2349 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. október 26-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 224-244 /2009. c./ rendeletei: 32-35/2009.
Napirend: 6./ Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások többcélú kistérségi társulási formában történő működtetésének megszervezésére 7./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 8./ Előterjesztés a 2010. évi kulturális nagyrendezvények meghatározására 9./ Tájékoztató a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, diákolimpiák Nyíregyházán 10./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésére 11./ a Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására 11./b. Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására 12./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008. (IV.29.) KGY rendelet módosítására 13./ Előterjesztés az Önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006. (I.26.) KGY rendelet módosítására
2350
14./ Előterjesztés a Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás alapító okiratának és társulási megállapodásának módosítására 15./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződést megszüntető határozat módosítására 16./ Előterjesztés a szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződések módosítására és egységes szerkezetben történő elfogadására 17./ Előterjesztés a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által benyújtott, TÁMOP 5.4.4. – 09/2. „C” komponensű pályázat keretében, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának konzorciumi partnerként való együttműködésére 18./ Előterjesztés a TÁMOP-1.4.4-08/1 „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázat pályázati önerejének biztosítására 19./ Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évi üzleti tervének módosítására 20./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Bujtos u. 8 szám alatti 3306 helyrajzi számú ingatlan megvásárlására
21./ Előterjesztés Nyíregyháza, Szeder utcán lévő 8844/20 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű állami tulajdonú ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására 22./ Előterjesztés a Százszorszép Óvoda (Nyíregyháza, Kállói út. 109/A) felújítása „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF CÉDE 2009.” pályázat csökkentett összköltségének elfogadására 23./ Előterjesztés a KEOP – 2009 – 6.2.0/B pályázat beadásához tulajdonosi hozzájárulás megadására és az Egészséges és Fenntartható Jövőért Alapítvánnyal valamint az E- Misszió Természetvédelmi Egyesülettel való bérleti szerződés megkötésére
2351 24./ Előterjesztés az ÉAOP -2009 – 2.1./B1 Versenyképes turisztikai termék – és attrakciófejlesztés pályázat benyújtásához tulajdonosi hozzájárulás megadására és önerő hozzájárulás biztosítására 25./ Előterjesztés biztosíték nyújtására az ÉAOP-2.1.1/A – 2f – 2009. – 0004 a Parkfürdő rekonstrukciója és bővítése pályázat támogatási szerződésének megkötésére 26./ Előterjesztés mezőgazdasági feltáró utak építésének támogatásához pályázat benyújtására 27./ Előterjesztés közterületek elnevezésére 28./ Előterjesztés az „ Ép testben ép lélek” Alapítvány alapító okiratának módosítására 29./ Előterjesztés a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II.17.) KGY rendelet módosítására
Nyíregyháza, 2009. október 26
Csabai Lászlóné polgármester
2352 JEGYZŐKÖNYV
Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. október 26-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Hiányoztak: Turcsik László képviselő (távolmaradását bejelentette) Meghívottként részt vettek: Dr. Freidinger Renáta, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Dr. Kádár Csaba, Dr. Köteles István, László Géza, Markovics Attila, Kemenes Erika irodavezetők, Tasnádi János Közterület–felügyelet vezetője, Lukovicsné Varga Erika civil referens, Csapó Tiborné Ellenőrzési Iroda irodavezető-helyettese, Kovács Edina politikai tanácsadó, Csisztu Csilla sajtóreferens, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Béres Józsefné jegyzőkönyvvezető, Dr. Csehi Roland Északi-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szakmai koordinátora, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gerda István Nyítávhő Kft. ügyvezetője, Szondi György Városi Diáksport Egyesület elnöke, Révai Zoltán Index-Kelet munkatársa, Z. Pintye Zsolt újságíró, Saliga Péter Sunshine Rádió riportere. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy folytathatjuk-e? A nyílt ülés első napirendje. 6./ napirend: Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások többcélú kistérségi társulási formában történő működtetésének megszervezésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Előadó Kemenes Erika a Szociális Iroda vezetője. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottsági véleményt kérek. Szociális Bizottság egészen biztos, hogy tárgyalta, Jeszenszki András.
2353
Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elmúlt heti ülésén tárgyalta a napirendet, mint ahogy az a közgyűlés tagjai számára is köztudott, hogy ez a napirend már korábban volt a bizottság előtt. Akkor azonban olyan szakmai illetve politikai jellegű aggályok és kérdések merültek fel, ami miatt akkor a szakbizottság a napirend levételét javasolta. Így most két közgyűléssel később térhetett vissza ez a napirendi pont, a NYITÖT Intézményfenntartó Társulásban történő feladatellátással kapcsolatosan. A bizottságban irodavezető asszony, illetve az iroda dolgozói kimerítő tájékoztatást adtak azzal kapcsolatosan, hogy hogyan is képzelik ezt az együttműködést, illetve azokkal a kérdésekkel kapcsolatosan is felvilágosítást kaphattunk, amiben nem voltunk egyértelműek az előző közgyűlésen. Így a bizottság jelenlévő 9 tagja 7 igen, és 2 tartózkodással az előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést és jelenlévő tagjai egyhangúlag elfogadásra javasolják a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jogi Bizottság véleményét ki tudja elmondani? A bizottság támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Előre szeretném bocsátani, hogy én nem tudtam részt venni a bizottsági ülésen, ahol nyilván számos kérdést tettem volna fel az előterjesztéssel kapcsolatban. Annál is inkább, mert én úgy emlékszem, hogy a 2 hónappal ezelőtti előterjesztés során, amikor az úgy került visszavételre, illetve nem elfogadásra, hogy olyan alternatív javaslatok kerülnek elénk, amelyekben össze tudjuk hasonlítani azokat a lehetőségeket, hogy az egyébként várható forrás szűkülése, forrásmegvonások kapcsán milyen hatékonysági lehetőségeink, intézkedéseink lehetnek Nyíregyháza város szociális rendszerét illetően. Én azt gondolom, hogy ezek az alternatívák jelenleg nincsenek előttünk, hanem gyakorlatilag egy az egyben az az előterjesztés került hozzánk, amit múltkor is tárgyaltunk. Így aztán természetszerűleg mondom el azokat a kételyeket ismételten, amik akkor is felmerültek. Bár Jeszenszki képviselő úr azt mondta, hogy a bizottságban ezeket kitárgyalták, azt gondolom, hogy nem árt, ha a közgyűlésben is felmerülnek ezek a kérdések és választ kapunk ezekre a dolgokra. Többek között az olvasható az előterjesztésben, hogy a NYITÖT külön irodát hoz létre, egy külön munkaszervezetet hoz létre ennek a járom szervezetnek a működtetésére, hogy mindenki értse, hogy miről van szó. Gyakorlatilag a 3 nagy szociális intézményünk, a Szociális Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Központ és a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona. A NYITÖT tehát a Nyírségi Közös Társulás fenntartásába kerül. Magyarul gyakorlatilag a fenntartói jogot az önkormányzatunk elveszti. Sőt, nemcsak a fenntartói jogot, hanem a munkáltatói jogot is elveszti az intézmények vezetői felett. A NYITÖT tanácsa gyakorolja ha jól sejtem, ha jól gondolom ezt a munkáltatói jogot. Sőt, külön egy munkaszervezet jön létre a különböző szociális intézményeknek a
2354 működésének a koordinálására, külön irodával. Kérdezem, hogy hol itt a hatékonyság? Jól látom-e, hogy valóban így van? Kérdés. Az előterjesztésben szerepel, hogy a NYITÖT-ben az önkormányzat közös testületének bizonyos dolgokban egyetértési, véleményezési, javaslattevő jogköre lesz. Kérdezem, hogy ezek milyen szinten érvényesülnek? Hol egyetértési, hol javaslattevő, hol véleményezési jogköre lesz majd a NYITÖT-nek ezekben a kérdésekben? Foglalkozott-e ezzel a Jogi Bizottság? Arról van szó, hogy bizonyos védelmi, szükségszerűen védő intézkedéseket kell bevonni, gondolok itt az inkasszó lehetőségére. Arról van szó magyarul, hogy a többi önkormányzat nem képes a saját forrását, a saját pénzét hozzátenni a működtetéshez, akkor Nyíregyháza városra hárul nyilvánvalóan ennek az egésznek a működtetése, vagy nem nyilvánvaló, de a többségéből adódóan úgy tűnik, hogy ez lesz nyilvánvaló. És a város, illetve a NYITÖT-be a városok képviselője, aki személy szerint polgármester asszony, ő milyen védőeszközökkel rendelkezik annak érdekében, hogy ezek ne következzenek be, hogy egyedül magunkra maradunk gyakorlatilag? Felmerült itt az inkasszó jelentősége, igen, van erre jogi lehetőség, ezt meg kell vizsgálni. E nélkül nem tudunk dönteni, azt, hogy felmerülhet az inkasszó, hogy ilyen feltételes módban beszélünk az egy dolog. Választ kell kapnunk arra, hogy van-e lehetőség inkasszóra, leszerelhetőségi inkasszóra és inkasszálni csak ott lehet nyilvánvaló, ahol van mit inkasszálni. Ismerjük az önkormányzatok helyzetét. Megváltozik az egész struktúra. Megváltozik a munkáltatói jogviszony. Ez azt jelenti, hogy pályázatot írunk ki valamennyi intézmény vezetőjére? Közös intézmény vezetőjére? Köszönöm szépen. Ennyit a kérdésekről. Csabai Lászlóné: (polgármester) Urbán Judit kért szót. Urbán Judit:(képviselő) Azt szeretném kérdezni, hogy amit Szilassy elnök úr említett, hogy önálló munkaszervezetet hozunk létre, hogy ez mit jelent, hány embert jelent ez, a külön iroda személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételei mibe kerülnek, vagy hogy van ez finanszírozva? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) A kérdések többségre én fogok válaszolni, a többire Kemenes Erika. A munkaszervezetet nem most hozza létre a NYITÖT, hanem ezt 4 évvel ezelőtt hozta létre, ez a munkaszervezetet működik, ez meg van. Ez a munkaszervezet az önkormányzattól megvette a Tűzoltó utcai ingatlant, ha jól emlékszem 40 millió forintért. Akkor pályázati pénzből ott minden technikai és minden személyi feltétellel rendelkezik ennek a szervezetnek az irányításával, ennek a szervezetnek a működtetésével. Egy dologban kell segítséget nyújtani számukra, mivel ez egy nagyobb pénzügyi mozgást jelent, nyilván tőlünk, remélhetőleg a Városháza szakemberei közül legalább 1 embert nekünk át kell oda tenni akiben megbízzunk, hogy a pénzügyi dolgokat rendezi. De egyébként most van ott pénzügyi szakember, jogi szakember, mindenféle szakember ott van, ha jól emlékszem a vezetőnk kívül 4 alkalmazott működik, egyébként pályázati pénzből ezeknek a működési feltételeit a szervezet meg tudja szerezni. Tehát ez plusz költséggel ez nem jár. Ez az egyik válaszom. Ha így merül fel a kérdés, hogy hozzunk létre, akkor rosszul olvasta, aki így teszi. Azt mondja, hogy a NYITÖT létrehozásakor a társulás tanácsa önálló munkaszervezet létrehozása mellett döntött. Így van az anyagban. Ez a döntés 4 évvel ezelőtt történt meg. A kérdés második felére válaszolva, semmilyen vezetői váltásra nincs szükség, a szervezet egy az egyben tud átmenni azzal a vezetővel, akik most vannak. De igaz, hogy ezek után a munkáltatói jogokat nem a
2355 nyíregyházi önkormányzat, hanem a NYITÖT Társulási Tanácsa látja el. Amiben döntő többsége Nyíregyháza város polgármesterének van, mert olyan a NYITÖT-nek az összetétele, hogy a népesség aránya alapján, ha jól emlékszem olyan 80%-a a város és 20%-a a körbelévő területek aránya. Nagyságrendben azt mondja jegyző úr, hogy még erősebb a város aránya. Például a nyírturai már így működik. A nyírturai önkormányzat véleményt mondott a szociális intézmény vezetőjéről és a NYITÖT gyakorlatilag ezt jóváhagyta, mert miért kellene nekünk belemenni a helyi ügyekbe, ha nem feltétlenül szükséges. A harmadik kérdés a pénzügyi helyzet. Egy intézmény működésének van 3 nagyon fontos eleme. Az első a bér és a bérek közterhe. A második a dologi kiadások. A harmadik pedig az épület. Mivel az épület mindenhol önkormányzati tulajdonban marad, az épület és az épülettel kapcsolatos minden költség az a helyi önkormányzat költsége. Ez nem kerülhet be a NYITÖT-nek a költségvetésébe, mert így biztosítható az, hogy minden önkormányzat a megfelelő műszaki feltételek biztosítását biztosítani fogja. A bérek és közterhekre nagy valószínűséggel elég, még valamivel több is az állami támogatás, amit normatív támogatásként kapunk ugyanígy a számítások azt bizonyítják, hogy a működési költségek egy részére is elég az állami támogatás és kiegészítő támogatás. Amire nem biztos, hogy elég, az a fűtési költség. Ha most egy pozitív döntés születik, akkor lehet úgy kötni a megállapodást, hogy a fűtési költséget az önkormányzat mindenhol maga fizeti és ettől kezdve nincsen inkasszóra se szükség, de természetesen az inkasszó jogot azt bele kell írni a megállapodásba. A nyáron a NYITÖT polgármestereivel együtt elmentünk Szegedre és megnéztük a szegedi NYITÖT-öt, tehát a hasonló szervezetet. Hiába megyünk Nagyhalászba, Ibrányba, ez nem elég mértékadó vagy a megyébe máshol, mert ott sok kis önkormányzatnak az együttműködése van. Szeged az oktatási területen ha jól emlékszem akkor 11 intézményt vitt be. Ebben van szegedi általános iskola és zeneiskola és a teljes szociális intézményhálózatát vitte be. Ennek eredményeként 1 milliárd körüli többletet tudott elérni. Az összes, a teljes körbe, amit bevitt. Mi az oktatási intézményeket nem tudjuk bevinni, mert annak nem most van itt az ideje és egyébként is úgy gondoljuk, hogy ezt nem lehet előkészíteni. A szociális intézmények közül a bentlakásos intézményt csak akkor támogatták volna, ha január 1-jén létre jön az intézmény. Mivel nem jött létre, ezt a támogatást nem tudtuk megszerezni, de 2011-ben van annak lehetősége, hogy a bentlakásos intézmények mintegy 100 millió forintot plusz pénzt kapjanak, ha ez a rendszer megy tovább, és az oktatási intézményen el lehet gondolkodni. Kemenes Erika van-e amit még szeretnél elmondani? Parancsoljál. Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Arra kérdésére válaszolnék képviselő úrnak, hogy miért ezt a módszert választottuk, miért nincsenek alternatívák. Ennek az az oka, hogy korábban akkor mi abban gondolkoztunk, hogy valamennyi alapszolgáltatás és szakellátási feladatot bevisszük a NYITÖT közvetlen fenntartásába, azóta viszont pont ami miatt, amit említett polgármester asszony, nincsen szükség egyenlőre arra, hogy a bentlakásos intézményeink teljes körét NYITÖT fenntartás alá helyezzük. Ugyanis nincsen rá pontos ígéret, hogy később anyagilag megér-e ez a döntés. Az alapszolgáltatások tekintetétben viszont én úgy gondolom, hogy mindenképpen jó döntést hoztunk, hiszen két nagyon erős intézményünk került a NYITÖT közvetlen fenntartásába. A Gondozási Központ és a Gyermekjóléti Központ, amelyek mind infrastruktúrájukban, mind szakember ellátottságukat tekintve alkalmasak arra, hogy a szolgáltatást hiányos településrészeken biztosítsák. Ugyanazt a színvonalú ellátást, mint amit
2356 Nyíregyházán a nagyvárosban. Ezen két intézmény esetében telephelyként jelenik majd meg Kálmánháza, Nagycserkesz és Nyírpazony, mint ellátási terület és ezek által valósul meg az, hogy ugyanazokat az egységes szakmai elveket tudjuk majd képviselni. Ezt mindkét intézmény irányítása és vezetősége vállalta. Számukra ez nem jelent problémát és természetesen mi is a Szociális Irodáról minden szakmai segítséget megadunk ehhez. A másik 3 település pedig olyan döntést hozott, ami az ő érdekükben áll, mint nevezetesen Nyírtelek, Nyírtura és Sényő. Önálló integrált intézménnyel rendelkezik és megtartva az önállóságukat közvetlenül a NYITÖT fenntartása alá helyezik az intézményeiket, ezáltal ők abszolút nem sérülnek. Az inkasszóval kapcsolatban szeretnék még egy kiegészítést tenni, hogy maga a társulás létrehozásáról szóló törvény nevesíti ezt a lehetőséget és ad rá módot, hogy ezt alkalmazzuk a társulási megállapodásokban. Az egyetértés, a véleményezés és a javaslattétel kérdése. Mint szakmai, mint munkáltatói jogkörökben élhet ezzel a Társulási Tanács. A társulási megállapodás lesz majd az a fórum, ahol rögzíteni lehet ennek minden fontos kérdését. Egyetérthetnek abban, hogy ha mondjuk egy gondozási központ fejleszteni szeretne. Együttműködési kötelezettség van az önkormányzatok között abban a tekintetben, hogy nem fejleszthetnek és nem hoznak döntéseket a másik rovására. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e még kérdés? Aki véleményt akar nyilvánítani kérem jelentkezzen. Nem látok jelentkezőt. Kérdezem a testületet, hogy a határozati javaslatot jóváhagyja-e? Kérem, aki igen, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 224/2009.(X.26.) számú határozat a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások többcélú kistérségi társulási formában történő működtetésének megszervezéséről A Közgyűlés 1. a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonának, a Szociális Gondozási Központnak, valamint a Gyermekjóléti Központnak 2010. január 01. napjától a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásba történő átadásával egyetért. 2. utasítja a Szociális Irodát és a Gazdasági Irodát, az intézmények átadásával kapcsolatos dokumentumoknak a Közgyűlés 2009. november havi ülésére történő előkészítésére. Felelős: Kemenes Erika, Szociális Iroda vezetője László Géza, Gazdasági Iroda vezetője
2357
7./napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Filmünk van? Igen. Csak azokról a dolgokról szeretnék beszélni, ami nem volt a filmen. Szeretném arról tájékoztatni a testületet, hogy a tajvani delegáció, akik a Városházán voltak az ITD Hungary Zrt. szervezésében, az Ipari Parkot nézték meg és befektetések körül tárgyaltunk a 2-es Ipari Park tulajdonosaival közösen. Szeretném arról tájékoztatni a testületet, hogy kormány delegáció utazik a hónap utolsó napjaiban Kínába. Felajánlották néhányunknak, hogy a delegációban menjünk el. Én úgy döntöttem, de nemcsak én, hanem Szeged és Szombathely polgármestere is, hogy nem veszünk részt a delegációban, de nagyon bőséges anyagot bocsátottunk az ITD Hungary rendelkezésére annak érdekében, hogy a delegáció hatékonyan tudja képviselni a város érdekét. A csütörtöki napon aláírtam az IVS szerződését, a szerződés akkor lép életbe, ha még egy állami tulajdonosi hozzájárulást megkapunk. Ebben az esetben rendelkezésünkre áll az előleg lehívás lehetősége és gyakorlatilag az IVS finanszírozása rendeződik. Remélem, hogy ezen a héten megtörténik. Több egyeztetés volt az örökösföldi pálya építése és átépítése témájában. Többek között a kivitelezők között kialakult vita rendezésében. Végső megoldást nem sikerült elérni, de remélhetőleg 1-2 héten belül ebben is el lehet egy olyan kompromisszumot érni, amelyik mind a két fél számára előnyös vagy megnyugtató vagy elfogadható. A legtöbb időt az elmúlt hetekben a közbeszerzéssel kapcsolatos egyeztetések igényelték. Ezek közül eredményes volt az egy plusz egyes utaknak a közbeszerzése és a sóstói közbeszerzés is az értékelés vége felé tart. Őszintén reméljük, hogy sikerül eredményt hirdetni. Sajnos ott elég kevés pályázó érkezett, mindössze 3 és meg van annak a veszélye, hogy ha pályázatok nem érvényesek, akkor nem lehet eredményt hirdetni, mert ebben a nagyságrendben egy pályázat nem pályázat, de remélhetőleg erre nem kerül sor. Elindítottam egy olyan pályázatot, amelyik a régió informatikai központ kialakítására vonatkozó előkészítő munka. Debrecennel versenyben és Debrecennel együttműködve szeretnénk ezt a pályázatot elnyerni. Mind a két variációra van lehetőség. Tájékoztatom a testületet, hogy a Észak-alföldi Fejlesztési Ügynökség több pályázatunkat befogadta, a legutóbbi éppen ma érkezett meg, a csapadékvíz pályázatunknak a befogadása, előtte az akadálymentesítési pályázatot fogadták be. Befogadták a Wesselényi iskola II. fordulójára beadott pályázatunkat, az AGÓRA II. fordulójára beadott pályázatunkat, a Katica Bölcsődét és a Mentálhigiéniás Központot. Mindez azt jelenti, hogy ezeknél a pályázatoknál nagyságrendben 1 hónapon belül eredményt fognak hirdetni és az eredményhirdetés után elindulhat a közbeszerzés. Azt a döntést hoztam, hogy az AGÓRA kivételével mindenhol indítsuk el a feltételes közbeszerzési eljárást, mert a többi pályázatnál nem látok problémát. Úgy gondolom, hogy ezt meg lehet kockáztatni, az AGÓRA-nál egyenlőre nem indítjuk el a feltételes közbeszerzést csak akkor, amikor látjuk, hogy eredményes a pályázatnak a befogadása. A tegnapi, illetve a tegnap előtti nap 23-án pénteken itt voltak a Veterán Atlétikai Európa-bajnokság Szervezőbizottságának tagjai. Szeretném tájékoztatni a testületet arról, hogy a bizottság újabb és újabb létesítmény igénnyel jelentkezik.
2358 Nagyon következetesen azt az álláspontot képviselem, hogy az eredeti szövegben megfogalmazottakon túl egy fillért nem kívánok többet létesítményre fordítani. Úgy gondolom, hogy ez is egy óriási teher, amit felvállaltunk és ezért én személy szerint elzárkózok minden további igénytől, ami megfogalmazódott a bizottság részéről, ha ehhez ennek ellenére szükséges közgyűlési döntés, akkor be fogom hozni, de akkor is azt az álláspontot képviselem, hogy több pénzt, amit eredetileg a pályázatban felvállaltunk vagy több műszaki tartalmat, nem vagyunk hajlandóak ehhez a programhoz hozzátenni. Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés a két ülés közötti napirendhez? Marinka Viktor Marinka Viktor:(képviselő) Fél mondatban polgármester asszony is érintette a örökösföldi pályáknak az ügyét, ezzel kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést polgármester asszonyhoz. Múlt héten járt a Nyíregyházi Televízió stúdiójában Nyesti úr, aki feldúltan, felháborodva mesélte el kálváriáját az örökösföldi futballpályák építésével kapcsolatban, ezzel kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést. De először engedjék meg, hogy felvázoljam az ügy hátterét, amit én erről tudok. Az örökösföldi futballpályák építését a budapesti GALBOR Kft. vállalta. Az általuk felépített OBI és Média Mark üzletek helyén, a volt SZÉSE pálya megszűnt. Nyesti úr elmondása szerint rájuk esett a választás, mint kivitelezőre és 263 millió forintot mondott ő. Tehát 263 millió forintban állapították meg az építési költségeket. Azt is elmondta a tulajdonos, hogy ebben két füves pályáról, fedett lelátókról, öltözőkről, szociális rendszerről, parkolókról, kerítés építéséről állapodtak meg. Tehát egy komplett hazai, illetve ha jól értettem nemzetközi versenyekre is alkalmas pályákat kellett volna megcsinálni. Csakhamar azonban kiderült, hogy a GALBOR Kft. már nem 263 millióért, hanem csak 190 millióért szeretné ezt a pályát felépíteni. Szintén Nyesti úr mondta el a műsorban, hogy ő az engedélyezési terveket megküldte polgármester asszonynak és a Városházának is, akik rábólintottak, hogy ne 263 csak 190 millió forintot szánjon rá a Kft., sőt azt is elmondta még, hogy időbeni csúszás is volt és még több dolgot kell kihozni ebből a pénzből és a végén annyit mondott, hogy ennyiből a végén nem tudták kihozni. Levonultak az építési területről és jelenleg ott tart az ügy, hogy 18 millió forintot kér a NYÍR-FLOP az eddig elvégzett munkákért. Szintén elhangzott, hogy a műszaki ellenőr az időközben elkészült pályákat nem vette át, azokat vissza kell bontani. Tehát azok gyakorlatilag használhatatlanok. Kérdéseim. Polgármester asszonyt szeretném megkérdezni, hogy hogyan engedélyezte polgármester asszony, hogy a Nyíregyházi Futball Akadémia pályáit az előzőleg megállapított 263 millió forint helyett csak 190 millió forintból építse meg ez a cég? Egyáltalán miért kellett itt 73 millió forinttal kevesebből megépíteni a pályákat? Ahogy mondtam, ezeket időközben valaki, valamely cég megcsinálta, ha jól tudom használhatatlanok, ahogy mondta, vissza kell bontani. Mi lesz a létesítménnyel, ki fizeti meg a többletköltségeket? Azt is szeretném, ha a frakció részére az ezzel kapcsolatos iratokat rendelkezésünkre bocsátaná polgármester asszony, ha lehetne még a mai napon. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szilassy Géza, Fesztóry Sándor Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Az előterjesztésünkben szerepel a volt borbányai hulladéklerakó ingatlanjainak megszerzéséről szóló határozat is, melynek végén olvasható, hogy személyes egyeztetések történtek a Vagyongazdálkodás és Üzemeltetési irodán a tulajdonosokkal és szeptember 29-én 300 Ft/m2 áron a tulajdonosok részére a vételi ajánlat írásban beküldésre került. Szeretném
2359 megkérdezni, hogy ezen a személyes egyeztetésen mi történt, hallhatunk-e erről valamit? Van-e affinitás a vételre, illetve a határidőben szerepel, hogy a határidő ezt követően, mármint a vételi ajánlatot követően folyamatos. Ez mit jelent? Szeretném ezt módosítatni, ha lehetséges, hogy konkrét határidőt jelöljünk meg a vételi szándéknak az igen vagy nem voltára, hogy a továbbiakban tudjunk intézkedni. Köszönöm szépen. Palicz György(képviselő) Azt hiszem az előző, rendes közgyűlésen döntött a közgyűlés arról, hogy a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nek más lesz a vezérigazgatója. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy akkor hallottuk, hogy Belus Tamás milyen jogcímen fog kapni végkielégítést, azt hiszem, hogy az 1 éves átlagkeresetét, ezt szeretném megkérdezni, hogy megtörtént-e már a kifizetés, hogy egészen pontosan mennyi pénzt fizettünk ki Belus Tamásnak? Fesztóry Sándor:(képviselő) Marinka Viktorhoz szeretnék csatlakozni egy rövid kérdés erejéig. Én úgy emlékszem, amikor a közgyűlés tárgyalta a telekcserének, illetve a futball pályáknak az ezzel kapcsolatos napirendi pontot, akkor polgármester asszony szájából az hangzott el, hogy a GALBOR Kft. 250 millió forintot különített el egy külön számlára erre az építkezésre. Hogy ha ez így volt, akkor miért kell most 190 millió forintból és csökkentett műszaki tartalommal megvalósítani? Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A mai napon jutott el hozzám egy levél, amelyben egy civil szervezet minden önkormányzati gazdasági társaság átvilágítását kérte polgármester asszonytól. Az a kérdésem, hogy milyen választ fogalmazott meg polgármester asszony, milyen indokkal ennek a civil szervezetnek, hiszen ezt 2 hónappal ezelőtt a FIDESZ-frakció is kérte, hogy tekintsük át az önkormányzati gazdasági társaságokat, világítsuk át. Akkor az volt a válasz, hogy erre nincs szükség, október 20-ai dátummal szerepel ez a levél előttem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ketten is kérdeztek a örökösföldi pályáról, a válasz egy részét én fogom megadni, a másik részét Giba Tamás alpolgármester úr. Egy. Szeretném teljesen egyértelművé tenni, ha már elfejeltette volna a képviselő-testület, hogy a volt Diák-pálya a Bujtoson az nem az önkormányzat tulajdona volt, mert Nyesti úr ezt így mondta a televízióban és valamelyik képviselő is körülbelül így fogalmazott. Tehát nem igaz, hogy ez az önkormányzat tulajdona lett volna. Az önkormányzat azért kért két pályát és a hozzátartozó szociális létesítményeket, mert hozzájárult ahhoz, hogy a SZÉSE ezt a tulajdont eladja, hogy itt kereskedelmi létesítmény létesüljön, aminek az eredményeként kialakult a Garibaldi utcán egy jó minőségű teniszpálya teniszklubbal, ami ma a SZÉSE tulajdona, és ki fog alakulni vagy kialakul remélhetően a minden gáncsoskodás után is nemsokára egy olyan futball utánpótlás bázis, amire a városnak egyébként szüksége van. Ez az első válaszom. A második válaszom, hogy a képviselő-testület kétféle dologból választhatott volna. Választhatta volna azt az utat, hogy megkapja a 250 millió forintot és ő építi meg ezt a pályát, ezt a GALBOR felajánlotta annak idején. Vagy választhatta volna azt az utat, hogy a GALBOR építse fel ezt a pályát. Az önkormányzat nem akarta felvállalni azt, hogy mi építsük fel. Abban a reményben, hogy ha itt túl lépésre került sor, akkor a túllépést nem kell a városnak finanszíroznia. Ez a második megjegyzésem. A harmadik megjegyzésem, nem 73 millió forinttal olcsóbban fogják ezt a pályát megvalósítani, hanem nagy valószínűséggel 20-25 millió forinttal többért, mint 263 millió forint, mert a költségek körül-belül itt tartanak.
