TARTALOMJEGYZÉK a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 2013. január 31-én tartott soros ülésének határozatairól Határozatok száma
Határozatok tárgya
9320-4/2013. (I.31.) VFB.sz. határozat
napirend
9320-5/2013. (I.31.) VFB.sz. határozat
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányuló kérelem
9320-6/2013. (I.31.) VFB.sz. határozat
Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. a Partfürdő tervezett fejlesztési munkáival kapcsolatos 2012. december 20. keltezésű VFB előterjesztése
9320-7/2013. (I.31.) VFB.sz. határozat
PESA villamosok közlekedése
Nieszner György ügyviteli titkár
Jegyzőkönyv mely készült a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 2013. január 31. napján megtartott 2. sz. soros (nyílt) üléséről. Jelen vannak: Juhász Gyula Nagy Sándor Kohári Nándor Mihálffy Béla Kalmár Ferenc Iványi Aurél Barta Sándor Dr. Kopasz Vanda Szabó Sándor Nieszner György Dr. Szikszay Adrienn Dobó István Frankó János Dr. Oláh Miklós Sódar István Virág Mónika Kiss Magdolna
a Bizottság elnöke a Bizottság alelnöke a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja Jegyzői Iroda Kabinet Városüzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Iroda Fejlesztési Iroda Fejlesztési Iroda Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Humán Közszolgáltatási Iroda
Juhász Gyula: Jó reggelt kívánok mindenkinek, aki megtisztelte jelenlétével a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság mai ülését. Megállapítom, hogy a Bizottság határozatképes létszámban megjelent. A mai ülésünknek három napirendi pontja van. A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. fejlesztésével kapcsolatos tájékoztató, mivel kértünk tőlük gazdaságossági számításokat és egy minimál konfigurációjú számítást, ami az alap fürdő lehetőségeinek és képességeinek a fenntartásának a költségeit mutatta volna be. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányuló kérelem szerint az Önkormányzat szeretne 10 főt foglalkoztatni irodai irattárosi munkákra, és van még a PESA villamosok közlekedtetése. Itt lakossági panaszok érkeztek és ennek a kezelését kérik a Tisztelt Bizottságtól. Ez a három napirendi pontunk van. Én azt javasolnám, hogy a közfoglalkoztatásra irányuló kérelemmel kapcsolatos előterjesztést - mivel az tűnik viszonylag gyorsnak és egyszerűnek – vegyük előre. Ha nincs más javaslat, akkor ezt tenném fel szavazásra, aki ezzel a napirenddel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi napirend tárgyalását fogadta el: 9320-4/2012. (I. 31.) VFB A Bizottság Juhász Gyula bizottsági elnök javaslatára az alábbi napirendek tárgyalását fogadta el: 1. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányuló kérelem
2. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. a Partfürdő tervezett fejlesztési munkáival kapcsolatos 2012. december 20. keltezésű VFB előterjesztése 3. PESA villamosok közlekedése 4. Egyebek Erről a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, valamint a Jegyzői Iroda jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak. 1. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányuló kérelem Juhász Gyula: Március 1-től december 31-ig foglalkoztatna az Önkormányzat 10 főt az irattári feladatok ellátására. 100 %-os támogatási intenzitásban lehetne a közfoglalkoztatásba embereket bevonni. Korábban Közgyűlésen több alkalommal is felmerült, hogy az Önkormányzat, valamint az önkormányzati cégek intenzívebben is részt vehetnének a közfoglalkoztatásban. Úgy gondolom, hogy támogatható ez az elképzelés. Tisztelt Bizottság részéről van-e kérdés, észrevétel, javaslat, vagy a szakiroda részéről kiegészítés ezzel kapcsolatban? Kiss Magdolna: Annyit mondanék, hogy a munkaügyi kirendeltség még jelen pillanatban nem tudja fogadni a kérelmet, de azért hoztuk a Bizottság elé, hogy első körben be tudjuk nyújtani. Juhász Gyula: Tehát, amint lehet, hogy bizottsági döntés ne legyen akadálya. Amennyiben a Bizottság egyetért, én a határozati javaslatot elfogadásra javaslom. Aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 9320-5/2013. (I. 31.) VFB. sz. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda „Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányuló kérelem” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Bizottság jóváhagyja, hogy az Önkormányzat kérelmet nyújt be foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formában történő foglalkoztatására. A kérelem 10 főnek Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban 2013. március 1-jétől 2013. december 31-ig napi 8 órában történő közfoglalkoztatásra irányul. 2. A Bizottság a Polgármester útján felkéri a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát a kérelem előkészítésére és a Polgármester aláírását követően a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége részére történő benyújtására.
