Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése december 14-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve. Napirend:

2634

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. december 14-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai:273-294/2009. c./ rendeletei: 43-52/2009.

Napirend: 1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007-2010. évi gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról 3./a.Előterjesztés „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program Előzetes Akcióterületi Tervének (EATT) elfogadására 3./b.Előterjesztés funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat előkészítésére 4./ Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezése és a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről szóló 198/2009.(IX.28.) számú határozat felülvizsgálatára és módosítására 5./ Előterjesztés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP-2009-4.1.6. kódszámú) „A térségi közigazgatási és közszolgáltatói informatikai rendszerek továbbfejlesztése” című felhívásra történő pályázat benyújtására 6./ Előterjesztés a Társadalmi Megújulási Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP-6.1.2/A/09/01 „Egészségre nevelő és szemléletformáló” című pályázat benyújtásának támogatására 7./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Bessenyei tér 3-4. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület „Zöld Beruházás Rendszer-Klímabarát Otthon Panel Alpogram” című pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására 8./ Előterjesztés a Nyíregyházi Északi Temetőben Krematórium megvalósításához történő hozzájárulásra és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési

2635 Vállalat hitelfelvételéhez készfizető kezesség vállalására 9./a. Előterjesztés az iparűzési adóról szóló rendelet megalkotására 9./b. Előterjesztés az idegenforgalmi adóról szóló módosított 15/2003.(III.27.) KGY rendelet módosítására 10./ Előterjesztés a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárások szabályozásáról szóló 31/2001.(VI.1.) KGY rendelet módosítására 11./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. évre vonatkozó munkatervének megállapítására 12./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződést megszüntető határozat módosítására 13./ Előterjesztés a Tiszalöki Református Egyházzal kötött ellátási szerződés megszüntetésére, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kék Nefelejcs Alapítvány között – a Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére - ellátási szerződés megkötésére 14/ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti - a gyermekvédelmi szakellátást érintő - ellátási szerződés módosítására 15./ Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítására, az ellátási szerződés és a csatlakozó intézmények alapító okiratának módosítására 16./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására 17./ Előterjesztés a Közterület-felügyelet működéséről szóló 11/2000.(III.1.) KGY rendelet módosítására 18./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló rendelet megalkotására

2636

19./a. Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására 19./b. Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására 20./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet alapján a Pályázati önerő és Tartalék alapra benyújtott pályázatok elbírálására 21./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II. 12.) KGY rendelet módosítása 22./ Előterjesztés közterületek elnevezésére 23./ Előterjesztés a Nyíregyházi Regionális Képző Központ alapító okiratának módosítására 24./ Előterjesztés a Rászorulók Életének Segítése Közalapítvány alapító okiratának módosítására 25./ Előterjesztés az AGÓRA megvalósításához szükséges önkormányzati többlet önerő biztosítására 26./ Előterjesztés a Nyíregyháza 8522/132 hrsz-ú ingatlanon (volt SZÁÉV-telep) létesült közforgalmú benzinkúttal kapcsolatos előzmények alapján a rendezési terv módosításának megindítására 27./ Határozat-tervezet a polgármester szabadságának engedélyezésére

Nyíregyháza, 2009. december 14. Csabai Lászlóné polgármester

2637

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. december 14-én tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Hiányoztak: Felbermann Endre, Turcsik László, képviselő (távolmaradásukat bejelentették) Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Köteles István, Dr. Kádár Csaba, László Géza, Váradi István, Markovics Attila, Kemenes Erika irodavezetők, Ilcsik János Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda helyettes-vezetője, Tasnádi János Közterület–felügyelet vezetője, Dr. Bodnár Adrienn jogász, Márczi Imre Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. képviseletében, Veres István városi főépítész, Zolnai Gábor közlekedésmérnök, Kovács Edina politikai tanácsadó, Csisztu Csilla sajtóreferens, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Siposné Auxi Katalin jegyzőkönyvvezető, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Ábrányi Mária Városüzemeltetési Kft. gazdasági igazgatója, Dr. Pazonyi Péter Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. jogtanácsos, Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Róka László MEGAKOM, Pintye Zsolt újságíró, Saliga Péter Sunshine Rádió riportere.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntöm a képviselő-testület tagjait, a kisebbségi és részönkormányzat megjelent képviselőit, irodavezetőket, a napirendeket előterjesztő gazdasági társasági vezetőket, munkatársainkat és köszöntöm a sajtó képviselőit. Természetesen nagy tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik a televízió nézői közül figyelmükkel megtisztelnek bennünket. A napirendek elfogadása előtt szeretném elmondani, hogy ezeket a babákat, amiket kaptunk, ezeket az Eötvös Gyakorló Iskola tanárai és gyermekei készítették, akik egy levelet is írtak a képviselő-testület számára. A Pigotta babákat a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatos kis diákjai készítették szüleik segítségével. Nevükben kíván békés karácsonyi ünnepeket Bodnárné Csáki Judit DÖK segítő tanár. Aki nem ismeri az eredetét azoknak elmondom, ez az UNICEF programnak a része, aki ilyen babát választ és vásárol, az a gyermekek tehetséggondozása és a gyermekek szegénység elleni

2638 programjában vesz részt. Őszintén remélem, hogy minél több képviselőtársunk csatlakozik ebbe a programba. Az előre írásba kiadott napirendekhez képest nincsen módosító indítványom, de van néhány olyan anyag, ami később került az internetre, illetve azt hiszem, hogy az nem is a neten, hanem szövegesen, segítő anyagként lett kiadva, ez a benzinkút problémához tartozó két levél, részben a kamara levele, részben pedig az ott dolgozóknak a levele. Ez azért van, hogy mindenki teljes körűen ismerje meg a körülményeket. Kérdezem, hogy a napirendet illetően kíván-e valaki véleményt megfogalmazni, vagy kérdést feltenni? Palicz Györgyé a szó. Palicz György:(képviselő) A 31. napirendi pontról, ami zárt ülésre van kiadva az előre megfogalmazott napirendben szeretnénk, ha ezt nyílt ülésen tárgyalnánk. Vagy ha ez nem lehetséges, akkor szeretnénk kérni valamilyen magyarázatot, hogy miért kell ezt nekünk zárt ülésen tárgyalni? Csabai Lászlóné:(polgármester) Azért, mert egy zártkörű versenytárgyalásról van szó és szeretnénk, ha ez zárt körben is maradna mindaddig az információig, amíg a döntés meg nem születik. Semmilyen probléma nincs vele, azt szeretnénk, ha egy őszinte vita alakulna ki erről a dologról és azt szeretnénk, hogy mindaddig ez zárt körben maradna, amíg az újabb pályázatok be nem érkeznek. Ha Palicz Györgynek ezzel kapcsolatban problémája van, akkor tegyen javaslatot a nyílt ülésre. Megteheti. Egy módosító indítvány van a napirendi pontokat illetően, aki egyetért Palicz Györggyel, hogy a zárt ülésre javasolt 31. napirendet nyílt ülésen tárgyaljuk kérem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 13 szavazással, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el. Kérem, aki a meghívóban megadott napirendekkel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a napirendet. 1./ napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítésként szeretném elmondani a két ülés között történt eseményekről a tájékoztatást. November 24-én A különbözési egység a különbözőségben című konferencia megrendezésére került sor Nyíregyháza város és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében, egy jó színvonalú és jó konferencián vitattuk azt a kérdést, hogy lehet esélyt teremteni az esélyteremtésben, hogy lehet a fiatalok és az arra rászorulóknak segítséget nyújtani. November 25-én Váci Mihályra emlékeztünk a költő születésének 25. évfordulóján. November 26-án került véglegesen aláírásra a belváros rehabilitációs programjának támogatási szerződése, ami után megnyílt a forráslehetőség is és a források első ütemét meg is kaptuk, amivel tudtuk finanszírozni az építkezésnek az első ütemét. November 27-én pénteken Nyíregyházára látogatott a Belga Királyság

2639 magyarországi nagykövete. Nagy László alpolgármester úr fogadta a Városházán, egy kellemes beszélgetés volt és inkább érdeklődés volt Magyarország és Nyíregyháza politika és gazdasági helyzetéről. November 28-án a Ti Unokáitok vagyunk címmel jubileumi gálaműsort adott a Nyírség Táncegyüttes Nyíregyházán, az egyesület 35 éves évfordulóját ünnepelték, teltházas közönség volt a Buszacsában. December 1-jén kedden a Magyar Mérnöki Kamara és az önkormányzatok közötti együttműködésről volt szó részben a megyei önkormányzattal, részben a nyíregyházi önkormányzattal. Nagyon érdekes, hogy a Mérnöki Kamara egyre több témában szeretne közvetlen és elő kapcsolatot kialakítani az önkormányzatokkal. Ezen az estén gyúltak ki a fények Nyíregyházán a Kossuth téren. December 2-án megye-város egyeztető tárgyalás volt Nyíregyházán, ennek van olyan eleme ami most bekerül a közgyűlésre és van néhány olyan eleme, amely a január 18-ai költségvetésnél fog megjelenni. Részben a közösen fenntartott intézményeknek a finanszírozása, részben néhány olyan beruházás, amit a nyíregyházi önkormányzat és a megyei önkormányzat közösen finanszíroz. Ilyen a megyei önkormányzat tulajdonában levő, de nagyrészt a nyíregyházi önkormányzat által fenntartott Bújtosi Szabadidő Csarnoknak a felújítása, amiben a város 35%-os felelősséget és pénz átadást vállal, és ebbe a kategóriába tartozik a Színház kezelésében lévő Színészháznak a felújítása. Amelyik részben a panelprogramként részben ezen kiterjedően a ház felújítására vonatkozik. Ez nem kevés pénz. Ennek a végső jóváhagyása a január 18-ai költségvetést tárgyaló önkormányzati ülésen kell, hogy sor kerüljön, végső jóváhagyására. December 3-án Nyíregyházán járt az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A diplomata a látogatással egy időben a Móra Iskolát látogatta meg, tárgyalt a cigány kisebbségi önkormányzat tisztségviselőivel és meglátogatta a Huszár lakótelepen a Közösségi Házat és a telepet. Ők azt vállalták fel, hogy az amerikai tapasztalatok alapján próbálnak segíteni az integráció és a kisebbség kérdésének megoldásában Magyarországon. December 4-én az idősek karácsonya rendezvény volt a Nyíregyházi Főiskolán, ahol a megyei Közgyűlés elnökével együtt vettünk részt. December 7-én a kultúra szerepéről, a könyvtárak jelentőségéről volt egy egyesületi tanácskozás a Móricz Zsigmond Könyvtárban és ezen a napon tett nálunk látogatást a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete, akivel egy nagyon kellemes beszélgetést folytattunk és nagyon érdekes volt, hogy ő hogy lát bennünket. Nyilvánvalóan mi is elmondtuk, hogy hogyan gondoljuk a német-magyar kapcsolatokat, legalábbis azt a kapcsolatot, amit mi Iserlohnal folytatunk. December 9-én átadtuk a Huszár-telepen a szociális központot, a Huszárvárat, sokat várunk ettől az intézménytől, szeretnénk, ha a képviselők minél többször vennének részt az ottani rendezvényeken, mert a személyes ottlétünk is példaértékű lehet. Este Érkerti Lakótelep rehabilitációjáról volt lakossági fórum. December 11-én pénteken Tűz és kvíz címmel a XXI. század egyesület tartott vetélkedőt a városháza Krúdy Termében. Vasárnap civil karácsonyt tartottak Nyíregyházán. Mága Zoltán koncert volt az Evangélikus Templomban és végett ért a városi Ki Mit Tud döntője a Művelődési Házban, amiről a zsűri tagjai azt mondták, hogy jó néhány olyan produkció volt, ami a Csillag Születik-benn is megállta volna a helyét, nyugodtan döntő vagy döntő közeli helyzetbe került volna. Mindez azt bizonyítja, hogy érdemes volt ezt a szervezést megcsinálni és gondolkodni kell azon, hogy a jövő évben hasonlóképpen elindítjuk-e a nyíregyházi Ki Mit Tudott. Ezzel a kiegészítéssel szeretném vitára bocsátani az első napirendet. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Veréb József.

2640 Dr. Veréb József:(képviselő) A legutóbb említett eseménnyel kapcsolatban kértem szót, mert a városi Ki Mit Tudott a Kulturális Bizottság kezdeményezésére hirdettük meg, illetve a középiskolás tanulók számára az Oktatási Bizottság is és a Kulturális Bizottság közösen hirdetett meg tanulmányi versenyt, melyet két iskola összesen 4 tantárgyból rendezett meg. Mind a két esemény több 100 tanulót mozgatott meg és mind a kettő elérte azt a célt, hogy egyrészt több tehetség tűnjön fel, másrészt ezek a tehetségek a későbbiekben se veszítsék el a kedvüket saját tehetségük, képességük fejlesztésével. Ezért tisztelettel ajánlom a közgyűlés figyelmébe, hogy a következő években hasonló kezdeményezéseket támogasson és ezt a kettőt, amit említettem, legalább hasonló erővel folytathassuk. Köszönöm a szót. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba Jánócsik Csaba:(képviselő) Szeretném tájékoztatni képviselő-társaimat az ügyben, hogy 2009. október 13-án és november 3-án a Nyíregyházi Városi Bíróság megtartott nyilvános tárgyalása alapján egy ítélet született. Bizonyára emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy 2007. december 17-én jómagam a véleménynyilvánítás és szólás szabadságával élve politikai véleményt formáltam meg a Kossuth téren akkor már több mint 1 éve hangos nem tetszésüket kifejezésre juttató ottani személyekkel kapcsolatban. Most a bíróság megállapította, hogy Jánócsik Csaba vádlottat az ellene két rendbeli rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Indoklásában pedig ismerteti a tisztelt bíróság, hogy bűncselekmény hiányában történik a felmentésem. Az ítélet 2009. november 6-án jogerős. Köszönöm szíves figyelmüket. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Természetesen nem kértem volna szót, ha az az örömteli bejelentés nem hangzik el Jánócsik Csaba részéről. Tehát azért szabadjon ezzel kapcsolatban annyit mondani, hogy Jánócsik Csaba egy maga számára kedvező hírt közölt. Azt gondolom hogy ha volt ilyen per, akkor annak a pernek volt kezdeményezője és volt valaki aki feljelentette és volt volt valaki, aki a tárgykörben sérelmezte az ő szereplését. Na most én azt gondolom, hogy valami akkor elegáns és valami akkor szabályos, nevezzük etikusnak, hogy ha szabad ilyen erős szót használni, hogy ha megadjuk annak a lehetőségét ennek a közlésére, akit ez sérelmezett. Nem szokás pozitív bizonyítványokat kiállítani, ezt a jegyző is meg tudja említeni az államigazgatásban tehát olyan bizonyítvány nincs, hogy én erkölcsös vagyok. Olyan bizonyítvány van, hogy nincs erkölcsim vagy erkölcstelen vagyok. Jánócsik Csaba most magáról egy pozitív bizonyítványt állított ki, hogy ő valamit nem követett el örülünk neki. Remélem, hogy még sok minden mást nem követett el Jánócsik Csaba, a Btk.-ban vannak kútmérgezéstől a nem tudom, a libalopásig, az állatkínzásig minden. Örülünk neki, hogy ezt az eredményt közölte, hogy nem követte el Jánócsik Csaba, ha nem közölt volna semmit azt hiszem, hogy bölcsebb lett volna. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba megkérdezte tőlem, hogy bejelentse-e ezt a bírósági ítéletet, én mondtam neki, hogy igen. És erre az adta az alapot, hogy 2 hónappal ezelőtt Marinka Viktor rám kérdezett arra vonatkozóan, hogy milyen bírósági vitáim vannak, politikai vitáim nyilván, mert csak az van. Nem is két hónapja, talán több is, annál én is be fogom jelenteni, ha az én bírósági döntésem jogerőre fog emelkedni. Tehát azt gondolom, hogy nem mi kezdtük ezt a dolgot. A

2641 Fidesz képviselője kezdte, akkor azt gondolom, hogy ezt így végig kell csinálni minden esetben, amikor olyan bírósági döntés születik, amikor közgyűlésen elhangzottak miatt valakit bíróságilag beperelnek. Annyiban tisztességes volt Jánócsik Csaba, hogy nem nevezte meg az ellenfelet, bár azt is megtehette volna, hogy ki ellen született ez a döntést. De ő ezt nem tette meg. Lengyel Károly:(képviselő) Felszólalásom helyi vonatkozású, azonban messzebbről kell kezdenem, kérem, hogy hallgassanak meg türelemmel. Az élet ellentéte nem a halál, hanem a közöny, mindig állást kell foglalnunk. Már nézek mindenfelé nemcsak egy felé. E szavak Elie Wiesel Béke-Nobel díjas írótól vett idézetek. Elie Wiesel 60 év után először Magyarországon járt. A Parlamentben lezajló programok során az emberjogi bizottság elnöke, a Fidesz szakpolitikusa, Balogh Zoltán többek között azt találta mondani, hogy vannak, akik az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használják. Amit Balogh Zoltán a jelenlétemben mondott az visszatetsző, sértő és megbocsáthatatlan volt, jelentette ki erre reagálva Wiesel úr. Aki most csodálkozva felkapja a fejét, és megkérdezi, hogy mi volt ebben a megbocsáthatatlan, azt szeretném felébreszteni. A nyugati, civilizált polgári emberi világ teljes kompetenciájával érkező vezetője számára ezek a szavak már szalonképtelennek minősültek. Mi ingerküszöbünket viszont még csak meg sem rezdíti. Milyen folyamatoknak a tanúi vagyunk mi ebben az országban? Vajon mit szólna Elie Wiesel Posta Imre mondataihoz, mondjuk ahhoz, hogy a készülőben levő cigány forradalom csak előzménye annak a háborúnak, melyben a zsidók ki akarják irtani a magyarokat. Posta Imre a múlt vasárnap ismét Nyíregyházán adott elő. Tette ezt a Kölyökvárban, amely a város cége, a Krúdy Art Rendezvénycentrum üzemeltetésében található. Esetleg a Krúdy Art vezetője nem olvasta Nyíregyháza város közgyűlésének 41/2008.(III.3.) számú határozatát? Akkor ezúton is felkérem rá, hogy olvassa el. Egyben követelem, hogy ne adjon helyt szélsőséges, náci nézetek terjesztésének a város intézményeiben. Tisztelt Közgyűlés, tisztelt városlakók! Igen, vannak problémáink, kevés dolgozó adójából tartunk el sok inaktív munkaképes embert ebben a városban is. Rendvédelmi szerveinket jogilag is meg kell említeni, hogy munkájukat ne egzisztenciális fenyegetettség végezhessék. De mindezek kérdések megoldása közben nem akarunk menetoszlopokat, deportálásokat végignézni, szerencsétlen bűnbaknak kikiáltott csoportok kárára. Sokat gondolkodtam, hogy a magam lehetőségeiben hogyan segíthetnék én. A fullasztó közönyt és a riasztó társadalmi folyamatokat látva sok nyíregyházi lakos több hónapos biztatása során úgy döntöttem, hogy megalakítom az Éljen Nyíregyháza című mozgalmat. Minden nyíregyházi polgár, aki rendezné végre közös dolgainkat, de félelem és mások megfélemlítése nélkül egymást tisztelve így nyitott ajtókat talál. Az Éljen Nyíregyháza Mozgalom elsőként antifasiszta nagygyűlést fog tartani a Jobbik Magyarország mozgalom székháza előtt, ahová várunk mindenkit, mert mindig állást kell foglalnunk. A társadalmi igazságosság jegyében pedig szociális-gazdasági párbeszédet kezdeményezünk, szorgalmazni fogjuk többek között, hogy vizsgáljuk meg Nyíregyházán a szociális kártya bevezetésének lehetőségét már 2010-ben. A 14-es választókerületet is képviselve politikai tevékenységemet ezek után az Éljen Nyíregyháza Mozgalom keretein belül fogom kifejteni és a koalíciós szerződést is a mozgalom céljainak fényében fogjuk újra tárgyalni. Az Éljen Nyíregyháza Mozgalom Nyíregyháza város lakossága érdekében fog küzdeni és dolgozni. Köszön szépen, hogy meghallgattak.

2642 Fesztóry Sándor:(képviselő) Jánócsik Csaba hozzászólásához szeretnék kapcsolódni annyiban, hogy nemcsak én éreztem úgy, hogy az elhangzottakból mintha az derült volna ki, hogy azt az ominózus feljelentést a Fidesz frakciója vagy a Fidesz frakciójához tartozó személyek tették volna. Úgy gondolom, hogy az lett volna a korrekt Jánócsik úr részéről, ha megnevezi azt, hogy ki indította vele szemben ezt az eljárást, kivel szemben nem sikerült pert nyerni, mert szerintem ezeket a személyeket nem közöttünk kell keresni. Dr. Hajzer László:(képviselő) Lengyel Károly programbeszédére annyit észrevételt szabadjon tenni, hogy nagyon jó, hogy megfogalmazta a programját. Én nem értem kristálytisztán, hogy a közgyűlésnek mi köze van a Kölyökvár igazgatójának a munkajogi felelősségéhez. A Kölyökvár igazgatója az a többség által kinevezett munkaviszonyban álló olyan személy, aki ha náci, fasiszta nézeteket hirdető személyek nagygyűlést vagy konferenciát tartanak a Kölyökvárban, akkor egyszerűen fegyelmi eljárást kell elrendelni vagy felelőségre kell vonni. Akár még meg is kérdezheti Lengyel képviselő úr, hogy ki az igazgatója a Kölyökvárnak és abban a pillanatban hátha egy rövid válasszal elkapja bárkitől és el lehet vele szemben járni, ha ez így volt. A következő észrevételem az, hogy szintén nem tartozik a mi közgyűlésünkre az, hogy Lengyel Károly itt az egyik közéleti szereplőt, nekem semmi közöm sincsen Pozsgai Imréhez, de Pozsgai Imrének szélsőséges náci nézeteket, vagy valami Posta Imréhez, azt se tudom, hogy ki az, szélsőséges náci nézeteket vall, azt sem tudom, hogy kicsoda, azt is megkerestetik. Egyébként, ha pedig szociális kártyát akar kibocsátani, akkor örülünk neki, bocsássa ki a szociális kártyát, csak ehhez valami többségre van szükség, nem pénzbeli fedezetre van szükség. Ezen is érdemes elmélkedni. Egyébként, ha antifasiszta nagygyűlést akar tartani a Jobbik székháza előtt, akkor azt is meg kell tartani véleményem szerint, de én úgy tudom, hogy nincs jobbikos a közgyűlésben és én nem tudom, hogy mi közöm van nekem a Lengyel Károly nagygyűléséhez vagy a közgyűlésnek mi köze van. Egyébként én pedig a létrehozott Éljen Nyíregyháza Mozgalomra azt mondom, hogy Éljen Lengyel Károly! Nagy László:(képviselő) Nagyon rövid leszek, azt gondolom, hogy a napirendekről kell beszélnünk, nem pedig egymással foglalkozni, bár az látszik, hogy a közgyűlést bírálja Hajzer László. Személyében minden napirend előtti hozzászóláshoz, hozzászólóhoz mond véleményt és megalkotja az ítéletet is. És elmondja, hogy kinek mit kéne tennie. Nagyon rövid leszek. Ez a gyakorlat sem innen indult el, az önök képviselőcsoportjából volt egy ember, aki hónapokon keresztül mindig megkérdezte azt, hogy az egyik iskolánkban, közoktatási intézményben miért volt az a bizonyos rendezvény. Miért volt ott az az ember, miért engedtük be és hogy került oda és így és így tovább. Teljesen jogosnak tartom Lengyel Károlynak a felvetését, elhangzott a közgyűlésen, szerintem ez a dolog el is van intézve eddig a részéig, de én meg arra kérem Hajzer Lászlót, hogy ne tegye azt ítélet tárgyává, hogy valamelyik képviselőtársunk elmondta a véleményét, ha lehet, akkor hagy hangozzék el. Nem kell mindenről véleményt alkotni és kihirdetni bíróként azt, hogy én ezt így gondolom, azt úgy gondolom, és ezt itt kell tartani és azt ott kell tartani és minek hol a helye. Így döntöttek örülök, hogy elmondták köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az elhangzottakból két dologra szeretnék reagálni. Az egyik, a Jánócsik Csaba által elmondottakra azt mondom, hogy nem mi kezdtük, önök kezdték, és egyébként a tájékoztatásnak itt volt a helye. Az ominózus

2643 megjegyzés az a képviselő-testület ülésén hangzott el, amiért őt beperelték formálisan, nem a képviselő-testület tagjai perelték őt be. Ezt szerettem volna mondani. A másik, Lengyel Károlynak a megjegyzése az pontosan idevaló, ha egy szervezetet, egy új szervezetet alakít és attól kezdve ő lesz a képviselő-testület tagja, akkor ezt a tájékoztatást neki nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége megtenni. Ez az első megjegyzésem, hogy valóban úgy van, hogy ilyen dolgokért önök szoktak bennünket felelősségre vonni, ha önöket érdekli, akkor meg tudom mondani a jegyzőkönyvben, hogy mikor és hogy tették ezt. Ez sem előzmények nélküli. A harmadik megjegyzés. Ebben az országban, amikor ilyen szituációk alakulnak ki, akkor azt gondolom, hogy igenis egyértelműen kell elhatárolódni bizonyos eseményektől és bizonyos eszméktől. Természetesen nem fogom azt kérni a képviselő-testület tagjaitól, hogy ebben a témában formális határozatot hozzon, ez mindenkinek a saját belső ügye, de hogy ez itt elhangzott azt gondolom, hogy ennek itt helye volt. Kérdezem, hogy szavazhatunk-e az első napirendről? Kérem, aki az első napirend anyagát, a beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 12 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 273/2009.(XII.14.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés 1/ a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint - a 7/2009.(I.19.) számú határozat, - a 23/2009.(II.16.) számú határozat, - a 239/2009.(X.26.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ a két közgyűlés között eseményekről szóló beszámolót elfogadja. 3./ az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007-2010. évi gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

2644 Csabai Lászlóné:(polgármester) Nyilván az előterjesztés úgy készült, hogy a különböző irodák értékelték a saját munkájukat, az önkormányzat munkáját és ebből igyekeztünk egy leltárt adni. Oly mértékig leltárt, hogy próbáltunk óvakodni a politikai megjegyzésektől, hanem egy olyan leltárt adtunk, ahol bizonyos feladatok elvégzésénél megjelöltük az utcákat, megjelöltük a mutatókat és az értékelésnél használtuk az ÁSZ vizsgálat már ellenőrzött, többször ellenőrzött adatait. Nem kíván sem több, sem kevesebb lenni ez a beszámoló mint egy leltár. Arra vonatkozóan, hogy mi történt az elmúlt 3 évben és arra vonatkozóan, hogy milyen munkák indultak el. Olyan munkák, aminek a gyümölcse jövőre, vagy 2011-ben, vagy 2012-ben fog beérni. Ezekkel a megjegyzésekkel bocsátom vitára a beszámolót. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Bizottságok véleményét kérdezem. Jánócsik Csaba:(Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalván ezt a napirendet, örömmel állapítja meg, hogy nagyon sok fejlesztés, beruházás az még most folyamatában van vagy éppen az előkészítésnek egy olyan stádiumában van, amikor már a döntések megszülettek, de még a munkálatok nem indultak el. Mégis azt mondhatjuk, hogy ez alatt a 3 év alatt, a még előttünk álló 1 év alatt gyakorlatilag Nyíregyháza hihetetlen sok fejlesztéssel, hihetetlen sok változással fog még szembe nézni. Ezért a bizottság szeretné megköszöni a munkáját mind az illetékes irodáknak, mind a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyek a különböző beruházások fejlesztésében akár intézményvezetőként, akár cégvezetőként hozzájárultak ahhoz, hogy Nyíregyháza város fejlődjön. Köszönetünket szeretnénk kifejezni a közgyűlés tagjainak a javaslatokhoz, kritikához, véleményekhez. Szeretném megköszöni minden nyíregyházinak a türelmét, amivel egy ilyen nagy horderejű változáshoz pozitívan hozzáálltak és elviselték a változásokkal együtt járó nehézségeket. Tehát a köszönet hangján szerettem volna szólni, a bizottság egyhangú szavazással elfogadásra javasolja az előterjesztést. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül javasolja a közgyűlésnek az előterjesztést elfogadásra. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) A bizottság pontosan 1 hete megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen és 5 tartózkodás mellett nem támogatta a program elfogadását. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Két bizottsági ülést is elnököltem a múlt héten, tehát mind a kettőt ismertetném egymás után. A Jogi Bizottság egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést, az Európa Uniós Ügyek Bizottsága szintén támogatta 5 igen és 3 nem szavazat mellett. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke) A bizottság tárgyalta a napirendi pontot és 3 nem, 2 tartózkodás és 4 igen mellett a beszámolót nem javasolja elfogadni. Mikó Dániel(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság is tárgyalta az előterjesztést és a közgyűlésnek elfogadásra javasolja.

2645 Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság a beszámoló elfogadását javasolja. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és 5 igen szavazattal és 3 nem szavazat ellenében elfogadta a beszámolót. Máföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A bizottság a napirendet a mai napon tárgyalta meg és 5 igen, 4 nem támogató szavazat mellett elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Vinnai Győző, Tirpák György. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Polgármester asszony bevezetőjéhez szeretnék kérdést feltenni, ami természetesen a programot érinti. Azt szeretném megkérdezni, hogy mit ért itt Polgármester asszony a bevezetőben, hogy elmaradt ez az önkormányzati reform, amelyet a Kormány beterjesztett, de a parlament nem szavazott meg. Éppen ezért egy alapvető nagy alrendszer, az önkormányzatok rendszere nehéz körülmények között működik, hiszen ön is említi ebben a bevezetőben, hogy a működési költségek hiánya és a fejlesztési lehetőségek sokszínűsége jellemezte a munkánkat. Erre kérnék választ, hogy ki miatt van, mintha a Parlamentet marasztalná el Nyíregyháza polgármestere. A kormányzat pedig egy kidolgozott reformtervet tett le az asztalra, nem tudom, hogy ez így van-e vagy nem. Ezt szeretném megkérdezni. A másik kérdésem, ha még emlékezünk ebben a testületben, én emlékezem és előveszem a Bencs Tervet, lehet, hogy kevesebben emlékeznek rá, ezért felelevenítem azt, hogy 118 milliárd forint fejlesztés volt benne ebben a ciklusban, hogy ha minden uniós forrást elnyernénk. Most pedig azt olvasom, hogy az európai uniós források megszerzésében a legjobbak között vagyunk. Tény, hogy sok forrást sikerült megszerezni, de szeretném azt is, hogy 1/10 körülbelül a polgármester asszony és a nyilatkozatok alapján, a frakcióvezetői nyilatkozatok alapján olyan 16 milliárdost forrást látunk ebben a ciklusban. Nem is csak az elmúlt 3 évben, mert a harmadik kérdésem a műfajra vonatkozik. A második kérdésem, hogy milyen viszonyban van ez a 3 év a Bencs Tervben lefektetett reményekkel? A harmadik kérdésem a műfajra vonatkozik. Itt konvergencia program, költségvetési kiírások, válság is van ebben a bevezetőben. Azt szeretném kérdezni Polgármester asszonytól, hogy a műfaja az beszámoló, vagy a jövőre is kitekintő anyag, mert én tételesen felírtam, hogy több helyen 2011-re, 2012-re, 2013-ra utal, nem baj önmagában, hogy akkor lesz 100%-os. A szennyvízprogramot látjuk, meg az Agóra program is akkor fog megvalósulni. Ezek már elnyert pályázatok, vagy éppen a Sóstó, Parkfürdő fejlesztési programja is. Itt már közbeszerzési döntések is vannak, vagy éppen folyamatban vannak. És az utolsó kérdésem, hogy mit ért a bevezető azon, hogy a szociális ellátórendszer sokszínű? Azt, hogy többféle szereplő van, hogy ellátási szerződéseket civilekkel is kötünk vagy sem? Mert így igaz, de a tartalmára is kérnék egy választ, hogy jobban működik-e a szociális ellátórendszer mint 3 évvel ezelőtt és az intézmények pedig zavartalanul működnek? Engem egy kicsit zavar az a zavartalanul szó, mert eléggé feszített költségvetés szerint működnek. Mit ért a bevezető ezek alatt? Egyéb kérdéseket még az anyaggal kapcsolatban, ha lesz lehetőség felteszem.

2646 Dr. Tirpák György:(képviselő) A beszámoló egyik alcíme a Harmónia és racionalitás kifejezést viseli. Én azt szeretném megkérdezni, hogy ez a harmónia, ez az összhang egyes városi részekre vagy területekre vonatkozik-e és hogy fennáll ez valójában? Az Ipari Park vonatkozásában lenne egy kérdésem. Le van írva a beszámolóban, hogy az Ipari Park területén lévő cégeknél 500 fővel emelkedik a létszám, három bekezdéssel lejjebb pedig az van írva, hogy két cég bezárt, a Berwin és a Lindab és emiatt 500 fős létszám leépítésre került sor. Tehát ez a kettő most üti egymást vagy ennek ellenére 500 fővel emelkedett az Ipari Park területén foglalkoztatottak száma? Pezsgő belvárosi program, szintén egy ilyen cím vagy alcím vagy fejezet viseli, amely ír arról, hogy a Zrínyi Ilona utca újjá lesz varázsolva. Megkérdezem akkor, hogy lehetséges lenne-e felülvizsgálni a múlt közgyűlésen meghozott azon döntést, hogy a Zrínyi Ilona utcai üzletek értékesítésre kerülnek? Figyelemmel arra, hogy amennyiben ezek a tervezet beruházások, felújítások megvalósulnak a Zrínyi Ilona utcán, bizonnyal sokkal magasabb áron is növeli ezeknek az üzleteknek az értékét, de nem is inkább az értékesítés érdekel engem, hanem tulajdonképpen lehetséges lenne-e annak a döntésnek a felülvizsgálata. Nyíregyházi Állatpark vonatkozásában a beruházás összköltsége durván 1milliárd 600 milliót tartalmazza az anyag. Emlékezetem szerint már ezt egyszer felemeltük 200 valamennyi millióval, talán 240-el, jelenleg hol áll ez az összköltség 90%-os megvalósulásnál? Sóstó vonatkozásában a volt Szeréna Lak helyén egy projekt cég 80 szabás 4*-os szálloda megvalósítását tervezi, ehhez nyert 542 millió forintot. Az anyag azt tartalmazza, hogy a beruházást a hitelek beszűkülése miatt az elévült határidőre nem tudta befejezni. Egyáltalán elkezdődött ez a beruházás, mert így fogalmaz az anyag? És az így elnyert támogatás visszafizetésre kerül. Ez visszafizetésre került-e, helyesen van írva, hogy visszafizetésre kerül? Tehát a jövő évben fog erre sor kerülni. A közlekedési pályázatok kapcsán mint orosi képviselőt az orosi településrész érinti. A Kállói út és az Orosi út összeköttetése a Tüzér utcán keresztül mikorra várható? Meg fog-e valósulni, mert ott áldatlan állapotok vannak az érintett Napfény utca, Babér utca és egyéb területeken, mivel a Bogyó utcáról a forgalom átjön a 41-esre a Tüzér utcán keresztül. Az anyag biztonságos, középszigettel ellátott gyalogátkelőhelyet írja elő tulajdonképpen a Diák utca és a Szállási út kereszteződésében. A fórumon volt kint polgármester asszony, tájékoztatása szerint a Szállási út és a 41-es kereszteződésénél villanylámpa épülne, a Vezér utcán pedig körforgalom. Tehát most melyik fog ezek közül megvalósulni? Hiszen itt életveszélyes a közlekedés. A hulladékgazdálkodás kapcsán megint egy hasonló kérdésem lenne, hogy az orosi hulladéklerakóhoz az elkerülő út mikor fog végül már megépülni? Ha jól tudom a kivitelezési határidő letelt. Mikor lesz tehermentesítve a Szállási út az irdatlan forgalom alól? A pezsgő kulturális élet kapcsán nyíregyházi kulturális központról ír a beszámoló, illetve arról, hogy Nagyszálláson rövidesen befejeződik a közösségi ház, nagyon örülünk ennek, de Orosról valamiféle döntést próbálok én elősegíteni vagy sürgetni. Tulajdonképpen ha úgy dönt a városvezetés, hogy az iskola legyen a kulturális közművelődésnek a színtere, akkor az iskola bővítéséről, vagy a fejlesztéséről valamit szeretnénk már viszontlátni az anyagokban. Köszönöm. Fesztóry Sándor:(képviselő) Vinnai Győző frakcióvezető úr már megemlítette a Bencs programot, és néhány dolgot viszont a Bencs programból kijegyzeteltem. Szeretném azt megkérdezni, hogy azok a lehetséges fejlesztések, amikről korábban döntött a közgyűlés és beépítette ebbe a programba, azok mikor

2647 várhatóak, hogy egyáltalán elkészülnek, hogy lesz-e belőle valami? Néhány érdekességet ha megengedik. A Kiskörút kiépítése, Bocskai, Szent István utca összekötése, Egyház utca, Kálvin tér, Országzászló tér, Széchenyi utca rendezése. 2009. 07.01-gyel ennek el kellett volna készülnie. Kertvárosi elkerülő út 2008-ra, Vay Ádám laktanya városkapu központtá történő átépítése, Széchényi úti aluljáró. Bújtosi városliget kialakítása viziatrakcióval, szabadtéri színpaddal. Sóstófürdő rehabilitációja, 50 méteres versenyuszoda készítése. Nem tudom, hogy elkészült el. Óvodai tanmedencék megépítése. Legalább kettőt meg kellett volna építeni, lakossági műjégpálya megépítése. És kérdezek olyan konkrétumot is, ami a 2009. évi költségvetésben benne foglaltatik, de tudtommal még sem készült el. Ez pedig az Alkotás utcának a szilárd burkolattal történő ellátása lett volna. Azt szeretném megkérdezni, hogy lesz arra lehetőség ez esetleg a nem is olyan távoli jövőben elkészülhet? Szemben azzal az útépítéssel, amit a közgyűlés hagyott jóvá, tulajdonképpen igazából sehová nem vezet, a 38-as számú főútból fog épülni az út a 36-os út felé és ennek az útnak nem lesz folytatása, de építettünk egy utat, egy olyan képviselői körzetben ami lehetséges, hogy a 2010. évi kampánycélokat szolgálja. Tormássi Géza:(képviselő) A 11. oldalon az anyagból megtudhatjuk azt, hogy 2013 és 2019 közötti költségvetési ciklusában az Európai Unió biztos forrása lesz majd a felüljárónak, ami a Nyíregyházi-Záhony vasúti fővonal fölött fog átívelni, azonban a Nagykörút befejezésével kapcsolatban semmiféle információról nem tudunk azon kívül, hogy a környezeti kármentesítés lezárult de az építési engedélyezési eljárás időközben megszűnt. Mi lesz a Nagykörút további sorsa? Ugyanilyen kérdés számomra, hogy 2010-re közlekedési szempontból szerveztünk 1+1-es útépítési konstrukcióban útrekonstrukciókat, úgy tűnik, hogy 2010-ben már a táblázatban semmi nem szerepel. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése. Az anyagban szerepel, hogy évente több 100 millió forinttal, 3 év alatt 700 millió forinttal járul hozzá a város a Volán működtetéséhez. Örömmel láttam volna, hogy ebben is valamilyen koncepció szerepelt volna, hogy mi a későbbiekben a helyzet, ha már egyes pontoknál 2019-ig látunk előre. Ez már a jövő évben is komoly kérdés lesz. 2002-ben megkapta a város a kerékpárbarát település címet, kérdezném azt, hogy milyen a nem kerékpárbarát település? Mert én azt hiszem, hogy a közelmúltban túl sok olyan kerékpárút nem épült, ami a szabványnak megfelelt volna, illetve jó esetben is a Nagykörútig tudunk eljutni kerékpárúton, onnan a belvárosig semmilyen módon sem. Csapadékvízben 2007-2009-ben volt program, ezeket a programokat nem látom folytatni. Tehát jó lenne tudni arról is, hogy csapadékvíz-elvezetésben mire lehet számítani 2010-ben? Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Ami itt megfogalmazódott, annak 80%-a bizottságon is megfogalmazódott és a bizottságokon, bizottsági üléseken meg is válaszoltuk, de úgy látszik, hogy ismétlés a tudás atyja, úgyhogy ismét el fogom mondani. De mielőtt ezt megtenném, egy koncepcionális kérdésre szeretnék válaszolni. Néhány képviselőtársam, aki a Bencs-program és a beszámoló viszonyáról kérdezett, nincs tisztában tervek egymásra épüléséről. A Bencsprogram elfogadásakor elmondtuk, hogy 15 éves program, egy gyűjteménye annak, amik beérkeztek a különböző intézményektől, a különböző lakossági fórumoktól, civil szervezetektől, hogy mit látnának szükségesnek, hogy ezekkel a

2648 kérdésekkel foglalkozzunk. Így fogadtuk el a Bencs-programot. A Bencs-program elfogadásakor senki nem mondta, hogy ennek minden eleme megvalósul, ha valaki elolvassa a Bencs-programot, erre utalás van a szövegben. A Bencsprogram elfogadásakor még nem tudtuk, hogy milyen európai uniós pályázatok lesznek kiírva. Tehát a Bencs-programot tőlem senki ne kérjen számon, egy 15 éves programot nyilván 3 év alatt nem lehet végrehajtani. A képviselőtestület elfogadta a maga gazdasági programját. A gazdasági program a mai ciklusra vonatkozó gazdasági program, nyilván az akkori információk birtokában, ami akkor volt, és ennek nagy része megvalósul, van ami nem valósul meg, és helyette pedig mások valósultak meg, mert van olyan, ahol az európai uniós pályázati kiírás nem azt finanszírozta, amit ott szerettünk volna. Ez az egyik megjegyzésem és akkor megyek visszafelé. A kerékpáros településre vonatkozóan nekem is van hasonló véleményem, mint Tormássi Gézának. Mi ezt a díjat megnyertük, köszönettel vettük. Nem kívánom sem alá, sem fölül értékelni ezt a díjat, úgy kezelem amilyen. Kész. A közösségi közlekedésre nem tudom milyen koncepciót vár tőlem Tormássi Géza, nem volt koncepciója igazán egyetlen kormánynak sem a közösségi közlekedésre, nem volt a Fidesz-kormánynak, nem volt a Meggyesikormánynak, nincs a mostani kormánynak sem, mert nem tudja eldönteni egyik kormány sem, hogy privatizálni akar-e, vagy részben privatizálni akar-e. Csak a saját véleményemet mondom, én azt gondolom és ezt is fogom követni a következő időszakban, akkor adunk plusz pénzt a Volánnak, ha ezzel tulajdonrészt tudunk szerezni. Nagyon pici tulajdonrészünk lesz, de én azt gondolom, hogy ezt kell tennünk a következő időszakban. Egy plusz egyes utat, ezt az utat mi imádkoztuk ki annak idején néhány budapesti képviselőtársammal 2005-ben, előtte nem volt ilyen pályázat, erre az évre ezt felfüggesztették, én azt gondolom, hogy örüljünk annak, hogy az elmúlt években volt, és nem kívánok ezzel tovább foglalkozni. A Nagykörút valamennyiünk szívfájdalma, csak azt tudom mondani amit én látok, egyre inkább az a tendencia, hogy Budapesthez hasonlóan minden városban a városi utakat át fogják adni önkormányzati utaknak, és csak a városokat, meg a településeket összekötő utak lesznek kormányzati utak, mert egyébként ez más nyugat-európai országban is így van. Ezért nehéz szívvel mondom, nagy valószínűséggel a Nagykörút kiépítése az a Nyíregyházi Önkormányzat feladata lesz a következő ciklusban. Alkotás utca, képviselőtársam tudja, mert itt volt, amikor először arról döntöttünk, hogy megpróbáljuk a 36-os, 38as összekötő utat megépíteni, és a tervek így készültek el. Amikor a tervek elkészültek, és ezt beárazták, Ön ezt tudja, mert itt volt a testületi ülésen, amikor Hajzer Gábor elmondta, akkor kiderült, hogy ez az út így nem fér bele a programba, mert az Önkormányzat nem tud annyi támogatást lehívni, mint amennyi ehhez az úthoz szükséges lenne. És akkor döntöttünk úgy, hogy pályázati formában megépítjük az útnak a vasút és a 38-as közötti részét, és majd önkormányzati pénzből megépítjük az Alkotás utcát. Ezt is tudja képviselőtársam, részben azért, mert legalább két bizottsági ülésen már elmondtam, és egyébként amikor a pályázatot beadtuk, akkor ezt az előterjesztő elmondta képviselő úrnak. Tehát semmi probléma nincsen, a jövő évi költségvetésben tervezzük az Alkotás utcának a megépítését, és azt szeretnénk, ha megnyernénk a nyugati elkerülő útnak az építését. Amit pedig Ön számon kér tőlem, azok a Bencs-programnak a részei, ami lakossági javaslatok alapján a Bencs-programba bekerült. Tirpák György képviselő úr azt kérdezi tőlem, hogy döntsük el, hogy Oroson mi a kulturális élet központja. Én meg azt kérem tőle, hogy az orosiak döntsék el, hogy mi a kulturális élet központja. Az orosiak ha eldöntik, akkor partnerek tudunk

2649 benne lenni. Hulladék, útépítés. Ha a Megyei Önkormányzat elnökétől kérdezné meg, akkor jobb lenne a címzett mint én, mer a Hulladék-gazdálkodási Társulásnak a vezetője nem én vagyok, hanem a Megyei Önkormányzat fidesz-es elnöke, én csak annyit tudok róla mondani, amit hallunk és kérdezgetünk, hogy állítólag az út elkészült, a csomópont építésével vannak még tervezési és egyeztetési gondok, de ha Giba Tamás tud kiegészítést tenni, azt szívesen veszem. A Szállás utcára vonatkozóan megnyertük a pályázatot, terelőszigetes csomópont fog kialakulni, meg lehet nézni Hajzer Gábornál a programot. Nem mi fogjuk kiépíteni, mert állami útról van szó, mi a saját erőt fogjuk hozzá adni, a következő évi költségvetésnek ez része. A Vezér utcán, én most pontosan nem tudom, hogy mi lett a döntés, állami beruházás, mert ott mind a két ága az útnak állami út, tehát itt csak az államtól tudjuk kérni ezt a dolgot. Kállói út, Orosi út átadása. Az én tudomás szerint jövő év vége, vagy jövő év közepe? Jövő év közepe, tehát reméljük, hogy nyárára kész lesz az út. Sajnos olyannal kerültünk szembe, olyan üggyel, hogy az út alatt rengeteg törmelék és szemét volt, aminek az elszállítása szükséges és egyéb más problémák is felmerültek, amit a tervezés eredetileg nem tartalmazott. Szeréna Lak területén jól van fogalmazva az anyag, az anyag azt tartalmazza, hogy a teleknek a tulajdonosa az hitelezési problémák miatt nem tudta határidőre elindítani a beruházást, ezért nagy valószínűséggel a pénzt vissza kell adnia, de tudni kell, hogy ez a pénz nincs nála, csak a pénzlehívás lehetősége van nála. Én nem tudok arról, hogy szerződésmódosítás vagy szerződés bontás megtörtént volna. Lehet, hogy ő még mindig próbálkozik, azt tudom, hogy az indulás határideje lejárt. Az, hogy az irányító hatóság vár-e még a beruházás indításával vagy nem, erről nincsen információm. Az Állatparkba én nem 240 millióra emlékszem, hanem kevesebbre. Ha jól emlékszem 150, nagyon örülök, hogy Vinnai Győző mindent tud, de le fogjuk ellenőrizni már csak azért, hogy pontosak-e az ismeretei, de kérem, hogy egyébként csak akkor szóljon, amikor szót adok. A dolognak az a lényege, hogy nagyon jó ütemben halad, május 1-jére átadásra fog kerülni. Ki lehet menni, meg lehet nézni. Én ajánlanám egyébként valamelyik bizottságnak, hogy menjenek ki, nézzék meg. Ilyen 90%-os készültségi állapotában is nagyon érdekes és nagyon látványos, ami ott történik. A Zrínyi Ilona utcai értékesítésnél nincs vitám Tirpák Györggyel, lehet, hogy nem kellett volna, vagy később kellene eladni a Zrínyi Ilona utcai ingatlanokat. Egy problémám van, hogy vannak pályázataink, a pályázathoz saját erőt kell biztosítani, és 1 Ft saját erővel 5 Ft, 6 Ft pályázati pénzt tudunk szerezni. És hiába most már második éve próbálunk értékesíteni ingatalonokat, ezeknek az értékesítése nem sikeres, mert erre most nincsen szükség. Mondok rá példát. A Kemecsei úton van egy nagyon jó lakóteleknek alkalmas terület, amiből egy darabot szeretne a sóstóhegyi közösség közösségi térnek kialakítani, de nem is pályáztatjuk már, mert miután 5-ször, 6-szor pályáztattuk és nem volt eredménye, nincs értelme most pályáztatni. Azt pedig nem tetetjük meg, hogy ezeket a lehetőségeket elengedjük, ami most a pályázattal van. Nem örömmel, nem nagyon jó szívvel ajánlottam a képviselő-testületnek ezt az ingatlan eladást elfogadásra, inkább ez egy kényszerintézkedés volt, mert van amire van vevő és van amire sajnos nincsen vevő. Pontosan van fogalmazva a gazdasági életre vonatkozó megjegyzés, 500 fővel nőtt az Ipari Parknak a létszáma, de a Lindab és a Berwin nem az Ipari Parkban dolgoznak, hanem a Derkovits utcán és a Huszár lakótelepen és ez azt jelenti, hogy 500-al nőtt és 500-al csökkent a városban az ipari üzemekben foglalkoztatott létszám. Tehát ez nullszaldós. Én azt gondolom, hogy egyébként ez most a válság időszakában ez egy eredmény, mert vannak

2650 olyan városok, ahol a létszámcsökkenés az több ezer fő volt. Van olyan dunántúli általam ismert város is, ahol az iparban foglalkoztatott létszám 1500-2000 fővel csökkent. Nálunk ez nem következett be, de mégsem mondom azt, hogy a foglalkoztatásban nem következett be csökkenés, mert például az autószalonokban bekövetkezett csökkenés, a kereskedelmi szervek egy részénél bekövetkezett csökkenés, a kórházban bekövetkezett csökkenés, tehát a foglalkoztatásban van némi csökkenés, de messze nincs egyébként annyi a statisztikai adatok alapján, mint amennyi a munkanélküliség növekménye. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember kerül be a legális foglalkoztatásba, és egyre több ember kerül be a munkanélküliségi nyilvántartásba, és ez egy jó folyamat, még akkor is, hogyha ennek most nagyon komoly terhei vannak. Harmónia és racionalitás, arra törekszünk, hogy ez a városrészek között legyen. Mindig lesz olyan városrész, amelyik hátrányban fogja magát érezni, ez a dolog természetéből adódik, és én természetesnek veszem, hogy minden városrész többet szeretne annál, mint amennyi tudunk részükre biztosítani. Vinnai Győző kérdésére. Azt gondolom, hogy az intézmények zavartalanul működtek. Volt egy kis csetepaté a Huszár lakótelepi iskola megszüntetésével kapcsolatban. Nem volt problémamentes, de azt gondolom, hogy az első nehézségek után, ha nem is teljesen problémamentesen, de azért mind a két fél elfogadta ezt az intézkedést. Szinte probléma nélküli volt a tagiskola átalakítása, óvodákban, bölcsődében csak pozitív változások voltak, a középiskolákban pedig a TISZK-nek a megalakulásával egy minőségi fejlődés következett be, semmilyen olyan dolgot nem tudok ezen a területen, ami a működést akadályozta volna. Tehát nyilván az iskoláknak a vezetői és a pedagógusai tudnak olyan szakmai problémáról beszélni, amiről én nem beszélek, de a fenntartó részéről nem volt olyan, ami az iskolák működését zavarták volna. Igen, én azt gondolom, hogy a szociális ellátórendszer sokszínű. Ezt mondom annak az ismeretnek a birtokában, hogy nálunk sokkal nagyobb létszámú települések kevesebbet költenek szociális ellátórendszerre. Nálunk sokkal nagyobb létszámú városok intézményhálózata kevésbé fedi le a város egészét, mint nálunk, és mondom annak az ismeretében, hogy a hozzánk hasonló városokhoz képest mi sokkal jobban bevonjuk a civil szférát a szociális intézményhálózatba mint mások, és ezzel mintegy megsokszorozzuk a számunkra rendelkezésre álló pénzforrásokat. Részben az egyházi kiegészítő normatíváknak a lehívásával, részben pedig a civil szervezetek pályázati forrásaival. A Bencs-tervet már elmondtam és nem is akarok erről többet beszélni. Képviselő úr megkérdezte az önkormányzati reformot tőlem bizottsági ülésen, akkor is elmondtam és most is elmondom, hogy először önkormányzati reformot Balsai István volt székesfehérvári polgármester szeretett volna megvalósítani 2000-ben, amikor ő államtitkár volt. Majdnem a megegyezés végéig eljutottunk, akkor az akkori kormány vagy képviselők vagy hatalomban levő önkormányzati vezetők nyomására ez a program leállt. Később a Medgyessykormány idején elkészítettünk egy programot, a program végig ment a négypárti egyeztetésig, azért tudom mondani, mert ott voltam, és szegény Toller László mondta el nagyon sokszor, hogy nagy hibát követtünk el, hogy annak ellenére nem nyújtottuk be ezt a javaslatot, hogy előtte megállapodtunk, de az ellenzék az utolsó pillanatban kiállt a megállapodás végrehajtása alól és jó lett volna, ha ez parlamenti döntéssel valósul meg. Az elmúlt években az önkormányzati szövetségekkel végigvittünk egy megállapodás tervezetet, ami persze nem oldott volna meg minden problémát, de végül is ez a dolog is elhalt, mert az lehetett látni, hogy a parlamentben nem kapja meg a többséget. Csak a saját