2360 Ennek több eleme is van, a környezetvédelmi hatóság olyan környezetvédelmi vizsgálatokat írt elő, ami plusz költségeket jelentett, és a Múzeumok SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Igazgatósága pedig nemcsak a 3 hektárt, hanem a 9 hektárnak a régészeti feltárását is elrendelte, ami több mint 20 millió forintba került többletköltségként. Az utolsó megjegyzésem, amiben majd kérem, hogy segítsen alpolgármester úr. A NYÍR-FLOP nem velünk, hanem a kivitelezővel vitatkozik, nem is kívánunk ebben a vitában részt venni, ez a kettőjük ügye. Műszaki tartalomban pedig nincsen csökkentés, minden ellenkező híresztelés ellenére egy minőségi váltás van benne. A pályáknak a vízellátása és a világítás kerül bele, amelyik költségben ugyanaz viszont a pályák fenntartása szempontjából fontosabb, hogy a pályák működjenek, mint hogy lelátó legyen. De egyébként műszaki tartalomban nincsen változtatás, erre senki nem adott engedélyt. A műszaki tartalom ugyanaz, mint amit eredetileg megfogalmaztunk, a lelátón kívül a műszaki tartalom nem változott. Vannak olyan műszaki tartalmak amelyek pedig pluszban jöttek be. Giba Tamás:(alpolgármester) Bő egy évvel ezelőtt személyesen kaptam egy ilyen kérdést, akkor úgy kezdtem a válaszomat, hogy nagyon örülök a kérdésnek, mert ez apropót kínál nekem arra, hogy néhány félreértést tisztázzunk és elkerüljünk. Ma már azt kell, hogy mondjam, nem örülök ennek a kérdésnek. Úgy tűnik, mint ha itt nekem valami korrepetálásra kellene, hogy sort kerítsek. Ami miatt mégis beszélek erről a kérdésről az az, hogy fontos lenne mindannyiunknak megérteni ezt a bizonyos Sárga Könyves históriát. Amiről elég sokat beszélünk mostanában, hiszen ez a pályaépítés ez kísértetiesen a Sárga Könyves tenderre hajaz, ha szabad ezt a kifejezést használni. Nem az, de teljesen a szisztémájára megy és hogy ha ezt nem érti meg a képviselő-testület, hogy ez hogy működik akkor nem tudom, hogy hogy fogunk nekimenni a 3 milliárd forintos szennyvíztelepes Sárga Könyves tendernek, hogy fogjuk végrehajtani Nyíregyháza és térsége ivóvízminőség javító programját, ami lesz legalább 5 milliárd forintos program, de hogy valami kisebbet említsek, a nagyszállási Művelődési Ház is ezzel a szisztémával készül pillanatnyilag is. Tehát ennek az a lényege és itt a GALBOR vállalásai is egy szövegesen rögzített műszaki tartalom, hogy kész tervdokumentáció, hanem egy szövegesen megfogalmazott műszaki tartalom és erre történik a vállalkozás és ezt kell számon kérni a vállalkozási produkció elkészítését követően. Így lesz ez a szennyvíztelepnél is, ahol a közbeszerzési tender győztesének tervet kell készítetnie, engedélyt kell rá kapni, az engedélyben előírt mindenféle kötelezettséget vállalnia kell és ezt követően ez alapján meg kell építeni a művet. Nyílván a Sárga Könyves tenderdnek meg a Piros Könyvesnek meg vannak a saját specialitásai, hogy melyiket, milyen beruházásra célszerű alkalmazni, erre találta ki ezt a Nemzetközi Mérnök Szövetség, aminek az ajánlása alapján dolgozunk. Tehát vannak olyan munkák, aminek kifejezetten jó az egyik, van amire kifejezetten jó a másik, meg vannak az előnyei. Többek között ez a bizonyos Sárga Könyves arról híres, hogy az elején pontosan tudom, hogy mennyit kell majd fizetni. A Pirosnál, amikor egy komplett tervdokumentáció áll rendelkezésre, akkor nem tudom pontosan meg, mert mindenféle pótmunka igénnyel felléphet esetleg egy kivitelező. A Sárgánál ez nincs. Ez volt egy ilyen bevezető teszt. Nagyon-nagyon fontos lenne, hogy mindenki megértse ezt a dolgot, a GALBOR vállalását és lehet, hogy ez jelenti ma ezt a misztikumot vagy misztériumot, ami övezi ezt a pályát. Körülbelül 8 sorban rögzítettük le, hogy mi a GALBOR-nak a vállalása ezen a sportpálya építésen és ebbe a következők voltak benne. Az emlékeim szerint 2 szabványos méretű futballpálya építése, továbbá az egyikhez világítás
2361 megvalósítása, aztán a két pályát kiszolgáló olyan létesítmény, amelyikben öltözők, zuhanyzók vannak, ennek a biztosítása és minimum 250 férőhelyes lelátó megvalósítása. Labdafogó háló, aztán a szükséges számú parkoló biztosítása, a vízelvezetés megvalósítása és kerítés, hogy ha jól emlékszem. Tehát ez volt a GALBOR-nak a vállalása és mivel az áruházak használatbavételi engedélye idejére mi, mint önkormányzat nem tudtuk a területet biztosítani, mert nem tudtuk a telket kialakítani, emiatt, illetve a környezetvédelmi hatásvizsgálat miatt nem lehetett az építési engedélyt megkapni. Magyarul, nem volt munkaterülete arra az időre, amire az áruháznak a használatbavételi engedélyét kellett kiadni. Megint egy félreértést szeretnék eloszlatni. 1 millió euró pénzügyi letét került ügyvédi letétbe és ennek nem a beruházás finanszírozása volt a célja, hanem egy fedezet arra, egy biztosíték az önkormányzat számára, ha nem valósítják meg ezt a sportpályát. Tehát nem arról volt szó, hogy ez a pálya ez 190-260 vagy akkor hangozzák már el végre a NYÍRFLOP-os ajánlat is, a 325 millió forint lesz. Tehát nem ez volt a célja, hanem az, hogy ha ezt a pályát nem építik meg a mi számunkra a megállapodásban rögzítetteknek megfelelően, akkor ez az 1 millió euró az önkormányzat rendelkezésére állna, hogy ha ezt mi saját beruházásban meg tudjuk valósítani. Nekünk az a feladatunk, hogy a közgyűlési határozatban rögzített műszaki tartalmat kérjük számon, amikor is ennek a beruházásnak a vége lesz. Ebben nem volt benne a lelátónak a fedése, nem volt benne, hogy ha a GALBOR által eredetileg idehozott pályaépítő dolgozott volna és építette volna a pályát, akkor belefért volna a lelátófedés, de mivel másik pályaépítőt kellett, hogy a GALBOR befogadjon, ezért történt egy ilyen műszaki tartalom változtatás. Bocsánat, tehát ezeket nem szokták elmondani, akik ezeket a gondolatokat rögzítik. Tehát ezt a 8 pontot kell majd nekünk műszaki átadás-átvétel alkalmával meg a beruházás lezárásakor számon kérni és végrehajtani. Valóban tudomásunk van arról, hogy a NYÍR-FLOP és a GALBOR kötött egy szerződést. Ilyen 263 millió forintos meseszámokat hallottam, de olyat, hogy 193 millió forinttal kötöttek szerződést az már biztos. Nem hallottam arról, hogy valaki pisztolyt szegezett volna a vállalkozónak a halántékához, hogy márpedig ha ezt nem írja alá, akkor ott a helyszínen lelövik. Nem volt ez kényszerítve, ő saját belátása szerint 190 millió forintért aláírt egy szerződést és ezt követően készült el egyébként a tervezés és az elkészült tervek alapján kezdtek igazándiból vitatkozni. Az én tudomásom szerint a szerződéstől való elállás esetében egy nagyon szigorú szankciót tartalmazott a szerződés és most igazándiból ezen vitatkoznak. De polgármester asszony azt mondta, hogy mi nem akarunk ezzel a vitával foglalkozni, a kivitelezők vitájával, de most már körülbelül 20-25 perce mégis csak ezt tesszük. Én továbbra is úgy gondolom, hogy ez az ő dolguk, és most már, ha ennyi kérdés elhangzott, akkor én kérdezek. Meg szeretném kérdezni, hogy nem arról van itt szó, hogy két vállalkozó vitatkozik, hogy a két vállalkozó a problémáját a bíróságra vitte, hogy a bírósági tárgyalásnál lehet, hogy az egyik fél nem is olyan jól áll ahogy gondolta, lehet, hogy jó lenne kikényszerítenie valamilyen egyességet, lehet, hogy esetleg valami politikai nyomásgyakorlást kellene végrehajtani? Nem erről van itt szó, és ehhez természetesen megtalálta a megfelelő partnereket is. Így lesz az, hogy a város egyik legsikeresebb beruházási projektjéből ez történik. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az orosi út mentén készül egy nagykereskedelmi fejlesztés, ennek a kereskedelmi fejlesztésnek tízszeres területe lesz. Megkötöttük, a közgyűlés megszavazta, úgy is mondhatnám kedves képviselőtársak, hogy megszavaztátok, egyedül talán én nem szavaztam meg ennél az összegnél egy alacsonyabb összegű támogatást az önkormányzat számára, a településfejlesztési megállapodást egy
2362 tízszer akkora beruházásnál. Azért ezt is egy kicsit mérlegre kellene tenni. Egyenlőre ennyi, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Igen, annyit szeretnék még hozzá mondani, hogy most megnéztem a jegyzetemben, Fesztóry Sándor mondta azt, hogy telekcsere, nincsen telekcsere, csak szeretném teljesen egyértelművé tenni, mert a korábbi telek nem a mi tulajdonunk volt. Borbányai hulladék lerakó. Dr. Freidiger Renátáék csinálták a szóbeli egyeztetést. Renáta mindjárt visszajön és el fogja mondani, hogy milyen hangulat volt ezen. Én a választ tudom, amit írásban kaptam, a válasz az minimum 350 forint/m2. Egyébként meg nem kívánják eladni és minden jogi utat föl fognak arra használni, hogy ne lehessen a területet kisajátítani. Ennyi a válasz. Vinnai Győző és Palicz György kérdésére válaszolom, hogy nem tudom, hogy mi a végeredmény, bruttó a járulékokkal együtt nyolc egész valamennyi forint volt a teljes összeg, ebből öt egész valamennyi volt a végkielégítés, ehhez hozzá fog még járulni az az összeg, ami a projekt vezetésért jár, a sóstói pályázat projektvezetéséért, amit addig nem tudunk kifizetni, amíg a projektnek a számlája nem nyílik meg. Tehát minden projektnél van egy projektvezető, ennél a projektnél az eddigi munkánál Belus Tamás volt a projektnek a vezetője, de amíg az a számla nem nyílik meg, addig ezt nem lehet kifizetni, ha a számla megnyílik, akkor természetesen azt még ki fogjuk fizetni. Vinnai Győző, ez a szervezet korábban azt kezdeményezte, akit ön most mond, hogy ők bemennek és vizsgálatot fognak végezni. A következő választ adtam nekik. Senki az utcáról, semmilyen civil szervezet nevében nem mehet be vizsgálatot végezni, mert akkor itt nem demokrácia, hanem anarchia lesz és anarchiát pedig ebben az országban nem akarunk. Ez az egyik. A másik, továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy nekik a távhőszolgáltatásnál az a bajuk, hogy egy 87 lakásos házon belül az elosztás jó-e vagy nem. Felajánlottam részükre, hogy a belső ellenőrzés fog egy ilyen vizsgálatot végezni, ha akarnak, ebben a vizsgálatban részt vehetnek, erre ők nem válaszoltak, hanem ők írták meg ezt a második levelet. Tehát én azt fogom nekik javasolni, hogy a vizsgálat az önkormányzat belső ellenőrzésének és a Felügyelő Bizottságnak a feladata. Ezen kívül az APEH és más hatóság a vizsgálatokat végezheti. Nem látom semmi okát annak, hogy egy ilyen kampányszerű felülvizsgálatot végezzünk, meg vagyok róla győződve, hogy amit a Sóstónál a nyáron csináltunk, az óriási kárt okozott a Sóstónál. Óriási kárt okozott. Az a kommunikáció ami ebben ment, az számszerűleg kimutatható kárt okozott. Én egyetlen egy gazdasági társaságnál ilyen jellegű kárt nem akarok végezni. Azt kértem valamennyi gazdasági társaság vezetőjétől és valamennyi Felügyelő Bizottság vezetőjétől, hogy ajánlják fel a bizottság minden tagjának, hogy minden egyes szerződést rendelkezésre bocsátanak és ezeket a szerződéseket minden felügyelő bizottsági tagnak lehetősége van magának, vagy szakember bevonásával átvizsgálni. Én tudom, hogy van olyan Felügyelő Bizottság, aki erre nem tartott igényt. Van olyan aki elfogadta, meg fogom várni december végig, hogy ebben milyen munkát végeztek. Tehát összefoglalva ennek az említett társadalmi szervnek csak azt tudom válaszolni amit válaszoltam. Egyébként szeretném elmondani, hogy ennek a szervezetnek legalább ötször ajánlottuk fel, hogy a vélemény nyilvánításával kapcsolatos kérdésekre a saját szervezetüknél, nem lakossági fórumon, a saját szervezetüknél szívesen adunk tájékoztatást, ezzel még soha, egyetlen esetben nem éltek. Vagy nincs elég nagy szervezetük vagy nem kívánnak ezzel a dologgal vagy ezzel a lehetőséggel élni. Köszönöm szépen. Szilassy Géza kért szót.
2363
Szilassy Géza:(képviselő) Polgármester asszony, a tájékoztatását teljesen elfogadom, ezzel a kapcsolatos a kérdésem is, hogy akkor van-e akadálya a kisajátítás megindításának és mikor? Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikor jött ez a levél? Csütörtökön. Tehát csütörtökön jött a levél, tehát holnap megy a kisajátítási eljárás indítása. Kielégítő? Köszönöm szépen. Vinnai Győző:(képviselő) Polgármester asszony szeretnék reagálni erre a mondatára, ami a város gazdasági társaságait illeti és azt mondom, hogy augusztus végén semmiféle kampány elképzelés nem volt abban, hogy nézzük meg, hogyan állnak a cégek, hogyan gazdálkodnak, milyen költségelemek vannak, milyen kiadásaik vannak. Azt hiszem, hogy azt senki nem vitatja, én legalábbis nem vitatom itt a képviselő-testületben, hogy vannak jól működő önkormányzati cégek, amelyek színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak és nem adjuk el mondjuk külföldi befektetőnek. Ha nézzük a tévét, akkor a pécsi vízcsatánál látjuk, hogy milyen érdekek feszülnek egymásnak. Tehát az mindenképpen jó, hogy nekünk itt, hogy mondjam, bár ott is többségi tulajdona van a pécsi önkormányzatnak, de működnek ezek a cégek. Az egy másik kérdés, hogy milyen színvonalon és milyen áron szolgáltatnak, de ez már szakmai kérdés. A második, amire szeretnék reagálni, ugyanakkor a városvezető koalíció elutasította, hogy legyen egy ilyen átvilágítás, pedig ennek semmilyen politikai tartalma nem volt. Az én javaslatom szerint ezt tudomásul vettük, a demokrácia ilyen, nem tudjuk megszavazni, ha a városvezető koalíció, személy szerint a polgármester asszony elzárkózik ettől. Szeretném bejelenteni, hogy ezzel egyetértek, amit Ön mondott, tehát az ellenzéki felügyelő bizottsági tagok nyomon fogják, a Sóstó példájából utalva nyomon fogják kísérni a cégek szerződéseit, a cégek gazdálkodását és ha kell, mivel jogosultak arra mint felügyelő bizottsági tagok, akkor kikérnek szerződéseket. De hangsúlyozom, azzal a szándékkal, nem egy olyan szándékkal, hogy egyértelműen kárt okozzanak a cégeknek, hanem hogy legyenek képbe a felügyelő bizottsági tagok és folyamatában lássak azt, hogy hogyan gazdálkodik a cég. Előnyösek-e ezek a szerződések vagy nem előnyösek a cég számára. Úgy hogy köszönjük szépen ezt a lehetőséget, élni fogunk vele, a felügyelő bizottsági tagjait a FIDESZ össze fogja hívni, már akiket delegált és azt fogja kérni, hogy a törvényes keretek között vizsgálják meg, hogy ezek a cégek hogyan gazdálkodnak. Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor:(képviselő) Magyarázkodást hallottunk, illetve magyarázatot, de pályánk még mindig nincsen. Egyébként ha már a korrepetálásnál tartunk, akkor én is tudnék korrepetálni, itt tartok a kezemben egy könyvet, ami régészettel foglalkozik, Giba Tamásnak ajánlanám a figyelmébe első sorban. Itt azt mondja az egyik paragrafus, hogy a régészeti feltárások költségeit a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált. Ez a hozzászólásomnak a bevezetője lett volna, más témával szerettem volna, vagyis szeretnék foglalkozni. Ez pedig Holp Jánosnak a fegyelmi ügye lenne, ami megtalálható, a fegyelmi tárgyalásával kapcsolatos jelentés az előterjesztésben, de nem esett róla szó a szóbeli tájékoztatóban. Gyakorlatilag arról van szó, hogy Holp
2364 Jánost a Ktv. 50.§ (2) bekezdés e) pontja alapján fegyelmi büntetésként az előmeneteli rendszerben visszaveti egy besorolási fokozattal. Ha önök úgy gondolják, hogy arányos az ő tettével, akkor én ezen kicsit csodálkozni fogok, hiszen itt bűncselekmény gyanúja is felmerült, aminek az ügyében nyomoz az ügyészség, ahogy én tudom. Hát ez a lehető legenyhébb büntetés! Aki nem jártas a jognak ebben a formájában az elfogadja és nem is tudom, hogy mit kellene tenni azért, hogy ettől komolyabb büntetést szabjanak ki egy köztisztviselőre. Hagy szóljak még ehhez hozzá, hagy fűzzek még ehhez néhány gondolatot. Holp János neve, vagyis a cégének a neve felmerült a Sóstó ügy kapcsán is, ezzel az ő cégügyeinek úgy gondolom hogy nincsen teljesen vége. Nemrég eljuttatott valaki a frakciónkhoz egy olyan iratot, ami az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalból kerül ki és itt szintén találkozhatunk Holp Jánosnak a nevével. Ez a Szabolcs Kézilabda Sportegyesületnek az APEH vizsgálatáról szóló irat. Ami megállapítja azt, hogy Holp János 2005. augusztusától 2007. júliusáig ügyvivője volt ennek az egyesületnek. Amúgy Nyíregyháza kézilabda sportját testesítette meg. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ennél az egyesületnél közel 10 millió forintos adóhiányt állapított meg. Hát nem kívánok ebből következtetéseket levonni, azt tegye meg mindenki saját magában! Megmaradnék a tények ismertetésénél. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005-2006-os években közel 30 millió forint összeggel támogatta ezt a sportegyesületet, és ebben az iratban szintén felmerül annak a cégnek, a Centrál Credit Kft.-nek a neve, ami ugye a Sóstóval kapcsolatban többször is szóba került. A Centrál Credit Zrt. számára fiktív számlákat 2,3 millió forint értékben állított ki ez az egyesület, aminek ugye a város többször adott nagy összegű pénzügyi támogatásokat a kézilabda sport támogatására. Ha megvizsgáljuk még egyéb szerződéseket is, nagy meglepetésemre én megtaláltam a kézilabda sportegyesület bélyegzőjét egy másik szerződésen, egy támogatási szerződésen, amit a Nyírségvíz, a Nyíregyháza és Térsége Víz és Csatornamű Részvénytársaság kötött a Nyíregyházi Sport és Reklámszervező Korlátolt Felelősségű Társasággal, amiben Holp János szintén tulajdonos. Ennek a szerződésnek alapján 15 millió forintot fizetett ki a Nyírségvíz egy magánszemélyekből álló kft-nek a kézilabda sport támogatására, azonban az aláírásnál érdekes módon Szabolcs Kézilabda Sportegyesület szerepel. Hát már azon sem lepődök meg, hogy ebben a szerződésben az szerepel, hogy a támogatott, azaz a kft. NB I-ben szereplő férficsapata részére vissza nem térítendő éves pénzügyi támogatást nyújt, melynek összege bajnoki évenként időarányosan 10 millió forint. Én úgy tudom, hogy ennek a kft-nek nem volt és nincsen, jelenleg sincsen NB I-ben szereplő férfi kézilabda csapata. Úgy gondolom, hogy ennek alapján le lehet vonni a megfelelő konzekvenciákat és felmerül az a kérdés, legalábbis részemről felmerül, hogy milyen alapon nyújtott a Nyírségvíz 15 millió forintos támogatást egy kft-nek, amelynek tulajdonosai között önkormányzati képviselői is van? Valamint ugyanazok a tulajdonosai, akik a Szabolcs Kézilabda Sportegyesületben vezető tisztséget töltöttek be. Marinka Viktor:(képviselő) Alpolgármester urat nagyon feldúlta úgy látom ez az örökösföldi pályára vonatkozó kérdés. Korrepetálást emleget itt, meg hogy nem nagyon értjük mi ezeket a dolgokat. Politikai megrendelést is, lassan Nyesti urat is úgy látszik, hogy én küldtem be a tévébe. Én csak azt tudtam itt elmondani tisztelt alpolgármester úr, amit hallottam. Még egyszer mondom, hogy ő azt mondta és lehet, hogy akkor ő is félreértette önöket, hogy az előzetes tervek alapján igenis 250
2365 millió forintról volt szó és időközben ez megváltozott 190 millióra. Nem is ez a lényeg, bár ez is lényeg, továbbra is azt kérdezem, mikor lesz ebből pálya, milyen áron, többlet költségek lesznek-e, kinek kell fizetni? Illetve az nem tiszta előttem, hogy azt mondja ön, hogy egy új vállalkozót kellett bevenni, nem nagyon értem ezt sem, hogyan került erre sor. Tehát továbbra is azt mondom, hogy ez a városnak nem megfelelő, hiszen nincs pályánk, nem vették át, csúszik a pálya, nem tudom hogy mikor lesz ebből pálya. Köszönöm. Aranyos Gábor:(képviselő) Nekem nem azzal van bajom, amit felolvasott Fesztóry képviselő úr, hanem inkább a stílusával és hagy kérdezzem már meg Jegyző urat, hogy bármikor bármit nyilvánosság előtt el lehet mondani, hogy kinek, minek milyen adótartozása, kinek milyen dolgai vannak az APEH-nél? Tehát ha azt elmondhatta Fesztóry képviselő úr, akkor mi is megtehetnénk ugyanezt. Köszönöm. Lőrincz Tamás:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester asszony! Engedd már meg, hogy egy picit ellentmondjak neked. Gyakorlatilag az előbb beszélgettünk egy témáról, hogy ezeket az ellenőrzéseknél egy hibát követtünk el, hogy valamilyen szinten hagytuk odáig elfajulni ezeket a dolgokat, hogy elmenjenek. Én talán amiatt támogatnám ezt a másik dolgot, hogy százszor normálisabban és kezelhetőbb lenne, ha az Ellenőrzési Iroda ellenőrzési tervén belül, hiszen most is vizsgálják az önkormányzati fenntartási cégek, iskoláknak, óvodáknak a költségvetését, a szervezeten belül azt mondaná, hogy igen, egészítsük ki az önkormányzat tulajdonában lévő cégeknek, esetleg ez egy közbülső megoldás, hogy a Felügyelő Bizottságnak a tagjaival együttműködve a vizsgálatát. Mindenképp azt tartanám célszerűnek, hogy egy kézben legyen ez kezelve és egy szervezet által legyen kezelve. Köszönöm Csabai Lászlóné:(polgármester) Sajnálom, hogy Lőrincz Tamás hozzászólt, mert az a ritka helyzet van, amikor Vinnai Győzővel egyetértek, mert mindenkinek meg van a maga dolga, végezze el a maga dolgát. Bocsánatot kérek, de nem kell felügyelő bizottságot választani, ha a felügyelő bizottság nem dolgozik! A felügyelő bizottságnak az a dolga, hogy vizsgálja, hogy az adott gazdasági társaság a legcélszerűbb döntéseket hozza és törvényesen működik-e. Egy felügyelő bizottság hamarabb jut információkhoz, mint a tulajdonosok képviselőjeként a polgármester. Elvileg hamarabb juthat információhoz. El kell végezni mindenkinek a dolgát. Az én dolgom meg az, hogy a belső ellenőrzéssel vizsgáljak olyan dolgokat amiket vagy a testület szükségesnek lát, vagy én szükségesnek látok. Miután ez a társadalmi szervezet, akit nem akarok most megnevezni, de Vinnai Győző felvetett, ez többször kifogásolta azt, hogy a távhő szolgáltatónál a hődíjak elosztása az nem megfelelő. Ezért a belső ellenőrzés most 4 nagy háznál, ahol 80-100 lakás van egy tömbben, meg fogja vizsgálni ezt a kérdést, hogy lehet-e olyan helyzet, hogy az egyik arányaiban egy a kettő vagy egy a háromszorosát fizeti. A tájolás, az ablakok minősége, a fűtési szokások miatt. És össze fogjuk hasonlítani más városok hasonló értékeivel. Ennek van értelme, hogy ilyen vizsgálatokat végezzünk. Továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy semmi értelme nincs, hogy gazdasági társaságunkra rászabadítsunk egy vizsgálatot, mert dolgozni kell. Itt munka van, napi munkát kell végezni. És természetesen célvizsgálatokat vizsgálhat a belső ellenőrzés, de a képviselő-testület által delegált felügyelő bizottságoknak el kell végezniük a saját
2366 munkájukat. Néha azt gondolom, hogy Fesztóry Sándornak nem az kellene, hogy lenne a neve, hogy Sport Bizottság hanem sportot ellehetetlenítő bizottság. Komolyan, annyi, a sportot bántó megjegyzést tett, hogy én elgondolkodnék ha a Fidesz frakcióban lennék, hogy nem lenne-e célszerűbb a sport bizottság vezetőjének egy más embert kinevezni, aki harcol és dolgozik a sportért. Nem pedig azért harcol, hogy a sportnál ne legyen előre lépés. A Holp Jánosra vonatkozóan főjegyző úr fog választ adni. Ami pedig a pályára vonatkozik, én nem érzem, hogy Giba Tamás ingerült. Együtt érzek vele. Kapunk ajándékba két pályát, ajándékba kapunk, mert az ingatlan nem a mienk volt. Ajándékba kapunk valamit, amit szeretne a testület a legjobb minőségben megszerezni. Ennek elég sok ellenzője és akadályozója volt , de ez el fog készülni és örömet fog okozni a városlakóknak és azoknak a gyerekeknek, akik ott dolgoznak. Tehát ettől kezdve Giba Tamásnak tökéletesen igaza van. És szeretném felolvasni, hogy mire szólt a közgyűlési döntés, hogy képviselő úrnak nem volt ideje elolvasni, tehát hogy lássa. Futósáv nélküli egy füves pálya megvilágítással, egy füves pálya megvilágítással. Szükséges a kialakítása vízelvezető rendszerrel, városképi szempontból megfelelő kerítéssel, szabályoknak megfelelő labdafogó háló kerüljön megépítésre. Elektromos rendszer teljesítménye a pálya megvilágítás céljára minimum 32 KW legyen. Lelátó minimum 200 fő befogadására. Funkcióhoz kapcsolódó előírásoknak megfelelő szociális blokkokkal, öltözőkkel. Képviselő úr, nincsen benne lelátónak a lefedése, ha Nyesti úr ezt mondta, akkor ez nem felel meg a valóságnak. És nincsen benne a füves pálya vízellátása és locsolórendszere. A változás mindössze ennyi. És a befektető gyakorlatilag ezeket teljesíteni fogja és teljesíti. Giba Tamás:(alpolgármester) Talán egy nagyon fontos momentumot elfelejtettem az előbb elmondani. A letétből még 70 millió forint nincs felszabadítva. Ügyvédi letétben van még 70 millió forint, úgy gondolom, hogy a két füves pálya építésére ez elegendő garancia lesz. Tehát tudom, hogy Nyesti úr 1,5 éve az egész várost telekürtöli mindenféle többlet költségekkel és erre, azért mondtam az előbb, hogy vannak vevők. De nem biztos, hogy teljesen minden úgy van, ahogy ő mondja. Továbbá szeretném elmondani, hogy 250 millió forintos ajánlatotokról én nem tudok, egy 190 millió forintos megkötött szerződésről tudunk és azt is tudjuk, hogy a szerződésben való elállás miatt neki egy 38 millió forintos kártérítési kötelezettsége van a másik vállalkozó felé. Neki pedig a régészethez nyújtott segítség vagy elvégzett munkája nyomán 18 millió követelése van. Erre mondom, hogy ha két vállalkozónak van valami vitája, akkor azt ha lehet ne mi vitassuk meg ezen a közgyűlésen. Főleg ha már a bíróság is foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Fesztóry Sándornak, hogy stílszerű legyek, nem kellett túl mélyre ásnia ahhoz, hogy ezt a magvas gondolatot megtalálja, ezzel pontosan tisztában vagyunk mindannyian, hogy kinek kell fizetni a régészetnek a költségeit. Azt zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a pályaépítő cég az nagyjából 9 hektáros területnek a teljes régészeti feltárását elvégezte és kifizetésre is kerültek a munkák. Ennek a földmunkának a kivételével. Ez kétségtelen. A pálya építése az nincsen egészen 3 hektáros területen. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy természetes az a paragrafus, amit ott Sándor felolvasott, az pontosan érthető és értelmezhető amikor egy területre szépen felépül egy 10 emeletes toronyház, de amikor több mint 1,5 hektárt beültetünk fűvel azért hogy is mondjam ez határeset az én felfogásomban. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna elmondani.
2367
Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Két nagyon rövid reagálást szeretnék tenni, két képviselői kérdéssel illetve észrevétellel kapcsolatban. Aranyos Gábor képviselő úrnak annyit szeretnék mondani, hogy a jogszabályok elrendezik, hogy az adott körben mi az, ami adótitoknak minősül, mi az, ami a gazdasági társaságok vonatkozásában nyilvános, mi az ami nem. A jog nem tudása senkit nem mentesít. Úgy gondolom, hogy minden képviselőnek a nyilatkozatai során ezt be kell tartani. Nekem nem feladatom az egyes megnyilvánulásokat ebből a szempontból vitatni. Minden érintett a megfelelő jogi fórumot felhasználhatja ehhez. Fesztóry Sándor képviselő úr véleményéhez a következőt szeretném mondani. Én természetesen elfogadom és kötelezően tiszteletben tartom, hogy Ön a jegyző fölött politikailag törvényességi felügyeletet gyakorol. Önnek ehhez joga van. De ha Ön jogi szakértőként nyilatkozik meg, akkor engedje meg kérem szépen, hogy súlyos jogi tévedéseket ne mondjon el, és főleg a város közvéleménye előtt ezt ne tegye közkinccsé. Amikor Ön azt mondja, hogy Holp János köztisztviselő a legenyhébb fegyelmi büntetést kapta, akkor Ön vagy nincs tisztában a tényekkel, vagy szándékosan csúsztat. A köztisztviselői törvény szerint jelenleg 6 érvényes fegyelmi büntetés szabható ki. Ebből alulról számítva a negyedik fokozatot szabtuk ki, tehát ennél súlyosabb csak két büntetés van. És ez rendkívül súlyos dolog. Mivel nyilvánosságra hoztuk a döntésemet, illetve a lefolytatott eljárásokat, mindenki a számítógépében otthon is láthatja, hogy én a vállalásomnak eleget tettem, amire a szeptember 28-i közgyűlés utasított. Én négyféle döntést hoztam meg és természetesen mivel ezt mindenki ismerheti, ha akarja, nem fogom ismertetni. A részletekbe pedig nem kívánok belemenni, mert a részletek már nem egy nyilvános ülés tárgyalását képezik. Lehet, hogy ezért most Holp János haragudni fog rám, ez majd az én felelősségem, de vajon nem elég súlyos büntetés-e valakit havonta 16.300 forint fizetéscsökkentésben részesíteni? És természetesen ne csúsztassunk, az ügyészségi vizsgálatot megkértem, az ügyészség vizsgálódik az ügyben, ebben természetesen lehetnek következmények, amik már nem az én hatáskörömbe tartoznak. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Jegyző úr nem arról van szó, arról van szó, hogy csináljunk egy újabb botrányt. Csak arról van szó ma, én ezt kimondom. Itt ülünk 1,5 órája, amikor olyan kérdésekről beszélünk, ami csak részben tartozik az önkormányzat feladatai körébe, az érintett képviselők nyugodtan megkérdezhették volna előtte, és ha nem kaptak rá választ, akkor a nyilvánosság előtt is megkérdezhették volna, de nem ez a cél. A cél az, hogy a városban botrány legyen. Olyan kérdésekben is, amiben nincsen botrány. A képviselő, aki most közszereplővé vált, nagyon aktív. Úgy gondolom, hogy lelkük legyen rajta. Nagyon szeretném, egyébként már volt rá példa amikor bocsánatot kérhettek volna. Mondjuk, ha egy alkalommal azt fogja mondani, hogy nem volt igazuk, akkor azt mondják, hogy elnézést kérünk. Volt egyébként már rá eset, amikor ezt önöknek meg kellett volna tenni. Kérdezem, hogy elfogadják-e a két ülés közötti beszámolót? Aki igen, kérem, hogy igennel szavazzon.. Kétszer szólt hozzá képviselő úr! Szavazunk. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással, 11 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
2368
225/2009.(X.26.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről
A Közgyűlés I. a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint - a 83/2009.(IV.27.) számú határozat, - a 144/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 144-2/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 144-3/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 159/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 186-2/2009. (VIII.31.) számú határozat, - és a 189-2/2009.(IX.28.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. II. a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja. III. az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 8./ napirend: Előterjesztés a 2010. évi kulturális nagyrendezvények meghatározására Előadó: Nagy László alpolgármester Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nagy László. Nagy László: (alpolgármester) Egyetlen pontosítást szeretnék csak megemlíteni. Az előterjesztésben két dátum természetes módon tévesen szerepel, hiszen 2009. május 21-23-ra jeleztük a városnapi rendezvénysorozatot, természetesen ez 2010 és a szabadtéri nyári is 2009. július – augusztusára van jelezve, de ez is 2010. július – augusztusára vonatkozik. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottságok véleményét kérem. Bizottság véleményét. Kulturális Bizottság véleményét kérem. Magda.