Felelős: Határidő:
Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője a kérelem benyújtás lehetőségének megnyílását követően azonnal
3. A Bizottság - amennyiben a kérelem pozitív elbírálást nyer, és a támogatás a bér és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában 100%-os mértékű – felhatalmazza a Polgármestert a hatósági szerződés aláírására. Erről értesítést kap: a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Polgármesteri Kabinet, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda. 2. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. a Partfürdő tervezett fejlesztési munkáival kapcsolatos 2012. december 20. keltezésű VFB előterjesztése Juhász Gyula: Jelen van a Partfürdő ügyvezető igazgatója, fürdővezetője és a szakiroda munkatársa, úgyhogy át is adnám a szót. Sódar István: Tegnapelőtt kaptuk meg a szakirodának a feljegyzését az előterjesztésünkre vonatkozóan. Ezt mi áttanulmányoztuk, de írásban még nem tudtunk reagálni az idő rövidsége miatt, viszont itt van a fürdővezető és a szakiroda képviselője is, úgyhogy ha bármi kérdés van ehhez, akkor nagyon szívesen válaszolunk, illetve a fürdővezető megtenné a szóbeli kiegészítését a feljegyzéshez. Virág Mónika: Megkaptuk a Városüzemeltetési Iroda feljegyzését, amiben csak néhány dologra reagálnánk, de nem biztos hogy számottevő jelentősége lesz a döntés szempontjából. Alapvetően az első pontban kifogásolja az Iroda azt, hogy a tanulmányi munkának a pénzügyi kimutatása az túlzott látogató számmal számol, mert mi egy korábbi anyagban 350 és 550 fő közötti látogató létszámot adtunk meg. Az általunk megadott látogatói létszámok azok a múltbéli fürdő állapotában érkezett vendégek létszámán alapultak, nem pedig egy újabb fürdő látogatottságára, ami már egy fejlesztésen átesett. Tehát ez nyilván biztos, hogy többlet látogatót fog vonzani, illetve a mi látogató létszámunkban a kempingvendégek nincsenek benne, és ezzel a tanulmány egyébként számolt, mert alapvetően, ha egy fürdőfejlesztés végig megy, akkor nem csak a fürdő jegyárbevételeit, hanem a kemping árát is meg kell változtatni. Gépészeti berendezések el- és visszaszállításának a költségeinek a kimaradását kifogásolta az Iroda, ami azért nem történt meg, mert a gépészeti berendezéseket a fejlesztés után nem kell szállítgatni, vagy mozgatni. Ezek fixen, stabilan lennének telepítve az elgondolások szerint. Tehát ezek nem mobil eszközök, nem kell őket hurcolászni. Persze ha óriási árvíz van, akkor meg lehet tenni, de alapvetően az eddigi vízállások alapján ezek stabilan tudnának maradni. Tehát ilyen plusz költségek nem jelentkeznének. Hitelfelvételek és pályázati lehetőségekkel kapcsolatban, nyilván ez egy fiktív kalkuláció, mivel nem tudjuk, hogy milyen pályázati lehetőségek lesznek, vagy lesznek-e
egyáltalán, ezért nem tudtunk kalkulálni semmivel és nem tudtunk anyagot beadni. Ami a legfontosabb, – és erre a legutolsó előterjesztésünkben egyébként egy rövid leírást is mellékeltünk – hogy egy minimum szinten való megnyitásra kell törekednie a társaságnak. Ahhoz, hogy ezt egyáltalán meg tudjuk tenni, kell egy műszaki csapat, aki felméri, hogy mik a jelenlegi állapotok. Ezt a társaság saját személyzetével, saját erejével nem tudja megtenni. Ennek van egy kültségvonzata, mi egyeztettünk néhány céggel és a legkedvezőbb egy 960 eFt-os, összeg volt, ÁFA nélkül. Ez a cég, ami egy építészeti stúdió, azt mondta, hogy a megfelelő szakági tervezők bevonásával, nyilván nem egy költségesebb tervdokumentációt, hanem csak egy vázanyagot adnak arra vonatkozóan, hogyan lehetne költségtakarékosabban