2651 véleményemet mondom. Három dolgot mindenképpen meg kell oldani. Majdnem mindegy, hogy ki fogja ezt megtenni a következő ciklusban, de úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen. Ez a kistelepülések helyzete, mert az nem lehet, hogy a települések több mint fele 1000 lakos alatti és ha jól emlékszem, akkor 1000 olyan településünk van, amelyik 500 lakos alatti teljes hatáskörrel, ugyanazzal a hatáskörrel, mint amivel a megyei jogú város rendelkezik, mindenképpen meg kell oldani ezt a problémát. Meg kell oldani a megyéknek és a középszintnek a problémáját, mert van kistérség, van megyei önkormányzat, megyei fejlesztési tanács és régió. Régió, amelyik választott testülettel nem rendelkezik és meg kell oldani a fővárosnak a problémáját. 23 kerülettel és egy fővárossal, néha egymással párhuzamos jogkörökkel és jogkörök rendezetlenségével. Ez mind nagyon sok pénzébe kerül ennek az országnak, és ha itt lehetne megtakarítást elnyerni, abban az esetben ezt a megtakarítást lehetne az intézmények működésére fordítani. Az nem állapot, hogy vannak olyan iskolák, ahol nyolc osztályos iskola működik mondjuk 60 fővel, tessék végig gondolni, hogy mi ennek a gazdaságossága, és 10 fővel van szociális intézmény, meg kell nézni, hogy mi ennek a gazdaságossága, és tudok még mondani jó néhány olyan példát, ami egészen biztos, hogy nem maradhat így, mert egy nálunk sokkal gazdagabb ország sem ezt nem tudja finanszírozni. Nem hogy mi, akik igazán nagyon gazdagnak nem mondhatjuk magunkat. Szándékaim szerint minden kérdésre válaszoltam, akkor megnyitom a vitát, Fesztóry Sándor jelentkezett. Fesztóry Sándor:(képviselő) Úgy gondolom, hogy pontosan azért kellett volna belefoglalni az anyagba azokat a magyarázatokat, amit polgármester asszony adott az elmúlt húsz perc alatt a képviselő-testület részére, mert így a kevésbé felkészült ellenzéki képviselők is tisztában lennének akkor ezekkel a tényekkel. Néhány dologban azonban szeretném én is kiegészíteni, már csak a tényszerűség kedvéért. Az Alkotás utcával kapcsolatban a közgyűlés a 2009. évi költségvetést 2009. év elején fogadta el. Ebben szerepel az Alkotás utcának a szilárd burkolattal történő ellátása, mint jogos képviselői igény. Arról az útépítésről, amit ön említett tisztelt polgármester asszony, ha jól emlékszem novemberben döntött a közgyűlés. Miért nem lehet végrehajtani azt, amit betervez a város a költségvetésébe, miért kell mást végrehajtani? Különösen azért is kérdezem, hiszen polgármester asszony utalt arra, hogy erről már szó volt bizottsági ülésen is. Igen, valóban így volt, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság ülésen szó volt erről, és hogy ha elkérnénk azt a jegyzőkönyvet, tisztelt polgármester asszony mondta azt, hogy nem érti, hogy ezzel mi a probléma, hiszen ennek az erre betervezett összege az rendelkezésre áll a költségvetésben és ez be lesz fejezve, tehát az Alkotás utca meg lesz csinálva. Szándékosan említettem a Kiskörút második ütemének a részét. Polgármester asszony a válaszában kitért arra, hogy európai uniós forrásoktól függünk nagy mértékben, ez valóban így van, azokban az esetekben amikor ez be is van tervezve, illetve amikor a város ilyen pénzből szeretne fejlesztéseket megvalósítani. Azonban vannak olyan fejlesztéseink, többek között ez is, ami már a tervezésnél sem igényelt egyetlen fillér európai uniós forrást, legalábbis a Bencs-tervben ez olvasható. Tehát itt csak a város saját erejéről beszélhetünk. És a harmonizáció és racionalizáció címszavakhoz is engedje meg polgármester asszony, hogy néhány dolgot hozzáfűzzek. Vannak a városban olyan városrészek, amelyekre lehet mondani, hogy talán egy picit túl vannak fejlesztve, vannak viszont olyan körzetek is, ahol szinte semmi nem történt

2652 az elmúlt három évben, és várhatóan nem is fog 2010-ben sem. Hagy mondjak egy példát. Van olyan utcánk, ahová kitelepítettünk egy iskolát, viszont arra már nem jut forrás, hogy egy fedett buszmegállót telepítsünk. Hát úgy gondolom, hogy a harmonizáció és racionalizáció ilyen esetekben értelmezhetetlen és egymásnak ellentmondó fogalmak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Kicsit értetlenül állok az előtt, hogy a polgármester asszony egy kicsit vehemensebben fogalmaz, hogy a képviselők bizottsági ülésen már föltettek kérdéseket. Véleményem szerint föl lehet tenni ezt a közgyűlésen is, de én nem emlékszem, hogy a bevezetőben az Oktatási Bizottság ülésén tettem volna föl kérdést, az oktatással kapcsolatban tettem föl kérdést. De spongya rá, szerintem rendjén van a dolog, hogy az ellenzéki képviselők megkérdezik, hogy mi valósult meg abból a programból. Talán szerencsésebb lett volna az ígéreteket, a vállalásokat ide tenni elénk és hogy mit sikerült belőle megvalósítani, mert ténykérdés, hogy néhány dolgot sikerült belőle megvalósítani. Emlékszem még az előző ciklusra 2002-2006. között, mivel egy táblázatban foglalta össze a város ezt a nagy négyéves programot, hogy épül 500 szociális bérlakás, ilyen összekötő utak épülnek. Benne volt néhány olyan összekötő út, ami most itt szerepel, ciklust csúsztunk, de spongyát rá, nem probléma ez. A lényeg az, hogy infrastrukturálisan tényleg fejlődik a város. Nekem viszont van egy problémám és a frakcióban is beszélgettünk erről, hogy az önkormányzatok a jelenlegi rendszerben, nem kívánok vitát nyitni és polgármester asszony sokkal tapasztaltabb mint én az önkormányzati területen, hogy most a települések száma határozza meg a hatásköröket, a pénzt, a feladatot, tehát, hogy hogyan működik egy nagy alrendszer, de egy biztos, az önkormányzatok az elmúlt időszakban eladósodtak. Kinyitottam a programot és az első oldalon, pontosabban ez már a kettes oldal, versenyképes Nyíregyházáról van szó, és 5 milliárd forinttal nőt, közel 5 milliárd forinttal nőtt a város adósságállománya. Természetesen ennek egy jelentős része a pályázatokhoz biztosítandó önerő, amelyre a város hitelt vett föl, vagy kötvényt bocsátott ki. De nagyon komoly működési problémái is vannak Nyíregyházának, ezért merészeltem kérdezni azt, hogy mi a helyzet a szociális ellátórendszerrel, mi a helyzet az oktatással, mert hogy ha nem tudnánk, de a képviselőtársaim tudják, és szerintem már Nyíregyháza nyilvánossága is, hogy Nyíregyházának az oktatási intézmények fönntartásához milliárdokat kell hozzá tenni, mert a normatívák visszaestek a 2002-es szintre. Na most természetesen ez a színvonalat is befolyásolja. Azt látom, hogy egy olyan anyag készült, hogy siker az elmúlt három év és nem beszélve azokról a nehézségekről és gondokról, amelyek a város működésében, vagy éppen ha az emberek oldaláról nézem, a város polgárainak nehézségében jelenik meg. Polgármester asszony konkrétan elmondta azt hogy a foglalkoztatásban mi a helyzet, hogy csökkent is, meg hogy bezártak üzemek, a Berwin Ruhagyár, meg visszaesett. Én megnéztem egy adatot, ezt ellenőrizheti, a foglalkoztatásban az európai uniós országok közül az utolsó előttiek vagyunk. Máltán alacsonyabb a foglalkoztatottság, 56,9%, ez azt jelenti, hogy valami probléma van azzal, hogy azok az emberek, akik munkát szeretnének, azok nem találnak munkát és a munkanélküliség nőtt országosan is és Nyíregyházán is. Tehát erről az oldalról kellene az önkormányzatoknak is azt a szerepet fölvállalni, amelyet korábban hatékonyabban teljesítettek. Tehát mondjuk vonzották az ide

2653 települő befektetőket, vállalkozókat vagy éppen a helyi vállalkozókat, helyi közép és kisvállalkozókat támogatták. A zavartalan működésre pedig egy mondatot szeretnék mondani, iskolabezárásról én már nem is szólok, mert volt egy ilyen terv, de had említsem meg a mostani költségvetési koncepciót, ha már műfaj, 2010-ben 4%-al kevesebb lesz működési költségre. Ezért bátorkodtam megkérdezni, hogy ez zavartalan? Tehát mindig szorítom a prést, és akkor utána azt mondom, hogy zavaralun működik. Nincs már több tartalék az intézmények működésében. Befejezésül, mert lejárt az időm, úgy látom, hogy különösen felháborító az, hogy ilyen címeket, kicsit ilyen győzelmi propagandára emlékeztető címeket adunk, amelyek elfedik, vagy eltakarják a valóságot. Mondanék néhányat, ez a lendületes Nyíregyháza, turisztikai tájékoztatás felsőfokon, felelős adópolitika, versenyképes Nyíregyháza, véleményem szerint, véleményünk szerint ezek csak részben fedik a valóságot, jobb lenne szembenézni a tényekkel. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a képviselőket, hogy kívánnak-e még szólni? Veréb József jelentkezett. Dr. Veréb József:(képviselő) A beszámolónak a közoktatási részéhez szeretnék hozzászólni. Való igaz, hogy közoktatási intézményeket csak úgy érdemes fenntartani, hogy ha az a kornak megfelelő színvonalon működni tud. De az is igaz, hogy úgy meg nem érdemes fenntartani, hogy ha a célnak nem felel meg, mivel nincs, aki használja. Magyarországon tudjuk, hogy a jelenlegi általános iskolák kapacitása az 1 millió 200 ezer gyerekre van méretezve, és valójában 800 ezer tanuló van. Ez nem Nyíregyházán sajátosság, tehát hogy kevesebb a tanuló, hanem országosan. Na most a kormányzat többek között a normatívák változtatásával és számítási módjával kényszeríti az iskolafenntartókat arra, hogy racionális méreteket létesítsenek, és ne pedig félig üres intézményeket tartsanak fönn. Lehet tehát bírálni a kormányzatot azért, mert csökkenti a normatívákat, illetve nem a normatívákat, hanem a finanszírozásban szereplő végösszeget, és olyan számítási módokat vezet be, amelynek meghatározó eleme az osztály átlaglétszáma, és ez egy viszonylag magas létszám, de ezzel az önkormányzatokat kívánja rávenni, hogy a helyi politikai konfliktusaikat megoldva, ésszerű méreteket alakítsanak ki. Na most Nyíregyháza város kénytelen valóban éppen ezért a meglévő infrastruktúrájához, közoktatási infrastruktúrájához egy viszonylag nagyobb összeget hozzátenni. És akkor ebben még nem szerepel a felújításra és a fejlesztésre szánt összeg, amiről a beszámoló szól. Ami egyébként, ha megnézzük és megkíséreljük összeadni, az meghaladja a 3 milliárd forintot ebben a pár évben. Ami igazán arra késztetett, hogy szót kérjek, az előterjesztésben szereplő 30-as szám, ami azt jelenti, hogy le van írva, hogy közel vagy körülbelül 30 osztály szűnt meg ebben a rövid beszámolási ciklusban. Tehát ennyivel kevesebb iskolai osztály indult, ami három általános iskola, vagy két középiskola megszűnésével egyenértékű, holott Nyíregyháza csak a Huszár telepi iskolát szüntette meg, azt sem ilyen okokból, hanem a szegregáció előrelépéseként. Ebben a ciklusban szűnt meg a Hunyadi iskola? Nem. A Hunyadi iskola hamarabb szűnt meg, tehát ebben a ciklusban a megszűnésről döntés más nem született. A megszűnésről pedig születhetett volna döntés, ehhez képest ennek a 30 osztálynak a felszámolása különösebb konfliktusok nélkül ment végbe. Én azt szeretném mondani a tisztelt képviselő-testületnek, mivel a gyereklétszám csökkenése nem állt meg és folytatódni fog, ez a fajta higgadt döntéshozatal szükséges ahhoz, egyrészt, hogy racionális méretek alakuljanak ki, másrészt

2654 pedig az intézmények valóban egy higgadt légkörben tudjanak működni. Egy kérdést azonban nem tudtunk megoldani, de ez nem anyagi probléma, amiről a beszámoló szól. Ez a szegregációs gond, tehát hiába számoltuk föl a Huszár telepi iskolát, a szegregáció újra tud termelődni, és a szegregációra adott válasz is újra tud termelődni, olyan fajta válasz, ami nem biztos, hogy használ azoknak a gyerekeknek, akiket védeni akarunk. Tehát én javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy hasonlóképpen, ahogy a 30 osztály megszűnésében egyetértés volt, és nem vitával, és hisztérikus légkörben, hanem racionálisan születtek a döntések, úgy ezt a kisebbségi kérdést is hasonlóképpen oldjuk meg, jelesül, és én javaslatot is teszek rá, hogy a következőkben az önkormányzatunk illetékes hivatala dolgozza ki az ezzel kapcsolatos alternatívákat a kisebbségi önkormányzat bevonásával. A kisebbség integrációját szolgáló és nem pedig azt szegregáló, ha szükséges akár külön intézménnyel. Köszönöm a szót. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Egy megjegyzésem van, aztán adom tovább a szót. Én rámentem a 2007. márciusi anyagra, abban pontosan meg van fogalmazva a 2006-2010-es program, nem mondom, hogy abban minden megvalósult, de az összehasonlítási alap mindenkinek a rendelkezésére áll. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(képviselő) Akkor, amikor a bizottsági véleményt tolmácsoltam, magamban azt gondoltam, hogy sokféleképpen lehet minősíteni egy leltárt, de a számok azok önmagukért beszélnek és talán ez a legjobb minősítés. Csak három dolgot szeretnék kiemelni. Gyakorlatilag az elmúlt években uniós és állami források segítségével rengeteg pályázatot nyújtottunk be. Csak a mai közgyűlésen hat pályázat van előttünk, hat napirend van, ahol különböző pályázati forrásokat célzunk meg. Ehhez az önerőt kötvény kibocsátással biztosítottuk, felvállalva ennek minden politikai ódiumát, támadási lehetőségét. Mégis én azt hiszem, érdemes volt ezt meglépni. Az a szlogen, hogy élhető környezet, otthonos város, az nem hiába való szlogen, a fejlesztések, amiket a környezetünkben nap mint nap tapasztalunk ezt támasztják alá. Ami a közlekedés terén történik, annak pedig kedves hölgyeim és uraim még csak az elején állunk, hiszen nagy, összefüggő útfejlesztések történtek mondjuk Sóstóhegyen, vagy történnek Borbánya térségében, de itt a belvárosban még csak az elején járunk annak a fejlesztésnek, ami majd jövő év tavaszán fog megindulni. Az még inkább azt hiszem kellőképpen bizonyítani fogja azt, hogy ez a város a fejlődés városa. Intézményeinkkel kapcsolatban csak megjegyezném, hogy kilenc intézményre 297 millió forintot költöttünk 2007. évben. 2008-ban már 681 millió forintot költöttünk 25 intézményre. Az idén 415 millió forintot fogunk fordítani rá. 2010-ben 200 millió forint áll rendelkezésünkre a pályázati saját önerőként, amit majd az intézményekre fordítunk. Én azt gondolom, hogy nincs olyan intézménye Nyíregyházának, legyen az egészségügyi, szociális vagy éppen oktatási intézmény, amire valamennyi összeg vagy 10 millió vagy 100 millió forint, a kettő között valahol, amit ne költenénk rá. És végül csak egy szemléletes adat, én végignéztem, hogy hány uniós forrást tudtunk megfogni. A negyven pályázatból, ha jól emlékszem most így végig számolva 14 volt csak, amit elutasítottak. 26 pályázatunkat befogadták. És még egy nagyon fontos ismérv. Legutóbb itt jártak az Állami Számvevőszék vizsgálói és azt mondták, hogy Nyíregyháza országos viszonylatban is a legelején áll a pénzek lehívásának, a források megszerzésének. Tehát az elsők között vagyunk, hogy így fogalmazzam meg. Ezt én nem tartom

2655 dicshimnusznak, én ezt nem tartom siker propagandának, én ezt ténynek tartom. A tények azok számokkal alá vannak támasztva. Jó szívvel ajánlom minden közgyűlési társamnak, hogy fogadja el ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Földesi Istváné a szó. Földesi István:(képviselő) A frakciónk támogatja az előterjesztést, elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Jól szerkesztett, jól tükrözi a négy éves program időarányos végrehajtását és azokat a gondokat, lakossági igényeket is megfogalmazza, ha jól olvassuk és figyelmesen, amelyekről esetleg az ellenzéki képviselők itten nyilatkoznak. Természetesen, amikor elfogadtuk a tervet, akkor is mindnyájan tudtuk, hogy 100%-ig nem biztos, hogy megvalósítható, illetve olyan programot is megfogalmaztunk, ami helyett új feladatokkal találkozunk a időarányos végrehajtás értékelésében, amit nem vettünk be programnak, mert időközben a területi képviselők igényeinek, a lakosság igényeinek figyelembe vételével módosultak azok. A tv nézők figyelmébe is ajánlanám jó szívvel, hogy az interneten fenn van ez a teljes beszámoló. Az interneten meggyőződhetnek arról, hogy valóban nem siker propaganda, de a sikereinket sem városlakónak, sem képviselőnek nem kellene szégyellnie. És hogy ha most van az ideje annak, hogy beszéljünk róla, akkor most kell beszélni. És hozzá tenném még azt, hogy olvassák figyelmemmel a beszámoló végén az ÁSZ-nak a 3 éves vizsgálati eredményeit. Azok, ha figyelmesen olvassuk az ÁSZ jelentést, akkor ott össze lehet hasonlítani azokat a pénzügyi mutatókat, gazdasági mutatókat, amelyekről itt már annyi sok szó hangzott. Amit el szeretnék még mondani. A magam véleménye az, hogy nem szabad pesszimista hangon nyilatkoznunk. Van ebben a társadalmi helyzetben a társadalomban épp elég pesszimista hangulat. Legalább arra legyünk büszkék és én meg mondom őszintén, hogy 15. éve dolgozok ebbe a testületben, állítom, hogy Nyíregyháza város fejlődése töretlen, akik idejönnek, csak pozitívan tudnak nyilatkozni. A másik dolog, hogy intézményeink milyen állapotban vannak. Ennyit az előző ciklusokban iskolára, óvodára nem költöttünk. Ez mindenki előtt nyilvánvaló. Hogy nem valósult meg mind az első három évben? Aki régebben képviselő tudja, hogy a ciklus első évében, márciusban van költségvetésünk. Akkor elkezdünk tervezni, mire valamilyen pályázatot beadunk vagy döntünk, akkor az október. A 2010-11-13-as évekre a képviselő-testületnek a döntése odáig fog érni és odáig fog hatni. Ezek a döntések, amit meghoztunk, a végrehajtás fázisába kerültek, amit akkor kell megvalósítani. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István a következő. Márföldi István:(képviselő) Nagyon röviden szeretnék én is véleményt mondani a napirendről. Nem emlékszem rá pontosan, azt hiszem az elmúlt évben volt egyszer téma képviselő-testületi ülésünkön, hogy milyen nagy is legyen, milyen nagyságú is legyen egy napirend, már a mennyiség, vagy az oldalszámot tekintve értem ezt az egész dolgot. Akkor igazán nem lett meghatározva, de azért az elhangzott a testületi ülésen, hogy mértéktartóan kellene a dolgokat leírni, hogy egy képviselőnek legyen ideje ezeket a napirendeket elolvasni, hisz a mostani közgyűlésre is 31 napirend van, ha jól tudom, és ez a napirend több mint 50 oldalból áll. Tudom, hogy ez egy beszélgetős napirend, de elnézést kérek, több mint 50, 51, vagy 52, vagy 53 oldalon keresztül kell bemutatni a három éves

2656 tevékenységet? Azért ez egy kicsit véleményem szerint erős. Én azt javaslom, hogy kíméljük a képviselőket ilyen szempontból, mert véleményem szerint nagyon sok képviselőnek nem volt ideje ezt az anyagot elolvasni. Azt kellett megállapítsam, hogy körülbelül a kétharmada a leírtaknak nem igazán a napirendhez tartozik. Ugyanis a napirendnek a címe az volt, hogy Beszámoló Nyíregyháza Megyei jogú Város Közgyűlése 2007-2010. évi gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról. Na most a napirend, ha bárki elolvasta, a kétharmadában gyakorlatilag arról szól, hogy 2011-ben, 2013-ban mit is szeretnénk, tehát óhaj szinten szeretnénk végrehajtani, vagy megcsinálni, vagy felépíteni, vagy felújítani, vagy megcsinálni. Ha valóban a napirend címére adtunk volna választ, akkor gyakorlatilag véleményem szerint egyharmad terjedelemben is le tudtuk volna ezt írni, és megkíméltünk volna mindenkit attól, hogy ha a lényeget meg akarja ismerni, akkor nem kell 50 akárhány oldalt elolvasni. Csalódtam ilyen szempontból ebben az anyagban, hisz az értékelésből keveset kaptam, a jövő elképzeléséből, vagy óhajából pedig nagyon sokat kaptam. Természetesen ezek olyan dolgok voltak, amit magam is ismerek, mert én is itt élek, és általában részt veszek a közgyűlés munkájában, akár bizottsági ülésen, akár itt a teremben és ezeket a dolgokat ismerem. Azt, hogy mért kell ezt leírni ide, amikor nem a napirendhez tartozik, ezt nem értem. Én tudom azt, hogy az elmúlt 2-3 évben elég sok nehézsége volt az önkormányzatnak, leginkább finanszírozást illetően. Nálunk Nagycserkeszen ilyen dologra azt mondták, üres spájznak bolond a gazdasszonya. Na most ránk is valami ilyenfajta jellemző, hogy minden áron mutatni akarjuk azt is, amit nem valósítottunk meg, csak szerettünk volna megvalósítani, vagy szeretnénk megvalósítani a jövőt illetően. Most nem tudom, hogy erre mi szükség van? Elhangzott itt, hogy nagyon sokat pályáztunk. Én nem ismerem ezeket, vagy ezt a team-et az önkormányzatnál, akik a pályázatokat figyelik és a pályázatokat írják. Én gratulálok nekik, hisz nagyon sok pályázatot erőnkön felül találnak, amire pályázni lehet. És a kidolgozás vonatkozásában is, látszik, hogy elég kevés pályázatot, tehát ami pályázatot be tudunk adni, vagy értelmét tartjuk annak, hogy beadjuk, gyakorlatilag ezek a pályázatok általában nyernek. Volt itt olyan időszak is, és ez is jellemezte ezt a 3 évet, hogy gyakorlatilag mindenre pályáztunk amire lehetőség volt. Ha szükségvolt rá, ha nem. Tehát gyakorlatilag ez is jellemezte az elmúlt 3 évet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem tudom megállni szó nélkül, mielőtt tovább adom a szót, most végignéztem, ebben az anyagban semmi nincs az álom kategóriában. 2010-re és 2011-re csak az van, aminek a munkáját elkezdtük. Megnyertük a pályázatot, ki van írva a közbeszerzés. Ha képviselőtársam tud öt ilyet felsorolni, ami az álom kategóriába tartozik, akkor egy üveg pezsgőt szívesen adok képviselő úrnak, mert hogy nincs benne ilyen. Csak olyan, aminek a munkáját elkezdtük, beadtuk a pályázatot, megnyertük a pályázatot és közbeszerzés van. Általában olyanok vannak a jövő évre vonatkozóan. Muszáj vagyok visszautasítani ezt a megjegyzést. Tormássi Géza. Tormássi Géza:(képviselő) Az anyagban véleményem szerint egy kicsit túlsúlyosan szerepel a fejlesztés, nagyon sokszor beszélünk arról, hogy mit tudtunk megvalósítani, és mekkora team foglalkozik azzal, akik a pályázatokat írják. Arról már kevesebbet beszélünk, hogy városüzemeltetési oldalon is ennek

2657 minden esetben valamilyen következménye, folyománya, forrásigénye van. Én nagyon örülök, hogy fejlődik a város, azonban annak nem örülök egyáltalán, hogy például a következő évi koncepciónkban a városüzemeltetés büdzséje körülbelül 5-10, inkább 10%-kal fog csökkenni, és ezt próbáljuk majd közcélú munkával pótolni, amivel nem lehet. Polgármester asszonytól megkérdeztem, hogy mi a közösségi közlekedéssel kapcsolatos koncepciónk? Én nagyon örülök, hogy azt válaszolta, hogy próbálunk tulajdoni hányadot szerezni a Volánban. Eddig 700 milliót fizettünk ki, ha jól emlékszem legutóbb Hajzer László képviselő társam volt az, aki nagyon komolyan érvelt amellett, hogy amikor a Petőfi téren azt a bizonyos területrészt 195 millióval bevittük a cégbe, az legyen valamilyen szinten tulajdoni hányad. Tehát amire föl szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy nagyon szép, hogy fejlesztünk, de ezt az egészet fent kell tartani és a forrásokat biztosítani kell. Jelenleg úgy néz ki, hogy mindazokat a feladatokat, amiket meghatározunk a városüzemeltetés, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. részére, ahhoz a forrásokat részben, vagy pedig késve adjuk át, ami a cég gazdálkodását megnehezíti. Tehát erre az oldalra is minden esetben figyelni és koncentrálni kell, fejlesztéssel párhuzamosan jelentkezik későbbiekben a városüzemeltetés kérdésköre is. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András. Jeszenszki András:(képviselő) Amikor hétvégén megérkezett az internetes fiókomba ez a gazdasági beszámoló, én a címének megfelelően próbáltam elolvasni és engem pozitív meglepetésként ért, hogy az elmúlt évek beszámolóihoz képest is egy igazán olvasmányos és azt gondolom, hogy egy új szemléletű, és egy új szerkezetben elkészített beszámolót vehettünk a kezünkbe. Én annak megfelelően próbáltam tanulmányozni ezt a beszámolót, amiről ez az előterjesztés, a napirendi meghívó szerint egyébként szól. Ez egy beszámoló a gazdasági tevékenységünkről, arról, hogy mi az, amit vállaltunk az elmúlt három évre 2006-ban, amikor ez a képviselő-testület felállt, és ehhez képest mi az, amit az elmúlt három évben el tudtunk érni. Valamint ezzel szemben mi az, amit esetlegesen nem sikerült. Szándékosan nem szeretnék konkrét eredményeket említeni, hiszen azt egyrészt képviselőtársaim már szép számban megtették pro és kontra az előző percekben, illetve az előző órában. Már csak azért sem, mert nyilvánvalóan megfogalmazódott az, hogy siker propagandát folytat a városvezetés, illetve, hogy felmondjuk a leckét, ugye ez a szokásos, hagyományos kifejezés ezzel kapcsolatosan. Most kivételesen egyiket sem fogom elutasítani, méghozzá azért nem, mert valóban vannak olyan sikereink, amelyeket ez az előterjesztés, illetve ez a beszámoló tartalmaz, amit igenis érdemes újra és újra elmondanunk, igenis érdemes megjelenítenünk, nem csak a közgyűlésen, hanem a városlakók számára is. Ez a beszámoló azt tartalmazza, illetve azokat az eredményeket, amely vállalásokat mi 2006-ban megtettünk, és megpróbáltunk teljesíteni. Néhány területet szeretnék csak említeni. Infrastruktúrafejlesztés, ezzel kapcsolatosan és ezzel együtt természetesen út és járdaépítés és felújítás. Az intézmények működőképességének a megerősítése, illetve folyamatos biztosítása. Nyíregyháza kulturális központ szerepének az erősítése és fenntartása, valamint felkészülés a sikeres pályázatokra és az uniós forrásokra. Emellett pedig a városlakók mindennapi megélhetésének a biztosítása, illetve e mellett a város élhetőségének a javítása. Azt gondolom, hogy azok mellett az

2658 elmaradások, illetve egyéb más gondok mellett, mint például hitelállomány, amiről egyébként őszintén beszél az anyag nyilván vannak nehézségeink is, hiszen azért ne felejtsük el, hogy egy válság kellős közepén kell biztosítanunk a város gazdálkodását. Én úgy gondolom, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Sokan kritizálták az anyag szerkezeti felépítését, illetve címadását. Nekem kifejezetten tetszett az, hogy egy új szemléletmódot láthattunk ebben a beszámolóban. Bár meg kell jegyezzem azt, hogy az elmúlt években, amikor Európa kapujában címmel készült el ez a beszámoló évről évre, akkor épp az Európa kapujában cím nem volt megfelelő a tisztelt ellenzéki képviselő társaknak, így azt gondolom, hogy elég nehéz lenne címet választani, amely aztán konszenzusosan az egész közgyűlés számára mindenkinek megfelelő lenne. Egyetlen dologra szeretnék még kitérni, amit már Jánócsik képviselőtársam és Földesi István is említett. Az elmúlt közgyűlésen tárgyalt ÁSZ vizsgálat, illetve ÁSZ beszámoló. Azért ne felejtsük el azt, hogy az ÁSZ vizsgálat szerint, ha jól emlékszem 83,7%-os volt az ÁSZ által megfogalmazott javaslatoknak a betartása Nyíregyházán, illetve maga az ÁSZ vizsgálat fogalmazta meg azt, hogy a városvezetés a gazdasági stabilitásra törekszik és egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztalt a korábbi évekhez képest. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Palicz György kért szót. Palicz György:(képviselő) Csak idézni szeretnék a Nyíregyháza város gazdasági terve 2007-2010 című dokumentumból, ami a nyirhalo.hu-n megtalálható. Eszerint azzal számoltunk, hogy a ciklus végére az önkormányzat likviditása javult, de a hitelköltségvetéshez viszonyított aránya jelenlegi szinten fog maradni. Ez ugyebár nem teljesül. Aztán ír még ilyet is, hogy az a cél, hogy a gazdasági társaságok a ciklus végére minél kisebb önkormányzati támogatási igénnyel tudják feladataikat megoldani. Ennek érdekében az átszervezésekre még ebben az évben javaslatot fogunk kidolgozni, ez 2007-ben volt Tehát ha a városvezető koalíció képviselői azt mondják, hogy a tények makacs dolgok, akkor ezeknek a tényeknek is makacs dolgoknak kell lenni. Ugyebár a költségvetésről beszélünk, akkor ezek nem valósultak meg. Ugyanúgy a szintén a Bencs-tervvel kapcsolatosan szerepel még egy ilyen is, ez nekem nagyon fájó dolog és a Városüzemeltetési Bizottságon erről szó volt, hogy fásítás, erdősítés, a város más területén is szükséges elvégzendő feladat. Nyíregyházán legalább 20%-al szeretnénk növelni a zöldfelületeknek a számát. Ez megint nem valósult meg. Lehetne még itt sokáig sorolni a dolgokat, ez természetesen elfogadható, hogy nem lehet semmilyen tervet 100%-ban megvalósítani. Viszont itt az interneten keresgélve nem egy olyan nyilatkozatot találtam, ahol 75-80%-os megvalósításról beszélnek még 2007-ben, úgy gondolom, hogy még szerepel versenyuszoda, műjégpálya megépítése, tehát azt gondolom, hogy ez a 75-80% ez semmiképpen nem igaz, és a ciklus végére sem lesz meg ez a 75-80%. Úgy gondolom, hogy azokat a címeket, amiket ebben a beszámolóban láthattunk, azért egy kicsit illett volna finomítani és egy kicsit szerényebbre állítani, mert ezek a tervek legalábbis nem úgy, ahogy annak idején szerettük volna valósultak meg, a költségvetés helyzete meg közel nem olyan rózsás, meg sem közelíti azt, amit 2007-ben elfogadott a városvezető koalíció irányelvként.

2659 Nagy Károly:(képviselő) Féltjük nagyon azt a bizonyos Kemecsei út melletti területet. Ki van parcellázva, a tábla ugyan most már vagy 2-3 éve lekerült. Nem nagy dolgot kérünk a várostól, csupán annyit, hogy rendezési tervben jelöljük ki azt a területet, amelyben majd a városrész központ kialakulhat. Sóstónak, Sóstóhegynek kisvárosnyi, 8000 körüli a lakosainak a száma. Különösen Sóstóhegyen egyre-másra nőnek ki ma is a földből a házak. Nincs közterünk, volt valamikor kultúrháza, most nincs kultúrháza, volt valamikor futballpályája, most nincs futballpályája. Tudjuk, hogy nincs a város olyan kondícióban, hogy valamit is csináljon, csinálja az egyesület, most már a Városüzemeltetési Kft. is sokat besegít. Csak hagyjuk meg a területet, mert ha azt eladják, sehol nincs Sóstóhegyen tovább terület egy központ kialakítására. Megismétlem, városrendezési tervben próbáljuk meg kijelölni, üljünk le, beszéljük meg, hogy mit szeretnénk ott, mit álmodtunk meg oda és ha 8 év múlva, vagy 10 év múlva de legyen hely, ahol egy ilyen városrész központ kialakulhat. Lengyel Károly:(képviselő) Két olyan barátom van, az egyik egy miskolci, a másik debreceni akik jelezték azt, hogy ők Nyíregyházán az elmúlt időszakban nem kismértékű fejlődést látnak. A debreceni az a jelenleg a legnagyobb ellenzéki pártnak az egyik lelkes híve, azt tudom mondani, hogy fideszes és neki Nyíregyházának a fejlődése, a belvárosa nagyon tetszett. nem egyedül volt ezzel. Ő elmondta, hogy a debreceniek több alkalommal ezért jöttek át, hogy megnézzék, hogy élvezzék ezt a belvárost. Nemcsak a belváros, azt gondolom, hogy Nyíregyházának azért külvárosaiban és külterületeiben is sok előrelépés történt. Mint ahogy ezt a városvezető koalíció akkor, amikor a koalíció létrejött, deklarálta. Gyakorlatilag hagy reagáljak a zöldterületi részekre is. Például a Császárszállási pihenő és kulturális centrum létrehozásakor körül-belül 100 fát ültettünk el. A mandabokori sportpályának a létrehozatala az egy hatalmas zöldfelületnek a létrehozatala volt. Egyébként a Városüzemeltetési Kft. valóban nagyon-nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ezeket a területeket gondozza. Ha minden tavasszal és nyáron tudjuk azt, hogy mekkora a erőfeszítéseket okoz a locsolás és a karbantartás, azért akkor jegyezzük meg, hogy van zöldfelület amit karban kell tartani. Én azt gondolom, hogy a városnak a hitelállományát középtávon igenis csökkenteni kell. Ez a józan gondolkodás, igenis ki lehet mondani, hogy az elmúlt 3 évben Nyíregyháza fejlődött és a válság ellenére a kitűzött gazdasági céljait, teljesítette az önkormányzat és a városvezető koalíció. Az Éljen Nyíregyházáért mozgalom a beszámolónak az elfogadását javasolja. Dr. Jeney István:(képviselő) 2006 őszétől vagyok önkormányzati képviselő. Ez az anyag, ez a beszámoló, én merem nyugodtan beszámolónak nevezni műfajként és beszámolóként határozhatom meg. Hiszen a beszámoló műfajának tökéletesen eleget tesz, azoknak a követelményeknek, amik a beszámolók jelentik és amit a beszámoló tanít. Akár az újságíróknak, akár másoknak, akik közéleti beszéddel, köztevékenységgel foglalkoznak. És magamban meg is jegyeztem, hogy nem lenne kellemes, ha ezt a beszámolót valaki felolvasná és hosszan végig kellene hallgatni, hiszen az artikulációi olyanok, hogy több órát venne igénybe, 56 oldal terjedelmű. Azt hiszem Márföldi képviselőtársunk mondta, hogy igen hosszúra sikeredett ez a beszámoló, véleményem szerint ha bármit kihagyunk akkor féloldalas vagy csonka lesz. Tehát húzni is nagyon nehéz belőle. 3 év teljesítményét összegzi, elmondja azt vagy leltárba veszi mit sikerült megoldani. Ezek a megoldott feladatok vagy csomópontok ezek áthúzódnak az előző

2660 korszakon is, a 2006-ot megelőző évből itt a belvárosnak bizonyos átépítése, mondjuk a Jókai tér, Nagy Imre tér, hiszen az korábban tervezték, és ez a 2007-es esztendőre készül el. És lehetne ezeket elemezni, ha a beszámolóban vagy ebben az anyagban, nevezzük így, ebben az anyagban a konkrétumokat, a megvalósultakat nagyobb betűkkel, más szedettel jelzik a megvalósítandókat, amik a megvalósulókból következnek, és a pályázatokból következnek, apróbb betűkkel tehát világosan el is különíti. Maga ez az írásos anyag is fölhívja az olvasónak a figyelmét arra, hogy itt egy más gondolatmenet következik. Ezeket is látszerűen össze lehet kapcsolni. Két vonalon megy ez a beszámoló, két gondolatmenete van és ezt a két gondolatmenetet valahol a végén lehet összevonni, lehet összegezni. Az, hogy most a kiemeléseket oldalt, azok a címek, amiket itt valaki blikkfangosnak mond én azt mondom, hogy egy poétizált cím, ami érthetően felkelti a figyelmet arra, hogy itt egy olyan lényeges dolog következik, amit ebben a címben megfogalmaztunk, lehetne szerényebb, lehetne földhözragadtabb vagy földhöz közeli, bocsánatot kérek, ez megint ízlés kérdése. Nekem ebben az esetben, ebben az összefüggésben, ebben a beszámoló stílusban ahogy ezt az anyagot az előterjesztő megfogalmazta és átnyújtotta nekünk, nekem ezt tetszik, hisz egységben van, harmonizál a szöveggel. Na most ha ezt a szöveget elkezdem elemezni, ez megint szemlélet kérdése. Ha innen nézem ilyen lesz, ha onnan nézem olyan lesz, ha akarom elfogadok benne dolgokat és azon a vonalon megyek végig, ha pedig úgy állok hozzá, hogy úgy fogom elolvasni, hogy nekem ez nem tetszik és úgy sem igaz, úgy is el tudom olvasni. Olvasni tudni kell, és lehet szemrehányni, csak az objektív tényeket nem lehet elsikkasztani, nem lehet eltagadni. Örülök annak, hogy a másik oldalról is elhangzottak hozzászólások és nyilatkoztak elismeréssel bizonyos részekről, csak egy kicsit összefüggősebben, egy kicsit komplexebben, a beszámolónak megfelelően kellene ezt az anyagot értékelni, és akkor tudnánk szerintem előrébb jutni. Szokol Tibor:(képviselő) Én határozottan ki merem jelenteni, hogy nem csalódtam az anyagban. Nagyon tartalmas, színes, gazdag, tárháza mindannak a munkának, amit 3 évben végeztünk. Úgy gondolom és azt látom a vita során, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot, ki hol ül, úgy ítél. És ebben persze még most egy kicsit a kampány is belejátszik, ezért az ellenzék oldaláról történik ez a fitymáló, leértékelő, becsmérlő, már-már sértő hangnem. Kedves jó barátomat Márföldi Istvánt nem akarom bántani, mert valahol tényleg szeretjük egymást, de azért ez a bolond gazdája, meg üres spájz nem a Városháza termébe illik. Tessék elgondolkodni rajta. Úgy látom, hogy ez az elszámolás ami benne van, nagyon sok nyíregyházi vagy azt mondom, minden nyíregyházi állampolgárnak a munkája. Benne van a gazdasági társaságok egy jelentős részének a munkája, benne van a civil szervezetek, benne van természetesen a testület, a bizottságok és a hivatal munkája. Mindezt fitymálni azt mondom, hogy nem hiszem, hogy ésszerű és logikus. Azon lehet gondolkodni, hogy lehet ez hosszabb, rövidebb de ha nem határoztunk meg terjedelmet, akkor most utólag is azt mondani, hogy az 53 sok oldal, az nem ildomos. Nekem kimondottan élvezetes vasárnapom volt, mert én is hosszan elgondolkodtam mind a nagybetűn, mind az azt magyarázó apróbb betűkön, ami az eredményeket hozza. És ha jól megfigyelték, jól mondta valaki, lehet hogy sokan el sem olvasták, ebben jól látszik az, hogy 2007-2008-2009 ez egy taglalása egy-egy témának, amit Jeney István blikkfangos címeknek nevez. Így is van, egy cím legyen fülbemászó, érthető és erre rakja rá a tényeket. Én

2661 inkább úgy látom, hogy itt most a választások közeledtével savanyú a szőlő szindróma érvényesül. Nem nálunk, nem a mi oldalunkon, a másik oldalon. Természetesen tudnék én is hozzá tenni sok olyan gondolatot, amiben kellene, hogy előre lépjünk. Ilyen például a felnőttképzés, szakképzés, és egyáltalán a gazdaság és a képzés viszonya. Amit a bevezetőkben is említi a beszámoló, hogy jó irányba megy, csak azért sokat beszélünk arról, hogy ebben kellene többet tenni. Kellene többet tenni, hogy ne legyen felesleges a képzés, kellene abba tenni, hogy a gazdaság szükségleteinek megfelelően folyjon és még nem ismerjük eléggé a TISZK és az RFKB által adott vagy biztosított lehetőségeket. Tehát tudnék olyan területeket mondani, amiben szép eredmények születtek, de sokat kell még tenni. Lehet, hogy 2019-ben vagy 2020-ban mondhatjuk azt, hogy igen, most már közel vagyunk ahhoz, hogy már nem tervgazdálkodás van. De nagyon fontos az igény a képzés együttese a városban vagy az adott területen. Én tudom, hogy a bizottsági vitákban ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy jövőre készülnek vagy kerül sor a népszámlálásra. Ezzel kapcsolatban lehetne bővebb ismereteket szerezni a humánerőforrás városi helyzetéről. Tehát ezek későbbi feladatok lesznek. Úgy látom és ahogy én olvastam és ahogy képviselőtársaim is olvasták, ebben sok olyan összefoglaló értékelés benne van amit tisztelettel ajánlunk képviselőtársaimnak elfogadásra. Giba Tamás:(alpolgármester) Elsőként szeretném leszögezni, hogy az én meglátásom szerint is az előterjesztés formailag rendkívül jól van szerkesztve és szerencsésen van szerkesztve. A közgyűlés gazdasági programjának az időarányos végrehajtásáról szól. A szerkezete pontosan olyan, mint a Közgyűlés gazdasági programja. Pontosan segít bennünket, hogy fejezetenként tudjuk összehasonlítani a gazdasági programot és a végrehajtás jelenlegi helyzetét. Többen azt kifogásolták, hogy itt olyan megfogalmazások is vannak, hogy mi lesz 2010-ben vagy mi lesz 2011-ben. Igen, arról van szó, hogy a kitűzött feladat végrehajtásánál milyen fázisba tudtunk elérni. Van, ahol tervekig, engedélyekig, megnyert pályázatig és a végrehajtás befejezéséig nem tudtunk eljutni és erről tájékoztat bennünket az anyag. Én úgy gondolom, hogy ez inkább szerencsés és jó, mint bármiféle kritika kellene, hogy érje az anyagot ilyen módon a szerkesztés oldaláról. Én igazándiból azt szeretném mondani, az anyagnak erre a részére is utalva, hogy talán az elmúlt 3 évben ami az én várakozásaimat alulmúlta, az eu-s forrásoknak a lehívása. A konkrét pályázati pénzek megérkezése és annak a lassúsága és emiatt bizonyos beruházásoknak, fejlesztéseknek az elhúzódása. Ez a 3 évvel ezelőtti gondolatomhoz képest ez lassúbb volt, én ezt tényként tudom elfogadni. Egy olyan tényként, ami az önkormányzatunk, a mi apparátusunkon kívül álló dolog és én ezzel továbbiakban nem is akarok foglalkozni. Viszont ha értékelni akarjuk az elmúlt 3 évet, akkor egyértelműen benne van, hogy azokat a programokat amiket kitűztünk, szinte pontról pontra a megjelent pályázatoknál tudtunk indulni, a pályázatokat jó színvonalúan dolgoztuk ki. Valamikor itt a város lobbi erejét is kétségbe vonta valaki. Ezeknek a pályázatoknak, hogy ha a nyerési arányát megnézzük, az elnyert összegeket megnézzük, akkor ez egyértelműen bizonyítja azt, hogy a lobbi erővel sem volt a világon semmi probléma az elmúlt 3 esztendőben és valóban, a következő 1-2 évben még a folyamatban lévő fejlesztéseknek is a teljes végrehajtására és a pénzügyi elszámolásokra is sor fog kerülni. Valóban, az anyag egy gazdasági beszámoló, sokkal kevesebbet foglalkozik az oktatással, a képzéssel és talán az üzemeltetési oldalával is kevesebbet foglalkozik. De én úgy hiszem, hogy erre a gazdasági beszámoló

2662 időszakára esik az is, amikor az önkormányzati cégeinknél átszervezést hajtottunk végre. Ennek az átszervezésnek az eredményét én nem most ebben a beszámolóban érzékeltem, hanem amikor a cégek a mérlegbeszámolójukat hozták a közgyűlés elé jóváhagyni. Itt csak azokra a hozzászólásokra emlékszem szívesen vissza, mert ez egyértelműen arra utalt, hogy eredményes és jó átszervezés volt és egy hatékonyabb működést tudtunk vele elérni. Ezért sokszor nem is nagyon értem, hogy miért pontosan ahhoz a bázisszemlélethez akarunk ragaszkodni körömszakadtáig, amikor az egész átszervezésnél azt mondtuk, hogy végre valamit másképpen akarunk tenni, ha másképpen akarunk tenni, akkor nem a bázisokban kell gondolkodni. Aztán ezt a bázisszerű gondolkodásunkat pedig szintén felül kellene, hogy írja valami, ugyanis a beruházások megvalósítása során azt követően üzemeltetési feladataink vannak, ez nagyon helyesen hangzott el, de nem kellene elfelejteni, hogy van egy sereg beruházásunk, ami az üzemeltetést könnyíti, olcsóbbá és egyszerűbbé teszi. Ha csak arra gondolok, hogy milliárdokat költöttünk ebben a városban az energia takarékossági beruházásokra, egy jelentős része azért az önkormányzati intézményekhez is kötődött, ez azért az üzemeltetést olcsóbbá teszi. Az útépítési fejlesztésekre, az 1+1 utakra ha gondolunk az azt jelenti, hogy a beruházási sor ami máshol üzemeltetési soron jelenik meg egy annál alacsonyabb színvonalú kátyúzásban, meg útjavításban, meg kezelésben. Ezt látni kellene, hogy ezt az üzemeltetésnek az olcsóbbításáról szól és kedvezőbb és egy jobb színvonalú szolgáltatás volt. Nem akarom sorolni, hogy mit jelentett mondjuk a nyírszőlősi csapadékcsatorna építéstől kezdve olyan fejlesztések, amelyek az üzemeltetést igyekeznek könnyíteni. Én úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen figyelembe kell venni amikor a végleges szavazatunkat leadjuk. Arról nem beszélve, hogy a zöldfelületet is érte itt kritika a hozzászólók részéről. Nyíregyháza városnak, ha az adatait nézzük, akkor a népsűrűség egy elég veszélyes szám. A nyíregyházi népsűrűség az viszonylag alacsony, az ilyen nagyvárosok körében talán a legalacsonyabb népsűrűség, a második legalacsonyabb népsűrűség, ami azt is jelenti,hogy földrajzilag nagyon kiterjedt, szellős ez a város. Ha szellős a város, azt is jelenti, hogy nagyon sok a beépítetlen terület. Ennek a jelentős része zöldterület. És a zöldterület alatt nemcsak a közterületen elhelyezkedő zöldfelületeket kell érteni, azok az összefüggő nagy zöldfelületek nem közterületek. De ha csak arra gondolok, hogy a városban olyan szép kertvárosi övezetek vannak, ahol is a lakásoknak a kertjei olyan gondozottak és szépek, ebben a városban rengeteg a zöldfelület az udvarokon belül is. De hogy a zöldfelülettel kapcsolatos aggályát bárkinek is eloszlassam, egy szemléletes dolgot szeretnék majd mutatni az első szünetben, amikor kinyitják nekünk a Kisteremnek az ajtaját. Kérem, hogy vessetek egy pillantást a terem falán kifüggesztett nyíregyházi térképre, ami egy ortofoto, ami egy hiteles nyíregyházi fénykép. Az ősz tónusú tiszta zöldet meg kell nézni, az pedig nem csalás, nem ámítás, egy fénykép alapján készült és ott található a falon. A foglalkoztatottság alacsony színvonalát említette itt képviselő úr, ami valóban egy komoly probléma ebben a városban, ebben a megyében, ebben a térségben. De az egy nagyon sematikus megközelítés volt, hogy aki dolgozni akar az nem talál magának munkát és emiatt alacsony a foglalkoztatás, ez teljesen téves nyom. Itt egészen másról van szó, arról van szó, hogy az inaktívak aránya az milyen magas, ez a nyugdíjas, a kifejezetten magas számú rokkantnyugdíjas, ami nemzetközi viszonylatban kimagaslóan magas érték. Még egy, amiről nem szólt képviselő úr, valóban, ami az országon belül is kifejezetten problémás, hogy a munkanélküli körön belül a tartós munkanélkülieknek az

2663 országoshoz képest egy stabilabb, magasabb aránya. És ez valóban egy probléma, viszont nem feltétlenül azzal orvosolható amire képviselő úr utalt. Összességében kedves képviselőtársak én úgy gondolom, hogy a tények magukért beszélnek ebben a beszámolóban, én magam részéről elfogadásra javaslom ezt a beszámolót és még azt is hozzáteszem, hogy büszke vagyok arra, hogy ebben a 3 évben is a nyíregyházi képviselő-testületben dolgoztam amikor is ezeket az eredményeket el lehetett érni és büszke vagyok arra, hogy ezek jelentős részénél a döntések meghozatalában és vállalhattam szerepet. Szerintem erre valamennyiben büszkék lehetünk. Márföldi István:(képviselő) Két dologra szeretnék reflektálni. Nem emlékszem arra, hogy innen, az ellenzéki oldalról bárki is az előterjesztésnek a címét kritizálta volna, a címmel az égvilágon semmi baj nincs. Csak az a bajunk vele, hogy a tartalomnak az 1/3-val van szinkronban a cím és 2/3-ával nincsen. Ezt továbbra is fenntartom a magam részéről is. Szokol frakcióvezető úr kritikáját elfogadom, a testületet megkövetem. Úgy népiesen próbáltam ezt kommunikálni, de ha megengeditek átköltöm és a következőképpen fogalmaznám meg ezt a mondatot. Üres spájznak furcsán viselkedik a gazdaasszonya. Remélem, így megfelel? Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Két dolgot szeretnék elmondani, mert Jeney képviselőtársam azt mondta, meg Jánócsik képviselőtársam is, hogy a tények makacs dolgok. Jól van szerkesztve ez az anyag, ezt részben nekem is el kell ismernem, de két apró példát hagy mondjak. Az Európai Uniós bizottság tagjaként eléggé meglepődve olvastam, hogy a turisztikai tájékoztatás felsőfokon. Mikor az elmúlt időszakban volt két olyan esemény, amelyet a szakma egyértelműen elutasított, az www.iránynyiregyhaza.hu, amely véleményem szerint mindennek nevezhető csak nem a turisztikai tájékoztatás felsőfokának. Ezt a bizottság egyhangúlag hozta meg. A bizottság elnöke is itt van körünkben. Úgy hogy emlékszem erre és volt egy parázs vita arról is, hogy hogyan jelennek meg a kiadványok. Kétségtelen tény, hogy azóta a minősége és a tartalma is javult Sóstóról és Nyíregyházáról kiadott kiadványoknak. Ami tény az tény, tehát nem akarom felvetni amit Szokol Tibor, hogy itt fitymálnak, becsmérelnek, meg visszautalnak. A siker közös. Valakik úgy veszi ezt a dolgot frakcióvezetőként, polgármesterként, hogy mi kötözködünk. Nem, mi szeretnénk elmondani, hogy mi az ami nincs benne vagy mi az ami a mi véleményünk szerint bele kerülhetne. Mondok egy stiláris dolgot, mondom több megfogalmazás jó, több megfogalmazás sikerpropaganda, azt nem is tudtam hová tenni, hogy 3 ország gazdasági gócpontjában vagyunk. Én még úgy tanultam, hogy a gócpont az nem valami jó, de mondjuk metszéspontjában, fókuszában az jobb lenne. Ez nem olyan jó kifejezés, negatív fogalom, mert valahol van egy gyulladás, van egy gócpont. Ez csak a stiláris dologért. És az utolsó mondatom, a nyugdíjasokról méltatlanul kevés szó esett, 13 sorban az Etelközi felújítás és nincs benne semmi, hogy a városnak milyen nyugdíjas programja van, de majd egyszer megalkotjuk ezt is. Nagy László:(alpolgármester) Az utolsó mondatára reagálva Vinnai Győzőnek, hogy megalkossuk azt is, mert meg van. Csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, akik esetleg elfelejtették, hogy a városnak van egy nyugdíjas koncepciója, amelyet évente felül szoktunk vizsgálni. Ebben a beszámolóban lehet, hogy kevés szó esik erről, de be fogjuk tenni és a javaslatot köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy valóban része kell, hogy legyen ennek a