Kulturális
2369
Dr. Ajtay – Horváth Magda: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság tagja) A Kulturális Bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dévényi József a bizottság véleményét kérdezem. Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság rendes tagjai megjelentek a bizottsági ülésen, a rendetlenek viszont nem, ezért nem voltunk határozatképesek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Urbán Judit. Urbán Judit: (képviselő) Irodavezető úrhoz két kérdésem van. Az egyik az, hogy megnéztem a tavalyi ugyanehhez a témához kapcsolódó napirendet. Azt láttam, hogy a végeredmény mindkét esetben maradt, tehát 65 millió forint. Ilyen szinten nincsen változás, viszont a tavalyiban nem láttam részletesen, hogy melyik rendezvényre mennyit fordítunk. Csak annyit szeretnék kérdezni, – nem részletesen – hogy történt-e valami nagyobb változás anyagi szempontból itt az egyes részletekben? Tehát, hogy valaki többet, vagy kevesebbet, nagyobb eltéréssel kapott volna? Illetve a másik kérdésem az lenne, hogy meg tudja-e mondani irodavezető úr, hogy az elmúlt 5 évben összesen mennyi támogatást biztosítottunk a Vidor Fesztiválra? Ez érdekelne még. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Jelentkezőt nem látok. Palicz György. Palicz György: (képviselő) Azt szeretném megkérdezni, ha jól emlékszem tavasszal, vagy nyáron volt ez az Akusztikus Zene Ünnepe című rendezvény. Azt tudom, hogy nem nagy rendezvény, csak azt szeretném megkérdezni, hogy egy jó kezdeményezés volt, lesz-e ennek jövőre is folytatása, vagy sem? Nem tudom, hogy hogyan tervezik. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dévényi József. Dévényi József: (képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy ezek közül a rendezvények közül a Vidor Fesztiválon és idézőjelben a Nyírségi Őszön kívül a többinek van-e valamilyen idegenforgalmi vonzereje? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Markovics Attiláé a szó. Markovics Attila: (Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Az első kérdésre, ami azt illeti, hogy mennyi támogatást kapott az elmúlt 5 évben a Vidor Fesztivál, akkor azt őszintén mondhatom, hogy az elmúlt 5 évben 20-20 millió forinttal támogatta
2370 Nyíregyháza Város Önkormányzata és a Megyei Közgyűlés a Vidor Fesztivált. Ez a 20-20 millió ez mindig meg volt. Volt 2 év, amikor ettől nagyobb támogatást kapott, mégpedig 2005-2006-ban. Akkor mind a két önkormányzat 5 illetve 6 millió forinttal, a 20-on felül támogatta minden esetben a Vidor Fesztivál sikeres megrendezését. Ami ebben az évben és az elmúlt évi kulturális nagyrendezvények összköltségét jelenti, ebben nincs lényeges változás az ez évi tervezetben és az elmúlt évi tervezethez képest. Hellyel-közzel ebben a nagyságrendben mozgott, mind a két esetben. Egy változás van ebben az évben, hogy nincs betervezve az elmúlt évi találkozó, a Tudósítók Világtalálkozója, azt Nyíregyháza városa ebben az évben nem akarja megrendezni, különben valóban nincs semmi lényegi változás, ami a költségek nagyságát jelenti. Az Akusztikus Zene Ünnepe az a Városnapi programsorozatban kapcsolódott bele. Természetes módon tovább folytatjuk. Miért ne folytatnánk tovább, ha nagyszerű kezdeményezés volt? Úgy gondolom, hogy elegendő nagyságrendű pénz áll rendelkezésre, hogy ezt a programot tovább vigyük. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Idegenforgalmi szempontból volt még egy kérdés. Markovics Attila: (Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Ami az idegenforgalomból jelentős nagyrendezvényeket a felsoroltakon kívül jelzi-e, ebben elég óvatos lennék, és azt mondanám, hogy nincs. Ami azonban azt jelzi, hogy van a városban nagyszerű más rendezvény, amelyben a városlakókat és a környékbeli lakókat meg lehet szólítani, erre meg az a válaszom, hogy igen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Ajtay - Horváth Magda. Dr. Ajtay – Horváth Magda: (képviselő) Nyíregyháza gazdaságilag nem nagy potenciál, de kulturálisan mindenképpen nagyon előkelő helyet foglal el. A városnak mindig is alapvető funkciója az volt, hogy kulturálódási lehetőséget biztosítson, nem csak a saját városlakóinak, hanem a vonzáskörzetnek is. Tehát ennek mindenképpen eleget kell tennie a városnak, hiszen többek között ezért város. A mostani nehéz gazdasági helyzet viszont két oldalról is szorítja a kultúrát, egyrészt a támogatások oldaláról, másrészt pedig a kultúraélvezők oldaláról. Hiszen ha a családok büdzséje szűkösebbé válik, akkor a kulturális igények kielégítésére szánt pénzek lesznek az elsők, amelyeket a családok visszafognak. Hogy ezt alátámasszam, azt mondanám el, hogy ismerjük azokat a nehézségeket, amivel a rendezvényszervezők küszködnek a városban folyamatosan. Rendkívül nívós rendezvényekre, előadóestekre alig – alig lehet megtölteni a házat, noha egy jegy mondjuk 1000 és 3000 forint között mozog, de egy család esetében ez úgy tűnik, hogy olyan összeg, amit nagyon nehezen engedhetnek meg az emberek tömegei önmaguk számára. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy támogatni kell a kultúrát, hogy erre mekkora igény van, azt az is bizonyítja, hogy az ingyenes előadások – lásd a Vidor Fesztivál alatt rendezett Kossuth téri előadások – hatalmas tömegeket vonzanak. Tehát az igény meg van, csak amikor fizetni kell az előadásért, akkor valahogy nehezebben fizetik ki a városlakók a jegyek árát. Ebből az is
2371 következik, hogy nagyon oda kell figyelni az ingyenes rendezvények színvonalára, hiszen egyre több embernek ez az egyetlen olyan lehetősége, amikor úgymond kultúrát tud fogyasztani. Egyáltalán hozzájut. Továbbra is tehát a minőséget kellene előtérbe helyezni, ezt a Kulturális Bizottság ülésein számtalanszor meg is fogalmaztuk és ebben a letisztult programban is benne van szó szerint is a két alapelv, amit nagyon sokszor hangsúlyoztunk. Az egyik az, hogy a kevesebb több, és ehhez nagyon szorosan kapcsolódik az, hogy közpénzből csak minőségi kultúrát kell támogatni. Nagyon reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző kért szót. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm szépen. Csak egy rövid továbbgondolása annak, amit Ajtay – Horváth Magda mondott, hogy a nyíregyházi kulturális élet sokszínű, jelen van benne a minőségi kultúra és jelen van benne az a másfajta kultúra is, amely szintén minőséget közvetít, de több, hogy mondjam, nagyobb, népesebb közönséget vonz. Én két gondolatra szeretném felhívni a figyelmet, mert támogatjuk ezeket a nagyrendezvényeket. A Vidor és a Nyírségi Ősz, ahol a hagyományokra épül, azok elég jól működnek. Most a Vidor színvonalas volt, a Nyírségi Ősznél talán azt a véleményt hallottam, hogy több gyümölcskompozíció legyen, és jobban építsünk a hagyományokra. Zárójelben jegyzem meg, hogy természetesen az Önkormányzat szerepvállalása nagyon lényeges, nagyon fontos, mondhatom, hogy meghatározó, de azért gondolkodni kell a rendezvények szervezőinek, hogy hogyan lehet szponzorokat, hogyan lehet támogatókat is bevonni ebbe. Például a Vidornak van fő támogatója, amely lehetővé teszi, hogy a Kossuth téren színvonalas rendezvények legyenek minden este és oda a tömegek el tudnak menni. Ezt csak zárójelben szerettem volna elmondani. Visszatérve az alapgondolathoz, hogy a tavaszi időszakban kellene időben, tartalmában összeépíteni a művészeti heteket és a városnapokat. Ott a hagyományoknál, a tirpák hagyományoknál a gasztronómiát a városnapoknál egy kicsit hangsúlyosabban jeleníteném meg, hiszen lehet látni, hogy ma Magyarországon, ha van egy kocsonyafesztivál, vagy van egy kolbásztöltő verseny, de ne menjünk olyan messzire, egy napkori böllérverseny, sátrakkal, kóstolóval a hagyományokat megőrzi. Lehetne a tirpák gasztronómiai hagyományokat jobban erősíteni a városnapi rendezvényeknél, és a művészeti heteket pedig összehangolni tartalmában a városnapi rendezvényekkel. Egyébként támogatjuk az előterjesztést, támogatjuk a nagyrendezvények tervét és a többit is, amelyek esetleg egy koncerten, egy Cantemus koncertjében jelennek meg, vagy egy amatőr együttes előadóestjében jelennek meg, úgy ahogy Magda mondta. Igenis, Nyíregyháza nem szabad, hogy engedjen, ilyen nehéz pénzügyi helyzetben sem szabad, hogy engedjen abból, hogy ezt a kulturális színvonalat, ezt a kulturális sokszínűséget megőrizze. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dévényi József kért szót. Dévényi József: (képviselő) Nem véletlenül kérdeztem azt amit kérdeztem, végül is bizottsági ülésen nem tudtuk megtárgyalni ezt a napirendi pontot, de frakció ülésen is felmerült, beszélgettünk róla, hogy kell-e, hogy ennyi nagyrendezvényt nevesítsünk. Tehát nem arról beszélek, hogy szükség van-e ezekre a rendezvényekre, igenis szükség van és csatlakozom hozzátok, de én úgy gondolom és többen voltunk ezzel
2372 így, hogy talán egy tavaszi és egy őszi, vagy egy nyárvégi rendezvény, ami például a Vidor és a Nyírségi Ősz, lehetne a nyár végén, és akár egy szezonindító tirpák hagyományőrző témájú rendezvény, amit Győző is mondott. Lehetne egész éven át erre felkészülni, és marketingezni. Én szívesebben mondanám azt, hogy két nagyrendezvényt látnék szívesen évről-évre Nyíregyházán. A további rendezvényeknek ugyanúgy helye van. Minden város, ami valamilyen rendezvényéről híres, az nagyságához mérten egy vagy két olyan dologról híres a város határain kívül, ezért gondolom ezt amit mondtam. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem látok más jelentkezőt, az előadókat kérdezem, hogy kívánnak-e reagálni az elhangzottakra? Igen, Nagy László. Nagy László: (alpolgármester) Az előterjesztés nagyjából tartalmazza is azokat az észrevételeket, amelyeket megfogalmaztak képviselőtársaink. Az előterjesztés második oldalán olvasható, hogy a városnapi programsorozathoz kapcsolódva, azok rendezvényei, színesítve és kibővítve egy olyan művészeti, történeti, gasztronómiai rendezvény megvalósítását javasoljuk, ami az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetne városunk és térségünk hagyományainak bemutatására és népszerűsítésére. Szerintem ez pontosan az a gondolatkör, amelyről Vinnai Győző beszélt a városnapi programsorozat kapcsán. A művészeti hetek, illetve a városnapi programsorozat összehangolása egy kicsit nehézkesebb, hiszen több mint egy hónapos eltérés van a kettő között. Ezzel együtt természetesen az a cél, hogy az évi nagyrendezvények indításánál olyan programsorozattal tudjunk a városlakók, illetve a térségben élők elé is bemutatni, illetve olyan rendezvényeket tudjunk eléjük tárni, amivel elindítják a kulturális évadot a városban. Mi azt gondoljuk egyébként, hogy erre leginkább a városnapi programsorozat lehet a legalkalmasabb, hiszen akkor már kevésbé kell számolnunk az időjárás viszontagságaival is, illetve ez lehet az a kör is, amely valóban a történelmünkhöz, illetve a múltunkhoz kötődően azokat a tradíciókat is elő tudja, elénk tudja tárni, amivel akár tetszik, akár nem másoknak, de nekünk büszkéknek kell lennünk. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szavaztathatok-e? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 226/2009. (X.26.) számú határozat a 2010. évi kulturális nagyrendezvények meghatározásáról
A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és jóváhagyja. 2.) a jövő évi költségvetésben a határozat mellékletében felsorolt 2010.évi kulturális nagyrendezvények finanszírozására 65 millió forint támogatást biztosít.
2373 Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője Határidő: a 2010. évi költségvetés készítése Melléklet a 226/2009.(X.26.) számú határozathoz: 2010. évi kulturális nagyrendezvények - Nyíregyházi Művészeti Hetek 2010. március 19 – április 5. (Szervező: Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum) Javasolt támogatás: 5 millió Ft. - Városnapi programsorozat 2010. május 21-23. (Szervező: Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum) Javasolt támogatás: 6 millió Ft. - Szabadtéri Nyár 2010. július – augusztus (Szervező: Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum) Javasolt támogatás: 14 millió Ft. - VIII. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2010. augusztus 16-21. (Szervező: Nyíregyházi Cantemus Kórus) Javasolt támogatás: 6 millió Ft. - VIDOR Fesztivál 2010. augusztus 27 – szeptember 4. (Szervező: Móricz Zsigmond Színház) Javasolt támogatás: 20 millió Ft. - Nyírségi Ősz – Gyümölcskarnevál 2010. szeptember 10-12. (Szervező: Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum) Javasolt támogatás: 14 millió Ft. 9./ napirend: Tájékoztató a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, diákolimpiák Nyíregyházán Előadó: Szondy György Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elnöke Nagy László alpolgármester
2374
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szondy úrnak van szóbeli kiegészítése. Szondy György: (Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elnöke) A Városi Diáksport Egyesület alapító okiratában megjelölt célok teljesítéséhez négy területen kívántam kifejteni véleményemet, illetve az elnökségnek az állásfoglalását a végzett munkáról. Az egyik terület a Magyar Diáksport Egyesület által meghirdetett diákolimpiai versenyrendszernek Nyíregyháza városban történő megrendezéséhez, legtehetségesebb gyermekeknek az országos versenyre való eljuttatása. A másik terület, ami befolyásolja a város általános és középiskoláiban a tömegsportot, ez a helyi jellegű versenyek szervezésének koordinálása Nyíregyháza városban, illetve felkészülés a diákolimpiára, a nyári sporttáborok rendezésében való aktív hozzájárulás. A harmadik terület, az elnökség kötelességének érzi, hogy a város diáksport életében legtöbbet tevékenykedő tanárok, igazgatók, mindazok a pedagógusok, akik elősegítik ezt a munkát, azoknak a munkájukat értékelje, és adott esetben díjazza. És végül a negyedik terület. Nyíregyháza Város Önkormányzata országos szinten is kiemelkedően támogatja Nyíregyháza város diáksportját, a Diáksport Egyesületnek a tevékenységét. A költségvetésnek a takarékos és átgondolt felhasználásában szeretnénk nyújtani legtöbbet. Egy módosító javaslatom lenne. Az egyik táblázatban a 2008/2009-es tanévben érmet szerzett iskolákat és az érmek számát soroljuk fel. Az anyagot le kellett adni és azután érkeztek az iskoláktól a javaslatok, így módosítási javaslatom lenne. Az elmúlt tanévben 30 aranyérmet szereztek iskoláink, 19 ezüstöt és 21 bronzérmet, tehát összesen 70 érmet szereztek. Ez az utóbbi 5 évnek az egyik legsikeresebb éve volt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: kérdezem.
(polgármester)
Köszönöm
szépen.
Bizottság
véleményét
Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag tudomásul vette a tájékoztatást. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Azt szeretném megkérdezni, hogy igazak-e arról a hírek, hogy a Bajnai-kormány meg kívánja szüntetni a 2010. évi költségvetésben a korábban diáksportra fordított normatív támogatást, és amellett még egyéb sporttámogatásokat is, amelyek érintik az önkormányzatokat. Gondolok itt a tártkapus létesítmények támogatására, illetve sportlétesítmények támogatására. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kíván-e még valaki kérdést feltenni? Nagy László fog válaszolni. Nagy László: (alpolgármester) A Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke által feltett kérdésre a válasz az, hogy a következő év költségvetése egy komplex támogatási rendszert tartalmaz, ami magába foglalja az általános iskolai diáksportra fordítható normatíva összegét is. Azért előzményként azt mindenkinek érdemes
2375 tudni, talán még elnök úr is emlékszik rá, van információja erről, hogy volt valamikor egy 1.320 forintos támogatása a diáksportnak. Ez a diáksport támogatás valamikor 2004. körül eltűnt a költségvetésből, akkor teljesen megszűnt. Ekkor a Nyíregyházi Önkormányzat úgy döntött, hogy ezt a normatívát meghagyja a nyíregyházi diákoknál valamennyi iskolában és ezt mi továbbra is a rendelkezésére bocsátottuk a gyerekeknek. A 2009-es költségvetésben visszajött egy 400 forintos támogatás diákonként, és mi ezt egészítettük ki a mi saját költségvetésünkben majdnem a duplájával. Igen, tehát a háromszorosára emeltük, a duplájával egészítettük ki, így lett 1300 forint. Feltett szándékunk, hogy a jövő évi költségvetésben az erőinket megismerve a diáksportot mi továbbra is a jelenlegi szinten szeretnénk támogatni, ha erre lehetőségünk van, de semmiképpen sem szeretnénk azt, ha ez a sikeres diáksportélet, ami a városban zajlik az megtörne amiatt, mert esetleg valamilyen pénzeszköz eltűnik a diáksportra fordítható források közül. Én nagyon szeretném, ha az ez évi, 2009. kiemelkedő eredménye az a következő évben ha nem is megismétlődhetne, de a közelébe juthatna ennek az évnek az eredményességét tekintve. És nyilvánvalóan valamennyien ezért kell, hogy dolgozzunk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e még valaki vélemény nyilvánítani? Földesi István. Az ülés vezetését átadom Nagy László alpolgármester úrnak. Földesi István: (képviselő) Minden forint, amit a sport támogatására, a diáksport bármelyik formájára ad a város, az hasznosul. Hasznosul egészségben, szabadidő kultúra eltöltésében, és még sorolhatnám. Nyíregyháza Önkormányzatának nincs mit szégyenkeznie. Lehetőségeihez képest a megyei jogú városokat is összehasonlítva élen jár a diáksport támogatásában, a szabadidő és tömegsport támogatásában. És ebből a beszámolóból számomra az is kiderült, hogy az egyesület által végzett tevékenységben az odaítélt költségvetési támogatást és a máshonnan szerzett pénzügyi támogatást takarékosan és jó gazda gondosságával használták fel. Ezért csak köszönetünket fejezhetjük ki az elnökségnek és személyesen Szondy igazgató úrnak, aki ezt a munkát koordinálja. Nyíregyháza város sportja mind az általános iskolában, mind a középiskolában, nyugodtan mondhatjuk, hogy virágzik, szépen fejlődik és színvonalas. Ne menjünk el azok a középiskolák, általános iskolák mellett, akiknek itt ezen a helyen néhány héttel korábban, a vezetőiknek elismerést nyújtott át polgármester asszony. Móricz, Vasvári, Kölcsey és még sorolhatnék jó néhány iskolát, ahol országos versenyen helyezéseket értek el. De mondhatnánk sorban. Amire még büszkék lehetünk, mint képviselők, hogy a sport feltételeiben minden évben gazdagszik a város. A diáksport és a tömegsport feltételrendszerének megteremtésében. Vagy egy tornateremmel, tornacsarnokkal, vagy egy futballpályával, ami körül itt olyan keserves hangok hangzottak el és sorolhatnám még tovább. A Diáksport Egyesület munkáját személy szerint én nagyra értékelem, azért is, mert önzetlenül, szabadidejüket, tudásukat felhasználva, nyugdíjas és gyakorló pedagógusok irányításával ez a gyermek és ifjúsági sport nagyon szépen folyik, és ezért csak köszönetünket fejezhetjük ki. Gratulálunk az eredményekhez. Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük szépen. Más hozzászólót nem látok. Azt kérdezem Szondy Györgytől, hogy kíván-e reagálni valamire? Szondy György: (Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elnöke) Nagyon köszönöm az elismerő szavakat. Szeretném elmondani a Diáksport napja ebben az
2376 évben november 11-e szerdán délután lesz a Kodály Zoltán Általános Iskola Hangversenytermében, ahová meghívjuk ezt a 30 aranyérmet szerzett diáksportolókat, felkészítő tanárokat, igazgatókat, és ha idejük engedi, akkor tisztelettel meghívom a képviselő-testület tagjait is. Hallgassák végig, nézzék végig azt az örömet, amikor a gyermekek átveszik azt a kis ajándékot, egy plakettet vagy egy serleget. Köszönöm az elismerő szavakat, igyekszünk a későbbiekben is hasonló szinten ellátni feladatunkat. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük szépen. Aki elfogadja a tájékoztatót, kérem, szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
227/2009. (X.26.) számú határozat a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, valamint a Nyíregyházán megrendezett diákolimpiákról szóló tájékoztatóról A Közgyűlés a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, valamint a Nyíregyházán megrendezett diákolimpiákról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük szépen Szondy Györgynek a tájékoztatót. 10./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelésére Előadó: Veres István főépítész Nagy László: (alpolgármester) Köszöntöm főépítész urat, kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Városfejlesztési Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel. Mikó Dániel: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja) A Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatásáról biztosította.
2377
Nagy László: (alpolgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdése valakinek az előterjesztéssel kapcsolatban? Amennyiben nincs, észrevétel, vélemény? Nincs. Aki az előterjesztést elfogadja, kérem, hogy szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 228/2009. (X. 26.) számú határozat Nyíregyháza településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékeléséről
A Közgyűlés Nyíregyháza településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatának módosításával kapcsolatban az államigazgatási szervektől beérkezett vélemények önkormányzati kiértékelését, a határozat mellékletében szereplő táblázat szerint jóváhagyja, azok rendezési tervbe történő beépítésének szakmai magyarázatával egyetért.
2378 Melléklet a 228/2009.(X.26.) számú határozathoz
Vélemények önkormányzati kiértékelése az államigazgatási szervek Étv. 9. §. (3) bekezdése alapján a kiadott Nyíregyháza településrendezési terveivel és helyi építési szabályzatával kapcsolatos állásfoglalásaira ‐
a 310/2008.(XI.24.) számú, 339/2008.(XII.15) számú, 26/2009.(II.16) számú, és a 79/2009. (IV.12) számú határozat alapján, 1369 témaszámon elkészített és Étv. 9.§. (3) bekezdése szerinti véleményezésre megküldött módosítások-
A tervi módosításokkal kapcsolatban ellenvéleményt nem tevő államigazgatási szervek és szomszédos települések: 1. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 3. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4. Nemzeti Közlekedési Hatóság – Légiközlekedési Igazgatóság 5. Nemzeti Hírközlési Hatóság Központi Hivatala 6. Szabolcs-Szatmár – Bereg megyei Földhivatal 7. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 8. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége 9. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 10. Miskolci Bányakapitányság 11. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Nagycserkesz Község Polgármesteri Hivatal Nyírpazony Község Önkormányzat Polgármestere Nyírtelek Város Polgármestere Újfehértó Város Polgármestere Nyírtura Község Polgármestere Kótaj Város Polgármestere Kálmánháza Város Polgármestere Hajdúdorog Város Önkormányzata Polgármestere
Sorszám
2379
Véleményező szervezet
1.
Észak-alföldi Regionális Államigazg. Hivatal Állami Főépítész
Étv. 9.§(3) bekezdés szerinti előzetes véleményezés
Tervező válasz
Általános észrevételek: • A terveket munkaközi állapotban is alá kell írni. • A tervezői aláírásokat pótoltuk. • A tervre rávezetendő, hogy „Készült az állami alapadatok • A hiányosságot pótoltuk, az átnézeti tervlapon feltüntetésre került. Az felhasználásával.” Az alaptérkép felhasználását igazolni kell(ene). alaptérkép Önkormányzati adatszolgáltatásként biztosított. Alátámasztó munkarészek: • A környezeti vizsgálat során készített (véglegesített) környezeti • A IV/3. módosításánál pótlásra került a környezetalakítási munkarész. értékelést a jelenleg hiányzó környezetalakítási alátámasztó A többi módosítás esetében a hatályos tervek alátámasztó munkarészbe kell beépíteni. munkarészei érvényesek. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel történt egyezetés alapján nem készül környezeti vizsgálat, az emlékezető pótlólag kerül csatolásra. Szabályozási terv: • A terv alapvető problémája, hogy a módosítással érintett tervezési • Az áttekinthetőség érdekében kerültek kivágatok formájában területeket nem határolták le („érvényes szabályozási terv határa” dokumentálásra a módosítások. A szabályozási terv végleges jelöléssel). Ezt csak szövegesen rögzítik minden esetben. dokumentációja egységes szerkezetben készül el, nem külön részszabályozási tervek készülnek. • A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt • A területfelhasználásokat érintő módosítások esetében kiterjesztettük a területegységekre kell készíteni. tervezési terület határát a módosítással érintett teljes területfelhasználási egységre. A közterület határ módosítások esetén nem kerület a tervezési terület határ módosításra. • Az Étv. 8. § (2) d) pontja előírja a 20.000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetén a belterületet körülvevő, min. 200 m-es "zöldgyűrű" • A jelenlegi módosításoknak nem tárgya kijelölni az említett kijelölését. „zöldgyűrűt”, de az érintett területeken figyelembe vételre került, hogy a későbbi kijelölés lehetséges legyen. Javasolt a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata keretében megvizsgálni és kijelölni az érintett zónát. • Az összes módosítás során kieső biológiai aktivitás pótlása - a jelenlegi szinten tartása - érdekében 127,7 ha gazdasági erdőt jelölnek ki, • Több szempontot figyelembe véve került a biológiai aktivitásérték melynek a tulajdonviszonyairól nincsen ismeretünk. Ezzel kapcsolatosan különbözet új területen pótlásra, az alábbiak szerint: az alábbiak megfontolását tartom szükségesnek: A biológiai aktivitásérték különbözet jellemzően a zöldterületből (Z), az A beépítésre nem szánt területeket érintő, új beépítésre szánt területté általános mezőgazdasági területből (Má), a védelmi erdőterületből (Ev) történő átminősítés a település közigazgatási területének biológiai és a gazdasági erdőterületből (Eg) átsorolt falusias- (Lf), kertvárosias aktivitás értékét nem csökkentheti. Ezt a település közigazgatási lakóterületek (Lke) és kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek területére vetítve készített számítás mellett úgy indokolt biztosítani. hogy (Gk) kijelöléséből adódik. A tervezés során megvizsgálásra került, hogy
Önkormányzati észrevétel
2380 minden lehetséges esetben az adott változási területen belül is (!) lehetőség szerint fennmaradjon a meglévő biológiai ak1ivitás érték. Más tulajdonos telkén kijelölt pótlás esetén erre vonatkozóan olyan többlet követelmények jelen(het)nek meg, mely a telkének rendeltetésszerű használatát, beépíthetőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Ehhez a felületminőségek fajtáját és nagyságát a szabályozási tervben tervezni, illetve a HÉSZ-ben az övezeti előírásoknál szabályozni kell (pl. széles, kétoldali fasoros utca, telken belüli védőfásítás, többszintes zöldfelület tervezése, OTÉK határértéktől kisebb beépítettség, nagyobb zöldfelületi arány előírása stb). Az ipari és gazdasági területek esetén az különösen fontos, mert itt a tényleges aktivitás érték csökkenés lehetősége a legnagyobb mértékű. Ha más tulajdonos területén kívánják visszapótolni a kieső aktivitást, úgy meg kell jelölni. hogy ez minek vagy kinek az érdekében történik. Ez a későbbi kártalanítás kötelezettség címzettjének megállapítása miatt fontos. Hiányában az önkormányzatot terheli ez a kötelezettség.
•
az egyes módosítások biológiai aktivitásértéke (BIA) pótolható e telken belül vagy a kapcsolódó közterületen. Az összehasonlító számításokban az építési telekre vonatkozó minimális zöldfelület növelésre került. Lakóterületek esetében 40-50%-ról 65%-ra, gazdasági területek esetében 20%-ról 30%-ra került növelésre, ami már jelentősen csökkenti a beépíthetőséget, de jelentősen így sem csökkenthető a BIA érték különbözet, mindamellett, hogy sérti az OTÉK 7.§ (2) pontjában megfogalmazott normatív szabályozás elvét. A kapcsolódó utakon például széles, kétoldali fasoros utca kialakításával sem lehet jelentősen javítani a BIA különbözeten, és legalább 16-18 m-es szabályozási szélesség szükséges. A legtöbb esetben a terület jellege és a városszerkezeti elhelyezkedése (belterület peremén lévő területeke) nem teszi indokolttá a széles lakóutcák kialakítását, és megvalósíthatósága megkérdőjelezhető és az Önkormányzat számára hosszútávon jelentős többlet feladatokat és költségeket ró, még akkor is, ha az Étv. 30. § (6) pontja alapján a telektulajdonosokra háríthatók a költségek egy része. Az Országos Területrendezési Terv 2008-ban készült módosítása jelentős törvényi kötelezettségekkel terhelte Nyíregyháza közigazgatási területét. A módosítás előtt nem volt Erdőgazdálkodási térség kijelölve Nyíregyháza közigazgatási területén. A módosítás részeként 6 207,25 ha nagyságú Erdőgazdálkodási térség került kijelölésre a Nemzeti Erdőtelepítési Programmal összhangban. Mely térségben „olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt”. Megyei terv hiányában az Erdőgazdálkodási térség minimum 63,75%-át kell a TSZT-ben erdőterületbe sorolni. Ez a törvényi kötelezettség Nyíregyháza területére – az új erdőkijelölésekkel együtt is – csak minimálisan teljesül 65,66%-ban. Ezeket figyelembe véve került a BIA különbözet pótlására teljes mértékben általános mezőgazdasági területből gazdasági erdő zóna kijelölése formájában, az Orosi településrész és a hulladéklerakó közötti területen, 3-6 minőségi osztályba sorolt szántóterületekből.
A II. 006, II. 008. és IV. 003 módosítási javaslatok estén nem igazolt a dokumentációban az Étv. 8. § (1) h) pontjában előírt, a területtel és a • A II/6. módosítás esetében a zöldterületi jelölés hibás, jelenleg is
2381 termőfölddel való takarékos bánás követelményének teljesülése.
Helyi építési szabályzat: • Nincs lehetősége az Önkormányzatnak, hogy a helyi tervtanácson bemutatandó tervek körét a HÉSZ-ben rögzítse. Erre a tervtanács Működési rendjét szabályozó önkormányzati rendeletben van jelenleg lehetőség. Az ide vonatkozó szabályozásokat ezért törölni kell. • Az épületrész közterületbe nyúlását szabályozó előírás részben ellentétes az OTÉK 35. § (9), (10) pontjában előírtakkal (csak 18,00 m közterület szélesség esetén és legfeljebb 1,00 m benyúlás lehetséges). • A beépítettség maximális értékének megállapításakor túllépik az OTÉK 25. § táblázata szerinti megengedett legnagyobb beépítettség értékét: Településközpont vegyes zóna esetén max. 80 % lehet a beépítettség a tervezett 100 %-kal szemben; • Az építésügyi hatósági eljárásokról (is) szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet egyértelműen rögzíti, hogy mely esetekben mely szakhatóságok bevonása kötelező az adott építésügyi hatósági eljárás során. A 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet pedig a dokumentáció tartalmi követelményeit rögzíti. Ezekkel kapcsolatos külön szabályozásra nem kaptak felhatalmazást az önkormányzatok képviselőtestületei, illetve közgyűlései. Ezért az erre vonatkozó szabályozásokat törölni kell.
magántulajdonban lévő ingatlanok. A terület mérete nem elegendő önálló közpark létrehozására, és az Önkormányzatnak nincs szándékában további területeket megvásárolni. A II/8. módosítás esetében a szabályozás szerint zöldterületi rész, magántulajdonú, közművesített ingatlanokból áll, és az Önkormányzatnak nincs szándékában közparkként való kiépítése. A véderdő (Ev) megtartása sem indokolt. A szomszédos gazdasági területen (Ge) nem folyik jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység, és a szükséges védősávot telken belül kell megoldania. Az Ev helyetti a korábbi területfelhasználásnak megfelelően Lke zónába került visszamódosításra, ami egyben a szomszédos területekkel meg is egyezik. A IV/3. módosítás közepes minőségű mezőgazdasági területeket (IIIVI. minőségi osztályú) és művelés alól kivett területeket érint (az alátámasztó munkarész kiegészült a minőségi osztály vizsgálatával). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal földvédelmi szempontból a tervvel egyetértett. A terület adottságait tekintve kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területként nincs hasonlóan alkalmas terület kijelölve. • Az észrevételnek megfelelően az érintett részek törlésre kerülnek.