megnyitni a Partfürdőt, ami elsősorban csak és kizárólag a gyógymedencére korlátozódik. Azonban én ezt még mindig nem látom kivitelezhetőnek, amit arra alapozok, hogy az ATIKÖFE-vel több tárgyalást is folytattunk, ennek alapján a Vízműnek a csatornafelmérési jegyzőkönyvét áttanulmányozták. Olyan szinten rongálódik a Partfürdőnek a csatornarendszere, olyan gyökéráttörések vannak a csatornarendszerben, hogy ez folyamatos vágást jelent a talajban. Tehát teljesen mindegy, hogy merre kormányozzuk a vizet, arra megy, amerre nem kellene. Úgyhogy alapvetően hiába tesszük a medencét mi megnyithatóvá, annak a víznek az elvezetése és elkormányzása és a csatornarendszernek a működtetése továbbra is alapvető probléma lesz. Tehát hiába lesz akár egy darab medence, vagy egy darab jakuzzi a Partfürdőn, nem tudjuk üzemeltetni, mert az alapvető szocális feltételeket nem fogjuk tudni biztosítani. Dobó István: A szakiroda a leírtakat továbbra is fenntartja. Most a csatornarendszerre már elmondtuk korábban, hogy a Vízügyi Építési Alapból közterületi építés valósulhat meg. Egyedi ingatlanon történő csatornahálózat rekonstrukció nem. Nagy Sándor: Nagyobb mértékű tervezési munkát indítani ez alapján nyilvánvalóan nem lehetne túl azon, hogy nem látjuk az önrésznek a fedezetét. Azt látjuk, hogy DAOP-ban, ami volt turisztikai célú forrás, az úgy nagyjából kimerülőfélben van. Ott visszaadott projektből származó pénz lehet majd esetleg, amit valószínűleg tartaléklistáról lehet megkapni. Tehát nem hiszem, hogy új projektre a mostani fejlesztési ciklusban lenne még forrás. A minimumváltozattal kapcsolatban pedig úgy gondolom, hogy egyszer már erről volt szó Bizottságon, hogy azt lehetne úgy pozícionálni, hogy a drága része az már közterületen legyen. Dobó István: A fürdővezető arra célzott, hogy a belső csatornarendszer is rossz állapotban van. Nagy Sándor: Én azt értem, csak szerintem annak is több szintje van, mert ahhoz, hogy ott egyáltalán rendezvényt lehessen csinálni még fürdő nélkül is, már ahhoz is fejlesztéshez lenne szükség. Én úgy gondolom, hogy el kellene onnan indulni, hogy egy picit szeleteljük ezt a problémát, mert ahhoz, hogy ott vizesblokk és WC működjön, már ahhoz is fejlesztés kell. Az első lépcső, hogy megnézzük, hogy a legminimálabb verzióhoz milyen fejlesztés kell, ahhoz, hogy itt hosszútávon bármit csináljunk. Következő verzió, hogy esetleg egy-két medencét el tudunk indítani, de ez már egy drágább történet lesz, mert már nyilván nem fogunk tudni úgy
belemenni, hogy ügyesen a gravitációs rész az a területen belül van és ahol pedig a szivattyúnak kell működnie az meg már kívül van és akkor a drága elemét a VÉA-ból fizetjük meg. Körülbelül így lehetne szerintem felosztani a minimál verziót. Ráadásul úgy gondolom, hogy mivel a minimál verziót is úgy kell kalibrálni, hogy itt rendezvények szoktak lenni, tehát ha a minimál verziónak ez a vizesblokk része jól van méretezve, akkor akár fürdőként működik a terület, akár rendezvényterületként, azt ki tudja szolgálni. Tehát az szerintem egy jól megfogható része, úgyhogy én azt javasolnám, hogy abba próbáljunk már meg előre lépni, hogy akkor legalább ez induljon el, akár műszaki tervezés szinten is. Irodától azt kérhetjük, hogy vizsgálja meg, hogy ez hogyan finanszírozható, – akár vonjuk be a Novák Gyuláékat - mert most tényleg arra kellene egy ajánlatot tenni, hogy mi az ami kívül helyezhető a területen és finanszírozható Vízügyi Építési Alapból, mert ott azért szokott lenni forrásunk és úgy gondolom, hogy ebben a Bizottság egyet tudna érteni, hogy amit lehet finanszírozni, azt