2664 beszámolónak amit a nyugdíjas koncepción keresztül meg tudtunk valósítani az elmúlt két évben. A közgyűlés tagjainak szerencsés, vagy szerencsétlen helyzete az, hogy több bizottságnak is tagjai. Így Jeney István, amikor a címekre utalt Márföldi István, te ezt nem tudhatod, ő egy bizottsági ülésen elhangzott felvetésre, észrevételre, véleményre reagált, de itt is elhangzott a közgyűlésben is. Erre reagált, amely az anyagnak a szerkesztésében a címeket kifogásolta. Így értelemszerűen ő erre reagált és ezzel a reakciójával vagy ezzel a véleményével abszolút mértékben tudok osztozni, mert valóban azt gondolom, hogy a címeknek többek között az is a szerepük, hogy felkeltsék a figyelmet és nagyjából összefoglalják azt a tartalmat, ami a taglalásban megjelenik. Pár számot szeretnék mondani azért, mert itt korábban, talán még az első hozzászólók egyike volt az, aki egy Bencs-programra hivatkozott, amelyről polgármester asszony elmondta, hogy nem egy 4 éves ciklusra íródott meg, hanem nagyon hosszú távú. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok életében nagyon is merészen hosszú távú vállalkozása volt az akkori programalkotóknak ahhoz, hogy nagyjából keretbe tudják foglalni a későbbi elképzelésüket. A 2006-2010-es időszakra megalkotott, 2007. márciusában elfogadott gazdasági programban összeszámoltam van 80 olyan tétel, amely a következő 3-4 évre megvalósítandó célként megjelenik ebben a gazdasági programban. Ebből a 80 feladatból 13 olyan van, amely már akkor jelezte, hogy 2010-ig semmiképpen nem lehet befejezni, hanem 2013-ig esedékes, vagy lehetséges a befejezése. Hiszen valamennyien tudtuk már akkor is, hogy az Európa Unió támogatási ciklusa az 2013-ig tart, sok esetben fizikai képtelenség lenne az, ha 2010-ig terveznénk ezeket a beruházásokat. Ebből a 80ból további 30 az, amely 2010-re jelezte azt, hogy bőven várható feladat az önkormányzat munkájában 2010-ben, 41 olyan feladat van megjelölve pályázati forrásokkal, több mint a fele a terveknek, ahol már akkor tudtuk, hogy regionális operatív programra, a KEOP pályázattal, TIOP pályázaton, az NFT I. támogatására van szükség ahhoz, hogy az önkormányzat meg tudja valósítani ezeket a feladatokat. Sőt, több mint 10 esetben oda is írtuk, hogy csak valamilyen operatív pályázati program esetén képzelhető el, hogy az önkormányzat foglalkozni tud ezekkel a kérdésekkel. Nincs még benne sem a TÁMOP, se a GVOP, sem a többi jelenleg futó operatív programnak a rövidítése, hiszen akkor, 2007-ben még nem is voltak ismeretesek ezek. Ugyan úgy nem voltak ismeretesek, mint ahogy az ÉAOP pályázatok sem jelentek még meg. Még csak címként sem, hiszen nem ismertük még, legalábbis nem tudtuk, hogy milyen formában lesznek felosztva ezek a források. Mindezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy akkor, amikor Jeney István arról beszélt, hogy komplexebben kell szemlélni ezeket a kérdéseket, érdemes lett volna sok esetben hozzá tenni a 2007. márciusában elfogadott gazdasági programot is és annak tükrében megnézni azt, hogy ez a mostani beszámoló hogyan idomul ahhoz a gazdasági programhoz. Mi úgy látjuk, hogy a mostani beszámolónak a felépítése, ahogy többen jelezték már előttem, alkalmazkodik és igazodik ahhoz a gazdasági programhoz, felépítésében mindenképp más a külcsíne, ez teljesen természetes. Nekem, egyébként bevallom, tetszik, nem egy száraz anyag. Lehet, hogy egy kicsit hosszú, de ha az ¼-.ét levesszük, akkor már rögtön csak 40 oldal vagy 35 oldal, mert innen a baloldali sávok azok leesnek, ott a címek szerepelnek. Tehát más a szerkezete, a felépítése ennek az anyagnak, rögtön nem 52 vagy 53 vagy 51 tehát lehet ezt szűkíteni is. Ettől függetlenül azzal együtt az látható, hogy elég sok képviselőtársamnak sok örömet jelent néha, ha ezen az oldalon valaki hozzászól és alkalmat ad arra, hogy ilyenkor kiélje akár a színházbéli vágyait és

2665 mosolyogjon és komédiaként élje meg ezeket a hozzászólásokat, elsősorban Vinnai Győzőre vonatkozik ez, mert ő ilyenkor rendkívül jól szokott mulatni. De ettől függetlenül azt javaslom mindenkinek, hogy kezelje együtt ezeket a gazdasági programokat, a beszámolókat a tervekkel együtt, és azokkal a korábbi döntésekkel együtt, amelyekre ráépülnek ezek a beszámolók. Természetesen nem árulok el titkot, hogy támogatni fogom. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeney István 2 perces és őt követően lezárom a vitát. Az ő hozzászólását követően. Jeney István:(képviselő) 2 percet sem veszek igénybe. Az egyik, éppen az váltotta ki belőlem, hogy blikkfangos az a cím és aztán javítottam, hogy poétizált ez a turisztika felsőfokon, mert valóban jelentős javulást láttunk, nem annyit amit szeretnénk elvárni, amiről a bizottságokban beszélünk, de a törekvés meg van rá. A hiányosságok amik hiányoznak a beszámolóból, azok ott vannak a jegyzőkönyvben. Erről az oldalról is és arról az oldalról is elhangoztak. Ez teszi igazán komplexé ezt a beszámolót, hiszen a közgyűlés fogja majd elfogadni úgy, ahogy az a jegyzőkönyvbe rögzül. A másik dolog, nagyon lábjegyzetben szeretném megjegyezni Vinnai képviselő úrnak, én a gócponttal kapcsolatban soha nem éreztem semmiféle pejoratívat, tulajdonképpen vasúti gócpontokról beszélek. Szolnokról, Nyíregyházáról, nem tudom miket megjelölve, ami egy csomópont, amihez befutnak és ahonnan kifutnak bizonyos vágányok, vonatok. Tehát egy olyan logisztikai központnak tekintem, régi hagyományoknak, olvasmányaim alapján, aminek én semmiféle jelentést, se pejoratívat, sem más pozitív jelentést nem tulajdonítottam. Csabai Lászlóné:(polgármester) Semmi más nem történt, csak ami szokott. A gondom egyetlen az anyag tárgyalásakor, hogy senki nem kérte tőlem azt, ami benne volt a gazdasági programban is és nem kezdtünk el rajta dolgozni. Ebből én arra következtetek, hogy senki nem vette magának azt a fáradságot, hogy elővegye a 2007-es gazdasági programot és összehasonlítsa a beszámolóval. Legalábbis az ellenzéki képviselők ezt egészen biztos, hogy nem tették meg, mert számon kérték tőlem az uszodát és nincs benne a gazdasági programban. Az benne van, hogy a felújítás része, de meg van a közbeszerzése képviselő úr. Meg van a közbeszerzése, megnyertük a pénzt, de ezt ne kérje tőlem számon. Nem kérte tőlem számon a fórumot a Volán kitelepítést, az Ipari Park felüljáróját és a kerékpárutat az Ipari Parkban. Ez 4 téma összesen, amiben nem indult el a munka. Az összes többi a gazdasági programban benne volt. Annak elindult a munkája, nagyrészt 90%-san meg is nyertük hozzá a támogatást. Legfeljebb a közbeszerzés nem zajlott le. Csak nem kérek mást és nem kérek kíméletességet se, csak objektivitást kérek, semmi mást. Csak azt kérem, hogy azt kérjék tőlem számon, ami a programban benne van, és amire ígéretet tettünk. Amire nem tettünk ígéretet azt ne kérjék tőlem számon. Ez az egyik. Nem válaszoltam Fesztóry Sándornak a Kiskörútra vonatkozó kérdésére, de Fesztóry Sándor ugyanúgy tudja mint én, hogy a Kiskörútnak a programja benne van az IVS belvárosi programjában és ha én jól tudom a közbeszerzési pályázata ki van írva. Az Egyház utcának, a Bethlen Gábor utcának, a Szarvas utcai csomópontnak és a Kiskörútnak. Jól tudom? Tehát igen, elindítottuk a programot, a szerződést megkötöttük, tehát mindenre az a helyzet, amit Giba Tamás alpolgármester mond. Az, hogy bennünk is van egy elégedetlenség, az elégedetlenség az arról szól,

2666 hogy mi azt gondoltuk, hogy legalább egy évvel hamarabb születnek meg a döntések az európai uniós pályázatról. Sajnos nem születtek meg hamarabb, ezért minden egy kicsit később fog megvalósulni, de a program eléggé egyértelművé teszi azt, hogy mi az ami már elkészült és mi az ami folyamatban van és az idén vagy jövőre vagy 2011-ben fog megvalósulni. Nem akarom a képviselőket kímélni, azt gondolom, ha egy képviselő nem akarja elolvasni a beszámolót ne olvassa el, mert elvileg ami ebben a beszámolóban van, ennek minden elemét kell, hogy tudja a képviselő, mert itt van, nyomon követi. Vagy megszavazza vagy nem, de ebben az anyagban semmi olyan új dolog nincs, amivel ne találkoztak volna az elmúlt 3 évben. Semmi más nem történt csak egy leltár, ahol együtt van mindaz a döntés, mindaz az eredmény és mindaz a folyamatban levő munka, amit az elmúlt években elkezdtünk vagy amit most csinálunk. Azt gondolom, hogy a többi dologra én nem szeretnék reagálni, köszönöm mindazoknak, akik támogatásukról biztosították az előterjesztést, és azt gondolom, ha az ellenzék nem szavazza meg ezzel azt is kifejezi, hogy ő nem volt részese az elmúlt 3 év munkájának. Én úgy viszonyulok ehhez a dologhoz, ahogy Giba Tamás, hogy örülök, hogy részese lehettem az elmúlt 3 évnek és nagyon hálás vagyok Nyíregyháza lakosságának, hogy lehetőséget adott, hogy ezeket a programokat elkezdhessük, hogy ezekhez a programokhoz pénzt szerezzünk, hogy ezeket a programokat elindíthassuk. Kérem, akik elfogadják a beszámolót szíveskedjenek ezt igen szavazatukkal megerősíteni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 14 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 274/2009.(XII.14.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007-2010. évi gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlés 2007-2010. évi gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról szóló beszámolót megtárgyalta és elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szünetet rendelek el.

Szünet után.

3./a. napirend: Előterjesztés „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program Előzetes Akcióterületi Tervének (EATT) elfogadására

2667 Előadó: Giba Tamás alpolgármester 3./b. napirend: Előterjesztés funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázat előkészítésére Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a javaslatom, hogy együtt tárgyaljuk a 3/a és a 3/b napirendi pontot. Kérdezem Giba Tamást és Hajzer Gábort, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Hajzer Gábor. Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) A szociális város-rehabilitációs pályázati lehetőségekhez, illetve az elkészítéshez szükséges útmutató ez év szeptemberében készült el, azóta elkészítettük az elő akció területi tervet, illetve az egyes beruházási elemekhez szükséges építési dokumentációs folyamatokat. A múlt héten lezajlott az érintett lakókörzetben a lakossági fórum, ahol hangsúlyosan került szóba, hogy a városrész közlekedési létesítményei, különösen a parkolás gondjaival foglalkozzunk nagyobb hangsúllyal, ahogy szerepelt a korábban kiküldött anyagban. Ezért az a javaslatunk, hogy az előterjesztéshez csatolt 1. számú mellékletet, a határozati javaslatot módosítsuk. A módosítás tartalma arról szólna, amit egyébként az elő akcióterületi terv is tartalmaz 8. sorszámú beavatkozásként, amit a 2. ütemben javasoltunk megvalósítani. Ez az Érpatak részleges lefedésével egy parkoló kialakítása, ami jelentősen megnöveli a lakókörzetben a parkolóhelyek számát, ennek megfelelően a tervezett támogatási összeg 1 milliárd 49 millió 160 ezer forintról 1 milliárd 48 millió 313 ezer forintra nőne és a szükséges saját erő ami a határozati javaslatban szerepel, 191 millió 995 ezer forintról 208 millió 818 ezer forintra növekedne. Ezeket a módosításokat, az előterjesztés 1. számú mellékletének a módosítását, illetve a határozati javaslatnak a módosítását az internetes elérhetőségen szerepeltettük, a mai nappal ezt megjelentettük. Kérem, ha a közgyűlés ezzel egyetért, akkor ennek megfelelően tárgyalja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét Városfejlesztési Bizottság biztosan tárgyalta. Jánócsik Csabáé a szó.

kérem.

A

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Az anyagot szakmailag egy korrekt, jól tagolt, áttekinthető anyagnak tartja, dicséret illeti az elkészítőjét. Tartalmában tartalmazza amiket korábban akár a bizottság, akár mások javasoltak, az elhangzottak beépültek az anyagba. A bizottság 1 tartózkodással, 7 igen szavazattal támogatta. Kérdésként, egyfajta észrevételként elhangzott, hogyan lehetne esetleg ebből a pályázati pénzből például a Piaccsarnokhoz pénzeszközöket, forrásokat átcsoportosítani, de mint később elhangzott, ebből oda már nem tudunk forrást átcsoportosítani. Ugyancsak a b. napirendi pont kapcsán szintén tárgyalta, azt pedig 8 egyhangú igen szavazatával elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság a 3/a napirendet tárgyalta és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.

2668 Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Mind az a. és mind a b. napirendi pontot tárgyalta a bizottság és mindkét napirendi pontot egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző, Moskovits Károly. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Ha jól számoltam akkor, Hajzer Gábor szóbeli kiegészítőjében az szerepelt, hogy mintegy 17 millió forinttal, 191-ről 208 millióra növelni kell az önerőt. Ott voltam ezen a lakossági fórumon, ahol a közlekedési gondokról és a parkolási gondokról is szó volt. Ott ígéretet tettek a pályázatírók, de ha jól emlékszem a város vezetői is, hogy az érkertiek igényeit beépítik ebbe a pályázatba, amit január végig kell beadni. Azt gondolom, hogy arra a városrészre vagy arra az akcióterületre ahogy ott is megfogalmazódott, ráfér ez a rehabilitáció. Természetesen a lakókat, az ott lakókat az is érdekelte, hogy nemcsak a közterületnek meg a közlekedésnek, meg parkolásnak mi lesz a vége, de a lakásfelújításoknak is mi lesz a vége. Erre választ kaptak, ez egy jó konstrukció, a lakásfelújításoknál, szigeteléseknél, ha jól emlékszem 20%-ot kell nekik teljesíteni, ezt örömmel vették. Kis aggodalommal azt, hogy hallották a sajtóban, a helyi médiában, hogy nem biztos, hogy erre ilyen formában lesz pénz. Itt polgármester asszony nyilatkozta korábban, hogy a piacberuházás kapcsán talán a Huszár telepről és az Érkertből kell átcsoportosítani pénzeket, de szerintem nyugtassuk meg az embereket, hogy természetesen ez a pályázat beadásra kerül, akkor ilyen formában, pontosabban a kiegészített formában kerül beadásra és a Fidesz-KDNP frakció támogatja az Érkert megújítását. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Nekem is az a véleményem az anyagról, hogy egy jól elkészült anyag, bár egy-két javaslatom még lesz hozzá, ezt a mondandóm végén kívánom elmondani. Valóban, a múlt héten a lakossági fórum megrendezésre került és ott is azokat a problémákat, amiket végig hallgattunk, ezekkel már régóta tisztában vagyunk, de ahhoz, hogy ezt hathatósan kezelni tudjuk, igen komoly anyagi forrásra van szükség, amit most ebben a pályázatban elnyertünk. A lakótelepnek az egyik fő problémája az, amit itt már az előttem hozzászólók is elmondtak, hogy amikor a 80-as évek elején megépült ez a lakótelep, természetes, hogy a személygépjárművek száma jóval kevesebb volt. A tervezése olyan volt ennek a lakótelepnek, hogy a Deák Ferenc utcának a túloldalán, tehát ahol a Vécsey Iskola is van megmaradtak ezek a családi házak, gyakorlatilag egy folytatása lett volna ennek a lakótelepnek, ami nem valósult meg. Tehát adva van egy rossz struktúra parkolási szempontból, adva van egy helyzet, ezt valahogyan tudni kell kezelni. Meg kell próbálni tudni kezelni, ezért volt az, hogy már az előző ciklusban az én kezdeményezésemre a Városüzemeltetési Kht. segített abban, hogy a 10 emeletesek előtti nagy térnél a déli oldalon is sikerült egy parkírozót kiépíteni, az északit pedig úgy felújítani, hogy 5 vagy 10 hellyel több kerüljön ott kialakításra. Azért is probléma ez, mert a Deák Ferenc utca egy fontos ütőere ennek a városrésznek és azáltal, hogy a 10 emeletes házaknak a lakói gyakorlatilag ott az utcán tudnak parkolni, ezért ez a kétirányú utca nagyon nehezen használható két irányban. A terv is foglalkozott a parkolási témával és én két területen vettem észre azt, hogy ezzel foglalkozott, és elnézést, hogy a kérdések között nem tettem fel a kérdésemet, de most felteszem és az előterjesztő várnám, hogy erre amennyiben tud válaszoljon. Az egyik a Vécsey Károly Általános Iskola előtti parkírozó, amit egy

2669 kétütemes fejlesztésként tüntet fel az anyag. Először most azon a területen megcsináljuk ezt a projektet, ami most adva van és utána egy kisajátítással ez a területnövelés egy másik szakaszban növelhető lenne, ha jól értettem. Az lett volna a javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy lehet, hogy az a célszerű, hogy ezzel foglalkozzunk és utána a lefedéssel, de ha én ezt félreértettem és ez egy ütemben már most megvalósulna, az rengeteget jelentene, mert álláspontom szerint elsődleges kihasználásra a Vécsey iskola előtti terület lenne, mert az a 10 emeletesekhez közel van. Természetes, hogy az Érkerti Gyógyszertárral szemben lévő szakasz kerülne lefedésre, ha én jól értelmeztem ezeket a terveket és utána az is nagy segítség lenne, ha kihasználtság szempontjából az iskola előtti rész mindenféleképpen preferáltabb lenne. Természetesen az előterjesztőnek ezt a plusz javaslatát külön örömmel fogadom. Nekem az lenne a kérésem még a tervekkel kapcsolatban, hogy tavasszal egy nagyon jó látványtervvel meglévő anyagot tudtunk prezentálni, amikor az első lakossági fórum volt. Nekem az lenne a javaslatom, hogy kellene majd csinálni egy olyan anyagot, ami nem madártávlatból van, hanem a földről. Ugyanolyan perspektívából ábrázolja ezeket a technikai megoldásokat, ahogyan azt a tavasszal megtettük, most kicsit olyan madárléptékű volt ez, nagyon felülről volt, nagyítani kellett, tehát a tavaszi látványterv anyag jobb volt. A tervező kollégáktól kellene kérni egy részletesebb anyagot ilyen szempontból. Természetes, hogy az ember örömmel fogadja ezt a projektet, hiszen intézmény felújítás van benne, közterület felújítás, lakóépület felújítás, tehát úgy gondolom, hogy tényleg valóban a lakótelepet minőségében fogja megújítani ez a terv. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a képviselőktől, hogy lezárhatom-e a hozzászólásokat? Úgy látom, hogy igen, az előterjesztők kívánnak-e valamire reagálni? Giba Tamás:(alpolgármester) Erre a kérdésre, hagy reagáljak. Különösen a lakossági fórumon elhangzottak figyelembevételével történt az eredeti előterjesztéshez képes ezt a módosítás. Végül is azt jelentené, hogy ez első ütemben már két nagyon fontos parkolóhely valósulna meg. Amiből az első a Vécsey iskola melletti parkoló, ez az eredeti javaslatunkban is szerepelt. De ez kiegészülne azzal a nagyon fontos parkolóval, ami ott az Érpataknak a rövid lefedésével alakulhatna ki és a meglévő nagy parkolónak a bővítése jelenik meg. Ez a lényeg, hogy első ütemben mind a kettő megvalósulna. Azt gondolom, hogy ez a lakossági fórumnak az egyik fajta visszajelzése, a másik pedig, hogy a látványtervekkel foglalkozó részével egyetértek és azt finomítanunk kell, tehát a következő fórumra már részletesebb és más perspektívából készülő terveket kell majd prezentálni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a képviselőket, hogy szavaztathatok-e? Kérem aki egyetért az érkerti lakótelep felújítására vonatkozó előzetes akciótervvel szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

275/2009. (XII. 14.) számú határozat

2670

„Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program Előzetes Akcióterületi Tervének (EATT) elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című kiemelt pályázati program 1. fázisa készítésének alapjául szolgáló projektlistát és költségvetést az 1. számú mellékletben foglaltak szerint e l f o g a d j a. „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című projektje Előzetes Akcióterületi Tervét a 2.sz. melléklet szerint j ó v á h a g y j a . U t a s í t j a a Városfejlesztési Iroda vezetőjét a fenti dokumentumok felhasználásával a pályázati dokumentáció 1. fázisban történő összeállítására és benyújtására. Felelős:

Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője

Határidő: 2010. január 30. A program megvalósításához szükséges 208.818.e Ft önkormányzati saját erőt a szükséges ütemben a 2010-2012-es költségvetési rendeleteiben b i z t o s í t j a . Felelős:

László Géza, Gazdasági Iroda vezetője

Határidő: folyamatos

Ide kell a melléklet amit nyomtatni kell.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Van egy második pont, a 3/b. ehhez akartok-e valamit mondani? Nem. Akkor kérdezem, hogy ennek a vitáját is vehetem úgy, hogy le van zárva? A bizottságok elmondták véleményüket egyben. Kérem, aki elfogadja

2671 ennek a határozati javaslatát, szíveskedjen igennel szavazni. Ez meghatározza, hogy a maradék pénzt még mire szeretnénk költeni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 276/2009.(XII. 14.) számú határozat funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat előkészítéséről A Közgyűlés Egyetért azzal, hogy a belvárosi akcióterületen egy újabb funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat egyeztetése kezdődjön el. U t a s í t j a a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjével és a Főépítésszel közreműködve - a pályázati feltételek figyelembevételével - kezdje meg a projekt előkészítését, majd a kiválasztott projektelemeket jóváhagyásra terjessze a Közgyűlés elé. Felelős:

Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője

Határidő: 2010. május 31. 4./ napirend: Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezése és a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről szóló 198/2009.(IX.28.) számú határozat felülvizsgálatára és módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Meghívott: Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm Freidinger Renátát. Van-e szóbeli kiegészítés?

Gyöngyösi

Szabolcsot,

és

dr.

Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) Az írásbeli előterjesztést 3 fontos dologgal szeretném még kiegészíteni. Tulajdonképpen az első az anyagban is szerepelt. Elkötelezett és nagyon szorgalmas munkaerő van Sóstón, úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy egy ilyen gárda van mind a fizikai állományban, mind a felsővezetők körében. Ez az első, ez egy nagyon fontos értéke minden vállalatnak úgy gondolom, és hogy úgy hogy tudjuk, hogy az elmúlt időszakban Sóstó azért ez voltak ügyek. A második, amit szeretnék mondani, ez is szintén szerepelt az előterjesztésben, hogy úgy látom egy pár hét után, tulajdonképpen 2 hónappal ezelőtt lettem kinevezve, hogy a cégnek nagyon sok tévhittel, akár azt is

2672 mondhatnám, hogy rosszindulattal kell megküzdeni. Legyőzni kell, ezeket el kell hessegetnie, hiszen minden cégnek, ami a szolgáltatási iparágban dolgozik nagyon fontos, hogy a vendégei, főleg a potenciális vendégei szemében milyen a cégnek a megítélése. Szeretném a tévének a nyilvánosságát is megragadni és ilyen tévhittel leszámolni. Egy rövid prezentációt is csináltunk. Nagyon sokak szerint itt a városban a mi zászlóshajónk, az Aquarius Élményfürdő drágább, mint az egyik ilyen konkurencia Hajdúnánás. Tulajdonképpen 3 forgatókönyvet csináltunk. Az egyik, ha csak 1 ember elmegy. Látható, hogy Hajdúnánásra kétféleképpen lehet elmenni, az egyik a kálmánházi a régi döcögős, kátyús út, a másik pedig az autópályán keresztül vezet. Látható, hogy 1 embernek 3520 forint Hajdúnánásnak a költsége, autópályán keresztül majdnem 4700 forint. Nézzük, meg, ha egy család megy el 2+2 jeggyel, ami nálunk 7090 forint, ehhez még ha jön a szauna, de ugyanakkor lejön a nyíregyházi kedvezmény, az 6817 forint. Hajdúnánás egy kicsit olcsóbb abban az esetben, ahogy mondtam, ha Kálmánháza felé megyünk, de tegyük hozzá, hogy Hajdúnánáson nincsen egy csúszda sem. Abban az esetben, ha autópályán keresztül megyünk, akkor az is drágább. A 3. variáció, mondjuk egy 4 fős baráti társaság elmegy szaunázni, és akkor 7200 forint Nyíregyházán, és 8920 forint a régi úton és több mint 10.000. forint a sztrádán keresztül. Hozzáteszem, hogy az autópályadíjat is számoltuk és a benzinköltséget. Azt gondolom hogy ezek után senki ne mondja azt, hogy Sóstó a drága, mert nem drága. Tessék kiszámolni, hogy Hajdúnánásra nem ingyen megy el az ember, mert oda költsége van. Lehet azt mondani, hogy Nyíregyházáról Sóstóra kimenni is költsége van, de elhanyagolható ahhoz képest, amennyi Hajdúnánás. A harmadik dolog ez szintén az anyagban is szerepel, hogy azok a beruházási javaslatok, amihez pénzt kértünk, azok viszonylag hamar, 1-1,5 év alatt megtérülhetnek. Körülbelül 10-11millió forinttal csökkentenénk az éves költségeinket. Emellett olyan új jegystruktúra bevezetésén gondolkodunk, aminek két oka van. Egyrészt úgy gondolom, hogy lehet egy felvetés, hogy valamennyire esetleg csökkenteni kell az árunkat, hogy ezzel egy kicsit még inkább ösztönözzük a kilátogatókat. A másik oldalról úgy gondoljuk, hogy olyan típusú jegyeket is be kell vezetni, amik még eddig nem voltak, negyedéves akár éves jegyeket is. Nagyon szeretnénk, hogy ezáltal minél több prominens nyíregyházi személyiséget köszönthetnénk a fürdőinkbe. Reméljük, hogy a közgyűlés tagjai közül is minél többen fognak ebből a jegyből vásárolni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérem. Moskovits Károly Dr. Moskovits Károly:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság tagja) Az Európai Uniós Bizottsága tárgyalta az anyagot, és egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) véleményét kérem..

Felügyelő

Bizottság,

Szokol

Tibor

elnök

Szokol Tibor:(Felügyelő Bizottság elnöke) A Felügyelő Bizottság december 10-én tárgyalta és történelmi eseményként könyveljük el, hogy egyhangúlag támogattuk. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és 7 igen szavazattal 1 fő tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.

2673 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kinek van kérdése? Vinnai Győző, Fesztóry Sándor. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Mindösszesen egy kérdést szeretnék feltenni, de mielőtt feltenném a kérdést, azért Szokol Tibornak egy mondatot szeretnék elmondani. Az események akkor válnak történelmivé, amikor egy kis idő eltelik és van rálátásunk. Mondjuk a Kenyérmezei csata 1479-ben volt, az már történelmi esemény. Nem olyan régen volt a Felügyelő Bizottság ülése, de ténykérdés, majd véleményként szeretnénk elmondani, hogy miért szavaztuk meg az intézkedési tervek közül azokat, azt a 4 pontot, amelyeket az előterjesztés tartalmaz. Vezérigazgató úrhoz egyetlen egy kérdést szeretnék feltenni. Hallottuk az előbb azt, hogy a nyíregyháziakkal meg kell szerettetni a fürdőt, mert 2005-ben amikor átadtuk, akkor volt olyan, hogy nem tudtuk odavonzani a nyíregyházi városlakókat, és a turisztikában nem tudtunk máshonnan vendégeket hozni, legalábbis kellő számban nem tudtunk vendégeket hozni. Azt szeretném megkérdezni vezérigazgató úrtól, mert néhány dolgot elmondott, hogy milyen céljai vannak azzal kapcsolatban, hogy Sóstón, a térségben található, idegenforgalmi partnerekkel keresse a kapcsolatot, és úgy vonzon ide turistákat, hogy egyfelől jönnek a fürdőbe, de e mellett még más turisztikai látványosságokat is megtekintenek. Sóstón is van ilyen, Nyíregyházán is van ilyen és Nyíregyháza környékén is van ilyen, hogy kívánja-e ezt mondjuk a jövőben kiemelt feladatként tekinteni vagy tartani? Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor, Tirpák György. Fesztóry Sándor:(képviselő) Azt szeretném megkérdezni, vezérigazgató úrtól, hogy amikor felülvizsgálta azokat a szerződéseket és azokról a tényekről készült dokumentációkat amiket feltárt a vizsgálat a sóstói üggyel kapcsolatban, ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett? A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-nek az eszközállományával kapcsolatban sikerült-e valamilyen leltárt készíteni, sikerült-e az eszközállományát olyan formában is áttekinteni, gondolok itt például arra, hogy a gépkocsikat kik használják, kik használták? Rendbe van-e ezeknek a gépkocsiknak a menetteljesítménye, illetve a menetlevelei, illetve bele lehetne-e ezekben esetleg tekinteni egy mezei képviselőnek? Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György:(képviselő) Több kérdést szeretnék feltenni a vezérigazgató úrnak. A vezérigazgató az írásos anyag bizonyos részét megerősítette, és kimondta, hogy a kollégák a cég iránt elkötelezetten és odaadóan dolgoznak, akkor megkérdezem én, hogy azt a helyzetet mi idézte elő, ami szükségessé tette, hogy 17 pontos intézkedési csomag kerüljön előírás a részére? Akkor a Sóstó-Gyógyfürdő Zrt. vezetésében volt-e a hiba, amely ezt a helyzetet előidézte? Hegedüs Sándor gazdasági vezetővel közös megállapodás alapján munkaszerződést bontottak. Miért került erre sor? Milyen anyagi vonzata van ennek? Felmerült-e esetlegesen a gazdasági vezérigazgató-helyettes munkajogi felelőssége ennek keretében? Számos rossz beidegződéssel és a tévhittel kell megküzdeni a cégnek, erre egy példát mondott vezérigazgató úr, hogy ha több példa is lenne a tarsolyban akkor szívesen vennénk ha elmondaná. Ír a vezérigazgató úr, hogy rövid távú tényleges költségcsökkentést lehet végrehajtani, a takarító, külső céggel megállapodtak az árcsökkentésben, 7 millió forinttal kerül kevesebbe. Eddig mennyiért takarítottak? Eddig túlfizettük-e a céget, ha most 7 millió forintos csökkentést lehet elérni? Ugyanez vonatkozik az őrző és vagyonbiztosításra is, itt jövőre 2,4 millió forintot

2674 lehet megspórolni az egyéb biztosításokon pedig újabb félmillió forintot. Akkor pazarlónak nevezhető-e a gazdálkodás, ha az előző vezetés nem lépte meg ezeket a lépéseket és ön rövid, 2 hónapos ténykedése alatt ilyen költségcsökkentést tud felmutatni? Tartalmazza ez a beszámoló a szállodai vendéglátás, felmondásra került az illetékes kft. felmondani szándékszik a szerződést. Milyen határidővel? Milyen vonzata lesz ennek? Tartalmazza azt is, hogy a szabályzatok és a számlarend felülvizsgálata megtörtént. Milyen megállapítások kerültek itt rögzítésre? Ugyanez vonatkozik a minőségirányítási rendszer felülvizsgálatára is, és így nyilatkozza a vezérigazgató úr, hogy olcsóbban tudja ezt is megoldani, a rendszert kidolgozását. Vajon az előző vezetés miért nem tett ilyen lépést? Nyílván erről nem biztos, hogy választ tud adni. Megkezdődött a társaság szerződéses gyakorlatának átvizsgálása és ezért az ezzel kapcsolatos szükséges lépések megtétele. Valamilyen konkrétumot mondana? Mert ha már lépéseket is tettek ezzel kapcsolatban, akkor nyilvánvaló, hogy valamilyen konkrétumról is be tud számolni. Ki lett dolgozva az információ és az adatszabályzás is. Eddig nem volt ilyen a Zrt.-nél? Kik végzik ezt a folyamatot? Ugyanaz vonatkozik az egységes szerkezetű munkaköri szerződéses struktúra megvalósítására is. Ez is elkezdődött, ezt Zrt.-n belüli dolgozók, vagy önök végzik, vagy esetleg külső megbízások alapján végzik ezt a folyamatot? Ártárgyalásokat kezdeményeznek a költségcsökkentés érdekében. Milyen összegre számolnak tulajdonképpen? Milyen költségmegtakarítást remélnek ettől a tárgyalásoktól? És helyre tették a cégautóval kapcsolatos magánhasználatot is. Esetleg visszamenőleg végeztek-e vizsgálatot a cégautó magánhasználatával kapcsolatosan? Palicz György:(képviselő) Itt a 2. pont a Controllone rendszer oktatási adatokkal feltöltése folyamatban van, ezt írja szó szerint, a Controllone rendszer oktatási adatokkal feltöltése folyamatban van. Kérdezem, hogy ki végzi az oktatást? Élő szerződés van a Sóstó Zrt.-nek a Nyírinfo Kft.-vel. Ezzel kapcsolatban ki végzi az oktatást? A másik, a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos helyzet, a szerződések átvizsgálása megtörtént, több hasonló versenytárstól is kértek árajánlatot. Úgy tudom, hogy az egyik az 770 ezer forint, a másik 1,9 millió forint volt, a beérkezett árajánlat. Az előző vezetés 5,6 millió forintot fizetett ki ezért és még sem készült el ez a rendszer, tehát valami oka van, hogy újból meg kell csinálni a kezdettől fogva. Szeretném kérdezni, hogy vezérigazgató úr fontolgatja-e a feljelentés megtételét ebben az ügyben? Márföldi István:(képviselő) Pár kérdést szeretnék én is feltenni. Az első lenne az, hogy a munkaerő helyzettel kapcsolatban írja az anyag, hogy a gazdasági igazgatóval megállapodtak, hogy elmegy, és egy belső ellenőrt vettek fel. Kérdésem, az, hogy további humánpolitikai erőforrás racionalizálására van-e még tervük? Rossz beidegződés ellen családjegy bevezetése, szauna kendő biztosítása és további akciók. Ha lehet erről a további akciókról beszélni, akkor röviden tájékoztasson már bennünket, hogy mik ez a további akciók? Természetesen jelen pillanatban ha nem lehet, akkor nem kérem. A gyógyfürdő szóval a gyógy részre nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. A kérdésem az lenne, hogy képzelik el ezt és hol kívánják ezt megvalósítani? Írja az anyag, hogy takarításnál, őrzésnél új vállalkozókat kerestek, találtak és új szerződést kötnek, ami jól emlékszem 2,5 millió, 7 millió forintos megtakarítást fog eredményezni. Kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban, hogy azt nem vizsgálták-e meg, hogy ha saját dolgozókkal végzik ezeket a tevékenységet, akkor mennyibe került? Akkor nem kerülne-e esetleg még olcsóbban? Vízi sportok, illetve úszósport, vízilabda, nyíregyháziaknak nyújtott kedvezmény, kötvény várható

2675 kamata. Ez attól függően, hogy mennyi a kamat, ez olyan 160-180 millió forint. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy várhatóan 2010-re ennyi támogatási igényre lesz szüksége a részvénytársaságnak az önkormányzattól és akkor lesz nullszaldós vagy ezen felül még támogatást kér a társaság? Nem tudom, hogy érthető-e a kérdés. Tehát itt kérnek 160-180 milliót attól függően, hogy mennyi a kötvénynek a kamata. Ha ezt megfizeti az önkormányzat, ezen felül van-e még támogatási igény, vagy ebben az esetben nullszaldós? Az utolsó kérdésem lenne, a beruházásokra kérnének nagyon gyorsan 86 millió 400 ezer forintot. Ezt gyakorlatilag 2010. évre gondolják vagy kicsit pontosabban mikorra? Köszönöm szépen. Szabóné dr. Csiszár Gabriella:(képviselő) Az elmúlt héten egy nagyon nagy sikerű nyugdíjas akciót szerveztek a fürdőbe, amit tudomásom szerint több 100 nyíregyházi nyugdíjas is igénybe vett. Kérdezném, hogy hasonló akciókat kívánnak-e továbbra is vagy még más nyugdíjasokat érintő segítséget kívánnak-e nyújtani? Köszönöm. Dr. Hajzer László:(képviselő) Egy picit talán udvariatlan leszek amit mondok, de az a véleményem, végighallgatva a kérdéseket, nagyon rossz irányba megy a közgyűlés ennek a beszámolónak a kapcsán. Tudniillik alapkérdéseket kellene tisztába tenni és utána lehetne a részletekkel foglalkozni. Az alapkérdés az, hogy mi tartozik a közgyűlés hatáskörébe, mi tartozik a vezérigazgató hatáskörébe, mi tartozik a társasági jogra és mi tartozik abba, ami a tulajdonos irányítási jogköre. Belesétáltunk abba a csapdába, hogy elkészült egy intézkedési terv. Azt IX. hó 28-án ezt elfogadtuk és most ideterjeszt egy anyagot, ami a 10-13-14-16. pontos feladatokat megtárgyalta, elfogadta. Meghosszabbítjuk márciusig a vezérigazgató úrnak az egyéb intézkedésekre a feladatait és nem gondoljuk végig azt, hogy mostantól kezdve olyan mélységig vállalja át a felelőséget a közgyűlés az egyes intézkedésekkel kapcsolatban, amely egyszerűen nem tartozik a hatáskörébe a közgyűlésnek. Semmi közünk nincs hozzá. Ez a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Tehát azelőtt mielőtt én belemennék a nyugdíjas bérletbe meg belemennénk a törölköző mosás helyzete a Sóstó Rt-nél című kérdésekbe, addig azt mondom, hogy álljunk meg és ezt az egészet így ahogy van azért ne fogadjuk el és ne is tárgyaljuk, mert én nem szeretnék részt venni abban, hogy a vezérigazgató kompetenciájába tartozó kérdésekbe hozok döntést. Például, hogy kiszervezzék-e, hogy beszervezzék-e, hogy elbocsássák-e vagy felvegyék-e, megszámolják-e vagy ne számolják meg. Tehát ezek a dolgok a felügyelő bizottságra tartoznak, a vezérigazgatóra tartoznak, ez egy rendkívüli helyzet volt. A rendkívüli helyzet az azért volt, mert az rendezetlenség volt a Zrt-nél, én azt gondolom, hogy jó szándékú volt az előterjesztő, tehát én a szándékot nem vonom kétségbe. Vannak nagyszerű gumicsontok, ezeket a gumicsontokat be lehet dobni a közgyűlésnek. Még kiválóan tudunk órák hosszan rágódni ezeken a műcsontokon, és tudunk benne vehemens vitákat folytatni, de véleményem szerint nem tartozik ránk. Ezért én azt mondom, hogy a határozati javaslatból összesen ami ránk tartozik, a 30 millió forintos összeg erejéig felhasználhatja és egyébként pedig a vezérigazgató tegye meg a szükséges intézkedéseket. És sokkal többet nem szabad elfogadni ebből, mert még egyszer mondom, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott dolgokhoz nincs köze a közgyűlésnek, ebbe a jegyző úr ha megerősítene engem, akkor gyakorlatilag le lehetne ezt a vitát egyszerűsíteni. Köszönöm szépen.

2676 Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a ritka eset van, amikor Hajzer Lászlóval egyetértek. De a határozati javaslat elég egyértelműen fogalmaz és nem is kíván más döntést a testületre rátestálni csak azt, ami az ő döntése, hogy van egy elfogadott intézkedési terv, ennek egy részét elfogadja, a továbbiba ad módosítási határidőt, mert lehet, hogy az új vezérigazgató úr nem minden intézkedési tervponttal ért egyet. Azokat kéri, hogy legyen lehetősége újra gondolni és azt kéri, hogy a kötvényből 30 millió forintot az anyagban megfogalmazott célokra lehessen felhasználni. Ő csak ennyit kér a testülettől, minden további érdeklődés ami itt elhangzott és belemegy olyan dolgokba, amihez én szerintem se nagyon lenne szükséges. Most csak foglalkozzunk még egy kicsit Sóstóval, hogy hátha elsül valami rosszul, körül-belül ez a véleményem róla. Ez nem tartozik a hatáskörébe a testületnek. Lengyel Károly Lengyel Károly:(képviselő) Vajon mit jelentenek az ajándékórák az Aquarius-ban, mikorra vonatkoznak ezek az órák, ugyanis jelenti ez a játékóra, hogy egy felnőtt ember nem 4 órán keresztül, hanem egész nap ott lehet az Élményfürdőben? Gondolom sok nyíregyházi polgár örömére rágódok, akinek szintén érdekes lehet ez a kérdés, hogy melyek azok a pontok, amikor egész nap ott lehet egy nyíregyházi ember, nem 4 órában és ez a családi jegyre is vonatkozik. Mikor vannak ezek az ajándékórák, amikor 2000, 4000. vagy akár 7000 forint befizetésével egy család egész nap élvezheti az Élményfürdő szolgáltatást? Ennek nagyon örülök, hogy ez megvalósult. És azt szeretném, ha ezek az ajándékórák minél többet tartsanak. Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) Köszönöm szépen a kérdéseket. Akkor megpróbálok végig menni az összes kérdésen. Vinnai úrnak a kérdésére annyit, hogy igen, úgy gondolom, hogy azt a jó folyamatot, hogy Sóstónak nagyon jó híre van Szlovákiában, Romániában, ezt folytatni kell. Ebben már tettem is egy pár lépést, akár a belső Erdélyi, Romániai területek irányába is nyitnunk kell jobban. Ugyanígy fent kell tartani az gondolom, hogy Szlovákiában nagyon jó hírünk van. Hagy mondjak el egy olyan hírt is, sikerült a szlovák partnerrel elérni, hogy ott meg árat tudtunk emelni. Tehát itt tudtunk költséget csökkenteni, ott árat emelni. A harmadik dolog, én azt gondolom, hogy stratégiai a lengyel piacnak az idecsábítása. Fesztóry úrnak is voltak a kérdései, az eszközállománynak a leltára. Felvettünk egy belső ellenőrt, a leltár elkészült, most nem tudom, hogy milyen konkrétumra gondolt, a jelentős részét a vagyonnak azért azt már tudtuk, hogy mi. Egy jelentős átnézés az eszközöknek megtörtént. Tirpák úrnak volt nagyon sok kérdése. Mondta, hogy ha a munkaerő jó, akkor miért történt az, ami akkor történt. Itt két dolgot elmondanék, az egyik az az, hogy alapvetően van egy jelentős világgazdasági válság, a másik az is egy tudvalevő dolog, hogy azért a megyei GDP, az egy főre jutó GDP az országba azt hiszem, hogy a második legrosszabb azt hiszem hogy Nógrád megyében van még rosszabb. Egyszerűen a dolgok összefüggnek, dolgozhatnak a kollegáim nagyon jól és szorgalmasan, de ha nincs annyi pénz, akkor nincs annyi pénz. A tévhitről most nem akarnék dolgokba belemenni, most pont az egyik ilyen dolog volt, hogy amiről itt a rövid kis prezentációban beszéltem, hogy azért az nem igaz, hogy a nyíregyházi fürdő vagy Sóstó olyan drága, amilyennek gondolják az emberek. A takarításban ugyanazzal a céggel állapodtunk meg olcsóbban, illetve az őrző cég is ugyanaz. Én úgy gondolom, hogy ugyanabba a cipőben járnak, amiben mi is járunk és amiről én is beszéltem az elején, hogy tulajdonképpen örül ilyenkor az ember, ha van vevője. Minőségirányítással kapcsolatban voltak kérdések szintén, ez egy meglévő projekt, ami folyamatban van, ezzel kapcsolatban azt akarjuk, hogy minél

2677 gyorsabban és hatékonyabban ez a dolog bevezetődjön. Aztán a Palicz úrnak volt kérdése a kontrollal kapcsolatban, igen az oktatást a Nyírinfo szervezi és ő csinálja az alkalmazottainknak. Ő tölti fel adatokkal szintén ezt a kontroling rendszert és reményeink szerint január 1-től megindulhat ez a rendszer élesben. Ezt különben a felügyelő bizottság is megvitatta. A Márföldi István úrnak volt egy kérdése a munkaerő helyzettel, a hatékonysággal kapcsolatban. Ez nagyon jó kérdés. Mondok egy konkrét példát. Múlt héten kedden volt Budapesten a Fürdő Szövetségnek az éves záró találkozója és először életemben részt vettem ezen. Volt egy írásos beszámoló a loipersdorfi gyógyfürdőbe vett látogatásról. Hagy mondjam el, hogy ebben a fürdőben, ez Ausztriában van, 630.000 fős vendég létszámot 210 fős munkaerővel értek el. Ez azt jelenti, hogy egy munkaerőre jutó létszám az 3000 fő. Nálunk 2008-ban 475 ezer volt a látogatok száma, a statisztikai átlag az 122 fő volt a dolgozóknak, ez azt jelenti, hogy nálunk 3700-3800 látogató jutott egy dolgozóra. Tulajdonképpen ebben már legyőztük az osztrák fürdőt ezért ezt szeretném itt elmondani. A gyógyfürdő, igen, úgy gondolom, magam is itt nőttem fel Nyíregyházán, de nem tudtam, hogy milyen jó hatása van az itteni gyógyvíznek. Én azt gondolom, hogy ez is majd fontos része lesz annak a marketing kampánynak, hogy ezt még jobban tudatosítsuk az emberekben. Külföldön is, belföldön is. Szintén Márföldi úrnak volt a kérdése, hogy saját dolgozókkal takarítani illetve őrzést végezni. Azt gondolom, hogy ez hosszú távon el is képzelhető. Most rövid távon azzal, hogy ennyi költséget tudtunk csökkenteni azt gondolom, hogy 2 hónap után ez jó teljesítmény. A támogatás nagysága. Itt azért a támogatásnak a nagyságában azt is látni kell, hogy a jelentős része a pénznek amit itt kérünk azért az vagyonnövelő, a városnak, az önkormányzatnak a vagyonát növeli befektetésekben, beruházásokban, ezáltal a következő években kevesebb volna a költségünk. Nyugdíjas akciókról volt egy kérdés. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon sikeres akció egy nagyon sikeres nap volt. Mindenképpen amikor egy komplett átvizsgálását az áraknak megtesszük, akkor annak része lesz az is, hogy esetleg elgondolkodjunk azon, hogy ezt a 600 forintos nyugdíjas jegyet visszahozzuk a fürdőbe. Lengyel úrnak volt a kérdés az ajándékórák, eddig 4 órát lehetett ugyanezért az árért bemenni, mos, hogy 10 órától este 18-ig vagyunk nyitva akkor az ajándékórának a száma ahogy én számolom az 6. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e nyilvánítani? Marinka Viktor.

valaki

véleményt

Marinka Viktor:(képviselő) Polgármester asszonnyal, illetve Hajzer Lászlóval szemben azt gondolom, hogy talán egy kicsit valóban részletesre sikerült ez a vezérigazgatói beszámoló. Talán most olyan ponton vagyunk a Sóstóval kapcsolatban, mikor nem baj, ha a képviselő-testület eléggé részletesen betekint ebbe, bár az is igaz, hogy a felügyelő bizottság is és más bizottságok is tárgyalták, de szerintem nem olyan nagy gond. Tirpák György ha jól értettem, akkor azt kérdezte vezérigazgató úrtól, hogy mi is történt akkor gyakorlatilag az elmúlt években? Vezérigazgató úr azt mondta gazdasági válság. Egy költői kérdést hagy tegyek már fel, a világgazdasági válságban fizetett ki az előző vezérigazgató 5,6 millió forintot minőségirányítási rendszer gyanánt 3 évvel ezelőtt. Bocsánat 5,6 millió forintból 5-öt, hogy pontos legyek. És most, 2009. októberében-novemberében vezérigazgató úr kapott két ajánlatot, az egyik 770 ezer forint +áfa, a másik pedig 1,9+áfa. Akkor lehet, hogy nem a világgazdasági válság játszott közre abban, hogy itt ilyen ügyek voltak

2678 sajnos. Na most az az intézkedési terv, amit látunk vagy ezek az intézkedési tervek, a Fidesz által javasolt vizsgálóbizottság 116 oldalas jelentésre, illetve a jelentés alapján összeállított önkormányzati ajánlásokra, stratégiai lépésekre épülnek. Egyet már kiemeltem a minőségirányítással kapcsolatban, a kontroling bevezetése is elhangzott. Nagyon várjuk, hogy ez is végre valahára is működjön. Vagy a munkaköri leírás, ez is benne van, vezérigazgató úr is leírta, ha jól értettem reményeim szerint január 1-től ez meglesz, kiegészül vagy életbe lép. Ami szintén nem volt meg sajnos eddig. 3 példát említettem. Ennél több van, láttunk itt olyan dolgokat, amelyek aggályosak voltak, kétes szerződések voltak velük kapcsolatban és ezeket a kétes, a város illetve a cég számára hátrányos dolgokat próbálja most meg ha jól látom Gyöngyösi úr kijavítani, rendezni. Ezzel én úgy látom, hogy a vezérigazgató úr gyakorlatilag nem cáfolta meg, nem mond ellent azoknak a dolgoknak, amelyek a jelentésben is illetve a stratégiai lépésben is megfogalmazásra kerültek. Egész egyszerűen jelenleg megpróbálja helyre hozni azokat a dolgokat, amelyek az előző években hibás döntéseknek bizonyultak. Most ennek az a konzekvenciája tisztelt polgármester asszony, tisztelt közgyűlés, hogy véleményem szerint majdnem minden igaz volt azokból a dolgokból, amiket felvetettünk, amiket mi hibás vagy kétes dolgoknak mondtunk Sóstóval kapcsolatban. Rossz irányba mentek a dolgok 2009. szeptemberéig, októberéig. Na most ez az anyag, amit most látunk, véleményem szerint ez egy jó kiindulópont lehet, tehát el lehet indulni ezen. Felügyelő bizottsági ülésen is megfogalmazódott, nem is vitatkozott ezzel a két oldal, hogy van lehetőség a cég illetve a város számára a hátrányos szerződéseknek vagy ügyeknek a lezárására és egy tiszta lappal való elindulásra véleményem szerint. Én úgy látom, hogy igazgató úr ebben eltökélt, már eddig is az elmúlt 2 hónapban is elég sok területen próbálkozott és amint látjuk, sok feladat vár rá. Én csak üdvözölni tudom ezt, hogy kaptunk egy ilyen előterjesztést és hogy így áll még egyszer mondom hozzá igazgató úr és a közös cél pedig az, hogy Sóstó –Gyógyfürdőnek az idegenforgalmát felvirágoztassuk. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Három gondolatról szeretnék röviden szólni. Az egyik, hogy a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 100%-os önkormányzati tulajdonú cég. Mindannyian tudjuk, és abban egyetértek Hajzer Lászlóval, hogy a közgyűlésnek stratégiai döntéseket, vagy a stratégiai lépéseket kell megtenni. Általában ez minden cégnél így van, üzleti beszámolót tanulmányozunk, esetleg üzleti terv módosítás van, akkor a képviselő-testület elé kerül. De azt gondolom, hogy az elmúlt évek történései Sóstón azt eredményezik, hogy most ezt az intézkedési tervet egy kicsit részletesebben tárgyaljuk meg, mert az a közgyűlési határozat előírt valamit az új vezérigazgatónak, és az új vezérigazgatónak ezt lépésenként, határidő szerint valamilyen módon orvosolnia kell. Vagy tud lépni vagy nem tud lépni, vagy határidőben meglépi vagy később, vagy márciusi vagy májusi határidőben kéri. Én azt látom, hogy elindult egy folyamat, ahogy képviselőtársaim közül többen is mondták, hogy kitörési pontokat is láttunk. Nem lesz könnyű természetesen látogatószámot növelni. Nem lesz könnyű a költséget csökkenteni. Nem lesz könnyű a cég veszteségeit csökkenteni. De talán megtett egy lépést az új vezető, nem is azt mondom, hogy vezetés, mert ha megnézem a régi vezetést, akkor nincs már ott senki a hármasból. Mindegy, hogy milyen ok folytán. Tehát a vezérigazgató és a két vezérigazgató-helyettes korábbiakból nincs ott. Tehát a cég menedzsmentje, a korábbi nincs ott, nincs ráhatással a dolgokra. Na de hát én azt mondom és nem is akarok most dicsérni, meg bírálni senkit, egyetlen egy dolog fontos véleményem

2679 szerint Sóstón. A felügyelő bizottság több órán át vitatkozott erről, és a felügyelő bizottság elnöke vártam volna, hogy elmondja, de akkor én elmondom nem helyette természetesen, ahogy én látom. A felügyelő bizottság úgy döntött, hogy sokkal több felügyelő bizottsági ülést tart, azt hiszem, hogy jegyzőkönyvben is rögzítettük, hogy minimum évente 6-ot, tehát a folyamatokat nemcsak üzleti terv és beszámoló szinten, hanem részletesebb szinten is látni akarja. Nem akarja korlátozni a vezérigazgató döntési kompetenciáját. A felügyelő bizottságnak meg van az a jogköre, hogy akár szerződéseket is vizsgálhat. A beruházást most indul, a Parkfürdő rekonstrukciója, ha jól tudom januárban lesz a közbeszerzési, kivitelezői pályázatról döntés. Két dolgot befejezésül, tehát adni kell egy kis időt, hogy jó irányba mennek-e a dolgok, vagy sem. Ha jó irányba mennek, akkor a közgyűlésnek segíteni kell, ha nem jó irányba mennek akkor ugyanolyan éles kritikával kell illetni a jelenlegi vezetést is. Két megjegyzésem lenne, az egyik amit a városlakóktól hallok a kedvezmények. A kedvezmények ilyen gazdasági helyzetben elősegíthetik, hogy nyíregyházi menjen el ne csak az Élményfürdőről beszéljünk, de beszéljünk a Fürdőházról, a Júlia fürdőről is. Én megnéztem több város kedvezményét. Szeged pl. 30%-ot ad, valahol 24%-ot adnak, jó dolog, hogy a nyíregyháziaknak most van 25% kedvezmény. Lehet, hogy ez azonnal nem hozott látogatószám növekedést, de elterjed ennek a híre. A másik, a különböző társadalmi csoportoknak amíg nincs szállodánk, pl. a nyugdíjasoknak ha hétköznap délelőtt akciókat szervezünk, akkor megfizethető áron tegyük. Gondolom, hogy a mai nyugdíjakat mindannyian ismerjük, az átlagnyugdíj ebben a megyében meg még alacsonyabb. 2000-3000 forintért nem nagyon tudnak idejönni. Néhány 100 forintért, 600-800 forintért csoportosan, hétköznap délelőttönként megjelennek és örömmel hallom, hogy ennek a nyugdíjas akciónak jó visszhangja van, sikeres volt. A harmadik pont a gyógy szolgáltatások, igen, többen mondtuk ebben a testületben, hogy a gyógy-szolgáltatásokat fejleszteni kell, mert az OEP bizonyos szolgáltatásokat finanszíroz, ehhez viszont infrastruktúrát kell teremteni. Itt a szállodákra, a Parkfürdő fejlesztésére és az Élményfürdő kisebb fejlesztésére gondolok. Tehát száz szónak is egy a vége, azt gondolom, hogy történt néhány lépés már most is, de adni kell egy pici időt, hogy jó irányba mennyenek a dolgok, reménykedünk benne és ha igen akkor támogassuk, ha pedig nem akkor ugyanolyan éles kritikát fogalmazzunk meg mint korábban. Tehát támogatjuk az előterjesztést. Márföldi István:(képviselő) Igazán azért kértem szót, mert úgy érzem, hogy egy fontos kérdésre nem kaptam választ. Egyetértek azzal amit Hajzer úr mondott, hogy a cég hatékony működését biztosító intézkedések megtétele az a menedzsment, illetve a vezérigazgató kompetens feladata. Tehát ezzel a képviselő-testületnek véleményem szerint nem kell foglalkozni, akkor kellene, ha esetleg ebből gond lenne később. Amivel véleményem szerint akkor mindenképpen kell majd foglalkozni, természetesen nem most. Rákérdeztem arra, azt írja az anyag legalábbis, hogy a vízi sportok költségét megtéríteni. Gondolom arra gondol a vezérigazgató úr, hogy az önkormányzatnak. Na most itt fel vannak sorolva, úszósport 85 millió, vízilabda 23,3 millió, kedvezmények 14,4 és a kötvény várható kamata 35-55 millió között. Na most ha 35, akkor 160 millió forint, ha 55, akkor 180 millió forint. A kérdésem az volt, ha gyakorlatilag ezt szolgáltatásként megvásárolja az önkormányzat, akkor nullszaldós a cég? Vagy ez már bizonyos profitot is tartalmaz? Ez volt a kérdésem, erre nem kaptam választ. Köszönöm szépen.