• A HÉSZ 21.§(6) b.) bekezdésében a 12m-es utcaszélesség szélesség 18-re került javításra. • Az érintett helyen a beépítési mértéke max. 80%-ra javításra került.
• Az érintett részek javításra kerültek.
2382 •
2.
A dokumentáció nem tartalmazza a szabályozás normativitásának vizsgálatát (az azonos helyzetben lévő telkeket azonos értékű építési • Az új övezeti és építési előírások meghatározásakor figyelembe vettük a jogok és kötelezettségek biztosítása). Ez az előírás az építési jogok és hatályos helyi építési szabályzat rendszerét, és ez alapján kerültek az kötelezettségek változtatása során szükségessé teszi a város OTÉK 7.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint, a telkekre azonos értékű valamennyi hasonló építési övezetének a készülő szabályozásban építési jogok és kötelezettségek meghatározásra. A belvárosi területek megfogalmazott szempontrendszer szerinti áttekintését, és ez által az esetében a sajátos adottságok (pl.: örökségvédelem, közlekedés) tették azonos építési jogok biztosítását az azonos helyzetben fekvő telkek szükségessé az adott tömbre vonatkozó egyedi előírásokat, de ezek esetében. Az elvégzett vizsgálat tényét és eredményét - a tervezési esetében is tömbön belül teljesül a normativitás elve. területekre - a dokumentációban rögzíteni szükséges. A Felügyelőség az alábbi módosítások esetében tett észrevételt: Felső-Tiszavidéki • I/6. (310/2008. sz. határozat 1. melléklet 14.) esetében számítással • Nem tartjuk szükségesnek a munkarész elkészítését, Környezetvéde szükséges igazolni, hogy az Lk-vé való ingatlanokon a jelenlegi állapot célravezetőbbnek tartjuk, hogy a későbbiekben a tényleges lmi, mellett teljesülnek a lakóterületekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési tervekhez, a konkrét műszaki megoldások ismeretében Természetvéd (elsősorban zaj- és levegőterhelési) határértékek. készüljön a külső környezeti hatásokat vizsgáló részletes zajvédelmi elmi és Vízügyi II/14. (310/2008. sz. határozat 1. melléklet 43.), III/5. (310/2008. sz. munkarész zajméréssel, mely alapján az engedélyező hatóság, és Felügyelőség határozat 1. melléklet 27.), III/6. (310/2008. sz. határozat 1. melléklet 30.), szakhatóságként a Felügyelőség döntést tud hozni. Ennek érdekében III/7. (310/2008. sz. határozat 1. melléklet 31.) módosítások esetében a az érintett ingatlanokra a „Közlekedési zaj mérése javasolt” Felügyelőség csak abban az esetben tud hozzájárulni, ha akusztikai szabályozási elem feltüntetésre kerülne a szabályozási tervlapokon. számításokkal vagy mérésekkel alátámasztják a vonatkozó zajterhelési A Felügyelőséggel történt személyes egyeztetés alkalmával a tervezői határértékek teljesülését. javaslatot a Felügyelőség elfogadta. Az emlékeztető a pótlólag csatolásra kerül. • II/15. (310/2008. sz. határozat 1. melléklet 44.) esetében az Eg Má-ba • A Felügyelőség véleménye alapján az ingatlan erdő művelési ágba tartozó része változatlanul gazdasági erdő besorolásba marad. A történő átsorolása esetén a már beerdősült területek megtartását – amely Felügyelőséggel történt személyes egyeztetés alkalmával a tervezői a dokumentációban javasoltként szerepel – jelen szabályozási javaslatot a Felügyelőség elfogadta. Az emlékeztető a pótlólag előírásokkal nem látjuk biztosítottnak. A módosítással érintett terület csatolásra kerül. közelében létesítendő lakópark és a környező Ge területek egymásra hatását a lehetőségek adta kereteken belül minimalizálni szükséges.
2383
A véleményezési eljárás során észrevételt tett egyéb szervezet 1. Építéstudományi Az észrevételek Nyíregyháza közlekedésfejlesztési tervével kapcsolatban Egyesület érkezetek. Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete 2. Fedor Erika A II/8. módosításhoz kapcsolódóan kéri a 0249/1, 2, 3, 4 hrsz-ú általános (nyíregyháza mezőgazdasági zónába tartozó ingatlanokat is falusias lakózónába 0249/4 ingatlan sorolni. tulajdonos) 3. Nemzeti Az észrevételek a városközpontot érintő közlekedési rendszer Keresztény Polgári átalakítására és a belváros közterületeinek használatára vonatkoztak. Párt
Nyíregyháza, 2009. október 19.
A jelen módosításokkal kapcsolatban nem érkezett ellentétes vélemény. Javasoljuk az észrevételeket megfontolni, és a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata során, a település egészére vonatkoztatva megvizsgálni. Az Étv 8.§ (2) bekezdés d) pontjában foglaltakba ütközik, a kérelem elfogadása nem javasolt. A jelen módosításokkal kapcsolatban nem érkezett ellentétes vélemény. Javasoljuk az észrevételeket megfontolni, és a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata során, a település egészére vonatkoztatva megvizsgálni.
2384
Vélemények önkormányzati kiértékelése az államigazgatási szervek Étv. 9. §. (3) bekezdése alapján a kiadott Nyíregyháza településrendezési terveivel és helyi építési szabályzatával kapcsolatos állásfoglalásaira - a Törzs utca- Semmelweis utca- Család utca- Orosi út közötti terület módosítására a 109/20009. (V.25) számú határozat alapján-
Véleményező szervezet 1. Észak-Alföldi Reg. Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész
Vélemény
Válasz
Kifogást nem emel. Kéri, hogy "A szabályozási A kérést a terv szerinti tervezett magánút a szabályozási terven jelmagyarázatban is meg kell jelenjen." megjelentettük.
2. ÁNTSZ Nyíregyházi-,Ibrányi- A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. ,Nagyhalászi-,Nagykállói,Tiszavasvári Kistérségi Intézete 3. Sz.-Sz.-B. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
4. Sz.-Sz.-B. Megyei Földhivatal A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. 5. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
8. Miskolci Bányakapitányság A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. 9. Nyíregyháza MJVPH Kifogást nem emel. Felhívja az Önkormányzat Tudomásul véve. Hatósági és Építésügyi Iroda figyelmét: "hogy a tervezési területtől DK-re üzemanyagtöltő állomás található, melynek 50m-es sugarú körzetében építési tilalom van elrendelve, bár a védőövezet az üzemanyagtöltő állomás területén csak minimális mértékben terjed túl. A tervezési területet nem érinti valamint az üzemat. állomás Ny-i részén egy kézimosó működik, melynek nincs védőövezete.
2385 10. Sz.-Sz.-B. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Kifogást nem emel, továbbá felhívja az Önkormányzat figyelmét, hogy "az 1 ha-nál nagyobb területet érintő építkezéseknél, fejlesztéseknél, így pédául a belterületbe vonásra kijelölt új építési telkek, ipari park kijelölése esetén, gyümölcsös telepítés, külterületi erdősítés során, továbbá új nyomvonalon kijelölt elkerülő utak, mezőgazdasági feltáró utak, összekötő utak tervezése során a KÖH szakhatósági állásfoglalásának kiadását régészeti állapotfelmérés elkészítéséhez kötheti. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. II.20. NKÖM rendelet rendelkezései szerint.
12. Nyíregyházi Rendőrkap.
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
13. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
Tudomásul véve.
14. Nemzeti Közlekdési Hatóság A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. Légiközlekedési Igazgatóság 15. Hajdúdorog Város Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
16. Nagycserkesz Község Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
17. Nyírtura Község Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
18. Kótaj Község Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
19. Nyírpazony Község Önkormányzata 20. Nyírtelek Város Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel. A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
21. Újfehértó Város Önkormányzata
A tervezett módosítás ellen kifogást nem emel. Tervezői választ nem igényel.
Nyíregyháza, 2009. október 19.
2386
11./ a napirend: Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására 11./b. napirend: Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Gerda István a Nyírtávhő Kft. ügyvezetője Nagy László: (alpolgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Köszönöm. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság illetve a Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja az előterjesztést. Köszönöm. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm, Tormássi Géza. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk is megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja mindkét előterjesztést. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Mikó Dániel a Felügyelő Bizottság véleményét mondja el. Mikó Dániel: (Nyírtávhő Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke) A Felügyelő Bizottság október 20-án tartott ülésén megtárgyalta a napirenden szereplő előterjesztéseket, mind az a.) mind a b.) napirend tekintetében egyhangúlag támogatásáról biztosította. Köszönöm. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtestület tagjait, hogy van-e kérdése valakinek? Dr. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Gerda István ügyvezető igazgató urat kérdezem, hogy mi alapján állt össze ez a csökkentés, mert a gázár csökkenéshez illeszkedik, hiszen az általában egy 10%-os csökkenés, csak én a hírekben azt olvastam, hogy a fővárosban 14,1%-kal csökkentették. Tehát én nem azt mondom ezzel, hogy nekünk kötelező ugyanilyen arányban csökkenteni, csak kérdezem, hogy hogyan számították ki ezt a 9,1%-os csökkentést? Ugye jól tudom, hogy 9,1% vagy 9,7%-os csökkentést. A fővárosban az én információim szerint október 1-vel visszamenőleg csökkentették, nálunk pedig november 1-től fog csökkenni, aminek örülünk, és támogatjuk, csak azt kérdezem, hogy miért pont ennyivel csökken?
2387
Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük. Dr. Hajzer László kíván kérdezni. Dr. Hajzer László: (képviselő) Két kérdést szeretnék feltenni, az első kérdés az a távhő díj csökkentésnek a határidejével kapcsolatos. November 1. a határidő az előterjesztésben. Kérdezem a jegyző urat, úgy is mint a Felügyelő Bizottság tagja, bár tudom, hogy nem jött még meg a hozzájárulás a hatóság részéről. A november 1-e az azt jelenti, hogy e nélkül a hozzájárulás nélkül is hatályba léphet-e a városnak a rendelete, vagy meg kell várni az árhatóságnak az ezzel kapcsolatos döntését? Mert ez érintheti a mai döntésünket. A másik kérdés, Gerda Istvántól szeretném kérdezni azt, hogy miután egy távhő ügyben egy számháború alakult ki az utóbbi időben a médiában, nehéz túlszárnyalni Demszki Gábor főpolgármestert, mert ő 30%-os árcsökkenést ért el Budapesten, legalábbis én ezt olvasom. Ehhez képest mi egészen szerény árcsökkentést érünk el a mi viszonyaink között, és a 30%-hoz viszonyítva. Szeretnék tisztán látni abban a kérdésben, hogy végül is, ha az energiaárak csökkenése az igazi magyarázata a távhő árának csökkenésének, van egy 5%-os áfa csökkenés, a többi az egyelőre az energiacsökkenésből kell, hogy kitevődjön. Megtudhatná-e a közvélemény azt a számot, hogy akkor végül is mennyivel csökken annak az energiának az ára, amennyivel olcsóbban vásároljuk a hőt, és ennek következtében olcsóbban adjuk tovább a lakosságnak? Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen, más kérdést nem látok, igazgató úr kérlek, hogy válaszolj. Visszaadom az ülés vezetését polgármester asszonynak. Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője ) A kérdések sorában Vinnai képviselő úr kérdésének a válaszolásával kezdeném, hogy más hírek vannak más településeken és más a nyíregyházi szám. Érdekes módon mégis a számokat, hogyha összességében vizsgáljuk, akkor mégis csak hasonló mértékű árcsökkentésekről lehet majd beszámolni az alábbiak szerint. Előtte hadd mondjam még azt el, hogy egészen más struktúrája van a Főtávnak, tehát a Budapesti Távfűtőműveknek a hőtermelésre és a hő eladására, mint a nyíregyházi távfűtésnek. Budapesten a kialakult rendszerben kevés mértékben termelnek hőt is, igaz, hogy kapcsolt vállalkozásokban. És több energia beszállítójuk van, tehát nem egy helyről szerzik be, hanem ennek megfelelően több lehetőségük van energia beszállítókkal történt tárgyalásokra is. Ezek ismeretében is azt kell mondjam, hogy a nyíregyházi távfűtési hődíjak összes változása - és akkor csökkentésről lehet szólni - az nagyságrendben is szinte százalékra is azonos lehet a budapestivel, ha összeadom az október 1-eit és a november 1-ei díjcsökkentésünket. Egy kérdés van, az október havi, hiszen volt egy árcsökkentésünk októberben, az átlagosan 10%-os díjcsökkentés, most 9,7%. Ezt nem tudjuk összeadni, mert matematikailag ez másként alakul. Ez mintegy 18%-on felüli össz hődíj csökkentést jelent a mi díjainkban. Ez összköltséget tekintve majdnem 15%-os összköltségcsökkentést lehet mondani, csak a hődíj csökkentéséből Nyíregyházán. Ehhez még hozzájön a július 1-től alkalmazott alapdíj csökkentésünk 5 %-a, aminek mintegy 2%-os összköltség kihatása van, mint csökkentés. És tulajdonképpen ezzel együtt 16%-os költségcsökkentésről beszélünk Nyíregyházán. Most az áfát nem mondom, a 2%-ot sem, bár most már mégis csak megemlítettem. Július 1-től ez további 2%-kal csökkenti, illetve ami még várható január 1-től az 5%-os áfa, az valóban már akár a 30%-os költségcsökkentés határát is elérheti, hiszen ha a
2388 számot 25%-on felülihez, 15-höz ha hozzáteszem a 13-at az 28% körüli és az áfa vonzattal együtt bíró összköltség csökkentés lehet január 1-től. . Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Szemán Sándoré a szó. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Hajzer képviselő úr kérdésére válaszolva, a hatályos jogi szabályozás értelmében három lehetőség van arra, hogy a távhődíj csökkentésre kerüljön. Ebből a három lehetőségből más és más módon, de valamelyiket választani szokták mostanában a települési önkormányzatok, illetve a hőszolgáltatók, attól függően, hogy melyik megoldásról is beszélünk. A jogászi berkekben, illetve a szakemberek álláspontja szerint mindhárom alkalmazható megoldás, és ahogy én tájékozódtam a megyei jogú városokban, mindenhol a gyakorlat meg a hagyományok döntik el, hogy melyikkel élnek. Melyik ez a három megoldás? Mivel nem vagyok a távhő szakma avatott ismerője, és éppen a jogszabály pontos szövege sincs előttem, ezért kérem Gerda igazgató urat, hogy ha pontatlanságot mondok, akkor a szakmai részben kérem, hogy egészítsen ki, illetve javítson ki. Az egyik megoldás az, hogy magának a hőszolgáltatónak is lehetősége van arra, – mivel az önkormányzat csak legmagasabb árat állapíthat meg hatósági árként – hogy ezen az áron belül saját hatáskörben alacsonyabb árat alkalmazzon. Ebben az esetben a képviselőtestületnek nem is szükséges, hogy döntsön ebben a kategóriában, hiszen a legmagasabb ár az nem egy fix árat jelent, ezen belül lejjebb lehet menni. Hatósági árat vagy fix árként, vagy legmagasabb árként lehet az ártörvény szabályai szerint ma Magyarországon megállapítani. Ez az egyik megoldás. Vannak olyan önkormányzatok, akik úgy gondolják, hogy ez szélesebb nyilvánosságot érdemel, és tájékoztatás miatt is a képviselő-testületük elé viszik ezeket a döntéseket. Ezt alkalmazza Nyíregyháza is, ezt a gyakorlatot. Itt két megoldásra van jogi lehetőség. Az egyik az a megoldás, amikor az önkormányzat bevárja az összes jogszabályi kötelező kelléket. Ilyen jogszabályi kötelező kellék a Magyar Energia Hivatal hozzájáruló nyilatkozata. Amikor bevárta a hozzájáruló nyilatkozatot, akkor elfogadja a rendeletet. Ilyenkor az a probléma állhat fenn, hogy nem tudja időben bevezetni vagy legalábbis abban az időben bevezetni az önkormányzat ezt a szabályt, amikortól szeretné. Legalábbis a jövőre vonatkozóan nem tudja bevezetni. Ilyenkor azt teheti meg, hogy visszamenőleges hatályt alkalmaz a rendelet bevezetése kapcsán. A jogalkotásról szóló törvény azt mondja, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályt két esetben nem állapíthat meg. Akkor, ha kötelezettséget ír elő az állampolgároknak, illetve akkor, ha magatartást jogellenessé nyilvánít. Itt most kérdés az, hogy mennyiben kötelezettség előírása az, hogy távhődíjat kell fizetni, de az állampolgár vonatkozásában egy kedvezőbb távhődíjat. Ezen szakmai vita van, mert van, aki egyébként azt mondja, hogy ez így is - úgy is kötelezettség, van, aki pedig azt mondja, hogy ezt nem kötelezettségként kell tekinteni, hanem kedvezményként. Ebben van vita jogászi berkekben, de van olyan önkormányzat, aki ezt alkalmazza. A mi önkormányzatunk eddig nem ezzel élt. A mi önkormányzatunk azzal a jogi lehetőséggel él, – amit eddig alkalmaztunk, az elmúlt hónapban is így történt a csökkentés – hogy megtörténik a közgyűlési előterjesztés és a Közgyűlés azzal a feltétellel szavazza meg a rendeletet, hogy természetesen ez akkor válik érvényessé, ha a Magyar Energia Hivatal hozzájáruló nyilatkozata megtörténik. Teszi ezt abból a praktikus megfontolásból, ahogyan ezt az elmúlt közgyűlésen polgármester asszony illetve Mikó képviselő úr megerősítette – mint bizottsági elnök –, hogy a távhődíj számlázása utólag történik, és lényegében még mindig van
2389 korrekcióra lehetőség akkor, ha a Magyar Energia Hivatal hozzájáruló nyilatkozata nem pontosan azzal a szöveggel történne meg, ahogy a felterjesztés történt, illetve nem történne meg ez a nyilatkozat. És ilyenkor a gyakorlatban lehet alkalmazni ilyen módon a csökkentett távhődíjakat. Szeretném azonban elmondani, hogy a jogászi berkekben ez is vitatott – jogelméleti szempontból –, hogy lehet-e úgy jogszabályt alkotni, hogy a jogszabály megalkotásának időpontjában az összes jogszabályi kellék nem áll rendelkezésre. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kell-e kiegészíteni Gerda úr? Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Csak annyit szeretnék a Közgyűléssel tudatni, hogy időközben az Energia Hivataltól az október 1-től érvényes árainkra vonatkozó határozatot megkaptuk. A Nyírtávhő Kft és maga a város is. Ebben az árcsökkentési kezdeményezésünknek helyt adnak és alkalmazását elfogadják, október 1-től ezt a díjat tudjuk mi továbbra is a fogyasztók felé kedvezményesen számlázni, ez részünkre egyértelmű most már. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Aranyos Gábor. Aranyos Gábor: (képviselő) Én egy kis számítást végeztem a 3. számú melléklet alapján, amiből az derül ki, hogy egy 52 m2-es lakásban élőnek az éves költsége, távhő és melegvíz költsége az 2009. szeptember 30-án, 225.000 forint volt. És ha tovább nézzük a táblázatot, ez ugyan nincsen benne, de ki lehet könnyen számolni, akkor jövő év január 1-én 173.000 forint lesz. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen egy havi 19.000 forintos távhő díj lecsökken 14.000 forintra. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Van még egy jelentkező, Jászai Menyhért. Jászai Menyhért: (képviselő) Azt gondolom, hogy borítékolható a napirendben, hogy milyen döntés fog születni. Hiszen örömteli dolog az, ha árcsökkentésről dönthetünk, különösen úgy, hogy ez egy igen széles réteget érint. És érdemes azért röviden megemlékezni arról, hogy ez egy folyamatnak a része, hiszen július 1-től 5%-os alapdíjcsökkentés volt, augusztus 1-én az áfa 25-ről 18-ra ment le, most egy 9,5%-os csökkenés van az asztalunkon és január 1-től a 18%-os áfa tovább zuhan 5%-ra. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy mindeközben 66%-os vissza nem térítendő támogatás mellett több ezer lakás felújítása történt meg a hőszigetelés útján, az is egy komoly megtakarítást jelent. Úgy gondolom, hogy nagyon jó dolog ami történt és ezzel igazán meg lehetünk elégedve, bár lehetne újabb csökkentéseket eszközölni. Azonban mint külterületi képviselő nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy ha megnézzük az egyéb energiahordozóknak az árát, a gáz- illetve az áram árát, akkor szinte egy ezzel ellentétes folyamatnak lehetünk a tanúi, hiszen 2004-ben még az áfa 12%-os volt, ami kisebb-nagyobb kitéréseket követően felment 25%-ra. És igaz az, hogy egy 10%-os csökkenés most napirenden van, de ezt tulajdonképpen a legrászorultabbak nem igazán fogják tudni igénybe venni, mert csökkenni fog a támogatás is. Én nem akarok ebbe mélyebben belemenni, mert ez nagyon bonyolult kérdés, azt szeretném kérni, hogy akinek van ráhatása, vagy lesz ráhatása, a jelenlegi országgyűlési képviselők, illetve a jövőbeni képviselők hassanak oda, hogy
2390 a gáz és az áram ára csökkenjen. Az áram egyébként 6,2%-kal emelkedni fog. Mert, ha csökken az energiahordozónak az ára, kordába legyenek tartva ezek az árak is. És én nem mondom azt a gázár esetén, hogy az szociális helyzettől független, sőt függjön a szociális helyzettől az ár, és a fogyasztó tényleges helyzetét vegyük figyelembe az ár megállapításoknál és differenciáltan támogassuk a fogyasztót. Nem én találtam ki, de nagyon jól hangzik és ide illik, hogy ne az árakat támogassuk, hanem a fogyasztót, az állampolgárokat. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Önkormányzatok, mint politikai testületek természetesen bármikor képesek politikai vitákat folytatni. Örülni az árcsökkentésnek, szomorkodni az áremelések miatt és most is abban a helyzetben vagyunk, hogy most éppen örülünk az árcsökkentésnek. A politikai testületek bármikor képesek politikai vitát folytatni még az árcsökkentésről is. Tehát e tekintetben legalább következetesek vagyunk önmagunkhoz. Én azért, mert Aranyosi képviselő úrnak a hozzászólása váltotta ezt ki belőlem, aki egyből lefordította 52 m2re ezt, és örömét fejezte kis. Mindannyian örülünk természetesen az árcsökkentésnek, én azért egy apróságra hadd hívjam fel a figyelmet. Az önkormányzatok mozgástere – ezt már régen mondom – rendkívül kicsi. Mert az a tulajdonsága ennek a távhőnek, hogy a hőt meg kell venni és továbbítani kell és valójában az ár jelentős részben attól függ, hogy mennyiért vesszük meg a hőt. Ahhoz képest a mozgásterünk az eléggé korlátozott. Az előterjesztés a tekintetben korrekt, hogy tartalmazza a beszállítói energiadíjak változásai című mondatban azt, hogy a gázdíj csökkentéséhez kötődően az E.ON 2009. szeptember 24-én kelt levelében 6,8%-os csökkentést eszközölt, majd 2009. október 13-án további 3,8%-ot. Na, most ugye 6,8 + 3,8 az 10,6%, volt egy 5%-os áfa csökkentés, ami a Parlament döntéséből következett be, annak az összhatása – Gerda István is megerősítette a múltkor – egy olyan 2,5% körülbelül. Az áfa csökkentésnek. Ebből az következik, hogy 10,6 + 2 = 12,6% , 13% az a mi tevékenységünktől függetlenül bekövetkezett. Nagyjából ennyi az árcsökkentés. Ezt azért akartam elmondani, hogy örömünket fejezzük ki annak, hogy az E.ON csökkentette az árat, ebben a szerepben egyszerűen végrehajtottuk azt, ami bekövetkezett. Én azt gondolom, hogy a világpiacon egyébként 30%-os gázárcsökkenés ment végbe, és miután a hírek arról szóltak, hogy a 150 dollár/hordós olajárhoz képest a gázár követni fogja azt az olajár csökkenést ami a világpiacon bekövetkezett, ehhez képest ez viszonylag szerény. Most egy újabb politikusi fordulat jön, én is belekeveredek ebbe, hogy akár nagyobb is lehetett volna ez a csökkenés. Ez ennyi lett, de örüljünk ennek a csökkenésnek is. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Aranyos Gábor. Aranyos Gábor: (képviselő) Ha már Hajzer úr is miattam indíttatott hozzászólni, akkor hadd tegyem meg én is. Hogyha már ilyen kedvesen és előzékenyen elmondta azt, hogy az E.ON tehet arról, hogy most árat kell csökkenteni, mindannyian emlékszünk arra, hogy az E.ON is tehetett arról, hogy árat kellett emelni. De azt azért ne felejtsük már el, amit Jászai képviselő úr is elmondott, hogy Nyíregyháza nagyon sokat tett a városban élőkért úgy, hogy Nyitás programot vezetett be
2391 elsőként, úgy, hogy a panelprogram nálunk kiemelkedő és a lehető legkevésbé próbáljuk a lakókat kitenni az E.ON-nak az árváltozási igényeihez és a lehető legnagyobb megtakarítást szeretnénk a nyíregyháziaknak. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szavaztathatok? Kérem, aki a rendelet módosításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 32/2009.(X.27.) KGY rendelet a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendeletet (továbbiakban:Ör) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör.14. §-a kiegészül az alábbi új (2) bekezdéssel: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123 EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 2.§ Az Ör. 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. Záró rendelkezések 3.§ Jelen rendelet 2009. november 1. napján lép hatályba.
Nyíregyháza, 2009. október 26.
