliárdokat költi, az olyan kapcsolatokkal rendelkezik az Energia Hivatalba, amit most nem fejtenék ki részletesen, mert valaki megint beperel rágalmazásárt. Básthy Gábor: Jelenleg felelőtlenség lenne számokat mondani. Nagy Sándor: Most arról beszélünk, hogy egy ötmilliárdos beruházás kapcsán felelőtlenség lenne számokat mondani. Én megnéztem ezeket a társadalmasított kiírásokat, eddig egymilliárd volt a maximális támogatási összeg, meg ötmilliárd a teljes keret. Juhász Gyula: Tisztelt Bizottság lassan a határozatképtelenségi ponthoz jutunk. Valószínűsítem, hogy ez a projektjavaslat be fog kerülni a közgyűlés elé. Tudunk róla még beszélni. Jelen pillanatban van egy tájékoztatónk melyről nem kell határozatot hoznunk. A tájékoztatóban az Ügyvezető Igazgató Úr próbált a Bizottság kérdéseire választ adni. Ismerve az Energott tulajdonosi körét ha ebbe az ötmilliárdos beruházásba nem lenne üzlet, akkor nem állnának elő vele. Nekünk az az érdekünk, hogy ez a Városnak is üzlet legyen. Bezárom a Bizottsági ülést. Kmf. Nagy Sándor a Bizottság alelnöke

Juhász Gyula a Bizottság elnöke Nieszner György ügyviteli titkár