2680 Csabai Lászlóné:(polgármester) Tud-e rá válaszolni, illetve nemcsak válaszolni, hanem reagálni az elhangzottakra? Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) Köszönöm szépen a kérdéseket, illetve Marinka úrnak és Vinnai úrnak a támogató hozzáállást, illetve a támogató véleményét. Márföldi úrnak a kérdése, ezt a kérdést nagyon jónak tartom. Úgy gondolom, hogy most nem látjuk, hogy mennyi lesz ez a támogatási összeg. Ez az egyik, a másik alapvetően egy általánosabb kérdés. Nevezetesen az, hogy ha a város úgy gondolja, az úszásoktatás vagy a vízilabda vagy bármilyen vízzel kapcsolatos tevékenység fontos, akkor azt rajtunk keresztül vagy úgy teszi meg, hogy konkrétan az adott klubnak, szakágazatnak, sportágazatnak adja ezt a támogatást, és utána mi ezt tulajdonképpen nekik leszámlázzuk. Tehát ez az egyik, a harmadik tényező amit igazából és erre mondtam azt, hogy az itt a svájci franknak az árfolyamától, illetve a mozgó kamatlábtól függene, ennek a mértéke a 35-55 millió, a széles sávba tettük ezt a kamatot. Főleg az Élményfürdőben a különböző technikai dolgok, amiket én most nem kezdek el sorolni, a páraérzékelők, a frekvenciaváltók stb. ezeknek a megvalósításával rövid időn belül 10-11 millió forintos költségcsökkentést érünk el. Tehát ez nem támogatás tulajdonképpen, hanem egy invesztíció az önkormányzat részéről. A kötvény kamatát tulajdonképpen forgassuk vissza és javítsuk a hatékonyságát a cégnek. Köszönöm szépen akkor. Dr. Freidinger Renáta:(képviselő) A vezérigazgató által elmondottakhoz csak annyit szerettem volna még hozzátenni, hogy ez az anyag a határozat-tervezetben tartalmaz egy utalást arra, hogy a márciusi közgyűlésre visszahozzuk a Sóstóval kötendő közszolgáltatási szerződéseket, amiben pontosan ezeket a finanszírozási kérdéseket hosszú távra tudjuk rendezni. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt hiszem, hogy két alkalom volt, amikor elmondtam, hogy nem teljesen egyformán mérünk cégeket. Mert azt senki nem vonja kétségbe, hogy az Állatparknak 90 millió forint működési költséget adunk, miközben a fürdőnek a 77 millió forintos sporttámogatást évente körül-belül hússzor szoktam hallgatni negatív megjegyzésként. Vagy az, hogy 70 millió forintot adunk a Színházhoz, ezt se szoktuk igazán kétségbe vonni és még mondhatnám tovább. Tehát azt szeretnénk megelőzni, hogy ne ilyen légből kapott megjegyzések legyenek, hanem teljesen egyértelmű legyen, hogy mit fizetünk, mert ha az egyértelmű, hogy a Stadiont működtetjük, hogy ott különböző sportrendezvények legyenek, ha a BUSZACSÁ-t működtetjük azért, hogy ott különböző sport-és kulturális rendezvények legyenek, ha színházat működtetjük, hogy egyébként kevesebb ember, mint ahány a fürdőbe elmegy el tudjon menni a színházba vagy az Állatkertet működtetjük, ahova nagyon sok ember elmegy de kevesebb mint amennyi elmegy a fürdőbe, akkor azt gondolom, hogy egyértelművé válik, hogy mit finanszírozunk meg mit nem. Ha azon kívül nem tudja a cég teljesíteni nullszaldósra, akkor nyilván vizsgálni kell. Annak lehetnek objektív meg szubjektív feltételei. Tehát azt kérem és azt remélem, mert azt látom a hozzászólásokból, hogy ezt most támogatja, ezt az alapelvet a képviselő-testület, egyébként az elmúlt években már többször kezdeményeztem, de ilyen markánsan talán nem fogalmazódott meg, ezért azt kérem, hogy a határozati javaslatot a testület fogadja el, és adjon lehetőséget arra a vezérigazgatónak, hogy a munkát tovább folytassa. Remélhetőleg a következő

2681 év végén mindenki és főleg a városlakók megelégedésére. Kérem, aki támogatja az előterjesztést és elfogadja a határozati javaslatot, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 277/2009.(XII.14.) számú határozat a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezése és a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről szóló 198/2009. (IX.28.) határozat felülvizsgálatáról és módosításáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és 1. a 198/2009.(IX.28.) számú határozatával elfogadott intézkedési terv 10., 13., 14. és 16. pontjaiban megfogalmazott feladatok teljesítését elfogadja. 2. az intézkedési terv további pontjaiban megfogalmazott, eddig nem teljesített feladatainak végrehajtási idejét 2010. március 31-ig meghosszabbítja. Utasítja: a társaság vezérigazgatóját a szükséges intézkedések megtételére és a határidő lejáratát követően a megtett intézkedésekkel kapcsolatos beszámoló előterjesztésére a Közgyűlés felé Felelős: Gyöngyösi Szabolcs, Sóstó Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Határidő: 2010. március 31. 3. A határozat függeléke szerinti fejlesztési feladatokban megfogalmazottakkal egyetért és hozzájárul, hogy az Élményfürdőben a társaság finanszírozási forrásként a kötvénykibocsátásból származó lekötött betétjét használja fel 30.000.000.- Ft összeg erejéig. Utasítja: a társaság vezérigazgatóját a szükséges intézkedések megtételére és a kötvénykibocsátási szerződés módosításának kezdeményezésére a finanszírozó banknál Felelős: Gyöngyösi Szabolcs, Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Határidő: 2010. május 31. 4. A 2010-re vonatkozó finanszírozási javaslatokkal egyetért, az abban foglaltak előkészítését és megfogalmazását kéri a megkötendő közszolgáltatási szerződésekben.

2682

Utasítja: a társaság vezérigazgatóját és a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a közszolgáltatási szerződések előkészítésére és Közgyűlés elé terjesztésére Felelős: Gyöngyösi Szabolcs, Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2010. március 31. Függelék a 277/2009. (XII.14.) számú határozathoz A Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. beruházási javaslatai Beruházások az Élményfürdőben Páraérzékelők elhelyezése, légkezelők szabályozása 1.500 eFt Hővisszanyerők glikolos körének fűtése, hőcserélők 3.500 eFt beépítése, 5 rendszer Frekvenciaváltó beépítése 1.000 eFt Gáztalanító létesítése 6.000 eFt Termálmedencék csurgalékvizének hasznosítása 15.000 eFt Külső, belső játszótér, kialakítása, átszervezése, új játékok 3.900 eFt beszerzése, gyermekmegőrző Külső szauna medence 5.000 eFt Pezsgőmedence a Gyermekvilágban 5.000 eFt Termál- és Gyermekvilág közötti átjárás biztosítása 2.000 eFt Mérők beszerelése 700 eFt Összesen: 43.600 eFt Beruházások a Júlia fürdőben Gépészet karbantartása Komplett szauna park – kinti udvarral - kialakítása Összesen: Beruházások a Fürdőházban Csempeburkolat javítása, fugázása és a fürdőtéri belső nyílászárók kiváltása Összesen: Beruházások a Parkfürdőben Termálkutak állapotának kötelező felmérése, hidrológiai védőidom kijelölése és engedélyeztetése Összesen:

3.800 e Ft 29.000 eFt 32.800 eFt

3.000 eFt 3.000 eFt

7.000 eFt 7.000 eFt

2683

5./ napirend: Előterjesztés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP-2009-4.1.6. kódszámú) „A térségi közigazgatási és közszolgáltatói informatikai rendszerek továbbfejlesztése” című felhívásra történő pályázat benyújtására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel és Jánócsik Csaba, ebben a sorrendben adok szót. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérdés? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Két gyors kérdésem van. Az egyik ez az ASP rendszer, a pályázatból tudom, hogy régiónként lehet megpályázni. Nos, ebben a régióban három megyei jogú város van. Van-e valami információ, hogy Debrecen és Szolnok is aspirál-e erre? Ez a jövő, ezt zárójelben szeretném hozzátenni, tehát Nyíregyházának milyen esélyei vannak? Hiszen ez egy fontos kérdés. Ráadásul itt van előttem a táblázat, hogy 10% a tervezett önerő, 916 millió maga a központ építése. S mivel ez térségi szinten történik, az önkormányzatok is csatlakoznak, gondolom önerőt is hoznak a csatlakozott vagy a csatlakozásra hajlandó önkormányzatok. A másik, láttam, hogy megbíztak egy pályázatíró céget. Ez hogyan történt? Mi alapján, kiírták, vagy árajánlatot kértünk be? Mert ez egy jelentős pályázat, tehát nagyon fontos, hogy jó pályázat legyen. Erre irányul a kérdésem. Milyen referenciák vannak itt? Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Egy kérdésem lenne, bár lehet, hogy nem értem a dolgot, de egyébként csatlakozna ez a kérdés a Vinnai úr első kérdéséhez. Az anyag azt írja, hogy régiónként másfél milliárd forint áll rendelkezésre. Most ha egy ilyen programot megvalósítunk, az gyakorlatilag több mint másfél milliárd. Akkor ez hogy működik? Tehát egy megyei jogú város nyerhet a három közül és akkor is a 1,5 milliárdon belül kell lenni, illetve az 500 millión belül kell lenni? Mert ha a másfelet meg az 500-at, csak a minimumot összeadom, az már két milliárd és gyakorlatilag akkor már egyre se elég, legalább is a maximum nem. Tehát akkor az már úgy látszik tiszta, hogy itt csak egy nyerhet a három megyei jogú város közül, és vagy mi leszünk, vagy nem, és akkor egy csökkentett összegben. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Választ a felvetett kérdésekre.

2684

Dr. Gál György:(aljegyző) Valóban, a régióban egy pályázó nyerhet. Információink szerint a megyei jogú városok közül Debrecen, aki pályázik, illetve pályázik Hajdúszoboszló is. A pályázatnak egyfajta kritériuma, hogy csatlakozó önkormányzatokat kell bevonni ebbe a programba. Arról szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy Szolnok csatlakozási szándékát jelezte felénk, és rajta kívül még a megyéből, Szolnok megyéből és Hajdú-Bihar megyéből közel hatvan önkormányzat. Itt térnék rá, amit Vinnai képviselő úr is kérdezett, valóban, a csatlakozó önkormányzatoknak majd egy, az általuk választott nyolc programból, vagy programcsomagból, amit majd szolgáltat nekik ez a központ, egyfajta szolgáltatási szerződést kell velük kötni, és ennek megfelelően természetesen az ő hozzájárulásukat is tartalmazza. Márföldi képviselő úr kérdésére, másfél milliárd forint a támogatási összeg és csak egy, aki nyer, mindent visz. Ez két részből tevődik össze. Egy rész maga a fizikai megvalósítása ennek a központnak, ami a három megyét, a régiót ellátja. A fennmaradó részben pedig azoknak a szolgáltatásoknak a megvételére kerül sor, vagy azt fedezi, ami ezeket a különböző főbb közigazgatási folyamatokat, az adótól elkezdve az iparig és a kereskedelemig, a testületi munka, a testületi munkát támogató rendszerig majd közbeszerzés útján meghirdetésre kerülnek. Vinnai képviselő úr kérdezte, hogyan került sora pályázatíró kiválasztására. Jelentkezett ez a tanácsadó cég, referenciái az önkormányzattal szemben olyanok voltak, hogy úgy gondoltuk, hogy el tudja készíteni ezt az igen komoly és összetett pályázatot és ezért történt a megbízása. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) A cég térítési díj, vagy néhány százezer forintért vállalta, kétszázezer forintért vállalta ezt a munkát. A közbeszerzési cégnek a megbízása az egy ügyvédi közösség és természetesen minden további dolog az közbeszerzéssel történik. A cég kiválasztása az alapján történt, hogy három nyertes pályázata van már a nyíregyházi önkormányzatnál. Vinnai Győzőé a szó. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nem akarom húzni az időt, de ez egy bonyolult pályázat, ahogy én kivettem, mert nem vagyok szakember. Tehát értem gyakorlatilag a csatlakozó nyilatkozatokat, meg az alappályázatot, mert ez egy másfél milliárdos pályázat, amit majd egy közbeszerzésen kiválasztott kivitelező fog elvégezni. Az tulajdonképpen az érdemi pályázat, mert megbízza a pályázat elkészítésével és benyújtásával. Számomra ez volt mondjuk félreérthető, hiszen másfél milliárdos pályázatnál, ha egy európai uniós pályázat van és ilyen komplex módon, én arra gondoltam, hogy ez egy nagyobb, de jól is gondoltam, ez egy nagyobb pályázat. Itt tulajdonképpen az első lépcső az előkészítés, a nyilatkozatok és a pályázat alapelveinek megfogalmazása tartozik ide. Köszönöm szépen a választ. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Arról nem beszéltünk, hogy azt szeretnénk Debrecennel egyértelművé tenni, hogy esetleg mi a debrecenihez, ők hozzánk csatlakozzanak, mert ennek is van tétje. Ha ez megtörténik, akkor akár mi, akár ők, egymás pályázatából részesülhetünk, pénzel is. Hajdúszoboszlónál nem nagyon látjuk értelmét, hiszen olyan nagy a kettőnk közötti létszámkülönbözet, ami csak Hajdúszoboszlónak jó és nem nekünk. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2685

278/2009.(XII.14.)számú határozat A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP-2009-4.1.6. kódszámú) „A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése” című felhívására történő pályázat benyújtásáról A Közgyűlés 1./ Az előterjesztést megtárgyalta, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP-2009-4.1.6. kódszámú) „A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése” című felhívására történő pályázat benyújtásával egyetért. 2./ A pályázathoz a 2010. évi költségvetése terhére 127.192.975.-ft. saját erőt (önerőt) biztosít. Utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a 2010. évi költségvetésbe a fenti összegű önerőt tervezze meg. Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője, Határidő: 2010. január 15. 3./ Megbízza a pályázat elkészítésével és benyújtásával az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda Kft-t (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 37/a) Felelős: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetője Határidő: 2010. január 25. 6./ napirend: Előterjesztés a Társadalmi Megújulási Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP-6.1.2/A/09/01 „Egészségre nevelő és szemléletformáló” című pályázat benyújtásának támogatására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Kérdezem, hogy van bizottsági vélemény? Jeszenszki András. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag támogatta.

2686 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért, szavazni.

szíveskedjen

igennel

Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Mindkét határozatot egyben szavaztathatja polgármester asszony. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a két határozatot egyben szavaztatom. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatokat: 279/2009.(XII.14.) számú határozat

a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP 6.1.2/A/09/1 „Egészségre nevelő és szemléletformáló” című pályázat benyújtásának támogatásáról A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért. 2. A Szociális Gondozási Központ által benyújtandó - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” című a TÁMOP-6.1.2/A/09/1 kódjelű - pályázat benyújtásával egyetért. Felelős: Deme Dóra a Szociális Gondozási Központ vezetője Határidő: 2010. január 8. 279-2/2009.(XII.14.) számú határozat

a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP 6.1.2/A/09/1 „Egészségre nevelő és szemléletformáló” című pályázat benyújtásának támogatásáról A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért.

2687 2. A Gyermekjóléti Központ által benyújtandó - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” című a TÁMOP-6.1.2/A/09/1 kódjelű - pályázat benyújtásával egyetért. Felelős: Dr. Hüse Lajos a Gyermekjóléti Központ vezetője Határidő: 2010. január 8. 7./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Bessenyei tér 3-4. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület „Zöld Beruházás RendszerKlímabarát Otthon Panel Alpogram” című pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Jánócsik Csabától kérek véleményt, aki a bizottság véleményét fogalmazza meg.

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangú szavazásával támogatta az előterjesztés elfogadását. Egyben javasolta főépítész úrnak, hogy fontolja meg esetleg, hogy egy tervtanács előtt nem lenne érdemes esetleg a homlokzatnak a bizonyos megjelenését a térrel harmonikusabb, talán egy kicsikét másabb megvalósítását megoldani majd a felújítás során. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Városüzemeltetési bizottság véleményét fogalmazza.

Tormássi

Géza

a

Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel a Gazdasági bizottság véleménye.

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság hasonló döntést hozott, egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok jelentkezőt. Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért és a határozati javaslatot elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatokat:

2688

280/2009.(XII. 14.) számú határozat a Nyíregyháza, Bessenyei tér 3-4. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület „Zöld Beruházási Rendszer – Klímabarát Otthon Panel Alprogram” című pályázat benyújtásáról és a szükséges önerő biztosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. az 5348/14 helyrajzi számú Nyíregyháza, Bessenyei tér 3-4. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület „Zöld Beruházási Rendszer – Klímabarát Otthon Panel Alprogram” című pályázat benyújtásával e g y e t é r t . 2. a tervezett felújítás teljes bekerülési költségét – tervezői költségbecslés alapján – 146.492.614,- Ft azaz Egyszáznegyvenhatmillió-négyszázkilencvenkettőezerhatszáztizennégy forint összegben hagyja jóvá. 3. a tervezett felújításnak a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költségét a pályázattal megegyezően 124.196.039,- Ft azaz Egyszázhuszonnégymillió-egyszázkilencvenhatezer-harminckilenc forint összegben hagyja jóvá. 4. az önkormányzat által vállalt 86.464.528,- Ft azaz Nyolcvanhatmilliónégyszázhatvannégyezer-ötszázhuszonnyolc forint (64.167.953,- Ft a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költségre eső pályázati önerő + 22.296.575,- Ft a pályázat szempontjából nem támogatható bekerülési költség) önerő összegét e l f o g a d j a . 5. a pályázattal megegyezően 60.028.086,- Ft azaz Hatvanmillió-huszonnyolcezernyolcvanhat forint állami támogatás iránti igény benyújtásával e g y e t é r t . 6. kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy amennyiben a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter is támogatja a felújítást, az Önkormányzat az önerő összegét a tárgyévi költségvetésében erre a célra elkülöníti, valamint vállalja, hogy az önerőt az erre a célra elkülönített számlán a támogatási szerződés megkötéséig elhelyezi.

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a pályázati dokumentáció, valamint a támogatási szerződés aláírására. Utasítja:

A Gazdasági Iroda Vezetőjét, hogy a szükséges önerő összegét a 2010. évi költségvetésbe tervezze be.

2689 Felelős:

László Géza a Gazdasági Iroda vezetője.

Utasítja:

A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét a pályázat előkészítésére.

Felelős:

Hámoriné Rudolf Irén a Nyíregyházi Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője.

Utasítja:

A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a pályázat benyújtására és lebonyolítására.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Határidő:

A pályázat benyújtására 2009. december 31. azt követően folyamatos

Városüzemeltető

és

8./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Északi Temetőben Krematórium megvalósításához történő hozzájárulásra és a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Temetkezési Vállalat hitelfelvételéhez készfizető kezesség vállalására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Meghívott: Szekrényes András Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója Csabai Lászlóné:(polgármester) Szekrényes Andrást köszöntöm. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Akkor bizottsági véleményt kérek. Költségvetési és gazdasági bizottság, Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megvitatta az előterjesztést, és javasolta a határozat-tervezetnek a pontosítását, hiszen a megfogalmazás nem teljesen egyértelmű, hogy magára a tőkére és annak a költségeire vállalunk készfizető kezességet. Itt csak a járulék van benne a határozattervezetben. Ezzel a pontosítással egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Városfejlesztési.

Köszönöm

szépen.

Jánócsik

Csaba

a

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza a Városüzemeltetési bizottság véleményét.

2690

Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést.

elnöke)

A

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm szépen. Egy rövid kérdést szeretnék föltenni. Nem is a saját kérdésem, városlakók kérdezték meg. Aggódó városlakók kérdezték meg, hogy milyen kibocsátása lesz ennek, mert lakott területen található és ott a közeli lakosok aggódnak, hogy ez mit jelent majd a környezet számára. Azt szeretném, ha Szekrényes András erre válaszolna. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e még valaki kérdést feltenni? Nem látok jelentkezőt. Akkor Szekrényes Andrásé a szó. Szekrényes András:(Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója) Ez a technológia, ami most Nyíregyházán rendben megvalósulna, Magyarországon, Európában az egyik legkorszerűbb. Nálam van itt ez a technológiai dokumentáció, minden olyan adatot bevizsgáltak Magyarországon, és az Európai Unióban is használható lenne. Gyakorlatilag itt semmiféle káros kibocsátás nincsen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Meg kell róla győzni a lakosságot, én ott lakom, tehát én elfogadom, de azért ez nem lesz kis munka, úgyhogy nagyon számítunk ebben a lakossági meggyőzésben. Kérdezem, hogy kíván- e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Freidinger Renáta a módosítót elfogadod-e, amit a Gazdasági Bizottság javasolt? Igen. Kérem, aki a határozati javaslattal a módosítással együtt egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 281/2009.(XII.14.) számú határozat a nyíregyházi Északi Temetőben Krematórium megvalósításához történő hozzájárulásról, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat hitelfelvételéhez készfizető kezesség vállalásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és

2691 1. a nyíregyházi Északi Temetőben Krematórium építésének beruházásához hozzájárul. 2. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat által felveendő 60.000.000.- Ft 10 éven belüli hosszúlejáratú hitel felvételéhez hozzájárul, és a hitel, valamint annak járulékos költségei erejéig készfizető kezességet vállal. Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a készfizető kezességi szerződés, illetve mellékleteinek aláírására.

9./a. napirend: Előterjesztés az iparűzési adóról szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Adóiroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja az iparűzési adóról szóló rendeletet. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi bizottság a mai napon megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 5 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a rendelet módosítással egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 igen szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 45/2009.(XII.15.) KGY rendelet a helyi iparűzési adóról A Közgyűlés

2692 a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. Adókötelezettség, az adó alanya 2. § (1)

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. (2) Az adó alanya a vállalkozó. Adómentesség 3. §

Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az adó mértéke 4. § (1)

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2)

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. § (2) bekezdésének b/ és c/ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 4.000,-Ft. Záró rendelkezések 5. § (1) Ezen rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 43/1992.(1993.I.1.) KGY rendelete, valamint az azt módosító 9/1993.(III.4.) KGY, 4/1995.(I.30.) KGY, 21/1995.(VII.1.) KGY, 46/1995.(1996.I.1.) KGY, 21/1996.(IV.29.) KGY, 57/1996.(1997.I.1.) KGY, 61/1996.(1997.I.1.) KGY, 31/1997.(IV.1.) KGY, 82/1997.(1998.I.1.) KGY, 27/1998.(VI.30.) KGY, 41/1998. (1999.I.1.) KGY, 60/1999.(2000.I.1.) KGY, 59/2000.(2001.I.1.) KGY, 78/2001.(2002.I.1.) KGY, 60/2002.(2003.I.1.) KGY, 67/2003.(XII.18.) KGY, 40/2004.(XII.16.) KGY, 49/2005.(XII.22.) KGY, 56/2008.(XII.16.) KGY rendeletek hatályukat vesztik.

2693 (3)

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nyíregyháza, 2009. december 14.

INDOKOLÁS a helyi iparűzési adóról szóló 45/2009.(XII.15.) KGY rendelethez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A helyi iparűzési adóról szóló rendelet megalkotását és ezzel egyidejűleg a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet hatályon kívül helyezését a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvényben (továbbiakban: Htv.), valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) bekövetkezett változások indokolják.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. § A helyi iparűzési adó területi hatálya kerül szabályozásra. 2. §

A Htv. rendelkezése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

3. § Az önkormányzat a Htv. felhatalmazása alapján – a kisvállalkozások támogatása érdekében – mentesíti az adófizetési kötelezettség alól azokat a vállalkozásokat, akiknek/amelyeknek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ftot. 4. § Az adó mértéke állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-ában kerül meghatározásra. Az ideiglenes jellegű tevékenység esetén a Htv. 37. § (2) bekezdésének b/ és c/ pontja szerinti tevékenység-végzés (építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárása, kutatása) után az adó mértéke naptári naponként 4.000,-Ft.

2694 5. §

A rendeletben foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az Art. rendelkezései az irányadóak. 9./b. napirend: Előterjesztés az idegenforgalmi adóról szóló módosított 15/2003.(III.27.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Adóiroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. A bizottságok véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Szintén két bizottsági véleményt fogok elmondani. A Jogi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést, az Európai Uniós Ügyek Bizottsága pedig szintén egyhangúlag támogatta. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző. Nem tudom, hogy kérdés-e vagy vélemény? Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Vélemény, mert itt egy áremelésről van szó. 200 forintról 300 forintra emeljük az idegenforgalmi adót, de két mondatot szeretnék ehhez mondani. Egyrészt az ellenzék konstruktív és támogatja azért, mert az idegenforgalomba forgatjuk vissza, tehát Nyíregyháza turisztikai fejlesztésére. A másik pedig, hogy mi azt gondoljuk, hogy 2011-12-13-ban ez a pénz is nagyon fontos ahhoz, hogy a nyíregyházi idegenforgalom fejlődjön. Ráadásul más városokat megnéztünk a környéken vagy Dunántúlon, például Keszthelyen 475 Ft. A környezetünkben van ahol 300 Ft, van ahol 400 Ft. Úgy gondoljuk, hogy azok a turisták, akik ide látogatnak e miatt nem fognak távol maradni Nyíregyházától. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, akkor szavaztatok. Kérem, aki az idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 igen szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet:

2695 46/2009.(XII.15.) KGY

rendelet

az idegenforgalmi adóról szóló módosított 15/2003.(III.27.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az idegenforgalmi adóról szóló módosított 15/2003.(III.27.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300,-Ft.” Záró rendelkezés 2. § Ezen rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba Nyíregyháza, 2009. december 14. INDOKOLÁS az idegenforgalmi adóról szóló 15/2003.(III.27.) KGY rendelet módosításáról szóló 46/2009.(XII.15.) KGY rendelethez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az idegenforgalmi adóról szóló módosított 15/2003.(III.27.) KGY rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítását az idegenforgalmi célfeladatok végrehajtásához történő forrás biztosítása indokolja. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §

Az adó mértéke meghatározásra.

személyenként

és

vendégéjszakánként

300,-Ft-ban

kerül

2696

2. § A záró rendelkezés a rendelet hatálybalépését szabályozza. Az Ör.-ben foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. 10./napirend: Előterjesztés a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárások szabályozásáról szóló 31/2001.(VI.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Meghívott: Hámoriné Rudolf Irén, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van szóbeli kiegészítés? Nincsen. A Közlekedési Bizottság véleményét kérem. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk 3 igen és 4 tartózkodás mellet nem javasolja a rendelet módosítást. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdez.

Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen és 2 tartózkodás mellett támogatja. Köszönöm.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 14 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 47/2009. (XII.15.) KGY rendelet a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.01.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés

2697 a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.01.) KGY rendeletét (a továbbiakban Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § Az Ör. 3.§. (2) bekezdés g.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „Építési munkával elhelyezésére”

kapcsolatos

állvány,

építőanyag

és

építési

konténer

2.§

A Ör. 3.§. (6) bekezdése az alábbi új v.) ponttal egészül ki: „v.) Állatok etetésére” 3.§ (1) Az Ör. 12.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Amennyiben ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétel bérleti szerződés nélkül történik, úgy a közterület használója háromszoros közterület bérleti díjat köteles fizetni. Ha bérbeadó a további használathoz hozzájárul, úgy a bérlő köteles közterület-bérleti szerződést kötni, és a közterület-bérleti díjat e rendelet 13.§ (1) bekezdés szerint megfizetni. 4.§ Az Ör. 22.§. (8) bekezdése g.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített út, járda, parkoló, térburkolat, zöldterület bontására – függetlenül annak üzemeltetőjétől – csak rendkívül indokolt esetben adható engedély. Az úttest nyomvonal jellegű, keresztirányú, illetve pontszerű bontása esetén 10 – 10 m hosszúságban és a burkolat teljes szélességében történő helyreállítását kell elvégezni. Amennyiben a pontszerű bontás az úttest félpályáján belül történik, abban az esetben 10 – 10 m hosszúságban és félpályában történő helyreállítást kell elvégezni. Járda megbontása esetén 5 – 5 m hosszban és teljes szélességben kell a helyreállítást elvégezni. Tér, teresedés esetén a helyreállítandó felületet a kezelő egyedileg állapítja meg. 5.§ Az Ör. 1. számú melléklete helyébe - közterület használat esetén fizetendő közterület használati díj mértéke - jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

2698 6.§ Az Ör. 5. számú melléklete helyébe – közterület bérleti szerződés - jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 7.§ Az Ör. kiegészül jelen rendelet 3. számú – közterületbérlet iránti kérelem elnevezésű - mellékletével. 8.§.

Jelen rendelet 2010. január 01. napján lép hatályba. 1. számú melléklet a 47/2009.(XII.15.) KGY rendelethez:

I. övezet Pavilon bérlése

Nettó (Ft/m2/hó) 1 600

(Ft/m2/hét) Építési munkával kapcsolatos állványozás, anyagtárolás és egyéb építési munkák

Építési munkával kapcsolatos min. díj

Építőgép

Kereskedelmi tevékenység

Árubemutatás

Alkalmi mozgóárusítás, üzlet tevékenységi körébe tartozó termékek kitelepült árusítása

Gépjármű bemutatása

225 (alkalom) 1 900 (Ft/gép/na p 6 800 (Ft/m2/hó) 13 500 (Ft/m2/nap ) 280 (Ft/m2/nap ) 1 400 (Ft/db/nap ) 13 500 (Ft/hely/na p)

2699 Halottak napi virágárusítás

Vendéglátó-ipari előkert

4 000 (Ft/m2/hó) 700 (Ft/m2/nap )

Mutatványos tevékenység, sport- és kulturális rendezvény, kiállítás, vásár

140 (Ft/m2)

Épületrész, építmény vagy építményrész által elfoglalt terület használati jogának egyszeri megváltása Közműfelépítmény: - önkormányzati - tartóoszlop csere - új oszlop - csatlakozó elosztó szerelvény, szekrény

Üzemképtelen gépjármű tárolása

20 000 (Ft/db) 8 500 16 000 1 400 (Ft/db) 2 800

Adománygyűjtés

Ft/m2/nap 1 600

Étel, ital automata

(Ft/m2/hó) 3 500

II. övezet Pavilon bérlése

Nettó (Ft/m2/hó) 1 200 (Ft/m2/hét)

Építési munkával kapcsolatos állványozás, anyagtárolás és egyéb építési munkák Építési munkával kapcsolatos min. díj Építőgép Kereskedelmi tevékenység

180 (alkalom) 1 900 Ft/gép/nap 6 800 (Ft/m2/hó) 11 000

2700

Árubemutatás

Alkalmi mozgó árusítás, üzleti tevékenységi körébe tartozó termékek kitelepült árusítása

(Ft/m2/nap ) 220 (Ft/m2/nap ) 1 100

Gépjármű bemutatás

(Ft/db/nap ) 11 000

Halottak napi virágárusítás

(Ft/hely/na p) 4 000

Vendéglátó-ipari előkert

(Ft/m2/hó) 700 (Ft/m2/nap )

Mutatványos tevékenység, sport- és kulturális rendezvény, kiállítás, vásár

Épületrész, építmény vagy építményrész által elfoglalt terület használati jogának egyszeri megváltása Közműfelépítmény: - önkormányzati - tartóoszlop csere - új oszlop - csatlakozó elosztó szerelvény, szekrény

120

20 000 (Ft/db) 5 500 12 000 1 400 (Ft/db)

Üzemképtelen gépjármű tárolása

2 800

Adománygyűjtés

(Ft/m2/nap ) 1 600

Étel, ital automata

(Ft/m2/hó) 3 500

2701

III. övezet Pavilon bérlése Építési munkával kapcsolatos állványozás, anyagtárolás és egyéb építési munkák

Építési munkával kapcsolatos min. díj Építőgép

Nettó (Ft/m2/hó) 600 (Ft/m2/hét) 140 (alkalom) 1 900 Ft/gép/nap 6 500 (Ft/m2/hó) 8 500

Kereskedelmi tevékenység Árubemutatás

(Ft/m2/nap) 160 (Ft/m2/nap)

Alkalmi mozgó árusítás, üzleti tevékenységi körébe tartozó termékek kitelepült árusítása

800

Gépjármű bemutatás

(Ft/db/nap) 8 500

Halottak napi virágárusítás

(Ft/hely/na p) 4 000

Vendéglátó-ipari előkert

(Ft/m2/hó) 700

(Ft/m2/nap) Mutatványos tevékenység, sport- és kulturális rendezvény, kiállítás, vásár

100

(Ft/m2) Épületrész, építmény vagy építményrész által elfoglalt terület használati jogának egyszeri megváltása

20 000

Közműfelépítmény:

(Ft/db)

2702 - önkormányzati - tartóoszlop csere - új oszlop - csatlakozó elosztó szerelvény, szekrény

Üzemképtelen gépjármű tárolása

3 000 8 500 1 400 (Ft/db) 2 800

Adománygyűjtés

(Ft/m2/nap) 1 600

Étel, ital automata

(Ft/m2/hó) 3 500

2. számú melléklet a 47/2009.(XII.15.) KGY rendelethez: Ügyirat sz: .........../20 . KÖZTERÜLETI BÉRLETI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400 Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4.), Adószám: 10363315-2-15 a közterület kezelője, mint Bérbeadó (a továbbiakban együtt: felek) másrészről Név: ................................................ (....................................) adószáma: ............................ mint Bérlő között az alulírott helyen és napon, a következő feltételekkel: 1 Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Nyíregyháza, .................................... előtti közterület ..... m2 nagyságú részét .................................................. céljára. 2 A jelen bérleti szerződés alapján a közterület használat időtartama 20 ............................................. napjától 20 . ...................................... napjáig tart.

.

3 Bérlő tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés egy példányát a helyszínen köteles magánál tartani. 4 Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti közterület használatáért Bérlő ........................ + ÁFA azaz .......................,- Ft. 00/100 forint, használati díjat köteles befizetni a házi pénztárban. 5 Bérlő tudomásul veszi, hogy a közterület használat során keletkezett hulladék köztéri szelencébe nem helyezhető el.

2703

6 Bérlő a közterületet csak az engedélyben megjelölt nagyságban, ideig, és célra használhatja. 7 Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közterület használata ideje alatt az elfoglalt terület környékét tisztán, rendben tartja. Bérlő a jelen bérleti szerződés 2. pont szerinti időtartamának lejárta után a területet eredeti állapotában kell helyreállítania. Bérlő kijelenti, hogy a bérleti időszak alatt bekövetkezett bárkinek okozott anyagi és nem vagyoni kárért teljes felelősséget vállal. 8 Bérlő tudomásul veszi, hogy a 2. pont szerinti időtartam letelte után - amennyiben a terület szabaddá tételéről, vagy a bérleti szerződés meghosszabbításáról nem gondoskodott, Bérbeadó felszólítja a terület szabaddá tételére, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítására.

9 Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó fenntartja magának azt a jogot, hogy közterület bérlettel kapcsolatosan fennálló díjtartozás esetén annak rendezéséig a Bérlővel nem köt újabb közterület bérleti szerződést. 10 Bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben 30 napon túli bérleti díj tartozása áll fenn, és határidőt is tartalmazó fizetési felszólítás ellenére sem rendezi fizetési kötelezettségét Bérbeadó felé, az a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után, mely Bérbeadó által közölt időponttal a bérleti jogviszonyt megszünteti. 11 Amennyiben a Bérlő a közterületet, vagy annak bármely alkotórészét, tartozékát megrongálta Bérbeadó a Bérlő költségére intézkedik a helyreállításra. 12 Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben jelen szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Bérbeadó felszólítására külön egyéb hatósági vagy bírósági eljárástól függetlenül a közterületet azonnal az eredeti állapotnak megfelelően visszaadja Bérbeadónak. 13 A jelen bérleti szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzésére jogosultak 1 közterület felügyelők, 2 Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. részéről 14 A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. 15 A jelen szerződés nem mentesíti a Bérlőt más szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. 16 Jelen szerződéssel nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a 31/2001. (XII.22.) KGY rendelkezései az irányadók.

2704 Jelen szerződést a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal egyezőt saját kezűleg aláírták. 3. számú melléklet a 47/2009.(XII.15.) KGY rendelethez:

KÖZTERÜLETBÉRLET IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező neve (cég ) : ...................................................................................... Adóazonosító száma vagy adószáma: .................................................................. Telefon száma:

............................................

Kérelmező lakcíme ( cég esetén annak címe ) : .............................................................................................................................. Cég esetén képviselő neve, telefonszáma : .............................................................................................................................. A területhasználat célja: ....................................................................................... A bérelni kívánt közterület fajtája : út, járda, parkoló, zöldsáv, zöldfelület, egyéb A közterületbérlet helyének pontos meghatározása (utca, házszám) : ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ .......................................................................................................... Az igényelt közterület nagysága : .....................................m2 A területhasználat ideje : …… év................................ hó.................napjától ......... év.................................hó.................napjáig Iparosoknál, kereskedőknél, őstermelőknél működési jogosítvány vagy adószáma : ....................................................

Nyíregyháza, 20 . ...................................hó............nap.

......................................................... kérelmező aláírása Megjegyzés:

2705 Részletes indokolás a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.01.) KGY rendelet módosításához

az 1. §-hoz A legutóbbi rendeletmódosítás során az építési konténer kifejezés egy rendelet módosítás során kikerült a rendeletből, és ez a jogbiztonság és a rendelet alkalmazása szempontjából visszakerül a rendelet szövegébe. a 2. §-hoz A rendelet közterületen nem végezhető tevékenységei közé bekerül az állatok etetése bekezdés, mivel az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyre nagyobb mértéket öltött a közterületeken ez a fajta tevékenység, rontva ezzel a város tisztaságát. a 3. §-hoz Ezzel a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a közterület igénybevétel engedély nélkül történt szankcionálni tudjuk az elkövetőket és a megállapított díj mértékével rá tudjuk kényszeríteni a közterület bérleti szerződés megkötésére az igénybevétel előtt. a 4. §-hoz Az 5 éven belül épült utak burkolatának megbontása esetén előírtak kerültek pontosításra, illetve a helyreállítás mértéke változott meg egy esetben. a 5. §-hoz A közterület használat esetén 2010. január 1-től fizetendő díjakat tartalmazza a melléklet a 6-7.§-hoz A közterületi bérleti szerződés és a közterület bérlet iránti kérelem mintáját tartalmazza a két melléklet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Keresem, hogy ebben az előterjesztésben mi ellen kellett tartózkodni, de hazamegyek, estére el fogom még egyszer olvasni, mert egyszerűn nem találok benne olyan pontot, ami nem kellett volna megszavazni. Mindig tudnak nekem a képviselők újdonságot mutatni. Köszönöm szépen.

2706

11./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. évre vonatkozó munkatervének megállapítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok az előterjesztő, szóbeli kiegészítésem nincsen. A munkaterv mindig olyan, amilyen. Előre látunk, aztán amit az élet diktált, azt fogjuk majd megtárgyalni. Moskovits Károly, Jogi, Ügyrendi Bizottság véleményét mondja el. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Két bizottsági véleményt mondok szintén. Mind a kettő egyhangúlag támogatta a munkatervet. A jogin volt olyan javaslat, hogy egyrészt a Dr. Csiszár Gabriella által a szociális bizottsági ülésen föltett módosító javaslatot támogatta a Jogi Bizottság is, hogy az első negyedévben a kórház átszervezésével, illetve a nagyberuházással kapcsolatban egy tájékoztatót hallgassunk meg az igazgató, illetve a fenntartó részéről. Másrészt pedig az idősügyi koncepcióval kapcsolatban a júniusi vagy augusztusi közgyűlésen egy beszámolót az időarányos végrehajtásról. Én úgy tudom, hogy az előterjesztőt képviselő előadó mind a kettőt elfogadta. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a többi bizottság véleményét kérem. Veréb József. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság is egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag támogatta azzal együtt, amit Moskovits képviselő társam elmondott. Annyiban egészíteném még ki, ami bizottsági ülésen elhangzott, tehát a szociális bizottság szeretne képet kapni az átalakításnak a tapasztalataitól, mármint a Megyei Kórháznak a működési gazdálkodásával kapcsolatosan és a hatékonyság kapcsán. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tájékoztatásként szeretném mondani, hogy 17-én lesz a Kórház pályázatot lezáró szerződéskötésnek az aláírása. Ez azt jelenti, hogy elindulhat a közbeszerzés. Ez még persze nem azt jelenti, hogy építkeznek, mert ez legalább még egy féléves előkészítő munka. Látva a mi közbeszerzésünket, amire minden percben várjuk, hogy hátha már kapunk

2707 valami értesítést, de egyenlőre néma a telefon. Jánócsik Csaba és Tormássi Géza biztos szintén bizottsági véleményt fog mondani.

Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság támogatta egyhangúlag az előterjesztést. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Egy dupla igent mondok, egyrészt a kérdésre, másrészt az előterjesztésre. Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István.

Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság is támogatta.

Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Sport bizottság támogatta.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Azt kérem a főjegyző úrtól, meg a frakcióktól, hogy az időpontokat egyeztessék a bizottságok külső tagjaival, hogy mindenki be tudja magának lőni, hogy ezekben az időszakokban illik itthon lenni, nem külföldre menni. Tehát valahogy úgy kell beosztani az embernek az idejét, hogy ebben az időpontban itt legyen. Kérem, aki elfogadja a következő évre szóló üléstervünket és ezzel az időpontokat is, mert ha csak valami nagy gond nincs, akkor ehhez az időponthoz szeretnénk ragaszkodni, szíveskedjen igennel szavazni Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 282/2009. (XII.14.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. évre vonatkozó munkatervének megállapításáról

A Közgyűlés a 2010. évre vonatkozó munkatervét a mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

2708 1. számú melléklet a 282/2009.(XII.14.) számú határozathoz:

Közgyűlési ülésnapok 2010. évben

JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER

18. 1. 1. 29. 26. 31. 28. 23. 20. ?(alakuló ülés) 25. 22. 13.

2. számú melléklet a 282./2009. (XII.14.) számú határozathoz NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. évi MUNKATERVE

2709

JANUÁR 18. 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság 2/a. Beszámoló a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „Államreform Operatív Program ÁROP-1.A.2 keretében a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című pályázat végrehajtásáról 2/b. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításra Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Dr. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 3./ Előterjesztés „Érkert lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program 1. fázisban történő benyújtására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság FEBRUÁR 1. 1./ Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2010. évi üzleti terveinek elfogadására (I. blokk) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság az érintett szakmai bizottság

2710 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Önkormányzata közfoglalkoztatási tervének elfogadására Előadó: Nagy László alpolgármester Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 3./Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról,azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 4/ Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 8/2007. (II.13.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 5./ Előterjesztés a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló 14/2007. (III.27.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 6./ Előterjesztés a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről valamint közzétételéről szóló 68/2003.(XII.22.) KGY rendelet módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Hámoriné Rudolf Irén, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Véleményezi: Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

2711

7./ Előterjesztés a köztisztviselők részére meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező 2010. évi célok meghatározására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 8./ Előterjesztés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság állománya számára a teljesítménykövetelményük alapját képező 2010. évi kiemelt célok meghatározására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Meghívott: Dombrády László városi tűzoltó parancsnok Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 9./ Előterjesztés köztéri alkotások ütemezésére, megvalósítására, elhelyezésére Előadó: Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi:Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 10./ Előterjesztés a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum és a Nyíregyházi Cantemus Kórus alapító okiratának módosítására Előadó: Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 11./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság

2712

MÁRCIUS 1. 1./Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2010. évi üzleti terveinek elfogadására (II. blokk) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Az érintett szakmai bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésre Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 3./a. Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásáról Előadó: Dr. Együtt Mihály, Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 3./b. Tájékoztató a megyei kórházak átszervezéséről, az eddigi tapasztalatokról Előadó: Dr. Kiss Zoltán, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi, Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 4./ Előterjesztés a szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak megválasztására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

2713 MÁRCIUS 29. 1./ Előterjesztés Huszártelep szociális városrehabilitációs program Előzetes Akcióterületi Tervének jóváhagyására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 4./ Beszámoló a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről Előadó: Dombrády László városi tűzoltó parancsnok Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 5./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Gere Zoltán városi rendőrkapitány Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság

2714 6./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács „Bütyök” József- díj adományozására Előadó: Fesztóry Sándor Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke 7./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek Ferenc –díj adományozására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester ÁPRILIS 26. 1./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza, Gazdaság Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 2./ Tájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban lévő intézmények gazdálkodásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság 3./ Jelentés a 2009. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Váradi István Ellenőrzési Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság

4./ Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi beszámolóinak elfogadására (I.blokk) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Az érintett szakmai bizottság

2715

5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatára Előadó: Nagy László alpolgármester Véleményezi:Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 6./ Előterjesztés az Ifjúsági Koncepció rövid távú ütemtervének felülvizsgálatára Előadó: Nagy László alpolgármester Véleményezi: Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 7./ Előterjesztés az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtásának értékelésére Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 8./ Előterjesztés a Nyírségi Ivővízminőség-javító Program KEOP 1.3.0 pályázat benyújtására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 9./ Előterjesztés Nyíregyháza-Nyírszőlős közötti területen ívóvízhálózat bővítésére Víziközmű Társulat létrehozására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság

2716

10./ Előterjesztés „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című pályázat benyújtására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 11./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2010. évi terv jóváhagyására Előadó: Felbermann Endre környezetvédelmi tanácsnok Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 12./ Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Véleményezi: Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság 13./ Előterjesztés a Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa „Margócsy Emil –díj” és az Oktató – Nevelő Munkáért „Vietórisz József –díj” adományozására Előadó: Dr. Vinnai Győző Oktatási Bizottság elnöke MÁJUS 31. 1./ Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előadó: Kemenes Erika, Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság

2717

2./ Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi beszámolóinak elfogadására (II. blokk) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Az érintett szakmai bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2009. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadására Előadó: az érintett alapítvány kuratóriumának elnöke Véleményezi: az érintett bizottság 4./ Előterjesztés oktatási – nevelési intézmények vezetőinek megbízására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Véleményezi: Oktatási Bizottság 5./Tájékoztató a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. marketing tervéről és beruházás kivitelezéséről Előadó: Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Véleményezi: Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság 6./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzéseinek éves statisztikai összegzéséről Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság

2718

7./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésre Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

8./ Előterjesztés a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásához szükséges nyilatkozat elfogadására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 9./ Előterjesztés önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának megállapítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság

10./ Előterjesztés a Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád – díj” adományozására Előadó: Dr. Szilassy Géza Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke 11./ Előterjesztés a Kiváló Köztisztviselői Munkáért „Májerszky Béla – díj” adományozására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

2719

JÚNIUS 28. KÖZMEGHALLGATÁS 1./ Előterjesztés a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatokra Előadó: Markovics Attila, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Oktatási Bizottság 2./ Előterjesztés oktatási – nevelési intézmények vezetőinek megbízására Előadó: Markovics Attila, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Oktatási Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 4./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Önkormányzata Idősügyi programjának végrehajtásáról Előadó: Nagy László alpolgármester Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 5./ Előterjesztés „Nyíregyháza Város Díszpolgára” cím adományozására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester 6./ Előterjesztés az „Inczédy György ÉLETMŰ – díj” adományozására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

2720

JÚLIUS HÓNAP: KÖZGYŰLÉSI SZÜNET AUGUSZTUS 23. 1./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza, Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 2./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal – a 0-6 éves korú gyermekek átmeneti gondozására – kötött ellátási szerződés módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-2013 közötti időszakra vonatkozó informatikai stratégiájának elfogadására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Véleményezi: Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 4./ Előterjesztés a Helyi Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság

2721 SZEPTEMBER 20. 1./ Előterjesztés a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására Előadó: Markovics Attila az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Oktatási Bizottság 2./ Előterjesztés a 2011. évi idegenforgalmi és városmarketing szempontból jelentős nagyrendezvények meghatározására Előadó: Markovics Attila, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság 3./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozásra Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 4./ Előterjesztés Érkert lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása című pályázati program végleges Akcióterületi Tervének elfogadására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Véleményezi: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság OKTÓBER? (Alakuló közgyűlés, a helyi önkormányzati képviselők megválasztását követő 15 napon belül) OKTÓBER 25. 1./ Előterjesztés nevelési – oktatási intézmények vezetői pályázatának kiírására Előadó: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Véleményezi: Oktatási Bizottság

2722 2./ Beszámoló az önkormányzati tulajdonú intézmények felújítási, karbantartási feladatainak végrehajtásáról Előadó: Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság 3./ Előterjesztés az Együtt Egymásért „Burger István – díj” adományozására Előadó: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért „Kégly Szeréna-díj” adományozására Előadó:Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke NOVEMBER 22.