2392 Melléklet NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 32/2009.(X.27.) KGY rendeletéhez a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2009. november 1-től Alapdíjak (Ft/lm3, év)
nettó ár
bruttó ár 18 % Áfával
Lakossági célú felhasználás - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz
354,46 39,59 394,05
418,26 46,72 464,98
2.886,73
3.406,34
879,50
1.037,81
Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Lakossági célú felhasználás Melegvíz hődíj (Ft/m3) Lakossági célú felhasználás
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjaival egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 229/2009. (X.26.) számú határozat a NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjainak alkalmazásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén
2393
A Közgyűlés a Nyírtávhő Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjait Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2009. november 1-től az alábbiak szerint hagyja jóvá: Alapdíjak (Ft/lm3,év)
nettó ár
bruttó ár 18 % Áfá-val
Egyéb felhasználás (Ft/lm3,év) - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz
376,74 42,08 418,82
444,55 49,65 494,21
Egyéb felhasználó (Ft/MW/év) Üzemi felhasználó (Ft/MW/év)
14.148.126 10.197.598
16.694.789 12.033.166
3.029,86 2.932,96
3.575,23 3.460,89
903,80
1.066,48
Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Egyéb felhasználó Üzemi felhasználó Melegvíz hődíj (Ft/m3) Egyéb és üzemi felhasználó
12./ napirend: Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008. (IV.29.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Csabai Lászlóné: (polgármester) Én vagyok az előterjesztő, de nyilván nem én készítettem elő az anyagot. Szeretném elmondani, hogy nem én kértem, hogy a polgármester döntsön az időközben bejövő kérelmekről. Egyszerűen a kollegák úgy ítélik meg, hogy ezzel lehet gyorsabbá és életszerűbbé tenni ezt a folyamatot, ami most egy nagyon merev, és igazán nem kezelhető folyamat, ami most van. Bizottságok véleményét szeretném kérni. Jogi Bizottság. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja a napirendet. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. A Kulturális Bizottság. Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) Most hallottuk, hogy a polgármester asszony nem kérte, hogy az ő hatáskörébe kerüljön bizonyos összegeknek a felosztása, ennek ellenére a bizottság módosító indítvánnyal fogja
2394 javasolni a közgyűlésnek elfogadásra a rendeletet. Módosító indítványt egyhangúlag hozta és azt javasolja, hogy ne a polgármesterre ruházza a Közgyűlés ezt a hatáskört, hanem továbbra is a bizottságnál maradjon. Köszönöm. Csabai Lászlóné (polgármester) Szociális Bizottság. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság 7 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm. Csabai Lászlóné (polgármester) Kíván-e valaki kérdést feltenni? Véleményt nyilvánítani? Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Mindannyian emlékszünk arra, hogy valamikor a tavasz folyamán tárgyalta már a Közgyűlés ezt a témát, és miután a témát akkor levette napirendről, illetve azt mondta, hogy nem aktuális, részletesen ki kell dolgozni, ezért most kerül vissza. Én fenntartanám az akkor is elmondott véleményemet, hogy a helyi civil szervezetek, civil szerveződéseknek kell annyira tervszerűen dolgozniuk, hogy évente egyszer adhatnak be pályázatot, méghozzá akkor, amikor elfogadják a maguk kis beszámolóját és készülnek erre az évre. Most ez az előterjesztés újra kivételt tesz és most újra, még év végén is ad nekik egy kis lehetőséget, hogy újra pályázzanak. Maradni kellene véleményem szerint az évi egyszerinél. Én a másik dologgal sem értek egyet. Nem értek egyet azzal, hogy megpántlikázzuk és megkössük akár a polgármester asszony, akár a döntésre jogosult bizottság, vagy a közgyűlés kezét, hogy 17% közbiztonság, 10% kultúra, 8% nem tudom mire. Nem gondolom én azt, hogy mindent sablonokba kell foglalni, ami. Éljen a közbiztonság, éljen a kultúra, de lehetnek még egyébként olyan célok, amelyeknél az arányoktól akár el is lehetne térni. Nem gondolom azt, hogy nekünk e tekintetben, a keretek felosztására vonatkozóan ilyen limiteket kell megállapítani. Igazából nekem az sem érthető, hogy mi az amit a bizottságnál hagyunk döntésre, mi az, amit a polgármesternél hagyunk. Tehát egységesnek kellene lenni a szabályozásnak, évente egyszer, a kötelező tartalmi kellékekkel benyújtott pályázatok mellett kellene dönteni és utána akkor ehhez ragaszkodni kellene. Összességében ez az összefoglalt álláspontom. Véleményem szerint novemberben semmi szükség nincs újabb pántlikázott pénzek odaítélésére e tárgykörben. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Lukovicsné Varga Erika légy szíves gyere ide ki, mert a civil kapcsolatokat te ápolod, tehát neked kell itt állni a sarat ebben a kérdésben. Te érzed ennek az összes problémáját, meg feszültségét. Vinnai Győző és Nagy László. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nagyobb részt egyetértek Hajzer Lászlóval. Egy kérdésben árnyalnám egy kicsit, mert a FIDESZ frakciónak az a véleménye, vagy legalábbis a Kulturális Bizottság tagjaival szót váltva, hogy ezzel a módosítással tudjuk támogatni az előterjesztést, hiszen a pályázatok azok havi bontásban érkezhetnek be legsűrűbben. Hiszen nincs olyan, hogy egy civil szervezet azt gondolja, hogy minden héten be kell adni pályázatot. Havonta tudunk dönteni, azért mondom, hogy Hajzer képviselőtársammal egyetértek, de rugalmasabbá kell tenni. Mire kérhetnek? Vagy programra kérhetnek, rendezvényre, vagy akár működési
2395 támogatásra, vagy akár a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtandó pályázat önerejére is kérhetnek. Tudjuk jól, hogy a civil szervezetek között különbség van. Nagyon kevés az olyan nagy szervezet, amely biztos anyagi háttérrel rendelkezik. Ebben a városban sok olyan nyugdíjas egyesület van, kulturális egyesület van, vagy éppen közbiztonsággal, oktatással foglalkozó egyesület van, társas nonprofit szervezet, amelynek a város a lehetőségeihez mérten támogatást kell adjon. Erre véleményem szerint a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága nagyon jól működik. Van a városnak civil referense, elő tudja készíteni ezeket a pályázatokat, ez régebben sem működött másképp. Én úgy tudom, hogy régebben a Civil Alapnál is volt egy bizottság, ha nem is kvázi önkormányzati bizottság, de egy ad hoc bizottság döntött erről. Én a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságot megfelelően tartom, ezt a rugalmasságot kell itt akceptálnunk, vagy elfogadnunk, hogy lehessen folyamatosan pályázni. Ha más pályázatokat megnézek, akár az Európai Uniós pályázatokat, ott kétszer van, vagy az Oktatási Bizottságnál tavasszal is és ősszel. Itt talán nagyobb rugalmasságot tanúsíthatunk és a bizottság módosító javaslatával messzemenően egyetértek, így támogatásra javaslom, egyébként fogjuk támogatni. Csabai Lászlóné (polgármester) Köszönöm Hajzer úr, tehát az egyéb kérdésekben való javaslatodat visszavontad. Nagy László kért szót. Nagy László: (alpolgármester) A felvezetőben, ahogy el is hangzott, valóban a legnagyobb problémát az okozza, hogy a civil szervezeteknek a támogatási rendszere meglehetősen hektikus és az NCA-nak is, ahogy Vinnai Győző említette, legnagyobb baja talán az, hogy évi egyszeri támogatást nyújt rendezvényekhez. Ilyen értelemben a Nyíregyházán működő több mint 600 bejegyzett civil szervezet, ezek közül nyilvánvalóan rendszeresen közel sem működnek ennyien - nem nagyon tudják az éves programjaikat úgy tervezni, ahogyan ezt az anyagi forrásaik lehetővé tennék. A megszerezhető működési források nagyon minimálisak, hiszen az NCAnak a támogatási rendszere is, mint ahogy azt említettem, pontosan a legnagyobb hibájából fakadóan évi egyszeri támogatásra ad lehetőséget. Azt folyamatosan érzi Lukovicsné Varga Erika is, mint civil referens, hogy év közben számtalan alkalommal jönnek civil szervezetek olyan kérésekkel, olyan támogatási kérelmekkel, amelyekre nyilván ő sem tud mit mondani. Hiszen ahogyan Hajzer László említette, valóban, tavasszal foglalkozott a közgyűlés a rendeletünk szerinti támogatási rendszernek az elbírálásával, valamennyien tudjuk, hogy ez 50 millió forintos támogatási rendszert foglal magában és valóban úgy is van, ahogy ő is elmondta, hogy vannak százalékos arányok, amelyekben meghatároztuk, hogy melyik alaphoz milyen nagyságrendű forrást, vagy támogatási összeget rendeltünk hozzá. Ez a része a dolognak teljesen egyértelmű, ezzel nincs is semmilyen probléma. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy ennek a rendeletnek a megszületése az előző ÁSZ vizsgálat után vált indokolttá, hiszen akkor az ÁSZ azt kifogásolta, hogy nem rendezettek azok a források, azoknak a forrásoknak az eljuttatása a civil szervezetekhez, amelyek korábban kijutottak, vagy eljutottak ezekhez a társadalmi egyesületekhez. Ezért kértük a Közgyűlést, hogy ezt a rendeletet támogassa, és ezért kértük, hogy ebben a rendeletben azokat az alapokat határozzuk meg, amelyeknek az arányaira javaslatot tettünk. Az ÁSZ vizsgálat azt is említette, hogy vagy a Közgyűlés, vagy pedig a polgármester döntsön ezeknek a forrásoknak a felhasználásáról. Mi ekkor azt a javaslatot tettük, hogy a Közgyűlés döntsön ezekről. Látjuk ennek a rendeletnek a nehézkes mivoltát és a működésében való feszültségeket is. Ezért tettünk, vagy teszünk egy olyan javaslatot, hogy a Közgyűlés támogassa azt, hogy ennek az 50 millió forintnak az
2396 5%-kára, 2,5 millió forintra adjon lehetőséget ezeknek a rendkívüli kérelmeknek az elbírálására, hogy rugalmasabbá tudjuk tenni a rendszert. Én elfogadom, illetve nem elfogadom, hanem látom azt a törekvést is a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságának a részéről, hogy a havi működés mellett áll ki, lehet havonta is dönteni ezekről az összegekről. Vannak azonban olyan kérelmek is, – és ezt Erika meg tudja erősíteni – amelyek sokkal sürgősebb elbírálást igényelnek, és adott esetben lehet, hogy egy hónapig sem tudnak várni. Mi összesen ennyit kértünk a Közgyűléstől, hogy adjon lehetőséget arra, hogy a polgármester asszony döntése mellett, vagy ellenjegyzése mellett legyen egy 5%-os alapja a bizottságnak arra, hogy ezeket a kérelmeket, rendkívüli kérelmeket folyamatosan el lehessen bírálni. Nem nagy összegekről, nem milliós nagyságrendekről van szó, 30 – 40 – 50 ezer forintos támogatási összegekről van szó. Oda tudjuk juttatni a civil szervezetekhez, akinek nagyon sürgős anyagi segítségre van szükségük. Csabai Lászlóné (polgármester) Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nem értek egyet ezzel a logikával, hiszen a polgármester asszonynak van saját kerete, ha jól tudom ez több millió forint. Valamikor a Civil Alapban dolgoztam, és természetesnek vettük azt, hogy a polgármester a saját keretével - az alpolgármestereknek is van kerete, de most csak a polgármester asszonyról beszélünk - a sürgős kérelmeket, akár civil szervezetek kérelmeit, akár nyugdíjas egyesületek kérelmeit pozitívan bírálja el. Hiszen látja, hogy ott nagy szükség van, ott 30 – 40 – 50 ezer forint is gyors segítséget jelent. Én nem tudok olyan sürgős pályázatról, ha ez pályázati rendszerben van, hogy azt egy hónapon belül ne lehetne eldönteni. Ugye a pályázatok beérkeznek, gondolom, nem egyesével akarunk dönteni erről, mert akkor teljességgel követhetetlenné válik. Úgyhogy én a bizottság javaslatát, hogy az 50 millió forintot kulturális és civil kapcsolatok célra a bizottság döntse el, abszolút elfogadhatónak tartom. Csak a polgármester asszony joga, hogy a saját keretéből a civil szervezetek számára is adjon támogatást. Csabai Lászlóné (polgármester) Veréb József. Dr. Veréb József: (képviselő) Ez látszólag egy hatásköri vita, de itt a bizottsági szavazásnál többünket nem ez vezetett. Amikor a rendeletet megalkotta az önkormányzat, akkor nemcsak az Állami Számvevőszék kifogásaira akart válaszolni, hanem ha jól emlékszem, főjegyző úr fogalmazta meg a takarékossági szempontokat is. Valóban úgy van, hogy az önkormányzatnak jogilag, legalábbis tudomásom szerint nem feladata a civil szervezetek anyagi támogatása a költségvetésből. Nem kötelező feladata. Természetesen úgy gondolom, hogy minden képviselőnek jól esik támogatni azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a tevékenysége hasznos. Ugyanakkor azonban azt gondolom, hogy az önkormányzat ilyen igényeinek is gátat kell valahol szabni, költségvetési okokból. Személyes tapasztalatom még a tanácsi időkből az, és azt követően egyre inkább, hogy minden olyan lehetőség, ami pénz juttatást biztosít, felgerjeszti az ilyen típusú igényeket és nem lehet eldönteni egy idő után, hogy melyik igény az amelyiket érdemes támogatni és melyik az, amelyiket nem. 1989 végén 200 ezer forint volt ilyen célra akkor a Hivatal számára, a következő évben megemelte az önkormányzat 19 millióra ha jól emlékszem, és nem tudott vele mit kezdeni, nem volt akinek odaadja. Az ezt követő évben nem lehetett akkora összeget megszavazni, amelyik elég lett volna. Tehát maga a támogatás
2397 ténye gerjesztette az igényeket. Azt gondolom, hogy ezt valahol érdemes fékezni. És azt gondolom, hogy azokat, amelyek valamilyen oknál fogva feltétlenül támogatandóak, még egy bizottság, egy testületi döntés esetén is lehet kezelni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Egyetlen megjegyzést szeretnék tenni, ezt azok a kollegák tudják, akik az ÁSZ-szal érintkeznek a vizsgálat során. Az ÁSZ nem fogadja el a bizottságokat pénzosztó szerepben. Tehát ez a legnagyobb gond, az ÁSZ szerint a bizottságok pénzosztó szerepe az önkormányzatban törvényellenes. A bizottságoknak van joguk véleményezni, van joguk bizonyos hatásköri döntést meghozni, de költségvetési tételben az ÁSZ véleménye szerint a bizottságnak nem lenne joga döntést hozni. Ezt minden ÁSZ vizsgálatnál kissé jobban, vagy kevésbé észrevételezi. Ezért próbálunk olyan dolgokat hozni, hogy ez ne bizottsági aláírással jelenjen meg, hanem ha a bizottság hozza is a döntést, akkor is a polgármester, mert két testület vonható felelősségre. Más nem. A bizottság nem vonható felelősségre. Nem olyan testület, ami felelősségre vonható. Felelősségre vonható a polgármester, és felelősségre vonható a képviselő-testület. Bizottsági döntés ellen, hogy van jogorvoslati meg egyéb lehetőség? Jó, de nem ér annyit ez az egész dolog, hogy ezen vitázzunk. Szavazzunk, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint. Nem akkora tét ez, hogy megér ekkora vitát. Kérem, aki a módosító indítvánnyal egyetért, az szavazzon igennel. Csabai Lászlóné (polgármester) Főjegyző úré a szó. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) ) Az én feladatom, hogy formába öntsem és aláírásra előkészítsem majd a döntéseket. Szeretném megkérdezni Veréb elnök urat, illetve szeretnék megkérdezni mindenkit, aki figyelte a vitát, hogy jól értelmeztem-e a bizottság módosító javaslatát, hiszen szövegszerűen ez nem hangzott el? Én úgy értelmezem, hogy három, illetve négy pontban javaslatot tett a bizottság, jogilag, szövegszerűen a módosításra, ez pedig a következő volt. A második oldalnál kezdeném, hogy a civil alapra a pályázatot az év folyamán bármikor be lehet nyújtani a polgármesterhez. Itt akkor ne a polgármester szerepeljen, hanem az illetékes bizottság, ez a név szerinti bizottság. Jól értelmezem? Igen. A 4. § (2) bekezdésben akkor nyilván a kulturális alapra benyújtott pályázatok az ami marad, az rendben van. A második ugyanaz, a 6. § (2) bekezdésében nem a polgármester által megállapított, hanem a bizottság által megállapított pénzügyi támogatás van. A harmadik módosítás pedig arról szól, hogy a támogatási szerződést akkor ezek szerint nem a polgármester határozata alapján, hanem a bizottság határozata alapján kötjük meg. Úgy értelmeztem, hogy erre vonatkozott a bizottság módosító javaslata, erre a három pontra. Azt szeretném megkérdezni, hogy jól értelmeztem-e? Csabai Lászlóné (polgármester) Bocsánatot kérek, szeretném annyival kiegészíteni főjegyző úr, hogy a rendeletünk értelmében általában a Közgyűlés dönt. Tehát ez erre az 5%-ra vonatkozik, ezen megy most a vita, hogy az 5%-os gyors segítséget a bizottság csinálja-e, vagy a polgármester. Engem nem érdekel, hogy ki csinálja, mert ez egy kisstílű, hatalmi vita, ami most történik. Hatásköri vita, nem is véletlen, hogy egyedül a Kulturális Bizottságban volt ez téma, az összes többi bizottság, amelyik még érintett ebben a dologban meg sem említette ezt a dolgot. De akkor ezt kell
2398 csinálni, a bizottságot kell. A legközelebbi vizsgálatnál majd az ÁSZ megint észrevételezi. Ezt fel kell vállalnunk, ez a döntése a testületnek. Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) Köszönöm. A következő volt a bizottság javaslata, módosító indítványként, hogy a polgármesterre átruházott hatáskör helyett a bizottság döntsön a folyamatosan a civil alaphoz érkezett kérelmekről. Ezt szavazta meg, én ezt nem tudom jogi nyelvre lefordítani. Kérem főjegyző urat, hogy tegye meg, mivel a Közgyűlés így döntött. Polgármester asszonynak pedig azt szeretném mondani, hogy nem értem a megjegyzését, hogy mire vonatkozik az, hogy pont a Kulturális Bizottság, nem véletlen. A Kulturális Bizottságban elhangzott ez a javaslat Felbermann képviselő úrtól és a bizottság ezt vita nélkül és egyhangúlag fogadta el. Én értem, hogy miért. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Kell-e külön még megszavaztatnom az egészet? Főjegyző úré a szó. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Köszönöm szépen polgármester asszony, köszönöm szépen képviselő úr, számomra egyértelmű, tehát jól értelmeztem. Ezt a három passzust kell módosítanunk, kettőt a rendelet szövegében, és a támogatási szerződés szövegét átírni. Elnézést kérek, én hibáztam, előtte kellett volna megtennem ezt a pontosítást, csak mivel szövegszerűen meg kell tenni ezt a módosítást, ezért úgy gondolom, hogy így tisztességes, ha most tisztázzuk. Polgármester Asszony innentől akkor már az egész rendelet megszavaztatása következik. Csabai Lászlóné (polgármester) Kérem, aki ezzel a módosítással együtt az egész rendeletet megszavazza, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 33/2009.(X.27.) KGY rendelet a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendeletét ( a továbbiakban Ör.) a következők szerint módosítja:
2399
1.§ Az Ör. 5.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Önkormányzat évente az alábbi alapokra ír ki pályázatot: a) Közbiztonsági Alap: a támogatási keret 10%-a b) Kulturális Alap a támogatási keret 17,5%-a c.) Civil Alap: a támogatási keret 17,5%-a d.) Szociális és Egészségügyi Alap: a támogatási keret 35%-a. e.) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alap: a támogatási keret 10%-a f.) Pályázati önerő és Tartalék Alap: a támogatási keret 10%-a. 2.§ Az Ör. 6.§-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép valamint kiegészül a következő új (3) bekezdéssel, egyidejűleg az eddigi (3)-(5) bekezdések sorszáma (4)-(6) bekezdésekre változik. (2) Kulturális Alap városi ünnepségek programjainak, színvonalas lebonyolításának, városi rendezvények, egymást követő naptári napokon lebonyolított rendezvénysorozatok megszervezésének és kivitelezésének támogatására (3) Civil Alap az önszerveződő közösségek kiemelkedő szakmai programokon történő részvétele, működési költségei finanszírozásának, alkotások, kiadványok megvalósításának támogatására 3.§ (1) Az Ör. 7.§-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) az önszerveződő közösségek pályázhatnak ún. rendkívüli pénzügyi támogatás iránt is, melyet minden év november 10. napjáig a (3) bekezdésben meghatározott módon lehet benyújtani. (2) Az Ör. 7.§-a kiegészül a következő új (8) bekezdéssel: (8) A Civil Alapra a pályázatot az év folyamán bármikor be lehet nyújtani a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsághoz. 4.§ Az Ör. 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezen szakasz kiegészül új (3) bekezdéssel, egyidejűleg az eddigi (4)-(5) bekezdések sorszáma (5)(6) bekezdésekre változik. (2) A Közbiztonsági Alapra benyújtott pályázatokat a Jogi Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, a Kulturális Alapra benyújtott pályázatokat a Kulturális és Civil
2400 Kapcsolatok Bizottsága, a Szociális és Egészségügyi Alapra benyújtott pályázatokat a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alapra benyújtott pályázatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Pályázati Önerő és Tartalék Alapra benyújtott pályázatokat a nem Önkormányzati pályázat tárgya vagy a kérelem tárgya, illetve a váratlan, kiemelkedő esemény tárgya szerint - a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata alapján - hatáskörrel rendelkező közgyűlési bizottság véleményezi. (3) A Civil Alapra benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal ügyrendje szerint az illetékes belső szervezeti egység véleményezi és készíti elő döntésre. 5.§ Az Ör. 9.§-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A Civil Alapra benyújtott pályázatokról a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság dönt. 6.§ Az Ör. 12.§-a kiegészül a következő új (2) bekezdéssel és a jelenlegi (2) bekezdés a sorszáma (3) bekezdésre módosul és helyébe az a következő rendelkezés lép: (2) A Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága által megállapított pénzügyi támogatás folyósítására, felhasználására és elszámolására vonatkozóan az Önkormányzat a támogatott önszerveződő közösséggel - jelen rendelet melléklete szerinti – támogatási szerződést köt. (3) A támogatási szerződés a pénzügyi támogatás odaítéléséről rendelkező közgyűlési határozat, illetve bizottsági határozat mellékletét képezi. 7.§ Jelen rendelet 2009. október 29. napján lép hatályba. Melléklet a 33/2009.(X.27.) KGY rendelethez TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága ( 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz.) mint Támogató, másrészről ………………………………….Szervezet,( …..cím, képviselője:…, Támogatónál vezetett nyilvántartásban rögzített azonosítója:….) mint Támogatott között alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:
2401 1)
2) 3)
4)
5) 6)
7)
8)
9)
Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy a … évi költségvetése ……. terhére ……..- Ft., azaz ……… forint összegű támogatást nyújt Támogatott részére az Önkormányzat Civil Alapra benyújtott támogatási kérelme, a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága a ….../….(…) számú határozata alapján. Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban meghatározott …………Ft.-, azaz ……………..forint összegű támogatást Támogatott részére Támogatott…….….-nál vezetett ……… számú számlájára 20….. ……. napjáig átutal. Támogatott köteles a támogatás összegét egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten nyilvántartani, valamint a hatályos számviteli, pénzügyi, adó és egyéb gazdálkodási jogszabályok szerint kezelni, s ezen szabályokat gazdálkodási tevékenysége során megtartani. Támogatott a támogatás összegét jelen szerződésben foglaltak szerint 20.... december 31-ig, kizárólag az alábbi célra/célokra használhatja fel: A 4. pontban foglalt támogatási cél/célok meghiúsulása esetén Támogatott köteles - 3 munkanapon belül - Támogató Közgyűlését írásban értesíteni, valamint a támogatás felhasználásának megszüntetésére azonnali intézkedést tenni, és a támogatás összegét zároltan kezelni. Támogatott a támogatási cél/célok meghiúsulása esetén köteles továbbá a bejelentéstől számított 8 napon belül a támogatás teljes összegét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal …………-nál vezetett…………..számú költségvetési elszámolási számlájára visszafizetni. Amennyiben Támogatott a támogatást nem a jelen támogatási szerződésben meghatározott célra használja fel, azt a felek szerződésszegésnek minősítik, melynek alapján Támogatott köteles a támogatás összegét a folyósítás napjától a visszatérítés napjáig számított jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamattal növelten Támogató költségvetési elszámolási számlájára visszafizetni. Támogatott a támogatás jogszerű felhasználásáról köteles elszámolni a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig; b) amennyiben a tárgyévet követő évben pénzügyi támogatás iránti pályázatot nem nyújt be, a tárgyévet követő év május 31. napjáig. Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a szakmai és pénzügyi beszámolót írásban megküldi Támogatónak. A szakmai és pénzügyi beszámoló része a jelen támogatási szerződés mellékletét képező „Elszámolás” című formanyomtatvány, valamint a támogatás összegének felhasználásáról szóló eredeti számlák, a kifizetés tényét igazoló bankszámlakivonat, illetve kiadási pénztárbizonylat – Támogatott által – hitelesített másolati példánya. Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy az eredeti számlákra rávezeti Támogató által vezetett nyilvántartásban rögzített azonosítót, valamint arra, hogy az eredeti számlák másolati példányait a következő nyilatkozattal hitelesíti: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat, a támogatási összeg más célra nem lett elszámolva”. Az elszámolás késedelme esetén, Támogatott köteles a késedelembe esés napjától a szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtásának napjáig a
2402
10)
11)
12)
13)
támogatás összege 1%o-nek megfelelő mértékű napi késedelmi kötbért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal …..-nál vezetett …….számú költségvetési elszámolási számlájára megfizetni. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a támogatás összegének 10%-át. Amennyiben Támogatott a szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtását a 7.) pontban meghatározott határidő lejártát követő 100 napon belül sem teljesíti, az elszámolást a Felek elmaradtnak tekintik és Támogatott – a késedelmi kötbéren felül – köteles a támogatás összege 5%-nak megfelelő mértékű meghiúsulási kötbért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal ……..-nál vezetett ……….számú számlájára megfizetni. Támogató – közgyűlésének a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendeletében valamint a részletes pályázati kiírásban foglaltak szerint – jogosult a szakmai és pénzügyi beszámolót elbírálni. Támogató tudomásul veszi, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolást pénzügyileg ellenőrizik, és a Hivatal belső ellenőrzési szervezete a helyszínen is jogosult ellenőrzést folytatni. Támogatott a támogatás összegének felhasználásához köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani. A támogatás összegének felhasználását az Állami Számvevőszék is jogosult vizsgálni. Jelen támogatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben felek magukra nézve a Ptk. Szabályait tekintik irányadónak. Vitás kérdésekben felek Támogató Közgyűlése előzetes egyeztető döntését követően a hatáskörrel rendelkező nyíregyházi székhelyű bíróság illetékességét kötik ki. Jelen támogatási szerződést a felek elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírták. Általános Indokolás
a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet módosításához A civil szervezetek év elején, illetve a március 31-ei pályázati határidőig általában nem tudnak pályázatot benyújtani rendezvényeken, értekezleteken történő részvétel támogatására, mert ezen rendezvények időpontja előre nem ismeretes. Ennek kezelésére kerül módosításra a rendelet. Részletes Indokolás Az 1.§-hoz A jelenlegi Kulturális és Civil Alap megbontásra kerül, két külön alapra a rendelkezésre álló pénzügyi keretük 17,5%-17,5%.
2403
A 2.§-hoz Meghatározásra kerül, hogy az önszerveződő közösségek mihez kérhetnek pénzügyi támogatást. A 3.§ és a 4.§-hoz A Civil Alapra a pályázatot a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsághoz lehet benyújtani. Meghatározásra kerül a véleményezés és a döntés folyamata.
13./ napirend: Előterjesztés az Önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006. (I.26.) KGY rendelet módosítására Előadó: Felbermann Endre környezetvédelmi tanácsnok Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Csabai Lászlóné (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Felbermann Endre: (környezetvédelmi tanácsnok) Egyetlen rövid mondattal szeretném kiegészíteni, mégpedig nem szeretném magamnak tulajdonítani az ötletet, ez egy alulról jövő kezdeményezés volt, amelyet én felkaroltam, méghozzá a Jósa András Kórházból. Magamnak éreztem, végül is az előterjesztést én csináltam, de az ötlet nem tőlem származik. Támogatom ezt az előterjesztést, azért mert úgy gondolom, hogy Babicz Béla nemcsak az ’56-os forradalomban folytatott tevékenységéért ismert ember kell, és megbecsült ember kell, hogy legyen Nyíregyházán, hanem a szakmai tevékenysége miatt is, amelyet azt gondolom, hogy nem lehet vitatni. Köszönöm. Csabai Lászlóné (polgármester) Jeszenszki András. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Szociális Bizottsági ülésen az előterjesztés hosszas vitát váltott ki, több bizottsági tag véleménye szerint ez a fajta szétválasztása a kitüntetésnek, amely egyébként szokásjog alapján jelenleg is így történik, a későbbiekben orvosi körökben egyfajta megkülönböztetéshez vezetne. Éppen ezért egy módosító indítvány fogalmazódott meg a bizottsági ülésen. A bizottsági ülésen a módosító indítvány kapott többséget, azaz a bizottság azt a véleményt támogatta, amely szerint nem támogatja a kitüntetések megosztását és a jelenlegi rendszernek a meghagyását javasolja a Közgyűlés számára. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Azt gondolom, hogy döntenünk kell, most mindenki úgy dönt, ahogy ezt jónak látja. Ez bizottsági vélemény volt. Akkor kérdezem, hogy
2404 van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Jogi Bizottság tessék parancsolni. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést támogatta. Köszönöm. Csabai Lászlóné (polgármester) Volt-e más bizottság? Nem volt. Hajzer László kérdés? Tessék. Dr. Hajzer László: (képviselő) A számítógépnek köszönhetően beütöttem a keresőbe ezt a nevet, mert én nem ismerem a történetét és főleg a szakmai előéletét Babicz Bélának Nyíregyházával kapcsolatban. Barota tanár úr volt az osztályfőnököm annak idején az ’56-os forradalmat követően. Tanár urat elítélték és majd a mi osztályunk volt az első, amikor a rehabilitálása után akinek osztályfőnöke volt, és ebben a perben jelenik meg a Babicz Béla, mint akit szintén meghurcoltak 1956-ban. Viszont Dunakeszin is feltűnik, Dunakeszin mellesleg utca is van elnevezve róla. Csak azt mondom, ami az interneten van. Azt nem néztem. Gyakorlatilag én azt gondolom, hogy ebben a dologban az orvosi szakmának konszenzusra kell jutni, és ha van konszenzus, akkor én ezt támogatom. Tehát ebben az értelemben ez támogatható, de nekem egy kicsit furcsa volt Jeszenszki képviselő úrnak e tekintetben a megnyilvánulása, mert úgy tűnik, mintha a szakmával ez nem lett volna egyeztetve. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Jeszenszki úr a bizottság véleményét mondta el. Felbermann Endréé a szó. Felbermann Endre: (képviselő) Ez egy alulról jövő kezdeményezés, én vettem a fáradtságot és megcsináltam ezt az előterjesztést, igazán nem akarok szerepelni, úgyhogy ne vegyétek ezt rossz néven tőlem. Elmentem a Levéltárba és kikutattam Babicz Béláról, amit tudtam. Dr. Fazekas Árpádnak elég sok jegyzetét megtaláltam, az alapján készítettem egy rövid életrajzot. Igazi tirpák családból származik, tehát igazi nyíregyházi család. És elüldözték innen az ’56-os múltja miatt és elment Pest megyei Kosd községbe háziorvosnak, vagy körzeti orvosnak. Majd ott felfigyeltek rá, és így került Dunakeszire, ahol díszpolgárrá avatták és utcát is neveztek el róla, és 86 éves korában halt meg. De nem igazán ezért is tiszteljük Babicz Bélát. Keveset tudtunk róla eddig és elsősorban az ’56-os múltja van Nyíregyházán megbecsülve, holott van egy szakmai megbecsülése is ennek az embernek. Csabai Lászlóné (polgármester) Szabóné dr. Csiszár Gabriella. Szabóné dr. Csiszár Gabriella: (képviselő) Szeretném előrebocsátani, hogy Babicz Béla doktornak az emberi nagyságát és a szakmai képességeit illetve szakmai tudását nem vonom kétségbe, annál is inkább, mert szerencsém volt személyesen ismerni őt, hiszen apámnak kollegája volt. Ennek ellenére én nem ellene szólva, hanem a tény ellen szólva, hogy megosszuk ezt az egészségügyi dolgozók számára alapított díjat, ezért szólnék. Mégpedig azért, mert Eisert Árpád személye egy olyan orvos, akit vállalhat nyugodtan akár családorvos, akár kórházi orvos, akár más irányú
2405 egészségügyi dolgozó. Tehát az ő nevével fémjelzett kitüntetést én azt hiszem, hogy bármelyik városban dolgozó egészségügyi dolgozó szívesen fogadhatja. Csak azért, mert eddig a szokásjog alapján az történt, hogy egyik évben kórházi dolgozót, másik évben alapellátásban dolgozót jutalmaztunk ezzel a díjjal, ez nem teszi szükségessé, hogy megosszuk ezt a nevet. Tehát, hogy más néven adjuk az egyik évben a kitüntetést, és más néven adjuk a másik évben a kitüntetést. Mert azért a rendeletet lehet úgy módosítani, hogy egyik évben a kórházi dolgozó kapja, tehát ezt befoglalva a rendeletbe, hogy egyik évben a kórházi dolgozó, másik évben a nem kórházi egészségügyi dolgozó kapja ezt a kitüntetést, de én úgy érzem, hogy Eisert Árpád személyével szemben méltatlan ez a megosztás. Még egyszer megerősítem, nem kétségbe vonva a Babicz doktornak emberi és szakmai nagyságát, de ennyire megosztani az egészségügyi társadalmat, hogy úgy mondjam, az orvosokat nem tartom szükségesnek és nem tartom célravezetőnek sem. Én ezért nagy tisztelettel kérném az előterjesztőket, hogy ennek az előterjesztésnek ezen részét, tehát a névbeli módosítási részét vonják vissza. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné (polgármester) Nagy Károly, Vinnai Győző, akkor folytatódik a vita. Nagy Károly: (képviselő) Én az előterjesztéssel maximálisan egyetértek. Igaz, hogy csak két orvossal beszéltem, nem mozogtam most sok orvos között, de mind a kettő egyetértett vele. Képviselőtársaim mondta, hogy az orvosi tevékenységének nagyobb részét nem Nyíregyházán teljesítette, ő már Nyíregyházán is nevet szerzett, hiszen a Babicz-ház már abban az időben, amikor itt volt Babicz-háznak neveztetett, holott korábban nem az volt a neve. Azért erre az emberre mi lehetünk büszkék, ha arra gondolunk, hogy a Nobel díjasainkra, magyar Nobel díjasainkra büszkék vagyunk, és világviszonylatban sem állunk rosszul a Nobel díjasok számában, pedig a Nobel díjasaink túlnyomó többsége, talán ketten kapták Magyarországon, a többiek mind külföldön, külhonban szerezték meg a Nobel díjat. Szóval nem értem ezt a tiltakozást Babicz doktor neve ellen. Csabai Lászlóné (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győzőé a szó, de akkor már Urbán Juditnak is adok szót, mert az nem tisztességes, hogy őt meg lebeszéltem róla, meg Olajos Juditnak is. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Két gondolatot szeretnék megfogalmazni. Én nem érzem úgy, ahogyan Csiszár Gabriella mondta, hogy elvesszük valakitől ezt a nevet, vagy lehetőséget, vagy Eisert Árpád személye, szerintem nincs vita közöttünk, hogy egy kiváló orvos volt. De hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ha ez a gyakorlat, és márpedig ha két névre változtatjuk, akkor ez egy kőbe vésett gyakorlat lesz, hogy egyik évben egy kórházi orvos, a másik évben egy háziorvos kapja a díjat. Babicz Bélának nem itt kellett évtizedeken keresztül dolgozni, de ő nyíregyházi. Nálunk is volt vita a frakcióban, és a frakció is úgy döntött, hogy támogatjuk. És ez nem Eisert Árpád ellen van, hanem ha egy háziorvos, ha kapja ezt a díjat, akkor egy olyan háziorvosról elnevezett díjat kap, aki Nyíregyháza büszkesége a szakmája révén. Mindegy, hogy ő most Dunakeszin, vagy egy más községben teljesített, de ő a mi városunk szülötte, és tulajdonképpen nyíregyházinak vallotta magát. Én úgy tudom, hogy nyíregyházinak vallotta magát élete végéig és nagyon komoly gyökerekkel rendelkezett itt Nyíregyházán. Szerintem mi tudjuk támogatni ezt a kettéválasztást. Köszönöm szépen.