oldjuk meg területen kívül és akkor területen belül marad valamennyi fejlesztési költség, ami feltehetőleg egy viselhető mértékű lesz. Ebben induljunk meg, mert ez tűnik a fix résznek, amiről nincs vita. Juhász Gyula: Rendben van, csak ahogy itt látszik a koncepcióból, itt a fürdő szolgáltatásokból van egy élményfürdő, termálfürdő és versenymedence. Nagy Sándor: De erről már a múltkor is beszéltünk, hogy ez akkora mértékű, hogy ezt nem tudjuk megfogni. Juhász Gyula: Nekem az alapvető bajom a következő. A Közgyűlésnek van erre vonatkozóan egy döntése, egy határozata, hogy alapvetően rendezvényterületként akarja hasznosítani a Partfürdőt. Tehát volt egy ilyen elképzelés, hogy a Partfürdő alapvetően rendezvényterület azzal, hogy ott fenntartunk egy ilyen olcsó „fapados fürdőszolgáltatást”, ami alapvetően a vékonyabb pénztárcával rendelkező szegedi polgárok számára jelent egy strandfürdőt a város közepén. Tehát ez volt az elképzelés azzal, hogy ezt termálvízzel kell feltölteni, mert erre van lehetőségünk és ezt a képességet próbáljuk meg valamilyen módon rentábilisen fenntartani, amennyiben ez lehetséges. Tehát ez volt az alapkoncepciója a tulajdonosnak. Most én nem gondoltam, vagy én nem emlékszem rá, hogy akartunk volna élményfürdőt, vagy termálmedencét létesíteni a Partfürdő területén. Arról tudok, hogy az Etelka soron szeretnénk egy versenyuszodát csinálni, amire 2 milliárd Ft van előirányozva hozzávetőlegesen. Nagy Sándor: De ezt megállítottuk. Az elvi döntés az érvényben van nyilván. Juhász Gyula: Megállítottuk, de amikor lesz pénzünk, akkor csináljuk. Élményfürdőt pedig csináltunk a szomszédban, ami 4 milliárd Ft volt. Nem biztos, hogy konkurenciát akarunk nekik. És mivel 1 milliárd Ft, nekem továbbra is az a bajom, hogy a Partfürdőt azért évente csak elönti a Tisza. Az ott lévő felépítmény és alépítmény az fokozottan ki van téve a Tisza romboló hatásainak. Tehát nem számolhatunk ezzel az objektummal úgy, hogy ez úgy működik, mint a mentett oldalon lévő Ligetfürdő, ami gyakorlatilag csak időjárástól függően tudja működtetni a
szabadtéri területeit. Itt bizony figyelembe kell vennünk azt is, hogy a Tisza időnként el-elárasztja ezt a területet, telehordja szeméttel, homokkal és ez az ott lévő objektumokat is fokozottan igénybeveszi, rongálja, stb. Tehát én úgy gondolom, hogy továbbra is ebből az alapkoncepcióból kéne kiindulni, hogy a város árvízi területen nagy mértékű beruházásokat szerintem nem akar csinálni, legalábbis én így tudom. Kalmár Ferenc: Ez rendben van, de azért ezeket a csatornarészeket akkor is meg kellene csinálni. Nagy Sándor: Szerintem nincs vita közöttünk az Elnök Úrral, mert az Elnök Úr elmondta azt részletesen, amit én nem akartam kifejteni. Én csak a pénzügyi részére reflektáltam, hogy szerintem jelenleg sem a támogatás, sem az önrész oldala nem látható ennek a beruházásnak és szerintem a Tanácsnok Úr is azt szeretné mondani, hogy arról hozzunk inkább határozatot, hogy ezt a csatornarészt nézessük meg a Novák Gyuláékkal, hogy hogyan lehetne megosztani a beruházási terheket úgy, hogy lehetőleg a nagyobb része a VÉA-ból finanszírozható legyen. Erre kérjünk egy javaslatot a Novák Gyuláéktól, amit szerintem ők ki fognak dolgozni, hogy mi az ami a területen belül gravitációsan elvezeti valami eszközhöz. Juhász Gyula: Itt nyilván az üdülőket és a kempinget figyelembe kell venni a szennyvíz szempontjából. Ami kérdéses, hogy milyen fürdő lehetőségek épülnek ki, ami attól függ, hogy a fürdőnek onnan mennyi vizet kell vinni. Nagy Sándor: De most a minimálverzióról beszélünk. Virág Mónika: Alapvetően szeretnénk azért kérni, hogy egy ilyen tervezési, vagy koncepció felállítási időszakban valamilyen egyeztetés az üzemeltetővel legyen, mert alapvetően mi látjuk a rendszernek a hibáit már most és látjuk, hogy mi az amivel normálisan tudna működni. Egy biztos, hogy az Ifjúsági Ház nyilván azt fogja végrehajtani, amit a tulajdonos dönt, csak szeretnénk már egy irányt, mert iszonyatosan sokan ostoroznak bennünket. Folyamatosan csitítgatjuk a Partfürdő üdülőtulajdonosokat, akik nyilván viszonylag sokat költöttek az üdülőjükre és abszolút nem tudják használni. Ez azt jelenti, hogy sem vizet nem tudunk nekik adni, sem a saját WC-jüket nem tudják használni, tehát gyakorlatilag nem tudják használni normálisan az ingatlant. Emiatt rengeteg probléma volt, több fórumot tartottunk már a tavalyi évben is, ahol már gyakorlatilag mindenféle kártérítési kereset ötlettel álltak elő. Ezt sikerült egyelőre mederben tartani, de már el kezdtük kapni a leveleket és már el kezdték kérni tőlünk a tájékoztatást, hogy az idei évben mi várható. Nyilván az ATIKÖFE-vel mindenképpen próbálunk valamiféle határidőben megállapodni, mert itt alapvetően, ha bármilyen koncepció feláll, akkor az ez évi működést, vagy nyitvatartást alapszinten biztosítani kell. Tehát a kivitelezés egy holt időszakra kell, hogy essen. Nagy Sándor: Igen, csak az ATIKÖFE is rugalmasabb lesz, ha elmegy hozzá az SZVMF Zrt., hogy egyeztessen.
Virág Mónika: Igen, annak köszönhetjük a mostani türelmét is, hogy folyamatosan egyeztetünk, én folyamatosan tájékoztatom őket, bevonjuk őket, kérjük a segítségüket. Bármi ami ötletük van, akkor mi partnerek vagyunk ebben, csak valamerre most már mozdulnunk kell és az idei évben nekünk is terveznünk kell a hasznosítást. Rengeteg kemping foglalásunk, rengeteg rendezvényünk lenne, de nekünk ehhez az infrastruktúrát muszáj lenne biztosítani, vagy tudni valamit. Juhász Gyula: Mi is úgy láttuk, hogy itt az alapvető probléma az alapított struktúra fejlesztésére esik. Nagy Sándor: Mivel kialakult a konszenzus, ezért én azt javaslom, hogy fogadjunk el egy határozatot, amiben felkérjük a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-t, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehet a Partfürdő területének szennyvízelvezetési és vízellátási gondjait orvosolni, és tegyen javaslatot a költségek megosztására a város és a Vízügyi Építési Alap között. Kalmár Ferenc: Adjunk határidőt? Juhász Gyula: Március közepe? Nagy Sándor: Legyen március 15. Juhász Gyula: Március 14-én lesz bizottsági ülés. Nagy Sándor: Akkor legyen március 14. Virág Mónika: Annyit szeretnék még kérdezni, hogy az idei évben milyen irányba menjünk el? Végeztessünk egy alap műszaki felmérést, aminek egyébként, most ameddig a csatorna meg nem oldódik, addig sok értelmét nem látom, vagy induljunk el inkább egy szabad rendezvény területes, kempinges, piknikes programos irányban. Kalmár Ferenc: Szerintem inkább a második. Juhász Gyula: Amit az Alelnök Úr elmondott a 2007-2013. közötti fejlesztési forrásoknak a nagyságáról, az nagyjából jól prognosztizálható, hogy regionális fejlesztési keretben arra, hogy turisztikai vonzerőt növelő, vagy szolgáló fejlesztéseket indítsunk el, az nem látszik valószinűnek. Tehát egyrészt pályázati pénz nem valószínű, hogy lesz, a városnak meg szerintem 50 %-os támogatási intenzitás mellett önrésze nem lesz arra, hogy itt ilyen nagyságrendben beruházást hajtson végre. Én azt mondanám, hogy ebben az évben ez a rendezvényies, piknikes megvalósítás látszik célszerűnek és a nagyobb mértékű tervezés az majd szerintem 2014-ben lesz.