1./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. I-III. negyed évi gazdálkodásának végrehajtásáról Előadó: polgármester jegyző Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciójára Előadó: polgármester jegyző Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság 3./ Előterjesztés az Önkormányzat 2011. évi belső ellenőrzési tervére Előadó: jegyző Ellenőrzési Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság

2723 4./ Előterjesztés az élelmezési nyersanyagnorma megállapítására Előadó: Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 5./ Előterjesztés az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződése és a helyi autóbusz-közlekedés díjainak megállapításáról szóló 70/2000.(2001.I.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: területért felelős alpolgármester jegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 6./Előterjesztés a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló 50/2002. (2003. I.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: polgármester Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 7./Előterjesztés a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárások szabályozásáról szóló 31/2001.(VI.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: területért felelős alpolgármester jegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság 8./ Előterjesztés a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002.(2003.I.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: területért felelős alpolgármester jegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság

2724 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat között a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó megállapodás felülvizsgálatára Elődadó: Szociális Iroda vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság 10./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Előadó: polgármester jegyző Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 11./ Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Véleményezi: Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság 12./ Előterjesztés Nyíregyháza Városért Emlékérem „Bencs Kálmán – díj adományozására Előadó: polgármester DECEMBER 13. 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. évi munkatervének megállapítására Előadó: polgármester Véleményezi: valamennyi bizottság 2./ Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló 43/1992.(1993.I.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: polgármester jegyző Adóiroda vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

2725

3./ Előterjesztés az építményadóról szóló 45/1992.(1993.I.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: polgármester jegyző Adóiroda vezetője Véleményezi: Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: polgármester jegyző Gazdasági Iroda vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Művészeti Életéért „Barzó Endre–díj” adományozására Előadó: Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke 12./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződést megszüntető határozat módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nincsen szóbeli kiegészítés. Moskovits Károly fog véleményt mondani a Jogi Bizottság nevében. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag támogatja. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szociális bizottság véleményét kérdezem. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van- e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő.

2726 A Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 283/2009. (XII. 14.) számú határozat A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződés megszüntető határozat módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott 206/2008.(VI.23.) számú, valamint 283/2008. (X. 20.) számú határozatait módosítja, a 231/2009. (X. 26.) számú határozatot visszavonja, az ellátási szerződést 2010. június 30. napjával felmondja.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, és a nemet is megértjük. 13./ napirend: Előterjesztés a Tiszalöki Református Egyházzal kötött ellátási szerződés megszüntetésére, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kék Nefelejcs Alapítvány között – a Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére – ellátási szerződés megkötésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) A határozat-tervezetben egy adminisztrációs hibát fedeztünk föl, kérem, hogy a határozat-tervezet 2. pontjában a melléklet sorszámát kettes számúra szíveskedjenek kijavítani. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérdezem. Jeszenszki András. Moskovits Károly, ebben a sorrendben. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatta az előterjesztést. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangúlag támogatja. Köszönöm.

2727 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért és elfogadja a módosításra vonatkozó javaslatot, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 284/2009. (XII. 14.) számú határozat a Tiszalöki Református Egyházzal kötött ellátási szerződés megszüntetéséről, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kék Nefelejcs Alapítvány között – a Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére – ellátási szerződés megkötéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján A Tiszalöki Református Egyházközséggel 2002. augusztus 8. napján létrejött, legkésőbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződés 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyetért. a Kék Nefelejcs Alapítvánnyal kötött feladatellátási szerződés tartalmával egyetért, és azt a 2. számú melléklet szerint jóváhagyja. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a határozat mellékleteit képező megszüntetésről szóló megállapodás és az ellátási szerződés aláírására. Határidő: 2009. december 31.

1. számú melléklet a 284/2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás szenvedélybetegek átmeneti elhelyezésének biztosítására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata / továbbiakban: Önkormányzat / másfelől a Fővárosi Bíróságnál 6. Pk. 63.367 lajstromszám alatt nyilvántartásba vett, Lőrinczyné Harászi Andrea helyettes lelkész és Hajdu Sándor gondnok által képviselt

2728 4450 Tiszalök, Hősök tere 7. szám székhelyű Tiszalöki Református Egyházközség / továbbiakban: Fenntartó / között az alábbi feltételekkel: 1.) az Önkormányzat és a Fenntartó egybehangzó kijelentéssel megállapodnak abban, hogy a közöttük 2002. augusztus 8. napján létrejött legkésőbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződést 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik. 2.) Felek rögzítik, hogy az Önkormányzatnak nem áll fent semmilyen tartozása a Fenntartó felé, melyet a Fenntartó kifejezetten, külön is elismer. 3.) A szerződés megszüntetésére való tekintettel felek kifejezetten is kijelentik, hogy egymással az 1.) szerinti ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően 2010. március 31. napjáig teljeskörűen elszámolnak, melynek megtörténtét a Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik. Szerződő felek jelen egy oldalból és 3 pontból álló Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírják.

2. számú melléklet a 284/2009.(XII. 14.) számú határozathoz A Reménység Szenvedélybetegek Otthona működtetésére irányuló határozott időre szóló feladat ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata / továbbiakban: Önkormányzat / másfelől a Fővárosi Bíróságnál Pk. 60237/2007/6/I. lajstromszám alatt nyilvántartásba vett, Nagy Attila elnök által képviselt 4400 Nyíregyháza, Bóbita u. 43. szám székhelyű Kék Nefelejcs Alapítvány / továbbiakban: Fenntartó / között az alábbi feltételekkel: 1./ Az Önkormányzat 2009. december 31. napjától határozott időre, 2010. december 31. napjáig megbízza a Fenntartót, hogy a fenntartásában működő Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona (továbbiakban: Intézmény) működtetésével 33 fő szenvedélybeteg átmeneti elhelyezését biztosítsa. 2./ A Fenntartó a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 83/B. §-ban szabályozott szenvedélybetegek átmeneti otthonára, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat, és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal.

3./ Fenntartó a jelen szerződés hatálya alá tartozó, a szolgáltatásokat igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díjak meghatározásának alapjául szolgáló intézményi térítési díj mindenkori mértékét az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg.

2729 4./ A Fenntartó a jelen okirat aláírásával egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy az Intézményben Nyíregyháza Város közigazgatási területén kívüli állandó lakóhellyel rendelkező személyeket csak intézmény férőhelyeinek bővítését követően és csak a 33 fölötti férőhelyek mindenkori számának 20 %-a erejéig vehet fel. 5./ Fenntartó által vállalt feladat ellátásáért járó díjazás mértékét –előzetes egyeztetés alapján- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetési rendelete állapítja meg és annak havonkénti időarányos összegét az Önkormányzat a tárgyhónap 5. napjáig utalja át a Fenntartó részére. 6./ A Fenntartó a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. A Fenntartó az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. A Fenntartó évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét a Fenntartó kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatás biztosítására fordíthatja. A támogatás felhasználására és az elszámolásra vonatkozó részletes előírást a Fenntartó és az Önkormányzat között kötött megállapodás szabályozza. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre a Fenntartó nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. 7./ A Fenntartó a férőhelyek kihasználtságáról az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában szabályozott megállapodás 15 napon belül Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája részére történő megküldésével köteles tájékoztatást nyújtani. 8./ A szolgáltatás igénybevételével, a személyi térítési díj mértékével kapcsolatos, és egyéb az intézményvezető és a szolgáltatást igénybevevők között keletkező vitás kérdésekben - a jogszabályokban és a házirendben meghatározott eljárás lefolytatását követően - a Kuratórium dönt. A Kuratórium döntése elleni panaszt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága bírálja el. 9./ A Fenntartó a jelen szerződés alapján végzett szakmai tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének az Érdekképviseleti Fórumban szavazati jogú képviseletet biztosít. 10./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit a Fenntartó a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 11./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett az év utolsó napjára szólóan, indokolási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják.

2730 12./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 14./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a gyermekvédelmi szakellátást érintő - ellátási szerződés módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Moskovits Károly a Jogi bizottság véleményét mondja el. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag támogatja. Köszönöm. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(képviselő) Azt szeretném kérdezni polgármester asszonytól, hogy lát-e arra esélyt, hogy még ebben a ciklusban előrelépés történjen a Nyírszőlősi lakóotthonok ügyében? Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Amennyiben a Megyei Önkormányzat megvizsgálja Berkesznek a belépését a rendszerbe, akkor igen. Egyébként nem. Tehát mi nem tudunk pályázni, ki vagyunk zárva a pályázati lehetőségből, én azt gondolom, hogy a Fidesz a jószolgálati, hogy mondjam tevékenységét a Megyei Önkormányzatnál megkezdheti, hogy a berkeszi felajánlást azt esetleg jó lenne érvényesíteni, és úgy tudom, hogy ott van lehetőség pályázati forrást is megnyerni. Nem gondolom, hogy 2010-re ez meg tud valósulni. Ez az őszinte válaszom. Tehát ha ebből lesz valami, akkor ez az őszre egészen biztos, hogy nem lesz meg. Tudom, hogy nem elég bíztató, de ez az igazság. Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 igen szavazattal és 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

2731 285/2009. (XII.14.) számú határozat

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a gyermekvédelmi szakellátást érintő – ellátási szerződés módosításáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés tartalmával egyetért, és azt a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a határozat mellékletét képező ellátási szerződés aláírására. Határidő: 2009. december 31.

Gyermekvédelmi szakellátás tárgyú – gyermekotthon és nevelőszülői hálózat ellátás biztosítására - feladat ellátási szerződés amely létrejött egyrészről Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. székhelyű), továbbiakban megyei önkormányzat, másrészről Csabai Lászlóné polgármester által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű), továbbiakban városi önkormányzat között a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (1) bekezdése alapján az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel. Szerződő felek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 170/2008.(XII. 19.) számú határozatával és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 359/2008. (XII. 15) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló gyermekvédelmi ellátási szerződésüket az alábbiak szerint módosítják, egyben megállapítják annak egységes szövegét: 1. A városi önkormányzat 2010. december 31. napjáig, határozott időre megbízza a megyei önkormányzatot, hogy a fenntartásában működő gyermekvédelmi intézményeiben – az 1. számú függelékben szereplő gyermekotthonaiban, és a megyében működő nevelőszülői hálózatban – ,2009. július 1. napjától 2010. december 31. napjáig – az 1. számú függelékben szereplő lakásotthonaiban – biztosítsa a városi önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely) rendelkező, ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, valamint azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek további utógondozói ellátását,

2732 akiknek az utógondozói ellátását a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyámhivatala elrendelte. 2. A megyei önkormányzat jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy az 1. pont szerinti gyermekvédelmi szakellátásokra vonatkozó jogszabályokat, szakmai követelményeket, a nyilvántartási kötelezettség, adatvédelem és adatkezelés szabályait ismeri, azokat betartja és betartatja, különös tekintettel a tájékoztatási és értesítési kötelezettség teljesítésére, valamint a panaszok érvényesítésének rendjére, és azok kivizsgálásának módjára vonatkozó szabályokat. Továbbá kijelenti, hogy az ellátások biztosításához szükséges személyi, tárgyi feltételekkel és hatósági engedélyekkel rendelkezik. 3. A megyei önkormányzat az 1. pontban vállalt ellátások tekintetében kötelezettséget vállal arra, hogy a külön jogszabályban és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget az előírásoknak megfelelően teljesíti, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatokat az illetékes szervek rendelkezésére bocsátja. 4. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az 1. pontban meghatározott ellátásban részesülő gyermekek és fiatal felnőttek után járó normatív állami hozzájárulás az ellátást biztosító megyei önkormányzatot illeti. A normatív állami hozzájárulás és a megyei fenntartású intézményekben a nyíregyházi lakcímmel rendelkező ellátottak után járó SZJA részesedés együttes összegén felül a városi önkormányzat 113 millió 900 ezer Ft-ot 2009. évre és 106 millió Ft-ot, 2010. évre fizeti meg a szolgáltatás díjaként. 5. A megyei önkormányzat a szolgáltatási díj felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az elszámolás során keletkezett különbözetet a másik fél számára a tárgyévet követő év április 15-ig megfizetik. 6. A városi önkormányzat a szolgáltatási díjat két-két egyenlő részletben, az alábbi ütemezésben utalja át a megyei önkormányzat OTP Bank Nyrt. pénzintézetnél vezetett 11744003-15402549 számú költségvetési elszámolási számlájára: 2009 évre járó szolgáltatási díj első felét 2009. december 31. napjáig, második felét 2010. március 31. napjáig. A 2010 évre járó szolgáltatási díj első felét 2010. június 30. napjáig, második felét 2010. december 31. napjáig.

7. A megyei önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a szolgáltatási díj összegét kizárólag a szerződésben meghatározott célra használja fel. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását a városi önkormányzat a felek által meghatározott időpontban a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 8. A megyei önkormányzat a szerződés alapján végzett gyermekvédelmi tevékenységével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti, továbbá gyermekvédelmi beszámolóját a városi önkormányzatnak évente

2733 megküldi. Ezen túlmenően a szerződés teljesítését érintő lényeges körülményekben bekövetkezett változásokról, illetve eseményekről a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája útján tájékoztatja a városi önkormányzatot. 9. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen határozott időre szóló szerződést bármelyik fél jogosult indokolás nélkül felmondani legalább 6 (hat) hónapos felmondási idővel. A felmondás június 30., vagy december 31. napjára szólhat. 10. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megyei önkormányzat az ellátást neki felróható okból nem biztosítja, úgy az ellátás folyamatos biztosításáról a városi önkormányzat gondoskodik. 11. A felek a szerződésszegés esetére a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének az általános kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg. 12. A felmondási jog gyakorlása esetén a felek kiemelten figyelembe veszik a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek jogait, érdekeit. 13. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, módosított 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó jogszabályok, illetve a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. Felek képviselői a jelen szerződést, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. 15. A szerződés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. Függelék a 285/2009.(XII.14.) számú határozat melléklethez KIMUTATÁS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nevelőszülői hálózatáról és gyermekotthonairól (2009. december 1-i állapot)

Otthont nyújtó ellátások: a.) Nevelőszülői hálózat: -

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Gyermekvédelmi Központ Baktalórántháza, Vasút u. 2.

2734

b.) Gyermekotthonok: -

Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2. Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17. Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Befogadó és Gyermekotthon: Nyíregyháza-Nyírszőlős, Vasút u. 53.

-

Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12. Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67.

c.) Lakásotthonok: -

Gyermekvédelmi Központ 4561 Baktalórántháza, Vasút u. 2. -

I. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 55. II. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 133. III. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 128. IV. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 67. V. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Csabagyöngye út 87. VI. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Köztársaság tér 15/b. VII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Petőfi u. 38. VIII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Dózsa Gy. u. 2. IX. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/B. X. sz. Lakásotthon Berkesz, Kossuth u. 8/A. XI. sz. Lakásotthon Berkesz, Petőfi u. 37. XII. sz. Lakásotthon Kisvárda, Bocskai u. 29/D. XIII. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/A. XIV. sz. Lakásotthon Berkesz, Rákóczi u. 5.

-

Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2. - I. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 11. - II. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 13. - III. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 158. - IV. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 207. - V. sz. Lakásotthon Nagydobos, József A. köz 12. - VI. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Zrínyi u. 29. - VII. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 64.

-

Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17. - I. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 51. - II. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 55. - III. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 74. - IV. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Pócsi u. 28. - V. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 16. - VI. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Rajk L. u. 12. - VII. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 20. - VIII. sz. Lakásotthon Balkány, Kossuth u. 10.

2735 -

IX. sz. Lakásotthon Balkány, Adonyi u. 56.

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. I. sz. Lakásotthon Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát út 2. II. sz. Lakásotthon Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát út 2.

-

Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12. 1. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13. - 2. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.

-

Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 4450 Tiszalök, Kossuth u. 39/41. - 1. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Rákóczi u. 1. - 2. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Ady E. u. 46/A. - 3. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Kossuth u. 93.

15./ napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítására, az ellátási szerződés és a csatlakozó intézmények alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Ismét két adminisztratív elírás miatt szeretném kérni a javítást. A Társulási Megállapodás 8. oldalán található az egyik. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait Kálmánháza, Nagycserkesz és Nyírtelek közösen kívánja ellátni a szociális szolgáltató központ fenntartói társulás keretében. Ellentétben a megállapodásban leírtakkal. A másik pedig a 17. oldal és a 18. oldalon az 1., illetve a 2. számú mellékletben a lakosságszámok elírása történt meg, amit szeretnék kérni kijavítani, és ennek megfelelően a szavazatszámok százalékban való meghatározása sem pontos. Csabai Lászlóné:(polgármester) Károlytól, Jogi Bizottság.

Bizottsági

véleményeket

kérek.

Moskovits

Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatja. Köszönöm. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja az előterjesztést, és az Alapító Okirat módosítására vonatkozó javaslatokat, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő.

2736 A Közgyűlés 30 igen szavazattal és 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 286/2009. (XII. 14.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról, az ellátási szerződés és a csatlakozó intézmények alapító okiratának módosításáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. és Nyírpazony Község Önkormányzata Nyírpazony, Arany J. u. 14. között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 42. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 9. §a alapján egyes szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények közös fenntartására és a feladatok közös megvalósítására létrehozott Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulásnak a Ttv. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2009. december 31. napjával történő megszüntetésével egyetért. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. és Nyírtura Község Önkormányzata Nyírtura, 4532 Nyírtura, Arany J. u. 14. között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 42. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 8. §a alapján egyes szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények közös fenntartására és a feladatok közös megvalósítására létrehozott Nyíregyháza és Nyírtura Intézményfenntartó Társulásnak a Ttv. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2009. december 31. napjával történő megszüntetésével egyetért. 3. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. irányítói jogának a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010. január 1. napjával történő átadásával és az 1. számú melléklet szerinti megállapodás tartalmával egyetért. 4. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Alapító Okiratának módosításával egyetért és a 2. számú mellékletben foglaltak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja.

2737 5. A Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. irányítói jogainak a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010. január 1. napjával történő átadásával és a 3. számú melléklet szerinti megállapodás tartalmával egyetért. 6. A Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításával egyetért és a 4. számú mellékletben foglaltak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 7. A Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10. irányítói jogainak a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás részére 2010. január 1. napjával történő átadásával és az 5. számú melléklet szerinti megállapodás tartalmával egyetért. 8. A Gyermekjóléti Központ Alapító Okiratának módosításával egyetért és a 6. számú mellékletben foglaltak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 9. A „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés tartalmának módosításával egyetért, és egységes szerkezetben a 7. számú melléklet szerint jóváhagyja. 10. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásának módosításával egyetért és azt a 8. számú melléklet szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 11. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35. sz. Alapító Okiratának módosításával egyetért és a 9. számú mellékletben foglaltak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 12. A Mentálhigiénés Központ 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 2. Alapító Okiratának módosításával egyetért és a 10. számú mellékletben foglaltak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 13. A Szocio East Egyesülettel kötött feladat ellátási szerződés tartalmával egyetért, és azt a 11. számú melléklet szerint jóváhagyja. 14. A Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal kötött feladat ellátási szerződés tartalmával egyetért, és azt a 12. számú melléklet szerint jóváhagyja. 15. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő Idősek Gondozóháza Nyíregyháza-Oros, Fő u. 3. mint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 2009. december 31. napjával történő megszüntetésével egyetért. 16. A „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány és a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó

2738 Társulás között 2005. június 19. napján létrejött, legkésőbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződés 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyetért. 17. A Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás között 2005. január 21. napján létrejött, legkésőbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződés 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyetért. 18. A Szocio East Egyesület és Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás között 2005. január 21. napján létrejött, legkésőbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződés 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyetért. 19. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a határozat mellékleteit képező megállapodások, szociális ellátási szerződések és a Társulási megállapodás aláírására. 1. számú melléklet a 286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 115445696-2-15, mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: 1. Az Átadó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 14.) KGY határozatában foglaltak alapján az általa alapított, és 2005. január 27. napjától a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. (továbbiakban: költségvetési szerv) irányítói jogait az Átvevőnek 2010. január 1. napjától átadja, az Átvevő a hivatkozott irányítói jogok gyakorlását az Átadótól átveszi a jelen megállapodás 2. és 3. pontjában meghatározottak szerint.

2739 2. Az Átadó a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. § (2) bekezdésben foglalt a költségvetési irányítási jog keretében a következő hatáskörök gyakorlásának jogát adja át: a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok), b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése, e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása, f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. 3. A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása vonatkozásában, valamint véleményezési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása tárgyában. 4. Az Átvevő vállalja, hogy az intézmény alapító okiratában megjelölt feladatait, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott nappali ellátást a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések (Nyíregyháza, Nyírpazony, Kótaj,

Sényő, Nyírtura, Napkor, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz) közigazgatási területén, a 68. §-ában szabályozott idősek otthona, a 70. §ában szabályozott fogyatékos személyek otthona, a 71. §-ában szabályozott pszichiátriai betegek otthona, valamint a 82. §-ában szabályozott időskorúak gondozóháza működtetését, illetve alapító okirata szerinti feladatait Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén és Nyírpazony Község közigazgatási területén biztosítja.

5. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a költségvetési szerv működtetése során a 4. pontban felsorolt feladatokat a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megtartásával valamint az Átvevő Társulási megállapodásában foglaltak szerint biztosítja. 6. A költségvetési szerv jelen megállapodás alapján végzett tevékenységének szakmai felügyeletét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Irodája látja el.

2740 7. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenntartásra átvett költségvetési szervben a szociális szolgáltatások általa történő folytatásához, továbbá megkezdéséhez szükséges összes hatósági engedélyt és működési engedélyt megszerzi, a szükséges bejelentéseket megteszi. Az Átadó vállalja, hogy a fentiek teljesítéséhez szükséges együttműködést biztosítja. 8. Az Átadó az átadott feladatok ellátásának szakmai ellenőrzése keretében jogosult tájékozódni a vállalt kötelezettségek teljesítéséről és a lakossági igények kielégítéséről. Ennek érdekében az Átvevő évente egy alkalommal tájékoztatja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságát (továbbiakban: Bizottság) és Nyírpazony Község Képviselő-testületét az átvett feladatok ellátási mutatóiról és azok értékeléséről, illetve a szolgáltatásoknak esetleges bővítéséről, a szakmai munka eredményességéről. 9. Az Átvevő a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját a Bizottság egyetértésével hagyhatja jóvá. 10. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadásokat az Átvevő előzetesen egyeztetni köteles az Átadóval. 11. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadások fedezetét a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott az intézmény működésével kapcsolatos normatív költségvetési hozzájárulások, az azokkal összefüggő kiegészítő támogatások és hozzájárulások, központosított előirányzatok, kötött felhasználású támogatások, intézményi bevételek, valamint pályázati támogatások biztosítják. 12. A költségvetési szerv a 11. pontban felsorolt forrásokból nem fedezett működési kiadásait az Átadó és Nyírpazony Község Önkormányzata ellátotti létszám arányában biztosítja. 13. Az Átadó a saját tulajdonát képező, rendelkezése alatt álló, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok használatát a feladatellátás teljes időtartamára térítésmentesen az Átvevő részére használatra (üzemeltetésre) átengedi. 14. A megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza a fenntartásra átadott, a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok szerint nyilvántartásra kötelezett ingó- és ingatlan vagyontárgyak pontos felsorolását. 15. Az Átadó az ingatlanokat, építményeket, valamint a működéshez szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat, esetleges egyéb vagyontárgyakat, technikai eszközöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. 16. A folyamatos működéshez szükséges, készletben lévő anyagok térítés nélkül átkerülnek az Átvevőhöz. A szerződés megszűnésekor azonos célra alkalmas és értékarányos tárgyi eszközállomány kerül visszaadásra. A vagyon

2741 biztosítása továbbra is az Átadó feladatát képezi. Az Átvevő a felsorolt vagyontárgyakat könyvszerinti értéken veszi át. 17. Az Átvevő az 1. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyakat - mint önkormányzati tulajdont - használhatja és hasznosíthatja. Azokat tartozik a jó gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni, folyamatosan karbantartani, és tartozik elvégezni a rendes (időszakos) felújításokat. 18. A feladat ellátási szerződéssel az Átvevő a használatára átadott vagyon felett tulajdont nem szerez, de annak használatát és hasznosítását a feladatellátás teljes időtartamára az Átadó önkormányzat átengedi. A használat jogának gyakorlása harmadik félnek tovább nem adható. 19. Az Átadó a használat gyakorlását jogosult ellenőrizni. A vagyongazdálkodás ellenőrzése érdekében az Átvevő a pénzügyi és vagyonmérleg bemutatásával évente, a tárgyévet követő év március 10-ig beszámol Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzügyi és vagyoni helyzet alakulásáról. 20. Az átadott, időközben feleslegessé vált ingó vagyontárgyakat a feladat ellátás sérelme nélkül, a pótlás vagy az ellátás tárgyi feltételeinek javítása érdekében saját hatáskörben – az Átadó előzetes véleményezése mellett – elidegenítheti, a bevétel intézményi feladatokra való visszaforgatásának kötelezettsége mellett. 21. Az Átvevő által elvégzendő beruházások tekintetében a felek az alábbiakban állapodnak meg: Az ingatlanok állagmegóvási (karbantartási, kis javítási,) kötelezettsége az Átvevőt terheli. A halaszthatatlan és nem építési engedélyköteles javítási munkálatok az Átadó értesítése mellett is elvégezhetők. Az értéknövelő, felújítási és beruházási tevékenység pedig az Átadó kifejezett, előzetes, írásos hozzájárulása alapján, melynek során a felek a munka megkezdése előtt beruházási megállapodást kötnek. Az értéknövelő beruházások és felújítások következtében előállott vagyongyarapodás a felek között elszámolás tárgyát képezi. 22. A felek által végrehajtott beruházások következtében vagyongyarapodás elszámolása az alábbiak szerint történik:

előállott

Az Átadó és az Átvevő saját forrásaiból eszközölt vagyongyarapodást a forrást biztosító részére kell elszámolni. A Magyar Köztársaság állami költségvetési forrásaiból pályázati úton elnyert támogatásokból megvalósuló vagyongyarapodás pályázati önrészük arányában az Átadót és Átvevőt illetik meg. 23. Az intézmény ingó vagyontárgyai (eszközök, berendezések) leltár szerint kerülnek átadásra. A működés során ezeknek – a cserére szoruló eszközökkel azonos, vagy minőségileg jobb használati értékűekkel való értékarányos – pótlása az Átvevő feladata. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a selejtezés során realizált bevételt a működésbe visszaforgatja.

2742

24. A szerződés megszűnése esetén az elszámolás alapja, az átadáskori működőképes állapotnak megfelelő leltár. Az Átvevő által saját fejlesztése keretében végzett – az átadáskor meglévő állapoton felüli – új beszerzései az Átvevő tulajdonát képezik. Ezeknek a szerződés megszűnése esetén történő önkormányzati tulajdonba adása könyvszerinti értéken – külön megállapodásban elszámolás tárgyát képezi. 25. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési szerv közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott állományát teljes létszámban változatlan bérrel és beosztással átveszi, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározottak szerint továbbfoglalkoztatja. 26. A szerződés hatálybalépésekor az Átvevő a fennálló intézményi pénzügyi követeléseket és kötelezettségeket teljes körűen átveszi. 27. Az átadás-átvétel pénzügyi lebonyolítására a felek külön megállapodásában foglaltak irányadók. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az irányítói jog átadásáig keletkezett irattári anyagokat a költségvetési szerv továbbra is a vonatkozó jogszabályok szerint tárolja, és azt az Átadó képviselői részére bármikor hozzáférhetővé teszi. 28. A Felek a megállapodást annak érvényességi ideje alatt közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, illetve hat hónap felmondási idő mellett az év utolsó napjára szólóan, indokolás nélkül írásban felmondhatják. 29. A megállapodás rendkívüli felmondással is felmondható legalább 30 (harminc) napos felmondási idővel. Rendkívüli felmondási ok az Átadó részéről: Az Átvevő nem a jogszabályoknak megfelelően látja el az átvett feladatokat, illetve nem az intézmény működési engedélyében foglaltak szerint. Az Átvevő a vagyonnal való gazdálkodás szabályait súlyosan megszegi. Rendkívüli felmondási ok az Átvevő részéről: Ha az Átadó nem biztosítja a megállapodásban vállalt, az intézmény működéséhez szükséges feltételeket. 30. A rendkívüli felmondás előtt a szerződő felek a rendkívüli felmondási okot megtárgyalják, álláspontjukat egyeztetik, megkísérlik a vitás kérdések tisztázását, és a szerződés fenntartása érdekében esetlegesen lehetséges intézkedéseket egyeztetik.

2743 31. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő a felmondási időre gondoskodik a tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásáról, a vagyontárgyak visszaadásáról. A felmerülő elszámolások lebonyolítását a szerződő felek együttesen végzik. 32. A szerződés megszűnése esetén a feladat ellátási kötelezettség újból az Átadót terheli. 33. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő köteles az Átadó tulajdonában, de az Átvevő használatában lévő, valamint az általa végzett beruházás folytán keletkezett és addig nyilvántartásba vett, üzemeltetésében lévő vagyontárgyakat a folyamatosan vezetett vagyoni leltár szerint a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Átadó részére átadni, illetve tulajdonába adni. A jelen szerződés érvényességéhez az Átadó tekintetében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyása, míg az Átvevő tekintetében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadó határozata szükséges. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint a Társulási megállapodásban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 2. számú melléklet a 286/2009.(XII.14.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, az általa alapított Sóstói Szivárvány Idősek Otthona módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. Alapító szerv neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

2744

Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 269/1992.(XI. 16.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács Elnöke gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Nappali ellátás működési területe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések (Nyíregyháza, Nyírpazony, Kótaj, Sényő, Nyírtura, Napkor, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz) közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 873 000 - Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: 873021 - Fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban történő ellátás 873024 - Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás 873012 - Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások 881011 - Nappali szociális ellátás Az intézmény jogszabályban– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti – meghatározott közfeladata: -Nappali Ellátás /Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) pont/ A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Ennek részeként demens személyek nappali ellátását /1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 84/A. §/ is biztosítja. -Idősek Otthona működtetése /Szt. 68. §/

2745 20. Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes időskorúak vagy a 18. életévét betöltött, betegségük miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudó személyek teljes körű ellátását biztosítja. -Fogyatékos személyek Otthona működtetése /Szt. 70. §/ Fogyatékos személyek teljes körű ellátását biztosítja. -Pszichiátriai betegek Otthona működtetése /Szt. 71. §/ Akut gyógyintézeti kezelést nem igénylő, egészségi állapota valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes pszichiátriai betegek teljes körű ellátását biztosítja. -Idősek Gondozóháza /Szt. 82. §/ 21. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít. -Egyéb tevékenység: - Gerontológiai Centrum - hospice ellátás - munkahelyi étkeztetés

Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 855935 - Felnőttképzési tevékenység 562917 - Munkahelyi étkeztetés 682002 - Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 821100 –Összetett adminisztratív szolgáltatás

855937 – Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás

A kiegészítő tevékenység mértéke: az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % -ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény telephelye: Nyíregyháza, Etel köz 11-13.- Idősek Otthona működtetése (Szt. 68. §)

A feladatellátást szolgáló, az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 15013/1

Nyilvántartási érték Cím eFt-ban 1.300.319 Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.

2746 2263/81

63.659

Nyíregyháza, Etel köz 11-13.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (és így az egységes szerkezetű alapító okiratot) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. december 14-ei ülésén a 286/2009.(XII. 14.) számú határozattal, a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a……….. számú határozattal fogadta el.

3. számú melléklet a 286/2009.(XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás Intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 1-54456962-15 mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: 1. Az Átadó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 14.) KGY határozatában foglaltak alapján az általa alapított, és 2005. január 27. napjától a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. (továbbiakban: költségvetési szerv) irányítói jogait az Átvevőnek 2010. január 1. napjától átadja, az Átvevő a hivatkozott irányítói jogok gyakorlását az Átadótól átveszi a jelen megállapodás 2. és 3. pontjában meghatározottak szerint. 2. Az Átadó a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. § (2) bekezdésben foglalt a költségvetési irányítási jog keretében a következő hatáskörök gyakorlásának jogát adja át: a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),

2747 b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése, e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása, f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. 3. A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, valamint alapító okiratának módosítása vonatkozásában, valamint véleményezési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása tárgyában. 4. Az Átvevő vállalja, hogy a költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt feladatait, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §-ában szabályozott étkeztetést, a 63. §-ában szabályozott házi segítségnyújtást, a 65. §-ában szabályozott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a 65/F. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott nappali ellátást, illetve az alapító okiratban foglalt feladatait Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén - a 12. és 13. számú egyéni önkormányzati választókerületek közigazgatási területét kivéve a Huszártelep kivételével - és Nyírpazony Község közigazgatási területén biztosítja. 5. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a költségvetési szerv működtetése során a 4. pontban felsorolt feladatokat a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megtartásával valamint az Átvevő Társulási megállapodásában foglaltak szerint biztosítja. 6. A költségvetési szerv jelen megállapodás alapján végzett tevékenységének szakmai felügyeletét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Irodája látja el. 7. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenntartásra átvett költségvetési szervben a szociális szolgáltatások általa történő folytatásához, továbbá megkezdéséhez szükséges összes hatósági engedélyt és működési engedélyt megszerzi, a szükséges bejelentéseket megteszi és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra a finanszírozási szerződést megköti. Az Átadó vállalja, hogy a fentiek teljesítéséhez szükséges együttműködést biztosítja.

2748 8. Az Átadó az átadott feladatok ellátásának szakmai ellenőrzése keretében jogosult tájékozódni a vállalt kötelezettségek teljesítéséről és a lakossági igények kielégítéséről. Ennek érdekében az Átvevő évente egy alkalommal tájékoztatja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságát (továbbiakban: Bizottság) és Nyírpazony Község Képviselő-testületét az átvett feladatok ellátási mutatóiról és azok értékeléséről, illetve a szolgáltatásoknak esetleges bővítéséről, a szakmai munka eredményességéről. 9. Az Átvevő a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját a Bizottság egyetértésével hagyhatja jóvá. 10. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadásokat az Átvevő előzetesen egyeztetni köteles az Átadóval. 11. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadások fedezetét a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott az intézmény működésével kapcsolatos normatív költségvetési hozzájárulások, az azokkal összefüggő kiegészítő támogatások és hozzájárulások, központosított előirányzatok, kötött felhasználású támogatások, intézményi bevételek, valamint pályázati támogatások biztosítják. 12. A költségvetési szerv a 11. pontban felsorolt forrásokból nem fedezett működési kiadásait az Átadó és Nyírpazony Község Önkormányzata ellátotti létszám arányában biztosítja. 13. Az Átadó a saját tulajdonát képező, rendelkezése alatt álló, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok használatát a feladatellátás teljes időtartamára térítésmentesen az Átvevő részére használatra (üzemeltetésre) átengedi. 14. A megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza a fenntartásra átadott, a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok szerint nyilvántartásra kötelezett ingó- és ingatlan vagyontárgyak pontos felsorolását. 15. Az Átadó az ingatlanokat, építményeket, valamint a működéshez szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat, esetleges egyéb vagyontárgyakat, technikai eszközöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. 16. A folyamatos működéshez szükséges, készletben lévő anyagok térítés nélkül átkerülnek az Átvevőhöz. A szerződés megszűnésekor azonos célra alkalmas és értékarányos tárgyi eszközállomány kerül visszaadásra. A vagyon biztosítása továbbra is az Átadó feladatát képezi. Az Átvevő a felsorolt vagyontárgyakat könyv szerinti értéken veszi át. 17. Az Átvevő az 1. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyakat - mint önkormányzati tulajdont - használhatja és hasznosíthatja. Azokat tartozik a jó

2749 gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni, folyamatosan karbantartani, és tartozik elvégezni a rendes (időszakos) felújításokat. 18. A feladat ellátási szerződéssel az Átvevő a használatára átadott vagyon felett tulajdont nem szerez, de annak használatát és hasznosítását a feladatellátás teljes időtartamára az Átadó önkormányzat átengedi. A használat jogának gyakorlása harmadik félnek tovább nem adható. 19. Az Átadó a használat gyakorlását jogosult ellenőrizni. A vagyongazdálkodás ellenőrzése érdekében az Átvevő a pénzügyi és vagyonmérleg bemutatásával évente, a tárgyévet követő év március 10-ig beszámol Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzügyi és vagyoni helyzet alakulásáról.

20. Az átadott, időközben feleslegessé vált ingó vagyontárgyakat a feladat ellátás sérelme nélkül, a pótlás vagy az ellátás tárgyi feltételeinek javítása érdekében saját hatáskörben – az Átadó előzetes véleményezése mellett – elidegenítheti, a bevétel intézményi feladatokra való visszaforgatásának kötelezettsége mellett. 21. Az Átvevő által elvégzendő beruházások tekintetében a felek az alábbiakban állapodnak meg: Az ingatlanok állagmegóvási (karbantartási, kis javítási,) kötelezettsége az Átvevőt terheli. A halaszthatatlan és nem építési engedélyköteles javítási munkálatok az Átadó értesítése mellett is elvégezhetők. Az értéknövelő, felújítási és beruházási tevékenység pedig az Átadó kifejezett, előzetes, írásos hozzájárulása alapján, melynek során a felek a munka megkezdése előtt beruházási megállapodást kötnek. Az értéknövelő beruházások és felújítások következtében előállott vagyongyarapodás a felek között elszámolás tárgyát képezi. 22. A felek által végrehajtott beruházások következtében vagyongyarapodás elszámolása az alábbiak szerint történik:

előállott

Az Átadó és az Átvevő saját forrásaiból eszközölt vagyongyarapodást a forrást biztosító részére kell elszámolni. A Magyar Köztársaság állami költségvetési forrásaiból pályázati úton elnyert támogatásokból megvalósuló vagyongyarapodás pályázati önrészük arányában az Átadót és Átvevőt illetik meg. 23. A költségvetési szerv ingó vagyontárgyai (eszközök, berendezések) leltár szerint kerülnek átadásra. A működés során ezeknek – a cserére szoruló eszközökkel azonos, vagy minőségileg jobb használati értékűekkel való értékarányos – pótlása az Átvevő feladata. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a selejtezés során realizált bevételt a működésbe visszaforgatja. 24. A szerződés megszűnése esetén az elszámolás alapja, az átadáskori működőképes állapotnak megfelelő leltár. Az Átvevő által saját fejlesztése

2750 keretében végzett – az átadáskor meglévő állapoton felüli – új beszerzései az Átvevő tulajdonát képezik. Ezeknek a szerződés megszűnése esetén történő önkormányzati tulajdonba adása könyvszerinti értéken – külön megállapodásban elszámolás tárgyát képezi. 25. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési szerv közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott állományát teljes létszámban változatlan bérrel és beosztással átveszi, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározottak szerint továbbfoglalkoztatja. 26. A szerződés hatálybalépésekor az Átvevő a fennálló intézményi pénzügyi követeléseket és kötelezettségeket teljes körűen átveszi. 27. Az átadás-átvétel pénzügyi lebonyolítására a felek külön megállapodásában foglaltak irányadók. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az irányítói jog átadásáig keletkezett irattári anyagokat a költségvetési szerv továbbra is a vonatkozó jogszabályok szerint tárolja, és azt az Átadó képviselői részére bármikor hozzáférhetővé teszi. 28. A Felek a megállapodást annak érvényességi ideje alatt közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, illetve hat hónap felmondási idő mellett az év utolsó napjára szólóan, indokolás nélkül írásban felmondhatják. 29. A megállapodás rendkívüli felmondással is felmondható legalább 30 (harminc) napos felmondási idővel. Rendkívüli felmondási ok az Átadó részéről: Az Átvevő nem a jogszabályoknak megfelelően látja el az átvett feladatokat, illetve nem az intézmény működési engedélyében foglaltak szerint. Az Átvevő a vagyonnal való gazdálkodás szabályait súlyosan megszegi. Rendkívüli felmondási ok az Átvevő részéről: Ha az Átadó nem biztosítja a megállapodásban vállalt, az intézmény működéséhez szükséges feltételeket. 30. A rendkívüli felmondás előtt a szerződő felek a rendkívüli felmondási okot megtárgyalják, álláspontjukat egyeztetik, megkísérlik a vitás kérdések tisztázását, és a szerződés fenntartása érdekében esetlegesen lehetséges intézkedéseket egyeztetik. 31. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő a felmondási időre gondoskodik a tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásáról, a vagyontárgyak

2751 visszaadásáról. A felmerülő elszámolások lebonyolítását a szerződő felek együttesen végzik. 32. A szerződés megszűnése esetén a feladat ellátási kötelezettség újból az Átadót terheli. 33. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő köteles az Átadó tulajdonában, de az Átvevő használatában lévő, valamint az általa végzett beruházás folytán keletkezett és addig nyilvántartásba vett, üzemeltetésében lévő vagyontárgyakat a folyamatosan vezetett vagyoni leltár szerint a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Átadó részére átadni, illetve tulajdonába adni. A jelen szerződés érvényességéhez az Átadó tekintetében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyása, míg az Átvevő tekintetében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadó határozata szükséges. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint a Társulási megállapodásban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 4. számú melléklet a

286 /2009. (XII.14.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, az általa alapított Szociális Gondozási Központ, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

1.

ALAPÍTÓ OKIRAT

Az intézmény neve: Szociális Gondozási Központ Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. sz. Alapító szerv neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza Tűzoltó u. 1.. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, 4400 Nyíregyháza Tűzoltó u. 1.. Irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa, 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.

2752

Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 269/1992.(XI .16.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodását a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Elnöke gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város - a 12. és 13. számú egyéni önkormányzati választókerületek közigazgatási területét kivéve a Huszártelep kivételével – közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe

Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 881 000 – Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: i. ii. iii.

889922 - Házi segítségnyújtás 889921 - Szociális étkeztetés 881011 - Nappali szociális ellátás 889923 – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Az intézmény jogszabályban - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti – meghatározott közfeladata: - Szociális étkeztetés / Szt. 62. § / Feladata gondoskodni azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. - Házi segítségnyújtás / Szt. 63. § / Feladata gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.

2753 - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás / Szt. 65. § / Feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása. - Nappali ellátás biztosítása / Szt. 65/F. § (1)bekezdés a)pont/ Feladata a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére lehetőséget biztosítani a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, valamint igény szerint megszervezni az ellátottak napközbeni étkeztetését. Feladata ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítani. - Hivatásos gondnoki feladatok /149/1997.(X. 10.) Korm. rendelet 134.§./ Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

iv.

562917 - Munkahelyi étkeztetés 682002 – Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 869020 - Otthoni szakápolás

A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % -ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 6423 11007/3 2263/38/A/95

22. Cím Nyíregyháza, Vécsey köz 2. sz. Nyíregyháza-Oros, Fő út 3. sz. Nyíregyháza, Ungvár stny. 27. sz.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Az intézmény telephelyei és az ellátottak számára nyitva álló helyiségei: 1. sz. Idősek Klubja, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. - szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62. § étkeztetés és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 2. sz. Idősek Klubja, Nyíregyháza - Oros, Fő út 3. sz. – szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó intézmény (Szt. 62.§ étkeztetés, 63. § házi segítségnyújtás [8. sz. Házigondozói körzet], 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás, és 3. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Csaló köz 11. – 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62.§ étkeztetés, 63. § házi segítségnyújtás [13. sz. Házigondozói körzet] és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás)

2754 4. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Szent I. út 63. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 5. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Tőke út 1. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 6. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Vécsey köz 31. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 7. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Dália út 1. – 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (Szt. 62.§ étkeztetés és 65/F. § (1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 9. sz. Idősek klubja, Nyíregyháza, Fazekas J. tér 13. sz. – szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény (65/F. §(1)bekezdés a)pont nappali ellátás) 1.,5., 7., 12.,sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Kert köz 4/A. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás, 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) 2. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Szabadság tér 11. fsz. - szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 3. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Ungvár stny. 27. - szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 4. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás, 65. § jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) 6. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Báthory u. 10. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 10. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Pásztor út 6. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás) 11. sz. Házigondozói körzet, Nyíregyháza, Kollégium út 56. sz. – szociális alapszolgáltatás (Szt. 63. § házi segítségnyújtás)

Hivatásos Gondnok, Nyíregyháza, Szabadság tér 11. – 149/1997.(X.10.) Korm. rendelet 134.§. Otthonápolási tevékenység, Nyíregyháza, Csaló köz 11. – ápolói tevékenység (20/1996.(VII. 26.) NM rendelet )

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (és így az egységes szerkezetű alapító okiratot) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. december 14-ei ülésén a 286/2009. (XII. 14.) számú határozattal, a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a……….. számú határozattal fogadta el.

5. számú melléklet a 286 /2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás

2755 intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló feladatellátásra amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. képviseli Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, statisztikai számjele: 15402006-8411-321-15 adószáma: 1-5402006-2-15 mint Átadó, másrészről a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. képviseli Magyar László a Társulási Tanács elnökhelyettese statisztikai számjele: 15445696-8411-366-15 adószáma: 115445696-2-15 mint Átvevő (a továbbiakban együtt: Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: 1. Az Átadó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (XII. 14.) KGY határozatában foglaltak alapján az általa alapított, és 2005. január 27. napjától a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10. (továbbiakban: költségvetési szerv) irányítói jogait az Átvevőnek 2010. január 1. napjától átadja, az Átvevő a hivatkozott irányítói jogok gyakorlását az Átadótól átveszi a jelen megállapodás 2. és 3. pontjában meghatározottak szerint. 2. Az Átadó a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. § (2) bekezdésben foglalt a költségvetési irányítási jog keretében a következő hatáskörök gyakorlásának jogát adja át: a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok), b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése, e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása, f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. 3. A 2. pontban meghatározott irányítási jog gyakorlása során az Átadó önkormányzat közgyűlése egyetértési joggal rendelkezik a költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése, valamint alapító okiratának módosítása vonatkozásában, valamint véleményezési joggal rendelkezik a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, vagy megbízása, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása tárgyában.

2756 4. Az Átvevő vállalja, hogy a költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt feladatait, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ában szabályozott gyermekjóléti szolgáltatást, illetve az alapító okiratban foglalt feladatait Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén és Nyírpazony Község közigazgatási területén, az 51. §-ában szabályozott családok átmeneti otthona működtetését Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén biztosítja. 5. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a költségvetési szerv működtetése során a 4. pontban felsorolt feladatokat a gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megtartásával valamint az Átvevő Társulási megállapodásában foglaltak szerint biztosítja. 6. A költségvetési szerv jelen megállapodás alapján végzett tevékenységének szakmai felügyeletét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Irodája látja el. 7. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenntartásra átvett költségvetési szervben a gyermekjóléti szolgáltatások általa történő folytatásához, továbbá megkezdéséhez szükséges összes hatósági engedélyt és működési engedélyt megszerzi, a szükséges bejelentéseket megteszi. Az Átadó vállalja, hogy a fentiek teljesítéséhez szükséges együttműködést biztosítja. 8. Az Átadó az átadott feladatok ellátásának szakmai ellenőrzése keretében jogosult tájékozódni a vállalt kötelezettségek teljesítéséről és a lakossági igények kielégítéséről. Ennek érdekében az Átvevő évente egy alkalommal tájékoztatja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságát (továbbiakban: Bizottság) és Nyírpazony Község Képviselő-testületét az átvett feladatok ellátási mutatóiról és azok értékeléséről, illetve a szolgáltatásoknak esetleges bővítéséről, a szakmai munka eredményességéről. 9. Az Átvevő a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját a Bizottság egyetértésével hagyhatja jóvá. 10. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadásokat az Átvevő előzetesen egyeztetni köteles az Átadóval. 11. A költségvetési szerv fenntartásával, működésével kapcsolatos működési kiadások fedezetét a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott az intézmény működésével kapcsolatos normatív költségvetési hozzájárulások, az azokkal összefüggő kiegészítő támogatások és hozzájárulások, központosított előirányzatok, kötött felhasználású

támogatások, biztosítják.

intézményi

bevételek,

valamint

pályázati

támogatások

2757 12. A költségvetési szerv a 11. pontban felsorolt forrásokból nem fedezett működési kiadásait az Átadó és Nyírpazony Község Önkormányzata lakosságszám arányosan biztosítja. 13. Az Átadó a saját tulajdonát képező, rendelkezése alatt álló, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok használatát a feladatellátás teljes időtartamára térítésmentesen az Átvevő részére használatra (üzemeltetésre) átengedi. 14. A megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza a fenntartásra átadott, a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok szerint nyilvántartásra kötelezett ingó- és ingatlan vagyontárgyak pontos felsorolását. 15. Az Átadó az ingatlanokat, építményeket, valamint a működéshez szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat, esetleges egyéb vagyontárgyakat, technikai eszközöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. 16. A folyamatos működéshez szükséges, készletben lévő anyagok térítés nélkül átkerülnek az Átvevőhöz. A szerződés megszűnésekor azonos célra alkalmas és értékarányos tárgyi eszközállomány kerül visszaadásra. A vagyon biztosítása továbbra is az Átadó feladatát képezi. Az Átvevő a felsorolt vagyontárgyakat könyv szerinti értéken veszi át. 17. Az Átvevő az 1. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyakat - mint önkormányzati tulajdont - használhatja és hasznosíthatja. Azokat tartozik a jó gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni, folyamatosan karbantartani, és tartozik elvégezni a rendes (időszakos) felújításokat. 18. A feladat ellátási szerződéssel az Átvevő a használatára átadott vagyon felett tulajdont nem szerez, de annak használatát és hasznosítását a feladatellátás teljes időtartamára az Átadó önkormányzat átengedi. A használat jogának gyakorlása harmadik félnek tovább nem adható. 19. Az Átadó a használat gyakorlását jogosult ellenőrizni. A vagyongazdálkodás ellenőrzése érdekében az Átvevő a pénzügyi és vagyonmérleg bemutatásával évente, a tárgyévet követő év március 10-ig beszámol Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzügyi és vagyoni helyzet alakulásáról. 20. Az átadott, időközben feleslegessé vált ingó vagyontárgyakat a feladat ellátás sérelme nélkül, a pótlás vagy az ellátás tárgyi feltételeinek javítása érdekében saját hatáskörben – az Átadó előzetes véleményezése mellett – elidegenítheti, a bevétel intézményi feladatokra való visszaforgatásának kötelezettsége mellett. 21. Az Átvevő által elvégzendő beruházások tekintetében a felek az alábbiakban állapodnak meg: Az ingatlanok állagmegóvási (karbantartási, kis javítási,) kötelezettsége az Átvevőt terheli. A halaszthatatlan és nem építési engedélyköteles javítási

2758 munkálatok az Átadó értesítése mellett is elvégezhetők. Az értéknövelő, felújítási és beruházási tevékenység pedig az Átadó kifejezett, előzetes, írásos hozzájárulása alapján, melynek során a felek a munka megkezdése előtt beruházási megállapodást kötnek. Az értéknövelő beruházások és felújítások következtében előállott vagyongyarapodás a felek között elszámolás tárgyát képezi. 22. A felek által végrehajtott beruházások következtében vagyongyarapodás elszámolása az alábbiak szerint történik:

előállott

Az Átadó és az Átvevő saját forrásaiból eszközölt vagyongyarapodást – kivéve az amortizációt és selejtezést – a forrást biztosító részére kell elszámolni. A Magyar Köztársaság állami költségvetési forrásaiból pályázati úton elnyert támogatásokból megvalósuló vagyongyarapodás pályázati önrészük arányában az Átadót és Átvevőt illetik meg. 23. Az intézmény ingó vagyontárgyai (eszközök, berendezések) leltár szerint kerülnek átadásra. A működés során ezeknek – a cserére szoruló eszközökkel azonos, vagy minőségileg jobb használati értékűekkel való értékarányos – pótlása az Átvevő feladata. Az Átvevő kötelezi magát, hogy a selejtezés során realizált bevételt a működésbe visszaforgatja. 24. A szerződés megszűnése esetén az elszámolás alapja, az átadáskori működőképes állapotnak megfelelő leltár. Az Átvevő által saját fejlesztése keretében végzett – az átadáskor meglévő állapoton felüli – új beszerzései az Átvevő tulajdonát képezik. Ezeknek a szerződés megszűnése esetén történő önkormányzati tulajdonba adása könyvszerinti értéken – külön megállapodásban elszámolás tárgyát képezi. 25. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési szerv közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott állományát teljes létszámban változatlan bérrel és beosztással átveszi, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározottak szerint továbbfoglalkoztatja. 26. A szerződés hatálybalépésekor az Átvevő a fennálló intézményi pénzügyi követeléseket és kötelezettségeket teljes körűen átveszi. 27. Az átadás-átvétel pénzügyi lebonyolítására a felek külön megállapodásában foglaltak irányadók.

28. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az irányítói jog átadásáig keletkezett irattári anyagokat a továbbra is a vonatkozó jogszabályok szerint tárolja, és azt az Átadó képviselői részére bármikor hozzáférhetővé teszi. 29. A Felek a megállapodást annak érvényességi ideje alatt közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, illetve hat hónap felmondási idő mellett az év utolsó napjára szólóan, indokolás nélkül írásban felmondhatják.

2759

30. A megállapodás rendkívüli felmondással is felmondható legalább 30 (harminc) napos felmondási idővel. Rendkívüli felmondási ok az Átadó részéről: Az Átvevő nem a jogszabályoknak megfelelően látja el az átvett feladatokat, illetve nem az intézmény működési engedélyében foglaltak szerint. Az Átvevő a vagyonnal való gazdálkodás szabályait súlyosan megszegi. Rendkívüli felmondási ok az Átvevő részéről: Ha az Átadó nem biztosítja a megállapodásban vállalt, az intézmény működéséhez szükséges feltételeket. 31. A rendkívüli felmondás előtt a szerződő felek a rendkívüli felmondási okot megtárgyalják, álláspontjukat egyeztetik, megkísérlik a vitás kérdések tisztázását, és a szerződés fenntartása érdekében esetlegesen lehetséges intézkedéseket egyeztetik. 32. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő a felmondási időre gondoskodik a tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásáról, a vagyontárgyak visszaadásáról. A felmerülő elszámolások lebonyolítását a szerződő felek együttesen végzik. 33. A szerződés megszűnése esetén a feladat ellátási kötelezettség újból az Átadót terheli. 34. A szerződés megszűnése esetén az Átvevő köteles az Átadó tulajdonában, de az Átvevő használatában lévő, valamint az általa végzett beruházás folytán keletkezett és addig nyilvántartásba vett, üzemeltetésében lévő vagyontárgyakat a folyamatosan vezetett vagyoni leltár szerint a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Átadó részére átadni, illetve tulajdonába adni. A jelen szerződés érvényességéhez az Átadó tekintetében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyása, míg az Átvevő tekintetében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadó határozata szükséges.

A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint a Társulási megállapodásban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják.

2760

6. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdés, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, az általa alapított Gyermekjóléti Központ, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Gyermekjóléti Központ Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Báthory u.10 Alapító szerv neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Fenntartó neve, címe: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Felügyeleti szerve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Irányító szerv neve, székhelye: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 98/2003.(IV. 30.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodását a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Elnöke gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a polgári törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közigazgatási területe

2761 A gyermekjóléti szolgáltatás esetében Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 889 000 – Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: i. ii. 879019 – Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása iii. 889201 – Gyermekjóléti szolgáltatás

Az intézmény jogszabályban – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti – meghatározott közfeladata: -Gyermekjóléti Központok működtetése (Gyvt. 39 - 40. §) A gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatási feladatait, valamint a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot. -Családok Átmeneti Otthona működtetése (Gyvt. 51.§) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 821900 - Fénymásolás 682002- Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben, a költségvetés tervezett összbevételének 30 % -át nem haladhatja meg. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény szervezeti egységei: 1./ Északi Gyermekjóléti Központ – gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. § székhelye: Nyíregyháza, Tas út 2. sz. területi irodája: Nyírpazony, Arany J.u.14. 2./ Déli Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. - gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. § 3./ Huszár telepi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Asztalos J. u. 4. - gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39 - 40. §. 4./ Gyermekjóléti Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Módszertani Központ Nyíregyháza, Báthory út 10. sz., módszertani intézményi feladatok ellátása 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. § 5./ Családok Átmeneti Otthona: Nyíregyháza, Tokaji út 3. sz. – családok

2762 átmeneti elhelyezése Gyvt. 51. § A feladatellátást szolgáló, az intézmény használatában lévő vagyon: Helyrajzi szám 6196 6405/6

Cím Nyíregyháza, Báthory út 10. Nyíregyháza,Vécsey köz 15.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a többször módosított 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (és így az egységes szerkezetű alapító okiratot) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. december 14-ei ülésén a 286/2009.(XII. 14.) számú határozattal, a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a……….. számú határozattal fogadta el.

7. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz

Családsegítés, tanyagondnoki és adósságkezelési szolgáltatási feladatok ellátására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), másfelől a Nyírcsák János ügyvezető igazgató által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pka.60.092/1996. szám alatt nyilvántartásba vett – 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41. székhelyű „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: Szerződő felek a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 232/2009. (X. 26.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződésüket az alábbiak szerint módosítják, egyben megállapítják annak egységes szövegét: 1./ Az Alapítvány vállalja, hogy a fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálat keretében családsegítést, adósságkezelési szolgáltatást biztosít, valamint Tanyagondnoki Szolgálatot működtet. 2./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban: Szt. / 55. – 55/C.

2763 §- aiban szabályozott adósságkezelési szolgáltatásra, a 60. §- a szerinti tanyagondnoki szolgáltatásra, 64. §- ában meghatározott családsegítésre vonatkozó szabályokat, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. 3./ Az Alapítvány a lakhatási célú adósságkezelési szolgáltatási tevékenysége körében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló mindenkori rendeletének szabályai szerint köteles eljárni. Az Alapítvány az 1. pontban felsorolt tevékenységeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére kiterjedően végzi, ugyanakkor a nyíregyházi 12-13. számú egyéni önkormányzati választókerület területén – a Huszár lakótelep kivételével – a feladatokat nem köteles ellátni. 4./ Az Önkormányzat az Alapítvány térítésmentes használatába adja a Nyíregyháza, Körte u. 41/A. szám alatti ingatlant, a Nyíregyháza, Törzs u. 56/A. szám alatti ingatlant, valamint a nyíregyházi tulajdoni lapon 8089. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant, valamint a közösen felvett leltár szerinti ingóságokat, aki köteles azokat a jó gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni és megóvatni. 5./ Az Alapítvány használatába adott ingatlanok és helyiségek állagmegóvása, karbantartása és üzemeltetése az Alapítvány, míg felújítása az Önkormányzat költségein történik. Az Alapítvány használatába adott ingóságokat, a szerződés megszűnésekor az Alapítvány az azok pótlására, a feladat ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége folytán beszerzett vagyontárgyakkal egyetemben természetben köteles az Önkormányzatnak visszaszolgáltatni. 6./ Az Alapítványt a jelen szerződésben vállalt szolgáltatásokért megillető ellenérték összegét – előzetes egyeztetés alapján – az Önkormányzat mindenkori éves költségvetése állapítja meg. Az ellenérték időarányos összegét az Önkormányzat a költségvetésről szóló rendeletben meghatározottak szerint a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Alapítványnak. 7./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kötelezi magát, hogy a családsegítői feladatokat és a tanyagondnoki szolgáltatás feladatait megfelelő számú és szakképzettségű munkavállaló alkalmazásával látja el és rájuk nézve a jövőben is a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény / a továbbiakban Kjt. / 55-80. §-a szerinti szabályokat alkalmazza. 8./ Az Alapítvány a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Alapítvány az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Alapítvány nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Alapítvány évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása

2764 nincs. A támogatás összegét az Alapítvány kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását az Önkormányzat a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 9./ Az Alapítvány a jelen szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít. 10./ A családsegítés, az adósságkezelési szolgáltatás és a tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételével, és egyéb az intézményvezető és a szolgáltatást igénybevevők között keletkező vitás kérdésekben - a jogszabályokban meghatározott eljárás lefolytatását követően – az Alapítvány Igazgatósága dönt. Az Igazgatóság döntése elleni panaszt a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága bírálja el. 11./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Alapítvány a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni a Társulásnak. 12./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett a naptári év végére, indoklási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 13./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. 14./ Jelen szerződés aláírásával hatályát veszti a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 232/2009(X. 26.) számú határozata 3. számú mellékletét képező ellátási szerződés. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják.

2765

8. számú melléklet a 286/2009.(XII.14.) számú határozathoz Megállapodás A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról (Egységes szerkezetbe foglalt) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004 évi CVII. törvény 1.§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a mind magasabb színtű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében – a NYÍREGYHÁZAI Kistérség alább nevezett önkormányzatai egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján társulási megállapodást az alábbiak szerint módosítják, illetve azt egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A jelen megállapodással Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Kálmánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4434 Kálmánháza, Nyíregyházi u. 71.) Kótaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4482 Kótaj, Szent I. u. 13. ) Nagycserkesz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4445 Nagycserkesz, Lenin u. 10.) Napkor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4552 Napkor, Kossuth u.23.) Nyírpazony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4531 Nyírpazony, Arany J. u.14.) Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4461 Nyírtelek, Petőfi u.28.) Nyírtura Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4532 Nyírtura, Arany J. u.14.) Sényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4533 Sényő, Kossuth u.69.)

2766 (a továbbiakban együtt: a kistérség tagjai) létrehozzák a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulást (a továbbiakban: Társulás). 2. A Társulás neve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) 3. A Társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza Tűzoltó utca 1. 4. A Társulás jogállása: jogi személyiséggel és önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező társulás. 5. A Társulás pecsétje: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, a kör szélén a „Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás” körbefutó felirattal. II.FEJEZET

A Társulás célja

A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, a településfejlesztés és a Máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás Államhatalmi, kormányzati és önkormányzati igazgatás Oktatási szakigazgatási tevékenység Egészségügyi szakigazgatási tevékenység, Szociális és jóléti szakigazgatási tevékenység Lakás-, települési és kommunális szolgáltatások szakigazgatási tevékenysége Sport-, Szabadidős-, kulturálisés közösségi szolgáltatások szakigazgatási tevékenysége Környezetés természetvédelmi szakigazgatási tevékenység Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Vízügyi szakigazgatás Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Közbiztonság, közrend szakigazgatási tevékenység Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Polgári védelmi tevékenység Közlekedés és távközlés szakigazgatási tevékenysége Területfejlesztés szakigazgatási tevékenysége Munkaügyi szakigazgatás Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások szakigazgatása Közigazgatást kiegészítő igazgatási célú tevékenységek Igazgatási célú intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

2767 Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, közművelődés Tűzvédelmi szakigazgatási tevékenység Egészségügyi, szociális ellátás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Adatfeldolgozás Ingatlankezelés feladatainak összehangolására hozzák létre. III.FEJEZET

A Társulás feladat- és hatáskörei 1. Területfejlesztési feladatellátás A területfejlesztés tekintetében a Társulás, mint Kistérségi Fejlesztési Tanács: (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. (2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

2768 h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; o) szakmai munkaszervezetet működtethet; p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik. (3) A (2) bekezdés b), c), e), k) és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt. E feladatellátásban az I. fejezet 1. pontban megnevezett Önkormányzatok mindegyike részt vesz. 2. Közszolgáltatási feladatellátás A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében a) a Társulás aa) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban: Kotv.) 34. §-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, valamint a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szervezéséről közösen gondoskodik, és ab) a Kotv. 20. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézményeket – óvodát és általános iskolát – fenntartó társulások működését koordinálja.(illetve megállapodás alapján ezen intézmények fenntartását biztosítja ) b) a Társulás végzi az egészségügyi alapellátás együttes szervezését, ezen belül a központi ügyelet közös szervezését és fenntartását. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több egészségügyi alapellátó intézményfenntartó társulás működik; c) a Társulás végzi a többcélú kistérségi társulás közbeszerzési eljárásainak szervezését és bonyolítását, valamint segíti tagjai közbeszerzési eljárásainak szervezését;

2769 d) a társulás végzi a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátását; e) a Társulás végzi az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 15.§-ában szabályozott, a térség egészére vagy egy-egy részére vonatkozó közös építési szabályzatok és településrendezési tervek készítését illetve készíttetését. f) a sporttal kapcsolatos feladatok ellátását. i) ingatlan- és vagyongazdálkodást j) közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet k) esélyegyenlőségi program megvalósítását l) közfoglalkoztatást; 3. Közoktatási szakszolgálati feladat Térségi logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás és fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológiai szolgáltatás. Közoktatási intézmény-működtetés, közoktatási intézményfenntartó-társulás(ok) működtetése 4. Szociális feladatok A Társulás 2010. január 01. napjától a társulás saját intézményei útján közösen biztosítja az alábbi szociális alapszolgáltatásokat a következők szerint: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 62. §-ában szabályozott étkeztetést a Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (telephelye: Nyírtura,Arany J. u. 19.) a társult települések közül Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22. társult települések közül Sényő közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 63. §-ában szabályozott házi segítségnyújtást Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén

2770 Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (telephelye: Nyírtura, Arany J. u. 19.)a társult települések közül Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22. társult települések közül Sényő közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 64. §-ában szabályozott családsegítés feladatait Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (telephelye: Nyírtura,Arany J. u. 19.) a társult települések közül Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22. társult települések közül Sényő közigazgatási területén Az Szt. 120-122. § szerint ellátási szerződés keretében a „Human-Net” SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvánnyal Nyíregyháza, Váci M. u 41. Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65. §-ában szabályozott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65/F. (1) bekezdés b) pontjában szabályozott nappali ellátást Szociális Gondozási Központ 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (telephelye: Nyírtura,Arany J. u. 19.) a társult települések közül Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22 társult települések közül Sényő közigazgatási területén

2771

A Társulás 2010. január 01. napjától a társulás saját intézményei útján közösen biztosítja az alábbi szakosított ellátást a következők szerint: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 68. §-ában szabályozott idősek otthonát

4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.(telephelye Nyíregyháza, Etel köz 11-13.)

Sóstói Szivárvány Idősek Otthona

Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (telephelye: Nyírtura,Arany J. u. 19.) a társult települések közül Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22. társult települések közül Sényő közigazgatási területén

5. Gyermekjóléti feladat A Társulás 2010. január 01. napjától a társulás saját intézményei útján közösen biztosítja a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ában szabályozott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a következők szerint: Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10.,Nyíregyháza, Tas u. 2., Nyíregyháza, Vécsey u. 15., Nyíregyháza, Asztalos J. u. 4., területi iroda: Nyírpazony, Arany J. u. 14.) társult települések közül Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén Nyírtura Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura Rákóczi u. 58. (területi iroda: Nyírtura,Arany J. u. 19.) Nyírtura közigazgatási területén Sényő Szociális Szolgáltató Központ 4533 Sényő, Kossuth u. 22. társult települések közül Sényő közigazgatási területén A társult települések közül Kótaj Község Önkormányzata önállóan, míg Napkor Község Önkormányzata a Dél-Nyírségi Többcélú Kistérséghez társulva látják el az Szt-ben és Gyvt-ben előírt kötelezően ellátandó feladataikat. Kálmánháza és Nagycserkesz Község Önkormányzata Nyírtelek Város Önkormányzata gesztorságával működő Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói

2772 Társulás 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. (telephely: Nyírtelek, Iskola u. 4-6.) keretében közösen látják el az alábbi feladatokat: Szt. 65. §-ában szabályozott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az Szt. 68. §-ában szabályozott idősek otthonát, és a Gyvt. 39-40. §-ában szabályozott gyermekjóléti szolgáltatás valamint az Szt. 64.§-ában szabályozott családsegítés feladatait. Nagycserkesz és Nyírtelek a Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében közösen látják el az Szt. 63. §-ában szabályozott házi segítségnyújtás feladatát. Nagycserkesz, Kálmánháza és Nyírtelek önállóan látja el az Szt. 62. §-ában szabályozott étkeztetés, és az Szt. 65/F. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott nappali ellátást. A társult önkormányzatok rögzítik, hogy a közösen fenntartott intézmények jogállására, gazdálkodására, működésére és működtetésére vonatkozó szabályokat az egyes települési önkormányzatok és a Társulás között létrejött – az intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló – megállapodások tartalmazzák. 6. Egészségügyi feladat Nyíregyházi központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás Nyírteleki hétvégi és hétközi orvosi ügyelet Napkor ügyeleti ellátás Társult települések ügyeleti ellátása 7. Belső ellenőrzési feladat

IV. FEJEZET a Társulás szervezete és működése

1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, a pénzügyi bizottság, elnök, elnökhelyettesek, a munkaszervezet és a munkacsoport (munkacsoportok). 2. A Társulás közös döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulás egyben Kistérségi Fejlesztési Tanácsként is működik. A Kistérségi Fejlesztési Tanács működésére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglaltakat alkalmazza. 3. A Társulás tagjait az önkormányzatok polgármesterei képviselik. A polgármester helyettesítésének rendjéről a Képviselő-testület rendelkezik. 4. A Társulási Tanács megalakul, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a

2773 5. megállapodást és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. 6. A Társulási Tanács alakuló ülését a Többcélú Kistérségi Társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását. A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ. 7. A Társulási Tanács tagjai sorából elnököt és elnökhelyetteseket (oktatási 1 fő, szociális 1 fő, egészségügyi 1 fő, területfejlesztési 1 fő, általános 1 fő) választ, megbízatásuk a polgármesteri mandátumuk idejére szól. 8. A Társulás tagjai a település lakosságszáma arányában rendelkeznek szavazati joggal. A szavazati arányok minden év március 1-i hatállyal felülvizsgálatra kerülnek a - BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által az adott évre kihirdetett lakosságszámoknak megfelelően. A Társulás tagjainak lakosságszámát, a tagokat megillető szavazatszámokat, valamint a szavazati arányokat az 1. számú melléklet tartalmazza, melyet a Társulási Tanács fogad el. 9. A Társulást az elnök, akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes képviseli és látja el az ülés összehívásával, vezetésével kapcsolatos teendőket. 10. Az ülést össze kell hívni a törvény által meghatározott esetekben azzal, hogy a Társulási Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik. 11. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén – a társulás székhely települését képviselő taggal együtt – legalább a tagok több mint fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. 12. Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább – a székhely települést képviselő taggal együtt – annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. 13. Minősített többség szükséges a) a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – társulási pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához, továbbá a társulás költségvetésének elfogadásához, módosításához és a zárszámadás elfogadásához; b) zárt ülés elrendeléséhez; c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kizárásról való döntés és d) abban az ügyben, amit az SZMSZ meghatároz. A minősített többséghez legalább – a társulás székhely települését képviselő taggal együtt – annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlevő tagok

2774 szavazatainak 2/3-át és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. 14. A Társulási Tanács alakuló ülésén, minősített többséggel és titkos szavazással tagjai sorából elnököt, elnökhelyetteseket választ. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettesek személyére az elnök tesz javaslatot. 15. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, és a közigazgatási hivatal vezetőjéhez 15 napon belül történő megküldéséről a tanács elnöke a munkaszervezeten keresztül gondoskodik. 16. A társulás működéséhez szükséges teendőket a munkaszervezet látja el. 17. A Társulási Tanács tagjai évente két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. 18. A 3 tagú Pénzügyi Bizottság elnökét és tagjai több mint a felét a társulási Tanács tagjai közül kell választani, melynek feladata különösen a) a Társulási Tanács határozatai végrehajtásának az ellenőrzése, b) a társulás pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének figyelemmel kísérése, vizsgálata; c) a tagsági díj befizetésének, az anyagi támogatások időarányos befizetésének ellenőrzése; d) a társulás gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről a Társulási Tanácsnak történő beszámolás. A Bizottságnak nem lehet tagja az, aki -

a társulás alkalmazásában áll, a társulásnál gazdasági feladatokat lát el.

19. A Társulási Tanács a kistérség sajátos feladatainak szervezésére a társulás állandó vagy ideiglenes munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportnak tagjai lehetnek azok is, akik a Társulási Tanácsnak nem tagjai. 20. A társulás elnökét a Társulási Tanács tagjai közül választja. Az elnök képviseli a társulást, részletes feladatát és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. 21. A Társulás elnökhelyetteseket a Társulási Tanács saját tagjai sorából választja, az általános elnökhelyettes helyettesíti akadályoztatása esetén az elnököt. 22. A Társulás költségvetési szervként létrehozott munkaszervezetet hoz létre és működtet. A munkaszervezet ellátja a társulás gazdálkodási, döntéselőkészítésivégrehajtási feladatait, részt vesz a kistérségi projektek menedzselésében,

2775 megvalósításának szervezésében. A munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltétel szerint működhetnek a minisztériumoknak, 23. illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai. A munkaszervezet vezetőjének feladatai: - a munkaszervezet irányítása; - munkaprogram kidolgozása; - a végzett munkáról beszámoló készítése, a Társulási Tanács elé terjesztése; - pályázatokon való részvétel; - a munkaszervezet Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése, betartása; - munkáltatói jogok gyakorlása - amit az elnök a hatáskörébe utal. A munkaszervezet vezetőjének jogállása: - munkáját főállásban látja el; - az egyéb munkáltatói jogokat felette az elnök gyakorolja 24. A Társulás szerveinek részletes működési szabályait a szervezeti és működési szabályzatában a Társulási Tanács állapítja meg. 25. A szervezeti és működési szabályzat nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel: Az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást - a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó – alkalmazását az alábbiak szerint állapítja meg: A társult önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a fizetési határidő lejártától számított 15 naptól irányadó eljárás az inkasszó, az azonnali beszedési megbízás alkalmazása. Amennyiben az inkasszó nem behajtható, akkor a tartozásra a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot számol fel a Társulás. A társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét; intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket; a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét; a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2776

V.FEJEZET

A Társulás működésével kapcsolatos feladatainak ellátása 1. A Társulás munkaszervezetének feladatai: a) ellátja a társulás gazdálkodási, döntés-előkészítési - végrehajtási feladatait b) ellátja az adminisztrációs feladatokat (gépírás, adatrögzítés, információgyűjtés, ügykezelés), c) nyilvántartja a Társulásnak az OTP Bank Nyíregyházi Fiókjánál vezetett számlájának pénzforgalmát, d) megszervezi a Társulás üléseit, e) vezeti a Társulás üléseinek jegyzőkönyveit, és megküldi azokat az államigazgatási hivatalnak és a Társulási Tanács tagjainak, f) a Társulás feladatkörébe tartozó ügyekben a társulás tagjai felé szolgáltatótanácsadó tevékenységet végez, g) javaslatot, koncepciót készít a térséget érintő fejlesztési programok megvalósításához, h) a Társulás határozatának megfelelően elkészíti, véleményezi a társulás fejlesztési programjait, i) figyeli a pályázati lehetőségeket, j) közreműködik, szakmai segítséget nyújt a településeknek saját pályázati k) dokumentációik elkészítéséhez, l) intézi a Társulás nyertes pályázatai adminisztrációs ügyeit, m) részt vesz a térségi programok megvalósítási folyamataiban, tervezői, hatósági bejárásokat hív össze, vezeti a jegyzőkönyveket, információt szerez és szolgáltat a résztvevők számára, kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források érdekében, n) intézi a kollaudált számlák könyvelését, pályázati támogatások lehívását, stb., o) elkészíti a Társulás féléves és éves beszámolóját, időközi költségvetési és mérlegjelentés, számlavezetés, pénzügyi tervkészítés, költségvetési határozat előkészítése, végrehajtása. p) ellát minden olyan tevékenységet, amelyet a Társulási Tanács feladatkörébe utal. q) elkészíti a NYITÖT költségvetési tervezetét, gondoskodik végrehajtásáról r) amit a Társulási Tanács a feladatkörébe utal

2777 2. A feladatok ellátását a Társulási Tanács felügyeli, ennek keretében meghatározza az ellátandó feladatokhoz igazodó foglalkoztatotti létszámot. A feladatok ellátásáról éves beszámolót kell készíteni. VI. FEJEZET A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje 1. A Társulás működési hozzájárulás arányát a Társulási Megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. A Társulás működési hozzájárulásának mértékét a Társulási Tanács minden évben a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő 30 napon belül állapítják meg. A tagok általi befizetések, az éves kötelező befizetések, átvett pénzeszközök, pályázati források, ingó, ingatlan vagyontárgyak, immateriális javak a társulás vagyonát képezik. A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak. A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módja: lakosságszám arányos. A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. 2. A Társulás által megállapított működési hozzájárulását átutalással, négy alkalommal minden negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni a Társulásnak, az OTP Bank Nyíregyházi Fiókjánál vezetett számlára. A megállapított társulási hozzájárulást nem teljesítő tag a Társulási Tanácsban a teljesítésig nem szavazhat, a Társulás a tag részére a késedelem alatt szolgáltatást nem teljesíthet. Késedelmes teljesítés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt hozzájárulás fizetendő. 3. A Társulás gazdálkodási feladatait a munkaszervezet végzi. A pénzfelhasználásról év végén elszámolást készít, melyet tárgyévet követően, legkésőbb április 30-ig előterjeszt a Társulási Tanács részére. 4. A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alakíthat, gyakorolja az alapítói jogokat, kinevezi vezetőiket, ellátja költségvetési felügyeletüket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 5. A társulás gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a többcélú kistérségi társulás törvényben meghatározott feladatait önálló gazdálkodási jogkörrel látja el. 6. A Társulás tagja kötelezettséget vállal – a többcélú kistérségi tárulások normatív támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló hatályos jogszabály szerinti

2778 megszűnés és a Társulásból történő kiválás esetén – a kormányrendelet alapján a kistérségnek juttatott támogatás lakosságszám-arányos visszafizetésére. VII.FEJEZET A kiadmányozás és a kötelezettségvállalás rendje 1. A Társulás feladatainak végrehajtása során készítendő iratokat a Társulási Tanács elnöke, vagy az általa külön utasításban kiadmányozási joggal felruházott személy írja alá. 2. A Társulás nevében, a társulás költségvetésében meghatározott felsorolt feladatokra a Társulási Tanács elnöke által – a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló utasításában - meghatározott személy vállal kötelezettséget.

VIII.FEJEZET A társuláshoz történő csatlakozás, a társulási megállapodás módosítása, kilépés, kiválás és a társulás megszüntetésének szabályai 1. A Társuláshoz a kistérséghez tartozó bármely települési önkormányzat képviselőtestülete csatlakozhat. A csatlakozási szándékot a Társulási Tanács elnökének írásban kell bejelenteni. Az új tag felvételi kérelmét a Társulási Tanács ülésén megvitatja. A tagfelvételi kérelemhez az új tagnak csatolnia kell a csatlakozás szándékáról hozott képviselő-testületi határozatot, valamint a testület azon nyilatkozatát, hogy a Társulási Megállapodásban leírt követelményeket elfogadja. 2. A Társulási Megállapodás módosítását, a Társulás megszüntetését a társulás bármely tagja kezdeményezheti. A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, a Társulás megszüntetéséről a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek. A Társulási Megállapodást a polgármester írja alá. 3. A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének többséggel hozott döntése szükséges: a) a jelen megállapodás jóváhagyásához, módosításához; b) a Társulás megszüntetéséhez; c) a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.

minősített

4. Kilépés esetén a Társulásból kilépő tagnak az általa a társulás részére szolgáltatott, a kilépésig fel nem használt, tagdíjon felüli egyéb vagyoni hozzájárulása visszajár. 5. A Társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó vagyon a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon

2779 megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg. Kiválás esetén a kiváló tag tartozásai rendezését követően jogosult a saját erőként befizetett, beruházáshoz nyújtott vagyoni hozzájárulás kamatokkal nem növelt (kamatmentes) szolgáltatáskori értéken való visszatérítésére. A visszatérítés ideje a felmondás elfogadásától számított 3 év, havi egyenlő részletekben. Kizárás esetén a kizárt tag tartozásának rendezését követően az általa saját erőként befizetett vagyoni hozzájárulás kamatokkal nem növelt (kamatmentes) szolgáltatáskori értéken való visszatérítésére tarthat igényt, mely visszafizetésének határideje a kizárástól számított 5 év, havi egyenlő részletekben. Amennyiben valamely tag kiválása, vagy kizárása miatt a Társulásnak a támogatást nyújtóval szemben visszafizetési kötelezettsége keletkezik, azt a kivált, illetve kizárt tag köteles teljesíteni. Több ilyen tag esetén – függetlenül attól, hogy kiválással, vagy kizárással szűnt meg a tagsága – a visszafizetést a lakosságszám arányában kell teljesíteniük. 6. A Társulásból történő kiválással és a Társulásból történő kizárással kapcsolatos, a jelen megállapodásban nem részletezett kérdésekben a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény 1, § (4)-(6) bekezdései az irányadóak.

IX. FEJEZET Záró rendelkezések

a.) A Társulás határozatlan időre jön létre. A Társulás tagjai a Társulási Megállapodásban írtak vonatkozásában legalább 3 évre szóló együttműködést vállalnak. A tag önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat legalább 3 évig kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják. b.) A Társulás működése során felmerülő esetleges vitás kérdéseket a felek kötelesek egymás között tárgyalásos formában egyeztetni. Eredménytelen egyeztetést követően a tagok a bírósághoz fordulhatnak. c.) A tagok e Társulási Megállapodásban eredő vitáik esetére kikötik a Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Bíróság valamint a Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét. d.) A jelen Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései irányadók. e.) Jelen megállapodás a tagönkormányzatok minősített többséggel elfogadott

2780 határozatával lép hatályba azzal, hogy rendelkezései Kótaj Község Önkormányzat tekintetében kizárólag a területfejlesztési feladatellátása összefüggésben alkalmazhatók.

A Társulási megállapodás mellékletei Mellékletek: 1. és 2. számú melléklet: A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagjait megillető szavazatszámok 3. számú melléklet: A Társulási Megállapodást jóváhagyó képviselő-testületi határozatok Függelékek: a Megállapodás 1. sz. melléklete

A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok

Település

Lakosság száma (fő)

Szavazatszám %

Nyíregyháza

118.456

50.0

Kálmánháza

2001

4.6

Nagycserkesz

1904

4.5

Napkor

3819

8.8

Nyírpazony

3338

7.8

Nyírtelek

7134

16.6

Nyírtura

1844

4.3

Sényő

1468

3.4

139.964

100.0

Összesen:

2781 a Megállapodás 2. sz. melléklete A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Tanácsa tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok

Település

Lakosság száma (fő)

Szavazatszám %

Nyíregyháza

118.456

50.0

Kálmánháza

2001

3.9

Kótaj

4531

8.7

Nagycserkesz

1904

3.6

Napkor

3819

7.3

Nyírpazony

3338

6.4

Nyírtelek

7134

13.7

Nyírtura

1844

3.5

Sényő

1468

2.9

144.750

100.0

Összesen:

a Megállapodás 3. sz. melléklete A Társulási Megállapodás módosítását jóváhagyó képviselő-testületi határozatok

A Társulási Megállapodást jóváhagyta: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 286/2009.(XII.14.) sz. határozatával Kálmánháza Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Kótaj Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nagycserkesz Község Képviselő-testülete … sz. határozatával

2782

Napkor Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírpazony Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírtelek Város Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírtura Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Sényő Község Képviselő-testülete … sz. határozatával 9. számú melléklet a 286/2009.(XII. 14.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § bekezdés, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, az általa alapított Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Pacsirta út 29 – 35. sz. Alapító szerv neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Fenntartó neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Felügyeleti szerve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Irányító szerv neve, székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Létrehozásáról rendelkező határozat: 60/1989.(XI. 28.) sz. határozata

Nyíregyháza

Megyei

Város

Tanácsának

Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Jogállása: önálló jogi személy

2783 Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat az irányító önkormányzat polgármestere gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyvről alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe A házi felnőttorvosi ügyelet és házi gyermekorvosi ügyelet működési területe: tekintetében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, valamint Apagy és Nyírtét község közigazgatási területe.

Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 873 000 - Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: 862101 – Háziorvosi szolgálat 862231 - Foglalkozás-egészségügyi ellátás 862301 - Fogorvosi ellátás 869042 - Védőnői szolgálat 869041 - Anya-, gyermek- és csecsemővédelem 873011 - Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás 889101 - Bölcsődei ellátás Az intézmény jogszabályban – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti – meghatározott közfeladata: Ápolást-gondozást nyújtó (idősek-otthona) intézményi ellátás (Szt. 68. §)

Az idősek otthona a nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve 18. életévet betöltött, de betegsége miatt önmagáról gondoskodni nem képes személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

Az intézmény – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény / a továbbiakban Gyvt. / szerinti - alaptevékenysége: Bölcsődei intézményi ellátás (Gyvt. 42. §) 23. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény.

Az intézmény – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§-a szerinti – alaptevékenysége:

2784 Az egészségügyi alapellátás működésének biztosítása, ezen belül: 24. - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, 25. - házi felnőttorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet, 26. - a felnőtt fogorvosi alapellátás, 27. - iskola fogászat, - fogorvosi ügyelet, 28. - területi védőnői ellátás, 29. - iskola védőnői ellátás, 30. - az iskola-egészségügyi ellátás, 31. - foglalkozás egészségügyi alapellátás, 32. - hajléktalanok háziorvosi ellátása.

A beteg választása alapján, lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátás biztosítása. Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 855935 – Szakmai továbbképzések 562917 - Munkahelyi étkeztetés 821900 - Fénymásolás 682002 - Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása 821100 –Összetett adminisztratív szolgáltatás 855937 – Máshová nem sorolt egyéb felnőttoktatás

562917 -Munkahelyi étkeztetés

855932 – Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 899922 - Intézményi jogviszonyban nem álló személyek részére étkeztetés, ápolási, mosási és takarítási feladatok végzése térítési díj ellenében 889109 - Időszakos gyermekfelügyelet A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % - ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény ellátottak számára nyitva álló helyiségei és telephelyei: d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s)

Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35. Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona Nyíregyháza-Oros, Rozsnyai u. 8. 5. számú Őzike Bölcsőde Nyíregyháza, Vécsey köz 31. 6. számú Napsugár Bölcsőde Nyíregyháza, Dália u. 1. 7. számú Hóvirág Bölcsőde Nyíregyháza, Malom u. 5. 8. számú Nefelejcs Bölcsőde Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. 9. számú Micimackó Bölcsőde Nyíregyháza, Stadion u. 8. 10. számú Katica Bölcsőde Nyíregyháza, Tőke u. 1. 12. számú Babaház Bölcsőde Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 30. 14. számú Bóbita Bölcsőde Nyíregyháza, Tass u. 1-3. 16. számú Aprajafalva Bölcsőde Nyíregyháza, Fazekas J. tér 13. Városi Rendelőintézet Nyíregyháza, Szent István u. 14. Központi Orvosi Ügyelet Nyíregyháza, Szent István u. 16. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Ungvár stny. 35. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Ungvár stny. 37. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Alma u. 71.

2785 t) u) v) w) x) y) z) aa) bb)

Központi Orvosi Ügyelet Nyíregyháza, Szent I. u. 70. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Vay Á. krt. 5. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Vay Á. krt. 7. Orvosi Rendelő Nyíregyháza, Toldi u. 65./a. Orvosi Rendelő Nyíregyháza-Rozsrét, Fenyő u. 1. Orvosi Rendelő Nyírjes, Gondos u. 1. Drogambulancia Nyíregyháza, Árpád u. 41. Védőnői tanácsadó Nyíregyháza, Rákóczi u. 23/A. Védőnői tanácsadó Nyíregyháza, Fazekas J. tér 8.

A feladatellátást szolgáló az intézmény használatába adott vagyon: Helyrajzi szám 5522 22 11070 2263/28/A 3503/2 9153/1 6465/1 8083 1904 1397/1 736/2 2249/3 2263/73 22200 6004 21 6592/37 14267/2 2263/29 290/2/A/119 290/2/A/121 393/19 22200/145/A 02422/70 6592/28

Cím Pacsirta u. 29-35. Szent István u. 14. Oros, Rozsnyai u. 8. Ungvár stny. 37. Szent I. u. 70. Alma u. 71. Vécsey köz 31. Dália u. 1. Sarkantyú u. 30-36. Stadion u. 8. Tőke u. 1. Krúdy Gy. u.30. Tass u. 1-3. Fazekas J. tér 13. Malom. u. 5. Szent I. u. 16. Toldi u. 65/a. Rozsrét, Fenyő u. 1. Ungvár stny. 35. Vay Á. krt. 5. Vay Á. krt. 7. Rákóczi u. 23/a Fazekas J. tér 8. Nyírjes, Gondos u. 1. Árpád u. 41.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a többször módosított 21/2004. (VI.24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Nyíregyháza, 2009. december 14.

2786 ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (és így az egységes szerkezetű alapító okiratot) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. december 14-ei ülésén a 286/2009.(XII. 14.) számú határozattal fogadta el. 10. számú melléklet a 286/2009.(XII. 14.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően, az általa alapított Mentálhigiénés Központ, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

1. ALAPÍTÓ OKIRAT

Az intézmény neve: Mentálhigiénés Központ

Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Városmajor út 2. Alapító szerv neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Fenntartó neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Felügyeleti szerve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Irányító szerv neve, székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 98/2003.(IV.30.) számú határozata Típusa szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodását az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Jogállása: önálló jogi személy Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki pályázat útján, határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat az irányító önkormányzat polgármestere gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény), illetve meghatározott munkakörök esetén a Polgári Törvénykönyv alapján a polgári jogviszony keretében történő foglakoztatás is megengedett.

2787

Az intézmény működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A támogató szolgáltatás ellátási területe Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe és Nyírpazony Község közigazgatási területe Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 881 000 – Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül Az intézmény által végzett tevékenységek szakfeladat száma és megnevezése: i. ii. iii.

873021 – Fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban történő ellátás 881011 - Nappali szociális ellátás 890431 - Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében 889925 – Támogató szolgáltatás 889926 – Közösségi szolgáltatás

Az intézmény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban Szt. / szerinti - alaptevékenysége: -Közösségi ellátások (Szt. 65/A. §) A pszichiátriai és szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. -Támogató szolgálat (Szt. 65/C. §) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása. -Nappali ellátás (Szt. 65/F. § (1) bekezdés c) pontja) A harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek napközbeni ellátása, alapvető higiéniai szükségleteinek kielégítése, igény szerint napközbeni étkeztetése. -Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona (Szt. 85/A. §) A fogyatékos személy részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátása. -Szociális foglalkoztatás (Szt. 99/B.§) 33. Az intézményi jogviszonyban álló személyek intézményen belüli foglalkoztatása, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében. Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

A kiegészítő tevékenység mértéke: Az adott költségvetési évben a költségvetés bevétele 30 % - ának erejéig, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény ellátottak számára nyitva álló helyiségei és telephelyei:

2788 1./ Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza, Városmajor u. 2. - közösségi ellátások (Szt. 65/A. §), támogató szolgálat (Szt. 65/C. §) 2./ Értelmi Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye Nyíregyháza, Őz köz 14-16. - Szt. 65/F. § (1) bekezdés c) pontja 3./ Kék Szirom Lakóotthon Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. - Fogyatékos személyek ápológondozó célú lakóotthona (Szt.85/A. §) A feladatellátást szolgáló vagyon: Helyrajzi szám 935/2

Cím Nyíregyháza, Városmajor út 2.

534

Nyíregyháza, Őz köz 14-16.

534

Nyíregyháza, Újszőlő út 21-23.

A vagyon felett rendelkező: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése A vagyonnal való gazdálkodás során a többször módosított 21/2004. (VI. 24.) számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (és így az egységes szerkezetű alapító okiratot) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. december 14-ei ülésén a 286/2009. (XII. 14.) számú határozattal fogadta el.

11. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz

Közösségi ellátási feladatok ellátására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés

amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata / a továbbiakban: Önkormányzat /, másfelől a Patyán László kuratóriumi elnök által képviselt 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 29. szám székhelyű Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: 1./ Az Alapítvány vállalja, 2010. január 1. napjától a szenvedélybetegek otthonukban illetve lakókörnyezetükben történő közösségi gondozását és alacsonyküszöbű ellátását.

2789

2./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. §-ban szabályozott közösségi ellátásokra, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat, és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal.

3./ Az Alapítvány a fenti tevékenységét Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére kiterjedően végzi. 4./ Az Alapítványt a jelen szerződésben vállalt szolgáltatásainak ellenértéke fejében megillető díjazás mértékét – előzetes egyeztetés alapján – az Önkormányzat mindenkori költségvetése állapítja meg és annak havonkénti időarányos összegét az Önkormányzat a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Alapítványnak. 5./ Az Alapítvány a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Alapítvány az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Alapítvány nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Alapítvány évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét az Alapítvány kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását az Önkormányzat a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 6./ Az Alapítvány jelen szerződés hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben a Kuratórium döntése ellen benyújtott panaszt a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága bírálja el. 8./ Az Alapítvány a jelen szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít. 9./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal a kikötéssel, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Alapítvány a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 10./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett a naptári év végére, indokolási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 11./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv., valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2790

A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 12. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz

családsegítés és adósságkezelési szolgáltatás feladatainak ellátására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata /a továbbiakban: Önkormányzat/, másfelől a Vitál Attila elnök által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk.6084/2000. számú végzésével nyilvántartásba vett - 4401 Nyíregyháza, Madách u. 5. szám székhelyű Szocio East Egyesület / a továbbiakban: Egyesület / között az alábbi feltételekkel: 1./ Az Egyesület vállalja, hogy 2010. január 1. napjától a családsegítés feladatait Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére kiterjedően végzi, ugyanakkor a nyíregyházi 12-13. számú egyéni önkormányzati választókerület területén – a Huszár lakótelep kivételével – a feladatokat nem köteles ellátni. Az adósságkezelési szolgáltatás feladatait Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén végzi. 2./ Az Egyesület a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban: Szt. /, 55-55/C. §ában szabályozott adósságkezelési szolgáltatásra, valamint a 64. §-a szerinti családsegítésre vonatkozó szabályokat, az előírt ellátásokra, valamint az azok nyilvántartására vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. 3./ Az Egyesület a jelen okirat aláírásával kötelezi magát, hogy a családsegítés és adósságkezelési feladatokat 3 fő megfelelő szakképzettségű munkavállaló alkalmazásával látja el és rájuk nézve a jövőben is a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény / a továbbiakban Kjt. / 55-80. §-a szerinti szabályokat alkalmazza. 4./ Az Egyesület a lakhatási célú adósságkezelési szolgáltatási tevékenysége körében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló mindenkori rendeletének szabályai szerint köteles eljárni. 5./ A jelen szerződésben vállalt feladatok ellátásához az Önkormányzat az Egyesület térítésmentes használatába adja a Nyíregyháza, Törzs u. 56/A. szám alatti ingatlan külön megállapodásban meghatározott helyiségeit, valamint a közösen felvett leltár

2791 szerinti ingóságokat, aki köteles azokat a jó gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni és megóvatni. 6./ Az Egyesület használatába adott ingóságokat, a szerződés megszűnésekor az Egyesület az azok pótlására -a feladat ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége folytán- beszerzett vagyontárgyakkal egyetemben természetben köteles az Önkormányzatnak visszaszolgáltatni. 7./ Az Egyesületet a jelen szerződésben vállalt szolgáltatásokért megillető ellenérték összegét – előzetes egyeztetés alapján – az Önkormányzat mindenkori éves költségvetése állapítja meg. Az ellenérték időarányos összegét az Önkormányzat a költségvetésről szóló rendeletben meghatározottak szerint a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Egyesületnek. 8./ Az Egyesület a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Egyesület az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Egyesület nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Egyesület évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét az Egyesület kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását az Önkormányzat a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 9./ Az Egyesület a jelen szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít. 10./ Az Egyesület jelen szerződés hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben benyújtott panasz elbírálása a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik. 11./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Egyesület a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 12./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett a naptári év végére, indoklási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 13./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2792

14./ Jelen szerződés aláírásával hatályát veszti a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 168/2005. (VI. 29.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződés. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 13. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás

Családsegítés feladataira irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

, amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné a Társulási Tanács elnöke által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása / továbbiakban: Társulás / másfelől a Nyírcsák János ügyvezető igazgató által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pka.60.092/1996. szám alatt nyilvántartásba vett – 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41. székhelyű „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: 1.) a Társulás és az Alapítvány egybehangzó kijelentéssel megállapodnak abban, hogy a közöttük 2005. június 19. napján létrejött legutóbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződést 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik. 2.) Felek rögzítik, hogy a Társulásnak nem áll fent semmilyen tartozása az Alapítvány felé, melyet az Alapítvány kifejezetten, külön is elismer. 3.) A szerződés megszüntetésére való tekintettel felek kifejezetten is kijelentik, hogy egymással az 1. pont szerinti ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően 2010. március 31. napjáig teljes körűen elszámolnak ,melynek megtörténtét a Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik. Szerződő felek jelen egy oldalból és 3 pontból álló Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírják.

2793

14. számú melléklet a

286 /2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás

, amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné a Társulási Tanács által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása / továbbiakban: Társulás / másfelől a Patyán László kuratóriumi elnök által képviselt 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 29. szám székhelyű Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: 1.) a Társulás és az Alapítvány egybehangzó kijelentéssel megállapodnak abban, hogy a közöttük 2005. január 21. napján létrejött legutóbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződést 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik. 2.) Felek rögzítik, hogy a Társulásnak nem áll fent semmilyen tartozása az Alapítvány felé, melyet az Alapítvány kifejezetten, külön is elismer. 3.) A szerződés megszüntetésére való tekintettel felek kifejezetten is kijelentik, hogy egymással az 1. pont szerinti ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően 2010. március 31. napjáig teljes körűen elszámolnak ,melynek megtörténtét a Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik. Szerződő felek jelen egy oldalból és 3 pontból álló Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírják. 15. számú melléklet a

286/2009. (XII. 14.) számú határozathoz Megállapodás

, amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Csabai Lászlóné a Társulási Tanács elnöke által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása / továbbiakban: Társulás / másfelől a Vitál Attila elnök által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk.6084/2000. számú végzésével nyilvántartásba vett - 4401 Nyíregyháza, Madách u. 5. szám székhelyű Szocio East Egyesület / a továbbiakban: Egyesület / között az alábbi feltételekkel:

1.) a Társulás és az Egyesület egybehangzó kijelentéssel megállapodnak abban, hogy a közöttük 2005. január 21. napján létrejött legutóbb a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008.(III. 3.) számú határozata mellékletét képező ellátási szerződést 2009. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik.

2794 2.) Felek rögzítik, hogy a Társulásnak nem áll fent semmilyen tartozása az Egyesület felé, melyet az Egyesület kifejezetten, külön is elismer. 3.) A szerződés megszüntetésére való tekintettel felek kifejezetten is kijelentik, hogy egymással az 1. pont szerinti ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően 2010. március 31. napjáig teljes körűen elszámolnak, melynek megtörténtét a Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik. Szerződő felek jelen egy oldalból és 3 pontból álló Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírják. Csabai Lászlóné:(polgármester) Maradjatok egy kicsit, szeretném megköszönni Kemenes Erikának és Krizsai Anitának a munkáját, és elmondani, hogy a munka neheze most következik. Hiszen ezt úgy kell rendbe rakni, hogy az önkormányzat érdekei jól érvényesüljenek és az átadási procedúra zavarmentesen történjen. Rajtuk keresztül szeretném megköszönni a Szociális Irodának azt a munkát, amit mostanában akár a krízis kapcsán, akár más területen végeznek, és szeretném tájékoztatni a testületet, hogy hét napon keresztül kétezer nyíregyházi lakosnak fogunk tudni adni ebédet a következő napokban Karácsony tájékán a Bige Holding jóvoltából, a Start közreműködésével és az Iroda nem kis terhet vállaló társadalmi felajánlásával. Ha ebben a munkában bármelyik képviselő részt akar venni, akkor akár én, akár Kemenes Erika szívesen várjuk és látjuk a képviselők közreműködését. Köszönöm szépen. Negyedóra szünetet rendelek el.