2406
Csabai Lászlóné (polgármester) Urbán Judit, Olajos Judit. Urbán Judit: (képviselő) Csak annyit szeretnék mondani Jeszenszki úr felvetésére, hogy a bizottságon úgy emlékszem, hogy 9-en voltunk jelen és 5-en nem támogatták. Tehát tényleg a bizottság véleménye azért elég megosztott volt ilyen szempontból. És őszintén szólva egy kicsit méltatlannak tartom, hogy ilyeneken vitatkozunk, mert egy olyan orvosról szeretnénk ezt a díjat, illetve ennek az egyik felét elnevezni Eisert Árpád mellett, aki igazán megérdemli nyíregyházi szülöttként, illetve lakosként és nyíregyházi orvosként, hogy ezt az elnevezést vagy díjat elnevezzük róla. Arról nem beszélve, hogy nem hiszem, hogy ez a dolog fogja az orvostársadalmat megosztani. Tehát én most nem értek egyet Csiszár Gabriella képviselő asszonynak a véleményével. Ennyit szerettem volna röviden. Csabai Lászlóné (polgármester) Köszönöm szépen. Olajos Judit. Dr. Olajos Judit: (képviselő) Szerettem volna megkérdezni, tehát kérdés feltenni, hogy honnan indult alulról ez a kezdeményezés, hogy ezt a díjat megosszuk, és két néven nevezzük el? Én kb. 8. éve vagyok tagja ennek a bizottságnak, és amikor szó volt arról, hogy elnevezzük Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója Díjat, akkor például több név is felmerült, hogy kiről nevezzük el a díjat és azt hiszem akkor bizottsági ülésen többfajta javaslat is volt, és egyetlen hosszú vitának az eredményeként lett Eisert Árpád díj. A második dolog az, hogy itt egyetlen egy név merült fel arra, hogy Babicz Béláról nevezzük el, egyáltalán nem vonom kétségbe a Babicz doktor úrnak az érdemeit, de lehet például, hogy lenne más felmerülő név is ennek a díjnak az elnevezésére. Azon kívül meg maga az Egészségügyi Bizottság ugye kiadja az Eisert Árpád díjat minden évben. Egyszer a kórházi dolgozóknak, egyszer pedig az alapellátásban dolgozóknak és úgy gondolom, hogy ezzel a díj lényegében kettéválik. Egyetértek az előttem felszólalókkal is, tehát Csiszár képviselő asszonnyal és Vinnai képviselő úrral is, hogy egyrészt ezzel maga a díj kettéválik, másrészt pedig az, hogy én is csatlakozom ahhoz, nem vonva Babicz doktor úrnak az érdemeit egyáltalán kétségbe, hogy továbbra is úgy gondolom, hogy a díj megosztásának nem látom értelmét. Köszönöm szépen a lehetőséget. Csabai Lászlóné (polgármester) Szabóné dr. Csiszár Gabriella. Szabóné dr. Csiszár Gabriella: (képviselő) Előrebocsátottam, hogy nem Babicz doktor ellen szólok. Én Babicz doktort emberi és szakmai nagyságát nem kérdőjelezem meg. Egyetlen-egy miatt szóltam, mert nem tudom elfogadni és nem tartom célszerűnek, hogy az egészségügyi dolgozóknak évente egyszer kiadott díját megváltoztassuk és egyik évben ilyen néven, másik évben olyan néven adjuk ki. Egy díjat alapított az Önkormányzat az egészségügyi dolgozók elismerésére, az egészségügyi dolgozók így maradnak egységesek. Ha mi most egy másik díjat alapítunk, külön az alapellátásban dolgozók részére és azt elnevezzük Babicz Béláról, semmi kifogásom, én a megosztottságot nem tudom elfogadni. Köszönöm. Csabai Lászlóné (polgármester) Köszönöm szépen. Szavazunk. Kérem, aki támogatja Felbermann Endre javaslatát, amiben ő a közvetítő szerepet vállalta, szíveskedjen igennel szavazni. A szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
2407 A Közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletét. 34/2009.(X.27.) KGY rendelet
az Önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés az Önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) KGY rendeletét ( a továbbiakban Ör.) az alábbiak szerint módosítja:
1.§
Az Ör. 1.§-ának kilencedik francia beütése az alábbiak szerint módosul: „Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója Eisert Árpád- díj vagy Babicz Béladíj” 2.§ (1) Az Ör. 17.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád díj” vagy „Babicz Béla – díj” kitüntetés a város lakosságának gyógyításában kifejtett odaadó, kiemelkedő munkát végző személyeknek adományozható. (2) Az Ör. 17.§-a új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eddigi (3) és (4) bekezdések számozása (5) és (6) bekezdésekre változik: (3) A kitüntetést páratlan években Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Babicz Béla – díj” elnevezéssel a város egészségügyi alapellátásban dolgozó egy orvos munkatárs, valamint egy nem orvos munkatárs kaphatja. (4) Páros években Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád – díj” elnevezéssel az egészségügyi szakellátásban, valamint – a (3) bekezdésben nem említett – egyéb egészségügyi ellátási területen dolgozó egy orvos munkatárs, valamint egy nem orvos munkatárs kaphatja a kitüntetést.
2408
3.§ (1) Az Ör. 7. számú mellékletének címe az alábbiak szerint módosul: Nyíregyháza Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád – díj” vagy „Babicz Béla – díj” kitüntetés adományozásának rendje. (2) Az Ör. 7. számú mellékletének (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése kiemelkedő munkája elismeréseként….. részére a Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád – díj” vagy „Babicz Béla – díj” kitüntetést adományozza. 4.§ A rendelet 2009. november 1. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2009. október 26.
Általános Indokolás Az Önkormányzat által alapított kitüntetések rendszeréről szóló 1/2006.(I.26.) KGY rendelet módosításáról szóló 34/2009. (X.27.) KGY rendelethez Az önkormányzat által alapított Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Eisert Árpád – díj „kitüntetésben az eddigi gyakorlat szerint az orvos munkatársak közül egyik évben kórházi orvos, míg a másik évben háziorvos részesült. Mivel ez a rendeletben nem került szabályozásra ezért szükséges volt ennek az alapelvnek a jogszabályi megfogalmazása azzal, hogy háziorvosok esetében egy elismert, köztiszteletnek örvendő és sokak által megbecsült háziorvosról, Dr. Babicz Béláról elnevezett kitüntetéssel ismernénk el a város lakosságának gyógyításában kifejtett odaadó, kiemelkedő munkát. Csabai Lászlóné (polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után.
2409
14./ napirend: Előterjesztés a Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás alapító okiratának és társulási megállapodásának módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Meghívott: Dr. Csehi Roland Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szakmai koordinátora Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Van-e kérdés. A bizottsági véleményt kérem. Jogi Bizottságot kérdezem. A bizottság támogatja. A Közlekedési Bizottságot kérdezem. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság
egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 230/2009. (X.26.) számú határozat Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás alapító okiratának és társulási megállapodásának módosításáról . Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A.§ (1) bekezdés h) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 41. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Nyírségi Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulás alapításáról szóló 42/2009.(III.02.) számú határozatának mellékletében szereplő alapító okirat (továbbiakban. alapító okirat) és a társulási megállapodás módosításáról, kiegészítéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról az alábbiak szerint dönt: a.) 2. A társulás székhelye:
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
b.) 3. Az alapítók neve, székhelye és létrehozásáról rendelkező határozat száma: Önkormányzat neve Székhelye Létrehozásról rendelkező határozat: Apagy Község Önkormányzata 4553 Apagy, Kossuth u. 145. 2/2009 (II.12.) Baktalórántháza Város 4561 Baktalórántháza, Önkormányzata Köztársaság tér 8. 27/2009. (IV.02.) Balsa Község Önkormányzata 4468 Balsa, Szabolcs vezér 3/2009. (II.12.)
2410
Besenyőd Község Önkormányzata
u. 25. 4343 Bátorliget, Szabadság tér 1. 4557 Besenyőd, Petőfi u. 4.
Bököny Község Önkormányzata
4231 Bököny, Kossuth u. 3.
Bátorliget Község Önkormányzata
14/2009. (II.12.) 9/2009. (II. 11.) 31/2009. (II.13.)
Buj Község Önkormányzata
4483 Buj, Rákóczi u. 1.
Demecser Város Önkormányzata
4516 Demecser, Szabadság tér 1. 4245 Érpatak, Béke u. 28.
6/2009. (II.19.) Érpatak Község Önkormányzata
45/2009. (IV.09.) 101/2009. (V.20.)
Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Gégény Község Önkormányzata Geszteréd Község Önkormányzata
4472 Gávavencsellő, Petőfi u. 1. 4517 Gégény, Dombrádi u. 2. 4232 Geszteréd, Petőfi u. 7.
Kisléta Község Önkormányzata
4325 Kisléta, Debreceni u. 2.
14/2009. (II. 24.) 18/2009. (III.31.) 15/2009. (III.09.) 6/2009. (II. 16.)
Kótaj Község Önkormányzata
4482 Kótaj, Szent I. u. 13. 17/2009. (IV.23.)
Laskod Község Önkormányzata
4543 Laskod Kossuth u. 59.
Levelek Nagyközség Önkormányzata
4555 Levelek, Rákóczi u. 2.
Magy Község Önkormányzata
4556 Magy, Hösök tere 4.
Napkor Község Önkormányzata
Nyírbogdány Község Önkormányzata
4552 23. 4300 tér 7. 4361 7. 4511 2.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Nyírgyulaj Község Önkormányzata
4311 Nyírgyulaj, Kossuth tér 1. 4535 Nyíribrony, Fő u. 84.
7/2009. (II.16.) 12/2009. (II. 12.) 17/2009. (II. 27.) Nyírbátor Város Önkormányzata Nyírbogát Község Önkormányzata
Napkor, Kossuth u. 11/2009. (II.18.) Nyírbátor, Szabadság 5/2009. (II. 12.) Nyírbogát, Hunyadi út 12/2009. (II.19.) Nyírbogdány, Kéki u. 40/2009. (V. 25.) 42/2009. (III. 02.)
Nyíribrony Község Önkormányzata
18/2009. (III. 04.) 9/2009. (II.10)
Nyírjákó Község Önkormányzata Nyírkarász Község Önkormányzata
4541 Nyírjákó, Szabadság tér 1. 4544 Nyírkarász, Fő u. 21.
Nyírkércs Község Önkormányzata
4537 Nyírkércs, Fő u. 96/b.
35/2009. (IV.22.) 21/2009.(IV.02.) 45/2009. (IV.23.)
2411
Nyírpazony Község Önkormányzata Nyírtelek Város Önkormányzata
4531 Nyírpazony, Arany J. u. 14. 4461 Nyírtelek, Petőfi u. 28.
Nyírtét Község Önkormányzata
4554 Nyírtét, Petőfi u. 4.
4/2009. (II. 26.) 13/2009. (II.16.) 18/2009.(II.28.)
Nyírtura Község Önkormányzata Nyírvasvári Község Önkormányzata Ófehértó Község Önkormányzata Paszab Község Önkormányzata
4532 14. 4341 4. 4558 u. 54. 4475
Nyírtura, Arany J. u. 5/2009. (II.16.) Nyírvasvári, Bátori út 17/2009 (II.19.) Ófehértó, Alkotmány 4/2009. (II.16) Paszab, Fő u. 9. 8/2009 (II.12.)
Petneháza Község Önkormányzata Ramocsaháza Község Önkormányzata
4542 Petneháza, Magyar út 2. 4536 Ramocsaháza, Fő tér 1.
Sényő Község Önkormányzata
4533 Sényő, Kossuth u. 69.
Székely Község Önkormányzata
4534 Székely, Kapitány u. 26. 4342 Terem, Fő u. 10.
65/2009. (III.04.) 12/2009. (II.16.) 4/2009. (II. 20.)
Terem Község Önkormányzata
9/2009. (III. 05.) 5/2009. (II.16.)
Tiszadob Nagyközség Önkormányzata
4456 Tiszadob, Andrássy u. 37. 12/2009. (II.26.)
Tiszatelek Község Önkormányzata Újfehértó Város Önkormányzata Bocskaikert Község Önkormányzata Téglás Város Önkormányzata
4487 Tiszatelek, Táncsics u. 20. 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10. 4241Bocskaikert, Poroszlay u. 20. 4243 Téglás, Kossuth u. 61.
2/2009. (II.16.) 47/2009. (II.26.) 17/2009. (II.19.) 17/2009. (III.9.)
c.) Alaptevékenysége TEÁOR 08 szerint pont helyébe a következő kerül: 5. Alaptevékenysége szakágazat 360000 Víztermelés, .kezelés, -ellátás szerint: Szakfeladat: 751856 Települési vízellátás és 2009. évi: vízminőség-védelem 360000 Víztermelés-, kezelés-, ellátás 2010. évi:
2412 d.) 6. A költségvetési illetékességi köre:
szerv Apagy, Baktalórántháza, Balsa, Bátorliget, Besenyőd, Bocskaikert, Bököny, Buj, Demecser, Érpatak, Gávavencsellő, Gégény, Geszteréd, Kék, Kisléta, Kótaj, Laskod, Levelek, Magy, Napkor, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvasvári, Ófehértó, Paszab, Petneháza, Ramocsaháza, Sényő, Székely, Téglás, Terem, Tiszadob, Tiszatelek, Újfehértó önkormányzatok közigazgatási területe.
e.) 8. A költségvetési szerv besorolása:
− − −
f.) 9. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre:
g.) 10. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje:
h.) 11. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:
i.) 13. A társulás vagyona a társulás megszűnése vagy a tagság felmondása esetén:
Típusa szerint: közszolgáltató költségvetési szerv Közgazdasági fajtája szerint: közintézet Működés jellege szerint: önállóan működő költségvetési szerv
Az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodási feladatait a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) látja el külön megállapodás alapján a 217/1998.(XII.30.) Korm. rend. 18.§. szerint. A költségvetési szerv vezetőjét a Társulási Tanács bízza meg az elnök javaslatára határozott vagy határozatlan időtartamra közalkalmazotti-, munkavagy megbízási jogviszony keretében egész- vagy részmunkaidőben. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.; A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv.; A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. A társulás vagyona felett a társulás Tagjai a pénzügyi hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal, a társulási megállapodás a VII. pontjában meghatározottak szerint. A vagyon rendezése a megszűnés és a tagság felmondása esetén a társulási megállapodásban meghatározottak szerint történik.
2413
j.) 14. Kiegészítő, kisegítő és vállalkozói tevékenység köre és mértéke:
A Társulás kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
k.) Az Alapító Okiratban foglalt tartalmak folyamatosan növekvő számozást kapnak: „ 1. A költségvetési szerv neve: „ rendelkezéstől ” 14. Kiegészítő, kisegítő és vállalkozói tevékenység köre és mértéke:” Az alapító okirat módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. l.) A társulási megállapodás I. A társulás neve, székhelye, működési területe részben: „Székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.” helyett „Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.” m.) A társulási megállapodás III. A társulás jogállása részben: „részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.” helyett „önállóan működő költségvetési szerv” valamint „A Társulás a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint közszolgáltató költségvetési szerv, ezen belül közintézet, a 18. § (2) bekezdés alapján önállóan működő költségvetési szerv.” kiegészül: „A beruházás befejezését követően a Társulás a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint közszolgáltató költségvetési szerv, ezen belül közintézet, a 18. § (2) bekezdés alapján önállóan működő költségvetési szerv.” n.) A Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás társulási megállapodás 4. és 6. sz. melléklete helyébe a jelen határozattal elfogadott és jóváhagyott a határozat mellékletében foglalt 4. sz. és 6. sz. melléklet kerül. ny.) A Társulási megállapodás és mellékleteinek a módosítással nem érintett egyéb rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak.
a 230/2009. (X. 26.) sz. határozat 1. sz. mellékelte (a 42/2009. (III. 02.) számú határozattal elfogadott Társulati megállapodás 4. sz. mellékletét módosítja)
Az egyes tagokat megillető szavazati mérték a társulási tanácsban. Minden tag rendelkezik egy szavazattal és ezen felüli szavazatok a 2. sz. mellékletben meghatározott költségviselési arányokhoz igazodóan oszlanak meg azzal, hogy az összes szavazat mértéke 1000, az egyes költségviselő tagok többlet szavazati joga pedig ehhez arányosított, kerekített egész szám szerint kerül meghatározásra az alábbiakban:
2414 Település Apagy Baktalórántháza Balsa Bátorliget Besenyőd Bocskaikert Bököny Búj Demecser Érpatak Gávavencsellő Gégény Geszteréd Kék Kisléta Kótaj Laskod Levelek Magy Napkor Nyírbátor Nyírbogát Nyírbogdány Nyíregyháza Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírpazony Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Ófehértó Paszab Petneháza Ramocsaháza Sényő Székely Téglás Terem Tiszadob Tiszatelek Újfehértó Összesen
Szavazatszám 18 32 9 22 7 14 9 13 43 7 18 25 6 22 50 11 10 18 7 74 15 54 50 91 20 10 9 21 8 16 1 10 1 69 24 1 17 14 1 13 18 31 24 32 35 1000
2415 a 230/2009. (X. 26.) sz. határozat 2. sz. mellékelte (a 42/2009. (III. 02.) számú határozattal elfogadott Társulati megállapodás 6. sz. mellékletét módosítja)
Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Alapító Okirata Az alapító okiratban felsorolt önkormányzatok a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A.§ (1) bekezdés h) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 41. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) 16. §-a által meghatározott társulási jog alapján egymással társulva a települések ivóvízminőségének javítása, valamint az ennek megvalósítását szolgáló pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre és biztosítják annak működési feltételeit. Társult önkormányzatok az alapító okiratot az alábbiak szerint határozzák meg:
ALAPÍTÓ OKIRAT Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 2. A társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 3. Az alapítók neve, székhelye és létrehozásról rendelkező határozat száma: Önkormányzat neve Székhelye Létrehozásról rendelkező határozat: Apagy Község Önkormányzata 4553 Apagy, Kossuth u. 145. 2/2009 (II.12.) Baktalórántháza Város 4561 Baktalórántháza, Önkormányzata Köztársaság tér 8. 27/2009. (IV.02.) Balsa Község Önkormányzata 4468 Balsa, Szabolcs vezér u. 25. 3/2009. (II.12.) Bátorliget Község Önkormányzata 4343 Bátorliget, Szabadság tér 1. 14/2009. (II.12.) Besenyőd Község Önkormányzata 4557 Besenyőd, Petőfi u. 4. 9/2009. (II. 11.) Bököny Község Önkormányzata 4231 Bököny, Kossuth u. 3. 31/2009. (II.13.) Buj Község Önkormányzata 4483 Buj, Rákóczi u. 1. 6/2009. (II.19.) Demecser Város Önkormányzata 4516 Demecser, Szabadság tér 1. 45/2009. (IV.09.) Érpatak Község Önkormányzata 4245 Érpatak, Béke u. 28. 101/2009. (V.20.) Gávavencsellő Nagyközség 4472 Gávavencsellő, Önkormányzata Petőfi u. 1. 14/2009. (II. 24.) Gégény Község Önkormányzata 4517 Gégény, Dombrádi u. 2. 18/2009. (III.31.) Geszteréd Község Önkormányzata 4232 Geszteréd, Petőfi u. 15/2009. (III.09.)
1. A költségvetési szerv neve:
2416
Kék Község Önkormányzata Kisléta Község Önkormányzata Kótaj Község Önkormányzata
7. 4515 Kék, Kölcsey u. 9. 4325 Kisléta, Debreceni u. 2. 4482 Kótaj, Szent I. u. 13.
14/2009. (II. 13.) 6/2009. (II. 16.) 17/2009. (IV.23.)
Laskod Község Önkormányzata Levelek Nagyközség Önkormányzata
4543 Laskod , Kossuth u. 59. 4555 Levelek, Rákóczi u. 2.
7/2009. (II.16.) 12/2009. (II. 12.)
Magy Község Önkormányzata
4556 Magy, Hösök tere 4. 17/2009. (II. 27.)
Napkor Község Önkormányzata Nyírbátor Város Önkormányzata Nyírbogát Község Önkormányzata Nyírbogdány Község Önkormányzata
4552 Napkor, Kossuth u. 23. 4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7. 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7. 4511 Nyírbogdány, Kéki u. 2.
11/2009. (II.18.) 5/2009. (II. 12.) 12/2009. (II.19.) 40/2009. (V. 25.)
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 42/2009. (III. 02.)
Nyírgyulaj Község Önkormányzata Nyíribrony Község Önkormányzata
4311 Nyírgyulaj, Kossuth tér 1. 4535 Nyíribrony, Fő u. 84.
18/2009. (III. 04.) 9/2009. (II.10)
Nyírjákó Község Önkormányzata Nyírkarász Község Önkormányzata
4541 Nyírjákó, Szabadság tér 1. 4544 Nyírkarász, Fő u. 21.
35/2009. (IV.22.) 21/2009.(IV.02.)
Nyírkércs Község Önkormányzata
4537 Nyírkércs, Fő u. 96/b. 45/2009. (IV.23.)
Nyírpazony Község Önkormányzata
4531 Nyírpazony, Arany J. u. 14. 4/2009. (II. 26.)
Nyírtelek Város Önkormányzata Nyírtét Község Önkormányzata
4461 Nyírtelek, Petőfi u. 28. 4554 Nyírtét, Petőfi u. 4.
13/2009. (II.16.) 18/2009.(II.28.)
Nyírtura Község Önkormányzata Nyírvasvári Község Önkormányzata Ófehértó Község Önkormányzata
4532 Nyírtura, Arany J. u. 14. 4341 Nyírvasvári, Bátori út 4. 4558 Ófehértó, Alkotmány
5/2009. (II.16.) 17/2009 (II.19.) 4/2009. (II.16)
2417
Paszab Község Önkormányzata
u. 54. 4475 Paszab, Fő u. 9. 8/2009 (II.12.)
Petneháza Község Önkormányzata
4542 Petneháza, Magyar út 2.
Ramocsaháza Község Önkormányzata
4536 Ramocsaháza, Fő tér 1.
65/2009. (III.04.) 12/2009. (II.16.) Sényő Község Önkormányzata Székely Község Önkormányzata Terem Község Önkormányzata
4533 Sényő, Kossuth u. 69. 4534 Székely, Kapitány u. 26. 4342 Terem, Fő u. 10.
4/2009. (II. 20.) 9/2009. (III. 05.) 5/2009. (II.16.)
Tiszadob Nagyközség Önkormányzata
4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.
Tiszatelek Község Önkormányzata
4487 Tiszatelek, Táncsics u. 20. 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10. 4241Bocskaikert, Poroszlay u. 20.
12/2009. (II.26.) Újfehértó Város Önkormányzata Bocskaikert Község Önkormányzata
2/2009. (II.16.) 47/2009. (II.26.) 17/2009. (II.19.)
Téglás Város Önkormányzata 4. Jogszabályban meghatározott közfeladata:
5. Alaptevékenysége szakágazat szerint: Szakfeladat: 2009. évi: 2010. évi: 6. A költségvetési illetékességi köre:
4243 Téglás, Kossuth u. 61. 17/2009. (III.9.) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, a helyi víziközüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt - tervek kialakítása és végrehajtása, továbbá a 4.§ (2) bekezdés a) pontjában szabályozott ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátás. 360000 751856
Víztermelés, .kezelés, -ellátás
Települési vízellátás és vízminőség-védelem 360000 Víztermelés-, kezelés-, ellátás szerv Apagy, Baktalórántháza, Balsa, Bátorliget, Besenyőd, Bocskaikert, Bököny, Buj, Demecser, Érpatak, Gávavencsellő, Gégény, Geszteréd, Kék, Kisléta, Kótaj, Laskod, Levelek, Magy, Napkor, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvasvári, Ófehértó, Paszab, Petneháza,
2418
7. Irányító szerv neve és székhelye: 8. A költségvetési szerv besorolása:
9. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre:
10. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: 11. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: 12. A Társulás feladatellátását szolgáló vagyona:
13. A társulás vagyona a társulás megszűnése vagy a tagság felmondása esetén:
14. Kiegészítő, kisegítő és vállalkozói tevékenység köre és mértéke:
Ramocsaháza, Sényő, Székely, Téglás, Terem, Tiszadob, Tiszatelek, Újfehértó önkormányzatok közigazgatási területe. Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. − Típusa szerint: közszolgáltató költségvetési szerv − Közgazdasági fajtája szerint: közintézet − Működés jellege szerint: önállóan működő költségvetési szerv Az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodási feladatait a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) látja el külön megállapodás alapján a 217/1998.(XII.30.) Korm. rend. 18.§. szerint. A költségvetési szerv vezetőjét a Társulási Tanács bízza meg az elnök javaslatára határozott vagy határozatlan időtartamra közalkalmazotti-, munkavagy megbízási jogviszony keretében egész- vagy részmunkaidőben. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.; A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv.; A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. A társulás alapításának forrását az alapító önkormányzatok költségvetéseikből biztosítják, a társulás későbbi működésével kapcsolatos forrásokat pedig pályázati úton és saját költségvetésből fogják biztosítani a társulási megállapodásban foglaltak szerint. A társulás vagyona felett a társulás Tagjai a pénzügyi hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal, a társulási megállapodás a VII. pontjában meghatározottak szerint. A vagyon rendezése a megszűnés és a tagság felmondása esetén a társulási megállapodásban meghatározottak szerint történik. A Társulás kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
2419
15./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződést megszüntető határozat módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Kemenes Erika az előterjesztő. Van-e szóbeli kiegészítés? Igen. Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Egy kiegészítést szeretnék tenni az előterjesztéshez mindenki megkapta ezt a faxot az asztalán, ezt Ittzés János elnökpüspök írta polgármester asszonynak, ami az előterjesztésünkkel kapcsolatos. Ebben arra hivatkoznak, hogy az egyeztetésektől eltérően tartalmaz olyan pontot az előterjesztés, amivel az Magyarországi Evangélikus Egyház nem ért egyet. Szeretném kiegészíteni azzal, hogy több megbeszélésen vettünk részt, amelyen jelen volt a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Püspök úr, illetve a szociális szakemberek. Ugyanakkor volt olyan megbeszélés is, amelyben a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség képviselői vettek részt. Minden alkalommal a szóbeli tájékoztatás alapján azért kiderült, hogy jelenleg az egyháznak a törvénykezése nem teszi lehetővé a jogutódlással történő ellátási szerződés módosítást. Ez egy nagyon fontos kérdés abból a szempontból, hogy ha ellátási szerződést módosítunk, így emiatt fogalmazódott meg az előterjesztésben ez a fajta kötelezettség mint a feladat az egyházközség, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház számára, ugyanis ha a jogi akadályokat elhárítják az ellátási szerződés és fenntartói jog átruházása előtt, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy automatikusan az ellátási szerződést is meg fogjuk szüntetni a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Tehát én úgy gondolom, hogy itt félreértette a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége a mi szándékunkat. Viszont több tárgyalás alkalmával kiderült, hogy igenis, az ő szabályozási rendjükben ez hiányos. A másik pont amit megjegyeztek, hogy két helyen, a 3. és az 5. bekezdésében elírtuk az egyház nevét egyházközségre ezt természetesen javítani fogjuk. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Bizottsági véleményt kérek. Jogi, Ügyrendi Bizottság és a Szociális Bizottság is tárgyalta. Akkor a Szociális Bizottság. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) A bizottság támogatta egy módosító javaslattal együtt. A módosító javaslat szerint nem június 31-ei hanem december 31-ei dátumot javasolt a bizottság a szerződés felmondására, 2009. december 31-el. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen! Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Az előterjesztésben az önkormányzat és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szerződésről van szó, és kiosztották részünkre Ittzés János elnök-püspök úrnak a levelét, aki egy olyan kérdést vett fel, amit nem lehet válasz nélkül hagyni. A közös megegyezés azt jelenti számomra, ez
2420 egy formális jogászi gondolkodás, de kénytelen vagyok elmondani, hogy egy megállapodást, egy szerződést lehet egyoldalúan módosítani vagy lehet megállapodással módosítani. Na most ha mi akarjuk, egyoldalúan módosíthatjuk, de valószínűleg nem akarjuk egyoldalúan módosítani. Ez a kérdésem, hogy akarjuk-e egyoldalúan módosítani? Na most ha megállapodással akarjuk módosítani, akkor viszont le kell venni ezt az egész kérdést napirendről, mert a másik fél képviseletére jogosult bejelent valamit, amivel vagy egyetértünk vagy nem. De nem tehetjük meg azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk amit ő mond. Ha nem értünk vele egyet, akkor egyoldalú döntést hozunk, ha egyetértünk vele akkor meg módosítani kell az ő kérésének megfelelően. Tehát én a tartalomtól függően mondom, és nem tudom, hogy mi van a háttérben és nem tudom, hogy mi a tartalma, de e tekintetben az önkormányzat nem tud most ennek a levélnek az alapján csak egyoldalú döntést hozni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok mást, aki kérdést kíván feltenni. Ezért Erika engedd meg, hogy én válaszoljam meg. Mi egyoldalúan kívánjuk felbontani ezt a szerződést, ha nincs más út. Ha van más út és lehet megállapodni, akkor mi azt szeretnénk, hogy megállapodjunk ebben a kérdésben. De ezt most már 1 éve húzzuk, halasztjuk és a megállapodást nem sikerült elérni, mégpedig olyan dolgok miatt, ami számomra kezelhetetlen. Mondok rá egy konkrét példát. Azt mondja a püspök úr, hogy náluk nincs olyan, hogy az intézmény átadás csak olyan, hogy intézmény megszüntetés és új intézmény létrehozása. Na most én azt nehezen hiszem, hogy az egyházi jog az felülírja a magyar jogrendszert. Tehát mi azt szeretnénk, ha egyezségre lehetne ebben a kérdésben jutni, de egyenlőre ez nem sikerült, és olyan mértékig húzódott az idő, hogy ma már december 30-áig nem lehet ezt megcsinálni. Azért javasoljuk a június 30-át, nem mi akarjuk megszüntetni, de a helyieknek az igényét, az indokát és az eddig elvégzett munkát figyelembe véve mi szeretnénk a helyi igényeket kielégíteni. Nem tudom, hogy elég egyértelmű volt-e? Nem az önkormányzat ebben a kezdeményező. Az önkormányzat egyetért a helyieknek a kezdeményezésével. Hozzászólásra adom meg a lehetőséget. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés most már gyakorlatilag nem arról szól, amiről eredetileg szólt vagy szólni akart ez a megállapodás, és elnézést kérek mindenkitől, egy pár mondatban elmondanám ennek a dolognak a valós történetét, hogy mindenki képben legyen, hogy gyakorlatilag miről van szó. 2008. január 1-vel az Evangélikus Egyház Zsinata olyan törvényt hozott, ami gyakorlatilag minden intézményétől, oktatási intézményétől is és a szociális intézményektől 10%-ot visszatart a kiegészítő támogatásából az egyház. Erre azt mondja a központi egyház, hogy ezt olyan biztonsági keretként alkalmazza majd, amikor erre éppen szükség van. Na most amikor ezt a döntést a zsinat meghozta, természetesen a központi egyháznak a kezdeményezésére, akkor gyakorlatilag ezt utána 1-2 hónappal az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálat Igazgató Tanácsába az igazgató bejelentette és ebbe az igazgató tanácsba az önkormányzat is képviselteti magát, ha jól emlékszem rá 2 vagy 3 fővel. Többek között a Szociális Iroda akkori iroda vezetője Deme Dóra is tagja volt ennek a testületnek. Aki gyakorlatilag az Oltalom Hajléktalan Szolgálat vezetője. Na most akkor ott a helyszínen Deme Dóra közölte, hogy az önkormányzat ezzel várhatóan nem fog egyetérteni, hisz nem hajlandó tudomásul venni azt, hogy akkor, amikor az önkormányzat közel 20 millió többlet támogatással saját forrásából támogatja ezt a
2421 tevékenységet Nyíregyházán, a központi egyház akármilyen célra 10%-al megrövidítse a kiegészítő támogatást. Hangsúlyozom, ez az alapnormatívára nem vonatkozik. Ezt ő már akkor ott bejelentette, utána gondolom jelentette polgármester asszonynak és akkor került be a képviselő-testület elé. Ugyanis volt egy másik előzménye is még pontosan ennek az önként vállalt támogatásnak az önkormányzat részérő, hagy ne menjek most ebbe bele. Tehát ez egy második eset volt az egyház részéről, egy kicsit nem úgy intézkedett, meg olyan lépéseket tett, ami az önkormányzat számára elfogadható lett volna. Akkor a Szociális Iroda felvette a kapcsolatot a központi egyházzal, vagy legalábbis próbálta felvenni, de igazán nem értettek szót abban, hogy ne vonja le azt a 10%-ot a kiegészítő támogatásból. Polgármester asszony úgy döntött, hogy beterjeszti a képviselő-testület elé, hogy ha a képviselő-testület elfogadja, akkor fölmondja a fenntartói jogát, a fenntartói szerződést a Magyar Evangélikus Egyházzal és közben a Szociális Iroda vezetője megkérdezte a Kertvárosi Gyülekezet, hogy ő hajlandó-e lenne ezt tovább folytatni. Nem véletlenül kérdezte meg a kertvárosi gyülekezetet, hisz első perctől kezdve a kertvárosi gyülekezetben szolgáló lelkész illetve az ottani vezetők irányítják vagy legalábbis felügyelik az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálatnak a munkáját, illetve irányítják annak a munkáját, amennyire azt irányítani kell. Hisz egy nagyon jól működő apparátusa és vezetése van az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálatnak. Ez 2008. májusában történt, ugyanis 6 hónapos felmondás van a szerződésben kikötve. Tehát időben 2008. december 31-re az önkormányzat a szerződést felmondta. Nem igazán jött rá reagálás a központi egyház részéről majd egészen évvégén hasonló kapkodás volt, mint most itt jelen pillanatban van. Akkor, ha visszaemlékeztek rá úgy döntöttünk, hogy meghosszabbítjuk ezt, nem vonjuk vissza a felmondást, hanem meghosszabbítjuk 1 évvel, tehát 2009. december 31-ig. Elnézést kérek, hagy mondjam el Polgármester asszony. Tehát meghosszabbítjuk 2009. december 31-ig és addig vagy az egyház ki tud olyan álláspontot alakítani, ami az önkormányzat számára is elfogadható vagy felmutatja a felmondását és gyakorlatilag megszűnteti a Magyar Evangélikus Egyházzal ezt a fenntartói szerződést vagy legalábbis megszűnteti. Lényeg az, hogy eltelt azóta egy év, lassan most már november 1-je van. Gyakorlatilag a központi egyház részéről semmilyen olyan intézkedés nem történt írásban. Ez az első reagálásuk 1,5 év alatt, ez az első írásos reagálás, eddig írásban semmire nem reagáltak. Az igaz, hogy 2-3 esetben azt hiszem most már a legutolsót is beszámolva szóban tárgyaltak polgármester asszonnyal és a Szociális Irodával is, de gyakorlatilag igazán semmilyen megállapodás nem történt. Na most ez az egésznek a története, gyakorlatilag ezért mondta fel az önkormányzat ezt a fenntartói szerződést az Evangélikus Egyház felé, illetve abban is döntött, hogy a helyi gyülekezettel, mégpedig a kertvárosi gyülekezettel megköti továbbra is és gyakorlatilag ugyanilyen formában fog menni tovább. Sőt, akik ezt eldöntötték, legalábbis előterjesztették, azok azzal is számoltak, hogy ez a gyülekezet itt van Nyíregyházán, a kommunikáció is, az együttműködés is lényegesen egyszerűbbé válik az által, hogy itt helyben kell minden ügyet rendezni, ha arra szükség van. Vagy azokat az ellenőrzéseket elvégezni, amik gyakorlatilag minden évben meg is történnek az önkormányzat részéről a pénz felhasználását illetően és a tevékenység végzését illetően. A napig nem lehetett, igazán nem tudtunk megegyezni, azért nem tudtunk megegyezni sem az önkormányzattal, sem a kertvárosi gyülekezettel, mármint a központi egyház - mert egyszerűen nem léptek benne igazán semmit. Nem léptek benne semmit. Én nem tudom mire gondoltak, gondolom arra gondoltak, hogy majd megpuhul az önkormányzat vagy a testület. Lényeg a következő, ez a történet és itt úgy érzem, hogy ez a valós történet, amit elmondtam. Nekem elég
2422 nehéz a helyzetem, mert én ennek az egyházmegyének a felügyelője vagyok, a másik dolog pedig itt képviselő vagyok és itteni felelősségem is van. De én azt hiszem, hogy azzal, hogy egyházmegyei felügyelőnek engem megválasztottak, engem az egyházmegye érdekei védelmére választottak vagy legalábbis azért választottak meg, hogy én azt tartsam leginkább szem előtt, képviselőként pedig a városnak az érdekeit kell védjem. Mind a kettő, ami engem vezérel az gyakorlatilag azt mondatja velem, hogy most azt javasoljam a képviselő-testületnek és ezt kijelentem, hogy módosító indítványként fogadja el a testület és kérem, hogy akceptálja is a képviselő-testület, hogy tartsa fent a képviselő-testület az eredeti álláspontját, illetve a felmondást. Ugyan az december 31-gyel valóban lejár, de 2 hónap kell ahhoz, hogy ha a képviselő-testület megállapodást köt fenntartói jogra a kertvárosi gyülekezettel, akkor 2 hónap múlva a működési engedélyt megkapja. Tehát most az lett volna igazából a jó, ha ma itt abban is tudtunk volna dönteni, hogy a fenntartói szerződést jóvá tudjuk hagyni, de sajnos a fenntartói szerződés nem jött be most a képviselő-testület elé és az pedig a képviselő-testületnek a kompetenciája, hogy azt jóvá hagyja. Ha most úgy döntene a testület, hogy az én módosító indítványomat támogatná, akkor gyakorlatilag a következő közgyűlésen tudnánk jóváhagyni a fenntartói szerződést, ami most már a kertvárosi gyülekezettel kötődne vagy kerülne megkötésre és gyakorlatilag február 1-vel minden vonatkozásban a testület, illetve a kertvárosi gyülekezet át tudná venni ezt a tevékenységet. Véleményem az is, még olyan vonatkozásban is, hogy véleményem szerint bár én nem vagyok jogász, de én azt hiszem, hogy jogilag minden határidő lejárt arra vonatkozóan, hogy ezt a szerződést esetleg utólag a Magyar Evangélikus Egyház meg tudja támadni, vagy ezt a szerződés bontást, vagy felmondást. Még egyszer mondom, 2008. májusában lett ez a megállapodás felmondva az önkormányzat részéről, ami én azt hiszem, hogy minden érdekmúlást vagy nem tudom, hogy hogy kell ezt jogi nyelven kifejezni meghaladt. Tehát nekem az a véleményem, hogy semmilyen jogi veszélye vagy rizikója nincsen a dolognak, ha az önkormányzat fenntartja az eredeti álláspontját és a felmondást hatályban tartja és gyakorlatilag megköti az ellátási szerződést, illetve a fenntartói szerződést a kertvárosi gyülekezettel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a gyülekezet jó érzékkel benyújtotta a normatíva és a kiegészítő normatíva iránti igényt. Mind a ketten, tehát a központi egyház is és a helyi közösség is. Ennek ma van a határideje, legfeljebb holnap reggel, amikor módosítani lehet. Hiszen a NYITÖT-et is ezért hoztuk első napirendre, mert ma 16 órát kaptuk határidőbe. A másik pedig, hogy lemondani le lehet mondani, de átirányítani nem. A másik, hogy féléves időszakra van lehetőség a normatíva módosításra, tehát ha január 1-jén indul a szervezet, az új szervezet, akkor az új szervezetnek az igénylésére júniusban van lehetőség a módosításra. Tehát az okozza a gondot, hogy ha december 30-ig nem tudjuk végrehajtani, hogy előfordulhat az a helyzet, hogy két szék közül a padlóra esik az az intézmény és nem lesz finanszírozása az intézménynek, mert vannak olyan határidők, amiket be kell tartani, hogy a normatív támogatás és a kiegészítő normatív támogatás legyen. Valóban, én voltam az engedékeny benne, mert június hónapban azt kérte tőlem az egyház, hogy várjunk, mert júliusban van valami olyan egyházi rendezvény, ahol döntenek a Bólyai téri ingatlan megvásárlásában és az ezzel kapcsolatos dolgokban. Ez nem történt meg és valóban az is igaz, hogy a mi többszöri kezdeményezésünkre két héttel ezelőtt került sor az egyeztetésre. Tehát addig hiába próbálkoztunk egyeztetésre, gyakorlatilag az egyeztetés nem jött létre.