Nagy Sándor: Most, hogy ha van valami normális alternatíva, ami kidolgozható, akkor az viszonylag gyorsan megcsinálható. Itt azért kellene egy olyan ütemezésre is javaslatot kérnünk, – ezt már elég jegyzőkönybe, nem kell külön határozatban – hogy egy gyors ütemezésre is kérjen javaslatot. Virág Mónika: Nekünk foglalásaink vannak, osztálykirándulások, egészen már májustól, plusz sárkányhajóverseny, SZIN-ről nem is beszélve. Tehát itt nekünk rengeteg csoportos foglalásunk van. Nagy Sándor: Szerintem nem a tervezési része a problémás, hanem az engedélyeztetés. Virág Mónika: Igazából szerintem ebben a hatóságok partnerek, eddig nagyon jó volt az együttműködésünk, a tavalyi évben is nagyon gyorsan a segítségünkre siettek, amikor ezt az átmeneti szennyvízelvezetést meg tudtuk oldani, akkor is nagyon segítőkészek voltak. Szerintem ezzel nem lesz probléma, inkább az, hogy egy egyeztetés legyen mögötte és az üzemeltetésnek az elképzelése is meg tudjon valósulni. Itt nagyon fontos az, hogy hogyan kezeljük az üdülőtulajdonsokat, a medencéknek a vízelvezetését, a szociális blokkokat és a csatornarendszert is, mert ha az üdülőtulajdonos nem fizet, akkor ne is ürítsen. Tehát ha rákapcsolódik a vízhálózatra, akkor azt ne ingyen, mert annak már költségvonzata van. Ami biztos, hogy a Partfürdő eddig soha nem fizetett szennyvízdíjat egészen a 2012-es évig. A tavalyi évben ez már megjelent és innentől kezdve meg fog jelenni. Ez költséget jelent, és hogy ha nem megfelelően alakítják ki, akkor ez többletköltséget jelent a cégnek. Kalmár Ferenc: Én úgy gondolom, hogy minden évben, így április-május körül szokott a tavalyi év, tehát a 2012-es év Vízügyi Építési Alap elszámolása bejönni és akkor ezt figyelemmel kellene kísérni. És akár sürgősséggel nekiugrani. Nagy Sándor: Persze, de ülésezünk, úgyhogy ez nem lesz probléma. Juhász Gyula: Akkor itt elhangzott egy határozati javaslat, a csatornázás ügyében tudunk tovább lépni. Az egyéb fejlesztések fedezeti forrását egyelőre nem látjuk. Azt mondom, hogy amit látunk, azzal haladjunk előre, így a határozati javaslatot elfogadásra javaslom, aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: 9320-6/2013. (I. 31.) VFB. sz.
A Bizottság megtárgyalta a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának Újszegedi Partfürdőre vonatkozó tájékoztató tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta:
A Bizottság felkéri a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-t, hogy a Partfürdő területének szennyvízelvezetési és vízellátási problémája vonatkozásában készítsen műszaki javaslatot, valamint a Városüzemeltetési Irodával egyeztetve vizsgálja meg a költségek megosztási lehetőségét az Önkormányzat és a Vízügyi Építési Alap között. Felelős: Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója Határidő: 2013. március 14. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, valamint a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft, és a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. 3. PESA villamosok közlekedése Frankó János ismerteti az előterjesztést. Juhász Gyula: Én úgy hallottam egyébként, hogy a lakossági panaszok nem a mozgáskorlátozottak részéről érkeztek, hogy nem tudnak felszállni, hanem az Európa liget környékén lakók panaszkodtak arra, hogy amikor a Tatra villamos közlekedik, akkor a kanyarban csikorog a villamos. Én úgy tudom, hogy ennek az egész kezdeményezésnek ez a kiindulópontja. Frankó János: Így van. Juhász Gyula: Az Szkt. ügyvezetője már jelezte, hogy fog ez a kérdés a Bizottság elé kerülni, és mondta, hogy rendben van, de hétvégén azért járatják a tatra villamosokat, mert az utazóközönség száma a reggeli órákban és bizonyos időszakokban csak 3 fő az egész vonalon. Tehát van, amikor 10-15 fő utazik a villamossal – főleg hétvégeken – és a villamos kapacitása pedig egyébként 300 fő. A PESA energia felvétele nem osztható, tehát nem lehet kettébontani, hogy most fél PESA közlekedik a vonalon, aminek nyilván jóval nagyobb energia felvételi igénye van, több az üzemeltetési költsége. Még nincs pontos szám, hogy olyan 30 millió Ft-os többletköltséget jelentene nekik, hogy ha folyamatosan és minden nap és csak a PESA-kal közlekedjenek a 2-es villamos vonalán. Én most azt mondanám, hogy mielőtt bármilyen döntést hozunk, hallgassuk meg az Szkt. ügyvezető igazgatóját és kérjük fel, hogy számolják ki, hogy ennek ténylegesen milyen költségvonzatai vannak. Ha tényleg éves szinten 30 millió Ft-ra megdobjuk a járatnak a költségét, szerintem annál olcsóbb a füldugó. Nagy Sándor: Ez egy jó mondás, csak ezt közöld a környéken lakókkal. Juhász Gyula: Én kimegyek, a Bálint Sándor utcába is kimentem az emberek közé.
Kalmár Ferenc: A Bálint Sándor utcában engem és a Solymos László alpolgármester urat szokták megkeresni. Juhász Gyula: Most már én is voltam kint. Nagy Sándor: Múltkor mondta az Szkt., hogy a vontatási költség az olyan 20 %-a a villamos futás költségének. Tehát azért engem ez meglepne, ha ez a hétvégi közlekedés éves szinten olyan 30 millió Ft-os többletköltséget jelentene. Fogalmam sincs, hogy mennyi, csak túlzónak érzem. Juhász Gyula: Lehet, hogy nem 30, hanem csak 15. Fogalmam sincs, de várjuk meg, hogy az Szkt. mondjon rá valamit. Ne verjük már költségbe úgy, hogy egyébként meg forgalmi szempontból semmi indoka nincs. Nagy Sándor: Csuklós buszok is járnak egyébként, magas az arányuk, tehát az is valahol többletköltség. Juhász Gyula: Igen, de az a Tisza Volán. A másik, hogy ilyen forda szervezésbe eddig nem mentünk bele, hogy az Szkt.-nak utasításokat, vagy javaslatokat tegyünk arra, hogy szervezze a forgalmat, hogy mikor milyen járművet üzemeltessen. Elvi oldalról is van egy kis fenntartásom, hogy ilyen mélységben nekünk bele kéne mennünk? Nagy Sándor: A Tisza Volánnál az alacsonypadlós menetrendet mi fogadjuk el. Tehát ez alapján a Bizottságnak szerintem itt is azért lehetne hatásköre. Kalmár Ferenc: Lehetne hatásköre, csak azért hallgassuk meg előtte őt is. Frankó János: Szeretném hangsúlyozni még egyszer, hogy ez egy felkérés lenne. Tehát ez nem kötelező érvényű. Munkanapokon most PESA villamosoknak kellene mindig közlekedni. Most a hétvégéről lenne tulajdonképpen szó, mikor eleve kevesebb jármű kell. Visszatérve az Elnök Úr által említett költségekre, mi többször rákérdeztünk és határozott választ nem kaptunk, hogy mit fogyaszt egy PESA villamos. Juhász Gyula: Akkor most határozatban felkérjük az Szkt-t? Frankó János: Mi milliószor megkérdeztük már. Juhász Gyula: Most felkérjük mi is. A Bizottság mielőtt végleges döntést hozna, felkéri a Szegedi Közlekedési Kft.-t, hogy nyilatkozzon, hogy a 2-es villamos vonalán a PESA villamosok folyamatos közlekedtetése milyen költségvonzattal jár.
Nagy Sándor: Ha már költség, akkor legyen szíves kimutatni, hogy melyik járműtípus mennyibe kerül. Juhász Gyula: Tegyünk egy próbát. Ha ki tudja mutatni, vagy igazolni tudja, hogy ez neki olyan többletköltséget okoz, amit nem tud kigazdálkodni, akkor majd aszerint döntünk, ha pedig olyan kimutatást hoz, akkor nyilván megvitatjuk, hogy az mennyire valósághű. Ha pedig olyat mond, hogy ez neki semmilyen többletköltséget nem jelent, ami szerintem nem valószínű, akkor pedig járatja a PESA-t. Nagy Sándor: Vagy hajnalban járatja a PESA-t és hajnalban nem járatja a Tatra-t. Juhász Gyula: Pont azért nem járatja, mert hárman vannak rajta. 1988-ban, amikor odaköltöztem a Kisteleki Ede utcába akkor az első héten felriadtunk, amikor kijártak a régi Bengáli villamosok, de egy hét után hozzászoktunk. Most ezek a lakók azért idegesek, mert eddig nem volt villamos, most pedig van. Akkor veszünk füldugót, én vállalom, hogy a költségvetési vitában javaslatot teszek, hogy 500 eFt legyen az Európa ligetben lakóknak füldugóra. Városi környezetben lakni az előnyökkel és hátrányokkal is jár. Én azt értem, de ha tényleg 10 millió Ft-os nagyságrendű többletköltség van, akkor ne hozzuk hátrányos helyzetbe az Szkt.-t. Nagy Sándor: Alapból nem hiszem el, hogy ez 30 millió. Juhász Gyula: Lehet, hogy nem annyi, én mondtam egy számot. Nagy Sándor: Nyilván abból lehetne alkudozni, hogy a lakó is kicsit nyugodtabb legyen, hogy hajnalban mégis csak a PESA menjen. És nap közben pedig legyen egy minimális szolgáltatás, mert ha már van alacsonypadlós villamosunk, akkor mégis csak járjon a hétvégén is azon a vonalon és ami közé esik azon takarékoskodjon. Juhász Gyula: Akkor mi a határozati javaslatunk? Nagy Sándor: Felkérjük az Szkt.-t, hogy a járművek üzemeltetési költségével kapcsolatban tájékoztassa a Bizottságot, lehetőleg költségnemenként megmutatva, hogy melyik jármű milyen költséggel jár. Frankó János: Akkor nem csak villamos, hanem trolibusz is. Juhász Gyula: Akkor ez a határozati javaslat, én támogatom, aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:
9320-7/2013. (I. 31.) VFB. sz. A Bizottság megtárgyalta a Fejlesztési Iroda 1-1/2013. iktatószámú „PESA villamosok közlekedése” előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: A Bizottság felkéri a Szegedi Közlekedési Kft.-t, hogy készítsen tájékoztatást a Bizottság számára a járművek (villamos, trolibusz) üzemeltetési költségéről költségnemenkénti kimutatásban. Felelős: Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: azonnal Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Fejlesztési Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, valamint a Szegedi Közlekedési Kft., és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Juhász Gyula: A Bizottság ülését bezárom.
Kmf. Nagy Sándor a Bizottság alelnöke
Juhász Gyula a Bizottság elnöke
Nieszner György
ügyviteli titkár