Szünet után. 16./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Csabai Lászlóné:(polgármester) Főjegyző úrral vagyunk az előterjesztők. Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Jogi Bizottság véleményét kérem Moskovits Károlytól. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság 5 igen és 2 tartózkodás mellett a napirendet elfogadásra javasolja. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Hajzer László:(képviselő) Három kérdésem van, mert három nagy területet érint ez a szabályzat, vagy ez az új szabályozás. A cafetéria tekintetében az Országgyűlés elfogadott egy 25%-os adót, nyilván ezt a 25%-ot ki kell gazdálkodni, hiszen ez teherként jelenik meg a munkáltatónál, ennek következtében csökkenni fog az ezen a címen adható pénz a dolgozóknak, de az előterjesztés nem mondja meg, hogy

2795 mennyivel csökken. Azt gondolom, hogy a köztisztviselőknek egyenes beszédre van szükség, tehát tudni kell azt, hogy ez 38.650 Ft ötszörösénél nem lehet kevesebb, és huszonötszörösénél nem lehet több. Nyíregyháza azt mondja, hogy ezt az összeget 250.000 Ft-ban határozza meg /fő/évben egységesen a cafetériánál. Az előterjesztésben az van, hogy megjegyezzük, hogy ez a törvény szerint adható majdnem legalacsonyabb összeg, és az eddig biztosított juttatások éves összegénél kevesebb. Most én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy bölcs döntést tudjon hozni a képviselő-testület, ahhoz legalább nekünk mondják meg, hogy mennyivel lesz kevesebb? Akkor tudunk a dolgozók irányába vagy magunk lelkiismerete irányába elszámolni azzal, hogy miről döntünk, és ezt kérdezem a jegyző úrtól, mert ő az előterjesztője. A második kérdés e tekintetben az, hogy azt mondja az előterjesztés, hogy a vezetői munkakörök kivételével megszüntet minden pályázatot. Na most ezt nem tudom, hogy miért kell most szabályoznunk? Ez került bele az előterjesztésbe. Én ezt bonyolultabb kérdésnek látom, tehát azt mondom, hogy a pályázat lehetőségét meg kellene tartani, nem kellene automatikusan minden vezetői munkakör kivételével megszüntetni a pályázatot, mert lehetnek olyan helyzetek, amikor igenis szükség van a pályázatra. Ennél részletesebben nem indokolom. Tehát mi indokolja ezt? Ez a kérdés. És a harmadik kérdés az, hogy a köztisztviselőknél nagy jelentősége van az iskolai végzettségnek. Viszonylag kevés köztisztviselő van, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik, a zömének főiskolai végzettsége van, de én az arányokat nem tudom. Viszont az illetménykiegészítésnél azt mondja a törvény, hogy 20 és 40% között lehet adni, és ez az előterjesztés ez a főiskolát, egyetemet és a középiskolát végzettek között nem tesz különbséget, hanem egységesen 20% illetménykiegészítést ad. E tekintetben is kérdezem, hogy jó szívvel vállalható-e ez a döntés? Teszem mindezt azért, mert ez a szabályzat, ami van, ezt nekünk kell meghozni, de a hatását tekintve azt gondolom, hogy el kell számolni a köztisztviselők felé azzal, hogy helyesen jártunk el vagy nem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Nincsen. Főjegyző úr válaszol. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Képviselő úr által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adom. Mennyivel csökken ténylegesen a dolgozóknak adható béren kívüli juttatások összege? Ez volt a kérdés, és nem véletlen az, hogy konkrét számot nem írtunk bele. Miért? Azért, mert az új szabályozás szerint január 1-jétől a cafetéria rendszer bevezetésével valamennyi köztisztviselőt egységes mértékű cafetéria juttatás illeti meg, bruttó 250.000 Ft, ha a közgyűlés erre most igennel szavaz. Az ezt megelőző rendszerben nem volt meg ez az egységesség. Néhány példát mondok. A jelenlegi rendszerben, a most élő rendszerben például a köztisztviselőket fogászati, illetve szemészeti költségtérítés illetheti meg, attól függően, hogy például fogászati kezelésen vesz részt, vagy szemészeti kezelésen vesz részt. Saját példámat mondjam, ahogy szoktam mondani ezek a tények. 31 éve nem voltam beteg, tehát nyilván azóta táppénzen sem voltam, a szememmel sincsenek problémák. Tehát én ilyen összeget nem vettem igénybe az elmúlt 11 évben támogatásként. Van olyan, aki vett igénybe, az egyiket 5 évente, a másikat 3 évente lehet igénybe venni. Így a köztisztviselőket évente megillető tényleges juttatások mértéke különböző volt. Ezt az új rendszer kiküszöböli, hiszen minden dolgozó, ahogy mondottam, ugyanazt a mértékű juttatást veheti igénybe. Készíttettem a munkatársaimmal is, illetve a szakszervezettel is egy számítást. A

2796 számítások azt mutatták, hogy az elmúlt évben, 2008-ban az a köztisztviselő, aki a legkisebb összegű juttatást vette igénybe, az nettó mértékben valamivel a 200.000 Ft alatt volt. A legtöbb az pedig a 250.000 Ft-ot is bőven meghaladta. Ez függött még egyszer mondom attól, hogy a dolgozók igénybe vettek-e bizonyos juttatásokat, avagy nem. Ez a rendszer sokkal igazságosabb, hiszen még egyszer mondom, minden dolgozóra ugyanazt a mértéket fogja megállapítani. Az helyes kifejezés, amit írtunk, hogy ha átlagot számoltunk a hivatalból, akkor átlagosan a 250.000 Ft nem volt elérhető. Természetes az, amit Hajzer képviselő úr mondott, hogy amikor javaslatot tettünk a cafetéria mértékének meghatározására, akkor nyilván azt vettük figyelembe, hogy nehezebb lett a dolgozóknak a helyzete abban a vonatkozásban, hogy most 25% adóterhet is számítanunk kell, de ezt senki más nem tudja lenyelni, csak a köztisztviselő. Tehát nyilvánvaló ezt mi nem vezettük be, ezt nyilván nem emelhettük rá a költségvetésre, lényegében ez a 25% adóteher a köztisztviselőket sújtja, hiszen a polgármester kérésének megfelelően a cafetéria juttatás szabályozásánál szinten kellett tartanunk körülbelül a jelenlegi kiadásainkat. Ezért nem tudok egyértelmű és pontos választ adni, mert eltérő volt dolgozónként. Az viszont biztos, hogy csökken. Az előterjesztés elkészítésénél ennél a mondatnál komoly vita volt, mert a szakszervezet azt javasolta - hiszen a szakszervezetnek ebben az előterjesztésben véleményezési joga van -, hogy a jelentős vagy nagymértékben csökken szót használjuk. Ezt úgy gondoltam, hogy nem kell oda írni, mert ezzel valóban nem mondunk igazságot, mert van akinél valóban egy jelentékenyebb csökkenés van, viszont van, akinél kisebb mértékű a csökkenés. Ma a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami rendkívül örömteli. Az elmúlt években egyre többen szereztek felsőfokú végzettséget. Ma körülbelül az mondható el, hogy az arány a 2/3 – 1/3 arányt közelíti. Egy picivel kevesebb, mint 2/3-a a dolgozóknak felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és egy picivel több mint 1/3-a pedig nem rendelkezik azzal, és ebbe én már beleszámoltam az ügykezelőket is és a fizikai alkalmazottakat is. Tehát azt lehet mondani, hogy képzettség és végzettség szempontjából javuló és azt mondhatom, hogy jó aránya van a Polgármesteri Hivatalnak. A jogszabály 20, illetve 40%-os mértékű eltérítésre ad lehetőséget. A második kérdés erre vonatkozott, hogy miért egységes arányban kívánjuk bevezetni az illetmény eltérítést? Azért, mert az illetménytábla egyébként is nagy különbséget biztosít a középfokú végzettségűek és a felsőfokú végzettségűek között. Abban az esetben, ha élve a jogszabályi lehetőségekkel, a jogszabályi arányban vezetjük be, tehát úgy hogy kétszer annyit adunk vagy többet adunk illetménykiegészítést a felsőfokú végzettségűeknek, mint a középfokú végzettségűeknek, akkor megítélésünk szerint ez az olló tovább fog nyílni. Ezért történt az egységes mértékű 20-20% mértékű illetménykiegészítés. Szeretném megnyugtatni a képviselő-testületet, ha ez esetleg valakiben felmerült, hogy a Polgármesteri Hivatalnak van 13 olyan dolgozója is, aki a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozik. A kollektív szerződés értelmében részükre ugyanazokat a juttatásokat kell biztosítani, mint a köztisztviselők részére, tehát abban az esetben, ha ez az előterjesztés megszavazásra kerül, akkor a konyhán dolgozók, a gépkocsivezetők, a telefonközpontos, a hivatalsegéd és elnézést, ha valakit kifelejtettem, tehát mind a 13 dolgozó megkapja ezeket a juttatásokat. A pályáztatás lehetősége helyesen nem kerülte el képviselő úr figyelmét, hogy ez egy új elem lenne, hiszen ezzel eddig nem éltünk. Képviselő úr azt mondta, hogy szerinte meg kell hagyni a pályáztatás lehetőségét. Pontosan erről szól az előterjesztés, meghagyjuk a pályáztatás lehetőségét, de szeretném, ha megszüntetnénk a kötelező pályáztatást. Elmondom miért. Ma minden egyes

2797 munkakört kötelező a jogszabály értelmében pályáztatni nálunk a Polgármesteri Hivatalban, ugyanis nem éltünk azzal a felmentési lehetőséggel, amellyel egyébként másfél éve már élhetne a hivatal, mióta ezt a kötelező szabályt bevezették. Felülvizsgálva valamennyi megyei jogú város gyakorlatát azt látom, hogy szinte valamennyi megyei jogú város kizárja a kötelező pályáztatást, és csak a jogszabály szerinti kötelező körben, tehát a vezetőknél hagyja meg azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne lehetőség pályáztatásra, de mi úgy gondoljuk, hogy sokszor nagyon felesleges tiszteletköröket és eljárásokat futunk meg, amikor egy adott állás, ami nem egyértelműen igényli azt, hogy pályáztassuk, hiszen talán már benn is van a dolgozó, aki helyettesítéssel dolgozik, vagy meg lenne rá az ember. Minek írjunk ki pályázatot, ha utána majd beadja 42 ember a pályázatot, és egyébként meg már megvan az a jelölt, aki teljesen alkalmas erre az állásra. Én úgy gondolom, hogy ezeket a tiszteletköröket kell kivenni és úgy ahogy a többi megyei jogú város már régen él ezzel a lehetőséggel, ezt mi is megtehessük, a lehetőség továbbra is megmarad. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mivel nem látok más jelentkezőt, véleménynyilvánításra van lehetőség és megadom a szót Hajzer Lászlónak. Hajzer László:(képviselő) Részben elfogadom amit a jegyző úr mondott. Egy picit vitatkozom a költségtérítésnél, a cafetériánál azzal, hogy itt arról van szó, hogy 250.000 Ft után 25%-os személyi jövedelemadót kell fizetni a dolgozónak. A 250.000 Ft után ki fogja fizetni az adót? Akkor a munkáltató ezt nem vonja le a dolgozótól, ha jól értem. Az én számításaim szerint havi 20.000 vagy 15.000 Ft-nyi nettó juttatásról van szó. Ez havi 15 vagy 20 ezer Ft, az adózástól függően. Ennél számomra ami nem érthető benne, hogy akkor eddig mi tartozott a cafetéria körébe? Akkor ezentúl pedig mi az, amiért fizet a dolgozó és mi az, ami ingyen van? Ennek a listájának az ismeretének a hiányában nekem kétségeim vannak, hogy szabad-e döntetünk. A második dolog a 20 vagy 40%-os illetménykiegészítés. Én ezt nem tudom elfogadni, hogy a főiskolát, egyetemet végzetteknél ne tegyünk valamilyen megkülönböztetést az ő javukra, legalább egy jelképes megkülönböztetést tenni kellene azért, mert azt gondolom, hogy ennek van erkölcsi jelentősége. Még ha nem is túl nagy összegű ez a szám. A kötelező pályáztatásra vonatkozóan pedig egyetértek azzal, hogy ez a lehetőség maradjon meg vezetői döntés keretében, de ne legyen egységesen kimondva, hogy nincs pályáztatás, hanem vezetői döntéstől függően legyen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Adom a szót, csak annyit szeretnék mondani, hogy általában a beosztott munkakörben már mindig olyan emberek vannak, akik valamilyen rendszerben pályakezdő fiatalok vagy valamilyen formában itt vannak, tehát azért értelmetlen a pályázatok kiírása. Ebben a kérdésben a főjegyző úrral a vezetés teljesen szinkronban van, hogy csak a vezetői körben kívánja a pályázati rendszert megtartani. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A második gondolatával Hajzer képviselő úrnak nem tudok vitatkozni. Mind a kettőben látok igazságot, tehát abban is látok igazságot amit az előbb elmondtam, hogy elég nagy a különbség, de abban is látok, hogy tiszteljük meg azzal a felsőfokú végzettségűeket, hogy részükre nagyobb illetménykiegészítés kerül megállapításra. Csak az arányokat, hogy lássa a képviselő-testület. Ma körülbelül egy 40 éves köztisztviselő, aki a pályáját itt kezdte,

2798 és középfokú végzetséggel rendelkezik Nyíregyházán, körülbelül bruttó 110-115 ezer forintot keres. Sokan ezt nem így gondolják, de ez az igazság. Ha ő felsőfokú végzettségű lenne, akkor bruttó 200 ezer forint körül van a fizetése. Tehát óriási a különbség. Mindent el tudok fogadni, ez úgy gondolom, hogy legyen a képviselőtestület kompetenciája, hogy ebben a kérdésben hogyan dönt. El kell árulni azt, hogy a vezetésen belül is vita volt, a tisztségviselői körben sem volt ebben egyetértés. A másik kérdés vonatkozásában én mindenkitől elnézést kérek, hogy ha nem volt elég egyértelmű az előterjesztés, valószínű, hogy mi fogalmaztunk rosszul. A dolgozókat bruttó 250.000 Ft mértékű illetmény, cafetéria illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a cafetéria juttatások után fizetendő adó is már ebben van. Ez gyakorlatilag a legtöbb dolgozónál azt jelenti, hogy 200.000 Ft az, ami őt megilleti, és ebben már benne van a 25% adó, amit a munkáltató fizet a cafetéria juttatás után. A dolgozó ezután nem adózik. Ettől a kérdés bonyolultabb, nagyon precíz leszek, de Hajzer képviselő úr jogosan feltette a kérdést. A dolgozókat a szabályozás szerint a mi elképzelésünk szerint 4 cafetéria juttatási illetheti meg. Meleg étkezési utalvány, ennek az adóvonzata 25%. Iskolakezdési támogatás, az adóvonzata 25%. Üdülési csekk, az adóvonzata 25%, és internet előfizetési támogatás, amely viszont 0%-os adókulcsos. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki internetet választ a csomag egy részében, akkor ő nettó mértékben jobban fog járni, mint a többiek. Természetesen a dolgozók részére csomagot kell összeállítanunk, és a terveink szerint öt csomagot már össze is állítottunk, és minden dolgozó, majd amikor a képviselő-testület ma ezt elfogadja, el kell, hogy döntse, hogy melyik csomagot választja. Van olyan csomag, amely csak meleg étkezési utalványról van szó, mert ez adómentesen adható addig a mértékig, ami a 250.000 Ft bruttó összeget magába foglalja. A többi csomag vegyes csomag. Tehát azokban keverve vannak a meleg étkezési utalványok az előbb említett dolgokkal. Azt szeretném viszont elmondani, és ez az én személyes döntésem volt, hogy egyetlen csomagot sem engedtem úgy összeállítani, hogy ne legyen benne meleg étkezési utalvány. Úgy gondolom, hogy az étkezés az alapvető fontosságú dolog. A szabályozás szerint nem kötelező a Hivatal konyhájában ezt igénybe venni, hanem bárhol lehet étkezni és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos elem, ebben mindenki egyet értett, a vezetés is és a szakszervezet is. Tehát ilyen csomagok lesznek. Amit még nagyon fontos elmondani, még egyszer hangsúlyozzuk, ez a jogszabály szerint adható majdnem legalacsonyabb érték, amit mi most előterjesztettünk, hiszen a 38.650 Ft ötszörös értéke alatt nem lehet a jogszabály szerint ezt megállapítani, a felső határ pedig közel 900.000 Ft. Köszönöm szépen. Huszonötszörös mérték, igen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jegyző úr mondott példát, hogy mit kaptak a köztisztviselők, de vagy én nem figyeltem oda vagy nem hangzott el, mert ott kiegészítésre szorul. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Azt tudni kell, hogy ami a dolgozókat nagyon érzékenyen érinti, mert Hajzer képviselő úrnak erre a kérdésére nem válaszoltam, megszűnik a ruházati költségtérítés, mivel rendkívül magas, összességében több mint 95%-os adótartalma van, ezért nem éri meg fizetni. Tehát a ruhapénz, ahogy mondják megszűnik, hiszen 95%-os adóvonzata van. Ez egy dolgozónál rendkívül érzékeny, hiszen eddig a jogszabály szerint kötelezően járt, a köztisztviselői illetményalap 200%-a, nettó mértékben, ez 77.300 Ft volt éves szinten. Tehát ezeket is látni kell akkor, amikor a képviselő-testület szavaz. Köszönöm szépen.

2799

Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem kíván Hajzer képviselő úr módosító indítványt tenni? Nem. Köszönöm szépen. Dévényi Józsefet kérdezem, hogy akar-e szólni? Nem. Kérem, aki támogatja az előterjesztést és a rendeletet módosítását, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 igen szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 48/2009.(XII.15.) KGY rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről A Közgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény ( a továbbiakban: Ktv.) 4. §-ában, 10. §. (18 ) bekezdésében, a 44/A. § (1) és (2) bekezdésében, a 46. § (5) bekezdésében, a 49/F. §-ában, valamint a 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőket és ügykezelőket a jogosultságok munkaidő-arányosan illetik meg. (3) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester és az alpolgármesterek vonatkozásában a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell e rendelet rendelkezéseit alkalmazni.

A béren kívüli juttatások rendszere 2. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként választása szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a.), b.), d.), e.) pontjaiban, valamint (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult.

2800 (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott okból (a köztisztviselő halálával) szűnt meg. (4) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. (5) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét, és a juttatás igénylésére vonatkozó szabályokat a közszolgálati szabályzat határozza meg. (6) A köztisztviselőt az (1) bekezdésben meghatározott cafetéria-juttatásokon kívül Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közszolgálati szabályzatában meghatározott egyéb juttatások illetik meg. E juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása 3. § (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásáról és a belső szervezeti egységek vezetéséről a Polgármesteri Hivatal Ügyrendje rendelkezik. (2) A Ktv. 45. § (10) bekezdés c.) pontjában meghatározott főosztályvezetőhelyettesi szintnek a belső szervezeti egység vezetésére adott megbízás, az osztályvezető szintnek pedig a belső szervezeti egység vezetőjének helyettesítésére adott megbízás felel meg. (3) A vezetői pótlék mértéke a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői esetében az alapilletmény 15%-a, a belső szervezeti egységek vezető-helyettesei esetében az alapilletmény 10%-a. A köztisztviselők és ügykezelők díjazása 4. § (1) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében az illetménykiegészítés mértéke az alapilletmény 20%-a. (2) A középiskolai végzettségű köztisztviselők esetében az illetménykiegészítés mértéke az alapilletmény 20%-a.

2801 (3) Az ügykezelők esetében a középiskolai végzettségű köztisztviselőkre irányadó szabályok szerint az illetménykiegészítése mértéke az alapilletmény 20%-a. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül betölthető munkakörök 5. § A Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthető – vezetői beosztás kivételével – valamennyi munkakör, azzal hogy a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselők száma a tárgyévben nem haladhatja meg a Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át.

Záró rendelkezések 6. §

(1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2010. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 4. §-a 2010. február 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 66/2001.(2002.I.1.) KGY rendelet, valamint azt módosító 43/2002.(X.7.) és az 51/2003.(X.29.) KGY rendeletek. Nyíregyháza, 2009. december 14.

Általános indokolás

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 48/2009.(XII.15.) KGY rendelethez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról szóló, 2001. évben alkotott rendelünk felülvizsgálatát több szempont is indokolta. Egyrészt e szabályozás 2003. évben került utoljára módosításra, az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokra figyelemmel szükséges volt a rendelet néhány rendelkezésének pontosítása, illetve módosítása. Másrészt a köztisztviselők részére nyújtható béren kívüli juttatások rendszerének 2010. január 1. napjától történő átalakítása, illetve az Szja. törvény változásai alapján át kellett alakítani a természetbeni juttatások teljes körének eddigi rendszerét.

2802 A rendelet-tervezetben szabályozzuk továbbá a Ktv. 44/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 67. § (1) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés rendszerét. Részletes Indokolás 1. §-hoz E szakasz meghatározza a rendelet hatályára vonatkozó szabályokat. 2.§-hoz A köztisztviselői törvény, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-től hatálybalépő változásai alapján a cafetéria-juttatásra vonatkozó alapelveket, főbb szabályokat tartalmazza ez a paragrafus. 3.§-hoz A köztisztviselői törvény 46.§ (5) bekezdésében meghatározott illetménypótlékra vonatkozó szabályokat határozza meg ez a rendelkezés.

vezetői

4.§-hoz A Ktv. 44/A.§ (1) és (2) bekezdésében, illetve az ügykezelők esetében a 67.§ (1) bekezdésében szabályozott illetménykiegészítés mértékét állapítja meg ez a rendelkezés. 5.§-hoz A Ktv. 10.§ (18) bekezdése lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben meghatározhatják azokat a munkaköröket, amelyek pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők. Ennek alapján valamennyi munkakör esetében – a vezetői beosztás kivételével – javasoljuk a pályázati eljárás lehetséges mellőzését. 6.§-hoz

A cafetéria-juttatásra vonatkozó szabályok 2010. január 1. napjától, az illetménykiegészítésre vonatkozó rendelkezések pedig 2010. február 1. napjától lépnek hatályba.

2803

Általános indokolás

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet-tervezethez

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról szóló, 2001. évben alkotott rendelünk felülvizsgálatát több szempont is indokolta. Egyrészt e szabályozás 2003. évben került utoljára módosításra, az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokra figyelemmel szükséges volt a rendelet néhány rendelkezésének pontosítása, illetve módosítása. Másrészt a köztisztviselők részére nyújtható béren kívüli juttatások rendszerének 2010. január 1. napjától történő átalakítása, illetve az Szja. törvény változásai alapján át kellett alakítani a természetbeni juttatások teljes körének eddigi rendszerét. A rendelet-tervezetben szabályozzuk továbbá a Ktv. 44/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 67. § (1) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés rendszerét.

Részletes Indokolás 1. §-hoz

E szakasz meghatározza a rendelet hatályára vonatkozó szabályokat. 2.§-hoz A köztisztviselői törvény, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-től hatálybalépő változásai alapján a cafetéria-juttatásra vonatkozó alapelveket, főbb szabályokat tartalmazza ez a paragrafus. 3.§-hoz A köztisztviselői törvény 46.§ (5) bekezdésében meghatározott illetménypótlékra vonatkozó szabályokat határozza meg ez a rendelkezés.

vezetői

4.§-hoz A Ktv. 44/A.§ (1) és (2) bekezdésében, illetve az ügykezelők esetében a 67.§ (1) bekezdésében szabályozott illetménykiegészítés mértékét állapítja meg ez a rendelkezés.

2804

5.§-hoz A Ktv. 10.§ (18) bekezdése lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben meghatározhatják azokat a munkaköröket, amelyek pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők. Ennek alapján valamennyi munkakör esetében – a vezetői beosztás kivételével – javasoljuk a pályázati eljárás lehetséges mellőzését. 6.§-hoz

A cafetéria-juttatásra vonatkozó szabályok 2010. január 1. napjától, az illetménykiegészítésre vonatkozó rendelkezések pedig 2010. február 1. napjától lépnek hatályba. 17./napirend: Előterjesztés a Közterület-felügyelet működéséről szóló 11/2000.(III.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) A közterület-felügyelőknek belép egy eredmény centrikus premizálás. Nekem az a bajom, hogy a múltam miatt a rendőrségen 15 évvel ezelőtt lefolytattuk ezt a vitát. Tehát mindazokban a szervezetekben, ahol közhatalmi jogosítvánnyal vannak felruházva a szervezet tagjai. A közhatalmi jogosítvány jellegénél fogva olyan, hogy azt premizálni kellene, hogy minél hatékonyabban gyakorolja a közhatalmi jogosítványát, az álláspontom szerint ellentétes azzal a jogelvvel, hogy méltányosan és rendkívül körültekintéssel kell gyakorolni a közhatalmi jogosítványokat. Nem vagyok az ellen, hogy premizáljuk a közterület-felügyelőket. A közterület-felügyelőket ezer módon lehet premizálni, de az eredményességhez véleményem szerint nem etikus hozzákötni, mert az beláthatatlan következményekkel jár. Nem lehet a kerékbilincset, a helyszíni bírságot és egyéb áldásos tevékenységet premizálással ösztönözni. Én ezt megfontolásra javaslom a képviselőnek azzal, hogy bízzuk meg a jegyző urat, hogy teremtsen pénzügyi fedezetet arra, hogy más címen kapjanak, ha adni akarnak.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Lengyel Károly és Palicz György is jelentkezett. Kérdések vannak?

2805 Lengyel Károly:(képviselő) Teljesen egyetértek Hajzer Lászlóval ebben a dologban. Teljesen egyetértek. Elmondanám a városnak az összes hatósági jogkörével rendelkező szervére is, a Polgármesteri Hivataltól kezdve a rendőrségig és az APEH-ig, hogy teljesen meg kell ezt a rendszert változtatni. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Egy működő rendszerről van szó, amibe most szigorítás miatt kívánunk belenyúlni, méghozzá egy rendkívül drasztikus szigorítás van benne. Ez sajnos nem olvasható ki az előterjesztésből, de akkor elmondjuk. A jelenleg élő rendszer szerint 20%-os mértékben történik a közterületfelügyelőknek a jutalék fizetése. A mostani ösztönző rendszer, azt hiszem, hogy ez a legjobb szó rá, egy drasztikus szigorításra tesz javaslatot. Nyílván abból kiindulva, hogy máshol is vissza kell lépni, meghatározott területeken, másrészt pedig ezelőtt 3 perccel szavazta meg a képviselő-testület a köztisztviselők részére 20-20% mértékben az illetménykiegészítést. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a 20%-os mértéknek a 12%-ra történő lecsökkentéséről van szó. Másrészt pedig új elem az, hogy ez a 12% az 6-6%-ra megbontásra kerül az előterjesztésben leírt módon. Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy ezelőtt 4 nappal ez a 12% az 16% volt, de a tisztségviselők áttekintve az önkormányzat költségvetési helyzetét, egy további 4%-os, tehát 20%-os csökkentésbe egyeztek meg, amelyet én már a Jogi Bizottságon ismertettem is, és a Jogi Bizottság ennek figyelembevételével döntött a módosított előterjesztés támogatásáról. Azt szeretném elmondani még ezzel kapcsolatban, hogy ez a rendszer 17 éve működik a közterület-felügyeletnél. Ebben a rendszerben meg vannak azok a megfelelő fékek és garanciák, amelyek azt mondatják velünk, hogy nem lehetnek olyan problémák - legalábbis hitünk szerint nem lehetnek olyan problémák -, amelyek ebben a vonatkozásban megfogalmazásra kerülhettek. Természetesen ezt bizton nem állíthatom, hiszen a képviselő úr mint gyakorló - nem is tudom, hogy fogalmazzak - egykori főrendőr (nem tudom, hogy mi a helyes megfogalmazás), egy rendőr főtisztviselő úgy gondolom sokkal jobban belelát ebbe a rendszerbe, mint én. Azt kell kérnem polgármester asszonytól, hogy mivel a rendszer működését, a fékeket, a garanciákat maga a felügyelet vezetője ismeri, hogy engedtessék meg, hogy kiegészítse a válaszomat. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tekintsük módosító indítványnak. Tehát a jegyző úr akármilyen számítás alapján elvégzi azt, hogy mennyi volt a bevétele a közterületfelügyeletnek. Az befolyt ide hozzánk a közterület-felügyelethez. Elvégzi a nyereségveszteség számítást, van egy nyereség ott és ezt követően saját kedve szerint képez, esetleg be is hoz ide egy jutalmazási alapot és a jutalmazási alapot azt követően visszaadja. Engem kizárólag az zavar, hogy külön kiemelik a kerékbilincset meg a bírságolást, a kerékbilincsre meg a bírságolásra képezik az alapot, hogy ott vannak kiadások is. Ott vannak nyereséget befolyásoló, veszteséget befolyásoló tényezők. Lehet, hogy még a közterület-felügyeletnek ez az ága egyébként veszteséges is összességében. De hogy ha nyereséges, akkor egy másik mutatóval képezzünk. Csak ne legyen, én az ellen vagyok, hogy egy közterület felügyelő este megszámolja azt, hogy ma mennyit kerestem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor én szeretném értelmezni Hajzer Lászlónak a javaslatát. Tehát a javaslata arra vonatkozik, hogy az egyéni járulék vagy jutalmazási keret az ne függjön attól, hogy ő személy szerint mennyit bírságolt? Tehát azzal,

2806 hogy legyen egy érdekeltsége a testületnek azzal egyetértesz, de egyénileg ne legyen ilyen érdekeltség? Én értem, Tasnádi úr kérem a reagálását. Tasnádi János:(Közterület-Felügyelet vezetője) Azzal kezdeném, hogy mindössze arról van szó, hogy a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozója, eddig legalábbis valamilyen dolgozója minden évben elismerésben részesült. Mégpedig a költségvetés terhére. Eddig. A közterület-felügyelők vonatkozásában az az eltérés, hogy a közterület-felügyelők részére egy külön keret lett képezve, pontosan úgy, ahogy a Hajzer képviselő úr mondja, ebből a bírság bevételből. Ez a keret eddig 20% volt, ami most a felére csökken az előterjesztés szerint, hisz ez az előterjesztésnek a lényege. Na most ezt a keretet, ezt a jutalmazási keretet mielőtt elosztanánk, egy nagyon komoly elemző, értékelő munka előzi meg, ahol a felügyelők teljesítményét kevésbé, hanem a munkájuknak a minőségét nagyon komoly és komplex módon értékeljük és számszerűsítettünk minden olyan tényezőt benne, ami csak számszerűsíthető volt. Ez egy 10 lépésből álló metódus, például számszerűsítettük a fegyelemsértéseknek a számát, a panaszoknak a számát, stb.stb. amiben ellenérdekeltség lépett fel, illetve büntető következményekkel járt. A fékek és garanciákról beszélt jegyző úr, ez úgy érvényesül, hogy amikor a végén a felügyelőt megítéljük, besoroljuk és rangsoroljuk, ebben az értékelésben egyetlen egy elemet nem veszünk figyelembe, az pedig az, hogy mennyi az a bírságbevétel, amennyit személy szerint ő betermelt ebbe az alapba. A másik garanciális elem az, hogy amikor én megteszem a javaslatomat személy szerint ez alapján az értékelési rendszer szerint egy nagyon komoly írásos értékelésre, a jegyző úrhoz felterjesztem, aki szintén név szerint átnézi, és engem bármilyen módon felülbírálhat. A harmadik garanciális elem pedig a polgármester asszony személye, aki a kifizetést vagy engedélyezi vagy nem a végén. Ez egy működő rendszer, nagyon régen működik, ha elvennénk, akkor elvennénk a vezetők kezéből az érdemi értékelésnek a lehetőségét. Egy vállveregetéssel nem lehet úgy gondolom érdemben értékelni egy embert és ha már a rendőrségről szó esett én tartanék tőle, hogy a közterületfelügyelet a rendőrségnek a szintjére esetleg lecsúszna, magyarul úgy menne el a közterületi szabálysértés mellett, mint a rendőr kollégáink. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nálam négyen jelentkeztek, Ajtay-Horváth Magda, Palicz György, Lengyel Károly és Dévényi József. Dr. Ajtay–Horváth Magda:(képviselő) Én el sem tudtam képzelni, hogy Magyarországon valami így működik, ez nekem teljesen feudális, hogy mennyire gusztustalan ez a dolog arra azt a példát tudnám mondani, hogy én tanár vagyok és szintén az állam fizet engem is, akárcsak a közterület-felügyelőt. Ha az általam adott érdemjeggyel egyenesen vagy fordítottan arányos lenne az én fizetésem, azon nyílván mindenki elcsodálkozna. Körül-belül ugyanilyen visszás módon fogadtam én ezt a dolgot, el sem hittem, hogy ilyen létezik ma Magyarországon. Ajánlom a KeletMagyarországnak, hogy abban a rovatban, amiben meg szokta kérdezni a városlakókat, hogy mi a véleménye erről, ezt a kérdést mindenképpen tegye fel. Elvi kifogásom van, támogatom Hajzer úr elképzeléseit ezzel kapcsolatban, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem mondok ellent, de én nagyon nem tenném fel, mert természetesen ha engem megbüntetnek, mert a zöldben parkolok, akkor mélységesen fel leszek háborodva, miközben egyébként semmi mást nem csinált,

2807 csak a kötelességét teljesíti. Tehát én ezt nem tenném népszavazásra. Egyébként támogatom azt a törekvést, ha ebben egyetértés lenne, ami a 12%-ot nem osztja meg két részre, hanem azt mondja, hogy a 12%, melyet egy komplex értékelés alapján a kifizetésére a felügyelő vezetője ad javaslatot a jegyzőnek. Palicz György:(képviselő) Szerintem lehetne egyénileg is premizálni, olyan dolgozóknak osztanék prémiumot, akik 5 milliónál drágább autót megbüntettek, mert nem tudom hányszor mondtam el bizottságon, közgyűlésen, újságban írtam róla, interneten, ott áll pld. a Széchenyi utcán az egyik vendéglátó ipari hely előtt a forgalomtól elzárt területen minden nap 8-tól 4-ig az a 5-ös BMW, soha hozzájuk nem szól senki, reggeltől estig ott parkolnak a forgalomtól elzárt területen, egyszer nem láttam, hogy megbüntette volna őket valaki, és ilyen már több helyen volt a városba. Természetesen az elsőt azt viccnek szántam, de ahhoz valószínűleg a bátorság hiányzik, hogy valaki egy ilyen autót megbüntessen, mert más okát nem látom, hogy miért ne büntetnék meg ezeket az autókat. Ezt lehetne premizálni, mert a másik dolog, ami megint vesszőparipám itt a Kossuth téren, ahogy közlekednek a pénzszállító autók. A DM-hez úgy jut el, hogy a katolikus templomtól keresztül jön egész Kossuth téren és úgy közlekedik. Tehát bármennyire van behajtási engedélye, nyugodtam megtehetné, hogy szépen körbejön az utón és akkor körül-belül 2 métert kéne fölmenni a járdára és nem keresztülmenni az egész Kossuth téren. Az ilyen dolgokra kéne figyelni, bár valószínűleg nekik is ki van osztva, hogy mindenhova a legrövidebb úton kell bejutni, de ezekre én kérném, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a közterület-felügyelők. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nekem meg az a javaslatom, hogy a 2 éve tüntetőknek a Kossuth téri kocsi beállását is meg kellett volna már büntetni, mert 2 éve kérjük, mindenki, hogy emellett nem lehet elmenni szó nélkül. Lengyel Károly:(képviselő) Én azt hittem, hogy csak megbeszélés alapján van, hogy behozzátok és kaptok belőle ennyit. Nem gondoltam, hogy ez le is van írva. Nem ismerem az önkormányzat minden rendeletét. Azt akarom mondani, hogy egy normális országban a bírság az nem a teljesítménynek a fokmérője, a teljesítményt nem a bírság méri, hanem az egy sokkal komplexebb történet, ahogy ezt mondta is Tasnádi úr. Magyarországon a rendőr elviekben, tudom ez egy másik terület, de itt is igaz, hogy figyelmeztethet. Akkor utána a következő pedig elenged, ilyen is van, volt valamikor amikor nem kellett állandóan a pénz az államnak, bármilyen színű kormányról is legyen szó. Akkor ott van az APEH, aki ugyanúgy nem méltányol, én már volt ahol elmondtam, hogy egy fiatal vállalkozást 300.000 forintra büntetett azonnal az az ellenőr, aki ott ugrált a virágcsokorral, hogy már megy a busza és mentek utána a nyugtával és úgy jött vissza, hogy már késő. Ezek viszont vérlázító történetek. Alapvetően a bírság után kapott prémiumok és különböző ilyen elképzelések az okai az ellenszenvnek és szerintem ezt alapvetően kell megváltoztatni és nagyon örülök, hogy ez a dolog itt ki jött. Tényleg nem tudom támogatni. Ki kellene erre találni egy ösztönző rendszert, ami nem bírságon alapul. Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Tegnap jöttem haza Pató Istvánnal Párizsból és egy nagyon érdekes élményben volt részem. A Diadalívnél egy hölgy behajtott a pirosba. A párizsi belvárosi rendőrök robogóval közlekednek, mert azzal jól lehet a nagy forgalomba is közlekedni. Így, ujjal mutatott a piros lámpára, hogy barátom, nem

2808 vetted észre? Nem volt bírságolás, semmi nem volt, tehát egyszerűen csak segítette a közlekedőket a közlekedésben. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a bírság az utolsó eszköz és gyakorlatilag ez az előterjesztés jószerével a bírságolásról szól. Polgármester asszony lelőtte a poénomat, mert én azt szerettem volna mondani vagy kérdezni a jegyző úrtól is és Tasnádi úrtól is, hogy amikor itt beálltak a Kossuth térre az autóval, mert az autó akkumulátoráról szólt a zenebona meg minden, akkor hol voltak? A jegyző úr ott ült fent, Tasnádi úr lent, egy közterület-felügyelőt sem küldtek le, hogy megkérdezze, hogy vajon van-e engedélye a gépjárműnek ott állni. Egy. De mondhatnék több olyan területet Nyíregyházán este, éjszaka, hétvégén, nem tudom hány közterület-felügyelő van szolgálatban, de én azt látom, hogy főleg a lakótelepeken bármit lehet csinálni, mert gyakorlatilag közterületfelügyelők arra nem járnak. Több olyan utcát tudok mondani, pont ahol polgármester asszonnyal mindennap járunk haza, hogy a megállni tilosban végig állják az egész utcát és még véletlenül sem a környéken nem jár sosem a közterület-felügyelő. Úgy hogy én azt tudnám támogatni, hogy nem elsősorban a kerekbilincsre és a bírságolásra, hanem valahol a morálra a példamutatással, propagandával kellene inkább hatnunk és a jelenléttel. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt nem tudom, hogy meg tudunk-e abba állapodni, hogy a 12%-ot elfogadjuk és az összes többit meg nem, mert úgy látom, hogy a 12%-kal nincsen senkinek gondja, a módszerrel van gondja. Főjegyző úr tessék parancsolni. Vége van, nem látok több jelentkezőt. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Az elhangzottakra szeretnék reagálni. Először is szeretnék elnézést kérni Tasnádi János felügyeletvezető nevében is azért a rendkívül szerencsétlen megjegyzéséért, amit a mondandója utolsó tagmondatában tett itt a közgyűlés előtt. Mindössze arra kívánt célozni, hogy a felügyelők igyekeznek minden, hatáskörükbe tartozó dolgot teljesíteni és nyilvánvalóan ehhez ő fontosnak tartja a jutalékrendszernek a fenntartását. Még egyszer elnézést kérek tehát mind a rendőrségtől, mind pedig a képviselő-testület azon érzelmű tagjaitól, akiket eddig bántott ez a megjegyzés. Szerencsétlen volt. Ugyanakkor nem értem dr. Ajtay-Horváth Magda képviselő asszony hozzászólását, szerintem ez csak azért van, mert nem értette meg amiről beszéltünk, ez valószínű, hogy a mi hibánk. Még véletlenül sem arról szól tehát a közterület-felügyelők bírságolási rendszere, hogy érdekeltek lennének abban, hogy minél több bírságot szabjanak ki. Előttem van egy számvetés a közterület-felügyelők teljesítményértékeléséhez és a jutalékához. Ez egyértelműen mutatja azt, hogy mi alapján történik a felügyelők értékelése és a jutalék kiszabása. Ezt Tasnádi kollégám elmondta, és egyértelműen utalnék arra a fél mondatára, ami nem biztos, hogy eljutott az itt jelenlévők fülébe, hogy sok szempont van, de egyetlen szempont nincs, hogy konkrétan ki, mennyi bírságot szabott ki. Nem ez alapján történik az egyéni jutalék kivetése. Végighallgatva a vitát, nekem egyértelműen van módosító javaslatom, hiszen megértettem azt, hogy nem szeretné a képviselő-testület Hajzer képviselő úrral egyetemben, hogy a szövegben nevesítve legyen a kerékbilincselés, illetve az, hogy a bírságból származó bevétel legyen a jutalék alapja. Megértettem azt is, amit polgármester asszony mondott, hogy ne legyen a 12%-on belül a 6-6%os differenciálás. Szövegszerű módosító javaslatom az alábbi: a közterületfelügyelők tevékenységéből az Önkormányzat számlájára közvetlenül befolyt bevételek 12%-a a közterület-felügyelők jutalékalapja, melyet a közterület-felügyelet vezetője a jegyzővel történő egyeztetés után, a felügyelet munkatársainak

2809 teljesítmény elismerésére fordít. Tehát ebben kivételre került a nevesítés, másrészt a 12% sincs tovább bontva. Megértettem minden kritikát, én magam is sokszor elmondom a kollégáknak, hogy nagyon vigyázzunk arra, hogy ne csak a trabantost büntessük, hanem mindenkit, ezek szerint még van további előrelépésre lehetőség. Ezt feladatként tűzöm a közterület-felügyelet vezetője részére. Megértettem az egyéb problémákat is, de szeretném megkérdezni, így magunk között, hogy miért nem azért kért szót a képviselő-testület, hogy elmondja, hogy ez a felügyelet élen jár abban, hogy az országban elsőként szervezte meg az E-misszióval a hulladékkommandót és felszámoltunk nagyon sok illegális hulladéktelepet? Miért nem arról beszélünk, hogy ez a felügyelet az országban egyedülálló módon és példaként kifejlesztette a választókerületi megbízotti rendszert? Amikor a képviselők folyamatosan kapcsolatot tarthatnak a felügyelőkkel és segítünk a választókerületi gondok megoldásában. Miért nem arról beszélünk, hogy az elmúlt 3 évben eltüntettük a roncsautókat Magyarországon egyedülálló módon ismételten és tovább tudnám mondani a pozitív példákat. Ez a felügyelet megítélésem és az országos szakmai szervezetek véleménye szerint is hatékonyan működik. Ha ez a mostani vita arra szolgált és azt segíti elő, hogy a jövőben még hatékonyabban és állampolgárbarátként, ügyfélközpontúan működjön, akkor már megérte ez a vita és ennek szellemében fogom majd az év végi eligazítást és értékelést megtartani a felügyeleten, gondolom Tasnádi úrral egyetemben. Én nagyon bízom, hogy erre mindenképpen hasznos volt ez a vita és mindenkinek köszönöm az építő jellegű kritikai megjegyzéseit, hiszen nekünk ebből tanulni lehet és tanulni is kell. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Földesi István. Földesi István:(képviselő) Jegyző úrnak a problémáját megértem, de volna egy jobb javaslatom. Hagyjuk ki azt a szöveget, ezt a %-ot, mert ez sok embert bánt, hanem képezzen jegyző úr egy jutalmazási alapot, az ott dolgozó 12 vagy 16 ember béralapjának mondjuk az 5 vagy 10%-át jutalmazásra fordítsuk és akkor az egész le van tudva. Viszont szeretném elmondani, nem a szemébe Tasnádi úrnak, hogy a közterületek dolgozói tényleg jó munkát végeznek a sok kritika ellenére és én arra kérem képviselőtársamat, hogy ne essék zokon nekik, ha tilosban állnak meg, szabálytalan helyen, és a bilincs rákerül az autójukra. Dr. Ajtay-Horváth Magda: (képviselő) A 10. §-ból egy mondatott idéznék, nem tudom, hogy ezt hogy lehet érteni, én hasonló tárgyakat tanítok, de a bevétel 6%-át a bírságot kiszabó, illetve a járművet rögzítő felügyelő kapja. Nem tudom, hogy ezt én így értelmeztem, ahogy itt le van írva? Köszönöm szépen. Lengyel Károly:(képviselő) Én is azt gondolom, hogy ez egész egyszerűen egy rossz rendszer, ami ezen a ponton felszínre bukkant és ez nem a közterületfelügyeletet, különösen nem a nyíregyházi közterület-felügyeletet minősíti, akikkel nekem is mint képviselőnek személyesen pozitív tapasztalataim vannak. Ezért kérem, hogy nehogy személyes sértésnek vegye akár a jegyző úr, akár a felügyelet, akár Tasnádi úr az én kritikai megjegyzésemet, mert nem erről szólt. Mondtam is, több szervezetet jelöltem meg, ahol szerintem ugyanolyan probléma a premizálás alapú bírságolási rendszer. Én is azt gondolom, hogy tartalékalapot vagy jutalom alapot kellene képezni, amit egyébként egyáltalán nem a bírságokból kellene képezni, folyjon be bírság természetesen, mert valamikor kell bírságolni. Szóval

2810 legyen egy jutalomalap, amit ki lehet osztani és folyjon be bírság is, mert valamikor bírságolni kell, de ne ez legyen az alapja. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László:(képviselő) Nagyon gyorsan mondom, hogy kibontakozást keresek és a kibontakozásra van javaslatom. Nekem az a szörnyű gondolatom támadt, hogy nemcsak a közterület-felügyeletnél képeznek ilyen alapokat, hanem az a véleményem, hogy lehet, hogy képeznek az illetékbeszedésnél, lehet, hogy képeznek az adónál, lehet, hogy képeznek a szabálysértésnél és lehet, hogy még egy csomóhelyen képeznek ilyen alapokat. Na most annyiban igaza van Tasnádi Jánosnak, vagy aki ezt a rendszert védi, hogy ezt kipécézték maguknak, és az összes többivel pedig nem foglalkozunk. Ugyanazok az elvi kifogások egyébként felhozhatók a szabálysértésnél, az adóknál és sorolhatnám még valószínűleg. Nem tudom, hogy képezünk-e ilyet, de biztosan képezünk. Miután január 1-je itt van nagyon közel, ha kimondanánk elvben, hogy milyen elveket kell követni, akkor lehetne egy egységes szabályozást csinálni és akkor minden területre meg kellene ezt a közvetlen érdekeltséget szüntetni, úgy hogy én nem javaslom a csökkentését az ilyen címen adandó vagy a jutalmazás összegét. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezzel pedig én nem értek egyet, mert akkor nincs meg a 20% béremelésnek az alapja. Kénytelen vagyok őrködni a költségvetés felett és mindezek hozzájárultak meg a cafetériának az ilyen jellegű elfogadása ahhoz, hogy a 20% illetménykiegészítést oda tudjuk adni, mert ez volt a közgyűlésnek a döntése, hogy azzal a hivatal költségvetése nem nőhet. Ezt úgy gondolom, hogy egy ilyen költségvetési évben tudomásul kell venni. Jegyző úr módosító javaslatát szeretném megszavaztatni, mert ez kifejezi azt a szándékot, amit mi akarunk és ha ez átmegy, akkor utána nem szavaztatok, ha nem megy át akkor folytatjuk a vitát. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. A Közgyűlés megalkotta az alábbi rendeletet: 49/2009. (XII.15.) KGY rendelet a közterület-felügyelet működéséről szóló 11/2000.(III.1) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a közterület-felügyelet működéséről szóló 11/2000. (továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

(III.1)

KGY

rendeletet

1.§ Az Ör. 4. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4.) A felügyelők feladataikat őr és járőrszolgálat keretében, országosan egységes egyenruhában látják el.

2811 2. § Az Ör. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal, vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A felügyelő neve, munkáltatójának megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat. 3. § Az Ör. 4. § (6) a./ pont az alábbiak szerint módosul: (6) A felügyelőt a./ változó munka-rendben és szolgálati helyen, valamint készenléti és ügyeleti rendszerben is lehet foglalkoztatni.

4. § Az Ör. 4. § (8) bekezdése hatályát veszti. 5. § Az Ör. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A felügyelet együttműködési megállapodás alapján működjön együtt a helyi rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, így különösen a polgárőrség helyi szervezeteivel, valamint a feladat ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezetekkel. 6. § Az Ör. 5. § új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a közterület-felügyelő intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása valakinek jogát, vagy jogos érdekét sértette, és az intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül panasznak van helye. A panasz elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. 7. § Az Ör. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép

2812 (1) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, környezetről, körülményről kép és hangfelvételt készíthet. A felügyelet közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és üzemeltethet. 8. § Az Ör. 6.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A felügyelő jogszerű intézkedése során felvilágosítást kér, személyt vagy járművet feltartóztat, igazoltat, figyelmeztet, helyszíni bírságot szab ki, szabálysértési feljelentést tesz, dolgot visszatart, közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet elszállíttat, kerékbilincset alkalmaz, területet, épületet lezár, onnan illetékteleneket eltávolít.

9.§

Az Ör. 6. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) Ha a távollévő gépjárművezetővel szemben kezdeményezett helyszíni bírságolási eljárás közben az adott gépjármű vezetője a gépjárműhöz visszaérkezik, az intézkedést az egyébként irányadó eljárás szerint kell lefolytatni. 10. § Az Ör. 9. §-a az alábbiak szerint módosul: (1) A közterület-felügyelet tevékenységéből az Önkormányzat számlájára közvetlenül befolyt bevételek 12%-a a közterület-felügyelők jutalékalapja, melyet a közterület-felügyelet vezetője a jegyzővel történő egyeztetés után a felügyelet munkatársainak teljesítmény elismerésére fordít. A közterületfelügyelet vezetője és helyettese alkalmanként legfeljebb másfélhavi alapilletményükre jogosultak. (2) A kifizetésekre az első félévi jutalékok esetében legkésőbb szeptember 30ig, a második félévi jutalékok esetében a tárgyévet követő év március 31-ig kerül sor. A juttatásból ki kell zárni a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló felügyelőt. A fegyelmi eljárás idejére a kifizetést fel kell függeszteni. 11. § Az Ör. 10. § (12) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: (12) Az egyenruházat tartalmazza karjelzésként az előírt méretű és formájú városi címert, valamint a Nyíregyháza feliratot. A felügyelő szolgálati egyenruháján névkitűzőt visel.

2813 Záró rendelkezések 12. § Ezen rendelet 2010. január 01-én lép hatályba.

Nyíregyháza, 2009. december 14.

Indoklás a közterület-felügyelet működéséről szóló 1/2000.(III.1.) KGY rendelet módosításáról szóló 49/2009.(XII.15.) KGY rendelethez.

Általános indoklás A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény ez év szeptember 01-től jelentősen megváltoztatta a közterület-felügyelet működésének jogszabályi környezetét. A törvény előírja, hogy a helyi önkormányzat milyen mértékben és tartalommal szabályozhatja a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetve a felügyelő feladatait. A törvényi változásból markánsan kitűnik a közterület-felügyelet, mint szervezet és feladatrendszere eltolása a közrend-közbiztonság irányába, a rendészetirendvédelmi jelleg erősítése felé. A közterület-felügyelők feladatkörükből adódóan nélkülözhetetlen partnerei a közösségi bűnmegelőzési rendszernek, így a törvény fő feladatul szabja a felügyelet közreműködését a társadalmi bűnmegelőzési feladatok végrehajtásában. A fentiek, illetve az elmúlt években megváltozott jogi, gazdasági, társadalmi környezet indokolja az önkormányzati rendelet áttekintését és módosítását.

Részletes Indoklás 1. §-hoz Az őrszolgálat a felügyelő egy lehetséges szolgálati módja. A törvényváltozás kiterjesztette a felügyelők feladatkörét az önkormányzati vagyon védelmére, terület, épület lezárásának jogával. Ezen feladatokat a felügyelő őrszolgálat keretében látja el. 2. §-hoz Az eddigi szabályozás szerint a felügyelő minden esetben az intézkedés előtt volt köteles magát igazolni. Felügyelői és hivatalos személy mivoltát az illetékes miniszter által kiállított szolgálati igazolvány, és sorszámmal ellátott szolgálati jelvény igazolta.

2814 Az új szabályzás szerint vagy az igazolvány, vagy a jelvény is elégséges önmaga igazolására. 3. §-hoz Az ügyelet, mint munkarend a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokkal vált kötelezővé. Bevezetésekor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény korlátozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

4. §-hoz A felügyelő által használt kényszerítő eszközöket a törvény tartalmazza, és az önkormányzati rendelet előírásait felülírta. 5. §-hoz A törvény a közterület-felügyelet együttműködési rendszerének módját és tartalmát – a rendőrséggel történő együttműködés kivételével – a képviselő testület hatáskörébe adta. 6. §-hoz A felügyelő jogszerű szolgálat ellátása során tett intézkedéseivel szembeni panaszok kivizsgálása és elbírálása teljes egészében kikerült az önkormányzat és tisztségviselőinek hatásköréből. E szerint a közterület-felügyelet felettes hatósága a rendőrség, illetve ha közigazgatási hatósági, vagy szabálysértési eljárás indul egy intézkedés során, akkor az illetékes közigazgatási, vagy szabálysértési hatóság.

7-8. §-hoz A felügyelői intézkedések köre, az adatkezelési jogosultságok, valamint a kép és hangfelvétel készítés lehetőségei jelentősen megnőttek. Jelen szabályzás az un. „térfigyelő kamerarendszer” telepítésére és üzemeltetésére nem kötelezi a közterület-felügyeletet, de megteremti annak lehetőségét. 9. §-hoz Szöveg pontosítás. A lehetőség kötelezőséggé változott. 10. §-hoz A felügyeletnél 2000-től működik eredményesen a jelenlegi teljesítményértékelő és ösztönző rendszer. Ez a rendszer nem egy egyszerű jutalékképzés és elosztás, hanem személyre menő, egzakt teljesítménymérésen alapuló értékelés és a bevételből való differenciált részesedés. A rendszerbe több fék és garancia is be lett építve. Az érdekeltség jelentősen gátolja, hogy a felügyelők elmenjenek az észlelt

2815 szabályszegések mellett. A rendszeres vezetői értékelés pedig egységes, a város vezetése által megkövetelt büntetőpolitika érvényesítését eredményezi. A közterületfelügyelők emberi és szakmai tisztessége mellett ez a rendszer biztosítja legeredményesebben a korrupciómentes szolgálat ellátást. Az újra szabályozás lényege, hogy a gazdasági válság, valamint a kiszabható bírság összegének változása miatt a jutalékalap aránya a befizetett bírság összegéhez képest lényegesen csökken. Ez mind az automatizmus, mind a teljesítmény alapján számított részösszeg 40%-os csökkentését jelenti. A jegyző és a felügyelet-vezető kontrollja fennmarad, illetve erősödik. A felügyelet-vezető és helyettese járandóságának az alapilletményük alapján történő meghatározása a bírságbevétel nagysága helyett azt célozza, hogy a vezetők ne a bevétel növelésében legyenek érdekeltek, hanem a felügyelet össz szakmaiságának és jogszerű működésének biztosításában. 11. §-hoz A felügyelő neve közérdekből nyilvános adat, amit a felügyelő az egyenruháján névkitűző formájában köteles viselni, és ha a körülmények szükségessé teszik, azt az intézkedés során szóban is közölni. 18./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítése? László Géza:(Gazdasági Iroda vezetője) A Jogi Bizottság mikor tárgyalta, akkor volt módosító javaslata a Jogi Bizottságnak. Ennek egy része épült csak be az előterjesztésbe, mert az előterjesztésnek a 2. § (1) bekezdés utolsó mondatára is volt egy javaslat, ami nem került átvezetésre. Ez helyesen úgy szól, hogy a sportegyesületek és egyéb társadalmi szervezetek részére a 2009. évre meghatározott támogatás 1/12-edét kell havonta folyósítani. Kérem a közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet, az előterjesztést, ennek figyelembe vételével tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét mondja el Moskovits Károly.