2423 Adom a szót. Márföldi István részéről volt egy módosító indítvány, ez a módosító indítvány február 1. A bizottság részéről volt egy módosító, az december 30. Február, mert 2 hónap kell, tehát december 30. Giba Tamás. Giba Tamás:(alpolgármester) Nem szeretnék ebben a dátum vitában belebonyolódni, inkább azt szeretném, ha engem valaki megnyugtatna, hogy ezzel a változtatással semmi féle vagyonjogi problémánk nem lesz? Az Evangélikus Egyház beruházott, létrehozott olyan létesítményt, ami ma Nyíregyházán a hajléktalan ellátást szolgálja. Nem tudom pontosan kié ez az ingatlan, ami itt létre jött, illetve társasházi tulajdonközösség van, a másik része az önkormányzat tulajdonában van. Az biztos és bárki is legyen az intézmény fenntartója, a nyíregyházi hajléktalan ellátást azt tudja szolgálni, de a másik része a társasháznak nem tudom kinek a tulajdonában van. Még egyszer azt szeretném, ha engem valaki megnyugtatna abból a szempontból, hogy ez az ingatlan, ami pályázat útján létrejött itt Nyíregyházán, továbbra is a nyíregyházi hajléktalan ellátás szolgálatában marad. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kemenes Erika. Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Mi utána néztünk, a bejegyzés szerint az Oltalom Szeretet Szolgálat mint intézmény van bejegyezve. Az Oltalom Szeretet Szolgálat mint intézmény nem rendelkezik jogi személyiséggel, emiatt nem szerezhet tulajdonjogot és így az egész ellátási szerződés értelmében jelenleg mint fenntartó a Magyarországi Evangélikus Egyház a tulajdona vagy a tulajdonosa. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Természetesen nem kívánok érdemben részt venni a vitában, csak kénytelen vagyok ismét pontosítani. Szeretném megkérdezni Márföldi képviselő urat, hogy jól értettem-e, amikor a hozzászólása végén jogi fejtegetésbe bocsátkozott. Akkor egyértelműen azt kérte a képviselőtestülettől, hogy tartsa fenn az eddigi döntését? Ugyanis nem mindegy, hogy mit dönt a Testület. Márföldi képviselő úr arról beszélt, hogy van két döntés. Az egyik a megszüntetés. Inkább azt mondanám hogy a felmondás, mert ez a jó jogi szó. Arról szól, hogy megszüntetjük a szerződést és benne van a határidő. A második döntés, az érdemben nem befolyásolja a szerződésnek a felmondását, hanem csak a határidőt növeli meg egy évvel. És való igaz, hogy ezen második döntés óta is már másfél év eltelt. Senki jogilag meg nem támadta. Ha mi most hozunk egy olyan döntést, amivel most kimondjuk, hogy ezt a szerződést megszüntetjük, akármilyen határidővel, akkor újra megnyitunk egy jogi utat. Azt hiszem, hogy nem kell tovább magyaráznom. Azt mondom, hogy így, ezzel a tartalommal szavaztassa majd polgármester asszony Márföldi képviselő úrnak a javaslatát. Csabai Lászlóné:(polgármester) Felbermann Endre kért szót őt követi Márföldi István. Felbermann Endre:(képviselő) Annyiban szeretném megerősíteni a kételyeket, hogy hétvégén találkoztam Laborczi Gézával egy rendezvényen és beszélgettünk erről a dologról és felvetettem én is ezt a tulajdonosi kérdés problémát, hogy a tulajdonos nem fogja-e azt mondani, hogy akkor, ha a fenntartói szerződést megszűntetjük, akkor más célra kívánja használni ezt az épületrészt, ezt az új bővítést. Erre nincs lehetősége, mert a pályázaton nyert pénzt 5 évig csak erre a feladatra használhatja
2424 fel az épületet, tehát nincs lehetősége arra, hogy most azt mondja, hogy ide nekem a tulajdont és aztán csinálok belőle egy zene butikot. Tehát erre a feladatra kell, hogy használja. Csak ennyivel akartam segíteni a gondolkodást. Márföldi István:(képviselő) Annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy véleményem szerint az önkormányzatnak és az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálatnak van tulajdona ebben az ingatlanban. Ugyanis azt pályázatot annak idején az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálat nyújtotta be és ő nyerte meg és gyakorlatilag az ő tulajdona, a Hajléktalan Ellátó Szolgálat tulajdona az ingatlannak egy része, illetve az önkormányzatnak a tulajdona, hisz eredetileg is az ingatlan, az épületnek a régi részével gyakorlatilag az önkormányzat rendelkezett. Azt, hogy az arány pontosan milyen én most nem tudom megmondani, de azt tudom, hogy közel 300 millió forint volt annak a pályázatnak az értéke, amit megnyert az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálat és gyakorlatilag az ő tulajdonában van és így valóban úgy van, ahogy Giba úr mondta, hogy társasházzá van nyilvánítva. Milyen arányban, azt most nem tudom megmondani. Egy arány az önkormányzat tulajdona, a másik arány az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálaté. Jelen pillanatban a Magyar Evangélikus Egyháznak csak fenntartói joga van, mindaddig, míg azt az önkormányzat fel nem mondja. Gyakorlatilag aztán az egy más kérdés, de igazán nincs más kérdés véleményem szerint. Tehát még egyszer mondom, hogy biztos, hogy az Oltalom és az önkormányzat tulajdona az ingatlan. Amit Felbermann Endre mondott, az valóban úgy van. Tehát egyszerűen ezt meg tudom erősíteni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van egy javaslat, a szakmának a javaslata, aki azt mondja, hogy kíséreljünk meg még egy egyeztetést és június 30-ig hosszabbítsuk meg a felmondási határidőt és kíséreljük meg ennek a jogi rendezését. Van egy másik, egy drasztikusabb, amelyik azt mondja, hogy december 30-ig mondjuk fel ezt. Ez egy nagyon sürgős és gyors munkát igényel. Mivel módosító indítvány volt, a módosító indítvány fogom először feltenni szavazásra, és ha jól értettem, akkor határidőben a két módosító indítvány között nincsen eltérés, legfeljebb az az eltérés, hogy ha nem lehet az alapító okiratot december 30-ig érvényesíteni, akkor az egy hónapot csúszik, de egyébként a szándék ugyanaz. Ezt majd pontosan a Főjegyző úr fogja megfogalmazni. Tessék akkor mondani. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Meghallgatva a bizottsági véleményt és Márföldi képviselő úr véleményét, az alábbi javaslatom van. A jelenlegi határozati javaslatot úgy szavaztassa módosító indítványként polgármester asszony, hogy odáig maradjon minden, hogy a „Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott 206/2008. számú valamint 283/2008 számú határozatait” és csak egyetlen szó kell ide, hogy „fenntartja”, mert ezzel nem mondtunk ki új döntést. Ez volt véleményem szerint Márföldi képviselő úr és a bizottság módosító javaslata. Nem kell semmi mást mondani csak ennyit, hogy „fenntartja”, ha ezt kívánja a Közgyűlés megszavazni. Dr. Hajzer László:(képviselő) Azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy ennek semmi értelme, annyi mindent lehet fenntartani, mindazt fent kell tartani, amin nem akarunk változtatni, de akkor nem kell idehozni, ha érvényes döntések vannak
2425 benne. Mert most a fenntartás azt jelenti, hogy egyébként már érvényesen el van döntve és mi most megerősítjük. Miért akarnánk megerősíteni a saját döntésünket? Én beleegyeztem a püspökkel való Csabai Lászlóné:(polgármester) beszélgetésben, hogy meghosszabbítjuk a felmentési időt. Elmondom, hogy miért egyeztem meg. Az egyik ok az, hogy számomra értelmezhetetlen volt az, hogy az egyházi törvények szerint egy intézményt meg kell szüntetni és újra kell alapítani, mert ezt mondták. Ezt én vitattam és azt kértem, hogy mutassák be ezt az egyházi törvényt. Ami a magyar joggal nincs szinkronban, mert számomra ez érthetetlen és egyébként meg ha igaz lenne, hogy csak így lehet megcsinálni, hogy megszüntetem és utána újra alakítom, akkor ebben az esetben lehet, hogy végig se lehet csinálni, mert egy új szerződéssel kötök egy új szerződést a helyekkel, akkor ez a költségvetési törvény értelmében új szerződésnek minősül és nem fogja kapni a kiegészítő támogatást. Ehhez idő kell, hogy ezt végig lehessen csinálni. Ez volt az egyik, az új rendelet szerint ha én új szerződést kötök bármelyik egyházzal, akkor a kiegészítő támogatást 5 évig az önkormányzatnak kell fizetni. Tehát ezt tartalmazza a költségvetési törvény. Ezt nem lehet megkockáztatni. Ez az egyik, a másik, előtte való nap volt átadva az ÉLIM, ahova az egyház beletett 260 millió forintot, nyílván azokból a 10%-ból tette bele. Gondolom én, lehet, hogy máshonnan. A harmadik, beígérte a püspök úr, hogy megfizetik a Bolyai épületet, illetve utána megjelentek még azzal, is, hogy kivásárolják a kollégiumból a résztulajdonunkat, a 40 millió forintot. Ez a kettő összesen 80 millió forintot jelent. Mindezek alapján úgy ítéltem meg, hogy ide hozom a testület elé ezt a döntést, hogy megakarja-e erősíteni a korábbi döntését vagy ad még egy fél évet arra, hogy még tisztázzuk azokat a dolgokat, amiről eddig még az egyház vezetői nem voltak hajlandóak tárgyalni. De miután látják, hogy nagyon komoly az elhatározásunk, most már úgy tűnik, hajlandóak tárgyalni. Nem is akarok erről többet beszélni, mert véletlenül valakit megsértek. Főjegyző úré a szó. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Hajzer képviselő úrnak jogilag teljesen igaza van. Abban az esetben, ha a Közgyűlés most semmilyen döntést nem hoz, akkor is fenntartja jogilag az eddigi határozatait. Azt megértem, hogy ez már egy politikai rész, amivel nekem nem kell foglalkozni, hogy itt lesz-e döntés, avagy nem lesz döntés. De megint vissza szeretnék kérdezni. Hajzer képviselő úr, mivel ön ügyrendit nyomott, annyit mondott, hogy vegye le a napirendről a közgyűlés ezt a témát és ne hozzon döntést? Így van, tehát ha valaki ezt akarja, ez is igaz. Mind a kettő igaz, de jogilag ugyanaz a hatása van annak is, ha fenntartjuk, és annak is, ha semmilyen döntést nem hoz a Közgyűlés. Az már egy politikai típusú döntés, hogy a kettő közül melyikkel él, ha ezt szavazza meg. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egyébként azt gondolom, hogy teljesen tiszta a helyzet. Megalkudtam egy határidő módosításban, ez csak akkor lép életbe, ha a testület ezt megszavazza. Amennyiben a testület nem szavazza meg, akkor az eredeti álláspont lesz az irányadó. Márföldi István,, ha nem jogfolytonos az intézmény átadása hanem meg kell szüntetni az intézményt és új intézményt kell létrehozni, amit a ti egyházatok mond, akkor abban az esetben én egy nulla szerződést kötök veletek és akkor a kiegészítő támogatást 5 évig nem kapjuk. Ebbe nem lehet bele menni. Ebbe a szituációba. Igen, de a te püspököd azt mondja, hogy nincs olyan, hogy intézményi átadás, csak olyan, hogy intézmény megszüntetése és
2426
új intézmény alakítása. Mert ezt mondja az egyházi törvény. Én azt kértem, hogy küldje el az egyházi törvényt. Így van. Jó, akkor a módosító indítvány, a mi módosító indítványunk az eredeti állapothoz képest. Mivel most van egy helyzet. Ehhez képest az a módosító indítvány, hogy hosszabbítsuk meg a felmondási időt a jelenlegi helyzethez képest. Ez az előterjesztés. A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy maradjon az eredeti állapot, amelyik december 30-ban határozta meg a felmondási időt. Aki ezzel ért egyet az szavazzon igennel. Felbermann Endre. Felbermann Endre:(képviselő) Azért nyomtam meg az ügyrendit, mert Laborczi Gézával beszélgetve azt gondoltam, hogy Márföldi István el fogja mondani, de nyilván neki kellemetlen, hogy Laborczi Géza nekem azt mondta, hogy akár 2 hét, de 2 hónap is lehet a működési engedély megszerzése. Hosszúnak találja a június 30át, de egy március 31-gyel való megszorítása a dolgoknak talán előrébb viszi a dolgot. Ezen kellene elgondolkodni, hogy nem június 30 hanem március 31. Csak tolmácsolom a helyi egyház javaslatával folytatott beszélgetést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor van a szociális bizottság többségi véleménye, de Márföldi Istvánnak már nem adhatok szót, mert ő már kapott annyiszor, hogy nem adhatok többet. Vinnai Győző kérdezhet, mert ő még nem szólt. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Én a város érdekét nézem, meg a helyi egyházközösség is nagyon fontos, de most egy kérdésem van. A kiegészítő normatívát elveszítjük akkor, ha most úgy döntünk, hogy fenntartjuk ezt a december 31-ei álláspontot, még van akkor amit Felbermann Endre mondott, március 31 vagy ami az előterjesztésben szerepel. Kemenes Erikát kérdezem, hogy most akkor a kiegészítő normatívával mi a helyzet, mert erre pályázni kell ez nem alap normatíva. Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Itt az alapvető probléma, amit polgármester asszony is többször megfogalmazott, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház a szóbeli nyilatkozatai alapján nem hajlandó lemondani a fenntartói jogról és azt mondja, hogy az ő egyházi törvényei nem teszik lehetővé a jogutódlással történő ellátási szerződés módosítást. Ez azt jelenti, hogy jogutódlással nem kaphatjuk meg az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálatot és ezáltal a normatívát, hanem jelen pillanatban vagy ő megszünteti vagy fenntartja magának az Oltalom Hajléktalan Ellátó Szolgálatot és nekünk, vagy a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Egyházközösségnek egy új intézményt kell létrehozni. Ha új intézményt kell létrehoznia, akkor most folyamatosan nem igényelheti meg a normatívát, akkor jövőre tudja az igényét benyújtani. Emiatt javasoltuk azt, hogy 2010. június 30-áig toljuk ki a felmondást amiatt, hogy az egyház is jogi szempontból teremtse meg annak a lehetőségét, hogy fenntartói váltásra, jogutódlásra kerülhessen sor és fogadja el, az állami törvények így rendelkeznek és nem lehet ő sem ezzel ellentétes.
2427
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezt kezdeményeztem már néhányszor. Két módosító indítvány érkezett. A két módosító indítvány arra vonatkozott, hogy tartsuk fent a korábbi felmondási határidőt december 30-al. Elmondtuk ennek a kockázatát. Nem mondjuk a bizonyosságot, de a kockázatát elmondtuk. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. A módosító indítványt, december 30. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Fenntartja a testület az eddigi két határozatát, ez gyakorlatilag december 31. Most arról szavaz a közgyűlés. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 231/2009. (X.26.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott korábbi döntések megerősítéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott 206/2008.(VI.23.) számú, valamint 283/2008. (X.20.) számú határozatait fenntartja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagyon rossz döntést hoztunk, elmondtuk, hogy mivel jár. Megpróbáljuk a döntést végrehajtani, ha végre lehet. Nem kockázatmentes a dolog. Szeretném egyértelművé tenni, sem anyagilag, sem más szempontból nem kockázatmentes a dolog. Úgy látszik, hogy ma csupa kockázatos döntést fogunk hozni. 16./ napirend: Előterjesztés a szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződések módosítására és egységes szerkezetben történő elfogadására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. Jeszenszki András. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatta.
2428
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Szilassy Géza. Szilassy Géza:(képviselő) Egy kérdést szeretnék feltenni. Szintén van egy olyan szerződés benne, ami társulásra vonatkozik. Az 1. számú melléklet tartalmazza ezt a szerződés-tervezetet, ebben az esetben, ha a közgyűlés nem ért egyet ezzel, akkor a polgármester asszony nem írhatja alá a szerződést. Ez a kérdésem. Milyen joga van a közgyűlésnek ebben az esetben? Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, nyilvánítani? Kemenes Erika válaszol.
hogy
kíván-e
más
véleményt
Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) Igen, tudok rá válaszolni a Társulási Tanács megállapodása rendezi ezeket a kérdéseket. A polgármestereknek minden településen meg kell tárgyaltatni a saját képviselő-testületükkel és közgyűlésükkel a kardinális kérdéseket, és ezt a döntést viszik tovább a Társulási Tanácsba, ahol azt elfogadják. Tehát ha ezt mi most nem fogadjuk el, akkor polgármester asszony is természetesen ezt fogja a társulás felé terjeszteni, hogy a mi közgyűlésünk nem értett egyet, de egyébként ebben az esetben egy technikai jellegű átvezetésről van szó. A mai döntés alapján pedig ez a Nyíregyháza-Nyírpazony Intézményfenntartó társulás megszűnik. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért a határozati javaslattal szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 232/2009. ( X. 26.) számú határozat szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződések módosításáról és egységes szerkezetben történő elfogadásáról
A Közgyűlés A „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvánnyal ellátási szerződés megkötésével egyetért, és a 1. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvánnyal ellátási szerződés megkötésével egyetért, és a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá.
2429
A Periféria Egyesülettel kötött ellátási szerződés tartalmának módosításával egyetért, és egységes szerkezetben a 3. számú melléklet szerint jóváhagyja. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a határozat mellékleteit képező szociális ellátási szerződések aláírására.
1. számú melléklet a 232/2009. (X. 26.) számú határozathoz: Családsegítés feladatai ellátására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződést amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné, mint a társulási tanács elnöke által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása /a továbbiakban: Társulás/, másfelől a Nyírcsák János ügyvezető igazgató által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pka.60.092/1996. szám alatt nyilvántartásba vett – 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41. székhelyű „HUMANNET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: Szerződő felek a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008. (III. 3.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződésüket az alábbiak szerint módosítják, egyben megállapítják annak egységes szövegét: 1./ Az Alapítvány vállalja, hogy a fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálat keretében családsegítést biztosít. 2./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban: Szt. / 64. §- ában meghatározott családsegítésre, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. Az Alapítvány az 1. pontban felsorolt tevékenységet Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község közigazgatási területére kiterjedően végzi, ugyanakkor a nyíregyházi 12-13. számú egyéni önkormányzati választókerület területén – a Huszár lakótelep kivételével – a feladatokat nem köteles ellátni. Az Szt. 37/D. §-ban szabályozott, a rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére nyújtott szolgáltatásait Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község közigazgatási területére kiterjedően végzi. 3./ Az 1./ pontban megjelölt családsegítés feladatait az Alapítvány, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által, részére térítésmentes használatába adott Nyíregyháza, Körte u. 41/A. szám alatti, a Nyíregyháza, Törzs u. 56/A. szám alatti,
2430 valamint a nyíregyházi tulajdoni lapon 8089. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanban biztosítja. 4./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kötelezi magát, hogy a családsegítői feladatokat megfelelő számú és szakképzettségű munkavállaló alkalmazásával látja el és rájuk nézve a jövőben is a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény / a továbbiakban Kjt. / 55-80. §-a szerinti szabályokat alkalmazza. 5./ Az Alapítványt a jelen szerződésben vállalt szolgáltatásokért megillető ellenérték összegét – előzetes egyeztetés alapján –a Társulás mindenkori éves költségvetése állapítja meg. Az ellenérték időarányos összegét a Társulás a költségvetésében meghatározottak szerint a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Alapítványnak. 6./ Az Alapítvány a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Alapítvány az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Alapítvány nem teljesíti, a Társulás a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Alapítvány évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét az Alapítvány kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását a Társulás a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 7./ Az Alapítvány a jelen szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, valamint Nyírpazony Község Képviselőtestületének, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig a Társulás képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít. 8./ Az Alapítvány jelen szerződés hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben benyújtott panasz elbírálására a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni. 9./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Alapítvány a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni a Társulásnak. 10./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett a naptári év végére, indoklási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 11./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a
2431 Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 12./ Jelen szerződés aláírásával hatályát veszti a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008. (III. 3.) számú határozata 3. számú mellékletét képező ellátási szerződés. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 2. számú melléklet a 232/2009. (X. 26.) számú határozathoz: tanyagondnoki és adósságkezelési szolgáltatási feladatok ellátására irányuló határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), másfelől a Nyírcsák János ügyvezető igazgató által képviselt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pka.60.092/1996. szám alatt nyilvántartásba vett – 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41. székhelyű „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány / a továbbiakban: Alapítvány / között az alábbi feltételekkel: 1./ Az Alapítvány vállalja, hogy a fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálat keretében adósságkezelési szolgáltatást biztosít, valamint Tanyagondnoki Szolgálatot működtet. 2./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban: Szt. /, 55. – 55/C. §- aiban szabályozott adósságkezelési szolgáltatásra, a 60. §- a szerinti tanyagondnoki szolgáltatásra vonatkozó szabályokat, az előírt ellátásokra, valamint az azok nyilvántartására vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. Az Alapítvány az 1. pontban felsorolt tevékenységeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére kiterjedően végzi. 3./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kötelezi magát, hogy a tanyagondnoki feladatokat megfelelő számú és szakképzettségű munkavállaló alkalmazásával látja el és rájuk nézve a jövőben is a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény / a továbbiakban Kjt. / 55-80. §-a szerinti szabályokat alkalmazza.
2432 4./ Az Alapítvány a lakhatási célú adósságkezelési szolgáltatási tevékenysége körében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló mindenkori rendeletének szabályai szerint köteles eljárni. 5./ Az Önkormányzat az Alapítvány térítésmentes használatába adja a Nyíregyháza, Körte u. 41/A. szám alatti ingatlant, a Nyíregyháza, Törzs u. 56/A. szám alatti ingatlant, valamint a nyíregyházi tulajdoni lapon 8089. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant, valamint a közösen felvett leltár szerinti ingóságokat, aki köteles azokat a jó gazda gondosságával kezelni, állagukat megóvni és megóvatni. 6./ Az Alapítvány használatába adott ingatlanok és helyiségek állagmegóvása, karbantartása és üzemeltetése az Alapítvány, míg felújítása az Önkormányzat költségein történik. Az Alapítvány használatába adott ingóságokat, a szerződés megszűnésekor az Alapítvány az azok pótlására, a feladat ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége folytán beszerzett vagyontárgyakkal egyetemben természetben köteles az Önkormányzatnak visszaszolgáltatni. 7./ Az Alapítványt a jelen szerződésben vállalt szolgáltatásokért megillető ellenérték összegét – előzetes egyeztetés alapján – az Önkormányzat mindenkori éves költségvetése állapítja meg. Az ellenérték időarányos összegét az Önkormányzat a költségvetésről szóló rendeletben meghatározottak szerint a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Alapítványnak. 8.) Az Alapítvány a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Alapítvány az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Alapítvány nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Alapítvány évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét az Alapítvány kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását az Önkormányzat a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 9./ A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételével, és egyéb az intézményvezető és a szolgáltatást igénybevevők között keletkező vitás kérdésekben - a jogszabályokban meghatározott eljárás lefolytatását követően – az Alapítvány Igazgatósága dönt. Az Igazgatóság döntése elleni panaszt a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága bírálja el. 10./ Az Alapítvány a jelen szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít.
2433
11./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Alapítvány a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 12./ A jelen szerződésüket a felek hat hónapi felmondási idő mellett a naptári év végére, indoklási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 13./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 14./ Jelen szerződés aláírásával hatályát veszti a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008. (III. 3.) számú határozatának 4. sz. mellékletét képező ellátási szerződés. A szerződő felek képviselői a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. 3. számú melléklet a 232/2009.(X.26.) számú határozathoz Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok elvégzésére irányuló határozatlan időre szóló szociális és gyermekjóléti ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől Csabai Lászlóné polgármester által képviselt 4401. Nyíregyháza Kossuth tér 1. sz. székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) másfelől a Szoboszlai Katalin elnök által képviselt 4400 Nyíregyháza, Eötvös u. 1. székhelyű, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság által 60071/1995. számon bejegyzett Periféria Egyesület (továbbiakban: Egyesület) között az alábbi feltételekkel: Szerződő felek a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008. (III. 3.) számú határozatával jóváhagyott határozatlan időre szóló szociális ellátási szerződésüket az alábbiak szerint módosítják, egyben megállapítják annak egységes szövegét: 1./ Az Egyesület vállalja, hogy a fenntartásában működő Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat keretében az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan és hajléktalansággal veszélyeztetett személyek ellátását, az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett
2434 tíz év feletti gyermekek nappali felügyeletét, foglalkoztatását, valamint lakbér hozzájárulási szolgáltatást biztosít. 2./ Az Alapítvány a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/E. §-ban szabályozott utcai szociális munkára, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (4) bekezdésben szabályozott gyermekek alternatív napközbeni ellátására, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó jogszabályokat, és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. 3./ Az Önkormányzat az Egyesület számára használati jogot biztosít a nyíregyházi 22.201/82. hrsz. alatt felvett, a természetben a Nyíregyháza Törzs utcán fekvő 327 m2 területű ingatlanban és a rajta álló felépítményben, valamint nyiregyházi tulajdoni lapon 8089. hrsz. alatt felvett ingatlan földszintjén egy 32 m2 alapterületű helyiségre. 4./ Az Egyesület a lakbér hozzájárulás szolgáltatási tevékenysége körében a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő lakbér hozzájárulási szolgáltatásról szóló mindenkori rendeletének szabályai szerint köteles eljárni. 5./ Az Egyesület által vállalt szolgáltatások ellenértékét – előzetes egyeztetés alapján – az Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendelete állapítja meg és annak havonkénti, időarányos összegét az Önkormányzat a tárgyhónap 5. napjáig utalja át az Egyesület részére. 6./ Az Egyesület a támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felé. Az Egyesület az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre az Egyesület nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. Az Egyesület évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét az Egyesület kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatások biztosítására fordíthatja. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását az Önkormányzat a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 7./ A szolgáltatás igénybevételével, és egyéb az intézményvezető és a szolgáltatást igénybevevők között keletkező vitás kérdésekben - a jogszabályokban meghatározott eljárás lefolytatását követően -az Elnökség dönt.
2435 Az Elnökség döntése elleni panaszt a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága bírálja el. 8./ Az Egyesület a szerződés alapján végzett tevékenységéről évente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságnak, és a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének Felügyelő Bizottságában tanácskozási jogú képviseletet biztosít. 9./ A jelen szerződést a felek hat hónap felmondási idő mellett a naptári év végére szóló hatállyal, indoklási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 10./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal a kikötéssel, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit az Egyesület a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 11./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 12./ A jelen szerződés aláírásával egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2008. (III. 3.) számú határozata 6. számú mellékletét képező ellátási szerződés. A szerződő felek képviselői az akaratukkal mindenben egyező nyilatkozataikat tartalmazó okiratot aláírásukkal látják el.
17./napirend: Előterjesztés a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által benyújtott, TÁMO 5.4.4. – 09/2. „C” komponensű pályázat keretében, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának konzorciumi partnerként való együttműködésére Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Kemenes Erika:(Szociális Iroda vezetője) A pályázati kiírás lehetőséget ad arra, hogy egy intézményen belül több pályázati projektet is indíthasson a pályázó szervezet. Ezért a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara úgy döntött, hogy egy önálló képzési programmal indul el ezen a pályázati programon. A program neve Közösségi fejlesztés a szegregált városrészek felszámolására és fejlesztésére. Szakembereket képeznek, a képzés pedig a szociális munkás alapképzésre fog épülni.
2436
Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András Jeszenszki András (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot 233/2009.(X.26.) számú határozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által benyújtott, TÁMOP 5.4.4-09/2. „C „ komponensű pályázat keretében, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának konzorciumi partnerként való együttműködéséről A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és egyetért azzal, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által benyújtandó TÁMOP 5.4.4-09/02. pályázat „ C „ komponensű projektjében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata konzorciumi partnerként vegyen részt. 2./ felhatalmazza egyúttal Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét a támogató nyilatkozat aláírására. Felelős:
Csabai Lászlóné polgármester
Határidő:
2009. október 30.
18./napirend: Előterjesztés a TÁMOP-1.4.4-08/1 „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázat pályázati önerejének biztosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Bizottsági véleményt kérek. Szociális? Támogatja. Költségvetési? Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatta.
2437
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 234/2009.(X.26.) számú határozat a TÁMOP-1.4.4.-08/1. „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázat pályázati önerejének biztosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és a Társadalmi Megújulás Program „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című, TÁMOP-1.4.4-08/1. kódszámú pályázatára a „HUMAN-NET” Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) által benyújtott pályázatban megfogalmazott célokkal egyetért. 2./ A pályázat összköltségvetése 24.616.032 Ft, amelyhez a 2.461.603 Ft önerőt az Önkormányzat a 2009. évi költségvetésében a Human- Net Alapítvány részére biztosítja. Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője
19./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évi üzleti tervének módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Két bizottság tárgyalta, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta és egyben jelezném azt, hogy a Felügyelő Bizottság ugyancsak megtárgyalta és az üzleti terv módosítását javasolja elfogadni.
2438 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 235/2009.(X.26.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének módosításáról
A Közgyűlés A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2009. évről szóló üzleti tervének módosítását 3.484.579 eFt tervezett bevétellel, 3.476.905 eFt tervezett költséggel és ráfordítással, valamint 7.674 eFt tervezett adózás előtti eredménnyel elfogadja. Utasítja:
a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a költségvetés módosításával kapcsolatos változásokat a költségvetésbe tervezze be.
Felelős:
László Géza, Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: 2009. december 31.
20./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Bujtos u. 8 szám alatti 3306 helyrajzi számú ingatlan megvásárlására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági véleményt kérek a Költségvetési Bizottságtól. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László, Vinnai Győző. Dr. Hajzer László:(képviselő) Azt szeretném kérdezni, hogy helyesen olvasom-e az előterjesztésben, hogy vásárlási kötelezettségünk nincs? Tehát az az elővásárlási jog az lejárt, ami hajdanán volt. Szabadan dönthetünk, hogy akarjuk-e vagy nem. A
2439 Kiskörút megvalósult, tehát ez sem indok arra, hogy meg akarjuk vásárolni. Az egyetlen indok az egy közgazdasági indok, amivel azt gondoljuk, vagy azt mondjuk, hogy az egy jó üzlet. A területet figyelembe véve egy 50 ezer forintos /m2 ár van. Amelyik azért nem tartozik az olcsó árak közé mondjuk egy 600m2 területért 30 millió forintot adni. Én azt szeretném megkérdezni, hogy miután nem látom az előterjesztésben, hogy kitől vesszük ezt és ez a terület? Amúgy jelenleg parkírózóként funkcionál, ha jól tudom meg a mellette lévő rész. Magánszemélytől vásároljuk-e ez az első kérdés, a második, hogy nem írja elő belső szabályzatunk azt, hogy egy ingatlan felértékelést milyen jellegű döntés előtt lehet hozni? Dr.Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Az ingatlannak valóban magánszemély a tulajdonosa. Maróti Rita, ha jól emlékszem, korábban Maróti bácsi volt, akivel hosszú éveken át alkudoztunk ennek az ingatlannak a megvásárlásakor. Mi mindenképpen úgy gondoljuk, hogy valóban, ez vagyoni szempontból igazán jó üzlet, több mint 4000 m2–es eladható belvárosi telkünk alakulna ki. És azokat az ingatlan részeket, amelyeket most nem tudunk eladni, ezzel megfelelően beépíthetővé tennénk. Az elővásárlási jog nem járt le. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezést a szabályozási tervünk most is tartalmazza, hiszen elővásárlási jogot az önkormányzat nemcsak kvázi kisajátítási célból jegyeztethet be bizonyos ingatlanokra, hanem azért is, hogy a városkép szempontjából megfelelő beépítés valósuljon meg. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kielégítő volt-e a válasz? Van-e felértékelés? Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) A vonatkozó szabályozás az értékbecslés készítési kötelezettséget az önkormányzatunk számára csak ingatlan eladás esetén tartalmazza. Tehát ebben az esetben értékbecslés készítési kötelezettséget az önkormányzatunk számára csak ingatlan eladás esetén tartalmazza. Ebben az esetben értékbecslést nem készült, de nyilvánvalóan összehasonlító adatokkal mindenképpen erre rendelkezünk. Illetve úgy gondoljuk, hogy a fizetési feltételek is nagyon kedvezőek, hiszen az eladás esetében már eljuthatunk odáig, a végleges, teljes kifizetés nélkül, tehát 10% foglalót fizetnénk, hogy ezt az ingatlant a többi önkormányzati tulajdonú ingatlanok hozzácsatolásával értékesíteni tudjuk és nyilvánvalóan még egy értékesítés esetén részletfizetéssel be fog folyni az az ár, amit az ingatlan teljes, tehát ezen ingatlan teljes megszerzéséért kell fizetnünk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, akinek vélemény nyilvánítási igénye van szíveskedjen ezt jelezni. Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tehát az a véleményem, hogy önmagunk természetesen tudunk döntéseket hozni vásárlásban, de ilyen jellegű döntéseknél, amikor ilyen nagy értékű ingatlanról van szó, célszerű lenne egy ingatlanbecslőt vagy ingatlan szakértői véleményt beszerezni. Nemcsak akkor kötelező ez vagy nem csak akkor kell, amikor kötelező, önként is beszerezhetünk, hogy nem túlzott-e ez az ár. Csak egyetlen arányszámot mondok, ha 4000 m2-re alakul ez a terület a szabályozás után és ha 600 m2-t 30 millióért veszünk meg, akkor ez a telek ezek szerint 200 millió forint értékű telekké változott é gyakorlatilag a 200 millió forint értékű teleknél egyszer csak nem következik-e az be, amikor jelentkezik egy befektető vagy bárki,
2440 hogy nem ezen az áron kezdünk el tárgyalni. Tehát én javaslok egy ingatlan becsüst igénybe venni ebben óvatosságból. Köszönöm szépen. Mikó Dániel:(képviselő) Most az egyszer nem értek egyet Hajzer úrral. Az előterjesztést ha elolvassuk, akkor azt kiolvashatjuk belőle, hogy 2004-ben 30 millió 800 ezer forintot ajánlottunk a megegyezés reményében ezért az ingatlanért. Akkor nem jött létre az adás-vétel. A körút területének megszerzése során hosszú-hosszú tárgyalásokat folytattunk, ami nem vezetett eredményre. Ellenben, ha ránézzünk arra rajzi mellékletre abból látjuk, hogy ott, az ingatlan körül található mások 4 ingatlan az önkormányzatunk tulajdonában van. Úgy gondolom, hogy ez teljesen logikus, hogy a terület közepén található házas ingatlan megvásárlásra kerüljön. Egyáltalán nem tartom túlzottnak az árat, úgy gondolom, hogy ez tényleg egy nagyon értékes terület ingatlanfejlesztésre. Ha a közepét nem szerezzük meg, akkor gyakorlatilag ez az egész ingatlan fejlesztés nem indulhat el. Tehát teljesen egyértelmű, hogy ezt az ajánlatot el kell fogadni annál is inkább, mert egyetértek Renátával, aki azt mondja, hogy ha olyan alkut sikerült kötni, hogy 2004. évi áron megvesszük az ingatlant és a 90%-át 2010. június 30-ig kell kifizetni, teljesen jó a megállapodás, én mindenképpen támogatom. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szerintem szavazzunk. A testület ha annyira szavatartó lenne, hogy nem menne ki a döntésünk, akkor lenne értelme, hogy csináljunk egy felértékelést, de ismerve a Kiskörút kisajátítási adatait én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó adat. A Kiskörutat most vettük tavaly, meg az idén, illetve kisajátítás most volt nem olyan régen, ha ehhez az adathoz számoljuk, akkor ez egy kedvező ajánlat. Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 236/2009.(X.26.) számú határozat a Nyíregyháza, Bujtos u. 8. szám alatt lévő 3306 helyrajzi számú ingatlan megvásárlásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Bujtos u. 8. sz. alatti 3306 hrsz-ú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan megvásárlását 30.000.000.Ft vételáron jóváhagyja. Az Önkormányzat a vételár 10%-át az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg, a fennmaradó 90%-ot legkésőbb 2010. június 30. napjáig fizeti meg.
2441 Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési szükséges intézkedések megtételére
Iroda
vezetőjét,
a
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő:
2009. december 31.
21./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza, Szeder utcán lévő 8844/20 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű állami tulajdonú ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági véleményt kérdezek. Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy véleményt nyilvánítani? Nem látok jelentkező, kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 237/2009.(X.26) számú határozat a Nyíregyháza, Szeder utcán lévő 8844/20 hrsz-ú, beépítetlen terület megnevezésű állami tulajdonú ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. bejelenti igényét a Nyíregyháza, Szeder utcán lévő 8844/20 hrsz-ú, beépítetlen terület megnevezésű állami tulajdonú ingatlan, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő térítésmentes tulajdonba adására.
2442
2. Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(4) bekezdéseiben leírtaknak megfelelően, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatainak ellátására kívánja tulajdonba venni az ingatlant, és településfejlesztési, településrendezési céljainak megvalósulása érdekében út céljára tervezi felhasználni. 3. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlanok tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését. 4. Az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve a területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt, az állami tulajdonú ingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására kötendő megállapodás aláírására. Utasítja:
A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.
Felelős:
Dr. Freidinger irodavezető
Határidő:
folyamatos
Renáta,
Vagyongazdálkodási
és
Üzemeltetési
22./ napirend: Előterjesztés a Százszorszép Óvoda (Nyíregyháza, Kállói út. 109/A) felújítása „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF CÉDE 2009.” pályázat csökkentett összköltségének elfogadására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Oktatási Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) A bizottság a mai napon megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta. Szeretnék azért két véleményből idézni. Két vélemény hangzott el az Oktatási Bizottság ülésén, amely sajnálkozott azon, hogy a pályázati pénz erőteljesen csökkent, 20 millió forintra esett le. Csökkentett összegben valósul meg. Az önkormányzat pedig saját erőben ezt nem tudta pótolni. Ebből a szempontból a csökkentett összköltségvetés azt jelenti, hogy a Százszorszép Óvodában alapvető felújítások maradnak el. Például
2443
a tetőzet cseréje marad el. Ennek ellenére a bizottság nem tudott mit tenni, támogatta. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság hasonlóképpen egyhangúlag támogatásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményét nyilvánítani? Szilassy Géza Szilassy Géza:(képviselő) Én azt gondolom, hogy a helyi képviselő megszólal ebben az ügyben különösen akkor, amikor egy olyan visszafogott fejlesztésről van szó, ami most éppen a Százszorszép Óvodát érinti. Szeretném megjegyezni, hogy Borbányán nagyon sok beruházás vagy terv visszafogott állapotba került. Gondoljunk csak arra, hogy évek óta folyik gyakorlatilag - milyen szót használjak az etetés abban az irányban, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola felújításra kerül. Különböző pályázatokat indított az önkormányzat, én azt gondolom, hogy a pályázat beadása során is tudtuk mindannyian, hogy ez a pályázat nem fog nyerni. Aztán újabb visszafogások következtek, nem tudom, hogy mi lett a Petőfi Sándor Általános Iskola felújításával. Éppen ezen a közgyűlésen tárgyaltuk a szennyvízberuházás programját, ami évek óta zajló dolog a körzetben. Nem tudjuk, hogy mi lesz belőle. Elképzelhető, hogy beindul, elképzelhető, hogy hónapokat, éveket fog csúszni, az ott lakok nagyon számítanak rá. És akkor itt jön egy újabb beruházás, egy újabb fejlesztés, a Százszorszép Óvodának a felújítása. Erre sem képes az önkormányzat tulajdonképpen annyi saját erőt adni, amennyi szükséges lenne a teljes felújításhoz. Különösen nehéz ezt elfogadni akkor, mikor tudom azt, hogy más körzetekben saját erőből 100 milliókat költünk csak kertek és a környezet beruházására. Ha máshol ilyenre költünk, akkor én azt gondolom, hogy gondolni kell arra, hogy a peremvidéken, a déli részeken, utalva itt az északdél háborújára, a déli részeken is élnek emberek és ott is szükség van bizony felújításokra. Azt gondolom, hogy egy olyan módosító indítvánnyal élnék és kérem azt, hogy a közgyűlés fogadja ezt el, a magam részéről ezt az előterjesztést csak abban az esetben tudom elfogadni, hogy a következő év költségvetésében a 2010. év költségvetésében találjunk forrást arra, hogy ez a felújítás teljes, előzetes programjában érvényesülhessen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) A jövő évi költségvetésről úgy is külön fogunk szavazni. Kérem, aki egyetért azzal, hogy ezzel a műszaki tartalommal a támogatási szerződést megkössem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
2444 238/2009. (X. 26.) számú határozat Százszorszép Óvoda (Nyíregyháza, Kállói út, 109/A) felújítása „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása” HÖF CÉDE 2009 pályázat csökkentett összköltségének elfogadásáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta, és az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 20.000.000 Ft-os támogatási döntését elfogadja, és a Százszorszép Óvoda csökkentett összköltségű felújítását támogatja.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóságához nyújtsa be. Felelős: Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2009. december 1. Csabai Lászlóné:(polgármester) Óva intek mindenkit, hogy most, október 26-án a 2010-es költségvetésben hozzunk döntést. Nem módosító indítvány volt, végül is ami elhangzott. Nem lehet módosító indítványban a jövő évi költségvetésben elkötelezettséget csinálni. Szavaztatni lehet. Kérem, aki azzal a feltétellel fogadja csak el ezt a szerződés módosítást, hogy a jövő évi költségvetésben ki fogjuk egészíteni, az igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 16 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. 238-2/2009. (X. 26.) számú határozat Százszorszép Óvoda (Nyíregyháza, Kállói út, 109/A) felújítása „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása” HÖF CÉDE 2009 pályázattal kapcsolatos kiegészítő döntéséről A Közgyűlés
2445 egyetért azzal a javaslattal, hogy az Önkormányzat 2010. évi költségvetésében forrást kell biztosítani arra, hogy a Százszorszép Óvoda (Nyíregyháza, Kállói u. 109/A) felújítása a 115/2009.(V.25.) számú közgyűlési határozattal jóváhagyott komplex felújítási projekt szerint történjen meg. Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője Határidő: a 2010. évi költségvetés készítésének időpontja Csabai Lászlóné:(polgármester) Egyáltalán nem kap kevesebbet az a körzet, megkapja az iskolát, megkapja az óvodát. Az iskolába a 60 milliót és hozzuk a következőre ismét a pályázatot. A kazán felújítást megcsináltuk, most megcsináltunk 60 millió forintot az iskolára. 23./napirend: Előterjesztés a KEOP – 2009 – 6.2.0/B pályázat beadásához tulajdonosi hozzájárulás megadására és az Egészséges és Fenntartható Jövőért Alapítvánnyal valamint az E- Misszió Természetvédelmi Egyesülettel való bérleti szerződés megkötésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-a szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Mikó Dániel a bizottság véleményét mondja el. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést, kérte, hogy a megállapodásba kerüljön befoglalásra, hogy az épület felújításra fordítandó 45 millió forint fejében semmilyen jogot nem szerezhet és nem tarthat igényt ennek a megtérítésére, a másik pedig, hogy a pályázat kapcsán az ingatlan jelzáloggal nem terhelhető meg. Ezekkel a kiegészítésekkel 6 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni? Akkor ez módosító indítvány volt. Az előterjesztő elfogadta, akkor szavaztathatok? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 27 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 239/2009. (X. 26.) számú határozat A KEOP –2009-6.2.0/B pályázat beadásához tulajdonosi hozzájárulás megadásáról és az Egészséges és Fenntartható Jövőért Alapítvánnyal, valamint az E-Misszió Természetvédelmi Egyesülettel való bérleti szerződés megkötéséről
2446
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta 1./
egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát út 7. sz. alatti 15162/2 hrsz-ú ingatlant az „Interaktív Multimédiás Ökojátszóház és Játszótér Nyíregyházán” című pályázat megvalósítása céljából bérbe adja. A bérleti szerződésben kerüljön rögzítésre, hogy az épület felújítása kapcsán az Egészséges és Fenntartható Jövőért Alapítvány, illetve az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület semmilyen jogot nem szerezhet és nem tarthat igényt a 45 millió Ft. felújítási összeg megtérítésére, továbbá, hogy a pályázat kapcsán az ingatlan jelzáloggal nem terhelhető.
2./
Vállalja, hogy a bérleti szerződést a pályázat megvalósítását követő 5 évig fenntartja. Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy a bérleti szerződést kösse meg.
Felelős: Dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2009. november 30.
24./napirend: Előterjesztés az ÉAOP -2009 – 2.1./B1 Versenyképes turisztikai termék – és attrakciófejlesztés pályázat benyújtásához tulajdonosi hozzájárulás megadására és önerő hozzájárulás biztosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) A kiküldött határozat-tervezetet László Géza irodavezető úrral egyeztettük és ennek alapján szeretnék a határozat-tervezet megszövegezésében módosító indítványt tenni. A 2. pont helyébe az alábbi szövegezés lépne. A projekt megvalósítása érdekében a hiányzó 27 millió forint önrészt a Nyíregyházi Főiskola részére az éves költségvetésében biztosítja és átadja a közgyűlés. Az utasítás pontban pedig utasítja a Gazdasági Irodát, hogy 27 millió forintos pályázati önrészt az éves költségvetésében biztosítsa.
2447
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az Európa Uniós Ügyek Bizottsága nem volt határozatképes. Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést és támogatásra alkalmasnak tartja. Nagyon fontosnak tartja, hogy a vagyonkezelési szerződés keretében, bocsánat, az átadott pénzeszköz jogi sorsának rendezéséről megállapodást kell kötni. A 3. pont alatt szükségesnek tartja a Gazdasági Bizottság az összes függőben lévő, Főiskolával kapcsolatos eddigi rendezetlen ügy rendezésre kerüljön. Itt az erdő felöl a túlépítési, a parkoló, ami félig közterületen, van félig főiskolás területen van és egyéb dolgok, még egy darabig lehetne sorolni, és február 28. van határidőként megállapítva. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezeket elfogadta. Hajzer László kért szót. Dr. Hajzer László:(képviselő) Az előterjesztés arról szólt, hogy ehhez az önerőt 9:27 arányban biztosítjuk. Azt szeretném mondani, hogy a pénzeszköz átadásánál itt csak virtuálisan adjuk át ezt a pénzeszközt természetesen. Azt gondolom, hogy valóságban nem adjuk oda, hanem azt mondjuk, hogy ez a pénz rendelkezésre áll és ha a pénz rendelkezésre áll, amikor nyert a pályázat, akkor oda adjuk. A szövegezésben az van biztosítja a projekt érdekében hiányzó önerő részt melyet a Nyíregyházi Főiskola részére pénzeszköz átadása át ad. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem aki az előterjesztéssel és a szavazati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 240/2009. (X. 26.) számú határozat ÉAOP- 2009-2.1.1/B1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés pályázat benyújtásához tulajdonosi hozzájárulás megadásáról és önerő hozzájárulás biztosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta 1./ Egyetért a „Flórapalota” – Turisztikai Információs- és Látogatóközpont létrehozása a Nyíregyházi Főiskolán című pályázatban foglalt célokkal. Javasolja, hogy a pályázatot a Nyíregyházi Főiskola az ÉAOP-2009-2.1.1/B1 kiírásra nyújtsa be, és a pályázat benyújtásához a tulajdonosi hozzájárulást megadja. A Vagyonkezelési Szerződés 2018 december 31-ig érvényben van. 2./A projekt megvalósítása érdekében a hiányzó 27.000.000. Ft. önerőrészt a Nyíregyházi Főiskola részére az éves költségvetésében biztosítja és átadja.
2448
3./
Az átadott pénzeszköz jogi sorsának rendezéséről megállapodást kell kötni.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát a tulajdonosi hozzájárulás megadására, a megállapodás megkötésére.
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő: a tulajdonosi nyilatkozat kiadására: 2009. október 28. a megállapodás megkötésére: 2010. február 28.
Utasítja:
a Gazdasági Irodát, hogy a 27.000.000 Ft-os pályázati önrészt az éves költségvetésben biztosítsa.
Felelős:
László Géza, a Gazdasági Iroda vezetője.
Melléklet a 240/2009.(X.26.) számú határozathoz: TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS IGAZOLÁS (amennyiben a fejlesztendő, felújítandó ingatlan, nem az intézmény fenntartójának tulajdonában van) Alulírott Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében, mint a 1375/3 helyrajzi számú, kivett, beépített terület tulajdonosa hozzájárulok a ÉAOP-20092.1.1./B1 számú pályázati kiírás keretében történő „Flórapalota” – Turisztikai Információs- és Látogatóközpont létrehozása a Nyíregyházi Főiskolán című pályázat benyújtásához, annak végrehajtásához és a projekt során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések aktiválásához. Igazolom továbbá, hogy a fejlesztendő ingatlan a projekt fizikai befejezését követő 5 évig a pályázatban meghatározott célú intézményként történő működtetésre rendelkezésre áll. Kelt: Nyíregyháza, 2009.10.28.
2449
25./ napirend: Előterjesztés biztosíték nyújtására az ÉAOP-2.1.1/A – 2f – 2009. – 0004 a Parkfürdő rekonstrukciója és bővítése pályázat támogatási szerződésének megkötésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Giba Tamás. Giba Tamás:(alpolgármester) Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a Nagyterem felújítása idején a Könyvtár konferenciatermében üléseztünk és nagy lelkesedéssel döntöttünk arról, hogy ennek az ingatlanak a részét kihasítjuk és szállodaépítés céljára meghirdetjük eladni. Szeretném megkérdezni, hogy ez a választás megtörtént-e? Tehát most ez az egy helyrajzi szám ezzel a szállodatelekkel együtt van, vagy nincs? Én úgy vettem észre, hogy a mellékelt rajzból mintha nem történt volna meg a megosztás, ha nem történt meg a megosztás, akkor mennyiben akadályozza majd ez a folyamatot esetleg a későbbiekben? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor választ kérek a feltett kérdésre. Dr. Freidinger Renáta:( (Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Úgy tudom, hogy ez a leválasztás már megtörtént sőt megtörtént /4 helyrajzi számon a Fórum területének a leválasztása is. Tehát kollégáimtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a telekalakítás megtörtént. Megvallom, hogy ennek személyesen nem néztem utána. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van két hetünk a szerződéskötéshez, ha eredményes lesz a pályázat, kettő vagy 2,5 hét, addig meg kell nézni, hogy ez a telekalakítás megtörtént-e, és hogy lehet ezt pótolni. Giba Tamás:(alpolgármester) A mellékelt rajzból nem tűnik ki, legalábbis nekem, hogy ez megtörtént. Csabai Lászlóné:(polgármester) Döntést kell hoznunk, mert a következő hónap közgyűlésére már szeretnénk szerződést kötni, ezért kérem, hogy járuljon hozzá a testület, hogy a biztosíték nyújtására a Parkfürdőt ajánljuk fel. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő.
2450 A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 241/2009. (X. 26.) számú határozat Biztosíték nyújtásról az ÉAOP –2.1.1/A-2f-2009-0004 a Parkfürdő rekonstrukciója és bővítése pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, 4./
hozzájárul ahhoz, hogy az Észak –Alföldi Operatív Program Irányító Hatósága nevében eljáró Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. első ranghelyű jelzálogot jegyezzen be a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 15087/3 hrsz-ú kivett strandfürdő területre.
5./
mint a 15087/3 hrsz-ú kivett strandfürdő terület tulajdonosa hozzájárul ÉAOP – 2.1.1/A-2f-2009-0004 számú a Parkfürdő rekonstrukciója és bővítése pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez.
26./napirend: Előterjesztés mezőgazdasági feltáró utak építésének támogatásához pályázat benyújtására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottsági véleményt kérek. Városfejlesztés és Környezetvédelmi Bizottság Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangú szavazással támogatja az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Nekem van három megjegyzésem. Itt voltak azok, akik előkészítették az anyagot, de nem tudták megvárni a közgyűlés döntését. Úgy tűnik, hogy 5 van most az előterjesztésben. Az 5-ből 2 nagy valószínűséggel nem fog létrejönni, mert szomszédos települést is érint és a szomszédos településnek a rendezési terve az más minőségi utat szab meg és ezért nem lehet megcsinálni. Ettől függetlenül mi jóváhagyhatjuk ezt, csak legfeljebb nem lehet benyújtani pályázatra. A másik kérésük pedig az volt, a pályázat alapján nem bérbe adjuk ezt a területet, hanem megbízzuk ezzel a feladattal őket, hogy ezt a pályázatot véghez vigyék, tehát ez nem egy bérleti jogviszony. Ezért azt kérem, hogy értsen azzal egyet a testület, hogy próbáljuk meg vagy kíséreljük meg ezeket a pályázatokat és adjon annyi szabadságot nekünk, hogy a pályázati kiírás szellemében pontosan megfogalmazzuk, hogy milyen hozzájárulást kell nekünk adni, hogy másoknak a pénzéből, pályázati pénzből ezek az utak megvalósuljanak. Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő.
2451
A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 242/2009. (X. 26.) számú határozat mezőgazdasági feltáró utak építésének támogatásához pályázat benyújtásáról A Közgyűlés
1. egyetért azzal, hogy a nyíregyházi 01136, 013810, 13780, 01138, 01169, 0635/1, 0660, 0552/40, 0389, 0371/2, 0367, 0976 helyrajzi számú utakon szilárd burkolatú út építése valósuljon meg. 2. Felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Címzetes Főjegyzőjét a bérleti szerződések aláírására. 3. Utasítja a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda pályázathoz szükséges bérleti szerződéseket készítse elő. Felelős: Határidő:
vezetőjét,
hogy
Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője 2009. október 28.
27./napirend: Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottság véleményét kérem. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani. Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
2452
243/2009.(X. 26.) számú határozat közterületek elnevezéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1) az elnevezéseket az alábbiak szerint jóváhagyja:
Helyrajzi szám
Közterület neve
Postai irányítószám 4451
28304/1 hrsz.
Móra Ferenc köz
0244/22 hrsz.
Bea utca
4481
0244/18 hrsz.
Matykó utca
4481
0244/24, 0244/27 hrsz.
Matykó köz
4481
28008/10 hrsz.
Szilvavölgy sétány
4400
0883 hrsz.
Hárfa utca
4400
0919, 0927, 0929, 0925, 0922, 0924 hrsz.
Verescsárda dűlő
4400
0918, 0932, 0938, 0940, 0936/1, 0936/2, 0942 hrsz.
Darázs dűlő
4400
0848, 0844, 0842, 0853 hrsz.
Benehalom dűlő
4400
2) Mivel a következő utcák elnevezése az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, vagy nem egyértelmű, hogy az utcához mely helyrajzi számú szakaszok tartoznak, a Közgyűlés megerősíti a következőket: - a 0754/27, 0754/50 helyrajzi számok alatt felvett utca neve: Rét utca. - a 13503 hrsz-ú utca neve: Hárfa utca.
2461
28./ napirend: Előterjesztés az „ Ép testben ép lélek” Alapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) A Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Támogatja a bizottság. Kérdezem, hogy kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 244/2009.(X.26.) számú határozat az „Ép testben ép lélek” Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ az „Ép testben ép lélek” Alapítvány, alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta és dr. Bihari Albert képviselő halála valamint dr. Varga Erzsébet felügyelő bizottsági tag lemondása miatt az alapítvány felügyelő bizottságába 2009. október 26. napjával Jeszenszki András önkormányzati képviselőt Nyíregyháza, Hermann Ottó utca 4 I/4 szám, és Dr. Együtt Mihály igazgató főorvost, Nyíregyháza – Sóstóhegy, Csalogány köz 11 szám alatti lakosokat
választja
2./ Az alapító okirat Felügyelő Bizottságra vonatkozó része a - a 13. pont – a következőkkel egészül ki: A Felügyelő Bizottság elnökét saját tagjai közül választja. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A fentiek alapján az alapján az alapító okirat 13.) pontja a következők szerint módosul: 13.) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Az Alapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére az alapítók 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre.
2462
A Felügyelő Bizottság tagjai: ¾ Jeszenszki András önkormányzati képviselő, Nyíregyháza, Kórház utca 10. ¾ Dr. Együtt Mihály igazgató főorvos, Nyíregyháza-Sóstóhegy, Csalogány köz 11. ¾ Ilcsik János köztisztviselő, Nyíregyháza, Május 1 tér 2. fsz. 1. - A Felügyelő Bizottság elnökét saját tagjai közül választja. - A Felügyelő Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. ¾ A Felügyelő Bizottság ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Alapítvány munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és iratiba betekinthet, azokat félévenként megvizsgálja. ¾ A Felügyelő Bizottság elnöke, vagy – az elnök távollétében megbízásából – tagja az Alapítvány Kuratóriumának ülésein tanácskozási joggal részt vehet. ¾ A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratórium elnökét tájékoztatni és a Kuratórium összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: ¾ Az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, ¾ A Kuratórium elnökének, vagy titkárának felelősségét megalapozó tény merült fel. ¾ A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára – ennek megtételéről számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. ¾ Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. 3./ Az alapító okirat módosítással a nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. 4./ Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a módosított alapító okirat aláírására.
2463
29./ napirend: Előterjesztés a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II.17.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Nincsen szóbeli kiegészítés, két bizottság tárgyalta, a Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság tárgyalta az előterjesztést és támogatja az elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel és a költségvetés módosításával az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet. 35/2009. (X.27.) KGY rendelet az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendelet módosításáról
A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendeletét – továbbiakban Ör. - az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Közgyűlés a 2009. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint. 43.780.245 eFt-ra módosítja. 2. § A 4/2009. (II.17.) KGY számú rendelettel jóváhagyott 2009.évi költségvetés 16.1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú kimutatása lép.
2464
3. § A rendelet 2009. október 27. napján lép hatályba. Melléklet a excell táblázatban található
Csabai Lászlóné:(polgármester) Valaki beleerőltet bennünket, hogy megvegyük ezt az ingatlant és utána a pénzügyi feltételét nem szavazza meg azt tudnám minősíteni, de ezt nem teszem meg. Ez teljesen tisztességtelen dolog, azt szeretném, ha ezt tudnátok. Köszönöm a munkát, a mai ülést bezárom. k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
2465