2816 Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Még van két bizottság. Mikó Dániel és Márföldi István, ebben a sorrendben adok szót. Márföldi István. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

elnöke)

A

bizottság

Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdezni, vagy véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 50/2009.(XII.15.) KGY rendelet a 2010. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozásáról A Közgyűlés az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 76. §. (1) bekezdése alapján a 2010. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozására az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. Felhatalmazza a polgármestert, hogy 2010. január 01-étől a költségvetés elfogadásáig helyi bevételeket folytatólagosan szedje be és a kiadások teljesítésénél e rendelet 2. §-ban foglaltak szerint járjon el.

2. §. 1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése fenntartása alá tartozó és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal közösen fenntartott intézmények, az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, továbbá az önkormányzat által támogatott magánvállalkozások és alapítványok finanszírozását a 2010. évi költségvetés elfogadásáig bázis szinten kell biztosítani. Bázisként a 2009. évi eredeti előirányzatot, a létszám vonatkozásában a 2009. december hó 31-ig engedélyezett létszámot kell alapul venni. A sportegyesületek és egyéb társadalmi szervezetek részére a 2009. évre eredetileg meghatározott támogatás 1/12-ét kell havonta folyósítani. 2) A 2010. évi költségvetés jóváhagyásáig csak a folyamatban lévő beruházások, felújítások, mint áthúzódó kötelezettségek (ki nem egyenlített számlák) fizethetők ki. Új feladatra csak az üzemelést

2817 közvetlenül veszélyeztető, meghibásodás kijavítására irányuló munkálatok miatt történhetnek kötelezettségvállalások és kifizetések. 3) A személyi kifizetések időbeni teljesítéséhez az átmeneti forráshiány esetén munkabérhitel felvételét határozza el.

3. §. A Közgyűlés a Kisebbségi Önkormányzatok működésének biztosítására a költségvetés végleges jóváhagyásáig egységesen 200-200 eFt önkormányzati támogatást biztosít. 4. §. 1) Jelen rendelet 2010. január hó 01-én lép hatályba. 2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az adófeladatokat ellátó dolgozók érdekeltségi rendszerének szabályairól szóló 35/1995. (IX. 1.) KGY rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Az érdekeltségi jutalék évente kifizethető összege nem haladhatja meg a Megyei Jogú Város Jegyzője, az Adóiroda vezetője és helyettese esetében négyhavi, az Aljegyző és az Iroda dolgozói esetében háromhavi illetményüknek megfelelő összeget.” Nyíregyháza, 2009. december 14.

19./a. napirend: Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Meghívott: Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője 19./b. napirend: Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Meghívott: Gerda István a Nyírtávhő Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Gerda Istvánt köszöntöm. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági véleményt kérek, a Jogi Bizottság véleményét.

2818

Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Mind az a./ mind a b./ pontot egyhangúlag támogatta a bizottság. Köszönöm.

Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A Városüzemeltetési Bizottság is mind a két előterjesztést, illetve rendelet-módosítást támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy mind a két napirendhez van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Akkor szavaztatok, a 19./a napirendet, a közgyűlési rendelet módosítását. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 51/2009.(XII.15.) KGY rendelet a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendeletet (továbbiakban:Ör) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör. 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

Záró rendelkezések 2.§ Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba.

Nyíregyháza, 2009. december 14.

2819

Melléklet NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 51/2009.(XII.15.) KGY rendeletéhez 2. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/2005.(X.27.) KGY rendeletéhez a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén

2010. január 1-től

Alapdíjak (Ft/lm3,év)

nettó ár

Lakossági célú felhasználás - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz

354,46 39,59 394,05

Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Lakossági célú felhasználás

2 886,73

Melegvíz hődíj (Ft/m3) Lakossági célú felhasználás

879,50

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki a nem lakossági távhő díjjal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2820 287/2009.(XII.15.) számú határozat a NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhószolgáltatás díjainak alkalmazásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén A Közgyűlés a NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjait Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2010. január 1-től az alábbiak szerint hagyja jóvá:

Alapdíjak (Ft/lm3 év)

nettó ár

Egyéb felhasználás (Ft/Lm3,év) -

csak fűtés csak melegvíz fűtés és melegvíz

Egyéb felhasználó (Ft/MW/év) Üzemi felhasználó (Ft/MW/év)

376,74 42,08 418,82 14 148 126 10 197 598

Mért hőenergia díja (Ft/GJ) Egyéb felhasználó Üzemi felhasználó

3 029,86 2 932,96

Melegvíz hődíj (Ft/m3) Egyéb és üzemi felhasználó

903,80

20./ napirend: Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet alapján a Pályázati önerő és Tartalék alapra benyújtott pályázatok elbírálására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága. Előterjesztőnek van szóbeli kiegészítése? Igen. Nagy László:(alpolgármester) Egyetlen ponton van a bizottság véleménye által, vagy a bizottság véleménye miatt elsősorban módosító javaslatom. Ez pedig a 10-es sorszámmal jelzett Sikeres Nyíregyházáért Egyesületnél a javaslatban 30.000 Ft szerepel és a bizottság 150.000 Ft-ot szavazott meg. Köszönöm szépen.

2821

Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát a írásban kiadott anyaghoz képest a bizottság módosító indítványokat fogalmazott meg, amit az előterjesztő elfogadott, de az írásos anyagba nem lett átvezetve. Jól értékelem? Köszönöm szépen. Ez akkor nem módosító indítványként fog szerepelni, hanem az előterjesztő indítványa. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, véleménye? Veréb József és Vinnai Győző jelentkezett. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság ezt a mai napon tárgyalta, és összesen ennyi volt az észrevétel, így támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Egy javaslatot szeretnék tenni, éppen a 9-es, 10-es számú pályázatnál, mert megnéztem a pályázatokat, nem szívesen teszek javaslatot, mert a bizottság kompetenciáját elfogadom. De itt látok egy olyan különbségtételt, ami mindenképpen fontos véleményem szerint. Minden pályázatnál legalább 50%-ot adtunk, tehát volt, ahol megadtuk a kért támogatás összegét, volt ahol 50%-ot adtunk. Kettőnél, a 9-esnél és a 10-esnél, de most a 10-es ebből a szempontból kiesik, mert Nagy László alpolgármester úr azt mondta, hogy nem 30.000 Ft, hanem 150.000 Ft. Szeretném azt javasolni, mert egyetlen olyan egyesület marad, amely lényegesen kevesebben kap, amit kér, ez a Teréz Anya Egyesület. Nem ismerem ezt az egyesületet, de a személyt talán ismerem, nem konzultáltam vele, akik jótékony karitatív tevékenységet folytatnak több egyesületben, gondolom a karácsonyi programok is erre irányulnak. Ezért egy szövegszerű javaslatot tennék, hogy a 40.000 Ft helyett 100.000 Ft-ot kapjon. Az alapelvet tartsuk be, mert mindenütt legalább felét megkapták a pályázók, és ez az egy lóg ki a sorból. Tehát 200.000 helyett 100.000 Ft. A következő alapelv mentén néztem meg a pályázatokat és véleményem szerint ez nincs szoros összefüggésben, hogy az egyesület 15 fős vagy 20 fős, mert például azt tudom mondani, hogy van olyan megyei nagy egyesület, amely milliárdos projektet visz és 14 tagja van. Maga a program alapján minden pályázat legalább 50%-át kapta amit kért, akár nagyobb összegről, akár kisebb összegről volt szó. A 9-es és a 10-es lógott ki a sorból. Nagy László alpolgármester mondta, hogy 200.000 helyett 150-et kapnak, nem 30-at. A Sikeres Nyíregyházáért Egyesület. Őket sem ismerem közelebbről, de idős, magukra maradt emberek karácsonyát tartják meg. Ugyanilyen tartalmú a másik egyesület, amely karácsonyi programokat tart, 200-at kért és 40-et kapott, javaslom hogy 60-nal emeljük meg. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazzunk erről akkor szerintem. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 8 tartózkodással elfogadta a módosító indítványt. A módosító indítvány átment, a 10-est az előterjesztő elfogadta, tehát ezért azt nem kell szavaztatnom. Aki az egész csomaggal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2822

288/2009. (XII.14.) számú határozat a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásáról szóló 24/2008. (IV.29.) KGY rendelet alapján a Pályázati Önerő és Tartalék Alapra benyújtott támogatási kérelmek elbírálásáról

A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta. 2./ a Pályázati Önerő és Tartalék Alapra beérkezett pályázatok támogatását a melléklet szerint jóváhagyta. melléklet a 288/2009.(XII.14.) számú határozathoz:

A Pályázati Önerő és Tartalék Alaphoz

beérkezett kérelmek

2823

A pályázó neve

Pályázat célja, tárgya

1. Együtt a Jövőért Országos Karitatív Egyesület

„Clubhealth-Healthy and Safer Nightlife of Youth” c. projekt keretén belül SzlovéniaLjubljanában megrendezésre kerülő szakmai találkozó

A kért támogatás összege 240.000

Bizottsági javaslat 200.000 (Pályázati Önerő ésTartalék Alap terhére)

Király József elnök EGT és Norvég finanszírozási mechanizmus által támogatott „ Határon 2. RÉV Alapítvány átnyúló együttműködés Cseh Sándor elnök fejlesztése a MagyarUkrán határtérségben”, Pályaorientációs és számítástechnikai képzések

1.000.000

520.000

3.

1.000.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

400.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

Kulturális Életért Közhasznú Egyesület Dombóvári Gábor elnök Krúdy karácsonyi ünnepség

300.000

4. Meta Klub

150.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

Dr. Móré E. Csaba elnök EACEA pályázat az Európa a polgárokért c.810 város ifjúsági szabadidős szokások 5. Kulturális felmérése, Életért közhasznú ifjúságszakmai Egyesület interregionális Dombóvári Gábor központtá válás)

elnök

1.000.000

1.000.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

2824

A pályázó neve

6. Szabolcs Néptánc Egyesület Dalanics Györgyné elnök

7. Dialóg Nyugdíjas Egyesület

Pályázat célja, tárgya

A kért támogatás összege

Generációk Karácsonya c. rendezvény

200.000

15 éves jubileumi kiadvány

80.000

Bizottsági javaslat 200.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

40.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

Kardos Lászlóné elnök

8.Szent Imre Katolikus Szülők Egyesülete Kuktáné Kovács Márta elnök

9. Teréz Anya Egyesület Morauszki Andrásné elnök

Észak-Alföldi Regonális Tanács Határontúli és Magyarországi Ifjúsági és Civil Szervezetek együttműködése történeti és kulturális értékek megismerése_és NCA- A Fiatalok makro és mikro közösségei határokon átívelő együttműködése, az ifjúsági és civil szervezetek összefogásával c pályázat Karácsonyi Programok

Idős magukra maradt emberek karácsonya

10. Sikeres

320.00

200.000

200.000

320.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

40.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére) 100.000. (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

2825

Nyíregyházáért Egyesület Eszenyi Lászlóné elnök

11. Állatbarát Alapítvány Bornemissza Andrea elnök

Norvég AlapHatékony Állatvédelem a gyakorlatban c. pályázat

Karácsonyi Forgatag

200.000

175.000

12. Kertvárosi Általános Iskola Diáksport Egyesülete

200.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

100.000 (Pályázati Önerő és Tartalék Alap terhére)

dr. Sasváriné Tamás Teréz elnök

3.770.000 Összesen:

21./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II. 12.) KGY rendelet módosítása Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Akkor a két bizottságnak a véleményét kérdezem. Pénzügyi Bizottság először. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatja.

2826

Csabai Lászlóné:(polgármester) Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottsági ülésen a módosítás már ismertetésre került és annak megfelelően a bizottság elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetértet, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 13 ellenszavazattal, nem fogadta el. Még egyszer fogok majd szavaztatni. Muszáj, mert van benne egy csomó olyan dolog, amit kötelezően meg kell csinálnunk.

22./ napirend: Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van- e szóbeli kiegészítés? Nincs. Volt-e bizottság, amelyik tárgyalta? Kulturális Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 289/2009.(XII. 14.) számú határozat közterületek elnevezéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az elnevezéseket az alábbiak szerint jóváhagyja:

véleményt

2827

Helyrajzi szám

Közterület neve

Postai irányítószám 4432

0325/510 hrsz.

Gomolya utca

13122, 13121/43 hrsz.

Szikes utca

4481

0174, 0136/1 hrsz.

Muskotály utca

4481

0222 hrsz.

Nyírség utca

4481

13285, 0127, 0123 hrsz.

Határ utca

4481

23./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Regionális Képző Központ alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi, Ügyrendi Bizottság véleményét kérdezem. Moskovits Károly. A bizottság elfogadta. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Elnézést szeretnék kérni a pontatlan címért, nem átképző, hanem képző központ a neve helyesen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, valóban. Szavaztathatok? Kérem, aki egyetért a Képző Központ alapító okiratának módosításával, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 290/2009.(XII.14.) számú határozat a Nyíregyházi Regionális Képző Központ alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Regionális Képző Központ alapító okiratának módosítását az 1. számú melléklet szerint elfogadja. 2./ a Nyíregyházi Regionális Képző Központ módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a 2. számú melléklet szerint jóváhagyja. 3./ felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a Nyíregyházi Regionális Képző Központ egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának aláírására. Határidő: 2009. december 15.

2828

Ide kell a melléklet a határozathoz amit ki kell nyomtatni 24./ napirend: Előterjesztés a Rászorulók Életének Segítése Közalapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Egy személycsere van. Szociális Bizottság? Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) Támogatja a bizottság. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 291/2009.(XII.14.) számú határozat a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta és Gyúró Imre ellenőrző bizottsági tag halála miatt az alapítvány ellenőrző bizottságába 2009. december 14. napjával Virág Gyulánét Nyíregyháza, Északi krt. 14. 3/13. szám alatti lakost v á l a s z t j a. 2./ Az alapító okirat Ellenőrző Bizottságra vonatkozó része a - a 10. pont – az alábbiak szerint módosul: 10./ Az alapító a Kuratórium ellenőrzésére 3 tagú Ellenőrző Bizottságot hoz létre. A Kuratórium ellenőrzését az alapítók által felkért háromtagú Ellenőrző Bizottság látja el. Az Ellenőrző Bizottság elnökét saját tagjai közül választja. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag jelen van. Az Ellenőrző Bizottság elnökét (illetve akadályoztatása esetén egy tagját) a Kuratóriumi ülésekre meg kell hívni.

2829 Az Ellenőrző Bizottság jogosult a Kuratórium működésével kapcsolatos minden iratba betekinteni, azokról szükség esetén másolatot készíteni, továbbá a Kuratórium működéséről felvilágosítást kérni. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Kuratórium elnökét tájékoztatni és a Kuratórium összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást, hogy -

-

a Közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, A Kuratórium elnökének, vagy titkárának felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Kuratóriumot az Ellenőrző Bizottság indítványára – ennek megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eltelte esetén a Kuratórium összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. Az Ellenőrző Bizottság tagjai – határozatlan időre – az alábbiak: Tag: Virág Gyuláné (an.: Lencsés Mária, ln.: Gerzsó Éva Márta, sz. idő: 1950. 01. 22.), lakcím: Nyíregyháza, Északi krt. 14. 3/13. Foglalkozása: nyugdíjas Tag: Orosz Tiborné, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjasok Egyesületének Elnöke (an. : Ballai Margit, ln. : Aradi Erzsébet, sz. idő: 1934. 09. 10.), lakcím: Nyíregyháza, Vécsey u. 3. I/2. Foglalkozása: nyugdíjas Tag: Váriné Hok Ágnes, (an.: Gyurján Etelka, sz. idő: 1965.03. 22.), lakcím: Nyíregyháza, Fazekas J. tér 12. fsz. 3. Foglalkozása: köztisztviselő Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább évente két alkalommal. Az alapító az Ellenőrző Bizottság tagjait megbízatásuk alól bármely időpontban felmentheti. 3./ Az alapító okirat módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. 4./ Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a módosított alapító okirat aláírására.

2830

25./ napirend: Előterjesztés az AGÓRA megvalósításához szükséges önkormányzati többlet önerő biztosítására Előadó: Markovics Attila, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottság véleményét kérem. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) Ezt a napirendi pontot a bizottság egy más okból elrendelt rendkívüli ülésén tárgyalta, tehát tulajdonképpen csak helyszíni tájékoztatásban volt a bizottságnak része. 5 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében javasolja a közgyűlésnek elfogadásra, de azzal, hogy aggodalmát fejezi ki, hogy ne nőjön a sajáterő a későbbiekben. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Sajnos azt kell mondjam, hogy majdnem mindegy, hogy támogatja-e a testület, vagy nem, mert 18-áig nagy valószínűséggel nem fogunk szerződést kötni, hiszen jön a karácsony meg az új év. De azért kellene, hogy ha véletlen mégis sikerül szerződést kötni, akkor lehessen. Egyébként az aggodalommal meg egyetértünk. Mikó Dánielt kérdezem. Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk is megtárgyalta és nem tudott állást foglalni a bizottság 4 igen, 4 tartózkodás mellett. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Ajtai-Horváth Magda. Dr. Ajtai-Horváth Magda:(képviselő) Az a helyzet, hogy kiszolgáltatottak vagyunk újból, kényszerpályán vagyunk, egy kicsit kelepcében vagyunk, egy kicsit gúzsban táncolunk, kalodában, igen. Ha nem szavazzuk meg, akkor kerékkötői leszünk ennek a beruházásnak, ha pedig megszavazzuk, akkor az a kételyünk valóra vált, hogy ki tudja mennyibe fog ez kerülni? Ahány forduló, annyiszor 33 millió Ft, ez az első forduló után, most meg 43 millió Ft, most már a 77 millió Ft-nál tartunk, és ki tudja, hogy hol a vége. Hogy ha ezzel kapcsolatban valami információt esetleg kaphatnánk, mert semmiféle garancia arra nincs, hogy a csillagos ég lesz a vége, és hogy ez a pénz vajon elég lesz-e arra, hogy megvalósuljon, ami meg szeretne valósulni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt tudom mondani, hogy azt kérem a kollegáktól, hogy a régi épületnek írjuk ki a közbeszerzését és előfordulhat olyan helyzet, hogy a régi épületet a saját erőből megcsináljuk. És ha úgy alakul, akkor le kell mondani a plusz forrásról. Ez nyáron ki fog alakulni, fogjuk látni, nem tudok neked semmilyen garanciát mondani, de Hajzer Gábor se tud, Giba Tamás se tud, egyikőnk se tud mondani garanciát. Ezt a többletet most meg kell szavazni, hogy szerződést tudjunk kötni, aztán nyáron, ha bejönnek a pályázatok, akkor el lehet dönteni, hogy megcsináljuk-e vagy nem. Akkor még mindig vissza lehet lépni. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

2831 292/2009.(XII.14.) számú határozat az AGÓRA megvalósításához szükséges önkormányzati többlet önerő biztosításáról A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja 2.) az AGÓRA program megvalósításához önkormányzati többlet önerőt biztosítja.

szükséges

43.588

ezer

Ft

Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője 21./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II. 12.) KGY rendelet módosítása Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretnék visszatérni a költségvetés módosításra. Kérek figyelmet, mert még egyszer nem szavaztathatok. Aki a költségvetés módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Gondolom, hogy az ellenzékből is lesz néhány szavazat, ami majd erősíteni fogja ezt. Már nem tudok szót adni. Másodjára szavaztatok, már nem adhatok szót. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 12 nem szavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 52/2009. (XII.15.) KGY rendelet az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendeletét – továbbiakban Ör. - az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Közgyűlés a 2009. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint. 38.349.237 eFt-ra módosítja.

2832 2. § Az Ör. 5. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A 2009. évben tervezett feladatok végrehajtásához az esetleges évközi likviditási gondok megoldására 2.386.426 eFt folyószámlahitelt a beruházási feladatok megvalósításához 592.605 eFt beruházási hitelt vehet fel. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett hiteleket, a kibocsátott kötvényt és azok kamatait az éves költségvetésekbe betervezi és megfizeti. A Közgyűlés 800.000 eFt összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Közgyűlést tájékoztatja. 3. §. A 4/2009. (II. 17.) KGY számú rendelettel jóváhagyott 2009. évi költségvetés 16.2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú kimutatása lép. 4. §. A rendelet 2009. december 15. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2009. december 14.

Ide kell a melléklet excelből

2833

26./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza 8522/132 hrsz-ú ingatlanon (volt SZÁÉV-telep) létesült közforgalmú benzinkúttal kapcsolatos előzmények alapján a rendezési terv módosításának megindítására Előadó: Veres István városi főépítész Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Veres István:(városi főépítész) Pusztán annyit szeretnék hozzá tenni, hogy az előterjesztés határozat-tervezete nem tartalmazza azt, hogy a Városfejlesztési Bizottság kérte, hogy fontoljuk meg, hogy település rendezési szerződéssel legyen az A. változat. Települési rendezési szerződés megkötésével járuljon hozzá a testület a rendezési terv módosításához. Azért mondom, hogy nem volt benne, a Városfejlesztési Bizottság ülésén hangzott ez a dolog el. Nagyságrendben? A tervezési költségeket kell viselnie.

Csabai Lászlóné:(polgármester) A Városfejlesztési Bizottságnak az volt a véleménye, hogy esetleg valamilyen költséget kérjünk a rendezési terv módosítást kérőtől. Ha én jól értettem a bizottság javaslatát. Igen. Jánócsik Csaba a bizottság véleményét fogja elmondani. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tehát a bizottság egyhangúlag támogatta azt, hogy az A. verzió kerüljön elfogadásra, ezt csak azért tette, hogy a tervezési költséget akinek az érdekében születik ez a döntés, az állja a költségét. Erre volt a mi javaslatunk, hogy fontoljuk meg ezt. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Én azt gondolom, hogy ez egy érthető javaslat. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László, Tirpák György. Dr. Hajzer László:(képviselő) Miután az előterjesztő, Veres úr vállalta magára ezt a népszerű szerepet, ezért az előterjesztőt szeretném megkérdezni, meg a törvényességet is ellenőrizték, hogy tökéletes ellentmondás van a hozzánk megküldött előterjesztés, meg a határozati javaslat, meg a szöveg között, és ez a tökéletes ellentmondás a következő. Idézem: a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésére 2009. november 13-án kelt jegyzőkönyv szerint az Okmányiroda a debreceni Mérés és Műszaki Bizottság hatósági bevonásával helyszíni szemlét tartott az üzemanyagtöltő állomáson. Az Okmányiroda megállapította, hogy az egység érvényes működési engedéllyel nem rendelkezik, bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Az Építési Hatóság pedig megállapította, hogy a töltőállomás nem rendelkezik érvényes építési hatósági engedéllyel, konténerekkel. Na most gyakorlatilag egy 36 fős testületet különböző lobbi érdekek miatt dolgoztatunk akkor, amikor egyébként az előterjesztésben le van írva, hogy nekünk ezzel nem szabad foglalkozni, mert ez semmilyen engedéllyel nem rendelkezik. Ezt követően Veres István, mint előterjesztő azt mondja, és ebben igaza van, csak ez egy jogász számára érthetetlen, amennyiben a képviselő-testület hozzájárul, a szabályozási terv módosítására nyílhat lehetőség. Tehát én, mint képviselő törvénytelenséget nem követhetek el. Mint képviselő ugyan megszavazhatok bármit,

2834 hiszen a testületi felelősség azért van, mert akkor az egyéni felelősségből kibújva, testületi felelősséggé alakítunk át bizonyos felelősségi köröket. Na de én legalábbis nem akarok részt venni abban, hogy olyan előterjesztésről mondjak véleményt, mint laikus, amelyiket nem lehet idehozni és nem lehet véleményt mondani, ennek semmilyen engedélye nincs. Azt gondolom, hogy semmi nem indokolja azt, hogy a testület most belemenjen akár települési szerződéssel, akár A. változattal, akár B. változattal arra, hogy egy törvénytelen állapotot legalizáljon. Nagyon komoly üzleti érdekek vannak itt, adott esetben több tíz, de lehet, hogy több száz millió forintos érdekekről van szó. Ezt vívják meg az érintettek a testület nélkül. A testületnek ebben nem szabad, ebben a státuszban állást foglalni. Kérdezem a jegyző urat, mert ez a kedvenc fordulat ilyenkor, hogy kérdezem a jegyző urat, hogy egyébként ha se működési engedély, se építési engedély, mindjárt mondom mi mindene nincs neki, nincs feltüntetve a térképen, jogilag ez nem is létezik, működési engedélye sincs, bejelentési kötelezettségének sem tett eleget, építési engedélye sincs, nem rendelkezik hatósági engedéllyel. Miért kell nekünk ezzel foglalkozni? Csabai Lászlóné:(polgármester) Választ kap Hajzer úr. Tirpák György kérdez. Dr. Tirpák György:(képviselő) Az elmúlt közgyűlésen a jegyző úr elmondta, hogy ebben a kérdésben hatósági eljárás van folyamatban, és megy a hivatal rendes útján. Kérdezem én, hogy lezárult-e már ez az eljárás? Dr. Gál György:(aljegyző, okmányiroda vezetője) Amit az előterjesztésben Veres úr leírt, illetve a Hajzer képviselő úr felolvasott, az valóban mind úgy van, az valóban fedi a valóságot. Jelenleg ez az üzemanyagtöltő állomás sem a debreceni hatóságtól, sem a helyi építésügyi szakhatóságtól nem rendelkezik érvényes hatósági engedélyekkel, amelyek rendelkezésre álltak azok a hatósági engedélyek 2009. szeptember 30-ával lejártak. Való igaz, hogy amit a Tirpák úr kérdezett, próbáljuk a vonatkozó törvények és jogszabályok útján ezt a dolgot lezárni. Ott tartunk, hogy az azt működtető gazdasági társaság ismét benyújtott egy fellebbezést a hivatal határozata ellen, amit természetesen mi föl fogunk terjeszteni a Regionális Államigazgatási Hivatalhoz, és a Regionális Államigazgatási Hivatal eldönti, hogy ez a fellebbezés jogos, vagy nem jogos. Arról azért szeretném tájékoztatni a képviselőtestületet, hogy ebben az ügyben azért folyamatos a kapcsolatunk a Regionális Államigazgatási Hivatal Nyíregyházi Kirendeltségével. Miért hoztuk ide vissza? Ezt is Tirpák úr kérdezte. Bennünket erre a közgyűlés döntése, az elmúlt közgyűlés döntése kötelezett, hogy hozzuk vissza javaslatunkat a közgyűlés következő ülésére. Azért van két megoldási javaslat a határozat-tervezetben, hogy vagy hozzájárul a terv módosításához, ez az A. variáció, illetve a B. hogy nem járul hozzá a módosításhoz, így akkor mivel nincs feltüntetve a tulajdoni lapon sem, illetve a terven sem, így nem működhet tovább ez az üzemanyag töltő kút. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dévényi József. Dévényi József:(képviselő) Úgy készültem, hogy ehhez nem szólok hozzá, de végül is Hajzer úr hozzászólása arra késztetett, hogy ezt még is csak tegyem meg. Ennek a benzinkútnak 2002 óta volt működési engedélye, ami 2009-ben járt le, tehát ez a benzinkút azóta működött a SZÁÉV-telepen, mint ahogy a főépítész úr is írta, egy kivett ipari területen. Ez a társaság, ahogy lejárt a működési engedélye, szerette volna a működési engedélyét meghosszabbítani. Minden szakhatóságtól megkapta ehhez a hozzájárulást, csak el szeretném mondani, hogy milyen szakhatósági

2835 hozzájárulásai vannak. Hozzájárult Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője, Hatósági és Építésügyi Iroda. Hozzájárult a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, hozzájárult az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, hozzájárult a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, hozzájárult a MÁV Pályavasúti Üzletág Területi Központja, hozzájárult a Nemzeti Közlekedési Hatóság, hozzájárult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, hozzájárult a Magyar Köztársaság Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága, valamint hozzájárult a Közigazgatási Hivatal. Onnan tudom, hogy itt van nálam a másolata. Tessék? Úgy került hozzám, hogy a tulajdonos ezt nekem átadta. Én voltam az, aki az elmúlt közgyűlésen ezt a problémát felvetettem. Azért változott meg az eljárási rend, mert közben a törvény is megváltozott. Az Okmányiroda szeptember 30-án a működési engedélyt visszavonta és az üzletet bezáratta. Ugyanez az Okmányiroda november 13-án a visszavonó és bezáró határozatát jogszabálysértőnek minősítette, melyben a következőt írja, mivel döntése a kötelezetett hátrányára jogszabálysértő volt, és csomó törvényi felsorolás következik be, tehát ezt a bezárási rendeletet visszavonta. Volt ebben az ügyben egy csomó adok-kapok mind a két részről, én ezt elismerem. Viszont egy olyan benzinkútról van szó, amely körülbelül 10 Ft-tal olcsóbban adja az üzemanyagot, és nagyon sokan veszik igénybe. Ezt tudja azért tenni, mert egy iparterületen van és nem egy közforgalmú főútvonal mentén, ahol drága és sokkal magasabb követelményeknek kell kel megfelelni. Nyilván nincs is akkora, nem is lehet akkora üzleti köre, hisz végül is egy elzárt területen van, de mégis kialakult egy olyan kör, aki odajár. Én ezért vállaltam fel ezt a dolgot és az elmúlt alkalommal idehoztam. Ennek a benzinkútnak már csak egyetlen egy hiányzik, hogy a szabályozási terven megjelenjen az, hogy igen, ott benzinkút ezen az ipari területen létesíthető, amint egyébként a főépítész úr is ír az előterjesztésében, hogy ennek építészeti és egyéb szempontból semmi akadálya nincs, hisz kivett ipari területről lévén szó. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Azt szeretném mondani, hogy az előterjesztés mellé itt van egy másik vélemény, amelyik a Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottságának a levele, amit idecsatoltak. El kell olvasni ezt a levelet. Ugye az egy másik megvilágítás. Itt nagyon kőkemény üzleti érdekekről van szó és ezekben a kőkemény üzleti érdekekben minden oldalról megvannak az érvek, az ellenérvek. Én azt gondolom, hogy a közgyűlés akkor őrzi meg a komolyságát, természetesen a képviselők lobbizhatnak, de ez a lobbizás nem terjedhet túl azon a határon, ahol az eseményeket nem konkrétan befolyásolják, hanem általában és a szabályozás vagy bármilyen döntés, amit hoznak, az általános érvényű döntés. Na most e tárgykörben teljesen egyértelmű az, hogy ha semmilyen engedéllyel nem rendelkezik ez a kút, akkor a semmilyen engedélyhez képest most arról akar dönteni az előterjesztő, hogy módosítsuk a rendezési tervünket és mondjuk ki azt, hogy ott kút van. Nincs ott kút. Jogilag ott nem létezik kút. Tessék? Az, hogy lehet-e vagy nem lehet kút, az ebben az állapotában még nem tartozik a közgyűlésre. Ez az álláspontom és ez olyan erősen átlobbizott és átszőtt mindenfajta érdekekkel, hogy ebben a pillanatban erről nem szabad sem pozitív, sem negatív döntést venni, le kell a napirendről ezt venni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy ki kíván még szólni? Főjegyző úr.

2836

Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Szerintem nagyon egyszerű ügyről van szó és a képviselők többsége jól érzékeli ezt a helyzetet. Egy hatósági eljárásról van szó, amely hatósági eljárás folyik több közigazgatási szervnél, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatalban, a jegyző által vezetett hivatalban két szálon is folyik ez az eljárás. Építésügyi igazgatási vonalon és vállalkozói vonalon. Szeretném ismertetni a közgyűlés legutóbbi döntését. Utasítja a városi főépítészt, hogy vizsgálja meg annak körülményeit, hogy a 2005-ben elfogadott szabályozási terven miért nem került feltüntetésre a nyíregyházi ilyen meg ilyen számú ingatlanon, volt SZÁÉV-telepen létesült közforgalmú benzinkút. A vizsgálat eredménye alapján, ha erre jogi lehetőség látszik, a következő közgyűlésre készítse elő a rendezési terv javítására vonatkozó előterjesztést, illetve tájékoztassa a közgyűlést a vizsgálat eredményéről. Én hozzászóltam a múltkori ülésen is, egyértelműen elmondtam, hogy van egy folyamatban lévő eljárás, hiszen a közgyűlés legutóbbi ülését megelőzően a Városfejlesztési Bizottság döntött arról, hogy elindítja a rendezési terv módosítását. Ehhez a bizottságnak joga van. Aztán majd természetesen a közgyűlés eldöntheti ez alapján, hogy módosítja a rendezési tervet, vagy nem. A közgyűlés legutóbbi vitája arról szólt, hogy vizsgálja meg a főépítész úr, hogy egyébként nem lehet-e egyszerűbben javítani ezt a benzinkúti jelhelyet, mert ha lehet, akkor azt tegyük meg gyorsabban, ha pedig nem, akkor az eljárást le kell folytatni. Ez az előterjesztés engem arról győzött meg, hogy erre a javításra nincs lehetőség, tehát zajlik az az eljárás, amit a Városfejlesztési Bizottság döntése alapján meg kellett, hogy induljon, és azután a jogszabályban biztosított határidők alapján ez valamikor majd visszakerülhet a képviselő-testület elé. Szerintem egyébként semmi másról nincsen szó. Ez egy hatósági kérdés innentől kezdve. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Utóbbi képviselő-testületi ülésen ezt a döntést hoztuk, amit a főjegyző úr elmondott. Hiszen arról van szó, hogy az volt a kérdés, hogy hiba történt-e akkor, amikor ezt a kutat nem tüntette fel a tervező a terven, a szabályozási terven. Az anyagban az van leírva, hogy mivel a Földhivatalnál nem volt bejegyezve, ezért nem történt hiba, ezért saját hatáskörben a főépítész nem tudja módosítani. Ezért ő azt javasolja, amit egyébként a felügyelő bizottság, illetve a Városfejlesztési Bizottság már döntött, hogy módosító indítvánnyal a szabályozási terv módosításának a menete induljon el. Aztán közben majd lesznek a hatósági eljárások, és akkor el fog dőlni, hogy maradhat-e benzinkút vagy nem. Jól mondtam? Veres István:(városi főépítész) Részben azért, mert valóban be kellett számolni az eddigi történtekről. Minden irat, ami eddig kezembe került mind a két oldalról, azt föltárva összefoglaltam az előzményt. Tehát két dolog miatt került a testület elé. A múltkori közgyűlésen is elmondtam, akkor jogilag egy nem létező benzinkútról beszéltünk és azt kellett megvizsgálni, hogy valóban, ha javítással a rendezési tervre visszakerülhet, vagy rákerülhet, akkor javítjuk a tervet, ez az egyik. Amit föltártunk iratokat abból az derült ki,hogy amikor ezeket a vizsgálatokat végeztük, ez a kút jogilag nem létezett. A másik, ami miatt idekerült, hogy most úgy kell tekinteni a történetet az én álláspontom szerint, mintha most indulna egy engedélyezési eljárás. De a rendezési tervben nincs lehetőség engedélyt adni egy benzinkútnak és elmondom, hogy miért. Gazdasági egyéb területen helyezkedik el. Gazdasági egyéb

2837 területen védőtávolság igényes létesítmény újonnan nem engedélyezhető. Márpedig a benzinkút az védőtávolság igényes létesítmény, tehát hiába adja be újonnan minden előírásnak megfelelően a kérelmét, kénytelen lesz a Műszaki Iroda elutasítani, akár az éppen aktuális hivatal, mert hogy joga nem lesz engedélyt kapni. Függetlenül attól, hogy most már mindent be fog tartani. A másik ok pedig, 2005-ben a közgyűlésnek a jegyzőkönyvek tanúsítása szerint van egy olyan kérése, hogy minden egyes benzinkút esetileg kerüljön a közgyűlés elé ami újonnan létesülne a városban. Ezért került ide. Csabai Lászlóné:(képviselő) Tehát, hogy egyértelművé tegyem, hogy én is értsem, ugyan a Városfejlesztési Bizottság döntött abban, hogy a rendezési terv elindulhat, ehhez joga van. De a szabályozási tervben a benzinkút az külön kategória. Ezt a döntést a képviselő-testületnek meg kell erősíteni. Akkor az, hogy a benzinkút kap-e engedélyt vagy nem ezen fog múlni, hanem az egyéb hatóságoknak a engedélyezésén. Akkor már egyáltalán nem kap, én most már értem. Remélem, hogy más is érti. Dévényi József:(képviselő) Csak 1 percet, természetesen az, amit Hajzer úr elmondott az igaz. Ha most a szabályozási tervre Veres István is azt mondta, hogy a szabályozási terv nem ad lehetőséget arra, hogy benzinkút legyen, akkor mi avatkoztunk bele a versenybe. Dr. Hajzer László:(képviselő) Bocsánatot kérek, egyszer a részemről már szerencsétlenül elhangzott egy viccel összefüggésben, hogy mert igény van rá. Na most én okultam, hogy vicceket nem mondok, de most ennek a benzinkútnak a kapcsán a szabályozási terv módosítását mi indokolja? Azért, mert igény van rá. Annyi mindenre van igény, most én értem azt, hogy természetesen mindent meg lehet csinálni, ha igény van rá. Most nekünk ebben a pillanatban azon kívül, hogy tisztelem, szeretem Dévényi képviselőtársamat, ezen túlmenően én nem tudom, hogy miért kellene nekünk ezzel foglalkozni. Vagy miért kell ezzel foglalkozni. Ha majd végigmegy amit aljegyző mondott vagy a főépítész úr, vagy amit a jegyző úr végigmegy a hatósági eljárásokon, egyszer csak itt vannak az engedélyek és akkor kell eldöntenünk azt, hogy igen vagy nem. Ha most előre eldöntjük, hogy igen, akkor befolyásoljuk az eseményeket. Csabai Lászlóné:(képviselő) Nagyon nehéz szívvel fogok most szólni, mert hatósági ügybe az életem során a legritkább esetben szóltam bele. Nem is nagyon tudom, hogy köztünk emiatt konfliktus lett volna, mert nem szóltam bele. Csak itt az a furcsa helyzet van, hogy egy meglévő, nem rendezet kútnak a rendezése van. Egy biztos, ha ez a szabályozási terv módosítás elindul, akkor aztán nincs értelme tovább hatósági munkát végezni. Tehát nincs fordított helyzet szerintem. Főjegyző úré a szó. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Lehet, hogy az előbb nem mondtam ki elég egyértelműen, akkor még egyszer megerősítem azt, ami ki kellett, hogy derüljön a szavaimból. A képviselő-testületnek a két döntési alternatíva mellett, ami most fel van sorolva, van egy harmadik lehetősége, amit kristálytisztán dr. Hajzer László fogalmazott meg. A képviselő-testület tudomásul veheti ezt a tájékoztatást és kész. Köszönöm szépen.

2838 Veres István:(városi főépítész) Lehet, hogy én értettem félre, de én úgy gondolom, hogy én meg egyértelműen mondtam. Ez a benzinkút jelenleg most nincs. Folyik ugyan egy lehet, hogy perré fajuló dolog ahol majd a bíróság visszahelyezi a jogállásába. De ha most ez a benzinkút nincs, és nincs rendezési terv módosítás, ahol egyébként meg ha volna nem de lehetne adni engedélyt. Nagy László:(képviselő) Azt szeretném kérdezni, hogy ha a közgyűlés nem dönt, hanem az a javaslat marad érvényben amit megfogalmazott Hajzer László és kristálytisztának ítélt meg a főjegyző úr is, akkor ennek a benzinkútnak esélye sincs arra, hogy bármilyen engedélyt megkérjen? Amennyiben a mostani közgyűlés az A. verzió mellett dönt, akkor van esélye arra, hogy a szakhatósági eljárásokat lefolytassa. Jól értem-e én ezt főépítész úr? Ha igen, akkor én az A. verziót támogatom, nem akarom senkinek az esélyét elvenni attól, hogy szakhatóságokig se jusson el. Palicz György:(képviselő) Végül tudhatjuk, hogy kié ez a benzinkút? Dr. Veréb József:(képviselő) Úgy veszem észre, hogy pillanatnyilag olyan újabb harcnak a közepébe csöppentünk, aminek nem ismerjük a másik oldalát. Azt lehet látni a Közgyűlés munkáján, hogy valahol két benzinkút harcol, de mi csak az egyiket akarjuk akadályozni, hogy ne működjön. Napnál is világosabban látszik, hogy volt 10 évig működő benzinkút, elmondta itt a hivatal, miért nem kaphatott engedélyt és akkor kaphat engedélyt, ha mi módosítjuk a rendezési tervet. Azt mondta, hogy kaphat. Akkor kaphat csak, ha nem módosítjuk akkor meg nem kaphat, de ott van mellette egy másik benzinkút, akinek nyilvánvalóan az az érdeke, hogy ne kapjon engedélyt és amellett akar asszisztálni a közgyűlés, hogy döntse el ő a versenyt. Hajzer úr azt mondta, hogy ne döntsük el mi a versenyt. Akkor Hajzer úr döntsön úgy, hogy adjuk meg a lehetőséget annak, hogy ez is kérje meg az engedélyt és a közgyűlés ne lobbizzon egy magánérdek mellett, mert nem az első eset, hogy ha itt lenne a televízió akkor észlelhetnék az emberek, hogy a közgyűlés sokszor csinál ilyet. Próbáljunk meg egy kicsit pártatlanok lenni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hagy szóljak én. Egy kis türelmet szeretnék kérni. Teljesen egyértelmű, hogy bármelyik kérdés mellé állunk, akkor magánérdek mellé fogunk állni. Tehát az is magánérdek, aki ezt a benzinkutat be akarja záratni és az is magánérdek, vagy egy kis közösségnek az érdeke, aki ezt a benzinkutat meg akarja tartani. Nincs egymás szemére hányni valója egyik oldalnak se. Az egyik oldal azt mondja, hogy adjunk lehetőséget, hogy ne mi mondjuk ki a végső szót, a másik oldal azt mondja, hogy döntsük el egy 7 éve működő benzinkútnak a sorsát. Erről van szó. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Valamit nagyon nem értek. Mi nem lobbizzunk senki mellett, az, hogy van egy másik benzinkút, azt most hallottam itt. Biztos van még a városban 18 benzinkút. Én átolvastam ezt az előterjesztést, nekem semmi problémám nincs ezzel a SZAÉV telepen lévő benzinkúttal, csak ennek nincs engedélye. Tehát jogilag tőlem avatottabb szakemberek mondták, hogy most nem működhet, 2009. szeptember 30-án lejárt az engedélye. Na most a módosítási szerződésről meg csak annyit, ha jól értettem főépítész urat, hogy lehet ilyet tenni a közgyűlésnek, csak nem sok értelme van, mert ilyen feltételek mellett nem kaphat engedélyt. Tehát a módosítást el lehet indítani és most a hatósági engedélyekről

2839 beszélek és a Kamara levele itt van előttem, nem értem, hogy most valaki beakarja záratni ezt a benzinkutat, mikor azt hallom, hogy ilyen feltételek mellett, idézem „az ilyen szerkezetű kutakat csupán üzemen belül saját célra használnak, nem közforgalmú kútként. Tulajdonképpen 4 főt foglalkoztat, - csak olvasom a levélből éjszaki nyitva tartása nincs, és nem úgy készült, mint a mostani benzinkutak. Ez egy telepen lévő benzinkút, más szabályok vannak erre. Én nem ismerem az itt lévő urakat, se Prokop Jánost se Vereckei urat. A Kamarának a levelét mindig megkapjuk egyként. Azért gondolom, hogy ez egy fontos dolog, óriási felháborodást keltett az ügy és figyelemmel kísérjük a további eseményeket. Lehet, hogy most egy olyanba akarnak bennünket behúzni, a Fidesz-KDNP frakció nevében kijelentem, hogy mi nem vagyunk Dévényi József ellen, az ő érdekeltsége ellen, még azt is el tudom képzelni, hogy vizsgáljuk meg. De számunkra világos a helyzet, hogy ilyen feltételek mellett hatósági engedélyt nem kaphat ez a kút. Főépítész urat nem tudtam másként értelmezni és ezért én címzetes főjegyző úr javaslatát maximálisan el tudom fogadni, hogy ha ők a saját útjukon hatósági engedélyt kapnak, meg tudják vívni a maguk csatáját, akkor a közgyűlésnek nem kell ebbe beszállni, tudomásul vesszük ezt a tájékoztatást és nem szavazzunk róla, hogy ne mondja senki, hogy mi lobbizzunk bármilyen kút mellett. Hajzer Lászlónak igaza van, nincs itt semmilyen közgyűlési kompetencia. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt gondolom, hogy én teljesen törvényesen jártam el, mert 3 levelet adtam a képviselő-testületnek a kezébe. A kamara levelét, a jelenlegi üzemeltetőknek és a dolgozóknak a levelét, amelyik bizonyos elemeiben ellentmond egymásnak. Tehát itt az ellentmondások alapján kell nekünk döntést hozni. Veréb József. Dr. Veréb József:(képviselő) Köszönöm a szót. Először is elnézést kívánok kérni, hogy ha az előbb indulatosan fogalmaztam. Másodszor pedig nem szeretném, nem szántam a Fidesz frakciónak sem és a másik frakciónak sem azt, hogy ő lobbizik magának. Akkor félreértés volt, én azt mondtam, hogy az a látszat van, hogy itt lobbizunk valamilyen magánérdekek mellett és szeretném, ha nem így történne. Én másképp értelmeztem a főépítész úr szavait. Én úgy értelmeztem, hogy amennyiben nincs meg a rendezési terv módosítás, akkor nem folyamodhat az engedélyért és nincs módja elutasítania sem annak a hatóságnak aki majd mérlegeli, hogy teljesítette a követelményeket. Én úgy gondolom, hogy tegyük lehetővé, hogy kérhessen engedélyt és a hivatalok utasítsák el ha nem felel meg a feltételeknek. Ezért javaslom a Közgyűlésnek az A. változat elfogadását. Jánócsik Csaba:(képviselő) Azt szeretném csak elmondani, hogy nem mindenki tudhatja azt, és nem mindenki emlékszik rá, mert nem volt akkor ebben a testületi ülésben, hogy a 2000-2001 tájékán Jósavárosban a benzinkúttal kapcsolatban született egy olyan önkormányzati határozat, hogy minden benzinkutat egyedileg kell vizsgálni. Ez a dolog ezért került ide a testület elé. Emlékszem, Dobai Csilla volt az önkormányzati képviselő. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azért került akkor a testület elé, mert nem akartunk több benzinkutat és itt az a furcsa helyzet, hogy itt van egy benzinkút, amit ha úgy vesszük akkor van, ha úgy vesszük akkor nincs. Ebben ez a furcsaság. Főjegyzőé a szó.

2840 Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Megpróbálom még egyszer összefoglalni ezt az ügyet, hogy mindenki számára világossá váljon. A jelenlegi helyzet a következő. Van a Városfejlesztési Bizottságnak egy döntése, amelyet az előző közgyűlést megelőzően hozott meg. Ebben a döntésben a Városfejlesztési Bizottság elhatározta a rendezési terv módosításának a megindítását. Ez a döntés érvényes, mivel ezt a hatáskört korábban a közgyűlés saját magáról a bizottságra ruházta, ezért a rendezési terv módosítása elindulhat. Folyhat ez az eljárás. Az is igaz, hogy körülbelül 4 évvel ezelőttről van a közgyűlésnek egy olyan döntése is, hogy benzinkút létesítéséhez előzetesen külön kell a közgyűlés eseti döntése. Ha most a közgyűlés a tájékoztatót tudomásul veszi, mert erre lehetősége van, ahogy mondtam, akkor lényegében egyirányú út van, mert semmiképpen sem fog ott benzinkút létesülni. Elindul a rendezési terv módosítása, de az eseti engedély híján egyértelműen negatív lesz a döntés. Abban az esetben, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy most eseti módon engedélyezi a benzinkút létesítését, akkor elindul az eljárás, de igen nagy a valószínűsége annak, hogy így sem fog az a kút működési engedélyt kapni. Nyugodtan merem mondani, hogy nagyon nagy valószínűsége van ennek. Ezek a döntési alternatívák vannak a közgyűlés előtt, vagy a közgyűlés természetesen, ahogy a B. variációból van, ezt a kérdést egyértelműen eldöntve azt mondja, átveszi, visszaveszi a bizottság hatáskörét és a rendezési terv módosítását nem engedélyezi. Én úgy gondolom, hogy ilyen egyszerű a történet. Ez a 3 döntési lehetősége van a közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen. Főjegyző úr állásfoglalása és a döntési alternatívákra vonatkozó javaslata teljesen egyértelmű és teljes mértékben egyetértek vele, hogy ez a 3 lehetőségünk van. Vagy azt mondjuk, hogy megerősítjük a Városfejlesztési Bizottság döntését és ezt az egyedi felhatalmazást megadjuk, de ez még nem jelenti azt, hogy a benzinkút működni fog, csak azt, hogy nem rajtunk fog múlni, hogy működik-e vagy nem. Vagy azt mondjuk, és a Veres István által megfogalmazottak másik variációját fogadjuk el, amely azt mondja, hogy nem, vagy azt mondjuk, hogy tudomásul vesszük Veres István tájékoztatását. Ez a tudomásul vétel a nemmel ér fel. A módosító indítványt kell szavaztatnom. Nem tudok kilengeni ebben a dologban, ha van módosító indítvány, akkor aszerint szavaztatok és utána megnézem, hogy a bizottság véleményét kell megszavaztatnom és utána az előterjesztést kell megszavaztatnom. Dr. Hajzer László:(képviselő) Azt javaslom, hogy az idővel is takarékoskodjunk, hogy a 3 alternatívát tekintsük 3 módosító indítványnak, és akkor végig kell menni a 3 alternatíván, amit a jegyző úr mondott. Akkor előterjeszteném azt a módosító indítványt, hogy az előterjesztésben van az A. verzió, lényegében az arról való döntés, hogy hagyja tovább folyni az eseményeket, és majd meglátjuk mi lesz. Bocsánat. Tehát az A. verzió azt jelenti, hogy menjen tovább a településrendezési terv módosítása és majd meglátjuk mi lesz a vége. A B. verzió az megállítja a folyamatot és én harmadiknak módosító indítványként javaslom azt, hogy a közgyűlés a beterjesztett előterjesztést megtárgyalta és tudomásul vette és nem hoz határozatot. Csabai Lászlóné:(polgármester) Aki azzal a javaslatával ért egyet, hogy tudomásul vesszük a tájékoztatót és egyébként meg nem csinálunk semmit, az szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő.

2841 A Közgyűlés 14 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el. A Városfejlesztési Bizottság javaslatát kérlek Csaba pontosan fogalmazd meg, mert ő feltételhez kötötte, mert azt mondta, hogy kössön szerződést. Nem az A. változat, annál egy szigorúbb változat. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelemi Bizottság elnöke) A bizottság úgy javasolta elfogadásra az A. verziót, hogy legalább a tervezési költséget azt magára kell, hogy vállalja és kössön a várossal valamilyen szerződést ezzel kapcsolatban. Azért javasolta a bizottság a tervezési költséget minimum fel kell vállalni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem aki a bizottság javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A közgyűlés 16 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 293/2009. (XII. 14.) számú határozat

Nyíregyháza 8522/132 hrsz-ú ingatlanon (volt SZÁÉV telep) létesült közforgalmú benzinkúttal kapcsolatos előzmények alapján a rendezési terv módosításának megindításáról

A Közgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján 1./ - szabályozási terve 2./ - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez hozzájárul azzal, hogy az Önkormányzat kössön településrendezési szerződést a nyíregyházi 8522/132 hrsz-ú ingatlanon létesült közforgalmú benzinkút üzemeltetőjével. •

u t a s í t j a a városi főépítészt, hogy az elfogadott módosító javaslatok alapján a településrendezési tervek módosításának elkészítéséről intézkedjen, és az Étv. 9. §-ában meghatározott véleményezési eljárás lebonyolítása után a terv és a HÉSZ módosítását Közgyűlésre terjessze elő. Felelős: Veres István városi főépítész

27./ napirend: Határozat-tervezet a polgármester szabadságának engedélyezése Elődadó: Nagy László alpolgármester

2842

Nagy László:(alpolgármester) Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 294/2009.(XII.14.) számú

határozat

a polgármester szabadságának engedélyezéséről

A Közgyűlés

Csabai Lászlóné polgármester részére a 2009. évi rendes szabadsága terhére, 2009. december hó 21. napjától – december hó 31. napjáig 7 munkanap szabadság igénybevételét engedélyezi.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, hogy mindenki maradjon itt a képviselőtestület tagjai közül, mert van egy téma, amiben érdemi döntést kellene hoznunk. 5 perc szünet után zárt üléssel folytatjuk. (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.)

k.m.f.

2843

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző